Utasítások. 28. szám 130. évfolyam december 18. TARTALOM oldal

28. szám

130. évfolyam

2015. december 18.

Utasítások

TARTALOM oldal

oldal

57/2015. (XII. 18. MÁV Ért. 28.) EVIG sz. utasítás A szerződéskötések rendjéről 2449

58/2015. (XII. 18. MÁV Ért. 28.) EVIG sz. utasítás A MÁV-csoport Értékelési Szabályzat 2494

Utasítások

sekre kiadott 5.1-5.9. pontban megjelölt utasítások eltérően nem rendelkeznek. A közbeszerzésekről szóló törvény (jelenleg hatályos a 2015. évi CXLVIII. törvény, a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó szerződéskötések esetében a szerződés előkészítésére és megkötésére, a Társaság mindenkor hatályos Közbeszerzési Utasításában (jelenleg lásd 5.3 pont) foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell. Nem terjed ki az utasítás hatálya: – a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkaszerződésekre és a - 4.21.3 pontban foglaltak kivételével - a munkavégzésre irányuló egyéb szerződésekre; – a követelések kezelésével kapcsolatos megállapodásokra (erre a Társaságnak külön belső szabályzata van, jelen utasítás közzétételének időpontjában hatályos utasítás: 16/2013. (MÁV Ért. 7.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. kintlévőségeinek kezeléséről); – hitelszerződésekre a kontrolling jóváhagyás és a gazdasági szignó tekintetében (kivéve az eszközbeszerzéshez kapcsolódó hitelszerződéseket, amelyeknél a gazdasági szignó megszerzése kötelező); – hitelintézetekkel kötött szerződések alapján pénzügyi instrumentumokkal (a számvitelről szóló 2000. évi C. tv (továbbiakban Sztv.) 3. § (8) bekezdés 3. pont) kapcsolatos szerződésekre (pl.: betételhelyezés, devizaügyletek, stb.).

57/2015. (XII.18. MÁV ÉRT.28.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A SZERZŐDÉSKÖTÉSEK RENDJÉRŐL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV Zrt.-nél (a továbbiakban Társaság) a szerződéskötések folyamatának (a szerződések előkészítésének, jóváhagyásának, aláírásának, nyilvántartásba vételének, a teljesítés nyomon követésének) szabályozása, a szerződések társasági szintű, egységes kezelése és koordinálása érdekében. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed azokra a munkavállalókra, akik részt vesznek szerződések előkészítésében, megkötésében, végrehajtásában, illetve azokra, akik a szerződéseket a Társaság képviseletében aláírják. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a Társaság által kötött valamennyi szerződésre, továbbá a már megkötött szerződések módosítására, kiegészítésére. Az ügyvédi és a szakértői szerződésekre jelen utasítás rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az e szerződé-

2450

A MÁV Zrt. Értesítôje

A nem közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződéskötések esetén a versenyeztetésére vonatkozó szabályok szerint és Beszerzési utasításban foglalt speciális szabályok és a Működési és Szervezeti Szabályzatnak (a továbbiakban: MSZSZ) megfelelően kell eljárni. Szerződő partnerek versenyeztetésére vonatkozó szabályoktól való eltérésre a Működési és Szervezeti Szabályzatnak (a továbbiakban: MSZSZ) megfelelően csak EVIG utasításban meghatározott esetekben, illetve az EVIG egyedi döntése alapján kerülhet sor. E szerződések esetében a Beszerzési utasításban foglalt speciális szabályokat is figyelembe kell venni. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a jogi igazgató,vezető jogtanácsos felelős. 3.0 FOGALMAK 3.1 Alkalmazott rövidítések ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek CPV kód: „A közös közbeszerzési szójegyzék a közbeszerzésre vonatkozó egységes osztályozási rendszert hoz létre, amelynek célja az ajánlatkérők által a közbeszerzési szerződések tárgyát képező cikkekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan használt hivatkozási számok szabványosítása.” CSKK: Csoport és központi kontrolling DMS: Dokumentum Menedzsment Rendszer (Document Management System) DHL: Döntési és Hatásköri Lista EBR szám: Eljárás Bejelentő Rendszerbe történő bejelentéskor kapott azonosító szám. EVIG: Elnök-vezérigazgató GVIGH: Gazdasági vezérigazgató helyettes HK: Humánerőforrás gazdálkodási igazgatóság Humánerőforrás kontrolling HÜSZ: Hálózati Üzletszabályzat JI: Jogi igazgatóság KI: Kontrolling igazgatóság KVSZ: Költségviselő Szervezet KEF: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság MNB: Magyar Nemzeti Bank MÁV SZK Zrt.:MÁV Szolgáltató Központ Zrt. MÁV SZK BLÜ: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzési és Logisztikai Üzletág MÁV SZK GÜSZ: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Gazdasági Üzletág Számviteli Szervezet MÁV SZK BSZK: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Gazdasági Üzletág Számviteli Szervezet Bejövő Számla Könyvelés MÁV SZK MTÜ: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Menedzsment támogatás és ügyvitel MSZSZ: Működési és Szervezeti Szabályzat

28. szám

NFM: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium PBI: Pályavasúti beszerzési igazgatóság PK: Pályavasúti kontrolling PI POP: Pénzügyi igazgatóság Pályavasúti operatív pénzügy PI: Pénzügyi igazgatóság PG: Portfolió-gazdálkodás DMS WF: DMS szerződésmenedzsment munkafolyamat, workflow SZSZ: Szerződéskötő szervezet SZKA: Szerződést kísérő adatlap SZED: Szerződést előkészítő dokumentum TGSZ: Területi gazdasági szervezet VGI: Vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság 3.2 Szerződés A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata valamely meghatározott gazdasági cél elérése érdekében, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés tartalmát – a jogszabályok kógens rendelkezéseinek betartásával - a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben történő megállapodása szükséges. Nem szükséges a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. 3.2.1 A szerződés a pénzmozgás irányát tekintve Lehet: – szállítói szerződés; – vevőszerződés; – egyéb, azaz szállítói, illetve vevőszerződés körébe nem tartozó szerződés, pl. támogatási szerződés, szindikátusi szerződés, konzorciumi, együttműködési megállapodás, stb. 3.2.1.1 Szállítói szerződés: azok a szerződések, amelyekben a MÁV Zrt. a lebonyolítandó áru- és/vagy szolgáltatásforgalom érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy a megrendelt árut/szolgáltatást átveszi/igénybe veszi, azok ellenértékét megfizeti. Az árut/szolgáltatást átadó/nyújtó szerződéses fél pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott megrendelés tárgyát a kikötött időpontban vagy időszakban és a szerződésben meghatározott módon/formában a MÁV Zrt-nek átadja/elvégzi. 3.2.1.2 Vevőszerződés: azok a szerződések, amelyekben a MÁV Zrt. a lebonyolítandó áru- és/vagy szolgáltatásforgalom érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott megrendelés tárgyát a kikötött időpontban vagy időszakban és a szerződésben meghatározott módon/formában átadja/elvégzi.

28. szám


Az árut/szolgáltatást átvevő/igénybevevő szerződéses fél pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a MÁV Zrttől megrendelt árut/szolgáltatást átveszi/igénybe veszi, azok ellenértékét a MÁV Zrt-nek megfizeti. A vevőszerződéseken belül – tekintettel számosságukra, illetve jellegükre – a mindenkor hatályos bérbeadás rendjéről szóló utasítások alapján, egyéb további szabályok mentén történik az ingatlan bérbeadási szerződések kezelése. 3.2.2 Szerződések csoportosítása szignós felelősségi körök szerint A Társaság szignózási kötelezettség szempontjából két csoportot különböztet meg: – I. típusú szerződés; – II. típusú szerződés. 3.2.2.1 I. típusú szerződés: Minden szerződés, ami nem tartozik a II. típusú szerződések körébe, azaz: – 1 M Ft szerződéses értéket meghaladó (értékhatár számokkal: 1.000.001 Ft - ) Általános Szerződéses Feltételek (továbbiakban: ÁSZF), valamint mintaszerződéssel teljes mértékben azonos szerződések; – 200 e Ft szerződéses értéket elérő és meghaladó (értékhatár számokkal: 200.000 Ft - ) nem ÁSZF alapján megkötött, valamint mintaszerződéssel nem megegyező szövegű szerződések. 3.2.2.2 II. típusú szerződés: – 1 M Ft szerződéses érték alatti vagy azt elérő (értékhatár számokkal: 0 Ft – 1.000.000 Ft) ÁSZF, valamint mintaszerződéssel teljes mértékben azonos szerződésekés – 200 e Ft szerződéses értéket el nem érő (értékhatár számokkal: 0 Ft – 199.999 Ft) nem ÁSZF alapján megkötött, valamint mintaszerződéssel nem megegyező szövegű szerződések. 3.3 A szerződés értéke A szerződés értéke: a döntési hatáskör, illetve a szignózás rendje szempontjából a nettó érték. Amennyiben a szerződés értéke devizában kerül meghatározásra, a devizaösszeget a jóváhagyási eljárás indításának napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell átszámítani forintra. Az ÁFA törvény tárgyi vagy területi hatályán kívüli ügyletek esetében a felek által meghatározott pénzösszeg. A szerződés értékének megállapításakor a teljes (opcióval, díjakkal, kamatokkal, jutalékokkal, egyéb, a szerződéskötéskor ismert és meghatározott ellenszolgáltatásokkal együttesen) fizetendő ellenértéket figyelembe kell venni.

2451

Határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés értéke a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás teljes értéke, a határozatlan időre kötött – nem közbeszerzés köteles, illetőleg a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó - szerződések esetén pedig az egy évi ellenszolgáltatás értéke. Ha a szerződés több részből áll, mindegyik részértékét egybe kell számítani. A keretszerződés értéke: a keretösszeg, annak hiányában a szerződés alapján annak hatálya alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. Amennyiben a szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás mértéke egyértelműen nem állapítható meg (pl. óradíjas szerződések esetén) az ellenszolgáltatás becsült értékét kell figyelembe venni a szerződéses érték meghatározásakor. A becsült érték megállapításánál figyelembe kell venni az adott szerződésre rendelkezésre álló, illetve engedélyezett költségkeretet. Közbeszerzési eljárás keretében megkötésre kerülő szerződések, valamint a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alapján a nettó ötvenmillió forintot elérő értékű azon szerződések esetében, amelyek megkötésére nem közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, a szerződés becsült értékét a Kbt-ben (16-19. §-aiban) foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A Kbt. és a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozás megállapításához az egybeszámítás során valamennyi szerződés becsült értékeként a Kbt-ben meghatározottak szerint kell figyelembe venni. 3.4 A szerződéskötés folyamatában részt vevő szervezetek 3.4.1 Szerződéskötő szervezet A szerződés előkészítését a Társaság MSZSZ-ében, valamint a Döntési és Hatásköri Listában (továbbiakban: DHL) megjelölt azon munkaszervezet köteles elvégezni, amelynek az adott üzleti folyamat vagy tevékenység a feladatai között szerepel, figyelemmel a beruházásra, beszerzésekre vonatkozó utasítások és a mindenkor hatályos Közbeszerzési utasítás rendelkezéseire is. A szerződéskötő szervezet felel a szerződés üzleti és szakmai tartalmáért, a szerződéskötéssel kapcsolatos döntéseknek való megfelelőségéért. A szerződéskötő szervezet felügyeli és koordinálja a teljes szerződéses folyamatot az igény felmerülésétől a szerződéskötésen át egészen a szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítéséig, közbeszerzések esetén a közbeszerzési szabályzat szerinti feladatmegosztás figyelembevételével. Amennyiben a szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése során jelentkező feladatok egyéb utasítás (pl. közbeszerzési, beszerzési szabályzat) alapján elválnak, szerződéskötő szervezet alatt a tényleges feladatmegosztás figyelembevétele mellett a szerződés-

2452


kötésben részt vevő valamennyi munkaszervezetet kell érteni. 3.4.2 Költségviselő szervezet A MÁV Zrt-n belül az a szervezet, amelynél a szerződésből eredően kötelezettség keletkezik, és/vagy erre a kötelezettségre jóváhagyott üzleti terve fedezetet nyújt. Feladata a szerződéskötés folyamatában a szerződéskötő szervezet felkérése alapján: – az igény pontos meghatározása és közlése, beleértve az ügylet konkrét, teljes körű tartalmát, a tervezett üzleti tranzakciók meghatározását; – közreműködés a szerződő fél kiválasztásában; – részvétel az egyeztetési folyamatban (a szerződés jellegétől függően a tárgyalásokon), illetve írásban véleményt nyilváníthat; – részt vesz a szerződéstervezet elkészítésében, vagy a szerződő fél szerződéstervezetének értékelésében. 3.4.3 Szerződések gazdasági feltételeinek kialakítását támogató szervezetek A szerződésekben alkalmazandó gazdasági feltételek meghatározásáért elsődlegesen az SZSZ felelős, döntéseiben az alábbi szervezetek támogatják: – Kontrolling igazgatóság – Területi gazdasági szervezet és – Pályavasúti operatív pénzügy. 3.4.4 Jogi szervezet A szerződéskötés folyamatában részt vevő jogi szervezet. A MÁV Zrt. által kötendő szerződésekhez jogi szignót csak a Jogi igazgatóság jogtanácsosa/jogi előadója, vagy a Jogi igazgató/Vezető jogtanácsos által kijelölt ügyvéd jogosult adni. Amennyiben a MÁV Zrt. nevében leányvállalata szerződik, a leányvállalat jogi szervezete adja meg a jogi szignót. Támogatja a szerződéskötőt az utasításban foglalt feltételek esetén a szerződés kialakításában, a szerződés megkötése, illetőleg annak teljesítése során felmerült jogi kérdésekben. 3.4.5 MÁV SZK GÜSZ A MÁV SZK GÜSZ a gazdasági szignót adja meg, továbbá felkérés esetén a szerződés előkészítésében közreműködik. 3.5 Szerződések megfelelőségét igazoló szignók: 3.5.1 Gazdasági szignó: A MÁV SZK GÜSZ szervezetén belül felhatalmazott munkavállaló igazolása, mely szerint a szerződés megfelel a számviteli és adózási jogszabályoknak és az ezekhez kapcsolódó belső szabályoknak, illetve az SZKA-ban rögzített pénzügyi feltételrendszer szerződésbe foglalása megfelelően tör-

28. szám

tént, valamint a kontrolling jóváhagyás megadásra került. 3.5.2 Jogi szignó: A Jogi igazgató/Vezető jogtanácsos, vagy az általa kijelölt jogtanácsosnak/jogi előadónak/ ügyvédnek az igazolása a szerződéskötésre vonatkozó jogszabályoknak és belső utasításoknak való megfelelőségről. 3.6 Szerződéskötés módja A Társaságnál minden szerződést írásban kell megkötni a nettó 200 ezer Ft alatti készpénzes beszerzések kivételével. A szerződés írásban történő megkötésének minősül a 3.12 pont szerint kiállított megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejött szerződés is. Ezekben az esetekben munkafolyamat indítása nem szükséges, de a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzatban foglaltakat be kell tartani. A kisvasúti személyszállítási szerződések megkötése speciális eljárási rendben történik. 3.7 Cégszerű aláírás fogalma a MÁV Zrt. esetében A szerződés aláírása akkor cégszerű, ha a Társaság kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégneve alá vagy fölé – címpéldánynak vagy meghatalmazásnak megfelelően – a cégjegyzékbe bejegyzett vagy meghatalmazáson alapuló cégjegyzésre jogosult személy(ek) aláírják. A Társaság cégjegyzésére jogosultak körét az Alapszabály határozza meg. A cégjegyzésre feljogosított – aláírási címpéldánnyal, illetve meghatalmazással rendelkező – személyekről a Jogi igazgatóság nyilvántartást vezet. Cégjegyzésre feljogosított személyek a cégjegyzési jogukat – ide értve a helyettesítés esetét is - nem delegálhatják. A helyettesítésre vonatkozó szabályokat az MSZSZ I. kötete tartalmazza. A helyettesítésre adott megbízás nem minősül a cégjegyzési jog delegálásának. Az aláírási jog megléte nem jogosít fel döntéshozatalra. A döntéshozatal jogát, kereteit, és korlátait az Alapszabály és a MÁV Zrt. Igazgatósága által elfogadott MSZSZ mellékletét képező DHL határozza meg. Az aláírásra az adott ügyben az Alapszabály és a DHL előírásai szerinti döntéshozó jogosult – kettős aláírás esetén első aláíróként – vagy az aláíráshoz rendelkezni kell az Alapszabály és a DHL előírásai szerinti döntéshozó adott ügyben meghozott döntésével. Együttes aláírás esetén a másik aláíró lehet cégjegyzékbe bejegyzett vagy meghatalmazással rendelkező cégjegyzésre jogosult személy egyaránt. Főszabály szerint cégjegyzésre jogosult meghatalmazott csak cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzésre jogosult személlyel írhat alá. Ettől eltérő tartalmú megha-

28. szám


talmazás kiadásáról a MÁV Zrt. Igazgatósága dönthet, illetve két meghatalmazott együtt is aláírhat abban az esetben, ha rendelkeznek az Alapszabály és a DHL előírásai szerinti döntéshozó adott ügyben meghozott döntésével. A cégjegyzési jog részletes szabályairól külön utasítás rendelkezik (lásd 5.5 pont). 3.8 Szerződés teljesítése A szerződés akkor teljesül, ha az abban foglalt értékesítések/szolgáltatások/kötelezettségek – beleértve a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket is –maradéktalanul megvalósultak, valamint a szerződés szerinti díj megfizetésre került. A teljesítésigazolás kiállítása – az üzemeltető szervezet bevonásával - azon szervezet feladata, amelynek az MSZSZ szerint az adott üzleti folyamat vagy tevékenység során a szerződőpartner szolgáltatását át kell vennie, el kell fogadnia. 3.9 Szerződésszegés Szerződésszegésnek minősül a szerződő felek minden olyan magatartása, amellyel ok-okozati összefüggésben, a szerződésben meghatározott szolgáltatások, illetve kötelezettségek nem, vagy csak részben teljesülnek, a szerződéses jogok vagy kötelezettségek maradéktalanul nem érvényesülnek. 3.10 Mintaszerződés Mintaszerződések azok a Társaságnál gyakran, illetve nagyobb számban előforduló szerződések, amelyek azonos vagy nagymértékben hasonló jogviszonyokra, jogügyletekre vonatkoznak, a szerződések főbb tartalmi elemeikben azonosak.

Mintaszerződések helye, elérhetősége:

MÁV Intranet →DMS→Munkafolyamatok→Szerződ ésmenedzsment→Mintaszerződések közös, – minden munkavállaló számára elérhető – belső portál melyen belül a mintaszerződések könyvtárakba vannak rendezve. 3.11 Előszerződés Előszerződés az a szerződés, amelyben a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződés alapján a felek kötelesek az előszerződésben meghatározott szerződést megkötni. Az előszerződésnek tartalmaznia kell a megkötendő szerződés lényeges tartalmi elemeit. Az előszerződés a jelen utasítás alkalmazása vonatkozásában szerződésnek minősül. 3.12 Keretszerződés és eseti szerződések A keretszerződés olyan szerződés, amelynek célja, hogy egy adott időszakra vonatkozóan rögzítse a fe-

2453

lek között meghatározott módon megkötendő szerződések (eseti szerződések) lényeges feltételeit, különösen a szerződés tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget, az elszámolás feltételeit. 4 évnél hosszabb időre keretszerződést csak indokolt esetben lehet kötni. Az eseti szerződések a keretszerződéssel együttesen határozzák meg a konkrét jogügyletek feltételeit, egyes tartalmi elemeit. Eseti szerződés keretszerződés hiányában nem köthető. A keretszerződésben szabályozottak alapján az eseti szerződések az egyik szerződő fél megrendelésével, és annak a másik szerződő fél általi visszaigazolásával is létrejöhetnek. 3.13 Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek azok a részletesen kidolgozott gazdasági, jogi feltételek, amelyeket az egyik fél hasonló árukra vagy hasonló szolgáltatásokra nagy számban, rendszeresen kötendő szerződések esetén a szerződéskötés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében egyoldalúan előre meghatároz. A Társaság általános szerződési feltételeit határozza meg, például: •

Országos nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevételének feltételeiről szóló Hálózati Üzletszabályzat

A Társaság által üzemeltetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetében a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeket, b) a hálózat-hozzáférési díjakat, illetve azok alkalmazásának részletes feltételeit, c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki specifikációt a Hálózati Üzletszabályzat tartalmazza. A Hálózati Üzletszabályzatot a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE Kft.) honlapján közzéteszi. A HÜSZ módosítása, ezen belül a hálózathozzáférési szerződés általános szerződési feltételeinek módosítása esetén a hálózathozzáférési szerződést felül kell vizsgálni és szükséges esetben a fentieknek megfelelő tartalommal módosítani kell. •

A „nettó 500.000 forint összeget el nem érő ellenértékű szállítási szerződések és/vagy adásvételi szerződésekre vonatkozó” ÁSZF (a MÁV Zrt. honlapján érhető el).

2454


•

A MÁV-csoport tagjainak egymás közötti önköltség alapú díjazás ellenében nyújtott időszakos elszámolású szolgáltatások körében kötött szerződések során alkalmazott ÁSZF-ek (a mintaszerződések között találhatók).

•

Gyermekvasútra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzat A belföldi vasúti forgalomban elszállított személyek és kézipoggyászaik szállítására vonatkozó általános, valamint jogszabályban nem szabályozott kiegészítő szerződési feltételeket Személyszállítási Üzletszabályzat tartalmazza. Az Üzletszabályzatot a vasút igazgatási szerv hagyja jóvá. A Gyermekvasútra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzatot és annak módosításait a vasúti társaság a honlapján közzéteszi. Az Üzletszabályzat megjelenését a MÁV Értesítőben külön közzé kell tenni. A Gyermekvasút forgalmi csomópont vezető gondoskodik arról, hogy a Gyermekvasútra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzatot az utasok az utas kiszolgáló helyeken megtekinthessék.

3.14 Szerződést előkészítő dokumentum (SZED) A SZED azon döntéselőkészítő dokumentum, amely alapján a beszerzés, értékesítés, vagy egyéb szerződéskötés útján történő tranzakció megvalósul és a DHL szerinti döntéshozó számára a jelen és egyéb utasításoknak (pl. EVIG, IG vagy alapítói döntés esetén az Előterjesztések rendje) megfelelő tartalmi és formai követelmények betartásával kerül jóváhagyás céljából benyújtásra. A SZED-nek kötelezően tartalmaznia kell azon feltételeket is, melyek a szerződés gazdasági feltételeinek kialakítását támogató szervezetekkel egyeztetésre kerültek és az utasítás 5. számú mellékletében foglaltaktól eltérnek. Abban az esetben, ha a szerződéskötés engedélyezése a mindenkor hatályos, előterjesztések rendje tárgyú utasítás szerinti előterjesztésben történik, akkor az SZSZ / KVSZ által készítendő előterjesztésnek is kötelező tartalmi eleme az SZKA és a fedezetigazolás. Az SZKA szerinti szerződéses feltételeket be kell mutatni az előterjesztésben. 3.15 Szerződést kísérő adatlap (továbbiakban: SZKA) A szerződés-előkészítést és főbb paramétereit dokumentáló adatlap, a SZED része, amely tartalmazza a szerződés és a szerződéssel lefedett üzleti tranzakció lényeges elemeit és feltételeit (check lista), a kontrolling nyilvántartásba vételt és jóváhagyást, valamint a számviteli elszámolás módját. Az SZKA a következő dokumentumokat foglalja magában:

–

– –

28. szám

szerződést kísérő adatlap ◦ szállítói ◦ vevő ◦ egyéb (szállítói, illetve vevőszerződés körébe nem tartozó) szerződést (pl.: támogatási szerződés, szindikátusi szerződés, konzorciumi együttműködési megállapodás, stb.) kísérő adatlap, a szerződések pénzügyi feltételeit tartalmazó check listák. fedezetigazolás (amennyiben szükséges).

Az SZKA-ban rögzített feltételekből a kontrolling szervezet által készített dokumentum képezi a kontrolling jóváhagyás alapját. Az ügyirat elválaszthatatlan részét képezi a kontrolling vezető által jóváhagyott adatlap. A szállítói szerződést kísérő adatlapot beruházás jellegű szerződések vonatkozásában a fejlesztések és beruházások lebonyolítását végző szervezet tölti ki. Az SZKA részét képezik a kívánt tranzakciók főbb gazdasági paraméterei (pl. becsült érték, érintett beruházási sor) valamint az ún. check lista, amelyek a szerződés kontrolling-, számviteli-, adózási- és pénzügyi feltételrendszerének elemeit foglalják magukban, meghatározva az elvárt feltételeket, a standardtól való eltérés esetén azt a - gazdasági feltételek kialakítását támogató - szervezetet, mellyel a szerződéskötő szervezet egyeztetni köteles. Az SZKA elektronikus formában létező dokumentum, amely DMS-be feltöltésre kerül. A szerződést kísérő adatlap jelen utasítás mellékletét képezi, aktuális verziója elérhető az intranet portálon.( MÁV Intranet →DM S→Munkafolyamatok→Szerződésmenedzsment) 3.16 MÁV-csoport/MÁV-csoporttagok MÁV-csoport, illetve MÁV-csoporttagok alatt a MÁV Zrt-n és teljes körűen konszolidált leányvállalatain kívül a jelen utasításban azok a leányvállalatok is értendők, amelyekben a Társaság a Ptk. 8:2. § szerinti többségi befolyással rendelkezik, azaz a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A MÁV-csoport tagjaival kötött szerződések során be kell tartani a jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból független pályahálózat-működtető függetlenségi feltételeinek részletes szabályairól szóló 56/2015. (IX. 30.) NFM rendelet rendelkezéseit. 3.17 Nemzetközi magánjogi szerződés Nemzetközi magánjogi szerződésnek tekintendők azok a szerződések, amelyekben az egyik szerződést kötő fél a jogszabályok szerint külföldinek minősül. A Társaság nemzetközi szerződéseinek megkötésénél figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi vasúti egyezményeket, megállapodásokat.

28. szám


A devizakülföldi szerződő partnerrel kötött szerződésekben törekedni kell arra, hogy a szerződés hivatalos szövege magyar nyelven szülessen, a szerződésre a magyar jog legyen az irányadó és joghatósággal a magyar bíróságok rendelkezzenek. Idegen nyelven született szerződésről aláírás előtt kötelező hivatalos magyar fordítás készítése. A joghatóság és az irányadó jog tekintetében a Jogi igazgatóság állásfoglalását be kell szerezni minden olyan esetben, amikor a külföldi fél a magyar jogot és bíróságot nem fogadja el. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Szerződéskötés folyamata A szerződéskötés folyamata azoknak a tevékenységeknek összessége, amelyek eredményeként jogok keletkezésére, kötelezettség vállalásra irányuló szerződéses jogviszony jön létre a Társaság és a szerződő fél között. A szerződés előkészítése az SZKA és a SZED DMS WF-be történő feltöltésével kezdődik. Ezt követően az SZKA és a SZED módosításaira a szerződés-előkészítés szakaszában verziókövetéssel kerül sor, a módosított SZKA és SZED új verziójának DMS WF-be történő feltöltésével. A DMS-ben kezelt szerződések esetén ügyirat alatt az elektronikus ügyirat, szignó alatt pedig az elektronikus szignó értendő. A szerződéskötés folyamatának, beleértve a szerződés előkészítési és szignóadási fázisának leírását és folyamatábráját az 1.-2. számú mellékletek tartalmazzák. A szerződéskötési folyamat fontosabb elemei: – a jóváhagyott üzleti cél és a felmerült igény alapján a szerződés tárgyának pontos meghatározása (igényt tartalmazó SZED elkészítése); – a szerződéses feltételek meghatározása, egyeztetése a szerződéses feltétel szerinti támogatószervezetekkel (SZKA); – kötelező kontrolling felülvizsgálat (I. típusú szerződés esetében); – a DHL szerinti döntéshozatalra jogosult előzetes döntése (szükség szerint)–közbeszerzésekért felelős miniszteri jóváhagyás megkérése a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet előírása esetén; – a szerződő fél kiválasztása - partnerminősítés; – szerződéstervezet elkészítése, illetve megfelelő mintaszerződés vagy általános szerződési feltételek kiválasztása, vagy a szerződő fél szerződéstervezetének értékelése; – szerződéstervezet belső véleményeztetése, külső féllel egyeztetése; – szerződéstervezet szignókkal (számvitel és jogi) történő ellátása; – DHL szerinti döntéshozó jóváhagyó döntése; – a szerződés megkötése, mindegyik fél általi aláírása, az aláírás dátumának megjelölésével; – az aláírt szerződés jogi szignóval és a szerződést készítő szignójával ellátott, szkennelt pél-

2455

dányának rögzítése, nyilvántartása a szerződéstárban a gazdasági szervezetek részére történő adatszolgáltatással együttesen. A szerződéskötést követő feladatok: – a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése, és annak értékelése a teljesítésigazolás kiadásával vagy annak megtagadásával, – a szerződés szerinti gazdasági esemény könyveinkben történő elszámolása, – szerződésszegés esetén a pénzügyi és jogi következmények (szankciók) érvényesítése. 4.2 A szerződéskötési igény pontos meghatározása – az igényt tartalmazó SZED elkészítése A szerződéskötési folyamat a szerződéskötésre vonatkozó igény pontos meghatározását tartalmazó SZED elkészítésével és DMS-ben történő iktatásával kezdődik. A SZED-nek tartalmaznia kell a szerződéssel és a kapcsolódó üzleti tranzakcióval kapcsolatos minden lényeges információt, amely az ügylet jóváhagyásához jelen és egyéb érvényben lévő utasítások szerint szükséges. A szerződéskötő szervezet feladata és felelőssége a szerződés megkötésére irányuló folyamat olyan időpontban történő kezdeményezése, hogy annak teljes időigényét (figyelemmel a belső egyeztetési, a belső, illetve külső engedélyeztetési, szignózási folyamatok, beszerzési, közbeszerzési eljárási időigényére) alapul véve elegendő idő álljon rendelkezésre a szerződés megkötésére. 4.2.1 Szállítói szerződések esetében A SZED-nek a beszerzés tárgyának pontos leírása mellett tartalmaznia kell: – az anyag vagy szolgáltatás beszerzés szükségességének igazolását és a beszerzés indíthatóságának engedélyezését (SZSZ feladata); – a felhasználási igényt a Társaság mely szervezeti egysége (KVSZ), és/vagy leányvállalata jelentette be; – a felhasználási igény felmerülésének időpontját és a megkötendő szerződés időbeni terjedelmét, a szerződés szerinti teljesítés helyét és teljesítési határidő(ke)t; – a beszerzés jellegét, illetve ettől függően az igények összeszámításának folyamatát; – folyamatos igénybiztosítás esetén a korábbi szerződés lejáratának igazolását; – annak tényét, hogy az igény meglevő készletről, vagy már megkötött keretszerződésen belül nem elégíthető ki. – SZSZ vagy a szerződéskötés során eljáró szervezet vezetőjének jóváhagyását, – az SZKA kitöltött, jóváhagyott példányát.

2456


28. szám

A SZED kitöltése mellett a kontrolling jóváhagyás megadásához az SZKA megfelelő adatlapjának kitöltése olyan részletezettséggel kell, hogy megtörténjen, hogy a feltételrendszer megalapozottan vizsgálható, a kontrolling jóváhagyás és szükség esetén a fedezet igazolás megadható legyen.

séges. Az SZSZ az SZKA kitöltése, a szerződéses feltételek megfelelő meghatározása érdekében a támogató szervezetektől konzultációt igényelhet. Az SZKA aktuális verziója az alábbi helyről tölthető le: MÁV Intranet →DMS→Munkafolyamatok→Szerződésmenedzs ment→

Amennyiben a MÁV SZK BLÜ/MÁV PBI a beszerzést visszautalja a szervezeti egységek saját hatáskörébe, abban az esetben a szervezeti egységnek kell a beszerzés indokoltságát igazolni.

Az előkészítő folyamatok részeként az SZSZ-nek meg kell vizsgálnia: – a szerződés gazdasági hatásait, – a szerződés gazdasági következményeinek és az üzleti tervnek az összhangját,meg kell határoznia, hogy szükséges-e: ◦ szerződésszegés esetére biztosítékokat

4.2.2 Vevőszerződések esetében Az igény pontos meghatározása az MSZSZ szerint a tevékenységet végző szervezet feladata. A DHL-ben megjelölt, – a szerződés tárgyától és értékétől függően – döntésre feljogosított személynek figyelemmel kell lennie az alábbiakra: – Értékesítésre irányuló szerződések esetén az eladni kívánt vagyontárgy, szolgáltatás pontos meghatározására. – A szerződéskötő szervezet feladata és felelőssége a szerződés megkötésére irányuló folyamat olyan időpontban történő kezdeményezése, hogy annak teljes időigényét (figyelemmel a belső egyeztetési, a belső, illetve külső engedélyeztetési, szignózási folyamatok időigényére) alapul véve elegendő idő álljon rendelkezésre a szerződés megkötésére. A SZED-nek az értékesítési ügylet pontos leírása mellett tartalmaznia kell: – az értékesítés becsült időpontját, időtartamát; – az árazás meghatározásának módszertanát, haszonkulcsot (amennyiben értelmezhető); – vállalni tervezett garanciákat, kötelezettségeket; – SZSZ vagy a szerződéskötés során eljáró szervezet vezetőjének jóváhagyását, – az SZKA kitöltött, jóváhagyott példányát, – az értékesítési eljárás indíthatóságának engedélyezését. 4.2.3 Szerződéses feltételek meghatározása, egyeztetése a szerződéses feltétel szerinti támogató szervezetekkel A megfelelő döntéshozatal előkészítése érdekében a SZED elkészítése mellett a szerződéses feltételek meghatározása az intraneten elhelyezett SZKA-k alapján történik. Az SZSZ köteles kitölteni az SZKA-t, valamint az annak részét képező, a gazdasági feltételrendszer elemeit tartalmazó check listát. Az SZSZ által kitöltött SZKA alapján meghatározásra kerülnek azok a feltételek és azok a gazdasági szerződéses feltételek szerint támogató szervezetek, amelyekre vonatkozóan és amely szervezetekkel egyeztetés lefolytatása szük-

◦ ◦

építeni a szerződésbe, egyéb biztosítékokat kikötni, kötbért alkalmazni.

A szerződést biztosító jogintézmények és biztosítékok alkalmazásánál döntő szempontként kell figyelembe venni, hogy azok erősítsék, és ne gátolják a Társaság üzleti érdekeinek érvényesítését. A választás fő elve, hogy a biztosíték a fogadó és a nyújtó fél számára is az adott lehetőségen belül olyan legyen, amely a legkisebb költségráfordítás mellett a legbiztonságosabb fedezetet nyújtsa. A szerződést biztosító jogintézmények és biztosítékok a 4. számú mellékletben vannak felsorolva. Alkalmazásukról a szerződéskötő szervezet és döntést előkészítő űrlapja alapján a döntéshozó dönt. Igény esetén az alkalmazott biztosítékok köre egyeztethető a PI POP képviselőivel. Az SZKA-ban foglaltak szerint kötelező az egyeztetés a PI POP-pal a teljesség igénye nélkül például: – a Társaság számára kedvezőtlen fizetési feltétel, késedelmi kamat esetén, – engedményezés, faktorálás, zálogjog alapítás szállítói szerződésben történő megengedése esetén, – devizás vagy deviza alapú szerződés esetében, – biztosítás létének előírása vagy igénye esetén. A check listában meghatározott egyeztetés lefolytatása kötelező SZSZ részéről. Az egyeztetés célja a szerződéskötés kockázatainak minimalizálása, illetve a vállalt szerződéses kockázatok döntéshozó részére történő bemutatása a Társaság által felvállalt kockázat elfogadása, jóváhagyása céljából. Az egyeztetés eredményét az űrlapon rögzíteni kell, és új verzióként fel kell tölteni a DMS-be a megfelelő döntéshozatal céljából. Az egyeztetés eredményeként a kialakított feltételeket módosítani, pontosítani kell az SZKA új verziójának feltöltésével DMS-ben. A kontrolling felülvizsgálat 4.3 pont szerinti lefolytatását a SZED-ben mindenképpen rögzíteni kell.

28. szám


A SZED-et a szerződéskötő szervezet mellett a Kontrolling igazgatóság meghatározott szervezete mindenképpen, a további gazdasági szerződéses feltételek meghatározásában támogató szervezetek abban az esetben hagyják jóvá, ha velük egyeztetésre volt szükség. 4.3 Kötelező kontrolling vizsgálat és jóváhagyás 4.3.1 A Társaság kontrolling vizsgálatra és jóváhagyásra jogosult szervezetei: I. Kontrolling igazgatóság I.1. Csoport és központi kontrolling (CSKK) a ▪ Belső ellenőrzés ▪ Kommunikációs igazgatóság ▪ Jogi igazgatóság (a PK-t is érintően előzetes egyeztetéssel) ▪ Nemzetközi kapcsolatok igazgatóság ▪ Pénzügyi igazgatóság (a PK-t is érintően előzetes egyeztetéssel) ▪ Kontrolling igazgatóság (a PK-t is érintően előzetes egyeztetéssel) ▪ Gazdasági vezérigazgató-helyettes szervezet ▪ Elnök-vezérigazgató szervezet ▪ Menedzsment támogatás ▪ Beszerzési stratégia ▪ felsorolt központi szervezetek nevében eljáró, a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzési és Logisztikai Üzletág által megkötni tervezett szerződések, a megrendelések tekintetében, ▪ valamint leányvállalatokat is érintő szerződések (a PG-vel történő előzetes egyeztetési kötelezettség mellett) esetében. I.2. Pályavasúti kontrolling (PK) a ▪ Általános vezérigazgató-helyettes szervezete ▪ Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság ▪ Műszaki lebonyolítási igazgatóság ▪ Forgalmi üzemviteli igazgatóság ▪ Pályavasúti működéstámogatás ▪ Pályavasúti környezetvédelmi iroda ▪ Közfoglalkozási iroda ▪ Pályavasúti értékesítési főosztály ▪ Pályavasúti beszerzési igazgatóság ▪ Vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság ▪ Biztonsági igazgatóság ▪ Infokommunikációs igazgatóság ▪ Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes szervezetei ▪ a felsorolt pályaműködtetési szervezetek nevében eljáró MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzési és Logisztikai Üzletág által megkötni tervezett szerződések, a megrendelések tekin-

2457

tetében, valamennyi, beruházásokhoz kapcsolódó tervezett beszerzési szerződés tekintetében (a nemcsak a Pályaműködtetést érintő beruházások esetében a CSKK-val történő egyeztetési kötelezettséggel). II. Területi gazdasági szervezet (TGSZ) A pályaműködtetés területi szervezetei által megkötendő szerződések vonatkozásában a 4.3.2.3 pontban leírtak alapján kell eljárni. III. Humánerőforrás kontrolling (HK) (csak kontrolling jóváhagyás előkészítése) A HK a következő témakörbe tartozó szerződések esetében végzi a kontrolling vizsgálatot: • személyi jellegű ráfordításokat érintő tételek a MÁV Zrt. összes szervezete vonatkozásában, kivéve: a más szervezetek felügyelete alá tartozó részben vagy egészben személyi jellegű ráfordításokat – reprezentáció és étkezés (nem képzéshez kötődő), külföldi kiküldetés napidíj, vasutasnapi rendezvények bevételei-költségei, üzleti ajándék – érintően a KI CSKK az illetékes adatelőkészítés tekintetében is. • a Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes szervezeteinek bevételei és működési költségei vonatkozásában, • Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes szervezetei által az MSZSZ-ben rögzített szakmai felügyelete alá tartozó bevételeket és ráfordításokat érintő tételek a MÁV Zrt. összes szervezete vonatkozásában (beleértve a teljes képzési költség tételeit is). A HK-t vagy a területi gazdasági szervezeteket érintő humán szerződések esetén a beterjesztett dokumentumok alapján a HK illetve a területi kontrolling elvégzi azok felülvizsgálatát, módosítja az SZKA-t, elkészíti és a DMS-be feltölti a jóváhagyáshoz szükséges dokumentumok tervezetét. Az előkészítés alapján a jóváhagyást a KI végzi, a 4.3.2. pontban leírt szabályok figyelembe vételével. A képzési tervben szereplő tételek egészére történik meg a kontrolling jóváhagyás, ezután a képzési tervben szereplő képzési szerződések nem kerülnek újra kontrolling jóváhagyásra. A képzési tervben nem szereplő szerződések kontrolling előkészítése/jóváhagyása az előző bekezdésben leírt feladatmegosztás szerint történik (HK vagy területi kontrolling szervezet). A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által indítandó készletbeszerzési tárgyú szerződések esetében a készletfelhasználásban nagyobb részben érintett szervezet szerint illetékes kontrolling szervezet jogosult eljárni, a készletfelhasználásban kisebb részben érintett szervezetek kontrolling szervezeteivel történő előzetes egyeztetés mellett.

2458


Több szervezeti egységet érintő beszerzés esetében a szerződés összegéből nagyobb hányadot felhasználó szervezet kontrolling szervezetének összefogásában kerül a jóváhagyás megadásra, egyeztetve a kisebb részt felhasználó szervezet kontrolling szervezetével. Az egyeztetésről készült dokumentációt a DMS rendszer Iktató moduljában a szerződéskötés ügyiratához alszámos iktatásként fel kell tölteni. A fájl nevét és az irat tárgyát úgy kell kialakítani, hogy könnyen azonosítható legyen a kontrolling jóváhagyást adó szervezet által feltöltött dokumentáció. A jóváhagyás előkészítését a szerződéses összegből nagyobb részarányt képviselő szervezet kontrolling szervezete végzi, és a jóváhagyást összeghatárra tekintet nélkül a kontrolling igazgató adja meg. A szerződés összegéből nagyobb hányadú felhasználás felügyeletén alapuló kontrolling jóváhagyás megadási elv érvényes továbbá a következő esetekben is: – CAPEX – OPEX felhasználás esetén, – továbbértékesítésre kerülő anyagok esetében (akit nagyobb részben terhel az ELABE), – közvetített szolgáltatások esetén, – leányvállatokat is érintő beszerzések esetében (a PG-vel történő előzetes egyeztetés mellett). Feladata: a tervezett gazdasági tranzakció felülvizsgálata abból a szempontból, hogy a döntés alapján létrejövő szerződésből eredő kötelezettségvállalásra a szerződéskötő (SZSZ), illetve költségviselő szervezet (KVSZ) jóváhagyott üzleti terve fedezetet nyújt-e. Amennyiben az ügylet jellegéből adódóan az éves jóváhagyott tervvel való közvetlen kapcsolat nem állapítható meg, úgy a kontrolling szempontú jóváhagyás a beszerzési terv alapján kerül elbírálásra. Értékesítés esetén a nyilvántartásba vétel mellett az árazás felülvizsgálatát is el kell végezni. Felelőssége: A Kontrolling igazgatóság (KI) a megadott vezetői (kontrolling) jóváhagyással és szükség esetén a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendeletnek megfelelő fedezetigazolás kiadásával igazolja a szerződésnek a jóváhagyott üzleti tervvel való összhangját, tervszerűségét, az árazás megfelelőségét. A kontrolling szervezet jóváhagyását az SZKA-ban rögzített feltételekből készített dokumentumon adja meg, mely a DMS ügyiratba feltöltésre kerül. 4.3.2 A kontrolling jóváhagyás részletes feltételei A szerződések az előkészítést végző szervezettől és a jóváhagyási szinttől függetlenül, minden esetben a DMS-ben a kontrolling felülvizsgálat munkafolyamathoz rendelt, előre beállított egyéncsoport részére kerülnek továbbításra. Előfeltételek: – a szerződéskötés előkészítése során az ügyiratnak, előterjesztésnek valamennyi előzményt tartalmaznia kell,

– – –

28. szám

több évet érintő ügylet esetén a szerződés öszszegének éves bontását fel kell tüntetni, beruházási vagy működési költséget érintő bontás szükséges, több szervezetet is érintő esetben a szervezeti bontás (Pályaműködtetés, Központ vagy leányvállalat felé történő továbbértékesítés) is szükséges.

4.3.2.1 SZÁLLÍTÓI (BESZERZÉSI) SZERZŐDÉS ESETÉN Szállítói szerződés esetén akkor adható meg a kontrolling jóváhagyás és adható ki a fedezetigazolás, ha – a KVSZ jóváhagyott költségkeretén belül, – a beszerzési terv keretén belül, valamint – anyagbeszerzés esetén a készlet terv beszerzési tervkeretén, illetve – beruházás esetén a tervezett beruházási kereten és rendelkezésre álló beruházási forráson belül megvalósítható. Több évre szóló szerződések esetén a szerződés értéke az előre láthatóan tervezhető keretek mértékét nem haladhatja meg, beruházások esetében pedig az adott projektre engedélyezett keretet, illetve a szerződéses kötelezettség a rendelkezésre álló beruházási forrást nem haladhatja meg. A szerződés szerinti beszerzés kontírozásának és adózási feltételeinek meghatározásához a KI a MÁV SZK GÜSZ közreműködését kérheti. Vállalatcsoporton belüli szerződéseknél a KI-nek vizsgálnia kell, hogy az alkalmazott ár a csoporton belüli árképzési elveknek és az áralkalmazásra vonatkozó jogszabályoknak megfelel-e. 4.3.2.2 VEVŐSZERZŐDÉS (ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS) ESETÉN

A kontrolling szervezet az SZSZ felelőssége mellett vizsgálja, hogy az árszabályozás és áralkalmazás szabályairól szóló, mindenkor hatályos utasítás rendelkezései figyelembe vételre kerüljenek, és a tervezett bevétellel a tervezett ráfordítás megtérüljön. A szerződés szerinti értékesítés kontírozásának és adózási feltételeinek meghatározásához a KI a MÁV SZK GÜSZ közreműködését kérheti. Vállalatcsoporton belül szerződéseknél a KI-nek vizsgálnia kell, hogy az alkalmazott ár a csoporton belüli árképzési elveknek és az áralkalmazásra vonatkozó jogszabályoknak megfelel-e. 4.3.2.3 JOGOSULTSÁGI SZINTEK A kontrolling jóváhagyás fő szabálya: Az I. típusú szerződések kontrolling jóváhagyása fő szabályként a következő feladatmegosztással történik:

28. szám


2459

I. típusú szerződés

Jóváhagyást adó Egynél több területi Egyéb (központi) Pályaműködtetés igazgatóságot érintő, illetve a szerződéskötő területi Pályaműködtetés nem területi esetében beleértve szervezeteinek szervezeteinek szerződései a HK által kezelt Szerződéses nettó érték (Ft) szerződései esetében, beleértve a HK szerződéseket2 esetében, egy területi által kezelt szerződéseket1 is, is, ha az nemcsak igazgatóságot Pályaműködtetés ha az csak Pályaműködtetés érintően szervezeteit érint szervezeteit érinti 4.3.1 pontban Területi kontrolling -50 000 000 Pályavasúti kontrolling vezető meghatározott vezető szervezet vezetője 4.3.1 pontban Pályavasúti Pályavasúti kontrolling vezető meghatározott 50 000 001 - 500 000 000 kontrolling vezető szervezet vezetője 500 000 001-

Kontrolling igazgató Kontrolling igazgató

Kontrolling igazgató

Központi és pályaműködtetési kontrolling szervezet illetékességét egyidejűleg érintő szerződéskötés esetén

Kontrolling igazgató

Kontrolling igazgató Kontrolling igazgató

1 2

A hálózati szintű szignózás nyomon követése és a várható készítés kontrollja érdekében a területi kontrolling vezető által kiadott területi kontrolling jóváhagyásról havi tételes kimutatást kell küldeni a Pályavasúti kontrolling részére a tárgyhót követő 3. munkanapig, 25 millió Ft feletti összeg esetében egyedileg, a kiadást követően közvetlenül e-mailben is el kell küldeni. Kontrolling jóváhagyás átcsoportosítással: Amennyiben a szerződés megkötésével az adott tervsoron túllépés keletkezik, úgy a jogosult kontrolling vezetők – a DHL-ben előírtak betartása mellett - a költségnemi főcsoportokon belül átcsoportosításra adhatnak engedélyt a KVSZ (SZSZ) részére a szignózási jogkörük szerinti értékhatár mértékéig az alábbiak szerint: A)

Pályavasúti területi igazgatóságon belüli átcsoportosítás A területi igazgatóságon belüli átcsoportosítást – szignózási jogköre szerinti értékhatárig - a területi kontrolling vezető engedélyezi, a Pályavasúti kontrolling vezetőjének tájékoztatása mellett. Az átcsoportosítást az 50 millió forintot meghaladó, de az 500 millió forint értékhatárt el nem érő esetekben a Pályavasúti kontrolling, az 500 millió forint értékhatárt meghaladó esetekben pedig a KI vezetője engedélyezi, a TGSZ vezető és a területi kontrolling vezető egyetértése mellett. B)

Pályavasúti területi igazgatóságok közötti átcsoportosítás Az átcsoportosítást 500 millió forint értékhatárig csak a Pályavasúti kontrolling vezetője, 500 millió forintot meghaladó értékhatár felett csak a KI vezetője engedélyezheti az érintett TGSZ vezetők és területi kontrolling vezetők előzetes egyetértése mellett. 1 2

C)

Pályavasúti területi igazgatóságok és a Pályaműködtetés szervezetei közötti átcsoportosítás Az átcsoportosítást 500 millió forint értékhatárig csak a Pályavasúti kontrolling vezetője, 500 millió forintot meghaladó értékhatár felett csak a KI vezetője engedélyezheti az érintett TGSZ vezetők és területi kontrolling vezetők előzetes egyetértése mellett. A fenti esetek mindegyikében az átcsoportosítás az illetékes TGSZ vezetővel (vezetőkkel) lefolytatott előzetes egyeztetés mellett hajtható végre. D)

Pályaműködtetés szervezetei közötti átcsoportosítás Az átcsoportosítást 500 millió forint értékhatárig csak a Pályavasúti kontrolling vezetője, 500 millió forintot meghaladó értékhatár felett csak a KI vezetője engedélyezheti. E)

Központi szervezetek közötti átcsoportosítás Az átcsoportosítást 500 millió forint értékhatárig csak a CSKK vezetője, 500 millió forintot meghaladó értékhatár felett csak a KI vezetője engedélyezheti. A költségnemi főcsoportok közötti átcsoportosítás engedélyezésére – a DHL-ben előírtak betartása mellett-: – 50 millió Ft-ig a CSKK, illetve a PK vezetője – 50 millió Ft felett kizárólag a KI vezetője jogosult. – A személyi jellegű ráfordításokat érintően értékhatártól függetlenül a HK előterjesztése alapján egyeztetetten.

HK által kezelt szerződések: az utasítás 4.3.1. III. pontja szerinti szerződések HK által kezelt szerződések: az utasítás 4.3.1. III. pontja szerinti szerződések

2460


Kontrolling jóváhagyás átcsoportosítással nem kezelhető tételekre: A terv keretei között átcsoportosítással nem kezelhető tételek engedélyezése során a DHL előírásai szerint kell eljárni. Az átcsoportosításról dokumentumot (pl. jegyzőkönyvet) kell készíteni, melyet a döntésre jogosult vezető hagy jóvá. A dokumentumot a szerződéskötés DMS rendszerben megnyitott ügyiratához fel kell tölteni. Kontrolling jóváhagyáshoz kapcsolódó teendők Az I. típusú szerződésekről a szerződéskötést követő 5 munkanapon belül az érintett kontrolling szervezet részére adatot kell szolgáltatni A II. típusú szerződéseket kontrolling jóváhagyásra nem kell megküldeni, a megkötött szerződésről a szerződéskötést követő 5 munkanapon belül az érintett kontrolling szervezet részére adatot kell szolgáltatni a szerződéshez történő hozzáférés megadása mellett. A HK által kezelt szerződések esetében az adatszolgáltatást a HK és a kontrolling felülvizsgálatot követő jóváhagyást végző vezető szerinti kontrolling szervezet részére egyaránt meg kell küldeni. A tervsor ellenőrzést a kontrolling szervezet folyamatosan köteles elvégezni, és ha szükséges, tervsorok között átcsoportosítást el kell végezni. A Területi kontrolling szervezet a részére megküldött (I. és II. típusú szerződésekre vonatkozóan) összesített adatszolgáltatást minden hónap 7. munkanapjáig a PK részére megküldi. Az összesített adatbázist minden érintett résztvevőnek elérhetővé kell tenni. Ha a szerződéskötés jóváhagyása a mindenkor hatályos, előterjesztések rendje tárgyú utasítás szerinti előterjesztésben történik, és a SZSZ eltér a KVSZ-től, az előterjesztést a KVSZ döntéshozójának is szignálnia kell. A szerződés kontrolling jóváhagyását a SZSZ illetve a KVSZ szerint illetékes kontrolling szervezet végzi, az előterjesztéshez tartozó kontrolling jóváhagyás megadásával és - szükség esetén - fedezetigazolás kiadásával. A kontrolling vizsgálatot végző szervezet - a HK által kezelt szerződések esetében a jóváhagyást végző vezető szerinti kontrolling szervezet - valamennyi benyújtott szerződéstervezetet felveszi nyilvántartásába, az SZSZ, illetve a KVSZ várható ráfordításainak és bevételeinek számbavétele céljából. Ez a nyilvántartás ad alapot a további kontrolling jóváhagyás megadásához, valamint a teljesítés után beérkező kötelezettség számlák felülvizsgálatához, illetve a számlázáshoz készített adatlapok felülvizsgálatára is.

28. szám

4.4 Szerződéses feltételek meghatározása, egyeztetése a gazdasági szerződéses feltételek kialakítását támogató szervezetekkel A szerződéses feltételek meghatározása a jelen utasítás mellékletét képező SZKA-k alapján történik. SZSZ köteles kitölteni az SZKA-t, valamint az annak részét képező, a gazdasági feltételrendszer elemeit tartalmazó check listát. Az SZSZ által kitöltött SZKA alapján meghatározásra kerülnek azok a feltételek és azok a gazdasági szerződéses feltételért felelős szervezetek, amelyekre vonatkozóan és amely szervezetekkel egyeztetés lefolytatása szükséges. Az egyeztetés lefolytatása kötelező SZSZ részéről. Az egyeztetés eredményét, a kialakított feltételeket az SZKA-ban és a döntéselőkészítés űrlapján rögzíteni, majd DMS-be új verzióként feltölteni szükséges. Amennyiben a szerződéses feltételek egyeztetése során az SZKA-ban olyan jellegű változás következik be, amely a korábban megadott kontrolling jóváhagyás szempontrendszerét érinti, a módosított SZED-et ismételten be kell nyújtani kontrolling jóváhagyásra. A DMS szerződésvéleményezési munkafolyamat indítása során az SZSZ köteles gondoskodni arról, hogy az SZKA a döntéshozó által SZED-ben jóváhagyott szerződéses feltételeket megfelelően tükrözze. 4.5 A szerződő fél kiválasztása A Társaság a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján nem központi klasszikus ajánlatkérőnek, valamint 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül. A szerződő fél kiválasztása – szükség esetén a költségviselő szervezet bevonásával – a szerződéskötésre feljogosított szervezet, vagy a lebonyolításra felkért lebonyolító szervezet feladata. A szerződéskötésre feljogosított szervezetek, illetve a lebonyolító szervezetek kötelesek beszerzéseik során figyelemmel kísérni a közbeszerzési értékhatárokat, valamint az NFM, illetve a közbeszerzésekért felelős miniszter ellenőrzési körébe tartozó értékhatárokat. Amennyiben a közbeszerzéseik értéke eléri, vagy meghaladja a Kbt. szerinti értékhatárokat – figyelemmel a Kbt. 19. § (2) bekezdésében rögzített részekre bontás tilalmára (is – az eljárást a Kbt. szerint kell lefolytatni. A közbeszerzésekért felelős miniszterhez kell továbbá fordulni a 320/2015. Korm. rendeletben meghatározott esetekben. A közbeszerzési értékhatárokat a jogszabály és a vonatkozó utasítás tartalmazza (lásd 5.3 pont). Amennyiben a megkötni, vagy módosítani tervezett, a közbeszerzési törvény szerinti értékhatárt számítva nettó ötvenmillió forintot elérő értékű szerződések megkötésére nem közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, a szerződés megkötését, illetve módosítását a 320/2015.(X.30.) Korm. rendelet hatálya alá tarto-

28. szám


zás esetén e rendelet szerinti előterjesztésnek a közbeszerzésekért felelős miniszter részére történő közvetlen megküldésével kell kezdeményezni. Informatikai tárgyú szerződések esetén NFM engedély beszerzése szükséges az NFM által megjelölt körben. Az egybeszámítási nyilatkozat kiadásáért és tartalmának helyességéért a MÁV SZK BLÜ /MÁV PBI a felelős a rendelkezésre álló információk alapján. A szerződő fél kiválasztására és az alkalmazandó eljárás meghatározására vonatkozó szabályokat a szerződések módosítása során is alkalmazni kell. A Kbt. hatálya alá nem tartozó szerződéskötések esetén a szerződő fél kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni, a beszerzési utasításban foglalt speciális szabályok figyelembevételével: – 200 000 Ft-ot el nem érő szerződési érték esetében a szerződő felet szabadon lehet kiválasztani. – 200 000 Ft és a közbeszerzési értékhatár közötti értékre a szerződő felet árajánlat(ok) értékelése alapján kell kiválasztani. 500 000 Ft feletti értékhatár felett minimum három árajánlat bekérése kötelező. Az ajánlatkérésnek és az ajánlattevők válaszának időben korábbinak kell lenniük a nyertes ajánlattevő kiválasztásának időpontjánál, az utólagos (kontroll) ajánlatok a szerződő fél kiválasztásának indokaként nem vehetők figyelembe. – Az ajánlatokat írásban kell bekérni, és olyan módon dokumentáltan tárolni, hogy beérkezésük ideje visszakövethető legyen és tartalmuk utólagos megváltoztatására ne legyen lehetőség. Az SZSZ-nek szállítói szerződések esetében a hatályban lévő beszállítói minősítési rendszer előírásaira is figyelemmel kell a beszállítót kiválasztania. Az adott évre irányadó értékhatárokat a Közbeszerzési Tanács a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé, a http://www.kozbeszerzes.hu honlapon megtalálható a „Jogi háttér” menüpont „Jogalkalmazás elősegítése” almenüpontjában az „Elnöki tájékoztatók” pont alatt. A Kbt. szerinti alanyi mentesség esetén – tehát, ha a Kbt. szerinti kivételi kör feltételei a szerződéskötő fél irányában határoznak meg kritériumokat,azzal a társasággal kell és lehet szerződést kötni, amelynél a mentesség feltételei fennállnak,- a DHL szerint döntésre jogosult szerv/személy a mentesség alkalmazásának lehetőségét elvetheti. Ügyiratban, írásban megindokolt, illetve dokumentumokkal alátámasztott esetben (pl. ha a szerződés tár-

2461

gyának speciális volta, illetve kizárólagos jog miatt nincs a piacon három teljesítésre képes és alkalmas partner, vagy olyan, a szerződést biztosító kötelezettségre kötött önálló szerződésről van szó, ahol a szerződő felek adottak, vagy ha a megkeresett partnerektől ajánlat, illetve érdemi válasz nem érkezett) egy ajánlat esetén is megköthető a szerződés. Az indok valós voltáért a szerződést kötő szervezeti egység felelős. Vevőszerződés esetében a szerződő fél kiválasztásakor a 4.6 pont szerinti partnerminősítési eljárás során Szerződéskötő Szervezetnek a legnagyobb gondosság mellett meg kell győződnie arról, hogy a kiválasztott szerződő fél fizetőképessége megfelelő. A szerződő fél kiválasztásánál a tisztességes piaci verseny és az esélyegyenlőség szabályainak alkalmazását és a Társaság üzleti érdekeinek védelmét minden körülmények között biztosítani kell. 4.6 Partnerminősítés Vevőszerződések előkészítésekor a szerződő fél kiválasztási folyamat során 2.000.000 Ft értékhatár feletti szerződés esetében az SZSZ-nek partnerminősítést kell végeznie. A partnerminősítés kötelező elemeit az 3/a számú melléklet írja le. A partnerminősítést (az3/b vagy 3/c számú melléklet alapján elvégezve) csatolni kell az ügyirathoz. A partnerminősítés nem vonatkozik: – olyan gazdasági társaságokra, amelyekben a Társaság a Ptk. szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezik; – az államháztartás alrendszereire (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) alapján – Áht. 3. § (1)-(3) bekezdései), – valamint azokra az esetekre, amikor a vevői követelés befolyása biztosított (pl.: a Társaság szállítói kapcsolataiból eredő kötelezettségek fedezetet nyújtanak; a Társaság biztosítékot kap; a Társaság a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja, az értékesítés előrefizetéssel történik). A minősítés mellőzését minden esetben az SZKA-ban indokolni kell. 4.7 A szerződés tartalmának megállapítása 4.7.1 A szerződés kötelező tartalmi elemei A Társaság által megkötött szerződések tartalmának kialakításakor az adott szerződés céljához és tárgyához igazodóan törekedni kell az alábbiak pontos rögzítésére: – a szerződés fejlécében a szerződés száma, a szerződés tárgyára vonatkozó CPV kód és EBR szám, vagy a szerződéshez kapcsolódó be-

2462

– –

–

– – – – –

– – – – – – – – – –

–


szerzési eljárás egyéb egyértelmű azonosítása (CPV kódok elérhetőek: http://kozbeszerzes-e. hu/cpv_kodok.html); egyértelműen rögzíteni a preambulumban, ha közbeszerzési eljárás vagy beszerzési eljárásalapján történik a szerződéskötés; a felek meghatározása (név, adószám/adóazonosító jel, székhely/lakcím, cégjegyzékszám/ vállalkozói nyilvántartási szám, számlavezető pénzintézet neve, bankszámlaszám, magánszemély esetén anyja neve, személyi igazolvány száma, illetve meghatározott esetben személyi száma), számlázási cím, statisztikai jelzőszám; a szerződés felek általi aláírójának/aláíróinak olvasható neve (igazodva az Alapszabály és a DHL rendelkezéseihez), cégkivonat, meghatalmazás csatolása; a felek által megjelölt kapcsolattartók meghatározása (név, telefonszám, e-mail); a szolgáltatás, a szerződés pontos tárgya (pl. áru beszerzése, szolgáltatás beszerzése); jogszabályi kötelező előírások; a szerződő felek feladatainak (jogok és kötelezettségek) részletes meghatározása; az ellenszolgáltatás (díj) pontos megjelölése betűvel és számmal is; a szerződött összegnél, nettó … (számmal kiírva) Ft + mindenkor hatályos Áfa, azaz nettó……(betűvel kiírva) forint + mindenkor hatályos Általános Forgalmi Adó mérték feltüntetése (amennyiben az engedélyhez kötöttség indokolja, úgy a fordított adózás megjelölése), a termékértékesítés vagy szolgáltatás esetleges adómentességére vonatkozó törvényi hivatkozás, az elszámolás módjának megállapítása, számlázási és fizetési feltételek, a teljesítési határidő, részhatáridő, további más határidő; teljesítés igazolás szabályai, a részteljesítés egyértelmű tartalmának meghatározásával; alvállalkozó, közreműködő igénybevételének szabályai, azok érvényesülésének ellenőrzése, ezzel kapcsolatos szankciók; a kellék- és jogszavatosság, jótállás kikötése, meghatározása; a szerződés időbeli hatálya; a szerződésszegés következményeinek (elállás, kötbér, kártérítés) meghatározása; annak szabályozása, hogy a Társaság tulajdon, illetve használati jogszerzése esetén harmadik személy jogfenntartása nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a Társaság tulajdonszerzését, használati jogát,ennek megszegése esetére a Társasággal szerződő partner korlátlan felelősségének rögzítése; annak rögzítése, hogy a Társaság munkavállalója nem vehet részt a Társasággal szerződő fél teljesítésében – melyet a Társaság bármikor jo-

–

– – – – – – –

28. szám

gosult ellenőrizni –, ennek megszegése esetén a Társasággal szerződő fél teljes körű kártérítési felelősségének rögzítése; annak rögzítése, hogy a szerződéses partner megismerte (http://www.mavcsoport.hu/mavcsoport/etikai-kodex) és elfogadja a MÁV Zrt. Etikai Kódexét, az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a MÁV Zrt. által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállalja, hogy a MÁV Zrt. nevében eljáró személy(ek) Etikai Kódexet sértő cselekményé(ei)t jelzi a MÁV Zrt. által működtetett etikai bejelentő és tanácsadó csatornán keresztül; az üzleti titokra és a nyilvánosságra hozatali kötelezettségre vonatkozó rendelkezés az irányadó jogszabályok szerint; a szerződéses jogviszony megszüntetésének lehetőségei (elállás, felmondás, felmondási idő); a MÁV követelései tekintetében az elévülés megszakításának szabályozása; a vonatkozó jogszabályok felsorolása; a szerződés aláírásának helye és ideje; a képviseleti jog korlátozásmentességének biztosítása, figyelemmel a Ptk. 3:31. §-ában foglaltakra; a szerződés cégszerű aláírása.

4.7.2 Egyéb, nem kötelező tartalmi elemek A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL LÉNYEGESNEK MINŐSÍTETT,

EGYÉB SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK AZ ALÁBBIAK SZERINT:

– – – – – – –

a szerződő felek szerződés teljesítéséért felelős megbízottjainak név, cím, elektronikus levél cím, telefon- és telefax szám megjelölése, a szerződés módosításának feltételei, keretszerződés esetén az egyedi lehívások és visszaigazolások szabályai, eljárásrendje, a mennyiségi és minőségi átadás-átvétel meghatározása, összeférhetetlenségi szabályok, pótmunka szabályozása, jogvitában eljáró bíróság meghatározása, melynek során törekedni kell a Pp. szerinti illetékesség alkalmazására. Választott bíróság illetékessége csak kivételesen indokolt esetben köthető ki. Nem köthető ki Választott bírósági illetékesség, amennyiben azt törvény kizárja.

4.7.3 SZKA-ban és a gazdasági szerződéses feltétel szerint támogató szervezetekkel történt egyeztetések során meghatározott szerződéses feltételek Azon szerződéses feltételeket, amelyek az SZKA-ban (check lista) kerültek meghatározásra, valamint a szerződéses feltételekért felelős támogató szervezetekkel

28. szám


lefolytatott egyeztetések rögzített eredményeként jöttek létre, és a döntéshozó az űrlapon jóváhagyott, a szerződés szövegében az SZKA-ban (check lista) meghatározott, valamint az egyeztetés eredményeként létrejött formában és tartalommal szükséges a szerződésben rögzíteni. Ezekben történő változtatás esetén újbóli egyeztetés szükséges a támogató szervezetekkel és jóváhagyást kell kérni a döntéshozótól a változtatásra. 4.8 Szerződéstervezet elkészítése Amennyiben a szerződés I. típusú (lásd jelen utasítás 3.2.2 pontját), úgy a szerződéses tranzakció DHL szerinti döntéshozó általi jóváhagyását követően a szerződéstervezet elkészítését az SZSZ végzi,aki a folyamat fő felelőse. Ha szerződéskötés engedélyezése a mindenkor hatályos, előterjesztések rendje tárgyú utasítás szerinti előterjesztésben történik, a szerződés ügyiratába alszámos iktatással fel kell csatolni a szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó aláírt határozatot. A szerződés szövegének megfogalmazása során a kontrolling jóváhagyásban szereplő feltételektől, a check listában meghatározott feltételektől, a támogató szervezetekkel folytatott és dokumentált egyeztetés eredményétől és a döntéshozó által jóváhagyott feltételektől eltérni nem szabad, kivéve, ha a 4.7.3. pontban jelzett ismételt egyeztetés és jóváhagyás megszerzése megtörtént. Amennyiben a szerződés II. típusba tartozik (lásd jelen utasítás 3.2.2 pontját), úgy a szerződés szövegezését az SZSZ végzi. A szerződéstervezet előkészítése az MSZSZ (DHL) szerinti szerződéskötő szervezet kijelölt munkavállalójának (folyamatgazda) feladata. Valamennyi szerződéstervezetet a DMS szerződésmenedzsment munkafolyamatban, elektronikus ügyiratban kell véleményeztetni és szignóztatni. A szerződést a folyamatgazda köteles a jelen utasításban leírtaknak megfelelően előkészíteni. Az I. típusú, szakmailag bonyolult vagy olyan nagy értékű szerződés esetén, amelyre nem készült minta, a szerződések előkészítésébe az illetékes számviteli és adózási, pénzügyi, kontrolling szervezetet be lehet vonni. Az ilyen szerződéseket a jogi szervezet készíti elő az SZSZ által írásban megadott szakmai tartalomnak megfelelően. A szerződés előkészítéséért felelős munkavállaló kezdeményezésére, ezen szervezeteknek az előkészítésért felelős által írásban megadott paramétereknek megfelelően, szakterületük vonatkozásában biztosítani kell a közreműködést a szerződés megszövegezésében. Ezt az előkészítési feladatot- szükség esetén - még a DMS WF indítását megelőzően kell elvégezni. Az előkészítés dokumentumait a szerződéster-

2463

vezet iktatását követően (előzetes engedélyeztetésnél az engedélyezési irat iktatását követően)a folyamatgazdának az ügyiratba alszámosan iktatni kell. A szerződések előkészítésének részletes dokumentálása szükséges. Az előkészítés során készült egyeztetések jegyzőkönyvét, emlékeztetőket – kiemelten a gazdasági területtel történt egyeztetéseket - minden alkalommal a szerződés ügyiratához alszámos iratként kell iktatni. Az alszámos iratként rögzített emlékeztetők/jegyzőkönyvek fájlnevéből egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie, hogy melyik szervezettel történt az egyeztetés. A szerződéskötések előkészítése során a vonatkozó MÁV utasításokat minden esetben figyelembe kell venni. Az Alapító, Igazgatóság és Elnök-vezérigazgatói szintű jóváhagyás esetén az előterjesztések rendjéről szóló utasítást is megfelelően alkalmazni kell. A szerződést kötő szervezeti egység vezetőjének felelőssége és kötelessége a szerződéssel érintett kockázatok azonosítása, valamint a kockázatok minimalizálása, vagy megszüntetése érdekében szükséges teendők meghatározása és teljesítésük biztosítása. A szerződések előkészítése során a harmadik személyek részére történő kommunikációban rögzíteni szükséges, hogy az előkészítés nem minősül kötelezettségvállalásnak, jogról való lemondásnak vagy tartozás elismerésének a Társaság részéről mindaddig, amíg a döntésre jogosult szerv vagy személy a szerződést a Társaság képviseletében jóvá nem hagyja, illetőleg alá nem írja. A szerződéses tartalom és a kapcsolódó feltételek meghatározása során a szerződéskötőnek vizsgálni kell különösen: – a szerződő fél legalitását, referenciáit, teljesítőképességét (pl. cégnyilvántartás, céginformációs rendszer, szállítói minősítési rendszer stb. segítségével), – a szerződés kötelező tartalmi elemeinek meglétét, – a műszaki tartalom és feltételek helyességét, a határidők kitűzését, az igénybe vehető biztosítékokat, – a minőségi, kereskedelmi feltételek biztosíthatóságát, a teljesítési határidők realitását, – a hatályos jogszabályok betartását, (a szerződéstervezet feleljen meg a törvényes követelményeknek, melyek a szerződés érvényességéhez szükségesek), – a versenyszabályok betartását, – a szerződésszegés esetére vonatkozó kikötéseket, – a szerződés megszüntetésének lehetőségét a körülmények (partner fizetőképessége stb.), vagy a Társaságérdekének változása esetén,

2464

–


a szerződést aláíró személyek aláírási jogosultságát igazoló iratokat (a hatályos cégkivonat, létesítő okirat és/vagy meghatalmazás ügyiratba csatolásával).

A szerződéskötő szervezetnek a DMS WF-ben történő szignóztatás megindítása előtt a szerződéstervezetet és SZKA-t és a benne foglalt check listát át kell tekintenie, figyelemmel arra, hogy a jelen utasításban foglalt előírásoknak, a döntéshozó általi jóváhagyásoknak megfelelő tartalmat tükrözi-e. A WF indításakor a folyamatgazdának az ellenőrzés és megfelelőség tényét rögzítenie kell, az SZKA-t a WF dokumentumai közé fel kell venni.

zetője, valamint a szervezet vezetője által megbízott munkatársak. Szerződéses érték (Ft)

10 000 001

4.9 Gazdasági szignó 10 000 001

Felelősség: A gazdasági szignó megadására jogosult szervezet igazolja, hogy a szerződéstervezet adózási és számviteli szempontból megfelelő. A gazdasági szignó kiterjed arra, hogy a szerződéstervezet megfelel a 4.9.4. a) pontban rögzített szempontoknak, továbbá a az illetékes kontrolling szervezet által kiadott kontrolling jóváhagyás rendelkezésre áll. A gazdasági szignó megadására jogosult szervezet nem vállal felelősséget a szerződés üzleti szempontból történő felülvizsgálatért, azaz a számviteli szignó megadása nem jelenti azt, hogy az egyéb feltételeket, valamint a DMS WF-be vagy ügyiratba elhelyezett SZKA-n kívüli dokumentumokat a gazdasági szignót adó szervezet megvizsgálta volna vagy egyetértene azzal. Az üzleti szempontból történő felülvizsgálat az SZSZ kizárólagos hatásköre és felelőssége. Amennyiben a szerződéstervezet előkészítése nem megfelelő (pl. jóváhagyásnak nem megfelelő szerződéses tartalom, félkész állapot), a szignót adó szervezeteknek mindaddig joga van azt az SZSZ számára viszszairányítani, amíg a szerződéstervezet megfelelően javításra nem kerül. Amennyiben a kontrolling jóváhagyás a szignózásra megküldött szerződésben foglalt értéknél kisebb öszszegre vonatkozik, illetve, ha nem tartalmazza az esetlegesen le nem vonható ÁFA értékét, a szerződés szerinti üzleti tranzakciót nem az előzetesen megállapított főkönyvi számlára kell elszámolni, akkor a szerződést vissza kell küldeni az SZSZ-nek és a kontrolling jóváhagyást újra meg kell szereznie.

28. szám

Szerződés tárgya

10 000 000

- 100 000 000 Tárgyi eszközt érintő valamint támogatási forrásból finanszírozott ügyletek - 100 000 000 Minden egyéb

100 000 001 -

Gazdasági szignó megadására jogosult személy Megbízott szakértő Beszámolás vezető

Adózás vezető Beszámolás vezető

4.9.2 Mentesség a gazdasági szignó alól A közműszolgáltatókkal kötendő – közműszolgáltatás igénybe vételére irányuló - szolgáltató által kötelezően alkalmazott általános szerződéses feltételeken alapuló formaszerződések (elektromos áram, gáz, víz, csatorna szolgáltatás) mentesek a gazdasági szignózás alól. Nem tartozik a mentesség körébe a közbeszerzési eljárásban beszerzett energia, pl. vontatási áram. Nem kell gazdasági szignó az általános szerződési feltételekkel teljes mértékben megegyező tartalmú, nettó 1.000.000 Ft és az alatti összegű szerződések esetében, valamint a mintaszerződésekkel teljes mértékben megegyező tartalmú, nettó 1.000.000 Ft és az alatti összegű szerződések esetében, A mintaszerződésekkel és az ÁSZF-ekkel való teljes mértékű megfelelés biztosítása a szerződést kötő szervezet feladata és felelőssége. A mintaszerződéseknek, ÁSZF-eknek való megfelelésről a szerződéskötő szervezet nyilatkozni köteles a szerződés egy példányán. A mintaszerződés pontos megnevezését a munkafolyamat lépésnél fel kell tüntetni. 4.9.3 A gazdasági szignó megadásának feltételei –

Szállítói szerződések esetében rögzíteni kell a MÁV Zrt. számlázási címét: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60., valamint a számla befogadási postacímet: MÁV Zrt. 1426 Budapest, Pf. 24.

A gazdasági szignó megadására jogosult szervezet: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Gazdasági Üzletág Számviteli Szervezet.

–

A szerződéses partner adatainál az adószám feltüntetése. Közösségen belüli szerződéses partner esetén a közösségi adószám megadása.

A gazdasági szignó megadására jogosult személyek: a gazdasági szignó megadására jogosult szervezet ve-

–

A szerződés tárgyának meghatározása a számviteli elszámolási kategóriák alapul vételével

4.9.1 A gazdasági szignó megadása

28. szám


(pl.: beruházás/felújítás/karbantartás/készlet, stb.). –

–

Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó beruházás/ felújítás/karbantartás tárgyú szerződés mellé csatolni kell a 4/2009. (MÁV Ért. 34.) Pénzügyi irányítás – EVIG utasítás „A beruházás, a felújítás és a karbantartás elhatárolásáról” 1. számú mellékletét képező táblázatot kitöltve. Tárgyi eszközt érintő szerződések esetén a Számviteli Szervezet rendelkezésére kell bocsátani az eszközök tételes leltári számait, helyrajzi számait tartalmazó listát. Amennyiben az értékesítendő eszköz területi kiterjedésével több helyrajzi számot érint, egyértelműen meg kell határozni az érintett helyrajzi számokat, valamint az értékesítést követően kialakuló tulajdoni helyzetet (marad-e osztatlan közös tulajdon).

–

Építési-szerelési és egyéb szerelési tárgyú szerződésben nyilatkozat szükséges, hogy a szerződés tárgya hatósági engedély köteles-e, vagy az ingatlan létrehozatala, átalakítása, bővítése vagy egyéb megváltoztatása az építési hatóság tudomásulvételi eljáráshoz kötött.

–

A szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy előleg fizetése történik-e, ha igen, akkor mikor (a még nem teljesített termékértékesítést, ill. szolgáltatásnyújtást megelőzően fizetett összegek).

–

–

A szerződésszerű teljesítés feltételeinek, a teljesítésigazolás módjának rögzítése a szerződés előkészítési szakaszában meghatározottak alapján az alábbi szempontok szerint: • Basware előzményköteles szolgáltatások, illetve helyszínre szállított készlet, • nem Basware előzményköteles, teljesítésigazoláshoz kötött szolgáltatások, • készletbeszerzés.

–

A számlázási feltételek egyértelmű rögzítése.

–

Az elszámolási módok rögzítése (tényállásszerű, részteljesítés, időszakos elszámolás). Részteljesítés esetén egyértelműen meg kell határozni a részteljesítések feltételeit, valamint számszaki összegét, mivel ez szolgál a részszámlák kiállításának alapjául. Az időszakosan elszámolandó szolgáltatások esetén a Felek közötti elszámolási időszakrögzítése.

2465

A gazdaságilag nem független szerződéses partner esetén az ellenérték és a szokásos piaci ár viszonyáról szóló kijelentő nyilatkozat megléte a szerződésben. A nyilatkozatot az ellenértékre vonatkoztatva az alábbi két opcióból kiválasztva kell megtenni. a) A szerződésben meghatározott ellenérték nem tér el aránytalan mértékben a szokásos piaci ártól. b) A szerződésben meghatározott ellenérték eltér aránytalan mértékben a szokásos piaci ártól. Az ellenérték aránytalanul magas / alacsony a szokásos piaci árhoz képest. A szállítót/vállalkozót az adólevonási jog nem egészben / egészben illeti meg. A megrendelőt az adólevonási jog nem egészben / egészben illeti meg.

–

A szerződés mellé csatolandó a piaci ár meghatározásával kapcsolatos,kitöltött nyilvántartás, a 3/2012. (MÁV Ért. 17.) GÁVIGH. számú utasítása kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló utasítás 2. vagy 3. számú mellékletei alapján.

–

Támogatási forrásból finanszírozott ügyletek esetén a támogatási szerződésben elszámolásra, finanszírozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülése a megkötendő szerződésben.

–

A piaci feltételekre vonatkozó nyilatkozat kiállítása és csatolása a szerződéshez (8. számú melléklet).

–

A Kontrolling igazgatóság által kiadott kontrolling jóváhagyás és a megfelelő tervkeret megléte. A beruházási/felújítási szerződések esetén forráskód megadása.

4.9.4 A gazdasági szignó megadásakor figyelembe vett egyéb gazdasági szempontok A gazdasági szignó megadásakor az a) pontban szereplő szempontok vizsgálatra kerülnek, ugyanakkor az ezen pontban feltüntetett szempontokon túli üzleti és gazdasági feltételek vizsgálatára, elemzésére nem kerül sor. a) A gazdasági szignó a check listában feltüntetett következő paramétereknek megfelelő szerződésekre adható: • •

pénznem, fizetés esedékessége, fizetési határidő,

2466


• • • • • •

előlegfizetés, késedelmi kamatszámítás módja, engedményezési klauzula, pénzügyi teljesítés napja, fizetési mód előírt fizetési biztosíték

b) A MÁV SZK GÜSZ további üzleti, gazdasági szempontú vizsgálatot nem végez. Különösen nem kontrollálja az alábbi paramétereket: • • • • •

szerződést biztosító egyéb mellékkötelezettségek, szerződéses partner adatainak cégjegyzék szerinti megfelelősége, bankszámlaszáma, jótállás, garanciavállalással összefüggő kérdések, kötbér és kártérítési ügyekkel összefüggő paraméterek, a szerződéssel kapcsolatban adott vagy kapott kedvezmények, engedmények szempontjai.

Az egyeztetések és a döntéshozó döntésének megfelelő adatok check listában történő tükröztetése az SZSZ feladata és felelőssége. 4.9.5 Gazdasági szignó megtagadása Gazdasági szignó nem adható meg az alábbi esetekben: • A szerződéstervezet adózási és számviteli szempontból nem felel meg. • A szerződéstervezet nem felel meg a 4.9.4. a) pontban rögzített szempontoknak. • Nem áll rendelkezésre a Kontrolling igazgatóság által kiadott jóváhagyás, illetve a szerződéses érték szállító esetén magasabb, vevő szerződés esetében alacsonyabb a jóváhagyott értéknél. Amennyiben a gazdasági szignó nem adható meg, úgy a továbbiakban az SZSZ a jelen utasításban meghatározottak alapján járhat el. 4.10 Jogi szignó Közbeszerzési, beszerzési eljárás esetén az eljárás megindítását megelőzően a szerződés tervezetre a jogi szignót be kell szerezni. Nem szükséges a jogi szignó újbóli megszerzése, amennyiben a szerződés az eljárás megindítására irányuló előterjesztés mellékleteként, illetve egyszer már szignóval ellátott szerződéstervezet szerint kerül megkötésre. Nem szükséges továbbá ismételt jogi szignót szerezni olyan esetben, amikor a szerződéstervezetre a jogi szignó már megadásra került (akár előterjesztés mel-

28. szám

lékleteként, akár ügyiratban) és a szerződés a tervezetnek megfelelően kerül megkötésre. A tervezet és a megkötött szerződés tartalmi azonosságáért a szerződést aláírásra előterjesztők munkajogi felelősséggel tartoznak, az azonosságról a szerződés egy példányán nyilatkoznak. A szerződéskötő szervezeti egység ilyen esetben a jogi szignóval ellátott szerződés példányt köteles az ügyiratba elhelyezni és a tartalmi azonosságról nyilatkozni. A jóváhagyott szerződéstervezetre jogi szignót a Jogi igazgató/Vezető jogtanácsos, az általa erre felhatalmazott jogtanácsos/jogi előadó vagy a Jogi igazgatósággal szerződéses kapcsolatban álló ügyvédi iroda képviselője, vagy egyéni ügyvéd adhat. A jóváhagyott szerződéstervezetet jogi szignóval ellátni csak akkor lehet, ha az ügyiratból a következő feltételek fennállása megállapítható, illetve az alábbi dokumentumok csatolásra kerültek: – ha a szerződésben írt kötelezettségek és jogosultságok a hatályos jogszabályok és a jogi szakmai követelmények szerint megalapozottak és a Társaság részéről jogi úton érvényesíthetők, – a tervezetet az összes szignózásra jogosult szervezeti egység ellátta szignójával vagy annak megszerzése alól jelen utasítás rendelkezései alapján a szerződést kötő mentesül, – a jelen utasítás 4.7.1 pontjában előírt kötelező tartalmi elemeket a szerződéstervezet tartalmazza, – a szerződő partner kiválasztására a vonatkozó jogszabályoknak, illetve utasításoknak megfelelően került sor, – a szerződő partner nevében aláírásra megjelölt személy aláírási jogosultsága ellenőrzésre került, és a korlátozásmentesség megállapítható, illetve az erre vonatkozó szerződéses kikötés a szerződésben, vagy külön nyilatkozatban szerepel, – közbeszerzési, beszerzési, versenyeztetési eljárás esetén az előzetesen jogi szignóval ellátott szerződéshez képest a változtatások ismertetése amennyiben az eljárás fajtája a változtatást megengedi, – a Kbt. szerinti egybeszámítás szabályainak figyelembevételére sor került, és a vonatkozó nyilatkozatot csatolták, – a beszerzési eljárás lezárásakor a lefolytatott közbeszerzési, beszerzési, versenyeztetési eljárás dokumentumai (értékelési szempontok, ajánlatkérés, bontási jegyzőkönyv, értékelő bizottság javaslata, ettől eltérő döntés indokolása, elektronikus árlejtés dokumentációja, ajánlatok, stb.),

28. szám


–

az ágazat-szakmailag érintett belső szervezeti egység véleménye (pl. az infokommunikációs tartalmú szerződések esetén az Infokommunikációs igazgatóság véleménye), – a DHL szerinti döntéshozó (EVIG, IG) határozata, – a szükséges, adott esetben jogszabály által előírt engedélyek, hozzájárulások (pl. NFM, MNV stb.), – szerződésmódosítás esetén a teljes előzmény dokumentáció, különösen az alapszerződés, továbbá a nyilatkozat, hogy vizsgálták a szerződésmódosítás során a Kbt. hatálya alá tartozást, – Kbt. szerinti kizárólagosság esetén a kizárólagosság indokolása és az azokat alátámasztó dokumentumok (pl. szerződés, oltalom, forgalmazási kizárólagosság stb.). Fenti iratokat a szerződéstervezet ügyiratához kell iktatni, vagy az irat alá kell dokumentumként feltölteni a DMS rendszerbe. A szerződés jogi szignóval történő ellátása azt jelenti, hogy a jogi szignó adására feljogosított személy a szerződés (versenyeztetési dokumentáció) aláírásra (megjelentetésre) kerülő kettő példányának minden oldalát kézjegyével és a Társaság oldaláról - jogszabály alapján ellenjegyzést igénylő szerződések esetén azok minden példányát jogtanácsosi/ügyvédi pecséttel - látja el. Emellett az eljáró jogtanácsos a szerződés valamennyi példányának minden oldalát kézjegyével látja el. Nem kell jogi szignó az általános szerződési feltételekkel teljes mértékben megegyező tartalmú, nettó 1.000.000 Ft és az alatti összegű szerződések esetében, valamint a mintaszerződésekkel teljes mértékben megegyező tartalmú, nettó 1.000.000 Ft és az alatti összegű szerződések esetében, kivéve, ha a Jogi igazgató/Vezető jogtanácsos (illetve a vonatkozó belső utasítás) másként rendelkezik. A mintaszerződésekkel és/vagy az ÁSZF-ekkel való teljes mértékű megfelelés biztosítása a szerződéskötő szervezet feladata és felelőssége. A mintaszerződéseknek, ÁSZF-eknek való megfelelésről a szerződéskötő szervezet nyilatkozni köteles a szerződés egy példányán. A mintaszerződés pontos megnevezését a munkafolyamat lépésnél fel kell tüntetni. A Vezető jogtanácsos (illetve a vonatkozó belső utasítás) jogosult a fentiektől eltérően a mintaszerződések kiadásakor akár alacsonyabb, akár magasabb összegben meghatározni azt a szerződéses értéket, amely felett a szignók megszerzése kötelező a mintaszerződéssel megegyező tartalmú szerződések esetén is. A gazdasági szignó tekintetében a Vezető jogtanácsos csak a Gazdasági vezérigazgató-helyettes jóváhagyásának megfelelően rendelkezhet.

2467

4.10.1 Jogi szignó megadására jogosultak: Szerződéses érték (Ft)

Szerződés típusa és értéke

- 5 000 000

Mintaszerződés vagy ÁSZF - 5 000 000 NEM mintaszerződés vagy ÁSZF 5 000 001 - 50 000 000 I-II. típusú 50 000 001 -

Minden egyéb

A jogi szignó megadására jogosult személy jogtanácsos/jogi előadó Jogi igazgatóság osztályvezetője Jogi igazgatóság osztályvezetője jogi igazgató/ vezető jogtanácsos

4.11 A gazdasági és a jogi szignó megtagadása, és következményei Jogi szignót kizárólag a gazdasági szignó megadására jogosult szervezet szignózási eljárását követően lehet és kell kérni (kivéve a jelen utasításban meghatározott eseteket, így különösen a 4.9.2 és 4.21.1 pontban foglaltakat). Amennyiben a gazdasági szignó adását az illetékes szervezet vagy a jogi szignó adását a Jogi igazgató, illetve a Vezető jogtanácsos által kijelölt jogtanácsos, jogi előadó/Ügyvédi Iroda/ügyvéd megtagadja, azt az ügyiratba helyezett írásbeli indokolt nyilatkozattal felülbírálhatják, és a vonatkozó szerződést megköthetik a következő vezetők: – –

ha a jogi szignó megtagadása a szerződő partner kiválasztására vonatkozó szabályok megsértése miatt történt, az elnök-vezérigazgató egyéb esetekben: – elnök-vezérigazgató (ha a szerződést kötő szervezeti egység az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozik), – vezérigazgató-helyettesek (ha a szerződést kötő szervezeti egység a vezérigazgató-helyettes irányítása alá tartozik).

Bármely szignó megtagadása esetén a szerződéskötő szervezet a fentiek szerinti engedély megküldésével értesíti a szignót megtagadó szervezeti egység vezetőjét arról, hogy a szerződéskötés a szignó hiányában történt meg. A jogi szignó megtagadása esetén a szerződés nyomtatása a folyamatgazda feladata, azt a Jogi igazgatóság nem látja el szignóval.

2468


4.12 Határidők A szerződés előkészítési folyamatot a tervezett aláírást megelőzően olyan időben kell elindítani, hogy a szervezeti egységek számára a vonatkozó szabályok szerint elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet áttanulmányozására és a kötelező szignók megadására. Figyelemmel kell lenni az előkészítési időt esetlegesen befolyásoló tényezőkre, mint pl. a közbeszerzési eljárás időtartama, a szignó megadásához szükséges módosítás átvezetése, illetve a szerződő partnerrel folytatandó egyeztetés időigénye. Ezért, továbbá azért, hogy a szerződés alá legyen írva a teljesítés megkezdésének időpontjáig, a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A szignót adó szervezetek a DMS WF-ban elhelyezett szerződéstervezetet korrektúrával javítják, illetve módosítják és új verzióként feltöltik. A SZED és az SZKA egyeztetésében érintett és konzultációra felkért szervezeteknek az SZSZ rendelkezésére kell állniuk 2 munkanapon belül. A MÁV SZK GÜSZ a szerződés 4.9 pont szerinti felülvizsgálatát és befogadás esetén annak szükséges számviteli, adózási vonatkozású módosításait 5 munkanapon belül átvezeti és adja meg a szignót. Amennyiben a meghatározottak szerint a szignó megadására nem kerül sor, a DMS WF folyamatban meg kell határoznia, hogy a szerződés az SZSZ általi módosítás, szükséges egyeztetés után megadható-e. Az SZSZ által történt módosítást követően a szerződéstervezet újbóli véleményezésére és a szignóadásra 4 munkanap áll rendelkezésre. A feladat kézbesítésének napja a határidőbe nem számít bele. A Jogi igazgatóságnak 5 munkanap áll rendelkezésére a szignó megadására. A Jogi igazgatóság jogosult érdemi vizsgálat nélkül visszaküldeni az olyan szerződést, amely a jogi szignó megadásához szükséges mellékleteket nem tartalmazza. Ebben az esetben a 4.10 pontban meghatározott dokumentumokkal felszerelt szerződés véleményezésére és a jogi szignó megadására az ismételt megküldéstől számítva 5 munkanap áll a Jogi igazgatóság rendelkezésre. Amennyiben jelen utasításban foglalt határidőt valamelyik szervezeti egység elmulasztja, annak okát – szükség esetén – meg kell indokolja. A feladat kézbesítésének napja a határidőbe nem számít bele. A határozott idejű, folyamatos teljesítésről vagy szolgáltatásról szóló szerződés esetén a szerződést kötő szervezetnek már a szerződés megkötésekor rendelkezni kell arról, hogy a jogviszony folyamatosságára tekintettel a lejárat előtt hány hónappal kell indítványoz-

28. szám

ni az új szerződés megkötését (szükség esetén figyelemmel a közbeszerzés időszükségletére is). 4.13 Rendkívüli sürgősség Rendkívül indokolt esetben a szignók soron kívüli megadását (2 munkanapon belüli) kérheti a szerződés kötő szervezet. Hálózat-hozzáférési szerződés soron kívül kezelendő. Ilyen esetben a szerződéskötő szervezet felelőssége, hogy az előkészített tervezetet a MÁV SZK GÜSZ és a Vezető jogtanácsos részére a vélemény kialakítása céljából a lehető legkorábbi időpontban a szükséges dokumentumokkal együtt rendelkezésre bocsássa. A rendkívüli sürgősséget külön indokolni kell, indokként csak olyan okok hozhatók fel, melyeknek tényleges gyakorlati hatásuk van, pl. pénzügyi vagy jogi következmény, számviteli, adózási vagy szolgáltatási kötelezettség, stb. Amennyiben a szerződéskötő szervezet a rendkívüli sürgősség megalapozását szolgáló dokumentumokat a tervezet szignóra történő megküldésével egyidejűleg nem csatolja, vagy azokból egyébként az állapítható meg, hogy a szignót adó szervezetek rendkívüli eljárása nem indokolt, a MÁV SZK GÜSZ és a Jogi igazgatóság a szignót normál ügymenetben adja meg, vagy amennyiben a szerződéskötő szervezet a rendkívüli sürgősségre vonatkozó álláspontját változatlanul fenntartja, a szignót megtagadhatja. Ez utóbbi esetben jelen utasítás 4.11 pontjában meghatározott szabályok irányadók. 4.14 A szerződések megkötése, aláírása A szerződés előkészítési folyamat befejezése után kerülhet sor a szerződés megkötésére, aláírására. A 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, szerződések a közbeszerzésekért felelős miniszter hozzájárulása (közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződések esetén az eljárás eredményére vonatkozó szabályossági tanúsítvány) hiányában - a Korm. rendeletben meghatározott kivételi esetekre figyelemmel - nem köthetők meg, illetve nem módosíthatók. A szerződésből legalább a szerződő felek számának megfelelő + 1 ügyirati aláírt példányt kell készíteni, melyet a szerződést kötő szervezet és a jogi szervezet szignóval ellátott. Ezen eredeti ügyirati példány meglétét az ügyirat irattárazásakor az irattár ellenőrzi. A szerződéseket és azok valamennyi mellékletét cégszerűen a 3.7. pontban meghatározott módon kell aláírni. A szerződést aláírók nevét és beosztását, valamint az aláírás dátumát a szerződésen fel kell tüntetni. Törekedni kell arra, hogy a szerződést elsőként a Társasággal szerződő partner írja alá, a MÁV Zrt. részéről ezt követően kerülhet a szerződés aláírásra.

28. szám


Írásbeli megrendeléssel és visszaigazolással szerződés csak kivételesen, nettó 200 000 Ft értékhatár alatti szerződéseknél, illetve ÁSZF-ek alkalmazása esetén nettó 1.000.000 Ft és az az alatti összegű ügyleteknél jöhet létre. A szerződések teljesítését a szolgáltatás igénybevételét vagy nyújtását aláírt szerződés hiányában megkezdeni nem lehet. 4.15 Szignózási eljárás mellőzése rendkívüli esetekben Azonnali intézkedést igénylő, vis maior vagy előre nem látható, rendkívüli körülmény, baleseti kár miatti indokolt esetekben (a továbbiakban: rendkívüli esemény), amikor a szignózási eljárás lefolytatására nincs idő, a szerződés megkötésére, szolgáltatás igénybevételére szignózási eljárás lefolytatása nélkül is van lehetőség. A rendkívüli esemény szerinti eljárás indokoltságáért az SZSZ felelős,aki felelős azért is, hogy a szerződés a jogszabályi feltételeknek és jelen utasításban egyebekben előírtaknak megfeleljen. Ilyen esetben az SZSZ haladéktalanul (a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a rendkívüli esemény következményeinek elhárítása megkezdését követő 5 munkanapon belül) köteles az így megvalósult kötelezettségvállalást a jelen utasításban rögzített eljárással utólagosan szignóztatni valamennyi arra köteles szervezettel. A szignó utólagos megkéréséhez az SZSZ indoklást köteles adni. Szerződés nélküli teljesítésekért, illetőleg szignó nélküli szerződésekért az SZSZ teljes körű felelősséggel tartozik. 4.16 A szerződések számozása A szerződéstervezetet a DMS rendszerben elektronikus ügyiratba kell iktatni, és a tervezetre rá kell vezetni az ügyirat számát. Ez az ügyiratszám azonosítja végig a szerződéskötési folyamatban a tervezetet, majd később a megkötött szerződést. Szerződés aláírására és kiküldésére ügyiratszám nélkül nem kerülhet sor. A szerződésmódosításokra ugyanez vonatkozik azzal, hogy a szerződés címében vagy a tárgyánál fel kell tüntetni annak a szerződésnek a számát, amelyet módosít, továbbá a módosítás sorszámát (pl. a …. számú szerződés 2. számú módosítása). Kivételt képeznek ez alól a 4.14 pontban meghatározott megrendeléssel és visszaigazolással létrejött szerződések, melyek esetén a szerződés száma a megrendelést és visszaigazolást tartalmazó iratszámával megegyező. 4.17 A szerződések nyilvántartása, szerződés management A szerződéskötő szervezetek kötelesek elektronikus nyilvántartást vezetni az általuk kötött szerződésekről

2469

a DMS Szerződéstár moduljában a gazdasági szervezetek (KI, MÁV SZK GÜSZ, PI POP, TGSZ) részére hozzáférés biztosításával (Szerződések menüpont). A megkötött szerződések, szerződés módosítások lényeges adatait, a szerződéskötést követően haladéktalanul rögzíteni kell a szerződés szerződéstárba helyezésével. Enélkül a munkafolyamat befejezésére nincs mód. A DMS Szerződéstár kitöltésének részleteit a szerződések rögzítésének útmutatója tartalmazza (6. sz. melléklet). A szerződéskötő szervezetek kötelesek eljárni a szerződés teljesítése érdekében, illetve figyelemmel kísérni a szerződés teljesítését. A szerződéskötő szervezetek kötelesek továbbá ellátni a szerződés utógondozását, kezelését a szerződésben biztosított jogok, kötelezettségek szerint pl. opciós jog gyakorlásáról döntés, meghosszabbításról döntés, meghosszabbítás elutasításáról döntés, utólagos felülvizsgálati eljárás tartása (szerződés management). Amennyiben valamely aláírt szerződés később gyakorolható jogo(ka)t, később teljesítendő intézkedés(eke)t tartalmaz, a szerződéskötő szervezet a szükséges intézkedéseket - feltüntetve a szerződés vonatkozó pontját - az aláírást követően rögzíti a szerződéstárban és megjelöl egy, az intézkedési határidőt kellő idővel megelőző időpontot, majd azt figyelemmel kíséri. A szerződések módosítását és megszüntetését is rögzíteni kell a Szerződéstárban a nyilvántartás naprakész állapotban tartása érdekében. A 4.14 pont szerint megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejövő szerződéseket is rögzíteni kell a nyilvántartásban. A MÁV SZK MTÜ felelős a szerződések adatainak egységes elvek szerinti rögzítéséért, az adatrögzítés felügyeletéért, az adatigénylések, szűrések teljesítéséért. A nyilvántartásban történő rögzítés a szerződéskötő szervezet felelőssége. A Jogi igazgatóság a nyilvántartásban szereplő szerződésekről az Igazgatóság Elnöke, az Elnök-vezérigazgató, a Felügyelő Bizottság elnöke részére, valamint belső ellenőri vizsgálat céljából a belső ellenőri szervezet részére engedélyezi a hozzáférés megadását a vizsgálatvégző személyek részére a vizsgálat idejére. A Vezető jogtanácsos (vagy megbízottja) engedélyezheti más szervezeti egység részére is másolat kiadását a szerződéstárból. 4.18 A szerződések nyilvánosságra hozatala Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. §-ban leírtak alapján az államháztartás, illetve a Társaság pénzeszközei felhasználásával, államháztartáshoz, Társasághoz tartozó vagyonnal történő gaz-

2470


dálkodással összefüggő – a nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait a döntés meghozatalát követő 60 napon belül közzé kell tenni (kivéve nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzések adatai, minősített adatok, államtitokká, szolgálati titokká minősített adatok). A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított (nettó) – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. A Társaság a törvény hatálya alá tartozó szerződések meghatározott adatait a Társaság honlapján hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos, a Társaság közzétételi szabályzatáról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 26/2012. (V. 04. MÁV Ért. 11.) EVIG utasításban] előírt intézkedéseket a társaság megbízásából a MÁV SZK Zrt. végzi. A szerződések Szerződéstárban történő rögzítéséért, ezáltal a szerződések nyilvántartásba vételéért a szerződést kötő szervezeti egység, a megküldött szerződések nyilvánosságra hozatalával összefüggő intézkedések megtételéért a MÁV SZK MTÜ a felelős. 4.19 A szerződés teljesítése 4.19.1 A szerződés tárgyának teljesítése A szerződés tárgya (szerződéses főkötelezettség) azzal teljesül, ha a szerződéses szolgáltatás elfogadásra (átadás-átvételre) jogosult szervezet erre felhatalmazott képviselője igazolja, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást, megfelelően és hibátlanul teljesítették, mely alapján a szolgáltatás ellenértékéről a számla kiállítható, illetve a kiállított számla kifizethető. A teljesítés igazolás aláírójának rendelkeznie kell a szerződéssel, és – az üzemeltető szükség szerinti bevonásával - hitelt érdemlően meg kell győződnie az annak megfelelő teljesítésről. A teljesítés igazolás aláírója az igazolás valóságtartalmáért munkajogi felelősséggel tartozik.

28. szám

A határidő teljesítésének megállapításakor figyelembe kell venni az alábbiakat: – A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a szerződéskötés napja nem számít bele. – Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. – A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. – Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le (kivéve az időszakos teljesítésű szerződéseket, ahol a teljesítés napja az időszak utolsó napja.) 4.19.2 Pénzügyi teljesítés Pénzügyi teljesítés alatt nem készpénzes fizetés esetén azt kell érteni, hogy a leigazolt számla vagy egyéb bizonylat alapján a kifizetés megtörténik, és a szerződéses összeg a másik szerződő fél számláján jóváírásra került, vagy beszámítás során a kötelezett tartozása megszűnik. A Társaság fizetési kötelezettsége esetén pénzügyi teljesítésnek minősül az is, ha a vételárral a Társaság számlavezető bankja a Társaság számláját megterhelte, vagy a számla vagy bizonylat megfizetésére a fennálló tartozások és követelések összevezetésével kerül sor. Ennek egyik módja a Ptk. szerinti beszámítás. Készpénzes fizetés esetén pedig a pénztárba történő befizetés/pénztárból történő kifizetés tekintendő a pénzügyi teljesítésnek. 4.20 Szerződésszegés esetén követendő eljárás Az utasítás ezen pontja csak azokban az esetekben alkalmazandó, amelyekre a Társaság kintlévőségének kezeléséről szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a16/2013. (III. 01. MÁV Ért. 7.) sz. EVIG utasítás], illetve a partnerminősítésre és kintlévőség – kezelésre a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot és pályavasúti szolgáltatásokat hálózat-hozzáférési szerződés keretében igénybe vevő, fizetési késedelembe esett vállalkozó vasúti társaságok vonatkozásában követendő eljárási rendről szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a 38/2011. (IX. 30. MÁV Ért. 19.) sz. EVIG utasítás] hatálya nem terjed ki. A szerződésszegés tényéről írásban tájékoztatni kell a szerződést aláíró vezető(ke)t. 4.20.1 Belső egyeztetés Szerződésszegés esetén a szerződéskötés folyamatában résztvevő szervezeti egységeknek haladéktalanul egyeztetniük kell.

28. szám


A Társasággal szerződő fél szerződésszegése esetén a Társaság igényei érvényesítésének módjáról és mértékéről a szerződéskötésért felelős szervezet vezetője dönt vagy kezdeményezi a DHL szerint illetékes vezető döntését a számviteli és adózási, pénzügyi és jogi szervezettel egyeztetett álláspont alapján. 4.20.2 Felszólítás teljesítésre, pert megelőző eljárás A szerződésszegésből származó igény érvényesítése során a szerződéskötésért felelős szervezet a pert megelőző eljárás keretében a 4.20.1 szerinti belső egyeztetésben résztvevő érintett szervezeti egységek jóváhagyásának birtokában írásban felszólítja a szerződést szegő felet a teljesítésre, annak jogi és pénzügyi következményeire történő figyelmeztetés mellett. Amennyiben a szerződést szegő fél a szerződéssel összefüggésben számlát bocsát ki, a felmondási kérelem benyújtásának elkerülése érdekében a szerződéskötésért felelős szervezet a pert megelőző eljárás keretében – szükség esetén a Jogi igazgatóság közreműködésével – köteles a számlában szereplő összeget a szerződésszegésre vonatkozó részletes indokolással a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül vitatni, és a számlát ezen határidőn belül a szerződést szegő fél részére visszaküldeni. A pert megelőző eljárás során is törekedni kell arra, hogy a szerződés teljesüljön. Ha attól eredmény várható, egyeztetést kell lefolytatni. A pert megelőző eljárásba be kell vonni a Jogi igazgatóságot és indokolt esetben a Pénzügyi igazgatóságot. 4.20.3 Megbízás peres eljárás megindítására Amennyiben a pert megelőző eljárás eredménytelen, a szerződést kötő szervezet vezetője a Jogi igazgatósággal történő ismételt egyeztetést követően, és annak eredményétől függően, az igények jogi úton történő érvényesítésére írásban javaslatot tesz peres, vagy peren kívüli eljárás megindítására a Jogi igazgatóságnak. A perlési megkeresés csak írásban történhet. A Jogi igazgatóság a DHL figyelembevételével intézkedik az eljárás megindításáról, szükség esetén külső ügyvédet bíz meg. A megbízásnak tartalmaznia kell a tények és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy rövid összegzését is. A megbízáshoz csatolni kell mindazokat az eredeti okiratokat és bizonylatokat, amelyek a jogi igények érvényesítését megalapozzák. 4.21 A szerződésekre vonatkozó különös szabályok 4.21.1 Általános szerződési feltételekre (ÁSZF) és a mintaszerződésekre vonatkozó különös szabályok Az általános szerződési feltételeket és a mintaszerződéseket a szerződéses kapcsolatokban, a Jogi igazgatóság által elfogadott formában és tartalommal lehet alkalmazni. Amennyiben adott ügycsoportra vonatko-

2471

zóan van a Társaságon belül elérhető mintaszerződés, a szerződéseket minden esetben kötelező az aktuális mintaszerződés alapulvételével elkészíteni, és a szerződéskötő szervezeti egységnek ki kell választania az alkalmazott mintaszerződést a DMS WF elindítását követően. Az általános szerződési feltételekben és a mintaszerződésekben szabályozni kell minden, a Társaság gazdasági és jogi érdekeit támogató körülményt és feltételt, amely nem az adott ügylet konkrét jellemzőiről szól, és az adott szerződéstípus esetében alkalmazásuk indokolt. A szerződések létrejönnek a felek által megtett jognyilatkozattal (ajánlatkérés, ajánlat, ajánlat elfogadása), amennyiben ezen jognyilatkozat(ok)ban hivatkoznak az általános szerződési feltételekre, és a jognyilatkozat(ok) tartalmazzák a szerződés létrejöttéhez szükséges valamennyi, az eseti ügyletre vonatkozó lényeges tartalmi elemet. A DHL szerinti szervezeti egység vezetők a Vezető jogtanácsosnál kezdeményezhetik új általános szerződési feltételek vagy mintaszerződések kiadását, továbbá a Vezető jogtanácsos – egyéb tevékenységi kör vezetők kezdeményezése hiányában is – jogosult általános szerződési feltételeket vagy mintaszerződéseket – jogi szignóval ellátva – az érintett szervezetek részére kiadni, melyeket az érintett szervezetek kötelesek alkalmazni. A mintaszerződések módosítására, kiegészítésére, cserélésére kizárólag a Jogi igazgatóság jogosult saját észlelése, vagy az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetők kezdeményezésére. A Társaság a leányvállalatainak biztosítja a mintaszerződésekhez a hozzáférés lehetőségét. A Jogi igazgatóság az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetők által kezdeményezett általános szerződési feltételt vagy mintaszerződést az erre irányuló igény beérkezését követő 15 napon belül –bonyolult szerződéstípus esetén 30 napon belül – elkészíti, szükség esetén a kezdeményező szervezeti egység, valamint a MÁV SZK GÜSZ és PI POP bevonásával. A Jogi igazgatóság az általános szerződési feltételek vagy mintaszerződés elkészítését jogosult megtagadni, ha az adott ügytípusra nézve ilyen dokumentum már rendelkezésre áll, vagy megítélése szerint az adott ügycsoportra, annak jellegénél, értékénél, gyakoriságánál fogva általános szerződési feltételek vagy mintaszerződés elkészítése nem indokolt. A Jogi igazgatóság álláspontjáról az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetőt írásban értesíti. Az általános szerződési feltételeket valamennyi, a szerződéskötésben érintett szervezeti egységnek jóvá kell hagyni. A Vezető jogtanácsos jogosult a közműszolgáltató szerződéses partner által készített és elfogadásra javasolt szerződést mintaszerződésnek minősíteni.

2472


Általános szerződési feltételek vagy mintaszerződések belső utasítással is kiadhatók. Az általános szerződési feltételek vagy mintaszerződés szerinti szerződések előkészítésére és alkalmazásuk elfogadására jelen utasításban rögzített szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az általános szerződési feltételektől vagy mintaszerződéstől eltérő tartalmú szerződéseket minden esetben meg kell küldeni jogi szignóra. A Vezető jogtanácsos által elfogadott, kiadott és alkalmazott általános szerződési feltételek és mintaszerződések felülvizsgálata a Jogi Igazgató/Vezető jogtanácsos hatáskörébe tartozik, bármikor jogosult akár saját hatáskörben, akár az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetője kezdeményezésére azokat módosítani, felülvizsgálni, beleértve a megjelölt értékhatárt is. A Jogi igazgatóság az általa kiadott általános szerződési feltételeket és mintaszerződéseket karbantartja a Társaság intranetes oldalán a DMS mappában. A mintaszerződések a minden munkavállaló számára elérhető belső portálon találhatóak, melyen belül a mintaszerződések könyvtárakba vannak rendezve. Elérhetőségük: MÁV Intranet: DMS → Munkafolyamatok → Szerződésmenedzsment → Mintaszerződések Értékhatárhoz kötötten (nettó 1 millió Ft alatt) a mintaszerződéseknek megfelelő szerződések felmentést kapnak a szignózási folyamat alól. (A szerződéskötő szervezeti egységnek nyilatkozni kell a mintaszerződés alapján kötendő szerződés és az alkalmazott mintaszerződés szövegazonosságáról, valamint az alkalmazott mintaszerződést az elérési út megadásával meg kell jelölni. A mintaszerződések alapján készített egyedi szerződéseken a készítő nevét a láblécben meg kell jeleníteni. Az egybeszámítási (Kbt. részekre bontási tilalmának való) megfelelőség a szerződéskötő szervezeti egység felelőssége. A MÁV-csoporttagokon kívüli felekre vonatkozó általános szerződési feltételeket a Társaság honlapján (http://www.mav.hu/mav/aszf.php) kell nyilvánosságra hozni. 4.21.2 A személyszállítási szerződésekre vonatkozó különös szabályok: Személyszállítási szerződés akkor jön létre, ha az utas díj fizetése ellenében a menetjegyét megváltotta. Díjmentes utazásra jogosultak esetén a személyszállítási szerződés a vasúti személyszállítási szolgáltatás igénybevételekor keletkezik (ráutaló magatartás). 4.21.3. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése esetén alkalmazandó eljárás: A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kizárólag csak a humánerőforrás vezérigazgató-helyettes engedélyével létesíthető.

28. szám

A humánerőforrás vezérigazgató-helyettes engedélyezése esetén Humánerőforrás menedzsment szervezet munkatársa a jogviszonnyal kapcsolatos lényeges adatokat megküldi a Pályavasúti beszerzési igazgatóság részére, annak érdekében, hogy állásfoglalást kérjen, a jogviszony a Kbt. hatálya alá tartozik-e. • Amennyiben az állásfoglalás alapján a jogviszony nem tartozik a Kbt. hatálya alá, akkor a szerződés megköthető. • Amennyiben az állásfoglalás alapján a Kbt. hatálya alá tartozik, akkor a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Közbeszerzési Utasítása szerint kell eljárni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Az ügyvédi szerződésekre jelen utasításban foglaltakat az ügyvédek megbízásáról, szakmai felügyeletéről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 25/2011. (VI. 17. MÁV Ért. 14.) EVIG számú utasításban] foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5.2 A szakértői szerződésekre jelen utasításban foglaltakat a szakértői szerződésekről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg 26/2007. (IX.14. MÁV Ért. 31.) VIG sz. utasítás 2. számú módosításáról szóló 20/2009. (III.13. MÁV Ért. 9.) VIG számú utasításban (egységes szerkezetben)] foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5.3 A Kbt. hatálya alá tartozó szerződések megkötésénél figyelembe kell venni a Társaság Közbeszerzési Szabályzatáról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 12/2014. (IV. 01.MÁV Ért.6) EVIG Elnök-vezérigazgatói utasításban] foglaltakat. 5.4 A szerződésekkel összefüggő iratkezelési, ügyintézési feladatokra a MÁV Zrt. Iratkezelési szabályzatáról szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg az 57/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 23.) EVIG sz. utasítás ]vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 5.5 A cégjegyzési jog részletes szabályairól a cégképviselet, a cégjegyzési jog, a bankszámla feletti rendelkezési jog, valamint a jogi képviselet rendjéről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a módosított 48/2010. (VIII. 19. MÁV Ért. 24.) utasítás] rendelkezik. 5.6 A Társaságtól nem független vállalkozással kötött szerződések esetén a szerződés megkötésekor el kell készíteni a kapcsolt vállalkozások közötti alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 3/2012 (VII. 27. MÁV Ért. 17.) GÁVIGH számú utasítás] szerint a teljes ár nyilvántartást.

28. szám


5.7 55/2015. (XII. 18. MÁV Ért. 26.) EVIG sz. utasítás A MÁV-csoport beszerzési utasítása 5.8 1/2012. (I.13. MÁV Ért.1.) EVIG sz. utasítás a beszerzés támogató egységes informatikai rendszer használatáról 5.9 Az Alapítói, Igazgatósági és Elnök-vezérigazgatói döntések esetén az előterjesztések rendjéről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 16/2015. (IV. 30. MÁV Ért. 7 .) EVIG sz. utasítás] rendelkezéseit is alkalmazni kell. 5.10 Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti az 591/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 23.) EVIG sz. utasítás A szerződéskötések rendjéről szóló utasítás újbóli kiadásáról, valamint a 4/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól. 6.0 HATÁLYBALÉPÉS Jelen utasítás a közzétételt követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2016. február 1. napjától indított szerződéskötési folyamatok tekintetében kell alkalmazni.

2473

7.0. MELLÉKLET 1. számú melléklet

A DMS szerződéskötési folyamatleírása 2. számú melléklet: A DMS szerződéskötési folyamatábra 3/a számú melléklet: Partnerminősítés (a szabályok szöveges leírása) 3/b számú melléklet: Vevőminősítő adatlap (2.000.000 Ft-ot meghaladó szerződéses érték felett) 3/c számú melléklet: Egyéb vevők minősítése (2.000.000 Ft-ot meghaladó szerződéses érték felett) 4. számú melléklet: A szerződést biztosító jogintézmények és egyéb biztosítékok fajtái, fogalma 5. számú melléklet: Egyeztetés nélkül megfelelő pénzügyi feltételek 6. számú melléklet: A szerződések rögzítésének útmutatója 7. számú melléklet: Gazdasági szignó check lista 8. számú melléklet: Nyilatkozat a piaci feltételekről Az 1-2., valamint a 7. számú mellékletek csak elektronikusan kerülnek közzétételre, a MÁV Zrt. intranet portálján (MÁV Intranet →DMS→Munkafolyamatok→Szerz ődésmenedzsment) Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

2474


28. szám

3/a számú melléklet Partnerminősítés: A szabályok szöveges leírása A partnerminősítést 2.000.000 Ft szerződéses érték feletti szerződések esetén kell az alábbiak alapján elvégezni. A partnerminősítést az SZSZ végzi el. A 12 hónapnál hosszabb szerződések esetében a partnerminősítést 12 havonta meg kell ismételni, amely az SZSZ feladata. A vevő elfogadhatóságának felelőssége az SZSZ-t terheli, így kellő körültekintéssel kell eljárnia, amikor szerződést köt, és az SZSZ felelőssége, hogy a partnerminősítéshez minden adatot beszerezzen, ami a minősítéshez szükséges. A vevő megfelelő azonosítása is az SZSZ feladata. A vevő minősítésekor minden esetben ki kell tölteni a 3/b mellékletben lévő „Vevőminősítő adatlapot”. Ha a vevő a „IV. Egyéb esetek” pontban leírt típusba sorolható, akkor a 3/c mellékletben lévő „Egyéb vevők minősítése” című adatlap kitöltése után lehet a minősítést elvégezni, és a döntést (elfogadható vevő, vagy nem) meghozni. Amennyiben létezik, az Igazságügyi Minisztérium honlapján a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közzétett, utolsó 3 auditált beszámolót kell vizsgálni. Amennyiben a Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet beszámolója nem elérhető, és ennek indoka (pl.: újonnan létrejött vállalkozás) nem azonosítható, a partnerrel szerződés nem köthető. A hálózat-hozzáférési szerződések vonatkozásában a partnerminősítés szabályait a 38/2011. (IX. 30. MÁV Ért. 19.) EVIG számú, a partnerminősítésre és kinnlévőség-kezelésre a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot és pályavasúti szolgáltatásokat hálózat hozzáférési szerződés keretében igénybe vevő, fizetési késedelembe esett vállalkozó vasúti társaságok vonatkozásában követendő eljárási rendről szóló utasítás tartalmazza. I. A vevőket 4 kategóriába soroljuk: 1. Automatikusan elfogadott vevő (biztosítékok nélkül) 2. Minősített vevő, ahol a fedezet elégséges 3. Egyéb vevők 4. Elutasított vevő II. Automatikusan elfogadott vevők (biztosíték nélkül) esetei 1. Multinacionális nagyvállalat, vagy annak magyarországi leánya, amennyiben: – Saját tőkéje nagyobb, mint 2 Mrd Ft, és – adózott eredménye nem negatív volt az elmúlt évben, és – saját tőkéje nem kisebb, mint jegyzett tőkéje, és – legalább 3 éve üzleti évet lezárt, és – a szerződéses érték nem nagyobb, mint az előző éves értékesítés nettó árbevételének egy tizede, és – a fizetési szokásai ismertek a Társaság számára, és a fizetés tekintetében fegyelmezettnek tűnik, – eladósodottság mértékének vizsgálata (képlet: kötelezettségek/saját tőke). 1 alatti érték tekinthető elfogadhatónak. vagy

28. szám


2475

2. Más vállalat, amennyiben: – saját tőkéje nagyobb, mint a jegyzett tőkéje, és – saját tőkéje nagyobb, mint 200 M Ft, és – az elmúlt 3 évben létezett, és adózott eredménye nem negatív volt, és – az elmúlt 3 évben nem romlott fokozatosan az adózott eredménye, és – a szerződés összege nem haladja meg előző éves értékesítés nettó árbevételének egy tizedét, és – az elmúlt 3 éves mérlegbeszámolóját elküldte, és – eladósodottsága (hosszú lejáratú kötelezettségek/hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke) 40% alatt van, és – likviditási mutatója (forgóeszköz állomány/rövid lejáratú kötelezettségek) eléri legalább a 100%-t, és – a fizetési szokásai ismertek a Társaság számára, és a fizetés tekintetében fegyelmezettnek megbízhatónak tűnik, – eladósodottság mértékének vizsgálata (képlet: kötelezettségek/saját tőke). 1 alatti érték tekinthető elfogadhatónak. vagy 3. A magyar tőzsdére bevezetett cégek III. Minősített vevő, ahol a fedezet elégséges Elfogadható a vevő, amennyiben: – 3 éves mérlegbeszámolója az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető – saját tőkéje nem csökkent a jegyzet tőkéje alá, és – a fizetési szokásai ismertek a Társaság számára, és a fizetés tekintetében fegyelmezettnek, megbízhatónak tűnik, és – megfelelő biztosítékot kínál fel. Biztosítékként elfogadható: – készpénz, – bankgarancia, – a társaság valamennyi számlájára biztosított beszedési (inkasszós) jogosultság. IV. Egyéb esetek Minden más esetben a vevőt a 3/c mellékletben kitöltött minősítő lap alapján kell jóváhagyni.

2476


28. szám

3/b számú melléklet Vevőminősítő adatlap (2.000.000 Ft-ot meghaladó szerződéses érték esetén) Az elvégzett feladatokat pipával kell jelölni. SZSZ tölti ki! Vevő neve: Vevő adószáma: Melyik kategóriába tartozik a vevő az elvégzett minősítések alapján? (Szerződő szervezet tölti ki, x-szel jelölve): ____ Multinacionális nagyvállalat, vagy annak magyarországi leánya, a II.1. pontban* leírt feltételek teljesülésével ____ Magyar tőzsdére bevezetett cég ____ Más vállalat, amelyre igaz a II.2. pontban* leírt feltételek mindegyike ____ Minősített vevő, amelyre igaz a III. pontban* leírt feltételek mindegyike ____ Egyéb* (ekkor a 3/c melléklet** is kitöltendő). A vevő elfogadásáról szóló döntés: (bekarikázni) Elfogadható vevőként a fenti vevő?:IGEN/NEM Szerződéskötő szervezet aláírója (nyomtatott betűkkel és szignó):……………...…. Dátum: * a szerződéskötések rendjéről szóló ………/2015. (……… MÁV Ért. ……) EVIG számú utasítás 3/a számú melléklete szerint vizsgálandó ** a szerződéskötések rendjéről szóló …….../2015. (……... MÁV Ért. …….) EVIG számú utasítás 3/c számú melléklete szerinti, „Egyéb vevők minősítése” megnevezésű adatlap

28. szám


2477

3/c számú melléklet Egyéb vevők minősítése (2.000.000 Ft-ot meghaladó szerződéses érték esetén) SZSZ tölti ki! Mérlegbeszámoló főbb adatai: Az elkért utolsó három év hiteles mérlegbeszámolói alapján kell kitölteni. A beszámolók ellenőrzésekor alapvető szabály: Amennyiben létezik, az Igazságügyi Minisztérium honlapján a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közzétett, utolsó 3 auditált beszámolót kell vizsgálni. Amennyiben a Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet beszámolója nem elérhető, és ennek indoka (pl. újonnan létrejött vállalkozás) nem azonosítható, a partnerrel szerződés nem köthető. T-3. év Vevő neve: Vevő adószáma: Összes pénzeszköz Összes eszköz Jegyzett tőke Saját tőke Összes kötelezettség Mérleg-főösszeg Értékesítés nettó árbevétele: Üzemi eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény T = tárgyév Cégbírósági adatok Cégalapítás éve: Jegyzett tőke: Legfrissebb módosított jegyzett tőke: A cég tulajdonosai tulajdonarányokkal:

T-2. év

T-1. év

2478


28. szám

A cég fő tevékenysége: Cégjegyzésre jogosult: Cégtörténet a Társasággal: A Társasággal hány éve áll kapcsolatban a cég?: Volt-e 3 éven belül valamilyen komoly fizetési probléma a céggel? (szöveges rövid leírás): Referenciák: Banki referenciák leírása: A partner menedzsmentje és tulajdonosai (magánszemély esetén a partner): Tulajdonosok (partner) nevei, illetve a vezetők nevei: Ki a kapcsolattartó személy a partnerrel a Társaság részéről? A fedezet / biztosíték leírása, amit a Társaság kap: A vevő elfogadásáról szóló döntés: (bekarikázni) Elfogadható vevőként a fenti vevő?: IGEN/ NEM Jogkör szerinti szerződéskötő szervezet szignó):……..……………………………. Dátum:

aláírója

(nyomtatott

betűkkel

és

28. szám


2479

4. számú melléklet A szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok I. A biztosíték fogalma: olyan dolog vagy jog, amely a jogosult ( jelen esetben a MÁV Zrt.) követelésének teljesítését biztosítja szerződés vagy jogszabály alapján. A biztosítékokra vonatkozó, itt nem ismertetett rendelkezéseket alapvetően a Ptk., illetve emellett egyéb más jogszabályok tartalmazzák. A hatályos Ptk. nevesítetten ugyan csak két biztosítéki szerződésfajtát ismer, a kezességi szerződést és a garancia szerződést, biztosítéki funkciót azonban más jogintézmények is betölthetnek, melyeket az alábbiakban ismertetünk. II. A biztosíték fajtái: - foglaló - garancia - jogvesztés kikötése - zálogjog/ óvadék - kezesség - letéti szerződés - kötbér - felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás 1. A foglaló A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. 2. Garancia A hatályos Ptk. egyértelművé teszi, hogy garanciát nemcsak bank vállalhat, másrészt jogi mibenléte elhatárolható az okmányos meghitelezéstől. Ebben a mellékletben a garanciára vonatkozó jogi szabályozás lényegét ismertetjük, így annak a MÁV Zrt.-n belüli alkalmazhatósága, elfogadhatósága tekintetében A kapott bankgaranciák és kezesi biztosítások kezeléséről szóló 49/2012. (MÁV Ért. 22.) sz. elnök-vezérigazgatói utasításnak megfelelően kell eljárni. A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni. A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.

2480


28. szám

A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles. A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről. A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik. A garantőr késedelem nélkül köteles a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat értesíteni. Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti. A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha a) a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított; b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg; c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt; vagy d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt. A garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltét követően legalább három hónapos felmondási idővel megszüntetheti. Ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes. 3. A jogvesztés kikötése A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné. Ilyen lehet többek között részletvételnél a részletkedvezmény elvesztése, egyösszegű teljesítés esetén kikötött vételárfizetési kedvezmény elvesztése, vagy lízingszerződésnél a lízingdíjrészlet nemfizetése miatt a tartós határozott futamidő letelte előtt az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlása. 4. A zálogjog Ugyan biztosítéki szerepet tölt be, de a hatályos Ptk. a zálogjogot korlátolt dologi jogként kezeli, amely az eredeti tulajdonos tulajdonjogának fenntartása mellett nyújt a jogosult számára dologi biztosítékot. A biztosítékok terén a legtöbb változást a zálogjog szabályozásában hozta a hatályos Ptk.: - nem különít el zálogjog fajtákat, hanem egységes dologi biztosítékként kezeli azokat, - a szabályozás a zálogjog létszakaszaihoz(alapítás, érvényesítés, megszűnés) igazodik, - az óvadékot nem kezeli külön biztosíték fajtaként, hanem integrálja a zálogjogba, speciális zálogként, melynek két megkülönböztető jegye van: a)az óvadékba adható vagyontárgyak köre korlátozott, és b) az óvadék közvetlen kielégítési jogot biztosít a jogosult számára, - megszűnt két zálogfajta, nevezetesen a vagyont terhelő zálogjog és az önálló zálogjog, - bevezeti a különvált zálogjog fogalmát: a zálogjog járulékossága alóli szűk kivételéként a jelzálog hitelintézetek refinanszírozási gyakorlatának elősegítése érdekében e hitelintézetek

28. szám


2481

megszerezhetik a refinanszírozott követelést biztosító jelzálogjogot. Vagyis a zálogjogosult hitelezője számára biztosítékul átruházott zálogjogot nevezzük különvált zálogjognak. Habár a hatályos Ptk. határozottan kerüli a zálogjogi fajták megjelölését,és kimondottan a zálogjog egységét hangsúlyozza, szabályozásuk alapján az alábbi csoportokat lehet meghatározni: – jelzálog: a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, – kézizálogjog: a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházásával jön létre. - követelést, vagy jogot terhelő zálogjog, - különvált zálogjog. Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) nem teljesít. A zálogjog létrejön, ha a) a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot; és b) a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött. Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel a) a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog); vagy b) a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges. A zálogszerződést írásba kell foglalni. Kézizálogjog esetén a zálogszerződést pótolhatja a zálogjogosult által kiállított értékpapír, amely a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban meghatározott időtartamon belül megkapja a zálogtárgyat. A zálogszerződést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illet meg. A jelzálogjogot a) ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba; b) ingó dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog fennállását közhiteles nyilvántartás (a továbbiakban: lajstrom) tanúsítja, a jelzálogjog megalapításához a megfelelő lajstromba való bejegyzés szükséges. Az ingatlan-nyilvántartásba és a lajstromba való bejegyzésre a zálogszerződés vagy a zálogkötelezett bejegyzési engedélye alapján kerülhet sor, ha a) a zálogszerződés vagy a bejegyzési engedély egyedileg meghatározza a zálogtárgyat; és b) a zálogkötelezett a dolognak vagy jognak az ingatlan-nyilvántartás vagy lajstrom szerinti tulajdonosa vagy jogosultja. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzésre egyedileg vagy körülírással meghatározott zálogtárgy tekintetében kerülhet sor. A bejegyzésnek nem akadálya, ha a bejegyezni kívánt zálogtárgy a bejegyzés időpontjában nem létezik, vagy azon a zálogkötelezettet nem illeti meg a rendelkezési jog. Óvadék 1.) a) pénzen és értékpapíron kézizálogjogként; b) dematerializált értékpapíron kézizálogjogként vagy a 2. pontban meghatározott módokon; c) fizetésiszámla-követelésen a 2. pontban meghatározott módokon; d) jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon a 4. pontban meghatározott módon alapítható.

2482


28. szám

2. Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék alapítása történhet a) a számlatulajdonos, a számlavezető és a zálogjogosult közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit a zálogjogosult jóváhagyásával, a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti; vagy b) a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel. 3. A számlavezető a 2. pontban foglaltak szerint fennálló zálogjogot valamennyi számlakivonaton és egyéb egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni. 4. Ha az óvadék tárgya jogszabályban meghatározott vagyontárgy, az óvadék alapításához az szükséges, hogy az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön. Zálogjog egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés biztosítására alapítható. Ha a zálogjogot nem pénzkövetelés biztosítására alapították, a zálogjog a követelés nemteljesítéséből eredő kártérítési igényt vagy egyéb pénzkövetelést biztosítja. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés biztosítására zálogjog nem alapítható. A zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. A zálogtárggyal való helytállás kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre. Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg. A biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára. A zálogjogot a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni. A jelzálogjog jogosultja - szerződéssel, tartozásának biztosítékául - a biztosított követelés nélkül is átruházhatja a zálogjogot ( különvált zálogjog) a vele szembeni követelés jogosultjára. A különvált zálogjog alapján a zálogjogosult jogai a zálogjog megszerzőjét illetik. Zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet. Kézizálogjog tárgya ingó dolog lehet. Közös tulajdonban álló dolognak a zálogkötelezett tulajdonában lévő tulajdoni hányada, több személyt megillető jognak a zálogkötelezettet megillető hányada, továbbá osztható követelés meghatározott része kivételével dolog vagy jog egy részén nem lehet zálogjogot alapítani. Ha a zálogtárgy jog vagy követelés és e törvény eltérően nem rendelkezik vagy a zálogtárgy természetéből más nem következik, a zálogtárgy tulajdonjogán a jogot vagy a követelést, a zálogtárgy tulajdonosán a jogosultat kell érteni. A követelésen alapított zálogjogra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak, ha a zálogjog tárgya jog. Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat, valamint az e törvényben meghatározott egyéb biztosítéki jogokat. A hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti.

28. szám


2483

Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítési jog a zálogjogosultakat a zálogjogok alapításának a sorrendjében illeti meg. Ha ugyanazt a zálogtárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben. A zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A különvált zálogjog esetében a zálogjog átruházásával biztosított követelés esedékessé válása és teljesítésének elmulasztása nem eredményezi a kielégítési jog megnyílását. A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet. A fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítése bírósági végrehajtás útján történhet. Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre. A zálogjog megszűnik, ha a) a zálogjogosult lemond a zálogjogáról és a zálogtárgyat visszaadja a zálogkötelezettnek vagy ha a jelzálogjogot törlik a megfelelő nyilvántartásból; b) a zálogjog tárgyául szolgáló dolog elpusztul, a zálogjog tárgyául szolgáló követelés vagy jog megszűnik anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a helyébe; c) a kézizálogjog jogosultja elveszíti a zálogtárgy birtokát, kivéve, ha késedelem nélkül birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert indított; d) a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik; e) a zálogjoggal biztosított követelés elévül; f) a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi. 5. A kezesség Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A szerződést írásba kell foglalni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire, és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

2484


28. szám

A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel. A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt. A kezesség fajtái: 1) Egyszerű, azaz sortartásos kezesség A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. 2) Készfizető kezesség A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült; b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. 3) Kártalanító kezesség Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről. A kezes késedelem nélkül köteles a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesíteni; vagy a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesíteni. Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy(alkezes) kielégíti a jogosult követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti. Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól.

28. szám


2485

Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést. Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna. A jogszabály alapján fennálló kezességre a kezességi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A hatályos Ptk. külön szabályozza a fogyasztó által vállalt kezességet. Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. Ha a jogosult nem tesz eleget ezen kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. 6. A letéti szerződés Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles. A letét alapesete az egyedi letét, amikor a letéteményes köteles a különböző letevők dolgait egymástól elkülönítve őrizni és nyilvántartani. Emellett létezik még két speciális letétfajta: a) a gyűjtőletét, amely a helyettesíthető dolgok esetén jön létre, amikor a letevők számára a dolog egyediségének nincs jelentősége. Ilyen pld. az azonos fajtájú értékpapírok letétje. Mivel gyűjtőletétbe csak helyettesíthető dolog vehető, a gyűjtőletét tárgya értékpapírok esetén csak bemutatóra szóló, vagy üres forgatmánnyal ellátott, névre szóló értékpapír lehet. Ebből következően ezekhez értékpapír számlavezetési kötelezettség kapcsolódik. A gyűjtőletétben lévő értékpapírok átruházása, megterhelése számlajóváírás formájában történik. b) rendhagyó letét,melynek a tárgya helyettesíthető dolog, melynek révén a letett dolog tulajdonjoga a letéteményesre száll át, és nem ugyanazon dolgot, hanem ugyanolyan fajtájú és minőségű dologból ugyanannyit kell visszaszolgáltatnia. Rendhagyó letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, pld. értékpapír lehet.

Mivel az esetek többségében a MÁV Zrt. a letéttel a hitelintézeteknél elhelyezett letét formájában találkozik, arra kell figyelmet fordítani, hogy a letéti szerződés,amely alapján meghatározott összeget vagy értékpapírt a hitelintézet elkülönített számlán tart, hogy fedezetet nyújtson a jogosult követeléseire, az alábbi főbb rendelkezéseket tartalmazza: a) a letét felmondása (megszüntetése)csak a jogosult engedélyével lehetséges;

2486


28. szám

b) a kötelezett a jogosultat feljogosítja, hogy fizetési késedelem esetén az ellenértéket beszedési megbízással a letéti számláról leemelhesse; c) amennyiben a szerződés időtartama alatt a letét összege részben, vagy egészben felhasználásra kerül, a kötelezett vállalja a szerződés szerinti összegre történő feltöltést, vagy új letéti szerződést köt. 7. Kötbér A kötbér a szerződés megerősítésére szolgáló, önként vállalt többletszankció. Bármilyen szerződéshez kapcsolódhat. Funkcióját tekintve átalány-kártérítés. A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti, azaz ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és elháríthatatlan körülmény okozta. Kötbér írásban köthető ki. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát, azonban a kárösszeg bizonyításának terhe őt terheli. A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette. A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. Kötbérfizetési kötelezettség jogszabályi előíráson is alapulhat. A kötbér típusai Kötbérfajták a szerződésszegés jellege alapján: - késedelmi kötbér, melyet bármely, szerződésben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítésének esetére kötnek ki, de jogosulti késedelem esetére is kiköthető; - hibás teljesítés miatti kötbér, ha történik ugyan teljesítés, de ez a teljesítés nem szerződésszerű, vagy nem felel meg esetleges kötelező jogszabályi előírásoknak; - nem teljesítés esetére kikötött (meghiúsulási) kötbér, ha a kötelezett bármilyen okból egyáltalán nem tud (lehetetlenülés), vagy nem akar (teljesítés megtagadása) teljesíteni. 8. Felhatalmazó levélen alapuló beszedés A felhatalmazásban (felhatalmazó levélben) a fizető fél számlatulajdonos a pénzforgalmi szolgáltatójánál bejelentett módon engedélyezi a kedvezményezett számára beszedési megbízás benyújtását. A

28. szám


2487

felhatalmazó levélben a fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltatója benyújtási feltételekben is megállapodhat. A felhatalmazó levél tartalmazza: a) a fizető fél megnevezését és a felhatalmazással érintett fizetési számlájának pénzforgalmi jelzőszámát, b) a felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás benyújtására felhatalmazott kedvezményezett megnevezését és fizetési számlájának pénzforgalmi jelzőszámát, c) a felhatalmazás lejárati idejét, d) okirat csatolási kötelezettség esetén az okirat pontos megjelölését. A felhatalmazó levél tartalmazhatja még: a) a teljesítés felső értékhatárát, b) a benyújtási gyakoriságot, c)3 fedezethiány esetére a sorba állítás időtartamát, a részfizetés lehetőségét és annak legkisebb összegét, d) a visszavonás módját, e) azt a kikötést, hogy a kedvezményezett írásbeli hozzájárulása szükséges a felhatalmazás visszavonásához.

2488


28. szám

5. számú melléklet Egyeztetés nélkül megfelelő pénzügyi feltételek Megnevezés Pénznem Fizetés esedékessége

Előlegfizetés

Vevő szerződés

Szállítói szerződés

HUF

HUF

a számla kiállításától számított 15 naptári nap

a számla kézhezvételétől számított 30 naptári nap

bármelyik esetben

nincs Ha a szerződő partner Fogyasztó/Szerződő hatóság vagy magánszemély: Jegybanki alapkamat

Késedelmi kamatszámítás módja

JBA + 8 %pont, Ptk. szerinti feltételekkel

Engedményezési klauzula

nincs

van

Pénzügyi teljesítés napja

Társaság bankszámláján történő jóváírás napján

Társaság bankszámlájának megterhelése napján

banki átutalás, beszámítás/ kompenzáció

banki átutalás, beszámítás/kompenzáció

Ha a szerződő partner Vállalkozás: Jegybanki alapkamat + 8 %pont, Ptk. szerinti feltételekkel

Fizetési mód

28. szám


2489

6. sz. melléklet

Kitöltési útmutató a szerződések DMS rendszer szerződéstárában történő rögzítéséhez A MÁV Zrt. megkötött szerződéseit a DMS rendszer szerződéstárában kell rögzíteni. Amennyiben a szerződés véleményezése és jóváhagyása a DMS rendszer Szerződésmenedzsment munkafolyamatában történt, úgy a szerződés rögzítése a munkafolyamat utolsó lépése. Amennyiben a szerződés megkötése során nem kell alkalmazni a munkafolyamatot (a hatályos utasításokban meghatározott esetekben3), úgy az ügyintézőnek, a szerződés gazdájának a szerződés megkötését követően külön kell rögzítenie a szerződést. A szerződéseket valamennyi esetben rögzíteni kell, a szakmai szervezet ügyintézője minden esetben köteles a folyamatot elvégezni. A szerződés rögzítése során valamennyi mezőt ki kell tölteni, nem csak a rendszer által megkövetelt, zöld színű mezőket (a nem kitöltendő mezőket a leírásban külön jelöljük). A szerződés rögzítése a következőképpen történik: I. A Főmenü Szerződések menüpontjában rögzítjük a szerződést.

3

Szerződéskötések rendjéről szóló utasítás; a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV Ért. 17.)

2490


28. szám

1. Szerződés adatai fül: -

Az Új gomb megnyomásával aktívvá tesszük a munkapanelt.

-

A Szerződés iktatószáma mező összerendelő gombjának megnyomása után megjelenő választólistából kikeressük a szerződést az iktatószám alapján (amennyiben a végleges, aláírt szerződés alszámosan került iktatásra, akkor az alszámos iratot keressük ki). A szerződés tárgya az ügyirat tárgya alapján automatikusan kitöltődik. A tárgy módosítható, javasoljuk, hogy a szerződés tárgya minél pontosabban kerüljön meghatározásra (pl. szerződő partnerek feltüntetése, szerződés fajtájának meghatározása, szerződéses időszak, stb.), annak érdekében, hogy a későbbi keresések, leszűrések minél pontosabb eredményt hozzanak.

-

A szerződés típusát a legördülő választólistából kell kiválasztani.

-

Kiválasztjuk a szerződés fajtáját.

-

A hatályba lépés idejét rögzítjük.

-

A hatályvesztés dátumát akkor kell kitölteni, amennyiben az a szerződés szövegéből egyértelműen megállapítható. Amennyiben ez a szerződés szövegéből nem állapítható meg egyértelműen, akkor a szerződés megszűnésével kapcsolatos körülményeket a Kulcsszavak/ Feljegyzések fülön a Feljegyzés szövege mezőben szövegesen szükséges részletezni. A lejárat dátuma mezőben a hatályvesztés időpontját kell feltüntetni.

-

Amennyiben a szerződésnek van melléklete, azt jelölni kell.

-

A szerződéskötés dátuma a szerződés végén az aláírásoknál található (különböző dátumok esetén a későbbi dátum tüntetendő fel).

-

Szerződés összege:

amennyiben a szerződés összege egyértelműen megállapítható (pl. egy összegű kifizetés), úgy azt az összeget kell feltüntetni a vonatkozó mezőben;

amennyiben az összeg nem állapítható meg egyértelműen (pl. átalánydíj, jutalék, összeg/hó, összeg/év van feltüntetve), úgy az összeg mezőben a szerződés teljes becsült értékét kell feltüntetni (azt az összeget, amely az ügyiratba helyezett szerződést kísérő adatlapon feltüntetésre került), majd a 4. pontban foglaltaknak megfelelően a Kulcsszavak mezőben ezt pontosan rögzíteni szükséges.

-

Az Érték kiegészítése mezőt nem kell kitölteni.

-

A Szerződés állapota mező értékét a legördülő menüből kell kiválasztani.

-

Amennyiben a szerződés közbeszerzés alapján lett megkötve, úgy a Közbeszerzési eljárás melletti mezőt ki kell pipálni.

-

A Közbeszerzési minősítés mezőt nem kell kitölteni; a megszüntetés oka mező nem aktív.

-

A munkafelület alsó sorában lévő jelölő mezők (Hatályos?, Határozott idejű, Megszüntetés, Határozatlan lejáratú, Küszöbértéket eléri) közül be kell jelölni a szerződésre egyértelműen vonatkozót.

-

Különösen nagy figyelmet kell fordítani a Küszöbértéket eléri mező kitöltésére az Üvegzseb törvényhez kapcsolódó lekérdezések pontossága érdekében. A mezőt akkor kell kitölteni, amennyiben a szerződés összege eléri vagy meghaladja az 5 M forintot. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel

28. szám


2491

kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani, azaz nem kizárólag az 5 M forintot meghaladó egyedi értékű szerződések esetében kell kitölteni a mezőt, hanem azon szerződések esetében is, melyek „összértéke” az előzőek szerinti összeszámítás alapján eléri vagy meghaladja a törvényben meghatározott5 M forintos összeghatárt! Amennyiben az előzőek szerinti összeszámítási szabály alapján figyelembe veendő szerződések megkötésére adott évben nem egyszerre kerül sor, akkor azon szerződés rögzítésekor, mellyel együtt a szerződések egybeszámított értéke az összeghatárt eléri, a korábban megkötött szerződések jelen pont szerinti minősítését is utólag el kell végezni, azaz státuszukat Küszöbértéket elérő megjelölésűre kell módosítani. -

A Mentés gomb megnyomásával lezárjuk a rögzítés első fázisát: a Szerződés azonosítója mező kitöltődik. A többi fül ekkor válik aktívvá.

2. Iratok fül -

A Szerkeszt gomb megnyomásával aktívvá tesszük a munkapanelt.

-

Az Aláírók mezőben kitöltjük a MÁV Zrt. részéről aláírókat: a Hozzáad gomb megnyomásával felugró választólistából kiválasztjuk az aláírót. Amennyiben nem szerepel a listában az aláíró (pl. korábban dolgozott a MÁV Zrt.-nél), úgy a felugró lista bal alsó sarkában lévő Hozzáad gomb megnyomásával rögzíthető. Ezt követően rögzítjük a szerződő másik fél részéről aláírót. Amennyiben az utóbbi nem található a választólistában, úgy a következő fülön a partnereknél fel kell venni (lásd: 3. pont 2. francia bekezdés).

-

Amennyiben van kapcsolódó irat, úgy a munkapanel jobb oldalán lévő zöld mező melletti összerendelő gomb megnyomásával az kiválasztható és rögzíthető.

-

A Mentés gomb megnyomásával a rögzítés e fázisa lezárható.

3. Partnerek fül -

Amennyiben a korábbi fázist a Mentés gomb megnyomásával lezártuk, a Szerkeszt gomb megnyomásával aktívvá tesszük a munkapanelt.

-

A szerződő féltől függően kiválasztjuk a Szerződő magánszemélyek vagy Szerződő partnerek mezőt és a Hozzáad gomb megnyomásával felugró választólistából kiválasztva kitöltjük azt. Amennyiben a szerződő fél nem szerepel a választólistában, úgy a felugró ablak bal alsó sarkában található „Hozzáad” gomb megnyomásával felvesszük a magánszemélyt/szerződő partnert. A kitöltendő mezőket a lehető legpontosabban kell feltölteni: a társaságok nevét teljesen ki kell írni (pl: MÁV Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, NEM MÁV, NEM MÁV, stb.). Ki kell tölteni a szerződésből kinyerhető valamennyi adatot (adószám, cégjegyzékszám, címek, telefonszámok, alkalmazottak). Ha a szerződő partnert, magánszemélyt ekkor rögzítjük, akkor az előző munkafülön a partner részéről aláírót csak ezt követően tudjuk kiválasztani és jelölni.

-

A munkapanel jobb oldalán kiválasztjuk a szerződéskötésben részt vevő felelős szervezetet, szervezeteket a Hozzáad gomb megnyomásával felugró választólista alapján.

-

A Mentés gomb megnyomásával a rögzítés e fázisa lezárható (a többi fül is kitölthető mentés nélkül, de a folyamat végén a Mentés gombot meg kell nyomni a rögzítés érdekében).

2492


28. szám

4. Kulcsszavak/Feljegyzések fül -

Ez a munkafelület szolgál mindazon információk rögzítésére, melyek a szerződés azonosításában fontosak lehetnek, és a korábbi munkafelületeken ezek felvitelére nem volt lehetőség. A kulcsszavak kiválasztásával adott tartalomnak megfelelően vihetünk fel adatokat, míg a Feljegyzések mező szabadkarakteres mező (zöld színű, de nem kötelező beleírni), ahová bármilyen fontos információ - melyre kulcsszó nem szerepel - felvezethető.

-

Amennyiben a korábbi fázist a Mentés gomb megnyomásával lezártuk, a Szerkeszt gomb megnyomásával aktívvá tesszük a munkapanelt.

-

A Kulcsszavak blokkban a Hozzáad gomb megnyomásával új sort veszünk fel, majd kiválasztjuk a legördülő menüből a szükséges kulcsszó típust.

-

Amennyiben a szerződés összege becsült összegként lett a Szerződés adatai fülön kitöltve, úgy a Szerződés összege kulcsszó kiválasztásával itt kell azt pontosan megjeleníteni (akár több sor kitöltésével).

Amennyiben a szerződés közbeszerzési eljárás eredményeként kerül megkötésre, úgy a Pályázati azonosító kulcsszó típus kiválasztásával a közbeszerzési hirdetmény számát (TED szám) ki kell tölteni.

A Mentés gomb lezárásával a rögzítést befejezzük.

28. szám


2493

8. számú melléklet

Nyilatkozat a piaci feltételekről Szerződés DMS azonosítója: Szerződéskötő szervezet: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a szervezetem által az alábbiakban nevesített partnerrel Partner megnevezése: Partner adószáma/ adóazonosító jele: Partner székhelye/lakcíme: kötött szerződésben/megállapodásban foglalt feltételek közbeszerzési eljárás során kerültek meghatározásra.

NEM közbeszerzési eljárás során kerültek meghatározásra és

MEGFELELNEK a szokásos piaci feltételeknek.

NEM FELELNEK MEG a szokásos piaci feltételeknek.

Keltezés:…………………………………………………

……………………………………….. felelős vezető neve, aláírása

2494


58/2015. (XII.18. MÁV ÉRT.28.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV CSOPORT ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1 AZ UTASÍTÁS CÉLJA 1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt., illetve törvény) 14.§ (5) bekezdésének b) pontja értelmében a számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát. 2. A MÁV Zrt. és a jelen utasítás személyi hatálya alá tartozó további gazdálkodó társaságok az 1. bekezdésben előírt kötelezettségüknek jelen szabályzat elkészítésével és alkalmazásával tesznek eleget. 3. Jelen utasításban foglalt szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, rögzítse a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe vevő, az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli-politikai döntéseket, valamint azok gyakorlati végrehajtását szolgáló értékelési módokat és eljárásokat. 4. Jelen utasítást a számviteli törvénnyel, valamint a MÁV Csoport számviteli politikájával (továbbiakban számviteli politika) összhangban kell olvasni és értelmezni. Az utasításban külön nem definiált fogalmak a Szt.-ben, illetve a számviteli politikában meghatározott jelentéstartalommal bírnak. A külön nem tárgyalt kérdésekben a Szt. tételes előírásai az irányadóak. 2 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 5. Az utasítást a Szt. szerinti beszámoló összeállítása során kell alkalmazni, ugyanakkor jelen utasítás hatálya a számviteli politikában foglalt eltérésekkel kiterjed a havi- és negyedéves jelentések összeállítására is. 6. Az utasítást a számviteli törvény szerinti beszámoló (beleértve a közbenső beszámolókat is), valamint a havi és negyedéves jelentések összeállítása, valamint az ezeket alátámasztó könyvvezetés során kell alkalmazni. Az utasítás személyi hatálya a MÁV Zrt.-re és a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalataira és a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozásaira, valamint újonnan alakuló leány- és közös vezetésű vállalkozásaira (továbbiakban külön-külön Társaság) terjed ki.

28. szám

7. Az utasításban meghatározott értékelési módokat és eljárásokat a Szt. szerinti beszámoló összeállításában, valamit az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatásokban érintett valamennyi szervezeti egységnek alkalmaznia kell a beszámoló összeállítása, valamint a megküldött adatszolgáltatások vonatkozásában. 8. A Szt. 14.§ (12) bekezdése értelmében a számviteli politika és ennek megfelelően az értékelési szabályzat elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. Az utasítás kidolgozása és karbantartása (aktualizálása) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli Szervezet feladata. 9. A jelen szabályzatban hivatkozott belső szabályzatok alatt a Társaság mindenkor hatályos belső szabályzatait kell érteni. 3 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 10. Jelen utasításban az alábbi fogalmak a következő jelentéstartalommal bírnak: • MÁV Csoport (röviden Csoport): a számviteli politikában meghatározott fogalom. • Hasznos élettartam: a Szt. 3.§ (4) bekezdésben meghatározott fogalom • Műszaki élettartam: az eszköz gyártója, előállítója által meghatározott, teljesítmény-kapacitáskorlát betartása, illetve a meghatározott időszakonként előírt karbantartások elvégzése esetén várható rendeltetésszerű működőképesség ideje. • Biztonsági készlet: az a készletnagyságrend, amely a közszolgáltatási feladatok zavartalan ellátása érdekében (pl.: üzemképes pálya- és járműállomány folyamatos biztosítása) szükséges, és amely alá a készletszint tartósan nem süllyedhet, azzal, hogy az egyes készletcsoportokból szükséges mennyiség, valamint a tartósság megítélése a vonatkozó utasítások, szabványok és sztenderdek alapján történik. • Megbízható adós: A 4/2010. (MÁV Ért.2.) számú a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló utasítás 3.a. melléklete szerinti az „automatikusan elfogadott vevő (biztosítékok nélkül)”, vagy a „Minősített vevő, ahol a fedezet elégséges” kategóriákban támasztott feltételeknek megfelelő adós.

28. szám


4 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

2495

11. Az eszközök és források értékelésénél a Szt. 46. § (1) bekezdésének megfelelően a vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki.

19. Immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek beszerzése esetén akkor módosítjuk utólagosan a bekerülési értéket a Szt. 47.§ (9) bekezdése alapján meghatározott (becsült) érték és a ténylegesen számlázott összeg közötti különbözettel, ha az a számviteli politika 4.5 fejezete alapján jelentősnek minősül.

12. Az eszközöket és a kötelezettségeket – a törvényben meghatározott esetek kivételével – egyedileg értékeljük, és a leltározási szabályzatban foglaltaknak megfelelően ellenőrizzük.

20 A Társaság a saját előállítású eszközök bekerülési értékének részét képező közvetlen önköltséget az önköltségszámítási szabályzatban foglaltak alapján határozza meg.

13. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a számviteli politika 4.4 fejezete szerinti árfolyamot alkalmazzuk.

21 A Társaság az elő növények készleteit a költség-haszon elv érvényesülése érdekében mindaddig piaci értéken értékeli, amíg azok állományának a Társaság mérlegfőösszegéhez viszonyított aránya nem éri el a 0,5%-ot, de legfeljebb az 50 millió forintot.

4.1 Az értékelés általános szabályai

14. A Társaság összhangban a számviteli politikával nem alkalmazza a Szt. 59/A-59F § szerinti valós értéken történő értékelést.

4.3 A maradványérték meghatározása

15. A Társaság összhangban a számviteli politikával nem él a Szt. 57.§ (3) bekezdése szerinti piaci értéken történő értékelés lehetőségével, értékhelyesbítést nem számol el.

22. Amennyiben a maradványérték nem éri el a számviteli politika 4.5 fejezetében meghatározott jelentős összeghatárt, nulla maradványértékkel számolunk.

16. Az eszközöket és a kötelezettségeket a Szt. és a számviteli politika előírásai, valamint jelen szabályzatban foglalt értékelési elvek alapján meghatározott értéken mutatjuk ki a mérlegben.

23. A maradványértéket az értékesítés esetén elérhető eladási ár, illetve a selejtezés esetén viszszanyerhető haszonanyag értéke alapján határozzuk meg.

4.2 Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke 17. Az immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó olyan tételeket, melyek több eszközre vonatkoznak (csoportos bekerülés miatt) a vételár vagy a helyébe lépő érték (különösen piaci érték, szerződés szerinti érték, létesítő okiratban elfogadott érték, előállítás közvetlen költsége) arányában kerülnek megosztásra az egyes eszközök között. 18. Az eszközök bekerülési értékének részét képező, a Szt. 47.§ (4) bekezdése szerinti aktiválandó kamat meghatározásához és eszközök közötti megosztásához a következő képletet alkalmazzuk: a hitelből megvalósult, a kamatidőszak kezdő napjáig még nem aktivált ráfordítás összege hitel teljes összege

*

időszakra járó kamat

*

24. A selejtezéskor visszanyerhető haszonanyag értékének meghatározása a (25)-(29) bekezdésekben foglaltak alapján történik. 25. Amennyiben az eszköz önállóan hasznosítható elemekre, alkatrészekre bontható és az elbontott elemek, alkatrészek eredeti (bontott) formájukban, funkciójukban hasznosíthatók, a visszanyerhető haszonanyag értékét a maradványérték meghatározásának időpontjában az akkori értékviszonyok szerint az alábbi módszerek valamelyikével, a rendelkezésre álló információk függvényében az alábbi prioritási sorrendben határozzuk meg: a. összehasonlító piaci árak módszerével, b. az elem, alkatrész újrabeszerzési árának korrekciójával,

az üzembe helyezés a ráfordítás dátuma és a dátuma és a kamatidőszak kamatidőszak kezdő záró dátuma közül a dátuma közül a későbbi korábbi kamatidőszak napjainak száma

2496


c. az adott típusú készleteknél alkalmazott adott havi elszámolóár és az eszköz hasznos élettartama, valamint műszaki élettartama arányában meghatározott érték szorzatával (1 – hasznos élettartam/műszaki élettartam); elszámolóár hiányában a készleten lévő azonos típusú készletek nyilvántartási értéke. 26. Amennyiben az eszköz önállóan hasznosítható elemekre, alkatrészekre bontható és az elbontott elemek, alkatrészek felújítás, javítás után akár eredeti funkciójukban, akár más tevékenység ellátására hasznosíthatók, a visszanyerhető haszonanyag értékét a maradványérték meghatározásának időpontjában az alábbi módszerek valamelyikével, a rendelkezésre álló információk függvényében az alábbi prioritási sorrendben határozzuk meg: a. összehasonlító piaci árak módszerével, b. a felújítás, javítás ráfordításával csökkentett, a készleteknél alkalmazott adott havi elszámolóár figyelembe vételével; elszámolóár hiányában a készleten lévő azonos típusú készletek nyilvántartási értéke csökkentve a felújítás, javítás ráfordításaival. 27. Amennyiben az eszköz önállóan hasznosítható elemekre, alkatrészekre bontható és az elbontott elemek, alkatrészek eredeti funkciójukban és más tevékenység ellátására nem hasznosíthatók, a visszanyerhető haszonanyag értékét a maradványérték meghatározásának időpontjában érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladékmennyiségnek megfelelően számított érték alapján, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembevételével határozzuk meg. 28. Amennyiben az eszköz nem bontható önállóan hasznosítható elemekre, a visszanyerhető haszonanyag értékét a maradványérték meghatározásának időpontjában érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladékmennyiségnek megfelelően számított érték alapján, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembevételével határozzuk meg. 29. A piaci árat az alábbiaknak megfelelően határozzuk meg: Amennyiben az üzembe helyezéskor rendelkezésre áll karbantartási terv, vagy más szerződés, amely az adott alkatrészt, elemet beárazza, akkor az abban foglalt árat tekintjük piaci árnak. Ha ilyen nem áll rendelkezésre, ugyanakkor ismert olyan mérvadónak tekinthető ajánlat,

28. szám

vagy szerződés, amely azonos vagy egyenértékű alkatrészt beáraz, akkor az abban foglalt árat tekintjük piaci árnak. Mindezek hiányában, ha rendelkezik a Társaság az elem, alkatrész vonatkozásában elszámolóárral, akkor azt tekintjük piaci árnak. Egyéb esetben a piaci árat valamilyen megbízható piaci információn alapuló becsléssel határozzuk meg. A piaci ár meghatározását minden esetben dokumentáljuk. 4.4 Az eszközök terv szerinti értékcsökkenése 30. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a bruttó érték alapján, naptári napra meghatározva, havi gyakorisággal számoljuk el. 31. Jelen szabályzat mellékletét képezi az „amortizációs normák jegyzéke” című táblázat, amely eszközkategóriánként tartalmazza az eszközök alapértelmezett bruttó érték alapú leírási kulcsát. 32. Az új beszerzésű eszközöket eszközkategóriánként, az eszközkategóriára meghatározott alapértelmezett hátralévő hasznos élettartamból számított leírási kulccsal amortizáljuk, azonban, ha az eszköz várható hasznos élettartama az üzembe helyezéskor rendelkezésre álló információk alapján biztosan eltér az alapértelmezett hasznos élettartamtól, akkor a leírási kulcsot az eszközre jellemző várható hasznos élettartam figyelembevételével határozzuk meg. 33. A hasznos élettartam becslése során a következő szempontokat kell figyelembe venni: a. Az eszköz használatának várható jellege, intenzitása b. Az eszköz eltérő hasznos élettartamú főbb komponenseinek várható hasznos élettartama c. Az eszköz karbantartásának várható jellemzői d. Az eszköz várható műszaki és kereskedelmi avulása e. Az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők f. Hasonló eszközök korábbi használata során szerzett, az eszköz elhasználódásával és avulásával kapcsolatos tapasztalatok 34. Új beszerzésű eszközök esetében a hasznos élettartamot a következő pontossággal becsüljük meg (hasznos élettartam meghatározási pontosság): 1 és 10 év között 1 tizedes jegy

28. szám


pontossággal (1,1; 1,2; …; 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10; 11; …; 19), 20 és 50 év között 5 évenként (20; 25; …; 45), 50 és 100 év között 10 évenként (50; 60; …; 100) vesszük figyelembe a leírási kulcs meghatározásakor. 35. Meglévő eszközökhöz kapcsolódó beruházások, felújítások üzembe helyezése esetén min-

2497

den esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévő hasznos élettartamát és a hasznos élettartamot mindig 1 tizedes jegy pontossággal vesszük figyelembe az új leírási kulcs meghatározásakor. Az új leírási kulcsot a következő képlet alapján határozzuk meg:

új (ráaktiválás utáni) nettó érték új leírási kulcs

=

ráaktiválás üzembe helyezési hónapjának 1. napjától számított hátralévő hasznos élettartam

36. Bérelt eszközön végzett beruházás estén, amennyiben mind a bérbe adó Társaság, mind a bérbe vevő Társaság a Csoport tagja és a beruházás következtében megváltozott az eszköz hátralévő hasznos élettartama, az új terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot mindkét Társaság az új hasznos élettartam alapján határozza meg. 37. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának első napja új beruházás esetén az üzembe helyezés dátuma, felújítás esetén a ráaktiválás üzembe helyezési hónapjának első napja. 38. A Társaság a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor nem veszi figyelembe a Szt. 52.§ (3) szerinti tételeket. 38A. A MÁV-START Zrt. a „TRAXX mozdonyok” eszközcsoport esetében a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása során figyelembe veszi az üzembe helyezés utáni hitelkamatot, valamint a devizahitelek várható árfolyamveszteségét. Amennyiben az évenkénti értékcsökkenés tervezésekor kalkulált ráfordításokban jelentős változás következik be, újrakalkulálunk. Jelentősnek tekintjük a változást, ha annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1 %-át. 39. A befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét – amennyiben azok hasznos élettartama megbízhatóan nem becsülhető – 5 év alatt írjuk le. 40. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök (az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével) be-

* *

100

új (ráaktiválás utáni) bruttó érték

kerülési értékét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. 4.5 Az eszközök terven felüli értékcsökkenése 41. A Szt. 53.§ (1) bekezdésében meghatározott eseteken túl, terven felüli értékcsökkenést számolunk el a NIF Zrt. által megvalósított, a Társaság által vagyonkezelésbe vett, ugyanakkor az átvétel napját megelőzően műszakilag átadott, használatba vett állami tulajdonú eszközök vonatkozásában a műszaki átadás és az üzembe helyezés időpontja közötti időszakra kalkulált terv szerinti értékcsökkenéssel megegyező összegben. Az elszámolás részleteit a számviteli politika tartalmazza. 42. Az eszközök mérlegkészítéskor ismert (érvényes) piaci értékét az alábbi módszerek valamelyikével, a rendelkezésre álló információk függvényében az alábbi prioritási sorrendben határozzuk meg: a. amennyiben rendelkezésre áll vagyonértékelés, abban az esetben az eszköz vagyonértékelés szerinti értékét tekintjük piaci értéknek, b. összehasonlító piaci árak módszerével, c. az eszköz újrabeszerzési árának korrekciójával. d. valamilyen megbízható piaci információn alapuló becsléssel. A piaci ár meghatározását minden esetben dokumentáljuk. 43. A vagyonkezelt állami tulajdonú vagyonban történő selejtezések szabályait a számviteli politika 4.5 fejezetében mutatjuk be.

2498


4.6 Az eszközök értékvesztése 44. A külföldi pénzértékre szóló eszközök értékvesztését és visszaírását minden esetben külföldi pénzértékben határozzuk meg, és az értékvesztést és visszaírást az átértékelés előtti könyv szerinti árfolyamon átszámított forintértéken számoljuk el a tárgyévi eredményben. 45. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. 46. A részesedésre elszámolandó értékvesztés és visszaírás összegének meghatározása során a piaci értéket az alábbi szempontok alapján állapítjuk meg. Amennyiben rendelkezésre áll vagyonértékelés, abban az esetben a részesedés vagyonértékelés szerinti értékét tekintjük piaci értéknek. Amennyiben a részesedés aktív piaccal rendelkezik, abban az esetben az aktív piacon kialakult árat tekintjük piaci értéknek. Ha sem vagyonértékelés, sem aktív piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a befektetést élvező társaság saját tőkéjéből a tulajdonos Társaságra jutó összeget tekintjük piaci értéknek. Amennyiben az adott üzleti év vonatkozásában a mérlegkészítéskor nem áll rendelkezésünkre végleges saját tőke adat, a piaci értéket előzetes adatok alapján határozzuk meg. Felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt álló társaság esetén a befektetésre jutó várható maradványvagyon összegét tekintjük piaci értéknek. 47. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra elszámolandó értékvesztés és visszaírás összegét az alábbi szempontok alapján állapítjuk meg. Amennyiben az értékpapír aktív piaccal rendelkezik, abban az esetben az aktív piacon kialakult árat tekintjük piaci értéknek. Ha aktív piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a kibocsátó egyedi minősítése alapján határozzuk meg a piaci értéket. Felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt álló társaság esetén az értékpapírra jutó várható maradványvagyon összegét tekintjük piaci értéknek. 48. A tartósan adott kölcsönökre elszámolandó értékvesztés és visszaírás összegét egyedi értékeléssel határozzuk meg.

28. szám

49. A készletekre elszámolandó értékvesztés és visszaírás összegét egyedi értékeléssel határozzuk meg, azzal, hogy az indokoltan nem mozgó készletkategóriákra (pl.: biztonsági készlet, első kiszerelésű készlet, stratégiai fontosságú gépalkatrész, szerszám, munkaruha) értékvesztést nem számolunk el. A Társaság a készletnyilvántartási rendszer felhasználási adatai alapján meghatározza az időszaki zárókészlet várható kiforgási idejét és ennek megfelelően az alábbi táblázatban feltüntetett mértékű értékvesztést számolja el. Várható kiforgási idő 1 éven belül 3 éven belül 5 éven belül 5 éven túl

Értékvesztés mértéke 0% 20% 50% 90%

49A. A MÁV-START Zrt a jármű karbantartási és javítási igények kapcsán, társasági szinten rendelkezésre álló záró készlet várható kiforgási ideje alapján az alábbi táblázatban feltüntetett mértékű értékvesztést számolja el. Várható kiforgási idő 1 éven belül 5 éven belül 5 éven túl

Értékvesztés mértéke 0% 50% 80%

A Társaság az év végén már egyértelműen feleslegesnek nyilvánított, selejtezésre javasolt készletekre 95%-os mértékű értékvesztést számol el. 50. A fix áras szerződésen alapuló munkáknál, amennyiben a kivitelezés során olyan mértékű többletmunka merül fel, melynek figyelembevételével a várható költségek meghaladják a várható árbevételt, akkor az elszámolt befejezetlen termelés értékére értékvesztést kell elszámolni. A szükséges értékvesztés mértéke ilyen esetben: [felmerült költség – (önköltségszámítási szabályzat alapján meghatározott készültségi fok x előkalkulált költség] – (még várható árbevétel – várhatóan felmerülő költségek). 51 A vevőkövetelésekre elszámolandó értékvesztés és visszaírás összegét az alábbiak szerint határozzuk meg. Nem számolunk el értékvesztést a megbízható adóssal szemben fennálló követelésekre. 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el az adóssal szemben fennálló valamennyi követelésünkre, ha az adós felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt áll. Minden egyéb adós esetében átlagos korosítás alapján végezzük el a minősítést. Ehhez minden

28. szám


adós vonatkozásában megállapítjuk az adóssal szemben fennálló követelések lejáratának súlyozott átlagát (átlagos korosítás): az adós valamennyi követelés kategóriába (nem lejárt, továbbá 1-30, 31-60, 61-90, 91-180, 181-365 napja lejárt, valamint 366 napnál régebben lejárt) tartozó egyenlegét megszorozzuk a kategória első napjával (nem lejárt követelések esetén nullával), majd az így kapott szorzatösszeget elosztjuk az összes követeléssel. Az átlagos korosítás alapján az adós valamenynyi követelésére az alábbi mértékű értékvesztést számoljuk el: Átlagos korosítás 1-30 31-60 61-90 91-180 181-365 366+

Értékvesztés mértéke 0% 10% 25% 50% 75% 100%

52. A részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelésekre elszámolandó értékvesztés és visszaírás összegét az alábbiak szerint határozzuk meg. 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el az adóssal szemben fennálló valamennyi követelésünkre, ha az adós felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt áll. 53. Minden más esetben az adós egyedi minősítése alapján határozzuk meg az adóssal szemben fennálló valamennyi követelésünkre elszámolandó értékvesztés és visszaírás százalékos mértékét, azzal, hogy MÁV Csoporttag partnerrel szemben fennálló követelésre értékvesztést nem számolunkAz egyéb követelésekre elszámolandó értékvesztés és visszaírás összegét egyedi értékelés alapján határozzuk meg.

Garanciális kötelezettségre képzett céltartalék összege a mérlegben

=

53A. A MÁV START Zrt. az egyéb követelések között kimutatott utasleadási lapokkal kapcsolatos követelésekre 100%-os mértékű értékvesztést számol el. 54. A váltókövetelések után elszámolandó értékvesztés és visszaírás összegét jelen szabályzat (51)-(0) bekezdésében foglaltak alapján határozzuk meg. 55. Nem számolunk el értékvesztést a mérlegkészítésig befolyt követelésekre. 56. Amennyiben a mérlegkészítéskor rendelkezésünkre álló információk, dokumentumok lehetővé teszik a követelés várható megtérülő értékének (51)-(55) bekezdésben leírtaknál pontosabb megállapítását, abban az esetben az elszámolandó értékvesztés és visszaírás összegét egyedileg határozzuk meg. 57. A Szt. 3.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl minden esetben behajthatatlannak minősítjük azokat az éven túl lejárt, kisösszegű követeléseinket, amelyek érvényesítésének költsége meghaladja a követelés értékét, amennyiben több mint egy éve nincs kapcsolat az adóssal, és a második fizetési felszólítás után sem került sor a követelés kiegyenlítésére, feltéve, hogy a követelés összege nem haladja meg a számviteli politika 4.8 fejezete szerinti összeghatárt. 4.7 A mérlegben szereplő eszközök és források értékelésének egyéb szabályai 58. A garanciális kötelezettségekre képzendő céltartalék összegét mindig a tárgyévben ténylegesen felmerült garanciális kötelezettségek teljesítéséből származó költségeknek az előző évi nettó árbevétel azon részéhez viszonyított aránya alapján kalkuláljuk, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik.

Tárgyévben ténylegesen felmerült garanciális kötelezettségek teljesítéséből származó költségek Előző évi nettó árbevétel összege, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik

Amennyiben a garanciális kötelezettségeket keletkeztető egyedi szerződések, illetve projektek jellege, nagyságrendje, valamint a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk az előző évitől jelentősen eltérnek, abban az esetben - egyedi minősítések alapján - a fenti képletnek megfelelően kalkulált összeg módosításra kerülhet (korrekciós tényező).

2499

*

Tárgyévi nettó árbevétel összege, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik

*

Korrekicós tényező

58A. A MÁV KFV Kft. a külföldi megrendelésekkel kapcsolatban a várható garanciális kötelezettségekre vonatkozó céltartalék képzés mértékét egyedi elbírálás alapján határozza meg a garanciális kötelezettség várható értékének (kimenetek várható összege és valószínűsége) becslése alapján. 59. Az 58. bekezdés szerinti garanciális kötelezettségre képzett céltartalékot minden negyedév

2500


végén, az adott évi kiszámlázott kumulált árbevételnek megfelelően képezzük. 60. A fizetendő késedelmikamat-kötelezettségre történő céltartalék képzés és feloldás elvei az alábbiak. A nem számlázott, de mérlegfordulónap előtti időszakra vonatkozó késedelmikamat-kötelezettségünkre kalkuláció alapján céltartalékot képezünk, amelyet a mérlegben a „céltartalék a várható kötelezettségekre” mérlegsoron mutatunk ki. A számítás során a 2013. évi V. törvényben (Ptk.) meghatározott kamatmértéket vesszük figyelembe. Devizás tételek esetén a devizában meghatározott késedelmi kamatot az adott hónap (utalás hónapja/negyedév) utolsó napi MNB árfolyamán számítjuk át forintra. Céltartalékképzés elvei konszolidációba teljeskörűen bevont partner esetén: a) A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre a késedelmi kamatot az esedékesség és a fordulónap dátuma közötti időszakra kalkuláljuk, a számított összeget a korábbi években már megképzett, mérlegfordulónapon még állományban lévő céltartalék összegével csökkentjük. b) Az adott negyedévben pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételekre – amennyiben a késedelmi kamat bizonylat (számla) adott negyedévben kötelezettségként vagy elhatárolásként könyvelésre került – a céltartalékot nem képezzük meg. Elvégezzük azonban a késedelmi kamat kalkulációt, és amennyiben annak eredménye jelentősen eltér a beérkezett (kötelezettségként vagy elhatárolásként könyvelt) késedelmi kamat számlák összegétől, abban az esetben megkeressük az eltérés okát, szükség esetén a különbözetre vagy annak egy részére céltartalékot képezünk. Céltartalék-feloldás elvei konszolidációba teljeskörűen bevont partner esetén: c) A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre megképzett céltartalékot mindig a kifizetés negyedévének utolsó hónapjának utolsó napján oldjuk fel a számlázástól függetlenül. d) A b) pont alapján megképzett céltartalék összegét abban a negyedévben oldjuk fel, amelyikben a kapcsolódó számla kötelezettségként vagy elhatárolásként könyvelésre kerül. Amennyiben megállapodás következtében a késedelmi kamat nem kerül kiszámlázásra, a céltartalék összegét feloldjuk. e) A késedelmi kamat számlát mindig tárgyévi számviteli dátummal könyveljük, to-

28. szám

vábbá a céltartalékot is minden esetben tárgyévi számviteli dátummal oldjuk fel. f) Amennyiben a késedelmi kamat számlát nem ismerjük el, a reklamáció rendeződéséig a céltartalékot újra megképezzük. Céltartalékképzés elvei egyéb partner esetén: g) A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre a késedelmi kamatot az esedékesség és a fordulónap dátuma közötti időszakra kalkuláljuk, a számított összeget a korábbi években már megképzett, mérlegfordulónapon még állományban lévő céltartalék összegével csökkentjük. h) Az adott negyedévben pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételekre a késedelmi kamatot az esedékesség és a kifizetés dátuma közötti időszakra kalkuláljuk, figyelembe véve a korábbi években már megképzett, mérlegfordulónapon még állományban lévő céltartalék összegét. Céltartalék-feloldás elvei egyéb partner esetén: i) A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre megképzett céltartalékot mindig figyelembe vesszük, amikor a tétel kifizetésének időszakában a pénzügyileg rendezett tételekre a késedelmikamat-kalkuláció történik. Ekkortól a teljes késedelmi kamatot pénzügyileg rendezett tételre kalkulált késedelmi kamatnak tekintjük és a 10. pontban leírtaknak megfelelően FIFO módszerrel oldjuk fel. j) A konszolidációba teljeskörűen be nem vont partnertől befogadott számla esetén a számla összegével megegyező összegű céltartalékot oldunk fel, a FIFO módszerrel történő feloldása esetén az alábbi sorrendet alkalmazzuk: i. Előző évben pénzügyileg rendezett tételekre megképzett céltartalék feloldása az egyéb bevételekkel szemben. Amennyiben ez nem nyújt fedezetet, akkor: ii. Tárgyévben pénzügyileg rendezett tételekre megképzett céltartalék feloldása az egyéb ráfordításokkal szemben. k) Az év végi zárás során minden esetben feloldjuk az előző év végén a pénzügyileg rendezett tételekre megképzett, azonban – a számlázás hiánya miatt – tárgyévben fel nem oldott céltartalék összegét. A pénzügyileg rendezett számlákra képzett céltartalék év végi állománya nem tartalmaz céltartalékot egy évnél régebben kifizetett számlákhoz kapcsolódóan. 61. A folyamatban lévő vagy várható peres ügyekből származó valószínű fizetési kötelezettségre képezett céltartalék összegébe beleszámítjuk

28. szám


a jogosult által támasztott kifizetési igényt, a kapcsolódó kamatokat és egyéb járulékos költségeket, így különösen a perköltséget. 62. A peres ügyekkel kapcsolatos várható fizetési kötelezettség meghatározásánál a késedelmi kamatot a Ptk. vonatkozó előírásai szerint határozzuk meg, kivéve, ha az ügy körülményeiből egyértelműen meghatározható ettől eltérő számítási mód (pl. jogi levél alapján). A késedelmi kamatot a céltartalék képzésekor a per várható kifizetési dátumáig, ennek hiányában a fordulónapig kalkuláljuk. A korábban céltartalékként már elszámolt késedelmi kamatot negyedévente újrakalkuláljuk, különös tekintettel a kamat kalkulációnál figyelembe vett körülményekben bekövetkezett lényeges változásokra (alapkamat, jogszabály vagy a fizetési kötelezettség várható összege, időpontja megváltozik). 63. A peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék feloldásának elvei: • Ha a per jogerősen befejeződött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, de az összeg kifizetése nem történt meg, a kártérítési igényt meghaladó céltartalék összegét feloldjuk, és a kártérítési igénynek megfelelő összeget a kártérítés kötelezettségként történő állományba vételével (ráfordításként történő elszámolásával) egyidejűleg a céltartalékot feloldjuk. • Ha a per nem zárult le, de a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, akkor az állományba vett kötelezettséggel vagy a teljesített kifizetéssel egyező összegben kell a céltartalékot feloldani. • Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak fizetési kötelezettsége nem keletkezett a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani. • Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak havi járulékfizetési kötelezettsége keletkezett, akkor a céltartalék összege az összes, jövőben várható kifizetés teljes nominális értéke, beleértve a kifizetések teljesítése kapcsán felmerülő költségeket is. A kifizetések összegét az utolsó, a számítás időpontjában ismert havi, rendszeres jellegű járadékfizetések (azaz: év közben a negyedév végét megelőző hónap; év végén december) és a járadékosok várható élettartama alapján kell megbecsülni. • Ha a per nem zárult le, a céltartalék nem oldható fel, még akkor sem, ha pernyertesség várható. 64. A NIF Zrt. által megvalósított, a Társaság által vagyonkezelésbe átvett, ugyanakkor az átvétel

2501

napját megelőzően műszakilag üzembe helyezett állami tulajdonú eszközök vonatkozásában jövőbeni költségre képzett céltartalékként mutatjuk ki az üzembe helyezés és 2013. június 27. közötti időszakot terhelő, a számviteli nyilvántartásainkban az átadás-átvétel elmaradása miatt el nem számolt terv szerinti értékcsökkenés becsült összegét. 65. Az egyéb céltartalékok között a Szt. 41.§ (4) bekezdése szerinti céltartalékot mutatjuk ki. Az arányszám számítása során a hitelből finanszírozott tárgyi eszköz üzembehelyezésétől a hitel futamidejének végéig, illetve a tárgyi eszköz értékcsökkenésénél figyelembe vett hasznos élettartama közül a rövidebb időszakkal kalkulálunk. 5 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások 66. A szabályzatban előforduló hivatkozások: • 2000. évi C. törvény a számvitelről, • Számviteli politika, • Leltárkészítési szabályzat, • Önköltségszámítási szabályzat, • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. 5.2 Hatályon kívül helyezés 67. Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások társasági szintű értékelési szabályzatai: • 10/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú utasítás A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról, • 3-4/2014 számú utasítás a MÁV Vagon Kft. Értékelési Szabályzatáról 1.sz. módosítással egységes szerkezetben, • 20/2015 Ügyvezető utasítása MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. Értékelési Szabályzatáról, • 27/2014 A MÁV FKG Kft. Értékelési szabályzata illetve a jelen szabályzat hatályba lépése előtt hatályban lévő mindenkori értékelési szabályzat • 1095-2/2014 (2014.06.11.) Értékelési szabályzat (MÁV KFV Kft.), • 19/2014 VIG A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Értékelési Szabályzata, • Bu/14/2014. számú vezérigazgatói utasítás: ZÁHONY-PORT Zrt. Értékelési Szabályzata,

2502


• •

49/2014. (V. 20. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Értékelési Szabályzatáról. A 4/2010. (MÁV Ért.2.) számú utasítás a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól

6 HATÁLYBALÉPÉS 68. Jelen szabályzat a MÁV Zrt. és a konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok esetében a MÁV Értesítőben való megjelenését követő napon, míg a többi érintett Társaság esetében e szabályzat kötelező alkalmazását elő-

28. szám

író, rájuk vonatkozó tulajdonosi döntés közlését követő napon lép hatályba. 69. A szabályzat rendelkezéseit először a 2016. január 1-jén vagy később kezdődő üzleti évben kell alkalmazni. 7 MELLÉKLETEK LISTÁJA 1. melléklet – Szt. szerinti amortizációs normák jegyzéke

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

28. szám


2503

1. számú melléklet a MÁV Csoport értékelési szabályzatához: Szt. szerinti amortizációs normák jegyzések

GIR-t alkalmazó Társaságok amortizációs normák jegyzéke Kategória

Megnevezés

Leírási kulcs

J|64112|1

TRAXX mozdonyok

Egyedi (Szt. 52.§ (3)

F|31235|1

Különleges földterület beépített

0,0%

F|31236|1

Különleges földterület beépítetlen

0,0%

H|54721211,2|1

Helyhez kötött gép, berendezés (Hídmérleg)

5,0%

J|64121-22|2

Vasúti személykocsik

4,0%

H|53271-76|1

Helyhez kötött gép, berendezés

7,7%

I|77|1

Alapítás-átszervezés

G|499|1

Idegen, bérelt gép, berendezéseken végzett beruházás

I|788|1

Vagyoni értékű jogok 33%-os

33,3%

I|787|2

Szellemi termékek felhasználási joga

25,0%

G|4328|2

Aprító, osztályozó, keverő gépek

14,5%

E|1|1

Épület hosszú élettart.

1,0%

E|1|3

Épület hosszú élettart.

1,0%

E|1,K|1

Épületek közepes élettart.

2,9%

E|1,K|3

Épületek közepes élettart.

2,9%

E|1,M|1

Épület hosszú élettart., műemléki

0,0%

E|1,R|1

Épületek rövid élettart

5,9%

E|1,R|3

Épületek rövid élettart

5,9%

F|31211|1

Beépített belterületi földterület

0,0%

F|31212|1

Beépítetlen belterületi földterület

0,0%

F|31212|3

Beépítetlen belterületi földterület

0,0%

F|31223|1

Beépített külterületi földterület

0,0%

F|31223|3

Beépített külterületi földterület

0,0%

F|31224|1

Beépítetlen külterületi földterület

0,0%

G|4-2|1

Fémszerk. És fémtömeg-cikkek

5,0%

G|4-2|2


5,0%

G|4-2|3


5,0%

G|4311|1

Áttétmű

5,0%

G|4321-6|1

Belsőégésű motorok, erőgépek kazánok, szivattyúk

5,0%

G|4321-6|2


5,0%

G|4321-6|3


5,0%

G|43271-76|1

Emelő szállító berendezés

7,7%

G|43271-76|2

Emelő szállító berendezés

7,7%

G|43277|1

Rakodó gépek

13,0%

G|43277|2

Rakodó gépek

13,0%

G|43278|1

Szállítótartály, ládák

10,0%

40,0% 9,0%

2504

A MÁV Zrt. Értesítôje Kategória

Megnevezés

28. szám Leírási kulcs

G|43278|2

Szállítótartály, ládák

10,0%

G|4328|1

Aprító, osztályozó, keverő gépek

10,0%

G|433371-75|1

Kohászati és öntödei berendezés

9,1%

G|433371-75|2

Kohászati és öntödei berendezés

9,1%

G|43371-72|1

Földmunkagép

5,0%

G|43373-77|1

Építő, vasútépítő, nagyüzemi takarító - gépek

12,0%

G|43373-77|2

Építő, vasútépítő, nagyüzemi takarító - gépek

12,0%

G|43383|1

Szennyvíz tisztító

7,7%

G|43383|2

Szennyvíz tisztító

7,7%

G|434|1

Fém megmunkáló gépek

12,0%

G|434|2

Fém megmunkáló gépek

12,0%

G|434...800|1

Számvezérlésű fémmegmunkáló gépek

12,0%

G|435|1

Egyéb célú forgácsoló gépek

10,0%

G|435|2

Egyéb célú forgácsoló gépek

10,0%

G|436|1

Vegyipari műveletek berendezései

9,1%

G|436|2


9,1%

G|436|3


9,1%

G|437|1

Könnyűipari gépek

10,0%

G|437|2


10,0%

G|437|3


10,0%

G|438|1

Konyhaüzemi gépek

9,1%

G|438|2

Konyhaüzemi gépek

9,1%

G|439|1

Traktorok és mezőgazdasági gépek

9,1%

G|439|2


9,1%

G|439|3


9,1%

G|442|1

Villamos forgógépek, erőátviteli berendezések

9,1%

G|442|2


9,1%

G|442|3


9,1%

G|443|1

Villamos berendezések és szerszámok

9,1%

G|443|2

Villamos berendezések és szerszámok

9,1%

G|4441|1

Vezetékes hírközlő berendezések

9,1%

G|4441|2


9,1%

G|4441|3


9,1%

G|4442|1

Vezeték nélküli hírközlő berendezések

9,1%

G|4442|2


9,1%

G|4442|3


9,1%

G|4443-7|1

Erősítők, vevő-lejátszó ber.,tápegység

9,1%

G|4443-7|2


9,1%

G|4443-7|3


9,1%

G|4462-6|1

Optikai, orvosi, labor eszközök

14,9%

G|4462-6|2


14,9%

G|4462-6|3


14,9%

28. szám


Kategória

Megnevezés

2505 Leírási kulcs

G|4467-8|1

Ügyviteltechnikai berendezés

14,9%

G|4467-8|2


14,9%

G|4467-8|3


14,9%

G|447|1

Fizikai és kémiai jellemzőket mérő eszközök és műs

9,1%

G|447|2


9,1%

G|447|3


9,1%

G|44721211,2|1

Hídmérleg

5,0%

G|44721211,2|2

Hídmérleg

5,0%

G|447246|1

Villamos elven működő időmérő

9,1%

G|44758|1

Átviteltech. és komplex elektronmérő készülék

9,1%

G|44758|2

Átviteltech. és komplex elektronmérő készülék

9,1%

G|44786|1

Ipari különleges vizsgáló műszer és berendezés

9,1%

G|44786|3

Ipari különleges vizsgáló műszer és berendezés

9,1%

G|4485|1

Számítástechnikai gépek

16,7%

G|4485|2


16,7%

G|4485|3


16,7%

G|448566|1


14,9%

G|448566|2


14,9%

G|448581|1

Számítástechnikai nagy gépek

33,3%

G|448581|2


33,2%

G|448581|3


33,3%

G|448583|1

IBM kompatibilis munkaállomás

33,3%

G|448583|2

IBM kompatibilis munkaállomás

33,2%

G|4486|1

Vasútbiztosító berendezések

4,0%

G|4486|2

Vasútbiztosító berendezések

4,0%

G|4486310|1

Vasútbiztosító berendezés 15 %-os

14,9%

G|4486310|2


14,9%

G|4486312|1

Vasútbiztosító berendezés 4 %

G|4486317|1


10,0%

G|448632|1

Elektronikus állomási biztosító berendezések

10,0%

G|4487|1

Vezérlő és szabályozó berendezések

7,7%

G|4487|2

Vezérlő és szabályozó berendezések

7,7%

G|4488|1

Számítástechnikai berendezés

16,7%

G|4488|2


16,7%

G|4488|3


16,7%

G|46|1

Épületasztalosip.faip.,butorip.és egyéb termékek

9,1%

G|46|2


9,1%

G|46|3


9,1%

G|469|1

Műalkotás

0,0%

G|469|2

Műalkotás

0,0%

G|473|1

Szövetek és kötött hurkolt kelmék

G|4851504|1

Egyedi hosszúsín-hegesztő gyártósor

4,0%

10,0% 2,0%

2506

A MÁV Zrt. Értesítôje Kategória

Megnevezés

28. szám Leírási kulcs

I|78|1

Vagyoni értékű jogok

15,9%

I|787|1

Szellemi termékek felhasználási joga

25,0%

I|79|1

Szellemi termékek

25,0%

I|797|1

Szoftver termékek

25,0%

I|8KF|1

Kutatás és Fejlesztés

20,0%

J|6411|1

Vasúti vontató és önhajtású járművek

4,0%

J|6411|2

Vasúti vontató és önhajtású járművek

4,0%

J|64116-17|1

Motorkocsik

5,0%

J|64116-17|2

Motorkocsik

5,0%

J|64119|1

Egyéb önhajtású

2,9%

J|64119|2

Egyéb önhajtású

2,9%

J|64121-22|1

Vasúti személykocsik

4,0%

J|64121/Z|1

Vasúti személykocsi Z1,Z2, Eurofima

5,0%

J|64123-29|1

Vasúti teherkocsi

2,9%

J|64123-29/R|1

Vasúti teherkocsi ROLA-498

5,0%

J|6413|1

Közúti járművek

14,9%

J|6413|2

Közúti járművek

14,9%

J|6413|3

Közúti járművek

14,9%

J|6414|1

Gépi hajtóerő nélküli közúti járművek

14,9%

J|6414|2

Gépi hajtóerő nélküli közúti járművek

14,9%

J|6415|1

Hajó- és úszómű

14,9%

J|6415|2

Hajó- és úszómű

14,9%

P|2112|1

Utak

2,0%

P|21211|1

Országos közforgalmú vasutak felépítménye

4,0%

P|21212|1

ORSZÁGOS KÖZFORG. VASÚTAK ALÉPÍTMÉNYE ÉS KIEGÉSZíTŐ ÉPíTMÉNYEI

4,0%

P|212127|1

Vasúti rakodók

2,5%

P|212129|1

Egyéb vasúti kiegészítő építmények

4,0%

P|212131|1

Közforgalmú vasút középfeszültségű 1-35 kv közötti erősáramú vezetékei

4,0%

P|212132|1

Közforgalmú vasút kisfeszültségű 1 kv alatti erősáramú vezetékei

4,0%

P|212133|1

Közforgalmú vasút kisfeszültségű 1 kv alatti gyengeáramú vezetékei

4,0%

P|2121331100|1

Légvezetékes hírközlő hálózat tartóoszlopokkal

7,7%

P|2121332|1

Adathálózatok vezetékei

7,7%

P|212134|1

Közforgalmú vasúti villamos felsővezeték 25 kV feszültségig 50 periódusú váltóáramra, tartóoszlopokkal

4,0%

P|212135|1

Vontatási transzformátor állomás

2,0%

P|212136|1

HM vontató- és iparvágány közép és kisfeszültségű vezetékei, vasúti villamos felsővezeték

2,0%

P|2122|1

IPARTELEPI ÉS GAZDASÁGI VASUTAK

2,9%

P|2122|3

IPARTELEPI ÉS GAZDASÁGI VASUTAK

2,9%

P|21223|1

Ipartelepi és gazdasági vasutak vezetékei

4,0%

P|2122332|1

Adathálózatok vezetékei

7,7%

28. szám


Kategória

2507

Megnevezés

Leírási kulcs

P|21412|1

HIDAK

4,0%

P|2142|1

ÁTERESZEK, ALULJÁRÓK

2,9%

P|2221|1

HELYI TELEPÜLÉSI GÁZELLÁTÓ VEZETÉKEK

2,9%

P|22214|1

Sűrített levegő vezeték

2,9%

P|22221-2|1

Kutak, vízkivételi művek

1,7%

P|222231|1

Víz- és tüzivíz vezetékek terepen, földtakarással

2,9%

P|222232|1

Gőz-, forró- és termálvíz vezetékek

2,9%

P|2223|1

HELYI TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI ÉPÍTMÉNYEK

1,7%

P|22236|1

Szenny- és csapadékvíz csatornák

2,9%

P|2304|1

MÁSHOVÁ NEM SOROLT NEHÉZIPARI ÜZEMI LÉTESíTMÉNYEK

2,0%

P|2412|1

EGYÉB SPORT ÉS ÜDÜLÉSI CÉLÚ ÉPíTMÉNYEK

2,0%

P|2420|1

MÁSHOVÁ NEM SOROLT EGYÉB ÉPíTMÉNYEK

2,0%

P|242000|1

Egyéb tetőszerkezet

2,0%

P|242003|3

Légvédelmi óvóhelyek, polgári védelmi célokra

1,0%

P|24203|1

Szénszerelők, aknák országos vasúti pályán kívül

2,0%

P|24209|1

Idegen bérelt ingatlanon végzett beruházás

2,0%

P|2920|1

INGATLANHOZ KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKU JOGOK

15,9%

T|799|1

Tenyészállatok

20,0%

MÁV VAGON Kft. amortizációs normák jegyzéke Megnevezés Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Bérelt ingatlan Gépek, berendezések Számítástechnikai eszközök Járművek

Leírási kulcs 33,00% 33,00% 6,00% 14,50% 33,00% 20,00%

2508


28. szám

MÁV KFV Kft. amortizációs normák jegyzéke Megnevezés Leírási kulcs Vagyoni értékű jogok - Általános irodai szoftverek - Speciális méréstechnikai szoftverek Szellemi termékek - Általános irodai szoftverek - Speciális méréstechnikai szoftverek Műszaki berendezések, gépek, járművek - Program vezérélésű vizsgáló műszerek - Program vezérélésű vizsgáló berendezések - Általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések - Közúti járművek - Vasúti önjáró járművek - Vasúti vontatott járművek - Egyéb műszaki gépek, berendezések Egyéb berendezések, gépek, járművek - Általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések - Általános rendeltetésű gépek, berendezések - Közúti járművek

33,00% 25,00% 33,00% 25,00% 33,00% 16,67% 33,00% 20,00% 4,00% 3,33% 14,50% 33,00% 14,50% 20,00%

28. szám


2509

MÁV SZK Zrt. amortizációs normák jegyzéke

I. a. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: A szerződés tartalmának megfelelően egyedi elbírálás alapján kerül meghatározásra, lineáris kulcs szerinti leosztással. I. b. Épületek, építmények Leírási kulcs % Hosszú élettartamú szerk. 2 Közepes élettartamú szerk. 3 Rövid élettartamú szerk. 6 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6 ill. 2 II. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek a.) 33%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: Vámtarifaszám vtsz.-okból programvezérlésű gépek, számvezérlésű gépek, 8456-8465, 8479 berendezések

9012, 9014-9017, 9024-9032 8496, 8470, 8472, 9009, 8443 5100 00 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00

vtsz.-okból irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések vtsz.-okból ipari robotok vtsz.-okból átvételtechnikai, ipari különleges vizsgálóműszerek és komplex elven működő, különleges mérő és vizsgáló berendezések vtsz. vtsz.

8402, 8403, 8416, 8417

vtsz.-okból fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések

8471, 8530, 8537 84. és 85.

vtsz.-okból hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések vtsz. vtsz.-okból szennyezőanyagok leválasztását, szűrését szolgáló 8419, 8421 berendezések 8421 31, 8421 39 vtsz. 8419 20 00 00, 9018-9022 vtsz.-okból orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök b.) 20%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: Vámtarifaszám 8701 vtsz.-okból járművek 8702-8705, 8710, 8711 vtsz. a II./a pont alatt feltüntetett gépekből berendezésekből az 5 éves használati időtartammal figyelembe vett tárgyi eszközök, amelyek üzembehelyezési jegyzőkönyvében a felelős vezető ezt az időtartamot jelölte meg. c.) 14,5%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: Minden egyéb az a) - b) pontban fel nem sorolt tárgyi eszköz III. Immateriális javak 8417 80 10 00, 8514 8421 21

2510


28. szám

MÁV SZK Zrt. amortizációs normák jegyzéke a) Alapítás - átszervezés aktivált értéke: b) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke:

3 év, ill. 33% lineáris kulcs szerinti lebontásban 5 év, ill. 20% lineáris kulcs szerinti lebontásban

c) Vagyoni értékű jogok: d) Szellemi termékek:

A szerződés tartalmának megfelelően egyedi elbírálás alapján kerül meghatározásra, lineáris kulcs szerinti leosztással. 3 év, ill. 33% lineáris kulcs szerinti lebontásban

28. szám


2511

ZÁHONY-PORT Zrt. amortizációs normák jegyzéke Megnevezés Leírási kulcs IMMATERIÁLIS JAVAK Nem ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

16%

Szellemi termékek

25%

Azonnali leírású szellemi termékek

100%

INGATLANOK Épületek, épületrészek

2%

SAJÁT TERMELŐ GÉPEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŰVEK Tartálykocsik

5%

Átfejtő hidak

5%

Vagonürítők

8%

Targoncák

8%

Mobil rakodógépek

8%

Kanálmérleg

8%

Vontató traktorok

14,50%

Daruk

14,50%

Járművek Egyéb gép, berendezés

20% 14,50%

SAJÁT NEM TERMELŐ BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK Informatikai eszközök, számítógépek

33,33%

Tengelynyomásmérők

14,50%

Egyéb nem termelő berendezés

14,50%

2512


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

28. szám

Utasítások. 28. szám 130. évfolyam december 18. TARTALOM oldal

Recommend Documents