Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 10. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 10. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 10. kötet A Biztos Kezdet Óvodai Program

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette: Marksteinné Molnár Julianna Szerkesztette: Labáth Ferencné

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail: [email protected] internet: www.educatio.hu

TARTALOM Bevezető 7 Bevezetés 9 10. A Biztos Kezdet Óvodai Program 11 10.1 Előzmények 11 10.2 Törvényi háttér 12 10.3 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek helyzetképe, helyzetelemzése, értékelése 14 10.3.1 Helyzetelemzés 14 10.3.2 Helyzetértékelés 18 10.4 Minőségirányítási szempontjainak kialakítása 19 10.4.1 Külső minőségbiztosítás 19 10.4.2 Belső minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok szabályozása 20 10.5 Felhasznált irodalom 21 Mellékletek 23

7

A BIZTOS KEZDET ÓVODAI PROGRAM

Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt 1. számú „Fejlesztéskoordinációs hálózat, horizontális együttműködések kiépülésének ösztönzése, támogatása” pillérének része. A TÁMOP-3.1.1 program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségügyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott – alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális területeken jelentkező – hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együttműködéssel az óvoda–iskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és különbségek minimalizálása valósul meg. Örömünkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belül megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjük. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről.

Milánkovics Ibolya TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda irodavezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Labáth Ferencné TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda óvodai csoport szakmai vezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Schanda Tamás János TÁMOP-3.1.1 Közoktatási Osztály osztályvezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.


9

Bevezetés „A nevelés teremti az embert és az ember a hazát.” (Brunszvik Teréz) Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg – tanulmánykötetünk jelmondatául választott – fenti gondolatát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon – óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és nem utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt. A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek nem csak témaválasztása fontos és időszerű, hanem az egyes témák bemutatása is szakszerű és igen alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait. Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről végzett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő nemzedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai segítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituációba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad. Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a figyelmes olvasónak feltűnhet egy-egy grafikon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögéből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatók ezek a szakirodalmak. A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket. Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató Okker Zrt.


11

10. A Biztos Kezdet Óvodai Program 10.1 Előzmények A korai életszakaszban történtek alapvetően meghatározzák a gyermekek későbbi életkilátásait, iskolai sikerességét. A hátrányok csökkentésére irányuló beavatkozást minél korábbi életszakaszban kell megtenni a társadalmi leszakadási folyamat kialakulásának megelőzése érdekében. A gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani az Egyesült Királyságban 1999-ben indult Sure Start (Biztos Kezdet) program, amely 2003-ban került bemutatásra Magyarországon. Ezt követően a megalakult munkacsoport vezetésével különböző településeken megkezdődött a Biztos Kezdet modellkísérleti program. A Biztos Kezdet Óvodai Program kiépítésének közvetlen előzménye a TÁMOP-5.2.1 program alapján kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak, amelyek mellé pilot program keretében kiválasztásra kerültek a közoktatás rendszerén belül a Biztos Kezdet Gyerekházak munkájára alapozó óvodák, valamint öt kontrollóvoda is. A Biztos Kezdet Óvodai Program az együttnevelési stratégiák kialakítását, megvalósítását tűzte ki célul a gyermekesélyek növelése és a hátrányok halmozódásának, állandósulásának megelőzése érdekében. A „Legyen jobb a gyermeknek” Nemzeti Stratégia 2007–2032 tárgyú 47/2007. (V. 31.) OGY határozatot az Országgyűlés 2007-ben fogadta el, és ebben a hatékony beavatkozás sürgető szükségessége fogalmazódott meg. Az Európai Unió tagországainak gyermekszegénységre vonatkozó összehasonlító adataiból megállapítható, hogy az EU-ban használt szegénységi küszöb mérése alapján Magyarország a 27 tagország közül a huszonharmadik volt 2008-ban. A „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2009. évi jelentésében Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes a tapasztalatokat összefoglalva megállapította, hogy Magyarországon a gyermekszegénység sajátos formában jelenik meg. „Az eltartott gyerekek száma valószínűsíti ugyan a szegénységet, de ennél is fontosabb a szülők, az eltartók, a háztartásfők iskolázottsági szintje, ami döntően meghatározza munkaerő-piaci pozíciójukat és így a háztartás tagjainak megélhetését. Az eltartott gyerekek száma tehát erőteljesen növeli ugyan a szegénységi kockázatot, de ez inkább közvetve, az eltartók iskolázottsági szintjén keresztül érvényesül. A magasan iskolázott háztartásfők esetén a háztartásaikban élő gyerekek szegénységi kockázata minimális, még akkor is, ha nagycsaládról van szó. A magas gyermekszám, a községi lakóhely, valamint a háztartásfő alacsony iskolázottsága döntően befolyásolják a szegénységi kockázatot.”1 Az alacsony státuszú társadalmi csoportok, a szegény, iskolázatlan, állástalan szülők gyermekeinek hátránya dominánsan megjelenik a beiskolázás szakaszában, amennyiben az óvodai nevelés során az eltérő sajátosságaikat figyelmen kívül hagyva, nem megfelelő módon kezelve lényegesen elmaradnak a ked1 Gyerekesélyek Magyarországon. A „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2009. évi jelentése. Vál. és szerk.: Ferge Zsuzsa–Darvas Ágnes. Bp., „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága, 2010. http://www.gyerekmonitor.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&dodownlo=1:gyerekeselyekmagyarorszagon-2009&id=4:jelentesek&Itemid=5 (Látogatva: 2011. 02. 04.) 126.

