EU-Georgikon 194. szám, 2007. szeptember 18. TARTALOM: INRA: az állattenyésztés valószínű igen rá fog fizetni a KAP bomlasztására és a Világkereskedelmi Szervetettel (WTO-val) kötött megállapodásra .......................................... 2 A KAP reformja: nyomás-gyakorlás a tejkvóták számottevő növelése érdekében ................... 2 Tejár: 58 euró/1000 liter: rekord-ár a 4. negyedévre ................................................................. 3 Globális felmelegedés: kérődzők a vádlottak padján................................................................. 4 Sertéstartás Bretagne-ban: a termelés megemeli a hangját ........................................................ 4 Újra megjelent a kergemarhakór az Egyesült Királyságban ...................................................... 5 Ugaroltatás: a Bizottság 0 %-ot javasol ..................................................................................... 5 GM-megsemmisítés: A francia Kukoricatermelők Szövetsége (AGPM) ebben az ügyben Nicolas Sárközy-hez fordult....................................................................................................... 6
2
INRA: az állattenyésztés valószínű igen rá fog fizetni a KAP bomlasztására és a Világkereskedelmi Szervetettel (WTO-val) kötött megállapodásra Az állattenyésztés valószínű igen rá fog fizetni a Közösségi Agrárpolitika (KAP) bomlasztására, - ez a „Mezőgazdaság 2013.” című jövő-kutatási tanulmány következtetése, melyet a Francia Mezőgazdasági Kutató Intézet (INRA), a Mezőgazdasági Hitelbank és a Groupama készített el, és melyet Marion Guillou, az INRA elnöke mutatott be főbb vonalaiban a sajtónak. A tanulmány három fejlődési ütemezésben („lépésben”, „ügetésben” és „vágtában”), és három forgatókönyv (a gazdasági növekedés színvonala, a KAP fejlődése, és a bio-üzemanyagok piacának fontossága) szerint készült el. A lelassult növekedésű világgazdaság forgatókönyvében a tanulmány a tejelő és húshasznú szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket tartó állattenyésztők jövedelmének alakulásában „a közvetlen támogatások súlyának lényeges növekedését” jósolja meg. Ezek az ágazatok valószínű jobban meg fogják szenvedni a gazdaság lelassulását, mint a szántóföldi növénytermelés ágazatai. A mai növekedésnek megfelelő forgatókönyvben a tanulmány a KAP mélyreható reformját tételezi fel, amely az EU-n belül a tejár olyan csökkenésével jár, ami a termelést ráfizetésessé teszi. A felgyorsult növekedés forgatókönyve az egyetlen, ahol az állattenyésztők támogatás nélkül is valószínű érzékelni fogják a jövedelmük növekedését: +7%ot a szarvasmarha ágazatban, de csak +2%-ot a sertés, baromfi, juh és kecske ágazatokban. De még a szarvasmarha-ágazat számára sem lenne elegendő e növekedés hatása ahhoz, hogy kiegyenlítse a Doha-i ciklus keretében kötött megegyezés „ezzel ellentétes” hatásait. Forrás: Agrafil, 2007. szeptember 18. (CS.A.) A KAP reformja: nyomás-gyakorlás a tejkvóták számottevő növelése érdekében Portugáliában, Douro tartomány szőlő-termesztéséről közismert völgyében, szeptember 17.-én az EU mezőgazdasági miniszterei tovább folytatták az előző nap Porto-ban megkezdett informális tárgyalásukat az európai mezőgazdaság jövőjéről. Annak érdekében, hogy dacoljanak a jelenlegi tej-hiánnyal, Gerda Verburg, a holland földművelésügyi miniszter, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország támogatásával - újságírók előtt hangsúlyozta, hogy hazája a következő gazdasági év elejétől kezdve szeretné elérni a tejkvóták 2-3%-os növelését. A francia földművelésügyi miniszter, Michel Barnier, ezalatt jelezte, hogy mielőtt nyilatkozna, arra van szüksége, hogy a tej-termékpályával közös értékelést indítsanak. „Nem vagyok makacs, és ha a megemelkedett árak miatt felmerül egy fontos kérdés, úgy kész vagyok arról
3
