Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 3. kötet
Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 3. kötet A Biztos Kezdet Óvodai Program hálózat kialakítása, működtetése, eljárásrendje
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012
Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült.
Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002
Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfi nanszírozásával valósul meg.
Készítette: Pásztor Miklósné dr. Szerkesztette: Labáth Ferencné
Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail:
[email protected] internet: www.educatio.hu
TARTALOM 1. A Biztos Kezdet Óvodai Hálózat kialakításának előzményei 2. A Biztos Kezdet Óvodai Hálózati Program jellemzői 2.1 Esélyteremtő programok, amelyekhez kapcsolódik a Biztos Kezdet Óvodai Program 3. A hálózat kiépítésének és működtetésének fő irányelvei, partnerei, eljárásrendje 3.1 A Biztos Kezdet Óvodai Program Eljárásrendje 3.2 A fejlesztéskoordinációs hálózat, a kistérségek és a Biztos Kezdet Óvodai Program intézményeinek együttműködése 3.3 A Budapesti Szolgáltató Központ és a Biztos Kezdet Óvodai Program partnerei 3.4 A hálózatépítés lépései 3.5 Hálózati szereplők és feladataik 3.5.1 A kistérségi intézmények fő feladatai 3.5.1.1 A Biztos Kezdet Óvodai Program kistérségi működési feladatainak biztosítása 3.5.1.2 A kérdőívek feldolgozása 3.5.1.3 K istérségi szolgáltató partnerek felmérése 3.5.1.4 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásainak számbavétele 3.5.1.5 F elkészítések, műhelyfoglalkozások megvalósulása 3.5.1.6 Konzultáció lehetőségének biztosítása a programban résztvevő intézmények számára 3.5.1.7 A Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységének értékelése, monitoring 3.5.1.8 A humánerőforrással kapcsolatos elvárások a program eredményessége szempontjából 3.6 Koordinátorok/óvodavezetők és elérhetőségük 3.7 Feladat- és ütemterv 3.8 Elvárható eredmények 3.9 A megvalósító intézmények tevékenységei a program során és a referenciahellyé válás előkészítése 3.9.1 A program keretében elvégzendő tevékenységek 3.9.2 Referenciaintézménnyé válást elősegítő tevékenységek tervezése 3.9.3 Közoktatási fejlesztési hálózatokhoz történő kapcsolódást, a hálózati és horizontális tanulást segítő tevékenységek 4. Felhasznált irodalom
5 7 7 9 9 10 11 2 1 13 13 13 13 13
13 13 14 14 4 1 14 15 16 16 16 17 17 21
A
BIZ TO S K E ZDE T Ó V OD A I H Á LÓZ AT K I A L A K Í TÁ S A , M Ű KÖDT E T É SE , EL JÁ R Á SREND JE
5
1. A Biztos Kezdet Óvodai Hálózat kialakításának előzményei A rendszerváltás óta a tudományos közéletben és a folyóiratok hasábjain nagy viták bontakoztak ki a társadalmi egyenlőtlenségek, az integráció, az egyéni differenciálás kérdése körül.1 A 2000-ben lezajlott PISA-vizsgálat2 eredményeinek elemzése többek között kitért a családi háttér és a tanulói teljesítmény összefüggéseire. A kutatás értékelése azt a megállapítást tette, hogy Magyarország azon országok sorába tartozik, ahol a családi háttér jellemzői nagymértékben befolyásolják az iskolai pályafutást és a munkaerő-piaci esélyeket. A Sure Start (Biztos Kezdet) elnevezésű program3 az 1990-es évek végén az Egyesült Királyságban jött létre a gyermekszegénység és a társadalmi sodródottság, peremhelyzetre kerülés megakadályozása érdekében. A program lényege, hogy a hátrányos helyzetű településeken integrált szolgáltatások (egészségügyi, oktatási, szociális) biztosításával, komplex módon segíti az iskolába lépés előtt (4 éves kortól) az esélyegyenlőség megvalósulását. Magyarországon a Brit Nagykövetség és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közös szervezésében 2003-ban került sor a Sure Start (Biztos Kezdet) elnevezésű program bemutatására. Ezt követően munkacsoport alakult a tárcánál a magyarországi program kidolgozására, bevezetésének előkészítésére. A munkacsoport első lépésként modellprogramok indítására tett javaslatot. A modellkísérleti programok 2003-ban kezdődtek el. A külföldi és a hazai példák egyértelműen bizonyítják, hogy szükség van olyan intervenció kidolgozására, mely az együttműködés eredményeként hozzájárul a sikeres társadalmi integrációhoz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának „Beruházás a jövőbe” prioritása célul tűzte ki, hogy a társadalmi befogadás és részvétel erősítésével segítsen elérni, hogy ez a folyamat és tendencia megváltozzék.
