18. SZÁM TARTALOM

2015/18. SZÁM TARTALOM

Utasítások

oldal

19/2015. (V. 21. MÁV-START Ért. 18.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. és leányvállalatai leltározási keretszabályzatáról szóló 15/2015. (IV. 24. MÁV Ért. 6.) EVIG sz. utasítás hatályba léptetéséről .......

18. szám Budapest, 2015. május 21.

2

ÉRTESÍTŐ 2 5.3 Rendelkezések

Utasítások

19/2015. (V. 21. MÁV-START Ért. 18.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. és leányvállalatai leltározási keretszabályzatáról szóló 15/2015. (IV. 24. MÁV Ért. 6.) EVIG sz. utasítás hatályba léptetéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. és leányvállalatai leltározási keretszabályzatáról szóló 15/2015. (IV. 24. MÁV Ért. 6.) EVIG sz. utasítás beemelése a MÁV-START Zrt. utasításai közé az egységes szabályozási rendszer biztosítása érdekében. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A hatályba léptető utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. kabinetvezetője felelős.

A Gazdálkodás a keretszabályozás 1.0 pontja értelmében készítse el a MÁV-START Zrt. csoportszintű leltározási szabályzatát (2. szintű leltározási szabályzat) valamint az éves leltározási ütemtervvel összhangban a leltározás lefolytatásához kapcsolódó leltárutasításokat (leltározási szabályozás 3. szintje). A szabályozások elkészítése során a keretszabályozás 4.1.3 pontjában írtakat figyelembe kell venni.

5.4 A normatív utasítást tartalmazó MÁV-START Értesítő a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. részére megküldendő? Igen 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás – tekintettel a hatályos SzMSz I. kötet 4. pont normatív utasításokra vonatkozó előírásaira, továbbá a 2014/6. sz. MÁV Értesítő 2015. április 23-án történt közzétételére – 2015. április 25-én lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. függelék: 15/2015. (IV. 24. MÁV Ért. 6.) EVIG sz. utasítás a MÁV Zrt. és leányvállalatai leltározási keretszabályzata

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az 1. sz. függelék 3.0 pontja szerint. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás leírását az 1. sz. függelék tartalmazza. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK, RENDELKEZÉSEK 5.1. Hivatkozások: A 15/2015. (IV. 24. MÁV Ért. 6.) EVIG sz. utasítás 2.1 pontja. 5.2 Hatályon kívül helyezés —


Zaránd György s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 3 1.sz. függelék 15/2015. (IV. 24. MÁV Ért. 6 .) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. és leányvállalatai leltározási keretszabályzata

1.0

AZ UTASÍTÁS CÉLJA

A Számviteli Törvény (továbbiakban Sztv.) 14. §-ban előírtak szerint, a MÁV Zrt.-nek és leányvállalatainak a számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát. Jelen utasítás célja egy egységes, a teljes MÁV csoportra vonatkozó háromszintű leltározási szabályozás kialakítása. Ezen háromszintű leltározási szabályozás legfelsőbb szintjén áll a jelen utasítás által megvalósított leltározási keretszabályzat, amelynek célja olyan leltározási eljárások meghatározása és keretszabályok megfogalmazása, amelyek a társaságok mérlegében szereplő, vagy használatában álló eszközök és források létezését, továbbá a valóság és az analitikus nyilvántartások egyezését igazolják. Jelen keretszabályzat előírásainak megfelelően minden az utasításban megjelölt MÁV Zrt. szervezet és leányvállalat köteles csoportszinten elkészíteni a MÁV Zrt., valamint leányvállalatai mérlegében szereplő, az 4.1.3 fejezetben meghatározott vagyonkörre vonatkozó leltározási szabályzatát (a leltározási szabályozás 2. szintje) a jelen szabályzat által kijelölt kereteknek megfelelően, de az egyes vagyonelemek specialitásainak figyelembevételével. Az egyes leltározási szabályzatokban a MÁV Zrt., valamint leányvállalatai kötelesek elkészíteni az éves leltározási ütemtervvel összhangban a leltározás lefolytatásához kapcsolódó leltárutasításokat (leltározási szabályozás 3. szintje), amelyek részletesen tartalmazzák a leltár végrehajtásának minden konkrét részletét. Jelen utasítás a fenti célokon túl alapul szolgál a kapcsolódó üzleti folyamatok kialakításához, valamint azok egységes értelmezéséhez. 2.0

HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

2.1

Az utasítás hatálya

Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt.-re és a MÁV Zrt. konszolidációjába teljes körűen bevont leányvállalataira1., valamint a MÁV Nosztalgia Kft-re és a MÁV Tervező Intézet Kft-re. A MÁV Zrt. Portfolió-gazdálkodási Igazgatósága jelen utasítás kiadását követő 1 hónapon belül alapítói/ közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedik az utasítás 6.2 pontjában megjelölt MÁV Zrt. leányvállalatai felé a szabályzat hatályba léptetése és a 4.1.3 pontban foglalt vagyonkörökre vonatkozó csoport szintű leltározási szabályzatok (2. szintű szabályzatok) összeállítása és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli szervezetének szakmai jóváhagyását követően tulajdonos MÁV Zrt. részére történő benyújtása elrendelésére.

A konszolidációs körbe tartozó társaságok (a MÁV Zrt.-én felül): MÁV-START Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., MÁV Vagon Kft., és a ZÁHONY-PORT Zrt. 18. szám Budapest, 2015. május 21. 1

ÉRTESÍTŐ 4 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a 2015. üzleti évben kell alkalmazni, az utasítás aláírását követően. Az utasítás annak visszavonásáig, hatályon kívül helyezéséig érvényes. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős MÁV SZK Zrt. Számvitel szervezet vezetője. 3.0 3.1

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Az utasításban szereplő fogalmak

