Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 4. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 4. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 4. kötet A Biztos Kezdet Óvodai Program referenciahelyi működési terve – referenciahelyi standardok

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette: Kiss Gabriella Szerkesztette: Labáth Ferencné

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail: [email protected] internet: www.educatio.hu

TARTALOM 1. Bevezető 2. A referenciaintézmények kialakításának indokoltsága 2.1 A referenciahelyi működési terv alapelvei 2.1.1 Általános és közvetlen célok 2.1.1.1 Célcsoportok 2.1.1.2 A referenciahelyi működési terv kidolgozása 3. A közoktatást szolgáló referenciaintézménnyé válás útja 3.1 A referenciaintézmény definíciója 3.2 A referenciaintézmények szerepe 3.3 A referenciaintézménnyé válás standardjai 3.4 Főbb referenciaterületek 3.5 A referenciaintézménnyé válás eljárásrendje 4. Felhasznált irodalom

5 7 7 8 8 9 11 11 12 13 15 15 19

R EF ERENCI A HELY I

MŰKÖDÉSI TERV

–

REF ERENCI A HELY I S TA ND A RD OK

5

1. Bevezető1 Az esélyegyenlőség és esélyteremtés az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek egy olyan irányvonala, mely az óvodai megvalósítást is magában hordozza. Ezt segíti a Biztos Kezdet Óvodai Program, a TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” elnevezésű kiemelt projekt óvodai pilot programja, melynek középpontjában a hátrányos helyzetű gyerekek és szüleik állnak. Ez a program nem elszigetelt innováció, hanem meglévő kutatásokra, fejlesztésekre, programokra épül. Az óvodai pilot programnak vannak kapcsolódási pontjai a Biztos Kezdet Programok, a Biztos Kezdet Gyerekházak, illetve a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia alapvetéseivel és alapelveivel. A Biztos Kezdet Óvodai Program alapja, hogy a TÁMOP 5.2.1 program által kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak mellé kiválasztották a TÁMOP 3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program mint pilot program keretében azokat az óvodákat, amelyek építenek a Biztos Kezdet Gyerekházak munkájára. Ez segíti az óvodapedagógusokat az együttnevelési stratégiák kialakításában, sőt a megvalósításban is elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. Lehetőséget ad arra, hogy az óvodai nevelő és fejlesztő munkában részt vevő gyermekek nagyobb eséllyel kezdhessék el majd az iskolát.2 A már működő Biztos Kezdet Gyerekházak optimális társadalmi környezetet biztosítanak a program megvalósításához, az óvodai pilot program pedig optimális pedagógiai környezetet kíván teremteni, melyben megakadályozható a hátrányos helyzet kialakulása, illetve a hozott hátrányok lehetőség szerint csökkenthetők, megszüntethetők.3Ez volt a központi gondolata az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által 2010. június 28-án megrendezésre került Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferenciának is. Az együttműködés fontos alapja, hogy a kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak mellé kerüljenek a Biztos Kezdet Óvodai Program keretében azon óvodák, amelyek – építve a Biztos Kezdet Gyerekházak munkájára – a közoktatás rendszerén belül az óvodai fejlesztő munka eredményeként teszik lehetővé, hogy minden kisgyerek egyenlő eséllyel kezdhesse el az iskolát. A TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól alapjaiban eltérően a szociális, egészségügyi, oktatásügyi tevékenységeket az óvodai pedagógiai munkán belül kívánja támogatni (például óvodapedagógusok, orvosok, védőnők, felelős fenntartók révén).4 1 Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferencia http://sulinet.hu/php/bikop_konferencia/ (Látogatva: 2011.02.11.) 2 Labáth Ferencné: Az innováció szükségessége, lehetősége az óvodai nevelésben. Kompetencia és esélyegyenlőségi konferencia, ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ, 2009. 11. 06. http://www.educatio.hu/download/november_6_konferencia/Labath_Ferencne_Kompetencia_es_eselyegyenloseg_2009.doc/ (Látogatva: 2011. 01. 11.) 3 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2011. 143. l. 4 Labáth Ferencné: Az innováció szükségessége, lehetősége az óvodai nevelésben. Kompetencia és esélyegyenlőségi konferencia, ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ, 2009. 11. 06. http://www.educatio.hu/download/november_6_konferencia/Labath_Ferencne_Kompetencia_es_eselyegyenloseg_2009.doc/ (Látogatva: 2011. 01. 11.)

6

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

A Biztos Kezdet Óvodai Program esélyt ad a programban részt vevő 3–7 éves korú gyermekek és családjaik számára, hogy segítséget kapjanak a gyermekek életének egy korai időszakában a testi, szellemi és szociális fejlődéshez. A településen elérhető szolgáltatások erőforrásait új rendszerbe szervezi, melynek egyik sajátossága a partnerségben végzett munka lesz.


