Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 2. kötet
Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 2. kötet A Biztos Kezdet Óvodai Program Stratégiai terve
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012
Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült.
Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002
Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Készítette: dr. Iliás Lajosné, Marksteinné Molnár Julianna Szerkesztette: Labáth Ferencné
Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail:
[email protected] internet: www.educatio.hu
TARTALOM 1. Bevezető 2. A Biztos Kezdet Óvodai Program rövid bemutatása 3. Stratégiai célok 3.1 Alapvető célok 3.1.1 Kulcsfontosságú területek 4. A kutatás és fejlesztés eredményes megvalósítását vállaló szakértői team cselekvési terve 4.1 A kulcsfontosságú területek fejlesztéséhez elvégzendő feladatok 4.1.1 Kutatás 4.1.2 Tartalomfejlesztés 4.1.3 Képzési szolgáltatások 4.1.4 Felkészítés óvodapedagógusoknak, dajkáknak a program bevezetéséhez és alkalmazásához 4.1.5 Műhelymunka védőnők, szociális munkások, gyermekjóléti szakemberek, családgondozók, gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, gondozónők, együttműködő szülők, civil szervezetek és egyházak képviselői számára 4.1.6 Referenciahelyi működés standardjainak kidolgozása 4.1.7 A minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok belső szabályozásának kidolgozása, a Minőségfejlesztési és minőségirányítási belső szabályzat 4.1.8 A minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok külső szabályozásának kidolgozása, a Minőségfejlesztési és minőségirányítási külső szabályzat 4.1.9 Az óvodai hálózat kialakítása, összehangolva a fejlesztéskoordinációs hálózattal, ágazati és ágazatközi szinten, az óvodai hálózat eljárásrendjének kidolgozása 4.1.10 Zárókonferencia 4.2 A kutatás eredményeinek beépítése a mindennapi gyakorlatba 4.3 Ütemterv 4.4 A Biztos Kezdet Óvodai Program jövőképe 5. Felhasznált irodalom
5 7 9 9 10 11 14 14 14 14 15
15 15
16
16
16 16 16 17 19 21
A B I Z T O S K E Z D E T Ó V O D A I P R O G R A M ST R AT É G I A I
TERVE
5
1. Bevezető A megélhetési gondok, a családok szociális helyzetének kedvezőtlen alakulása egyre több gyermeket hoz hátrányos helyzetbe, amelyből önerővel kilépni nem tud, és amely az egyén egész életútját befolyásolhatja. A gyermekek alapvető joga, hogy egyenlő, elérhető segítséget kapjanak képességeik, készségeik kibontakoztatásához, családban történő nevelkedésükhöz, függetlenül attól, hogy az ország mely részén, milyen méretű településen születtek és élnek. A gyermekellátások feladata, hogy szolgáltatásaikat úgy szervezzék, hogy a gyermek az életkorának, speciális és egyéni szükségleteinek leginkább megfelelő, minőségi ellátáshoz egyenlő eséllyel férjen hozzá. A hátrányos helyzetű gyermekek számára az esélyegyenlőség biztosításának egyik kitüntetett lehetősége az óvodai intervenciós munka, amely egyben az esélyteremtés záloga. Fontos, hogy a gyermekek egyéni, speciális szükségleteik szerint, helyben és differenciáltan kapják meg a konkrét segítséget abban, amiben szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási vagy egyéb okból rászorulnak. A TÁMOP-3.1.1 kiemelt projekt újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól alapjaiban eltérően, a szociális, egészségügyi, oktatásügyi tevékenységeket az óvodai pedagógiai munkán belül kívánja támogatni.1 Ehhez szükség van a családok foglalkoztatási helyzetének javítására, a munkahelyteremtés, a képzés biztosítására, a családok felvilágosítására, motiválására annak érdekében, hogy mind az óvodáztatást, mind a későbbi iskoláztatást támogassák, működjenek együtt a közoktatási intézményekkel. A célok megvalósításában hangsúlyos szerepet kapnak a kialakítandó szakterületi hálózat intézményei (referenciaintézmények) és a szakterületek képviselői is (pl. hálózati munkatársak, óvodapedagógusok, családorvosok, védőnők, szociális munkások, felelős fenntartó önkormányzatok). A Biztos Kezdet Óvodai Program tervezésének állomásait a 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007–2032, valamint az 1092/2007. (XI. 29.) kormányhatározat a 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010) szabályozó háttere alapozza meg. A Biztos Kezdet Óvodai Program alapja, hogy a TÁMOP-5.2.1 által kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak mellé választódjanak ki a TÁMOP-3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program mint pilot program keretében azon óvodák (néhány kontrollóvodát kivéve), amelyek – építve a Biztos Kezdet Gyerekházak munkájára – a közoktatás rendszerén belül segítik az óvodapedagógusokat az együttnevelési stratégiák kialakításában, megvalósításában. Segítik őket elméleti és gyakorlati szinten is abban a feladatukban, hogy a beóvodáztatás ösztönzésével, az óvodai nevelő és fejlesztő munka eredményeként minden gyermek eséllyel kezdhesse az iskolát. Az intézmények megkeresése és felkérése alapján indult a pilot program, és többségében olyan települések intézményei kerültek a programba, ahol a Biztos Kezdet Gyerekházak már működtek. A hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése érdekében ajánlatos, hogy a folyamatosság biztosításaként minél nagyobb számban és rendszeresen járjanak a gyermekek az óvodákba. A Biztos Kezdet Gyerekházakba járó kisgyer1 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai, 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., Budapest, 2011. 139. l.