LELTÁR A Sztv. 69. §. (1) bekezdésének értelmében a könyvek üzleti év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani – és a törvény előírásai szerint megőrizni -, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a társaságnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait, mennyiségben és értékben, illetve ha a mennyiség az adott eszköz vagy forrás vonatkozásában nem értelmezhető csak értékben. Tehát a leltár a társaság eszközeiről és forrásairól egy adott időpontra vonatkoztatva, a valóságos helyzetnek megfelelő mennyiségben és értékben (ill. csak értékben) készített tételes kimutatás. LELTÁROZÁS Leltározás alatt a MÁV Zrt. és leányvállalatai tulajdonában és birtokában (használatában), kezelésében lévő (értve ez alatt az állami tulajdonú, vagyonkezelésében lévő, ill. idegen tulajdont képező) eszközök és azok forrásai (aktívák és passzívák) számbavételét és a valóságban meglévő állományuk megállapítása érdekében végzett tevékenységet értjük. A leltározás minden esetben olyan szervezett tevékenység, amely eredményeképpen a résztvevők személye és a leltározási tevékenység keretében tett megállapítások hitelt érdemlően bizonylatolásra kerülnek és utólag is megállapíthatók. LELTÁR KIÉRTÉKELÉS A leltározás során ellenőrizni kell, hogy a társaság nyilvántartásában szereplő tételek ténylegesen megvannak (valósan fellelhetőek, ill. fennállnak), az adott eszközhöz, vagy forráshoz kapcsolódó elszámolások valós tényeken alapulnak és, hogy a nyilvántartási értékük nem helytelen-e. A leltár kiértékelés alatt azt kell érteni, hogy a leltározási tevékenység eredményeként meg kell állapítani:  az elszámolási hibákat, amelyek téves mennyiségben vagy értéken történő nyilvántartáshoz vezettek,  a többleteket és hiányokat,  a hibás elszámolás, a csalás és egyéb jogellenes magatartás miatti felelősséget,  a nyilvántartások helyesbítésére vonatkozó javaslatot,  a vezetői intézkedésre, felelősségre vonásra, büntető intézkedésre (feljelentésre) vonatkozó javaslatot. LELTÁROZÁS TÁRGYA A leltározott eszközök lehetnek anyagi eszközök, amelyek jellemzője, hogy tárgyiasult formában léteznek, ténylegesen megszámlálhatók és mérhetők, valamint fizikai jellemzőkkel bírnak, nyilvántartásuk mennyiségben és értékben történik, valamint lehetnek nem anyagi eszközök, amelyek nem rendelkeznek az anyagi eszközökre jellemző tulajdonságokkal és nyilvántartásuk csak értékben történik. Az anyagi eszközöket tényleges mennyiségi és értékbeli felvétellel lehet és kell leltározni amennyiben ez lehetséges, míg a nem anyagi eszközöket egyeztetéssel történő leltározással lehet és kell leltározni. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 5 A leltározás tárgya lehet:  egy adott szervezet nyilvántartásában, használatában (állagában) álló vagy számadásába tartozó összes eszköze (leltározási egység),  egy anyagilag felelős személy használatában álló összes eszköze,  egy adott eszközcsoport vagy eszközfajta, függetlenül a nyilvántartó, számadó vagy használó szervezettől, vagy az anyagilag felelős személytől,  a leltározási ütemtervben vagy a rendkívüli leltározás elrendelésében szereplő jól meghatározott egyéb eszközkör,  az eszközök forrásai. ANYAGILAG FELELŐS SZEMÉLY Anyagilag felelős személy az a személy, akire az adott eszköz megőrzését, állagának védelmét rábízták. Az anyagilag felelős személy, amennyiben az értelmezhető, az eszközt személyesen használó személy. A nem személyes használatba adott, vagy nem konkrét személyre bízott eszközöknél az anyagilag felelős az ilyenként megbízott egyéb személy. Ha egy szervezet használatában lévő eszköz vonatkozásában nincs megbízott anyagilag felelős, akkor a szervezet vezetője az anyagilag felelős. ÁLLAGBANTARTÓ SZERVEZET Az állagbantartó szervezet az a szervezet, amelyik kódján az eszköz a könyvviteli és egyéb eszköznyilvántartásokban szerepel. Számviteli elkülönítési és gazdálkodási szempontból is fontos, hogy az állagbantartó szervezetek azonosak legyenek az eszközt használó vagy jellemzően, ill. többségében használó szervezettel. SZÁMADÓ A számadó az a személy, aki az adott eszköz nyilvántartásáért, az eszköz kezelésével összefüggő feladatokért felel. A számadó felel az eszköz meglétének ellenőrzéséért (leltározás), az eszközzel kapcsolatos változások bizonylatolásáért, a különféle nyilvántartások (számviteli, adó, műszaki) történő adatbejelentésekért, a nyilvántartások vezetéséért. Egy adott szervezet állagában lévő valamennyi eszközt számadóhoz kell rendelni. A számadónak megfelelő szakismerettel és/vagy az eszközzel végzett tevékenység megfelelő ismeretével, valamint az elszámolások végzéséhez szükséges ismeretekkel is rendelkeznie kell. SZÁMADÓ SZERVEZET A számadó szervezet az a szervezet, amely egy adott eszközkör számadói feladatainak az ellátásáért az MSZSZ, más utasítás, vagy vezetői kijelölés alapján felelős, vagy amelyet egy állagbantartó szervezet bíz meg a számadói feladatok ellátásával. A számadó szervezet az állagbantartó szervezet eszközeit számadókhoz rendeli úgy, hogy valamennyi eszköz esetében a számadó azonosítható legyen. Amennyiben nincs más szervezet kijelölve, vagy az állagbantartó szervezet nem bíz meg egy másik szervezetet a számadói feladatokkal, akkor a számadói feladatokért az állagbantartó szervezet a felelős. A számadó szervezetet úgy kell meghatározni, hogy adott eszközök vonatkozásában olyan szervezet lássa el a számadói feladatokat, amelyen a megfelelő szakismerettel rendelkező dolgozók (számadók) vannak. LELTÁROZÓ A leltározó az a személy, aki a leltározás során végrehajtja az eszközök számbavételét, és tényleges megszámlálás, mérés útján (anyagi eszközök esetében), vagy egyeztetés végrehajtásával (jellemzően nem anyagi eszközök esetében) rögzíti azok valósan fellelhető, fennálló állományát. A leltározó lehet ilyen beosztásban (feladatkörben) foglalkoztatott munkavállaló, de lehet a nyilvántartást végző számadó is, ha az elkülönül az anyagilag felelős munkavállalótól. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 6 LELTÁRELLENŐR A leltárellenőr az a személy, akit a társasági szintű leltározási szabályzatban meghatározott feladatokkal látnak el. Feladata lehet a leltárfelvétel ellenőrzése, a mennyiségi felvételek helyességének ellenőrzése legalább szúrópróbaszerűen, a számviteli nyilvántartásban rögzített adatok összevetése a leltározási bizonylatokkal. A leltárellenőr lehet ilyen beosztásban (feladatkörben) foglalkoztatott munkavállaló, de lehet a nyilvántartást végző számadó is, ha az elkülönül az anyagilag felelős és a leltározó munkavállalótól. Leltárellenőr kizárólag leltárellenőri szakismerettel, gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező személy lehet. FORDULÓNAP A leltár fordulónapja azt a dátumot - előre meghatározott határnapot - jelöli, amelyre vonatkozóan az eszközök és források számbavétele megtörténik. A leltározás során biztosítani kell, hogy a leltározott eszközökben a leltározás időtartama alatt változás ne következzen be. A leltározás időtartama alatt elháríthatatlanul bekövetkezett eszközváltozásokat – bizonylati alátámasztással – a fordulónapra kell kiegészíteni, illetve visszavezetni. A leltározás elrendelésekor a fordulónapot mindig meg kell határozni. Amennyiben a leltározás valamilyen döntés, átadás-átvétel vagy más tranzakció előkészítése érdekében történik, a fordulónapot úgy kell megválasztani, hogy a leltár alkalmas legyen annak alátámasztására. Egyéb esetekben úgy kell megválasztani, hogy egy adott hónap utolsó naptári napjára essen. SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS Számviteli nyilvántartás alatt minden esetben a társaság által alkalmazott, beszámolót közvetlenül alátámasztó főkönyvi és analitikus rendszert értjük. LELTÁRKÜLÖNBÖZET A leltárkülönbözet a leltározás során talált, megállapított tényleges mennyiség és a könyvviteli nyilvántartás adatai közti különbözet. A leltárkülönbözet értéke hiány esetén a különbözet nyilvántartási áron, ha többlet, akkor a különbözet piaci értéken számított értéke. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A megállapított különbözet (eltérés) okait vizsgálni kell és a kompenzálható, illetve a téves adminisztrációból, téves könyvelésből eredő hibákat ki kell szűrni és helyesbíteni kell. Az ezt követően fennmaradó, ismeretlen okból származó eltérések minősülnek végleges leltárhiánynak vagy leltártöbbletnek, amely eltéréseket az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban át kell vezetni. Leltárhiánynak minősül – a Munka Törvénykönyvében (továbbiakban, helyenként Mt.) 183. § (1) előírtak alapján – az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. Mindazon hiány, amelynek oka ismert, nem tekinthető leltárhiánynak! Leltártöbblet keletkezik akkor, ha az eszközök leltározás során megállapított tényleges mennyisége magasabb a nyilvántartásban szereplő mennyiségtől, és az eltérés okait megállapítani nem lehet, ismeretlen okból keletkezett. A leltári többletet, mint fellelt eszközt a leltárfelvétel időpontjában meglévő piaci értéken kell az eszközök között állományba venni és leltári számmal, cikkszámmal (azonosítóval) ellátni.


ÉRTESÍTŐ 7 Kompenzálás alatt általánosságban beszámítást, vagy betudást kell érteni, ami azonos anyagoknál és áruknál (azonos cikkcsoportba tartozó, megközelítőleg hasonló értékű, rendeltetésű, ezért összetéveszthető, felcserélhető készleteknél) a leltárhiány leltártöbblettel történő kompenzálását jelenti. Az eltérések kompenzálása csak ugyanabban a raktárban, tárolási helyen, egy felelősségi körbe tartozó leltárfelvételi helyen lehetséges és a kompenzálás végrehajtására a leltári különbözet elszámolására vonatkozó engedélyben az illetékes vezetőnek nyilatkoznia kell. Forgalmazási veszteség, káló az elkerülhetetlen természetes mennyiségi csökkenés, ami a készletek belső tulajdonságai folytán előáll, és a kezeléssel, tárolással járó veszteség. Előfordulása (elszámolása) a raktárban tárolt készleteknél jellemező. A forgalmazási veszteségért a dolgozó nem felel. 3.2

Az utasításban alkalmazott rövidítések

MÁV Zrt. Infokommunikációs igazgatóság MÁV Zrt. Vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság MÁV SZK Zrt. Beszerzési és logisztikai üzletág MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság Műszaki lebonyolítás Back-office MÁV SZK Zrt. MÁV Szolgáltató Központ Zrt. MVER MÁV Vállalatközi Egyeztető Rendszer IKI VGI BLÜ FBF ML BO

4.0

AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

A Sztv. előírásai szerint a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell készíteni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat, mennyiségben és értékben, illetve értékben. A leltározási kötelezettség teljesítése az alábbi alapelvek érvényesülése mellett biztosítható. 4.1

A leltározás alapelvei

4.1.1 A leltározás célja A leltározás célja: – a helyes eszköz- és forrásállományok megállapításán keresztül az éves beszámoló tételeinek alátámasztása, a mérleg valódiságának biztosítsa, – a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának, egyezőségének ellenőrzése, a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítése, – a társaság tulajdonának védelme és az anyagi felelősök elszámoltatása, – az eltérések - többletek és hiányok - feltárása, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetnek megfelelő rendezése, – a csökkent értékű, elfekvő készletek, használaton kívüli eszközök feltárása. 4.1.2 A leltározás időpontja A leltározás időpontja szerint lehet: – folyamatos, – fordulónapi, – évközi eseti leltározás (átadó-átvevő, meglepetésszerű, rendkívüli leltár).


ÉRTESÍTŐ 8 A folyamatos leltározás esetén a leltározást meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. Ennek előfeltétele az előírásoknak megfelelő, naprakész, a leltározás időpontjában a könyveléssel egyező analitikus nyilvántartás megléte, amely alapján a leltáreltérések azonnal megállapíthatók és rögzíthetők. A fordulónapi leltározás esetén a leltározást - a társaság egészére, vagy meghatározott szervezeteire egyidejűleg - előre meghatározott napon (leltár fordulónapja) kell elvégezni úgy, hogy ezzel a nappal minden leltározási kötelezettség alá eső eszköz, forrás teljes egészében leltározásra kerüljön. A fordulónap a leltározási ütemtervben, vagy a leltárt elrendelő munkautasításban meghatározott bármely nap lehet. Kiemelt jelentősége van Számviteli törvényben meghatározottak alapján a mérleget alátámasztó, mérlegfordulónapra vonatkozó leltáraknak. Évközi, eseti leltár elrendelése adott esemény bekövetkeztéhez köthető, így ütemezni nem lehet, elrendelését a körülmények teszik indokolttá. Ilyennek minősül: – Átadó-átvevő leltár, amelyre az eszközök, készletek kezeléséért felelős személy változása, vagy szervezeti átalakítás esetén kerül sor. Ezen leltár az átadó és átvevő elszámoltatásának, anyagi és büntetőjogi felelősségének alapokmánya. – Ellenőrző (elszámoltató) leltár, amely az anyagilag felelős személy(ek) elszámoltatására, tevékenységük szakszerűségének és gondosságának ellenőrzésére szolgál. A leltár elrendelhető a felelős kezelésében lévő teljes eszközállományra, de részleltár formájában is. Rendkívüli esetben (betörés, elemi kár, szabálytalanság, visszaélés) soron kívül kerül elrendelésre. 4.1.3 Leltározási szabályzatok kialakításának kötelezettsége A MÁV Zrt., és leányvállalatai mérlegében szereplő vagyonkörök leltározására vonatkozóan olyan csoport szintű leltározási szabályzatot kell készíteni, amely meghatározza az adott vagyonelem specialitásának figyelembevételével az alkalmazandó, jelen szabályzatban meghatározott, konkrét leltárfelvételi módszereket. Az alábbi táblázat meghatározza az egyes vagyonkörök esetében alkalmazandó leltározási alapmódszert, a leltározás gyakoriságát, továbbá a csoport szintű leltározási szabályzat (2. szintű leltározási szabályzat) elkészítéséért felelős szervezeti egységet. A 2. szintű leltározási szabályzatot először 2015. évben kell elkészíteni, és a MÁV SZK Zrt. Számvitel szervezetének szakmai jóváhagyását követően legkésőbb 2015. június 30-ig nyújtsák be azokat jóváhagyásra a Gazdasági Bizottság részére.


