18. szám 124. évfolyam május 22. TARTALOM

18. szám

124. évfolyam

2009. május 22.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 42/2009. (V. 22. MÁV Ért. 18.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről szóló 56/2004. (MÁV. Ért. 39.) Jog (Igazgatás) – Vezérigazgatói utasítás 3. számú módosításáról ................ 1525 43/2009. (V. 22. MÁV Ért. 18.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak juttatott szociális és temetési segély odaítélése, megállapítása rendjéről ...................... 1553

Egyéb közlemények Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése ................................... 1558 Helyesbítés ................................................................................... 1558

Utasítások 42/2009. (V. 22. MÁV Ért. 18.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről szóló 56/2004. (MÁV. Ért. 39.) Jog (Igazgatás) – Vezérigazgatói utasítás 3. számú módosításáról Ezen utasítás közzététele napjával a rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről tárgyú 56/2004.VIG. (IX.24. MÁV Ért. 39.) utasítást az alábbiak szerint módosítom. 1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. vizsgálói tevékenységet igazgatási-ügykezelési szolgáltatási szerződés alapján igénybe vevő leányvállalataira is.

2. Az utasítás teljes szövegében az „üzletágak” kifejezés értelemszerűen „Pályavasúti Üzletág”-ra módosul. 3. Az utasítás teljes szövegében a „Vezérigazgatóság” kifejezés értelemszerűen „MÁV Zrt. Központja” kifejezésre módosul. 4. A 2.2 pontban az Igazgatási és Szabályozási Főosztály Jogi Igazgatóságra módosul. 5. A 3.0. pontban a KSZ 79.§-67.§-ra, 80.§-68.§-ra, 81.§-69.§-ra módosul. 6. A 4.2.2 a következő c) ponttal egészül ki: „c) Ha az érintett felek a MÁV Csoport más-más szervezetének létszámába tartoznak, akkor minden érintett szervezet a saját munkavállalója vonatkozásában jár el.” 7. A 10/2005. (IV.22. MÁV Ért. 16.) VIG. sz. utasítás által bekerült 4.2.4 pont miatti átszámozás következtében a 4.2.13 pont az alábbi szerint módosul: „A 4.2.10 és 4.2.11 pontban foglaltak alapján…”, a szöveg többi része változatlan marad.

1526

A MÁV Zrt. Értesítője

8. A 4.2.7. pont következő szövegrésze: A vezérigazgató az egész MÁV ZRt., a főigazgatók az üzletágak, az igazgatók a vezetésük alatt álló igazgatóság területén…” az alábbiak szerint módosul: „A munkáltató vezetője a MÁV Zrt egészére, az üzletágvezető, igazgató a vezetése alatt álló üzletág, igazgatóság, a leányvállalat vezérigazgatója az irányítása alatt álló társaság területén…” 9. A 4.2.13 pontban a 8 napos határidő 8 munkanapra módosul. 10. A 4.3.3 pont az alábbi szövegre módosul: „A központi vizsgálói feladatokat a Jogi Igazgatóság területileg illetékes igazgatási egységei látják el.” 11. A 4.4.2 pont a következő szövegre módosul: „A kártérítési igény 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.” 12. A 4.5.6 pont a következő szövegre módosul: „Az eljárás megindítása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén, az ott meghatározott feltételek fennállásakor mellőzhető.” 13. Új 4.5.7 pont kerül bevezetésre a következő szöveggel: „Kiemelt ügyekben, vagy ahol a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezérigazgató vagy vezérigazgató-helyettes, az eljárásba a Jogi Igazgatóság munkatársát be kell vonni. Egyéb munkáltatói intézkedésre vonatkozó határozat esetén a jelen utasítással egyidejűleg kiadott Jogi Igazgatói utasítás szerint kell eljárni.” 14. A 4.6.2 pont a következő szövegre módosul: „A vizsgálat lefolytatása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén – az ott meghatározott feltételek fennállásakor – mellőzhető.” 15. A 4.6.5 pont a következő szövegre módosul: „A vizsgálat során meghallgatás céljából bármely munkavállalót szolgálati helye útján kell berendelni.” 16. A 4.6.7 pont a következő szövegre módosul: „Az ügyre vonatkozó iratokat, jegyzeteket és egyéb tárgyakat szükség esetén akkor is meg kell tekinteni, ha azok a munkáltatón kívül álló szerv birtokában vannak. A tényállás tisztázása érdekében a nyilatkozatokat ilyen esetben is be kell szerezni.” 17. A 4.6.9 pont első három bekezdése a következő szövegre módosul: „ A vizsgálat során az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségét minden esetben biztosítani kell, ennek érdekében jogosult képviselőt is igénybe venni.

18. szám

A vizsgálat alatt az eljárás alá vont munkavállaló, illetve a meghatalmazásával eljáró képviselője jogosult: a) a vizsgálati iratokba a vizsgálat bármely szakaszában betekinteni, b) a munkavállaló által tett jegyzőkönyvi nyilatkozatból másolatot kérni, d) bizonyítási indítványt előterjeszteni, illetve észrevételeket tenni, e) a védekezést írásban előterjeszteni f) a bizonyítási cselekménynél jelen lenni. A munkáltató a vizsgálat során a rendelkezésre álló iratok közül köteles mindazon iratok másolatát az eljárás alá vont munkavállalónak vagy meghatalmazott képviselőjének elismervény ellenében átadni, amelyet a vétkesség megállapítása, illetve az intézkedés alkalmazása során bizonyítékként figyelembe kíván venni. A munkavállaló vagy meghatalmazott képviselője ezt meghaladóan is jogosult bármely más rendelkezésre álló iratról – írásban – másolatot kérni, a másolási költségek utólagos megfizetése esetén.” 18. A 4.7.4 pontban a KSZ 80.§-ra utalás KSZ 68.§-ra módosul. 19. A 4.8.12 pont törölve, a korábbi számozás szerinti 4.8.13-4.8.21 pontok számozása 4.8.12-4.8.20 pontra módosul. 20. A 4.10.1 pont utolsó mondata a következő szövegre módosul: „Keresetbenyújtás esetén az iratokat a Jogi Igazgatóság illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége útján a jogi képviseleti szervhez kell megküldeni.” 21. A 4.11.1 pontból az alábbi szövegrész törlésre kerül: „A 2005. évre vonatkozó nyilvántartásnak az utasítás hatályba lépéséig vezetett adatait a jogkörgyakorlóknak 2005. április 15. napjáig kell a központi vizsgálójuk rendelkezésére bocsátani.” A következő mondatból az „ezt követően” kifejezés törlésre kerül. 22. A 4.11.6 pont törlésre kerül, a 4.11.7-4.11.22 pontok számozása 4.11.6-4.11.21-re módosul. 23. Az új számozás szerinti 4.11.6 és 4.11.7 pontok szövegezése az alábbira módosul: „4.11.6 A munkáltatói intézkedések nyilvántartása az IHIR rendszerben törzsadat karbantartás (PA30) 0034-es Vállalati funkciók infótípuson történik, mely adattartalom megegyezik a munkáltatói intézkedések nyilvántartó lap adattartalmával. Az infótípuson történő rögzítés a humánpartner feladata a végrehajtásra előírt szabályok alapján. 4.11.7 Amennyiben a munkáltatói intézkedés munkabért érintő rendelkezéseket is tartalmaz az alapjárandósá-

18. szám


gok 008-as infótípuson is a végrehajtásra előírt szabályok alapján rögzíteni kell, mely adattartalom megegyezik a munkabér nyilvántartó lap adattartalmával. A jogerős határozatot (egyezséget) meg kell küldeni az illetékes humánszolgáltató egységnek, szkennelésre és a szolgálati táblázatban történő elhelyezésre.”

24. Az új számozás szerinti 4.11.16 pontban a „területi központokban működő illetékes igazgatási egység” „a Jogi Igazgatóság területileg illetékes igazgatási egység”re módosul. 25. Az utasítás 1-2 melléklete helyébe az alábbi 1-2. melléklet lép:

1. sz. melléklet Vizsgálóbiztosok székhelyeik levelezési cím 1. Kelemen Lajosné 2 Apró Attila dr. 3. Horváth Anikó 4. Sándor Jánosné 5. Erős Ibolya 6. Milos Szabolcs. 7. Gálné Káposztás Erzsébet 8. Gulácsi Zsigmondné 9. Király Csabáné 10. Láng László 11. Murányi Mónika dr. 12.Király Csabáné 13. Kissné Márkus Magdolna 14 Kissné Márkus Magdolna 15. Szalagyák Lászlóné

Debrecen Szeged Győr Székesfehérvár Dombóvár Nagykanizsa Hatvan Szolnok Budapest II. Veszprém Pécs Budapest I. Füzesabony Miskolc Kiskunhalas

(Debrecen Piac u. 18.) (Területi Központ Szeged) (Forgalmi Cs. Győr) (MÁV Zrt. Közp. Bp.) (Területi Központ Pécs) (Területi Központ Szombathely) (MÁV Zrt. Központja Bp.) (Gép.Telephelyek Szolnok) (MÁV Zrt. Központja Bp.) (Forgalmi Cs. Veszprém) (Területi Központ Pécs) (MÁV Zrt. Központja Bp.) (Miskolc Rendező) (Miskolc Rendező) (Területi Központ Szeged)

2. sz. melléklet Vizsgálóbiztosi tevékenység központja

Veszprém

Győr

1527

Illetékességébe tartozó szolgálati helyek

Forgalmi Csomópont: Szombathely, Celldömölk, Veszprém MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK: Szombathely MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Szombathely PVTK Szombathely: Pálya, Híd és Alépítményi Alosztály PML Pályalétesítményi karbantartási Alosztály TEBO Biztosítóberendezési és Erősáramú Alosztály TEBO Távközlő Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Forgalomfelügyeleti Alosztály BGOK Területi Oktatási Egység Szombathely BKSZE Területi Logisztikai Központ Szombathely Forgalmi Csomópont: Győr, Komárom MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK : Győr, PVTK: Szombathely Pálya és mérnöklétesítményi alosztály

1528

A MÁV Zrt. Értesítője Vizsgálóbiztosi tevékenység központja

Szeged

Miskolc

Füzesabony


Pályavasúti Területi Központ Szeged: Forgalmi Csomópont Szeged MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK Területi Központ Szeged Területi Humánszolgáltató Egység Szeged MÁV Beruházási Szolgáltató Egység Területi Projekt Központ Szeged Egészség, Biztonság és Környezetvédelmi Területi Központ Szeged Területi Ingatlankezelési Központ Szeged Belső Ellenőrzési Főosztály Területi ellenőrzési Központ Szeged B.I. Területi Vasútbiztonsági Osztály Szeged Területi Logisztikai Központ Szeged BGOK Regionális Oktatási Központ és Tanműhely Szeged Forgalmi Csomópont: Miskolc Tiszai, Szerencs PVTK Miskolc: – Pályalétesítményi alosztály: PML alosztály PML karbantartási alosztály – TEB Osztály: Erősáramú alosztály Biztosítóberendezések alosztály Távközlési alosztály – Forgalmi Osztály Forgalom felügyeleti Alosztály Forgalom irányítási Alosztály Területi Logisztikai Központ Miskolc Regionális Oktatási Központ Miskolc Forgalmi Csomópont: Füzesabony MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK : Miskolc MÁV-TRAKCIÓ Zrt. VSZK : Miskolc PVTK Miskolc: Üzemeltetési Osztály: PML Üzemeltetési Alosztály Miskolc Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Miskolc Karbantartási Osztály PML Alosztály

18. szám

18. szám Vizsgálóbiztosi tevékenység központja

Nyíregyháza

Pécs

Dombóvár

Hatvan

A MÁV Zrt. Értesítője Illetékességébe tartozó szolgálati helyek

Forgalmi Csomópont: Záhony, Nyíregyháza, Debrecen MÁV-TRAKCIÓ VSZK: Záhony, Nyíregyháza Telephelyek MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK:,Debrecen MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK: Debrecen, Záhony, Nyíregyháza Telephelyek PVTK: Debrecen – Üzemeltetési Osztály PML. Üzemeltetési Alosztály PML. Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály – Karbantartási Osztály PML. Karbantartási Alosztály TEB Karbantartási Alosztály – Forgalmi Osztály Felügyeleti Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Területi Logisztikai Központ Debrecen Regionális Oktatási Központ Debrecen Forgalmi Csomópont: Pécs, Területi Logisztikai Központ Pécs Regionális Oktatási Központ Pécs Területi Központ Pécs Forgalmi Csomópont: Dombóvár, Kaposvár MÁV- GÉPÉSZET Zrt. KJK: Dombóvár MÁV- TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Pécs PVTK Pécs: Üzemeltetési Osztály PML. Üzemeltetési Alosztály PML. Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Karbantartási Osztály PML. Karbantartási Alosztály TEB Karbantartási Alosztály Forgalmi Osztály Felügyeleti Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Forgalmi Csomópont: Hatvan, Bp. Keleti pu., Bp. Ferencváros PVTK Budapest: Felsővezetéki Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Karbantartási Alosztály Pályalétesítményi Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Gyermekvasút Baross Gábor Oktatási Központ

1529

1530


Szolnok

Budapest I

Budapest II

Székesfehérvár

Nagykanizsa Kiskunhalas

18. szám


Pályavasút Területi Központ: Forgalmi Csomópont Kecskemét Forgalmi Csomópont Békéscsaba Forgalmi Csomópont Püspökladány Forgalmi Csomópont Szolnok MÁV-TRAKCIO Zrt. VSZT. Szolnok Telephely MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK. Szolnok Telephely Forgalmi Csomópont Bp. Kelenföld, PVTK Budapest: Pályalétesítményi Üzemeltetési Alosztály Nyugat Forgalmi Csomópont: Székesfehérvár, Bp. Déli pu., Bp. Nyugati pu., Rákosrendező, PVTK Budapest: Pályalétesítményi Alosztály Észak Mérnöki Létesítményi Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály MÁV-TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Budapest Bp. Északi VSZT Bp.- Ferencváros VSZT Székesfehérvár VSZT Hatvan VSZT MÁV-GÉPÉSZET KJK: Bp. Ferencváros, Bp. Keleti, Székesfehérvár PVTK Budapest: Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Karbantartási Alosztály Erősáramú Karbantartási Alosztály Területi Logisztikai Központ Budapest Forgalmi Csomópont: Nagykanizsa, Zalaegerszeg Területi Központ Szombathely Pályavasúti Területi Központ Szeged: Üzemeltetési Osztály és alosztályai Karbantartási Osztály és alosztályai Forgalmi Osztály és alosztályai Forgalmi Csomópont Kiskunhalas (+ hozzátartozó körzetek) Forgalmi Csomópont Vésztő (+ hozzátartozó körzetek) MÁV-TRAKCIO Zrt. Területi Vontatás-szolgáltatási Központ Szeged: Telephelyek (kivéve Szolnok telephely) MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK. Szeged: Központi Főkönyvelőség Szegedi Könyvelő Egység

18. szám


Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg, lezárva 2009. február hó

1531

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Az eljárás résztvevői

56/2004. VIG. Utasítás a rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Elősegíteni a MÁV Zrt.-nél a munkajogi jellegű felelősségre vonás eljárási rendje egységes gyakorlatának kialakulását. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a vizsgálói tevékenységet igazgatási-ügykezelési szolgáltatási szerződés alapján igénybe vevő leányvállalataira (továbbiakban a leányvállalat). 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Jogi Igazgatóság vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Munkáltatói intézkedés: A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben – az elkövetett cselekmény súlyára és a fokozatosság elvére tekintettel – a rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények a Kollektív Szerződés (továbbiakban: KSZ) 67. §-a alapján: szolgálati megrovás; személyi alapbér csökkentése; más munkakörbe helyezés. 3.2. Kártérítés: A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A kártérítés mértékét a KSZ 68. §-a tartalmazza. 3.3 Leltárhiány: értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért fennálló anyagi felelősség szabályait a KSZ 69. §-a tartalmazza.

4.1.1 A rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések, valamint a munkáltatói kárigény érvényesítése az itt szabályozott módon a munkáltató hatáskörébe tartozik. 4.1.2 Ennek végrehajtása során az eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója (kijelölt vagy megbízott gyakorlója) vagy az általa megbízott vizsgálóbiztos (bizottság) folytatja le. 4.1.3 Az intézkedés megalapozottságáért a jogkörgyakorló, a tényállás megalapozottságáért a vizsgálóbiztos, az eljárás jogszerűségéért pedig a jogkörgyakorló és a vizsgálóbiztos együttesen felelős. 4.1.4 A kártérítési jogkör helytelen gyakorlásával vétkesen okozott kárért a jogkör gyakorlója a KSZ szerint anyagilag is felelős. 4.2 A jogkör gyakorlója 4.2.1 A munkáltatói jogkört egy személy által elkövetett kötelezettségszegés esetén az gyakorolja, aki a munkavállaló vonatkozásában, az MSZSZ és a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó utasítás szerint a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult, illetve köteles [Mt. 74. § (1). bek.]. 4.2.2 Együttes elkövetés esetén, ha a kötelezettségszegést elkövető munkavállalók munkáltatói jogkörgyakorlója nem azonos a) ha a munkavállalók a területi központok működési területén található különböző irányítás alá tartozó végrehajtási egységek, több csomópont és/vagy különböző üzletág (igazgatóság) területi irányító szervei létszámába tartoznak, függetlenül a létszámban tartó szervezeti egység szervezeti hovatartozásától, a jogkörgyakorlót a Jogi Igazgatóságnak az elkövetés helye szerint illetékes területi központban működő, igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége (továbbiakban: Jogi Igazgatóság) jelöli ki, b) ha az ügyben a központi szolgáltató szervezeti egységek vagy valamely üzletág vagy igazgatóság központi irányító szervezetében foglalkoztatott munkavállalók érintettek, vagy a jogkörgyakorló megállapítása bármely okból vitás, a jogkör gyakorlóját a Jogi Igazgatóság jelöli ki. c) ha az érintett felek a MÁV Csoport más-más szervezetének létszámába tartoznak, akkor minden érintett szervezet a saját munkavállalója vonatkozásában jár el. 4.2.3 A jogkör gyakorlójának kijelölését az a szervezeti egység köteles kezdeményezni, amely az ügyet előzetesen vizsgálta, ennek hiányában, amelynek területén, illet-