MŰKÖDÉSI TERV

–


7

2. A referenciaintézmények kialakításának indokoltsága Alapvető joga minden gyermeknek, hogy segítséget kapjon fejlődéséhez, képességei és készségei kibontakoztatásához. Ez legyen egyenlő és elérhető, függetlenül attól, hogy milyen adottságú településen született és az ország melyik részén lakik. Fontos tehát a szolgáltatások olyan szervezése, hogy minden gyermek az életkorának és szükségleteinek leginkább megfelelő, minőségi ellátást kapja, és ehhez egyenlő eséllyel férjen hozzá. A kis létszámú közösségek és a megélhetési gondok teszik ezt a területet speciálissá a program számára. A kialakuló referenciaintézmények sokat segíthetnek egymásnak is saját tapasztalataik átadásával, a „jó gyakorlatok” közreadásával. Ez a program a területen élő valamennyi hátrányos helyzetű család számára nyújt elérhető segítséget gyermekeik fejlesztése, képességeik teljes kibontakoztatása érdekében. A program nem elkülönült ellátásként működik, hanem az óvodákban már érvényben lévő Helyi Óvodai Nevelési Programokhoz kapcsolódik, s a későbbiek folyamán beépül az intézmények programjába. Újszerű e programban, hogy szoros kapcsolatot keres más intézményekkel is, például bölcsődékkel, iskolákkal, civil szervezetekkel. 5 A Biztos Kezdet Óvodai Program esélyteremtő hatása abban rejlik, hogy biztosítja és összehangolja a 3–7 éves korosztály optimális ellátásához szükséges szolgáltatásokat. Egyrészt beilleszti azokat a helyben elérhető óvodai ellátás rendszerébe, másrészt olyan helyi közösséget is kiépít, amely támogató környezetet nyújt a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez. A szociális vagy kulturális hátrányban lévő gyermekek korai fejlesztésére, a fejlődési lemaradások megelőzésére is hangsúlyt helyez. A másik fontos elem, hogy a szolgáltatások a szülőkre és a gyermekekre egyaránt irányulnak, segítve ezzel a közeledést a társadalom befogadó és befogadott csoportjai között. Még hangsúlyosabban megjelenik az a fontos elem az óvodai munkában (mely ugyan eddig is jelen volt), hogy a szülők bevonása elengedhetetlen, a szülői házzal való kapcsolattartást még jobban meg kell erősíteni.

2.1 A referenciahelyi működési terv alapelvei A Biztos Kezdet Óvodai Program az óvodai nevelésre, tanulásra, gondozásra vonatkozó fi lozófia, amely befolyásolhatja és meghatározhatja a 3–7 éves korú, hátrányos helyzetű gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését. Prevenció, preventív szemlélet is egyben, amely által reális lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek problémáinak a lehető legkorábbi felismerésére, a korán jelentkező és felismert hátrányok mérséklésére, a lemaradások csökkentésére és megakadályozására. 5 Labáth Ferencné: Az innováció szükségessége, lehetősége az óvodai nevelésben. Kompetencia és esélyegyenlőségi konferencia, ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ, 2009. 11. 06. http://www.educatio.hu/download/november_6_konferencia/Labath_Ferencne_Kompetencia_es_eselyegyenloseg_2009.doc/ (Látogatva: 2011. 01. 11.)

8

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A Biztos Kezdet Óvodai Program céljai és alapelvei a nyitókonferencián elhangzottak alapján fogalmazódtak meg:6 • a hátrányos helyzetű gyermekek együttnevelési gyakorlatának kialakítása, fejlesztése és megerősítése; • a hozott hátrányok lehetőség szerinti csökkentése; • a szülők és családok bevonása, érdekeltté tétele a gyermekek nevelésében; • a korai beavatkozással az iskolai átmenet előkészítése; • a későbbi lehetséges lemaradások megelőzése érdekében az iskolával való fokozott együttműködés, elsősorban az alkalmazkodási, az életmódbeli, a kulturális és a szociális területen jelentkező hiányosságok, különbségek minimalizálása; • az óvodapedagógusok, a szülők és az integrált együttnevelést segítő szakemberek kompetenciájának kiaknázása, hatékonyabb fejlesztése; • az együttműködés fejlesztése az együttnevelésért; • az integrációt segítő ellátórendszer szolgáltatásainak bővítésével, minőségi fejlesztésével az esélyegyenlőség lehetőségének biztosítása; • a „jó gyakorlatok”, a Biztos Kezdet Óvodai Program adaptálásának segítése. 2.1.1 Általános és közvetlen célok Általános célként fogalmazódik meg, hogy a program kidolgozásával és megvalósításával az intézmények felvállalják, hogy a már meglévő fejlesztésekre hagyatkoznak, de kiszűrik a párhuzamosságokat. A hátrányos helyzetű, 3–7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése, az együttnevelés elméleti és gyakorlati megvalósításának megtapasztalása egy biztos kezdetet ad az óvodapedagógusok számára.7 Ez adja az alapját egy olyan referenciaintézményi hálózat kialakításának, mely a Biztos Kezdet Óvodai Program céljaival és alapelveivel összhangban képes magas színvonalú és egyéni szükségletekhez igazodó szolgáltatást nyújtani. Közvetlen cél a hozott hátrányok lehetőség szerinti megszüntetése, csökkentése, a szociális és érzelmi fejlődés támogatása, a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai keretek közötti együttnevelési gyakorlatának megerősítése, a gyerekek optimális, kognitív fejlesztésének elősegítése. Közvetlen cél továbbá a családok még intenzívebb bevonása és érdekeltté tétele a gyermekük nevelésében, a szülői kompetenciák és szerepek erősítése, a lehetséges későbbi lemaradások megelőzése, az iskolai átmenet előkészítése. 2.1.1.1 Célcsoportok8 A programnak közvetlen és közvetett célcsoportja van. A közvetlen célcsoportba tartoznak a gyermekek és a szüleik, hiszen a program rájuk íródott, eredményeit elsősorban ők fogják megtapasztalni. Nagyon fontos, hogy a program megvalósításához nem kell a gyermeket kiemelni megszokott környezetéből. A program az óvodák helyi nevelési programjába kerül majd beépítésre, támogatja és továbbfejleszti az óvoda nevelési folyamatát, bővíti a meglévő pedagógiai módszerek körét. Akár 6 Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2011. 7 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2011. 138. l. 8 U.o. 139. l.


