P icikhez. A lkalmazkodó. J átékos. K épességfejlesztő. vodai. S ajátos program

Pajkos Program

P icikhez A lkalmazkodó J átékos K épességfejlesztő vodai S ajátos program

Készítette: Budapesten, 1998-ban, 1119 Pajkos u. 35. Napközi-otthonos Óvoda nevelőtestülete.

Módosította: Budapesten, 2001-, 2004-, 2010-, 2011-, és 2013-ban 1119 Pajkos u. 35. Újbudai Pajkos Óvoda nevelő testülete 2

Pajkos Program

Tartalomjegyzék I.

II.

III.

IV.

Bevezető 1. A Pajkos Óvoda bemutatkozik 2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére illetve az iskolába lépés feltételei Gyermekképünk, óvodaképünk 1. Gyermekképünk 2. Óvodaképünk

5. 5. 7. 8. 8. 10.

Óvodai nevelésünk feladatai 17. 1. Egészséges életmód alakítása (egészségfejlesztési terv) 17. 1.1. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése 17. 1.2. A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése18. 1.3. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése 19. 1.4. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 19. 1.5. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása 20. 1.6. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása 21. 1.7. Környezettudatos magatartás megalapozása 22. 2. Az érzelmi-, erkölcsi-, és a közösségi nevelés 22. 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása 25. 3.1. Az anyanyelvi fejlesztés, nevelés megvalósítása 25. 3.2. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 27. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételekről Tárgyi feltételekről 3. Az óvodai élet megszervezése 4. Óvodánk kapcsolatai 4.1. Az óvoda kapcsolata fenntartójával, intézményekkel, e.ü.-i szervekkel 4.2. Az óvoda – bölcsőde kapcsolata 4.3. Szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás 4.4. Az óvoda – iskola kapcsolata 4.5. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata 4.6. Irányelvek a kapcsolattartásban

28. 28. 30.

1. 2.

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 1. Játék 2. Munka jellegű tevékenységek 3. A tevékenységekben magvalósuló tanulás 4. Művészeti tevékenységek: 4.1. Ének-zene, énekes játék gyermektánc 4.2. Verselés, mesélés 4.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

32. 36. 36. 36. 36. 39. 39. 39. 40. 40. 46. 49. 54. 54. 56. 58. 3

Pajkos Program

Mozgás Külső világ tevékeny megismerése 5.1. Környezet megismerése 5.2. Matematika

4.4. 5.

59. 64. 64. 67.

Óvodánk hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

VI.

VII. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

69.

Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások az inkluzív nevelés tükrében Az inkluzív nevelésünk értelmezése, célja 70. Gyermekvédelmi feladatok 72. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 78. Fejlesztési terv a hátrányos helyzetű-, és veszélyeztetett gyermekek részére 78. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, fejlesztése 80. Speciális szolgáltatások 86.

VIII. Záró rendelkezések

87.

IX. Legitimációs záradék

88.

X. Irodalom jegyzék

89.

XI. Mellékletek: (1. sz.) Etikai kódex

90.

70.

4

Pajkos Program

I. BEVEZETŐ 1. Pajkos Óvoda bemutatkozik Kedves olvasó! Leendő szülőtárs, illetve kolléga! (Az óvoda nevelőtestülete e bemutatkozással szeretné megkönnyíteni az óvodaválasztást.)

Programunk előzményeiről Pedagógiai programunk megszületése előtt óvodánk adottságait, a szülői igényeket és a nevelőtestület szakmai felkészültségét vizsgáltuk. Szülő-pedagógus közös fórumai, kérdőívek, beszélgetések segítettek minket az igényfelmérésben. Ennek és a nevelőtestület három éves szakmai munkájának köszönhetően jött létre önálló programként a Pajkos pedagógiai program.

Programunkról Intézményünk pedagógiai programjában: a Pajkos Programban a gyermeki egyéni sajátosságokat tükröző attitűdök erősítése mellett, a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a játékos tevékenységeken alapuló képességfejlesztés kap hangsúlyt. Valljuk, hogy a játék elősegíti a gondolkodást, a SNI gyermekek integrált nevelését, megtanítja a gyermekeket cselekedni, bizonyos szabályok betartásával célt kitűzni és megvalósítani, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására, erkölcsi értékek átörökítésére, az életkori és egyéni sajátosságokban megnyilvánuló attitűdök erősítésére. A Pajkos Programban fontos feladatunk, hogy gyermekeink problémamentesen, szociális és értelmi fejlettségüket tekintve iskolai tanulásra alkalmassá válva hagyják el az óvodát. Ezt azért érezzük így, mert tudjuk, hogy a kisiskolások egyre nagyobb százaléka küszködik tanulási zavarokkal. Szeretnénk ezeket megelőzni és óvodánkban, az intézményes nevelés keretein belül biztosítani az optimális fejlődésüket, (a 8. életévükben lévő gyermekek számára is). Úgy gondoljuk, hogy az erkölcsi nevelés és beszédkultúra fejlesztése mellett, a gyermekeknek a világból szerzett tapasztalatait ismeretekké, képességekké fejlesztjük közvetlen érzékeléssel, a családdal-, szakszolgálattal együttműködve, a játékos tevékenységek biztosításával. Alapelvünk, hogy mindezt a gyermek, játékként élje meg. Ezért nagy gondot fordítunk a gyermekek megismerésére, megfigyelésére. Így képet kapunk a gyermek ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségéről, életkori sajátosságairól, ami alapja az egyéni fejlesztésnek.

5

Pajkos Program

Budapesten az 1119 Pajkos utca 35. sz. Újbudai Pajkos Óvodában, amely 1975-ben épült, 5 csoportos, 137 férőhelyes, kertvárosi (395 m²). Telefonszámunk: 208-46-26, tel. és fax számunk: 382-61-99 Udvarunk (2000 m²) játékokkal jól felszerelve várja a gyermekeket és biztosítja szükséges biztonságos teret és eszközöket: (fa mászókák, fedett homokozók, focipálya, zuhanyozók, babaház, …).

Kik valósítják meg? 11 fő óvodapedagógus munkáját összhangban 8 fő szakképzett technikai dolgozó, 2 fő pedagógiai asszisztens segíti, továbbá utazó logopédus, gyógy-testnevelő, gyógypedagógus. Helyi munkaközösség működik óvodánkban, ahol a belső továbbképzés, bemutatók szervezése folyik, és folyamatos az önképzés is. Az óvodapedagógusok főiskolai oklevéllel rendelkeznek. Közülük többen elvégezték a fejlesztő pedagógus tanfolyamot, így lehetőségük nyílik a differenciált egyéni képességfejlesztésre: a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, és a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. A SNI gyermekek fejlesztését az óvodapedagógusok az utazó gyógypedagógussal együtt végzik. A gyermekek, egészségmegőrzésében segít az utazó gyógy-testnevelő. Beszédhibás óvodásaink logopédiai fejlesztésben részesülnek. A gyengébb képességű gyermekek képességfejlesztésen vesznek részt. A kerületi Újbudai Nevelési Tanácsadó pszichológusai és az Újbudai Pedagógiai Szolgáltató Intézet munkatársai tanácsokkal segítik pedagógiai munkánkat. Az Újbudai Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei gyermekvédelmi munkánkat segítik.

Mivel valósítjuk meg? Intézményünk bútorai, berendezési tárgyai természetes anyagokból készültek, esztétikusak, a gyermek méreteihez igazodnak. Külön figyelmet fordítunk a már 7. életévükben lévő gyermekek megváltozott testi adottságaira. A csoportszobák játékai a gyermekek képességeit fejlesztik, az eszközök: sokoldalú játéktevékenységre ösztönzik őket. A csoportszobákon kívül több speciális helyiségben fejlesztjük a gyermekeket. A tornaszoba, amely a cselekvéses, mozgásos képességek fejlesztésének főbb helyszíne, a logopédiai szoba, ahol a logopédus látja el feladatát. Könyvtárunk: a pedagógusok fejlesztésén túl, a szülőket is kívánja segíteni, a gyermeknevelést megkönnyítő könyvek ajánlásával. Gazdag játéklehetőség megteremtésével, változatos mozgásra motiválással, a gyermekekhez közelálló munkatevékenységek gyakorlásával, kötött és kötetlen tevékenységek keretében fejlesztjük a gyermekeket, amihez sok eszköz áll rendelkezésünkre. A SNI gyermekek speciális fejlesztését szolgáló eszközök beszerzésénél figyelembe vesszük a gyógypedagógus tanácsait.

6

Pajkos Program

Óvodánkban többféle, jól felszerelt szertár teszi hatékonyabbá pedagógiai munkánkat: (matematika, környezet, zenei, fejlesztő játékok, torna, anyanyelvi eszközök szertára).

Hagyományainkról, ünnepeinkről, programjainkról Hogy melyek ezek, nevelési programunkban részletesen megtalálhatóak. A lényegük nem abban áll, hogy mit ünnepelünk, mire emlékezünk, milyen hagyományt őrzünk, hanem abban, hogyan tesszük emlékezetessé, milyen tartalommal töltjük meg a gyermekek számára. Hiszünk a személyesen átélt élmény varázslatos, személyiségfejlesztő hatásában, ezért a gyermekek óvodai életét is ennek megfelelően szervezzük.

Speciális szolgáltatásainkról Ingyenes szolgáltatás: Logopédiai ellátás, gyógy-testnevelés, képességfejlesztés: ortopédorvos előzetes felmérése alapján, 5 éves kortól). Gyógypedagógiai ellátás: (szakértői vélemény alapján). Hittan. 2.

(logopédus-,

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére illetve az iskolába lépés feltételei

1. A családi nevelés, a gyermek belső érése és óvodai nevelési folyamat együttes hatására a gyermekek többsége az óvodáskor végére, eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. 2. Az iskola elkezdéséhez az alábbi feltételek megléte szükséges: (testi, lelki, értelmi, érzelmi, szociális) Ezt a játéktevékenységen keresztül, a játék tartalmának gazdagításával, a játék magasabb szintre juttatásával valósítjuk meg, így a gyermek ennek megfelelően képessé válik majd, a sikeres iskolakezdéshez. 2.1. Testi fejlettség terén: korosztályának megfelelő alkattal és erőnléttel rendelkezik, mozgása koordinált, harmónikus, finom mozgásra képes. Viselkedését, mozgását, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. 2.2. Lelki, értelmi és érzelmi fejlettség terén: nyitott, érdeklődő, fogékony az újra, ezért képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdésére. Emlékezete megbízhatóbbá válik, figyelme fokozatosan növekszik, gondolkodása absztrahálódik. Kommunikációs készsége életkorának megfelelő; beszéde érthető, választékos, folyamatos, tempója, hangsúlya jó, beszédfegyelme megfelelő. Érzelmeit, gondolatait képes elmondani, és jelekkel is kísérni. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról; a természeti és társadalmi környezetéről: családjának 7

Pajkos Program

adatairól, ismeri az évszakok, napszakok váltakozását és ennek megfelelően képes az öltözködésre. Ismeri szűkebb lakóhelyét, az ott élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét, és megbecsüli az ezzel kapcsolatos munkatevékenységeket. Alapvető mennyiségi ismeretei vannak. 2.3. Szociális és erkölcsi fejlettség terén: kialakulnak társas kapcsolatai, szabálytudata erősödik, háttérbe szorítva saját érdekeit. El tudja fogadni az újat, együttműködésre képes. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Feladattudatának fokozódása következtében alkalmassá válik a feladatok egyre eredményesebb megoldására, emberi értékek közvetítésére. 3. Az harmadik életévét betöltött gyermek óvodába kerülésénél is, az óvodáskor végére jellemző fejlődési szint elérése a célunk. A SNI gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik intézményünk elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Kedves Olvasó! Szeretnénk mindezt a maga valóságában, a gyakorlatban is bemutatni, mert nem elég a Pajkos Programról hallani, hanem velünk együtt kell tevékenykedni „pajkoskodni” a gyermekek fejlesztése-, és örömteli gyermekkora érdekében. Ezért mottónk: „Hallom és elfelejtem, Látom és emlékezem, Eljátszom és megértem”

II. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK 1. Gyermekképünk A Pajkos Pedagógiai Programunk gyermekközpontú, befogadó, minden gyermeket szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségnek és szociális lénynek egyszerre tekint, ezért a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítése mellett, figyelembe veszi alapvető testi, lelki szükségleteit, biztosítva minden gyermek számára, hogy meglévő hátrányai csökkenjenek, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen a magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben. 8

Pajkos Program

Tudjuk, hogy a gyermek, fejlődő személyiség, ezért a hatékonyabb fejlesztés érdekében, figyelembe vesszük genetikai adottságait, az érés sajátos törvényszerűségeit, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatásokat. Olyan gyermekeket kívánunk nevelni, hogy felnőve sikeresek, boldogok legyenek és felnőttként is érték, legyen számukra: • az önmegvalósítás öröme, • az ősök és a másik ember tisztelete, • a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés, • a kulturált magatartás szokásainak betartása, • a természet szeretete, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elősegítése, • a szép magyar beszéd művelése, önkifejezés elsajátítása, • az önművelés folyamatossága, • a szabad véleménynyilvánítás, • az érzelmi intelligencia jellemző személyiségvonása, • a lélek további nemesítése, • az egészséges életmód kialakítása, • az emberi-, gyermeki jogok tiszteletben tartása, • a játék öröme egyedül és a családdal együtt egyaránt. A Pajkos Programban az óvodás gyermekek pajkosságára, vagyis játékosságára építünk, és a játékos tevékenységre épülő nevelést tesszük hangsúlyossá, e köré szervezzük pedagógiai feladatainkat és ennek megfelelő módszereket alkalmazunk. Nevelésünk eredményeképp az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő módon empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá formálódik. Nevelőmunkákban kerüljük a sztereotipizálást, a klisé képek kialakítását. Értelmezésünkben, óvodáskorban a nemi identitás megalapozása az életkori sajátosságokból adódóan néhány általános jellemző közvetítésére épül, mely alapján a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett például: a fiúk előzékenységére a nőkkel szemben, nehéz fizikai munka átvételére, ugyanakkor a hagyományosan női szerepeknek tartott gondoskodás, természetességére neveljük gyermekeinket. Hisszük, hogy az óvodáskor olyan szenzitív időszak a gyermek életében, amikor előítéletek nélkül képes a különbözőségek elfogadására, ennek kialakításában nagy szerepet játszik, a csoportokban integrált nevelésben részesülő SNI gyermek. Az általunk biztosított, élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek, maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé és segítőkésszé válik.

9

Pajkos Program

2. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodánkban, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Pedagógiai gyakorlatunkat a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, pedagógiai optimizmus megvalósítása, különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése jellemzi. Hiszünk a gyermekek fejlődésében, a gyermek jelzéseire komoly figyelmet fordítunk.

A Pajkos Pedagógiai Programunk célja: hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmónikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását, és az SNI gyermekeket is). Mindezt a játékos tevékenységek tudatos befolyásolásával, a szabad játék elsődlegességének biztosításával, a családdal-, szakszolgálatokkal együttműködve valósítjuk meg. Feladatunk: • Az óvoda funkciójának (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) megvalósítása. • A gyermeki attitűdök, képességek, készségek olyan mérvű fejlesztése a szabad játékos tevékenységek által, amely alapja lehet az iskolai tanulásnak, és amely segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedést. • A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. • Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, a szülők, a gyermekek számára egyaránt. • Az SNI gyermekeknek speciális módszerek alkalmazása, egyéni haladás ütem biztosítása, fejlődési napló vezetése. • Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása (SNI). • A multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása.

10

Pajkos Program

• A nemek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. • A tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató „beszélő környezet” feltételeinek biztosítása. • A gyermekeknek bizalommal és törődéssel teli légkör megteremtése. • Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. • A beszédképesség fejlesztését szolgálva feladatunknak tekintjük, a játékban és egyéb tevékenységekben, hogy a gyermekek a felnőttek „segítő, támogató” magatartását megtapasztalják. A Pajkos Program alapelvei • A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbescsülés és bizalom övezi. • A nevelés segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek, és és készségeinek kibontakoztatását. • A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. • A gyermekek esélyegyenlőségének figyelembe vétele. • A gyermek egészséges életmódra nevelése, egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, egészségmegőrzés szokásainak alakítása. • A Pajkos óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak. • Az óvodapedagógus: tanulást támogató környezetet teremt, lehetőséget kínál, a különböző játékos tevékenységekre, biztosítja az óvodai élet flexibilis, nyitott, bizalmas, figyelmes, empatikus, biztonságot nyújtó és esztétikus légkörét, miközben formálja a közösséget. • A gyermekek természetes egységükben ismerkednek a világ dolgaival. • A célnak megfelelően rugalmas időkeretben, a játékos tevékenységeket, kötött és kötetlen formában (szabad játék) egyaránt alkalmazza. • A gyermek önállóságának, meglévő képességeinek, kreativitásának fejlesztése, belső késztetésére alapozva, a játéktevékenységeken keresztül közvetlen tapasztalás útján valósul meg. • A gyermek, játék- és mozgásigényének kielégítése mellett fontos, az anyanyelvinevelés, a metakommunikáció, közösségi érzés fejlesztése, (testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi nevelése). • Differenciált egyéni képességfejlesztés a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban. • Az óvodapedagógus, a gyermekek fejlesztését: tevékenységekben megvalósuló tanulás alapján tervezi.

11

Pajkos Program

A nevelésünk teljes folyamatát áthatja az anyanyelvi nevelés, nevelőmunkánkban kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi. • A beszédfejlesztés természetes színtereként tartjuk számon a játékot, ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek. • A legfőbb erő, amelyre a program épít, a gyermekek játékos kedve. Ezzel minden egészséges gyermek rendelkezik, így ezt a pozitív hajlandóságot a program a játékban, a mozgásban, a munkában, a tanulásban egyaránt felhasználja. • A Köznevelési- és Gyermekvédelmi Törvény alapján a gyermeki jogok és a szabad véleménynyilvánítás figyelembe vétele. •

Az alapelvek megvalósítása érdekében a Pajkos Óvoda nevelőtestülete gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről. Különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak emberi értékek közvetítésére, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyikörnyezetre. Mindezek megvalósítását kellemes-, humorral-, vidámsággal- teli légkörű nevelőközösségben tudjuk elképzelni ott, ahol: • az esztétikus, tiszta, környezetben, fejlesztő játékok veszik körül a gyermekeket, biztosítva az ezernyi játéklehetőséget a szabad játékhoz, • az óvodapedagógusok a munkájukat hivatásnak érzik, és legfőbb célnak tekintik a gyermekek egymás tiszteletére-, befogadására-, szeretetére nevelését, az esélyegyenlőség megteremtését, a közösségi érzés kialakítását, a gyermekek pozitív tulajdonságainak felfedezését, megerősítését, • az óvodapedagógus a gyermeket tiszteli, olyannak fogadja el amilyen, figyelembe veszi egyéni képességeit, (ehhez igazodó műveltség tartalmakat közvetít), ennek megfelelően fejleszti egész személyiségét, és a játékos tevékenységeken keresztül juttatja el az ismeretekig, készségekig, • az óvodapedagógus figyelembe veszi az indirekt irányítás felelősségét, és fontosnak tartja a szabad játék túlsúlyát, • az óvodapedagógusnak fontos a gyermek önálló véleményalkotása, döntési képessége a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, • a természet szeretetére, környezetvédelemre nevelés éppoly fontos, mint az erkölcsi értékek átörökítése,

12

Pajkos Program

• az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodik, • az óvodapedagógus és a Pajkos óvoda minden dolgozója példakép a gyermek számára, a szép magyar beszéd, az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus mozgás, esztétikus megjelenés, viselkedéskultúra, erkölcsi érzelmek megnyilvánulása terén, • az óvodapedagógus és a dajka munkatársi viszonya helyett, partneri viszonyról lehet beszélni, • az óvodapedagógusok fejlesztését szakmai könyvtár segíti, hatékony munkájukat pedig, jól felszerelt szertárak, • a nevelőtestület egységes pedagógiai hitvallással rendelkezik, fontosnak tartja az önképzést, továbbképzést, a szülőkkel való együttnevelést, a kölcsönös segítő támogatást, egymás megbecsülését, • nyitott az óvoda és ez által a szülők a gyermekeikkel az élményeket együtt élik át, (ünnepek, kirándulások, rendezvények…), • a szülők igénylik a személyes kapcsolattartást a pedagógusokkal, és a tájékoztatást gyermekeik fejlődéséről, fejlesztési lehetőségéről, • a szülők biztosítva érzik gyermekeik fejlesztését, • a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekeknek biztosítva van kisebbségi önazonosságuk megőrzése, átörökítése, melyből hátránya nem származhat, a multikulturális és interkulturális nevelési gyakorlat megvalósítása, • A nemzetiséghez, tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése, nyelvi nevelése, • A hazájukat elhagyni készülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, társadalmi integrálása. • Megértő, nyitott viselkedés kialakítása a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt, arra törekszünk, hogy megbecsülésünket, elismerésünket irányukba kifejezzük, elismerjük. • A gyermek egyediségéhez igazodó, számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezet biztosítása. • Az inkluzív nevelés indirekt közvetítése. • Az SNI gyermekek az egyéni szükségleteikhez igazodóan speciális fejlesztésben részesülnek, a fejlesztéshez szükséges segédeszközök használata- és a gyógypedagógus biztosított. • Rugalmas szervezeti keretek vannak kialakítva a SNI gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósításához. • A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak- és a szülők megfelelő tájékoztatást kapnak a SNI gyermek befogadására, és megvalósul az együttműködés a sérült gyermek családjával. • Az iskolára való előkészítés a helyi pedagógiai program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat. 13

Pajkos Program

•

• •

•

A 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében (a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozása) az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A környezettudatos magatartás megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. Az óvodavezetés szem előtt tartja a gyermek-, szülő-, pedagógus, az óvoda másdolgozóinak igényeit, és a különböző társintézményekkel, fenntartóval, ÚPI-val, Újbudai Nevelési Tanácsadóval, Logopédiai Intézettel, Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás fontosságát. Az óvodavezető ismeri saját óvodájának objektív (az óvoda földrajzi környezetét, amelyben működik, kapcsolatrendszerét, amelyek közvetlenül befolyásolják munkáját) és szubjektív feltételeit (személyi ellátottságát, a pedagógusok szakmai felkészültségét), ahol az óvoda hatékony működése érdekében a nevelőmunkát célirányultan és összehangolva, tudatosan szervezi, tervezi.

Pajkos Pedagógiai Program nevelésfilozófiája Ben Herbster:

” A világon a legnagyobb különbség aközött van, Hogy, mik vagyunk, és mik lehetnénk.”

