ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 4. szám 124. évfolyam január 30. TARTALOM

4. szám

124. évfolyam

2009. január 30.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 5/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 30/2006. (MÁV Ért. 31.) Jog-Általános Vezérigazgató Helyettesi utasítás 1. számú módosításáról .............................................................. 6/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a lakásértékesítés rendjéről .................................................... 7/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről ........................................

461 478

Oldal 8/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanértékesítés rendjéről ............................................. 9/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanok bérbeadásának rendjéről ................................. 10/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Közzétételi Szabályzatáról ................................. 11/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a távírda szolgálat kiváltásáról és új távirat továbbítási rendszer bevezetéséről ...................................................................

515 559 615 633

493

Utasítások 5/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 30/2006. (MÁV Ért. 31.) Jog-Általános Vezérigazgató Helyettesi utasítás 1. számú módosításáról Ezen utasítás közzététele napjával a 30/2006. (MÁV Ért. 31.) Jog – Általános Vezérigazgató Helyettesi utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasítás 4.1.1 pontjának második bekezdése az alábbiakkal egészül ki: „A fentieken túl a munkavállaló előzetes bejelentési kötelezettsége alá tartozik a munkáltatóval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató – a MÁV Zrt. Alapító Okiratában felsorolt –, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál létesített vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagság, továbbá az ilyen társaságban történő tulajdonszerzés (a

nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével), valamint a társaság alapítása is. (1. sz. melléklet I. sz. nyilatkozat)” 2. Az utasítás 4.1. pontja kiegészül az alábbi 4.1.3. ponttal (ezt követő pontok sorszáma eggyel nő) „4.1.3. Eljárás más által történő bejelentés során Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut, hogy valamely, az irányítása alatt dolgozó munkavállalója 4.1.1. illetve 4.1.2. pont alá tartozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Személyügyi Szervezet útján – haladéktalanul köteles az érintett munkavállalót felhívni nyilatkozattételre.” 3. Az utasítás jelenlegi 4.1.3 (módosítás követően a 4.1.4) pont első bekezdése kiegészül az alábbi harmadik francia bekezdéssel: „ – A Személyügyi Szervezet felhívja a munkavállalót olyan tartalmú, és a társaság cégjegyzésére jogosult által aláírt nyilatkozat becsatolására, amely tartalmazza a társaság valamennyi tevékenységi körét.”

462

A MÁV Zrt. Értesítője

4. Az utasítás 4.1.5. pontja kiegészül második, harmadik, negyedik, valamint nyolcadik bekezdéssel az alábbiak szerint: – új harmadik bekezdés: „A munkavállaló személyi alapbérét legfeljebb 20%-kal lehet csökkenteni. A személyi alapbér csökkentés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet.” – új negyedik bekezdés: „A munkavállaló csak olyan munkakörbe helyezhető, amellyel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságát előzetesen megállapították. A más munkakörbe helyezés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló sze-

4. szám

mélyi alapbérét az új munkakörre vonatkozó bérbesorolási szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a személyi alapbér csökkenés mértéke a 20%-ot nem haladhatja meg.” – új ötödik bekezdés: „A hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárásra a Kollektív Szerződésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.” – új nyolcadik bekezdés: „A munkavállaló kártérítési felelősségére a Kollektív Szerződésben szabályokat kell alkalmazni.” 5. Az utasítás 1. sz. mellékletének I. nyilatkozata a következő:

„1. sz. melléklet NYILATKOZAT I. A MÁV Zrt. munkavállalójának munkaviszonyon kívüli jogviszonyáról, illetve gazdasági társaságban viselt megbízásáról, tulajdonosi érdekeltségéről. A munkavállaló neve, szervezeti egysége, munkaköre: …………………………………………………………. Törzsszám: …………………………………………………………. Hivatkozással az Mt. 3.§ (5) és 108.§ (1) bekezdésére, valamint az összeférhetetlenség kezeléséről szóló../2006. (VI.. MÁV Ért…..) VIG. számú utasítás rendelkezéseire, az alábbi bejelentést teszem: Az alábbiakban részletezett, a MÁV Zrt.-n kívüli gazdasági társaságban (egyéb gazdálkodó szervezetben) bejelentési kötelezettség alá tartozó, de a fő munkaidőmet nem érintő I. tulajdonosi érdekeltségem, részesedésem van/kívánok szerezni II. gazdasági társaságot alapítottam/kívánok alapítani III. vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági megbízásom áll fenn/kívánok létesíteni IV. munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettem/kívánok létesíteni A.) A gazdasági társaság cégneve és címe: ……………………………………………………………………………………… B.) A foglalkozás, tisztség minősége (munkakör vagy tisztség megnevezése): ……………………………………………………………………………………… C.) A jogviszony megnevezése (munkaviszony, vállalkozás, megbízás, stb.) ……………………………………………………………………………………… ** Alulírott polgári jogi és munkajogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy nincs tudomásom arról, hogy a fenti szervezettekkel a MÁV Zrt. olyan szerződéses, vagy üzleti kapcsolatban áll, hogy a bejelentett jogviszony a főállású munkáltatóm jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Kifejezetten tudomásul veszem és jelen nyilatkozatom aláírásával hozzájárulásomat is adom ahhoz, hogy ezen nyilatkozatom valóságtartalmát munkáltatóm a nyilvános és közhiteles adatbázisok útján vizsgálja, illetve erre vonatkozóan tőlem igazolást (pl. cégkivonat) kérjen.

4. szám


463

Kifejezetten tudomásul veszem továbbá, hogy a személyes adataim kezeléséről tájékoztatást kérhetek, kérhetem személyes adataim helyesbítését, illetve törlését, valamint megillet az adatkezeléssel kapcsolatban a tiltakozási jog is. A fenti jogaim megsértése esetén – választásom szerint – az adatkezelő székhelye (lakóhelye), vagy a lakóhelyem (tartózkodási helyem) szerint illetékes bírósághoz fordulhatok. A munkáltatói jogkör gyakorlója által, az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatok a Szolgálati Táblába kerülnek. Budapest, 200 ……………………………………….. napján …………………………………… Munkavállaló A bejelentés alapján összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. …………………………………… Munkáltató

Tárgybani nyilatkozata alapján a bejelentett jogviszony megszüntetését rendelem el/a bejelentett jogviszony létesítését/társaság alapítását megtiltom INDOKOLÁS ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. Budapest, 20…. év……….. hó……napján …………………………………… Munkáltató *** * A bejelentési kötelezettségnek megfelelő nyilatkozat ** A bejelentési kötelezettségnek megfelelően kell az adatokat megadni *** A munkáltatói döntésnek megfelelő szöveg” 6. Az utasítás teljes szövegében a Személyügyi Főosztály megnevezés helyébe a Személyügyi Szervezet kerül.

464


5/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 30/2006. (MÁV Ért. 31.) Jog-Általános Vezérigazgató Helyettesi utasítás 1. számú módosításáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni a MÁV Zrt. gazdasági érdekeinek következetes érvényesítése illetve védelme érdekében a munkajogi összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárási szabályokat. 2.0. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt.-vel munkaviszonyban álló, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló munkavállalóra. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Jogi Igazgatóság vezetője. 2.3. Az utasítással kapcsolatos egyéb felelősség A munkaszervezet vezető beosztású munkavállalói felelősséggel tartoznak az alkalmazottak bejelentéseinek és nyilatkozatainak a jogszabályokban foglaltaknak megfelelő megtételéért, a közbeszerzési eljárások szakszerű lebonyolításáért, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos törvényi szabályozás és a jelen utasításban foglaltak betartásáért. Az összeférhetetlenségi kérdések elbírálásánál eljáró munkáltatói jogkörgyakorló vezetők kiemelt figyelmet kötelesek fordítani az összeférhetetlenségi nyilatkozatok valóságtartalmának vizsgálatára, az azzal összefüggésben szükségessé váló intézkedések megtételére. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatot tevő munkavállalóval szemben valótlan tartalmú nyilatkozat, illetve a nyilatkozat megtételének elmulasztása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a 4.1.6. pontban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Munkaszervezet a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek összessége. 3.2. Gazdálkodó szervezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. évi törvény (a továbbiakban Ptk.) 685.§ c) pontjára figyelemmel az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai rész-

4. szám

vénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó, valamint gazdálkodó szervezetnek minősül az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesületek, a köztestületek, az alapítványok gazdálkodó tevékenységükkel összefüggő polgári jogi kapcsolataik tekintetében. 3.3. Vezető tisztségviselő alatt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban új Gt.) 21.§-ban meghatározott tisztségviselőket, azaz közkereseti- és betéti társaságoknál az üzletvezetésre jogosult tagot (tagokat), korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetőt (ügyvezetőket), részvénytársaságnál az igazgatóság tagjait, illetve Zrt. esetén a vezérigazgatót, illetve egységes irányítási rendszerű részvénytársaság esetén az igazgatótanács tagjait kell érteni. 3.4. Vezető állású munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban Mt.) X. fejezetének 188.§ (1) bekezdése és a 188/A.§-a szerint a munkáltató vezetője és helyettese. Ezen túlmenően a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhatja a vezetőnek minősülő személyek körét, akikre a jelen összeférhetetlenségi szabályok alkalmazandók. 3.5. Döntési-, képviseleti-, szerződéskötési- utalványozási- és munkáltatói jogok gyakorlásán érteni kell a Működési és Szervezeti Szabályzat szerinti szabályozásban foglaltaknak megfelelő jogok gyakorlását. 3.6. Szerződés alatt érteni kell valamennyi, a Ptk.-ban, illetve más hatályos jogszabályban szabályozott jogviszonyt, amelynek alapján a MÁV Zrt., képviseletében valamely szervezeti egysége, illetve a MÁV Zrt. munkavállalója jogokat szerez, kötelezettségeket vállal, illetve ezeket módosítja. 3.7. Jognyilatkozat alatt jogok szerzését és kötelezettségek vállalását tartalmazó bármilyen nyilatkozat, szerződés, megállapodás, meghatalmazás, jogról való lemondás, teljesítés ellenőrzése, teljesítmények elismerése, számlák jogosságának igazolása, igények elbírálása, harmadik személytől érkező megkeresésekre adott nyilatkozat, perben, vagy hatóság előtt tett nyilatkozat, stb. – tételét, aláírását kell érteni. 3.8. Összeférhetetlenség alatt kell érteni az Mt. 3.§ (5) bekezdésére tekintettel minden olyan tevékenységet, illetve magatartást, amely sértheti, vagy veszélyeztetheti, a MÁV Zrt. jogos gazdasági érdekeit, piaci pozícióit, továbbá a működésével összefüggő érdekeket, üzleti titkot, alapvető fontosságú információk kezelését. E körbe tartoznak különösen a tervbe vett beruházásokkal, üzletkötésekkel

4. szám


(üzleti partnerek, üzleti ajánlatok), stratégiákkal, belső újításokkal, új technológiákkal, technikai megoldásokkal, műszaki-gazdasági fejlesztési célokkal, eszközökkel, módszerekkel, stb. kapcsolatos információk. Összeférhetetlennek minősül minden olyan további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, mely a munkavállaló munkavégzésével összeférhetetlen és ezáltal hátrányt okoz a MÁV Zrt.-nek (pl. többes munkaviszony azonos munkaidőben), így különösen a versenyhelyzetben lévő illetve ellenérdekű félnél történő munkavégzés illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fennállása. 3.9. A MÁV Zrt-vel versenyhelyzetben lévő (konkurens) felek különösképpen azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek gazdasági (üzemi vagy üzleti) tevékenysége a MÁV Zrt. Alapító Okiratában valamint Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott tevékenységi kör vonatkozásában versenyhelyzetet teremt a tevékenységből származó bevételek növelése, a veszteségek csökkentése, illetve a piaci pozíció erősítése szempontjából. 3.10. Ellenérdekű fél minden olyan gazdálkodó és egyéb szerv, amellyel a MÁV Zrt. perben áll, vagy korábban perben állt, akivel szemben a MÁV Zrt.-nek vitás ügye van, aki a MÁV Zrt-vel szemben igényt jelentett be, illetve akivel szemben a MÁV Zrt.-nek kártérítési igénye merült fel. 3.11. Közeli hozzátartozó a Ptk. 685.§ b) pontja szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa; 3.12. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony különösen a megbízási-, vállalkozási- és bedolgozási jogviszony, egyéni vállalkozóként történő munkavégzés, gazdasági társaságban tagként történő személyes közreműködés, illetve közszolgálati, közalkalmazott jogviszony (ha e jogviszonyok mellett munkaviszony létesítése egyébként lehetséges) is. 3.13. További munkaviszony: a munkavállaló főállása mellett fennálló, munkaszerződéssel létesített, munkaviszonyként minősülő jogviszony. 3.14. Szerződéses kapcsolat: az a jogviszony, amely a MÁV Zrt., illetve képviseletében eljáró szervezeti egysége és az ellenérdekű vagy konkurens gazdasági társaság között szerződés vagy megállapodás (3.6. pont) alapján keletkezik. 3.15. Üzleti kapcsolat: az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlatkérés, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés. A MÁV Zrt. üzleti kapcsolatban áll azzal a személlyel, amellyel/akivel korábban, vagy jelenleg szerződéses kapcsolata állt/áll fenn.

465

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Eljárási szabályok Az összeférhetetlenség vizsgálatára, a munkavállaló nyilatkozata valóságtartalmának ellenőrzésére, valamint az erre vonatkozó adatok nyilvántartására és kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a 25/2005. (VII. 29. MÁV Ért. 30.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Rt. Adatvédelmi Szabályzatáról c. belső utasítás rendelkezéseinek betartásával kerülhet sor. 4.1.1. Bejelentési kötelezettség Valamennyi munkavállaló köteles a munkaszerződés megkötése előtt vagy közvetlenül a munkába lépést követően, a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésekor, illetve abban bekövetkező bármilyen jellegű változáskor írásban 8 napon belül bejelenteni, ha a munkaviszonya fennállása alatt további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni. A fentieken túl a munkavállaló előzetes bejelentési kötelezettsége alá tartozik a munkáltatóval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató – a MÁV Zrt. Alapító Okiratában felsorolt –, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál létesített vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagság, továbbá az ilyen társaságban történő tulajdonszerzés (a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével), valamint a társaság alapítása is. (1. sz. melléklet I. sz. nyilatkozat) 4.1.2. Vezető állású munkavállalókra, illetve a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok Vezető állású munkavállalók az Mt. 191. § alapján további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthetnek. Tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységek folytatására irányuló jogviszony létesítését a vezető állású munkavállalók előzetesen kötelesek bejelenteni. A vezető állású munkavállaló a) nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az MÁV Zrt. Alapító Okirata lehetővé teszi vagy a MÁV Zrt. Alapítója hozzájárul. b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, továbbá

466


c) köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál. 4.1.3. Eljárás más által történő bejelentés során Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut, hogy valamely, az irányítása alatt dolgozó munkavállalója 4.1.1. illetve 4.1.2. pont alá tartozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Személyügyi Szervezet útján – haladéktalanul köteles az érintett munkavállalót felhívni nyilatkozattételre. 4.1.4. Ellenőrzési kötelezettség A nyilatkozat valóságtartalmát minden esetben ellenőrizni kell. Az ellenőrzésre az alábbiak szerint kerül sor: – az egyéni és a társas vállalkozások esetében a cégnyilvántartásban, illetve az önkormányzatok vállalkozás nyilvántartásában a Személyügyi Szervezet, – MÁV Zrt. GIR szerződés és számlanyilvántartásban a Pénzügyi Irányítás (GIR Rendszeradminisztrációs Osztály) végzi az ellenőrzést a Személyügyi Szervezet megkeresése alapján. A Személyügyi Szervezet felhívja a munkavállalót olyan tartalmú, és a társaság cégjegyzésére jogosult által aláírt nyilatkozat becsatolására, amely tartalmazza a társaság valamennyi tevékenységi körét. Az ellenőrzés megtörténtét a nyilatkozatban záradékként fel kell jegyezni. Amennyiben az ellenőrzés összetettsége indokolttá teszi a Személyügyi Szervezet jogosult a munkavállaló írásbeli hozzájárulása esetén (4. sz. melléklet) a nyilatkozat valóságtartalmát ellenőriztetni. Az ellenőrzésre kizárólag az adatvédelmi nyilvántartásban szereplő cég jogosult. A munkavállalót minden esetben tájékoztatni kell az adatkezelő személyéről. Az ellenőrzési eljárásról és ennek eredményéről a Személyügyi Szervezet köteles a munkáltatói jogkör gyakorlóját értesíteni. Az eseti és céljellegű egyedi ellenőrzést a munkavállalók elbírált összeférhetetlenségi nyilatkozataira a vezérigazgató rendelheti el a munkavállaló írásbeli hozzájárulását követően. 4.1.5. Elbírálás A munkavállaló munkaviszonyon kívüli jogviszonyáról tett nyilatkozatait (I. és II. sz.) munkáltatói jogkör gyakorlója soron kívül – új felvételesnél a próbaidő lejárta előtt – köteles elbírálni. Amennyiben a munkáltatói

4. szám

jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség fennállását, illetve fenn nem állását egyértelműen nem tudja megállapítani, jogosult a Jogi Igazgatóság állásfoglalását kérni. A Jogi Igazgatóság az állásfoglalás kiadására soron kívül köteles. A munkáltató a jogviszony létesítését megtilthatja, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére kötelezheti, ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyezteti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavállalót az összeférhetetlenségi vizsgálat eredményéről írásban értesíti, hozzájárulva a jogviszony létesítéséhez/fenntartásához, vagy felszólítva az összeférhetetlennek minősített jogviszony megszüntetésére (5. sz. melléklet). Az összeférhetetlenség megállapítása ellen a munkavállaló az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül írásban kifogással élhet a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. A kifogás elbírálásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban értesíti a munkavállalót, és amennyiben továbbra is az összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, határidőt tűz ki a szükséges intézkedések megtételére. 4.1.6 Jogkövetkezmények Amennyiben a munkavállaló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve jogosulatlanul tart fenn (a 4.1.5. pontban foglalt felszólításnak határidőben nem tesz eleget) további munkaviszonyt, illetve egyéb jogviszonyt, a munkáltató – az elkövetett cselekmény súlyára és a fokozatosság elvére tekintettel, a Kollektív Szerződésben rögzített szabályok maradéktalan megtartása mellett – az alábbi jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: – szolgálati megrovás – személyi alapbér csökkentése – más munkakörbe helyezés – a munkaviszony munkáltatói rendkívüli felmondással történő megszüntetése A munkavállaló személyi alapbérét legfeljebb 20%-kal lehet csökkenteni. A személyi alapbér csökkentés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló csak olyan munkakörbe helyezhető, amellyel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságát előzetesen megállapították. A más munkakörbe helyezés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló személyi alapbérét az új munkakörre vonatkozó bérbesorolási szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a személyi alapbér csökkenés mértéke a 20%-ot nem haladhatja meg. A hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárásra a Kollektív Szerződésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

4. szám


Ha a vezető állású munkavállaló az összeférhetetlenségre vonatkozó tilalmakat (4.1.2) megszegi, a munkáltató a) kártérítést követelhet, vagy b) kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy c) a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze. A munkáltató a fentiek szerinti igényét attól az időponttól számított három hónapon – de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven – belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető állású munkavállaló 4.1.2 pontba ütköző eljárásáról tudomást szerzett. A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.

467

4.2. Hozzátartozók MÁV ZRt-nél történő együttfoglalkoztatásának tilalma A hozzátartozókat nem lehet olyan munkakörben alkalmazni vagy foglalkoztatni, amelyekben egymással közvetlen alá- és fölérendeltségi-, elszámolási-, vagy ellenőrzési viszonyba kerülhetnek. A foglalkozatási tilalom esetleges fennállása esetén haladéktalanul intézkedni kell a megszüntetés érdekében. Ennek keretében elsődlegesen vizsgálni kell az érintett munkavállaló, vagy hozzátartozója más munkakörbe helyezésének lehetőségét. A foglalkoztatási tilalom alól – különösen indokolt esetben – az érintett munkavállalók munkáltatói jogkör gyakorlói együttesen felmentést adhatnak azzal, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlók az együttes felmentést, illetve a tett intézkedést írásban indokolni kötelesek. A felmentés megadásával a munkáltatói jogkör gyakorlói egyidejűleg felelősséget is vállalnak az ezen utasításban foglaltak megtartásáért. 4.3. A MÁV Zrt. mindenkor hatályban lévő döntési és hatásköri listájában meghatározott döntési-, szerződéskötési-, képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetőire vonatkozó külön rendelkezések 4.3.1. Jognyilatkozatokkal kapcsolatos tilalom

A munkavállaló kártérítési felelősségére a Kollektív Szerződésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. A munkavállaló a munkáltató megállapításaival, és intézkedéseivel szemben az Mt. és a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének szabályai szerint jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, amely tényre az értesítésben fel kell hívni a munkavállaló figyelmét. 4.1.7 Nyilvántartás A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatokat a Humánszolgáltató Szervezetnek megküldeni. A Humánszolgáltató Szervezet az iratokat a szolgálati táblában őrzi meg és kezeli a jogviszony fennállása alatt, és ezt követően a jogviszony megszűnésétől számított, az Mt. szerinti elévülési ideig, azaz 3 évig, illetve bűncselekmény elkövetése esetén, a büntethetőség elévüléséig. Amennyiben a munkavállaló nyilatkozata az adatvédelmi nyilvántartásban szereplő cég részére továbbításra kerül, a Személyügyi Szervezet köteles az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartást készíteni, mely tartalmazza a továbbított adatok körét, az adatvédelmi nyilvántartásban szereplő cég cégadatait (cégnév, székhely, cégjegyzékszám, képviseletre jogosult személy megnevezése), a munkáltatói jogkör gyakorlóját, valamint az adattovábbítás időpontját. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartást a Személyügyi Szervezet öt évig köteles megőrizni.

a) A MÁV Zrt döntési-, szerződéskötési- és képviseleti joggal felruházott vezetői nem tehetnek jognyilatkozatot olyan gazdasági társaságok, magánszemélyek, illetve bármely harmadik személy ügyleteivel összefüggésben, amelyekben a fentiekben jelölt alkalmazottaknak vagy hozzátartozóinak gazdasági érdekeltségük van. b) Különösen tilos minden olyan tevékenység, amelynek során a MÁV Zrt. ilyen munkavállalói a vasúttársasággal versenyhelyzetben lévő, vagy ellenérdekű felet további jogviszony keretében képviselnek, vagy ellenérdekű fél ügyében járnak el. c) A MÁV Zrt. döntési-, szerződéskötési- és képviseleti joggal felruházott vezetői nem láthatnak el szakértői, valamint tanácsadói tevékenységet olyan ügyletekben, amelyek létesítésében, vagy annak teljesítésében közreműködtek. 4.3.2. Tisztségviseléssel kapcsolatos eljárás A MÁV Zrt. döntési-, szerződéskötési- és képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetői nem lehetnek alapítói, tulajdonosai, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, könyvvizsgálói, képviselői olyan ellenérdekű vagy konkurens gazdasági társaságoknak és egyéb szervezeteknek, amelyekkel a MÁV Zrt. szerződéses kapcsolatban áll, illetőleg az adott szervezeti egység a szerződéses kapcsolat létrehozásában ügyrendi feladatai alapján közreműködött, vagy amelyek a MÁV Zrt. tevékenysége szempontjából konkurens félnek minősülnek,

468


Fentiek nem vonatkoznak az olyan gazdasági társaságokra és egyéb szervezetekre, amelyekben a MÁV Zrt. tulajdonrésszel/érdekeltséggel rendelkezik és a részvételre, tisztségre a MÁV Zrt. a döntési-, szerződéskötési- és képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetőt kijelölte, illetve kijelöléséhez írásban előzetesen hozzájárult, mindaddig, amíg a MÁV Zrt. a döntési-, szerződéskötési- és képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetőt annak megszüntetésére nem szólítja fel. 4.3.3. Nyilatkozattételi kötelezettség A MÁV Zrt. döntési-, szerződéskötési- és képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetőinek az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan nyilatkozniuk kell. 4.4. A közbeszerzési eljárásra az összeférhetetlenséggel kapcsolatban vonatkozó kiegészítő szabályok A közbeszerzések során az ajánlatkérő nevében eljáró személyekkel összefüggő összeférhetetlenség vizsgálatát a 2003. évi CXXIX. tv. III. fejezetében és a MÁV Zrt. Közbeszerzési Utasításában foglaltak szerint kell elvégezni. Ezek alapján főszabály szerint a közbeszerzés előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során, vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely) a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója. Nem kell alkalmazni ezeket a szabályokat, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel a fenti a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érde-

4. szám

kelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. Az összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az összeférhetetlenség. Nem minősül a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz – jelen pont második és harmadik bekezdése esetén – csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat). (8) Ha a jelen pont első, harmadik vagy hetedik bekezdését megsértették, vagy a jelen pont második, illetőleg harmadik bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a jelen pont első bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel a jelen pont első bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. A jelen utasításban szabályozott eljárások során a 25/2005. (VII. 29. MÁV Ért. 30) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt. Adatvédelmi Szabályzatáról c. belső utasítás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

4. szám


5.2. Ezen utasítás hatálybalépésével hatályát veszti az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 9/2003. (IX. 5. MÁV Ért. 36.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás, valamint annak az alábbi módosításai: 1.sz. módosítás 15/2003./MÁV Ért. 44./Jog. (Igazgatás és Szabályozás) 2.sz. módosítás 25/2003./MÁV Ért. 52./Jog (Igazgatás és Szabályozás) Vezérigazgatói utasítás 3.sz. módosítás 61/2004./MÁV Ért. 47.) Jog (Igazgatás és Szabályozás) Vezérigazgatói utasítás 6.0. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Minden folyamatba lévő összeférhetetlenségi vizsgálatra a jelen utasításban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, és a jelen utasításban foglaltak maradéktalan megtartása érdekében a Személyügyi Szervezet, illetve a munkáltató jogkör gyakorlója szükséges intézkedéseket köteles megtenni. 7.0. HATÁLYBALÉPTETÉS Ezen utasítás közzététele napján lép hatályba.

469

8.0. MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: A MÁV Zrt. munkavállalójának munkaviszonyon kívüli, munkavégzésre irányuló további jogviszonyáról illetve gazdasági társaságban viselt megbízásáról, tulajdonosi érdekeltségéről szóló nyilatkozat (I.sz.), 2.sz. melléklet: A MÁV Zrt. vezető állású munkavállalóinak közeli hozzátartozóira vonatkozó nyilatkozat (II. sz.). 3.sz. melléklet: Feladatterv az utasítás végrehajtásához. 4.sz. melléklet: Értesítés a munkáltató részéről a nyilatkozat adatvédelmi nyilvántartásban szereplő céggel történő ellenőrzés szükségességéről 5.sz. melléklet: Értesítés a munkáltató részéről az öszszeférhetetlenségi vizsgálat eredményéről Heinczinger István s. k. vezérigazgató

470


1. sz. melléklet

NYILATKOZAT I. A MÁV Zrt. munkavállalójának munkaviszonyon kívüli jogviszonyáról, illetve gazdasági társaságban viselt megbízásáról, tulajdonosi érdekeltségérĘl. A munkavállaló neve, szervezeti egysége, munkaköre: …………………………………………………………. Törzsszám: …………………………………………………………. Hivatkozással az Mt. 3.§ (5) és 108.§ (1) bekezdésére, valamint az összeférhetetlenség kezelésérĘl szóló ../2006. (VI. . MÁV Ért…..) VIG. számú utasítás rendelkezéseire, az alábbi bejelentést teszem: Az alábbiakban részletezett, a MÁV Zrt.-n kívüli gazdasági társaságban (egyéb gazdálkodó szervezetben) bejelentési kötelezettség alá tartozó, de a fĘ munkaidĘmet nem érintĘ I. tulajdonosi érdekeltségem, részesedésem van/kívánok szerezni II. gazdasági társaságot alapítottam/kívánok alapítani III. vezetĘ tisztségviselĘi, illetve felügyelĘ bizottsági megbízásom áll fenn/kívánok létesíteni IV. munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettem/kívánok létesíteni A.) A gazdasági társaság cégneve és címe: ……………………………………………………………………………………… B.) A foglalkozás, tisztség minĘsége (munkakör vagy tisztség megnevezése): ……………………………………………………………………………………… C.) A jogviszony megnevezése (munkaviszony, vállalkozás, megbízás, stb.) ……………………………………………………………………………………… ** Alulírott polgári jogi és munkajogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy nincs tudomásom arról, hogy a fenti szervezettekkel a MÁV Zrt. olyan szerzĘdéses, vagy üzleti kapcsolatban áll, hogy a bejelentett jogviszony a fĘállású munkáltatóm jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Kifejezetten tudomásul veszem és jelen nyilatkozatom aláírásával hozzájárulásomat is adom ahhoz, hogy ezen nyilatkozatom valóságtartalmát munkáltatóm a nyilvános

4. szám

4. szám


471

és közhiteles adatbázisok útján vizsgálja, illetve erre vonatkozóan tĘlem igazolást (pl. cégkivonat) kérjen. Kifejezetten tudomásul veszem továbbá, hogy a személyes adataim kezelésérĘl tájékoztatást kérhetek, kérhetem személyes adataim helyesbítését, illetve törlését, valamint megillet az adatkezeléssel kapcsolatban a tiltakozási jog is. A fenti jogaim megsértése esetén – választásom szerint – az adatkezelĘ székhelye (lakóhelye), vagy a lakóhelyem (tartózkodási helyem) szerint illetékes bírósághoz fordulhatok. A munkáltatói jogkör gyakorlója által, az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatok a Szolgálati Táblába kerülnek. Budapest, 200 ……………………………………….. napján .......................................... Munkavállaló A bejelentés alapján összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. .......................................... Munkáltató Tárgybani nyilatkozata alapján a bejelentett jogviszony megszüntetését rendelem el/a bejelentett jogviszony létesítését/társaság alapítását megtiltom INDOKOLÁS ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... Budapest, 20.... év ........... hó......napján .......................................... Munkáltató *** * A bejelentési kötelezettségnek megfelelĘ nyilatkozat ** A bejelentési kötelezettségnek megfelelĘen kell az adatokat megadni *** A munkáltatói döntésnek megfelelĘ szöveg

472


4. szám

2. sz. melléklet

NYILATKOZAT II. A MÁV Zrt. vezetĘ állású munkavállalóinak közeli hozzátartozóira vonatkozó nyilatkozata A munkavállaló neve, szervezeti egysége, munkaköre: …………………………………………………………. Törzsszám: …………………………………………………………. A közeli hozzátartozóm (rokonsági fok .............................., neve……………………………. ) A MÁV Zrt-vel munkaviszonyban áll: igen/nem Igen válasz esetén a hozzátartozó Szervezeti egysége: …………………………………………………………………………… Munkaköri megnevezése: ……………………………………………....................................... Egymással közvetlen alá- és fölérendeltségi-, elszámolási-, vagy ellenĘrzési viszonyba a MÁV Zrt-nél történĘ foglalkoztatás során nem kerülünk. Budapest, 20.... év ............... hó ...... napján ………………………. Munkavállaló A közeli hozzátartozóm neve…………………………… )

………………………. Munkavállaló (rokonsági

fok

.............................,

A MÁV Zrt-vel azonos vagy hasonló tevékenységet folytató, illetve a MÁV Zrt-vel rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban I. tulajdonosi érdekeltsége, részesedése van/kíván szerezni II. vezetĘ tisztségviselĘi, illetve felügyelĘ bizottsági megbízása áll fenn/kíván létesíteni III. munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített/kíván létesíteni

4. szám


473

A.) A gazdasági társaság cégneve és címe: ……………………………………………………………………………………… B.) A foglalkozás, tisztség minĘsége (munkakör vagy tisztség megnevezése): ……………………………………………………………………………………… C.) A jogviszony megnevezése (munkaviszony, vállalkozás, megbízás, stb.) ……………………………………………………………………………………… ** Alulírott polgári jogi és munkajogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy nincs tudomásom arról, hogy a fenti szervezettekkel a MÁV Zrt. olyan szerzĘdéses, vagy üzleti kapcsolatban áll, hogy a bejelentett jogviszony a fĘállású munkáltatóm jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Kifejezetten tudomásul veszem és jelen nyilatkozatom aláírásával hozzájárulásomat is adom ahhoz, hogy ezen nyilatkozatom valóságtartalmát munkáltatóm a nyilvános és közhiteles adatbázisok útján vizsgálja, illetve erre vonatkozóan tĘlem igazolást (pl. cégkivonat) kérjen. Kifejezetten tudomásul veszem továbbá, hogy a személyes adataim kezelésérĘl tájékoztatást kérhetek, kérhetem személyes adataim helyesbítését, illetve törlését, valamint megillet az adatkezeléssel kapcsolatban a tiltakozási jog is. A fenti jogaim megsértése esetén – választásom szerint – az adatkezelĘ székhelye (lakóhelye), vagy a lakóhelyem (tartózkodási helyem) szerint illetékes bírósághoz fordulhatok. A munkáltatói jogkör gyakorlója által, az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatok a Szolgálati Táblába kerülnek. Budapest, 20.... év ............hó ....... napján .......................................... Munkavállaló A bejelentés alapján összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Budapest, 20.... év .............hó .......napján ***

.......................................... Munkáltató

Tárgybani nyilatkozata alapján megállapítást nyert, hogy a bejelentett jogviszony a MÁV Zrt. jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, ezért felhívom az összeférhetetlenségi ok haladéktalan megszüntetésére.

474


4. szám

INDOKOLÁS ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… …………

Budapest, 20...... év .......... hó ..... napján *** Munkáltató

..........................................

* A bejelentési kötelezettségnek megfelelĘ nyilatkozat. ** A bejelentési kötelezettségnek megfelelĘen kell az adatokat megadni. *** A munkáltatói döntésnek megfelelĘ szöveg.

4. szám


3. sz. melléklet

Feladatterv az utasítás végrehajtásához 1. Biztosítani kell, hogy valamennyi munkavállaló az utasítást megtekinthesse, arról tájékoztatást kérjen. FelelĘs: munkáltatói jogkör gyakorlója, illetékes humán partner HatáridĘ: folyamatos 2. Biztosítani kell a munkáltatói jogkör gyakorlói, valamint a humán partnerek részletes oktatást kapjanak a személyes adatok elĘírásoknak megfelelĘ kezelésérĘl. FelelĘs: Jogi Igazgatóság, Humánirányítás HatáridĘ: folyamatos 3. A beérkezett nyilatkozatokat össze kell gyĦjteni és át kell adni a munkáltatói jogkörgyakorló vezetĘnek FelelĘs: illetékes humán partner HatáridĘ: újfelvétel esetén folyamatos, a munkaszerzĘdés megkötése elĘtt 4. A beérkezett nyilatkozatokat sorok kívül el kell bírálni és záradékolni kell: FelelĘs: munkáltatói jogkör gyakorlója HatáridĘ: folyamatos 5. Az elbírálást követĘen az összeférhetetlenségi ok fennállása esetén a szükséges munkajogi intézkedések megtételében közre kell mĦködni. FelelĘs: illetékes humán partner, Jogi Igazgatóság Munkajogi Osztálya HatáridĘ: azonnal 6. A munkáltatói jogkör gyakorlója által, az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatok eredeti példányait a szolgálati táblában kell elhelyezni és megĘrizni. FelelĘs: illetékes humán partner, Humán Szolgáltató HatáridĘ: újfelvétel esetén az elbírálás próbaidĘn belül folyamatos

475

476


4. szám

4. sz. melléklet

Munkavállaló neve

Iktatószám

Munkavállaló szervezeti egysége

Tárgy: Értesítés

Értesítem, hogy a …………………………….-án …………………… sz. alatt érkezett bejelentésének (nyilatkozatának) ………………………………….. (adatvédelmi nyilvántartásban szereplĘ cég adatai: cégnév, székhely, cégjegyzékszám, képviseletére jogosult megnevezése) által történĘ ellenĘrzése szükséges. Tájékoztatom, hogy a személyes adatainak kezelésérĘl tájékoztatást kérhet, kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve törlését, valamint megilleti az adatkezeléssel kapcsolatban a tiltakozási jog is. A fenti jogainak a megsértése esetén – választása szerint – az adatkezelĘ székhelye (lakóhelye), vagy a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes bírósághoz fordulhat. Dátum …………………………. Munkáltatói jogkörgyakorló Hozzájárulok ahhoz, hogy a …………………………….-án …………………… sz. alatt érkezett bejelentésemet (nyilatkozatomat) ……………………………….. (adatvédelmi nyilvántartásban szereplĘ cég neve) ellenĘrizze. Dátum …………………………… Munkavállaló

4. szám


477

5. sz. melléklet

Munkavállaló neve

Iktatószám

Munkavállaló szervezeti egysége

Tárgy: Értesítés

Értesítem, hogy a …………………………….-án …………………… sz. alatt érkezett bejelentését megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a munkaviszonyán kívüli jogviszonya ../2006. (VI. . MÁV Ért…..) VIG. számú utasítás alapján a) összeférhetetlen b) nem összeférhetetlen (Amennyiben a munkáltató összeférhetetlenséget állapít meg, kérjük feltüntetni azt, hogy milyen munkáltatói intézkedést foganatosít:

¾ a jogviszonyok/tulajdonosi érdekeltség fenntartását határozott idĘre engedélyezem. ¾ megszüntetését rendelem el (határidĘ feltüntetésével), illetve milyen munkáltatói intézkedéssel jár, ha ezt nem teszi meg. Az összeférhetetlenség megállapítása ellen a munkavállaló az értesítés kézhezvételét követĘ 5 munkanapon belül írásban kifogással élhet a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. Ha a munkavállaló az ismételt felszólításnak nem tesz eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója által alkalmazott munkáltatói intézkedés ellen a munkavállaló az alábbi, Mt.-ben és a KSz.-ben foglalt jogorvoslati lehetĘségeket veheti igénybe: - kérheti a KSZ. 84/A. §-ban foglalt békéltetési eljárás alkalmazását azzal, hogy a békéltetés kezdeményezése a kereset benyújtására nyitva álló határidĘt nem érinti; - jogosult a KSZ 84/B. §-ban meghatározott Munkaügyi Vitás Bizottság összehívását kezdeményezni. A kérelem benyújtása a kereset elĘterjesztésére nyitvaálló határidĘt nem érinti. - a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Dátum Munkáltatói jogkörgyakorló

478

A MÁV Zrt. Értesítője 6/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a lakásértékesítés rendjéről

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja társasági szinten meghatározni a lakásértékesítési folyamatok szabályait – az ingatlangazdálkodási stratégia alapján – és az ezekhez kapcsolódó feladatokat.

4. szám

– MÁV Zrt. – MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság – MÁV Vagyonkezelő ZRt., vagy MÁV VK, vagy VK – MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság – OTÉK – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet – ÁFA – Általános Forgalmi Adó – DHL – a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listája 3.0 AZ ÉRTÉKESÍTÉS FELTÉTELEI:

A MÁV Zrt. lakásállományának mindazon részét értékesíteni kell, amelyre gazdasági, stratégiai, vasútfejlesztési szempontból nincs szükség és megfelelnek az eladhatóság műszaki feltételeinek. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

A telekalakításról szóló 85/2000 (XI.8.) FVM rendeletben és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (12.20.) Kormányrendelet és az 1997. évi LXXVIII tv. (Étv.) előírt feltételek fennállása esetén azok a MÁV Zrt. tulajdonában álló lakások értékesíthetők, amelyeknél az alábbiakban felsorolt további feltételek teljesülnek:

2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. valamennyi szervezeti egységére, vezető tisztségviselőjére, vezérigazgatójára és munkavállalójára. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. tulajdonában álló lakóingatlanokra, illetve az azokhoz szervesen hozzátartozó tárgyi eszközökre is. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személy Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért az Ingatlangazdálkodási Igazgató felelős. Az utasítás kidolgozásakor és módosításkor a MÁV Zrt. köteles figyelembe venni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslatát. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az utasítás végrehajtásáért az őt illető részeiben felelősséget vállal. Az utasítást 2 (kettő) évenként kötelező felülvizsgálni. Amennyiben az utasítás módosítását a MÁV Vagyonkezelő ZRt. kezdeményezi, úgy azt, mint soron kívüli módosítási javaslatot a MÁV Zrt. köteles a kezdeményezést követő 90 napon belül felülvizsgálni, és azt az utasításba beépíteni vagy részletes indokolással elutasítani. A lakásértékesítési tevékenységet a MÁV Vagyonkezelő ZRt. végzi a MÁV Zrt. és közte létrejött Megbízási Szerződés rendelkezéseinek megfelelően átruházott hatáskörben. A döntések meghozatala tekintetében a MÁV Zrt. hatályos DHL-jében szabályozott döntési jogkörök irányadók azzal, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. átruházott jogkörében annak keretei között jogosult meghatalmazás alapján döntést hozni. Az utasításban szereplő rövidítések az alábbi jelentéssel bírnak:

3.1. Az épületre és a hozzátartozó területre vasútfejlesztési szempontból nincs szükség. 3.2. A 253/1997 (XII.20.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően elhelyezkedő házingatlan értékesítésére az összes műszaki feltétel gondos mérlegelése után az alábbiak szerint adható engedély: 3.2.1. Az épülethez tartozó terület a vasút üzemi területével nem függ össze vagy attól ingatlan-nyilvántartásilag és természetben kerítéssel is leválasztásra kerül (vagy került), továbbá közterületről, illetve közforgalom előtt megnyitott MÁV útról megközelíthető. 3.2.2. Az épülethez tartozó víz, villany, csatorna és egyéb közmű ellátás a MÁV hálózattól leválasztható. A leválasztással járó költségek részben a vevőket, részben a lakásértékesítés költség keretét terhelik. A vevőkre terhelhető részt esetenként és olyan mértékben kell meghatározni, hogy az ne képezze az értékesítés akadályát. Függetlennek tekinthető a közmű ellátás, ha az a közüzemi hálózattal közvetlen kapcsolatban van. Leválasztottnak tekinthető a közmű ellátás, ha az a MÁV saját hálózatával van kapcsolatban, de a fogyasztás hitelesített mérőórával (almérővel) mérhető. Az elidegenítendő épületet kiszolgáló – mérő óra előtti – közművezeték üzemeltetésére és fenntartására a lakóközösségnek külön közműszolgáltatási megállapodást kell kötni. Telepszerű házingatlanok elidegenítése esetén a telken belüli közműhálózat üzemeltetője az elidegenítés után a lakóközösség, átadásról szóló külön megállapodás alapján az önkormányzat. Egyéb műszaki megoldás hiányában külön közműszolgáltatási megállapodás útján, ideiglenes jelleggel maradhat a MÁV Zrt. az üzemeltető A közműszolgáltatási megállapodást az Ingatlngazdálkodási Igazgatóság Ingat-

4. szám


lan Szolgáltató Egység Műszaki Üzemeltetési csoporttal jóvá kell hagyatni. 3.2.3. Az értékesítés nem teszi szükségessé útátjáró létesítését vagy a pályatesten történő közlekedést.

479

4.7. Amennyiben a 4.2.-4.6. pontban említettek a házingatlan megvásárlására vonatkozó ajánlattal nem éltek, a házingatlant bármely más személy (a továbbiakban kívülálló) – 1 éves türelmi idő leteltét követően- megvásárolhatja.

3.3. Nem értékesíthető, ha a lakás 5.0 AZ ÉRTÉKESÍTÉS MÓDJA 3.3.1. az állomás területén (az állomás bejárati jelzőivel határolt terület) található, kivéve, ha a házingatlan nem ékelődik be az állomási terület üzemi épületekkel beépített részébe, és ezzel megfelel az önálló telekalakítás szabályainak. 3.3.2. útátjáró rálátási háromszögében van, bontandó, illetve vasútbiztonsági szempontból értékesítése nem ajánlott. 3.3.3. a vasút felöli legközelebbi pontja a szélső vágánytengelytől számított 9 méteren belül van. 4.0 A VÁSÁRLÁSRA JOGOSULTAK KÖRE A megvásárlásra elsősorban jogosultak a bérlők, illetve használók (függetlenül attól, hogy vasúti dolgozó, nyugdíjas vagy sem) a következő sorrend szerint: 4.1. A bérlő, a bérlőtárs, a társbérlő (a továbbiakban: bérlő) és a lakásban lakó olyan lakás használó, aki korábban bérlő volt. Az olyan használó, aki korábban bérlő volt, de bármely oknál fogva megszűnt a lakásbérleti jogviszonya (beleértve azon használókat is, akik ellen a MÁV Zrt. a lakás kiürítésére vonatkozó peres eljárást megindította, illetve azon használókat is, akik a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően többszörös mértékű használati díjat fizetnek), – méltányosságból, a MÁV ZRt. vezérigazgatójának engedélye alapján – csak teljes forgalmi értéken, részletfizetés nélkül veheti meg a használó a lakást. Az előterjesztést a MÁV Vagyonkezelő ZRt. készíti el. 4.2. A bérlő házastársa, leszármazottja vagy örökbe fogadott gyermeke: 4.3. A bérlő élettársa, ha az eladási ajánlat megtételét megelőző egy év óta a bérlővel állandó jelleggel együtt lakik: 4.4. A lakást a 4.1.-4.3. pontban említettek együttesen is megvásárolhatják:

5.1. A 4. pont szerint megvásárlásra jogosult bérlő vagy használó a lakást vételi ajánlatra vásárolhatja meg. 5.2. A kívülállók számára értékesítendő lakott, valamint a lakásgazdálkodási szempontból felhasználni nem tervezett üres lakások értékesítésére nyilvános árverés útján kerülhet sor. 5.3. Az árverési feltételeket sajtó vagy a helyben szokásos más tájékoztató eszköz útján 30 napos határidővel nyilvánosan meg kell hirdetni. 5.4. A lakást a legkedvezőbb ajánlatot adó árverező veheti meg. 5.5. Az árverési anyagot a MÁV Vagyonkezelő ZRt. arra feljogosított szervezete írja. 5.6. A lakásokat a jóváhagyott limitár alatt nem lehet értékesíteni. 5.7. Amennyiben a lakást kívülálló vásárolja meg beköltözhető állapotban a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegénél kevesebb nem lehet. 5.8. A lakáson fennálló és elismert bérbeszámítási jog esetében a forgalmi értéket a még beszámítható összeggel csökkenteni kell. Amennyiben a lakást nem a bentlakó veszi meg, az új tulajdonos köteles a bérlőt megillető bérbeszámítási jog kielégítését a szerződésben átvállalni. 5.9. Amennyiben a bérlő a lakással kapcsolatban saját költségén számlával igazoltan, forgalmi értéket növelő olyan munkát végzett, amelynek költségei részére nem, vagy csak részben térülnek meg, a munkákat – a bérlő igazolása alapján – a forgalmi érték megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni teljes egészében, illetve a még meg nem térült rész arányában. 6.0 A LAKÁSÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMAT

4.5. A bérlő vagy élettárs a lakást a leszármazottja vagy az örökbe fogadott gyermeke részére is megvásárolhatja: 4.6. Amennyiben a lakáshasználó személy a 4.1.- 4.5. pontokban foglaltaktól eltérő feltételek mellett tartózkodik a lakásban, úgy a lakást a 4.7. pontban meghatározott kívülállóként veheti meg:

6.1. A jelen utasítás 3. pontja szerinti feltételek megléte esetén a lakás szolgálati lakás, illetve bérlakás jellegétől függetlenül elidegeníthető. 6.2. A lakásértékesítést a MÁV Vagyonkezelő ZRt. végzi és koordinálja. Az elidegenítésre kerülő lakás megvásárlására kizárólag a lakbér, közüzemi díj és egyéb hátralék pénzügyi rendezését követően kerülhet sor. Az erre

480


vonatkozó tájékoztatást az illetékes MÁV Zrt szervezeti egység köteles a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére 8 napon belül megküldeni. 6.3. Az értékesítés a lakásvásárlási ajánlattal, illteve a jelen utasítás 3. pontjában rögzített feltételek fennállásának vizsgálatával indul. Az eladói ajánlat jelen utasítás 1. számú mellékletét képezi. 6.4. Ha a lakás a műszaki vizsgálat során megfelel az értékesíthetőségi feltételeknek az értékesítést előkészítő köteles lefolytatni a szakági egyeztetéseket a Szakági Állásfoglalások Rendjéről szóló 7/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú utasítás szerint. 6.5. A kétlakásos, vagy annál nagyobb lakóépületet előzetesen társasházzá kell alakítani, a társasház törvényben rögzített szabályok szerint. A vasútüzemi területen lévő ingatlanok esetén kizárólag önálló helyrajzi számra helyezésüket követően kezdhető meg az értékesítés. Az elkészült alapító okiratot a MÁV Vagyonkezelő ZRt. vezérigazgatója írja alá. 6.6. A terület megosztása esetén el kell készíteni és jóvá kell hagyatni a területmegosztási vázrajzot. A megosztásnál figyelembe kell venni a lakók méltányolható érdekeit, a telek nagyságának az egyes lakások vételárára gyakorolt hatását, a közművek elhelyezkedését, végül, de nem utolsó sorban a fennmaradó részingatlan a MÁV Zrt. érdekeinek megfelelő további hasznosíthatóságát. 6.7. A közműveket a 3.2.2. pont alapján le kell választani. 6.8. A lakások a helyi forgalmi érték és lakottság értékesítés időpontjában figyelembe vehető, tényleges mértéke figyelembevételével kialakított vételáron idegeníthetők el. A forgalmi értéket (üres lakásra vonatkozóan) szakértői képesítéssel rendelkező szakértő által készített szakvélemény alapján kell meghatározni a MÁV Vagyonkezelő ZRt, illetve arra feljogosított szervezeti egysége megrendelése alapján. A lakások eladási árát – a forgalmi értékbecslést követően a MÁV Vagyonkezelő ZRt, illetve azon feljogosított szervezeti egységei állapítják meg, amelyek területén az elidegenítésre kerülő házingatlan található. A megajánlható vételár a forgalmi érték alapján a lakottság figyelembevételével megállapított érték, melynek meghatározása szintén az értékbecslést végző szakértő feladata. Az értékbecslésben külön kell szerepeltetni az ingatlan építmény-, illetve telekrészének értékét. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban ÁFA tv.) 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a MÁV Zrt az ingatlanértékesítésekre vonatkozóan az adókötelezettséget választotta Amennyiben a vevő 142. § (3) bekezdésében foglaltak szerint belföldön nyilvántartásba vett ÁFA alany, és nincs olyan külön-

4. szám

leges jogállása, amely alapján tőle az ÁFA fizetése nem követelhető, úgy az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó ÁFA megfizetésére a vevő kötelezett. Azok a szerződő felek, akik és a MÁV Zrt. között az ÁFA tv. 6. § (5) bekezdése szerinti viszony (munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony) áll fenn, vagy a MÁV ZRt. vezető tisztségviselői és az előbbiek közeli hozzátartozói (házastárs, egyeneságbeli rokon örökbefogadott és mostohagyerek, örökbefogadó-, és mosotoha- és nevelőszülő, testvér), az ÁFA tv. alkalmazásában nem független feleknek minősülnek. Az ÁFA tv. 67. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapja – nem független felek között – az ellenérték helyett a szokásos piaci ár ha az ellenérték aránytalanul alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár és Vevőt az adólevonási jog nem egészben illeti meg. Független felek például a MÁV Zrt. leányvállalatainak dolgozói, a vasutas nyugdíjasok, továbbá mindazok, akik a fent felsoroltak közé nem tartoznak. Az ÁFA fizetési kötelezettség az alábbi táblázatban foglaltak szerint történik:

Szokásos piaci áron, vagy annál nem aránytalanul alacsonyabb vételáron történő értékesítéskor Szokásos piaci árnál aránytalanul alacsonyabb vételáron történő értékesítéskor

Az ÁFA alapja, ha a vevő nem független fél független fél nettó (ÁFA-t nettó (ÁFA-t nem tartalmanem tartalmazó) vételár zó) vételár

nettó (ÁFA-t nem tartalmazó) szokásos piaci ár

nettó (ÁFA-t nem tartalmazó) vételár

6.9. Amennyiben a lakást a 4. pontokban felsoroltak szerint ténylegesen MÁV dolgozó, MÁV nyugdíjas (öregségi, rokkantsági, özvegyi), a MÁV Cargo Zrt., MÁV Start ZRt. MÁV Trakció ZRt, MÁV Gépészet ZRt., MÁV Vagyonkezelő ZRt.., a MÁV többségi részesedésével létrehozott és létrehozandó gazdasági társaságok dolgozója, Vasutas önsegélyező Egyesület, Vasutas Érdekvédelmi Szervezet, Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, vasutas kultúr- vagy sport intézmény dolgozója, a Vasutas Gyermekalapítvány és Zenekari Alapítvány munkavállalója (továbbiakban vasutas bentlakó) a saját részére vásárolja meg, a teljes vételár 10%-át, nem vasutas bentlakó vásárlása esetén a teljes vételár 20%-át kell az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben megfizetni.

4. szám


6.10. Amennyiben a vevő a szerződés megkötésekor a vételár részletén felül egy összegben további vételárrészt is teljesít, a kötelezően előírt befizetést meghaladó rész felett 40%-os fizetési kedvezményben részesül. 6.11. A vételár hátralékának a szerződésben vállalt határidő előtti teljes kiegyenlítése esetén – amennyiben a hátralék mértéke a teljes vételár 20%-át eléri – a vevő részére a vételár hátralékából 40%-os fizetési kedvezményt kell adni. A nem független felek részére történő értékesítés esetén vevő a lakóépület vételára utáni ÁFA összegét nem a csökkentett, hanem a kedvezmény nélküli, teljes vételár után fizeti meg. 6.12. A vételár hátralék kiegyenlítésének időtartama általában legfeljebb 10 év, de különösen indokolt esetben max. 25 év, melyet az adásvételi szerződésben kell meghatározni. A törlesztő részlet összege nem lehet alacsonyabb, mint a szerződés megkötésének időpontjában érvényes lakbér, illetve lakáshasználati díj mértéke. 6.13. A vételár hátralék kiegyenlítése idejére az adós kamatot köteles fizetni, melynek mértéke a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamattal megegyező mérték. 6.14. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő lakások vételárának kiegyenlítéséhez kárpótlási jegy nem használható fel. 6.15. A társasházzá alakítást követően a kialakított eladási ajánlatot a MÁV Vagyonkezelő ZRt., illetve az arra feljogosított szervezeti egysége teszi meg. Az ajánlatban az ingatlannal kapcsolatos minden lényeges körülményről (eladási és fizetési feltételek, határidők, türelmi idő stb.) a vevőt írásban tájékoztatni kell.

481

6.16. A lakásvásárlásra jogosult személy, köteles a tértivevénnyel eljuttatott ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkozni. A határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti, az erre jogosult figyelmét az ajánlatban erre fel kell hívni. Amennyiben az ajánlat elfogadásra került az abban foglalt vételi kondíciók véglegesek, utólag nem változtathatók. 6.17. Az adásvételi szerződést MÁV Vagyonkezelő ZRt. megbízási jogviszonyban álló ügyvédje, vagy munkaviszonyban álló jogtanácsosa útján készíti el. 6.18. Az adásvételi szerződés megkötését követően a vevő köteles gondoskodni a földhivatali ügyintézésről. 6.19. Az adás-vételi szerződés alapján, az értékesítés időpontjának megfelelően, a mindenkori MÁV Zrt. nyilvántartást a MÁV Vagyonkezelő ZRt. tájékoztatása alapján a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága a tájékoztatástól számított 30 napon belül rendezi. 6.20. Az adásvételi szerződés tervezete jelen utasítás 2. számú mellékletét képezi. 7.0. HATÁLYBALÉPÉS 7.1. Jelen utasítás közzététele napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 8.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 8.1. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 29/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) Vezérigazgatói utasítás hatályát veszti. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

482


4. szám

1.sz. melléklete Eladói ajánlat Név

Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző: Telefon: E-mail: Melléklet:

cím

Ajánlati ár megküldése

Felmérési adatlap

Tisztelt Bérlőnk! Tájékoztatjuk, hogy az Ön által lakott ……. nyilvántartási számú, a természetben …………………… sz. alatti a MÁV Zrt tulajdonú bérlakást – a 29/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a lakásértékesítéséről a MÁV Zrt. tulajdonában álló lakásokra vonatkozóan – értékesítését tervezi a MÁV Zrt. megbízásából, a 2007. május 28-án kelt meghatalmazás értelmében a MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központ …… A hivatkozott „Megbízás” másolati példánya jelen levelünkhöz csatolva. Tájékoztatjuk, hogy az általános forgalmi adóról szóló jogszabály (2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: új Áfatörvény)) megváltozott, hatályba lépésének időpontja: 2008. január 1. Ennek alapján a MÁV Zrt-nél minden ingatlan értékesítés ÁFA köteles. Tájékoztatjuk továbbá arról, hogy a bentlakót megillető kedvezményes vételi lehetőség miatt (elengedett követelés) egészségbiztosítási hozzájárulást és személyi jövedelemadót kell a lakóknak az adóhatóság felé fizetni. Értesítjük, hogy a használati állapotnak megfelelően megállapított vételár: ………………,- Ft +…………..,- Ft. ÁFA azaz: ……………… Forint +……………………. Forint ÁFA. Összesen: bruttó (járulékos költségekkel együtt) ........................,- Forint, mely az alábbiakból alakult: – Üres beköltözhető lakás ingatlanforgalmi értéke ........................,- Ft – ennek 20%-a ........................,- Ft az ÁFA mértéke mely (nem független fél esetén) a vevőre, áthárításra kerül. – A bentlakót megillető kedvezménnyel a lakás vételára ………,- Ft + ………..,- Ft. ÁFA.(független fél esetén) – További költség (értékbecslés, értékesítés stb.) ……….,- Ft + …………,- Ft ÁFA – Tájékoztatásul közöljük, hogy egyösszegű vételár megfizetése esetén az elengedett követelés…………….,-Ft Az értékesítés előkészítésének zavartalan lebonyolítása érdekében kérjük a mellékelt módosított Értékesítési felmérési adatlap értelemszerű kitöltését és mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül a MÁV Vagyonkezelő ZRt. Területi Központ ………… részére történő visszajuttatását személyesen, vagy postai úton ajánlott küldeményként. (cím……………..) Felhívjuk figyelmét, hogy a lakás értékesíthetőségének előfeltétele, hogy a lakással kapcsolatosan ne álljon fenn lakbér és közüzemi díj hátralék. Az Értékesítési felmérési adatlap visszaküldését követően a továbbiakról ismételten tájékoztatjuk. Közreműködését köszönjük. Dátum Tisztelettel: központvezető/vezérigazgató

4. szám


483 Eladói ajánlat 1. sz. melléklete Értékesítés felmérési adatlap

Figyelem! Az adatlap megküldésével kapcsolatosan a MÁV Vagyonkezelő ZRt. semmiféle kötelezettséget nem vállal magára nézve kötelező érvényűnek, az információgyűjtés célja kizárólag tájékoztató jellegű. ÉRTÉKESÍTÉSI FELMÉRÉSI ADATLAP Alulírott, mint a lakás bérlője/elismert lakáshasználója kijelentem, hogy a MÁV ZRT tulajdonában lévő ………….nyilvántartási számú, a valóságban ……………… város területén található …………. hrsz.-ú ingatlannak a … tulajdoni hányadát képező, …………………… közigazgatási című vállalati bérlakás értékesítési feltételeit ismerem és az alábbiak mellett a részemre kiutalt házingatlant, a hozzátartozó mellék létesítményekkel, az utcafronti-, jobboldali-, és a hátsó, a MÁV Zrt.-vel közös telekhatáron álló telekhatároló kerítésekkel és a közművek bekötővezetékeivel együtt, a 3.-9. pontokban foglalt értékesítési feltételek ismeretében. a.) megvásárolni szándékozom b.) a 2. pontban vevőként megnevezettekkel együtt megvásárolni szándékozom c.) nem szándékozom megvásárolni d.) a 2. pontban vevőként megnevezettek részére történő értékesítéshez hozzájárulok. e.) a 2. pontban vevőként megnevezettek részére történő értékesítéshez haszonélvezeti jog magam és feleségem/ férjem/ ………….. javára történő bejegyzése mellett hozzájárulok. A kívánt szövegrészt jelölje meg! 1.) Bérlő személyi adatai Neve: ……………………………………………. Anyja neve:……….………………………………………… Születési hely és idő …………………………………………………………….. Személyi szám: ……………………… Munkahelye és címe: …………………………………………………………………………………………………………. MÁV munkaviszony kezdete: ………………………………. Foglalkozása: ………………………………………….. Adóazonosító jele: ……………………………………. 2.) Vevő(k) személyi adatai : Akkor kell kitölteni, ha nem/nemcsak a bérlő a vévő! I. Neve: ……………………………………… Leánykori név: ………………………………………..… Anyja neve: ………………………………..……… Lakcím:…………………………………………………. Születési hely és idő ……………………………………………………………..Személyi szám: ………………………. Munkahelye és címe: ………………………………………………………………………………………………………….. MÁV munkaviszony kezdete: …………………………………… Foglalkozása: ………………………………………. Rokonsági fok a bérlővel: …………….………………………….. Tulajdoni hányad: ………………………………… Adóazonosító jele: ……………………………………. Személyi igazolvány száma …………………….. Lakcímkártya száma ………………………. Kérjük aláhúzni, hogy a vevő az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. tv. 88. §. (1). bekezdés alapján az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választotta/nem választotta.

484


4. szám

II. Neve: ……………………………………… Leánykori név: ………………………………………..… Anyja neve:………………………………..……… Lakcím: …………………………………………………. Születési hely és idő…………………………………………………………….. Személyi szám: ………………………. Munkahelye és címe:………………………………………………………………………………………………………….. MÁV munkaviszony kezdete: …………………………………… Foglalkozása: ……………………………………… Rokonsági fok a bérlővel: ……………………………………….. Tulajdoni hányad: ………………………………… Adóazonosító jele: ……………………………………. Személyi igazolvány száma …………………….. Lakcímkártya száma ………………………. Kérjük aláhúzni, hogy a bérlő/elismert lakáshasználó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. tv. 88. §. (1). bekezdés alapján az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választotta/nem választotta. 3.) Hátralék Mint bérlő/vevő tudomásul veszem, hogy az értékesítés tárgyát képező lakás/házingatlan bérlemény után lakbér- és közműhátralék nem állhat fenn, illetve legkésőbb az adásvétel napján valamennyi tartozást egy összegben rendezni kell. 4.) Vételár A vételár …………………. magába foglalja az ingatlanon az Ön által használt földterület, épületek, építmények árát, a bérlő részére kimutathatóan átadott eszközök értékét, és az értékesítés közvetlen költségeit, de nem tartalmazza az adásvétellel kapcsolatos jogi és hatósági díjakat (visszterhes vagyonátruházási illeték, ingatlan-nyilvántartás eljárási díj a tulajdonjog/haszonélvezeti jog), azok megfizetése a vételáron felül a vevő kötelezettsége. A vételár bruttó összege 20% nagyságú ÁFA-t tartalmaz, melynek megfizetésére az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. tv. rendelkezései alapján vevő/eladó kötelezett. A vételárat elfogadom és azt az alábbi szerint fizetem meg: a.) egy összegben, b.) …….. eFt vételárrész (nem lehet kevesebb a mellékelt utasításban előírt minimumnál! Az Ön esetében a vételár 20%-a) befizetéssel és …………. Ft/hó (minimum a lakbér!) részletfizetési kedvezmény igénybevételével (max.10 év), c.) Egyéb: ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………….. Részletfizetés esetén a fizetendő kamat mértéke a szerződéskötéskör érvényben lévő jegybanki alapkamat mértékével egyezik meg. Figyelem! A megfelelő részt jelölje, ill. a c.) pont választása esetén azt olvashatóan töltse ki.’ 5. Közművek: • Vízellátás: a MÁV Zrt. ………………….-ig biztosítja saját vízvezetékéről, azzal, hogy ez időpontig a vevő köteles közvetlenül a közüzemi hálózatra csatlakozni. Amennyiben a vevő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a MÁV Zrt. jogosult ………………-től a vízszolgáltatást megszüntetni. Mellékeljük a ……………………… Víz-Csatorna- és Hőszolgáltató Kft. ………………… sz. nyilatkozatát. • Szennyvízelvezetés: A MÁV Zrt. a ………………………-ig biztosítja az ingatlan tulajdonában álló vezeték használatát. A vevő köteles a közüzemi csatorna megépülésekor az ingatlant a közüzemi hálózatra csatlakoztatni. Amennyiben a vevő ezen kötelezettségének nem tesz eleget a MÁV Zrt. jogosult a közüzemi csatorna üzembe helyezését követően az ingatlannak a saját hálózatra csatlakozását megszüntetni • Elektromos ellátás: a MÁV Zrt. ……………………-ig biztosítja saját elektromos vezetékéről az ellátását, azzal, hogy ez időpontig a vevő köteles közvetlenül a ………………….. hálózatra csatlakozni. Amennyiben a vevő ezen kötelezettségének nem tesz eleget MÁV Zrt. jogosult ……………………-től az áramellátást megszüntetni.

4. szám


485

6. Szolgalmi jog, egyéb jog Tudomásul veszem, hogy a lakás/házingatlan megvásárlását követően, az ingatlan-nyilvántartásba a • vízszolgáltató vezetékre szolgalmi jog, • hátralékfedezeti okból (részletfizetés esetén), a hátralék erejéig jelzálogjog • elővételi jog kerüljön bejegyzésre a MÁV Zrt. javára. 7.) Beruházások a.) A bérleményben önerőből végzett – a MÁV Zrt. által engedélyezett, de nem térített – beruházások leírása és értéke (Ft): …………………………………………………………………………………………………………………………………… b.) A bérleményben végzett – MÁV Zrt. által ………… szám alatt lakbér beszámítással engedélyezett – beruházásokból fennmaradt nem térített összeg: …………………………………………………………………….. Ft 8.) Egyéb: • A szerződéskötéskor az épületek műszaki állapota dokumentálásra kerül, amit az eladó és a vevő egyaránt igazol. • A Vevő vállalja, hogy a vasút felé kijáratot nem nyit, vasút felé meglévő kijáratát – ha van ilyen – megszűnteti • A Vevő tudomásul veszi, hogy a MÁV Zrt.-vel közös határon álló telekhatároló kerítés karbantartása, felújítása teljes hosszában a mindenkori tulajdonost terheli. • A vevő vállalja, hogy a lakás továbbértékesítése esetén az új tulajdonossal ismerteti az előzőekben és a szerződésben rögzített feltételeket. 9.) Jogi képviselet Tudomásul veszem, hogy a jogügylet bonyolításával a MÁV Vagyonkezelő ZRt. (saját részéről) a ………… ……………………….. Ügyvédi Irodát bízta meg. Kelt.: …………………. 20……..hó…nap ……………………………………… Bérlő aláírása * Ha nem/nemcsak a bérlő a vevő!

