Utasítások. 11. szám 130. évfolyam június 26. TARTALOM oldal

11. szám

130. évfolyam

2015. június 26.

TARTALOM Utasítások

oldal

28/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás Folyamatszabályozás az Elektronikus Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe történő bejelentésre 29/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. üzemirányítási és operatív irányítási szolgálatának ellátását szabályozó utasítása

oldal 30/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás Csoport szintű utasítás az Etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről

1053

Helyesbítés A 20/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8 .) EVIG sz. utasítás helyes szövegét az alábbiakban közzétesszük.(A MÁV Csoport kontrolling tevékenységének szabályai)

1070

1041

1052

Utasítások 28/2015. (VI. 26. MÁV ÉRT. 11.) EVIG SZ. UTASÍTÁS FOLYAMATSZABÁLYOZÁS AZ ELEKTRONIKUS ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZERBE TÖRTÉNŐ BEJELENTÉSRE 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az Utasítás fő célja az EKAER szám megállapítása érdekében szükséges bejelentések folyamatát meghatározni a – MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt. (továbbiakban MÁV SZK Zrt.), MÁV FKG Kft., MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. (továbbiakban MÁV LV Kft.) – vonatkozásában, és ezzel a NAV kockázatelemzési rendszer szerint szervezett ellenőrzést magában foglaló komplex árumozgás ás árueredet ellenőrző rendszer működését támogatni. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás (eljárásrend) hatálya kiterjed a MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV SZK Zrt., MÁV FKG Kft.,

és a MÁV LV Kft valamennyi EKAER bejelentésben részt vevő szervezeti egységére és munkavállalójára, amennyiben az adott leányvállalat szerződés alapján megrendelőként a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. logisztikai szolgáltatását igénybe veszi. A szállítást kezdeményező személy lehet: – a megrendelést készítő Készletgazdálkodási és Operatív Logisztikai Szolgáltató Központ munkavállalója – a beszerzési eljárást lebonyolító Beszerzési Szervezet munkavállalója – keretszerződés lehívása esetén a lehívást készítő MÁV SZK Zrt. Beszerzés és Logisztika Üzletág Szervezet munkavállalója – a szállítás szervezéséért felelős Szállítási és Flottakezelési Szolgáltató Központ munkavállalója – a rakományt fogadó és feladó személy a Raktározási Szolgáltató Központ munkavállalója. A MÁV Csoport vonatkozásában megbízás alapján a MÁV SZK elvégzi a fuvarozások bejelentését, ebben az esetben a bejelentés kezdeményezője a tagvállalat munkavállalója. 2.2 Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős a MÁV Szolgáltatató Központ Zrt. Beszerzés és Logisztika Üzletág Logisztika szervezet vezetője.

1042

A MÁV Zrt. Értesítôje

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az alábbi fogalmak az eljárásrendhez közvetlenül kötődnek: Az EKAER rendszer: a Közösségi termékértékesítéssel/termékbeszerzéssel, valamint az első belföldi adóköteles termékértékesítéssel összefüggő áruszállítások e-útdíj és egyéb kamerahálózat segítségével történő nyomon követését, valamint az elektronikusan – elemezhető formában – rögzített egyes fuvarozási adatok alapján működő NAV kockázatelemzési rendszer szerint szervezett ellenőrzést magában foglaló komplex árumozgás és árueredet ellenőrző rendszer. EKAER elektronikus felület: megjelölt személyek által interneten keresztül közvetlenül elérhető adatelérési felület, amelynek használatával, meghatározott adatok bejelentésére vonatkozó kötelezettségnek tesznek eleget, valamint a közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja saját tevékenysége kapcsán adatbejelentésre jogosíthat fel általa kijelölt személyeket. EKAER szám: A Nemzeti Adó- és Vámhatóság (továbbiakban NAV vagy állami adó- és vámhatóság) a bejelentések alapján azonosító számot (EKAER számot) állapít meg. Az EKAER szám azt a termékegységet (rakományt) jelöli, melyet – ugyanazon gépjárművel (és az általa vontatott pótkocsival) szállítanak, – egy feladótól, – egy címzett számára, – a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat. Bejelentési kötelezettség: valamennyi közúti árufuvarozással járó tevékenység esetén fennáll amikor: – az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal, – Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, valamint – Belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés valósul meg. Címzett: Jelen utasítás szempontjából a MÁV Zrt., MÁV Start Zrt., MÁV SZK Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV LV Kft. azokban az esetekben, amikor a termék beszerzésre irányuló adás-vételiszerződésben vevőként van nevesítve. Átvétel (kirakodás) címe: a termékek közúti fuvarozásához használt gépjárműről történő kirakodás helyének pontos címe [ország, irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta]

11. szám

Feladó: – a termék értékesítése során az értékesítést megvalósító szervezet (eladó) , – illetve a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő értékesítéstől eltérő egyéb célú kivitel esetén az a szervezet, akinek az érdekében a termék egyéb célú kivitele megvalósul (eszközök részegységek EU-s tagállamban történő javíttatása). EKAER koordinációval megbízott munkavállaló: a MÁV SZK Zrt. BLÜ Logisztika munkavállalója, aki a tag vállalatok nevében a szükséges adatokat a NAV honlapján bejelenti, az EKAER számot a fuvarozó/fuvarszervező részére bocsájtja, az áru kirakodási helyre történő érkezését lejelenti, kapcsolatot tart a bejelentés köteles szállítások kezdeményezőivel. EKAER igénylő: az érintett tagvállalatok kijelölt munkavállalói, akik az EKAER igénylést kezdeményezik az EKAER koordinációval megbízott munkavállalónál. Kockázatos termék: A kockázatos termékek körét a nemzetgazdasági miniszter 51/2014. (XII. 31.) NGM rendeletének 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az Áfa csalások kiszűrésére és visszaszorítására 2015. január 1-jétől bevezetésre került az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER), ami a közúti fuvarozással járó áruk valós útjának nyomon követését, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének ellenőrzését szolgálja. 4.1 Az EKAER működésére vonatkozó jogszabályok Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22/E. §-a: a bejelentési kötelezettséget, biztosítékadási kötelezettséget kockázatos termékek esetén, valamint a nem teljesítéssel kapcsolatos szankciókat állapítja meg. Az EKAER működésével kapcsolatos részletszabályokat az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet (továbbiakban Rendelet) tartalmazza. A kockázatos termékek körét az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével öszszefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet határozza meg. 4.2 A bejelentési kötelezettséggel érintett tevékenységi körök 4.2.1 Az útdíjköteles, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó: a) Az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,

11. szám


b) Belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, c) Belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat. A tevékenységi körök meghatározása során alkalmazott fogalmak értelmezése: – Közösségen belüli termékbeszerzés és termékértékesítést az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerint kell értelmezni, – „egyéb cél”–nak minősül a bérmunka céljából történő fuvarozás is, – belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi saját előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés általános forgalmi adóköteles. – A közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi. – a belföld → belföld, c) pont szerinti viszonylatban megvalósuló termékértékesítés során, amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, közúti fuvarozással járó tevékenységet végző adózónak a címzettet kell tekinteni. – végfelhasználó az a természetes személy (magánszemély), aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja. – a bejelentési kötelezettség kizárólag a közúti fuvarozás keretében történő szállításra terjed ki. 4.2.2 A kockázatos termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozó szabályok Bejelentési kötelezettség terheli az un. „kockázatos termékek” fuvarozását is akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles (3,5 tonnánál alacsonyabb össztömegű), és egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az

1043

500 kg-ot vagy azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. 4.3 Mentességek 4.3.1 Főszabály szerint nem tartoznak az EKAER hatálya alá az alábbi termékek: –

– –

– –

– –

–

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85; a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék; a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentés köteles hulladékszállítás keretében szállított termék; a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termék; az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok; a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék; ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó: • nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg, • kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg. (tehát a mentességhez mind a két feltételnek együttesen kell teljesülnie) Az egyes nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, katonai feladatokat ellátó gépjárművekkel történő közúti fuvarozási tevékenység.

4.3.2 Speciális mentesség ún. útszakasz-mentesítés formájában. A gyártásszervezés sajátosságára tekintettel kérhető meghatározott, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítése, amennyiben a belföldi felrakodási cím és a belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti távolság legfeljebb 20 kilométer és az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára. Feltétele, hogy az adózó:

1044


–

a bejelentés évét megelőző második adóévben az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy azon számviteli törvény szerinti azon konszolidált beszámolóban, amibe bevonták, a kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd forintot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta és – szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, és – a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. A kérelem benyújtására és az engedélyezésre vonatkozó részletszabályokat a Rendelet tartalmazza. 4.4 Bejelentés szabályai 4.4.1 Önkéntes bejelentés

– – – – – – – – –

Az állami adó- és vámhatóság az adózót nyilvántartásba veszi és EKAER számot állapít meg a számára abban az esetben is, ha az adózót nem terheli bejelentési kötelezettség, de a meghatározott adatokat bejelenti. A Rendelet azért biztosítja az önkéntes bejelentés lehetőségét, mert amennyiben egy gépjármű EKAER számmal közlekedik, azaz az állami adó- és vámhatóság már a HU-GO rendszer kameráin keresztül értesül a gépjármű mozgásáról, egy esetleges közúti ellenőrzésen is gördülékenyebben áthalad, mintha EKAER szám nélkül közlekedne. 4.4.2 Az egyszerűsített bejelentés Egyszerűsített adattartalmú bejelentést tehet, kizárólag nem kockázatos termékek tekintetében az az adózó, aki megfelel az 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 6. § 2. pontban ismertetett feltételeknek; valamint az egyetemes postai szolgáltató. Az egyszerűsített adattartalmú bejelentés esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni: – feladó adatai (név, adóazonosító szám), – címzett adatai (név, adóazonosító szám), – a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén legalább azon gépjármű(vek) forgalmi rendszáma(i), amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás. Egyebekben a bejelentésre (EKAER szám megállapítása, határidők) az általános szabályok vonatkoznak. 4.4.3 Általános bejelentési szabályok a) A bejelentendő adatok köre – feladó adatai (név, adóazonosító szám), – felrakodás címe,

– –

–

–

11. szám

a Rendelet 2. § 4. pont a)-d) alpontja szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám), kirakodás (átvétel) címe, a Rendelet 2. § 4. pont e) alpontja szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám), az EKAER számhoz tartozó termék(ek) megnevezése, vámtarifaszáma, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban, veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyes áru azonosító szám (UN szám), az adózó döntésétől függően a termék könynyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet: termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél, kockázatos termék esetében, amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka: • termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, • egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték Az értéket forintban kell megadni, devizában meghatározott érték esetén a forintra történő átszámítás a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Adó nélküli ellenérték/beszerzési ár alatt az általános forgalmi adó nélküli nettó ellenérték/ beszerzési ár értendő. Nem kockázatos termék esetében értékadatot nem kell megadni. a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, kirakodási (átvételi) címre érkezés időpontja, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja, belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a fuvarozás megkezdésének időpontja, több belföldi felrakodási cím esetén a sorban első belföldi felrakodási címről történő fuvarozás megkezdésének időpontja, kombinált (intermodális) fuvarozás jelölése.

b) A bejelentésre köteles személyek – Címzett a Rendelet 2.§ 4. pontjában meghatározott, az általános forgalmi adó alanya, a terméket átvevő személy, szervezet, kivéve a végfelhasználót. Kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási cí-

11. szám

–


men található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó. Feladó: az általános forgalmi adó alanya, a vámjogi képviselő, az adóraktár üzemeltetője, az a személy, szervezet, akinek (amelynek) az érdekében a termék továbbítása megvalósul.

c) A bejelentési kötelezettség a fuvarozási irányok szerint – Európai Unióból belföldre történő termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatalt a Címzett jelenti be, legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig, A kirakodási/átvételi címre érkezdés időpontját a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején (15 napon) belül. – Belföldről az Európai Unióba irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt a Feladó jelenti be, legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. Az összes szükséges adatot az EKAER szám érvényességi idején (15 napon) belül kell bejelenteni. – Belföldről belföldre történő közúti fuvarozást főszabály szerint az a Feladó jelenti be, aki a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. Kizárólag nem kockázatos termékek fuvarozása esetén a Címzett jelenti be, amennyiben ő fuvarozza vagy fuvaroztatja a terméket. A bejelentést legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig, a kirakodási/átvételi címre érkezdés időpontját a kirakodási (átvételi) címre érkezést követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején (15 napon) belül kell megtenni. Adatmódosítási lehetőség: A módosításra többször is lehetőség van, a módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

1045

Érvénytelenítés: Az EKAER szám 15 napos érvényességi ideje alatt lehetőség van az EKAER szám érvénytelenítésére is. Az EKAER szám az érvényességi ideje nem hosszabbítható meg, annak lejártát követően új számot kell igényelni, és annak indokát is meg kell adni. d) A bejelentés módja A bejelentést az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) helyett teljesítheti bármely természetes a személy is (munkavállaló vagy külső megbízott), akinek részére az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt. Az adózó a szállítmányozó részére is adhat jogosultságot az EKAER szám kérésével egyidejűleg, illetve a későbbiekben, ez azonban kizárólag a rendszám, az áru értékének, valamint az áru tömegének módosítására terjed ki. Az adózó által az elektronikus felületen kijelölt személyek által tett bejelentések az adózó nevében tett bejelentésnek minősülnek. A bejelentés teljesítése az EKAER internetes felületen történik, az elérési útvonal:http://ekaer.nav.gov.hu 4.5 A MÁV Csoporton belüli ügyviteli szabályozás 4.5.1 EKAER rendszerbe történő bejelentkezés, regisztráció, jogosultság A MÁV Zrt., MÁV START Zrt., MÁV SZK Zrt., MÁV FKG Kft. és a MÁV LV Kft. adózási szempontból (törvényes) képviseletét ellátó MÁV SZK Zrt. munkavállalója a társaságok nevében végzi az EKAER regisztrációt. Mint elsődleges felhasználó további másodlagos jogosultságok munkavállalókhoz történő hozzárendelését, visszavonását biztosítja. Bejelentkezés: – elsődleges felhasználó: ügyfélkapuval azonosított regisztráció és belépés, – másodlagos felhasználó: azonosítás csak felhasználónév + jelszó és belépés

1046


11. szám

11. szám


1047

A regisztráció folyamata

4.5.2 EKAER szám igénylése az SZK EKAER koordinációval megbízott munkavállalótól

4.5.3 A szállítás SZK EKAER koordinációval megbízott munkavállaló általi bejelentése

Az EKAER bejelentés köteles fuvarozások esetén a szállítmányról információval rendelkező munkavállaló, aki lehet: – MÁV SZK Zrt. beszerzést lebonyolító, készletgazdálkodó, fuvarszervező és az áruk kiadását-átvételét végző munkavállalója, – Csoport tagvállalatának szállítást keletkeztető jogügyletet létrehozó munkavállalója, illetve a szállítást végző/végeztető munkavállalója (EKAER igénylő), az 1. sz. melléklet szerinti EKAER igénylőlap kitöltésével és a MÁV-SZK EKAER Ügyintézés <EKAER_ [email protected]> e-mail címre való megküldésével kezdeményezi a szállítás bejelentését.

Az igénybejelentő alapján az SZK EKAER koordinációval megbízott munkavállaló az érintett tagvállalat vonatkozásában elvégzi a fuvarozás bejelentését. A bejelentett adatok pontosságára kiemelt figyelmet kell fordítani! A forgalmi rendszám megadása az EKAER szám igényléséhez nem szükséges, de amennyiben nem került kitöltésre az igényléskor, úgy azt legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig be kell jelenteni! Az EKAER rendszer által generált EKAER számot (karaktersorozatot) valamint a bejelentésre vonatkozó információkat (bejelentő neve, bejelentés ideje) a bejelentő rögzíti az igénylő lapon, majd elektronikus úton visszajuttatja a bejelentést kezdeményezőjének.

1048


11. szám

11. szám


1049

A bejelentés folyamata 4.5.4 Az EKAER-hez kapcsolódó további feladatok

4.5.4.3 Átvétel / fuvarozás megkezdés bejelentése

4.5.4.1 EKAER szám fuvarozó részére történő biztosítása

Az alábbi bejelentéseket csak érvényes EKAER számhoz lehet teljesíteni: – Átvételi címre érkezést – EU_HU irányú fuvarozás esetén a címzett köteles bejelenteni – HU_HU irányú fuvarozás esetén a feladó köteles bejelenteni A bejelentést a gépjármű átvételi címre érkezésekor vagy az azt követő három munkanapon belül kell legkésőbb teljesíteni! Nem teljesítése mulasztás! A gépjármű átvételi címre érkezése előtti bejelentés nem megengedett! – Fuvarozás megkezdését – HU_EU irányú fuvarozás esetén a feladó köteles bejelenteni A bejelentést a fuvarozás megkezdésekor kell teljesíteni! A 2. sz. melléklet az egyes szállítási viszonylatokban az EKAER folyamatot foglalja össze.

Az EKAER bejelentést igénylő (MÁV SZK Zrt. vagy MÁV Csoport tagvállalatának munkavállalója) a részére megküldött EKAER számot bejelentésre köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani (e-mailban vagy/ és írásban) annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során rendelkezzen az azonosító számmal. A „rendelkezésre bocsátásnak” nincs kötött formája, az a fuvarozóval való – bármely módon történő – közléssel megvalósulhat. 4.5.4.2 Bejelentett adatok módosítása A bejelentés adatainak változását – az EKAER szám érvényességi idején belül - az arra okot adó körülmény bekövetkeztét követően haladéktalanul be kell jelenteni az EKAER felületen! Módosítható adatok köre: – rendszám – tömeg – érték A bejelentést az EKAER igénylőlap módosított adatok való kitöltésével, és annak az <EKAER_Ugyintezes@ mav-szk.hu> e-mail címre való megküldésével lehet megtenni.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasítás végrehajtása az alábbi hatályos jogszabályok figyelembevételével történik: – Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

1050

– –


A Nemzetgazdasági Miniszter 5/2015. (II.27.) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer Működéséről A Nemzetgazdasági Miniszter 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer Működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról

11. szám

történő közzétételt követő napon, a MÁV LV Kft. esetében taggyűlési határozat meghozatalát követő napon lép hatályba.” 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: EKAER igénylőlap 2. sz. melléklet: EKAER folyamat táblázat

6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Az utasítás a MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV SZK Zrt. és a MÁV FKG Kft esetében a MÁV Értesítőben

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

1. sz. melléklet

11. szám


1051

2. sz. melléklet

1052


11. szám

11. szám


29/2015. (VI. 26. MÁV ÉRT. 11.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. ÜZEMIRÁNYÍTÁSI ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSI SZOLGÁLATÁNAK ELLÁTÁSÁT SZABÁLYOZÓ UTASÍTÁSA A MÁV Zrt. üzemirányítási és operatív irányítási szolgálatának ellátását szabályozó új F.3. Utasítását 2015. július 1-én 00 óra 00 perctől hatályba léptetem. A hatályba léptetés időpontját az Utasítás „Pótlékok és módosítások előjegyzése” című oldalán a: – „Tételszám” rovatban 1. tételszám, – „A módosítás száma” rovatban a hatályba léptetés közzétételét tartalmazó EVIG Utasítás száma,

1053

–

A „MÁV Zrt. Értesítő éve, száma” rovatban a hatályba léptetés közzétételét tartalmazó MÁV Zrt. Értesítő éve, száma, – „A módosítás tárgya, pótlék száma” rovatban hatályba léptetés bejegyzéssel elő kell jegyezni. Budapest, 2015. június 2.

Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1054


30/2015. (VI. 26. MÁV ÉRT. 11.) EVIG SZ. UTASÍTÁS CSOPORT SZINTŰ UTASÍTÁS AZ ETIKAI ÉS MÁS ELŐÍRÁSOKAT SÉRTŐ HELYZETEK, VISSZAÉLÉSEK FELTÁRÁSÁNAK ÉS KIVIZSGÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy a MÁV Csoportnál széles körben, különböző forrásokból észlelt, az Etikai Kódexben megjelentetett normák és elvárások megsértését, valamint a közérdek sérelmét jelentő problémák átlátható módon, hatékonyan, a tisztességes eljárás elvét betartva feltárásra kerüljenek, és kezelésükre olyan megoldások szülessenek, amelyek a MÁV Csoport érdekeit az etikus vállalati kultúra keretében szolgálják. Mindezek érdekében az utasítás célja egy olyan belső mechanizmus szabályozása, amely a belső vállalati kultúra szerves részeként ösztönözi a munkatársakat a fenti problémák bejelentésére, hogy ezáltal javuljon a felderítés és javító intézkedések hatékonysága. Ezen célok eléréséhez elengedhetetlen a MÁV Csoport munkatársainak jelen eljárásrend szerinti együttműködése. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

zottsághoz érkező felkérés alapján ilyen tárgyú vizsgálat indul c) a bejelentés időpontjában már megindult munkaügyi vagy polgári peres eljárásokkal kapcsolatos bejelentések. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Belső Ellenőrzés vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1

Adatok és információk védett kezelése: a mindenkor hatályos 36/2013. (2013. MÁV Ért. 16.) MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló utasítás, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Info. tv.) , a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény előírásai szerint történik, figyelembe véve Magyarország Alaptörvényének VI. cikkében foglaltakat.

3.2 a)

Bejelentés tipikus bejelentés: olyan, a Belső Ellenőrzés által működtetett egységes bejelentési és támogató csatornákon beérkező információ, amely a MÁV Csoport Etikai Kódexében megfogalmazott magatartási szabályok, illetve viselkedési normák megsértéséről szolgáltat információt, beleértve azokat, amelyek a közérdek sérelmével kapcsolatban állnak elő; atipikus bejelentés: olyan, a MÁV Csoporthoz, annak különböző szervezeteihez, munkatársaihoz nem az a) pont szerinti módon beérkező információ, amely a MÁV Csoport Etikai Kódexében megfogalmazott magatartási szabályok, illetve viselkedési normák megsértéséről szolgáltat információt, beleértve azokat, amelyek a közérdek sérelmével kapcsolatban állnak elő más információforrásból származó vagy saját észlelés: olyan információ, amely a MÁV Csoport Etikai Kódexben megfogalmazott magatartási szabályok, illetve viselkedési normák megsértésének észlelésére vonatkozik, beleértve azokat az információkat, amelyek a közérdek védelmével összefüggésben vetődnek fel, és amelyet 1. a Megfelelőségi Bizottságba delegált szervezetek munkatársai észlelnek (saját észlelés) vagy 2. a MÁV Csoport más szakterületei, munkavállalói észlelnek vagy 3. a MÁV Csoport vezetői fórumain vetődnek fel, illetve vezető testületei, könyvvizsgálói észlelnek.

