Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 9. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 9. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 9. kötet A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásai (helyzetelemzés)

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette: Ternainé Fodor Mariann Szerkesztette: Labáth Ferencné

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail: [email protected] internet: www.educatio.hu

TARTALOM Bevezető Bevezetés 9. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásai (helyzetelemzés) 9.1 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megalapozó kutatás 9.2 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák helyzetképe 9.2.1 Az óvodáztatás helyzete 9.2.2 A törvénymódosítások hatásai 9.2.3 Tartalmi szabályozás 9.3 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák nevelő, fejlesztő munkájának elemzése, a felmérés eredményei 9.3.1 Hozzáférés az óvodai ellátáshoz 9.3.2 A nevelőmunka személyi feltételei 9.3.3 Innovációs törekvések 9.3.4 Integráció az óvodákban 9.3.5 Tárgyi feltételek 9.3.6 Szakmai együttműködések 9.4 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák pedagógiai jellegű tapasztalatainak összegzése 9.4.1 A továbblépés lehetőségei 9.5 Ajánlás a Biztos Kezdet Óvodai Programot bevezető óvodák számára 9.6 Ajánlás a Biztos Kezdet Óvodai Program elterjesztéséhez 9.7 Felhasznált irodalom Mellékletek

7 9 11 11 11 11 12 13 14 14 15 18 20 21 21 24 25 25 26 27 29

A BIZTOS KEZDET ÓVODAI PROGRAMOT

7

MEG VA LÓ SÍ TÓ F EL A D AT EL L ÁTÁ SI HELY EK

Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt 1. számú „Fejlesztéskoordinációs hálózat, horizontális együttműködések kiépülésének ösztönzése, támogatása” pillérének része. A TÁMOP-3.1.1 program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségügyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott – alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális területeken jelentkező – hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együttműködéssel az óvoda–iskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és különbségek minimalizálása valósul meg. Örömünkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belül megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjük. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről.

Milánkovics Ibolya TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda irodavezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Labáth Ferencné TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda óvodai csoport szakmai vezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Schanda Tamás János TÁMOP-3.1.1 Közoktatási Osztály osztályvezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.



9

Bevezetés „A nevelés teremti az embert és az ember a hazát.” (Brunszvik Teréz) Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg – tanulmánykötetünk jelmondatául választott – fenti gondolatát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon – óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és nem utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt. A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek nem csak témaválasztása fontos és időszerű, hanem az egyes témák bemutatása is szakszerű és igen alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait. Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről végzett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő nemzedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai segítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituációba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad. Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a figyelmes olvasónak feltűnhet egy-egy grafikon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögéből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatók ezek a szakirodalmak. A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket. Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató Okker Zrt.



11

9. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásai (helyzetelemzés) 9.1 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megalapozó kutatás Az alábbi tanulmány a Biztos Kezdet Óvodai Program mint pilot program keretében megvalósuló kutatás egyik elemzése. A kutatási program a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító 23 óvoda és 5 kontrollóvoda helyzetének feltárására irányult. Jelen tanulmány a kutatásnak arra a szegmensére igyekszik rávilágítani, hogy milyen tartalmi, módszertani jellemzők, innovációs folyamatok, fejlesztések szükségesek a Biztos Kezdet Óvodai Program sikeres megvalósításához, hatékony elterjesztéséhez. A kutatási programba olyan óvodák kerültek bevonásra, amelyek településén vagy annak közelében működik Biztos Kezdet Gyerekház, és így rendelkeznek tapasztalatokkal az óvodába kerülés előtt Gyerekházba járó, hároméves gyermekek nevelésével kapcsolatban. 5 kontrollóvoda is bevonásra került, amelyek hasonlóan hátrányos helyzetű térségekben, közel azonos szociális és környezeti adottságokkal rendelkeznek, de a település nem működtet Biztos Kezdet Gyerekházat. A felmérés során kérdőív készült az óvodák nevelőtestületének, valamint az óvodák azon partnerei számára, akik a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében fontos szerepet töltenek be. A válaszok megismerése után szükséges volt olykor a konkrétabb tények ismerete, ezért a kérdőív adatai vezetői interjúkérdésekkel egészültek ki. A kutatás hipotézisei közül az a felvetés kerül megvizsgálásra, hogy a hátrányos helyzetű térségek településein fenntartási problémák, szakemberhiány miatt nem érhető el a szükséges ellátások mindegyike. Vélelmeztük, hogy a minél korábban megkezdett és rendszeres óvodába járás hátránykompenzációs hatású, és esélyt ad a gyermekek számára a sikeres iskolai tanulmányokhoz.

9.2 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák helyzetképe 9.2.1 Az óvodáztatás helyzete A közelmúltban látott napvilágot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Statisztikai gyorstájékoztatója a 2010/2011. tanév eleji adatgyűjtés előzetes adatairól. A rövid jelentésben – a magyar óvodák adatait vizsgálva – olyan változásokra figyelhetünk fel, amelyek régóta nem jelenségei közoktatásunknak, jelesül az ellátott gyermekek létszámának emelkedésére. Az idei nevelési év elejére 338 143 főre nőtt az óvodába járó gyermekek száma, ami az előző évinél 9598 gyermekkel több. Ennek következményeként az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok száma is növekedett 30 007 főről 30 357 főre. A 350 fős

12

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

eltérés indokoltnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy 163 óvodai csoporttal több kezdte meg ebben a nevelési évben a működését. A gyermeklétszám közel 10 ezres emelkedése izgalmas mutató számunkra, hiszen nem egyszerű demográfiai emelkedés, nem az előző évek születési adatai indokolják. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis 2006-ban 99 871, míg 2007-ben már csak 97 613 gyermek született. 2008-ban 1 536 gyermekkel több, 99 149 ez a mutatószám, ami egy kismértékű növekedést hozott. A 2009. évi 96 442 születésszám láttán azonban szertefoszlott az a reményünk, hogy a magyar népességnövekedés és ezzel együtt az óvodáskorú népesség számának változása pozitív előjelűvé válik. Mi eredményezhette mégis az óvodás gyermekek létszámának emelkedését? Konkrét elemzésre és tényfeltárásra nincs módunk, hiszen még nem áll rendelkezésünkre elegendő adat ebből az időszakból. Ha a jelenleg működő 4400 körüli óvodai feladatellátási hely tekintetében ismernénk az új belépők számát korosztályi, életkori összetétel, szociális helyzet szerint, akkor lenne módunk a témánk szempontjából fontos következtetések levonására. Így csak feltételezéseink vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelenségek, folyamatok állnak a változások mögött. 9.2.2 A törvénymódosítások hatásai Egységes óvoda-bölcsőde A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. § (14) bekezdésnek hatályba lépésével lehetőség nyílt többcélú intézményként egységes óvoda-bölcsőde létrehozására. „(14) Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde). Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.”1 2009-ben módosult a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a 24. § (1) bekezdése kiegészült a következőkkel: „Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban fővárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.”2 A fenti módosítások a kisgyermekek napközbeni ellátásának problémáit igyekeztek megoldani a meglévő infrastrukturális rendszer keretein belül, az óvodák szabad kapacitásának kihasználását is támogatva. Fontos segítséget jelentett ez a lehetőség a bölcsődét nem működtető településeken élő családoknak, valamint a bölcsődei férőhelyszám-problémákkal küzdő nagyobb települések lakosságának egyaránt. A törvénymódosítások minden bizonnyal eredményeztek létszámemelkedést azzal, hogy az óvodákba már kétéves gyermekek is felvételre kerülhettek. 1 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV (Látogatva: 2011. 02. 16.) 2 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása. http://jogallastv.allamkincstar.gov.hu/cikk/1052 (Látogatva: 2011. 02. 16.)



