Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 6. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 6. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 6. kötet Átmenetek

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette: Babicz Lászlóné Szerkesztette: Labáth Ferencné

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail: [email protected] internet: www.educatio.hu

TARTALOM Bevezető Bevezetés 6. Átmenetek 6.1 A Biztos Kezdet Gyerekházak és a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek együttműködése 6.2 A családi nevelés és a Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységekben megnyilvánuló közös pontjai 6.3 „Biztos Belépés” 6.3.1 Kiengedés a Biztos Kezdet Óvodai Programból 6.3.2 „Új Biztos Kezdet” az iskolában 6.4 Felhasznált irodalom Mellékletek

7 9 11 12 17 28 32 33 34 37

7

ÁTMENE TEK

Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt 1. számú „Fejlesztéskoordinációs hálózat, horizontális együttműködések kiépülésének ösztönzése, támogatása” pillérének része. A TÁMOP-3.1.1 program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségügyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott – alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális területeken jelentkező – hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együttműködéssel az óvoda–iskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és különbségek minimalizálása valósul meg. Örömünkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belül megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjük. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről.

Milánkovics Ibolya TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda irodavezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Labáth Ferencné TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda óvodai csoport szakmai vezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Schanda Tamás János TÁMOP-3.1.1 Közoktatási Osztály osztályvezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

ÁTMENE TEK

9

Bevezetés „A nevelés teremti az embert és az ember a hazát.” (Brunszvik Teréz) Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg – tanulmánykötetünk jelmondatául választott – fenti gondolatát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon – óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és nem utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt. A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek nem csak témaválasztása fontos és időszerű, hanem az egyes témák bemutatása is szakszerű és igen alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait. Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről végzett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő nemzedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai segítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituációba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad. Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a figyelmes olvasónak feltűnhet egy-egy grafikon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögéből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatók ezek a szakirodalmak. A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket. Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató Okker Zrt.

ÁTMENE TEK

11

6. Átmenetek A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányának eme fejezetében a kisgyermekkort érintő átmenetekben részt vevő és felelősséget vállaló intézmények, szervezetek, képviseletek, az aktív, intervenciós gyakorlatot megvalósító szakemberek megnyilvánulásai alapján adunk helyzetképet. Az átmenet fogalmát a gyermek és a felnőtt személyiség fejlődését kutató tudományok egyaránt az egyén életében fellépő, az előző szakaszhoz viszonyítottan minőségben, térben, időben bekövetkezett változásként értelmezik. Labáth Ferencné, az „Óvodai nevelés kompetenciaterület” című szakmai kiadvány egyik szerzője és az azonos nevű szakmai bizottság vezetője a következőképpen definiálja az átmenet fogalmát: „átmenetnek nevezzük az egyed, ill. egyén életében bekövetkezett minden olyan változást, amely a megszokott szocializációs térből való elmozdulást, kimozdulást eredményezi.”1 Az átmeneteket Labáthné rendszerbe foglalta, kilenc szintet különböztetve meg. A jelenlegi kutatás a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett és a vizsgálatba bevont gyermekkorosztály életében az ún. negyedik átmenetet (a bölcsődéből, családból és/vagy Biztos Kezdet Gyerekházból az óvodába kerülést, az óvodai „biztos befogadást”) és az ötödik átmenetet (az óvodából az iskolába kerülést) vizsgálja az esélyteremtés szemszögéből a korai életévekben. Kutatja és vizsgálja azt, hogy a jelenleg működő ellátórendszerek képesek-e az esélyegyenlőség biztosítására és annak előmozdítására, működnek-e és mennyire váltak ismertté a széles alapozású képzési és modellkísérleti programok, hatékony-e a kulcsszereplők közötti kapcsolatokra épülő együttműködés. Eredményes-e az időben megkezdett óvodába járással a hátránykompenzáció, biztosított-e olyan kezdő szakasz, amelyik azt adja a gyermeknek, amire éppen szüksége van egyéni hátrányos helyzete miatt? Egy rétegzett társadalomnak mindig vannak hátrányos helyzetű csoportjai. Kutatásunk két alapvető feltételezése az, hogy igen jelentős különbségek vannak az egyes településeken az integráció keretében megvalósuló szolgáltatások minőségében, és a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein fenntartási problémák, szakemberhiány miatt nem érhető el a szükséges ellátások mindegyike, hiányosak a szakmai kompetenciák a hátrányok kiküszöbölésének komplex kezelését illetően. Úgy véljük, hogy hosszú távú társadalmi feszültségeket keltünk és súlyos terheket rakunk a felnövekvő generációkra, ha nevelési és oktatási szempontból csökkentett minőséget nyújtunk nekik. Ezért kell a lehetséges megoldásokat a kezdeti, családon belüli neveléstől a kisgyermekek iskoláskorba lépéséig és azon túl is keresni. Társadalmunk számára fontos feladat a veszélyeztetett társadalmi rétegeken segítő szociálpolitikai intézkedések hatékony beindítása: – kiemelten az életkori alapelv alapján a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítése minden fejlődési területen, szakmák és szakemberek közötti együttműködéssel; – a korai fejlődést támogató intervenció alkalmazásával; – a gyermekkel, az anyával, az egész családdal való személyes bánásmóddal; – a szülővé válás folyamatának segítésével. Ennek a feladatnak a megoldása egy tervezett, tudatos, lassú, sok türelmet igénylő folyamat az óvo1 Labáth Ferencné: Óvoda–iskola átmenet Pedagógiai koncepció 1. In: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 24.

12

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

dai nevelést megelőző Biztos Kezdet Gyerekházak szolgáltatásaival kezdődően, majd az óvodai neveléssel, az iskolai nevelő- és oktatómunkával, a családgondozással. A tennivalók sokasága jelen van és megoldásra vár. Eme háttértanulmány, a pedagógiai szűrési eljárások, felkészítések, a műhelymunkák, a mentor próbaképzés mind egy-egy lehetőség és feladat annak megvalósítására, hogy elterjedjen az esélyteremtés a kisgyermeknevelés területén. „Egy kisgyerek hátrányos helyzetén javítani nem kis dolog. Elegendő hozzá a családi és óvodai nevelés együttes ereje, összefogása. Elegendő hozzá, hogy a helyi nevelési program ráirányuljon. Nem kell hozzá kiemelt program. 2635 kisgyerek hátrányos helyzetén javítani szintén nem kis dolog. A hátránykezelés ilyen mértéke már meghaladja a család és az óvoda erejét, összefogását. Ehhez már kiemelt program kell, egy célirányos program és együttműködés a segítő szakemberek és szervezetek között, valamint társadalmi összefogás és uniós támogatás.”2 Éppen ezért eme kutatás sem vállalkozhatott másra e rövid idő alatt, mint hogy: – megpróbálja minél szélesebb spektrumban bemutatni a főbb problémákat, a már eredményesnek mutatkozó gyakorlatokat és javaslatokat, valamint ajánlásokat tesz a kérdéssel foglalkozó szakemberek és a jövő szakembereit képzők számára; – vizsgálja, hogy működőképes-e a nemzeti stratégiai program és alapelvek mentén megvalósuló programokban az egyes ágazatok együttműködése a családok és a gyerekek szocializációs feltételeinek javításáért. „A gyerekeknek, a fiatalnak arra van szüksége, hogy tisztelettel fogadjuk, szeretetben felneveljük, szabadságban elengedjük.”3 (Rudolf Steiner)4

6.1 A Biztos Kezdet Gyerekházak és a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek együttműködése „…tisztelettel fogadjuk” (Steiner) „Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk, amelyről elmondhatnánk, hogy nem csak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő, de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. A szegénységben élő gyermekek korai képességeinek kibontakoztatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők.”5 – véli James J. Heckman, Nobel-díjas közgazdász. Hazánkban a bölcsődei nevelésnek korszakokon átívelő, hagyományos rendszere működött, illetve működik napjainkban is, de a fenntartott intézmények közel sem képesek ellátni a fennálló igényeket. „A bölcső2 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 139. 3 Vojnitsné Kereszty Zsuzsa–Zilahiné Gál Katalin: Az óvoda–iskola átmenet problémái, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 10. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., 2008. 47. 4 Rudolf Steiner a Waldorf-pedagógia megteremtője. 5 Heckman, James J.: Investing in Disadvantaged Young Children is an Economically Effi cient Policy. Presented at the Committee for Economic Development/The Pew Charitable Trusts/PNC Financial Services Group Forum on „Building the Economic Case for Investments in Preschool”, 2006.

ÁTMENE TEK

13

de olyan szolgáltató intézmény, amely alaptevékenysége keretében napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. A legfontosabb feladata, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve gondoskodjon a három éven aluli gyermekek gondozásáról és neveléséről, valamint elősegítse testi-szellemi fejlődésüket.”6 Sajnos javarészt gazdasági okokkal indokolt, népszerűtlen döntések következtében kb. egyharmadára csökkent a férőhelyek száma az utóbbi években, így az állam a családjóléti szolgáltatói feladatkörét csak részben látja el. A „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia alapján 2007-ben az Országgyűlés a gyermekszegénység csökkentésére, a szélsőséges mélyszegénység visszaszorítására, valamint a szegénység és kirekesztés újratermelődésének megakadályozására fogadta el a 25 évre szóló stratégiai programot. A stratégia olyan kiemelt fejlesztési irányokat jelöl meg, mint például a gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások, személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése; a lakás, lakhatás feltételeinek javítása; a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások biztosítása, a szegregáció csökkentése; egészségesebb gyermekkor biztosítása. 2009-ben indult el ismét egy gyermekbarát és az esélyegyenlőség biztosítását támogató kezdeményezés, amely törvényi szinten engedélyezte egységes óvodai-bölcsődei csoportok létrehívását az óvodákban, területi célzottsággal a kis- és hátrányos helyzetű települések óvodáira, azok további fennmaradását is szolgálva.7 Az intézményátszervezéssel beindított, immár második éve fennálló többcélú intézmények működésének hatásvizsgálata még nem történt meg. „Uniós forrásból 36 Biztos Kezdet Gyerekház kezdheti meg működését 2009-ben, majd 2013-ig további kb. 120 helyen jöhetnek létre Gyerekházak országszerte.”8 A Gyerekházak célja elsősorban a szülő-gyerek kapcsolat erősítése, a szülővel való együttműködés a gyerek optimális fejlődésének érdekében, egyúttal a gyermek minőségi fejlődésének támogatása. A Gyerekházak szolgáltatásai a település/településrész valamennyi 0–5 éves gyereke számára elérhetőek és térítésmentesek. A Biztos Kezdet Program megvalósításában a Gyerekház munkatársainak kötelezően együtt kell működniük mindazokkal a szakemberekkel, intézményekkel, szervezetekkel, amelyek az érintett korosztállyal kapcsolatban állnak. Kiemelten fontos partnerek a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a helyi védőnő, valamint azok a helyben, a térségben (megyében, régióban) dolgozó szakemberek, akik a gyerekek fejlesztését, vizsgálatát, szűrését, kezelését végzik, illetve a családok támogatásában vesznek részt. A kutatás során 28 intézmény – 5 kontrollintézmény és további 23, a Biztos Kezdet Óvodai Program működtetésére kötött együttműködési megállapodás alapján kiválasztott intézmény – került kérdőíves megkeresésre, valamint az általuk megjelölt szülők, civil, egyházi képviselők, szakemberek köre. A cél annak vizsgálata, hogy milyen formában és szakmai tartalommal történik az együttműködés a kitűzött stratégiai célok elérése érdekében a Biztos Kezdet Gyerekházak és a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek között. 28 feladatellátási hely (23 Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító és 5 kontrollintézmény) óvodapedagógusai részéről érkezett vissza kérdőív. A modellkísérleti programok közül a Biztos Kezdet Gyerekházakat két intézmény kivételével ismerik, a kontrollóvodák közül egy intézmény (20%). 6 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 35. § (1), (2). 7 A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosító 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet 39.§ (1) az egységes óvoda-bölcsődét többcélú közoktatási intézményként defi niálja. 8 A Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának szolgáltatási és szervezeti modellje. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/ attachments/03_01_Biztos%20Kezdet%20Gyerekhazak%20Szervezeti%20es%20Szolgaltatasi%20Modell.pdf (Látogatva: 2011. 02. 17.) Az idézett rész Szilvási Léna bevezetőjében olvasható, a 3. oldalon.