12

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

vezőbb helyzetben lévő társaiktól. A család szociális hátránya miatt a gyermek tanulási problémáinak várható gyakorisága közötti összefüggés világszerte megfigyelhető jelenség, és ez a szegénység generációk közötti továbbörökítésének domináns faktora. A Biztos Kezdet Óvodai Programban résztvevő pilot intézmények a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánják visszaszorítani azzal, hogy egyrészt összehangolják a helyben meglévő, 3–7 éves korosztályhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, beillesztik azokat a helyben elérhető ellátások rendszerébe, másrészt olyan helyi közösségeket építenek, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez. Az integráció, a differenciálás, a kooperáció, az interdiszciplinitás, a szervezetekre való irányultság szerinti rendszerbe szervezés, az együttnevelési stratégiák kialakítása a Biztos Kezdet Óvodai Program célkitűzése. Célja: – az óvodáskorú gyermekek optimális fejlődésének elősegítése, a hátrányaik miatt szükséges kompenzáció előmozdítása; – az együttnevelési formák kialakítása; – a szülőkkel való együttműködéssel a helyi erőforrások kiaknázása, támogatása; – partneri kapcsolatok építése a szülőkkel, a szociális, egészségügyi, oktatási, civil és egyházi képviseletekkel; – a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk segítése a program részét képező, kifejlesztett tartalmi elemekkel; – a szolgáltatást nyújtó szakemberek, intézmények együttműködésének fejlesztése, hálózatépítés; – a közösségi részvétel, a helyi közösségek erősítése a helyi jó gyakorlatok megismerésével, alkalmazásával.

10.2 Törvényi háttér A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról megfogalmazza, hogy a gyermekek alapvető joga, hogy egyenlő, elérhető segítséget kapjanak fejlődésükhöz. A közoktatási intézmények, a gyermekek ellátását biztosító szervezetek feladata, hogy a jogszabályban megfogalmazottak szellemében a gyermekek életkoruknak és egyéni szükségleteiknek megfelelő ellátást igénybe tudják venni. A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. fejezete meghatározza a tanulói jogokat és kötelességeket. A közoktatási törvény 10. § (2) bekezdése a „gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani” meghatározásával az egyenlő bánásmód elvére világít rá. A (3) bekezdésben megfogalmazza a gyermek jogait a megfelelő nevelésre: „képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon”. A közoktatási törvény 24. paragrafusa az óvoda feladatait határozza meg. A (2) bekezdésben szerepel egyfelől az, hogy „az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is”, másrészről pedig a (3) bekezdésben kötelezi a gyermeket az óvodai nevelésben való részvételre: „abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.” A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben elfogadottak, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény, valamint az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról határozza meg azokat a jogszabályi kereteket,


13

amelyeket figyelembe véve juttathatjuk érvényre a gyermekek mindenekfelett álló érdekét. Alapvetésként jelenik meg a szakemberek, intézmények, szülők együttműködése a fenti jogszabályokban. A gyermekek ellátását végző együttműködő intézmények, szakemberek áttekintése abból a szempontból, hogy a gyermekszegénység csökkentését mennyire szolgálhatják: • Védőnő minden családhoz eljut és minden családdal hosszabb-rövidebb ideig kapcsolatot tart. A védőnői munkát szabályozza az 5/1995. (II. 8.) NM rendelet, a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet, az iskola-egészségügyi szolgálat tevékenységét a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet. A területi védőnő feladata a várandós anyák, a 0–3 éves és a 3–6 éves korú, közösségbe nem járó gyermekek szükség szerinti egészségügyi gondozása, illetve a rendeletben előírtak szerint a gyermek fejlődésének otthoni (családban történő) ellenőrzése. Tevékenységében megjelenik a segítés és az ellenőrzés szerepe. Az iskola-egészségügyi szolgálat részeként a védőnő az oktatási intézményben végzi a tevékenységét, ahol döntően a gyermekekkel kerül kapcsolatba. • A gyermekvédelem területét az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szabályozza. A törvény a gyermekjóléti szolgáltatás feladatává teszi többek között a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetését (39. § (3) a), valamint a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladata ellátásának segítését (40. § (2) e) írja le. • Gyermekjóléti szolgálat létrehozását és működését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 39. paragrafusa szabályozza. Feladata a gyermek testi és lelki egészségének, családban való nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztetettség megszüntetése az egész gyermekpopulációra kiterjedően, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű gyermekekre. • A családsegítő szolgálatok létrehozását, működtetését az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szabályozza. • A szak- és szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények, szakemberek feladatait és működését, az integrált oktatásban résztvevő, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítését a befogadó intézményekben a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet szabályozza. • A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, amelynek figyelembe vételével kell tervezni a nevelési környezet kialakítását, a tárgyi és személyi feltételek meglétét, biztosítani a nevelési célok megvalósítását. Az óvodák a helyi óvodai nevelési programjukat a 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelően készítik el és alkalmazzák azt a mindennapi gyakorlatukban. Az alapprogram bevezető szakaszának 1. pontjában leszögezi: „a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.” Megfogalmazza, hogy az „óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával”.2 2 A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. I. Bevezető fejezet első bekezdésében találhatóak az idézett szövegrészek. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 03.)

