Utasítások. 22. szám 130. évfolyam december 11. TARTALOM

22. szám

130. évfolyam

2015. december 11.

TARTALOM Utasítások

oldal

49/2015. ( XII. 11. MÁV Ért. 22. ) EVIG sz. utasítás A MÁV-csoport Számviteli Politikája

2045

Utasítások 49/2015. ( XII. 11. MÁV ÉRT. 22. ) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV-CSOPORT SZÁMVITELI POLITIKÁJA 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA 1.

2.

3.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt. vagy számviteli törvény) 14.§ (3)(5) bekezdéseinek értelmében a Szt.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát, továbbá az annak részét képező egyéb szabályzatokat. A MÁV Zrt. és a jelen utasítás személyi hatálya alá tartozó további gazdálkodó társaságok az előbbiekben előírt kötelezettségeiknek jelen szabályzat elkészítésével és alkalmazásával tesznek eleget. A hivatkozott jogszabályi hely alapján a számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, rá-

fordításnak. Továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. 4. Jelen utasításba foglalt szabályzat célja, hogy kialakítsa a MÁV-csoportba tartozó vállalkozások számviteli politikáját, továbbá hogy előírja az egyes további szabályzatok elkészítését. 5. A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát (csoportszintű), az eszközök és a források értékelési szabályzatát (csoportszintű), az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot (társasági szintű) és a pénzkezelési szabályzatot (társasági szintű). Külön (társasági szintű) szabályzatban kell rendelkezni a számlarendről és bizonylati rendről (bizonylati szabályzat). 5A. A számviteli politika mellékleteként a MÁV Zrt.nek és a MÁV-START Zrt.-nek el kell készítenie a Vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. (IV.26.) GKM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: elkülönítési rendelet) előírásainak való megfelelés érdekében az egyes tevékenység elkülönítését szabályozó elkülönítési szabályzatot. 5B. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) 27.§ (6) bekezdésben foglalt egyeztetési

2046

A MÁV Zrt. Értesítôje

kötelezettségnek a MÁV Zrt. mint vagyonkezelő a jelen szabályzat tekintetében eleget tett. A MÁV-csoport tagjai vállalatirányítási nyilatkozat készítésére nem kötelezettek. Jelen utasítást a számviteli törvénnyel összhangban kell olvasni és értelmezni. Az utasításban külön nem definiált fogalmak a Szt. szerinti jelentéstartalommal bírnak, a külön nem tárgyalt kérdésekben a Szt. tételes előírásai az irányadóak.

•

2.0 HATÁLY- ÉS FELEŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

•

6. 7.

Az utasítást a számviteli törvény szerinti beszámoló (beleértve a közbenső beszámolókat is), valamint a havi és negyedéves jelentések összeállítása, valamint az ezeket alátámasztó könyvvezetés során kell alkalmazni. Az utasítás személyi hatálya a MÁV Zrt.-re és a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalataira és a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozásaira, valamint újonnan alakuló leány- és közös vezetésű vállalkozásaira (továbbiakban külön-külön Társaság) terjed ki. 9. Az utasításban meghatározott értékelési módokat és eljárásokat a Szt. szerinti beszámoló összeállításában, valamint az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatásokban érintett valamennyi szervezeti egységnek alkalmaznia kell a beszámoló összeállítása, valamint a megküldött adatszolgáltatások vonatkozásában. 10. A Szt. 14.§ (12) bekezdése értelmében a számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. Az utasítás kidolgozása és karbantartása (aktualizálása) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számvitel Szervezet feladata. 11. A jelen szabályzatban hivatkozott belső szabályzatok alatt a Társaság mindenkor hatályos belső szabályzatait kell érteni.

•

8.

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Jelen utasításban az alábbi fogalmak a következő jelentéstartalommal bírnak: • MÁV-csoport (röviden csoport): a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzat I. kötet 6.5.1.2. pontja szerinti fogalom • MÁV vállalatcsoport (röviden vállalatcsoport) azoknak a társaságoknak a strukturált halmaza, amelyek felett a MÁV Zrt. – mint anyavállalat – közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást, paritásos alapon meghatározó befolyást, mértékadó befolyást gyakorol, és azon vállalkozások melyekben közvetlen vagy közvetett módon befolyást nem biztosító részesedéssel rendelkezik. • A MÁV Zrt. Alapítója: a MÁV Zrt. tulajdonosi jogainak mindenkori gyakorlója

• •

22. szám

Társaság: jelen szabályzatot alkalmazó MÁV-csoport tag vállalkozás Vállalatcsoporton kívüli gazdasági esemény: olyan gazdasági esemény, melynek egyik résztvevője nem tagja a MÁV-csoportnak. • Vállalatcsoporton belüli gazdasági esemény: olyan gazdasági esemény, melynek mindkét résztvevője tagja a MÁV-csoportnak. • Ellenőrzés megállapítása: a Szt. 3.§ (3) 2. pontja szerinti fogalom Számviteli becslés: valamely a számviteli analitikában, szintetikában vagy beszámolóban szereplő tétel értékének közelítő meghatározása pontos mérési lehetőség hiányában Könyv szerinti érték és piaci érték tartós különbözete: a Szt. 46.§ (4) bekezdésben meghatározott fogalom Kapcsolt fél: a Szt. 3.§ (2) 8. pontja szerint az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom: A kapcsolt fél olyan magánszemély vagy gazdálkodó egység, amely kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel. (a) A magánszemély vagy közeli hozzátartozója kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a magánszemély: (i) ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett; (ii) jelentős befolyással rendelkezik a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett; vagy (iii) kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál. (b) A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül: (i) A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással). (ii) Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja). (iii) Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közös vállalkozása. (iv) Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodó egység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pedig a harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása.

22. szám

• •

• •


(v) A gazdálkodó egység munkaviszony megszű-nése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodó egység munkavállalói vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel. (vi) A gazdálkodó egység egy (a) pont szerinti magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll. (vii) Egy (a) pont (i) alpontja szerinti magánszemély jelentős befolyással rendelkezik a gazdálkodó egység felett vagy a gazdálkodó egységnek (vagy a gazdálkodó egység egy anyavállalatának) kulcspozícióban lévő vezetője. Egy magánszemély közeli hozzátartozói azok a családtagok, akik feltételezhetően befolyásolhatják az adott magánszemélyt, vagy akiket az adott magánszemély feltételezhetően befolyásolhat a gazdálkodó egységgel folytatott ügyleteiben, és ide tartoznak: (a) a magánszemély gyermekei és házastársa vagy élettársa; (b) a magánszemély házastársának vagy élettársának gyermekei; (c) a magánszemély vagy a magánszemély házastársa vagy élettársa által eltartottak; valamint (d) a magánszemély szülei és testvérei. Kapcsolt felek közötti ügylet: a Társaság és valamely kapcsolt fele között közvetlenül létrejött ügylet, kötött szerződés. Kapcsolt felek közötti nem szokásos piaci feltételek között megvalósuló ügylet: olyan ügylet, melyben az alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. Bizonylat: a Szt. 166. §(1) szerinti fogalom. Hiba: azok a korábbi időszaki kihagyások vagy téves bemutatások a Társaság egy vagy több korábbi időszakra vonatkozó beszámolójában, amelyek olyan megbízható információk fel nem használásából, vagy helytelen felhasználásából származtak: amelyek már rendelkezésre álltak, az adott időszakra vonatkozó beszámoló mérlegkészítésének időpontjáig; valamint amelyekről ésszerűen elvárható volt, hogy azokat beszerezzék, és az érintett beszámoló elkészítése és bemutatása során figyelembe vegyék. Ilyen hibák lehetnek a matematikai hibák, a számviteli politika alkalmazásában elkövetett hibák, tények figyelmen kívül hagyása vagy helytelen értelmezése, valamint a csalás hatásai.

2047

4.0 AZ UTASÍRÁS LEÍRÁSA 4.1 A számviteli politika keretében elkészítendő egyéb szabályzatok összeállítására vonatkozó általános előírások 12. Az éves beszámoló alátámasztása érdekében az eszközök és források állományát meghatározott időszakonként számba kell venni (leltárkészítés) és a meglévő nyilvántartásokkal egyeztetni kell. A leltárkészítés, a leltározás továbbá a selejtezés részletes szabályait a leltározási szabályzat és – a számviteli politika részét nem képező – a selejtezési szabályzat állapítja meg, valamint meghatározza a mérlegben értékkel nem szereplő használt és használatban nem lévő készletek leltározásának szabályairól, amit a mindenkor hatályos leltározási szabályzatban mutat be. 13. A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarendnek tartalmaznia kell az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését (számlatükör), a főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező öszszefüggéseket (keresztellenőrzési szabályok), valamint az alkalmazott főkönyvi számlák tartalmát, az azok kapcsán alkalmazott bizonylatokat, a főkönyvi számlák és az analitikák közötti kapcsolatot, a leltározási, könyvelési, ellenőrzési, értékelési előírásokat (számlamagyarázatok). 14. A MÁV Zrt.-n és a MÁV-START Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzata rögzíti a vasúti törvényben és ez elkülönítési rendeletben előírtak szerint az elkülönítendő tevékenységek • tartalmát, • a számviteli elkülönítésének módját az eszközök, források, költségek, ráfordítások és bevételek vonatkozásában, • a számviteli elkülönítésen belül előírja a belső szolgáltatások elszámolását, valamint a központi irányítási költség meghatározását, tevékenységek közötti megosztását és elszámolását, • az elkülönítés során figyelembe veendő létszám meghatározását, • az elkülönítés számviteli elszámolását és adatszolgáltatását. 15. A MÁV Zrt.-n és a MÁV-START Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzata az elkülönítési szabályzat alapján tevékenységekre elkülönített költségek, ráfordítások és bevételek esetében előírja: • a tevékenységekhez tartozó külső és belső szolgáltatásokra történő gyűjtés illetve megosztás módját,

2048


•

a megosztáshoz rendelt teljesítményi adatok meghatározását és alkalmazását, • a külső és belső szolgáltatások eredményének meghatározását. 16. A számviteli politika keretében kialakítandó pénzkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell különösen a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjét, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, felelősségi szabályait, a felhatalmazott munkavállalók általi üzleti bankkártya használat szabályait – amennyiben azt külön szabályzat nem tárgyalja, a készpénzben és

a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalmat, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét, a napi készpénz záró állomány maximális mértékét, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárást, az ellenőrzés gyakoriságát, a pénzszállítás feltételeit, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjét – amennyiben azt a bizonylati szabályzat nem tárgyalja – és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokat. 4.2 A beszámoló összeállítására vonatkozó általános előírások 17. Jelen számviteli politika törvénymódosítás miatti változásai a módosítás hatálybalépésétől számított 90 napon belül kerülnek átvezetésre. 18. A számviteli politikában, és az annak keretében elkészített szabályzatokban rögzített – az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott – értékelési módok és eljárások csak akkor kerülnek megváltoztatásra, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. A változtatást előidéző tényezők és számszerűsített hatásuk a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerülnek. 19. A Társaság a Szt. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámolót és üzleti jelentést készít, melyet a Szt. 8.§ (3) bekezdés alapján kettős könyvvitellel támaszt alá. A Társaság nem él a számviteli törvény felkínálta lehetősséggel, és nem készít egyszerűsített éves beszámolót illetve mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót. 19A. A MÁV Zrt. a Szt. 10.§ (1) bekezdése alapján öszszevont (konszolidált) éves beszámolót és üzleti jelentést is készít. A kons zolidált éves beszámoló készítésével kapcsolatos egyéb szabályokat és számvitel politikai választásokat a MÁV-csoport Konszolidációs Szabályzata tartalmazza. 20. A könyvvezetés és a beszámoló pénzneme a magyar forint (HUF), nyelve magyar. 20A. A MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. beszámolójáról angol nyelvű fordítást készít. 21. A könyvvezetés keretében a Társaság január 1-től december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, a forrásokban és az eredményben bekövet-

22. szám

kezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján rögzít gazdasági eseményt. 22. A Társaság havi, negyedéves, valamint éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza • az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó időszak végi feladatokat, • a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, • az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, • az elkészítés határidejét, • a könyvvizsgálati vonatkozású határidőket, • valamint negyedéves és éves zárás során a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, és a felterjesztés határidejét. 23. A főkönyvi számlák tartalmáért a leltárutasítás szerint felelős szervezetek a tevékenységükkel kapcsolatosan a könyvekben regisztrált eseményekről negyedévente analitikát készítenek. A főkönyvi számlák tartalmáért a leltárutasítás szerint felelős szervezetek az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: •

24. 25.

26.

27. 28.

a főkönyv és az analitikus leltárak egyeztetésének megtörténtéről és azok egyezőségéről; • a leltározási kötelezettség teljesítéséről, az elkészített leltárak vonatkozásában valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel, az éves beszámoló mérlegének fordulónapja december 31. A Társaság az előtársasági időszak beszámolója kapcsán él a Szt. 135.§ (6) bekezdésében felkínált lehetőséggel, azaz az előtársasági időszakról csak abban az esetben készít külön beszámolót amenynyiben az az Szt. előírásai alapján kötelező. A mérlegkészítés időpontja az egyes vagyonelemek tekintetében az üzleti év fordulónapjára vonatkozó könyvviteli zárlat végrehajtási utasításában kerül kijelölésre. A Társaság a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott éves beszámolóját a honlapján közzéteszi. A honlap címe: http://www.mavcsoport.hu/. A Társaság a jelentős összegű hibát a Szt. 3.§ (3) 3. pontjával összhangban a következőképpen határozza meg: Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százalé-

22. szám


ka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot. 29. Egyesülés esetén az egyesülést megelőző időszakok vonatkozásában a jelentős összegű hiba évenkénti értékeit a jogelődök hibával, hibahatással érintett üzleti évének összesített adatai alapján kell megállapítani a 28. bekezdés szerinti százalékos értékek szerint. Szétválás esetén a szétválást megelőző időszakok vonatkozásában a jelentős összegű hiba évenkénti értékeit a jogelőd hibával, hibahatással érintett üzleti évének adatai alapján, a szétváláskori vagyonmegosztás arányának figyelembevételével kell megállapítani a 28. bekezdés szerinti százalékos értékek szerint. 30. A Társaság a hibát és a számviteli becslésnek a tényleges értéktől való eltérését az alábbiak szerint különíti el egymástól: • Azon eredményre ható gazdasági események esetében, melyek számviteli alapbizonylata számla, hibának tekintjük az előzetesen elhatárolt, könyvelt összeg és a ténylegesen felmerült (számlázott) összeg különbségét, ha az meghaladja a ténylegesen felmerült összeg 10%-át, de legalább a 2 millió forintot. • Azon eredményre ható gazdasági események esetében, melyek számviteli alapbizonylata számla, hibának tekintjük, ha elhatárolásra nem került sor, és a ténylegesen felmerült (számlázott) összeg meghaladja a 2 millió forintot. • Azon eredményre ható gazdasági események esetében, melyek számviteli alapbizonylata nem a számla, hibának tekintjük az előzetesen könyvelt összeg és a ténylegesen felmerült összeg különbségét, ha az meghaladja a ténylegesen felmerült összeg 10%-át, de legalább a 2 millió forintot. 30A. A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV FKG Kft. és a MÁV LV Kft. a hibát és a számviteli becslésnek a tényleges értéktől való eltérését az alábbiak szerint különíti el egymástól: • Azon eredményre ható gazdasági események esetében, melyek számviteli alapbizonylata számla, hibának tekintjük az előzetesen elhatárolt, könyvelt összeg és a ténylegesen felmerült (számlázott) összeg különbségét, ha az meghaladja a ténylegesen felmerült összeg 10%-át, de legalább a 3 millió forintot. Ha a különbség nem éri el a felmerült (számlázott) összeg 10%-át, akkor az 50 millió forint feletti eltérést minden esetben hibának tekintjük. • Azon eredményre ható gazdasági események esetében, melyek számviteli alapbizonylata számla, hibának tekintjük, ha elhatárolásra nem került sor, és a ténylegesen felmerült (számlázott) összeg meghaladja a 3 millió forintot.