2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Csoport valamennyi munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársára (a továbbiakban munkatársak) az alábbiak szerint: a) azon leányvállalatok tekintetében, melyek létesítő okirata/SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett társaságokra kiterjedő utasításokat alkalmaznia kell, az utasítás hatályba lépése napjától, b) azon leányvállalatokra, melyek az előző csoportba nem, de a teljes körűen konszolidált körbe tartoznak, az erről rendelkező alapítói/közgyűlési/taggyűlési határozat alapján a határozat kiadását követő naptól. 2.2 Nem tartozik az utasítás hatálya alá a) a külön jogszabályban és belső utasításban szabályozott közérdekű bejelentés, közérdekű javaslat, panasz és kérelem elbírálása, b) a külön utasításban szabályozott, a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülmények bejelentésének vizsgálata, kivéve, ha a 3.1. pont szerint a Megfelelőségi Bi-

11. szám

b)

c)

11. szám


3.3

Bejelentő: az a személy, aki saját vagy az általa képviselt szervezet nevében tesz bejelentést. Bejelentést a MÁV Csoport bármely munkatársa, illetve külső személy vagy szervezet képviselője tehet.

3.4

Bejelentési és támogató csatornák: a je-

len utasítás 3.2. a) pontja szerinti tipikus bejelentés tételére és az Etikai Kódexhez kapcsolódó tanácsadásra a Belső Ellenőrzés az alábbi elérhetőségeket biztosítja: a) Postai út: külön postafiók áll rendelkezésre a bejelentések fogadására a Budapest 1426 Pf. 111. címen vagy bejelentés tehető a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Menedzsment Támogatás és Ügyviteli szervezete, illetve a Logisztikai Szállítási és Flotta Kezelési Központ által a MÁV Zrt.-vel kötött szolgálati szerződés alapján működtetett „B” postai szolgáltatás igénybevételével a Belső Ellenőrzés címére „Etika” megjelöléssel. b) Elektronikus út: bejelentés tehető az

c)

d)

[email protected] címen. Telefonos bejelentés: a nap 24 órájában külön erre a célra biztosított 06 (1) 511 39-57 telefonszámon a kijelölt munkatárs, illetve üzenetrögzítő fogadja a bejelentéseket. Személyes bejelentés: a Belső Ellenőrzés erre kijelölt munkatársainál személyesen is tehető bejelentés a 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. címen előre egyeztetett időpontban.

3.5

Eljárásba bevont személy: az a személy, akitől a vizsgálati eljárás során információt, tájékoztatást kérnek

3.6

Eset: a bejelentés alapján definiált tényállás valamely meghatározott vagy meghatározható magatartásra, illetve körülményre vonatkozóan.

3.7

Esetek kezelésére kijelölt munkatársak: a Belső Ellenőrzés azon munkatársai, akik a döntési javaslatok előkészítéséért, az ügyek adminisztrációjáért és az információk megfelelő kezeléséért felelősek.

3.8

Etikai Kódex: olyan, a törvényi előírásokkal és egyéb jogszabályokkal összhangban álló normagyűjtemény, amely a MÁV Csoport működésére vonatkozó valamennyi belső szabály, utasítás és előírás alapjául szolgál.

3.9

1055

Érintett munkatárs: a bejelentésben, esetben vagy vizsgálati eljárásban érintett munkatárs, akivel kapcsolatban a bejelentés/eset kifogásolható magatartásra vonatkozó információt tartalmaz, illetve akinek a magatartására vonatkozó tények tisztázása a vizsgálati eljárás céljának eléréséhez szükséges.

3.10 Közérdek: a MÁV Csoport működése során az állami vagyonnal való gazdálkodással, valamint a közszolgáltatási feladat ellátásával összefüggésben fennálló érdekek, amelyek megjelenhetnek úgy is, mint a MÁV Csoport gazdasági, pénzügyi érdekeinek, közvélemény általi megítélésének, jó hírnevének védelme. 3.11 Közreműködő: az eset kezelésében, valamint a vizsgálati eljárás lefolytatásában résztvevő munkatárs, külső személy vagy szervezet. 3.12 MÁV Csoport: a MÁV Zrt. és teljes körűen konszolidált társaságai. 3.13 Megfelelőségi Bizottság: az esetek kezelését, valamint a vizsgálati eljárásokat elrendelő és ellenőrző testület. 3.14 Megfelelőségi Bizottság titkára: a Megfelelőségi Bizottság vezetője által kijelölt munkatárs vagy állandó helyettese, akinek feladata a Megfelelőségi Bizottság működésének támogatása. 3.15 Személyes adatok zárt kezelése: a személyi adatok titokban tartását jelenti, az ügyben eljáró szervezet kivételével mindenki mással szemben oltalmat biztosít. 3.16 Vizsgáló: a vizsgálati eljárás lefolytatásával megbízott munkatárs. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 ALAPELVEK 4.1.1 Az eseteket tartalmuk alapján kell elbírálni. 4.1.2 Az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárások során tiszteletben kell tartani az eset, illetve az eljárás által érintett személy(ek) alapvető jogait, és az általános alkotmányos elveket. 4.1.3 Az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárások során kizárólag jogszerű eszközök alkalmazhatóak. A tisztességes és jogszerű eljárás során mindvégig be kell tartani az indokoltság elvét és az eltúlzott intézkedések tilalmát.

1056


4.1.4 Az etikai eljárások során nem a munkatársak tetteire, hanem a bekövetkezett probléma körülményeire kell a hangsúlyt helyezni, a problémák valódi okát vagy az azt lehetővé tevő szabályozási hiányosságot kell feltárni, meg kell fogalmazni a megoldási javaslatokat, és az érintett szervezetekkel együttműködve a javító intézkedésekre kell összpontosítani. 4.1.5 Az esetek kezelésében, valamint a vizsgálati eljárások lefolytatásában közreműködők felelősséggel tartoznak a felmerülő adatok, információk védett kezelésének biztosításáért. 4.1.6 A kölcsönös együttműködési kötelezettség elve a) A MÁV Csoport valamennyi munkatársa köteles együttműködő magatartással elősegíteni a jelen eljárásrendben meghatározott eljárások sikerét. b) A jelen utasítás szerinti vizsgálat indítására vonatkozó döntés során a bejelentéseket különös gonddal kell elemezni annak érdekében, hogy a bejelentési rendszerrel való visszaélés és rosszhiszeműség kiszűrése megtörténhessen. c) A bejelentési rendszerrel való rosszhiszemű és vétkes visszaélés a visszaélést elkövetővel szembeni fellépést vonhat maga után. d) Az esetek kezelését és a vizsgálati eljárások lefolytatását a jelen utasításban szabályozott eljárási rendnek megfelelően kell végezni. 4.1.7 A munkáltatói intézkedésekhez való viszony Jelen utasításban szabályozott eljárások nem érintik a MÁV Csoport Kollektív Szerződései szerinti munkáltatói intézkedéseket és nem is helyettesítik azokat. Jelen utasításban a fent hivatkozott Kollektív Szerződések szerinti munkáltatói intézkedés alatt az Mt. 56. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a mindenkor hatályos Kollektív Szerződések szerint alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket kell érteni. Jelen utasításban szabályozott eljárások nem érintik a munkáltató által egyébként meghozott döntéseket. Jelen utasítás végrehajtása nem akadályozhatja a munkáltatói intézkedések végrehajtását azokban az esetekben, amikor az adott ügy hatékony megoldása azonnali munkáltatói intézkedést kíván. Ennek megfelelően a 4.6.6. pontban foglalt soron kívüli határozathozatal biztosítja a munkáltatói intézkedések elévülési időn belüli végrehajtását.

11. szám

Ezen kívül a Megfelelőségi Bizottság dönthet úgy az esetek kivizsgálásáról hozott döntései során, hogy egy esetet saját hatáskörben történő vizsgálat helyett a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói eljárásba utal (4.6.2. c) pont). Jelen utasítás alapján folyó eljárások eredményezhetnek olyan intézkedést, amely a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói eljárás lefolytatását tartalmazza (4.9.1. c) pont). Ekkor az utasítás 4.9.3. pontja szerint kell eljárni. 4.2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4.2.1 A jóhiszemű bejelentő védelme 4.2.1.1. A bejelentőt a bejelentés kezelése, valamint a vizsgálati eljárás során védelem illeti meg. 4.2.1.2 A MÁV Csoport garantálja, hogy a bejelentő személyazonosságára vonatkozó adatokat elkülönítetten kezelik, és a hatályos jogszabályi keretek között a jelen utasítás 4.4.1.6. pontjában meghatározott személyek körén kívül nem fedik fel sem az eljárás folyamán, sem azt követően. 4.2.1.3 A bejelentőt védelem illeti meg, mely vonatkozik arra, hogy a MÁV Csoport vállalja, hogy a bejelentés megtétele miatt a bejelentőt, illetve a bejelentés kezelésében, valamint a vizsgálati eljárásban együttműködő személyeket a MÁV Csoport részéről megtorlás, illetve munkajogi vagy egyéb hátrányos jogkövetkezmény nem éri. Amennyiben a bejelentő mégis hátrányos következményt tapasztalna, akkor panaszával az esetek kezelésére kijelölt munkatársakon keresztül (az etikai csatornákon elérhetőek) a Megfelelőségi Bizottsághoz fordulhat, amely intézkedik a panasz haladéktalan kivizsgálásáról, és arról, hogy indokolt esetben ennek orvoslása megtörténjen. Jogvita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy intézkedése nincs összefüggésben a bejelentéssel vagy azt, hogy a bejelentés rosszhiszemű volt. 4.2.1.4 A jóhiszemű bejelentővel, valamint az esetben érintett és a vizsgálati eljárásba bevont munkatárssal szemben a bejelentés/nyilatkozat tartalma alapján üzleti titoksértés miatt nem lehet joghátrányt alkalmazni. 4.2.2 A rosszhiszemű bejelentővel szembeni fellépés 4.2.2.1 A bejelentőt – amennyiben ez lehetséges - a bejelentés megtételét követően haladéktalanul, személyes és telefonos bejelentés esetén annak megtételével egyidejűleg figyelmeztetni kell arra, hogy amennyiben bejelentésében bizonyítottan olyan tényt állít, amelyről tudta vagy kellő gondossággal tudnia kellett volna, hogy va-

11. szám


lótlan, akkor bejelentésének figyelembe vételére nem kerül sor, illetve vele szemben a 2013. évi CLXV. törvény 3.§ (4) a) és b) pontja alkalmazható. 4.2.2.2 A bejelentés tartalmát, a bejelentő nyilatkozatát akkor lehet rosszhiszeműnek tekinteni, ha az erre irányuló vizsgálat bizonyítja azt. 4.2.3 Személyes adatok kezelése 4.2.3.1 A bejelentés kezelése során a bejelentő által megadott személyes adatok kezelésére való felhatalmazó hozzájárulását vélelmezni kell. 4.2.3.2 A vizsgálati eljárás lefolytatása során a munkaviszonyban foglalkoztatott érintett és az eljárásba bevont személyek esetében a személyes adatok kezelésére a Munka Törvénykönyvében foglalt jogszabályi felhatalmazás alapján kerül sor. A munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak esetében önkéntes hozzájáruló nyilatkozat szükséges a személyes adatok kezeléséhez. 4.2.3.3 A bejelentési rendszerben különleges adatok kezelése tilos, ide értve a faji eredetre, a nemze séghez tartozásra, a poli kai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnéze meggyőződésre, az érdek-képvisele szerveze tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, valamint a kóros szenvedélyre vonatkozó és a bűnügyi személyes adatokat.

4.2.3.4 Az Info tv. 20. § (1) és (2), valamint a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV, törvény 15. § (3) bekezdésének megfelelően a bejelentésben érintett munkavállalót tájékoztatni kell a rá vonatkozó bejelentésről és az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. 4.2.3.5 Az eljárás során követni kell a célhoz kötött adatkezelés elvét, melynek értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely a cél elérésének megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat kezelése csak a szükséges mértékben és ideig történhet. 4.2.3.6 Ha a folyamat során az esettel, illetve a vizsgálati eljárás céljával össze nem függő személyes adat is felmerül, és az adatok elkülönítése a hordozó eszköz tartalmának sérelme nélkül nem lehetséges, az esetek kezelésére kijelölt munkatársak, illetve a vizsgáló köteles az ilyen személyes adatot haladéktalanul felismerhetetlenné tenni. 4.2.3.7 A bejelentő és a bejelentés által érintett munkavállaló, valamint az eljárásba bevont személyek személyes adatai zártan kerülnek kezelés-

1057

re. Elektronikus továbbítás esetén különös figyelmet kell fordítani az adatok védelmére az Infotv. rendelkezései alapján. 4.2.4 Információk védett kezelése 4.2.4.1 Minden olyan közreműködőnek, aki az eset kezelésével, valamint a vizsgálati eljárás lefolytatásával kapcsolatos tevékenységben részt vesz, meg kell őriznie az eset, valamint a vizsgálati eljárás zártságát és névtelenségét. 4.2.4.2 Minden, az eset kezelésében, valamint a vizsgálati eljárásban résztvevő szervezet vezetője köteles gondoskodni az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező információ védett rendszerben történő kezeléséről. Az eljárás során kizárólag a jelen utasításban meghatározott személyek körére korlátozódik az adatokhoz, információkhoz való hozzáférésés betekintés joga. A hozzáférési- és betekintési joggal rendelkező személyek más személyekkel nem közölhetnek semmiféle tényt vagy információt az esettel, vagy a vizsgálati eljárással összefüggésben. 4.2.4.3 A hozzáférési és betekintési joggal rendelkező személyek, illetve az esetek kezelésébe és a vizsgálati eljárásba közreműködőként bevont személyek a bejelentéssel, a vizsgálati eljárással összefüggésben tudomásukra jutott információkra vonatkozóan titoktartási nyilatkozatot tesznek a 2/a. vagy 2/b. melléklet szerint. 4.2.4.4 Az esettel összefüggésben, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező dokumentumok és információk kezelése során fokozottan ügyelni kell a vonatkozó és hatályos Informatikai Biztonságra, valamint a Minősített adatok védelmére vonatkozó szabályzatok betartására. 4.2.4.5 Az esettel kapcsolatban, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező információkat kizárólag az alábbi személyek ismerhetik meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a személyes adatokra vonatkozóan a jelen utasítás 4.4.1.6. pontja követendő: a) az esetek kezelésére kijelölt munkatársak, b) az esetben érintett munkavállaló munkáltatói jogkörgyakorlója, c) az adott eljárásban kijelölt vizsgáló(k), d) az adott eljárásban vizsgálatot végző szervezet vezetője, e) az adott eljárásban felkért közreműködők kizárólag közreműködésük körében, f) a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés vezetője, valamint érintettség esetén a jelen utasítás hatálya alá tartozó teljes körűen konszolidált társaságainak első számú vezetője, illetve belső ellenőrzési vezetője, g) a Megfelelőségi Bizottság tagjai, h) Megfelelőségi Bizottság titkára vagy állandó helyettese,

1058


i)

a MÁV Zrt. Felügyelőbizottsága, illetve a jelen utasítás hatálya alá tartozó teljes körűen konszolidált társaságai Felügyelőbizottságainak tagjai. 4.2.4.6 Az esettel kapcsolatban, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező információkhoz, dokumentumokhoz teljes körűen kizárólag az esetek kezelésére kijelölt munkatársak férhetnek hozzá. 4.2.4.7 Amennyiben a bejelentő a bejelentésben, valamint az érintett vagy a vizsgálati eljárásba bevont munkavállaló az eljárás során üzleti titokra hivatkozik, őt tájékoztatni kell e rendelkezés tartalmáról, a vizsgálónak meg kell győződni, hogy a bejelentés/nyilatkozat/adatszolgáltatás tartalma üzleti titoknak minősül-e. Üzleti titok esetén azt a bejelentésből/nyilatkozatból/adatszolgáltatásból törölni kell, és külön iratba kell foglalni, amit a MÁV Zrt. és ezen utasítás hatálya alá tartozó teljes körűen konszolidált gazdasági társaságok mindenkor hatályos üzleti titok védelmére vonatkozó külön utasítása szerint kell minősíteni és kezelni. 4.2.5 Betekintési jog 4.2.5.1 Az esetben vagy a vizsgálati eljárásban érintett, illetve a vizsgálati eljárásba bevont munkavállaló, továbbá okirattal meghatalmazott jogi képviselője vagy a Munka Törvénykönyve szerint akadályoztatás esetén írásos meghatalmazással nem rendelkező hozzátartozója részére biztosítani kell a vizsgálat során rá vonatkozóan keletkezett összegyűjtött dokumentumokba történő betekintés lehetőségét a vele kapcsolatosan összegyűjtött adatok, információk pontossága ellenőrzésének, a helyesbítés kezdeményezésének céljából, feltéve, hogy az nem ütközik az üzleti titkot, illetve a minősített adatot védő rendelkezésekbe. 4.2.5.2 Az esetben vagy a vizsgálati eljárásban érintett munkavállaló nem ismerheti meg a bejelentő és a vizsgálati eljárásba bevont személyek személyes adatait, valamint e személyek azonosítására alkalmas egyéb adatokat sem. 4.2.5.3 Az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárás folyamán az adatok zárt kezelésére minden esetben írásban kell felhívni a figyelmet. 4.2.6 Összeférhetetlenség 4.2.6.1 Az eset kezelésében, valamint a vizsgálati eljárás lefolytatásában közreműködőként vagy (az Mt. 294. § (1) b) pontja és a Ptk. 8:1. § (1) 1. pontja alapján) hozzátartozóként érintett, illetve érdekelt vagy ellenérdekű személy nem vehet részt. 4.2.6.2 Ha az eset kezelésébe, illetve a vizsgálati eljárás lefolytatásába közreműködőként bevont

11. szám

bármely személy vonatkozásában olyan körülmény merül fel (különös tekintettel a jogszabályokban és a MÁV Zrt. mindenkor hatályos utasításában az összeférhetetlenség kezeléséről meghatározott elvekre, de e fogalomkörbe értve az olyan személyes ellentéteket vagy szimpátiát is, amely akadályozhatja az elfogulatlan véleményalkotást és hozzáállást), amely az eljárásbeli feladatainak tárgyilagos és objektív teljesítésében gátolja, erről a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni köteles. Ebben az esetben a Belső Ellenőrzés vezetője intézkedik az eset megfelelő, előírásokkal összhangban történő kezeléséről, valamint az eljárás megfelelő, előírásokkal összhangban történő lefolytatásáról. 4.2.6.3 A Megfelelőségi Bizottság bármely tagjának, a MÁV Zrt. Felügyelőbizottság tagjainak, illetve az Elnök-vezérigazgató ezen eljárásokkal kapcsolatban észlelt összeférhetetlenségét a Felügyelőbizottságnak kell haladéktalanul jelenteni, és ekkor az gondoskodik az eljárás további megfelelő, az előírásokkal összhangban történő folytatásáról. 4.2.6.4 A fenti rendelkezések szerinti összeférhetetlenség fennállását a bejelentéssel érintett munkavállaló is kifogásolhatja írásban a Megfelelőségi Bizottságnál. Ebben az esetben a Megfelelőségi Bizottság a kifogást 8 munkanapon belül köteles elbírálni, és a megfelelő intézkedéseket megtenni, valamint ezekről a kifogást benyújtót írásban értesíteni. Amennyiben az összeférhetetlenségre vonatkozó kifogás a vizsgáló személyével szemben merül fel, a Megfelelőségi Bizottság a vizsgálati eljárást az új vizsgáló kijelöléséig felfüggeszti. 4.2.7 Közzétételi kötelezettség A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés szervezete és a Kommunikációs igazgatóság – a munkáltatói jogkör gyakorló bevonásával – gondoskodik arról, hogy a rendelkezésre álló bejelentési csatornákat, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra és az adatkezelésre vonatkozó információkat az utasítás hatálya alá tartozó valamennyi munkatárs számára ismertté tegye, és azokat a MÁV Csoport által működtetett internetes honlapon nyilvánosságra hozza. 4.3 A MEGFELELŐSÉGI BIZOTTSÁG 4.3.1

A Megfelelőségi Bizottság tagjai a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés szervezetének vezetője mellett a Biztonsági Főigazgató és a Vezető jogtanácsos.

4.3.2

A Megfelelőségi Bizottság elnöke a Belső Ellenőrzés vezetője.

11. szám


4.3.3

A Megfelelőségi Bizottság titkára a Belső Ellenőrzés vezetője által erre a feladatra kijelölt munkatárs.

4.3.4

A Megfelelőségi Bizottság dönt a jelen utasítással hatáskörébe utalt kérdésekben.

4.3.5

A Megfelelőségi Bizottság fogadja el a saját ügyrendjét.

4.3.6

A Megfelelőségi Bizottság munkáját a MÁV Zrt. Felügyelőbizottsága ellenőrzése mellett végzi.