14

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


Modellkísérleti programok ismerete

óvodapedagógus szakember

90%

50%

68%

82%

79%

75%

66%

60%

62% 64%

70%

82% 79%

szülő

80%

40%

10% 0%

BIKOP

BK Gyerekház

IPR

0%

7%

20%

1%

30%

BGR

Amint a grafikonról is láthatjuk, a legtájékozottabbak a Biztos Kezdet Gyerekházak működésével kapcsolatban a szakemberek (védőnők, gyerekorvosok, logopédusok, gyógypedagógusok, gyógytornászok, fejlesztő óvodapedagógusok, mozgásfejlesztő pedagógusok, mentorok), követve őket 79-79%-kal az óvodapedagógusok és a szülők. Ez biztató és pozitív eredmény azon alapfeltételezés szempontjából, hogy nem eléggé ismertek a „jó gyakorlatok” és a modellkísérleti programok. Nagyon fontos a szűkebb és tágabb társadalmi környezetben a Biztos Kezdet Gyerekházak létének és funkciójának az ismerete, hogy: – mindenki számára hozzáférhető; – kisgyermekes családokat érintő szolgáltatásokat biztosít; – szakmai támogatással a program megalapozza a gyermekek későbbi sikeres beilleszkedését, jelentősen csökkenti a kudarcok veszélyét; – hozzájárul a befogadóbb, összetartóbb települési közösséghez, társadalomhoz. Az integrációs pedagógiai rendszer a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelését támogatja, amely programszerűen az óvodai IPR-ben valósul meg. Ez az óvodák/óvodapedagógusok által magas arányban ismert (82%), viszont a felmérésbe bevont intézmények célzott területi megoszlását, az ott élő célcsoport szociálisan súlyos, hátrányos környezetét tekintve megállapítható, hogy az integráció keretében megvalósítható szolgáltatások elérhetősége nem biztosított teljes mértékben. A megvalósításhoz igényelhető integrációs normatívát nem veszik minden esetben igénybe. (Az OKM rendelet 2007-től biztosítja az óvodák számára az óvodai fejlesztő program megvalósításához lehívható normatívát.) A további partnerek körében végzett felmérés még hiányosabb ismereteket tükröz a modellkísérleti programokkal kapcsolatban. Mindennek okai lehetnek: az együttnevelést támogató rendszerek propagandájának hiánya, értelmezési hiányosság, az esélyegyenlőségi intézkedések nyilvánosságát biztosító esélyegyenlőségi fórumok működésképtelensége stb. A Biztos Kezdet Gyerekházak működéséről visszajelzett magas szintű tájékozottság alátámasztható a Biztos Kezdet Program keretében az egészségügyben, az oktatási, valamint a szociális területen dolgozó szakemberek számára szervezett akkreditált képzések megvalósulásával. „A 60 (30+30) órás „Partnerképzés” 2008-ban a Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Intézetben szociális területen dolgozó szakembe-

15

ÁTMENE TEK

rek számára akkreditációt nyert 90 továbbképzési pont értékkel. […] Oktatási területen dolgozó szakemberek (óvodapedagógusok, tanítók, fejlesztő- és gyógypedagógusok, egyéb oktatási kreditpontot gyűjtő szakemberek) számára a képzés FAT akkreditált továbbképzés – így az érvényes jogszabályok értelmében 2010–2011. évben a képzési időtartamnak (óra) megfelelő kreditpont jóváírását tudjuk biztosítani. Ennek értelmében a képzés 60 kreditpont értékű.”9 A Gyerekházak működéséről bírt ismeretek nagyságrendjéhez nagyban hozzájárul a Gyermekesély Program feladatai között kiemelten megjelölt PR tevékenység, mint a Biztos Kezdet Program alapelveinek társadalmi szintű népszerűsítése, a program társadalmi és szakmai kommunikációja, a Biztos Kezdet Gyerekházak fenntartói vagy saját honlapon történő megjelenítése, folyamatos programismertetőkkel és beszámolókkal. A „Van-e kapcsolata Biztos Kezdet Gyerekházzal a településen vagy annak közelében?” kérdésfeltevés az együttműködések hiányának felmérésére irányult, amely hiány az eredményességet akadályozó, és mert előfeltevésünk szerint ezek az együttműködések gyakran formálisak. A 23 választ adó óvodából 21 (91%) kapcsolatban áll Biztos Kezdet Gyerekházakkal, az 5 kontrollintézmény közül csupán 1 óvodának van ilyen kapcsolata. A Biztos Kezdet Gyerekházak nyilvánosságra hozott programjainak és beszámolóinak elemzése alapján a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek együttműködése az elmúlt két év távlatában az alábbiakban valósult meg: Tevékenység

Bevont személyek

Gyakoriság

Közös épületben működnek

teljes alkalmazotti kör

2

Óvodai szünet idején óvodásokat is fogadnak

gyermekek, szülők

2

Szakemberhálózat koordinálása

óvodavezető

1

Egyéni fejlesztések segítése

fejlesztő óvodapedagógusok

1

Mozgásfejlesztés gyermekeknek, szülőknek

óvodapedagógusok

1

Esetmegbeszélés, fórum, konferencia

óvodapedagógusok, óvodavezető

4

Projektnapok az óvodában

óvodapedagógusok, dajkák, szülők

3

Nyári óvodalátogatás

óvodapedagógusok, óvodavezető, dajkák

2

„Fiókaröptetés”, ismerkedés az óvodával, játékkészítés

óvodapedagógusok, szülők

3

Közös hagyományőrző nap

óvodapedagógusok, szülők, dajkák

2

Fenyőünnep

gyermekek, szülők, óvodapedagógusok, dajkák

4

Majális


3

Anyanap/Gyermeknap


4

Szakmai együttműködés Biztos Kezdet Gyerekházban

Együttműködés Biztos Kezdet Gyerekházon kívül, programok, rendezvények

Települési közösségi programok

9 Tájékoztató a Biztos Kezdet Program – Partneri együttműködésben a gyerekekért című továbbképzési program akkreditációjáról. http://www.biztoskezdet.hu/site/article/section/93/id/110 (Látogatva: 2011. 02. 14.)

16

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A felmérés nem tekinthető teljes körűnek, mivel az óvodák számára készült kérdőívek nem tartalmaztak kérdést az együttműködés tartalmára vonatkozóan. A Biztos Kezdet Gyerekházak adatbázisából 13nak érhető el weboldala, amelyekből a fenti elemzés készült.10 A Biztos Kezdet Gyerekházak rövid, kétéves működésének eredményességét nehéz mérni és számszerűsíteni. Felmérésünk inkább a Biztos Kezdet Gyerekházakban való rendszeres részvétel jelentőségére, és annak a gyerekek komplex fejlődésében megmutatkozó hatásának mértékére irányul. A visszaérkezett 28 óvodapedagógusi kérdőív tanulsága erre vonatkozóan a következő: 19-en a rendszeresebb óvodába járást jelölték, 15 óvoda a család és az óvodai nevelési elvek közelítését emelte ki, 12 esetben a kommunikációs készségek javulását támasztották alá. Sajnos a megkérdezetteknek csupán 10%-a látja úgy, hogy az érintett gyermekek és családjaik egészségesebben élnek (higiéniai szokások és elvárások, a megismert, változatosabb ételfajták elkészítésének tekintetében, a célzott törődés átélésének tudatában). A szakemberek véleménye közel azonos a rendszeresebb óvodába járást illetően, de aktívabbnak ítélik meg a szülőt az óvodai programokban (71%). A vélemények közötti legnagyobb, pozitív irányú eltérés az egészséges életkörülmények között élés kérdésében mutatkozik meg: az óvodai 10%-kal szemben 32%ban vallják ezt a szakemberek. Feltételezhetően a családgondozók, védőnők látogatási tapasztalataira vagy a Gyerekházakban az egészséges életvitel szokásait gyakorló (higiénia, mosás, főzés, mozgás, kirándulás stb.) kisgyermekes családokra alapozták véleményüket. Összegzés, ajánlások: „A gyerekek sorsát javítani akaró össztársadalmi, komplex fejlesztési program olyan kirakós játékként jelenik meg, ahol az egyes játékdarabkák esetlegesen kerülnek a helyükre, illetve egy részük még hiányzik. Ennek ellenére, vagy épp e nehézségek léte miatt, roppant fontos előrelépésnek tekintjük, hogy a […] komplex program előkészítése során a központi irányítás egyre jobban figyelembe veszi a helyi érdekeket, és egyre nagyobb teret nyit a különböző együttműködéseknek.”11 A Biztos Kezdet Gyerekházak az esélyteremtésnek és az esélyegyenlőség előmozdításának az eddigi hazai gyakorlattól eltérő, újszerű, nem bölcsődei és nem óvodai nevelést megvalósító elemei. „A 0–5 éves korú gyermekek kora gyermekkori fejlesztésére irányuló speciális megoldás […] a Biztos Kezdet Gyerekház hálózati rendszere. A Gyerekház céljaiban és módszereiben részben eltér a Biztos Kezdet Óvodai Programtól, részben azonban tudatosan azonos feladatokat és megoldásmódokat fogalmaz meg, hiszen azonos helyzetben lévő célcsoportra fókuszál.”12 A célcsoport a család mint társadalmi sejt (egység) és benne a gyermek. A gyermekek személyiségfejlődése során megélt átmenetek egyik kiemelten kezelt, új formája, helyszíne a Gyerekház, amely annak az átmenetnek kínál vonzó, érdekes, változatos, egyéni szükségleteknek megfelelő színteret, amely során a kisgyermek az első interakciós térből, a családból kilépve, de még mély, érzelmi kötődéssel, az anya oldalán, azzal együtt lép be. A Biztos Kezdet alapelvek mentén a lehető legjobb esélyt biztosítja azoknak a gyermekeknek és családjaiknak (a legkorábbi kisgyermekkortól), akik körében a legrosszabb a napközbeni ellátottság, és a hátrány, a szegénység kockázata a legmagasabb. 10 Lásd részletesebben: http://www.biztoskezdet.hu/site/doc/section/10/id/56 (Látogatva: 2011. 02. 08.) 11 Ferge Zsuzsa–Bass László–Dr. Darvas Ágnes–Hadházy Ágnes: A gyermekszegénység elleni nemzeti stratégia sorsa költségvetési megszorítások és válság idején. In: Stratégiai kutatások 2008-2009. Kutatási jelentések. Bp., MTA-MeH, 2009. 15. 12 Dr. Bakonyi Anna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az esélyegyenlőség kérdései. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 27.