2049

•

Azon eredményre ható gazdasági események esetében, melyek számviteli alapbizonylata nem a számla, hibának tekintjük az előzetesen könyvelt összeg és a ténylegesen felmerült összeg különbségét, ha az meghaladja a ténylegesen felmerült összeg 10%-át, de legalább a 3 millió forintot. Ha a különbség nem éri el a felmerült összeg 10%-át, akkor az 50 millió forint feletti eltérést minden esetben hibának tekintjük. 31. A 30. bekezdésben meghatározott értékhatárokat kell alkalmazni a késedelmi kamattal kapcsolatos céltartalék kalkuláció kapcsán is a konszolidációba teljeskörűen bevont partnerek esetében. A késedelmi kamattal kapcsolatos céltartalék képzés elveit és a követendő eljárást az Értékelési szabályzat tartalmazza. 32. Az előző éveket érintő tételek a folyamatos könyvvezetés keretében a tárgyévi tételekkel azonosan kerülnek elszámolásra, de elkülönülnek abban a tekintetben, hogy milyen időszakra vonatkoznak. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan, amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős öszszegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek) re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosítások a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett kerülnek bemutatásra a kiegészítő mellékletben. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételek az 5. év adataival összevontan kerülnek bemutatásra a kiegészítő mellékletben. Az előző éveket érintő jelentősnek minősített tételek a havi zárások keretében kerülnek átvezetésre az eredménytartalékba. 4.3 A mérleg és az eredménykimutatás szerkezetére, a költségelszámolás rendszerére vonatkozó előírások 33. A Társaság az éves beszámoló mérlegét a Szt. 1. számú melléklet „A” változatának megfelelő szerkezetben és tagolással állítja össze, a mérlegsorok további szétbontása és összevonása nélkül. 33A. A MÁV Zrt. – élve a Szt. 22.§ (2) bekezdés adta lehetőséggel – mérlegébe az alábbi, vagyonkezelt állami tulajdonú vagyonelemekhez kapcsolódó részletező és összegző sorokat veszi fel: • Az „I. Immateriális javak”, azon belül a „6. Szellemi termékek” sor esetében: „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú szellemi termékek”. • A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” sor esetében: „ebből: Vagyonkezelt álla-

2050


mi tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok”. • A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „2. Műszaki berendezések, gépek, járművek” sor esetében: „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú műszaki berendezések, gépek, járművek”. • A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „5. Beruházások, felújítások” sor esetében: „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú beruházások”. • Az „I. Készletek”, azon belül az „1. Anyagok” sor esetében: „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú anyagok”. • Az „I. Készletek”, azon belül a „2. Befejezetlen termelés és félkész termékek” sor esetében: „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú befejezetlen termelés és félkész termékek”. • Az „I. Készletek”, azon belül a „4. Késztermékek” sor esetében: „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú késztermékek”. • Az „II. Követelések”, azon belül a „5. Egyéb követelések” sor esetében: „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó egyéb követelések”. • A „II. Hosszú lejáratú kötelezettségek”, azon belül a „8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek” sort esetében: „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség”. • A ”III. Rövid lejáratú kötelezettségek”. azon belül a „8. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek” sor esetében: „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség”. 34. A Szt. 23. § (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képező eszközöket is. Ezen vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökkel kapcsolatos közzétételeket elkülönülten is bemutatjuk a kiegészítő mellékletben. Ezen eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. 35. ATársaság az éves beszámoló eredménykimutatását a Szt. 2. számú mellékletének megfelelő szerkezetben és tagolással (összköltség eljárással) állítja össze, az eredménykimutatás sorainak további szétbontása és összevonása nélkül. 36. A Társaság a felmerült költségeket költségnemek szerint tartja nyilván, az 5-ös számlaosztályban. 36A. A MÁV VAGON Kft. és a MÁV KFV Kft. másodlagos költséghely-költségviselő szerinti költségnyilvántartást is vezet a 6-os és 7-es számlaosztályban. 4.4 Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó számvitel politikai választások 37. A Társaság a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek állományba vételekor az össze-

22. szám

gek HUF-ra történő átváltásánál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát használja. 38. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek állományba vételének rögzítésekor az adott vagyonelem bekerülési napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára közzétett hivatalos jegybanki árfolyamot kell alkalmazni. 38A. A MÁV-START Zrt. esetében a vasútközi elszámolásban a számadások alapján történő devizatartozások és követelések a számadás hónapjának utolsó munkanapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kerülnek állományba vételre. 39. A 38. bekezdésben foglalt szabály alól gyakorlati okokból kivételt képeznek a valutapénztárak, ahol az előző banki napon közzétett árfolyamon kerülnek rögzítésre a tételek. 40. Az MNB által nem jegyzett devizában denominált ügyletek esetében a HUF-ra történő átszámításhoz az Európai Központi Bank (EKB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Amennyiben az EKB sem jegyzi a kérdéses devizát, akkor az adott valuta szabadpiaci árfolyamát kell használni az MNB vagy az EKB által jegyzett devizára való átszámításhoz és ezen keresztül a HUF érték megállapításához. 41. A Társaság él a Szt. 60.§ (5a) bekezdésben felkínált lehetőséggel, azaz alkalmazza a 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról előírását az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek forintértékének meghatározása során. 42. A deviza- és valutakészletek csökkenését a deviza, valuta csúsztatott átlagárfolyamán számolja el a Társaság. 43. Amennyiben eszköz vagy szolgáltatás beszerzése valutával történik, akkor az eszköz vagy szolgáltatás értékének a Társaság a fizetett valuta könyv szerinti értékét tekinti. 4.5 Immateriális javakkal és tárgyi eszközökkel kapcsolatos számviteli politikai döntések 44. A Társaság az immateriális javakat és tárgyi eszközöket értékhatártól függetlenül egyedileg tartja nyilván. Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival havonta egyeztetni, az esetlegesen feltárt eltéréseket pedig rendezni kell. 45. Az üzembe helyezett tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. 46. A Társaság az általa bérelt – ennek megfelelően nem mérlegképes – tárgyi eszközöket analitikusan tartja nyilván, amennyiben a várható bérleti idő az 1 évet meghaladja. Az 1 évet várhatóan meg nem haladó időre bérelt eszközök nyilvántar-

22. szám


tása a Társaság döntésének függvénye. Amennyiben érték is meghatározásra kerül, az eszköz a 0-s számlaosztályban is megjelenik. 47. A csoportosan beszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó – több eszközhöz kapcsolódó – tételekre vonatkozó szabályokat az Értékelési szabályzat tartalmazza. 48. Az eszközhöz kapcsolódó – üzembe helyezésig átvett – tartozékokat, amennyiben azok egyértelműen egy adott eszközhöz rendelhetőek, az adott eszköz bekerülési értékének részeként kell figyelembe venni. Az olyan tartozékok, melyek nem rendelhetőek egyértelműen egyetlen eszközhöz, csak eszközök egy köréhez, a készletek közé kerülnek besorolásra. 49. Immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésekor amennyiben az üzembe helyezésig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapított bekerülési értéknek és a végleges bizonylatok alapján megállapított tényleges értéknek az eltérése akkor minősül jelentősnek és így módosítja az előzetesen megállapított bekerülési értéket, ha a különbözet több mint az előzetesen megállapított bekerülési érték 2 százaléka. Minden esetben jelentős az eltérés, ha az meghaladja a 20 millió Ft-ot. 49A. A MÁV Zrt. esetében a NIF Zrt. által bonyolított beruházások elszámolása kapcsán minden bekerülési érték eltérés jelentősnek minősül, és azzal a bekerülési értéket módosítani kell. 50. A Társaság a cégalapítás kapcsán és a cég későbbi működése során felmerülő alapítás-átszervezés költségei közül a Szt. 25.§ (3) bekezdés előírásainak megfelelő tartalmú tételeket aktiválja. 51. A Társaság a kísérleti fejlesztés költségei közül a Szt. 25.§ (5) bekezdés előírásainak megfelelő tartalmú tételeket aktiválja. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról tartalmazza. 52. Az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált költségeinek jövőbeni várható megtérülését megfelelő gazdasági számítással kell dokumentálni. Ez a dokumentáció a könyvelési bizonylatok részét képezi. 53. Az immateriális javak között kimutatott üzleti vagy cégérték – amennyiben annak hasznos élettartamát a Társaság nem tudja megállapítani – terv szerinti értékcsökkenését 5 év alatt számolja el a Társaság. Az immateriális javak között kimutatott üzleti vagy cégérték esetében minden üzleti év fordulónapjára vonatkozóan meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e terven felüli értékcsökkenés elszámolása (továbbiakban: terven felüli értékcsökkenés teszt). Az elvégzett terven felüli értékcsökkenés tesztet dokumentálni kell. Amenynyiben a teszt alapján terven felüli értékcsökke-

2051

nés elszámolására kerül sor, akkor a teszt egyben a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylata is. 54. A műszaki berendezések között kerülnek kimutatásra a Társaság tevékenységét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök. Ilyennek tekintjük különösen a vasút- és vasúti pályahálózat üzemeltetéshez szükséges berendezéseket, felszereléseket, járműveket (beleértve a rakománykezeléshez, tároláshoz, raktározáshoz közvetlenül felhasznált eszközöket), a Csoporton belüli szolgáltató funkciót betöltő vállalkozások esetében a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges irodai és egyéb gépeket, berendezéseket, járműveket. 55. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek között kerülnek kimutatásra a Társaság tevékenységét közvetetten szolgáló tárgyi eszközök. Egyéb berendezésnek minősül mindazon berendezés, felszerelés, jármű, mely nem tartozik az 54. bekezdés hatálya alá. 56. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan tartalmazza, a beruházások tételes megbontása külön vezetett analitikus nyilvántartás keretében történik a Társaságnál. 56A. A NIF Zrt. által bonyolított beruházások vagyonkezelésbe vétele kapcsán az üzembe helyezés dátuma az alábbi: A műszakilag átadott, használatba vett eszközök üzembe helyezési időpontja a vagyonkezelésbe vétel napja. A műszakilag át nem adott, használatba nem vett eszközöket a vagyonkezelésbe vétel időpontjával beruházásként vesszük állományba. A MÁV Zrt. terven felüli értékcsökkenésként számolja el a NIF Zrt. által megvalósított, a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe átvett, az átvétel napját megelőzően műszakilag átadott, használatba vett eszközök vonatkozásában az átvétel napjától az üzembe helyezés dátumáig terjedő időszakra vonatkozóan a várható hasznos élettartam figyelembevételével kalkulált, elszámolandó terv szerinti értékcsökkenéssel megegyező összeget, valamint feloldja az e jogcímen korábban képzett céltartalékot. Az átvétel napját követő időszakra vonatkozóan, az átvétel napjától a hasznos élettartam végéig a MÁV Zrt. terv szerinti értékcsökkenést, valamint terven felüli értékcsökkenést számol el az Értékelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően. 57. A Társaság az immateriális javak és tárgyi eszközök körében a Szt. 57.§ (3) szerinti piaci értéken történő értékelés lehetőségével nem él, értékhelyesbítést nem számol el. 58. A Társaság az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenését az Értékelési szabályzatban meghatározott módszerrel, az Értékelési szabályzat mellékletét képző Amortizációs normák

2052

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.


jegyzékében meghatározott hasznos élettartam alapján, naptári napra havi gyakorisággal számolja el a várható jelentős maradványértékkel csökkentett bekerülési értékre. A maradványértéket jelentősnek minősítjük, ha értéke várhatóan meghaladja az eszköz eredeti bekerülési értékének 10%-át, de legalább az 1 millió Ft-ot. Minden esetben jelentős a maradványérték, ha várható összege meghaladja a 10 millió Ft-ot. A maradványértékre vonatkozó becslést minden üzleti évben felül kell vizsgálni és lényeges eltérés esetén módosítani kell. Lényegesnek minősül az eltérés, ha meghaladja a maradványérték változtatás előtti értékének 5%-át. A hasznos élettartamra vonatkozó becslést minden üzleti évben felül kell vizsgálni és lényeges eltérés esetén módosítani kell. Lényegesnek minősül az eltérés, ha az eléri vagy meghaladja az Értékelési szabályzatban meghatározott hasznos élettartam meghatározási pontosságot, de minimum az egy év időtartamot. A Társaság a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti – az Értékelési Szabályzatban meghatározott eszközkörbe tartozó – eszközök bekerülési értékét a használatba vételkor egy összegben számolja el értékcsökkenési leírásként, függetlenül attól, hogy azok a Társaság tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgálják. A Társaság a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor nem veszi figyelembe a Szt. 52.§ (3) szerinti tételeket. Kivételt képez ez alól az Értékelési Szabályzatban meghatározott eszközkör. Valamennyi immateriális jószág és tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete tartósságának vizsgálatát, a tartósság megítélése szempontjából figyelembe vett múltbeli tényeket, jövőbeni várakozásokat, a véglegesség megítélésénél figyelembe vett információkat dokumentálni kell. Az elkészített dokumentum a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának / visszaírásának alátámasztására szolgáló bizonylatnak minősül. Valamennyi immateriális jószág és tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete jelentős, ha az az eszköz terven felüli értékcsökkenés elszámolását / visszaírását megelőző könyv szerinti értékének 5 %-át, de legalább az 1 millió forintot meghaladja. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása vagy visszaírása esetén az eszköz várható maradványértékét – amennyiben korábban ilyen meghatározásra került – és további várható hasznos élettartamát felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot dokumentálni kell. A felülvizsgálat eredményképpen az eszköz terv szerinti értékcsökkenését meg kell változtatni az újramegállapított maradványérték-

22. szám

nek és hasznos élettartamnak megfelelően, ha a maradványérték és/vagy a hátralévő hasznos élettartam változása a 60. és 61. bekezdések szerint lényegesnek minősül. Az értékcsökkenés módosítása esetén az elkészített dokumentáció szolgál az értékcsökkenés megváltoztatásának bizonylatául. 67. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának és visszaírásának céljára a piaci érték meghatározásánál követendő eljárást az Értékelési szabályzat tartalmazza. 68. A tárgyi eszközök és immateriális javak selejtezésének szabályait a Társaság selejtezési szabályzata tartalmazza. 69. Az állami vagyon részét képező, vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszközökkel, immateriális javakkal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon túl, az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelői szerződés szabályozza. 69A. A MÁV Zrt. vagyonkezelésében álló állami tulajdonú tárgyi eszközök nyilvántartása a GIR Tárgyi eszköz moduljában elkülönítetten történik. Az elkülönített nyilvántartás – a mindenkor hatályos az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.) 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét és az értékben bekövetkezett egyéb változásokat. 69B. A vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszközök növekedésének jogcímei: • MÁV Zrt. által végzett beruházás, felújítás: mely támogatásból vagy egyéb forrásból valósulhat meg. (A MÁV Zrt. az állami vagyon értékét növelő beruházás, felújítás, vagy új eszköz létrehozását az MNV Zrt. felé adatszolgáltatás keretében igazolja.) Az újonnan létrehozott vagyonelem esetén vagyonkezelésbe vétel is történik. • vagyonkezelésbe vétel (nem beruházásokkal összefüggésben): a vagyonkezelési szerződés módosításával egyidejűleg, • többlet: többletként fellelt állami tulajdonú tárgyi eszközök esetében csak és kizárólag az MNV Zrt. engedélye alapján történhet meg a vagyonkezelésbe vétel, szükség esetén a vagyonkezelési szerződés módosításával egyidejűleg. 69C. A vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszközök csökkenésének jogcímei: • vagyonkezelői jog megszűnése miatti kivezetés a vagyonkezelői szerződés módosításával egyidejűleg, • terv szerinti értékcsökkenés, • terven felüli értékcsökkenés (selejt, hiány, megsemmisülés).

22. szám


69D. A MÁV Zrt. a vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszközök selejtezését az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződés keretében végzi, mely rögzíti a MÁV Zrt.-nek a vagyonkezelt állami tulajdonú eszközök selejtezésével összefüggő kötelezettségeit, így különösen a dokumentációs kötelezettségeket (az MNV Zrt. mindenkor hatályos Selejtezési szabályzata szerinti dokumentáció összeállítását), a selejtezés elszámolását és a leselejtezett eszközök kivezetését a könyvekből, az adatszolgáltatási kötelezettséget (MNV Zrt. tájékoztatása az elvégzett selejtezésekről). 69E. A vagyonkezelt állami tulajdonú eszközök terven felüli leírásakor – selejtezés, hiány, megsemmisülés elszámolásakor – vizsgálni kell, hogy az elszámolás alapjául szolgáló esemény a MÁV Zrt.-nek felróható okból következett-e be. • Ha az esemény a MÁV Zrt.-nek felróható okból következik be, az elszámolás a MÁV Zrt. eredménye terhére történik (az egyéb ráfordításokkal szemben). • Ha nem felróható, akkor a vagyonkezelt állami tulajdonú vagyon forrásának (hosszú lejáratú kötelezettségek) csökkenéseként kell elszámolni. • A beruházások miatt szükségessé váló selejtezések vonatkozásában a MÁV Zrt.-nek felróható okból történő selejtezésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felróhatóságot a mindenkor hatályos vagyonkezelési szerződés alapján kell megítélni. 4.6 Befektetett pénzügyi eszközökkel és forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos számviteli politikai döntések 70. A Társaság a névérték alatt illetve felett beszerzett hitelviszonyt megtestesítő – a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt – értékpapírok esetében nem él a Szt. 32.§ (3) és 44.§ (3) bekezdésekben felkínált lehetősséggel, azaz a vételár és a névérték különbözetét nem határolja el. 71. A Társaság a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok esetében a beszerzéshez kapcsolódó opciós és bizományi díjakat nem aktiválja. 72. Az azonos fajtájú, sorozatba tartozó értékpapírok állományának csökkenése FIFO módszerrel kerül elszámolásra. 73. A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbözet jelentős – függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek – ha az az eszköz értékvesztés elszámolását / visszaírását megelőző könyv szerinti értékének 5 %-át meghaladja.