………………………………… Vevő (I)aláírása*

……………………………………………. Vevő (II) aláírása*

486


4. szám

2. számú melléklet Ingatlan adásvételi szerződés tervezete Ingatlan adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75., cégjegyzéket vezető bíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszám: 01-10-042272, statisztikai számjele: 10856417-5221-114-01., adószám: 10856417-2-44, (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. tv. 88. §. (1). bekezdés alapján az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választotta) bankszámlaszám: K&H Bank Nyrt. 10200971-21508668-000000000 képviseli: Heinczinger István vezérigazgató képviseletében eljáró szervezet meghatalmazással: MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: 1136 Budapest, Pannónia u. 11. cégjegyzéket vezető bíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszám: 01-10-043537, KSH szám: 12287079-6831-114-01, adószám: 12287079-2-41, bankszámlaszám: K&H Bank Nyrt. 10200847-32415386-00000000 képviseli: Nagy István vezérigazgató mint eladó (a továbbiakban: Eladó) másrészről név: születési név: anyja neve: születési helye: születési ideje: lakóhelye: személyi azonosító jele: személyi igazolvány száma: adószáma: mint vevő (a továbbiakban: Vevő) együttesen felek (továbbiakban: Felek) között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: Felek megállapítják, hogy • Eladó cégneve az alábbiak szerint változott: – 2005. szeptember 1. napjáig hatályos cégnév: Magyar Államvasutak Részvénytársaság, rövidített név: MÁV Rt. – 2005. szeptember 1. napjától 2006. november 14. napjáig hatályos cégnév: Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidített név: MÁV Zrt. – 2006. november 14. napjától hatályos cégnév: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidített név: MÁV Zrt. (Változások bejegyzése Cg. 01-10-042272/414., valamint Cg. 01-10-042272/527. számú végzésekkel) Vevő kijelenti, hogy a jelen adásvételi szerződés megkötéséhez a vételi nyilatkozatukat tévedés, megtévesztés és minden jogellenes befolyástól mentesen alakították ki.

4. szám


487

1. Az adásvétel tárgya 1.1. Eladó eladja, Vevő pedig 1/1 arányban – a jelen szerződés 2. pontjában meghatározott vételárért – a megismert és megtekintett állapotban megvásárolja Eladó 1/1 arányú tulajdonában álló, (helységnév) …………… hrsz.-ú, (művelési ágú) ………. megnevezésű, természetben (cím) ……….. sz. alatt található ingatlant. 1.2. Az ingatlan adatai: Felek rögzítik, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint Eladó kizárólagos tulajdonában áll az alábbiakban megjelölt Ingatlan: Település neve

Hrsz.

Az ingatlan leltári száma

Megnevezés

Térmérték (m2)

Megnevezése

1.3. Felek rögzítik, hogy az adás-vétel tárgyát képező Ingatlan tulajdoni lapját megtekintették, azon elintézetlen kérelem/teher nem szerepel. (Felek megállapítják, hogy az Ingatlanon az alábbi terhek vannak: Tulajdoni lapra bejegyzett terhek: Egyéb terhek: 1.4. A Vevő a jelen szerződés tárgyát képező Ingatlanra vonatkozó minden, lényeges körülményt, adatot megismert, mely a szerződés megkötése szempontjából szükséges, és melyet Vevő jelen szerződés aláírásáig az általa szükségesnek ítélt mértékben áttanulmányozott, Eladótól további információkat, elképzelésivel kapcsolatosan az illetékes hatóságoktól felvilágosítást kérhetett. Vevő megismerte az Ingatlan ingatlan-nyilvántartási helyzetét, természetbeni állapotát. Eladó az Ingatlant a jelen pont szerinti rendezett jogviszonnyal értékesíti Vevő részére. 1.5. Felek rögzítik, hogy az adás-vétel tárgyát képező Ingatlanra vonatkozóan Eladó az alábbiakról tájékoztatta Vevőt 1.5.1. Az Ingatlan leírása: A telek alakja ….., kerítéssel körülkerített/vagy nem. Megközelíthetősége A lakás (komfortfokozata), (alapterülete) ….m2 ….. szoba, konyha, stb. helyiségekből áll. A lakáshoz tartozik egy …m2-es pince/garázs/melléképület stb.. 1.5.2. Az ingatlan az alábbi közművekkel rendelkezik: Az elektromos energiaellátás-, földgázcsatlakozás-, vízellátás-, szennyvízelvezetés Közműhálózatról/MÁV hálózatról biztosított. 1.5.3. Vevő tudomásul veszi, hogy az Ingatlan telekhatár pontjai nem kerültek kitűzésre, az Ingatlant megtekintett állapotában, lakottan, vásárolja meg, és kijelenti, hogy ebből fakadóan Eladóval szemben semmilyen követeléssel nem élhet. Vevő, ha szükségesnek látja, földmérő vállalkozásnál saját költségén megrendeli és kitűzetheti az ingatlan határpontjait. Az ingatlan jogi határait az ingatlan-nyilvántartási térkép szerint kell értelmezni. 1.5.4. Vevő tudomásul veszi, hogy a vasút veszélyes üzem, így az ingatlan kizárólag közterületről közelíthető meg, illetve hagyható el és erről az ingatlanra érkezőket minden lehetséges eszközzel tájékoztatja. Az ezen feltétel figyelmen kívül hagyásából származó balesetek és káresemények erkölcsileg és anyagilag is a vevőt terhelik.

488


4. szám

2. A vételár és megfizetése 2.1 A vételár meghatározása: A szerződés tárgyát képező ingatlan forgalmi értéke (szokásos piaci ár) üres beköltözhető állapotban ……………. Ft, azaz ……………. forint,+ÁFA. A szerződés tárgyát képező ingatlan vételára (részletfizetés esetén a lakott lakás forgalmi értéke) ……………….. Ft, ……………. azaz forint+ÁFA (nem független fél esetén az üres lakás forgalmi érékének ÁFA értéke/független fél esetén a vételár ÁFA értéke) (Egyösszegű fizetés esetén) 2.1.1. A Vevő a vételárat jelen szerződés aláírásától számított 8 (nyolc) naptári napon belül az Eladó ……….…………………. számú bankszámlájára fizeti meg. (Részletfizetés esetén) 2.1.1. Fenti vételárból Vevő jelen szerződés aláírásával egyidejűleg megfizetendő 10%-ot, azaz ……………………Ft, azaz ……………………….. forintot+ÁFA-t (nem független fél esetén a szokásos piaci ár után / független fél esetén a nettó vételár után) az Eladó …………………. számú bankszámlájára befizette és az errôl szóló fizetési bizonylatot bemutatta. Ezen összeget felek foglalónak tekintik és nyilatkoznak, hogy a foglaló jogi természetével tisztában vannak. 2.1.2. A vételár fennmaradó részét, Ft-ot és annak az alábbiakban meghatározott kamatait, összesen …………………………. -Ft-ot, azaz ……………. forintot Vevő havi egyenlő részletekben/az alábbiak szerint fizeti meg Eladó …. számú bankszámlájára történő átutalással: A vételár fennmaradó részlete havonta a tárgyhó 15 napjáig fizetendő, elsőként …………………….. 15. napjáig, összesen ….. hónap alatt. 1. törlesztőrészlet 2. törlesztőrészlet …. törlesztőrészlet utolsó törlesztőrészlet (A kötelezettség átutalási postautalványon / csekken / történő befizetés is elfogadható) 2.1.3. A kamat mértéke a vételár hátralék után …….%. Ennek megfelelően a törlesztőrészlet ………………..Ft, azaz …………… forint, ezen összegek magukban foglalják az esedékes vételárhátralékot és a ………% mértékű kamatot. Vevő hozzájárul ahhoz, hogy az Eladó szerződésmódosítás nélkül jogosult egyoldalúan megváltoztatni a havi törlesztőrészleteket abban az esetben, ha a Vevő a teljes vételárhátralékot el nem érő többletbefizetést teljesít az előírthoz képest. Amennyiben Vevő a havonkénti fizetési kötelezettségét nem átutalási postautalványon (csekken) teljesíti, úgy a számláját kezelő pénzintézet felé köteles haladéktalanul intézkedni a törlesztőrészletek módosítása iránt. 2.1.4. Felek megállapodnak, hogy a vételárhátralék és járulékai erejéig bejegyzett jelzálog / elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból történő törlésének költségeit Vevő köteles viselni, azt Vevő nem jogosult az Eladóra a későbbiekben sem áthárítani.. (Banki hitellel történő vásárlás esetén) Az egyösszegű fizetésre megállapított vételár után az alábbi pontok szerepeljenek) 2.1.1. Felek rögzítik, hogy Vevő- mivel tényleges MÁV dolgozó és saját részére vásárolja meg a lakást/vasutas nyugdíjas stb.- jelen szerződés aláírását megelőzően befizetette a vételár 10%-át ………..Ft, azaz ………………. forint összeget az Eladó számú bankszámlájára és az erről szóló fizetési bizonylatot bemutatta. Jelen pontban szereplő összeget Felek foglalónak tekintik. Kijelentik, hogy a foglaló jogi természetével tisztában vannak. 2.1.2. A vételár fennmaradó részét, ……………-Ft, azaz ………………. forint összeget jelen szerződés aláírásától számított 60 (hatvan) napon belül Vevő hitelből, közvetlen banki átutalással Eladó …………………………………. számú bankszámlájára egy összegben megfizet.

4. szám


489

2.2. Fizetés egyéb feltételei: 2.2.1. Felek megállapodnak abban, hogy a vételár akkor tekintendő teljesítettnek, amikor azt az Eladó bankszámláján számlavezető bankja jóváírta. 2.2.2. Késedelmes fizetés esetére Felek kikötik, hogy Vevő a polgári törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamatot fizet. Ha a Vevőnek késedelmes fizetés esetén tőke, kamat és járuléktartozása is fennáll, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, a beérkező összegeket elsődlegesen a költség-, majd a kamat és végül a tőketartozásra számolják el. 2.2.3. Felek megállapodnak abban, hogy Vevő bármely, a jelen szerződésben foglalt fizetési kötelezettségét érintő 30 napot meghaladó fizetési késedelem esetén Eladó jogosult Vevőhöz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával az adásvételi szerződéstől elállni. 2.2.4.. Eladó a 2.2.3. pont szerinti elállása estén a Vevő köteles az Eladónak a szerződéssel kapcsolatosan felmerült valamennyi igazolt kárát és költségét megtéríteni. 2.2.5. Felek megállapítják, hogy a jelen szerződésben rögzített vételár az Ingatlan, és eszközök reális forgalmi értéke és az a jelen szerződésben foglalt körülményekre és feltételekre tekintettel lett meghatározva. 2.2.6. A vételár ÁFA tartalmának megfizetésére az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. tv. rendelkezései alapján Vevő kötelezett. 2.2.7. Felek megállapodnak, hogy a vételárhátralék és járulékai erejéig bejegyzett jelzálog / elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból történő törlésének költségeit Vevő köteles viselni, azt Vevő nem jogosult az Eladóra a későbbiekben sem áthárítani.. 3. Tulajdonjog fenntartása 3.1. Eladó a jelen adásvételi szerződés tárgyát képező Ingatlanon tulajdonjogát a teljes vételár számlájára történő átutalásáig fenntartja. Eladó a teljes vételár számlájára történő átutalásával egyidejűleg bejegyzési engedélyt ad ki Vevőnek, hogy az Ingatlan tulajdonjoga Vevő javára, 1/1 tulajdoni arányban vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön (részletfizetés esetén: Felek rögzítik, hogy Eladó a jelen szerződés 2. pontjában megjelölt vételár biztosítására ………………….-Ft vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogost, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. Felek jelen szerződés aláírásával kifejezetten is hozzájárulnak ezen jogok bejegyzéséhez.). 3.2. Eladó ezennel hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonjogának fenntartásával történő eladás tényét Vevő a jelen szerződés hatályba lépését követően saját javára az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztesse. 3.3. A tulajdonjog változásának az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezettetése a Vevő kötelezettsége. 3.4. Jelen szerződés aláírásával Vevő visszavonhatatlanul hozzájárulását adja ahhoz, hogy amennyiben Eladó a jelen szerződéstől a 2.2.3. pontban szabályozott módon eláll, akkor Eladó egyoldalú nyilatkozatával jogosult kérni a Földhivatalától a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének törlését és az eljárás megszüntetését. 4. Szavatosság 4.1. Eladó szavatosságot vállal az 1.4. pontban leírt eladói tájékoztatáson túl, az átruházott Ingatlan per-, teher-, és igénymentességéért. Vevő ugyanakkor tudomásul veszi és elfogadja, hogy Eladó az átruházott Ingatlanért kellékszavatosságot nem vállal. A Felek kijelentik, hogy a vételár Eladónak a kellékszavatossági felelőssége kizárásának a figyelembe vételével került megállapításra. Eladó szavatol azért, hogy az ingatlan-nyilvántartáson illetve ezen szerződésben feltüntetetteken kívül sincs harmadik személynek olyan joga, amely neki felróhatóan a Vevő tulajdonszerzését, tulajdonjogából következő jogosultságainak gyakorlását akadályozná, vagy meghiúsítaná.

490


4. szám

4.2. Vevő kijelenti, hogy az adásvétel tárgyát képező Ingatlan közmű-, és környezeti állapotát, jogi helyzetét, telekhatárokat a jelen szerződés aláírása előtt kellő körültekintéssel megismerte, nem hagyatkozott kizárólag Eladó állításaira és ennek alapján kerül sor a jelen adásvételi ügylet megkötésére. Az Ingatlanon tervezett tevékenységét az illetékes hatóságokkal egyeztette. Mindezekkel kapcsolatban az Eladóval szemben a későbbiek során semminemű igényt nem támaszt. 4.3. Az Eladó a tőle elvárható módon eljár annak érdekében, hogy az 1.4. pontban foglalt teher az ingatlan-nyilvántartásból a vonatkozó jogszabályok alapján törlésre kerüljön. Amennyiben ennek ellenére az 1.4. pont szerinti teher törlése mégsem történik meg, Vevő ebből eredően Eladóval szemben semmilyen igényt nem érvényesít.* Eladó kijelenti, hogy az 1.4. pontban megjelölteken kívül környezetszennyezési esetről nincs tudomása, és a szemrevételezés vizsgálata alapján erre utaló jeleket sem tapasztalt. Eladó az ingatlan környezeti állapotáért, valamint a birtokbaadás napját megelőzően keletkezett környezeti károkért felelősséget nem vállal.* Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy abban az esetben, amennyiben környezeti kár merül fel, ezzel kapcsolatban Eladóval semmilyen igényt nem támaszt, arról kifejezetten lemond.* 4.4. Eladó nem vállal felelősséget az ingatlanon esetlegesen meglévő és az ingatlan nyilvántartásban ill. ingatlan-nyilvántartási térképeken fel nem tüntetett közművekért, kábelekért, egyéb csövekért és vezetékekért. Vevő vállalja, hogy az ebből felmerült, őt ért károkért Eladó felé nem lép fel, ezen igényeiről kifejezetten lemond. E miatt kifogással, panasszal, illetve kártérítési igénnyel Eladóval szemben nem léphetnek fel. Az ingatlan esetleges tovább értékesítése esetén Vevő ezt a tényt köteles a leendő tulajdonos tudomására hozni. Ezen kötelezettség elmulasztásából eredő mindennemű felelősség a Vevőt terheli. 4.5. A Vevő és mindenkori tulajdonos tudomásul veszi a vasútvonal közelségét, környezeti hatásait, a terület közlekedési besorolását, valamint azt, hogy az ingatlant a vasúti pálya közelségéből eredően határértéket is meghaladó zajrezgés, stb. hatások érhetik. Vevő tudomásul veszi továbbá, hogy Eladónak nincs módjában a vasút tevékenységével járó hatásokat (zaj, rezgés, rázkódásból eredő épület kár, tűzkár, stb.) időben korlátozni, pótlólagos létesítményekkel kivédeni vagy ezzel kapcsolatos kártérítési igénynek helyt adni. A Vevő a vasút közelségéből eredő zaj- és rezgésterhelést – ha ez megengedett határértéket meg is haladja – tudomásul veszi és kötelezi magát arra, hogy ezzel kapcsolatosan panaszt, kártérítési igényt nem terjeszt elő. A Vevő – esetleges jogutódjaira is kiterjedő hatállyal – a jelen szerződés aláírásával visszavonhatatlanul lemond a tulajdonába kerülő ingatlanban a vasút rendeltetésszerű üzemeltetésével együtt járó tevékenységéből adódó, esetleges jövőbeni károknak (különösen, tűzkár, rázkódásból eredő épületrongálás, zaj, stb.) az Eladó (illetve esetleges jogutódja) részéről történő megtérítéséről. A Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti kikötéseket a tulajdonába kerülő ingatlan esetleges további (későbbi) tulajdonosainak tudomására hozza, a megkötésre kerülő adásvételi szerződésben szerepelteti.* 4.6. Vevő tudomásul veszi, hogy a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 36.§.(6) bekezdése szerint az Ingatlanon építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el. Eladó felhívja Vevő figyelmét, hogy az OTÉK 36.§ (7) bekezdésben meghatározott távolságon belül épületet, építményt elhelyezni csak Nemzeti Közlekedési Hatóság hozzájárulása mellett lehet, melyhez a szükséges előzetes vasúti üzemeltetői véleményt Eladó ad ki A terület az OTÉK 36. § és 38. § illetve az OKV Pályatervezési Szabályzat 3.5. pontja által előirt védőtávolságon belül helyezkedik el. Az OTÉK 36.§. (7) bek. meghatározott távolságon belüli ingatlanok mindenkori tulajdonosai, hasznosítói tudomásul veszik a vasútvonalak közelségét, környezeti hatásaikat, valamint a jelenlegi fejlesztési terveket, ebből eredően semmilyen panasszal az Eladóval vagy a MÁV Zrt.-vel szemben nem lépnek fel. Új építmény építtetője köteles gondoskodni a mindenkori környezetvédelmi előírások betartásáról. Ezeken a területeken építményt elhelyezni csupán a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulása mellett lehet, amelyhez a szükséges előzetes vasúti üzemeltetői véleményt – a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Területi Központja adja ki. *

4. szám


491

Vevő tudomásul veszi, hogy a meglévő vasútvonal mellett, a saját tulajdonába kerülő ingatlanon az ő feladata a környezetvédelmi előírások betartása, ezen belül a zaj- és rezgésvédelem megoldása, épület ingatlanon való megfelelő elhelyezésével, tájolásával, szükség esetén zajvédő szerkezetek telepítésével vagy beépítésével. Az esetlegesen létesítendő objektum helyén a vasút zaj- és rezgéskibocsátás értéke méréssel és számítással egyaránt meghatározható, amenynyiben ezt a létesítmény beruházója az építmény tervezéséhez igényli és megrendeli. A Vevő tudomásul veszi az 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendelet 32. §-ában foglaltakat. A közút-vasút szintbeni keresztezés rálátási háromszögébe a későbbiekben építmény, illetve az úttest szintjétől számított ötven centiméternél magasabb kerítés vagy termesztett növény nem eshet. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti törvény, illetve rendelet betartása érdekében együttműködik a közút és a vasút kezelőjével, illetve a közlekedési hatóság határozatában foglaltakat önmagára nézve kötelezőnek tekinti. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti kikötéseket a tulajdonba kerülő ingatlan esetleges további (későbbi) tulajdonosainak tudomására hozza. (Ezen pont alkalmazandó, ha az ingatlan részben vagy teljes egészében a közút-vasút szintbeni keresztezési rálátási háromszögébe esik). 4.7. A mindenkori tulajdonos, használó köteles tevékenységét a hatályos környezetvédelmi jogszabályok betartásával végezni, környezetét rendben tartani. Eladó kárára tevékenységével környezetszennyezést nem okozhat. 4.8. Vevő ezúton hozzájárul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. javára az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan terhére térítésmentesen a vasút működéséből eredő hatások tűrésére, és az ebből eredő kártérítési, illetve kártalanítási igény kizárása szolgalmi jog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Amennyiben ezen szolgalmi jog bejegyzése bármely oknál fogva meghiúsul, vevő kötelezettsége az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elmaradása esetén is fennáll. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti kikötéseket a tulajdonba kerülő ingatlan esetleges további (későbbi) tulajdonosainak tudomására hozza 4.9. A vevő tulajdonos tudomásul veszi, hogy a megszerzett ingatlanon lévő és a településen is nyilvántartott életvédelmi létesítmények esetében a 22/1992 (XII. 29.) KTM rendelet 9. §. (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti kikötéseket a tulajdonba kerülő ingatlan esetleges további (későbbi) tulajdonosainak tudomására hozza. 4.10. Az ingatlanon lévő rakodót (homlok oldal, kombinált) elbontani csak a Honvédelmi Miniszter 62/2006. (HK 13.) HM Utasítása szerint a HM Honvéd vezérkar Katonai Tervező Főcsoportfőnökségének – mint első fokon eljáró szakhatóságnak – az engedélyével lehet. 5. Birtokbaadás 5.1. Vevő az ingatlant jelenleg is használja, így külön birtokbaadásra nincs szükség. Felek megállapodnak abban, hogy Vevő, a szerződés aláírásától kezdve szedi az Ingatlan hasznait, viseli terheit, a kárveszélyt, és élvezi az Ingatlan hasznait. 5.2. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlanra vonatkozó közműszerződéseket a szerződéskötéstől számított 15 napon belül saját nevére átíratja. 6. Vegyes és záró rendelkezések 6.1. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés elkészítésével kapcsolatos költségeket Vevő viseli, Vevő köteles továbbá megfizetni a tulajdonjog-átruházás folytán felmerülő illetéket és a költségeket. 6.2. Eladó Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amelyek nem áll csőd-, vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, így ingatlan-elidegenítési képessége korlátozás alá nem esik, Vevő magyar állampolgár, devizabelföldi magánszemély, aki nem áll cselekvőképességét érintő gondnokság hatálya alatt, így ingatlan-szerzési képessége korlátozás alá nem esik. 6.3. Eladóval szembeni bármilyen követelés engedményezése (ideértve annak faktorálását is) illetve bármilyen eladóval szembeni követelésen zálogjog alapítása csak az eladó előzetes jóváhagyásával lehetséges.

492


4. szám

6.4. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. 6.5. A szerződő Felek kölcsönös kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen szerződés teljesítése és az ingatlanok átadás-átvétele során esetleg felmerülő vitás kérdéseket kölcsönös engedmények útján megegyezéssel, szükség esetén szerződésmódosítással rendezik, amelynek sikertelensége esetén alávetik magukat az Eladó székhelye szerint hatáskörrel rendelkező Bíróság kizárólagos illetékességének. 6.6. Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződés magyar nyelven készült, annak értelmezésére a magyar nyelv szabályait kell alkalmazni. 6.7. Felek jelen szerződés ellenjegyzésére, valamint a szerződéssel kapcsolatos földhivatali eljárásban való képviseletre meghatalmazzák ………… jogtanácsost/ügyvédet. Meghatalmazott jogtanácsos/ügyvéd a jelen meghatalmazást az eljáró jogtanácsos/ügyvéd ellenjegyzésnél tett sajátkezű aláírásával elfogadja. Jelen szerződés tartalmában egyben ügyvédi tényvázlatnak is minősül. 6.8. Jelen szerződés nyolc (8) egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült. 7. Hatályba lépés Jelen szerződés annak mindkét fél általi aláírásával lép hatályba. Amennyiben az aláírásra nem egyidejűleg kerül sor, a szerződés a később aláíró fél általi aláírás napján lép hatályba. A szerződést a Felek képviseletre és döntéshozatalra feljogosított képviselői ismételt átolvasás és egyező értelmezés után – mint akaratukkal mindenben megegyezőt – cégszerűen, jóváhagyólag aláírták. Dátum……….. ………………..………………………… Eladó képviseletében Ellenjegyzem:

…………………………………………… Vevő

4. szám


7/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy a szakági állásfoglalások kiadásának szabályozásával, a MÁV Zrt. ingatlanhasznosítási tevékenységének bonyolítása a stratégiai célok elérése érdekében eredményes, szakszerű, gyors legyen és ezáltal a vasútüzemi tevékenységhez nem szükséges ingatlanok hasznosításából nagyobb árbevétel realizálódjon.

493

számított – mindkét irányban – a 103/2003. (XII. 21) GKM. rendeletben 4. számú melléklet 1.1.13. pontjában meghatározott távolságon belül található. A 9 m-es küszöbérték az OVSZ előírásban rögzített módon töltés és bevágás esetén módosul, és így a megállapított alsó határon belüli ingatlanhasznosítás már közvetlen vasútüzemi területnek számít. 2.1.1. ha a bérbeadással érintett ingatlan olyan helyiség, amely a 2.1. pontban meghatározott távolságon kívül esik, de az épületnek, amelyen belül található a bérlemény, bármely része a 2.1. pontban meghatározott távolságon belül található,

2.0 AZ UTASÍTÁS HATÁLYA Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. (továbbiakban: MÁV), illetve a MÁV Vagyonkezelő ZRt. (továbbiakban: Vagyonkezelő) valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV tulajdonában és vagyonkezelésében lévő valamennyi ingatlan hasznosítására a jelen pontban foglalt kivételekkel. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése esetén minden esetben kötelező a jelen utasításban megjelölt szakágak állásfoglalásának a jelen utasításban megjelölt módon történő beszerzése. Az utasításban szereplő rövidítések az alábbi jelentéssel bírnak: – MÁV Zrt. – MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság – MÁV Vagyonkezelő ZRt., vagy MÁV VK, vagy VK – MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság – MTR-IGM – MÁV Térinformatikai Rendszer Ingatlangazdálkodási Modul – Hrsz – Helyrajzi szám – IGI ISZE/ISZE – MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység – MNV Zrt. – Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság – EBK – MÁV Zrt. Egészség-, Biztonság és Környezetvédelmi Osztály – KÜT – Központi Üzemi Tanács A MÁV Zrt. tulajdonában és vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítása során az alábbiak szerint alkalmazandó a jelen utasítás: 2.1. Kötelező a javaslattételi joggal rendelkező szakágak állásfoglalásának beszerzése (a 2.2. pontban foglaltak kivételével) abban az esetben: ha az érintett ingatlan a vágány tengelytől, illetve többvágányú pályarészeken, és az állomási területeken a szélső vágányok tengelyétől

2.1.2. ha az érintett ingatlan hasznosítása építési engedélyhez kötött felépítmény létrehozását is magában foglalja, abban az esetben a szélső vasúti pályák tengelyétől számított – mindkét irányban – 50 méteres távolságon belül (környezeti hatástanulmányt igénylő esetekben 100 méteres távolságon belül). 2.2. Nem kötelező az illetékes szakágak állásfoglalásának beszerzése: – határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződés megszűnését követő két éven belüli újrahasznosítás (bérleti szerződés keretében) esetén, – az utasforgalmi területet érintő, a peronokon asztalról ill. kocsiról történő könyv, – újságértékesítési tevékenységre vonatkozó szerződések esetén. Ingatlan-bérbeadás esetén egyebekben a szakágak állásfoglalásának beszerzése kötelező. 2.3. Nem kötelező a szakági állásfoglalások beszerzése, de kötelező egyeztetés lefolytatása a jelen utasításban megjelölt határidőben és módon: − a főtevékenységként egészségügyi szolgáltatás nyújtására, illetve orvosi rendelés kialakítása céljából megkötendő ingatlanbérleti szerződések esetén a MÁV Zrt. Egészség- Biztonság és Környezetvédelmi Osztályával, − a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok esetében a tíz évnél hosszabb időre szóló szerződés megkötése előtt az MNV Zrt-vel, − a 32/2007 (XI. 09.) számú, az „ingatlanok bérbeadásának rendje” megnevezésű MÁV Zrt. vezérigazgatói utasítás mellékletében felsorolt TEÁOR jegyzék szerinti munkavégzés céljára tervezett bérbeadás esetében az EBK szervezettel. − A MÁV Zrt. tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő épületek, helyiségek funkciójának megváltoztatását eredményező hasznosítás, illetve az épület, helyiség átalakítását szükségessé tevő hasznosítások esetén a MÁV Zrt. főépítészeti tevékenységét végző IGI ISZEvel.

494


A 2.1. – 2.3. pontban megjelölt esetekben (az MNV Zrt-vel folytatandó egyeztetés kivételével) a Vagyonkezelő írásos megkereséssel fordul az illetékes szervezeti egységhez. Amennyiben az illetékes szerv a megkeresés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem ad írásos formában, illetve az MTR-IGM rendszer működtetésétől kezdődően bérbeadás esetén elektronikus formában választ, abban az esetben az ingatlan hasznosítására vonatkozó engedélyt megadottnak kell tekinteni. Az ingatlan értékesítés céljából megadott szakági vélemények érvényességi idejükön belül az ingatlan bérbeadással történő hasznosítása esetén is felhasználhatóak. A szerződéskötést megelőző egyeztetések eredményét írásban (jegyzőkönyv, emlékeztető) kell rögzíteni és a szerződés iratanyagaihoz csatolva meg kell őrizni. 3.0 AZ UTASÍTÁS KIDOLGOZÁSÁÉRT ÉS VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS SZEMÉLY Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személy a MÁV Ingatlangazdálkodási Igazgatóság. Az utasítás kidolgozásakor és módosításakor a MÁV köteles figyelembe venni a Vagyonkezelő javaslatát. A Vagyonkezelő az utasítás végrehajtásáért az őt érintő részeiben felelősséget vállal. Az utasítás két évenként kötelező felülvizsgálni. Amennyiben az utasítás módosítását a Vagyonkezelő kezdeményezi, úgy azt, mint soron kívüli módosítási javaslatot a MÁV köteles a kezdeményezést követő 90 napon belül felülvizsgálni, és azt az utasításba beépíteni vagy részletes indokolással elutasítani. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az ingatlanok hasznosítására irányuló döntésekhez szükséges szakági nyilatkozatok beszerzésére irányuló – a jelen utasításban részletesen meghatározott – eljárást a Vagyonkezelő koordinálja. A feladatok elvégzése érdekében a 4.2. pontban megjelölt szakágak kötelesek a Vagyonkezelő részére a jelen utasításban megjelölt kötelezettségeiknek eleget tenni. 4.1 A Vagyonkezelő feladatai: 4.1.1. Adatlapok szakágak részére történő megküldése A Vagyonkezelő ingatlan értékesítése esetében minden esetben köteles ingatlanhasznosításra vonatkozó javaslatát megelőzően a 4.2.1. pontban megjelölt szakágak részére a jelen utasítás 1/a. számú mellékletében megjelölt adatlapot megküldeni. A Vagyonkezelő az adatlaphoz mellékeli az ingatlan tulajdoni lapját, a helyszínrajzot, és amennyiben arról tudomással bír, a vágánytengelytől mért távolságot, bérbeadás esetén a bérelni kívánt terület nagyságát és elhelyezkedését, a végzendő tevékenységet.

4. szám

A szakági állásfoglalással érintett ingatlan adatai az MTR-IGM rendszeren keresztül érhetőek el. A Vagyonkezelő ingatlan bérbeadása esetén a jelen utasítás 2.1. pontjában és alpontjaiban meghatározott esetekben az ingatlanhasznosításra vonatkozó javaslatát megelőzően köteles a 4.2.1. pontban megjelölt szakágak részére a jelen utasítás 1/b. számú mellékletében megjelölt adatlapot megküldeni. A Vagyonkezelő ingatlan értékesítése esetén az adatlapot a megalapozott szakági vélemény kialakításához szükséges mellékleteket – amennyiben a Vagyonkezelő ilyen dokumentumokkal rendelkezik – írásban és/vagy elektronikus formában is megküldi a szakágak részére.. A Vagyonkezelő ingatlan bérbeadása esetén az ingatlanhasznosításra vonatkozó javaslatát megelőzően köteles a jelen utasítás 2.1. pontjában és alpontjaiban meghatározott esetekben a 4.2.2. pontban megjelölt szakágak részére a jelen utasítás 2/b. számú mellékletében megjelölt adatlapot megküldeni. A Vagyonkezelő kezdeményezi, hogy a Központi Üzemi Tanács (KÜT) a MÁV Ingatlangazdálkodási Igazgatóságán keresztül a jóléti ingatlanok tekintetében az adott ingatlan hasznosításával kapcsolatban előzetes állásfoglalást adjon. A Vagyonkezelő egy adatlapon csak egy ingatlant jogosult megjelölni, és a hozzájuk tartózó adatokat bekérni. Egy adatlapon több ingatlan is feltüntethető, amennyiben a fizikailag összefüggő több ingatlan együttes (egy eljárásban történő) értékesítésére, vagy bérbeadására kerül sor. Ez az adatszolgáltatás a 4.3. pontban megjelölt határidőt nem módosítja. A Vagyonkezelő ingatlan bérbeadása esetén az adatlapot és az általa csatolt mellékleteket elektronikusan az MTR – IGM rendszeren belül és elektronikus levelezésen keresztül megküldi a szakágak részére. A Vagyonkezelő ingatlan értékesítése esetén az adatlapot elektronikus formában, a megalapozott szakági vélemény kialakításához szükséges mellékleteket – amennyiben a Vagyonkezelő ilyen dokumentumokkal rendelkezik – írásban és/vagy elektronikus formában is megküldi a szakágak részére. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az elektronikus dokumentumok (adatlapok stb.) eredeti formában történő archiválását és megőrzését köteles biztosítani. 4.1.2. Adatlapok összegyűjtése A Vagyonkezelő a 4.1.1. pontban megjelölt adatlapokat a beérkezést követően értékeli, elemzi, szükség esetén (ellentmondás, hiányos információadás, nem egyértelmű tájékoztatás) a szakágaktól kiegészítő információt kér.

4. szám


4.1.3. Munkaértekezlet összehívása A Vagyonkezelő az adatlapok beérkezését követően jogosult napirend megjelölésével munkaértekezletet összehívni az érintett szakágak mindegyikének vagy egyes szakágak részvételével. A meghívóhoz írásban csatolni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó valamennyi releváns adatot, dokumentumot. A meghívó kiküldése és az értekezlet időpontja között legalább 3 munkanapnak el kell telnie. A meghívó és mellékleteinek küldése az MTR–IGM rendszeren belül elektronikus formában történik. A munkaértekezletet a Vagyonkezelő erre kijelölt képviselője vezeti le, és azon a meghívott szakágak kötelesek részt venni. A szakágak képviselőjeként olyan személy delegálható, aki a munkaértekezlet napirendjén szereplő ügyekben megfelelő információkkal, illetve javaslattételi és/vagy kötelezettség vállalási jogosultsággal rendelkezik. Amennyiben az adott szakág a munkaértekezleten nem vesz részt, a hiányzást akként kell tekinteni, hogy a meghívóban szereplő napirendek tekintetében információja nincs, és javaslatot nem tesz, így az általa megküldött adatlapban szereplő adatok, információk, illetve javaslatok irányadóak. A munkaértekezlet a döntés előkészítéshez szükséges tényeket, információkat, adatokat összefoglaló, koordináló, vélemény eltéréseket feltáró és egyeztető tevékenységet végez. A munkaértekezlet az előzetesen kiküldött napirend szerint ülésezik.

495

• Infokommunikációs Igazgatóság • EBK Osztály • az IGI ISZE Ingatlankezelési területi Központja (kizárólag ingatlanértékesítés esetén) 4.2.2. Adatszolgáltatási kötelezettséggel és javaslattételi joggal rendelkező szakágak: • Pályavasúti Üzletág • lakásvásárlás esetén a Humán Szolgáltató Szervezet Azoknál a társasházi lakóingatlanok értékesítése esetén, ahol a MÁV tulajdonában „szórványlakás” társasházi albetét maradt, a szakági egyeztetést nem kell teljes körűen lefolytatni. Az elidegenítéshez véleményt csak a humán szakágtól (területi és központi) és a Jogi Igazgatóságtól kell kérni. Szórványlakáson kell érteni, azt az egy–egy társasház alapítását követően a MÁV tulajdonában megmaradt vasúti bérlakást, amely korábban valamilyen oknál fogva nem került értékesítésre (pl. peres eljárás volt folyamatban a lakás felszabadítása céljából, a rendezett jogviszonyú bentlakó korábban nem élt vételi lehetőségével, stb.). Ingatlanértékesítés esetén a Pályavasúti Üzletágnak megküldendő adatlapot a Vagyonkezelő, a Pályavasúti Üzletág illetékes területi központja, valamint a Pályavasúti Fejlesztési Főosztály részére küldi meg, egyidejűleg. A szakági állásfoglalás kérésének megindulásáról a Vagyonkezelő értesíti a Pályavasúti Üzletág központi szervezeti egységét is. 4.3. Adatlapok kitöltése, visszaküldése:

A munkaértekezleten résztvevő szakágak ismertethetik az adott napirendi ponthoz kapcsolódó információikat, illetve javaslataikat, melyeket részletesen – megfelelő adatokkal alátámasztva – indokolni kötelesek. A munkaértekezletről hangfelvétel készül, illetve az ott meghozott döntéseket a Vagyonkezelő jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvet a munkaértekezleten a Vagyonkezelő által felkért valamely szakág képviselője hitelesíti. 4.2 Az ingatlanhasznosítási (értékesítési és bérbeadási) döntéseket megalapozó, szakági véleményeket kiadó szervezeti egységek: 4.2.1. Adatszolgáltatásra kötelezett szakágak: • Társasági Szolgáltatások Igazgatóság, közmű szerződésekkel kapcsolatban TÁSZ KEO, ingatlanértékesítés esetén a befejezetlen beruházások tekintetében a Beruházási Szolgáltatási Egység (BSZE) • Jogi Igazgatóság • Biztonsági Igazgatóság • Kommunikációs Igazgatóság

A 4.2.1. pontban megjelölt szakágak a jelen utasítás 1/a., 1/b. számú mellékletét képező, a 4.2.2. pontban megjelölt szakágak a jelen utasítás 2/a., 2/b. számú mellékletét képező adatlapot kötelesek kitölteni. A szakágak kötelesek a melléklet szerinti adatlapokban szereplő, általuk megjelölt információ alátámasztására vonatkozó, a szakágaknál rendelkezésre álló valamennyi dokumentumot az adatlaphoz másolati példányban mellékelni. A 4.2.2. pontban megjelölt szakágak kötelesek javaslataikat részletesen indokolni. Az indokolásnak ki kell térnie a javaslat elfogadásához, vagy elutasításához fűződő következményekre. A szakágak a következmények elemzésénél a számszerűsíthető adatokat is kötelesek megadni. Szakágak, az adatlapokat és azok mellékleteit legkésőbb a kézhezvételétől számított 45 naptári napon belül kötelesek kitöltve visszaküldeni. Ha a 45. naptári nap lejártát követően a 60. napig a szakág a Vagyonkezelő részére nem küldi vissza az adatlapot, ezt akként kell tekinteni, hogy:

496


– a 4.2.1. és 4.2.2. pont szerinti szakágaknak nincsen olyan adat a birtokában, mely az adott ingatlan hasznosításáról szóló döntést befolyásolja, illetve – a 4.2.2. pont szerinti szakág az adott ingatlan hasznosítását nem kifogásolja.

4. szám

nélkül megerősíteni, módosítani vagy kiegészíteni kötelesek ezen vélemények kézhezvételétől számított 30 napon belül. Egyebekben a véleményadásra a 4.3. pontban foglaltak irányadók. 4.5. Kincstári eszközök

A szakágak ingatlan bérbeadása esetén kötelesek az adatlapot és annak mellékleteit az MTR–IGM rendszeren belül, illetve elektronikus levelező rendszeren keresztül elektronikus formában, a Vagyonkezelő részére megküldeni. A szakágak ingatlan értékesítése esetén kötelesek az adatlapot és annak mellékleteit írásban, valamint elektronikus formában, a Vagyonkezelő részére megküldeni. 4.4. A szakági vélemények érvényességi ideje A jelen utasítás szerint kiadott szakági vélemények felhasználhatóságának időtartama 2 (kettő) év. Ezen időtartam leteltét követően abban az esetben, ha az ingatlan nincs bérbeadva a szakági véleményeket újból be kell szerezni, kivéve a jelen utasítás 2.2. pontjában foglalt esetekben. Lejárt szakági vélemények esetén az újbóli vélemény beszerzése rövidített eljárás keretében történik. A Vagyonkezelő ebben az esetben megküldi a korábbi véleményeket a 4.2. pontban megjelölt szakágak részére, s a szakágak a korábbi véleményüket újabb adatlap kitöltése

Amennyiben az értékesítendő ingatlanon kincstári eszközök találhatók, és a Pályavasút Üzletág támogatja az értékesítést, a Pályavasút Üzletág köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt-nél írásban kezdeményezni az ilyen kincstári eszközök selejtezését, MÁV Zrt. eszközeibe történő átsorolását, vagy a közös értékesítést. Ezt a kezdeményezést a szakági véleménnyel egyidejűleg másolati példányban a Pályavasút Üzletág megküldi a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére. Ezen kezdeményezés a hasznosítás folyamát nem hosszabbíthatja 5.0 EGYÉB RENDELKEZÉSEK Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 30/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás, illetve az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódóan a szakági vélemények, javaslatok (fejlesztési javaslat) bekérése tárgyában hozott valamennyi vezérigazgatói és más utasítás, illetve rendelkezés. Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

4. szám


497

1/a. számú melléklet Ingatlan értékesítése esetén

Ikt. szám: Tárgy: ElĘadó: Telefon, email: Mellékletek:

Adatlap (kitöltendĘ) Ingatlan bemutató Tulajdoni lap másolat Térkép másolatok

Szakágak megjelölése

Tisztelt Címzett! A MÁV VagyonkezelĘ Zrt. az alábbi ingatlan értékesítésének elĘkészítését végzi: Település

Hrsz.

Térmérték (m2)

Megnevezés

A levélhez mellékelt dokumentumok között, a szakterületek állásfoglalásainak teljes körĦségét célozva csatolásra került egy adatlap, amelyben rögzítve lett a kért adatok, információk köre. Az illetékességi körükbe tartozó adatokat a mellékelt adatlap kitöltésével adják meg! A kitöltött adatlapot legkésĘbb a kézhezvételtĘl számított 60 naptári napon belül az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjérĘl szóló utasításban megjelölt módon küldjék meg. Amennyiben a hivatkozott vezérigazgatói utasítás értelmében a fenti határidĘ leteltéig a MÁV VagyonkezelĘ Zrt. részére nem küldik vissza az adatlapot és annak mellékleteit, akkor a MÁV VagyonkezelĘ Zrt úgy tekinti, hogy a szakágaknak nincsen olyan adat a birtokában, mely az adott ingatlan értékesítésérĘl szóló döntést befolyásolja! A munka gyorsítása érdekében adják meg ügyintézĘjük e-mail címét, hogy az adatlapot emailen is továbbítani lehessen, és a nyomtatott példánnyal egy idĘben az adatlapot e-mailben is küldjék vissza, a ………………e-mail címre.

498


4. szám

Az adatlapba beírt adatokat alátámasztó, bizonyító okiratok (határozatok, szerzĘdések, stb.) másolatát is tételes iratjegyzékkel küldjék meg az aláírt adatlaphoz mellékelve, azzal egyidejĦleg. Budapest,

Üdvözlettel:

4. szám


499

Címzett: szakszolgálat Adatszolgáltatás ingatlan értékesítéséhez Azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató szakterület nem illetékes, és ezért adatot megadni nem tud, ki kell húzni! Az értékesítésre tervezett ingatlan adatai: Település

Cím

Megnevezés

Hrsz

Terület

Az ingatlan leírása: (a terület elhelyezkedése, szélsĘ vágánytól való távolság, szelvénytĘlszelvényig való elhelyezkedés, a tényleges helyzetnek a valós mĦvelési ágtól való eltérés, megközelíthetĘség, útátjáró közelsége, valamint minden ismert és fontosnak tartott egyéb információ.) szükség esetén helyszínrajz. 1. Az ingatlanon található valamennyi olyan vagyontárgyra (magas-építmények, felépítmények, kábelek, tartozékok stb.) vonatkozó alábbi adatok megadása, amelyek az ingatlan elidegenítésével értékesítésre kerülnek: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám

Nyilv. érték Bruttó

Nettó

Tulajdonos Magy. MÁV Állam

Alapterület (m2)

Térfogat (lm3)

2. Az ingatlanon található valamennyi el nem adható vagyontárgy adatai, amelyek a.) leszerelésre kerülnek/áthelyezendĘk Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám

Nyilv. érték Bruttó Nettó

Tulajdonos Áth./ kiv. Áthelyezés/kiváltás Becsült Magyar becsült költsége MÁV idĘigénye Állam

b) az ingatlanon maradó és el nem adható valamennyi vagyonelem: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám

Nyilv. érték

Tulajdonos

Bruttó Nettó MÁV

A részletes javaslatot mellékelten kérjük megküldeni.

Magyar Állam

Szükséges szolgalmi vagy egyéb jog alapítása*

Becsült idĘigénye

500


4. szám

3. Az ingatlant érintĘ hatályos szerzĘdések felsorolása (pl.: közmĦszerzĘdések, kapacitás-lekötési szerzĘdések, bérleti, használati egyéb megállapodások) SzerzĘdés száma

Típusa

Kelte

Lejárata

Különleges rendelkezést tartalmazó pont

4. Az ingatlant használók (MÁV Zrt. és külsĘ szervezetek) ismert adatai:

Használó Neve

Használó címe

Használt terület nagysága

Használt terület azonosító adata (pl.: szobaszám stb.)

Egyéb fontos információ

5. Az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, és be nem jegyzett terheire vonatkozó határozatok (környezeti károk, szolgalmak stb.) egyéb adatok (pl.: biztonságtechnikával, tĦz-, villám-, vagyon-, környezetvédelemmel, stb. kapcsolatos jegyzĘkönyvek Jog/teher megnevezése

Határozat szám

Érintett terület nagysága

Jogosult

IdĘtartama

6. Az ingatlanon található építmények mĦszaki állapotfelmérésének adatai (mellékletként kérjük csatolni) valamint a közmĦvekre vonatkozó adatok: Víz/ Csatorna

Gáz

FĦtés

Elektromos ell.

Telefon/Tv

Víz (hideg és meleg)-, gáz-, hĘ-, csatorna kontingens átadás szükségessége, és lehetĘsége.

7. Bármely olyan adat, információ, amelyet az ingatlan használatával, hasznosíthatóságával kapcsolatban ismernek, és a vevĘ tájékoztatását szolgálják:

8. A MÁV Zrt. számára biztosítani szükséges bármely jogosítvány elĘírása, amely az ingatlan jelenlegi és jövĘbeni használatával kapcsolatos:

9. Megjegyzés: egyéb tájékoztatás Dátum aláírás

4. szám


501

1/b. számú melléklet Ingatlan bérbeadása esetén




Tisztelt Címzett! A MÁV VagyonkezelĘ Zrt. az alábbi ingatlan bérbeadásának elĘkészítését végzi: Település

Hrsz.

Térmérték (m2)

Megnevezés

A levélhez mellékelt dokumentumok között, a szakterületek állásfoglalásainak teljes körĦségét célozva csatolásra került egy adatlap, amelyben rögzítve lett a kért adatok, információk köre. Az illetékességi körükbe tartozó adatokat a mellékelt adatlap kitöltésével adják meg! A kitöltött adatlapot legkésĘbb a kézhezvételtĘl számított 60 naptári napon belül az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjérĘl szóló utasításban megjelölt módon küldjék meg. Amennyiben a hivatkozott vezérigazgatói utasítás értelmében a fenti határidĘ leteltéig a MÁV VagyonkezelĘ Zrt. részére nem küldik vissza az adatlapot és annak mellékleteit, akkor a MÁV VagyonkezelĘ Zrt úgy tekinti, hogy a szakágaknak nincsen olyan adat a birtokában, mely az adott ingatlan bérbeadásáról szóló döntést befolyásolja! A munka gyorsítása érdekében adják meg ügyintézĘjük e-mail címét, hogy az adatlapot emailen is továbbítani lehessen, és a nyomtatott példánnyal egy idĘben az adatlapot e-mailben is küldjék vissza, a ………………e-mail címre.

502


4. szám

Az adatlapba beírt adatokat alátámasztó, bizonyító okiratok (határozatok, szerzĘdések, stb.) másolatát is tételes iratjegyzékkel küldjék meg az aláírt adatlaphoz mellékelve, azzal egyidejĦleg. Budapest,

Üdvözlettel:

4. szám


503

Címzett: szakszolgálat Adatszolgáltatás ingatlan bérbeadásához Azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató szakterület nem illetékes, és ezért adatot megadni nem tud, ki kell húzni! A bérbeadásra tervezett ingatlan adatai: Település

Cím

Megnevezés

Hrsz

Terület

Az ingatlan leírása: (a terület elhelyezkedése, szélsĘ vágánytól való távolság, szelvénytĘlszelvényig való elhelyezkedés, a tényleges helyzetnek a valós mĦvelési ágtól való eltérés, megközelíthetĘség, útátjáró közelsége, valamint minden ismert és fontosnak tartott egyéb információ.) szükség esetén helyszínrajz. 1. Az ingatlanon található valamennyi olyan vagyontárgyra (magas-építmények, felépítmények, kábelek, tartozékok stb.) vonatkozó alábbi adatok megadása, amelyek az ingatlan bérbeadásával bérbeadásra kerülnek: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám


Nettó


Alapterület (m2)

Térfogat (lm3)

2. Az ingatlanon található valamennyi bérbe nem adható vagyontárgy adatai, amelyek a.) leszerelésre kerülnek/áthelyezendĘk Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám


Tulajdonos Áth./ kiv. Áthelyezés/kiváltás Becsült Magyar becsült költsége MÁV idĘigénye Állam

b) az ingatlanon maradó és bérbe nem adható valamennyi vagyonelem: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám

Nyilv. érték

Tulajdonos

Magyar Bruttó Nettó MÁV Állam




504


4. szám


Típusa

Kelte

Lejárata



Használó Neve

Használó címe





Határozat szám


Jogosult

IdĘtartama


Gáz

FĦtés

Elektromos ell.

Telefon/Tv




9. Megjegyzés: egyéb tájékoztatás Dátum aláírás

4. szám


505

2/a. számú melléklet Ingatlan értékesítése esetén




Tisztelt Címzett! A MÁV VagyonkezelĘ ZRt. az alábbi ingatlan értékesítésének elĘkészítését végzi: Település

Hrsz.

Térmérték (m2)

Megnevezés

A levélhez mellékelt dokumentumok között, a szakterületek állásfoglalásainak teljes körĦségét célozva csatolásra került egy adatlap, amelyben rögzítve lett a kért adatok, információk köre. Az illetékességi körükbe tartozó adatokat a mellékelt adatlap kitöltésével adják meg! A kitöltött adatlapot legkésĘbb a kézhezvételtĘl számított 60 naptári napon belül az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjérĘl szóló utasításban megjelölt módon küldjék meg. Amennyiben a hivatkozott vezérigazgatói utasítás értelmében a fenti határidĘ leteltéig a MÁV VagyonkezelĘ Zrt. részére nem küldik vissza az adatlapot és annak mellékleteit, akkor a MÁV VagyonkezelĘ Zrt úgy tekinti, hogy a szakágaknak nincsen olyan adat a birtokában, mely az adott ingatlan értékesítésérĘl szóló döntést befolyásolja! A munka gyorsítása érdekében adják meg ügyintézĘjük e-mail címét, hogy az adatlapot emailen is továbbítani lehessen, és a nyomtatott példánnyal egy idĘben az adatlapot e-mailben is küldjék vissza, a ………………e-mail címre.

506


4. szám

Amennyiben az értékesítésnek elháríthatatlan akadálya van, úgy az adatlapon csak a 9. pontot kell kitölteni, az akadály pontos megjelölésével. Ez esetben az adatlapot soron kívül vissza kell küldeni, hogy a többi adatszolgáltatásra kötelezett szervezetet errĘl értesíteni lehessen. Amennyiben az ingatlanon állami tulajdonú vagyonelemek is vannak, és azok a közforgalmú vasút mĦködtetéséhez fölöslegessé váltak, az értékesítésnek nincs akadálya. A vasútüzemi körbĘl való végleges kivonást, a KVI és a MÁV közötti Vagyonkezelési SzerzĘdésben foglaltak szerint az állagban tartónak vagy a használónak kell kezdeményeznie. Az erre vonatkozó javaslatot az adatlap megküldésével együtt továbbítsák. Az adatlapba beírt adatokat alátámasztó, bizonyító okiratok (határozatok, szerzĘdések, stb.) másolatát is tételes iratjegyzékkel az aláírt adatlaphoz mellékelve, azzal egyidejĦleg küldjék meg. Budapest

Üdvözlettel:

4. szám


507

Címzett: szakszolgálat Adatszolgáltatás ingatlan értékesítéséhez Azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató szakterület nem illetékes, és ezért adatot megadni nem tud, ki kell húzni! Az értékesítésre tervezett ingatlan adatai: Település

Cím

Megnevezés

Hrsz

Terület

Az ingatlan leírása: (a terület elhelyezkedése, szélsĘ vágánytól való távolság, szelvénytĘlszelvényig való elhelyezkedés, a tényleges helyzetnek a valós mĦvelési ágtól való eltérés, megközelíthetĘség, útátjáró közelsége, valamint minden ismert és fontosnak tartott egyéb információ.) szükség esetén helyszínrajz. 1. Az ingatlanon található valamennyi olyan vagyontárgyra (magas-építmények, felépítmények, kábelek, tartozékok stb.) vonatkozó alábbi adatok megadása, amelyek az ingatlan elidegenítésével értékesítésre kerülnek: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám


Nettó


Alapterület (m2)

Térfogat (lm3)

2. Az ingatlanon található valamennyi el nem adható vagyontárgy adatai, amelyek a.) leszerelésre kerülnek/áthelyezendĘk Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám


Áth./ kiv. Tulajdonos Áthelyezés/kiváltás Becsült Magyar becsült költsége MÁV idĘigénye Állam

b) az ingatlanon maradó és el nem adható valamennyi vagyonelem: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám

Nyilv. érték

Tulajdonos

Magyar Bruttó Nettó MÁV Állam




508


4. szám


Típusa

Kelte

Lejárata



Használó Neve

Használó címe





Határozat szám


Jogosult

IdĘtartama


Gáz

FĦtés

Elektromos ell.

Telefon/Tv




4. szám


509

9. Az értékesítésre vonatkozó állásfoglalás: Támogatom

Az alábbi észrevételekkel támogatom

Nem támogatom az alábbi indokkal*

Az értékesítésnek az alábbi elháríthatatlan akadálya van

* Részletes – adatokkal információkkal, dokumentumokkal, számításokkal – kell alátámasztani Amennyiben nem támogatja az értékesítést, az ingatlanok fenntartási költségeinek viselésében való részesedése a késĘbbiekben megállapításra kerül.

10.

Megjegyzés: egyéb tájékoztatás

Dátum aláírás

510


4. szám

2/b. számú melléklet Ingatlan bérbeadása esetén




Tisztelt Címzett! A MÁV VagyonkezelĘ ZRt. az alábbi ingatlan bérbeadásának elĘkészítését végzi: Település

Hrsz.

Térmérték (m2)

Megnevezés

A levélhez mellékelt dokumentumok között, a szakterületek állásfoglalásainak teljes körĦségét célozva csatolásra került egy adatlap, amelyben rögzítve lett a kért adatok, információk köre. Az illetékességi körükbe tartozó adatokat a mellékelt adatlap kitöltésével adják meg! A kitöltött adatlapot legkésĘbb a kézhezvételtĘl számított 60 naptári napon belül az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjérĘl szóló utasításban megjelölt módon küldjék meg. Amennyiben a hivatkozott vezérigazgatói utasítás értelmében a fenti határidĘ leteltéig a MÁV VagyonkezelĘ Zrt. részére nem küldik vissza az adatlapot és annak mellékleteit, akkor a MÁV VagyonkezelĘ Zrt úgy tekinti, hogy a szakágaknak nincsen olyan adat a birtokában, mely az adott ingatlan bérbeadásáról szóló döntést befolyásolja! A munka gyorsítása érdekében adják meg ügyintézĘjük e-mail címét, hogy az adatlapot emailen is továbbítani lehessen, és a nyomtatott példánnyal egy idĘben az adatlapot e-mailben is küldjék vissza, a ………………e-mail címre.

4. szám


Amennyiben a bérbeadásnak elháríthatatlan akadálya van, úgy az adatlapon csak a 9. pontot kell kitölteni, az akadály pontos megjelölésével. Ez esetben az adatlapot soron kívül vissza kell küldeni, hogy a többi adatszolgáltatásra kötelezett szervezetet errĘl értesíteni lehessen. Az adatlapba beírt adatokat alátámasztó, bizonyító okiratok (határozatok, szerzĘdések, stb.) másolatát is tételes iratjegyzékkel az aláírt adatlaphoz mellékelve, azzal egyidejĦleg küldjék meg. Budapest

Üdvözlettel:

511

512


4. szám

Címzett: szakszolgálat Adatszolgáltatás ingatlan bérbeadásához Azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató szakterület nem illetékes, és ezért adatot megadni nem tud, ki kell húzni! Az értékesítésre tervezett ingatlan adatai: Település

Cím

Megnevezés

Hrsz

Terület

Az ingatlan leírása: (a terület elhelyezkedése, szélsĘ vágánytól való távolság, szelvénytĘlszelvényig való elhelyezkedés, a tényleges helyzetnek a valós mĦvelési ágtól való eltérés, megközelíthetĘség, útátjáró közelsége, valamint minden ismert és fontosnak tartott egyéb információ.) szükség esetén helyszínrajz. 1. Az ingatlanon található valamennyi olyan vagyontárgyra (magas-építmények, felépítmények, kábelek, tartozékok stb.) vonatkozó alábbi adatok megadása, amelyek az ingatlan bérbeadásával bérbeadásra kerülnek: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám


Nettó


Alapterület (m2)

Térfogat (lm3)

2. Az ingatlanon található valamennyi bérbe nem adható vagyontárgy adatai, amelyek a.) leszerelésre kerülnek/áthelyezendĘk Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám


Áth./ kiv. Tulajdonos Áthelyezés/kiváltás Becsült Magyar becsült költsége MÁV idĘigénye Állam

b) az ingatlanon maradó és bérbe nem adható valamennyi vagyonelem: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám

Nyilv. érték

Tulajdonos

Bruttó Nettó MÁV


Magyar Állam



4. szám


513


Típusa

Kelte

Lejárata



Használó Neve

Használó címe





Határozat szám


Jogosult

IdĘtartama


Gáz

FĦtés

Elektromos ell.

Telefon/Tv




514


4. szám

9. A bérbeadásra vonatkozó állásfoglalás: Támogatom

Az alábbi észrevételekkel támogatom

Nem támogatom az alábbi indokkal*

A bérbeadásnak az alábbi elháríthatatlan akadálya van

* Részletes – adatokkal információkkal, dokumentumokkal, számításokkal – kell alátámasztani Amennyiben nem támogatja a bérbeadást, az ingatlanok fenntartási költségeinek viselésében való részesedése a késĘbbiekben megállapításra kerül.

10.

Megjegyzés: egyéb tájékoztatás

Dátum aláírás

4. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 8/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanértékesítés rendjéről

1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV Zrt. tulajdonát képező ingatlanok értékesítési folyamatának, valamint az ingatlangazdálkodási stratégiában rögzített célok megvalósítása érdekében egy, a változásokhoz igazodó szabályozás kidolgozása. A MÁV Zrt. fő tevékenységéhez nem szükséges ingatlanok hatékony értékesítésén keresztül a lehető legnagyobb árbevétel elérése. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt., illetve a MÁV Vagyonkezelő ZRt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. között Megbízási Szerződés (továbbiakban: Megbízási Szerződés) jött létre 2007. május 18. napján. A szerződés megkötésének indoka, hogy a MÁV Zrt. 26/2007. (03. 27.) számú Igazgatósági határozatával elfogadott Ingatlangazdálkodási Stratégiának megfelelően módosul a MÁV Zrt. működése és szervezeti felépítése. A jelen utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. között fentebb megjelölt Megbízási Szerződésben részletezett, MÁV Zrt. tulajdonát képező valamennyi ingatlan és ingatlanrész, illetve azzal együttesen értékesítendő tárgyi eszközök értékesítésére, és rendezésére, a MÁV Vagyonkezelő ZRt. feladatkörébe utalva. A kincstári vagyoni körbe tartozó ingatlanon – kivéve a nyomvonalas létesítményen – fennálló vagyonkezelői jog átruházása a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság feladatköre. Abban az esetben, ha az értékesítéssel érintett ingatlanon a MÁV Zrt. által nyilvántartott olyan tárgyi eszközök vannak, melyek nem minősülnek építménynek, alkotórésznek vagy tartozéknak, úgy az értékesítést megelőzően a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága a Pályavasúti Üzletág közreműködésével köteles ezen eszközökről tételes leltárt készteni. A Megbízási Szerződés 1.1. pontjában körülhatárolt szöveg szerint az Átadott Ingatlanok vonatkozásában az ingatlanértékesítés, és rendezés szakmai feladatainak végzéséért a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a felelős. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. nem tartozik felelősséggel a Megbízási Szerződés 1.1 pontja alapján Kivont Ingatlanok tekintetében (a továbbiakban: Kivonás). A kivont ingatlanok értékesítése esetén a MÁV Zrt. jelen utasítás, egyéb

515

más MÁV ZRt-re vonatkozó belső utasítások és jogszabályok keretei között jár el. A Kivonást tartalmazó bejelentést elsőként a Megbízási Szerződés hatálybalépéstől számított 60 naptári napon belül, ezt követően a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig kell megküldeni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére. Amennyiben a kivonásra tárgyéven belül, rendkívüli esetben kerül sor, úgy a kivonást tartalmazó bejelentést az adott ingatlan értékesítési ütemezésben meghatározott időpontot megelőző 60 napon belül kell megküldeni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére. A Kivonás nem akadályozhatja a MÁV Vagyonkezelő ZRt. Megbízási Szerződésében rögzített feladatok elvégzését, jóváhagyott üzleti tervének megvalósítását. A Kivonás nem járhat a szolgáltatás ellehetetlenülésével. Kizárt a Kivonás a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által már megkezdett értékesítés esetén, illetve a fenti határidők elmulasztása esetén. A MÁV ZRt. a MÁV Vagyonkezelő Zrt-vel együttműködve végzi a hatályos vasúti közlekedésről szóló törvénynek megfelelően, a vasúti társaság működéséhez szükséges ingatlan állomány rendezését. Amennyiben a MÁV ZRt. ezen rendezési tevékenysége során a vasútforgalomhoz nem szükséges ingatlant azonosít, ezt 15 naptári napon belül írásban közli a MÁV Vagyonkezelő ZRtvel. A MÁV ZRt. tulajdonát képező lakások, lakóépületek valamint lakás céljára szolgáló, illetve a MÁV ZRt. által lakás céljára használt helyiségek és építmények értékesítésére, valamint hasznosítására vonatkozó szabályokat, a valamint az állami ingatlanok értékesítésére vonatkozó szabályokat külön utasítás tartalmazza. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személy Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért az Ingatlangazdálkodási Igazgató felelős. Az utasítás kidolgozásakor és módosításakor a MÁV ZRt. köteles figyelembe venni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslatát. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az utasítás végrehajtásáért az őt illető részeiben felelősséget vállal. Az utasítást elsőként 2008. június 30-ig, majd azt követően 2 (kettő) évenként kötelező felülvizsgálni. Amennyiben az utasítás módosítását a MÁV Vagyonkezelő ZRt. kezdeményezi, úgy azt, mint soron kívüli módosítási javaslatot a MÁV ZRt. köteles a kezdeményezést követő 90 napon belül felülvizsgálni, és azt az utasításba beépíteni vagy részletes indokolással elutasítani. 3.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az értékesítéssel kapcsolatos döntési hatásköröket a Megbízási Szerződés és a DHL tartalmazza.

516


A Megbízási Szerződésben körülhatárolt ingatlanértékesítési tevékenységet a MÁV Vagyonkezelő ZRt. irányítja, illetve végzi az azzal kapcsolatos szakmai feladatokat.

4. szám

3.1.2. Az értékesítendő ingatlanállomány csoportosítása, a hasznosítható és az értékesíthető ingatlanok azonosítása, ill. éves értékesítési terv 3.1.2.1. Az ingatlanállomány

Az értékesítés végrehajtásába bevonásra kerülnek a Szakági Állásfoglalások Rendjéről szóló 7/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasításban (továbbiakban Szakági Állásfoglalások Rendje) meghatározott szervezeti egységek az ott meghatározott szabályok szerint. Az utasításban szereplő rövidítések az alábbi jelentéssel bírnak: – MÁV Zrt. – MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság – MÁV Vagyonkezelő ZRt., vagy MÁV VK, vagy VK – MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság – DHL – a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listája – IK Kft. – MÁV Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság – GIR – Gazdasági Információs Rendszer – MTR-IGM – MÁV Térinformatikai Rendszer Ingatlangazdálkodási Modul – ISZE – MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység – Ptk. – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény – TÁSZ – MÁV Zrt. Társasági Szolgáltatások – ÁFA – Általános Forgalmi Adó – ÉB – Értékelő Bizottság – BB – Bontó Bizottság – Hrsz – Helyrajzi szám – OTÉK – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3.1. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó rendelkezések 3.1.1. Az ingatlanértékesítés folyamata Az ingatlanok értékesítésének folyamata az alábbi szakaszokra bontható: – Az értékesítendő ingatlanállomány csoportosítása, a hasznosítható és értékesíthető ingatlanok azonosítása, éves értékesítési terv; – az értékesítés előkészítése; – ingatlanrendezési feladatok elvégzése; – értékbecslés; – javaslattétel készítés a döntési engedélyhez: – döntés az ingatlanértékesítés megindításáról; – az ingatlanértékesítés lebonyolítása; – szerződéskötés; – a szerződés teljesítése.