ÁTMENE TEK

17

Jelenleg nincsenek még bevett jó gyakorlatok, de bízunk benne, hogy csíráiban ott vannak, a helyi sajátosságokon és szükségleteken érlelődnek, hogy majd „biztos láncszemként” betöltsék helyüket és szerepüket, széles körben ismertté téve a helyi, térségi szerveződésekben, az új szakemberek képzését végző felsőoktatás terén. Az innováció további irányai „kínálják” magukat: • biztosíthatók a kisgyermekkoron átívelő, biztos átmenetek a Biztos Kezdet Gyerekházak által megvalósított programokkal, működési gyakorlatokkal, a Biztos Kezdet Óvodai Program mint pilot program során kialakult és fejlesztett szemléleti és gyakorlati pedagógiai kultúra széles körű elterjesztésével, ajánlásával, esetleges disszeminációjával; • jó gyakorlatként történő minősítésével; • hálózati tanulással; • a szakmák közötti összefogás, együttműködés, a közös szakmai nyelv és kultúra kialakításával; • a megbízható információk és a folyamatos kommunikáció erősítésével, ami elengedhetetlen az eredményes működéshez; • az általánosítható eredmények, tapasztalatok egyéb, nem csak Biztos Kezdet Óvodák számára történő hasznosításával, egyes elemeinek a helyi nevelési programokba történő beépítésével; • nem utolsó sorban a források hatékony felhasználásával. A Biztos Kezdet Gyerekházak munkatársai arra kell hogy törekedjenek, hogy néhány év múlva látható, mérhető legyen, mennyivel jobb fejlődési szinten, mennyivel több tudással, és ezért magabiztosabban kerültek óvodába azok a sokszorosan hátrányban élő gyerekek, akik a gyerekházak szolgáltatásait szüleikkel együtt igénybe vették. „Olyan légkör teremtődhet meg, amelyben szülő és pedagógus valóban tud egymással beszélni, közösen tudnak segíteni a gyereknek, nem egymással szemben, hanem egy oldalon álló partnerként kezelik a felmerülő problémákat.”13

6.2 A családi nevelés és a Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységekben megnyilvánuló közös pontjai „…szeretetben felneveljük” (Steiner) „A gyermekkor annyiban is speciális szakasza az emberi életnek, hogy egy gyermeknek nincs ideje kivárni a feltételek javulását, neki a számára adott körülmények között kell(ene) egészségesen fejlődnie, a korának megfelelő érzelmi, értelmi és szociális érettséget elérnie.”14 A család intézményének változásai a funkcióellátásban: A megváltozott társadalmi hatások következtében egyre több a különböző élethelyzetekkel – a kutatás célzottságát tekintve hátrányos helyzettel – küzdő óvodahasználó család, illetve az átlagostól eltérő gyermek az óvodai csoportokban. A gyermekek helyzete, életminősége nem választható el az őket nevelő családokétól, és a hiányok halmozódása mély, visszafordíthatatlan, ha késve vagy egyáltalán nem kapja meg a gyermek a szükséges támogatást: 13 Sallainé Sipkai Zsuzsa: Az együttnevelés feltételei. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 106. 14 Darvas Ágnes–Tausz Katalin: Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység csökkentésében. In: Educatio, 2005. 4. sz. 778.

18

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


– a testi-lelki gyarapodásához; – az egészségkultúra alapelemeinek kialakulásához; – ügyesedéséhez; – az emberi együttélés erkölcsi szabályainak megalapozásához; – a beszéddel kapcsolatos készségek fejlődéséhez; – a bátorság, az önbizalom erősödéséhez. A szegénységben felnövekvő gyermekek gyakran olyan tartós hátrányokat szenvednek el, amelyek alapvetően meghatározzák és behatárolják későbbi lehetőségeiket is. Ezért is fontos választ találni arra a kérdésre, hogy a családi nevelés elégtelensége miatt csorbát szenvedő gyermeki szükségletek, amelyeknek kielégítése optimális helyzetben a szülő joga és kötelessége, kiegészítve az óvodai neveléssel, kielégítésre találnak/találhatnak-e napjainkban. A Biztos Kezdet Óvodai Program a két „nevelőrendszer” funkcióit a gyermeki személyiség fejlesztésének optimalizálása érdekében hivatott támogatni. Az ennek kapcsán felmerülő kérdések az alábbiak: – Hogyan? – Minőségében, mennyiségében milyen szolgáltatási erőforrással? – Megfelelő pedagógiai módszertani kompetenciákkal rendelkező szakemberekkel? – A már meglévő hátrányok lehetőségek szerinti csökkentésével? – A hátrányok kialakulásának megelőzése érdekében vállalt, összehangolt szakmai-szakmaközi együttműködésben? – Vagy a hátrány kiküszöbölését komplex kezelésben képes ellátni? A családi nevelés és a Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységeiben megjelenő közös pontok a gyermekek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó szükségleteinek kielégítésén kell hogy alapuljanak, hiszen minden gyermek más és más, különböző értékeket magában hordozó individuum. „Isten minden kis tücskének akad hely a kórusban, / Némelyik hangja mély, a másiké magas, / Megint másik hangosan cirpel a telefondróton, / És aki csak tapsolni tud, olyan is akad.”15 (Margaret Martle) Ennek a ténynek különös jelentősége van a pedagógiai gyakorlatban, amely alapján kizárólag a gyermek megfelelő megismerése utáni, egyéni bánásmóddal támogatott fejlesztése, szeretete, feltétel nélküli elfogadása jelenthet felelősségteljes óvodapedagógusi tevékenységet az óvodák homogén és heterogén csoportjaiban. Fejlődési szakaszonként eltérőek a gyermekek szükségletei. Az alábbi táblázat Farkas Zsuzsa munkaanyagának16 alapján készült, és a kutatásunkban érintett óvodás korosztály – mint fejlődés-lélektani életkori csoport – jellemzőit és a gyermeki szükségletek összefüggéseit tartalmazza.

15 Lásd: Szent Vince Római Katolikus Óvoda bemutatkozása. http://www.minalunk.hu/Budaors/hirek/568/205/Szent_Vince_Romai_Katolikus_Ovoda (Látogatva: 2011. 02. 10.) 16 Tausz Katalin: Gyermeki szükségletek. Bp., MTA KTI Gyerekprogram Iroda, 2006. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/ attachments/tausz_gyermeki_szuksegletek.pdf (Látogatva: 2011. 02. 10.)

19

ÁTMENE TEK

Piaget-i szakaszok Műveletek előtti szakasz (2–6 év). A kisgyerekek a világot a maguk számára szimbólumok, vagyis képzeleti képek, szavak és gesztusok segítségével képesek leképezni. A tárgyaknak és az eseményeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk, de a gyerekek gyakran nem képesek saját nézőpontjukat másokétól megkülönböztetni, könnyen áldozatául esnek a felszíni látszatnak, és sokszor összekeverik az oksági viszonyokat.

Konvencionális szakaszok, eriksoni szakaszok

Szükségletek

Kisgyermekkor, óvodáskor (két és fél éves kortól hatéves korig).

- Nagymozgások fejlődéséhez szükséges terek és játszószerek.

Kezdeményezés vagy bűntudat: a gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. Ha nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövessék, függetlenségi kísérleteik miatt bűntudatot érzenek. Megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni.

- Kismozgások fejlődéséhez szükséges játékok, eszközök. - Autonóm tevékenységekhez biztonságos terek. - Kortársakkal való játéktevékenység. - Barátság az óvodáskor második felében, végén (funkció: kommunikáció tökéletesítése, társas kompetencia fejlődése). - Egészségügyi ellátás.

Szükségletek kielégítését hátráltató problémák szegénység esetén - A szűkös lakás nem felel meg a gyermek fejlődési igényének (mozgások által katalizált értelmi fejlődés miatt). - Nincs játék (pénzhiány vagy felesleges beruházás). - Az alacsony komfortfokozat megnehezíti a társadalmi elvárásoknak való megfelelést. - A gyerekek későn kerülnek óvodába. - A lakókörnyezetben nem érhetők el az alapvető szolgáltatások. - A gyerekek szegényes szókinccsel rendelkeznek. - Társas kapcsolataikban perifériára jutnak. - Pénzügyi, családi gondok és betegségek miatt a gyerekek nem járnak rendszeresen óvodába. - Ismerethiány a gyermek fejlődéséről. - A szülő és az óvodapedagógus között nagy a társadalmi távolság. - A szülő fél az óvodapedagógus elvárásaitól és kontrolljától. - Az óvodák felszereltsége, működése, a nagyés kismozgások korlátozása. - Szűkös fogyasztás (az életben maradás kényszere).

Fontos, hogy melyek azok a közös pontok, felelősségi területek, amelyek mindkét „intézményben” meghatározottak a gyermeki szükségletek kielégítésére. • Gyermeki jogok által,17 • a gyermek egyéni szükségletei által,

17 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

20

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


• szülői/családi jogok és kötelességek által.18 • Intézményt (óvodát) tekintve: • törvényi kötelezettségből (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról); • helyi szabályzók által: HNP, MIP, SZMSZ, Házirend, Esélyegyenlőségi terv; • a Biztos Kezdet Óvodai Program célkitűzései mentén. Az alábbi ábra a családi és az óvodai nevelés feladatait szemlélteti.19

Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés szükségletének helyzete: Dr. Darvas Ágnes kutatásaiból tudjuk, hogy: „A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek ma már valószínűleg kicsit korábbi életkorban lesznek óvodások, de még mindig nagy a kockázata annak, hogy csak a kötelező életkorban jutnak hozzá a szolgáltatáshoz. Erre utalnak azok az adatok is, amelyek a hét leghátrányosabb helyzetű kistérség gyerekes családjainak kérdőíves vizsgálatából származnak. A 2100 háztartásban élő 3–7 éves korú gyerekek egynegyede nem jár óvodába. A gyerekeknek ez a csoportja jelentősen rosszabb körülmények között él – foglalkoztatott nélküli, szegény, roma háztartás –, mint az óvodába járók. Ugyanakkor a leghátrányosabb helyzetű kistérségek óvodáiban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az országos átlag 2,5-szöröse. 100 óvodásból 25 gyerek él a segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családban, és szülei egyikének sincs nyolc általános iskolai osztálynál magasabb végzettsége. Külön figyelmet érdemel, hogy miközben az óvodákra egyre súlyosabb szakmai felada18 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 13. § (1),(2) bekezdés. 19 Kovács Erika: Biztos Kezdet Óvodai Program. In: Óvodavezetési ismeretek. Kiegészítő kötet. Raabe, 2010. november. L 4.9 modul, 5., 7.