1 Niedermüller Péter: Gondolatok a roma integrációról. In: Élet és Irodalom, 2009. április 30. http://www.es.hu/2009-05-04_ gondolatok-a-roma-integraciorol (Látogatva: 2011. 01. 21.) 2 PISA-vizsgálat 2000. Alkotószerkesztő: Vári Péter. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 2003. 137–148. 3 Lásd részletesebben: Bányai Emőke: A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai, kiterjesztésének lehetőségei. http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&id=20%3Agyerekekkel-kapcsolatoshazai-szakmai-anyagok&lang=hu (Látogatva: 2011. 02. 10.)
A
BIZ TO S K E ZDE T Ó V OD A I H Á LÓZ AT K I A L A K Í TÁ S A , M Ű KÖDT E T É SE , EL JÁ R Á SREND JE
7
2. A Biztos Kezdet Óvodai Hálózati Program jellemzői A TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekthez kapcsolódik a Biztos Kezdet Óvodai Program.4 Komplex módon – az óvodai pedagógiai munkán belül – különböző ágazatok (szociális, egészségügyi, oktatásügyi) együttműködő tevékenységével kívánja támogatni a 3–7 éves korú, hátrányos helyzetű gyerekeket és szüleiket. A program fejlesztés eredményeként valósul meg, melynek fő összetevői: • Kutatás. • Tartalomfejlesztés. • Képzési szolgáltatások. • Felkészítés a program bevezetéséhez és alkalmazásához óvodapedagógusoknak, dajkáknak. • Műhelymunka: • védőnők, szociális munkások, gyermekjóléti szakemberek, családgondozók; • gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, gondozónők; • együttműködő szülők, civil szervezetek, egyházi képviseletek számára. • Minőségbiztosítás. • Interjúk. Elsődleges célcsoportja a gyerekek és szüleik. Ők azok, akik végső kedvezményezettjei is egyben a programnak, mert hosszú távon részesülnek a fejlesztés eredményeiből. Másodlagos célcsoportja az óvodapedagógusok, a dajkák, a segítő szakemberek, a fenntartók, a civil szervezetek, az egyházi képviseletek. Összegezve elmondható, hogy a program gyermekközpontú, családorientált szemléletű, és hálózati együttműködések alapján valósul meg.
2.1 Esélyteremtő programok, amelyekhez kapcsolódik a Biztos Kezdet Óvodai Program • TÁMOP 3.3.1 Oktatási esélyegyenlőség és integráció – kiemelt projekt. • TÁMOP 3.3.2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása. • TÁMOP 3.3.3 Integrációs közoktatási referenciaintézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása. • TÁMOP 3.3.5. B komponens: Anti-diszkriminációs jelzőrendszer kiépítése. • TÁMOP 5.2.1 „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projekt. • TÁMOP 6.1.4 a gyermekellátást biztosító szolgáltatók és intézmények helyzetének stabilizálására irányuló program. 4 Komplex módon – az óvodai pedagógiai munkán belül – különböző ágazatok (szociális, egészségügyi, oktatásügyi) együttműködő tevékenységével kívánja támogatni a 3-7 éves korú, hátrányos helyzetű gyerekeket és szüleiket. Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.”Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 139.
