K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt. sz.: D. 39/ 16 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a Magyar Építész Kamara (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat (9021 Győr, Városház tér 1., képviseli: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Laczkó Katalin 1088 Budapest, Rákóczi út 11. III/1.) „Dunakapu tér és környezetének felújítására, átépítésére tervező kiválasztása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja. A felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságát, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 30.000,-Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező részére utaljon vissza. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, és a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő 2010. december 31-én adta fel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó hirdetményt a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Az ajánlattételi felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2011. január 7-én megjelent 3. számában KÉ- 38977/2010. számon került közzétételre. Az ajánlatkérő a hirdetményét a 2011. január 21-én közzétett KÉ-1167/2011 számú hirdetménnyel több pontban módosította.
2 Az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát szolgáltatásban, a megkötendő szerződést tervezési szerződésként jelölte meg. Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontja a szerződés szerinti teljes mennyiséget az alábbiak szerint közölte: Tervezési feladat a Dunakapu tér és környezetének megújulása tárgyában a közösségi tér, csatlakozó közlekedés és mélygarázs, valamint közmű kiváltások engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére az alábbiak alapján: Dunakapu tér fizikai állapotának és használatának megújítása, rendezvénytérré alakítása 10.000 m². cca. 250 férőhelyes egyszintes mélygarázs (kb. 8.000 m²) és közlekedési kapcsolatának kialakítása. A tér és mélygarázs működéshez szükséges gépészeti helyiségek kialakítása (nagyrendezvények, alkalmi egységes megjelenésű piac működéséhez szükséges vizes helyiségek, illetve kerékpártárolók kialakítása). Szükséges közműkiváltások és közműcsatlakozások kialakítása. Multifunkció (piac és rendezvénytér) lehetőség kialakítása. Tér és környezete (15.000 m²) (csatlakozó utcák és épületek) szintbéli kapcsolatának kialakítása. Közösségi szobrok pozíciójának újragondolása. Tervezési feladat részletes leírása a dokumentációban. Ajánlatkérő meghatározta az alkalmasság követelményrendszerét, melynek részeként az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság vonatkozásában az alábbi módosított előírásokat rögzítette: M/1. A Kbt. 67. § (3) bekezdése a) pontja alapján legjelentősebb tér rekonstrukció illetve mélygarázs vagy parkolóház tervezési szolgáltatásainak ismertetése, referencialista, továbbá referencia igazolása (a Kbt. 68. § (1) bekezdésében meghatározott módon). Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): M.1. Az ajánlattételi felhívás feladását megelőző 24 hónapban nem rendelkezik 1 db, város jogállású település min 3000 m² tér rekonstrukció műemléki környezetben teljesített tervezési referenciával (engedélyezési tervdokumentáció készítése), továbbá az ajánlattételi felhívás közvetlen feladását megelőző 24 hónapban nem rendelkezik összességében min. 200 férőhelyes mélygarázs vagy parkolóház tervezési referenciával (engedélyezési tervdokumentáció). A felhívás IV. 2. 1. pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi bírálati részszempontok és súlyszámok szerint: Ajánlati ár (bruttó HUF) Teljesítés időtartama az engedélyes tervek vonatkozásában (napokban megadva) Késedelmi kötbér mértéke Ft/nap Szakmai bírálat: alszempontok: 4/1. a tér illetve a tér és környezet szintbeli különbségei miatti kapcsolat megvalósítására tett javaslat; súlyszám: 10 4/2. a közösségi szobrok pozíciójának újragondolására tett javaslat; súlyszám: 10 4/3. a tér rendezvénymentes időszakban történő megjelenésére tett javaslat); súlyszám: 10
45 15 10 30
3 A felhívás IV.3.4.) pontja szerint módosított ajánlattételi határidő: 2011. február 14. napja. Az ajánlattételi felhívás V.3.4.2) pontjában a dokumentáció rendelkezésére bocsátásáról az ajánlatkérő akként rendelkezett, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 251. § (2) bekezdését alkalmazza, a dokumentáció közvetlenül elérhető a www.gyor.hu honlapról. Az ajánlattételi felhívás V.3.5.2) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az V.3.5.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: Az 1. 2. és 3. részszempontnál arányosítás, a 4. -nél sorbarendezés, mely értékeléshez ajánlatkérő szakértői bizottságot állít fel. A módszer részletesen a dokumentációban kerül kifejtésre. Az ajánlattételi dokumentáció tartalmazta a következő részeket: útmutató az ajánlattevőknek, szerződéstervezet, iratminták, a Kbt. 55. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatás, műszaki leírás, ill. tervezési program. A dokumentációban a 7. oldaltól a 12. oldalig ismertette ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos előírásait. Az ajánlatkérő a 11. pontban az ajánlatok értékelése vonatkozásában közölte, hogy az 1. 2. és 3. részszempontnál arányosítást, a 4. -nél sorbarendezést alkalmaz, amely értékeléshez ajánlatkérő szakértői bizottságot állít fel. A bírálati részszempontok és az értékelés módszere cím alatt egyebek mellett az alábbiakat rögzítette az ajánlatkérő: 4. Szakmai bírálati szempont értékelése az alábbiakra figyelemmel történik: A döntéselőkészítő tanulmány a bírálat alapja, melyet olyan részletezettséggel kell benyújtani a jelen dokumentáció „Benyújtandó munkarészek” címszó alatt meghatározottak szerint, hogy abból kiolvasható legyen a bírálati szempontokban és a tervezési programban megfogalmazott kritériumoknak való megfelelőség. A bírálat a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok előtérbe helyezésével történik. 4.1. A Dunakapu tér és a tér környezetének szintbeli különbségei miatti kapcsolat megvalósítására tett javaslat A javaslatban az ajánlattevőnek részletesen be kell mutatnia a déli térfal mentén lévő épületek (vendéglátó egységek) és a tér, valamint a környező utcák és a tér új burkolatszintjének kialakítását, közlekedésbiztonsági, balesetmentességi szempontokra tett javaslatokat. Ajánlatkérő a benyújtott javaslat alapján értékeli azok kidolgozottságát, teljeskörűségét, illetőleg azt, hogy az(ok) mennyire biztosítják a tér „rendezvénytér”
4 időszakában a közlekedés zavartalanságát, biztonságát, valamint a környező épületek, utcák és tér kapcsolatát. A fentiek szerinti tartalmat magában foglaló legteljesebb javaslat kerül a legmagasabb pontszámmal értékelésre, figyelemmel az alábbiakra is. Legteljesebbnek az a javaslat minősül, amely a legátfogóbban kezeli az újonnan kialakuló tér, vendéglátó egységek és azok teraszainak térbeli kapcsolatát. Amennyiben javaslat nem terjed ki minden elemre (burkolat szint kialakítás, közlekedésbiztonság, balesetmentesség, terasz és tér kapcsolata, „rendezvénytér” közlekedés zavartalansága vagy a javaslat elemeit elnagyoltan mutatja be ajánlattevő, abban az esetben ajánlatkérő a hiányosságok mértéke alapján rangsorolja a beérkezett ajánlatokat. Az értékelés módszere a részszempont esetében sorbarendezés, amely szerint az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat, szakértő zsűri segítségével rendezi sorba a fenti szempontok figyelembevételével. Az ajánlatokat a szakértő zsűri a fentiekben jelzett szempontok alapján viszonyítja egymáshoz és a benyújtott ajánlatok fenti szempontú tartalmi elemeit összehasonlítva osztja ki a helyezéseket, oly módon, hogy minden egyes zsűritag önállóan rendezi sorba az ajánlatokat, és helyezési számokat állapítanak meg. (Holtverseny esetén a holtversenyt követő ajánlatok a sorban elfoglalt számukat kapják meg.) Az egyes zsűritagok által meghatározott helyezési számokat összeadva kerül meghatározásra az összesített helyezési szám – melyeknél a legalacsonyabb összesített helyezési szám tartozik a legjobb ajánlathoz – ez a végső sorrend az adott alszempont tekintetében. Amennyiben a végső sorrendben minden ajánlat első helyen szerepel, akkor minden ajánlattevő az adott alszempontban maximális pontot kap. Minden egyéb esetben az összesített sorrend pontszámmá történő átalakítása a megadott képlet szerint történik. 4.2. Közösségi szobrok pozíciójának újragondolására tett javaslat A javaslatban az ajánlattevőnek részletesen be kell mutatnia a közösségi szobrok térhasználati funkciókhoz való alkalmazkodását, valamint az illeszkedési szempontokra tett javaslatokat. Ajánlatkérő a benyújtott javaslat alapján értékeli azok kidolgozottságát, teljes körűségét, illetőleg azt, hogy az(ok) mennyire biztosítják a térrendezési koncepcióban felvázolt térhasználathoz való alkalmazkodást, valamint illeszkedést. A fentiek szerinti tartalmat magában foglaló legteljesebb javaslat kerül a legmagasabb pontszámmal értékelésre, figyelemmel az alábbiakra is. Legteljesebbnek az a javaslat minősül, amely a legteljesebben alkalmazkodik az ajánlattevő által benyújtott javaslat térrendezési koncepciójában vázolt térhasználati funkciókhoz és az illeszkedést részletesen mutatja be. Amennyiben a javaslatból az állapítható meg, hogy nem illeszkedik a vázolt funkciókhoz, illetve az illeszkedést nem, vagy elnagyoltan mutatja be ajánlattevő, abban az esetben ajánlatkérő a hiányosságok mértéke alapján rangsorolja a beérkezett ajánlatokat. Az értékelés módszerének ismertetése megegyezett a 4.1. pontban adott tájékoztatással. 4.3. A tér rendezvénymentes időszakban történő megjelenítése
5
Ajánlatkérő a benyújtott tér rendezvénymentes időszakban történő megjelenítésére tett javaslat alapján értékeli azok kidolgozottságát, teljes körűségét, illetőleg azt, hogy az(ok) mennyire biztosítják - a térfunkciók és mélygarázs kapcsolatát, - a gazdaságos fenntarthatóságot a maximális kihasználhatóság mellett, - az éjszaka is esztétikus és fényekkel kiemelt térrendezést, - a színpadi elemek térfunkciónak megfelelő kezelését, - a piac és tér funkciók egységesítését. A fentiek szerinti tartalmat magában foglaló legteljesebb tanulmány kerül a legmagasabb pontszámmal értékelésre, figyelemmel az alábbiakra is. Legteljesebb az a tér rendezvénymentes időszakban történő megjelenítésére tett javaslat melyből az állapítható meg, - hogy a kialakuló állapot legkevésbé zavarja, bontja meg a mélygarázs közúti kapcsolata, a rendezvény és rendezvénymentes tér funkcionális használhatóságát, - hogy a gazdaságos fenntarthatóság és kezelhetőség, illetve a maximális kihasználhatóság mellett a funkcionalitás megtartásával a maximális zöldterület alakul ki, - az a díszkivilágítási javaslat, amely legjobban kiemeli, hangsúlyozza a tervezett tér koncepcionális elrendezését, elemeit, esztétikáját, - hogy esztétikailag a