Utasítások TARTALOM. 11. szám 131. évfolyam június 24. oldal

11. szám

131. évfolyam

2016. június 24.

TARTALOM

Utasítások

oldal

21/2016. (VI. 24. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. és a MÁV-csoportba tartozó leányvállalatok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének rendjéről 1233

Utasítások 21/ 2016. (VI. 24. MÁV ÉRT. 11.) EVIG. SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. ÉS A MÁV-CSOPORTBA TARTOZÓ LEÁNYVÁLLALATOK VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Jelen utasítás célja, hogy az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (a továbbiakban törvény) megfogalmazott a MÁV Zrt. és a MÁV-csoportba tartozó leányvállalatainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárási rendet az iratok kezelésével őrzésével, továbbá azokban foglalt személyes adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségek végrehajtását szabályozza.

oldal 22/2016. (VI. 24. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. Pénzkezelési Szabályzata 1278 23/2016. (VI. 24. MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról 1317

208.§ (1) és (2) bekezdése szerinti vezetőire, továbbá a MÁV-csoportba tartozó valamennyi Társaság vezető tisztségviselőjére, felügyelőbizottsági tagjaira, a MÁV NOSZTALGIA Kft. vezető tisztségviselőire és a felügyelőbizottság tagjaira, a MÁV Zrt. vonatkozásában a mindenkor hatályos Közbeszerzési Szabályzatban meghatározott Forrásgazda vezetőjére, a Bíráló Bizottság tagjaira. 2.2 Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a végrehajtásáért a Humánerőforrás vezérigazgató-helyettesi szervezet Operatív HR igazgatóság igazgatója felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 MÁV-csoport: A MÁV Zrt. és teljes körűen konszolidált gazdasági társaságai.

2.1 Az utasítás személyi hatálya

3.2 Javaslattételre jogosult a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság által lefolytatott közbeszerzési eljárásban: a Társaság mindenkor hatályos Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott Forrásgazda vezetője és a Bíráló bizottság tagjai.

Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. Igazgatóságának, Felügyelőbizottságának tagjaira, a MÁV Zrt. Mt.

3.3 Javaslattételre jogosult a 4.1. c) pont tekintetében: aki az állami vagyonnal való gazdálkodás körében a

2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

1234

A MÁV Zrt. Értesítője

döntésre javaslatot tesz, vagy előterjesztést készít (vezető). 3.4 Hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is. 3.5 Őrzésért felelős: jelen utasításban az „őrzésért felelős” megjelelősen a MÁV Zrt. vonatkozásában az operatív HR igazgatót kell érteni. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre a) A MÁV Zrt. és a MÁV-csoportba tartozó leányvállalatok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai. A jelen pont szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, betöltött tisztségeket az 1.sz. melléklet tartalmazza. b) Aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult a többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, által lefolytatott közbeszerzési eljárásban. A jelen pont szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkaköröket, betöltött tisztségeket a 2. sz. melléklet tartalmazza. A MÁV Zrt. vonatkozásában a mindenkor hatályos Közbeszerzési szabályzatban meghatározott Forrásgazda vezetőjéről és a Bíráló bizottság tagjairól a kijelöléséről szóló előterjesztés (jelenleg a közbeszerzési szabályzat 6. számú melléklete) jóváhagyását követő 3 munkanapon belül köteles a jóváhagyására előterjesztő az operatív HR igazgatóság vezetőjét értesíteni. Az operatív HR igazgatóság a 4.2.4. pontban foglaltak szerint értesíti a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról. c). Aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál.

11. szám

A jelen pont szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkaköröket, a 2/A. sz. melléklet tartalmazza d) A 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) bek. ea), valamint eb) alpontok hatálya alá tartozó − kivéve a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottságának tagja i− személyi kört, őrzésért felelőst minden leányvállalat saját maga – utasításban – határozza meg, betartva jelen utasításban foglaltakat. 4.2 A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége, az esedékességgel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség 4.2.1 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség először a jogviszony létrejöttét, munkakör vagy feladatkör betöltését megelőzően keletkezik. Ezt követően – az 1. sz. mellékletben foglalt jogviszonyt betöltő személyek esetében 5 évente június 30-ig, – a 2. sz. mellékletben foglalt munkakört, jogviszonyt betöltő munkavállalók esetében minden év június 30-ig, – a 2/A. sz. mellékletben foglalt munkakört betöltő munkavállalók esetében kétévente június 30-ig. kell a vagyonnyilatkozatot megtenni. 4.2.2 Amennyiben a 4.2.1. pont alapján előzetesen a nyilatkozattétel megtételére nincs lehetőség, úgy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel terhelt jogviszony, munkakör, feladatkör újonnan jön létre, a kötelezettnek a munkakör, feladatkör betöltését, a jogviszony létesítését követő 30 napon belül kell a vagyonnyilatkozatot megtennie. 4.2.3 Utolsó alkalommal a munkakör, jogviszony megszűnését, munkakörből kikerülést követő tizenöt napon belül kell vagyonnyilatkozatot tenni. ( Záró vagyonnyilatkozat) 4.2.4 Amennyiben valamely jogviszonyt, munkakört betöltő személynek a törvény több pontja alapján is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége áll fenn, akkor a rövidebb határidőnek megfelelően kell a vagyonnyilatkozatot megtennie. Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról, gyakoriságáról az esedékességet – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony létesítése, munkakör betöltése kivételével – legalább 30 (munkaviszony munkakör, jogviszony megszűnését, munkakörből kikerülés esetén 15) nappal megelőzően tájékoztatni. Az azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetés estén, a felmondással egyidejűleg kell tájékoztatni a záró vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről tájékoztatni a kötelezettet.

11. szám


A tájékoztatás tartalmazza a vagyonnyilatkozati nyomtatványt, kitöltési útmutatót, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést. (4. sz. melléklet) 4.3 Több jogviszony együttes fennállása esetén követendő eljárás Ha egy személy több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, akkor a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének csak egy (amelyik alapján a leggyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tenni) jogviszonnyal kapcsolódóan köteles eleget tenni. A további jogviszonyoknál köteles az őrzésre köteles személyt a vagyonnyilatkozat tétel megtörténtéről teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt 3. számú melléklet nyilatkozatban tájékoztatni. 4.4 A vagyonnyilatkozat kezelése, őrzése A 1. sz. mellékletben felsorolt személyek esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló személyt vagy szervezetet terheli a vagyonnyilatkozat őrzése. Azon személynek esetében, akik esetében a tulajdonosi jogokat a MÁV Zrt. gyakorolja a vagyonnyilatkozat megőrzése az Elnök-vezérigazgató kötelezettsége, aki a vagyonnyilatkozat őrzésével kapcsolatos valamennyi feladat végzésére a Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes szervezet Operatív HR igazgatóját jelöli ki. A 2. és 2/A. számú mellékletben felsorolt személyek esetében a vagyonnyilatkozat megőrzése a munkáltatói jogkörgyakorló Elnök-vezérigazgató kötelezettsége, aki a vagyonnyilatkozat őrzésével kapcsolatos valamennyi feladat végzésére a Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes szervezet Operatív HR igazgatóját jelöli ki. Az őrzésért felelős feladatai: • a 4.2 4. pont szerint a kötelezett tájékoztatása, • a kötelezett írásbeli útmutatóval ellátása, • a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetés, • a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, • a törvényben meghatározott tartalmú vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatása. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vagyonnyilatkozatát az Operatív HR igazgató az irodájában saját kezűleg veszi át, az átvételről igazolást állít ki (5. számú melléklet) Az Operatív HR szervezet az átvett nyilatkozatokról nyilvántartást vezet, mely nyilvántartás tartalmazza a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, munkakörét, a kötelezettre irányadó nyilatkozat-tételi gyakoriságot, a legutolsó nyilatkozat-tétel időpontját, a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját valamint a következő nyilatkozat-tétel esedékességét. A vagyon-

1235

nyilatkozatok és a nyilvántartás őrzése más iratoktól elkülönített zárt szekrényben történik. Az őrzésért felelős köteles a vagyonnyilatkozatok őrzése, kezelése során biztosítani, hogy a nyilatkozathoz csak a törvényben meghatározott szerv, személy férhessen hozzá. 4.4.1 A kötelezettség megszűnése A Kötelezett elhalálozása esetén a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni. A vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről a 6. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat− jogviszony, beosztás, munka-vagy feladatkör megszűnése időpontjában− általa őrzött példányát, továbbá a záró vagyonnyilatkozat egy példányát − jogviszony, beosztás, munka-vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig kell őrizni. Az őrzési kötelezettség lejártát követően a vagyonnyilatkozatokat a 6. számú melléklet szerinti jegyzőkönyv felvételével meg kell semmisíteni, 4.5 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadása Amennyiben a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a nyilatkozat-tételt megtagadja, a jogviszonya, megbízatása a törvény erején fogva megszűnik, amelyről az őrzésre kötelezett három munkanapon belül tájékoztatja. Amennyiben a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nem tesz nyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles írásban felszólítani a hiányosság kézhezvételétől számított nyolc napon belüli pótlására. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a nyilatkozatot megtagadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. A kötelezett az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztása esetén a nyilatkozatot megtagadottnak kell tekinteni. 4.6 A vagyonnyilatkozat tartalma és a formai követelmények 4.6.1 A vagyonnyilatkozat tartalma A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni A vagyonnyilatkozat tartalmazza: a) a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó nevét, születési helyét és idejét, anyja

1236


nevét, lakcímét, valamint a kötelezett munkáltatójára vonatkozó adatokat, b) a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. 4.6.2 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos formai követelmények: A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú nyilatkozatot tesz. Vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni, és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A borítékot a kötelezett és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a lezárt borítékot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten, zártan kezeli. Amennyiben a kötelezett új vagyon nyilatkozatot tett az őrzésért felelős a korábbi vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát a kötelezettnek visszaadja, az 5/B. sz. melléklet szerinti igazolás átadásával. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat csak a vagyongyarapodási vizsgálat során eljáró személy bonthatja fel. 4.7 Vagyongyarapodási vizsgálat 4.7.1 Vagyongyarapodási vizsgálat megindítása Vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó ellenőrzési eljárás hivatalból vagy a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés alapján indulhat. Az Elnök-vezérigazgató felhatalmazását és hozzájárulását követően az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le: a) a kötelezettséget megalapozó jogviszony, munkakör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve b) ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés (kivéve, ha a bejelentés névtelen, vagy nyilvánvalóan alaptalan) szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. 4.7.2 A vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos meghallgatás szabályai Amennyiben a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban tett bejelentés, irat más szervezeti egységhez érkezik, azt haladéktalanul az Operatív HR Igazgatóság igazgató részére kell továbbítani.

11. szám

A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettel kapcsolatos bejelentést az őrzésért felelős a beérkezést követően 5 munkanapon belül megvizsgálja. Ha az őrzésért felelős bejelentésben foglaltakat megalapozottnak ítéli, a vizsgálat befejezését követően a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettel szemben írásban azonnal meghallgatást kezdeményez. Nem lehet meghallgatást kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. A meghallgatást a vizsgálat lezárásától számított 5 munkanapon belül vagy az őrzésért felelős irodájában, vagy az őrzésért felelős által meghatározott egyéb helyen kell megtartani. A meghallgatásról jegyzőkönyv készül. Az őrzésre kötelezett a meghallgatás tényéről a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkáltatói jogkörgyakorlóját is értesíti. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a meghallgatás – és annak helyszínére történő esetleges oda – és visszautazás – idejére a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettet a munkavégzés alól mentesíteni. A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett köteles a meghallgatáson megjelenni. Amennyiben a meghallgatáson való megjelenés objektív akadály (pl: betegség) miatt nem lehetséges, a meghallgatást az akadály megszűnését követő 2 munkanapon belül kell megtartani. Az akadály megszűnéséről a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett illetve a munkáltatói jogkör gyakorló haladéktalanul köteles az őrzésre kötelezettet értesíteni. A meghallgatáson az őrzésért felelős, a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett – kérelme esetén –, érdekképviseleti szerv képviselője vagy a kötelezett által megbízott más személy, illetve az őrzésért felelős által kijelölt jegyzőkönyvvezető vesz részt. A meghallgatáson részt vevő személyek − kivéve a meghallgatott személyt− a meghallgatáson tudomására jutott bármely adatot, tényt, körülményt köteles bizalmasan kezelni, azt kizárólag törvényes jogkörében eljáró hatóság törvényes eljárása során, a hatóság írásbeli rendelkezése alapján közölheti a hatósággal kötelezettség megsértéséért a jogsértő személy teljes körű felelősséggel tartozik. A felvett jegyzőkönyvnek a titoktartási részt tartalmaznia kell. A meghallgatási eljárást legkésőbb az első meghallgatást követő 5. munkanapon le kell zárni. A meghallgatás során keletkezett dokumentumok őrzése a vagyonnyilatkozatokkal együtt történik. 4.7.3 Állami adóhatóságnál történő vizsgálat kezdeményezése Amennyiben a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem iga-

11. szám


zolható, vagy a kötelezett a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének a rendelkezésre álló határidő végéig nem tett eleget, illetve a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően, az őrzésre kötelezett a vagyonnyilatkozatot haladéktalanul megküldi az adóhatóság részére, és a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, továbbá értesíti a Kötelezetett a vizsgálat kezdeményezéséről. Az őrzésért felelős a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezését nyilvántartásba bejegyzi. Az állami adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vagyongyarapodási vizsgálatot soron kívül folytatja le.

1237

4.8 Egyéb rendelkezések 4.8.1 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az 1)es számú mellékletben meghatározott kör esetében a MÁV Zrt. Alapszabályában, a 2)-es, és 2/A)-as számú mellékletben meghatározott kör esetében a MÁV Zrt. MSZSZ-ében kell feltüntetni. 4.8.2 Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a 2007. évi CLII. törvény rendelkezései az irányadók. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK –

2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

Adóhatósági vizsgálat eredménye:

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS

Az adóhatóság a jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az őrzésért felelős személyt. Ha a kötelezett a jogerős határozat megállapítása ellen bírósági felülvizsgálattal él a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni köteles az őrzésért felelős személyt. Az adóhatóság a jogerős határozat megküldésével értesíti az őrzésért felelőst. Az állami adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozatában - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottakon túl - megállapítja, hogy milyen összegű jövedelem fedezi a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékű vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat.

Az utasítás a MÁV-csoport vonatkozásában a közzétételét követő napon lép hatályba.

Ha az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerős határozatának, illetve - ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték - a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján a 4.1. pont szerinti kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről az őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet.

7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 2./A. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 3./A. sz. melléklet: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet 5./A. sz. melléklet 5./B. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet

a 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) c) pont szerint vagyonnyilatkozatra kötelezettek köréről a 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) ea) pont szerint vagyonnyilatkozatra kötelezettek köréről a 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) ea) pont szerint vagyonnyilatkozatra kötelezettek köréről Vagyon-nyilatkozat NYILATKOZAT a 2007. évi C LII. törvény ban foglaltak szerint Vagyonnyilatkozat és útmutató Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről Igazolás Záró vagyonnyilatkozat átvételéről Igazolás átadásáról Jegyzőkönyv vagyonnyilatkozat(ok) megsemmisítéséről Nyilvántartási minta

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

1238


11. szám

1.sz. melléklet Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) c) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre: MÁV Zrt -

MÁV Zrt. Igazgatóság elnöke MÁV Zrt. Igazgatóság tagjai MÁV Zrt. felügyelőbizottság elnöke MÁV Zrt. felügyelőbizottság tagjai

Leányvállalatok -

MÁV Zrt. leányvállalatainak vezető tisztségviselői MÁV Zrt. leányvállalatainak felügyelőbizottsági tagjai

11. szám


1239

2. sz. melléklet

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) ea) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre:

MÁV Zrt. Igazgatóság elnöke Igazgatóság tagjai felügyelőbizottság elnöke felügyelőbizottság tagjai elnök-vezérigazgató általános vezérigazgató-helyettes humánerőforrás vezérigazgató-helyettes gazdasági vezérigazgató-helyettes jogi igazgató/vezető jogtanácsos belső ellenőrzés vezető biztonsági igazgató beszerzési stratégia igazgató infokommunikációs igazgató nemzetközi kapcsolatok igazgató kommunikációs igazgató pénzügyi igazgató vagyonkezelési és gazdálkodási igazgató kontrolling igazgató humánerőforrás gazdálkodási igazgató Operatív HR igazgató pályavasúti beszerzési igazgató pályavasúti területi igazgatók műszaki felügyeleti és technológiai igazgató

1240


műszaki lebonyolítási igazgató forgalmi üzemviteli igazgató 3.2. pont szerinti Közbeszerzésben a forrásgazda vezetője 3.2. pont szerinti Közbeszerzési Bíráló Bizottság tagja

Leányvállalatok vezető tisztségviselők felügyelőbizottsági tagok

11. szám

11. szám


1241

2./A. sz. melléklet

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) eb) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre:

MÁV Zrt. Igazgatóság elnöke Igazgatóság tagjai felügyelőbizottság elnöke felügyelőbizottság tagjai elnök-vezérigazgató általános vezérigazgató-helyettes humánerőforrás vezérigazgató-helyettes gazdasági vezérigazgató-helyettes jogi igazgató/vezető jogtanácsos belső ellenőrzés vezető biztonsági igazgató beszerzési stratégia igazgató infokommunikációs igazgató nemzetközi kapcsolatok igazgató kommunikációs igazgató pénzügyi igazgató vagyonkezelési és gazdálkodási igazgató kontrolling igazgató humánerőforrás gazdálkodási igazgató operatív HR igazgató pályavasúti beszerzési igazgató pályavasúti területi igazgatók műszaki felügyeleti és technológiai igazgató

1242

műszaki lebonyolítási igazgató forgalmi üzemviteli igazgató

Leányvállalatok vezető tisztségviselők felügyelőbizottsági tagok


11. szám

11. szám


1243

3. sz. melléklet Melléklet a 2007. évi CLII. törvényhez VAGYONNYILATKOZAT Vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma: A KÖTELEZETT SZEMÉLYI ADATAI, VALAMINT A JÖVEDELMI, ÉRDEKELTSÉGI ÉS VAGYONI VISZONYAIRA VONATKOZÓ ADATOK . I. Rész SZEMÉLYI ADATOK A kötelezett neve: ........................................................................................................................ születési helye és ideje: ................................................................................................................ anyja neve: ................................................................................................................................... lakcíme: ........................................................................................................................................

II. Rész NYILATKOZAT A JÖVEDELEMRŐL1 A nyilatkozatot adó éves összes jövedelme: 1. ................ év ........................... Ft 2. ................ év ........................... Ft 3. ................ év ........................... Ft 4. ................ év ........................... Ft 5. ................ év ........................... Ft Az éves jövedelem forrásai tevékenységek szerinti bontásban: 1. ............. év Tevékenység

Jövedelem Ft Ft Ft Ft Ft

1

Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani.

1244


11. szám

2. ............. év Tevékenység








11. szám


1245

III. Rész VAGYONI NYILATKOZAT

A) Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog):2 a) címe: ................................................ város/község ................................. út/utca ........... hsz. alapterülete: ............................................... m2, tulajdoni hányad: ........................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... b) címe: ...................................................... város/község ............................. út/utca .......... hsz. alapterülete: .................................................... m2, tulajdoni hányad: ..................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... c) címe: ...................................................... város/község ............................. út/utca ........... hsz. alapterülete: ...................................... m2, tulajdoni hányad: .................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezeti jog):3 a) címe: ................................................ város/község ................................. út/utca ........... hsz. alapterülete: ............................................... m2, tulajdoni hányad: ........................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... b) címe: ................................................. város/község ................................. út/utca ........... hsz. alapterülete: ........................................ m2, tulajdoni hányad: .................................................. a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... ................................................................................................................................................... c) címe: .................................................... város/község .............................. út/utca ........... hsz. alapterülete: .............................................. m2, tulajdoni hányad: ........................................... a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... ..................................................................................................................................................

2 3

Módosítva: 2014. évi XV. törvény 67. § (5) a) alapján. Módosítva: 2014. évi XV. törvény 67. § (5) b) alapján.

1246


11. szám

3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog):4 a) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ................. címe: ..................................................... város/község ............................. út/utca ........... hsz. alapterülete: ........................................ m2, tulajdoni hányad: .................................................. a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... b) megnevezése: .......................................................................................................................... címe: ................................................. város/község ................................. út/utca ........... hsz. alapterülete: ....................................... m2, tulajdoni hányad: .................................................. a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... c) megnevezése: .......................................................................................................................... címe: ................................................ város/község ................................. út/utca ........... hsz. alapterülete: .............................................. m2, tulajdoni hányad: ........................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog):5 a) megnevezése: ........................................................................................................................... címe: ............................. város/község ................................ hrsz., alapterülete: ................ m2 művelési ága: ..................................................... tulajdoni hányad: ......................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: .................................................................................................................. b) megnevezése: ........................................................................................................................... címe: ................................. város/község ................................ hrsz., alapterülete: ............ m2 művelési ága: ................................................ tulajdoni hányad: .............................................. a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: .................................................................................................................. c) megnevezése: ........................................................................................................................... címe: ............................. város/község ................................... hrsz., alapterülete: ............. m2 művelési ága: .............................................. tulajdoni hányad: ................................................ a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: ..................................................................................................................

4 5

Módosítva: 2014. évi XV. törvény 67. § (5) c) alapján. Módosítva: 2014. évi XV. törvény 67. § (5) d) alapján.

11. szám


1247

B) Nagy értékű ingóságok (ideértve a lízingelt, valamint a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat, illetve e vagyontárgyak vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett - előző pontokba nem tartozó - hasznait)6 1. Járművek: a) személygépkocsi: ........................................................ típus ................................... rendszám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... .......................................................................................típus ................................... rendszám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ..................................................................................... típus .................................... rendszám a szerzés ideje, jogc................................................................................................................... b) egyéb jármű: ............................................................................................................................ a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... 2. Védett műalkotás, védett gyűjtemény: a) egyedi alkotások: ..................................... alkotó ................................ cím .......................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ..................................... alkotó ................................ cím .......................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ..................................... alkotó ................................ cím .......................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... b) gyűjtemény: ................................... megnevezés .................db ..................................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................... megnevezés ................ db ..................................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... .................................... megnevezés ............... db ..................................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... 3. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó értékű ingóság: a) .................................................... megnevezés ................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... b) ................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... c) ................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................................

6

Megállapította: 2014. évi XV. törvény 67. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.

1248


11. szám

d) ........................................................... megnevezés .......................................... azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... e) ......................................................... megnevezés ............................................ azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................................

4. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy stb.): .................................................. megnevezés ......................... szám .......................... névérték .................................................. megnevezés ......................... szám .......................... névérték .................................................. megnevezés ......................... szám .......................... névérték .................................................. megnevezés ......................... szám .......................... névérték .................................................. megnevezés ......................... szám .......................... névérték

5. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: ................................ pénzintézet ......................... betétkönyv száma ............................ összeg ................................ pénzintézet ......................... betétkönyv száma ............................ összeg ................................ pénzintézet ......................... betétkönyv száma ............................ összeg ................................ pénzintézet ......................... betétkönyv száma ............................ összeg ................................ pénzintézet ......................... betétkönyv száma ............................ összeg 6. A hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó készpénz: ............................................................................................................................................... Ft

7. Az összességében a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés: .............................. pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg .............................. pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg .............................. pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg .............................. pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg .............................. pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg

11. szám

A pénzkövetelés jogcíme


A kötelezett neve, lakcíme

A követelés összege

1249

A szerződés (követelés) lejárati kelte ideje

8. Más, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege kétszeresét meghaladó értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladja: .................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat .................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat .................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat .................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat .................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat IV. Rész PÉNZINTÉZETTEL, MAGÁNSZEMÉLYEKKEL SZEMBEN FENNÁLLÓ TARTOZÁSOK 1. Pénzintézettel szemben: A hitel megnevezése

A tartozás összege

A tartozás kelte

lejárati ideje

2. Magánszemélyekkel szemben: A hitelező neve, lakcíme


A tartozás kelte

lejárati ideje

1250


11. szám

V. Rész GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT7 Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége (ideértve a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott érdekeltséget, illetve a részesedés vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett - előző pontokba nem tartozó - hasznát):8 A) 1. cégbejegyzés száma: ................................................................................................................ 2. gazdasági társaság neve: .......................................................................................................... 3. székhelye: ................................................................................................................................. 4. az érdekeltség formája: 9 .......................................................................................................... 5. a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: .................................................................... % 6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .............................................................................. % 7. nyereségből való részesedése: ............................................................................................. % 8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .................................................................................. B) 1. cégbejegyzés száma: ................................................................................................................ 2. gazdasági társaság neve, formája: ............................................................................................ 3. székhelye: ................................................................................................................................. 4. az érdekeltség formája: 10 ......................................................................................................... 5. a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: .................................................................... % 6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .............................................................................. % 7. nyereségből való részesedése: ............................................................................................. % 8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .................................................................................. C) 1. cégbejegyzés száma: ................................................................................................................ 2. gazdasági társaság neve, formája: ............................................................................................ 3. székhelye: ................................................................................................................................. 4. az érdekeltség formája: 11 ......................................................................................................... 5. a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: .................................................................... % 6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .............................................................................. % 7. nyereségből való részesedése: ............................................................................................. % 7. nyereségből való részesedése: ............................................................................................. % 8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ..................................................................................

7 8 9 10 11

Megállapította: 2014. évi XV. törvény 67. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től. Megállapította: 2014. évi XV. törvény 67. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től. Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes. Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes. Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.

11. szám


1251

A KÖTELEZETTEL EGY HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ HOZZÁTARTOZÓ SZEMÉLYI ADATAI, VALAMINT JÖVEDELMI, ÉRDEKELTSÉGI ÉS VAGYONI VISZONYAIRA VONATKOZÓ ADATOK12

I. Rész

SZEMÉLYI ADATOK A kötelezettel egy háztartásban élő házastárs, élettárs, közös háztartásban élő szülő, gyermek13 neve: ............................................................................................................................................. születési helye és ideje: ................................................................................................................ anyja neve: ...................................................................................................................................

II. Rész NYILATKOZAT A JÖVEDELEMRŐL14 A nyilatkozatot adó éves összes jövedelme: 1. ................ év ........................... Ft 2. ................ év ........................... Ft 3. ................ év ........................... Ft 4. ................ év ........................... Ft 5. ................ év ........................... Ft Az éves jövedelem forrásai tevékenységek szerinti bontásban: 1. ............. év Tevékenység


12 13 14

Minden, a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozóra külön ki kell tölteni! A kívánt rész aláhúzandó! Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani.

1252


11. szám









11. szám


1253

III. Rész VAGYONI NYILATKOZAT A) Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog):15 a) címe: .................................................város/község ................................. út/utca ............ hsz. alapterülete: .............................................. m2, tulajdoni hányad: ............................................ a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... b) címe: ............................................... város/község ................................. út/utca ............. hsz. alapterülete: ............................................... m2, tulajdoni hányad: ........................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... c) címe: ..................................................város/község ................................ út/utca ............. hsz. alapterülete: .............................................. m2, tulajdoni hányad: ............................................ a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog):16 a) címe: ................................................ város/község ................................. út/utca ............ hsz. alapterülete: ............................................. m2, tulajdoni hányad: ............................................. a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... b) címe: ................................................. város/község ................................. út/utca ........... hsz. alapterülete: ............................................... m2, tulajdoni hányad: ........................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... c) címe: .................................................. város/község ................................. út/utca ........... hsz. alapterülete: ............................................... m2, tulajdoni hányad: ........................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog):17 a) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ................. címe: ................................................ város/község ................................. út/utca ............. hsz. alapterülete: ...................................................... m2, tulajdoni hányad: .................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... 15 16 17

Módosítva: 2014. évi XV. törvény 67. § (6) a) alapján. Módosítva: 2014. évi XV. törvény 67. § (6) b) alapján. Módosítva: 2014. évi XV. törvény 67. § (6) c) alapján.

1254


11. szám

b) megnevezése: ........................................................................................................................... címe: .................................................. város/község ................................. út/utca ........... hsz. alapterülete: ........................................... m2, tulajdoni hányad: ............................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... c) megnevezése: ........................................................................................................................... címe: ................................................. város/község ................................. út/utca ............ hsz. alapterülete: ........................................... m2, tulajdoni hányad: ............................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, vagyonrendelői jog, kedvezményezetti jog):18 a) megnevezése: ........................................................................................................................... címe: ........................... város/község .................................... hrsz., alapterülete: .............. m2 művelési ága: ......................................... tulajdoni hányad: ..................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: .................................................................................................................. b) megnevezése: ........................................................................................................................... címe: ................................. város/község.............................. hrsz., alapterülete: ............... m2 művelési ága: ................................................ tulajdoni hányad: .............................................. a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: .................................................................................................................. c) megnevezése: ........................................................................................................................... címe: ........................... város/község .................................... hrsz., alapterülete: .............. m2 művelési ága: ........................................... tulajdoni hányad: ................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: .................................................................................................................. B) Nagy értékű ingóságok (ideértve a lízingelt, valamint a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat, illetve e vagyontárgyak vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett - előző pontokba nem tartozó - hasznait)19 1. Járművek: a) személygépkocsi: .................................................... típus ....................................... rendszám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................... típus ...................................... rendszám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... .................................................................................. típus ....................................... rendszám a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................................

18 19

Módosítva: 2014. évi XV. törvény 67. § (6) d) alapján. Megállapította: 2014. évi XV. törvény 67. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.

11. szám


1255

b) egyéb jármű: ............................................................................................................................ a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ................................................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... 2. Védett műalkotás, védett gyűjtemény: a) egyedi alkotások: ............................. alkotó ..................................... cím ............................. nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ............................ alkotó ...................................... cím ............................. nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ............................ alkotó ...................................... cím ............................. nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... b) gyűjtemény: ........................…..…megnevezés ...................... db .......................…..….nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ...................................….megnevezés ................ db ..................................nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... ....................................…megnevezés ................ db ................................. nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... 3. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó értékű ingóság: a) .............................................................megnevezés ......................................... azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... b) ..............................................................megnevezés ........................................ azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... c) ..............................................................megnevezés ........................................ azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... d) ........................................................... megnevezés .......................................... azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... e) .............................................................megnevezés ......................................... azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... 4. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy stb.): .................................................. megnevezés ......................... szám .......................... névérték ................................................ megnevezés ......................... szám .......................... névérték .................................................. megnevezés ......................... szám .......................... névérték .................................................. megnevezés ......................... szám .......................... névérték .................................................. megnevezés ......................... szám .......................... névérték

1256


11. szám

5. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: ................................ pénzintézet ......................... betétkönyv száma ............................ összeg .................................pénzintézet ..........................betétkönyv száma ............................ összeg ................................ pénzintézet ......................... betétkönyv száma ............................ összeg ................................ pénzintézet ......................... betétkönyv száma ............................ összeg ................................ pénzintézet ......................... betétkönyv száma ............................ összeg 6. A hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó készpénz: ............................................................................................................................................... Ft 7. Az összességében a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés: .............................. pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg .............................. pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg .............................. pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg ...............................pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg ...............................pénzintézet .............................. számlaszám .................................. összeg

A pénzkövetelés jogcíme

A kötelezett neve, lakcíme

A követelés összege

A szerződés (követelés) lejárati kelte ideje

8. Más, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege kétszeresét meghaladó értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladja: .................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat .................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat ................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat .................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat ................................................... megnevezés .................................................. azonosító adat

11. szám


1257

IV. Rész PÉNZINTÉZETTEL, MAGÁNSZEMÉLYEKKEL SZEMBEN FENNÁLLÓ TARTOZÁSOK 1. Pénzintézettel szemben: A hitel megnevezése

A tartozás


kelte

lejárati ideje

2. Magánszemélyekkel szemben: A hitelező neve, lakcíme

A tartozás


kelte

lejárati ideje

V. Rész GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT20 Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége (ideértve a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott érdekeltséget, illetve a részesedés vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett - előző pontokba nem tartozó - hasznát):21 A) 1. cégbejegyzés száma: ................................................................................................................ 2. gazdasági társaság neve: .......................................................................................................... 3. székhelye: ................................................................................................................................. 4. az érdekeltség formája: 22 ......................................................................................................... 5. a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: .................................................................... % 6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................…...% 7. nyereségből való részesedése: ..............................................................................................% 8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .................................................................................. 20 21 22

Megállapította: 2014. évi XV. törvény 67. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től. Megállapította: 2014. évi XV. törvény 67. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től. Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.

1258


B) 1. cégbejegyzés száma: ................................................................................................................ 2. gazdasági társaság neve, formája: ............................................................................................ 3. székhelye: ................................................................................................................................. 4. az érdekeltség formája: 23 ......................................................................................................... 5. a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: .................................................................... % 6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .............................................................................. % 7. nyereségből való részesedése: ..............................................................................................% 8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .................................................................................. C) 1. cégbejegyzés száma: ................................................................................................................ 2. gazdasági társaság neve, formája: ............................................................................................ 3. székhelye: ................................................................................................................................. 4. az érdekeltség formája: 24 ......................................................................................................... 5. a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: .................................................................... % 6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .............................................................................. % 7. nyereségből való részesedése: ............................................................................................. % 8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ..................................................................................

23 24

Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes. Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.

11. szám

11. szám


1259

3./A. sz. melléklet

NYILATKOZAT társaság neve: ……………………………………… tisztség megnevezése: …………………………………….. betöltéshez/megszűnéshez

Alulírott.........................................................( anyja neve...................................................... szem.ig.sz.:..................................................,lakcím:...............................................................) – figyelemmel az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvén 5.§ (1) bekezdésben foglaltakra – nyilatkozom arról, hogy a.................................................................................. .......................... társaságnál betöltött …………………………………tisztségem/jogviszonyom alapján .................................... napján .......................................... felé eleget tettem a fentebb hivatkozott törvény alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségemnek. Kelt, ........................................... ............................................................. kötelezett Előttünk, mint tanúk előtt:

név: ................................................

név: ...............................................

szem ig.sz: .....................................

szem ig.sz: .....................................

lakcím: ...........................................

lakcím: ...........................................

aláírás: ...........................................

aláírás: ............................................

1260


11. szám

4.sz. melléklet

VAGYONNYILATKOZAT

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÉS TÁJÉKOZTATÓ

T Á J É K O Z TAT Ó az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseiről A Törvény értelmében a vagyonnyilatkozat-tétel célja az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése. Ennek érdekében az a személy, aki a Törvény 3. §-ában felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be (a továbbiakban együtt: kötelezett), a Törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). Nem köteles a Törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére egyébként kötelezett. vagyonnyilatkozat tételére kötelezett a) a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja, b) az a közszolgálatban nem álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult, c) az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban, d) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál, hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is. A vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók vagyonára vonatkozóan is a kötelezettnek kell megtennie.

11. szám


1261

A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény másként nem rendelkezik, az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni. Ezt követően a Törvény 5. §-a a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét az alábbiak szerint határozza meg: „5. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a) a 6. § (2) bekezdés kivételével a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, (A Törvény 6.§ (2) bekezdés értelmében a közszolgálatban álló személy a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást, vagy feladatkört betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezését, megbízását, vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.) b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 15 napon belül, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik, ca) a 3. § (1) bekezdés b) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként, cb) a 3. § (1) bekezdés c)-e) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont eb)-ed) alpontjaiban meghatározott személy esetében kétévenként, cc) a 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott, a c) pont ca)-cb) alpontok hatálya alá nem tartozó személy esetében ötévenként kell teljesíteni.” A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az őrzésért felelős tájékoztatja a kötelezettet, az esedékességet - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével - legalább 30 nappal, a Törvény 5.§ (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat esetén 15 nappal megelőzően. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a Törvény 7. § b) pontja alapján a 3. § (3) c) pontja szerinti kötelezett – azaz a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja - esetében a gazdálkodó szervezet tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében gyakorló személy vagy szervezet felelős, a 3.§ (3) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős.

1262


11. szám

A tájékoztatási kötelezettséget az őrzésért felelős a) a Törvény melléklete szerinti nyomtatvány, b a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutató, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetés megküldésével teljesíti. Amennyiben a kötelezett e Törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének azon jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tenni, amelyik alapján a leggyakrabban kell vagyon nyilatkozatot tenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága azonos, úgy a vagyonnyilatkozatot a korábban keletkezett jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megtenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága és a jogviszonyok létrejöttének ideje is azonos, úgy a vagyonnyilatkozat-tételre csak az egyik, a kötelezett választása szerinti jogviszony alapján kell a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget tenni, a többi jogviszonyához a kötelezett köteles az őrzésért felelőst teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban tájékoztatni arról, hogy egy másik jogviszonyával összefüggésben már eleget tett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. Az erről szóló nyilatkozatot személyesen kell átadni a MÁV Zrt. Operatív HR igazgatójának. Amennyiben a kötelezett külön törvény alapján már vagyonnyilatkozatot tett, erről az igazolást személyesen kell átadni a MÁV Zrt. Operatív HR igazgatójának Megjegyzés: A kötelezettség kizárólag a Törvény melléklete szerinti nyilatkozat kitöltésével teljesíthető. A nyomtatvány átszerkesztése nem megengedett. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei: „9. § (1) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. (2) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a kizárólag a 3. § (3) bekezdése szerint arra kötelezett tagadja meg, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva szűnik meg. Erről az őrzésért felelős a megtagadás bekövetkezésétől számított három munkanapon belül értesíti a kötelezettet. 10. § (1) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni.”

11. szám


1263

A vagyongyarapodási vizsgálat 1. A Törvény 14. § (1) bekezdése értelmében a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója ellenőrzési eljárást folytathat le a) a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve b) ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettséget megalapozó jogviszonyból, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. a) ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. A vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatása esetén – a b) pont vonatkozásában az őrzésért felelős a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. 2. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha − a Törvény 14.§ (1) a) pontja (jelen szabályzat 8. b) pontja) szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható − a kötelezett a Törvény 5.§ (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget, vagy − a meghallgatási eljárás során a meghallgatást követően a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódtak hitelt érdemlően. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. A vagyongyarapodási vizsgálatot az állami adóhatóság folytatja le. A vagyongyarapodási vizsgálat jogkövetkezménye a Törvény szerinti feltételek esetén: a kötelezett jogviszonya a Törvény erejénél fogva megszűnik és a kötelezett három évig a Törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

1264


11. szám

Ú T M U TAT Ó Általános kitöltési szabályok A MÁV Zrt. a többségi tulajdonában álló leányvállalatok vezető tisztségviselői és a felügyelő bizottsági tagok részére a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványt megküldi a kötelezett részére a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességéről szóló tájékoztatóval egyidejűleg. A kötelezettnek vagyonnyilatkozatot kell tennie, a Törvény a kötelezettség teljesítésétől kizárólag az alábbi esetekben enged eltérést, a MÁV Zrt.-hez tartozó kötelezettek körére vonatkoztathatóan: –

1. § (2) „Nem köteles e törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére egyébként kötelezett.” – 3/A. § Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének – a 3/B. §-ban foglaltak szerint – egy jogviszonyhoz kapcsolódóan köteles eleget tenni, és a vagyonnyilatkozat tétel megtörténtéről a további jogviszonyok szerint őrzésre köteles személyt köteles teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban tájékoztatni. – 3/B. § Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének azon jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tenni, amelyik alapján a leggyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága azonos, úgy a vagyonnyilatkozatot a korábban keletkezett jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megtenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága és a jogviszonyok létrejöttének ideje is azonos, úgy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett választása szerinti jogviszony alapján kell a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget tenni. A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell megtenni. A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni: az egyik példány az őrzésért felelős MÁV Zrt. példánya, a másik példány a kötelezettnél maradó példány. A vagyonnyilatkozat-nyomtatvány egy példánya együttesen tartalmazza a kötelezett és hozzátartozói vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat az alábbiak szerint: „A kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok”, valamint - „A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” ⇒ az e cím alatti részt annyi példányban kell külön-külön kitölteni, ahány hozzátartozó (házastárs, élettárs, közös háztartásban élő szülő, gyermek, házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is) vagyonáról a kötelezettnek nyilatkoznia kell. -

A vagyonnyilatkozat kitölthető kézírással vagy elektronikus eszközzel (számítógéppel).

11. szám


1265

-

Kézírással történő kitöltéshez a nyomtatvány szükséges példányszáma a megküldött nyomtatvány másolásával biztosítható. Kézírással történő kitöltés esetén tollal kell az adatokat rögzíteni. Ceruzával való kitöltés nem elfogadható. A kitöltésnek olvashatónak kell lennie.

-

Az esetleges elírást lehetőleg a helytelen adatot tartalmazó oldal cseréjével és ismételt kitöltésével kell javítani. Amennyiben a javítás a rontott oldalon történik, a javítást az elírt adat áthúzásával, a helyes adat rögzítésével, valamint az adat mellett az oldalszélen feltüntetett „Javította: XY” szöveg és aláírás rögzítésével kell megtenni.

-

A nyomtatvány kitölthető számítógéppel, a szükséges példányszám kinyomtatásával is. A nyomtatvány átszerkesztése nem megengedett.

-

Azokat a sorokat, amelyekben adat nem kerül feltüntetésre, az egyértelműség érdekében indokolt kihúzni/áthúzni.

-

Amennyiben 1-1 adatcsoportnál a nyomtatványon szereplő sorok kevésnek bizonyulnak, a hiányzó sorok az adatot tartalmazó oldal többszöri másolásával/nyomtatásával, kitöltésével és csatolásával biztosíthatók.

-

A vagyonnyilatkozatban szereplő adatokat, amennyiben azokat valamely nyilvántartás vagy közokirat (pl. ingatlan-nyilvántartás, forgalmi engedély stb.) tartalmazza, az azokban foglaltaknak megfelelően kell feltüntetnie. A kitöltés alapját képező okiratokat (pl. szerződés stb.) nem kell a vagyonnyilatkozathoz csatolni.

-

A kötelezettnek a nyomtatvány minden oldalát alá kell írnia. A vagyonnyilatkozat különálló példányait célszerű tűzőgéppel összetűzni.

-

A vagyonnyilatkozat 1-1 példányát külön-külön – lehetőleg összehajtás nélkül, A/4-es – borítékba kell tenni. A borítékok lezárásának módját a kötelezett maga határozza meg, választhatja a lezárás azon módját is, hogy abból kétséget kizáróan megállapítható legyen annak felnyitása.