14

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


10.3 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek helyzetképe, helyzetelemzése, értékelése A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek helyzetképének feltárására, helyzetelemzésére, értékelésére kutatási program készült. A kutatás során feltérképezésre került a fejlesztésekben részt vett intézmények óvodapedagógusainak, segítő szakembereinek, a civil szervezeteknek, egyházaknak, szülőknek a véleménye az inkluzív pedagógia megvalósíthatóságáról, a jelenlegi helyzetről. 10.3.1 Helyzetelemzés 10.3.1.1 A programban részt vevő óvodák gyermeklétszáma

A programban résztvevő óvodák gyermeklétszámai

2 500 fő

2 450 fő

2 000 fő 1 500 fő

1 560 fő

1 000 fő

Összes gyerek száma

HH gyerekek száma

A programban részt vevő óvodák gyermeklétszáma 2450 fő, amelyből a hátrányos helyzetű gyermekek száma 1560 fő, amely meghaladja a 63%-ot. A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő óvodák Magyarország különböző településein találhatóak, a Biztos Kezdet Gyerekházak vonzáskörzetében. Túlnyomó többségükre jellemző, hogy az intézményben magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Kiemelkedően magasnak mondható a hátrányos helyzetű gyermekek száma az összes gyermek számához viszonyítva a gilvánfai, a katymári, a törökszentmiklósi, a zsadányi, a pusztadobosi, a nyírvarsányi óvodákban. Alacsony számban vannak jelen az abai, a mórahalmi, az ópályi óvodákban. Biztos Kezdet Óvodai Programban résztvevő óvodák gyermeklétszámai Összes gyerek száma

HH gyerekek száma

300 fő 250 fő 200 fő 150 fő 100 fő 50 fő

Szakoly

Törökszentmiklós -Napraforgó Törökszentmiklós -Aranykapu Zsadány

Sátoraljaújhely

Porcsalma

Pusztadobos

Pécs-Keleti

Pécs-Óvoda

Ópályi

Pécs-Frankel

Nyírmada

Nyírvasvári

Katymár

Mórahalom

Gilvánfa

Hernádnémeti

Dombrád

Dorogháza

Budapest

Dencsháza

Aba

Bogádmindszent

0 fő

15


A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő óvodákba járó gyermekek egy része Biztos Kezdet Gyerekházból jött. A 0–3 éves gyermekek számára biztosított napközbeni ellátás, bölcsőde, fejlesztő központ a hátrányos helyzetűek számára többségében nem érhető el, ugyanakkor iskolázottsági, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetük miatt nekik lenne a legnagyobb szükségük a fokozott segítségre. Az óvodapedagógusok és a fejlesztésben részt vevő szakemberek véleményét megkérdezve öt területen vizsgáltuk a Biztos Kezdet Gyerekházból jött gyermekek jellemzőit: • a gyermekek kommunikációs képességei; • a szülők aktivitása az óvodai programokban való részvétel során; • egészségesebb életkörülmények között élnek-e a gyermekek; • a gyermekek rendszeresen járnak-e az óvodába; • közelít-e egymáshoz a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete. Érdekes megfigyelni, hogy az óvodapedagógus és a megkérdezett szakember vélekedése milyen mértékű eltérést mutat. A legnagyobb eltérés a szülők aktivitásának megítélése tekintetében jelentkezik: a szakemberek szerint 72%, míg az óvodapedagógusok szerint 37%. A gyermekek rendszeresen járnak óvodába a szakemberek (65%) és az óvodapedagógusok (70%) szerint. Sarkalatos kérdés, hogy közelítsen egymáshoz a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete (szakemberek 71%-a és óvodapedagógusok 56%-a). „A gyermekek kommunikációs készségei jók” kijelentéssel a szakemberek 48%-a és az óvodapedagógusok 44%-a ért egyet. Az egészséges életkörülmények tekintetében a helyzet meglehetősen rossznak mondható, mindössze a szakemberek 33%-a és az óvodapedagógusok 11%-a szerint élnek egészségesebb életkörülmények között a gyermekek. 10.3.1.2 Szolgáltatások igénybevétele A Biztos Kezdet Óvodai Program épít a helyben megtalálható szolgáltatások, szakemberek, szervezetek együttműködésére. A hátrányok csökkentése érdekében minden lehetséges ellátást helyben szükséges nyújtani. S z olg áltatás ok ig ény bev étele 0%

10%

20%

30%

K orai fejles z tés és gondoz ás

0% 36% 93%

Gyermekjóléti s z olgálat

11%

Bölc s őde

4% 4% 0% 7%

C s aládok átmeneti otthona

"Helyettes s z ülő" ellátás i forma

90% 100%

100%

Gyógytes tnevelés

Gyermekek átmeneti otthona

80%

93%

L ogopédiai ellátás

Ház i gyermekfelügyelet

70%

89%

Fejles z tő felkés z ítés

Is kolai napköz i

60%

39%

Nevelés i tanác s adás

C s aládi napköz i

50%

43%

Gyógypedagógiai tanác s adás

Továbbtanulás i, pályaválas z tás i tanác s adás

40%

21%

A lapfokú művés z etoktatás

0% 4%

16

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


Valamennyi megkérdezett, azaz 100% jelezte a nevelési tanácsadás igénybevételét. A gyermekjóléti szolgálat és a logopédiai ellátás egyaránt 93%-ban jelent meg. A fejlesztő felkészítés 89%-ban, a gyógypedagógiai tanácsadás 43%-ban, a korai fejlesztés és gondozás 39%-ban igénybe vett szolgáltatás, ami arra világít rá, hogy jelentős számban vannak jelen sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodákban. A gyógytestnevelés, illetve a különböző mozgásterápiák igénybevétele 36%-os. Alapfokú művészetoktatás is megjelenik 21%-ban, ami megjeleníti a különleges gondozási igényű gyermekek körében a tehetség gondozásának fontos feladatát. A szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó egyéb szolgáltatások csekély mértékben jelennek meg: a bölcsőde 11%-ban, a családok átmeneti otthona 7%-ban, a családi napközi és az iskolai napközi, a helyettes szülő ellátási forma 4%-ban igénybe vett szolgáltatás, amelyek specialitásuknál fogva nem minden településen vannak jelen. Megállapítható, hogy a gyermekek átmeneti otthona szolgáltatást és a házi gyermekfelügyeletet senki sem veszi igénybe. 10.3.1.3 A programban résztvevő óvodák tárgyi és személyi feltételei A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő óvodák a működésükhöz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel véleményük szerint nem megfelelő mértékben rendelkeznek. A tárgyi feltételek tekintetében 78%-ban vélekednek úgy, hogy azok megfelelőek. Az internet elérésének lehetősége 86%-ban biztosított. A legnagyobb gond az elegendő helyiségek számával van, ami megjelenhet a fejlesztésre használt helyiségek hiányában, illetve a magas csoportlétszámokban. A szakember-ellátottság tekintetében 79% jelenik meg. A prog ramban rés z tv ev ő óv odák ellátotts ág a 90% 80% 70%