6
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
mekek az óvodáskor elérésekor automatikusan kerüljenek olyan óvodába, ahol a nevelőmunka már a Biztos Kezdet Óvodai Program alapján kifejlesztett óvodapedagógiai célokkal és módszerekkel folyik. Ennek a témának ilyen szintű, ilyen tartalmú kifejtésével, és ezzel a fajta elméleti és gyakorlati megközelítéssel nem találkozhattunk eddig, ezért ennek a témának a felkarolása, valamint a belőle fakadó céloknak, feladatoknak a megvalósítása, a megvalósítás nyomon követése kutatásfejlesztést igényel, amely magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést is.
A B I Z T O S K E Z D E T Ó V O D A I P R O G R A M ST R AT É G I A I
TERVE
7
2. A Biztos Kezdet Óvodai Program rövid bemutatása A Biztos Kezdet Óvodai Program lehetőséget biztosít az együttnevelési stratégiák kialakításával az egyéni és társadalmi hátrányokból fakadó kockázatok lehetőség szerinti csökkentésére, és a szegénység újratermelődésének megakadályozását szolgálja. A Biztos Kezdet Gyerekházak hálózati rendszere a 0–5 éves korú gyermekek kora gyermekkori fejlesztésére irányuló, speciális ellátás. A Biztos Kezdet Óvodai Program középpontjában a munkanélküliség által sújtott, a kulturális és gazdasági elszigetelődés folytán leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő, óvodás korú gyermekek és szüleik állnak. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja tartalmazza azokat az innovatív törekvéseket, amelyek a kompetencia alapú óvodai programcsomagban is megfogalmazódtak. A kifejlesztett Biztos Kezdet Óvodai Program figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait, és olyan lehetőségeket kínál, amelyek az óvodák helyi nevelési programjához alkalmazkodva a gyermek szabad cselekvéseire, főként a szabad játékra építenek. A szakértők tapasztalata, összesített véleménye szerint a szolgáltatási rendszer sok esetben nem felel meg sem az eltérő fejlődésű, sem a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára. A Biztos Kezdet Óvodai Program a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani azzal, hogy egyrészt összehangolja a helyben meglévő, 3–7 éves korosztályhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, beilleszti azokat a helyben elérhető ellátások rendszerébe, másrészt olyan helyi közösségeket épít, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez. A program lényege az integráció, a differenciálás, az inklúzió, a kooperáció, az interdiszciplinaritás, a szervezetekre való irányultság szerinti rendszerbe szervezés. A Biztos Kezdet Óvodai Program nem elkülönült forma, hanem együttműködik a már meglévő, működő szociális, egészségügyi, oktatási intézményekkel. A Biztos Kezdet Óvodai Program céljai: • az óvodás korú gyermekek optimális fejlődésének elősegítése, a hátrányaikból adódó kompenzáció elősegítése, az együttnevelési formák kialakítása; • a szülőkkel való együttműködéssel a helyi erőforrások kiaknázása, támogatása; • partneri kapcsolatok építése a szülőkkel, a szociális, egészségügyi, oktatási, civil és egyházi képviseletekkel; • a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk segítése a program részét képező, kifejlesztett tartalmi elemekkel; • a szolgáltatást nyújtó szakemberek, intézmények együttműködésének fejlesztése, hálózatépítés; • a közösségi részvétel, a helyi közösségek erősítése a helyi jó gyakorlatok megismerésével, alkalmazásával. A programot megvalósító intézmények munkatársai jelentős többlettudás birtokosaivá válnak, a referenciaintézménnyé válás lehetősége és a hálózat kiépítése irányt mutathat a fejlődéshez. A program megvalósítása során az együttműködő intézmények a kompetenciaterületükön belül segítséget nyújtanak egymásnak a szolgáltatások fejlesztésében, kiépítésében és működtetésében. Az ered-
8
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
ményekre építve elengedhetetlen, hogy továbbra is fokozott figyelmet kapjon az inkluzív munkát segítő szolgáltatói hálózati rendszer működtetése, folyamatos fejlesztése. A program eredményeinek elérése érdekében szükséges tevékenységek: • folyamatszabályozás; • referenciaintézmény kritériumainak, standardjainak megfogalmazása; • tartalomfejlesztés; • módszertani fejlesztés; • képzési fejlesztés; • minőségfejlesztés; • szakmaközi hálózat kiépítése és működtetése.
