Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 6. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 6. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 6. kötet A minőségfejlesztési, -irányítási folyamatok külső szabályozása

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette: Egri Judit Szerkesztette: Labáth Ferencné

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail: [email protected] internet: www.educatio.hu

TARTALOM 1. Bevezető 2. Célok megfogalmazása 3. A Biztos Kezdet Program kiterjesztése 3.1 A Biztos Kezdet Program célja 3.2 Mennyiben más a Biztos Kezdet Óvodai Program? 3.3 A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója 3.3.1 Kompetencia alapú programcsomag 3.3.2 Fogalomértelmezés: esélyegyenlőség, integráció, inklúzió, intervenció 4. A Biztos Kezdet Óvodai Program külső minőségbiztosítása 4.1 A belső minőségbiztosítás eredményeinek figyelembe vétele 4.1.1 A stratégia kidolgozása 4.2 Külső eljárások kialakítása, célok, bevonás 4.2.1 A célcsoport jellemzőinek vizsgálata 4.2.1.1 A település adottságai 4.2.1.2 Az óvodáztatás helyzete 4.2.2 Bevont segítők azonosítása 4.2.3 Szolgáltatáslisták és szolgáltatási szintek meghatározása 4.3 Döntési kritériumok, nyilvánosság, konzisztencia 4.3.1 Vezetők és felelősök választása 4.3.1.1 A fenntartó szerepe 4.3.1.2 A felelősök kiválasztásának kritériumai 4.4 A program céljának megfelelő feladatok 4.5 Jelentések közzététele, közérthetőség 4.6 Követési eljárások 4.7 Értékelési ciklusok 4.7.1 Értékelési ciklus a gyerek, a család szempontjából 4.7.2 Értékelési ciklus a program szempontjából 4.7.2.1 A program bevezetési ciklusa 4.7.2.2 A program működtetési ciklusa 4.8 Rendszerszintű elemzések 5. Szinergiák 5.1 A TÁMOP-3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program és a TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély program szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése 5.2 A TÁMOP-3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program és a TÁMOP-3.3.2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása 5.3 A TÁMOP-3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program és a TÁMOP-6.1.4 Kora gyermekkori (0–7 év) program – kiemelt projekt

5 7 9 9 9 10 10 10 13 13 13 14 14 14 14 14 15 15 15 15 16 16 17 17 18 18 19 19 20 21 23

23 24 26

6. Illeszkedések 7. Irodalomjegyzék 8. Mellékletek 8.1 A Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetésének ábrája 8.2 Ellenőrzőlista az ÓNOAP, a TÁMOP-3.1.4 és a BIKÓP koherenciavizsgálatához 8.3 Monitoring szempontsor

27 29 31 31 31 33

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

5

FOLYA M AT OK K ÜL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

1. Bevezető1 A korai életéveknek meghatározó szerepük van a későbbi életút szempontjából. Kisgyermekkorban a szülő a gyerek fejlődésének letéteményese. Statisztikailag kimutatható, hogy a gyermekek növekvő hányada születik szegény családban. A gyermekek esélyeiben a születés percétől kezdődően meghatározóak a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegény gyerekek esélyesek arra, hogy felnőttként is szegények lesznek. Ezt felismerve fogadta el az Országgyűlés a 47/2007. (V. 31.) „Legyen Jobb a Gyermekeknek” Nemzeti Stratégia 2007–2032-t, amelynek fő célja, hogy egy generáció alatt a jelenleginek töredékére csökkentse a gyermekek és családjaik szegénységének arányát. A gyermekszegénység nagyobb arányú ott, ahol együtt vannak jelen a területi hátrányok (hátrányos helyzetű térség, település, városrész) és az egyéb hátrányok (a szülők alacsony iskolázottsága, tartós munkanélkülisége, rossz lakáskörülmények). Ezeken a helyeken jellemzően nehézségbe ütközik a színvonalas szolgáltatásokhoz való hozzáférés is: nincs bölcsőde, óvoda, nem állnak rendelkezésre vagy túl messze vannak a megfelelő szolgáltatások és szakemberek (korai fejlesztő, nevelési tanácsadó, szakmai szolgáltató stb.), a fejlődési elmaradások sok esetben rejtve maradnak az iskolakezdésig. Előfordul az is, hogy vannak jó szakemberek, de a szolgáltatások, illetve azok elemei nem kapcsolódnak össze. A gyereknek alapvető joga, hogy egyenlő, elérhető segítséget kapjon személyiségének és képességeinek maximális kibontakoztatásához, kompetenciájának fejlesztéséhez, függetlenül attól, hogy az ország mely részén, milyen méretű településén él. Intézményes kereteken belül az életkorának és szükségleteinek leginkább megfelelő minőségi egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz egyenlő eséllyel férjen hozzá. 2 3

1 A Bevezető fejezet a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007–2032 alapján készült. 2 Hallgató Éva: Biztos Kezdet Program – 2007. In: Nagyné Varga Ilona–Fábiánné Kocsis Lenke (szerk.): Útmutató helyi programok fejlesztéséhez. Biztos kezdet füzetek 2. Jász-Nagykun-Szolnok megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont, Budapest, 2007. 13. l. 3 Lannert Judit: Hatékonyság, eredményesség és méltányosság. A jó minőségű oktatás feltételei. In: Új Pedagógiai Szemle. 2004. december 3–15.

6

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

Ezeket az elgondolásokat, a jogérvényesítés lehetőségének biztosítását a TÁMOP-3.1.1 program ágazati és ágazatközi együttműködés alapján valósítja meg, a következő pályázati konstrukciók támogatásával:4 • TÁMOP-5.2.1 a Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozását és a program kísérését biztosítja; • TÁMOP-3.3.2 az Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatását tűzte ki célul; • TÁMOP-6.1.4 a Gyermekellátást biztosító szolgáltatók és intézmények helyzetének stabilizálása a feladata. (A szinergiák bemutatására később kerül sor.)

4 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., 2011. 138.

A




7

2. Célok megfogalmazása A „Biztos Kezdet Óvodai Program – TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002” pályázati konstrukció alapvető célja olyan helyi programok megvalósítása, amelyek a helyi szükségletekhez igazodóan hatékonyan segítik a szegénységben élő gyerekek óvodai fejlődését és ezáltal a sikeres iskolakezdést, amellyel hozzájárulnak a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. A Biztos Kezdet Óvodai Program épít például a TÁMOP-5.2.1 Biztos Kezdet kiemelt projekt keretében a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetben kidolgozott szakmai-módszertani elemekre, a Biztos Kezdet Programban megfogalmazott tapasztalatokra, a helyi Biztos Kezdet Gyerekházak eredményeire és az ott megvalósult helyi együttműködésekre. A gyermekszegénység elleni küzdelemnek, a gyermekek sikeres iskolai pályafutásának és életútjának kulcsa a képességek fejlődésének minél korábbi életszakaszban való támogatása, a problémák felismerése, kezelése. A program során el kell érni, hogy a tanköteles korba érő gyermekek az iskolába lépéskor elérjék saját képességeik optimumát minden fejlődési területen: mozgás, értelem, érzelem, anyanyelv és kommunikáció.

Rövid távú cél • A kisgyerekek szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének javítása. • A gyerekek tanulási képességének javítása. • A szülői szerepek, kompetenciák megerősítése. • A családok és közösségek erősítése.

Középtávú cél • Az iskolaérettség növelése. • A beiskolázási mutatók javítása. • Az iskolai lemorzsolódás, évismétlés, magántanulói státusz csökkentése. • A bukások számának csökkentése.

Hosszú távú cél • A gyerekek jóllétének biztosítása. • A hátrányos helyzetű családok deprivációs ciklusának megtörése (a szegénység átörökítésének megakadályozása). • A hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek jövőbeni sikeres munkaerő-piaci reintegrációjának megalapozása.

A




9

3. A Biztos Kezdet Program kiterjesztése A Biztos Kezdet Program a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani azzal, hogy egyrészt összehangolja a helyben található, 0–7 éves korosztályhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, beilleszti azokat a helyben elérhető ellátások rendszerébe, másrészt olyan helyi közösségeket épít, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez.