legegységesebben jeleníti meg, kezeli az alkalmi őstermelői piac és kialakuló tér arculati kapcsolatát, - hogy a rendezvénymentes tér koncepciójába, arculatába, miként illeszkednek a tervezési programban vázolt színpad elemek, valamint a tér funkciójának betöltéséhez szükséges esetleges mobil és fix berendezési tárgyak, vizes látványelemek. Amennyiben a javaslatból az állapítható meg, hogy nem biztosítják - a térfunkciók és mélygarázs kapcsolatát, - a gazdaságos fenntarthatóságot a maximális kihasználhatóság mellett, - az éjszaka is esztétikus és fényekkel kiemelt térrendezést, a piac és tér funkciók egységesítését, - a színpadi elemek térfunkciónak megfelelő kezelését, - vagy nem illeszkednek a tér funkcióhoz a bemutatott mobil vagy fix berendezési tárgyak, vizes látványelemek, vagy ezeket elnagyoltan mutatja be ajánlattevő, abban az esetben ajánlatkérő a hiányosságok (nem tartalmazza vagy nem kellő részletezettséggel vagy nem kezeli megfelelően a felmerült kérdéskört) mértéke alapján rangsorolja a beérkezett ajánlatokat. Az ajánlatkérő az értékelés módszerét a 4.1. pontban foglaltakkal megegyezően közölte. A műszaki leírásban szerepelt az előzmények, helyszín ismertetése, a helyszíni és történeti áttekintés, a részletes tervezési program, valamint a benyújtandó munkarészek meghatározása. A 2. pont a helyszíni és történeti ismertetést foglalta magában. Ebben a pontban egyebek mellett az alábbi információk találhatóak: A Dunakapu tér és környéke Győr fontos, ám méltatlanul elhanyagolt része. A tér állandó és ideiglenes
6 építményei, továbbá a tér burkolatának minősége elavult, nem méltó a történelmi jelentőségű környezethez. A területen több köztéri alkotás is helyet kap, köztük a Győr szimbólumaként is ismert Vaskakas emlékmű és a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg szobor. A Dunakapu tér történetét figyelembe véve, az építések idején a felszín alatt jelenleg megbecsülhetetlen mennyiségű és értékű régészeti lelet előfordulása valószínűsíthető. Ezek természetesen kihatással lehetnek a térszín alatti építésekre, s erre a tényleges feltárások után lehet és kell reagálni, az illetékes örökségvédelmi szakemberek bevonásával, akár a struktúra módosításával is. Az arra érdemes leletek megmutatásának módját is ekkor lehet majd meghatározni. Mai ismereteink, és feltételezéseink szerint a tér alatt az alábbi régészeti-, illetve kulturális örökségi emlékek lehetnek: - A római kori terület beépítés - azaz a város (Arrabona és kapcsolódó, kiszolgáló „városrészei”), és a Limes (út, és kapcsolódó – esetleges - létesítmények) határa a tér déli szegélyező házsora alatt-előtt húzódhatott - A tér északi határán, a várfalnak támaszkodva bizonyosan boltozatos „tám”pincék – kazamaták, ágyúgurítók, tároló-tartózkodó terek - húzódtak/húzódnak - A tér nyugati oldalán (a káptalandomb-püspökség lejáratánál) félköríves építmény (talán török kori bástya) nyomai-alapjai vélhetők - A tér északnyugati „sarkán” nagyjából a mai Révfalui (Kossuth) híd hossztengelyében volt a vár ún. Duna-kapuja, amiről a tér a nevét kapta. Jelzés szintű felidézése, bemutatása üdvözölhető lehet. - A tér déli részén a mai határoló, térfal alkotó épületsor előtt anno utca húzódott, egy földszintes házsorral szegélyezve, melyek padlószintje nagyjából megegyezett a mai (megmaradt) házsor padlószintjével. Ezt a házsort bedöntötték az elmúlt (XX.) sz. elején, de a házak alapozása, esetleg pincéi vélhetően megmaradtak. Megtartásuk és bemutatásuk erősen kétséges, dokumentálásukra azonban bizonyosan szükség lesz. - A tér közepén épített régészeti örökséget nem feltételezünk, de romok illetve egyéb maradványok előkerülése, felbukkanása nem kizárható. - Ugyanez a helyzet a tér keleti oldalával: épített régészeti örökséget nem feltételezünk, de romok (pl. a kazamaták folytatása/folytatódása a Széchenyi tér irányába) illetve egyéb maradványok előkerülése, felbukkanása nem kizárható. A Dunakapu tér védett régészeti lelőhely, ezért a régészek által szükségesnek tartott területeken és mélységben régészeti feltárásokat kell végezni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a történelmi belvárosban a régészeti emlékek kutatására, feltárására, valamint az előkerülő leletek esetleges jelzésszerű, vagy más módon történő bemutatására. Mindezek függvényében fontos feltétel, amennyiben a régészek az előkerült leletek értéke alapján, szükségesnek tartják azok bemutatását, abban az esetben a terveket ennek megfelelően módosítani kell. A tervezés során, így célszerű figyelembe venni, és felhasználni a kortörténeti, és a korábbi vizsgálatokból megszerzett ismereteket. 3. Részletes tervezési program:
7 A koncepció vezérfonala a Dunakapu tér és környezetének megújítása, a piaci és rendezvénytéri funkció megőrzése, a Duna felé való nyitás, a város életében betöltött szerep erősítése. A terület rendezésének célja a meglévő, részben kihasználatlan értékek megőrzése, felerősítése, új elemek elhelyezése, az igényekre való reagálás. Fontos szempont az adottságok elfogadása, a racionalitás talaján álló építészeti hozzáállás. Cél a Dunakapu tér fizikai állapotának, és használatának megújítása, mely nagy tömegeket vonzó (20-30 ezer fő) rendezvény térré, továbbá egy a jelenleginél komfortosabb, élhetőbb, gépjárműforgalomtól mentes, minden korcsoport számára kedvezőbb közösségi térré történő átalakítása. A térnek a város nagy tömegeket (cca. 20-30 ezer fő) vonzó nagyrendezvényeinek biztonságos, és színvonalas lebonyolítására alkalmasnak kell lenni. A térfelszínen javaslatot kell tenni az alkalmi nagyrendezvények esetén elhelyezendő színpad (mérete: cca. 30 m széles 20 méter mélységű), illetve színpadrögzítő elemek, valamint a hozzá tartozó médiaboxok létesítésére is, a tér keleti oldalán a Teleki utca felöl. Megoldandó feladat a köztéri szobrok újragondolása, új köztéri alkotásokra tett javaslat oly módon, hogy azok a tér rendezvényes és rendezvénymentes építészeti koncepciójával történeti múltjával összhangba kerüljenek. Javaslatot kell adni az alkalmi őstermelői piac kulturált, egységes építészeti megjelenésére, továbbá meg kell vizsgálni a működéséhez szükséges mobil elemek (pultok, standok) egységes megjelenésének, és tárolásának lehetőségét. A tér tervezése során megoldást kell találni a déli térfal mentén lévő épületek (vendéglátó egységek) és a tér kapcsolatára, valamint a környező utcák- és a tér új burkoltszintjének megfelelő kialakítására. Elvárás, hogy az esetlegesen, idényjelleggel kiépítésre kerülő teraszok minél jobban illeszkednek a tér gyalogos forgalmához. A tér tervezése során gondoskodni kell a tervezési területen belül egy cca. 250 férőhelyes egyszintes mélygarázs elhelyezéséről (minimum 2,25 m-es szabad magassággal) és korrekt működési feltételeinek megteremtéséről. A pályázónak javaslatot kell adni a parkoló – forgalmilag méretezett – közlekedési kapcsolatának helyére és kialakítására, valamint korszerű technikai feltételek biztosítására. A mélygarázsból három helyen személy fel-, és lejáratot, valamint a mozgáskorlátozottak számára akadálymentes közlekedést kell biztosítani (pl. lift), melynek alkalmasnak kell lenni az őstermelői piacon értékesítésre kerülő áruk szállítására is. A mélygarázs közlekedési kapcsolatainak illeszkednie kell a rendezvénymentes tér építészeti koncepciójához és működéséhez. A mélygarázs szintjén biztosítani kell a működéshez szükséges gépészeti helyiségek kialakítását, valamint a nagyrendezvények és az alkalmi piac működéséhez szükséges raktár, öltözők és vizes helyiségek (nyilvános WC), illetve néhány kerékpártároló elhelyezését. Tervezési feladat a téren található transzformátor ház mélygarázsban történő elhelyezése. A teret a városképhez és a történeti értékekhez illeszkedő térburkolattal kell tervezni. A téren, a lehetőségekhez mérten elvárás a maximális zöldterület kialakítása. A víz építészeti elemként való alkalmazása, vagy hangulati elemként való megjelenítése megengedett.
8 A tér tervezése során feladat a köz-, és díszvilágításának színvonalas, és a tér új arculatához illő megoldása. Összegezve, fejlesztési cél a tér mostani arányainak javítása, egyúttal rendezett térfalak képzése, a Dunakapu tér vonzó rendezvény térré, továbbá egy a jelenleginél komfortosabb, élhetőbb, minden korcsoport számára kedvezőbb közösségi térré való átalakítása. 4. Benyújtandó munkarészek A tervezett térre vonatkozó bírálati szempontok alapján kidolgozott - , látványtervekkel, műszaki tervekkel, műszaki leírással alátámasztott Döntéselőkészítő tanulmányt (fentiekben tanulmány), javaslatot kell benyújtani. A csatolt tervezési szerződés tervezet alapján a szerződés tárgya „a Dunakapu tér és környezetének felújítására, átépítésének megtervezésére a lehatárolt területen (…) kialakítandó tér építési engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítése”. A dokumentációt átvette a Konstruma Mérnöki Iroda Kft., a STÚDIÓ Északmagyarországi Tervező Kft., a PRO URBE Kft., a MOBILTERV 2000 Kft., az ART VITAL Kft., a Korzó Tervezési Stúdió Kft., a Comfort Tervező Kft., a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., a GMS Építész Iroda Kft., a KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft., a Város-Teampannon Kft., a PANNONPLAN Tervezőiroda Kft., az L2 Építész Kft., a Babilon Istar Építész Iroda Kft., a Pagony Tájés Kertépítész Kft., a Top-Kvalitás Kft., a Garten Studio Kft. és a Geoplan Kft. Az ajánlatkérőhöz kérdések is érkeztek, melyek megválaszolása még nem történt meg. A kérelmező 2011. január 24-én az ajánlatkérőhöz érkezett, a felhívást kifogásoló levelére az ajánlatkérő 2011. január 27-én egyeztetést indítványozott. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2011. január 20-án nyújtotta be a Döntőbizottsághoz. Kérte jogsértés megállapítását, az ajánlattételi felhívás megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését a jogszerű eljárásra. A kérelmező sérelmezte, hogy a hirdetmény V.3.5.2. pontjából nem állapítható meg, hogy a sorbarendezési módszernél, milyen szempontokat vesz a szakértői bizottság figyelembe (57. § (3) bekezdés d) pont). A Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pont tekintetében álláspontja szerint „a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni” meghatározás nem helyettesítő azzal, hogy a módszert részletesen a dokumentációban fejti ki. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontját, valamint a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontját. Vitatta a 4. bírálati részszempont alszempontjait azzal összefüggésben, hogy a felhívásból nem derül ki, hogy a javaslatokat milyen mélységig kell kidolgozni. Álláspontja az volt, hogy a hirdetmény nem adja meg, hogy a közbeszerzés tárgyával kapcsolatban álló részszempontok milyen minőségi vagy más módon értékelhető tényezőkön alapulnak, ezzel megsértve a Kbt. 57. § (4) bekezdésének c) pontját.