ÁTMENE TEK

21

tok hárulnak, a csoportlétszámok ismét nőnek. Az elmúlt tanévben az óvodai csoportok 30%-ában 26 vagy több gyerek volt. Ez az arány az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régióban megközelítette a 40%-ot. Zsúfolt otthonokból zsúfolt csoportokba érkeznek a gyerekek.”20 Saját felmérésünk alapján részleges eredményt tudunk felmutatni. A megkérdezett és a vizsgálatra reflektáló 28 településen 13 216 fő hátrányos helyzetű gyermek él. 3078 kisgyermek jár óvodába: 62%-uk hátrányos, 33%-uk halmozottan hátrányos helyzetű. Arról, hogy az óvodába járó hátrányos helyzetű gyermekek száma mennyiben fedi le az óvodás korosztály létszámát, nem tudunk számot adni, mivel nincs adat arról, hogy milyen arányban jutnak az óvodai ellátáshoz és hány éves korukban. Ennek pontos feltárására további felmérés adna választ. Az esélyegyenlőséget támogató intézkedések ismerete alapján megállapítható, hogy: – 2003 szeptemberében a kormány bevezette a hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes óvodai ellátását; – 2007-től a halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek korai beóvodázását megvalósító, integrált nevelést folytató óvodák integrációs normatívához jutnak; – 2009-től az esélyegyenlőséget támogató intézkedések egyikeként bevezetésre került a beóvodázási támogatás, amellyel a kormányzat célja a szülők motiválása gyermekeik korai és rendszeres óvodáztatására; – települési és intézményi közoktatási esélyegyenlőségi programok működnek; – OM – HEFOP – Programfejlesztési Központ – Humán kutatásfejlesztés – kompetencia alapú óvodai programcsomag elkészültével „olyan óvodai pedagógiai, tanulási környezet kialakításának a megtámogatása történik, amelyben a roma gyermekek számára is biztosítottá válik a megfogalmazott alapelvek érvényesítése.”21 A teljes körű beóvodázás akadálya lehet a férőhelyhiány, a leromlott épületek, a szegregált külterületek, a szakmai összefogás hiánya. A szocializáció segítése: A szocializáció az a tanulási folyamat, amelynek során az ember megszerzi azt a tudást, azokat a gyakorlati ismereteket és készségeket, amelyek birtokában többé-kevésbé hatékonyan képes részt venni az egész társadalom, illetve egyes társadalmi csoportok életében. A családi mikromiliő nevelő hatását a születés pillanatától érvényesíti. A család nemcsak gondozza a gyermeket, hanem itt történik a normák, értékek, magatartási és viselkedési minták, az adott kultúra szokásainak átadása is. A szocializáció meghatározó módon, utánzás révén megy végbe. Szerepe különösen fontos: a gyermek követi a modellként szolgáló szülő, óvodapedagógus, dajka, segítő szakember viselkedését. A Biztos Kezdet Program célcsoportja a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik. Szocializációjuk kialakulásában, fejlődésében akadályozó tényezők állnak fenn, a család nem képes betölteni a társadalmi 20 Dr. Darvas Ágnes: Esélyek és lehetőségek. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 9. Érdemes megtekinteni a prezentáció 5-8. diáját is. 21 Labáth Ferencné: A romák integrációja In.: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 122.

22

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


normák által meghatározott funkcióját. Jogos társadalmi igény ezekben az esetekben, hogy a családi nevelés kiegészítésére törvényi szinten kijelölt intézmények fejlesszék, képezzék humánerőforrásaikat az intervenciós stratégia kiépítésére, az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés megvalósítására. A kutatási tervezet hipotézisében feltételezésre került, hogy a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein szakemberhiány van, fenntartási gondokkal küzdenek és hiányosak a szakmai kompetenciák is a hátrányok kiküszöbölésének komplex kezelését illetően. Kutatásunk az óvodapedagógusok speciális képzettségeinek felmérésére is irányult; az alábbi diagram a programot működtető és a kontrollóvodákból visszaérkezett összegzések alapján készült.

68%

70% 60%

68%

Speciális képzettségek a hátrányok komplex kezelésére

projektpedagógia

gyógytestnevelés, mozgásterápia

fejlesztő pedagógia

drámapedagógia

óvoda-iskola átmenet

differenciálás

beszéd- és nyelvművelés

0%

kooperatív technika

10%

11%

20%

21%

25%

30%

32%

40%

32%

46%

50%

A „TÁMOP-3.1.4 Kompetencia alapú oktatás-nevelés bevezetése innovatív intézményekben” projekt lezajlása és az IPR-t működtető óvodákat korszerű óvodapedagógusi módszerek megismerésére és alkalmazására „helyzetbe hozó” rendszer három éve utáni időszakban, 2011 januárjában végzett felmérés során készült diagram tanulságai a következők: – Az összes speciális képzettséget tekintve átlagban az óvodapedagógusok csupán 38%-a rendelkezik a hátrányok komplex kezelésére alkalmas, speciális felkészültséggel. – Az óvoda napi óvó, védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő tevékenységében 100%-ban lenne szükséges biztosítani. – A kontrollintézményekben a projektpedagógia 60%-os teljesítettséget mutat, a többi felkészültség tekintetében azonos szintű és megosztottságú. Szükséges az óvodapedagógusok felkészítése az együttnevelést támogató módszertani ismeretek elsajátítására, újszerű tevékenységszervezési technikák megismerésére, differenciálás alkalmazására, különös gondossággal a hátrányos helyzetű gyermekek egyéni szükségleteit feltáró, hatékony megismerési technikák alkalmazására. Miután a Biztos Kezdet Óvodai Program a kisgyerekek hátrányos helyzetének javításához a családi és óvodai nevelés együttes erejében, összegfogásában látja a biztosítékot, elengedhetetlen az óvodapedagógusok családbevonó és családsegítő szemléletének alakítása, fejlesztése. A felmérés és tapasztalataink is azt mutatják, hogy az óvodapedagógusok eddig is sokat tettek kompetenciáik fejlesztésével a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében, például az óvoda–iskola átmenet

ÁTMENE TEK

23

megkönnyítését támogató képzésen való részvétellel. Nagyon fontos és preventív szemléletről tanúskodik a fejlesztő óvodapedagógusi szakvégzettség közel 70%-os megléte az intézményekben. Az együttnevelés módszertani kultúrájának fejlesztése érdekében is történtek erőfeszítések, hiszen erre eddig nem kaptak felkészítést szakképzettségük megszerzése során. Szakmai tudatosságuk fejlesztendő, módszertani repertoárjuk nem elég széles, alátámasztva a kutatás feltevésében megfogalmazott hiányosságok fennállását és minden bizonnyal a feltételek polarizálódásának jelenlétét az intézmények között. „A felkészítésnek arra a területre is ki kell térnie, hogy a hatékonyságot azoknál a gyermekeknél is el kell érnie, akiknek a kultúrája megegyezik a sajátjával, de azoknál is, akiknél különbözik.”22 A Biztos Kezdet Óvodai Program alapján működő óvodák eddigi pedagógiai-módszertani gyakorlata válhat még jobbá azzal, hogy a programban lévő fejlesztési eredményeket beépítik saját intézményi gyakorlatukba, helyi nevelési programjukba. Ez is új elem, mondhatjuk úgy: a program megy el hozzájuk, és nem fordítva. A felkészítések ahhoz segítik hozzá az óvodapedagógusokat és dajkákat, hogy a helyi nevelési programjukban megfogalmazott célok, feladatok teljesítéséhez a kompetencia alapú óvodai programcsomag hatékonyan járuljon hozzá.23 Testi, lelki szükségletek kielégítése: – Eltérő környezetből érkező kisgyermekek egészséges lelki fejlődésének biztosítása a befogadás (az óvodás évek) teljes ideje alatt; az óvodapedagógusok, a dajkák pozitív attitűdje. – Odafordulás, feltétel nélküli elfogadás, szeretet átélése, a gyermek és a szülő felé irányított impulzusok, megbízható kapcsolat erősítése. – Egyéni jellemzők (más-más igényt, szükségletet mutatnak), egyéni bánásmód alkalmazása gyermekre, szülőre. – Kiegyensúlyozott légkör, szokás- és normarendszer megalapozása. – „Az óvodáskorú gyermek lételeme a mozgás. Mozgásigényének kielégítéséhez elsősorban idő és tér szükségeltetik. Az idő megteremtéséhez a jól összeállított napirend segítségünkre van. A tér biztosításához már óvodafenntartónk munkája is szükséges. A felesleges alkalmazkodás, a túlzottan magas csoportlétszámok, a tisztálkodási helyiségek szűk volta a gyermeki idegrendszert megterhelik, fárasztják. A gyermeknek szüksége van személyes térre.”24 – Önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése, kibontakoztatása. – Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve. Egészséges életmódra nevelés: – Az óvoda kapuin belülről és túlról támogatott egészségnevelési törekvések az elemi higiéniai szükségletektől a prevenciós szolgáltatások nyújtásáig. 22 Labáth Ferencné: A romák integrációja In.: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 124. 23 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.”Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 139–141. 24 Labáth Ferencné: Óvoda–iskola átmenet Pedagógiai koncepció 1. In.: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 32.

24

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


– A rendszeres óvodába járással a gyermekek testi fejlődéséhez szükséges egészséges étkeztetés és mozgás biztosítása. – A mozgásnak mint az egészséges életmód egyik elemének hangsúlyos jelenléte az óvodai gyakorlatban; a társakkal végzett együttmozgás gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelemnek az elősegítése. – A lelki egészség megteremtéséhez a közösséggel való harmonikus kapcsolat, élménygazdag óvodai élet megteremtése, amelyben egyre több forrásból táplálkozhat a játék, amely által kielégül az óvodás gyermeknek: • boldogságot adó domináns szükséglete, • szabad kezdeményezése, • érvényesítési vágya, • és a kijátszással járó felszabadító örömérzés töltheti el. – Az óvoda egészségnevelési törekvéseinek széles körű megismertetése, bekapcsolása által a családi és az óvodai nevelés egységesebbé válik. – A családi életet, egészséges életmódot érintő preventív programok, előadások szervezése, a szülők motiválása. – Tudatos szemléletformálás a környezettudatos magatartás, viselkedés fejlesztésére, a szülők bevonása a gyermekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe. Anyanyelvi, értelmi nevelés, fejlesztés: – A hátrányos helyzetű gyermekekre fordított kettős figyelem biztosítása: beilleszkedés támogatása a játékba, spontán párbeszédes helyzet, valamint célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés, élőszóban elhangzott mese, mesehallgatás. – Érzékszervekkel felvehető benyomás- és képzeletkincs felvételének segítése, ösztönzése a szabad játék és a mesehallgatás eszközeivel. – A gyermeki önkifejezés, a kezdeményezéseik segítése. – A megtapasztalások során megmaradt élmények kommunikációjának segítése, előhívása, például szerepjáték kiteljesedéséhez tér, eszköz, mobilitás biztosításával. – A kíváncsi, örömre hangolt kor értékeinek őrzését és fejlesztését Zilahiné Gál Katalin szavai nyomán ajánljuk: „az élet első hét éve a legtágabb értelemben vett tanulás és az egész életre szóló beállítódások időszaka, […] az emberi élet hatalmas tartaléka, amelyhez nehéz helyzetekben viszszanyúlhatunk.”25 – Tudástartalmakhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. – A kompetencia alapú nevelésre épülő illesztésekkel olyan tudástartalmak felkínálása, amelyek: • „felszámolják a nem kompatibilis előzetes ismereteket; • új ismereteket emelnek be a nevelési-oktatási folyamatba; • konvertálhatók az iskolai oktató munkába.”26

25 Vojnitsné–Zilahiné i.m. (48. j.) 20. 26 Labáth Ferencné: A romák integrációja. In.: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 124.