1532


ve működési körében a kötelezettségszegést elkövették. Az eljáró jogkörgyakorló személyét az alapvizsgálat lezárását követő 15 napon belül ki kell jelölni. 4.2.4 Az eljárás alapjául szolgáló vizsgálati anyagot a rendelkezésre álló valamennyi irattal együtt a munkáltatói jogkör gyakorlójához kell megküldeni, kivéve azokat az eseteket, mikor a munkáltatói jogkör gyakorlójának kijelölése szükséges. Ezen esetekben a 4.2.2-4.2.3. pont szerint kell továbbra is eljárni. A jogkörgyakorló a vizsgálóbiztost a szükséges intézkedések (eljárás megindítása) határidőben történő megtétele végett legkésőbb a kézhezvételt követő második munkanapon köteles a teendőkről (akár rövid úton is) értesíteni. A késedelmes értesítésből eredő határidő elmulasztása miatti felelősség a jogkörgyakorlót terheli. Egyéb munkafegyelmi intézkedésre okot adó munkavállalói mulasztás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárást vagy maga folytatja le, vagy felkéri a kijelölt vizsgálóbiztost a közreműködésre. A jogkörgyakorló székhelyén, vagy a munkavállaló munkavégzésének helyén történő eljárási cselekmények (jegyzőkönyvi meghallgatás, személyes meghallgatás) foganatosításához a feltételeket (helyiség, számítógép, stb.) a jogkörgyakorló kell biztosítsa. A vizsgálóbiztosok felsorolását és székhelyét az utasítás 1. sz. melléklete tartalmazza. 4.2.5 A korábbi szolgálati helyen elkövetett kötelezettségszegés miatt az időközben áthelyezett munkavállalóval szemben az új szolgálati hely szerint illetékes jogkörgyakorló jogosult eljárni. 4.2.6 A jogkör kijelölt gyakorlójának személyéről a kijelöléssel egyidejűleg valamennyi érintett munkavállaló szervezeti egységét értesíteni kell. A kijelölés tárgyában hozott intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ez azonban nem zárja ki az elfogultság szabályainak alkalmazását. 4.2.7 A munkáltató vezetője a MÁV Zrt egészére, az üzletágvezető, igazgató a vezetése alatt álló üzletág, igazgatóság, a leányvállalat vezérigazgatója az irányítása alatt álló társaság területén a jogkört egyes ügyekben magához vonhatja, vagy az egyébként illetékes jogkörgyakorló helyett más jogkörrel rendelkezőre ruházhatják át a munkáltatói jogkör gyakorlását.

18. szám

4.2.9 Nem gyakorolhatja a jogkört: a) aki a mulasztást az eljárás alá vont munkavállalóval együtt követte el, b) aki az eljárás alá vont munkavállalónak hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, és annak házastársa, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa), c) vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyébként nem várható el. 4.2.10 A kizárási okra mind az eljárás alá vont, mind pedig a jogkörgyakorló hivatkozhat. 4.2.11 A kizárási okot a jogkörgyakorlója mindig a saját jogkörgyakorlójának köteles bejelenteni. 4.2.12 A kizárási okot a munkavállaló írásban vagy szóban jelentheti be. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni. A munkavállaló bejelentését a jogkör gyakorlója a bejelentéssel kapcsolatos nyilatkozatával együtt három napon belül saját jogkörgyakorlójához köteles felterjeszteni döntés céljából. 4.2.13 A 4.2.10. és 4.2.11. pontban foglaltak alapján a kizárási okra vonatkozó bejelentést annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül el kell bírálni, és a bejelentésről a bejelentőt, illetve a jogkör gyakorlóját írásban értesíteni kell. 4.2.14 Ha a bejelentéssel kapcsolatban a döntésre jogosult úgy találja, hogy a kizárási ok fennáll, a jogkör gyakorlására más munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőt kell kijelölnie 8 napon belül, és az ügy iratait az eljárás lefolytatása végett részére megküldeni. Ellenkező esetben az ügy iratait az eljárás lefolytatása végett a jogkör eredeti gyakorlójának kell visszaküldeni. 4.2.15 Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója jelent be önmaga ellen elfogultsági kifogást vagy kizárási indítványt, valamint ha a munkavállaló által előterjesztett indítvánnyal egyetért, annak helyt kell adni. 4.2.16 A kizárási okra vonatkozó bejelentéssel kapcsolatban hozott intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 4.3 A vizsgálóbiztos

4.2.8 A munkáltatói jogkör gyakorlójának kinevezett vagy megbízott helyettese a) egyes ügyekben a jogkörgyakorló írásbeli megbízása alapján jogkörgyakorlóként eljárhat, b) írásbeli megbízás nélkül is jogosult (köteles) eljárni a munkáltatói jogkör gyakorlójának előreláthatólag vagy valószínűsíthetően tartós – legalább öt munkanapot meghaladó – távolléte esetén.

4.3.1 A munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás megállapítása céljából jogosult írásban vizsgálóbiztost megbízni. Erről az eljárás alá vontat illetve jogi képviselőjét tájékoztatni kell. 4.3.2 A vizsgálóbiztosra vonatkozó kizárási okok és az ezzel kapcsolatos eljárás azonos a munkáltatói jogkör gyakorlójára vonatkozó előírásokkal.

18. szám


4.3.3 A központi vizsgálói feladatokat a Jogi Igazgatóság területileg illetékes igazgatási egységei látják el. 4.3.4 A vizsgálóbiztosok működésének illetékességi területét a 2. sz. melléklet tartalmazza. Bármely hatásköri vita esetén mindig az a vizsgálóbiztos köteles eljárni, akinek illetékességi területén a jogkörgyakorló székhelye van. 4.4 Elévülés 4.4.1 A munkáltatói intézkedést célzó eljárást a vétkes kötelezettségszegésnek az eljárás lefolytatására jogosult munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül meg kell indítani. Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a munkavállaló belföldre történő visszatérésétől kell számolni. A feltételeknek együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiányában eljárás nem indítható, illetve a már megindított eljárást meg kell szüntetni. 4.4.2 A kártérítési igény 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. 4.4.3 A kártérítési igény elévülése a kár bekövetkezésének napjával veszi kezdetét. 4.5 Az eljárás megindítása 4.5.1 Az eljárást a jogkörgyakorló indítja meg és erről, valamint az eljárás megindításának okáról a munkavállalót írásban értesíti ((3. sz. melléklet, 1. sz. iratminta). Az értesítés átvétele a kézbesítési vevénnyel ((3. sz. melléklet, 2. sz. iratminta) történik. Az értesítésnek tartalmaznia kell az eljárás megindításának okát, azt, hogy a munkavállaló képviselőt vehet igénybe, megtagadhatja a nyilatkozattételt és iratismertetést követően az ügy valamennyi iratába betekinthet. (E jog a reá vonatkozó iratok tekintetében az eljárás teljes tartalma alatt fennáll.) Különleges eljárás alkalmazása esetén az értesítés jegyzőkönyvileg is történhet. 4.5.2 Nem lehet eljárást indítani, ha a) nincs elegendő adat az alapos gyanú kialakításához, b) bekövetkezett az elévülés, c) a munkavállaló ugyanezen vétségét (leltárhiányát) munkajogi úton már elbírálták, kivéve a munkáltatói intézkedés és a kártérítésre kötelezés esetleg elkülönülő alkalmazását, d) a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt, vagy megszüntették, kivéve a kártérítésre kötelezést.

1533

4.5.3 Ha az eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés miatt büntető (szabálysértési) eljárás is indult, annak jogerős befejezéséig a jogkörgyakorló – figyelemmel az elévülési időkre is – az eljárást felfüggesztheti. Erről a munkavállalót értesíteni kell. A felfüggesztésről szóló intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 4.5.4 Ha az eljárás alá vont munkavállalóval szemben ugyanazon jogkörgyakorlónál egy időben több eljárás is folyamatban van, azokat lehetőség szerint egyesíteni kell. 4.5.5 A szolgálati vétséget együttesen elkövető munkavállalók ügyét egy eljárásban kell elbírálni. 4.5.6 Az eljárás megindítása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén, az ott meghatározott feltételek fennállásakor mellőzhető. 4.5.7 Kiemelt ügyekben, vagy ahol a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezérigazgató vagy vezérigazgató-helyettes, az eljárásba a Jogi Igazgatóság munkatársát be kell vonni. Egyéb munkáltatói intézkedésre vonatkozó határozat esetén a jelen utasítással egyidejűleg kiadott Jogi Igazgatói utasítás szerint kell eljárni. 4.6 A vizsgálat 4.6.1 A vizsgálat célja a tényállás megállapítása, az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségének biztosítása, az eljárás alá vont munkavállaló terhére, illetve javára szolgáló körülmények felderítése, továbbá annak bizonyítása, hogy a munkavállalónak az eljárás megindítása alapjául szolgáló magatartása jogellenes és vétkes volt-e. A tényállás megállapítása érdekében a büntetőeljárási jogszabályok által tiltott bizonyítási eszköz nem vehető igénybe. 4.6.2 A vizsgálat lefolytatása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén – az ott meghatározott feltételek fennállásakor – mellőzhető. 4.6.3 A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az eljárás alá vont munkavállaló munkaviszonyából származó kötelezettségét vétkesen megszegte, illetve, hogy a kártérítési felelősség érvényesítésének feltételei fennállnak. A megőrzési felelősséggel átadott dolgokban bekövetkezett rongálódás esetén azonban a munkavállalónak kell bizonyítania vétlenségét. 4.6.4 A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle, a helyszínelés, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás és az eljárás alá vont munkavállaló vallomása ((3. sz. melléklet, 3. sz. iratminta). Ezen bizonyítási eszközöket a jogkör gyakorlója szabadon értékeli.

1534


4.6.5 A vizsgálat során meghallgatás céljából bármely munkavállalót szolgálati helye útján kell berendelni. 4.6.6 Minden munkavállaló köteles a vizsgálat érdekében a tőle elvárható adatokat, felvilágosításokat megadni és a kijelölt hivatalos iratokat elismervény ellenében átadni. 4.6.7 Az ügyre vonatkozó iratokat, jegyzeteket és egyéb tárgyakat szükség esetén akkor is meg kell tekinteni, ha azok a munkáltatón kívül álló szerv birtokában vannak. A tényállás tisztázása érdekében a nyilatkozatokat ilyen esetben is be kell szerezni. 4.6.8 Azokat, akiknek vallomása lényeges körülmény tekintetében eltérő, szembesíteni kell. 4.6.9 A vizsgálat során az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségét minden esetben biztosítani kell, ennek érdekében jogosult képviselőt is igénybe venni. A vizsgálat alatt az eljárás alá vont munkavállaló, illetve a meghatalmazásával eljáró képviselője jogosult: a) a vizsgálati iratokba a vizsgálat bármely szakaszában betekinteni, b) a munkavállaló által tett jegyzőkönyvi nyilatkozatból másolatot kérni, d) bizonyítási indítványt előterjeszteni, illetve észrevételeket tenni, e) a védekezést írásban előterjeszteni f) a bizonyítási cselekménynél jelen lenni. A munkáltató a vizsgálat során a rendelkezésre álló iratok közül köteles mindazon iratok másolatát az eljárás alá vont munkavállalónak vagy meghatalmazott képviselőjének elismervény ellenében átadni, amelyet a vétkesség megállapítása, illetve az intézkedés alkalmazása során bizonyítékként figyelembe kíván venni. A munkavállaló vagy meghatalmazott képviselője ezt meghaladóan is jogosult bármely más rendelkezésre álló iratról – írásban – másolatot kérni, a másolási költségek utólagos megfizetése esetén. A munkáltató a másolat készítési és kiadási kötelezettségének a szükséges példányszámú iratmásolat rendelkezésre állása, illetve a szükséges technikai feltételek (fénymásoló) megléte esetén köteles eleget tenni. Az eljárás során felmerült és igazolt iratmásolási költségeket 15 napon belül vissza kell téríteni a munkavállaló részére, abban az esetben, ha nem hátrányos jogkövetkezményt vagy kártérítésre kötelezést tartalmazó határozat válik jogerőssé. Az eljárás alá vont munkavállalót a vizsgálat alkalmával jegyzőkönyvileg kell meghallgatni. A munkavállaló betegállományban léte vagy a személyes megjelenésben

18. szám

való egyéb tartós akadályoztatása esetén fel kell hívni a vele írásban közölt megállapításokra és bizonyítékokra való írásbeli védekezésre. Amennyiben a munkavállaló azért nem terjeszt elő írásbeli védekezést, mert azt személyesen, jegyzőkönyvileg kívánja előadni, kifejezett kérésére az elévülési időn belül az eljárás függőben tartható. Ha a munkavállaló a szabályszerű értesítés ellenére alapos ok nélkül a szóbeli meghallgatáson nem jelenik meg és írásbeli védekezést sem terjeszt elő, ez a döntés meghozatalát nem akadályozza. 4.6.10 Ha az eljárás alá vont munkavállalónak képviselője van, az eljárás alá vont munkavállaló nevében jognyilatkozatokat tehet, és az eljárás során keletkezett kiadmányokat részére is meg kell küldeni. 4.6.11 Az eljárás során foganatosított meghallgatásokról folytatólagos vizsgálati jegyzőkönyvet ((3. sz. melléklet, 4. sz. iratminta) kell készíteni. 4.6.12 Minden vizsgálati jegyzőkönyv fejrovatának tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv felvételének idejét, b) a jegyzőkönyv felvételének helyét, c) a vizsgálatnál jelenlévő személyek teljes nevét annak feltüntetésével, hogy az eljárásban milyen minőségben vesznek részt (változás esetén annak tényére utalni kell), d) a meghallgatott személyi adatait (az eljárás alá vont munkavállaló teljes nevét, születési idejét, anyja nevét, szolgálatba lépése idejét, szolgálati címét, beosztását, szolgálati helyét). 4.6.13 A nyilatkozatot mindig egyes szám első személyben kell felvenni, azokkal a szavakkal, ahogy a nyilatkozattevő azt előadta. A nyilatkozatot összefüggően kell rögzíteni, s a kérdésekre annak elhangzásánál a jegyzőkönyvben ki kell térni. 4.6.14 A meghallgatás kezdetekor meg kell állapítani, és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az eljárás alá vont a) tudomásul vette-e az eljárás megindítását, b) megértette-e, hogy miben hibáztatják, c) van-e kizárási indítványa vagy elfogultsági kifogása a jogkörgyakorló, vizsgálóbiztos vagy jegyzőkönyvvezető ellen, d) iratbetekintési jogát gyakorolta-e, e) kíván-e képviseletet igénybe venni, f) van-e munkajogi védelmet jelentő választott tisztsége? (üzemi tanács, szakszervezet, munkavédelmi képviselő) 4.6.15 A meghallgatás befejezésekor a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az eljárás alá vontnak van-e to-

18. szám


vábbi bizonyítási indítványa, illetve egyéb előadnivalója, valamint azt a tényt, hogy a jegyzőkönyvet aláírás előtt tanulmányozta, kiegészítési-módosítási igénye nincs. Abban az esetben, ha a vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatja le, nyilatkoztatni kell az eljárás alá vontat, kéri-e, hogy a jogkörgyakorló személyesen is meghallgassa. 4.6.16 A nyilatkozatot a meghallgatottal alá kell íratni, ha az több oldalra terjed ki, az utolsó sor után minden oldalon, az aláírás megtagadása esetén e tényt az ok megjelölésével és két tanú aláírásával szintén rögzíteni kell. 4.6.17 Ha az eljárás alá vont munkavállaló előadásának a jegyzőkönyvbe fel nem vett részét fontosnak ítéli meg, a vizsgálat befejezéséig kérheti annak jegyzőkönyvbe foglalását. Az ilyen irányú kérelmet teljesíteni kell. 4.6.18 A vizsgálat lezárását követően a jegyzőkönyvet a vizsgálat vezetőjének és a jegyzőkönyvvezetőnek aláírásával le kell zárni. 4.6.19 A jegyzőkönyv fejrovatát, a meghallgatottak személyi adatait, a szembesítéseket és a vizsgálat során tett megállapításokat a jegyzőkönyvben egész hasábosan, míg a nyilatkozatokat a jobboldali részben háromnegyed hasábosan kell rögzíteni. 4.6.20 A jegyzőkönyvben a törlést áthúzással úgy kell végezni, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. A törlés megtörténtét, az esetleges közbeszúrást a jegyzőkönyv bal hasáb részén kell feltüntetni. Ezt a meghallgatottal külön alá kell íratni. 4.6.21 Ha a vizsgálatot nem személyesen a jogkör gyakorlója folytatja le, részére – ez irányú utasítása alapján – írásbeli összefoglaló jelentést ((3. sz. melléklet, 5. sz. iratminta) kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell a) az eljárás alá vont munkavállaló nevét és személyi adatait, b) mikor és milyen szám alatt, milyen alapos gyanú alapján indították meg az eljárást, c) a vizsgálóbiztos által megállapított tényállást, d) az eljárás alá vont munkavállaló védekezését, e) a védekezéssel kapcsolatos állásfoglalás részletes kifejtését, f) a döntés meghozatalához figyelembe vehető körülményeket. 4.6.22 Ha a vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatta le, a jogkör gyakorlója az eljárás alá vont munkavállalót személyesen is meghallgatja (3. sz. melléklet, 6. sz. iratminta). Kötelező a személyes meghallgatás, ha azt az eljárás alá vont munkavállaló kifejezetten írásban kéri. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

1535

4.6.23 Az eljárás során a meghallgatás, egyéb bizonyítási cselekmény, illetve személyes meghallgatás időtartamát a munkavállaló munkaideje részének kell tekinteni. 4.6.24 A vizsgálat során a tanút és a szakértőt a hamis tanúzás (hamis szakvélemény adása) büntetőjogi következményeire előzetesen figyelmeztetni kell, valamint a tanút ki kell oktatni jogaira, ezen belül arra is, hogy személyi adatainak zártan történő kezelését kérheti. Meghallgatásukat lehetőleg az eljárás alá vontat megelőzően kell foganatosítani, illetve meghallgatási jegyzőkönyvüket a vizsgálat lezárása előtt az eljárás alá vont munkavállalóval ismertetni kell, hogy azokra az eljárás alá vont nyilatkozatot, észrevételt tehessen. 4.6.25 Ha az eljárás alá vont jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a vétség súlyára, jellegére tekintettel a munkafegyelem fenntartása a munkahelyről való távoltartását indokolja, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat meghozataláig, de legfeljebb 15 munkanapra a munkavégzéstől ideiglenesen felfüggesztheti, átlagkereset folyósítása mellett. 4.7 A kártérítési eljárásra vonatkozó eltérő szabályok 4.7.1 Az okozott kár mértékét pontosan, forintban kifejezett összegben kell megállapítani és a munkavállalóval közölni. 4.7.2 Ha a károkozás által érintett dolog nem pótolható egyedi darab, akkor a beszerzési árat kalkuláció alapján kell megállapítani. A baleseti károk és a pályában keletkezett károk összegének megállapításánál és bizonylatolásnál az árképzési szabályzat rendelkezései irányadók. Az elhasználódás mértékét ilyen esetekben is figyelembe kell venni. 4.7.3 Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója munkáltatói közrehatást vesz figyelembe, annak elbírálásánál mérlegelnie kell a munkavállaló és a munkáltató közrehatásának arányát, és a kár összegét ennek megfelelően kell meghatároznia. 4.7.4 A kártérítési eljárásra vonatkozóan ezen utasítás rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kártérítési igény érvényesítésekor a munkavállalóval közölni kell a kárigényt megalapozó tényeket, ismertetni az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, a kár pontos összegét, a kiszámított kiszabható (érvényesíthető), illetve érvényesíteni kívánt kártérítési összeget. Ezt követően fel kell hívni a munkavállalót az önkéntes teljesítésre. Amennyiben a munkavállaló az önkéntes teljesítésre – ideértve az esetleges egyezséget is – hajlandó, a fizetés módjában, az esetleges részletfizetések mértékében is meg kell állapodni és a megállapodást írásba kell foglalni (3. sz. melléklet, 8. sz. iratminta);