4.4 BEJELENTÉS KEZELÉSÉNEK RENDJE 4.4.1 A bejelentés fogadása és nyilvántartása 4.4.1.1 A 3.4. pontban megjelölt csatornákon beérkező bejelentést az esetek kezelésére kijelölt munkatársak fogadják és ellátják az adminisztratív teendőket. 4.4.1.2 Személyes bejelentés esetén a szóbeli bejelentésről feljegyzést készítenek, melynek tartalmát egyeztetik a bejelentővel. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a jelen utasítás 4.2.2.1. pontja szerinti figyelmeztetést, továbbá – névtelenül tett bejelentés esetén – a jelen utasítás 4.4.1.9. pontja szerinti tájékoztatást is. 4.4.1.3 A nem személyesen tett bejelentés esetén – amennyiben ez lehetséges – az esetek kezelésére kijelölt munkatársak visszajelzést küldenek a bejelentőnek a bejelentés fogadásáról. A viszszajelzésnek tartalmaznia kell a jelen utasítás 4.2.2.1. pontja szerinti figyelmeztetést, továbbá – névtelenül tett bejelentés esetén – a jelen utasítás 4.4.1.9. pontja szerinti tájékoztatást is. 4.4.1.4 Amennyiben nem a 3.2. a) és c) pontban meghatározott csatornákon érkezik a bejelentés, hanem a MÁV Csoporthoz, annak különböző szervezeteihez, munkatársaihoz, akkor azokat legkésőbb a tudomásra jutást követő munkanapon változatlan tartalommal továbbítani kell a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés esetek kezelésére kijelölt munkatársai részére a 3.4. pontban foglalt csatornákon keresztül, különös figyelemmel a benne foglalt információk védelmére és zárt kezelésére. A jelen utasítás 4.4.1.3. pontja szerinti visszajelzést ebben az esetben meg kell küldeni a bejelentést továbbító munkavállaló vagy szervezet részére is. Az ilyen módon továbbított bejelentést és a hozzá kapcsolódó adatokat és információkat – a visszaigazolást követően – az eredetileg azt fogadónál, helyreállítást lehetővé nem tevő módon törölni kell. Atipikus bejelentéskor a MÁV Csoport megvizsgálhatja, hogy a bejelentés valószínűsíthet-e munkáltatói intézkedést, ekkor a beje-

4.4.1.5

4.4.1.6

4.4.1.7

4.4.1.8

4.4.1.9

1059

lentés továbbítása mellett a munkáltatói intézkedéshez szükséges vizsgálatokat az eljárásrendje szerint megkezdheti, amely azonban nem menetesít az etikai eljárás lefolytatása alól, tekintettel arra, hogy utóbbi célja a rendszerhibák, anomáliák és esetleges rossz gyakorlatok feltárása, a hatékony működés elősegítése, ezért a MÁV Csoport/szervezeti egység az e pontban foglaltak szerint továbbítja a bejelentést a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzése részére, míg – a saját hatáskörébe vont munkáltatói intézkedést megalapozó eljáráshoz szükséges információk védett kezeléséről gondoskodni köteles ezen utasítás 3.15. pontja szerint, valamint – az eljárás eredményéről a lehető leghamarabb tájékoztatja a Megfelelőségi Bizottságot. A két eljárás eltérő célkitűzései miatt (a munkáltatói intézkedés fókuszában a magatartás, míg az etikai eljárás középpontjában maga a jelenség, valamint az azt lehetővé tevő körülmények állnak) nem fordulhat elő olyan eset, hogy a bejelentésben érintett személyt két eljárásban is elmarasztalják. Az etikai bejelentések esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a DMS rendszerben – akár téves vagy hibás felvitel esetén – a hozzáférők minél szűkebb körű meghatározására, valamint a dokumentumok esetleg felvitt példányainak mielőbbi törlésére. Az esetek kezelésére kijelölt munkatársak a bejelentésben foglalt személyes adatokat az eredeti bejelentésről leválasztják és azokat elkülönítve, lezártan őrzik. A bejelentésben foglalt vagy a vizsgálati eljárás során felmerült személyes adatokat kizárólag az esetek kezelésére kijelölt munkatársak és a vizsgáló(k) ismerheti(k) meg a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében. A bejelentés abban az esetben vizsgálható ki, ha tartalmazza a bejelentés alapját képező magatartás/jelenség részletes és azonosítható leírását. Az a bejelentés vizsgálható, amelyet a kifogásolt magatartás időpontjától számított 3 éven belül, illetve a bejelentő tudomására jutásától számított 1 éven belül megtesznek. Az ettől való eltérésről a Megfelelőségi Bizottság határozatban rendelkezhet a körülmények értékelésével a vonatkozó munkafolyamatok javítása érdekében, azonban ekkor már személyi felelősség megállapítása nem lehet célja a vizsgálatnak, annak a folyamatban rejlő hibák és ellentmondások kiszűrését kell szolgálnia. A névtelen bejelentéseket akkor kell kivizsgálni, ha alapos okkal feltételezhető a MÁV Cso-

1060


port gazdasági, pénzügyi érdekeinek, valamint a vasúti közlekedés biztonságának sérelme vagy a bejelentés bizonyítékot tartalmaz a munkáltató részéről a tisztességes eljárás követelményét sértő munkáltatói magatartásra. A bejelentőt – amennyiben ez lehetséges – a bejelentés megtételét követően haladéktalanul, személyes és telefonos bejelentés esetén annak megtételével egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető. 4.4.1.10 Az esetek kezelésére kijelölt munkatársak a Megfelelőségi Bizottság elnökéhez továbbítják a bejelentés kivizsgálására vagy elutasítására vonatkozó javaslat előzetes egyeztetése céljából. 4.4.1.11 Amennyiben a bejelentés tartalma alapján teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az nem tartalmaz a MÁV Csoport Etikai Kódexébe ütköző magatartásra vonatkozó információt, hanem a MÁV Csoport t által, azok fő tevékenységi köreiben nyújtott szolgáltatások minőségével kapcsolatos panaszt tartalmaz, akkor a bejelentést nyilvántartásba vétel után az esetet kezelő munkatárs továbbítja a panasz tartalma szerinti MÁV Csoporthoz/szervezethez tájékoztatás kérése mellett, és erről lehetőség szerint a bejelentőt tájékoztatja. 4.4.1.12 A bejelentést kezelő munkatársak az eseteket az 1. számú mellékletben foglaltak szerint tartják nyilván.

11. szám

b) vizsgálati eljárás nem indul, c) az eset kezelését egyéb csatornára tereli, azaz úgy dönt, hogy az esetnek nincsen a Megfelelőségi Bizottság hatáskörébe tartozó vonatkozása, ezért azt a MÁV Csoport valamely tagjának, illetve a MÁV Zrt. valamely szervezetének továbbítja.

A más információforrásból származó észlelés esetén az azt észlelő jelen utasítás hatálya alá tartozó szervezet vagy személy a rendelkezésére álló információkat haladéktalanul köteles a Belső Ellenőrzés vezetőjének átadni, figyelemmel az információk védett kezelésére vonatkozó szabályokra is. A más információforrás útján észleltek esetében a Belső Ellenőrzés az adminisztratív eljárásban, valamint a döntési javaslat előkészítésében jelen utasítás bejelentés kezelésére vonatkozó előírásai szerint jár el.

4.6.3 A döntési javaslat megtétele során a Belső Ellenőrzés vezetője figyelembe veszi azoknak a körülményeknek a fennállását, amelyek esetén a bejelentés alapján vizsgálati eljárás nem indul. Ezek a körülmények a következők: a) a bejelentés alapján a MÁV Csoport Etikai Kódexébe ütköző magatartás nem valószínűsíthető, b) az esetben foglalt ügyben már folyamatban van vagy már lezárult a vizsgálat, és az eset a korábbi eljáráshoz képest új, még nem értékelt körülményt nem tartalmaz, c) a bejelentést név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő tette, és a vizsgálat lefolytatásához a jelen utasítás 4.4.1.9. pontja szerinti feltételek nem állnak fenn, d) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan vagy annyira hiányos tartalmú, hogy nem teszi lehetővé a magatartás/jelenség feltárását és nincs lehetőség a bejelentésben foglaltak kiegészítésére, illetve a kiegészítéstől egyéb okból nem várható eredmény, e) a bejelentésben kifogásolt magatartás vizsgálata az érintett munkavállaló jogainak korlátozásával nem állna arányban, f) az eset tekintetében munkáltatói intézkedés, munkavállalói kártérítési felelősség megállapítása iránti, szabálysértési vagy büntetőeljárás indult, ideértve a közigazgatási szervek által lefolytatásra kerülő egyéb eljárásokat is – kivételt képeznek az olyan esetek, ahol a személyi felelősség vagy a kár/sérelem mértékének (akár folyamatban lévő) megállapítása mellett az ismétlődés megelőzése érdekében indokolt a folyamatok, eljárások és szabályozások felülvizsgálata, amelynek fóruma külön etikai vizsgálati eljárás.

4.6 DÖNTÉS A VIZSGÁLATI ELJÁRÁSRÓL

4.6.4

4.5 A MÁS INFORMÁCIÓFORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ ÉSZLELÉSEK KEZELÉSE

4.6.1

A Belső Ellenőrzés vezetője az eset beérkezését követő legközelebbi ülésre küldi meg döntési javaslatát és annak indokolását a Megfelelőségi Bizottságnak.

4.6.2

A döntési javaslat szerint a) a Megfelelőségi Bizottság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás indul,

Amennyiben a javaslat a Megfelelőségi Bizottság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás 4.6.2. a) pontja szerinti megindítását tartalmazza, a Belső Ellenőrzés vezetője egyidejűleg döntési javaslatot tesz a Megfelelőségi Bizottságnak a) arra, hogy a vizsgálati eljárás lefolytatására mely szervezetet kérje fel, b) indokolt esetben eseti vizsgáló bizottság felállítására, melynek összetételéről és vezetőjéről a Megfelelőségi Bizottság dönt.

11. szám

4.6.5

4.6.6


A Megfelelőségi Bizottság tagjai a havi rendszerességgel tartott rendes üléseken tárgyalják meg az egyes eseteket és egyszerű többséggel döntenek az eredeti javaslat elfogadásáról, módosításáról vagy elvetéséről. A Megfelelőségi Bizottság soron kívül, elektronikus úton is hozhat határozatot, amennyiben a bejelentés tartalmának egésze vagy valamely része vélhetően munkáltatói intézkedés körébe tartozik vagy a bejelentés kivizsgálása során olyan bizonyítékokat tárnak fel ami, ezt indokolja. Ebben az esetben a munkáltatói jogkörgyakorló kompetenciájába tartozó jelenség vagy magatartás kezelésére vonatkozó döntési javaslatot a Belső Ellenőrzés vezetője a bejelentés érkezésének napján vagy a munkáltatói intézkedést megalapozó feltárt bizonyíték keletkezését követő munkanapon, elektronikus úton eljuttatja a Megfelelőségi Bizottság tagjainak. A tagoknak legkésőbb a következő munkanap során elektronikus úton kell jelezniük a Belső Ellenőrzés vezetője felé egyetértésüket vagy ellenvetésüket. A határozathozatal egyszerű többséggel történik. Amennyiben a Megfelelőségi Bizottság döntése alapján vélhetően munkáltatói intézkedés szükséges, a Belső Ellenőrzés vezetője haladéktalanul továbbítja a rendelkezésére álló információkat és a Megfelelőségi Bizottság döntését az érintett munkáltatói jogkörgyakorló felé. Azonnali beavatkozást igénylő esetben a Megfelelőségi Bizottság a munkáltatói intézkedés mellett javasolhatja vizsgálat lefolytatását a jelenséget előidéző folyamat kivizsgálása érdekében a 4.6.3. f) pontban foglalt kivétel esetén.

4.6.7

Az üléseken és a soron kívüli határozathozatalon a Megfelelőségi Bizottság határozatképességéhez minden tag jelenléte/közreműködése szükséges.

4.6.8

A Megfelelőségi Bizottság ülésein jegyzőkönyv készül, döntéseit határozatban hozza, melynek kötelező elemei: a) a vizsgálati eljárás indítására vagy mellőzésére vonatkozó döntés és indoklása, b) az eljárás lefolytatására kijelölt szervezet megnevezése, c) a vizsgálat lefolytatásának határidejét, d) szükség esetén döntés eseti vizsgáló bizottság felállításáról, annak tagjairól.

4.6.9

Az eset vizsgálat nélküli lezárásáról a döntés meghozatalát követő 8 munkanapon belül az esetet kezelő munkatárs tájékoztatja a bejelentőt és a más információforrásból származó észlelés (3.1. c) pont) forrását, ha az lehetséges.

1061

4.7 A VIZSGÁLATI ELJÁRÁS 4.7.1 A vizsgálati eljárás célja: a) az esetben megjelenő magatartás/jelenség körülményeinek tisztázása, b) a magatartás/jelenség további megelőzésére/ kezelésére vonatkozó intézkedési javaslat megtétele. 4.7.2 A vizsgálati eljárás megindítása 4.7.2.1 A Megfelelőségi Bizottság 4.6.4.-4.6.6. pont szerinti döntésével megbízást ad valamely az adott esettel kapcsolatos vizsgálat lefolytatására. 4.7.2.2 A vizsgálattal ily módon megbízott szervezet(ek) a Megfelelőségi Bizottság tájékoztatása mellett a rá(juk) vonatkozó szabályok szerint folytatja(ák) le a vizsgálati eljárást: a Biztonsági Főigazgatóság ezen utasítás 4.7.4. pontja szerint, a Belső Ellenőrzés pedig a 4.7.5. pont szerint, a közreműködőként bevont szervezetek eljárásaira a 4.7.3. pontban foglaltakat kell irányadónak tekinteni. 4.7.2.3 A vizsgálati eljárást a Megfelelőségi Bizottság nevében a vizsgálattal megbízott szervezet indítja meg. A vizsgáló értesíti a vizsgálatban érintett munkatársat erről a tényről. A bejelentésben érintett munkavállaló tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. 4.7.2.4 A vizsgálati eljárás megindításakor az ahhoz szükséges adatokat, információkat tartalmazó dokumentumok másolatait az esetet kezelő munkatársak átadják a vizsgálatot végző szervezet vezetőjének. A vizsgálati eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum zárt megőrzése – a belső szabályozásokkal összhangban – a vizsgálatot végző és az abban közreműködő szervezetek felelőssége. 4.7.3 A vizsgálati eljárások általános szabályai A Megfelelőségi Bizottság a Belső Ellenőrzést vagy a Biztonsági Főigazgatóságot bízza meg a vizsgálatok lefolytatásával, amelyek során az eljárásba további közreműködő szervezeti egységek vonhatók be, a bejelentés tárgya szerinti szükségességben. A közreműködő szervezeti egységek vizsgálóinak jogaira és kötelezettségeire a saját szervezeti belső szabályzatuk irányadó a következő általános szabályok figyelembe vétele mellett: 4.7.3.1 A vizsgálat lefolytatásában résztvevők jo-

gosultak a vizsgálat céljainak elérése érdekében minden szükséges, a jogszabályo-

1062


kat és a jelen utasítást nem sértő intézkedés megtételére. 4.7.3.2 A vizsgálati eljárás lefolytatása során a vizsgáló köteles

4.7.3.3

4.7.3.4

4.7.3.5

4.7.3.6

4.7.3.7

a) a vizsgálat tárgyának megfelelő, a vizsgálat célját szolgáló vizsgálati programot végrehajtani, b) a vizsgálat megkezdésekor a megbízólevelét bemutatni, c) megállapításait a valóságnak megfelelően vizsgálati jelentésbe foglalni és tényszerű adatokkal, bizonyítékokkal alátámasztani, d) a dokumentumokat a vizsgálati eljárás lezárása után visszaszolgáltatni a Belső Ellenőrzés esetek kezelésére kijelölt munkatársai részére. A vizsgálati eljárás során az érintett munkatárs, illetve az eljárásba bevont személy képviselőt vehet igénybe, megtagadhatja a nyilatkozattételt, továbbá nem köteles magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolni. A bejelentett személyt a vizsgálat megkezdésekor tájékoztatni kell az eljárásban őt megillető jogokról. A vizsgálatban érintett munkatársat minden jog megilleti, amely őt a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói vizsgálat során megilletné. Fontos azonban rögzíteni, hogy ezen utasítás szerinti eljárások nem minősülnek munkáltatói fegyelmi, illetve a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói vizsgálatnak, és nem is helyettesítik azokat. A vizsgálattal érintett munkatárs jogai megilletik azt a munkatársat is, aki a vizsgálat megállapítása szerint részese volt a vizsgált magatartásnak. Amennyiben a vizsgálati eljárás a jelen utasítás hatálya alá tartozó teljes körűen konszolidált gazdasági társaság valamelyikét érinti, akkor a Belső Ellenőrzés a vizsgálat során a tulajdonos képviselőjeként jár el. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 16. § (2) bekezdésének szabályai az irányadóak a vizsgálat időtartamára vonatkozóan, így a bejelentés kivizsgálására annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határidőtől – a név nélküli vagy azonosítatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével – csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni, de a vizsgálat időtartama a 3 hónapot így sem haladhatja meg. A vizsgálat sikere érdekében a vizsgáló(k) jogosult(ak) különösen az alábbiakra: a) a MÁV Csoport munkatársaival való kapcsolat felvételére, b) MÁV Csoport valamennyi érintett dokumentumához és iratához való hozzáférésre,

11. szám

c) a 4.7.3.9.-4.7.3.13. pontokban meghatározott eljárási cselekmények lefolytatására. 4.7.3.8 A vizsgálati eljárás sikere érdekében a MÁV Csoport minden munkatársa köteles segíteni a Belső Ellenőrzés vezetőjét, illetve a vizsgálókat, valamint a vizsgálatban közreműködőket a vizsgálati eljárás lefolytatása során. Ennek keretében a vizsgálatok során minden munkatárs köteles együttműködni, és a vizsgálatban kért információkat lehetőleg soron kívül a vizsgálók rendelkezésére bocsátani. Az e célból történő információ-szolgáltatást üzleti titokra, valamint az érintett munkatárs személyiségi jogaira történő hivatkozással nem lehet megtagadni. 4.7.3.9 Az információk összegyűjtése keretében a vizsgálók a magatartás/jelenség körülményeinek feltárása érdekében – határidő tűzése mellett – írott formában kérhetnek adatokat, információkat. Ennek keretében akár korábban született dokumentumok másolata, illetve a magatartást/jelenséget érintő korábbi belső (vizsgálati) anyagok is elkérhetőek és felhasználhatóak (akár más szervezettől is bekérhetőek). 4.7.3.10 Személyes meghallgatás A körülmények tisztázása érdekében a vizsgálati eljárás keretében személyes meghallgatásra kerülhet sor a bejelentővel, az esetben érintett munkatárssal vagy szervezetre vonatkozó vizsgálat esetén a szervezeti egység vezetőjével, illetve minden más, eljárásba bevont munkatárssal, külső személyekkel. Azon munkatárs, akinek a személyes meghallgatására tartós akadályoztatása miatt nem kerülhet sor, írásban is összefoglalhatja a vizsgáló(k) által megfogalmazott kérdésekre a válaszát 10 munkanapon belül. Erről a vizsgáló(k) dönt(enek). Indokolt és tartós távolmaradás esetén az érintett munkatárs közvetlen munkatársainak, illetve szolgálati vezetőjének meghallgatására is sor kerülhet a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges információk megszerzése céljából. A személyes meghallgatásról a vizsgálatban érintett munkavállalót, illetve abba bevont személyt a vizsgáló írásban értesíti, a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyidejű értesítése mellett, amennyiben ez a vizsgálatot nem veszélyezteti. A személyes meghallgatás alkalmával jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az eljárás nyilvántartási számát; b) a jegyzőkönyv felvételének kezdő és befejező időpontját, valamint helyét, c) a személyes interjún jelenlévő személy nevét, anyja nevét, születési dátumát, elérhe-

11. szám


tőségét és azt, hogy az eljárásban milyen minőségben vesz részt, d) a személyesen meghallgatott nyilatkozatát arról, hogy személyesen érintett vagy érdekelt-e az esettel kapcsolatban, e) a tényeket, hogy a meghallgatott személy: – tett-e összeférhetetlenségi kifogást a vizsgálóval/vizsgálókkal vagy mással szemben, – iratbetekintési jogát gyakorolta-e, – a 4.7.3.3. pontban meghatározott jogairól tájékoztatták-e, – amennyiben irányadó, akkor annak tényét, hogy a 4.7.3.3. pontban foglaltakra tekintettel a nyilatkozattételt megtagadja-e, – kíván-e képviseletet igénybe venni, f) a meghallgatás során elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszokat, illetve nyilatkozatokat azokkal a szavakkal, ahogy azt a nyilatkozattevő előadta, g) ha a személyesen meghallgatottnak további előadnivalója van, ennek jegyzőkönyvbe foglalását, h) a tényt, hogy a személyesen meghallgatott a jegyzőkönyvet aláírás előtt tanulmányozta és módosítási igénye nincs, illetve a módosítási igényét átvezették. A jegyzőkönyvet a személyesen meghallgatottal alá kell íratni. Amennyiben a személyesen meghallgatott úgy nyilatkozik, hogy képviselőt kíván igénybe venni, akkor a meghallgatás nem folytatható tovább, azt be kell fejezni és új időpontban meg kell ismételni, oly módon, hogy azon a személyesen meghallgatott képviselőjének jelenléte is biztosítva legyen. A személyes meghallgatás során a személyes adatokat jelen utasítás 4.2.3. pontjával összhangban kell kezelni. A vizsgálati eljárás során a személyes meghallgatás időtartamát a munkatárs munkaideje részének kell tekinteni. 4.7.3.11 A vizsgálati eljárásban lehetőség van helyszíni szemle lefolytatására, ha a magatartásra/jelenségre vonatkozó lényeges körülmény megállapításához, felderítéséhez személy, tárgy, tény vagy helyszín közvetlen megfigyelése, illetőleg megvizsgálása szükséges. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmazni kell az eljárás nyilvántartási számát; a jegyzőkönyv felvételének kezdő időpontját, valamint helyét; a helyszíni szemlén tett megállapításokat. A jegyzőkönyvet valamennyi, a helyszíni szemlén jelenlévő személynek alá kell írnia. 4.7.3.12 Amennyiben a vizsgáló a vizsgálati eljárás eredményessége érdekében szükségesnek tart-

1063

ja, a Megfelelőségi Bizottság tájékoztatása mellett szakértőket vonhat be a vizsgálatba. 4.7.3.13 Szintén a körülmények feltárása érdekében a munkáltató által munkavégzés céljából biztosított munkaeszközön tárolt nem privát dokumentumokba és adatokba történő betekintés is lehetséges az eszköz használójának jelenlétében. 4.7.4 A vizsgálati eljárás szabályai a Biztonsági Főigazgatóság eljárása esetén 4.7.4.1 A Megfelelőségi Bizottság által a Biztonsági Főigazgatósághoz utalt ügyekben kizárólag a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatósága járhat el, a MÁV Csoport biztonsági szakterületei szakértőként vonhatók be az eljárásba. 4.7.4.2 A vizsgálatnak nem feladata a bejelentésben foglalt cselekménnyel, mulasztással okozott kár pontos összegének megállapítása. Ezt csak abban a terjedelemben kell vizsgálni, amennyiben az a munkáltatói (kártérítési) eljárás vagy a büntető feljelentés megalapozásához szükséges. 4.7.4.3 A vizsgálat keretében a bejelentőt soron kívül meg kell hallgatni, ha az a tényállás megállapításához szükséges. 4.7.4.4 A vizsgálat keretében meg kell hallgatni azt a munkatársat, aki segítheti a bejelentésben foglalt cselekmény vagy mulasztás igazolását vagy kizárását, felvilágosítást adhat a bejelentésben foglalt cselekményt igazoló vagy kizáró dokumentumok, adatok felkutatásához. Ugyanebből a célból más személytől is felvilágosítás kérhető. 4.7.4.5 Ha a Megfelelőségi Bizottság döntése értelmében pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló helyzetek vizsgálatára kerül sor, ez esetben a vonatkozó utasításban előírt titokvédelmi szabályokra és egyéb rendelkezésekre figyelemmel kell eljárni. 4.7.4.6 A vizsgálati jelentés, ezzel együtt a vizsgálatot végző szervezet javaslatának jóváhagyása után intézkedni kell a javaslatnak megfelelő Kollektív Szerződés szerinti, az abban meghatározott elévülési idők figyelembe vételével munkáltatói eljárás kezdeményezésére, illetve bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén a büntető feljelentés megtételére és a bejelentő értesítésére. 4.7.4.7 Amennyiben az ügyben büntető feljelentés történik, a feljelentés az érintett személyek személyes adatait tartalmazhatja. 4.7.4.8 A Biztonsági Főigazgatóság a jelentésben javaslatot tesz a vizsgálat lezárására, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok nem támasztják alá a bejelentésben foglaltakat, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, illetve

1064


megállapítást nyert, hogy a bejelentésben foglaltak nyilvánvalóan megalapozatlanok. 4.7.4.9 A bejelentő védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vizsgálatban érintett személyek személyes adatainak védelmére is. 4.7.4.10 A vizsgálati eljárás keretében meghallgatott személy és a zártan kezelt adatok azonosíthatósága (egyeztethetősége) érdekében a vizsgálati jelentésben a meghallgatott személy adatait tartalmazó zárt borítékot azonos jelzéssel (az eset iktatószámával) kell jelölni. A boríték kezelése vonatkozásában a 4.2.3. pontban foglaltak irányadók. 4.7.4.11 A zártan kezelt személyes adatok büntető feljelentés esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság részére továbbíthatók. 4.7.4.12 Az ügyben a munkáltatói intézkedésekhez szükséges, zártan kezelt adatok csak a munkáltatónak adhatók át. A bejelentő adatai a munkáltatónak ebben az esetben sem adhatók át.

juttatni a Megfelelőségi Bizottsághoz a Belső Ellenőrzés vezetőjén keresztül. 4.8.3

A vizsgálati jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a vizsgált eset tartalmának ismertetését; b) a vizsgált esettel kapcsolatban összegyűjtött információkat, adatokat, azok relevanciáját; c) a vizsgált esettel kapcsolatban feltárt hiányosságokra, problémákra vonatkozó ténymegállapításokat; d) a vizsgálati eljárás eredményeként szükségesnek ítélt intézkedésekre tett javaslatokat a végrehajtásra kijelölendő szervezet megnevezése mellett és az ezek végrehajtására vonatkozó határidőket.