ÉRTESÍTŐ 9 Vagyonkörök - eszköz, forrás elemek - megnevezése

2. szintű leltározási szabályzat elkészítéséért felelős

Leltározás alapmódszere

Leltározás gyakorisága

Szoftverek felhasználási joga

mennyiségi felvétellel

2 évente

Szoftver termékek


2 évente

Számítástechnikai eszközök


2 évente

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

egyeztetéssel

3 évente

Földterületek (telek, telkesítés)

egyeztetéssel

évente

Épületek


3 évente

Építmények


3 évente

Gördülő állomány - egyéb (nem pályás teherkocsi, nosztalgia stb.)


3 évente

Kincstári berendezések


3 évente

Gördülő állomány - pályás gördülő eszközök


3 évente

MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság

Gördülő állomány - vasúti személyszállító és vontató járművek


3 évente

MÁV Start Zrt.

egyeztetéssel

3 évente

Műszaki gépek, berendezések, felszerelések, kivéve kincstári berendezések


3 évente

Egyéb berendezések, gépek, felszerelések, kivéve számítástechnikai eszközök


3 évente

Tenyészállatok


évente

Beruházások, felújítások


évente

MÁV Zrt. FBF ML BO

egyeztetéssel

évente

MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság


évente

MÁV SZK Zrt. BLÜ

Egyéb vagyoni értékű jogok

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

Anyagkészletek

MÁV Zrt. IKI

MÁV Zrt. VGI

MÁV SZK Zrt. BLÜ


ÉRTESÍTŐ 10 2. szintű leltározási szabályzat elkészítéséért felelős

Vagyonkörök - eszköz, forrás elemek - megnevezése

Leltározás alapmódszere

Leltározás gyakorisága

Saját hatáskörben nyilvántartott egyéb anyagok


évente

Befejezetlen termelés és félkésztermékek


évente

Növendék-, hízó és egyéb állatok


évente

Késztermékek


évente

Raktári készletre bevételezett áruk és betétdíjas göngyölegek


évente

Pénztár


évente

MÁV SZK Zrt. Számvitel

egyeztetéssel

évente

MÁV Zrt. Kockázatkezelés


évente

MÁV SZK Zrt. Humán

Befektetett pénzügyi eszközök, kivéve a részesedések

egyeztetéssel

évente

MÁV Zrt. Kockázatkezelés

Befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás

egyeztetéssel

évente

Követelések

egyeztetéssel

évente

Kötelezettségek

egyeztetéssel

évente

Elhatárolások

egyeztetéssel

évente

Céltartalékok

egyeztetéssel

évente

Részesedések

egyeztetéssel

évente

Saját tőke

egyeztetéssel

évente

Bankbetétek Csekkek

MÁV SZK Zrt. BLÜ

MÁV SZK Zrt. Számvitel

Azon eszközöknél, ahol az egyidejű leltározás nem kivitelezhető, a leltározási ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy az adott eszközkör a fenti táblázatban meghatározott cikluson belül teljes körűen leltározásra kerülhessen. A leltározás tervezésekor törekedni kell a vállalatcsoportban történő fizikai leltárfelvételek évek közti egyenletes eloszlására.


ÉRTESÍTŐ 11 4.1.4 A leltárfelvétel módja A társaság a tulajdonában és használatában lévő valamennyi eszközről mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet, leltározásuk ütemterv alapján folyamatosan történik tényleges mennyiségi felvétellel, és a nyilvántartás adatainak egyeztetésével. A leltározás módja szerint megkülönböztetünk mennyiségi és értékbeli felvételt, egyeztetéssel történő leltározást, valamint speciális leltári módokat. 4.1.4.1 Mennyiségi felvétel Az eszközállomány mennyiségi felvétellel történő megállapítása esetén a leltározási kötelezettség alá eső minden külön leltári, vagy cikkszámmal rendelkező eszközt természetes mértékegységben tételesen kell megszámolni (megmérni) és a megállapított mennyiséget leltári, illetve cikkszám mélységig folyamatosan vezetett leltárba kell foglalni. A mennyiségi leltár során a számviteli nyilvántartás adatai a valós állapottal kerülnek összevetésre. Ez történhet: a.) Közvetlen felvétel, vakleltár útján, a nyilvántartásoktól függetlenül, a nyilvántartásokkal való utólagos összehasonlítással. b.) A nyilvántartások alapján végrehajtott egyeztetés útján, amikor is az analitikus nyilvántartásokban rögzített mennyiség a felvétel alkalmával kerül összehasonlításra a talált mennyiséggel. A mennyiségi számbavétel során meg kell határozni az eszköz valós mennyiségét (jellemző mérőszámmal), továbbá az értékét jelentősen befolyásoló egyéb tulajdonságait (műszaki állapot, terhelések, korlátozások, kapcsolódó jogok, használhatóság mértéke, használat szükségessége), valamint a gazdaságossági, műszaki szempontból felmérendő egyéb tulajdonságait és ezek nyilvántartott adatoktól való eltéréseit. A tényleges mennyiség megállapításánál használt mellékszámítások a leltár dokumentációját képezik, azokat a leltári dokumentációhoz mellékelni kell. A már leltározott eszközöket a kettős leltározás elkerülése érdekében meg kell jelölni vagy az eszközt fizikailag elkülöníteni. Mennyiségi felvétellel leltározandó eszközök csoportjai jellemzően a tárgyi eszközök és készletek. A Sztv. 69.§ (3) szerint a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése mellett is legalább háromévente kötelező egy alkalommal a tételes mennyiségi leltárfelvétel. A leltározások minimálisan előírt gyakoriságát mérlegsoros bontásban a 4.1.3 pontban szereplő táblázat szabályozza. Amennyiben az árukészletről év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartás nincs, akkor csak a mérlegfordulónapra vonatkoztatva lehet a leltárt elvégezni, így mérlegfordulónapi tényleges mennyiségi felvétellel történő leltározást kell végezni a társaság munkahelyi készleteire vonatkozóan is. 4.1.4.2 Egyeztetés A ténylegesen nem mérhető, meg nem számolható eszközöket és forrásokat egyeztetéssel történő felvétellel, bizonylatok, okmányok alapján kell leltározni. Az egyeztetéssel történő leltározás során meg kell állapítani a leltározott eszköz és forrás értékét, és az értéket befolyásoló, valamint a valóságban fennálló tények ellenőrzéséhez szükséges információkat és ezek eltérését a nyilvántartott adatoktól. Az egyeztetés, mint leltárfelvételi mód megvalósulhat belső egyeztetés útján - amikor a számviteli nyilvántartás adatai a saját belső analitikus nyilvántartásokkal, a könyvelés helyességét igazoló, annak valós voltát alátámasztó kimutatásokkal kerülnek egyeztetésre; külső megerősítés útján történő egyeztetéssel - amikor a számviteli nyilvántartás adatai külső, hitelt érdemlő okmányokkal (bankkivonatok, folyószámla kivonatok, egyeztető levelek, stb.), nyilvántartással (földhivatali adatok) kerülnek összevetésre. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 12 Az egyeztetés módszere alkalmazható a csak értékben kimutatott eszközök és a források számbavétele során, így egyeztetéssel kell leltározni többek között: – a követeléseket, – kötelezettségeket, – időbeli elhatárolásokat, – céltartalékokat, – a mennyiségi felvétellel nem leltározható egyéb eszközöket és forrásokat. A főkönyv-analitika egyeztetése - a mennyiségi felvétel mellett is - minden évben kötelező. 4.1.4.3 Szokásostól eltérő leltárak Az önrovancsolás az anyagilag felelős munkavállaló(k) (illetve számadók) által saját hatáskörben végrehajtott mennyiségi felvétel, az általuk kezelt és nyilvántartott anyagok, eszközök tekintetében. Az önrovancsolás célja a vagyonvédelem megszilárdítása és a felelős munkavállaló(k) felkészülése a leltározásra. Meglepetésszerű leltározás Az utasítás végrehajtása szempontjából meglepetésszerű leltározás alatt meglepetésszerűen végrehajtott eszköz (készlet) felvételét kell érteni. A végrehajtás időpontját előre csak a leltározással megbízott munkavállalóval szabad közölni. Az eszközök leltározása tényleges felmérés alapján a nyilvántartások adataitól függetlenül, azokkal utólagos összehasonlítás útján történhet. A meglepetésszerű leltározás célja a tulajdon fokozott védelmének biztosítása, a valóságos mennyiségek megállapítása, valamint az anyagilag felelős munkavállalók elszámoltatása. Rendkívüli leltár Rendkívüli leltározásnak olyan leltározást kell tekinteni, amelyet a leltározási ütemtervtől eltérő időpontban rendel el az arra illetékes vezető. A rendkívüli leltározás célja – mint minden leltározásnál - elsősorban a valóságos eszköz mennyiségek megállapítása, de a rendkívüli leltározás elrendelésének különleges okai lehetnek, ilyen pl. a társaság tulajdonának sérelmére elkövetett cselekmény, elemi kár, vagy az anyagilag felelős személy tekintetében beálló változás (átadás-átvétel), a szervezetek átalakításával, vagy adott eszközök tömeges elidegenítésével, felhasználásuk céljában, körülményeiben beálló jelentős változás, stb. esetén. A rendkívüli leltározás készülhet teljes eszközállományra, és részleltár formájában is. Vakleltár Vakleltár alatt azt értjük, amikor a leltározandó eszközök adatait egy adott helyszínen egy olyan leltározási bizonylaton vesszük fel, amelyen az eszközök adatai nem szerepelnek. A vakleltár során a leltározott szervezet, telephely vagy helyszín eszközeinek mennyiségi felvétele történik, majd a leltár kiértékelése során a mennyiségi felvétel eredménye kerül összehasonlításra a nyilvántartott adatokkal és ez alapján kerül meghatározásra az elszámolandó különbözet. Vakleltár esetén csak mennyiségi felvétel történik, ezért ilyen típusú leltározásnál a nyilvántartással való utólagos összevetés során lehet és kell meghatározni a többletek, ill. a hiányok értékét.