A MÁV Zrt. tulajdonát képező ingatlanokról, valamint a MÁV Zrt. vagyonkezelésében levő ingatlanokról vezetett nyilvántartások (földhivatali nyilvántartás alapján kiállított tulajdoni lap, GIR nyilvántartási adatok, MTR-IGM rendszer és az IK Kft. ingatlan-nyilvántartási rendszerei, az ingatlanra vonatkozó szerződések úgymint vagyonkezelői, bérleti, szindikátusi, szolgáltatási stb.) biztosítják az értékesítési folyamat alapadatait. Az értékesítési folyamatok adatokkal való ellátása érdekében a nyilvántartásoknak az alábbi adatokat kell tartalmazniuk: – a település nevét, – az ingatlan fekvését (belterület, külterület, zártkert stb), – a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, – az ingatlanterület nagyságát nm-ben meghatározva, – az ingatlan helyrajzi számát; – az ingatlan művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, – az ingatlanon fennálló tulajdoni arányokat; – az ingatlanra vonatkozó bejegyzett jogokat, kötelezettségeket (terheket és egyéb jogi tényeket) és bejegyzett tényeket; – nem bejegyzett jogokat, – az ingatlan leltári számát, továbbá könyvszerinti bruttó, illetve nettó értékét, – az épület alapterületét, megbontva funkciók szerint, nm adatokkal (pl.: iroda 50 nm, folyosó 20 nm stb.), – az ingatlanon lévő épületek, építmények és műszaki létesítmények adatait, leltári számát és könyvszerinti nettó, illetve bruttó értékét, – az ingatlan tartozékainak jegyzékét, – az ingatlan egyéb speciális jellemzőit, így különösen annak megjelölését, hogy az ingatlan: • vasútüzemi feladatok ellátásához szükséges vagy üzemkörön kívüli; • annak tényét, hogy a lakásnak minősülő ingatlan, és ha igen, az értékesítési tilalmi listán szerepel; • kiemelt, illetve jóléti-, sport-, kulturális- vagy egyéb szociális jellegű ingatlannak minősül. 3.1.2.2. Az értékesíthető ingatlanállomány A MÁV Zrt. tulajdonában lévő, értékesítésre alkalmas ingatlanok azok, amelyek az alap- és kiegészítő szolgáltatások zavartalan, zökkenőmentes folytatásához nélkülözhetőek, azaz a vasútüzemi feladatok ellátásában hiányuk nem okoz fennakadást.

4. szám


3.1.2.3. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok meghatározása és csoportosítása, az Értékesítési Terv

517

3.1.3. Az értékesítés előkészítése, ingatlanrendezés 3.1.3.1. Az értékesítés előkészítésének folyamata

Ingatlanok értékesítésre történő kijelölése az alábbiak szerint történik: − Értékesítési Tervben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által a Megbízási Szerződést követő átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított 30 napon belül, illetve ezt követően a tárgyévet megelőző év november 15 napjáig készített értékesítési terv (a továbbiakban. Értékesítési Terv) alapján, − az állagban tartó vagy az ingatlant kezelő MÁV Zrt. szervezeti egység kezdeményezésére. A nem vasútüzemi körbe tartozó ingatlan esetén az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, illetve egyéb MÁV Zrt. szervezeti egység vagy döntésre jogosult személy kezdeményezheti az ingatlan hasznosítását. A hasznosításra irányuló kezdeményezést az állagban tartó vagy használó szervezet, illetve egyéb MÁV Zrt. szervezeti egység köteles a MÁV Vagyonkezelő ZRt., valamint az ISZE részére megküldeni a tudomásra jutástól számított 15 naptári napon belül. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. megvizsgálja a hasznosítási lehetőségeket. Amennyiben az ISZE vizsgálata alapján az ingatlanra vasútüzemi célból nincs szükség, és az ingatlant vasútfejlesztési, felújítási tervek sem érintik, azaz az ingatlan értékesíthető, akkor azt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. az Értékesítési Tervbe beilleszti. − a MÁV Vagyonkezelő ZRt. egyedi javaslat alapján. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi az ingatlanállomány lehetséges hasznosítási lehetőségeit. Vizsgálatai alapján figyelembe véve a helyiséggazdálkodási feladatokat ellátó ISZE-nél jelentkező vasútüzemi, használati igényeket is. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az ingatlanok alulhasználata esetén vagy egyéb hasznosítási célból kezdeményezheti az ingatlanok vasútüzemi körből való kivonását, vagy – amennyiben az adott ingatlan nem tartozik a vasútüzemi körbe – javaslatot tehet a hasznosításra, és a használókkal való egyeztetés alapján az adott ingatlant beilleszti az Értékesítési Tervbe Függetlenül attól, hogy az ingatlan értékesítését ki és milyen eljárás keretében kezdeményezte az értékesítés előfeltételét képező szakági egyeztetéseket le kell folytatni a Szakági Állásfoglalások Rendjében meghatározott szabályok szerint. Az Értékesítési Terv tartalmazza az adott naptári évre vonatkozóan az értékesítésre kijelölt ingatlanokat. Az Értékesítési Tervnek tartalmaznia kell a tervezett ingatlanértékesítés várható bevételeinek és költségeinek alakulását.

Az értékesítés előkészítése az alábbi feladatokat öleli fel: – az ingatlan jogi és műszaki állapotának felmérését és értékelését, – az állapotfelmérés megállapításainak függvényében rendezetlenség esetén rendezési feladatterv alapján ingatlanrendezés, – javaslattétel készítés a döntési engedély megszerzéséhez. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. külső szakértőket is bevonhat feladatai ellátására. 3.1.3.2. Az ingatlan jogi és műszaki helyzetének felmérése Az ingatlan jogi állapotának felmérése és értékelése különösen ¾ az ingatlanra vonatkozó adatok, az ingatlan hiteles tulajdoni lapja, valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép adatainak összehasonlítása, ¾ az ingatlant érintő hatósági határozatok és jogszabályi előírások, ¾ az ingatlan megtekintése, bejárása (bérlők, albérlők, használók felmérése, annak megállapítása, hogy mely személyek milyen jogcímen használják az ingatlant) és az erről készített jegyzőkönyv, valamint az ingatlant érintő valamennyi szerződés (pl. elővásárlási jog alapítására vonatkozó szerződés, haszonélvezeti jogot alapító szerződés stb.) és ¾ harmadik fél által végzett, elismert beruházás öszszevetéséről felvett jegyzőkönyv alapján történik. Az ingatlan műszaki állapotának felmérése során minden esetben fel kell tárni az ingatlan közműellátottságát, illetve hiányos ellátottság esetén a közművekhez való csatlakozás lehetőségét. Amennyiben az ingatlanon felépítmény található, úgy el kell végezni az ingatlan műszaki állapotának felmérését (a felépítmények műszaki felülvizsgálatát szemrevételezéssel, valamint a kommunikációs hálózatok felülvizsgálatát, fűtésrendszer stb. vizsgálatát). A műszaki állapot felmérése az ingatlan műszaki állapotára vonatkozó iratok, valamint az ingatlan megtekintése, szükség szerinti bejárása során nyert információk alapján történik. 3.1.3.3. Az ingatlan jogi és műszaki helyzetének rendezése, az ingatlanrendezési terv Az ingatlan jogi és műszaki állapotfelmérése megállapításainak függvényében biztosítani kell a rendezett ingatlan-nyilvántartási, és műszaki állapot létrehozását, mely magában foglalja különösen:

518


– az ingatlan tulajdoni viszonyainak rendezését, – az ingatlanok területének, valamint az ingatlan területén lévő műtárgyak (közművek, út, híd, torony, nyomvonalas műszaki létesítmények, stb.) azonosítását, – telekalakítási (egyesítés, megosztás) eljárásokkal kapcsolatos valamennyi feladatot (földmérés, tulajdonosi hozzájárulások beszerzése, stb.) – a fentiek megvalósulásához szükséges valamennyi államigazgatási (így különösen földhivatali) eljárás megindítását és lefolytatását, – a szükséges szakhatóságok – így különösen az illetékes közlekedési felügyeletnek a vasúti közlekedés biztonsága követelményeinek érvényre juttatása céljából telekalakítási eljárásban való – közreműködésével, a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzésével kapcsolatos teendőket. Amennyiben az ingatlanról elkészített értékelés megállapításai szerint az ingatlan jogi és/vagy műszaki helyzete bármely oknál fogva nem, vagy nem megfelelően rendezett, az Átadott Ingatlanok tekintetében a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a Megbízási Szerződésben rögzített szabályok szerint a fentieknek megfelelően gondoskodik az ingatlan állapotának rendezése érdekében szükséges intézkedések megtételéről és azok megvalósulásának ellenőrzéséről. Az ingatlan jogi- és műszaki állapotának felméréséről és rendezéséről iratjegyzéket kell készíteni, mely tartalmazza az ügyszám, a tárgy és az irat keltezésének megjelölését,feladatokat és határidőket. 3.1.3.4. A MÁV Zrt. javára bejegyzett vagyonkezelői jog átruházása során követendő eljárás Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: Vagyontörvény), illetve az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4) Korm. Rendelet rendelkezései szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján, annak ügyvezető szerveként látja el. Az állami tulajdonban és MÁV ZRt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításának feladatát az új vagyonkezelési szerződés hatálybalépéséig a MÁV ZRt. a korábban létrejött (2001. szeptember 7.) vagyonkezelői szerződés rendelkezései szerint látja el. 3.1.3.5. Az értékesíteni kívánt ingatlant érintő speciális jogszabályi és egyéb előírások áttekintése és dokumentálása Az adott ingatlant érintő jogi és műszaki tények figyelembe vétele érdekében előzetesen ki kell kérni a MÁV Zrt. illetékes szakágainak az értékesítést, illetve a hasz-

4. szám

nosítást befolyásoló állásfoglalását, a Szakági Állásfoglalás Rendjének megfelelően. 3.1.4. Az ingatlanok értékbecslése Versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetén minden alkalommal értékbecslést kell végeztetni, és az 1.000.000 forint nettó könyvszerinti érték (földterület és felépítmények együttes értéke), valamint az a feletti ingatlanok átruházását értékbecslésnek kell megelőznie. Az ingatlanok értékbecslését MÁV Zrt.-től független, közbeszerzési eljárás (a Közbeszerzések végrehajtásáról szóló 1/2005. VIG. Sz. utasítás rendelkezése szerint) keretében kiválasztott szakcégnek kell lefolytatni. Ebben az esetben a beszerzés értékét a közbeszerzésre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. Az értékbecslésben meghatározott ingatan értéke(ke)t üzleti titokként kell kezelni. 1.000.000.-Ft nettó könyvszerinti érték alatti ingatlan esetén értékbecslés helyett elegendő adó- és értékbizonyítvány beszerzése, vagy összehasonlító adatok alapján történő értékmegállapítás. Az ingatlanértékesítés megindítása csak két évnél nem régebbi értékbecslés birtokában lehetséges, ezt követően aktualizáló értékbecslést kell készíteni. Az 500 millió Ft becsült forgalmi értéknél magasabb értékű ingatlanok esetében az ingatlanértékesítés megindítása 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés birtokában lehetséges, ezt követően aktualizáló értékbecslést kell készíteni. 3.1.5. Az ingatlan értékesítés megindítására vonatkozó javaslattétel, illetve döntés (értékesítési engedély- a továbbiakban: Értékesítési Engedély) Az értékesítés előkészítésének lezárását követően – amennyiben döntési hatáskörrel a MÁV Zrt. rendelkezik – a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslatot készít az értékesítésre vonatkozó döntés megkéréséhez. megjelölve a javasolt értékesítési limitárat/kikiáltási árat. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az értékesítési javaslatot, valamennyi mellékletével (így különösen tulajdoni lap, szakági vélemények, pályázati kiírás, pályázati dokumentáció, adásvételi szerződés tervezet, egyéb szükséges dokumentáció) együtt megküldi a döntésre jogosult személy/szervezeti egység részére. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a javaslatban kérheti, hogy a MÁV Zrt. az értékesítési eljárás alapján kötendő adásvételi szerződés aláírására a részére meghatalmazást adjon. A döntésre jogosult személy/szervezeti egység – belső eljárási rendjének szabályai szerint – döntését a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslattételének napjától számított 30 napon belül meghozza. Amennyiben a határidő elteltével

4. szám


a MÁV Zrt. az Értékesítési Engedélyt nem adja ki, s azt nem utasítja el, úgy a határidő elteltével azt megadottnak kell tekinteni, kivéve azon ingatlanértékesítések esetén, ahol a döntési jogkör a MÁV Zrt. alapítójának hatáskörébe tartozik Az értékesítés megindítására vonatkozó döntésben (továbbiakban Értékesítési Engedély) meg kell határozni az értékesítés feltételeit (az értékesítés módja, árverési hirdetmény, vagy pályázati felhívás, ill. részletes pályázati kiírás, adásvételi szerződés, limit ár, egyéb szükséges feltételek). Az Értékesítési Engedélyt a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága a kézhezvételtől számított 3 munkanapon belül továbbítja a döntés-előkészítő dokumentummal és mellékleteivel együtt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére.

519

A limit/kikiáltási ár meghatározásának szabályai: − az értékbecslést követő első versenyeztetés alkalmával nem lehet alacsonyabb az értékbecslő által javasolt forgalmi értéknél, − sikertelen nyilvános versenyeztetést követően a MÁV Zrt. igazgatóságának egyedi döntése alapján leszállítható. Amennyiben az ajánlat elfogadását követően – a felek ajánlati kötöttségének időtartama alatt, de a szerződés aláírását megelőzően – érkezik újabb ajánlat, azt el kell utasítani. Az ajánlat elfogadása írásban történhet. A könyvszerinti értéknél alacsonyabb áron történő elidegenítésről az Alapító Okirat, illetve a DHL szerint döntésre jogosult szervezet/személy dönthet.

Az ingatlanértékesítési engedélynek nincs időbeli korlátja.

A versenyeztetési eljárást mindig közjegyző jelenlétében kell lefolytatni.

Az Értékesítési Engedély kiadását követően az abban meghatározott tartalommal – limitáron/kikiáltási áron vagy afölött – újbóli döntéshozatali eljárás nélkül lebonyolítható az értékesítés, és megköthető az adásvételi szerződés. Amennyiben a pályázaton kialakult vételár miatt az ügylet másik döntéshozó jogkörébe tartozik, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. köteles az illetékes döntéshozó egyszerűsített, nyilatkozat formájában megszövegezett jóváhagyását beszerezni, az eredményhirdetést megelőzően. Amennyiben MÁV Vagyonkezelő ZRt. döntési hatásköre alapján meghirdetett árverés útján történő értékesítés esetén a vételár 50.000.000 Ft-ot meghaladja a MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult az adásvételi szerződést megkötni, azonban az árverés lebonyolítását követően, a szerződéskötést megelőzően köteles az illetékes döntéshozó egyszerűsített, nyilatkozat formájában megszövegezett megerősítő nyilatkozatát beszerezni.

Az ingatlanértékesítés dokumentációit meg kell őrizni, nem selejtezhető. A dokumentációk átadásáról készült aláírt elismervényt, postai úton történő kézbesítés esetén a tértivevényt, telefax útján történő kézbesítés esetén a készülék által kiadott igazolást, emailben történő kézbesítés esetén az elküldött emailt és a csatolt „file”-t nyomtatott és elektronikus formában is meg kell őrizni. A dokumentáció átadása esetén pontosan, azonosítható módon meg kell határozni az átadásra kerülő dokumentációkat és az átvevő személy nevét, valamint annak a cégnek a nevét, székhelyét, egyéb adatokat, pl. telefonszám, telefax száma, e-mail cím, amelynek a képviseletében eljárva veszi át a dokumentációt. Az átadásról készült dokumentációt az átvevő személynek alá kell írnia.

3.1.6. Az ingatlanértékesítés lebonyolításának módja 3.1.6.1. Általános szabályok A MÁV Zrt. tulajdonában álló ingatlanok értékesítése történhet adásvétel, csere, kisajátítást megelőző adásvétel útján. Az ingatlanok értékesítésére főszabályként nyilvános pályáztatás, illetve nyilvános árverés (továbbiakban, együttesen versenyeztetés) útján kerülhet sor. Az értékesítés feltételeinek meghatározása során az illetékes döntéshozónak jóvá kell hagynia a limit/kikiáltási árat, amely alatt az ingatlan nem értékesíthető. Limit/ kikiáltási ár alatti értékesítéshez új értékesítési engedélyt kell beszerezni.

3.1.6.2. Árverés Árverés útján kell az ingatlant értékesíteni, amennyiben – az ingatlan becsült forgalmi értéke a 100.000.000.-Ftot nem éri el, illetve – az ingatlan nyilvántartási értékére tekintettel nem készült értékbecslés. Az árverésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat a jelen utasítás 1.és 2/a., 2/b. és 2/c. számú melléklete tartalmazza. 3.1.6.3. Nyilvános pályázat Az ingatlan adásvétel útján történő értékesítése során a szerződéses partnert nyilvános pályázati eljárás útján kell kiválasztani, amennyiben az ingatlan becsült forgalmi értéke a 100.000.000 Ft-ot eléri, vagy meghaladja. Az ingatlan értékesítése tárgyában lefolytatásra kerülő pályázati eljárásra vonatkozó részletes eljárási szabályo-

520


kat a jelen utasítás 3 és 4/a. és 4/b. számú melléklete tartalmazza. 3.1.6.4. Meghívásos pályázat, egyedi értékesítés Amennyiben az adott ingatlanra kiírt nyilvános versenyeztetési eljárás legalább egy alkalommal sikertelen (eredménytelen), ezt követően legalább limit/kikiáltási áron új Értékesítési Engedély nélkül – egy vételi ajánlat esetén egyedi vételi szándék alapján kötendő adásvételi szerződéssel, – több vételi ajánlat esetén egyszerűsített meghívásos versenyeztetési eljárást követően kötendő adásvételi szerződéssel történik az értékesítés. 3.1.6.5. Ingyenes átruházás A MÁV Zrt. tulajdonában álló ingatlanok ingyenes átruházására főszabály szerint nem kerülhet sor. E rendelkezés alól a DHL szerint döntésre jogosult indokolt esetben adhat felmentést.

4. szám

3.1.7. Az ingatlanértékesítésre vonatkozó szerződés megkötése 3.1.7.1. Általános szabályok Az adásvételi szerződést a jelen utasítás melléklete szerinti árverési, illetve pályázati szabályokban megjelölt határidőben kell megkötni. Egyedi értékesítésre vonatkozó döntés esetén az adásvételi szerződést a döntéstől számított 30 munkanapon belül kell megkötni, szükséges esetén figyelemmel az ingatlant terhelő elővásárlási jogra is. Az elővásárlási jog tekintetében ez esetben is a jelen utasítás 3 és 4-es számú mellékletét képező pályáztatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokban foglalt eljárást és határidőket kell alkalmazni. Az adásvételi szerződés tervezetét jelen utasítás 5-számú melléklete tartalmazza. Amennyiben ezen tervezettől eltérés szükséges, ez a döntésre jogosult szabályzatai szerinti szignálási eljárást követően lehetséges.

3.1.6.6. Értékesítés versenyeztetés mellőzésével: 3.1.7.2. Összeférhetetlenségi szabályok Mellőzni lehet a versenyeztetést: a) ha a MÁV Zrt. az ingatlant értékarányos, vagy értékkülönbözet térítése melletti csereként kívánja megszerezni, b) kisajátítást megelőző adásvétel útján történő értékesítéskor, c) ingatlanok gazdasági társaságok részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor, d) ha a MÁV Zrt. (jogelődje) a külső befektető(k) részére opciót biztosított, e) ha törvény így rendelkezik, f) nyomvonal jellegű létesítmény és helyhez kötött egyéb közcélú létesítmény elhelyezése céljára szolgáló földterület elidegenítése esetében, g) ha a MÁV Zrt. egy esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le, amely eredménytelenül zárult, h) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén, i) amennyiben a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga elválik, illetve a Ptk. vonatkozó szabályainak figyelembevételével lehetősége van a tulajdonostársnak a tulajdoni hányad megváltására, ha az értékesítésre kerülő ingatlan vagy ingatlanrész értéke nem haladja meg az 50,0 millió forintot, j) a Magyar Állam, a MÁV Zrt. többségi vagy a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek részére történik az értékesítés. A versenyeztetés mellőzését a DHL szerint az értékesítés tárgyában döntésre jogosult hagyja jóvá.

Az ingatlanok értékesítése tárgyában döntési és szerződéskötési hatáskörrel felruházott valamennyi, MÁV Zrt. és MÁV Vagyonkezelő ZRt. munkavállaló köteles bejelenteni saját és a Ptk. 685.§ b) pont szerinti közeli hozzátartozójának az ügylettel összefüggő érintettségét, gazdasági érdekeltségeit (pl. tulajdonosi érdekeltség megléte, vezető tisztségviselői minőség gazdasági társaságban vagy egyéb jogi személyben stb.). A munkavállaló az ingatlanok értékesítése tárgyában nem vehet részt olyan döntés meghozatalában (ideértve a pályázatok felbontását és értékelését), illetve nem vehet részt olyan szerződés megkötésében, mely döntés/szerződés alapján ő, vagy közeli hozzátartozója, vagy e személyek gazdasági érdekkörébe tartozó természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet kívánja megszerezni a MÁV Zrt. tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát. Az összeférhetetlenség fennállása a munkavállalónak az ingatlan értékesítésével kapcsolatos eljárásból történő azonnali kizárást vonja maga után. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozási rendszer kialakítása, felügyelete és ellenőrzése a MÁV Zrt. esetén a Humán Erőforrás Igazgatóság, a MÁV Vagyonkezelő ZRt. esetén a MÁV Vagyonkezelő ZRt. Jogi Igazgatósága feladata. Az összeférhetetlenségre vonatkozó részletes szabályokat a 30/2006. (MÁV. Ért. 31.) VIG.. számú Vezérigazgatói utasítás tartalmazza.

4. szám


3.1.7.3. Szerződéskötések rendje Valamennyi szerződés előkészítése és az ügyletkötés során a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007. (VIII. 31.) MÁV Ért. 29.) VIG számú Vezérigazgatói utasítás és a – MÁV Zrt. döntési hatáskörébe tartozó ügyekben – a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló 26/2006.VIGH. sz. utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a jelen utasítás 3.1.7.1. pontjára is. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. – a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben – köteles a jelen utasítás 5. számú mellékletét képező adásvételi szerződés-tervezetben megjelölt fizetési feltételektől eltérő feltételeket tartalmazó adásvételi szerződést az értékesítési engedély megadása előtt számviteli, pénzügyi és konrtolling felülvizsgálatra elküldeni. A megkötött értékesítési szerződés négy eredeti példányát köteles a MÁV Zrt. a szerződés létrejöttét követő 3 munkanapon belül megküldeni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére. Amennyiben az értékesítési szerződést meghatalmazás alapján a MÁV Vagyonkezelő ZRt. írja alá, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a szerződés létrejöttét követő 3 munkanapon belül annak egy eredeti példányát köteles a MÁV Zrt. részére megküldeni. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az aláírt adásvételi szerződés egy másolati példányát egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a Pályavasúti Üzletág illetékes Területi Központja részére. A vevő részére, a tulajdonjog változáshoz a bejegyzési engedély (nyilatkozat) kiadásával vagy a birtokbaadással egyidejűleg, vagy amennyiben ezt követően bármelyik fél eláll a szerződéstől, a számviteli Főosztály részére adatszolgáltatást kell adni a helyi adókról szóló 11/2008 (.MÁV

Ért. 15.) PVH utasításban foglaltak szerint az építmény és telekadó változás-bejelentés teljesítése érdekében. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok nyilvántartási rendszerét a szerződés teljesítésétől számított 15 napon belül – a MÁV Zrt. erre hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének – módosítani kell. 3.1.7.4. Az ingatlanértékesítés tárgyában kötendő szerződés különös tartalmi elemeinek meghatározása (részletfizetés, terhek, egyéb korlátozások, vasútbiztonsági előírások) Az ingatlanok értékesítésénél törekedni kell az ingatlan árának a vevő által egy összegben történő megfizetésére. A DHL szerinti illetékes döntéshozó egyedi döntése esetén részletfizetés alkalmazható, azonban a vételár hátralék kiegyenlítésének időtartama legfeljebb három év lehet, melyet a szerződésben kell meghatározni. A vételár hátralék kiegyenlítésének idejére a vevő kamatot köteles fizetni, melynek mértéke egyedileg a pénzügyi és számviteli felülvizsgálattal egyidejűleg kerül meghatározásra.. Jelen utasítás az adásvételi szerződés tervezetét 5. számú mellékletként tartalmazza. 3.1.8. A szerződés teljesítésének követése Az ingatlanértékesítés tárgyában kötött minden egyes szerződés teljesítésének ellenőrzése az ingatlanértékesítés tárgyában megkötött szerződés másodpéldányainak az érintett szakterületek részére a 3.1.7.3. pontban foglaltak szerinti megküldését követően, ütemterv alapján történik, melyben megjelölésre kerül a feladat, az elvégzésére megszabott határidő, valamint az ellenőrzés megvalósulásáért felelős személy.

3.1.8.1. A szerződés teljesítésének folyamata A szerződés teljesítésének folyamata az alábbi elemekre bontható: Folyamat elemei Számlakibocsátás kezdeményezése, egyúttal VK. Tájékoztatása Számla kibocsátása, egyúttal a MÁV VK. Tájékoztatása Készpénzfizetés esetén a vételár bevételezése A vevő teljesítésének ellenőrzése A vételár beérkezésének figyelése, rögzítése, tájékoztatás adása a MÁV VK részére Fizetési felszólítások kiküldése, egyúttal a MÁV VK. tájékoztatása Késedelmi kamat követelések, egyúttal a MÁV VK. tájékoztatása

521

Felelősségi kör Ingatlangazdálkodási Igazgatóság KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG MÁV Vagyonkezelő ZRt. KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG

522


Folyamat elemei Tulajdonjog változáshoz a bejegyzési engedély (nyilatkozat) elkészítése Tulajdonjog változáshoz a bejegyzési engedély (nyilatkozat) kiadása a vevő részére Birtokba adás szolgalmi jog alapítás esetén a MÁV Zrt. javára történő alapításkor a MÁV Zrt. terhére történő alapításkor Közművekkel kapcsolatos ügyintézés, egyúttal VK. tájékoztatása Közművekkel kapcsolatos elszámolás rendezése A tárgyi eszköz változás jelentés (TEV) elkészítése Könyv szerinti érték kivezetése a nyilvántartásból Kincstári tulajdonú eszköz értékesítése kapcsán befolyt vételár felett MNV Zrt. rendelkezik Pályavasúti Üzletág eszközei értékesítéséből befolyt bevétel és az értékesítés megvalósíthatósága kapcsán felmerült költségeinek átszámítása a befolyt bevételből A tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges okiratoknak az ingatlannyilvántartás részére történő benyújtása A szerződést teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a vevő az ingatlan ellenértékét a MÁV Zrt. részére határidőben hiánytalanul megfizette, és az esetlegesen vállalt egyéb kötelezettségeket (pl. környezetvédelmi kármentesítés stb.) is teljesítette, továbbá a változások az ingatlannyilvántartásban átvezetésre kerültek. Amennyiben a vevő fizetési kötelezettségét, illetve a szerződésből eredő egyéb kötelezettségeit nem, vagy késedelmesen teljesíti, a KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG kibocsátja a fizetési felszólítást, és egyben erről értesíti a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-t, aki a MÁV Zrt.-nek a vevő szerződésszegéséből eredő igényeit érvényesíteni köteles. Az igény érvényesítésével kapcsolatos feladatokat a MÁV Vagyonkezelő ZRt. Jogi Igazgatósága bevonásával látja el. 3.1.8.2. Az ingatlanok műszaki átadás-átvétele, birtokbaadása A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ingatlan, illetve az ingatlanon lévő épületek, építmények műszaki állapotát, használhatósági fokát, közművek mérőóra állásait. (Amennyiben az érintett ingatlan mérőórával nem ellátott, úgy a vonatkozó szerződések tartalma szerint kell eljárni.) A jegyzőkönyv mellékletét képezik a biztonságtechnikával (tűz-, villám-, vagyon-, környezetvédelem,

4. szám

Felelősségi kör MÁV Vagyonkezelő ZRt. MÁV Vagyonkezelő ZRt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság és MÁV Vagyonkezelő ZRt. MÁV Vagyonkezelő ZRt. MÁV ZRT TÁSZ Központi Energetikai Osztály TÁSZ Központi Energetikai Osztály Ingatlangazdálkodási Igazgatóság KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG

Vevő feladata

stb.) kapcsolatos jegyzőkönyvek, továbbá az ingatlanra vonatkozó – még hatályban lévő – szolgáltatási, bérleti és egyéb szerződések, hatósági határozatok, illetve mindazon dokumentáció, amely az ingatlan üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges. A jegyzőkönyvet az átvevő és az átadó aláírásával látja el. 3.1.8.3. Tájékoztatási kötelezettség, nyilvántartás A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az ingatlanértékesítések aktuális állásáról rendszeresen jelentést készít a Megbízási Szerződésben rögzítettek szerint. 3.2. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő kiemelt ingatlanok komplex, hosszú távú hasznosítására vonatkozó rendelkezések A kiemelt ingatlanok komplex hasznosítása egyedi projektek létrehozásával történik. A komplex ingatlanhasznosítási projektek végrehajtásában a projektekre vonatkozó hatályos MÁV Zrt. utasítást kell alkalmazni, ezen belül az ingatlanértékesítési feladatok végrehajtásakor a jelen utasítás szabályait be kell tartani. A kiemelt projektjavaslatok kidolgozásáért a projektek indításáért az lngatlanfejlesztési Osztály, a kiemeltnek nem minősülő projektjavaslatok kidolgozásáért, a projektek indításáért a MÁV Vagyonkezelő ZRt. felelős.

4. szám


4.0 HATÁLYBALÉPÉS Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit értelemszerűen a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Hivatkozott, kapcsolódó szabályzatok: • 22/2007 (VIII.31. MÁV Ért.29) sz utasítás a szerződéskötés rendjéről • 26/2006.VIGH. sz. utasítás a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól • 24/2007.(MÁV Ért.31) VIG sz. utasítás A szerződések pénzügyi felülvizsgálatának szabályairól • 30/2008 (MÁV Ért 22) VIG sz. utasítás a MÁV Rrt működési és szervezeti szabályzatáról • 6/2006 (MÁV Ért 7) VIG sz utasítás az árképzés és áralkalmazás a számviteli és adózást érintő követelményeiről (kapcsolt vállalkozás részére történő értékesítés),

523

Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a MÁV Zrt. 31/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás hatályát veszti. Mellékletek: 1. sz. melléklet: Árverés lefolytatásának szabályai 2/a. sz. melléklet: Árverési hirdetmény nettó 10.000.000.- Ft-ot meghaladó értékű ingatlan értékesítésére 2/b. sz. melléklet: Árverési hirdetmény nettó 10.000.000.- Ft vagy az alatti értékű ingatlan értékesítésére 2/c. sz. melléklet: Árverési nyilatkozat 3. sz. melléklet: Pályázati eljárás útján történő értékesítés 4/a. sz. melléklet: Pályázati felhívás a nettó 10.000.000.Ft-ot meghaladó értékű ingatlan értékesítésére 4.b. sz. melléklet: Pályázati felhívás a nettó 10.000.000.Ft vagy az alatti értékű ingatlan értékesítésére 4/c. sz. melléklet: Részletes pályázati kiírás 5. sz. melléklet: Adásvételi Szerződés-tervezet Heinczinger István s. k. vezérigazgató

524

A MÁV Zrt. Értesítője 1. számú melléklet Az árverés lefolytatásának szabályai

1. Az árverés útján történő értékesítés esetei Az árverési eljárás a MÁV Zrt. által előzetesen meghatározott eljárási rend, illetve feltételek szerint lefolytatott értékesítési eljárás, amelynek során a legmagasabb ajánlatot tevő árverési vevő részére történik az ingatlan értékesítése (kivéve ha elővásárlási jog áll fenn és a jogosult ezen jogával élt). 2. Az árverési eljárásra vonatkozó alapelvek a) Az esélyegyenlőség elve Az árverési eljárásban valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani. Az esélyegyenlőség vonatkozik az árverésen való részvételhez szükséges információk megszerzésére, valamint az árverési eljárás során alkalmazott feltételekre is. Az árverési hirdetmény és – amennyiben ilyen is készül – tájékoztató tartamát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a résztvevők megfelelő ajánlatot tehessenek. Minden résztvevőnek joga van a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a résztvevők számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely szükséges ahhoz, hogy megalapozott ajánlatot tehessen, de az információ átadása nem sérthet üzleti titkot. b) A nyilvánosság elve Az árverési hirdetmény nyilvánosságát és a főszabály szerint elkészített árverési tájékoztató megszerzésének lehetőségét biztosítani kell. 3. Az árverés előkészítésének folyamata A MÁV Vagyonkezelő ZRt. feladata az ingatlanoknak árverésre történő előkészítése, a hatályos árverési szabályzat utasításai szerint. Az árverés előkészítésének folyamata: – az árverés helyének és időpontjának meghatározása, – az árverés szabályos meghirdetése, – az árverés technikai feltételeinek, informatikai környezetének (berendezett helyiség, szükség szerint hangosítás, esetleges hangrögzítés stb.) megteremtése, – az árverésen közjegyző jelenlétéről való gondoskodás. 4. Árverési hirdetmény 4.1. Az árverési hirdetmény közzétételének módja A nyilvános árverési eljárás valamennyi ingatlan esetében az árverési hirdetmény (felhívás) közzétételével kezdődik. A közzététel:

4. szám

– legalább egy alkalommal, egy helyi napilapban és egy országos napilapban (vagy egy hetilapban), valamint minden esetben a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. honlapján történő megjelentetés, legkésőbb az árverést megelőző 30. napon, továbbá – lehetőség szerint az árverés tárgyának helyszíne szerinti illetékes Önkormányzat, és az érintett vasútállomás hirdetőtábláján – legalább 15 nappal az árverést megelőzően – való megjelentetés útján történik. 4.1.1. Nettó 10.000.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingatlan értékesítése esetén a közzététel a 2/a. sz. melléklet szerinti árverési hirdetmény közzétételével történik, amely hirdetmény részletesen tartalmazza az árveréssel kapcsolatos valamennyi – a 4.2.1./a. pontban megjelölt – információt. 4.1.2. A külön-külön nettó 10.000.000,-Ft, vagy az alatti értékű ingatlanok értékesítése esetén a közzététel a 2/b. sz. melléklet szerinti árverési hirdetmény közzétételével történik, amely hirdetmény az árveréssel kapcsolatos alapvető – a 4.2.1./b. pontban megjelölt – információkat tartalmazza és megjelöli az árverés lebonyolításával kapcsolatos további információk elérhetőségét. Ugyanakkor ezen ingatlanok esetében is készül a 4.1.2./a pont szerinti hirdetmény, mely a MÁV Vagyonkezelő ZRt. honlapján jelenik meg. 4.2. Az árverési hirdetmény kötelező tartalmi elemei 4.2.1./a Az árverési hirdetménynek az alábbi elemeket kell tartalmaznia nettó 10.000.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingatlan értékesítése esetén: 1. arra való utalást, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. nyilvános árverést hirdet, MÁV Zrt. képviseletében eljárva; 2. a MÁV Vagyonkezelő ZRt. székhelyének megjelölését; 3. az árverés helyét; 4. az árverés időpontját; 5. az árverés tárgyának megjelölését (az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait), 6. amennyiben az ingatlant elővásárlási jog terheli, az erre történő utalást; 7. az ingatlan terheiről való tájékoztatást; 8. kikiáltási árat; 9. a vételár ÁFA tartalmára történő utalást; 10. az árverésen való részvétel (előzetes jelentkezés) feltételeit (a jelentkezés helye, határideje, módja; a biztosíték összege, letétbe helyezésének helye, módja, határideje, ha készül árverési tájékoztató, annak kötelező megvásárlása stb.) 11. az árverésről további információt, esetleg tájékoztató anyagot nyújtó személy nevét, címét, telefonszámát; 12. utalást arra, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot, hogy az árverés megtartásától in-

4. szám


dokolás és költségtérítés (kivéve részletes tájékoztató vételárának – kamat nélküli – visszafizetése) nélkül visszalépjen. 4.2.1./b. Az árverési hirdetménynek az alábbi elemeket kell tartalmaznia a külön-külön nettó 10.000.000,-Ft, vagy az alatti értékű ingatlanok értékesítése esetén: 1. arra való utalást, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. nyilvános árverést hirdet, MÁV Zrt. képviseletében eljárva; 2. a MÁV Vagyonkezelő ZRt. székhelyének megjelölését; 3. az árverés helyét; 4. az árverés időpontját; 5. az árverés tárgyának megjelölését (az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait), 6. kikiáltási árat; 7. árverési biztosítékot; 8. az árverésről további információt, esetleg tájékoztató anyagot nyújtó személy nevét, címét, telefonszámát, a MÁV Vagyonkezelő ZRt. honlapjának elérhetőségét; 4.2.2. Az árverési tájékoztatóban az alábbiak abban kerülnek rögzítésre, ellenkező esetben az alábbiakat is a hirdetményben kell megjelentetni: 1. a licitlépcsők (a legkisebb növekmény, amellyel történő emelés esetén az ár új licitnek számít) meghatározását; 2. az árverési eljárás nyelvének meghatározását; 3. arra történő utalást, hogy a biztosíték befizetésére vonatkozó igazolás eredeti példányát az árverés megkezdése előtt az árverés vezetőjének be kell mutatni és egy másolati példányt át kell adni; 4. felhívást arra vonatkozóan, hogy a résztvevő az árverés megkezdése előtt jogosultságát igazolni köteles az alábbiak szerint: – természetes személyek esetében: személyi igazolvánnyal (vagy ezzel egyenértékű okmányának) – jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében: a képviselő személyi igazolványának (vagy ezzel egyenértékű okmányának) és eredeti aláírási címpéldányának felmutatásával, vagy képviseleti jogosultságát bizonyító megbízással (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eredeti meghatalmazás), valamint a meghatalmazást aláíró/aláírók eredeti aláírási címpéldányának bemutatásával, – gazdasági társaság nevében történő részvétel esetén a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatának benyújtásával, más jogi személy esetén a fenti okiratokkal egyenértékű eredeti okiratok rendelkezésre bocsátásával (pl. nyilvántartást vezető bíróság igazolása a nyilvántartott adatokról) 5. tájékoztatást arról, hogy az árverés nyertese – a vele megkötendő szerződés teljesítésével tulajdonjogot szerez; 6. az ingatlan megtekintésének módját; 7. a fizetési képesség igazolásának módját (pl. bankgarancia),

525

8. utalást arra vonatkozóan, hogy a MÁV Zrt., illetve a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg – az árveréssel kapcsolatos, a biztosíték összegét meghaladó közvetlen költségeit az árverés nyertesére átháríthatja; 9. utalást arra, hogy a MÁV Zrt., illetve a MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a második vagy harmadik helyezettel szerződhet; 10. a biztosíték visszafizetésének és vissza nem fizetésének eseteit. Az árverési hirdetményben foglalt adatokon kívül a részletes árverési tájékoztatónak továbbá tartalmaznia kell: a) az értékesítendő ingatlan, ingatlanrész részletes leírását, b) tulajdoni lapját, c) az árverési eljárás menetét, külön kiemelve – az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást, – az értékesítés feltételeit, ideértve a műszaki, pénzügyi, jogi feltételeket is, d) az ingatlanértékesítési szerződés tervezetét, e) utalást arra, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot a hirdetmény, illetve a tájékoztató kiegészítésére, módosítására (a kiegészítésről, módosításról a tájékoztatót megvásárlókat írásban – igazolható módon – értesíteni kell, a tájékoztatót később megvásárlók részére a tájékoztatóval együtt kell – igazolható módon –átadni), f) minden egyéb adatot, amit a MÁV Vagyonkezelő ZRt. szükségesnek tart. Az árverési hirdetmény a fentieken kívül egyéb, az értékesítés lebonyolítása szempontjából releváns elemekkel is kiegészülhet. A hirdetmény megjelentetése az értékesítést lebonyolító szervezeti egység feladata. 5. Kikiáltási ár Az árverés kikiáltási ára az a legalacsonyabb ár, amely az árverési hirdetményben közzétételre kerül. 6. Árverési biztosíték Az árverésen való részvételt biztosíték adásához kell kötni. Az árverési biztosíték a kikiáltási ár 5-10%-ában megállapított felfelé kerekített összeg. A biztosíték befizetése a hirdetményben megjelölt módon történik, ez lehet átutalással a MÁV Vagyonkezelő ZRt. számlájára oly módon, hogy az árverés megkezdése előtt 2 munkanappal – ajánlati biztosíték jogcímén – jóváírásra kerüljön.

526


Kézpénzfizetés esetén az árverés megkezdését megelőző egy munkanapig a hirdetményben megjelölt helyen történő befizetéssel, melyet az árverésen részt vevő a bevételi pénztárbizonylattal köteles igazolni. A biztosíték visszajár, amennyiben: a. a letétbe helyező az árverésen nem jelent meg, b. az árverést nem a letétbe helyező nyerte meg c. az elővásárlásra jogosult élt elővásárlási jogával. Amennyiben a biztosíték visszajár, azt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül fizeti vissza a letétbe helyező részére. Ez alól kivétel a fenti c. pont alatti eset, amikor a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a nyertessel való szerződéskötés meghiúsulása miatt, az árverés további résztvevőivel fennálló szerződéskötési lehetőség (a résztvevő ajánlati kötöttsége) folytán a biztosíték visszafizetésére az árverés befejezését követő 60 napon belül köteles. A biztosíték nem jár vissza, amennyiben: – az árverés nyertese (illetve ha határidőben nem köt szerződést, a második, illetve harmadik helyezettje) a szerződést nem köti meg, – vagy annak teljesítése neki felróható okból meghiúsul. Az árverési biztosíték a szerződés megkötése esetén a vételárba – foglalóként – beszámít. Az árverésen résztvevő kamatigényt a biztosíték összege után nem érvényesíthet, ha azt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. határidőben visszafizette a részére. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. kötelezettséget vállal arra, hogy az árverési biztosítékot a szerződéskötéssel egyidejűleg átutalja a MÁV Zrt. számlájára. 7. Az árverés lebonyolítása 7.1. Az árverésen való részvétel feltételei Az árverés nyilvános, amelyen részt vehet bármely Magyarországon vagy külföldön bejegyzett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, illetve magyar, vagy külföldi természetes személy. Az árverésen résztvevő általa létrehozott gazdasági társaságot vevőként megjelölheti. Ez esetben a árverési jegyzőkönyvben a gazdasági társaság nevét, székhelyét meg kell jelölni. A szerződést a Kiíró, vagy a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. a nyertes által a árverési jegyzőkönyvben megjelölt gazdasági társasággal köti meg. A szerződéskötő társaságnak a szerződéskötést megelőzően be kell mutatni a Társasági Szerződést, a szerződést aláíró képviselő aláírási címpéldányát. A szerződést a nyertesnek is alá kell írnia, tekintettel arra, hogy a társaság teljesítéséért egyetemlegesen felelősséget kell vállalnia.

4. szám

Az árverésen résztvevőnek nyilatkoznia kell, hogy az általa befizetett ajánlati biztosíték a Társaság által fizetendő vételárba beszámítható. Az árverésen való részvétel előzetes jelentkezés alapján történik. Jelentkezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A jelentkezés az alábbi együttes feltételekhez kötött: – részvételi jogosultság igazolása a jelen melléklet 4.2.2.4. pontjában foglaltak szerint, – az árverési biztosíték a MÁV Vagyonkezelő ZRt. számlájára történő igazolt befizetése, – amennyiben fizetési képesség igazolása szükséges, az erre vonatkozó igazolás eredeti példányának benyújtása, – írásbeli nyilatkozat arról, hogy az ingatlant megtekintette, a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat megismerte, – a résztvevő írásbeli nyilatkozata arról, hogy kötelezettséget vállal vételi ajánlatának az árverés befejezésének napjától számított 60 napig történő fenntartására arra az esetre, ha ő az árverés nyertese vagy amennyiben ajánlata az árverés eredményéhez képest a nyertest követő második vagy harmadik legkedvezőbb ajánlatnak minősül és az árverési hirdetményben meghatározott határidőn belül az árverés nyertese nem köti meg a szerződést, vagy a szerződésben meghatározott határidőben nem teljesít (és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. eláll a szerződéstől), továbbá a MÁV Vagyonkezelő ZRt. saját döntése alapján a második vagy a harmadik legkedvezőbb ajánlattevővel kíván szerződni, – amennyiben árverési tájékoztató is készült, annak megvételéről szóló igazolást, – résztvevő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tájékoztató részét képező adásvételi szerződés tervezetet elfogadja. Amennyiben a résztvevőnek észrevétele van a szerződéshez, azt szövegszerűen köteles megfogalmazni. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az észrevételt nem köteles elfogadni, – írásbeli nyilatkozat az elővásárlási jog tudomásulvételéről és arról, hogy azt a jogosult az árverésen vagy – ha nem vesz részt az árverésen – az árverést követően gyakorolhatja, – írásbeli nyilatkozat arról, hogy az árverési tájékoztatóban foglaltakat – ide értve az adásvételi szerződés tervezetet is – elfogadja, – írásbeli nyilatkozat arról, hogy a résztvevő tudomásul veszi: az árverésre jelentkezés egyúttal kikiáltási ár tartására vonatkozó nyilatkozatot is jelent, így a jelentkezést követően az árverési biztosíték csak a 6. pont 2. bekezdés b. és c. pontja esetében jár vissza, – írásbeli nyilatkozat az átruházással kapcsolatos minden költség és illeték megfizetésének vállalásáról, – írásbeli nyilatkozat titoktartási kötelezettség vállalásáról.

4. szám


A részvétel indokolt esetben további feltételekkel is kiegészülhet, amelyre minden esetben fel kell hívni a figyelmet az árverési hirdetményben vagy tájékoztatóban.

527

Az eljárás megnyitásakor az árverés vezetője átadja a közjegyzőnek az árverési hirdetmény megjelenését igazoló lappéldányokat, továbbá a kifüggesztett hirdetmények másolatait.

7.2. Elővásárlási jog Az árverés útján értékesítendő ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog jogszabályon, illetve szerződésen alapulhat. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapuló elővásárlási jogot. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a MÁV Zrt. képviseletében eljárva az árverési hirdetmény megjelenésével egyidejűleg tértivevényes levélben megküldi a hirdetmény szövegét, valamint a megkötendő adásvételi szerződés tervezetét az elővásárlási joggal rendelkezők részére. Az árverésen megjelenő, elővásárlási joggal rendelkező személynek az árverésen való részvételéhez minden feltételt teljesítenie kell. Az elővásárlási jog gyakorlása azt jelenti az árverésen, hogy a jogosult nem köteles emelni a licitárat. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező az árverésen nem jelenik meg, a MÁV Zrt. képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. köteles e személyt az árverést követő 2 munkanapon belül tértivevényes levélben felszólítani, hogy 15 nap, vagy a jogszabályban előírt határidőben jogvesztő határidőn belül nyilatkozzon, kívánja-e gyakorolni az elővásárlási jogát az árverésen kialakult licitáron, az árverési eljárás során meghatározott fizetési feltételekkel. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező személy 15 napon belül a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére bejelenti elővásárlási jogának gyakorlását, és egyúttal a bejelentéssel egyidejűleg teljesíti az esedékes vételárat (foglalót, vételárrészletet) és változatlan feltételek mellett – a bejelentéstől számított – 10 munkanapon belül megköti a szerződést, úgy az árverés vezetője az ezt követő 2 munkanapon belül értesíti az árverés nyertesét a fennálló szerződéskötési akadályról. Amennyiben a határidő alatt nyilatkozatot nem tesz, vagy elővásárlási jogáról lemond, úgy az adásvételi szerződés az árverés nyertesével köthető meg. 7.3. Az árverés lefolytatása Az árverés lefolytatása az árverést vezető személy feladata. Az árverés vezetőjének kijelölésére a MÁV Vagyonkezelő ZRt. illetékes vezetője jogosult. Az árverés közjegyző jelenlétében történik. Az árverés vezetője részére – az árverés levezetésére vonatkozó – megbízólevelet kell kiadni és azt a közjegyző részére be kell mutatnia. Az árverés vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a résztvevők kizárólag egy csoportban, az érdeklődőktől és egymástól jól elkülönítve foglaljanak helyet.

Az árverés vezetője ellenőrzi, hogy a résztvevők az árverésen történő részvétel feltételeinek megfelelnek-e. Amennyiben a képviseleti jogosultságot az árverésen résztvevőként megjelent személy igazolni nem tudja, illetve amennyiben a résztvevő a részvétel feltételeinek nem felel meg, úgy a résztvevőt az árverésből ki kell zárni. Az árverés vezetője ismerteti az árverési biztosíték visszafizetési feltételeit, illetve azokat az eseteket, amikor a résztvevő a biztosítékot elveszti. Amennyiben egy-egy résztvevő képviseletében több személy jelenik meg, tisztázni kell, hogy ki licitál és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az eljárás alatt a licitáló személyének megváltoztatására nincs lehetőség. Az árverés teljes időtartama alatt mobiltelefon nem használható. A személyiségi jogok és az üzleti titok védelme érdekében a licitálók hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az árverésen kívülálló személyek részt vegyenek. Amennyiben a licitálók személyiségi jogaik, üzleti titkaik védelme érdekében a nyilvánosság, illetve más személyek jelenléte ellen tiltakoznak, úgy ezen személyeket fel kell szólítani a terem elhagyására. Az árverés vezetője – amennyiben tudomása van róla – kéri az árverésen résztvevők egybehangzó hozzájárulását ahhoz, hogy a sajtó munkatársai az árverésen jelen lehessenek és azt, vagy annak egyes részleteit írásos vagy elektronikus formában a későbbi közlés szándékával rögzítsék. Az árverés vezetője tájékoztatja az árverésre jogosultakat az elővásárlási joggal rendelkezőkről, valamint a jog gyakorlásának módjáról. Az árverés megkezdésekor az árverést vezető ismerteti a hirdetmény lényeges elemeit, általános tájékoztatást ad az árverés menetéről. Amennyiben a jegyzőkönyv számára hang- (esetleg videó) felvétel készül, erről az árverés vezetője tájékoztatja a jelenlévőket. Az árverés vezetője közli a kikiáltási árat és felhívja a résztvevőket a licitálásra. A licitálás főszabály szerint licitlépcsőnként történik, melynek mértékét az árverési hirdetmény vagy tájékoztató tartalmazza. Az árverés vezetőjének döntése szerint lehetőség van arra, hogy a licitálók megajánlása alapján a meghirdetettől magasabb összegű licitlépcsőt alkalmazzon. A licitálás során az árverés vezetője folyamatosan közli, (név, illetve sorszám szerint) hogy ki tartja, ki eme-

528


li a legmagasabb ajánlati árat. Az árverést addig kell folytatni, amíg a fent meghatározott licitlépcső alkalmazásával az árverés résztvevői magasabb ajánlatot tesznek. Amennyiben további ajánlat nincs, a megajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után az árverés vezetője megállapítja, hogy az árverést melyik résztvevő nyerte meg, aki ez által jogosulttá válik a szerződés megkötésére. Továbbá ismerteti az első három legmagasabb ajánlatot tevő személy által tett ajánlat összegét. Ezt követően az árverés vezetője a MÁV Zrt. képviseletében bejelenti, hogy a MÁV Zrt. fenntartja jogát arra, hogy – a nyertessel való szerződéskötés meghiúsulása esetén a saját döntése szerint – az árverés nyertesét követő sorrendben a második, illetve harmadik ajánlatot tevő valamelyikével szerződjön. Azonos ajánlatok esetén az árverés nyerteséről sorsolással dönt. Fentieket követően az árverés vezetője az árverést bezárja és elkészíti a jegyzőkönyvet, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia: 1. az árverés helyét, kezdő és befejező időpontját, 2. az árverés vezetőjének, a jogi képviselőnek vagy a közjegyzőnek a nevét, 3. az árverezett ingatlan adatait, 4. a kikiáltási árat, nyertes a második és harmadik helyezett adatait, 5. az árverezett ingatlan licit során kialakult nettó vételárát és a mindenkor hatályos jogszabályok szerint fizetendő Általános Forgalmi Adót, 6. az árverés valamennyi résztvevőjének adatait és végső ajánlatát – természetes személy esetében: nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, továbbá, ha ő a nyertes vagy második, illetve harmadik helyezett, anyja nevét, születési helyét, idejét, személyi számát, adóazonosító jelét; – gazdasági társaság, illetve egyéb jogi személy esetében: a nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, a cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartási számát, adószámát, statisztikai törzsszámát; 7. az árverés nyertesének azon kötelezettségét, hogy legkésőbb az árverést követő 10 munkanapon – elővásárlási jogosultság fennállása esetén, ha az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogával nem élt, attól számított 10 munkanapon – belül köteles a szerződést megkötni és a vételárat a szerződésben foglaltak szerint a MÁV Zrt. részére megfizetni, 8. a MÁV Vagyonkezelő ZRt. kötelezettség vállalását arra vonatkozóan, hogy a vételárba beszámítandó árverési biztosítékot a MÁV Zrt. részére az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg átutalja, 9. azon következményre történő figyelmeztetést, hogy amennyiben az árverés nyertese a fent meghatározott határidőn belül nem köti meg a szerződést vagy a vételárat

4. szám

nem fizeti meg, a szerződéskötésre és egyben a biztosíték visszakövetelésére való jogosultságát elveszti, 10. annak rögzítését, hogy a MÁV Zrt. fenntartja jogát arra, hogy – a nyertessel való szerződéskötés meghiúsulása esetén a saját döntése szerint – az árverés nyertesét követő két legmagasabb ajánlatot tevő valamelyikével szerződjön, 11. utalást arra vonatkozóan, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg – az árveréssel kapcsolatos valamenynyi költségét az árverés nyertesére átháríthatja, 12. elővásárlási jog fennállása esetén az árverés nyertesének nyilatkozatát, miszerint tudomással bír az ingatlanon fennálló elővásárlási jogosultságról. 13. az árverésen résztvevő nyilatkozatát arról, hogy az adásvételi szerződést az által megjelölt társaság köti, továbbá annak adatait / név, székhely, statisztikai számjegy, cégjegyzékszám, képviselő. Az árverésről készített jegyzőkönyvet az árverés vezetőjének, a jegyzőkönyvvezetőnek, vagy közjegyzőnek és az árverési nyertesnek, továbbá az utána következő két legmagasabb ajánlatot tevőnek alá kell írnia. A jegyzőkönyvet a közjegyző, hitelesíti. 8. Az árverési eljárást követő szerződéskötés Az árverés nyertesével lehetőség szerint az árverést követően az árverés napján, de legkésőbb 10 munkanapon belül (mely szükség esetén 10 nappal meghosszabbítható), elővásárlási jogosultság fennállása esetén ha az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogával nem élt, attól számított 10 munkanapon belül a szerződést meg kell kötni. Az árverés nyertesének szerződéskötési késedelme a szerződéstől meghiúsulását jelenti. Erre tekintettel a MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult az árverés második, illetve harmadik legkedvezőbb ajánlatot adó résztvevőjével való szerződéskötésre. Ennek érdekében az árverés vezetője felkéri az árverés nyertesét követő két legmagasabb ajánlatot tevő pályázót, hogy ne hagyja el addig az árverés helyszínét, amíg az adataik jegyzőkönyvben történő rögzítésére nem kerül sor. Amennyiben az árverési hirdetményben meghatározott határidőn belül az árverés nyertese nem köti meg a szerződést, vagy a szerződésben meghatározott határidőben nem teljesít és a MÁV Zrt. a szerződéstől eláll, úgy a MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. a sorrendben az árverés nyertese után következő legkedvezőbb vételi ajánlatot tevővel köthet szerződést. Amennyiben e személy sem köti meg a szerződést, vagy a szerződésben meghatározott határidőben nem teljesít és a MÁV Zrt. a szerződéstől eláll, a MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. a harmadik legkedvezőbb vételi ajánlatot tevővel köthet szerződést.

4. szám


529

2./a. sz. melléklet Árverési hirdetmény Árverési hirdetmény nettó 10.000.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingatlan értékesítésére A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Vagyonkezelő ZRt.) (1136 Budapest, Pannónia u. 11.) nyilvános árverést hirdet az alábbi, a ………. tartozó ingatlan/ingatlanok értékesítésére: Sor szám 1.

Település az ingatlan címe

Helyrajzi szám

Művelési ág

Terület (ha, m2)

Árverési biztosíték

Kikiáltási ár

Az árverés során tett ajánlat nettó érték, a kialakult vételárat 20%-os ÁFA terheli. * esetleges elővásárlási jog, terhek felsorolása Az árverésen nyertes vevő – a feltüntetettek szerint – az ingatlan tulajdonjogát szerzi meg. Az ingatlanok vételára kizárólag készpénzzel (átutalással, vagy számlára történő banki befizetéssel) egyenlíthető ki a szerződéskötést követő …… napon belül. Az értékesítést 20% általános forgalmi adó megfizetésének kötelezettsége terheli. A MÁV Zrt. halasztott, vagy részletfizetésre vonatkozó ajánlatot nem fogad el. Az árverés helye: Az árverés időpontja:… A fent megjelölt ingatlanokra árverési ajánlatot tenni külön-külön/együttesen lehet. Az árverésen bárki részt vehet személyesen, vagy meghatalmazott útján, aki ingatlanszerzési jogában korlátozva nincsen. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni amelyet az árverésre jelentkezéskor be kell nyújtani. A nyertes árverezőnek a szerződéskötést megelőzően igazolnia kell, hogy rendelkezik a fedezettel. Az árverésen való részvétel elengedhetetlen feltétele: • a fenti táblázatban megjelölt árverési biztosíték megfizetése oly módon, hogy az átutalt összeg az árverésre jelentkezés napját 2 munkanappal megelőzően a MÁV Vagyonkezelő ZRt. …….. Bank NyRt.-nél vezetett ……… számláján jóváírásra kerüljön. • a részletes árverési kiírást és ingatlanismertetést is tartalmazó (térítésmentes) Árverési Tájékoztatónak az árverésen részt vevő általi, a táblázatban szereplő összegért történő megvásárlása (dokumentálható átvétele). Erre a ……………………… (helyszín) van mód az Árverési Tájékoztató árának befizetését, valamint titoktartási nyilatkozat aláírását követően. Felhívjuk a figyelmet, hogy az árverésen csak az a természetes vagy jogi személy vehet részt, aki az Árverési Tájékoztatót megvásárolta (átvette), a vásárlást igazoló befizetési bizonylaton, ill. banki terhelési igazoláson vevőként (az erről szóló igazoláson átvevőként) a neve feltüntetésre került. • a jelentkezés egyéb feltételeit az Árverési Tájékoztató tartalmazza Az árveréssel és az ingatlanok megtekintésével kapcsolatban felvilágosítás kérhető: a -nél ………..-tól munkanapokon 9-15 óra között a 302-7728 és a 302-7729 telefonszámokon. Jelentkezni lehet: az árverés napján a fent megjelölt helyen az árverés megkezdése előtti 15 percben az árverezni kívánt ingatlanra hivatkozással, az árverési biztosíték átutalásának hitelt érdemlő igazolásának, valamint az Árverési Tájékoztatónak az árverésen részt vevő általi, a táblázatban szereplő összegért történő megvásárlását (átvételét) igazoló dokumentum másolatának átadásával.

530


4. szám

Az árverés közjegyző jelenlétében kerül lefolytatásra. Az árverezők a kikiáltási árról indulva licitálhatnak. Egy-egy ráajánlás minimális összegét (licitlépcsőt) a hirdetmény tartalmazza. Az ingatlant az árverésen legmagasabb vételárat ajánló veheti meg, akinek ajánlata nem lehet kisebb a kikiáltási árnál. Azonos vételár ajánlat esetén az árverési vevő személyét sorshúzással kell megállapítani. Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. Az árverés megkezdését megelőzően az alábbi dokumentumok másolatának átadása kötelező: az árverési biztosíték átutalását bizonyító banki bizonylat, továbbá személyi igazolvány (útlevél), gazdasági társaság esetében eredeti aláírási címpéldány, társasági szerződés, és 30 napnál nem régebbi cégkivonat, illetve a folyamatban lévő cégeljárást igazoló cégbírósági dokumentum. Az adásvételi szerződés tervezete az Árverési Tájékoztató mellékletét képezi, amelyet az árverés nyertese 5 munkanapon / …. napon belül köteles elsőként aláírni. A teljes vételárat a szerződéskötéstől számított 15 munkanapon / az árveréstől számított ….. belül kell megfizetni. A vételár átutalással, ill. számlára történő banki befizetéssel teljesíthető. Az árverési vevő árverési biztosítéka a vételárba foglalóként beszámít. Amennyiben az árverési vevő szerződést nem írja alá a fenti határidőben, vagy a teljes vételárat határidőn belül nem fizeti meg, úgy az ajánlati biztosítékot/foglalót elveszti és a második, ill. harmadik legmagasabb ajánlatot tett vevővel jogosult a kiíró a szerződést megkötni A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az árverést annak megkezdését megelőzően kártérítési, illetve kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonhatja. Ez esetben az átutalt árverési biztosíték és a megvásárolt Árverési Tájékoztató ellenértéke – az Árverési Tájékoztató visszaszolgáltatása ellenében – a jelentkezőknek hiánytalanul, kamatmentesen visszajár. Budapest, 2009 ……………….. MÁV Vagyonkezelő ZRt.

4. szám


531

2./b. sz. melléklet Árverési hirdetmény Árverési Hirdetmény külön-külön nettó 10.000.000,-Ft, vagy az alatti értékű ingatlanok értékesítésére A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy út 73-75.) (továbbiakban: Kiíró) nyilvános árverést hirdet a tulajdonában lévő alábbi ingatlanok értékesítésére. Az árverés lebonyolítója a MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1136 Budapest, Pannónia u. 11.) (továbbiakban: MÁV Vagyonkezelő ZRt.), a Kiíró képviseletében. Sor szám

Település/az ingatlan címe

Helyrajzi szám

Művelési ág

Terület (ha, m2)

Árverési biztosíték

Kikiáltási ár

1. 2. 3. Árverés (1-3-as sorszámú ingatlan esetében) helye, ideje: …………………………………………………… 2008. …………………. Az árverési eljárással és az ingatlanok megtekintésének lehetőségével kapcsolatban további információval szolgál ……………. (tel.:……….), valamint ………… (tel.:…………….) munkaidőben 9-15 óra között. Részletes árverési felhívás szövege a www.mav.hu és a www.mav-vagyonkezelo.hu honlapokon megtekinthető. MÁV Vagyonkezelő ZRt. Területi Központ

532


4. szám

2/c.sz. melléklet NYILATKOZAT

Alulírott ………………………………………… (a ……………….……….…… képviseletében) a ……….………………………………………… értékesítésére meghirdetett árverés kapcsán az alábbi jogilag kötelezĘ érvényĦ nyilatkozatot teszem: - Az árverési felhívásban és az Árverési Tájékoztatóban, illetve azok módosításában, kiegészítésében foglalt feltételeket elfogadom és teljesítésükre vonatkozóan kötelezettséget vállalok. - Nyilatkozom, hogy az ÁFA-törvényben szabályozott jogállásom (az általam képviselt társaság jogállása) alapján az adóhatóság tĘlem az ÁFA fizetését nem követelheti. (nem ÁFA alany, alanyi mentességet választott ÁFA alany és mezĘgazdasági különleges jogállású ÁFA alany jelentkezĘ esetén aláhúzandó) - ) ( Csak a következĘ ingatlanok értékesítése esetén van jelentĘsége : olyan beépítetlen ingatlanok, melyek nem építési telkek, o Olyan beépített ingatlanok, melyek használatba vétele már megtörtént,és a használatbavételi engedély 2 évnél régebben emelkedett jogerĘre) - Nyilatkozom, hogy az általam képviselt társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany és az adóhatóság tĘle az ÁFA fizetését követelheti. (ÁFA-alany jelentkezĘ esetén aláhúzandó) -

( Csak a következĘ ingatlanok értékesítése esetén van jelentĘsége : beépítetlen ingatlanok, melyek nem építési telkek,

olyan

o Olyan beépített ingatlanok, melyek használatba vétele már megtörtént,és a használatbavételi engedély 2 évnél régebben emelkedett jogerĘre) - Az átruházással kapcsolatos minden költség és illeték megfizetését vállalom. - Tudomásul veszem, hogy az Árverési Tájékoztatóban foglaltak és az árveréssel kapcsolatos adatok üzleti titkot képeznek. Kijelentem, hogy az üzleti titok általam, megbízóm, cégem, vagy azok bármelyik alkalmazottja, illetve ez úton bármely harmadik személy által történĘ megsértéséért kártérítési, illetve kártalanítási felelĘsségemet elismerem és ezekért megbízómmal, cégemmel egyetemlegesen helytállok. - Kötelezem magamat arra, hogy a Részletes Árverési Tájékoztatót nem bocsájtom kívülálló harmadik személy rendelkezésére. - Nyilatkozom arról, hogy az árverésre történĘ jelentkezésemet akként tekintem, hogy a kikiáltási árat tartom, tudomásul veszem, hogy az árverési biztosíték csak az árverési tájékoztató 6. pont 2. bekezdése b. és c. pontjában foglalt esetekben fizetendĘ vissza részemre. - Árverési ajánlatomra 60 nap ajánlati kötöttséget vállalok.