4.8.4

A vizsgálati eljárás lezárását megelőzően a vizsgálatban érintett munkatárs(ak) számára biztosítani kell a jogot, hogy a vizsgálatban vele szemben megfogalmazott kifogásokra reagáljon, azokat tényekkel alátámasztva helyesbítse. Mindezt úgy kell megtenni, hogy a bejelentő és az eljárásba bevont személyek védelme, és adataik zártan kezelése maximálisan érvényesüljön.

4.8.5

A Megfelelőségi Bizottság dönt a vizsgálati jelentés és az abban foglalt intézkedési javaslatok elfogadásáról, és arról, hogy a jelentés alapján a vizsgálati eljárás lezárható-e.

4.8.6

A vizsgálati jelentés tartalma alapján a Megfelelőségi Bizottság dönthet úgy, hogy a vizsgálati eljárásban további feltáró munkára van szükség. Ekkor új határidő tűzése mellett további vagy kiegészítő vizsgálatot rendel el.

4.7.5 A vizsgálati eljárás szabályai a Belső Ellenőrzés eljárása esetén A Belső Ellenőrzés által folytatott vizsgálati eljárásban az alábbiakban meghatározottakat kell alkalmazni: 4.7.5.1 A Belső Ellenőrzés a Megfelelőségi Bizottság tájékoztatása mellett a MÁV Zrt. Általános ellenőrzési utasításának célvizsgálatra vonatkozó rendelkezései szerint folytatja le a vizsgálati eljárást. 4.7.5.2 A Megfelelőségi Bizottság által a Belső Ellenőrzéshez utalt ügyekben a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés munkatársai részére kerül a megbízólevél kiállításra. 4.7.5.3 A Belső Ellenőrzés munkatársai által vezetett vizsgálatokba szükség esetén közreműködőként bevonásra kerülhet szakértőként a MÁV Csoport belső ellenőre és egyéb szervezeti egység szakmai delegáltja. 4.7.5.4 A vizsgálatba bevont közreműködő (szakértő, szakmai delegált) a bejelentés vizsgálata során megállapítottakat részvizsgálati jelentésben rögzíti. 4.7.5.5 A közreműködők által készített részvizsgálati jelentést a határidő megtartásával a vizsgálatot vezető belső ellenőrzési munkatársnak kell átadni. 4.8 A VIZSGÁLATI ELJÁRÁS LEZÁRÁSA 4.8.1

A vizsgálati eljárás vizsgáló általi lezárására minden esetben – tekintet nélkül arra, hogy az eljárást mely szervezet folytatta le – az írott vizsgálati jelentés Megfelelőségi Bizottsághoz történő eljuttatásával kerül sor.

4.8.2

A vizsgálati jelentést a Megfelelőségi Bizottság határozatában megadott határidőn belül el kell

11. szám

4.9 INTÉZKEDÉSEK A MÁV Csoport Etikai Kódexében foglaltak megsértésének megállapítása esetén a vizsgálati jelentés megfelelő intézkedéseket ír elő, amelynek végrehajtásában a MÁV Csoport szervezetei kötelesek együttműködni. 4.9.1

Az intézkedések minden esetben javító/fejlesztő célzatúak és az alábbi csoportokba illeszkednek: a) a MÁV Csoport jó hírnevét, utas- és vevőközpontú szolgáltatásmódját elősegítő, valamint kapcsolatrendszerét támogató kezdeményezések, b) a MÁV Csoport folyamatait, belső kontrolljait, illetve szabályzatait javító intézkedések,

11. szám


c) szükség esetén a MÁV Csoport aktuális szabályozásaival összhangban alkalmazható munkáltatói eljárás, d) megfelelő külső jogi intézkedések. 4.9.2

Amennyiben a vizsgálati eljárás bármely szakaszában bűncselekmény gyanúja merül fel, a vizsgálatot végző szervezet a Megfelelőségi Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja. A feljelentés megtételére a hatályos belső utasítások szerint kerül sor, beleértve, hogy a feljelentésről a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a Megfelelőségi Bizottságot tájékoztatni kell.

4.9.3

Amennyiben a vizsgálati jelentés munkáltatói intézkedés kezdeményezését írja elő, akkor az etikai vizsgálat során keletkezett azon információkat és dokumentumokat, amelyek a kezdeményezett eljárás megalapozása szempontjából szükségesek, mint az eljárás alapjául szolgáló vizsgálati anyagot a jogszabályban lefektetett határidőkre való tekintettel át kell adni a vonatkozó előírások szerint a munkáltatói eljárás lefolytatására jogosultnak.

4.9.4

Az intézkedések végrehajtásának határidejéről és felelőséről a Megfelelőségi Bizottság dönt, és határozatai kötelező érvényűek a felelősségre kijelölt szervezetekre nézve.

4.9.5

Az intézkedést az érintett társaság megfelelő szervezetének kell végrehajtania azzal, hogy a felelősnek az intézkedés lezárását követő 5 munkanapon belül tájékoztatnia kell a Belső Ellenőrzés vezetőjén keresztül a Megfelelőségi Bizottságot a megtett intézkedésről.

4.10 JELENTÉSEK, VISSZACSATOLÁS 4.10.1 A Belső Ellenőrzés vezetője minden év első negyedévében jelentést készít a megelőző évben született összes, Megfelelőségi Bizottság által elfogadott, vizsgálat nélkül lezárt esetről, a lezárt vizsgálatokról és a kezdeményezett intézkedésekről az etikai ügyekben érintett MÁV Csoport Felügyelőbizottságai részére. A Felügyelőbizottságok dönthetnek úgy, hogy egyes esetekben további vizsgálatra van szükség, és ezen esetekben jogosultak további vizsgálatot elrendelni. Azon esetek, ahol a lezáró határozatban foglaltak alapján a Felügyelőbizottságok nem rendelnek el további vizsgálatot, lezártnak minősülnek. 4.10.2 A Megfelelőségi Bizottság minden év első negyedévében tájékoztatja a MÁV Zrt. Igazgatóságát a megelőző évben nyilvántartásba vett esetekről és azok feltárására végzett vizsgála-

1065

tok eredményeiről, valamint a javasolt javító célzatú intézkedésekről. Ezeket a jelentéseket az Igazgatóság határozatban hagyja jóvá. 4.10.3 Azokról a kiemelt ügyekről, amelyek jelentősen érinthetik a MÁV Csoport gazdálkodását vagy hatással vannak a MÁV Csoport pénzügyi beszámolóira, a Megfelelőségi Bizottság a vizsgálati jelentés elkészülte után haladéktalanul jelentést küld a MÁV Zrt. Igazgatóságának, a pénzügyi beszámolót érintő esetekben a MÁV Zrt. állandó könyvvizsgálójának a gazdasági vezérigazgató-helyettes tájékoztatását követően. 4.10.4 Az eset lezárását követően az esetek kezelésére kijelölt munkatársak 5 munkanapon belül – a MÁV Csoport érdekeit tiszteletben tartva – tájékoztatják a) a bejelentőt a vizsgálat lefolytatásának tényéről, a vizsgálati jelentés ténymegállapításairól és a jelentésben foglalt intézkedésekről, amennyiben a bejelentő elérhetőségét biztosította, b) az eset által érintett szervezet vezetőjét a vizsgálat eredményéről, a jelentés ténymegállapításairól és a jelentésben foglalt intézkedésekről, c) a vizsgálat által érintett személyt (bejelentettet) az MB döntését követően a végleges döntésről és intézkedésekről. 4.10.5 Amennyiben a bejelentő nem elégedett a vizsgálati eljárás eredményével, de bejelentését új, még nem értékelt információval nem tudja kiegészíteni, abban az esetben saját belátása szerint és saját felelősségére – figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat – más, a MÁV Csoporton kívüli fórumhoz fordulhat. A MÁV Csoport Etikai Kódexének megfelelő vállalati kultúra támogatása érdekében - a prevenciós célokat, valamint a MÁV Csoport érdekeit szem előtt tartva – a Megfelelőségi Bizottság dönt a vizsgálati eljárások eredményeinek kommunikációjáról a MÁV Csoport munkatársai felé. A kommunikációt a Belső Ellenőrzés és a Kommunikációs Igazgatóság együttesen dolgozza ki és hajtja végre. 4.10.6 A jelen utasítás hatálya alá tartozó MÁV Csoport, szakterületek által lefolytatott vizsgálatok visszacsatolása A Megfelelőségi Bizottság által a 4.6.2. c) pont szerint más csatornára terelt, azaz más szervezethez elintézésre utalt feladatok – a MÁV Csoport által, illetve szakterületen folytatott eljárás – esetében az adott területre, illetve a MÁV Csoportra vonatkozó szabályok szerint szüksé-

1066


ges eljárni. Az ottani eljárás lezárását követően azonban az érintett terület vezetője 5 munkanapon belül köteles a Megfelelőségi Bizottságot – a Belső Ellenőrzés vezetője útján – tájékoztatni annak érdekében, hogy az eset kezeléséről a bejelentőt tájékoztatni lehessen. A bejelentőt a Belső Ellenőrzés tájékoztatja a 4.10.4. pont szerint. 4.11 IRATOK MEGŐRZÉSE A Belső Ellenőrzés vezetője gondoskodik valamennyi eset és az azokhoz kapcsolódó összes dokumentum zárt megőrzéséről a hatályos jogszabályokkal és belső szabályozásokkal összhangban. 4.11.1 Az etikai ügyek kezelésével és vizsgálatával, valamint a Megfelelőségi Bizottság határozatainak végrehajtásával kapcsolatban keletkezett dokumentumok iktathatók, de az iktatási rendszerbe nem tölthetők fel. 4.11.2 Ha a bejelentés a 4.6.3. c) pont szerint nem vizsgálható, illetve vizsgálat alapján nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat (bejelentő személyes adatai és elérhetősége) a vizsgálat – 4.10.1. pont szerinti – lezárását követő 60 napon belül törölni kell. 4.11.3 A bejelentésre vonatkozó adatok (bejelentő személyes adatai és elérhetősége) törlése után a bejelentés iratanyagát irattárba kell helyezni, ahol azt az iratselejtezés határidejéig (a hatályos ügyviteli utasítás szerint) meg kell őrizni. Az irattárba helyezett etikai anyagokat ügyenkénti bontásban, zárt borítékban kell tárolni, amelyen fel kell tüntetni az ügy iktatószámát, a lezáró szervezet nevét és a lezárás dátumát, valamint azt, hogy felbontani csak a Megfelelőségi Bizottság mindenkori elnöke jogosult. 4.12 ETIKAI TÁMOGATÁS Annak érdekében, hogy az Etikai Kódexben megfogalmazottaknak megfelelő működés biztosítható legyen, valamint az Etikai Kódexben előírtak a gyakorlatban is működőképesek legyenek, illetve a bizonytalan esetek kiszűrése hatékonyan működjön, a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzés etikai támogató vonalat működtet, amelyen keresztül az Etikai Kódexhez kapcsolódóan kérdés tehető fel, illetve tanács kérhető. A Belső Ellenőrzés ezen feladatra kijelölt munkatársai (esetek kezelésére kijelölt munkatársak) a kérdésekre a hatályos jogszabályokkal és belső szabályozással összhangban válaszolnak, valamint a tanácsokat is ennek szellemében fogalmazzák meg, szükség esetén konzul-

11. szám

tálva a Megfelelőségi Bizottság tagjaival és a releváns szakmai területekkel. A kérdések, valamint tanácsok megfogalmazása ugyanazokon az elérhetőségeken lehetséges, mint amit a Belső Ellenőrzés a bejelentések fogadására a 3.3 pontnak megfelelően működtet. Kérdésfeltevéshez, tanács kéréséhez nem szükséges a kérdezőnek azonosítania magát, az anonimitást és a védett kezelést ebben a folyamatban is meg kell őrizni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasításban szereplő hivatkozások: 1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, 2. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, 3. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, 4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, 5. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről; 6. A MÁV Csoport mindenkor hatályos Kollektív Szerződései 7. A MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló 36/2013. (MÁV. Ért. 16.) vezérigazgatói utasítás, 8. A MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról szóló 10/2008. (III. 21. MÁV Ért. 8.) VIG számú vezérigazgatói utasítás, 9. A MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 12/2013. (MÁV. Ért. 6.) elnök-vezérigazgatói utasítás, 10. Az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 39/2014. (VIII.15. MÁV Ért. 16.) számú EVIG utasítás, 11. A MÁV Zrt. Biztonsági szabályzata a minősített adatok védelmére c. 48/2014. (XI.21. MÁV. Ért. 21.) elnök-vezérigazgatói utasítás, 12. A MÁV Zrt., valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzatáról szóló 57/2014. (XII. 19. MÁV Ért 23.) számú elnök-vezérigazgatói utasítás, 13. A MÁV Zrt. pénzmosás elleni szabályzatáról szóló 15/2008. (III. 11. MÁV Ért. 20.) portfoliókezelési általános vezérigazgatóhelyettesi utasítás, 14. A MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról szóló 22/2014. (V. 23. MÁV

11. szám


Ért. 8.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás, 15. A bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről szóló 29/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6.) VIG számú vezérigazgatói utasítás, 16. A MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasításáról szóló 1/2014. (MÁV Ért. 1.) számú elnök-vezérigazgatói utasítás, 17. A MÁV Csoportot érintő ügyekben az érintett társaságok belső utasításai az irányadók. Hatályon kívül helyezés: 1. 6/2013. (I.18. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az etikai és máselőírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről.

1067

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzétételt, illetőleg a 2.1. b. pont szerinti határozat kiadását követő napon napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet:

A bejelentésekről vezetett nyilvántartás 2/a. sz. melléklet: Általános titoktartási nyilatkozat 2/b. sz. melléklet: Adott esetre vonatkozó titoktartási nyilatkozat

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

1068


11. szám

1. sz. melléklet A BEJELENTÉSEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS A bejelentések nyilvántartásának elemei a következők: • • • • • • •

•

• • •

sorszám etikai eset tárgya nyilvántartási szám(ok) a bejelentés beérkezésének időpontja a bejelentés milyen csatornán érkezett a bejelentő személye elérhető/nem ismert, az eset státusza: o vizsgálat nélkül lezárt o vizsgálattal lezárt o folyamatban a bejelentés típusa: o tipikus bejelentés o atipikus bejelentés o más információforrásból származó vagy saját észlelés Megfelelőségi Bizottság döntésének időpontja, a határozat tartalma (feladat leírása, felelős szervezet, közreműködő szervezet, határidő) teljesítési megjegyzés (pl.: átadva valamely szervezetnek, feljelentés megtörtént, bejelentő/ bejelentett értesítve, stb…) lezárás ideje (év, hónap)

11. szám


1069

2/a. sz. melléklet Általános Titoktartási Nyilatkozat∗1 Alulírott ………………………………………........(lakcím: ………………………………………..; születési hely, idő: ……………………………………………..; törzsszám: ………………………..) e nyilatkozattal kötelezem magam, hogy az Etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről szóló (elnök-vezérigazgatói/vezérigazgatói/ügyvezető igazgatói)∗∗2 utasítás szerinti esettel vagy vizsgálati eljárással összefüggésben tudomásomra jutott valamennyi tényt, adatot, információt – ideértve a Megfelelőségi Bizottság ülésein elhangzottakat is – és körülményt megőrzök. A titoktartási kötelezettség megsértését jelenti, ha a kötelezett személy a fenti bekezdés szerinti bármely tényt, adatot, információt és körülményt illetéktelen személy vagy szerv részére hozzáférhetővé tesz vagy azt jogosulatlanul felhasználja, nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. Az esettel összefüggésben, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező dokumentumok és információk kezelése során a mindenkor hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzat releváns rendelkezéseit maradéktalanul betartom. Ezen titoktartási kötelezettség megsértésével okozott mindennemű kárért a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő felelősséggel tartozom.

Budapest, ……… év …… hónap …… nap

………………………………………. nyilatkozattevő aláírása

∗∗

1 A titoktartási nyilatkozat aláírására kötelezett személyek: esetek kezelésére kijelölt munkatársak; vizsgálók; az eset kezelésében vagy a vizsgálati eljárás lefolytatásában közreműködő munkatársak és külső személyek; Megfelelőségi Bizottság tagjai; Megfelelőségi Bizottság titkára; Megfelelőségi Bizottság ülésére meghívott személyek; Felügyelőbizottság kijelölt tagja ∗∗ 2 A MÁV Csoport különböző tagvállalatai esetén a megfelelő belső szabályzatra kell hivatkozni.

1070


11. szám

2/b. sz. melléklet Adott esetre vonatkozó Titoktartási Nyilatkozat∗1

Alulírott ………………………………………........(lakcím: ………………………………………..; születési hely, idő: ……………………………………………..; törzsszám: ………………………..) e nyilatkozattal kötelezem magam, hogy az Etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről szóló (elnök-vezérigazgatói/vezérigazgatói/ügyvezető igazgatói)∗∗2 utasítás szerinti esettel vagy vizsgálati eljárással összefüggésben tudomásomra jutott valamennyi tényt, adatot, információt – ideértve a Megfelelőségi Bizottság ülésein elhangzottakat is – és körülményt megőrzök. A titoktartási kötelezettség megsértését jelenti, ha a kötelezett személy a fenti bekezdés szerinti bármely tényt, adatot, információt és körülményt illetéktelen személy vagy szerv részére hozzáférhetővé tesz vagy azt jogosulatlanul felhasználja, nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. Az esettel összefüggésben, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező dokumentumok és információk kezelése során a mindenkor hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzat releváns rendelkezéseit maradéktalanul betartom. Ezen titoktartási kötelezettség megsértésével okozott mindennemű kárért a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő felelősséggel tartozom. A mai napon a ………………………….. számú etikai eset teljes anyagának másolatát átvettem. Budapest, ……… év …… hónap …… nap

………………………………………. nyilatkozattevő aláírása

∗∗

1 A titoktartási nyilatkozat aláírására kötelezett személyek: esetek kezelésére kijelölt munkatársak; vizsgálók; az eset kezelésében vagy a vizsgálati eljárás lefolytatásában közreműködő munkatársak és külső személyek; Megfelelőségi Bizottság tagjai; Megfelelőségi Bizottság titkára; Megfelelőségi Bizottság ülésére meghívott személyek; Felügyelőbizottság kijelölt tagja ∗∗ 2 A MÁV Csoport különböző tagvállalatai esetén a megfelelő belső szabályzatra kell hivatkozni.