-

A vagyonnyilatkozat 1-1 példányát tartalmazó két darab zárt borítékot a kötelezettnek személyesen útján kell átadnia az őrzésért felelős, illetve az általa felhatalmazott személy részére, figyelemmel a Törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltakra, miszerint: „A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor.”

A kötelezettnek a kitöltött vagyonnyilatkozatot tartalmazó két zárt borítékot a MÁV Zrt. Operatív HR igazgatónak kell leadnia. A vagyonnyilatkozatokat átvevő a zárt borítékra rávezeti: − a kötelezett nevét, − az érintett gazdálkodó szervezet nevét, − a kötelezett gazdálkodó szervezetben viselt tisztségét, − az átvétel időpontját, − a boríték lezárására szolgáló felületen az átadó és átvevő aláírását.

1266


11. szám

A vagyonnyilatkozat egyik példánya a kötelezettnél marad, melynek őrzéséről maga gondoskodik, másik példányát a MÁV Zrt. Operatív HR igazgatóság az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. Az átvevő igazolást ad ki a vagyonnyilatkozat átvételéről. Részletes kitöltési szabályok A vagyonnyilatkozat részei „A kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” „I. Rész: Személyi adatok” „II. Rész: Nyilatkozat a jövedelemről” „III. Rész: Vagyoni nyilatkozat” „IV. Rész: Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások” „V. Rész: Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat” „A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” „I. Rész: Személyi adatok” „II. Rész: Nyilatkozat a jövedelemről” „III. Rész: Vagyoni nyilatkozat” „IV. Rész: Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások” „V. Rész: Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat” Fontos! „A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” cím alatti nyomtatványrészt minden hozzátartozóra külön-külön kell kitölteni! Fogalmak (kivonatok amegjelölt jogszabályokból. A bővebb fogalom-magyarázatot a hatályos jogszabályok tartalmazzák): Élettárs (Ptk. 6:514.§): Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat a fentiekben meghatározott feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér. Gazdálkodó szervezet (1952. évi III. tv. 396.§): Gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az ál-

11. szám


1267

lam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Gazdasági társaság (Ptk. 3:88.§ - 3:93.§): A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Haszonélvezeti jog (Ptk. 5:146.§ - 5:155.§): Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Házastársi közös vagyon (Ptk. 4:37.§): Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. Házastárs különvagyona: (Ptk. 4:38.§): A házastárs különvagyonához tartozik a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat; d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás; e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték. A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon. Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

1268


11. szám

Hozzátartozó (2007. évi CLII. törvény 2.§ b) pont): A házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is. Teljes bizonyító erejű magánokirat (1952. évi III. törvény 196.§) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el. Vagyonkezelő, vagyonrendelő, kedvezményezett (Ptk. 6:310.§ - 6:330.§): Bizalmi vagyonkezelési szerződés Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A szerződést írásba kell foglalni. (További szabályok a Ptk.-ban találhatóak.) „I. Rész: Személyi adatok” A kötelezettre vonatkozóan kitöltendő adatok: név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme. A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó/k/ra (házastárs, élettárs, közös háztartásban élő szülő, gyermek, házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is) vonatkozóan kitöltendő adatok: név, születési hely és dátum, anyja neve. A hozzátartozói minőséget a nyomtatványon szereplő felsorolás megfelelő részének aláhúzásával kell jelezni. „II. Rész: Nyilatkozat a jövedelemről” A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett, bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni. Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, meghatározott esetekben költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel meghatározott hányada. Ezek közé tartoznak: –

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja. tv.] rendelkezései szerint megállapított, az éves adóbevallásban feltüntetett, az összevont adóalapba tartozó (az önálló tevékenységből származó, a nem önálló tevékenységből származó és az egyéb) jövedelmek, továbbá

11. szám


1269

–

a külön adózó jövedelmek (így különösen az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, az ingatlan átruházásából származó jövedelem, a tőkejövedelmek).

–

az Szja tv. rendelkezéseitől függetlenül jövedelemnek minősülnek a vagyonnyilatkozat szempontjából az Szja tv. szerint bevételnek nem számító és az Szja. törvény 1. számú melléklete szerint adómentesnek minősülő bevételek is (pl. a biztosító szolgáltatása, a magánszemélynek más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelme, az örökség, a magánszemélytől kapott ajándék/pénz összege, nyeremény játékokon nyert összeg, stb.), amely összegek származását röviden célszerű jelölni/megnevezni. A vagyonnyilatkozatot tevő éves jövedelmének feltüntetésénél az összegeket a Törvény alapján nettó módon kell szerepeltetni a vagyonnyilatkozatban. „III. Rész: Vagyoni nyilatkozat”

A vagyonról szóló nyilatkozat kitöltésénél az alábbiak szerint figyelemmel kell lenni a fennálló házastársi, illetve élettársi vagyonközösségre! A közös vagyonba tartozó vagyont (pl. 1/2-1/2) eszmei hányadnak megfelelően kell feltüntetni a kötelezettre, illetőleg a házastársra vonatkozó vagyoni részekben. Házassági vagyonjogi szerződés kötése esetén az abban foglaltaknak megfelelő tulajdoni arány tüntetendő fel. Az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, kivétel ha élettársi vagyonjogi szerződést kötnek. Ilyen esetben az abban foglaltak alapján kell feltüntetni a vagyont [a háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is szerzésben való közreműködésnek számít! (2013. évi V. törvény 6:516.§).]. A) Ingatlanok E címszó alatt kell nyilatkozni – külön a saját, külön a hozzátartozó/k − tulajdonában, állandó, illetőleg tartós használatában álló vagy haszonélvezetével, vagyonkezelői, vagyonrendelői, kedvezményezetti jogával terhelt lakásról, lakótelekről, üdülőről, üdülőtelekről, nem lakás céljára szolgáló épületről vagy épületrészről, − tulajdonában, illetőleg használatában (haszonbérletében) álló vagy haszonélvezetével, vagyonkezelői, vagyonrendelői, kedvezményezetti jogával terhelt termőföldről, függetlenül attól, hogy az ingatlan milyen értéket képvisel, Magyarországon vagy külföldön található, illetve, hogy milyen arányban áll fenn a jogosultság. Szerzés ideje, jogcíme: A szerzés jogcíme lehet ingyenes (pl. ajándékozás, öröklés) vagy visszterhes (pl. adásvétel, csere). Időpontként, amennyiben azokat valamely nyilvántartás vagy közokirat (pl. ingatlan-nyilvántartás, telekkönyvi kivonat, stb.) tartalmazza, az azokban foglaltaknak megfelelően kell feltüntetni. Az ingatlanok adatait az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően, m2-ben kell megjelölni [1997. CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról].

1270


11. szám

Tájékoztató a mértékegységek átváltási arányszámairól: 1 hektár: 10 000 m2 1 kat. hold: 5 754,642 m2 1 négyszögöl: 3,59665 m2 B) Nagy értékű ingóságok Ebben a részben kell megadni a tulajdonban álló, a lízingelt, valamint a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott, illetve ezen vagyontárgyak vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett – az A) pontba nem tartozó - hasznait, továbbá a megtakarításokra vonatkozó adatokat is. Az ingóságokra vonatkozó pontoknál (1-3. illetve 8. pont) meg kell adni valamennyi, a vagyonnyilatkozatra kötelezett vagy érintett hozzátartozója tulajdonában álló ingóságok adatait az alábbiak szerint. Az egyes pontokban az érték meghatározásához a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapítására vonatkozó jogszabály mindenkor hatályos rendelkezését kell alapul venni. 1. Gépjárművek: a beépített erőgéppel hajtott járművek közül csak személygépkocsi, tehergépjármű (vontató, nyerges vontató, mezőgazdasági vontató), autóbusz tüntetendő fel, egyéb gépjármű (motorkerékpár, lassú jármű) nem. A gépjármű egyes adatait a forgalmi engedélyben szereplő adatok alapján kell feltüntetni. 2. Védett műalkotás, védett gyűjtemény: az örökségvédelmi iroda általvezetett közhitelű nyilvántartásba felvett, védetté nyilvánított kulturális javak (muzeális emlékek, régészeti emlékek, művészeti alkotások, tárgyi, képi, írásos és egyéb emlékek), így különösen: - természettudományi anyag (ásvány-, kőzet-, őslény-, növény-, állat- és embertani anyag), - régészeti jellegű emlékek és numizmatikai tárgyak, - történelmi, tudománytörténeti, művelődéstörténeti, hadtörténeti, mezőgazdasági, közlekedéstörténeti emlékek, - muzeális értékű könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, kéziratok, - néprajzi (népművészeti) tárgyak, - képzőművészeti alkotások, iparművészeti tárgyak, - irodalmi, színház- és zenetörténeti, sporttörténeti emlékek, - a fejlődés, a technikatörténet vagy a műszaki oktatás szempontjából jelentősnek számító műszaki jellegű tárgyak (létesítmény, berendezés, műtárgy, gép, szerkezet, készülék, szerszám, műszer, kísérleti eszköz, modell, ezekről készült fénykép és rajz stb.), - a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet kiemelkedő személyeinek életére és működésére vonatkozó emlékek, - orvostörténeti és gyógyszertörténeti emlékek. [1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről] 3. Egyéb ingóságok: akkor tüntetendők fel, ha értékük darabonként vagy készletenként, gyűjteményenként meghaladja a nyilatkozat-tétel hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszeresét. Az értéket a kötelezettnek kell felbecsülnie, erre vonatkozóan szakvéleményt nem szükséges beszereznie.

11. szám


1271

Ugyancsak e pontban tüntetendők fel a védettnek nem minősülő (a 2. pontban nem szerepeltetett) műalkotások (képzőművészeti alkotások, ékszerek), gyűjtemények, bútorok, állatok stb. Azonosító adatként az ingóság jellemző adatát (gyártási száma, kora, stílusa, anyaga, alkotója stb.) kell megadni. Készlet: olyan ingóságok csoportja, melyek együttesen képeznek használati egységet (étkészletek, evőeszközkészletek stb.). Gyűjtemény: ingóságok egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött együttese. 4. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás: Értékpapírnak minősül minden olyan okirat, amelyet a 2013. évi V. törvény (6:565.§) vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, így különösen: részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, állampapír, letéti jegy, váltó, csekk, közraktári jegy, jelzáloglevél, stb. Az életbiztosítási kötvény a nevével ellentétben nem értékpapír, hanem biztosítási konstrukció, szerződésen alapuló pénzkövetelésnek tekinthető és így a 7. pont táblázatos részében kell szerepeltetni. Az értékpapír megnevezéseként a kibocsátó által adott megnevezést, értékeként pedig a névértékéket kell feltüntetni. Az egy kibocsátó által azonos időpontban kiadott azonos elnevezésű értékpapírok együttes értékük, kezdő és befejező sorszámuk feltüntetésével is megjelölhetők. 5. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: e pontban kell megadni a pénzintézetnél vezetett takarékbetétben a nyilatkozat-tétel napján rendelkezésre álló pénzösszeget. Itt kell feltüntetni a takaréklevél, egyéb betéti okirat adatait is. Pénzintézet: A pénzintézet fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hitelintézetre változtatta. A hitelintézet fajtái: bank, szakosított hitelintézet és szövetkezeti hitelintézet (takarék- illetve hitelszövetkezet). Az önkéntes biztosító pénztárak nem hitelintézetek, ezért a pénztárba történő befizetések szerződés alapján fennálló pénzkövetelések, azonban nem minősíthetőek pénzintézeti számlakövetelésnek, hanem a pénzkövetelések 7. pont táblázatos részében kell szerepeltetni. 6. Készpénz: e pontban kell feltüntetni a be nem fektetett, pénzintézetnél el nem helyezett, a nyilatkozattétel napján rendelkezésére álló, a nyilatkozattétel hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszeresét meghaladó készpénzállományt. 7. Pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés: Itt kell nyilatkozni a pénzintézettel, magánszeméllyel, gazdasági társasággal, stb. szemben fennálló pénzkövetelésről, részükre kölcsönadott pénzösszegről, amennyiben az külön-külön vagy együttesen meghaladja a nyilatkozattétel hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszeresét. A pénzintézeti számlakövetelésnél kell feltüntetni lakossági folyószámláján, devizaszámláján (a devizanem megjelölésével), bankszámláján, egyéb számláján az adott devizanemben szereplő összeget.

1272


11. szám

Ha a megjelölt időpontban a számlán negatívum szerepel, akkor erről nem itt, hanem a tartozásokról szóló IV. rész 1. pont alatti táblázatban kell nyilatkoznia. Amennyiben az adós magánszemély írásos hozzájárulását adta a részére nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai feltüntetéséhez, e hozzájárulást nem kell csatolnia a vagyonnyilatkozathoz, azonban azt szíveskedjék megőrizni. Ilyen hozzájárulás hiányában csak a kölcsön összegére, keltére, lejárati idejére vonatkozó adatokat kell kitölteni. 8. Más vagyontárgyak: itt kell feltüntetni azokat a vagyontárgyakat (ingóságokat), amelyek értéke egyenként (darabonként) meghaladja a nyilatkozattétel hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét, ha e vagyontárgyak együttes értéke meghaladja a nyilatkozattétel hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszeresét. „IV. Rész: Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások” 1. Pénzintézettel szembeni tartozások Itt kell feltüntetnie a pénzintézettől kapott (nem munkáltatói) lakáskölcsönt, áruvásárlási kölcsönt, stb. A tartozás összegénél – lehetőség szerint - a tartozás kamatok nélkül számított alapösszegét szíveskedjék megjelölni. 2. Magánszemélyekkel szembeni tartozások Amennyiben a hitelező magánszemély írásos hozzájárulását adta az általa nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai feltüntetéséhez, e hozzájárulást nem kell csatolnia a vagyonnyilatkozathoz, azonban azt szíveskedjék megőrizni. Ilyen hozzájárulás hiányában csak a tartozás összegére, keltére, lejárati idejére vonatkozó adatokat kell kitölteni. „V. rész: Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat” Itt szerepeltetendő a magyarországi vagy külföldi gazdasági társaságokban fennálló tisztség vagy tulajdonosi érdekeltség, mindenkor a cég székhelye szerinti társasági jogi, cégjogi szabályoknak megfelelően. Gazdasági társaságban való érdekeltség alatt értendő a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a részvénytársasági részesedés, , Ide kell érteni még a vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelésbe adott érdekeltséget, illetve a részesedés vagyonkezelőjeként, kedvezményezettjeként megszerzett – előző pontokba nem tartozó – hasznát is. Az érdekeltség jelenlegi arányára vonatkozóan a nyilatkozattétel napján fennálló állapotnak megfelelő adatot kell feltüntetni, a társaság vagyonához, mint 100 %-hoz viszonyítottan. Gazdasági társaság nyereségből való részesedésénél a társasági szerződésben megjelölt százalékos arányt (ennek hiányában a kötelezettre/hozzátartozóra eső, a vagyoni hozzájárulása arányának megfelelő részt), illetőleg a részvénytársaság közgyűlése döntésének megfelelően az osztalék alapjául szolgáló részvényei névérték-arányát szíveskedjék megjelölni, a nyilatkozattétel napján fennálló adatok szerint. A nyereségből való részesedés tényleges mértéke az érdekeltségi aránytól eltérő is lehet (a nyereséget összegszerűen viszont nem itt, hanem a jövedelemről szóló II. részben kell feltüntetnie). Vezető tisztségviselők: döntéshozatalra, ügyvezetésre és törvényes képviseletre jogosult beosztása/ tisztsége.

11. szám


1273

5.sz. melléklet

IGAZOLÁS vagyonnyilatkozat átvételéről Igazolom, hogy ............................................................................................. (kötelezett neve) ............................................................................................. (munkakör/tisztség) ............................................................................................. (cég szervezeti egység) által az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglalt rendelkezésnek megfelelően tett vagyonnyilatkozata egy példányát zárt borítékban átvettem. Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási szám:

Budapest, 20.... év ................... hó ... nap ........................................őrzésért felelős Az igazolás 1 eredeti példányát átvettem: ............................................. kötelezett

Kapják: 1. címzett (Az igazolást kérjük gondosan megőrizni!) 2. őrzésért, nyilvántartásért felelős szervezeti egység

1274


11. szám

5/A. sz. melléklet

IGAZOLÁS záró-vagyonnyilatkozat átvételéről Igazolom, hogy ............................................................................................ (kötelezett neve) ............................................................................................. (munkakör/tisztség) ............................................................................................. (cég szervezeti egység) Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási szám: ................................. által az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően (megfelelő aláhúzandó) a) jogviszonya megszűnését b) munka- vagy feladatköre megszűnését c) egyéb: ............................................................................................................ követően tett záró-vagyonnyilatkozata egy példányát megőrzésre átvettem. Budapest, 20...... év ..................... hó ...... nap ........................................................ őrzésért felelős Az igazolás 1 eredeti példányát átvettem: Budapest, 20...... év ..................... hó ...... nap ........................................................ kötelezett Kapják: 1. címzett (Az igazolást kérjük gondosan megőrizni!) 2. őrzésért, nyilvántartásért felelős szervezeti egység

11. szám


1275

5/B. sz. melléklet

IGAZOLÁS vagyonnyilatkozat átadásáról Igazolom, hogy ............................................................................................. (kötelezett neve) ............................................................................................. (munkakör/tisztség) ............................................................................................. ( cég szervezeti egység) által ………év ………hó…….napján az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglalt rendelkezésnek megfelelően tett vagyonnyilatkozatának a MÁV Zrt. által őrzött ……………..nyilvántartási számú példányát a kötelezettnek visszaadtam. Budapest, 20.... év ................... hó ... nap ........................................ őrzésért felelős A vagyonnyilatkozatomat tartalmazó zárt borítékot és az igazolás 1 eredeti példányát átvettem: Budapest, 20...... év ..................... hó ...... nap ........................................................ kötelezett

Kapják: 1. címzett (Az igazolást kérjük gondosan megőrizni!) 2. őrzésért, nyilvántartásért felelős szervezeti egység

1276


11. szám

6. sz. melléklet

JEGYZŐKÖNYV vagyonnyilatkozat(ok) megsemmisítéséről Ügyiratszám: ..................... Készült: ............................................................................................. ............ sz. helyiségében 20...... év ..................... hó ...... napján. Tárgy: vagyonnyilatkozat(ok) megsemmisítése: A MÁV Zrt. részéről jelen vannak: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... A megsemmisítésre kerülő vagyonnyilatkozat(ok) nyilvántartási száma: (megfelelő kitöltendő) Vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma

Vagyonnyilatkozat példánya

(A táblázat bővíthető) A feltüntetett ...... darab vagyonnyilatkozat megsemmisítése a mai napon megtörtént. Kmf. A MÁV Zrt. részéről: ................................................. név ................................................. aláírás

................................................. név ................................................. aláírás

................................................. név ................................................. aláírás

1277 A MÁV Zrt. Értesítője 11. szám

sorszám cégnév

Név

Kötelezettség Felelős őrző Kötelezettség megszűnésének Tisztség / részéről az következő időpontja/záró munkakör átvétel esedékességévagyondátuma nek időpontja nyilatkozat tétel időpontja

vagyonnyilatkozat visszaadásának időpontja

Vagyon-gyaVagyon-gyararapodási vizspodási vizsgágálattal kaplattal kapcsolacsolatos betos meghallgajelentés időtás időpontja pontja

7. sz. melléklet

Vagyongyarapodási vizsgálat megjegyzés kezdeményezésének időpontja

1278


22/2016. (VI. 24. MÁV ÉRT. 11.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy a MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) pénzkezelésének szabályait rendezze a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény előírásai, valamint a Számviteli Politikában rögzített alapelvek szerint, a köztulajdon, ezen belül is a Társaság vagyonának védelme érdekében. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás alanyi hatálya kiterjed a Társaság valamenynyi szervezeti egységére, szervezetére és munkavállalójára, továbbá a Társaság nevében eljáró MÁV- csoport munkavállalóira. Tárgyi vonatkozásban kiterjed Társaság pénzkezelési feladatinak ellátására. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatója felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Bankkártya: Olyan készpénzkímélő fizetési eszköz, amellyel a bankkártya tulajdonos vásárolhat, fizethet, szolgáltatást vehet igénybe, valamint készpénzfelvételre is lehetőséget biztosít. Balance order (automatikus egyenleg átvezetés): Egy vállalat saját rendelkezésű, azonos devizanemű alszámláinak összevont kezelése a cég pénzügyi pozíciójának optimalizálása érdekében. Így jobb betétesi pozíció érhető el, vagy belső finanszírozással csökkenthető a külső hitelállomány. Egyszeri elszámolási előleg: Munkavállaló által a MÁV Zrt. házi pénztárából- illetve kártyabirtokos által a bankszámláról felvett készpénz, mely továbbadásra kerül más munkavállaló részére külön engedély alapján. Elszámolási előleg: A bankkártyával a bankszámláról utólagos 30 napos elszámolási kötelezettség mellett felvett készpénz összege. GIR: Gazdálkodás Irányítási Rendszer, a MÁV Zrt. alkalmazott számviteli információs rendszerének meghatározó informatikai alkalmazása.

11. szám

Kártyabirtokos: Bankkártya használatára jogosult személy. Közüzemi szállító: a közüzemi (pl.: víz, gáz, villany, fűtés, telefon, postai, stb.) szolgáltatásokat folyamatosan ellátó szállítók. Menesztés: az utalás folyamata, a kiegyenlítésre kerülő szállítói számlák összegyűjtése, banki csomagok képzése és elküldése az adott kereskedelmi bankba, majd az elutalt tételek visszaigazolása a GIR felé. Pótkártya-birtokos: A bankkártya használatára csak a Kártyabirtokos távollétében jogosult személy. Pótkártya biztosítására csak az üzleti bankkártya esetén kerül sor. Valamennyi a Kártyabirtokos számára a jelen utasításban feltüntetett kötelezettség, felelősség a Pótkártya-birtokosra is vonatkozik saját üzleti bankkártyája tekintetében. Stratégiai szállító: minden olyan szállító, illetve azok a beszállítók, amelyek részéről a szállítás vagy a szolgáltatás beszüntetése a Társaság folyamatos üzemmenetét veszélyeztetné. Számadó pénztár: közvetlen számadástételre kötelezett pénztár, amely leszámolásait az őt ellenőrző szervezet részére közvetlenül végzi. A közvetlen számadástételre kötelezett pénztárak a leszámolást mind önmaguk, mind a hozzárendelt kezelőpénztárakat illetően is ellátják. Üzleti bankkártya: Olyan bankkártya, ami a bankkártya-szerződésben meghatározott napi limit és a kártyaszámla egyenlegének erejéig használható fel. A kártyaszámla a vállalat csak erre a célra használatos elszámolási számlájaként működik, mely lehetőséget teremt arra, hogy e számlához kapcsolódó kártyabirtokosok által igényelt összeg felhasználható legyen. Vezetői bankkártya: Jelen utasításban meghatározott vezetői kör részére biztosított bankkártya. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Bankszámlakezelés 4.1.1 Bankszámlák feletti rendelkezési jog Bankszámlák felett kizárólag együttes aláírással lehet rendelkezni. A cégjegyzésről szóló Igazgatósági Határozat nevesíti a cégjegyzési joggal rendelkező munkavállalók körén túl a bankszámla feletti rendelkezésre feljogosított munkavállalók körét. A bank részére meg kell jelölni, hogy első- vagy másodhelyi aláírásra jogosult-e egy személy. Az első helyi aláíró másodhelyiként is elfogadott.

11. szám


1279

Első helyi aláírásra jogosult személyek csak az alábbiak lehetnek: – elnök-vezérigazgató, – gazdasági vezérigazgató-helyettes, – pénzügyi igazgató – pályavasúti pénzgazdálkodás vezető, – csoport és központi pénzügyi vezető, – pénzügyi igazgató által megbízott legfeljebb két, a Pénzügyi igazgatóságon dolgozó további munkatárs

A banki terminál szoftvereket el kell látni kikerülhetetlen, erős azonosítást biztosító berendezéssel (birtokláson alapuló technológia használatával). A banki termináloknak a mindenkori MÁV-Desktop vírusvédelmi rendszer kiemelt védelmi szintjének megfelelően kell konfigurálni. A MÁV Intranet kijárat és a bank oldali bejárat közötti kapcsolat biztonságossá tételére minden esetben a bankkal kötött szerződésben ki kell térni, és itt le kell írni ennek technológiai részleteit is.

Másod helyi aláírók csak a Pályavasúti pénzgazdálkodás menesztésért felelős munkatársai közül lehetnek kijelölve.

4.1.3 Bankszámlák rendszere

A kereskedelmi bankok részére minden számla megnyitásakor az aláírásra jogosultakról aláírás mintát kell kitölteni a személyazonosításukhoz szükséges adatok megadásával együtt. A megjelölt személyek a bankszámlán tranzakciót kezdeményezhetnek kettős aláírással függetlenül attól, hogy a banki tranzakció bankba történő eljuttatása papír alapon vagy elektronikusan történik. 4.1.2 Banki pénzforgalmazás tárgyi feltételei Az elektronikus banki hozzáférés tárgyi feltételei: A valamennyi számla felett elektronikus hozzáféréssel ellátott számítógépet a Pénzügyi igazgatóság riasztóval, füstérzékelővel, légkondicionálóval, mozgásérzékelővel és elektronikus beléptető rendszerrel ellátott szobájában kell elhelyezni. A szobához belépő kódja és kulcsa kizárólag a menesztéssel foglalkozó munkatársnak lehet. Helyettesítés esetén a kulcsot átadás-átvételi jegyzőkönyvvel szükséges átadni. Egy tartalékkulcs található a MÁV Zrt. székház tűzkazettájában és egy a gazdasági vezérigazgató-helyettes páncélszekrényében lezárt borítékban. A helyiség az épület központi riasztórendszeréhez is kapcsolódik, amelyet minden nap az érintett ügyintéző munkakezdéskor és a munkájának befejezésekor kezel. A helyiség kialakításánál a MÁV Zrt. mindenkori hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzata szerinti „fokozott biztonsági szintet” kell alkalmazni. A bankszámlák felett a 4.1.1. pontban meghatározott személyeken felül lekérdezési jogosultsággal rendelkezhetnek: • azon személyek azon bankszámlák felett, melyek könyvelését végzik. • a bér és egyéb jövedelem tartalmú banki csomagok összeállításáért felelős munkavállalók, vagy helyetteseik az ilyen tartalmú utalások kifizetésére használt bankszámlák felett. Valamennyi hozzáférési kategóriára az alábbi informatikai biztonsági feltételeket kell alkalmazni.

A banki számlakapcsolatok kialakításáért, kezeléséért a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás szervezet vezetője felelős. Az üzletágak részére a vevő oldali bevételek beszedéséhez és a szállítói számlák kifizetéséhez üzletági vagy alszámlák kerülhetnek megnyitásra. Az elkülönített számlákon elhelyezett pénzeszközök csak a finanszírozóval kötött megállapodásban meghatározott célokra használhatóak fel. 4.1.4 Pénzforgalom lebonyolításának rendje bankszámlán A Társaság bankszámláinak jelentős része balance order rendszerben működik. Három fajtája honosodott meg a Társaság gyakorlatában. 1. Az üzletági alszámlákon, melyeken az üzletági működési folyamatokból adódó pénzforgalom bonyolódik, a nap végén a beérkezett bevételek és teljesített kifizetések eredőjeként záróegyenleg keletkezik, amelyet a bank átvezet a központi bankszámlára. Másnap a központilag meghatározott szállítói számlakifizetésekhez szükséges forrást a főszámláról ellátmányként kapják meg az érintett alszámlák. A pénzforgalom tehát bruttó módon történik, azaz a bevételek teljes egészében átvezetődnek a Társaság főszámláira, és a kifizetésekhez szükséges forrást a főszámláról teljes összegben megkapja az alszámla. 2. Bizonyos üzletági alszámlák előre tervezhető, rendszeres napi pénzforgalmat bonyolítanak, amelyhez jól körülhatárolható pénzmennyiség szükséges (ez a napi keret). Ezek az alszámlák minden nap a meghatározott fedezetet megkapják, amelyből a napi kiadásaikat önállóan teljesítik. A nap zárásakor a maradvány összeget a bank átvezeti a központi bankszámlára. Másnap reggel újra a teljes keretösszeget megkapja az alszámla. 3. A meghatározott célú felhasználásra kapott forrásokat elköltésükig elkülönítetten

1280


kell kezelni. A Társaság pénzügyi szervezete költséghatékonyan próbálja tartalékolni ezeket a pénzeszközöket, kockázatos befektetések nem eszközölhetőek. Így ezeket a felhasználásra váró pénzforrásokat olyan betétszámlákon tartalékolja, melyek napi záró egyenlegét a Társaság főszámláin mutatkozó esetleges folyószámlahitel igénybevétellel összevezet a Bank, ezáltal ezek az összegek csökkentik a hitel igénybevétel mértékét és a hitel kamatköltségét. Napközben a betétszámlák feltöltött állapotban vannak, és célirányosan igénybe vehetőek. A balance order működését az 1. sz. melléklet szemlélteti. A rendszer leírásából látható, hogy központi pénzgazdálkodás működik, melynek célja a Társaság működőképességének, eredményességének finanszírozási oldalról történő leghatékonyabb szolgálata. 4.1.4.1 BEFOLYÁSOK A Társaság bevételei jellemzően négy csatornán folynak be: • Készpénzes bevételek keletkeznek kézipénztárakban, házi pénztárakban (pl.: lakástörlesztés, tenderdokumentáció, munkavédelmi szemüveg, selejtezési bevétel, stb.), valamint a 4 keskeny nyomközű vasút személypénztáraiban, melyeket a bevételek nagyságától függően: erre szerződött pénzszállító cég szállít be a bankba, vagy a Társaság által felhatalmazott alkalmazott visz be az adott pénztár zárása után a házipénztárba, a kijelölt postahivatalba, vagy bankfiókba. • Csekkes bevételek: magánszemélyeknek nyújtott rendszeres, de kisösszegű szolgáltatás ellenértéke. (lakbér, vendégszobadíj, fénymásolási díj, garázsbérleti díj, stb). • A Társaság partnerei átutalással fizetnek az érintett bankszámlára. • Az adóhatóság a bevallásban megjelölt bankszámlára folyósítja a Társaság által igényelt fogyasztói árkiegészítést, költségtérítést, illetve egyéb kiutalásokat. A bevételek a fentiekben leírt balance order segítségével összevonásra kerülnek a Társaság főszámláira, segítve ezzel a központi pénzgazdálkodást. 4.1.4.2 KIFIZETÉSEK A Társaság fizetési kötelezettségeinek teljesítése jellemzően az üzletágak alszámláiról történik. Ezekre a számlákra a szükséges forrás a főszámlákról kerül átcsoportosításra. (normál ütemű kifizetések)

11. szám

Ettől eltérő módon kerülhetnek kifizetésre olyan kötelezettségek (soron kívüli kifizetések), melyeket vagy a GIR rendszerben nem kerültek rögzítésre vagy a szűk fizetési határidő miatt utalásuk azon keresztül nem lehetséges. Soron kívüli kifizetést igényelni vagy a számviteli szervezetnél a szükséges dokumentációval alátámasztottan vagy a pénzügyi igazgató engedélyével, ügyiratban lehet, melyben szükséges feltüntetni az utalás értéknapját és összegét, az utalás jogcímét, az utalás jogosultját, annak bankszámlaszámát. Az ügyiratot az utalást követően a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. (továbbiakban MÁV SZK) Pénzforgalmi könyvelésére irányítja a szükséges nyilvántartásba vétel elvégzése céljából. Bankszámláról történő kifizetéseket kizárólag a Pályavasúti pénzgazdálkodás hajthat végre. 4.1.4.3 EGYÉB KIFIZETÉSEK A 4.1.4.2. sz. pontban nem szabályozott kifizetések a teljesség igénye nélkül: • Célforrásból finanszírozott beruházások, ahol kifizetés módja három úton lehetséges. ○ A forrásnak a Társaság számlájára történő lehívását követően esedékességkor a Pályavasúti pénzgazdálkodás a számlák kifizetését teljesíti közvetlenül a Társaság számláján jóváírt célforrásból, amennyiben a forráshoz a működésből az ÁFA tartalmat hozzá tudja rendelni. Ellenkező esetben késedelmesen történik a kifizetés ugyanezen módszerrel. Bruttó elszámolás esetén a számlák ÁFA tartalmának kifizetése a Társaság számláján jóváírt célforrás terhére történik. ○ Amennyiben a forrás lehívása közvetlenül a szállítói számla kifizetésére történik (pl. eszközfedezetű hitelek, a bank a szállítónak fizet), a számlát befogadó Projektiroda intézkedik a forrást rendelkezésre bocsátó támogató szervezet felé, hogy a számlát fizesse ki. ○ Amennyiben a forrásnak a Társaság számlájára történő lehívását követően a számlák kifizetésének teljesítése nem a Társaság számláján jóváírt célforrásból, hanem a Társaság egyéb számláiról történt, úgy a teljesített számlaösszeg(ek)et a projektgazda írásbeli rendelkezése alapján a Pályavasúti pénzgazdálkodás átcsoportosítja, azaz a Társaság célforrást tartalmazó számlájáról átirányítja a Társaság egyéb számláira. Nettó elszámolás esetén a számla nettó – ÁFA nélküli – összege, bruttó elszámolás esetén a számla bruttó – ÁFÁ-val növelt – összege csoportosítandó át. • Bér jellegű kifizetések: a humán terület által naponta rendelkezésre bocsátott bérjellegű ki-

11. szám

•

•


fizetéseket tartalmazó banki fájlokat a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás menesztő munkatársa a bankszerű aláírásokat követően a bankba továbbítja. Adójellegű kifizetések: szűk határidő esetén a kifizetés ügyirat alapján történik. Amennyiben a fizetési kötelezettségről időben van információ, a MÁV SZK Számviteli Szervezet rögzíti a GIR rendszerben, majd a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás a teljesítésről gondoskodik. Helyi adók esetén az Adózás által rendelkezésre bocsátott kifizetéseket tartalmazó banki fájlokat a Pályavasúti pénzgazdálkodás munkatársa továbbítja a bankba. Adósságszolgálat teljesítés két módon teljesülhet. ○ A MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás hitelek ügyintézésével megbízott munkatársa a menesztésért felelős kolléga részére a hiteltörlesztés, vagy a hitelkamat fizetés esedékességét 2 munkanappal megelőzően megadja a teljesítéshez szükséges adatokat. ○ Amennyiben a Társaság jóváhagyása alapján a bank a Társaság nála vezetett meghatározott számlájáról az adósságszolgálatot beszedheti, akkor a Pályavasúti pénzgazdálkodás menesztő munkatársa intézkedik a hitelekért felelős munkatárs előrejelzése alapján a forrás rendelkezésre állásáról a meghatározott bankszámlán.

4.1.4.4 BANKSZÁMLÁK NYITÁSA, ZÁRÁSA,

ALÁÍRÁSI JOGOSULTSÁGOK ÜGYINTÉZÉSE, BANKSZÁMLASTRUKTÚRA ALAKÍTÁSA

Bankszámlákat kizárólag a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás nyithat és szüntethet meg. Az aláírási jogosultságok bankhoz történő bejelentését és viszszavonását a Pályavasúti pénzgazdálkodás intézi. A bankszámlák rendszerének alakítása a Társaság gazdasági érdekeinek mentén a Pályavasúti pénzgazdálkodás feladata. Bankszámlák nyitásának és zárásának igényét bármely szervezeti egység jelezheti. Ezeket a Pályavasúti pénzgazdálkodás felülvizsgálja és a pénzügyi igazgató hagyja jóvá, indokolt esetben megteszi a szükséges lépéseket a számlák nyitásához/zárásához. Az igény elbírálásáról az illetékes egységet értesíti. Bankszámlanyitás/zárás esetén Pályavasúti pénzgazdálkodás értesíti a MÁV SZK Számviteli Szervezetét. 4.1.4.5 BANKSZÁMLÁK KÖZÖTTI PÉNZFORGALOM A kifizetések teljesítéséhez szükséges pénzállomány bankok közötti átcsoportosítása a menesztésért felelős munkatárs feladata. Ezen kívül a folyószámla hitelek eltérő kamatmértékéből adódóan a kamatköltség-megtakarítások elérése érdekében is történhetnek pénzátcsoportosítások.

1281

4.1.5 A szállítóállomány kifizetésének szabályai 4.1.5.1 A SZÁLLÍTÓI SZÁMLÁK KELETKEZÉSE ÉS RÖGZÍTÉSE

A Társaság az igénybe vett szolgáltatásokról és a megvásárolt termékekről számlát kap. A MÁV SZK Számviteli Szervezete a Bejövő Számlakezelő Rendszer használatáról szóló 9/2012. (X.12. MÁV Ért.24.) GÁVIGH számú utasításnak megfelelően ellenőrzi és rögzíti a számlát. Amennyiben vis maior vagy a számlát igazoló szervezet által indokoltnak tartott esemény következik be, mely alapján a számla szerződéstől eltérő fizetési határidővel történő kifizetése szükséges, úgy a számlát igazoló szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a számla kiállítása során a partner a megváltozott fizetési határidőt tüntesse fel. Ez esetben is szükséges gondoskodni a számlafeldolgozáshoz szükséges adminisztrációs idő biztosításáról. A kifizetéseket a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás priorizálja és teljesíti. 4.1.5.2 DÖNTÉSRE JOGOSULTAK MEGHATÁROZÁSA A szállítói számlák utalásában döntésre jogosultak az alábbiak lehetnek: – pályavasúti pénzgazdálkodás vezető, – pénzügyi igazgató egyéb nem nevesített speciális esetekben. Egyedi elbírálás alá tartoznak a MÁV-csoporttagok számlái, melyek a Csoport és Központi Pénzüggyel történt egyeztetés alapján kerülnek utalásra a társaságok likviditási helyzetének függvényében. 4.1.5.3 DÖNTÉS FOLYAMATA, UTALVÁNYOZÁS A legrégebbi lejárt szállítói számlák, a bruttó 1 M Ft alatti esedékes számlák, valamint a 30 napon túli közüzemi számlák a Társaság napi bevételeiből és rendelkezésre álló forrásaiból történő kifizetése elsődlegességet élveznek. Ezen túlmenően a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás menesztésre feljogosított ügyintézője a szállítói reklamációk alapján, az egyedi fizetési megállapodások ismeretében, a biztonságos és folyamatos üzemvitel fenntartása érdekében, a rövid távú és a stratégiai érdekeket és az adott napon elkölthető pénzmennyiséget is figyelembe véve állítja össze a kiegyenlítésre kerülő szállítói számlák listáját, típusonként 1-20-ig csoportosítva azokat (logikai prioritások). Ezt naponta a pénzügyi igazgató tájékoztatása mellett 11 óráig átadja a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás vezetőjének, aki a listát ellenőrzi és szükség esetén módosítja, majd az engedélyezett tételekről az összefoglaló menesztési lapot aláírja, ezzel utalványozza azt. Ennek alapján a pénzgazdálkodás menesztésért felelős munkatársa üz-

1282


letáganként a GIR-ben fizetési kötegeket képez. Ezt követően elvégzi a kifizetések optimalizációját. A folyamat során a Társaság különböző kereskedelmi bankjainál elkölteni kívánt központi pénzösszegek meghatározásával (diszponálható összegek), figyelembe véve a különböző banki kondíciókat, a kötegekben szereplő üzletági alszámlákra osztja a program a kiegyenlítéshez szükséges fedezeteket, úgy hogy tekintetbe veszi a szállító partner számlavezető bankját is. Így keresi meg az utalandó tételek optimális banki kifizetési kombinációit. Ezt követően a GIR elkészíti a banki programokba beolvasható utalási fájlokat. Az ellenőrzött, hibátlan csomagokat két arra jogosult személy (első és második helyi aláírók) jóváhagyja és megküldésre kerülnek a bank részére. Sikeres utalás esetén az ügyintéző a GIR-ben visszaigazolja az utalás tényét, ezáltal a rendszerben az elküldött számlák kifizetett státuszt kapnak. 4.1.6 Felelősség A Pályavasúti pénzgazdálkodás vezetője felelős a bankszámlaforgalom zavartalan bonyolításáért, valamint a szállítóállomány kezeléséért. A MÁV SZK Számvitel Szervezete felelős az utalási kötelezettségek GIR-ben történő pontos rögzítéséért, és a bankszámlakivonatok feldolgozásáért.

11. szám

sére, illetve annak könyvelésére még nem került sor alapbizonylat hiányában, akkor a MÁV SZK PFK e-mailben jelzi ezt a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás részére. A Pályavasúti pénzgazdálkodás e-mailben nyilatkozik arról, hogy az utalás mi alapján történt és gondoskodik annak a könyvelő egységhez történő eljuttatásáról. Ha a kifizetés jogossága nem bizonyítható hitelt érdemlően, akkor a könyvelő szervezet jelzi a valótlan utalás tényét a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatónak, aki intézkedik az esemény kivizsgálásáról, szükség esetén felelősségre vonást kezdeményez. A teljesített tételek ellenőrzését a MÁV SZK . Nem tartozik a jelentési kötelezettség körébe a rögzítési problémákból eredő dupla utalás ténye, melyet a MÁV SZK Számviteli Szervezet és a MÁV Zrt. Pályavasúti pénzgazdálkodás közösen kezel. 2. Ha a GIR-ben kifizetési kötegben szereplő öszszeget a bankkivonat terhelt tételként nem tartalmaz, vagy visszautasított minősítést kap, akkor az érintett számla hibáját a MÁV SZK PFK megkeresi, javítja, majd a kifizetési státuszát újból nyitottra állítja, hogy mielőbb kiegyenlítésre kerülhessen.

4.1.7 Bizonylatok rendje

4.2 Házi- és kézipénztár kezelési szabályok

A bankszámlákról történő utalások teljesítésének bizonylata a bankszámla kivonat, mely rendelkezésre állhat elektronikus úton, a banki rendszerben, valamint 3 munkanapon belül, de legalább havonta egyszer papír alapon érkezik a könyvelést végző MÁV SZK Számviteli Szervezethez. Elektronikus bankkapcsolat esetén a kivonatok letöltését követően a GIR rendszerbe átolvasásra kerülnek. A bankszámlaforgalomról szóló kivonatok kezelésének rendjét a 40/2015. (X.02. MÁV ÉRT.17.) EVIG számú a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról szóló vezérigazgatói utasítás szabályozza.