86% 79%

78%

60% 50%

46%

40% 30%

Tárgyi feltételek

E legendő helyis ég

Internetelérés i lehetős ég

S z akemberellátotts ág

A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő intézményekre jellemző, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését a képzési kötelezettségnek megfelelő végzettségű óvodapedagógusokkal látják el. A gyermekesélyt biztosító integrált nevelésre való felkészültségük eltérő mértékű. Az óvoda–iskola átmenet, valamint a fejlesztőpedagógia speciális képzettséggel az óvodapedagógusok 68%-a rendelkezik. Az óvodapedagógusok 46%-a a differenciálás, 32%-a a projektpedagógia és a kooperatív technikák, 25%-a a drámapedagógia módszerét sajátította el. Mozgásterápia, illetve gyógytestnevelés terén 21%, a beszédés nyelvművelés esetében 11% speciális képzettségű óvodapedagógus található a vizsgált intézményekben. Az integrációra felkészítő képzéseken részt vettek az óvodapedagógusok, de ez nem mondható általános, mindenkire kiterjedő mértékűnek. Az inkluzív szemlélet megteremtése érdekében fontos a felkészítéseken, a továbbképzésen való rendszeres részvétel.

17


10.3.1.4 Együttműködések A Biztos Kezdet Óvodai Program fontos célkitűzésének tartja a helyi közösségek bevonását, az együttműködések kiépítését a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik érdekében. Az intézmények túlnyomó többségében (77%) a civil szervezetek együttműködése eszközök biztosításának formájában jelentkezett. Gyakori az anyagi forrás biztosítása (38%), az előadó biztosítása különféle programokhoz, illetve szakmai támogatás az intézmény részére (23%). Civil szervezetek együttműködési formái 80%

77%

70% 60% 50% 40%

38%

30%

23%

23%

20% 10% 0%

anyagi forrás biztosítása

előadó biztosítása eszközök biztosítása szakmai támogatás programokhoz

Az intézmények pályázati forrásokból bővítették a meglévő lehetőségeiket; a tárgyi feltételeket a szakemberek 82%-ban minősítették megfelelőnek. Az esélyegyenlőségi pályázatokon – HEFOP, TÁMOP, IPR – többségében részt vettek, mindössze 9%-uk nem pályázott. 10.3.1.5 Együttműködések, az együttműködési formák eredményessége A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő intézmények jellemzően széles körű együttműködéseket építettek ki a helyben megtalálható szak- és szakmai szolgálatokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal, a szolgáltatásokat igénybe vevő szülőkkel, valamint társintézményekkel. Valamennyi megkérdezett elsőként a védőnői hálózatot emeli ki, majd a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot, a gyermekorvost, illetve a szakmai szolgálatot említi. Az egyházak, óvodák, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok szintén hatékony együttműködő partnerek. Együttműködési formák eredményessége a szülők részéről

77%

50%

56%

57%

67%

69%

60%

72%

70%

69%

80%

73%

89%

90%

33%

40% 30% 20%

szakmai előadás

nyílt nap

nyilvánosság biztosítása

műhelymunka

közös rendezvény

közös családlátogatás

kerekasztal

fogadóóra

értekezlet

0%

esetmegbeszélés

10%

18

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


Az együttműködés eredményességét tekintve – valamennyi megkérdezett véleményét figyelembe véve – nagy eltérést tapasztalhatunk a műhelymunka, a kerekasztal-beszélgetés és a fogadóóra megítélésében. Megállapítható, hogy az óvodapedagógusok, a szakemberek, a szülők, az egyházak képviselői, a civil szervezetek egyaránt az esetmegbeszélést és a közös projektet tartják a leghatékonyabb együttműködési formának. A szülőkkel kialakított együttműködési formák közül a legeredményesebbnek a közös rendezvény bizonyult (89%). Fontosnak tartották a nyilvánosság biztosítását (77%) és a nyílt napokat is (73%). Legkevésbé tartották hatékonynak a kerekasztal-beszélgetést (33%) és a szakmai előadást, valamint a műhelymunkát.

10.3.1.6 Iskolaérettség A gyermekek rendszeres óvodába járása, a szülői ház és az óvoda nevelési elveinek egymáshoz való közelítése alapvető célkitűzése a Biztos Kezdet Óvodai Programnak. A hátrányos helyzetű, iskolaérettséget elért gyermekek jellemzően (75%) négy éven át vették igénybe az óvodai fejlesztést, a három éven keresztül óvodai fejlesztésben részesülő gyermekek körében ez mindössze 43% volt. A hátrányos helyzetű gyermekek 7%-a részesült két évig óvodai fejlesztésben. A hátrányos helyzetű gyermekek túlnyomó többsége négy évig igényelte az óvodai fejlesztést, amely időtartam a hátránykompenzálás szempontjából a legeredményesebbnek bizonyult. 10.3.2 Helyzetértékelés Kutatási tervünk hipotézisei a kisgyermekek iskoláskorba lépésének esélyegyenlőségével összefüggő legfontosabb tendenciákra irányultak. I. Kutatásunk alapfeltételezése volt, hogy a jelenleg működő ellátórendszer nem képes az esélyegyenlőséget biztosítani. Igen jelentős különbségek vannak az egyes településeken az integráció keretében megvalósuló szolgáltatások minőségében, amelyet a szolgáltatások helyzetének vizsgálata alátámaszt. II. Feltételeztük, hogy az együttműködés hiánya akadályozza az eredményességet. Előfeltevésünk szerint ezek az együttműködések gyakran formálisak. Az együttműködés eredményességének értékelése ezt az előfeltevést alátámasztja.