11. szám


20/2015. (V. 22. MÁV ÉRT. 8 .) EVIG SZ. UTASÍTÁS HELYES SZÖVEGE: A MÁV CSOPORT KONTROLLING TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYAI 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. és a teljeskörűen konszolidált társaságainak (továbbiakban: MÁV Csoport) irányításának támogatása, a vezetői információs igények kielégítése, az üzleti folyamatokba időben történő beavatkozásnak és a döntések megalapozottságának biztosítása kiemelten fontos kontrolling feladat. Az üzleti tervezési tevékenység célja a MÁV Csoport jövőjére vonatkozó üzleti, gazdálkodási célkitűzéseinek és azok megvalósítási eszközeinek kijelölése, a terv kockázatainak beazonosítása. Jelen utasítás célja ezért a MÁV Csoport: ▪ üzleti tervezésének rendjére, a tervkészítés folyamatára, a tervdokumentumok tartalmi-formai követelményeire vonatkozó szabályok rögzítése, ▪ a standard beszámolók tartalmi és formai követelményeinek szabályozása, ▪ a csoportszintű évközi beszámolás során készítendő várható készítés folyamatának és módszertanának szabályozása, ▪ és a csoportszintű kontrolling beszámolási rendszer eljárásrendjének, működtetési elveinek rögzítése. Jelen utasításban rögzített módszerek felhasználásával és rögzített folyamatokhoz illeszkedően kell a társaságok munkaszervezetén belüli beszámolók készítésének rendjét, továbbá a társasági beszámolók készítésének részletszabályait kialakítani. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az utasításban foglalt szabályokat a kontrolling tervezési és várhatókészítési, valamint beszámolási tevékenység során kell alkalmazni. 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamint a MÁV Csoport valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára az alábbiak szerint: a) azon leányvállalatok tekintetében, melyek létesítő okirata/SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett társaságokra kiterjedő utasításokat alkalmaznia kell, az utasítás hatályba lépése napjától, b) azon leányvállalatokra, melyek az előző csoportba nem, de a teljes körűen konszolidált körbe tartoznak, az erről rendelkező alapítói/köz-

1071

gyűlési/taggyűlési határozat alapján a határozat kiadását követő naptól. Jelen utasítás a kontrolling tevékenység általános és egységes szabályait tartalmazza, melyet kiegészítenek az egyes társaságok gazdálkodásának sajátosságait tükröző egyedi szabályai és belső kontrolling rendszerei. A társaságok szabályzatait a KI és a PGI szakmai ellenőrzését követően lehet hatályba léptetni. A társaságok egyedileg felelősek azért, hogy az így létrejövő kétszintű szabályozási rendszerük összhangban legyen az adott társaság létesítő okiratának rendelkezéseivel. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV Zrt. Kontrolling igazgatóságának vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek Számviteli beszámoló: A Sztv. és az elfogadott számviteli politika előírásai szerint, a számviteli nyilvántartás adatai alapján készülő beszámoló, melynek célja, hogy megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, vagyonának öszszetételéről (eszközeiről és forrásairól), tevékenységének eredményéről. Ide tartoznak a társaságok egyedi éves beszámolói és a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámolója. Kontrolling beszámoló: A társaságok kontrolling szervezetei által készített beszámolók, ideértve a Sztv. szerinti beszámolóhoz tartozó üzleti jelentést is. A kontrolling beszámolók jellemzően a számviteli beszámolók információira épülnek, de azoktól eltérő információtartalmúak. A számviteli beszámolók a számviteli információs rendszerből nyert bázis / tény adatokat mutatnak be, a kontrolling beszámolók elsősorban az üzleti tervhez viszonyított elemzéseket tartalmaznak. Standard beszámoló: Előre meghatározott szerkezetű és adattartalmú beszámolási táblázatok és szöveges értékelések, amelyek tartalma az elkészítés gyakoriságának és a címzetteknek megfelelően változik. Ad-hoc beszámoló: Egyedi vezetői információs igények kielégítésére eseti adattartalommal és jelleggel készülő beszámoló. Cognos: a tervezést, beszámoló és várható készítést támogató informatikai rendszer. (lásd részletesen 6. fejezet) Mutatók: lehetnek eredeti adatok, származtatott adatok (összegek, különbségek, szorzatok stb.) vagy különböző hányadosok, átlagok, viszonyszámok (leggyakrabban dinamikus viszonyszámok, megoszlási viszonyszámok, intenzitási viszonyszámok stb.) és in-

1072


dexek stb.. A mutatók lényege az elemi információk összefoglalása azzal a céllal, hogy az összefüggések egyetlen adattal legyenek leírhatók. Alapterv: Az adott üzleti folyamatok fenntartása mellett előjelzett eredményeket tartalmazza. Akciók: olyan intézkedéscsomagok, melyek elemeiben változtatják meg a fő üzleti jellemzőket, mutatókat. Tervverzió: az alapterv és az akciók különböző kombinációinak modellezése. Konszolidálandó (eliminációs) tételek: az anyavállalat és konszolidációba bevont leányvállalatok közötti üzleti szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi tételek (pl. bevétel, költség, beruházás). A csoportszintű halmozódó – nem valós - eredmény kiszűrése érdekében ezen tételeket konszolidálni (egymással való szembeállítás) nettósítani kell. MÁV Csoport: a MÁV Zrt. és a konszolidációba teljes körűen bevont társaságok (MÁV Zrt. MSZSZ) Konszolidált terv: a MÁV Csoport összevont, a konszolidálandó tételek kiszűrésével készített terve. Kulcsmutató: Olyan mutatószám, mely egy adott szervezet működését, a működés eredményességét méri, a gazdálkodás szempontjából kiemelt jelentőségű szempontokat jellemzi. Üzleti Terv: a tulajdonos(ok) részéről határozattal jóváhagyott dokumentum, melynek célkitűzései az éves és évközi beszámolás során visszamérendők (Terv dokumentáció). Operatív Terv: a jóváhagyott Üzleti Terv számszerű előirányzatainak elemi tervszervezeti és tervsor részletezettségű, havi szintű bontása KI: MÁV Zrt. Kontrolling igazgatósága PGI: MÁV Zrt. Portfólió-gazdálkodási igazgatósága. SZK Számvitel: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli szervezet. A MÁV Csoport tagjai számára szolgáltatási szerződés alapján központi számviteli szolgáltatást nyújtó szervezet. Premisszák: A tervezés során olyan állandónak tekintendő kiinduló pontok, amelyek a MÁV Zrt. tulajdonosi joggyakorlója és a MÁV Zrt. szervezeti egységei által kerülnek meghatározásra, és amelyeket a hatályos DHL alapján a MÁV Zrt. Igazgatósága hagy jóvá. A MÁV Csoporton belüli alkalmazásuk az egységesség elérése érdekében kötelező. PMSZ: Pályaműködtetési Szerződés

11. szám

4.0 A KONTROLLING BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI 4.1 A beszámolási tevékenység célja A MÁV Csoport irányítási rendszerének szerves része a beszámolási rendszer, melynek célja a MÁV különböző vezetői szintjei és a társaságok legfőbb szervei információs igényeinek kielégítése, valamint az üzleti folyamatokba történő gyors beavatkozás lehetőségének biztosítása. A beszámolási rendszer struktúrája és működési logikája összhangban áll a tervezés rendszerével, így biztosítja a MÁV Csoporton belül a vállalati tervekben kitűzött célok megvalósulásának nyomon követését. A társaságok ügyvezetése gazdasági döntéseinek megalapozásához, a vállalati/szervezeti egységek vezetőinek a döntések végrehajtásának, az irányításuk alá tartozó szervezetek gazdálkodásának ellenőrzéséhez információkra van szükségük. Tulajdonosi érdek a vállalkozási tevékenység valamennyi szintjén a megfelelően részletezett információk rendelkezésre állása, valamint kiemelt fontosságú a tulajdonos(ok), a társaságokat ellenőrző szervek és más, a tagvállalat működésében, működtetésében érintett egyéb szervezetek, bankok stb. információ igényének kielégítése arra vonatkozóan, hogy a vezetés mi módon gazdálkodik a tulajdonosok által rendelkezésére bocsátott vagyonnal. A kontrolling jelentések adatbázisát ▪ a társaságok előző évi kontrolling beszámolóiban szereplő tényadatok, mint időszaki bázisadatok, ▪ a jóváhagyott éves üzleti terv, ill. év közben az operatív tervek előirányzatai és a havi, negyedéves és éves főkönyvi zárás alapján a számviteli információs rendszer adataival megegyező tény adatok, ▪ a Cognos rendszerben elkészített várható adatok, ▪ a gazdasági elemzésekhez szükséges információkat tartalmazó egyéb analitikus rendszerek, nyilvántartások, naturális adatgyűjtések képezik. 4.2 Standard elemzési algoritmusok A beszámolók készítésénél az adatok csoportszintű értékelése, összevetése, elemzése érdekében az alábbi standard elemzési módszerek alkalmazandók: ▪ bázis-terv-tény-várható értékek eltérés elemzése; ▪ modellszámítások; ▪ benchmark elemzés; ▪ trendelemzés (idősoros elemzés); ▪ torzító tényezők kiszűrése; ▪ hatótényezőkre bontás; ▪ szöveges elemzés.

11. szám


1073

A bázis-terv-tény-várható értékek eltérés elemzése

Hatótényezőkre bontás

A bázis-terv-tény-várható eltérések vizsgálatának elsősorban az a feladata, hogy bemutassa a bázishoz viszonyított elmozdulásokat, feltárja a tervben meghatározott célokhoz képest jelentkező vagy várható eltérések irányát, nagyságrendjét, valamint az eltérések okait. Amennyiben egy adott pénzügyi-gazdasági mutatóra, illetve naturális teljesítményre létezik tervérték, úgy a tényleges és a tervezett, illetve várható és tervezett értékek összehasonlítását minden esetben el kell végezni. Az értékek közötti eltérések számításánál az eltéréseket abszolút és százalékos formában is ki kell mutatni. Amennyiben az eltérés mértéke jelentősnek minősül – meghaladja az 50 millió Ft-os értéket vagy a 10 %-os mértéket – az eltérésről szöveges értékelést is kell készíteni, külön kitérve az eltérés okaira is.

A mutatók időbeni alakulása, egyes gazdasági folyamatok jellemzői sok esetben több tényező együttes hatására vezethető vissza. A gazdasági elemzések során a mutatószám alakulását befolyásoló tényezők azonosítását és azok hatásának számszerűsítését is el kell végezni. A tényezőkre bontás egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerűsített okai mutathatók ki. A felbontás mélységét, részletességét mindig az elemzési feladat, az információ igény határozza meg. Az elemzés során minél több elemű magyarázat adható meg, azonban csak lényeges, fontos tényezők vizsgálatával kell foglalkozni.

Modellszámítások Adott időszakra vonatkozó eltérő peremfeltételek mellett a gazdasági hatások számszerűsítése, egy vagy több hatótényező egyedüli vagy összetett hatásának vizsgálata. Benchmark elemzés A benchmark elemzések célja az adott társaság/szervezeti egység üzleti folyamatainak, eredményeinek öszszehasonlítása az iparági adatokkal, pl. átlaggal, vagy a hazai/nemzetközi/csoporton belüli gyakorlattal. Benchmark elemzés végezhető társaságon belüli szervezeti egységek teljesítményeinek egymással vagy külső fél (pl. iparági vezető vállalat) teljesítményeivel való összevetéssel. A benchmark elemzések elsősorban az üzleti jelentés részét képezik, a megszerzett információk - első lépcsőben - a teljesítmények értékeléséhez, az ágazati versenytárs-elemzésekhez kerülnek felhasználásra, valamint a csoporton belül alkalmazott transzferár értékelés piaci árait is meghatározhatják. Trendelemzés Az idősorban rendelkezése álló adatok elemzésének módszere, amely elsősorban az éves beszámoló adatainak elemzésére, továbbá ad hoc elemzési igények kielégítésére használható. Hosszabb távú, stratégiai jellegéből adódóan jellemzően piaci volumenekre, alapvető naturáliákra, ill. a külső környezet által meghatározott technikai, műszaki összefüggésekre vonatkozik. Torzító tényezők kiszűrése Az összehasonlító elemzések során a leggyakrabban alkalmazott módszerek a torzítások kiszűrésére az árváltozás hatásának kiszűrése változatlan árak alkalmazásával, árkorrekció számítással és az árindex felhasználása.

Szöveges elemzés Az előzőekben bemutatott elemzési módszerekkel feltárt trendek és összefüggések a beszámolók szöveges fejezeteiben, illetve a beszámolókhoz kapcsolódó előterjesztésekben részletesen bemutatásra kerülnek. Általános szabályként az 50 millió Ft-os vagy a 10 %-os mértékű, illetve annál nagyobb eltérést mindenképpen elemezni kell. A csoport szinten egységes tartalmi és formai követelmények szerint összeállítandó szöveges elemzés bevezető részében – vezetői összefoglalóként – rövid, tömör formában, lényegre törően be kell mutatni a beszámolási időszak fő folyamatait, tendenciáit. Meg kell fogalmazni az egység működésével kapcsolatos fő üzeneteket, irányokat, a működést meghatározó 2-3 legfontosabb tényezőt. A vezetői összefoglalóban kerülni kell a számviteli fogalmak használatát, technikai jellegű eltérések bemutatását, a tényleges üzleti tartalomra kell fókuszálni. 4.3 A beszámoló készítési folyamat szabályozásának alapelvei Az évközi kontrolling beszámolók elkészítésének legfontosabb szabályai Évközi zárlat két típusát különböztetjük meg: havi és negyedéves. A két zárlat során végzendő feladatok és a készülő beszámolók a külső kontroll szempontjából különböznek. Az évközi beszámolók készítésének szabályait jelen utasítás 1.a) számú melléklete tartalmazza. Alapelvek: ▪ Az évközi főkönyvi zárlatok utasításszerű végrehajtásáért – beleértve a csoportszintű számviteli politikába foglalt alapelvek és a zárlati utasítások rendelkezéseinek maradéktalan érvényesítéséért - a számviteli szervezet felelős, az üzleti területek és a kontrolling szervezetek

1074

▪

▪ ▪

▪

▪

▪

▪ ▪


(pl. elhatárolások számbavétele és rögzítése) közreműködése és a kiadott zárlati utasításban meghatározott felelősségi körök mellett. A negyedéves zárlatok során, a csoporton belül önköltség alapú díjazás alapján nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan a kontrolling szervezetek irányításával el kell végezni a számlázott, előzetesen felszámított és a szolgáltatói önköltség alapján meghatározott tényleges szolgáltatási díjak felülvizsgálatát, és a megállapított díjkülönbözetet időbeli elhatárolás formájában el kell számolni a mindenkori hatályos Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) illetve - amennyiben a szerződés az ÁSZF-ben foglaltaktól eltérő feltételeket tartalmaz - a szerződésben foglaltak szerint. A kontrolling a számviteli zárlatot követően, a számviteltől kapott információk (mérleg, eredménykimutatás, Cognos áttöltés és egyéb információk) alapján készíti el jelen utasítás 4.6. fejezete szerinti írásbeli beszámolókat. A konszolidációba teljes körűen bevont társaságok az egymással szemben kimutatott követeléseiket és kötelezettségeiket, valamint bevételeiket és ráfordításaikat valamennyi zárlat során egyeztetni és a feltárt eltéréseket rendezni kötelesek. A havi beszámoló beterjesztésre kerül a 4. számú mellékletben meghatározott vezetői testületeknek. A MÁV Zrt. a negyedéves beszámolás keretében egyszerűsített konszolidált mérleg- és eredménykimutatást, valamint éves konszolidált várható eredményt is készít. A csoporton belüli szolgáltatásokat végző társaságok negyedéves kontrolling beszámolói tartalmazzák a tevékenységenkénti, forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatást és a szolgáltatások fedezetszámításait is. A negyedéves kontrolling beszámolókat a 4. számú mellékletben meghatározott vezetői testületek részére történő beterjesztés előtt az állandó könyvvizsgáló ellenőrzi és kiadja a tény adatok és a várható teljesítmények átvilágítására vonatkozó jelentését. A negyedéves beszámolók könyvvizsgálatához a társaság az általa szolgáltatott információk teljeskörűségéről és valódiságáról teljességi nyilatkozatot és jogi levelet ad át a könyvvizsgáló részére. Az évközi beszámolók a vezető testületek és tulajdonos tájékoztatására készülnek, elfogadásukat követően közzétételre nem kerülnek. A negyedéves beszámolókkal együtt, az azokban szereplő adatokkal összhangban a kontrolling szervezet további rendszeres beszámolókat és adatszolgáltatásokat készít: felügyeleti jelentés és PMSZ szerinti adatszolgáltatás,

11. szám

melyek benyújtásra kerülnek a vonatkozó jogszabályban illetve szerződésben meghatározott szervezetek részére. Az évközi beszámolók elkészítése és jóváhagyása során végzendő feladatokat jelen utasítás 1.b) számú melléklete tartalmazza. Az év végi beszámolók elkészítésének legfontosabb szabályai Az év végi beszámolók készítésének szabályozási rendszerét a jelen utasítás 1.c) számú melléklete tartalmazza. Alapelvek: ▪ Az év végi főkönyvi zárlatok utasításszerű végrehajtásáért – beleértve a csoportszintű számviteli politikába foglalt alapelvek és a zárlati utasítások rendelkezéseinek maradéktalan érvényesítéséért - a kiadott zárlati utasításban meghatározott szervezetek felelősek.. ▪ A konszolidációba teljes körűen bevont társaságok az egymással szemben kimutatott követeléseiket és kötelezettségeiket, valamint bevételeiket és ráfordításaikat a csoportszintű zárlati utasításban foglaltaknak megfelelően egyeztetni és a feltárt eltéréseket rendezni kötelesek.A csoporton belül önköltség alapú díjazás alapján nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan el kell végezni a számlázott előzetesen felszámított és a szolgáltatói önköltség alapján meghatározott tényleges szolgáltatási díjak felülvizsgálatát, a megállapított díjkülönbözetet a mindenkor hatályos ÁSZF illetve - amennyiben a szerződés az ÁSZF-ben foglaltaktól eltérő feltételeket tartalmaz - a szerződésben foglaltak szerint díjkorrekció formájában el kell számolni, és a szolgáltató tényleges önköltsége alapján meg kell határozni a tárgyévet követő évben alkalmazandó előzetes díjat. ▪ A csoporton belüli szolgáltatásokat végző társaságok az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás mellett elkészítik a tevékenységenkénti, forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásaikat és a szolgáltatások fedezetszámításait is. ▪ Az év végi beszámoló keretében az SZK Számvitel feladata a mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet készítése, melyre alapozva, azzal összhangban, és további információkat felhasználva a kontrolling szervezet készíti el az üzleti jelentést. A beszámolók egyes részeinek kötelező tartalmi elemeit a vonatkozó szabályozások tartalmazzák. ▪ A beszámolókat az állandó könyvvizsgáló auditálja, melyről könyvvizsgálói jelentést bocsát ki.

11. szám

▪

▪

▪ ▪

▪


Az éves beszámoló könyvvizsgálatához a társaság az általa szolgáltatott információk teljeskörűségéről és valódiságáról teljességi nyilatkozatot és jogi levelet ad át a könyvvizsgáló részére. A Sztv. értelmében a beszámoló részeként elkészült és jóváhagyott mérleg- és eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet a könyvvizsgálói jelentéssel közzé kell tenni. Az éves beszámolót a társaság legfőbb szerve fogadja el. Az év végi beszámolókkal együtt, azokban szereplő adatokkal összhangban a kontrolling szervezet további rendszeres beszámolókat és adatszolgáltatásokat készít: felügyeleti jelentés és PMSZ adatszolgáltatás – éves elszámolás, hatósági engedélyekkel kapcsolatos jelentések, melyek benyújtásra kerülnek a vonatkozó jogszabályban illetve szerződésben meghatározott szervezetek részére.

Az év végi beszámolók elkészítése és jóváhagyása során végzendő feladatok folyamatát jelen utasítás 1.d) számú melléklete tartalmazza. 4.4 A standard beszámoló típusai elkészítési gyakoriság szerint Havi szöveges beszámolók A havi beszámoló alapvetően az operatív terv teljesülését vizsgálja. Az elemzések a bázis év, valamint a tárgyév kumulált naturális és pénzügyi teljesítményeit, illetve a tervektől való eltéréseket számszerűen és szövegesen tartalmazzák. Az elemzés készítése során ki kell térni az üzleti tevékenységre, a humánerőforrás gazdálkodásra, a vállalat finanszírozására, a társaságot érintő minden jelentős eseményre, így többek között a beruházások és projektek alakulására, illetve a jelentős terv-tény és terv-várható eltérésekre, az eltérések okaira, az éves célkitűzések teljesítését veszélyeztető kockázatokra, a menedzsment részéről kezdeményezett intézkedésekre és azok végrehajtásának státuszára. A MÁV Zrt. KI által havonta kiadott beszámolási feladat- és ütemtervnek megfelelően a társaságok a jelen utasításban előírtak figyelembevételével készítik el szöveges beszámolóikat, küldik meg a MÁV Zrt. hatályos működési és szervezeti szabályzata alapján a MÁV Zrt. tagvállalatai felett a tulajdonosi kontroll biztosítását ellátó szervezetnek. Csoport és társasági szintű prezentáció A KI és a PGI havi jelentést készít a MÁV Zrt. Igazgatósága részére. A prezentáció a MÁV Csoport időszaki kumulált tény-terv teljesítményeiről, valamint főbb pénzügyi mutatókról ad tájékoztatást. Amennyiben a

1075

vizsgált időszak az éves várható készítésével egybe esik, a jelentés a terv-várható adatokkal, azok elemzésével és a kockázatok bemutatásával egészül ki. A jelentések információs bázisát alapvetően havi beszámolók adják. Negyedéves beszámolók A MÁV Csoport negyedévente az éves várható teljesítmények bemutatásával kiegészített beszámolót készít a vezető testületek részére. A negyedéves beszámolókról könyvvizsg álói átvilágítási jelentés készül, beleértve a beszámolóban szereplő, üzleti év várható eredményének felülvizsgálatát is, mely az anyavállalat, ill. a többi tulajdonos(ok) részére benyújtandó beszámoló részét képezi. A negyedéves beszámolóknak tartalmaznia kell ● A tárgyidőszaki számviteli beszámoló kimutatásait, továbbá minden - a tulajdonos(ok)/ellenőrző szervek (pl. FB) részéről elvárt, illetve a negyedéves Csoport szintű zárlati utasítás keretében elrendelt - adatot, információt, kimutatást, elemzést. ● Az éves várható adatokat. Így ez egy komplex beszámolási feladat, mely a várhatók készítésén keresztül szorosan kapcsolódik a tervezéshez is. A várhatószámítás folyamatának szabályozását jelen utasítás 3. pontja tartalmazza. ● Az üzleti tervben rögzített célkitűzések, elvárások visszamérése. Kötelező tartalmi kellékei a terv-tényelemzések, valamint a menedzsment részéről kezdeményezett intézkedések bemutatása, továbbá a társaság folyamatos működéséhez szükséges tulajdonosi beavatkozási igény jelzése. Az éves prognózis mellett be kell mutatni az üzleti célkitűzések teljesítését veszélyeztető kockázatokat, és a tervteljesítés érdekében meghozandó, javasolt intézkedéseket. ● A beszámolókban a 2.a. számú mellékletként csatolt tartalomjegyzéknek megfelelő fejezeteknek és mellékleteknek kell szerepelniük, kiemelten kezelve az alábbiakat: 3 A vezetői összefoglalóban a kulcsmutatók tényleges és várható alakulásának táblázatos és rövid szöveges bemutatása mellett ki kell térni a működési kockázatokra, a kockázatok kezelése érdekében kezdeményezett menedzsmentintézkedésekre és azok végrehajtásának státuszára, a tárgyidőszaki és várható finanszírozási helyzet bemutatására is. 3 A finanszírozási helyzet vonatkozásában ki kell térni a hitelállomány alakulására, továbbá a pénzforgalmi, pénzgazdálkodási és befektetési tevékenységről kitekintést kell nyújtani az év hátralévő részére.

