K Ö ZBE SZE RZÉSI HATÓS ÁG K ÖZBES ZE RZÉSI DÖ NT İBI ZOTT SÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.250/22/2013.
A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T –ot. A Döntıbizottság a P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft. (1011 Budapest, Hunyadi János út 22. 2. em. 7., a továbbiakban: kérelmezı) jogorvoslati kérelmére, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalának Közbeszerzési Fıosztálya (1051 Budapest, Sas u. 23., a továbbiakban: ajánlatkérı), valamint a Szituációs Nyelviskola Kft. (1132 Budapest, Váci út 14., a továbbiakban: kérelmezett) ellen, az ajánlatkérınek a „Fordítási, tolmácsolási és lektorálási feladatok ellátása a NAV Központi Hivatala részére” tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan nyújtott be megállapítja, hogy a kérelmezett hamis nyilatkozatot tett. A Döntıbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérı a kérelmezett hamis nyilatkozattételére tekintettel megsértette a közbeszerzésekrıl szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. § (1) bekezdés b) pontja, a Kbt. 122. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjára, a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 63. § (1), (3) bekezdését, és a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontját. A Döntıbizottság a kérelmezett hamis nyilatkozattételére tekintettel megállapítja, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó, a Kbt. 122. § (1) bekezdésére tekintettel, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontját. A Döntıbizottság megsemmisíti az ajánlatkérınek a kérelmezettre vonatkozó eljárást lezáró döntését. A Döntıbizottság a kérelmezettet 18 (azaz tizennyolc) hónapra eltiltja a közbeszerzési eljárásokban való részvételtıl. A Döntıbizottság az ajánlatkérıt 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
2
A Döntıbizottság kötelezi az ajánlatkérıt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétıl számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be. Kötelezi a Döntıbizottság az ajánlatkérıt, hogy a határozat kézbesítésétıl számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmezı részére 200.000.-Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított tizenöt napon belül keresettel a Fıvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fıvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntıbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntıbizottság a rendelkezésére álló adatok, okirati bizonyítékok, a közbeszerzési iratok, továbbá a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, a következı tényállást állapította meg. Az ajánlatkérı a Kbt. Harmadik rész Nemzeti értékhatárokat elérı értékő közbeszerzésekre vonatkozó szabályok alapján, a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított 2013. április 3-án, figyelemmel a Kbt. 18. § (3) bekezdésére, a rendelkezı részben meghatározott szolgáltatás tárgyában. Az ajánlattételi felhívás d) pontja szerint a közbeszerzés tárgya és mennyisége: „Pénzügyi, jogi, adó és vámterületen használatos szakmai szövegek fordítása, lektorálása az alábbiakban részletezettek szerint, illetve tárgyalások tolmácsolása a) az Európai Unió intézményei által kiadott, jogszabálynak nem minısülı anyagok fordítása b) az uniós támogatásokkal összefüggı szerzıdések és mellékletei fordítása c) az Európai Unió tagállamainak nemzeti jogszabályai fordítása d) nemzetközi konferenciák, szemináriumok anyagai, összefoglaló jelentések fordítása e) adó és vám témakörökben készült hivatalos, szakmai iratok és kiadványok fordítása f) a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos anyagok fordítása
3 g) kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyeztetési eljárás során keletkezett anyagok fordítása h) a fordítások szakmai és nyelvi lektorálása az a), b), e), f) és g) pontok esetén i) konszekutív és szinkrontolmácsolás eseti jelleggel. Nyelvek: angol, német, francia, orosz, bolgár, bosnyák, cseh, dán, észt, finn, görög, holland, horvát, kínai, lengyel, lett, litván, macedón, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török, ukrán. Éves szinten a fordítandó/lektorálandó oldalak száma: 3000 (azaz háromezer) A/4-es oldal (ahol 1 lefordított oldalnak 1500 szóköz nélküli karaktert tartalmazó oldal tekintendı), melybıl az idegen nyelvrıl magyarra történı fordítások becsült részaránya 60 %, a magyar nyelvrıl idegen nyelvre történı fordításoké 40 %. A nyelvek becsült megoszlása: fınyelvek (angol, francia, német, orosz): 60 %, egyéb nyelvek (bolgár, bosnyák, cseh, dán, észt, finn, görög, holland, horvát, kínai, lengyel, lett, litván, macedón, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török, ukrán): 40 %. A sürgısséggel és a 24 órán belül teljesítendı (azonnali) fordítandó/lektorálandó anyagok becsült részaránya 50 %. A lektorálás aránya max. 15 %. A karakter megjelölés alatt minden esetben a felhívásban és a dokumentációban is célnyelvi, szóköz nélküli karakter értendı. A tolmácsolási feladatok becsült mennyisége: 500 óra/év.” Az ajánlattételi felhívás e) pontja szerint a szerzıdés meghatározása: Vállalkozási szerzıdés. A felhívás f) pontja alapján a szerzıdés idıtartama: „12 hónap vagy a keretöszszeg kimerüléséig”. Az ajánlatkérı a felhívás i) pontjában a többváltozatú ajánlattételt és a részajánlat tételét kizárta. Az ajánlatkérı a felhívás j) pontjában az ajánlatok értékelési szempontjaként az összességében legelınyösebb ajánlatot jelölte meg, az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint: Részszempontok Mértékegység (nettó ajánlati ár) Súlyszám Magyarról idegen nyelvre fordítás fınyelvek esetéFt / célnyelvi karakter 40 ben Idegenrıl magyar nyelvre fordítás fınyelvek esetéFt / célnyelvi karakter 20 ben Magyarról idegen nyelvre fordítás szlovák, olasz, Ft / célnyelvi karakter 30 ukrán és román nyelvek esetében
4 Idegenrıl magyar nyelvre fordítás szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetében
Ft / célnyelvi karakter
20
Magyarról idegen nyelvre fordítás egyéb nyelvek esetében (kivéve szlovák, olasz, ukrán és román)
Ft / célnyelvi karakter
15
Ft / célnyelvi karakter
15
Ft / célnyelvi karakter
10
Ft / célnyelvi karakter
10
Ft / célnyelvi karakter
4
Ft / célnyelvi karakter
4
Ft/óra/fı
15
Ft/óra/fı
15
%/nap
2
%/nap
2
Idegen nyelvrıl magyar nyelvre fordítás egyéb nyelvek esetében (kivéve szlovák, olasz, ukrán és román) Magyarról idegen nyelvre lektorálás fınyelvek esetében Idegenrıl magyar nyelvre lektorálás fınyelvek esetében Magyarról idegen nyelvre lektorálás egyéb nyelvek esetében Idegenrıl magyar nyelvre lektorálás egyéb nyelvek esetében Tolmácsolás fınyelvek esetében (fınyelvrıl - magyarra és magyarról fınyelvre) Tolmácsolás egyéb nyelvek esetében (egyéb nyelvrıl-magyarra és magyar nyelvrıl-egyébre) Hibás teljesítési kötbér napi mértéke (10 és 30 % / nap között) Késedelmes teljesítési kötbér napi mértéke (10 és 30 % / nap között)
Rögzítette az értékelési ponthatárokat, és az értékelési módszerét. Az ajánlatkérı az ajánlattételi felhívás k) pontjában meghatározta a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat, a következık szerint: „Az eljárásban nem lehet ajánlattevı, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplı, aki a Kbt. 56. § (1) bekezdésében maghatározott vagy a Kbt. 57. § (1) bekezdés d)-f) pontjai szerinti kizáró okok bármelyikének hatálya alá tartozik, továbbá az eljárásban nem lehet ajánlattevı az a gazdasági szereplı, amely a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya alá tartozik. Megkövetelt igazolás mód: a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 12. §-a alapján szükséges. Ajánlattevınek nyilatkozatot kell benyújtania, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdésébe, a Kbt. 57. § (1) bekezdés d-f) pontjaiban, továbbá a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya alá. A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) pontját a Korm. rendelet 2. § i) pont ib) alpontja és a 4. § f) pont fc) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. A Kbt. 58. § (3) bekezdése alapján az ajánlattevı nyilatkozni köteles arról, hogy a szerzıdés teljesítéséhez nem vesz igénybe az 56. § (1) bekezdés szerinti kizáró
5 okok hatálya alá esı alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik az 56. § (1) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá. A Kbt. 57. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt kizáró okok esetében az ajánlattevı választása szerint a) saját nyilatkozatot nyújt be arról, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 57. § (1) bekezdés d)-f) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá esı alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (l) bekezdés d)-f) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy b) az eljárásban megjelölt alvállalkozó nyilatkozatát - a meg nem jelöltekre az a) pont szerinti nyilatkozat mellett -, valamint az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nyilatkozatát is benyújthatja arról, hogy a szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (1) bekezdés d)-f) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá.” A felhívás l) pontja tartalmazta az alkalmassági követelményeket, melyen belül a 2. b) pont szerint: Mőszaki szempontból alkalmatlan az ajánlattevı, ha az ajánlattevı és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem rendelkezik együttesen az alábbi szakemberekkel: - minıségellenırzésért felelıs szakember, aki felsıfokú végzettséggel és legalább 2 év fordítási gyakorlattal rendelkezik. - a d) pontban megjelölt fınyelvek, továbbá szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetén nyelvenként legalább 2 fı fordítási feladatot végzı szakemberrel, aki legalább 2 év fordítási szakmai gyakorlattal rendelkezik és az adott nyelvbıl az igazolási módok között feltőntetett képzettséggel rendelkezik. - a d) pontban megjelölt fınyelvek esetén a felsorolt szakterületenként (jogi, pénzügyi, adó, vám), de minimum 2 szakterületre, szakterületenként legalább 1-1 fı lektorálási feladatot végzı szakemberrel, aki legalább 2 év lektorálási és/vagy fordítási szakmai gyakorlattal rendelkezik. - a d) pontban megjelölt fınyelvek, továbbá szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetén nyelvenként legalább 2 fı tolmácsolási feladatot végzı szakemberrel, aki legalább 2 év tolmácsolási szakmai gyakorlattal rendelkezik és az adott nyelvbıl az igazolási módok között feltüntetett képzettséggel rendelkezik. - a d) pontban megjelölt egyéb nyelvek esetén nyelvenként legalább 1-1 fı fordítási és/vagy tolmácsolási feladatot végzı szakemberrel, akik egyenként legalább 2 év fordítási és/vagy tolmácsolási szakmai gyakorlattal rendelkeznek és az adott nyelvbıl az igazolási módok között feltüntetett képzettséggel rendelkezik és ezekrıl nyilatkozik. Az egyes alpontok szakemberei között az átfedés megengedett.” A fenti körben az igazolás módja:
6 „2. a-b) A 310/2011. Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés b) és d) pontja alapján azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetıleg vezetıknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. E körben csatolni kell: - szakmai önéletrajzot; az ajánlatban megjelölt valamennyi szakember vonatkozásában a (szakmai) gyakorlatot olyan részletezettséggel kérjük bemutatni, amelybıl megállapíthatóak az alkalmasság minimumkövetelményei, - fınyelvek, továbbá szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetén az ajánlatban megjelölt tolmácsok esetén: tolmács és/vagy szaktolmács képesítést igazoló okmány egyszerő másolatát és/vagy tolmács vizsgát igazoló okmány egyszerő másolatát, - fınyelvek, továbbá szlovák, olasz, ukrán és román nyelvek esetén az ajánlatban megjelölt fordítók esetén: fordítói és/vagy szakfordítói képesítést igazoló okmány egyszerő másolatát és/vagy fordítói vizsgát igazoló okmány egyszerő másolatát, - egyéb nyelvek esetén a fordítók/tolmácsok csatolják: fordítói/tolmács és/vagy szakfordítói/szaktolmács képesítést igazoló okmány és/vagy fordítói/tolmács vizsgát igazoló okmány és/vagy az adott nyelven vagy nyelvbıl szerzett felsıfokú iskolai végzettséget igazoló okmány és/vagy az adott nyelvbıl szerzett felsıfokú nyelvvizsga egyszerő másolatát, - a minıségellenırzésért felelıs szakember esetén csatolni kell a diploma másolatát (egyszerő másolat), - az ajánlathoz csatolni kell valamennyi, az ajánlatban megjelölt szakemberek rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatait is. Az elıírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevık együttesen is megfelelhetnek, a Kbt. 55. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján, továbbá az ajánlattevık bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a Kbt. 55. § (5)-(6) bekezdéseiben elıírtak szerint. Amennyiben az ajánlattevı más szervezet kapacitására kíván támaszkodni az alkalmasság igazolása során, a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) pontja alapján, vagy a szerzıdést alvállalkozó igénybevételével kívánja teljesíteni a Kbt. 40 § (1) bekezdés a) pontja alapján, úgy arról a dokumentáció F/1, F/2, illetve F/3 jelő mellékleteit kitöltve kell nyilatkozni.” Az ajánlattételi felhívás t) pontjában a tárgyalás lefolytatásának menetét és a tárgyalásokra vonatkozó szabályokat közölte az ajánlatkérı. A felhívás u) Egyéb információk pontjában az ajánlatkérı az alábbiakat rögzítette: „18. Amennyiben ajánlattevı az alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (személy) kapacitására is támaszkodik, úgy ezt a szervezetet az ajánlatban meg
7 kell jelölni és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevı ezen szervezet erıforrására (is) támaszkodik (ajánlatkérési dokumentáció „F/1” jelő melléklet II. pontja), továbbá ezen szervezetnek a Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján nyilatkoznia kell arról, hogy a szerzıdés teljesítéséhez szükséges erıforrások rendelkezésre állnak majd a szerzıdés teljesítésének idıtartama alatt („F/2” jelő melléklet), továbbá az elıírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történı megfelelést. 1. Az ajánlatban bemutatott szakembereknek nyilatkozniuk kell, hogy a szerzıdés teljesítése során az ajánlatban megjelölt feladat ellátására rendelkezésre állnak majd, egyidejőleg nyilatkozni kell az anyanyelvre, illetve a magyar nyelv ismeretére vonatkozóan.” Az ajánlatkérı az ajánlattételi felhívást 2013. április 3-án a következı gazdasági szereplıknek küldte meg: Kérelmezı Kérelmezett A-Z Stúdió Bt. ILS Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft. Euroscript Magyarország Kft. FORDuna Fordító Kft. Az ajánlatkérı dokumentációt is készített, melyben az ajánlatok kötelezı formai és tartalmi követelményeit, mőszaki leírást, szerzıdéstervezetet, iratmintákat rögzített. A dokumentáció II. fejezet Útmutató részében a 22. oldalon az ajánlatkérı közölte: „MEGAJÁNLOTT SZAKEMBEREK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA Az ajánlatban/jelentkezésben bemutatott szakembereknek nyilatkozniuk kell, hogy a szerzıdés teljesítése során az ajánlatban megjelölt feladat ellátására rendelkezésre állnak majd. Ajánlatkérı elıírja, hogy a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés c) és e) pontjai, valamint a (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti személyek maguk kötelesek aláírni a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot (nyilatkozat a rendelkezésre állásról).” A dokumentáció III. fejezetében az ajánlatkérı meghatározta az ajánlatokban benyújtandó dokumentumok körét, sorrendjét, melyen belül: 9. „F/1” jelő melléklet: NYILATKOZAT(OK) I. AZ IGÉNYBE VENNI KÍVÁNT ALVÁLLALKOZÓKRÓL ÉS AZ ALKALMASSÁG IGAZOLÁSÁRA IGÉNYBE VENNI KÍVÁNT MÁS SZERVEZET(EK)RİL,
8 VALAMINT A KÖZBESZERZÉSNEK AZON RÉSZÉRİL (RÉSZEIRİL), AMELYNEK TELJESÍTÉSE ALVÁLLALKOZÓ IGÉNYBEVÉTLÉVEL TÖRTÉNIK 10. „F/2” jelő melléklet: NYILATKOZAT II. A Kbt. 40. § (1) bekezdése b) pontja és az 55. § (5)-(6) bekezdései szerint 11. „F/3” jelő melléklet: NYILATKOZAT III. A Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint 10. „F/4” jelő melléklet: NYILATKOZAT IV. A Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontja szerint (adott esetben) 15. „H/1” jelő melléklet NYILATKOZAT AZON SZAKEMBEREKRİL, AKIKET A TELJESÍTÉSBE BE KÍVÁN VONNI 16. „H/2” jelő melléklet NYILATKOZAT A RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSRÓL ÉS AZ ANYANYELVRE, ILLETVE A MAGYAR NYELV ISMERETÉRE VONATKOZÓAN. A dokumentáció VI. fejezet 60-61. oldalán található az „F/1” jelő nyilatkozatminta. A dokumentáció VI. fejezet 62-64. oldalán található az „F/2” jelő nyilatkozatminta. A dokumentáció VI. fejezet 65. oldalán található az „F/3” jelő nyilatkozatminta. A dokumentáció VI. fejezet 66. oldalán található az „F/4” jelő nyilatkozatminta. A dokumentáció VI. fejezet 69. oldalán található „H/1” jelő melléklet a következı iratmintát tartalmazta: „NYILATKOZAT A TELJESÍTÉSBE BEVONNI KÍVÁNT SZAKEMBEREKRİL Alulírott .............................……….. (név), mint a(z) ……………………………………… (cégnév) *ajánlattevı/ alkalmasság igazolásában részt vevı más szervezet cégjegyzésre jogosult képviselıje, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint ajánlatkérı által megindított „Fordítási, tolmácsolási és lektorálási feladatok végrehajtása a NAV Központi Hivatala részére” tárgyú közbeszerzési eljárására vonatkozóan, akként nyilatkozom, hogy a teljesítésbe az alábbi személyeket kívánom bevonni Bevonni kívánt szakemberek megnevezése
Szakemberek képzettsége
Szakmai tapasztalat ideje (év, hó helyszín megjelölésével)
Szakmai tapasztalat (adott projektben való részvétel)
Szakemberek oklevelei, végzettséget, képzettséget igazoló dokumentumai
9
………………… 2013…………..hó …………..nap .............……… cégszerő aláírás Ajánlatkérı elıírja, hogy a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés c) és e) pontja vagy a (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti személyek maguk kötelesek aláírni a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot (nyilatkozat a rendelkezésre állásról).” A dokumentáció VI. fejezet 70. oldalán található „H/2” jelő melléklet a következı iratmintát tartalmazta: „NYILATKOZAT A RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSRÓL, VALAMINT AZ ANYANYELVRE, ILLETVE A MAGYAR NYELV ISMERETÉRE VONATKOZÓAN Alulírott ……………………………. (szakértı neve), mint a(z) ………………………………. (ajánlattevı/ alvállalkozó/erıforrást nyújtó szervezet megnevezése) ………………… (ajánlattevı/alvállalkozó/erıforrást nyújtó szervezet székhelye) szakértıje a „Fordítási, tolmácsolási és lektorálási feladatok végrehajtása a NAV Központi Hivatala részére” tárgyú közbeszerzési eljárással összefüggésben nyilatkozom, hogy a(z) ……… (ajánlattevı neve) ajánlatának nyertessége esetén a szerzıdés teljesítése során a tárgyi közbeszerzési eljárásban megjelölt pozícióban a(z) ……(ajánlattevı/alvállalkozó/erıforrást nyújtó szervezet neve) rendelkezésére állok. Nyilatkozom, hogy 1) a magyar nyelv anyanyelvi szintő ismeretével rendelkezem vagy 2) a magyartól eltérı anyanyelv esetén, anyanyelvem: … Jelen nyilatkozathoz csatoltam a magyar nyelv felsıfokú ismeretét igazoló dokumentum egyszerő másolatát. Nyilatkozom továbbá, hogy a szerzıdés teljesítésének idıszakában nincs más olyan kötelezettségem, amely a szerzıdés teljesítésében való közremőködésemet akadályozná. ………………….. , 2013………………………… ………… aláírás” Az ajánlatkérı 2013. április 15-én és 2013. április 18-án kiegészítı tájékoztatást adott az ajánlattevık kérdéseire.