ÉRTESÍTŐ 13 4.1.5 A leltárral szemben támasztott alaki és tartalmi követelmények Tartalmi követelmények: – teljesség: a leltárnak a társaság valamennyi (ill. az adott leltár vonatkozásában érintett, annak hatálya alá tartozó vagyonkör) eszközét és forrását tételesen kell tartalmaznia függetlenül attól, hogy azok a leltározás időpontjában a társaság birtokában vannak-e, vagy idegen helyen tárolnak; – a valódiság: mintegy előfeltétele a mérleg valódiságának, azt jelenti, hogy minden leltárnak a valóságot – a tényleges fellelt mennyiségét és a helyesen megállapított értékét – kell tükröznie; – a világosság: e követelmény értelmében a leltárnak az eszközöket tárolási helyenként (leltározási egységenként), ezen belül fajta, típus, méret és minőség szerinti részletezéssel kell tartalmaznia, biztosítva ezzel az áttekinthetőséget, és a helyes értékelés lehetőségét. Az egy helyen tárolt és összecserélhető tételeket összevonni (kompenzálni) csak a vonatkozó előírásoknak megfelelően, a felelősség megállapítása során szabad; – jogok és kötelezettségek: a leltár során meg kell győződni arról, hogy a leltározott eszköz vagy forrás a gazdálkodó szervezet tulajdonában van az adott időpontban. A leltár alaki követelményei: A leltárfelvételi bizonylatok és dokumentációk (jegyzőkönyvek, kimutatások) előírás szerinti, egyértelmű és hiánytalan kitöltése, a szükséges záradékok (felelősségi nyilatkozatok stb.) megléte és csatolása, a leltározási okmányok aláírása és a leltározással összefüggésben adott teljességi nyilatkozatok. A leltározással összefüggésben adott nyilatkozatnak ki kell terjedni arra, hogy a leltárban szereplő adatok a valóságnak megfelelőek és teljes körűek, valamint tartalmaznak a leltár elkészítéséig a leltározást végzők tudomására jutott valamennyi tényt, lényeges információt. A leltárkimutatás analitikus nyilvántartásokkal való egyértelmű összevethetőségét mind a mennyiségi, mind az egyeztető leltárak esetében biztosítani kell. A leltárnak tartalmaznia kell: – a leltárfelvétel helyének – a leltározási egységnek – a megjelölését, – a leltár fordulónapját, valamint a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, – a leltározott vagyonkör (eszközök, ill. források) meghatározását, – a leltár során felhasznált bizonylatok sorszámát, – a leltárban szereplő eszközök, források ténylegesen talált mennyiségét, egységárát és összértékét, – a leltáreltérések kimunkálását, az eltérések vizsgálatának dokumentációit, a hiányok, többletek megállapítását és azok elszámolását. – a leltározás végrehajtásáért felelős, valamint számadásra kötelezett személyek aláírását. 4.1.6 Az éves mérleget alátámasztó leltározás sajátos szabályai A Számviteli törvény előírásainak megfelelően az éves beszámoló mérlegtételeit megfelelő analitikával kell alátámasztani és az egyenlegek valódiságáról, tényleges meglétéről leltározással kell meggyőződni. A leltározás során ellenőrzendő a társaság nyilvántartásában szereplő tételek tényleges megléte (valósan fellelhetőek, ill. fennállnak), az adott eszközhöz, vagy forráshoz kapcsolódó elszámolások valós tényeken alapulása, és nyilvántartási értékük helyessége. Az üzleti évről készített beszámolót alátámasztó leltárt olvasható formában legalább 8 évig kell megőrizni. A megőrzési kötelezettség vonatkozik a Számvitel szervezetre és a leltárt beküldő szervezetre is. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 14 4.2 Leltározási kötelezettség A 4.1.3 pontban felelősként meghatározott szervezeteknek el kell készítenie csoport szinten a főbb vagyonkörökre vonatkozó leltározási szabályzatot a leltározás során alkalmazandó speciális szabályaik figyelembevételével. A Vagyonkörönkénti leltározási szabályzatokban meg kell határozni: a leltározás lehetséges módszertanát; a leltározás ütemtervét - az ütemtervet az időszaki követelményeknek megfelelően, a könyvviteli zárlati határidőkre is tekintettel kell összeállítani úgy, hogy a leltár eredménye a zárlati időpontig a könyvekben is átvezetésre kerülhessen (a leltár lezárása záros határidőn belül meg kell történjen); az önálló vagyonkörökre vonatkozó leltárutasítás követelményrendszerét; a leltározásra való felkészülés feladatait, a végrehajtás személyi és tárgyi feltételeit; a számbavétel folyamatát; a leltározás bizonylatait; a leltár kiértékelésének módszertanát, az eltérések vizsgálatának menetét; a leltárellenőrzés módszertanát, az ellenőrzés követelményrendszerét; a társaság döntéshozója felé történő jelentési kötelezettséget, továbbá a szabályzatban ki kell térni a könyvelést végző szervezet felé történő adatszolgáltatásra; a leltári eltérések analitikus, főkönyvi nyilvántartásban történő átvezetésére. A leltározandó eszközök és források számbavételének alapvető szabályait az alábbiakban részletezzük: 4.2.1 Immateriális javak leltározása Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket, továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni. Az immateriális javak leltározása a nyilvántartásokkal történő egyeztetéssel történik, december 31-i fordulónappal. A leltárfelvétel csoportjai: alapítás-átszervezés aktivált értéke kísérleti fejlesztés aktivált értéke vagyoni értékű jogok (a nem ingatlanhoz kapcsolódó jogok pl. szellemi termékek (szoftverek) felhasználási joga, licencek) szellemi termékek (pl. szoftver termékek) üzleti vagy cégérték A leltározása a könyvekben, az analitikus nyilvántartásokban lévő értékek azonosítását és egyeztetését jelenti. Ennek keretében az alapul szolgáló dokumentációk meglétének, teljességének az ellenőrzését is végre kell hajtani. Mennyiségi felvétel az ipari minták, szoftvertermékek, vásárolt szabadalmak, licencek esetében alkalmazható. A leltár értékelése a fordulónap szerinti értéken kell, hogy megtörténjen. 4.2.2 Tárgyi eszközök és tartozékok leltározása A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 15 Az eszközkör leltározása mennyiségi felvétellel - ill. egyeztetés útján, az utasítás 4.1.4.1 és 4.1.4.2 pontjában leírtak szerint - történik, amit a műszaki adatok, jellemzők felsorolásával, a tartozékok számbavételével kell végrehajtani. A tárgyi eszközök leltározásának minden esetben ki kell terjednie az előírások szerint a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásba vett tartozékaira is, továbbá számba kell venni az idegen tulajdont képező tárgyi eszközöket is, amelyeket a leltárban külön leltározási bizonylaton kell szerepeltetni. Az idegen tulajdonú eszközök esetében a leltározás időpontját az idegen szerv képviselőjével előzetesen egyeztetni kell és megbízottját a leltározáshoz meg kell hívni. Tartozékok leltározása A tartozékok olyan, önmagukban nem üzemeltethető eszközök, amelyeket a tárgyi eszköz előállítása során nem építettek be, de az eszköz üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához, a környezet védelme vagy egyéb szempontból használatuk szükséges. Azok a tartozékok, amelyek egy-egy konkrét tárgyi eszközhöz kapcsolódnak (egybeépítve, összeszerelve vagy összeszerelés nélkül) a tárgyi eszközzel együtt alkotnak egy leltárfelvételi egységet, így azok értéke az eredeti tárgyi eszköz értékét növeli, az eszköz bruttó értékében megjelenik. A leltárfelvétel csoportjai: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek Beruházások Az eszközök leltározásakor különösen fontos, hogy a fizikai számbavétel alkalmával az eszköz állapot vizsgálata is megtörténjen. Ennek során fel kell mérni, hogy van-e olyan körülmény, ami az adott eszköz vonatkozásában terven felüli leírást indokol, illetve meg kell jelölni azon eszközöket is, amelyeket selejtezésre javasolnak – a javaslat mellett minden esetben indoklás is kell, hogy szerepeljen. (pl.: fölösleges stb.) Fenti megállapítások a felvételi bizonylaton is rögzítésre kell kerüljenek, dokumentálásukat a leltározás során végre kell hajtani. 4.2.2.1 Ingatlanok (földterület, épület, építmény) Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok olyan jogok, amelyek nem a vállalkozás tulajdonát képezik, de tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A leltározást mennyiségi felvétel, illetve egyeztetés útján, nyilvántartási egységenként kell elvégezni. Az ingatlanok leltározása során nem tekintendők tartozéknak az alábbiak: kapcsolók, lámpatestek, dugaljak, radiátorok, mosdókagylók, csaptelepek, vízcsapok, mivel ezek az ingatlan alkatrészeként kerülnek besorolásra. Az egyéb itt fel nem sorolt tételek (pl.: kazánok, liftek, klímaberendezések, kamera-rendszerek, stb.) az ingatlan tartozékaként kerülnek leltározásra.


ÉRTESÍTŐ 16 Ingatlanok leltározási kötelezettsége az alábbi eszközökre terjed ki: földterület, telek, telkesítés; épületek, épületrészek; építmények, ezen belül  földfeletti és földalatti tárolótartályok,  utak-terek,  vasúti pályák, kitérők, transzformátor állomások,  alépítmények, felépítmények,  műtárgyak,  erős és gyengeáramú vezetékek,  csatornák, csővezetékek; egyéb építmények; továbbá az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezen eszközök tulajdoni hányadára, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra. Az ingatlanok leltározása ki kell, hogy terjedjen az idegen tulajdont képező (bérbe vett) eszközökre is. Ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok csoportjai: földhasználat, haszonélvezet és használat, bérleti jog, szolgalmi jog, ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (vízközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia, hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozás díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, vagyonkezelői jog, idegen tulajdonon bejegyzett jog, egyéb ingatlanhoz kapcsolódó jogok. 4.2.2.2 Berendezések, gépek, járművek A műszaki berendezések, gépek, járművek (üzemi eszközök) között kell nyilvántartani – tartozékaikkal, valamint kapcsolódó berendezéseikkel együtt – a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgáló erőgépeket, műszereket, szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, vasúti, közúti, vízi közlekedési eszközöket, járműveket; egyéb gépeket, berendezéseket, valamint a fenti csoportba tartozó, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek (üzemkörön kívüli eszközök) közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett - a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó - gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a társaság tevékenységét tartósan, de közvetett módon szolgálják.