A B I Z T O S K E Z D E T Ó V O D A I P R O G R A M ST R AT É G I A I
TERVE
9
3. Stratégiai célok A Biztos Kezdet Óvodai Program stratégiai célja az együttnevelési rendszer programjának kidolgozása, kiépítése. Feladata a helyi közösségek bevonása, érdekeltté tétele, hogy minden gyermek a rendszeres óvodába járással jó eséllyel kezdhesse meg iskolás éveit. A Biztos Kezdet Óvodai Program kutatásra épülő, kísérleti fejlesztés eredménye. A pilot program keretében szükséges: • megvizsgálni és elemezni az óvodai együttnevelés lehetőségét a társadalmi különbségek csökkentése érdekében; • bemutatni és elemezni a nemzetközi és hazai szakirodalom alapján a „jó gyakorlatokat”; • tanulmányozni, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő óvodák által kitöltött kérdőívek összegzése rámutat-e arra, hogy eredményesebb a gyermekek fejlesztése azokban az intézményekben, amelyek HEFOP, TÁMOP stb. pályázatokon vagy pályázati konstrukciókban részt vettek; • feltérképezni a korai fejlesztésben részt vevő intézmények szakembereinek véleményét az inkluzív pedagógia megvalósíthatóságáról; • olyan ágazati, ágazatközi együttműködéseken alapuló koncepció kidolgozása, amely lehetővé teszi a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára az esélyek biztosítását.
3.1 Alapvető célok Az alapvető célok a 2010. június 28-án megrendezett nyitókonferencián elhangzottak alapján fogalmazódtak meg:2 • a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai keretek közötti együttnevelési gyakorlatának kialakítása, fejlesztése, megerősítése; • a hozott hátrányok lehetőségek szerinti csökkentése; • a szülők, a családok bevonása, érdekeltté tétele a gyermekek nevelésében; • a korai beavatkozással az iskolai átmenet előkészítése; • a későbbi lehetséges lemaradások megelőzése, az iskolával való fokozott együttműködéssel már az óvodai évek alatt – elsősorban alkalmazkodási, életmód, kulturális és szociális területen – jelentkező hiányosságok, különbségek minimalizálása; • az óvodapedagógusok, szülők és az integrált együttnevelést segítő szakemberek kompetenciájának kiaknázása, hatékonyabb fejlesztése; • az együttműködés fejlesztése az együttnevelésért; • az integrációt segítő ellátórendszer szolgáltatásainak bővítésével és/vagy minőségi fejlesztésével az esélyegyenlőség lehetőségének biztosítása; • A „jó gyakorlatok”, a Biztos Kezdet Óvodai Program adaptálásának segítése.
2 Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai, 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., Budapest, 2011.
10
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
3.1.1 Kulcsfontosságú területek A program négy pillére: • Tartalmi elemek, háttértanulmány elkészítése. • Módszertani, szakmai anyagok kifejlesztése. • Képzési elemek, felkészítés, műhelymunkák, mentorképzés. • Minőségfejlesztés, minőségirányítás.
A B I Z T O S K E Z D E T Ó V O D A I P R O G R A M ST R AT É G I A I
TERVE
11
4. A kutatás és fejlesztés eredményes megvalósítását vállaló szakértői team cselekvési terve A programban foglalt elvek szerint a szakmák közötti együttműködésnek, a kisgyermekekkel foglalkozó intézményeknek és szakembereknek az együttműködése kiemelt jelentőségű, ezért a program nyitó műhelymunkával és konferenciával indul. A konferencia célja, hogy összefogja az érintett szakmákat és szakembereket, hogy egyértelművé váljanak a feladatok, megvalósuljon a szakmai konzultáció, az együttgondolkodás. A program különböző háttértanulmányokkal segíti a gyakorlati munkát. A kidolgozásra kerülő háttértanulmány fejezetei a Szakmai koncepció alapvetéseiből indulnak ki. A kidolgozásra kerülő háttértanulmány fejezeteinek és alfejezeteinek címei: 1. A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata 1.1. A kora gyermekkori intervenció elmélete a társadalomtudományi összefüggések tükrében 1.2. A kora gyermekkori intervenció jelene és jövője 1.3. A Biztos Kezdet Óvodai Program az intervenció szemszögéből 2. Az inter- és multikulturalitás elmélete 2.1. A kultúra fogalma 2.2. Az inter- és multikulturalitás fogalma, értelmezése, a jelenség mai problémái 2.3. Inter- és multikulturális nevelés 2.4. Az interkulturális értékeket közvetítő óvodai program tartalmi és módszertani lehetőségei 2.5. A multikulturális értékeket közvetítő óvodai program tartalmi és módszertani lehetőségei 3. A szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való együttműködés tartalmi elemeinek kialakítása, kiegészítése, bővítése 3.1. Az együttműködés lehetséges módjai nevelésszociológiai megközelítésben 3.1.1. A hátrányos helyzetű családok problémáinak komplex megközelítése és a problémák megoldásának lehetséges irányai 3.1.2. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek együttműködése 4. A pedagógiai diagnosztikai eljárások, a nyomon követéses mérés, megfigyelés, értékelés, tervezés és komplex fejlesztés 4.1. A pedagógiai diagnosztikai eljárások összetevői, területei 4.2. A tervezés jelentősége a pedagógiai munkában 4.3. A differenciált komplex fejlesztés pedagógiai eljárásai 5. Átmenetek
12
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