1076


3 A beruházási teljesítmények alakulását a beruházási tervhez kell viszonyítani. Be kell mutatni a tervtől jelentősen eltérő teljesítések okait, az előző évről áthúzódó beruházási, felújítási munkálatok aktuális állását. 3 A társaságok készletgazdálkodására, anyagbeszerzéseinek alakulására vonatkozóan is tartalmaz információt. 3 Bemutatásra kerül az üzleti tervben jóváhagyott munkaerő-gazdálkodási és jövedelempolitikai célkitűzések teljesítése, azok várható alakulása, beleértve az egyszeri jellegű személyi kifizetéseket indukáló gazdasági eseményeket (csoportos létszámleépítés, kapcsolódó CT képzés és felhasználás) 3 A kockázatértékelést a társaságok kockázati koordinátorainak közreműködésével kell összeállítani. 3 A Csoport részére szolgáltató tevékenységet alaptevékenységként végző tagvállalati beszámolóknak (kivéve MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt.) tartalmaznia kell az Állami Számvevőszék V-2014-124/20112012. számú jelentéséhez tartozó Intézkedési Terv végrehajtásaként összeállított fedezetszámítást, ill. az azt megalapozó forgalmi költség eljárással készített időszaki eredmény-kimutatást. 3 A Csoport részére szolgáltató tevékenységet alaptevékenységként végző tagvállalatok esetében be kell mutatni a Csoporton belüli szolgáltatások értékének alakulását, a cost+margin díjazású szerződések/tevékenységek időszaki árfelülvizsgálatának eredményét. ● A beszámolókban ki kell térni a társaság gazdálkodását befolyásoló, ill. a gazdálkodás ellenőrzését szolgáló tulajdonosi határozatok végrehajtására. A MÁV Zrt. hatályos Alapszabálya alapján az Igazgatóság legalább negyedévente jelentés készítésére kötelezett a MÁV Zrt. Alapítója és a Felügyelőbizottsága részére az ügyvezetésről, a MÁV Zrt. – ezen belül elkülönítetten a Pályavasút – valamint a MÁVSTART Zrt. vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról, a MÁV Zrt. pénzgazdálkodásáról és befektetéseiről azok eredményességéről, szabályszerűségéről és célszerűségéről. Felügyeleti jelentés A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. (IV.26) GKM-PM együttes rendelet alapján „a számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság negyedévente a 2. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tevékenységi bontásban összeállított, az e rendelet 2. mel-

11. szám

lékletében meghatározott tartalommal rendelkező negyedéves felügyeleti jelentést készít, és azt a naptári negyedév utolsó napját követő 45 napon belül a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. E kötelezettség teljesítése során a könyvviteli rendszerben rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni.” A MÁV Csoport két társasága kötelezett felügyeleti jelentés készítésére: a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. A hivatkozott jogszabály alapján két típusú felügyeleti jelentés készül: 1. A negyedéves adatok alapján – beleértve a negyedik negyedévet is - készülő jelentés, melyhez az alapadatokat az SZK Számvitel szolgáltatja; szöveges elemzést a társaságok kontrolling szervezetei készítik. 2. Az éves kumulált adatok alapján a Sztv. szerinti éves beszámoló kiegészítő melléklete részeként készülő felügyeleti jelentést az SZK Számvitel készíti. Közszolgáltatási és Pályaműködtetési beszámoló A MÁV Csoporton belül közszolgáltatást nyújtó (MÁV START Zrt.) és pályaműködtetést végző társaságok (MÁV Zrt.) a tevékenységükből eredő adatszolgáltatási, beszámoló készítési kötelezettségeikre vonatkozó előírásokat (tartalmi, formai, gyakoriság) a Magyar Állammal (mint Megrendelő) kötött Közszolgáltatási Szerződés és a Pályaműködtetési Szerződés tartalmazza. Éves teljesítmények értékelése A MÁV Csoport vállalatai a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről, a naptári év lezárását követően az Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. A MÁV Csoport vállalatai a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján Üzleti jelentés, valamint a MÁV Zrt. a Sztv.10.§ (1) bekezdése szerint Konszolidált üzleti jelentés készítésére kötelezett. A MÁV Csoporton belül az üzleti jelentések összeállításáért az adott társaság hatályos szervezeti és működési szabályzata szerinti vezető a felelős. Üzleti jelentés Az üzleti jelentés a Sztv. 95. §-ában előírt követelményeknek, a MÁV Csoport számára megfogalmazott tartalmi és formai követelményeknek és a társaságok ügyvezetése elvárásainak megfelelően értékeli a társaságok éves gazdálkodásának eredményeit, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfonto-

1077


sabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. Az értékelések az előző évhez és a tervhez képest készülnek. A MÁV Csoporton belül készített üzleti jelentések a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitérnek: ▪ a tárgyévre vonatkozó üzletpolitika fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, ▪ az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, ▪ az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, ▪ a társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, ▪ a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére.

11. szám

Konszolidált üzleti jelentés A MÁV Zrt. a Sztv. 3.§ (2) bekezdésének 1. a-d. pontjai alapján anyavállalatnak minősül és ezért az általa egységesen irányított vállalatcsoportról összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles összeállítani. A konszolidált üzleti jelentés elkészítéséért a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága felelős azzal, hogy azt a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok bevonásával állítja össze, a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által elkészített konszolidált éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás) és kiegészítő melléklet alapján. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentés formai, tartalmi követelményeire a Sztv. 134. §-a tartalmaz előírásokat. A MÁV Csoport által készítendő évközi és éves beszámolók összefoglaló táblázatát az utasítás 4. számú melléklete tartalmazza.

A beszámolás folyamatábrája

4.5 A tervezés és várható készítés szabályai 4.5.1 Az üzleti tervezési tevékenység célja Az üzleti tervezési tevékenység célja a MÁV Csoport jövőjére vonatkozó üzleti, gazdálkodási célki-

tűzéseinek és azok megvalósítási eszközeinek kijelölése, a terv kockázatainak beazonosítása, a célok teljesülése nyomon követhetőségének, az üzleti folyamatokba történő beavatkozás lehetőségének biztosítása érdekében. Célja továbbá a MÁV Csoport közszolgáltató társaságai vonatkozásában az állami

1078


költségtérítési, valamint a beruházás-támogatási igények megalapozása. 4.5.2 Az üzleti tervkészítés folyamata Az üzleti tervezés kiindulópontját az elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (továbbiakban: NKS) jelenti, melyben megfogalmazott fő fejlesztési irányok és elérendő célkitűzések egyúttal a MÁV-START Zrt. elfogadott stratégiai koncepciójának, valamint a MÁV Zrt. pályainfrastruktúra-fejlesztési stratégiájának alapját is képezik. Az NKS-ben rögzítetteknek megfelelően az üzleti tervezés során irányelvnek tekintjük az igényalapú tervezés megvalósítását, a stratégiai célokat szolgáló, előkészített projektek erőforrás igényének beépítését az üzleti tervekbe. Az üzleti tervezés szabályozási háttere, tartalmi, formai követelmények: A teljes körűen konszolidált társaságok üzleti terv előterjesztése az előterjesztések rendjére vonatkozó Elnök-vezérigazgatói utasításban foglaltak figyelembe vételével, csoportszinten egységesen alkalmazandó séma szerint készül. ▪ Az üzleti tervet a Sztv. és a társaságok Számviteli politikájában foglalt elszámolási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. ▪ Az elkülönítési rendelet szerint a személyszállítási közszolgáltatási és pályaműködtetési tevékenységeket elkülönítetten be kell mutatni.

▪

11. szám

A gazdálkodást érintő jogszabályokat, melyek a különböző adókat, bérjárulékokat, stb. tartalmazzák a jelenleg hatályban levők szerint veszszük figyelembe.

Az üzleti tervezési folyamat elindítása előtt a MÁV Csoporton belül az egységesen kötelezően alkalmazandó peremfeltételek, irányok, célkitűzések meghatározásáról a KI előterjesztést készít a MÁV Zrt. Igazgatósága részére. Az előterjesztés célja a több évre vonatkozó MÁV Csoport szintű üzleti tervezési folyamat elindítása, a tervkészítés aktuálisan ismert peremfeltételeinek, feladat- és idő ütemezésének rögzítésével. Az előterjesztés célja továbbá a MÁV Csoport közszolgáltató társaságai vonatkozásában az állami költségtérítési, valamint a beruházás-támogatási igények megalapozása. A MÁV Zrt. tulajdonosi joggyakorlója részéről felmerülő tervezési munkát érintő elvárásokat, iránymutatásokat, kormányzati döntéseket és a tervkészítést lényegesen befolyásoló egyéb hatásokat (pl. jogszabályi változások) a tervezés folyamatában szükséges kezelni, operatív módon, a MÁV Csoportba tartozó társaságok bevonásával és a döntést hozó fórumok tájékoztatásával. Az üzleti tervezést indító előterjesztésben rögzített feltételezésekkel, premisszákkal olyan alapterv készítése kezdődhet meg, melybe beépíthetőek a peremfeltételekben bekövetkező változások.

Az üzleti tervezés folyamat ábrája

11. szám


4.5.3 Alapvető elvárások, általános irányelvek az üzleti tervekkel kapcsolatban ▪ ▪

▪

▪

▪ ▪

▪

▪

▪

Az alaptervezés egységes csoport struktúrára épül. A közszolgáltató társaságok alaptervében a közszolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos előirányzatokat a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, a megkötött Közszolgáltatási Szerződésekben rögzítetteknek és az állami megrendelő részéről megfogalmazott elvárásoknak megfelelően kell kialakítani. A személyszállítási tarifapolitika és a menetdíjak a rendelkezésre álló információk alapján a MÁV-START Zrt. üzleti tervében bemutatandóak. A szociálpolitikai menetdíj támogatások összegeire a MÁV-START Zrt. tesz javaslatot, az érintett kormányzati szervezetekkel történő egyeztetések figyelembevételével. A teljesítmény-tervek kiindulási alapja a meghirdetésre kerülő menetrend, valamint a teherforgalom piaci tendenciáinak figyelembe vételével készülő prognózis. Elvárás a hatékonyság növelés, az alaptevékenységet jelentő szolgáltatások minőségének javítása. A külső piaci értékesítési tervek összeállítása során a piaci valós trendek és már ismert kockázatok felmérésével reálisan megvalósítható célok kitűzése indokolt. A csoporton belüli szolgáltatás-nyújtás tekintetében – nem idesorolva a jogszabályi meghatározottságú hálózat-hozzáférési díjakat – a fajlagos díjak rövid távú szinten tartása, középtávon pedig az árak mérséklése a célkitűzés. A teljesítmény-átadások jelentős része önköltség alapú árazással történik, ehhez igazodóan a tervkészítés meghatározó eleme az egymás közti teljesítmény-átadások egyeztetése. A szolgáltatások naturális mennyiségét, egységárait és bevételeit egyaránt meg kell tervezni az igénybevevővel egyeztetetten. Az árbevételek alakulását meghatározó adatokat vevőnként a tervdokumentációban részletesen be kell mutatni. A csoporton belül alkalmazandó egységárak megalapozása már az I-IX. havi beszámoláshoz kapcsolódóan megkezdődik. A tervárak kialakításakor az I-IX. havi beszámolót megalapozó éves várható számítás adatait kell figyelembe venni. A humán erőforrás előirányzatok megalapozása érdekében munkaerő-forgalmi előirányzatok, valamint munkaidő-felhasználási tervek készítendők. Az üzleti tervezés a hatályos szabályozási környezetre alapozott, de a MÁV Csoport jogszabályi környezetében várhatóan bekövetkező,

▪

▪

1079

már ismert változásokkal az alaptervezés során már számolni kell. Az eszközök pótlásának, felújításának elvi forrását a pénzforgalmi bevétellel fedezett értékcsökkenési leírás mértéke jelenti. Az ezt meghaladó finanszírozási igényeket támogatások megszerzése, vagy megtérülési számításokkal alátámasztott külső piaci források bevonása fedezheti, azonban ezen projektek, beszerzések indítása külön is jóváhagyandó- a társaság hatályos léteítő okiratában foglaltak figyelembe vételével. Az egyes vállalatok üzleti tervébe teljes körűen be kell építeni a költségvetési és uniós céltámogatásokból megvalósítandó beruházásokat is, ideértve a fejlesztési közreműködők által végzett tevékenységet is. A megkötött támogatási szerződéssel rendelkező projekteken túl az előkészítés alatt álló projektek hatásait is figyelembe kell venni, a projektek hatásainak elkülönített bemutatásával. A MÁV Zrt. beruházási előirányzatain belül a pályaműködtetés beruházási tervét elkülönítetten be kell bemutatni. A felújítási költségtérítés felhasználásának levezetéséhez szükséges információkat a beruházási terv struktúrájának és részletezettségének biztosítania kell.

A társaságok egységes irányelvek alapján, koordináltan készítik el, és terjesztik elő elfogadásra üzleti tervjavaslataikat, biztosítva ezzel a jóváhagyott tervek összhangját és a MÁV Csoport konszolidált tervének elkészíthetőségét. Ennek érdekében a társaságok tervei egymással konzisztens módon, a konszolidáláshoz szükséges részletezettséggel kerülnek összeállításra. A tervezés technikai háttere, tartalmi és formai követelményei a 3. számú mellékletben olvashatóak. 4.6 Az évközi beszámolók várható készítési folyamata Társasági és szervezeti szinteken legalább negyedévente készül éves várható előrejelzés a negyedéves beszámolócsomag részeként, de esetenként, a tervezés megalapozottsága miatt szükség lehet gyakoribb várhatókészítésre is. A várhatókészítés technikája és logikája az üzleti tervezési folyamatéval megegyező. A várhatókészítés az év hátralévő időszakának újragondolását, előrejelzését jelenti azoknak az információknak a birtokában, amelyek az üzleti tervezés óta eltelt időszakban váltak ismertté. Ezen információk vonatkozhatnak az elmúlt időszakra (pl. bevételkiesés, váratlan meghibásodások miatti költségtöbbletek, tervezettől eltérő árfolyamok stb.), vagy a hátralévő időszakra (pl. új szerződések, korábban nem tervezett árváltozások), illetve vonatkozhat az üzleti vagy a jogszabályi környezet üzleti tervezéskor még nem ismert változására. A várhatókészítés során vizsgálni kell az adófizetési kötelezett-

1080


ségek esetleges változásait is, melyek összefüggésben lehetnek egyrészt a gazdálkodással összefüggő tényezőkkel (pl. árbevétel változása, nagyobb volumenű ingatlanértékesítés stb.), illetve a jogszabályok üzleti tervezés során még nem ismert változásával. Az éves várható-készítés célja, hogy a vezetést tájékoztassa az év végére várható eredmény alakulásáról, a tervektől való várható eltérésekről, hogy ez alapján időben döntések szülessenek a szükséges intézkedésekről. A terv, tény és várható adatok elemzésének eredményére építkező menedzsment intézkedések és akcióprogramok lehetővé teszik az üzleti kockázatok magasabb szintű beazonosítását és kezelését. Fontos, hogy a prognosztizált és az elfogadott üzleti tervelőirányzatok közötti eltérések alapján a menedzsment intézkedési programmal segítse a terv célkitűzések megvalósítását. A várható készítés további releváns szerepe, hogy alapul szolgáljon a tárgyévet követő év üzleti tervezéséhez. A tervezésnél használt premisszák a várható készítéshez felülvizsgálatra és ismételten kiadásra kerülnek. A kontrolling informatikai rendszer (Cognos) támogatja a tervezési folyamatéhoz hasonlóan, az előre rögzített szabály alapján történő automatikus várhatókészítést, azonban a rendszer által javasolt értékek szakmai megalapozottsággal felülírhatóak. 4.7 A kontrolling beszámolás, tervezés és várható készítés informatikai támogatása A MÁV Zrt., valamint a csoport szintű tervezési, beszámolási várható készítési rendszerbe bevont tagvállalatok kontrolling szervezeteinek tervezési, beszámolási várható készítési munkáját támogató informatikai rendszer a KI által üzemeltetett Cognos alkalmazás, mely ▪ a csoportirányítás informatikai eszköze, ▪ a tulajdonosi kontrollt támogatja, ▪ a társasági és szervezeti szintű tervezési, beszámolási tevékenységet szolgálja, ▪ a MÁV Zrt. esetében központi és pályavasúti önköltségszámítás eszköze.

▪ ▪ ▪ ▪

▪

▪ ▪ ▪ ▪

Standard beszámolók könnyen előállíthatóak minden szervezeti egységre. Szabadon formázhatóak, vállalatra szabhatóak a riportok (színek, logó stb.). Lehetőség saját riportok készítésére és elmentésére felhasználói szinten (nem rendszeradminisztrátorok) is. A riportok csak a szervezeti egységre, tagvállalatra releváns sorokat mutatják (pl.: nulla tartalmú sorok eltüntetése). Könnyen elemezhető, forgatható, pivot táblaszerű multidimenzionális riportok létrehozására is van lehetőség.

Lefúrási lehetőség akár költségnem, tevékenység illetve szervezeti kód szintre tény adatok esetében. Üzleti szabályok egyszerűen, programozás nélkül létrehozhatóak a rendszerben. Excelhez hasonló fejlett grafikonkészítési funkcionalitás (pl. lefúrás grafikonokon belül is). A rendszer elérhető egy Exceles front-enden keresztül is. Ez többek között azt jelenti, hogy Excelben létrehozhatóak dinamikus, az adatbázishoz közvetlenül kapcsolódó riportok. Beszámolókat mind Excelbe, mind pdf-be könnyen, további változtatás nélkül lehet exportálni és nyomtatni.

A standard beszámolók sémája és a kötelezően alkalmazandó táblázatok elektronikusan elérhetőek a kontrolling rendszerbe való belépést követően. A Cognos tervezést támogató funkciói ▪

▪ ▪ ▪

▪ ▪ ▪

A Cognos beszámolási folyamatot támogató funkciói ▪

11. szám

▪ ▪ ▪

Komplex tervezési és előrejelzési modellek építhetőek fel, valamint az üzleti szabályok az aktuális tervezési koncepciónak megfelelően változtathatóak, akár a kulcsfelhasználók által is. A rendszer lehetőséget ad bizonyos feltételekhez kötött „mi lenne ha” típusú elemzések készítésére. Az input feltételek (driver) megváltoztatása után a teljes tervet rendkívül gyorsan képes újraszámolni az eszköz. Lehetőség van különböző tervverziók (ez jelenthet különböző adatokat és különböző drivereket is) elmentésére, amelyek közül ki lehet választani mindig az aktuálisat, a Tervtáblák vállalatra szabhatóak. Mind Excel, mind webes felületről lehet adatokat beírni a rendszerbe. Mind a top-down, mind a bottom-up tervezést támogatja. Az adatbevitel során különböző automatikus elosztási, allokációs módszereket lehet használni (pl.: éves adatot egyenletesen, vagy valamilyen súly szerint osztja le a hónapokra). Az üzleti folyamatok, összefüggések szabályokkal leképezhetőek, automatizálhatóak a tervezési rendszerben. A tervezési rendszer integrált a beszámolási eszközzel. Támogatja a várható készítést oly módon, hogy külön verzióban össze tudja hozni a tény- és legfrissebb tervadatokat.

A csoporton belüli teljesítmény-átadások egyezőségét a tervező rendszer biztosítja, de a tervszámok rögzítése előtt valamennyi tervezésbe bevont szervezet számára kötelező a csoporton belül igénybe venni tervezett,

1081


illetve a nyújtott szolgáltatások naturális mennyiségének, egységárainak és értékének egyeztetése. A tervezés során a szolgáltatást nyújtó rögzíti a szolgáltatás egységárát, míg az igénybe vevő a tervezett naturális mennyiséget illetve érték alapon amennyiben a szolgáltatási szerződés szerint fix áras a szolgáltatás táblában. A tervező rendszer által kalkulált bevételt/költséget a szolgáltatás nyújtónak és igénybevevőnek ellenőriznie és egyeztetnie szükséges.

▪

A kontrolling információs rendszer általános és informatikai jellemzői:

▪

▪ ▪ ▪

A rendszer a weben keresztül külön szoftver telepítése nélkül is elérhető (vékony kliens). Szükség esetén több pénznem kezelésére alkalmas (HUF, EUR, USD stb.). Az eszköz hatékonyan képes kapcsolódni bármilyen interfészen keresztül az összes releváns forrásrendszerhez és adatbázis típushoz.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások ▪ 11/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG A MÁV Zrt vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzata;

▪

▪

▪ ▪ ▪ ▪

▪ ▪ ▪ ▪

11. szám

Betöltés során az új törzsadatok (új tevékenységek, szervezeti egységek stb.) automatikus felismerése és riportálása. Központi törzsadatkezelés minden modulra (pl.: az új számlákat nem kell külön létrehozni a beszámolási, a tervezési és a konszolidációs eszközben). Létrehozhatóak alternatív hierarchiák a különböző dimenziók mentén (pl.: külön menedzsment és jogi szervezeti struktúra). Automatikus adatvalidálási funkciók vannak beépítve az adatbetöltési folyamatba, ami kiváltja a hosszadalmas manuális ellenőrzést (pl.: eszköz vs forrás, záró vs nyitó, szolgáltató vs vevő). Könnyen hozzáférhető és mindenre kiterjedő loggolás (törzsadat, adat, egyéb események). Több dimenziós, akár cellaszintű jogosultsági beállítások. Közös bejelentkezési felület az összes modulra. Historikus adatok tárolása, visszakereshetősége.

9/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG A MÁV Zrt számviteli politikája; 8/2014. (III. 21. MÁV Ért. 4.) EVIG A MÁV Zrt konszolidációs szabályzata; mindenkor hatályos évközi és éves zárlati utasítás A MÁV Csoport kiemelt projektjeinek kontrolling értékelése szabályozásáról” szóló 7/2010.