3.1 A Biztos Kezdet Program célja • A gyermekek fejlődésének elősegítése. • A családok és szülők támogatása. • Az egészségkultúra fejlesztése. • A speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakszolgálatokhoz való hozzáférést és a tehetséggondozást. • A közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítése. A program lényege nem feltétlenül többletszolgáltatást jelent, hanem sokkal inkább a meglévők hatékonyabb szervezését, együttműködését. Természetesen azokon a településeken, ahol bizonyos ellátások nem hozzáférhetőek, ott a program új szolgáltatások bekapcsolását, megszervezését is feltételezi a kisgyermekek és szüleik hatékonyabb segítése érdekében. A Biztos Kezdet Program nem önálló ellátás, hanem ellátási, együttműködési filozófia, amely a 0–6, kiemelten a 0–4 éves korosztály és szüleik hatékonyabb segítését biztosító esélyteremtő, esélyegyenlőségi szolgáltatásrendszer, szakma- és szektorközi együttműködés a szülőkkel, a leendő szülőkkel és a gyermekekkel. Nem teremt új, párhuzamos ellátórendszert, hanem a helyi ellátások – helyi szükségleteken alapuló – új típusú összekapcsolódásával valósítja meg szakmai célkitűzéseit.5

3.2 Mennyiben más a Biztos Kezdet Óvodai Program? A fenti célkitűzéseket megtartja, azokat kibővíti, hogy a gyermek fejlődése, fejlettsége érje el a biztos iskolakezdethez szükséges állapotot, rendelkezzen a megküzdés képességével, segítse a gyermek személyiségének, tehetségének kibontakoztatását. A kisgyermekkori fejlődés feltétele az állandóság és a folyamatosság, ez az, amit a Biztos Kezdet Óvodai Program képes megvalósítani a rendszeres óvodáztatás biztosításával. A gyerek fejlődése csak a szülővel együtt, a szülők és családtagok aktív bevonásával valósítható meg, erre pedig az intézményhálózat valamennyi eleme közül az óvoda a legalkalmasabb. Az egészségügyi intézményekben csak rövid ideig tartózkodnak a szülők és gyermekeik (néha fájdalmas helyzetekben), az iskola pedig a szülőkben esetleg a múltbeli rossz emlékek, a kirekesztettség, esetleg a teljesítménykényszer miatt 5 Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Biztos Kezedet Program: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 01. 21.)

10

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


negatív emlékeket ébreszthet. Az óvodába a szülők – legalábbis kezdetben – rendszeresen járnak, nincs osztályozás, házi feladat, tehát a konfliktusok előfordulási lehetősége is kevesebb.

3.3 A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója 3.3.1 Kompetencia alapú programcsomag A koncepció a kompetencia alapú óvodai programcsomag TÁMOP-3.1.4 keretében kipróbált és megvalósított értékeire épül, ami az Óvodai nevelés országos alapprogramjával (a továbbiakban ONOAP) harmóniában áll. Értékeit tekintve ki kell emelni, hogy: • A 3–7 éves gyermek fő tevékenységére, a játékra épít, előtérbe helyezi a gyermeki szabad játékválasztás lehetőségét, a „spontán” fejlődést. • Ellenáll az iskolai, a fenntartói és a szülői elvárásoknak, hogy irányított tevékenységekkel direkt módon készítse fel a gyerekeket az iskolára. Ez már óvodás korban hozzászoktatná a gyerekeket is a megfeleléshez, a teljesítménykényszerhez. • Biztosítja az óvoda–iskola átmenet megkönnyítését: a gyermek szabad cselekvéseire, a játékára épít, amelyben a tanulási formák természetes módon következnek magából a gyerekből, a gyerek fejlettségéhez igazodóan. • A sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó alapelvek és a nemzeti és etnikai kisebbségek óvodai nevelésének alapelvei alkalmazásával képes biztosítani a halmozottan hátrányosan élők, az eltérő fejlődési ütemű gyerekek szükségleteinek kielégítését és a kisebbségi kultúra elvárásait is. • Támogatja a párhuzamosan végezhető tevékenységek szervezését, amely által a játék, a tanulás és a munka jellegű cselekvések nem válnak élesen el egymástól. • Az ONOAP szerint azokat a területeket szükséges követni, ismerni (mérni), amelyek a gyermeki személyiség teljes spektrumát áthatják, hiszen az óvodáskor az egyes területeket megalapozza, kibontakoztatja, a gyermeket engedi a saját ütemében fejlődni. A szolgáltatási rendszer azonban jelenleg – ritka kivételektől eltekintve – még nem felel meg sem az „átlagos” gyermeknek, sem a kicsit másnak, sem a hátrányos helyzetűnek, így a behatárolt tevékenységbázison fejlődve nem élhetik meg a gyerekkort. 6 3.3.2 Fogalomértelmezés: esélyegyenlőség, integráció, inklúzió, intervenció Az esélyegyenlőség és az esélyteremtés nem egymás szinonimái. Az esélyegyenlőség passzív: valakinek biztosítjuk, hogy éljen a meglévő lehetőségekkel. Az esélyteremtés aktív, amelynek során csak a rászorulónak teremtünk új, neki adekvát helyzetet, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében. Az integráció eredeti jelentése beolvasztás, becsatolás, összevonás, a pedagógiai gyakorlatban azonban a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek együttnevelésére alkalmazzuk. Célja, hogy az eltérő fejlődéssel és/vagy eltérő életutakkal bíró gyerekek és családjaik egyaránt megtalálják a helyüket a közoktatásban. Az inkluzív nevelésben minden gyerek „más”, minden gyerek jogos igénye és szükséglete, hogy sajátos bánásmódot kapjon. Tehát az inklúzió nem egyszerűen befogadást jelent, hanem a szó igazán szoros értelmében vett differenciált nevelést az élet minden területén. 6 Dr. Vágó Irén–Labáth Ferencné: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával kapcsolatos kutatás zárójelentése http:// www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/onap_zt_080703.pdf (Látogatva: 2011. 01. 21.)

A




11

A szemlélet szerint akkor is a differenciált bánásmód a megoldás a gyerek fejlesztésében, ha éppen nincs integrált gyermek a csoportban, és akkor is, ha van, csak mindig más hangsúlyok indokoltak. Érintve vannak tehát az „átlagos” gyerekek, az SNI gyerekek, a HH és a HHH gyerekek, a nemzeti és etnikai kisebbségek gyermekei, valamint a tehetséges gyermekek. A tehetséges gyerekek csoportja nem önálló réteg; bármelyik egyéb sajátossággal rendelkező családok gyermekeiből kikerülhetnek. Az inkluzív pedagógia tehát egy szemléletnek tekinthető, az integráció egy helyzetnek, a differenciálás pedig egy módszernek. Az intervenció a pedagógiában is azt jelenti, amit a szó más kontextusban is jelent: beavatkozást, amin jelen esetben azt értjük, hogy minden gyermeket a családjával, hátterével, szociológiai helyzetével együtt kell nézni, és ott, úgy, annyira kell őket együtt (nem egymástól elszigetelten) segíteni, ahol és amennyire szükséges.7 A gyerek fejlődése csak a szülővel együtt, a szülők és családtagok aktív bevonásával valósítható meg. A kisgyermekkori fejlődés feltétele az állandóság és a folyamatosság, tehát nem lehet hatékony az a pedagógia, amelyik tartósan kiszakítja környezetéből és megfosztja a számára biztonságot sugárzó kapcsolataitól. Ebből következően az esélyegyenlőség megteremtése és az esélyteremtés, a hátrányos, sőt a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel és családjaikkal való törődés, a valódi és hatásos nevelés eleve nem lehet más, mint egyfajta intervenciós munka. Az intervenció – pedagógiai tevékenységként – összetettebb és bonyolultabb, mint maga a differenciálás, mert nem egyszerű tervezésről és annak speciális megvalósításáról van szó, hanem családokról való gondoskodásról, ami csak akkor lesz hatékony, ha különböző szakemberek működnek együtt. Ehhez ad modellt a Biztos Kezdet Gyerekház, valamint ha azonos településen működik a Biztos Kezdet Gyerekház és a Biztos Kezdet Óvoda, akkor azonos családok és gyermekeik gondozását tűzhetjük ki célul. 8

7 Dr. Bakonyi Anna: Szakmai koncepció. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., Budapest, 2011. 8. l. 8 Új Magyarország Fejlesztési Terv, 6. l.

A




13

4. A Biztos Kezdet Óvodai Program külső minőségbiztosítása A külső minőségbiztosítás célja a programnak való megfelelés, az előrehaladás, a megvalósulás biztosítása, értékelése, ellenőrzése.