9 Sérelmezte a műemléki környezetben teljesített tervezési referencia előírását, mert a közbeszerzés tárgya ezt nem indokolja, a felhívásban nincs utalás arra, hogy műemléki környezetben valósul meg a közbeszerzés tárgya. Ezzel a Kbt. 69. § (3) bekezdése sérült. Kifogásolta a felhívásban megjelölt ajánlattételi határidőt (2011. 01. 31.) is, mert álláspontja szerint az nem biztosít elegendő időt a szakmai szempontból megfelelő ajánlattételhez, így a Kbt. 74. § (6) bekezdésének nem felel meg. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság miatt. A bírálati szempont vonatkozásában előterjesztett kérelemre előadta, hogy olyan szempontrendszer alapján kívánja a tervezőt kiválasztani, amelyben nem kizárólag az ajánlati ár alapján kíván dönteni, hanem szakmai szempontokat kíván érvényesíteni, a tervezők szakmai felkészültségét is értékelni kívánja. Ezt szolgálja a felállított szempontrendszer. Előadta, hogy a Kbt. 57. § (5) bekezdés valóban előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles megadni az ajánlatok bírálati szempontját, a súlyszámokat, az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát és a bírálat módszerét, azonban ugyanez a bekezdés lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára, hogy a módszer részletezését a dokumentációban adja meg, amely lehetőséggel az ajánlatkérő élt. Álláspontja szerint a dokumentációban részletesen kifejtett módszerében olyan részilletőleg alszempontokat határozott meg, amelyek szorosan összefüggenek a beszerzés tárgyával és a tervezővel, illetve az általa készített tervvel kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokkal, amely elvárások az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontjában, ahol a beszerzés mennyisége kerül meghatározásra illetve a dokumentáció részeként kiadott tervezési programban is megtalálhatók. A vitatott rész- illetőleg alszempontokra vonatkozó tervezői elképzelések részletes bírálata éppen a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjában a nem mennyiségi és más objektív módon mérhető bírálati szemponttal kapcsolatban leírtaknak megfelelve, a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok figyelembevételével történik. Az alkalmassági követelmények vonatkozásában előadta, hogy a tervezési feladat olyan helyszínnel összefüggésben került kiírásra, amely műemléki környezetben található és a dokumentáció részeként kiadott tervezési programban utalás is található arra, hogy a területen kötelező régészeti feltárás során esetlegesen megtalált régészeti emlékek bemutatása lehetséges és elképzelhető, hogy szükséges lesz és ebben az esetben a tervezőnek erre figyelemmel kell a terveket elkészítenie. Az ajánlattételi határidő tekintetében a felhívás módosítására és az eljárás felfüggesztésére hivatkozott. Egyéb érdekeltként a MOBILTERV 2000 Kft. tett észrevételt. A jogorvoslati kérelemmel egyetértve kifejtette, hogy a kiírást az esélyegyenlőséget sértőnek tartja. Megítélése szerint az ajánlatkérő összekeverte a tervpályázat és a közbeszerzési eljárás fogalmait. Az ajánlatkérő ajánlatként olyan terv anyag beadását írja elő
10 (látványtervekkel, kidolgozott helyszínrajzzal, metszetekkel, műszaki leírással), amely lényegében a tervezési szerződés tárgya lesz. Ezen túlmenően nem ad megfelelő instrukciókat (előzmények, tervezési szempontok, alapadatok, várható beruházási költség) hanem ingyen vár 16 kidolgozott tervet, pályaművet, melyet majd a nyertes rendelkezésére bocsát. Mivel elegendő alapadat és határidő nem áll rendelkezésre minden ajánlattevő számára, csak az tudja határidőre teljesíteni, aki ezzel már régebb óta foglalkozik. Mindez lehetne tervpályázat anyaga, amiért díjat kell fizetni és a győztessel tovább terveztetni. A 4. bírálati szempont alszempontjait is jogsértőnek tartja. Megítélése szerint a kiírásban részletesen meg kellett volna határozni a későbbi tervezés feltételeit, városrendezési előírásait, műemléki összefüggéseit, meg kellett volna adni a korábbi e tárgyban született és figyelembe veendő tervek tartalmát, a felhasználandó építési anyagokat, a beruházás előirányzott költségét. Ezek ismeretében minden ajánlattevő azonos ismeretek birtokában tehetne ajánlatot. A látvány és a funkciók meghatározása csak a nyertes ajánlattevő feladata lehet, a tervezői megoldás a megrendelő és a tervező közös kockázata. A hazai gyakorlat szerint túlságosan rövidnek tartja a fél éves szerződés teljesítési határidőt az elvégzendő tervezési feladattal összevetve, különös tekintettel az engedélyezési eljárás időigényére is. A Döntőbizottság 2011. január 21. napján a D.39/2/2011. számú végzésével ideiglenes intézkedést alkalmazott, ajánlatkérő közbeszerzési eljárását felfüggesztette. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan. A Döntőbizottságnak a Kbt. 318. §-ában meghatározott hatáskörében, a jogorvoslati kérelem keretei között az ajánlattételi felhívás egyes rendelkezéseinek jogszerűségéről kellett döntenie. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezetének hatálya alá tartozó, általános, egyszerű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerint járt el. A Kbt. 249. § (2) bekezdés g) pontja szerint az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlatok bírálati szempontját. A Kbt. 250. § (3) bekezdés c) pontja értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban alkalmazandó a bírálati szempontokra az 57. §. A Kbt. 57. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;
11 d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok (c) pont) közötti pontszámot. A (4) bekezdés szerint a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság–költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni (a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében) azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. A kérelmező első kérelmi elemében a 4. bírálati részszempont és annak alszempontjai vonatkozásában, több szempont alapján, kérte jogsértés megállapítását. A kérelmező azt sérelmezte, hogy a hirdetmény V.3.5.2) pontjából nem állapítható meg, hogy a sorba rendezési módszernél milyen szempontokat vesz figyelembe a szakértői bizottság. Az ajánlattételi felhívás V.3.5.2) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az V.3.5.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: Az 1. 2. és 3. részszempontnál arányosítás, a 4. -nél sorbarendezés, mely értékeléshez ajánlatkérő szakértői bizottságot állít fel. A módszer részletesen a dokumentációban kerül kifejtésre.