1082

▪ ▪


(MÁV. Ért. 4.) Kontrolling - Elnök-vezérigazgatói utasítás Sztv. A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007 (IV:26) GKM-PM együttes rendelet (elkülönítési rendelet)

5.2 Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatálybalépésével a 60/2010. (X.8. MÁV. Ért. 28.) EVIG számú, „a kontrolling beszámolók készítésének eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról”, valamint a 61/2010. (X.8. MÁV. Ért. 28.) EVIG számú „a tervezés és várhatókészítés eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról” tárgyú elnök-vezérigazgatói utasítások hatályukat vesztik. 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Jelen utasítás a 2.1.a pontba tartozó társaságok esetében a MÁV Értesítőben történő közzétételt követő napon, a 2.1. b pont alá tartozó társaságok tekintetében a 2.1. b pont szerinti határozat kiadását követő napon napon lép hatályba. Jelen utasítása MÁV Zrt., és azon, egyébként a MÁV Csoportba tartozó leányvállalatok esetében, melyek létesítő okirata/ SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett leányvállalatokra kiterjedő uta-

11. szám

sításokat alkalmazni kell, a MÁV Értesítőben történő közzétételt követő napon, az előző csoportba nem, de egyebekben a MÁV Csoportba tartozó leányvállalatok esetében pedig azok alapítói/közgyűlési/taggyűlési határozat meghozatalát követő naponlép hatályba.” 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: 1 a) Az évközi beszámolók készítésének szabályozása 1 b) Az évközi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok 1 c) Az év végi beszámoló készítés szabályozása 1 d) Az év végi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok 2. számú melléklet: 2 a) Évközi beszámolók sémája 2 b) Éves Beszámoló Üzleti Jelentése 3. számú melléklet: A tervezés technikai háttere, tartalmi és formai követelményei 4. számú melléklet: A MÁV Csoport által készítendő évközi és éves beszámolók összefoglaló táblázata Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

11. szám


1083

1.a) számú melléket: Az évközi beszámolók készítésének szabályozása

Szabályozás típusa Normatív

A szabályozás témája A MÁV politikája

Vállalatcsoport

Kiadásért felelős

számviteli SZK Számvitel

Normatív

A MÁV Vállalatcsoport konszolidációs SZK Számvitel szabályzat

Normatív

Az évközi könyvviteli zárlatok és SZK Számvitel az évközi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai (az utasítás megjelenése idején hatályos: 12/2010. (XII. 23. MÁV Ért. 39.) GÁVIGH sz. utasítás) Jelen utasítás tárgya: KI

Normatív

Eseti Eseti

A központi számviteli szolgáltatást igénybe vevő társaságok

MÁV csoport

A kontrolling beszámolók elkészítésének szabályai Egyenlegegyeztetés és negyedéves SZK Számvitel konszolidációs adatszolgáltatás Évközi beszámoló szabályai

MÁV csoport

elkészítésének MÁV Zrt. KI közreműködik: Számvitel

A szabályozás szervezeti hatálya A központi számviteli szolgáltatást igénybe vevő társaságok MÁV csoport

MÁV csoport SZK

1084


11. szám

1.b) számú melléklet Az évközi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok A feladat megnevezése Az évközi zárásra vonatkozó rendelkezés kiadása

Határidő Felelős operatív A fordulónapot megelőző KI 5 munkanap közreműködik: SZK Számvitel Időbeli elhatárolások feladása Fordulónapot követő 10. Az évközi könyvviteli zárlatok és munkanap az évközi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai tárgyú utasítás szerint Főkönyvi rögzítés befejezése „A” nap előtt Fordulónapot követő 11. SZK Számvitel munkanap Főkönyvi zárás – „A” nap Fordulónapot követő 12. SZK Számvitel munkanap Zárást követő feldolgozások futtatása, Cognos Zárást és a feldolgozásokat SZK Számvitel áttöltés követően (valamennyi zárási nap után egyaránt) Csoporton belül önköltség alapján nyújtott Fordulónapot követő 16. KI szolgáltatások árfelülvizsgálata és a díjkülön- munkanapig Közreműködnek: leányvállalatok bözet elszámolása elhatárolás formájában kontrolling szervezetei Időbeli elhatárolások feladása (B naphoz) Fordulónapot követő 16. Az évközi könyvviteli zárlatok és munkanapig az évközi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai tárgyú utasítás szerint MVER egyeztetés Fordulónapot követő 17. Az évközi könyvviteli zárlatok és munkanapig az évközi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai tárgyú utasítás szerint Főkönyvi rögzítés befejezése „B” nap előtt Fordulónapot követő 17. SZK Számvitel munkanap Főkönyvi zárás – „B” nap Fordulónapot követő 19. SZK Számvitel (csak negyedéves) munkanap Zárást követő feldolgozások futtatása, Cognos Zárást és a feldolgozásokat SZK Számvitel áttöltés követően Könyvvizsgálat kezdete Fordulónapot követő 20. munkanap A könyvvizsgálói adatszolgáltatás biztosítása Fordulónapot követő 20. SZK Számvitel munkanaptól Főkönyvi rögzítés befejezése „C” nap előtt Főkönyvi zárás – „C” nap (csak negyedéves) Zárást követő feldolgozások futtatása, Cognos áttöltés Egyszerűsített konszolidált mérleg és eredménykimutatás elkészítése és átadása a KI-nak

Fordulónapot követő 29. munkanap Fordulónapot követő 30. SZK Számvitel munkanap Zárást és a feldolgozásokat SZK Számvitel követően Fordulónapot követő 30. SZK Számvitel munkanap

11. szám


Könyvvizsgálóval egyeztetett beszámoló Az igazgatósági ülés elkészítése / Könyvvizsgálat lezárása időpontját megelőző 6 naptári nap Részteljességi nyilatkozatokkal alátámasztott Az igazgatósági ülés teljességi nyilatkozat átadása az állandó időpontjáig könyvvizsgálónak Felügyeleti jelentés, negyedévente A fordulónapot követő 45. naptári nap PMSZ adatszolgáltatás, negyedévente A fordulónapot követő naptári 60. nap

1085

KI

KI

KI Pályaműködtetési Kontrolling KI Pályaműködtetési Kontrolling

Az egyes beszámolók elkészítésére vonatkozó tényleges időpontokat az adott záráshoz kiadandó operatív rendelkezés tartalmazza.

1086


11. szám

1.c) számú melléklet Az év végi beszámolók készítésének szabályozása Szabályozás A szabályozás témája Kiadásért felelős típusa Normatív A MÁV Vállalatcsoport számviteli politikája SZK Számvitel

Normatív

A MÁV Vállalatcsoport konszolidációs SZK Számvitel szabályzat

Normatív

Jelen utasítás tárgya:

Eseti

A kontrolling beszámolók elkészítésének szabályai Év végi zárlati és beszámolókészítési utasítás MÁV Zrt. KI

KI

közreműködik: Számvitel

A szabályozás szervezeti hatálya A központi számviteli szolgáltatást igénybe vevő társaságok MÁV csoport MÁV csoport

MÁV Csoport SZK

11. szám


1087

1 d) számú melléklet Az év végi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok A feladat megnevezése Határidő Felelős Az év végi zárlatra és beszámoló készítésre A fordulónapot megelőző KI vonatkozó rendelkezés kiadása 15 munkanap közreműködik: SZK Számvitel Csoporton belül önköltség alapján nyújtott Tárgyévet követő év január KI szolgáltatások árfelülvizsgálata és a 31. K ö z r e m ű k ö d n e k : díjkülönbözet elszámolása leányvállalatok kontrolling szervezetei MVER egyeztetés és rendezés Fordulónapot követő 19. Az évközi zárlatokkal azonos munkanap módon Főkönyvi rögzítés befejezése „A” nap előtt Fordulónapot követő 23. SZK Számvitel munkanap Főkönyvi zárás – „A” nap Fordulónapot követő 24. SZK Számvitel munkanap Főkönyvi rögzítés befejezése „B” nap előtt Fordulónapot követő 41. SZK Számvitel munkanap Főkönyvi zárás – „B” nap Fordulónapot követő 42. SZK Számvitel munkanap Zárást követő feldolgozások futtatása, Cognos Zárást és a feldolgozásokat SZK Számvitel áttöltés követően Kiegészítő melléklet elkészítése: SZK Számvitel •

Előzetes kiegészítő melléklet

•

Végleges kiegészítő melléklet

Könyvvizsgálat / adatszolgáltatás biztosítása

Fordulónapot követő 48. munkanap Fordulónapot követő 72. munkanap

könyvvizsgálói

•

Könyvvizsgálat előkészítése

•

Helyszíni vizsgálat

Főkönyvi rögzítés befejezése „C” nap előtt Főkönyvi zárás – „C” nap Zárást követő feldolgozások futtatása, Cognos áttöltés Éves beszámoló és üzleti jelentés elkészítése / Könyvvizsgálat lezárása

SZK Számvitel Fordulónapot követő 3742. munkanapok között Fordulónapot követő 43. munkanaptól Fordulónapot követő 56. munkanap Fordulónapot követő 59. munkanap Zárást és a feldolgozásokat követően Az igazgatósági ülés időpontját megelőző 6 naptári nap Az igazgatósági ülés időpontjáig

SZK Számvitel SZK Számvitel SZK Számvitel SZK Számvitel, KI

Részteljességi nyilatkozatokkal alátámasztott KI teljességi nyilatkozat átadása az állandó könyvvizsgálónak Az éves beszámoló és üzleti jelentés elfogadása Tárgyévet követő május 31ig Konszolidált beszámoló elkészítése és átadása Tárgyévet követő év április SZK Számvitel a KI-nak vége

1088


MÁV Csoport konszolidált éves beszámolójához tartozó üzleti jelentés elkészítése Részteljességi nyilatkozatokkal alátámasztott Az igazgatósági teljességi nyilatkozat átadása az állandó időpontjáig könyvvizsgálónak

11. szám

KI

ülés KI

A konszolidált éves beszámoló és üzleti Tárgyévet követő június jelentés elfogadása 30-ig Felügyeleti jelentés A fordulónapot követő 45. naptári nap PMSZ adatszolgáltatás Előzetes: Tárgyévet követő év február 20.

k ö z r e m ű k ö d i k : Portfoliógazdálkodási Igazgatóság

KI Pályaműködtetési Kontrolling (1) KI Pályaműködtetési Kontrolling (2)

Végleges: Tárgyévet követő év május 31. Az egyes beszámolók elkészítésére vonatkozó tényleges időpontokat az adott záráshoz kiadandó operatív rendelkezés tartalmazza.

11. szám


1089

2. számú melléklet

2.a számú melléklet

A ……………………..Zrt./Kft. 20XX. I-….. havi és éves várható teljesítménye

B u d a p e s t, 20XX. ……... ………………………….. (ügyvezető/vezérigazgató)

1090


11. szám

Tartalomjegyzék

I. Vezetői összefoglaló

Fő üzenetek. 9 A társaság üzleti tervben rögzített célkitűzéseinek időarányos teljesítése, a gazdálkodást érintő tulajdonosi elvárások (pl. vezetői prémium-célkitűzésekben szereplő pénzügyi mutatók), határozatok (pl. tőkepótlás, tőkeleszállítás) időarányos végrehajtására is kitérve. Jelentős eltérések magyarázata. I.1. A 20XX. I-... havi teljesítmények alakulása I.2. Éves várható eredmények I.3. Az intézkedési terv(ek) megvalósulása 9 Az intézkedési tervek hatásainak bemutatása I.4. A célkitűzések megvalósításának kockázatai 9 A társaság tervteljesítésének kockázatai és kezelésük. A társaság kulcsmutatóinak I-… havi és éves várható alakulása Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele ebből k ülső üzletfelek től Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből k özszolgáltatási k öltségtérítés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény EBITDA Capex Készletek Követelések Pénzeszközök, értékpapírok Kötelezettségek Saját tőke Jegyzett tőke Adósságállomány** Átlaglétszám (összfoglalkoztatottak) fő Zárólétszám (összfoglalkoztattok) fő * Mérlegsorok bázisa előző év december 31. **Rövid és hosszú lejáratú hitel, kölcsön, kötvény

Bázis*

20XX. I-....hó Terv

Tény

Eltérés tervhez +/%

Bázis

20XX. év Terv

Várható


11. szám


1091

II. Az I-…… havi tény és éves várható teljesítmények elemzése II.1. Az időszaki teljesítmények (naturália és érték) bemutatása A naturális teljesítmények alakulása (Társaság specifikus táblák)

Megnevezés

Bázis

20XX. I-....hó Terv

Tény

Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák

Eltérés tervhez +/% -

Bázis

20XX. év Terv

Várható

-


-

9 Az időszaki naturális teljesítmények tervtől való jelentős eltéréseinek indoka. 9 Az éves várható teljesítmény-alakulás a tervhez képest, üzleti (piaci) célkitűzések teljesítése. A gazdálkodás eredménye Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

20XX. I-....hó Bázis Terv

Tény


Bázis

20XX. év Terv

Várható


Értékesítés nettó árbevétele Alaptevékenység költségei Aktívált teljesítmény érték Alaptevékenység eredménye Egyéb üzleti bevételek és ráfordítások eredménye Üzemi eredmény EBITDA Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény

9 Az időszaki eredmény tervtől való jelentős eltéréseinek indoka, kiemelten az üzleti tevékenység eredményének alakulása a tervhez képest. 9 Az éves várható eredmény-alakulás fő tényezői, az alapítói elvárások teljesítése. −

Üzleti eredmény

−

Pénzügyi eredmény

−

Rendkívüli eredmény (ha szükséges)

(A teljesítmények és árak tervtől való eltérésének, a társaság-specifikus tételeknek, tényezőknek az eredményhatása, kiemelése.)

1092


11. szám

Az árbevételek alakulása Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés


Tény

Kiemelt bevétel típus 1 Kiemelt bevétel típus 2 … Egyéb értékesítési bevételek Értékesítés nettó árbevétele


Bázis

20XX. év Terv

Várható

-

Eltérés tervhez +/% -----

9 Az időszaki árbevételek alakulása, kapcsolata a naturális teljesítményekkel 9 A tervtől való jelentős eltérések okai 9 Az éves várható bevétel-alakulás, a tervtől való eltérések fő tényezői, számszerűsítve

Az alaptevékenység költségeinek alakulása Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés


Tény


Bázis

20XX. év Terv

Várható


Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke - ebből jelentősebb összegű 1 - ebből jelentősebb összegű 2 - ebből jelentősebb összegű 3 … Igénybe vett egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerezési értéke (ELÁBÉ) Eladott közvetített szolgáltatások értéke (alvállalkozók) Anyagjellegű ráfordítások Személyi jell.ráfordítások ÉCS Alaptevékenység költségei

9 Az időszaki ráfordítások alakulása, kapcsolata a naturális teljesítményekkel. 9 A tervtől való jelentős eltérések okai 9 Az éves várható költségalakulás, a tervtől való eltérések fő tényezői, számszerűsítve. Az egyéb üzleti bevételek és ráfordítások eredménye Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés


Tény


Bázis

20XX. év Terv

Várható


Eszközértékesítés bevételei Kapott támogatások Késedelmi kamat bevételek Céltartalék-feloldás Egyéb bevételek Egyéb bevételek összesen Fizetett késedelmi kamat Céltartalékképzés Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások összesen Egyéb üzleti bevételek és ráfordítások eredménye

9 A tervtől való jelentős eltérések okai 9 A képzett céltartalékok felhasználása, céltartalék-képzés, időszaki és várható tételek, késedelmi kamatok részletezésével

11. szám


1093

II.2. A társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása, finanszírozás Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

Előző év december 31.

20XX. I-.... hó Terv

Tény

Eltérés tervhez +/-

20XX. év

%

Terv

Eltérés tervhez

Várható

+/-

%

Befektetett eszközök Forgó eszközök - ebből k észletek k övetelések Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Saját tőke ebből jegyzett tőke Céltartalékok Kötelezettségek ebből: beruházási hitelek záróállománya rövid lejáratú hitelek záróállománya rövid lej. köt. a MÁV Csoport társaságai felé Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN Eladósodottság (Hitelek/(hitelek+saját tőke)) (%) Saját tőke/Jegyzett tőke (%)

9 Befektetett eszközök tervtől való jelentős eltéréseinek magyarázata. 9 Készletek alakulása (külön kitérve az anyagkészletekre és a befejezetlen termelés alakulására). Tervtől való jelentős eltérések, valamint a nyitó-állományhoz mért jelentős változások okai 9 Időbeli elhatárolások jelentős tételei a tényidőszakban. Tervtől való jelentős eltérések okai Vevő és szállítóállomány alakulása Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés MÁV csoporton belüli vevőállomány ebből 1. legnagyobb vevő ebből 2. legnagyobb vevő ebből 3. legnagyobb vevő MÁV csoporton kívüli vevőállomány ebből 1. legnagyobb vevő ebből 2. legnagyobb vevő ebből 3. legnagyobb vevő Vevők összesen

Bázis

20XX. I-....hó Terv -

Tény -

-

-

-

-

-

-

Eltérés tervhez +/% ----------

Bázis

20XX. év Terv Várható -

-

-

-

-

-

-


Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés MÁV csoporton belüli szállítói állomány ebből 1. legnagyobb szállító ebből 2. legnagyobb szállító ebből 3. legnagyobb szállító MÁV csoporton kívüli szállítói állomány ebből 1. legnagyobb szállító ebből 2. legnagyobb szállító ebből 3. legnagyobb szállító Szállítók összesen

20XX. I-....hó Bázis Terv -

Tény -

-

-

-

-

-

-


20XX. év Bázis Terv Várható -

-

-

-

-

-

-


9 A követelések és kötelezettségek időszaki és várható alakulása, csoporton belüli tartozások, lejárt követelések, szállítói kötelezettségek. Tervtől való jelentős eltérések okai Finanszírozás 9 A pénzeszközállomány időszaki és várható állományának alakulása, évközi jelentős változásainak okai 9 Eladósodottság alakulása, hitelállomány, beruházási és likviditási hitelek jelentős változásai a nyitóértékhez, tervhez. 9 Likviditási helyzet időszaki és várható alakulásának elemzése.

1094


11. szám

II.3. Humán-erőforrás gazdálkodás, foglalkoztatás- és jövedelempolitikai célkitűzések megvalósulása 9 Az üzleti tervben rögzített célkitűzések időarányos és éves várható teljesítése. 9 Tervtől való jelentős eltérések magyarázata. Kiemelt humán mutatók alakulása Adatok: millió Ft-ban

20XX. I-.... hó Megnevezés

Bázis

Terv

Tény

eltérés tényterv

Összes foglalkoztatott záró létszám (fő) Átlagos állományi létszám (fő) Bérköltség (létszám racionalizálás egyszeri nélkül) Létszám racionalizálás egyszeri bérköltsége Bérköltség összesen Béren kívüli juttatások (adóval és járulékkal együtt) Egyéb személyi jellegű kifizetések létszám racionalizálás egyszeri költség nélkül Létszámracionalizálással összefüggő egyszeri egyéb személyi jellegű kifizetések Egyéb személyi jellegű kifiz. összesen Járulékok (létszám racionalizálás egyszeri költsége nélkül) Létszám racionalizálás egyszeri járulékok Járulékok összesen Személyi jellegű ráfordítások létszám racionalizálás egyszeri nélkül Létszám racionalizálás egyszeri költségei összesen Személyi jellegű ráfordítások

Létszámterv (összes foglalkoztatott) Előző évi (fő) tény

1. tény

20XX. év eltérés elemzés

hatás 1

hatás 2

-

hatás…

-

összesen

-

-

-

-

-

-

-

bázis

üzleti terv

eltérés várható várhatóterv

eltérés elemzés hatás 1

-

hatás 2

-

hatás…

-

összesen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

20XX. intézkedések 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. összesen tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható tény/várható

Előző időszak záró (-) Leépítés egyszeri költséggel (-) Közös megegyezés egyszeri költséggel (-) Egyéb változás (egyszeri költség nélküli) (+) Újfelvétel Időszak záró létszám Havi átlagos állományi létszám Átlagos állományi létszám (kumulált)

9 a létszám és bérgazdálkodás időszaki eredményeinek bemutatása 9 a létszámleépítés egyszeri jellegű tételei 9 prémium-kifizetések 9 érdekeltségi rendszer keretében történő egyéb kifizetések 9 idényjellegű foglalkoztatás 9 túlmunkáltatás II.4. Beruházások alakulása Az 5 legnagyobb beruházás (várható pénzügyi teljesítés alapján)

-

20XX. I-.... hó bázis Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés

20XX. I-.... hó terv Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés

20XX. I-.... hó tény Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés

-

9 Beruházási terv teljesülésének bemutatása. 9 Fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházások előrehaladása

Éves terv Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés

Adatok ezer Ft-ban Éves várható Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés

11. szám


1095

II.5. Kockázatelemzés, érzékenységvizsgálat, kockázat kezelés, menedzsment intézkedések 9 A társaság éves üzleti, gazdálkodási célkitűzései realizálásának fő kockázatai. 9 A kockázat-értékelések alapján, a menedzsment részéről már kezdeményezett és a jövőben tervezett intézkedések. 9 Hatékonyság-javító projektek alakulása Mellékletek sz. melléklet: Az Sztv. szerinti mérleg, eredmény-kimutatás és cash-flow sz. melléklet: Premisszák sz. melléklet: Eredmény-kimutatás (Cognos) sz. melléklet: Mérleg (Cognos) sz. melléklet: Naturális teljesítmények részletező (időszaki bázis, terv, tény) sz. melléklet: Bevételek, ráfordítások megoszlása az anyavállalat és a leányvállalatok között sz. melléklet: Havi pénzforgalom alakulása év végéig sz. melléklet: Beruházási projektek sz. melléklet: Humán tábla sz. melléklet: Tevékenységenkénti fedezet (társaságspecifikus)

1096


11. szám

Céglogó 2.b számú melléklet

A ……………………..(szervezetnév) 20XX. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE

……………………. (vezető aláírása)

20XX. …………………..