4.2.1 A házi- és kézipénztár szabályozás céljai

4.1.8 Pénzforgalom nyilvántartása

4.2.2 A Pénztár meghatározása

A pénzforgalom nyilvántartása a GIR rendszerben történik, illetve technikai probléma esetén nyomtatott úton előállított pénztári bizonylatot is lehet alkalmazni, melyeket a probléma elhárítását követően a GIR rendszerben át kell vezetni.

A Pénztár a készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására kijelölt pénzkezelő hely, amely a készpénz és értékek elhelyezéséhez és őrzéséhez jelen utasításban előírt biztonságot nyújtó berendezéssel fel van szerelve.

4.1.9 Pénzforgalom ellenőrzése

4.2.3 A pénztárak típusai és rendeltetése

Amennyiben a pénzforgalom könyvelése során a MÁV SZK PFK eltérést tapasztal: 1. Elutalt összeg alapdokumentuma (pl. számla, tagi kölcsön szerződés) nem áll rendelkezé-

– – – –

A Társaságnál forgalomban lévő készpénzállomány biztonságos kezelése, A napi operatív működéshez szükséges készpénzállomány biztosítása, A pénztári kifizetések esetén a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, Bizonylati elv érvényesítése.

Az utasításban nem szabályozott esetekben, illetve rendkívüli helyzetekben is ezeknek a céloknak a figyelembe vételével kell a pénztárkezelés során eljárni.

–

Házipénztár: a Társaság központjában működő készpénzkezelő hely, amely a szükséges készpénz be- és kifizetések teljesítésére szolgál. A házipénztár lehet forint és valutapénztár is.

11. szám

–


Kézipénztár: •

•

A Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton működő készpénzkezelő hely, amely a pénztár részére kiadott egyedi engedélyben feltüntetett forintban történő készpénz ki-, illetve befizetések elszámolására szolgál. A budapesti Pályavasúti Területi Igazgatóság Területi Ingatlankezelési és Zöldterületkarbantartási Főnökség Kolozsvári úton található készpénzkezelő helye, amely az értékesítésből – jellemzően növényértékesítés – származó forintban történő bevétel kezelésére szolgál. Ebből a kézipénztárból kifizetés nem történhet, kivétel a házipénztárba történő befizetés.

1283

és feladása a házi- és kézipénztár által beküldött okmányok alapján az e tárgyban kiadott utasításban előírt időpontban. 4.2.8 Pénztárak létesítése Házi-, kézipénztár létesítését, megszüntetését, jogcím és keretösszeg módosítását a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatója engedélyezheti. 4.2.8.1 A PÉNZTÁR ELHELYEZÉSE, MŰKÖDTETÉSE

Az utasítás előírásaitól eltérő szabályozás szerint működnek a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút számadó-, valamint jegypénztárai, melyek el- és leszámolási tevékenységét külön utasítás szabályozza.

A pénztárt működtető szervezeti egység vezetője a helyi körülmények, valamint a MÁV Zrt Vagyonvédelméről szóló utasítás figyelembevételével köteles kijelölni azt a helyiséget, ahol a pénztár elhelyezhető, illetve elkülöníthető. A létesítménynek, melyben a pénztárhelyiség található meg kell felelni a fent hivatkozott utasításban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak. A pénztári készpénz kezeléséhez elkülönített helyiségrész is elegendő. A pénz és értékek elhelyezéséről úgy kell gondoskodni, hogy illetéktelen személyek ahhoz ne tudjanak hozzáférni.

4.2.5 A pénztárt felügyelő vezető

4.2.9 Pénztári pénzőrzés, tárolás

4.2.4 Az utasítás hatálya alá nem tartozó pénztárak típusai és rendeltetése

– – – –

Házipénztárak esetében a MÁV SZK Számvitel Szervezet PFK vezetője, Kézipénztárak esetében: a Gyermekvasúton a Forgalmi csomóponti főnökségvezető, vagy az általa megbízott munkavállaló, a Kolozsvári úti kézipénztárnál a Területi zöldterület karbantartási egységvezető, vagy az általa megbízott munkavállaló,

A pénztárt felügyelő vezető feladata a szakmai irányítási feladatok ellátása, valamint a munkafolyamatba épített ellenőrzés elvégzése és dokumentálása. A pénztárt felügyelő vezető, illetve közeli hozzátartozója nem tölthetnek be pénztárkezelői és pénztárellenőri feladatokat. 4.2.6 Pénztárellenőr A pénztárellenőr a pénztárat felügyelő vezető által a pénztár helyi ellenőrzésével megbízott személy, aki a 4.2.15.2. pontban előírt feltételeknek megfelel. 4.2.7 A pénztári elszámolást felülvizsgáló szervezet A pénztárt felülvizsgáló szervezet a MÁV SZK Számvitel Szervezethez tartozó PFK. A pénztárt felülvizsgáló szervezet feladata a házi pénztár GIR Házi pénztár modulban, míg a kézipénztárak a GIR főkönyvi moduljában rögzítése, felülvizsgálata

4.2.9.1 PÉNZTÁRHELYISÉG, PÉNZŐRZÉS A TÁRSASÁG KÖZPONTJÁBAN LÉVŐ HÁZIPÉNZTÁRBAN

A Társaság központjában lévő házipénztár-helyiség olyan elektronikus beléptetővel és élesíthető riasztás védelemmel felszerelt épületrész, mely a helyszíni hangjelzés mellett közvetlenül riasztja a 24 órás őrző-védő szolgálatot. A pénztárhelyiség ajtaja 3 perces áthatolás gátlást szavatoló biztonsággal rendelkezik. A rendszer élesítéséhez szükséges kódot a pénztárosok a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóság munkatársának közreműködésével állítják be, illetve szükség esetén módosítják. A pénztárhelyiséget a kártyás beléptető rendszer védi, a belépési jogosultság korlátozható. Az ügyfélteret a pénztártól kétrétegű biztonsági üveg választja el. Az ügyfélteret 3 kamera figyeli, amelyek képe folyamatosan rögzítésre kerül. A pénztárban lemezszekrény van elhelyezve, mely 8 millió forint értékhatárig megfelelő. Ezen összeghatár felett a pénztárban készpénzt őrizni csak a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatójának külön engedélyével a megfelelő biztonsági feltételek megléte esetén lehet. 4.2.9.2 PÉNZTÁRHELYISÉG, PÉNZŐRZÉS A GYERMEKVASÚT ÁLTAL MŰKÖDTETETT KÉZIPÉNZTÁRBAN

A Gyermekvasút kézipénztára részére külön helyiséget kell biztosítani. A pénzőrzésre a pénztár kizárólagos használatában lévő páncélszekrényt kell használni.

1284


4.2.9.3 HÁZI- ÉS KÉZIPÉNZTÁRAKBAN ENGEDÉLYEZETT KERETÖSSZEGEK

A MÁV Zrt. házi- és kézipénztáriban engedélyezett keretösszegeket a Pénzügyi igazgató határozza meg, melyről az érintett feleket hivatalos úton tájékoztatja. 4.2.10 Ellenőrzési kötelezettség A pénztárt felügyelő vezető, vagy az általa megbízott munkavállaló köteles a pénztárt havonta szúrópróbaszerűen ellenőrizni. Házi-, kézipénztárak meglepetésszerű tételes vizsgálatát (rovancsolás) a MÁV Zrt. Pénzügyi igazgatóság erre felhatalmazott munkavállalói végzik a B.25. sz. Pénztárvizsgálati utasításban előírt módon és gyakorisággal. 4.2.11 Pénztári nyitvatartási rend A pénztári órákat a helyi körülmények figyelembe vételével a pénztárt felügyelő vezető állapítja meg, melyet a pénztárban jól látható helyen ki kell függeszteni. Pénztári órákon kívül kifizetést – sürgős esetben – a pénztárt felügyelő vezető engedélyezhet. 4.2.12 Tartózkodás a pénztárhelyiségben A pénztárhelyiségben /amennyiben erre a célra külön helyiség van biztosítva/ csak a pénztárkezelő és a pénztár ellenőrzésére jogosult munkavállalók tartózkodhatnak. Ellenőrzésre jogosult igazgatásrendészeti szervek a pénztárba csak a helyi vezető jelenlétében léphetnek be.

11. szám

A pénztári kulcsok másodpéldányát a pénztárt felügyelő vezetőnek – a pénztárkezelő által lepecsételt, zárt, dátummal ellátott, a ragasztáson átírt borítékban – biztonsági zárral felszerelt szekrényben vagy páncélszekrényben kell tartania, melyről elismervényt kell adni a pénztárkezelő részére. A másodkulcs borítékba helyezése előtt a kulcs azonosságáról a pénztárkezelő és a pénztárt felügyelő vezető együttesen köteles meggyőződni, a borítékba helyezést követően a lezárt borítékot a ragasztáson mindkettő fél köteles aláírni. Ha a pénztárkezelő vagy a pénztárellenőr bármilyen okból munkahelyéről előre nem láthatóan távol marad, a nála lévő kulcso(ka)t a lehető legrövidebb időn belül köteles a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy részére eljuttatni. Az átvevő a kulcsot tartalmazó sértetlen állapotú boríték átvételéről átvételi elismervényt köteles kiállítani és az átadó részére kiadni. A pénztárkezelő távolmaradása esetén gondoskodni kell a pénztár bizottságilag (2 tanú jelenlétében) történő átadásáról jelen utasításban előírtak szerint. Ha a pénztárkulcs elveszett, eltörött, vagy a zár elromlott, a pénztár kezelője azt haladéktalanul köteles jelenteni a pénztárt felügyelő vezetőnek, aki köteles a szükséges intézkedést megtenni. A pénztárajtó, illetve a páncélszekrény vagy ezek kulcsának javításáról folyamatos nyilvántartást kell vezetni a 4.2.13.1. pont előírásai szerint. Abban az esetben, ha a pénztári kulcsok másodpéldányait tartalmazó borítékot a pénztárkezelő akadályoztatása esetén fel kell nyitni, a Vagyonvédelmi utasításban előírtak szerint kell eljárni.

Külön helyiség esetén, ha a pénztárkezelő a pénztárhelyiségből távozik, a pénzt és értékeket köteles a pénzszekrénybe helyezni és azt lezárni valamint a pénztárhelyiség ajtaját bezárni. Amennyiben a pénztár osztott helyiségben van elhelyezve és a pénztárkezelő nem pénztári tevékenységet végez (pl. kézipénztár esetén), vagy a helyiségből távozik, akkor a pénzt, is köteles a páncélszekrénybe helyezni és azt elzárni. Ha a pénztárkezelő előreláthatólag 10 percet meghaladóan hosszabb időre hagyja el a pénztárhelyiséget, akkor a riasztó berendezést is be kell kapcsolni.

A pénztárkezelő köteles legalább évente egyszer személyesen meggyőződni a pénztárt felügyelő vezető által elhelyezett - a pénztári másodkulcsokat tartalmazó - boríték sértetlenségéről. Az ellenőrzés tényét a borítékra rá kell vezetni (dátum, aláírás).

4.2.13 A pénztár kulcsának kezelése

4.2.14 A pénztár pénzellátása, a pénzszállítás szabályai

Az egyzáras páncélszekrény kulcsát a pénztárkezelő; a kétzáras páncélszekrény egyik kulcsát a pénztárkezelő, a másikat a pénztárellenőr őrzi munkaidő után. A pénztárkezelő és a pénztárellenőr a kulcsokat kötelesek maguknál tartani, azokat munkaidő után a munkahelyen tárolni nem szabad.

4.2.13.1 A PÉNZTÁRI KULCSOK NYILVÁNTARTÁSA A pénztári kulcsok eredeti példányairól a pénztárt felügyelő vezető vagy az általa kijelölt munkavállaló a pénztár átadás-átvételi jegyzőkönyvön szerepelteti, hogy 1 db pénztárkulcsot átadtak-átvettek.

4.2.14.1 A KIFIZETÉSEKHEZ SZÜKSÉGES ÖSSZEG BIZTOSÍTÁSA

A pénztárkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az esedékes és várható kifizetések teljesítéséhez minden-

11. szám


kor megfelelő mennyiségű és címletű bankjegy és érme álljon rendelkezésre. Ennek érdekében a pénztárt felügyelő vezető szabályozhatja, hogy a készpénz-igényt hány munkanappal korábban kell írásban jelezni. A pénztári kifizetésekhez a pénztárba befolyt bevétel felhasználható. Amennyiben a házipénztárba befolyt bevétel nem elég a kifizetések teljesítésére, akkor pénzintézetnél vezetett bankszámláról történő készpénzfelvétellel kell biztosítani a szükséges összeget. 4.2.14.2 A PÉNZ-, ÉS ÉRTÉKPAPÍR SZÁLLÍTÁS SZABÁLYAI A pénzösszegnek pénztárba való szállításánál, illetve házipénztárból pénzintézetbe történő szállításánál előírt kötelező kíséret, amennyiben nem pénzszállító szervezet szolgáltatását veszik igénybe: – 500.000 Ft-ig gépkocsival, – 500.000 – 2.000.000 Ft között riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt értéktelenné tevő technikával felszerelt, MABISZ által minősített pénzszállító táskával és gépkocsival, – 2.000.000,- Ft összeghatárt meghaladó összeg szállítására kötelező speciális pénzszállító szolgáltatást igénybe venni. A fent felsorolásra került kategóriák minimum követelménynek tekintendők, kisebb összeget is lehet magasabb biztonsági feltételek mellett szállítani. Amennyiben az utasításban előírt kísérő személyzet, vagy technikai felszerelés nem áll rendelkezésre, úgy a pénztárkezelő köteles a pénztárt felügyelő vezetőtől írásbeli rendelkezést kérni a pénzszállítás végrehajtására vonatkozóan. A pénzintézettől kiszállított pénzt bizottságilag (pénztárkezelő, pénztárellenőr) meg kell számolni, eltérés esetén annak tényét a pénztárt felügyelő vezetőnek a pénzintézet felé haladéktalanul jelezni szükséges. 4.2.14.3 A PÉNZSZÁLLÍTÁS LEBONYOLÍTÁSA A pénzszállító táskára a pénz felvételével, szállításával megbízott munkavállaló köteles gondosan felügyelni a szállítás teljes tartama alatt. A pénz szállítása akkor fejeződik be, amikor – a pénzintézettől felvett pénzellátmányt a pénztárkezelő a pénztárba bevételezi; illetve – a pénzintézethez beszállított pénzt ott befizeti, – a kézipénztárból a házpénztárba beszállított pénzmennyiséget a házipénztár pénztárkezelője bevételezi. 4.2.14.4 A PÉNZSZÁLLÍTÁSSAL MEGBÍZOTT MUNKAVÁLLALÓK FELELŐSSÉGE

A készpénzt, vagy utalványt szállító munkavállaló és kísérői egyetemlegesen felelősek a pénzintézetbe, vagy pénztárba történő szállítás teljes ideje alatt az értékszál-

1285

lító táska zárt állapotú célba juttatásáért. Felelősségük a pénz szállításának befejezéséig, az átvételt bizonyító dokumentum rendeltetésszerű kiállításáig tart. Átvételt bizonyító dokumentum: – a pénzintézet által rendszeresített befizetési bizonylat másolati példánya, – a pénztárkezelő által kiállított bevételi pénztárbizonylat. 4.2.14.5 PÉNZSZÁLLÍTÁS KÜLÖN PÉNZSZÁLLÍTÓ SZERVEZET ÚTJÁN

Amennyiben a pénzkészlet nagysága megköveteli, a pénztárt felügyelő vezető a Biztonsági Igazgatóságtól rendel fegyveres kísérő/őrzési szolgáltatást. 4.2.14.6 A KÉSZPÉNZ KEZELÉSE A PÉNZTÁRBAN A pénztárkezelő a pénztárban lévő pénzeket a címletenkénti elkülönítésre alkalmas pénztárolóban köteles tartani. Pénztári zárlatkor minden 100 db azonos címletű bankjegyből bankjegycsomagot kell készíteni. A pénztárban engedéllyel őrzött forgalomképes letét értéke névértéken a pénztár keretösszegének számításánál figyelembe veendő. 4.2.15 A készpénz kezelésével kapcsolatos előírások 4.2.15.1 A PÉNZTÁRKEZELŐ (HELYETTES) MEGBÍZÁSÁNAK FELTÉTELEI, FELADATAI Pénztárkezelői (helyettes) feladatkör ellátásával kizárólag, a munkakör betöltése előtt 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány tanúsága szerint büntetlen előéletű személyt szabad megbízni, akivel szemben gazdasági jellegű, illetve vagyon elleni cselekmény miatt büntető-, vagy szabálysértési eljárás nincs folyamatban, illetve ilyen témában munkáltatói intézkedést vele szemben nem alkalmaztak. Az erkölcsi bizonyítvány beszerzésének költségei újfelvételes munkavállaló esetén a munkavállalót, míg a korábban más munkakörben a MÁV-csoportnál foglalkoztatott munkavállaló esetén a munkáltatót terheli. Nem lehet pénztárkezelő, sem helyettes pénztárkezelő olyan munkavállaló, akinek munkaköre a pénztárkezelői munkakörrel összeférhetetlen /pl. utalványozási, vagy ellenőrzési joggal megbízott illetve, bankszámla felett rendelkezésre jogosult munkavállalók, stb./, vagy közeli hozzátartozója tölt be ilyen munkakört. Az összeférhetetlenség eseteit a MÁV Zrt mindenkor hatályos Kollektív Szerződése (KSZ), valamint Az öszszeférhetetlenség kezeléséről szóló utasítás szabályozza.

1286


A pénztárkezelői megbízását a feladatot ellátó munkavállalóval írásban kell közölni, melyet a munkavállaló munkaköri leírásának kell tartalmaznia a 2. sz. mellékletben szereplő szöveggel. A pénztárkezelő megbízásával egyidejűleg a pénztárkezelő helyettesét is ki kell jelölni, hogy a pénztárkezelő akadályoztatása esetén a pénztári szolgáltatás ellátásában fennakadás ne következzen be. Helyettesítés esetén pénztárátadást kell végezni. A pénztárkezelő felelős: – a pénztári befizetések beszedéséért és tartozások kiegyenlítéséért, – a rábízott pénzek és értékek szabályszerű kezeléséért és azok meghatározott időben történő leszámolásáért, – a tevékenysége ellátását szabályozó és részére átadott utasítások ismeretéért és azok betartásáért, – a pénztárban elhelyezett értékek és szigorú számadású nyomtatványok tárolásáért, kezeléséért, a pénzügyi és bizonylati fegyelem betartásáért, – a vagyonvédelmi és adatvédelmi előírások betartásáért. A pénztárkezelő mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő (vis major) és az illetékes hatóság szakvéleménye kizárja a szándékosság tényét. A pénztárkezelő munkakörének elfoglalásakor felelősség vállalását írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni. A nyilatkozat szövegét a 3. sz. melléklet tartalmazza. A pénztárkezelőnek a felelősségvállalási nyilatkozatot két tanú előtt kell aláírnia. Ha a pénztár kezelését végző munkavállaló megbízását a munkáltatói jogkör gyakorlója visszavonja, a következő értelmű szövegnek kell szerepelnie a visszavonásban: “” MÁV Zrt .....................…………... ................. ............... /szervezeti egység megnevezése/-nál a ........................ pénztárkezelői teendők ellátásával megbízott …………………………………… /név/ munkavállaló megbízását visszavonom.” Pénztárkezelő, helyettes, illetve pénztárellenőr kijelöléséért, oktatásáért, valamint ezek elmulasztásával közvetlenül okozati összefüggésbe hozható kárért a pénztár felügyelő vezető anyagilag, munkajogilag és büntetőjogilag felelős. A pénztár felügyelő vezető köteles gondoskodni a pénztárkezelő tevékenységének folyamatos ellenőrzéséről, a munkavállaló bizonyítható formában történő utasítással való ellátásáról, valamint a pénztár mű-

11. szám

ködéséhez szükséges bizonylatok beszerzésének megszervezéséről és a pénztár azokkal történő ellátásáról. A pénztárkezelő feladatai: – a készpénz szükséglet felmérése, – a készpénz igénylése, pénztári nyomtatványok beszerzése, nyilvántartása, kitöltése és felhasználásának bizonylatolása, – a készpénz átvétele, bevételezése a pénztárba, – a pénztárban tartott készpénz szabályszerű kezelése és őrzése, – a szabályosan kiállított, utalványozott és a pénztárellenőr által felülvizsgált és aláírt betétlap (kiadási pénztárbizonylat) alapján a készpénz kifizetése. A kifizetést ténylegesen csak a pénz átvételére jelentkező munkavállaló személyazonosságának megállapítása és a pénz átvételét igazoló aláírása megtörténte után szabad eszközölni, – a pénztári órák befejeztével pénztári zárlat készítése, – pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások készítése, vezetése, a bizonylati fegyelem betartása. A házipénztár kezelő a bevételi pénztárbizonylat kiállítása előtt köteles a befizetés jogcímét azonosítani, befizetés után a bevételi pénztárbizonylat „Nyugta” példányát a befizetőnek átadni. A kézipénztár kezelő a be- és kifizetések előtt köteles elvégezni az alapbizonylatok felülvizsgálatát, továbbá ellenőrizni az utalványozásra jogosult, valamint a pénztárellenőr aláírásának meglétét. Kifizetést csak szabályosan utalványozott és ellenőrzött kiadási pénztárbizonylatra teljesíthet. A pénztárba csak az érvényes bankjegyeket és pénzérméket szabad bevételezni. A kivonás előtt álló bankjegyeket a pénzintézetbe be kell fizetni. A bevételezésre kerülő bankjegy hamisítatlanságának ellenőrzésére alkalmas berendezések és pénzszámoló berendezések alkalmazása napi 100.000,- Ft-nál magasabb készpénzforgalmat bonyolító pénztárak esetén kötelező, de a kisebb forgalmú pénztárak esetében is ajánlott. A munkavállaló munkaköri feladata mellett részfeladatként is megbízható a pénztárkezelői teendők ellátásával. 4.2.15.2 A PÉNZTÁRELLENŐR MEGBÍZÁSÁNAK FELTÉTELEI, FELADATKÖRE A pénztárellenőri feladatok ellátásával olyan személy bízható meg, aki jelen utasítás 4.2.15.1. sz. pontjában a pénztárkezelőre előírt feltételeknek megfelel. A pénztárellenőr feladata kifizetés előtt a bizonylatok jogszabályok által előírt alaki és tartalmi ellenőrzése.

11. szám


A pénztárellenőr a bizonylatokat az alábbiak szerint köteles megvizsgálni: – szerepelnek-e a bizonylaton a szükséges aláírások, – a bizonylatot előírásszerűen állították-e ki. A pénztárellenőr a bizonylatok tartalmi ellenőrzése során vizsgálni köteles, hogy: – a bizonylathoz valamennyi mellékletet, okmányt (pl.: számla) csatolták-e, – a bizonylatok tartalmazzák-e a teljesítések igazolását, – a pénztárbizonylat és az alapbizonylat adatai megegyeznek-e, – szabályszerű-e a bizonylat utalványozása. A pénztárellenőr feladata szúrópróba szerűen, de legalább havonta kettő alkalommal a „Pénztárjelentés” helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése. Ennek során ellenőrizni kell azt is, hogy a „Pénztárjelentés”-be felvezetett tételekhez megvannak-e a pénztári bizonylatok és azok alapbizonylatai. A pénztárellenőr az általa ellenőrzött bizonylatokat, okmányokat, számadásokat kézjegyével és keltezéssel köteles ellátni. A munkavállaló munkaköri feladata részeként is megbízható a pénztárellenőri teendők ellátásával. A pénztár részére utalványozási-, ellenőrzési jogkörrel rendelkező munkavállaló, illetve a pénztárkezelő, valamint ezek közeli hozzátartozója pénztárellenőri feladatok ellátásával nem bízható meg. 4.2.16 Utalványozási jogkör

1287

Pénztári zárlatkészítés alkalmával a pénztárkezelőnek: – meg kell állapítani –címletenkénti részletezésben– a pénztárban lévő készpénzállományt és azt fel kell vezetni a GIR Házipénztár Moduljába, – a pénztárjelentésbe bevezetett tételek alapján a rendszerben rögzítésre kerülnek a napi bevételek és kiadások összegei, – az esetleges eltérések okát még a megállapítás napján meg kell keresni, illetve ha ez nem vezet eredményre, az eltérést rendezni kell. Az eltérés rendezéséről két példányban, a pénztárellenőr által is aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. 4.2.18 Pénztári eltérések rendezése 4.2.18.1 HIÁNY RENDEZÉSE Amennyiben a pénztárkezelő a készpénzkészlet megszámolása során hiányt állapít meg, a hiány összegét a pénztárba azonnal be kell fizetni és a befizetett összeget a „Záró pénzkészlet” rovatba fel kell venni. Amennyiben a hiány összegét a pénztárkezelő azonnal nem tudja befizetni, a hiányzó összegről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a pénztárkezelő nevére. A kiadási pénztárbizonylatot utalványozásra jogosult munkavállalóval utalványoztatni kell a 361.243 „Egyéb vegyes tartozás” főkönyvi számla terhére. A kiadási pénztárbizonylatot a pénztárkezelőnek, mint felvevőnek alá kell írnia. Amennyiben a pénztárkezelő munkabéréből kell levonni a hiány összegét, azt adatközlőn a bérszámfejtés tudomására kell hozni a KSZben és MT-ben foglaltak figyelembe vételével. A kiadási pénztárbizonylatot a pénztár egyezősége érdekében a tárgynapi zárlatban el kell számolni. A pénztárkezelő kártérítési felelősségére a mindenkor hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló törvény, és a mindenkor hatályos Kollektív Szerződés rendelkezései az irányadók.

Az utalványozás rendjét házipénztár esetén a MÁV SZK Könyvelés vezetője, kézipénztár esetén a pénztárt felügyelő vezető határozza meg. Az utalványozási rendnek tartalmaznia kell munkakörönként felsorolva az utalványozási jogosultság körét. Kézi pénztár esetén a pénztárfelügyelő az utalványozásra jogosultak névsorát és aláírás mintáját, az utalványozásra jogosultság összeghatárát megküldi a MÁV SZK PFK részére, ahol a kézipénztári leszámolás számviteli ellenőrzése történikAmennyiben az utalványozásra jogosultak személyében változás történik, az új névsort, aláírás mintát és összeghatárt a pénztárfelügyelő azonnal megküldi a MÁV SZK PFK szervezetének.

Pénztári zárlatkor talált többlet összegről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani és a tárgynapi zárlatban elszámolni.

4.2.17 Pénztári zárlat és annak ellenőrzése

4.2.18.3 KEREKÍTÉSBŐL ADÓDÓ ELTÉRÉSEK

Kötelezettségszegés és ezzel összefüggésben vétkesség alapos gyanúja esetén munkáltatói felelősségre vonást, szabálysértési, vagy büntetőeljárást is kezdeményezni kell. 4.2.18.2 TÖBBLET RENDEZÉSE

ELSZÁMOLÁSA

A házi pénztár kezelője a pénztári órák befejeztével a GIR Házipénztár modulban, a kézipénztár kezelője a GIR Főkönyvi moduljában pénztári zárlatot köteles készíteni.

A 2008. évi III. tv. az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvény miatt készpénzzel történő fizetés ese-

1288


tén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik, úgy az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a készpénzben fizetendő összeget meghatározni és a fizetést teljesíteni: – 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé a legközelebbi 0; – A 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé a legközelebbi 5; – Az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5; – A 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0 forintra végződő összegre kell kerekíteni. A nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződő fizetendő végösszeg különbsége kerekítési különbözetnek minősül, melynek elszámolását az alábbiak szerint kell végezni: A GIR Házipénztár Moduljában a bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylat elkészítésekor a számlán szereplő összeget kell rögzíteni. A kerekítési különbözet összegét különféle egyéb bevétel, vagy egyéb ráfordítás jogcímen kell elszámolni. A bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylaton végöszszegeként a ténylegesen kifizetett, vagy beszedett öszszeget kell feltüntetni. 4.2.19 Pénztárátadás Ha a pénztárkezelőt bármilyen okból helyettesíteni kell, vagy a pénztárkezelői munkaköre végleg megszűnik, pénztári zárlatot kell készíteni. A pénztári zárlat után a helyettesítendő, illetve távozó személy által kezelt készpénzt és értékeket, valamint a pénztári kulcsokat a helyettesnek, illetve az új pénztárkezelőnek át kell adni, aki az átvétel alkalmával az elszámolások helyességéről köteles meggyőződni. A pénztárátadásnál ellenőrizni kell a pénztári másodkulcsokat tartalmazó lezárt borítékot is. Végleges pénztárátadásnál (amikor ismételt átadásnál nem az eredeti pénztárkezelő veszi vissza a pénztárt) ki kell próbálni a kulcsokat és az új pénztárkezelő által kell lezárni a másodkulcsokat tartalmazó borítékot a pénztárellenőrrel, mint közvetítővel együttműködve. Ennek elmaradásából eredő károkért az új pénztárkezelő felel. Abban az esetben, ha a helyi adottságok szükségessé teszik, zárcserét kell végezni. (Pl. ha nem több záras páncélszekrény az értékőrző berendezés.) Pénztárátadásnál a riasztót át kell kódoltatni minden olyan esetben, ha az azonos kód használatára jogosult(ak) személyében változás következik be. A pénztárátadásnál az átadónak, az átvevőnek, valamint a pénztárellenőrnek, mint közvetítőnek jelen kell

11. szám

lennie. Ha az átadásnál az átadó betegség vagy egyéb ok miatt nem tud jelen lenni, az átadó helyett közvetlen felettesének és legalább egy tanúnak jelen kell lennie. Ha a pénztárkezelő igényt tart rá, hozzátartozója is jelen lehet, illetve a pénztárkezelő halála esetén kötelező a hozzátartozót írásban (tértivevényes levélben) meghívni. A pénztári zárlatról, valamint az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az átadónak (vagy helyette hivatalból jelen lévőnek), az átvevőnek, a pénztárellenőrnek és a tanúként jelen lévő személyeknek alá kell írniuk és azt kellő gondossággal meg kell őrizni. A végleges pénztárátadás szabályszerű lebonyolításáért a pénztárt felügyelő vezető felelős. 4.2.20 A pénztári bizonylat nyomtatványok Jelen rész szabályozza az Utasítás hatálya alá tartozó pénztárakban a pénztár kimenő és bejövő pénzforgalmának dokumentálására használható bizonylatok teljes körét. A pénztári bizonylatok a GIR Házipénztár Modul által kerülnek kiállításra. 4.2.20.1 BEVÉTELI PÉNZTÁRBIZONYLAT (FORINT ÉS VALUTA EGYARÁNT) Minden egyes befizetendő összegről a pénztárkezelő kétpéldányos bevételi pénztárbizonylatot köteles kiállítani: – első példány a könyvelési példány, a „Pénztárjelentés” melléklete, – a második példány a befizető példánya (nyugta). 4.2.20.2 KIADÁSI PÉNZTÁRBIZONYLAT (FORINT ÉS VALUTA EGYARÁNT) A pénztári kifizetések szintén csak bizonylat alapján teljesíthetőek. A kiadási pénztárbizonylat az erre feljogosított munkavállalók által a pénztárhoz intézett, meghatározott öszszeg kifizetésére vonatkozó rendelkezés, mely annak dokumentálására szolgál, hogy a pénztárból a pénz kiadása megtörtént, azt az arra jogosult személy ténylegesen átvette. A házipénztárból történő kifizetésről kétpéldányos kiadási pénztárbizonylatot kell készíteni: – mindkét példány a könyvelés példánya, a „Pénztárjelentés” melléklete, Kiadási pénztárbizonylatot pénztárkezelő állítja ki. A pénztárt felügyelő vezető felelőssége, hogy utalványozásra jogosult aláírása nélküli kiadási pénztárbizonylaton ne történhessen a pénztárból kifizetés. Ennek érdekében hetente, szúrópróba-szerűen, dokumentált mó-

11. szám


don köteles ellenőrizni a pénztári kifizetések utasításszerű végrehajtását. Kiadási pénztárbizonylatot házi-, valamint kézipénztár kezelője, ellenőre nem utalványozhatja. 4.2.20.3 PÉNZTÁRJELENTÉS A be- és kifizetések összesítésére és a pénzelszámolás ellenőrzésére a „Pénztárjelentés” szolgál. A pénztárbizonylatok és a pénztárjelentés vonatkozó szövegeinek és összegeinek meg kell egyeznie egymással. A pénztárkezelő köteles közvetlenül a pénz átvétele vagy kifizetése után a bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylat adatait a pénztárjelentésbe felvezetni. A pénztári be- és kifizetések elsődleges idősoros feljegyzését a GIR Házipénztár Modulban kell devizanemenként végezni. A záró pénzkészlet megállapítására a „Pénztárjelentés” nyomtatványt kell használni, mely a pénztár fajtájától és a pénzforgalom nagyságától függően lehet napi és időszaki pénztárjelentés. A „Pénztárjelentés” egy példányban készül, mely mellékletekkel együtt a könyvelés példánya. A házipénztárnak napi pénztárjelentést kell készítenie kiadásai és bevételei dokumentálására.

1289

4.2.20.5 EGYSZERŰSÍTETT ADATTARTALMÚ SZÁMLA ADATAI, SZÁMLA KIBOCSÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG Kifizetés esetén: Amennyiben a pénztárból számla alapján történik a kifizetés, a kiadási pénztárbizonylat csak a mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított eredeti számla alapján állítható ki. Befizetés esetén: A kézipénztárból történő kifizetések esetén készpénzfizetési számlatömb nyomdailag sorszámozott, 50 db – egyenként két, illetve három példányt tartalmazó – lapból áll. Házi pénztár esetében a GIR KI moduljából kerül kiállításra az egyszerűsített adattartalmú számla. A kétpéldányos számla eredeti példánya a vevőé, a másolati példány a tömbben marad. A hárompéldányos számla eredeti példánya a vevőé, a másodpéldány a könyvelés bizonylata, a harmadik példány a tömbben marad. Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén az ellenértéknek – ide értve az előleget is – készpénzzel történő fizetése esetén a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére az egyszerűsített számlát azonnal ki kell állítani.

Kézipénztár esetén – napi átlagos 30.000,- Ft forgalomig időszaki-, – 30.000 Ft összeghatár felett napi pénztárjelentés készítése kötelező. A pénztárjelentés lezárása 10 naponként, azonban napi pénztárjelentés használata esetén, amennyiben a pénztárban pénzforgalom volt, naponta kötelező. A könyvelés GIR Főkönyvi Modulba felvitt adatok alapján történik.

A bruttó 900.000 Ft összeghatárt elérő vagy azt meghaladó befizetésről – beleértve az előleget is – kötelező számlát kibocsátani abban az esetben is, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője a számla kiállítását nem kéri.

A valutapénztár pénztári be- és kifizetéseinek elsődleges idősoros feljegyzésére, a záró pénzkészlet megállapítására a „Devizapénztár-jelentés” nyomtatványt kell használni. A „Devizapénztár-jelentés” egy példányban készül, mely a mellékletekkel együtt a könyvelés példánya.

Egyebekben a MÁV Zrt. hatályos Adószabályzat előírásait kell alkalmazni.

Kézzel kiállított számla esetén a számla kiadását a vonatkozó bevételi pénztárbizonylaton “... sz. készpénzfizetési számla kiadva” szöveggel fel kell tüntetni.

4.2.21 Eljárás hamis / hamisgyanús pénz esetén 4.2.21.1 HAMIS/HAMISGYANÚS PÉNZ BEFIZETÉSÉNEK KÍSÉRLETE

4.2.20.4 KÉSZPÉNZFELVÉTELI UTALVÁNY A készpénzfelvételi utalvány a házipénztár pénzellátása céljából, a pénzintézet által a Társaság rendelkezésre bocsátott bizonylat, mely a pénzintézetnél vezetett számláról történő összegek felvételére szolgál. Az utalványt egy példányban, mindennemű javítás nélkül kell kiállítani a pénzintézet előírásai szerint. A pénzintézettől felvett ellátmány összegét a pénztárkezelőnek bevételi pénztárbizonylattal azonnal be kell vételeznie.

Ha valaki hamisgyanús pénzt kísérel meg befizetni a pénztárba, azt befizetésként elfogadni nem szabad, de azt a befizetőnek sem szabad visszaadni. Ilyen esetben a visszatartott hamisgyanús pénzről a befizető részére elismervényt kell adni és az esetről –két tanú jelenlétében– jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a befizetővel lehetőség szerint alá kell íratni. A megcsonkított pénzérméket és bankjegyeket, valamint a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem szabad fizetésül elfogadni.

1290


4.2.21.2 PÉNZTÁRI ZÁRLATKOR TALÁLT HAMIS PÉNZ Ha a pénztári zárlat alkalmával a pénztárkezelő vagy a pénztárellenőr hamis/hamisgyanús pénzt talál, az annak megfelelő összeget a pénztárkezelő köteles azonnal megtéríteni, és a 4.2.21.3.sz. pontban előírtak szerint a hamis/ hamisgyanús pénzről jegyzőkönyvet kell felvenni. 4.2.21.3 JEGYZŐKÖNYV FELVÉTELE, TARTALMA A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: – a jegyzőkönyv felvételének idejét, – tárgyát, – a jelenlévők nevét, beosztását, – a pénztár és a pénztáros adatait, – annak leírását, hogy milyen körülmények között került a pénztárba a hamisgyanús pénz, – amennyiben befizetés alkalmával került megállapításra, a befizető nevét, személyazonosító igazolvány számát és lakcímét is. A hamisgyanús pénzt 72 órán belül továbbítani kell a Magyar Nemzeti Bank részére (1058 Budapest V. Szabadság tér 8.). Amennyiben a hamisgyanús pénz postai úton kerül megküldésre az MNB részére, értékbiztosítással feladott levélként kell azt postára adni. Az értékbiztosítással feladott küldeményt úgy kell borítékba tenni, hogy a boríték és a ragasztás, valamint a ragasztáson lévő aláírás és pecsétnyom megsérülése nélkül ne lehessen a tartalomhoz hozzáférni. A hamisgyanús bankjegyek MNB részére való megküldésével egyidejűleg a területileg illetékes rendőri szerveknél feljelentést kell tenni. Amennyiben a MNB vizsgálata azt állapítja meg, hogy a bankjegy nem hamis és a pénztárkezelő az összeget korábban nem készpénzben fizette be, azt folyószámláján jóvá kell írni, amennyiben az összeget készpénzben rendezte, részére azt készpénzben kell visszafizetni. 4.2.22 Készpénzforgalom korlátozása és a bejelentési kötelezettség Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art) a készpénzfizetés meghatározott eseteihez szankciókat és eljárási feladatokat rendel. 4.2.22.1 A KÉSZPÉNZFORGALOM KORLÁTOZÁSA (ART 38.§ (3A) ALAPJÁN): Az adóköteles tevékenység keretében, szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatáshoz vagy termékértékesítéshez kapcsolódóan - szerződésenként és kifizetésenként - egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthető készpénzszolgáltatás.

11. szám

Amennyiben a kifizetés meghaladja az Art szerinti öszszeget, akkor mindkét fél 20% mértékű mulasztási bírsággal sújtható. 4.2.22.2 A KÉSZPÉNZFORGALOM BEJELENTÉSE (ART 17.§ ALAPJÁN) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének be kell jelentenie: a) kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. Azokat a készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a fizetésre kötelezett ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra. Ezért függetlenül attól, milyen jogcímen történik a készpénzfizetés és hány részletben, az összeszámítási kötelezettség fennáll. Az 1 millió Ft-ot meghaladó összegű vagy azt meghaladó készpénz kifizetés csak a pénzügyi igazgató engedélyével történhet. Egyidejűleg a pénztáros köteles a MÁV SZK Számviteli szervezet Adózás vezetőjét értesíteni a kifizetésről. 4.2.23 Pénztári felszólamlás A pénztártól történő eltávozás után semmiféle felszólamlást nem lehet figyelembe venni. Az erre vonatkozó figyelmeztetést a pénztárban jól látható helyen ki kell függeszteni. 4.2.24 A házi-, kézipénztár engedélyezése A házi-, kézipénztárak létesítését, keretösszeg, illetve jogcím módosítását, megszüntetését a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatója írásban engedélyezi. A pénztár engedélyezése iránti igénylésben: – meg kell jelölnie a pénztár indokolt keretösszegét, – fel kell tüntetnie a tervezett átlagos napi kiadási forgalmat, – mellékelni kell a pénztárat felügyelő vezető arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a pénztár a vonatkozó előírások szerinti tárgyi és személyi feltételeknek maradéktalanul megfelel. A pénztár engedélyezéséről, keretösszegéről, illetve a keretösszeg emeléséről a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatója az igénylő szervezetet írásban értesíti.

11. szám


A pénztár részére kiadott egyedi engedély tartalmazza: – a pénztár engedélyezett keretösszegét, – milyen jogcímen teljesíthet ki-, illetve fogadhat el befizetést, – a pénztár számát. 4.2.25 A házi-, kézipénztár megszüntetése Házipénztár, illetve csak bevételt kezelő kézipénztár megszüntetése esetén a pénzkészletet be kell fizetni a bankszámlára. Bevételt és kiadást is kezelő kézipénztár megszűnése esetén a pénztár keretösszegét be kell fizetni abba a pénztárba, amelyből a pénztár feltöltése történt. A befizetésről kapott bizonylatról kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani és el kell készíteni az utolsó zárlatot. (Bevétel kezdő pénzkészlet, kiadás a visszafizetett ellátmány összege.) 4.2.26 A pénztár működtetése 4.2.26.1 A PÉNZTÁR PÉNZELLÁTÁSA A házipénztár pénzellátása a pénzintézetnél vezetett bankszámláról készpénzfelvételi utalvánnyal, a Gyermekvasút kézipénztárának feltöltése a számadópénztárból történik. A pénztárakba befizetett készpénz öszszege a pénztári kiadások fedezetére felhasználható. 4.2.26.2 A PÉNZTÁRBÓL TELJESÍTHETŐ KIFIZETÉSEK A pénztárból csak a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatója egyedi írásos engedélyében feltüntetett kiadási jogcímeken szabad kifizetést teljesíteni és csak olyan tételek fizethetők ki, amelyeket a számlát fogadó szolgálati hely vezetője, illetve az arra kijelölt munkavállalója elismert. A számlán a szolgálati hely a kontírozást is lehetőség szerint tüntesse fel. 4.2.26.3 PÉNZTÁRKERET A házipénztár az engedélyezett készpénzkészletet meghaladó összeget 3 munkanapon belül a pénzintézetnél vezetett számlára vissza kell fizetni. A kézipénztár az engedélyezett készpénzkészletet meghaladó összeget még a napi pénztári zárlat előtt be kell, hogy fizesse a MÁV Zrt. házipénztárába vagy a pénzintézetnél vezetett számlára. Ennek figyelembe vételével kell megállapítani a pénztári nyitvatartási rendet. Indokolt esetben szükség lehet arra, hogy a zárlat után az engedélyezett készpénzkészletet meghaladóan maradjon készpénz a pénztárban. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a pénztár biztonsági rendszere ezt lehetővé teszi. A keretösszeget meghaladó záró pénzkészletet a pénztárt felügyelő vezetőnek írásban kell engedélyezni a pénztárjelentésen, miután az indoklást a pénztárkezelő a pénztárjelentésen előjegyezte.