A
BIZ TO S K E ZDE T Ó V OD A I H Á LÓZ AT K I A L A K Í TÁ S A , M Ű KÖDT E T É SE , EL JÁ R Á SREND JE
9
3. A hálózat kiépítésének és működtetésének fő irányelvei, partnerei, eljárásrendje A hálózati munka során a hálózatban résztvevő valamennyi személy és intézmény esetében jelen kell lennie az egyéni és csoportfelelősség elvének, hiszen a feladatok sokszínűsége miatt a sikeres fejlesztés e nélkül elképzelhetetlen. 5 A kooperatív rendszerekben az egyéni felelősségvállalás és a csoportfelelősség képviselete egymást fejlesztve épül ki a gyakorlatban. A hálózatban használt fejlesztési eszközök szerveződésüket tekintve két csoportra oszthatók.6 A hálózati fejlesztés során érvényesül az építő egymásrautaltság, melynek erős változata elsősorban az intézményen belüli fejlesztést jellemzi, azaz a különféle ágazati feladatokhoz kötődő tevékenységeknek együtt kell érvényesülniük az óvodai nevelőmunka mindennapjaiban. A hátrányok csökkentése csak akkor lehet sikeres, ha az együttműködő team minden tagja felismeri, hogy az óvoda egy együtt tanuló, együtt nevelődő közösségnek ad otthont, s így nem független egymástól a tagok kölcsönös tanulását eredményező közös tevékenység. Az építő egymásrautaltság másik változata inkább az intézmények közötti kapcsolatra jellemző, ahol akkor lehet sikeres egy intézményi komplex fejlesztés, ha egy együttműködő nevelési, oktatási környezet segíti a fejlesztést. Valójában elképzelhetetlen, hogy hosszú távon a programban résztvevő intézmények ne építsenek ki közös célú tevékenységeket, legalább az építő szakmai együttműködés szintjén. A program eredményességének feltétele a nevelési, oktatási környezet szereplőinek együttműködése, hálózati rendszerének kialakítása. A hálózatban használt fejlesztési eszközök a minőségi oktatási környezet kialakítása mellett tudatosan fejlesztik a programban dolgozók együttműködési képességeit.
3.1 A Biztos Kezdet Óvodai Program Eljárásrendje • A pilot programban résztvevő intézmények koordinátorai szervezési munkájukkal segítik a kérdőívek kitöltését és adatot szolgáltatnak az OKKER Zrt., a program kidolgozója számára. • A projekt végrehajtása során a közösen kifejlesztett eljárások, standardok beépülnek a mindennapi nevelőmunkába. • Fontos pillére a pilot programnak a Biztos Kezdet Gyerekházak és a programban résztvevő megvalósító intézmények közötti együttműködés kialakítása. • Az intézményi munka havi tervezésénél megjelenik a megfelelő számú szakember részvételének tervezése és biztosítása a Budapesti Szolgáltató Központ által szervezett műhelymunkákon. 5 Lásd részletesebben: Arató Ferenc – Varga Aranka: A kooperatív hálózat működése. Gypsy Studies – Cigány Tanulmányok 16. Pécs, Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke, 2005. A kutatás az Országos Oktatási Integrációs Hálózat 2003/2004-es tanévben zajló pilot programja keretében zajlott. 6 Arató Ferenc – Varga Aranka i. m. (5. j.) 18-19.
10
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
3.2 A fejlesztéskoordinációs hálózat, a kistérségek és a Biztos Kezdet Óvodai Program intézményeinek együttműködése A hálózatban használt fejlesztési eszközök szerveződésüket tekintve két csoportra oszthatók: Vertikális szerveződésű „eszközök”, amelyek egy központhoz kapcsolódnak: • a hálózat Budapesti Szolgáltató Központja; • a regionális központok (kistérségek); • a regionális koordinátorok (a Biztos Kezdet Óvodai Program intézményeinek koordinátorai); • szakértők (olyan – főként intézményfejlesztési – szakemberek, akik a Biztos Kezdet Óvodai Program és a kontrollintézmények pilot programjának fejlesztését megvalósítják); • országos konferencia (a Budapesti Szolgáltató Központ, a kutatásban és fejlesztésben résztvevő szakemberek, a kistérségek szolgáltatói, civil és egyházi szervezetek képviselői és az óvodák koordinátorai és szakemberei részvételével). Horizontális szerveződésű „eszközök”, amelyek: • jelen esetben azok az óvodai intézmények, amelyek résztvevői, együttműködő partnerei a pilot program megvalósulásának, egyben a program hálózati pontjai (ld. 3.3 pontot) és a régión belüli partneri együttműködéseket generálják; • a program menedzsmentje; • a fejlesztési csoportok; • a szakemberek; • a megvalósító intézmények találkozói; • a tréningek; • a műhelymunkák; • a tájékoztató eszközök. A korábbi fejlesztésektől és a már említett TÁMOP projektektől eltérő sajátossága a programnak, hogy a partnerek nem külső együttműködések kapcsán dolgoznak együtt vagy támogatják egyAz együttműködés szervezeti diagramja
Szül k
Biztos Kezdet Gyerekházak
Biztos Kezdet Óvodai Program 3.1.1-08 intézmények
kutatás, tartalomfejlesztés
Civil és egyházi szervezetek
interjúk
m helymunka
Szolgáltató szervezetek szakemberei
min ségbiztosítás
képzés
Budapesti Szolgáltató Központ
A
BIZ TO S K E ZDE T Ó V OD A I H Á LÓZ AT K I A L A K Í TÁ S A , M Ű KÖDT E T É SE , EL JÁ R Á SREND JE
11
mást, hanem az intézmények helyi nevelési programja által rögzített belső partnerekként vesznek részt a közös tevékenységekben a hátrányos helyzet csökkentése érdekében.