2053

74. Értékvesztés céljaira az értékpapírok, részesedések, kölcsönök piaci értékének meghatározásánál követendő eljárást az Értékelési Szabályzat tartalmazza. 75. A Társaság a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok körében a Szt. 59/A-59/F.§ szerinti valós értéken történő értékelés lehetőségével nem él. 76. A Társaság az értékpapír repó ügyletek elszámolásánál nem alkalmazza a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (továbbiakban Hpt.) szabályait. 77. A részesedési viszonyban lévő társaságok kapcsán állományban lévő befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok (részesedések, adott kölcsönök, egyéb) a gazdasági esemény könyvviteli rögzítése során az adott tétel fajtája (tartalma) alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági Kód) alapján – kerülnek a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. 4.7 Készletekkel kapcsolatos számviteli politikai döntések 78. A Társaság a garanciális javításhoz kapott készleteket, továbbá a Társaság tulajdonát nem képező – bizományba, bérmunkára – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket a 0. szám laosztályban tartja nyilván. 79. A Társaság tulajdonát képező – úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott – készleteket a 2. számlaosztályban tartja nyilván. 80. Az anyagok között kerülnek kimutatásra az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámok, műszerek, felszerelések, munka-, egyen-, és védőruhák, jegytekercs készletek, első kiszerelésű anyagkészletek, továbbá a tárgyi eszközök selejtezése, bontása során visszanyert és hasznosítható anyagok (úgynevezett vissznyereményi anyagok). Szintén az anyagok között kerülnek kimutatásra a tevékenységhez megvásárolt anyagokon a későbbi felhasználhatóság érdekében végzett bérmunka költségei, különösen a hosszúsínek bérgyártásának költségei. 81. Elkülönítetten kerülnek nyilvántartásra a vagyonkezelt állami tulajdonú eszközből visszanyert, vagyonkezelt állami tulajdonú vissznyereményi anyagok. 82. Az áruk között kerülnek kimutatásra a Társaság tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékek. Áruként számolandóak el különösen a raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványok, menetrendkönyvek, továbbértékesítési cél-

2054

83.

84.

85.

86.

87.

88.


lal beszerzett gázolajkészlet valamint továbbértékesítésre kerülő energia a továbbértékesítőnél, a csoporton belül továbbértékesítésre kerülő készletek, az utasellátó tevékenységéhez kapcsolódó árukészletek, az értékesítésre kerülő ajándéktárgyak. Saját termelésű készletnek minősül minden olyan készlet, amelyet a Társaság saját maga állít elő, vagy termel meg vagy bérmunkával állíttat elő továbbértékesítés céljából. A Társaság késztermékek közé sorolja különösen a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket, saját termelésű gyártott, cserejavított anyagokat, egyéb használhatóvá tett készleteket, amennyiben az előállításuk befejeződött. A Társaság a befejezetlen termelésbe sorolja különösen az előbbiek szerinti készleteket, továbbá a bérmegmunkálás folyamatában lévő készleteket a bérmunkát végzőnél, amenynyiben azok előállítása még nem fejeződött be. A Társaság a félkész termékek közé sorolja különösen az előbbiek szerinti készleteket, amennyiben azok legalább egy teljes megmunkálási folyamaton már keresztülmentek, és a további megmunkálásig raktárra vették őket. A készletek beszerzésekor amennyiben az elszámoláshoz szükséges megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapított bekerülési értéknek és a végleges bizonylatok alapján megállapított tényleges értéknek az eltérése minden esetben jelentősnek minősül. A vásárolt készletek (anyagok, áruk) értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbözet jelentős, ha az az eszköz értékvesztés elszámolását / visszaírását megelőző könyv szerinti értékének 20%-át meghaladja. A saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermék) értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és a várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt várható eladási ár közötti különbözet jelentős, ha az az eszköz értékvesztés elszámolását / visszaírását megelőző könyv szerinti értékének 20%-át meghaladja. Várhatóan felmerülő költségek különösen a készlet befejezéséhez, elkészítéséhez kapcsolódóan még várhatóan felmerülő költségek, továbbá a készlet további felhasználásra, értékesítésre alkalmas állapotba való hozása kapcsán még várhatóan felmerülő költségek, így különösen az esetleges helyreállítás, javítás, csomagolás költségei. A 85. és 86. bekezdések alkalmazása során értékvesztésre okot adó eseménynek minősül különösen, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha meg-

22. szám

rongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. 89. A készletek értékelése során az egy cikkszámon (tételszámon) nyilvántartott eszközöket tekintjük a Szt. 46.§ (3) szerinti azonos paraméterrel rendelkezőknek, azaz az értékelés egységének. Amennyiben valamely készletelem nem rendelkezik cikkszámmal (tételszámmal), akkor az értékelést projektszámonként kell elvégezni. 90. A Társaság a készletek csoportos értékvesztését az Értékelési szabályzatban meghatározott módon számolja el. 91. Értékvesztés elszámolásának és visszaírásának céljára a készletek piaci értékének meghatározásánál követendő eljárást az Értékelési szabályzat tartalmazza. 92. A Társaság a készletek állományáról folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartást vezet. A készletek bekerülési értéken kerülnek állományba vételre. A folyamatos nyilvántartás alól kivételt képeznek azok az anyagok, melyek beszerzésükkor azonnal a végfelhasználóhoz kerülnek. Ezek felhasználási céljuknak megfelelően azonnal költségként vagy beruházásként kerülnek elszámolásra. 92A. A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV FKG Kft., és a MÁV LV Kft. esetében a vásárolt készletek nyilvántartása elszámolóáron történik, árkülönbözet elszámolása mellett. A mindenkor alkalmazott havi elszámolóár az adott készletelemre vonatkozó előző havi átlagárral egyenlő. 92B. A ZÁHONY-PORT Zrt. készleteiről nem vezet folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartást. 92C. A MÁV-START Zrt. a jegykészletekről, kuponokról, ajándékutalványokról nem vezet folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartást. 92D. A 92. bekezdés előírásaival szemben, a Társaság az élő növények készleteiről nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást. 93. A Társaság a saját termelésű készletek bekerülési értékét utókalkulációval határozza meg. A Társaság norma szerinti önköltségszámítást nem alkalmaz. A saját termelésű készletek bekerülési értéke meghatározásának módját a Társaság Önköltségszámítási Szabályzata tartalmazza. 94. A készletek csökkenései havi átlagáron kerülnek elszámolásra. 94A. A MÁV KFV Kft. a készletek csökkenéseit csúsztatott átlagáron számolja el. 94B. A ZÁHONY-PORT Zrt. a készletek mérlegértékét FIFO módszerrel határozza meg. 95. A MÁV Csoport területéből közterületnek minősülő területen talált tárgyak nem kerülnek a készletek között állományba vételre. Ezek felett a vasúttársaságnak felelős megőrzési kötelezettsége van, majd nyilvános árverésen az állam javára értékesíti. 96. Az állami tulajdonú vagyon részét képező készletekkel való gazdálkodást a mindenkor hatá-

22. szám


lyos jogszabályi előírásokon túl, az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelői szerződés szabályozza. 96A. Amennyiben a vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszköz selejtezése, bontása során vissznyereményi anyag keletkezik, abban az esetben a vissznyereményi anyagot készletre kell venni. Ezen anyagok vagy értékesítésre, vagy – kizárólag vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszközzel kapcsolatban – felhasználásra kerülhetnek. A MÁV Zrt.-nél a vagyonkezelt állami tulajdonú készletek nyilvántartása a GIR készlet moduljában történik. 96B. A vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszközök selejtezésekor a vagyonkezelési szerződés alapján vizsgálni kell, hogy az elszámolás alapjául szolgáló esemény a MÁV Zrt.-nek felróható okból következett-e be: • Ha a selejtezés a MÁV Zrt.-nek felróható okból következik be, akkor a készletre vett vissznyereményi anyag értéke a selejtezéssel kivezetett eszközérték egyéb ráfordításként elszámolt értékét csökkenti, ezzel egyidejűleg a selejtezésből visszanyert anyag értéke a vagyonkezelt állami tulajdonú készletekkel kapcsolatos hosszú lejáratú kötelezettséget növeli a tárgyi eszközök forrását képező hosszú lejáratú kötelezettséggel szemben. • Ha a selejtezés a MÁV Zrt.-nek nem felróható okból következik be, akkor a készletre vett vissznyereményi anyag értékét a vissznyereményi anyagok forrását képező hosszú lejáratú kötelezettséggel szemben kell elszámolni. 96C. A vagyonkezelt állami tulajdonú vissznyereményi anyagok hiányként történő elszámolása az eredmény terhére az egyéb ráfordításokkal szemben történik, ezzel egyidejűleg a vissznyereményi anyagok forrását képező hosszú lejáratú kötelezettség csökken, és a vagyonkezelt állami tulajdonú készletekkel kapcsolatos egyéb rövid lejáratú kötelezettség növekszik. 96D. A vagyonkezelt állami tulajdonú készletek felhasználása csak vagyonkezelt állami tulajdonú eszközzel kapcsolatosan lehetséges és az alábbi módokon történhet: • állami tulajdonú tárgyi eszközök létrehozása (beruházás, felújítás) során, mely elszámolás következtében: - az állami vissznyereményi készletérték csökken, - az állami befejezetlen beruházások értéke nő, mindkettő a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. • állami tulajdonú tárgyi eszközök karbantartása során, mely elszámolás következtében: - az állami tulajdonú vissznyereményi készletérték csökken,

2055

-

az anyagköltség nő, az állami tulajdonú eszközök forrását képező hosszú lejáratú kötelezettség csökken, - az egyéb rövid lejáratú kötelezettség növekszik. 96E. A vagyonkezelt állami tulajdonú vissznyereményi anyagok fordulónapi értékelése megegyezik a MÁV tulajdonú készletek értékelésével. 4.8 Követelésekkel kapcsolatos számviteli politikai döntések 97. A vevő követelések értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbözetet minden esetben jelentősnek tekintjük. A vevő követelések értékvesztését, értékvesztésének visszaírását az adósminősítés eredményének megfelelően számlánként, számla hiányában (vasútközi elszámolásoknál) partnerenként kell elszámolni. 98. A vevő követeléseken kívüli követelések értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbözet jelentős, ha az az eszköz bruttó értékének 5%-át, de legalább a 100 ezer Ft-ot meghaladja. A vevő követeléseken kívüli követelések értékvesztésének/értékvesztés visszaírásának összegét adósonként, jogcímekre bontva kell megállapítani. 99. Értékvesztés céljaira a követelések piaci értékének meghatározásánál követendő eljárást az Értékelési szabályzat tartalmazza. 100. Behajthatatlannak az Értékelési szabályzat alapján ilyennek minősített követeléseket tekintjük. 101. Kisösszegűnek tekintjük a behajthatatlan követelést, ha a kinnlevőség összege nem éri el a 40 ezer Ft-ot. 102. A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a következők szerint: • A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat. • Minden más társaságnak (beleértve az egyéni vállalkozókat is) tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Az egyenlegközlő levelek kiküldése a 10 eFt feletti partner egyenlegek esetén kötelező. • A jelenlegi és volt munkavállalókkal szemben fennálló, és ilyen minőségükben keletkezett követeléseket egyeztetettnek tekintjük, amennyiben nem érkezik visszautasítás a kiküldött egyenlegközlőre, az abban szereplő határidőn belül.

2056


103.

A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő beazonosítottan külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek. A forintban kiállított számlák csak forintban kerülnek kimutatásra. A devizában kiállított számlák forintban és devizában is kimutatásra kerülnek. 104. A részesedési viszonyban lévő társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó, egyéb) a gazdasági esemény könyvviteli rögzítése során az adott tétel fajtája (tartalma) alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági Kód) alapján – kerülnek a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. 105. A függő és a biztos (jövőbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0. számlaosztályban mutatjuk ki. A függő követelések közé tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések, kiterhelt kárigények, késedelmi kamatok és kötbérek. A biztos (jövőbeni) követelések közé tartoznak különösen a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős részei miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. 106. Egyéb követelések között kerül kimutatásra az igényelt, de még nem teljesített támogatás összege, különösen a Magyar Állammal kötött szolgáltatási szerződések szerint a Társaságot megillető, a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésével összefüggő, bevétellel nem fedezett indokolt költségek megtérítéséből származó követelés összege is. Itt mutatjuk ki továbbá a munkavállalók részére vásárolt étkezési utalványokat és csekkeket a juttatás átadásának időpontjáig. 106A. A MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. esetében az üzletági elkülönítés keretében a főkönyvek közötti átszámításokból adódó belső követelések és kötelezettségek egyenlegét – tartozik egyenleg esetén – az üzletági mérlegben az üzletági elszámolások követeléseiként, egyéb követelésként kerülnek kimutatásra. 107. A beszámoló összeállítása során, a követelés és kötelezettség jellegű tételeket érintően szükséges mérlegátsorolásokat a főkönyvben is könyveljük. 4.9 Pénzeszközökkel kapcsolatos számviteli politikai döntések 108. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betét-

22. szám

számlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban kell kimutatni, a Szt.-nek megfelelő tartalommal. 109. A pénztárban kerülnek nyilvántartásra és kimutatásra a pénztárban tartott értékcikkek, így különösen a fel nem használt postai és illetékbélyegek. 109A. A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV LV Kft., a MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft. és a MÁV SZK Zrt. a készpénzes kifizetések fedezetére a külön szabályzatban felhatalmazott munkavállalók részére üzleti bankkártyát bocsát rendelkezésre. 110. A Társaság pénzkezeléssel kapcsolatos előírásait a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. Ez magában foglalja különösen a Társaságnál működtetett pénztárak funkcióját, típusát, működtetésének rendjét, a pénztárak egyenlegéről készítendő összesítő kimutatásokra (főszámadások) vonatkozó szabályokat. Az egyes speciális funkciót betöltő pénztárak (pl.: Gyermekvasút) munkáját, elszámolásait további szabályzatok határozhatják meg. 111. A Társaság a devizás pénzeszközök csökkenéseit a csökkenés napját megelőző nap utolsó pénzmozgását követően kalkulált átlagárfolyamon számolja el azzal, hogy amennyiben a pénzeszköz állományának devizában meghatározott csökkenése meghaladja az előző nap végén állományban lévő deviza összegét, az átlagárfolyamot minden esetben újrakalkuláljuk a csökkenés elszámolását megelőzően. 4.10 Időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos számviteli politikai döntések 112.

A Szt. 16.§ (5) bekezdésben foglaltakra is tekintettel (költség-haszon összevetésének elve) az eredményre ható vállalatcsoporton kívüli gazdasági események esetében időbeli elhatárolásként az 50 eFt-ot meghaladó nettó összegű tételek kerülnek kimutatásra a fordulónapon. Kivételt képeznek ez alól a hálózat-hozzáférési díjak, melyek minden esetben elszámolásra kerülnek. Számlához kapcsolódó eseményeknél egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendő, számlához nem kapcsolódó tételek esetében egy tétel alatt egy adott számviteli bizonylat alapján könyvelendő összeg értendő. 112A. A MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. esetében a 112. bekezdés szerinti értékhatár 2 millió Ft azzal, hogy egyedi döntés alapján az 2 millió Ft alatti tételek is elhatárolásra kerülhetnek. 112B. A MÁV-START Zrt. esetén aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki: • Azokat a járó bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, kü-

22. szám


lönösen a MÁV-START Zrt. közszolgáltatási költségtérítését (záradék szerint), nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódóan a vasúti szolgáltatásért a külföldi vasutak által beszedendő összegek. A nemzetközi le- illetve elszámolások időbeni elhúzódásából adódóan az olyan bevételeket számoljuk el itt, amelyek a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak, de később válnak csak esedékessé. • A határforgalmi leszámolásoknál a MÁVSTART Zrt.-t megillető árbevételt, illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés időszakára számoljuk el. A nemzetközi menetdíj (jutalék) leszámolásokra vonatkozó vasútközi megállapodásokban rögzített leszámolási határidők miatt a tárgyévben teljesített valamennyi személyszállítási szolgáltatás leszámolására, főkönyvi elszámolására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor. • A tárgyévi és előző évi értékesítési és leszámolási adatok alapján, vasutankénti bontásban a tárgyévet követő február 10-ig elkészített kalkuláció alapján a tárgyévi főkönyvben a kalkulált érték kerül elszámolásra időbeli elhatárolásként. A leszámolást követően a kalkulált és a leszámolt összegek közötti különbözetet a teljesítés időszakára (az előző éveket módosító tételként) számoljuk el. • Személyszállítási kocsibér esetén a tárgyévet érintő, de a mérleg készítéséig be nem érkezett bizonylatok várható értékét kalkuláció alapján állapítjuk meg, és számoljuk el bevételként illetve költségként a tárgyidőszakra. Majd a vasutakkal történő leszámolás alapján a kalkulált és a tényleges összegek különbözetét a teljesítés időszakára (az előző éveket módosító tételként) számoljuk el. A kimutatás alapja a nemzetközi menetrend tárgyalásokon elfogadott menetrend, illetve a menetrendtől eltérő teljesítésekre vonatkozó értesítések. A kimutatás vasutankénti bontásban tartalmazza a teljesítmény adatokat, valamint ezek EUR-ban elszámolt ellenértékét. A vasutak közti leszámolások könyvelése a GIR erre a célra fejlesztett egyedi moduljában, a Vasútközi folyószámla modulban történik. 113. Az eredményre ható olyan vállalatcsoporton belüli gazdasági események esetében, melynek résztvevői a konszolidálásba teljes körűen be-

114. 115.