4.1 A belső minőségbiztosítás eredményeinek figyelembe vétele A minőségirányítási rendszer egyes elemei minden intézményben megvannak (a jogszerű működést biztosító dokumentumok, az SzMSz és mellékletei, a különböző szabályzatok és vezetői utasítások), de nagyok az eltérések az egyes intézmények között abban a tekintetben, hogy hogyan értelmezik a stratégiákat, különös tekintettel a minőségstratégiára. Továbbá abban is eltérnek, hogy mit és hogyan tesznek a célok és stratégiák megvalósítása érdekében. 4.1.1 A stratégia kidolgozása Rendelkezik-e az intézmény a célállapot, az inklúzió, intervenció, esélyteremtés megvalósításának, elérésének átfogó tervével (jövőkép, vízió)? Amennyiben igen a válasz, akkor a következő kérdések megválaszolása szükséges: 1. A stratégia megalkotása (vizsgáljuk a módszert és a bevont résztvevők számát): • Tartalmazza a küldetést: miért vagyunk? • Tartalmazza a jövőképet: milyen szervezetté akarunk válni? • A belső helyzet elemzése, az önértékelés során azt vizsgáljuk, hogy hol állunk, milyenek vagyunk jelenleg, mire vagyunk képesek. • A külső környezet tartalmának vizsgálatakor azt nézzük, milyenek a külső feltételeink, a lehetőségeink, a korlátaink. A stratégia bemutatja az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos legfontosabb problémákat és prioritásokat, az adott területre vonatkozó, elérendő jövőképet (célállapotot), lefekteti a hosszú, közép- és rövid távú célok, beavatkozási területek és eszközök egymáshoz illeszkedő rendszerét (a beavatkozás, korrekció logikáját), meghatározza a megvalósítás és az értékelés alapelveit. 2. Stratégia megvalósítása: Hogyan valósítjuk meg a céljainkat? Akciók, tevékenységek, feladatok, erőforrások meghatározása, amelyek szükségesek a stratégia megvalósításához. Megvizsgáljuk, hogy a terv megvalósítása az előzetesen megállapított kritériumok mentén történt-e. 3. Stratégia megvalósulásának vizsgálata és fejlesztés: Honnan tudjuk, hogy jó úton haladunk a cél megvalósításához? A célok elérése érdekében megtett út megfigyelése és ellenőrzésének módszerei, valamint a szükséges beavatkozások meghatározása és elvégzése, beleértve a stratégia módosítását, fejlesztését is.

14

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


4.2 Külső eljárások kialakítása, célok, bevonás A program megvalósulása szempontjából kulcskérdés, hogy megtörtént-e a célcsoport és az érdekcsoportok azonosítása, minden bevonható szervezet részt vett-e a sikeresség biztosítása érdekében, a szükséges tevékenységeket elvégezték-e és ezekről készültek-e feljegyzések, dokumentumok, illetve a program cselekvési terve a megoldásra váró feladatok alapján készült-e el. 4.2.1 A célcsoport jellemzőinek vizsgálata Célcsoporton azokat a résztvevőket értjük, akikért a program létrejött, elsősorban a gyerekeket és az ő családjaikat. Mivel a program megvalósításának alapelve az intervenció, ide soroljuk a program megvalósításáért érdemben cselekvésre kész személyeket is. 4.2.1.1 A település adottságai A program ellátási területének leírása, területi sajátosságok a településen, a lakónépesség demográfiai jellemzői, változásai, tendenciái (települési esélyegyenlőségi intézkedési terv adatai alapján). A családok foglalkoztatottsági mutatói (aktív keresők száma, aránya; minimálbérrel foglalkoztatottak száma, aránya; regisztrált és nem regisztrált munkanélküliek száma, aránya; közmunka és más munkaerőpiaci programban foglalkoztatottak száma, aránya). A pénzbeli és természetbeni ellátásokat igénybevevők száma és arányai ellátási típusonként (a szociális és gyermekvédelmi ellátásban egyaránt).9 4.2.1.2 Az óvodáztatás helyzete A helyzetelemzést segítő tények vizsgálata: • Óvodáskorú gyermekek száma, rendszeres óvodáztatásban részesülők száma, várhatóan az óvodában eltöltött évek száma. • Beóvodázás szempontjából ellátatlan gyermekek aránya és életkora. • Az óvodáskorú gyermek családjának szociális helyzete, rászorultsága. • Hét évesnél fiatalabb gyermeket nevelő családok száma. • Általános iskolai tanulók száma (ezen belül bukások, évismétlések, magántanulók, érettségit adó középiskolába beiratkozott tanulók száma, aránya) az utóbbi 5 évben. 4.2.2 Bevont segítők azonosítása A program megvalósulása szempontjából a legfontosabb a támogató érdekcsoportok azonosítása és időben történő bevonásuk a tervezési folyamatba. A program komplexitása az ágazat-, szakma- és szektorközi együttműködést bonyolulttá teszi. Mivel a bázisintézmény gyakran saját szolgáltatási struktúrájába illeszti a programot – amelyben így az oktatási elemek kapnak leginkább hangsúlyt –, a gyermekvédelmi, az egészségügyi vagy más ágazatok, szakmák képviselői nem érzik magukat érintettnek a fejlesztésben, ezért a következőket érdemes vizsgálni: 1. A potenciális segítő partnerek bevonása megtörtént-e, és mikor? Már az előkészítő szakaszban elemzés és értékelés, adatelemzés, dokumentumelemzés, trendszámítás, belső és külső interjúk. Ezeket dokumentálták-e?

9 Közoktatási Esélyegyenlőségi Útmutató. 2010. április 14. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §. www.nefmi.gov.hu › Közoktatás › Esélyegyenlőség - Tárolt változat (Látogatva: 2011. 01. 21.)

A




15

2. A humánszolgáltatásban részt vevő munkatársak helyzete és megállapításai a célcsoport vonatkozásában. • A megvalósító intézmény helyzete: a férőhelyek száma, az igénybevételi arány, a szakember-ellátottság. • Az egészségügyi ellátás helyzete: az egy orvosra, gyerekorvosra jutó lakosok száma, az alapellátás és a szakellátás helyzete. • A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások helyzete, összekapcsolódásuk lehetőségei. • Az intézményesült ellátás helyzete: bölcsődei, óvodai ellátás, alapfokú iskolai ellátás, a férőhelyek száma, az igénybevételi arány, az igazolt és igazolatlan mulasztások aránya, a szakember-ellátottság. • Önkéntes csoportok, civil szervezetek és egyházi képviseletek bevonása (kapcsolódási pontok, tevékenység). 3. Erőforrás elemzése: • igényfelmérés, közvélemény-kutatás; • képzettség, végzettség, előzetes kapcsolódó ismeretek, a program ismerete; • attitűd, részvételi szándék a programmal kapcsolatos képzésen; • a humánszolgáltatások infrastruktúrája: az épületek állapota, kihasználtsága, IKT eszközök, tárgyi feltételek stb. 4.2.3 Szolgáltatáslisták és szolgáltatási szintek meghatározása • A helyi szükségletre, helyzetelemzésre épülő szakmai terv készítése, amely tartalmazza a célokat, a feladatokat, a szolgáltatásstruktúrát, a személyi és tárgyi feltételeket, a partnerek (intézmények, szervezetek, szakemberek) nyilatkozatait a vállalásokról. • Műhelymunka keretében, irányított, előre meghatározott struktúra szerint, kulcsszereplők részvételével történő, szakmai tekintéllyel rendelkező személy által vezetett megbeszélés során kialakítják az adott településre vonatkozó együttműködési megállapodásokat. • A munkacsoportok kidolgozzák saját munkatervüket és véleményeztetik egymással (nulladik változat). Az egyeztetést (véleményezést) követően készüljön el az összehasonlító elemzés, amelyben vizsgáljuk, hogy megfelel-e a terv az igényfelmérés megállapításainak, a közvélemény-kutatás eredményeinek. • A listák és a szintek meghatározásakor az intézménynek arra kell törekednie, hogy a stratégiai dokumentumokkal harmonizáljon. • A programnak illeszkednie kell a településnek és a településrésznek a gyermekekkel és a családok jólétével kapcsolatos szolgáltatásrendszerébe. A szolgáltatások köre a lehető legszélesebben értelmezendő: a szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, oktatási, kulturális-művelődési, munkaügyi szolgáltatásstruktúra.