13

Óvodáztatási támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2009-ben érvénybe lépő módosítása hívta életre az óvodáztatási támogatást. Az újabb szociális juttatást a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei vehetik igénybe, ha gyermeküket legkésőbb annak az évnek a végéig beíratják az óvodába, amikor az betölti negyedik életévét, és gondoskodnak a rendszeres óvodába járásáról is. Rendszeresnek tekinthető az óvodába járás, ha naponta legalább 6 órát az intézményben tölt a gyermek, illetve a nevelési év 25 százalékánál többet nem hiányzott az adott nevelési éven belül. A törvénymódosítás és a végrehajtási rendelete az óvodapedagógusok szerint valóban eredményezett rendszerességet, de valódi eredményt sok településen nem jelenthetett ez az ösztönzés, amelyre vonatkozóan szakmai kételyek merültek fel. „Az újonnan beiratkozó HHH gyermekek számára vonatkozó adatok (5-10-20 ezres nagyságrendek) becslések. Az azonban biztos, hogy többségük óvoda- vagy helyhiányos településeken él. Kérdés, hogy a helyhiányt rövid idő alatt meg lehet-e oldani, vagy olyan következmények állnak elő, mint: (i) nem HHH gyerekek elutasítása a törvénynek megfelelően; (ii) a jogosultak a támogatást helyhiány (óvodahiány) miatt nem tudják igénybe venni; (iii) az óvodák befogadják a gyerekeket úgy, hogy növelik a csoportok nagyságát, és ezzel veszélyeztetik a minőségi nevelést, azaz az intézkedés célját.” 3 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek országos átlagban rendszeresebben járnak óvodába a támogatás hatására. 9.2.3 Tartalmi szabályozás Az Óvodai nevelés országos alapprogramja4 1996 szeptembere óta hivatott szabályozni a magyar óvodai nevelést. Ez a központi rendelet tiszteletben tartja és elősegíti a Gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezményben lefektetett alapelvek érvényesülését is. Az alapprogram 2009. november 23-án módosult, tartalmilag éppen az inklúzió szellemében és annak gyakorlatát is érintő módon változott. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a legkorszerűbb pedagógiai elvek, az esélyegyenlőség, a fenntarthatóság mentén biztosítja valamennyi magyar óvodás gyermek számára a differenciált, személyes fi gyelemmel kísért, sikeres személyiségfejlődést. Az alapprogram mellett országos szabályozó a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és a Nemzetiségi, etnikai nevelési irányelvek is. Az alapprogram és az irányelvek elvei szerint összeállított helyi nevelési programok alapján történik a nevelőmunka az óvodákban, tehát kétszintű tartalmi szabályozás valósul meg. A helyi nevelési programokat az Óvodai nevelés országos alapprogramjára építve készítették el a nevelőtestületek. Innovációs, programfejlesztő tevékenységük által a helyi adottságok, jellegzetességek, lehetőségek beépültek a nevelőmunka helyi szabályozásába. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák nagy része integrált, többcélú intézményben működik, ezért fontos, hogy az ilyen nagy intézményi dokumentumban is megfelelően kidolgozott óvodai nevelési programok készüljenek el az integráció során.

3 „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 12/2008. (X. 20.) sz. határozatában az óvodáztatási támogatás szabályozásáról megfogalmazott állásfoglalásban olvasható. http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=1&ved=0 CBgQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.gyergyerekmon.hu%2Findex.php%3Foption%3Dcom_phocadownload%26view%3Dcate gory%26download%3D4%3Aallasfoglalas-2008-10-15-ovoda%26id%3D2%3Aulesek-jegyzokonyvei%26Itemid%3D3&ei=z0CST Y1SxcGzBpSNndAG&usg=AFQjCNEpsR04K3fAzPp3acRL_XISLTXISL (Látogatva: 2011. 02. 11.) 4 A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. http://net.jogtar.hu/jr/gen/ hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 10.)

14

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


9.2.3.1 A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója A Biztos Kezdet Óvodai Program koncepciója illeszkedik a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia célkitűzéseihez, amely szerint a gyermekszegénység komplex csökkentése akkor válik lehetővé, ha kialakul a közös társadalmi szándék, és jelentős támogatással az intézmények, szakmák, ágazatok között elindul az együttműködés, továbbá ha a helyi társadalmi rétegek, a civil szervezetek, s főként a szülők magukénak tekintik az ügyet. A Nemzeti Stratégia átfogó céljait a Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója is kijelöli az óvoda szintjén, különösen a gyermeki kirekesztés, szegregálás megszüntetését vállalja fel: „Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez.”5 A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciójának is központi kérdése az inklúzió és az intervenció: „minden gyermeket a családjával, teljes körű hátterével, szociológiai helyzetével együtt kell nézni, és ott, úgy, annyira kell őket együtt (nem egymástól elszigetelten) segíteni, ahol, ahogy és amenynyire szükséges.”6 A gyermek alapvető joga, hogy megfelelő segítséget kapjon személyisége kibontakoztatásához, így egyenlő eséllyel kell hogy elérje a minőségi óvodai nevelést is, függetlenül attól, hogy milyen családi, környezeti háttérrel rendelkezik, és milyen településen él. A fejlesztés az esélyegyenlőség és az esélyteremtés jegyében, szoros szakma- és tárcaközi hálózat működtetésében látja a megoldást. A hatékonyság érdekében közös munkacsoportok működtetésével az óvodai nevelés keretien belül vállalható feladatokat elemzi.

9.3 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák nevelő, fejlesztő munkájának elemzése, a felmérés eredményei 9.3.1 Hozzáférés az óvodai ellátáshoz A szülő joga, hogy gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelő óvodát válasszon. Ugyanakkor a szülő kötelessége, hogy biztosítsa ötéves kortól gyermeke óvodai nevelésben való részvételét és rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal. „A jog érvényesítését általában megfelelően sikerül biztosítani, ezt bizonyítja, hogy Magyarországon az óvodai ellátáshoz való hozzáférés közel egy évtizede nemzetközi összehasonlításban is igen magas, az óvodáztatásban érintett 3–7 éves korosztály 1992-ben 85%-os volt, 2001-ben 92%, 2002-ben 92,9%.”7 A Biztos Kezdet Gerekházak a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben találhatók,8 mégis nagy különbségek mutatkoznak a települési és az óvodai szociális mutatók tekintetében. Nagy a szórás a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek az összes gyermek számához hasonlított arányában. Van olyan település Csongrád megyében, ahol 25%-nyi a hátrányos helyzetű és mindössze 3% a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, mégis fontosnak érezte a kisváros vezetése a Biztos Kezdet Gyerekház működtetését. A másik véglet a 100%-ban halmozottan 5 „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007-2032. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/1195_2009Ko rmanyhatarozat(1).pdf (Látogatva: 2011. 02. 14.) 6 Dr. Bakonyi Anna: A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója. (Kézirat.) Bp., Okker Zrt., 2011. 8. 7 Villányi Györgyné: Hogyan változott meg az iskola feladata? A társadalmi-gazdasági környezet legfontosabb változásainak jellemzői az utóbbi 18 évben a kisgyermekneveléssel kapcsolatban. In: Szárny és teher. A magyar oktatás helyzetének elemzése. Háttéranyag. H.n., k.n., 2009. 28. 8 Kizárólag a leghátrányosabb kistérségek pályázhattak a TÁMOP-5.2.1 projektben a Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozására, működtetésére.