5.1. A Biztos Kezdet Gyerekházak és a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek együttműködése 5.2. A családi nevelés és a Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységekben megnyilvánuló közös pontjai 5.3. „Biztos belépés” 5.3.1. Kiengedés a Biztos Kezdet Óvodai Programból 5.3.2. „Új biztos kezdet” az iskolában 6. Komplex fejlesztés a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás által 6.1. Szabadjáték az óvoda életritmusában 6.2. A fejlődés irányába mutató fejlesztő játékok módszerei és eszközei 6.3. Változatos tevékenységek – változatos színterek 7. Az óvodán kívüli szakmai partnerek, kapcsolatok 7.1. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények 7.2. Civil szervezetek és egyházi képviseletek 8. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásai 9. A Biztos Kezdet Óvodai Program 9.1. Előzmények 9.2. Törvényi háttér 9.3. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek helyzetképe, helyzetelemzése, értékelése 9.4. Minőségirányítási szempontjainak kialakítása A háttértanulmány kidolgozásával párhuzamosan megkezdődik a különböző képzési anyagok kidolgozása, majd elindulnak a felkészítések, műhelymunkák, mentor-próbaképzés. A következő területeket és szakembercsoportokat érintik a képzések: 1. Felkészítés a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához 1.1. Óvodapedagógusoknak 1.2. Dajkáknak 2. Mentor-próbaképzés, a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetésének segítése mentori támogatással 3. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához védőnőknek 4. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához szociális munkásoknak, gyermekjóléti szakembereknek, családgondozóknak 5. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához gondozónőknek 6. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához gyógypedagógusoknak 7. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek 8. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához szülőknek 9. Műhelymunka a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséhez és alkalmazásához civil szervezetekben és egyházi képviseleteken dolgozóknak A háttéranyagokban megjelennek azok a tartalmak, amelyek alapján a főiskolai képzésekbe beépülnek az együttnevelés elméleti alapjai és a szakmai gyakorlat kötelező elemei. A program kidolgozása során
A B I Z T O S K E Z D E T Ó V O D A I P R O G R A M ST R AT É G I A I
TERVE
13
a szakértők figyelembe veszik az intézmények helyi óvodai programjának azon tartalmi elemeit, amelyek koherensek a Biztos Kezdet Óvodai Program feladataival és céljaival. Az egymást követő és egymásba érő folyamatok eredményeként létrejön egy olyan óvodai program, amelyet adaptálva hatékonyabb, eredményesebb lesz a hátrányos helyzet csökkentése és az iskolakezdés. A program során olyan ajánlások készülnek el, amelyek elméleti ismereteket, saját élményű, gyakorlati tapasztalatokat eredményeznek. Módszereket ajánlanak az együttműködésre, a differenciálásra, az inkluzív nevelésre, az intervenciós folyamatra vonatkozóan. A program egyik fontos eleme a megvalósító óvodákban történő fejlesztő munka vizsgálata, tapasztalatainak összegzése, kiértékelése, elemzése, minőségbiztosítása. A mentorképzés tematikája segítséget ad a speciális mentori szerepre való felkészítéshez, a mentorhálózat kiépítéséhez. A fejlesztő munka eredményessége megjelenik: • a minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok belső szabályozásának dokumentumában, a programra készített Minőségfejlesztési és minőségirányítási belső szabályzatban; • a minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok külső szabályozásának dokumentumában, a programra készített Minőségfejlesztési és minőségirányítási külső szabályzatban; • a Biztos Kezdet Óvodai Program minőségfejlesztése, minőségirányítása, a belső folyamatszabályozás, mérések, eredmények, a programkomponensek közötti szinergiák elemzése, beválási vizsgálatok, a visszacsatolást illetően szakértők bevonásával; • a Biztos Kezdet Óvodai Program minőségfejlesztése, minőségirányítása, a külső ágazati, ágazatközi eredmények, a folyamatszabályozás, a mérés, a programkomponensek közötti szinergiák elemzése, a beválási vizsgálatok, a visszacsatolás kapcsán szakértők bevonásával. A tapasztalatokból, végső eredményekből születnek meg majd az ajánlások, amelyek a disszemináció alapját képezik, és amelyeket felhasználva más, a programba később bekapcsolódó óvodák is beépíthetik a helyi nevelési programjaikba és mindennapi gyakorlatukba.3 Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának fejlesztésében és annak módosításában is megtalálhatók azok az irányelvek, amelyekre a program alapoz, illetve amelyeket továbbfejleszt. A kompetencia alapú óvodai programcsomag elméleti alapvetései beépülnek a Biztos Kezdet Óvodai Programba. Amennyiben a Biztos Kezdet Óvodai Program pilot szakaszainak eredményei a minőségbiztosítás, a beválási vizsgálatok és a begyűjtött vélemények, tapasztalatok által is általánosíthatókká válnak, célszerű lesz beépíteni a résztvevő óvodák helyi programjába. A projekt egy konferenciával zárul majd, ahol a program résztvevői megoszthatják tapasztalataikat. A Biztos Kezdet Óvodai Program fejlesztése 2011. március 31-ig tart4, azonban elmaradhatatlan a disszemináció, amely jóval hosszabb ideig tart. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának továbbfejlesztése, módosítása szakmai támogatásként értékelhető; ez is indokolttá teszi a disszeminációt.
3 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai, 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., Budapest, 2011. 144. l. 4 Szerkesztői megjegyzés: A pilot szakasz hosszabbítására sor került, ezért a pilot szakasz 2012. február 29-ig tart.