4.3 Döntési kritériumok, nyilvánosság, konzisztencia 4.3.1 Vezetők és felelősök választása A program megvalósulása szempontjából kulcskérdés, hogy még a stratégia kidolgozása előtt a pozícióban álló vezetők és az informális vezetők elköteleződése megtörténjék. 4.3.1.1 A fenntartó szerepe A helyi önkormányzat stratégiai szerepét biztosítja, hogy az érintett intézmények fenntartójaként döntési helyzetben van, ezért ki kell nyilvánítania elkötelezettségét a program megvalósítása iránt. Így

16

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


biztosítható, hogy a megfelelő humánkapacitások és a szükséges infrastrukturális feltételek, kiegészítő pénzügyi források rendelkezésre álljanak. A fenntartónak döntő szerepe lehet a program megvalósításához szükséges információk biztosításában és az intézmények együttműködésének segítésében. A fenntartó – helyzetéből és jogállásából következően – a feladatok, a program teljesítésének értékelésében is döntő szerepet játszik, így sikeresség esetén esetleg újabb erőforrások biztosítására is kész. 4.3.1.2 A felelősök kiválasztásának kritériumai Vizsgálni szükséges, hogy a feladat megvalósítására kijelölt szereplők rendelkeznek-e a feladatok ellátásához szükséges kompetenciákkal, a vezetők rendelkeznek-e a munka irányításhoz szükséges kompetenciákkal, például vezetői, irányítói képesség, jó kommunikáció, empátia, lelkesítés, tolerancia, határozottság, konfl iktuskezelő képesség stb. Vizsgálni kell, hogy a pedagógiai és módszertani megújulás támogatása érdekében megfelelő képzéseken részt vettek-e, továbbá a tanult ismereteket, gyakorlatokat átadták-e a kollégáiknak, a helyi közösségnek, az új módszertani és pedagógiai kultúra beépült-e a helyi közösség munkájába. Képezze vizsgálat tárgyát, hogy: • a program céljainak megfelelő feladatok és tevékenységek kidolgozása, elfogadása a partnerek bevonásával történt-e; • a településen indított egyéb szociális segítő program hatását erősíti-e, a Biztos Kezdet Gyerekházak munkáját folytatja, gazdagítja-e; • az elkészült programot ismeri-e a közösség, valamint az elkészült feladatterveket és a megvalósítást támogatja-e.

4.4 A program céljának megfelelő feladatok A feladatok megfelelőségének vizsgálatakor azt kell megállapítani, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program helyi stratégiájában megfogalmazott hosszú, közép- és rövid távú céloknak megfeleltethetők-e a feladatok, tevékenységek, projektek. Ilyen feladatok lehetnek: • A családok erősítése, támogatása: a problémák feltárása családsegítő, óvodapedagógus, szükség esetén pszichológus bevonásával. • A szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés formáinak és gyakoriságának bővítése, kommunikációs és programterv, személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel. • Az egészségkultúra fejlesztése: gyermekgondozási problémák megoldása, szűrővizsgálatok biztosítása, tanácsadás, az óvodában begyakorolt egészségügyi szokások otthoni gyakorlása, a tisztaság biztosítása, egészséges táplálkozás, amiben kiemelt szerep jut a védőnőknek, gyermekorvosoknak. • A gyermekek fejlődésének elősegítése: az óvodapedagógus állapotfelmérésére épülő fejlesztési tervek készítése, szükség esetén szakember bevonásával (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pedagógiai asszisztens stb.). • A szociális és érzelmi fejlődés támogatása óvodapedagógusok, dajkák, tanítók, a Biztos Kezdet Gyerekházak munkatársai által: játéktevékenységek, játszóházak, közös programok szervezése a család bevonásával. • Az óvoda–iskola átmenet segítése: programtervek, csoport- és intézményi értékelések. • A gyermek fejlődésének vizsgálata: a gyermek személyiséglap rendszere, képek, videofelvételek, szükség szerint segítők bevonása, fejlesztőpedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, habilitáció, rehabilitáció biztosítása stb.

A




17

• Családtámogató programok szervezése: gyermekvédelem, családsegítő, szociális munkás. 10 Természetesen a feladtok köre bővíthető, a megnevezésük is lehet más és más, és minden feladatnál bővíthető a bevontak köre, a helyi adottságoknak megfelelően.

4.5 Jelentések közzététele, közérthetőség A külső minőségbiztosítás lényeges eleme a jelentések közzététele, az eredmények bemutatása, a nyilvánosság biztosítása. Fontos feladat a programban megvalósult eredmények, tevékenységek bemutatása intézményi szinten és a munkacsoportok szintjén egyaránt. Minden munkacsoportnak arra kell törekednie, hogy önmaga és a közvetlen környezete számára bemutassa az általa megvalósított tevékenységet és összehasonlítsa a munkatervben vállalt feladatokkal. Jelentések közzétételénél az elért siker bemutatása fontos, de meg kell határozni a következő lépéseket, tennivalókat is. Az eredmények bemutatását megkönnyíti, ha a feladatok kijelölésekor pontosan meghatározták az elvárt eredményt és az indikátorokat, és a tevékenység végrehajtását folyamatosan dokumentálták. Az értékelés során érdemes megvizsgálni: • a program megvalósításának vezetését, irányítását és a vezetés értékelését; • a munkacsoportok együttműködését; • a munkacsoport munkatervben kitűzött céljának való megfelelést; • a feladatok megvalósítását minden munkacsoportra vonatkozóan; • a megvalósult programok bemutatását; • a programok értékelését; • a bevontak körét és munkájuk értékelését; • a továbblépés lehetőségeit és a korrekciós javaslatot, amennyiben szükséges.

4.6 Követési eljárások A követési eljárások vizsgálatakor a Biztos Kezdet Óvodai Program jellemzőinek meglétére érdemes koncentrálni: • a gyermekközpontú és családorientált szemléletre; • az interdiszciplináris megközelítésre, amely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében minden kompetens szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. A követési eljárás első lépése a helyzetelemzés megléte. A második lépés a helyzetelemzésre épülő intézkedési tervek készítése. Érdemes minden munkacsoportnak a vállalt feladatához kapcsolódó saját intézkedési tervet kidolgozni. Az intézkedési terv tartalmazza azt, hogy mit kell megváltoztatni, mit nem szabad megváltoztatni, hogyan lehet a munkacsoportok együttműködését, a napi munkát hatékonyabbá tenni a következő célok megvalósítása érdekében: • az együttműködések kialakításának ösztönzése azokkal a szolgáltatókkal, támogatókkal, akik a szülőket segítik, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak; • az óvodáskorú gyermekek optimális fejlődésének elősegítése, a hátrányaikból adódó kompenzáció elősegítése, az együttnevelési formák kialakítása; • a szülőkkel való együttműködéssel a helyi erőforrások kiaknázása, támogatása; 10 Eszik Zoltán: Értékelés – önértékelés a Biztos Kezdet Programban. Útmutató helyi programok fejlesztéséhez. Biztos Kezdet füzetek 2. Bp., Jász-Nagykun-Szolnok megye Esély Szociális Közalapítvány Regionális Szellemi Forrásközpont, 2007. 75–84.

18

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


• partneri kapcsolatok építése a szülőkkel, a szociális, egészségügyi, oktatási, civil és egyházi képviseletekkel; • a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk segítése, a program részét képező kifejlesztett tartalmi elemekkel; • a szolgáltatást nyújtó szakemberek, intézmények együttműködésének fejlesztése, hálózatépítés; • a közösségi részvétel, a helyi közösségek erősítése a helyi jó gyakorlatok megismerésével, alkalmazásával; • a programot megvalósító intézmények számára a referenciaintézménnyé válás lehetőségének biztosításával. Az intézkedési tervek akkor jók, ha a fenti programcélok az intézkedési tervekben is nyomon követhetők. A harmadik lépés az intézkedési terv megvalósítása, a negyedik az intézkedési terv értékelése. Ezt követően kezdődhet meg a korrekció és a Biztos Kezdet Óvodai Program folyamatainak szabályozása. Erőforrásainak figyelembe vételével minden munkacsoport készítse el a vállalt folyamatszabályzatot. Határozzák meg a folyamat célját, a feladatokat, a módszereket, az indikátorokat, a megvalósítás időtartamát és határidejét, a folyamat felelősét és résztvevőit, az érintettek körét, a folyamat értékelési szempontjait úgy, hogy a PDCA ciklus megvalósítása nyomon követhető legyen, és ha szükséges, a korrekció is megvalósulhasson.