MŰKÖDÉSI TERV

–


9

mintaként is szolgálhat, amelyet ha adaptálnak az óvodák, könnyebben tudják majd kezelni a nehézségeket. Ebben a helyi sajátosságok figyelembe vétele lesz a döntő; egy másfajta megközelítést és szemléletváltást is hoz, de nem lesz mindenre és mindenkire egy az egyben alkalmazható. A követő óvodáknak is hozzá kell majd tenniük a saját megvalósítási elképzelésüket. Közvetett célcsoportjai az óvodapedagógusok, a dajkák, illetve a program megvalósításában érintett szakemberek, hálózati munkatársak, civil szervezetek, egyházi képviseletek, intézményvezetők, fenntartók képviselői. Az intézmények, az óvodapedagógusok egy új innováció részesei lehetnek a program alkalmazásával, melynek eredményeként optimális pedagógiai környezetet teremthetnek minden kisgyerek számára. A célnak megfelelően tudják bővíteni azokat az eszközeiket (gyermek- és szakmai könyvek, játékeszközök, bábok stb.), melyek ennek a programnak a bevezetését segítik. A Biztos Kezdet Óvodai Program egy pilot program, nem egy külön pályázat, de kapcsolódik számos pályázathoz, melyek hasonló célt szeretnének elérni és szolgálni: minőségi nevelést, oktatást nyújtani minden kisgyermek számára, és esélyegyenlőséget biztosítani. Épít az óvoda–iskola átmenet, az inklúzió, az integrálás és a differenciálás már meglévő gyakorlatára, valamint a játék, az érzelmi és erkölcsi nevelés fejlesztési területeire. A bevezetés első éve után a fejlesztések eredményei a jövőben mutatkoznak meg. 2.1.1.2 Referenciahelyi működési terv kidolgozása Referenciahelyi működési terv kidolgozása szükséges; a kialakítására adott főbb szempontok orientáló célzatúak, az eddigi gyakorlati tapasztalatokból származnak. • Egy team létrehozása, mely a referenciaintézményi tevékenységet irányítja. • Helyzetelemzés elkészítése (belső és külső kapcsolatrendszer, humán- és eszközbeli feltételek, innovációs tapasztalatok). • Fejlesztési terv kidolgozása. • Működési rend kidolgozása: hányszor, milyen rendben, milyen felelősségi körök kialakításával fogadja az intézmény a partnereit. • A rendszeres szakmai tantestületi műhelyek forgatókönyvének kialakítása. • A szakmaközi munkacsoport tervezett ülései. • Eljárásrend kidolgozása a „jó gyakorlat” átadására. • Az értékelés formája és módja. Értékelő lapok kialakítása, illetve ezek visszacsatolási eljárásrendjének kidolgozása. • A kommunikáció terve: - belső kommunikáció: fókuszban a szakemberek közötti információcsere formái és módja; - külső kommunikáció: fókuszban a családok informálása. • A pénzügyi források meghatározása, a források biztosításának módja. • A program adminisztrációja. • A dokumentumok illesztése. • Várt eredmények meghatározása. • Elért eredmények értékelése.


MŰKÖDÉSI TERV

–


11

3. A közoktatást szolgáló referenciaintézménnyé válás útja Az intézmény óvodapedagógusainak mindenképpen egyfajta önvizsgálatra lesz szükségük akkor, amikor arról döntenek, hogy tudásukat, értékeiket, kipróbált gyakorlatukat megmutatják, és referenciaintézménnyé kívánnak válni. Átgondolást igényel az, hogy: • az esélyegyenlőség melletti elkötelezettség a szakmai értékrendjüknek része-e; • megfelelően tudnak-e reagálni a változó igényekre; • megfelelnek-e olyan családok szükségleteinek is, akik számára a meglévő szolgáltatások igénybevétele problematikus; • tudnak-e partneri kapcsolatba lépni a többszörös hátránnyal küzdő családokkal az együttműködésben; • tudnak-e olyan szakmai teamet kialakítani és működtetni, melyben különböző szakemberek egyenrangú partnerként, összehangoltan dolgoznak egymás elismerése, kompetenciáinak tisztelete mellett; • nyitottak-e, készen állnak-e a gyermekeknek és családjaiknak nyújtott, már meglévő szolgáltatásaik koordinációjára, más egységbe szervezésére úgy, hogy eredményesebbek és könnyebben elérhetők legyenek; • vállalják-e a program önértékelési szisztémájának kidolgozását és megvalósítását annak érdekében, hogy szolgáltatásaik minőségét fenntartsák, illetve emeljék, és újabb szolgáltatást vezessenek be; • szeretnék-e tapasztalataikat megosztani másokkal, szeretnének-e referenciaintézménnyé válni; • akarnak-e majd a program országos hálózatához kapcsolódni, a hálózati tanulást elősegíteni; • vállalják-e a képzéseken való részvételt. Ha ezekre a kérdésekre többnyire pozitív a válasz, az már megfelelő kiindulási pontot jelent a konkrét munka megkezdéséhez, a referenciaintézménnyé váláshoz.