12 A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívásban az ajánlatkérő ismertette a 4. bírálati részszempont vonatkozásában, hogy a sorbarendezés módszerét alkalmazza, az értékeléshez szakértői bizottságot állít fel és ezzel eleget tett a Kbt. 57. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt azon kötelezettségének, hogy a felhívás tartalmazza azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot. A kérelmező azt is kifogásolta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontját azzal, hogy azt közölte a felhívásban, hogy a módszert a dokumentációban fejti ki részletesen. E törvényhely azt írja elő, hogy az alszempontok súlyszámát is meg kell adni, mely kötelezettségnek az ajánlatkérő eleget tett, mind a három meghatározott alszempont tekintetében 10-es súlyszámot állapított meg a felhívásban. A Kbt. 57. § (5) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a módszer részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. Az ajánlatkérő - a kérelmező által nem ismert tartalmú - dokumentációban, amelynek rendelkezéseit a Döntőbizottság a határozat tényállásának rögzítése körében idézte, részletes előírásokat közölt a dokumentáció 9-12. oldalain. Itt az ajánlatkérő a 4.1. – 4.3. alszempontok szerinti értékelés szempontjait, valamint a kapott sorrendi szám pontszámmá alakításának módszerét meghatározta. A fentiek szerint a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelem ezen hivatkozása is megalapozatlan. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében arra hivatkozással is kérte jogsértés megállapítását, hogy sérült a Kbt. 57. § (4) bekezdésének c) pontja azért, mert az ajánlatkérő által meghatározott három bírálati alszempont tekintetében a felhívás nem adja meg, hogy az alszempontok milyen mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön alapulnak. A Kbt. hivatkozott rendelkezései alapján az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében a részszempontoknak értékelhető tényezőkön kell alapulniuk. Ennek során törekedni kell arra, hogy rögzítésre kerüljenek legalább a megajánlások összevetésének alapját képező szakmailag megítélhető jellemzők, amelyek vizsgálata történhet szakértői csoport bevonásával. Amennyiben az ajánlatkérő úgynevezett „más módon értékelhető” részszempontokat, illetőleg alszempontokat határoz meg, a pontkiosztás módszereként olyan bírálati módszert kell meghatároznia, amely az ilyen típusú szempontok értékelésére lehetőséget biztosít. Erre az esetre nézve megfelelő megoldás a szakmai zsűri alkalmazása. Az ilyen részszempontok meghatározása esetén is irányadó az a szabály, miszerint a résszempontoknak (alszempotoknak) a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. A Döntőbizottság a dokumentáció vizsgálata alapján megállapította, hogy a dokumentáció minden alszempont tekintetében részletesen kifejti, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit és milyen tulajdonságait fogja vizsgálni.
13 A dokumentáció 4. pontjában szerepel a szakmai bírálati szempont értékelése vonatkozásában, hogy a döntéselőkészítő tanulmány a bírálat alapja, melyet olyan részletezettséggel kell benyújtani a jelen dokumentáció „Benyújtandó munkarészek” címszó alatt meghatározottak szerint, hogy abból kiolvasható legyen a bírálati szempontokban és a tervezési programban megfogalmazott kritériumoknak való megfelelőség. A bírálat a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok előtérbe helyezésével történik. Az egyes bírálati alszempontokra vonatkozóan a dokumentáció tartalmazta, hogy melyek azok az elemek, amelyeket a megvalósítására tett javaslatban az ajánlattevőnek részletesen be kell mutatnia. Ajánlatkérő meghatározta továbbá azokat a tulajdonságokat, amelyeket értékel, így a döntéselőkészítő tanulmány kidolgozottságát, teljes körűségét, illetőleg a 4.1. pont szerint azt, hogy az(ok) mennyire biztosítják a tér „rendezvénytér” időszakában a közlekedés zavartalanságát, biztonságát, valamint a környező épületek, utcák és tér kapcsolatát. A 4.2. pont esetében azt, hogy az(ok) mennyire biztosítják a térrendezési koncepcióban felvázolt térhasználathoz való alkalmazkodást, valamint illeszkedést. A fentiek szerinti tartalmat magában foglaló legteljesebb javaslat kerül a legmagasabb pontszámmal értékelésre. A 4.3. pont esetében azt, hogy az(ok) mennyire biztosítják - a térfunkciók és mélygarázs kapcsolatát, - a gazdaságos fenntarthatóságot a maximális kihasználhatóság mellett, - az éjszaka is esztétikus és fényekkel kiemelt térrendezést, a színpadi elemek térfunkciónak megfelelő kezelését, - a piac és tér funkciók egységesítését. Az ajánlatkérő a dokumentációban az egyes alszempontok vonatkozásában közölte, hogy mely javaslat minősül a legteljesebbnek (pl. legátfogóbban kezeli az újonnan kialakuló tér, vendéglátó egységek és azok teraszainak térbeli kapcsolatát, legteljesebben alkalmazkodik az ajánlattevő által benyújtott javaslat térrendezési koncepciójában vázolt térhasználati funkciókhoz és az illeszkedést részletesen mutatja be, a benyújtott tér rendezvénymentes időszakban történő megjelenítésére tett javaslat alapján értékeli azok kidolgozottságát, teljes körűségét). Meghatározta a negatívumokat is. A 4.1. alszempontra: Amennyiben a javaslat nem terjed ki minden elemre (burkolat szint kialakítás, közlekedésbiztonság, balesetmentesség, terasz és tér kapcsolata, „rendezvénytér” közlekedés zavartalansága vagy a javaslat elemeit elnagyoltan mutatja be ajánlattevő, abban az esetben ajánlatkérő a hiányosságok mértéke alapján rangsorolja a beérkezett ajánlatokat. A 4.2. alszempontra: Amennyiben a javaslatból az állapítható meg, hogy nem illeszkedik a vázolt funkciókhoz, illetve az illeszkedést nem, vagy elnagyoltan mutatja be ajánlattevő, abban az esetben ajánlatkérő a hiányosságok mértéke alapján rangsorolja a beérkezett ajánlatokat. A 4.3. alszempontra: Amennyiben a javaslatból az állapítható meg, hogy nem biztosítják - a térfunkciók és mélygarázs kapcsolatát, - a gazdaságos fenntarthatóságot a maximális kihasználhatóság mellett, - az éjszaka is esztétikus és fényekkel kiemelt