15


Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az összes gyerek számához viszonyítva HH gyerekek száma

0%

20%

HHH gyerekek száma

40%

60%

80%

100%

Aba Bogá dmi nds zent Buda pes t Dencs há za Dombrá d Doroghá za Gi l vá nfa Herná dnémeti Ka tymá r Móra ha l om Nyírma da Nyírva s vá ri Ópá l yi Pécs -Fra nkel Pécs -Kel eti Pécs -Óvoda Porcs a l ma Pus zta dobos Sá tora l ja újhel y Sza kol y Töröks zentmi kl ós -Na pra forgó Töröks zentmi kl ós -Ara nyka pu Zs a dá ny

hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő kis falu Baranya megyében, ahol 90% körüli a munkanélküliség és mélyszegénységben élnek a családok. 9.3.2 A nevelőmunka személyi feltételei A vizsgálat során fontosnak tartottuk annak az intézményi jellemzőnek a megismerését, hogy a szakos ellátottságot tudja-e biztosítani az intézmény fenntartója ezen óvodák esetében. A megfelelő számú, képzett óvodapedagógus alapfeltétele ugyanis a színvonalas nevelőmunkának. Szakember-ellátottság az óvodákban

nem megfelelő 22%

megfelelő 78%

16

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A pedagógushiányt a gyermekcsoportok összevonásával tudják csak megoldani az óvodák. A magas csoportlétszám gátolja a minőségi nevelést és jelzi, hogy nehezen valósul meg a teljes óvodás populáció hozzáférése az óvodai neveléshez. Előfordul, hogy a nehéz helyzetű fenntartók a legjobb szándék ellenére sem tudják biztosítani a kettős normát az óvodapedagógusok tekintetében, és a csoportonkénti egy dajkai álláshelyet sem tudják fenntartani. 9.3.2.1 Az óvodapedagógusok speciális képzettségei A következő diagramon a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák szervezeteinek egyik fontos minőségi jellemzőjét demonstráljuk, ami nem más, mint a pedagógusok szaktudásának megújulása, korszerűsége, ami a szakmai igényesség, az önfejlesztés képességét is bemutatja.

Ó v odapedag óg us ok s pec iális képz etts ég ei 11%

4%

15%

11% 7% 22% 22%

8%

bes z éd- és nyelvművelés

differenc iálás

óvoda-is kola átmenet

drámapedagógia

fejles z tőpedagógia

gyógytes tnevelés , moz gás terápia

projekt

kooperatív tec hnikák

A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák mindegyikében jelen van az alapképzettségen túl szerzett speciális szaktudás. Nagy jelentősége van ennek, ha arra gondolunk, hogy az egy csoportos, kis óvodákban – jó esetben – két óvodapedagógus dolgozik, és egyikük egész nap helyettesíti a képzésben résztvevő kollégát. A teljes kép kirajzolásához azonban hozzátartozik az a tény is, hogy a pedagógus-továbbképzési normatív támogatás megkönnyítette az intézmények és az érintett pedagógusok tehervállalását, hiszen akár 100%-os támogatottsággal szerezhettek diplomát. A képzések kiválasztásában elsősorban a hiátusok, a problémás területek kaptak szerepet. A diagramon is szembetűnően látszik két terület dominanciája. A tanulás középpontjába elsősorban a fejlesztőpedagógia és az óvoda–iskola átmenet témái kerültek. A hátrányos helyzetű gyermekek eredményes neveléséhez szükségesek ezek a speciális képzettségek. A differenciálás, a projektmódszer, a drámapedagógia, a gyógytestnevelés mind-mind a beavatkozás pedagógiai eszközei. A nyelv- és beszédművelő szaktudás nagyon fontos az anyanyelvi nevelés elmaradásainak és a logopédus hiányának kompenzálására. A módszertani kultúra sokszínű, az eszköztár innovatív, kiegészítésük azonban a további fejlesztés során indokolt lehet. A teljesség igénye nélkül néhány lehetőség:


17


– az általános beavatkozás terén még: tánc és mese, drámajátékok, kézművesség, a szabad játék és a fejlesztő játékok megfelelő aránya, a párhuzamosan végezhető tevékenységek stb. – a tanulásszervezés terén: a projektpedagógia, a kooperatív tanulás, a differenciált fejlesztő értékelés. 9.3.2.2 Segítő szakemberek az óvodákban Segítő szakemberek az óvodában

4% Védőnő

Pedagógiai asszisztens

Logopédus

7%

4% Konduktor

Gyógytestnevelő

Gyógypedagógus

Gyermekjóléti szakember

Gondozónő

Fejlesztőpedagógus

0%

Családgondozó

10%

Gyógypedagógiai asszisztens

20%

18%

29%

30%

32%

43%

40%

50%

50%

57%

60%

Szociális munkás

70%

Pszichológus

79%

80%

79%

89%

90%

93%

100%

Ennek a kérdésnek a kapcsán is felszínre került a logopédus és a fejlesztőpedagógus hiánya. A felmérésben résztvevő 28 óvoda közül kettőben sem logopédus, sem fejlesztőpedagógus nem segíti a gyermekek fejlesztését. Öt óvodában gyógypedagógiai asszisztens működik közre a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjában; az óvodák felében pedig gyógypedagógus folytatja a gyermekek terápiáját. A szociális ágazat munkatársai közül családgondozóval, gyermekjóléti szakemberrel, szociális munkással és védőnővel működnek együtt az óvodák. A sikeres óvodáztatás érdekében elengedhetetlen valamennyi településen ezen szakemberek együttműködése, a tartalmas, érdemi kapcsolattartás kialakítása és fenntartása. 9.3.2.3 Szolgáltatások az óvodákban Közismert az a tény, hogy a településen működő szolgáltatások száma és azok minősége nagymértékben meghatározza az óvodák szakmai minőségét. Valamennyi Biztos Kezdet óvoda igénybe veszi a nevelési tanácsadást. Általánosan az iskolaérettségi vizsgálatok idején, valamint a sajátos nevelési igény felmerülésekor nyújtanak fontos segítséget az óvodapedagógusoknak. Az alapfokú művészetoktatási tevékenység jellemzően olyan óvodákban nyújt újabb fejlesztési lehetőséget, ahol iskolával, művészeti iskolával közös többcélú intézményműködés valósul meg. Komoly hátrányt jelent azonban a logopédiai ellátás hiánya. Utazó szakember minden óvoda számára kell hogy nyújtson beszédfejlesztő, korrekciós szolgáltatást. A korai fejlesztés, a gyógypedagógiai tanácsadás az óvodák több mint felének jelent segítséget. A megyei szakértői bizottságokhoz fordulnak a felmerülő sajátos nevelési igény felméréséhez, megállapításához. A szakmai csoport leterheltsége miatt azonban hosszú idő telik el a státuszok és a szükséges terápiák meghatározásáig. A speciális igények ellátása (mint például a mozgásterápiák) szintén az utazó szakszolgálatok feladata.

18

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


Igénybe vett szolgáltatások az óvodában 0%

20%

40%

60%

80%

43%

Gyógypedagógiai tanácsadás

39%

Korai fejlesztés és gondozás

89%

Fejlesztő felkészítés

100%

Nevelési tanácsadás

93%

Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

0% 36%

Gyógytestnevelés

93%

Gyermekjóléti szolgálat Bölcsőde

11%

Családi napközi

4%

Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet

4% 0% 7%

Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona "Helyettes szülő" ellátási forma

100%

21%

Alapfokú művészetoktatás

0% 4%

Az óvodai visszajelzések azt bizonyítják, hogy ezen szolgáltatások hatékonyan segítik a gyermekek képességeinek kibontakoztatását. Az óvodák másik fele azonban kimarad ebből a lehetőségből. A felmérések azt is bizonyítják, hogy a segítség igénybevétele egyaránt fontos, ha a gyermek hátrányos helyzete miatt marad le a fejlődésben, vagy ha sajátos nevelési igényű kisgyermekről van szó. A két tényező összemosása természetesen nem helyes, ám a korai szakaszban a fejlesztés módja, a segítség szükségessége egyaránt fontos mind a szakrendszerű beavatkozást, mind pedig az óvodai nevelést illetően. A hatékonyság meghatározó eleme a szoros együttműködés a szolgáltatásokat nyújtó szakmai szervezetekkel, intézményekkel. 9.3.3 Innovációs törekvések