116.

117. 118.

119.

120.

121.

2057

vonásra kerülő vállalatok, értéktől függetlenül minden időbeli elhatárolás kimutatásra kerül a fordulónapon. A Társaság a forgóeszközhitelhez kapcsolódó devizás árfolyamveszteséget nem határolja el. A Társaság nem él a Szt. 33.§ (6) szerinti lehetőséggel, azaz az aktív időbeli elhatárolások között nem mutatja ki halasztott ráfordításként a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. Amennyiben egy gazdaság esemény eredménye két egymást követő üzleti évet érint, ugyanakkor az egyik évre jutó eredmény nem éri el a 100 eFt-ot, akkor a teljes összeget a másik évre könyveljük. A Társaság a negatív üzleti vagy cégérték miatt képzett időbeli elhatárolást 5 év alatt oldja fel. A Társaság a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kimutatott, befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott árbevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén 5 év alatt oldja fel. A Társaság a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kimutatott elengedett kötelezettség összegét (ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik), a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összegét, a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét, a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik a kapcsolódó felmerült költségek és ráfordítások jellegének, tartalmának megfelelően egyéb vagy pénzügyi bevételként oldja fel. Élve a Szt. 177. § (28) bekezdésbeli átmeneti rendelkezésében foglaltakkal, ha a Társaság a Szt. 45. § (2a) bekezdés hatálybalépése előtt olyan eszköznek a bekerülési értékét növelte meg, amelyhez halasztott bevétel kimutatása is társult, akkor a halasztott bevétel feloldása során a 45. § (2a) bekezdésének alkalmazása helyett a Társaság a feloldásra korábban választott módszer szerint jár el, azaz a törvénymódosítás előtti időszakban állományba vett halasztott bevételek feloldásakor figyelembe veszi az eszköz hasznos élettartamában bekövetkező változásokat. Vagyonrendezés során a vagyonrendezés tárgyát képező eszközökhöz kapcsolódó, halasztott ráfordítások vagy bevételek között kimutatott idő-

2058


beli elhatárolások feloldása a tőketartalékkal szemben történik. 4.11 Saját tőkével kapcsolatos számviteli politikai döntések 122. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, így aVtv. 69/A. § (4) bekezdése alapján a vagyonrendezés során a Társaság tulajdonába kerülő vagyonelemek értékét. 123. A tőketartalék csökkenéseként kerül kimutatásra a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értéke, így a Vtv. 69/A. § (4) bekezdése alapján a vagyonrendezés során az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek értéke és a hozzájuk kapcsolódó halasztott bevétel összege is. 4.12 Céltartalékokkal kapcsolatos számviteli politikai döntések 124. Várható kötelezettségekre az Szt. által előírt esetekben kerül sor céltartalék képzésére, jellemzően az alábbi jogcímeken: • munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségek fedezete – a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségekhez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek és járulékaik teljes összegére kell céltartalékot képezni, • jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, • munka-, forma és egyenruha biztosításával kapcsolatos kötelezettségek, • környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségek – a környezeti károk felszámolására a környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, • függő kötelezettségek úgymint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség, • lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségek, • biztos (jövőbeni) kötelezettségek, • tárgyévet terhelő, de még jóvá nem hagyott prémium és járulékai, • várhatóan fizetendő késedelmi kamat, • járadék jellegű várható kötelezettségek, • el nem bírált kártérítési igények, • várható kötbér igények. 125. A képzendő céltartalék tekintetében a folyamatban lévő peres ügyekből származó valószínű fi-

22. szám

zetési kötelezettségek abban az esetben minősülnek jelentősnek és kerülnek kimutatásra, ha az ügyből várható kötelezettség meghaladja az 3 millió Ft-ot. 125A. A MÁV SZK Zrt., a MÁV LV Kft., a ZÁHONYPORT Zrt., valamint a MÁV VAGON Kft. esetében a folyamatban lévő peres ügyekből származó valószínű fizetési kötelezettségek abban az esetben minősülnek jelentősnek és kerülnek kimutatásra, ha az ügyből várható kötelezettség meghaladja az 1 millió Ft-ot. 125B. A MÁV FKG Kft. esetében a folyamatban lévő peres ügyekből származó valószínű fizetési kötelezettségek abban az esetben minősülnek jelentősnek és kerülnek kimutatásra, ha az ügyből várható kötelezettség meghaladja az 0,5 millió Ft-ot. 126. A képzendő céltartalék tekintetében a várható peres ügyeket (olyan ügy, melynek peresítési valószínűsége szakmai megítélés alapján nagyobb, mint a nem peresítésé) minden esetben egyedileg minősítjük. 127. A Társaság választása szerint a jelentős összegű jövőbeni költségekre képez céltartalékot. Jelentősnek minősül a jövőbeni költség, ha várható összege meghaladja az 5 millió Ft-ot. A Társaság különösen az alábbi jogcímeken képez céltartalékot jövőbeni költségekre: • 2013. június 28-át megelőzően üzembe helyezett, de a NIF Zrt. által át nem adott eszközök vonatkozásában az üzembe helyezés dátumától 2013. június 27. napjával bezárólag terjedő időszakra vonatkozó értékcsökkenésre, • bontási költségek fedezetére, • periodikus karbantartási költségek fedezetére. 128. A Társaság a befektetett eszközök Szt-ben meghatározott köre tekintetében él a Szt. 33.§ (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, ezért a Szt. 41.§ (4) bekezdése szerint egyéb céltartalékot képez. Az egyéb céltartalék számításának módját az Értékelési szabályzat tartalmazza. 129. A Társaság a forgóeszközök tekintetében nem él a Szt. 33.§ (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel. 4.13 Kötelezettségekkel kapcsolatos számviteli politikai döntések 130. Az vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökkel kapcsolatos kötelezettségeket a Társaság az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között tartja nyilván. 131. A vagyonkezelt állami tulajdonú vagyon forrásán belül elkülönítetten kerül kimutatásra: • a vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszközök forrását képező hosszú lejáratú kötelezettség,

22. szám

•


a vagyonkezelt állami tulajdonú készletek forrását képező hosszú lejáratú kötelezettség, • a visszapótlási kötelezettség, továbbá • a vagyonkezelt állami tulajdonú készletekhez kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettség. 131A. A Vtv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai a 2013. évi CXIV. törvénnyel, 2013. június 28-i hatálybalépéssel módosításra kerültek, így a MÁV Zrt. a 2013. június 28. napjától képződött visszapótlási kötelezettség teljesítése alól a Vtv. erejénél fogva mentesül. 131B. A visszapótlási kötelezettségre vonatkozó speciális elszámolási szabályok: • A 2013. június 27-ét követő időszakra vonatkozó terv szerinti értékcsökkenés, valamint a MÁV Zrt.-nek felróható okból bekövetkező terven felüli értékcsökkenés (selejt, hiány, megsemmisülés) elszámolása az eredmény terhére, a visszapótlási kötelezettség elszámolása (növelése) mellett történik azzal, hogy a Vtv. 27. §. (8) és (9) bekezdéseiben foglaltak alapján a törvény erejénél fogva a visszapótlási kötelezettséget a MÁV Zrt. elengedett kötelezettségként számolja el. • A 2013. június 28-ától ismertté vált, de a 2013. június 28-át megelőző időszakra vonatkozó terv szerinti értékcsökkenés, valamint a MÁV Zrt.-nek felróható okból bekövetkező terven felüli értékcsökkenés (selejt, hiány, megsemmisülés) elszámolása az eredmény terhére, a visszapótlási kötelezettség elszámolása (növelése) mellett történik. • A MÁV Zrt.-nek nem felróható okból elszámolásra kerülő terven felüli értékcsökkenést (selejtezést, hiányt, megsemmisülést) a vagyonkezelt állami tulajdonú vagyon forrásával szemben számoljuk el, ez esetben az elszámolás a visszapótlási kötelezettséget nem érinti. • A MÁV Zrt. visszapótlási kötelezettségként számolja el és tartja nyilván a NIF Zrt. által megvalósított, 2013. június 28-át követően a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe átvett, de 2013. június 28-át megelőzően üzembe helyezett eszközök vonatkozásában az üzembe helyezés dátumától 2013. június 27. napjával bezárólag terjedő időszakra vonatkozóan a MÁV Zrt. által elszámolt értékcsökkenés összegét. A 2013. június 27-ét követő időszakra vonatkozóan elszámolásra kerülő terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést érintően az értékcsökkenés miatt keletkező visszapótlási kötelezettséget a MÁV Zrt. elengedett kötelezettségként számolja el. • 2013. június 28. napjától 2013. december 31. napjával bezárólag a MÁV Zrt. által végzett azon beruházásokat, amelyekre a pályamű-

2059

ködtetési szerződés alapján kapott költségtérítés 2013. június 28. napját megelőzően az értékcsökkenés ellentételezéseként nyújtott pénzügyi fedezetet, a MÁV Zrt. visszapótlási kötelezettséget csökkentő tételként számolja el. 2014. január 1-jét követő időszakra vonatkozóan, ezen jogcímen a visszapótlási kötelezettség nem csökkenthető. • A vagyonkezelt állami tulajdonú készletek értékvesztésnek elszámolása a MÁV Zrt. eredménye terhére (az egyéb ráfordításokkal szemben) történik. Az értékvesztés elszámolása eredményeképpen a vagyonkezelt állami tulajdonú vissznyereményi anyagok forrását képező hosszú lejáratú kötelezettség csökken, és az egyéb rövid lejáratú kötelezettség növekszik. • A 2013. június 28-tól keletkező visszapótlási kötelezettség a korábbi időpontban keletkezett visszapótlási kötelezettségtől elkülönítetten kerül kimutatásra. 131C. A MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. esetében az üzletági elkülönítés keretében a főkönyvek közötti átszámításokból adódó belső követelések és kötelezettségek egyenlegét – követel egyenleg esetén – az üzletági mérlegben az üzletági elszámolások kötelezettségeiként, egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kerülnek kimutatásra. 132. A kötelezettségeknek a Szt. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a részesedési viszonyban lévő társaságok minősítése alapján történik. A részesedési viszonyban lévő társaságokkal szemben kimutatott kötelezettségek a gazdasági esemény elszámolása során az adott tétel fajtája (tartalma) alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági Kód) alapján – kerülnek a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. 133. A hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek közötti mérlegátsorolásokat a Társaság a főkönyvi könyvelésben is elvégzi. 134. A Társaság a függő és jövőbeni kötelezettségeket a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. 135. A Társaság a kötelezettségek valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a következők szerint: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott kötelezettségeket, kapott előlegeket, egyéb kötelezettségeket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak (beleértve az egyéni vállalkozókat is) tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell

2060


megismételni). Minden partnernek kötelező egyenlegközlő levelet küldeni, még abban az esetben is, ha az egyenlege fordulónapon 0 Ft. Ez alól kivételt képeznek azok a szállító partnerek, akiknek a forgalma tárgyévben nem haladta meg a 3 millió Ft-ot. • A jelenlegi és volt munkavállalókkal szemben fennálló, és ilyen minőségükben keletkezett kötelezettségeket egyeztetettnek tekintjük, amennyiben nem érkezik visszautasítás a kiküldött egyenlegközlőre, az abban szereplő határidőn belül. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a szállító főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján az eltérő összegben visszaigazolt kötelezettségek rendezését haladéktalanul el kell végezni. 4.14 Fedezeti ügyletekkel kapcsolatos számviteli politikai döntések 136. Fedezeti ügyletek megkötésének célja a Társaság árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettségének kezelése. 137. A fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának) módszerét és időpontjait a kockázatkezelési és fedezeti politikával összhangban a fedezeti szabályzat tartalmazza. 138. Az egyes fedezeti ügyletek elszámolásának alapelvei a következők: • A 0. számlaosztályban: az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vétele. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyamkülönbözet nyilvántartásba vétele. A nyilvántartott jövőbeni követelések/kötelezettségek, árfolyamkülönbözet kivezetése az ügylet zárásával egyidejűleg. • A tényleges pénzmozgások könyvelése a bankszámla-kivonatok alapján. • Az ügylet zárásakor a realizálódott ügyleti árfolyamkülönbözet elszámolása a pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai között. • A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során: a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos nyeresége, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig a bevételek aktív időbeli elhatárolásával szemben, míg a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos vesztesége, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kerül elszámolásra, amennyiben a fedezett ügylet illetve a kapcsolódó kockázat több év eredmé-

•

22. szám

nyét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetése, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is.

4.15 Az eredménykimutatás tételeivel kapcsolatos számviteli politikai döntések 139. A vagyonkezelt állami tulajdonú vagyont érintően 2013. június 28-át követő időszakra vonatkozó terv szerinti értékcsökkenés, valamint a MÁV Zrt.-nek felróható okból bekövetkező terven felüli értékcsökkenés (selejt, hiány, megsemmisülés) elszámolásával összefüggésben nyilvántartásba vett visszapótlási kötelezettséget a MÁV Zrt. elengedett kötelezettségként számolja el és az egyéb bevételek között mutatja ki. 140. A vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszközökkel kapcsolatban elszámolt terven felüli értékcsökkenés (káresemény, selejt, hiány, megsemmisülés) az egyéb ráfordítások között kerül kimutatásra abban az esetben, ha az a Társaságnak felróható okból keletkezett. 4.16 A kiegészítő melléklettel és az üzleti jelentéssel kapcsolatos számviteli politikai döntések 141.

Az éves beszámoló kiegészítő melléklete tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Szt. előír, illetve mindazokat, amelyek a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. 141A. A MÁV Zrt. az általa kezelt állami tulajdonú vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A vagyonkezelt állami tulajdonú vagyon és annak forrása a kiegészítő mellékletben az alábbi részletezésben kerül bemutatása: • eszköztükör a vagyonkezelt állami tulajdonú tárgyi eszközökről és készletekről, • a vagyonkezelt állami tulajdonú vagyon körébe tartozó eszközök fő kategóriák szerint (tárgyévi bruttó és nettó érték), • a vagyonkezelt állami tulajdonú vagyon működtetéséhez szükséges eszközök főbb kategóriánként (tárgyévi bruttó és nettó érték), • a vagyonkezelt állami tulajdonú eszközök és azok mérleg szerinti forrásának bemutatása, • a vagyonkezelt állami tulajdonú vagyon tárgyévi változásai jogcímenként,

22. szám


•

beruházási célú költségvetési támogatások felhasználása állami beruházásokra, • a vagyonkezelt állami tulajdonú vagyon forrását képező hosszú lejáratú kötelezettség tárgyévi változása jogcímenként, • visszapótlási kötelezettség tárgyévi változása jogcímenként. 141B. A MÁV Zrt. a kiegészítő mellékletben a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatást is bemutatja. 141C. A MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. a 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (továbbiakban vasúti törvény) 37. § (1) bekezdése értelmében számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaságok, ezért az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről előírásai alapján az éves beszámolójuk kiegészítő mellékletének részeként éves felügyeleti jelentést készítenek, amely a következő tevékenységek szerinti bontásban tartalmazza a mérleget, eredménykimutatást, cashflow kimutatást, valamint a rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységi kimutatást, és az ezeket magyarázó szöveges értékelést: a) MÁV Zrt.: - vasúti pályahálózat működtetése [P főkönyv], - vasúti személyszállítás (térségi személyszállítás) [X], - egyéb tevékenység [K]. b) MÁV-START Zrt. - közszolgáltatási személyszállítás [Z], - nem közszolgálati személyszállítás [N], - egyéb tevékenység [V]. Az előbbi elkülönítés alátámasztására az egyes tevékenységek eszközei, forrásai, költségei, ráfordításai és bevételei a főkönyveken belül elkülönítetten jelennek meg. Az egyes főkönyvek betűjeleit a szögletes zárójelek tartalmazzák. A vasúti közlekedési tevékenységek és az egyéb tevékenységek számviteli elkülönítésének megvalósítását a számviteli elkülönítési szabályzat tartalmazza. 142. A Társaság az egy adott jogcímen elszámolt bevételeket, ráfordításokat (költségeket) minden esetben kivételes nagyságúnak minősíti, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatja, amennyiben azok összege eléri a 10 millió Ft-ot, és jellegüket tekintve a következő jogcímű eseményekből származnak: • apportba adás (vagyoni hozzájárulás teljesítése), • térítés nélküli átadás / átvétel, • ajándék, hagyaték, • jogutód nélküli megszűnés,

•

143.

144.

145.

146.

147.

148.