vitatkozni és megoldást keresni”- jelentette be a maga részéről Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági főbiztosa. Ő az, aki arra készül, hogy - a KAP állapot-mérleg tárgyalásának keretében, mely mérleget november 20.-án fogja közzé tenni az Európai Bizottság – álláspontjáról egyértelmű jelzést adjon: a tejkvóták 2015.-től kezdődő eltörlésének bejelentésével. A Huszonhetek különféle intézkedéseket fognak megvizsgálni - nevezetesen a kvóták folyamatos emelését, vagy a tejjel kapcsolatosa büntetések csökkentését (abban az esetben, ha a referencia-mennyiségét átlépik) – azért, hogy lehetővé tegyék a jelenlegi tej-rezsim sima „landolását”. Michel Barnier-nak jó oka van arra, hogy az állapot-mérleg tárgyalásának keretében a KAP korrekcióinak nekilásson, de szerinte - jó lenne ugyanakkor, ha rendelkeznénk átfogóbb meggondolással is a 20013. utáni KAP-ról. „a gazdáknak joga van egy olyan őszinte, és alapos vitára a KAP-ról, amely megelőzi a 2009.-re tervezett költségvetési tárgyalást” – szögezte le a miniszter. Forrás: Agrafil, 2007. szeptember 17. (CS.A.) Tejár: 58 euró/1000 liter: rekord-ár a 4. negyedévre 1000 literenként 58 eurós rekord-tejárat fizetnek ki a termelőnek, melyet szeptember 18.-án a Tej Szakmaközi Szervezet gyűlésén (CNIAL) léptetnek életbe. Ez az árnövekedés az európai, és francia tej-termékpálya gazdasági mutatói alapos vizsgálatának következménye, amelyet a 2006. januárjában megkötött megállapodás keretében végeztek el. A francia Tejtermelők Országos Szövetsége (FNPL) tudomásul veszi ezt a változást amely „az európai - és főleg a német – piacok roppant feszült állapotának következménye”. A tejtermelők érdekvédelmi szervezete úgy véli, hogy az „e napon bekövetkezett áremelkedés teljesen szükségszerű volt”. Az FNPL számára „a 2007 második félévében bekövetkezett kedvező változás, és a 2008. évi kilátások, olyan természetűek, hogy visszaadják azoknak a tejtermelőknek a bizalmát, akik már szembesültek a termelői költségeik igen erős növekedésével”. A paraszt-szövetség „elégedett”, mivel sikerült újra elérni a 2001. évi árszintet. Sajnos az óta mintegy 30 000 tejtermelő adta fel végleg a tevékenységét- emlékeztet rá a Szövetség. Forrás: Agrafil, 2007. szeptember 18. (CS.A.)
4
Globális felmelegedés: kérődzők a vádlottak padján A szarvasmarha-tenyésztői tevékenységet újból megvádolták, mint a környezet szennyezés és a globális felmelegedés egyik felelősét. A brit orvosi folyóiratból, a The Lancet-ból, származó információk szerint a kérődzők, főképpen a szarvasmarha-tenyésztés, jelentősen hozzájárultak az üvegházhatást okozó, – nevezetesen szén- és metán összetevőket tartalmazó - gázok kibocsátásához. Ezt az elemzést a francia Állattenyésztési Intézet és Húsinformációs Központ (CIV) cáfolja. Valójában a világ állattenyésztését ért vádak semmilyen módon nem vonatkoztathatók a francia földön folytatott szarvasmarha-, és juhtenyésztésre. Ellentétben azzal, amit Brazíliával kapcsolatban le lehet írni, Franciaországban a szarvasmarha-tenyésztés egyáltalán nem járul hozzá az erdőterületek csökkenéséhez: 1998 és 2004 között az erdő-területüket évente 30 000 ha-ral növelték meg a franciák. Ami Franciaországban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hatását illeti, a növényevők tenyésztésének negatív hatását 10 %-ra becsülik, melyből 5 % a metán-kibocsátás következménye. Ezen kívül azok a gyepterületek, amelyek a Franciaország szarvasmarha-, és juhtenyésztésének alaptakarmányát adják, évente 500-1000 kg/ha szenet kötnek le. Mivel Franciaország 11 millió ha rét-legelő területtel rendelkezik, melyből 8 millió ha az állandó gyep, feltételezhetjük, hogy az állattenyésztés szén-mérlege kiegyensúlyozott – véli a CIV. Forrás: Actuagri, N° 1773 – 2007. szeptember 14. (16. oldal) (K.I.) Sertéstartás Bretagne-ban: a termelés megemeli a hangját A sertés gazdálkodásért felelősök méregbe gurultak Bretagne-ban. Fortuné Le Calvé és Marcel Corman, az egyik a regionális Sertés Bizottság, a másik a Bretagne-i Húsfajták Uniójának elnöke, egy regionális sertés-gazdasági bizottságot kívánnak létrehozni, hogy ismét visszaadják a szólás-szabadságát azoknak a termelőknek is, akik nem tagjai a Sertés Szakmaközi Szövetségnek (INAPORC-nak), amelyben egyébként a nagykereskedőknek jelentős részesedése van, közölték csütörtökön a rennes-i Space 2007. Nemzetközi Állattenyésztési Szak-kiállításon. Céljuk az, hogy riadót fújanak az önköltség, haszon alakulása miatt, és, hogy ezt közhírré tegyék. „Tabu téma az, hogy kik és hogyan osztoznak meg a jövedelmen.”- sajnálkozott Fortuné le Calvé. Az élelmiszerárak hirtelen felszökése miatt a tenyésztő sertésenként ma 30€-s veszteséggel kénytelen számolni, és a vágóhidak és a hústartósító üzemek pedig kevés haszonnal dolgoznak – szögezte le. „A haszon felosztására nem kerül sor, a legnagyobb rész a nagyáruházak kereskedőihez megy.” – hangsúlyozta