3.3 A Budapesti Szolgáltató Központ és a Biztos Kezdet Óvodai Program partnerei A Biztos Kezdet Óvodai Programban résztvevő intézmények országos listája megyénként
Megjegyzés: A Biztos Kezdet Óvodai Programban résztvevő intézmények: 1. Katymár: Bácskai ÁMK Óvodájának Tagintézménye; 2. Bogádmindszent: Kodolányi J. Ált Isk. és Óvoda Bogádmindszenti Tagóvoda; 3. Dencsháza: Dencsháza Óvoda; 4. Gilvánfa: Csupaszív Óvoda; 5., 6., 7. Pécs: Frankel Leó Utcai Óvoda, Óvoda Utcai Óvoda, Keleti Városrész Óvoda; 8. Zsadány: Napközi Otthonos Óvoda; 9. Hernádnémeti: Szivárvány Óvoda; 10. Sátoraljaújhely: Hétszínvirág Óvoda; 11. Budapest: Gyerek-Virág Óvoda; 12. Mórahalom: Napközi Otthonos Óvoda; 13. Aba: Hétszínvirág Óvoda; 14., 15. Törökszentmiklós: Napraforgó Óvoda, Aranykapu Óvoda; 16. Dorogháza: Napközi Otthonos Óvoda; 17. Dombrád: Szivárvány Óvoda; 18. Nyírmada: Napsugár Óvoda; 19. Nyírvasvári: Közös Fenntartású Ált. Isk., Óvoda és Könyvtár Encsencs – Penészlek – Nyírvasvári; 20. Ópályi: Jókai Mór ÁMK Óvoda; 21. Porcsalma: Napközi Otthonos Óvoda; 22. Pusztadobos: Ált. Isk. és Óvoda; 23. Szakoly: Micimackó Napközi Otthonos Óvoda. A program lényege szerint komplex, átfogó projekt, mely nyitott mindenki felé, aki a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében érdekelt, érintett. Az ábrából jól látható, hogy az együttműködésre felkért óvodák földrajzi elhelyezkedése megfelelően reprezentálja az országra jellemző területi egyenlőtlenségeket. A programban közreműködő intézmények legtöbbje a hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7 óvodával, Baranya megye 6 óvodával, Jász-Nagykun-Szolnok megye, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-2 óvodával, Békés, Csongrád, Nógrád, Fejér megye és Budapest pedig 1-1 óvodával vesz részt a programban.
12
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
A Biztos Kezdet Óvodai Programban résztvevő kontrollintézmények országos listája
Megjegyzés: A Biztos Kezdet Óvodai Program kontrollintézményei: 1. Pécs: ANK Óvoda; 2. Romhány: Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Többcélú Intézmény; 3. Nagybajom: Nagybajomi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsődei Csoport; 4. Nyírkáta: Vörösmarty Általános Iskola és Óvoda; 5. Nyírbogát: Napközi Otthonos Óvoda. A kontrollintézmények felkérésének koncepciója az volt, hogy a megvalósító intézmények kiválasztási szempontjainak megfeleljenek, kivéve, hogy Biztos Kezdet Gyerekház jelenleg nem működik a közelükben. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből 2, Baranya, Csongrád és Somogy megyéből 1-1 intézmény kapcsolódik be a kutatásba.