ÉRTESÍTŐ 17 E csoportokba tartozó eszközök jellemzően az alábbiak: egyéb üzemi gépek, berendezések, felszerelések, járművek; irodai, igazgatási berendezések, felszerelések; üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint a fenti csoportba tartozó, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. A berendezések, gépek, járművek leltározását mennyiségi felvétel útján, helyszíni felvétellel kell elvégezni. A leltározás során az eszköz tartozékainak adatait is rögzíteni kell. Az eszközök leltározása ki kell, hogy terjedjen az idegen tulajdont képező (bérbe vett) eszközökre is. 4.2.2.3 Beruházások, felújítások A MÁV Zrt., valamint a leányvállalatok szervezeteinek beruházásaikról analitikus nyilvántartást kell vezessenek, ami szorosan kapcsolódik a könyvviteli nyilvántartás főkönyvi számláihoz. Az analitikus nyilvántartás helyességét a pénzügyi és műszaki teljesítések, valamint a főkönyvi számlák alapján, folyamatosan ellenőrizni kell. A beruházások leltározását az analitikus nyilvántartás alapján – a december 31-i állapotnak megfelelően -, mennyiségi felvétellel kell végrehajtani. A leltárban minden egyedileg azonosítható beruházást külön kell szerepeltetni. 4.2.3 Készletek leltározása A készletek olyan forgóeszközök, amelyek részben vásárlás útján, részben saját előállítással kerülnek a társaság tulajdonába, és amelyek a tevékenységet közvetlenül vagy közvetve, egy évnél rövidebb ideig szolgálják. A készletek között mutatjuk ki azokat az eszközöket is, amelyek a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé átsorolásra kerültek. A vásárolt készletek leltározási csoportjai: a termék előállítás vagy szolgáltatásnyújtás során felhasználásra kerülő anyagok, a továbbértékesítési céllal beszerzett, változatlan formában továbbadott készletek – azaz áruk, közvetített szolgáltatások, betétdíjas göngyölegek. A saját termelésű készletek leltározási csoportjai: befejezetlen termelés, félkész termék; készletre vett, ki nem számlázott szolgáltatás (befejezetlen szolgáltatás); késztermék. A leltározás szempontjából a fenti besoroláson túl, a következő készletfogalmak meghatározása is lényeges: Felesleges (immobil) készleteknek nevezzük azokat a készleteket, amelyek a megállapított maximális készletnorma szerinti készletmennyiséget meghaladják; – amelyből felhasználás 6 hónapon át egyáltalán nem, vagy csak a készlethez viszonyítva egész csekély mértékben történik kivéve, ha a készlet terv szerint 6 hónapon belül felhasználásra kerül, kivéve, ha azok stratégiai, biztonsági készletet képeznek; azokat a készleteket, amelyeket a készletgazdálkodó javaslatára a készlettulajdonosi jogokat gyakorló nélkülözhetőnek (feleslegesnek) nyilvánít. Inkurrens készletnek a sem belföldön, sem külföldön nem értékesíthető, korszerűtlen stb. anyagokat, alkatrészeket kell tekinteni. Csökkent értékű készletnek kell tekinteni azokat a készleteket, amelyek előállításakor vagy később fizikai, kémiai behatás következtében teljes értékükből veszítenek; rendeltetésszerűen még felhasználhatóak, de műszaki elavultság, minőségi romlás, raktározás közben előállt szennyeződés, korrodálódás következtében eredeti értékükből veszítettek; értékesítésük csak csökkent áron lehetséges. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 18 A csökkent értékű készletek feltárását év közben folyamatosan kell végezni, s leértékelés alkalmával ezen készleteket figyelembe kell venni. Amennyiben a leltár során csökkent értékű készletek is feltárásra kerülnek, úgy azokat a leltározás során el kell különíteni, és külön leltározási íven összesíteni. Készletek leltározási kötelezettsége: A raktári készletek (anyagok, áruk, göngyölegek, késztermékek) leltározását évente, mennyiségi felvétellel kell végrehajtani. Közös raktárak esetén a közös raktárakban tárolt készleteket azonos időpontban, minkét fél képviselőjének jelenlétében kell mennyiségi felvétellel leltározni. Azokat a raktárból kivételezett anyagokat, amelyeken a technológiai folyamatban (javítás, szerelés során stb.) előírt munkát elkezdték, de befejezetlen termelésként még nem kerülhetnek nyilvántartásba vételre - „0” készültségű anyagoknak kell minősíteni. A „0” készültségű anyagokat év végén, december 3l-i fordulónappal kell leltározni. A bérmunkára (megmunkálásra) átadott anyag a bérmunkát végeztető társaság tulajdonát képezi. A bérmunkát végző a megmunkálásra átadott anyag felhasználásáról a szerződésben rögzített módon és időben köteles elszámolni. Az elszámolás kiterjedhet az előállított megmunkált anyag vagy termék mennyiségére, a gyártás közben keletkezett hulladékra, selejtre is. Az anyagelszámolás során mutatkozó hiányokért a bérmunkát végző szerv anyagi felelősséggel tartozik, azaz hiány esetén meg kell térítenie annak értékét. A bérmunkára (feldolgozásra és javításra) átvett készleteket, eszközöket - a bérmunkát, javítást végeztető gazdálkodó szerv írásbeli megkeresése alapján - a bérmunkát végző szerv december 31-i fordulónappal mennyiségi felvétellel köteles leltározni. A leltárfelvétel bizonylatának másolatát a leltárfelvételt követően a bérmunkát végeztető gazdálkodó szervnek meg kell küldeni. A bérmunkára átadott, illetve átvett készletekről, cégenkénti bontásban, mennyiségben és értékben nyilvántartást kell vezetni a megmunkálás időpontjáig. Idegenek tulajdonát képező készleteket (bizományosi/letéti raktárak készletei) december 31-i fordulónappal kell leltározni, értékelését szerződésben szereplő áron - szerződött ár hiányában aktuális nyilvántartási áron, ill. ha nem áll rendelkezésre nyilvántartási ár, akkor ennek hiányában piaci értéken - kell végrehajtani. Az idegenek tulajdonát képező, de a társaság birtokában lévő készletek értékét a mérlegben kimutatni nem lehet, ezen eszközök értékét a „0”-ás számlaosztályban kell nyilvántartásba venni. Az úton lévő készletnek kell tekinteni azokat az anyagokat, árukat, amelyeknél a szállítási szerződés szerinti teljesítés helye az eladó telephelye (így a tulajdonos változás és a birtokbaadás időpontja eltér egymástól), a szállító a készletet a mérleg fordulónapjáig kiszállította, de az a társasághoz még nem érkezett meg, az anyag raktári bevételezése még nem történt meg. Az úton lévő vásárolt készleteket év végén a rendelkezésre álló számla (egyéb adatok) alapján kell leltározni, és elkülönítetten kimutatni. Az import tételek közül azokat kell úton lévő készletnek tekinteni, amelyeknél a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, és az erről szóló értesítés (számla, szállítólevél stb.) a mindenkor zárlati utasításban foglalt számla befogadási határidőig beérkezik. Saját tulajdonú, idegen helyen tárolt készleteket fordulónappal, a két fél megállapodása szerint kell leltározni. A leltár másolati példányát ellenőrzés céljából a tároló vállalkozásnak meg kell küldeni. A leltározás során feltárt mennyiségi különbözeteket megállapodás szerint (a felek közt létrejött tárolási szerződésben foglaltakra tekintettel) kell elszámolni. A polgári védelmi anyagokat, eszközöket évente, mennyiségi felvétellel kell leltározni. Az első kiszerelési anyagokat az év utolsó munkanapján (mint fordulónapon) mennyiségi felvétellel kell leltározni. A befejezetlen termelést évente egyszer, az év utolsó napjával mennyiségi felvétellel– a készültségi fok alapján - a nyilvántartásoktól függetlenül kell leltározni. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 19 4.2.4 Pénzeszközök leltározása A Sztv. értelmében a pénzeszközök a készpénz, a csekkek és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A pénzeszközök leltározását az adott társaság hatályos Pénzkezeléssel kapcsolatos szabályzatában előírtak szerint kell végrehajtani. A pénztár és csekkek állománya mennyiségi felvétellel, míg a bankbetétek egyeztetés útján kerülnek számbavételre. A készpénz és csekk leltározása során a mindenkori készpénz helyességének megállapításához a Sztv.-ben meghatározott alapbizonylatok, alapokmányok feldolgozásával készített pénztárnapló, pénztárkönyv, pénztári bizonylatok adatait kell az egyeztetésnél figyelembe venni A pénztári pénzkészletet a tárgyév utolsó napján – a napi zárlat elkészítését követően számlálással kell ellenőrizni, és a fellelt összeget a könyvelési adatokkal egyeztetni kell. A bankbetétek leltározása az egyes bankszámlákat vezető bankok által megküldött fordulónap előtti utolsó és a fordulónap utáni első számlakivonat alapján (figyelemmel a folyamatos sorszámozás teljesülésére), a kivonat és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetésével történik. Pénztár pénzkészletének leltározása: A pénztárak (házi/valuta) pénzkészletét az év utolsó munkanapján kell leltározni. A leltározást a pénztárosnak és pénztári ellenőrnek együttesen kell elvégeznie. A pénztár december havi leszámolását úgy kell elkészíteni, hogy a leszámolási időszak a leltározás időpontjával végződjék, vagyis a leszámolásnál kimutatott maradvány összege a leltározásnál megállapított pénz/valuta készlettel megegyezzék. A leltározást a pénztárosnak és pénztári ellenőrnek együttesen kell elvégeznie. A leltározásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 4.2.5 Egyéb eszközök és források leltározása Az alábbiakban részletezett vagyonelemek (nem anyagi eszközök) leltározása jellemzően egyeztetéssel, december 31-i fordulónappal történik – az eszközök és források értékelésére vonatkozó előírásokat a Sztv. előírásain túl, a társaság Értékelési Szabályzata rögzíti. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket mutatjuk ki (részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tartósan adott kölcsönök) amelyeket a társaság azzal a céllal fektetett be, hogy tartós jövedelemre tegyen szert, illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőségeket érjen el. Az eszközök leltározása december 31-i fordulónappal, az analitikus nyilvántartások egyeztetése útján, a nyilvántartást alátámasztó alapdokumentumok, okiratok, értékjegyek adatainak, továbbá a kölcsönt kezelő pénzintézet kivonata, adóslista stb. alapján történik. Követelések leltározása Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a társaság által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések. Leltározásuk a mérleg fordulónapjával az analitikus nyilvántartások egyeztetése alapján történik – kivéve a partner egyenlegek, melyek esetében az alábbiakban részletezettek szerint, tételesen, adósonként és ezen belül számlánként kerül sor az egyeztetésre. A leltárba csak az adós által elismert követelés vehető fel. Ha az adós a követelés összegét nem ismeri el, vagy csak részben fogadja el, az el nem ismert összeget a leltárba külön kell felvenni, és a Sztv. előírásainak megfelelően kezelni. Az eltérést a mérlegkészítés időpontjáig rendezni kell, a nyilvántartásokat az elfogadott módosításokkal javítani kell. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 20 Az egyeztetés: Partner egyenlegek egyeztetése (vevők) 1) A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat MVER rendszerben. 2) Minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Az egyenlegközlő levelek kiküldése kötelező. a költségvetéssel és adóhatóságokkal kapcsolatos követelések esetén az év utolsó napjával, az adóelszámolási bizonylatok, kivonatok, adófolyószámla, értesítések, adóbevallások alapján történik; a pénzintézetekkel (ideértve a biztosító intézeteket is) szemben fennálló követelések esetén az év utolsó napjával, a bankszámlakivonatok és értesítések alapján történik; a munkavállalókkal szembeni követelések leltározása az analitikus nyilvántartások alapján történik, míg más adósokkal szembeni követeléseknél a vonatkozó szerződések szolgálnak az egyeztetés alapjául. Az egyeztetés során feltárt eltéréseket a beszámoló elkészítése előtt tisztázni és rendezni kell. Céltartalékok leltározása Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. A céltartalékok leltározása mérlegfordulónapon annak vizsgálatát jelenti, hogy a társaság a céltartalék képzés során a törvényben előírtaknak megfelelően járt-e el, a kimutatott összegek helyesek-e, továbbá az analitikába beállított tételek valós tartalma, illetve az analitika-főkönyv egyezősége biztosított-e. A céltartalék összegét bizonylatokkal kell alátámasztani. Bizonylatok lehetnek: szerződések, hatósági előzetes álláspont, bírósági iratok, perügyirat, jogerős határozat, környezetvédelmi hatóság vizsgálati anyagai, jogerős határozatok, kalkulációs lap, karbantartási ajánlat, költség kalkuláció, stb. A bizonylatok a leltár részét kell képezzék, melyet az analitikáért felelős szervezetnek kell megőriznie a leltár őrzési ideje alatt. Kötelezettségek leltározása Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a társaság által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbevételéhez kapcsolódnak. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 21 A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak. A kötelezettségeket a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások, valamint a nyilvántartásba vételre vonatkozó okmányok egyeztetése alapján kell leltározni.