ÁTMENE TEK

25

Érzelmi nevelés és a szocializáció: – Az óvodáskori szenzitív időszak alkalmas a különbözőségek elfogadására: az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is elfogadóvá, együttműködővé válhat. – A szerepjáték társigénye által a társas érintkezés fejlesztése. – A játék (szerepjáték) során át nem élt viszonyok (aggódás, féltés) „elővételezése” által fantáziája, kreativitása, együttműködési készsége fejlődik. – A család és az óvoda által nyújtott minta közötti eltérések csökkentése. – A gyermeken keresztül a családok támogatása érzelmi oldalról – az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítésével – odafordulással, a szükséges intervenciós gyakorlat alkalmazásával. – A szemléletformálás direktebb módszereinek alkalmazása: vitaindító, fórum, cikkek stb. ajánlása. – Szociális és egészségügyi területre is kiterjesztetett érzékenység, szolgáltatások biztosítása. Kultúrák találkozása: – Az óvoda/óvodapedagógusok/dajkák szerepvállalásának erősítése a pedagógiai környezetben jelen lévő kultúrák fel- és megismerésére, azok leghatékonyabb közvetítő szerepére a gyermekek és szüleik felé. – Olyan harmónia megteremtése, „amely rendet teremt az értékek között egyfajta tendencia irányában. Ez pedig nem más, mint az eltérő szokások, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten, amely szinten egy csoport együtt kell hogy éljen a napi több órán át. […] Cél az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető légkör.”27 – E közvetítésben is érvényes, hogy a családokra is hatnunk kell, mert a gyermek javát csak az „együttnevelés” szolgálja. – Zenei érzékenység művelésének támogatása: nemzeti, etnikai, migráns zenekultúra megismertetése. – A kompetencia alapú óvodai programcsomag széles körű alkalmazása a roma gyermekek körében. – „A roma családok kultúrája tipikusan szegénységkultúra, nem rendelkeznek tapasztalatokkal arra nézve, hogy a tanulás mobilitást jelenthet, így mintanyújtási szerepük sem él. Ebből következően az óvodapedagógusnak kell átvállalnia a mintanyújtó szerepet, és a gyerek tanulás iránti motiváltságának kialakítására fokozottan ügyelnie kell. […] Tudatosítani kell bennük, hogy a gyermekeik életéből ne zárják ki, és nem zárhatják ki az intézményes nevelés segítségét.”28 Egyedi igényeken alapuló szükségletek kielégítése: – Különleges gondozási igény felismerése, az óvodai nevelésbe történő integrálás lehetőségének támogatása. – Tisztelettel fogadás, törődés érzésének kinyilvánítása. – Befogadó, elfogadó kapcsolat erősítése. – A szülő támogatása a szakszolgálati segítségnyújtás koordinálásával. – A szülők együttműködésének motiválása a korai életkorban megkezdett gondozásra. 27 Dr. Bakonyi Anna: Játék – tanulás – érzelem – erkölcs Pedagógiai koncepció 3. In.: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 166. 28 Labáth Ferencné: A romák integrációja. In.: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 127.

26

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A Biztos Kezdet Óvodai Program elvei mentén mit tehet az óvoda, az óvodapedagógus, és mit kell tennie? – Működőképes együttnevelési stratégia kidolgozása és alkalmazása. – Megváltozott pedagógusi szerepkör a szülőkre való ráhatás felvállalásában: • pedagógiai tapintat; • családbevonó és családsegítő kompetenciáik fejlesztése; • nagyszülői értékek tisztelete, partneri bevonása; • családpedagógiai módszertani ismeretek gyarapítása; • feltétel nélküli elfogadás erősítése, fejlesztése. – Nyitottá válás a család problémái iránt. – A segítő kapcsolat elveinek alkalmazása (a segítő mellett a segített is aktív szerephez jusson: a segítő soha nem a segített helyett cselekszik; a cél az, hogy a segített a saját erőfeszítései révén jusson közelebb a változáshoz). 29 – A család tapasztalatszerzésének ösztönzése és segítése, nevelési ismereteinek bővítése. – Az intervenció elméletének kidolgozása során a szülői típusok ismerete, beazonosítása és kezelése. – A gyermekhez való viszonyulás a családi kontextus figyelembevételével történik. – „Amennyiben szakértelmünk és módszertani kulturáltságunk engedi, menjünk le az okok feltárásáig. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy felkészültségünk ehhez nem elegendő, kérjük szakember segítségét.”30 – Szemléletváltás és törvényi rendelkezés a nevelőmunkát segítő alkalmazottak (dajkák) kompetenssé tételében: „az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.”31 – Dajkai segítő szerepkör átértékelődésének szükségessége nevelési színtér esetében: „A dajka nemcsak technikai személyzet a gyermek életében, hanem nevelésének egyik segítője is, aki mintául […] szolgálhat számára. […] Az óvodapedagógus útmutatásai alapján a gyakorlatban érvényesítenie kell az egyéni bánásmód elvét. Differenciálnia kell a módszerek alkalmazásakor. Segítő jelenlétével annyi segítséget kell nyújtania a gyerekek számára, amennyi feltétlenül szükséges a feladatok önálló elvégzéséhez.”32 – Szakmaközi együttműködés, kommunikáció erősítése és fenntartása a prevenció, a komplex fejlesztés sikeréért, minden közreműködő által hozzáadott értékkel bíró, komplex fejlesztési tervek mentén. – A kompetencia alapú óvodai nevelésre épülő illesztések: inkluzív szemlélet, differenciált bánásmód. Ezek megnyilvánulnak a következőkben: párhuzamos napirend, előzetes tájékozottsági szint figyelembevétele, művészetek eszközeivel történő nevelés, csoportmunka, kooperatív tanulás (a szülőkkel együtt is), projektekben történő ismeretszerzés, egyéni idő és tempó biztosítása az egyes 29 Barcy Magdolna–Szamos Erzsébet: Fejlesztő-támogató programok hatékonysága, működtetése. Bp., MTA Gyermekszegénység elleni program, 2009. 5. 30 Labáth Ferencné: Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében. In.: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 107. 31 A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei fejezet Személyi feltételek szakaszának második bekezdése az idézett szövegrész. http://net.jogtar.hu/jr/gen/ hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 14.) 32 Labáth Ferencné: Az inkluzív pedagógia a dajka munkájában. Az óvodapedagógus és a dajka együttmûködése. In.: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 118.

ÁTMENE TEK

27

tevékenységek végzése során, egyéni visszacsatolás, értékelés, nyomon követéses megfigyelés, a szabad játék folyamata, fejlesztő játékok biztosítása. – Kompetenciák (speciális képzettségek) fejlesztése a hátrányok kiküszöbölésének komplex kezelésére. Mit nyújt ehhez a Biztos Kezdet Óvodai Program? Tartalmában: – Célhoz és eredményhez vezető feladatokat jelöl meg. – Partnerszemléletet a programot működtető, megvalósító intézményekkel; alapoz összegző tapasztalataikra, pedagógiai élményeikre. – Komplex, átfogó program, amely nyitott a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése kapcsán minden érintett felé. – Épít a Biztos Kezdet Gyerekházak tevékenységére. – Alprojektként a szociális, egészségügyi, oktatásügyi tevékenységeket támogatja – az óvodai pedagógiai munkán belül – a 3–7 éves korú, hátrányos helyzetű gyerekek és szüleik körében. – A gyermekek elsődleges célcsoportként a helyi sajátosságokra épülő, támogató program részeseivé válnak. – Együttesen jobb munka végzése, a gyermekek érdekében a szülővel hatékonyabban együttműködve. – Esélyteremtő óvodai működéshez hatékony módszerek adása. – Hangsúlyosan kezeli az óvodát megelőző és követő átmenetre, a „Biztos Új Kezdetre” való felkészítést. Eszközeiben: – Nyitottsága révén uniós forrású pályázatokkal kapcsolatba lép. – Szabad játékra ösztönző játékokat nyújt a képességeik, készségeik fejlesztésére. – Környezettudatos elvek mentén a természetes alapú eszközök elsőbbségét vallja. – Meseirodalmi élmény, érzelmi nevelést segítő, támogató eszközök, „Meseládikó”. – Kirándulások, kitekintések a külső, természeti, társadalmi környezet értékeire. – Szakkönyvek, célirányosan a program megfogalmazott céljaihoz és feladataihoz igazodva. Szakmaiságában: – Betekintést enged a kompetencia alapú pedagógiai rendszerbe. – Óvodavezetők, óvodapedagógusok szakmai kompetenciáinak fejlesztése a program bevezetéséhez. – Dajkai felkészítés a dajkai szerepkör kompetenciáinak bővítésére. – Műhelymunkák a program közvetett célcsoportjának (szakembereken kívül civilek, egyházak), közreműködőknek: helyzetgyakorlatok, technikák, módszertani ismeretek fejlesztése, a gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítése. – Párhuzamos műhelymunkák (átjárhatóságuk tervezett). – Mentorok próbaképzése a háttértudás támogatására, a program sikeres bevezetéséhez szakmai segítségnyújtás, a külső, érdeklődő intézményeknek segítségnyújtás az alkalmazáshoz. – A kifejlesztett jó gyakorlatok által referenciaintézménnyé válás lehetőségének szerepére való felkészítés erősítése. Összegzés, javaslatok: A felmérés eredményeiből és a kutatásfejlesztés hozzáférhető adataiból, szakmai anyagából ítélve elmondható, hogy nagyon sok még a tennivaló, de valami „biztosan” megkezdődött az esélyegyenlőség előmozdításáért.

28

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


Az biztonsággal állítható, hogy van mire építeni, vannak jó stratégiák és programok, óvodai gyakorlatok és mögöttük elhivatott szakemberek. Jelenleg nincs még bevett gyakorlat, de vannak igazolt, működőképes együttnevelési stratégiák, amelyekben az óvodák a hátrányos helyzetű gyermekek együttnevelésében, a családok kezelésében, segítésében kitaposták saját ösvényüket. Kovács Erika elhangzott előadása nyomán idézve Emerson gondolatait:33 „Ne arra menj, amerre az ösvény vezet. Helyette menj arra, merre nincs út, és hagyj magad mögött egy ösvényt.” Ezek az óvodák most a program működtetői, a program fejlesztési eredményeinek beépítői saját programjukba, a még jobbá válás érdekében. Később visszacsatolás történik részükről, amely gyakorlaton nyugvó javaslatként tovább fejlesztheti a programot tartalmában, a szükséges pedagógiai és pedagógusi innovációk kijelölésében. A program sikerességéhez a szakmák közötti összefogás, együttműködés, a közös szakmai nyelv és kultúra kialakítása, a folyamatos kommunikáció erősítése elengedhetetlen: – a gyerek és a család szükségleteire reflektáló ellátás, szolgáltatás prioritásáért; – az óvodák szakmaiságának megőrzése és fejlesztése érdekében nincs helye a magas csoportlétszámok miatt generált „gyermekmegőrzőhely” státusz erősítésének; – a szakemberek létszámbeli és szakmai megerősítése, a hiányzók alkalmazása és az ehhez szükséges források központi keretekből való biztosítása elengedhetetlen feltétele a helyzet javításának; – a pedagógiai-módszertani innováció hatékony továbbvitele, egyívűsége csak a pedagógusés egyéb szakemberképzésben résztvevő felsőoktatási intézmények által biztosítható, a képzéseikbe történő beillesztéssel – segítve ezzel a pályakezdők biztos belépését a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák intézményeibe. A pedagógus-továbbképzési rendszer keretében minden aktív pedagógus számára biztosítani kell olyan képzési modul/modulok elvégzését, amely felkészíti őket a heterogén társadalmi összetételű csoportokban folyó pedagógiai munkára, és ahol megszerezhetik az ehhez szükséges pedagógiai kompetenciákat.

6.3 „Biztos Belépés” „… szabadságban elengedni” (Steiner) A „Biztos Belépés” fogalmát értelmezve tekinthetjük: – a kisgyermekkori átmenetek folyamatában egy felelős értékrendet képviselő pedagógiai fejlesztés eredményeként; – a gyermek érdekében felelősen működtetett komplex pedagógiai hatásrendszer elemeként; – „az átmenetek harmadik elemeként, Biztos Belépésként neveztük el, ami az ún. »Kiengedés a Biztos Kezdet Óvodai Programból és egy Új Kezdet az iskolában«”34; – átmenetet támogató programelemként, amely az óvodapedagógusoktól, tanítóktól, segítő szakemberektől olyan pedagógusi attitűdöket feltételez és kíván, melyek az óvodáskorú gyerekek iskola33 Kovács Erika: „Legyen jobb a gyerekeknek!” – Biztos Kezdet Programok alapelvei. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 17. 34 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.”Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 145.