1536


b) ha a munkavállaló a kártérítés jogalapját nem vitatja, azonban annak összegszerűségével nem ért egyet, az Mt., a KSZ és ezen utasítás szabályainak figyelembevételével megfelelő egyezség köthető. Az egyezségben az előzőekben meghatározott adatokat rögzíteni kell; c) ha az egyezség bármely oknál fogva nem jön létre, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést a közvetlen kötelezésre vonatkozó értékhatáron belül (KSZ 68. §. 3. pont) határozatban szabhatja ki, ennél magasabb összegű munkáltatói kárigény esetén azt bíróság előtt kell érvényesíteni. Ez utóbbi esetben az ügy összes iratát a kárigény érvényesítése céljából – erre történő határozott utalással – az illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység útján a jogi képviseleti szerv részére kell megküldeni. d) a kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozás: ¾ bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével, ¾ ittas vagy önhibájából bódult állapotban, illetőleg kábító vagy bódító szerek hatása alatt történt; e) a kártérítés részletfizetési kedvezménye legfeljebb 12 hónap és legalább havi 1000 Ft lehet. Ettől eltérni csak rendkívüli méltánylást igénylő esetben, a Jogi Igazgatóság egyetértésével lehet; A méltányossági kérelmet a területileg illetékes igazgatási szervezet útján kell felterjeszteni. 4.8 A határoza 4.8.1 A munkáltatói jogkörgyakorló döntését a lezárt vizsgálati jegyzőkönyvre vezeti rá. 4.8.2 A döntés során a munkáltatói intézkedést az öszszes körülmények – így különösen az okozott kár, az előidézett veszély, az eljárás alá vont munkavállaló korábbi munkavégzése és szociális körülményei – figyelembevételével, szabad mérlegelés alapján, úgy kell megállapítani, hogy annak a hátrány mellett egyéni és általános viszszatartó hatása is legyen. 4.8.3 A határozat meghozatalánál nem szabad olyan körülményeket figyelembe venni, amelyre vonatkozóan az eljárás alá vont részére a védekezés lehetőségét nem biztosították. 4.8.4 Nincs akadálya annak, hogy a jogkörgyakorló ugyanazzal az eljárás alá vont munkavállalóval szemben egymástól különálló ügyekben ugyanazt a munkáltatói intézkedést alkalmazza.

18. szám

a) az eljárás alá vont munkavállaló meghalt, b) megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont munkavállaló nem követte el a terhére rótt cselekményt, illetve azt más követte el, c) nem bizonyítható, hogy a mulasztásért, cselekményért, kárért, leltár-hiányért az eljárás alá vont munkavállaló tartozik felelősséggel, d) a szolgálati vétség (kárigény) elévült, e) megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont munkavállaló ugyanezen cselekményét már munkajogi úton elbírálták, f) munkáltatói intézkedés foganatosítása esetén a határozat meghozatala előtt az eljárás alá vont munkavállaló munkaviszonya megszűnt vagy azt megszüntették, g) munkáltatói intézkedés foganatosítása esetén az eljárás alá vont munkavállalót a határozat meghozatala előtt sorkatonai szolgálatra hívták be, h) a kártérítésre kötelezéstől vagy a munkáltatói intézkedés foganatosításától a jogkörgyakorlója teljes mértékben eltekintett. 4.8.7 A 4.8.6 pont e) alpontjának alkalmazásánál a munkáltatói intézkedés, illetve a munkajogi kártérítési felelősség elkülönített érvényesítése, illetve foganatosítása nem jelent jogerős elbírálást. 4.8.8 A 4.8.6 pont f) és g) alpontja alkalmazásánál kártérítésre kötelezésnek, míg a 4.8.6 pont h) alpontja alkalmazásánál más munkajogi felelősségi forma alkalmazásának helye lehet. 4.8.9 A 4.8.6 pontban fel nem sorolt esetekben marasztaló – kártérítésre, megtérítésre kötelező, vagy munkáltatói intézkedést kimondó, illetve munkáltatói intézkedést és kártérítésre kötelezést egyaránt tartalmazó – határozatot kell hozni. 4.8.10 Ha a munkáltatói intézkedés és kártérítésre kötelezés együttes alkalmazása esetén az ügy egy határozattal, – a kárszámlák hiánya miatt – egy hónapon belül nem zárható le, külön munkáltatói intézkedést kimondó határozatot lehet hozni, de ebben utalni kell az anyagi felelősség későbbi érvényesítésére. 4.8.11 A jogkörgyakorló döntését követően 8 napon belül köteles gondoskodni – személyesen vagy vizsgálóbiztos útján – a határozat írásba foglalásáról.

4.8.5 Nem szabad olyan határozatot hozni, amelyben foglalt munkáltatói intézkedés az adott munkavállalóval szemben nem hajtható végre.

4.8.12 A munkáltatót terheli az eljárás során felmerülő valamennyi költség viselése, kivéve a munkavállaló kérelmére elvégeztetett és pozitív eredményt rögzítő véralkohol-vizsgálat költségeit, és a 4.6.9 sz. pontban rögzített, a munkavállaló külön kérelmére kiadott iratok másolati költségeit.

4.8.6 Indokolt határozattal meg kell szüntetni az eljárást, ha

4.8.13 A határozat (7. sz. iratminta) rendelkező és indokolási részből áll.

18. szám


4.8.14 A rendelkező részben a szolgálati vétség minősítésére, a munkáltatói intézkedésre – ezen belül „személyi alapbércsökkentés” esetén az új személyi alapbérre és az alkalmazási időtartamra; más munkakörbe beosztás esetén a munkakörre (FEOR szám megjelöléssel), az új személyi alapbérre és az alkalmazás időtartamára is kiterjedően –, a kártérítésre kötelezésre vonatkozó rendelkezéseket és a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást kell rögzíteni. 4.8.15 Az indokolásnak tartalmaznia kell a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, a bizonyítékokat, az eljárás alá vont munkavállaló védekezését, az azzal kapcsolatos megállapításokat és a megsértett rendelkezések felsorolását, valamint a figyelembe vett körülményeket. 4.8.16 A határozatot azonnal kézbesíteni kell. A kézbesítés az érdekeltek részére szolgálati úton kézbesítési vevénnyel (2. sz. iratminta) vagy tértivevényes levélben postán történik. A postai kézbesítést csak akkor szabad igénybe venni, ha az eljárás alá vont munkavállaló valamely oknál fogva nem teljesít szolgálatot vagy a szolgálati úton történő kézbesítés nem lehetséges. 4.8.17 Szolgálati úton történő kézbesítés esetén, amennyiben az eljárás alá vont munkavállaló a határozat átvételét megtagadja, a határozatot az átvétel elismerése nélkül is nála kell hagyni, az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, az időpont feltüntetésével és két érdektelen tanú közreműködésével. Ebben az esetben az átvétel megtagadásának időpontját kell a kézbesítés időpontjának tekinteni. 4.8.18 A jogkörgyakorló a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül hivatalból vagy az eljárás alá vont munkavállaló kérelmére határozatot hozhat, ha a 4.8.13, 4.8.14 és 4.8.15. pontokban körülírt valamely kérdésben nem határozott. 4.8.19 A kézbesítést követően 8 napon belül a határozat kijavításának van helye, ha az eredeti határozatban névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás történt. 4.8.20 A kijavító vagy kiegészítő határozat ellen külön is jogorvoslatnak van helye. A kijavításra, kiegészítésre irányuló kérelem azonban a jogorvoslati és végrehajtási határidőket nem érinti. 4.9 Különleges eljárási szabályok 4.9.1 A szolgálati vétség elkövetésének alapos gyanúját bizonyító iratok (így különösen szakvizsgálati jelentés, alkoholszondás ittasság vizsgálati, illetve véralkohol vizsgálati jegyzőkönyv, eseménykönyvi jelentés, megállapítási jegyzőkönyv) alapján a további eljárás mellőzésé-