14 térrendezést, - a piac és tér funkciók egységesítését, - a színpadi elemek térfunkciónak megfelelő kezelését, - vagy nem illeszkednek a tér funkcióhoz a bemutatott mobil vagy fix berendezési tárgyak, vizes látványelemek, vagy ezeket elnagyoltan mutatja be ajánlattevő, abban az esetben ajánlatkérő a hiányosságok (nem tartalmazza vagy nem kellő részletezettséggel vagy nem kezeli megfelelően a felmerült kérdéskört) mértéke alapján rangsorolja a beérkezett ajánlatokat. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban ténylegesen olyan további tájékoztatást nyújtott, amellyel orientálja az ajánlattevőket az adott alszempontokra vonatkozó előnyösség tekintetében, melyre figyelemmel a bírálat ellenőrizhetősége biztosítható. A kérelmező arra is hivatkozott, hogy a 4. bírálati részszempont alszempontjai azért jogsértőek, mert a javaslat kidolgozása már része a tervezésnek, ami pedig a közbeszerzés tárgya. A Döntőbizottság a dokumentáció rendelkezési alapján megállapította, hogy a 4. bírálati részszempontra benyújtandó ajánlat szakmai része egy döntéselőkészítő tanulmány. Az ajánlatban a döntéselőkészítő tanulmányt látványtervekkel, műszaki tervekkel, műszaki leírással kell benyújtani, ami azonban csak egy javaslat, nem azonos a szerződés alapján teljesítendő engedélyezési és kiviteli tervekkel. A fentiekben kifejtett indokok alapján a Döntőbizottság a bírálati alszemponttal kapcsolatban előterjesztett kérelmi elemet megalapozatlanság miatt elutasította. Második kérelmi elemében a kérelmező sérelmezte az alkalmassági minimumkövetelmények között előírt referencia tekintetében a műemléki környezet kitételt, mivel a megítélése szerint a közbeszerzés tárgya ezt nem indokolja, nincs utalás a műemléki környezetre. Álláspontja szerint sérült a Kbt. 69. § (3) bekezdése. Az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontjában, a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében az ajánlatkérő igazolási módként a Kbt. 67. § (3) bekezdése a) pontja alapján legjelentősebb tér rekonstrukció illetve mélygarázs vagy parkolóház tervezési szolgáltatásainak ismertetését, referencialista csatolását, továbbá referencia igazolását írta elő (a Kbt. 68. § (1) bekezdésében meghatározott módon). Az alkalmasság minimumkövetelményeként e vonatkozásban akkor állapít meg alkalmatlanságot, ha az ajánlattételi felhívás feladását megelőző 24 hónapban nem rendelkezik 1 db, város jogállású település min 3000 m² tér rekonstrukció műemléki környezetben teljesített tervezési referenciával (engedélyezési tervdokumentáció készítése), - továbbá az ajánlattételi felhívás közvetlen feladását megelőző 24 hónapban nem rendelkezik összességében min. 200 férőhelyes mélygarázs vagy parkolóház tervezési referenciával (engedélyezési tervdokumentáció). A Kbt. 249. § (4) bekezdése szerint általános egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és 69. § megfelelően alkalmazandó.
15 A Kbt. 65. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 69. § (1)-(3) bekezdése az alábbiakat mondja ki: (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 65. §-a értelmében ajánlatkérők kizárólag a közbeszerzési törvény szabta keretek között határozhatják meg az alkalmasság igazolási módjait és feltételeit. Az ajánlatkérők által meghatározott alkalmassági feltételek rendeltetése, hogy biztosítsa a szerződés teljesítésére alkalmas személyi kör kiválasztását. A Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében ajánlatkérők legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatnak elő alkalmassági követelményeket. A kérelmező álláspontja az volt, hogy mivel a felhívásban meghatározott feladat nem érint műemléki környezetet, az alkalmassági előírás túlzott. A tényállás körében részletesen ismertetett dokumentáció szerint a Dunakapu tér történetét figyelembe véve, az építések idején a felszín alatt jelenleg megbecsülhetetlen mennyiségű és értékű régészeti lelet előfordulása valószínűsíthető. A dokumentáció azt is tartalmazta, hogy a Dunakapu tér védett régészeti lelőhely, ezért a régészek által szükségesnek tartott területeken és mélységben régészeti feltárásokat kell végezni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a történelmi belvárosban a régészeti emlékek kutatására, feltárására, valamint az előkerülő leletek esetleges jelzésszerű, vagy más módon történő bemutatására. Mindezek függvényében fontos feltétel, amennyiben a régészek az előkerült leletek értéke alapján, szükségesnek tartják azok bemutatását, abban az esetben a terveket ennek megfelelően módosítani kell. A tervezés során, így célszerű figyelembe venni, és felhasználni a kortörténeti, és a korábbi vizsgálatokból megszerzett ismereteket. A Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint a Dunakapu tér műemléki jelentőségű terület.