Úgy gondoljuk, hogy ennek a különbségnek a fokozatos megszüntetése jelenti számunkra a nevelést. A gyermek határtalan képességeinek kiteljesítése, hátrányainak figyelembe vétele, a család és a pedagógusok együttes nevelésével lehetséges. Ezért az érzelmi, erkölcsi nevelés és beszédkultúra fejlesztése mellett, a gyermekeknek, a világból szerzett tapasztalatait ismeretekké, készségekké, képességekké fejlesztjük a játékos tevékenységek biztosításával, közvetlen érzékelés útján. Alapelvünk, hogy mindezt a gyermek, nyugodt, biztonságos, szeretetteljes környezetben, játékként és örömteli tevékenységként élje meg. Pajkos a gyermek, amióta világ a világ. Ezt a belső késztetést használjuk ki a fejlesztésük érdekében úgy, hogy olyan irányba tereljük a pajkos gyermeket, hogy találkozzon érdeklődési körével, egyéniségével, fejlettségi szintjével. Valljuk, hogy aki többet játszik gyermekkorában sokoldalúbb lesz felnőtt korára, mivel a játék elősegíti a kreatív gondolkodást, megtanítja a gyermekeket cselekedni, bizonyos szabályok betartásával célt kitűzni és megvalósítani. A játékban konkrét tartalmat kapnak az erkölcsi követelmények, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására. Ezt a játékos fejlesztést kiemelten alkalmazzuk, a már 8. életévben lévő gyermekeknél. A játékban alakulnak ki a gyermek azon képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődése magasabb szintre jusson. 14

Pajkos Program

A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, melynek tudatos fejlesztése, a játék tartamának gazdagítása céljaiknak megfelelően formálja a gyermekek személyiségét. (Testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.) Gyermeknevelést hatékonnyá teszi, ha a családi nevelés és az intézményes nevelés kiegészítik, illetve megerősítik egymást, ezért erre törekszünk. Az SNI gyermeknél a hatékonysághoz még szükség van a gyógypedagógus fejlesztő tevékenységére is. Az intézményes nevelés a családi nevelést kiegészíti, mert a gyermek fejlődése során, pl.: az óvodáskor éveiben közös tevékenységek közben alakulnak ki azok a kapcsolatok, amelyek a személyiséget formálják, (a gyermeknek az alapvető erkölcsi normák kipróbálására és gyakorlására a gyermekközösségben van több lehetősége). A gyengébb képességű-, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése fontos számunkra, ezért alapvető célunk a gyermekek esetleges hátrányainak, illetve erősségeinek feltárása. Továbbá figyelembe vesszük a gyermek egyéni adottságait, szükségleteit, életkori sajátosságait, szociális hátterét. A szülő és az óvodapedagógus feladata a nevelés terén Fontos elv a szülő és az óvodapedagógus számára, hogy a gyermeknek csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi még épp szükséges. Ez fokozottan érvényes a SNI gyermekekre. Az együttnevelés hatékonysága érdekében fontosnak tartjuk a szülő-pedagógus egységes nevelési elveken alapuló együttműködését. Ezért a következőket tartjuk pozitív értéknek, mint például: a szép magyar beszéd, kultúra, hagyományok, erkölcsi tulajdonságok átörökítése, a gyermek meglévő pozitív tulajdonságainak megerősítése, negatív tulajdonságainak gyengítése. Ez utóbbiak példamutatással, jutalmazással, elmarasztalással történnek. Óvodánkban a jutalmazás módszerei Egy mosoly, simogatás, dicsérő szó. Minden esetben mérlegeljük a gyermek képességeihez mérten a feladat nehézségét, azt, hogy valóban erőfeszítés kellett-e a feladatmegoldáshoz, mert csak abban az esetben lehet a jutalmazásnak (a gyermekre és társaira nézve) motiváló hatása. Elmarasztalás az óvodában Egy rosszalló nézés, összevont szemöldök, elmarasztaló szó, amelyet mindig magyarázat követ, (mi lett volna helyes), így hozva a gyermek tudomására, hogy helytelenül cselekedett (gyermeki méltóságát megőrizve).

15

Pajkos Program

Példaadás Ebben a korban (3- 7 év), a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos spontán tevékenység, ezért a példaadás a leghatékonyabb módjának tartjuk, hogy a gyermekkel együtt végzzük a tevékenységet. Óvodánkban a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések • Óvodánk hátteréből adódó, esélyegyenlőséget-, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülményeket feltárjuk, valamint azok kezelési módját meghatározzuk. • A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget-, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülményeket feltárjuk, valamint azok kezelési módját meghatározzuk. • Az óvoda azon együttműködési kapcsolatait határozzuk meg, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírását, melyek segítik az esélyegyenlőségés az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. • A szülők jogait és kötelezettségeit a hatályos törvények figyelembe vételével meghatározzuk, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatokat rögzítjük. • A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a hatályos törvények figyelembe vételével meghatározzuk, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatokat rögzítjük. • A gyermekek jogait és kötelezettségeit hatályos törvények figyelembe vételével meghatározzuk, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatokat azonosítjuk. • A gyermekek fejlődését értékeljük. A fenti feladatokat részletesen a Pajkos Óvoda Esélyegyenlőségi Program további fejezetei tartalmazzák. A Pajkos Programban a gyermekközpontúságot, a személyiségfejlesztés alapfeltételeként értelmezzük, és így figyelembe vesszük a gyermeki jogokat, a családi-, és a szociális hátterét, a gyermekek egyéniségét, fejlődési szintjét és ütemét, a pedagógiailag megtervezett játékos tevékenységek során is. A gyermeket feltétel nélkül elfogadjuk, gondozzuk, neveljük, fejlesztjük, együtt érzünk vele, tiszteljük, világosan meghatározott kereteken belül megadjuk számára a szabadságot és függetlenséget is, ezzel megalapozzuk a jó önértékelését is. Felmérjük a gyermek valódi képességeit, és ezeknek megfelelően segítünk neki, így a gyermek sikerélményhez jut, amely további feladatmegoldásra motiválja.

16

Pajkos Program

III. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Óvodai nevelésünk feladata az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: • egészséges életmód alakítása, • az érzelmi-, erkölcsi-, és a közösségi nevelés, • az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 1.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA (Egészségfejlesztési terv)

Kiemelt nevelési célunk: az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód-, a gondozás-, a testápolás-, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Az óvodai nevelés feladata ezen belül: • a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, • a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, • a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, • a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, • az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, • a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, • a környezettudatos magatartás megalapozása;- megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 1.1. A GYERMEK GONDOZÁSA, TESTI SZÜKSÉGLETEINEK, MOZGÁSIGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSE A gondozási feladatok teljesítése során segítjük a gyermek szükségleteinek, komfortérzetének kielégítését: o megteremtjük a nevelési hatások komplex érvényesülésének feltételeit, o letesszük az alapjait a jó szokások kialakításának, o a gondozás tevékenység feladatait pontosítjuk. Fontosnak tartjuk a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítását, melynek során az óvodapedagógusaink: o figyelembe veszik a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek egyéni igényeit, 17

Pajkos Program

rugalmasak, a gyermekek idejét tudatosan, az aktuális élettani szükségletei figyelembevételével tervezik. Az önkiszolgálási tevékenységek során célzottan alakítjuk a gyermek én-képét, önállóbbá válását. Az önkiszolgáló feladatok végzése közben biztosított a felnőtt részéről a gyermek egyéni ismerete, a segítőkészség, a tapintat, a türelem. Biztosítunk elég időt és alkalmat a tevékenységek többszöri gyakorlására. Derűs légkörben zajlik a gondozási feladatok teljesítése, az önkiszolgáló feladatok elvégzése. Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér. o

A gyermekek mozgásigényének kielégítése Hangsúlyos a helyi pedagógiai programban a gyermekek mozgásfejlődésének elősegítése. • Érvényesül az óvodapedagógus modell szerepe. • Az óvodapedagógusaink folyamatos feladatnak tekintik az egészséges életmódra nevelés során a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítést, a szükséges és elégséges szabályok megtanítását. • Mozgás sokoldalú tevékenysége és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. • Törekszünk a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzésére, a mozgás megszerettetése érdekében. • Törekszünk a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására az udvaron, a csoportszobában egyaránt. • Nyomon követjük a gyermekek edzettségének teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló képességének alakulását. • Feladatunknak tekintjük a szülők szemléletének befolyásolását. Szervezünk a szülőkkel közösen mozgásos programot. • Prevenciós és korrekciós tevékenységeket biztosítunk az óvodában. • Ha szükséges segítő szakszolgálat igénybevételét javasoljuk, igénybevételének módját segítjük. 1.2. A GYERMEK HARMONIKUS, ÖSSZERENDEZETT MOZGÁS

FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE Célunk: a rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, a gyermeki szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességének növelése. A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a gyermek természetes mozgásának fejlesztése. Feladatunk: A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép,

18

Pajkos Program

önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A GYERMEKI TESTI KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A gyermeki testi képességek fejlődését egyéni bánásmóddal, differenciálással segítjük: • Az életkori sajátosságok figyelembevételével figyelembe vesszük a gyermekenkénti eltérő mozgásigényt, és a mozgásfejlettség különbözőségét. • Differenciált feladatadással elősegítjük a gyermek egyéni tempójának megfelelő gyakorlást, egyéni képességének, megfelelő részvételét. • A gyermeket mindig önmagához viszonyítva értékeljük. • A rendszeres mozgásra szoktatás elvei: jó közérzet kialakítása, tudatos irányítás, szervezett keretek, a gyermek pozitív élménye a mozgásról. • Óvodapedagógusaink magatartása: figyelmes, türelmes, körültekintő, jó szervező, a gyermek ötleteit elfogadó, példamutató, rugalmas, együtt működik a családdal a mozgásos programok sikeres megszervezésében. Valamint figyelembe veszi a gyermekek képességeit, korukat, készségüket, és a fokozatosság elvét alkalmazzák. 1.3.

A pedagógus feladata a társakkal együtt végzett mozgás tapasztalatainak gazdagításával: • a gyermek én-határainak, • a másik észlelésének, • az önfegyelem, az alkalmazkodás, • a kooperáció képesség, a mozgáskoordináció fejlődésének elősegítése, • Az egyéni lemaradások megszűntetése érdekében kompenzáló mozgás ajánlása. 1.4. A GYERMEK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME, EDZÉSE, ÓVÁSA, MEGŐRZÉSE A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátása, a higiénés szabályok betartása, biztosítja az intézményben a gyermeki szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. Az óvodánk biztosítja az objektív feltételeket a gyermekek edzéséhez. Az óvodapedagógusaink körültekintően, tudatosan használják az edzés lehetőségeit minden évszakban. Nevelőmunkájuk során figyelembe veszik egy-egy gyermek egyéni érzékenységét, egészségi állapotát. A gyermek egészségnevelésének, egészségének védelme, edzése során mindig mindenhol jelen van a derűs, nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkör.

19

Pajkos Program

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, A TESTÁPOLÁS, AZ ÉTKEZÉS, AZ ÖLTÖZKÖDÉS, A PIHENÉS, A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ÉS AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS SZOKÁSAINAK ALAKÍTÁSA Testápolás • A gyermek testápolását segítő, a testápolási szokásokat alakító felnőttek bensőséges kapcsolatot alakítottak ki a gyermekkel, annak érdekében, hogy a gyermeket kívánsága, kérése alapján tudjanak segíteni. • A gyermek testének gondozásához, a bőrápoláshoz, a fogmosáshoz, a hajápoláshoz, az orr tisztításához stb. biztosítjuk az egyéni eszközöket. • Gyermek ruházatának gondozását, esztétikus tárolását biztosítjuk. • Különös gonddal védjük a gyermek érzékszerveit. • Figyelemmel kísérjük a testápolási szokások alakulásának fokozatait, az igény, az igényesség megjelenését. • Külön figyelmet fordítunk a hátrányos szociokultúrális körülmények közül érkező gyermekek testápolási szokásaira, ha szükséges, felvállalja az óvodapedagógus a testápolási szokások kialakítását. 1.5.

Öltözködés Az intézményünkben a gyermeket egészséges, praktikus, kényelmes öltözetbe öltöztetjük: • napközben a csoportszobában, • utcai séta, levegőzés alkalmával, • az udvari levegőzés, mozgásfejlesztés idején, • ünnepi alkalmakkor. A családdal való együttgondolkodás az alapja az elfogadott viseleteknek. Táplálkozás Az óvodánk modellt nyújt a családoknak, az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakításában. A szülők ismerik egy hétre előre az óvodánk étrendjét. Az óvodapedagógusaink: • ismerik egy-egy gyermek kedvenc ételét, nem kedvelt ételét, • van ismeretük egy-egy gyermek étkezési szokásairól, • figyelemmel kísérik egy-egy gyermek étkezési szokásainak alakulását, • biztosítják a lehetőséget a gyermeknek a nap bármely szakában a folyadék pótlására, • mindig fontosnak tartják a terítés, az ételek tálalásának esztétikáját, a nyugodt tempójú étkezést, • az óvodapedagógus betölti a modell szerepét, • az étkezéshez elegendő időt biztosítunk, lebonyolítása szervezett.

20

Pajkos Program

Pihenés, alvás, levegőzés • Biztosítják az óvodapedagógusaink, hogy a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. • A pihenés-alvás napirendben elfoglalt szerepét az óvodapedagógusaink fontosnak tartják. • A csoportszobát pihenés előtt szellőztetik. • Kényelmes a gyermekek fekhelye. • Minden gyermeknek külön ágyneműje van. • Az óvodapedagógusaink biztosítják, hogy a pihenőidőben a csoportban csend és nyugalom legyen: omesével, énekkel teremtik meg a nyugodt hangulatot, o figyelnek a nyugtalan gyermekre, o ismerik egy-egy gyermek pihenési szokásait, o a gyermekek eltérő alvásigényét, tiszteletben tartják. A betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés érdekében olyan szokások, viselkedési formák megalapozása a célunk a gyermekeknél, amelyek segítik őket ebben: időjárásnak megfelelő öltözködés, helyes zsebkendő használat, helyes orrfújás, egészséges táplálkozás, megfelelő tisztálkodás… Az óvodapedagógusok figyelemmel kísérik a betegségből felépülő gyermekeket és fokozatosan terhelik. Külön figyelmet fordítunk az asztmás, allergiás gyermekekre, mert ők gyakrabban elfáradnak, sokat köhögnek. A gyógyászati segédeszközzel (szemüveg) ellátott gyermekek mozgására nagyobb figyelmet fordítunk. Óvodánkba gyógytestnevelő pedagógus jár, aki az ortopéd orvos által kiszűrt gyermekek prevenciós fejlesztését végzi. A GYERMEK FEJLŐDÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA Az óvoda épületünk, udvarunk úgy lett kialakítva, hogy biztosítja a hatékony nevelő munka feltételeit: • Az udvarunk a játékokat tekintve: maximális kihasználtságú. • A csoportszobáinkban a hely kihasználása célszerű. • Rendelkezünk tornaszobával, amit minden csoport használ. • A kiszolgáló helyiségeink (WC., mosdó, előtér, stb.) használata, használatának rendje jól kialakított. • Az intézmény épületének, udvarának karbantartása, időnkénti felújítása biztosított. • Az óvodánk udvarának kialakítása, eszközzel való felszereltsége lehetővé teszi a gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését. 1.6.

21

Pajkos Program

• Az óvodánk helyiségeinek bútorzata és berendezési tárgyai biztosítják a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. • Az intézményünk felszereltsége, eszközzel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök, egészség-, és munkavédelmi eszközök) biztosítják az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. • Az intézményünkben rendszeres ellenőrzést tartunk a balesetvédelem megelőzése céljából, ezáltal is biztonságos környezetet teremtve a gyermekek számára. 1.7. A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA Célunk: Óvodásaink környezettudatos magatartásának megalapozása. Feladatunk: Óvodásaink szemléletformálása, olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan készségek és képességek tudatos fejlesztése ismeretközvetítés és közvetlen megtapasztalás által, amelyek elősegítik a természetes és az ember által készített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a környezeti problémák iránti érzékenység kialakulását, a helyes értékrendszer elsajátítását, a természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését, a környezettudatos életvitel alakítását. Tevékenyen együttműködünk a családokkal, fenntartóval, szakmai szervezetekkel a környezeti értékek megőrzése, valamint a környezet és természetvédelem érdekében. Törekszünk az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatására a helyi sajátosságok bemutatásával.

2. ÉRZELMI-, ERKÖLCSI-, ÉS A KÖZÖSSÉG NEVELÉS Célunk: az óvodáskorú gyermek érzelmi szükségleteinek kielégítése, és érzelmi nevelése. Fontos számunkra a gyermekek érzelmi szükségleteinek kielégítése, nevelése, mert személyiségének alakulását érzelmi élete befolyásolja. Derűs, vidám, pajkos csoportlégkörben érzelmi biztonság nyújtása, a gyermekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitűdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés…) fejlesztése, állandó értékrend alakítása. 22

Pajkos Program

A SNI gyermekek beilleszkedésének-, befogadásának segítése. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek között kölcsönös pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása. A szépre, a jóra való nyitottság és képesség növelése segítse a szűkebb, tágabb környezet megismerését, a szülőföldhöz való ragaszkodást, kötődést. Feladataink: az óvodával ismerkedő gyermek érzelmi biztonságának megteremtése, az első napoktól pozitív érzelmi hatások biztosítása a gyermekek számára. Pl.: barátságos, vidám, pajkosságra, játékosságra motiváló légkört, és szorgalmazzuk az érzelmekre épülő, szeretetteljes kapcsolat létrehozását (gyermekgyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka között), mert a gyermekeknek az új megértésének, szokások, szabályok elfogadásának, konfliktushelyzetek megoldásának ez az alapja. Segítjük a gyermekek én-tudatának alakulását, és szociális érzékenységének fejlődését. A gyermekek még ösztönösen megérzik a felnőttek érzelmeit, ezért őszintének, igazságosnak kell lennünk velük szemben, határozottnak, barátságosnak, toleránsnak, mintaértékűnek. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátosságának tartjuk, a magatartás érzelmi vezéreltségét. A Pajkos Program játékosságával teremti meg a lehetőséget a gyermekek társas szükségleteinek kielégítésére, társainak elfogadására, (a különbözőségek elfogadására), az erre való képesség kialakítására, egymás tiszteletére, szeretetére. Fokozott figyelemmel kísérjük a gyermekek szociális és kognitív teljesítményeit és megerősítésekkel (jutalmazás-elmarasztalás) növeljük hatékonyságunkat. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló (gyermek, szülő, pedagógus, dajka) tevékenységek gyakorlása. Óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvodában gyermekével együtt játszó szülő megtanulhatja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. Szakemberekkel, családokkal tudatosabb és célirányosabb kapcsolatrendszer kialakítása és működtetése az inkluzív (befogadó) pedagógia megvalósítása jegyében. Arra neveljük óvodásainkat, hogy elfogadják, megértsék az emberekben rejlő különbségeket.

23

Pajkos Program

A migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Nyitottságunkkal, megértő viselkedésünkkel fejezzük ki irányukba a megbecsülésünket, kultúrájuk iránti tiszteletünket. A bennünket körülvevő természeti és mesterségesen létrehozott szépre és jóra való rácsodálkoztatás megérzésének öröme gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, növeli szűkebb környezetükben az otthonosság érzését, ezen keresztül, a lakóhelyükhöz, szülőföldjükhöz való kötődést. Ezért az óvodai életet úgy szervezzük, hogy a gyermekben fejlődjenek ki: • a szocializáció szempontjából a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség és figyelmesség), • a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, fejlődésének és akarati tulajdonságainak megalapozása (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, • az esztétikai érzelmek (szép iránti fogékonyság, természet értékeire, szépségeire való rácsodálkozás, művészi alkotásra, élmény befogadására való igény). A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszközének a játékot tartjuk, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. Nevelőtestületünk a játékot tekinti olyan tevékenységnek, ahol a gyermek a leginkább megismerheti önmagát, legbelsőbb világát, kipróbálhatja önmaga hatását másokra. A családdal való kapcsolatunkban fontosnak tartjuk: • a különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadását, • a közös gondolkodás, véleménycsere eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítését az óvoda normarendszerébe. Környezetünk védelmének elemi, pozitív érzelmekkel (fejjel, szívvel, kézzel) átszőtt szenzitív megélését alkalmazzuk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű szerepet tölt be az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős óvodánk együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A gyermekek óvodai beszoktatását, beilleszkedését segítik • az óvodába lépés előtti családlátogatások, • szülő-gyermek óvodalátogatása, • kedvenc játék behozatala az első napokban,

24

Pajkos Program

• a két napig tartó családos beszoktatás, (ami alatt mindkét óvodapedagógus teljes műszakban dolgozik, így a szülőkkel is módjuk van megismerkedni, bizalmukat megnyerni és a szülőknek is lehetőségük nyílik az óvodai szokások megismerésére, az egészséges, biztonságos környezet megtapasztalására). A gyermekek megismerését segítő dokumentumok • a gyermek óvodába jövetele előtti családlátogatás alkalmával készített környezettanulmány, • a gyermekről adatlap és anamnesztikus lap kitöltése, • a bölcsődés gyermekekről kapott jellemzések. • SNI gyermek szakértői véleménye.

3.

AZ ANYANYELVI-, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA 3.1. AZ ANYANYELVI FEJLESZTÉS-, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelvi nevelés célja: • a gyermek anyanyelvi fejlesztése, • a kommunikáció különböző formáinak alakítása, • beszédfogyatékos gyermekek nevelése. Célunk, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. A beszédfogyatékos gyermek anyanyelvi fejlesztése.