Partner egyenlegek egyeztetése (szállítók) A szállítókkal szembeni kötelezettségeket a leltárba tételesen, szállítónként kell felvezetni, a felvett adatok valódiságát egyenlegközlő alapján történő fordulónapi egyeztetéssel kell igazolni. A mérlegbe csak egyeztetett, elismert adatok kerülhetnek. 1) A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott kötelezettségeket, kapott előlegeket, egyéb kötelezettségeket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat MVER rendszerben. 2) Minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld. Minden partnernek kötelező egyenlegközlő levelet küldeni, még abban az esetben is, ha az egyenlege fordulónapon 0 Ft. a hiteleket, kölcsönöket a hitelt, kölcsönt folyósító pénzintézetek december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata – más vállalkozás, szervezet által adott kölcsön esetében a folyósító egyenlegközlő levele alapján – kell leltározni; költségvetéssel kapcsolatos elszámolások (fennálló tartozások) tekintetében az egyeztetés az adóelszámolási bizonylatok, kivonatok, adófolyószámla, értesítések, adóbevallások alapján történik; a munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek leltározása az analitikus nyilvántartások alapján történik. az egyéb kötelezettségek egyeztetése a vonatkozó bizonylatok, nyilvántartások adatai alapján történik.

A Sztv. értelmében a mérlegbe csak olyan kötelezettség állítható be, és akkora összegben, amelyet a társaság magára nézve kötelezően elismert, a teljesítés megtörtént. Időbeli elhatárolások leltározása Az időbeli elhatárolások olyan helyesbítő tételek, amelyek a társaság tárgyévi eredményét növelik (aktív időbeli elhatárolás), illetve csökkentik (passzív időbeli elhatárolás) – kimutatásuk a Sztv. vonatkozó §-aiban előírtak alapján történik. Az időbeli elhatárolások leltározása a mérleg fordulónapjára vonatkozó bizonylatok felülvizsgálatával, és a kapcsolódó nyilvántartások egyeztetésével történik. Az elhatárolás összegét bizonylatokkal (számla, számítási melléklet, szerződés, rendelkező határozat, stb.) kell alátámasztani. A számítás alapján meghatározott tételeknél a részletes számítást is mellékelni kell a leltárhoz. Saját tőke leltározása Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos a vállalkozó rendelkezésére bocsátott, vagy amelyet a tulajdonos a Sztv. 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is. A saját tőke a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi adatok és az alapítói okirat adatainak egyeztetését jelenti. A jegyzett tőkét a Cégbírósági nyilvántartással kell egyeztetni.


ÉRTESÍTŐ 22 4.3 A leltározás bizonylati rendje A leltárfelvétel végrehajtásának nélkülözhetetlen kellékei a leltárbizonylatok. A leltárfelvétel dokumentálása során használt bizonylatok használatára kiemelt figyelmet kell fordítani. A leltározás során legalább a következő bizonylatokat kell használni: leltárfelvétel rögzítésére használt bizonylat, leltár kiértékelésére használt bizonylat. A leltárfelvétel dokumentálására használt bizonylat kötelező minimális adattartalma: leltározott szervezet megnevezése, a leltározott szervezet szolgálati hely kódja (amennyiben az rendelkezésre áll), felvétel napja, leltározott eszköz/forrás azonosítója, megnevezése (leírás), leltározott eszköz mennyisége, leltározott (valós) állomány, időközi változás bemutatása, az időközi változással módosított fordulónapi állomány, könyv szerinti adatok, megállapított eltérés (hiány/többlet), megjegyzés (a felvételhez szorosan kapcsolódó információ, megállapítás) A szabályszerűen végrehajtott leltározás alapján helyesbített főkönyvi számlák és az azok alapján készített főkönyvi kivonat, illetve a főkönyvi könyvelés adataival egyező analitikus nyilvántartások a mérleg bizonylatai. A törvényi előírás alapján a mérleg bizonylati alátámasztásaként az éves beszámolóhoz mellékelve meg kell őrizni: a vonatkozó végrehajtási szabályzatot, az ahhoz kapcsolódó leltározási ütemterveket; a leltározás szabályszerű végrehajtását igazoló bizonylatokat; a leltározás egyéb dokumentációit, feljegyzéseket, igazolásokat. A Sztv. 169. § (1) bekezdése értelmében az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt (fentiekben részletezett leltári dokumentumokat) legalább 8 évig meg kell őrizni. A megőrzési kötelezettség vonatkozik a Számvitel szervezetre és a leltárt beküldő szervezetre is. 4.4 A leltározás előkészítése A 4.4 és 4.5 fejezetekben előírtak elvi tartalmukat nézve vonatkoznak minden leltározási folyamatra, azonban gyakorlati alkalmazásuk jellemzően az anyagi eszközök (ezen belül is a készletek, tárgyi eszközök) leltározása során értelmezhetők. A nem anyagi eszközök, illetve az egyeztetéssel végrehajtott leltározások során a 4.4 és 4.5 fejezetekben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az a leltározás céljának, pontos eredményének eléréséhez szükséges. 4.4.1 Leltározási ütemterv és leltárutasítás A Társaságoknak leltározási ütemtervet kell készíteniük. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell a leltározás előkészítésével, a leltár felvételével és értékelésével kapcsolatos munkafolyamatok megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, illetve a munkafolyamatok elvégzéséért felelős személyek megnevezését. A 2. szintű leltározási szabályzatban foglaltakat alapul véve legalább az ütemterv szerinti leltár megkezdése előtt 1 hónappal leltárutasítást kell kiadni a leltárral érintett eszközkörre vonatkozóan, amely részletesen tartalmazza a leltár végrehajtásának összes követelményét.


ÉRTESÍTŐ 23 4.4.2 Személyi és tárgyi feltételek biztosítása 4.4.2.1 Személyi feltételek biztosítása Minden munkavállaló, aki a leltározási munkálatokban részt vesz az adott társaságra vonatkozó leltározási szabályzat előírásaival tisztában kell legyen, a támasztott követelményeknek meg kell feleljen, a szabályzatok előírásait maradéktalanul be kell tartsa. A leltározók feladatai A leltározók konkrét feladatait, valamint a leltározás munkamenetét a társasági szintű szabályzatban kell meghatározni. A Társasági szintű leltározási szabályzatban meghatározott eszközkörök vonatkozásában felállított leltározási szabályok szerint a leltározási folyamatba műszaki szakértő bevonása is indokolt lehet. A leltározás ellenőrzésére kijelölt munkavállalókat állandó, vagy egy esetre szóló megbízólevéllel kell ellátni. A leltározás során a társaság könyvvizsgálója ellenőrzési jogkörrel bír. 4.4.2.2 Tárgyi feltételek biztosítása A leltározás megkezdése előtt a szükséges tárgyi feltételekről gondoskodni kell: a leltározáshoz szükséges bizonylatokról/nyomtatványokról, a szükséges mérőeszközökről, gondoskodni kell a raktárban, illetve munkahelyen tárolt eszközök, készletek megfelelő azonosíthatóságáról, biztosítani kell a különböző – idegen tulajdont képező - cikkek egymástól elkülönített tárolását. 4.4.3 A leltározás végrehajtásának előkészítése A gyors és jó felvétel biztosításának előfeltétele a helyesen megszervezett adminisztratív és technikai előkészítő munka. Az előkészítési munkák végrehajtását mindenképpen biztosítani kell. A társaság valamennyi egységére vonatkozóan, a leltározás előkészítő munkáihoz tartozik a leltározás előtti selejtezés. A munkaterületeken a meghibásodott, rendeltetésükre alkalmatlan anyagi eszközöket (selejtes tárgyi eszközöket, anyagokat, árukat stb.) el kell különíteni a használatban lévőktől és gondoskodni kell a leltározás előtti selejtezésük végrehajtásáról. 4.5

A leltározás végrehajtása

4.5.1 Leltárak feldolgozása, értékelési szabályok 4.5.1.1 Értékelési szabályok Az Sztv. 46. § (3) bekezdése értelmében az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. Az ezekre vonatkozó értékelési előírásokat a társaság mindenkor érvényben lévő Értékelési Szabályzata tartalmazza. Az Sztv. 46. § (4) bekezdése szerint a mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni – 52-56. §-ban foglaltak alapján – minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti. A fent leírt szempontok figyelembevételével kell az eszközök és források értékeit a nyilvántartásokban rögzíteni, leltározáskor feltüntetni.