3.4 A hálózatépítés lépései 1. Stratégia kialakítása. 2. A megvalósító intézmények működési sajátosságainak elemzése. 3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése. 4. A program sikerességét segítő eszközrendszer kialakítása, mely az együttnevelés pedagógiai esélyeit növeli: • kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek minden célcsoport számára; • az intézményen belül és kívül közös programok szervezése; • módszertani elemek; • minőségfejlesztés, minőségirányítás; • műhelymunka – az együttműködés formái; • a minőségirányítási és értékelési rendszer eszközeinek kidolgozása; • multikulturális tartalmak;
A
BIZ TO S K E ZDE T Ó V OD A I H Á LÓZ AT K I A L A K Í TÁ S A , M Ű KÖDT E T É SE , EL JÁ R Á SREND JE
13
• közösségi részvétel, a helyi közösségek erősítése a helyi jó gyakorlatok megismerésével, alkalmazásával; • a programot megvalósító intézmények számára a továbbhaladás feltételeinek biztosítása, a referenciaintézmény kritériumainak, standardjainak kidolgozása.
3.5 Hálózati szereplők és feladataik A Biztos Kezdet Óvodai Program hálózati szereplői a budapesti központ által felkért munkatársak (szakértők, koordinátorok, képzők, programfejlesztők). Feladatuk a megvalósító intézmények fejlesztési programjának kidolgozása, megalapozása, valamint a pilot program modellalakítási-szolgáltatási feladatainak elősegítése. 3.5.1 A kistérségi intézmények fő feladatai 3.5.1.1 A Biztos Kezdet Óvodai Program kistérségi működési feladatainak biztosítása A kistérségi hálózat kiépítésének és működtetésének alapja a partnerség építése, a hálózatkoordináció. A feladatellátás során a kistérségi hálózat koordinátora: • közreműködik a közoktatási intézmények és a Budapesti Szolgáltató Központ közötti kapcsolatfelvétel szervezésében; • segíti a program tartalmainak célszerű megvalósítását és a pályázati programok eredményes végrehajtását; • információt szolgáltat az aktuális feladatokról, programokról; • segítséget nyújt a kutatás alapját képező kérdőívek kitöltésében és visszajuttatásában a Budapesti Szolgáltató Központ részére. 3.5.1.2 A kérdőívek feldolgozása A program célja megvalósulásának elengedhetetlen feltétele a régiós központ számára megfelelő információk szolgáltatása; ez a továbbfejlesztés egyik meghatározó eszköze is. A koordinátorok és az óvodapedagógusok ez irányú munkája, adatszolgáltatása (pl. kérdőívek kitöltése és kitöltetése) az alapja a további tevékenységeknek. 3.5.1.3 Kistérségi szolgáltató partnerek felmérése Az intézmények menedzsmentjével, szakmai vezetésével együtt a koordinátorok a fő mozgatórugói a szolgáltatókkal való partnerség építése új formájának. A koordinátorok jelentős szerepet vállalnak a régióban elérhető szolgáltató partnerek kapacitásának felmérésében, az óvodai nevelő- és oktatómunkába való bekapcsolódás lehetőségéről. 3.5.1.4 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásainak számbavétele A programban résztvevő intézmények szakembereivel interjúk felvételére kerül sor, melyet a Budapesti Szolgáltató Központ munkatársai bonyolítanak le. Az interjúkon elhangzottak beépülnek a kutatási beszámolóba, a konferenciakötetbe és a szakmai anyagokba. 3.5.1.5 Felkészítések, műhelyfoglalkozások megvalósulása A felkészítések, műhelyfoglalkozások során elsődlegesen a közösen kifejlesztett szakmai tartalmak átadására kerül sor.
14
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
A felkészítések, műhelyfoglalkozások megvalósulásának nyomon követése e-mailen való kapcsolattartáson keresztül és a koordinátorok személyes részvételével, elemző és rendszerező munka elvégzésével valósul meg. 3.5.1.6 Konzultáció lehetőségének biztosítása a programban résztvevő intézmények számára A találkozók szervezése és az elektronikus kapcsolattartás célja a szakmai párbeszédek elősegítése, valamint a különféle szakmai kompetenciák feltérképezése a hatékony együttműködés érdekében. 3.5.1.7 A Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységének értékelése, monitoring A program egyes tevékenységeinek értékelése megfelelő minőségbiztosítási szempontoknak megfelelően történik, feljegyzések, elégedettségi kérdőívek kitöltése és értékelése alapján. 3.5.1.8 A humánerőforrással kapcsolatos elvárások a program eredményessége szempontjából A Budapesti Szolgáltató Központ által felkért szakemberek az ütemtervnek megfelelően kapcsolatot építenek ki egymással és a kistérségek programban résztvevő intézményeinek munkatársaival. Az egyes kistérségek szakembereinek részt kell venniük a Budapesti Szolgáltató Központ által megtartott, az Educatio Kft. által szervezett, biztosított programokon, képzéseken, műhelymunkákon, szakmai konferencián.