Az anyanyelvi nevelésben feladatunk: • a „beszélő”, a tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató környezet biztosítása, • helyes mintaadás, és szabályközvetítés, • a beszédfogyatékos gyermek fejlesztése érdekében együttműködik az óvodapedagógus a gyógypedagógussal. Az óvodai nevelésünk a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra,- valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermeknek a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 25

Pajkos Program

Tehát az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítjuk. Számunkra fontos az anyanyelv fejlesztése, a gyermekek beszédkészségének, szóbeli kifejezésnek fejlesztése, beszédkedvének felkeltése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Ezért a gyermek számára beszélő környezetet teremtünk, pozitív élményt nyújtunk, biztonságot sugárzó légkört alakítunk ki, és a gyermekeknek a beszélgetéshez szükséges időt, helyet, alkalmat biztosítjuk. A gyermekeknek a megismerő folyamatban, ha szükséges, segítő támaszt nyújtunk, de időt hagyunk, hogy önmaga találjon rá, kutatva a helyes megoldásra. Fontosnak tartjuk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelését, és közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását. Kialakítjuk és fejlesztjük a beszédfegyelemre való képességüket, és megismertetjük őket a metakommunikációs elemekkel és azok használatával. Arra törekszünk, hogy a gyermekek beszédkedve és szókincse mellett, a hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságok is fejlődjenek a kommunikáció során. Nem tanítjuk a gyermekeknek a beszédet, hanem beszédhelyzeteket teremtünk, amikor meghallgatjuk őket. Nem faggatózunk, hanem beszélgetünk. A hallás, fonémahallás, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése. Az anyanyelvi nevelésben a pajkosság a beszélni tanuló (3 – 4 éves) gyermek spontán, játékos módon szerkesztett nyelvezetében rejlik, amit mi óvodapedagógusok a gyermekkel együtt jó játéknak tekintünk, ezzel növelve a gyermekek beszédkedvét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak, ezzel segítve a szabad önkifejezést. Az óvodapedagógus a gyermekek beszédaktivitását, teljes odafordulással, aktív figyelemmel és gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel tartsa ébren. A nemzetiséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Folyamatos összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. (A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségé26

Pajkos Program

ben nyilvánul meg.) Ezért a fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex  az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó,  nevelési környezetben valósítjuk meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését. 3.2. AZ ÉRTELMI MEGVALÓSÍTÁSA

FEJLESZTÉS,

ÉS

NEVELÉS

Az értelmi nevelés célja: • a gyermek értelmi képességeinek fejlesztése, • a tudás a későbbi tanulás iránti vágy felkeltése. A gyermeki érdeklődésre épített, egyéni képességeihez igazodó élményközpontú és a személyes megtapasztalást, tevékenykedtetést lehetővé tevő fejlesztés biztosítása. Feladatunk: • az önálló gondolkodásra nevelés, • képszerű és szemléletes gondolkodás fejlesztése, • egyéni különbségek, adottságok, hajlam, rátermettség, képességek fejlesztése (egyéni fejlesztési terv készítése), • figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosításával, a figyelem terjedelmének és tartósságának fejlesztése, • a gondolkodási műveletek során (analízis, szintézis, absztrahálás, általánosítás…) a gyermek problémamegoldó képességének gondolkodásának fejlesztése, • alkotó képzelet fejlesztése a vizuális és zenei tevékenységeken keresztül, valamint az irodalmi élmények közös feldolgozása során. Az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva velük együtt választ témát, melyet különböző élethelyzetekben, az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás formájában gyakoroltat. A szabad játékban megjelenő tevékenységek lehetővé teszik a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezését, szervezését. A tevékenység, a megismerés örömének átélése segítségével részben gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, de egyben a munkához szükséges pozitív attitűdöt is erősíti.

27

Pajkos Program

A Pajkos Programban felvállaljuk, hogy az óvodáskorú gyermek értelmi fejlődését eljuttatjuk az életkorának megfelelő optimális fejlettségi szintre. Arra törekszünk, hogy az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak és a valósághoz hűek legyenek. Ennek elérését az érzelem indította játékos tevékenységeken keresztül, a sokoldalú érzékszervi megtapasztalás útján valósítjuk meg. A Pajkos Programban az értelmi fejlesztést az adott életkori sajátosságokat figyelembe véve, a tevékenységi vágy fejlesztésére, a gyermekek játékosságára alapozzuk, és azon keresztül valósítjuk meg. A gyermekek közti egyéni különbségeket, megfelelő egyéni fejlesztéssel, differenciált feladatadással korrigáljuk (SNI), illetve tovább fejlesztjük (tehetséggondozás).

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK A Pajkos Óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Személyi feltételeink megfelelnek a Köznevelési - és Gyermekvédelmi Törvényben meghatározottaknak. Intézményünkben 21 fő alkalmazott dolgozik, ebből: 11 fő óvodapedagógus, 8 fő technikai személyzet és 2 fő pedagógiai asszisztens. Utazó logopédus-, gyógytestnevelő-, gyógypedagógus segíti munkánkat. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Modell értékű továbbá a gyermeki személyiség kibontakoztatásának szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése, ezért erre törekszünk. Az óvoda működését segítő, nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője tehát az óvodapedagógus, akinek a személyisége meghatározó a gyermek számára. Óvodánkban dolgozó pedagógusok szakmai felkészültségéről, attitűdbeli jellemzőiről a következők mondhatók el: • szeretet és tisztelet a gyermekek iránt, • szülők – és egymás tisztelete, • hivatástudat, felelősségérzet, fegyelem,

kvalitásáról,

28

Pajkos Program

a gyermekek sokoldalú egyéni és differenciált fejlesztése, különös tekintettel az SNI gyermekekre, • folyamatos önképzés, megfelelő szakmai önismeret, • példamutatás beszédben és cselekvésben, • pedagógiai optimizmus (az eredményességben és az újrakezdésben való bizalom), • kreatív munkára képes, jó humorú, van képzelőereje, fantáziája, • jó a szervezőképesség, • tolerancia és empátia készség, • innovativitás, • szociabilitás, komplexitás, érzelmi gazdagság, a játék szeretete. • az óvodapedagógus attitűdjéből nem hiányozhat az elfogadó magatartás, az egyéni bánásmód elve, a türelmes-, nyugodt-, érzelmi támaszt biztosító habitus. A felsoroltak hol erősebben, hol gyengébben vannak jelen a pedagógus életében. Tisztában vagyunk azzal, hogy munkánk minősége a ránk bízott gyermek neveltségi, képességbeli szintjén mérhető le. Munkánk minőségét pedagógiai hivatásunk során folyamatosan fejlesztjük, mert a család után a következő minta mi óvodapedagógusok vagyunk. Ezért a rendszeres önvizsgálat a negyedéves pedagógiai munka kiértékelésénél rendkívül fontos. A fejlesztő pedagógus tanfolyamot végzett óvodapedagógusok által lehetőségünk nyílt a differenciált, egyéni képességfejlesztésre, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, fejlesztésére is. A közös szakmai érés követelménye, hogy a nevelőtestület pedagógiailag olyan szinten áll, hogy szakmai kérdésekben konszenzusra tud jutni, ez, pedig növeli pedagógiai munkánk hatékonyságát. •

Nevelőtestületünk továbbra is arra törekszik, hogy humanizáló közösség legyen, melynek jellemzői: • érdeklődnek a másik iránt és elfogadják egymást. • munkájukat a nevelésbe vetett hit irányítja, • első a közösségi érdek, de mellette biztosítva van az egyének önmegvalósítása. Pedagógiai munkánk minőségének javítását segíti a szervezett továbbképzésben való részvétel, a munka közös szervezése, tervezése, és a döntés előkészítése, végrehajtása, értékelése. Óvodánkban a minőségfejlesztő team mellett, szakmai munkaközösség is működik, melynek minden pedagógus aktív tagja. A munkaközösségi értekezletek hozzájárulnak pedagógiai tudásunk gyarapításához, felfrissítéséhez, egymás gondolatainak, csoportban végzett pedagógiai munkájának megismeréséhez és ez-által megbecsüléséhez. 29

Pajkos Program

Az óvónői párok együttműködésre képesek, mert el tudják fogadni a másik személyiségét olyannak, amilyen. Emberileg és szakmailag is jó kapcsolat van közöttük, szakmai tudással, ötletadással segítik egymást. A követelményrendszert és szokásrendet közösen alakítják ki, így hasonló pedagógiai hatás éri a gyermekeket mindkét oldalról. Nevelési, oktatási tervet készítenek, értékelnek a gyermek egyéni képességeinek figyelembe vételével. A szülők felé mindkét óvodapedagógus az óvoda álláspontját ugyanúgy közvetíti. Ha a körülmények engedik, egy tapasztaltabb óvodapedagógushoz egy fiatalabb pedagógus kerül, így lehetőség nyílik a tapasztalat átadására, illetve a már megszerzett tudásanyag felfrissítésére. Szempont a párok kiválasztásánál, hogy közel azonos legyen az attitűdjük, személyiségükben nagy eltérés ne legyen. Óvodapedagógusok és dajkák szakmai kapcsolatára jellemző: • Egymás munkájának ismerete, megbecsülése, segítése. • Összehangolt munka végzése a gondozás terén. • Odafigyelés egymásra a gyermekek fejlesztése érdekében. Az óvodában a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi, ottléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, ezért amíg gyermek tartózkodik az óvodában, addig biztosítva van az óvodapedagógus jelenléte. A Pajkos Programban megtervezett nevelési-, fejlesztési elképzelések megvalósításához megvan a szakemberháttér, vagyis a jelenlegi személyi feltételek megfelelnek.

2. TÁRGYI FELTÉTELEINKRŐL Az óvoda 1975-ben épült, 5 csoportos, 137 férőhelyes. Épülete, udvara, berendezése a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, biztosítja egészségük megőrzését, lehetővé teszik a mozgás- és játékigény kielégítését. Az óvoda esztétikusan és ízlésesen elrendezett tárgyi környezete egyaránt kedvezően hat a gyermekek és a nevelőtestület hangulatára. Arra törekszünk, hogy amit a gyermekek használnak (tárgyakat, eszközöket), változó testméreteiknek megfeleljenek, biztonságosan legyenek elhelyezve, valamint változatos és személyes helyek is biztosítva legyenek a gyermekek számára. A zöldövezetben lévő, kertvárosi óvoda az Igmándi patakhoz közel, a falusi óvoda hangulatát kelti. A szomszédos kertek élővilága (kutya, macska, baromfiudvar…) a természetben történő megfigyelést gazdagítja a gyermekek számára. A fákkal, bokrokkal tarkított óvodakert és a gyermekek kiskertje csodálatos környezetet teremt a természet megszerettetésére, a környezet tevékeny megismerésére, a természetvédelemre, környezetvédelemre. 30

Pajkos Program

Udvarunk nagy telken terül el, parkosított, játékokkal jól felszerelve várja a gyermekeket és biztosítja számukra a szabadban a játékos tevékenységhez, képességeik fejlesztéséhez szükséges teret és eszközöket (fa mászókák, fedett homokozók…). Az udvaron a zuhanyzó a nyári hőségben a kellemes időtöltés mellett a vízzel való ismerkedésre nyújt lehetőséget. Jó időben óvodánk teraszán étkezünk, mivel szeretünk minél több időt tölteni a szabadban. Ezzel is az egészséges életmód alakításához, az egészség megőrzéséhez kívánunk hozzájárulni. Az udvart különböző szabadtéri rendezvények színhelyeként is jól hasznosítjuk (sportnapok, „Pajkos” napok, gyermeknap…). A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Az óvoda udvarán lévő játékraktár helyet ad: a gyermekek kerti szerszámainak, triciklikhez, homokozó játékainak, és egyéb nagymozgást igénylő játékszereknek. Intézményünk bútorai, berendezési tárgyai természetes anyagokból készültek, esztétikusak, a gyermek méreteihez igazodnak. A csoportszobák játékai a gyermek képességeit fejlesztik, az eszközök játéktevékenységre ösztönzik őket. A csoport szobák méretei: 4 csoportszoba: 50 m2-es, 25 főre készültek, 1 csoportszoba: 42 m2-es, 21 főre készült. A csoportszobákon kívül több speciális szobában fejlesztjük a gyermekeket. A tornaszoba, amely a mozgásos képességek fejlesztésének, a gyógytestnevelésnek és a mozgásterápiájának főbb helyszíne. A logopédiai szoba, ahol szakképzett logopédus látja el feladatát. A gyógypedagógiai szoba, ahol óvodapszichológus végzi munkáját.

szakképzett

gyógypedagógus,

illetve

Könyvtárunk a pedagógusok fejlesztésén túl, a szülőket is kívánja segíteni a gyermeknevelést megkönnyítő könyvek ajánlásával. Kötött és kötetlen formában, játékos ismeretátadás keretében, tevékenységeken keresztül fejlesztjük a gyermekeket, (tevékenységekben valósítjuk meg a tanulást). Ehhez, sok eszközre van szükségünk.

31

Pajkos Program

Óvodánkban többféle szertár teszi hatékonyabbá pedagógiai munkánkat: (matematika-, környezet-, torna-, anyanyelvi-, zenei-, fejlesztő játékok szertára, …). Szertáraink jól felszereltek, biztosítják az egyéni manipuláláshoz az eszközöket, ezáltal a feladatmegértést és megoldást. Az anyanyelvi szertárban található applikációs képeken kívül bábszertár is segíti munkánkat, a szép magyar beszéd- az anyanyelvi kultúránk átadására. A mindenkori költségvetés mellett, sikeres pályázatok útján, szponzorok támogatásával is bővítjük eszközigényeinket. Az eszközbeszerzésnél alapelveink • Legyen esztétikus (berendezési tárgyak, játékok). • Feleljen meg a gyermek életkorának, fejlettségének (méret). • A gyermek fejlesztését szolgálja (játékeszközök). • Legyen gazdaságos (reális ár, tartósság). • Feleljen meg a biztonsági előírásoknak. Megfelelő munkakörnyezet A Pajkos óvodában dolgozóknak, az óvodaépületben kialakított nevelői szoba-, torna szoba-, internet szoba-, öltöző-, fürdőszoba biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet.

3.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Az óvodai életet céltudatosan alakítjuk ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, és segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében megszervezve, az óvodapedagógusok jelenlétében és közreműködésével. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Célunk, olyan ösztönző játékkörnyezet kialakítása, amelyben a gyermekek fantáziája megnyilvánulhat. Feladatunk: biztosítani a nyugodt légkört, elegendő játékidőt és sokféle játékeszközt a gyermekek játék iránti szükségletének kielégítésére. Szervezési és időkeretek: Napirenddel biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődését, azzal, hogy az egyéni és differenciált tevékenységek tervezését, szervezését, megfelelő időkeretbe helyezzük. 32

Pajkos Program

A rendszeresen visszatérő ismétlések, érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. A napirendet úgy állítottuk össze, hogy minden óvodai csoport rugalmas keretek között tevékenykedhessen. Figyelembe vettük a helyi szokásokat, igényeket, a tevékenységek közötti belső arányokat. Úgy gondoljuk, hogy a napirend és a heti rend jellemzői a folyamatosság és rugalmasság, ezért a gyermekcsoport óvodapedagógusainak feladata ennek kialakítása, az adott csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nem csak a komplex tanulási tevékenység helyét, hanem az időkereteket is megváltoztathatják. Az óvodai nevelés tervezését a gyermekek megismerését és fejlesztését a Pajkos program alapján egyrészt a csoportnapló, másrészt a gyermekekről készített fejlődési napló tartalmazza. Óvodai napirend: Tevékenységek 3-4 évesek számára 4-5évesek számára 5-8 évesek számára Szabad játék, tevékenységben 7 óra 7 óra 30 perc 8 óra 30 perc megvalósuló tanulás Előkészület és 1 óra 1 óra 1 óra étkezés Öltözködés, egyéb testápolási 1 óra 40 perc 1 óra 20 perc 1 óra teendők Pihenés (alvás) 2 óra 10 perc 1 óra 50 perc 1 óra 10 perc Mindennapi, 10 perc 20 perc 20perc frissítő testnevelés A napirend megtervezésénél figyelembe vesszük: • a gyermekek életkorát, a csoport fejlettségi szintjét, a közösen átélt élményeiket, ünnepeiket, hagyományaikat, programjainkat, • a heti rend folyamatosságát, rendszerességeit, és rugalmasságát biztosítjuk, ügyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a szabad játékra, mozgásra, játékos tevékenységre, egymás meghallgatására. A napirendünkben a szabad játék kiemelt jelentőségű, ez az időbeosztásban is megmutatkozik. A heti rend lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások életének megszervezésében.

33

Pajkos Program

A nyári heti rend megtervezésénél szempontjaink: • minél több program és tevékenység szervezése a szabadban, • szabad játék biztosítása a levegőn, • élményszerzés, élménygyűjtés, tapasztalatszerzés, ismeretátadás a szabadban. Csoportok nyári terve: Legfontosabb feladatunk, hogy az összevont csoportban a gyermekek között megfelelő kapcsolatot alakítsunk ki. A nyár folyamán is meghitt, nyugodt lékört biztosítunk, a kicsik érzelmi biztonságát megőrizve. Az öt csoport által kialakított napirendet és szokás-szabályrendszert figyelembe vesszük, és annak betartására törekszünk. Testápolásnál a már kialakult gondozási feladatok megtartása, az alapvető higiéniai szokások betartása a célunk (zsebkendő stb.) Fokozott gondot fordítunk az ebéd előtti tisztálkodásra, ha szükséges, lezuhanyozzuk a gyermekeket. A naphoz, a vízhez való szoktatást fokozatosan alakítjuk ki, figyelembe véve a gyermekek érzékenységét. Naptejjel védjük a gyermekek bőrét a leégéstől, figyelemmel kísérjük, ki mennyi időt tölt a napon, és mennyit a vízfürdőzéssel. Fokozottan figyelünk a gyermekeken lévő vizes ruha szárazra való cserélésére, testük, hajuk szárazra törölésére. Étkezésnél összehangoljuk az öt csoport étkezési szokásait. Figyelünk a megfelelő zöldég-gyümölcs mennyiségére, valamit a folyadék pótlására. A folyadékpótlást az udvaron is biztosítjuk. Nyugodt pihenésre a földszinten lévő hűvös csoportszobában van lehetőség. A nagycsoportos gyermekeknek, akiknek már nincs alvásigénye, csendes tevékenységet biztosítunk az asztalnál (rajzolás, könyvnézegetés). Játéktevékenység és mozgás során igyekszünk sok időt a szabadban tölteni, ezért már a reggeli gyülekezés és a frissítő testnevelés is az udvaron történik. Az udvari játékszabályok betartását megköveteljük a gyermekektől, a balesetmentesség érdekében. A mozgásos játékok számára fenntartott területen engedjük a gyermekeket motorozni, labdázni, kosarazni, focizni… Homokozáshoz biztosítjuk a különféle homokozókészleteket, kiegészítő játékeszközöket. Az udvaron való rajzoláshoz is biztosítunk eszközöket (rajzlap, ceruza, kréta). Szükség esetén felhívjuk a gyermekek figyelmét, hogy legyenek igényesek környezetükre, annak tisztaságára, az udvar rendjére, a játékok óvására-, elpakolására. Érkezéskor és távozáskor minden esetben a gyermek és a szülő is köszönjön el az óvodapedagógustól. A heti rend általános tartama és maximális időkeretei: Hétfőtől – péntekig minden nap: mese-vers, testnevelés, éneklés. (A mindennapi mesélés, mondókázás, éneklés, a gyermekek mentális higiénének elmaradhatatlan eleme, a mindennapi testnevelés az egészséges fizikum eleme. 34

Pajkos Program

Külső világ tevékeny megismerése: 1 héten 2 alkalommal: • matematika, • környezet megismerésére nevelés. Művészeti tevékenységek: 1 héten 3 alkalommal • ének, zene, énekes játék, gyermektánc • verselés, mesélés, • rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, • mozgás. Az óvoda csoport szerkezete Az óvoda csoportszerkezetének kialakításánál figyelembe vesszük a szülők igényeit, a gyermek személyiségét, a gyermekközösségek nemek szerinti elosztásának arányát, (ez utóbbinak a társas kapcsolatok alakulásában van szerepe,) és azt, hogy melyik szerkezeti keretet érezzük legalkalmasabbnak az eredményes nevelőmunkához. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek és a SNI gyermekek (csoport/2 fő) csoportokban történő elhelyezésére külön gondot fordítunk. Lehetőség szerint olyan életkorú csoportokat szervezünk, ahol a különböző fejlődési ütemű gyermekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet tudunk nyújtani. Ezért a Pajkos Programban homogén illetve heterogén életkorú csoportban biztosítjuk a gyermekek elhelyezését. Mindkét szervezeti formának megvannak az előnyei, ezért van helye a Pajkos Programban mind kettőnek. A heterogén csoport előnyei: • megszűnik a korcsoportismétlés miatti csoport csere, • kicsik beilleszkedése zökkenő-mentesebb, • a testvérek, barátok, ismerősök egy csoportba kerülnek, • eredményesebb a szocializációs tanulás, felgyorsul az önállóság fejlődése. A homogén csoport előnyei: • több idő jut a gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésére, így eredményesebb a tanulás, • a gyermekek közel azonos életkora, fiziológiai fejlettsége, érése több játszó csoport kialakulását eredményezi, ami a társas kapcsolatok fejlődését és a közösségi magatartás kialakulását segíti, • a csoportban nincs lehetőségük a nagyobb gyermekeket utánozni, ezért az óvodapedagógus kerül előtérbe, mint modell, • a gyermekek biztonságérzete nagyobb, mivel azonos korú gyermekek között vannak.

35

Pajkos Program

4. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI Óvodánk kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodánk nyitott és kezdeményező. 4.1. AZ ÓVODA KAPCSOLATA FENNTARTÓJÁVAL, INTÉZMÉNYEKKEL, EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEKKEL Az óvoda fenntartója a BP. Főváros XI. ker.-i Újbuda Önkormányzat. Fontosnak tartjuk a rendszeres információ-áramlást, mint kapcsolattartási formát, mert nagy szerepet játszik az óvoda nevelőmunkájának társadalmi megítélésében, elismerésében, emellett a személyes kapcsolattartást is igényeljük. Az intézmény munkáját segíti az Oktatási és Kulturális Iroda, Oktatási és Informatikai Bizottság, GAMESZ, ÚPI, Területgondozók, Újbudai Nevelési Tanácsadó, Újbudai Logopédiai Központ, Újbudai Gyermekjóléti Szolgálat, és különböző Szakszolgálatok, egészségügyi intézmények, ÁNTSZ, és a Pajkos Óvodásokért Alapítvány. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az együttműködést a kerület más óvodáival, gondolat-, tapasztalatcsere és az eredményes munka érdekében. Szükségesnek tartjuk, hogy óvodánk nevelőmunkájával, hagyományainkkal kerületi képviselőnk megismerkedjen, osztozzon sikereinkben. Rendszeres a kapcsolattartás az ÁNTSZ-szel a gyógy-testnevelővel, logopédussal, gyógypedagógussal, pszichológussal, gyermekvédelmi koordinátorral a gyermekek egész 4.2. ÓVODA – BÖLCSŐDE KAPCSOLATA Fontos megismerkednünk a bölcsődében folyó munkával, mivel 3 éves korban nem csak családból érkeznek a gyermekek. (A bölcsődéből érkező gyermekek önállóbbak, a közösségben való lét nem idegen számukra.) A bölcsődei gondozók által adott gyermeki jellemzések segítséget nyújtanak a gyermekek mielőbbi megismeréséhez, beszoktatásukhoz, és így fejlesztéséhez. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek szülei megismerjék óvodánkat, mert így bátrabban hozzák gyermekeiket hozzánk. 4.3. A SZÜLŐKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS Az óvoda tevékenysége szolgáltatás, amelynek középpontjában közvetlen partnereink a gyermekek és szüleik igényei és elvárásai állnak.

36

Pajkos Program

Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom. Folyamatosan mérjük a kapcsolattartás formáira, tartalmára vonatkozó szülői elégedettséget. Az eredményeket a kapcsolattartási formák kiszélesítésében és mélyítésében felhasználjuk. Az óvodai nevelésben megteremtjük a feltételeit a családok szocializációs különbségeiből adódó hátrányok kompenzálásának. A SNI gyermekek szüleivel való beszélgetések során nem csak az információkra, hanem a biztatásra fektetjük a hangsúlyt. Célunk: a partnerközpontúság működtetése. Feladatunk: • az óvoda – család kapcsolatának további erősítése, • a család sajátosságainak, szokásainak figyelembe vétele, • a szülő segítése a gyermek viselkedésének értelmezésében, • a szülő gyermek interakció egyéni stílusainak respektálása, • egyenrangú nevelőtársi viszony, kölcsönös bizalom kialakítása, • az óvoda nyitottságának biztosítása, • meglévő szokások támogatása, szem előtt tartva ezeknek jelentőségét, a szülők igényeit, a gyermekek egészséges személyiségének fejlődését és az óvoda adottságait, • a család szociális szerepével foglalkozó kutatási eredmények publikálása, • preventív gyermekvédelem, • közös programok és tevékenységek szervezése, • a szülők között végzett rendszeres közvélemény kutatás (mit várnak az óvodától: elégedettség mérés). • segítő tanácsadás a SNI gyermekek szüleinek (a fogyatékos gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni), • helyes szülői attitűd kialakítására törekszünk, racionális elfogadás kialakítására, a természetes szülő-gyermek kommunikáció támogatására, a szülők bátorítására, önbizalmuk erősítésére, a gyermekről adott-kapott napi információkra, • törekvés arra, hogy a szülőnek önbizalmat adjunk, mert egy kiegyensúlyozott szülő többet ér önmaga és a gyermeke számára is. Valljuk, hogy az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. 37

Pajkos Program

A jó együttműködés érdekében az óvodapedagógusoknak meg kell ismerniük a családot, a szülőknek pedig az óvodát. A szülőnek joga, hogy megismerje az óvoda Pajkos Pedagógiai Programját, a Házirendjét, SZMSZ-ét, és hogy gyermeke fejlődéséről rendszeres, részletes, és érdemi tájékoztatást kapjon. Alapelvünk: elfogadjuk a család szokás- és szabályrendszerét, és tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában, tiszteljük a szülőt. Számunkra nagyon fontos a családi életre nevelés megvalósítása a szülői házzal közösen, mert csak így tudjuk közvetíteni a gyermekek felé azokat az értékeket, szokásokat, szabályokat, amelyeket elsajátítva, felnőttként is értéknek fognak tartani. Programunk és nevelői attitűdünk lehetővé teszi, hogy a szülők mindennapi életünkbe bekapcsolódjanak, így is segítve a más kultúrák szokásainak, hagyományainak megismerését, erősítését. Az eredményes együttműködés legfontosabb feltételei: • Kölcsönös bizalom a család és óvoda között, nyílt, őszinte együttműködés. • Napi kapcsolat a szülőkkel. • Tiszteletben tartjuk a család világnézetét, hagyományaik ápolását. • A szülő érezze, hogy gyermekét szeretjük, elfogadjuk olyannak amilyen. Vannak értékes hagyományaink és bevált formáink a szülőkkel való kölcsönös tevékenység szervezésére: őszi-tavaszi Pajkos nap, Karácsony, farsang, Anyák napja, kertrendezés, alkotódélutánok, évzáró, családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezlet, és a mindennapi kapcsolattartás. Szülők fogadása A szülők fogadására lehetőség van a nevelői szobában, ahol nyugodt körülmények között lehet beszélgetni a gyermekek fejlődéséről, ahol tovább fejleszthető: szülőóvodapedagógus kapcsolata, az együttnevelés hatékonysága érdekében. Óvodánkban Szülői Szervezet működik, amely következőkkel segíti munkánkat: • a szülők érdekképviseletének ellátása, • az óvodai nevelés elveinek, módszereinek ismerete, • megfelelő kapcsolat kialakítása a szülők, az óvodavezető, az óvodapedagógusok, és a dolgozók között, • közös programok, gyermekkíséret, munkadélutánok, kirándulások, ünnepségek szervezése.

38

Pajkos Program

4.4. AZ ÓVODA – ISKOLA KAPCSOLATA Célunk: a környező iskolákkal kialakult jó kapcsolat megőrzése, megerősítése. Az együttműködés alapelveinek valljuk: a kölcsönös nyitottságot, érdeklődést, bizalmat és zavartalan átmenetet. Kapcsolattartási formáink: • kapcsolattartás az első osztályos tanítónőkkel, • az óvodapedagógusok iskolalátogatása, az átadott gyermekek képességeinek, neveltségi szintjének megismerése szempontjából, • nagycsoportosok iskolalátogatása, • az első osztályos tanítónők tájékoztatása az óvodai helyi pedagógiai programjáról. 4.5. AZ ÓVODA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK KAPCSOLATA A társadalmi és gazdasági változások szükségessé teszik, hogy az intézményes nevelésen belül is sor kerüljön különböző élményt nyújtó programok szervezésére. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük a művelődési házak, színházak, múzeumok programjait és az óvodás korosztálynak megfelelő programokon veszünk részt. A szülő – gyermek – pedagógus kapcsolat szorosabbá tételéhez, a gyermek erkölcsi érzelmeinek fejlesztéséhez, esztétikai fogékonyságához fontosnak véljük a szülő részvételét, bekapcsolódását a különböző óvodán kívüli programokba. 4.6. IRÁNYELVEK A KAPCSOLATTARTÁSBAN: • A kétirányú információ áramlás hatékonyságának a növelése. • A kapcsolattartás minőségének évenkénti értékelése. • Az óvodapedagógus az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot (azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.) Fontosnak tartjuk a komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozását, működtetését a helyi szükségletek alapján. A stratégiai terv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelést segítő szolgáltatásokat (az óvodapedagógusok speciális képzettségeinek kihasználása, a logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, Gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, szociális ágazat bevonása, szülői klub, fogadóóra, játszódélután, szülők bevonása a nevelési gyakorlatba, projektek közös megvalósítása, nyitott ünnepek stb.).

39

Pajkos Program

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 1. JÁTÉK A játékot az óvodás gyermek örömteli, önkéntes, szabadon választott és legfejlesztőbb tevékenységének tekintjük, amely az egész napját kitölti. „A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményadó tevékenységgé. Célunk: • a játék tartalmának gazdagításával a gyermek pajkosságát figyelembe véve, óvodásaink személyiségének sokoldalú fejlesztése, • a gyermek, különböző tevékenységeibe bevinni a játékot, • prevenció, korrekció, tehetséggondozás. Feladataink: • a játék feltételeinek megteremtése, megfelelő csoportlégkör, hely biztosítása, a különböző játéktevékenységekhez (kuckósítások által), • játékidő, amit a napirend biztosít, • a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, • élményszerzési lehetőség-, játékeszközök biztosítása, amelyeket a gyermek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazítunk, • könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztás megteremtése. • A megfelelő készen vett játékeszközök biztosítása mellett, a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök biztosítása. • játékos tevékenység szervezés. A játéktevékenységen olyan játékot értünk, amelyben az óvodás gyermek maga kezdeményez játékot, vagy társakkal játszik egy képzelt szituációt, egymás között felosztják a szerepeket és megalkotják a játékszabályokat. Az ilyen játék kialakulása gazdagítja a gyermeki fantáziát, a gyermeki személyiséget és alkalmat ad az egyéni fejlesztésre. Nevelési feladataink megvalósítása a szabad játéktevékenységben az anyanyelvi nevelés terén: • Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés megvalósítása 40

Pajkos Program

•

•

•

•

•

A csoport elfogadott erkölcsi szabályának nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelés, az asszertív (tud nemet mondani, saját érdekeit képviselni, mások agresszióját, például a csúfolódást, verekedést megfelelően kezelni) kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása. Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A HH, a HHH és a SNI gyermekekre a játékban fordított időt kettős figyelem jellemzi az óvodapedagógus részéről: a beilleszkedés támogatása a játékban, valamint minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott tervszerű anyanyelvi fejlesztés megvalósítása.

A játék eszköz, aminek segítségével megoldunk egy feladatot, és módszer is, amivel megvalósítunk egy tevékenységet. A Pajkos Programban a játékot tanulási céllal is használjuk, mivel a gyermek, játék közben tanul, és tanulás közben játszik. A játékirányítás alapelvei, az óvodapedagógus játéka a gyermekkel: Számunkra a játékirányítás a gyermek játékfejlődésének elősegítését jelenti és az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett, a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Játékirányításunk alapvető sajátossága, hogy közvetett, tehát mi óvodapedagógusok, tapintatos kezdeményezésekkel, tanácsokkal, az érdeklődés felkeltésével, bátorítással segítjük a gyermekek játékának fejlődését. Elsősorban a feltételek megteremtésére, (az élmények, tapasztalatok bővítésére, a pozitív érzelmek alakítására), igyekszünk odafigyelni, hiszen tudjuk, hogy a játék tartalmi gazdagodása közvetett vagy közvetlen úton összefügg a gyermek élményeivel, érzelmi fejlődésével, tehát objektív (tárgyi) és szubjektív (személyi) tényezőkkel.

41

Pajkos Program

Fontosnak érezzük a gyermek és a felnőtt együttes tevékenységét, azt, hogy mi pedagógusok is szeressünk játszani. Ugyanakkor indokolatlanul nem avatkozunk be a gyermekek játékába, csak akkor tartjuk szükségesnek a beleszólást, ha a gyermekek zavarják egymást, vagy konfliktusukat képtelenek önállóan megoldani. Játékukat technikai tanácsokkal segítjük, figyelembe vesszük a gyermek egyéni sajátosságait, fejlettségi szintjét, gondot fordítunk a gyermekek élményeinek, családi hátterének, tapasztalatainak megismerésére. Fontosnak tartjuk, hogy óvodánkban egy alapvető közös szokás-, szabályrendszer alakuljon ki a csoportszobára és az udvari életre vonatkozóan. Ez biztosítja a következetes nevelést egy nevelőtestületen belül, megkönnyíti a gyermek alkalmazkodását is és garantálja biztonságát. Az udvari játéklehetőségeinkről: Megteremtjük az udvari játék feltételeit is, mozgásos játékok szervezésével és változatos eszközök biztosításával segítjük az udvari játék tartalmasabbá tételét. Sok eszközt viszünk ki az udvarra, pl.: az ábrázoláshoz eszközöket, babakonyhai eszközöket, amelyek ösztönzik a gyermekeket a változatos tevékenységekre és fejlesztik a közös élmények pozitív alakításának lehetőségeit. Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett hangsúlyt fektetünk a téli időszakban is a benti játékok folytatásának lehetőségének megteremtésére. Kiviszünk pokrócokat, könyveket és építő játékokat, így gazdagabb választékot biztosítunk a gyermekek számára. A homokozó, további játéklehetőségeket biztosít a gyermekeknek. A gyermekek fejlettségének megfelelő játék: A SNI gyermekeknél a fogyatékosság típusát-, és a gyógypedagógus tanácsát figyelembe véve biztosítjuk a játékeszközöket. A gyermekek gyorsan változnak, így a játékeszközöket fejlettségi szintjükhöz igazítjuk. Az óvodakert is e szerint lett kialakítva. A gyermekeknek fejlődésük során más és más ingerekre van szükségük, és a rendelkezésükre álló játékoknak ki kell szolgálniuk a különböző szükségleteiket. A gyermekeknek olyan játékot vásárolunk, illetve készítünk, amelyek érzékszerveiknek ingereket biztosítanak, amelyek jól megtervezettek és ezáltal ösztönzést nyújtanak a gyermekeknek az új dolgok felfedezéséhez, hogy új képességekre tegyenek szert, és a meglévőket fejlesszék. Az óvodáskorú gyermek élvezettel játszik azokkal a játékokkal, amelyek a képzeletét megindítják, pl.: a kártyajátékok nemcsak a számolási készséget javítják, hanem fejlesztik stratégiai érzékét is. Ezzel pedig, megtanítjuk a gyermeket, hogyan kell egy cél elérése érdekében tervezni. A jól megtervezett játékokkal kiderítjük képességeiket és serkentjük felfedezőkedvüket. A megfelelő környezet kialakítása a játékhoz: Az egyik módja annak, hogy elősegítsük a gyermek fejlődését, ha megfelelő környezetet biztosítunk az alkotó jellegű játékhoz. Sokat számít a játékok 42

Pajkos Program

elrendezése: legyen felhívó jellegű, egyedülálló! Ha a játékeszközök jól áttekinthetők a polcon, akkor játékra ösztönzik a gyermeket. Játékvásárlásnál a szempontjaink: • biztonságos legyen, • esztétikus legyen, • a gyermek életkorának megfeleljen, • ösztönözze játékra a gyermeket, • legyen a játékban sikerélménye, • legyen élvezetes, sokoldalú a játék, alkalmas a többféle tevékenység végzésére, • fejlessze a gyermek képességeit, kreativitását. A képzeletbeli világ kibontakoztatása érdekében feladataink: Serkentjük a gyermekeket, de nem tesszük ki túl sok ingernek, és nem erőltetjük olyasmire, amire nem elég érett, nem adunk neki iskolai feladatokat. Hagyjuk, hogy ő diktálja a tempót! A játékfajták legjellemzőbb megjelenési szintjei óvodáskorban: A gyermekeknek a játék létforma, mely fejlődésének alapja. Megfigyelése során képet kaphatunk a gyermek ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségéről. Személyiségének tükrözője és egyben személyi fejlődésének legfőbb eszköze. Játék közben a legváltozatosabb tevékenységekre nyílik lehetőség, de mindig szem előtt tartjuk, hogy önkéntes, szabadon választott legyen. Ezért a gyermek szabadságának és a mi tudatos, fejlesztő munkánknak kell érvényesülnie a gyakorlatban. Az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni: • a csoport összetételét, • az egyéni fejlettséget és érdeklődést, • az SNI gyermek fogyatékosságát, • a gyermekek mozgásfejlettségét. A gyakorlójáték A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlése készteti a gyermeket és ezek az újraismétlések, nagy örömöt jelentenek számára. Lehet mozgásos, manipulációs és verbális. Építő – konstruáló játék E tevékenység közben a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak, létrehoznak valamit, eleinte spontán építenek, de később az átgondolt, elrendezett, meghatározott céllal végzett építés dominál. 43

Pajkos Program

Nagyon fontos az eszközök változatossága. Vannak különböző színű, nagyságú és anyagú, kész és félkész eszközök. Ennek szellemében mi tudatosan válogatjuk és bővítjük is a készletet. Folyamatos cseréről gondoskodunk. Kedvelt építési játék a homokozás. A gyermek építés közben átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása, tanulja és tapasztalja a rész-egész viszonyát, tanul tervezni, szerkeszteni, fejlődik megfigyelőképessége, gondolkodása, beszéd készsége, finommotoros mozgása. Az építés az összerakás technikáját mindig megmutatjuk, ha technikai nehézségbe ütközik a gyermek, de nem kötjük meg fantáziáját. A megvalósítást a gyermekre bízzuk. Közben rengeteg matematikai ismeretet szerez, a külső világot tevékenyen megismeri, fejlődnek szociális érzelmei. Szerepjáték A szerepjáték a gyakorlójátékból bontakozik ki. A gyermek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és negatív élményeit fejezi ki, környezete jelenségeit sajátos módon újraalkotja. Ez a játék tükrözi a gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. A szerepjáték a gyermek legintimebb tevékenysége, ezért feltétlenül figyelemmel kísérjük, és tiszteletben tartjuk. A szerepjátékban a felnőtteknek másfajta feladataik vannak, mint más játékoknál. Nem mi irányítjuk a játékot, a helytelen magatartás miatt nem szakítjuk félbe, nem javítjuk a gyermekeket, hanem egy másik szituációban példát mutatunk a helyes magatartásra. A konfliktusok megoldásában is csak szükség szerint veszünk részt. Jó, ha a gyermekek egymás között is meg tudják ezt oldani. A felnőtt is részt vehet a játékban, de csak akkor, ha nem irányító, hanem egyszerű játszótárs tud maradni. A szerepjátéknak nagyon nagy jelentősége van a gyermek egész személyiségének fejlődésében, elsősorban a szociális területeken. A gyermek szociális tanulással a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, újraalkotva kreatívan egy-egy átélt eseményt. Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervezőkészsége a játék megszervezésével, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásaik megértésével. Közben a közösen felállított szabályok fejlesztik önuralmát, akaratát, szabálytudatát, erkölcsi érzékét. Szabályjáték Legfontosabb a szabályokhoz való igazodás igénye. Fontosnak tartjuk, hogy sok ilyen játékkal ismertessük meg a gyermekeket, hogy bármikor maguk is eljátszhassák, kezdeményezhessék. Közben érzelmeket tanul, tanulja indulatainak fékezését, tanulja a siker- és a kudarctűrést. Helyes magatartásformákat sajátít el: türelem, kitartás, akaraterő, mértéktartás, szerénység, eredményre törekvés. 44

Pajkos Program

A csoportos és a csapatjátékban fejlődik közösségi érzése, felelősségtudata, feladattudata. Az ismert mozgásokat gyakorolja változatos formában. Barkácsolás A barkácsolás mindig a játék igényéből indul ki, és kötetlen. Fontos, hogy ne legyen öncélú. Az elkészített eszközökkel játszhassanak, legyen azoknak funkciójuk. A barkácsolásnál sok és sokféle eszközre van szükség, ezért fontos a folyamatos gyűjtőmunka és az eszközök megfelelő elhelyezése, hogy a gyermekek bármikor hozzáférhessenek. Fontosak a megfelelő méretű és biztonságos szerszámok is. Eleinte a gyermekek közötti tevékenységünkkel keltjük fel az érdeklődésüket, előttük készítünk kiegészítő eszközöket, játékokat javítunk, és magyarázattal kísérjük tevékenységüket. E változatos tevékenység közben a gyermekek rengeteg ismeretet és tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról. Szem-kéz koordinációjukat és finommozgásukat fejlesztjük tépéssel, vágással, ragasztással. Figyelemmel kísérjük tevékenységeiket, bekapcsolódunk abba, megnevezzük a különböző technikákat, az eszközöket, a munka közben előforduló térbeli helyzeteket, relációkat. Tudatosan használjuk ezeket a fogalmakat, akkor a gyermekek elsajátítják és maguk alkalmazzák majd ezeket. (pl.: Mérd össze! Melyik hosszabb? Tedd fölé! stb.…). Bábozás A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit. Forrása lehet: • óvodapedagógus játéka, • gyermek bábjátéka, • gyermek bábjátéka a maga készítette bábjaival. • mese-vers, ének • színházlátogatás. Az óvodába érkezés pillanatában megismertetjük a bábbal a gyermeket. A legjobb bábok a gyermekek által óvodába hozott kedvencek, szőrös állatok. Mindez elősegíti az óvodába való beilleszkedést és a szociális problémák megoldását is egy-egy gyermeknél. A bábozásnak nagy szerepe van a személyiség fejlődésében, a bábok mögé bújva igazán lehetőség van az önmegvalósításra. A közös bábozás hat a társas kapcsolatok alakulására. Közben élmények, tapasztalatok elevenednek fel, így fejlődik emlékezetük, a kitalált történetekkel pedig, fantáziájuk.

45

Pajkos Program

A báb mögé bújva bátrabban megszólalnak a gátlásos gyermekek is, így ez a kommunikáció fejlődését is segíti. Lényeges eleme a beszéd, sok fogalmat, kifejezést gyakorolhat. Nagy jelentősége van a hangutánzásnak, a különböző érzelmi állapotok kifejezésének hanglejtéssel, hangszínnel és a beszéd gyorsaságával. Dramatizálás A bábozás és a dramatizálás szoros összefüggésben és kölcsönhatásban állhat egymással. Dramatizáláskor a gyermekek saját vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon. Ennek az a feltétele, hogy ezek tartalma érzelmileg megragadja, hatással legyen a gyermekekre. A csoportban az aktuális játékhoz, jelenethez a kellékeket, a jelmezeket biztosítjuk, könnyen hozzáférhető helyen tároljuk. Óvodánkban kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is megmutatkozik.

2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A Pajkos Programban a munkajellegű tevékenység célja: A természetes és társadalmi környezetből ismeretek, tapasztalatok szerzése, cselekvő tapasztalással megfigyelések végzése óvodásaink személyiségének fejlesztése érdekében. Feladataink: • a gyermek megismertetése környezetükkel, az őket körülvevő tárgyi világgal, • a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakítása, • a játék és a munka megkülönböztetése, • Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása, • munkaeszközök célszerű használatának megtanítása, • együttműködési képességük-, közösségi kapcsolatok alakítása, fejlesztése, • a gyermekek környezetének térbeli viszonyai között való eligazodásának megtanítása, • a pozitív munkakedvük megőrzése.

46

Pajkos Program

Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. Programunkban a munkát: a személyiségfejlesztés és az életre való felkészítés eszközének tekintjük, továbbá a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszközének, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formájának. A munka az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amelyre játékidőben, játéktevékenységek alakalmával különböző élethelyzetekben, a gyermek tevékenységei során tág lehetőséget biztosítunk. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységet, mint a játékot, ha nem túl nehéz feladatok elé állítják, akkor örömmel végzi, szívesen azonosul a munka céljával, eredményével. Munkavégzés közben begyakorlódnak, pontosabbá, rutinosabbá válnak a különböző készségek, fejlődik a gyermek kitartása, felelősségérzete, feladattudata, önállósága, önértékelése. A munka az óvodáskor végéig megőrzi játékos jellegét. A játék mozgatóereje maga a tevékenység. A munka elvégzését külső szükségesség, meghatározott cél indokolja. A gyermek munkája külső irányítással folyik, de a gyermektől belső fegyelmet, kötelességvállalást igényel. Mindvégig szükséges a felnőttek tudatos, tapintatos, a gyermek életkorát, egyéni fejlettségét, adottságait szem előtt tartó pedagógiai irányítása. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és a gyermeknek saját magához mérten folyamatos, reális, fejlesztő értékelést igényel. A munka alapvető feltételei: • a gyermek munkavégzéséhez megfelelő, célszerű munkaeszközöket biztosítunk, • a gyermekek számára elegendő munkalehetőséget nyújtunk, • a munka elvégzéséhez elegendő időt, megfelelő helyet, nyugodt légkört teremtünk. A munka irányításának alapelvei: • a munkajellegű tevékenységben a játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodunk: önkéntes, örömmel végzett játékos tevékenység, • célunk, hogy a munkavégzésbe bekapcsolódó gyermek a tevékenység öröméért végezze azt, 47

Pajkos Program

munkája hasznát is megismertetjük vele, • a munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, hogy tapasztalatokat szerezzen a célszerű munkavégzésről, • a gyakorlásra is figyelmet fordítunk, a munka mennyiségét fokról fokra növeljük, megismertetjük vele a munka részmozzanatait, azok célszerű sorrendjét, • lehetőség szerint a gyermek képességeihez mérten adunk feladatot, • fokozottan figyelünk, hogy a beszédfogyatékos gyermekhez intézett közléseink mindig csökkentett beszédtempóban hangozzanak el, redukált formában, • kellő időt, alkalmat, vagyis a munkához való időtöbbletet biztosítunk, • a gyermek munkájának minőségét, saját fejlettségéhez mérten, pozitívan értékeljük, • meghatározónak tartjuk, a munkához való pozitív viszony alakítását, ezért a gyermek számára természetesen nem lehet büntetés, csak jutalom a munkavégzés, • Fontosnak tartjuk a család megnyerését arra, hogy a gyermeket saját személyével kapcsolatos munka elvégzésére szoktassa. •

Munkafajták A gyermek kezdetben saját szükségleteinek kielégítéséért végez munkát az óvodapedagógus segítségével, majd egyre önállóbban végzi ezeket a tevékenységeket, később már a közösségért, társaiért is vállal feladatot. A gyermeket minden életkori szakaszban vezetni kell valahová, ezért arra törekszünk, hogy az óvodai élet során fokozatosan tudatosodjon a gyermekben, mikor játssza a munkát, és mikor végez eredményt létrehozó tevékenységet, értse meg munkájának célját. Tanulja meg tisztelni a munkát végző embert. Önkiszolgálás: Az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munkával a gyermek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejlesztjük. A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint végeztetjük a gyermekekkel. Testápolás közben fejlesztjük a gyermekek szem-kéz koordinációját: (szappan, körömkefe, stb. fogása). A testséma fejlesztését testrészek ismeretével fejlesztjük (kézfej, ujjak, csukló, köröm, szemhéj, stb.), a tükör használatával pedig, a mozgás koordinációját. Étkezés során önállóságukat fokozzuk, megtanítjuk őket a tálból való önálló szedésre, a kés és a villa együttes használatára, a terítés önálló végzésére. Étkezés közben fejlődik nagymozgásuk, terítéskor a megfelelő járás, egyensúlyérzékük (tárgyak hordása).

48

Pajkos Program

Az öltözködés önállóan történik, az időjárásnak megfelelően. Az öltözködés időtartama egyre rövidebb, gombolnak, kötnek. Öltözködés közben fejlődik a szemkéz, szem-láb koordináció, testrészek ismerete, megnevezése. Környezet rendjének megőrzése során fejlődik a gyermek: • egyensúly érzéke (tárgyak vitele), • finom motorikus mozgása (különböző tárgyak fogásának gyakorlása), • térpercepciós képessége (játékok elrendezése a polcon), • vizuális érzékelése (vizuális memória: minek hol a helye?), • verbális emlékezete (tárgyak neve, térbeli viszonyok, formák, színek). Alkalomszerű munkákat, egyéni megbízatásokat a gyermekek az óvodapedagógus – segítő-, szülő-, dajka irányításával végzik (pl.: kalács-, pogácsa sütését, saláta készítését, csoportszoba rendbetételét). Háztartási munkaformákkal ismerkednek meg, életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten. A gyermeknek pontosan tudnia kell, hogy mit várunk tőle, feladatadásnál és értékelésnél az egyéni sajátosságokat és fejlettséget vesszük figyelembe. Növények gondozása során is (ültetés, öntözés, gyomlálás) fejlesztjük finommozgásukat, verbális emlékezetüket, és a környezetvédelemre neveljük őket. Ide soroljuk még az évszakhoz kacsolódó munkát (kertrendezés, termések gyűjtése… stb.). A naposi munka szerteágazó, ezért fokozatosan történik a feladatok bevezetése. Olyan szabályokat alkalmazunk, hogy a naposok is nyugodtan tudjanak étkezni. Naposi munka során fejlődik nagymozgásuk, egyensúlyérzékük, vizuális alaklátásuk, verbális emlékezetük, térpercepciós képességük. Felelősi munka. Pl.: mosdófelelős, aki a mosdó rendjéért felelős, kisebb gyermekek segítése, pl.: öltözködés terén. Ez a munkafajta fejleszti a gyermekek felelősségérzetét.

3. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A tanulást olyan tevékenységnek tekintjük, melyet spontán módon, nevelési céljaink érdekében szervezünk, szem előtt tartva a gyermek önkéntelen figyelmét, érdeklődését, megismerési vágyát, pajkosságát. A tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

49

Pajkos Program

Óvodánkban a tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetből és az óvoda élet során megszerzett ismereteinek és tudásának a fejlesztése, az attitűdök erősítésével, és a készségek, képességek fejlesztésével a teljes személyiség formálása. További célunk, hogy óvodásainkba átörökítsük, közvetítsük az örök emberi értékeket, hogy kiegyensúlyozott, vidám, nyílt, érdeklődő, a világ iránt fogékony, erkölcsi, szociális érzelmekre nyitott, tanulni szerető, önállóan gondolkodó, kreatív, cselekvő ember váljék belőlük). A tanulás terén feladatunk: A tanulást támogató környezet megteremtése. A gyermek életkori fejlődését, egyéni tempóját figyelembe véve a természeti és társadalmi környezetéből szerzett tapasztalatokból, ismereteiből kiindulva, élményekkel és ismeretekkel gyarapítsuk. A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva. Tanulási alapelveink: • a gyermek meglévő képességeiből indulunk ki, • a gyermek megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére építünk, • probléma szituációkat teremtünk, cselekedtetünk, konkrét tapasztalatokra építünk, • a feladatadást differenciáljuk, • a játékos jelleget, élményszerzést biztosítjuk, • játékos tanulási helyzeteket teremtünk, szituációs játékokat kezdeményezünk.  a SNI gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye, melyet figyelembe veszünk,  a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó- befogadó-, az eredményeket értékelő környezetet biztosítjuk,  a gyermek iránti elvárásunkat fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg,  SNI gyermekek terhelhetőségénél figyelembe vesszük biológiai állapotát, esetleges társuló fogyatékosságát, személyiségjegyeit,  a meglévő ép funkciókat bevonjuk a hiányok pótlása érdekében,  kiemelten segítséget nyújtunk az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén,  az egyéni sikert segítő tulajdonságokat, funkciókat fejlesztjük, (a habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia).

50

Pajkos Program

A tanulás feltétele: (élmény, hely, idő, eszköz) gondos megteremtésére is odafigyelünk, kedvező tanulási légkört biztosítunk a gyermekeknek. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Kihasználjuk a természetes élethelyzeteket az udvaron, kirándulások alkalmával stb., így velünk közösen fedezik fel a gyermekek a „világot” és közben számtalan információhoz jutnak. Az óvodáskorban a játék és a tanulás összekapcsolódik. A gyermeket tevékenységi vágya ösztönzi a cselekvésre, tapasztalatszerzésre, közben újabb és újabb felfedezéseket tesz, - tehát játék közben tanul, szinte észrevétlenül. A játékos tanulási helyzetek sokféle variációban jöhetnek létre: spontán játékhelyzet, élethelyzet, szabályjáték, vizuális és egyéb tevékenységek, a pedagógus által kezdeményezett szituációs játékok, képességfejlesztő, önkifejező játékok, drámajátékok. Óvodánkban a tanulás lehetséges formái • az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), • a spontán játékos tapasztalatszerzés, • a cselekvéses tanulás, • a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, • az óvodaped. által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, • a gyakorlati problémamegoldás. Szervezett játékos tapasztalatszerzés: • kötött és kötetlen komplex tanulási tevékenység, • fejlesztő játékok, • természetes és szimulált környezetben történő tapasztalatszerzés. Spontán játékos tapasztalatszerzés: • élethelyzetekben, • játékidőben, • a nap folyamán adódó helyzetekben. A spontán játékos tapasztalatszerzés és a szervezett tevékenység aránya A spontán tanulás és a szervezett tevékenység optimális arányát a gyermekcsoport fejlettségi szintje határozza meg. Óvodásaink számára a szervezett tanulási tevékenység ideje korcsoportonként változik: 3 – 4 éves korban 5 perc, 4 – 5 éves korban 15 perc, 5 – 7 éves korban 25perc. A spontán tanulás a gyermek egész napi tevékenységét áthatja. 51

Pajkos Program

A gyermek egyéni fejlettségének ismeretében biztosítjuk számára a fejlődés lehetőségeit, a korrekciót és a tehetséggondozást. Cselekvéses tanulás A spontán és a szervezett tanulási tevékenységre egyaránt vonatkozik, hogy a 3 – 7 éves korú gyermekek fejlődésének szempontjából a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalást és sokoldalú cselekedtetést tartjuk eredményesebbnek az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel szemben. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés: A tanulási folyamatban a közvetlen környezet folyamatos megismerésénél az érzékelést, a többoldalú tapasztalatszerzést, az irányított megfigyelést, és a felfedezést helyezzük a középpontba. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért mi is a komplexitásra törekszünk a nevelésben, hiszen a személyiség komplex fejlesztése a célunk. Nagy súlyt fektetünk a gyermek egyéni értékeinek, a pszichoszociális tényezőknek, az interperszonális kapcsolatoknak a megismerésére, az erkölcsi szokások megalapozására. A képességek egymástól elválaszthatatlanul fejlődnek (kognitív, szociális, motoros), ezért az élmények, a sikeres tevékenységek ösztönző erejét a legfontosabbnak tartjuk a személyiségfejlesztésben. A nevelési feladataink érdekében végzett tevékenységben megvalósuló tanulást a Pajkos Program szerint kötött és kötetlen keretek között valósítja meg. Mindkettőre vonatkozik a tervszerűség, a céltudatosság és a fokozatosság. 3 – 4 éves korban, kötetlen tevékenységben megvalósuló tanulást szervezünk, nagyobb hangsúlyt fektetünk a szabad játékra és a játékon keresztül a gyermek megismerésére, szokások, szabályok kialakítására, érzelmi kötődések kialakítására. 4 –7 éves korban, kötött és kötetlen tevékenységben megvalósuló tanulást komplex módon szervezünk. Egyrészt, komplex módon ismertetjük meg a gyermekkel a világot, másrészt, több időt hagyunk a szabad játék, fejlesztő hatásának érvényesítésére. A SNI gyermekek számára is érvényesek a fent leírtak, de az ő fejlesztésükben hatékonyabban érvényesül a differenciált egyéni bánásmód, mely figyelembe veszi fogyatékosságuk mértékét. A kötetlenség a gyermek számára döntési lehetőség. Eldöntheti azt, hogy részt kíván- e venni a közös tevékenységben vagy nem. A kötött tevékenységben megvalósuló tanulásnál is van olyan tevékenység, ahol meghagyjuk a gyermeknek a választási lehetőséget, az idejére vonatkoztatva. Ez alatt azt értjük, hogy a tevékenységben részt kell vennie, de a gyermek döntheti el, hogy a nap folyamán mely időpontban.

52

Pajkos Program

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermeki kérdésekre-, válaszokra épülő ismeretszerzésre, a gyakorlati problémamegoldásra. Ahogy a gyermek növekszik, úgy képes megfigyelésében, észlelésében is tágabb köröket tenni, globálisan a résztől az egész felé haladni, ezért a tanulási folyamatnak is folyamatosan bővülnie kell. A tanulás munkaformái a különböző tevékenységekben: (egyéni, mikro-csoportos, frontális) A Pajkos Programban az óvodapedagógus felelőssége annak eldöntése, hogy a gyermek fejlesztése érdekében melyik formát tartja célszerűnek. A gyermekek személyiségének fejlesztésénél külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai életének szervezésére. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A tanulás során preferált módszereink: • cselekvéssel kapcsolatos módszereink: (szimulatív játékok feladatlappal, munkalappal végzett tevékenységek, gyakorlati munkák, egyszerű kísérletek), • szemlélettel, képszerű megismeréssel kapcsolatos módszerek: (bemutatás, önálló megfigyelések); • szóbeli megismeréssel kapcsolatos módszerek: (elbeszélés, magyarázat, beszélgetés). Nagy hangsúlyt fektetünk a természetes környezetben lévő dolgok, tárgyak, jelenségek közvetlen megfigyelésére, érzelmekkel kísért emlékezet fejlesztésére, a képzelet fejlesztésére, - főleg vers, mese során-, az alapvető gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás) elemeinek fejlesztésére, a dolgok, jelenségek legszembetűnőbb közös jegyeinek felismertetésére. Módszereink megválasztása, függ nevelési céljainktól, didaktikai feladatainktól, gyermekeink életkori sajátosságaitól, egyéni fejlettségi szintjüktől, a pedagógus egyéniségétől, tárgyi felszereltségünktől. A tanulás eszközeinek tekintjük: • a gyermek közvetlen környezetében található tárgyak és élőlények rendszerét, • a tudományáganként csoportosított, szertárainkban összegyűjtött eszközöket.

53

Pajkos Program

4. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK 4.1. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK ÉS GYERMEKTÁNC A zenei nevelésünk célja: a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a zene megszerettetése, a zenei anyanyelv kialakítása, a nemzeti vonások megalapozása, a népi, a multikulturális és kortárs zenei tevékenységek által. A zenei nevelés feladata: a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának és magatartásának formálása, zenei képességek fejlesztése: (zenei hallás, ritmusérzék, egyenletes lüktetés, harmonikus mozgás). Az ének zene, énekes játék és a tánc hatása a gyermek nyelvikommunikációjára: • Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesedését segítik elő a zenei élmények. • Beszéd és zenei hallás fejlődik. • Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlására nyújt segítséget. • A beszédszervek koordinált mozgása fejlődik, a hangzók helyes formálásának gyakorlására ad lehetőséget, beszédtechnika-, fogalomalkotás-, szókincsbővítés fejlődik, beszédhibák javulnak. • Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben megvalósul (felelgetős énekes játékok). A Pajkos Programban a zenei nevelés anyagát: a mondókák, énekes játékok alkotják, amelyek a magyar népi gyermekjátékokból erednek, továbbá a magyar népzenei sajátosságokra épülő komponált gyermekdalokból. Ezért elmondhatjuk, hogy óvodánkban odafigyelünk a népi gyermekdalokra, éneklésre, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokra, mert fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és a zenei kreativitásának alakításában. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek -néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelésünk feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A dalanyag kiválasztásánál, a hangterjedelem mellett figyelembe vesszük a játékos és a komponált művészi értékű gyermekdalok arányát, és a játékok javára döntünk. A zenei szempontokon túl, a hangterjedelem, a ritmus, a játék rendje az, ami bennünket a válogatásnál befolyásol és az, hogy a gyermek számára a legértékesebbet nyújtsuk. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. 54

Pajkos Program

Folyamatismertetés: Beszoktatáskor és kiscsoportban (3 – 4 éveseknél) az énekelgetést először egyegy gyermekkel kezdjük: látási, hallási ingerekhez, tapintási, testi érintési ingerekhez kapcsolva (arc, kéz, ujj-játékok). Játékos ismétlődő mozdulatokkal alapozzuk meg az egyenletes lüktetést. Az egyszemélyes játékhelyzetből fejlődik ki a gyermek éneklési kedve. Az első hónapokban sokat énekelünk a gyermekeknek, ezzel kedvet ébresztve bennük, az énekléshez. 4 – 5 éves korban a gyermekek zenei készségei ugrásszerűen fejlődnek. Szívesen énekelnek önállóan, saját kezdeményezésre is, elkezdés után már képesek csoportban énekelni. A mondott szavak értelmét jobban felfogják. A kiscsoportban megismert zenei alapfogalmakat újra ismételjük. Ezeket már nemcsak felismerik a gyermekek, hanem gyakorolják is. Az egyenletes lüktetést éneklés közben természetes, szép mozgással tudják követni, ezért ebben az életkorban a gyermekeket már egyszerűbb lépésekre meg tudjuk tanítani, (előre – hátra, jobbrabalra) így alakítjuk ki a tánc alaplépéseit. Járás és éneklés közben dobbantással, tapssal, mozgással emeljük ki a dalok motívumainak hangsúlyát, amit a gyermekek utánozva megtanulnak. 6 – 7 éves korban a gyermekek önállóan kezdeményezik a közös játékot. Az előző évek feladatai koncentrikusan bővülnek, a begyakorolt zenei fogalmakat összekapcsolják. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni fejlesztésre is. A zenei alkotó fantázia fejlesztéséhez szükségesnek tartjuk a gyermek önkifejező törekvését, improvizáló kedvét és a csoport oldott, nyugodt, barátságos légkörét. Öt éves kor után a zenei alkotó fantáziát a visszhang játékkal, hangszerek használatával is fejlesztjük, de mondókára is lehet dallamot írni vagy verset megzenésíteni, mozdulatokat, játékformákat is kitalálni. Ebben az életkorban a gyermekek már nem csak egyszerűbb lépésekre képesek, hanem egyöntetűen körbejárnak szép – kicsit oldalt fordított – testtartással kézfogással. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják pl.: dobbantással, koppantással, átbújással, párválasztással, páros forgással, kifordulással, köralakítással, lépések változatos irányával. Képesek egyensúlyváltást kiváltó mozgásokra (kilépés, dobbantás, sarokkoppantás, forgás egyedül-társsal, egy kézzel, két kézzel). Megmutatjuk a gyermekeknek, hogyan lehet térformákat alakítani: kört, csigavonalat, hullámvonalat, láncot, így segítség nélkül is képesek lesznek rá. Egyszerű játékos táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végeznek. Mondókák, kiolvasók, énekek, énekes játékok a mindennapi tevékenységben: Fontosnak tartjuk a mondókák, kiolvasók, énekes játékok szerepét a közösségi élet alakítása terén is. A közös játék öröme, a társakkal és velünk, pedagógusokkal való pozitív érzelmi viszony erősítése, a társas kapcsolatok fejlesztése szintén a 55

Pajkos Program

mondókák, kiolvasók, énekes játékok jelentőségét emeli ki a mindennapi tevékenységben. A zenei tevékenység a gyermek vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére az egész nap folyamán fel-feltűnhet. Zenehallgatás az óvodában, első sorban a mi általunk előadott dalokkal illetve hangszeres játékokkal történik, ritkán gépzenével. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. VERSELÉS, MESÉLÉS A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A vers-mese élmény a gyermekek számára, mely érzéki benyomásokból támad, érzelmi állapotokat hoz létre. Az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését, az erkölcsi nevelést. 4.2.

A Pajkos Programban az irodalmi nevelés célja: a magyar kultúra irodalmi alkotásainak, a magyar nyelv kifejező erejének, szépségének megismertetése és a beszédkultúra fejlesztése. Feladatunk: a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés segítése a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. Az érzelmi biztonság megadását, az anyanyelvi nevelést a játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókákkal, dúdoló versekkel (mint eszközökkel) biztosítjuk a gyermekek számára. Ezt a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával, az irodalmi érdeklődés felkeltésével kívánjuk elérni. Figyelmet fordítunk a beszédészlelés fejlesztésére, a sérült funkciók korrigálására, kompenzálására. Minden gyermek számára igyekszünk optimális fejlődési körülményt biztosítani. Fontosnak tartjuk a gyermek meghallgatását: gondolkodásának fejlődése-, nyelvi szerkezetalkotás-, magyar észjárás-, a humor-, a mesei világkép tükröződése-, irodalmi érdeklődésének fejlődése szempontjából. A mesehallgatásban érlelődnek az olvasás-tanulás és az olvasóvá válás feltételei is. Lehetőséget teremtünk a gyermekeknek az önálló szövegmondásra, mesélésre, bábozásra, dramatizálásra, az irodalmi művel kapcsolatos véleménynyilvánításra. 56

Pajkos Program

Segítjük a belső képalkotást, nonverbális, mimikai kifejezéssel. Segítjük a gyermek saját vers- és mesealkotását annak mozgással, ill. ábrázolással történő kombinálását önkifejezése érdekében. Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). Az irodalmi anyag kiválasztásának szempontjai Óvodásaink életkorának, értelmi sajátosságainak, lelki befogadó képessé-gének ízlésének legmegfelelőbb meséket és verseket választunk a magyar és az európai elbeszélő kultúra alapjait hordozó művek közül. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy az irodalmi műnek legyen erkölcsi mondanivalója a gyermek számára. Óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Az irodalmi anyag csoportosítását műfajok szerint is átgondoljuk: • népi és irodalmi állatmesék és versek, • magyar és külföldi népmesék, • klasszikus és modern mesék, • tréfás csalimesék, • mesék a természetről, • elbeszélések és történetek, • betlehemes játékok. A komplexitás lehetőségei az irodalmi nevelés és egyéb nevelési területek között: A versek, mesék, elbeszélések a gyermek minden képességét fejlesztik (a nyelvi kommunikációs, az értelmi, az érzelmi, akarati, erkölcsi képességek és a kreatív képességek). A játékban, a szabadon választott tevékenységben is gyakran jelennek meg irodalmi – mesei motívumok. A gyermekirodalom merít a környező világból, ezért természetes lehetőség, hogy a környezet megismerésére nevelésbe jól beépíthető a vers, a mese, az elbeszélés.

57

Pajkos Program

A zenei és a vizuális nevelés az a terület, amellyel leginkább integrálható az irodalmi nevelés. Mivel a művészetek egyetemes értékeket hordoznak, ízléses és megfelelő válogatás esetén mindig találunk együtt feldolgozható alkotásokat. A legkézenfekvőbb lehetőségek a komplex tanulási tevékenységek, azok az alkalmak, amire együtt készülünk, pl.: ünnepek, ünnepélyek, ahol szervesen kapcsolódnak össze a vizuális-, zenei-, és az irodalmi anyagok. Pl.: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák Napja… 4.3. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Célja a gyermekek képi- és téri kifejezőképességének fejlesztése, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően. Elemi, képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendező képesség megalapozása. Feladata: Megismertetjük a gyermeket a különböző anyagokkal, eszközökkel, azok tulajdonságaival, használatával, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, a különböző technikák alapelemeivel. Teret-, és lehetőséget biztosítunk az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán. Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, festés, mintázás, kézi munka tevékenység területén: A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb. A tevékenységek során gazdagodik élmény- és fantáziaviláguk, fejlődik önbizalmuk, alkotókészségük, esztétikai érzékük. A Pajkos Programban a vizuális nevelésen belül is a legfontosabbnak tartjuk a játékos tevékenységek megszervezését, a sokféle anyaggal való tevékenykedést, vizuális játékkal való játszást, (színes textil, gipsz, fonal,) és a bábkészítést, képalkotást különböző tárgyakból. Változatos technikákat biztosítunk, bemutatunk érdekes, újszerű ábrázolási lehetőségeket, a hagyományos zsírkréta és ceruzarajz mellett, a tussal, temperával alapozott felületek karcolása, satírozás, színezés, foltokkal történő játék, (pl.: foltok kiegészítése, szimmetrikus foltképzés). Festészeti technikák: vízfesték, tempera, viaszkarc, színkeverések, gyertyarajz. Díszítési technikák: sordísz, vegyes dúcnyomok, nyomatok, batikolás. Ismerkedünk a mintázás technikájával (gipsz, agyag, só-kerámia), a gyöngyözéssel, barkácsolással dobozokból, flakonokból, fából, fonalból, kézimunkával (öltögetünk, díszítünk, textíliából, bőrből) és a szövéssel. 58

Pajkos Program

Vizuális nevelésünk során törekszünk a témák, anyagok, eljárások bemutatására és közös megbeszélésére. Kialakítjuk a gyermekben az esztétikus környezet iránti érdeklődésüket. Az új kifejezőeszközök, új ismeretek, érzések megismerése mellett fontosnak tartjuk a már megismert eljárások ismételt alkalmazását, pontosítását. Óvodánkban az óvodapedagógusok az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosítanak. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A gyermekekben ezt kívánjuk kialakítani. Ehhez megteremtjük az ábrázolás számára a szabad légkört. Mi óvodapedagógusok is érdeklődőek, játékosak, „Pajkosak” kívánunk lenni, lelkesen fordulunk a gyermekek munkái felé, - az ösztönzés módszereivel élünk, - motiváljuk a gyermekeket, és elegendő időt biztosítunk az ábrázoló tevékenységekre. Figyelünk arra, hogy témaadásunk érdekes és széles legyen, ezzel fejlődjön a gyermekek képzelete, aktivitása. A kifejező eszközöket a gyermekek fejlettségi szintjéhez szabjuk. Elismerjük az egyéni felfedezéseket, a technikai újításokat. Irányító kérdéseink tapintatosak, és objektívek, értékelésünk konstruktív. (Minden gyermeket önmagához viszonyítva értékelünk.) Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az iskolába lépésig A beszoktatási időszakban (3 – 4 éves korban) felkeltjük a gyermek érdeklődését a vizuális nevelés eszközei iránt, majd kedvet ébresztünk bennük rajzoláshoz, firkáláshoz, mintázáshoz, festéshez. A konstruálás, építés, egyszerű téri rendezések, átalakítások segítségével a tér változtathatóságára is fölhívjuk a gyermek figyelmét. 4 – 5 éves korban a térábrázolásuk fejlődésnek indul. A színkeverés, színfoltok készítése, terület befedése kerül az előtérbe a vizuális nevelés során. 5 – 7 éves korban közös játékaikhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, ajándékozáshoz játékeszközöket készítünk. Képalakításnál: egyénileg és közösen is emlékezet, képzelet, megfigyelés alapján különböző technikákat alkalmazunk, festésnél gombfestéket,- temperát használunk. Plasztikai munkáknál: emberalakokat, állatokat, tárgyakat mintázunk, modelleket, bábokat, díszeket készítünk papírtépéssel, nyírással, hajtogatással, ragasztással, varrással). Építésnél: térbeli tapasztalatok és megfigyelések alapján történik a téralakítás. 4.4. MOZGÁS A Pajkos programba a rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskort a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődés szakaszának tartjuk, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítjük elő. Mindezek 59

Pajkos Program

nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A mozgás céljának tekintjük: a gyermek testi képességeinek fejlesztését (izomzat, csontozat, ízület, idegrendszer fejlesztését, vérkeringés és légző rendszer erősítését, a fejlődési ingerek, kognitív és szociális képességek, mozgáskoordináció fejlesztését, növelését), ezért programunkban kiemelkedő szerepe van a mozgásnak, a mozgásos játékoknak a gyermek egész napi tevékenységében. Feladatunk: a gyermekek mozgásigényének kielégítése, a rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, a mozgás megszerettetése, mozgáskedv fenntartása, figyelembe véve a gyermek életkorát, a csoport összetételét, a gyermek mozgásigényét és mozgáskultúráját. A gyermek mozgásigényének kielégítése a szabad mozgástevékenység, testnevelés (heti egy-két alkalom), frissítő testnevelés (naponta) során történik. Figyelünk a gyermekek természetes mozgásigényére, a játékba ágyazott mozgástevékenységére és az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítjük az irányított mozgástevékenységekkel. Ezek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). Lényegesnek tartjuk a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítását. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk, hogy egész nap biztosítunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Óvodánkban a mozgásos játékokat, tevékenységeket, feladatokat rendszeres alkalmazzuk, mivel kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelésünk minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Törekszünk arra, hogy a gyermekeknél a legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékokat széleskörűen alkalmazzuk, a szabad levegő kihasználásával.

60

Pajkos Program

Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben: A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása. Szabadjátékban a mozgásfejlesztés lehetőségei Mozgástér A nagy óvoda udvarunk a gyermekek zavartalan mozgását maximálisan biztosítja. Különböző formájú és méretű mászókák, csúszda, vár, forgó, vonat, gumitégla áll rendelkezésre. Megtalálható stabil egyensúlyozásra alkalmas mászóka is. Állandóan a gyermekek rendelkezésére áll a különböző méretű labda, karika, holdjáró, ugró labda, gólyaláb stb. A homokozás, a labdák, a karikák szintén segítik a nagymozgások fejlesztését. A kertben a testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, egyensúlyérzék) fejlesztését a nagy tér és a változatos eszközök segítik A gyermeket természetes mozgásainak (járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, ugrás, dobás) gyakorlására, fejlesztésére ösztönözzük az esztétikus fa játékokkal. A sorversenyek, labdajátékok, futóversenyek, kötélhúzás, ugrókötelezés, váltóversenyek, változatossá teszik az udvari életet egész évben. Az eszközök is változhatnak, az évszaknak megfelelően: • Ősszel a labdát helyettesíthetjük termésekkel: gesztenye, makk, dió. • Télen hóval játszhatnak a gyermekek, pl.: hóember- hógolyókészítés, a hógolyó alkalmas célba-dobásra. • A nyáron a gyermekek ismerkednek, játszanak a vízzel. A nyári udvari élet a leggazdagabb. Fűben, pléden, játékos lábgyakorlatokat végeztetünk (pl.: papírcsíkok, golyócskák, felszedése mezítláb az ujjak segítségével). Télen a hó,(a havas táj önmagában is csodálatos látvány) edzésre is alkalmas. A kisebbek megtanulhatnak a hóban, a jégen járni, csúszkálni, futni. A szabad játéktevékenységben az a célunk, hogy minden gyermek találja meg a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbbet. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak, egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Fontos feladatunk, a gyermekek szabálytudatának kialakítása és a szabályok betartatása illetve, hogy megismertessük a gyermeket a veszélyhelyzetekkel, így megelőzhetjük a baleseteket.

61

Pajkos Program

Tornaszoba, csoportszobák A tornaszobánk eszközfelszereltsége mozgásra ösztönöz. Többféle egyensúlyt fejlesztő padunk, gerendánk, kombinált mászókánk, alagutunk, Grefiswald mászókáink, Ayres terápiás fejlesztő eszközünk áll a gyermekek rendelkezésére. Bordásfalaink függeszkedés gyakorlására adnak lehetőséget. A különböző nagyságú, nehézségű labdák, babzsákok a dobás technikájának és a labdagyakorlatok elvégzéséhez szükséges eszközök. Többféle kézi szerrel is rendelkezünk, pl. a finommotorikát fejlesztő botokkal, szalagokkal, kendőkkel stb. Rendelkezünk többféle zsámollyal, különböző méretű szivacsszőnyegekkel, lépegetőkkel, billenőkkel. A tornaszobán kívül a csoportszobák is úgy vannak elrendezve, hogy alkalmasak legyenek a mindennapi testedzésre, nagyobb mozgást igénylő játékra (ugróiskolaszőnyeg, mini trambulin, egyensúlyérzékelést fejlesztő lépegetők, füleslabdák). A csoportszobában a szem–kéz koordináció fejlesztését szolgálják a különféle vastagságú, méretű papírok, építők, összerakók, konstrukciós játékok, puzzle-k, ollók. Finommotorika fejlesztése Különféle gyurmák, papírok (tépéshez, gyűréshez, ragasztáshoz, vágáshoz), barkácsolási és kézimunkázó eszközök (szövőkeret, tű, fonal, cérna) segítik a finommotorika kialakulását. E terület fő fejlesztési tevékenységi kerete a rajzolás, festés és egyéb ábrázolási tevékenység. Az eszközök használatát az időjárástól függően az udvaron is lehetővé tesszük. Idő - beosztás - szervezés Rossz idő esetén délelőtt és délután egyaránt a levegőzésre szánt időt mozgással tölthetik a csoportszobába bevitt fejlesztő eszközökkel, ugrálóasztalokkal, szőnyegekkel, lépegetőkkel Testnevelés: A testnevelés anyaga az atlétikai torna játékjellegű, gimnasztikai-, és főgyakorlatokból tevődik össze. Tornatermünk eszköz felszereltsége mozgásra ösztönzi a gyermeket. Kis csoportban és középső csoportban a mindennapos testnevelésen túl heti egy, nagycsoportban heti két kötelező testnevelés foglalkozást tartunk. Gyakorlás: egyéni tempónak megfelelően. Feladatadás: képesség szerint. A gimnasztikai gyakorlatok a testséma fejlesztését segítik, téri irányok és különböző formák, alakzatok bemozgásával fejlesztik a gyermek észlelését. Saját testének, mozgásos képességeinek fejlődésével „én tudata” is erősödik. A mozgásfejlesztésben fontos szerepe van az egyensúly érzékelést és koordinációt fejlesztő gyakorlatoknak. A gyermek számára megfelelő 62

Pajkos Program

nehézségű gyakorlatot választunk, amely nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtásánál nem az-az elsődleges célunk, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék el a gyakorlatokat, elsősorban olyan készségeket és képességeket akarunk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgást. Természetesen megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük és biztatjuk a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. A tevékenység szervezésénél az is fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak. Frissítő - Pajkos testnevelés: A mindennapi testnevelésre naponta legalább egyszer, jó időben az udvaron, egyébként a csoportban kerül sor. A mindennapos testnevelésben látjuk biztosítottnak a feszültség levezetést, az életkorra jellemző mozgékonyság, mozgás aktivitás tudatos fenntartását, valamint optimális terheléssel a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. Anyaga elsősorban a mozgásos játék, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlat ismétlésével. Minden csoportban legalább egyszer 15 – 20 perces időtartam naponta. E tevékenység napirendbe illesztése a tanulási tevékenység időpontját előzi meg, ezzel is serkentve az agyműködést az ismeretanyag hatékonyabb befogadását. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészítve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal, ha lehet, a szabadban végezzük el. Rendszeresen és megfelelően szervezzük, ezért szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénnyé, majd szokássá válik a mindennapi mozgás. A fejlesztés mozgásanyaga: Járásgyakorlatok: természetes járás, menetirányban, kézfogással, és a nélkül. Futásgyakorlatok: természetes futás, irányváltoztatással is. Támaszgyakorlatok: csúszás, kúszás, mászás, bújással pad gyakorlatok. Egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozó járás. Ugrások: átlépés, átfutás, átugrás. Kézi szer- gyakorlatok: labdával, babzsákkal, szalaggal, kendővel, bottal. Gimnasztikai gyakorlatok: kar, törzs, lábgyakorlatok, egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok. A gyermek mozgásfejlesztésének lehetőségei a beszoktatástól az iskolába kerülésig: 3-4 éves korban a gyermekek nagymozgásának fejlesztésén van a hangsúly. Célunk, hogy mozgásuk stabilabbá, összerendezettebbé váljon. Ismerkednek a futásformákkal: futást különböző feladatokkal kapcsoljuk össze (járás, futás irányváltással). Mozgásos játékaik során megjelennek a támasz gyakorlatok (csúszás, kúszás, 63

Pajkos Program

mászás, négykézláb járás). Minél több olyan játékot játszunk, ami a mozgás stabilitását fejleszti (járás-, futás irányváltással), ehhez gyakran használunk kéziszert is: pl.: babzsákot, labdát. Fontos, hogy a pedagógus mutassa meg a helyes mintát, s igényelje a pontos, esztétikus gyakorlást. A testnevelés alapvető célja ennél a korosztálynál az önbizalom, biztonság megteremtése, a mozgás megszerettetése. 4-5 éves korban a nagymozgások kibővülnek dobásokkal, ugrásokkal,(mélyugrás, távolugrás) bukfencekkel,(test hossztengelye körüli gurulással), pontosabb szem – kéz – láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal, labdagurítással). Kiemelt feladat a testséma fejlesztés. Az oldaliság kettéválik, hangsúlyt kap az egyensúly érzék fejlesztése, erősödik önfegyelmük. 5-6-7 éves korban a gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus, dominál az erő, ügyesség, állóképesség, egyensúlyérzék fejlesztése. Gyakorolják a különféle járás gyakorlatokat (rézsútos padon, hátrafelé), futó gyakorlatokat, ugrásokat, labdavezetést (4-5 leütéssel), a sorversenyt, váltóversenyt, versenyfutást. Az eszközök fogása, tartása, támaszgyakorlatok segítik a kézfogó izmainak erősítését. Finommotorikájuk a finomabb mozgást igénylő szerek, karikák, szalagok, botok fogásával és az ezekkel végezhető gyakorlatokkal fejlődik. Kiemelt szerepet kap a verbális fejlesztés, a keresztcsatornák pedig a bemutatott gyakorlatok szóbeli magyarázatával erősíthetők. Futás és labdajátékok terén a versenyhelyzetek előtérbe kerülnek, ezzel is erősítve az egyéni és csoport teljesítmény érzését.

5. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Programunkban a külső világ tevékeny megismerése magában foglalja a környezet megismerésére nevelést és a matematikai nevelést. 5. 1. KÖRNYEZET MEGISMERÉSE „ A környezeti nevelés célja többrétű, nem csupán a környezetvédelmi ismeretek átadása. A személyiség egészére igyekszik hatással lenni, így a tudatra ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, és az akaratra célratörő tevékenységekkel.” Lehoczky János A környezet megismerésére nevelésünk célja: hogy óvodásaink minél több tapasztalatot, élményt, új ismereteket szerezzenek a tevékenységeken keresztül, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, építve érdeklődésükre, pajkosságukra, kíváncsiságukra, érzelmeikre, megismerési vágyukra.

64

Pajkos Program

Környezeti nevelési elveink: • A környezeti nevelés során megalapozzuk a gyermekek környezettudatos magatartását, környezetkultúráját. • A környezeti nevelés komplex fejlesztésként jelenik meg a nevelés más területeivel együtt. • Segítjük óvodásaink új értékrendjének kialakulását, jövőre orientáltságát. • Együttműködésre-, problémaérzékenységre neveljük őket. • Érzékeltetjük a gyermekekkel a lokális és a globális problémák összefüggését, az emberek felelősségét a helyi környezetért és a Földért • A tevékenységeink során formáljuk a gyermekek és ezáltal a családok új értékrendjét. A környezeti nevelés feladatai • A gyermekek közvetlen környezetének (az óvoda) és tágabb környezetének (a természet) megismertetése, megszerettetése, tisztaságának védelme. • Példamutatás a környezettel, természettel való harmonikus együttélésre, a természet törvényeinek betartására, a lehető legkisebb károkozásra, a fenntarthatóságra. • A gyermeki spontán kíváncsiság és érdeklődés erősítése. • A valóság felfedezése (a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások) és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása, konkrétumok megtervezése pl. a kirándulásokkal, ünnepekkel, gyűjtött tárgyakkal kapcsolatban. • A megfelelő ismeretek elsajátításával a környezetben való eligazodás. • A közösen átélt élményekkel alapozzuk meg a hazaszeretet csíráit, a természetes műveltséget. • A nemzeti és népi hagyományok ápolását, továbbvitelét. • A család és a tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, szeretete, védelme. • Elősegíteni a gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. • A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés. • Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.

65

Pajkos Program

• Empirikus tapasztalatok biztosítása változatos programokkal (séták, kirándulások, vizsgálódás az óvoda udvarán, kísérletek). • A takarékos energia és vízfelhasználással kapcsolatos példamutatás. • Zöld jeles napok nyomon követése, kiemelten a: o Víz világnapja o Föld napja o Madarak és fák napja o Állatok világnapja • Környezeti pályázatok figyelemmel kísérése, lehetőségeinek kiaknázása a környezeti nevelés céljainak megvalósítása érdekében. A környezeti nevelés módszerei • Megfigyelés: mely fejleszti a gondolkodási képességek fejlődését, a logikai kapcsolatok és az ok-okozati összefüggések felismerésének, a konklúziók megállapításának képességét. • Leírás: amely segíti a megfigyelt jelenségek szóbeli megfogalmazását, rajzos ábrázolását. • Kísérletezés: erősíti a gyermeki kíváncsiságot és érdeklődést, valamint közvetlen megfigyelésekre, tapasztalatok megszerzésére irányul. • Szenzitív játékok: fejlesztik az empatikus készséget, beleélő képességet. • Drámapedagógia, élménypedagógia: nem direkt módon frontálisan közvetít pozitív értékeket, alkalmas a következő készségek kialakítására és fejlesztésére: együttműködés, közös gondolkodás, kölcsönös megértés és elfogadás, kommunikációs képességek, önbizalom, bizalom, társak iránti és környezeti felelősségtudat, problémamegoldó, helyzetfelismerő és döntési képességek, konfliktusmegoldó képesség, önismeret, kreativitás, alkalmazkodóképesség. A környezeti nevelés színterei: A környezeti nevelés tudatos, tervezett, tevékenységekhez kapcsolódó nevelés, mely a gyermek fő tevékenységéből, a játékból indul ki. Az óvodai környezeti nevelés a környezetbarát életformát a gyerekekkel együtt éli meg, így folyamatosan gondolkodásmódot közvetít a természet közeliség és környezetbarát látásmód tükrében. A nevelés színterei az óvoda épülete, belső, külső környezete, az udvar és a kert, a családokkal való kapcsolat, és együttműködés, az óvodán kívüli programok (séták, kirándulások, múzeumlátogatások, stb.). Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében: A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer 66

Pajkos Program

kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása. A Pajkos Programban a képességek megalapozását, a sokoldalú érzékelést tekintjük az ismeretek megszerzésének forrásaként. A családra támaszkodva, a családdal együttműködve kívánjuk megvalósítani feladatainkat, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítását. A szülői házban megkezdett helyes képességek, szokások alapozását folytatjuk óvodánkban. Naponta többször ismétlik, gyakorolják a gyerekek azokat az elemi cselekvéseket, tevékenységeket, amelyek kapcsolódnak a külső világ tevékeny megismeréséhez. Törekszünk arra, hogy a gyermekeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönözzék őket. Ehhez biztosítjuk a nyugodt körülményeket, a szemlélődéshez szükséges időt, és lehetőség szerint a környezetben való megfigyelést (kirándulások, séták, udvaron tartózkodás alkalmával). A környezet nevelésben irodalmi és zenei anyagokat is felhasználunk, amik hangulatosabbá, színesebbé teszik és biztosítják játékos jellegét. A Pajkos Programban a játék módszer is, amelyet tudatosan alkalmazunk, ily módon megkönnyítve az új ismeretek befogadását, elsajátítását. Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig: Témakörök: • a család, • az évszakok, napszakok, • testünk, • közlekedés, • állatok, • színek, • az óvoda környéke, • az emberek munkája, • iskolások leszünk, • hagyományos ünnepek, • természet ünnepei. 3 – 4 éves kor után koncentrikusan tovább bővülnek a témakörök tartalmukat tekintve.

5. 2. MATEMATIKA Célja: Játékos formában, a gyermekek eddigi matematikai tapasztalataira építve, igényeihez, ötleteihez igazodva az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, cselekvő megtapasztalása. 67

Pajkos Program

Feladata: a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi, ok-okozati összefüggések felismerése, megtapasztalása, a logikus gondolkodás, önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása. A gyermekek érdeklődését érdekes tevékenységekkel, játékos matematikai szituációk teremtésével, a „felfedezés” örömének átélésével keltjük fel és elégítjük ki. Arra törekszünk, hogy olyan játékos feladatokat, szituációkat biztosítsunk a gyermek számára, amelyet úgy élhet meg „mintha” játszana, (pl.: mozdulatok, hangok számszerűsége, találós kérdések). Olyan játékos matematikai szituációkat teremtünk, amelyek önálló gondolkodásra és cselekvésre késztetik a gyermeket. Az egyéni, páros, és mikro-csoportos tanulási tevékenység alkalmával differenciáltabban foglalkozunk a gyermekekkel. A problémafelvetésnél figyelembe vesszük az egyéni képességeket, és az egyének közti különbségeket. Egyre több problémahelyzet teremtésével ösztönözzük a gyermekeket a logikus gondolkodásra, önálló véleményalkotásra-, és a döntési képesség kialakítására, erősítésére. Hagyjuk a gyermeket saját logikája szerint gondolkodni, s ha nem találkozik a mi logikánkkal, de jónak bizonyul a gondolkodásmódja, bíztatjuk, motiváljuk a próbálkozásra, rávezetjük a több oldalról való megközelítésre. A tevékenység és a megerősítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban. A tanulási tevékenységhez való eszközök egy részét a gyermekek maguk is el tudják készíteni, így ezek még érdekesebbek, kedvesebbek számukra. Ezzel is kihasználjuk a komplexitás nyújtotta lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy a probléma felvetése egyértelmű legyen számukra. A speciális matematikai kifejezések használatánál ügyelünk, hogy minden esetben a helyes kifejezést használjuk. A gyermekektől viszont elfogadjuk a pontatlan megfogalmazást is, ha az a lényeget tükrözi. Ilyenkor nem javítunk, hanem megismételjük a helyes kifejezést. Folyamatismertetés: 3 – 4 éves korban: A játékszituációkban rejlő matematikai helyzeteket használjuk ki a gyermek problémamegoldó gondolkodásának fejlesztésére. 4 – 5 éves korban: A gyermekek tárgyakat, személyeket összehasonlítanak szabadon, és egy-egy tulajdonságuk szerint, pl.: szín, alak, nem, felnőtt-gyerek, cipő-szandál. Tárgyakat, személyeket rendeznek mennyiségi tulajdonságuk szerint. A rendezés történhet szubjektív szempont szerint, pl.: kisautók színük szerint. Összehasonlítás szavakban: változások felismerése, megfogalmazása, irányított összehasonlítások, pl.: Melyik hosszabb? Melyik nagyobb? …stb. 5 – 7 éves korban a következőkkel bővül az anyag: Saját szempont szerinti összehasonlítás, szétválogatás, elrontott válogatás javítása. Választott szempontok képezik a szétválogatás alapját, pl.: színek árnyalatai, élő élettelen, autók márkája…- saját szempont szerinti összehasonlítás. 68

Pajkos Program

VI.

ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS EGYÉB RENDEZVÉNYEI

ÜNNEPEI,

Az ünnepek, ünnepélyek jelentős események óvodánk életében és így minden óvodásunk életében, hiszen a közös élmény erejével hatnak, erősítik közösségi érzésüket, közösségi magatartásukat. A Pajkos Programban ezek a napok kiemelkednek a mindennapok szürkeségéből. Boldog várakozás előzi meg az ünnepeket. Az ünnepvárást az előkészületekkel fokozzuk. (Csoportszobák díszítése, ajándékkészítés, alkalmi teríték ….) Az ünnep érzelem-gazdag tartalma mellett, a szülő – gyermek – pedagógus közös játékára, közösen átélt élményekre fektetjük a hangsúlyt. Az óvodánk hagyományos ünnepei: • Őszi Pajkos nap. • Mikulás (december) • Karácsony (december) • Farsang (február) • Húsvét (április) • Március 15. • Anyák napja (május) • Tavaszi Pajkos nap • Évzáró (május) • Gyermeknap (május) Természet ünnepei óvodánkban: • Állatok világnapja (október) • Víz Világnapja (március) • Föld napja (április) • Madarak-fák napja (május) Az óvoda kirándulásai Ősszel (október) és tavasszal (április) kirándulást szervezünk, ahol jó levegőn játszhatnak a gyermekek és ismerkedhetnek tágabb környezetük természeti és társadalmi érdekességeivel, értékeivel, hagyományaival, természetvédelemmel.

69

Pajkos Program

Sportprogramjaink Ősszel és tavasszal a kerület többi óvodáival versenyeznek a gyermekek. Az óvoda - család közös rendezvényei Alkotó délutánok, versenyjátékok, piknikezés, a gyermekek születésnapjai. A rendezvények tartalmát öröm, vidámság, játékosság tölti meg. Bábelőadásokat rendszeresen szervezünk a gyermekeknek, egyrészt az óvodába meghívott művészekkel, másrészt a nevelőtestület bevonásával. Az ünnepvárás általános feladatai és elvei óvodánkban: A verseknek, meséknek és bábozásnak az előkészület időszakában kiemelt szerepet szánunk. A készülődés időszakában elsősorban ismert irodalmi alkotásokat ismételünk, az újakat ünnepi alkalmainkra tartogatjuk. A készülődés során sokat énekelünk, zenélünk, fokozva ezzel a várakozás élményét és biztosítva a pozitív lelki ráhangolódást. Minden ünnepünkben megkeressük az ünnep jelentőségét, amit minden óvodánkba járó gyermeknek érzékelhetően fontossá teszünk. Az ünnepekhez kapcsolódó jelképeket tudatosan kezeljük, azokat a gyermekekkel megismertetjük. A szülőket is bevonjuk a készülődésbe, esetenként az ünneplésbe is.

VII.

SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ÓVODÁNKBAN AZ INKLUZÍV NEVELÉS TÜKRÉBEN

1. AZ INKLUZÍV NEVELÉSÜNK ÉRTELMEZÉSE, CÉLJA Értelmezésünkben az inklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja a helyét, akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyermek, akkor is, ha éppen nincs. Célunk az, hogy érvényesüljön a: • diszkriminációmentesség, • szegregációmentesség, • halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési-, és társadalmi integrációjának támogatása, • minőségi neveléshez történő egyenlő hozzáférés joga, 70

Pajkos Program

SNI gyermekek nevelési-, és társadalmi integrációjának támogatása. Az Európai Uniós elvárások alapján feladatunk a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. •

Célunk: • • •

Az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. Mindazon okok, körülmények feltárása, amelyek a gyermekek testi, szociális, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásolják. Megfelelő információáramlás biztosítása.

Óvodánkban biztosítjuk a: • megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, • az emberi méltóság tiszteletben tartását, • az egyenlő hozzáférés esélyét, • a multikulturális nevelés megvalósítását, • a társadalmi szolidaritás kialakítását. A XI. kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program alapján tervezzük feladatainkat, így biztosítjuk a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Feladatunk a megelőzés, a probléma felismerése, segítségnyújtás, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. A nem magyar állampolgárságú gyermekek, a migráns gyermekek és szüleik iránt megértéssel, toleranciával viseltetünk. Tiszteletben tartjuk étkezési, vallási és egyéb kulturális szokásaikat, hagyományaikat. Az óvodapedagógusok a multikulturális társadalom értékközvetítőjeként töltik be hivatásukat, és vállalnak aktív szerepet mindenfajta elnyomás megszüntetésében. Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját, abban az esetben az óvoda feladata a családgondozás által a meglévő funkciók megtámogatása, további szakmai támaszrendszer kiépítése (segítők bevonása). 71

Pajkos Program

A veszélyeztetettség megszüntetésében igyekszünk segítséget nyújtani, illetve együttműködni a különböző szakemberekkel a gyermekek érdekében. Tudáshoz való joga érvényesül a gyermekeknek, amikor előítéletektől mentes pedagógiai környezetben a képességfejlesztő tevékenységeket differenciáltan tervezzük, szervezzük.

2. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK Gyermekvédelmünk célja: A gyermeki jogok védelme. Az általános prevenció, ami minden gyermekre kiterjed. Ez alatt értjük a játékeszközök biztonságát, a baleset-megelőzést, a napirend betartását. A speciális gyermekvédelmet, amelybe beletartoznak a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felderítése, gondozása. A beilleszkedési, magatartási rendellenességekkel küzdő (nehezen nevelhető gyermekek) fejlődésének segítése. A gyermekvédelmi munkát a „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvény, és az Alapprogram szabályozza. Óvodánkban a gyermekvédelem közös preventív jellegű, ezért olyan légkört, pedagógiai tevékenységet alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármely oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A gyermekvédelmi munka végzése minden óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő dolgozó számára kötelező. Az óvodapedagógus feladata: • A felderítés (a gyermek, és a családi háttér megismerése). • A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és nehezen nevelhető gyermekek kiszűrése. • A veszélyeztetett gyermekeknél a veszélyeztető okok feltárása, a szülők jelzése alapján. • Az óvodavezető tájékoztatása. • Prevenciós, korrekciós és kompenzáló tevékenység, tehetséggondozás. • A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére rész vesz az esetmegbeszéléseken. • A nevelési programban meghatározott elvek szerint a gyermekek tevékeny életének biztosítása (biztonságos és egészséges környezetben szeretetteljes, elfogadó légkörben).

72

Pajkos Program

• Minden gyermeknek lehetőség biztosítása képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, leküzdve azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. • A szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása, differenciált, egyéni bánásmód alkalmazásával. • Különleges bánásmód a gyermekekkel, fejlesztő, pótló, korrigáló nevelési feladatokkal. • Érzelmi ráhatásokkal beilleszkedésük segítése. • Értelmük fejlesztése cselekedtetéssel (mozgás, játék, báb…) • Dicsérés, biztatás. • A fejlesztéshez a lemaradást mutató területek pontos feltérképezése, az életkori sajátosságok ismerete, a fejlesztés megtervezése a nevelőmunkába való beépítése, a megfelelő dokumentálása mind fontos a gyermek fejlesztése érdekében. • A szülőkkel való együttműködés és tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről. • A gyermekek szűrése, problémájuk felderítése, és megoldása. • Segítségnyújtás a családoknak gyermekük gondozásához, neveléséhez és intézményi ellátásához. • Nyilvántartást vezet (gyermekvédelmi naplót) a csoportjában lévő veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekekről. Az óvoda vezetőjének feladata: • Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű, és törvényes működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, feladatkörébe tartozik a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása. • A gyermekbántalmazás védelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényezők megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. • Gondoskodik a gyermekvédelmi munkájához szükséges feltételekről. • Az óvodában a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (Pl.: Gyermekjóléti Szolgálat, Logopédiai Intézet, Újbudai Nevelési Tanácsadó) telefonszámát. Gyermekek csoportjai 1. Harmonikusan fejlődő gyermek Harmonikusan fejlődő gyermek figyelemmel kísérése szükséges a prevenció szellemében.

73

Pajkos Program

2.

Nehezen nevelhető gyermek Nehezen nevelhető gyermek értelmi fejlettsége az átlagnak megfelelő, de enyhébb biológiai, vagy pszichés sérülések miatt magatartási, és /vagy beilleszkedési nehézséggel küzd

3.

Hátrányos helyzetű gyermek Ha a jegyző védelembe vette, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, e csoporton belül. Halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagy tartós nevelésbe vették.) • Szülő alacsony iskolázottsága. • Anyagi / alacsony jövedelmi és fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények. • Család szerkezete (elvált, örökbefogadott, elfoglalt helye a családban). • Eü. probléma, tartós beteg a családban (felnőtt is). • Etnikai hovatartozás (esetleg vallási, ha pl.: gátolja e gyermek eü. ellátását). • Rendezetlen családi jogállás (kié a gyermek felügyelete). • Nevelési hiányosságok: következetlen-, elhanyagoló nevelés

4. Veszélyeztetett gyermek A veszélyeztetettség: súlyosabb és halmozottabb, mint a hátrányos helyzet. A gyermek életének alapfeltételei változnak meg. A gyermek testi-, lelki-, érzelmi-, vagy erkölcsi fejlődését a szülő, vagy a gondozó környezet gátolja, vagy akadályozza. Veszélyeztetettség okai:  Halmozottan hátrányos helyzet.  A hátrányos helyzet tartós fennállása.  A közvetlen lakó- és családi környezet strukturális, erkölcsi és nevelési hibái, veszélyeztető tényezői, pl.: alkoholista-, bűnöző-, drogos családtag, gyermekbántalmazás, brutalitás… Figyelünk arra, hogy a tüneteket ne tévesszük össze az életkori sajátosságokkal (fáradékonyság, mozgékonyság…). Abban az esetben, ha a gyermek hátrányos helyzetű, megfigyelésünket kiterjesztjük a szülők felé. Ilyenkor, ha szükségesnek látjuk, szakemberhez irányítjuk a gyermeket: védőnő, gyermekorvos, pszichológus…

74

Pajkos Program

Szempontok a szűrésre: • Szülő alacsony iskolázottsága. • Anyagi / alacsony jövedelmi és fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények. • Család szerkezete (elvált, örökbefogadott, elfoglalt helye a családban). • Egészségügyi probléma, tartós beteg a családban (felnőtt is). • Etnikai hovatartozás (esetleg vallási, ha pl.: gátolja e gyermek egészségügyi ellátását). • Rendezetlen családi jogállás (kié a gyermek felügyelete). • Nevelési hiányosságok: következetlen-, elhanyagoló nevelés korlátozottsága. • Rossz lakásviszonyok. • Antiszociális környezet. • Gondozatlanság, felügyelethiány. • Értelmi, érzelmi hiány: Módszerek, amelyek a felderítésben segítenek: • megfigyelés (folyamatos, célzott), • beszélgetés (folyamatos, célzott, spontán), • védőnő, orvos tapasztalatainak meghallgatása, • bölcsődei gondozónő tapasztalatainak továbbadása az óvoda felé, • családlátogatás ill. környezettanulmány, • a szakemberekkel történő konzultációk: pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyermekjóléti koordinátor. Melyek azok a szociális és anyagi segítségek, amelyeket az óvoda tud biztosítani? • szülőkkel való kapcsolattartás – bánásmód, • mindig érdeklődő figyelemmel hallgatjuk meg őket, • beszédünk érthető, türelmes, higgadt, így is próbáljuk oldani a feszültséget, • emberi történés, ami történik a szülővel, ezért nem ítélhetjük el, • velük együtt, lépésről-lépésre segítsük a probléma megoldásában, • mindig tájékoztatjuk a gyermekéről, többször hangsúlyozzuk pozitív tulajdonságukat, (gyermekről-szülőnek, szülőről-gyermeknek), • segítjük Őket érzelmi megnyilvánulásukban, • viselkedésünk egyenletes, bizalomkeltő, • nem éreztetünk sohasem fölényt, • egyforma tisztelettel viseltetünk irántuk, • a két szülőt nem hangoljuk egymás ellen, • diszkréten kezeljük problémáikat, (titoktartás), • optimizmust, derűt sugárzunk feléjük, • szülői értekezleten tájékoztatjuk őket jogaikról, kötelezettségeikről, • családlátogatások kezdeményezése, melyekből tapasztalatokat gyűjtünk, 75

Pajkos Program

• anyagi támogatás és ennek lehetőségeiről való tájékoztatás. Kapcsolattartás a gyermekvédelemben: Az általános gyermekvédelmi munkában részt vesz minden óvodai dolgozó: óvodapedagógus és dajka egyaránt. A gyermekről és családjáról szerzett információkat bizalmasan kezelik. A hátrányos helyzetű veszélyeztetett gyermekek megfigyelési lapján rendszeresen írásban rögzítik a tervezett feladatokat, a megtett intézkedéseket és az elért eredményeket, vagy a kudarcokat és azok valószínűsíthető okát. A gyermekvédelem speciális eseteihez, hátrányos helyzetben, veszélyeztetett és nehezen nevelhető gyermekeknél, az óvodai nevelőmunkában alkalmazott pedagógiai módszerek mellet, ajánlott igénybe venni, segítségül hívni a legfontosabb gyermekvédelmi partnereinket. Pedagógiai Szakszolgálatok: Nevelési Tanácsadó, Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Módszertani és Családsegítő Szolgálat, Logopédiai Szakszolgálat, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, Gyógy testnevelés. Társintézmények: Bölcsőde, óvoda, iskola. Egészségügyi Hálózat: Az óvoda környezetében működő pszichológiai, pszichiátriai ambulancia.

gyermekorvosok,

szakorvosi

ellátás,

Hatóságok: Kerületi gyámhatóság, rendőrség, bíróság. A szülővel való együttműködés nevelési szinterei: Mindennapi találkozások, szülői értekezletek, családlátogatások, fogadóóra, alkotódélutánok, ünnepeink, rendezvényeink. Ezeknek célja: a gyermekneveléshez szükséges alapelvek kialakítása, egymás megismerése, értése, szükség esetén szemléletformálás, pedagógiai módszerekkel való segítése, külső szakember igénybevételéhez a meggyőzés módszerének alkalmazása. Kapcsolattartási irányelveink: Együttműködő partnerkapcsolat fenntartása óvodapedagógusok és a szülők között, a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. Együttműködő partnerkapcsolat fenntartása szükség esetén a külső szakemberekkel. 76

Pajkos Program

A gyermekvédelmi munka mérése: • Fontos a gyermek felvételi állapotának a feljegyzése (miért tartjuk a gyermeket veszélyeztetettnek, hátrányos helyzetűnek, mit tudunk tenni a helyzet megszüntetése érdekében). • A fejlődésben bekövetkező változások leírása (a gyermeket önmagához mérjük) szükség esetén külső személy bevonása. • A szakszolgálat dolgozóival a folyamatos konzultáció megszervezése. • Beiskolázás, iskolaválasztás, beilleszkedés segítése. • Felderítő munkával a szociális, egyéni rászorultság fokának megállapítása, étkezési kedvezmények elosztása. A gyermekvédelmi munka értékelése: A gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát nevelési év végén értékeljük: • Megvalósítottuk-e a célkitűzéseinket. • Sikerült-e a feladatokat hatékonyan megoldani. • Megvizsgáljuk az esetleges eredménytelenség okát. • Az értékelés tapasztalatait felhasználjuk az új terv elkészítésekor. Az inkluzív neveléssel kapcsolatos óvodapedagógusi feladatok a gyermekvédelmi munka terén: • Az életkori sajátosságok ismerete. • A gyermek, család előítélet nélküli elfogadása. • A hátrányos és veszélyeztetett, halmozottan hátrányos, óvodáztatási támogatásban részesülő gyermek rendszeres óvodába járásának szorgalmazása, nyomon követése. • A szakszolgálat dolgozóival folyamatos konzultáció megszervezése. • Saját ismereteinek bővítése a káros szenvedélyek megelőzésével kapcsolatban. • Tisztelet, szeretet, biztonság nyújtása. • Neveléshez, fejlesztéshez szükséges szakmai tudás. • Az értékek átszármaztatásához szükséges erkölcsi felelősség megléte, modell szerep, önismereti-, kommunikációs-, kapcsolatteremtő-, kríziskezelő- készség szinten tartása illetve fejlesztése. • A lemaradást mutató területek pontos feltérképezése a fejlesztéshez. • Fejlesztés megtervezése, beépítése a nevelőmunkába. • Ismerje fel a tehetségígéreteket, e témában végzett szakember véleményét, illetve segítségét kérve koordinálja a további fejlődésüket. • Dokumentáció pontos vezetése, ellenőrzése. • Együttműködés a szülőkkel, a szülők bevonása a mindennapi életbe: A gyermekek értékeléséről szóló visszacsatolás legyen folyamatos, rendszeres. • Szülőképzések, szakemberek bevonásával. • Érzékenyítési technikák alkalmazása: videotréning, szituációelemzések képekről, stb. 77

Pajkos Program

3. TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS A tehetségre vonatkozóan nem vonhatunk le óvodás korban messzemenő következtetéseket, de odafigyelünk a jó emlékezetre, jó kézügyességre, játékában kiemelkedő építmények létrehozóira, papírhajtogatásban, és rajzolásban, mozgásban, kreativitásban megnyilvánuló tehetségekre. A tehetséges gyermekek gondolkodásának fejlettsége gyorsasága, produktivitása sokszor együtt jár fejlett problémamegoldó kommunikációs képességgel. Ebben az életkorban a gyermekek megismerésének és fejlesztésének legfontosabb eszköze a játék, így játékának gazdagítása, az együttjátszás nyújthatja a legjobb lehetőséget a testi-lelki-szellemi fejlesztésre. Tudjuk, hogy a differenciálás segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlődni. A differenciálás megtervezésnek kiindulópontja a gyermekek játékának megfigyelése, amely által a legkönnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása, stb. Különös figyelmet, tág teret és időt biztosítunk a tehetségek kibontakozására, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy rátermettségüket megmutathassák. A különleges tehetségű gyermekeket nem mindig könnyű elfogadni, másságukkal kitűnnek társaik közül, előfordul, hogy családjában sem talál megértésre, ezért valódi támogató kapcsolattal segítjük óvodai csoportbéli és családbéli szerepét.

4. FEJLESZTÉSI TERV A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ VESZÉLYEZTE-TETT GYERMEKEK RÉSZÉRE

ÉS

Alapelvünk: A gyermekek mindenekfelett álló érdekének szem előtt tartása, a gyermeki jogok védelme. A gyermekvédelem 3-7 éves korban, a gyermek (életkori) kiszolgáltatottsága miatt, minden gyermekre vonatkozik. A gyermekvédelmi munka végzése minden óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő dolgozó számára kötelező. Célunk: Segítségnyújtás a hátrányos helyzet megszüntetése érdekében. Veszélyeztetettség kialakulásának gátlása. Korrekció-, és tehetséggondozás: egyéni differenciált bánásmód, esélyegyenlőség biztosításával.

78

Pajkos Program

Óvodán belüli feladatunk: • Minden gyermekre kiterjedő prevenció (gyermek és a családi háttér megismerése. • Esélyegyenlőség megteremtése. Óvodán kívüli feladatunk: (hátrányos-, és veszélyeztetett helyzetben) • Jelzés-, és együttműködés a gyermekvédelmi partnerekkel:(pedagógiai szakszolgálatok, távintézmények, e. ü. hálózat, hatóságok). Fejlesztési terv lépései: 1) A probléma felderítése: a Szülői Szervezet-, és az óvodapedagógusok jelzése alapján. 2) A probléma okainak feltárása: anamnézis, családi-, kortársi-, környezeti háttér vizsgálata pedagógiai módszerekkel: (családlátogatás spontán-, vagy célzott beszélgetés) 3) A probléma valószínű okának megfogalmazása. Pl.: helytelen nevelési módszer, érzelmi elhanyagolás, helytelen életvitel, gondozás hiánya, öröklött és/vagy veleszületett anomáliák (szervi és/vagy mutációs). 4) Megoldási lehetőségek számba vétele a probléma enyhítésére, megoldására: a) Pedagógia lehetőségek: •Pótló, korrigáló nevelés: nagyobb odafigyeléssel, egyéni fejlesztéssel, fejlesztő pedagógiát végzett óvodapedagógus-, pszichológus-, logopédus bevonásával. •Egyéni fejlesztési terv készítése. •Szakszolgálathoz irányítás: Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság… b) Szociális lehetőségek • Étkezési támogatás (intézményi), • Tájékoztatás az önkormányzati szociális támogatási lehetőségekről, az igénybevétel feltételeiről, bemenetéről. •Szakszolgálathoz irányítás (Családsegítő). c) Jelzés a külső-, segítő intézmények, szakemberek felé.

79

Pajkos Program

5.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE, FEJLESZTÉSE (2/2005.(III.1.) OM REND. 1 SZ. M.

Bevezető A Pajkos Óvoda Alapító Okiratában foglaltak szerint az intézmény ellátandó alaptevékenysége: Nem haszonszerzés céljából végzett, ingyenesen biztosított alapszolgáltatás. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján. Beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelése. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelése. Gyógy testnevelési pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása. 1. A sajátos nevelési igény kifejezi  a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,  a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. 2. Az SNI gyermekek integrált neveléséhez-, fejlesztéséhez kapcsolódó irányelveink  A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye.  A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó- befogadó-, az eredményeket értékelő környezet segítse.  A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása: o a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte, ami biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, o a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.  A SNI gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítása a cél.  A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg.  Terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják.  Fejlesztésüknek a számukra megfelelő területeken való magvalósítása.  A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.  Kiemelten az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való segítségnyújtás.  Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. 80

Pajkos Program

   

A SNI gyermekek fogyatékosságából eredő hátrányok csökkentése speciális fejlesztő tevékenységekkel. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. A diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges.

3. Irányelveink célja Összhang megteremtése a Pajkos Pedagógiai Programban foglaltak és a sajátos nevelési igény között. Az irányelveink célja annak biztosítását szolgálja, hogy  az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,  a SNI gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,  a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak a Pajkos Nevelési Program tartalmi elemeivé. 4. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységünket meghatározó tényezők  A fogyatékosság típusa, súlyossága.  A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.  A gyermek: - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. 5. Szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára  a sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása;  az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés;  a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;  annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; 81

Pajkos Program

 rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához;  az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. 6. Az integrált fejlesztésben részt vevők köre Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak-és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben, tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. 7. Sikerkritérium Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egész személyiségének fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:  Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszer kombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.  A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus: o szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, o a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján, o szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, o egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, o alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, 82

Pajkos Program

o együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.  A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: o segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, o javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszer kombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, o segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, o együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, o kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.  Az óvodapedagógus hatására (az óvodások felkészítése, tájékoztatása), az óvodás társak segítik a SNI gyermek beilleszkedését elfogadó-, toleráns-, empatikus magatartásukkal. 8. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelésünk során. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex  az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó,  nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.