Az óvodák esélyegyenlőségi pályázatokban, programokban való részvétele IPR

9%

9%

17%

13%

IPR + HEFOP

0%

IPR + TÁMOP HEFOP HEFOP + TÁMOP TÁMOP

9% 0%

43%

IPR + HEFOP + TÁMOP Egyikben sem vett részt



19

A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák 90%-a nagy innovációs hajlamot mutat azzal, hogy az IPR mellett HEFOP vagy TÁMOP pályázatokban is részt vett. Három óvoda mindhárom pályázati lehetőséget kihasználta. Három óvoda nem vett részt esélyegyenlőséget támogató pályázatokban, ezek közül az egyik kontrollóvoda, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek aránya alacsonyabb, és a fenntartó önkormányzat nem támogatta a pályázatok benyújtását, előnyben részesítve ezzel a hátrányos helyzetű gyerekeket magasabb arányban ellátó intézményeket. 9.3.3.1 Kompetencia alapú nevelés A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) közoktatás-fejlesztési projektjeiben részt vevő óvodák bevezették a kompetencia alapú óvodai programcsomagot. Elsajátították az ismeret, képesség, attitűd hármas egységére épülő fejlesztést, ami a teljes személyiség alakítását, fejlesztését eredményezi. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák előtérbe helyezése, az inkluzív szemléletű, differenciáló nevelés módszerei a helyi nevelési programban is megjelennek. A moduláris rendszerű program kiemelt fejlesztési területei egyeznek a Biztos Kezdet Óvodai Program elemeivel. Az óvoda–iskola átmenet, az integráció, az inkluzív nevelés, a játék, az erkölcsi és érzelmi nevelés hangsúlyainak továbbfejlesztésére is lehetőség mutatkozik a további fejlesztésekben.9 Általános és IPR módszertani képzések, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését támogató képzések valósultak meg az óvodákban: – új tanulásszervezési eljárások; – hatékony gyermekmegismerés; – differenciálás heterogén csoportban; – óvoda–iskola átmenet; – projektpedagógia; – tevékenységközpontú pedagógiák; – drámapedagógia, kreatív zene és tánc, kézművesség; – professzionális pedagógusi kommunikáció. A TÁMOP-3.1.4 projektekben innovációs tevékenységeket valósítottak meg: témahetet, projektet, „jó gyakorlatot” fejleszthettek ki és terjeszthettek el a projektben résztvevő más intézményeknek. Ezek a módszertani ismeretek szakmai, pedagógiai és módszertani alapját adják a Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósításának. 9.3.3.2 Óvodai Integrációs Program A Biztos Kezdet Óvodai Programban jelenleg résztvevő óvodák 68%-a ismeri és alkalmazza az Óvodai Integrációs Programot, amely a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek10 óvodai nevelését támogatja. 9 Lásd részletesebben: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 10 Hátrányos helyzetű gyermek az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.

20

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


Az integrációs program meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Nem ad részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, hanem szemléletet tükröz, amit megfelelőnek tart a gyermekek esélyegyenlőségének elősegítéséhez. Az óvodai IPR-t megvalósító óvodák minden bizonnyal programot, eljárást dolgoztak ki a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatásának biztosítására. Képzések kapcsán felkészültek az integrációra. Korszerű nevelési módszerek alkalmazására nyílt módjuk a program megvalósítása során (projektmódszer, drámapedagógia, nyitott óvodai programok stb.). DIFER méréssel felmérik a gyermekek képességeit, és ez alapján a mérés-elemzés-fejlesztés-mérés egységben történő kezelésével valósítják meg az egyéni fejlesztési terveket. Munkacsoportokat működtetnek intézményen belül, és sok tapasztalatuk van a gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, a szociális segítségnyújtással kapcsolatos munkában, a közös programok szervezésében. Tapasztalatokkal rendelkeznek a szülőkkel való kapcsolattartás egyik formájaként megvalósuló, háromhavonkénti, a gyermek fejlődéséről szóló közös megbeszélések hasznáról. A családokkal való együttműködést, a bizalmon alapuló kapcsolatot megalapozták a szülői szoba kialakításával, az óvodás gyermek egyénre szabott beszoktatásával, kölcsönözhető játékszerek biztosításával az átmeneti tárgyak és az otthoni játékos fejlesztés érdekében. 9.3.4 Integráció az óvodákban Az országos statisztikákat elemezve fontos, beszélő számadat, hogy a gyógypedagógiai nevelésben részesülő, sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma 2008/2009-ben 4917 fő, (ebből 3509 gyermeket neveltek integráltan az óvodák), míg a 2009/2010-es nevelési évben növekedett ugyan a sajátos nevelési igényű gyermekek száma 5027 főre, de az integráltan nevelt gyermekek száma is növekedett 3820-ra, tehát az arányszám szintén nőtt. A 2010/2011-es nevelési év adatai szerint összesen 5555 sajátos nevelési igényű gyermekről gondoskodnak az óvodák. 11 „Az elmúlt másfél évtizedben a növekedés tényével elégedettek lehetünk ugyan, de a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai hozzáférésének arányával azonban aligha. Amennyiben elfogadjuk irányszámként, hogy a népességben korcsoportonként körülbelül 5 százalék a sajátos nevelési igényűek száma, és tudjuk, hogy az óvodai nevelésben – a 7 évesek óvodában maradásának gyakorlattá válásával – ma már 4 korcsoport van jelen (Vágó–Vass, 2006), közel 20 000 fő esetén lennének megfelelően reprezentálva a sajátos nevelési igényű gyerekek a magyar óvodákban.”12 Alulreprezentáltak tehát a sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodáinkban. Az elmozdulás reményt ad, hogy az intézmények megkezdett integrációs felkészülése folytatódik, és ezáltal további javulás várható. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának inkluzív szemlélete, differenciáló, minden gyermekre figyelő alapelve

11 A 2010–2011-es adatok a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyorsjelentés a 2010/2011. tanév közoktatási előzetes statisztikai adataiból című kiadványból származnak. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/stat_gyorstaj_kozokt_101210.pdf (Látogatva: 2011. 02. 14.) A korábbi évek adatai az Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010 című kiadványból származnak. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/ statisztika/okt_evkonyv_2009_2010_100907.pdf (Látogatva: 2011. 02. 17.) 12 A küszöbön. Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodában. Szerk.: Kőpatakiné Mészáros Mária. Bp., Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, 2008. 40.



21

valamennyi óvoda számára feladatul tűzte ki a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadását, nevelését, fejlesztését. Ennek eredményességéhez azonban hozzátartozik a személyi és tárgyi feltételek biztosítása is. 9.3.5 Tárgyi feltételek A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák tárgyi feltételeivel kapcsolatos elvárások semmiben sem térnek el attól, amit az Óvodai nevelés országos alapprogramja kér számon az óvodáktól. „Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik […] a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.”13 „Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: […] a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet […] alakítása.” 14 A tárgyi feltételeket „oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.”15 A szülők fogadására alkalmas helyiség kijelölése az óvodai IPR ajánlásaiban is szerepel, mint a szülői partneri beszélgetések korrekt, meghitt helyszíne. Az óvodák többsége 70-90%-ban elégedett a tárgyi feltételekkel. Négy óvoda a 10-es skálán 10 pontra értékelte tárgyi környezetét, két óvoda nagyon elégedetlen a tárgyi feltételrendszerrel. A hiányzó helyiségek kialakítására csak pályázati esély mutatkozik. A jó körülmények egyik oka lehet az a tény, hogy az elmúlt években sok új óvoda épülhetett, illetve került felújításra a Regionális Operatív Programoknak köszönhetően. Ezek a programok kiemelten támogatták a hátrányosabb helyzetű fenntartók intézményfelújítási, illetve kapacitásbővítési törekvéseit. Az uniós pályázatokban (HEFOP, TÁMOP) jelentős ERFA (eszköz) típusú beszerzésre kerülhetett sor. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek után járó IPR normatív támogatásból a gyermekbarát óvodai csoportszoba berendezési tárgyait, bútorait tudták megvásárolni az óvodák. A 28 óvoda közül négyben nincs internetelérési lehetőség, holott ez az óvodapedagógusok újszerű információhoz jutásának egyik módja, amely önfejlesztésüket segítheti. 9.3.6 Szakmai együttműködések A Biztos Kezdet Óvodai Program eredményességének fontos záloga a szakmaköziség, a kölcsönös nyitottságra és egyformán intenzív aktivitásra épülő, valóságos együttműködések kialakulása. Tisztán látszik ugyanis az elmúlt évek, évtizedek kísérleteiből, próbálkozásaiból, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik problémáit a szakmák egyenként nem képesek hatékonyan megoldani. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák a legtöbb magyar óvodához hasonlóan rendelkeznek hagyományokkal, jól működő eljárásokkal, külső segítő kapcsolatrendszerrel. Ezen kapcsolatok 13 A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. II. Gyermekkép, óvodakép fejezet Óvodakép szakaszának negyedik bekezdésében olvasható az idézett szövegrész. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 10.) 14 Uo. III. Az óvodai nevelés feladatai fejezet Az egészséges életmód alakítása szakaszának első bekezdésében olvasható az idézett szövegrész. 15 Uo. IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei fejezet Tárgyi feltételek szakasza az idézett szövegrész.