3.6 Koordinátorok/óvodavezetők és elérhetőségük Név
Település
Telefon
E-mail
Varga Istvánné
Aba
(30) 218-1302
[email protected]
Szántóné Fehér Tünde
Bogádmindszent
(20) 464-4991
[email protected]
Merkl Péterné
Budapest
(20) 886-8380
[email protected]
Fazekas Szilvia Tünde
Dencsháza
(70) 376-7264
[email protected]
Markó Istvánné
Dombrád
(30) 635-6118
[email protected]
Kővári Lászlóné
Dorogháza
(20) 429-8318
[email protected]
Kranzné Molnár Judit
Gilvánfa
(20) 599-7201
[email protected]
Kerekes Jánosné
Hernádnémeti
(20) 580-4772
[email protected]
Tóthné Páncsity Lola Anna
Katymár
(30) 337-0434
[email protected]
Módra Istvánné
Mórahalom
(30) 559-0803
[email protected]
Tóthné Szűcs Éva
Nyírmada
(30) 533-2844
[email protected]
Belicza Istvánné
Nyírvasvári
(42) 719-311
[email protected]
Soós Judit
Ópályi
(30) 558-2490
[email protected]
Faltáné Tóth Zsuzsanna
Pécs
(30) 697-1629
[email protected]
Apáti Lászlóné Behán Ildikó
Pécs
(30) 697-1628
[email protected]
Faltáné Tóth Zsuzsanna
Pécs
(30) 697-1626
[email protected]
Varga Lászlóné
Porcsalma
(70) 330-5978
ovoda@ porcsalma.hu
A
15
BIZ TO S K E ZDE T Ó V OD A I H Á LÓZ AT K I A L A K Í TÁ S A , M Ű KÖDT E T É SE , EL JÁ R Á SREND JE
Név
Település
Telefon
E-mail
Sata Bertalanné Hajnalka
Pusztadobos
(70) 564-3254
[email protected]
Oroszné Kovács Judit
Sátoraljaújhely
(30) 526-7654
[email protected]
Kondor Anita
Szakoly
(30) 376-3816
[email protected]
Fajt Györgyné
Törökszentmiklós
(70) 391-0208
[email protected]
Karakasné Szarka Ágnes
Törökszentmiklós
(70) 391-6971
[email protected]
Bagdi Ferencné
Zsadány
(30) 742-4615
zsadanyovi@ freemail.hu
Kontrollóvodai koordinátorok/óvodavezetők és elérhetőségük Név
Település
Telefon
E-mail
Mezőfi Attiláné
Nagybajom
(30) 254-0934
[email protected]
Ostorháziné Vadon Izabella
Nyírbogát
(20) 329-0938
[email protected]
Lókodi Istvánné
Nyírkáta
(30) 925-6556
[email protected]
Zsolnai Györgyi
Pécs
(30) 418-5268
[email protected]
Kertész Mártonné
Romhány
(20) 980-8901
[email protected]
3.7 Feladat- és ütemterv Lépések
Felelősök, szereplők
Szabályozó dokumentumok és eljárások
Időtartam/ Időpont
Módszer
Bizonylatok / Dokumentálás
Helyszín
1. A projekt régiónkénti kezdeményezése
programkoor dinátorok, intézményvezetők
célkitűzés összegzési dokumentációja
2011. január első hete
találkozók, emlékeztető, szóbeli és PPT írásbeli előterjesztés
régióközpontok
2. Érintettek számbavétele
programkoordinátor, intézményvezetők (egész ségügy, szociális és oktatási terület szereplői)
Kutatási terv
2011. január 10-ig
ötletbörze, vita, előző dokumentumok elemzése
lista
Budapest, régióközpontok
3. Erőforrások feltárása/régiók, intézmények felosztása
programkoordinátor, intézményvezetők
a pályázat kiírásában meghatározott humánerőforrás
2011. január 10-ig
feljegyzés
személyes megbeszélés
Budapesti Szolgáltató Központ
4. Prioritások meghatározása
programkoordinátor
Kutatási terv, célképzés, a pályázati kiírás rövid, közép- és hosszú távú céljainak figyelembe vétele
2011. január 15-ig
fadiagram, folyamatábra, szervezési rend
Jegyzőkönyv, Projektterv
Budapesti Szolgáltató Központ
16
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
Lépések
Felelősök, szereplők
Szabályozó dokumentumok és eljárások
Időtartam/ Időpont
Módszer
Bizonylatok / Dokumentálás
Helyszín
5. Konzultálás, döntés, elfogadás
programkoordinátor, érintettek köréből hatáskör szerint
célok jegyzőkönyve
2011. január 20-ig
értekezlet
Jegyzőkönyv
Budapesti Szolgáltató Központ
6. Döntés közzététele
programkoordinátor
jegyzőkönyv
folyamatosan
írásbeli (szóbeli) tájékoztatás
Jegyzőkönyv
a kutatásban résztvevő intézmények helyszínén
7. Intézkedési terv végrehajtása
programkoordinátor, intézményvezetők, szakértők, érintettek
Kutatási tervben rögzített lépésekben: interjúterv, előzetesen elkészített/ bemért kérdőív, megfigyelési szempontsor, dokumentumelemzés