ÁTMENE TEK

29

kezdési esélyeit az óvodai nevelés céljain belül próbálják növelni, különös gondossággal figyelve a hátrányos helyzetű gyermekek átvezetésére az egyik intézményből a másikba. Mi jelenthet „Biztos Belépést” óvodás gyermekeinknek és szüleiknek, közöttük is hangsúlyosan a hátrányos helyzetűeknek? Azoknak, akiket sok tényező, mint például egészségi állapot, családi légkör, életkörülmények, szegénység, életmód, (érzelmi) nélkülözés, kultúra stb. hátrányos helyzetbe hoz. Az óvoda–iskola átmenet kérdését nem lehet leszűkíteni az ötödik–hetedik életév eseményeire. A kisgyermekek iskolára való alkalmasságának elérésére és alkalmassá tételére irányulnak az előző fejezetekben taglalt tartalmak is, jelesül: – a Biztos Kezdet Gyerekházakkal indított, a kompetencia alapú nevelésre alapozó Biztos Kezdet Óvodai Program, amelynek középpontjában a hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik állnak; – az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkciója, amely a gyermek személyiségfejlődése során fennálló szükségletek kielégítését szolgálja. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja II. fejezetében fogalmazza meg, hogy: „az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.”35 Helyes tehát, ha az átmenetre helyezzük a hangsúlyt, hisz törvényi kötelezettség a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamatként segíteni az iskolai beilleszkedést, nem pedig külön kijelölt életszakaszokra vetítve. A hátrányok a fejlődés, az átmenetek fordulópontjain – mint amilyen például az intézményváltás – még inkább megnehezíthetik helyzetüket. A korai iskolai kudarcok (amelyek kihatással lehetnek az egyén egész életére) megelőzése érdekében fontos a zökkenőmentes átmenet biztosítása. Ott vannak-e a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek az óvodákban a „Biztos Belépésük” érdekében? Kutatási eredményekkel bizonyított, hogy a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek később kerülnek óvodába, mint szerencsésebb társaik. Erre utalnak azok az adatok is, amelyek a hét leghátrányosabb helyzetű kistérség gyerekes családjainak kérdőíves vizsgálatából származnak. Egy 2005-ben végzett kutatás összegző gondolatai: „2005-ben egy kutatás olyan városok óvodáztatási helyzetét vizsgálta, amelyekről a statisztikai adatok alapján valószínűsíthető volt, hogy ott az intézményi feltételek nem megfelelők. […] A védőnőktől begyűjtött adatok alapján a 27 városban ebben az időszakban 1031 olyan gyermek volt, aki 2004. december 31ig betöltötte a negyedik életévét, és még egyetlen napot sem járt óvodába. Az érintett gyermekek egy-két kivételtől eltekintve mind halmozottan hátrányos helyzetűek és túlnyomó többségükben romák voltak. Az óvodáztatás teljes hiányának vagy a kései beóvodázásnak szükségszerű következménye a későbbi iskolakezdés. A feltételek szélsőséges polarizálódása már az óvodai intézményhálózatban is tetten érhető.”36 Az esélyegyenlőség biztosítására és előmozdítására irányuló kormányzati törekvések hatására – bár a férőhelyek száma változatlan vagy még kevesebb – a 2005 óta eltelt időszak, az elmúlt évek közoktatási statisztikái azt jelzik, hogy az óvodákban és az iskolákban is nőtt a hátrányos helyzetű és a halmozottan 35 A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. II. Gyermekkép, óvodakép fejezet Óvodakép szakaszának első bekezdésében található az idézett szövegrész. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 14.) 36 Havas Gábor: Esélyegyenlőség, deszegregáció. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Szerk.: Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia. Bp., ECOSTAT, 2008. 127.

30

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


hátrányos helyzetű gyerekek száma. Ma már valószínűleg kicsit korábbi életkorban lesznek óvodások ezek a gyermekek, de még mindig nagy a kockázata annak, hogy csak a kötelező életkorban jutnak hozzá a szolgáltatáshoz. Helytállóak lehetnek kutatásunk azon feltevései, hogy: – minél korábban kezd a kisgyermek óvodába járni, annál jobbak az iskolába lépés kondíciói; – a rendszeres óvodába járás hiányában a várt hátránykompenzációs eredmények elmaradnak; – már az iskolaérettség elérésére is hatással van az időben megkezdett fejlesztés. A felmérés eredményei alapján a 28 feladatellátási helyen választ adó óvodapedagógusok szerint a hároméves, hátrányos helyzetű gyermekek 82%-a kerül be, a kontrollóvodákban 80% ez az arány. A megkérdezett szakemberek 79%-a támogatja, segíti valamilyen formában a beóvodázásukat. A szülők nyilatkozatai alapján 48%-os a rendszeres óvodába járás, az óvodapedagógusok ezt 86%-osnak ítélik. Megállapíthatjuk, hogy az óvodáztatás nem teljes körű hároméves kortól, a későbbi életszakaszban történő bekapcsolódás lerövidíti a hátrányos helyzetű gyermekek személyiségfejlesztésére fordítható időtartamot a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében. Továbbra is erősíteni kell a társadalmi környezet aktív résztvevőit (védőnők, családsegítők, Biztos Kezdet Gyerekházak képviselői, szülők, segítő szakemberek, helyi képviseletek), hogy együttes erővel tudják szolgálni és képviselni a gyermekek érdekeit. „Ők is annak a célnak az elérése érdekében dolgoznak, hogy a gyerekek hátrányai ne halmozódjanak, hogy a gyerekek gyerekkora ne rövidüljön.”37 A minél korábban megkezdett óvodába járás jelentheti/jelenthetné azt a „Biztos Belépés”-t, amelynek során nagyobb esélye lesz a gyermeknek megkapni mindazt, ami az elszenvedett hátrányaik miatt eddig hiányzott az életükből: – az érzelmi intelligencia fejlődéséhez testi-lelki biztonságérzést, jó személyes kapcsolatot, a derűs magabiztosság érzését, utánozható példákat; – „szabad játékot, mesehallgatást, hogy érzelmileg átfűtött képsorok megalkotásával és összefűzésével az értelmi intelligencia szökkenjen szárba”;38 – a 3–7 éves gyermekek, kortársak társaságát, törődést, gondoskodást, differenciált fejlesztést, amelyre szüksége van; – célzott szaksegítséget, amelyre az előzőekben bemutatott kisgyermekkori és egyéni sajátosságai, hátrányos helyzete okán fennálló szükségletei miatt speciálisan szüksége van; – egyenlő esélyt a veleszületett képességek kibontakoztatásához a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett. Felmérésünk további eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program működtetésében érintett, megkérdezett összes partner osztja feltételezésünket, miszerint a minél korábban megkezdett óvodai fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisgyermekek eséllyel kezdhessék meg az iskolai éveket. Nagy hiba a siettetés, a feladatok, követelmények előrehozása, túlméretezése. Az élet minden szakasza egyformán fontos és értékes. Az alábbi diagram a rendszertelenül óvodába járó, illetve sokat hiányzó gyermekeknél felfedezhető elmaradásokat mutatja. 37 Varga Szilvia:„A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 143. 38 Vojnitsné–Zilahiné i.m. (48. j.) 41.

31

ÁTMENE TEK

Óvodapedagógus

Sokat hiányzó gyermekek elmaradásai

Szakember Szülő

100%

52%

60%

79% 80% 85%

85%

89% 81% 71%

77%

76% 71%

60%

70% 77%

81% 86% 82%

Civil szervezet

40%

40%

54%

50%

30%

74% 75%

81% 80%

57%

60%

80% 77%

70%

68%

80%

85% 92%

Egyház

90%

együttműködési készség

kognitív képességek

kommunikációs képességek

személyi higiéné

szociális érettség

társas viselkedés

Figyelmet érdemel, hogy a közösségtől távolmaradó gyermekek képességeinek elmaradásait a szakemberek ítélik meg a legsúlyosabban, kiemelkedően a társas viselkedés, a szociális érettség és a kommunikációs képességek terén. Hasonló, de kissé enyhébb az óvodapedagógusok vélekedése az elmaradásokat illetően. Alátámasztott részükről az az állítás, hogy az időben megkezdett, rendszeres óvodába járás, fejlesztés pozitív fejlődést biztosít azokon a képességterületeken, amelyekre minden gyermeknek, de a hátrányos családi és szociális környezetben nevelkedő kisgyermeknek leginkább szüksége van az esélyesebb „Biztos Belépésre”. Az óvodapedagógusok az értékelésben az együttműködési készségek elmaradására irányítják a figyelmet a sokat hiányzó, rendszertelenül járó kisgyermekek esetében, hiszen kiemelten fontosnak tartják e készségek meglétét. Örvendetes, hogy az iskolai közösségbe történő beilleszkedés, az iskolára alkalmassá válás esetében nem az ismeretek elsajátíttatására helyezik a hangsúlyt, hanem a képességek fejlesztésére, azon belül is az együttműködési készségek szükségességét emelik ki. Miért is fontos jellemző ez az óvodáskor végére? Azért, hogy szociálisan érett gyermek lépjen ki az érzelmi biztonságot, elfogadást, szokásrendet nyújtó környezetből, és képes legyen új környezetében az: – együttműködésre, – kapcsolatteremtésre, – új személy/személyek elfogadására (tanító/tanítók), – új szabályokhoz való igazodásra. Ebből fakadóan is fontos fejlesztési feladat kell hogy legyen az óvoda részéről az átmenet segítése érdekében a szülők körében végzett felkészítő tevékenység, mint: – a fenti készségfogalmak értelmezése, indoklása az iskolára való alkalmasság tekintetében; – az együttműködésen alapuló, kooperatív technikák alkalmazásával végzett óvodai tevékenységek bemutatása; – drámapedagógiai eszközökkel a szociális készségek, a kommunikáció fejlesztése a gyermekek és a szülők körében; – az együttműködési készség fejlesztése segítő kapcsolatban; – annak ösztönzése, hogy ismerjék meg gyermekük szükségleteit, igényeit, tartsák azokat szem előtt; – szülővé válásuk segítése, mert „elsődleges a gyermek önmegvalósításának megtámogatása, és nem saját szülői vágyainak megvalósítása.”39 39 Körmöci Katalin: Az iskolába lépés lélektana a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő és a tanító szemszögéből. In: Óvónők Kincsestára, 2010. június. Eredmények a nevelésben/Sikerkritériumok E 3.6. modul. 6.