4.7 Értékelési ciklusok Az értékelési ciklus a program megvalósításának hosszától, határidejétől függ. Az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek számára az óvodai intervenciós munka során az egyik legfontosabb. Ebben az esetben a munka, a program sikere egyben a gyermek sikere is. Ez nem lehet más, mint a gyermek saját képességeihez illeszkedő, jó színvonalú iskolakezdés (nem „problémamentes”, mert az már magában rejti az előítéletet: lehetne problémás, mégsem az). 4.7.1 Értékelési ciklus a gyerek, a család szempontjából Ha három évben, középtávú célokban gondolkodunk, az értékelési ciklusokat erre az időszakra kell arányosan elosztanunk. Ebben az esetben az értékelési ciklusok a család, a gyerek szempontjából a következők lehetnek. Előkészítő szakasz • A gyermek befogadásának előkészítése. Kapcsolat a családdal, a segítőkkel (védőnő, orvos, szociális munkás, gyermekjólét stb.), a Biztos Kezdet Gyerekházzal. • A gyermek felkeresése, bemutatkozás: családlátogatás, anamnézis stb. • Diagnosztikai mérés végzése. Befogadó szakasz • A gyermek rugalmas befogadása, „beszoktatása” (és a családé is). • A gyermek megismerése, állapotfelmérés: egészségi állapot, higiénés szokások, szociális és érzelmi, mentális állapot, kognitív képesség, anyanyelvi és kommunikációs készségek. Fejlesztő szakasz Fejlesztési terv készítése a gyermek erősségeire építve. Nem szabad a hiányokra koncentrálni, ha van tehetségcsíra, annak felismerésére, segítésére, gazdagítására kell törekedni. Félévente sort kell keríteni méréssel a fejlődés megállapítására, amiről a családot is szükséges tájékoztatni. A mérés az ONOAP elveinek figyelembe vételével, a HOP-ban elfogadott mérési rendszerrel történjen minimum az alábbi területeken:

A




19

1. szociális és érzelmi fejlődés elősegítése 2. egészségi állapot javítása 3. tanulási képességek javítása 4. nyelvi készségek fejlesztése A fejlesztési terv tartalmazza azt is, hogy kiket célszerű bevonni az adott terület fejlesztésébe! Az óvodapedagógusok mellett a dajkák és • a szociális hálózat dolgozói: gondozónők, családgondozók, a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai; • az egészségügyben dolgozók: orvosok, védőnők; • a közoktatásban dolgozók: tanítók, gyógypedagógusok, pszichológusok, korai fejlesztők; • egyházi személyek, civil szervezetek bevonására érdemes gondolni. A fejlesztés mindvégig a következő szempontok figyelembevételével történjen: • A család és az óvoda kapcsolatának erősítése, rendszeres óvodáztatás. • A családok erősítése és a közösségekbe való bevonódásuk segítése. • A családot segítők munkájának koordinálása, az együttműködés folyamatos fejlesztése. Követő szakasz (utánkövetés 4. osztályig) • Kapcsolat felvétele az iskolával, a tanítónővel, a nyitott iskola megismertetése a gyerekkel (iskolalátogatás a csoporttal). • A gyerek és a család nyomon követése: iskolai sikeresség, eredményesség nyomon követése. Minden fél (család, gyerek, óvodai dolgozók, segítők) számára fontos, hogy a kapcsolat ne szakadjon meg az óvodás évek végével, a bizalmi szálra építve kövessék a gyermek életútját a későbbiekben is. 4.7.2 Értékelési ciklus a program szempontjából A program szempontjából is két ciklust állapíthatunk meg. Az első a bevezetési ciklus (ez leggyakrabban maga a pályázati ciklus). A második a működtetési ciklus vagy inkább működési folyamat, ami a fenntarthatóság kötelezettségeként jelenik meg a pályázatokban. 4.7.2.1 A program bevezetési ciklusa A Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetési ciklusa a következő elemekből áll. • A program megismerése: cél, követelmény, indoklás (miért csináljuk?), megvalósítási kritériumok és időintervallum, elvárt eredmény. • Döntés a bevezetésről, vezetői és munkatársi elköteleződés a program mellett. • Érzékenyítő, kommunikációs és konfl iktuskezelő tréningek, módszertani képzések. • Munkacsoportok megalakulása, az együttműködés kereteinek kidolgozása, elfogadása (felhatalmazás), jogi keretek meghatározása (pl. munkaköri leírások kiegészítése). • A programba bevont segítők körének meghatározása. Partnerlista és feladatvállalások: gondozónők, családgondozók, a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai; az egészségügyben dolgozók: orvosok, védőnők; civil szervezetek, egyházi személyek, valamint az eltérő fejlődéssel foglalkozó szakemberek: gyógypedagógusok, korai fejlesztők és óvodapedagógusok. • Helyzetelemzés elkészítése, intézkedési tervek készítése. • A bevezetés ütemtervének elkészítése. • Megvalósítás: a munkacsoportok az ütemtervnek megfelelően végzik munkájukat. • Programértékelés: a megvalósítás és a résztvevők munkájának értékelése.

20

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


• Eredményesség: az ütemterv szerinti megvalósítás, a bevontak körének elégedettségi mutatói, a sikeresen megvalósított programok értékelése. Mint látható, minden cikluselemhez rendelhetők indikátorok, értékelési szempontok, amelyek alapján a programban való előrehaladás folyamatosan nyomon követhető. 4.7.2.2 A program működtetési ciklusa A bevezetést követően a folyamatos működtetés, a fenntarthatóság biztosítása nem kevesebb erőfeszítést kíván, és gyakran az inspiráló erő (miért csináljuk?) is megszűnik. Tehát a folyamatos működés biztosításához mindenképp szükséges a bevezetési ciklus eredményeinek számbavétele, ami sikeres bevezetés esetén biztosíthatja a motivációt a további munkához. • Irányított önértékelés elvégzése: a bevezetés előtti és a megvalósítást követő állapot összehasonlítása több szinten: programeredmények a települési együttműködés, az intézmények közti együttműködés, az intézményen belüli együttműködés, a kapcsolatok kiépülése terén. • Folyamatok szabályozása. • Dokumentumok felülvizsgálata, a szabályzatok beépítése az intézményi dokumentumokba. • A referenciaintézménnyé válás lehetőségének vizsgálata: az elért eredmények és az erőforrások biztosítottsága szempontjából. Folyamatábra a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetéséről, működtetéséről:

A




21

4.8 Rendszerszintű elemzések A hátrányos helyzetű családok deprivációs ciklusának megtörésére (a szegénység átörökítésének csökkentésére) vállalkozott a Biztos Kezdet Óvodai Program. A program sikerességének vizsgálatára, amennyiben a program széles körű alkalmazása a 2010–2013-as nevelési évben megkezdődik, 20 év múlva, a Nemzeti Stratégiát (2007–2032) szem előtt tartva kerülhetne sor. A rendszerszintű elemzés szakmai elszámoltathatóságot biztosít. Kétféle elemzési rendszer közül választhatunk: vagy az intézményértékelésen alapuló minőségorientált, vagy a gyermeki teljesítmények mérésén alapuló teljesítményorientált elszámoltathatósági elemzést választjuk. Ezen kívül fel lehet térképezni az indirekt nyilvánosságon alapuló és a direkt, célzott fejlesztésen alapuló beavatkozás eszközrendszerét. • „A minőségértékelésnek ösztönöznie kell, és ki kell kényszerítenie a szervezeti tanulást. A fejlesztő és elszámoltathatósági célok nem állíthatóak szembe egymással. • A teljesítményorientált elszámoltathatósági rendszerek bizonyos eszközeit (mint például a tanulói teljesítmények mérése) az azokkal járó kockázatok mérséklése érdekében egy tágabb, alapvetően minőségorientált rendszer keretei között célszerű alkalmazni. A gyermeki teljesítmények mérését szolgáló rendszer fejlesztése során figyelembe kell venni a tartalmi szabályozó funkció érvényesítését.”11 A Biztos Kezdet Óvodai Program rendszerszintű elemzésére a minőségorientált rendszerű elemezés javasolható. Ezen belül a legfontosabb paraméter, hogy képesek-e a programot megvalósítók a szervezeti tanulásra, az egyéni továbbképzések és a közös munka által képessé válnak-e a programot „saját képükre” formálni, folyamatosan fejleszteni, a jó gyakorlataikat bemutatni és referenciaintézménnyé válni. A másik – talán még ennél is fontosabb – értékmutató, hogy a település a lakóközösség számára sokszálú kapcsolati hálóval, működő programokkal rendelkező szervezetté válik, ahová érdem segítőként bekapcsolódni.

11 Radó Péter: A szakmai elszámoltathatóság biztosítása a magyar közoktatásban. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2009. június 17. http://www.ofi.hu/tudastar/szakmai (Látogatva: 2011. 01. 21.)