2011. február– március
interjú, kérdőív, megfigyelés
beszámoló a végrehajtásról, rögzített interjúk, felvett kérdőívek, megfigyelési jegyzőkönyvek adattáblái, dokumentumelemzés adattáblái
a kutatásban résztvevő intézmények helyszínén
8. Korrekciós terv elkészítése, SDCA
programkoordinátor
Korrekciós terv
Budapest
2011. március
3.8 Elvárható eredmények • Az intézmény mintaértékű modellként szolgál más intézmények számára, mert képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. • Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi programokba. • Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. • Az intézményben megvalósul az ágazati együttműködésen alapuló egyéni és csoportos fejlesztés, együttnevelés. • A kutatás eredményei beépülnek az intézményi gyakorlatba. • A kifejlesztett módszertani, szakmai anyagok segítik az intézményeket abban, hogy referenciaintézménnyé váljanak.
3.9 A megvalósító intézmények tevékenységei a program során és a referenciahellyé válás előkészítése 3.9.1 A program keretében elvégzendő tevékenységek A háttértanulmány elkészítésével párhuzamosan megkezdődik a különböző képzési anyagok kidolgozása, majd elindulnak a felkészítések, a műhelymunkák. A következő területeket és szakembercsoportokat érintik majd a képzések:
A
BIZ TO S K E ZDE T Ó V OD A I H Á LÓZ AT K I A L A K Í TÁ S A , M Ű KÖDT E T É SE , EL JÁ R Á SREND JE
17
1. Felkészítés a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához 1.1. Óvodapedagógusoknak 1.2. Dajkáknak 2. Mentor próbaképzés, a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetésének segítése mentori támogatással 3. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához védőnőknek 4. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához szociális munkásoknak, gyermekjóléti szakembereknek, családgondozóknak 5. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához gondozónőknek 6. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához gyógypedagógusoknak 7. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek 8. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához szülőknek 9. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához civil szervezetekben és egyházi képviseleteken dolgozóknak 3.9.2 Referenciaintézménnyé válást elősegítő tevékenységek tervezése 1. Az óvodapedagógusok fogadása tájékozódásra, bemutató foglalkozásokra, konzultációkra: a. Kezdetben elsősorban a megvalósító óvodák kistérségeiben, önálló kezdeményezésként. b. A háttéranyagokban megjelennek azok a tartalmak, amelyek alapján a főiskolai képzésekbe beépülhetnek az együttnevelés elméleti alapjai és azok a kötelező elemek, melyek a szakmai gyakorlat részét képezik. 2. Az eredményesség érdekében szükséges, hogy a programban felkészített óvodapedagógusok és a különféle szolgáltatók szakemberei, valamint a programot támogató csoport és a főiskola erre kijelölt oktatói részvételével a gyakorlati hellyé válást megelőzően megállapodás jöjjön létre. 3. A főiskola tanára/tanárai aktívan vegyenek részt a referenciaintézményi találkozókon, tematikus szakmai műhelyeken és az óvoda egyéb, a programmal kapcsolatos rendezvényén. 4. Hospitálás indítása a Biztos Kezdet Óvodai Program óvodáiban. 3.9.3 Közoktatási fejlesztési hálózatokhoz történő kapcsolódást, a hálózati és horizontális tanulást segítő tevékenységek 1. Együttműködés kialakítása a régióban működő, (TÁMOP 3.2.2) fejlesztési koordinációt végző szervezettel, valamint a régióban az NFT 1. HEFOP 2.1. és 3.1. pályázati programok sikeres megvalósításában referenciával rendelkező, a TÁMOP 3.1.1 kiemelt program specifi kációja alapján referenciahellyé váló intézménnyel a program elterjesztése érdekében. A kapcsolat formája: személyes kapcsolat, fejlesztési eredményeik megismerése, beépítése. 2. A referenciaintézménnyé válást segítő szakmai műhely működtetése.