1291

4.2.27 Letétbe helyezett értékpapírok kezelése a házipénztárban 4.2.27.1 A LETÉT ENGEDÉLYEZÉSE A pénztárban értékpapírokat (pl. üzleti biztosítékként átadott értékek) csak a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatójának írásbeli engedélyével lehet őrizni. Az engedélyben szerepelnie kell, hogy a letét meddig tartható a pénztárban. 4.2.27.2 A LETÉTEK BEVÉTELEZÉSE ÉS KIADÁSA Előzetes engedély alapján a letétbe helyezett értékekről a pénztárkezelőnek értéktípusonként nyilvántartást kell vezetnie az alábbi fejrovatokkal: – sorszám – letétbe helyezés kelte – ügyiratszám – letétbe helyező neve, személyazonosító igazolvány száma, lakcíme – letétbe helyezett érték megnevezése, sorozat és sorszáma – névérték egyenként – névérték összesen – kiadásra vonatkozó ügyirat száma – kiadás kelte – kiadott letét értéke összesen – bevételi bizonylat száma – kiadási bizonylat száma. A letétbe helyezett értékpapírokat csak a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatójának írásbeli engedélye alapján szabad kiadni. Kiadáskor átadás-átvételi bizonylatot kell készíteni. 4.2.28 Illetékbélyeg kezelése a házipénztárban A házipénztár a különböző állami szervek részére fizetendő illetékek lerovása céljából illetékbélyeget tarthat készletben. 4.2.28.1 ILLETÉKBÉLYEG BESZERZÉSE Az illetékbélyeget a házipénztár kezelője a Magyar Posta Zrt. kijelölt postahivatalától szerezhet be az igények figyelembe vételével. Az igényt a felhasználó szervezeti egységnek legalább 3 munkanappal korábban be kell jelenteni a házipénztár kezelőjének. Igénybejelentés elmaradása, illetve 3 munkanapon belüli igénybejelentés esetén a házipénztár csak akkor teljesíti az igényt, amennyiben a szükséges mennyiségű illetékbélyeg a pénztárban rendelkezésre áll. Az illetékbélyeg árának kiegyenlítése készpénzes kifizetéssel történik.

1292


4.2.28.2 AZ ILLETÉKBÉLYEGEK UTALVÁNYOZÁSA, IGÉNYLÉSE, KIADÁSA Illetékbélyeg utalványozást a MÁV SZK Könyvelés vezető által kijelölt személy(ek) végezhet(nek). Az utalványozásra jogosultak névsorát – amennyiben nem azonos a készpénz kifizetés utalványozására jogosultak névsorával – a pénztárkezelők rendelkezésére kell bocsátani. Az illetékbélyeg igénylése ügyiratban történik, melyben fel kell tüntetni az illetékbélyeg címletét és darabszámát, a főkönyvi számlaszámot, a költségviselő szervezeti egységet és az UTK kódot. Az ügyirat alapján a könyvelés kiállítja és utalványoztatja a kiadási pénztárbizonylatot, melyet a pénztárjelentésben kiadásként kell elszámolni. 4.2.29 A Gyermekvasút üzemi konyha ebédjegy bevételek elszámolása Az ebédjegyek készletéről nyilvántartást kell vezetni. A táborozási időszak alatt az ebédjegyek árát a nevelőtanár szedi be, melyről a vezénylési napló „étkezési jegyek felhasználása” rovatban számol le a kézipénztár kezelőjének. A kézipénztár kezelője az átvett összegről bevételi pénztárbizonylatot állít ki, melynek nyugta példányát átadja a nevelőtanárnak. Csoport étkeztetése esetén az ebédjegy árát a kézipénztár kezelője szedi be és számolja el bevételi pénztárbizonylaton. 4.2.30 A készpénz leszámolásának szabályai A leszámolás elkészítését a pénztárjelentés lezárásával kell kezdeni. A zárlati munkálatok ellenőrzésének befejezése és a pénztárjelentés aláírása után a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a pénztári leszámolást a felülvizsgáló pénzügyi szervezet részére kimutatható formában haladéktalanul átadják. A felülvizsgálathoz át kell adni a pénztárjelentés eredeti példányát, amelyhez csatolni kell – a tételszámok sorrendjében – a bevételi és kiadási bizonylatokat, illetve mellékleteiket. Abban az esetben, ha a felülvizsgáló pénzügyi szervezet a pénztári leszámolást – esetleg annak egyes tételeit – alaki, számszaki vagy érdemi szempontból kifogásolja, a szervezeti egység vezetője köteles azonnal minden intézkedést megtenni a hiányosság megszüntetése, valamint a kifogásolt leszámolás vagy bizonylat helyesbítése érdekében. Ezen túlmenően indokolt esetben felelősségre vonást kell kezdeményezni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Ha a kifogásolt tétel helyesbítésére utólag már nincs lehetőség, szabálytalan beszerzés esetén a beszerzést el-

11. szám

rendelő vezető, a kifizetés lebonyolításánál elkövetett szabálytalanság vagy tévedés esetén a pénztár kezelője köteles a kifogásolt tételnek megfelelő összeget 8 naptári napon belül a házipénztárba befizetni. A befizetés megtörténtét a pénztárjelentésen a pénztári zárlat után elő kell jegyezni és a bevételi pénztárbizonylat nyugta példányát a pénztárjelentéshez kell tartósan hozzáerősíteni. Ilyenkor a pénztárjelentés vonatkozó tételét a felülvizsgáló pénzügyi szervezet rendelkezésére érvényteleníteni kell. A pénztár kezelője köteles a felülvizsgáló pénzügyi szervezet észrevételei szerint a pénztárjelentés másolati példányát megfelelően javítani. Ezt a szervezeti egység vezetőjének minden esetben ellenőriznie kell, s ennek igazolásául a pénztárjelentés vonatkozó tételénél alá kell írnia. 4.2.31 A valuta házipénztár pénzkezelésének szabályai Valuta házipénztár csak a MÁV Zrt. központjában működhet. A valuta házipénztárból történik az ideiglenes külföldi kiküldetésre utazók valuta ellátmánnyal történő ellátása. Valuta házipénztár kezelésével csak valutapénztárosi vizsgával rendelkező munkavállaló bízható meg. 4.2.31.1 A VALUTAPÉNZTÁR PÉNZELLÁTÁSA, A VALUTA BEVÉTELEZÉSE

A pénzintézetnél vezetett deviza bankszámla terhére a valuta felvétele kifizetési bizonylattal történik. A pénzintézetnél vezetett deviza bankszámláról felvett, illetve a munkavállaló által fel nem használt és viszszafizetett valutáról „Deviza (valuta) bevételi pénztárbizonylat”-ot kell kiállítani. A pénztárba visszafizetett valuta összege a pénztári kiadások fedezetére felhasználható. A valutapénztár kiadási és bevételi pénztárbizonylatainak kiállítása is a GIR Házipénztár modulban történik. 4.2.31.2 A DEVIZA (VALUTA) ELLÁTMÁNY IGÉNYLÉSE, FELVÉTELE ÉS ELSZÁMOLÁSA

A deviza (valuta) ellátmány igénylését, felvételét és az elszámolás szabályait a MÁV Zrt. munkavállalói ideiglenes külföldi kiküldetésének rendjéről szóló utasítás tartalmazza. 4.2.31.3 A VALUTA HÁZIPÉNZTÁR ELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYAI

A valuta házipénztárban tartott valuta árfolyamának meghatározása a 49/2015. ( XII. 11. MÁV Ért. 22. ) EVIG sz. utasítás A MÁV- csoport Számviteli Politikájában megfogalmazottak valuta értékelésére vonatkozó rész alapján történik.

11. szám


4.3 Bankkártya használat 4.3.1 Kártyaszámla, fedezet biztosítása Üzleti bankkártya esetén a kártyás fizetések fedezetét a MÁV Zrt. számvitelileg elkülönített bankszámlái, míg vezetői bankkártya esetén egy számvitelileg elkülönített Központi bankszámlája biztosítja, melyeken a bankkártyák használatához szükséges fedezet minden nap automatikusan rendelkezésre áll. 4.3.2 Bankkártyák és PIN kódok átvétele a banktól Az igényelt kártyákat és az azokhoz tartozó PIN kódokat a bank készíti el. A kártyák és a PIN kódok átvételére a MÁV Zrt. Pénzügyi igazgatóság Pályavasúti pénzgazdálkodás meghatalmazottja útján kerül sor, akinek a kártyák kiosztásáig biztosítani kell az átvett eszközök biztonságos tárolását. 4.2.3 Bankkártyák és PIN kódok átadása és őrzése A MÁV Zrt. Pénzügyi igazgatóság Pályavasúti pénzgazdálkodás illetékes ügyintézője az üzleti kártyákat és a hozzá tartozó PIN kódokat átvételi elismervénnyel (4/a és 4/b. sz. melléklet) átadja a kártyabirtokosoknak. Üzleti bankkártya esetén az elismervény két példányban készül, így egy példányt kap a munkavállaló, egy példány pedig a Pályavasúti pénzgazdálkodáson marad. A kártyákat és a hozzájuk tartozó egyedileg megjelölt pótkártyákat szigorú számadású bizonylatként kell kezelni, ezért az adott szervezet a kártyákat egyedileg nyilvántartásba veszi az alábbi adatokkal: • kártya nyilvántartási száma, • kártyaszám, • kártyabirtokos neve, • kártyabirtokos törzsszáma, • kártya lejárati dátuma, • kártya átvétel-visszavétel dátuma. A PIN kódot kizárólag a Kártyabirtokos, illetve üzleti bankkártya esetén a Pótkártya-birtokos ismerheti, más személlyel való megosztása tilos. A PIN kódot a bankkártyával egy helyen tartani tilos. A bankkártya átvétele után a bankkártya biztonságos megőrzéséért, rendeltetés- és jogszerű használatáért a teljes felelősség a Kártyabirtokost terheli. A Kártyabirtokost a Munka törvénykönyve 180. §.-a szerinti kártérítési felelősség terheli. A Kártyabirtokos (pótkártya esetén a szervezeti egység vezetője) köteles a bankkártyát biztonságos helyen tárolnia. 4.3.3 Vásárlás üzleti és vezetői bankkártyával A bankkártyák a megfelelő emblémával kijelölt belföldi elfogadóhelyeken áruk és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.

1293

Elektronikus elfogadás esetén a chip-pel kódolt adatokat elektronikus elfogadó terminál (POS) segítségével olvassák le, ekkor a kártyabizonylatot a terminál állítja elő. A Kártyabirtokosnak a kártyával történt vásárlás alkalmával egyszerűsített adattartalmú számlát kell kérnie, amelyet a MÁV Zrt. nevére és címére (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) kell kiállíttatni. A kártyával történt fizetés igazolásaként az elektronikus elfogadó terminál két bizonylatot nyomtat. A Kártyabirtokos aláírásával igazolja a fizetés megtörténtét, majd megkapja és megőrzi a kártya lehúzásakor keletkezett bizonylatot (vagy a Kártyabirtokos aláírásával rendelkező másodpéldányt, vagy az aláírás nélküli nyomtatott bizonylatot). Csak az elektronikus elfogadó terminál által nyomtatott bizonylat fogadható el, amelynek összege és dátuma megegyezik a vásárlást igazoló számla végösszegével és dátumával. Egyes POS terminállal felszerelt kereskedelmi elfogadóhelyen a terminál típusától függően kérhetik a POS terminálhoz csatlakozó számbillentyűzeten a PIN-kód beírását. Ügyelni kell arra, hogy a megadott PIN-kódot illetéktelen személy ne láthassa. A kártyabirtokosnak a vásárlást igazoló egyszerűsített adattartalmú számlát és a kártyás fizetés megtörténtét igazoló bizonylatot összetűzve kell az elszámolás időpontjáig őriznie. Üzleti bankkártya esetén a számlát az illetékes szervezeti egység vezetője köteles elismerni és a 4.3.6.5. pontban szabályozott határidőben az összesítő mellékleteként megküldeni az a MÁV SZK PFK részére. A kártyával történő vásárlás díjmentes tranzakció, ezért készpénzkímélő fizetési módként minden Kártyabirtokosnak törekednie kell arra, hogy készpénzes fizetés helyett vásárlással szerezzen be kis értékű szolgáltatást vagy árut. 4.3.5 Készpénzfelvétel üzleti bankkártyával A Kártyabirtokosnak a kártyával történt készpénzfelvételkor a bankjegykiadó automata által nyomtatott bizonylattal és a felvett összeggel kell elszámolnia. A felvett összeg elszámolási előlegnek minősül! A Bank a készpénzfelvételért díjat számít fel, mellyel utólag, a tranzakció elszámolásával egyidejűleg terheli meg a MÁV Zrt. kártyaszámláját, ezért törekedni kell a készpénzfelvétel minimalizálására! Üzleti bankkártya esetén a Kártyabirtokos a MÁV Zrt. által a kártya igénylésekor az „Üzleti bankkártya igénylőlap” nyomtatványon és a kártyahasználati engedélyben megjelölt összegű napi készpénzfelvételi limit összegéig vehet fel készpénzt a kártyán lévő emblémával megjelölt bankjegykiadó automatákban (ATM) PIN kód használata mellett, valamint a bankfiókokban.

1294


4.3.6 Kártya használata során felmerült pénzmozgások elszámolása 4.3.6.1 KÖZÖS SZABÁLYOK A kártyahasználat során kapott számlának az általános forgalmi adóról szóló, valamint a számviteli törvény előírásainak megfelelő adatokat kell tartalmaznia. Minden vásárláskor a MÁV Zrt. nevére és címére (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) kiállított készpénzfizetési számlát kell kérni, melyen fizetési módként szerepel a „készpénz”/ ”bankkártya” megnevezés. A Bank kártyahasználat esetén bankszámlakivonatot küld, melyet a MÁV SZK PFK kap meg. A MÁV SZK könyvelés a számla alaki és tartalmi követelményeit és a felhasználás szabályszerűségét felülvizsgálja, majd elvégzi a könyvelést. 4.3.6.2 ELSZÁMOLÁS VÁLLALATI ÜZLETI BANKKÁRTYÁVAL TÖRTÉNŐ VÁSÁRLÁS ESETÉN

Üzleti bankkártya esetén az tárgyidőszakban végrehajtott bankkártyás tranzakcióról (vásárlás és készpénzfelvétel egyaránt) a 7.sz. mellékletben található „Összesítő lap kártyás fizetéshez” elnevezésű nyomtatványt kell kiállítani, amelyet a mellékletekkel együtt – kártyás vásárlással összefüggő számlák és a készpénz felvételt igazoló bizonylatok – a MÁV SZK PFK részére kell eljuttatni a 4.3.6.5. pontban meghatározott határidővel. A Kártyabirtokos vagy Pótkártya-birtokos szervezeti egység vezetőjének a mellékelt számlákat el kell ismerni. Amennyiben a Kártyabirtokos számlaelismerésre is jogosult, ebben az esetben a felettesének kell a számla jogosságát elismerni. A számlára „A számla jogosságát elismerem” szöveget kell felvezetni, csatolni a 7.sz. melléklet szerinti összesítőhöz. 4.3.6.3 ELSZÁMOLÁSI ELŐLEGGEL TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS KÉSZPÉNZFELVÉTEL ESETÉN

Készpénzfelvétel esetén a felvett készpénzről bizonylatot ad a terminál. A bizonylatot a számlákkal együtt minden esetben mellékelni kell az összesítő laphoz. Amennyiben technikai hiba folytán a készpénzfelvételkor a bankjegykiadó automata nem ad ki bizonylatot, erről az elszámoltatót értesíteni kell és a Kártyabirtokosnak írásban kell nyilatkoznia a készpénzfelvétel dátumáról és összegéről. Ilyen esetekben ezen nyilatkozat képezi az elszámolás alapját. Az elszámolási előlegből kifizetett számlákat minden esetben a 10. sz. mellékletben található „Összesítő lap egyszeri elszámolási előleg leszámolásához” című nyomtatványon kell felsorolni és összesíteni. Az öszszesítőt a Kártya/Pótkártya-birtokosnak, valamint szervezeti egység vezetőjének kell aláírnia. Az előlegből fennmaradó pénzösszeget a Kártyabirtokosnak a házi-

11. szám

pénztárba vagy a Társaság bankszámlájára be kell fizetnie. A számlák elismerése során a 4.3.6.2. pontban leírtak szerint kell eljárni. 4.3.6.4 A KÁRTYABIRTOKOS ÁLTAL MÁS SZEMÉLYNEK KIADOTT EGYSZERI ELSZÁMOLÁSI ELŐLEGGEL TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS

A kártyabirtokos kizárólag a MÁV Zrt. szervezetén belül adhat ki más személynek egyszeri elszámolási előleget. A 4.3.9.4. pont szerint kiadott egyszeri elszámolási előleggel annak átvevője két munkanapon belül köteles elszámolni a Kártyabirtokos részére. Az előleget felvevő személy a kifizetésről a 4.3.6.1. pontnak megfelelő számlát köteles kérni, melyet szolgálati vezetője (DHL szerinti számla elismerésre jogosult) elismer. A számlákat, valamint az előlegből fennmaradó pénzösszeget az előleggel történő elszámoláskor a Kártyabirtokosnak át kell adni. A Kártyabirtokos a kiadott előleget teljes öszszegben felvezeti a 8. sz. mellékletben található nyomtatványra kiadáskor. Az előleggel való elszámolás napján a teljes összeget feltünteti, mint visszavett összeg az elszámoláson, majd az előleggel elszámoló által részére leadott, elismert számlákat kifizetésként tünteti fel. A leszámolásról a 9. sz. melléklet szerinti elismervény készül. A 6. és 9. sz. mellékletben található nyomtatványokból is két példányt kell kiállítani, melyekből egy-egy példány az előleget felvevő személyhez kerül, míg a második példány minden esetben a MÁV SZK Számvitel Szervezete felelős szervezete részére megküldendő összesítők mellékletét képezi. 4.3.6.5 ELSZÁMOLÁSI ELŐLEGGEL TÖRTÉNŐ LESZÁMOLÁS A KÖNYVELÉS RÉSZÉRE

Az Összesítő lap elszámolási előleg leszámolásához nyomtatványt (10. sz. melléklet) tranzakciónként kell vezetni és hetente beküldeni a MÁV SZK PFK felé. Az összesítő lap nyomtatványon a tárgyidőszak elszámolási ciklusának záró egyenlege lesz a következő ciklus nyitóegyenlege. Ez alól kivételt képez a tárgyhónap utolsó elszámolása, mivel ott egyenleg nem maradhat. Ebből adódóan a következő hónap nyitóegyenlege 0 Ft lehet csak. A Kártyabirtokosnak az elszámolási előlegből megmaradó pénzt legkésőbb a tárgyhónap utolsó napjáig a bankfiókba be kell fizetni a kártyaszámlára kártyaszámának és a nevének megjelölésével! A befizetést a kártyaszámlát vezető bank legközelebbi fiókjában személyesen kell intéznie. Az Összesítőket az alábbiak szerint kell megküldeni: • a tárgy heti pénzmozgásokról (mely a gyakorlatban csütörtöktől következő hét szerdáig terjedő időszakot ölel fel) a tárgy hetet követő hét 2. munkanapjáig

11. szám

•


a tárgyhónap végi pénzmozgásokról, amennyiben eltér a tárgy heti pénzmozgások beküldési határidejétől, a tárgyhónapot követő hónap 2. munkanapjáig.

Ha a Kártyabirtokos az előző pontokban leírt elszámolási kötelezettségeinek nem tett eleget a megadott határidőre, vagy nem engedélyezett célra használta a bankkártyát, a Pályavasúti pénzgazdálkodás tájékoztatja a Kártyabirtokos munkáltatói jogkör gyakorlóját. A munkáltatói jogkörgyakorló a pénzügyi tájékoztatás, valamint a munkavállalói hozzájárulás alapján intézkedik a Kártyabirtokos béréből való levonás megtételére. 4.3.7 Kártya visszavonása Kártya visszavonásra kerülhet vezetői döntés, illetve munkaviszony megszűnése miatt. Ilyenkor a Kártyabirtokostól a kártyát be kell vonni (köröző lapon fel kell tűntetni), ezt az analitikus nyilvántartáson át kell vezetni, a kártyát érvénytelenítést (a mágnes csíkon történő többszöri átlyukasztással, chip átvágásával) követően át kell adnia a számlavezető banki fióknak. A Kártyabirtokos munkaviszonyának megszűnésekor a kártyával végzett tranzakciókkal soron kívül el kell számolni. Ha a munkavállaló az utolsó munkában töltött napján a munkáltatóval történő elszámolás során a kártyát nem adja le munkáltatójának, akkor azt a Pályavasúti pénzgazdálkodás. a munkavállaló költségére haladéktalanul letiltja. A kártya érvénytelenítése után annak Bankhoz történő megküldéséről a Pályavasúti pénzgazdálkodás intézkedik. 4.3.8 Ellenőrzés A Pályavasúti pénzgazdálkodás folyamatosan felülvizsgálja a kártyák és pótkártyák használatát az alábbiak szerint: – helyettesítés esetén a kártyahasználat szabályzatban foglaltak betartása, – a kártya engedélyezett célra történő felhasználása, – a napi és a havi limitek betartása, – a kártyahasználat és az engedélyezett keretöszszeg indokoltsága. Amennyiben az ellenőrzés során hiányosságokat, szabálytalanságokat tár fel, akkor először erre felhívja a figyelmet, többszöri felmerüléskor viszont intézkedik a kártya visszavonásáról. A kártya nem engedélyezett célra történő felhasználása esetén a szolgálati vezető/ munkaáltatói jogkör gyakorló köteles jelentést adni a MÁV SZK PFK részére. Ilyen esetben a számla nem kerülhet elszámolásra, a felhasznált pénzt pedig a Kártyabirtokos illetve a pótkártya birtokosa köteles megtéríteni. A napi és a havi

1295

limitek túllépése ugyanezen szankciókat vonja maga után. 4.3.9 A vállalati üzleti bankkártya 4.3.9.1 JOGOSULTAK KÖRE Üzleti bankkártya igénylését a szervezeti egységek vezetőinek igénylése alapján a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatója hagyja jóvá. A bankkártya használatra jogosultak számára a Pályavasúti pénzgazdálkodás vezetője engedélyt ad ki, mely tartalmazza a Kártyabirtokos adatait, a bankkártya napi, havi limitjét és az engedélyezett felhasználási célokat. Az üzleti bankkártyákhoz tartozhat pótkártya, melynek használatára kizárólag a szervezeti egység vezetője által kijelölt munkavállaló jogosult. Használatának szabályai megegyeznek az alapkártya használatának szabályaival (limitek, felelősség, leszámolásra vonatkozó előírások stb.). A pótkártyát az átvétel valamint a kártya aktiválása után őrzésre át kell adni a szervezeti egység vezetőjének. A pótkártya csak a Kártyabirtokos helyettesítése esetén az adott szervezet vezetőjétől való írásbeli átvételt követően használható a helyettesítés idejére, melyet a helyettesítés megszűnése után azonnal dokumentált módon vissza kell adni az adott szervezet vezetőjének. Az átadás átvételi jegyzőkönyvet a 4.3.6.5. sz. pontban leírt dekádonkénti elszámolások mellékleteként be kell küldeni a pótkártya használat megkezdésekor. 4.3.9.2 KÁRTYA IGÉNYLÉSE A kártyaigényléseket Pályavasúti pénzgazdálkodáshoz kell benyújtani a pénzügyi igazgatónak címezve az alábbi nyomtatványokat csatolva: • Üzleti Bankkártya Igénylő lap (5. sz. melléklet) a Kártyabirtokos eredeti aláírásával • A Kártyabirtokos személyes okmányainak másolata, melyen szerepel a Kártyabirtokos eredeti aláírása • Szervezeti egység vezetőjének kérelme, mely tartalmazza a Kártyabirtokos, Pótkártya-birtokos személyi adatait (az igénylőlap szerint), kártyák napi és havi javasolt limitjét és a felhasználás céljait. 4.3.9.3 LIMITEK MEGHATÁROZÁSA Az igénybe vehető napi limiteket a Kártyabirtokosonként aláírt „Üzleti Bankkártya Igénylőlap” (5. sz. melléklet), valamint a Kártyabirtokos részére kibocsátott kártyahasználati engedély tartalmazza. Az Üzleti Bankkártya Igénylőlapon megjelölt napi készpénzfelvételi limit és napi vásárlási limit felhasználása összevontan értendő, az egyedi bankkártya használati engedé-

1296


lyen szereplő napi limit nem léphető túl. A bankkártyához havi limit is meghatározásra kerül az engedélyben. Az üzleti kártya limitjével minden esetben megegyezik a hozzá tartozó pótkártya limitje. Az igénybe vehető napi limittől eltérni csak a Kártyabirtokos szervezeti egység vezetőjének kérésére a pénzügyi igazgató engedélyével lehet. A keretek egyszeri vagy állandó módosítását a Pályavasúti pénzgazdálkodás jelzi a Bank részére. 4.3.9.4 ENGEDÉLYEZETT FELHASZNÁLÁSOK KÖRE Az üzleti bankkártyát kizárólag belföldön a MÁV Zrt. nevében történő, az engedélyben meghatározott kifizetések teljesítésére, valamint szükség esetén készpénzfelvételre lehet használni. A munkavállalók részére kiadott üzleti bankkártyákkal az internetes vásárlás nem engedélyezett, melyet 11. sz. melléklet szerinti kártyahasználati engedély is tartalmaz. A készpénzfelvétel a MÁV Zrt. által biztosított elszámolási előlegnek minősül. A Kártyabirtokos és a Pótkártya-birtokos felelős azért, hogy a felvett elszámolási előleg felhasználása, valamint a kártyás vásárlás a fenti céloknak megfelelően kerüljön felhasználásra. Valamennyi szervezeti egységnek törekednie kell arra, hogy elsősorban átutalással vásároljon, illetve vegyen igénybe szolgáltatást. Ennek hiányában kártyás vásárlást kell kezdeményeznie, készpénzes kifizetés csak legvégső esetben történhet. A kibocsátott kártyák és a felhasználások jogcíme korlátozott, melyet a kiadott engedély tartalmaz. Ettől eltérni csak a MÁV Zrt. pénzügyi igazgatójának engedélyével lehet. Az üzleti bankkártya tulajdonosok kellő gondossággal kötelesek kezelni a bank által megküldött értesítéseket a kártya használatával kapcsolatosan (pl.: sms értesítés terhelésről/jóváírásról, telefonos megkeresés, stb.). Ennek hiányában az érintett munkavállalók tulajdonosa felelőségre vonásra kerülnek. 4.3.9.5 KÁRTYA ELVESZTÉSE, MEGRONGÁLÓDÁSA, ELLOPÁSA, PÓTLÁSA, CSERÉJE A kártya elvesztése, megrongálódása, ellopása vagy a PIN kód elvesztése esetén elsősorban a Kártyabirtokos vagy végső esetben a Pályavasúti pénzgazdálkodás meghatalmazott ügyintézője a Kártyabirtokos szervezeti vezetőjének írásbeli nyilatkozata alapján köteles a kártyakibocsátó banknak bejelentést azonnal megtenni személyesen vagy telefonon a 13. sz. mellékletben meghatározott elérhetőségeken). A bejelentéshez szükséges adatok: • a bankkártya száma, • a Kártyabirtokos neve, • a bankkártya elvesztésének, ellopásának, elrablásának körülményei,

•

11. szám

a Kártyabirtokos azonosítására alkalmas, a Bank által nyilvántartott adatok.

A bejelentés (letiltás) megtételét megelőzően a bankkártya elvesztéséből, ellopásából, elrablásából eredő kárért a Kártyabirtokos, a bejelentés megtételét követően bekövetkezett kárért a Bank felel, kivéve, ha a kár szándékos vagy súlyos gondatlanság miatt következett be. A kártya elvesztésével, ellopásával, illetve megrongálódásával kapcsolatos bejelentés elmulasztásából eredő kár a Kártyabirtokost terheli. A bankkártya megrongálódása miatti felelősségre vonás tekintetében a Munka törvénykönyve az irányadó. A kártya letiltását követően a Kártyabirtokosnak az eseményt azonnal írásban be kell jelentenie a Pályavasúti pénzgazdálkodásnak, aki gondoskodik a letiltott kártya pótlásáról, illetve egyeztet a Bankkal, hogy valóban megtörtént-e a kártya letiltása. Mind a letiltott kártya pótlása, mind a pótlólagos kártyaigénylés új igénylés eljuttatásával történik. Az elveszett vagy ellopottnak bejelentett kártyát, annak megtalálása esetén sem lehet újra használni, azt a Kártyabirtokos köteles a Pályavasúti pénzgazdálkodásnak visszaszolgáltatni. Az esetlegesen cserére szoruló kártyákat érvénytelenítve (mágnes csík átlyukasztásával, chip átvágása) új igényléssel együtt kell a Pályavasúti pénzgazdálkodás részére leadni. 4.3.10 Vezetői bankkártya 4.3.10.1 JOGOSULTAK KÖRE Vezetői bankkártya igénylést megfelelő indoklás megadása mellett a Társaság pénzügyi igazgatója részére kell címezni, aki felterjeszti azt a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója részére jóváhagyás céljából. A MÁV Zrt. munkavállalói az alábbiak szerint jogosultak kártyahasználatra: • elnök-vezérigazgató – VISA BUSINESS GOLD • vezérigazgató-helyettesek – VISA BUSINESS GOLD • igazgatók – VISA BUSINESS SILVER A fent említett munkavállalókon kívül a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata alapján bankkártya kizárólag az elnök-vezérigazgató külön engedélyével igényelhető. 4.3.10.2 KÁRTYA IGÉNYLÉSE A kártyaigényléshez a 12. sz. számú mellékletben szereplő bankkártya igénylő lapot értelemszerűen ki kell tölteni, az igénylő aláírásával ellátni. Ügyiratba helyezve betétlappal meg kell küldeni az elnök-vezérigazga-

11. szám


tó részére, aláírásra. Aláírás után a Pénzügyi igazgatóság az igénylőlapot továbbítja a kártyát kibocsátó bank felé. A kártya elkészültéről a bank a Kártyabirtokost tájékoztatja. 4.3.10.3 ENGEDÉLYEZETT FELHASZNÁLÁSOK KÖRE Belföldi és külföldi felhasználás esetén egyaránt az alábbi fizetések teljesítésére: • szállodaköltség • vasúti jegy vétel • üzleti reprezentáció • üzemanyag vásárlás • felmerülő transzfer költsége • autópályadíj • részvételi díj konferencián • készpénzfelvétel Külföldi kártyahasználat esetén A MÁV Zrt. munkavállalói ideiglenes külföldi kiküldetésének rendjéről című utasítás szabályozza az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányának elszámolását. 4.3.10.4 LIMITEK MEGHATÁROZÁSA Kártyatípusonként az igénybe vehető napi, illetve heti limiteket a bank kondíciós listája bankkártya tartalmazza. Az itt megadott kondícióktól, előrelátott nagyobb felhasználási igény esetén 1-2 hét időtartamra el lehet térni. Az igényt a Pénzügyi igazgatóságnak kell jelezni.

telefonon vagy telefaxon a 13. sz. mellékletben foglaltak szerint. A kártya elvesztésével, ellopásával, illetve megrongálódásával kapcsolatos bejelentés elmulasztásából eredő kár a Kártyabirtokost terheli. 4.3.11 Egyéb tudnivalók A bankkártya érvényessége: A kártya az előlapján feltüntetett lejárati hónap utolsó napjáig használható A bankkártya megújítása: A kártyát a bank automatikusan megújítja, és erről levélben értesíti a Kártyabirtokost. Vezetői bankkártya esetén, ha a Kártyabirtokos értesítési címe megváltozott, azt írásban jeleznie kell a számlát vezető bankfiókban, hogy bankkártya elkészültéről időben tudja a bank értesítését megküldeni. 4.4 Pénzeszközök leltározása A Számviteli törvény értelmében a pénzeszközök a készpénz, a csekkek és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A pénzeszközök leltározását a MÁV Zrt. leltározási szabályzatáról szóló utasításban, illetve a Leltározási utasításban előírtak szerint kell végrehajtani. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1

4.3.10.5 ELSZÁMOLÁS

5.2

A vezetői bankkártyával történt fizetések elszámolása a használatot követő 3. munkanapig meg kell, hogy történjen.

5.3 5.4

4.3.10.6 KÁRTYA ELVESZTÉSE, MEGRONGÁLÓDÁSA,

5.5

ELLOPÁSA

5.6 A vezetői bankkártya elvesztése, megrongálódása, ellopása esetén a kártyabirtokos köteles a banknak a bejelentést azonnal megtenni. A bejelentéshez szükséges adatok: a kártya száma, lejárata és a kártyafedezeti bankszámla száma.

1297

5.7 5.8

A kártya letiltásáról a Kártyabirtokos nevében bárki intézkedhet. Az ellopott/elveszett bankkártya helyett a bank kérésre új kártyát bocsát rendelkezésre. Az elveszett vagy ellopottnak bejelentett kártyát, annak megtalálása esetén sem lehet újra használni.

5.9

A kártya elvesztését, ellopását be lehet jelenteni személyesen a Bank fiókjaiban az üzleti órák alatt, valamint

5.12

5.10 5.11

Számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény Mindenkor hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló törvény Mindenkor hatályos Kollektív Szerződés A 2008. évi III. tv. az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvény Mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Bejövő Számlakezelő Rendszer használatáról szóló 9/2012. (X. 12. MÁV Ért. 24.) GÁVIGH. sz. utasítás A pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról szóló 40/2015. (X.02. MÁV Ért. 17.) EVIG sz. utasítás A MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút pénztárkezeléséről szóló 15/2003 (MÁV Ért. 9.) Sz. Sz. Ig. R. sz. utasítás A B.25. sz. pénztárvizsgálati utasítás kiadásáról A MÁV Zrt. vagyonvédelméről szóló Vezérigazgatói 24/2009. sz. utasítás Az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 2/2016. (1.29. MÁV Ért. 1.) EVIG sz. utasítás

1298

5.13 5.14 5.15 5.16

5.17 5.18

5.19 5.20


A MÁV Zrt. munkavállalói ideiglenes külföldi kiküldetésének rendjéről szóló 5/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás 49/2015. ( XII. 11. MÁV Ért. 22. ) EVIG sz. utasítás a MÁV- csoport Számviteli Politikája A MÁV Zrt. és leányvállalatai leltározási keretszabályzatáról szóló 15/2015. (IV. 24. MÁV Ért. 6 .) EVIG sz. utasítás Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a 27/2007. PÁVIGH. A bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák esedékességtől eltérő besorolású kifizetésének rendjéről szóló utasítás. Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a 8/2008. VIG. A B.3. házi-, kézipénztári utasítás kiadásáról szóló utasítás. 5.18 Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a 62/2009. VIG. sz. A vállalati üzleti bankkártya igényléséről és használatáról szóló utasítás Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a 18/2006. VIGH. A vállalati VISA-kártya igényléséről és használatáról szóló utasítás Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a 27/2007. VIG. sz. A vállalati VISA-kártya igényléséről és használatáról szóló 18/2006. (IV. 21. MÁV Ért. 16) VIGH. sz. Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás módosításáról szóló utasítás

11. szám

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Jelen utasítás a közzétételt követő napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1.sz. melléklet:

Balance order rendszer működése a MÁV Zrt-nél 2.sz. melléklet: Pénztárkezelő megbízása 3 sz. melléklet: Felelősségvállalási nyilatkozat (pénztárkezelő) 4/a/b. sz. melléklet: Bankkártya átvételi elismervény 5. sz. melléklet: Üzleti bankkártya igénylőlap 6. sz. melléklet: Elszámolási előleg átadása 7. sz. melléklet: Összesítő lap kártyás fizetéshez 8. sz. melléklet: Összesítő lap egyszeri elszámolási előleg elszámolásához 9. sz. melléklet: Bankkártya átvételi elismervény a kiadott egyszeri elszámolási előleg leszámolásáról 10. sz. melléklet: Összesítő lap elszámolási előleg leszámolásához 11. sz. melléklet: Kártyahasználati engedély 12. sz. melléklet: Vállalati VISA bankkártya igénylőlap 13. sz. melléklet: Bankkártya elvesztése, megrongálódása, ellopása esetén banki elérhetőségek Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató


A MÁV Zrt. főszámlája

Balance order rendszer működése a MÁV Zrt-nél

Térségi vonalak bankszámla

Központ bankszámla

Pályavasút bankszámla

az üzletágak napi bevételét a bank összegyűjtötten felzárja a MÁV Zrt. főszámlájára a MÁV Zrt. a szállítóknak kifizetendő összeget ellátmányként az üzletági bankszámlára helyezi a célzott elköltésig nap végén felzár a főszámlára, nap elején visszanyit

1.sz.melléklet

- A főszámlához rendelik hozzá az adott banktól igénybe vett folyószámlahitelt

Elkülönített bankszámla

a főszámla nap végi egyenlege

nulla

1300


11. szám

2. sz. melléklet

Megbízás

“Megbízom ...................................../név/ ......................................... /szolg. cím/ munkavállalót a MÁV Zrt .....................…………... ................................ /szervezeti egység megnevezése/-nál a ........................ pénztárkezelői teendők egy személyben, teljes anyagi, munkajogi és büntetőjogi felelősséggel történő ellátásával.”

11. szám


1301

3. sz. melléklet

Nyilatkozat

„Alulírott ................................................... /név/ ....................................................... ........................... / lakcím/, mint a MÁV Zrt ...........................................………....... /szervezeti egység/ …....................... pénztárának kezelője kötelezően tudomásul veszem, hogy az általam átvett ....................... pénztárért a Munka Törvénykönyve 180. §-ában meghatározott teljes anyagi felelősségi rendszer van hatályban. Ez azt jelenti, hogy a rám, mint pénztárkezelőre bízott, általam kezelt ........................ pénztárért, amelyet az átadási jegyzőkönyv értelmében átvettem, amennyiben hiány mutatkozik, azért teljes anyagi, munkajogi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A pénztárkulcsokat és másodkulcsokat a pénztári utasításnak megfelelően átvettem és leellenőriztem. Kötelezően kijelentem, hogy a megőrzési felelősségre vonatkozó jogszabályokat és azok magyarázata tárgyában kiadott belső utasítást olvastam, így azok tartalmát ismerem.”

Pénztárkezelő

1302


11. szám

4/a.sz. melléklet Átvételi elismervény Alulírott (személyazonosító igazolvány szám:

⁮⁮⁮⁮⁮⁮⁮⁮,

anyja neve: …………….., törzsszáma: ……….) a mai napon 6763-…….-……..-……... számú bankkártyát, valamint a PIN kódot átvettem. Mint a bankkártya kezelője, használója kötelezően tudomásul veszem, hogy az általam átvett bankkártyáért és a kapcsolódó elszámolásokért a Munka Törvénykönyve (Mt.) 180. §-ában meghatározott teljes anyagi felelősséggel tartozom. Ez azt jelenti, hogy a rám, mint bankkártya-birtokosra bízott bankkártyáért, amelyet a jelen átvételi elismervény értelmében átvettem, amennyiben hiány mutatkozik, azért teljes anyagi, munkajogi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. [Az Mt. 180 § (1) bekezdése szerint: „A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.] Kijelentem, hogy az üzleti bankkártya igényléséről és használatáról szóló utasítást, valamint a megőrzési felelősségre vonatkozó jogszabályokat és azok magyarázata tárgyában kiadott belső utasítást olvastam, így azok tartalmát ismerem. Hozzájárulok ahhoz, hogy amennyiben az átvett előleggel az utasításban meghatározott időpontig nem számolok el, azt a céljától eltérően használom fel annak összegét a munkáltató a munkabéremből levonja. Az Mt. 161. § (2) bekezdés szerint: A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.] Budapest, 201…..

Kártyabirtokos aláírása

Tanúk:

11. szám


1303

4/b.sz. melléklet Átvételi elismervény Alulírott …………… (személyazonosító igazolvány szám: ………. anyja neve: …………, törzsszáma: ………) a mai napon 6763-….-….-… számú bankkártyát átvettem. Mint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalója, a MÁV Zrt. által biztosított bankkártya kezelője, illetve annak használójaként kötelezően tudomásul veszem, hogy az általam átvett bankkártyáért és a kapcsolódó elszámolásokért a Munka Törvénykönyve (Mt.) 180. §-ában meghatározott teljes anyagi felelősséggel tartozom. Ez azt jelenti, hogy a rám, mint bankkártya-birtokosra bízott bankkártyáért, amelyet a jelen átvételi elismervény értelmében átvettem, teljes anyagi, munkajogi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. [Az Mt. 180 § (1) bekezdése szerint: „A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.] Kijelentem, hogy a MÁV Zrt. üzleti bankkártya igényléséről és használatáról szóló utasítását, valamint a megőrzési felelősségre vonatkozó jogszabályokat és azok magyarázata tárgyában kiadott belső utasítást előzetesen tanulmányoztam, így azok tartalmát ismerem. Kijelentem, hogy az átvett ……………………… számú bankkártyát kizárólag MÁV Zrt. számára végzett tevékenységhez és a MÁV Zrt. nevében történő kifizetések céljából használom, továbbá a kártyás kifizetésekkel a kártyáról felvett összegek tekintetében az utasításban meghatározott időpontig elszámolok. Amennyiben előzőekben tett kijelentéstől eltérően cselekszem, és ebből kár keletkezik, úgy hozzájárulok ahhoz, hogy a MÁV Szolgáltató Központ. Zrt., mint munkáltatóm adott számla összegét munkabéremből levonja, az arra irányadó jogszabályi előírások szerint. [Az Mt. 161. § (2) bekezdés szerint: A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.] Budapest, 201……. Kártyabirtokos aláírása

Tanúk:

1304


11. szám

5. számú melléklet

ÜZLETI

BANKKÁRTYA IGÉNYLŐLAP

RAIFFEISEN MAESTRO ÜZLETI ⌧ SZÁMLATULAJDONOS

VISA

BUSINESS GOLD

ADATAI:

Számlatulajdonos neve:

MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. Pénznem: 0100-139132-006

Bankkártyához rendelni kívánt számla száma: Bankkártyán feltüntetni kívánt cég név: (maximum 25 karakter)

KÁRTYABIRTOKOS

VISA

BUSINESS

HUF

MÁV ZRT.