22

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


nemcsak az óvoda működését támogatják, hanem kihatnak a partneri szervezetekre is. A stratégiai célok megvalósulásának elengedhetetlen előfeltétele a program szolgáltatásainak a meglévő intézményrendszerekkel és más szolgáltatókkal történő összehangolása, nagy figyelmet fordítva a szakmailag összehangolt munka megteremtésére. Az együttműködések valódisága közös meggyőző erőt képviselhet a hátrányos helyzetű gyermekek sorsának jobbra fordításában. A meglévő helyi gyakorlat továbbfejlesztése egy tartalmas, valóságos együttműködési modell kidolgozása, a Biztos Kezdet Óvodai Program egyik fő pillérének, a szakmaköziség kritériumának megvalósulását jelentené. 9.3.6.1 A családi nevelést kiegészítő intézményi rendszer A családok számára alapvető segítséget jelent a gyermekek napközbeni ellátásáról való gondoskodás. Erősíteni kell azokat a bölcsődei, óvodai kezdeményezéseket, amelyek a korai képességfelismeréshez és képességfejlesztéshez való hozzáférési esélyek javítását célozzák a szegénységben élő, a roma, illetve a sajátos nevelési igényű kisgyermekek esetében. Az óvodafejlesztést igénylő településeket kiemelten kell támogatni. Sok településen szükséges lenne létrehozni vagy fejleszteni óvodát. Az óvodai csoportok létszámát 25 főnél maximálni kell. Az óvodába járás kötelezettségét (fokozatosan) a mai ötéves kor helyett négyéves kortól kell meghatározni. A gyermekintézmények nyitva tartását az igényekhez és szükségletekhez kell igazítani a szülők munkavégzésének segítése érdekében. A bölcsődei és óvodai étkeztetést fokozatosan mindenki számára ingyenessé kell tenni. Az óvoda és a családok kapcsolata: „Az eddiginél eredményesebb óvodáztatásnak elengedhetetlen feltétele az is, hogy javuljon az óvoda és a legrosszabb szociális helyzetű, óvodáskorú gyerekeket nevelő családok kapcsolata. A halmozottan hátrányos helyzetű családok gyerekei sokszor azért sem kerülhetnek 3 éves kortól óvodába, és azért járnak később is rendszertelenül, mert az óvoda és a szülők kölcsönösen bizalmatlanok egymással. A szülők, akik többnyire nem jártak óvodába, attól félnek, hogy gyerekeik egy idegen, ellenséges világba csöppennek, ahol lenézés és hátrányos megkülönböztetés lesz a részük, az óvoda pedig attól, hogy ezek a gyerekek majd olyan problémákat okoznak, amelyekkel képtelen lesz megbirkózni. Így aztán a szülő nem erőlteti a beíratást vagy a rendszeres óvodába járást, és az óvoda sem tesz semmit annak érdekében, hogy ez ne így legyen.”16 A családok megnyerése, bevonása, érdekeltté tétele, az óvoda családi intervenciós szemlélete a másik fontos alapja a program sikerének. Ehhez kell újszerű formákat keresnie az óvodáknak a megvalósítás során. 9.3.6.2 Óvoda-iskola együttműködése A kutatásban részt vevő óvodákra jellemző az iskolákkal közös igazgatás, illetve a többcélú intézmények egyéb változataiban való működés. A tapasztalatok, szórványos kvalitatív vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az új formációknak kétségtelenül pozitív hozadéka az óvoda–iskola átmenet könnyebbé válása a gyermekek számára, illetve az, hogy az óvodák tartalmi munkájában nem jelentek meg az iskolásítási törekvések. A gyermekhiánnyal küzdő óvoda-iskolákban azonban aláássa a két intézmény együttműködését a hatéves gyerekek beiskolázásában mutatkozó érdekellentét, amelynek feloldását a törvényi szabályozás ellentmondásossága is nehezíti. Az óvodai nevelőmunka tartalmára, a csoportszervezésre és az alkalmazott pedagógiai módszerekre is jelentős hatást gyakorolt a rugalmas beiskolázás bevezetése is. Az iskolák – jó esetben – folytatói az óvodai nevelés értékeit képviselő egyéni bánásmódnak, a gyermek megfigyelésén alapuló mérésnek, a szöveges értékelésnek, a szülők tájékoztatásának és a tevékenykedtető, aktivizáló módszerek alkalmazásának. 16 Havas Gábor: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. In: Iskolakultúra, 2004. 4. sz. 13.


23


9.3.6.3 A Biztos Kezdet fi lozófiája „A Biztos Kezdet egy kora gyerekkori nevelésre, tanulásra, gondozásra vonatkozó filozófia, amely bármilyen, a 0–7 (különösen 0–5) éves gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését befolyásolhatja, meghatározhatja.”17 – Az életkori alapelv. A kora gyermekkori fejlődés jelentőségét hangsúlyozva a 0–7 (különösen a 0–5) éves gyerekek fejlesztését célozza a rendszeres szolgáltatásokkal. – A területi célzás alapelve. A hátrányos helyzetű kistérségekben és a települési szegregátumokban élő családok jelentik elsődleges célcsoportját. – A szülőkkel való partneri együttműködés alapelve. A családi nevelés elsődlegességét támogatva a szülők aktív részvételének, a velük való tartalmas együttműködésnek a kialakítása feladata az óvodáknak, hogy a szülői kompetenciákat megerősítve a családi mintát is formálhassa. – A szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve. A szakmaközi együttműködésben speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. – A program célzottságának alapelve. A nagy hátránnyal induló 0–7 éves gyermekek állnak elsősorban a program fókuszában.18 A Biztos Kezdet Gyerekházak és az óvodák kapcsolata Biztos Kedzet Gyerekházból jött gyermekekre jellemző

Óvodapedagógus Szakember

20%

0%

71%

11%

10%

56%

33%

30%

37%

40%

44%

50%

48%

60%

70%

72%

70%

65%

80%

a gyermek kommunikációs képességei jók

a szülők aktívabban egészségesebb részt vesznek az életkörülmények óvodai között élnek programokban

rendszeresen jár óvodába a gyerek

a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete közelít

A tapasztalatok szerint a Gyerekházakban megvalósuló szolgáltatások, a támogató környezet a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez vezetnek hosszú távon. A rövid távú megfigyelés alapján az óvodák – egy kivétellel – a településen együttműködnek a Gyerekházakkal. A Gyerekházban, egy új szintéren megkezdődik a gyerekek szocializációja, akiknek nyelvi, kommunikációs fejlődése nagy lendületet kap a gyermektársi közegben. Ez azért nagy jelentőségű az óvoda szempontjából, mert a helyi közösséget építi, a gyerek- és családbarát jellegéből adódóan előkészíti az óvodák családokkal való együttműködését, az egységes gyermeknevelési szemlélet kialakulását. A családokkal való együttnevelés alapja ugyanis a közös értékek mentén történő nevelés. 17 Kovács Erika: „Legyen jobb a gyerekeknek!” – Biztos Kezdet Programok alapelvei. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 19. 18 Uo. 19–20.