4. szám


533

- Társaság kijelölése esetén: A Befizetett ajánlati biztosíték a kijelölt Társaság által fizetendĘ vételárba beszámítható. - Az adásvételi szerzĘdés tervezetét megismertem, azt elfogadom, nyertességem esetén aláírását lényegi változtatás nélkül vállalom. ……………………, 2008. …………………….. …………………………………………….. (cégszerĦ) aláírás

534

A MÁV Zrt. Értesítője 3. számú melléklet Pályázati eljárás útján történő értékesítés

A pályázati eljárás előzetesen meghatározott eljárási rend, illetve feltételek szerint lefolytatott értékesítési eljárás, amelynek során – ha a MÁV Zrt. az eljárást nem nyilvánítja eredménytelennek – az összességében a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó részére történhet az ingatlan értékesítése (kivéve ha elővásárlási jog áll fenn és a jogosult ezen jogával élt). A kiíró a pályázati eljárás során a MÁV Zrt., a pályázat lebonyolítója jelen utasítás szabályai szerint a MÁV Vagyonkezelő ZRt. 1. A pályázati eljárás útján történő értékesítés esetei A MÁV Zrt-nek az ingatlanértékesítési tevékenységével kapcsolatban pályázati eljárást kell lefolytatnia abban az esetben, ha az ingatlan értékesítésénél a limit ár szerinti érték az 100.000.000 Ft-ot eléri, vagy meghaladja. A pályázat értékesítési eljárásként – egyedi döntés alapján – ezen értékhatár alatti ingatlanok esetében is alkalmazható. Az ingatlan értékesítésére első alkalommal a pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni. Kizárólag ez(ek)nek sikertelenségét követően kerülhet sor zártkörű ajánlatkérés alapján történő értékesítésre. 2. A pályázati eljárásra vonatkozó alapelvek A pályázati eljárás útján történő értékesítés során az alábbi elvek érvényesülését biztosítani kell. a) Az esélyegyenlőség elve Az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos pályázati eljárásban valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt kell biztosítani. Az esélyegyenlőség vonatkozik a pályázat megtételéhez szükséges információk megszerzésére, valamint a pályázat során alkalmazott versenyfeltételekre is. A pályázati felhívás és részletes pályázati kiírás tartamát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a pályázók megfelelő ajánlatot tehessenek, ezzel biztosítva a szabályszerűen, időben benyújtott pályázatok összehasonlíthatóságát. Minden pályázónak joga van a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely szükséges ahhoz, hogy megalapozott ajánlatot tehessen, de az információ átadása nem sérthet üzleti titkot. Piackutatási célból a MÁV Vagyonkezelő ZRt. pályázatot nem hirdethet meg.

4. szám

b) A nyilvánosság elve Az ingatlan értékesítésére vonatkozó pályázat alapesetben nyilvános lehet. A pályázati feltételek nyilvánosságát biztosítani kell a pályázatban résztvevők számára. A pályázatot anonim módon (pályázó nevének zárt borítékban való feltüntetésével, és a pályázat pénzügyi és egyéb feltételeitől elkülönített, titkos kezelésével), vagy a pályázó (cégének) megjelölésével, a név aláírásával (pályázat minden részletére vonatkozó nyilvánossággal) is le lehet folytatni. Erről a pályázat kiírásakor kell rendelkezni. c) A rendelkezés elve A MÁV Vagyonkezelő ZRt-nek a pályázati felhívás közzététele után a pályázati feltételeket be kell tartania, ezzel biztosítva a pályázati eljárási rend, a pályázat értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. minden esetben fenntartja magának a jogot, hogy – saját döntése alapján, a MÁV Zrt. felhatalmazása folytán –az érvényes ajánlatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázó az ajánlatának benyújtásával – a pályázati eljárás MÁV Vagyonkezelő ZRt. által meghatározott szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pályázati kiírásban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszeműség követelményének megfelelően kell gyakorolni. 3. A pályázat kiírása, meghirdetése A pályázat lebonyolítására a MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult. A pályázatot valamennyi ingatlan esetében legalább egy alkalommal egy helyi napilapban és egy országos napilapban (vagy egy hetilapban), valamint minden esetben meg kell jelentetni a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. honlapján. A pályázatok benyújtására határnapot kell megjelölni. A pályázati felhívásban a pályázatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének, illetve a pályázati felhívás honlapon történő megjelenésének a napja és a pályázatok benyújtásának időpontja között, 100.000.000-Ft limitárig 15, ezen értékhatár felett legalább 30 nap legyen. A pályázati kiírás feltételei a megkötendő szerződés alapját képezik. Többfordulós pályázat esetén az első fordulóra érvényes pályázatot benyújtók közül kerülnek kiválasztásra a következő forduló résztvevői, akik felhívást (felkérést) kapnak pályázatuk kiegészítésére, illetve módosítására. A pályázatok értékelését az Értékelő Bizottság (a továbbiakban: ÉB) végzi. A részletes pályázati kiírás mindenkor tartalmazza, az Értékelő Bizottság által 10. pont

4. szám


szerint megállapítandó „összességében legkedvezőbb pályázat” meghatározásának módját. Az ÉB eljárási szabályzatát a 10. pont részletezi. Meg kell továbbá alakítani a – MÁV Vagyonkezelő ZRt. munkavállalóiból álló – legalább 3 tagú Bontó Bizottságot. A pályázati feltételeket a MÁV Vagyonkezelő ZRt. módosíthatja, illetve kiegészítheti, a beadást megelőző hetedik napig. A kiegészítésről, módosításról a tájékoztatót megvásárlókat írásban – igazolható módon – értesíteni kell, a részletes pályázati kiírást később megvásárlók részére azt a részletes pályázati kiírással együtt kell – igazolható módon – átadni. A kiegészítés, módosítás úgy történhet, hogy arról a részletes pályázati kiírást megvásárlók a pályázat beadási határidejét megelőző megfelelő határidőben értesüljenek. 3.1. Nettó 10.000.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingatlan értékesítése esetén a közzététel a 4/a. sz. melléklet szerinti pályázati felhívás közzétételével történik, amely felhívás részletesen tartalmazza a pályázattal kapcsolatos valamennyi – a 4.1. pontban megjelölt – információt. 3.2. A külön-külön nettó 10.000.000,-Ft, vagy az alatti értékű ingatlanok értékesítése esetén a közzététel a 4/b. sz. melléklet szerinti pályázati felhívás közzétételével történik, amely felhívás az pályázattal kapcsolatos alapvető – a 4.2. pontban megjelölt – információkat tartalmazza és megjelöli a pályázat lebonyolításával kapcsolatos további információk elérhetőségét. Ugyanakkor ezen ingatlanok esetében is készül a 4.1. pont szerinti felhívás, mely a MÁV Vagyonkezelő ZRt. honlapján jelenik meg. 4. A pályázati felhívásnak és a Részletes Pályázati Kiírásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: 4.1. Nettó 10.000.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingatlan értékesítése esetén: a) a MÁV Zrt.-nek mint kiírónak a nevét, székhelyét, illetve a pályázat kiírására feljogosított a MÁV Vagyonkezelő ZRt. megbízására történő utalást és a megbízott nevét, székhelyét, b) a pályázat célját, a pályázati fordulók számát (egy-, két-, vagy többfordulós) • egyfordulós (a legmagasabb ajánlat a nyertes), • kétfordulós (az első fordulóban azonos ajánlat esetén liciteljárás dönt a pályázatbontást követő 8 munkanapon belül, vagy eredetileg kétfordulósként hirdetett eljárás esetén az első fordulóban érkezett legjobb ajánlat a második forduló alapja, amely lehet liciteljárás, vagy újabb ajánlatkérés), • több fordulós (több ajánlatkérési forduló követi egymást mindig az előző legmagasabb ajánlatáról indulva. Ez esetben nincs liciteljárás), c) továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó anonim módon, vagy név aláírásával pályázhat-e; ha a pályázatot – a pályázó nevének zárt borítékban való kezelésé-

535

vel – anonim módon kell benyújtani, akkor erre a körülményre külön is utalni kell, d) a pályázat tárgyaként az értékesítendő ingatlan, ingatlanrész ingatlan-nyilvántartás szerinti meghatározását (az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait), az esetleges elővásárlási jogról való tájékoztatást, az ingatlan terheiről való tájékoztatást, e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét, a pályázaton való részvétel feltételeit, f) a pályázati eljárás és a benyújtandó pályázat nyelvének meghatározását, g) az ajánlati kötöttség időtartamát, h) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, i) a részletes pályázati kiírás megvásárlásának helyét, módját, idejét és költségét. (Ezen anyagoknak a pályázat meghirdetésének időpontjában – elegendő mennyiségben – rendelkezésre kell állniuk.), j) a biztosítéknyújtási kötelezettséget, k) annak a fenntartását, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – saját döntése szerint, vagy a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – a pályázati felhívást indokolás és költségtérítés (kivétel megvásárolt dokumentáció – kamat nélküli ellenértékének visszafizetése) nélkül visszavonhatja, a beadást megelőző hetedik napig, l) utalást arra, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – saját döntése szerint, a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – a felhívást és kiírást kiegészítheti, illetve módosíthatja, m) az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontját, n) annak a fenntartását, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – saját döntése szerint, a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja. 4.2. Külön-külön nettó 10.000.000,-Ft, vagy az alatti értékű ingatlanok értékesítése esetén: a) a MÁV Zrt.-nek mint kiírónak a nevét, székhelyét, illetve a pályázat kiírására feljogosított a MÁV Vagyonkezelő ZRt. megbízására történő utalást és a megbízott nevét, székhelyét, b) a pályázat tárgyaként az értékesítendő ingatlan, ingatlanrész ingatlan-nyilvántartás szerinti meghatározását (az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait), c) az ajánlatok benyújtásának helyét és idejét, d) az ajánlati biztosítékot, e) a pályázatról további információt, esetleg tájékoztató anyagot nyújtó személy nevét, címét, telefonszámát, a MÁV Vagyonkezelő ZRt. honlapjának elérhetőségét. 4.3. A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) az értékesítendő ingatlan, ingatlanrész legfontosabb adatait, b) tulajdoni lapját;

536


c) a pályázat elbírálásának menetét, külön kiemelve – az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást, – az értékesítés feltételeit, ideértve a műszaki, pénzügyi, jogi feltételeket is, d) az ingatlanértékesítés tárgyában kötendő szerződés tervezetét, e) a pályázati biztosíték visszatérítésének és vissza nem fizetésének eseteit, f) több értékelési szempont esetén az összességében legkedvezőbb ajánlat meghatározásának módját, g) utalást arra, hogy a MÁV Zrt. ill. a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot arra, hogy amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a második, illetve harmadik legjobb ajánlatot tevővel szerződhet, h) minden egyéb adatot, amit a MÁV Vagyonkezelő ZRt., illetve az általa megbízott személy, illetve szervezet szükségesnek tart, i) a fizetési képesség igazolására vonatkozó kötelezettséget, j) utalást arra, hogy amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati eljárással kapcsolatos, a biztosíték összegét meghaladó közvetlen költségeit a pályázat nyertesére átháríthatja, k) a liciteljárás esetén annak helyét és időpontját. A pályázati kiírásban – a fentieken kívül – meg kell határozni, hogy a pályázók ajánlataikat milyen formában hány példányban, és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy pályázataik közül melyik az eredeti példány. Ha a több példányban benyújtott pályázat példányai között eltérés van, úgy az eredeti példány az irányadó. Az eredeti pályázat valamennyi oldalát (a pályázó által készített mellékletek oldalait is) eredeti szignóval, az utolsó oldalt (a pályázó által készített mellékletek utolsó oldalát is) eredeti aláírással kell ellátni. Amennyiben nem jelöl meg eredeti példányt, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult meghatározni az eredeti példányt. Alternatív pályázat befogadására nincs lehetőség. A pályázatok tartalmát titkosan kell kezelni. Tartalmukról felvilágosítás sem kívülállónak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adható, kivéve a bontáskor ismertetendő adatokat. A pályázó kérésére és részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás. A fentiekben rögzített felvilágosítást a MÁV Vagyonkezelő ZRt. köteles a többi pályázóval is igazolható módon, írásban egyidejűleg közölni. A részletes pályázati kiírást később megvásárlók részére a felvilágosítást a részletes pályázati kiírással együtt kell – igazolható módon – átadni.

4. szám

5. Pályázati biztosíték A pályázaton való részvételt biztosíték adásához kell kötni (liciteljárás esetén ez egyben a liciteljárás biztosítékául is szolgál). A biztosíték összege a limit ár 5-10%-a. A pályázónak a biztosítékot a pályázat előtt kell a MÁV Vagyonkezelő ZRt. számláján – ajánlati biztosíték jogcímén – letétbe helyeznie, oly módon, hogy az a benyújtási határnapig átutalásra kerüljön. A biztosíték letétbe helyezését a pályázat benyújtásakor igazolni kell. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, eredménytelenségének, illetve érvénytelenségének megállapítása napjától a pályázó részére kamatmentesen 8 napon belül kell visszafizetni. A visszaadott biztosíték összege azonos azzal az összeggel, amelyet a pályázó rendelkezésre bocsátott. A biztosítékot vissza kell fizetni, ha a letétbe helyező pályázatot nem nyújtott be, visszafizetési határideje: a pályázat benyújtására megállapított határnaptól számított 8 napon belül. A biztosíték visszajár a.) az első helyezett részére, ha az elővásárlási jog jogosultja élt ezen jogával és az adásvételi szerződést teljesített, b.) a második helyezett részére, ha az első helyezett, vagy az elővásárlási jog jogosultja az adásvételi szerződést teljesítette, c.) a harmadik helyezett részére, ha az első, ennek hiányában a második helyezett, vagy az elővásárlási jog jogosultja az adásvételi szerződést teljesítette, d.) az a.)-c.) pontba nem tartozó pályázó (nem helyezett pályázó) részére az eredményhirdetéstől számított 8 munkanapon belül – a pályázati eljárást nem a letétbe helyező nyerte meg, – a nyertesnek, ha az elővásárlási jog jogosultja élt ezen jogával. Ebben az esetben a pályázó részére az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül kamatmentesen, ezt követően kamataival együtt fizetendő vissza a biztosíték A biztosíték nem jár vissza, ha – a pályázati kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át (a vételárba beleszámít), – a pályázat nyertese (illetve ha a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a második helyezettje) a szerződést határidőben nem köti meg, vagy a szerződés teljesítése a pályázó érdekkörében felmerült okból hiúsult meg, – a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta.

4. szám


A MÁV Vagyonkezelő ZRt felhívására a pályázók kötelesek a pályázatukban foglaltakat igazolni. A pályázati felhívásban a pályázótól fizetőképességének igazolása (pl. bankgarancia) kérhető. 6. Ajánlati kötöttség A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázat benyújtásának napján kezdődik. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtás napjától számított 90 napig kötve van, kivéve, ha a MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. ezen időponton belül a pályázatot megnyert pályázóval szerződést köt, vagy az érintettekkel írásban közli, hogy egyik pályázóval sem köt szerződést, és a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja. 7. A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból, érvénytelenség, eredménytelenség 7.1. A pályázati felhívás visszavonása A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati felhívást a benyújtásra megjelölt határnaptól visszafelé számított 7. napig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint közölni, illetve az érintetteket külön írásban, igazolható módon is értesíteni. A pályázat MÁV Vagyonkezelő ZRt. részéről történő visszavonása esetén az átadott dokumentumok pályázó által megfizetett ellenértékét a pályázó részére – kamat nélkül – vissza kell fizetni. 7.2. Érvénytelenség, az eljárásból való kizárás, eredménytelenség A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a pályázat érvénytelen. A pályázót az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után. Ha nincs egyetlen megfelelő ajánlatot tévő pályázó sem, úgy az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani. A megismételt pályázati eljárásra a jelen utasításban foglalt szabályok irányadóak.

537

8. A pályázat A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát, különös tekintettel: – a pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban, illetve azok módosításában, kiegészítésében foglalt feltételek elfogadásáról és teljesítésükre vonatkozó kötelezettség vállalásáról, – a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről (nettó ár + ÁFA), – az átruházással kapcsolatos minden költség és illeték megfizetésének vállalásáról, – titoktartási kötelezettség vállalásáról, – ajánlati kötöttség vállalásáról, – arról, hogy az ingatlant megtekintette, a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat megismerte, – képviseleti jogosultságának igazolására vonatkozóan, különös tekintettel: természetes személyek esetében személyi igazolványa (vagy ezzel egyenértékű okmány) másolatának csatolásával, – jogi személyek esetében: a pályázatot aláíró/aláírók személyi igazolványa (vagy ezzel egyenértékű okmánya) másolatának csatolásával és aláírási címpéldányának 30 napnál nem régebbi eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban való csatolásával, vagy képviseleti jogosultságát bizonyító megbízással (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eredeti meghatalmazás) valamint a meghatalmazást aláíró/aláírók aláírási címpéldányának 30 napnál nem régebbi eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban való csatolásával, – gazdasági társaság nevében történő részvétel esetén a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatának csatolásával, más jogi személy esetén a fenti okiratokkal egyenértékű okiratok csatolásával eredetiben vagy közjegyzői hiteles másolatban (pl. nyilvántartást vezető bíróság igazolása a nyilvántartott adatokról) – a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a csatolt adásvételi szerződés tervezetet elfogadja. Amennyiben a pályázónak észrevétele van a szerződéshez, azt szövegszerűen köteles megfogalmazni. A MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. az észrevételt nem köteles elfogadni. – nyilatkozat az elővásárlási jog tudomásulvételéről és arról, hogy azt a jogosult gyakorolhatja. A pályázat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában, módon és határidőben rendelkezésre bocsátotta és a részletes pályázati kiírást megvásárolta. A pályázó a benyújtott ajánlatát nem vonhatja vissza.

538


4. szám

A pályázatot – ha erről a pályázati kiírás másképpen nem rendelkezik – zárt formában kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

– a MÁV Vagyonkezelő ZRt. erre vonatkozó kérésére megőrzés céljából átvesz egy példányt a pályázat anyagából.

Pályázó lehet belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy beleértve azt az esetet is, amikor az e rendelkezés szerint pályázónak minősülő személyek együttes pályázati ajánlattétel céljából konzorciumot (továbbiakban: konzorcium) hoznak létre. A konzorciumban pályázóknak a pályázati eljárásban egyetemlegesek a kötelezettségeik.

A közjegyző – tevékenysége során – a pályázat érdemi részét érintő döntést nem hozhat, azonban tanácsadással segítheti a MÁV Vagyonkezelő ZRt-t a jogai gyakorlásában és kötelezettségei teljesítésében.

9. A pályázatok beérkeztetése, felbontása, ismertetése A MÁV Vagyonkezelő ZRt. illetékes vezetője a pályázati kiírást megelőzően 3 tagú (1 elnök, 2 tag) Bontó Bizottságot (továbbiakban: BB), és 3 tagú (1 elnök, 2 tag) Értékelő Bizottságot (továbbiakban: ÉB) jelöl ki. A BB és az ÉB tagja kizárólag a MÁV Vagyonkezelő ZRt. munkavállalója lehet. Az ÉB munkájában jogi végzettségű személynek minden esetben részt kell vennie. A pályázatok beérkezése során a pályázati felhívásban az átvételre megjelölt szervezeti egységnek az átvétel pontos időpontját rá kell vezetnie a pályázatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolni kell az átvétel tényét. A határidőben beérkezett pályázatokat a BB tagjai jelenlétében kell felbontani és a pályázati dokumentumokat, és azok valamennyi mellékletét bírálati sorszámmal kell ellátni. A pályázatok felbontásánál a fentieken túlmenően a pályázók, ill. képviselőik és a MÁV Zrt., valamint a MÁV Vagyonkezelő ZRt. képviselői vehetnek részt. A pályázó képviselője köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát. A benyújtott pályázatok felbontásánál a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által meghívott más személyek is jelen lehetnek. A pályázat felbontásánál közjegyző jelenléte kötelező. A BB a pályázatok felbontásánál a pályázatot aláíró személy képviseleti jogosultságát vizsgálni köteles. A pályázatok felbontása során a közjegyző vagy jogi képviselő az alábbi feladatokat látja el: – tanúsítja a pályázatok felbontásának szabályos lefolytatását, annak menetéről, lényeges körülményeiről közjegyző okiratot állít ki, – tanúsítja, hogy a pályázatok megfelelnek a kiírásban rögzített alaki követelményeknek, – gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyvben a bírálati azonosító sorszámokat nevesítsék, továbbá, hogy szerepeljen azoknak a napilapoknak a neve és lapszáma, megjelenési időpontja, melyekben a pályázati felhívások megjelentek, – gondoskodik arról, hogy a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett óvások, kifogások, észrevételek a jegyzőkönyvben rögzítve legyenek,

A pályázatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlott vételárat és a fizetési feltételeket. A pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor a Bontó Bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, mely – a közjegyzőre vonatkozó fenti szabályozásban meghatározott adatok megfelelő rögzítésén túlmenően – az alábbiakat tartalmazza: – a jegyzőkönyv felvételének helyét, idejét, a bontásban résztvevő személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben vesznek részt a pályázat felbontásánál, a jegyzőkönyv vezetőjének nevét, – a pályázat tárgyát, a pályázati felhívás közzétételének időpontját és helyét, a pályázatok benyújtására megállapított határnapot, a beérkezett pályázatok számát, továbbá azt, hogy melyek érkeztek be határidőben és melyek kerültek késedelmesen benyújtásra, a pályázatok bírálati sorszámát, – a pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelentkezők hozzászólásának, észrevételeinek rövid ismertetését, – anonim pályázat esetében az azonosítást biztosító átvételi jegyzőkönyvet. Ezeket az adatokat adott esetben a közjegyző okirata is tartalmazhatja. A pályázati kiírást átvevő személyekről/szervezetekről listát kell készíteni, amelyeket a pályázatok felbontásáról készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyv mellékletét képezi továbbá a benyújtott ajánlatok átvételéről, továbbá az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és időpont, stb.) készített nyilvántartás. Liciteljárás Azonos ajánlat esetén liciteljárást kell lefolytatni a pályázatbontást követő 8 munkanapon belül. Meghívás liciteljárásra A liciteljárási felhívást az érintett ajánlattevőknek közvetlenül (faxon vagy más az átvétel megtörténtét ellenőrizhető, és dokumentálható módon) kell megküldeni. A felhívásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: • az eljárás helyét, • az eljárás időpontját, • az induló árat,

4. szám


• a képviseleti jogosultság, és a személyazonosság igazolásának módját, a licitlépcsők meghatározását; Induló ár a liciteljáráson Az induló ár a pályázati eljárás során ajánlott legmagasabb ár. Liciteljárás lefolytatása A liciteljárás lefolytatásánál az 1. sz. melléklet 7. pontjában szereplő árverési szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, melyeket a részletes pályázati kiírásban rögzíteni kell. 10. A pályázat elbírálása A pályázatok érvényességét az Értékelő Bizottság (ÉB) bírálja el és megállapítja, hogy melyik az összességében legkedvezőbb pályázat. Az ÉB munkájával járó feladatok ellátása munkaköri kötelesség. Az ÉB elnökének és tagjainak az ÉB munkájában való közreműködésről lemondani vagy felmentést kérni kizárólag összeférhetetlenségi, vagy egyéb személyes jellegű okból (tartós betegség, szabadság stb.) lehet. Az ÉB – az elnök koordinálása mellett – maga határozza meg ügyrendjét a jelen utasításban előírtak figyelembevételével. Az ÉB javaslatát egyszerű többséggel hozza meg, minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az ÉB elnökének szavazata dönt. Az ÉB munkájába – szükség szerint – külső szakértőket is bevonhat. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázat értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének érdekében használhatják fel. Az ÉB a pályázókhoz jogosult kérdés feltevésére. A kérdésekre az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. A fenti nyilatkozatok nem eredményezhetik a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, kizárólag azok értelmezését szolgálhatja. Az ÉB köteles megállapítani a pályázatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. Azok a pályázók, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt, őket úgy kell tekinteni, mintha nem nyújtottak volna be pályázatot.

539

Érvénytelen a pályázat, amennyiben – a pályázatot az eljárásban történő részvételre nem jogosult személy nyújtotta be vagy a pályázat tekintetében képviseleti hiba állapítható meg, – a pályázatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határnap után nyújtották be, – a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt érvényességi feltételeknek, – biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, – az ajánlati árat nem határozza meg egyértelműen vagy, más pályázathoz köti, – a MÁV Vagyonkezelő ZRt. valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja. Az adott pályázó pályázatának érvénytelensége a pályázat egészének érvényességét nem érinti. Érvényes az a pályázat, amely megfelel a pályázati kiírásban foglalt érvényességi feltételeknek. Amennyiben a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, de az nem vonja maga után a pályázat érvénytelenségét, hiánypótlásnak van helye. Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat 30 napon belül el kell bírálni. E határidő egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. E határidő túllépése esetén a pályázat eredménytelennek minősül. A pályázatok elbírálásának határidejét a pályázati felhívásban kell közölni. A pályázati ajánlatok közül az összességében a legkedvezőbb feltételeket tartalmazó ajánlatot kell nyertes ajánlatnak minősíteni, az értékelés fő prioritása a legkedvezőbb ár. Részletfizetés esetén a diszkontált cash-flow alapján történik az ajánlatok összehasonlítása. A pályázatok elbírálásakor az ÉB köteles a pályázati eljárásról készítendő értékelésében megállapítani, hogy az eljárás eredményes volt vagy sem. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha – a kitűzött időpontig egyetlen pályázat sem érkezett, – a beérkezett pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményének vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásoknak, – kétfordulós pályázat esetében a második fordulón egyetlen pályázó sem jelent meg, kivéve, ha az első fordulós ajánlat is megfelelő a MÁV Vagyonkezelő ZRt számára, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt

540


volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek; ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a kettőnél több fordulóból álló pályázatokra is, – a MÁV Vagyonkezelő ZRt., vagy a MÁV Zrt. élt azon jogával, hogy az eljárást érvényes ajánlatok benyújtása ellenére is eredménytelennek minősíti. A pályázatok pályázati eljáráson kívüli felhasználására kizárólag a pályázóval kötött megállapodás alapján kerülhet sor. A pályázat elbírálásáról az ÉB zárójelentést készít, melyben fel kell tüntetni: – a pályázat célját, jellegét, illetve a tárgyául szolgáló ingatlanvagyont (ingatlanrészt), valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, – a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, állapotát, lényeges tartalmára vonatkozó főbb adatokat, – a pályázati kiírásban szereplő jogszabályok, más hatósági előírások megtartására történő utalást, – a pályázatok elbírálásának (értékelésének) főbb szempontjait, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket, – a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, a legkedvezőbb ajánlat(ok) megjelölését, ha a pályázatot az ÉB eredményesnek javasolja minősíteni; az összefoglaló értékelésben tájékoztatást kell adni, amenynyiben az ingatlanra vonatkozóan elővásárlási jog áll fenn, – az érvényes ajánlatok számát, valamint annak megállapítását, hogy a pályázat eredményes-e, – az ÉB valamennyi tagjának aláírását. A zárójelentéshez csatolni kell a pályázatok felbontásáról, illetve ismertetéséről készült jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a pályázati kiírás dokumentációját. 11. A pályázat eredményének közzététele A döntésre felhatalmazott szervezet – az ÉB által készített és előterjesztett zárójelentés alapján – a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül dönt a pályázati eljárás nyerteséről vagy az eljárás eredménytelennek minősítéséről. Döntéséről az érdekelteket írásban, vagy nyilvános eredményhirdetés keretében tájékoztatja.

4. szám

12. A pályázati eljárást követő szerződéskötés, elővásárlási jog A pályázati felhívásban rögzíteni kell, amennyiben az ingatlanra vonatkozóan jogszabályon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jog áll fenn. A pályázati felhívást tartalmazó hirdetménnyel egyidejűleg tértivevényes levélben meg kell küldeni a hirdetmény szövegét az elővásárlási joggal rendelkező(k) részére. Az ingatlannal kapcsolatban elővásárlási jog fennállása esetén – a Ptk. 373. §-a alapján – a nyertes ajánlatot a pályázati eljárás eredményének közzétételétől számított 2 munkanapon belül közölni kell a jogosulttal. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapuló elővásárlási jogot. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező személy 15 napon belül – vagy jogszabály által előírt határidőben – a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére bejelenti elővásárlási jogának gyakorlását, és egyidejűleg teljesíti az esedékes vételárat (foglalót, vételárrészletet)és változatlan feltételek mellett – a bejelentéstől számított – 10 munkanapon belül megköti a szerződést, úgy az ezt követő 2 munkanapon belül értesíteni kell a pályázati eljárás nyertesét a fennálló szerződéskötési akadályról. Ha a jogosult a megszabott határidő alatt elfogadó nyilatkozatot nem tesz, a MÁV ZRt vagy képviseletében a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a nyertesnek minősített ajánlattevővel köti meg a szerződést. Amennyiben a pályázati eljárás nyertese a pályázat eredményéről történő hivatalos tudomásszerzésétől számított 10 munkanapon – elővásárlási jogosultság fennállása esetén az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül – belül nem köti meg a szerződést vagy ezt követően nem fizeti meg a vételárat, a szerződéskötésre, illetve a biztosíték visszakövetelésére való jogosultságát elveszíti. Ebben az esetben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a határidő lejártát követően a saját döntése szerint – a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – jogosult az eljárást eredménytelennek nyilvánítani vagy szerződést kötni a nyertest követő legkedvezőbb pályázatot benyújtó személlyel. Amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati eljárás – ajánlati biztosítékot meghaladó – költségeit a pályázat nyertesével szemben érvényesítheti. A fenti körülményre a pályázati kiírásban minden esetben utalni kell.

4. szám


541

4/a. sz. melléklet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS nettó 10.000.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingatlan értékesítésére 1. FEJEZET A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy út 73-75.) (továbbiakban: Kiíró) nyilvános pályázatot hirdet a tulajdonában lévő alábbi ingatlan/ok értékesítésére. A pályázat lebonyolítója a MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1136 Budapest, Pannónia u. 11.) (továbbiakban: MÁV Vagyonkezelő ZRt.), a Kiíró képviseletében. Sor szám 1.


Helyrajzi szám

Művelési ág

Terület (ha, m2)

Ajánlati biztosíték

* esetleges elővásárlási jog, terhek felsorolása A pályázat célja, az esélyegyenlőség elvének biztosításával a MÁV Zrt. tulajdonában levő ingatlan értékesítése. A pályázaton való részvétel feltételeit a „Részletes Pályázati Kiírás” tartalmazza. A pályázaton való részvétel egyik feltétele a dokumentáció saját néven történő megvásárlása. A Részletes Pályázati Kiírás ……………………. összegnek az K&H ……………. sz. bankszámlára történő befizetését, illetve átutalását követően vehető át (helyszín), 200 ………………… között munkanapokon 9 és 15 óra között. A pályázati anyag megvásárlásánál az eredeti befizetési bizonylat bemutatása szükséges. A pályázat fordulóinak száma: A pályázat egyfordulós, kétfordulós, többfordulós A pályázatok beadásának határideje, helye és módja: ……………………. óráig; a (helyszín) zárt, az pályázóra történő utalás megjelölése nélküli borítékban ………………………………… jeligével ellátva. A boríték belsejében három példányban készült pályázati anyag, eredetei cégeljárásban feltüntetett módon aláírva, továbbá a megajánlott vételár erejéig fizetési biztosíték (a fizetési biztosíték formájának meghatározása) Ajánlati biztosíték összege: …………………………-Ft.azaz ……………………… forint. A pályázat nyilvános bontásának ideje és helye: …………………………………………… …………………………………………………………………………………… A pályázat eredményhirdetésének ideje, helye és módja: ………………………………………………………………………………………………………. Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap. A pályázati eljárással és az ingatlanok megtekintésének lehetőségével kapcsolatban információval szolgál …………………………………………… telefon számon, munkaidőben 9 00-13 00 óra között. A pályázati eljárás és a benyújtandó pályázat nyelve magyar. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati felhívást indoklás és költségtérítés (kivételt képez a megvásárolt dokumentum árának kamatnélküli visszafizetése / nélkül viszszavonhatja. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati felhívást és a Részletes Pályázati Kiírást kiegészítheti, illetve módosíthatja, visszavonhatja a pályázat beadási határidejét megelőző 7. napig. A kiíró és a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja a jogot, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. MÁV Vagyonkezelő ZRt. 1136 Budapest, Pannónia u. 11.

542


4. szám

4/b. sz. melléklet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS külön-külön nettó 10.000.000,-Ft, vagy az alatti értékű ingatlanok értékesítésére A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy út 73-75.) (továbbiakban: Kiíró) nyilvános pályázatot hirdet a tulajdonában lévő alábbi ingatlanok értékesítésére. A pályázat lebonyolítója a MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1136 Budapest, Pannónia u. 11.) (továbbiakban: MÁV Vagyonkezelő ZRt.), a Kiíró képviseletében. Sor szám 1. 2. 3.


Helyrajzi szám

Művelési ág

Terület (ha, m2)

Ajánlati biztosíték

Pályázat (1-3 sorszámú ingatlanok esetében) beadásának, helye határideje: ………………………………………………….. 2009……………… A pályázati eljárással és az ingatlanok megtekintésének lehetőségével kapcsolatban további információval szolgál ……………. (tel.:……….), valamint ………… (tel.:…………….) munkaidőben 9-15 óra között. Részletes pályázati felhívás szövege a www.mav.hu és a www.mav-vagyonkezelo.hu honlapokon megtekinthető. MÁV Vagyonkezelő ZRt. Területi Központ

4. szám


543

4.c. számú melléklet Részletes pályázati kiírás TARTALOMJEGYZÉK A …………………. helyrajzi számú, MÁV …………. ZRt. tulajdonú ingatlan értékesítésére TERVEZET

1. FEJEZET Pályázati felhívás 2. FEJEZET Az ingatlan ismertetése 2.1. Ingatlan-nyilvántartási adatok 2.2. Közművesítettség 2.3. Az ingatlan megközelíthetősége 2.4. Közintézményi ellátottság 2.5. Az ingatlan bemutatása 2.6. Az ingatlan jogi helyzete 2.7. A területre vonatkozó szabályozási terv 3. FEJEZET A pályázat jellege 3.1. Nyilvános pályázat 4. FEJEZET A pályázaton való részvétel feltételei 4.1. Ajánlati biztosíték 4.2. Ajánlati kötöttség 4.3. Kapcsolat az pályázókkal 4.4 Szerződéskötés lényeges feltételei

Kiíró: MÁV Vagyonkezelő ZRt. 1136 Budapest, Pannónia u. 11.

Budapest 200…

5. FEJEZET A nyilvános, egyfordulós pályázat lebonyolításának ütemezése 6. FEJEZET A pályázatok érvényességének formai és tartalmi követelményei 6.1. Formai követelmények 6.2. Tartalmi követelmények 6.3. A dokumentációk korlátozott felhasználása 7. FEJEZET 7.1. A pályázatok értékelése. 7.2. A pályázatok elbírálásának szempontjai liciteljárás nélkül 7.3. A szerződéskötés 7.4. Liciteljárás 7.4.1. Liciteljárás (licit) általános szabályai 7.4.2. Ajánlati biztosíték MELLÉKLETEK

544

A MÁV Zrt. Értesítője Pályázati felhívás a 4.a. vagy 4. b. melléklet szerint

4. szám

2. FEJEZET Az ingatlan ismertetése 2.1. Ingatlan-nyilvántartási adatok: Helyrajzi száma: Az ingatlan címe: Területe: Művelési ága: Tulajdonosa: Tulajdoni hányad: Tulajdoni lapon terhelés : 2.2. Közművesítettség

2.3. Az ingatlan megközelíthetősége

2.4. Infrastruktúra, közintézményi ellátottság

2.5. Az ingatlan bemutatása

2.6. Az ingatlan jogi helyzete

2.7. A területre vonatkozó szabályozási terv

4. szám


3. FEJEZET A pályázat jellege nyilvános

545

A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetésre kerül: – a pályázó neve (székhelye, lakóhelye), – a megajánlott vételár, a fizetési feltételek.

3.1 Nyilvános pályázat 4. FEJEZET A pályázat a résztvevők körét tekintve nyilvános: ennek megfelelően pályázatot nyújthat be bármely Magyarországon vagy külföldön bejegyzett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, illetve magyar, vagy külföldi természetes személy, – a továbbiakban: pályázó – amely saját névre kiváltotta (a felhívásban közölt helyen, időben és módon) a Részletes Pályázati Kiírás c. dokumentumot és befizette az ajánlati biztosítékot. Pályázó lehet belföldi vagy külföldi természetes- vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, beleértve azt az esetet is, amikor az e rendelkezés szerint pályázónak minősülő személyek együttes pályázati ajánlattétel céljából konzorciumot (továbbiakban: konzorcium) hoznak létre. A konzorciumban pályázóknak a pályázati eljárásban egyetemlegesek a kötelezettségeik. A pályázó általa létrehozott gazdasági társaságot vevőként megjelölhet. Ez esetben a pályázatban a gazdasági társaság nevét, székhelyét meg kell jelölni. A szerződést a Kiíró, vagy a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. a nyertes pályázó által a pályázatban megjelölt gazdasági társasággal köti meg. A szerződéskötő társaságnak a szerződéskötést megelőzően be kell mutatni a Társasági Szerződést, a szerződést aláíró képviselő aláírási címpéldányát. A szerződést a nyertes pályázónak is alá kell írnia, tekintettel arra, hogy a társaság teljesítéséért egyetemlegesen felelősséget kell vállalnia. A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy az általa befizetett ajánlati biztosíték a Társaság által fizetendő vételárba beszámítható. Tekintettel arra, hogy a pályázati kiírás és mellékletei, valamint a pályázatbontás és az eredményhirdetés nyelve magyar, külföldi pályázó esetén minden idegen nyelvű irat hiteles magyar nyelvű fordítása is csatolandó. A fordítás költsége minden esetben a pályázót terheli. A pályázati dokumentáció ellenértékét a MÁV Vagyonkezelő ZRt. nem téríti vissza, sem az ajánlattételre nyitva hagyott határidőt megelőzően visszalépő pályázók, sem az érdemi pályázók, sem azok részére, akik a részletes pályázati kiírást megvásárolják, ám nem nyújtanak be pályázatot. A kiváltott dokumentáció csak a pályázatkészítéshez használható fel. A pályázó a megvásárolt dokumentációt harmadik személy részére nem adhatja át. A pályázatok bontását és ismertetését tekintve nyilvános a pályázat. A pályázatok bontása közjegyző jelenlétében történik.

A pályázaton való részvétel feltételei 4.1. Ajánlati biztosíték A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázaton való részvételt ajánlati biztosíték befizetéséhez köti, melynek mértéke ……………..Ft azaz ………….forint. A pályázónak az ajánlati biztosítékot a pályázat előtt kell a MÁV Vagyonkezelő ZRt. számláján – ajánlati biztosíték jogcímén – letétbe helyeznie, oly módon, hogy az a benyújtási határnapig átutalásra kerüljön. Az ajánlati biztosíték letétbe helyezését a pályázat benyújtásakor igazolni kell, az átutalás tényét rögzítő banki bizonylattal. Az ajánlati biztosíték a nyertes pályázó esetében a vételárba foglalóként beszámításra kerül. Az ajánlati biztosíték forintban fizethető. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, eredménytelenségének, illetve érvénytelenségének megállapítása napjától a pályázó részére kamatmentesen 8 napon belül kell visszafizetni. A visszaadott biztosíték összege azonos azzal az összeggel, amelyet a pályázó rendelkezésre bocsátott. A biztosítékot vissza kell fizetni, ha a letétbe helyező pályázatot nem nyújtott be, visszafizetési határideje: a pályázat benyújtására megállapított határnaptól számított 8 napon belül. A biztosíték visszajár a.) az első helyezett részére, ha az elővásárlási jog jogosultja élt ezen jogával és az adásvételi szerződést teljesített, b.) a második helyezett részére, ha az első helyezett, vagy az elővásárlási jog jogosultja az adásvételi szerződést teljesítette, c.) a harmadik helyezett részére, ha az első, ennek hiányában a második helyezett, vagy az elővásárlási jog jogosultja az adásvételi szerződést teljesítette, d.) az a.)-c.) pontba nem tartozó pályázó (nem helyezett pályázó) részére az eredményhirdetéstől számított 8 munkanapon belül – a pályázati eljárást nem a letétbe helyező nyerte meg, – a nyertesnek, ha az elővásárlási jog jogosultja élt ezen jogával.

546


Ebben az esetben a pályázó részére az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül kamatmentesen, ezt követően a 31. naptól számított kamataival együtt fizetendő vissza a biztosíték. A biztosíték nem jár vissza, ha – a pályázati kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át (a vételárba beleszámít), – a pályázat nyertese (illetve ha a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a második helyezettje) a szerződést határidőben nem köti meg, vagy a szerződés teljesítése a pályázó érdekkörében felmerült okból hiúsult meg, – a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta. 4.2. Ajánlati kötöttség Pályázó kötelezően vállalt ajánlati kötöttsége: pályázat benyújtásának napjától számított 90 naptári nap. A pályázók ajánlatukhoz fentiek szerint meghatározott határnapig kötve maradnak kivéve, ha a kiíró, vagy a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. ezen időponton belül a pályázat egyik résztvevőjével szerződést köt, vagy az érintettekkel írásban közli, hogy egyik pályázóval sem köt szerződést. 4.3. Kapcsolat a pályázókkal (konzultáció, helyszínbejárás) A pályázati eljárással és az ingatlanok megtekintésével kapcsolatban további felvilágosítás kérhető ……… …………………………………….., munkanapokon 9-13 óra között a ……………………………………….. telefonszámokon. Amennyiben a pályázat lebonyolítása során a pályázók részéről olyan kérdés merül fel, melyre a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részéről adott válasz a tárgyban érintett ingatlan vonatkozásában a többi pályázó számára is fontos információt tartalmaz, a válaszról valamennyi pályázót (azonos tartalommal és egyidejűleg) írásban tájékoztatja a MÁV Vagyonkezelő ZRt. Az írásbeli tájékoztatás a részletes pályázati kiírást megvásárlók részére a pályázati kiírás átvételekor, illetve postai úton kerül átadásra. 4.4. Szerződéskötés lényeges feltételei Pályázó vállalja, hogy a pályázat eredményéről történő hivatalos tudomásszerzésétől számított 10 munkanapon – elővásárlási jogosultság fennállása esetén az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül – az adásvételi szerződést megköti.

4. szám

Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező személy 15 napon belül a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére bejelenti elővásárlási jogának gyakorlását, és egyidejűleg teljesíti az esedékes vételárat (foglalót, vételárrészletet)és változatlan feltételek mellett – a bejelentéstől számított – 10 munkanapon belül megköti a szerződést, úgy az ezt követő 2 munkanapon belül értesíteni kell a pályázati eljárás nyertesét a fennálló szerződéskötési akadályról. Ha a jogosult a megszabott határidő alatt elfogadó nyilatkozatot nem tesz, a MÁV ZRt a nyertesnek minősített ajánlattevővel köti meg a szerződést. (Az adásvételi szerződés tervezetét a melléklet tartalmazza.) Amennyiben a pályázati eljárás nyertese a pályázat eredményéről történő hivatalos tudomásszerzésétől számított 10 munkanapon – elővásárlási jogosultság fennállása esetén az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül – belül nem köti meg a szerződést vagy ezt követően nem fizeti meg a vételárat, a szerződéskötésre, illetve a biztosíték visszakövetelésére való jogosultságát elveszíti. Ebben az esetben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a határidő lejártát követően a saját döntése szerint – a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – jogosult az eljárást eredménytelennek nyilvánítani vagy szerződést kötni a nyertest követő legkedvezőbb pályázatot benyújtó személlyel. Amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati eljárás – ajánlati biztosítékot meghaladó – költségeit a pályázat nyertesével szemben érvényesítheti. Adásvételi szerződés tervezet főbb pontjai • Pályázó elfogadja, hogy a tulajdon átruházás feltétele a teljes vételár hiánytalan megfizetése. • A Kiíró az ingatlant tulajdonjog fenntartással értékesíti és a vételár beérkezését követő öt napon belül önálló formában, íven megtett nyilatkozatban (bejegyzési engedély) ruházza át a tulajdont. • Az ingatlan birtokbaadása a tulajdon átruházását követő …….. napon belül átadás – átvételi jegyzőkönyv felvételével történik meg. 5. FEJEZET A nyilvános pályázat lebonyolításának ütemezése A pályázatok beadásának határideje, helye és módja: ………………………………………………………… A pályázatok nyilvános/zártkörű bontásának ideje és helye: ………………………………………………….. A liciteljárás, vagy újabb ajánlatkérés ideje, helye:……………………………………… A pályázat eredményhirdetésének ideje és helye: ……………………………………………………………..

4. szám


6. FEJEZET A pályázatok formai és tartalmi követelményei 6.1 Formai követelmények: 6.1.1. Az pályázatot 3 példányban, egybecsomagolva, zárt borítékban, a pályázóra történő utalás vagy megjelölés nélkül ………………………….. jeligével kell benyújtani a kiírásban megjelölt helyen és időpontban személyesen, vagy meghatalmazott útján (a Posta által megkívánt feladó feltüntetése a borítékon nem teszi lehetővé a pályázat postai úton való feladását). 6.1.2. A zárt borítékon belül – azonos tartalommal öszszeállított 3 példányból – az 1 db eredeti példányt „eredeti” jelzéssel külön is jelölni kell. Hasonlóképpen 1 db eredeti és 2 db másolati példányt kell csatolni a 6.2. pontban felsorolt dokumentumokból. 6.1.3. Az eredeti példányt a pályázó cégjegyzésre jogosult képviselőjének/képviselőinek eredeti aláírásával, illetve az eredeti példány minden lapját (az általa készített mellékleteket is) a pályázó cégjegyzésre jogosult képviselőjének/képviselőinek eredeti szignójával kell ellátni. 6.1.4. A késve érkezett pályázatokat a kiíró az ajánlatok bontását megelőzően felbontatlanul elkülöníti, és azokat érvénytelenként kezeli. A bontási eljárás után érkezett pályázatokat hasonlóképpen elkülönítetten őrzi. Ezek visszaküldésére a borítékok jeligés jellege miatt nincs lehetőség. 6.1.5. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó értesítési címét, fax számát, kapcsolattartó nevét és telefonszámát, e-mail címét. 6.1.6. A pályázatnak tartalmaznia kell azt a bankszámlaszámot, melyre az ajánlati biztosítékot vissza lehet utalni. 6.2. Tartalmi követelmények 6.2.1. Az pályázó által – fentiekben leírt módon – benyújtott pályázatnak külön lapon tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát: – a pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban, illetve azok módosításában, kiegészítésében foglalt feltételek elfogadásáról és teljesítésükre vonatkozó kötelezettség vállalásáról, – a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről (nettó ár + ÁFA), – az átruházással kapcsolatos minden költség és illeték megfizetésének vállalásáról, – titoktartási kötelezettség vállalásáról, – ajánlati kötöttség vállalásáról, – arról, hogy az ingatlant megtekintette, a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat megismerte, – képviseleti jogosultságának igazolására vonatkozóan, különös tekintettel: természetes személyek esetében személyi igazolványa (vagy ezzel egyenértékű okmány) másolatának csatolásával,

547

– jogi személyek esetében: a pályázatot aláíró/aláírók aláírási címpéldányának eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban való csatolásával, vagy képviseleti jogosultságát bizonyító megbízással (közokiratba eredeti meghatalmazás) valamint a meghatalmazást aláíró/ aláírók aláírási címpéldányának eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban való csatolásával, – gazdasági társaság nevében történő részvétel esetén a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatának csatolásával, más jogi személy esetén a fenti okiratokkal egyenértékű okiratok csatolásával eredetiben vagy közjegyzői hiteles másolatban (pl. nyilvántartást vezető bíróság igazolása a nyilvántartott adatokról), – a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a csatolt adásvételi szerződés tervezetet elfogadja. Amennyiben a pályázónak észrevétele van a szerződéshez, azt szövegszerűen köteles megfogalmazni. A MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. az észrevételt nem köteles elfogadni, – nyilatkozat az elővásárlási jog tudomásulvételéről és arról, hogy azt a jogosult gyakorolhatja. Ezen formanyilatkozat a jelen pályázati kiírás mellékletét képezi. 6.2.2. Csatolni kell az ajánlati biztosíték befizetéséről szóló bizonylat másolatát. 6.2.3. A pályázat „főanyagában” kell röviden és tömören ismertetni az ajánlat lényegét. 6.2.4. Az ajánlat záró fejezeteként kell csatolni mindazon további információkat, melyeket a pályázó a pályázat értékelése során kiemelten fontosnak tart. 6.2.5. A pályázat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában, módon és határidőben rendelkezésre bocsátotta és a részletes pályázati kiírást megvásárolta. 6.2.6. A pályázó a benyújtott ajánlatát nem vonhatja vissza. 6.2.7. Érvénytelen a pályázat, amennyiben – a pályázatot az eljárásban történő részvételre nem jogosult személy nyújtotta be, vagy a pályázat tekintetében képviseleti hiba állapítható meg, – a pályázatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be, – biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, – a pályázó a limitárnál alacsonyabb vételárat jelölt meg ajánlatában, – az ajánlati árat nem határozza meg egyértelműen vagy, más pályázathoz köti, – a pályázó hiánypótlási felhívás ellenére a pályázatának hiányosságait nem, vagy nem megfelelően pótolja. Ki kell zárni azt a pályázót, aki a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye követ el.

548


Amennyiben a pályázó pályázata nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, de nem vonja maga után a pályázat érvénytelenségét a MÁV Vagyonkezelő ZRt. hiánypótlást rendel el, erről valamennyi pályázót tájékoztatni kell. 6.2.8. Az adott pályázó pályázatának érvénytelensége a pályázat egészének érvényességét nem érinti. 6.2.9. A pályázatot – ha erről a pályázati kiírás másképpen nem rendelkezik – zárt formában kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést. 6.3. A dokumentációk korlátozott felhasználása A pályázatokat a MÁV Vagyonkezelő ZRt. kifejezetten csak a pályázatok összehasonlításához, értékeléséhez, a nyertes pályázó vonatkozásában az adásvételi szerződés előkészítéséhez használja fel. A pályázat jellege, az ingatlan értéke miatt a benyújtott pályázati dokumentációkat a Kiíró MÁV Vagyonkezelő ZRt. 5 évig megőrzi, azokat a „pályázatot nem nyert” pályázóknak sem szolgáltatja vissza. 7. FEJEZET 7.1.A pályázatok felbontása, ismertetése A MÁV Vagyonkezelő ZRt. illetékes vezetője a pályázati kiírást megelőzően Bontó Bizottságot (továbbiakban: BB) jelöl ki. A pályázatok felbontásánál a fentieken túlmenően a pályázók, (ezen értve a pályázatot aláíró személyt) vagy törvényes, ill. képviselőik és a MÁV Zrt., valamint a MÁV Vagyonkezelő ZRt. képviselői vehetnek részt. A BB a pályázatok felbontásánál a pályázatot aláíró személy képviseleti jogosultságát vizsgálni köteles. A pályázatok értékelése A beérkezett pályázatok összehasonlítására és értékelésére a MÁV Vagyonkezelő ZRt., felkérése alapján Értékelő Bizottság alakul. Az eredményhirdetést a kiíró egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről a pályázókat a MÁV Vagyonkezelő ZRt. írásban értesíti. Az ÉB köteles megállapítani a pályázatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. Azok a pályázók, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt, őket úgy kell tekinteni, mintha nem nyújtottak volna be pályázatot. 7.2. A pályázatok elbírálásának szempontjai – a legmagasabb vételi ajánlat, – legkedvezőbb fizetési feltétel, – azonos ajánlati ár esetén a Vagyonkezelő ZRt. a kiíró számára kedvezőbb fizetési feltétel előnyben részesül. A pályázat nyertese az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult azonos vételi ajánlat esetén liciteljárást / újabb ajánlatkérést hirdetni a pályázatbontást követő 15 napon belül.

4. szám

7.3. Liciteljárás, Amennyiben azonos vételi ajánlat születik a MÁV Vagyonkezelő ZRt. liciteljárást hirdet. A liciteljárást MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázat bontási eljárásának befejeztét követő 15 napon belül hirdeti meg az érintettek írásbeli felhívásával. A felhívásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: • az eljárás helyét; • az eljárás időpontját; • az induló árat; • a képviseleti jogosultság, és a személyazonosság igazolásának módját. 7.3.1. A liciteljárás általános szabályai A licit eljáráson a meghívott pályázók, illetve azok meghatalmazással ellátott képviselői vehetnek részt. Az induló ár a pályázati eljárás során ajánlott legmagasabb ár. Amennyiben a legmagasabb ajánlati árat több pályázó is tartotta, ebben az esetben sorshúzással kerül meghatározásra a lehetséges nyertes pályázó. meg Abban az esetben, ha az eljárásra egyetlen résztvevő jelentkezett, és a jelentkező nem a legmagasabb ajánlatot benyújtott pályázó, a résztvevőt nyilatkozattételre kell felhívni arra vonatkozóan, hogy a kikiáltási árat tartja-e. Amennyiben a résztvevő nem adja meg a kikiáltási árat, úgy a nyertes a legmagasabb ajánlatot tevő pályázó lehet. A Kiíró, illetve a MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, – és a liciteljáráson kihirdették – a második, illetve harmadik helyezettel kössön szerződést. 7.3.2. Ajánlati biztosíték A liciteljáráson résztvevő pályázók részéről korábban megfizetett ajánlati biztosíték összege a liciteljárás ajánlati biztosítéka is. Az ajánlati biztosíték a szerződés megkötése esetén foglalóvá válik és a vételárba beszámít. 7.4. A szerződéskötés A nyertes pályázó a megajánlott vételárat, a szerződés aláírását követően a szerződésben meghatározottak szerint köteles átutalni a Kiíró által megadott számlaszámra. A nyertes pályázó visszalépése esetén kiíró a második, illetve harmadik legkedvezőbb ajánlatot tevővel köthet szerződést. A Kiíró/MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot külön indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. 2009,,,,,,,,,,,,,,,,,,, MÁV Vagyonkezelő ZRt.

4. szám


549

Mellékletek: a pályázatok felbontásáról készült jegyzőkönyv

NYILATKOZAT Alulírott ………………………………………… (a ……………….……….…… képviseletében) a ……….………………………………………… értékesítésére kiírt pályázat kapcsán az alábbi jogilag kötelezĘ érvényĦ nyilatkozatot teszem: - A pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban, illetve azok módosításában, kiegészítésében foglalt feltételeket elfogadom és teljesítésükre vonatkozóan kötelezettséget vállalok. - A vételár összegére vonatkozóan ……………………………..….…… Ft + ÁFA, azaz …....................................................................... forint + ÁFA ajánlatot teszek. - Nyilatkozom, hogy az ÁFA-törvényben szabályozott jogállásom (az általam képviselt társaság jogállása) alapján az adóhatóság tĘlem az ÁFA fizetését nem követelheti. (nem ÁFA alany, alanyi mentességet választott ÁFA alany és mezĘgazdasági különleges jogállású ÁFA alany jelentkezĘ esetén aláhúzandó) - ( Csak a következĘ ingatlanok értékesítése esetén van jelentĘsége : beépítetlen ingatlanok, melyek nem építési telkek,

olyan

o Olyan beépített ingatlanok, melyek használatba vétele már megtörtént,és a használatbavételi engedély 2 évnél régebben emelkedett jogerĘre) - Nyilatkozom, hogy az általam képviselt társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany és az adóhatóság tĘle az ÁFA fizetését követelheti. (ÁFA-alany jelentkezĘ esetén aláhúzandó) - ( Csak a következĘ ingatlanok értékesítése esetén van jelentĘsége : beépítetlen ingatlanok, melyek nem építési telkek,

olyan

o Olyan beépített ingatlanok, melyek használatba vétele már megtörtént,és a használatbavételi engedély 2 évnél régebben emelkedett jogerĘre) - Az átruházással kapcsolatos minden költség és illeték megfizetését vállalom. - Tudomásul veszem, hogy a Részletes Pályázati Kiírásban foglaltak és a pályázattal kapcsolatos adatok üzleti titkot képeznek. Kijelentem, hogy az üzleti titok általam, megbízóm, cégem, vagy azok bármelyik alkalmazottja, illetve ez úton bármely harmadik személy által történĘ megsértéséért kártérítési, illetve kártalanítási felelĘsségemet elismerem és ezekért megbízómmal, cégemmel egyetemlegesen helytállok. - Kötelezem magamat arra, hogy a Részletes Pályázati Kiírást nem bocsájtom kívülálló harmadik személy rendelkezésére. - Pályázati ajánlatomra 90 nap ajánlati kötöttséget vállalok.

550


4. szám

- Az ingatlant megtekintettem, a vonatkozó jogszabályokat és elĘírásokat megismertem. - Képviseleti jogosultságomat a Részletes Pályázati Kiírásnak megfelelĘen igazoltam. - Társaság kijelölése esetén: A Befizetett ajánlati biztosíték a kijelölt Társaság által fizetendĘ vételárba beszámítható. - Az adásvételi szerzĘdés tervezetét megismertem, azt elfogadom, nyertességem esetén aláírását lényegi változtatás nélkül vállalom. ……………………, 2008. …………………….. …………………………………………….. (cégszerĦ) aláírás

4. szám


5. számú melléklet Ingatlan adásvételi szerződés tervezete amely létrejött egyrészről a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. cégjegyzéket vezető bíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszám: 01-10-042272 statisztikai számjel:10856417-5221-114-01 adószám: 10856417-2-44 bankszámlaszám: K&H Bank ZRt. 10200971-21508668-00000000 képviseli: (önálló/együttes* aláírási joggal) mint eladó (a továbbiakban: Eladó) képviseletében eljáró szervezet meghatalmazással*: MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: cégjegyzéket vezető bíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszám: 01-10KSH szám: adószám: bankszámlaszám: K&H Bank Rt. ........................................................ képviseli: mint eladó (a továbbiakban: Eladó) másrészről név: székhely: cégjegyzéket vezető bíróság: cégjegyzékszám: KSH szám: adószám: bankszámlaszám: képviseli: magánszemély vevő esetén* név: Születési név:, anyja neve: születési helye: születési ideje: lakóhelye: személyi azonosító jelen, személyi igazolvány száma, adószáma mint vevő (a továbbiakban: Vevő) között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:

551

552


4. szám

1. Az adásvétel tárgya 1.1. Felek megállapítják, hogy Eladó, képviseletében a MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (adatok, a továbbiakban MÁV Zrt.) nyilvános pályázatot írt ki tárgyi ingatlan értékesítésére 200………..én. Vevő a pályázat nyertes) vevő által megjelölt társaság a pályázat nyertese. Felek megállapítják, hogy Eladó, képviseletében a MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (adatok, a továbbiakban MÁV Zrt.) árverést írt ki tárgyi ingatlan értékesítésére 200………..én. Vevő az árverés nyertese. Felek megállapítják, hogy Vevő …………….-én kelt egyedi vételi ajánlatát Eladó …………….-én elfogadta.* Vevő kijelenti, hogy a jelen adásvételi szerződés megkötéséhez a vételi nyilatkozatát tévedés, megtévesztés és minden jogellenes befolyástól mentesen alakította ki. 1.2. Eladó eladja Vevő pedig a megismert és megtekintett állapotban megvásárolja az Eladó 1.3. pontban részletezett …. tulajdoni hányadát képező …………hrsz-ú ingatlant, a rajta lévő építményekkel (a továbbiakban ingatlan és felépítmény együttesen: Ingatlan), a jelen szerződés 2. pontjában meghatározott vételárért. 1.3. Az ingatlan, ingóságok és az azok terhei Felek rögzítik, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint Eladó kizárólagos tulajdonában áll az alábbiakban megjelölt ingatlan, a rajta lévő, az alábbiakban megjelölt építményekkel: Az ingatlan adatai: Sorsz.

Település neve

Hrsz.

Művelési ág

Térmérték (ha m2)

A ……………..…………………. tulajdonostárs mint elővásárlásra jogosult elővásárlási jogáról az Ingatlan tekintetében …………….-én lemondott. Lemondó nyilatkozata jelen szerződés 1. számú mellékletét képezi. A ………………………………… tulajdonostárs mint elővásárlásra jogosult elővásárlási jogával az Ingatlan tekintetében nem élt. Az elővásárlásra jogosultat a Vevő a jelen szerződés 1. számú mellékletét képező felhívással hívta fel elővásárlási jogának gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat kiadására, azonban az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló – a felhívásban megjelölt – időtartam alatt a ……………………………….. nyilatkozatot nem tett*. Épületek, építmények adatai: Sorsz. 1.

Leltári szám

Megnevezés

Mennyiség

1.4. Eladó tájékoztatja Vevőt arról, hogy az ügylet tárgyát képező Ingatlanon kizárólag az alábbi terhek állnak fenn: Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhek: Hrsz

Teher

Jogosult

Bejegyző hat. sz.

A korlátozás nagysága (m2)

4. szám


553

Ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett terhek: 1.5. Eladó az árverés/pályázati eljárás során* Vevő rendelkezésére bocsátotta a jelen szerződés tárgyát képező Ingatlanra vonatkozó Részletes Árverési/Pályázati Kiírást és annak mellékleteit/dokumentációt*, amely minden, az Ingatlanra vonatkozó lényeges körülményt, adatot tartalmaz, mely a szerződés megkötése szempontjából szükséges, és melyet Vevő jelen szerződés aláírásáig az általa szükségesnek ítélt mértékben áttanulmányozott, Eladótól további információkat, elképzeléseivel kapcsolatosan az illetékes hatóságoktól felvilágosítást kérhetett. Vevő megismerte az Ingatlan ingatlan-nyilvántartási helyzetét, természetbeni állapotát. 1.6. Felek rögzítik, hogy az adás-vétel tárgyát képező Ingatlanra vonatkozóan Eladó az alábbiakról tájékoztatta Vevőt 1.6.1. Az Ingatlan leírása: A telek alakja:…………….., felszíne:…………, részben burkolt, kerítettsége:………, közútról megközelíthetősége:……………….. Jelenlegi beépítettsége: Az Ingatlan az alábbi közművekkel rendelkezik: ………………………………….. 1.6.2. Vevő tudomásul veszi, hogy az Ingatlan telekhatár pontjai nem kerültek kitűzésre, az Ingatlant megtekintett állapotában vásárolja meg, és kijelenti, hogy ebből fakadóan Eladóval szemben semmilyen követeléssel nem élhet, arról kifejezetten lemond. Vevő, ha szükségesnek látja, földmérő vállalkozásnál saját költségén megrendeli és kitűzeti az ingatlan határpontjait. Az ingatlan jogi határait az ingatlan-nyilvántartási térkép szerint kell értelmezni*. 1.6.3. Vevő tudomásul veszi, hogy a vasút veszélyes üzem, így az ingatlan kizárólag közterületről közelíthető meg, illetve hagyható el és erről az ingatlanra érkezőket minden lehetséges eszközzel tájékoztatja. Az e feltétel figyelmen kívül hagyásából származó balesetek, és káresemények erkölcsileg és anyagilag is Vevőt terhelik.* 1.6.4. Vevő tudomásul veszi, hogy a volt üzemi célú épület érvényes érintésvédelmi és szabványossági jegyzőkönyvvel nem rendelkezik.* 1.6.5. Egyéb jogviszonyok: ……………………….* Eladó vállalja, hogy az Ingatlanon jelenleg folyó minden tevékenységet a birtokbaadás időpontjáig beszüntet.* Eladó az Ingatlant a jelen pont szerinti ………………. Jogviszonyokkal terhelten adja birtokba.* 2. A vételár és megfizetése Egyenes adózás (vevő magánszemély, alanyi mentes stb.) esetén: A jelen szerződés tárgyát képező Ingatlan teljes vételára ………………… Ft + ÁFA, azaz …………….. forint + ÁFA, összesen ………… Ft, azaz ……………….. forint. Eladó kijelenti, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 88. § (1) bekezdés alapján az Ingatlan értékesítésére vonatkozóan az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választotta. Eladó kijelenti, hogy belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Vevő kijelenti, hogy az ÁFA-törvényben szabályozott jogállása alapján az adóhatóság tőle az ÁFA fizetését nem követelheti. Előzőek, valamint az ÁFA tv. 142.§ (1) bek. e) pontja és (3) bekezdése alapján az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan értékesítését terhelő ÁFA-t az Eladó felszámítja Vevőnek. Fordított adózás (vevő ÁFA-alany) esetén: A jelen szerződés tárgyát képező Ingatlan teljes vételára (nettó) ………………………… Ft, azaz ……………………… ……….. forint.