19

III. Vélelmeztük, hogy nem eléggé ismertek a „jó gyakorlatok” és a modellkísérleti programok. Mindemellett nem egyértelmű az integráció, inklúzió elméleti alapvetése és fogalmának használata. A kutatásunk alapján megállapítható, hogy a modellkísérleti programok csak részben ismertek. IV. Úgy gondoltuk, hogy a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein fenntartási problémák, szakemberhiány miatt nem érhető el a szükséges ellátások mindegyike. Egyértelművé vált, hogy hiányosak a szakmai kompetenciák a hátrányok kiküszöbölésének komplex kezelését illetően. V. Feltételeztük, hogy az időben megkezdett óvodába járás hátránykompenzációs hatású. Vélelmeztük, hogy minél korábban kezd a kisgyermek óvodába járni, annál jobbak az iskolába lépési kondíciói. A kutatás alátámasztja ezen állításunkat, az időben megkezdett óvodába járás hátránykompenzáló hatása szignifi kánsan megjelenik. VI. Feltételeztük, hogy a rendszeres óvodába járás hátránykompenzációs hatású, és hogy ennek hiányában a várt hátránykompenzációs eredmények elmaradnak. A kutatás alátámasztja a rendszeres óvodába járás elmaradása esetén a hátránykompenzáló hatás eredményének csökkenését. VII. Előzetes tapasztalataink alapján úgy véltük, hogy a minél korábban megkezdett óvodai fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisgyermekek eséllyel kezdhessék meg az iskolai éveket. Valójában már az iskolaérettség elérésére is hatással van az időben megkezdett fejlesztés. Kutatásunk alapján megállapítható, hogy a kisgyermekek esélye megnő a minél korábban kezdett fejlesztéssel, amelynek segítségével a hátrányos helyzetű kisgyermekek iskolaéretté válnak.

10.4 Minőségirányítási szempontjainak kialakítása Az elvégzett kutatás tapasztalatai alapján a minőségirányítás szempontjainak kialakítása szükséges a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő intézmények fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. A minőségirányítási szempontoknak a külső és a belső minőségbiztosításra, a folyamatok szabályozására egyaránt kell irányulnia. 10.4.1 Külső minőségbiztosítás A Biztos Kezdet Óvodai Programnak való megfelelés a külső minőségbiztosítás legfontosabb célkitűzése, amely a belső minőségirányítási rendszerre támaszkodik. Fontos eleme a célcsoport, továbbá minden érintett szakember, szervezet, egyház azonosítása és a programba való bevonása. A cselekvési terv a feladatok és az intézményi dokumentumok alapján kerül kidolgozásra, a bevont partnerek a tervezett tevékenységeket dokumentálják és értékelik. A fenntartónak (önkormányzat, alapítvány, egyház stb.) stratégiai szerepe van, ki kell nyilvánítania elkötelezettségét a program megvalósítása iránt. A Biztos Kezdet Óvodai Program helyi stratégiájában szükséges megfogalmazni a hosszú, a középés a rövid távú céloknak megfeleltethető feladatokat: • a családok erősítése, támogatása; • az egészségkultúra fejlesztése; • a gyermekek fejlődésének elősegítése, vizsgálata; • a szociális, kommunikációs, érzelmi fejlődés támogatása; • az óvoda–iskola átmenet segítése; • horizontális tanulás; • főiskolai hallgatók képzése; • kommunikációs terv.

20

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A külső minőségbiztosítás fontos eleme a jelentések közzététele, az eredmények bemutatása, a nyilvánosság biztosítása. A konkrét eredmények bemutatása intézményi és munkacsoporti szinten javasolt, a munkatervben vállalt feladat tükrében bemutatva a megvalósított tevékenységet, amely megalapozza a következő lépéseket, teendőket. A folyamatszabályozás érdekében javasolt valamennyi munkacsoportnak Intézkedési tervet készíteni a programcélok nyomon követhetősége érdekében. A következő lépés az Intézkedési tervek megvalósítása, majd annak értékelése. Ezt követően történhet meg a szükséges korrekció. A célokat, a feladatokat, a módszereket, az indikátorokat, a megvalósítás időtartamát, határidejét, felelősét, résztvevőit, az érintettek körét, a folyamat értékelési szempontjait minden munkacsoport a saját erőforrásainak figyelembe vételével tudja megtervezni, szem előtt tartva a PDCA ciklus megvalósításának nyomon követhetőségét, illetve a szükséges korrekciók kivitelezhetőségét. 10.4.2 Belső minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamatok szabályozása A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő intézmény a minőségirányítási programjában meghatározza a célkitűzéseit, felvázolja a jövőképét, meghatározza a küldetésnyilatkozatát, amely összhangban áll a Biztos Kezdet Óvodai Programmal. Intézményi önértékelés keretében reális helyzetelemzést készít, amelyben a problémahelyzeteket tárja fel; az Intézkedési tervben a lehetőségek és a veszélyek fi gyelembe vételével a megoldásra fókuszál. Az óvoda képes segítséget nyújtani a környezetében működő intézmények, szervezetek szélesebb körű partnerhálózatának kialakításához, az együttműködések kiépítéséhez, a szervezetek vállalt feladatainak teljesítéséhez. A Biztos Kezdet Óvodai Program belső folyamatainak szabályozása során figyelembe kell venni: • a törvényi megfelelőség biztosítását; • a céloknak való megfeleltetést; • a személyiségi jogok és a kompetenciahatárok tiszteletben tartását; • az inklúzió fejlesztését; • a partnerközpontúság kialakítását; • az együttműködő partnerek teljes körű bevonódását. A helyileg legitim minőségfogalmat minden intézmény saját környezetének, adottságának, küldetésének megfelelően, a partnereivel, a támogató erőforrások lehető legteljesebb együttműködésével tudja kialakítani, a gyermeki sokféleséget figyelembe véve. Az inklúzió fejlesztése csökkenti a kirekesztés veszélyét, az akadályokat valamennyi gyermek számára minimalizálja a különbségek felismerésével és tiszteletben tartásával. Az akadályok csökkentése érdekében a helyi erőforrások, a helyi közösségek támogatása szükséges. Ez lehet a gyermekekben, a szülőkben, az óvoda programjában végbement változás, az intézményekben, szakemberekben és az együttműködő partnerekben felhalmozódott tudás és tapasztalat. A szülőkkel való együttműködés során az óvodapedagógusoknak és szakembereknek elérhetővé kell tenniük magukat a szülők számára, és az egész családot be kell vonniuk az intézmény életébe a közös célok elérése érdekében. A minőségirányítási rendszer kiépítésének területei: • a szervezeti kultúra fejlesztése, a befogadás/elfogadás mint érték hangsúlyozása; • a folyamatos fejlesztéssel és a tudás átadásával dolgozó teamek munkájával a módszertani kultúra fejlesztése, az esélynövelés biztosítása, a pedagógiai többlettámogatások megszervezése, a gyengeségek leküzdése; • folyamatszabályozás, önértékelés PDCA logika érvényesítésével. A Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósításához, a munka tudatos szervezéséhez nélkülözhetetlen a résztvevők folyamatszabályozási képességének kialakítása. Az intézmények munkamegosztása, a lehe-