1537

vel határozat hozható, ha azt a hibáztatott munkavállaló két tanú aláírásukkal igazolt jelenlétében, vagy saját kezűleg olyan záradékkal látja el, hogy a megállapításokat elfogadja, azokra nézve érdemi észrevételt nem tesz. A munkavállaló a záradékolást 48 órás gondolkodási időhöz kötheti. Amennyiben a munkavállaló ezen időtartam után a záradékolást megtagadja, vagy nem nyilatkozik, az általános eljárási szabályok az irányadóak. A záradék szövegének tartalmaznia kell az arra történő határozott utalást, hogy a munkavállaló e nyilatkozatát annak tudatában teszi meg, miszerint a záradékolt iratok alapján a munkáltató vele szemben hátrányos jogkövetkezményt és/vagy kártérítésre kötelezést fog alkalmazni. 4.9.2 Az eljárás mellőzésével hozott határozatot a jegyzőkönyv felvételét követő 15 napon belül kézbesíteni kell, illetve ennek akadálya esetén ajánlott küldeményként postára kell adni. 4.9.3 Az előző pontban foglaltak az irányadók akkor is, ha a munkavállaló csak mérlegelési jogkörbe tartozó személyi körülményekre kiterjedő észrevételeket vezet az iratokra. 4.9.4 Büntető (szabálysértési) eljárást követően a további eljárás mellőzésével határozat hozható akkor, ha az elkövetett vétséggel kapcsolatos tényeket, az eljárás alá vont munkavállaló javára és terhére szolgáló körülményeket jogerősen befejezett eljárás során az eljárás alá vont munkavállaló védekezésére is kiterjedően már tisztázták. 4.10 Jogorvoslat, végrehajtás 4.10.1 A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat kézbesítését követő 30 nap elteltével – az eredménytelen vagy meghiúsult egyeztetés idejét is beleértve – köteles az eljárás alá vont munkavállalót nyilatkoztatni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet. A munkavállaló köteles nyilatkozatot tenni. Keresetbenyújtás esetén az iratokat a Jogi Igazgatóság illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége útján a jogi képviseleti szervhez kell megküldeni. 4.10.2 A határozat azon a napon válik végrehajthatóvá, amelyen a) az egyezséget írásba foglalták, b) a kereset benyújtására nyitva álló határidő úgy telt el, hogy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata alapján a kereset benyújtására nem került sor, c) a bírósági határozat jogerőssé vált. A jogerőre emelkedés időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton fel kell tüntetni. 4.10.3 A jogerőre emelkedés időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton fel kell tüntetni.

1538


18. szám

4.10.4 A jogerős határozat végrehajtásáról az eljárás alá vont munkavállalót létszámban tartó szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

4.11.3 Az ügy a 4.11.2 pontban meghatározott nyilvántartószámot a jogkör gyakorlójának az eljárás megindítására vonatkozó rendelkezését követően kapja.

4.10.5 A végrehajtás során biztosítani kell, hogy az eljárás alá vont munkavállalót a határozatban, illetve ezzel összefüggésben a jogszabályban és a KSZ-ben foglaltakon túl egyéb hátrányos következmények ne érjék.

4.11.4 A külön nyilvántartásba vételt követően gondoskodni kell a korábbi nyilvántartásból történő kivezetésről.

4.10.6 A MÁV Zrt-t és a leányvállalatot megillető kártérítést – az erre irányuló szabályok figyelembevételével – elsősorban a munkabérből kell levonni. Ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, illetőleg az nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a határozatot a munkaügyi bírósággal végrehajtási záradékkal kell elláttatni. Ez esetben a záradékolásról és a végrehajtásról a jogi képviseleti szerv gondoskodik. 4.11 Ügyviteli rendelkezések 4.11.1 A munkáltatói intézkedéseket, kártérítési ügyeket és kizárólag nyilvántartás céljából a rendkívüli felmondásokat a munkáltatói jogkör gyakorlója egy nyilvántartásban vezetheti, a vizsgálóbiztos jogkörgyakorlónként elkülönített nyilvántartásba köteles bevezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell (3. sz. melléklet, 9. sz. iratminta): a) az ügy számát és típusát, b) a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, c) az eljárás alá vont munkavállaló nevét, szolgálati címét, beosztását, szolgálati helyét, d) a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, e) az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és felfedezésének, valamint az eljárás elrendelésének az időpontját, f) a kártérítés kiszabható mértékét, g) a határozat keltét, a cselekmény minősítését, az alkalmazott munkáltatói intézkedést és kártérítést, h) a kézbesítés módját és idejét, i) a jogorvoslati határozatok számát, keltét és rendelkezését, j) a jogerőre emelkedés időpontját, k) a végrehajtásra vonatkozó adatokat, l) a megjegyzéseket. Azon ügyekben, melyekben a vizsgálatot a jogkörgyakorlók maguk folytatják a határozat megküldésével kell az indított ügyekről a központi vizsgálót tájékoztatni a nyilvántartás adatainak egyidejű rendelkezésre bocsátásával. 4.11.2 Az ügyek iktatását évenként 1. sorszámmal kell kezdeni és azt folyamatosan végezni. Ha több jogkörgyakorló működik az adott MÁV szervnél, vagy leányvállalatnál, megkülönböztető jelzést is alkalmazni kell.

4.11.5 Ahol állandó vizsgálóbiztos működik, ott a vizsgálóbiztos, ahol ilyen nincs, ott a jogkör gyakorlója köteles gondoskodni a nyilvántartás vezetéséről. 4.11.6 A munkáltatói intézkedések nyilvántartása az IHIR rendszerben törzsadat karbantartás (PA30) 0034-es Vállalati funkciók infótípuson történik, mely adattartalom megegyezik a munkáltatói intézkedések nyilvántartó lap adattartalmával. Az infótípuson történő rögzítés a humánpartner feladata a végrehajtásra előírt szabályok alapján. 4.11.7 Amennyiben a munkáltatói intézkedés munkabért érintő rendelkezéseket is tartalmaz az alapjárandóságok 008-as infótípuson is a végrehajtásra előírt szabályok alapján rögzíteni kell, mely adattartalom megegyezik a munkabér nyilvántartó lap adattartalmával. A jogerős határozatot (egyezséget) meg kell küldeni az illetékes humánszolgáltató egységnek, szkennelésre és a szolgálati táblázatban történő elhelyezésre. 4.11.8 A nyilvántartásba vételt követően az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratokat az erre a célra rendszeresített ügyiratba kell helyezni, s további intézkedések csak az ügy száma alatt foganatosíthatók. 4.11.9 Ha az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratokat ügyirat tartalmazza, azokat abból ki kell emelni a kiemelés egyidejű bejegyzésével és a két ügyiratot a továbbiakban kapcsolatos ügyiratként kell kezelni. 4.11.10 Az eljárás során keletkezett iratokat a vizsgálói jelentés kivételével 2 példányban kell készíteni. 4.11.11 Az előkészítő iratok eredeti példánya a vizsgálati anyagot képezi, míg esetleges jogorvoslati eljárás esetén a bíróság részére a másolati példányokat kell megküldeni. 4.11.12 A vizsgálati jelentés a jogkörgyakorló és az általa megbízott vizsgálóbiztos közötti belső irat, ezért az a munkaügyi jogvitában eljáró szervek részére nem küldhető meg. 4.11.13 A kiadmányokat időrendi sorrendben, az ügyszámot követő alszámmal is el kell látni. 4.11.14 A határozatot annyi példányban kell elkészíteni, hogy a későbbi felhasználás is biztosítható legyen.

18. szám


4.11.15 A címzett részére mindig a kiadmányok eredeti példányát kell kézbesíteni. A határozat eredeti példányát azonban kiadni nem lehet. 4.11.16 A határozat egy másolati példányát a Jogi Igazgatóság területileg illetékes igazgatási egységhez kell megküldeni, amely negyedévente statisztikai összesítőt készít. A statisztikai összesítőnek tartalmaznia kell: ¾ eljárás alá vont munkavállalók számát, ¾ alkalmazott munkáltatói intézkedések számát (fajtánkénti bontásban), ¾ okozott kár mértékét, ¾ maximálisan kiszabható kártérítés mértékét, ¾ ténylegesen kiszabott kártérítés mértékét. 4.11.17 Munkáltatói intézkedést, illetve kártérítésre kötelezést tartalmazó ügyirat egyéb ügyirathoz nem csatolható, ilyen ügyekben a peres iktatásra vonatkozó általános szabályok sem alkalmazhatók. Újabb kötelezettségszegés esetén azonban a határozatok egy példányát csatolni kell. 4.11.18 A határozat jogerőre emelkedését követően a végrehajtás előjegyzése az ügyirat külzetén történő szignálással történik. Ha a határozatot nem a létszámban tartó szolgálati főnökség hozta, azt végrehajtás céljából részére meg kell küldeni.

1539

4.11.19 Amennyiben az ügy jellege vagy más körülmény azt indokolttá teszi, kivételesen végrehajtási ügyirat is felfektethető. Ennek kezelésére az általános szabályok az irányadók, de a kapcsolatos jelleget fel kell tüntetni. 4.11.20 Az ügy végleges lezárását követően az ügyiratot külön irattárban kell elhelyezni. 4.11.21 Az ügyiratokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 évig kell megőrizni, majd a megőrzési idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások: Kollektív Szerződés. A KSZ módosítását követő 15 napon belül ezen utasítást is módosítani kell a reprezentatív szakszervezetekkel egyetértésben. A KSZ nélküli foglalkoztatás esetén az utasítás rendelkezései nem alkalmazhatók. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően megindított eljárásokban kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK Heinczinger István s. k. vezérigazgató

1. sz. melléklet Vizsgálóbiztosok székhelyeik levelezési cím 1. Kelemen Lajosné 2 Apró Attila dr. 3. Horváth Anikó 4. Sándor Jánosné 5. Erős Ibolya 6. Milos Szabolcs. 7. Gálné Káposztás Erzsébet 8. Gulácsi Zsigmondné 9. Király Csabáné 10. Láng László 11. Murányi Mónika dr. 12.Király Csabáné 13. Kissné Márkus Magdolna 14 Kissné Márkus Magdolna 15. Szalagyák Lászlóné

Debrecen Szeged Győr Székesfehérvár Dombóvár Nagykanizsa Hatvan Szolnok Budapest II. Veszprém Pécs Budapest I. Füzesabony Miskolc Kiskunhalas