A




23

5. Szinergiák 5.1 A TÁMOP-3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program és a TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély program szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése12 A TÁMOP-3.1.1 kiemelt projekt, amely az eddigi pedagógiai gyakorlathoz képest újszerű módon a szociális, egészségügyi, oktatásügyi tevékenységeket az óvodai pedagógiai munkán belül kívánja támogatni.13 Ehhez szükség van a családok foglalkoztatási helyzetének javítására, a munkahelyteremtés, a képzés biztosítására, a családok felvilágosítására, motiválására annak érdekében, hogy mind az óvodáztatást, mind a későbbi iskoláztatást támogassák, működjenek együtt a közoktatási intézményekkel. Az ágazati és ágazatközi együttműködés alapja az14, hogy a TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása által kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak mellé kerüljenek a TÁMOP-3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program mint pilot program keretében azok az óvodák, amelyek – építve a Biztos Kezdet Gyerekházak munkájára – a közoktatás rendszerén belül az együttnevelési stratégiák kialakításában, megvalósításában segítik az óvodapedagógusokat elméleti és gyakorlati szinten egyaránt abban a feladatukban, hogy a beóvodáztatás ösztönzése és az óvodai nevelő és fejlesztő munka eredményeként minden gyermek eséllyel kezdhesse az iskolát. A TÁMOP-5.2.1. konstrukció célja a 47/2007. (V. 31.) OGY határozattal elfogadott „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007–2032-höz kapcsolódó Gyerekesély zászlóshajó program egyes intézkedéseinek megalapozása, különös tekintettel a 0–7 (ezen belül is az intézménybe nem járó 0–5) éves gyerekek, valamint a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelésére. A konstrukció tervezése és végrehajtása a gyerekek ügyeiben szintén érintett egészségügyi és oktatási ágazat e témához illeszkedő TÁMOP, TIOP vagy ROP-ok által támogatott, kiemelt projektjeivel szoros együttműködésben valósul meg. A módszertani megalapozás és szakmai támogatás keretében kiemelt jelentőséget kap a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő gyermekek helyzetének javítása. A TÁMOP-5.2.1 kiemelt projekt keretében módszertani megalapozás és szakmai támogatás-nyújtás történt. Kiemelt projektcélokként a következőket fogalmazták meg: • javul a gyermekekre és a családokra irányuló szolgáltatások és programok színvonala és elérhetősége, ezáltal pedig javulnak a gyermekek integrációs esélyei, növekszik a hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége; • a gyermekek érdekeire érzékeny szemlélet alakul ki minden szereplő (gyerek, család, valamint a velük kapcsolatba kerülő szakemberek, szolgáltatások munkatársai), illetve minden érintett körében; • a problémák korai felismerésével és a korai képességfejlesztés kiterjesztésével a későbbi iskolai kudarcok és beilleszkedési nehézségek csökkennek. 12 TÁMOP-5.2.1/09/1 - Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése Útmutató http://www.nfu.hu/doc/1884 (Látogatva: 2011. 01. 21.) 13 Labáth Ferencné: Az innováció szükségessége, lehetősége az óvodai nevelésben TÁMOP-3.1.1 szakmai konferencia Budapest, ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ 2009. november 06. 14 U.o. (lj. 14.)

24

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


A kiemelt projekt a kistérségi programok megalapozásával az alábbi célok elérését segíti: • egyes szolgáltatások működésének gyerek- és családbarátabbá alakítása; • a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása; • a szegregáció enyhítése; • a helyi sajátosságokra épülően a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása. Az 5.2.1 kiemelt projekt társadalmi hálózatokat épít, felkészíti, képzi a gyermekszegénység leküzdésében érintett célcsoportokat, intézményeket, szervezeteket, szakembereket, segíti az ágazat- és szektorközi együttműködéseket és tudásbázist alakít ki. A fenti célok megfogalmazásából, a célcsoport tevékenységéből fakadó elvárásokból következően láthatjuk a 3.1.1. és az 5.2.1 projekt teljes szinergiáját. A két program megvalósítása egymás hatását támogatja és erősíti. A Biztos Kezdet Óvodai Program építhet az 5.2.1 programban megvalósult feladatok tapasztalatainak átvételére: • a projekteket megalapozó képzések, képzési anyagok kidolgozása, képzők képzése, képzések megtartása; • a Biztos Kezdet Gyerekházak munkatársainak és a Gyerekházakkal együttműködő szakembereknek a képzése, képzések szervezése; • általános és területspecifi kus, a kistérségi gyermekprogramok előkészítését támogató, valamint megvalósítását segítő képzési csomagok kidolgozása, és a kistérségekben megvalósuló képzéseket megvalósító szakemberek felkészítése képzők képzése; • kistérségi gyermekszegénység elleni programokban közreműködő szakemberek képzése, képzések szervezése; • szakmai támogatási mechanizmus kidolgozása: modellprogramok és komplex kistérségi gyerekszegénység elleni programok megvalósítása; • Biztos Kezdet Gyerekházak mentorálása; • egymás dokumentációs rendszerének megismerése.

5.2 A TÁMOP-3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program és a TÁMOP-3.3.2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása15 A TÁMOP-3.3.2 pályázat alapvető célja, hogy elősegítse az esélyegyenlőség érvényesülését, továbbá megerősítse az iskolarendszer esélyteremtő szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89. §-a értelmében a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt, közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadása. Ennek megfelelően az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális politikáiban kiemelt helyen szereplő esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika érvényesítéséhez minden oktatási beruházásra, fejlesztésre pályázó településnek, kistérségnek és fenntartónak közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet szükséges megalkotnia és végrehajtania. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv általános céljai a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése, a körükben kirívóan magas fogyatékossá minősítési arányok visszaszorítása, az alacsony óvodáztatási arányok javítása, az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés 15 TÁMOP-3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása. Pályázati útmutató http://www.nfu.hu/doc/1030 (Látogatva: 2011. 01. 21.)

A




25

csökkentése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, valamint az oktatási diszkrimináció visszaszorítása. A továbbiakban a TÁMOP-3.1.1 programmal kapcsolatban a 3.2.2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása keretén belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetését érintő, illetve a zökkenőmentes beiskolázást segítő szinergiát vizsgáljuk. A két program szinergiáját, a megvalósítást, egymás hatását támogatja és erősíti: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő), szervezett beóvodázásának és az óvodai hiányzások csökkentésének elősegítése: • Beóvodázási felelőssel szoros kapcsolat kiépítése. E beóvodázási felelős részt vesz a TÁMOP-3.3.1 kiemelt projekt által biztosított továbbképzésen, valamint konzultációkon. Fenntartói döntés elősegítése és előkészítése a feltételek helyben vagy társulási formában történő biztosításáról. • Azon családok számbavétele, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján). Családlátogatás keretében tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól. A családlátogatást családsegítő szakember és/vagy óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti. Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására. • Az óvodai beiratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. • Támogató program a beóvodázást hátráltató, egyéni, szociális tényezők elhárítása érdekében. • Nyitott óvodai programok működtetése a szülők aktívabb bevonása érdekében, például: közös játszóházak, beszoktatási programok, délutáni programok stb. • A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációját támogató módszertani programok óvodai adaptációja, az óvodai nevelési program átdolgozása, a fenntartói és a társadalmi környezet érzékenyítése. • Óvodai programkínálat bővítése a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma gyermekek korai és tartós óvodáztatása érdekében. Indokolt esetben anyanyelvi dajkák alkalmazása. • Szakmai együttműködések fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett gyermekek felkutatása és korai beóvodázása érdekében. • Egyéni fejlesztési tervek készítése és megvalósítása, rendszeres értékelési rendszer megteremtése, kiemelt fi gyelemmel a sajátos nevelési igényűvé minősítés megelőzésére. • Óvoda–iskola átmenetet támogató szakmai együttműködések megteremtése, módszertani továbbképzések, valamint a módszerek adaptálásának támogatása, együttműködésben a gyermekeket fogadó általános iskolákkal. Különbség a két program között, hogy a 3.3.2 Esélyegyenlőségi programban szociális és egészségügyi jellegű tevékenységek támogatására csak kivételes esetben volt lehetőség, amennyiben azokat normatív állami támogatás vagy más pályázat nem biztosította. A Biztos Kezdet Óvodai Program – a TÁMOP-3.1.1 – a társszakmák szoros együttműködésre építve a nevelési, oktatási programok megvalósításába a szociális és egészségügyi programok bevonását tervezi. Az iménti felsorolásból látható, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program a 3.3.2 pályázat során megvalósított tevékenységekre maximálisan építhet. Azon óvodák esetében, amelyek nem vettek részt a 3.3.2 Esélyegyenlőségi programban, a Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetésekor ezek a feladatok megvalósításra várnak.