554


4. szám

Eladó kijelenti, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 88. § (1) bekezdés alapján az Ingatlan értékesítésére vonatkozóan az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választotta. Felek kijelentik, hogy belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok és nincs az ÁFA-törvényben szabályozott olyan jogállásuk, mely alapján az adóhatóság tőlük az ÁFA fizetését nem követelheti. Előzőek, valamint az ÁFA tv. 142.§ (1) bek. e) pontja és (3) bekezdése alapján az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan értékesítését terhelő ÁFA-t Vevő fizeti. Felek megállapítják, hogy a jelen szerződésben rögzített vételár az Ingatlanok, és eszközök reális forgalmi értéke és az a jelen szerződésben foglalt körülményekre és feltételekre tekintettel lett meghatározva. 2.1. A vételárat Vevő az alábbi ütemezésben köteles megfizetni: 2.1.1. Felek rögzítik, hogy Vevő/pályázó ajánlati biztosítékként, a jelen szerződés aláírását megelőzően megfizetett ……..- Ft, azaz ………….. forint összeget. Ezt az összeget – pályázó hozzájáruló nyilatkozata alapján – felek foglalónak tekintik. Kijelentik, hogy a foglaló jogi természetével tisztában vannak. 2.1.2. Jelen szerződés aláírásától számított …. (…………) napon belül Vevő köteles megfizetni Eladónak a vételárból fennmaradó …… Ftt – azaz……………………….. forintot, egy összegben/második vételárrészként, banki átutalással Eladó ………… Bank. Rt.-nél vezetett …………………………………. számú bankszámlájára. 2.1.4. Felek az alábbiakat rögzítik: a) A szerződésben meghatározott ellenérték nem tér el / eltér* a szokásos piaci ártól. b) Az eltérés mértéke a szokásos piaci ártól: aránytalan / nem aránytalan*. c) Az ellenérték aránytalanul magas / alacsony* a szokásos piaci árhoz képest. d) A vevőt az adólevonási jog nem egészben / egészben* illeti meg. e) Az eladót az adólevonási jog egészben* illeti meg. [A *-gal jelölt helyen a megfelelő rész aláhúzással jelölendő. A kapcsolt vállalkozások adótörvény szerinti meghatározását, illetve az általam ismert MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásokat tartalmazó táblát csatoltam. A nem független fél kategória a kapcsolt vállalkozásokon túlmenően az alábbi személyi kört is tartalmazza a MÁV Zrt-re összpontosítva: a) akik között névre szóló tulajdonosi/tagsági viszony van névre szóló részvény, vagy üzletrésze van a MÁV Zrt-nek, de nincs többségi befolyása, b) a MÁV Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és ezek közeli hozzátartozói, c) munkaviszonyban állók; munkaviszony jellegű jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (=megbízási jogviszonyban) állók és ezek közeli hozzátartozói.] 2.2. Fizetés egyéb feltételei 2.2.1. Felek megállapodnak abban, hogy bármely jogcímen megfizetett pénzösszeg akkor tekintendő teljesítettnek, amikor azt az Eladó bankszámláján számlavezető bankja jóváírta. 2.2.2. Késedelmes fizetés esetére Felek kikötik, hogy Vevő a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot fizet. Ha a Vevőnek késedelmes fizetés esetén tőke, kamat és járuléktartozása is fennáll, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, a beérkező összegeket elsődlegesen a költség-, majd a kamat és végül a tőketartozásra számolják el. 2.2.3. Felek megállapodnak abban, hogy 30 napot meghaladó fizetési késedelem esetén Eladó jogosult Vevőhöz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával az adásvételi szerződéstől a foglaló jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett elállni. 2.2.4. A vételár összegéről, illetve a foglaló összegéről Eladó számláján történő jóváírás napjával egyező teljesítési dátummal előlegszámlát állít ki, valamint a jelen szerződés 3.1. pontja szerinti bejegyzési engedély kiadása napjával egyező teljesítési dátummal végszámlát állít ki, amelyben beszámításra kerül a foglaló összege. 2.2.5. Vevő fizetési kötelezettségének teljesítéséért a Vevő és a …………………. egyetemleges felelősséget vállalnak.*

4. szám


555

2.2.6. Vevő fizetési kötelezettségének biztosítására a………………… – a 2.1.2. pont szerinti fennmaradó vételárat lefedve – ……………………….. forint …………………….. által kiállított visszavonhatatlan azonnali, visszavonhatatlan, feltétel nélküli letéti igazolást és/vagy ……………………Ft azaz ………….. forint a …………………… Bank Rt. által kiállított feltétel nélküli, azonnali és visszavonhatatlan bankgaranciát adott. A letéti igazolásban és a bankgaranciában a kibocsátó Bank/ok) kötelezettséget vállalt/ak) az Ingatlan 2.1.2. pontja szerint fennmaradó összegnek (……………………..Ft azaz …………………forint) vételár jogcímen Eladó ………………………. Banknál vezetett ……………… számú számlájára történő átutalására, amennyiben Eladó a megkötött” hatályba lépett szerződés alapján a bankgaranciát és a letétet lehívja.* 2.2.7. Amennyiben Vevő jelen adásvételi szerződés 2.1 pontjában meghatározott vételárat a 2.1.2. pontban megjelölt határidőig nem egyenlíti ki, úgy Eladó jogosult a bankgarancia, illetve letét lehívására.* 2.2.8. Amennyiben Vevő jelen adásvételi szerződés 2.1. pontjában meghatározott vételárat a 2.1.2. pontban megjelölt határidőig nem egyenlíti ki, és a bankgarancia, illetve letéti igazolás lehívása igazolhatóan eredménytelen maradt, úgy Eladó jogosult jelen adásvételi szerződéstől egyoldalúan elállni.* 2.3. Eladó a 2.2.3., illetve a 2.2.7. pont szerinti elállása estén a Vevő köteles az Eladónak a pályázattal, illetve a szerződéssel kapcsolatosan felmerült valamennyi igazolt kárát és költségét megtéríteni. 3. Tulajdonjog fenntartás 3.1. Eladó a jelen adásvételi szerződés tárgyát képező Ingatlanon tulajdonjogát a teljes vételár számlájára történő beérkezéséig fenntartja. Eladó a teljes vételár számlájára történő beérkezését követő 10 (tíz) munkanapon belül bejegyzési engedélyt köteles kiadni Vevőnek, hogy az Ingatlan tulajdonjoga Vevő javára vétel jogcímén 1/1 tulajdoni arányban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. 3.2. Eladó ezennel hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonjogának fenntartásával történő eladás tényét Vevő a jelen szerződés hatályba lépését követően saját javára az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztesse. 3.3. A tulajdonjog változásának az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezettetése a Vevő kötelezettsége. 3.4. Jelen szerződés aláírásával Vevő visszavonhatatlanul hozzájárulását adja ahhoz, hogy amennyiben Eladó a jelen szerződéstől a 2. pontban szabályozott módon eláll, akkor Eladó egyoldalú nyilatkozatával jogosult kérni a Földhivatalától a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének törlését és az eljárás megszüntetését. 4. Szavatosság 4.1. Eladó szavatosságot vállal az 1.4. pontban leírt eladói tájékoztatáson túl, az átruházott Ingatlan per-, teher-, és igénymentességéért. Vevő ugyanakkor tudomásul veszi és elfogadja, hogy Eladó az átruházott Ingatlanért kellékszavatosságot nem vállal. A Felek kijelentik, hogy a vételár Eladónak a kellékszavatossági felelőssége kizárásának a figyelembe vételével, került megállapításra. Eladó szavatol azért, hogy az ingatlan-nyilvántartáson illetve ezen szerződésben feltüntetetteken kívül sincs harmadik személynek olyan joga, amely neki felróhatóan a Vevő tulajdonszerzését, tulajdonjogából következő jogosultságainak gyakorlását akadályozná, vagy meghiúsítaná. 4.2. Vevő kijelenti, hogy az adásvétel tárgyát képező Ingatlan közmű-, és környezeti állapotát, jogi helyzetét, telekhatárokat a jelen szerződés aláírása előtt kellő körültekintéssel megismerte, nem hagyatkozott kizárólag Eladó állításaira és ennek alapján kerül sor a jelen adásvételi ügylet megkötésére. Az Ingatlanon tervezett tevékenységét az illetékes hatóságokkal egyeztette. Mindezekkel kapcsolatban az Eladóval szemben a későbbiek során semminemű igényt nem támaszt. 4.3. Az Eladó a tőle elvárható módon eljár annak érdekében, hogy az 1.4. pontban foglalt teher az ingatlan-nyilvántartásból a vonatkozó jogszabályok alapján törlésre kerüljön. Amennyiben ennek ellenére az 1.4. pont szerinti teher törlése mégsem történik meg, Vevő ebből eredően Eladóval szemben semmilyen igényt nem érvényesít.* Eladó kijelenti, hogy az 1.4. pontban megjelölteken kívül környezetszennyezési esetről nincs tudomása, és a szemrevételezés vizsgálata alapján erre utaló jeleket sem tapasztalt. Eladó az ingatlan környezeti állapotáért, valamint a birtokbaadás napját megelőzően keletkezett környezeti károkért felelősséget nem vállal.*

556


4. szám

Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy abban az esetben, amennyiben környezeti kár merül fel, a Vevő átvállalja annak költségeit, ezzel kapcsolatban Eladóval semmilyen igényt nem támaszt, arról kifejezetten lemond.* 4.4. Eladó nem vállal felelősséget az ingatlanon esetlegesen meglévő és az ingatlan nyilvántartásban ill. ingatlannyilvántartási térképeken fel nem tüntetett közművekért, kábelekért, egyéb csövekért és vezetékekért. Vevő vállalja, hogy az ebből felmerült, őt ért károkért Eladó felé nem lép fel, ezen igényeiről kifejezetten lemond. E miatt kifogással, panasszal, illetve kártérítési igénnyel Eladóval szemben nem léphetnek fel. Az ingatlan esetleges tovább értékesítése esetén Vevő ezt a tényt köteles a leendő tulajdonos tudomására hozni. Ezen kötelezettség elmulasztásából eredő mindennemű felelősség a Vevőt terheli. 4.5. A Vevő tudomásul veszi a vasútvonal közelségét, környezeti hatásait, a terület közlekedési besorolását, valamint azt, hogy az ingatlant a vasúti pálya közelségéből eredően határértéket is meghaladó zaj- rezgés, stb. hatások érhetik. Vevő tudomásul veszi továbbá, hogy Eladónak nincs módjában a vasút tevékenységével járó hatásokat (zaj, rezgés, rázkódásból eredő épület kár, tűzkár, stb.) időben korlátozni, pótlólagos létesítményekkel kivédeni vagy ezzel kapcsolatos kártérítési igénynek helyt adni. A Vevő a vasút közelségéből eredő zaj- és rezgésterhelést – ha ez megengedett határértéket meg is haladja – tudomásul veszi és kötelezi magát arra, hogy ezzel kapcsolatosan panaszt, kártérítési igényt nem terjeszt elő. A Vevő – esetleges jogutódjaira is kiterjedő hatállyal – a jelen szerződés aláírásával visszavonhatatlanul lemond a tulajdonába kerülő ingatlanban a vasút rendeltetésszerű üzemeltetésével együtt járó tevékenységéből adódó, esetleges jövőbeni károknak (különösen, tűzkár, rázkódásból eredő épületrongálás, zaj, stb.) az Eladó (illetve esetleges jogutódja) részéről történő megtérítéséről. A Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti kikötéseket a tulajdonába kerülő ingatlan esetleges további (későbbi) tulajdonosainak tudomására hozza.* 4.6. Vevő tudomásul veszi, hogy a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36.§.(6) bekezdése szerint az Ingatlanon építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el. Eladó felhívja Vevő figyelmét, hogy az OTÉK 36.§ (7) bekezdésben meghatározott távolságon belül épületet, építményt elhelyezni csak Nemzeti Közlekedési Hatóság hozzájárulása mellett lehet, melyhez a szükséges előzetes vasúti üzemeltetői véleményt Eladó ad ki A terület az OTÉK 36. § és 38. § illetve az OKV Pályatervezési Szabályzat 3.5. pontja által előirt védőtávolságon belül helyezkedik el. Az OTÉK 36.§. (7) bek. meghatározott távolságon belüli ingatlanok mindenkori tulajdonosai, hasznosítói tudomásul veszik a vasútvonalak közelségét, környezeti hatásaikat, valamint a jelenlegi fejlesztési terveket, ebből eredően semmilyen panasszal az Eladóval vagy a MÁV ZRt-vel szemben nem lépnek fel. Új építmény építtetője köteles gondoskodni a mindenkori környezetvédelmi előírások betartásáról. Ezeken a területeken építményt elhelyezni csupán a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulása mellett lehet, amelyhez a szükséges előzetes vasúti üzemeltetői véleményt – a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Területi Központja adja ki. * Vevő tudomásul veszi, hogy a meglévő vasútvonal mellett, a saját tulajdonába kerülő ingatlanon az ő feladata a környezetvédelmi előírások betartása, ezen belül a zaj- és rezgésvédelem megoldása, épület ingatlanon való megfelelő elhelyezésével, tájolásával, szükség esetén zajvédő szerkezetek telepítésével vagy beépítésével. Az esetlegesen létesítendő objektum helyén a vasút zaj- és rezgéskibocsátás értéke méréssel és számítással egyaránt meghatározható, amenynyiben ezt a létesítmény beruházója az építmény tervezéséhez igényli és megrendeli. A Vevő tudomásul veszi az 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendelet 32. §-ában foglaltakat. A közút-vasút szintbeni keresztezés rálátási háromszögébe a későbbiekben építmény, illetve az úttest szintjétől számított ötven centiméternél magasabb kerítés vagy termesztett növény nem eshet. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti törvény, illetve rendelet betartása érdekében együttműködik a közút és a vasút kezelőjével, illetve a közlekedési hatóság határozatában foglaltakat önmagára nézve kötelezőnek tekinti. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti kikötéseket a tulajdonba kerülő ingatlan esetleges további (későbbi) tulajdonosainak tudomására hozza. (Ezen pont alkalmazandó, ha az ingatlan részben vagy teljes egészében a közút-vasút szintbeni keresztezési rálátási háromszögébe esik). 4.7. A mindenkori tulajdonos, használó köteles tevékenységét a hatályos környezetvédelmi jogszabályok betartásával végezni, környezetét rendben tartani. Eladó kárára tevékenységével környezetszennyezést nem okozhat. 4.8. Felek megállapodnak, hogy Eladó javára térítésmentesen szolgalmi jogot alapítanak a szerződés tárgyát képező ingatlan terhére a vasút működéséből eredő hatások tűrésére, és az ebből eredő kártérítési-, illetve kártalanítási igény kizárására, melyet Vevő Eladóval együttműködve, a jelen szerződés birtokában köteles az ingatlan-nyilvántar-

4. szám


557

tásba saját költségén bejegyeztetni. Ameddig a fentiekben írt szolgalmi jog nem kerül az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, addig a jelen szerződés tárgyát képező ingatlanok továbbértékesítése esetén a jogutódot az előzőekben foglaltakról, különösen a vasút üzemszerű működéséből eredő zaj- és rezgéshatások tűrésének kötelezettségéről tájékoztatni, és azt vállaltatni köteles. E kötelezettség elmulasztásából származó esetleges károkért Vevő felelősséget vállal. 4.9. A vevő tulajdonos tudomásul veszi, hogy a megszerzett ingatlanon lévő és a településen is nyilvántartott életvédelmi létesítmények esetében a 22/1992 (XII. 29.) KTM rendelet 9. §. (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti kikötéseket a tulajdonba kerülő ingatlan esetleges további (későbbi) tulajdonosainak tudomására hozza. 4.10. Az ingatlanon lévő rakodót (homlok oldal, kombinált) elbontani csak a Honvédelmi Miniszter 62/2006. (HK 13.) HM Utasítása szerint a HM Honvéd Vezérkar Katonai Tervező Főcsoportfőnökségének – mint első fokon eljáró szakhatóságnak – az engedélyével lehet. 5. Birtokbaadás 5.1. Felek megállapodnak abban, hogy Eladó a teljes vételár számlájára történő beérkezését követően 15 (tizenöt) napon belül átadás-átvételi eljárás keretében adja az ingatlant Vevő birtokába, aki ezen időponttól szedi az ingatlan hasznait, viseli terheit és a kárveszélyt és élvezi az ingatlanok hasznait. 5.2. A birtokbaadás időpontjáról Eladó Vevőt a tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatának megküldésével egyidejűleg, írásban értesíti 5.3. Felek a birtokba adásról jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben rögzítik az eladó szerződésszerű teljesítését. Eladó a birtokbaadáskor valamennyi rendelkezésére álló, az ingatlanhoz tartozó tervdokumentációt, rajzi anyagot átad a Vevő részére. 5.4. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlanra vonatkozó közműszerződéseket a birtokbavételtől számított 15 napon belül saját nevére átíratja. 6. Vegyes és záró rendelkezések 6.1. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés elkészítésével kapcsolatos költségeket Vevő viseli, Vevő köteles továbbá megfizetni a tulajdonjog-átruházás folytán felmerülő illetéket és a költségeket (ide értve az épületek megvalósulási vázrajzainak az elkészíttetését is). A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése Vevő kötelezettsége és költsége. 6.2. Felek kijelentik, hogy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok, amelyek nem állnak csőd-, vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, ingatlan-elidegenítési és szerzési képességük korlátozás alá nem esik. Felek 30 napnál nem régebbi cégkivonata és az aláírók aláírási címpéldányai jelen szerződés mellékleteit képezik, így ingatlanszerzési képessége korlátozás alá nem esik. Eladó Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amelyek nem áll csőd-, vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, így ingatlan-elidegenítési képessége korlátozás alá nem esik, Vevő magyar állampolgár, devizabelföldi magánszemély, aki nem áll cselekvőképességét érintő gondnokság hatálya alatt, így ingatlan-szerzési képessége korlátozás alá nem esik*. 6.3. Eladóval szembeni bármilyen követelés engedményezése (ideértve annak faktorálását is) illetve bármilyen eladóval szembeni követelésen zálogjog alapítása csak az eladó előzetes jóváhagyásával lehetséges. 6.4. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. 6.5. A szerződő Felek kölcsönös kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen szerződés teljesítése és az ingatlanok átadás-átvétele során esetleg felmerülő vitás kérdéseket kölcsönös engedmények útján megegyezéssel, szükség esetén szerződésmódosítással rendezik, amelynek sikertelensége esetén alávetik magukat az Eladó székhelye/telephelye* szerint – hatáskörrel rendelkező – Bíróság kizárólagos illetékességének.

558


4. szám

6.6. Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződés magyar nyelven készült, annak értelmezésére a magyar nyelv szabályait kell alkalmazni. 6.7. Felek jelen szerződés elkészítésére és ellenjegyzésére, valamint a szerződéssel kapcsolatos földhivatali eljárásban való képviseletre meghatalmazzák ……………………… ügyvédet. Meghatalmazott ügyvéd a jelen meghatalmazást az eljáró ügyvéd ellenjegyzésnél tett sajátkezű aláírásával elfogadja. Jelen szerződés tartalmában egyben ügyvédi tényvázlatnak is minősül.* 6.9. Jelen szerződés nyolc (8) egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült. 7. Hatályba lépés Jelen szerződés annak mindkét fél általi aláírásával lép hatályba. Amennyiben az aláírásra nem egyidejűleg kerül sor, a szerződés a később aláíró fél általi aláírás napján lép hatályba. A Vevő tudomásul veszi, hogy a hatályos devizatörvény, illetve a végrehajtására kiadott A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) sz. Kormányrendelet szerint az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez köteles beszerezni a területileg illetékes fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyét. Az engedély beszerzésének határideje a szerződés megkötésétől számított 60 nap. Az engedély megszerzése, mint felfüggesztő feltétel az adásvételi szerződés hatálybalépésének feltétele*. A szerződést a Felek képviseletre és döntéshozatalra feljogosított képviselői ismételt átolvasás és egyező értelmezés után – mint akaratukkal mindenben megegyezőt – cégszerűen, jóváhagyólag aláírták. …………………. 2009…………………. napján ……………………………………………… Eladó: MÁV Vagyonkezelő ZRt. képv.:

……………………………………………… Vevő: Cégnév képv.:

Ellenjegyzem:

(cégszerű) aláírás

4. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 9/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanok bérbeadásának rendjéről

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. ingatlanvagyonának hasznosítása a Társaság gazdasági érdeke. Ezért a vasútüzem számára szükségtelen ingatlanokat, ingatlanrészeket hasznosítani kell, melynek egyik módja a bérbeadás. A MÁV Zrt. vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok bérbeadása során az 254/2007. (X.4.) Korm. Rend. rendelkezéseit, valamint a MÁV Zrt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között 2001. szeptember 7-én megkötött és többször módosított vagyonkezelési szerződésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Az utasítás célja meghatározni a bérleti szerződések tartalmi elemeit, a szerződések előkészítésének, megkötésének szabályait és az ezzel kapcsolatos feladatokat, jogokat és kötelezettségeket. Az utasítás alkalmazása során az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről szóló Vezérigazgatói utasításban foglaltakra tekintettel kell eljárni. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a MÁV Vagyonkezelő ZRt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. között 2007. május 18-án hatályba lépett és 2008. június 30. napján módosított megbízási szerződés (továbbiakban: Megbízási Szerződés) alapján a MÁV Vagyonkezelő ZRt. feladata a MÁV Zrt. tulajdonában és vagyonkezelésében lévő valamennyi ingatlan bérbeadása. Fentieken túl a MÁV Vagyonkelő ZRt. folyamatosan figyelemmel kíséri a MÁV Zrt. állomási szolgáltatási struktúra kialakítására vonatkozó igényét, valamint az állomási szolgáltatások megjelenésére vonatkozó arculati előírásokat és és az utasforgalmi létesítményekhez kapcsolódó helyiségek bérbeadásánál biztosítja az ennek megfelelő kereskedelmi szolgáltatási struktúra, megfelelő színvonalon való kialakítását az ISZE keretén belül működtetett főépítészi szervezettel együttműködve. Az utasítás tárgyi hatálya a 3.2. pontban felsorolt, bérbeadás útján hasznosítható ingatlanokra terjed ki, kivéve a MÁV Zrt. és a Pantel Kft. között 1999-ben létrejött, „Távközlési eszközök elhelyezésének általános szerződési feltételei” című szerződés tárgyaként megjelölteket. Jelen utasítás szabályai nem vonatkoznak a lakások bérbeadására és a reklámbérleti szerződésekre, amelyek hasznosítási szabályairól önálló utasítások rendelkeznek, valamint a rövid időtartamú (maximum 90 napos) ingat-

559

lan használatra, amelyre egyszerűsített szerződést (1. számú melléklet) kell kötni, illetve az üzleti, művészeti célú és szponzorálási céllal engedélyezett filmfelvételekkel kapcsolatos ingatlanbérleti igényekre. A MÁV Zrt. tulajdonában, vagyonkezelésében vagy használatában álló területeken, ingatlanokon megvalósuló filmforgatások koordinálását a Kommunikációs Igazgatóság végzi. Ennek értelmében a MÁV Zrt. szervezeti egységei, valamint a MÁV Zrt-től a leányvállalatok által bérlet területekre vonatkozóan a 1256/T/2008. sz. Vezérigazgatói engedély alapján az ingatlan bérleteztetési feladatokat, a szerződés megkötését külső féllel a Kommunikációs Igazgatóság végzi a területileg illetékes bérlőkkel, az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság és a MÁV Vagyonkezelő ZRt-vel történő egyeztetés alapján. Jelen utasítás szabályai szintén nem vonatkoznak az árufuvarozási rakterületek rakhely célú bérbeadására és az ingatlanokon lévő nyomvonalas létesítmények bérbeadására – az erre vonatkozó 29/2006 (VII.28. MÁV Ért.30) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás tartalmazza a csatlakozó, összekötő vasúti pálya, saját célú vasúti pályahálózat, a vasúti járműmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására, és rakterületek kezelésére vonatozó előírásokat. Ingatlan parkolási célra történő bérbeadása kizárólag az IGI ISZE Területi Központokkal kötött parkolási szerződés alapján történhet Az egyszerűsített szerződés megkötése előtt a területileg illetékes Pályavasúti Területi Központ engedélyét – üzemeltetői hozzájárulását – be kell szerezni, mely engedélyt az illetékes szervezet 3 munkanapon belül köteles kiadni. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóságának vezetője felelős a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-vel együttműködve. Az utasítást a jelen pontban meghatározott felek kétévente felülvizsgálják. 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Jelen utasítás szempontjából az ingatlan fogalmán kizárólag az épületek, építmények és a földterületek értendők. 3.2. Bérbe adható ingatlanok Bérbeadással hasznosítható valamennyi, a MÁV Zrt. tulajdonában, vagy vagyonkezelésében lévő ingatlan, illetve ingatlanrész, kivéve azon ingatlanok, illetve ingatlanrészek, amelyek tekintetében az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás alapján a bérbeadási engedély nem került megadásra.

560


A MÁV Zrt. ingatlanokat használó szervezeti egységei, beleértve a MÁV-csoporthoz tartozó leányvállalatokat is, a működésükhöz nem szükséges ingatlanokat, ingatlanrészeket a feleslegessé válás időpontjától számított 30 napon belül, kiürítve kötelesek átadni az ingatlanok kezelését ellátó ISZE egységnek. A MÁV-csoporthoz tartozó leányvállalatok esetében az átadásban a MÁV Vagyonkezelő ZRt. is részt vesz. A helyiséggazdálkodási feladatokat is ellátó ISZE a bejelentéstől számított 30 napon belül köteles megvizsgálni és erről írásban értesíteni a MÁV Vagyonkezelő ZRt-t arról, hogy a visszaadott ingatlanokat, ingatlanrészeket továbbra is a vasútüzem működtetése érdekében kell felhasználni, illetve az ingatlanok, ingatlanrészek szerepelnek-e a MÁV Zrt. rövid távú beruházási, felújítási vagy selejtezési tervében, valamint azt, hogy ezek az ingatlanok, ingatlanrészek lehetőséget nyújtanak-e a vasútüzem működtetése céljából használt ingatlanok ésszerűbb felhasználására. Az utasításban szereplő rövidítések az alábbi jelentéssel bírnak: – MÁV Zrt. – MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság – MÁV Vagyonkezelő ZRt., vagy MÁV VK, vagy VK – MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság – DHL – a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listája – GIR – Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer – MTR-IGM – MÁV Térinformatikai Rendszer Ingatlangazdálkodási Modul – MTR-IGM HG – MÁV Térinformatikai Rendszer Ingatlangazdálkodási Modul Helyiséggazdálkodási almodul – IGI ISZE/ISZE – MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység – Ptk. – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény – TÁSZ – MÁV Zrt. Társasági Szolgáltatások – KEO – Központi Energiagazdálkodási Osztály – HÜSZ – Hálózati Üzletszabályzat – ÁFA – Általános Forgalmi Adó – Hrsz – Helyrajzi szám – EBK – MÁV Zrt. Egészség-, Biztonság és Környezetvédelmi Osztály – MSZSZ – MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzat – KSH – Központi Statisztikai Hivatal 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Bérbeadás célja A vasútüzemi célra átmenetileg vagy tartósan nem használt ingatlanok bérbeadásának célja a MÁV Zrt. ún. egyéb, nem alaptevékenység végzéséből eredő bevételeinek növelése, továbbá, hogy a bérbeadással a vasút terü-

4. szám

letén olyan szolgáltatások legyenek jelen, melyek emelik az utas kiszolgálás és árufuvarozás színvonalát, hozzájárulva a vasút külső megítélésének javításához, valamint a tulajdonjogból eredő költségek és ráfordítások ellensúlyozása. 4.2. Bérbeadási eljárás A jelen utasítás hatálya alá tartozó ingatlanok bérbeadására vonatkozó tevékenység végzésére kizárólag a MÁV Vagyonkezelő ZRt. szervezeti egységei jogosultak a Megbízási Szerződés keretei között. A Megbízási Szerződés 2.3.4. pontja alapján a MÁV Zrt., a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-re delegálta azon döntések meghozatalának jogát, amelyek a mindenkor hatályos MÁV DHL szerint a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóját illetik. Amennyiben a bérleti szerződések megkötésére vonatkozó döntést a MÁV Zrt. hozza meg, abban az esetben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a Megbízási Szerződés alapján meghatározott bérbeadási javaslatot készít. Elkészíti a bérbeadáshoz kapcsolódó előterjesztést, vagy feljegyzést és azt a szükséges mellékletekkel – így különösen a bérleti szerződés tervezettel – a MÁV Zrt. hatáskörrel rendelkező illetékes döntéshozó szerve elé terjeszti. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a javaslatban kérheti, hogy a MÁV Zrt. a bérbeadási eljárás alapján kötendő bérleti szerződés aláírására a részére meghatalmazást adjon. Ebben az esetben a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága felelős azért, hogy a javaslat beterjesztésétől számított 30 napon belül a döntés meghozatalra kerüljön. A döntésnek tartalmaznia kell a javaslat elfogadását, vagy el nem fogadását, a szerződéstervezetet, illetve a javaslattól való eltérést. A MÁV Zrt. a döntés tartalmáról a döntéshozatalt követő 3 munkanapon belül írásban értesíti a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-t, a határozat és mellékleteinek megküldésével egyidejűleg. 4.3. Bérleti szerződések A bérleti szerződést a döntésnek a MÁV Vagyonkezelő ZRt. általi átvételétől számított 5 munkanapon belül kell megkötni a bérlővel. A bérleti szerződések megkötésénél a 22/2007. (VIII. 31. MÁV Ért. 29.) VIG sz. szerződéskötési eljárási rendről szóló utasítást is figyelembe kell venni. Az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos szerződésekben a bérbeadó és a bérlő jogait, kötelezettségeit, felelősségét, a szolgáltatás tartalmát, az ellenszolgáltatás mértékét stb. szerepeltetni kell. A bérleti szerződések megkötéséhez minta-szerződés áll rendelkezésre, mely az utasítás 2. sz. mellékletét képezi. Amennyiben az egyes konkrét szerződés a szerződésminta szerint nem köthető meg, úgy a döntésre jogosult köteles a saját illetékes pénzügyi, jogi és szakmai irányítási szervezet véleményét kikérni.

4. szám


Tekintettel arra, hogy a MÁV Zrt. az ingatlanok – kivéve a lakások – bérbeadása esetén az ÁFA alóli mentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választotta, – a lakások kívételével – valamennyi ingatlan bérbeadása esetében (telek, egyéb ingatlan) az általános (20%) mértékű adókulccsal kell a forgalmi adót felszámítani. A lakások bérbeadása adómentesen történik. Az ingatlanok ÁFA fizetési kötelezettség szerinti minősítése a szerződést kötő szervezet feladata. Az ingatlanok, különösen az épületek, épületrészek bérbeadásánál figyelembe kell venni a MÁV Zrt. műszaki tervek jóváhagyására vonatkozó előírásait, továbbá az építési engedélyezési eljárásról szóló rendelet előírásait. Műemlék és a MÁV Zrt. Műemlékvédelmi Szabályzata alapján MÁV műemlékké nyilvánított ingatlanok, épületek bérbeadásánál ennek figyelembevételével kell eljárni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a műemlékvédelem alá tartozó ingatlanok bérleti szerződéseinek megkötéséhez a műemlékvédelmi hatóság engedélyét kell kérni abban az esetben, ha az ingatlan funkciója, használati módja a szerződés keretében a bérlő által végezhető tevékenységgel módosul, továbbá a törvény hatálya alá tartozó ingatlanok bérbeadásával kapcsolatban a törvény előírásait be kell tartani. Az építési hatósághoz benyújtásra kerülő engedélyezési dokumentációt, felülvizsgálat és jóváhagyás céljából előzetesen be kell nyújtani az ISZE-hez. Az építési engedélyezési eljáráshoz hasonlóan kell eljárni a bérlemények közműellátását érintő kérdésekben, a MÁV Zrt. víz- és csatorna, valamint a belső elektromos hálózatra való csatlakozásakor, a fűtési rendszer átalakításakor, illetve a bérlemény hűtésének kiépítésekor, klimatizálásakor. A kincstári tulajdonban álló, a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok esetében a MÁV Zrt. által a kincstári vagyonnal való gazdálkodásért felelős állami szervezettel kötött vagyonkezelési szerződés rendelkezéseit is be kell tartani. A bérlet nem sértheti a MÁV Zrt. üzleti érdekeit, nem akadályozhatja a vasútüzem zavartalan menetét, vagyonvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi feladatai ellátását, illetve a HÜSZ rendelkezéseit. A vasútforgalom lebonyolítását szolgáló és az utasforgalmi létesítményekben jelen utasítás hatálybalépését követően bérleti szerződés nem köthető: a) közerkölcsöt sértő tevékenység (szex-shop, peep show, stb.) gyakorlása, b) pénznyerő automaták működtetése, c) a környezetet aránytalanul szennyező tevékenység folytatására, d) a környezet zajszintjét jelentősen emelő, illetve az utasforgalmi létesítményekben működtetett hangosbemondó-rendszer érthetőségét zavaró zajjal járó tevékenység gyakorlására,

561

e) peronokon és utasterekben folytatott, asztalokról történő árusítás, függetlenül a forgalmazott termékektől. Az előzőekben felsorolt tevékenységek gyakorlására lehetőséget adó, meglévő bérleti szerződések jelen utasítás hatályba lépését követően nem hosszabbíthatók meg A megkötésre kerülő bérleti szerződések alapján a bérlemények cégfelirata, üzlet, bolt megnevezése (maximum 2 db) helyezhető ki a bérlemény bejáratánál. A bérlemény működtetéséhez kapcsolódó, a forgalmazott termékeket hirdető feliratok, hirdetések kihelyezésére bérlőknek külön reklámbérleti szerződést kell kötniük, amelyet a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságánál kell kezdeményezni. A bérlet nem sértheti az ingatlanra vonatkozóan fennálló, kizárólagossági jogokat. A bérleti szerződés tartalma és megkötésének irányadó szempontjai (Zárójelben a bérleti szerződés pontjára való hivatkozás található) 4.3.1. Bérbeadó Bérbeadó a MÁV Zrt. A MÁV Zrt. képviseletében a mindenkor hatályos DHL szerint az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság döntési hatáskörébe rendelt bérleti szerződések megkötése során a Megbízási Szerződésben adott meghatalmazás alapján a MÁV Vagyonkezelő ZRt. jár el. Polgári védelmi létesítmények esetében a 22/1992. (XII.29.) KTM rendeletben foglaltak betartása érdekében a bérbeadó mellett kötelező közreműködő a területileg illetékes Vasútbiztonsági Osztály e feladattal megbízott munkatársa. 4.3.2. Bérlő A szerződésben szerepeltetni kell a bérlő nevét (teljes nevét), címét, további azonosítási adatait. A bérlőnek – adataiban bekövetkezett változáskor – írásban értesítenie kell a bérbeadót a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a változást igazoló iratok eredeti példányának csatolásával. Amennyiben a bérlő gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét, számlavezető pénzintézete nevét és pénzintézeti számlaszámát, számlázási címét, valamint cégbíróság és cégjegyzék számát/vállalkozói igazolvány számát, a céget képviselő természetes személyt, vagy meghatalmazottjának nevét is tartalmaznia kell a szerződésnek. A bérlő azonosító adatainak ellenőrzéséhez be kell kérni a bérlőtől 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot és az eredeti aláírási címpéldányt. Amennyiben a bérlő magánszemély, a személyazonosságát igazoló okmányok alapján a nevét (leánykori nevét), címét, adóazonosító jelét, igazolvány számát, születési adatait és anyja nevét kell tartalmaznia a szerződésnek.

562


A szerződéskötés előtt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. nyilatkoztatni köteles a bérlőt, majd ellenőrizni, hogy a bérlő nem áll-e végelszámolás, felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt, továbbá nincs-e a MÁV Zrt-vel fennálló, elmaradt kötelezettsége, illetve nem áll-e perben a MÁV Zrt-vel. Ennek érdekében a MÁV Vagyonkezelő ZRt. írásban megkeresi közvetlenül a MÁV Zrt. jogi, illetve számviteli szervezeti egységét (Központi Főkönyvelőség), amely szervek a megkeresés kézhezvételétől számított 3 napon belül kötelesek a szükséges információt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére írásban megadni. Ezen körülmények fennállása a bérleti szerződés megkötését kizárja, illetve amennyiben később jut a bérbeadó tudomására, abban az esetben a bérbeadó általi rendkívüli felmondás alapjául szolgál. 4.3.3. A bérlet tárgya (B.SZ. 1.1.) 4.3.3.1. A bérlet tárgyaként az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát, a bérelt ingatlan nagyságát (m2-ben, szükség szerint légm3-ben is), a bérlemény leltári számát, az ingatlan tulajdoni lapon szereplő rendeltetését, megnevezését, valamint a bérleményen a bérlő által végezhető tevékenységet meg kell határozni. A bérleti szerződéshez mellékletként csatolni kell a bérelt ingatlan, ingatlanrész terület kimutatását, alaprajzát, az egész helyszínrajzát, feltüntetve rajta a bérlemény pontos helyét. A szerződésnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a bérlő a teljes ingatlant vagy annak egy részét veszi bérbe. 4.3.3.2. A bérlemény megközelítése A bérleti szerződés mellékletében szereplő helyszínrajzon szükség szerint rögzíteni szükséges a bérlemény megközelítésének pontos útvonalát. Törekedni kell a közterületről történő megközelítés előírására. Amennyiben erre nincs lehetőség és a bérlemény csak MÁV Zrt. üzemi terület felhasználásával közelíthető meg, rögzíteni kell a pontos útvonalat, a mellékletként csatolandó, 28/2008.sz.VIG utasítás alkalmazására történő felhívással; szükség esetén, pl.: árufeltöltés esetén az áruszállítás útvonalát és időpontját. Bérlő, illetve ügyfelei gépjárműveikkel csak a bérelt területen parkolhatnak, illetve a kijelölt útvonalon közelíthetik meg a bérleményt. Más terület parkolási célra kizárólag az IGI ISZE Területi Központokkal kötött parkolási szerződés alapján történhet. 4.3.3.3. A bérlemény jogi helyzete A bérleti szerződés tartalmazza a bérlemény használatát befolyásoló ingatlan-nyilvántartási állapotot, a jogokat és kötelezettségeket, a vasútüzem zavartalan fenntartása érdekében szükséges, véletlenszerűen jelentkező vis major vagy hibaelhárítási intézkedéseket.

4. szám

4.3.3.4. A bérleményben végezhető tevékenység (B. SZ. 1.1.) A bérlő által végezhető tevékenységet a szerződésben konkrétan meg kell jelölni. A bérleményben folytatott tevékenység bővítést vagy profilváltást csak a bérbeadó képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. előzetes hozzájárulásával hajthat végre. A hozzájárulás megadását követően a bérleti szerződést módosítani kell. A bérlő a bérleti szerződés megkötését megelőzően a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére köteles igazolni, hogy a bérlemény az építési szabályzat, illetve egyéb önkormányzati rendeletek alapján alkalmas-e a tervezett tevékenység végzésére. A bérlő által megjelölt tevékenységet vizsgálni kell abból a szempontból, hogy az nem sért-e bármely harmadik személy javára a MÁV Zrt. által szerződéssel biztosított kizárólagos jogot (kiemelten a Resti Zrt. részére kizárólagos jogkörrel biztosított tevékenységek). 4.3.4. A bérlet időtartama (B.SZ. 2.1.) A bérleti szerződés határozott vagy határozatlan időre szólhat. Ennek meghatározása döntési jogosultságán belül a MÁV Vagyonkezelő ZRt. feladata, a döntési jogosultságán kívüli döntés esetén a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslattételi joggal rendelkezik. Határozott idejű a bérleti szerződés: ha valamely időpontban vagy körülmény bekövetkeztében kerül megjelölésre a szerződés megszűnése. A helyiségbérleti szerződés ennél korábban csak a lakásügyi jogszabályok rendelkezései (jelenleg az 1993. évi LXXVIII. tv. 24. §-ának (1) bekezdés a-d.) pontja szerint: bérleti díj fi zetés elmulasztása, szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettség nem teljesítése, az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás tanúsítása, bérlemény vagy közös használatra szolgáló terület, helyiség rongálása, rendeltetésellenes használata) mondható fel, területbérleti szerződés pedig akkor, ha a bérlő szerződésszegést követ el. A 22/1992 (XII.29.) KTM rendelet 5 § (3) bekezdése alapján „A használó (bérlő) tudomásul veszi, hogy az óvóhely rendeltetésszerű használatának szükségessége esetén – erre vonatkozó felhívás, közlemény vagy felmondás alapján – köteles az óvóhelyet 24 órán belül kártalanítás nélkül óvóhelyi használatra alkalmas állapotban a tulajdonosnak (bérbeadónak) átadni. Ellenkező esetben az óvóhely a használó (bérlő) költségére és veszélyére kiüríthető. Határozatlan idejű a bérleti szerződés: ha a bérleti szerződés mindaddig hatályban van, amíg azt a felek a megállapodott felmondási idő, illetve a felmondás feltételeinek betartásával fel nem mondják.

4. szám


4.3.5. Bérleti díj és megfizetése (B.SZ. 3.1.) 4.3.5.1. A szerződésben a bérleti díjat úgy kell meghatározni, hogy az fedezetet nyújtson a bérbeadónak a bérlet tárgyával kapcsolatos teljes önköltségére és ezen felül a szokásos piaci körülmények között elérhető nyereséget is biztosítson. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. felelősségi körébe tartozik a piaci ár megállapítása, amelyhez jogosult ingatlanforgalmi szakértőt igénybe venni. Üzletpolitikai szempontok alapján, vasútüzemi stb. érdekek figyelembe vételével, ennél alacsonyabb mértékű bérleti díjat is megállapíthat a döntésre jogosult szervezet. Gazdaságilag nem független fél részére történő bérbeadás esetében az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 67. § alapján a szokásos piaci ár lesz az ÁFA alapja, amennyiben: az ellenérték aránytalanul magasabb, mint a szokásos piaci ár, és a MÁV Zrt. –t az adólevonási jog nem egészben illeti meg, vagy az ellenérték aránytalanul alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár és a Bérlőt az adólevonási jog nem egészben illeti meg,.vagy az ellenérték aránytalanul alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár, és a MÁV Zrt.-t az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a bérbeadás mentes az adó alól. 4.3.5.2. A bérleti díj fizetés kezdetét úgy kell meghatározni, hogy a birtokbaadás időpontjával összhangban legyen és megfelelő időt biztosítson bérlőnek a szerződésben meghatározott birtokbaadási feltételek teljesítésére. 4.3.5.3. Az egy évet meghaladó vagy határozatlan idejű szerződésekben elő kell írni a bérleti díj bérbeadó által évente január 01-jétől történő módosítási lehetőségét az inflációs ráta mértékének változására figyelemmel. Az inflációs ráta mértékének megfelelő emelést a bérbeadó egyoldalú jogosultságaként kell a szerződésben kikötni. 4.3.5.4. Amennyiben a bérlő nem egyenlíti ki a fizetés esedékességekor, a szerződésben meghatározott bérleti díjat, azt azonnali beszedési megbízással is érvényesíteni lehet, ha a felek így állapodtak meg. (bérlő bankjának visszavonhatatlan utasítás adása –ennek szövege a bérleti szerződés minta 6. számú melléklete) Ezt minden bérlőtől (kivétel: magánszemélyek) meg kell követelni, melynek az évi bérleti-, és ingatlankezelési díja együtt meghaladja az 100.000 Ft + ÁFA összeget. Az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazás bank által visszaigazolt eredeti példányát a szerződéskötést követően, a bérlemény birtokbavételét megelőzően a bérbeadó rendelkezésére kell bocsátani. Bérlőtől az összes bankszámlájára kell azonnali beszedési megbízásra felhatalmazást kérni, amelyen pénzforgalmat bonyolít. A bérleti díj késedelmes megfizetése esetén a fizetés esedékességét követően, a késedelem idejére a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű kamatot köteles a bérlő fizetni.

563

A bérlő szerződésszerű fizetési kötelezettsége teljesítésének figyelemmel kísérése a területileg illetékes pénzügyi szolgáltató egység feladata. A fizetési kötelezettségek nem teljesítése esetén a Könyvelő egység fizetési felszólítást és késedelmi kamatterhelő levelet küld a bérlőnek. Amennyiben ezt követően sem tesz eleget bérlő a fizetési kötelezettségének, akkor a Könyvelő egység a MÁV vagyonkezelő ZRt. egyidejű értesítési mellett azonnali beszedési megbízással érvényesíti a tartozást. Ha az azonnali beszedési megbízás nem sikeres, akkor a Könyvelő Egység a MÁV Vagyonkezelő ZRt. egyidejű tájékoztatása mellett a kaucióból elégíti ki a követelést. Amenynyiben mindezek nem nyújtanak fedezetet, illetve a kaucióból igénybevétel történt, az illetékes Könyvelő Egység 5 munkanapon belül felkéri a MÁV Vagyonkezelő ZRt-t a fennmaradó tartozás behajtására, illetve a Kaució feltöltésére. A Könyvelő egység köteles a MÁV Vagyonkezelő ZRt értesítésével egyidejűleg a felszólító levél másolatát, valamint a tartozásról kiállított számlát megküldi részére. Ebben az esetben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. ismételten fizetési felszólítást küld a bérlőnek, a következményekre való figyelmeztetéssel. Amennyiben a második fizetési felszólításnak sem tesz eleget bérlő, úgy a bérbeadó felmondhatja a bérleti szerződést. A bérleti szerződés felmondását a MÁV Vagyonkezelő ZRt. köteles a Könyvelő egységnek megküldeni. Amennyiben a bérlő tőkével és kamattal, illetve költséggel is tartozik, és az általa fizetett összeg nem fedezi a teljes tartozását, azt elsődlegesen költségre, másodsorban kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. 4.3.5.5. A MÁV Zrt. az ingatlanok – kivéve lakásokbérbeadása esetén az Áfa alóli mentesség helyett, az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választotta, a lakások kivételével valamennyi ingatlan bérbeadása esetében (telek, egyéb ingatlan) az általános (jelenleg 20%) mértékű adókulccsal kell a forgalmi adót felszámítani. A lakások bérbeadása adómentesen történik. 4.3.5.6. A bérlő a bérleti díjat a bérleti szerződésben rögzített ütemezésben (havonta) negyedévente/félévente/ évente) előre, egy összegben köteles a MÁV Zrt. által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételét követő 8 munkanapon belül átutalni a MÁV Zrt. bankszámlájára. A felek megállapodhatnak az átutalási postautalványon történő kiegyenlítésben is. A számla teljesítési napja a hatályos ÁFA szabályok szerint meghatározott, a fizetés esedékességének dátumával megegyező nap. 4.3.5.7. A bérleti szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül a bérbeadó képviselőjének tájékoztatni kell a Könyvelő egységet – a bérleti szerződés másolatának megküldésével – a szerződéses feltételekről, valamint arról, hogy a szerződés időtartama alatt kinek, milyen rendszerességgel kell a számlát kiállítania és milyen további intézkedéseket kell tenni a bérleti díj beszedése

564


érdekében (pl.: csekk megküldése, óvadék stb.). A Könyvelő egység feladata a pénzügyi teljesítések követése, szükség esetén a késedelmi kamatterhelések kiküldése.

4. szám

A bérleti szerződés megkötésére csak akkor kerülhet sor, ha a bérlethez szükséges közműellátás szolgáltatási és műszaki feltételei adottak vagy a bérlő azok kialakítását vállalja.

4.3.6. Ingatlankezelési díj és megfizetése (B.SZ. 3.2.) 4.3.6.1. A bérleti szerződésben meg kell határozni a bérbeadó által nyújtott ingatlankezelési szolgáltatásokat, valamint azok díját. A szolgáltatások megnevezése, tartalma valamint az azokra vonatkozó díjak a MÁV Zrt. MTR-IGM rendszerének HG (Helyiséggazdálkodási) moduljának felhasználásával kell megállapítani Az ingatlankezelési díjat úgy kell meghatározni, hogy az mindenképpen fedezetet nyújtson a bérbeadó ingatlankezeléssel kapcsolatos teljes önköltségére. Az ISZE felelősségi körébe tartozik az ingatlankezelési díj meghatározása és az ingatlankezelési szolgáltatások MTR-IGM rendszerben történő nyilvántartása. Üzletpolitikai szempontok alapján, vasútüzemi stb. érdekek figyelembe vételével a bérbeadói ráfordításnál alacsonyabb mértékű ingatlankezelési díjat is megállapíthat a bérbeadó. Ebben az esetben meg kell határozni, hogy a bérlő által meg nem fizetett ingatlankezelési díjat melyik MÁV egységre kell terhelni. Bérlő az ingatlankezelési díjat + ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Ingatlankezelési díj) a bérleti szerződésben rögzített ütemezésben (havonta) negyedévente/félévente/évente) előre, egy összegben köteles a MÁV Zrt. által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételét követő 8 munkanapon belül átutalni a MÁV Zrt. bankszámlájára, amely minden esetben megegyezik a számlát jóváhagyó és kiküldő egység saját bankszámlájával. A felek megállapodhatnak az átutalási postautalványon történő kiegyenlítésben is. A bérleti szerződésben rendelkezni kell az ingatlankezelési díj évenkénti aktualizálásáról. Az ingatlankezelési díj megfizetésének figyelemmel kísérésére, valamint annak behajtására, aktualizálására és az ingatlankezelési díj megfizetésének késedelméhez, elmaradásához fűződő jogkövetkezményekre és azok alkalmazására a jelen utasítás 4.3.5.4. pontjában (a bérleti díj megfizetésére vonatkozó szabályok) foglaltak alkalmazandóak. 4.3.7. Közüzemi szolgáltatás, annak díja és megfizetése (B.SZ. 3.3.) 4.3.7.1. A közüzemi szolgáltatásokra, azok díjára és megfizetésére az energia továbbadás (szolgáltatás) általános szabályait a 65/1995./MÁV Ért. 38./GF. sz. utasítás, valamint annak 70/2002./MÁV Ért. 40. sz. kiegészítő utasítása, míg a vízellátó, szennyvízelvezető és tisztító rendszerek igénybevételére a 91/2000.) MÁV Ért. 35.) PHMSz. valamint a 36/2004./MÁV Ért. 23./Pályavasút (Pálya) kiegészítő utasítása tartalmazza. Az utasítások kiadása óta eltelt időszakban a MÁV Zrt. szervezeti felépítése és az egyes szervezetek megnevezése módosult, azonban az ott megfogalmazott előírások az új szervezetekre változatlanul érvényesek.

A MÁV Zrt. által a közüzemi energia szolgáltatóktól vásárolt, vagy a MÁV Zrt. tulajdonában (kezelésében) lévő berendezésekben megtermelt energia továbbadására szerződést csak a TÁSZ Központi Energiagazdálkodási Osztály (a továbbiakban: KEO) köthet, kivéve a vízellátás és szennyvízkezelés esetében kötendő továbbszolgáltatási szerződéseket, amelyek megkötésére az IGI ISZE jogosult. Amennyiben a bérlő részére a MÁV Zrt. biztosítja a működéséhez szükséges közüzemek használatát, illetve közüzemi szolgáltatások igénybevételét, minden esetben – ha ennek műszaki feltételei fennállnak – a mérőóra felszerelésének kötelezettségét elő kell írni számára. Amennyiben a bérlő külső közüzemi szolgáltatóval – a MÁV Zrt. közvetett, vagy közvetlen részvétele nélkül – köt közüzemi szolgáltatási szerződést, abban az esetben az ingatlanhasznosító szervezeti egység feladata – a KEO adatszolgáltatása alapján – a bérleti szerződés megkötésekor, a közműszolgáltatásokra vonatkozó feltételek rögzítése a szerződésben. A közüzemi szolgáltatás feltételeinek meghatározása az alábbi eljárási rend szerint történik a bérleti szerződés megkötése előtt: – A 5/A melléklet szerinti nyomtatványt minden esetben ki kell tölteni és csatolni kell a szerződéshez. – A bérlő írásban meghatározza a tevékenység gyakorlásához szükséges közműszolgáltatások minőségi és mennyiségi jellemző adatait, a bérleti szerződés 5/B (átalánydíjas elszámolás esetén) vagy 5/C (mért mennyiségű fogyasztás esetén) mellékletének kitöltésével, az épületre jellemző elszámolási rendszer ismeretében. – A KEO és az ISZE a bérlemény adottságainak függvényében megadja az ingatlanhasznosító szervezeti egység felé a 5/D vagy 5/E melléklet kitöltésével, hogy az igényelt szolgáltatásokat, milyen feltételek megléte esetén, milyen díjazás ellenében tudja a MÁV Zrt. a bérlőnek biztosítani, ami nem lehet kevesebb az ISZE-nél felmerülő önköltségnél. Amennyiben a bérlő a bérleményben (bérleményen) olyan tevékenységet kíván folytatni, amely a meglévő energiaellátó (szállító- és elosztó) hálózat, vagy a MÁV Zrt. rendelkezésére álló teljesítmény bővítését igényli, úgy az energia továbbadási (szolgáltatási) szerződést a KEO-val a víz- és csatornahálózat használatával kapcsolatos szerződést pedig az ISZE-vel kell megkötni, a birtokbaadás előtt. Minden egyéb esetben a bérleti szerződésben kell a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket rögzíteni.

4. szám


A hálózatra való csatlakozás az alábbi feltételek megléte esetén lehetséges. – Az energiafelhasználást mérni kell, ezért a Bérlőnek saját költségén fogyasztásmérővel ellátott csatlakozási pontot és ezzel együtt hálózatot kell kialakítania. Amenynyiben a mérés műszaki-technikai okok miatt nem valósítható meg, vagy a mérőhely kialakítása gazdaságilag nem indokolt, úgy átalányfogyasztás szerinti elszámolás is alkalmazható. – A csatlakozási pont kiépítésének módját feltüntető kiviteli terveket a bérlőnek kell elkészítenie és 5 példányban jóváhagyásra a o MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ Erősáramú Üzemeltetési Alosztály és a o MÁV Zrt. Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Ingatlankezelési Területi Központ részére benyújtani. A tervezéshez szükséges jellemzőket a 8/E melléklet tartalmazza. – A csatlakozási pont megvalósítása esetén Bérlőnek a vételezés megkezdése előtt egyszeri csatlakozási engedély kiadási díjat kell fizetni, melynek összegét a KEO, illetve az ISZE minden évben előre egységesen meghatározza. A kialakított csatlakozási pont üzembe helyezése csak MÁV szakfelügyeleti egység jelenlétében történhet. A szakfelügyeleti egységet MÁV Zrt. ISZE Ingatlankezelési Területi Központjától külön meg kell rendelni. Amennyiben a bérlő a rendelkezésre álló időn belül elfogadja az így meghatározott közüzemi szolgáltatási feltételeket, úgy létrejöhet a szerződés. Az ingatlanhasznosító szervezeti egység rögzíti a közüzemi szolgáltatások feltételeit a szerződésben, a 5/F és 5/G mellékletek kitöltésével. Nem kell külön csatlakozási engedélyt kiadni, ha a bérlő az építményt, épületrészt, vagy területet az eredeti rendeltetésének megfelelően használja úgy, hogy nem igényli a bérleményben (bérleményen) rendelkezésre álló villamos-, gáz-, vagy hőenergia teljesítmény növelését. Az ingatlanhasznosító szervezeti egység minden esetben köteles a KEO-t írásban tájékoztatni az újonnan létrejött olyan bérbeadásról, melynek keretében közüzemi szolgáltatás is történik. A szerződésben az átalány szerint megállapított közüzemi díjat úgy kell meghatározni, hogy az legalább fedezetet nyújtson a bérbeadó közüzemi szolgáltatással kapcsolatos teljes önköltségére. A szolgáltatásokért, az adatok helyességéért és a szolgáltatás kiszámlázásáért felelős egység – a szerződést a MÁV Zrt. részéről megkötő fél személyétől függően -az IGI ISZE, vagy a TÁSZ KEO, vagy azok megbízottja.

565

4.3.7.2. A közüzemi díj számlázása A PM és az APEH 2008.10. 18-án kiadott állásfoglalása szerint a járulékos költségek minden esetben felveszik a fő szolgáltatás (bérbeadás) ÁFA rendszerbeli megítélését. A bérlő által igénybevett közüzemi szolgáltatások számlázása érdekében a szolgáltatásért felelős egység (KEO, IGI ISZE) vagy annak megbízottja) köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket a bérleti szerződés 5. sz. melléklete tartalmazza. 4.3.7.3. A külső közüzemi szolgáltatóval kötött közüzemi szerződés 2 (kettő) másolati példányát a bérbeadó részére át kell adni, az eredeti példányát be kell mutatni. Bérbeadó a szolgáltatóval kötött szerződés 1 (egy) másolati példányát az átvételtől számított 10 napon belül köteles a területileg illetékes ingatlankezelési területi központ részére, nyilvántartásba vétel céljából megküldeni. A bérbeadó érdeke és egyben kötelessége, hogy figyelemmel kísérje a közüzemi szolgáltatási szerződések megkötését és fenntartását. 4.3.7.4. A bérlő fizetési késedelme esetén bérbeadó/ szolgáltató jogosult a szolgáltatások korlátozására is a tartozás összegének teljes kiegyenlítéséig. Amennyiben kapcsolt vállalkozással történik a szerződéskötés, a piaci árak nyilvántartásával kapcsolatos 6/2006 (02.17. MÁV Ért.7.) VIG-H utasítás szerinti kimutatást is el kell készíteni. 4.3.7.5. Azon bérlemények esetén, ahol a bérleményre számított átalányfogyasztás mértéke, vagy a mérőórával felszerelt bérleményekben rendszeresen leolvasott fogyasztás nem haladja meg az ISZE, illetve a KEO által megadott határértéket, a közüzemi díjat az ingatlankezelési díjban kell a bérlővel megtéríttetni. 4.3.8. Kaució (Óvadék) (B.SZ. 3.6.-3.7.) A bérleti szerződésben kauciót (óvadékot) kell kikötni, a szerződésszerű teljesítés biztosítására, melyet erre a célra elkülönített óvadéki számlán kell elhelyezni, annak érdekében, hogy a bérlővel szembeni egyéb követelésekkel és az azokra befolyt pénzügyi teljesítésekkel ne számítódjon össze. Megfizetése szerződés alapján történik, számlázni nem kell. A kaució elengedése kizárólag a mindenkor hatályos kontrolling-számviteli-pénzügyi szignós utasítás rendelkezéseinek figyelembevételével, a biztosíték elengedésére pénzügyi szempontból illetékes szervezet által előzetesen engedélyezett esetben történhet. A Könyvelő egység a kaució összegének az óvadéki számlán történő jóváírásáról, a jóváírást követő 3 napon belül köteles írásban értesíteni a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-t.

566


A kaució mértékének a mindenkori 2-6 havi bérleti-, és ingatlankezelési díjnak az ÁFA-val növelt összegével kell megegyeznie. A döntési hatáskörrel rendelkező szervezet döntési köréhez tartozik, hogy a bérlő személye és a bér-

leti szerződés feltételeinek ismeretében és függvényében, valamint a tevékenység kockázatára tekintettel milyen mértékű kauciót határoz meg az alábbi táblázat figyelembevételével:

Időtartam

Társaság esetén

Határozatlan maximum 30 napos felmondási idővel Határozatlan 30 napnál hosszabb felmondási idővel Határozott (legfeljebb egy évi időtartam)

2-3 havi bérleti-, és ingatlankezelési díj 3-6 havi bérleti-, és ingatlankezelési díj 3-4 havi bérleti-, és ingatlankezelési díj 3-6 havi bérleti-, és ingatlankezelési díj

Határozott (egy évnél hosszabb időtartam)

Rövid időtartamú, de jelentős kockázattal járó tevékenységre kötött bérleti szerződés esetén is kiköthető kaució. Indokolt – különös méltánylást érdemlő -esetben a kaució (óvadék) kikötésétől el lehet tekinteni (pl. a bérlő a bérleti és kezelési díjat előre megfizette, MÁV kapcsolt vállalkozás esetében). Ha azonban a bérlővel már korábban is létesített szerződéses jogviszonyt a bérbeadó, és a bérlő a díjfizetési kötelezettségét nem a szerződésben előírtak szerint teljesítette, kaució letétbe helyezését mindenkor elő kell írni. A szerződés tartalmazhatja meghatározott időszakra vonatkozó bérleti díj előre történő megfizetését, amely előlegnek minősül, számla kibocsátási és ÁFA fizetési kötelezettséggel jár. Amennyiben a bérleti szerződés időtartama alatt a bérleti és/vagy ingatlankezelési díj változása indokolttá teszi, úgy a kaució összegét módosítani kell, és bérlőt fel kell szólítani a letétbe helyezett összeg kiegészítésére. Bérbeadó nem fizet kamatot a letétbe helyezett kaució után. Amennyiben ettől felek a megállapodásukban eltérnek, úgy a kaució után járó kamatról a szerződésben rendelkezni kell. A bérleti szerződés megszűnésekor, a bérlemény szerződés szerinti visszavételét követően a bérbeadó írásban köteles intézkedni a kauciót kezelő Könyvelő egység felé a kaució, illetve annak a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó része visszafizetéséről. Bérlő a birtokba viszszavételi jegyzőkönyvben írásban köteles közölni azt a bankszámla számát, amelyre a kaució összegének átutalását kéri. Magánszemély esetén a visszavételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni a visszautalási címet, ahova történhet a visszautalás. 4.3.9. Ingatlan birtokba adása és a szerződés lejárta esetén annak visszavétele (B.SZ.4.1. és 6.10.) 4.3.9.1. A bérleti szerződés aláírását követően az ingatlan bérlő részére történő birtokba adását, valamint a szerződés lejártakor annak visszavételét részletes jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek minden lé-

4. szám

Magánszemély, egyéni vállalkozó esetén 2 havi bérleti-, és ingatlankezelési díj 3-6 havi bérleti-, és ingatlankezelési díj 2-4 havi bérleti-, és ingatlankezelési díj 2-6 havi bérleti-, és ingatlankezelési díj

nyeges, az ingatlan használatával, szükség esetén videofelvétellel, hitelesített fotóval alátámasztott állapotával kapcsolatos körülményt és a mérőórák állását is tartalmaznia kell. A birtokbaadáskor az IGI ISZE, a MÁV Vagyonkezelő ZRt., vagy képviselője, polgári védelmi létesítmény esetén a területileg illetékes Vasútbiztonsági Osztály illetékes munkatársa, valamint a bérlő részvétele kötelező. A jegyzőkönyv, amely alapjául szolgál a karbantartási kötelezettségek megállapításának, és a bérleti szerződés megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának, a szerződés mellékletét képezi. A birtokbaadási és visszavételi jegyzőkönyv minta a bérleti szerződés minta 11. számú melléklete. 4.3.9.2. A bérbeadásért felelős szervezet vezetője a bérlői minősítés, valamint a tevékenység kockázatának értékelése alapján indokolt esetben a birtokba adás feltételei közül elhagyhatja: – az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazás megkövetelését (magánszemély esetén mindig, egyéb bérlőnél pedig évi 100 000 Ft+ÁFA összeget meg nem haladó együttes bérleti, ingatlankezelési, közüzemi díj esetén) – az ingatlan kiürítését vállaló közjegyzői okirat átadását, – továbbá a kaució megfizetési kötelezettséget. 4.3.9.3. A visszavételi eljárásra helyszíni bejárás keretében kerülhet sor, a jelen utasítás 4.3.9.1. pontjában foglaltaknak megfelelően, a birtokbaadáskor jelen lévő azonos résztvevőkkel. Az eljáráson készített jegyzőkönyvben kell rögzíteni a szerződéses kötelezettségek teljesítését, az eredeti állapot visszaállítását, külön részletezve a terület környezeti állapotára vonatkozó vizsgálatról szóló feljegyzést (melyet az EBK szervezet jogosult elkészíteni) a visszavétellel kapcsolatos további intézkedéseket, a bérlő kötelezettségeit. A bérlő köteles bemutatni a közmű tartozások rendezését igazoló szolgáltatói nyilatkozatokat.

4. szám


A bérlő a bérleménynek a bérleti jogviszony megszűnése utolsó napjáig történő kiürített állapotban való viszszaadására – az azonnali végrehajthatóság biztosítása érdekében – közjegyzői okiratba foglaltan kell, hogy kötelezettséget vállaljon. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit a bérlő köteles viselni, a közjegyzői okiratot a bérleti szerződéshez mellékletként csatolni kell. A bérlemény csak ezen okirat birtokában adható a bérlő birtokába, kivéve a 4.3.9.2 pont. A közjegyzői okirat szövegére nézve minta áll rendelkezésre. (a bérleti szerződés 10. sz. melléklete). A fentiek biztosítása érdekében a felmondást is közjegyzői okiratba kell foglalni. 4.3.10. Szerződés megszűnése, felmondása (B.SZ. 5.) 4.3.10.1. Határozott idejű bérleti szerződés a bérlet határidejének lejártával megszűnik. Annak érdekében, hogy ne alakuljon át a határozott időtartamú szerződés határozatlan időtartamú szerződéssé, a megszűnést megelőző 30 napon belül intézkedni kell a bérlet megszűnésével kapcsolatos tennivalókról. A határozott idő lejártát követő 15 naptári napon belül – amennyiben a bérlő a bérleményt nem adta bérbeadónak vissza – ez ellen írásban, tértivevényes levéllel, vagy közvetlen kézbesítés útján tiltakozni kell. Amennyiben a bérlő határozott idő lejártát követően, a bérbeadó által a bérlő részére határidőben megküldött, a bérlemény visszaadására vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére nem adta vissza a bérbeadónak a bérleményt, abban az esetben a bérleti díj használati díjjá alakul át, amelynek összege a bérleti díj kétszerese. 4.3.10.2. A nem mezőgazdasági rendeltetésű beépítetlen földterületek bérlete esetén a bérleti jogviszony a bérlő szerződésszegő magatartása miatt azonnali hatállyal felmondható. A határozatlan idejű bérleti szerződést bármelyik fél a konkrét bérleti szerződésben meghatározott felmondási idő betartásával írásban, indokolás nélkül bármikor felmondhatja (rendes felmondás). A határozott idejű bérleti szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg. Mind a határozott idejű, mind a határozatlan idejű bérleti szerződés azonnali hatállyal felmondható a bérbeadó által az alábbi esetekben: − a bérlő szerződésszegő magatartása, − a bíróság jogerősen elrendelte a bérlő felszámolását, a bérlő csődeljárás alá kerül, vagy a bérlő végelszámolását határozzák el, − amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés a bérlő tovább-használata miatt határozatlan idejűvé alakul át. Szerződésszegő magatartás különösen: − a bérleti díj vagy egyéb díj fizetésének elmulasztása, − a bérlemény rendeltetésellenes használata, − bérbeadó érdekeit sértő jogellenes magatartás,

567

− a bérlő nem tesz eleget az adatainak megváltozásával kapcsolatos, valamint a bérlemény környezetvédelméhez szükséges információközlési kötelezettségének, − a bérlő nem biztosítja a jogszabályok betartásának ellenőrzését a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa részére, valamint a bérlő a bérleményt harmadik személy részére albérletbe, üzemeltetésre adja, illetve a bérlemény használatát harmadik személy részére átengedi, valamint a bérlő a bérleti jogot átruházza, vagy elcseréli, − a bérlő a bérlemény területén reklámot helyez el a bérbeadó előzetes jóváhagyása nélkül. Bérleti díj, vagy egyéb díj fizetésének elmulasztása esetén azonnali hatályú felmondásnak abban az esetben van helye, ha a bérlő az elmulasztott határnapot követően részére írásban megküldött, a díj megfizetésére vonatkozóan póthatáridőt meghatározó fizetési felszólítás ellenére sem teljesíti díjfizetési kötelezettségét. A bérleti jogviszony megszűntetését érintően figyelembe kell venni a MÁV Zrt. 25/2006 (VI.23.MÁV Ért. 25) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények biztosítékok elfogadásának szabályairól, illetve annak 1.sz. módosítását tartalmazó utasítás rendelkezéseit. A helyiségbérleti szerződés a bérlő jogellenes magatartása miatt csak a lakásügyi jogszabályok rendelkezései (jelenleg az 1993. évi LXXVIII. tv. 24. §-ának (1) bekezdés a-d.) pontja) szerint mondható fel, a jogszabályban meghatározott feltételek és határidők betartásával. Az előírt határidők elmulasztása a felmondást érvénytelenné teszi. A 22/1992 (XII.29.) KTM rendelet 5 § (3) bekezdése alapján „A használó (bérlő) tudomásul veszi, hogy az óvóhely rendeltetésszerű használatának szükségessége esetén – erre vonatkozó felhívás, közlemény vagy felmondás alapján – köteles az óvóhelyet 24 órán belül kártalanítás nélkül óvóhelyi használatra alkalmas állapotban a tulajdonosnak (bérbeadónak) átadni. Ellenkező esetben az óvóhely a használó (bérlő) költségére és veszélyére kiüríthető. 4.3.10.3. A határozatlan idejű bérleti szerződésben meg kell határozni a felmondási időt. Ha előre látható, hogy a bérleményre vasútfejlesztés céljából szükség lesz, határozatlan idejű szerződést kell kötni. 4.3.10.4. Határozatlan időtartamú szerződéseknél 30180 nap felmondási időt kell kikötni. 4.3.10.5. Mezőgazdasági földterület haszonbérletét a gazdasági év végére lehet felmondani. A bérleti szerződés felmondását a gazdasági év vége előtt legalább 6 hónappal korábban kell közölni. Oktatási intézmény esetén a bérleti szerződés az oktatási év végére mondható fel.