A
BIZ TO S K E ZDE T Ó V OD A I H Á LÓZ AT K I A L A K Í TÁ S A , M Ű KÖDT E T É SE , EL JÁ R Á SREND JE
19
4. Felhasznált irodalom 1. Arató Ferenc – Varga Aranka: A kooperatív hálózat működése. Gypsy Studies – Cigány Tanulmányok 16. Pécs, Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke, 2005. 2. Babusik Ferenc: Az esélyegyenlőség korlátai Magyarországon. Státusz, etnicitás, kirekesztődés az egészségügyben és a szociális szférában. Bp., L’Harmattan, 2005. 60-94. 3. Dr. Bakonyi Anna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az esélyegyenlőség kérdései. In: Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 27-36. 4. Új horizontok az együttnevelésben. Szerk.: Balázs Éva – Kőpatakiné Mészáros Mária. Bp., Oktatókutató és Fejlesztő Intézet, 2008. 5. Bass László: Az esélyegyenlőtlenségek dinamikája. A Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat eredményei a gyermekek szocializációjának társadalmi meghatározottságáról. Gyerekesély Füzetek 2., Bp., MTA KTI Gyerekprogram Iroda, 2007. 6. Bass László – Darvas Ágnes – Dögei Ilona – Ferge Zsuzsa – Tausz Katalin: A szegénység és kirekesztés változása, 2001-2006. Gyerekesély Füzetek 3., Bp., MTA KTI Gyerekprogram Iroda, 2007. 7. Bass László – Darvas Ágnes – Szomor Éva: Gyermeknevelési szabadságok és gyerekintézmények. Mi a jó a gyerekeknek, mit szeretnének a szülők? A tanulmány az MTA KTI megbízásából készült (témavezető: Köllő János), az Európai Unió és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával. H. n., kézirat, 2007. 8. Bányai Emőke: A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai, kiterjesztésének lehetőségei. http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&id=20%3Ag yerekekkel-kapcsolatos-hazai-szakmai-anyagok&lang=hu (Látogatva: 2011. 02. 10.) 9. Darvas Ágnes – Tausz Katalin: Szegénység és kirekesztés gyermekkorban. Egy kutatás tapasztalatai. In: A szegénység és a társadalmi kirekesztődés folyamata. Tanulmányok. Társadalmi egyenlőtlenségek és kirekesztődés I. Szerk.: Monostori Judit. Bp., KSH, 2004. 11-28. 10. Garajné Hajagos Andrea: A Lépésről lépésre óvodai program megvalósulása a Kincskereső Óvodában. In: Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 57-80. 11. Kovács Erika: „Legyen jobb a gyerekeknek!” – Biztos Kezdet Programok alapelvei. In: Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 17-25. 12. Labáth Ferencné: A Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferenciájának zárszava. In: Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 127-133.
20
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
13. Niedermüller Péter: Gondolatok a roma integrációról. In: Élet és Irodalom, 2009. április 30. http:// www.es.hu/2009-05-04_gondolatok-a-roma-integraciorol (Látogatva: 2011. 01. 21.) 14. PISA-vizsgálat 2000. Alkotószerkesztő: Vári Péter. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 2003.