2061

jogutódlással történő megszűnés (átalakulás, egyesülés, szétválás), • tőkekivonás útján megvalósuló jegyzett tőke leszállítás, • követelés elengedés, • kötelezettség átvállalás, • tartozásátvállalás, • kötelezettség elengedés, • végleges pénzeszköz átvétel, • végleges pénzeszköz átadás, • térítés nélküli szolgáltatásnyújtás, • térítés nélküli szolgáltatás igénybe vétel, • kapott működési támogatás, • kapott fejlesztési támogatás, • bármely jogcímen adott támogatás, • az 1. melléklet szerinti kiegészítő mellékelt mintában feltüntetett, egyéb bevételek, egyéb ráfordítások között elszámolt jogcímek. Lényegesnek tekintjük a természetes személy kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a tárgyévi mérlegfőösszeg 0,5%-át, de minden esetben jelentősnek minősül, ha meghaladja a 10 millió Ft-ot. Lényegesnek tekintjük a nem természetes személy kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri összesítetten eléri a tárgyévi mérlegfőösszeg 2%-át, de minden esetben jelentősnek minősül, ha meghaladja a 100 millió Ft-ot. A Társaság egy adott jogcímen igénybe vett szolgáltatás költségét jelentősnek tekinti a kiegészítő mellékletbeli önálló közzététel szempontjából, azzal, hogy a külön nem nevesített, az „egyéb igénybe vett szolgáltatások” jogcímen bemutatott összeg nem éri el az összes igénybe vett szolgáltatás 20%-át. A Társaság az egyéb bevételek és ráfordítások valamint a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között különböző jogcímen elszámolt tételek közül a társaságiadó-alapot módosító tételek társasági-adóalapra gyakorolt számszerűsített hatását minden esetben jelentősnek tekinti a kiegészítő mellékletbeli önálló közzététel szempontjából. A kiegészítő melléklet tételes tartalmát, illetve mintatábláit jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza. A kiegészítő mellékletet a melléklet szerinti egységes szerkezetben, az ott előírt fejezetek és táblázatok értelemszerű kitöltésével, esetleges bővítésével, a szükséges szöveges magyarázatok hozzáfűzésével kell elkészíteni. Az üzleti jelentés tartalmát a Szt-ben előírt követelmények, a csoportszintű elvárások és a Társaság ügyvezetésének elvárásai együttesen határozzák meg.

2062


4.17 A zárlati teendőkkel, a beszámoló összeállításával és közzétételével kapcsolatos eljárásrend Társaság MÁV Zrt., MÁV-START Zrt.

MÁV-START Zrt.

MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. MÁV FKG Kft.

MÁV SZK Zrt. MÁV Vagon Kft. ZÁHONY-PORT Zrt. MÁV KFV Kft.

150.

149.

22. szám

A gazdasági események szintetikus elszámolására a Társaság a következő számítástechnikai rendszereket alkalmazza:

Alkalmazott számviteli információs rendszer főkönyvi könyvelés és kapcsolódó ana- Oracle Financials programrendlitikus modulok (készlet, beszerzés, ki- szeren alapuló Gazdálkodásirámenő számla, kötelezettség, projekt, tár- nyítási Információs Rendszer gyi eszköz, pénztár, bank, vasútközi el- (GIR) számolások) javítás, karbantartás, gyártás, saját rezsis MFG/PRO Integrált Vállalatiráberuházás tevékenységhez tartozó kész- nyítási Rendszer letek analitikus nyilvántartása, tevékenységek önköltségszámítása főkönyvi könyvelés és kapcsolódó ana- Oracle Financials programrendlitikus modulok (kimenő számla, kötele- szeren alapuló Gazdálkodásirázettség, tárgyi eszköz, pénztár, bank) nyítási Információs Rendszer (GIR) főkönyvi könyvelés és kapcsolódó ana- Oracle Financials programrendlitikus modulok (készlet, kimenő szám- szeren alapuló Gazdálkodásirála, kötelezettség, tárgyi eszköz, pénztár, nyítási Információs Rendszer bank) (GIR) főkönyvi könyvelés, anyag- és eszköz- SAP ECC 6.0 gazdálkodás, kontrolling, számlázás, házipénztár-kezelés főkönyvi könyvelés, tárgyi eszköz nyil- Bulla Integrált Vállalatirányítávántartás si Rendszer főkönyvi könyvelés. tárgyi eszköz nyil- LIBRA 3S vántartás főkönyvi könyvelés, tárgyi eszköz LIBRA 3S nyilvántartás, folyószámla, számlázás, pénztár, készletnyilvántartás

Alkalmazási cél, terület

A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A januári és a februári könyvviteli zárlat összevontan kerül végrehajtásra. 151. Az évközi (havi és negyedéves) könyvviteli zárlatoknál, a folyamatos könyvelésen túl – az alábbiakban előírt körben – biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését. 152. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, a havi zárásig kell elvégezni, így különösen: • a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, • a kimenő számlák kiállítását, • az adott és kapott előlegek elszámolását, • a banki és pénztári tételek könyvelését, • a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, • a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását,

•

•

•

•

•

a készletek állománynövekedéseinek és csökkenéseinek, ide értve az árkülönbözeteknek az elszámolását a meglévő készletekre és a készletfelhasználásra, valamint a korábbi üzleti évek zárása során elszámolt értékvesztések és visszaírások felhasználásra jutó értékének a kivezetését az anyagköltséggel szemben, a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolását a kivezetés időpontjával, az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését,

22. szám •

• •

•

•

•

• • •

• •

•

• •

•

• •

•


a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek, kapcsolódó értékvesztések, visszaírások elszámolását, a gázolaj készlet árkülönbözet miatti átértékelését, a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, a hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes törlesztő részletének átsorolását, a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), a bontási munkálatokra, végkielégítésekre, környezetvédelmi okokból, továbbá a bírságok miatt képzett céltartalékok feloldásának könyvelését, a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek) tárgyhót érintő összegeinek feloldását, az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését, egyéb bevétel elszámolását azokra a követelésekre, amelyekre korábbi üzleti év zárása során értékvesztés lett elszámolva, és a realizált, befolyt összeg a követelés könyv szerinti értékét meghaladja, a vasútközi elszámolások tárgyidőszakot érintő költségeinek és bevételeinek elhatárolását, elévült vagy egyéb címen behajthatatlan követelések kivezetését, a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás elhatárolásának időarányos részének könyvelését, a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok között a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetését, szervezetek által egymás részére végzett szolgáltatások belső elszámolását, szervezeten belül előírt költségek naturális mutató alapján történő áttételezését a közvetlen költségek közé, a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozással szembeni negatív záró egyenlegű vevő követelések és szállítói tartozások partnerenkénti egyenlegének átkönyvelését.

•

2063

a befejezetlen befektetett eszközök és termelés hó végi állománya értékének átvezetését a beruházási és készletszámlákra.

152A. A MÁV KFV Kft. esetében az éves zárás keretében kerül sor a szervezeten belül előírt költségek naturális mutató alapján történő áttételezésére a közvetlen költségek közé, továbbá a befejezetlen befektetett eszközök és termelés hó végi állománya értékének átvezetésére a beruházási és készletszámlákra. . 152B. A MÁV-START Zrt. a számviteli elkülönítés során az irányítási költségek megosztását és elszámolását illetve az elkülönített tevékenységek kimutatásához szükséges elszámolások végrehajtását a havi zárás keretében végzi el. 152C. MÁV-START Zrt. a TRAXX mozdonyok és a Flirt motorvonatok karbantartására havi gyakorisággal számol el céltartalékot. 153. A havi zárások keretében főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. 154. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében előírt feladatokon túl – a következő feladatokat is el kell elvégezni: • a negatív egyenleggel záró vevők és szállítók partnerenkénti egyenlegének átkönyvelése, • az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok – értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, • a könyv szerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolása, • céltartalék képzése és – havi szinten nem kezelt – feloldása várható kötelezettségekre, beleértve a havi szintű járulékfizetési kötelezettségből származó céltartalékokat is, • a jelentős jövőbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre képzendő céltartalék képzése és feloldása, • a környezetvédelmi okokból képzett céltartalékok képzésének könyvelése, • a tárgyidőszakra járó és a tárgyidőszak után fizetendő kamatok elhatárolása, • éves adók közül a társasági adó, helyi iparűzési adó és az innovációs adó tervezett éves összege időarányos részének elszámolása, • a számviteli elkülönítés során az irányítási költségek megosztása és elszámolása illetve az elkülönített tevékenységek kimutatásához szükséges elszámolások végrehajtása,

2064


a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetés végrehajtása, a mérleg tételeinek alátámasztásához leltár összeállítása, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. 154A. A MÁV-START Zrt. MFG-ben nyilvántartott saját termelésű készleteinél az árváltozásból eredő árkülönbözet negyedévente kerül elszámolásra a meglévő készletre és felhasználásra. 155. A negyedéves zárás végén az előálló főkönyv alapján mérleget, eredménykimutatást és cashflow kimutatást kell készíteni. 155A. A MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. a 155. bekezdésben felsoroltakon túl felügyeleti jelentést is készít. 156. Az éves főkönyvi zárás alkalmával – a havi és negyedéves zárások keretében előírt feladatokon túl – el kell végezni a következő feladatokat: • a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítását és leltár alapján történő elszámolását, • a tartósan adott kölcsönök egy éven belül esedékes részletének átsorolását, • a devizás tételek átértékelését, • személyi jellegű ráfordításokra havi és negyedéves szinten nem rendezett céltartalék képzését, • a jövőbeni költségekre céltartalék képzését, • jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és eredménykimutatás külön oszlopába, • a nullára leírt eszközök állományának ellenőrzését, elkülönítését és egyeztetését a leltárral, • a befejezetlen befektetett eszközök és termelés év végi állománya értékének átvezetését a beruházási és készletszámlákra, • úton lévő készletek kimutatását, • és minden egyéb, jogszabály által előírt év végi rendező tételt. •

A nemzetközi leszámolásokhoz kapcsolódó, tárgyévet érintő, de a mérleg készítéséig be nem érkezett bizonylatok várható értékét kalkuláció alapján állapítjuk meg, és számoljuk el bevételként illetve költségként a tárgyidőszakra. Az éves zárást követő leszámolás kalkulált és tényleges összegének különbözetét előző évi eredmény terhére/javára számoljuk el. 157. A havi, negyedéves és éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határidejét folyamatosan aktualizált zárlati utasítás tartalmazza. 158. A MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft., valamint a

22. szám

MÁV FKG Kft. éves beszámolójának mérlegét, eredménykimutatását és kiegészítő mellékletét, valamint az évközi (havi, negyedéves) számviteli jelentéseket (mérleg, eredménykimutatás, cash flow kimutatás) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. állítja össze a hatályos szolgáltatási szerződés alapján a számviteli szolgáltatás keretében, az üzleti jelentést a Társaság készíti el. A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. éves beszámolóját a Társaság állítja össze. A csoport további tagjainak éves beszámolóját, valamint az évközi (havi, negyedéves) számviteli jelentéseket a Társaság készíti el. 159. Amennyiben a Társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor az éves beszámolót a felügyelőbizottság is megtárgyalja, és az arról szóló jelentését a felügyelőbizottság az ügyrendjében foglaltak szerint küldi meg az alapítónak/közgyűlésnek/taggyűlésnek. A felügyelőbizottság üléseit úgy kell kitűzni, hogy az alapító/közgyűlés/ taggyűlés részére az előterjesztés április 20-ig elkészüljön. 159A. A MÁV Zrt. éves beszámolóját az elnök-vezérigazgatója terjeszti a MÁV Zrt. Igazgatósága elé elfogadásra. Az éves beszámoló MÁV Zrt. Igazgatósága általi elfogadásának határideje a tárgyévet követő év április 20-a. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelőbizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A MÁV Zrt. Igazgatósága és a Társaság Felügyelőbizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre a MÁV Zrt. Alapítójának részére. A MÁV Zrt. az előterjesztést az Alapító részére május 20-ig megküldi. 160. Az alapítónak/közgyűlésnek/taggyűlésnek szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: • a legfőbb szerv és a felügyelőbizottság által elfogadott – jóváhagyott osztalékot és képzendő fejlesztési tartalékot nem tartalmazó – éves beszámoló, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat, fejlesztési tartalék képzéséről szóló javaslat, • könyvvizsgálói jelentés. 161. A könyvvizsgálói jelentéssel ellátott, az alapító/ közgyűlés/taggyűlés által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig kell a Táraságnak elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. 162. A MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. az éves felügyeleti jelentést tartalmazó éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a vasúti társaságok működési engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet 17. § (3) bekezdése alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság és

22. szám


a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére is megküldi a vasúti működési engedély kiadása feltételeinek való folyamatos megfelelésről szóló, május 31-ig megküldendő írásbeli beszámolója részeként. 163. A negyedéves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt a tárgynegyedév utolsó napját követő 45 napig meg kell küldeni a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások 164. A szabályzatban előforduló hivatkozások: • 2000. évi C. törvény a számvitelről, • 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről, • Leltárkészítési szabályzat, • Selejtezési szabályzat, • Elkülönítési szabályzat, • Önköltségszámítási szabályzat, • Pénzkezelési szabályzat, • 59/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 24.) EVIG sz. utasítás a MÁV Zrt. Munkáltatói jogkörgyakorlásának rendjéről és a helyi függelék kötésére feljogosított vezetők köréről, • A MÁV Csoport Konszolidációs szabályzata, • Értékelési szabályzat, • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, • 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról, • 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról, • 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, • 16/2013. (III. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG. sz. utasítás a MÁV Zrt. kinnlévőségeinek kezeléséről, • 2007. évi CVI törvény az állami vagyonról, • 2013. évi CXIV. törvény a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról, • Fedezeti szabályzat, • 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről,

•

2065

45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről.

5.2 Hatályon kívül helyezés 165. • • • •

• • • •

Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: 9/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú utasítás A MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról; 3-5/2014 számú utasítás a MÁV Vagon Kft. Számviteli Politikájáról, 21/2015. Ügyvezetői utasítás A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. Számviteli Politikájáról, 26/2014 A MÁV FKG Kft. Számviteli politikája illetve a jelen szabályzat hatályba lépése előtt hatályban lévő mindenkori számviteli politika 1095-1/2014 (2014.06.11.) Számviteli politika (MÁV KFV Kft.), 18/2014 VIG A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli Politikája, Bu/12/2014. számú vezérigazgatói utasítás: ZÁHONY-PORT Zrt. Számviteli Politikája, 48/2014. (V. 20. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról.

6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS 166.

Jelen szabályzat a MÁV Zrt. és a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok esetében a MÁV Értesítőben való megjelenését követő napon, míg a többi érintett Társaság esetében e szabályzat kötelező alkalmazását előíró, rájuk vonatkozó tulajdonosi döntés napján lép hatályba. 167. A szabályzat rendelkezéseit először a 2016. január 1-jén vagy később kezdődő üzleti évben kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK LISTÁJA 1. melléklet – A kiegészítő melléklet szerkezete, adattartalma Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

2066


22. szám

1. sz. melléklet

MÁV CSOPORT SZÁMVITELI POLITIKA

A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZERKEZETE, MINTATÁBLÁI, ADATTARTALMA

22. szám


2067

Rövid kitöltési útmutató: •

A kiegészítő melléklet a minimális közzétételi kötelezettséget tartalmazza, a Társaság döntése alapján szabadon bővíthető akár új táblázatok szerepeltetésével, akár az egyes táblázatokon belül új sorok felvételével.

•

Az „üres” táblázatokat a kiegészítő mellékletben nem kell szerepeltetni, azonban utalni kell a táblázat elhagyásának okára. (pl.: ha a társaság nem szerepeltet mérlegében jövőbeni költségekre képzett céltartalékot, akkor a ”Jövőbeni költségekre képzett céltartalék” táblázatot el kell hagyni, ugyanakkor kérjük pl. a következő mondat szerepeltetését: „A társaság jövőbeni költségekre képzett céltartalékot nem mutat ki”.) Ilyen esetben is ügyelni kell arra, hogy a táblázatok sorszámozása folyamatos maradjon.

•

A táblázatokban az „Egyéb…” vagy hasonló módon jelölt sorokat szükség esetén konkrét jogcímmel kell feltölteni (ez lehet pl. „egyéb igénybe vett szolgáltatás” is), a mintatáblázatok nem szükséges sorait pedig törölni kell.

•

A IV. fejezetbeli közzétételeket kizárólag a MÁV Zrt.-nek és a MÁV-START Zrt.-nek kell elkészíteni, a többi Társaságnál ez a fejezet elhagyandó.

•

Jelen „kiegészítő melléklet minta” 2016. január 1-jén vagy később kezdődő üzleti években alkalmazandó.