568


4.3.10.6. A szerződés megszűnhet hatósági határozat folytán is. Ebben az esetben a bérlőt a szerződés megszűnéséről haladéktalanul értesíteni kell. A szerződés megszűnik továbbá a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, egyéni vállalkozó esetén pedig az egyéni vállalkozó halálával vagy vállalkozói igazolványának visszavonásával. Egyéni vállalkozó halála, illetve cselekvőképtelenné válása esetén a bérleti jog folytatására 1990. évi V. tv. 13. §-ának (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak. 4.3.10.7. Mind a határozott, mind a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. 4.3.10.8. A bérleti szerződés bármilyen módon történt megszűnéséről a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a Könyvelő egységet értesíti. Enélkül a számlázást a Könyvelő egység nem állíthatja le. Amennyiben a szerződés megszűnése ellenére a bérlő a bérleményt nem adja vissza, az ingatlanhasznosító szervezet értesíti a Könyvelő egységet a fizetendő használati díjról, melyet a Könyvelő egység – ellenkező értesítésig – köteles kiszámlázni.

4.3.10.9. A bérleti szerződéses jogviszony megszűnésekor a bérleményt eredeti állapotban vissza kell venni. A bérlemény visszaadásakor átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni azon felek részvételével, akiknek jelenléte a birtokbaadáskor felvett jegyzőkönyvnél kötelező. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell a bérlemény visszaadáskori állapotát, bérlő esetleges károkozásait, bérlőt terhelő helyreállítási kötelezettségeket, a mérőóra állásokat. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján számba kell venni a bérlővel szembeni összes követelést (Bérleti Díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, stb.), amelyeket a Kaució összegéből ki kell egyenlíteni, és a fennmaradó Kaució visszafizetéséről azonnal intézkedni kell, kivéve amennyiben bérlő által végzett tevékenységből eredően utólagos, a jegyzőkönyvi visszavétel idején még nem látható, de nagy valószínűséggel bekövetkező környezeti károkozásra lehet számítani (pl. a felszín alatti vizek szennyezése), mely esetben bérbeadó a kauciót vagy egy részét visszatartható. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben nyilatkozni kell a bérleményben esetlegesen végzett beruházásról és annak elszámolásáról

Folyamat elemei számlakibocsátás kezdeményezése, számla kibocsátása, egyúttal a MÁV VK tájékoztatása készpénzfizetés esetén a bérleti díj bevételezése A bérlő teljesítésének ellenőrzése A bérleti díj beérkezésének figyelése, rögzítése, tájékoztatás adása a MÁV VK részére A kezelési díj beérkezésének figyelése, rögzítése, tájékoztatás adása az IGI ISZE és a MÁV VK részére A közműszolgáltatások díjai beérkezésének figyelése, rögzítése, tájékoztatás adása az IGI ISZE és a MÁV VK részére Fizetési felszólítások kiküldése, egyúttal a MÁV VK tájékoztatása Késedelmi kamat kiterhelések, bekövetelések, egyúttal a MÁV VK tájékoztatása Birtokba adás Birtokba visszaadás Közművekkel kapcsolatos ügyintézés, egyúttal a MÁV VK tájékoztatása Közművekkel kapcsolatos elszámolás rendezése 4.3.11. Egyéb szerződéses kikötések (B.SZ.6.) 4.3.11.1. A bérleti szerződésre tartozik a bérlemény karbantartásával és felújításával kapcsolatos kötelezettségek szabályozása. Karbantartás: a bérlemény műszaki állapotának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, felújításnak nem minősülő javítási mun-

4. szám

Felelősségi kör MÁV VK. Könyvelő egység Könyvelő egység MÁV VK az IK Kft. bevonásával Könyvelő egység Könyvelő egység Könyvelő egység Könyvelő egység Könyvelő egység IGI ISZE és MÁV VK. IGI ISZE és MÁV VK TÁSZ Központi Energetikai Osztály és IGI ISZE TÁSZ Központi Energetikai Osztály és IGI ISZE

kák elvégzése. Ide kell érteni különösen a bérlemény állagának és folyamatos, zavartalan, biztonságos, rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében szükséges megelőző (ide értve az időszakos felülvizsgálatokat, engedélyeztetéseket, illetve hitelesítéseket is), fenntartó, javítási munkálatokat és az elhasználódás rendszeres helyreállítását kell érteni.

4. szám


A helyiség karbantartásához tartozó munkák: a helyiség összes burkolatának (a padlózaton, falakon és menynyezeten), vakolatának, falainak, lépcsőinek, valamint nyílászáró szerkezetének, és üvegfelületeinek, illetve valamennyi belső berendezési tárgyának, elektromos kapcsolóinak, csatlakozó aljainak, világítóberendezéseinek, fűtőberendezéseinek, vízellátási és vízelvezetési berendezéseinek, a helyiség átvételkori állapotban való megőrzése, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása, hibáinak kijavítása, elhasználódás esetén kicserélése, pótlása, festése, tapétázása, mázolása. Az épület karbantartásához tartozó munkák: az épület műszaki állapotának megőrzése, tartószerkezeti elemeinek, tetőszerkezetének és tetőfedésének, lépcsőházának, közlekedőinek, központi berendezéseinek, kéményeinek állandó üzemképes állapotban való tartása, javítása, felújítása ide értve helyiségen kívüli közművezetékek javítását, felújítását is, vakolatának megőrzése, hibáinak javítását, festését is. Eltérő megállapodás hiányában a helyiséggel, illetve ha a bérlő a teljes épületet bérli, az épülettel kapcsolatos karbantartási feladatok elvégzése bérlő kötelezettsége, melyet saját költségén megtérítési igény nélkül végez. Amennyiben a bérlő a szerződésben vállalt állagmegőrzési, karbantartási feladatainak felszólítás ellenére sem tesz eleget, a bérbeadó jogosult ezeket a munkákat a bérlő költségére elvégeztetni. A bérlő a karbantartási munkák elvégzését köteles a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egységével, előzetesen egyeztetni. A karbantartási munkák végzése nem akadályozhatja a vasútüzemi tevékenység zavartalan ellátását, nem veszélyeztetheti a MÁV Zrt. munkavállalói és az utazóközönség biztonságát. Felújítás: a bérlemény egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. Bérlő a bérlemény területén bármilyen karbantartási, felújítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában, bérbeszámítás és költségtérítés igénye nélkül végezhet, mellyel kapcsolatban Bérlő a Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. A karbantartási, felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata. Tekintettel arra, hogy a bérlet ideje alatt az engedélyezett karbantartás, felújítás várhatóan amortizálódik és a karbantartás/felújítás kizárólag a bérlő számára eredményez használati értéknövekedést, illetve a bérlő egyedi igényét elégíti ki, a bérleti díj változatlan marad.

569

A bérleti szerződésben meg kell határozni, és elő kell írni a bérlőt terhelő karbantartási kötelezettséget, továbbá azt a kötelezettséget, mely lehetővé teszi a MÁV Zrt. számára az épületek vonatkozásában az épület-felügyeleti rendszer működtetését. Azaz a bérlőnek biztosítania kell a MÁV Zrt. számára indokolt esetben, de legalább évente egy alkalommal a bérlemény épületszerkezeteinek megvizsgálását. A felújítási munkákra vonatkozó terveket, a bérbeadó hozzájárulásának kiadása és a tervezett munkákhoz szükséges azok hatósági engedélyezésére való benyújtása előtt, felülvizsgálat és jóváhagyás céljából be kell nyújtani a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egységéhez. Bármilyen felújítási vagy átalakítási munka csak a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység által jóváhagyott tervek és a szükséges hatósági engedélyek alapján végezhető. A bérleményeken végzett karbantartási, felújítási munkák során a 45/2004. (VII.26.) BM-KVVM együttes rendeletét, amely az építési és bontási munkák során keletkező hulladékokról rendelkezik, kell betartani. 4.3.11.2. Beruházás Beruházás: a bérleményen új felépítmény létrehozása, meglévő felépítmény bővítése, átalakítása. A bérlő a bérleményen Beruházást az alábbi eljárási rend és feltételek szerint végezhet. A bérlő a bérleményen Beruházást csak a MÁV Vagyonkezelő ZRt., előzetes írásbeli javaslata és a műszaki tervek jóváhagyását végző MÁV Ingatlangazdálkodási Igazgatóság ISZE engedélye alapján, külön beruházási megállapodást megkötése mellett jogosult, mely megállapodás a bérleti szerződés 13. sz. mellékletét képezi. A tervezett beruházás műszaki felülvizsgálatát a tervjóváhagyó szervezetnek kell véleményeznie. A beruházási megállapodás csak jóváhagyása esetén köthető. A megállapodás megkötéséhez a DHL szerint döntésre jogosult személy írásbeli engedélyét be kell szerezni és azt a beruházási megállapodáshoz csatolni kell. A megállapodás megkötése a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg vagy a bérleti szerződés későbbi módosítása keretében történhet, és azt az eredeti szerződéssel együtt kell kezelni. Beruházás végzését csak MÁV Zrt. tulajdonában levő ingatlanra lehet engedélyezni. A beruházási megállapodásban kell meghatározni a Beruházással kapcsolatos tulajdonjogi, használati, a Beruházás elbontásával, vagy eredeti állapot visszaállításával, a Beruházásnak a bérleti szerződés megszűnését követő jogi sorsával, a felek által egymással szemben felmerülő igényeivel kapcsolatos kérdéseket. A bérelt területen a bérlő által tervezett építés engedélyezése során be kell tartani a fejlesztési nyilatkozat kiadásával kapcsolatos hatályos (jelenleg 1057/T/2002. sz.) utasítások előírásait. A Beruházás végzéséhez szükséges valamennyi jogerős hatósági engedély beszerzése a bérlő feladata, aki ezek nélkül a Beruházást nem kezdheti meg.

570


A beruházási munkákra vonatkozó terveket, azok hatósági engedélyezésére való benyújtása előtt, jóváhagyás céljából be kell nyújtani a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egységéhez. Bármilyen beruházási munka csak a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység által jóváhagyott terv alapján végezhető. a.) Fő szabály szerint a Beruházás a MÁV Zrt. tulajdonába kerül, mely esetben a bérlő a bérbeadóval szemben sem megtérítési, sem tulajdonjogi igénnyel semmilyen jogcímen nem léphet fel. Ebben az esetben a MÁV Zrt. új tulajdonát a MÁV Beruházási utasítás előírásai szerint köteles kezelni. A bérlő a Beruházási Megállapodásban foglaltak alapján a Beruházás eredményeként létrejött épület, építmény, átalakítás Bérbeadó által elfogadott értékét kiszámlázza (magánszemély esetén a rendelkezésére álló számlákat átadja) a MÁV Zrt. felé, aki azt aktiválja az érintett tárgyi eszközre. A bérbeadó által elfogadott számla fizetési ütemezését a beruházási megállapodásban rögzíteni kell, az ütemezés szerint fizetendő összeg nem haladhatja meg a bérleti díj növekmény összegét. A tulajdonba adással egyidejűleg a teljes ellenértékre vonatkozóan ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik, melyet az első részletfizetés során kell pénzügyileg teljesíteni. A bérbeadó által az ütemezés szerint fizetendő részleteket kamat nem terhelheti, illetve a felek abban is megállapodhatnak, hogy a részleteket legfeljebb a bérleti díj inflációs növekményének megfelelő kamat terhelheti. A beruházási megállapodásban aktualizálni kell a bérleti díjat, a bérlemény új használati értékét alapul véve. A bérleti díjat úgy kell megemelni, hogy az fedezetet nyújtson a bérbeadó részletfizetési kötelezettségére. A bérleti díj aktualizálásakor ki kell térni az inflációval történő automatikus bérleti díj emelés törlesztő részletet érintő elszámolására. A beruházási megállapodásban rendelkezni szükséges a MÁV ZRt által fizetendő számla szerinti ellenérték és a bérleti díj egymással történő pénzügyi beszámításával történő rendezéséről. A beruházási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben a bérlő az általa vállalt és a MÁV Zrt. által engedélyezett Beruházást a megállapodásban meghatározott határidőre nem végzi el, a megállapodást felül kell vizsgálni és módosítani kell. Amennyiben a bérlet megszűnik a Beruházás MÁV Zrt. általi teljes ellenértékének kiegyenlítése előtt a bérbeadó érdekkörében felmerülő okból, akkor a bérbeadó tartozik a fennmaradó ellenértéket egyösszegben megfizetni. Amennyiben a szerződést bérlő szűnteti meg vagy a bérlő felróható magatartása miatt vagy bérlő érdekkörében felmerülő bármely egyéb okból szűnik meg, akkor a bérbeadó fizetési kötelezettsége mindaddig szünetel, míg az ingatlant újra hasznosítja értékesítés vagy bérbeadás útján. Bérbeadás esetén a szünetelés után az eredeti ütemezés szerint folytatódik a számla pénzügyi rendezése.

4. szám

Értékesítés esetén bérbeadó a fennmaradt ellenértéket a vételár MÁV Zrt. számlájára beérkezését követő 90 napon belül egyösszegben fizeti meg. b.) A Beruházás mértékére, illetve a MÁV Zrt. üzleti érdekére tekintettel a beruházási megállapodásban a felek az a.) pontban írtaktól eltérhetnek. Ennek a lényege, hogy a Beruházás nem kerül a bérbeadó tulajdonába. A felek a beruházási megállapodásban megállapodhatnak abban, hogy a Beruházás – amennyiben ennek feltételei adottak – önálló hrsz-on az ingatlan-nyilvántartásba bérlő tulajdonaként bejegyzésre kerül és ahhoz földhasználati jogot kap, melynek ellenértékét egyösszegben a bérbeadó részére meg kell fizetnie. A földhasználati jog ellenértéke nem lehet kevesebb az ingatlan piaci értékénél. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a bérlőnek a Beruházást idegen eszközön végzett beruházásként kell kezelnie és a bérleti szerződés megszűnésekor el kell bontania vagy a felek által előre megállapított értéken kell a bérbeadó rendelkezésére bocsátania, melynek előszerződéses feltételeit a beruházási megállapodásban pontosan rögzíteni kell. Ilyen esetben a bérlőtől a bontási munka elvégzésére garanciákat kell kérni (pl. bankgarancia, közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalás). Ilyen megállapodás csak a Jogi Igazgatóság bevonásával köthető. c.) Az OTÉK 36§(7) bek. alapján a vasúti védőtávolságon belül levő építési engedélyt csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság hozzájárulása mellett lehet beszerezni, mely a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág üzemeltetői állásfoglalása és vasútfejlesztési nyilatkozat alapján kerül kiadásra. Szabálytalan Beruházás minden jogkövetkezményét bérlőnek kell viselnie. 4.3.11.3. A bérlő a bérleményt a bérlet megszűnésekor az eredeti, illetve ha azt Bérbeadó elfogadja, a meglevő rendezett állapotnak, illetve a Beruházási megállapodás szerinti állapotnak megfelelően köteles a bérbeadó számára visszaadni. A bérleti szerződés megszűntével a bérlő sem kártalanításra, sem cserehelyiségre illetve csereterületre nem tarthat igényt. 4.3.11.4. A bérlő tevékenysége az ingatlanon nem okozhat környezetszennyezést. Amennyiben a bérlő mégis környezeti kárt okoz, azt legkésőbb a bérlemény visszaadásáig köteles elhárítani. Indokolt esetben a bérbeadás tárgyát képező ingatlan környezetvédelmi felülvizsgálatát a bérlő a saját költségére a szerződéskötést megelőzően köteles elvégezni. A vizsgálat eredményét tartalmazó állapotfelmérés a szerződés mellékletét képezi. A bérlő a bérleti szerződés lejárta után is felelős a környezetszennyezési károkért abban az esetben, ha az bizonyíthatóan a bérlet időtartama alatt következett be.

4. szám


4.3.11.5. A bérlő az ingatlant albérletbe, használatba nem adhatja és harmadik személynek semmilyen jogcímen nem engedheti át. Ettől eltérni – a konkrét feltételek meghatározása mellett – csak a döntésre jogosult szervezet előzetes írásbeli engedélye alapján lehet. 4.3.11.9. A bérlő a bérleményt csak a bérleti szerződésben rögzített tevékenységekre használhatja. A bérlő tevékenysége nem sértheti a vasút külső megítélését, és nem zavarhatja a vasútüzemet, valamint a szomszédos, nem MÁV Zrt. tulajdonú ingatlanok használóit. A bérbe adó szervezetnek a bérlő tevékenységét a bérlő előzetes értesítése mellett vagy anélkül rendszeresen ellenőriznie kell, melyre való jogosultságot a szerződésben is elő kell írni. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a szerződéses dokumentációban meg kell őrizni. Polgári védelmi létesítmények esetében a bérbeadói ellenőrzésen túl esetenként meghatározott gyakoriságú polgári védelmi ellenőrzés jogosultságát is elő kell írni. 4.3.11.10. A bérlő számára csak rendkívüli esetben biztosítható előbérleti- és elővásárlási jog. Az előbérleti jog és az elővásárlási jog csak a MÁV Zrt. írásbeli engedélyével köthető ki a szerződésben, a joggyakorlás feltételeinek pontos rögzítésével. Az engedély megadására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bérlő az egész ingatlant bérli és az egész ingatlan nem része egy egybefüggő ingatlanegyüttesnek. 4.3.11.11. Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérleményt a szerződésben előírt feltételekkel nem adja vissza, a jogcím nélküli használat idejére a használat ellenértékeként a bérleti díj időarányos része kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni. 4.3.11.12. A bérlőnek a saját felelősségére kell gondoskodni a bérlemény vagyon-, tűzvédelméről, az üzemeltetés során minden hatósági engedély beszerzéséről és előírás betartásáról, a munkavédelmi utasítások betartásáról. A bérlőnek a szükséges mértékben – érintettségének megfelelően – be kell tartania a teljes létesítményre érvényes tűzvédelmi és vagyonvédelmi szabályokat. A szabályok közlése a házirend átadásával történik. A bérlő a bérleményben a tevékenységét csak valamennyi hatósági engedély birtokában kezdheti meg, melyet a bérleti szerződéshez csatolni kell. Ezzel összefüggésben, a bérleti szerződésekben érvényesíteni kell az idegeneknek a MÁV Zrt. területén történő tartózkodásáról és külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről szóló 28/2008. sz. VIG utasításban foglaltakat.

571

ingatlanhasznosító szervezeti egység érvényesít. Az érvényesítés során a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit (255258., 429. §-ok) és – amennyiben a felek a zálogtárgyak bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítésében állapodtak meg – a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. r. rendelkezéseit be kell tartani. 4.3.11.14. A bérleti szerződésben meg kell jelölni a kapcsolattartókat és elérhetőségüket. A kapcsolattartók nincsenek felhatalmazva a szerződés módosítására vagy azzal kapcsolatos kötelező erejű jognyilatkozatok megtételére. 4.3.11.15. A bérleti szerződésben peres eljárás esetére csak rendes bíróság illetékessége köthető ki. 4.3.11.16. A helyi adózásra vonatkozó szabályok szerint az építmény és telekadó kötelezettséget a bérbevevő is teljesítheti. Az erre vonatkozó döntést a Bérbeadó és a Bérlő a bérleti szerződéshez kapcsolódó külön megállapodásban rögzíti, amely megállapodást meg kell küldeni a MÁV Zrt. Számviteli Főosztály részére. 4.4. Bérbeadással kapcsolatos döntési és szerződéskötési jogkörök 4.4.1. A bérbeadással kapcsolatos döntési jogköröket valamint a döntési jogkörökhöz kapcsolódó értékhatárokat a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Alapító Okirata, valamint az MSzSz, illetve a Megbízási Szerződés tartalmazza. 4.4.2 Azokat a nem elsősorban ingatlan hasznosítására kötött szerződéseket (társasági, szindikátusi stb. szerződések), melyek ingatlanok használatára vagy elidegenítésére vonatkozó megállapodást is tartalmaznak, a MÁV Vagyonkezelő ZRt-nek minden esetben be kell mutatni, és vele ellen kell jegyeztetni. 4.5. A bérbeadás szakmai irányítása, ellenőrzése 4.5.1. A bérbeadás szakmai irányítója és felelőse a MÁV Vagyonkezelő ZRt., mely tevékenységét az érintett szervezetek közreműködésével látja el. 4.5.2. A bérbeadás szakmai irányítása és ellenőrzése keretében – mely nem helyettesíti a Belső Ellenőrzési Főosztály által végzett ellenőrzést – kiemelt hangsúlyt kap a bérbeadási tevékenység szakszerűsége, az előírások betartása és a gazdasági eredményesség, fizetési fegyelem. 4.6. A bérleti szerződések nyilvántartása

4.3.11.13. A bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a hátralékos bérleti díj és járulékai erejéig bérlőnek a bérleménybe bevitt ingóságaira, melyet szükséges esetben az

A bérleti szerződéseknek a GIR szerződéskötési és szerződés-nyilvántartási modulban történő rögzítése a

572


szerződést kötő szervezeti egység területén illetékes Könyvelő egység feladata. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a bérleti szerződés aláírásától számított 5 napon belül köteles megküldeni a bérleti szerződést a Könyvelő egység, az Ingatlanrendezési és -nyilvántartási Osztály, valamint az IGI ISZE illetékes területi központjai részére. 4.7. A bérbeadás információs rendszere 4.7.1. Az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos információkat és adatokat a MÁV Vagyonkezelő ZRt. szolgáltatja a MÁV Zrt. részére az MTR-IGM rendszerből, annak érdekében hogy a GIR rendszerben rögzítésre kerüljenek. 4.7.2. Az integrált információ alapelve, hogy minden bérbeadást végző szervezeti egységnek naprakészen karbantartott nyilvántartással és adatállománnyal kell rendelkeznie saját bérbeadási tevékenységéről.

4. szám

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítással egyidejűleg az ingatlanok bérbeadásának rendjéről szóló 32/2007. (XI. 09.) VIG sz. utasítás hatályát veszti. 6.0. HATÁLYBALÉPTETÉS Az utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenés napján lép hatályba. Jelen utasításban foglaltakat a közzétételét követően megkötésre kerülő bérleti szerződéseknél kell alkalmazni. Az utasítás kiadását megelőzően megkötött hatályos bérleti szerződéseket át kell tekinteni és a MÁV Zrt. részére hátrányos szerződéseket lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy az időszakos módosítások (karbantartások) során kell annak változtatása érdekében eljárni. 7.0. MELLÉKLETEK

4.7.3. Az integrált információs rendszer kiemelt fontosságú eleme a pénzügyi és számviteli szakterületnél lévő és folyamatosan karbantartott adatállomány az ingatlanhasználatról.

1. sz. melléklet: egyszerűsített bérleti szerződés minta 2. sz. melléklet: bérleti szerződés minta és mellékletei 3. sz. melléklet: kapcsolódó utasítások Heinczinger István s. k. vezérigazgató

4. szám


1. számú melléklet Egyszerűsített bérleti szerződés minta

BÉRLETI SZERZėDÉS amely létrejött egyrészrĘl

MÁV Magyar Államvasutak ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság 1062 Budapest, Andrássy út 73-75.

Levelezési cím: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. SzámlavezetĘ pénzintézet: Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. Számlaszám: 10200971-21508668-00000000 Adószám: 10856417 – 2 –44 Statisztikai jelzĘszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: FĘvárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 01-10-042272 A szerzĘdéskötés és teljesítés során eljáró MÁV szervezet: MÁV VagyonkezelĘ Zrt. Területi Központ Levelezési cím: Aláírásra jogosult: …………………. központvezetĘ A MÁV VagyonkezelĘ ZRt. (1136 Budapest, Pannónia u. 11.) a 2007. június 1-én kelt meghatalmazás alapján (meghatalmazás másolati példánya csatolva a bérleti szerzĘdéshez 1. számú mellékletként, eredeti példánya a BérlĘ részére bemutatva) képviseli a Bérbeadót. mint bérbeadó – továbbiakban: Bérbeadó -, másrészrĘl Székhely: Levelezési címe: SzámlavezetĘ pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: mint bérlĘ – továbbiakban: BérlĘ – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: BérlĘ kijelenti, hogy nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás vagy csĘdeljárás alatt, továbbá nincs a MÁV Zrt.-vel fennálló, elmaradt kötelezettsége illetve nem áll perben a MÁV Zrt.-vel. 1. A bérlet tárgya: 1.1. Bérbeadó bérbe adja, BérlĘ megtekintett állapotban bérbe veszi a ……………… hrsz-ú, ………….. megnevezésĦ belterületi, a természetben …………………….. szám alatt található ……………….. m2 térmértékĦ, 2. sz. mellékletként csatolt helyszínrajzon vastag fekete vonallal megjelölt ingatlanon lévĘ vastag piros vonallal megjelölt ………. m2

573

574


4. szám

területĦ helyiségét (továbbiakban: Bérlemény) ………………. céljából. Az ingatlanrész azonosító száma: Az ingatlan tartozékait, berendezési tárgyait az átadás-átvételi jegyzĘkönyv tartalmazza. 1.2. BérlĘ kijelenti, hogy az 1.1. pontban megjelölt tevékenység végzése a Bérlemény területén nem ütközik a hatályos környezetvédelmi jogszabályokba. BérlĘ kijelenti, hogy valamennyi, tevékenységéhez kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozású engedélyt, határozatot (pl.: telep, mĦködési, hulladékkezelési stb.), valamint azok módosításait a bérbeadó részére megküldi. 1.3. BérlĘ kijelenti, hogy megkapott minden olyan releváns információt, adatot, amelyre a jelen szerzĘdés megkötésére vonatkozó döntés meghozatalához szüksége volt. BérlĘ kijelenti, hogy a jelen szerzĘdés aláírása elĘtt Bérbeadó lehetĘséget biztosított számára, hogy megtekintse a Bérleményt, továbbá ismeri és elfogadja a Bérlemény helyét és állapotát. BérlĘ kijelenti, hogy megismerte az idegeneknek a MÁV Zrt. területén történĘ tartózkodásáról és külsĘ vállalkozó MÁV Zrt. területén történĘ munkavégzésének munkavédelmi feltételeirĘl szóló 28/2008.sz. VIG utasításban foglaltakat (e-mailen megküldve).

2. A szerzĘdés hatálya: 2.1. Felek jelen bérleti szerzĘdést …………….. év …………… napjára (napjától-napjáig) kötik. Maximum 90 napra.

3. A bérleti és egyéb díjak összege, fizetési feltételek: 3.1. Bérleti díj Felek megállapodnak abban, hogy BérlĘ a Bérlemény használatáért ………..,-Ft + ÁFA, azaz ………….. forint bérleti díjat + az ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Bérleti díj) köteles Bérbeadó részére megfizetni. 3.1.1.BérlĘ a Bérleti díjat a Bérbeadó által a jelen szerzĘdés aláírásától számított 5. munkanapig kiállított számla alapján, köteles megfizetni Bérbeadó ………. Bank .. –nál vezetett …………. számú számlájára. Fizetési határidĘ: a számla kiállítását követĘ 8. (nyolcadik) munkanap. A Bérleti díj pénzügyileg akkor számít teljesítettnek, amikor a Bérleti díj összege a Bérbeadó számláján jóváírásra kerül. 3.1.2.Felek a szolgáltatás teljesítési idĘpontjának az ÁFA törvény hatályos szabálya szerint a számla fizetési esedékességét tekintik. 3.1.3.A bérleti díj tartalmazza az igénybevétel idĘtartamára esĘ ingatlankezelési díjat és a közüzemi költségeket. 3.1.4. felek az alábbiakat rögzítik*: a) A szerzĘdésben meghatározott ellenérték nem tér el / eltér* a szokásos piaci ártól. b) Az eltérés mértéke a szokásos piaci ártól: aránytalan / nem aránytalan*. c) Az ellenérték aránytalanul magas / alacsony* a szokásos piaci árhoz képest.

4. szám


e) A megrendelĘt az adólevonási jog nem egészben / egészben* illeti meg. A *-gal jelölt helyen a megfelelĘ rész aláhúzással jelölendĘ.

4. Birtokbaadás: 4.1. Bérbeadó a Bérleményt ………………. -én adja BérlĘ birtokába. A birtokbaadás feltétele a bérleti díj megfizetése. A birtokbaadás a 3. és 4. számú melléklet (Birtokbaadási, teljesítési lap) kitöltésével és aláírásával történik. 4.2. BérlĘ a Bérleményt a bérleti jogviszony megszĦnésének napján eredeti állapotában, tisztán köteles a Bérbeadó részére visszaadni. 4.3. A BérlĘ a tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékokról a 164/2003. (X.18.) Korm.rendelet szerint köteles gondoskodni, azokat saját költségén engedéllyel rendelkezĘ vállalkozás részére átadni. A keletkezĘ kommunális hulladékokra vonatkozóan a helyi közszolgáltatóval köteles szerzĘdést kötni, amelynek másolati példányát a bérbeadó részére legkésĘbb a birtokbavételig át kell adni. A bérlĘ üzemeltetési kötelezettsége vonatkozik a növényvédelemrĘl szóló 2000. évi XXXV. Törvényben foglalt kaszálása, gyom-parlagfĦ mentestésére is. 4.4. A BérlĘ a Bérleményben lévĘ tárgyak ĘrzésérĘl a bérleti jogviszony ideje alatt köteles gondoskodni, az ezekben bekövetkezett károkért Bérbeadó nem felel.

5. A szerzĘdés megszĦnése, felmondása: 5.1. Felek rögzítik, hogy jelen bérleti szerzĘdéses jogviszony az alábbi esetekben szĦnik meg: – – – –

Bérbeadó jogutód nélküli megszĦnésével, BérlĘ jogutóddal és jogutód nélküli megszĦnésével a bérlet tárgyának megsemmisülésével vagy elpusztulásával, a határozott idĘ elteltével.

5.2. . A bérleti jogviszony megszĦnésekor a./

BérlĘ a Bérleményt eredeti állapotban köteles Bérbeadó részére visszaadni.

b./

Felek a bérleti szerzĘdéses jogviszony megszĦnésekor, a Bérlemény visszaadásakor átadás-átvételi jegyzĘkönyvet készítenek azon felek részvételével, akiknek jelenléte a birtokbaadáskor felvett jegyzĘkönyvnél kötelezĘ. Felek az átadás-átvételi jegyzĘkönyvben rögzítik a Bérlemény visszaadáskori állapotát, BérlĘ esetleges károkozásait, BérlĘt terhelĘ helyreállítási kötelezettségeket, a mérĘóra állásokat. Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony megszĦnésekor minden szükséges intézkedést megtenni a Bérlemény birtokbavételére, jogosult továbbá – amennyiben BérlĘ a Bérleményt a bérleti jogviszony megszĦnésekor nem adja Bérbeadónak vissza - a közüzemi szolgáltatások azonnali megszüntetésére és jogosult a kiürítés iránt eljárni. Felek megállapodnak abban, hogy ha BérlĘ a bérleti jogviszony megszĦnésének napjáig a Bérlemény teljes területét nem üríti ki és az 5.2.a. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, BérlĘ a jogcím nélküli használat idejére a használat ellenértékeként a bérleti szerzĘdéses jogviszony megszĦnésének napját megelĘzĘ

575

576


4. szám

napon érvényes Bérleti díj kétszeresének megfelelĘ összegĦ használati díjat köteles Bérbeadó részére megfizetni. 6. Egyéb szerzĘdési feltételek: 6.1. BérlĘ a Bérleményt a bérlet teljes tartama alatt köteles rendeltetésszerĦen az 1.1. pontban meghatározott célra használni. BérlĘ a rendeltetésszerĦ, illetve szerzĘdésszerĦ használattól eltérĘ használatból eredĘ költségekért, károkért Bérbeadó, illetve harmadik személyek irányában felel, akkor is, ha a költséget, kárt nem maga, hanem olyan harmadik személy idézte elĘ, akinek a magatartása, illetve mulasztása BérlĘ érdekkörébe tartozik, illetve BérlĘ terhére esik. BérlĘ a Bérleményt albérletbe, üzemeltetésre nem adhatja, illetve használatát harmadik személy részére semmilyen jogcímen nem engedheti át. BérlĘ a bérleti jogot nem ruházhatja át és nem cserélheti el. BérlĘ tudomásul veszi, hogy amennyiben a szerzĘdés 2.1. pontja szerinti idĘpontban a Magyar Köztársaság Kormánya a várótermet kormányzati célokra kívánja igénybe venni, úgy Bérbeadó a terem használatát a BérlĘ számára nem tudja biztosítani. BérlĘ tudomásul veszi, hogy ebben az esetben a Bérbeadó felé kártérítési igénnyel nem élhet. 6.2. BérlĘ a Bérlemény használata során köteles valamennyi környezetvédelmi elĘírást betartani, BérlĘ által okozott környezetvédelmi károkért a teljes felelĘsség – az esetleges környezeti károkkal kapcsolatos kártérítési és kármentesítési kötelezettség, környezetvédelmi bírság stb. – BérlĘt terheli. Amennyiben a Bérleményen BérlĘ környezetszennyezéssel, illetve károsodással járó rendkívüli eseményt észlel, vagy errĘl tudomást szerez, azt haladéktalanul köteles Bérbeadó és a hatályos jogszabály szerint hatáskörrel rendelkezĘ hatóság tudomására hozni. 6.3. Az 1.1. pontban megjelölt Bérlemény területén okozott károkért a BérlĘt terheli a kárfelelĘsség. 6.4. BérlĘ a jelen szerzĘdés aláírásakor 30 napnál nem régebbi, eredeti, vagy közjegyzĘ által hitelesített cégkivonatát és a szerzĘdést aláíró személyek eredeti, vagy közjegyzĘ által hitelesített aláírási címpéldányát köteles átadni Bérbeadónak. A cégkivonatról és az aláírási címpéldányról készített másolatok jelen szerzĘdés elválaszthatatlan mellékleteit képezik. 6.5. BérlĘ tudomásul veszi, hogy jelen szerzĘdés megkötésével nem keletkezik szerzĘdésen alapuló elĘvásárlási és/vagy elĘbérleti joga.

4. szám


577

6.6. Jelen szerzĘdésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári TörvénykönyvrĘl szóló 1959. évi IV. tv. az energia továbbítására vonatkozó jogszabályok, szabványok, valamint a hatályos helyiségbérleti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelĘen alkalmazni. E szerzĘdés 6 (hat) egymással megegyezĘ példányban készült, melyet Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezĘt jóváhagyólag aláírnak. Mellékletek: 1. 2. 3. 4.

Meghatalmazás másolati példánya, Helyszínrajz, Birtokbaadási Teljesítési lap

Kelt:

……………………..

……………………..

Bérbeadó

BérlĘ

578


4. szám

2. számú melléklet Bérleti szerződés minta

BÉRLETI SZERZėDÉS amely létrejött egyrészrĘl

MÁV Magyar Államvasutak ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság 1062 Budapest, Andrássy út 73-75.

Levelezési cím: SzámlavezetĘ pénzintézet: Számlaszám: Adószám: Statisztikai jelzĘszáma: Cégbíróság és cégjegyzék száma: Aláírásra jogosult:

1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. 10200971-21508668-00000000 10856417 – 2 –44 10856417-5221-114-01 FĘvárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 01-10-042272

Képviseletében a MÁV VagyonkezelĘ ZRt. (1136 Budapest, Pannónia u. 11.) a 2007. június 1-én kelt meghatalmazás alapján (meghatalmazás másolati példánya csatolva a bérleti szerzĘdéshez 1. számú mellékletként, eredeti példánya a BérlĘ részére bemutatva). Levelezési cím: SzámlavezetĘ pénzintézet: Számlaszám: Adószám: Statisztikai jelzĘszáma: Cégbíróság és cégjegyzék száma: Aláírásra jogosult: mint bérbeadó – továbbiakban: Bérbeadó -, másrészrĘl a./ Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: SzámlavezetĘ pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzĘszáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: b./ Egyéni vállalkozó esetén: Név: Cím:

Levelezési címe: SzámlavezetĘ pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma:

4. szám


c./ Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: mint bérlĘ – továbbiakban: BérlĘ – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: BérlĘ kijelenti, hogy nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás vagy csĘdeljárás alatt, továbbá nincs a MÁV Zrt.-vel fennálló, elmaradt kötelezettsége illetve nem áll perben a MÁV Zrt.-vel. 1. A bérlet tárgya: 1.1. Bérbeadó bérbe adja, BérlĘ megtekintett állapotban bérbe veszi a …………-i, …….hrsz-ú ………megnevezésĦ bel/külterületi …………… mĦvelési ágú , a természetben ………… ……út ……….szám alatt található …… m2 térmértékĦ, 2. sz. mellékletként csatolt helyszínrajzon vastag fekete vonallal megjelölt ingatlant / ingatlannak a felek által közösen kimért vastag fekete vonallal megjelölt …. m2 területĦ részletét (továbbiakban: Bérlemény) ……………….. a TEÁOR szerint ….. számú tevékenység végzése céljából. A Bérlemény alaprajza és területkimutatása a 3. sz. mellékletét képezi. Az ingatlan tartozékait, berendezési tárgyait az átadás-átvételi jegyzĘkönyv tartalmazza. 1.2. BérlĘ kijelenti, hogy az 1.1. pontban megjelölt tevékenység végzése a bérlemény területén nem ütközik a hatályos környezetvédelmi jogszabályokba, és tudomásul veszi, hogy a szükséges szakhatósági, illetve telephely mĦködtetési engedélyek beszerzése elmulasztásából származó minden jogi- és anyagi következmény bérlĘt terheli. BérlĘ köteles az 1.1. pontban meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges szakhatósági és telephely-mĦködtetési engedélyeket a Bérbeadó részére a kézhezvételüktĘl számított 5 munkanapon belül bemutatni, Bérbeadó pedig köteles ezen engedélyek egy-egy másolati példányát megĘrizni. BérlĘ kijelenti, hogy valamennyi, tevékenységéhez kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozású engedélyt, határozatot (pl.: telep, mĦködési, hulladékkezelési stb.), valamint azok módosításait a bérbeadó részére megküldi. 1.3. Felek megállapodnak, hogy amennyiben BérlĘ a szükséges szakhatósági, illetve telephely-mĦködtetési engedélyeket az 1.1. pontban meghatározott tevékenység végzéséhez nem kapja meg, kártalanításra, kártérítésre, a Bérleti díj visszatérítésére, a Bérleti díj ellentételezéseként elvégzett munkák költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt. 1.4. BérlĘ kijelenti, hogy megkapott minden olyan releváns információt, adatot, amelyre a jelen szerzĘdés megkötésére vonatkozó döntés meghozatalához szüksége volt.

579

580


BérlĘ kijelenti, hogy a jelen szerzĘdés aláírása elĘtt Bérbeadó lehetĘséget biztosított számára, hogy megtekintse a Bérleményt, továbbá ismeri és elfogadja a Bérlemény helyét és állapotát. BérlĘ kijelenti, hogy megismerte az idegeneknek a MÁV Zrt. területén történĘ munkavégzésének munkavédelmi feltételeirĘl szóló 28/2008.sz. VIG utasításban foglaltakat. 1.5. A tevékenység bĘvülése esetén, vagy profilváltáskor a BérlĘ vállalja, hogy ezt haladéktalanul bejelenti a Bérbeadónak, azonban ez a Bérleményben folytatott tevékenység megváltozását csak a Bérbeadó elĘzetes írásbeli, hozzájárulásának megadását követĘen, a bérleti szerzĘdés közös megegyezéssel történĘ módosítása esetén eredményezheti. 1.6. A bérleti szerzĘdés mellékleteként megjelölt helyszínrajzon - szükség szerint - rögzíteni kell a bérlemény megközelítésének pontos útvonalát. Amennyiben a bérlemény közútról történĘ megközelítésére nincs lehetĘség és a bérlemény csak MÁV Zrt. üzemi terület felhasználásával közelíthetĘ meg, rögzíteni kell a pontos útvonalat, a mellékletként csatolandó, 28/2008.sz.VIG utasítás alkalmazására történĘ felhívással; szükség esetén, pl. árufeltöltés esetén az áruszállítás útvonalát és idĘpontját is rögzítve. BérlĘ, illetve ügyfelei gépjármĦveikkel csak a bérelt területen parkolhatnak, illetve a kijelölt útvonalon közelíthetik meg a bérleményt. Más terület parkolási célra kizárólag az IGI ISZE Területi Központokkal kötött parkolási szerzĘdés alapján történhet. 1.7. Felek megállapodnak, hogy BérlĘ jogosult a bérleti szerzĘdés hatálya alatt a Bérlemény területén túl, a 2. számú mellékletként csatolt helyszínrajzon piros színnel meghatározott, maximum a helyszínrajzon fekete színnel megjelölt Bérlemény határvonalától számított ….. cm távolságig – de maximum a MÁV Zrt. tulajdonában, vagy vagyonkezelésében lévĘ ingatlan határáig – ingóságait elhelyezni (kirakodás). 2. A szerzĘdés hatálya: 2.1. a./ Felek jelen bérleti szerzĘdést ……. év ………. hó ……. napjától számított határozatlan idĘtartamra kötik. b./ Felek jelen bérleti szerzĘdést …….. év ………. hó ……. napjától számítottan …. év határozott idĘre kötik. A határozott idĘre kötött szerzĘdést felek – a jelen szerzĘdésben, illetve a jogszabályban meghatározott felmondás esetét kivéve - nem mondhatják fel. Amennyiben a bérleti jogviszony BérlĘ felróható magatartása miatt vagy BérlĘ érdekkörében felmerülĘ bármely egyéb okból megszĦnik a határozott idĘ lejárta elĘtt, BérlĘ a határozott idĘbĘl hátralevĘ idĘre járó Bérleti díjat azonnal egy összegben köteles a bérleti jogviszony megszĦnésekor Bérbeadónak megfizetni, valamint köteles ezen túlmenĘen Bérbeadónak a felmerült kárát és költségeit megtéríteni. 3. A bérleti és egyéb díjak összege, fizetési feltételek: 3.1. Bérleti díj

4. szám

4. szám


Felek megállapodnak abban, hogy BérlĘ a Bérlemény használatáért ….,-Ft/m2/hó + ÁFA, azaz négyzetméterenként ………… forint havi/negyedévi/félévi/évi bérleti díjat + az ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Bérleti díj) köteles Bérbeadó részére megfizetni. A havi/negyedévi/félévi/évi Bérleti díj összesen: .... Ft + ÁFA, azaz .... forint + ÁFA. A Bérleti díj megállapítása során Felek figyelembe vették BérlĘ jelen szerzĘdésben foglalt kötelezettségeit. 3.1.1.BérlĘ a Bérleti díjat …........ év …………….. hó……….naptól kezdve havonta/negyedévente/félévente/évente elĘre egy összegben köteles Bérbeadó által tárgyhó/tárgynegyedév elsĘ hó/tárgyfélév/tárgyév 5. munkanapjáig kiállított számla alapján, a számla kézhezvételét követĘ 8 munkanapon belül átutalni / átutalási postautalványon befizetni Bérbeadó ……………..bank Rt ………………… számú számlájára. A Bérleti díj pénzügyileg akkor számít teljesítettnek, amikor a Bérleti díj összege a Bérbeadó számláján jóváírásra kerül. A jelen szerzĘdés 1.7. pontjában meghatározott jogosultságra tekintettel a bérleti jogviszony teljes idĘtartama alatt BérlĘ köteles a bérleti díjon felül …………………. Ft./hó + Áfa díjat megfizetni Bérbeadó 3.1.1. pontban megjelölt számlájára. 3.1.2.Felek a szolgáltatás teljesítési idĘpontjának az ÁFA törvény hatályos szabálya szerint a számla fizetési esedékességét tekintik. 3.1.3.Bérbeadó jogosult a bérleti díjat évente, az elĘzĘ naptári évre vonatkozóan a KSH által hivatalosan közzétett inflációs ráta mértékére tekintettel, illetve az adóváltozások idĘpontjától kezdve az adóváltozások mértékére tekintettel egyoldalúan módosítani. A Bérleti díj módosításra elĘször ………. év január 01-én nyílik lehetĘség. BérlĘ a Bérleti díj inflációs ráta mértékére, illetve adók változására tekintettel történĘ módosítását, illetve felemelését jelen szerzĘdés aláírásával egyidejĦleg tudomásul veszi. A bérleti díj inflációs rátával történĘ emelésének számlázása az aktuális bérleti díjjal együtt ( visszamenĘleg is) a soron következĘ idĘszaki számlában történik. A helyi adózásra vonatkozó szabályok szerint az építmény és telekadó kötelezettséget a bérbevevĘ is teljesítheti. Az erre vonatkozó döntést a Bérbeadó és a BérlĘ a bérleti szerzĘdéshez kapcsolódó külön megállapodásban rögzíti, amely megállapodást a bérleti szerzĘdés mellékletét képezi. 3.1.4.A Bérleti díj az ingatlankezelési és közüzemi (víz-csatorna, gáz, villamos energia, hĘszolgáltatás, stb.) díjakat nem tartalmazza. Az ingatlankezelési valamint a közüzemi díjat, továbbá a Bérlemény területét érintĘ közmĦfejlesztési hozzájárulást, illetve a közmĦvek esetleges áthelyezésével kapcsolatos valamennyi költséget a Bérleti díjon felül köteles BérlĘ a Bérbeadó részére megfizetni.

581

582


3.1.5. a felek az alábbiakat rögzítik * : a) A szerzĘdésben meghatározott ellenérték nem tér el / eltér* a szokásos piaci ártól. b) Az eltérés mértéke a szokásos piaci ártól: aránytalan / nem aránytalan*. c) Az ellenérték aránytalanul magas / alacsony* a szokásos piaci árhoz képest. d) A vállalkozót az adólevonási jog nem egészben / egészben* illeti meg. e) A megrendelĘt az adólevonási jog nem egészben / egészben* illeti meg. A *-gal jelölt helyen a megfelelĘ rész aláhúzással jelölendĘ. 3.2. Ingatlankezelési szolgáltatások és azok díja Bérbeadó a BérlĘ részére a Bérlemény birtokának átadásakor – az átadás-átvételi jegyzĘkönyv mellékleteként - átadja a Bérleményre vonatkozó Házirendet. Házirendet és a Bérbeadó által a BérlĘ részére nyújtott a Bérlemény vonatkozásában:a jelen szerzĘdés 10. számú melléklet tartalmazza. BérlĘ …. Ft/hó + ÁFA, azaz …. forint havi ingatlankezelési díjat + ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Ingatlankezelési díj) elĘre köteles Bérbeadó részére megfizetni tárgyhót követĘ hó 5. munkanapjáig kiállított számla alapján, a számla kézhezvételét követĘ 8 munkanapos fizetési határidĘvel. SzerzĘdĘ felek megállapodnak abban, hogy az Ingatlankezelési díj a tárgyévet megelĘzĘ év november 30-ig felülvizsgálatra kerül az akkor ismert adatok alapján.

*

[Tájékoztatásul: [Tájékoztatásul: Ha a szerzĘdéses ár nem tér el a szokásos piaci ártól, vagy eltérés van, akkor további teendĘ nincs. Ha eltérés van, de az nem aránytalan mértékĦ (40%-ot nem éri el), akkor csak a társasági adóalapot kell módosítani a feleknél (egyiknél csökken, másiknál nĘ). Aránytalan mértékĦ eltérés esetén, ha: az ellenérték a szokásos piaci árhoz viszonyítva aránytalanul magas és az értékesítĘ felet az adólevonási jog nem egészben illeti meg, vagy az ellenérték a szokásos piaci árhoz viszonyítva aránytalanul alacsony és a vevĘt az adólevonási jog nem egészben illeti meg, akkor a szolgáltatásról kiállított számlákban az ÁFA alapjaként a szokásos piaci árat kell feltüntetni. A MÁV Zrt-t az adólevonási jog egészben megilleti. A nem független fél kategória a kapcsolt vállalkozásokon túlmenĘen az alábbi személyi kört is tartalmazza a MÁV Zrt-re összpontosítva: a) akik között névre szóló tulajdonosi/tagsági viszony van Æ névre szóló részvény, vagy üzletrésze van a MÁV Zrt-nek, de nincs többségi befolyása, b) a MÁV Zrt. vezetĘ tisztségviselĘi, felügyelĘ bizottsági tagjai és ezek közeli hozzátartozói, c) munkaviszonyban állók; munkaviszony jellegĦ jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (=megbízási jogviszonyban) állók és ezek közeli hozzátartozói.]

4. szám

4. szám


Bérbeadó által a KSH Fogyasztói árindex szolgáltatási fĘcsoportja ill. a közüzemi díjváltozások alapján megállapított és közölt ingatlankezelési és közmĦ díj, a tárgyév január 1-tĘl lép hatályba. Rendkívüli okok miatt (pl. hatósági árváltozás) a díj év közben is módosításra kerülhet, amit Bérbeadónak megfelelĘen indokolnia kell. BérlĘ az Ingatlankezelési díjat Bérbeadó által a Bérleti díjjal azonos ütemezésben és esedékességgel és teljesítési idĘponttal kiállított számla alapján köteles megfizetni a számla kézhezvételét követĘ 8 munkanapon belül történĘ átutalással. Felek a szolgáltatás teljesítési idĘpontjának a bérleti díj teljesítésével egyezĘen a fizetés esedékességének napját tekintik. Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult az ingatlankezelési díjat évente egyoldalúan módosítani. Az ingatlankezelési díj módosításra elĘször ……….. év január 01-én nyílik lehetĘség. BérlĘ az ingatlankezelési díj módosítását, illetve felemelését jelen szerzĘdés aláírásával egyidejĦleg tudomásul veszi. Az ingatlankezelési díj inflációs rátával történĘ emelésének számlázása az aktuális díjjal együtt ( visszamenĘleg is) a soron következĘ idĘszaki számlában történik.

3.3. Közüzemi szolgáltatások és azok díja 3.3.a./BérlĘ számára a Bérbeadó közüzemi szolgáltatást, (víz, áram, szemétszállítás, fĦtés) nem biztosít. BérlĘ a külsĘ szolgáltatóval megkötött közüzemi szolgáltatási szerzĘdések 2 (két darab) másolati példányát 15 napon belül köteles átadni a Bérbeadónak, melynek egy példánya jelen szerzĘdés 4. számú mellékletét képezi, egy példány pedig az ingatlant kezelĘ MÁV szervezet nyilvántartásában kerül elhelyezésre.. A Bérlemény területét érintĘ közmĦfejlesztési hozzájárulást, illetve a közmĦvek esetleges áthelyezésével kapcsolatos valamennyi költséget BérlĘ köteles megfizetni. 3.3.b./Az Ingatlankezelési díj nem tartalmazza a közüzemi szolgáltatásokat, melyeket a Bérbeadó biztosít BérlĘ részére a 5. sz. mellékletben meghatározottak szerint. BérlĘ a 5. sz. mellékletben meghatározott, a szolgáltató által Bérbeadóra terhelt összes költséget, valamint a 5/G. melléklet szerinti rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási díjat + ÁFÁ-t köteles Bérbeadó részére megfizetni. SzerzĘdĘ felek megállapodnak abban, hogy a szolgáltatás díja a tárgyévet megelĘzĘ év november 30-ig felülvizsgálatra kerül az akkor ismert adatok alapján. Bérbeadó által a közüzemi díjváltozások alapján megállapított közüzemi szolgáltatási díj a tárgyév január 1-tĘl lép hatályba. Rendkívüli okok miatt (pl. hatósági árváltozás) a közüzemi szolgáltatási díj év közben is módosításra kerülhet, amit Bérbeadónak megfelelĘen indokolnia kell. BérlĘ a közüzemi szolgáltatások díját (továbbiakban: Közüzemi díj) Bérbeadó által a tárgyhót követĘ hónap 5. napjáig kiállított számla alapján köteles megfizetni átutalással. A fizetési határidĘ: a számlakiállításától számított 8. (nyolcadik) munkanap.

583

584


3.4. BérlĘt az Ingatlankezelési és Közüzemi díjak megfizetése a Bérlemény birtokba vétele napjától terheli. Amennyiben BérlĘ a Bérleti díjat, az Ingatlankezelési díjat, vagy a Közüzemi díjakat a fizetésre megállapított idĘpontig nem fizeti meg és ezen kötelezettségeit Bérbeadó írásbeli felszólításában meghatározott idĘpontban sem teljesíti, Bérbeadó a szolgáltatásokat a tartozás teljes kiegyenlítéséig korlátozhatja. A korlátozással kapcsolatos minden költség és a kárveszély a BérlĘt terheli. 3.5. BérlĘ a Bérleti, Ingatlankezelési vagy Közüzemi díj késedelmes megfizetése esetén, a fizetés esedékessége napjától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelĘ összegĦ késedelmi kamatot köteles Bérbeadó részére megfizetni. 3.6. BérlĘ …….év …hó ….-ig, illetve legkésĘbb a birtokbaadás idĘpontjáig a Bérleti díjon felül pénzügyi biztosítékként …………....-Ft, azaz ………………… forint kauciót (továbbiakban: Kaució) köteles megfizetni a MÁV ZRt. által kiállított számla alapján a számla kézhezvételét követĘ 8 (Nyolc) banki napon belül. A Kaució mértékének a mindenkori …………… havi bruttó Bérleti, Ingatlankezelési és a becsült Közüzemi díjnak az összegével kell megegyeznie. A Kauciónak a Bérbeadó számláján való elhelyezésének megtörténtérĘl szóló igazolást BérlĘ...., azaz .... napon belül köteles Bérbeadó részére bemutatni. A Kaució összegébĘl Bérbeadó BérlĘt terhelĘ fizetési kötelezettségek elmulasztása esetén az elmulasztott kötelezettség (bérleti díj, kártérítési kötelezettség stb.) erejéig követelését kielégítheti. A Kaució mértékét a felek a bérleti díjra, a felmondási idĘre, illetve az esetleges környezeti károkozás elhárításának várható költségére figyelemmel határozzák meg. BérlĘ tudomásul veszi, hogy amennyiben nem a tényleges állapotnak megfelelĘen tünteti fel tevékenysége környezeti veszélyességét, minden ebbĘl eredĘ polgári és büntetĘjogi felelĘsség Ęt terhelik. Az óvadékba helyezett összeg nem kamatozik, BérlĘ ezt jelen szerzĘdés aláírásával egyidejĦleg tudomásul veszi. BérlĘ tudomásul veszi, hogy Bérbeadó jogosult az óvadékba helyezett összegbĘl jelen szerzĘdésben elĘírt fizetési kötelezettségeinek elmulasztásából eredĘ tartozásait (Bérleti díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, egyéb fizetendĘ díjak, ellenértékek, bérlĘt terhelĘ kártérítési, megtérítési kötelezettség, környezetszennyezés elhárításának, környezetvédelmi felülvizsgálatának költségei stb.) kiegyenlíteni a fizetési határidĘt követĘ 15 nap elteltével. 3.7. A Kaució összegébĘl BérlĘt terhelĘ fizetési kötelezettségek elmulasztása esetén, a fizetési kötelezettség teljesítésére megállapított határidĘ eredménytelen elteltét követĘ 15, azaz tizenöt napon túl Bérbeadó az elmulasztott bérlĘi kötelezettség erejéig követelését kielégítheti. Amennyiben bérbeadói kielégítés következtében a Kaució összege csökken, vagy a Bérleti, Ingatlankezelési, Közüzemi díj emelkedése miatt nem éri el azok ….. havi ÁFÁ-val növelt összegét, BérlĘ köteles azt Bérbeadó írásbeli felszólítására a felszólítás kézhezvételét követĘ 8 napon belül a 3.6. pontban meghatározott teljes összegre kiegyenlíteni. A Kaució kiegészítésének lehetĘségével a szerzĘdés hatálya alatt BérlĘ maximum 3 alkalommal élhet. Ezen felüli késedelmes fizetés jelen szerzĘdés azonnali hatályú felmondását vonja maga után. A bérleti jogviszony megszĦnésekor bérbeadói követelés hiányában a Kaució kamat nélkül BérlĘnek visszajár. BérlĘ tudomásul veszi, hogy a Kaució után kamat nem illeti meg. BérlĘ köteles a birtokba visszaadására vonatkozó átadás-átvételi eljáráskor

4. szám

4. szám


Bérbeadóval írásban közölni azt a bankszámlaszámot, ahova a Kaució összegének visszautalását kéri. 3.8. Amennyiben BérlĘ nem egyenlíti ki a Bérleti díjat, vagy az Ingatlankezelési, vagy Közüzemi díjat a szerzĘdésben rögzített határidĘig, tudomásul veszi, hogy Bérbeadó azt azonnali beszedési megbízással érvényesíti. Az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazás bank által visszaigazolt példánya a jelen szerzĘdés elválaszthatatlan 6. sz. mellékletét képezi. Az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazást BérlĘ kizárólag Bérbeadó hozzájárulásával vonhatja vissza. 3.9. Amennyiben BérlĘ tĘkével és kamattal, illetve költséggel is tartozik, és az általa fizetett összeg a teljes tartozás kiegyenlítésére nem elég, Bérbeadó azt elsĘsorban költségre, másodsorban kamatra, és utolsósorban tĘkére számolja el. 3.10. BérlĘ tudomásul veszi, hogy a nem valóságos állapotnak megfelelĘ módon feltĦntetett tevékenység miatt keletkezett kár miatt a felelĘsség Ęt terheli.

4. Birtokbaadás: 4.1. Bérbeadó a Bérleményt BérlĘ alábbi kötelezettségeinek együttes teljesítésétĘl számított .... napon/héten belül adja BérlĘ birtokába. - a 3.3. pontban meghatározott szerzĘdésnek vagy mellékletnek Bérbeadó részére történĘ átadása a hivatkozott pont rendelkezéseinek megfelelĘen; - amennyiben BérlĘnek mérĘórát kell felszereltetnie, annak megtörténtének igazolása, - a kaució (óvadék) összegének Bérbeadó számláján való elhelyezése és az ennek megtörténtét tanúsító igazolás Bérbeadó részére történĘ bemutatása a 3.6. pontban meghatározottak szerint; - az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazás bank által visszaigazolt példányának Bérbeadó részére történĘ átadása a jelen szerzĘdés 3.8. pontjának megfelelĘen; - a 6.8. pont szerint megkötött biztosítási szerzĘdés eredeti példányának bemutatása és másolatának Bérbeadó részére történĘ átadása - BérlĘ közjegyzĘi okiratba foglalt kötelezettség vállalásának átadása, mely azt tartalmazza, hogy a Bérleményt legkésĘbb a bérleti jogviszony megszĦnésének utolsó napján kiürített állapotban visszaadja Bérbeadónak. A közjegyzĘi okiratba foglalás költségeit BérlĘ viseli. A közjegyzĘi okirat a jelen szerzĘdés 7. sz. melléklete. Felek a birtokbaadásról az IGI ISZE, a MÁV VagyonkezelĘ ZRt., valamint a bérlĘ kötelezĘ részvételével részletes átadás-átvételi jegyzĘkönyvet készítenek (8. sz. melléklet), a Bérlemény állapotára, berendezési, felszerelési tárgyaira, a környezeti állapotfelmérésre és a mérĘórák állására is kiterjedĘen. Környezeti kárveszéllyel járó tevékenység esetén az állapotfelmérésen a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa is részt vesz. Az átadás-átvételi jegyzĘkönyv felvételekor kerül sor a Bérleményre vonatkozó Házirend BérlĘ részére történĘ átadására. A BérlĘ a tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékokról a 164/2003. (X.18.) Korm.rendelet szerint köteles gondoskodni, azokat saját költségén engedéllyel rendelkezĘ vállalkozás részére átadni.

585

586


A keletkezĘ kommunális hulladékokra vonatkozóan a helyi közszolgáltatóval köteles szerzĘdést kötni, amelynek másolati példányát a bérbeadó részére legkésĘbb a birtokbavételig át kell adni. A bérlĘ üzemeltetési kötelezettsége vonatkozik a növényvédelemrĘl szóló 2000. évi XXXV. Törvényben foglalt kaszlásá, gyom-parlagfĦ mentestésére is. A BérlĘ a Bérleményben lévĘ tárgyak ĘrzésérĘl a bérleti jogviszony ideje alatt köteles gondoskodni.

5. A szerzĘdés megszĦnése, felmondása: 5.1. Felek rögzítik, hogy jelen bérleti szerzĘdéses jogviszony az alábbi esetekben szĦnik meg: x x x x x x x

Bérbeadó jogutód nélküli megszĦnésével, BérlĘ jogutóddal és jogutód nélküli megszĦnésével/egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának visszavonásával/BérlĘ halálával kivéve, ha BérlĘ egyéni vállalkozó és a bérlet folytatására jogosult utóda van, a bérlet tárgyának megsemmisülésével vagy elpusztulásával, a szerzĘdés közös megegyezéssel történĘ megszĦntetésével, a közös megegyezés szerint megállapított idĘpontban, bírósági ítélet vagy hatósági határozat alapján, felmondással, a határozott idĘ elteltével.