14
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
4.1 A kulcsfontosságú területek fejlesztéséhez elvégzendő feladatok 4.1.1 Kutatás Kutatási tervezetünkben azokat a hipotéziseket foglaljuk össze röviden, amelyek a kisgyermekek iskolás korba lépésének esélyegyenlőségével összefüggő, legfontosabb vizsgált tendenciákat jellemzik. 1. Kutatásunk alapfeltételezése az, hogy a jelenleg működő ellátórendszer nem képes az esélyegyenlőséget biztosítani. Igen jelentős különbségek vannak az egyes településeken az integráció keretében megvalósuló szolgáltatások minőségében. 2. Feltételezzük, hogy az együttműködés hiánya akadályozza az eredményességet. Előfeltevésünk szerint az együttműködések gyakran formálisak. 3. Vélelmezzük, hogy nem eléggé ismertek a „jó gyakorlatok” és a modellkísérleti programok. Mindemellett nem egyértelmű a fogalmak használata, például az integráció, inklúzió fogalmának elméleti alapvetése. 4. Úgy gondoljuk, hogy a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein fenntartási problémák, szakemberhiány miatt nem érhető el a szükséges ellátások mindegyike. Hiányosak a szakmai kompetenciák a hátrányok kiküszöbölésének komplex kezelését illetően. 5. Feltételezzük, hogy az időben megkezdett óvodába járás hátránykompenzációs hatású. Vélelmezzük, hogy minél korábban kezd a kisgyermek óvodába járni, annál jobbak az iskolába lépés kondíciói. 6. Feltételezzük, hogy a megkezdett és rendszeres óvodába járás hátránykompenzációs hatású. Vélelmezzük, hogy a rendszeres óvodába járás hiányában a várt hátránykompenzációs eredmények elmaradnak. 7. Előzetes tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy a minél korábban megkezdett óvodai fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisgyermekek eséllyel kezdhessék meg az iskolai éveket. Valójában már az iskolaérettség elérésére is hatással van az időben megkezdett fejlesztés. A hipotézisek alátámasztására kérdőíves felmérés, interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések elvégzése szükséges a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő 23 intézmény, valamint az öt kontrollintézmény körében. A kérdőívet kitöltők: óvodapedagógusok, szülők, civil szervezetek munkatársai, egyházak képviselői, együttműködő szakemberek. 4.1.2 Tartalomfejlesztés A kutatás eredményeként a későbbiekben jól hasznosítható tanulmánykötet készül „Hátrányos helyzetű, 3–7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése – A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai” címmel. 4.1.3 Képzési szolgáltatások A Biztos Kezdet Óvodai Program mentorprogramján belüli feladatok a következők: a mentorképzés szakmai tartalmának kidolgozása, 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzési program elkészítése, forgatókönyv készítése, a mentor-próbaképzés lebonyolítása, a tapasztalatok visszacsatolása, a képzés véglegesítése, a mentor-próbaképzés dokumentumainak elkészítése, az elégedettségi kérdőívek feldolgozása. A mentorképzés véglegesítését annak forgatókönyve támasztja alá. A mentor-továbbképzés célja olyan mentorok képzése, akik: • segítik a Biztos Kezdet Óvodai Program, az óvoda–iskola átmenet, a multikulturális tartalmak beépítését az intézmények helyi óvodai programjába;
A B I Z T O S K E Z D E T Ó V O D A I P R O G R A M ST R AT É G I A I
TERVE
15
• támogatják, moderálják a különböző szakemberek együttműködését, az egymástól való tanulást, az egységes eljárásokat és a különbségekre figyelő egyenlő esélyeket, a fejlődést biztosító attitűd kialakítását a gyakorlatban úgy, hogy azok a mindennapi nevelő, gondozó, fejlesztő munkában fenntartható módon honosodjanak meg. A képzés a mentori kompetenciák fejlesztését, mindennapi feladatait, az új mentori szerepkör ismereteinek elsajátítását is segíti. 4.1.4 Felkészítés óvodapedagógusoknak, dajkáknak a program bevezetéséhez és alkalmazásához A felkészítés szakmai anyagának kidolgozásában elméleti háttérrel alátámasztva kerülnek bemutatásra a módszerek és a jó gyakorlatok. Az egymástól való horizontális tanulás megvalósítása érdekében készülnek el a felkészítés forgatókönyvei. A felkészítés egységes forgatókönyvének elemei: célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeret. Kötelező és egységes dokumentumok a felkészítés során: Adatlap, Jelenléti ív, Elégedettségi kérdőív, Haladási napló. 4.1.5 Műhelymunka védőnők, szociális munkások, gyermekjóléti szakemberek, családgondozók, gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, gondozónők, együttműködő szülők, civil szervezetek és egyházak képviselői számára A különböző műhelymunkák tevékenysége egységes forgatókönyv alapján történik. Eltérések az irányultság célcsoportjai és tartalmi elemei szerint jelennek meg. Az egységes forgatókönyv elemei: célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeret. Kötelező és egységes dokumentumok a műhelymunkák során: Adatlap, Jelenléti ív, Elégedettségi kérdőív, Haladási napló. Az egymástól való horizontális tanulás megvalósítása érdekében elméleti háttérrel alátámasztva kerülnek bemutatásra a módszerek és a jó gyakorlatok. Az együttműködő szülők, civil szervezetek, egyházi képviselők számára az együttműködés hatékonnyá tétele, a partnerség megvalósítása érdekében készülnek el a műhelymunkák forgatókönyvei. 4.1.6 Referenciahelyi működés standardjainak kidolgozása Referenciaintézmény:5 egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmény. Olyan intézmény, ahol a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai keretek közötti együttnevelésének minimum hároméves gyakorlata igazolható. • Befogadó és az egyéni fejlődést biztosító nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz. • Pedagógiai munkájában megjelenik a kompetencia alapú óvodai nevelés tartalmainak és módszereinek alkalmazása. • Munkakultúráját nyitottság jellemzi. • Folyamatos önfejlesztésre kész, önértékelési rendszert működtet. Vállalja a külső értékelésben való konstruktív részvételt. • Kidolgozott belső és külső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezik. • Szervezeti kultúrájára, pedagógiai gyakorlatára jellemző a teammunka és a pedagógusok közötti horizontális és vertikális együttműködés. 5 www.nfu.hu/download/28823/Refi nt_Min_Eljarasrend.doc (Látogatva: 2011. 01. 10.)