5
Fortuné le Calvé. Nem marad más, mint az, hogy a termelői csoportokat (ami Bretagne-ban 7000 sertéstenyésztőt jelent) meggyőzzék arról, hogy miben érdekeltek ebben az új gazdasági szerkezetben. Le Calvé és Corman leszögezték, hogy ezt a rendszert más struktúrákkal ki lehetne cserélni. Forrás: Actuagri N° 1773. 2007. szeptember 14. (DT) Újra megjelent a kergemarhakór az Egyesült Királyságban A brit mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egy újabb kergemarhakóros esetet erősített meg a délkelet-angliai Surrey-ből. Ez utóbbi egészen közel fekszik ahhoz a másik két állattartó telephez, ahol idén augusztus 3.-án és 7.-én szintén találtak fertőzött állatokat. A telep 15 kilométerre helyezkedik el attól a tudományos központtól, ahol a brit Mezőgazdasági Minisztérium Állategészségügyi Intézete és a Mérial laboratórium (a Sanofi egyik leányvállalata) is található. Ez a két intézmény dolgozik a kergemarhakór elleni vakcina kifejlesztésén. Az Európai Unió azonnali embargót rendelt el a brit hús- és élőállatexportra. Franciaországban hozzákezdtek az augusztus 22. után az Egyesült Királyságból érkezett sertés-, kecske-, juh-, és marhaállomány összeírásához. Adott esetben az állatorvosi szolgálatokat kérik fel az érintett farmok meglátogatására abból a célból, hogy a betegséggel kapcsolatban minden kétséget elhárítsanak. Forrás : Actuagri, 1773. szám, 2007-09-14. (K.N.) Ugaroltatás: a Bizottság 0 %-ot javasol Előzetes terveknek megfelelően - azon feszültség miatt, ami jelenleg a gabonapiacot sújtja - a Bizottság azt javasolta, hogy 0 %-ban állapítsák meg az ugar-területek arányát a 2007.-es őszi vetemény esetén, és a 2008.-as tavasziakra vonatkozóan is. Brüsszel úgy becsüli, hogy az ugarterület arányának 10%-ról és 0 %-ra történő módosításának 10 millió tonna gabona többlettermelést kellene biztosítania. Ámde egy nulla százalékérték rögzítése egyáltalán nem kötelezi a gazdákat arra, hogy az összes területükön termeljenek. Ha akarják, akkor azt is megtehetik, hogy a területeiket ugaroltatják és továbbra is a környezet javát szolgáló programokat használják. Ez az oka annak, amiért az összes jelenleg ugaroltatott területet nem fogják (maradéktalanul) termelésbe vonni. Brüsszel 1,6 és 2,9 millió hektár közöttire becsüli azt a területet, amelyet újból a mezőgazdasági termelésbe lehetne vonni.
6
Ami az ugaroltatás hosszabb távú jövőjét illeti, az része lesz majd annak a vitának, amelyet novemberben fog elindulni akkor, ha a Bizottság nyilvánosságra hozza a Közös Agrárpolitika állapot-mérlegét. Természetesen az is szóba kerül majd, hogy hogyan óvhatjuk meg e rendszernek a környezetre gyakorolt pozitív hatásait. Ami a konkrét döntést illet, azt szeptember végén meg kell hozni a huszonhetek földművelési minisztereinek tanácskozása alkalmával. Forrás: Actuagri, 1173. szám, 2007. szeptember 14. (M. I.) GM-megsemmisítés: A francia Kukoricatermelők Szövetsége (AGPM) ebben az ügyben Nicolas Sárközy-hez fordult Az Hérault, Ardèche és Vaucluse megyei kukoricavetőmag-táblák elpusztítása után újabb tizenegy hektárnyi génmanipulált vetőmag-kukoricát semmisítettek meg Maine-et-Loire-ban a szeptember 7.-éről 8.-ára virradó hajnalon. A vetőmaggal foglalkozó szervezetek feljelentették ezt az újabb támadást és a környezetvédő szervezetek viselkedését, akik először is a genetikailag módosított (GM) szervezetekkel kapcsolatban teljes átláthatóságot követelnek, és továbbra is folytatják - vagy támogatják - az illegális megsemmisítéseket. A Kukoricatermelők Szövetsége és ennek vetőmagágazata (a FNPSM) a maga részéről mostantól fogva Nicolas Sárközy-hez fordul, hogy „a Miniszterelnök avatkozzon közbe, és tartassa tiszteletbe a jogállamot”. A Mezőgazdasági és a Környezetvédelmi Minisztériumok által közzétett, a pusztítások megszüntetésére vonatkozó határozottsága és eltökéltsége ellenére az egész nyár folyamán történtek ilyen kaszálások. Forrás: Actuagri, 2007. szeptember 14. (M.E.) Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ 314-334, 06-30/ 496-23-35 E-mail:
[email protected] [email protected] Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu
