Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 2. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 2. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 2. kötet A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette: Pásztor Miklósné dr. Szerkesztette: Labáth Ferencné

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail: [email protected] internet: www.educatio.hu

TARTALOM Bevezető Bevezetés 2. A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata 2.1 A kora gyermekkori intervenció elmélete a társadalomtudományi összefüggések tükrében 2.2 A kora gyermekkori intervenció jelene és jövője 1.2.1 Előzményei, indoklása a kora gyermekkori intervenciónak 1.2.2 A kora gyermekkori intervenciós munka megjelenése a Biztos Kezdet Gyerekházakban 2.3 A Biztos Kezdet Óvodai Program az intervenció szemszögéből 2.3.1 Kutatásunk tapasztalatai 2.4 Összegzés 2.5 Felhasznált irodalom Mellékletek

7 9 11 12 14 14 15 17 18 20 20 23

A

7

KOR A GY ERMEK KORI IN T ER V ENCIÓ EL MÉL E T E É S GYA KORL ATA

Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt 1. számú „Fejlesztéskoordinációs hálózat, horizontális együttműködések kiépülésének ösztönzése, támogatása” pillérének része. A TÁMOP-3.1.1 program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségügyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott – alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális területeken jelentkező – hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együttműködéssel az óvoda–iskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és különbségek minimalizálása valósul meg. Örömünkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belül megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjük. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről.

Milánkovics Ibolya TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda irodavezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Labáth Ferencné TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda óvodai csoport szakmai vezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Schanda Tamás János TÁMOP-3.1.1 Közoktatási Osztály osztályvezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A


9

Bevezetés „A nevelés teremti az embert és az ember a hazát.” (Brunszvik Teréz) Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg – tanulmánykötetünk jelmondatául választott – fenti gondolatát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon – óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és nem utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt. A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek nem csak témaválasztása fontos és időszerű, hanem az egyes témák bemutatása is szakszerű és igen alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait. Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről végzett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő nemzedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai segítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituációba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad. Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a figyelmes olvasónak feltűnhet egy-egy grafikon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögéből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatóak ezek a szakirodalmak. A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket. Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató Okker Zrt.

A


11

2. A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata Vannak felnőttek, akikre úgy tekintenek a társadalom bizonyos csoportjai mint kiválasztottakra, akik irigylésre méltó karriert futnak be. Megint mások azért küzdenek, hogy egyáltalán életben maradjanak. A tudományos gondolkodás kezdete óta különféle társadalomtudományi magyarázatok születtek arra vonatkozóan, hogy milyen együttes okok játszhatnak szerepet abban, hogy valaki a szerencsések vagy az elesettek csoportjába tartozzék. A 20-21. század tudományos eredményei, a humán tudományok fejlődése és differenciálódása napjainkban fantasztikusnak tűnő felfedezést valószínűsítenek. Ebben az évezredben a genetika szakemberei szinte a születés pillanatában meg fogják tudni mondani, hogy milyen esélyei vannak az újszülöttnek arra, hogy később a társadalmilag elismert, „sikeres” emberek között legyen. Mindez nem jelenti azt, hogy az eleve elrendelés tanát hirdetőknek lenne igazuk az ember fejleszthetősége, nevelhetősége tekintetében, ez csupán a neveléselméletből ismert, Locke által hirdetett – a gyerek születéskor „tabula rasa” – szemlélet naiv hitével szemben egy újabb ellenérv. Az esély feltétel, de csak egy összetevő a sok közül. A pedagógia ugyanakkor, megfelelő alkalmazás esetén, az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy a jó eséllyel születettek kibontakoztathassák tehetségüket, egyúttal segíthet abban is, hogy a „más”, az átlagtól markánsan eltérő képességűek és/vagy a hiányos feltételek megléte (például környezeti hátrányok vagy egyéb deprivációk) miatt „rosszul, vagy nehezebben startolóknak” is esélyük legyen arra, hogy elfogadott, teljes emberi életet élhessenek. A tradicionális társadalmakban a gyermek- és felnőttkor szinte észrevétlenül, átmenet nélkül következett be az adott közösségen belül. A mai társadalmak „gyermek-centrikusabbak”, azonban ez közel sem jelenti azt, hogy minden gyerek megfelelő szeretetben és gondoskodásban részesül a szülőktől és a neveléssel hivatásszerűen foglalkozó felnőttek által. Hazánkban a szociológiai kutatások szerint a fiatal nemzedék egy része peremhelyzetre szorult, leszakadt réteggé vált, leendő munkanélküliség és negatív deviáns megnyilvánulás jellemzi őket. A kora gyermekkori intervenció célja, hogy ezt a folyamatot komplex beavatkozással megakadályozza, esélyt teremtve arra, hogy – végső soron össztársadalmi érdekek mentén – e tendencia megváltozzék. Ugyanakkor a pedagógia tudománya és művelőinek elkötelezettsége önmagában kevés. Szükség van a társtudományok és szakmák művelőinek összefogására az elesettek, kiszolgáltatottak – főleg a gyermekek és családjaik – társadalmi felemelkedésének biztosítása érdekében. E tanulmányban az elemzés során igyekszünk bemutatni és rendszerbe foglalni a kora gyermekkori intervenció elméleti alapjait. Megvizsgáljuk azokat az összetevőket, feltételeket és tennivalókat, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a különféle szakemberek és intézmények gyakorlati munkája sikeresebbé váljon, esélyt teremtve arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára a társadalmilag hátrányosan induló pozíció megváltozzék. Vizsgálódásunk szempontjai a következők: • Melyek a kora gyermekkori intervenció legfontosabb tényezői? • Milyen kritériumai vannak az eredményességnek? • Mi jellemzi az eddigi gyakorlatot?

12

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

• Milyen következtetések vonhatóak le a kérdőíves felmérés eredményeiből a program sikeres adaptációja, elterjesztése érdekében? Véleményünk szerint összességében a kutatás eredményei, a kidolgozott fejlesztési tartalmak (képzési anyagok az együttnevelés érdekében a fejlesztőpedagógusok, a logopédusok, a védőnők, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a gyermekjóléti szolgálat szakemberei, a kistérségi humán szolgáltató központ munkatársai, a szociális támogató, a családsegítő és gyermekvédelmi, az egyházi szolgálat szakemberei stb. számára), a felkészítések és műhelymunkák hozzájárulnak a kora gyermekkori intervenció eredményességéhez. A gyermekvédelem különböző területein dolgozó szakemberek elméleti és gyakorlati tudása gazdagodik, eszköztáruk kibővül, és a gyakran hallható társadalmi beidegződések, mint például a „nehezen nevelhető gyerekek”, az „együttműködésre képtelen szülők” problémájának kezeléséhez megfelelő szemléleti és konkrét, gyakorlati segítséget nyújtanak a tanulmányokat író szakemberek.

2.1 A kora gyermekkori intervenció elmélete a társadalomtudományi összefüggések tükrében Ahhoz, hogy a kora gyermekkori intervenció sikerének kérdéskörére érdemi választ lehessen adni, szükséges a pedagógia adta lehetőségeken túl kitekinteni a szélesebb körű társadalmi összefüggésekre, és felhasználni a társadalomtudományok, valamint a közgazdaságtudományok tapasztalatait is. A gyerekkor további életesélyeket meghatározó jellege régóta ismert a társadalomtudományi, közgazdaságtani, genetikai és neuropszichológiai kutatások által. A téma szempontjából az elmúlt évtizedek kutatásának egyik jelentős területe az agykutatás. Vizsgálatokon alapuló tények bizonyítják, hogy a gyermekek fejlődésében az első éveknek kiemelt jelentősége van. Az ebben az életkori szakaszban elmaradó fejlődés a későbbiekben csak részben korrigálható. Ezen ismeretek alapján beszélünk úgynevezett szenzitív szakaszokról, amelyeket a pedagógia fi gyelembe vesz a neurotípusos („átlagos fejlődésű”) gyerekeknél. (A diszlexia hátterében például gyakori ok az ún. „ágyban tartjuk, mert ott van biztonságban” felfogást képviselő nevelés. Miközben a szülő óvni próbálja gyermekét, a mozgásigény visszaszorításával gátolja a mozgásrendszer és az agy megfelelő fejlődését.) A tanulási nehézségek kialakulásában az esetek 70%-ában szerepet játszik az idegrendszer alulszervezettsége, részleges éretlensége, esetleg sérülése. A mozgás és az érzékszervi benyomások adják azt az ingertömeget, ami az újszülött agyát folyamatosan „érleli”. Előfordul például ún. „ál-diszlexia” kialakulása is. Létrejöttéhez nagymértékben hozzájárul, ha a családban nem beszélgetnek eleget, illetve ha a gyermek aktív szókincshasználat helyett passzív tévénézéssel tölti idejét.1 Fontos azonban megjegyezni, hogy ugyanakkor az is bizonyított, hogy a diszlexiás gyerekek az élet más területén gyakran jelentős kreativitást, az átlagot meghaladó képességeket mutatnak. A szegénység problémájának szociológiai szempontú leírása rámutat arra, hogy a gyerekek esetében a szegénységi szubkultúra önmagában is rendkívüli kockázatot jelent, hogy a család tartósan, akár éveken keresztül vagy véglegesen társadalmi peremhelyzetre kerüljön. Napjaink társadalom- és szociálpolitikájának kiemelt célkitűzése a hátrányok állandósulásának megelőzése. A hátrányok ugyanúgy, ahogy az előnyök, halmozódnak. A szegénység, a tartós szegénység nem kizárólag jövedelemhiányt jelent. Általában jellemzőek a kedvezőtlen lakáskörülmények, a rossz egészségi állapot stb. A 2010-ben megrendezett Biztos Kezdet Óvodai Program nyitókonferencián hangzott el Szilvási Léna megállapítása, amely szerint a környezet hatása jelentős kockázatot jelent a gyermek egészséges 1 Lásd részletesebben: Minden, amit a diszlexiáról tudnod kell. http://www.diszlexia.info/diszisi3.htm (Látogatva: 2011. 02. 10.)

A

13


fejlődése szempontjából. 2 Megfelelő társadalompolitikai összefogással azonban e kockázatok csökkenthetőek. Kockázatok

Védő tényezők

• szegénység (éhezés, fűtetlen lakás, játékok hiánya, elégtelen ruházat stb.);

• aktív szociális iroda;

• rossz lakáskörülmények (szűkös tér, rossz higiénés körülmények, a víz nincs bevezetve, egészségtelen fűtés, nem biztonságos vezetékek, balesetveszély stb.);

• a település fejlődését szolgáló önkormányzat; • együttműködő szakemberek; • könnyen igénybe vehető szolgáltatások;

• társadalmi csoportok elkülönülése a településen;

• munkahelyek helyben vagy a közelben;

• zsúfolt vagy elérhetetlen gyermekintézmények;

• megfelelő képzési programok;

• reménytelenség következtében rossz hangulat a családban (erőszak, konﬂ iktus, kriminalitás stb.);

• aktív civil szervezet a településen;

• szenvedélybetegség a családban stb.

• helyi közösség; • jó óvoda, iskola elérhető közelben; • gyerekház stb.

Maslow szükségletpiramisa 3

2 Szilvási Léna: Lehetőségek és kockázatok – a környezet hatása a koragyermekkori fejlődésre. Gyerekesély projekt, TÁMOP-5.2.1 In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 49–55. 3 A grafi kon webhelye: http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://external.ak.fbcdn.net/safe_image.php%3Fd%3D9e502 b95b1e46a1c6e6c1e1b2bc2ab36%26url%3Dhttp%253A%252F%252Fgulyas.blog.hu%252Fmedia%252Fimage%252Finpost %252F090611_maslowpiramis.jpg&imgrefurl=http://www.facebook.com/note.php%3Fnote_id%3D133804137576&usg=_ _ mAEJ1HR8lo-JlERaRKP2qfhQIDo=&h=441&w=560&sz=23&hl=hu&start=0&zoom=1&tbnid=gWjnDq1ld1u9WM:&tbnh=113&tbn w=143&ei=f5uVTbbsEoz2sgatkIXLCA&prev=/search%3Fq%3DMaslow%2Bsz%25C3%25BCks%25C3%25A9gletpiramisa%2Bk %25C3%25A9p%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26rls%3Dcom.microsoft:hu:IE-SearchBox%26rlz%3D1I7GGLL_en%26biw%3D1259 %26bih%3D497%26tbm%3Disch%26prmd%3Divnso&itbs=1&iact=rc&dur=94&oei=AZuVTey6KMnVtAbQpbXWBQ&page=1&nds p=22&ved=1t:429,r:21,s:0&tx=56&ty=78 (Látogatva: 2010. 12. 10.)

14

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A piramiselmélet nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy megértsük, miért nem érdeklődő, figyelmes, „szófogadó” adott esetben egy-egy gyerek.4 A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű szükségletek és motívumok találhatóak. Maslow szerint a piramis egyes szintjein meglévő szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Így a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fi ziológiai szükségletek már kielégítődtek. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, az önmegvalósítás (a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedése), a kognitív és az esztétikai szükséglet. Az elmélet általános érvényű, de fokozottan hangsúlyos gyermekkorban. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy a Maslow által elképzelt hierarchia felnőttek esetében nem mindig érvényesül automatikusan. A motivációknak ez a rendszere például nem magyarázza meg az éhező tudósok vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek. A fiziológiai szükségletek kielégítésének hiánya a szegénységhez köthető, és annak permanens újratermelődése miatt áll fenn. A jóléti társadalmakban – önmaga védelmében is – a szociális háló preventív és védő funkciója igen hangsúlyos. A társadalmi pozíció legtöbbször átöröklődik, ezért a depriváció bekövetkezését a hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében minél korábbi életszakaszban meg kell akadályozni. Az iskolába lépés időszakában már részben megkésett a segítség, a támogatás a képességek kibontakoztatásához. A probléma összetett jellegéből következik, hogy a beavatkozásnak komplexnek kell lennie. A gyerekszegénység kezelése csak akkor lehet eredményes, ha a szülők foglalkoztatásának javítása, a családi jövedelmek növekedése, a lakhatási gondok csökkentése, a helyi infrastruktúra javítása, a családokat és a gyerekeket támogató szolgáltatások fejlesztése egyszerre történik meg. A társadalomtudományok különféle kutatásai és megállapításai alapján egyértelműen bizonyított, hogy a kora gyermekkori sikeres intervenció is csak akkor lehetséges, ha a különféle szakmák és képviselőik is belátják és elfogadják, hogy az együttműködés fő alapelve – a tudományok mintájához hasonlóan – csak az interdiszciplináris megközelítés lehet. A speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a komplex „családgondozás” vezethet el az eredményességhez. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy megmondjuk, mit tegyenek a szülők, hanem azt, hogy megkapják a lehetséges támogatásokat, és láthatóvá tesszük a reális lehetőségeket, azok elérésének útját.

2.2 A kora gyermekkori intervenció jelene és jövője 2.2.1 Előzményei, indoklása a kora gyermekkori intervenciónak A. A magyar közoktatásról szóló 2000-es jelentés Az országjelentés „külön fejezetben foglalkozik azzal, hogy a társadalmi hátrányok nem szükségszerűen alakulnak iskolai hátrányokká: a pedagógiai tényezők meghatározók lehetnek az egyes gyerekek iskolai sikereiben. Ehhez olyan oktatási szolgáltatások elterjedése szükséges, amelyek egyszerre biztosítják az esélyegyenlőséget (egyenlő hozzáférés) és az egyenlő esélyeket (különbségek kompenzációja). Az átfogó pedagógiai cél minőségi oktatási környezet működtetése.”5 4 Garda Ildikó: A motiváció elméletei. Általános pszichológia távoktatás. http://mlmhogyan.com/pszichologia/a-motivacioelmeletei/ (Látogatva: 2010. 12. 10.) 5 Arató Ferenc–Horváth Attila–Varga Aranka: Hatékony együttnevelés az iskolában. Pedagógus-továbbképzési kézikönyv. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., 2008. Második, javított kiadás. 24.

A


15

B. A 2000. évi PISA-vizsgálat A 2000-ben lezajlott PISA-vizsgálat6 eredményeinek elemzése többek között kitért a családi háttér és a tanulói teljesítmény összefüggéseire. A kutatás értékelése azt a megállapítást tette, hogy Magyarország azon országok sorába tartozik, ahol a családi háttér jellemzői nagymértékben befolyásolják az iskolai pályafutást és a munkaerő-piaci esélyeket. C. Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program A „Beruházás a jövőbe” program célja, hogy a társadalmi befogadás és részvétel erősítésével segítsen elérni annak a tendenciának a megváltozását, hogy egy születendő gyermek társadalmi érvényesülésének esélye nagyrészt már a születéskor behatárolható. D. Modellkísérleti program Magyarországon a Brit Nagykövetség és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közös szervezésében 2003-ban került sor a Sure Start (Biztos Kezdet) program bemutatására. Ezt követően munkacsoport alakult a tárcánál a magyarországi program kidolgozására, bevezetésének előkészítésére. A munkacsoport első lépésként modellprogram indítására tett javaslatot. A modellkísérleti program 2003-ban kezdődött el különböző típusú településeken és kistérségekben (Ózd, Vásárosnamény és hat társult település, Budapest Józsefváros, Csurgó, Őrtilos, valamint Mórahalom). 2005-től Katymár és Győr is elindította a helyi Biztos Kezdet modellkísérleti programot. A külföldi és hazai példák eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az együttműködésen alapuló általános intervenció kidolgozása alapfeltétele a sikeres társadalmi beavatkozásnak és integrációnak. 2.2.2 A kora gyermekkori intervenciós munka megjelenése a Biztos Kezdet Gyerekházakban Uniós forrásból 2009-ben 36 Biztos Kezdet Gyerekház kezdte meg működését országszerte, és 2013-ig további kb. 120 helyen jöhetnek létre Gyerekházak. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfi nanszírozásával valósult meg. A TÁMOP-5.2.2. „A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre” című pályázat segítségével 2009-ben a következő településeken kezdték meg működésükét a Gyerekházak: Szakoly, Aba, Gilvánfa, Nyírvasvári, Baktalórántháza, Hegyszentmárton, Ópályi, Battonya, Hernádnémeti, Pécs, Budapest, Ibrány, Porcsalma, Kállósemjén, Pusztadobos, Katymár, Rimóc, Csenger, Kistelek, Sarkad, Dencsháza, Magyargéc, Sátoraljaújhely, Dombóvár, Mórahalom, Dombrád, Nagybörzsöny, Szolnok, Dorogháza, Nyírmada, Varsány, Gerényes, Nyírtelek, Zsadány. Az országban több olyan település is volt, ahol a helyi közösségek nem voltak kellőképpen nyitottak a program elindítására. Így például a Biztos Kezdet Gyerekházakat a 13 szécsényi kistérségi település közül egy sem jelölte meg 2006-ban, a program kezdetekor. Szécsényben ugyanakkor már a TÁMOP program megjelenése előtt működött norvég támogatás felhasználásával Biztos Kezdet Gyerekház. Az elutasításban az is közrejátszott, hogy nem volt elegendő információ a program lényegéről. Az információhiány mellett a közfelfogás is nehezítette a program befogadását, amely szerint a gyereknek hároméves kora előtt nincs szüksége intézményesített programokra, csupán a családjára, és főként az édesanyjára. Így tehát nem alulról jövő kezdeményezésként kezdte meg működését az első Gyerek6 PISA-vizsgálat 2000. Alkotószerk.: Vári Péter. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 2003. 137–148.

16

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


ház a kistérségben. Azóta viszont „rohamosan” terjed a szolgáltatás iránti szükséglet.7 A Biztos Kezdet Gyerekházak – többek között éppen az említett nézet miatt is – együtt fogadják a szülőket, többnyire az anyákat gyerekeikkel, tehát nem tartoznak a klasszikus gyermekellátási intézmények sorába, de nem is az a céljuk. A Biztos Kezdet Program hatása a gyerekek fejlődésére

Az ábra 8 a program és a különböző fejlődési területek között feltételezett kapcsolatot szemlélteti; leolvashatók róla a program legfontosabb összefüggései. A kutatási eredmények szerint a Biztos Kezdet Program fejlesztésében részt vevő gyermekek és szüleik vonatkozásában eredmények mutatkoznak. A gyerekeknél fejlődés tapasztalható mind a négy fejlesztési terület vonatkozásában: 1. szociális kompetencia, társas készségek; 2. kognitív készségek és nyelvhasználat; 3. egészségügyi és fi zikai jellemzők; 4. pozitív énkép és identitás, érzelmi jóllét. A szülőknél is eredmények mutathatók ki a fi zikai, érzelmi, társadalmi vagy másképpen együttműködési kompetenciáik fejlődése, változása terén. 9 A Biztos Kezdet Gyerekházak modellkísérleti programjainak kutatása és eredményei szükségessé tették a program országos kiterjesztését. A kiemelten a 0–5 éves korra koncentráló gyerekházak tevékenysége a minél korábbi óvodakezdést is célozza, illetve segíti megalapozni azt. A korai képességgondozás akkor vezethet tartós eredményekhez, ha az óvoda szakmai tevékenységében is megjelennek, megerősödnek a Biztos Kezdet Program alapelvei és a hasonló pedagógiai gyakorlatok.

7 Lásd részletesebben: Biztos Kezdet Program – Konferencia 2007. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 01. 10.) 8 A Biztos Kezdet Program hatásvizsgálata. Kutatási összefoglaló. Kutatásvezető: Surányi Éva. Bp., Matt Humán Tanácsadó Kft., 2010. 9. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/BK_HV_bemeneti_meres_jav2010okt.pdf (Látogatva: 2010. 12. 03.) 9 Uo. lásd részletesebben a kutatás eredményeit.

A


17

2.3 A Biztos Kezdet Óvodai Program az intervenció szemszögéből A hazai és európai uniós programok eredményeként és a kötelező iskoláztatás miatt a szolgáltatások többsége a hátrányos helyzetű gyerekek számára inkább az iskolában érhető el. Az óvodáztatás nem vált általánossá, és igen nagyfokú egyenlőtlenségek tapasztalhatóak az egyes szociológiai összetevők mentén, például településszerkezeti, foglakoztatási, vagyoni, jövedelmi mutatók tekintetében. Kutatás igazolja,10 hogy az óvodába nem járó gyerekek lényegesen rosszabb körülmények között élnek, mint azonos életkorú társaik. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek óvodáiban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az országos átlag két és félszerese. A 2100 háztartásban élő 3–7 éves korú gyerekek egynegyede nem jár óvodába. A gyerekeknek ez a csoportja jelentősen rosszabb körülmények között él – foglalkoztatott nélküli, szegény, roma háztartásban –, mint az óvodába járók. Ugyanakkor 100 óvodásból 25 gyerek él a segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családban, és szülei egyikének sincs nyolc általános iskolai osztálynál magasabb végzettsége. Külön figyelmet érdemel, hogy miközben az óvodákra egyre összetettebb szakmai feladatok hárulnak, a csoportlétszámok ismét nőnek. Az elmúlt tanévben az óvodai csoportok 30%-ában 26 vagy annál több gyerek volt. Ez az arány az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régióban megközelítette a 40%-ot. A program célja, hogy a TÁMOP-5.2.1 által kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak mellé kerüljenek – a TÁMOP-3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program mint pilot program keretében – azon óvodák, amelyek – építve a Biztos Kezdet Gyerekházak munkájára – a közoktatás rendszerén belül segítik az óvodapedagógusokat elméleti és gyakorlati szinten az együttnevelési stratégiák kialakításában, megvalósításában, hogy minden gyermek eséllyel kezdhesse az iskolát. A segítségadás – hosszú távon – kölcsönös kell hogy legyen, hiszen az óvodai megoldásmódok is visszahatnak a gyerekházak további munkáira. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kapcsolat legyen folyamatos és kölcsönös, annál is inkább, mert a gyermek egységes nevelése – különösen 0–7 éves korban – elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott fejlődésnek. A Biztos Kezdet Óvodai Program pedagógiai fejlesztő jelleggel, új tartalmakkal, átfogóan, komplex módon vállalja fel az óvodai nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását, alapelveinek érvényesítését, funkciójának betöltését a 3–7 éves korú gyerekek érdekében. A komplex megoldásba beleértjük a már lezajlott innovációkat és azoknak a disszemináció folyamán levonható következtetéseit is. (Lásd: kompetencia alapú óvodai programcsomag.) A Biztos Kezdet Program a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani azzal, hogy összehangolja a helyben található, 3–7 éves korosztályhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, és beilleszti azokat a helyben elérhető ellátások rendszerébe. Ezen túlmenően olyan helyi közösségeket épít, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez. Ez egy preventív program, de mint minden prevenciónak, hosszú távú és pozitív eredményei várhatók. Feltételezi a programban együttműködő partnerek részéről a felelősségteljes, tudatos gondolkodást a gyerekek fejlődéséről. A program fő célkitűzése, hogy a benne részt vevő szakemberek, együttműködő partnerek, valamint az érintett szülők a környezeti kockázatok ellensúlyozása érdekében keressék meg – együttgondolkodás és együttműködés alapján – a legmegfelelőbb utakat. Azoknak a szülőknek az elérése és bevonása a legfontosabb cél, akik a társadalmi hierarchia alacso10 Dr. Darvas Ágnes: Esélyek és lehetőségek. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 7–15.

18

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


nyabb szintjén élnek, és gyerekeik a hátrányos helyzetű csoportokba tartoznak. Ez csak akkor lehet eredményes, ha az érintett szülők és gyerekek együttesen bevonódnak a programokba, önkéntes alapon, de a szakemberek segítése által. Ennek alapja csak a kölcsönös tisztelet és a valódi együttműködés igényének felkeltése lehet. 2.3.1 Kutatásunk tapasztalatai11 A fejlesztés eredményes megvalósítását vállaló szakértői team önálló kutatás keretében megvizsgálta a Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósításában részt vevő óvodák és az intézményekkel együttműködő partnerek véleményét a jelenlegi helyzetről. A kutatás néhány hipotézise: • Feltételezzük, hogy az időben megkezdett fejlesztés hátránykompenzációs hatású. Vélelmezzük, hogy minél korábban kezd a kisgyermek óvodába járni, annál jobbak az iskolába lépési kondíciói. • Feltételezzük, hogy a rendszeres óvodába járás hátránykompenzációs hatású. Vélelmezzük, hogy a rendszeres óvodába járás hiányában a várt hátránykompenzációs eredmények elmaradnak. • Előzetes tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy a minél korábban megkezdett óvodai nevelés és fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy a kisgyermekek eséllyel kezdhessék meg az iskolai éveket. Valójában már az iskolaérettség elérésére is hatással van az időben megkezdett óvodai nevelés és fejlesztés. Az „óvodába járás”, az óvodástársakkal való együttjátszás, a spontán utánzás már önmagában is fejlesztő hatású, nem csak a direkt fejlesztés. Az időben megkezdett fejlesztés hátránykompenzációs hatásának hipotézisére vonatkozó eredmények részben igazolták feltevésünket. A Biztos Kezdet Gyerekházakból jött gyermekek jellemzőit bemutató diagram alapján a leginkább pozitív eredmény, hogy a szakemberek és az óvodapedagógusok véleménye között (óvodapedagógusok 70%-a, szakemberek 65%-a) alig található eltérés abban a kérdésben, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházból érkező gyerekekre a „rendszeres óvodába járás” jellemző. Ugyanakkor a program fejlesztésének fontos feladata a tudatosabb, összehangoltabb segítés megvalósítása. Az óvodapedagógusok és a szakemberek közel fele (óvodapedagógusok 44%-a, szakemberek 48%-a) ért csak azzal egyet, hogy „jók a gyermekek kommunikációs képességei.” Biztos Kedzet Gyerekházból jött gyermekekre jellemző

Óvodapedagógus Szakember

30% 20%

0%

71%

11%

10%

56%

33%

37%

40%

44%

50%

48%

60%

70%

72%

70%

65%

80%

a gyermek kommunikációs képességei jók

a szülők aktívabban egészségesebb részt vesznek az életkörülmények óvodai között élnek programokban

rendszeresen jár óvodába a gyerek

a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete közelít

11 A visszaérkezett kérdőívek adatai (28 óvodai intézmény, 51 szülő, civil és egyházi személy, valamint 95 szakember összesített véleményét tartalmazó adatbázis) alapján.

A

19


Igen nagy eltérés (óvodapedagógusok 37%-a, szakemberek 72%-a) mutatkozik annak megítélésében, hogy a „szülők aktívabban vesznek részt az óvodai programokban”. Fontos feladata a fejlesztéseknek, hogy tárják fel ennek a véleménykülönbségnek az okait, és dolgozzák ki azokat a lépéseket, amelyek eredményeként az állítást a szakemberekhez hasonlóan ítélhetik meg az óvodapedagógusok. Óvodapedagógus

Sokat hiányzó gyermekek elmaradásai

Szakember Szülő

100%

85%

79% 80% 85%

85%

89% 81% 71%

77%

52%

60%

60%

76% 71%

77%

70%

Civil szervezet

40%

40%

54%

50%

30%

81% 86% 82%

74% 75%

81% 80%

57%

60%

80% 77%

70%

68%

80%

92%

Egyház

90%

együttműködési készség

kognitív képességek

kommunikációs képességek

személyi higiéné

szociális érettség

társas viselkedés

A rendszeres óvodába járás hiányában a várt hátránykompenzációs eredmények elmaradásának hipotézisét a sokat hiányzó gyermekek elmaradásainak adatai egyértelműen igazolják. Mind az öt csoport megkérdezettjeinek (főként a szakembereknek és az óvodapedagógusoknak) egybehangzó a véleménye. A legnagyobb százalékos eltérés egy-egy kérdés kapcsán csupán 3–7%. Nagyobb eltérés mutatkozik (főként az egyházakat és a szakembereket képviselők között) abban a kérdésben, hogy a „sokat hiányzó gyerekek elmaradást mutatnak” a kognitív képességeikben (egyházi személyek 40%-a, óvodapedagógusok 74%-a, szakemberek 75%-a), szociális érettségben (egyházi személyek 60%-a, óvodapedagógusok 81%-a, szakemberek 89%-a). Igen elgondolkodtató eredmény, és a fejlesztések irányát is mutatja, hogy mind az 5 megkérdezett csoportnál véleményazonosság tapasztalható abban a kérdésben, hogy elmaradás tapasztalható a társas viselkedésben. Legnagyobb különbség a szülők 79%-os és a szakemberek 92%-os válaszában található. A szülőkkel való együttműködés eredményességét bizonyítja, hogy a „személyi higiéné” (71% szülő, 76% szakember) és a „kommunikációs képességek” (82% szülő, 81% óvodapedagógus, 86% szakember) kérdésében közel azonos a vélekedés. Óvodapedagógus

Együttműködés eredményessége

Szakember Szülő

90%

Egyház

80%

Civil szervezet

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

esetmegbeszélés

értekezlet

fogadóóra, egyéni beszélgetés

kerekasztal

közös közös projekt családlátogatás

műhelymunka

nyílt nap

20

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A program sikerének lényeges feltétele a szülők támogatásának megnyerése. A hagyományos formák helyett (például szülői értekezletek, a gyerek óvodába érkezésekor és távozásakor váltott néhány szó) tartalmában és módszerében is újszerű megoldások szükségesek. Fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy valamely kitüntetett értékrend mentén tanácsokat, gyakran pattogó parancsokat közvetítünk a szülőkkel való együttműködés formájaként, kioktatva a szülőket arról, mit tegyenek és hogyan. Tényleges kölcsönös bizalom és partneri viszony kiépítése hozhat csak valódi eredményt az óvodáskorú gyerekek hátrányainak csökkentésében. A szülők aktív részvétele az óvodai játszódélutánokon, együttes készülődés egy-egy ünnepre (farsang, karácsony stb.), közös programok a szülők igényéhez is igazítva stb. azok a hatékony, újszerű formák, amelyek bizonyítottan elősegítik az óvoda és a szülői ház közötti kapcsolat eredményességét.