24

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A rendszeres óvodába járást támogatja az a tény, hogy megerősödött a családok intézményes nevelésbe vetett hite és elfogadása. „A korai évekre irányuló szolgáltatás célja elsősorban a 0–4 éves gyermekek képességgondozása, fejlődésének támogatása, a megfelelő életkorban történő óvodakezdés elősegítése, valamint a kapcsolódó gyermekellátási, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatások összehangolása.”19 A leglassabban alakuló cél a gyermekek egészségesebb életkörülményeinek megteremetése, hiszen ehhez fontos lenne az életszínvonal emelkedése. A célok megvalósításában településenként, óvodánként nagyon eltérően alakult a szakterületi együttműködés. Az óvodapedagógusok leginkább a védőnőkkel, gyermekjóléti szakemberekkel, a pedagógiai szolgáltatók szakembereivel és a Biztos Kezdet Gyerekházakkal alakítottak ki valóságos, aktív kapcsolatot. Nem fedezték fel még kellőképpen a civil szervezetek és az egyházak által nyújtott szolgáltatások jelentőségét. A Biztos Kezdet Óvodai Program újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól alapjaiban eltérően, a szociális, egészségügyi, oktatásügyi tevékenységeket az óvodai pedagógiai munkán belül kívánja támogatni.20 Célja A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai keretek közötti együttnevelési gyakorlatának megerősítése, a hozott hátrányaik csökkentése, megszüntetése, a szülők, a családok aktív bevonása, érdekeltté tétele. A korai beavatkozással az iskolai átmenet előkészítése, a későbbi lehetséges lemaradások megelőzése, az iskolával való fokozott együttműködéssel már az óvodai évek alatt az – elsősorban alkalmazkodási, életmód, kulturális és szociális területeken jelentkező – hiányosságok, különbségek minimalizálása. Feladata – Szakmai, módszertani továbbfejlesztés a programban résztvevő szakemberek számára. – Az együttnevelés hatékony megvalósítása.

9.4 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák pedagógiai jellegű tapasztalatainak összegzése A Biztos Kezdet Óvodai Program szorosan kapcsolódik az óvodai nevelés meglévő gyakorlatához. Kitüntetett helyen kezeli a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik megsegítését. A TÁMOP-3.1.1 kiemelt projektje az óvodai nevelésen belül a lehetséges horizontális együttműködési lehetőségek ötvözésével esélyt teremt valamennyi óvodás gyermek számára az élethosszig tartó tanulás megalapozására. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák a program hasznáról számolnak be rövid idő alatt is. A célok elérésében a szakterületi hálózati intézményekkel és a szakterületek képviselőivel szorosabb együttműködésben lehet csak előrelépni. Az esélyegyenlőség, fenntarthatóság és területi kohézió horizontális elveinek megvalósulásához komoly szakmai párbeszédre és felelősségvállalásra van szükség valamennyi partner részéről. Ezt az összefogást kívánják kezdeményezni a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák. A Biztos Kezdet Óvodai Program pedagógiai fejlesztő jelleggel, új tartalmakkal, átfo19 A Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának szolgáltatási és szervezeti modellje. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/ attachments/03_01_Biztos%20Kezdet%20Gyerekhazak%20Szervezeti%20es%20Szolgaltatasi%20Modell.pdf (Látogatva: 2011. 02. 17.) 14. 20 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 139.



25

góan, komplex módon vállalja fel az óvodai nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását, alapelveinek érvényesítését. Ezt kell a gyakorlatba ágyazniuk a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodáknak. 9.4.1 A továbblépés lehetőségei – A szülőkkel való együttműködés tartalmi elemeinek kialakítása, kiegészítése, bővítése közös képzésekkel, programokkal. – Az interkulturális nevelés széles körű alkalmazása az elfogadás feltétele, ebben valamennyi partner szemléletét korszerűsíteni kell. E szemléletet az inkluzív pedagógiai gyakorlatba kell illeszteni. – A dajkák bevonása, szakmai fejlődésének biztosítása mellett az általuk képviselt nevelési attitűd, támogatás jobb kihasználása. – A gyermek fejlődésének mérési-fejlesztési rendszere, pedagógiai hatékonyságának fokozása a szakemberek bevonásával, ciklikus értékeléssel, egyéni fejlesztési tervek megvalósításával. – Az átmenetek (család–óvoda, bölcsőde–óvoda, óvoda–iskola) értelmezése a projekt céljából kiindulva. – A fejlesztő játékok és a szabad játék összhangjának megteremtése az óvodában. – A civil szervezetek és az egyházak támogató szerepének felerősítése, az általuk nyújtott szolgáltatás lehetőségeinek kiaknázása a hátrányok megelőzésében, csökkentésében. – Szakmai program kidolgozása a folyamatos helyi szektorközi együttműködés kialakítására, tartalmas fenntartására.

9.5 Ajánlás a Biztos Kezdet Óvodai Programot bevezető óvodák számára 1. Felkészülés a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetésére – Kapcsolatfelvétel a Biztos Kezdet hálózat tagjaival. – Lehetőség szerint közös képzés az óvodapedagógusok és a dajkák részére. – Szülői érzékenyítő tréningek szervezése. 2. A helyi nevelési program kiegészítése – A nevelési program, a nevelés gyakorlatának összevetése a Biztos Kezdet Óvodai Program alapelveivel, céljaival, feladataival. – A közös pontok, az azonos elemek, az eltérések és a hiányzó elemek meghatározása. – Kiegészítés készítése az illesztési pontok megkeresésével. – A szakmai, módszertani elvárások érvényesítése, kiemelten figyelve a szabad játék és a fejlesztő játék egyensúlyának biztosítására, a párhuzamos tevékenységszervezés feltételeinek megteremtésére. – A gyermekek mérési rendszerének működtetése már a bemeneti időszakban is. 3. Tervezés – Cselekvési és ütemterv készítése (a feladatok, tevékenységek, a bevontak, érintettek körének, az időtartamok, határidők, a felelősök, a szükséges erőforrások, az elvárt eredmény megtervezése). 4. Megvalósítás – A kompetencia alapú óvodai programcsomag és a Biztos Kezdet Óvodai Program tartalmi elemeinek kipróbálása. 5. Értékelés – A minőségbiztosítási feladatok, a program ellenőrzésének, értékelésének és a visszacsatolásnak az ütemezése és megvalósítása.

26

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


6. Adaptáció – A kipróbálás után a módosult nevelési gyakorlat megjelenítése a helyi szabályozó dokumentumokban. Adaptációs segédlet a Biztos Kezdet Óvodai Programhoz kapcsolódó módszertani program alapelveinek elemzéséhez

Alapelv

Célok, feladatok

Tevékenységek

Családközpontú intervenció

A szülőkkel a jelenlegi gyakorlatnál mélyebb és egyénre szabottabb együttműködés kialakítása az óvoda mindennapi életébe történő lehető legnagyobb bevonásukkal.

(Itt kell megtervezni a konkrét tevékenységeket az óvoda lehetőségeit figyelembe véve.)

Interkulturális és multikulturális ismeretek elmélyítése

A másság elfogadása, az együttnevelés szemléletének kialakításához szükséges tartalmak beágyazása a nevelési gyakorlatba.

Nyomon követéses mérés

A pedagógiai jellegű diagnosztikai eljárások, valamint a nyomon követéses megfigyelés, mérés, tervezés, fejlesztés átgondolása, továbbfejlesztése.

Átmenetek megkönnyítése

A Biztos Kezdet Gyerekházzal való kapcsolattartás formáinak, tartalmának meghatározása.

A fejlesztő játék módszertana

A gyermeki játék jelentőségét figyelembe vevő pedagógiai gyakorlat megteremtése az óvoda és a családi nevelés közelítésével. A szabad játék és a fejlesztő játék értelmezése és helyes arányainak kialakítása.

Szakmaközi partneri viszony intenzív kiépítése

A szakmai kapcsolatok tudatos, tervszerű működtetése: óvodán belül elsősorban a dajkák, óvodán kívül a gondozónők, védőnők, szociális munkások, gyermekjóléti intézmények és családsegítők dolgozói, pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, gyógypedagógusok, valamint egyéb civil és egyházi személyek bevonása a programba.

A dajkák és az óvodapedagógusok felkészülése

A külső és belső képzések tartalmának meghatározása.

A Biztos Kezdet Óvodai Hálózattal való együttműködés

A Biztos Kezdet Óvodai Hálózatnak köszönhetően kialakul a hálózati tanulás, a hospitálások rendszere. Meg kell határozni az alkalmakat és tartalmakat, melyek elősegítik a programcélok megvalósulását.