11. szám


Tartalom 1. A 20XX. ÉVI ÜZLETI ÉV ÖSSZEFOGLALÓJA 2. A 20XX. ÉVI TULAJDONOSI INTÉZKEDÉSEK 3. A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK VÁLTOZÁSA 4. KIEMELT NATURÁLIS TELJESÍTMÉNYEK 5. KIEMELT PÉNZÜGYI MUTATÓK ÉVI ALAKULÁSA 5.1. Bevételek 5.2. Költségek 5.3. Egyéb bevételek és ráfordítások 5.4. Eredmény 5.5. Mérleg, tőkeszerkezet 5.6. Vevő, szállító állomány 5.7. Finanszírozás, likviditás 6. PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK KEZELÉSE 7. HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS 8. BERUHÁZÁSOK, KUTATÁS, KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS 9. KÖRNYEZETVÉDELEM 10. AZ ÜZLETMENET ALAKULÁSA, KITEKINTÉS Mellékletek

1097

36 37 37 37 38 38 38 38 39 39 41 41 41. 41 42 43 43 44

1098


11. szám

1. A 20XX. ÉVI ÜZLETI ÉV ÖSSZEFOGLALÓJA Fő üzenetek 9 A piac, a külső és belső feltétel-rendszer változásainak hatása a cég gazdálkodására 9 Az értékesítési tevékenység alakulása 9 A gazdálkodási eredmény alakulását befolyásoló főbb tényezők, jövedelmezőség 9 A humánerőforrás-gazdálkodás fő jellemzői 9 A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete, finanszírozás 9 Kiemelt beruházások, projektek, hatékonyságjavító intézkedések 9 A cég ügyvezetésének intézkedései a célkitűzések megvalósítása érdekében 9 ….. A társaság kiemelt teljesítmény-mutatóinak alakulása Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

Bázis

Értékesítés nettó árbevétele ebből k ülső üzletfelek től Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből k özszolgáltatási k öltségtérítés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény EBITDA Capex Készletek Követelések Pénzeszközök, értékpapírok Kötelezettségek Saját tőke Jegyzett tőke Adósságállomány** Átlaglétszám (összfoglalkoztatottak) fő Zárólétszám (összfoglalkoztattok) fő ROE (%)*** Eladósodottság (%)**** Saját tőke/Jegyzett tőke (%) Nettó termelési érték (millió Ft/fő) * Mérlegsorok bázisa előző év december 31. **Rövid és hosszú lejáratú hitel, kölcsön, kötvény ***adózás előtti eredmény/átlagos saját tőke korrigált mutatója ****hitelállomány/(saját tőke+hitelállomány)

20XX. év Terv

Tény

Eltérés Bázishoz +/%


11. szám


1099

A 20XX. évi eredmény alakulásának fő összetevői a bázishoz és a tervhez képest

* * * * * * * * * 20XX. évi tény * a tény megvalósulást befolyásoló tételek, tranzakciók

Megnevezés

-

- V - V

- V - V

- V - V

- V - V

- V - V

- V - V

- V - V

- V - V

- V - V

- V - V

-

-

MSZE

Adatok millió Ft-ban EBITDA -

- V - V

- V - V

- V - V

- V - V

*

- V - V - V - V

- V - V - V - V

*

- V

- V

*

- V

- V

-

-

* * * * * * *

20XX. évi tény * a tény megvalósulást befolyásoló tételek, tranzakciók

-

-

Alapító által jóváhagyott 20XX. évi terv

-

*

-

-

20XX. évi tény

-

Megnevezés

Adatok millió Ft-ban MSZE EBITDA

2. A 20XX. ÉVI TULAJDONOSI INTÉZKEDÉSEK 9 Megvalósult tőkeemelés, tőkeleszállítás, osztalékfizetés, tagi kölcsön, garanciavállalás stb…. 9 A társaság részéről a 20XX. év zárása során kezdeményezett tulajdonosi intézkedések, beavatkozási igény 9 ……. 3. A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK VÁLTOZÁSA 9 A piaci, szabályozási környezetben bekövetkezett, a társaság gazdálkodását meghatározóan befolyásoló változások, a makrogazdasági peremfeltételek alakulása 9 A társaság szervezeti-működési rendjében bekövetkezett változások, telephelyek jellemzői 9 Egyéb (pl. szerződéses kapcsolatok, csoporton belüli szerep, ill. annak módosulása stb.

1100


11. szám

4. KIEMELT NATURÁLIS TELJESÍTMÉNYEK A naturális teljesítmények alakulása (Társaság specifikus táblák) Naturáliák

Bázis

20XX. Év Terv

Tény

Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák Naturáliák

Eltérés Tervhez +/% -

-

Eltérés Bázishoz +/% -

Következő évi terv -

9 A teljesítmény-alakulás rövid magyarázata, jelentősebb eltérések indoka 9 ….. 5.

KIEMELT PÉNZÜGYI MUTATÓK ÉVI ALAKULÁSA 5.1. Bevételek 9 Az értékesítési árbevétel alakulás rövid jellemzése, jelentősebb eltérések indoka 9 Árpolitika, az értékesítési árbevételek kapcsolata a teljesítményekkel 9 Egyéb bevételek meghatározó tételeinek tartalma, tervtől, bázistól való jelentős eltérések indoka 9 ….. Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

Kiemelt bevétel típus 1 Kiemelt bevétel típus 2 Kiemelt bevétel típus 3 Kiemelt bevétel típus 4 Kiemelt bevétel típus 5 Kiemelt bevétel típus 6 Kiemelt bevétel típus 7 Kiemelt bevétel típus 8 Kiemelt bevétel típus 9 Kiemelt bevétel típus 10

Egyéb értékesítési bevétel Értékesítés nettó árbevétele

Bázis

20XX. Év Terv

Tény


-



11. szám


1101

5.2. Költségek 9 A költség alakulás rövid magyarázata, jelentősebb eltérések indoka 9 A költségalakulás kapcsolata a teljesítményekkel, eltérések (bázis-tény, terv-tény) magyarázata, hatótényezők szerint, lehetőleg számszerűsítve 9 ….. Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

Bázis

20XX. Év Terv

Tény

Eltérés Tervhez +/%




Következő évi terv

Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke - ebből jelentősebb összegű 1 - ebből jelentősebb összegű 2 - ebből jelentősebb összegű 3 … Igénybe vett egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Közvetített szolgáltatások beszerzési értéke Anyagjellegű ráfordítások Személyi jell.ráfordítások ÉCS Alaptevékenységek költségei

5.3. Egyéb bevételek és ráfordítások Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

Bázis

20XX. év Terv

Tény


Eszközértékesítés bevételei Kapott támogatások Késedelmi kamat bevételek Céltartalék-feloldás Egyéb bevételek Egyéb bevételek összesen Készletek, követelések értékvesztése Fizetett késedelmi kamatok Céltartalék-képzés Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások összesen Egyéb bevételek és ráfordítások eredménye

9 Jelentősebb tételek bemutatása 9 Céltartalék képzés/feloldás részletezése 9 Nyújtott/kapott támogatások 5.4. Eredmény Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Alaptevékenység költségei Aktivált teljesítmény érték Alaptevékenység eredménye Egyéb üzleti bevételek és ráfordítások eredménye Üzemi eredmény EBITDA Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény

9 9 9 9 9

Bázis

20XX. Év Terv

Tény


-



Jövedelmezőségi helyzet, annak változása, magyarázata A finanszírozási költségek alakulása, a pénzügyi eredményt befolyásoló fő tényezők (számszerűsítve) A rendkívüli tételek tartalma, magyarázata A hatékonyság javítása érdekében végrehajtott intézkedések ….

1102


11. szám

5.5. Mérleg, tőkeszerkezet Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

Bázis

20XX. Év Terv

Tény



Befektetett eszközök Forgó eszközök - ebből k észletek k övetelések Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Saját tőke ebből jegyzett tők e Céltartalékok Kötelezettségek ebből: beruházási hitelek záróállománya rövid lejáratú hitelek záróállománya rövid lej. k öt. a MÁV Csoport társaságai felé Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN Eladósodottság (Hitelek/(hitelek+saját tőke)) (%) Saját tőke/Jegyzett tőke (%)

A társaság vagyoni helyzetének változása, a vagyon összetételének fő jellemzői, módosulásai 9 Befektetések (ha jellemző) 9 Készletgazdálkodás 9 … A társaság tőkehelyzetének változása, a vagyon összetételének fő jellemzői, módosulásai 9 A saját tőke változása, főbb tételei 9 A saját tőke megfelelése 9 A hitelállomány alakulása, eladósodottság,


11. szám


1103

5.6. Vevő, szállító állomány Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

20XX. Terv

MÁV csoporton belüli vevőállomány ebből 1. legnagyobb vevő nevesítve ebből 2. legnagyobb vevő nevesítve ebből 3. legnagyobb vevő nevesítve MÁV csoporton kívüli vevőállomány ebből 1. legnagyobb vevő nevesítve ebből 2. legnagyobb vevő nevesítve ebből 3. legnagyobb vevő nevesítve Vevők összesen

20XX. Tény -

-

-

-

-

-

Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

20XX. Terv

MÁV csoporton belüli szállítói állomány ebből 1. legnagyobb szállító nevesítve ebből 2. legnagyobb szállító nevesítve ebből 3. legnagyobb szállító nevesítve MÁV csoporton kívüli szállítói állomány ebből 1. legnagyobb szállító nevesítve ebből 2. legnagyobb szállító nevesítve ebből 3. legnagyobb szállító nevesítve Szállítók összesen

20XX. Tény -

-

-

-

-

-

5.7. Finanszírozás, likviditás Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés

20XX. év Bázis

Terv

Tény

Eltérés Tervhez

Eltérés Bázishoz

+/-

+/-

%

%


Nyító pénzeszköz I. Működési cash flow II. Befektetési cash flow III. Finanszírozási cash flow IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (I.±II.±III.) Pénzeszközök záró állománya

9 A társaság likviditási, finanszírozási helyzetének főbb jellemzői, meghatározó tényezői 9 A működési CF fő elemei, vevő és szállító állomány alakulása 9 ……

1104


11. szám

6. HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS Kiemelt humán mutatók alakulása Megnevezés

M.e.

Összes foglalkoztatott nyitó létszám (előző évi záró) Leépítés egyszeri költséggel (-) Egyéb változás (-) Újfelvétel (+) Összes foglalkoztatott záró létszám Összes foglalkoztatott átlagos állományi létszám Bérköltség (egyszeri nélkül) Tb jellegű kifizetések VBKJ illetve Cafetéria, vagy béren kívüli juttatások (adóval és járulékkal) Munkába járással kapcsolatos ktg.térítés Egyéb személyi jellegű kifizetések Személyi jellegű egyéb kifizetések (egyszeri nélkül) Járulékok (egyszeri nélkül) Személyi jellegű ráfordítások (egyszeri nélkül) Egyszeri bérek Egyszeri személyi jellegű egyéb kifizetések Egyszeri költségek bérjáruléka Létszám racionalizálás egyszeri költségei Személyi jellegű ráfordítások összesen

Bázis

20XX. év Terv Tény

Eltérés Bázishoz Következő évi terv +/% -


fő fő fő fő fő fő Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

-

CT képzése korengedményes nyugdíjra és végkielégítés fedezetére M Ft CT felhasználás (feloldás) korengedményes nyugdíjra és végkielégítés fedeze M Ft

-

9 9 9 9 9 9 9

M M M M M M M M M M M M M

A létszám és bérgazdálkodás, foglalkoztatás-politika a létszámleépítés egyszeri jellegű tételei prémium-kifizetések érdekeltségi rendszer keretében történő egyéb kifizetések idényjellegű foglalkoztatás, közmunka stb. túlmunkáltatás …………

7. BERUHÁZÁSOK, KUTATÁS, KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS Adatok: ezer Ft-ban / millió Ft-ban

Az 5 legnagyobb beruházás (várható műszaki teljesítés alapján)

20XX. bázis Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés

20XX. terv Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés

20XX. tény Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés

beruházás beruházás beruházás beruházás beruházás

9 9 9 9

1 2 3 4 5

Végrehajtott beruházások bemutatása, gazdasági megalapozottsága Jelentős beruházási projektek, a beruházások finanszírozása K+F (kötelező) Fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházások (opcionális)

Következő évi terv Műszaki Pénzügyi teljesítés teljesítés

11. szám


1105

8. KÖRNYEZETVÉDELEM 9 A társaság környezetvédelmi szerepvállalása, stratégiája 9 Környezetvédelmi költségek, intézkedések, e címen képzett tartalékok alakulása 9 Környezetvédelmi beruházások 9 ……. 9. AZ ÜZLETMENET ALAKULÁSA, KITEKINTÉS 9 A társaság főbb naturális és pénzügyi teljesítményeinek (MSZE, létszám, teljesítmény-kibocsátást jellemző naturália, meghatározó pénzügyi mutatók) alakulása 9 A társaság működésére, piaci tevékenységére jellemző főbb tendenciák 9 A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események 9 A következő évi kitekintés 9 ….. Adatok millió Ft-ban

Megnevezés

Tárgyévet Tárgyévet Tárgyévet Tárgyévet megelőző 5. év megelőző 4. év megelőző 3. év megelőző 2. év Tárgyévi bázis tény tény tény tény

Értékesítés nettó árbevétele ebből k ülső üzletfelek től Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből k özszolgáltatási k öltségtérítés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény EBITDA Capex Készletek Követelések Pénzeszközök, értékpapírok Kötelezettségek Saját tőke Jegyzett tőke Adósságállomány** Átlaglétszám (összfoglalkoztatottak) fő Zárólétszám (összfoglalkoztattok) fő ROE (%)*** Eladósodottság (%)**** Saját tőke/Jegyzett tőke (%) Nettó termelési érték (millió Ft/fő) * Mérlegsorok bázisa előző év december 31. **Rövid és hosszú lejáratú hitel, kölcsön, kötvény ***adózás előtti eredmény/átlagos saját tőke korrigált mutatója ****hitelállomány/(saját tőke+hitelállomány)

•

Tárgyévi terv

Tárgyévi tény

Következő évi kitekintés

1106

•


Mellékletek

1. sz melléklet Eredménykimutatás 2. sz melléklet Mérleg 3. sz melléklet Cash-flow 4. sz melléklet Pénzforgalom 5. sz melléklet Beruházás 6. sz melléklet Humán tábla 7. sz melléklet Az anyavállalat és a leányvállalatok egymás közötti szolgáltatásai 8. sz melléklet Főtevékenységek fedezetszámítása (további, a társaság szempontjából lényeges mellékletek, pl. szolgáltatások részletezése) 9.sz. melléklet beszerzési / közbeszerzési terv

11. szám

11. szám


1107

3.sz. melléklet Az üzleti tervdokumentáció kötelező tartalmi elemei:

az üzleti tervben alkalmazott premisszák, peremfeltételek rögzítése

mérleg, eredmény-kimutatás, cash-flow számítás, havi likviditási terv

mérleg, eredmény-kimutatás, cash-flow számítás, havi likviditási terv – a Pályaműködtetésre vonatkozóan elkülönítetten bemutatva

deviza-terv, illetve a deviza alapú bevételek és kiadások bemutatása

közszolgáltatást végző társaságoknál a közszolgáltatási tevékenység önálló bemutatása

nyújtott szolgáltatások partnerek szerinti bemutatása, a naturáliák, a szolgáltatások egységárai és a tervezett bevételek részletezésével,

a bevételek és ráfordítások bontása csoporton belüli társaságonként és külső félre,

fedezetszámítás,

a költségtérítés felhasználása,

humán erőforrás-gazdálkodás bemutatása

képzési terv (3 éves)

külföldi kiutazási terv (naturália alapon)

beruházások, felújítások előirányzatai,

beruházások, felújítások előirányzatai - a Pályaműködtetésre vonatkozóan elkülönítetten bemutatva

támogatások előirányzatai,

a mérlegen kívüli tételek ismertetése, ingatlanok jelzálogterhelésének alakulása,

fennálló pályázati kötöttségek bemutatása,

közfoglalkoztatás esetén a kapcsolódó információk elkülönített bemutatása,

a társaságok által nyújtott szolgáltatások/termékek piacelemzése, a társaság kockázatait és kockázatkezelési rendszerét, a társaságra releváns érzékenységi vizsgálat elvégzését, a tagvállalati kockázati koordinátorok bevonásával.

beszerzési/ közbeszerzési terv

Az előirányzatokat megfelelő részletezettséggel, analitikusan alá kell támasztani. A tervdokumentáció előállításához csoportszinten egységes, a kötelező tartalmi és formai követelményeket rögzítő séma használandó, kiegészítve a társaság-specifikus részekkel, fejezetekkel. Kötelezően egyeztetendő tételek, szolgáltatások

pályavasúti nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások

pályavasúti nem nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások

pénzügyi szolgáltatás

számviteli szolgáltatás

humán szolgáltatás

informatikai szolgáltatás és távközlés

beszerzési és logisztikai szolgáltatások

1108


oktatási szolgáltatás

munkavédelem

tovább számlázott káresemény

tagsági díjak

anyagköltség (közvetített)

ügyviteli szolgáltatások

biztonsági szolgáltatások (fegyveres őrzés, vagyonőri őrzés)

vegyszeres gyomirtás, kaszálás, cserjeirtás, fakivágás

általános ingatlanüzemeltetés (számlázott és BTSZ-es)

laktanya-üzemeltetés, ingatlanfelügyelet,

közmű üzemeltetés

zavar- és hibaelhárítás

kisfeszültségű berendezések karbantartása

rágcsálóirtás, takarítás, hulladékkezelés

vízkitermelés és szennyvízkezelés

pálya- és híddiagnosztika

pályakarbantartás és felújítás, a beruházási-felújítási tételek bevonása a szolgáltatási táblába

vasúti járműkarbantartás

egyéb eszközkarbantartás

hó eltakarítás, hó készenlét

vasúti jármű bérbeadása

járműtisztítás, járműkarbantartás, járműbiztosítási díj

ingatlan bérbeadás

ingatlankezelés, épület-karbantartás (számlázott és másodlagos)

továbbszámlázásra kerülő energia, víz- és csatornadíj, hulladékkezelés

11. szám

A Pályaműködtetés tervének sajátosságai A Pályaműködtetés üzleti tervének összeállításakor a központi üzletági és a területi igazgatósági tervezés párhuzamosan zajlik az üzleti tervezés, illetve a központ-terület tervalkuk lezárultáig. A felülről lefele (top-down) irányultságú tervezési folyamat keretében a hálózati jelentőségű tervtételek meghatározására, a MÁV vezetésével és a partner leányvállalatokkal a tulajdonosi elvárásokat, peremfeltételeket figyelembe vevő egyeztetésekre, illetve a területi igazgatóságok keretszámainak kialakítására kerül sor. Az alulról felfele (bottom-up) irányultságú tervezési folyamatban egy alulról építkező – részben bázisalapú – tevékenység- (feladat)alapú tervezést kell elvégezni, mely alapjául szolgál a központ-terület tervalkunak és megalapozza az operatív tervezés hatékony végrehajtását. Az elvégzendő feladatok és rendelkezésre álló keretek alapján helyi és üzletági szakmai szintű iterációval alakul ki a Pályaműködtetés egészének és tervszervezeteinek a terve.

11. szám


1109

A tervkészítés informatikai támogatása A csoporton belüli teljesítmény-átadások egyezőségét a Cognos tervező rendszer biztosítja, de a tervszámok rögzítése előtt valamennyi tervezésbe bevont szervezet számára kötelező a csoporton belül igénybe venni tervezett, illetve a nyújtott szolgáltatások naturális mennyiségének, egységárainak és értékének egyeztetése. A tervezés során technikai változást jelent, hogy a szolgáltatást nyújtó rögzíti a szolgáltatás egységárát, míg az igénybe vevő a tervezett naturális mennyiséget a szolgáltatás táblában. A tervező rendszer által kalkulált bevételt/ költséget a szolgáltatás nyújtónak és igénybevevőnek ellenőriznie és egyeztetnie szükséges.

Külső címzett: tulajdonos(ok), könyvvizsgáló

A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 201x. I-.... havi teljesítménye A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye

A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 201x. I-.... havi teljesítménye A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye

A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. A MÁV Szolgáltató Központ 201x. I-.... havi teljesítménye Zrt. 201x. I-.... havi teljesítménye A MÁV Létesítményüzemeltető A MÁV és Vasútőr Kft. 201x. I-.... havi Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye teljesítménye

MÁV Vagon Kft.

MÁV KFV Kft.

Záhony-Port Zrt.

MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft.

Csoport szintű: A MÁV Vállalatcsoprt 201X. évi beszámolója és üzleti jelentése

Társasági: A MÁV Zrt. 201X. évi beszámolója és üzleti jelentése

Külső címzett: tulajdonos(ok), könyvvizsgáló

A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése

A ZÁHONY-PORT Zrt. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV KFV Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV VAGON Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése

A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése

A MÁV FKG Kft. 201X. évi Éves A MÁV FKG Kft. 201X. évi Éves beszámolója és Üzleti jelentése beszámolója és Üzleti jelentése

A ZÁHONY-PORT Zrt. 201x. I-.... A ZÁHONY-PORT Zrt. 201x. I- A ZÁHONY-PORT Zrt. 201x. I- A ZÁHONY-PORT Zrt. 201x. I- A ZÁHONY-PORT Zrt. 201X. évi havi teljesítménye .... havi teljesítménye .... havi teljesítménye .... havi teljesítménye Éves beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV KFV Kft. 201x. I-.... havi A MÁV KFV Kft. 201x. I-.... A MÁV KFV Kft. 201x. I-.... A MÁV KFV Kft. 201x. I-.... A MÁV KFV Kft. 201X. évi Éves teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye beszámolója és Üzleti jelentése A MÁV Vagon Kft. 201x. I-.... A MÁV Vagon Kft. 201x. I-.... A MÁV Vagon Kft. 201x. I-.... A MÁV Vagon Kft. 201x. I-.... A MÁV VAGON Kft. 201X. évi havi teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye Éves beszámolója és Üzleti

A MÁV FKG Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye

A MÁV FKG Kft. 201x. I-.... havi teljesítménye

A MÁV FKG Kft. 201x. I-.... havi A MÁV FKG Kft. 201x. I-.... teljesítménye havi teljesítménye

MÁV FKG Kft.

MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

Belső címzett: társaság menedzsmentje, felügyelőbizottság

Társasági: A MÁV Zrt. 201X. I- A MÁV Zrt. 201X. I-... Havi és Tájékoztató a MÁV Zrt. és a teljes éves várható teljesítménye körűen konszolidált ... Havi és éves várható leányvállalatainak 201x.évi teljesítménye teljesítményeiről Csoport szintű: Tájékoztató a Társasági: A MÁV Zrt. 201X. évi MÁV Zrt. és a teljes körűen beszámolója és üzleti jelentése konszolidált leányvállalatainak 201x. I-.... Csoport szintű: A MÁV havi teljesítményeiről Vállalatcsoprt 201X. évi beszámolója és üzleti jelentése

Belső címzett: társaság menedzsmentje, felügyelőbizottság

Éves

A MÁV-START Zrt. 201x. I-.... A MÁV-START Zrt. 201x. I-.... A MÁV-START Zrt. 201x. I-.... A MÁV-START Zrt. 201X. évi Éves A MÁV-START Zrt. 201X. évi Éves havi teljesítménye havi teljesítménye havi teljesítménye beszámolója és Üzleti jelentése beszámolója és Üzleti jelentése

Külső címzett: tulajdonos(ok)

A MÁV-START Zrt. 201x. I-.... havi teljesítménye

Tájékoztató a MÁV Zrt. és a teljes körűen konszolidált leányvállalatainak 201x. I-.... havi teljesítményeiről

Belső címzett: társaság menedzsmentje

Negyedéves

MÁV START Zrt.

MÁV Zrt. / MÁV Csoport

Társaság megnevezése

Havi

A MÁV Csoport által készítendő évközi és éves beszámolók összefoglaló táblázata

4. számú melléklet 1110 A MÁV Zrt. Értesítôje 11. szám

11. szám


1111

1112


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

11. szám

Utasítások. 11. szám 130. évfolyam június 26. TARTALOM oldal

Recommend Documents