2.4 Összegzés A jövő szempontjából kulcskérdés, hogy sikerül-e a hátrányos helyzetű csoportok integrálása a társadalomba. A gyerekesélyek javítását célzó társadalompolitikai programok akkor válhatnak eredményessé, ha az érintett gyerekek szüleivel közösen kialakított szempontok és elvárások szerint, a helyben elérhető szolgáltatások és a helyi kisközösségek együttműködése és lehetősége révén, a résztvevők közös érdekéből kiindulva, s a kölcsönös tisztelet és bizalom elvére építve alakulnak ki és valósulnak meg.

2.5 Felhasznált irodalom 1. Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 2. Arató Ferenc–Horváth Attila–Varga Aranka: Hatékony együttnevelés az iskolában. Pedagógus-továbbképzési kézikönyv. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., 2008. Második, javított kiadás. 3. Badics Tiborné–Dr. Korintus Mihályné–Dr. Mátay Katalin–Villányi Györgyné: Gyermekeink gondozása, nevelése. Magyarországi háttértanulmány az OECD „A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata” c. programjához. Bp., Országos Közoktatási Intézet – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2004. A teljes kötet letölthető: http://www.ofi.hu/ tudastar/oecd-tanulmanyok/gyermekeink-gondozasa (Látogatva: 2011. 02. 01.) 4. Dr. Bakonyi Anna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az esélyegyenlőség kérdései. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 27–36. 5. Dr. Bakonyi Anna: A Nemzeti Fejlesztési Terv II. Óvodai Programja. Szakmai koncepció. Bp., Kézirat, 2007. 6. Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek értékelési-mérési rendszerének elvi és gyakorlati kérdései. In: Minőség az óvodában. Szerk.: Szivák Judit. Bp., Okker Kiadó, 2001. 175–214. 7. Dr. Bakonyi Anna: Inklúzió: A kompetencia alapú óvodai programcsomag elvei és a HHH gyerekek nevelésének elvi összefüggései. In: Óvodai Nevelés, 2008. 3. sz. 108–111. 8. Dr. Bakonyi Anna: Korai fejlesztés. In: Kezünkben a diagnózis. Útmutatás sérült kisgyermekeket nevelő családok számára. Szerk.: Borbély Sjoukje. Bp., Kézenfogva Alapítvány, 2008. 110–113. 9. Bass László–Dr. Darvas Ágnes–Ferge Zsuzsa–Simon Mihály: A gyerekszegénység csökkentése továbbra is kulcskérdés. A Gyerekszegénység elleni Nemzeti Program első két évéről. In: Esély, 2008. 4. sz. 25–52.

A


21

10. Csapó Benő–Fazekas Károly–Kertesi Gábor–Köllő János–Varga Júlia: A foglalkoztatás növelése nem lehetséges a közoktatás átfogó megújítása nélkül. In: Élet és Irodalom, 2006. november 17. http://www.es.hu/2006-11-19_a-foglalkoztatas-novelese-nem-lehetseges-a-kozoktatas-atfogomegujitasa-nelkul (Látogatva: 2011. 01. 06.) 11. Csermely Péter: Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk. http://www.mindentudas.hu/csermelypeter/ 20050911csermely.html (Látogatva: 2010. 12. 16.) 12. Dr. Darvas Ágnes: Esélyek és lehetőségek. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 7–15. 13. Dornes, Martin: A kompetens csecsemő. Az ember preverbális fejlődése. Bp., Pont Kiadó, 2002. 14. Falus Iván–Golnhofer Erzsébet–Kotschy Beáta–M. Nádasi Mária–Szokolszky Ágnes: A pedagógia és a pedagógusok. Egy empirikus vizsgálat eredményei. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989. 15. Farkas Lajosné: A helyi nevelési program iránytűje. In: Minőség az óvodában. Szerk.: Szivák Judit. Bp., Okker Kiadó, 2001. 57–70. 16. Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Szerk.: Fazekas Károly–Köllő János–Varga Júlia. Bp., Ecostat, 2008. 17. Garajné Hajagos Andrea: A Lépésről lépésre óvodai program megvalósulása a Kincskereső Óvodában. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 57–80. 18. Garda Ildikó: A motiváció elméletei. Általános pszichológia távoktatás. http://mlmhogyan.com/ pszichologia/a-motivacio-elmeletei/ (Látogatva: 2010. 12. 10.) 19. Józsa Krisztián–Zentai Gabriella: Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján. In: Új Pedagógiai Szemle, 2007. 5. sz. 3–17. 20. Labáth Ferencné: Az innováció szükségessége, lehetősége az óvodai nevelésben. Kompetencia és esélyegyenlőségi konferencia, ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ, 2009. 11. 06. http://www.educatio.hu/download/november_6_konferencia/Labath_Ferencne_Kompetencia_ es_eselyegyenloseg_2009.doc/ (Látogatva: 2010. 12. 10.) 21. Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Szerk.: Nagy József. Szeged, Mozaik Kiadó, 2007. 22. Nagy József: Segítés és pedagógia. Kísérlet a nevelés mibenlétének újraértelmezésére. In: Magyar Pedagógia, 1995. 3-4. sz. 157–200. 23. Integráció a gyakorlatban. Szerk.: Németh Szilvia. Bp., Országos Közoktatási Intézet, 2006. 24. Sallainé Sipkai Zsuzsa: Az együttnevelés feltételei. In: Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 105–111. 25. A Biztos Kezdet Program hatásvizsgálata. Kutatási összefoglaló. Kutatásvezető: Surányi Éva. Bp., Matt Humán Tanácsadó Kft., 2010. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/BK_HV_ bemeneti_meres_jav2010okt.pdf (Látogatva: 2010. 12. 03.) 26. Szilvási Léna: Lehetőségek és kockázatok – a környezet hatása a koragyermekkori fejlődésre. Gyerekesély projekt, TÁMOP-5.2.1 In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program kon-