32

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A felmérés során kutattuk, hogy mely együttműködési formákat tartják eredményesnek a szülők, óvodapedagógusok, segítő szakemberek, külső szervezetek. Óvodapedagógus

Együttműködés eredményessége

Szakember Szülő

90%

Egyház

80%

Civil szervezet

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

esetmegbeszélés

értekezlet

fogadóóra

kerekasztal

közös családlátogatás

közös projekt

műhelymunka

nyílt nap

A fejezetben kiemelten a szülőknek mint a Biztos Kezdet Óvodai Program közvetlen érintettjeinek értékelése nagyon fontos az alábbiakat illetően: – az intézmények partnerközpontú működése; – a helyi igényeken és sajátosságokon nyugvó helyi nevelési programok és szervezeti, működési szabályozások megvalósulása. Láthatjuk, hogy azok az együttműködési formák értékelődtek a legeredményesebbnek a szülők által, amelyekbe maguk is aktívan bekapcsolódhattak, mint például projektek, nyílt napok, ahol láthatták gyermekeiket és ahol együtt lehettek. A fogadóóra, az egyéni beszélgetés a szülők közel háromnegyed részénél eredményes a személyes odafigyelés igénye, szükséglete jelzéseként. Az óvodapedagógusok megnyilvánulásai inkább a hagyományosabb együttműködési formák mellett szólnak, de a közös projekt megvalósítása részükről is 72%-ban eredményesnek mondott. A szakemberek az óvodapedagógusok szemléletéhez közel álló véleményen vannak az eredményességet tekintve. 6.3.1 Kiengedés a Biztos Kezdet Óvodai Programból „A fészeklakó kirepül”40(Zilahi Katalin metaforája) A kiinduló hipotéziseinkre kapott válaszok és egyéb kutatások eredményei alapján a Biztos Kezdet Óvodai Program egésze, a „Biztos Belépés” és a kiengedés sikeres és eredményes megvalósulása érdekében két fő pillérre helyezendők a megállapítások: Megelőzés: – a rendszeres óvodába járás jelentheti a hátrányos helyzetű kisgyermekek esetében a „Biztos Kiengedés” alapját (a tanuláshoz szükséges készségek, képességek megalapozása); – sűrű szövésű biztonsági háló a veszélyeztetettek számára; – jól működő információszolgáltatási és tanácsadói rendszer; – a család számára tudatosítani kell az óvodai nevelés fontosságát, megnyilatkozásaikra reflektálva betekintést nyújtani nekik az óvoda életébe; lássák gyermekük befogadását, napirendjét, rendszeres étkezését, a játék, a mese, a sokszínű, próbálkozásos, felfedezéses, tapasztalaton nyugvó lelki és szellemi táplálékát. Ezt meg kell mutatni, és egyetlen szülőtől sem zárható el az élmény, amely a bizalom, az egymás iránti tisztelet záloga. 40 Vojnitsné–Zilahiné i.m. (48. j.) 41.

ÁTMENE TEK

33

Megalapozás: – esélyteremtő óvoda – a szabad játék útján megszerzett, mély, személyiségfejlesztő tudáshoz jutás segítése; – gyermekközpontú szemlélettel, együttnevelést támogató módszertani kultúrával, személyes egyéniséghez igazodó, differenciált bánásmóddal segíteni a testi, lelki és szociális érettség elérését, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához; – a személyiség fejlődésének nyomon követése, személyre szabott pozitív értékeléssel fejlesztve; – segíteni a belépést a „lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik”;41 – hatékony intézmények és módszerek; – jól működő információszolgáltatási és tanácsadói rendszer; – családok felkészítése a támogató szerepükre; – a tanító személyének, az iskola tanulási környezetének közelhozása a gyermekhez és szüleihez. Az átmenet megkönnyítése a család, az óvoda és az iskola segítő, támogató nevelési módszerein, együttműködésén múlik. Az óvoda a „Biztos Belépést” reményeink szerint olyan Biztos Kezdet Óvodai Programmal tudja támogatni, amelyben az óvodapedagógusok és az ő nevelőmunkájukat segítő dajkák módszertani kultúrájának megújításához garantált a gondoskodás annak érdekében, hogy minden óvodás gyermeket hatékonyan hozzásegíthessenek a kompetenciatartalmakhoz. 6.3.2 „Új Biztos Kezdet” az iskolában Az óvodapedagógusok és a tanítók között az együttműködésnek sokféle élő gyakorlata alakult ki és működik, amelyek helyi sajátosságokra, igényekre épülnek. Mindezen pozitív törekvések az intézményeken átívelő jó gyakorlatok előfutárai. Mind az óvodapedagógusoknak, mind a tanítóknak szükséges ismerni egymás munkáját, feladatait annak érdekében, hogy hosszú távon tudjanak gondolkodni és tenni a saját pedagógiai gyakorlatuk eredményessége érdekében, különös tekintettel és hangsúllyal a hátrányos helyzetű gyermekekre. Ők azok, akik a Biztos Kezdet Óvodai Program által támogatott inkluzív nevelési környezetből válnak az „Új Biztos Kezdet” iskolájában elfogadó, támogató pedagógiai környezetet igénylő tanulókká. Ajánlásként Labáth Ferencné, a Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai vezetője pedagógiai optimizmusra ösztönző szavait küldjük az „Új Biztos Kezdetet” támogató pedagógusok felé: „A lassabban fejlődő gyerekek más érési szintet mutatnak. Tudásukat, attitűdjüket, képességeiket saját kereteiken belül megfelelő szintre emeljük. Minden gyermek másként eredményes az egyéni haladásban.”42 Elfogadó, segítő, együttműködő pedagógiai szemlélettel lehetünk a legeredményesebbek. Tudnunk kell, hogy a meglévő adottságokra alapozva mindenki tanítható, ugyanakkor a taníthatóság a biológiai feltételektől, a motiváltságtól, a tanítási módszerektől és eszközöktől egyaránt függ. Útjukra engedett „fészeklakóink” újabb, sikeres fészekrakásához időre, megértésre, megerősítésre, szabadságra van szükségük. Támogató elismerésre új környezetüktől, buzdító, vigyázó, érdeklődő odafordulásra az óvodától. „Az iskola azt teheti az átmenet könnyítése érdekében, hogy a differenciálást folytatja, 41 A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére fejezet első bekezdésében található az idézett szövegrész. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 14.) 42 Labáth Ferencné: A romák integrációja. In.: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. 124.

34

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


tehát az egyéni képességekre épít, csoportmunkát, kooperatív tanulásszervezést alkalmaz, figyel az egyéni visszacsatolásra, folytatja a cselekvő gondolkodáson alapuló problémamegoldó helyzetek teremtését.”43 Továbbá: – nyitott iskolai személet és gyakorlat – a családokkal való együttműködés folytatása; – a nyomon követéses megismerési eredmények és/vagy egyéb mérési adatok átvétele az óvodától; – a tanórán kívüli együttesség tartalmának bővítése; – a tanulás tartalmának projektekbe való szervezése; – differenciált tananyagszervezés; – differenciált időkeretek biztosítása; – a csoportmunka, kooperatív tanulási technikák bevezetése, erősítése; – a készségszintű tanulás elismerése, értékelése; – a hagyományos értékelés helyett/mellett szöveges értékelés (is). „Összességében: mindkét intézmény a gyermeki kompetenciák kibontakoztatását segíti.”44

6.4 Felhasznált irodalom 1. Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 2. Dr. Bakonyi Anna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az esélyegyenlőség kérdései. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 27–36. 3. Dr. Bakonyi Anna: Óvoda és iskola közötti átmenet. http://www.oktataskepzes.tka.hu/upload/ docs/eselyegyenloseg/ovoda_isk_kozotti_atmenet.pdf (Látogatva: 2011. 02. 18.) 4. Barcy Magdolna–Szamos Erzsébet: Fejlesztő-támogató programok hatékonysága, működtetése. Bp., MTA Gyermekszegénység elleni program, 2009. 5. Dr. Darvas Ágnes–Tausz Katalin: Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység csökkentésében. In: Educatio, 2005. 4. sz. 777–786. 6. Dr. Darvas Ágnes: Esélyek és lehetőségek. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 7–15. 7. Fábián Katalin–Laminé Antal Éva: Biztos minőség – Minőségbiztosítás az óvodában!? H. n., Fabula Humán Szolgáltató Bt., 2000. 8. Ferge Zsuzsa–Bass László–Dr. Darvas Ágnes–Hadházy Ágnes: A gyermekszegénység elleni nemzeti stratégia sorsa költségvetési megszorítások és válság idején. In: Stratégiai kutatások 20082009. Kutatási jelentések. Bp., MTA-MeH, 2009. 7–30. 9. Fülöp Istvánné: IPR az óvodai gyakorlatban. Az óvodai fejlesztő program bevezetése és működtetése. Gyakorlati útmutató. H. n., k. n., 2009. 10. Havas Gábor: Esélyegyenlőség, deszegregáció. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Szerk.: Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia. Bp., Ecostat, 2008. 121–138. 43 Bakonyi Anna: Óvoda és iskola közötti átmenet. http://www.oktataskepzes.tka.hu/upload/docs/eselyegyenloseg/ovoda_isk_ kozotti_atmenet.pdf (Látogatva: 2011. 02. 18.) 16. 44 Bakonyi i.m. (92. j.) 16.

ÁTMENE TEK

35

11. Heckman, James J.: Investing in Disadvantaged Young Children is an Economically Efficient Policy. Presented at the Committee for Economic Development/The Pew Charitable Trusts/PNC Financial Services Group Forum on „Building the Economic Case for Investments in Preschool”, 2006. 12. Kézdi Gábor–Surányi Éva: Egy sikeres iskolai integrációs program tapasztalatai. A hátrányos helyzetű tanulók oktatási integrációs programjának hatásvizsgálata 2005–2007. Kutatási összefoglaló. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008. 13. Kovács Erika: Biztos Kezdet Óvodai Program. In: Óvodavezetési ismeretek. Kiegészítő kötet. Raabe, 2010. november. L 4.9 modul. 14. Kovács Erika: „Legyen jobb a gyerekeknek!” – Biztos Kezdet Programok alapelvei. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 17–25. 15. Körmöci Katalin: Az iskolába lépés lélektana a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő és a tanító szemszögéből. http://www.kormocikatalin.hu/?menu=34 (Látogatva: 2011. 02. 18.) 16. Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ ovodai_neveles/dokumentumok/elmelet_alapvetesek.pdf (Látogatva: 2011.02.12.) 17. Pivókné Gajdár Klára: A gyermek mindenek felett álló érdeke. Tudósítás a 2010. október 8-án megrendezett országos szakmai összejövetelről. In: Óvodai nevelés, 2010. 9. sz. 31–32. 18. Sallainé Sipkai Zsuzsa: Az együttnevelés feltételei. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 105–111. 19. Szabó Mária: Az iskolai kezdő szakasz helyzetének feltárása. http://www.ofi.hu/tudastar/iskolaikezdo-szakasz. (Látogatva: 2011. 02. 14.) 20. Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes–Dr. Bakonyi Anna: Bölcsőde-Óvoda Közös Intézményként történő működtetése. Jogszabálygyűjtemény, 2008. http://www.biztoskezdet.hu/upload/bolcsode_ ovoda_kozos_int_mukodtetese_090225.pdf (látogatva: 2011. 02. 15.) 21. Tausz Katalin: Gyermeki szükségletek. Bp., MTA KTI Gyerekprogram Iroda, 2006. http://www. biztoskezdet.hu/uploads/attachments/tausz_gyermeki_szuksegletek.pdf (Látogatva: 2011. 02. 10.) 22. Hatékony tanulómegismerés. Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 4. Szerk.: Torda Ágnes. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008. 23. Vojnitsné Kereszty Zsuzsa–Zilahiné Gál Katalin: Az óvoda–iskola átmenet problémái különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 10. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., 2008. 24. 35 Biztos Kezdet Gyerekház jön létre országszerte. http://www.biztoskezdet.hu/site/article/ section/1/id/24 (Látogatva: 2011. 02. 13.) 25. A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 14.) 26. A Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának szolgáltatási és szervezeti modellje. http://www. biztoskezdet.hu/uploads/attachments/03_01_Biztos%20Kezdet%20Gyerekhazak%20Szervezeti%20es%20Szolgaltatasi%20Modell.pdf (Látogatva: 2011. 02. 17.) 27. Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferencia. http://www.sulinet.hu/php/bikop_konferencia (Látogatva: 2011. 02. 15.)