5.2. a./ Jelen határozatlan idejĦ bérleti szerzĘdést bármelyik Fél ... (30-180), azaz.... napos felmondási idĘ betartásával írásban, indokolás nélkül bármikor felmondhatja. Felmondható továbbá a jelen szerzĘdés az 5.3. pontban foglaltak szerint. b./ Jelen, határozott idejĦ bérleti szerzĘdés az 5.3. pontban meghatározott esetekben mondható fel. 5.3. a./ Jelen, beépítetlen földterületre vonatkozó bérleti szerzĘdést Bérbeadó BérlĘ szerzĘdésszegése esetén, továbbá abban az esetben, ha az illetékes bíróság jogerĘsen elrendelte BérlĘ felszámolását, BérlĘ csĘdeljárás alá kerül vagy végelszámolását határozzák el azonnali hatállyal felmondhatja. SzerzĘdésszegésnek minĘsül pl. a bérleti díj vagy egyéb díj fizetésének elmulasztása, a Bérlemény rendeltetésellenes használata, Bérbeadó érdekeit sértĘ jogellenes magatartás, környezetszennyezés; szemétlerakás; a szerzĘdés 4. pontjában, BérlĘ által vállalt kötelezettségek határidĘben történĘ teljesítésének elmaradása, hatósági elĘírások, házirend megszegése, stb. Bérleti díj fizetés elmulasztása esetén Bérbeadó a felmondással akkor élhet, ha BérlĘt megfelelĘ határidĘ kitĦzésével a következményekre felszólította és a határidĘ eredménytelenül telt el. b./ Jelen, helyiségre vonatkozó bérleti szerzĘdést Bérbeadó felmondhatja a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvényben (jelenleg: 1993. évi LXXVIII. tv.) meghatározott okokból (a bérlĘ a lakbért a fizetésre megállapított idĘpontig nem

4. szám

4. szám


fizeti meg; vagy a bérlĘ a szerzĘdésben vállalt vagy jogszabályban elĘírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti; vagy a bérlĘ vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tĦrhetetlen magatartást tanúsítanak; vagy a bérlĘ vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetĘleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják), illetve BérlĘ szerzĘdésszegése esetén, továbbá abban az esetben, ha az illetékes bíróság jogerĘsen elrendelte BérlĘ felszámolását, BérlĘ csĘdeljárás alá kerül vagy végelszámolását határozzák el. Bérleti díj fizetési határidĘ elmulasztása esetén BérlĘt a következményekre figyelmeztetéssel a teljesítésre fel kell szólítani. Ha BérlĘ a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, Bérbeadó további 8 napon belül élhet felmondással. BérlĘ egyéb lényeges kötelezettségének nem teljesítése, illetve szerzĘdésszegés esetén BérlĘt a kötelezettség teljesítésére, illetve a szerzĘdésszegés megszüntetésére határidĘ tĦzésével fel kell szólítani. Ha BérlĘ a felszólításnak a megadott határidĘben nem tesz eleget, Bérbeadó további 15 napon belül élhet felmondással. Ha BérlĘ vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, BérlĘt a következményekre figyelmeztetéssel a magatartás megszüntetésére vagy a megismétléstĘl való tartózkodásra a tudomásra jutástól számított 8 napon belül fel kell szólítani. A magatartás folytatásától vagy megismétlésétĘl számított 8 napon belül Bérbeadó felmondással élhet. A felmondást nem kell elĘzetes felszólításnak megelĘznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy Bérbeadótól a szerzĘdés fenntartása nem várható el, továbbá ha az illetékes bíróság jogerĘsen elrendelte BérlĘ felszámolását, BérlĘ csĘdeljárás alá kerül, vagy végelszámolását határozzák el. Bérbeadó ilyen esetben a tudomásszerzéstĘl élhet felmondással. A felmondási idĘ nem lehet rövidebb 15 napnál és Bérleti díj fizetés és egyéb kötelezettség elmulasztása esetén az elmulasztott határnapot követĘ hónap utolsó napjára, egyéb esetben pedig a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondást BérlĘvel írásban úgy kell közölni, hogy az a fentiekben írt határidĘn belül BérlĘhöz meg is érkezzék. 5.4. Amennyiben a bérleti szerzĘdés a határozott idĘ elteltét követĘen határozatlan idĘtartamúvá alakul, Felek megállapodnak, hogy a bérleti szerzĘdést bármelyik Fél jogosult azonnali hatállyal elhelyezés biztosítása és indokolás nélkül írásban felmondani. 5.5. BérlĘ tudomásul veszi, hogy a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, amelynek hatálya a kézbesítéssel (6.17. pont) beáll. A jelen szerzĘdés elĘírásainak megfelelĘ felmondás hatályát, érvényességét és jogkövetkezményeit nem érinti, ha azt BérlĘ vita tárgyává teszi. 6. Egyéb szerzĘdési feltételek: 6.1. BérlĘ a Bérleményt a bérlet teljes tartama alatt köteles rendeltetésszerĦen az 1.1. pontban meghatározott célra használni. BérlĘ a rendeltetésszerĦ, illetve szerzĘdésszerĦ használattól eltérĘ használatból eredĘ költségekért, károkért Bérbeadó, illetve harmadik személyek irányában felel, akkor is ha a költséget, kárt nem maga, hanem olyan

587

588


harmadik személy idézte elĘ, akinek a magatartása, illetve mulasztása BérlĘ érdekkörébe tartozik, illetve BérlĘ terhére esik. BérlĘ a Bérleményt albérletbe, üzemeltetésre nem adhatja, illetve használatát harmadik személy részére a Bérbeadó elĘzetes írásbeli hozzájárulása nélkül semmilyen jogcímen nem engedheti át. BérlĘ a bérleti jogot nem ruházhatja át és nem cserélheti el. Bérbeadó külön rögzíti, hogy ezen szerzĘdési feltételek megszegése az 5.3. pontban foglaltak szerint azonnali felmondási oknak minĘsül. 6.2. A Bérlemény és környékének rendben tartása, a belsĘ karbantartási munkák elvégzése, a keletkezett szemét elszállítása BérlĘ feladata kivéve, ha azt a 3.2. pont szerinti ingatlankezelési szolgáltatás tartalmazza. BelsĘ karbantartás alatt Felek a Bérlemény mĦszaki állapotának és folyamatos, zavartalan, biztonságos, rendeltetésszerĦ használatának biztosítása érdekében szükséges megelĘzĘ (ide értve az idĘszakos felülvizsgálatokat, engedélyeztetéseket, illetve hitelesítéseket is), fenntartó, javítási munkálatokat és az elhasználódás rendszeres helyreállítását értik. A helyiség karbantartásához tartozó munkák: a helyiség összes burkolatának (a padlózaton, falakon és mennyezeten), vakolatának, falának, lépcsĘinek, valamint nyílászáró szerkezetének, üvegfelületeinek és valamennyi belsĘ berendezési tárgyának, elektromos kapcsolóinak, csatlakozó aljainak, világítóberendezéseinek, fĦtĘberendezéseinek, vízellátási és vízelvezetési berendezéseinek, a helyiség átvételkori állapotban való megĘrzése, rendeltetésszerĦ használhatóságának biztosítása, hibáinak kijavítása, elhasználódás esetén kicserélése, pótlása, festése, tapétázása, mázolása. A bérleménnyel kapcsolatos karbantartási feladatokat BérlĘ saját költségén megtérítési igény nélkül végzi. Amennyiben BérlĘ a szerzĘdésben vállalt állagmegĘrzési, karbantartási feladatainak felszólítás ellenére sem tesz eleget, Bérbeadó jogosult ezeket a munkákat BérlĘ költségére elvégeztetni. Bérbeadó a bérlet idĘszaka alatt a Bérleményen felújítást és beruházást nem tervez. BérlĘ köteles biztosítani Bérbeadó részére indokolt esetben, de legalább évente egy alkalommal a Bérlemény épületszerkezeteinek megvizsgálását, illetĘleg tevékenysége ellenĘrzését. 6.3. BérlĘ a Bérleményen bármilyen karbantartási, felújítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó elĘzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerĘs hatósági engedély birtokában, bérbeszámítás és költségtérítés igénye nélkül építhet, illetve végezhet, mellyel kapcsolatban BérlĘ a Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése BérlĘ feladata. A hatósági engedélyek beszerzéséhez szükséges mĦszaki terveket felülvizsgálat és jóváhagyás céljából a hatósághoz való beadás elĘtt be kell nyújtani a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egységéhez. BérlĘ a Bérleményen bármilyen épületet, építményt, illetve a Bérlemény területén bármilyen átalakítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó elĘzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerĘs hatósági engedély birtokában, külön beruházási megállapodás alapján építhet, illetve végezhet, mely a jelen szerzĘdést kiegészíti és módosítja. Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése BérlĘ feladata. 6.4. Bérbeadói engedély nélkül végzett bármilyen építési, átalakítási, karbantartási, felújítási, beruházási munkával létesített épület, építmény, szerkezet, eszköz stb. a Bérbeadó

4. szám

4. szám


tulajdonába kerül, és azzal kapcsolatban BérlĘ Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. Bérbeadó jelen szerzĘdés aláírásával egyidejĦleg egyértelmĦen kijelenti, hogy BérlĘ által a Bérlemény területén saját költségén létesített épületekre, építményekre vonatkozóan BérlĘ tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez nem járul hozzá. BérlĘ ezt tudomásul veszi. Felek megállapodnak, hogy sem a Bérbeadó engedélyével, sem az engedélye nélkül végzett építési, beruházási, átalakítási, felújítási tevékenység nem eredményezheti az ingatlan tulajdonjogának, illetve tulajdoni hányadának BérlĘ általi megszerzését sem ráépítés, sem egyéb jogcímen. Szabálytalan beruházás minden jogkövetkezményét bérlĘnek kell viselnie. 6.5. BérlĘ a Bérlemény használata során köteles valamennyi környezetvédelmi elĘírást betartani, BérlĘ által okozott környezetvédelmi károkért a teljes felelĘsség – az esetleges környezeti károkkal kapcsolatos kártérítési és kármentesítési kötelezettség, környezetvédelmi bírság stb. – BérlĘt terheli. Hulladékszállítással, kezeléssel, illetve feldolgozással kapcsolatos tevékenység csak a MÁV Zrt. írásos engedélyével és az erre vonatkozó hatályos jogszabályok elĘírásai szerint folytatható a Bérleményen. BérlĘ köteles a szükséges információkat önként közölni, és bármikor biztosítani a jogszabályok betartásának ellenĘrzését a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa részére. Mindezek elmulasztása azonnali felmondási okot jelent. Amennyiben a Bérleményen BérlĘ környezetszennyezéssel járó rendkívüli eseményt észlel, vagy errĘl tudomást szerez, azt haladéktalanul köteles Bérbeadó és a hatályos jogszabály szerint hatáskörrel rendelkezĘ hatóság tudomására hozni. Ennek elmulasztása azonnali felmondási okot jelent. 6.6. BérlĘ tudomásul veszi, hogy a Bérlemény használatával járó járulékos költségek – ide értve akár Bérbeadó, akár BérlĘ terhére kirovandó eseteleges helyi adókat is – viselése és megfizetése BérlĘ kötelessége. Amennyiben Bérbeadó a járulékos költségek bármelyikét is megfizeti, akkor BérlĘ az errĘl szóló értesítés kézhezvételétĘl számított 8 napon belül köteles azt Bérbeadónak megtéríteni. 6.7. BérlĘ köteles - a tĦzrendészeti és egyéb hatósági engedélyeket beszerezni, - a házirendben foglaltakat betartani, - a Bérleményre vonatkozó tĦzvédelmi és egyéb szabályzatokat elkészíteni, és az abban foglaltakat betartani, valamint a Bérleményben tartózkodó személyekkel maradéktalanul betartatni. Az 1.1. pontban megjelölt Bérlemény területén okozott károkért a BérlĘt terheli a kárfelelĘsség. 6.8. Felek e szerzĘdés aláírásával egyidejĦleg megállapodnak abban, hogy BérlĘ a szerzĘdés hatálybalépését követĘ ...., azaz .... napon/héten belül köteles az 1.1. pontban megjelölt Bérleményben levĘ ingóságokra általános és a bérlĘ tevékenységére vonatkozó felelĘsség biztosítást saját költségén megkötni, és azt a bérlet ideje alatt folyamatosan fenntartani. A Bérlemény állagában bekövetkezett kár tekintetében kedvezményezettnek Bérbeadót kell megjelölni. A 4.1. pont rendelkezéseinek megfelelĘen BérlĘ köteles a megkötött biztosítási szerzĘdés eredeti példányát bemutatni és másolatát átadni Bérbeadó részére. Amennyiben BérlĘ a jelen pontban írtakat megszegi, terhére esik mindazon költség és kár, amely akár nála, akár Bérbeadónál, akár harmadik személynél

589

590


merül fel. BérlĘ tudomásul veszi, hogy Bérbeadó nem felel a Bérleményben levĘ ingóságokban bekövetkezett károkért. Továbbá a biztosítási szerzĘdés jelen pontban foglalt idĘpontban történĘ megkötésének elmaradása a jelen szerzĘdés azonnali hatályú felmondásának alapjául szolgálhat Bérbeadó részére. 6.9. BérlĘ a Bérleményen csak a Bérlemény területén mĦködĘ saját cégét, illetve a Bérlemény területén folytatott tevékenységét reklámozhatja a jogszabályokban foglaltaknak megfelelĘen, a szükséges jogerĘs hatósági engedélyek birtokában. Reklám elhelyezéséhez Bérbeadó elĘzetes írásbeli engedélye szükséges. Bérbeadó külön rögzíti, hogy e szerzĘdési feltétel megszegése az 5.3. pontban foglaltak szerint azonnali felmondási oknak minĘsül. 6.10. A bérleti jogviszony megszĦnésekor a./

BérlĘ a Bérleményt eredeti állapotban köteles Bérbeadó részére visszaadni.

b./

BérlĘ a beruházási megállapodás alapján létesített épületeket, építményeket, elvégzett átalakítást, a beruházási megállapodásnak megfelelĘen köteles a Bérbeadó birtokába adni a következĘkre is figyelemmel. Bérbeadó jogosult azonban írásban követelni az engedély nélkül létesített épületek, építmények átalakítások elbontását, illetve helyreállítását követelni. Amennyiben ennek BérlĘ nem tesz eleget, Bérbeadó jogosult a munkálatokat BérlĘ költségére elvégeztetni. BérlĘ a Bérlemény területérĘl csak azon berendezési, felszerelési tárgyakat szerelheti le – az állag sérelme nélkül –, illetve szállíthatja, el amelyeket nem Bérbeadó adott e szerzĘdés alapján BérlĘ használatába, hanem BérlĘ saját költségén helyezett el, vagy szerelt fel a Bérlemény területén. Felek a bérleti szerzĘdéses jogviszony megszĦnésekor, a Bérlemény visszaadásakor átadás-átvételi jegyzĘkönyvet készítenek azon személyek részvételével, akiknek jelenléte a birtokbaadáskor felvett jegyzĘkönyvnél kötelezĘ. Felek az átadás-átvételi jegyzĘkönyvben rögzítik a Bérlemény visszaadáskori állapotát, BérlĘ esetleges károkozásait, BérlĘt terhelĘ helyreállítási kötelezettségeket, a mérĘóra állásokat. Az átadás-átvételi jegyzĘkönyv alapján Bérbeadó számba veszi a BérlĘvel szembeni összes követelést (Bérleti Díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, stb.), amelyeket jogosult a Kaució összegébĘl kiegyenlíteni, és a fennmaradó Kaució visszafizetésérĘl azonnal intézkedik, kivéve amennyiben BérlĘ által végzett tevékenységbĘl eredĘen utólagos, a jegyzĘkönyvi visszavétel idején még nem látható, de nagy valószínĦséggel bekövetkezĘ környezeti károkozásra lehet számítani (pl. a felszín alatti vizek szennyezése), mely esetben Bérbeadó a Kauciót vagy egy részét visszatarthatja. Az átadás-átvételi jegyzĘkönyvben Bérbeadó és BérlĘ nyilatkoznak a Bérleményben esetlegesen végzett beruházásról és annak elszámolásáról. Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony megszĦnésekor minden szükséges intézkedést megtenni a Bérlemény birtokbavételére, jogosult továbbá – amennyiben BérlĘ a Bérleményt a bérleti jogviszony megszĦnésekor nem adja Bérbeadónak vissza - a közüzemi szolgáltatások azonnali megszüntetésére és jogosult BérlĘ közjegyzĘi okiratba foglalt kötelezettség vállalása alapján a kiürítés iránt közvetlen bírósági végrehajtást kérni.

6.11. BérlĘ a bérleti jogviszony megszĦnése esetén cserehelyiségre vagy kártalanításra nem tarthat igényt.

4. szám

4. szám


6.12. Felek megállapodnak abban, hogy ha BérlĘ a bérleti jogviszony megszĦnésének napjáig a Bérlemény teljes területét nem üríti ki és a 6.10. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, BérlĘ a jogcím nélküli használat idejére a használat ellenértékeként a bérleti szerzĘdéses jogviszony megszĦnésének napját megelĘzĘ napon érvényes Bérleti díj kétszeresének megfelelĘ összegĦ használati díjat köteles Bérbeadó részére megfizetni. 6.13. Bérbeadót a hátralékos Bérleti díj és járulékai erejéig zálogjog illeti meg BérlĘnek a Bérlemény területén levĘ vagyontárgyain. Bérbeadó jogosult zálogjogát BérlĘhöz intézett írásbeli nyilatkozattal érvényesíteni. BérlĘ már most kijelenti, hogy amennyiben Bérbeadó zálogjogát érvényesíti, azzal szemben semmilyen kifogást nem támaszt, a kifogás jogáról a jelen szerzĘdés aláírásával visszavonhatatlanul lemond. Bérbeadó mindaddig, amíg a zálogjoga fennáll, jogosult megakadályozni a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Amennyiben BérlĘ a zálogjoggal terhelt dolgot Bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelĘ biztosítékot nem nyújt, Bérbeadó követelheti a dolognak BérlĘ költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Bérbeadó zálogjogát érvényesíti, jogosult az ingóságok kielégítési joga megnyíltától számított 6 hónapon belüli értékesítésére - bírósági végrehajtás mellĘzésével - árverés szervezésével vagy záloghitel nyújtásával üzletszerĦen foglalkozó személynek megbízást adni. Bérbeadó az értékesítésrĘl BérlĘt elĘzetesen írásban értesíti. A legkisebb eladási ár amennyiben az értékesítéskor a zálogtárgynak Magyarországon hivatalosan jegyzett piaci ára van, a Magyarországon hivatalosan jegyzett piaci ár (középárfolyam). Ha ilyen nincsen a legalacsonyabb eladási ár a zálogtárgynak az értékesítés idĘpontjában, az értékesítés helyén kialakult forgalmi értéke, az értékesítés idĘpontjában, az értékesítés helyén a zálogtárgyért a forgalomban általában elérhetĘ ár minĘsül. Bérbeadó kielégítési jogának gyakorlásáról, illetve az értékesítésrĘl BérlĘt az értékesítést megelĘzĘen legalább 30 nappal írásban értesíteni köteles. Az értékesítés bevétele Bérbeadót illeti meg, azonban köteles BérlĘvel elszámolni. 6.14. BérlĘ a jelen szerzĘdés aláírásakor 30 napnál nem régebbi, eredeti, vagy közjegyzĘ által hitelesített cégkivonatát és a szerzĘdést aláíró személyek eredeti, vagy közjegyzĘ által hitelesített aláírási címpéldányát köteles átadni Bérbeadónak. A cégkivonatról és az aláírási címpéldányról készített másolatok jelen szerzĘdés elválaszthatatlan mellékleteit képezik. 6.15. A Bérbeadóval szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorlását is) illetve bármilyen Bérbeadóval szembeni követelésen zálogjog alapítása csak a Bérbeadó elĘzetes jóváhagyásával lehetséges. 6.16. BérlĘ tudomásul veszi, hogy jelen szerzĘdés megkötésével nem keletkezik szerzĘdésen alapuló elĘvásárlási és/vagy elĘbérleti joga. 6.17. Felek az egymásnak küldendĘ közléseiket a jelen szerzĘdés bevezetĘ részében szereplĘ levelezési címükre kell, hogy eljuttassák közvetlen kézbesítéssel vagy tértivevényes ajánlott levélként postai úton. A levelezési cím megváltozásáról a másik felet írásban, igazolható módon értesíteni kell. BérlĘ részére postai úton megküldött iratot, közleményt, stb. a kézbesítés napján, ha pedig BérlĘ az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert BérlĘ az iratot

591

592


4. szám

Mellékletek:

1. Meghatalmazás másolati példánya, 2. Helyszínrajz, 3. Alaprajz és terület kimutatás, 4. Közüzemi szolgáltatási szerzĘdések 5. Bérbeadó által biztosított közüzemi szolgáltatások, 6. Azonnali beszedési megbízásra felhatalmazó levél 7. BérlĘ közjegyzĘi okiratba foglalt kötelezettség vállalása 8. Átadás-átvételi jegyzĘkönyv, 9. Beruházási Megállapodás 10. Ingatlankezelési szolgáltatások

Kelt:

……………………..

……………………..

Bérbeadó

……………………..

BérlĘ

4. szám


Bérleti szerzĘdés 5. sz. melléklete

5/A.sz. melléklet Tájékoztatás a MÁV Zrt. energia szállító-, elosztó hálózatára történĘ csatlakozás feltételeirĘl 5/B sz. melléket Átalánydíj fizetése esetén Az energia jellemzĘ adottságainak meghatározása bérlĘi igénybenyújtáskor 5/C sz. melléket Mért mennyiségĦ fogyasztás esetén Az energia jellemzĘ adottságainak meghatározása bérlĘi igénybenyújtáskor 5/D sz. melléket Átalánydíj fizetése esetén Bérbeadói adatszolgáltatás Az energia jellemzĘ adottságainak és a szolgáltatott átalány mennyiségek meghatározása 5/E sz. melléket Mért mennyiségĦ fogyasztás esetén Bérbeadói adatszolgáltatás Az energia jellemzĘ adottságainak meghatározása 5/F sz. melléklet Energia továbbadási (szolgáltatási) feltételek 5/G. sz. melléklet Díjtételek

593

594


4. szám

5/A.sz. melléklet Tájékoztatás a MÁV Zrt. energia szállító-, elosztó hálózatára történĘ csatlakozás feltételeirĘl A hálózatra való csatlakozás az alábbi feltételek megléte esetén lehetséges. 1. Az energiafelhasználást mérni kell, ezért a BérlĘnek saját költségén fogyasztásmérĘvel ellátott csatlakozási pontot és ezzel együtt hálózatot kell kialakítania. Amennyiben a mérés mĦszaki-technikai okok miatt nem valósítható meg, vagy a mérĘhely kialakítása gazdaságilag nem indokolt, úgy átalány fogyasztás szerinti elszámolás is alkalmazható. 2. A csatlakozási pont kiépítésének módját feltüntetĘ kiviteli terveket 5 példányban jóváhagyásra a MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ ErĘsáramú Üzemeltetési Alosztály MÁV Zrt. Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Ingatlankezelési Területi Központ kell benyújtani. A tervezéshez szükséges jellemzĘket az 8/E sz. melléklet tartalmazza. 3. A csatlakozási pont megvalósulása esetén BérlĘnek az üzemeltetés megkezdése elĘtt a következĘ díjakat kell fizetni: - Egyszeri csatlakozási engedély kiadásának díja, melynek összege: … + ÁFA. A díjat a …………………………… számlaszámra kell befizetni - A kialakított csatlakozási pont üzembe helyezése csak MÁV szakfelügyeleti közeg jelenlétében történhet. A szakfelügyeleti közeget MÁV Zrt. Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Ingatlankezelési Területi Központjától külön meg kell rendelni. 4. FelsĘvezetékkel ellátott vasútállomásokon légkábeles villamos energia ellátás megvalósítását nem engedélyezünk. Ennek megfelelĘen a kiviteli tervek készítése során földkábel-fektetést kell figyelembe venni. A kivitelezési munkák megkezdésére, a csatlakozási pont kialakítására csak a kiviteli tervek felülvizsgálata és jóváhagyása után, a MÁV Zrt. engedélye alapján lehetséges. A kiviteli tervek megküldésekor a munkák kivitelezĘjét is meg kell jelölni. ………………

20

…..

év

……….

hó

…..

nap

4. szám


595

5/B sz. melléket Átalánydíj fizetése esetén Az energia jellemzĘ adottságainak meghatározása bérlĘi igénybenyújtáskor BérlĘ által a bérleményben végzett tevékenység jellemzĘi: Tevékenység leírása:……………………………………………………………... Bérleményben használt, az energiafogyasztást meghatározó és befolyásoló eszközök, berendezése megnevezése, azok mĦszaki jellemzĘi: ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Bérleményben tartózkodó személyek számának és az általuk végzett tevékenység megnevezése, melyek az energiafogyasztást meghatározzák és befolyásolják. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V BeépíthetĘ max. teljesítmény: ……… ………. kVA EgyidejĦleg igénybe vehetĘ max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: B.) HĘenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén GĘznyomás: ……………………………………bar A gĘz telítettségi állapota:……………………... A gĘz hĘmérséklete:……………………………C0 A forróvíz nyomása…………………………….bar A forróvíz hĘmérséklete………………………..C0 A melegített víz hĘmérséklete……………….…C0 C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás………………………………………………..bar EgyidejĦleg igénybe vehetĘ gázteljesítmény……………..GJ/óra D.) Víz továbbadás esetén EgyidejĦleg igénybe vehetĘ vízteljesítmény……………..m3/óra E.) Szennyvíz elvezetés esetén EgyidejĦleg igénybe vehetĘ vízteljesítmény……………..m3/óra

596


BérlĘ tevékenysége igényel-e szennyvíz kezelést igen / nem BérlĘ tevékenységbĘl származó szennyezĘdések ……………………..………… Szennyvíz kezelése módja: …………………………………………….………… Kelt …………………………- n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………. BérlĘ

4. szám

4. szám


597

5/C sz. melléket Mért mennyiségĦ fogyasztás esetén Az energia jellemzĘ adottságainak meghatározása bérlĘi igénybenyújtáskor A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V MÁV fĘbiztosító fokozatszáma: ……………… IgénylĘ fĘbiztosítójának fokozatszáma (névleges érték): ……………………………… BeépíthetĘ max. teljesítmény: ……… ………. kVA EgyidejĦleg igénybe vehetĘ max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: B.) HĘenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén GĘznyomás: ……………………………………bar A gĘz telítettségi állapota:……………………... A gĘz hĘmérséklete:……………………………C0 A vételezhetĘ gĘz mennyisége…………………t/óra A forróvíz nyomása…………………………….bar A forróvíz hĘmérséklete………………………..C0 A melegített víz hĘmérséklete……………….…C0 C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás………………………………………………..bar EgyidejĦleg igénybe vehetĘ gázteljesítmény……………..GJ/óra D.) Víz továbbadás esetén EgyidejĦleg igénybe vehetĘ vízteljesítmény……………..m3/óra E.) Szennyvíz elvezetés esetén EgyidejĦleg igénybe vehetĘ vízteljesítmény……………..m3/óra BérlĘ tevékenysége igényel-e szennyvíz kezelést igen / nem BérlĘ tevékenységbĘl származó szennyezĘdések ……………………..………… Szennyvíz kezelése módja: …………………………………………….………… Kelt …………………………- n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………. BérlĘ

598


5/D sz. melléket Átalánydíj fizetése esetén Bérbeadói adatszolgáltatás Az energia jellemzĘ adottságainak és a szolgáltatott átalány mennyiségek meghatározása BérlĘ által a bérleményben végzett tevékenység jellemzĘi: Tevékenység leírása:……………………………………………………………... Bérleményben használt, az energiafogyasztást meghatározó és befolyásoló eszközök, berendezése megnevezése, azok mĦszaki jellemzĘi: ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Bérleményben tartózkodó személyek számának és az általuk végzett tevékenység megnevezése, melyek az energiafogyasztást meghatározzák és befolyásolják. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V BeépíthetĘ max. teljesítmény: ……… ………. kVA EgyidejĦleg igénybe vehetĘ max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: Átalány mennyisége: ……………………………….. kWó/hó B.) HĘenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén GĘznyomás: ……………………………………bar A gĘz telítettségi állapota:……………………... A gĘz hĘmérséklete:……………………………C0 A forróvíz nyomása…………………………….bar A forróvíz hĘmérséklete………………………..C0 A melegített víz hĘmérséklete……………….…C0 Átalánydíj összege: ……………………………….. Ft/lgm3/hó C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás………………………………………………..bar EgyidejĦleg igénybe vehetĘ gázteljesítmény……………..GJ/óra Átalány mennyisége: ……………………………….. m3/hó

4. szám

4. szám


D.) Víz továbbadás esetén EgyidejĦleg igénybe vehetĘ vízteljesítmény……………..m3/óra Átalány mennyisége: ……………………………….. m3/hó E.) Szennyvíz elvezetés esetén EgyidejĦleg igénybe vehetĘ vízteljesítmény……………..m3/óra BérlĘ tevékenysége igényel-e szennyvíz kezelést igen / nem BérlĘ tevékenységbĘl származó szennyezĘdések ……………………..………… Szennyvíz kezelése módja: …………………………………………….………… Átalány mennyisége: ……………………………….. m3/hó Kelt …………………………- n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………. Bérbeadó

599

600


5/E sz. melléket Mért mennyiségĦ fogyasztás esetén Bérbeadói adatszolgáltatás Az energia jellemzĘ adottságainak meghatározása A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V MÁV fĘbiztosító fokozatszáma: ……………… IgénylĘ fĘbiztosítójának fokozatszáma (névleges érték): ……………………………… BeépíthetĘ max. teljesítmény: ……… ………. kVA EgyidejĦleg igénybe vehetĘ max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: MérĘ gyári száma: B.) HĘenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén GĘznyomás: ……………………………………bar A gĘz telítettségi állapota:……………………... A gĘz hĘmérséklete:……………………………C0 A vételezhetĘ gĘz mennyisége…………………t/óra A forróvíz nyomása…………………………….bar A forróvíz hĘmérséklete………………………..C0 A melegített víz hĘmérséklete……………….…C0 MérĘ gyári száma: C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás………………………………………………..bar EgyidejĦleg igénybe vehetĘ gázteljesítmény……………..GJ/óra MérĘ gyári száma: D.) Víz továbbadás esetén EgyidejĦleg igénybe vehetĘ vízteljesítmény……………..m3/óra E.) Szennyvíz elvezetés esetén EgyidejĦleg igénybe vehetĘ vízteljesítmény……………..m3/óra BérlĘ tevékenysége igényel-e szennyvíz kezelést igen / nem BérlĘ tevékenységbĘl származó szennyezĘdések ……………………..………… Szennyvíz kezelése módja: …………………………………………….………… Kelt …………………………- n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………. Bérbeadó

4. szám

4. szám


5/F sz. melléklet Energia továbbadási (szolgáltatási) feltételek Villamos / HĘ / Gáz / Víz / Csatorna (csatlakozási engedély) I. SzerzĘdĘ felek: Bérbeadó Neve: ……………………………………………………………… Címe: .……………………………………………………………... BérlĘ Neve: ……………………………………………………………… Címe: .……………………………………………………………... 1. Fogyasztási hely megnevezése és címe: ……………………………………………….…………………………………… ……………………………………………………………………………………. 2. Csatlakozási pont megnevezése: ……………………………………………………...…………………………… …………………………………………………………………………………… 3. Az elszámolás alapját képezĘ és a fogyasztó tulajdonában lévĘ mérĘberendezés Megnevezése Gyári száma MĦszaki paramétere Állása

4. Az energia ellátó berendezések tulajdonjogi határa Megnevezése Tulajdonjogi határ a csatlakozási pont kialakításától függĘen

II. A felek kötelezettségei: 1. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzĘdésben foglalt feltételek mellett a területén lévĘ fogyasztó részére ……energiát továbbadás útján biztosít. 2. BérlĘ kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott …energiát a szerzĘdésben rögzített feltételek mellett vételezi és annak ellenértékét megfizeti. 3. A MÁV Zrt. a 8/D vagy 8/E sz. mellékletben meghatározott paraméterekkel rendelkezĘ energiát adja tovább BérlĘ részére: 4. A BérlĘ a kiépített csatlakozási pont üzembe helyezését csak az egyszeri engedélyezési díj, valamint a szükség szerinti hálózatfejlesztési hozzájárulás befizetésének igazolása után kezdeményezheti.

601

602


5. Az elsĘ üzembe helyezés csak MÁV Zrt. szakfelügyeletet ellátó személy jelenlétében történhet. BérlĘ köteles a tervezett üzembe helyezés elĘtt legalább 15 nappal korábban megrendelni a szakfelügyeletet. 6. BérlĘ a vételezési csatlakozási pontot jelentĘ határt követĘ energia ellátó hálózat üzemviteléért, fenntartásáért, a vonatkozó munka balesetvédelmi és szabványossági elĘírások betartásáért teljes körĦ felelĘsséggel tartozik. 7. A MÁV Zrt. a saját energia szállító- és elosztó hálózatának védelme érdekében a a vételezési csatlakozási pontot jelentĘ határt követĘen is – a BérlĘ elĘzetes értesítése után – felülvizsgálatot tarthat, melyet BérlĘ tĦrni köteles. 8. A MÁV Zrt. köteles a szükséges karbantartási munkálatokból vagy az egyéb elĘre látható mĦszaki problémákból adódó szolgáltatási szünetet a BérlĘnek a szüneteltetés megkezdése elĘtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 9. Az energia szolgáltatás folyamatosságáért, az elĘre nem látható mĦszaki és egyéb problémákból származó szüneteltetésért a MÁV Zrt. semminemĦ felelĘsséget nem vállal. 10. A mérĘberendezés hitelesítése a BérlĘ költségére az Országos Mérésügyi Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél történik, gyakoriságát a mindenkor érvényben lévĘ OMH elĘírások szabályozzák. 11. BérlĘ köteles a mérĘberendezés meghibásodását a MÁV ZRt-nek a meghibásodást követĘ 24 órán belül jelezni. 12. A mérĘberendezés meghibásodásakor a MÁV Zrt. átalánydíjat számláz a meghibásodás kezdetétĘl az újbóli üzembe helyezésig. Az átalánydíj összegének megállapítása a hasonló idĘszakban mért fogyasztás alapján történik. 13. BérlĘ szabálytalan vételezése, a közmĦ szolgáltatások ellenértékének ki nem egyenlítése esetén, a MÁV Zrt. a szerzĘdést azonnali hatállyal felmondhatja és élhet kikapcsolási jogával is, továbbá a csatlakozási pontot a BérlĘ költségére felszámolhatja. 14. Amennyiben a szerzĘdést a BérlĘ mondja fel, úgy köteles saját költségén a csatlakozási ponton a MÁV Zrt. kívánsága szerint az eredeti állapotot visszaállítani. 15. A BérlĘ a MÁV Zrt. hálózatáról vételezett energiát a MÁV Zrt. területén lévĘ további bérlĘ(k), fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. Kelt ………………………-n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………. Bérbeadó

.….….….….……....….….…. BérlĘ

4. szám

4. szám


603

5/G. sz. melléklet Díjtételek Tartozik a MÁV Zrt., mint Bérbeadó és ………………………………………………… mint BérlĘ között, a 20 … év …………………….. hó ….. napján …………szám alatt létrejött bérleti szerzĘdéshez Egyszeri engedélyezési díj Villamos ……………………………………. HĘ ……………………………………. Gáz ……………………………………. Víz ……………………………………. Szennyvíz ……………………………………. A számlázás alapját képezĘ, a …...… évre (idĘszakra) érvényes egységárak: Rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási díj Villamos ……………………………………. Ft/kWó HĘ ……………………………………………Ft/ Gáz …………………………………………...Ft/m3 Víz ……………………………………………Ft/m3 Szennyvíz …………………………………….Ft/m3 Villamos-, hĘ-, gázenergia, víz és csatorna szolgáltatási díj számlázása az adott fogyasztói helyre vonatkozó szolgáltatói egységár valamint a Bérbeadó által meghatározott rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási díj alapján történik. A felsorolt árak az ÁFA-t nem tartalmazzák. ………………….,

20

…..

………………………………….. Bérbeadó

év

……………………

hó

…..

nap.

……………………………….. BérlĘ

604


6.sz. melléklet FELHATALMAZÓ LEVÉL Bank részére Alulírott, ……………………….Kft. Székhely:……………….. ………………………….. Adószám:………………. Tel:……………………... Mint az Önöknél vezetett ………….-…………..-…………. Számla tulajdonosa, ezúton értesítem Önöket, hogy a MÁV Zrt. (bankszámlaszám:

.………………………………… ) jogosult a fenti, Önöknél vezetett bankszámlánk terhére a 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 25-27§, 29. §.-val összhangban - a 227/2006. (XI.20.) Korm. rend.8. §. (1) bekezdésében meghatározott elsĘbbséggel teljesítendĘ pénzköveteléseket követĘen, de minden más pénzkövetelést megelĘzĘen azonnali beszedési megbízást benyújtani. A jelen FELHATALMAZÓ LEVÉL a visszavonásáig érvényes és a jelen FELHATALMAZÓ LEVÉL-ben foglaltak visszavonására csak a MÁV ZRt-vel együttesen benyújtott ilyen tartalmú értesítés alapján van lehetĘség. Kelt:………………………………… ______________________________ Számlatulajdonos (cégszerĦ aláírás) A ………………………………..pénzintézet, mint a …………………….Kft. (továbbiakban: Számlatulajdonos) számlavezetĘ bankja tudomásul vesszük, hogy a MÁV Zrt. (bankszámlaszám: ……………………………………….. ) a Számlatulajdonossal szemben fennálló bármely követelését jogosult a Számlatulajdonos számlájának terhére azonnali beszedési megbízás benyújtása útján beszedni. Elfogadjuk és figyelembe vesszük, hogy a felhatalmazás visszavonása csak a MÁV Zrt. hozzájárulásával lehetséges. Kelt:………………………………… _______________________________ SzámlavezetĘ pénzintézet

Az illetékes könyvelĘ egység által megadott bankszámlaszám Az illetékes könyvelĘ egység által megadott bankszámlaszám

4. szám

4. szám


605

7.sz.melléklet KÖZJEGYZėI OKIRATBA FOGLALANDÓ NYILATKOZAT MINTÁJA

EGYOLDALÚ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁST TARTALMAZÓ NYILATKOZAT Alulírott ………………… (lakóhelye: …………………, születési helye, ideje: ………………., anyja neve:………………., személyi igazolvány száma: ……………….) a …………………. (székhelye: ……………………….., cégjegyzékszáma: …………………, adószáma: ………………….., bankszámla száma: …………………), mint BérlĘ képviseletében a jelen nyilatkozat aláírásával a MÁV Magyar Államvasutak ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársasággal (székhelye: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75., cégjegyzékszáma: 01-10-042272, adószáma: 10856417 –2–44), mint Bérbeadóval ….… év …………….. hó ……. napján a ……….. tárgyában (Bérlemény) kötött bérleti szerzĘdés alapján visszavonhatatlanul az alábbi kötelezettségeket vállalom: 1. BérlĘ kötelezi magát, hogy a bérleti szerzĘdés bármely okból történĘ megszĦnése esetén legkésĘbb a bérleti jogviszony utolsó napján a Bérleményt – a bérleti szerzĘdésben foglaltaknak megfelelĘ állapotban - Bérbeadó birtokába jegyzĘkönyvvel, a mérĘóra állások rögzítésével visszaadja. A birtokbaadás úgy történik, hogy BérlĘ a Bérleményt (Bérbeadó által a Bérleményben levĘ ingóságokra érvényesített, Bérbeadó törvényes zálogjogával terhelt ingóságok kivételével) kiüríti, és a Bérlemény kulcsait Bérbeadónak átadja. 2. Amennyiben BérlĘ az 1. pontban meghatározott kötelezettség vállalásának nem tesz eleget, a bérleti szerzĘdésben foglalt jogkövetkezményeket viseli, jogcím nélküli használóvá válik és a bérleti szerzĘdéses jogviszony megszĦnésének napját megelĘzĘ napon érvényes bérleti díj kétszeresét fizeti használati díjként. Bérbeadó a jogcím nélküli használatból adódó károk (elmaradt haszon, többlethasználatból eredĘ elhasználódás, stb.) megtérítését követelheti. 3. BérlĘ kijelenti, hogy tudatában van annak, hogy a közjegyzĘi okiratba foglalt kötelezettségvállalás alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezettség teljesítési határideje eredménytelenül telt el.

Budapest, ……… év ………….. hó ……. napján

……………………… BérlĘ képv.: ………………….

606


4. szám

8. sz. melléklet

ÁTADÁS-ÁTVÉTELI JegyzĘkönyv Felvéve: …………………………..év ……………………..hó ……………nap Tárgy: ………………………………….………………………………………………………………………………...átadása Jelen vannak: Bérbeadó: ……………………………………………………………………………………………………………… BérlĘ: ……………………………………………………………………………………………………………… Használatba adó: ……………………………………………………………………………………………………………….. Használatba vevĘ:……………………………………………………………………………………………………………… MÁV Zrt. IHF száma: ……………………………………… Kelte: ……………………………………………………. Átadás egyéb ügyszám alapján: ………………………………………………………………………………………………. Bérleti szerzĘdés / megállapodás száma: …………………………………….Kelte: ……………………………………… 1. Bérlemény általános adatai: ……………………………………………………………………………………………...... 2. Átadott kulcsok: ………………………………………………………………………………………………………………… 3. Bérlemény leltárral kapcsolatos megállapítás: a.) A leltárban szereplĘ valamennyi berendezési tárgy és épület felszerelés rendeltetésszerĦ használatra alkalmas állapotban átadásra került. b.) A leltárban szereplĘ berendezési tárgy és épület felszerelés az alábbi kivételével rendeltetésszerĦ használatra alkalmas állapotban átadásra került. Cserére szorul: ………………………………………………………………………………………………………….. Hiányzik: …………………………………………………………………………………………………………………. 4. Bérlemény-állapotrögzítés: a.) padozat: …………………………………………………………………………………………………………………. b.) faburkolat: ………………………………………………………………………………………………………………. c.) ajtók, ablakok: ………………………………………………………………………………………………………….. d.) üvegezés: ……………………………………………………………………………………………………………….. e.) elektromos hálózat és szerelvényei: …………………………………………………………………………..……. f.) vízellátás és szerelvényei: …………………………………………………………………………………………..… g.) egyéb szerelvények és tartozékai: …………………………………………………………………………………… h.) zárak, kulcsok: …………………………………………………………………………………………………………… i.) környezeti károk: …………………..……………..……………………………………………………………………. 5. a.) A bérelt terület a fentieknek megfelelĘen hiánytalanul, rendben átadásra került. b.) A leltárban szereplĘ valamennyi tárgy rendeltetésszerĦ használatra alkalmas állapotban, tisztán és rendben átadásra került. c.) A bérelt terület a 3.-4. pontban meghatározott hiányosságokkal került átadásra A költségviselĘ a hiányosságok megszüntetését az alábbi módon rendezi: …………………………………………………………………………………………………………………………………

4. szám


607

d.) A bérleményhez tartozó mérĘórák leolvasási adatai az átadás idĘpontjában Villanyóra száma: …………………………………….... Állása: ..…………………………………………………….. Vízóra száma: ……………………………………………. Állása: ………………………………………………………. Gázóra száma: …………………………………………… Állása: ………………………………………………………. e.) Hulladék kezelés módja: ………………………………………………………………………………………………..… Egyéb észrevétel, megállapodás: ……………………………………………………………………………………………… Jelen jegyzĘkönyv elválaszthatatlan része a berendezési tárgyakról és épület felszerelésekrĘl készült bérlemény leltár. A bérlĘ egy példány házirendet átvett,és aláírásával igazolja annak tudomásul vételét és betartását. kmf ……………………………………

………………………………….

Bérbeadó

BérlĘ

Kapja: BérlĘ, ÜzemeltetĘ, MÁV Zrt., -IHF, IGI ISZE, ÜDSZSZ, MÁV VagyonkezelĘ ZRt.

608


4. szám

8. sz. melléklet

ÁTADÁS-ÁTVÉTELI JegyzĘkönyv Felvéve: …………………………..év ……………………..hó ……………nap Tárgy: ………………………………….…………………………………………………………………………...visszaadása Jelen vannak: Bérbeadó: ……………………………………………………………………………………………………………… BérlĘ: ……………………………………………………………………………………………………………… Használatba visszavevĘ: ……………………………………………………………………………………………………… Használatba visszaadó:………………………………………………………………………………………………………… Átadás egyéb ügyszám alapján: ………………………………………………………………………………………………. Bérleti szerzĘdés / megállapodás száma: …………………………………….Kelte: ……………………………………… 1. Bérlemény általános adatai: ………………………………………………………………………………………………… 2. Átadott kulcsok: ………………………………………………………………………………………………………………… 3. A bérlĘ végzett-e korszerĦsítést, átalakítást: …………………………………….……………nem / igen (mellékelve) Engedéllyel:…………………..Engedély száma: ………………………….Kelte: ………..év …………..hó ….....nap 4. Bérlemény leltárral kapcsolatos megállapítás: a.) A leltárban szereplĘ valamennyi berendezési tárgy és épület felszerelés rendeltetésszerĦ használatra alkalmas állapotban került visszaadásra. b.) A leltárban szereplĘ berendezési tárgy és épület felszerelés az alábbi kivételével rendeltetésszerĦ használatra alkalmas állapotban került visszaadásra: Cserére szorul: ………………………………………………………………………………………………………….. Hiányzik: …………………………………………………………………………………………………………………. 5. Bérlemény-állapotrögzítés: a.) padozat: ………………………………………………………………………………………………………………….. b.) faburkolat: ……………………………………………………………………………………………………………….. c.) ajtók, ablakok: …………………………………………………………..………………………………………………. d.) üvegezés: ………………………………………………………………………………………………………………… e.) elektromos hálózat és szerelvényei: ………………………………………………………………………………… f.) vízellátás és szerelvényei: ……………………………………………………………………………………………... g.) egyéb szerelvények és tartozékai: …………………………………………………………………………..………. h.) zárak, kulcsok: …………………………………..………………………………………………………………………. i.) környezeti károk: …………………..……………..……………………………………………………………………. 6. a.) A bérelt terület a fentieknek megfelelĘen hiánytalanul,rendben visszaadásra került. b.) A leltárban szereplĘ valamennyi tárgy rendeltetésszerĦ használatra alkalmas állapotban, tisztán és rendben visszaadásra került.

4. szám


609

c.) A bérelt terület a 4-5. pontban meghatározott hiányosságokkal került visszaadásra. A költségviselĘ a hiányosságok megszüntetését az alábbi módon rendezi: ……………………………………………………………………………………………………………….…………….…. d.) A bérleményhez tartozó mérĘórák leolvasási adatai a visszavétel idĘpontjában: Villanyóra száma: …………………………………………. Állása: ……………………………………………………… Vízóra száma: ……………………………………………… Állása: ……………………………………………………… Gázóra száma: …………………………………………….. Állása: …………………………………………………..…. Egyéb észrevétel, megállapodás: ……………………………………………………………………………………………… BérlĘ az alábbi bankszámla számra kéri a részére visszajáró kaució átutalását:………………………………………… Jelen jegyzĘkönyv elválaszthatatlan része a berendezési tárgyakról és épület felszerelésekrĘl készült bérlemény leltár. kmf ……………………………………

………………………………….

Bérbeadó

BérlĘ

Kapja: BérlĘ, MÁV Zrt. IGI ISZE, ÜDSZSZ, MÁV VagyonkezelĘ ZRt.

610


4. szám

9.sz. melléklet Beruházási és bérleti szerzĘdés módosítási megállapodás amely létrejött egyrészrĘl Részvénytársaság

MÁV Magyar Államvasutak ZártkörĦen MĦködĘ

1062 Budapest, Andrássy út 73-75. SzerzĘdéskötés és teljesítés során eljáró MÁV szervezet: MÁV Zrt. Ingatlanhasznosítási FĘosztály, valamint

a MÁV VagyonkezelĘ ZRt. (1136 Budapest, Pannónia u. 11.) a 2007. június 1-én kelt meghatalmazás alapján (meghatalmazás másolati példánya csatolva a bérleti szerzĘdéshez 1. számú mellékletként, eredeti példánya a BérlĘ részére bemutatva). Levelezési cím:

1062 Budapest, Andrássy út 73-75.

SzámlavezetĘ pénzintézet: Számlaszám: Adószám: Statisztikai jelzĘszáma: Cégbíróság és cégjegyzék száma: Aláírásra jogosult:

Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. 10200971-21508668-00000000 10856417 – 2 –44 10856417-6010-114-01 FĘvárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 01-10-042272

mint bérbeadó – továbbiakban: Bérbeadó -, másrészrĘl a./ Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: SzámlavezetĘ pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzĘszáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: b./ Egyéni vállalkozó esetén: Név: Cím: Levelezési címe: SzámlavezetĘ pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma: c./ Magánszemély esetén:

4. szám


Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: mint bérlĘ – továbbiakban: BérlĘ – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: 1. Felek rögzítik, hogy …….. év ………. hó …… napján bérleti szerzĘdést kötöttek Bérbeadó tulajdonában álló …………-i, …….hrsz-ú ………megnevezésĦ bel/külterületi …………… mĦvelési ágú, a természetben ………… ……út ……….szám alatt található …… m2 térmértékĦ .. ………..ingatlan/ingatlanrész tárgyában. A jelen megállapodás a bérleti szerzĘdés elválaszthatatlan részét képezi, egyúttal jelen megállapodás 9. pontjában foglaltak szerint Felek a bérleti szerzĘdést módosítják. 2. a.) Bérbeadó a korábbiakban elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy BérlĘ építési engedély iránti kérelmet nyújtson be a jelen megállapodásban meghatározott beruházási munka (a továbbiakban: Beruházás) elvégzésével kapcsolatban. A Beruházási munka meghatározása a következĘ : ………………………………. A MÁV Zrt. Ingatlankezelési Szolgáltató Egysége a megvalósításhoz szükséges mĦszaki terveket felülvizsgálta, és azokat ……………………… szám alatt jóváhagyta. A …………….. Önkormányzat ………. sz. határozatával a Beruházáshoz a jogerĘs építési engedélyt megadta. BérlĘ az építési engedély (…. sz. melléklet) birtokában a kiviteli terveket elkészíttette és kiválasztotta kivitelezĘként a ………….. céget, aki a legkedvezĘbb feltételekkel valósítja meg Beruházást. A Beruházás pontos mĦszaki tartalmát a kiviteli tervek, a mĦszaki leírások (….. sz. melléklet), a költségvetés (…. sz. melléklet) és a vállalkozási szerzĘdés tervezet (… sz. melléklet) tartalmazza. b.) Bérbeadó a jelen megállapodás aláírásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy BérlĘ a jelen megállapodásban meghatározott – nem építési hatósági engedély köteles – beruházási, felújítási munkát (a továbbiakban: Beruházás) végezzen el a bérleményen. A Beruházási munka meghatározása a következĘ : ………………………………. BérlĘ a kiviteli terveket elkészíttette és kiválasztotta kivitelezĘként a ………….. céget, aki a legkedvezĘbb feltételekkel valósítja meg Beruházást. A Beruházás pontos mĦszaki tartalmát a kiviteli tervek, a mĦszaki leírások (….. sz. melléklet), a költségvetés (…. sz. melléklet) és a vállalkozási szerzĘdés tervezet (… sz. melléklet) tartalmazza. 3. Felek megállapodnak abban, hogy BérlĘ jogosult a bérleményen/bérleményben a 2. pontban meghatározott beruházási munkát elvégezni/elvégeztetni saját költségén, Bérbeadó által elfogadott költségvetés - ……………….. Ft + ÁFA, azaz ………………….. forint + ÁFA - és mĦszaki tartalom szerint. A Beruházás befejezésének határideje: ……………………. év …. hó ….. napja. 4. BérlĘ köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a Beruházás a vállalkozási szerzĘdésben foglaltak szerint maradéktalanul, határidĘben megvalósuljon. A vállalkozási szerzĘdés tervezettĘl eltérĘ szerzĘdést BérlĘ csak Bérbeadó elĘzetes írásbeli engedélyével köthet, a végleges szerzĘdés egy másolati példányát köteles Bérbeadónak átadni, ami a jelen megállapodáshoz … sz. mellékletként kerül csatolásra. A Beruházás megvalósítása során a vállalkozási szerzĘdésben foglaltaktól BérlĘ csak Bérbeadó írásbeli engedélyével térhet el. BérlĘ köteles biztosítani, hogy a

611

612


4. szám

MÁV Zrt. építés-felügyeleti tevékenységét ellátó szervezete (MÁV Ingatlankezelési Szolgáltató Egység) és a Bérbeadó képviselĘje vagy annak megbízottja a Beruházás megvalósítását folyamatosan ellenĘrizze és a mĦszaki átadás-átvételi eljárásban közremĦködjön. 5. A BérlĘ a Beruházás kivitelezésével kapcsolatos fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni, ezért a Bérbeadóval szemben a kivitelezĘk követeléssel nem léphetnek fel, mely kikötést BérlĘ köteles a vállalkozási szerzĘdésben szerepeltetni. 6. Amennyiben BérlĘ a Beruházást a jelen megállapodásban meghatározott határidĘre nem végzi el, Felek a jelen megállapodást felülvizsgálják és megfelelĘen módosítják. 7. A mĦszaki átadás-átvételt követĘen BérlĘ köteles beszerezni a használatbavételi engedélyt. A mĦszaki átadás-átvételi eljárást a MÁV Zrt. 24/2004.sz. vezérigazgatói utasításának 4.8.7.pontja szerint kell lebonyolítani. A jogerĘs használatbavételi engedély csatolásával BérlĘ a Beruházás Bérbeadó által elfogadott értékét (3. pont) kiszámlázza Bérbeadó felé, mint építmény vagy egyéb ingatlan vételárát. Magánszemély esetén a rendelkezésére álló számlákat átadja a MÁV Zrt. részére . A Beruházás Bérbeadó tulajdonába kerül, aki azt aktiválja az érintett tárgyi eszközre. BérlĘ köteles az utolsó kivitelezési számla kiegyenlítését követĘen, haladéktalanul Bérbeadó felé hitelt érdemlĘen igazolni, hogy a Beruházás kivitelezésével kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tett, egyúttal a Beruházásról tehermentességi nyilatkozatot tartozik tenni. BérlĘ köteles az igazolást és a nyilatkozatot Bérbeadó felé kiállított számlához csatolni. BérlĘ a beruházás megvalósítását (mĦszaki átadás-átvétel) követĘ 10 napon belül köteles a megvalósulási tervek 1 (egy) példányát nyilvántartásba vétel és az ingatlan-nyilvántartás részét képezĘ tervtárban való elhelyezés céljából a MÁV Zrt. területileg illetékes ingatlankezelĘ szervének átadni. 8. A 7. pont szerinti számla fizetési ütemezése a következĘ: ………………………………. Bérbeadó által az ütemezés szerint fizetendĘ részleteket kamat nem terheli. 9. Felek megállapodnak abban, hogy az 1. pontban körülírt bérleti szerzĘdést ………… év …………… hó ……… napjától kezdĘdĘ hatállyal az alábbiak szerint módosítják. Az 1. pont (bérlet tárgya) helyébe a következĘk lépnek: „………………………………” A 2. pont (szerzĘdés hatálya) helyébe a következĘk lépnek: „……………………………” A 3.1. pont (bérleti díj) helyébe a következĘk lépnek: „…………………………..” A 3.2 pont (ingatlankezelési szolgáltatások és azok díja) helyébe a következĘk lépnek: „…………………………” Az 5…. pont (a szerzĘdés megszĦnése, felmondása) helyébe a következĘk lépnek: „……………………….” BérlĘ a 6.8 pont szerinti biztosítást köteles a Beruházásra is kiterjeszteni. 10. Felek megállapodnak abban, hogy Bérbeadó által fizetendĘ számla (7. pont) szerinti ellenértéket és BérlĘ által fizetendĘ bérleti díjat egymás felé kompenzálással egyenlítik ki. A havi

4. szám


kompenzáció mértéke (…………. Ft) megegyezik a 8. pontban meghatározott fizetési ütemezés havi részletével. 11. Amennyiben a bérleti jogviszony megszĦnik Bérbeadó által fizetendĘ számla ellenértékének kiegyenlítése elĘtt Bérbeadó érdekkörében felmerülĘ okból, akkor Bérbeadó tartozik a fennmaradó ellenértéket egyösszegben megfizetni. Amennyiben a szerzĘdést BérlĘ szünteti meg vagy az BérlĘ felróható magatartása miatt vagy BérlĘ érdekkörében felmerülĘ bármely egyéb okból szĦnik meg Bérbeadó által fizetendĘ számla ellenértékének kiegyenlítése elĘtt, akkor Bérbeadó fizetési kötelezettsége mindaddig szünetel, míg az ingatlant újra hasznosítja értékesítés vagy bérbeadás útján. Bérbeadás esetén az eredeti ütemezés szerint folytatódik a szünetelést követĘen a számla pénzügyi rendezése. Értékesítés esetén Bérbeadó a fennmaradt ellenértéket a vételár számlájára beérkezését követĘ 90 napon belül egyösszegben fizeti meg BérlĘ részére. 12. Amennyiben a bérleti jogviszony BérlĘ felróható magatartása miatt vagy BérlĘ érdekkörében felmerülĘ bármely egyéb okból szĦnik meg a határozott idĘ lejárta elĘtt, BérlĘ a határozott idĘbĘl hátralevĘ idĘre járó bérleti díjat azonnal egyösszegben köteles a bérleti jogviszony megszĦnésekor Bérbeadónak megfizetni. 13. Jelen megállapodásból eredĘ jogok és kötelezettségek módosítására és nyilatkozattételre a cégjegyzék szerinti aláírásra kijelöltek jogosultak. BérlĘ köteles Bérbeadót az aláírásra jogosultak személyében bekövetkezett változásról írásban, a változást követĘ 15 napon belül tájékoztatni. 14. Bérbeadóval szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorlását is) illetve bármilyen Bérbeadóval szembeni követelésen zálogjog alapítása csak a Bérbeadó elĘzetes jóváhagyásával lehetséges. 15. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadók. 16. Felek a jelen megállapodásból eredĘ peres eljárás esetére hatáskörtĘl függĘen kikötik a FĘvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét. Felek a jelen megállapodást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben egyezĘ dokumentumot jóváhagyólag aláírták. A jelen megállapodás mellékletét képezi: … sz. jogerĘs építési engedély …sz. kiviteli tervek, mĦszaki leírások …. sz. költségvetés …. sz. vállalkozási szerzĘdés tervezet … sz. vállalkozási szerzĘdés Kelt ………………………, ……….. év …………….. hó …. napján

………………………….. Bérbeadó

………………………….. BérlĘ

613

614


4. szám

3. sz. melléklet Kapcsolódó utasítások

1.

29/2006 (VII.28. MÁV Ért.30) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a csatlakozó, összekötĘ vasúti pálya, saját célú vasúti pályahálózat, a vasúti jármĦmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására, és rakterületek kezelésére

2.

22/2007. (VIII.31. MÁV Ért. 29.) VIG sz. szerzĘdéskötési eljárási rendrĘl szóló utasítás

3.

MÁV Zrt. területén történĘ munkavégzésének munkavédelmi feltételeirĘl szóló 28/2008.sz. VIG utasítás

4.

közüzemi szolgáltatásokra, azok díjára és megfizetésére az energia továbbadás (szolgáltatás) általános szabályairól szóló 65/1995./MÁV Ért. 38./GF. sz. utasítás, valamint annak 70/2002./MÁV Ért. 40. sz. kiegészítĘ utasítása

5.

a vízellátó, szennyvízelvezetĘ és tisztító rendszerek igénybevételérĘl szóló 91/2000./ MÁV Ért. 35./ PHMSz. valamint a 36/2004./MÁV Ért. 23./Pályavasút (Pálya) kiegészítĘ utasítás

6.

a piaci árak nyilvántartásával kapcsolatos 6/2006 (02.17. MÁV Ért.7. ) VIG-H utasítás

7.

a fejlesztési nyilatkozat kiadásával kapcsolatos 1057/T/2002. sz. utasítás

4. szám


10/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Közzétételi Szabályzatáról A MÁV Zrt. (továbbiakban: Társaság) vezérigazgatója a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 20. §-ának (8) bekezdése, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) 4. §-ának (3) bekezdése, továbbá a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 3. §-a, a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. IHM rendelet (továbbiakban IHM rendelet) alapján, figyelemmel a MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról szóló 10/2008. (III. 21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasításra (továbbiakban: ÜT szabályzat) és a MÁV Zrt. Adatvédelmi szabályzatáról szóló 6/2008. (II.15. MÁV Ért. 4.) VIG. sz. vezérigazgatói utasításra, a közérdekű adatok közzétételének, az adatigénylések teljesítésének rendjét a következők szerint állapítja meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás célja A Társaság tevékenységével kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége érdekében a nyilvánosság rendszeres tájékoztatása elektronikus közzététellel, vagy az erre irányuló igény esetén egyedi adatszolgáltatás útján. 2. Az utasítás hatálya és az utasítás kidolgozásáért felelős szervezet 2.1. Az utasítás személyi hatálya a Társaság teljes szervezetére, valamennyi munkavállalójára, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyekre terjed ki. 2.2. Az utasítás tárgyi hatálya a Társaság tevékenységével kapcsolatos, működése során keletkező közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokra terjed ki. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős szervezet: a Biztonsági Igazgatóság. 3. Fogalom meghatározások 3.1. Adatfelelős: a Társaság mint közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő adatot előállította, illetve amelynek működése során ez az adat keletkezett.

615

3.2. Adatigénylő: az a természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a közérdekű adat kiadása iránt az Adatfelelőshöz, jelen utasításban meghatározott módok valamelyikén, kérelmet nyújtott be. 3.3. Általános közzétételi lista: az Eitv., illetve a végrehajtására kiadott IHM rendelet mellékleteiben megtalálható lista, amely közzétételi egységeinek adatait a közzétételre kötelezett szervek kötelesek közzétenni. A Társaságra értelmezhető általános közzétételi lista e szabályzat 1. sz. mellékletét képezi. 3.4. Egyedi közzétételi lista: a vezérigazgató – az adatvédelmi biztos véleményének kikérésével –, valamint jogszabály a Társaságra mint közfeladatot ellátó szervre, illetve irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedő hatállyal további kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg. 3.5. Elérhetőségi adatok: a közzétett szervezeti egység elnevezése, vezetőjének neve, beosztása, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe. 3.6. Közadatfelelős: felelős a jogszabályban meghatározott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó elektronikus közzétételi kötelezettségek határidőre történő végrehajtásáért, továbbá az említett adatokkal kapcsolatos egyéb jogszabályi kötelezettségek teljesítéséért. 3.7. Közadatkereső: Az Eitv. előírása értelmében az informatikáért felelős miniszter által létrehozott és működtetett közérdekű adatok jegyzéke, melynek használatával bárki hozzáférhet a közzétételre kötelezett szervek nyilvánosságra hozott adataihoz, az arra utaló hivatkozásokhoz. Az adatfelelős saját honlapján közzétett adatok leíró adatait köteles a közadatkereső részére megküldeni. 3.8. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. 3.9. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. 3.10. Közzététel: az Eitv.-ben meghatározott adatok internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. 3.11. Közzétételi egység: a közzétett adatokat összefoglaló megjelenítési egység, dokumentum, amely formátumát a 2. számú melléklet határozza meg. A közzétételi egységet és annak tartalmát egyértelműen meghatározza az URL címe. 3.12. Közzétételi egységért felelős szervezet: azon szervezeti egység, amely e szabályzat 1. számú mellékletében, mint adatszolgáltatásért felelős szervezeti egység szerepel. 3.13. Különös közzétételi lista: az ágazati miniszter által, egyes közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan kiadott rendeletben meghatározott lista, amely további közzéteendő adatokat tartalmaz.

616


3.14. Leíró adat: a közzétett adatokat összefoglaló, a közzétételi egységet leíró – a Korm. r. melléklete IV. pontja szerinti – XML állomány, amely az egységes közadatkereső rendszer működéséhez szükséges. 3.15. Metaadat: a digitálisan elérhető dokumentumok (kép, hang, szöveg, film) leíró adatai. Ilyen metaadat lehet egy mű szerzője, címe, keletkezésének ideje, tárgya, kulcsszavai stb. 3.16. Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. 3.17. URL cím: nemzetközi szabvány szerint felépített hálózati cím az interneten, amelyen egy adatállomány elérhető. 3.18. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. II. A KÖZÉRDEKŰ ADATOK ÉS A KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK KÖZZÉTÉTELÉVEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 4. A vezérigazgató 4.1. megállapítja és módosítja a Közzétételi Szabályzatot, amellyel a Társaság tevékenységével kapcsolatos legfontosabb közérdekű adatokra vonatkozóan rendszeressé teszi a közvélemény elektronikus tájékoztatását, valamint biztosítja a hozzáférést a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igények esetén. 4.2. megállapítja és módosítja a Társaság egyedi közzétételi listáját, 4.3. meghatározza a szabályzat végrehajtásával kapcsolatos egyes szervek feladatait, 4.4. megbízza a Közadat Munkacsoport tagjait, 4.5. jóváhagyja a biztonsági igazgató által elvégzett éves ellenőrzésről készült jelentést. Indokolt esetben fegyelmi eljárás megindításáról intézkedik, illetve azt kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

4. szám

5. A biztonsági igazgató 5.1. folyamatba építve vizsgálja az Eitv. végrehajtásával összefüggő kötelezettségek teljesítését, amelynek eredményéről évente legalább egy alkalommal átfogó jelentést készít a vezérigazgató részére. A jelentés tartalmazza: • a közérdekű adatok megismerése iránt benyújtott és teljesített kérelmek számát, • az elutasított igények számát és az elutasítások főbb indokait, • a határidők teljesítését, • a közzétételi egységekért felelős szervezetek feladatellátását, • az egyedi adatkérések teljesítésébe bevont szervek, személyek, illetve vezetők szakszerűségét • a Társaságon, illetve a MÁV Csoporton belüli összehangolt tevékenység jellemzőit. 5.2. kijelöli a területi vasútbiztonsági osztályok állományából a Budapesten kívüli szerveket érintő közérdekű adatigénylések teljesítését elősegítő szakértőket. 6. A közadatfelelős a Biztonsági Igazgatóság Információvédelmi Osztályának vezetője, akadályoztatása esetén feladat- és hatáskörét közérdekűadat-felelős szakértő gyakorolja, a biztonsági igazgató szoros felügyelete mellett. 6.1. összehangolja a Társaságon és a MÁV Csoporton belüli közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok közzétételével, illetve azok megismerésével kapcsolatos teendőket, 6.2. saját hatáskörben, illetve az adatvédelmi biztos javaslatára javaslatot tesz az egyedi közzétételi listák létrehozására, illetve a közzétételi egységek aktualizálására, kiegészítésére, kezdeményezi a vállalatcsoport tagjainál kiadásra kerülő közzétételi listák összehangolását, 6.3. közvetlenül irányítja a közérdekűadat-felelős szakértők munkáját, 6.4. előkészíti és folyamatosan koordinálja az adatszolgáltatásba bevont szakértők munkáját, számukra oktatást, illetve konferenciát szervez, szükség esetén egyedi ügyekben szakmai állásfoglalást ad, 6.5. koordinálja az egyes közzétételi egységekért felelős szervek tevékenységét, 6.6. az adatszolgáltatásra kötelezett munkavállaló vagy szervezeti egység mulasztása esetén felhívja a szerv vezetőjének figyelmét a törvényi kötelezettség teljesítésére, indokolt esetben vizsgálat lefolytatását kezdeményezi, 6.7. az adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott határidőre történő teljesítésének érdekében jogosult bármely szervezeti egységtől, munkavállalótól az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges közérdekű adatot közvetlenül bekérni, az illetékes vezető tájékoztatása mellett,

4. szám


6.8. kiadás előtt, az illetékes szervezeti egység tájékoztatása és a vélemények kikérését követően, jóváhagyja a közzétételi lista alapján, a Társaság honlapja útján nyilvánosságra kerülő információkat, illetve – a 18.3. pontban foglaltak esetén az engedély beszerzését követően – a közérdekű adatok megismerése iránt benyújtott igényekre adott válaszokat, 6.9. koordinálja a közzétételi honlap tartalmának belső egyeztetését, 6.10. gondoskodik a közzétételi egységek tárolásának, aktualizálásának, archiválásának feltételeiről, 6.11. félévente, illetve szükség szerint összehívja a Közadat Munkacsoportot, előkészíti az üléseket, napirendeket, 6.12. nyilvántartást vezet az egyedi adatigénylésekről, a beérkezett kérelmekről, a válaszadásról, az elutasításról, a válasz tartalmának eltárolásától eltekinthet terjedelmi korlátok esetén, illetve amennyiben a válasz tartalmilag reprodukálható, 6.13. elkészíti a közzététellel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, évente esedékes átfogó jelentést, amelyet a biztonsági igazgató útján felterjeszt a vezérigazgatónak, 6.14. évente tájékoztatja az adatvédelmi biztost a közérdekű adatok megismerése iránt benyújtott kérelmek számáról, az elutasított igényekről, valamint az elutasítás indokairól. 7. Közérdekűadat-felelős szakértő a Biztonsági Igazgatóság Információvédelmi Osztály munkatársa, 7.1. a közzétételi egységért felelős szervezet adatszolgáltatására alapozva, a megfelelő formátumú adatokat a Társaság honlapján közzéteszi, rendszeresen ellenőrzi a közzétételi egységek megfelelő értelmezhetőségét, a jogszabályi előírásoknak való megfelelést, 7.2. ellenőrzi a részére átadott adatok formátumának értelmezhetőségét, szükség esetén felhívja az egyes közzétételi egységért felelős szervet a megfelelő formátumban történő adatszolgáltatásra, 7.3. határidőre eleget tesz az egységes közadat-kereső rendszer számára teljesítendő adatszolgáltatásokra vonatkozó előírásoknak, előállítja a közadatkereső működtetéséhez szükséges metaadatokat a vállalat üzleti érdekeit is elősegítve, hogy mindenkor releváns információkat biztosítson a közvélemény számára, 7.4. rendszeres időközönként figyelemmel kíséri a közzétételi listák adatainak frissítését, szükség esetén felhívja az adatfelelős szervezetek figyelmét a frissítés szükségességére, a végrehajtás elmulasztásáról tájékoztatja a közadatfelelőst, 7.5. megszervezi a közérdekű adatok megismerése iránt benyújtott igények kielégítése érdekében a szükséges közadatok begyűjtését, előkészíti a válaszokat, jóváhagyást követően megküldi azt,

617

7.6. összeállítja a kormányrendelet alapján előírt, munkafolyamatba épített ellenőrzéshez szükséges alapadatokat, 7.7. a közzétételi listáknak megfelelően archivál, biztosítja a közzétételi lista szerinti előírt ideig történő archív állományok elérhetőségét, a lejárt közzétételi egységeket selejtezi, javaslatot tesz a Levéltárba, illetve Digitális Archívumba adásra, 7.8. az egyedi közérdekű adatigénylésekre vonatkozóan statisztikai elemzést végez, amelynek figyelembe vételével javaslatot tesz a közzétételi lista adatkörének kiegészítésére, 7.9. amennyiben a közérdekű adatok elektronikus közzétételének, illetve a közérdekűadat-igényléseknek a mennyisége indokolja, az üzletág, illetve a főtevékenységi kör vezetője – a közadatfelelős javaslatára, korlátozott feladatkörrel – a szervezetén belül közérdekűadat-felelős szakértő munkakör létrehozását kezdeményezheti. 8. A Közadat Munkacsoport tagjai a nagyobb közadat vagyonnal rendelkező szervezeti egységek vezetői által kijelölt munkavállalók, akik az üzletág, illetve főtevékenységi kör vezetője által adott megbízás alapján teljesítik az adatfelelős szervezetre háruló feladatokat, 8.1. elősegíti a Társasággal kapcsolatos közérdekű információ szolgáltató munkát, 8.2. szükség szerint, de legalább félévente ülésezik, amelyen a közadatfelelős értékeli a Társaság elektronikus közzétételi kötelezettségeivel kapcsolatos feladatok végrehajtását, tájékoztatást ad az elmúlt időszakban beérkezett információkérések teljesítéséről, illetve azok esetleges elutasításáról, a munkacsoport tagjai beszámolnak a feladatiak ellátását elősegítő, illetve gátló körülményekről, 8.3. szükség esetén kezdeményezi a Közzétételi Szabályzat módosítását, 8.4. a munkacsoport tagjának akadályoztatása esetén az adatfelelős szervezet vezetője felelős a közadatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért. 9. A Kommunikációs Igazgatóság 9.1. a Társaság által kezelt adatokkal kapcsolatban hozzá beérkező adatigénylés esetén meghatározza, hogy az adatkérés a kommunikációs szabályzat alapján elégíthető-e ki, vagy jelen szabályzat hatálya alá tartozik. Kétség esetén az adatigénylő nyilatkozatát kéri, hogy adatkérdésének megválaszolását a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások alapján kívánja-e teljesíttetni. 9.2. megküldi a közadatfelelősnek valamennyi közleményét és rendszeres tájékoztatást ad a közérdekű adatokat érintő, de a honlapon nem szereplő információkról, 9.3. az egyedi közadatkérésre adott válasz ismeretében megvizsgálja a közérdekű információ közvélemény számára történő eljuttatásának szükségességét.