22

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


ferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 49–55. 27. Szomor Éva: Biztos Kezdet és a gyerekházak. Mit és hogyan tegyünk a gyerekházakban? Bp., MTA KTI Gyerekprogram Iroda, 2010. http://gyerekesely.hu/index.php?option=com_phocadownload&v iew=file&id=129%3Aszomor-eva-mit-es-hogyan-tegyunk-a-gyerekhazakban&lang=hu (Látogatva: 2011. 01. 22.) 28. Tolnai Zsuzsanna: A kompetencia alapú óvodai programcsomag és az inkluzív pedagógiai gyakorlat megvalósulása a Szirombontogató Óvodában. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 37–48. 29. Török Lajosné: Neveljünk együtt! In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 112–125. 30. PISA-vizsgálat 2000. Alkotószerk.: Vári Péter. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 2003. 31. Zolnay János: Szegregáció, migráció – Pécs példája. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 81–93. 32. Biztos Kezdet Program – Konferencia 2007. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 01. 10.) 33. Gyakorlati útmutató Közoktatási Esélyegyenlőségi Programok tervezéséhez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/01_ esely_utmutato_070522.pdf (Látogatva: 2011. 01. 12.) 34. Minden, amit a diszlexiáról tudnod kell. http://www.diszlexia.info/diszisi3.htm (Látogatva: 2011. 02. 10.)

A


23

Mellékletek 1. Kérdőív óvodapedagógusoknak 1. A településen élő hátrányos helyzetű gyermekek száma: ________ 2. Az óvodába járó gyermekek közül mennyi a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű? Összes gyermek száma: ______ Ebből a hátrányos helyzetű gyermekek száma: ______ Ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: _______ 3. Mely szolgáltatásokat veheti igénybe az intézménybe járó gyermek? Kérem, karikázással jelölje! a)

Alapfokú művészetoktatás

b)

Gyógypedagógiai tanácsadás

c)

Korai fejlesztés és gondozás

d)

Fejlesztő felkészítés

e)

Nevelési tanácsadás

f)

Logopédiai ellátás

g)

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h)

Gyógytestnevelés

i)

Gyermekjóléti szolgáltatás

j)

Bölcsőde

k)

Családi napközi

l)

Iskolai napközi

m)

Házi gyermekfelügyelet

n)

Családok átmeneti otthona

o)

Gyermekek átmeneti otthona

p)

„Helyettes szülő” ellátási forma

4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon részt vett-e az intézmény? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)

Települési kezdeményezés

e)

Egyéb:

5. Igénybe veszi az Integrációs Óvodai Program működtetéséhez az IPR normatíva támogatást? igen nem

24

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


6. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi szervezetekkel, szolgáltatókkal! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

Szülői házzal

2.

Kisebbségi önkormányzattal

3.

Civil szervezetekkel

4.

Védőnői hálózattal

5.

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

6.

Szakmai és szakszolgálattal

7.

Gyermekorvossal

8.

Egyházakkal

7. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.


4.

hospitálás

5.

jó gyakorlat megismerése, adaptálása

6.

kerekasztal

7.

közös családlátogatás

8.

közös projekt

9.

közös rendezvények

10. műhelymunka 11.

nyílt nap

12. szülői értekezlet 13. szűrő vizsgálatok 8. Ismeri-e a Szolgáltatói kosárban (www.szolgaltatoikosar.hu) szereplő jó gyakorlatokat? igen nem 9. Részt vettek-e az intézmény dolgozói együttnevelést támogató képzéseken? igen nem 10. Rendelkezik-e az intézmény saját jó gyakorlattal? igen

nem

11. Adaptáltak-e jó gyakorlatot? igen

nem

A

25


12. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri! a)

Biztos Kezdet Óvodai Program

b)

Biztos Kezdet Gyerekházak

c)

IPR

d)

BGR

13. Van-e kapcsolata Biztos Kezdet Gyerekházzal a településen vagy annak közelében? igen nem 14. Értékelje 1–10-ig az intézménye nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 15. Munkájához van-e elegendő helyiség az intézményben? igen nem 16. Van-e internetelérési lehetőség az óvodában? igen

nem

17. Rendelkezik-e a jogszabályban meghatározott szakemberekkel az intézmény a feladat ellátásához? igen nem 18. Az alábbiak közül mely szakember segíti a nevelő, fejlesztő munkát? Karikázza be a megfelelő betűjelet! a)

Családgondozó

b)

Fejlesztőpedagógus

c)

Gondozónő

d)

Gyermekjóléti szakember

e)

Gyógypedagógiai asszisztens

f)

Gyógypedagógus

g)

Gyógytestnevelő

h)

Konduktor

i)

Logopédus

j)

Pedagógiai asszisztens

k)

Pszichológus

l)

Szociális munkás

m)

Védőnő

26

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


19. Milyen speciális képzettséggel rendelkeznek a hátránykiküszöbölés komplex kezelésére? Kérem, karikázással jelölje! a)

beszéd- és nyelvművelés

b)

differenciálás

c)

óvoda–iskola átmenet

d)

drámapedagógia

e)

fejlesztő pedagógia

f)

gyógytestnevelés, mozgásterápia

g)

projekt

h)

kooperatív

20. Tudja-e biztosítani a település valamennyi három éves gyermek számára az óvodáztatást? igen nem 21. Van-e az intézménynek beóvodázási programja? igen

nem

22. A hátrányos helyzetű gyermekek bekerülnek-e három éves korban az óvodába? igen nem 23. Járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyermekek? igen részben nem 24. Az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek általában hány évet vették igénybe az óvodai fejlesztést? 1 évet 2 évet 3 évet 4 évet 5 évet 25. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekházból jött gyermekek esetében jellemzőek! a)


b)

a szülők aktívabban vesznek részt az óvodai programokban

c)

egészségesebb életkörülmények között élnek

d)

rendszeresen jár óvodába a gyermek

e)


A

27


26. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás társaiktól? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

27. Értékelje 1–10-ig a dajka szerepét a hátránykompenzáció eredményességében! (Az 1-es jelöli a legkevésbé fontosat, a 10-es a leginkább fontosat.) Értékelés 1.


2.

kommunikációs képesség

3.

személyi higiéné

4.