16
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
• Intézményi fejlesztési tervének tartalma elegendő felkészülést biztosít a referenciaintézményi, referenciahelyi működéshez a dokumentumelemzés alapján. • Szolgáltatásaiban vállalja a továbbképzés, a mentorálás, a hospitálás lehetőségeinek biztosítását, valamint a partnerintézmény fejlesztési folyamatának igény szerinti támogatását. Intézményi standard: mérce, a követelmények együttese, amely az intézmények gyakorlatát egy egységes rendszer alapján működő szolgáltatás irányába közelíti, ugyanakkor lehetőséget kínál az intézmények specifikus kínálatának kialakítására is. Szorosan kapcsolódik a referenciaintézmény kritériumaihoz, alap a referenciaértékű működéshez. 4.1.7 A minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok belső szabályozásának kidolgozása, a Minőségfejlesztési és minőségirányítási belső szabályzat A Biztos Kezdet Óvodai Program minőségfejlesztését, minőségirányítását, a belső folyamatszabályozást, méréseket, eredményeket, a programkomponensek közötti szinergiák elemzését, beválási vizsgálatait, visszacsatolását szabályozza. A minőségfejlesztési és minőségirányítási folyamatok belső szabályozásának dokumentuma a programra készített Minőségfejlesztési és minőségirányítási belső szabályzat. 4.1.8 A minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok külső szabályozásának kidolgozása, a Minőségfejlesztési és minőségirányítási külső szabályzat A Biztos Kezdet Óvodai Program minőségfejlesztését, minőségirányítását, a külső ágazati és ágazatközi folyamatszabályozást, méréseket, eredményeket, a programkomponensek közötti szinergiák elemzését, beválási vizsgálatait, visszacsatolását szabályozza. A minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok külső szabályozásának dokumentuma a programra készített Minőségfejlesztési és minőségirányítási külső szabályzat, amely a Minőségfejlesztési és minőségirányítási belső szabályzatra épül. 4.1.9 Az óvodai hálózat kialakítása, összehangolva a fejlesztéskoordinációs hálózattal, ágazati és ágazatközi szinten, az óvodai hálózat eljárásrendjének kidolgozása A hálózat kiépítésének és működtetésének alapja a partnerség építése, a hálózatkoordináció, amely közvetlen információ- és adatszolgáltatással segíti az intézményeket, a fenntartókat, az együttműködő partnereket feladataik ellátásában annak érdekében, hogy a referenciaintézmény minden érdeklődő számára elérhető legyen. Az óvodai hálózat eljárásrendjének kidolgozása alapozza meg a fenntarthatóságát. 4.1.10 Zárókonferencia A zárókonferencia az összegyűlt tapasztalatokat összegzi, anyaga kiadvány formájában is megjelenik. A zárókonferencián a Biztos Kezdet Óvodai Program elméleti alapvetéseinek bemutatása mellett a hozzá kapcsolódó gyakorlati bevezetést, alkalmazást és megvalósulást is szemléltetjük.
4.2 A kutatás eredményeinek beépítése a mindennapi gyakorlatba A programot megvalósító intézmények munkatársai jelentős többlettudás birtokosaivá váltak. Munkájuk modellértékű, amelyet jó gyakorlatként adhatnak tovább, és ezzel részeseivé válnak egy olyan országos folyamatnak, amelyben a horizontális tudásátadás meghatározó jelentőségű. Az esélyteremtő nevelést segíti a szolgáltatások elérhetősége, és a kiépült szolgáltatási rendszer biztosítja, hogy a gyermek a napirendbe építve kapja meg a szükségleteinek megfelelő, ingyenes, kötelezően járó szolgáltatást.
A B I Z T O S K E Z D E T Ó V O D A I P R O G R A M ST R AT É G I A I
17
TERVE
A részt vevő óvodák helyi nevelési programjába beépítésre kerülnek a tapasztalatok, amelyek segítségével az óvodák könnyebben tudnak majd megbirkózni a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik kapcsán felmerülő nehézségekkel. A gyakorlati tapasztalatok, ötletek és módszerek az együttműködést, a differenciálást, az inkluzív nevelést és az intervenciós folyamatokat segíthetik. A program megvalósítása során az együttműködő intézmények a kompetenciaterületükön belül segítséget nyújtanak egymásnak a szolgáltatások fejlesztésében, kiépítésében és működtetésében. Az eredményekre építve elengedhetetlen, hogy továbbra is fokozott figyelmet kapjon az inkluzív munkát segítő szolgáltatói hálózati rendszer működtetése, folyamatos fejlesztése.