618


10. A Jogi Igazgatóság 10.1. a közadatfelelős megkeresésére megvizsgálja az előkészített adatok közzétételének jogszerűségét, 10.2. ellenjegyzi a jogi szempontból megalapozatlan adatkérések megtagadását, 10.3. a Közadat Munkacsoport ülésén tájékoztatást ad a folyamatban lévő adatvédelmi ügyekkel kapcsolatos eljárásokról, illetve azok lezárásának eredményéről, tapasztalatairól,10.4. a közérdekűadat-felelős szakértő számára a személyes adatok, illetve a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatosan indult eljárásokban folyamatosan biztosítja a betekintési, megismerési, illetve részvételi lehetőséget.

4. szám

13.3. naplózza az adatok közzétételével, helyesbítésével, eltávolításával kapcsolatos eseményeket, 13.4. a közzétett adatok megismerését személyazonosító adatok közléséhez nem kötheti, az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához személyes adat –eltérő törvényi rendelkezés hiányában – csak annyiban kezelhető, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges; a személyes adatokat ezt követően haladéktalanul törölni kell, 13.5. gondoskodik az adatok jogosulatlan megváltoztatása, törlése, megsemmisülése, sérülése elleni védelemről, a sérült adatok helyreállításáról. 14. Együttműködés az egyes közzétételi egységekhez tartozó adatok megalkotásában

11. A Humánerőforrás Igazgatóság a Társaság feladat- és hatáskörében eljáró munkavállalók feladatkörükkel összefüggő személyes adatára irányuló közérdekű adat megismerési igények teljesítése során, a Jogi Igazgatósággal és a munkáltatói jogú vezetővel esetileg egyeztetve elősegíti a közérdekből nyilvános adat megismerését. 12. Az egyes szervezeti egységek, a közzétételi egységért felelős szervezetek 12.1. elkészítik a közzétételi egységekbe tartozó adatokat (állományokat), 12.2. a közzétételi listában meghatározott határidőre végrehajtják az adatok aktualizálását, azokat megküldik az adatfelelősnek, 12.3. a feladatkörükbe tartozó közzétételi egységek körében az azonnali frissítésű adatköröket havonta ellenőrzik, megvizsgálják a közzétett közzétételi egységek tartalmi megfelelőségét, ennek eredményéről tájékoztatják az adatfelelőst, 12.4. az időszakos frissítésű adatokat a határidő eltelte előtt ellenőrzik, a módosítást továbbítják a közérdekűadat-felelős szakértőnek, az adatok változatlan tartalma esetén arról tájékoztatást adnak, 12.5. az adatfelelős szervezet vezetője, a pontos és egységes adatszolgáltatás érdekében, a közadatfelelős egyetértésével, helyi utasításban szabályozza az adatszolgáltatás részletszabályait. 13. A Társaság honlapjának technikai üzemeltetője a Kommunikációs Igazgatóság megbízásából, szolgáltatási szerződés alapján üzemelteti a közzétételi honlapot, melynek során 13.1. létrehozza a Társaság honlapjának első oldalán a „Közérdekű adatok” linket, valamint a közzétételi listának megfelelő struktúrát, 13.2. biztosítja az archiváláshoz szükséges adatterületet,

14.1. A közzétételi lista adatait (kivéve azok metaadatait) jelen szabályzat 1. mellékletében meghatározott szervezeti egységek szolgáltatják, illetve egy táblázati cellában meghatározott szervezeti egységek együttműködése útján jön létre. 14.2. Ahol az 1. számú melléklet azonos közzétételi egységnél több szervezeti egységet nevesít, ott az egymás közti adatáramlás sorrendje aluról felfelé haladva történik (az első helyen legfelül kijelölve az adatszolgáltatást teljesítő szervezeti egységet). Az utolsó helyen feltüntetett szervezeti egység a szükséges adatokat jelen szabályzat hatálybalépését, illetve a módosítását követő 15 napon belül állítja elő, amelyet továbbít az esetleges további nevesített szervezeti egységeknek, akik az átadott adatokat 5 napon belül kiegészítik saját információikkal, illetve ezen időtartam alatt megvizsgálják a részükre átadott adatok saját szakmai szempontjuk szerinti megfelelőségét. (Az adatokat az Eitv. hatályba lépésének időpontjától, 2008. július 1-jétől kell feltölteni.) 14.3. Az egyetlen, vagy első helyen kijelölt szervezeti egység az elkészített adatokat a közérdekűadat-felelős szakértőnek továbbítja, aki intézkedik – a Kommunikációs Igazgatóság egyidejű tájékoztatása mellett – a közadat honlapon történő elhelyezéséről. 14.4. A közzétételi egységek metaadatait a közérdekűadat-felelős szakértő állítja elő, és a hivatkozást feltölti a közadattárba. III. A KÖZÉRDEKŰ ÉS KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE 15. Közzétételre kerülő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok 15.1. A közérdekű adatok megismerhetősége, a nyilvánosság rendszeres tájékoztatása, valamint a hozzáférés egyszerűsítése és az egyedi igénylések számának csökkentése érdekében, a Társaság a feladatkörébe tartozó ügyekben különösen az alábbi adatokat teszi közzé:

4. szám


• hatásköre, illetékessége, • szervezeti felépítése, • szakmai tevékenysége, • annak eredményességére is kiterjedő értékelése, • birtokában lévő adatfajták, • működéséről szóló jogszabályok, • a gazdálkodása. 16. Személyes adatok nyilvánossága 16.1. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában, közérdekből nyilvános adat a Társaság feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok esetén a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 17. Közérdekű adatok egyedi igénylésének módja 17.1. Közérdekű adatot bárki igényelhet szóban, írásban és elektronikus úton egyaránt, elsősorban a 4. számú mellékletben meghatározott elérhetőségeket (e-mail, levelezési cím, telefax) igénybe véve. 17.2. A Társasághoz szóban beérkező egyedi adatigényléseket a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló (jelen utasítás 3. számú mellékletét képező) igénylőlap kitöltésével a Panaszirodán dolgozó munkavállalónak írásba kell foglalnia. 17.3. A közadatfelelős által vezetett egyedi adatigénylések nyilvántartásában elkülönítve kell elhelyezni a teljesített, valamint az elutasított közérdekű adatigényléseket. A nyilvántartásban rögzíteni kell az igény keletkezésének és teljesítésének módját, az igényelt közérdekű adat megnevezését, a teljesítés vagy elutasítás dátumát illetve ez utóbbi okát. 17.4. Az adatigénylőnek – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – csak olyan személyazonosító adatai (különösen: név, lakcím, levelezési cím, elektronikus levélcím, faxszám) és csak annyi ideig kezelhetők, amelyek és ameddig azok az igény teljesítéséhez illetve a szükséges költségtérítés megfizetésének igazolásához elengedhetetlenül szükségesek. 17.5. A Társaság bármely szervéhez írásban benyújtott, vagy megküldött, valamint a szóbeli kérelmekről felvett adatigényléseket a kézhezvétel napján haladéktalanul továbbítani kell a közadatfelelősnek (e-mail: [email protected], fax: (511) 22-46), ezzel párhuzamosan az eredeti dokumentumot vonalpostán továbbítani kell a Biztonsági Igazgatóság Információvédelmi Osztályára. A közadatfelelős – szükség esetén – az illetékes szervezeti egységtől bekéri az adatszolgáltatáshoz szükséges információkat. 17.6. Amennyiben az igényelt adatot nem a Társaság kezeli, illetőleg tevékenységét nem érinti, a kérelmezőt az elutasítás során erről tájékoztatni kell. (Amennyiben ismert az adatkezelő, úgy a válaszban ezt is fel lehet tüntetni.)

619

17.7. Közérdekűadat igényléseknek a lehető legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 napon belül eleget kell tenni. Az adatközlés elutasítása esetén a döntést 8 napon belül közölni kell. 17.8. Amennyiben az igényelt adatok kiadhatóságát illetően kétség merül fel, az adatok kiadását megelőzően a közadatfelelős köteles a Jogi Igazgatóság állásfoglalását igényelni. 17.9. Amennyiben a kért közérdekű adat a Társaság honlapján már közzétételre került, a válaszban az igénylő figyelmét fel kell hívni erre a körülményre; a közzététel azonban nem mentesít a válaszadási kötelezettség alól, kivéve, ha a közérdekű adat iránti igény e-mail útján érkezett. Ekkor az URL cím megadásával is teljesíthető az adatszolgáltatás. 17.10. A közadatfelelős köteles az igény teljesítésének megtagadását írásban megindokolni, amelyet megküld ellenjegyzésre a Jogi Igazgatóság vezetőjének, aki köteles annak haladéktalan elbírálása iránt a szükséges intézkedéseket megtenni. A közérdekű adat iránti igény elutasítása esetén az igénylő bírósághoz fordulhat. 17.11. A közérdekű adat megismertetése a Közadatfelelős által a kérelmezővel történhet a kérelem előterjesztéséhez igazodóan postai vagy elektronikus úton, rövid úton (pl. telefon, fax), illetve személyes konzultáció formájában a kérelmező által megadott elérhetőségek és az igényelt adatok jellegének figyelembe vételével. A kérelmező jogosult jegyzetet készíteni, és az adatokról másolatot kérni. 17.12. Az adatok közlésével összefüggésben (a másolat készítéséért, az adathordozóért, az adatok meghatározott szempontok szerinti előállításának, illetve csoportosításának ellenértékeként járó munkadíjként) felmerült költséggel arányos térítés összegét és a befizetésének módját a honlapon a közérdekű adatok menüpont alatt kell közzétenni, valamint az adatigénylőt a teljesítést megelőzően tájékoztatni kell. 17.13. A 20 db A/4-es, 10 db A/3-as oldalt meghaladó oldalszámú másolat, vagy optikai adathordozón történő adatszolgáltatás esetén, valamint a 2 munkaóránál több időt igénylő, az adatigénylésnek megfelelő adatcsoportosítás, adatelőállítás esetén a költségtérítés nem mellőzhető. 17.14. Abban az esetben, ha az igénylő a költségtérés megfizetését nem vállalja, a Társaság az igény teljesítését – a költségek igazolt megtérítéséig – felfüggeszti. Erre az igénylő figyelmét fel kell hívni. 17.15. Az Avtv. 20. § (3) bekezdésére tekintettel, a fentiek figyelembevételével, a költségtérítés összegeként megállapított díj a Társaság bankszámla számára az alábbi módon fizethető meg: • készpénzbefizetéssel, pénztárban, • postai úton, készpénzfizetési megbízással (csekken), • banki átutalással.

620


IV. A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉT, NYILVÁNOSSÁGÁT KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK 18. A döntés meghozatalára irányuló eljárás adatvédelmi összefüggései 18.1. A Társaság feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. 18.2. A 18.1 pont alatt meghatározott adatokat tartalmazó iratokat, illetve egyéb adathordozókat a keletkezésükkor az ÜT szabályzat 4.22 pontja alapján, „MÁV Zrt. Belső használatra” készített dokumentumokra vonatkozó előírások szerint kell kezelni. Az ÜT szabályzat 4.22.4. dh) alpontja szerinti érvényességi időtartam a keletkezésétől számított tíz évig. 18.3. A 18.1 pont alatt meghatározott adatok megismerését az azt kezelő szerv ÜT szabályzat szerint minősítésre jogosult vezetője az Avtv. 19. § (1) bekezdésben foglaltak eseti mérlegelését követően engedélyezheti. 18.4. A 18.1 pont alatt meghatározott adatokra vonatkozó döntés meghozatalát követően, a megismerésre irányuló igény akkor utasítható el, ha az a Társaság törvényes működési rendjének, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. 18.5. Közbeszerzési eljárásokkal és egyéb szerződéskötési adatokkal összefüggő adatigénylések esetén a 18.1. – 18.4. pontokban leírtakat megfelelően alkalmazni kell. 19. Üzleti titok és a közadatok összefüggése 19.1. Nem minősíthetők üzleti titoknak a költségvetési juttatással, kedvezménnyel, európai uniós támogatással, állami vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével, általában a vasúti pálya működtetésével, a közszolgáltatással összefüggő adatok, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. 19.2. A 19.1. szerinti adatok nyilvánosságra hozatala nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenyég végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. 19.3. A kérdést a fentiekre figyelemmel esetenként, körültekintően kell mérlegelni. Az adatkérés beérkezését követően nem lehet az adatkérés tárgyát üzleti titoknak minősíteni.

4. szám

20. További nyilvánosságra nem hozható adatok 20.1. az ügyvédi titokkörbe tartozó vélemények az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 8. §-a alapján titoknak minősülnek, amennyiben ezt bárki vitatja, az ügyvédi kamara véleményét kell kikérni, amelyet a Jogi Igazgatóság köteles megkérni, 20.2. olyan személyes adat, illetve jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek olyan adata, amely nem minősül közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, 20.3. az igazgatóság zárt üléséről készült jegyzőkönyv személyes adatokat tartalmazó része, amennyiben ezen adatok felismerhetetlenné tétele lehetetlen, vagy nem történt meg, 20.4. a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozhatja az Európai Unió jogszabálya az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adópolitikai érdeket is. Ez utóbbi általános érvényű korlátozást adott esetben a honlapon kifejezetten fel kell tüntetni, 20.5. folyamatban lévő büntetőeljárás során az eljáró hatóság állásfoglalását ki kell kérni. V. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, FELADAT MEGHATÁROZÁSOK 21. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló tájékoztatót (4. számú melléklet) a Társaság honlapján közzé kell tenni. 22. Az Infokommunikációs Igazgatóság, illetve a Kommunikációs Igazgatóság kezdeményezze a Társaság honlapjának technikai üzemeltetőjénél a szolgáltatási szerződés kiegészítését a 13. pontban foglalt feladatokkal. 23. A Biztonsági Igazgatóság a szabályzat hatályba lépését követő 15 napon belül állapítsa meg az adatigénylés teljesítése során az adatszolgáltatás biztosításáért (fénymásolás, optikai adathordozóra másolás, munkadíj stb.) fizetendő költségtérítés díját, a Pénzügyi Igazgatóság pedig dolgozza ki a befizetés rendjét, melyet a honlapon a közérdekű adatok igénylése címszó alatt kell közzé tenni. 24. A Humánerőforrás Igazgatóság a szabályzat hatályba lépését követő 15 napon belül állapítsa meg a Társaság feladat- és hatáskörében eljáró azon munkavállalók körét, akiknek feladatkörükkel összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános adat, és a munkaszerződésében a személyes adataira vonatkozóan titoktartást vállalt. A törvényben előírt adatközlési kötelezettségekről egyénileg, kimutatható módon adjon tájékoztatást számukra. Az újonnan megkötendő, illetve módosítandó munkaszerződésekben erre vonatkozó kötelezettség nem vállalható.

4. szám


25. A jelen utasítás kiadásával a MÁV Zrt. Üzleti titok és Belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról szóló 10/2008. (III. 21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 4.22.2. pontja az alábbiakra módosul: „A minősítésre jogosult az MSZSZ szerint feladattal, felelősséggel és hatáskörrel bíró szervezeti egység vezetője. A 25. pont szerint módosított ÜT szabályzat alapján valamennyi minősítésre jogosult vezető vizsgálja meg a szervezeti egységénél 2006. augusztus 1-jét követően készített, 18.1. pontnak megfelelő iratot, amelyeken a „MÁV Zrt. Belső használatra” feliratot kell feltüntetni. Ennek során az érvényességi időtartamot a keletkezéstől számított tíz évben kell meghatározni.

621 VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő közzététel napján lép hatályba. VII. MELLÉKLETEK1 1. számú: A MÁV Zrt. általános közzétételi listája 2. számú: A közzétett állományok formátuma 3. számú: Igénylőlap a közérdekű és közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló kérelemhez 4. számú: Tájékoztató a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről Heinczinger István s. k. vezérigazgató

1 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelete alapján

622


4. szám

1. számú melléklet MÁV Zrt. közzétételi lista A lista tagolása: 1. Szervezeti, személyzeti adatok 1.1. Kapcsolat, szervezet, vezetők 1.2. Gazdálkodó szervezetek 1.3. Lapok 1.4. Felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést gyakorló szervek 2. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 3. Gazdálkodási adatok 3.1. A működés törvényessége, ellenőrzések 3.2. Költségvetések, beszámolók 3.3. Működés 1. Szervezeti, személyi adatok Közzétételi egység

Elérhetőségi adatok

Szám

Adat megnevezése

1.1.1.

Hivatalos név (teljes név)

1.1.2.

Székhely

1.1.3.

Postacím (postafiók szerinti címe, ha van)

1.1.4.

Telefonszám (nemzetközi vagy belföldi számként, utóbbi esetben körzetszámmal, illetve szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számmal)

1.1.5.

Faxszám (nemzetközi vagy belföldi számként, utóbbi esetben körzetszámmal, illetve szolgáltatásvagy hálózatkijelölő számmal)

1.1.6.

Központi elektronikus levélcím

1.1.7.

A honlap URL-je

1.1.8.

Ügyfélszolgálat vagy közönségkapcsolat elérhetősége (telefonszám, telefaxszám, ügyfélfogadás helye, postacíme.)

1.1.9.

Az ügyfélszolgálati vagy közönségkapcsolati vezető neve

1.1.10.

Az ügyfélfogadás rendje

Felelős szervezeti egység

Frissítés gyakorisága

Megőrzési idő

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

Jogi Igazgatóság

Kommunikációs Igazgatóság

4. szám Közzétételi egység

A szervezeti struktúra

A MÁV Zrt. Értesítője Szám

Adat megnevezése

1.1.11.

A szervezeti struktúra ábrája (a szervezeti egységek és vezetőik megnevezésével), elérést biztosítva a szervezeti egységek feladatainak leírását tartalmazó dokumentumokhoz, a már közzétett adatokra hivatkozással is teljesíthető

1.1.12.

A szerv vezetőjének, vezetőinek, valamint testületi szerv esetén a testületi tagok neve, beosztás megnevezése, hivatali elérhetősége (telefon, telefax, postacím, elektronikus levélcím), a már közzétett adatokra hivatkozással is teljesíthető

A szerv vezetői

A szerv tulajdonában álló vagy részvételével működő gazdálkodó szervezetek

Lapok

1.1.13.

A szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztás megnevezése, hivatali elérhetősége (telefon, telefax, postacím, elektronikus levélcím szervezeti egységenként felsorolásszerűen).

1.2.1.

Azon gazdálkodó szervezetek neve, székhelye, elérhetősége (telefon, telefax, földrajzi hely, postacím, elektronikus levélcím), amelyek a közfeladatot ellátó szerv többségi befolyása alatt (többségi tulajdonában) állnak

1.2.2.

A fentiek szerinti gazdálkodó szervezetek tevékenységi körének leírása

1.2.3.

A fentiek szerinti gazdálkodó szervezetek képviselőjének neve

1.2.4.

A fentiek szerinti gazdálkodó szervezetekben a közfeladatot ellátó szerv részesedésének mértéke

1.4.1.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított lapok neve

1.4.2.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított lapok szerkesztőségének és kiadójának neve és elérhetősége (telefon, telefax, földrajzi hely, postacím, elektronikus levélcím)

1.4.3.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított lapok főszerkesztőjének a neve


623 Frissítés gyakorisága

Megőrzési idő





Portfóliógazdálkodási Igazgatóság





Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Humánerőforrás Igazgatóság

624 Közzétételi egység


1.5.1. Felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv 1.5.2.

Adat megnevezése

A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv hivatalos neve (teljes neve), székhelye, elérhetősége (telefon, telefax, földrajzi hely, postacím, elektronikus levélcím), honlapjának címe A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv ügyfélszolgálatának vagy közönségkapcsolatának elérhetősége (telefonszám, telefaxszám, ügyfélfogadás helye, postacíme), ügyfélfogadásának rendje

4. szám



Megőrzési idő

Jogi Igazgatóság





Megőrzési idő



2. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok Közzétételi egység

Szám

Adat megnevezése

2.1.

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend listája teljes szövegét tartalmazó önálló dokumentumok elérhetőségének biztosításával.

Jogi Igazgatóság


2.2.

A közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató szövege magyar és angol nyelven, a tartalomjegyzékben a dokumentum címét angol nyelven is meg kell jelölni, a már közzétett adatokra hivatkozással is teljesíthető.


Negyedévente

A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre



Adat megnevezése

2.3.

A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, a VPE Kft. honlapján elérhető HÜSZ 5.fejezetére hivatkozással teljesíthető

2.4.

A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások tartalmának leírása, a VPE Kft. honlapján elérhető Hüsz 5. fejezetére hivatkozással teljesíthető

Közszolgáltatások

A szerv nyilvántartásai

625



Megőrzési idő

Pályavasút Üzletág (Fejlesztési Főosztály)





2.5.

A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozó tájékoztatás, a VPE Kft. Honlapján elérhető HÜSZ 4. fejezetére hivatkozással teljesíthető

2.6.

A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások díjának és az abból adott kedvezmények mértéke, a VPE Kft. Honlapján elérhető HÜSZ 6. fejezetére l hivatkozással teljesíthető

2.7.

A közfeladatot ellátó szerv által az alaptevékenysége ellátásához használt saját fenntartású adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzéke


2.8.

A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott, az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásokról a 1992:LXIII. tv. 28. § (1) bekezdésében szereplő adatok

Biztonsági Igazgatóság

2.9.

A közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái

2.10.

A közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatokhoz való hozzáférés módja

2.11.

A közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatokról való másolatkészítés költségei



Nyilvános kiadványok

Pályázatok


Adat megnevezése

2.12.

A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványainak címei

2.13.

A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványai témájának leírása kiadványonkénti bontásban.

2.14.

A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványaihoz való hozzáférés módja, amennyiben a honlapról a kiadvány letölthető, a kiadvány elérhetőségének biztosításával

2.15.

A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványaiért fizetendő költségtérítés mértéke vagy az ingyenesség ténye

2.16.

A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok felsorolása, a pályázatok szakmai leírását, eredményeit és indokolását tartalmazó dokumentumok elérhetőségének biztosításával

2.17.

A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje

2.18.

A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények tekintetében illetékes szervezeti egység neve

2.19.

A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények tekintetében illetékes szervezeti egység elérhetősége (postacíme, földrajzi helye, telefonszáma, telefaxszáma, elektronikus levélcíme)

Közérdekű adatok igénylése 2.20.

A közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező statisztikai adatszolgáltatás adott szervre vonatkozó adatai

2.21.

A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek

2.22.

Azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv az egyik szerződő fél



Stratégiai Igazgatóság

4. szám Frissítés gyakorisága

Megőrzési idő

Negyedévente


Folyamatosan





Jogi Igazgatóság



Adat megnevezése

2.23.

A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös közzétételi lista, a közzétételt elrendelő jogszabály megnevezésével és elérhetővé tételével

Kö z z é t é t el i listák 2.24.

A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó egyedi közzétételi lista, a közzétételt elrendelő jogszabály vagy egyéb aktus megnevezésével elérhetővé tételével

627



Megőrzési idő






Megőrzési idő

3. Gazdálkodási adatok Közzétételi egység

Vizsgálatok, ellenőrzések listája Az Állami Számvevő szék ellenőrzései Egyéb ellenőrzések, vizsgálatok A működés eredményessége, teljesítmény

Működési statisztika

Szám

Adat megnevezése

3.1.1.

A közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása

3.1.2.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai

3.1.3.

3.1.4.

3.1.5.

Éves költségvetések

3.2.1.

Számviteli beszámolók

3.2.2.

A szervre vonatkozó egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai A közfeladatot ellátó szerv feladatellátásának teljesítményére, kapacitásának jellemzésére, hatékonyságának és teljesítményének mérésére szolgáló mutatók és értékük, időbeli változásuk

A közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményei, időbeli változásuk

A közfeladatot ellátó szerv éves (elemi) költségvetései, a már közzétett adatokra hivatkozással is teljesíthető A közfeladatot ellátó szerv számviteli törvény szerinti beszámolói

Belső Ellenőrzési Főosztály


Kontrolling Igazgatóság

Pénzügyi Igazgatóság


A jelentés megismerését követően azonnal Éves statisztikák 5 évig, havi, negyedéves statisztikák 1 évig archívumban tartásával Az előző állapot 5 évig archívumban tartásával



3.3.1.

A foglalkoztatottak

3.3.2.

3.3.3.

Szerződések

Egyéb kifizetések

3.3.8.

3.3.10.

Adat megnevezése

A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszáma A vezetők és a vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése összesített összege és átlagos mértéke Az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a külön jogszabályban meghatározott értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződő felek megnevezése, a szerződések értéke, időtartama, a már közzétett adatokra hivatkozással is teljesíthető A közfeladatot ellátó szerv által nem alapfeladatai ellátására (így különösen társadalmi szervezet támogatására, foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre) fordított, ötmillió forintot meghaladó kifizetések címzettjei, a már közzétett adatokra hivatkozással is teljesíthető.


Humánerőforrás Igazgatóság

Jogi igazgatóság

Humánerőforrás Igazgatóság Kommunikációs Igazgatóság

4. szám Frissítés gyakorisága

Megőrzési idő

Negyedévente


Negyedévente


Negyedévente


4. szám


629

2. számú melléklet A közzétett állományok formátuma A közérdekűadat-felelős szakértő a közzétételi egységeket html 4.0 vagy pdf v1.3 formátum szerint-, a közadatkeresőben elérhetővé teszi, a kívánt metaadatokat pedig a www.einfoszab.hu oldalon elérhető alkalmazás szerint testre szabott és rögzített XML sémának megfelelő XML formátumban készíti el. Az egyéb rendelkezésre bocsátott állományoknál a széles körű elérhetőség biztosítása végett elsősorban a következő formátumokat kell használni a MIME típusok szerint értelmezve: Application: pdf, msword, zip Text: plain, rtf, html Audio: x-wav, mpeg Video: x-msvideo, quicktime, mpeg Image: jpg, png, gif, tif, bmp Más formátumokat egyéb rendelkezésre bocsátott állományoknál akkor lehet alkalmazni, ha a fent felsorolt formátumok nem alkalmasak vagy csak jelentősen hátrányosabb feltételek (méret, sebesség) mellett alkalmasak ugyanazon információ megjelenítésére.

630


3. számú melléklet sorszám:

IgénylĘlap a közérdekĦ adat megismerésére irányuló kérelemhez * 1. oldal I. A kért közérdekĦ adat(ok) megjelölése: ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

II. A közérdekĦ adatok igénylésével kapcsolatos feladatok ( -be tett X jellel kell az igényt jelezni!) A közérdekĦ adatokat személyesen, csak az adatok megtekintésével kívánom megismerni, személyesen, az adatok megtekintésével kívánom megismerni és másolatot is kérek, másolat formában igénylem, s a másolat papír alapú legyen, számítógépes adathordozó legyen: CD DVD elektronikus postafiókba (e-mail) kérem.

III. Észrevételek, feljegyzések az adatközlés teljesítésére Az adatkérés benyújtásának idĘpontja: .............................................................................................. Az adatközlés teljesítésének idĘpontja: .............................................................................................. A felmerült költség összege: ................................... Befizetés módja: .............................................. Befizetés idĘpontja: ................................................ BefizetĘ azonosító: ...........................................

IV: Feljegyzés az igény megtagadásáról, elutasításáról Az elutasítás idĘpontja: ....................................................................................................................... Az elutasítás oka: ................................................................................................................................ .............................................................................................................................................................

*

Az egyedi adatigénylések nyilvántartásának alap dokumentuma

4. szám

4. szám


IgénylĘlap a közérdekĦ adat megismerésére irányuló kérelemhez 2. oldal A személyes adatokra vonatkozó oldal csak az igény teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges ideig tárolható. Azt követĘen – a teljesítéstĘ számított legfeljebb 30 napon belül – ezt az oldalt meg kell semmisíteni! V. Az igénylĘ személy vagy szervezet: neve: ............................................................................................................................................ lakcíme/levelezési címe: .............................................................................................................. telefonszáma: .........................................e-mail címe: ................................................................ fax-száma:.....................................................................................................................................

*

VI. Nyilatkozat*: Alulírott igénylĘ nyilatkozom, hogy az adatigényléssel kapcsolatban felmerülĘ költségeket (fénymásolási, nyomtatási költség, adathordozó – papír, CD, DVD költsége, munkaköltség, idegen nyelven benyújtott kérelem esetén a fordítás költsége stb.) ..................................Ft-ot a MÁV Zrt. által meghatározott összeget megfizetem; a befizetést igazoló csekkszelvényt, illetĘleg az átutalási bizonylatot bemutatom, ami az adatigénylés teljesítésének feltétele. A befizetésen minden esetben fel kell tüntetni az igénylĘ nevét, címét és a befizetés jogcímét (KÖZADAT IGÉNYLÉS). ……………………………….. igénylĘ

*

A fizetendĘ költségtérítés összegét az adatszolgáltatást megelĘzĘen közölni kell az adatszolgáltatást kérĘvel, a nagyobb terjedelmĦ – a 20 A/4-es, a 10 A/3-as oldalt meghaladó oldalszámú í másolat, valamint a 2 munkaóránál több idĘt igénylĘ, adatigénylés szerinti adatcsoportosítás, adat-elĘállítás esetén a költségtérítés nem mellĘzhetĘ.

631

632

A MÁV Zrt. Értesítője 4. számú melléklet

Tájékoztató a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről A MÁV Zrt. a www.mav.hu honlapon teszi közzé az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény rendelkezései alapján közzéteendő közérdekű adatokat. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján a MÁV Zrt. kezelésében lévő közérdekű adatok megismerése iránt bárki igényt nyújthat be. Az igény benyújtható: a) e-mail: [email protected] b) levél: MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Információvédelmi Osztály, 1940 Budapest c) fax: 511-2246 d) személyesen a Panaszirodán (Budapest VI. Andrássy út 73-75.) Kérelmét írásban benyújthatja − alaki követelmények teljesítése nélkül − írott igénylés formájában, vagy a MÁV Zrt. által e célra rendszeresített nyomtatványán, amely a MÁV Zrt. honlapjáról letölthető. Amennyiben a kért adatokat • elektronikus levélben kéri megküldeni, szíveskedjék elektronikus levélcímét megadni; • postai úton vagy faxon kéri megküldeni, szíveskedjék nevét és levelezési címét, illetve faxszámát megadni. Az igényelt adat részletes és egyértelmű megjelölése elősegíti az igény pontos teljesítését. Nem teljesíthető az igény, ha a válaszadáshoz szükséges pontos elérhetőségi adat nem áll rendelkezésre.

4. szám

Amennyiben ugyanazon kérelmező, azonos ügyben ismételten benyújtja kérelmét, érdemi intézkedés helyett tájékoztatást kap a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről. Tájékoztatjuk, hogy az igénylés során rendelkezésünkre bocsátott személyes adatait kizárólag ezen igény teljesítésével kapcsolatban használjuk fel. A MÁV Zrt. a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget tesz. Amennyiben az igényelt adat adathordozójánál, terjedelménél vagy egyéb sajátosságánál fogva csak hivatalos helyiségünkben ismerhető meg, a kérelmező számára biztosítjuk a helyben történő megismerés lehetőségét. Az adatokról jegyzetet készíthet és az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függően másolatot kérhet. Az adatok közlésével összefüggésben (másolat készítéséért, az átadott adathordozóért, az adatok meghatározott szempontok szerinti előállításáért, illetve csoportosításáért) felmerült költséggel arányos térítési díjai honlapunkon megtalálhatók, annak pontos összegét az adatszolgáltatást megelőzően közöljük. Az igényelt adatot tartalmazó adathordozó a befizetés igazolását követően adható át. Amennyiben a kért adat nem közérdekű nyilvános adat, az igény teljesítésének megtagadásáról –függetlenül a benyújtás módjától −, annak indokával együtt 8 napon belül írásban, illetőleg – amennyiben Ön elektronikus levelezési címét közölte − elektronikus úton értesítjük. A közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása esetén az elutasítás kézhezvételétől számított 30 napon belül keresetet nyújthat be a bírósághoz. Az ezúton kezdeményezett per az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 57.§ (1) bekezdésének o) pontja alapján illetékmentes.

4. szám


11/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a távírda szolgálat kiváltásáról és új távirat továbbítási rendszer bevezetéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág TEB Központ létszámába tartozó távírda szolgálat megszüntetésre kerül. Az utasítás célja a távírda szolgálat kiváltásával megvalósuló új információs rendszerben a távirat továbbítás általános előírásainak meghatározása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya: Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi távírda szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egységére és az utasítás hatályát kiterjesztő alapítói vagy közgyűlési határozatok meghozatalát követően a MÁV Zrt. kizárólagos vagy többségi tulajdonában levő leánytársaságaira. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért felelős: A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

633

3.6. Eszközzel rendelkező szervezeti egységek: azon szervezeti egységek, amelyek távbeszélőn kívül legalább egy adat továbbításra alkalmas eszközzel (e-mail, faxkészülék. stb.) rendelkeznek. 3.7. Normál-üzemidőben- történő távirat továbbítás: a munkanapokon hétfőtől-csütörtökig 7.00-14.30-ig, pénteki napokon a 7.00-12.00-ig történő továbbítás. 3.8. Üzemidőn kívüli továbbítás: a 3.7. pontban foglaltakon kívüli időtartam alatti távirat továbbítás. 3.9. Sürgős, üzembiztonsági távirat: Olyan azonnal továbbítandó rendelkezés, melynek üzemidőn kívüli eljuttatása a címzetthez elengedhetetlen, nem elegendő azt a következő munkanap elején továbbítani. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A szabályozás rendje: Az utasítás módosítására az utasítás kiadására irányadó szabályok vonatkoznak. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős gondoskodik az utasítás nyilvántartásba vételéről, a közzétételéről, archiválásáról, a sokszorosításról, elosztásról, aktualizálásról az utólagos adatszolgáltatás biztosítása mellett.

3.1. Távirat: A vasúti szolgálattal kapcsolatos sürgős közlemény. A távírda szolgálat kiv.áltásával megvalósuló információs rendszeren a távirat jellegének megfelelő sürgős közlemények, rendelkezések, adatok továbbíthatók. Az olyan közleményeket, rendelkezéseket és adatokat, melyeknek azonnali továbbítása nem szükséges, illetve ha azok levélként is továbbíthatók, táviratként kezelni nem szabad.

4.2. Az adattovábbítási eszközökkel kapcsolatos hatáskörök:

3.2. Tranzitáló egység: a szervezeti egység azon egysége, amely a feladó és a címzett szervezeti egység között érkező táviratok, rendelkezések továbbítását végzi.

Az új rendszer bevezetéséhez szükséges egy „Komplex MÁV Címjegyzék” összeállítása, melynek tartalmaznia kell valamennyi, a rendszert használó szervezeti egység elsődleges elérhetőségét (pl. telefon, fax, email). A címjegyzéket a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág TEB Központ köteles összeállítani, naprakészen karbantartani és gondoskodni annak közzétételéről (elektronikusan), továbbá a változások különböző felhasználók, szervezetek kijelölt szintjére történő eljuttatásáról. A címjegyzékben valamennyi használó szervezet, leányvállalat által megadott kapcsolódási pont elérhetőségét fel kell tüntetni. A Pályavasúti Üzletágon belül valamennyi, a távirat forgalmazásba bevonandó szervezeti egységet meg kell jeleníteni.

3.3. Kapcsolódási pont: A pályavasúton kívüli szervezeteknél a tranzitáló egység pontos elérhetősége. 3.4. Adattovábbítási eszköz: olyan eszköz vagy berendezés, amely táviratok vagy rendelkezések elektronikus, vagy papír alapú küldésére, fogadására valamint a küldés és fogadás elektronikus vagy papír alapú nyugtázására alkalmas. 3.5. Eszközzel nem rendelkező szervezeti egységek: azon szervezeti egységek, amelyek a távbeszélőn kívül semmilyen adat továbbítási eszközzel (e-mail, faxkészülék stb.) nem rendelkeznek.

Az adattovábbítási eszközök felügyelete, üzemkészségének biztosítása, karbantartása és felújítása az eszközt üzemeltető szervezeti egység feladata. 4.3. Címjegyzék:

634


4.4. Távirat továbbítás az irányítási egységtől a végrehajtási szintig: A távirattovábbítási rendszer alapvetően az elektronikus adattovábbításra épül. Alapja az e-mailen történő adattovábbítás a legutolsó e-mail végpontig. A legutolsó e-mail végpont után az üzenet továbbítás faxon, ezt követően a fax szükség szerinti mennyiségben történő másolásával (amely az adott tranzitálási pont feladata) és normál üzemidőben az ÜDSZSZ levelezési rendszerén keresztül (gépjárművel ill. vonattal külön megállapodás alapján) valósul meg a legutolsó eszközzel nem rendelkező értesítendő szervezeti egységig. 4.5. Normál – üzemidőben történő- továbbítás: 4.5.1. E-maillel és faxkészülékkel rendelkező szervezeti egységeken a táviratok továbbítása: A továbbítási rendszer vertikálisan követi a szervezeti hierarchiát, a továbbítás az egyes szervezeti szinteken, tranzitálási pontokon keresztül valósul meg. A budapesti Pályavasúti Területi Központ Területén valamennyi feladó a Bp. Ferencváros állomáson folyamatosan üzemelő szolgálat részére küldi meg a táviratot, amely gondoskodik a címzettekhez történő közvetlen továbbításról. Az egyes szervezeti szintek gondoskodnak a következő szervezeti szintig történő továbbításról irányítás – operatív irányítás –végrehajtás struktúrában. Az adott szervezeti szint vezetője felelős a következő szervezeti szintig, ill. utolsó végpontig- történő továbbítás megszervezéséért. Amennyiben az adott szervezeti egységnek csak fax készüléken történő továbbítási lehetősége van, ebben az esetben távirat űrlapot (2.sz. melléklet) állít ki – számítógépen vagy kéziratilag – és azt továbbítja. A táviratot felvevő gondoskodik a továbbításról a saját eszközével a címzés szerint. Ha a szervezeti egység e-mail címmel is rendelkezik, úgy a táviratot e-mailen juttatja el az előzőekben foglaltak szerinti szervezeti egységhez. A táviratot felvevő gondoskodik ebben az esetben is a továbbításról a saját eszközével a címzés szerint. 4.5.2. Eszközzel nem rendelkező szervezeti egységekre távirat továbbítása: Az eszközzel (fax, e-mail) nem rendelkező szervezeti egység az eszközzel rendelkező felügyeleti szervezeti egységtől kapja meg másolva (ÜDSZSZ levelezési rendszerén keresztül), vagy távbeszélőn történő bemondással a táviratot, ennek érdekében ezen szervezeti egységeket egyértelműen a címjegyzékben az előbbiekben említett eszközzel rendelkező szervezeti egység felügyelete alá kell rendelni. 4.5.3. Eszközzel nem rendelkező szervezeti egységekről a távirat továbbítása: Az eszközzel nem rendelkező szervezeti egység a táviratot távbeszélőn bemondással a távirat naplóban (3.sz melléklet) történő rögzítéssel – kivéve, ha más szabályo-

4. szám

zás eltérően nem rendelkezik – az operatív irányítás szintjére adja le. A továbbítást az operatív irányítás köteles elvégezni. A táviratot felvevő gondoskodik a továbbításról a saját eszközével a címzés szerint. 4.6. Az üzemidőn kívüli táviratok továbbítása a Pályavasúti Üzletág működési területén: 4.6.1. A 4.5.1 és 4.5.2 pontok szerinti esetekben e-mail-en vagy faxon az irányítási szint az e-mail címmel ill. fax-al rendelkező, az operatív irányítás szintjén lévő diszpécser-szolgálatok (PML, TEB), forgalmi területen a SZIR felügyelet, budapesti Pályavasúti Területi Központ Területén a Bp. Ferencváros állomáson folyamatosan üzemelő szolgálat részére küldi meg a táviratot, amely gondoskodik a címzettekhez történő közvetlen továbbításról. A továbbítás ebben az esetben a címjegyzékben az üzemidőn túli esetre megjelölt formában (e-mailen, ill. fax készüléken) történik, ennek hiányában távbeszélőn történő bemondással értesítik a címzetteket. A végrehajtási szintről érkező sürgős táviratok szintén a szakmai diszpécserszolgálat, SZIR felügyelet, illetve budapesti Pályavasúti Területi Központ területén a Bp. Ferencváros állomáson megmaradó folyamatosan üzemelő szolgálaton keresztül jutnak el a címzettekhez. 4.6.2. Eszközzel nem rendelkező szervezeti egységekről a táviratok továbbítása, üzemidőn kívül: Az eszközzel nem rendelkező szervezeti egység a táviratot távbeszélőn bemondással a távirat naplóban történő rögzítéssel az alábbiak szerint adja le: • A címjegyzékben megjelölt szakmai diszpécser (PML, TEB), illetve SZIR felügyelet részére • A budapesti Pályavasúti Területi Központ esetében a Bp. Ferencváros állomáson folyamatosan üzemelő szolgálat részére. A táviratot felvevő gondoskodik a továbbításról a címzés szerint. 4.7. A MÁV csoporthoz tartozó, a rendszert használó vasútvállalatok: A MÁV-Csoporthoz tartozó vállalatok a szervezeti szinteknek megfelelően, irányítás, operatív irányítás, végrehajtás – kettő kapcsolódási (tranzitálási) pontot adnak meg amely felvételre kerül a címjegyzékbe. Az első kapcsolódási pont a normál, üzemidőn belüli távirat továbbítására, a második az üzemidőn kívüli táviratok továbbítására szolgál. Valamennyi megadott kapcsolódási pont e-mailen kapja meg a táviratot. Minden szervezeti egység maga gondoskodik a saját szervezeti egysége részére, és részéről a továbbításról. Az előbbiekben felsorolt vállalatok részére történő továbbításról annak a szervezeti egységnek kell gondoskodnia -a saját szervezeti szintjének megfelelő kapcsolódási pontig- aki a táviratot indítja.

4. szám


Az e szervezetektől érkező táviratok a kapcsolódási ponttól a fent leírt úton és módon jutnak el a címzetthez, a rendszerbe a kapcsolódó szinten történő belépéssel. 4.8. A távirat forgalmazás nyomon követhetőségének biztosítása, iktatás: A távirat forgalmat nyomon követhetővé, visszakereshetővé, a leadott táviratokat beazonosíthatóvá kell tenni. E-mailen történő távirat továbbítás esetén a „tárgy” rovatot kötelező kitölteni. A tárgy rovatba először a távirat táviratjegyzékben szereplő sorszámát, majd a távirat rövid címét kell beírni. A feladott táviratokat a feladó szervezeti egység által vezetett táviratjegyzék (1.sz melléklet) évente eggyel kezdődő sorszámával kell ellátni, ahol az iktatást (tárgy, feladó…) el kell végezni. Ahol automatikusan elérhető iktató program működik, ott az iktatás és sorszámozás – a helyi szabályozás szerint – elvégezhető az iktató rendszerben is. A táviratokat a sorszám, és az indító szervezeti egység neve azonosítja, ezeket az adatokat a távirat elején fel kell tüntetni. A feladott és kapott táviratokat az általános ügyviteli szabályok alapján meghatározott ideig kell megőrizni. A megőrzés történhet elektronikusan is. A végrehajtó egységeken, szolgálati helyeken, (beleértve ha a technikai feltételek használhatatlansága esetén a szolgálati hely a táviratot telefonon való bemondással indít, vagy kap) a telefonon indított és kapott táviratokat tényleges beírással a távirati naplóban kell rögzíteni (3. melléklet). Az eszközzel nem rendelkező szervezeti egységeken az érkező és induló táviratok részére az 1.sz. ill. 3.sz. mellékletben foglalt nyilvántartásokat kell alkalmazni.

635

kezésének időközönkénti ellenőrzését is. Amennyiben érkezett e-mail esetében az üzenet valamely ok miatt hiányos (melléklet nélküli), a hiba észlelését követően azonnal fel kell venni a kapcsolatot az adó féllel, és a távirat ismételt küldését kell kezdeményezni. Fax készüléken történő továbbítás nyugtázását a fax készülék automatikusan jelzi. A faxkészülék által nyomtatott igazolást a kézbesítésről csatolni kell a megőrzendő, leadott távirathoz. Amennyiben érkezett fax esetében az üzenet valamely ok miatt olvashatatlan, a hiba észlelését követően azonnal fel kell venni a kapcsolatot az adó féllel, és a távirat ismételt, vagy más módon való eljutásáról gondoskodni kell. Az eszközzel nem rendelkező szervezeti egységek a részükre kézbesített (ÜDSZSZ levelezési rendszerén keresztül) táviratot a kézbesítőkönyvben veszik át, majd be kell vezetni a távirati jegyzékbe. Távbeszélőn bemondással kapott táviratot a távirat naplóban rögzítik – kivéve, ha más szabályozás eltérően nem rendelkezik – és a táviratjegyzékben szereplő sorszám adásával nyugtázzák az adó szervezeti egység részére telefonon. Amennyiben egy szervezeti egység eszközzel nem rendelkező szervezeti egységtől távbeszélőn bemondással kap felkérést távirat továbbítására, úgy a táviratot a távirat naplóban (3. sz. melléklet) kéziratilag, vagy – ha van – számítógépre (e-mail, fax) rögzítheti, de a távirat vételét a táviratjegyzékben szereplő sorszám megadásával és a bemondott szöveg visszaismétlésével köteles nyugtázni. A felkérő, eszközzel nem rendelkező szervezeti egység a táviratot a távirat naplóban kéziratilag rögzíti, és a táviratjegyzékben szereplő sorszám adásával távbeszélőn történő bemondással adja le. 4.10. Adatbiztonság kezelése:

Eszközzel rendelkező szervezeti egységeken a 1.sz. mellékletben foglalt, valamint szükség esetén- elektronikus rögzítési lehetőség hiánya esetén- a 3.sz. mellékletben foglalt nyilvántartásokat kell alkalmazni, külön az érkező, külön az induló táviratok részére. 4.9. Meggyőződés a távirat címzetthez történő megérkezéséről:

A megtévesztő információ kiküszöbölése érdekében valamennyi távirat érkezése esetén az adó felet ellenőrizni kell. Az ellenőrzést a digitális aláírás alkalmazásának bevezetéséig a „címjegyzék” használatával kell elvégezni. Az adatforgalom biztonsága tekintetében a 4.9 pontban megfogalmazott szabályokat kell alkalmazni.

Az e-mail-en történő továbbítás esetén az adó oldalon be kell kapcsolni a „Az üzenet kézbesítésének visszaigazolása” funkciót. A funkció bekapcsolásával az elküldöttek mappában folyamatosan ellenőrizhető a távirat kézbesítettsége (Beállítások/üzenet beállítások/szavazási és nyomon követési beállítás) Az üzenet kézbesítésének visszaigazolása). A funkció bekapcsolását és alkalmazását, az email megérkezését, ezen funkción keresztül történő ellenőrzését, és annak elmaradása esetén a teendőket a munkautasításban kötelezően elő kell írni. Ugyanígy itt kell szabályozni a végpontokon az email és fax ér-

Az adatbiztonság (külső behatolás elleni védelem), valamint a távirat forgalom rögzítése, és visszakereshetősége, biztonságának növelése érdekében a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág TEB Központnál üzemeltetett e-mail szervert a szükséges mértékben bővíteni kell, valamennyi címjegyzékben e-mail elérhetőséggel rendelkező végpont részére külön „távirat e-mail” címet kell létrehozni és meg kell valósítani a „távirat e-mail” címek részére a digitális aláírást. Ezen cím csoport létrehozásával kell biztosítani az adatforgalom figyelemmel kísérését, rögzítését.

636


Az előzőekben foglaltak megvalósítása a Pályavasúti Üzletág TEB Központ feladata. A feladott táviratok hitelességének biztosítása érdekében a távirat eredeti példányának a jogosult részéről történő aláírását, vagy egyéb adminisztratív szabályozással történő hitelesítését a helyi szabályozásokban úgy kell rögzíteni, hogy az a távirati munkautasítással konzekvens legyen. 4.11. Munkautasítások készítése: A jelen szabályozáshoz szervezeti szintenként munkautasítást kell készíteni. A végrehatási utasítást a felettes szervezeti egység vezetője hagyja jóvá. A munkautasítással valamennyi szervezeti egységet el kell látni. A munkautasításnak az alábbiakat kell tartalmaznia: • A szervezeti egységen belül a táviratforgalom lebonyolítására vonatkozó eljárásokat. • Szervezeti egységenként-ha szükséges- a tranzitálást, sokszorosítást végző munkakörök meghatározása, a munkakörök helyettesítése. • Külső (postai) vonalon történő faxtovábbítás szabályozása. • Az adattovábbítási eszközök elhelyezésére, időszakos felügyeletére, ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket. • Az adat továbbítási eszközzel nem rendelkező szervezeti egységek felügyeletét ellátó szervezeti egységek felsorolását, a címjegyzékkel megegyezően. • Az iktatás, sorszámozás módját. • Adattovábbítási eszköz használhatatlanága esetén követendő eljárás. • Nyugtázás módjára, előírására vonatkozó rendelkezéseket. • Távbeszélőn történő táviratadás, vétel során követendő eljárás. • A szervezeti egységnél a címjegyzék karbantartásáért felelős megnevezése. • A hitelesítés szabályozása. • Bp. Ferencváros állomáson folyamatosan üzemelő szolgálat feladata, szolgálat ellátásának szabályozása. Az ezen pont alapján elkészítendő munkautasítások kiadásának határideje a jelen utasítás hatálybalépését követő harminc nap. 4.12. A távirat továbbítási rendszer működtetéséhez szükséges létszám: A rendszer működtetését a szervezeti egységek végzik. A rendszert felügyelő MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág TEB Központnál egy szakértő munkavállalót kell foglalkoztatni, akinek a feladata a címjegyzék karbantartása az egész hálózatra, közzététele; a rendszer működésének ellenőrzése; a változásokból adódó szabályozási módosítások elvégzése, a rendszer karbantartása, fejlesztése.

4. szám

A budapesti Pályavasúti Területi Központ területén a táviratforgalom lebonyolítása érdekében az előzőekben megfogalmazottaknak megfelelően Bp. Ferencváros állomáson folyamatosan üzemelő szolgálatot kell működtetni. A szolgálatot a TEB Központ köteles felügyelni. 4.13. Táviratforgalom a nemzetközi, határforgalmi területen: A nemzetközi kapcsolatokban a távgépíró megszüntetése érdekében a társvasutakat értesíteni kell a kommunikáció ezen szabályozásban megfogalmazott megszűnéséről, és egyben egy alternatív megoldást kell ajánlani, mely egy e-mail cím, illetve fax elérhetőség kell legyen. Az átmeneti időszakban a nemzetközi üzenetek vételére és továbbítására a Bp. Ferencváros állomáson folyamatosan üzemelő szolgálatot kell kijelölni. A továbbítás és a helyi távirat továbbítás módját Bp. Ferencváros munkautasításában kell szabályozni. Nemzetközi határállomásokon a külön távgépíró- kezelő – a TEB Központ létszámába tartozó- létszám nélkül üzemelő távgépíró berendezéseket korszerűbb átviteli technika alkalmazásáig változatlan formában kell üzemeltetni azzal a módosítással, hogy ezen berendezések továbbiakban már belföldi táviratforgalomra nem használhatók. Nemzetközi határállomásokon a pont-pont üzemű külön távgépíró-kezelő- a TEB Központ létszámába tartozó- által üzemeltetett távgépíró berendezések esetében haladéktalanul meg kell kezdeni a szomszédos vasutakkal az egyeztetéseket korszerűbb adattovábbítási rendszer alkalmazására. Felelős: Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály, TEB Főosztály. 4.14. Távírda szolgálat eszközeinek kezelése: A megszűnő távírda szolgálat eszközeit (távgépíró, faxkészülék, számítógép stb..) a területileg illetékes Pályavasúti Területi Központ részére kell átadni,amely köteles az eszközöket az ellátottsági szint javítására felhasználni ill. a felhasználásra nem kerülő eszközök selejtezéséről gondoskodni, ez alól kivételt képez Bp. Ferencváros állomáson megmaradó folyamatosan üzemelő szolgálat eszközei. 4.15. A felhasználók oktatása, a működés ellenőrzése: Az oktatást az új távirat továbbítási rendszerről a szabályozás jóváhagyása után kell elvégezni. Valamennyi, a rendszerrel kapcsolatba kerülő szervezeti egységet el kell látni a szabályozással, valamint a szervezeti egységre vonatkozó munkautasítással. A szervezeti egységek vezetői felelősek a szükséges oktatások végrehajtásáért és az új távirat továbbítási rendszer zökkenőmentes bevezetésé-

4. szám


ért. Az irányítási, valamint az operatív irányítási szinten dolgozók, illetve a végrehajtási szinten a vezetők önképzéssel sajátítják el a rendszer használatát a kapott tájékoztatást követően. A végrehajtási szinten az érintett, beosztott munkavállalók részére, a felügyeletet, ellenőrzést ellátó vezetők munkaidőben kötelesek oktatást tartani a rendszer használatáról. A rendszer működését a TEB Központ kijelölt munkatársa ellenőrzi, valamint valamennyi szinten a szervezeti egységek vezetői felelősek annak előírásszerű használatáért. A szabályozások, címjegyzék karbantartásért a TEB Központ a felelős.

637

5.0. HIVATKOZÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítással a T.23. sz. (Rádiótávíró berendezések kezelése és használata) számú utasítás hatályát veszti. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás a 2009. február 1.-én lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet Táviratjegyzék kitöltése 2.sz. melléklet Távirat Űrlap vezetése 3.sz. melléklet Távirat tartalmának rögzítése 4.sz. melléklet Címjegyzék felépítése és karbantartása Heinczinger István s. k. vezérgigazgató

638


4. szám

1.sz. melléklet Táviratjegyzék: Áthozat sorszám:

hónap TÁVIRAT

Nap

Jele

száma

(Fel)-vétel

óra.p.

adta

módon

Továbbítás módon óra.p. vette

Cím adata

Aláírás

Táviratjegyzék vezetése: Általános rendelkezések 1. A táviratjegyzékbe tett minden bejegyzésért és azok helyességéért a bejegyző munkavállaló felelős. 2. A táviratjegyzéket nyomtatott betűkkel, nem törölhető tollal kell vezetni. 3. Selejtezésig a táviratjegyzékből lapokat kitépni, a bejegyzéseket felismerhetetlenné tenni, vagy törlést végezni szigorúan tilos. 4. A táviratjegyzékbe minden eseményt, amely a távirat továbbítást akadályozza, jogosulatlan használatra vonatkozó észrevételeket stb. sorszám nélkül kell bejegyezni. 5. A táviratjegyzéket a címlapon el kell látni a szervezeti egység bélyegzőjével; továbbá fel kell tüntetni, a megkezdés és befejezés idejét, valamint a bejegyzett első és utolsó távirat számát. A szervezeti egységeken az érkezett és a feladott táviratok nyilvántartására szervezeti egységenként egy táviratjegyzéket kell használni. A táviratokat időrendi sorrendben és sorszám szerint folyamatosan kell a táviratjegyzékben nyilvántartani. A közvetítés céljából vett táviratok vételi és adási adatait a táviratjegyzékben kell nyilvántartani. A táviratjegyzék rovatait az alábbiak figyelembe vételével kell kitölteni: a) A „nap” rovatba a tárgynapot kétjegyű számmal kell bejegyezni. Ezt elegendő oldalanként csak egyszer feltüntetni. b.) A „jel” rovatba érkező távirat esetében „É” induló távirat esetében „I”, továbbított távirat esetében „T” betűjelet kell írni. c) A „szám” rovatot a feladott táviratok jegyzékében minden év 1. napján 0 órakor 1-től kezdődően folyamatosan kell kitölteni. Távbeszélőn indított távirat esetében a távirat számát és a vételi oldalon a táviratjegyzékben szereplő vételi sorszámot törve (pl:255/35) kell bejegyezni. Az érkezett táviratok esetében e rovatba az érkezett táviratokon levő feladási sorszámot, távbeszélőn vett távirat esetében az érkezett távirat feladási oldalon lévő táviratjegyzékben szereplő feladási sorszámát és a vételi oldalon lévő táviratjegyzék soron következő sorszámát törve (pl: 36/254) kell bejegyezni. d) A „(fel) vétel” rovatok kitöltése: az „óra-perc” rovatba a távirat felvételének időpontját, a közvetített távirat esetén azt az időpontot, amikor a távirat a –közvetítő- munkahelyre érkezett – négyjegyű számmal – kell feltüntetni. A távirat feladó szolgálati hely nevét – illetve közvetített táviratoknál az adó munkahely címét, tel-fax számát az „adta” rovatba kell bejegyezni. e) A „módon” rovatot felvett táviratoknál át kell húzni, közvetítés céljából érkezett táviratoknál pedig a vétel módjára utaló rövidítést kell a rovatba beírni (e-mail (E), fax (F), távbeszélőn (T))

4. szám


639

f) A „továbbítás” rovatok kitöltése: az „óra-perc” rovatba azt az időpontot kell beírni, amikor a táviratot a munkahelyről továbbították, illetve rendeltetési állomás esetén azt kézbesítették. A „vette” rovatba a vevő munkahely, illetve az átvevő szolgálati hely rövidítését kell beírni. A „módon” rovatot az e) pont szerint kell kitölteni. g) A „cím adatai” rovatba a távirat címét kell beírni. A szöveg rögzítése tilos. A távirat szöveg bejegyzésére külön hely nincs. A feladott és közvetített táviratok szövegét egy példányban a táviratjegyzék mellékleteként kell sorrendben összefűzve megőrizni, kivéve e-mailen továbbított táviratok esetén. Az érkező-induló táviratokat kéziratilag a 3.sz. melléklet szerinti nyilvántartásba kell bevezetni. h) A „hónap” rovatba a tárgyhót betűkkel írva kell bejegyezni. Ha a hónap befejezésével az oldal nem telik be, úgy az üresen maradt részt áthúzással kell érvényteleníteni. i) Az „áthozat” rovatba a táviratjegyzékben szereplő sorszámot az év első napjától kezdődően az utolsó napig feltüntetve kell bejegyezni.

640


2.sz.melléklet

MÁV MAGYAR ÁLLAM VASUTAK ZÁRTKÖRĥEN MĥKÖDė RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TÁVIRAT FELADÓ FELADÁS IDEJE (év hó nap) : szervezeti egység: ügyintézĘ: FELADÁS SZÁMA: Továbbítás módja: Telefon Fax E-mail CÍMZETT: Szöveg:

4. szám

4. szám


641

Távirat Űrlap kitöltése: 1. A feladónak a táviratot táviratűrlapra egy másolati példánnyal számítógéppel, írógéppel vagy nem törölhető tollal kell leírni. 2. A táviratűrlap feladás időpontja rovatba a feladás időpontját(év,nap) adatait kell beírni. 3. A távirat számaként a felvevő szervezeti egység táviratjegyzékében soron következő folyószámot kell beírni. 4. A megjegyzés rovatba a továbbítással kapcsolatos kívánságokat, megjegyzéseket kell feltüntetni. 5. A feladó köteles a felvett táviratra vonatkozó adatokat a felvevő szervezeti egység táviratjegyzékében előlegyezni, majd egy példányt elektronikusan vagy másolatként megőrizni. 6. A feladott eredeti táviratűrlapot a szervezeti egységnek időrendi sorrendben kell gyűjtenie. 7. A balesti jelentések távirati továbbítására a Biztonsági Igazgatóság által meghatározott szabvány formátum is alkalmazható.

642


4. szám

3.sz. melléklet Távirati napló Az eszközzel nem rendelkező szervezeti egységeken a távbeszélőn történő távirat vétele vagy feladása esetén a távirat tartalmát az alábbi naplóba kötelesek rögzíteni. Ugyanígy kell eljárni eszközzel nem rendelkező szervezeti egységtől távbeszélőn történő távirat vételekor abban az esetben, ha a továbbítást végző szervezeti egységnek nincs lehetősége a táviratot közvetlenül elektronikusan rögzítenie. Hó és nap

Óra és perc

A távirat száma

Adó

Vevő

szervezeti egység

szervezeti egység

A távirat tartalma

4. szám


643

4.sz. melléklet Címjegyzék felépítése és karbantartása A címjegyzék felépítése: Az első részen a karbantartásért felelős egység elérhetősége szerepel. A továbbiakban üzletáganként és szervezeti szintenként (külön sorban a szervezeti szint megjelenítésével) a szervezetek és elérhetőségeik felsorolása következik. A pályavasúti szervezeteknél az első oszlopban azon szervezeti egységeket kell feltüntetni, amelyek részére feladandó „távirat” továbbítása közvetlen címzettként kell, történjen. A második és harmadik oszlopban a „normál” típusú táviratot hierarchia szerint tranzitáló további szervezeti egységeket kell feltüntetni. A negyedik oszlopban azokat a végrehajtó egységeket, amelyek nem tranzitálnak. A további oszlopokban értelemszerűen az adott egység elérhetőségei szerepelnek. Elérhetőség megadásánál lehetőleg hangrögzítéssel rendelkező vonalat kell megadni. Az utolsó oszlopban az adott szervezeti egység közcélú hálózatról történő elérhetőségét kell feltüntetni. Külön szürkített megjelöléssel szerepelnek az elsődleges elérhetőségek, melyekre normál esetben kell a táviratot továbbítani. Zöld alapon kerül kiemelésre az üzemidőn kívüli sürgősségi elérhetőség, ha van ilyenre szükség az adott szervezetnél. Az üzemidőn kívüli sürgősségi elosztóhely és annak elérhetősége barna kiemeléssel szerepel a címjegyzékben. Ez a szervezet gondoskodik üzemidőn kívül az elektronikus elérhetőséggel nem rendelkező helyek felé, illetve felől érkező táviratok továbbításáról. Az egységesen értelmezhető üzemidőt a címjegyzék elején fel kell tüntetni. A szervezeti egységek kötelesek gondoskodni az üzemidőn belüli elérhetőségről. Karbantartás: A MÁV szervezeti egységei és a MÁV csoporthoz tartozó vállalatok kötelesek gondoskodni az általuk átadott egységek adataiban beállt változás átvezetéséről a címjegyzék karbantartóját értesíteni a jegyzék elején feltüntetett elérhetőségen. A címjegyzékben meg kell jelölni, hogy a változásokat a különböző szervezeti egységek mely szintjére, melyik email címre kell továbbítani, amely szervezeti egység köteles a saját szervezetén belül, továbbá az irányítása alá tartozó szervezeti egységeinél a címjegyzék vonatkozó adatainak naprakészen tartásáról gondoskodni.

644


4. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 4. szám 124. évfolyam január 30. TARTALOM

Recommend Documents