9.6 Ajánlás a Biztos Kezdet Óvodai Program elterjesztéséhez Biztos Kezdet Óvodai Hálózat létrehozása Célja: a Biztos Kezdet Óvodai Program és a „jó gyakorlatok” elterjesztése, disszeminációja. Az együttműködés alapelvei: – kölcsönös felelősségvállalás; – egyenlő részvétel; – tisztázott kompetenciák. Hálózati feladatok: – menedzsment: • központi koordináció,



27

• a főiskola képzési anyagának, a moduloknak a kidolgozása, • a Biztos Kezdet Óvodai Program gondozása, továbbfejlesztése; – támogató mentori szolgáltatás szervezése; – nevelőtestületi képzések szervezése; – referenciaintézmények kiválasztása, együttműködés; – referenciahelyi találkozók szervezése; – nevelőtestületi hospitálások szervezése; – nevelőtestületek által szervezett módszertani képzések; – tematikus módszertani fejlesztési csoportok működtetése; – fejlesztések támogatása tárgyi eszközökkel; – referenciaintézményi szolgáltatások: szakmai napok, workshopok tartása; – „jó gyakorlat” kifejlesztése és terjesztése (bemutatás, közzététel); – tapasztalatok átadása, segítségnyújtás az adaptációban a követő intézményeknek; – gyakorlatvezetés a főiskolai hallgatók hospitálási lehetőségeinek megteremtésével a referenciaóvodákban.

9.7 Felhasznált irodalom 1. Dr. Bakonyi Anna: A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója. (Kézirat.) Bp., Okker Zrt., 2011. 2. Csermely Péter–Fodor István–Eva Joly–Lámfalussy Sándor: Szárny és teher. Ajánlás a nevelésoktatás rendszerének újjáépítésére és a korrupció megfékezésére. Bp., Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009. http://mek.niif.hu/07900/07999/pdf/szarny_es_teher.pdf (Látogatva: 2011. 02. 16.) 3. Havas Gábor: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. In: Iskolakultúra, 2004. 4. sz. 3–16. 4. Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 5. Kovács Erika: „Legyen jobb a gyerekeknek!” – Biztos Kezdet Programok alapelvei. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 17–25. 6. A küszöbön. Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodában. Szerk.: Kőpatakiné Mészáros Mária. Bp., Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, 2008. 7. Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_ neveles/dokumentumok/elmelet_alapvetesek.pdf (Látogatva: 2011.02.12.) 8. Villányi Györgyné: Hogyan változott meg az iskola feladata? A társadalmi-gazdasági környezet legfontosabb változásainak jellemzői az utóbbi 18 évben a kisgyermekneveléssel kapcsolatban. In: Szárny és teher. A magyar oktatás helyzetének elemzése. Háttéranyag. H.n., k.n., 2009. 22–32. http://www.pedagogusok.hu/dokumentumtar/Szarny-Teher-oktatas-hatteranyag.pdf (Látogatva: 2011. 02. 14.) 9. Villányi Györgyné: Hogyan változtak a nevelés és oktatás kulcsfontosságú problématerületei? Menynyiben változott meg a kisgyermekkori nevelés feltételrendszere és tartalma? In: Szárny és teher.

28

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A magyar oktatás helyzetének elemzése. Háttéranyag. H.n., k.n., 2009. 124–133. http://www.pedagogusok.hu/dokumentumtar/Szarny-Teher-oktatas-hatteranyag.pdf (Látogatva: 2011. 02. 14.) 10. Villányi Györgyné: Kompetenciák, kiemelt területek. A kisgyermekkori ismeretek, készségek és alapkompetenciák alakulásai, az igények és elvárások változásai. In: Szárny és teher. A magyar oktatás helyzetének elemzése. Háttéranyag. H.n., k.n., 2009. 45–49. http://www.pedagogusok.hu/dokumentumtar/Szarny-Teher-oktatas-hatteranyag.pdf (Látogatva: 2011. 02. 14.) 11. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=99300079.TV (Látogatva: 2011. 02. 16.) 12. A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 10.) 13. A Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának szolgáltatási és szervezeti modellje. http://www. biztoskezdet.hu/uploads/attachments/03_01_Biztos%20Kezdet%20Gyerekhazak%20Szervezeti%20es%20Szolgaltatasi%20Modell.pdf (Látogatva: 2011. 02. 17.) 14. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása. http://jogallastv.allamkincstar.gov.hu/ cikk/1052 (Látogatva: 2011. 02. 16.) 15. Gyorsjelentés a 2010/2011. tanév közoktatási előzetes statisztikai adataiból. http://www.nefmi.gov. hu/letolt/statisztika/stat_gyorstaj_kozokt_101210.pdf (Látogatva: 2011. 02. 14.) 16. Jelentés a magyar közoktatásról 2006. http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/jelentesmagyar-090617-4 (Látogatva: 2011. 02. 16.) 17. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia, 2007-2032. http://www.biztoskezdet.hu/ uploads/attachments/1195_2009Kormanyhatarozat(1).pdf (Látogatva: 2011. 02. 14.) 18. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 12/2008. (X. 20.) sz. határozata. http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=1&ved=0CBgQFjAA&url=http%3A%2F %2Fwww.gyergyerekmon.hu%2Findex.php%3Foption%3Dcom_phocadownload%26view%3Dc ategory%26download%3D4%3Aallasfoglalas-2008-10-15-ovoda%26id%3D2%3Aulesek-jegyzo konyvei%26Itemid%3D3&ei=z0CSTY1SxcGzBpSNndAG&usg=AFQjCNEpsR04K3fAzPp3acR L_XISLTXISL (Látogatva: 2011. 02. 11.) 19. Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010 http:// www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/okt_ evkonyv_2009_2010_100907.pdf (Látogatva: 2011. 02. 17.)



29

Mellékletek 1. Kérdőív óvodapedagógusoknak 1. A településen élő hátrányos helyzetű gyermekek száma: ________ 2. Az óvodába járó gyermekek közül mennyi a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű? Összes gyermek száma: ______ Ebből a hátrányos helyzetű gyermekek száma: ______ Ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: _______ 3. Mely szolgáltatásokat veheti igénybe az intézménybe járó gyermek? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)


e)


f)

Logopédiai ellátás

g)

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h)

Gyógytestnevelés

i)

Gyermekjóléti szolgáltatás

j)

Bölcsőde

k)

Családi napközi

l)

Iskolai napközi

m)

Házi gyermekfelügyelet

n)

Családok átmeneti otthona

o)

Gyermekek átmeneti otthona

p)

„Helyettes szülő” ellátási forma

4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon részt vett-e az intézmény? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)

Települési kezdeményezés

e)

Egyéb:

5. Igénybe veszi az Integrációs Óvodai Program működtetéséhez az IPR normatíva támogatást? igen nem

30

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


6. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi szervezetekkel, szolgáltatókkal! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

Szülői házzal

2.

Kisebbségi önkormányzattal

3.

Civil szervezetekkel

4.

Védőnői hálózattal

5.

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

6.

Szakmai és szakszolgálattal

7.

Gyermekorvossal

8.