2068


22. szám

I Átalános közzétételek I.1 A vállalkozás bemutatása •

A Társaság alapítása, tevékenységének rövid bemutatása

•

A Társaság főbb cégadatai

o o o o o o o o

A Társaság cégneve A Társaság idegen nyelvű elnevezései A Társaság rövidített cégneve A Társaság rövidített cégneve idegen nyelven A Társaság székhelye A Társaság internetes honlapja A Társaság alapítója A Társaság Cégjegyzék száma Adószáma Statisztikai számjele

•

A Társaság főtevékenysége

•

A Társaság képviseletére jogosult személy o

•

A könyvvezetésért és a beszámoló-készítésért felelős személy adatai o

•

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy nyilvántartásban szereplő nyilvános adatai

A könyvvizsgálattal kapcsolatos információk o o o

•

Minden, az éves beszámolót aláírni köteles, a vállalkozó képviseletére jogosult személy neve, lakóhelye

A Társaság könyvvizsgálója Kiemelt és egyértelmű utalás a könyvvizsgálati kötelezettségre A tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díj, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjak külön-külön összesítve

A Társaság jegyzett tőkéje, tulajdonosa(i) o o

A társaság jegyzett tőkéje Kft. és rt. esetén a PTK szerint többségi befolyással vagy minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag (részvényes) neve, székhelye, szavazatainak aránya

22. szám


2069

I.2 A Társaság által alkalmazott Számviteli Politika meghatározó elemei •

Számviteli politika meghatározó elemei

•

A beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszer főbb jellemzői

I.3 A Számviteli Politika tárgyévi módosításai •

Számviteli politika meghatározó elemeinek változásai

•

Esetleges számviteli politika változtatás eredményre gyakorolt hatása

I.4 A Társaság által alkalmazott értékelési eljárások •

Az alkalmazott értékelési eljárások és az értékcsökkenés elszámolásának módszere, elszámolásának gyakorisága

I.5 A Társaság tevékenységét érintő főbb információk, változások •

A tárgyidőszak legfontosabb, kiemelt eseményei

•

Sajátos tevékenységgel kapcsolatos más jogszabályban előírt bármely más információ

•

A tevékenységet érintő főbb változások

•

Utalás a tényre, amennyiben a következő üzleti évtől számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében az EVA, KIVA, KATA alanya lesz

•

Utalás a tényre, hogy az EVA, KIVA, KATA hatálya alól visszatérve először készít Szt. szerinti beszámolót

I.6 Az összevont (konszolidált) beszámoló készítési kötelezettség •

Annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legnagyobb egységének konszolidált éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták, és a helyet, ahol a konszolidált beszámoló megtekinthető (ha nyilvános)

•

Annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legkisebb egységének konszolidált éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták, és a helyet, ahol a konszolidált beszámoló megtekinthető (ha nyilvános)

•

Az anyavállalatnak a leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások és társult vállalkozások felmentése miatt a konszolidált beszámoló készítése alóli mentesülése esetén az alkalmazott felmentési lehetőségek nevesítése (Szt. 119.§ és 129.§(2)) és a felmentések indoklása

•

Mentesíthető anyavállalat esetén a konszolidált éves beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat neve és székhelye, és a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alóli felmentés oka

2070


22. szám

II Specifikus közzétételek II.1 Mérleghez kapcsolódó kiegészítések •

•

A mérleg formájával kapcsolatos közzétételek

o

A mérleg ’A’ és ’B’ változata közti váltás indoklása

o

A mérlegbe felvett új tételek tartalma és az elkülönítés indokai

o

A mérlegben összevont sorok részletezése és az összevonás indokai

o

Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldás számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival

A mérlegbeni értékeléssel kapcsolatos közzétételek

o

Ha az előző év és a tárgyév adatai nem hasonlíthatók össze, akkor ennek bemutatása és indoklása

o

Az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – értékelési eljárások indoka, számszerűsített hatásuk a vagyoni helyzetre

22. szám


2071

II.1.1 Befektetett eszközök II.1.1.1

Immateriális javak állományváltozása adatok E/M Ft-ban MEGNEVEZÉS

AlapításKísérleti átszervezés fejlesztés aktivált aktivált értéke értéke

Vagyoni értékű jogok

Szellemi termékek

ImmateriáÜzleti vagy lis javakra Összesen cégérték adott előlegek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Bruttó érték nyitó állománya Beszerzés-felújítás, adott előleg Saját előállítás Térítés nélküli átvétel Leltári többlet Térítés nélküli átadás Társaságba vitt Értékesítés Selejtezés, részselejt Hiány Megsemmisülés Átsorolás (megbontás, összevezetés, előleg beszámítása) 13. Bruttó érték záró állománya 14. Értékcsökkenés nyitó állománya 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Tárgyévi tervszerinti leírás Előző évi tervszerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Térítés nélküli átvétel Leltári többlet Térítés nélküli átadás Társaságba vitt Értékesítés Selejtezés Hiány Megsemmisülés Átsorolás (megbontás, összevezetés) Értékcsökkenés záró állománya

29. Nyitó állomány nettó értéke 30. Záró állomány nettó értéke

1. Táblázat: Immateriális javak állományának tárgyévi változásai •

A jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása elszámolásának indokai

•

Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege (17.+24.+25.+26. sorok összege)

•

Legalább a mérlegtételek szerinti bontásban az elszámolt értékcsökkenési leírás a következő bontásban: terv szerinti leírás lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel

•

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén a terv szerinti értékcsökkenés évenkénti összegének, hasznos élettartamnak, maradványértéknek újbóli megállapításának indoklása, eszközökre gyakorolt hatása.

2072


II.1.1.2

22. szám

Tárgyi eszközök állományváltozása adatok E/M Ft-ban

MEGNEVEZÉS

Ingatlanok Egyéb és a Műszaki berendezékapcsolódó berendezések, vagyoni sek, gépek, felszereléértékű járművek sek, jogok járművek

Tenyészállatok

Beruházá- Beruházások, sokra adott Összesen felújítások előlegek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Bruttó érték nyitó állománya Beszerzés-felújítás, adott előleg Saját előállítás Térítés nélküli átvétel Leltári többlet Vagyonkezelésbe vétel Vagyonrendezés miatti növekedés Térítés nélküli átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés, részselejt Hiány Megsemmisülés Üzembe helyezés Vagyonkezelői jog visszaadása Vagyonrendezés miatti csökkenés Átsorolás (megbontás, összevezetés, előleg beszámítása) 18. Bruttó érték záró állománya 19. Értékcsökkenés nyitó állománya

20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

Tárgyévi terv szerinti leírás Előző évi terv szerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Térítés nélküli átvétel Leltári többlet Térítés nélküli átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés Hiány Megsemmisülés Vagyonkezelői jog visszaadása Vagyonrendezés miatti csökkenés Átsorolás (megbontás, összevezetés) Értékcsökkenés záró állománya


2. Táblázat: Tárgyi eszközök állományának tárgyévi változásai

•


•

Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege (22.+29.+30.+31. sorok összege)

•

Legalább a mérlegtételek szerinti bontásban az elszámolt értékcsökkenési leírás a következő bontásban: terv szerinti leírás lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel

•

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén a terv szerinti értékcsökkenés évenkénti összegének, hasznos élettartamnak, maradványértéknek újbóli megállapításának indoklása, eszközökre gyakorolt hatása.

22. szám

II.1.1.3


2073

Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközök állományváltozása adatok E/M Ft-ban MEGNEVEZÉS

Ingatlanok és a Műszaki Egyéb berendezékapcsolódó berendezések, sek, felszerelévagyoni értékű gépek, járművek sek, járművek jogok

Beruházások, felújítások

Összesen

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Bruttó érték nyitó állománya Beszerzés-felújítás, adott előleg Saját előállítás Térítés nélküli átvétel Leltári többlet Vagyonkezelésbe vétel Térítés nélküli átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés, részselejt Hiány Megsemmisülés Üzembe helyezés Vagyonkezelői jog visszaadása Átsorolás (megbontás, összevezetés, előleg beszámítása) 16. Bruttó érték záró állománya 17. Értékcsökkenés nyitó állománya 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Tárgyévi terv szerinti leírás Előző évi terv szerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Térítés nélküli átvétel Leltári többlet Térítés nélküli átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés Hiány Megsemmisülés Vagyonkezelői jog visszaadása Átsorolás (megbontás, összevezetés) Értékcsökkenés záró állománya


3. Táblázat: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközök tárgyévi változásai

2074

II.1.1.4


22. szám

Beruházások alakulása adatok E/M Ft-ban Folyamatban lévő beruházás

Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Nyitó Tárgyévi beszerzés (+) Saját előállítás (+) Üzembe helyezés (-) Terven felüli écs. (-) Terven felüli écs. visszaírása (+) Egyéb növekedés (+) Egyéb csökkenés (-) Záró

4. Táblázat: Beruházások alakulása

II.1.1.5

A tárgyévi értékcsökkenés elszámolásának hatása

adatok E/M Ft-ban Megnevezés Földterület Ingatlanok (földterület nélk.) Gépek, berendezések Egyéb gépek, berendezések Beruházások Tárgyi eszközök összesen: Alapítás átszervezés Kísérleti fejlesztés Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javak összesen: Mindösszesen:

Értékcsökkenés Bruttó Terv érték szerinti -

Terven felüli

Szt. szerint összesen

Tao. szerint -

-

5. Táblázat: Immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenése

-

22. szám


II.1.1.6

A Társaság tartós befektetéseinek bemutatása

2075

adatok E/M Ft-ban A befektetések könyv szerinti értékének Megnevezés

Nyitó értéke

Növekedése

Csökkenése

Záró értéke

Kapcsolt vállalkozások Jelentős tulajdoni részesedések Egyéb részesedések Összesen:

6. Táblázat: A Társaság befektetéseinek könyv szerinti értéke kategóriánként •

Értékpapír pusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (ne ó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bru ó összegei

II.1.1.7

A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének bemutatása adatok E/M Ft-ban Értékvesztés Megnevezés

Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi Nyitó értéke Záró értéke növekedése csökkenése visszaírása

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Tartós jelentős tulajdoni részesedés Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Összesen:

7. Táblázat: A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése •

A Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegsorból az anya- illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés.

•

Bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén a könyv szerinti és a valós érték, az értékvesztés elmaradásának indoka, továbbá annak igazolása, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni

II.1.1.8 •

A hátrasorolt eszközök értékének jogcím szerinti bemutatása

Hátrasorolt eszközök értéke jogcímek szerinti részletezésben

2076


22. szám

II.1.2 Forgóeszközök II.1.2.1

A készletek bemutatása adatok E/M Ft-ban Készlet

Anyagok

Befejezetlen termelés és félkésztermékek

Növendék-, hízó- és egyéb állatok

Késztermékek

Nyitó készlet bruttó értéke Vásárlás, adott előleg Térítés nélküli átvétel Apport Átsorolás Készletre vétel Többlet Egyéb növekedés Felhasználás (elszámolás költségként) Átsorolás, előleg beszámítása Értékesítés Térítés nélküli átadás Apportba adás Selejtezés Hiány Egyéb csökkenés Záró készlet bruttó értéke Nyitó értékvesztés Tárgyévi értékvesztés Készletcsökkenés miatti kivezetés Értékvesztés visszaírás Záró értékvesztés Nyitó nettó érték Záró nettó érték

8. Táblázat: Készletek bemutatása

Áruk

Készletekre adott előlegek

22. szám

II.1.2.2 II.1.2.2.1


2077

Követelések bemutatása Követelések és értékvesztésük bemutatása adatok E/M Ft-ban Követelések bruttó értéke

Megnevezés

Nem lejárt

1-90 nap

91-180 nap

181365 nap

365 napon túl

Követelések értékvesztése

Összesen

LeértéÉrtékTárgyé kelt Érték-veszvesz-tés Nyitó vi követeegyéb tés visszaérték értéklésre kivezet írás vesztés befolyt ése összeg

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben ebből: (fölérendelt) anyavállalattal szembeni követelés ebből: konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalattal szembeni követelés ebből: konszolidációba teljeskörűen be nem vont leányvállalattal szembeni követelés Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követelések összesen:

9. Táblázat: Követelések és értékvesztésük bemutatása

II.1.2.2.2 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Anyavállalat

Konszolidációba Konszolidációba teljeskörűen teljeskörűen be nem Összesen bevont vont leányvállalat leányvállalat

Immateriális javakra adott előlegek Beruházásokra adott előlegek Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Készletekre adott előlegek Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Összesen:

10. Táblázat: Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

Záró érték

Követelés könyv szerinti értéke

2078


II.1.2.2.3

II.1.2.3

22. szám

Követelések és kötelezettségek mérlegsorok közötti átrendezése

Értékpapírok bemutatása

•

Saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indoka, a saját részvények, saját üzletrészek száma és névértéke, a jegyzett tőkéhez viszonyított aránya, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összege, az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes száma, névértéke

•

Visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos adatok (lásd a saját részvényeknél bemutatandó adatokat)

•

Értékpapírtípusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegei

II.1.2.3.1

Az értékpapírok értékvesztésének bemutatása adatok E/M Ft-ban Értékvesztés Megnevezés

Nyitó értéke

Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi Záró értéke növekedése csökkenése visszaírása

Részesedés kapcsolt vállalkozásban Jelentős tulajdoni részesedés Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Összesen:

11. Táblázat: Az értékpapírok értékvesztése

22. szám


2079

II.1.3 Aktív időbeli elhatárolások adatok E/M Ft-ban Megnevezezés

Előző év

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Bevételek aktív időbeli elhatárolása összesen: Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása összesen: Halasztott ráfordítások

Halasztott ráfordítások összesen: Összesen:

12. Táblázat: Aktív időbeli elhatárolások alakulása

Tárgyév

2080


22. szám

II.1.4 Saját tőke II.1.4.1

A saját tőke elemeinek alakulása adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Jegyzett, de be Jegyzett nem tőke fizetett tőke (-)

Tőke tartalék

Eredmény Lekötött tartalék tartalék

Adózott Saját tőke eredmény

Tárgyévi nyitó egyenleg Jegyzett tőke csökkentése Jegyzett tőke emelése Előző évi adózott eredmény átvezetése Nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó lekötött tartalék képzése Nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó lekötött tartalék feloldása Lekötött tartalék képzése a kísérleti fejlesztés miatt Lekötött tartalék feloldása a kísérleti fejlesztés miatt Pótbefizetés nyújtása, kapott pótbefizetés Visszaadott, visszakapott pótbefizetése Előző évek eredménye, középső oszlop Tárgyévi adózott eredmény Osztalékfizetés Egyéb… Tárgyévi záró egyenleg

13. Táblázat: A saját tőke mérlegadatainak alakulása

II.1.4.2

A Társaság jegyzett tőkéjének bemutatása

•

A jegyzett tőkéből milyen értéket képvisel és hogyan változott az anyavállalat, a leányvállalat(ok), közös vezetésű vállalkozás(ok), társult vállalkozás(ok) által jegyzett összeg

•

A jegyze tőke üzle éven belüli változása, annak okai Részvénytársaságnál a kibocsátott részvények száma és névértéke részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat)

•

Részvénytársaságnál a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények száma és névértéke

•

Részvénytársaságnál az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog megléte, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat

22. szám


II.1.4.3

A lekötött tartalék jogcím szerinti bemutatása

2081

adatok E/M Ft-ban Lekötött tartalék jogcíme

Nyitó állomány

Tárgyévi feloldás

Tárgyévi képzés

Összesen:

14. Táblázat: A lekötött tartalék jogcím szerinti bemutatása

Záró állomány

2082


22. szám

II.1.5 Céltartalékok •

A céltartalék képzés elvei

II.1.5.1

Céltartalék a várható kötelezettségekre adatok E/M Ft-ban Kötelezettségekre képzett céltartalék

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

15. Táblázat: Várható kötelezettségre képzett céltartalék •

Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor ennek indoklása

•

Jogcímenkénti bontásban a környezetvédelmi kötelezettségekre, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségekre a tárgyévben és az előző üzleti évben képzett céltartalék összege

II.1.5.2

Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék adatok E/M Ft-ban Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségre képzett céltartalék

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

16. Táblázat: Várható kötelezettségre képzett céltartalék

II.1.5.3

Céltartalék a jövőbeni költségekre adatok E/M Ft-ban Jövőbeni költségre képzett céltartalék

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

17. Táblázat: Jövőbeni költségekre képzett céltartalék •

Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor ennek indoklása

22. szám

•


2083

Jogcímenkénti bontásban a környezetvédelmi kötelezettségekre, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségekre a tárgyévben és az előző üzleti évben képzett céltartalék összege

II.1.5.4 II.1.5.4.1

Egyéb céltartalék Árfolyamveszteségre képzett céltartalék adatok E/M Ft-ban Hitel Megnevezése

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

18. Táblázat: Árfolyamveszteségre képzett céltartalék II.1.5.4.2 Egyéb címen képzett céltartalék adatok E/M Ft-ban Egyéb címen képzett céltartalék

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

19. Táblázat: Egyéb címen képzett céltartalék II.1.5.5

A tárgyévi céltartalék állomány alakulása adatok E/M Ft-ban Céltartalék a várható kötelezettségekre

Megnevezés

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Egyéb céltartalék

Céltartalékok nyitó állománya Tárgyévi feloldás Tárgyévi képzés Céltartalékok záró állománya

20. Táblázat: Céltartalék állományának alakulása

Összesen

2084


22. szám

II.1.6 Kötelezettségek II.1.6.1

Hátrasorolt kötelezettségek bemutatása

•

A Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorból az anya- illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni kötelezettség

•

Azoknak a kötelezettségeknek a teljes összege, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak + a biztosítékok fajtája és formája

II.1.6.2

Hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatása

•


•

Támogatási program keretében kapott visszatérítendő támogatásra vonatkozó összegek: kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban

•

Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeg bemutatása

II.1.6.2.1

Hosszú lejáratú hitelek

A hitel megnevezése

Hitelszerződés kelte

Hitelszerződés lejárata

Állami Hitelszerződés kezességDevizaösszege vállalás nem (E/M eredeti (korm. hat. devizanemben) sz.)

Beruházási és fejlesztési hitelek

Összesen: Egyéb hosszú lejáratú (működési) hitelek

Összesen: Mindösszesen:

21. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú hitelállománya

Fennálló hitelállomány ("fordulónapi dátum") Dev.

E/M Ft

22. szám


2085 adatok E/M Ft-ban


T+1 év

T+2 év

T+3 év

T+4 év

T+5 év és Összesen utána


Összesen: Egyéb hosszú lejáratú (működési) hitelek


22. Táblázat: A Társaság fennálló hosszú lejáratú hiteleinek törlesztési üteme II.1.6.2.2 Hosszú lejáratú kölcsönök és kötvénytartozások


Állami KölcsönszerkezességKölcsönszer- KölcsönszerDeviza- ződés összege vállalás ződés kelte ződés lejárata nem (E/M eredeti (korm. hat. devizanemben) sz.)

Fennálló kötelezettségállomány ("fordulónapi dátum") Dev.

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

Összesen: Tartozások kötvénykibocsátásból


23. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú kölcsönei és kötvénytartozásai

E/M Ft

2086


22. szám adatok E/M Ft-ban


T+1 év

T+2 év

T+3 év


T+4 év


Összesen: Tartozások kötvénykibocsátásból


24. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú kölcsöneinek és kötvénytartozásainak törlesztési üteme II.1.6.2.3 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Tulajdonosi kölcsön Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközök forrása Egyéb… Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek összesen:

25. Táblázat: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II.1.6.3

Rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása

•


•

Támogatási program keretében kapott visszatérítendő támogatásra vonatkozó összegek: kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban

•

Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeg bemutatása

II.1.6.3.1 Rövid lejáratú hitelek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Rövid lejáratú hitelek összesen:

26. Táblázat: A Társaság rövid lejáratú hitelállománya

22. szám


2087

II.1.6.3.2 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összesen

27. Táblázat: Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összetétele II.1.6.4

Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Anyavállalat

Konszolidációba Konszolidációba teljeskörűen teljeskörűen be nem Összesen bevont vont leányvállalat leányvállalat

Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Összesen:

28. Táblázat: Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

II.1.7 Passzív időbeli elhatárolások adatok E/M Ft-ban Megnevezezés

Előző év

Tárgyév

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

Bevételek passzív időbeli elhatárolása összesen: Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása összesen: Halasztott bevételek

Halasztott bevételek összesen: Összesen:

29. Táblázat: Passzív időbeli elhatárolások alakulása • •

Nega v üzle vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklása Befektete eszköz tartós használa , üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapo bevétel mia képze halaszto bevétel öt évnél hosszabb idő ala megszüntetésének indoka

2088


22. szám

II.1.8 Mérlegen kívüli tételekkel kapcsolatos közzétételek II.1.8.1

Fordulónapig nem folyósított hitelek felvételi és törlesztési üteme adatok E/M Ft-ban Hitel

T+1 év

T+2 év

T+3 év

T+4 év


Összesen:

30. Táblázat: Tárgyév végéig megkötött hitelszerződések alapján a hitelek felvételi üteme (tárgyév végéig nem folyósított hitelek) adatok E/M Ft-ban Hitel

T+1 év

T+2 év

T+3 év

T+4 év

T+5 év és utána

Összesen

Összesen:

31. Táblázat: Tárgyév végéig megkötött hitelszerződések alapján a hitelek törlesztési üteme (tárgyév végéig nem folyósított hitelek)

II.1.8.2 •

Fedezeti ügyletek

Külön, ügyle ajtánként (az ügylet tárgya szerint) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős részének lejára ideje, szerződés szerin értéke (kötési ár, árfolyam), az eredményre gyakorolt várható hatás (valós érték, ha megállapítható), a cash-flowra gyakorolt várható hatás, az üzle év eredményében már figyelembe ve hatás elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedeze és nem fedeze célú, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötö ügylet részletezésben

II.1.8.3

Készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések adatok E/M Ft-ban

KedvezményeKezesség zett társaság Hitelező neve, szerződés száma kezdete neve

Kezesség lejárata

Szerződés értéke

Fordulónapo n fennálló kezességvállalás értéke

Fennálló kezesség összesen::

32. Táblázat: A fordulónapon fennálló készfizető kezességvállalási szerződések

22. szám



Kedvezményezett társaság neve

Garancia típusa

Szerződő

Garancia kezdete

Garancia vége

Garancia összege

Bankgarancia vállalások

Vállalt bankgaranciák összesen: Jóteljesítési garanciák

Jóteljesítési garanciák összesen: Garanciavállalások mindösszesen:

33. Táblázat: A fordulónapon fennálló garanciavállalási szerződések

II.1.8.4

Zálogjog kötelezettségek bemutatása

II.1.8.5

A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összege

II.1.8.6

Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme adatok E/M Ft-ban A hitel megnevezése

T+1 év

T+2 év

T+3 év

T+4 év


Mindösszesen:

34. Táblázat: Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme

2090


II.1.8.7

22. szám

A társaság mint bérbevevő által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása adatok E/M Ft-ban

Szerződő partner (bérbeadó)

Szerződés tárgya

Szerződés kelte

Szerződés lejárata

A fordulónapig Szerződés el nem számolt összege összeg (E/M Ft/hó) (E/M Ft)

Összesen:

35. Táblázat: A fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések II.1.8.8

Mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó egyéb közzétételek

A külön táblázatokban megjeleníte adatokon felül… •

Jelentős mérlegen kívüli köteleze ségek összege, különösen a jövőbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési és kapcsolt vállalkozásokkal szembeni köteleze ségek

•

Mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellege, üzle célja és pénzügyi kihatása (ha máshol nincsenek bemutatva), ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek és szükségesek a pénzügyi helyzet megítéléséhez

•

Mérlegen kívüli függő és a biztos (jövőbeni) köteleze ségvállalások összege fajtánkén részletezésben.

22. szám


2091

II.2 Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések •

•

Az eredménykimutatás formájával kapcsolatos közzétételek

o

Az eredménykimutatás összköltség és forgalmi költség eljárásra épülő változatai közti váltásról tájékoztatás, a váltás indoklása

o

Az eredménykimutatásban összevont sorok részletezése és az összevonás indokai (az összevonás nem érinthet kapcsolt vállalkozással összefüggő tételeket!)

Az értékeléssel kapcsolatos közzétételek

o

Ha az előző év és a tárgyév adatai nem hasonlíthatók össze, akkor ennek bemutatása és indoklása

o

Az egyes mérlegtételeknél alkalmazo – az előző üzle évtől eltérő – értékelési eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indoklása, az eredményre gyakorolt hatásuk

II.2.1 Értékesítés nettó árbevétele II.2.1.1

Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban adatok E/M Ft-ban Előző év Tevékenység megnevezése

Összeg

Tárgy év

Megoszlás (% )

Megoszlás (% )

Összeg

Változás

36. Táblázat: Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenként II.2.1.2

Az exportárbevétel és az import alakulása adatok E/M Ft-ban Előző év

Ország

Termék export

Szolgáltatás export

Export Összesen

Termék import

Tárgyév Szolgáltatás import

Import Összesen

Termék export

Szolgáltatás export

Export Összesen

Termék import

Szolgáltatás import

Import Összesen

EU tagorsz. össz.:

NEM EU tagországok össz.: Mindösszesen:

37. Táblázat: Az export és import alakulása

•

A támogato exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az elado áruk beszerzési értéke) összege

2092


22. szám

II.2.2 Költségek költségnemenkénti részletezése adatok E/M Ft-ban Előző év Megoszlás Összeg (% )

Megnevezés

Tárgyév Megoszlás Összeg (% )

Anyagjellegű ráfordítások összesen: Személyi jellegű ráfordítások összesen: Értékcsökkenési leírás összesen: Összesen:

38. Táblázat: Ráfordítások alakulása

II.2.2.1

Anyagjellegű ráfordítások adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás az előző évi összes ktg. (% )-ában

Tárgyév

Anyagköltség

Anyagk öltség összesen: Igénybe vett szolgáltatások értéke

Igénybe vett szolgáltatások érték e összesen: Egyéb szolgáltatások értéke

Egyéb szolgáltatások érték e összesen: Eladott áruk beszerzési érték e Eladott (k özvetített) szolgáltatások érték e Anyagjellegű ráfordítások összesen:

39. Táblázat: Anyagjellegű ráfordítások

Megoszlás a tárgyévi összes ktg. (% )-ában

Változás

22. szám


II.2.2.2

2093

Személyi jellegű ráfordítások adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Előző év


Tárgyév


Változás

Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások összesen:

40. Táblázat: Személyi jellegű ráfordítások II.2.2.3

Értékcsökkenési leírás adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Előző év


Tárgyév


Változás

Immateriális javak értékcsökkenési leírása Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása Értékcsökkenési leírás összesen:

41. Táblázat: Értékcsökkenési leírás •

Terv szerin értékcsökkenés évenkén összegének a hasznos éle artam, maradványértéknek újbóli megállapítása mia megváltozásának eredményre gyakorolt hatása

2094


22. szám

II.2.3 Egyéb bevételek és ráfordítások II.2.3.1

Egyéb bevételek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (% )

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele Tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének visszaírása Készletek értékvesztésének visszaírása Értékesített követelések bevétele Követelések értékvesztésének visszaírása Leértékelt követelésre befolyt összegek Káreseményekkel kapcsolatos bevételek Kapott késedelmi kamat Kapott kötbér Képzett céltartalék feloldása Ebből: Várható kötelezettségekre képzett céltartalék feloldása Jövőbeni költségekre képzett céltartalék feloldása Nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék feloldása Egyéb céltartalék feloldása Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások, juttatások Társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződés szerinti értékének és könyv szerinti értékének nyereségjellegű különbözete Térítés nélkül átvett, többletként fellelt eszközök miatt elszámolt bevétel Különféle egyéb bevételek Összesen:

42. Táblázat: Egyéb bevételek

Tárgyév

Megoszlás (% )

Változás

22. szám


II.2.3.2

2095

Egyéb ráfordítások adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (% )

Tárgyév

Megoszlás (% )

Változás

Értékesített tárgyi eszközök , beruházások, immateriális javak ráfordításai Selejtezett és hiányzó tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak ráfordításai Tárgyi eszközök, immateriális javak terven felüli értékcsökkenése Készletek értékvesztése, selejtezése Készletek hiánya Követelések értékvesztése Behajthatatlan követelések leírt összege Értékesített követelések könyv szerinti értéke Káreseményekkel kapcsolatos veszteségek Fizetett késedelmi kamat Kártérítések Önellenörzési pótlék Adók és adójellegű tételek ebből: közműadó építmény és telekadó innovációs járulék Bírság, kötbér Céltartalék képzés Ebből: Céltartalék képzés a várható kötelezettségekre Céltartalék képzés a jövőbeni költségekre Céltartalék képzés a nem realizált árfolyamveszteségre Egyéb céltartalék képzés Társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződés szerinti értékének és könyv szerinti értékének veszteségjellegű különbözete Dolgozók lakás vásárlásához véglegesen adott támogatás Térítés nélküli eszközátadás, térítés nélkül nyújtott szolgáltatások értéke Követelések elengedése Véglegesen átadott pénzeszközök Átvállalt kötelezettség Különféle egyéb ráfordítások Összesen:

43. Táblázat: Egyéb ráfordítások •

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén a terv szerin értékcsökkenés évenkén összegének, hasznos éle artamnak, maradványértéknek újbóli megállapításának indoklása, eredményre gyakorolt hatása

2096


22. szám

II.2.4 A pénzügyi eredmény alakulása II.2.4.1

Pénzügyi műveletek bevételei adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (% )

Tárgyév

Megoszlás (% )

Változás

Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: Cash-pool számla kapott kamata Egyéb hitelintézettől kapott kamat Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos realizált árfolyamnyereség Határidős ügyeletek árfolyamnyeresége Követelések, kötelezettségek év végi átértékelése miatti árfolyamnyereség Összesen:

44. Táblázat: Pénzügyi műveletek bevételei •

Összeghatártól függetlenül azok a tételek, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak

II.2.4.2

Pénzügyi műveletek ráfordításai adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (% )

Tárgyév

Megoszlás (% )

Változás

Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: Hitelintézetnek fizetett kamat Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos realizált árfolyamveszteség Határidős ügyeletek árfolyamvesztesége Követelések, kötelezettségek év végi átértékelése miatti árfolyamveszteség Összesen:

45. Táblázat: Pénzügyi műveletek ráfordításai •

Összeghatártól függetlenül azok a tételek, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak

22. szám


2097

II.2.5 Kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt bevételek és ráfordítások adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Anyavállalat

Konszolidációba Konszolidációba teljeskörűen be teljeskörűen nem vont bevont leányvállalat leányvállalat

Összesen

Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Bevételek összesen: Anyagjellegű ráfordítások Ebből: Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Ráfordítások összesen:

46. Táblázat: Bevételek és ráfordítások a kapcsolt vállalkozásokkal szemben

II.2.6 A társasági adó számításánál figyelembe vett adóalap módosító tételek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Növelő tételek

Csökkentő tételek

Adóalap változás

Céltartalék miatti korrekció Értékcsökkenés miatti korrekció Kapott osztalék Adóhiány, bírság, büntetés Követelések értékvesztése / értékvesztés visszaírás Elengedett követelések Kapcsolt vállalkozások kamat különbözete Visszafizetési kötelezettség nélkül adott/kapott támogatás, juttatás végleges pénzeszköz átadás/átvétel, térítés nélküli eszköz átadás/átvétel Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított ráfordítás/bevétel Szakképző tanuló foglalkoztatása Szakképző tanuló továbbfoglalkoztatása ill. munkanélküli fogl. Kutatás-kísérleti fejlesztés Kapcsolt váll. között a piaci ártól eltérő ár alkalmazása Adomány

Összesen:

47. Táblázat: Társasági adóalap módosító tételek •

Az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételek (ha a tétel átmene jellegű, a jövőbeni hatás is)

2098

•


22. szám

Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsíte hatása, amennyiben azok jelentős összegűek

II.2.7 Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás •

Megjegyzés: amennyiben belső döntés alapján ilyet készít a Társaság

II.2.8 Eredménnyel kapcsolatos egyéb közzétételek •

A számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összege, azok jellege

•

A tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek eredménye ügyletfajtánként, elszámolási ügylet és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben

•

Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat

22. szám


2099

II.3 Cash-Flow kimutatás adatok E/M Ft-ban sorsz. I. 1.

1/a 2. 3. 3/a. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. II. 14. 15. 15/b. 15/c. 16. III. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. IV. 28. V.

Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow) Adózás előtti eredmény ± ebből: bevételként elszámolt véglegesen kapott pénzeszköz ráfordításként elszámolt végleges pénzeszköz átadás kapott osztalék nem realizált árfolyamkülönbözetek Előző évek eredménye Elszámolt terv szerinti amortizáció + Elszámolt értékvesztés + Elszámolt értékvesztés visszaírása Céltartalék állomány változása ± Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± Szállítói kötelezettség változása ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± Passzív időbeli elhatárolások változása ± Vevőkövetelés változása ± Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± Aktív időbeli elhatárolások változása ± Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetendő osztalék, részesedésBefektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása + Befektetett pénzügyi eszközök állományváltozása Beruházásra adott előlegek változása ± Kapott osztalék + Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow) Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) + Kötvénykibocsátás bevétele + Hitel és kölcsön felvétele + ebből: rövid lejáratú hitel és kölcsön Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök változása Véglegesen kapott pénzeszköz + Tőkeváltozás ebből: előző évek eredménye Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetés Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése ebből: rövid lejáratú hitel és kölcsön Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, ill. egyéb hosszú lejáratú kötelezettség változása Cash flow (±I±II±III. sorok) Pénzeszközök nem realizált árfolyamkülönbözete Pénzeszközök állományváltozása

48. Táblázat: Cash flow kimutatás •

A tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek cash-flowra gyakorolt hatása ügyle ajtánként, elszámolási ügylet és leszállítási ügylet, fedeze és nem fedeze ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötö ügylet részletezésben

2100

II.4


22. szám

Valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet bemutatása Befektetett eszközök aránya

Befektetett eszközök Összes eszköz

=

=

(bázis: %)

Saját tőke Saját tárgyi eszközök

=

=

(bázis: %)

Saját tőke + Állami források Tárgyi eszközök

=

=

(bázis: %)

Saját tőke Saját befektetett eszközök

=

=

(bázis: %)

Saját tőke + Állami források Befektetett eszközök

=

=

(bázis: %)

=

=

(bázis: %)

Saját tőke Összes forrás

=

=

(bázis: %)

Saját tőke Összes forrás - Állami forrás

=

=

(bázis: %)

Idegen tőke Saját tőke

=

=

(bázis: %)

Idegen forrás - Állami forrás Saját tőke

=

=

(bázis: %)

=

=

(bázis: %)

Tárgyi eszközök fedezettsége

Befektetett eszközök fedezettsége

A forgóeszközök befektetett eszközökhöz viszonyított aránya

Forgóeszközök Befektetett eszközök

Források értékének és összetételének alakulása Tőkeerősség mutató

Tőkefeszültség mutató

Eladósodottság foka

Idegen tőke Összes forrás

22. szám


2101

Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya

Hosszú lejáratú kötelezettség Hosszú lejáratú köt. + Saját tőke

=

=

(bázis: %)

Hosszú lejáratú köt. - Állami köt. Hosszú lejáratú köt. - Állami köt. + Saját tőke

=

=

(bázis: %)

=

=

(bázis: %)

=

=

(bázis: %)

Saját tőke növekedésének aránya

Saját tőke Jegyzett tőke

Befektetett eszközök fedezete

Saját tőke Befektetett eszközök

Jövedelmezőségi mutatók EBITDA (Üzemi eredmény + értékcsökkenés)

=

+

=

(bázis: )

EBITDA ráta

=

EBITDA Értékesítés nettó árbevétele

=

=

(bázis: %)

Működési ráta (ROS)

=

Üzemi eredmény Értékesítés nettó árbevétele

=

=

(bázis: %)

=

(bázis: )

Pénzügyi helyzet vizsgálata Forgótőke és likviditás Nettó forgótőke Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek

=

-

Likviditási ráta Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

=

=

(bázis: %)

=

=

(bázis: %)

=

=

(bázis: %)

Likviditási gyorsráta Forgóeszközök - Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek Készpénz likviditási ráta Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

2102


22. szám

II.5 Az előző éveket érintő tételek mérlege és eredménykimutatása adatok E/M Ft-ban Sor

A tétel megnevezése

A.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I.

IMMATERIÁLIS JAVAK

1.

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

2.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

3.

Vagyoni értékű jogok

4.

Szellemi termékek

5.

Üzleti vagy cégérték

6. II.

Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek

3.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

4.

Tenyészállatok

5.

Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

2.

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

3.

Tartós jelentős tulajdoni részesedés

4.

Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban

5.

Egyéb tartós részesedés

6.

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

7.

Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

B.

FORGÓESZKÖZÖK

I.

KÉSZLETEK

1.

Anyagok

2.

Befejezetlen termelés és félkész termékek

3.

Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4.

Késztermékek

5.

Áruk

6. II.

Készletekre adott előlegek KÖVETELÉSEK

1.

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

2.

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3.

Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4.

Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

5.

Váltókövetelések

6. III.

Egyéb követelések ÉRTÉKPAPÍROK

1.

Részesedés kapcsolt vállalkozásban

2.

Jelentős tulajdoni részesedés

3.

Egyéb részesedés

4.

Saját részvények, saját üzletrészek

5. IV. 1. 2. C.

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

1.

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

2.

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

3.

T-2 év

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

1.

8.

T-3 év

Immateriális javakra adott előlegek

2.

III.

T-4 év

TÁRGYI ESZKÖZÖK

1.

6.

T-5 év

Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

49. Táblázat: Az előző éveket érintő tételek mérlegének eszköz oldala

T-1 év

Összesen

22. szám



Sor D. I.


T-5 év

T-4 év

T-3 év

T-2 év

SAJÁT TŐKE Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

II.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III.

Tőketartalék

IV.

Eredménytartalék

V.

Lekötött tartalék

VI.

Értékelési tartalék

VII.

Adózott eredmény

E. 1.

CÉLTARTALÉKOK Céltartalék a várható kötelezettségekre

2.

Céltartalék a jövőbeni költségekre

3.

Egyéb céltartalék

F.

KÖTELEZETTSÉGEK

I.

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

1.

Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

2.

Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben

3.

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4.

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

II.

HOSSZÚLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

1.


2.

Átváltoztatható és átváltozó kötvények

3.

Tartozások kötvénykibocsátásból

4.


5.

Egyéb hosszú lejáratú hitelek

6.

Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

7.

Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben

8.

Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

9.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

III. 1.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények

2.

Rövid lejáratú hitelek

3.

Vevőktől kapott előlegek

4.

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

5.

Váltótartozások

6.

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

7.

Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben

8.

Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

9.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

G.

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

1.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2.

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

3.

Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN

50. Táblázat: Az előző éveket érintő tételek mérlegének forrás oldala

T-1 év

Összesen

2104



Sor 1.


2.

Exportértékesítés nettó árbevétele

I.

Érték esítés nettó árbevétele (01.+02.)

3. 4. II III.

T-5 év

T-4 év

T-3 év

T-2 év

T-1 év

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Ak tivált saját teljesítmények érték e ( ±03.+04.) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés

5.

Anyagköltség

6.

Igénybe vett szolgáltatások értéke

7.

Egyéb szolgáltatások értéke

8.

Eladott áruk beszerzési értéke

9. IV.

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.)

10.

Bérköltség

11.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

12. V. VI. VII.

Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.) Érték csök k enés Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés

A.

ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+-II+III-IV-V-VI-VII)

13.

Kapott (járó) osztalék és részesedés

14.

Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek

15.

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

16.

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

17.

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Ebből: értékelési különbözet VIII.

Pénzügyi műveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.)

18.

Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

19.

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

20.

Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások

21.

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 22.

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet

IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai (18.+19.+20. ±21.+22.)

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)

C.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (A.+B.)

X.

Adófizetési k ötelezettség

D.

ADÓZOTT EREDMÉNY (C.-X.)

51. Táblázat: Az előző éveket érintő tételek eredménykimutatása

Összesen

22. szám


2105

III Tájékoztató kiegészítések III.1 Környezetvédelem III.1.1 Környezetvédelmi kötelezettségek adatok E/M Ft-ban Nyitó állomány

Megnevezés

Záró állomány

Növekedés Csökkenés

Lekötött tartalék Céltartalék

52. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos lekötött tartalék és céltartalék alakulása adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Környezetvédelmi költségek

53. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos költségek

III.1.2 A környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök adatok E/M Ft-ban

Ssz.

MEGNEVEZÉS

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Bruttó érték nyitó állománya Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Átsorolás Bruttó érték záró állománya Értékcsökkenés nyitó állománya

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Tárgyévi terv szerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Értékcsökkenés kivezetése Egyéb növekedés Egyéb csökkenés Átsorolás Értékcsökkenés záró állománya

Ingatlanok Egyéb és a Műszaki berendezékapcsolódó berendezések, Beruházások, Összesen vagyoni sek, gépek, felszerelé- felújítások értékű járművek sek, jogok járművek


54. Táblázat: A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök állományának alakulása •

A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenési leírása a következő bontásban: terv szerin leírás lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel

•


2106


22. szám

III.1.3 A veszélyes hulladékok értékének és mennyiségének alakulása •

A veszélyes és környezetre káros hulladékok értékének alakulása adatok E/M Ft-ban

EWC kód

Megnevezés

Nyitó érték

Tárgyévi növekedés

Tárgyévi csökkenés

Záró érték

Összesen

55. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok értékének alakulása •

A veszélyes és környezetre káros hulladékok mennyiségének alakulása adatok naturáliában EWC kód

Megnevezés

Nyitó mennyiség

Tárgyévi növekedés

Tárgyévi csökkenés

Záró érték mennyiség

Összesen

56. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok mennyiségének alakulása

III.2 Kutatás, kísérleti fejlesztés költségei adatok E/M Ft-ban Megnevezés Kutatási tevékenység költségei Ebből: alapkutatás alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés költségei Gyártásfejlesztés Ebből: aktivált Gyártmányfejlesztés Ebből: aktivált Összesen:

57. Táblázat: K+F költségek alakulása

Előző év

Tárgyév

22. szám


2107

III.3 Kapott támogatások •

Támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszámolt összegek támogatásonként: kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban

•

Külön jogszabály rendelkezése szerinti további információk a kapott támogatások felhasználásának és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyon használatának nyilvánossága biztosítására és ellenőrizhetőségére adatok E/M Ft-ban Előző év Előző év Megoszlás

Megnevezés

Tárgyév Változás Tárgyév Megoszlás

Közszolgáltatás költségtérítése Felújítási költségtérítés Egyéb beruházási (cél)támogatás Üzemeltetési költségtérítés Egyéb működési támogatás Fogyasztói ártámogatás Jövedéki adó visszatérítés Közfoglalkoztatási támogatás Egyéb támogatás Összesen:

58. Táblázat: Tárgyévben elszámolt támogatások adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Közszolgáltatási személyszállítás Bázisév

Tárgyév

Nem közszolgáltatási személyszállítás Bázisév

Tárgyév

Egyéb tevékenység

MÁV-START Zrt.

Bázisév

Bázisév

Tárgyév

Személyszállítás szociálpolitikai menetdíj-támogatása Vontatási célú gázolaj felhasználás utáni jövedéki adó visszatérítés Beruházási támogatás Közszolgáltatás költségtérítése Költségek fedezetére kapott KÖZOP támogtás Költségek fedezetére kapott GOP támogatás MÁV Vasúti dolgozók 20112013. évi ösztönzése TÁMOP munkahelyi egészségfejlesztési program Elszámolt támogatások összesen Ebből: bevételként elszámolt támogatás

58A. Táblázat: Tárgyévben elszámolt költségvetési támogatások

Tárgyév

2108



Személyszállítási árkiegészítés kedvezmény fajtánként 50%-os 90%-os Tanulók kedvezménye 70 (65) éven felüliek kedvezménye Összesen:

Előző év

Tárgyév

59. Táblázat: Fogyasztói ártámogatás felhasználása

III.4 A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma, bérköltsége, személyi jellegű kifizetése adatok E/M Ft-ban Előző év Állomány

Bérköltség


Tárgy év

Bérjárulékok

Összesen

Megoszlás (% )

Bérköltség


Bérjárulékok

Összesen

Megoszlás (% )

Fizikaiak Szellemiek Állományon kívüliek Összesen:

60. Táblázat: A társaság személyi jellegű ráfordításai Előző év Átlagos statisztikai létszám (fő)

Állomány

Tárgy év

Megoszlás (% )

Átlagos statisztikai létszám (fő)

Megoszlás (% )

Fizikai Szellemi Összfoglalkoztatotti létszám:

61. Táblázat: A társaság által foglalkoztatottak létszáma Átlagbér (Ft/fő/hó)

Állomány

Előző év

Tárgy év

Átlagos besorolási bér (Ft/fő/hó) Előző év

Tárgy év

- fizikai - szellemi Teljes munkaidős:

62. Táblázat: Átlagbér és besorolási bér alakulása közfoglalkoztatott munkavállalókkal együtt

Állomány

Átlagbér (Ft/fő/hó) Előző év

Tárgy év

Átlagos besorolási bér (Ft/fő/hó) Előző év

Tárgy év

- fizikai - szellemi Teljes munkaidős:

63. Táblázat: Átlagbér és besorolási bér alakulása közfoglalkoztatott munkavállalók nélkül

22. szám


Megnevezés

Előző év

Megoszlás (% )

ebből közfoglalkoztatottak

2109

Tárgy év

Index Tárgy ebből Megoszlás év / Előző év közfoglal(% ) (% ) koztatottak

Teljes munkaidős - fizikai - szellemi Részmunkaidős - fizikai - szellemi Foglalkoztatottak össz.

64. Táblázat: A Társaság tárgy évi záró létszáma (fő)

III.5 A vezető tisztségviselőkkel és a felügyelő bizottság tagjaival kapcsolatos kiegészítések III.5.1 A vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjainak tárgyévi járandósága adatok E Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Vezető tisztségviselők Felügyelő Bizottság Összesen:

65. Táblázat: Tárgyévi járandóságok

III.5.2 A vezető tisztségviselőknek és a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek, kölcsönök, illetve a nevükben vállalt garanciák bemutatása Megnevezés

Előző év

adatok E Ft-ban Tárgyév


66. Táblázat: Folyósított előlegek, kölcsönök •

Kamat és egyéb lényeges feltételek bemutatása

III.5.3 A társaság korábbi tisztségviselőivel és felügyelő bizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség bemutatása adatok E Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév


67. Táblázat: Nyugdíjfizetési kötelezettség

2110


22. szám

III.6 A Társaság befektetéseinek bemutatása adatok Ft-ban Társ asági kód

Név

Tulajdoni Alapítás/meg Ir.szám hányad szerzés ideje (% )

Székhely

Cím

T év 12.31-i Jegyzett tőke

T év 12.31-i Tartalékok

T év 12.31-i Adózott T év 12.31-i Saját T év 01.01-i eredmény tőke Nyilvántartott tőke

T év 01.01-i Halmozott értékvesztés

T év 01.01-i Nyilvántartott érték

Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat összesen:

Konszolidációba teljeskörűen be nem vont leányvállalat összesen:

Társult vállalkozások összesen:

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások összesen: Összesen:

68. Táblázat: A társaság részesedéseinek bemutatása és nyitó állománya adatok Ft-ban Társ asági kód

Név

Alapítás

Vásárlás

Törzstőke emelés, Tőkeleszállítás, tőkejuttat tőkekivonás ás

Értékesítés

Felszámolás, végelszámolá s miatti kivezetés

Átalakulás miatti növekedés

Átalakulás miatti csökkenés

T év végi árfolyamkül.

T év 12.31. Nyilvántartott tőke

Tárgyévi értékvesztés

Értékvesztés visszaírás

T év 12.31.Értékesítés Felszámolá i T év 12.31-i ,apportálás s miatti Halmozott Nyilvántart miatti kivezetés értékveszt ott érték kivezetés és

Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat összesen:

Konszolidációba teljeskörűen be nem vont leányvállalat összesen:

Társult vállalkozások összesen:

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások összesen: Összesen:

69. Táblázat: A társaság részesedéseinek tárgyévi változásai •

Minden olyan gazdasági társaság neve, székhelye, jegyze tőkéje, a szavazatok aránya, ahol a vállalkozás a PTK szerint többségi befolyással vagy minősíte többséget biztosító befolyással rendelkezik.

22. szám


2111

III.7 Mentesített anyavállalat közzétételei •

A mentesített anyavállalat és kapcsolt vállalkozásai befektetett eszközei, tárgyévi bevételei és adózott eredménye, saját tőkéje, foglalkoztatottjai átlagos állományi létszáma vállalkozásonként külön-külön

III.8 A kapcsolt felekkel folytatott nem szokásos piaci körülmények között megvalósult, lényeges ügyletek bemutatása •

Kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek (ügyletek értéke, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellege, az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információk) bemutatása, ha lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg

III.9 Külföldi telephelyek bemutatása •

Külföldi telephelyek főbb adatai telephelyenként külön-külön, így különösen megnevezés, cím, befogadó ország, a működéshez tartósan rendelkezésre bocsátott eszközök értéke, a külföldi gazdálkodásból származó követelések és kötelezettségek, a külföldi gazdálkodásból származó adózott eredmény és a külföldön befizetett főbb adók összege

2112


22. szám

IV Éves felügyeleti jelentés – A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. GKM-PM együttes rendelet szerinti közzétételek IV.1 Mérleggel kapcsolat A mérleg és a kapcsolódó szöveges magyarázatok az alábbi bontásban: •

vasú pályahálózat működtetése,

•

vasú személyszállítás (elkülönítve a vasú szerződésenként),

•

vasú árufuvarozás,

•

vontatás,

•

egyéb tevékenység összesítve.

személyszállítási közszolgáltatást, közszolgáltatási

IV.2 Eredménykimutatással kapcsolatos közzétételek Az eredménykimutatás és a kapcsolódó szöveges magyarázatok az alábbi bontásban: •


•


•


•

vontatás,

•



IV.3 Cash flow kimutatással kapcsolatos közzétételek A cash flow kimutatás és a kapcsolódó szöveges magyarázatok az alábbi bontásban: •


•


•


•

vontatás,

•



22. szám


2113

IV.4 Tevékenységi kimutatás A tevékenységi kimutatás (R. 1. melléklet) és a kapcsolódó szöveges magyarázatok az alábbi bontásban: • vasú pályahálózat működtetése, •


•


•

vontatás.


IV.5 Elkülönítéssel kapcsolatos egyéb közzétételek •

Tevékenységek szerin bontásban a tárgyévben foglalkoztato munkavállalók éves átlagos sta sz kai létszáma Tevékenység

Létszám (fő)

Vasúti pályahálózat működtetése Közszolgáltatási személyszállítás Nem közszolgáltatási személyszállítás Vasúti árufuvarozás Vontatás Egyéb tevékenység Társaság összesen:

70. Táblázat: Tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók tevékenységenkénti éves átlagos statisztikai létszáma •

Tevékenységek szerin bontásban a költségvetési támogatások jogcímenként

•

Tevékenységek szerin bontásban a kapcsolt vállalkozásoktól kapo felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként

•

A tevékenységek szerin bontásból eredő halmozódások

•

Országos vasú árufuvarozási tevékenység végzése esetén e tevékenység árbevétele és eredménye elkülönítve (eredménykimutatás formájában)

bevételek, és a velük szemben

2114


22. szám

22. szám


2115

2116


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511–3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU ISSN 1419–3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató

22. szám

Utasítások. 22. szám 130. évfolyam december 11. TARTALOM

Recommend Documents