4.3 Ütemterv Sorszám Feladat
Feladatot elvégző(k)
Határidő
1
Szakmai koncepció elkészítése
Dr. Bakonyi Anna
2011. 01. 05.
2
Stratégiai terv elkészítése
Dr. Illiás Lajosné, 2011. 01. 20. Marksteinné Molnár Julianna
3
Az óvodai hálózat kialakítása, összehangolva a Fejlesztéskoordinációs hálózattal, valamint a már működő intézményi hálózatokkal, ágazati és ágazatközi szinten. Az óvodai hálózat kialakítását a program Hálózati Eljárásrendje tartalmazza.
Pásztor Miklósné dr.
2011. 01. 25.
4
A referenciahelyi működés kidolgozásának teljesítésigazolási dokumentuma a Referenciahelyi Működési Terv. A referenciahelyi standardok kidolgozása.
Kiss Gabriella
2011. 01. 25.
5
A minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok belső szabályozásának dokumentuma a programra készített Minőségfejlesztési és minőségirányítási belső szabályzat.
Egri Judit
2011. 01. 25.
6
A minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok külső szabályozásának dokumentuma a programra készített Minőségfejlesztési és minőségirányítási külső szabályzat.
Egri Judit
2011. 01. 25.
7
Felkészítés a program bevezetéséhez és alkalmazásá- Dr. Illiás Lajosné hoz óvodapedagógusoknak
2011. 02. 28.
8
Felkészítés a program bevezetéséhez és alkalmazásá- Dr. Illiás Lajosné hoz dajkáknak
2011. 02. 28.
9
Mentorképzés, mentor-próbaképzés; visszacsatolás, a próbaképzés tapasztalatainak figyelembe vételével a képzés véglegesítése
Dr. Illiás Lajosné
2011. 03. 10.
2011. 02. 28.
10
Műhelymunka védőnők számára
Gyetvai Györgyi
11
Műhelymunka szociális munkások, gyermekjóléti szakemberek, családgondozók számára
Marksteinné Molnár Julianna 2011. 02. 28.
12
Műhelymunka gondozónők számára
Panyi Ágnes
2011. 02. 28.
13
Műhelymunka gyógypedagógusok számára
Dr. Illiás Lajosné
2011. 02. 28.
14
Műhelymunka pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek számára
Marksteinné Molnár Julianna 2011. 02. 28.
15
Műhelymunka szülők számára
Pásztor Miklósné dr.
2011. 02. 28.
16
Műhelymunka civil és egyházi képviseletek számára
Fodor Gábor
2011. 02. 28.
18
H ÁT R Á N YO S
HELY ZE T Ű
Sorszám Feladat 17
3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E
Feladatot elvégző(k)
Határidő
Pásztor Miklósné dr.
2011. 01. 30.
Pásztor Miklósné dr.
2011. 01. 30.
Vozárné Csontos Mária
2011. 02. 20.
Kölesné Németh Mária
2011. 02. 20.
Babicz Lászlóné
2011. 02. 20.
Háttértanulmány 1. A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata 1.1. A kora gyermekkori intervenció jelene és jövője 1.1.1. A kora gyermekkori intervenciós munka megjelenése a Biztos Kezdet Gyerekházakban 1.2. A Biztos Kezdet Óvodai Program az intervenció szemszögéből
18
2. Az inter- és multikulturalitás elmélete 2.1. Az inter- és multikulturalitás fogalma, értelmezése, a jelenség mai problémái 2.2. Inter- és multikulturális nevelés az óvodában 2.2.1. Az interkulturális értékeket közvetítő óvodai program tartalmi és módszertani lehetőségei 2.2.2. A multikulturális értékeket közvetítő óvodai program tartalmi és módszertani lehetőségei
19
3. A szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való együttműködés tartalmi elemeinek kialakítása, kiegészítése, bővítése 3.1. Az együttműködés lehetséges módjai nevelésszociológiai megközelítésben 3.1.1. A hátrányos helyzetű családok problémáinak komplex megközelítése és a problémák megoldásának lehetséges irányai 3.1.2. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek együttműködése
20
4. A pedagógiai diagnosztikai eljárások, a nyomon követéses mérés, megfigyelés, értékelés, tervezés és komplex fejlesztés 4.1. A pedagógiai diagnosztikai eljárások összetevői, területei 4.2. A tervezés jelentősége a pedagógiai munkában 4.3. A differenciált komplex fejlesztés pedagógiai eljárásai
21
5. Átmenetek 5.1. A Biztos Kezdet Gyerekházak és a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek együttműködése 5.2. A családi nevelés és a Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységekben megnyilvánuló közös pontjai 5.3. „Biztos Belépés” 5.3.1. Kiengedés a Biztos Kezdet Óvodai Programból 5.3.2. „Új biztos kezdet” az iskolában
A B I Z T O S K E Z D E T Ó V O D A I P R O G R A M ST R AT É G I A I
19
TERVE
Sorszám Feladat
Feladatot elvégző(k)
Határidő
22
Hujber Tamásné
2011. 02. 20.