Egyházakkal

7. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra, egyéni beszélgetés

4.

hospitálás

5.

jó gyakorlat megismerése, adaptálása

6.

kerekasztal

7.

közös családlátogatás

8.

közös projekt

9.

közös rendezvények

10. műhelymunka 11.

nyílt nap

12. szülői értekezlet 13. szűrő vizsgálatok 8. Ismeri-e a Szolgáltatói kosárban (www.szolgaltatoikosar.hu) szereplő jó gyakorlatokat? igen nem 9. Részt vettek-e az intézmény dolgozói együttnevelést támogató képzéseken? igen nem 10. Rendelkezik-e az intézmény saját jó gyakorlattal? igen

nem

11. Adaptáltak-e jó gyakorlatot? igen

nem



31

12. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri! a)

Biztos Kezdet Óvodai Program

b)

Biztos Kezdet Gyerekházak

c)

IPR

d)

BGR

13. Van-e kapcsolata Biztos Kezdet Gyerekházzal a településen vagy annak közelében? igen nem 14. Értékelje 1–10-ig az intézménye nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 15. Munkájához van-e elegendő helyiség az intézményben? igen nem 16. Van-e internetelérési lehetőség az óvodában? igen

nem

17. Rendelkezik-e a jogszabályban meghatározott szakemberekkel az intézmény a feladat ellátásához? igen nem 18. Az alábbiak közül mely szakember segíti a nevelő, fejlesztő munkát? Karikázza be a megfelelő betűjelet! a)

Családgondozó

b)

Fejlesztőpedagógus

c)

Gondozónő

d)

Gyermekjóléti szakember

e)

Gyógypedagógiai asszisztens

f)

Gyógypedagógus

g)

Gyógytestnevelő

h)

Konduktor

i)

Logopédus

j)

Pedagógiai asszisztens

k)

Pszichológus

l)

Szociális munkás

m)

Védőnő

32

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


19. Milyen speciális képzettséggel rendelkeznek a hátránykiküszöbölés komplex kezelésére? Kérem, karikázással jelölje! a)

beszéd- és nyelvművelés

b)

differenciálás

c)

óvoda–iskola átmenet

d)

drámapedagógia

e)

fejlesztő pedagógia

f)

gyógytestnevelés, mozgásterápia

g)

projekt

h)

kooperatív

20. Tudja-e biztosítani a település valamennyi 3 éves gyermek számára az óvodáztatást? igen nem 21. Van-e az intézménynek beóvodázási programja? igen

nem

22. A hátrányos helyzetű gyermekek bekerülnek-e három éves korban az óvodába? igen nem 23. Járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyermekek? igen részben nem 24. Az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek általában hány évet vették igénybe az óvodai fejlesztést? 1 évet 2 évet 3 évet 4 évet 5 évet 25. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekházból jött gyermekek esetében jellemzőek! a)


b)

a szülők aktívabban vesznek részt az óvodai programokban

c)

egészségesebb életkörülmények között élnek

d)

rendszeresen jár óvodába a gyermek

e)



33


26. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás társaiktól? Kérem, karikázással jelölje! a)

együttműködési készség

b)

kognitív képességek

c)

kommunikációs képességek

d)

személyi higiéné

e)

szociális érettség

f)

társas viselkedés

27. Értékelje 1–10-ig a dajka szerepét a hátránykompenzáció eredményességében! (Az 1-es jelöli a legkevésbé fontosat, a 10-es a leginkább fontosat.) Értékelés 1.


2.

kommunikációs képesség

3.

személyi higiéné

4.


5.

társas viselkedés

28. Az óvoda megkezdésekor a gyermekek képesség-készség mérésére milyen mérőeszközt használnak? Kérem, karikázással jelölje! a) DIFER b) Porkolábné -féle c) Kompetencia alapú óvodai programcsomag mérőrendszere d) Saját eszköz használata 29. Hátrányos helyzetű gyermek óvodai fejlesztésére hány óra biztosított az intézményében? a. szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hét b. óvónő által nyújtott differenciálás ________ óra/hét 30. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ Válaszait köszönjük!

34

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


2. Kérdőív szülőknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:

2. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.


2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházakkal

3. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.

nyilvánosság biztosítása

10.

szakmai előadás

11.

egyéb:

4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem



35

6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a) Biztos Kezdet Óvodai Program b) Biztos Kezdet Gyermekházak c) IPR d) BGR e) Egyéb: 7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést Ön és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)

anyagi forrás biztosítása

b)

előadó biztosítása programokhoz

c)

eszközök biztosítása

d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:

9. Az Ön ismerete szerint járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyerekek? igen nem 10. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti az Önnel való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1-10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

36

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


3. Kérdőív szakembereknek 1. Mely szolgáltatásokkal járul hozzá a település óvodájában nevelt gyermekek hátránykompenzációjához? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)


e)


f)

Logopédiai ellátás

g)

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h)

Gyógytestnevelés

i)

Gyermekjóléti szolgáltatás

j)

Bölcsőde

k)

Családi napközi

l)

Iskolai napközi

m)

Házi gyermekfelügyelet

n)

Családok átmeneti otthona

o)

Gyermekek átmeneti otthona

p)

"Helyettes szülő" ellátási forma

2. Véleménye szerint megfelelő-e a szakemberellátás a hátrányos helyzetű óvodás gyermekek számára? igen nem 3. Tapasztalja-e valamilyen szolgáltatás hiányát a településen? igen nem 4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon vettek-e részt? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:

5. Van-e együttműködési megállapodása az óvodával? igen

nem


37


6. Értékelje 1–10-ig a jelenleg működő ellátórendszer által nyújtott szolgáltatás minőségét! (Az 1-es a leggyengébb, a 10-es a legkiválóbb minőséget jelöli.) __________ 7. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.


2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


8. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

előadás tartása

2.

esetmegbeszélés

3.

értekezlet

4.

fogadóóra, egyéni beszélgetés

5.

hospitálás

6.

jó gyakorlat megismerése, adaptálása

7.

kerekasztal

8.


9.

közös projekt

10. közös rendezvények 11. műhelymunka 12. nyílt nap 13. szülői értekezlet 14. szűrő vizsgálatok 9. Részt vettek-e az együttnevelést támogató képzéseken? igen nem 10. Együttműködött-e jó gyakorlat adaptálásában? igen nem

38

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


11. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri! a)


b)

Biztos Kezdet Gyerekházak

c)

IPR

d)

BGR

12. Értékelje 1–10-ig az óvodai fejlesztő munkájához szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 13. Munkájához elegendő helyiség áll rendelkezésre az óvodában? igen nem 14. Milyen területen segíti Ön az óvoda nevelő, fejlesztő tevékenységét? Kérem, karikázással jelölje! a)

egyéni fejlesztés

b)

fejlesztések

c)

mentorálás

d)

mérés, fejlesztő értékelés

e)

műhelymunka

f)

nevelési értekezlet

g)

pedagógiai tájékoztatás

h)

szupervízió

i)

szülői fogadóóra

j)

tanácsadás

k)

tanácsadás a pedagógusnak

l)

tehetséggondozás

m) terápiák n)

egyéb:

15. Az ön munkája segíti-e valamilyen formában a három éves hátrányos helyzetű gyermekek bekerülését az óvodába? igen nem 16. Ismeri-e a Biztos Kezdet Gyerekház programot? igen nem


39


17. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekház programban részt vett gyermekek esetében jellemzőek! a)


b)

aktívabban részt vesz az óvodai programokban

c)

egészségesebb életkörülmények között él

d) rendszeresen jár óvodába a gyermek e)


18. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

19. Végez-e méréseket az óvodában? igen nem 20. Milyen gyakorisággal mér az óvodában? havonta évente többször

évente

21. Hátrányos helyzetű gyermek fejlesztésére hány óra biztosított? szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hét 22. Elegendőnek ítéli a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére biztosított óra mennyiségét? igen nem 23. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 24. Tapasztalata szerint az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek hány évig jártak óvodába? 1 évig 2 évig 3 évig 4 évig 5 évig

Válaszait köszönjük!

40

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


4. Kérdőív civil szervezeteknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:



2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházakkal


esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.


10. szakmai előadás 11. egyéb: 4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem



41

6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a) Biztos Kezdet Óvodai Program b) Biztos Kezdet Gyermekházak c) IPR d) BGR e) Egyéb: 7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön civil szervezete és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:



b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti a civil szervezetekkel való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

42

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


5. Kérdőív egyházi képviseleteknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d) Települési kezdeményezés e)

Egyéb:



2.


3.

Gyermekorvossal

4.

Kisebbségi őnkormányzattal

5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházak


esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.


10. szakmai előadás 11. egyéb: 4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem


43


6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a)


b)

Biztos Kezdet Gyermekházak

c)

IPR

d) BGR e)

Egyéb:

7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön egyháza és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:



b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti az egyházzal való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 9. kötet

Recommend Documents