21

tőségek felismerése és a közös tevékenység során épülő bizalom áthelyezi a hangsúlyt a közös felelősség és a közös cselekvés hatékonyságának felismerésére, a szervezett munka eredményességének bemutatására. A folyamatok szabályozásának képessége a probléma felismerésének, a megoldás közös megtervezésének, megvalósításának, az eredmények értékelésének, esetleges korrekciójának útján csoportmunkában, tematikus munkacsoportokban valósulhat meg. A Biztos Kezdet Óvodai Program feladatainak tervezésére és megvalósítására hozzon létre teameket saját szervezetén belül, külső partnerek bevonásával. A teamek működésének támogatására a tapasztalatok átadásának fórumát, az egymástól való tanulás lehetőségét szükséges biztosítani. A társadalmi párbeszéd aktívabb tervezésénél figyelembe veszi az alacsony jogérvényesítő képességgel rendelkező szülők igényeit, amelyet proaktívan tervez meg. Az óvodapedagógusok és az óvodai dolgozók közösségének teljes körű bevonásával lehet elérni az óvoda vezető szerepét a tevékenységek koordinálásában. Egy erős, együttműködő közösségre építve lehetséges megvalósítani a további helyi segítők és közösségek bevonását. Ezáltal saját szervezeti működésüket, a belső, emberi kapcsolatokra épülő együttműködést hatékonyabbá tehetik, kiegyensúlyozott és ösztönző légkört biztosítva a nevelőtestületben, az intézményben, az együttműködő, segítő munkatársakban és szervezetekben, az egész lakókörnyezetben. A referenciaintézmények kialakításával a cél a fejlesztési eredmények, tapasztalatok átadása, a bevált gyakorlat helyi és országos elterjesztése. A referenciaintézmény az intézményi önértékelésre épül, amelyet külső értékelés erősít meg a referenciaóvodákra jellemző szempontrendszer alapján. A Biztos Kezdet Óvodai Program belső minőségfejlesztésének programelemei részben minden intézményben megtalálhatóak, részben pedig attól eltérő elemeket is tartalmaznak. Az együttműködést szélesebb partneri kör bevonásával valósítja meg az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekek inkluzív nevelésének hatékonyabb megvalósítása érdekében.

10.5 Felhasznált irodalom 1. Dr. Bakonyi Anna: Az óvodák új „feladata” az integráció. In: Óvodai Nevelés, 2005. 4. sz. 112–114. 2. Dr. Bakonyi Anna: Az integráció ürügyén az alternatív pedagógiákról. In: Óvodai Nevelés, 2006. 5. sz. 148–150. 3. Körmöczi Katalin: Pedagógiai eljárások a „másság” elfogadásáért. In: Óvodai Nevelés, 2006. 10. sz. 347–353. 4. Székely Lajos: Az óvoda, mint a „sajátos nevelés” színtere. In: Óvodai Élet, 2006. 2-7., 12–14. 5. Gyakorlati Útmutató. Közoktatási Esélyegyenlőségi Programok tervezéséhez. http://www.okm.gov. hu/letolt/kozokt/01_esely_utmutato_070522.pdf (Látogatva: 2011. 01. 12.) 6. Biztos Kezdet Program stratégiai terv. Stratégiai alapok, célok, kimeneti mutatók. http://www. biztoskezdet.hu/uploads/attachments/BK_strategia_200910.pdf (Látogatva: 2011. 01. 12.) 7. Tausz Katalin: Gyermeki szükségletek. Bp., MTA KTI Gyerekprogram Iroda, 2006. http://www. biztoskezdet.hu/uploads/attachments/tausz_gyermeki_szuksegletek.pdf (Látogatva: 2011. 02. 10.) 8. 47/2007. (V.31.) OGY határozat http://biztoskezdet.hu/uploads/attachments/1195_2009Kormany hatarozat(1).pdf (Látogatva: 2011. 01. 12.) 9. Gyerekesélyek Magyarországon. A „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2009. évi jelentése. Vál. és szerk.: Ferge Zsuzsa–Darvas Ágnes. Bp., „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága, 2010. http://www.gyerekmonitor.hu/index. php?option=com_phocadownload&view=category&dodownlo=1:gyerekeselyek-magyarorszagon2009&id=4:jelentesek&Itemid=5 (Látogatva: 2011. 02. 04.)