Fodor Gábor
2011. 02. 20.
2011. 02. 20.
6. Komplex fejlesztés a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás által 6.1. Szabadjáték az óvoda életritmusában 6.2. A fejlődés irányába mutató fejlesztő játékok módszerei és eszközei 6.3. Változatos tevékenységek – változatos színterek
23
7. Az óvodán kívüli szakmai partnerek, kapcsolatok 7.1. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények 7.2. Civil szervezetek és egyházi képviseletek
24
8. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásai
Ternainé Fodor Mariann
25
10. A Biztos Kezdet Óvodai Program
Marksteinné Molnár Julianna 2011. 02. 20.
10.1. Előzmények, törvényi háttér 10.2. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek helyzetképe, helyzetelemzése, értékelése, a minőségirányítás szempontjainak kialakítása 26
Biztos Kezdet Óvodai Program zárókonferencia kötete
Darvas-Horváth Katalin
2011. 09. 30.6
27
Konferencia megszervezése
Darvas-Horváth Katalin
2011. 09. 30.7
4.4 A Biztos Kezdet Óvodai Program jövőképe A Biztos Kezdet Óvodai Program a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik szükségleteire helyben keresi a választ. A meglévő ellátásokat – gyermekjóléti, szociális, egészségügyi, bölcsődei, nevelésioktatási, a szak- és szakmai szolgáltatói feladatokat – rendszerbe szervezi és rendszerként működteti a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. A program alapvető értéke a szülőkkel való együttműködés, a partnerség, a helyi közösségek erősítése, az inkluzív nevelési környezet kialakítása és fenntartása. A kutatás, fejlesztés eredményeinek visszacsatolásával megvalósul az intézményi szintű, rendszerszerű és tudatos szakmai és szakmaközi együttműködés az együttnevelésért. Az eredmények messze túlmutatnak az adott település határain, a megalakuló referenciaintézmények munkatársai is jelentős többlettudás birtokosaivá válnak. A Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetését, megvalósítását vállaló intézmények munkája modellértékű, amelyet jó gyakorlatként multiplikálnak. Ezzel részeseivé válnak egy olyan országos folyamatnak, amelyben a horizontális tudásátadás meghatározó jelentőségű a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára.
6 Szerkesztői megjegyzés: A pilot szakaszt hosszabbítására sor került, ezért a zárókonferencia kötet leadási határideje 2012.02.29-re módosult. 7 Szerkesztői megjegyzés: A pilot szakasz hosszabbítására sor került, ezért a konferencia megszervezése 2012.02.24-re módosult.
A B I Z T O S K E Z D E T Ó V O D A I P R O G R A M ST R AT É G I A I
TERVE
21
5. Felhasznált irodalom 1. Dr. Bakonyi Anna: Elmélkedés az integráció ürügyén az alternatív pedagógiákról… (vagy fordítva). In: Óvodai Nevelés, 2006. 5. sz. 148–150. 2. Dr. Bakonyi Anna: Az óvodák új „feladata”, az integráció. In: Óvodai Nevelés, 2005. 4. sz. 112–114. 3. Körmöci Katalin: Pedagógiai eljárások a „másság” elfogadásáért. In: Óvodai Nevelés, 2006. 10. sz. 347–352. 4. Labáth Györgyi: Változás – remény – lehetőség. Modellértékű program: a korai fejlesztés. Interjú Czeizel Barbarával, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetőjével. In: Támasz, 2006. 2. sz. 8–11. 5. Oláh Anna: Szegregáció kontra integráció. In: Fordulópont, 2006. 3. sz. 43–47. 6. Pik Katalin: A cigány gyerekek és az óvoda esete. In: Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok. Szerk.: Horváth Ágota–Landau Edit–Szalai Júlia. Bp., Aktív Társadalom Alapítvány – Új Mandátum Könyvkiadó, 2000. 331–364. 7. Szalai Júlia: A kényszerasszimiláció zsákutcája és a kisebbségi jogok. In: Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok. Szerk.: Horváth Ágota–Landau Edit–Szalai Júlia. Bp., Aktív Társadalom Alapítvány – Új Mandátum Könyvkiadó, 2000. 149–157. 8. Prof. Dr. Székely Lajos: Az óvoda mint a „sajátos nevelés” színtere I., II. In: Óvodai Élet, 2006. 1. sz. 2–7., 2. sz. 12–14. 9. Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2012. 139. 10. Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2012. 11. Tausz Katalin: Gyermeki szükségletek. Bp., MTA KTI Gyerekprogram Iroda, 2006. http://www. biztoskezdet.hu/uploads/attachments/tausz_gyermeki_szuksegletek.pdf (Látogatva: 2011. 02. 10.) 12. 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/1195_2009Kormanyhatarozat(1).pdf (Látogatva: 2011. 01. 12.) 13. Biztos Kezdet Program Stratégiai terv. Stratégiai alapok, célok, kimeneti mutatók. http://www. biztoskezdet.hu/uploads/attachments/BK_strategia_200910.pdf (Látogatva: 2011. 01. 12.) 14. Gyakorlati útmutató Közoktatási Esélyegyenlőségi Programok tervezéséhez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/01_ esely_utmutato_070522.pdf (Látogatva: 2011. 01. 12.)