83

Pajkos Program

9. Az óvodapedagógustól elvárható magatartásformák, illetve feladatai az SNI gyermekekkel kapcsolatban  Tájékozódás a gyermek beszéd állapotáról, azokról a speciális feladatokról, amelyeket a mindennapi nevelés során szem előtt kell tartania.  Az óvodavezető tájékoztatása.  Oldott, bizalmas, stressz-mentes légkör megteremtése (a humor jelenléte).  Óvodás társak felkészítése, tájékoztatása a SNI gyermekek befogadására.  A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak, valamint a szülők tájékoztatása a SNI gyermekekről.  Gazdag nyelvi környezet biztosítása.  Folyamatos, rendszeres kapcsolattartás a segítő szakemberekkel, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok megbeszélésével.  Speciális módszerek alkalmazása mellett, biztosítani kell az egyéni haladás ütemét.  Fejlődési napló vezetése.  Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása.  Cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembe vétele.  Fokozottan kell figyelnie, hogy a beszédfogyatékos gyermekhez intézett közlései mindig csökkentett beszédtempóban hangozzanak el, redukált formában.  Kellő idő, alkalom, vagyis a munkához való időtöbblet biztosítása.  Az óvodapedagógus attitűdjéből nem hiányozhat az elfogadó magatartás, az egyéni bánásmód elve, a türelmes-, nyugodt-, érzelmi támaszt biztosító habitus.  Mindig olyan feladattal kell ellátni a beszédfogyatékos gyermeket, amellyel eredményt tud elérni.  A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és kiszámíthatóságát.  Nagy mennyiségű változatos ingerek (taktilis, mozgásos, hallási) biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében: o Az alapmozgások kialakítása, fejlesztése. o A szociális készségek fejlesztése. o Az önkiszolgálás fejlesztése. o A kognitív funkciók fejlesztése. o Az adekvát játékhasználat elősegítése. o A változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való gyakoroltatása). o Tudatos önállóságra nevelés. o Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód. o Differenciált fejlesztés. o Az eltérő terhelhetőség figyelembe vétele. 84

Pajkos Program

10. Az óvodapedagógus kapcsolata a szülőkkel Segítő tanácsadás (a fogyatékos gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni), helyes szülői attitűd kialakítása, racionális elfogadás kialakítása, a természetes szülő-gyermek kommunikáció támogatása, a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, a gyermekről adott-kapott napi információk. A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése. A beszélgetések során nem csak az információkra, hanem a biztatásra fektetjük a hangsúlyt. Törekszünk arra, hogy a szülőnek önbizalmat adjunk, mert egy kiegyensúlyozott szülő többet ér önmaga és a gyermeke számára is. Fontos elv a szülő és az óvodapedagógus számára, hogy a gyermeknek csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi még épp szükséges. 11. Az óvodapedagógus kapcsolata a gyógypedagógussal Az együttnevelés mindennapi megvalósulásának és a gyermek eredményes fejlesztésének legfőbb feltétele az óvodapedagógus és a gyógy-pedagógus együttműködése. A gyógy-pedagógussal folytatott rendszeres konzultáció feleletet ad sok kölcsönös kérdésre, és kiterjed a részletekre is. A gyógy-pedagógus tájékoztatja az óvodapedagógust a gyermek erős és gyenge oldalairól, felhívja a figyelmet a beszerezhető szakirodalomra, segítő szervezetekre, tájékoztatja az intézmény többi óvodapedagógusát, rendszeresen hospitál a csoportnál, nyomon követi a gyermek fejlődését. 12. Az óvodavezető feladata  Kapcsolattartás a szakszolgálatokkal, szülőkkel, óvodapedagógusokkal, a nevelést segítőkkel a fejlesztés lehetőségeiről.  Szakvélemények ellenőrzése: BNO kód, óvoda kijelölése, felülvizsgálat ideje…  A gyermek felvétele a Szakvélemény alapján.  Dokumentációk vezetésének ellenőrzése, esetleges módosításai: (a felvételi és mulasztási naplóban rögzíteni kell: a szakértői vélemény számát, és a felülvizsgálat idejét, a nevelési tervben és a heti tervben meg kell, hogy jelenjen az SNI gyermek fejlesztése, egyéni fejlesztési napló vezetése, SNI gyermekek nyilvántartása naplóban, SNI gyermekek koordinátorának kinevezése, beiskolázási terv módosítása az SNI gyermekek fejlesztését célzó tanfolyamokkal).  SNI gyermekek fejlődésének nyomon követése. 13. A program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek: • Óvodánk épületében biztosított a tornaszoba. • Fejlesztő szoba kialakítása szükséges

85

Pajkos Program

•

Óvodánk részben rendelkezik értelmi- és mozgásfejlesztő eszközökkel, melyek az egyéni fejlesztést segítik elő.

A SNI gyermekek speciális fejlesztését szolgáló eszközök beszerzésénél figyelembe vesszük a gyógy-pedagógus tanácsait.

6. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK (5 ÉVES KORTÓL) Ingyenes szolgáltatás: Logopédiai kezelés (célja a beszédhibák megszüntetése, korrekciója: beszédfejlesztés, szókincsfejlesztés, beszédművelés, helyes ejtési gyakorlatok…). Képességfejlesztés (célja: a korrekciós fejlesztés, felzárkóztatás, a sikeres iskolai munkához való képességek kialakítása.) Gyógy-testnevelés (célja: ortopédiai elváltozások prevenciója). Gyógypedagógiai ellátás (célja a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatása egyéni fejlesztéssel, a szakértői vizsgálat által feltárt hiányosságok alapján.) Hittan (célja: hitoktatás)

86

Pajkos Program

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Érvényesség: A módosított pedagógiai program érvényességi ideje: 2013. 09. 01. - től visszavonásig. Módosítás: A pedagógiai program módosítható, kiegészíthető, ezt a legitimációs körbe tartozók bármelyike kezdeményezheti, illetve kötelező, ha a jogszabály előírja. Kezdeményező lehet: - fenntartó; - nevelőtestület. A programmódosítás előterjesztése a nevelőtestület elé: írásbeli előterjesztés útján történhet. Hatálybalépés: Az óvodavezető jóváhagyása után: 2013. 09. 01. Nyilvánosság: A Pajkos Pedagógiai Program, az intézmény önmeghatározása, önálló tartalmi munkája. Az érdeklődők a programot megtalálhatják: • Polgármesteri Hivatalban, • óvodavezetői irodában, • az óvoda hon lapján: www.pajkosovi. hu Publikálásra a Pajkos program bemutatkozó része szolgál. Ez terjeszthető, sokszorosítható. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 15/2011. (11. 16.) határiozat számú helyi nevelési program. A helyi pedagógiai program hatálya: a Pajkos Óvoda gyermekei, óvodapedagógusai, egyéb alkalmazottai.

87

Pajkos Program

88

Pajkos Program

X. IRODALOMJEGYZÉK: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, 1. melléklet a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelethez 2. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés… Országos Közokt. Int. Bp. 1997. 3. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. 1970. 4. Vekerdy Tamás: Az óvodai és az iskolai évek a pszichológus szemével Tankönyvkiadó 1989. 5. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó 1982 6. Hermann Alice: A gyermekkorban érlelődik a jövő Kossuth Könyvkiadó 1979. 7. Falvay Károly: Ritmikus mozgás – énekes játék Kiadó a szerző 1994. 8. Alternatív óvodapedagógiai törekvések Magyarországon I.- II. Magyar Óvodapedagógiai Egyesület 1991 – 93 – 97. 9. Porkolábné dr. Balogh Katalin: Óvodai fejlesztés a tanulási zavarok megelőzésére, Eger 1989. 10.Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 1992. 11.Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel, mesével 1989. 12.Perlai Rezsőné: Matematikai nevelés – gondolkodásfejlesztés az óvodában 1990. 13.Dr. Ranschburg Jenő: Az óvodáskor magatartási és személyiségproblémái, Miskolc 14.Dr. Tótszőlősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában 15.A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapja Budapesti Tanítóképző Főiskola 16.Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában, Debrecen 1995. 17. Barta Árpád: A játék Tárogató kiadó Bp. 1994. 18. Hajdú–Bihar Megyei Pedagógiai Intézet: Képességfejlesztés játékban, tanulásban, Debrecen 1994. 19. Sussanna Millar: Játékpszichológia Közgazd.-i és Jogi Könyvkiadó Bp. 1973. 20.Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés… Bp. 1994. 21. Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában… Zeneműkiadó 1974. 22. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában… Zeneműkiadó 1982. 24.Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Alex – Typo Kiadó Bp. 1992. 25. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 26. 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvénymódosítáról 27. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 28. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 29. 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 30. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1.

89

Pajkos Program

XI. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

PAJKOS ÓVODA NEVELŐTESTÜLETÉNEK ETIKAI KÓDEXE 1. BEVEZETŐ A Pajkos Óvoda nevelőtestülete önmaga számára fogalmazza meg szakmai munkavégzésének etikai normáit. Célunk a kódex megalkotásával, hogy igazodási pontokat nyújtson olyan helyzetekben, amelyek nem szabályozhatóak pusztán jogi eszközökkel. Célunk az is, hogy a szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása, valamint a velük való azonosulás révén erősítse a pedagógustársadalom belső összetartozását, ezáltal fokozza társadalmi megbecsültségét. Célunk továbbá, hogy az óvoda partnereit informálja az óvodapedagógus munka végzésének erkölcsi normáiról. 2. A KÓDEX ÉRVÉNYESSÉGI KÖRE A kódex érvényes: • a Pajkos Óvodában dolgozó óvodapedagógusokra, • és nem pedagógus munkakörben dolgozókra. 3. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGÉVEL, MUNKAVÉGZÉSÉ VEL, PÁLYÁJÁVAL KAPCSOLATOS ETIKAI NORMÁK 3.1. A leendő óvodapedagógusnak tanulmányai során kötelessége önmagát fejleszteni:  a Pajkos Programban meghatározott céloknak megfelelően,  a pedagógushivatás gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek, jártasságok és készségek gyarapításában,  az értelmiségi embertől megkívánt általános műveltség: a kultúra, a tudományok és a gyakorlati élet területén. 3.2. Az óvodapedagógus pályája során küzd az elszürkülés, az üres rutinból végzett munka ellen. Állandó önképzéssel gyarapítja, fejleszti a hivatása gyakorlásához szükséges tudását, illetve képességeit. 3.3. Testi-, és lelki egészségét karban tartja. Betegség esetén csak abban az esetben végzi tovább a munkáját, ha az a gyermekekre nézve semmiféle ártalommal sem járhat.

90

Pajkos Program

3.4. A pályakezdő óvodapedagógus gyakorlottabb kollégáitól tanulva folytatja szakmai gyakorlati önképzését a gyakornoki szabályzat alapján. 3.5. Az óvodapedagógus munkájának lényege az, hogy tudását átadva, és a gyermekekben rejlő képességeket kibontakoztatva hozzásegítse őket, az értékeket teremtő élethez. E munkafolyamatban a pedagógus a teljes személyiségével vesz részt, és óvodásainak is a teljes személyiségére hat. A gyermekekre való pozitív irányú hatni tudás az óvodapedagógus legfontosabb kívánatos személyiségvonása. Az óvodapedagógus – a nevelőmunka eredményessé tétele érdekében állandóan törekszik a saját személyiségének, képességeinek fejlesztésére, kiemelten a következő értékek tekintetében: emberszeretet, optimizmus, lelkiismeretesség, igazságérzet, megbocsátani tudás, nyíltság, türelem, empátia, önzetlenség, a másság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll és felelősségvállalás. Fejleszti továbbá az együttműködési készségét, mivel a gyermekeket nem egyetlen óvodapedagógus részéről, hanem a nevelők közösségétől érik nevelő hatások. 3.6.

Fejleszti a vezetői készségeit, így a döntésképességét, kreativitását, határozottságát, rugalmasságát, tudatosságát, szervezőkészségét, konfliktuskezelő-, kommunikációs-, és problémamegoldó képességét. 3.7.

Az óvodapedagógustól elvárható, hogy csak akkor tekintse magát a pályára alkalmasnak, ha képes és kész a felsorolt személyiség-, és magatartásformák fejlesztésére, továbbá birtokában van a 2.1. pontban felsorolt ismereteknek. 3.8.

Az óvodapedagógus, mint minden ember, tévedhet, hibázhat. A hibák megelőzésére, illetve a kijavításukra törekvés azonban etikai kötelessége. 3.9.

3.10. Az óvodapedagógus felismeri, és személyes megnyilvánulásaival képviseli a

természettisztelő magatartást, a környezettudatos életvitelt. 3.11. Állampolgári jogainak gyakorlását, társadalmi szerepvállalásait időben és

térben határozottan elkülöníti a nevelőmunkájától. 3.12. Maga is hozzájárul gyakorlati és elméleti munkásságával, valamint pedagógus szakmai szervezetekben kifejtett tevékenységével a nevelésügy fejlődéséhez. 4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ETIKAI NORMÁI Az óvodapedagógus: 4.1. a gyermek egyéniségét és emberi méltóságát mindenkor tiszteletben tartja, nem bántalmazza, nem alázza meg,

91

Pajkos Program

4.2. törekvéseinek, céljainak elérése érdekében sem testi, sem lelki erőszakot nem alkalmaz, 4.3. eljárásait a gyermekek életkorához, egyéniségéhez és mentális képességeihez igazítja, semminemű olyan tevékenységet nem fejt ki vagy nem kezdeményez, amely káros hatással lehet a gyermekek testi vagy lelki épségére, 4.4. döntéseit a gyermekek érdekeit-, és érdeklődését szem előtt tartva hozza meg, 4.5. minden egyes gyermekkel törődik, fejleszti őket, diszkriminációt nem alkalmaz, 4.6. érvényre juttatja az intézmény Pajkos Nevelési Programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat, és a mindennapi játékos tanulás során érvényesíti, 4.7. törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok megelőzésére, illetőleg feloldására, 4.8. a játékos tanulás folyamatában egyaránt ügyel az ismeretanyag megértésére, elsajátíttatására, a gyakoroltatásra, a fejlesztésre, az alkalmazásra, a rendszerezésre, az ellenőrzésre és az értékelésre, 4.9. csak olyan ismereteket közvetít a gyermekek felé, amelyeknek igazságtartalmáról meg van győződve; nem vezeti félre, nem csapja be őket, 4.10. kialakítja a gyermekekben azokat a készségeket, képességeket, amelyek szükségesek az iskolai tanulmányok megkezdéséhez, 4.11. személyre szóló fejlesztő feladatokkal egyénileg is, egyéni bánásmódot alkalmazva foglalkozik a gyermekekkel a törvényes munkaidő határain belül, (felzárkóztatást-, és tehetséggondozást végez), 4.12. szociális, mentális problémák észlelése esetén segítséget nyújt, illetve megfelelő szakszolgálathoz irányítja a szülőt, 4.13. helyettesítés alkalmával az érvényesítésével látja el a feladatát,

adott

csoport

nevelés

szempontjainak

4.14. folyamatosan tájékozódik a pedagógia világának szakmai eseményeiről, fejlődéséről, (folyamatosan képezi magát), 4.15. felkészülten részt vesz a helyi nevelési-, és egyéb intézményi dokumentumok megalkotásában és jóváhagyásában. 92

Pajkos Program

5. A GYERMEKEKKEL VALÓ KAPCSOLAT ETIKAI NORMÁI Az óvodapedagógus: 5.1. vidám, nyugodt légkört biztosít-, melegséget sugárzó szeretet nyújt a gyermekeknek. A gyermekeket olyannak fogadja el, amilyenek, nem követeli meg tőlük, hogy tökéletesek legyenek, 5.2. arra törekszik, hogy pozitív érzelmeket közvetítő, pozitív élményeket biztosító, elfogadó, elsősorban a gyermek testi-, szellemi-, erkölcsi növekedését előmozdító, önmegvalósítását szem előtt tartó-, azt segítő nevelő legyen. 5.3. a gyermekek egyéniségét tiszteletben tartja, következetesen nevel, 5.4. közös szokás-szabályrendszert alakít ki, 5.5. az erkölcsi értékeket tekintve az intézmény Pajkos Nevelési Programjában foglaltaknak megfelelően, a nevelőtestülettel egységben lép fel, a következő értékek képviseletében: az ember méltósága, a munka tisztelete-, és megbecsülése, a műveltség, az igazságosság, a becsületesség, a jóság, a szolidaritás, 5.6. különböző módszerek, eljárások, és stílusok széles skáláját alkalmazhatja nevelő-oktató munkájában, de a személyisége hitelességét meg kell őriznie, 5.7. sokat beszélget az óvodásaival, meghallgatja őket, kérdéseikre mindig választ ad, 5.8. csak a pozitív viselkedést dicséri, 5.9. sikerélményt biztosít, 5.10. akkor alkalmaz fegyelmezést vagy büntetést, amikor szakmai szempontból ezt tartja a legcélravezetőbb pedagógiai eljárásnak, alkalmazása közben az óvodapedagógust nem vezethetik negatív érzelmek, sem testi-, sem lelki erőszakot nem alkalmazhat, (a gyermeket nem alázhatja meg, nem gúnyolhatja ki), 5.11. a helytelen magatartást nem bünteti, hanem rávilágít a helyes útra, 5.12. magánéleti problémáit, nem viszi az óvodásai közé.

93

Pajkos Program

6. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT ETIKAI NORMÁI 6.1. Az óvodapedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek partneri kapcsolata, amely csak egyetlen területen, a pedagógia kompetencia területén aszimmetrikus. Itt – szaktudása alapján – az óvodapedagógus vezető szerepe érvényesül. 6.2. A kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet, tapintat és megbecsülés. 6.3. A szülői értekezleten az óvodapedagógus csak a csoportot érintő kérdéseket, gondokat, feladatokat tárgyalja. Nem minősíti, nem szidja az értekezleten, egyes óvodásait. 6.4. Az óvodapedagógus, családlátogatáskor, fogadó órákon és egyéb személyes alkalmakkor teljes körű információt nyújt a szülőnek, és maga is információkat gyűjt a gyermekről. 6.5. A szülőkkel folytatott egyéni beszélgetések során elhangzott családi vonatkozású információkat szigorúan titokban tartja. 6.6. Az óvodapedagógus megérteti a szülőkkel, hogy gyermekeiknek tisztelniük kell a velük foglalkozó nevelőket, mert különben értelmét veszti az óvodai nevelés, 6.7. Az óvodapedagógus sem a szülőktől, sem az óvodásoktól nem fogad el olyan ajándékot, amely értékénél vagy az ajándékozás módjánál fogva lekötelezettséghez vezethet. 6.8. A szülők munkáját saját céljaira térítésmentesen nem veszi igénybe. 6.9. A szülők anyagi helyzetének ismeretében, ahol szükséges, kezdeményezi a szociális segítség-nyújtást. 6.10. Az óvodapedagógus a szülők között nem tesz különbséget, kapcsolatai egyenlők. 6.11. A különféle pénzgyűjtési igényeknek az óvodapedagógus ellenáll.

94

Pajkos Program

7. A PEDAGÓGUS SZAKMAI KAPCSOLATAINAK ETIKAI NORMÁI 7.1. Az óvodapedagógus szakmai kapcsolataiban az értékek tisztelete, a kollégák megbecsülése, a fejlődés iránti fogékonyság és a pedagógushivatás iránti elkötelezettség dominál. 7.2. Az óvodapedagógus az intézményi szervezet tagja. Ebben a minőségében: • aktívan részt vesz az intézmény szervezeti kultúrájának alakításában, • folyamatos kollegiális munkakapcsolatot tart és együttműködik a nevelőtestület tagjaival nevelési és szakmai kérdésekben, • érdeklődik kollégái munkája iránt, és saját tapasztalatait megosztja velük, • nyitottan fogadja a nevelőtársai szakmai észrevételeit, akár elismerők, akár kritikusak rá nézve, • saját szakmai megállapításainak korrekt módon hangot ad, akár elismerők, akár kritikusak másokra nézve, • a szakmai vitákat tárgyszerűen, az övével ellentétes nézetek iránti toleranciával folytatja, • részt vesz az intézmény közéletében; alkotó módon közreműködik az értekezleteken, részt vesz a döntéshozatalban, intézményi szintű feladatokat vállal, • méltó módon képviseli intézményét és a pedagógushivatást a külvilág előtt, • mindaddig kiáll a kollégája mellet a gyermekek, a szülők és a külvilág előtt, amíg a másik szakmai vagy etikai hibája kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, • minden jogos eszközt igénybe vesz intézménye és szakmája jó hírének öregbítésére. 7.3. A vezető és vezetett kapcsolatát a korrektség, a tárgyilagosság, az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi. 8. TOVÁBBI SZAKMAI ETIKAI NORMÁK 8.1. Az óvodapedagógus az intézmény nem pedagógus beosztású dolgozóival a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében alakítja kapcsolatait. 8.2. A pedagógiai kapcsolat következtében kialakult helyzetét az óvodapedagógus semmiféle jogtalan előny megszerzésére sem használja föl. 8.3. A nevelői tevékenység közben szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban az óvodapedagógusnak titoktartási kötelezettsége van. Ilyen információkat csakis a gyermek érdekeit szem előtt tartva ad tovább, kizárólag 95

Pajkos Program

olyan személyeknek, akiktől elvárható, hogy ezen információk birtokában eredményesebben tudnak majd cselekedni a gyermek érdekében. 8.4. Az intézmény belső életével kapcsolatos információk szolgálati titokként kezelendők, illetéktelen személyeknek tovább nem adhatók. 8.5. A titoktartási és a szakmainak tekinthető információ átadására vonatkozó kötelezettség közötti ellentmondást az óvodapedagógus az emberi méltóság tiszteletben tartásával, saját etikai és szakmai belátása alapján, a konkrét esetekben hozott egyedi döntésekkel oldja fel. 8.6. Az óvodapedagógus a gyermekek, szülők jelenlétében a kollégákat, az intézmény dolgozóit és más szülőket nem bírál. 8.7. Az óvodapedagógus sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbítja alaptalanul intézményének és hivatásának jó hírét. 8.8. Az óvodapedagógus önkritikusan viszonyul saját munkájához, azt állandóan ellenőrzi és értékeli. A külső szakmai ellenőrzést és értékelést nyitottan, együttműködően fogadja. 8.9. Az óvodapedagógus munkája a következő mutatók alapján értékelhető: ♦ képzettsége, ♦ óvodásainak tapasztalható és mérhető fejlődése, ♦ kötelességeinek teljesítése, ♦ személyiségének fejlődése, a hiányok pótlására való törekvése, ♦ az etikai normák megtartása.

96