22

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


10. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http:// www.egyenlobanasmod.hu/data/Ebktv-070101.pdf (Látogatva: 2011. 02. 03.) 11. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=99300079.TV (Látogatva: 2011. 02. 05.) 12. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV (Látogatva: 2011. 02. 03.) A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 03.)


23

Mellékletek 1. Kérdőív óvodapedagógusoknak 1. A településen élő hátrányos helyzetű gyermekek száma: ________ 2. Az óvodába járó gyermekek közül mennyi a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű? Összes gyermek száma: ______ Ebből a hátrányos helyzetű gyermekek száma: ______ Ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: _______ 3. Mely szolgáltatásokat veheti igénybe az intézménybe járó gyermek? Kérem, karikázással jelölje! a)

Alapfokú művészetoktatás

b)

Gyógypedagógiai tanácsadás

c)

Korai fejlesztés és gondozás

d)

Fejlesztő felkészítés

e)

Nevelési tanácsadás

f)

Logopédiai ellátás

g)

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h)

Gyógytestnevelés

i)

Gyermekjóléti szolgáltatás

j)

Bölcsőde

k)

Családi napközi

l)

Iskolai napközi

m)

Házi gyermekfelügyelet

n)

Családok átmeneti otthona

o)


p)

„Helyettes szülő” ellátási forma

4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon részt vett-e az intézmény? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)

Települési kezdeményezés

e)

Egyéb:

5. Igénybe veszi az Integrációs Óvodai Program működtetéséhez az IPR normatíva támogatást? igen nem

24

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


6. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi szervezetekkel, szolgáltatókkal! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

Szülői házzal

2.

Kisebbségi önkormányzattal

3.

Civil szervezetekkel

4.

Védőnői hálózattal

5.

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

6.

Szakmai és szakszolgálattal

7.

Gyermekorvossal

8.

Egyházakkal

7. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra, egyéni beszélgetés

4.

hospitálás

5.

jó gyakorlat megismerése, adaptálása

6.

kerekasztal

7.


8.

közös projekt

9.

közös rendezvények

10. műhelymunka 11.

nyílt nap

12. szülői értekezlet 13. szűrő vizsgálatok 8. Ismeri-e a Szolgáltatói kosárban (www.szolgaltatoikosar.hu) szereplő jó gyakorlatokat? igen nem 9. Részt vettek-e az intézmény dolgozói együttnevelést támogató képzéseken? igen nem 10. Rendelkezik-e az intézmény saját jó gyakorlattal? igen

nem

11. Adaptáltak-e jó gyakorlatot? igen

nem

25


12. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri! a)

Biztos Kezdet Óvodai Program

b)

Biztos Kezdet Gyerekházak

c)

IPR

d)

BGR

13. Van-e kapcsolata Biztos Kezdet Gyerekházzal a településen vagy annak közelében? igen nem 14. Értékelje 1–10-ig az intézménye nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 15. Munkájához van-e elegendő helyiség az intézményben? igen nem 16. Van-e internetelérési lehetőség az óvodában? igen

nem

17. Rendelkezik-e a jogszabályban meghatározott szakemberekkel az intézmény a feladat ellátásához? igen nem 18. Az alábbiak közül mely szakember segíti a nevelő, fejlesztő munkát? Karikázza be a megfelelő betűjelet! a)

Családgondozó

b)

Fejlesztőpedagógus

c)

Gondozónő

d)

Gyermekjóléti szakember

e)

Gyógypedagógiai asszisztens

f)

Gyógypedagógus

g)

Gyógytestnevelő

h)

Konduktor

i)

Logopédus

j)

Pedagógiai asszisztens

k)

Pszichológus

l)

Szociális munkás

m)

Védőnő

26

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


19. Milyen speciális képzettséggel rendelkeznek a hátránykiküszöbölés komplex kezelésére? Kérem, karikázással jelölje! a)

beszéd- és nyelvművelés

b)

differenciálás

c)

óvoda–iskola átmenet

d)

drámapedagógia

e)

fejlesztő pedagógia

f)

gyógytestnevelés, mozgásterápia

g)

projekt

h)

kooperatív

20. Tudja-e biztosítani a település valamennyi 3 éves gyermek számára az óvodáztatást? igen nem 21. Van-e az intézménynek beóvodázási programja? igen

nem

22. A hátrányos helyzetű gyermekek bekerülnek-e három éves korban az óvodába? igen nem 23. Járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyermekek? igen részben nem 24. Az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek általában hány évet vették igénybe az óvodai fejlesztést? 1 évet 2 évet 3 évet 4 évet 5 évet 25. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekházból jött gyermekek esetében jellemzőek! a)

a gyermek kommunikációs képességei jók

b)

a szülők aktívabban vesznek részt az óvodai programokban

c)

egészségesebb életkörülmények között élnek

d)

rendszeresen jár óvodába a gyermek

e)

a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete közelít

27


26. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás társaiktól? Kérem, karikázással jelölje! a)

együttműködési készség

b)

kognitív képességek

c)

kommunikációs képességek

d)

személyi higiéné

e)

szociális érettség

f)

társas viselkedés

27. Értékelje 1–10-ig a dajka szerepét a hátránykompenzáció eredményességében! (Az 1-es jelöli a legkevésbé fontosat, a 10-es a leginkább fontosat.) Értékelés 1.