(Debrecen Piac u. 18.) (Területi Központ Szeged) (Forgalmi Cs. Győr) (MÁV Zrt. Közp. Bp.) (Területi Központ Pécs) (Területi Központ Szombathely) (MÁV Zrt. Központja Bp.) (Gép.Telephelyek Szolnok) (MÁV Zrt. Központja Bp.) (Forgalmi Cs. Veszprém) (Területi Központ Pécs) (MÁV Zrt. Központja Bp.) (Miskolc Rendező) (Miskolc Rendező) (Területi Központ Szeged)

1540


2. sz. melléklet Vizsgálóbiztosi tevékenység központja

Veszprém

Győr

Szeged

Miskolc


Forgalmi Csomópont: Szombathely, Celldömölk, Veszprém MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK: Szombathely MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Szombathely PVTK Szombathely: Pálya, Híd és Alépítményi Alosztály PML Pályalétesítményi karbantartási Alosztály TEBO Biztosítóberendezési és Erősáramú Alosztály TEBO Távközlő Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Forgalomfelügyeleti Alosztály BGOK Területi Oktatási Egység Szombathely BKSZE Területi Logisztikai Központ Szombathely Forgalmi Csomópont: Győr, Komárom MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK : Győr, PVTK: Szombathely Pálya és mérnöklétesítményi alosztály Pályavasúti Területi Központ Szeged: Forgalmi Csomópont Szeged MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK Területi Központ Szeged Területi Humánszolgáltató Egység Szeged MÁV Beruházási Szolgáltató Egység Területi Projekt Központ Szeged Egészség, Biztonság és Környezetvédelmi Területi Központ Szeged Területi Ingatlankezelési Központ Szeged Belső Ellenőrzési Főosztály Területi ellenőrzési Központ Szeged B.I. Területi Vasútbiztonsági Osztály Szeged Területi Logisztikai Központ Szeged BGOK Regionális Oktatási Központ és Tanműhely Szeged Forgalmi Csomópont: Miskolc Tiszai, Szerencs PVTK Miskolc: – Pályalétesítményi alosztály: PML alosztály PML karbantartási alosztály – TEB Osztály: Erősáramú alosztály Biztosítóberendezések alosztály Távközlési alosztály – Forgalmi Osztály Forgalom felügyeleti Alosztály Forgalom irányítási Alosztály Területi Logisztikai Központ Miskolc Regionális Oktatási Központ Miskolc

18. szám

18. szám Vizsgálóbiztosi tevékenység központja

Füzesabony

Nyíregyháza

Pécs

Dombóvár

A MÁV Zrt. Értesítője Illetékességébe tartozó szolgálati helyek

Forgalmi Csomópont: Füzesabony MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK : Miskolc MÁV-TRAKCIÓ Zrt. VSZK : Miskolc PVTK Miskolc: Üzemeltetési Osztály: PML Üzemeltetési Alosztály Miskolc Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Miskolc Karbantartási Osztály PML Alosztály Forgalmi Csomópont: Záhony, Nyíregyháza, Debrecen MÁV-TRAKCIÓ VSZK: Záhony, Nyíregyháza Telephelyek MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK:,Debrecen MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK: Debrecen, Záhony, Nyíregyháza Telephelyek PVTK: Debrecen – Üzemeltetési Osztály PML. Üzemeltetési Alosztály PML. Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály – Karbantartási Osztály PML. Karbantartási Alosztály TEB Karbantartási Alosztály – Forgalmi Osztály Felügyeleti Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Területi Logisztikai Központ Debrecen Regionális Oktatási Központ Debrecen Forgalmi Csomópont: Pécs, Területi Logisztikai Központ Pécs Regionális Oktatási Központ Pécs Területi Központ Pécs Forgalmi Csomópont: Dombóvár, Kaposvár MÁV- GÉPÉSZET Zrt. KJK: Dombóvár MÁV- TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Pécs PVTK Pécs: Üzemeltetési Osztály PML. Üzemeltetési Alosztály PML. Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Karbantartási Osztály PML. Karbantartási Alosztály TEB Karbantartási Alosztály Forgalmi Osztály Felügyeleti Alosztály Forgalomirányítási Alosztály

1541

1542


Hatvan

Szolnok

Budapest I

Budapest II

Székesfehérvár

Nagykanizsa Kiskunhalas

18. szám


Forgalmi Csomópont: Hatvan, Bp. Keleti pu., Bp. Ferencváros PVTK Budapest: Felsővezetéki Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Karbantartási Alosztály Pályalétesítményi Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Gyermekvasút Baross Gábor Oktatási Központ Pályavasút Területi Központ: Forgalmi Csomópont Kecskemét Forgalmi Csomópont Békéscsaba Forgalmi Csomópont Püspökladány Forgalmi Csomópont Szolnok MÁV-TRAKCIO Zrt. VSZT. Szolnok Telephely MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK. Szolnok Telephely Forgalmi Csomópont Bp. Kelenföld, PVTK Budapest: Pályalétesítményi Üzemeltetési Alosztály Nyugat Forgalmi Csomópont: Székesfehérvár, Bp. Déli pu., Bp. Nyugati pu., Rákosrendező, PVTK Budapest: Pályalétesítményi Alosztály Észak Mérnöki Létesítményi Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály MÁV-TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Budapest Bp. Északi VSZT Bp.- Ferencváros VSZT Székesfehérvár VSZT Hatvan VSZT MÁV-GÉPÉSZET KJK: Bp. Ferencváros, Bp. Keleti, Székesfehérvár PVTK Budapest: Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Karbantartási Alosztály Erősáramú Karbantartási Alosztály Területi Logisztikai Központ Budapest Forgalmi Csomópont: Nagykanizsa, Zalaegerszeg Területi Központ Szombathely Pályavasúti Területi Központ Szeged: Üzemeltetési Osztály és alosztályai Karbantartási Osztály és alosztályai Forgalmi Osztály és alosztályai Forgalmi Csomópont Kiskunhalas (+ hozzátartozó körzetek) Forgalmi Csomópont Vésztő (+ hozzátartozó körzetek) MÁV-TRAKCIO Zrt. Területi Vontatás-szolgáltatási Központ Szeged: Telephelyek (kivéve Szolnok telephely) MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK. Szeged: Központi Főkönyvelőség Szegedi Könyvelő Egység

18. szám


3. sz. melléklet Iratminták: 1. Elrendelés 2. Kézbesítési vevény 3. Meghallgatási jegyzőkönyv a felelősségre vonás kezdeményezéséhez 4. Jegyzőkönyv személyes meghallgatásról 5. Vizsgálói jelentés 6. Értesítés a személyes meghallgatásról 7. Határozatok 8. Egyezségi jegyzőkönyv 9. Nyilvántartás

1. sz. iratminta Értesítés az eljárás elrendeléséről

1543

1544


2. sz. iratminta Kézbesítési vevény

18. szám

18. szám


3. sz. iratminta Meghallgatási jegyzőkönyv a felelősségre vonás kezdeményezéséhez

1545

1546


4.sz. iratminta Jegyzőkönyv a személyes meghallgatásról

18. szám

18. szám


5. sz. iratminta Vizsgálói jelentés

1547

1548


6. sz. iratminta Értesítés a személyes meghallgatásról

18. szám

18. szám


7. sz. iratminta Határozat

1549

1550


18. szám

18. szám


8. sz. iratminta Egyezségi jegyzőkönyv

1551

1552


9. sz. iratminta Nyilvántartás

18. szám

18. szám


43/2009. (V. 22. MÁV Ért. 18.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak juttatott szociális és temetési segély odaítélése, megállapítása rendjéről 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. munkavállalóinak a munkáltató által biztosított (Munka Törvénykönyve 165. § és Kollektív Szerződés 64. §) rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatások odaítélésének, juttatásának egységes szabályozása, továbbá az eljárási szabályok meghatározása. 2. HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2.2. Az utasítás időbeli hatálya Ezen utasítás előírásait kihirdetésétől kell alkalmazni.

1553

4.2. A munkáltatói jogkörgyakorlókhoz tartozó éves keret meghatározásának ideje A MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság minden év januárjában előterjesztést készít a Központi Üzemi Tanács (a továbbiakban KÜT) részére az éves segélykeret felosztására, a KSz-ben meghatározott összeg alapulvételével. A felosztás alapelveiben a munkáltató és a KÜT előzetesen megállapodik. 4.3. A segélykeret felhasználása A Humánerőforrás Igazgatóság a tárgyév január 31-ig értesíti az éves keretekről a munkáltatói jogkörgyakorlókat, a főtevékenységi kör vezetőket és az illetékes humánpartnereket. Az éves segélykerettel az adott Főtevékenységi kör szervezetei rendelkeznek, azzal, hogy a számukra megítélt éves keretet nem léphetik túl. A szervezetek részére biztosított éves segélykeretből kell egész évben a szervezet rendkívüli élethelyzetbe került és szociálisan rászorult munkavállalóinak a segély iránti kérelmeit teljesíteni. 4.4. A segély kérésére jogosultak köre, az igénylés módja

2.3. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgató, végrehajtásáért a munkáltatói jogkörgyakorlók és a hozzájuk rendelt humán partnerek, valamint a Területi humánszolgáltató egységek vezetői a felelősek.

A segély (temetési és szociális) igénylésére – a KSz-ben foglaltak alapján – azok a munkavállalók jogosultak, akik o rendkívüli élethelyzetbe kerültek (pl: betegség, baleset, káresemény stb), vagy o szociális helyzetük miatt rászorultak, vagy o házastársukat, illetve egyeneságbeli rokonukat temettetik el.