26

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


5.3 A TÁMOP-3.1.1 Biztos Kezdet Óvodai Program és a TÁMOP-6.1.4 Kora gyermekkori (0–7 év) program – kiemelt projekt A TÁMOP-6.1.4 program célja Cél a gyermek-alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb minőségű ellátással. Minden, de különösen a hátrányos helyzetű 0–7 éves korú gyermek egészséges életkezdetének és sikeres iskolakezdésének támogatása a gyermekek fejlődésének nyomon követésével, a bennük rejlő készségek kibontakoztatásának elősegítésével, a fejlődési rizikótényezők feltárásával, valamint az eltérő fejlődést mutató gyermekek kiszűrésével az egészségügyi alapellátásban. A gyermek egészségi állapotára és egészségügyi ellátásának minőségére vonatkozó indikátorok meghatározása. Egységes, korszerű ismeretek és módszerek kidolgozása és átadása • A gyermek-egészségügyi alapellátás szakemberei (védőnő, házi-, gyermekorvos) számára a munkájuk hatékonyságának növelése érdekében. • A szülők számára a gyermek fejlődésével, gondozásával, nevelésével kapcsolatos szülői tudatosság és kompetencia növelése érdekében (közvetlen célcsoportok). Kutatás, módszertani fejlesztés • Szűrési módszercsomag, alapelvek, protokollok kidolgozása, bemeneti és kimeneti mérések lefolytatása, indikátorok fejlesztése, dokumentációs rendszer kialakítása. Informatikai fejlesztés, eszközbeszerzés • A szűrővizsgálatok és az egységes állapotfelmérés informatikai keretrendszerének, elektronikus hátterének tervezése, kialakítása és tesztelése (hardver, szoftver és alkalmazásfejlesztés). Képzés • Korszerű oktatási módszerekkel tananyagfejlesztés a védőnői, ill. a gyermekorvosi alap- és továbbképzéshez, oktatók képzése, a képzések akkreditálása és megszervezése. Kommunikáció • A jó gyakorlatok megosztása, anyanyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű szülők számára is könnyen érthető (pl. ábrákkal, rajzokkal illusztrált) kiadványok, szórólapok, plakátok készítése. Mint látható, a 6.1.4 program azonos módszerekkel célozza meg a korosztályt és szüleiket. A két program annyiban különbözik egymástól, hogy míg az egyik egészségügyi szempontból, a másik a „21. századi közoktatásfejlesztés, koordináció” szempontjából közelíti meg a témát.

A




27

6. Illeszkedések Az 5. pontban bemutatott programokban a pályázati célok illeszkednek egymáshoz és a „Legyen Jobb a Gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007–2032-t elfogadó 47/2007. (V. 31.) Országgyűlési határozathoz, a szakterületi esélyegyenlőségi és gyermekvédelmi stratégiához, a Gyerekesély zászlóshajóhoz, valamint a leghátrányosabb helyzetű 33 kistérséget érintő komplex programhoz, a Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozásához. A Biztos Kezdet Óvodai Program a 3.3.2 esélyegyenlőségi program keretében az Óvodai Integrációs Pedagógiai Rendszer indikátorait használhatja a HHH-s gyerekek esetében. A TÁMOP-3.1.4 program kapcsán megvalósított óvodai programcsomag használatával kapcsolatos jó gyakorlatok a Szolgáltatói kosárból felhasználhatóak, a program megkezdéséhez nem szükséges újakat kidolgozni, de reményeink szerint születnek majd új jó gyakorlatok, lesznek a szakmaközi együttműködést professzionális szinten bemutatni képes referenciaintézmények és lesznek modellprogramok, területspecifikus programok. Építünk a TÁMOP-5.2.1 programban kidolgozott Biztos Kezdet Gyerekházak tapasztalataira és az ott kialakult jó gyakorlatokra. Az intervenció a pedagógiában is azt jelenti, amit a szó más kontextusban jelent, beavatkozást, ami alatt jelen esetben azt értjük, hogy minden gyermeket a családjával, hátterével, szociológiai helyzetével együtt kell nézni, és ott, úgy, annyira kell őket együtt segíteni, ahol, ahogy és amennyire szükséges, ezt az elvet követi a jelen munkában valamennyi megemlített TÁMOP program.

A




29

7. Irodalomjegyzék 1. Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 2002. 2. Dr. Bakonyi Anna: Szakmai koncepció. A Biztos Kezdet Óvodai Program. Budapest, Okker Zrt., 2011, kézirat 3. Dr. László Zoltánné: Inkluzív nevelés Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez In: Óvodai nevelés Budapest, 2006. 18–19. p. 4. Egedi Cecília–Debre Istvánné–Kende Anna–Kereszty Zsuzsa–Sebő Júlia: Óvoda–iskola átmenet Kézikönyv Budapest, suliNova Kht., 2007. 37–42 p 5. Eszik Zoltán: Értékelés – önértékelés a Biztos Kezdet Programban. Útmutató helyi programok fejlesztéséhez. Biztos Kezdet füzetek 2. Bp., Jász-Nagykun-Szolnok megye Esély Szociális Közalapítvány Regionális Szellemi Forrásközpont, 2007. 75–84 6. Bakonyi Anna: Az óvodák új „feladata” az integráció. In: Óvodai Nevelés. 2005. 4. 112–114. p. 7. Hallgató Éva: Biztos Kezdet Program-2007, Biztos kezdet füzetek 2. Útmutató helyi programok fejlesztéséhez, Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont, 2007. 13. 8. Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.”Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 138. 9. Körmöczi Katalin: Pedagógiai eljárások a „másság” elfogadásáért. In: Óvodai Nevelés. 2006. 10. 347–353. p. 10. Labáth Ferencné: Az innováció szükségessége, lehetősége az óvodai nevelésben TÁMOP-3.1.1 szakmai konferencia Budapest, ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ 2009. november 06. 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Útmutató. 2010. április 14. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §. www.nefmi.gov.hu › Közoktatás › Esélyegyenlőség - Tárolt változat (Látogatva: 2011. 01. 21.) 12. Útmutató az Óvodai IPR-hez. (Óvodai Integrációs Program) Minta az óvodai IPR működtetéséhez http://www.educatio.hu/download/eselyegyenloseg/Utmutato_az_Ovodai_IPR-hez_2009_. pdf (Látogatva: 2011. 01. 21.) 13. 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007– 2032 (Látogatva: 2011. 01. 21.) http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/1195_2009Kormanyhatarozat(1).p 14. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Biztos Kezedet Program http://www.szmm.gov.hu/main. php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 01. 21.) 15. Dr. Vágó Irén–Labáth Ferencné: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával kapcsolatos kutatás zárójelentése http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/onap_zt_080703.pdf (Látogatva: 2011. 01. 21.) 16. „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága http://www.gyerekmonitor.hu/index (Látogatva: 2011. 01. 21.)

30

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


17. Óvodai nevelés kompetenciaterület – OKMT A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése okmt.hu/download.php?ctag=download&docID=1860 (Látogatva: 2011. 01. 21.) 18. Darvas Ágnes–Tausz Katalin: Gyermekszegénység. Hét állítás a magyarországi gyerekszegénységről 12–17 p. http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/gyermekszegenyseg_darvas_ tausz.pdf 19. Radó Péter: A szakmai elszámoltathatóság biztosítása a magyar közoktatásban. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2009. június 17. http://www.ofi.hu/tudastar/szakmai (Látogatva: 2011. 01. 21.) 20. Biztos Kezdet Óvodai program Educatio (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt www. educatio.hu/.../biztos_kezdet_ovodai_program (Látogatva: 2011. 01. 21.) 21. Óvoda és iskola közötti átmenet ÓVODAI NEVELÉS. Minden család életében nagy változás, amikor a gyermek elballag az óvodából http://oktataskepzes.tka.hu/upload/docs/eselyegyenloseg/ ovoda_isk_kozotti_atmenet.pdf (Látogatva: 2011. 01. 21.) 22. Konferencia a gyerekszegénységről http://www.biztoskezdet.hu/ (Látogatva: 2011. 01. 21.) 23. Lannert Judit: Hatékonyság, eredményesség és méltányosság, 1. ábra Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (Látogatva: 2011. 01. 21.) http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Minoseg-Lannert-Hatekonysag 24. TÁMOP-5.2.1/09/1 - Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése Útmutató http://www.nfu.hu/doc/1884 (Látogatva: 2011. 01. 21.) 25. TÁMOP-3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására. Pályázati útmutató (Látogatva: 2011. 01. 21.) http://www.nfu.hu/doc/1030 26. TÁMOP-6.1.4 Koragyermekkori (0–7 év) program – kiemelt projekt. Korai intervenció Asbóth Katalin szakértő OGYEI http://www.ogyei.hu/hu/fi les/download.php?id=411 (Látogatva: 2011. 01. 21.) 27. A „TÁMOP-3.1.1 - 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című kiemelt projekt http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Sca/0/35621/1 (Látogatva: 2011. 01. 21.)

A



31


8. Mellékletek 8.1 A Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetésének ábrája A Biztos Kezdet Óvodai Program célkitűzéseinek megvalósítása minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszer alkalmazásával (lásd 9. oldal)

8.2 Ellenőrzőlista az ÓNOAP, a TÁMOP-3.1.4 és a BIKÓP koherenciavizsgálatához Az alábbi táblázat az ÓNOAP, a TÁMOP-3.1.4 Kompetenciaalapú óvodai programcsomag és a BIKÓP tartalmi elemek szerinti koherenciavizsgálatát16 segíti.