ÉRTESÍTŐ 24 4.5.1.2 A leltárak kiértékelése A leltározás eredményének kiértékelése a mennyiségi felvétel során talált, vagy egyeztetés útján számba vett eszközöknek a könyvekben nyilvántartott adatokkal történő összehasonlítását, az eltérések kimunkálását és kiértékelését jelenti. A leltárkülönbözetek elszámolása előtt meg kell állapítani, hogy a többletek, hiányok: ügyviteli, adminisztrációs hibák-e; kompenzálható eltérések (készleteknél); forgalmazási veszteségek (készleteknél); a forgalmazási veszteséget meghaladó hiányoknál pedig felmerülhet a személyi felelősség kérdése, a hiány megtéríttetése. A leltáreredmény kiértékelése során az alábbiakat kell elvégezni: a mennyiségi felvétel ideje alatt engedélyezett eszközmozgások bizonylatainak felülvizsgálata, és a leltárfelvételi bizonylaton történő átvezetés helyességének ellenőrzése; a leltárfelvételi bizonylaton az időközi változással módosított fordulónapi mennyiségek megállapítása, illetve ellenőrzése; egyeztetett nyilvántartásokból a könyv szerinti adatok feljegyzése a leltárfelvételi bizonylatra; az eltérések mennyiségének megállapítása; a bejegyzése (csak az eltéréseknél); az eltérések (többletek és hiányok) értékének kidolgozása és feljegyzése; kiértékelt leltáreredmények az anyagilag felelős munkavállalóval történő egyeztetése és az eltérések tisztázása. 4.5.1.3 A kiértékelést követő egyeztetés Az egyeztetés lefolytatása azt jelenti, hogy a kiértékelt leltár adatait (leltárhiány, leltártöbblet) az anyagilag felelős munkavállalóval jegyzőkönyvileg rögzíteni kell. Eltérés esetén a különbözetek okát kivizsgálás útján kell tisztázni. Az egyeztetés során kell felülvizsgálni az anyagilag felelős munkavállaló kompenzálási és káló leírási kérelmeit (készleteknél), valamint az írásbeli magyarázatokat, indoklásokat. Az egyeztetési munkákon az anyagilag felelős munkavállaló személyesen köteles megjelenni. Az egyeztetés megtörténte a leltárfelvételi íven kimutatott - majd pedig a leltározási jegyzőkönyvben is rögzített - eltéréseknek az anyagilag felelős munkavállaló részéről történő elfogadását, és ennek a leltározási jegyzőkönyvben történő írásbeli rögzítését jelenti. Az egyeztetés befejezésének időpontját a leltározási jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az eltéréseket leltározási jegyzőkönyvben vagy külön mellékleten kell rögzíteni. A leltározási jegyzőkönyvben vagy külön mellékletben kell megadnia az anyagilag felelős munkavállalónak az eltérésekre vonatkozó írásbeli magyarázatát is. A leltározási jegyzőkönyvet az anyagilag felelős munkavállalónak – együttes felelősség esetében az összes érdekelt munkavállalónak- és a leltáregyeztetést végző személynek is alá kell írnia. 4.5.2 Leltári eltérések megállapítása Az eltérések megállapításánál nagy súlyt kell helyezni arra, hogy ezek kiadási, bevételi vagy egyéb adminisztratív hiányosságok (a bizonylat kiállításának elmaradása) miatt következtek-e be, így Az adminisztrációs hibából eredő leltári eltéréseket az eredeti elszámolás alapján rendezni kell. A forgalmazási veszteséget és a kompenzálható hiányt meghaladó eltérésnél pedig felmerülhet a személyi felelősség kérdése, a leltárhiány megtéríttetése.


ÉRTESÍTŐ 25 4.5.3 A leltárak véglegesítése Legkésőbb az egyeztetési eljárás befejezésekor gondoskodni kell az eltérések – többletek és hiányok – bizonylatolásáról, a bizonylatok adatainak az analitikus nyilvántartásokon történő átvezetéséről. A leltárellenőr az eltérések analitikus nyilvántartásokban történő átvezetésének helyességét ellenőrizni köteles. A munkáltatói jogkör gyakorlóját értesíteni kell a raktári leltárfelelősség esetében legkésőbb a jogvesztő időtartam 21. napján, egyéb anyagi felelősség esetében pedig legkésőbb az egyeztetés befejezését követő 30 nap után. A munkáltatói jogkört gyakorló felettes vezető a vizsgálat eredményére és az érdekeltek észrevételeire és javaslatára is figyelemmel, elbírálja az ügyet (káló leírási kérelem, kompenzálási kérelem, stb.) és meghozza döntését a kártérítésre vonatkozóan. Ha a vezető a jogvesztő határidőn belül nem kötelezte megtérítésre, vagy kártérítésre az anyagilag felelős munkavállalót, a mulasztást elkövető munkavállalóval szemben el kell járni a vétkességi felelősségre vonatkozó előírások szerint (Mt. 179. §). Ügyelni kell arra, hogy a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség esetében az anyagilag felelős munkavállaló részére készített kártérítési határozatot a leltárfelvétel befejezését követő naptól számított 60 napon belül kézbesíteni kell, akár szolgálati úton történik a kézbesítés, akár pedig ajánlott levélben. Büntető eljárás esetén a jogvesztő határidő 30 nap, és a határidő a nyomozó hatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. 4.5.4 Szokásostól eltérő leltárak végrehajtása 4.5.4.1 Rendkívüli leltározás Rendkívüli leltározást kell elrendelni: ha külső hatóságok, ellenőrzésre jogosult társaságok ilyen leltározást kérnek, illetve javasolnak, vagy a hatóságok megkeresése alapján rendkívüli leltározás lebonyolítása szükséges; betörés, fosztogatás, vagy egyéb erőszakos cselekmény észlelése esetében; elemi események miatt keletkezett károk esetében; ha a leltározási egységnél végzett ellenőrzés (rovancsolás) hanyag kezelést állapít meg, vagy a bizonylati fegyelem súlyos megsértése tapasztalható; szervezetek átalakítása, vagy adott eszközök tömeges elidegenítése esetén, továbbá ha az adott eszköz felhasználása céljában, körülményeiben jelentős változás áll be. Rendkívüli leltározást kell elrendelni továbbá, ha a leltározási egységnél együttes kollektív anyagi felelősség van érvényben és a raktározási irányítót, raktárvezetőt (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállalót) letartóztatták; ha a raktározási irányítót, raktárvezetőt (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállalót) állásából felfüggesztették; ha a raktározási irányító, raktárvezető (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállaló) meghalt; ha a raktározási irányító, raktárvezető (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállaló) előreláthatólag hosszabb ideig nem tartózkodik munkahelyén (tartós betegség, vagy tartós (30 napon túli) szabadság, rokkant nyugdíjba vonulás korengedményes nyugdíjazás, stb.) ez esetben egymás közötti átadó-átvevő leltárt is végre lehet hajtani, ha az átvevő nem ragaszkodik a rendkívüli leltározáshoz; amennyiben az anyagilag felelős munkavállaló személyében változás történik. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 26 4.5.4.2 Meglepetésszerű leltározás A meglepetésszerű leltározás elrendelése leginkább anyaggazdálkodást végző tárolási helyeken indokolt. A meglepetésszerű leltározás végrehajtásából következik, hogy a mennyiségi felvételt rövid időre – általában egy munkanapra – kell korlátozni. Kivételt képez az olyan eset, amelynél a meglepetésszerű leltározásra kijelölt eszköz mennyiséget egy munkanapon nem lehet felmérni. A meglepetésszerű leltározásra kerülő eszközöket tehát általában úgy kell kijelölni, hogy a mennyiségi felvétel a meglepetésszerű leltározás megkezdésének napján – lehetőség szerint a meglepetésszerű leltározás a hivatalos munkaidő befejezéséig – megtörténjék. Amennyiben a leltározási egység teljes készletére kiterjedő eszközfelvétel szükséges, és a mennyiségi felvétel egy napnál hosszabb időt vesz igénybe, nem meglepetésszerű leltározást, hanem rendkívüli leltározást kell elrendelni. A meglepetésszerű leltározással kapcsolatos szabályok, a leltár lebonyolítása: Meglepetésszerű leltározást megkezdeni csak abban az esetben szabad, ha a meglepetésszerű leltározásra kerülő eszközök, illetve anyagok anyagilag felelős munkavállalója a meglepetésszerű leltározás teljes lebonyolításánál jelen van. Amennyiben a leltározási egységnél együttes (kollektív) anyagi felelősség van érvényben, az anyagilag felelős munkavállalók bármelyikének a jelenléte elégséges a meglepetésszerű leltározás lebonyolításához. A meglepetésszerű leltározás megkezdése előtt a kijelölt munkavállaló köteles a leltározott egység szervezeti vezetőjének a leltározást bejelenteni, és a meglepetésszerű leltározás végrehajtására feljogosító megbízólevelét a szervezeti vezetőnek, valamint az anyagilag felelős munkavállalónak köteles felmutatni. Az anyagilag felelős munkavállalónak a leltározásra vonatkozóan leszabályozott jogai a meglepetésszerű leltározás tekintetében is fennállnak. A meglepetésszerű leltározás eredményének megállapítását, az egyeztetést (igazolások, kérelmek) jegyzőkönyvbe kell foglalni azzal az eltéréssel, hogy az összes ilyen munkálatot a meglepetésszerű leltározás helyszínén, a mennyiségi felvétel befejezése után azonnal meg kell kezdeni és a lehető legrövidebb idő alatt be kell fejezni. 4.5.4.3 Az önrovancs Az önrovancsolást az anyagilag felelős munkavállalónak – a két leltározási időszak között – úgy kell végrehajtania, hogy az általa kezelt és nyilvántartott valamennyi eszköz (jellemzően raktári készlet) valamennyi tétele legalább egyszer teljes körűen önrovancsolásra kerüljön. Az önrovancsolással megállapított eltérések okát az anyagilag felelős munkavállaló(k) köteles(ek) megfelelően indokolni, az előidéző hiányosságokat megszüntetni, a mulasztásokat felszámolni. Az önrovancsolásról könyvet kell felfektetni, melyet a leltározásnál az anyagilag felelős munkavállaló a leltározónak és a csoportvezetőnek köteles bemutatni. Minden anyagilag felelős munkavállalónak – az önrovancsolás megkezdése előtt a pontos raktári készlet megállapításához – feltétlenül szükséges az eszközök nyilvántartással történő egyeztetése. Az egyeztetés során megállapított eltéréseket a helyszínen tisztázni kell, és ki kell vizsgálni. Az eltérések rendezésére még a tárgyhónapban intézkedni kell. Az önrovancsolási eltérések vizsgálata, számadásrendezések Az önrovancsoláskor megállapított eltérés esetén (hiány, többlet) az anyagilag felelős munkavállaló köteles az eltérés kompenzálására figyelembe vehető valamennyi anyag, és eszközféleségeket még a tárgyhónapban az önrovancsolási körbe bevonni, mivel a többlet és hiány, elírás vagy összecserélhetőség miatt is keletkezhetett.