2.

kommunikációs képesség

3.

személyi higiéné

4.


5.

társas viselkedés

28. Az óvoda megkezdésekor a gyermekek képesség-készség mérésére milyen mérőeszközt használnak? Kérem, karikázással jelölje! a) DIFER b) Porkolábné -féle c) Kompetencia alapú óvodai programcsomag mérőrendszere d) Saját eszköz használata 29. Hátrányos helyzetű gyermek óvodai fejlesztésére hány óra biztosított az intézményében? a. szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hét b. óvónő által nyújtott differenciálás ________ óra/hét 30. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ Válaszait köszönjük!

28

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


2. Kérdőív szülőknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:

2. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.


2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházakkal

3. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.


10.

szakmai előadás

11.

egyéb:

4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem

29


6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a) Biztos Kezdet Óvodai Program b) Biztos Kezdet Gyermekházak c) IPR d) BGR e) Egyéb: 7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést Ön és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)

előadó biztosítása programokhoz

c)

eszközök biztosítása

d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:

9. Az Ön ismerete szerint járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyerekek? igen nem 10. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti az Önnel való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1-10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

30

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


3. Kérdőív szakembereknek 1. Mely szolgáltatásokkal járul hozzá a település óvodájában nevelt gyermekek hátránykompenzációjához? Kérem, karikázással jelölje! a)

Alapfokú művészetoktatás

b)

Gyógypedagógiai tanácsadás

c)

Korai fejlesztés és gondozás

d)

Fejlesztő felkészítés

e)

Nevelési tanácsadás

f)

Logopédiai ellátás

g)

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h)

Gyógytestnevelés

i)

Gyermekjóléti szolgáltatás

j)

Bölcsőde

k)

Családi napközi

l)

Iskolai napközi

m)

Házi gyermekfelügyelet

n)

Családok átmeneti otthona

o)


p)

"Helyettes szülő" ellátási forma

2. Véleménye szerint megfelelő-e a szakemberellátás a hátrányos helyzetű óvodás gyermekek számára? igen nem 3. Tapasztalja-e valamilyen szolgáltatás hiányát a településen? igen nem 4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon vettek-e részt? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:

5. Van-e együttműködési megállapodása az óvodával? igen

nem

31


6. Értékelje 1–10-ig a jelenleg működő ellátórendszer által nyújtott szolgáltatás minőségét! (Az 1-es a leggyengébb, a 10-es a legkiválóbb minőséget jelöli.) __________ 7. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.


2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


8. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

előadás tartása

2.

esetmegbeszélés

3.

értekezlet

4.

fogadóóra, egyéni beszélgetés

5.

hospitálás

6.

jó gyakorlat megismerése, adaptálása

7.

kerekasztal

8.


9.

közös projekt

10. közös rendezvények 11. műhelymunka 12. nyílt nap 13. szülői értekezlet 14. szűrő vizsgálatok 9. Részt vettek-e az együttnevelést támogató képzéseken? igen nem 10. Együttműködött-e jó gyakorlat adaptálásában? igen nem

32

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


11. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri! a)


b)

Biztos Kezdet Gyerekházak

c)

IPR

d)

BGR

12. Értékelje 1–10-ig az óvodai fejlesztő munkájához szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 13. Munkájához elegendő helyiség áll rendelkezésre az óvodában? igen nem 14. Milyen területen segíti Ön az óvoda nevelő, fejlesztő tevékenységét? Kérem, karikázással jelölje! a)

egyéni fejlesztés

b)

fejlesztések

c)

mentorálás

d)

mérés, fejlesztő értékelés

e)

műhelymunka

f)

nevelési értekezlet

g)

pedagógiai tájékoztatás

h)

szupervízió

i)

szülői fogadóóra

j)

tanácsadás

k)

tanácsadás a pedagógusnak

l)

tehetséggondozás

m) terápiák n)

egyéb:

15. Az ön munkája segíti-e valamilyen formában a három éves hátrányos helyzetű gyermekek bekerülését az óvodába? igen nem 16. Ismeri-e a Biztos Kezdet Gyerekház programot? igen nem

33


17. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekház programban részt vett gyermekek esetében jellemzőek! a)

a gyermek kommunikációs képességei jók

b)

aktívabban részt vesz az óvodai programokban

c)

egészségesebb életkörülmények között él

d) rendszeresen jár óvodába a gyermek e)

a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete közelít

18. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

19. Végez-e méréseket az óvodában? igen nem 20. Milyen gyakorisággal mér az óvodában? havonta évente többször

évente

21. Hátrányos helyzetű gyermek fejlesztésére hány óra biztosított? szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hét 22. Elegendőnek ítéli a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére biztosított óra mennyiségét? igen nem 23. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 24. Tapasztalata szerint az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek hány évig jártak óvodába? 1 évig 2 évig 3 évig 4 évig 5 évig

Válaszait köszönjük!

34

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


4. Kérdőív civil szervezeteknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:



2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházakkal


esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.


10. szakmai előadás 11. egyéb: 4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem

35


6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a) Biztos Kezdet Óvodai Program b) Biztos Kezdet Gyermekházak c) IPR d) BGR e) Egyéb: 7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön civil szervezete és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:



b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti a civil szervezetekkel való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

36

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


5. Kérdőív egyházi képviseleteknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d) Települési kezdeményezés e)

Egyéb:



2.


3.

Gyermekorvossal

4.

Kisebbségi őnkormányzattal

5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházak


esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.


10. szakmai előadás 11. egyéb: 4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem

37


6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a)


b)

Biztos Kezdet Gyermekházak

c)

IPR

d) BGR e)

Egyéb:

7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön egyháza és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:



b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti az egyházzal való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 10. kötet

Recommend Documents