TARTALMI ELEMEK

ÓNOAP*

KAPCS**

I. Bevezető

X

Általános szakmai koncepció Pedagógiai koncepció I–III.

II. Gyermekkép

X

Általános szakmai koncepció

Óvodakép

X


III. Az óvodai nevelés feladatai

X


Az óvodai nevelés általános feladatai

X


16 Labáth Ferencné: A kompetenciaalapú óvodapedagógia. Kézirat, 2009. 61–62.

BIKÓP

32

TARTALMI ELEMEK

H ÁT R Á N YO S

ÓNOAP*

HELY ZE T Ű


KAPCS**

Az egészséges életmód alakítása X

A komplex fejlesztés területei I–III. Komplex fejlesztési tervek A világ befogadásának elérhetőségei I–XII. Tárgyi fejlesztési eszközök: CD, Meseládikó

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

X

Pedagógiai koncepció III. A komplex fejlesztés területei I–III. Komplex fejlesztési tervek A világ befogadásának elérhetőségei I–XII. Tárgyi fejlesztési eszközök: CD, Meseládikó

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

X

Pedagógiai koncepció I–III. A komplex fejlesztés területei I–III. Komplex fejlesztési tervek A világ befogadásának elérhetőségei I–XII. Tárgyi fejlesztési eszközök: CD, Meseládikó

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei

X

Általános szakmai koncepció Pedagógiai koncepció I–III.

Személyi feltételek

X


Tárgyi feltételek

X

Tárgyi fejlesztési eszközök

Az óvodai élet megszervezése

X


Az óvoda kapcsolatai

X


V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

X

Általános szakmai koncepció Pedagógiai koncepció I–III. A komplex fejlesztés területei I–III.

Játék

X

Pedagógiai koncepció III. A komplex fejlesztés területei I–III. Komplex fejlesztési tervek A világ befogadásának elérhetőségei I–XII. Tárgyi fejlesztési eszközök: CD, Meseládikó

Vers, mese

X


Ének, zene, énekes játék

X


Rajzolás, mintázás, kézimunka

X


Mozgás

X


A külső világ tevékeny megismerése

X


BIKÓP

A



33


TARTALMI ELEMEK

ÓNOAP*

KAPCS**

Munka jellegű tevékenységek

X

Általános szakmai koncepció Pedagógiai koncepció I–III. A komplex fejlesztés területei I–III. Komplex fejlesztési tervek A világ befogadásának elérhetőségei I–XII. Tárgyi fejlesztési eszközök: CD, Meseládikó

Tevékenységekben megvalósuló tanulás

X

Általános szakmai koncepció Pedagógiai koncepció I–III. A komplex fejlesztés területei I–III. Komplex fejlesztési tervek A világ befogadásának elérhetőségei I–XII. Tárgyi fejlesztési eszközök: CD, Meseládikó

VI. A fejlődés jellemzői óvodáskor X végére

BIKÓP

A gyermek fejlődésének nyomon követése A világ befogadásának elérhetőségei XII.

* ÓNOAP: Óvodai nevelés országos alapprogram ** KAPCS: Kompetencia alapú óvodai programcsomag Forrás: a táblázat első 3 oszlopa: Labáth Ferencné: Fejlődés és fejlesztés az óvodában. Módszertani ajánlás a kompetencia alapú óvodai neveléshez. Az óvodai kompetenciák fejlesztésének elméleti alapjai. „A megújulás munkánk része”. Az innováció és a kompetenciafejlesztés kapcsolata. Budapest, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft, 2010. 19–22.

8.3 Monitoring szempontsor BIKÓP

Módszer

Vizsgálati terület

Dokumentumvizsgálat

1. A BIKÓP szempontjából releváns szakmai eredmények teljesítésének vizsgálata 1.1. Az elkészült szakmai anyagok áttekintése 1.1.1. A szakmai anyagok és a BIKÓP egymáshoz viszonyított koherenciájának vizsgálata 1.1.2. A szakmai anyagok tartalmának vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen hatékonysággal segítették elő a BIKÓP-cél megvalósulását 1.1.3. Egyéb megállapítások a szakmai anyagokkal kapcsolatban 1.2. A BIKÓP-ban nevesített feladatok megvalósulásának szakmai vizsgálata 1.2.1. Az elvégzett feladatok összesítése és áttekintése 1.2.2. Az elvégzett feladatok és BIKÓP-célok koherenciájának vizsgálata 1.2.3. Az elvégzett feladatok vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen hatékonysággal segítették elő a BIKÓP céljainak megvalósulását

Dokumentumelemzés

Helyszíni látogatás

Interjú

34

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű


BIKÓP

Módszer



1.2.4. A célok megvalósulásának egymáshoz viszonyított konzisztenciája 1.3. A BIKÓP során megvalósult fejlesztések vizsgálata 1.3.1. A BIKÓP során megvalósult fejlesztések áttekintése 1.3.2. A BIKÓP során megvalósult fejlesztések és a kitűzött célok koherenciájának vizsgálata 1.3.3. A BIKÓP során megvalósult fejlesztések minőségének, igényességének vizsgálata 1.3.4. A megvalósult fejlesztések vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen hatékonysággal segítették elő a BIKÓPcélok megvalósulását 1.3.5. A BIKÓP-fejlesztések hatása mérhető-e (pl.: gyerekek képességfejlesztése, intézményi szervezeti kultúrára irányuló fejlesztések stb.) 1.3.6. A BIKÓP megvalósulására vonatkozóan készült háttértanulmányok vizsgálata 1.3.7. Az elkészült tanulmányok, kézikönyvek, módszertani útmutatók, illetve egyéb háttéranyagok hasznosításának, hasznosulásának vizsgálata 1.3.8. Az egyes tevékenységek céljainak, célrendszerének ismertetése megfelelő-e, a cél indoklása adekvát-e, a feladatrész pontos meghatározása minden tevékenységnél megtörtént-e 1.3.9. A kiválasztás: a tevékenységek résztvevőinek, szereplőinek kiválasztása átlátható, menete megfelelő 2. A BIKÓP teljesítése a jogszabályi megfelelőség és az ütemezés tekintetében 2.1. A jogszabályi megfelelőség teljesülésének vizsgálata 2.2. Az időarányos teljesítés vizsgálata 3. A BIKÓP-ot megvalósító szervezet vizsgálata 3.1. A programot megvalósító szervezet felépítésének áttekintése 3.2. A szervezeten belüli feladatok és hatáskörök vizsgálata 3.3. A szervezeti felépítés dokumentáltsága 3.4. A szervezet vizsgálata a szervezeten belüli információáramlás szempontjából

Dokumentumelemzés


Interjú

A



35


BIKÓP

Módszer



3.5. A szervezeti felépítés dokumentáltsága a feladatteljesítések szempontjából Minőségirányítási rendszer vizsgálata 3.6. A minőségirányítási rendszer dokumentumainak vizsgálata 3.7. A minőségirányítási rendszer és a BIKÓPcélok koherenciájának vizsgálata 3.8. A minőségirányítási rendszer gyakorlati és életszerű voltának vizsgálata 3.9. Annak vizsgálata, hogy a minőségirányítási rendszer elősegítette-e a BIKÓP megvalósulását 3.10. Képzések hasznosulásának vizsgálata 3.11. A minőségirányítási rendszer mennyiben segítette a BIKÓP nevesített célcsoportjának elérését 3.12. Annak vizsgálata, hogy a minőségirányítási rendszer a BIKÓP egész folyamatát vizsgálta-e, vagy csak bizonyos pontokra fókuszált 3.13. Annak vizsgálata, hogy történtek-e időközben belső értékelések, felülvizsgálatok, illetve ezek eredményeképpen visszacsatolások a BIKÓP megvalósítását illetően 4. A szakmai kapacitások vizsgálata 4.1. A szakmai megvalósítás humánerőforrásainak vizsgálata 4.2. A BIKÓP szakmai megvalósítóinak képzettség, végzettség szempontjából való megfelelőségi vizsgálat 5. Az időarányos teljesítés vizsgálata 5.1. A feladatok időarányos teljesülése 5.2. Az elvégzett feladatok – a BIKÓPköltségvetés időarányos teljesülésének vizsgálata 6. A teljesülés lehetőségei és kockázatai 6.1. Az elemzés során felmerült problémák beazonosítása 6.2. Ütemterv készítése az elmaradt feladatok teljesítésére vonatkozóan 6.3. Egyes tevékenységek kockázati osztályba sorolása 6.4. Akcióterv a kockázatok kezelésére

Dokumentumelemzés


Interjú

Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 6. kötet

Recommend Documents