3.1 A referenciaintézmény deﬁníciója Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, gyermekközpontú pedagógiai, szervezeti innovációval, gyakorlattal rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmény. Ennek vannak olyan standardjai, követelményei, melyek az intézmények együttes működését egy olyan szolgáltatás irányába közelítik, mely egységes rendszer alapján működik. Ugyanakkor lehetőség nyílik az egyéni és specifi kus kínálatuk bemutatására is. A referenciaintézmények a horizontális tanulás mintaadó értékeit és tartalmait képesek biztosítani az óvodáknak. 9 9 www.nfu.hu/download/28823/Refi nt_Min_Eljarasrend.doc (Látogatva: 2011. 01. 20.)

12

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


3.2 A referenciaintézmények szerepe A referenciaintézmények a közoktatás fejlesztésének minősített szolgáltató bázisai lesznek területi, regionális és országos szinten. Szolgáltatásuk hozzásegíti az intézmények minden szereplőjét a modernizációs folyamatok megtapasztalásához, saját intézményükben való kipróbálásához. A horizontális tanulás talán legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy bevált gyakorlatokat közvetít. Rengeteg idő és energia takarítható meg, azaz értékesíthető a változtatás gyorsaságának növelésében. Ezért van ma nagy kultusza a benchmarkingnak, az azonos szinten állók ismeret- és módszercseréjének. A referenciaintézmények országos, regionális és területi hálózattá szerveződnek, változatos kínálati rendszert biztosítanak a hospitálásokra, az adaptív tanulásra, az önfejlesztő gyakorlatok megerősítésére. A referenciaintézmények pedagógiai kultúrája és eszközrendszere koherenciával bír és példaértékű. Ezek tanulmányozhatóak és átvehetőek akár komplex módon, akár elemeiben. A referenciaintézményeknek ismerniük kell, és fel kell készülniük a horizontális tanulás néhány lényeges elemére, céljaira, előnyeire. Célok: • a bevált gyakorlatok megismerése; • saját rendszerük jobbítása; • az együttműködés lehetőségeinek felkutatása. Előnyök: • nyitott, rugalmas, egymásra ﬁ gyelő kommunikációt feltételez; • jól működő gyakorlatokat közvetít (időt, energiát, pénzt takaríthat meg); • saját szervezetük működésének elemzésére késztet, hisz ez az alapja a megismert új gyakorlatok adaptálásának; • saját szervezetük működésének jobbítása mindig az elsődleges cél marad; • az adaptált gyakorlat külső benchmark (összehasonlítási, mérési alap) lehet; • egymást támogató fejlesztési rendszerek jöhetnek létre. A fentiek sejtetni engedik, hogy bármely szervezet csak akkor lehet tanuló szervezet, ha a horizontális tanulás módjait ismeri és alkalmazza. Szükséges feltétel tehát, hogy a minőség iránt elkötelezett legyen, azaz a folyamatos fejlesztés, az állandó jobbítás szervezeti filozófiáját vallja. Itt csupán a két meghatározó szervezeti jellemzőre kell utalni: ciklikus értékelési rendszerrel kövesse saját működési gyakorlatát, és a teljes szervezet a jobbítás, a fejlesztés elkötelezettje legyen. Azaz a minőségirányítási rendszer tudatos működése elengedhetetlen feltétele a horizontális tanulásnak.10 Ezen intézményeknek több kidolgozott „jó gyakorlata” van, melyek komplex módon vagy elemeiben átvehetőek. A szolgáltatási rendszer ösztönzi a pedagógusokat az intézményközi együttműködésre. A horizontális tanulás regionális, térségi, kistérségi, mikrotérségi formáit a regionálisan kiépült hálózatkoordinációs rendszer is ösztönzi és támogatja az egyenlő hozzáférés elvének érvényesülésével. A referenciaintézmények hálózati szolgáltatásainak minősége biztosíték arra is, hogy az újonnan csatlakozó intézmények munkáját hiteles, a gyakorlatban is megvalósítható példák és személyre szabott támogatási formák segítsék. A minősítést szerzett referenciaintézmények listáját és szolgáltatásait az Educatio Kft. honlapján – valószínűleg az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a Szolgáltatói kosárban helyezi el, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen, ezzel is segítve a horizontális tanulást. Referenciaintézménnyé bármely óvoda válhat, amennyiben teljesíti a jelen minősítési rendszerben foglalt feltételeket, felkészült ilyen típusú szolgáltatás nyújtására, és erről minősítéssel is rendelkezik. 10 Tóth Tiborné: A horizontális tanulás lehetőségei világszerte. In: Új Pedagógiai Szemle, 2006/2. szám, 71–80. l.


MŰKÖDÉSI TERV

–


13

3.3 A referenciaintézménnyé válás standardjai A program kiemelten kezeli a kisgyermekkori nevelésen belül a 3–7 éves korosztály gondozását, nevelését, fejlesztését az óvodai nevelés intézményes keretein belül. Ez a program egyik fő prioritása. Emellett nagyon fontos megjegyezni, hogy a hatályos közoktatási törvény értelmében az óvodai nevelés kiegészítő szerepet tölt be a családi nevelésben. Nem téveszthetjük szem elől, hogy nevelésünk csak akkor lehet sikeres, ha a családokkal együtt valósul meg. Ezért olyan szempontokat és követendő értékeket kell előtérbe helyezni, melyek illeszkednek a fentiekhez, az Óvodai nevelés országos alapprogramjához, alkalmazásuk során azzal összhangban vannak, erősítik egymást. Az országos alapprogramban már megtalálhatók a kompetencia alapú óvodai programcsomaghoz való illeszkedés pontjai, megtalálható annak szellemisége. Nagy hangsúlyt fektet az esélyteremtésre, a pedagógiai eszközök differenciálására, az inkluzív pedagógiára, az integrációra és a differenciálás módszereinek alkalmazására.11 Ennek ismeretében kell tehát megfogalmaznunk azokat a feltételeket, melyek szükségesek a referenciaintézménnyé válás szerepköréhez. A következőkben ezeket a feltételeket részletezzük. • Az intézmény befogadó nevelést valósítson meg, egyéni fejlődést biztosító pedagógiai módszereket alkalmazzon! Az intézmény be tudja mutatni, hogy alkalmazza az inkluzív pedagógiát, annak szemléletével tisztában van, s ennek értelmében elfogadja, hogy minden gyermek más, és minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy egyéni bánásmódban részesüljön. Ennek alkalmazása magában foglalja már, hogy nem csupán befogadásról van szó, hanem a differenciált nevelés megvalósításáról is. Ebbe beletartoznak az átlagos, a tehetséges, a nemzeti és etnikai kisebbségek gyermekei, valamint a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is. Pedagógiai gyakorlatában a fentiekből adódóan megjelennek a differenciált és egyéni fejlesztések, alkalmazza azokat az új eljárásokat és módszertani elemeket, amelyek ezt biztosítani tudják. Pedagógus közössége elfogadja ezt, és felkészült a feladat megvalósítására. Az intézménynek és/vagy az intézmény fenntartójának rendelkeznie kell két évnél nem régebbi közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. • Pedagógiai munkájában jelenjen meg a kompetencia alapú nevelés, oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása! A kompetencia alapú óvodai programcsomag azt a lehetőséget hordozza magában, hogy egyes elemei részenként is felhasználhatók és bármelyik programhoz illeszthetők. Így megvalósítását minden óvoda meg tudja oldani az ország bármely területén. Alkalmazása során megismerkednek a tudás, képesség, attitűd egységével, jelentésével, fontosságával. A kompetencia alapú óvodai programcsomag megadja az alapot ahhoz, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsolódni tudjon ehhez a saját fejlesztő tevékenységével.12 Az óvodapedagógusok új eljárásokkal ismerkednek meg, melyek a megvalósulás során segítik, hogy a gyermek a nevelési, tanulási folyamatban egyéni képességeinek megfelelő ütemben haladjon, de ugyanakkor személyre szabott fejlesztést és értékelést kapjon. Az erre vállalkozó intézmény innovatívvá válik. A programcsomag alkalmazása nem igényel külön pénzügyi befektetést, a meglévő erőforrások mellett megvalósítható. 11 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2011. 138. l. 12 Labáth Ferencné: A Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferenciájának Zárszava. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2011. 129. l.

14

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


• Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére óvodai felkészítő programot és integrációs nevelési programot működtessen! Az óvoda az egyenlő hozzáférés, a hátrányok csökkentése érdekében rendelkezik saját esélyegyenlőségi programmal, amely tartalmazza azokat a programokat, módszereket, eljárásokat, amelyek az együttnevelés feltételeinek megteremtését szolgálják. A befogadó intézményi feltételek érvényesülnek, vagyis az intézmény éves munkatervében megtalálhatók azok a feladatok és események, melyek a pedagógiai és esélyegyenlőségi programjából következnek. Tervezett továbbképzési céljai közt megjelenik az együttnevelésre és az egyéni fejlődést biztosító nevelésre való felkészülés. Mivel a Biztos Kezdet Óvodai Program kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű gyermekeket és az ő helyzetükön szeretne javítani, továbbá jól illeszthető a már meglévő óvodai programhoz, ezért magában hordozza a sikert, hogy együttesen még jobb és hatékonyabb munkát tudjanak végezni a gyermekek érdekében.13 • Továbbképzésükben szerepeljen a kompetencia alapú nevelésre való felkészülés! Igény a megújulásra, az innovációra. Az óvodapedagógusok nagyon sokat tettek eddig is a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében, az esélyteremtésben, mindig is a gyermekek mindenekfelett álló érdekét érvényesítették. Ehhez kíván a Biztos Kezdet Óvodai Program további segítséget adni szakkönyvek, továbbképzések, hálózati tanulási lehetőségek biztosítása révén, melyek célirányosan segítik e program céljait és a feladataihoz igazodóak.14 • Munkakultúrájukat nyitott nevelési környezet jellemezze: a szülőkkel, a civil szervezetekkel és a helyi társadalommal kiépített partnerkapcsolataik erősek legyenek! Ez az egyik legfontosabb pillér a megvalósításban. Nevelési programja konkrét szakmai kapcsolati formákat mutasson be; a kapcsolattartás formái rögzítettek legyenek! Éves munkaterve tartalmazzon olyan feladatokat, eseményeket, melyek a rendszeres kapcsolattartásra és a horizontális kapcsolati tevékenységekre utalnak! Esélyegyenlőségi programjában már rendelkezzen olyan tervvel, amely elősegíti ennek a kapcsolatrendszernek a fejlődését! • Vezetése és nevelőtestülete egyaránt elkötelezett legyen a referenciaintézménnyé válás folyamatában, a szolgáltatás feladataiban! Elkötelezettség nélkül nem működhet jól az intézmény. A vezető és a testület vállalja, hogy felkészül e szerepkörre, vállalja a vele járó feladatokat és az intézmény fejlesztési tervének maradéktalan megvalósítását. • Folyamatos önfejlesztésre kész önértékelési rendszert működtessen, vállalja a külső értékelésben való konstruktív részvételt! Az intézmény önértékelési rendszert működtet, annak részeként rendszeresen méri partnerei igényét és elégedettségét, értékeli a pedagógusok teljesítményét. A külső értékelés eredményeit beépíti minőségfejlesztési programjába. • Az intézmény az általa megjelölt referenciaterületen minimum kétéves gyakorlattal rendelkezzen! Az adott referenciaterületen a referenciaterületi jellegnek, kiválóságnak, többéves gyakorlatnak megfelelő dokumentációval rendelkezzen! Ezekben legyen sikeres, és ezek egységet alkossanak az óvoda helyi nevelési programjával, valamint az intézmény minőségirányítási programjával! 13 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2011. 139. l. 14 U.o. 140–141. l.


MŰKÖDÉSI TERV

–


15

• Szolgáltatásaiban vállalja majd a továbbképzés, a mentorálás, a hospitálás lehetőségeinek biztosítását, valamint a partnerintézmény fejlesztési folyamatának igény szerinti támogatását! A mentorképzést a háttértudás támogatására tervezik, ami nagyban hozzájárul majd a program sikeres bevezetéséhez, alkalmazásához. Mivel ez egy pilot program, lényeges, hogy az ún. disszeminációs időszakban is tudják úgy támogatni a programot, hogy a széles körű alkalmazása megvalósulhasson.15 Az óvodapedagógus mentorként a program adaptációját végző pedagógusok számára a kompetenciaterületekhez, illetve a megjelölt életszakaszokhoz illeszkedő tanácsadói tevékenységet végez. Hospitálás során lehetőséget biztosít az általa felvállalt feladat megtekintésére, megfigyelésére, átadva így a gyakorlatban is a megvalósítási lehetőségeket.

3.4 Főbb referenciaterületek A főbb referenciaterületek kijelölése sokban megegyezik a kompetencia alapú nevelési programcsomagot alkalmazó intézmények számára meghatározott területekkel. A Biztos Kezdet Óvodai Programból adódóan azonban speciális területek is előtérbe kerülnek a program céljainak, feladatainak megfelelően. Ennek megfelelően a referenciaterületek: • kompetencia alapú nevelési programot alkalmazó; • a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító, helyi nevelési programjukba beépítő; • a Biztos Kezdet Gyerekházak és a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek együttműködésének bemutatása; • az együttnevelési stratégiák bemutatása; • a családi nevelés és a Biztos Kezdet Óvodai Program tevékenységekben új elemként megnyilvánuló területeinek megismertetése; • a segítő szakemberekkel való együttműködés formái, keretei, módszerei; • civil szervezettel való hatékony együttműködés gyakorlata a gyermekek hátrányának leküzdése érdekében; • az óvoda–iskola átmenet alakítása a hátrányos helyzetű gyermekek szempontjából; • komplex fejlesztés, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás, a fejlődés irányába mutató fejlesztő játékok a hátrányok kezelésében, módszereiben; • a befogadó pedagógiai gyakorlat, az integrációs pedagógiai program alkalmazása; • kistérségi együttműködésben mintaadó intézmény/intézményegyüttes. Az itt felsorolt referenciaterületek köre bővülhet, és egy-egy intézmény akár több referenciaterületen is lehet mintaadó. Új referenciaterület azonosítása egyeztetést, döntést igényel.

3.5 A referenciaintézménnyé válás eljárásrendje A horizontális tanulás az intézmények önszerveződésében működik, de munkájukat segítik a regionálisan kiépült hálózatkoordinációs központok is. Cél, hogy az önfejlesztő intézményi gyakorlat azt az intézményi kört is bevonja az egyenlő hozzáférés elvének érvényesülése alapján, amely eddig távol maradt az innovációtól. Referenciaintézménnyé az az óvoda válhat, amelyik teljesíti a feltételeket. Ha az intézmény vállalkozik a referenciaszerepre, akkor részt kell vennie egy többlépcsős minősítési rendszer folyamatában, felkészült kell hogy legyen ilyen típusú szolgáltatás nyújtására, és erről minősítéssel is kell rendelkeznie. 15 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2011. 145. l.

16

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


• Előminősítési eljárás Bejelentkezés az Educatio Kft. által biztosított regisztrációs felületre, mely folyamatosan a regisztrálók rendelkezésére áll. Egy regisztrációval csak egy feladatellátási hely adatainak feltöltése lehetséges. Ha több feladatellátási helyre vonatkozóan kíván minősítést megszerezni, akkor a regisztrációt feladatellátási helyenként meg kell ismételnie.16 • Előzetes együttműködési megállapodás megkötése Ez a referenciaintézményi előminősítési folyamat megkezdésének feltétele. Az érvényes regisztráció után a székhelye szerinti regionális hálózatkoordinációs központot felkeresi egy előzetes együttműködési megállapodás megkötése céljából. Ebben vállalja a minősítési folyamatban való részvételt, és azt, hogy ha a minősítő oklevél birtokába jut, akkor végleges megállapodást köt a regionális hálózatkoordinációs központtal. Ez azt tartalmazza, hogy a minősített feladatellátási hely két évig hálózati tanulási feladatokat lát el, valamint referenciahelyi szolgáltatásokat nyújt a többi nevelési intézmény számára. • Pedagógiai, szakmai dokumentumok feltöltése a dokumentumtárba Ennek a bejelentkezés után tizenöt nappal meg kell történnie. Az alábbi dokumentumok feltöltése kötelező: • Alapító okirat; • Nevelési program; • Intézményi minőségirányítási program; • Szervezeti és működési szabályzat; • Házirend; • Esélyegyenlőségi program (helyzetelemzés és intézkedési terv); • Intézményi minőségirányítási program előző évi végrehajtásának értékelése; • A megelőző nevelési év munkaterve; • A megelőző nevelési évnek az év végi beszámolója; • Referenciaterülethez kapcsolódó dokumentumok, amelyek igazolják a referenciaintézményi feltételek teljesülését (pl. Továbbképzési program), ez maximálisan négy darab lehet. Ezek tartalmát az Educatio Kft. megosztja az adott regionális hálózatkoordinációs központtal. • „Jó gyakorlatok” feltöltése Kötelező, ez a feltétele az előminősítés lefolytatásának. Két jó gyakorlattal kell rendelkeznie a pályázó intézménynek, ebből az egyiknek az általa megjelölt referenciaterülethez kell kapcsolódnia, és ezt közzé kell tennie a http://kosar.educatio.hu/ portálon. A közzététel követendő eljárásrendjét a fentebb említett felületen találhatjuk. • Intézményi fejlesztési terv összeállítása A minőségi intézményi szolgáltatói szerep betöltéséhez szükséges bizonyos fejlesztési tevékenységek elvégzése, ezeket tartalmazza az intézmény fejlesztési terve. Az intézmény feladatellátási helyére vonatkozó fejlesztési tervét egy sablon kitöltésével állíthatják össze, mely megtalálható a http://kosar.educatio.hu/ weboldalon. A helyszíni látogatás alkalmával sor kerül ennek véglegesítésére a látogatást végző szakemberek és az intézmény fejlesztési tervét írók által. Ennek a véglegesített tervnek a birtokában kezdheti meg az óvoda a felkészülést a referenciaintézményi szolgáltatások nyújtására. • Előminősítési folyamat • formai előminősítés • szakmai előminősítés 16 Lásd részletesebben a http://kosar.educatio.hu/ weboldalon. (Látogatva: 2011. 01. 10.)