ADATAI:

Vezetéknév: Leánykori név: Születési ország: Születési dátum: Lakóhely: Lakcímkártya száma:

Utónév: Anyja neve: Születési hely: Állampolgársága:

└─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┘

⌧ személyi igazolvány Személyi okmány megnevezése és száma:

Bankkártyán feltüntetni kívánt név: (maximum 25 karakter) Bankkártya használati limit (Ft-ban megadva):

└─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┘

útlevél

└─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┘

tartózkodási engedély

└─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┘

vezetői engedély └─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┘ └─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─

⌧ Napi készpénzfelvételi limit ............................ ⌧ Napi vásárlási limit erejéig

Telefon száma:

............................

Számlaegyenleg

Mobiltelefon száma:

Jelen igénylőlap a Számlatulajdonos és a Bank között létrejött Bankszámlaszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

Helység:

└─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┴─┘

Dátum:

└─┴─┴─┴─┘.└─┴─┘.└─┴─┘

___________________________

__________________________

___________________________

RAIFFEISEN BANK Zrt.

Számlatulajdonos aláírása a Banknál bejegyzett módon

Kártyabirtokos

11. szám


1305

6. sz. melléklet

Elszámolási előleg átadása

Alulírott ………….. (törzsszám: ……….) a …………számú bankkártya birtokosa a mai napon ……………………… (törzsszám: …………., szervezeti egység: …………………….) részére …………. Ft-ot, azaz …………………. forintot a MÁV Zrt. Pénzügyi igazgatóság …-…/20.. számú levele alapján átadtam.

………….., 20…

Bankkártyabirtokos

Alulírott ……………………… (törzsszám: …………., szervezeti egység: …………………….) a mai napon a Bankkártyabirtokostól a ……… Ft, azaz……………… forintot elszámolási előlegként átvettem. Nyilatkozom, hogy a ……… számú a vállalati Üzleti bankkártya igényléséről és használatáról szóló utasítást ismerem. Az általam felvett előleggel két munkanapon belül a Bankkártyabirtokos felé elszámolok. Hozzájárulok ahhoz, hogy amennyiben az átvett előleggel az utasításban megjelölt időpontig nem számolok el, annak összegét a munkáltató a munkabéremből levonja.

………….., 20…

Az előleg kötelezettje

11. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1306

Számlaszám

Kártyabirtokos neve: ______________________________________

Megnevezés (a kifizetés jogcíme)

Bankkártya száma: ______ - ______ - ______ - ______

Dátum

ÖSSZESEN:

Kelt:

Számla Szállító neve

Kontírozása

Bankkártyás vásárlás összege (Ft) 442,31

/számlaadatok kitöltendők/

7. sz. melléklet

Kártyabirtokos szervezet kódja és megnevezése: ____________________________________________________________

Készpénzfizetési számla összege (Ft)

361,313

/számlaadatok kitöltendők/

Elszámolandó készpénz:

OK

Bankkártyára visszafizetett összeg (Ft) 361,313

Elszámolt időszak: ___________________ - ____________________

Egyszeri elszámolási előleg Visszavett Visszavett Visszavett számlák számlák készpénz (db) (Ft) (Ft) Előleget átvevő törzsszáma és neve

OK

Engedélyező vezető aláírása: __________________________________________

Elszámolásra váró egyszeri elszámolási előleg:

csak akkor kell kitölteni, ha elszámolási előlegként másnak átadja a felvett készpénzt

Készpénzfelvétel Átadott összege készpénz (Ft) (Ft) 361,313

Kártyabirtokos aláírása: _______________________________________


Sorszám 1 2 3 4

Dátum Aláírás

Dátum

Átadás Átvevő neve

Dátum

Visszavett összeg

Leadott számlák száma

Visszavétel Leadott számlák összege (kifizetés)

Összesítő lap egyszeri elszámolási előleg elszámolásához

Kiadott összeg

8. sz. melléklet

Leadott készpénz összege

1308


11. szám

9. sz. melléklet

Átvételi elismervény a kiadott egyszeri elszámolási előleg leszámolásáról

Alulírott ………….. (törzsszám: ……….) a …………számú bankkártya birtokosa a mai napon ………… ……………-től (törzsszám: …………., szervezeti egység: …………………….) …………. Ft-ot, azaz …………………. Forintot a kiadott egyszeri elszámolási előlegből készpénzben visszavettem. Átvettem továbbá a …………………………………….számú, összesen ………… Ft, azaz ……………….. forint összegű elismert számlákat.

A fentiek alapján az egyszeri elszámolási előleggel az elszámolási előleg kötelezettje teljes összegben elszámolt.

………….., 20…

Bankkártyabirtokos


Hó elején a nyitóegyenleg csak 0 Ft lehet Hó végév a záróegyenleg csak 0 Ft lehet

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Összesítő lap elszámolási előleg leszámolásához Kiadott Tranzakció Készpénzfize- KészpénzfizeSor- DáBankszámláról Vásárlás egyszeri nyitó egyenleg tési számla tési számla szám tum felvett összeg bankkártyával elszámolási * száma összege előleg

* **

10. sz. melléklet

Kontírozás (számla- Bankszámlá-ra Tranzkació Jogcím szám/szer- visszafizetett záró egyenleg vezeti egyösszeg ** ség)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1310


11. szám

11. sz. melléklet

MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgató

Ikt.sz.:………………… Tárgy: Egyedi bankkártya használati engedély Előadó:

Szervezeti Egység Kártyabirtokos neve/Pótkártya birtokos neve (törzsszám) Szervezeti egység címe

Megbízom a mai naptól szervezeti egysége folyamatos és zavartalan működése érdekében kiadott üzleti bankkártya/pótkártya kezelésével. Az engedélyezett napi limit Ft. Az engedélyezett havi limit Ft. A bankkártya használatával az alábbi jogcímeken eszközölhető kifizetés: − (jogcímen felsorolása) A bankkártyával eszközölt tranzakciókkal történő leszámolás a bankkártya szabályzat előírásai szerint a területileg illetékes könyvelés útján történik. A bankkártyával történő fizetés csak abban az esetben engedélyezett, ha a beszerzési tevékenységben illetékes MÁV Pályavasúti Beszerzési Igazgatóság (PBI), valamint a MÁV SZK Beszerzési és Logisztikai Üzletág (BLÜ) nem rendelkezik érvényes szerződéssel a beszerezni kívánt termékekre, illetve szolgáltatásokra, valamint az átutalással történő teljesítés nem lehetséges. A bankkártyával internetes felületen történő vásárlás nem engedélyezett.

Budapest, 20

Pénzügyi igazgató

11. szám


1311

12. sz. melléklet

BANKKÁRTYA IGÉNYLŐLAP ÜZLETI BANKKÁRTYÁKHOZ Bank tölti ki: Szolgáltatáscsomag típusa: ………………………….…...

VÁLLALKOZÁS KUT AZONOSÍTÓJA:……........................... Kártyabirtokos KUT azonosítója:……………………. VÁLLALKOZÁS ADATAI:

VÁLLALKOZÁS NEVE: ……………………………………………………………………………………………………………………… SZÉKHELYE: ……………………………………………………………………………………………………………………. IGÉNYELT KÁRTYA TÍPUSA*: A VISA típusú kártyák HUF vagy USD, a MasterCard Silver kártyák HUF, EUR illetve USD devizanemben vezetett számlához igényelhetők. VISA ELECTRON

VISA INTERNET

MASTERCARD SILVER

VISA BUSINESS GOLD

VISA BUSINESS

A kártyán megjelenítendő cégnév (max. 20 betű és szóköz felhasználásával!) ____________________ BANKSZÁMLA: A) MÁR MEGNYITOTT BANKSZÁMLÁHOZ RENDELVE KÉRI A BANKKÁRTYA KIBOCSÁTÁSÁT, A KÁRTYAFEDEZETI BANKSZÁMLA SZÁMA: 10300002 - _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _

SZÁMLA DEVIZANEME: ................................

1312


11. szám

b) Új bankszámlát kíván nyitni a bankkártya fedezetének biztosításához, kérjük jelölje meg a bankszámla devizanemét: HUF

USD

EUR

BANK TÖLTI KI : 10300002 - _ _ _ _ _ _ _ _ ________

KÁRTYABIRTOKOS ADATAI

A kártyán megjelenítendő Kártyabirtokos személy neve (max. 20 betű és szóköz felhasználásával!) ____________________ Családi és utónév:......................................................................... Születési családi név:......................................................................... Születési utónév: :......................................................................... Anyja leánykori neve:................................................................ Születés helye, ideje: .................................................. Állampolgársága: .................................................. Adószám: ................................................................................. Személyazonosságot igazoló okmány típusa:..................................................................................................... Személyazonosságot igazoló okmány száma és betűjele: ......................................................................... ........ Személyazonosságot igazoló okmány lejárata (év, hónap, nap): ............................................................... ....... Lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) száma:.…………………………………………………... Állandó lakcíme:......................................................................................................................................... ......... Mh. telefonszám: ............................................................ Általános értesítési cím (ha eltér az állandó lakcímtől, ill. külföldi állampolgár esetén magyarországi tartózkodási hely):……………………………........................................................................................... ............. Értesítési telefonszám:................................................ Mobiltelefon:.............................................................. E-mail cím: ......................................................................

11. szám


1313

BANKKÁRTYA ÁTVÉTEL MÓDJA:

LEVELEZÉSI CÍMRE TÖRTÉNŐ POSTÁZÁS* ( EZEN ESETBEN A KÁRTYA POSTÁZÁSA A VÁLLALAT LEVELEZÉSI CÍMÉRE TÖRTÉNIK) BANKFIÓKI ÁTVÉTEL** * BANKKÁRTYA POSTÁZÁST A BANK POSTAFIÓK CÍMRE NEM VÉGEZ, KIVÉTEL EZ ALÓL AZ MKB BANK BANKFIÓKJAIBAN BÉRELT POSTAFIÓK. POSTAFIÓK LEVELEZÉSI CÍM MEGLÉTE ESETÉN A BANKKÁRTYA ÁTVÉTEL MÓDJA KIZÁRÓLAG BANKFIÓK LEHET. ** AMENNYIBEN BANKKÁRTYÁJÁT MKB BANKFIÓKBAN KÍVÁNJA ÁTVENNI, A MINDENKORI HATÁLYOS KONDÍCIÓS LISTÁBAN FOGLALT KÜLÖN DÍJ FELSZÁMÍTÁSA MELLETT MEGTEHETI. A BANKKÁRTYA ELKÉSZÜLTÉRŐL KÜLÖN LEVÉLBEN ÉRTESÍTJÜK. Kérjük, szíveskedjék megjelölni azt az MKB bankfiókot, ahol az elkészült bankkártyát át kívánja venni: …………………………………………………………………………………………………………… IGEN, KÉREM A BANKKÁRTYA SORON KÍVÜLI ELKÉSZÍTÉSÉT. A SORON KÍVÜL ELKÉSZÍTETT BANKKÁRTYA ÉS PIN KÓD MINDEN ESETBEN A MKB BANKFIÓKBAN VEHETŐ ÁT, DÍJÁT A MINDENKORI HATÁLYOS KONDÍCIÓS LISTA TARTALMAZZA.) Kérjük, szíveskedjék megjelölni azt az MKB bankfiókot, ahol a soron kívül legyártott bankkártyát és PIN kódot át kívánja venni: ……………………………………………………………………………………………………………

1314


11. szám

NYILATKOZAT

Kijelentjük, hogy az igénylőlapon feltüntetett valamennyi információ és adat (a továbbiakban együtt: Adat) a valóságnak megfelel. Jelen Nyilatkozat aláírásával felhatalmazzuk az MKB Zrt.-t (a továbbiakban: Bank), hogy az adatok valódiságáról saját hatáskörében meggyőződjék, valamint azokat bármikor ellenőrizze. Tudomásul vesszük, hogy a jelen Igénylés alapján és azzal összhangban a Bank kibocsátja számunkra az üzleti kártyát. Tudomásul vesszük, hogy a Bank valamennyi Adatot banktitokként kezel és - kizárólag a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályokkal összhangban - a Bank adatszolgáltatást teljesít a központi hitelinformációs rendszernek, amely kiterjed a Pénzügyi szolgáltatási szerződés adataira, ide értve a kártyabirtokos természetes személy azonosító adatait is, - az Igénylőlapon közölt adatokat a Bank adattárolás és feldolgozás, továbbá a Bank szolgáltatásainak teljesítése, céljából belföldre vagy külföldre harmadik személyek részére átadja, - a Bank és a kártyabirtokos közötti telefonbeszélgetéseket hangszalagra rögzíti, és azokat egy esetleges vita során bizonyítékként felhasználhatja. Tudomásul vesszük, hogy a Bank fenntartja jogát a bankkártya-igénylés indoklás nélküli elutasítására. Az igénylés elfogadása esetén a jelen Igénylőlap a Pénzügyi szolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Tudomásul vesszük, hogy - a bankkártya csak akkor használható, ha azt a Kártyabirtokos a Bank által meghatározott módon folyamatos használatra alkalmassá teszi (aktiválja). - A Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásának minősül különösen: a., ha a bankkártyát a Kártyabirtokos az átvételkor nem írta alá; b., ha Kártyabirtokos nem teljesítette, vagy nem megfelelően teljesítette a bankkártya aktiválásával kapcsolatban a Bank által meghatározott kötelezettségeket; c., ha Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos által el nem ismert kártyahasználatot PIN-kóddal hajtották végre; d., ha Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos megszegte a bankkártya, illetve a PIN-kód átvételére, őrzésére vagy használatára vonatkozó, a jelen Üzletszabályzatban meghatározott, vagy a Bank által bármely más módon előírt szabályokat; e., ha késedelmesen tett eleget a bankkártya letiltására vonatkozó bejelentési kötelezettségének; f., ha szerződés megszüntetésekor a bankkártyát nem szolgáltatja vissza a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos; g., ha MobilBANKár szolgáltatás keretében a Bank által továbbított üzenetben foglalt, az Ügyfél által el nem ismert bankkártya tranzakcióra vonatkozó üzenetre az Ügyfél haladéktalanul nem tesz bejelentést.

Az igényelt bankkártyára vonatkozó szerződéses feltételeket ismerjük, ide értve Az MKB Bank Zrt-nek a bankszámlák vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket is, és valamennyit elfogadjuk és magunkra nézve kötelezőnek ismerjük el. Kijelentjük, hogy a Bank által kibocsátott bankkártyához a terméktájékoztató szerint tartozó biztosítás(ok) „Ügyfél-tájékoztatóját” és „Szerződési feltételeit” megismertük és a bankkártya igényléskor átvettük. A

11. szám


1315

jelen Igénylőlap a Bank és az Ügyfél (vállalkozás) által kötött Pénzügyi szolgáltatási szerződés, illetve a Bankszámla szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Dátum: ..................................................

................................................................... Ügyfél (vállalkozás) cégszerű aláírása

......................................................... Kártyabirtokos aláírása

A BANK TÖLTI KI AZ IGÉNYLÉST ÁTVEVŐ BANKFIÓK NEVE: .......................................................................

Dátum: .............................................

ügyintéző aláírása + bélyegző Készült: 2 (kettő) azonos példányban

1316


11. szám

13. számú melléklet

Raiffeisen Bank általi üzleti bankkártya esetén telefonos elérhetőség: Raiffeisen Direkt telefonszám: (06-40) 48-48-48

MKB Bank vezetői bankkártya esetén telefonos, illetve telefax elérhetőségek: MKB TeleBANKár telefon: (06-1) 373-3333 telefax: (06-1) 268-7799

11. szám


23/2016. (VI. 24. MÁV ÉRT. 11.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÍME A Közbeszerzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) céljainak és alapelveinek maradéktalan biztosítása érdekében a Kbt. 27. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a MÁV Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt., vagy Társaság), mint ajánlatkérő meghatározza a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, ennek körében különösen az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal, valamint a Társaság Alapszabályával, Működési és Szervezeti Szabályzatával (a továbbiakban MSZSZ) és vonatkozó utasításaival. Ugyancsak a Szabályzat célja, hogy a felelősségi körök valamint határidők meghatározásával, a közbeszerzési eljárások belső engedélyezési folyamatainak racionalizálásával hozzájáruljon az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, továbbá segítse az egységes jogalkalmazás kialakulását. A Szabályzat célja továbbá, hogy elősegítse és biztosítsa a Társaság, mint ajánlatkérő nevében eljáró személyek és szervezetek egységes és átlátható eljárásrendjét a közbeszerzési eljárások lebonyolítása során. Jelen Szabályzatnak a közbeszerzési eljárások tekintetében irányadó rendelkezései továbbá értelemszerűen irányadók a Kbt. szerinti koncessziós beszerzési eljárásokra is. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 A Szabályzat hatálya 2.1.1 A Szabályzat személyi hatálya A Társaság a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) és 6. § (1) bek. c) pontja szerinti ajánlatkérő. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. (a továbbiakban: Társaság) valamennyi, a közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában bármilyen módon részt vevő szervezeti egységére, és munkavállalójára, továbbá a közbeszerzési eljárásokba bármely

1317

jogviszony alapján a MÁV Zrt., mint ajánlatkérő által bevont egyéb személyekre, szervezetekre. Az eljárás lefolytatásába bármely jogviszony alapján bevont egyéb személyek, szervezetek feladat és felelősségi köreit, valamint a Szabályzat betartására vonatkozó kötelezettségvállalást a jogviszonyt létesítő okiratban, szerződésben kell előírni. A Társaság valamennyi szervezeti egysége, munkavállalója, valamint a közbeszerzési eljárásokban közreműködő, illetve bármilyen jogcímen eljáró személy, vagy szervezet a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok, valamint jelen Szabályzat előírásai alapján köteles eljárni a közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során. 2.1.2 A Szabályzat tárgyi hatálya A Szabályzat tárgyi hatálya a Társaság Kbt. hatálya alá tartozó valamennyi beszerzésére, megrendelésére, kötelezettségvállalására kiterjed, ide értve a meghatározott értékhatárokat elérő építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötését is. A Szabályzat értelemszerűen vonatkozó rendelkezései kiterjednek a Társaság meghatározó befolyása alá tartozó gazdasági társaságokkal a Kbt. kivételi köre alapján megvalósított valamenynyi beszerzésére, megrendelésére, kötelezettségvállalására is. Abban az esetben, ha a Társaság más ajánlatkérőkkel közösen, vagy más ajánlatkérők nevében, vagy más ajánlatkérők megbízásából folytat le közbeszerzési eljárást, jelen Szabályzat a felek eltérő megállapodása hiányában értelemszerűen alkalmazandó. A Társaság, mint a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérő, a nem közszolgáltatói szerződései körébe tartozó beszerzései tekintetében az ún. klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok szerint jár el. A Társaság, mint a Kbt. 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérő, a közszolgáltatói szerződésnek minősülő körbe tartozó beszerzései tekintetében a közszolgáltatókra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, mely sajátos rendelkezéseket a 307/2015. (X.27.) számú Korm. rendelet tartalmazza. A közbeszerzés értéke és az alkalmazandó eljárásrend tekintetében a Kbt. 15-24.§ szabályainak, eltérést nem engedő (kógens) alkalmazásával kell eljárni. 2.2 A Szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelős szervezeti egység A Szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság (a továbbiakban: Jogi Igazgatóság) a felelős, amelyben a MÁV Zrt. Pályavasúti Beszerzési Igazgatóság (a továbbiakban: PBI), a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Jogi Szervezete (a továbbiak-

1318


ban: Jogi Szervezet) és a Beszerzés és Logisztikai Üzletága (a továbbiakban: BLÜ), valamint a MÁV-Start Zrt. közreműködik. A Szabályzat közzétételéért és nyilvántartásáért a Jogi Igazgatóság a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Jelen Szabályzatban alkalmazott fogalmakra a Kbt. Első rész II. fejezet Értelmező rendelkezések 3. § fogalmai az irányadóak, az alábbi kiegészítésekkel. a) Ajánlatkérő: a közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles szervezet. Ajánlatkérőként a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, különösen az eljárást megindító felhívásokban minden esetben a MÁV Zrt.-t kell megjelölni. Abban az esetben, ha megbízás alapján a MÁV Zrt. nevében és helyett a BLÜ, vagy egyéb bevont külső személy, vagy szervezet jár el, ezt a tényt a felhívásban fel kell tüntetni. Amennyiben a Társaság más ajánlatkérőkkel közösen, vagy más ajánlatkérők nevében, vagy más ajánlatkérők megbízásából folytat le közbeszerzési eljárást, ezek mindegyikét, illetőleg a megbízót kell ajánlatkérőnek tekinteni. b) Becsült érték: a közbeszerzés megkezdésekor (a közbeszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének időpontja) annak tárgyáért az adott piacon általában kért, vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-20. §-aiban foglaltakra tekintettel magállapított – teljes ellenszolgáltatás. A becsült érték tartalmazza a közbeszerzés tárgyáért kért teljes ellenszolgáltatást, vagyis minden olyan költséget, díjat, vételárat stb., amelyet a beszerzés tárgyának ellenében az ajánlatkérőnek fizetnie kell a levonható ÁFÁ-n kívül. A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a beszerzés műszaki tartalmát teljesen lefedő ellenszolgáltatáson túl az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét is. A becsült érték megállapításakor figyelemmel kell lenni a Kbt. 28. § (2) bekezdéseiben foglaltakra, valamint a Közbeszerzési Hatóság vonatkozó útmutatóira is. A becsült érték fogalmilag nem azonos a Rendelkezésre álló anyagi fedezettel (ld. 3.0. cc) pont), a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben megjelent ajánlatkérői ellenszolgáltatással, vagy a belső tervezés során kialakított tervszámmal.

11. szám

c) Beszerzés Támogató Alkalmazás (BTA+): a beszerzési tervezés és a tervezett felhasználási tételek (TFT) keretrendszere, mely lehetővé teszi az Igénylő szervezeteknek a Tervezett Felhasználási Tételek, rögzítését és követését. Az ebben rögzített felhasználási tételsorok összesítésével és aggregálásával kerül sor a beszerzési szükséglet és a beszerzési eljárások meghatározására. d) Bíráló Bizottság (BB): a közbeszerzési eljárásban beérkezett részvételi jelentkezések és/vagy ajánlatok továbbá az esetleges hiánypótlások és árindoklások elbírálására a Kbt. 27. § (4) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérő által létrehozott legalább 3 tagú szakmai testület. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. A Bírálóbizottsági tagoknak együttesen legalább: a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel kell rendelkezniük. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kötelező bevonása esetén a közbeszerzési szakértelmet a tanácsadó biztosítja a bizottság szavazati joggal rendelkező tagjaként. A Bírálóbizottságnak nem lehet tagja, illetve nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, akivel szemben a Kbt. 25. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a Bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a Bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. e) Célok és alapelvek: a közbeszerzési eljárásokban a Kbt. és kapcsolódó végrehajtási rendeletei célkitűzéseit teljes mértékben figyelembe véve, a Kbt. alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. jogszabályi célkitűzései (a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése, a helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódása, a környezetvédelem és az állam szociális célkitűzéseinek elősegítése) jogpolitikai célok, melyekre az ezeket megjelenítő jogszabályi rendelkezés hiányában önállóan jogot alapítani nem lehet. A Kbt. alapelvei (a verseny tisztaságának, átláthatóságának és nyilvánossá-

11. szám


gának biztosítása; esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása; a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a joggal való visszaélés tilalmának megfelelő eljárás; a hatékony és felelős gazdálkodás elve; nemzeti elbánás elve; a magyar nyelv használata) egyrészt megjelennek az egyes részletszabályokban, másrészt a Kbt. rendelkezéseit mindig az alapelvekre tekintettel kell értelmezni, figyelemmel a Kbt. 2. § (7)-(8) bekezdésében foglaltakra is. f) Döntéshozó: az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, így különösen az eljárást indító, a lezáró, és az eljárással kapcsolatos közbenső döntések meghozatalára – értékhatártól függően – jogosult személy vagy testület. A döntési hatáskört a Társaság mindenkor hatályos Alapszabálya, Működési és Szervezeti Szabályzata (MSZSZ) és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista (DHL) határozza meg, azzal az eltéréssel, hogy a DHL szerint az Elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozó döntések esetén – amennyiben az eljárást indító döntés másként nem rendelkezik – a közbenső döntésre az Elnök-vezérigazgató egyedi döntése alapján két vezérigazgató-helyettes, vagy vezérigazgató-helyettes és igazgató együttesen jogosult. g) Egységes európai közbeszerzési dokumentum: a Kbt. Második Rész alkalmazásában a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, illetve a Kbt. 82. § (5) bekezdés szerinti objektív kritériumok teljesülése előzetes igazolását szolgáló dokumentum, amely a gazdasági szereplőnek az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány szerint tett nyilatkozatát tartalmazza; h) Előkészítő Bizottság (EB): a közbeszerzési eljárás előkészítésére létrehozott legalább 3 tagú szakmai testület. Az Előkészítő Bizottsági tagoknak együttesen legalább a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel kell rendelkezniük. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kötelező bevonása esetén a közbeszerzési szakértelmet a tanácsadó biztosítja a bizottság szavazati joggal rendelkező tagjaként. Az Előkészítő Bizottságnak nem lehet tagja, akivel szemben a Kbt. 25. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn. i) Előterjesztő: a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos döntések előkészítéséért és a minden-

1319

kor hatályos jogszabályok és belső szabályoknak megfelelő előterjesztéséért felelős személy, vagy szervezeti egység. Az Előterjesztő az eljárást indító döntésre irányuló előterjesztések esetén főszabály szerint az Igénylő (a közbenső döntések és lezáró döntés esetén a Lebonyolító (az Igénylő közreműködése mellett). j) Éves Közbeszerzési Terv: a Társaság valamenynyi, tárgyévben megindítani tervezett közbeszerzését tartalmazó, minden év március 31. napjáig elkészített terv. A közbeszerzési tervben szerepeltetni kell a központosított közbeszerzéshez történő csatlakozással történő beszerzéseket is. A Közbeszerzési Tervet és módosításait a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) fel kell tüntetni, és legalább 5 évig meg kell őrizni. A Közbeszerzési Terv nyilvános. Az egységes nyilvántartás kialakítása és kezelése érdekében az érintett szervezetek kötelesek a közbeszerzésekért felelős miniszternek is megküldeni az éves közbeszerzési tervet legkésőbb minden év március 31-ig, valamint tájékoztatást adni a közbeszerzési terveik módosításáról, továbbá a módosítás indokairól az arról hozott döntést követően legfeljebb 3 munkanapon belül. k) Negyedéves összesített igények: a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet 6.§ (5) bekezdése szerinti, a közbeszerzésekért felelős miniszternek az ott megjelölt keretmegállapodásokból kezdeményezett közvetlen megrendelésekre, valamint a nettó nyolc millió forintot el nem érő becsült értékű versenyújranyitás és konzultáció esetében a miniszter előzetes hozzájárulása nélkül lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó negyedévekre összesített igények. l) Éves statisztikai összegezés: a Társaság valamennyi éves beszerzéséről a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI.2.) MVM rendelet szerinti minta alapján összeállított és a Közbeszerzési Hatóságnak minden tárgyévet követő év május 31. napjáig megküldött statisztikai összegezés. A klasszikus és közszolgáltatói beszerzésekre vonatkozóan külön minta szerinti összegezést kell készíteni és a KBA-ba fel kell tölteni.

1320


m) Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: a Közbeszerzési Hatóság által névjegyzékbe vett olyan személy, aki aláírásával és az előzetes regisztráció során kapott lajstromszámát feltüntető pecséttel ellenjegyzi a közbeszerzési eljárás során keletkezett eljárást megindító felhívást, és közbeszerzési dokumentumokat, a bontási jegyzőkönyvet, valamint az összegezést. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az ellenjegyzésével igazolja a közbeszerzési eljárásban történő személyes részvételét, továbbá felelősséget vállal az eljárás szakszerűségéért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért. n) Forrásgazda: a Társaság azon szervezeti egysége, amely a közbeszerzés forrása felett rendelkezik, és meghatározza a rendelkezésre álló források felhasználásának stratégiai irányát. o) Igénylő: azon szervezeti egység, amely a közbeszerzés tárgyát felhasználja, és/vagy a közbeszerzési tárggyal gazdálkodik, és/vagy a közbeszerzési eljárás lefolytatását kezdeményezi. Párhuzamos hatáskörök esetén megegyezés szerint, vagy az a szervezeti egység, amely az Előkészítő/Bíráló Bizottság elnökét adja. Adott esetben az Igénylő megegyezhet a Forrásgazdával. p) Jogi Szakértő: a Jogi Igazgatóság részéről kijelölt jogász, vagy a Jogi Igazgatóság által, vagy a Jogi Igazgatósággal egyeztetve bevont külső ügyvéd, vagy ügyvédi iroda; vagy - amennyiben a MÁV Zrt. hatályos Alapszabálya, Döntési és Hatásköri Listája, a MÁV SZK Zrt. Döntési és Hatásköri Listája, a Szolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: SLA), vagy egyéb rendelkezés alapján nem a MÁV Zrt. végzi az eljárás lebonyolítását - az SLA alapján bonyolított közbeszerzési eljárások esetén a MÁV SZK Zrt. vezető jogtanácsosa által kijelölt jogász, vagy bevont külső ügyvéd, vagy ügyvédi iroda, aki az adott közbeszerzési eljárás Előkészítő-, illetve Bíráló Bizottságában a jogi szakértelmet képviseli. q) Közbeszerzés: a Társaság olyan visszterhes szerződés megkötése céljából lefolytatott beszerzései, amelyek nem tartoznak a Kbt. szerinti kivételi körbe, és amelyek értéke a részekre bontás tilalmára is figyelemmel a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkor hatályos Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott, az adott tárgyra és eljárási rendre vonatkozó értékhatárt.

11. szám

r) Közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés. s) Közbeszerzési eljárás döntései: sa Előkészítő és/vagy Bíráló Bizottság létrehozatala: a jelen Szabályzat szerinti delegálási rend alapján az eljárás előkészítő és/ vagy bíráló bizottságának létrehozatala, a tagok jóváhagyása – az eljárás tárgyának meghatározásával (6. melléklet szerinti előterjesztés minta alapján). sb Eljárást indító döntés: a közbeszerzési eljárás megindítását az Előkészítő Bizottság javaslata alapján jóváhagyó döntés, ide értve a központosított közbeszerzéshez történő csatlakozással történő beszerzéseket is. Az eljárást indító döntésnek tartalmaznia kell a jelen Szabályzat 2. sz. melléklete szerinti tartalmi elemeket. sc Közbenső döntés: az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során a részvételi szakasz eredménytelenségéről szóló döntése; a részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének vagy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról szóló döntése; a Kbt. 87. § (6) bek. szerinti tárgyalás mellőzéséről szóló döntés. A Lebonyolító, vagy a Bíráló Bizottság mérlegelése szerint közbenső döntés kérhető a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás és az egyéb Közbeszerzési dokumentumoknak a részvételre jelentkezést, vagy az ajánlattételt befolyásoló elemeit érintő módosításáról; a tárgyalásos eljárás során a módosított végleges szerződéses feltételek módosításának jóváhagyásáról; a határidők meghosszabbításáról; a részvételre jelentkező kizárását nem eredményező részvételi szakasz eredményéről; az eljárást megindító felhívás, és a Kbt. 113. § szerinti összefoglaló tájékoztató visszavonásáról; az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően a Kbt. 69. § (5) bekezdés szerint az ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásáról szóló döntés; a Kbt. 69. § (6) bekezdés szerint meghatáro-

11. szám


zott számú következő legkedvezőbb ajánlattevő igazolásainak benyújtására való felhívásáról szóló döntés. sd Lezáró döntés: a közbeszerzési eljárás eredményét megállapító döntés. Ennek keretében a beérkezett és elbírált, illetve az értékelési szempontok szerint értékelt ajánlatok érvényességének/érvénytelenségének megállapítása, az eljárás eredményességének/eredménytelenségének megállapítása, a nyertes ajánlattevő, illetve adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tevő megállapítása. A döntésekhez szükséges kötelező tartalmi elemeket jelen Szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. t) Közbeszerzésekért felelős miniszter hozzájárulása (Európai Unió által részben vagy egészben sem támogatott közbeszerzések esetén) – a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet 5. §-a szerinti, a közbeszerzésekért felelős miniszter által a közbeszerzés megkezdését megelőzően a közbeszerzés megindíthatóságára kiadott hozzájárulás (minőségellenőrzési tanúsítvány), – a kormányrendelet a közbeszerzésekért felelős miniszter által az Ajánlatkérő/Lebonyolító kérelme alapján a közbeszerzési eljárások részvételi/ajánlati szakaszában a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés megküldését megelőzően az eljárás eredményére vonatkozóan kiadott hozzájárulás (szabályossági tanúsítvány). u) Közbeszerzési hozzájárulás (az Európai Unió egyes alapjaiból részben, vagy egészben támogatott közbeszerzések esetén): a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 (XI. 5.) Korm. rendelet szerint – európai uniós értékhatárt, valamint építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmilliós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter = a kormányrendelet 101 – 104 §-ai szerint a közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően a közbeszerzés megin-

–

1321

díthatóságára kiadott minőségi tanúsítványa, = a kormányrendelet 106., §-a szerint az ajánlatok/ részvételi jelentkezések elbírálásáról szóló írásbeli összegzés megküldését megelőzően (több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában) az eljárás eredményére vonatkozóan kiadott szabályossági tanúsítvány. európai uniós értékhatárt, valamint építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmilliós értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzési eljárás esetén az irányító hatóság az ajánlatok elbírálásárról szóló írásbeli összegzés megküldését követően megtartott – közbeszerzés-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, műszaki szempontú – ellenőrzés eredményéről készült jegyzőkönyve (jelentése).

v) Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV): az Európai Parlament és Tanács által létrehozott jegyzék, amelynek célja az ajánlatkérők által a közbeszerzési szerződések tárgyát képező cikkekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan használt hivatkozási számok szabványosítása (a rendeletek elérhetőek a www.kozbeszerzes. hu oldalon).). w) Központosított közbeszerzés: a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V.25.) Korm. rendeletben szabályozott rendszer. A rendeletben foglaltak szerint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) látja el a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket, valamint működteti a központosított közbeszerzési portált (amely a www.kozbeszerzes.gov.hu és a www. magyarorszag.hu weboldalon keresztül érhető el).). x) Közreműködő: a közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában egyes jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére egyéb jogviszony alapján bevont külső személy vagy szervezet. Nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban olyan személy vagy szervezet, akivel szemben a Kbt. 25. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn. y) Közszolgáltatói szerződés: a Társaság, mint ajánlatkérő (figyelemmel a Kbt. 3. § 27. pontjára, valamint a 6.-7. §-ában foglaltakra) azon

1322


szerződései minősülnek közszolgáltatói szerződésnek, amely szerződés megkötése a vasúti közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenysége előkészítésének, megkezdésének vagy folytatásának biztosítása céljából történik. Ezen fogalom értelmezésében hálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott (üzemeltetési) feltételek, különösen a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján nyújtják. z) Közszolgáltatói tevékenység előkészítésének, megkezdésének vagy folytatásának biztosítása céljából történő beszerzés: az a beszerzési tárgy, amelynek alapvető és elsődleges [Kbt. 22. § (5)-(6)] rendeltetése a Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenység előkészítésének, megkezdésének vagy folytatásának biztosítása. A MÁV Zrt-nek ilyen tevékenysége jellemzően a pályavasúti üzemeltetés pályaműködtetési tevékenységi köréhez kapcsolódik. Személyszállítási tevékenységet a MÁVSTART Zrt. megalakítása óta a MÁV Zrt. kizárólag a kisvasúti személyszállítás vonatkozásában végez. aa) Lebonyolító: a közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolításáért a Társaság MSZSZ-e szerint felelős szervezeti egysége, vagy a Társaság által megbízott külső személy, vagy szervezet. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az általános beszerzési szolgáltató a vasúti infrastruktúra működtetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges anyagok, szolgáltatások és építési beruházások, valamint a hosszúsíngyártás és kapcsolódó szolgáltatások (továbbiakban: pályavasúti beszerzés) esetén a PBI. egyéb esetekben a MÁV Zrt. és a MÁV SZK Zrt. között fennálló közbeszerzések lebonyolítására vonatkozó szolgáltatási szerződés alapján (a továbbiakban: SLA) a BLÜ. bb) MÁV Csoport: A MÁV-csoport társaságai az MSZSZ I. kötet 6.5.1.1.2. pontja szerinti társaságok, azaz a MÁV Zrt. és a teljes körű konszolidációjába bevont társaságok. cc) Rendelkezésre álló anyagi fedezet: az az öszszeg, amelyet a Forrásgazda a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésére (a vonatkozó belső szabályoknak megfelelően) kíván felhasználni, vagy arra használhat fel. Az anyagi fedezetet számszakilag kimutatható összegben, dokumentált formában kell megadni a pénzösszeg rendelkezésre állása

11. szám

vagy forrásmegjelölés formájában, a mindenkor hatályos Kbt. rendelkezései alapján. Minden közbeszerzési eljárás megindítása előtt, az előkészítés során Forrásgazda egyértelműen dokumentálni köteles a rendelkezésre álló anyagi fedezet, részajánlat tételi lehetőség esetén részajánlatonkénti anyagi fedezet összegét, és azt köteles a Lebonyolító részére az előterjesztés mellékleteként megküldeni. A Forrásgazda az anyagi fedezetről a Lebonyolítót az eljárás megindítását megelőzően tájékoztatja, illetve annak esetleges módosítását, átcsoportosítását is az EB/BB vagy a Lebonyolító kérésére közli a módosítás, átcsoportosítás okának, időpontjának és módjának megjelölésével. A rendelkezésre álló anyagi fedezet fogalmilag nem azonos, számszerű értékében pedig nem feltétlenül azonos a becsült értékkel. Fedezetigazolás nélkül a közbeszerzési eljárás megindítása nem hagyható jóvá, kivéve a Kbt. szerinti feltételes közbeszerzési eljárás esetén. A Fedezetigazolásnak tartalmaznia kell, hogy a beszerzés megvalósítása teljes mértékben hazai költségvetési forrásból történik-e, vagy sem. dd) Részajánlat: a részajánlat az ajánlat azon egysége, amelyre a beszerzési tárgyon belül, mint a beszerzés tárgyának közbeszerzési eljárásjogilag is elkülönített részére, külön is tehet ajánlattevő ajánlatot, illetve kötnek a felek szerződést. Igénylő köteles valamennyi eljárásban dokumentáltan vizsgálni (figyelemmel a közbeszerzés klasszikus vagy közszolgáltatói voltára), és a vizsgálat eredményéről a Lebonyolítót tájékoztatni, hogy az eljárás jellege, és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Amennyiben a részekre történő ajánlattétel nem biztosított, ezt az Igénylő klasszikus eljárásrendben köteles az eljárást indító előterjesztésben részletesen indokolni, valamint indokolását dokumentálni. ee) Részekre bontás tilalma: a Kbt. 19. §-ban meghatározott azon szabályok összessége, amelyek célja annak megakadályozása, hogy a Kbt. szabályai a közbeszerzés részekre bontásával, és így a közbeszerzés értékének csökkentésével megkerülhetők legyenek, továbbá, hogy a beszerzés részekre bontásával, annak következtében egy építési beruházás vagy szolgáltatás, illetőleg hasonló áruk beszerzése ne kerülhessen ki a közbeszerzés hatálya alól, illetve az uniós eljárásrendből, az irányelvek hatálya alól. A részekre bontás tilalmának Kbt. szerinti szabályai figyelembevételéről, és ennek alapján annak megállapításáról, hogy a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, illetve milyen eljá-

11. szám


rásrendbe sorolandó, a Lebonyolító a rendelkezésére álló adatok alapján nyilatkozatot ad ki a tárgy feltüntetésével. Az uniós forrásból megvalósuló beszerzéseknél különös hangsúlyt kell fordítani az uniós jognak történő megfelelésnek. ff) Szerződést kezelő szervezet (Szerződés teljesítéséért felelős szervezet): az a szervezeti egység, amely a szerződés teljesítéséért felelős, ennek keretében a szerződés teljesítését figyelemmel kíséri és dokumentálja, a teljesítéseket igazolja, a szerződéses biztosítékokat szükség esetén érvényesíti; és/vagy a beszerzés eredményeként megvalósuló eszközt használja, működteti; vagy az árut felhasználja; vagy szolgáltatást igénybe veszi, használja; vagy a felhasználói igényekre az anyagot biztosítja. gg) Többváltozatú (alternatív) ajánlat: ugyanazon beszerzési igény eltérő minőségi tényezők vagy funkciók mentén, alternatív megoldásokkal történő kielégítésének lehetőségét jelenti. Az eljárást megindító felhívásban szerepelnie kell, hogy ajánlatkérő megköveteli, vagy lehetővé teszi-e az alternatív ajánlattételt. A változat benyújtásának megkövetelése vagy lehetővé tétele esetén a felhívásban fel kell tüntetni, hogy változatot csak – nem változatot képező – ajánlat benyújtása esetén lehet-e benyújtani. hh) Megfigyelő: a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet szerinti, a közbeszerzésekért felelős miniszter által a közbeszerzési eljárásba delegált szakértő, aki az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, illetve a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni. Az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzés esetén a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 105. §-a alapján az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által a közbeszerzési eljárásba delegált szakértő. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA I. Fejezet A közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában (a továbbiakban: közbeszerzési eljárásban) résztvevő személyek, szervezetek közötti feladatmegosztás és felelősség A) A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek, szervezetek általános felelőssége

1323

4.1.1 Általános felelősségi szabályok A közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában a feladat- és hatáskörének megfelelően minden résztvevő személynek és szervezetnek biztosítania kell a Kbt. és a végrehajtására szolgáló egyéb jogszabályok, valamint a belső utasítások és szabályzatok előírásainak érvényesülését, a Társaság érdekeinek védelmét. A közbeszerzési eljárásban bármilyen jogcímen közreműködő munkavállalók, vezető munkavállalók a hatás- illetve feladatkörüknek megfelelően, a munkaköri leírásukban foglalt feladatvégzésük során munkajogi felelősséggel tartoznak az eljárás megfelelő előkészítésért, lefolytatásáért és a döntéshozatalhoz kapcsolódó javaslatok és döntések szakszerűségéért. Amennyiben az eljárásba a Társaság Közreműködőt von be, a Közreműködő felelősségére és annak mértékére az eljárásban történő közreműködés tárgyában vele megkötött szerződésben, illetőleg a szerződésben nem szabályozott kérdésekben az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban, valamint jelen Szabályzatban meghatározott felelősségi szabályok az irányadóak. A közbeszerzési eljárásban bármilyen jogcímen résztvevő valamennyi személy vagy szervezet köteles gondoskodni a Kbt. céljainak és alapelveinek érvényesüléséről, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek rendelkezéseinek betartásáról. Ennek érdekében a közreműködését, illetve a közbeszerzési eljárás dokumentumainak átvételét megelőzően köteles aláírni a jelen Szabályzat 3. sz. melléklete szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot, és azt a Lebonyolító részére átadni, és az abban foglaltaknak megfelelően eljárni az eljárás teljes ideje alatt. A közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplőkkel/részvételre jelentkezőkkel/ajánlattevőkkel való kommunikáció kizárólag írásban a Lebonyolító útján történik. Az eljárással kapcsolatban szóbeli információ (pl. telefonon) adása szigorúan tilos. A Társaság belső utasításainak és szabályzatainak megfelelő, szakmai kontroll biztosítását szolgáló véleményeztetést, az adott szervezet vezetője, csak a jelen Szabályzat 3. sz. melléklete szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot aláíró munkatársára szignálhatja, illetve adhatja át. A közbeszerzési eljárással kapcsolatos összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok betartásáról, valamint a Kbt. alapelveinek (pl. verseny tisztasága, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód) érvényesüléséről valamennyi szervezeti egység vezetője gondoskodni köteles. A döntések alapjául szolgáló dokumentumokban, előterjesztésben és a döntés elfogadásával kapcsolatosan

1324


tudomásra jutott – ide értve a döntés (előterjesztés) megtárgyalásán elhangzottakat is – adatok és információk, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. vonatkozó rendelkezései szerinti jogi keretek között üzleti titoknak, vagy bizalmas adatnak minősülnek, illetve nem nyilvános adatok, amelyek megőrzéséért az előterjesztést, vagy a döntés alapjául szolgáló dokumentumokat előkészítő, véleményező szervezeti egység vezetője, továbbá a Döntéshozó felelős. 4.1.2 Összeférhetetlenségi szabályok 4.1.2.1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A MÁV Zrt. valamennyi, a közbeszerzési eljárás lefolytatásában közreműködő szervezeti egysége és munkavállalója, vezető tisztségviselője, Döntéshozója és Közreműködője köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az öszszeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában (ide értve az előkészítést is). A Kbt. szerint összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Az összeférhetetlenség vizsgálata során mindig az adott eset összes körülményét figyelembe véve lehet megállapítani, hogy a közbeszerzési eljárásban résztvevő személy, szervezet, vagy testület a funkciói pártatlan és tárgyilagos gyakorlására képes-e. Az összeférhetetlenség vizsgálata során a Kbt. 25. §-a szerint kell eljárni.