ÉRTESÍTŐ 27 Az önrovancsolási könyv adataiból (+;- eltérésekről) kivonatot kell készítenie az anyagilag felelős munkavállalónak, melyhez igazoló jelentést is csatolnia kell. Igazolásnak minősül: a kompenzálási kérelem, ill. a leltározási egységnél kezelt meghatározott anyagnál elszámolható forgalmazási veszteség (káló) A számadásrendezési kérelmet és mellékleteit a szervezeti egység vezetője köteles felülvizsgálni, és a vizsgálat eredményének függvényében - záradékolva, vezetői aláírással –intézkedés szükséges a rendező bizonylat kiállításáról, annak analitikában történő átvezetéséről. A kompenzálás engedélyezésére a szervezeti egység vezetője jogosult. 4.6 Nyilvántartások módosítása, könyvelési feladatok A könyvekben kimutatott adatok pontosítására az egyeztetés befejezését követően, a véglegesnek minősített eltérések alapján kerül sor. A leltározás dokumentációiban foglalt leltári adatok és kiértékelés alapján a könyvelési szervezet intézkedik a könyvekben lévő adatok módosításáról. A könyveléseket az adott társaság belső szabályzataiban előírtaknak megfelelően az arra jogosult személy hagyhatja jóvá. A leltározásért felelős személynek a leltározásról össze kell állítania egy összefoglaló dokumentumot mely egyrészt tájékoztató jelleggel bír, másrészről tartalmaznia kell mindazon adatokat, lényeges információkat, megállapításokat, amelyek a leltári eltérésekről történő döntéshozatal megalapozottságát hivatottak biztosítani. A dokumentumnak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy mely eszköz vonatkozásában milyen adat módosítása szükséges. A dokumentumnak az alábbiakra feltétlenül ki kell térnie: a leltárfelvétel oka (leltározás, rendkívüli esemény, rovancsolás, átadás); a leltározás időtartama, külön a mennyiségi felvétel és külön a kiértékelés és egyeztetés együttes időtartama; a többlet értéke (a bevételi bizonylatok szerint); a normán belüli hiány értéke; a normán felüli hiány értéke; a kompenzált hiány értéke; a leltár hiány értéke; a meg nem térülő leltár hiány (végleges hiány) összege; a leltározási eredményt tárgyaló ügyirat száma; 4.7 Felelősség Mindazon személyek, akiknek jelen szabályzat kötelességévé teszi a leltározással, a kiértékeléssel és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását, felelősek ezek határidőre történő szabályszerű és maradéktalan elvégzéséért. A társaság a saját leltározási szabályzatában meg kell határozza a leltározási folyamat résztvevőinek felelősségi körét. 4.7.1 Az anyagilag felelős munkavállaló felelőssége A szervezeti egységek vezetői az irányításuk alá tartozó egység használatába adott vagyontárgyakért való felelősséget - átruházott jog és felelősségi körben - az anyagilag felelős munkavállaló személyén keresztül gyakorolják. A munkajogi anyagi felelősség, a munkaviszonyra épül, annak két alanyára a munkáltatóra és a munkavállalóra nézve tartalmaz rendelkezéseket az egymásnak kárt okozó magatartások megelőzése, illetve szankcionálása, valamint a károk megtérítése érdekében. Ezen alapul a munkajogi anyagi felelősség két nagy területének a munkavállalói és a munkáltatói anyagi felelősségnek az elhatárolása. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 28 A munkavállaló munkajogi anyagi felelősségének két alapvető formája van: a munkavállaló felelőssége vétkesség esetén; a munkavállaló felelőssége vétkességre tekintet nélkül. A munkavállalói vétkességi anyagi felelősség előfeltételei: a munkaviszony fennállása; a károkozó jogellenes és vétkes magatartása; tényleges kár bekövetkezése; okozati összefüggés fennállása a tényleges kár és a jogellenes magatartás között. Nem kell megtéríteni azonban azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A vétkességre tekintet nélküli felelősség lehet: általános megőrzési felelősség; pénz- és értékkezelők felelőssége; raktári munkavállalók leltárhiányért fennálló felelőssége. A vétkességre tekintet nélküli felelősség fő jellegzetessége, hogy a munkavállaló csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A vétkességre tekintet nélküli felelősség a munkavállaló anyagi felelősségének az a különös esete, amely csak a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokért áll fenn. A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (Mt. 180. §). A Leltárfelelősségi megállapodást a munkakör betöltése előtt kell megkötni, a felleltározott eszközök, anyagok tényleges mennyiségi átadása keretében. A pénzkezelő munkakörének betöltésekor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni a felelősség vállalását, melyet a munkavállaló munkaköri leírásának kell tartalmaznia. Vitás esetekben, az anyagi felelősség meghatározása (a megállapodás aláírása) előtt ki kell kérni a társaság jogi, illetve munkajogi szervezetének véleményét. 4.7.1.1 Általános megőrzési felelősség Az általános megőrzési felelősséghez szükséges, hogy a munkavállaló leltárjegyzék szerint vegye át az eszközöket. A feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, ennek hiányában a munkavállaló mentesül a felelősség alól. A munkahelyre kiadott eszközökért a nyilvántartó számadót a Mt. 180. § (1) bekezdésében meghatározott felelősség terheli, ha nem tudja kimutatni, hogy a nyilvántartását terhelő eszközöket, anyagokat kinek adta át. A munkahelyen, szobajegyzéken - átvételi vagy más jegyzéken - kiadott eszközökért felelősség terheli az Mt. 181. § alapján a munkavállalót, munkavállalókat, ha az átvételt aláírásukkal igazolják. Több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásnál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi munkavállalónak alá kell írnia. A leltárjegyzéknek a munkavállalói és az anyagilag felelősi példányát a munkavállalóval (munkavállalókkal) alá kell íratni. Ha a munkavállaló a leltárjegyzéken feltüntetett átvett eszközökben, anyagokban hiányosságot észlel, azt azonnal jelenteni köteles a szervezeti vezetőjének. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. A pénztárosokat, pénz- és értékkezelőket teljes felelősség terheli akkor is, ha kezelésükbe adott pénzt, értékpapírt, stb. nem jegyzék, vagy elismervény ellenében vették át. Ez a felelősségi forma terhel minden olyan munkavállalót, akinek pénzt vagy értékkel bíró utalványt, jegyet adtak át kezelésre, megőrzésre, elosztásra. 18. szám Budapest, 2015. május 21.

ÉRTESÍTŐ 29 4.7.1.2 Leltárhiányért fennálló felelősség A leltárhiányért fennálló felelősség előfeltétele az eszközök, anyagok (raktári készletek) szabályszerű átadása, leltárfelelősségi megállapodás megkötése. (Mt. 184. § (1)) E felelősségi forma csak akkor érvényesíthető, ha a felelőssé tett munkavállaló a két egymást követő leltározás közötti időszaknak legalább a felében a leltározási egységnél (raktárban) volt munkakörben, és a munkaviszony betöltése előtt írásban közölték vele az anyagi felelősség formáját, mértékét. A rövidebb időtartamú távollét mérséklő tényezőként vehető figyelembe, és a leltári készletek kifogás nélküli átvétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felelőssé tett személy a későbbiek során kifogásolhassa a leltár helyességét. Ilyenkor azonban már őt terheli az általa állítottak hitelt érdemlő bizonyítása. A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, és ebben meg kell határozni a leltári eszközöknek azon körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. (Mt. 184. § (2)). A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. (Mt. 186. § (1)) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség megállapításához szükséges, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló – vétkességére tekintet nélkül – a hiányért legfeljebb 6 havi távolléti díjának mértékéig felel. (Mt. 186. § (2)) Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodást kell kötni. A csoportos leltárfelelősségi megállapodásban meg kell határozni a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A csoportos leltár felelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét (Mt. 186. § (3)), és a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek. 4.7.1.3 A kárigény érvényesítése Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A leltárhiány összegét az alkalmazott nyilvántartási áron kell megállapítani. A kárigény összegének meghatározásánál figyelembe kell venni: – a megrongált dolog javítására fordított költségeket, és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; – ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes piaci árat kell – az avulásra is tekintettel – figyelembe venni. A munkavállaló kártérítési felelősség érvényesítésére az Mt. 285. § (1)-(2) bekezdései szerint kell eljárni. Ennek megfelelően a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát meg nem haladó kártérítési igényt fizetési felszólítással kell érvényesíteni. A kártérítés mérséklésének csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye. Ilyen mérséklési mód a részletfizetési kedvezmény biztosításának a lehetősége is. A kártérítés részletekben történő megfizetésének az engedélyezése nem kötelező, a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult dönteni abban, hogy kinek milyen mértékű kedvezményt biztosít.


ÉRTESÍTŐ 30 5.0

HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

5.1 Hivatkozott jogszabályok 2000. évi C. törvény a számvitelről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 5.2 Hivatkozott utasítások Nincs. 6.0

HATÁLYBA LÉPTETÉS

6.1

MÁV Zrt. és azon a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok esetében, melyek MSZSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett leányvállalatokra kiterjedő utasításokat alkalmazni kell, a MÁV Értesítőben történő közzétételt követő napon,

6.2

az első pontba nem sorolható konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok, valamint a MÁV Nosztalgia Kft. és a MÁV Tervező Intézet Kft. esetében pedig azok alapítói/ közgyűlési / taggyűlési határozat meghozatalát követő napon lép hatályba.

7.0 MELLÉKLETEK Az utasításnak nincsenek mellékletei. Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 31

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Zaránd György vezérigazgató


18. SZÁM TARTALOM

Recommend Documents