MŰKÖDÉSI TERV

–


17

– dokumentumok szakmai elemzése, – helyszíni látogatás és az intézmény fejlesztési tervének véglegesítése. A formai előminősítés során vizsgálatra kerül az, hogy az intézmény teljes körűen és az eljárásnak megfelelően töltötte-e ki a regisztrációs felület adatlapjait. Amennyiben a feltöltés hiányos, a regionális hálózatkoordinációs központok elektronikus úton hiánypótlásra kérik fel az intézményt. Sor kerül a feltöltött anyagok, adatok és dokumentumok elemzésére és szakmai értékelésére. A szakmai elemzés összefoglalóját megküldik az intézmény számára, és javaslatot tesznek a helyszíni látogatás időpontjára. Hiányosságok esetén lehetséges a korrigálás is. A szakmai minősítés első szakaszában kerül sor a feltöltött dokumentumok elemzésére és értékelésére. A megfelelési kritériumokat, a szakmai előminősítést, a dokumentumelemzés szempontjait a Minősítési eljárásrend melléklete tartalmazza. A szakmai elemzést itt is a regionális hálózatkoordinációs központok által megbízott szakemberek végzik, akik az Educatio Kft.-vel egyeztetve javaslatot tesznek a látogatás időpontjára. A szakmai előminősítési folyamat második szakaszában kerül sor a helyszíni látogatásra. A cél a helyszíni látogatás alkalmával annak vizsgálata, hogy az intézmény által feltöltött adattartalom és a gyakorlati megvalósítás összhangja megtalálható-e. Ekkor történik a dokumentumelemzés tapasztalatainak megbeszélése is. A helyszíni látogatás alkalmával kerül sor az intézmény fejlesztési terve megfelelőségének vizsgálatára is. Ekkor tehetnek módosítási javaslatot a helyszíni látogatáson részt vevő szakemberek a vállalt referenciaterületek, illetve az intézmény fejlesztési tervének tartalmát illetően. A helyszíni látogatásról az intézmény által is véleményezett Jegyzőkönyv készül. • Az Előminősítési nyilatkozat kiadása Az előminősítésnek többféle kimenete lehetséges: pozitív eredménnyel vagy sikertelenül zárulhat. Ha az eredmény pozitív, akkor az Előminősítési nyilatkozat birtokában az intézmény megkezdheti a felkészülést a referenciaintézményi szolgáltatói feladatok ellátására. Sikertelenség esetén megszakad a Minősítési eljárásrend, elutasító határozat születik, az intézménynek a minősítést újból lehet kezdenie, mely az elutasítást követő új nevelési év elején lehetséges. Az Előminősítési nyilatkozat ellen panasszal lehet élni, melyet az Educatio Kft.-nek kell benyújtani.


MŰKÖDÉSI TERV

–


19

4. Felhasznált irodalom 1. 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007– 2032. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/1195_2009Kormanyhatarozat(1).pdf (Látogatva: 2011. 01. 08.) 2. Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferencia. http://sulinet.hu/php/bikop_konferencia/ (Látogatva: 2011.02.11.) 3. Biztos Kezdet Program – 2007, Konferencia. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 02. 08.) 4. Educatio Kft. – Szolgáltatói kosár. http://kosar.educatio.hu/ (Látogatva: 2011. 01. 10.) 5. Gyakorlati útmutató Közoktatási Esélyegyenlőségi Programok tervezéséhez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/01_esely_utmutato_070522.pdf/ (Látogatva: 2011. 01. 10.) 6. Hallgató Éva: Biztos Kezdet Program – 2007. In: Fábiánné Kocsis Lenke – Nagyné Varga Ilona (szerk.): Biztos Kezdet Füzetek 2. Útmutató helyi programok fejlesztéséhez. Jász-Nagykun-Szolnok megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont, Budapest, 2007. 9–17. l. 7. Kőpatakiné Mészáros Mária: Taníts meg, ha tudsz! http://www.educatio.hu/download/egymi_ konferencia/Kopatakine.ppt/ (Látogatva: 2011. 01. 10.) 8. Labáth Ferencné: A Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferenciájának Zárszava. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2011. 9. Labáth Ferencné: Az innováció szükségessége, lehetősége az óvodai nevelésben. Kompetencia és esélyegyenlőségi konferencia, ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ, 2009. 11. 06. http://www.educatio.hu/download/november_6_konferencia/Labath_Ferencne_ Kompetencia_es_eselyegyenloseg_2009.doc/ (Látogatva: 2011. 01. 11.) 10. Nagyné Varga Ilona (szerk.): Biztos Kezdet Füzetek 1. Útmutató helyi programok indításához. Jász-Nagykun-Szolnok megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont, Budapest, 2006. 11. Puskás Aurél (összeáll.): Referencia-intézmények a TÁMOP szolgáltatói körben. Munkaanyag a TÁMOP 3.1.1 és 3.2.2 szervezetei számára. Educatio Társadalmi Nonprofit Kft., h.n., 2009. http://www.ame.hu/attachments/148_RefIn_Reg_vitaa.doc (Látogatva: 2011. 01. 04.) 12. Reszkető Petra – Scharle Ágota – Váradi Balázs: Az esélyegyenlőségi és integrációs kiemelt projekt külső értékelése. Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, Budapest, 2010. http://www.budapestinstitute.eu/uploads/BI_OKM_tamop331_ertekeles_FINAL_corr.pdf (Látogatva: 2011. 01. 08.) 13. Tájékoztató potenciális referencia intézmények számára. http://www.sites.google.com/site/ referenciaintezmenyek/ (Látogatva: 2011. 01. 10.)

20

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


14. Tóth Tiborné: A horizontális tanulás lehetőségei világszerte. In: Új Pedagógiai Szemle, 2006/2. szám, 71–80. l. 15. Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2011. 16. www.nfu.hu/download/28823/Refi nt_Min_Eljarasrend.doc (Látogatva: 2011. 01. 20.)

Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 4. kötet

Recommend Documents