36

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


28. Biztos Kezdet Program – Konferencia 2007. http://www.szmm.gov.hu/main. php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 01. 10.) 29. Család és óvoda. http://www.boldogcsalad.hu/node/10 (Látogatva: 2011. 02. 15.) 30. Mi a Biztos Kezdet Gyerekház? http://www.biztoskezdet.hu/site/doc/section/10/id/56 (Látogatva: 2011. 02. 08.) 31. Szent Vince Római Katolikus Óvoda bemutatkozása. http://www.minalunk.hu/Budaors/ hirek/568/205/Szent_Vince_Romai_Katolikus_Ovoda (Látogatva: 2011. 02. 10.) 32. Tájékoztató a Biztos Kezdet Program – Partneri együttműködésben a gyerekekért című továbbképzési program akkreditációjáról. http://www.biztoskezdet.hu/site/article/section/93/id/110 (Látogatva: 2011. 02. 14.)

37

ÁTMENE TEK

Mellékletek 1. Kérdőív óvodapedagógusoknak 1. A településen élő hátrányos helyzetű gyermekek száma: ________ 2. Az óvodába járó gyermekek közül mennyi a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű? Összes gyermek száma: ______ Ebből a hátrányos helyzetű gyermekek száma: ______ Ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: _______ 3. Mely szolgáltatásokat veheti igénybe az intézménybe járó gyermek? Kérem, karikázással jelölje! a)

Alapfokú művészetoktatás

b)

Gyógypedagógiai tanácsadás

c)

Korai fejlesztés és gondozás

d)

Fejlesztő felkészítés

e)

Nevelési tanácsadás

f)

Logopédiai ellátás

g)

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h)

Gyógytestnevelés

i)

Gyermekjóléti szolgáltatás

j)

Bölcsőde

k)

Családi napközi

l)

Iskolai napközi

m)

Házi gyermekfelügyelet

n)

Családok átmeneti otthona

o)

Gyermekek átmeneti otthona

p)

„Helyettes szülő” ellátási forma

4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon részt vett-e az intézmény? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)

Települési kezdeményezés

e)

Egyéb:

5. Igénybe veszi az Integrációs Óvodai Program működtetéséhez az IPR normatíva támogatást? igen nem

38

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


6. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi szervezetekkel, szolgáltatókkal! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

Szülői házzal

2.

Kisebbségi önkormányzattal

3.

Civil szervezetekkel

4.

Védőnői hálózattal

5.

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

6.

Szakmai és szakszolgálattal

7.

Gyermekorvossal

8.

Egyházakkal

7. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra, egyéni beszélgetés

4.

hospitálás

5.

jó gyakorlat megismerése, adaptálása

6.

kerekasztal

7.


8.

közös projekt

9.

közös rendezvények

10. műhelymunka 11.

nyílt nap

12. szülői értekezlet 13. szűrő vizsgálatok 8. Ismeri-e a Szolgáltatói kosárban (www.szolgaltatoikosar.hu) szereplő jó gyakorlatokat? igen nem 9. Részt vettek-e az intézmény dolgozói együttnevelést támogató képzéseken? igen nem 10. Rendelkezik-e az intézmény saját jó gyakorlattal? igen

nem

11. Adaptáltak-e jó gyakorlatot? igen

nem

39

ÁTMENE TEK

12. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri! a)

Biztos Kezdet Óvodai Program

b)

Biztos Kezdet Gyerekházak

c)

IPR

d)

BGR

13. Van-e kapcsolata Biztos Kezdet Gyerekházzal a településen vagy annak közelében? igen nem 14. Értékelje 1–10-ig az intézménye nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 15. Munkájához van-e elegendő helyiség az intézményben? igen nem 16. Van-e internetelérési lehetőség az óvodában? igen

nem

17. Rendelkezik-e a jogszabályban meghatározott szakemberekkel az intézmény a feladat ellátásához? igen nem 18. Az alábbiak közül mely szakember segíti a nevelő, fejlesztő munkát? Karikázza be a megfelelő betűjelet! a)

Családgondozó

b)

Fejlesztőpedagógus

c)

Gondozónő

d)

Gyermekjóléti szakember

e)

Gyógypedagógiai asszisztens

f)

Gyógypedagógus

g)

Gyógytestnevelő

h)

Konduktor

i)

Logopédus

j)

Pedagógiai asszisztens

k)

Pszichológus

l)

Szociális munkás

m)

Védőnő

40

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


19. Milyen speciális képzettséggel rendelkeznek a hátránykiküszöbölés komplex kezelésére? Kérem, karikázással jelölje! a)

beszéd- és nyelvművelés

b)

differenciálás

c)

óvoda–iskola átmenet

d)

drámapedagógia

e)

fejlesztő pedagógia

f)

gyógytestnevelés, mozgásterápia

g)

projekt

h)

kooperatív

20. Tudja-e biztosítani a település valamennyi 3 éves gyermek számára az óvodáztatást? igen nem 21. Van-e az intézménynek beóvodázási programja? igen

nem

22. A hátrányos helyzetű gyermekek bekerülnek-e három éves korban az óvodába? igen nem 23. Járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyermekek? igen részben nem 24. Az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek általában hány évet vették igénybe az óvodai fejlesztést? 1 évet 2 évet 3 évet 4 évet 5 évet 25. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekházból jött gyermekek esetében jellemzőek! a)

a gyermek kommunikációs képességei jók

b)

a szülők aktívabban vesznek részt az óvodai programokban

c)

egészségesebb életkörülmények között élnek

d)

rendszeresen jár óvodába a gyermek

e)

a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete közelít

41

ÁTMENE TEK

26. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás társaiktól? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

27. Értékelje 1–10-ig a dajka szerepét a hátránykompenzáció eredményességében! (Az 1-es jelöli a legkevésbé fontosat, a 10-es a leginkább fontosat.) Értékelés 1.


2.

kommunikációs képesség

3.

személyi higiéné

4.


5.

társas viselkedés

28. Az óvoda megkezdésekor a gyermekek képesség-készség mérésére milyen mérőeszközt használnak? Kérem, karikázással jelölje! a) DIFER b) Porkolábné -féle c) Kompetencia alapú óvodai programcsomag mérőrendszere d) Saját eszköz használata 29. Hátrányos helyzetű gyermek óvodai fejlesztésére hány óra biztosított az intézményében? a. szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hét b. óvónő által nyújtott differenciálás ________ óra/hét 30. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ Válaszait köszönjük!

42

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


2. Kérdőív szülőknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:

2. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.


2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházakkal

3. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.

nyilvánosság biztosítása

10.

szakmai előadás

11.

egyéb:

4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem

43

ÁTMENE TEK

6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a) Biztos Kezdet Óvodai Program b) Biztos Kezdet Gyermekházak c) IPR d) BGR e) Egyéb: 7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést Ön és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)

anyagi forrás biztosítása

b)

előadó biztosítása programokhoz

c)

eszközök biztosítása

d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:

9. Az Ön ismerete szerint járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyerekek? igen nem 10. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti az Önnel való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1-10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

44

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


3. Kérdőív szakembereknek 1. Mely szolgáltatásokkal járul hozzá a település óvodájában nevelt gyermekek hátránykompenzációjához? Kérem, karikázással jelölje! a)

Alapfokú művészetoktatás

b)

Gyógypedagógiai tanácsadás

c)

Korai fejlesztés és gondozás

d)

Fejlesztő felkészítés

e)

Nevelési tanácsadás

f)

Logopédiai ellátás

g)

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h)

Gyógytestnevelés

i)

Gyermekjóléti szolgáltatás

j)

Bölcsőde

k)

Családi napközi

l)

Iskolai napközi

m)

Házi gyermekfelügyelet

n)

Családok átmeneti otthona

o)

Gyermekek átmeneti otthona

p)

"Helyettes szülő" ellátási forma

2. Véleménye szerint megfelelő-e a szakemberellátás a hátrányos helyzetű óvodás gyermekek számára? igen nem 3. Tapasztalja-e valamilyen szolgáltatás hiányát a településen? igen nem 4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon vettek-e részt? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:

5. Van-e együttműködési megállapodása az óvodával? igen

nem

45

ÁTMENE TEK

6. Értékelje 1–10-ig a jelenleg működő ellátórendszer által nyújtott szolgáltatás minőségét! (Az 1-es a leggyengébb, a 10-es a legkiválóbb minőséget jelöli.) __________ 7. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.


2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


8. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

előadás tartása

2.

esetmegbeszélés

3.

értekezlet

4.

fogadóóra, egyéni beszélgetés

5.

hospitálás

6.

jó gyakorlat megismerése, adaptálása

7.

kerekasztal

8.


9.

közös projekt

10. közös rendezvények 11. műhelymunka 12. nyílt nap 13. szülői értekezlet 14. szűrő vizsgálatok 9. Részt vettek-e az együttnevelést támogató képzéseken? igen nem 10. Együttműködött-e jó gyakorlat adaptálásában? igen nem

46

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


11. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri! a)


b)

Biztos Kezdet Gyerekházak

c)

IPR

d)

BGR

12. Értékelje 1–10-ig az óvodai fejlesztő munkájához szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 13. Munkájához elegendő helyiség áll rendelkezésre az óvodában? igen nem 14. Milyen területen segíti Ön az óvoda nevelő, fejlesztő tevékenységét? Kérem, karikázással jelölje! a)

egyéni fejlesztés

b)

fejlesztések

c)

mentorálás

d)

mérés, fejlesztő értékelés

e)

műhelymunka

f)

nevelési értekezlet

g)

pedagógiai tájékoztatás

h)

szupervízió

i)

szülői fogadóóra

j)

tanácsadás

k)

tanácsadás a pedagógusnak

l)

tehetséggondozás

m) terápiák n)

egyéb:

15. Az ön munkája segíti-e valamilyen formában a három éves hátrányos helyzetű gyermekek bekerülését az óvodába? igen nem 16. Ismeri-e a Biztos Kezdet Gyerekház programot? igen nem

47

ÁTMENE TEK

17. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekház programban részt vett gyermekek esetében jellemzőek! a)

a gyermek kommunikációs képességei jók

b)

aktívabban részt vesz az óvodai programokban

c)

egészségesebb életkörülmények között él

d) rendszeresen jár óvodába a gyermek e)

a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete közelít

18. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

19. Végez-e méréseket az óvodában? igen nem 20. Milyen gyakorisággal mér az óvodában? havonta évente többször

évente

21. Hátrányos helyzetű gyermek fejlesztésére hány óra biztosított? szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hét 22. Elegendőnek ítéli a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére biztosított óra mennyiségét? igen nem 23. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 24. Tapasztalata szerint az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek hány évig jártak óvodába? 1 évig 2 évig 3 évig 4 évig 5 évig

Válaszait köszönjük!

48

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


4. Kérdőív civil szervezeteknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:



2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházakkal


esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.


10. szakmai előadás 11. egyéb: 4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem

49

ÁTMENE TEK

6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a) Biztos Kezdet Óvodai Program b) Biztos Kezdet Gyermekházak c) IPR d) BGR e) Egyéb: 7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön civil szervezete és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:



b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti a civil szervezetekkel való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

50

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


5. Kérdőív egyházi képviseleteknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d) Települési kezdeményezés e)

Egyéb:



2.


3.

Gyermekorvossal

4.

Kisebbségi őnkormányzattal

5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházak


esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.


10. szakmai előadás 11. egyéb: 4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem

51

ÁTMENE TEK

6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a)


b)

Biztos Kezdet Gyermekházak

c)

IPR

d) BGR e)

Egyéb:

7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön egyháza és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:



b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti az egyházzal való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 6. kötet

Recommend Documents