16 Fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint nem túlzott előírás a műemléki környezetben teljesített referencia igazolás benyújtása. A harmadik kérelmi elemében a kérelmező sérelmezte az eredeti ajánlattételi felhívásban meghatározott 2011. január 31-i ajánlattételi határidőt, kérelmét a jogorvoslati tárgyaláson a módosított, 2011. február 14-i határidő vonatkozásában is fenntartotta. Álláspontja az volt, hogy megalapozott ajánlat ezen időtartam alatt nem nyújtható be. A Kbt. 251. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban. Ugyanezen szakasz e) pontja alapján az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése, az ajánlattételi határidő módosítására a 75. § (1) bekezdése, továbbá az ajánlattételi felhívás, illetőleg dokumentáció módosítására a 76. § azzal, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, az ismertté válásának időpontjában; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet. A Kbt. 74. § (6) bekezdése szerint az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Az eredeti felhívás alapján a hirdetmény 2011. január 7-i közzétételétől számítva a 2011. január 31-i ajánlattételi határidőig 24 nap állt az ajánlattevők rendelkezésére az ajánlat benyújtására. Ezt a határidőt az ajánlatkérő 2011. január 14-én feladott hirdetményben 2011. február 14-ig, tehát 14 nappal meghosszabbította. Az ajánlat benyújtásához a tervezett térre vonatkozó bírálati szempontok alapján kidolgozott - , látványtervekkel, műszaki tervekkel, műszaki leírással alátámasztott Döntéselőkészítő tanulmányt (fentiekben tanulmány), javaslatot kell az ajánlattevőknek elkészíteni. Az ajánlatkérő a döntéselőkészítő tanulmány tekintetében részletes előírásokat nem közölt, annak tartalmát jelentő fogalmak tágan értelmezhetőek, így az elkészítés részletessége az ajánlattevőkre van bízva a dokumentációban közölt műszaki leírás és a bírálat szempontjaiban foglalt kívánalmak szerint. A benyújtandó látványtervekkel kapcsolatban az ajánlatkérő további részletes előírásokat nem határozott meg, a műszaki tervek vonatkozásában nem adta meg a típust, a terjedelmet, a léptéket, így a dokumentáció rendelkezései nem támasztják alá a kérelmezőnek azt az álláspontját,
17 hogy olyan időigényes feladatot határozott meg az ajánlatkérő, mely a február 14-i ajánlattételi határidőre ne lett volna elkészíthető. Fentiek alapján a Döntőbizottság a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a fenti indokokra tekintettel a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Kbt. 324. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban, ha a kérelem az eljárás eredményéről vagy részvételi szakasz eredményéről szóló összegezésben foglaltakkal (is) kapcsolatos – kilencszázezer forint, minden egyéb esetben százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett az (1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő – a 323. § (2)–(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott – jogsértések miatt. A kérelmező a jogorvoslati kérelem benyújtását megelőzően kifogásaival az ajánlatkérőhöz fordult, így ténylegesen a Kbt. 96/A. § szerint előzetes vitarendezést kezdeményezett a kérelemben szereplő jogsértések miatt, azonban a jogorvoslati kérelmének benyújtásakor 150.000,-Ft (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. Ezért a Döntőbizottság a tévesen lerótt 30.000,-Ft (azaz harmincezer forint) visszautalásáról intézkedett. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346.§ (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2011. február 24.
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
18 Kapják: 1. Magyar Építész Kamara (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2) 2. Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Laczkó Katalin (1088 Budapest, Rákóczi út 11. III/1.) 3. Konstruma Mérnöki Iroda Kft. (1078 Budapest, Murányi u. 1. II. em. 7-8.) 4. STÚDIÓ Észak-magyarországi Tervező Kft. (3530 Miskolc, Rákóczi u. 6.) 5. PRO URBE Kft. (1034 Budapest, Szomolnok u. 14.) 6. MOBIL TERV 2000 Kft. (1112 Budapest, Zólyomi út 44/a.) 7. ART VITAL Kft. (4400 Nyíregyháza, Selyem u. 21.) 8. Korzó Tervezési Stúdió Kft. (1025 Budapest, Törökvész út 95-97/B. IV/28.) 9. Comfort Tervező Kft. (9020 Győr, Arany János u. 28-32.) 10. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (1052 Budapest, Városház u. 911.) 11. GMS Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63.) 12. KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. (1052 Budapest, Bécsi u. 5.) 13. Város-Teampannon Kft. (1053 Budapest, Veres Pálné u. 7.) 14. PANNONPLAN Tervezőiroda Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 4.) 15. L2 Építész Kft. (2092 Budapest, Bibó István u. 16/B.) 16. Babilon Istar Építész Iroda Kft. (1096 Budapest, Sobieski János u. 15/c. I/4.) 17. Pagony Táj- és Kertépítész Kft. (1111 Budapest, Budafoki út 53. I. em. 6.) 18. Top-Kvalitás Kft. (2800 Tatabánya, Bakony u. 1/1.) 19. Garten Studio Kft. (1016 Budapest, Czakó u. 13.) 20. Geoplan Kft. (1119 Budapest, Pajkos u. 28.) 21. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt.85.) 22. Irattár