10 Az ajánlattételi határidıre – 2013. április 23-ára – 5 ajánlattevı, köztük a kérelmezı és a kérelmezett nyújtotta be az ajánlatát. A kérelmezett az ajánlatának 8-9. oldalán csatolta a „C/3.” jelő cégszerően aláírt nyilatkozatát a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési mőszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a szerint, melynek 3/a. pontjában közölte, hogy az ajánlatában megjelölt alvállalkozó(k), valamint az általa az alkalmasság igazolására igénybe vett szervezet(ek) nem tartozik (nem tartoznak) a Kbt. 57. §-a szerinti kizáró okok hatálya alá. A nyilatkozatban feltüntetésre kerültek többek között: dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplık. A kérelmezett az ajánlatának 12-19. oldalán csatolta az „F/1” jelő cégszerően aláírt nyilatkozatát, mely nyilatkozatban feltüntetésre kerültek többek között: dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplık. A kérelmezett az ajánlatának 20-106. oldalán rögzítette az „F/2” jelő mellékleteket a kérelmezett cégszerő aláírásával. Az ajánlat 54-55. oldalán csatolta az „F/2” jelő cégszerően aláírt nyilatkozatát Sz. T. gazdasági szereplı körében, melyben a szakembert a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként, az ajánlattételi felhívás l) pont mőszaki alkalmasság 2. pont b/2 és b/4 pontjaiban elıírtakra román fordító és román tolmács feladatkörben nevezte meg, továbbá közölte, hogy e gazdasági szereplıt 10% alatti alvállalkozóként kívánja igénybe venni. Az ajánlat 68-69. oldalán csatolta az „F/2 jelő” cégszerően aláírt nyilatkozatát dr. M. A. gazdasági szereplı körében, melyben a szakembert a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként, az ajánlattételi felhívás l) pont mőszaki alkalmasság 2. pont b/5 pontjában elıírtakra görög fordító és görög tolmács feladatkörben nevezte meg, továbbá közölte, hogy e gazdasági szereplıt 10% alatti alvállalkozóként kívánja igénybe venni. Az ajánlat 100-101. oldalán csatolta az „F/2 jelő” cégszerően aláírt nyilatkozatát dr. B. P. gazdasági szereplı körében, melyben a szakembert a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként, az ajánlattételi felhívás l) pont mőszaki alkalmasság 2. pont b/3 pontjában elıírtakra francia lektor jogi, pénzügyi, adó és vám szakterületre nevezte meg, továbbá közölte, hogy e gazdasági szereplıt 10% alatti alvállalkozóként kívánja igénybe venni. Az ajánlat 102-103. oldalán csatolta az „F/2 jelő” cégszerően aláírt nyilatkozatát Z. V. K. gazdasági szereplı körében, melyben a szakembert a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként, az ajánlattételi felhívás l) pont mőszaki alkalmasság 2. pont b/3 pontjában elıírtakra német lektor jogi, pénzügyi, adó és vám szakterületre nevezte meg, továbbá közölte, hogy e gazdasági szereplıt 10% alatti alvállalkozóként kívánja igénybe venni.
11 A kérelmezett ajánlatának 106-150. oldalán találhatók az „F/3” jelő nyilatkozatok a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint, „az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet képviselıjének cégszerő aláírásával”. A nyilatkozatok szerint a szerzıdés teljesítéséhez szükséges erıforrások rendelkezésre állnak majd a szerzıdés teljesítésének idıtartama alatt. Az ajánlat 107. oldalán dr. B. P. „F/3” jelő 2013. április 19-i keltezéső nyilatkozata szerepel a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint. Az ajánlat 124. oldalán Sz. T. „F/3” jelő 2013. április 19-i keltezéső nyilatkozata szerepel a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint. Az ajánlat 131. oldalán dr. M. A. „F/3” jelő 2013. április 19-i keltezéső nyilatkozata szerepel a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint. Az ajánlat 147. oldalán Z. V. K. „F/3” jelő 2013. április 19-i keltezéső nyilatkozata szerepel a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint. A kérelmezett ajánlatának 152-161. oldalán található a kérelmezett cégszerő aláírásával ellátott „H/1” jelő nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekrıl, melyben feltüntetésre kerültek többek között: dr. M. A., Sz. T., Z. V. K., dr. B. P. gazdasági szereplık. A szakemberek szakmai önéletrajzait, képzettségükre vonatkozó dokumentumokat a kérelmezett ajánlatának 162-272. oldalai tartalmazták, melyeken a szakemberek aláírása is szerepel. Az ajánlat 210. oldalán csatolta Sz. T. 2013. április 18-án kelt szakmai önéletrajzát, „saját kező aláírással”. Az ajánlat 225. oldalán csatolta a dr. M. A. 2013. április 14-én kelt szakmai önéletrajzát, „saját kező aláírással”. Az ajánlat 266. oldalán csatolta dr. B. P. 2013. április 18-án kelt szakmai önéletrajzát, aláírással. Az ajánlat 268-269. oldalán csatolta Z. V. K. 2013. április 18-án kelt szakmai önéletrajzát, aláírással. A kérelmezett ajánlatának 273-317. oldalán találhatók a „H/2” jelő nyilatkozatok a rendelkezésre állásról, valamint az anyanyelvre, illetve a magyar nyelv ismeretére vonatkozóan, melyet a gazdasági szereplık tettek meg. Az ajánlat 292. oldalán Sz. T., az ajánlat 299. oldalán dr. M. A., az ajánlat 315. oldalán dr. B. P., az ajánlat 316. oldalán Z. V. K. nyilatkozata szerepel, „cégszerő aláírással”. Az ajánlatkérı 2013. április 25-én hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevıket. Az ajánlatkérı 2013. május 21-én, és 2013. május 22-én 3 tárgyalási fordulót tartott.
12 Az ajánlatkérı 2013. május 23-án a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint indokolást kért a kérelmezettıl. Az ajánlatkérı az ajánlatokat elbírálta, írásbeli összegezést is készített, mely 2013. május 28-án kelt. Az ajánlatkérı az eljárást eredményesnek nyilvánította. Az összegezés 9.a) pontjában érvényes ajánlatot tevıként tüntette fel a kérelmezettet nettó 11.340.000 Ft ajánlati áron, az A-Z Stúdió Bt.-t nettó 18.889.000 Ft ajánlati áron, és a kérelmezıt nettó 19.665.800 Ft ajánlati áron. A 9.b) pont szerinti értékelés alapján a kérelmezett 19 933 pontot, az A-Z Stúdió Bt. 11 902 pontot, a kérelmezı 12 124 pontot kapott. Az összegezés 11.a) pontjában nyertes ajánlatot benyújtóként jelölte meg az ajánlatkérı a kérelmezettet, továbbá megnevezte a 11.b) pontban az A-Z Stúdió Bt.-t, mint a nyertest követı legkedvezıbb ajánlatot benyújtót. Az ajánlatkérı az írásbeli összegezést 2013. június 5-én küldte meg az ajánlattevıknek. A kérelmezı 2013. június 10-én elızetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérıhöz, melynek I. pontja szerint jogsértı az írásbeli összegezés 9. a), 9. b), 10., 11. a), 12. a), 14. a) pontja, mivel a kérelmezett érvénytelen ajánlatot tett. Az alkalmasság igazolására felsorolt személyek közül dr. M. A., Z. V. K., személyek arról adtak tájékoztatást, hogy a kérelmezett - az ajánlatában tudtukon kívül nevezte meg ıket az alkalmassága igazolásában részt vevı szervezetként; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából nem tettek a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot arról, hogy a szerzıdés teljesítéséhez szükséges erıforrások rendelkezésre állnak majd a szerzıdés teljesítésének idıtartama alatt; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából szakmai önéletrajzot nem írtak alá, szakmai önéletrajzot a fenti közbeszerzési eljárásban történı felhasználás céljából nem adtak át; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából nem írtak alá nyilatkozatot arról, hogy a szerzıdés teljesítése során a tárgyi közbeszerzési eljárásban megjelölt pozícióban a kérelmezett rendelkezésére állnak; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából nem írtak alá nyilatkozatot arról, hogy mi az anyanyelvük. A fentiekre tekintettel a kérelmezett a Kbt. 4. § 11. pontja értelmében hamis nyilatkozatot tett, hamis nyilatkozatokat csatolt, amivel a verseny tisztaságát veszélyezteti. Erre tekintettel az ajánlattételi felhívás k) pontja, valamint a Kbt. 56.§
13 (1) bekezdés j) pontja, és 74. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kérelmezettet az eljárásból ki kell zárni, az ajánlatát érvénytelenné kell nyilvánítani. A kérelmezett ajánlata arra tekintettel is érvénytelen, hogy az ajánlattevı nem igazolta a szerzıdés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát az ajánlattételi felhívás l) pont, mőszaki szempont, 2. b) pontjában elıírtaknak megfelelıen. Az elızetes vitarendezési kérelem mellékleteként a kérelmezı csatolta a megnevezett szakemberek nyilatkozatait. A kérelmezı 2013. június 11-én - hivatkozva a benyújtott elızetes vitarendezési kérelmére - a kérelmezett ajánlatában feltüntetett további 1 fı – Sz. T. – nyilatkozatát csatolta az elızetes vitarendezési kérelem mellékleteként korábban benyújtott 2 nyilatkozattal azonos tartalommal. Az A-Z Stúdió Bt. 2013. június 11-én elızetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérıhöz, melyben közölte, hogy a kérelmezett ajánlatában feltüntetett G. A. , és O. T. K. szakemberek nem járultak hozzá ahhoz, hogy a kérelmezett ajánlatában szerepeljenek. Az ajánlatkérı felvilágosítás és indokláskérést küldött 2013. június 12-én a kérelmezett részére, melyhez csatolta a kérelmezı elızetes vitarendezési kérelmét. Közölte, hogy az ajánlatában benyújtott két szakember - dr. M. A. és Z. V. K. nyilatkozatai és szakmai önéletrajza, valamint az elızetes vitarendezési kérelemben foglaltak között ellentmondás áll fenn, mellyel kapcsolatban kérte a kérelmezett felvilágosítását és indokolását. A kérelmezett a 2013. június 13-án elkészített felvilágosításában a következıket közölte: „Társaságunk nagy számban vesz részt pályázati eljárásokban, melynek során a jelentıs mennyiségő elıkészítı munkát - így pl. a kiírásnak megfelelı, alkalmas szakemberek szervezését, nyilatkozataik beszerzését - részben cégünktıl független külsı szervezık végzik. Tevékenységük ellenırzésére, az általuk szolgáltatott dokumentumok hitelességének vizsgálatára kapacitással nem rendelkezünk, e körben vizsgálatot csak kétség esetén végzünk. A nevezett szakemberekkel korábban és a teljesítés alatt álló szerzıdéseink során is korrekt munkakapcsolatban álltunk - állunk, nem jelezték, hogy a továbbiakban ezt a kapcsolatot meg kívánják szakítani, így a szolgáltatott dokumentumok hitelessége iránt nem merült fel aggály.