5.

társas viselkedés

28. Az óvoda megkezdésekor a gyermekek képesség-készség mérésére milyen mérőeszközt használnak? Kérem, karikázással jelölje! a) DIFER b) Porkolábné-féle c) Kompetencia alapú óvodai programcsomag mérőrendszere d) Saját eszköz használata 29. Hátrányos helyzetű gyermek óvodai fejlesztésére hány óra biztosított az intézményében? a. szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hét b. óvónő által nyújtott differenciálás ________ óra/hét 30. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ Válaszait köszönjük!

28

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


2. Kérdőív szülőknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:

2. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.


2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházakkal

3. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.

nyilvánosság biztosítása

10.

szakmai előadás

11.

egyéb:

4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem

A


29

6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a) Biztos Kezdet Óvodai Program b) Biztos Kezdet Gyermekházak c) IPR d) BGR e) Egyéb: 7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést Ön és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)

anyagi forrás biztosítása

b)

előadó biztosítása programokhoz

c)

eszközök biztosítása

d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:

9. Az Ön ismerete szerint járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyerekek? igen nem 10. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl. a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti az Önnel való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1-10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

30

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


3. Kérdőív szakembereknek 1. Mely szolgáltatásokkal járul hozzá a település óvodájában nevelt gyermekek hátránykompenzációjához? Kérem, karikázással jelölje! a)

Alapfokú művészetoktatás

b)

Gyógypedagógiai tanácsadás

c)

Korai fejlesztés és gondozás

d)

Fejlesztő felkészítés

e)

Nevelési tanácsadás

f)

Logopédiai ellátás

g)

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h)

Gyógytestnevelés

i)

Gyermekjóléti szolgáltatás

j)

Bölcsőde

k)

Családi napközi

l)

Iskolai napközi

m)

Házi gyermekfelügyelet

n)

Családok átmeneti otthona

o)

Gyermekek átmeneti otthona

p)

„Helyettes szülő” ellátási forma

2. Véleménye szerint megfelelő-e a szakemberellátás a hátrányos helyzetű óvodás gyermekek számára? igen nem 3. Tapasztalja-e valamilyen szolgáltatás hiányát a településen? igen nem 4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon vettek-e részt? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:

5. Van-e együttműködési megállapodása az óvodával? igen

nem

A

31


6. Értékelje 1–10-ig a jelenleg működő ellátórendszer által nyújtott szolgáltatás minőségét! (Az 1-es a leggyengébb, a 10-es a legkiválóbb minőséget jelöli.) __________ 7. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.) Értékelés 1.


2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


8. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.) Értékelés 1.

előadás tartása

2.

esetmegbeszélés

3.

értekezlet

4.


5.

hospitálás

6.

jó gyakorlat megismerése, adaptálása

7.

kerekasztal

8.


9.

közös projekt

10. közös rendezvények 11. műhelymunka 12. nyílt nap 13. szülői értekezlet 14. szűrő vizsgálatok 9. Részt vettek-e az együttnevelést támogató képzéseken? igen nem 10. Együttműködött-e jó gyakorlat adaptálásában? igen nem

32

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


11. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri! a)


b)

Biztos Kezdet Gyerekházak

c)

IPR

d)

BGR

12. Értékelje 1–10-ig az óvodai fejlesztő munkájához szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 13. Munkájához elegendő helyiség áll rendelkezésre az óvodában? igen nem 14. Milyen területen segíti Ön az óvoda nevelő, fejlesztő tevékenységét? Kérem, karikázással jelölje! a)

egyéni fejlesztés

b)

fejlesztések

c)

mentorálás

d)

mérés, fejlesztő értékelés

e)

műhelymunka

f)

nevelési értekezlet

g)

pedagógiai tájékoztatás

h)

szupervízió

i)

szülői fogadóóra

j)

tanácsadás

k)

tanácsadás a pedagógusnak

l)

tehetséggondozás

m) terápiák n)

egyéb:

15. Az ön munkája segíti-e valamilyen formában a három éves hátrányos helyzetű gyermekek bekerülését az óvodába? igen nem 16. Ismeri-e a Biztos Kezdet Gyerekház programot? igen nem

A

33


17. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekház programban részt vett gyermekek esetében jellemzőek! a)


b)

aktívabban részt vesz az óvodai programokban

c)

egészségesebb életkörülmények között él

d) rendszeresen jár óvodába a gyermek e)


18. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

19. Végez-e méréseket az óvodában? igen nem 20. Milyen gyakorisággal mér az óvodában? havonta évente többször

évente

21. Hátrányos helyzetű gyermek fejlesztésére hány óra biztosított? szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hét 22. Elegendőnek ítéli a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére biztosított óra mennyiségét? igen nem 23. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 24. Tapasztalata szerint az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek hány évig jártak óvodába? 1 évig 2 évig 3 évig 4 évig 5 évig

Válaszait köszönjük!

34

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


4. Kérdőív civil szervezeteknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d)


e)

Egyéb:



2.


3.

Gyermekorvossal

4.


5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházakkal


esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.


10. szakmai előadás 11. egyéb: 4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem

A


35

6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a) Biztos Kezdet Óvodai Program b) Biztos Kezdet Gyermekházak c) IPR d) BGR e) Egyéb: 7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön civil szervezete és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:



b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl. a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti a civil szervezetekkel való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

36

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


5. Kérdőív egyházi képviseleteknek 1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje! a)

IPR

b)

HEFOP

c)

TÁMOP

d) Települési kezdeményezés e)

Egyéb:



2.


3.

Gyermekorvossal

4.

Kisebbségi őnkormányzattal

5.

Óvodával

6.


7.

Szülői házzal

8.


9.

Egyházak


esetmegbeszélés

2.

értekezlet

3.

fogadóóra

4.

kerekasztal

5.


6.


7.

műhelymunka

8.

nyílt nap

9.


10. szakmai előadás 11. egyéb: 4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem 5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem

A

37


6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje! a)


b)

Biztos Kezdet Gyermekházak

c)

IPR

d) BGR e)

Egyéb:

7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________ 8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön egyháza és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje! a)


b)


c)


d)

szakmai támogatás

e)

egyéb:



b)


c)


d)

személyi higiéné

e)


f)

társas viselkedés

11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl. a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.) ________ 12. Véleménye szerint mennyire segíti az egyházzal való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.) ________ Válaszait köszönjük!

Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 2. kötet

Recommend Documents