3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Egyeneságbeli rokon: Csjt 34. § (1) bekezdése: „Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.” (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, dédszülő-dédunoka, azaz egymás leszármazói) Temetési költséget viselő: a MÁV Zrt. azon munkavállalója, aki egyeneságbeli rokonát, illetőleg házastársát temetteti el, és ezt a tényt a nevére szóló eredeti számlával igazolni tudja. 4. A SEGÉLYEZÉS SZABÁLYAI

A segélyek iránti kérelmeket az 1. számú melléklet szerinti „Segélykérelmi lap”-on kell benyújtani a munkáltatói jogkörgyakorlónak, illetőleg a munkáltatói jogkörgyakorló támogatására rendelt humánpartnernek. A MÁV Zrt. temetési segélyt csak annak a munkavállalónak nyújt: o akinek egyeneságbeli rokona, illetőleg házastársa hunyt el; o rendelkezik halotti anyakönyvi kivonattal, vagy annak másolatával és azt a munkáltatónak bemutatja; és o a nevére szóló számlával igazolja, hogy ő viselte a temetési költséget.

4.1. A segély összegének megállapítása 4.5. A segély mértéke A munkáltató a rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatásokra fordítható éves keretösszeget, ezen belül az egy főre jutó éves összeget a mindenkor hatályos Kollektív Szerződésben (továbbiakban: KSz) szabályozza.

A temetési segély mértékét a mindenkor hatályos KSz tartalmazza. A szociális segély mértékét a MÁV Zrt. nem limitálja, ugyanakkor az összeg megítélésekor a munkáltatói jogkörgyakorlónak és a vele együttdöntő Üzemi tanácsnak/ Üzemi megbízottnak figyelembe kell vennie:

1554


o az adott szervezet éves keretösszegét, o a munkavállaló szociális rászorultságát. A kiosztható keretösszeg éves szinten van meghatározva, az elbírálásnál az időarányos felhasználásra figyelemmel kell lenni.

18. szám

Határidő: folyamatosan, előkészítés az üzemi tanácscsal történő legkorábbi együttdöntésre 4./A. /3. A beérkezett „Segélykérelmi lap”-ok elbírálása. Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló, Üzemi tanács/ Üzemi megbízott Határidő: havonta egyszer (az Üzemi tanács ülésén)

4.6. A segély elbírálása A segélyek odaítéléséről a munkáltatói jogkörgyakorló és az Üzemi tanács/Üzemi megbízott minden esetben együtt dönt. Ahol nincs Üzemi tanács/Üzemi megbízott, ott a munkáltatói jogkörgyakorló és a KÜT közösen dönt a segély odaítéléséről. A segélykérelem elbíráláskor meg kell határozni a segély összegét. 4.7. A segély átutalása Általános szabályként a segély kifizetése havonta egy alkalommal, a munkabérrel együtt történik. Rendkívüli élethelyzetben indokolt esetben a munkáltatói jogkörgyakorló és az Üzemi tanács/Üzemi megbízott együttdöntésével sor kerülhet hóközi kifizetésre is. A döntésről tájékoztatni kell a humánpartnert, aki adatközlőn továbbítja a hóközi kifizetésre irányuló kérést a Humánszolgáltató Szervezet bérszámfejtőjéhez. 4.8. A segélykeret felhasználásának ellenőrzése A segélykeret felhasználását a munkáltatói jogkörgyakorlót támogató humánpartnerek folyamatosan ellenőrzik, azt negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig összesítik és tájékoztatást adnak a munkáltatói jogkörgyakorló részére. A munkavállalók részére odaítélt segélyek nyomon követése az SAP rendszerben a ZHR_ ALT_MEGTEKINTO szerepben történik. A szerepen belül az elérési útvonal: Listák, statisztikák -> Statisztikák -> Általános bér és időadat lekérdező. A riporton belül az alábbi változatot kell meghívni: Változat név: SEGÉLY, rövid név: Segély lekérdezés. 4./A. Eljárásrend a segély igényléséhez, az elbírálásához, a kifizetéséhez kapcsolódóan 4./A./1. A munkavállaló által a személyére vonatkozó adatokkal kitöltött „Segélykérelmi lap” (1. számú melléklet) átadása a munkáltatói jogkörgyakorlónak, vagy a humánpartnernek. Felelős: munkavállaló, humánpartner, munkáltatói jogkörgyakorló 4./A./2. A leadott „Segélykérelmi lap” nyilvántartásba vétele, alapbizonylatként történő kezelése, átadása a munkáltatói jogkörgyakorlónak, egyeztetés az elbírálás időpontjáról, a rendelkezésre álló keretről. Felelős: illetékes humánpartner

4./A./4. A megítélt összegek kifizetése érdekében a 2. számú melléklet szerinti havi adatközlő aláírt példányának eljuttatása az illetékes Területi humánszolgáltató egységek jövedelem elszámolási csoportjához. Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló Határidő: tárgyhónap utolsó munkanapja 4./A/.5. A Területi humánszolgáltató egységek jövedelem elszámolási csoportja rögzíti a SAP HR rendszerben a megítélt segély összegét. Felelős: jövedelem elszámolási koordinátor Határidő: havi számfejtést megelőző utolsó munkanap 4./A./6. A segély átutalása a következő esedékes munkabérrel együtt, vagy különösen indokolt esetben az 4.7. pontban foglaltak szerint hóközi kifizetéssel történik. Felelős: HSZ Információs Egység Határidő: munkabér fizetés napja (rendkívüli esetben hóközben) 4./A./7. A munkáltatói jogkörgyakorlók tájékoztatása a segélykeret felhasználásának alakulásáról. Felelős: humánpartnerek Határidő: minden negyedévet követő hónap 15. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás témakörében korábbi szabályozás nem volt. Az utasítás végrehajtása az alábbi jogszabályok és egyéb szabályok figyelme vételével történik: • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja.) • 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) • A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése 6.0 HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK Jelen utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet: Segélykérő lap 2. számú melléklet: Adatközlő a Humán Szolgáltatás regionális Jövedelem elszámolási csoportja részére Heinczinger István s. k. vezérigazgató

18. szám


1555

1. számú melléklet

Szervezeti Egység

Nyilvántartási szám

…………………………..

…………………….

SegélykérĘ lap A kérelmezĘ neve és törzsszáma: ...……………………………………………………………. MÁV munkaviszony kezdete: ………………………………………………………………...... Munkaköre: ……………………………………………………………………………….......... Családi állapota: ……………………Nem keresĘ családtagok száma: ………………………... SegélykérĘ átlagos havi bruttó jövedelme: …………………………………………….. SegélykérĘ átlagos havi nettó jövedelme: ……………………………………………… Házastárs átlagos havi nettó jövedelme: ……………………………………………...... Összes jövedelem: …………………………………………………………………........ A segélykérelem indoka: ……………………………………………………………………...... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Mellékletként csatolt igazolások: ………………..db (Temetési segélykérelem benyújtásakor a halotti anyakönyvi kivonat és a munkavállaló nevére kiállított temetési számla másolatát mellékelni kell, továbbá természeti kár esetén szükséges a területileg illetékes jegyzĘ igazolása.) Kijelentem, hogy a segélykérĘ lapon közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt: ………………….., …………….év ………………..hó ………nap

………………………………… a kérelmezĘ aláírása

1556


18. szám

Üzemi Tanács döntése: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Kelt: ………………….., …………….év ………………..hó ………nap

……………………………….... Üzemi Tanács elnöke

………………………………. Ft, azaz …………………………………. Forint összegĦ szociális segély kifizetését engedélyezem. 1. Adómentes - temetési segély 2. Adóköteles

Kelt:………………….., …………….év………………..hó………nap

………………………………… Munkáltatói jogkörgyakorló

18. szám


1557

2. számú melléklet

AdatközlĘ a Területi humánszolgáltató egység ………………………………………… Jövedelem elszámolási csoportja részére …….... (havi) segély

Szervezeti egység megnevezése és a Munkáltatói jogkörgyakorló neve (nyomtatott betĦkkel):

…………………………………………………….…………………………………………………

Munkavállaló neve

Törzsszám

Szolgálati hely kódja és megnevezése

Megítélt temetési segély összege

Megítélt szociális segély összege

Csatolt mellékletek száma: …………… db. Kelt: ………………….., …………….év ………………..hó ………nap

……………………………………………….. Munkáltatói jogkörgyakorló

1558


Egyéb közlemények Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése A MÁV ZRt. Kelet-magyarországi Regionális Logisztikai Központ Raktárbázis Miskolc (Dugonics u. 12/A) készletéből felajánlásra kerül egy Balkancar DV-1733-332 típusú, diesel üzemű, homlokvillás emelő targonca, melynek gyártási éve: 1978. A fentiekben meghirdetett targonca üzemképtelen, felújítást igényel, szerkezeti és fővizsgálattal nem rendelkezik. Megtekinthető: Kelet-magyarországi Regionális Logisztikai Központ VII. Készletcsoport Szerencs. Bővebb információért érdeklődni lehet Szász Gábor Anyag és Eszközkezelési előadónál, tel: 04/18-16, mobil: 06/30-37-63-762. Helyesbítés Ezúton közöljük, hogy a MÁV Értesítő 17. számában tévedésből helytelen dátumjelöléssel jelent meg a Felépítmény Karbantartó Gépláncok Technológiai Utasításáról szóló üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás, helyes száma: 2/2009 (V.15. MÁV Ért.17.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a Felépítmény Karbantartó Gépláncok Technológiai Utasításáról

18. szám

18. szám


1559

1560


18. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

18. szám 124. évfolyam május 22. TARTALOM

Recommend Documents