14 A T. Ajánlatkérı levele alapján a nevezett szakembereket megkerestük, szóban megerısítették 2013.06.10-én kelt írásos nyilatkozataikat, így azt nincs okunk kétségbe vonni. Társaságunk az ügyben további vizsgálatot tart és a szükséges intézkedéseket megteszi.” A kérelmezett kérte az eljárásban meghatározott keretösszeget meghaladó ajánlatok érvénytelenné nyilvánítását, és a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítását. Az ajánlatkérı 2013. június 19-én megküldte a válaszát a kérelmezı elızetes vitarendezési kérelmére, melyben az alábbi tájékoztatást adta: „Ajánlatkérı a Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján, fentiekkel kapcsolatosan 2013. június 12. napján felvilágosítás és indokolás benyújtására hívta fel a Szituációs Nyelviskola Kft.-t, 2013. június 17-i határidı megjelölésével. Az ajánlattevı 2013. június 14. napján benyújtott felvilágosítása és indokolása nem igazolja hitelt érdemlıen, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdésének j) pontja szerinti eset – „Az eljárásban nem lehet ajánlattevı, részvételre jelentkezı, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplı, aki az adott eljárásban elıírt adatszolgáltatást kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti” - nem áll fenn. Fentiekre tekintettel ajánlatkérı a vitarendezési kérelem Szituációs Nyelviskola Kft. ajánlattevı szakmai alkalmasságával kapcsolatos kifogásának helyt ad és a Szituációs Nyelviskola Kft. ajánlatát a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, a Kbt. 75. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra tekintettel, valamint a Kbt. 74. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelennek minısíti.” Közölte, hogy a vitarendezési kérelem II. pontjában felvetett, az ajánlattevık sorrendjére vonatkozó észrevételt megvizsgálta, melynek során megállapította, hogy az írásbeli összegezés 9. b) pontjában szereplı táblázatok „Hibás teljesítési kötbér napi mértéke”, valamint „Késedelmes teljesítési kötbér napi mértéke” soraiban hibásan szereplı adatok lettek feltüntetve, miután a dokumentáció 6-7. oldalán és az összegezés 9. d) pontjában leírt képlet tévesen került alkalmazásra. Az ajánlatkérı ismételten elvégezte a számításokat, aminek alapján a következık szerint alakulnak a pontok: 1. A-Z Stúdió Bt.: 20 200 2. P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft.: 19 248 Mindezek figyelembe vételével ajánlatkérı a Kbt. 78. § (1) bekezdése és a 74. § (4) bekezdése alapján módosította az írásbeli összegezésben foglaltakat.
15 A 2013. június 18-án kelt, és az ajánlattevıknek 2013. június 19-én megküldött módosított írásbeli összegezés 9. a) pontjában az ajánlatkérı az érvényes ajánlatot tevıkként az A-Z Stúdió Bt.-t és a kérelmezıt nevezte meg, a 9. b) pont alapján az értékelés pontszámai: A-Z Stúdió Bt. 20 200 pont, kérelmezı: 19 248 pont. Az írásbeli összegezés 10. pontja alapján érvénytelen ajánlatot tett a kérelmezett, melynek indoka: „A Szituációs Nyelviskola Kft. ajánlatát az ajánlatkérı a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, a Kbt. 75. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra tekintettel, valamint a 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minısítette, tekintettel arra, hogy a szerzıdés teljesítéséhez szükséges mőszaki (szakmai) alkalmassági követelményeket nem tudta hitelt érdemlıen igazolni.” Az írásbeli összegezés 11. a) pontjában nyertes ajánlattevıként megjelölte az ajánlatkérı az A-Z Stúdió Bt.-t, a 11. b) pontban a nyertes ajánlatot követı legkedvezıbb ajánlatot nem tüntette fel. A kérelmezı 2013. június 19-én betekintett a közbeszerzési iratokba az ajánlatkérınél. A kérelmezı 2013. június 14-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. A kérelmezı a 2013. június 26-án érkezett hiánypótlásában a jogorvoslati kérelmét pontosította. A jogorvoslati eljárás megindítására – a hiánypótlást követıen - 2013. július 3án került sor. Kérelmezı kérte a jogsértés megállapítását az ajánlatkérıvel és a kérelmezettel szemben, a kérelmezı kizárását, és a költségei megtérítését. A kérelmezı pontosított jogorvoslati kérelme szerint, az ajánlatkérınek a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja és a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja figyelembe vételével a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kérelmezettet – hamis nyilatkozattétel miatt – ki kellett volna zárnia a közbeszerzési eljárásból. A kérelmezı elıadta, hogy az ajánlatkérı 2013. június 18-án módosította, majd 2013. június 24-én javította az írásbeli összegezést. A módosított összegezésben az ajánlatkérı a Szituációs Nyelviskola Kft. ajánlatát ugyan érvénytelenné nyilvánította, azonban jogsértı az érvénytelenné nyilvánítás módosított összegezésben szereplı indokolása.
16 A jogsértı esemény az összegezés módosításának idıpontja, azaz 2013. június 18-a. A jogsértı esemény megtörténtérıl való tudomásszerzés idıpontja a módosított összegezés megküldésének napja, azaz 2013. június 19. Az ajánlatkérı módosított írásbeli összegezése sérti a Kbt. 63. § (1)-(3) bekezdését, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontját, a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontját, a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontját. Jogsértı az írásbeli összegezés 10. pontja, mivel abban az ajánlatkérı nem állapította meg, hogy a kérelmezett az eljárásban elıírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, és hamis nyilatkozatot tett, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti. Továbbá az ajánlatkérı nem zárta ki az eljárásban a kérelmezettet arra tekintettel, hogy az ajánlattevıvel szemben a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt kizáró ok következett be a közbeszerzési eljárás során. Továbbá az ajánlatkérı nem jelölte meg a kérelmezett ajánlata érvénytelenségének indokai között, hogy az ajánlattevı ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja alapján érvénytelen. Az eredetileg megküldött írásbeli összegezés 14. a) pontja felsorolta, hogy a kérelmezett ajánlatában kik kerültek megnevezésre az alkalmasság igazolásában részt vevı személyként. A felsorolt személyek közül dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. szakemberek arról tájékoztatták a kérelmezıt, hogy - ıket a kérelmezett az ajánlatában tudtukon kívül nevezte meg, mint a kérelmezett alkalmassága igazolásában részt vevı szervezetet; - a fenti szakembereket a kérelmezett tudtukon kívül nevezte meg alkalmasságának igazolása érdekében; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából nem tettek a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot arról, hogy a szerzıdés teljesítéséhez szükséges erıforrások rendelkezésre állnak majd a szerzıdés teljesítésének idıtartama alatt; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából az ajánlattételi felhívásban elıírt szakmai önéletrajzot nem írtak alá, szakmai önéletrajzot a fenti közbeszerzési eljárásban történı felhasználás céljából a kérelmezett részére nem adtak át; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából nem írtak alá az ajánlattételi felhívásban elıírt nyilatkozatot arról, hogy a szerzıdés teljesítése során a tárgyi közbeszerzési eljárásban megjelölt pozícióban a kérelmezett rendelkezésére állnak; - a fenti szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából nem írtak alá az ajánlattételi felhívásban elıírt nyilatkozatot arról, hogy mi az anyanyelvük.
17
A fentiekre tekintettel a kérelmezett azzal a nyilatkozatával, hogy dr. M. A., Z. V., Sz. T., dr. B. P. szakembereket az alkalmassága igazolására igénybe veszi, az ajánlatában a Kbt. 4. § 11. pontja értelmében hamis nyilatkozatot tett, hamis nyilatkozatokat csatolt, amivel a verseny tisztaságát veszélyezteti. Ezáltal a kérelmezettel szemben a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok következett be az eljárás során (figyelemmel az ajánlattételi felhívásnak a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró okot tartalmazó pontjára). Erre tekintettel a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kérelmezettet az eljárásból ki kellett volna zárni, és az összegezés 10. pontjában fel kellett volna tüntetni, hogy a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazását az ajánlattevıvel szemben az eljárás során bekövetkezett Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok, vagyis a hamis nyilatkozattétel, hamis adatszolgáltatás alapozza meg. A fentiekre tekintettel a kérelmezett ajánlatát a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja alapján is érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A jogorvoslati kérelemben foglaltakkal kapcsolatban tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar Tolmácsok és Fordítók Egyesülete a tagjai érdekeinek védelmében 2013. június 12-én kelt levelében vizsgálatot és tájékoztatást kért a tárgybeli közbeszerzési eljárásban kialakult helyzetrıl az ajánlatkérıtıl, tekintettel arra, hogy az egyesület tagjai és nem tagjai jelezték az egyesület felé azt, hogy az eljárásban eredetileg nyertesként megjelölt ajánlattevı olyan szakembereket jelölt meg, akiket nem kért fel közremőködésre, és akik nem adták nevüket a jelzett cégnek. A kérelmezı 2013. július 26-án csatolta a jogorvoslati kérelemben megnevezett fordító szakemberek fentiek szerinti, teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt nyilatkozatait, eredetben. A kérelmezı írásszakértı kirendelését indítványozta. A kérelmezı szerint az ügyfélképessége fennáll a jogorvoslati kérelem benyújtására. A Kbt. 137. § (2) bekezdésére hivatkozással elıadta, hogy az ügyfélképesség megítélésére vonatkozó felfogások, megközelítések két csoportba sorolhatóak. I. Egyszerő ügyfélképességi felfogás
18 Az egyszerő ügyfélképességi felfogás kizárólag abban az esetben ismeri el a kérelemre (nem hivatalból) indult jogorvoslati eljárás kérelmezıjének ügyfélképességét, amennyiben a kérelmezı a jogorvoslati kérelme kedvezı elbírálása esetén a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás nyertese lehetne. Amennyiben tehát a kérelmezı a jogorvoslati kérelmének kedvezı elbírálása esetén sem válhatna nyertes ajánlattevıvé az eljárásban, úgy nem állapítható meg az ügyfélképessége. Ez a felfogás rendkívül leegyszerősítı, nem biztosítja a Kbt. legfontosabb alapelvének (verseny tisztasága) betarthatóságát, továbbá nem ismeri fel, hogy a kérelmezınek a Kbt. szerinti jogos érdeke túlmutathat egy adott közbeszerzési eljáráson, tekintettel arra, hogy további, a jövıben bizonyosan kiírásra kerülı közbeszerzésekhez is főzıdhetnek jogos érdekei. Pl. az, hogy - a jogalkotó kifejezett szándékával összhangban - ne kelljen hamis adatot szolgáltató ajánlattevıkkel versenyben lennie olyan más közbeszerzési eljárásokban, amelyek kiírásra kerülnek a jogorvoslati kérelemmel támadott közbeszerzést követıen. Ha a jogorvoslati kérelem - mint a jelen esetben is - nem az eljárás eredményére, nem a nyertes ajánlattevı személyére irányul, akkor ebbıl az következik, hogy az ügyfélképesség megállapítása szempontjából nem azt kell vizsgálni, hogy a kérelmezı a jogorvoslati kérelmének kedvezı elbírálása esetén nyertes ajánlattevıvé válhatna-e az eljárásban. II. Komplex ügyfélképességi felfogás A komplex ügyfélképességi felfogás elismeri a kérelmezı ügyfélképességét abban az esetben is, amennyiben az adott jogorvoslati eljárás kérelmezıje nem lehetne a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás nyertese, biztosítva ezzel az alapelvekben és a kifejezett Kbt. rendelkezésekben megnyilvánuló jogalkotói szándék érvényesülését. (Ilyen kifejezett Kbt. rendelkezés található az 56. § (1) bekezdés f) pontjában. Ezt a szankciót objektív jellegő szankciónak szánta a jogalkotó.) Az ajánlat hamis adatszolgáltatás miatti érvénytelensége összegezésben való kimondásának elmulasztása azzal jár, hogy a kérelmezınek további közbeszerzési eljárásokban is versenyeznie kell a verseny tisztaságát semmibe vevı kérelmezettel. Ez nem közvetett érdeksérelem a kérelmezı oldalán, hiszen 100%os bizonyossággal állítható, hogy Magyarországon a következı években kiírásra kerülnek még fordítás/tolmácsolás tárgyú közbeszerzések. Ha az ajánlatkérı eleget tett volna a Kbt.-ben elıírt kötelezettségeinek a hamis adatszolgáltatás megállapításával, akkor a kérelmezett a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá kerülne, és így ezekben a további, bizonyosan kiírásra kerülı közbeszerzési eljárásokban nem kellene versenyeznie a kérelmezınek a kérelmezettel. A kérelmezınek tehát közvetlen jogos érdeke főzıdik ahhoz, hogy a hamis adatot szolgáltató ajánlattevıvel szemben érvényesíthetıvé váljon a jogalkotó által objektív módon kiszabni elıírt szankció.
19
Amennyiben az adott közbeszerzési eljárás ajánlatkérıje a nyilvánvalóan hamis adatot szolgáltató ajánlattevı ajánlatát a kógens Kbt. megsértésével nem hamis adatszolgáltatás miatt érvényteleníti (Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pont), hanem a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) vagy más pontja alapján, úgy az ajánlatkérı e döntése ellen egyik ajánlattevı sem indíthatna jogorvoslati eljárást. Sem az eljárás nyertes ajánlattevıje, sem pedig az eljárás bármely más, nem nyertes ajánlattevıje, hiszen az adott közbeszerzési eljárásban elért pozíciójukban nem okozna változást a jogorvoslati kérelem sikere. A komplex ügyfélképességi felfogás elvetése esetén az ajánlatkérı diszkrecionális döntésének függvénye lenne a verseny tisztasága alapelvének érvényesíthetısége és ajánlatkérıvel való összejátszás esetén bármely ajánlattevı bátran, a hamis adatszolgáltatás következményeitıl való félelem nélkül állíthatna valótlanságokat (hazugságokat) az ajánlatában. A komplex ügyfélképességi felfogás elvetése más tényállás esetén is elfogadhatatlan eredményre vezet. Ilyen eset például, amikor egy ajánlat mindenképpen érvénytelen egy eredménytelen eljárásban, de jogorvoslati vita tárgyát képezi, hogy az ajánlat a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján minısül-e érvénytelennek, mivel ezen múlik az, hogy az ajánlattevı egy késıbbi Kbt. 94. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban jogosult lesz-e indulni (az ajánlatkérı köteles-e felhívni ajánlattételre). A jogalkotó a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok megszövegezésével úgy rendelkezett, hogy a hamis adatot szolgáltató gazdasági szereplı három évig kizáró ok hatálya alatt álljon. Kérelmezett az eljárásban hamis adatot szolgáltatott. Az ajánlatkérı összegezése a Kbt. tételes rendelkezéseit sérti, mivel az ajánlatkérı a hamis adat szolgáltatását és a kérelmezett ajánlatának emiatti érvénytelenségét elmulasztotta megállapítani. Az ajánlatkérı fenti mulasztása miatt a kérelmezett jelenleg nem áll a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt, noha a jogalkotó a kérelmezett jogsértésére ezt a jogkövetkezményt rendeli alkalmazni. A fentiek miatt az a jogellenes állapot alakult ki, hogy a kérelmezett jogi akadály nélkül indulhat bármilyen közbeszerzési eljárásban, amelyben a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok elıírásra kerül. Kérelmezı jogát és jogi érdekét kifejezetten és közvetlenül sérti az, hogy az ilyen jövıbeni közbeszerzési eljárásokban a kérelmezett részt vehet, a kérelmezınek piaci versenybe kell bocsátkoznia a hamis adatot szolgáltató kérelmezettel.
20 A Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja szerint a kérelmezınek joga van ahhoz, hogy olyan közbeszerzési eljárásokban vegyen részt, amelyekben korábban hamis adatot szolgáltató gazdasági szereplıkkel nem kell versenyeznie. A kérelmezı fenti érdeke jogilag védett érdek. A kérelmezett jelenlegi jogi helyzetének (kizáró ok hatálya alá nem tartozásának) fennmaradása sérti a Kbt. alapelveinek (különösen: a verseny tisztasága, esélyegyenlıség, jóhiszemőség és tisztesség alapelveinek) érvényesülését a közbeszerzési eljárásokban. A kérelmezett hamis nyilatkozata a verseny tisztaságát sértette, hiszen az ajánlat érvényessé, nyertessé nyilvánítása érdekében nyúlt a kérelmezı ezen eszközhöz, az erre az esetre rendelt jogkövetkezmény elmaradása lerontja minden más gazdasági szereplı esélyegyenlıségét. Nem fogadható el egy olyan jogi következtetés, hogy az ilyen magatartást tanúsító gazdasági szereplınek - a törvényi tilalom ellenére, jogellenes ajánlatkérıi döntés alapján - a közbeszerzési piacon maradását, ezt a kialakult jogellenes helyzetet az egész magyar közbeszerzési piacnak szó nélkül kellene eltőrnie ügyfélképesség hiányában. A fenti jogsérelmet az ajánlatkérı jogellenes döntése okozta. Minden ajánlattevınek joga van továbbá ahhoz, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérı a Kbt. rendelkezéseivel összhangban bírálja és értékelje az ajánlatokat, az ajánlatok valós indokok alapján kerüljenek érvénytelenítésre (kizárásra), ezt a jogot fejezi ki többek között a Kbt. 2. § (3) bekezdésében meghatározott alapelv is. Amennyiben az ajánlatkérı a verseny tisztaságát megsértı (hamis adatot szolgáltató) ajánlattevıt nem sújtja azzal a szankcióval, amit erre a jogsértésre a jogalkotó rendelt, úgy nem biztosította a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztaságát. Az ajánlatkérı észrevételében a kérelmezı ügyfélképességének hiányában az eljárás megszüntetését, továbbá az érdemi nyilatkozatában alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Az ajánlatkérı szerint a kérelmezı nem rendelkezik ügyfélképességgel a jogorvoslati kérelem benyújtására. A közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (1) bekezdésére hivatkozással közölte, hogy a kérelmezı tekintetében a jelen eljárásban az ügyfélképesség több szempontból sem állja meg a helyét. A kérelmezı a jelen eljárásban 2013. június 19. napján megküldött módosított, illetıleg a június 14-én megküldött javított írásbeli összegezés alapján a Kbt. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint csak a második összességében legelınyösebb ajánlatot tett ajánlattevınek minısül. A Kbt. 63. § (1)-(4), az ajánlatok elbí-
21 rálásáról rendelkezı bekezdései értelmében, tekintettel arra, hogy a kérelmezett ajánlata érvénytelen, az ajánlatkérı az eljárásból a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján kizárta, nyertes ajánlattevıként az A-Z Stúdió Bt. került kihirdetésre, így álláspontja szerint a kérelmezınek jogát vagy jogos érdekét a jelen ügy nem érinti, az írásbeli összegezés módosítása sem vezetne erre. Az ajánlatkérı valamennyi közbeszerzési eljárása során a Kbt. 2. §-ában lefektetett elvek szerint jár el, amelyek közül a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt nyilvánosság elve sem képez kivételt. Az ajánlattevık – legkésıbb az írásbeli összegezés kézhezvételével -, tájékoztatást kapnak arról, hogy a nyertes ajánlattevı az alkalmasság igazolása érdekében mely szakembereket nevezte meg, a nem nyertes pozícióban lévı, érvényes ajánlattevık iratbetekintés keretében gyızıdhetnek meg errıl. Ezért álláspontja szerint egy jövıbeli ajánlattevıi magatartásra vonatkozó feltételezés nem elegendı a Ket. 15. § (1) bekezdésének fennállásához. Az ajánlatkérı érdemi nyilatkozata szerint, a kérelmezı a jogorvoslati kérelmét téves feltételezésekre alapozza. A kérelmezı figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a hamis adatszolgáltatás miatt kizárt ajánlattevık listáját a Közbeszerzési Hatóság vezeti, az ajánlatkérık e lista ellenırzése alapján dönthetnek - a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a listában szereplı ajánlattevık kizárásáról. Az ajánlatkérı kötelezettsége arra terjed ki, hogy hamis nyilatkozattétel gyanúja esetén - a körülmények ismertetésével, a Kbt. 56. § (7) bekezdése alapján - a Közbeszerzési Hatóságot tájékoztassa. Az ajánlatkérı a fentiekrıl 2013. június 24. napján kelt levelében tájékoztatást küldött a Közbeszerzési Hatóság részére a Kbt. 56. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen, amelyben tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy a kérelmezett nem tudta hitelt érdemlıen bizonyítani, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá, ezért ıt az ajánlatkérı a közbeszerzési eljárásból kizárta. Az ajánlatkérı a módosított írásbeli összegezés 10. és 18. pontjaiban egyaránt utalt a Kbt. 75. § 1) bekezdésének b) pontjára, ezért a Kbt. 74. § (1) bek. c) pontjában foglalt érvénytelenségi ok külön megemlítése az ajánlatkérı álláspontja szerint indokolatlan, így erre alapozva szintén nem követett el jogsértést. Közölte, hogy a kérelmezı a módosított, végleges kérelmi elemével kapcsolatban elızetes vitarendezést nem kezdeményezett. Az ajánlatkérı az adott helyzetben indokolt szükséges lépéseket - a tıle elvárható maximális körültekintéssel – megtette, az eset körülményeit megvizsgálta,
22 majd annak eredményeként a kérelmezettet az eljárásból kizárta, egyúttal a Közbeszerzési Hatóságot az eset körülményeinek ismertetésével tájékoztatta. A kérelmezett a jogorvoslati eljárásban tett észrevételében a következıket adta elı. Az eljárás során az ajánlatkérı felhívta a kérelmezettet a helyzet tisztázására, melynek során a kérelmezett tájékoztatást adott a nyilatkozatok beszerzésének módjáról és arról, hogy az ügyben a belsı vizsgálatot elindította. Álláspontja szerint az ajánlatkérı a nyilatkozata alapján jogszerően járt el azzal, hogy minden körülményt mérlegelve nem állapított meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró körülményt, tekintettel arra, hogy annak jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Rögzítette, hogy a kérelmezett részére a szakemberek szervezését, alkalmassági nyilatkozatok beszerzését külsı szervezık végzik, a kérelmezı által kifogásolt személyekkel korábban is történt együttmőködés, így kétség nem merült fel a kérelmezett részérıl e körben. A kérelmezett az eljárás során jóhiszemően és megfelelı gondossággal járt el, az ajánlatkérı felé a kért nyilatkozatot haladéktalanul megtette, a szükséges belsı vizsgálatot megindította. Egyrészt nem állapítható meg egyértelmően, hogy ténylegesen bekövetkezett a hamis adatszolgáltatás, hiszen a kérelmezı által becsatolt iratok ennek minden kétséget kizáró igazolására önmagában nem alkalmasak, az ügyben pedig a kérelmezett részérıl a belsı vizsgálat jelenleg is tart. Másrészt hamis adatszolgáltatás abban az esetben minısíthetı kizáró oknak a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerint, ha az olyan súlyú, mely már a verseny tisztaságát veszélyezteti. Az eset összes körülményeit figyelembe véve e jogszabályi kritérium egyértelmően nem következett be, a kérelmezett eljárása a verseny tisztaságát nem veszélyeztette. A kérelmezett az eljárás során jóhiszemően és megfelelı gondossággal járt el, az ajánlatkérı felé a kért nyilatkozatot haladéktalanul megtette, a szükséges belsı vizsgálatot megindította. Amennyiben a hamis adatszolgáltatás mégis bekövetkezett volna, úgy abban a kérelmezett részérıl szándékosság semmiképpen sem áll fenn. Jóhiszemőségét igazolja az a körülmény is, hogy üzleti titokra való hivatkozással nem kérte okiratok, adatok titkosítását, bár erre a jogi lehetıség megvolt. Kérelmezett az ügymenetérıl a következı tájékoztatást adta.
23 2004. év óta vesz részt közbeszerzési pályázatokon. Rengeteg energiát, pénzt és szakértelmet fektetett és fektet a pályázatok megírásába, a Kbt. állandóan változó szabályainak megértésére és alkalmazására, illetve szakmai fejlıdésére. Magas színvonalú szakmai tevékenységét bizonyítja a jelenlegi ügyfelei megelégedettsége és bizalma. Kiemelt ügyfelei: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Belügyminisztérium A pályázatok során több 10, egyes esetekben akár 100 szakemberre van szükség. Egyes pályázati anyagok összeállításán szakapparátus dolgozik: külön szakjogász foglalkozik a közbeszerzési anyag jogi értelmezésével és felülvizsgálatával, külön kolléga koordinálja a tolmács-fordító szakemberek, humán erıforrás beszállítók tevékenységét, külön szakember végzi a hivatalos iratok beszerzését, illetve magának a pályázatnak a fizikai összeállítását is több munkatárs végzi, mivel egy-egy pályázati anyag legalább 400-700 oldal. Szakemberekbıl jelentıs adatbázissal rendelkezik, de mindig felmerül újabb és újabb igény. A pályázatokhoz szükséges dokumentumokat a felkért szakemberek postai úton vagy személyesen juttatják el hozzá. A jelen pályázatnál: 22 személy személyesen ment el, míg a többi felkért személy dokumentumai postán érkeztek be. A korábbiakban nem merült fel kétség a beérkezett dokumentumok hitelessége kapcsán, így ilyen irányú vizsgálatot sem végzett, hiszen az adatbázisban szereplı szakemberekkel folyamatos munkakapcsolatban áll, és korábban egyetlen esetben sem érkezett felé ilyen irányú jelzés. Mellékelte dr. M. A. szakember számláját, melyet a 2012. évi teljesítés során nyújtott be a kérelmezett részére azoknak a szakfordításoknak a díjaként, melyet a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak végzett. Álláspontja szerint a kérelmezı nem felel meg a Kbt. 137. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. A kérelmezı által hivatkozott „verseny tisztasága” iránti jog olyan általános jogelv, mely alkalmazhatóságának elfogadása esetén az ügyben minden állampolgár számára megnyílna az igényérvényesítési jog, mely nyilvánvalóan nem szándéka a jogalkotónak.
24 A kérelmezı a jogorvoslati kérelmében nem jelölt meg további olyan jogot vagy jogos érdeket, mely a kérelmét jogszerően megalapozhatná, hiszen a pályázat nyertese – a jelen ügytıl független okokból - lett más ajánlattevı. Mindezekre tekintettel a kérelmezı a jelen ügyben ügyfélképességgel nem rendelkezik. E körben észrevételezte, hogy a kérelmezı a verseny tisztasága védelmének ürügyén, valójában a kérelmezett, mint versenytárs piaci részvételének ellehetetlenítését végzi, üzleti partnereit egyenként megkeresve próbálja a kérelmezettet fél-információkkal hiteltelenné tenni, lejáratni. E tevékenysége részét képezi többek közt a jelen eljárás megindítása is, hangsúlyozta, hogy az eljárást nem az érintett szakemberek, hanem a kérelmezı versenytárs indította. A kérelmezı beadványai jelentıs részben tartalmaznak olyan feltételezéseket, következtetéseket, kijelentéseket, melyek megvalósíthatják a jó hírnév sérelmét, illetve kimeríthetnek bőncselekményi tényállást is. Mindezek figyelembevételével a kérelmezı által hivatkozott (verseny tisztasága iránti) érdeksérelmének elfogadásával a kérelmezı teret kapna valós, nem méltányolható érdekeinek érvényesítésére, azaz a piaci versenytárs ellehetetlenítésére, mely a rendeltetésszerő joggyakorlás, a jóhiszemő eljárás és tisztesség általános polgári jogi jogelveibe és a Kbt. 2. § (3) bekezdésébe ütközik. Az egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek. A Döntıbizottság elıször – az ajánlatkérı és a kérelmezett kifogására – megvizsgálta, hogy a kérelmezı ügyfélképességgel rendelkezik-e a jogorvoslati kérelem benyújtására. A Döntıbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmezı ügyfélképessége fennáll. A Kbt. 137. § (2) bekezdés elsı fordulata alapján, kérelmet nyújthat be az ajánlatkérı, az ajánlattevı, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevı, a részvételre jelentkezı, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkezı vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütközı tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ügyféli státusz és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelem elıterjesztésének jogosultsága szempontjából a döntı kérdés az, hogy a kifogásolt Kbt.-be ütközı ajánlatkérıi magatartás a kérelmezı jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti-e. Akinek a közbeszerzési eljárásból, illetıleg a közbeszerzési dön-
25 tésbıl származó jog vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. A közvetlen érdeksérelem vagy annak veszélye többféle formában nyilvánulhat meg, így minden esetben az adott tények, körülmények vizsgálatát követıen kell állást foglalni és megvizsgálni azt, hogy a jogorvoslati kérelem elıterjesztıjének a közvetlen érdekeltsége valóban megállapítható-e. A Döntıbizottság megállapította, hogy a kérelmezı ajánlattevıként vett részt a jelen jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban, melybıl következıen a Kbt. 137. § (2) bekezdése felhatalmazza jogorvoslati kérelem elıterjesztésére. A kérelmezı ajánlatát az ajánlatkérı érvényessé nyilvánította. A Döntıbizottság megállapította, hogy a kérelmezı elızetes vitarendezési kérelmére döntött az ajánlatkérı a kérelmezett ajánlatának az érvénytelenségérıl, a kérelmezett az ajánlatkérı korábbi döntése szerint a közbeszerzési eljárás nyertese volt. A kérelmezı elızetes vitarendezési kérelme a kérelmezett ajánlatának a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenségére, az eredeti jogorvoslati kérelme pedig a kérelmezett ajánlatának a Kbt. 74. § (1) bekezdés c), d) pontjai szerinti érvénytelenségére vonatkozott. A Döntıbizottság álláspontja szerint a kérelmezınek közvetlen jogi érdeke főzıdik ahhoz, hogy az ajánlatkérı az ajánlatok bírálatát jogszerően, a verseny tisztaságának biztosításával végezze el, melyet a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kötelezı kizáró ok tételesen nevesít. A Kbt. szabályozásából, a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezések megalkotásából, azok céljából, rendeltetésébıl nem vonható le olyan jogi következtetés, amely szerint, ha az ajánlatkérı érvénytelenné nyilvánítja az adott ajánlatot, akkor ne lenne vizsgálható az eljárást lezáró döntés jogszerősége. A Döntıbizottság álláspontja szerint körültekintıen kell vizsgálni azt a kérdést, hogy miként alakul az ügyfélképesség kérdésköre abban az esetben, ha a kérelmezı a jogalkotó által külön nevesített kizáró ok, a verseny tisztaságát is sértı hamis adatszolgáltatásra hivatkozik. A Döntıbizottság álláspontja szerint, miután a Kbt. kógens rendelkezései között meghatározza a kizáró okokat, a hamis adatszolgáltatás tilalmát, nem zárhatók el a közbeszerzési eljárás résztvevıi attól, hogy az ügyfélképesség leszőkített értelmezése miatt ne sérelmezhessék a közbeszerzési eljárás résztvevıinek ilyen magatartását.
26 Az ilyen típusú törvénybe ütközı magatartások esetén is megállapítható az ügyfélképesség, miután az is az ajánlattevık, a közbeszerzési eljárás résztvevıinek a jogai közzé tartozik, hogy a közbeszerzési eljárásban biztosított legyen és betartsák a felek a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvet, a közbeszerzési eljárásban jogaikat, kötelezettségeiket az elıírtaknak megfelelıen teljesítsék a gazdasági szereplık, és ne valósuljon, ne valósulhasson meg olyan típusú magatartás, hogy a feltételeknek való megfelelés igazolására hamis adatszolgáltatás történjen az ajánlattevık által. Az ilyen típusú magatartás sérelmezéséhez vonatkozó jogot az ügyfélképességnek magában kell foglalnia, miután ezáltal valósulhat meg azon joga az egyes ajánlattevıknek, hogy azonos feltételek mellett vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokban és a feltételek teljesítése minden ajánlattevı részérıl jogszerően valósuljon meg. A Döntıbizottság így a fentiek alapján a Kbt. 137. § (2) bekezdése szerint megállapította, hogy a kérelmezı ügyfélképessége fennáll. A Döntıbizottság a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálata során az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. Ajánlatkérı a Kbt. Harmadik rész Nemzeti értékhatárokat elérı értékő közbeszerzésekre vonatkozó szabályok alapján, a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le. A Kbt. 121. § (1) bekezdése értelmében, az ajánlatkérı az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 122. § (7) bekezdése alapján, az ajánlatkérı hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. A Kbt. jogorvoslati kérelemre irányadó rendelkezései a következıket rögzítik: A Kbt. 4. §-a alapján, e törvény alkalmazásában: 10. hamis adat: a valóságnak megfelelıen ismert, de a valóságtól eltérıen közölt adat; 11. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerint, az eljárásban nem lehet ajánlattevı, részvételre jelentkezı, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolá-
27 sában olyan gazdasági szereplı, aki az adott eljárásban elıírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint, az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérınek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérı köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevı, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja értelmében, az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevıt, részvételre jelentkezıt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevı szervezetet az eljárásból kizárták. A Kbt. 75. § (1) bekezdése alapján, az ajánlatkérınek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevıt, részvételre jelentkezıt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevı szervezetet, aki b) részérıl a kizáró ok [56-57. §] az eljárás során következett be. A Kbt. fentiekben idézett 4. § 10. és 11. pontjai meghatározzák a hamis adat, illetıleg a hamis nyilatkozat fogalmát. E szerint hamis adat a valóságnak megfelelıen ismert, de a valóságtól eltérıen közölt adat; hamis nyilatkozat pedig az olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A törvényi meghatározásból következıen a hamis adatszolgáltatás, vagy hamis nyilatkozattétel vizsgálatát két együttes feltétel alapján kell elvégezni. A hamis adatszolgáltatás, vagy hamis nyilatkozattétel akkor valósul meg, ha az adatot a szolgáltató a valóságnak megfelelıen ismeri, de a valóságtól eltérıen közli az ajánlatában, vagy részvételi jelentkezésében szereplı nyilatkozatában. Ha mindkét feltétel adott, megvalósul a hamis adatszolgáltatás, vagy hamis nyilatkozattétel. A Kbt. sem a hamis adat fogalmához, sem az ahhoz főzött jogkövetkezmény kógens rendelkezéseihez nem rendeli a más jogágakban részletesen szabályozott, kiterjedt gyakorlattal és iránymutató jogértelmezéssel alátámasztott szándékosság és az azzal szoros összefüggésben jelenlévı gondatlanság fogalmat. Az ajánlat érvényesként történı elbírálásának egyik kiemelt feltétele, hogy az ajánlattevı megfelelıen igazolja az alkalmasságát, az ajánlatkérı alkalmasságra
28 vonatkozó elıírásainak megfelelıen saját maga szolgáltasson magáról objektív adatokat. Mindezek tükrében értelmezhetı a hamis adatszolgáltatás. A törvényi fogalom feltételez tudati tartalmat, amennyiben az ajánlattevınek a valóságnak megfelelıen ismert adatnak a birtokában kell lennie. Vizsgálni és feltárni azonban nem a tudattartalmat kell, hanem azokat a körülményeket, tényeket, amelyek megfelelıen alátámasztják, hogy az ajánlattevı a valós adatokat ismerte-e, tudta-e vagy sem. Maga az adatközlés megvalósulhat bármilyen tudattartalmat hordozó módon. A Kbt. csak a hamis adat közlésének tényét szabja a hamis adatszolgáltatás megállapíthatóságának feltételéül, függetlenül attól, hogy a valóságtól eltérı közlés az ajánlattevı véletlen, gondatlan, szándékos, jóhiszemő, rosszhiszemő stb. magatartásának eredménye. Következésképpen a hamis adatszolgáltatás nem köthetı olyan szándékos tudattartalmat hordozó célzathoz, amely ekként alkalmas a verseny tisztaságának a sérelmére is. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében, a Kbt. 2. §-ában foglalt, különösen a verseny tisztaságára, a jóhiszemőségre, tisztességre, valamint a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelvi rendelkezésekkel összhangban határozta meg, hogy az ajánlattevı felel minden, az ajánlatában szereplı releváns adattartalom valóságtartalmáért, az ajánlattevı felelıssége, hogy az ajánlatában szereplı minden adat és nyilatkozat megfeleljen a valóságnak. A jogalkotó súlyos szankciórendszert határozott meg azon ajánlattevıkkel szemben, akik ajánlatukban hamis adatot közölnek, illetıleg hamis nyilatkozatot tesznek, a hamis adat közlése és a hamis nyilatkozat tétele kötelezı kizáró okot eredményez, amelynek következtében az ajánlat érvénytelenségét kell az ajánlatkérınek megállapítania. A Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja a kötelezı kizáró okok között meghatározza, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevı, részvételre jelentkezı, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplı, aki az adott eljárásban elıírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti. A Kbt. kógens szabályozási rendszerében, a Kbt. 55. § (2) bekezdésében a jogalkotó elıírta, hogy az ajánlatkérınek az eljárást megindító felhívásában kell meghatároznia az alkalmassági követelményeket. A Kbt. 122. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérı az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését elıírni, valamint köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését elıírni. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevınek csak nyilatkoz-
29 nia kell, valamint az 56. § (1) bekezdésének kc) pontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell dokumentumot benyújtania. A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot az ajánlattevınek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelıen kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 63. § (1), (2) bekezdése szerint az ajánlatkérınek az ajánlatok bírálata során meg kell vizsgálnia, hogy az általa elıírtaknak megfelelıen igazolták-e az egyes ajánlattevık az alkalmasságukat és azt, hogy nem állnak-e a kizáró okok hatálya alatt. Nem elegendı azonban önmagában annak a vizsgálata, hogy az adott ajánlattevı az ajánlatában benyújtott iratokban milyen információkat adott meg, tekintettel arra, hogy mindezeket az ajánlattevı azért nyújtotta be az ajánlatában, hogy azzal az alkalmasságát igazolja, tehát az ajánlata érvényesnek minısüljön. A jogalkotó súlyos szankciórendszert határozott meg azon részvételre jelentkezıkkel/ajánlattevıkkel szemben, akik részvételi jelentkezésükben/ajánlatukban hamis adatot közölnek, illetıleg hamis nyilatkozatot tesznek, a hamis adat közlése, vagy hamis nyilatkozat tétele kizáró okot eredményez. A Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjára tekintettel, a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontja, a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérınek az eljárásból ki kell zárnia az olyan a részvételre jelentkezıt/ajánlattevıt, aki az adott eljárásban elıírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti. A hamis adatszolgáltatás súlyos jogkövetkezményére tekintettel, az ajánlatkérınek a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok megállapítása esetén különös körültekintéssel kell eljárnia, a kizárásra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor. A Kbt. szabályozása nem tartalmaz elıírást arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérınek a részvételi jelentkezése/ajánlatok bírálata során milyen vizsgálatot kell elvégeznie a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok tekintetében, és arra vonatkozóan sem határozott meg szabályokat a jogalkotó, hogy az ajánlatkérı milyen körben és milyen terjedelmő bizonyítást folytathat le a hamis adat közlése miatt kötelezıen alkalmazni rendelt kizáró ok megállapítása elıtt. A Kbt. 58. § (4) bekezdése biztosítja, hogy az ajánlatkérı jogosult a részvételi jelentkezésben vagy ajánlatban benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának
30 ellenırzése érdekében más állami szervtıl vagy gazdasági szereplıtıl információt kérni, továbbá az ajánlatkérı a bírálat során hiánypótlást és felvilágosítás kérést alkalmaz a Kbt. 67. §-a szerint. A Döntıbizottság a konkrét esetben a rendelkezésére álló adatok értékelésével megállapította, hogy a kérelmezett az ajánlatkérı közbeszerzési eljárásában az alkalmasságának igazolása körében olyan hamis nyilatkozatokat tett, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti, melynek alapján a kérelmezettel szemben fennáll a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjában szabályozott, és az eljárást megindító felhívás k) pontjában elıírt kizáró ok. Az ajánlatkérı az eljárást megindító felhívás l) pontjában meghatározta az alkalmassági követelményeket és a megkövetelt igazolási módokat, a dokumentáció III. fejezete tartalmazta az ajánlatokban kötelezıen csatolandó dokumentumok körét, melyekre az ajánlatkérı a dokumentáció VI. fejezetében iratmintákat is készített. A Döntıbizottság megállapította, hogy a kérelmezett az ajánlatának 8-9. oldalán csatolta a „C/3.” jelő cégszerően aláírt nyilatkozatát a Kbt. 58. § (3) bekezdése szerint, melyben feltüntette dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplıket. A kérelmezett az ajánlatának 12-19. oldalán csatolta az „F/1” jelő cégszerően aláírt nyilatkozatát, mely nyilatkozatban feltüntetésre kerültek dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplık a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti szervezetként. A kérelmezett az ajánlatának 20-106. oldalán rögzítette az „F/2” jelő mellékleteket a Kbt. 55. § (5), (6) bekezdése szerint a kérelmezett cégszerő aláírásával, mely nyilatkozatokban feltüntetésre kerültek dr. M. A., Sz. T., Z. V., dr. B. P. gazdasági szereplık. A kérelmezett ajánlatának 106-150. oldalán találhatók az „F/3” jelő nyilatkozatok a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerint, „az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet képviselıjének cégszerő aláírásával”. E nyilatkozatokon dr. M. A., Sz. T., Z. V. K., dr. B. P. gazdasági szereplık neve, és aláírás is feltüntetésre került. A kérelmezett ajánlatának 152-161. oldalán található a kérelmezett cégszerő aláírásával ellátott „H/1” jelő nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekrıl, melyben feltüntetésre kerültek többek között: dr. M. A., Sz. T., Z. V. K., dr. B. P. gazdasági szereplık.
31 A jogorvoslati kérelemmel érintett szakemberek szakmai önéletrajzait, képzettségükre vonatkozó dokumentumokat a kérelmezett ajánlatának 162-272. oldalai tartalmazták, melyeken aláírás is szerepel. A kérelmezett ajánlatának 273-317. oldalán találhatók a „H/2” jelő nyilatkozatok a rendelkezésre állásról, valamint az anyanyelvre, illetve a magyar nyelv ismeretére vonatkozóan, melyeken aláírás is szerepel. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 50. § (4) bekezdése alapján, a hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemlérıl készült jegyzıkönyv, a szakértıi vélemény, a hatósági ellenırzésen készült jegyzıkönyv és a tárgyi bizonyíték. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. § (1) bekezdése szerint, a magánokirat az ellenkezı bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetıleg elfogadta, vagy magára kötelezınek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elıttük írta alá, vagy aláírását elıttük sajátkező aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. A Döntıbizottság megállapította, hogy a kérelmezı magánokiratokkal bizonyította, hogy: - a jogorvoslati kérelemmel érintett személyeket a kérelmezett az ajánlatában tudtukon kívül nevezte meg, mint a kérelmezett alkalmassága igazolásában részt vevı szervezetet; - e szakembereket a kérelmezett tudtukon kívül nevezte meg az alkalmasságának igazolása érdekében; - e szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából nem tettek a Kbt. 55. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot arról, hogy a szerzıdés teljesítéséhez szükséges erıforrások rendelkezésre állnak majd a szerzıdés teljesítésének idıtartama alatt; - e szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából az ajánlattételi felhívásban elıírt szakmai önéletrajzot nem írtak alá, szakmai önéletrajzot a jelen közbeszerzési eljárásban történı felhasználás céljából a kérelmezett részére nem adtak át;
32 - e szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából nem írtak alá nyilatkozatot arról, hogy a szerzıdés teljesítése során a tárgyi közbeszerzési eljárásban megjelölt pozícióban a kérelmezett rendelkezésére állnak; - e szakemberek a közbeszerzési eljárásban a kérelmezett ajánlatában történı csatolás céljából nem írtak alá nyilatkozatot arról, hogy mi az anyanyelvük. A Döntıbizottság álláspontja szerint a kérelmezett által elıadottak a hamis nyilatkozattétel kimentésére nem alkalmasak. A kérelmezett csak a saját nyilatkozatát csatolta, a belsı vizsgálatról készült, illetıleg egyéb bizonyítékot nem bocsátott a Döntıbizottság rendelkezésére, az érintett szakemberektıl származó ellentétes nyilatkozatokkal a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, a kérelmezı bizonyítását nem cáfolta. A Döntıbizottság álláspontja szerint, a kérelmezett oldalán megvalósult a verseny tisztaságának a veszélyeztetése a hamis nyilatkozattétel által. A kérelmezett az ajánlatkérı közbeszerzési eljárásában ajánlattevıként vett részt, a kérelmezett tartozik helytállni az ajánlatában szereplı adatok, nyilatkozatok valódiságáért. A Döntıbizottság álláspontja szerint a verseny tisztaságát súlyosan veszélyezteti az az ajánlattevıi magatartás, mellyel az adott ajánlattevı a közbeszerzési eljárásban elbírálásra kerülı adatok, az alkalmasság igazolása körében benyújtott dokumentumok körében tesz hamis nyilatkozatokat, mely a jelen esetben abban nyilvánult meg, hogy az érintett szakemberek tudtukon kívül vettek részt a kérelmezett ajánlatában a kérelmezett alkalmasságának igazolásában. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény 315. §-a értelmében, aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelıs. A kérelmezett ajánlatában található fenti nyilatkozatok valótlanok, a kérelmezett az esetleges közremőködı magatartásáért maga felelıs. Mindezek alapján a Döntıbizottság megállapította, hogy a kérelmezett az ajánlatában olyan hamis nyilatkozatot tett, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti, melyre tekintettel a kérelmezett megsértette a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó, a Kbt. 122. § (1) bekezdésére tekintettel, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontját.
33 A Kbt. 77. § (1), (2) bekezdése szerint az ajánlattevı kizárásáról szóló tájékoztatás, valamint az ajánlatok elbírálásáról az ajánlatkérı által készített írásbeli öszszegezés rögzíti az ajánlatkérınek az eljárást lezáró döntését, a kizárás indokait. A Döntıbizottság megvizsgálta az ajánlatkérınek az eljárást lezáró döntését tartalmazó, 2013. június 18-án készített módosított írásbeli összegezését, és megállapította, hogy az ajánlatkérı a kérelmezett ajánlatának az érvénytelenségét a Kbt. 74. § (1) bekezdés e), d) pontjaira alapította. Az ajánlatkérı az írásbeli öszszegezésében utalt ugyan a Kbt. 75. § (1) bekezdésének b) pontjára, az érvénytelenség jogalapjaként azonban a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontját nem jelölte meg, a kérelmezett kizárásáról az ajánlatkérı jogsértı módon nem döntött. A fentiek alapján, a kérelmezett hamis nyilatkozattételére figyelemmel, az ajánlatkérı megsértette a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja, a Kbt. 122. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjára, a Kbt. 74. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 63. § (1), (3) bekezdését, és a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontját. A Döntıbizottság a fentiek alapján a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a jogorvoslati kérelem alapján a Kbt. 152. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg az ajánlatkérıvel, valamint a kérelmezettel szemben a rendelkezı részben meghatározott jogsértéseket, és alkalmazta a (3) bekezdés b), d), e) pontjában foglalt jogkövetkezményeket. A Kbt. 152. § (3) bekezdése szerint, amennyiben a Közbeszerzési Döntıbizottság határozatában jogsértést állapít meg b) megsemmisítheti az ajánlatkérınek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerzıdést még nem kötötték meg; d) a gazdasági szereplıt a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtıl; e) bírságot szabhat ki a jogsértı szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelıs személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelıs személlyel és szervezettel szemben. A Döntıbizottság a Kbt. 152. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérınek a kérelmezettre vonatkozó eljárást lezáró döntését, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérı a kérelmezett hamis nyilatkozattételét jogsértıen nem állapította meg, a kérelmezett kizárásáról jogsértıen nem döntött. A Kbt. 152. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplınek a közbeszerzési eljárásban történı részvételtıl eltiltása, valamint a bírság össze-
34 gének, illetve az eltiltás idıtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütközı magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértınek az eljárást segítı együttmőködı magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú idıt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás viszszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság öszszegének és az eltiltás idıtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntıbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdése alapján, a Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt. 152. § (2) bekezdés f) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett köteles az ajánlattevıt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) - a Kbt. 152. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - fél évtıl három évig terjedı idıszakra eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtıl, ha a) az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett; b) annak jogsértı magatartását a Közbeszerzési Döntıbizottság jogerıs határozatában két éven belül legalább két alkalommal megállapította. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, valamint a Kbt. 152. § (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Döntıbizottság az ajánlattevıt, alvállalkozót, illetve a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) nem csak a jövıre nézve, hanem a vizsgált közbeszerzési eljárásban, továbbá egyéb folyamatban lévı közbeszerzési eljárás vonatkozásában is köteles eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtıl, illetve a szerzıdés megkötésétıl, ha az érintett eljárásokban az eljárás eredményének megküldésére még nem került sor. A Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint, ha Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege – a Kbt. 152.§ (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – a közbeszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka.
35 A Döntıbizottság a jelen esetben indokoltnak ítélte a kérelmezettnek a közbeszerzési eljárásban történı részvételtıl való eltiltását, melynek során figyelembe vette, hogy a kérelmezettel szemben súlyos jogsértést állapított meg, azt, hogy a kérelmezett a verseny tisztaságát sértıen hamis nyilatkozatot tett az ajánlatában. A Döntıbizottság az eltiltás idıtartamának megállapítása során a fentieken kívül figyelembe vette az eset összes körülményét, így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, azt, hogy a kérelmezett ajánlatát az ajánlatkérı az elızetes vitarendezési eljárás keretében a szerzıdés teljesítésére való alkalmasság igazolása hiányában érvénytelenné nyilvánította ugyan, az érvénytelenség tényleges jogalapja azonban a hamis nyilatkozattétellel valósult meg, mely súlyos jogsértésnek minısül. A Döntıbizottság értékelte, hogy a kérelmezettel szemben elıször állapított meg jogsértést. Mindezek alapján a kérelmezett eltiltásának idıtartamáról a rendelkezı rész szerint döntött. A Döntıbizottság a jelen esetben indokoltnak ítélte bírság kiszabását az ajánlatkérıvel szemben, melynek során figyelembe vette, hogy az ajánlatkérı a kérelmezett ajánlatának bírálatát jogsértıen végezte el, a kérelmezettel szemben a hamis nyilatkozattétel miatt az érvénytelenséget, a kizárást nem állapította meg. A Döntıbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette a fentieken kívül a jogsérelem súlyát, a szerzıdés megkötésének hiányában a jogsértés reparálhatóságát, a közbeszerzés tárgyát és nemzeti értékhatárt meghaladó értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, azt, hogy az ajánlatkérı a kérelmezett ajánlatát az elızetes vitarendezési eljárás keretében a szerzıdés teljesítésére való alkalmasság hiányában érvénytelenné nyilvánította ugyan, a kérelmezett kizárásáról azonban jogsértıen nem döntött. A Döntıbizottság értékelte, hogy az ajánlatkérıvel szemben – bírság megállapításával – a korábbiakban a közbeszerzési törvénybe ütközı magatartása miatt jogsértést már megállapított. A Döntıbizottság értékelte, hogy a közbeszerzés nem támogatásból valósul meg. E szempontokra figyelemmel a rendelkezı részben meghatározott összegő bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A Döntıbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket. 157. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viselésérıl. A Döntıbizottság a Korm. rendelet 3. §-a alapján rendelkezett az eljárási költségek viselésérıl.
36 A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. § (1) bekezdésétıl eltérıen az eljárási költségekrıl való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt. 152. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezınek a Közbeszerzési Döntıbizottság érdemi határozatának megküldését követı 8 napon belül viszszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegébıl 200 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viselésérıl a Közbeszerzési Döntıbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmezı viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A (3) bekezdés szerint amennyiben a kérelmezı jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (3) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezınek. A kérelmezı 200.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Ket. 153. § szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket. 157. § (2) bekezdése szerint az ellenérdekő ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a 153. §-ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmezı ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelı döntés esetén az ellenérdekő ügyfelet, c) az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. (3) Ha a határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmezı ügyfelet, illetve az ellenérdekő ügyfelet. A Döntıbizottság az ajánlatkérı jogsértését megállapította, melyre tekintettel a kérelmezınek a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ajánlatkérı tartozik megfizetni.
37 A fentiek alapján a Döntıbizottság az ajánlatkérıt 200.000.-Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjnak a kérelmezı részére történı megfizetésére kötelezte a Korm. rendelet 3. § (2), (3) bekezdése alapján. A Döntıbizottság a kérelmezı által felajánlott bizonyítást mellızte, figyelemmel arra, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérı a kérelmezett ajánlatának a bírálatát jogsértıen végezte el, a kérelmezett az ajánlatában hamis nyilatkozatot tett. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntıbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérı központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (7) bekezdése alapján a Fıvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2013. július 31.
Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Bonifert Zsolt sk közbeszerzési biztos
Dr. Kövesdi Zoltán sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapja: 1. P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft. (1011 Budapest, Hunyadi János út 22. 2. em.7.) 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalának Közbeszerzési Fıosztálya (1051 Budapest, Sas u. 23.) 3. Szituációs Nyelviskola Kft. (1132 Budapest, Váci út 14.) 4. A-Z Stúdió Bt. (1114 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 3/a.) 5. FORDuna Fordító Kft. (1113 Budapest, Bartók Béla út 86. mfsz. 6-79.) 6. Euroscript Magyarország Kft. (1061 Budapest, Andrássy út 12.) 7. Irattár