11. szám

kozatok dokumentálása és megőrzése a Lebonyolító feladata. 4.1.2.2 A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOKBAN ÁLLANDÓAN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐIVEL, VALAMINT A

DÖNTÉSHOZÓVAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

A közbeszerzési eljárásokban állandóan közreműködő szervezeti egységek vezetőinek, valamint a Döntéshozónak, illetve a Döntéshozó testületi tagjainak a jelen Szabályzat 3/c. és 3/d. számú melléklet szerinti általános összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot évente kell aláírnia, és a Lebonyolítónak megküldeni. A fenti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot aláírónak minden egyes közbeszerzési eljárás esetén, az eljárás során végig vizsgálnia kell az összeférhetetlenségét, és az összeférhetetlenség fennállása esetén ezt haladéktalanul jeleznie kell írásban a munkáltatói jogkörgyakorlónak és a Lebonyolítónak. Akivel szemben összeférhetetlenség megállapítható, nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból összeférhetetlenség alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően a Lebonyolító – hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés útján – köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az összegezésben kell ismertetni. 4.1.2.3 AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN ELJÁRÓ ÉS AZ AJÁNLATKÉRŐ ÁLTAL AZ ELJÁRÁSSAL VAGY ANNAK ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGBE BEVONT SZEMÉLLYEL VAGY

A közbeszerzési eljárásban résztvevő valamennyi személynek, szervezetnek, testületnek a teljes eljárás folyamán vizsgálnia kell az összeférhetetlenségét, és amennyiben úgy ítéli meg az eljárás bármely szakaszában, hogy a Kbt. szerinti összeférhetetlenség vele szemben fennáll, azt haladéktalanul köteles jelezni a Lebonyolítónak, és a szükséges intézkedéseket megtenni. Az eljárás során az összeférhetetlenség vizsgálata és az összeférhetetlenség észlelése esetén ennek a Lebonyolító és a munkáltatói jogokat gyakorló felettes vezetője felé történő írásbeli dokumentált jelzése mindenkinek a saját felelőssége, és kötelezettsége.

Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet tevékenysége megkezdése előtt írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a Kbt. szerinti összeférhetetlenségi ok, ennek érdekében az eljárásban résztvevő valamennyi személynek, szervezetnek a közreműködését megelőzően, a jelen Szabályzat 3/a. melléklete szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell aláírnia.

Az összeférhetetlenségi nyilatkozatok aláíratásáért a Lebonyolító a felelős. Az összeférhetetlenségi nyilat-

A közbeszerzési eljárásokban állandóan közreműködő MÁV Zrt. és (SLA alapján) MÁV SZK Zrt. szervezeti

SZERVEZETTEL KAPCSOLATOS RÉSZLETES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

11. szám


egységek vezetőinek, valamint a Döntéshozónak, illetve a Döntéshozó testületi tagjainak a jelen Szabályzat 3/c. és 3/d. számú melléklet szerinti általános összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot 2 példányban évente kell aláírnia, melyből 1 példányt a PBI igazgatójának, ennek hiányában a beszerzésekért felelős vezetőnek, valamint a BLÜ vezetőjének a tárgyév 10. napjáig - személyi változás esetén a változást követő 10. napig - kell megküldeni. A fenti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot aláírónak minden egyes közbeszerzési eljárás esetén, az eljárás során végig vizsgálnia kell az összeférhetetlenségét, és az összeférhetetlenség fennállása esetén ezt haladéktalanul jeleznie kell írásban a munkáltatói jogkörgyakorlónak és a Lebonyolítónak. Akivel szemben összeférhetetlenség megállapítható, nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban. 4.2 A közbeszerzési eljárások dokumentálásának rendje A Társaság az összes közbeszerzési eljárását annak előkészítésétől a szerződés teljesítéséig írásban a Kbt. szabályaira is tekintettel köteles dokumentálni. Az eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban a szerződés teljesítéséig keletkezett összes dokumentumot a közbeszerzési eljárás lezárulásától (az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételétől), a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni, EU-s társfinanszírozású beszerzések esetén legalább tizenöt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. A Társaságnak a Kbt. 43.§ (1) bekezdése szerint a KBA-ban kell közzétennie: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul; b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul; c) az in-house szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; e) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg; f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szer-

1325

ződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül; g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést az ott előírt határidőig. A KBA-ban történő közzétételi kötelezettség a Lebonyolítót, a közbeszerzési eljárások során keletkezett iratok megőrzési kötelezettsége pályavasúti beszerzés esetében a PBI-t, egyéb beszerzés esetében a BLÜ-t terheli. A szerződés műszaki/szakmai teljesítésével kapcsolatosan keletkezett iratok megőrzési kötelezettsége a szerződést kezelő szervezetet, a pénzügyi teljesítés során keletkezett iratok megőrzési kötelezettsége a számla kifizetéséért felelős szervezetet illetve jogutódját terheli. B) A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek, szervezetek részletes feladata és felelőssége 4.3 Az Igénylő részletes feladata és felelőssége Az Igénylő feladata és felelőssége a közbeszerzési eljárások teljes körű műszaki, ágazatszakmai előkészítése, a műszaki-szakmai tartalom teljes körű rendelkezésre bocsátása, és a közbeszerzési eljárások olyan időben és előkészítettséggel történő kezdeményezése, amely lehetővé teszi az eljárások határidőben történő megindítását és lefolytatását. Az Igénylő a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelmet biztosítja, felelős a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása során a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelem folyamatos biztosításáért. Az Igénylő közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatai különösen: a) a beszerzési igényeket a közbeszerzési tervben történő feltüntetés érdekében a Társaság elektronikus rendszereiben (INKA, BTA+) a tervezés időszakában rögzíti; b) bejelenti a beszerzési igényeket a központi beszerzési stratégia megvalósítása érdekében üzemeltetett elektronikus felületen [[BTA+ Eljárás Bejelentő Rendszerben (EBR)]; c) a közbeszerzési eljárást a Lebonyolítóval együttműködve műszaki-szakmai szempontból teljes körűen előkészíti (ide értve különösen a beszerzés tárgyának pontos meghatározása, beleértve a beszerzés tárgyának a Közbeszerzési dokumentumokba illeszthető műszaki tartal-

1326


mának megadását, a beszerzés mennyiségét, a szerződés időtartamát - teljesítési határidőt - a lehetséges részajánlatok meghatározását, a kötelező címkék vagy tanúsítványok alkalmazását, a műszaki-szakmai és az engedélyekre vonatkozó (Kbt. 65. § (1) bek. c) pont) alkalmassági feltételeket, az értékelés szempontját, és amennyiben az értékelés szempontja nem a legalacsonyabb ár, úgy az értékelés rész-szempontjait, a rész-szempontokhoz rendelt súlyszámok meghatározását a módszerrel együtt) gondoskodik az előterjesztés és a szerződéstervezet szakmai összeállításáról (értve ez alatt a jelen szabályzat 8. sz. mellékletének mintájára a minimális műszaki és szerződéses feltételek megadását), felelős az előterjesztésre és a szerződéstervezetre vonatkozó szignók és jóváhagyások Lebonyolító közreműködésével történő megszerzéséért; d) a közbeszerzési eljárást a Lebonyolítóval együttműködve határidőben kezdeményezi a lefolytatásához szükséges teljes körű műszaki, szakmai tartalommal, ide értve az adott beszerzéshez kapcsolódó korábbi tapasztalatok (piac ismeret, piaci szereplők stb.) dokumentált ismertetését is; e) a Lebonyolítóval együttműködve, a Lebonyolító útján a becsült érték meghatározása céljából – figyelemmel a Kbt. 28. §-ában foglaltakra – külön vizsgálatot végez és a vizsgálat eredményét dokumentálja. A vizsgálat során objektív alapú módszereket alkalmaz. Ilyen módszerek különösen: ▪ a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése, ▪ a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás, ▪ igazságügyi szakértő igénybe vétele, ▪ szakmai kamarák által ajánlott díjszabások, ▪ szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis, ▪ a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika, ▪ korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződések elemzése. Építési beruházások esetében az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg. Külön jogszabályban foglalt esetekben az ajánlatkérőnek tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell. A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az Igénylő a Lebonyolítóval együttműködve független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat

f)

g) h)

i) j)

k) l)

11. szám

folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők - tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó - tájékoztatása érdekében. Az Igénylő köteles minden szükséges intézkedést - különösen a releváns információk közlését a Közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását - megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében; előkészíti és beterjeszti a közbeszerzési eljárás indítására vonatkozó előterjesztést az illetékes Döntéshozó elé a Lebonyolítóval együttműködve; gondoskodik a fedezetigazolás beszerzéséről; biztosítja a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelmet a közbeszerzési eljárás során, ide értve a jogorvoslati eljárást is (különös tekintettel a c) pontban felsorolt és az ágazat szakmai szabályozásokkal kapcsolatos kérdésekben); biztosítja az Előkészítő Bizottság és a Bírálóbizottság elnökét, illetve szükség esetén külső szakértőt; áttekinti és értékeli a beérkezett részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat szakmai (közbeszerzés tárgya szerinti) szempontból, különösen a műszaki és szakmai, valamint az engedélyekkel kapcsolatos (Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont) alkalmasság, és az ajánlat szakmai megfelelőségének megítélése szempontjából; a helyszíni bejárás és konzultáció előkészítésében és lefolytatásában közreműködik. amennyiben az Igénylő azonos a szerződést kezelő szervezettel, ellátja annak feladatait.

4.4 A Lebonyolító részletes feladata és felelőssége A Lebonyolító feladata a közbeszerzési eljárások teljes körű, a jogszabályok keretei között történő lebonyolítása, ide értve a központosított közbeszerzéshez történő csatlakozással megvalósított beszerzéseket is, továbbá a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet szerinti ellenőrzés és engedélyezés érdekében szükséges feladatok lebonyolítását az ott meghatározott esetekben. Ennek során a Lebonyolító feladata és felelőssége minden olyan, a közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos döntés meghozatala, illetve engedélyek beszerzése, amely nem minősül eljárást indító, közbenső, vagy lezáró döntésnek. A Lebonyolító a közbeszerzési szakértelmet biztosítja az eljárások során, nem feladata, az Igénylőtől megkapott dokumentumok pénzügyi, valamint közbeszerzés tárgya szerinti ágazatszakmai és jogi szempontú felülvizsgálata. Felelős a közbeszerzési eljárások szakszerű, a közbeszerzési törvény és végre-

11. szám


hajtási szabályainak megfelelő jogszerű lebonyolításáért. Amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsolatos lebonyolítói feladatokkal külső személyt, vagy szervezetet bíznak meg, a lebonyolítói feladatokat a Társaság szervezeteivel, így különösen a PBI-vel és/vagy a BLÜ-vel történő együttműködést a szerződésben részletesen szabályozni kell. A Lebonyolító közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos feladatai különösen: a) az Igénylő által adott dokumentumok alapján gondoskodik a felhívás és a Közbeszerzési dokumentumok előkészítéséről, összeállításáról, együttműködve a Forrásgazdával/Igénylővel; b) az Igénylővel együttműködik a Kbt. 28. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítésében (becsült érték meghatározása céljából végzett vizsgálat, piaci konzultáció, stb.); c) meghatározza az eljárás fajtáját és az eljárási rendet; d) közreműködik a közbeszerzési eljárások megindításának jóváhagyására irányuló előterjesztések elkészítésében; e) közreműködik a szerződéshez szükséges szignók és jóváhagyások papír alapú és elektronikus úton történő megszerzésében; f) gondoskodik a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás hirdetmény útján történő közzétételéről, illetőleg a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás közvetlen megküldéséről és a Kbt. 113. § (1) bek. szerinti összefoglaló tájékoztató elkészítéséről és felelős beszerzési szervezeti egység vezetőjének döntését követően a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldéséről; g) adott esetben gondoskodik a közzétételi, illetőleg ellenőrzési díj átutalásáról a Közbeszerzési Hatóság felé; h) a Közbeszerzési dokumentumokat az érintett gazdasági szereplők/részvételre jelentkezők/ ajánlattevők rendelkezésére bocsátja; i) közreműködik a helyszíni bejárás és konzultáció lebonyolításában. j) írásban válaszol a konzultáción, illetve a helyszíni bejáráson, illetve a kiegészítő tájékoztatás kérés során felvetett közbeszerzési jellegű kérdésekre; jegyzőkönyvet készít, melyet valamennyi érdekelődését jelző gazdasági szereplő, részvételre/ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő részére rendelkezésre bocsátja Az írásban beérkezett kérdésekre írásban válaszol a Bíráló Bizottság tagjainak közreműködésével, amennyiben az a szakmai kompetencia szempontjából szükséges; k) átveszi a Kbt. szabályai szerint a részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat/hiánypótlásokat és egyéb eljárási iratanyagokat;

1327

l) lebonyolítja - szükség esetén közjegyző bevonásával - a részvételi jelentkezések/ajánlatok bontását, a felvett jegyzőkönyvet átadja, illetve továbbítja a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére; m) a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőség biztosítását szem előtt tartva egyedüli kapcsolattartóként kommunikál a részvételre jelentkezőkkel/ajánlattevőkkel a Kbt. és az egyéb jogszabályok rendelkezései szerint; n) részt vesz az előkészítésben, az Előkészítő Bizottság, illetve a Bíráló Bizottság munkájában, ellátja az ezzel kapcsolatos koordináló és adminisztratív feladatokat (különösen: jegyzőkönyvek vezetése, a jogszabályokban és belső szabályokban, utasításokban meghatározott eljárási határidők betartásának felügyelete, Előkészítő és Bíráló Bizottsági ülések összehívása, koordinálása, a bizottsági tagok/véleményező szervezetek javaslatainak átvezetése a véleményezésre megküldött dokumentumban), a bizottságokba tagként közbeszerzési gyakorlattal és szakértelemmel rendelkező személyt delegál. Amennyiben jogszabály alapján az eljárásban felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó igénybevétele kötelező, gondoskodik annak részvételéről (ez esetben a közbeszerzési szakértelmet a bizottsági munkában a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó útján biztosítja); o) az eljárás dokumentumai alapján összeállítja a Bíráló Bizottság tagjai által kitöltendő bírálati lapokat és átadja azokat a Bíráló Bizottság tagjainak; p) értékeli a beérkezett részvételi jelentkezéseket/ ajánlatokat/hiánypótlásokat/árindoklást közbeszerzési szempontból, gondoskodik a kizáró okokkal kapcsolatosan az ajánlatkérő szervezetet terhelő ellenőrzésekről, azok dokumentálásáról; q) a beérkezett részvételi jelentkezések/ajánlatok, hiánypótlások, kiegészítő tájékoztatás körében feltett kérdésekre adott válaszokat áttekinti, és a Bíráló Bizottsági tagok jelzéseit írásban értékeli közbeszerzési szempontból, (pl. a feltárt hiányosságoknak, illetve a hiányok pótlásának közbeszerzési szempontú értékelése); r) a hiánypótlási felhívást/árindoklás kérést/számítási hiba javításáról szóló tájékoztatást előkészíti és a Bíráló Bizottság jóváhagyását követően megküldi a részvételre jelentkezők/ ajánlattevők részére; s) az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően megteszi a Kbt. 69. § (4)– (8) bekezdések szerinti intézkedéseket; t) elkészíti a részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezést;

1328


u) elkészíti és az Igénylővel együttműködve előterjeszti a közbeszerzési eljárások közbenső, illetve lezáró döntések jóváhagyására irányuló előterjesztéseket; v) a Döntéshozó döntésének megfelelően gondoskodik az összegezés megküldésével a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő írásbeli tájékoztatásáról a részvételi szakasz vagy az eljárás eredményéről/eredménytelenségéről, a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő kizárásáról, stb.; w) gondoskodik a közbeszerzési eljárás eredményének hirdetmény útján történő közzétételéről; x) gondoskodik a részvételi jelentkezések/ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés KBA-ba való feltöltéséről, valamint gondoskodik a Kbt.-ben definiált, az eljárások nyilvánosságához kapcsolódó közzétételi kötelezettségek teljesítéséről (különös tekintettel a Kbt. 43. §-ában foglaltakra); y) ellátja a közbeszerzési eljárás lebonyolításához kapcsolódó valamennyi dokumentálási, szervezési, stb. feladatot (különösen: kapcsolattartás faxon/e-mailben a részvételre jelentkezőkkel/ajánlattevőkkel, a részvételre jelentkezők/ ajánlattevők által az ajánlatkérőhöz intézett kérdésekre adandó válaszok összegyűjtése az illetékes bizottsági tagoktól, részvételi jelentkezések/ajánlatok másolati példányainak eljuttatása a bontást követően az érintett bizottsági tagokhoz); z) gondoskodik az Előkészítő és a Bíráló Bizottság tagjainak felkéréséről, kezdeményezi kijelölésüket, az Előkészítő, vagy a Bíráló Bizottság tagjainak akadályoztatása esetén köteles helyettesítésüket kezdeményezni az illetékes szervezeti egység vezetőjénél; aa) gondoskodik az elektronikus árlejtéshez kapcsolódó feltételek biztosításáról, az árlejtés lebonyolításáról, amennyiben az eljárásban ennek alkalmazására kerül sor; ab) a Kbt. 142. § (5)-(6) bekezdésében foglalt esetekben a szerződést kezelő szervezet által átadott információk alapján bejelentést tesz a Közbeszerzési Hatóságnak; ac) szerződésmódosítás esetén a szerződést kezelő szervezet által átadott dokumentumok alapján a szerződésmódosításról hirdetményt tesz közzé. A szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat a Kbt. 43.§ (1) bek. f) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban közzéteszi. A mindenkori Lebonyolító a felsorolt feladatait a közbeszerzésben résztvevő bizottsági tagokkal szorosan együttműködve végzi. A közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárások során együttműködik a Jogi

11. szám

Igazgatósággal/Jogi Szervezettel és biztosítja a szükséges közbeszerzési szakértelmet. 4.5 PBI és a BLÜ, valamint a Beszerzés Stratégia főbb feladata és felelőssége A PBI és az SZK BLÜ, mint a beszerzések lebonyolításáért felelős szervezeti egységek közbeszerzéssel kapcsolatos feladatai különösen: a) a Beszerzési Stratégia koordinációja mellett az Igénylő és a Kontrolling Igazgatóság által szolgáltatott adatok alapján: i) előkészíti a Társaság Éves Közbeszerzési Tervének hatáskörébe tatozó részét; ii) alapítói döntésre előkészíti a Társaság 500 millió forint feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési a Forrásgazda tervének hatáskörébe tatozó részét a Kontrolling Igazgatóság ellenjegyzésével; iii) előkészíti a Társaság Éves Közbeszerzési Tervének hatáskörébe tartozó részeinek a módosítását és a módosítás nyilvános részének nyilvánosságra hozatalát a KBAban, a Kontrolling Igazgatóság ellenjegyzésével és a Forrásgazda adatszolgáltatása alapján, valamint gondoskodik a Beszerzési Stratégia jelen pont szerinti feladatainak c) pontjában foglaltakkal azonos kör részére történő megküldéséről; iv) elkészíti a Társaság éves statisztikai öszszegzésének a hatáskörébe tatozó részét; b) figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó Éves Közbeszerzési Tervben meghatározott eljárások megvalósulását; c) a közbeszerzési eljárás megindításakor, illetve közbeszerzési eljárás hiányában a szerződés megkötését megelőzően kiadja a részekre bontás tilalmának figyelembevételére vonatkozó nyilatkozatokat (egybeszámítási nyilatkozat) és felelős annak helytállóságáért, amely nem terjed ki azon információkra, amelyeket a Forrásgazda vagy az Igénylők nem hoztak tudomására; d) amennyiben jelen Szabályzat, vagy a külső személy vagy szervezet Lebonyolítóval kötött megállapodása alapján, a közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem a PBI vagy a BLÜ feladata, együttműködik az Igénylővel a Kbt. 28.§ bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésében (becsült érték meghatározása céljából végzett vizsgálat, piaci konzultáció); e) az Igénylő a kezdeményezésére (köz)beszerzés szakmai szempontból állást foglal az adott beszerzésre vonatkozóan a központosított közbe-

11. szám

f)

g)

h)

i)

j)

k)

l)

m)


szerzéshez való csatlakozásról, a megrendelés feltételeiről; gondoskodik az eljárás előkészítésében és lefolytatásában résztvevők, az Előkészítő Bizottság és Bíráló Bizottság elnöke és tagjai részére a megbízólevelek, és az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok kiállításáról és aláírattatásáról; amennyiben az eljárás Lebonyolítója nem a PBI vagy a BLÜ, úgy az eljárás Lebonyolítójával együttműködik, ennek keretében koordinálja az adott eljáráshoz tartozó folyamatokat, illetve elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek jellegüknél, illetve a Lebonyolítóval kötött szerződés alapján ajánlatkérő feladatai lennének; a lefolytatott közbeszerzési eljárásokról nyilvántartást vezet és adott eljáráshoz tartozó, a külső Lebonyolító által átadott dokumentumokat teljes körűen archiválja, gondoskodik a megőrzésükről; amennyiben jelen Szabályzat, vagy a külső személy vagy szervezet Lebonyolítóval kötött egyedi megállapodása alapján a közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem a PBI vagy a BLÜ feladata, gondoskodik a Kbt.-ben definiált, az eljárások nyilvánosságához kapcsolódó közzétételi kötelezettségek teljesítéséről (különös tekintettel a Kbt. 43. §-ában foglaltakra); amennyiben jelen Szabályzat, vagy a külső személy vagy szervezet Lebonyolítóval kötött egyedi megállapodása alapján, a közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem a PBI vagy a BLÜ feladata, a Lebonyolító megkeresése alapján közreműködik a közbeszerzési eljárások megindításának jóváhagyására irányuló előterjesztések elkészítésében; amennyiben jelen Szabályzat, vagy a külső személy vagy szervezet Lebonyolítóval kötött egyedi megállapodása alapján, a közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem a PBI vagy a BLÜ feladata, a Lebonyolító megkeresése alapján gondoskodik adott esetben a Közbeszerzési Hatóság felé a közzétételi, illetőleg ellenőrzési díj átutalásáról; amennyiben jelen Szabályzat, vagy a külső személy vagy szervezet Lebonyolítóval kötött egyedi megállapodása alapján, a közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem a PBI vagy a BLÜ feladata, a Lebonyolító megkeresése alapján elkészíti és az Igénylővel együttműködve előterjeszti a közbeszerzési eljárások közbenső, illetve lezáró döntések jóváhagyására irányuló előterjesztéseket; amennyiben jelen Szabályzat, vagy a külső személy vagy szervezet Lebonyolítóval kötött egyedi megállapodása alapján, a közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem a PBI vagy a BLÜ

n)

o) p) q)

r)

1329

feladata, a Lebonyolító megkeresése alapján ellátja a nyertes ajánlattevővel fennálló szerződés esetleges módosításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat; külön döntés esetén gondoskodik a dinamikus beszerzési rendszer szabályozásának kidolgozásáról, feltételeinek megteremtéséről, létrehozásáról és működtetéséről; kérésre tájékoztatja a Társaság Elnök-vezérigazgatóját, adott esetben az Alapítót a közbeszerzési eljárások állapotáról; a bizottságokba tagként közbeszerzési gyakorlattal és szakértelemmel rendelkező személyt delegál; a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárások során amennyiben jelen Szabályzat, vagy a külső személy vagy szervezet Lebonyolítóval kötött egyedi megállapodása alapján, a közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem a PBI vagy a BLÜ feladata, együttműködik a Jogi Igazgatósággal / Jogi Szervezettel és biztosítja a szükséges közbeszerzési szakértelmet; ellátja a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet szerinti ellenőrzés és engedélyezés érdekében szükséges feladatok lebonyolítását az ott meghatározott esetekben.

A Beszerzési Stratégia, mint a beszerzések társasági és csoport szintű koordinációjért felelős szervezeti egység közbeszerzéssel kapcsolatos feladatai különösen: a) A PBI és SZK BLÜ által szolgáltatott adatok alapján elkészíti és döntésre benyújtja a Társaság Éves Közbeszerzési Tervét; b) A PBI és SZK BLÜ által szolgáltatott adatok alapján alapítói döntésre elkészíti és döntésre benyújtja a Társaság 500 millió forint feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési tervét c) gondoskodik az Éves Közbeszerzési Terv nyilvános részének nyilvánosságra hozataláról, valamint a KBA, a Miniszterelnökség, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és az NFM részére, valamint egyéb, jogszabályban meghatározott szerv/szervezet/hatóság részére történő, a jogszabályban, valamint a Társaság Alapszabályában meghatározott esetekben, tartalommal és határidőben történő megküldéséről; d) előkészíti az Éves Közbeszerzési Terv módosítását és a módosítás nyilvános részének nyilvánosságra hozatalát a KBA-ban, a Kontrolling Igazgatóság és az Igénylő adatszolgáltatása alapján, valamint a c) pontban foglaltakkal azonos kör részére történő megküldéséről; e) elkészíti és megküldi a Közbeszerzési Hatóságnak a Társaság éves statisztikai összegzését;

1330


f) figyelemmel kíséri az Éves Közbeszerzési Tervben meghatározott eljárások megvalósulását; 4.6 A gazdasági szervezetek (MÁV Zrt. pénzügy, kontrolling, SZK GÜ) feladata és felelőssége A közbeszerzési eljárásokban a pénzügyi (pénzügyi, számviteli, adózási és kontrolling) szakértelmet a MÁV Zrt. Gazdasági vezérigazgató-helyettese, illetve a MÁV SZK Zrt. Gazdasági Üzletága, biztosíthatja pénzügyi tag delegálásával. A pénzügyi tagot a közbeszerzési eljárások lebonyolításához a GVIGH, illetve – megállapodásuk szerint – a PBI/MÁV SZKBLÜ vagy az Igénylő jogosult biztosítani. Amennyiben a pénzügyi tagot nem a gazdasági szervezetek biztosítják, abban az esetben az eljárás során a pénzügyi tartalomról a pénzügyi taggal szükség szerint folyamatosan egyeztetnek (ideértve szükség esetén a MÁV SZK Zrt. Gazdasági Üzletág Számviteli szervezettel történő egyeztetést is), a pénzügyi megfelelőség biztosítása érdekében. A gazdasági szervezetek közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos feladatai különösen: a) a rendelkezésre álló fedezet meghatározása, erről fedezetigazolás kiállítása; b) a közbeszerzési dokumentumok gazdasági, pénzügyi alkalmassági kritériumainak véleményezése; c) a közbeszerzési dokumentumok – a szerződés-tervezetet is beleértve – gazdasági, pénzügyi részének véleményezése és a szerződés-tervezet gazdasági szignózása; d) az eljárás során az ajánlattevők által feltett pénzügyi, gazdasági jellegű kérdésekre vonatkozó válaszok megadása; e) az eljárások során beérkezett ajánlatok/részvételi jelentkezések pénzügyi, gazdasági szempontból történő bírálata és értékelése; adott esetben az Igénylővel és a Lebonyolítóval együttműködve vizsgálja az ajánlati ár aránytalanul alacsony voltát. 4.7 A Jogi Igazgatóság és a Jogi Szervezet részletes feladata és felelőssége A Jogi Igazgatóság a jogi szakértelem biztosítása során – a delegált bizottsági tag által – a közbeszerzési eljárásban közreműködő szervezetek és személyek által átadott adatokat, megállapításokat, javaslatokat a jelen pontban foglaltak szerint vizsgálja. A fenti jogi szakértelmet a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága biztosítja, amennyiben a közbeszerzési eljárás Lebonyolítója a PBI. Amennyiben az SLA, vagy egyéb rendelkezés alapján a közbeszerzési eljárás Lebonyo-

11. szám

lítója a BLÜ, akkor a fenti jogi szakértelmet a MÁV SZK Zrt Jogi Szervezet biztosítja. A MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága, illetve a MÁV SZK Zrt Jogi Szervezet közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos feladatai különösen: a) a közbeszerzési eljárás során jogi szakértelmet nyújt a jogi szakértő útján; b) a jogi szakértő útján vizsgálja a közbeszerzésekkel összefüggő valamennyi előterjesztést, felterjesztést, javaslatot jogi szempontból. c) Az előterjesztések rendjéről szóló utasítás szerint jogi szignóval látja el a jogszerű, és a belső utasításoknak, szabályzatoknak megfelelő közbeszerzési eljárásra vonatkozó előterjesztéseket. d) állásfoglalást ad az Igénylő, a PBI vagy a BLÜ kérésére az ajánlatkérői besorolással kapcsolatban a Kbt. alapján; e) állásfoglalást ad az Igénylő, a PBI vagy a BLÜ kérésére jogi álláspont kialakításához a Kbt. hatálya alóli kivételek, mentességek, eljárásrend, eljárásfajta kiválasztása kérdésében, a Lebonyolító és az Igénylő az által szolgáltatott adatok alapján; f) szükség szerint állásfoglalást ad az Előkészítő és Bíráló Bizottság által tett megállapítások jogkövetkezményeiről; g) vizsgálja a részvételi-, ajánlattételi-, ajánlati felhívás és a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési jogszabályok alapján kötelező tartalmi elemeinek a meglétét; a közbeszerzési, a műszaki-ágazatszakmai és pénzügyi kérdéseket a Jogi Igazgatóság nem vizsgálja. h) szükség szerint állásfoglalást ad hatásköri, öszszeférhetetlenségi kérdésekben; i) jogi szempontból véleményezi a közbeszerzési eljárásban beérkezett részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat (adott esetben hiánypótlásokat, felvilágosításokat, árindoklásokat) a bizottság tagjaként; j) Bíráló Bizottság tagjaként az ajánlatok érvényessége, érvénytelensége, illetve az eljárás eredménye, eredménytelensége kérdésében a jogi szakértelem keretében elkészíti a bírálati lapját; k) közreműködik a szerződés tervezetek összeállításában, valamint a szerződéskötések rendjéről szóló, valamint a jelen utasításnak megfelelően jogi szignóval látja el a közbeszerzési szerződéstervezeteket és a szerződéseket; l) ellátja a külső jogi szakértő koordinálásával kapcsolatos feladatokat (kapcsolattartás, vélemények igénylése, egyeztetése, szakmai felügyelet, stb.); m) a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárások során biztosítja a jogi közreműködést,

11. szám


képviseletet együttműködve a Lebonyolító és Igénylő képviselőivel. Külső jogi szakértő igénybevétele esetén ellátja a szakértő koordinálásával kapcsolatos feladatokat; n) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításának Kbt.-ben meghatározott feltételei fennállására vonatkozó jogi véleményt ad, a szerződés módosítását annak jogszerűsége esetén ellátja jogi szignóval.

2)

4.8 Az egyéb közreműködő részletes feladata és felelőssége Az egyéb közreműködő, így különösen a Biztonsági Igazgatóság szakértője, vagy az eljárásba bevont egyéb külső szakértő köteles a szakértelmének megfelelően elősegíteni a közbeszerzési eljárások sikeres lebonyolítását. Az egyéb bevont külső szakértő köteles a jelen Szabályzatban foglaltaknak megfelelően eljárni. A külső szakértőt megbízó szervezet köteles a jelen pontban foglaltak érvényesítéséről a külső szakértő szerződésében gondoskodni. 4.9 Az Előkészítő Bizottság részletes feladata és felelőssége Az Előkészítő Bizottságban a közbeszerzési szakértelmet a Lebonyolító és/vagy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelmet az Igénylő, a pénzügyi szakértelmet a Gazdasági vezérigazgató-helyettesi szervezet a 4.6. pont szerint, a jogi szakértelmet az illetékes Vezető Jogtanácsos által kijelölt személyek 4.7. pont szerint biztosítják. Az Előkészítő Bizottság felállításáról a PBI/BLÜ vezetője gondoskodik. Ezen túlmenően a Társaság általános érdekeinek biztosítása és a közbeszerzéssel kapcsolatos kockázatok átfogó kezelése érdekében a Biztonsági Igazgatóság tagot delegálhat a következők szerint: Az Éves Közbeszerzési Terv alapján a Biztonsági Igazgató az Előkészítő Bizottságba tag delegálását kezdeményezheti a Igénylőnél, amit az összeférhetetlenség esetét kivéve az Igénylő az köteles megfontolni. Az Előkészítő Bizottság tagjai: Elnöke az Igénylő által delegált vagy javasolt vezető beosztású munkavállaló. Tagjai: 1) A Forrásgazda és az Igénylő által kijelölt személy(ek), szavazati joggal, a beszerzés tárgya (műszaki), és az üzleti kérdések szerinti szakértelem biztosításával. Feladata és felelőssége a szakmai-műszaki és az engedélyekre vonatkozó (Kbt. 65. § (1) bek. c) pont) alkal-

3)

4)

5)

6)

1331

massági szempontok meghatározása, az értékelés szempontjának, illetve a bírálati rész-szempontok meghatározása, a szerződés stratégiai elemeinek, a részajánlatok számának és tartalmának meghatározása, valamint részajánlat-tétel kizárása esetén ennek indoklása, a közbeszerzési műszaki leírás és az eljárást indító döntéshez szükséges előterjesztés elkészítése. A Lebonyolító által kijelölt személy(ek), szavazati joggal, a közbeszerzési és beszerzési szakértelem biztosításával. Feladata és felelőssége a beszerzés tárgyához leginkább megfelelő eljárástípus és beszerzési technika kiválasztása, a becsült érték meghatározása az Igénylő indokolt javaslata alapján; az eljárás dokumentumainak összeállítása; a közbeszerzési szakértelem biztosítása és érvényesítése, közreműködés az eljárás indító döntéshez szükséges előterjesztést. A gazdasági szervezetek által a 4.6 pont szerint kijelölt pénzügyi szakértő szavazati joggal, a Kbt. szerinti pénzügyi szakértelem biztosításával vesz részt az Előkészítő Bizottság munkájában, feladata és felelőssége a pénzügyi, gazdasági alkalmassági szempontok meghatározása, a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata. Az illetékes Vezető Jogtanácsos által kijelölt személy, szavazati joggal (Jogi Szakértő) jogi szakértelem biztosításával vesz részt az Előkészítő Bizottság munkájában. Adott esetben szavazati joggal vagy szavazati jog nélkül a Biztonsági Igazgatóság által kijelölt személy, a Humánerőforrás vezérigazgató-helyettesi szervezet szakértője és az egyéb közreműködők vesz(nek) részt az Előkészítő Bizottság munkájában. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a Kbt. által előírt esetekben) szavazati joggal vesz részt az Előkészítő Bizottság munkájában;

Az Előkészítő Bizottság tagjait delegáló szervezetek vezetői felelősek a szakértelem megfelelőségéért. A delegált tag a szakértelmének megfelelően köteles az Előkészítő Bizottság munkájában részt venni. Az Előkészítő Bizottságnak nem lehet tagja, illetve nem lehet Döntéshozó, akivel szemben a Kbt. 25. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn. Amennyiben az Igazgatóság a Döntéshozó, kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat az Előkészítő Bizottságba. Az Előkészítő Bizottság tagjainak felkérését, az Igénylő a Bizottság munkájának koordinálását, működésével kapcsolatos dokumentálási teendőket a Lebonyolító látja el. A Bizottság tagjainak a felkérés elfogadá-

1332


sával egyidejűleg jelen Szabályzat 3/b. sz. melléklete szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. Az Előkészítő Bizottság feladata az adott közbeszerzési eljárás teljes körű előkészítése, ennek körében különösen: a) az Igénylő által megadott becsült érték felülvizsgálata, és az Igénylő által beszerzett fedezetigazolás ellenőrzése; b) a részekre bontás tilalmának való megfelelés ellenőrzése az éves közbeszerzési terv összevetésével; ) az eljárási rend és az eljárás fajtájának vizsgálata; d) a szerződés típusának, stratégiai elemeinek meghatározása; e) a tárgyalásos eljárás és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kezdeményezése esetében a jogalap ellenőrzése, illetve helyes megválasztása; f) az eljárást indító felhívás, a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatását szolgáló kísérőlevél (Kbt. 103.§), összefoglaló tájékoztató (Kbt. 113. (1) bek.), a Közbeszerzési dokumentumok összhangjának biztosítása, ezen belül elsősorban, az alkalmassági szempontok meghatározása, ezek igazolási módjának meghatározása, alternatív ajánlat feltételeinek meghatározása, részajánlattétel feltételeinek meghatározása (amennyiben annak feltételei fennállnak) kizáró okok meghatározása, értékelési szempontok, súlyszámok, pontszámok meghatározása, a szükséges (ajánlattevők, részvételre jelentkezők részéről) csatolandó dokumentumok körének meghatározása, adott esetben a közbeszerzési műszaki leírás véleményezése; g) szerződéses feltételek kidolgozása, h) ajánlati biztosíték meghatározása, döntés az elektronikus árlejtés alkalmazásáról; i) az eljárás ütemezésének felülvizsgálata; j) kétszakaszos eljárás esetében az ajánlattételi felhívás lényeges szempontjainak meghatározása; k) a Közbeszerzési dokumentumoknak a közbeszerzésekért felelős miniszter által a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet alapján tett észrevételeinek megfelelő javítása/ pontosítása l) a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás tartalmának a Közbeszerzési Hatóság / Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága által tett észrevételeinek megfelelő javítása/ pontosítása; m) a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás, illetőleg a Közbeszerzési dokumentumok esetleges módosítására vonatkozó javaslattétel a Döntéshozó részére;

11. szám

n) a részvételi/ajánlattételi szakaszban a részvételre jelentkezők/az ajánlattevők által feltett kérdésekre adandó válaszok megadásában közreműködés; o) adott esetben az ajánlattételre felkérni kívánt cégek listájának jóváhagyása, melyet a megindítás előtt azaz eljárás megindítás jóváhagyásával egyidejűleg a Döntéshozóval is jóvá kell hagyatni. A közbeszerzési eljárás megindítását jóváhagyó döntést megelőzően az Előkészítő Bizottság dokumentáltan (aláírás, vagy e-mail útján) köteles jóváhagyni az eljárás megindítására vonatkozó előterjesztést, valamint köteles jóváhagyni az eljárást megindító hirdetményben/felhívásban szereplő alkalmassági minimumkövetelményeket és az értékelési részszempontokat, azok súlyszámaival együtt (testületi döntés). Ha az eljárás előkészítése során vitatott, hogy a tervezett beszerzés közbeszerzésnek minősül-e, illetőleg milyen eljárási rendet kell alkalmazni, és ezekre a kérdésekre az Előkészítő Bizottság sem talál megnyugtató megoldást, a Kbt. szigorúbb értelmezésével kell eljárni, azaz az adott beszerzést közbeszerzésnek, a becsült értéket az értékhatárt elérőnek és a részekre bontás tilalma alá tartozónak kell tekinteni. Amennyiben az Előkészítő Bizottság felállítása az eljárás szakszerű előkészítéséhez észszerűen nem indokolt, úgy az e pontban rögzített feladatokat a Lebonyolító közreműködésével a Forrásgazda vagy az Igénylő végzi. A dokumentumok előkészítésébe a pénzügyi, jogi, közbeszerzés tárgya szerinti és közbeszerzési szakértelmet biztosító szervezeti egységet be kell vonni, az Előkészítő Bizottság elnökére háruló feladatokat az Igénylő erre jogosult képviselője végzi. Előkészítő Bizottság hiányában a pénzügyi, jogi, közbeszerzés tárgya szerinti és közbeszerzési szakértelmet biztosító szervezeti egységeknek az eljárás indító előterjesztés benyújtása előtt ki kell jelölniük az előkészítésben résztvevő munkatársakat. Ennek dokumentálásáról a Lebonyolító gondoskodik. Amennyiben az eljárást indító előterjesztés jóváhagyása az Előkészítő Bizottság felállítása előtt megtörtént és az Előkészítő Bizottság a)-j) pontokban felsorolt feladatai körébe eső kérdésekben döntés született, az Előkészítő Bizottság a jóváhagyásnak megfelelően véglegesíti az eljárás dokumentumait. Amennyiben az előkészítés során utólag olyan körülmények merülnek fel, amelyek a jóváhagyó döntéssel összhangban nem biztosítanák a jogszabályoknak és e Szabályzatnak való megfelelést, az Előkészítő Bizottság a jóváhagyó döntés módosítására előterjesztést tehet. Az Előkészítő és Bíráló Bizottság működésére vonatkozó szabályokat az 5. sz. melléklet tartalmazza.

11. szám


4.10 A Bíráló Bizottság részletes feladata és felelőssége A közbeszerzési szakértelmet a Lebonyolító és/vagy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelmet a Forrásgazda és az Igénylő, a pénzügyi szakértelmet a 4.6 pont szerint, a jogi szakértelmet a 4.7 pont szerint kijelölt és az eljárás indító előterjesztésben jóváhagyott személyek biztosítják. Ezen túlmenően a Társaság általános érdekeinek biztosítása és a közbeszerzéssel kapcsolatok kockázatok átfogó kezelése érdekében a Biztonsági Igazgatóság tagot delegálhat, a következők szerint. Az Éves Közbeszerzési Terv alapján a Biztonsági Igazgató a Bíráló Bizottságba tag delegálását kezdeményezheti az Igénylőnél, amit – az összeférhetetlenség esetét kivéve – az Igénylő köteles megfontolni. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések kezdeményezéséről a Biztonsági Igazgatóságot az Igénylő előzetesen tájékoztatja. A Bíráló Bizottsági tagot delegáló szervezet vezetője felelős azért, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező tagot delegáljon. A delegált tag a szakértelmének megfelelően köteles a Bizottság munkájában részt venni. A bizottság munkájában való részvételének akadályoztatása esetén ezt haladéktalanul jeleznie kell az őt kijelölő vezetőjének és a bizottság elnökének. A kijelölő vezető köteles írásban (legalább e-mailben) a megfelelő szakértelemmel rendelkező helyettesítő tagról gondoskodni a bizottság munkájának biztosítása érdekében. Amennyiben a Bíráló Bizottság tagjai nem egyeznek meg az Előkészítő Bizottság tagjaival, a Bizottság munkájában való részvételre, az eljárás indító döntésre irányuló előterjesztés beterjesztésével egyidejűleg fel kell kérni.. A Bíráló Bizottság tagjai: Elnöke az Igénylő által delegált vagy javasolt, vezető beosztású munkavállaló; több Igénylő vagy végfelhasználó esetén a megállapodásuk alapján kijelölt, vezető beosztású munkavállaló. Tagjai: 1) A Forrásgazda és az Igénylő által kijelölt személy(ek), szavazati joggal, a beszerzés tárgya (műszaki-szakmai), és az üzleti kérdések szerinti szakértelem biztosításával. Feladata és felelőssége a szakmai-műszaki és az engedélyekre vonatkozó (Kbt. 65. § (1) bek. c) pont) alkalmassági kritériumok vizsgálatához szük-

2)

3)

4) 5) 6)

1333

séges szakértelem biztosítása a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során. A Lebonyolító által kijelölt személy(ek), szavazati joggal, a közbeszerzési és beszerzési szakértelem biztosításával. Feladata és felelőssége a közbeszerzési eljárás lebonyolítása, és ennek során a közbeszerzési szakértelem biztosítása. A gazdasági szervezetek által a 4.6 pont szerint kijelölt személy, szavazati joggal a Kbt. szerinti pénzügyi szakértelem biztosításával vesz részt a Bíráló Bizottság munkájában. Az illetékes Vezető Jogtanácsos által kijelölt személy, szavazati joggal (Jogi Szakértő) jogi szakértelem biztosításával. Adott esetben szavazati joggal vagy szavazati jog nélkül a Biztonsági Igazgatóság által kijelölt személy, és egyéb közreműködők. felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a Kbt. által előírt esetekben) szavazati joggal

A Bírálóbizottságnak nem lehet tagja, akivel szemben a Kbt. 25. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn, illetve a Döntéshozó. Amennyiben az Igazgatóság a Döntéshozó, kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a Bírálóbizottságba. A Bíráló Bizottság feladata különösen: a) írásbeli szakvélemény és döntési javaslat készítése a Döntéshozó részére; b) a képviselt szakértelemnek megfelelően a beérkezett részvételi jelentkezések/ajánlatok (hiánypótlások, árindoklás stb.) értékelése, ezen belül különösen: a szerződés teljesítésére való alkalmasság vizsgálata, kizáró okok vizsgálata, a részvételi jelentkezések/ajánlatok hiányosságainak megállapítása és ennek pótlására való felszólítás; c) tárgyalásos eljárásban a tárgyalások lefolytatása az ajánlattevőkkel; d) nyilvánvaló számítási hiba korrigálása; e) adott esetben felvilágosítás kérése; f) a részvételre jelentkezők/ajánlattevők által feltett kérdésekre adandó válaszok összeállítása; g) aránytalanul alacsony ár megítélése a Kbt.-ben meghatározottak szerint; h) aránytalan vállalások megítélése a Kbt.-ben meghatározottak szerint; i) annak megállapítása, hogy a részvételi jelentkezés/ajánlat megfelel-e a felhívásban, és a Közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban foglalt feltételeknek; j) javaslattétel a közbenső döntés meghozatalára, annak tartalmára (pl. kizárás, alkalmatlanság megállapítása, érvénytelenség stb.); k) amennyiben az adott eljárásban az értékeléskor szükséges, a pontozás elvégzése;

1334


l) az eljárást lezáró döntést megelőzően a Kbt. 69. § (4)-(8) bekezdése szerint az ajánlattevők felhívása a Lebonyolító útján; m) az eljárást lezáró döntés előkészítése, egyéni bírálati lapok készítése a képviselt szakértelemnek megfelelően, a döntésre vonatkozó javaslat tétele. A Bíráló Bizottság munkájában valamennyi tag a szakértelmének megfelelő kompetenciával vesz részt, és a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során a szakértelmének megfelelő szempontok vizsgálatáért felelős. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása során a tagok szakértelmüknek megfelelően kötelesek állást foglalni a különböző eljárási szakaszok esetén, így különösen a részvételi jelentkezések/ajánlatok értékelése, bírálata, hiánypótlás, felvilágosítás és indokolás kérés, valamint az előzetes vitarendezés során. Amennyiben a közbeszerzési eljárás hatékony lebonyolítása indokolja, összevont Előkészítő és Bíráló Bizottság is létrehozható. Ebben az esetben azonban a Bírálóbizottság tagjait már az előkészítő szakaszban fel kell kérni és az eljárást indító döntésre irányuló előterjesztés véleményezésébe be kell vonni. A Bírálóbizottság működésére vonatkozó szabályokat az 5. sz. melléklet tartalmazza. 4.11 A Szerződést kezelő szervezet feladata és felelőssége A Szerződést kezelő szervezet feladata különösen a szerződés teljesítésének elismerése, szükség esetén a szerződés módosításának kezdeményezése, a póthatáridő szabása, a kötbérigény érvényesítése, valamint – adott esetben – a mindenkor hatályos csődtörvényi szabályoknak megfelelően igazolható módon a követelés vitatása annak érdekében, hogy az ne minősüljön elismert követelésnek és ne eredményezhesse a Társaság fizetésképtelenségének megállapítását. Értékhatártól függetlenül minden devizaalapú, forintban és devizában teljesítendő, valamint 50 M Ft értékhatár feletti, forintban teljesítendő előleg és teljesítés igazoláson alapuló fizetési kötelezettségekről haladéktalanul tájékoztatni kell a pénzügyi szervezetet a pénzforgalom tervezése és a fizetési kötelezettségek biztosítása érdekében. A szerződés teljesítését követő 5 munkanapon belül a szerződést kezelő szervezet tájékoztatja a Lebonyolítót, aki a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat a Kbt. 43.§ (1) bek. f) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban közzéteszi. A szerződést kezelő szervezet feladata továbbá a Kbt. 142. §-ában1 foglaltak teljesítése. Ennek keretében kö1

142. § (1) Az ajánlatkérő köteles dokumentálni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, ennek keretében köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket a közbeszerzé-

11. szám

teles dokumentálni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembe vett, és minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait, valamint – adott esetben – a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését. A Szerződést kezelő szervezet köteles a Kbt. 142. § (5)(6) bekezdésében foglalt esetekről a Lebonyolítót haladéktalanul értesíteni annak érdekében, hogy a Lebonyolító a Közbeszerzési Hatóság felé történő bejelentési kötelezettségnek eleget tudjon tenni.

si eljárásban az értékelés során figyelembe vett, valamint minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és - adott esetben - a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését. (2) A 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek megsértését valósítja meg az ajánlatkérőként szerződő fél részéről a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), ha a) a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett; vagy b) a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely - ha a felek szerződésüket így módosították volna - szerződésmódosításként a 141. § (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne. (3) Semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei - ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását - alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat. (4) A Közbeszerzési Hatóság a szerződés módosítására és teljesítésére vonatkozó, e törvényben meghatározott követelmények teljesülését a 187. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint jogosult ellenőrizni és azok megsértése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a bíróság eljárását kezdeményezni [153. § (1) bekezdés c) pont, 175. §]. (5) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint hogy a szerződő fél a szerződésszegést elismerte-e, vagy sor került-e arra vonatkozóan perindításra. (6) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.

11. szám


II. Fejezet A Közbeszerzési eljárások tervezése, az éves statisztikai összegezés 4.12 A közbeszerzési eljárások tervezése, a Közbeszerzési Terv A Társaság minden költségvetési év elején, legkésőbb március 31-éig a Kbt. előírásainak megfelelő éves öszszesített Közbeszerzési Tervet köteles közzétenni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. A Közbeszerzési Terv alapja a Társaság Üzleti terve. Az Üzleti terv készítésével egyidejűleg, azzal összhangban tervezni kell az Üzleti terv tételeihez kapcsolódó közbeszerzéseket. A Közbeszerzési Terv jóváhagyása a mindenkor hatályos Alapszabálya és MSZSZ-e szerint történik. Az Éves Közbeszerzési Terv nem vonja maga után az abban szereplő tételekre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az Éves Közbeszerzési Terv jóváhagyása előtt is lehet közbeszerzési eljárást indítani, amelyet az Éves Közbeszerzési Tervben megfelelően szerepeltetni és jelölni kell.

1335

4.13 Éves statisztikai összegezés, beszámolási kötelezettség a közbeszerzési eljárásokról Minden évben, külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést az ott előírt határidőig (jelenleg hatályos szabályozás szerint legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig) el kell készíteni és a KBAban közzé kell tenni. Ennek elkészítése és a KBA-ban való közzététele a Beszerzési Stratégia feladata. Az éves statisztikai összegezés elkészítése érdekében minden olyan szervezeti egység, amely közbeszerzési eljárás lefolytatását kezdeményezte, adatközlési kötelezettséggel tartozik a Beszerzési Stratégia felé. Az adatszolgáltatási kötelezettséget mind elektronikusan, mind papír alapon teljesítenie kell. III. Fejezet A közbeszerzési eljárások lefolytatása A) A közbeszerzési eljárások lefolytatására vonatkozó közös szabályok 4.14 A közbeszerzési eljárást megindító felhívás és a Közbeszerzési dokumentumok előkészítésére vonatkozó általános szabályok

Az Éves Közbeszerzési Terv indokolt esetben kiegészíthető és módosítható, ha annak összeállítása után az ajánlatkérő által előre nem látható okból újabb közbeszerzési igény vagy egyéb változás merül fel. Módosítás esetén meg kell adni a módosítás indokát is. Az Éves Közbeszerzési Terv kiegészítéséhez és módosításához ki kell kérni a Kontrolling Igazgatóság véleményét.

A közbeszerzési eljárást megindító felhívás (részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás) és a Közbeszerzési dokumentumok a Lebonyolító által (pl. útmutató a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére, igazolás- és nyilatkozatminták, műszaki leírás, stb.), illetve a szerződéstervezet a Jogi szakértő által a szakértelmüknek megfelelő véleményezés céljából elektronikus úton kerülnek megküldésre az Előkészítő Bizottsági/Bíráló Bizottsági tagoknak, vagy Előkészítő Bizottság hiányában a véleményező szervezeteknek.

A nyilvánosságra hozatal során a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Éves Közbeszerzési Terv KBA-ban való közzétételéről, továbbá a közbeszerzésekért felelős miniszter részére a 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet, az NFM, mint Alapító részére az Alapszabályban foglaltak, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet alapján történő megküldéséről, beleérte annak módosítását és kiegészítését is, a PBI, a BLÜ közreműködésével köteles gondoskodni.

A véleményezőknek legfeljebb 5 munkanapjuk van a véleményezésére, amely határidő a felelős vélemény megadásához szükséges összes dokumentum megérkezésétől számítandó. A véleményeket a véleményező szervezeteknek úgy kell megtenniük, különösen az eljárást megindító felhívás és szerződéstervezet vonatkozásában, hogy a közbeszerzési eljárás vélemények alapján átdolgozott dokumentumai alkalmasak legyenek a közbeszerzési eljárás haladéktalan megindítására.

A Társaság Éves Közbeszerzési Tervének öt évig történő megőrzése a Beszerzési Stratégia kötelezettsége.

A szerződés-tervezet mellett minden esetben meg kell küldeni elektronikus úton a jogi szakértő részére a közbeszerzési eljárás dokumentumait (részvételi/ajánlati/ ajánlattételi felhívás, útmutató a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére, igazolás- és nyilatkozatminták, műszaki leírás) is. A véleményezők és a szignót adó szervezetek a megküldött dokumentumokat elektronikusan is visszaküldik a Lebonyolító szervezetnek korrektúrázott szöveg-

Az Európai Unió támogatásaiból megvalósuló közbeszerzések tervezése során figyelembe kell venni a támogatások felhasználásának rendjéről szóló feltételeket is.

1336


szerű módosítási javaslataikkal, majd a vélemények teljeskörűségének ellenőrzését követően a szerződéstervezetet a kapcsolódó észrevételekkel együtt a Lebonyolító továbbítja a szerződés véglegesítését elvégző Jogi szakértőnek. Amennyiben a közbeszerzési eljárás megindítása a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet szerint a közbeszerzésekért felelős miniszter jóváhagyásához kötött, úgy a közbeszerzési eljárás dokumentumait – kizárólag azt követően, hogy a jelen pont szerinti szervezetek a véleményezést elvégezték, és ezek átvezetésre kerültek, valamint (eltérő döntés hiányában) a DHL szerinti Döntéshozó az eljárás megindításáról szóló előterjesztést jóváhagyta – a Lebonyolító elektronikus úton megküldi a közbeszerzésekért felelős miniszternek és gondoskodik a jóváhagyás beszerzéséről. Informatikai tárgyú közbeszerzések esetében a 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet szerinti, informatikáért felelős miniszter jóváhagyásának beszerzése, vagy a kormányzati kommunikációs feladatok fogalmi körébe tartozó, saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzések esetében a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet szerinti a Nemzeti Kommunikációs Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A közbeszerzési eljárás csak a közbeszerzési eljárás dokumentumainak jelen pont szerinti Előkészítő/Bíráló Bizottsági tagok (szignó, vagy e-mail útján) dokumentált véleménye ismeretében indítható meg. A szignókkal ellátott dokumentumokat a döntéshozó részére a Lebonyolító továbbítja. Az előterjesztések záradékolására és a szerződéstervezetek gazdasági és jogi szignálására egyebekben a mindenkor hatályos előterjesztések rendjéről szóló utasítást és a szerződéskötések rendjéről szóló utasítást kell alkalmazni. 4.15 A döntésre irányuló előterjesztésekre vonatkozó általános szabályok A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos döntésekre irányuló dokumentumok, feljegyzések, előterjesztések (a továbbiakban: előterjesztés) elkészítése, véleményeztetése, szignáltatása, beterjesztése során az előterjesztések rendjéről szóló utasítást, valamint a szerződéskötések rendjéről szóló utasítást az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. Az előterjesztés elkészítéséért, véleményeztetéséért és határidőben a Döntéshozó elé terjesztéséért eljárást indító döntés esetén a Forrásgazda vagy az Igénylő (a Lebonyolító közreműködésével), közbenső döntés és lezáró döntés esetén a Lebonyolító (a Forrásgazda vagy az Igénylő közreműködésével) felelős.

11. szám

Az előterjesztés kötelező tartalmi elemeit és mellékleteit jelen Szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza. A közbeszerzési eljárás döntéseire vonatkozó előterjesztést előzetes véleményezésre – a döntéshozói szinttől függően – az alábbi szervezeteknek kell megküldeni: – az EB/BB tagok és elnök; vagy – az Igénylő vagy a Lebonyolító, attól függően, hogy ki felelős az előterjesztés elkészítésért és Döntéshozó elé terjesztésért; – Gazdasági vezérigazgató-helyettes, aki biztosítja megküldését a Kontrolling Igazgatónak; – Jogi Igazgatóság/Jogi Szervezet, attól függően, hogy melyik szervezet biztosítja a jogi szakértelmet; – továbbá az Igénylő által megjelölt, a közbeszerzési eljárásban közvetlenül érintett szervezet részére. Az eljárást indító döntésre irányuló előterjesztést a Forrásgazda vagy az Igénylő – párhuzamos hatáskörök esetén a megállapodásuk szerinti szervezet – elektronikus úton, egyidejűleg előzetesen megküldi – döntéshozatali szinttől függően – az EB/BB tagok, vagy az előzőekben felsorolt szervezeti egységek vezetőinek. A szervezeti egységek vezetői a jelen Szabályzat 3. sz. melléklete szerinti általános összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesznek. Az adott eseti ügyben felmerülő összeférhetetlenséget az érintettek a munkáltatói jogkör gyakorlónak azonnal jelzik. Az előterjesztés a versenytisztaság, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód Kbt. szerinti alapelveinek biztosítása érdekében csak a felsorolt szervezeti egységek vezetőinek küldhető meg elektronikus levélben előzetes véleményezésre a jelen Szabályzat 3. sz. melléklete szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozattal együtt. A közbeszerzési eljárással összefüggő dokumentumokat az érintett vezető köteles bizalmasan kezelni, és a szervezeti egységén belül a dokumentumok bizalmas kezeléséről gondoskodni, az általa bevont munkatárssal, vagy külső közreműködővel az öszszeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot előzetesen aláíratni. A véleményezésben résztvevő szervezeti egységek vezetői gondoskodnak a munkatársaik által aláírt összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok Lebonyolító részére történő átadásáról. Az előterjesztő döntésének megfelelően a közbeszerzési eljárás dokumentumai beterjeszthetők az előterjesztés részeként is a jelen pont szerinti véleményezők véleménye birtokában. Amennyiben a közbeszerzési eljárás dokumentumai az előterjesztést megelőzően kerültek véleményezésre megküldésre és a véleményezők által elfogadásra, az előterjesztésben az előterjesztőnek erre vonatkozóan nyilatkoznia kell.

11. szám


1337

A közbenső döntésre és az eljárást lezáró döntésre irányuló előterjesztésre az eljárást indító döntésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy: – a szükségesnek tartott közbenső döntés kötelező melléklete a Bíráló Bizottság javaslata, a döntéshozatalra a Lebonyolító DHL szerint hatáskörrel rendelkező vezetője jogosult; – a lezáró döntés előzetes véleményezése az eljárást indító döntés dokumentumaiban bekövetkezett változtatásokra terjed ki, a véleményező szervezeteknek 3 munkanapjuk van az előterjesztés véleményezésére.

az Előkészítő Bizottság általi felülvizsgálatát követően a Lebonyolító által átvezetésre kerülhetnek az EHR rendszerben a hirdetmény módosítása érdekében.

4.16 Az eljárások megindítása

4.18 A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok bizalmas kezelésének biztosítása

A közbeszerzési eljárás akkor indítható meg, ha az eljárás megindításáról szóló előterjesztést a Döntéshozó jóváhagyta, valamint az eljárást megindító felhívás (részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás) és a Közbeszerzési dokumentumok – ideértve a szerződéstervezetet, valamint a műszaki tartalmat is – a kötelező véleményezők részéről elfogadásra kerültek. Ebben az esetben az eljárás a Döntéshozó és adott esetben az alábbi folyamatba épített ellenőrzést végző szervek döntését követően – feltételesen jóváhagyó döntés esetén az ezen feltételeknek megfelelő módosítások Előkészítő Bizottság általi felülvizsgálatát és a szükséges módosítások Lebonyolító általi átvezetését követően – azonnal indítható. Adott esetben eljárás megindításához szükséges engedélyek: – 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet szerint a közbeszerzésekért felelős miniszter támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványa, feltételesen támogató minőségellenőrzési tanúsítványa (a Korm. rendelet alapján tanúsítvány hiányában is megindítható az eljárás); – Informatikai tárgyú közbeszerzések esetében az informatikáért felelős miniszter 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet szerinti hozzájárulása; – a kormányzati kommunikációs feladatok fogalmi körébe tartozó, saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzések esetében a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal az előzetes jóváhagyása, feltételes jóváhagyása; – az Európai Unió egyes alapjaiból részben, vagy egészben támogatott és az európai uniós értékhatárt, valamint építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmilliós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetén a 272/2014 (XI. 5.) kormányrendelet szerint az az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kiadott minőségellenőrzési tanúsítványa. Hirdetménnyel induló eljárások esetén a hirdetmény feladását követően a Közbeszerzési Hatóság Hirdetményellenőrzési Főosztálya által kért módosítások

4.17 Határidők rövidítésének lehetősége Gyorsított eljárás, illetve rendkívüli sürgősség, vagy az eljárás ütemezéséhez igazodó megfelelően indokolt sürgősség esetén az előterjesztést készítő részletes indokolással alátámasztottan rövidebb határidőket is meghatározhat jogszabályi rendelkezés alapján, a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint.

A Kbt. szerinti célok és alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében, így különösen a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének, joggal való visszaélés tilalmának biztosítása érekében a közbeszerzési eljárásban közreműködő valamennyi személy, vagy szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a tudomására jutott adatokat, információkat csak az arra illetékes, összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tett személyek ismerhessék meg. Ennek érdekében a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok bizalmasan történő kezelése az eljárás előkészítésétől annak befejezéséig minden résztvevő kötelessége. A közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során keletkezett dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az anyagok véleményeztetése során is biztosítani kell a bizalmas kezelést. Az elektronikus leveleket csak az arra illetékesnek lehet továbbítani. A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos döntések meghozatalakor, különös tekintettel a testületi döntéshozatalra, biztosítani kell, hogy a döntés tárgyalásán csak az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tett, arra illetékesek, és jogosultak vegyenek részt, az adott eljárás tekintetében összeférhetetlen személy a döntések meghozatalában semmilyen módon ne vegyen részt, az előterjesztésekhez, a tárgyalásokról, ülésekről szóló jegyzőkönyvekhez, emlékeztetőkhöz csak az arra jogosultak férhessenek hozzá. B) A közbeszerzési eljárások előkészítése A közbeszerzési eljárások előkészítési szakasza a következő részekből áll: – –

az eljárás kezdeményezése és – adott esetben – az Előkészítő Bizottság kijelölése; az eljárás megindításáról szóló döntés (előterjesztés) és a közbeszerzési dokumentumok előkészítése;

1338


A közbeszerzési eljárások előkészítési szakaszának lépéseit jelen szabályzat 9. melléklete tartalmazza.

–

4.19 A közbeszerzési eljárás előkészítésének kezdeményezése, az Előkészítő és Bíráló Bizottság tagjainak a kijelölése

– –

4.19.1. A Lebonyolító az eljárás bejelentését követően e-mail útján megkeresi az Előkészítő (és/vagy Bíráló) bizottsági tagokat delegáló szervezetek vezetőit a kijelölés érdekében, valamint kijelöli saját szakértőjét. A megkeresésében meg kell jelölni az eljárás pontos tárgyát, becsült értékét, amennyiben szerepel az üzleti tervben vagy a közbeszerzési tervben az üzleti/közbeszerzési terv adott sorát az ott feltüntetett adatokkal. A tagok delegálására rendelkezésre álló idő a Lebonyolító általi megkeresést követő 2. munkanap.

– –

A delegált előkészítő- és bíráló bizottsági tagok kijelöléséről a PBI/BLÜ vezetője gondoskodik az eljárás kezdeményezését követően. Az eljárás előkészítési szakaszában a Kbt. szerinti célok és alapelvek maradéktalan érvényesülésének biztosítása érdekében a delegáló szervezet felelőssége az általa az eljárás előkészítésébe bevont (kijelölt) személy vagy szervezet, illetve a Döntéshozó összeférhetetlenségének vizsgálata. A delegáló szervezet eljárásban résztvevő kijelölését követően és a közreműködését megelőzően köteles megküldeni a Lebonyolítónak a jelen Szabályzat 3. melléklete szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat aláírt példányát. A Forrásgazda – párhuzamos hatáskörök esetén megállapodás szerint – az eljárás lebonyolításának kezdeményezését megelőzően beszerzi vagy kiállítja a jelen Szabályzat 7. melléklete szerinti fedezetigazolást és megküldi a Lebonyolító részére. 4.19.2. A közbeszerzési eljárások lebonyolítását az Igénylő kezdeményezi a Lebonyolítónál az EBR – valamint beruházás esetén a Basware – rendszeren keresztül. Az Igénylő felelőssége, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását olyan időpontban kezdeményezze, amely lehetővé teszi az eljárás megfelelő előkészítését és időben való indítását figyelemmel az előkészítésnek, a döntések meghozatalának, a közbeszerzési eljárás lebonyolításának idejére, a közbeszerzés alapján létrejövő szerződés teljesíthetőségére, valamint az esetleges jogorvoslati eljárásra. Az Igénylő szükség esetén az eljárás kezdeményezése tekintetében, a Lebonyolítóval közreműködve határozza meg a jelen Szabályzat 4.19.3. pontjában foglaltakat. 4.19.3. Az igénylő eljárás kezdeményezésének legalább a következőket kell tartalmaznia: –

a beszerzés pontos tárgyának rövid összefoglaló meghatározása, mennyisége (naturáliákkal);

11. szám

amennyiben szerepel az üzleti tervben vagy a közbeszerzési tervben az üzleti/közbeszerzési terv adott sorát az ott feltüntetett adatokkal; az igény BTA azonosító kódja; amennyiben a közölt és a Közbeszerzési Tervben szereplő adatok nem azonosak, az eltérés okainak ismertetése; műszaki leírás a jelen szabályzat 8. sz. melléklete szerinti főbb szerződéses feltételeket a közbeszerzés tárgyának megfelelően értelemszerűen feltöltve, illetve adott esetben, anyagbeszerzés esetén azt kiegészítve.

4.20 A közbeszerzési dokumentumok előkészítése 4.20.1 Az eljárás megindítására vonatkozó döntésre irányuló előterjesztés előkészítésének szabályai A Forrásgazda vagy az Igénylő – adott esetben – a kijelölt Előkészítő Bizottsági tagok közreműködésével elkészíti az eljárás megindítására irányuló döntés előterjesztését, a következő tartalommal: – a Rendelkezésre álló anyagi fedezetre vonatkozó igazolás, az ellenérték kifizetésére vonatkozó pénzügyi ütemterv, valamint amennyiben az eljáráshoz támogatás kapcsolódik, az erre vonatkozó nyilatkozat; – a Kbt. Részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályainak figyelembevételével az eljárásrendre javaslat, ennek keretében nyilatkozat, hogy közszolgáltatói szerződésnek minősül-e a beszerzés a jelen Szabályzat 3.0. y) pontjára is tekintettel, felsorolva a részekre bontás tilalmának vizsgálata során figyelembe vett beszerzéseket, továbbá javaslat az eljárás fajtájára, ennek indokolása. Tárgyalásos, illetve gyorsított eljárás esetén az eljárás jogalapjának közbeszerzési jogszabályok szerinti indokolása, és az ezt alátámasztó dokumentumok (amennyiben szükséges); – amennyiben az eljárás fajtája indokolja, az ajánlattételre felkérni javasoltak körének megnevezése, és kiválasztásuk indokolása; – nyilatkozat arról, hogy a beszerzés tárgya a klasszikus, vagy a közszolgáltatói eljárás rendbe tartozik, és a közszolgáltatói eljárás rendbe tartozás esetén annak indokolása; – részajánlat-tétel lehetősége, amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, illetőleg amennyiben a részekre történő ajánlattétel nem lehetséges, úgy klasszikus eljárásrend esetén az ezt alátámasztó részletes indokolás; – többváltozatú (alternatív) ajánlattételi lehetőség meghatározására, vagy kizárására vonatkozó javaslat;

11. szám

–

– –

– – – –

–


az ajánlatok értékelési szempontjára vonatkozó javaslat, adott esetben az ajánlat megítélésére szolgáló rész-szempontokra és azok súlyszámaira javaslat; az alkalmassági követelményekre vonatkozó javaslat és az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és igazolási mód; műszaki leírás, adott esetben hatósági engedély, hivatkozás a vonatkozó jogszabályokra, MÁV utasításokra, munkavédelmi szabályokra, építési beruházás műemléki jellegére, árazatlan költségvetés stb.; a szerződés időtartamára, vagy a teljesítés határidejére vonatkozó javaslat; a kötelező címkék vagy tanúsítványok alkalmazására vonatkozó javaslat; a jelen Szabályzat 8. mellékletének megfelelő főbb szerződéses feltételek; javaslat a Bírálóbizottság elnökére, a szakértelmeket delegáló szervezeti egységek által kijelölt bizottsági tagokra, illetve a bevonni kívánt egyéb tagjaira (pl. külső, vagy más MÁV szervezeti egységből való szakértő), amennyiben az EB tagoktól eltérő tagok delegálása szükséges. minden olyan egyéb információ, adat, dokumentum, amely az eljárás megindításához, illetve eredményes lefolytatásához szükséges.

1339

Vegyes beszerzések esetén, amennyiben a beszerzés több különböző beszerzési tárgyat foglal magában, úgy az alkalmazandó szabályokat a beszerzés fő tárgyára vonatkozóan kell megállapítani. 4.20.4 Döntés az eljárás megindításáról Az eljárás megindításának jóváhagyására irányuló előterjesztést az Igénylő készíti elő a Lebonyolítóval együttműködve és terjeszti be a DHL szerinti (vagy adott esetben az eljárás megindítása szerinti delegált) Döntéshozónak. Az előterjesztés véleményezésére vonatkozó lépéseket a jelen Szabályzat 9. mellékletének 12.1. pontja tartalmazza. Az előterjesztés beterjesztését megelőzően az Igénylőnek vizsgálnia kell a Döntéshozó összeférhetetlenségét, és gondoskodnia kell az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat aláíratásáról. Az előterjesztésre egyebekben jelen Szabályzatban foglaltak, különösen annak 4.15. pontja és 2. sz. melléklete az irányadó. Kétszakaszos eljárások esetén a második szakasz ajánlattételi felhívásának megküldésére az Igénylő és a Lebonyolító vezetője, vagy az általa megbízott személy egyetértésével kerülhet sor, amennyiben az Eljárást indító döntésben az ajánlattételi felhívás releváns részei, és a főbb szerződéses feltételek nem kerültek elfogadásra.

4.20.2 Helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, becsült érték meghatározása

4.20.5 A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás és a Közbeszerzési dokumentumok

Az Igénylő a Lebonyolítóval együttműködve elvégzi a helyzet- és piacfelmérést, a becsült érték felülvizsgálatát és indokolásának elkészítését, adott esetben előzetes piaci konzultációt végez, valamint ellenőrzi a szerződéses és műszaki feltételek jelen Szabályzat 8. melléklete szerintitartalmi elemeinek való megfelelőségét, adott esetben kiegészíti azt.

Az Igénylővel felülvizsgált szerződéses és műszaki feltételek alapján, a Lebonyolító összeállítja az eljárás típusától függően a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívást és a Közbeszerzési dokumentumokat. A Jogi szakértő az Igénylő által a 8. sz. melléklet szerint rendelkezésre bocsátott szerződéses és műszaki feltételek, valamint a Lebonyolító közreműködésével összegyűjtött észrevételek alapján véglegesíti a szerződéstervezetet, majd a véglegesnek tekintett szerződéstervezetet megküldi az Előkészítő Bizottság tagjainak. A Lebonyolító a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívást és a Közbeszerzési dokumentumokat e-mailen a jelen Szabályzat 4.14. pontjaiban foglaltakat is figyelembe véve véleményezésre párhuzamosan megküldi az Előkészítő Bizottság tagjainak. Az Előkészítő Bizottság tagjainak 5 munkanapjuk van a dokumentumok korrektúrával jelölt, konkrét szövegjavaslatokat tartalmazó véleményezésére. A korrektúrával jelölten vélemények összegezését követően a Lebonyolító átvezeti az általa elfogadott véleményeket és a végleges szerződéstervezet feltételeit az eljárás dokumentumain, és e-mailen, valamennyi vélemény csatolásával együtt újból megküldi a véleményezésben résztvevőknek. A véleményezőknek 2 munkanapjuk van a további észrevételeik megtételére. A beér-

4.20.3 Az eljárásrend és az eljárásfajta kiválasztása Az előkészítés során meg kell vizsgálni és el kell dönteni, hogy az adott eljárás a klasszikus vagy a közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös eljárási szabálykörbe tartozik (lsd. 3.0. pont y) alpont). A fizikailag nem osztható beszerzési tárgyak esetében is meg kell kísérelni annak az aránynak a meghatározását, ahogyan a beszerzés tárgyát közszolgáltatói, illetve klasszikus ajánlatkérői szerepkör szerinti eljárásrend hatálya alá tartozó tevékenységet végző szervezeti egységek használják. Az eljárási rend megállapításánál mindig tekintettel kell lenni a részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályokra. Az eljárás fajtáját mindig a beszerzés tárgyához igazodva kell kiválasztani, gondosan vizsgálva a szükséges jogalapok meglétét, és az elérendő beszerzési célt.

1340


kezett vélemények elfogadása, vagy el nem fogadása, összesítése a Lebonyolító felelőssége. A Közbeszerzési szerződés véleményezésére vonatkozó lépéseket a jelen Szabályzat 9. mellékletének 12.3. pontja, a Közbeszerzési dokumentumok véleményezésére vonatkozó lépéseket a jelen Szabályzat 9. mellékletének 12.2. pontja tartalmazza. 4.20.6 A részvételi/ajánlati felhívás feladása/ összefoglaló tájékoztató Közbeszerzési Hatóság részére való megküldése, a részvételi/ajánlattételi felhívás megküldése, a Szerkesztőbizottsági hiánypótlás A részvételi/ajánlati felhívás feladása, illetve a részvételi/ajánlattételi felhívás és a Kbt. 113. § (1) bekezdés szerinti összefoglaló tájékoztató megküldése az eljárást indító döntés birtokában a Lebonyolító feladata. A Lebonyolító csak az Előkészítő Bizottság által véleményezett részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás és a Közbeszerzési dokumentumok birtokában jogosult a részvételi/ajánlati felhívás feladására, illetve a részvételi/ajánlattételi felhívás megküldésére. A Lebonyolító felelős azért, hogy az eljárásban csak olyan részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás és Közbeszerzési dokumentum kerüljön megküldésre, amely rendelkezik a jelen Szabályzatban és más vonatkozó utasításokban előírt jóváhagyásokkal, szignókkal. Amennyiben az eljárást megindító felhívás a Közbeszerzési Hatóság hirdetményfeladó rendszerében kerül feladásra, úgy a szerkesztőbizottsági hiánypótlást a Lebonyolító soron kívül megküldi az Előkészítő Bizottság tagjainak. A szerkesztőbizottsági hiánypótlásra adott válasz összeállítása, illetve a részvételi/ajánlati felhívás szükséges módosítása és megküldése a Lebonyolító feladata az Előkészítő Bizottság bevonása mellett. C) A közbeszerzési eljárások lefolytatása A közbeszerzési eljárások lefolytatásának szakasza az eljárást megindító felhívás hirdetmény útján történő közzétételétől, illetve – amennyiben az eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján kell közétenni – annak megküldésétől az eljárás eredményéről szóló tájékoztató feladásáig tart. 4.21 Részvételi/Ajánlattételi szakasz A Lebonyolító feladata a közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítása és dokumentálása. A Lebonyolító legkésőbb a hirdetmények feladásáig, illetve – amennyiben az eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján kell közétenni – az eljárást megindító felhívás megküldéséig, a Döntéshozó döntésének megfelelően gondoskodik a Bíráló Bizottság felállításáról, ennek keretében a Bíráló Bizottsági tagok fel-

11. szám

kéréséről (megbízó levelek, valamint az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok kiadása, aláíratása, nyilvántartása megőrzése), és ellátja a működésével kapcsolatos teendőket. A Lebonyolító köteles a megjelent, illetve a megküldött eljárást megindító felhívást és a kapcsolódó Közbeszerzési dokumentumokat haladéktalanul dokumentáltan megküldeni a Bírálóbizottság tagjainak. A Lebonyolító köteles gondoskodni arról, hogy a Közbeszerzési dokumentumok az eljárást megindító felhívás közzétételének/megküldésének napjától kezdve a részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljanak. Az Igénylő köteles a Közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírást, terveket stb. a szükséges példányszámban, folyamatosan, határidőben biztosítani. A Lebonyolító a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőség biztosítását szem előtt tartva egyedüli kapcsolattartóként kommunikál az érdekelt gazdasági szereplőkkel/részvételre jelentkezőkkel/ajánlattevőkkel a Kbt. és az egyéb jogszabályok rendelkezései szerint. Az Igénylő megszervezi és a Lebonyolító szükség szerinti közreműködésével lebonyolítja a helyszíni bejárást és konzultációt, írásban válaszol a konzultáción, illetve a helyszíni bejáráson, illetve a kiegészítő tájékoztatás kérés során felvetett közbeszerzési jellegű kérdésekre. Lebonyolító a Bíráló Bizottság közreműködésével jegyzőkönyvet készít, melyet valamennyi érdekelődését jelző gazdasági szereplő, részvételre /ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő részére rendelkezésre bocsát, az írásban beérkezett kérdésekre írásban válaszol. A Lebonyolító feladata a Bíráló Bizottság közreműködésével a kiegészítő tájékoztatás elkészítése és határidőben való megküldése. A Lebonyolító átveszi a Kbt. szabályai szerint a részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat (hiánypótlásokat, árindoklást stb.), és gondoskodik azok bontásig történő zárt és sértetlen őrzéséről. Lebonyolítja – szükség esetén közjegyző bevonásával – a részvételi jelentkezések/ajánlatok bontását, a felvett jegyzőkönyvet átadja, illetve továbbítja a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére. A Társaság illetékes szervezeti egysége gondoskodik: • a postai úton, illetve a személyesen bármely szervezeti egység részére érkezett feltételezhetően részvételi jelentkezést/ajánlatot (hiánypótlást, árindoklást stb.) tartalmazó küldemény pontos átvételi időpontját (év, hónap, óra, perc) és a küldemény állapotát is rögzítő (nem zárt csomagolás, sérült stb.) dokumentált átvételéről (átvételi igazolás), továbbá nyitott és/vagy

11. szám

• •


sérült küldemény átvétele esetén ennek külön jegyzőkönyvezéséről;

az átvett küldemény zárt és sértetlen csomagolásának megőrzéséről; a küldemény haladéktalan átadásáról a Lebonyolítónak, minden esetben a Lebonyolító előzetes tájékoztatásában megadott részvételi/ajánlattételi (egyéb közbeszerzési eljárási dokumentum/irat benyújtására nyitva álló) határidőig, az átvételi igazolással, az esetleges jegyzőkönyvvel együtt.

4.22 Bírálati szakasz A bírálati szakasz a részvételi jelentkezések/ajánlatok bontásától a részvételi szakasz, illetve az eljárást lezáró döntés meghozataláig, illetve adott esetben az előzetes vitarendezési kérelemre adott válasz (több vitarendezési kérelem esetén, az utolsó vitarendezési kérelemre adott válasz) megküldéséig, adott esetben a jogorvoslati eljárás lezárásáig tart. A Lebonyolító a beérkezett részvételi jelentkezések/ ajánlatok (hiánypótlások, árindoklás stb.) egy-egy másolati vagy elektronikus példányát átadja (hozzáférhetővé teszi) a Bíráló Bizottság tagjainak a különböző szakértelmek szerinti vizsgálata céljából, és egyidejűleg megküldi a vizsgálathoz szükséges ellenőrző táblázatot, értékelést elektronikus úton. A Bíráló Bizottság tagjai (ideértve a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tagot is) az eljárás összetettsége, a részfeladatok száma és a részvételre jelentkezők / ajánlattevők száma függvényében legfeljebb 7 munkanapon belül elektronikus úton megküldik a Lebonyolítónak a részvételi jelentkezések/ az ajánlatok (hiánypótlások, árindoklás stb.) írásbeli szakmai kompetenciájuknak megfelelő értékeléséről kitöltött ellenőrző táblázatot, értékelést. A Lebonyolító az írásbeli értékelések birtokában legfeljebb 4 munkanapon belül azokat áttekinti, és elkészíti a hiánypótlás/felvilágosítás/indokoláskérés tervezetét, és azt a tagoknak véleményezésre megküldi. A Bíráló bizottság tagjai szakmai kompetenciájuknak megfelelően felelősséggel tartoznak a részvételi jelentkezések/ajánlatok (hiánypótlások, árindoklások stb.) értékeléséért, az értékelés során tett megállapításaikért. A hiánypótlást, felvilágosítás kérést a Bíráló Bizottság hagyja jóvá, megküldése a részvételre jelentkezők/ ajánlattevők részére a Lebonyolító feladata. A Bíráló Bizottság összehívása a Lebonyolító feladata. A Bíráló Bizottság tagjai szakmai kompetenciájuk keretei között véleményezik a beérkezett hiánypótlást és a felvilágosítás/indokolás kérésre adott válaszokat, mely a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményének és

1341

a Döntéshozó részére tett döntési javaslatának alapját képezi. A Bíráló Bizottság az érvényesnek tartott részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat a felhívásban megadott szempontok szerint értékeli és írásbeli szakvéleményt, valamint a Döntéshozó részére döntési javaslatot készít a részvételre jelentkezők/ajánlattevők által benyújtott részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényességére/ érvénytelenségére, valamint az eljárás eredményességére/eredménytelenségére. Ennek során felelős az objektív, a Kbt.-ben meghatározott szempontok szerinti értékelésért. A Bíráló Bizottság a Lebonyolító közreműködésével felhívja az ajánlattevőket a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdés szerint az igazolások benyújtására (legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő felhívása, ajánlattevő „figyelmen kívül hagyása”, további ajánlattevők felhívása). Amennyiben a Kbt. 69. § (4)–(8) szerinti intézkedések közbenső döntésnek minősülnek, úgy a Lebonyolító a közbenső döntést elkészíti, és beterjeszti a Döntéshozó elé a jelen Szabályzat 4.15. pontjának és 2. mellékletének megfelelően. Amennyiben az eljárásban egyéb közbenső döntés szükséges, a Lebonyolító a Bíráló Bizottság döntésének megfelelően elkészíti és beterjeszti a Döntéshozó elé a közbenső döntésre irányuló előterjesztést a jelen Szabályzat 4.15. pontjának és 2. mellékletének megfelelően. A Lebonyolító a közbenső döntés birtokában megteszi a szükséges intézkedéseket (pl. ajánlattevő értesítése a kizárásról, az ajánlata érvénytelenségéről stb.) és adott esetben lefolytatja az elektronikus árlejtést/tárgyalást, melynek eredményéről tájékoztatja a Bírálóbizottság tagjait. Adott esetben az elektronikus árlejtést követően a Lebonyolító megküldi az aukciós jegyzőkönyvet a Bíráló Bizottság tagjainak az ülést megelőzően. A Bíráló Bizottság a közbenső döntés figyelembevételével érvényesnek tartott ajánlatokat a felhívásban megadott szempontok szerint értékeli és írásbeli szakvéleményt, valamint döntési javaslatot készít a Döntéshozó részére. Ennek során felelős az objektív, a Kbt.-ben meghatározott szempontok szerinti értékelésért. Amennyiben az eljárás eredményeként a nyertes ajánlat ellenértéke az eljárás becsült értékét és fedezetét meghaladja, az Igénylő döntése szerint gondoskodik a becsült értéktől történő eltérés indokolásáról, a fedezet kiegészítéséről és annak igazolásáról. A Bíráló Bizottság a fentiek alapján tesz javaslatot a Döntéshozónak az ajánlattevők által benyújtott ajánla-

1342


tok érvényességére/érvénytelenségére, valamint az eljárás eredményességére/ eredménytelenségére. A Lebonyolító a Bíráló Bizottság üléséről/üléseiről, videokonferenciájáról, az ott elhangzottakról, így különösen a szakmai véleményekről, a döntési javaslat (szakvélemény) kialakítása szempontjából lényeges körülményekről, adatokról, információkról jegyzőkönyvet köteles készíteni. Bíráló Bizottság ülés e-mail útján is tartható, ebben az esetben a jegyzőkönyvet az elektronikus levelezés helyettesíti. A jegyzőkönyv melléklete a Bíráló Bizottság tagok által aláírt jelenléti ív, a Bírálóbizottság tagjainak indokolással ellátott egyéni bírálati lapjai. A Lebonyolító a Bíráló Bizottság döntésének megfelelően elkészíti és beterjeszti a Döntéshozó elé a lezáró döntésre irányuló előterjesztést a jelen Szabályzat 4.15. pontjának és 2. mellékletének megfelelően. Amennyiben a közbeszerzés hazai költségvetési forrásból valósul meg, Lebonyolítónak intézkednie kell a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet szerinti szabályossági tanúsítvány beszerzése iránt. A tanúsítvány beszerzését az összegezés ajánlattevők részére megküldését megelőzően legalább 10 munkanappal korábban kell kezdeményezni. Az összegezés az ajánlatok elbírálásáról kizárólag a felelős miniszter támogatótámogató tartalmú, vagy feltételesen támogató tartalmú szabályossági tanúsítványának birtokában küldhető meg az ajánlattevők részére. Amennyiben a közbeszerzés részben vagy egészben az Európai Unió valamely alapjának igénybe vételével valósul meg, Lebonyolítónak intézkednie kell a 20142020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti szabályossági tanúsítvány megszerzése, vagy értékhatártól függően, utólagos ellenőrzési jelentés beszerzése iránt. 4.23 A tárgyalásos eljárásra vonatkozó külön szabályok Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalásra meg kell hívni a Bíráló Bizottság közbeszerzési, a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, pénzügyi és jogi szakértelemmel rendelkező tagját. A tárgyaláson, különösen a szerződéses feltételekre vonatkozó tárgyaláson a Bíráló Bizottság közbeszerzési, közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, pénzügyi és jogi szakértelemmel rendelkező tagjának részvétele kötelező. A tárgyalás levezetése elsődlegesen a Bíráló Bizottság elnökének feladata a Lebonyolító közreműködésével. A tárgyalási forduló(ko)n elhangzottakról a Lebonyolító jegyzőkönyvet köteles készíteni, így különösen

11. szám

az ajánlattevők által feltett kérdésekről, az ajánlatkérő ajánlattevők részére adott válaszairól, a szerződéstervezetet érintő módosítási javaslatokról. A jegyzőkönyv melléklete a tárgyalási forduló(ko)n résztvevők által aláírt jelenléti ív. A tárgyalási forduló(ko)n kialakított szerződéses feltételekkel egységes szerkezetbe foglalt szerződéstervezetnek az eljárás megindításakor szignált szerződéstől eltérő lényeges feltételeinek szignózásáról – figyelemmel a szerződéskötések rendjéről szóló utasításban foglaltakra – az Igénylő a Lebonyolító közreműködésével gondoskodik. Az eltérő feltétel lényeges voltáról a Bíráló Bizottság érintett kompetenciával rendelkező delegált tagjának nyilatkozata az irányadó. 4.24 A részvételre jelentkezők/ajánlattevők tájékoztatása ajánlatkérő döntéseiről A Lebonyolító köteles a részvételre jelentkezőt/ajánlattevőt a Döntéshozó döntésének megfelelően írásban tájékoztatni az eljárás részvételi szakaszának, vagy az eljárásnak az eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, részvételi jelentkezésének vagy ajánlatának a Kbt. szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 3 munkanapon belül. Ezt a Lebonyolító a részvételi jelentkezések illetve az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerinti írásbeli összegezés elkészítésével, és az összegezésnek valamennyi részvételre jelentkező, illetve az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés esetén valamennyi ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. A Lebonyolító a Kbt. 43. § (1) bekezdésének e) pontja alapján köteles továbbá a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg a KBA-ban közzétenni. Az összegezést az Európai Bizottság, a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzési eljárás ellenőrzésére feljogosított más szervezet, vagy a Gazdasági Versenyhivatal kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül kell megküldeni. Az előzetes vitarendezési kérelemre készített választervezetet a Lebonyolító készíti el a Bíráló Bizottság tagjainak közreműködésével oly módon, hogy az előzetes vitarendezési kérelemre adott választervezetet a Le-

11. szám


bonyolító véleményezésre megküldi a Bírálóbizottság tagjainak. A véglegesített választ a véleményezésre nyitva álló határidő leteltét - figyelemmel a Kbt. 80.§-ban rögzített határidőkre - követően küldi meg az eljárás valamenynyi – az ajánlatkérő által ismert – részvételre jelentkezőjének/ajánlattevőjének. Az Előzetes vitarendezéssel kapcsolatos, a KBA-ban történő közzétételről a Lebonyolító a Kbt. 80. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul köteles gondoskodni. D) Szerződéskötés, szerződésmódosítás A szerződéskötésre a mindenkor hatályos, a szerződéskötések rendjéről szóló utasítás (továbbiakban: Szerződéskötési Utasítás) szerint kell eljárni a Kbt.ben és a jelen utasításban foglaltak figyelembe vétele mellett. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésmódosításra a Szerződéskötési Utasítást kell alkalmazni azzal, hogy a szerződéshez mellékelni kell a szerződéskötő szervezet (Igénylő) Kbt. szerinti feltételek fennállásra vonatkozó részletes indokolását és az azt alátámasztó dokumentumokat. A szerződés módosítását a közbeszerzési eljárások lebonyolításáért felelős szervezeti egységnek (PBI/BLÜ) is előzetesen véleményeznie kell. A jogszabályban előírt, a szerződéskötéssel kapcsolatos hirdetmények, illetve adatok, a szerződésmódosítással, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatos hirdetmények, illetve adatok közzétételét a Szerződést kezelő szervezet köteles kezdeményezni a Lebonyolítónál, vagy a PBI/BLÜ-nél. A közbeszerzési szerződések módosításának engedélyezésére és a közbeszerzési eljárások utóellenőrzésére a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szerződéseket, a szerződésmódosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot, a szerződések teljesítésének elismeréséről szóló teljesítésigazolásokat, illetve az elismerés megtagadásáról szóló nyilatkozatokat a PBI/BLÜ küldi meg a rendeletben megjelölt miniszter felé. Az ehhez szükséges dokumentumokat, adatokat a Szerződést kezelő szervezet biztosítja a PBI/BLÜ-nek. A miniszter hozzájárulása hiányában a szerződés nem módosítható, amennyiben a Korm. rendelet eltérően nem rendelkezik; a beszerzés a módosult feltételekkel új közbeszerzési eljárásban valósítható csak meg.

1343

E) Alvállalkozó igénybevételére vonatkozó kifizetési szabályok Amennyiben az építési beruházási és szolgáltatási szerződés teljesítése során alvállalkozó igénybevételére kerül sor a Kbt. 135. § (3) bekezdése szerinti fizetési feltételeket a szerződésben rögzíteni kell. Az alvállalkozói teljesítéssel érintett közbeszerzési számlák kiegyenlítése a szerződésben foglaltaknak megfelelően történik: A Kbt. 135. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti Vállalkozói Nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettséget és eljárásrendet, valamint annak formáját és tartalmát a szerződésben rögzíteni szükséges. Annak tartalmáért kizárólag a Vállalkozó felelős. Vállalkozó a számláját csak a Vállalkozói Nyilatkozattal és az igénybevett alvállalkozók köztartozás mentességének igazolásával együtt jogosult benyújtani. A pénzügyi teljesítés a Vállalkozó Nyilatkozata alapján és annak megfelelően történik. Az alvállalkozók felé csak a Nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően teljesíthető kifizetés. F) Jogorvoslat A Társasággal szemben indult, vagy a Társaság által indított jogorvoslati eljárásban a Társaság képviselőjét a Jogi Igazgatóság/Jogi Szervezet vezetője jelöli ki. A Társaság vonatkozásában a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviseletet jogtanácsos vagy ügyvéd, vagy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó láthatja el. Jogorvoslati eljárás esetén a Lebonyolító köteles az adott ügy összes iratát másolatban legkésőbb a jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított 1 munkanapon belül, az üggyel kapcsolatos, az Igénylő együttműködésével megtett észrevételeit legkésőbb a jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül megküldeni a Jogi Igazgatóság/ Jogi Szervezet, illetve a Társaság képviseletét ellátó személy részére. Az Igénylő az üggyel kapcsolatos érdemi észrevételeit a Lebonyolító megkeresése alapján 2 munkanapon belül köteles a Lebonyolító részére megküldeni. A közbeszerzési eljárás dokumentumainak és az észrevételnek a Közbeszerzési Döntőbizottság felé történő megküldéséért a Lebonyolító felelős. Az Igénylő és a Lebonyolító a jogorvoslati eljárásban köteles együttműködni a Jogi Igazgatóság/ Jogi Szervezet, illetve a Társaság adott ügyben eljáró képviselőjével. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének megváltoztatása érdekében peres eljárás kezdeményezéséről a Jogi Igazgatóság/ Jogi Szervezet, az Igénylő az és a Lebonyolító véleményének ismeretében a DHL szerint hatáskörrel rendelkező dönt.

1344


A jogorvoslati eljárás jogerős befejezését követően a Jogi Igazgatóság/Jogi Szervezet illetve a Társaság képviseletét ellátó személy az ügy összes iratát visszaküldi a Lebonyolító részére. A Jogi Igazgatóság/Jogi Szervezet és Igénylő, a Lebonyolító, közösen elemzi a jogorvoslati eljárásban hozott határozatot, és a tapasztalatok alapján a Jogi Igazgatóság/Jogi Szervezet kezdeményezi az esetlegesen szükséges lépéseket. G) Kbt. kivételi körébe tartozó szerződések A Kbt. szerinti kivételi körbe tartozó szerződések esetén (a PBI/BLÜ előzetes, közbeszerzési szempontú állásfoglalását követően) a szerződéskötő szervezet (Igénylő) szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül a) tárgyi kivétel esetén azzal a személlyel, vagy szervezettel/társasággal jogosult megkötni, amel(l)ye(kke)l a legkedvezőbb feltételekkel köthető szerződés; b) alanyi kivétel esetén (így különösen a Kbt. 9. § h-j) és 10-13. §-a esetében) azokkal a szervezetekkel jogosult megkötni, amelyekkel szemben a kivételi kör alkalmazásának jogszabályi feltételei fennállnak, és amely az adott szerződés teljesítésére alkalmas, és mind stratégiai, mind gazdasági okokból indokolt vele kötni a szerződést. A DHL szerint döntéshozó dönt a kivétel alkalmazásáról, vagy a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról, dokumentált módon. A Kbt. kivételi körébe tartozó szerződésekre a Szerződéskötési Utasítást kell alkalmazni, valamint külön figyelemmel kell lenni a Kbt. 12. § (4) bekezdésére, valamint arra, hogy a szerződéses ár ne térjen el jelentősen a szokásos piaci ártól. H) Csoport szintű beszerzés eltérő szabályai A MÁV csoport tagjai közös közbeszerzési eljárásokat is lefolytathatnak. Ezekben az esetekben a MÁV Zrt-t és a MÁV tulajdonú társaságokat ajánlatkérőként kell megjelölni. Ezt a körülményt (az eljáró szervezeti egység megnevezésének feltüntetésével) a közbeszerzések során vagy azzal összefüggésben keletkezett iratokon fel kell tüntetni. A MÁV csoport tagjai által lefolytatott közös közbeszerzési eljárások lefolytatatása során be kell tartani a jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból független pályahálózat-működtető függetlenségi feltételeinek részletes szabályairól szóló 56/2015. (IX.30.) NFM rendelet rendelkezéseit, kizárva a keresztfinanszírozást a MÁV Zrt. mint pályahálózat működtető és a vállalkozó vasúti tevékenységet folytató MÁV tulajdonú társaságok között. A közbeszerzési eljárás szabályainak betartása mellett a MÁV SZK Zrt. a közbeszerzési eljárás lebonyolítója-

11. szám

ként eljár a MÁV és leányvállalatai beszerzései során, a pályavasúti beszerzések kivételével, a Szolgáltatási Szerződés (SLA) alapján. Ezen eljárásokban a MÁV SZK Zrt., mint lebonyolító ellenkező megállapodás hiányában az ajánlatkérőre irányadó közbeszerzési előírások szerint köteles eljárni. Amennyiben a közbeszerzési eljárás lefolytatására más ajánlatkérőkkel közösen, vagy más ajánlatkérők nevében, vagy más ajánlatkérők megbízásából kerül sor, úgy azok a Lebonyolító kérésére az Előkészítő és a Bíráló Bizottságban szavazati joggal rendelkező tag útján részt vesznek, ha az ügyre vonatkozó megállapodásban rögzítették. Mind a közös, mind a más nevében lefolytatott közbeszerzési eljárások esetén ellenkező megállapodás hiányában a MÁV Zrt. közbeszerzési szabályzatát kell alkalmazni. A közös közbeszerzési eljárások esetén előzetesen meg kell határozni a Bíráló Bizottság összetételét, abból a szempontból, hogy a közös ajánlatkérők hogyan és milyen arányban delegálhatnak tagokat, illetve a döntéseket ki jogosult meghozni. Főszabály szerint a résztvevő ajánlatkérők Kbt. szerinti szakértelmenként közösen egy tagot delegálnak az eljárás Előkészítő és Bíráló Bizottságába. A más nevében lefolytatott eljárások esetén a leányvállalatoknak csatolniuk kell az arra vonatkozó nyilatkozatukat, hogy a közbeszerzés lebonyolítására a MÁV Zrt.-vel megkötött szerződésük nem tartozik a Kbt. hatálya alá. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Főbb vonatkozó jogszabályok – – – – – –

–

A közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. tv (Kbt.) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015.(X.30.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki

11. szám

– – – –

– – – –

–

– – –

– –

–

–


szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet a vasúti építmények hatósági engedélyezési eljárásának részletes szabályairól szóló 289/2012. (X.11.) Korm. rendelet A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM. rendelet a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet A hírszerző és elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 188/2015. (VII. 15.) Korm. rendelet A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet A fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet A környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló 48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011.(I.28.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támo-

1345

gatások felhasználásának rendjéről szóló 272 /2014.(XI.5.) Korm. rendelet 5.2 Főbb kapcsolódó utasítások – – – – –

MSZSZ, DHL Előterjesztések rendjéről szóló 16/2015. EVIG sz. utasítás Szerződéskötés rendjéről szóló 57/2015.(XII. 18. MÁV Ért. 28.) EVIG sz. utasítás A MÁV-csoport beszerzési utasítása 55/2015. (XII. 18. MÁV Ért. 26.) EVIG sz. utasítás 10/2008. VIG. sz. utasítás a MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról.

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS A jelen Szabályzat a MÁV Értesítőben történő megjelenését követő napon lép hatályba azzal, hogy a 2015. november elseje előtt indított eljárásokban rendelkezései a 2011. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével alkalmazandók. A jelen Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról szóló 12/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6.) EVIG. sz. UTASÍTÁS hatályát veszti. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. melléklet 2. melléklet 3/a melléklet 3/b melléklet

3/c melléklet 3/d melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet 8. melléklet 9. melléklet

A 2016. évre irányadó közbeszerzései értékhatárok Közbeszerzési eljárással kapcsolatos előterjesztések kötelező minimális tartalmi elemei és mellékletei Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat közbeszerzési eljárásba Megbízólevél és összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat minta Előkészítői és Bírálóbizottsági tag részére Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat Döntéshozó részére Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat szervezeti egység vezetője részére Távolmaradási nyilatkozat Az Előkészítő/Bírálóbizottság működési szabályai Előkészítő Bizottsági tagok kijelölése minta Fedezetigazolás-minta Főbb szerződéses feltételek Előkészítő szakasz lépései

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

1346


11. szám 1. sz. melléklet

A 2016. évre irányadó közbeszerzései értékhatárok1

A Kbt. 15. § (1) bekezdése rendelkezik a nemzeti és az uniós értékhatárokról. Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 68-70. §-a 2016. január 1. és 2016. december 31. között az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó nemzeti értékhatárokat az alábbiak szerint állapította meg:

Klasszikus ajánlatkérők esetében: Árubeszerzés: Építési beruházás: Építési koncesszió: Szolgáltatás megrendelése: Szolgáltatási koncesszió:

8.000.000,- Ft 15.000.000,- Ft 100.000.000,- Ft 8.000.000,- Ft 25.000.000,- Ft

Közszolgáltatási szerződések esetében: Árubeszerzés: Építési beruházás: Építési koncesszió: Szolgáltatás megrendelése: Szolgáltatási koncesszió:

50.000.000,- Ft 100.000.000,- Ft 200.000.000,- Ft 50.000.000,- Ft 100.000.000,- Ft

Az Európai Bizottság által megállapított uniós értékhatárokat a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 68-70. §-a, valamint a Közbeszerzési Hatóság által kiadott Elnöki Tájékoztató 2016. január 1. és 2016. december 31. között az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozóan az alábbiak szerint rögzíti: Klasszikus ajánlatkérők esetében: a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel: a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás: Építési beruházás: Építési koncesszió:

1

Az 6/2012.(11.22.) Ig. határozat alapján az EVIG évente aktualizálja

135.000 euró (41.427.450,- Ft)

209.000 euró (64.135.830,- Ft)

750.000 euró (230.152.500,- Ft)

5.225.000,- euró (1.603.395.750,- Ft) 5.225.000,- euró (1. 603.395.750,- Ft)

11. szám


1347

Ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás 135.000 euró (41.427.450,- Ft) megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat: a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: Ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás 209.000 euró (64.135.830,- Ft) megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat: a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel

Közszolgáltatási szerződések esetében: Árubeszerzés: Építési beruházás: a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra Szolgáltatás megrendelés: Ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat:

418.000 euró (128.271.660,- Ft) 5.225.000,- euró (1.603.395.750,- Ft) 1.000.000 euró (306.870.000,- Ft) 418.000 euró (128.271.660,- Ft) 418.000 euró (128.271.660,- Ft)

Amennyiben a nemzeti értékhatárokat eléri vagy meghaladja az adott beszerzés, megrendelés értéke, közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

1348


11. szám

2. sz. melléklet Közbeszerzési eljárással kapcsolatos előterjesztések kötelező minimális tartalmi elemei és mellékletei 1. az eljárás lefolytatására vonatkozó előzetes jóváhagyásra irányuló Alapítói döntések: Az Alapszabály szerinti Alapító előzetes jóváhagyására vonatkozó előterjesztésben, az Alapítóhoz küldött anyagoknak tartalmában és részletességében igazodnia kell a közbeszerzési tervben szereplő adatokhoz (ezek: a beszerzés tárgya, CPV kódja, becsült értéke, eljárási rezsim, eljárási fajta), valamint a Nemzeti Fejlesztési Miniszter által előírt tartalmi és formai követelményekhez.

2. az eljárás megindításának engedélyezése iránti előterjesztések a Döntéshozó szintjétől függetlenül: Az előterjesztés tartalmi elemeként szerepeltetni kell a következőket: - a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét; - az esetlegesen opcióként igénybe veendő elemeket; - a rendelkezésre álló fedezetet, részajánlattétel esetén részenként; - a becsült értéket, és a becsült érték vizsgálatának eredményét a vizsgálati módszerekkel, részajánlattétel esetén részenként; - az eljárás típusát, ennek beszerzéstechnikai szempontú indokolását; - az eljárás közszolgáltatói jellegét és ennek indoklását; - a részajánlattétel lehetőségét, vagy a mellőzésének vizsgálatát; - a szerződés időbeni terjedelmét, a teljesítés határidejét - a kizáró okokat, az alkalmassági szempontokat és minimum követelményeket, ezek alátámasztását - az értékelési szempontokat és alszempontokat, - a beszerzéssel kapcsolatos korábbi tapasztalat bemutatását, ha volt ilyen, - az adott piac, illetve az esetleges piackutatás eredményének ismertetését.

A határozat szövegében (illetőleg a döntési javaslatban) rögzíteni kell: (minimum) - közbeszerzés tárgya - a közbeszerzés mennyisége - a rendelkezésre álló fedezet, részajánlattétel esetén részenként - a közbeszerzési eljárás típusa - a részajánlatok mennyisége, a részajánlatok pontos megnevezése, elhatárolása

3. A Közbenső döntés iránti előterjesztések A közbenső döntéssel kapcsolatos releváns információk, a döntés oka, az azt alátámasztó indokolás és dokumentumok (pl. Bírálóbizottsági jegyzőkönyv, tárgyalásos eljárás esetén végleges szerződéses feltételek).

11. szám


1349

4. Az eljárást lezáró döntés iránti előterjesztések: Az előterjesztés tartalmi elemeként szerepeltetni kell a következőket: - A közbeszerzési eljárás eseményeinek rövid, lényegre törő összefoglalása, az eljárást megindító előterjesztéshez képest történt tartalmi változások ismertetése - Az ajánlati ár megfelelőségének indokolása - Döntési alternatívák, amennyiben vannak ilyenek - A vitás ügyek leírása, kockázatainak feltárása, döntési javaslat A határozat szövegében rögzíteni kell: Az ajánlatok érvényességéről/érvénytelenségéről szóló döntést felsorolva az ajánlattevőket és az érvénytelenségi okokra való jogszabályi hivatkozást, döntés az eljárás eredményességéről/ eredménytelenségéről, a legkedvezőbb ajánlatot tevő (nyertes) megnevezése, adott esetben a második helyezett megnevezése (részfeladatonként). Az előterjesztés mellékleteként csatolni kell: - A Bírálóbizottság tagjainak egyéni bírálati lapjait Az eljárást lezáró döntési javaslatot tartalmazó bírálóbizottsági jegyzőkönyv(ek)et - Elektronikus árlejtés esetén az árlejtés jegyzőkönyvét (a szolgáltató rendszere által automatikusan generált) 5. A közbeszerzésekért felelős miniszter hozzájárulása (minőségbiztosítási és szabályossági tanúsítvány) iránti előterjesztések A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások, szerződések ellenőrzése, a közbeszerzési szerződések teljesítése, módosítása, a közbeszerzések nyilvántartása során a szükséges előterjesztéseket a Korm. rendelet mellékletei szerinti tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.

1350


11. szám

3/a. sz. melléklet

Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat közbeszerzési eljárásba bevont személy részére Alulírott ………………………………………, ………………………………………. képviseletében a ……………………………………….tárgyú közbeszerzési eljárásban mint …………1 szakértelemmel rendelkező közreműködő ezúton kijelentem, hogy -

A közreműködésre vonatkozó felkérést elfogadom, és egyúttal kijelentem, hogy a közbeszerzési eljárásban személyesen fogok közreműködni.

-

A Kbt. céljainak és alapelveinek, így különösen verseny tisztasága, esélyegyenlőség, és egyenlő elbánásmód biztosítása érdekében kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott adatokat, tényeket bizalmas információként kezelem, azokat sem jogosulatlan személy tudomására, sem nyilvánosságra nem hozom. Kötelezettséget vállalok arra, hogy az eljárás során, kizárólag a Kbt.-ben megengedett eljárási formában tartok kapcsolatot bármely ajánlattevővel.

-

Kijelentem, hogy személyemmel szemben nem állnak fenn a közbeszerzésekről szóló 2015. évi. CXLIII. törvény (Kbt.) szerinti összeférhetetlenségi okok, (Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes)

-

Kijelentem, hogy amennyiben közreműködésem alatt tudomást szerzek arról, hogy velem szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, haladéktalanul jelzem a Lebonyolítónak és az engem delegáló szervezet vezetőjének továbbá a továbbiakban nem veszek részt az eljárásban.

Jelen nyilatkozat megfelel a Kbt. 25. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatnak.

Budapest, …………………………………. …………………………….. aláírás

1

A kipontozott rész kitöltendő, munkavállaló esetén törzsszámot is fel kell tüntetni.

11. szám


1351

3/b. sz. melléklet

Megbízólevél és összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat minta Előkészítői és Bírálóbizottsági tag részére Alulírott ………………………………………….tárgyú közbeszerzési eljárás Előkészítő/Bíráló Bizottság elnökeként/………………… szakértelemmel szavazati joggal rendelkező/szavazati joggal nem rendelkező tagjaként1 ezúton kijelentem, hogy -

A Bírálóbizottsági felkérést elfogadom, és egyúttal kijelentem, hogy a bizottság munkájában személyesen fogok közreműködni.

-

A Kbt. céljainak és alapelveinek, így különösen verseny tisztasága, esélyegyenlőség, és egyenlő elbánásmód biztosítása érdekében kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott adatokat, tényeket bizalmas információként kezelem, azokat sem jogosulatlan személy tudomására, sem nyilvánosságra nem hozom. Kötelezettséget vállalok arra, hogy az eljárás során, kizárólag a Kbt.-ben megengedett eljárási formában tartok kapcsolatot bármely ajánlattevővel.

-

Kijelentem, hogy személyemmel szemben nem állnak fenn a közbeszerzésekről szóló 2015. évi. CXLIII. törvény (Kbt.) szerinti összeférhetetlenségi okok, (Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes)

-

Kijelentem, hogy amennyiben Bírálóbizottsági tagságom alatt tudomást szerzek arról, hogy velem szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, haladéktalanul jelzem a Bírálóbizottság elnökének, a Lebonyolítónak és az engem delegáló szervezet vezetőjének és a továbbiakban nem veszek részt az eljárásban.

Jelen nyilatkozat megfelel a Kbt. 25. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatnak.

Budapest, …………………………………. …………………………….. aláírás

_____________________ A megfelelő rész kitöltendő, illetve aláhúzandó. Munkavállaló esetén törzsszámot is fel kell tüntetni.

1

1352


11. szám

3/c. sz. melléklet Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat Döntéshozó részére

Alulírott Név: ……………………………………………….……… Cím: ………………………………………………………………………..……………..

mint a közbeszerzési eljárások bármely szakaszában eljáró Döntéshozó/ Döntéshozó testület1 tagja felelősségem tudatában az alábbi nyilatkozatot teszem. A Kbt. céljainak és alapelveinek, így különösen verseny tisztasága, esélyegyenlőség, és egyenlő elbánásmód biztosítása érdekében kötelezettséget vállalok arra, hogy a MÁV Zrt. közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban tudomásomra jutott adatokat, tényeket bizalmas információként kezelem, azokat sem jogosulatlan személy tudomására, sem nyilvánosságra nem hozom. Kötelezettséget vállalok arra, hogy az eljárás során, kizárólag a Kbt.-ben megengedett eljárási formában tartok kapcsolatot bármely ajánlattevővel. Kijelentem, hogy személyemmel szemben nem állnak fenn a közbeszerzésekről szóló 2015. évi. CXLVIII. törvény (Kbt.) szerinti összeférhetetlenségi okok, (Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes). Kötelezettséget vállalok arra, hogy amennyiben a MÁV Zrt. bármely közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan tudomást szerzek arról, hogy velem szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, haladéktalanul jelzem, és az adott eljárásban a továbbiakban nem veszek részt.

Jelen nyilatkozat megfelel a Kbt. 25. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatnak. Budapest, …………………………

…………………………….. aláírás

1

A megfelelő rész kitöltendő, illetve aláhúzandó, munkavállaló esetén törzsszámot is fel kell tüntetni.

11. szám


1353

3/d. sz. melléklet

Általános tartalmú összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat szervezeti egység vezetője részére közbeszerzési eljárásokban részt vevő Alulírott …………………………..…….1 mint 2 ………………………………. vezetője felelősségem tudatában az alábbi nyilatkozatot teszem. A Kbt. céljainak és alapelveinek, így különösen verseny tisztasága, esélyegyenlőség, és egyenlő elbánásmód biztosítása érdekében kötelezettséget vállalok arra, hogy a MÁV Zrt. közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban tudomásomra jutott adatokat, tényeket bizalmas információként kezelem, azokat sem jogosulatlan személy tudomására, sem nyilvánosságra nem hozom. Kötelezettséget vállalok arra, hogy az eljárás során, kizárólag a Kbt.-ben megengedett eljárási formában tartok kapcsolatot bármely ajánlattevővel. Kijelentem, hogy személyemmel szemben nem állnak fenn a közbeszerzésekről szóló 2015. évi. CXLIII. törvény (Kbt.) szerinti összeférhetetlenségi okok, (Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes). Kötelezettséget vállalok arra, hogy amennyiben a MÁV Zrt. bármely közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan tudomást szerzek arról, hogy velem szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, haladéktalanul jelzem, és az adott eljárásban a továbbiakban nem veszek részt. Jelen nyilatkozat megfelel a Kbt. 25. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatnak.

Budapest, …………………………

…………………………….. aláírás

1 2

A szervezeti egység vezetőjének neve A szervezeti egység neve

1354


11. szám

4. sz. melléklet

TÁVOLMARADÁSI NYILATKOZAT

Alulírott, …………………………1 mint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdasági szereplő vezetője nyilatkozom, hogy az általam vezetett ……………………………………………….2 gazdálkodó szervezet a MÁV Zrt. által indított „………………………………………………………………………………………………...” tárgyú közbeszerzési eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként, sem kapacitást nyújtó szervezetként nem vesz részt.

Budapest, 20……………………..

…………………………………………… a gazdálkodó szervezet vezetőjének cégszerű aláírása

1 2

a gazdálkodó szervezet vezetőjének neve és adatai a gazdálkodó szervezet megnevezése és adata

11. szám


1355

5.sz. melléklet SZABÁLYZAT AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÉS BÍRÁLÓBIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL

1) A közbeszerzési eljárás során az Előkészítő és Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) üléseit szükség szerint tartja, de legalább egy bizottsági ülést köteles tartani. 2) A Bizottság ülését a Bizottság elnökével egyeztetve a Lebonyolító hívja össze. Az ülésre szóló meghívó elküldése és a Bizottság ülése között legalább két munkanapnak kell eltelnie. A meghívó elküldése telefaxon vagy e-mail útján történik. Indokolt esetben a bírálóbizottság ülése két munkanapon belüli időpontra is összehívható. 3) Az ülés(ek)ről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezető a Lebonyolító, a jegyzőkönyv hitelesítője a Bizottság elnöke. Amennyiben erre megalapozottan nincs lehetőség, a jegyzőkönyv hitelesítőjét a tagok szavazással választják ki. A Bizottság ülésének minősülhet a bizottsági tagok közötti elektronikus levelezés útján történő egyeztetés is, ebben az esetben azonban az elektronikus levelezésből egyértelműen ki kell derülnie, hogy az a bizottsági ülés tartását váltja ki.

4) A Bizottság valamennyi tagja, illetőleg a Bizottság ülésén jelen lenni jogosult egyéb résztvevők az első ülést megelőzően kötelesek az általuk kitöltött és aláírt összeférhetetlenségi, és titoktartási nyilatkozatot a Lebonyolítónak átadni. 5) A Bizottság akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább fele az ülésen jelen van, és a jelen lévő szavazati joggal rendelkező tagok által, a Kbt. 27. § (3) bekezdésében előírt (közbeszerzés tárgya szerinti, jogi, közbeszerzési és pénzügyi) szakértelem biztosított, és a Jogi Szakértő is jelen van, vagy írásos véleménye rendelkezésre áll. Az ülés időtartama alatti személyi változásokat (távozás, érkezés) rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. 6) A Bizottság minden szavazati joggal rendelkező tagjának egy szavazata van. A Bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelen lévők több mint felének igen szavazata szükséges. A meghozott döntéssel egyet nem értő tag(ok) véleményét rögzíteni szükséges. 7) Amennyiben a részvételi jelentkezések/ajánlatok bírálata során további bizottsági ülés tartása szükséges, az újabb ülés időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 8) A Bizottságnak írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot kell készítenie a Döntéshozó részére, amelyet a bizottsági jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az elektronikus úton tartott Bizottsági ülés esetén is kell írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készíteni a Döntéshozó részére. Az Előkészítő és Bíráló Bizottság jogosult bármely, hatáskörébe tartozó kérdést, döntést illetően az illetékes Döntéshozó állásfoglalását kérni, amennyiben azt szükségesnek tartja. Az Előkészítő és Bíráló Bizottság által készített, a Döntéshozónak küldendő azon javaslatai esetében, amelyeket nem egyhangú döntéssel hozott meg, a javaslattal egyet nem értő Előkészítő és Értékelő Bizottsági tag indoklással ellátott véleményét is mellékelni kell.

1356


11. szám

9) Abban az esetben, ha a Bizottság tagja bármely hozzászólását a jegyzőkönyvben – adott esetben szó szerint – rögzíttetni kívánja, azt jeleznie kell a jegyzőkönyvvezetőnek. 10) A Bizottság valamennyi tagjának a szakértelmének megfelelő indokolással ellátott bírálati lapot kell kitöltenie, amelyben kifejti véleményét az ajánlatokkal/részvételi jelentkezésekkel kapcsolatban (érvényesség, eredményesség, nyertes tb.) A bírálati lapokat a bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Az elektronikus úton tartott Bizottsági ülés esetén is ki kell tölteni az egyéni bírálati lapokat. 11) A Bizottság tagjai kötelesek a Bizottság ülésén, valamint tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetében a tárgyalási fordulókon megjelenni. A bizottsági tagságra vonatkozó mandátum nem átruházható és meghatalmazás útján sem gyakorolható. A Bizottság tagjának a Bizottság munkájában való részvételének akadályoztatása esetén ezt haladéktalanul jeleznie kell az őt delegáló vezetőjének és a Lebonyolítónak. A delegáló vezető köteles a megfelelő szakértelemmel rendelkező helyettesítő tagról gondoskodni a Bizottság munkájának biztosítása érdekében. Az akadályoztatás esetén kijelölt új bizottsági tag(ok)nak összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell tenniük. Amennyiben a Bizottság tagjának a Bizottság üléséről történő távolmaradását az őt delegáló szervezeti egység vezetője nem igazolja, a bizottsági taggal szemben alkalmazandó jogkövetkezményekre az ajánlatkérővel munkaviszonyban álló bizottsági tag esetén a munkajogi felelősség szabályai, az ajánlatkérővel polgári jogi jogviszonyban álló személy esetén pedig az adott közbeszerzési eljárásban történő közreműködés tárgyában megkötött polgári jogi szerződésben meghatározott jogkövetkezmények az irányadóak.

11. szám


1357

6. sz. melléklet

PBI/BLÜ vezető részére

Ikt. szám: Tárgy: Előkészítő és Bírálóbizottsági tagok személyének kijelölése/módosítása ……………….. tárgyú közbeszerzési eljárásban Előadó: E-mail:

Helyben

Tisztelt Beszerzési Igazgató Úr/Üzletág Vezető Úr! A MÁV Zrt. Pályavasúti Beszerzési Igazgatóság/ MÁV SZK Zrt. Beszerzési és Logisztikai Üzletág jóváhagyásra előterjeszti a ………………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás Előkészítő és Bírálóbizottsági tagjainak kijelölését. 1. Közbeszerzési eljárás adatai Forrásgazda: Eljárási rezsim: Eljárás fajtája: Becsült érték: Eljárás várható megindítása: Szerződéskötés várható időpontja:

1358


11. szám

2. Bírálóbizottság kijelölésére vonatkozó szabályok A Kbt. 27.§ (4) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel együttesen rendelkező legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak - szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás [71-72. §] megadását követő - e törvény szerinti elbírálására és értékelésére. A MÁV Zrt./MÁV SZK Zrt. hatályos Döntési Hatásköri Listájának értelmében, az Előkészítő és Bírálóbizottsági tagok kijelölése tárgyában a döntési jogkör a(z) beszerzési igazgatót/üzletág vezetőt illeti. Az Előkészítő és Bírálóbizottság felelősségét és feladatait, valamint az elbírálásra vonatkozó rendelkezéseket a MÁV Zrt. hatályos Közbeszerzési Szabályzatának 4.10., és 4.11. pontja határozza meg.

3. Döntési javaslat A …….. tárgyú közbeszerzési eljárásban a delegálásra jogosult szervezeti egységek által az Előkészítő és Bírálóbizottságába delegálni kívánt szavazati joggal rendelkező tagok: Státusz Elnök Előkészítő és Bírálóbizottsági tag Előkészítő és Bírálóbizottsági tag Előkészítő és Bírálóbizottsági tag Előkészítő és Bírálóbizottsági tag Előkészítő és Bírálóbizottsági tag

A táblázat adott esetben bővíthető

Név

Képviselt szakértelem Szervezet és titulus közbeszerzés tárgya szerinti közbeszerzés tárgya szerinti pénzügyi szakértelem jogi szakértő közbeszerzési szakértelem felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (adott esetben)

11. szám


1359

A …….. tárgyú közbeszerzési eljárásban a delegálásra jogosult szervezeti egységek által az Előkészítő és Bírálóbizottságába delegálni kívánt szavazati joggal nem rendelkező tagok: Státusz

Név

Képviselt szakértelem

Szervezet és titulus

Előkészítő és Bírálóbizottsági tag A táblázat adott esetben bővíthető

Az Előkészítő és Bírálóbizottság tagjai a személyük kijelölését követően kiállított megbízólevelek, valamint az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok aláírásával kötelezettséget vállalnak a titoktartási és összeférhetetlenségi szabályok betartására. 4. Döntést követő intézkedések A Lebonyolító elkészíti az Előkészítő és Bírálóbizottság tagjainak megbízóleveleit, valamit az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatait, majd azokat aláírásra átadja a kijelölt tagok részére. A tagok általi aláírást követően a közbeszerzési eljárás előkészítése megkezdhető. Kérjük Tisztelt Beszerzési Igazgató Úr/Üzletág Vezető Úr jóváhagyását a tárgyi közbeszerzési eljárás Előkészítő és Bírálóbizottsági tagjainak kijelölésére irányuló előterjesztésre. Budapest,2016.

Készítette: ……………………… Előzetesen egyetért: ……………………… Előzetesen egyetért: ……………………. Engedélyezi:

……………………… PBI/BLÜ vezető

1360


11. szám

7.sz. melléklet

Fedezetigazolás a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti előterjesztéshez a ………………………………….. tárgyú közbeszerzés megindításának engedélyezése tárgyában Közbeszerzés tárgya: Közbeszerzés becsült értéke (HUF): Ajelen fedezetigazolásban igazolom, hogy a saját forrásból megvalósítandó ………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés pénzügyi fedezete a MÁV Zrt. üzleti tervében rögzített összegben rendelkezésre áll az alábbiak szerint: nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF)

Kelt.: ………………………… ……………………………….. aláírás

11. szám


1361

VAGY (Részajánlat esetén)

Fedezetigazolás a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti előterjesztéshez a ………………………………….. tárgyú közbeszerzés megindításának engedélyezése tárgyában Közbeszerzés tárgya: Közbeszerzés becsült értéke (HUF): Ajelen fedezetigazolásban igazolom, hogy a saját forrásból megvalósítandó ………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés pénzügyi fedezete a MÁV Zrt. üzleti tervében rögzített összegben rendelkezésre áll az alábbiak szerint: a(z) 1. rész vonatkozásában nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) a(z) 2. rész vonatkozásában nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) A táblázat a részajánlatok számától függően bővíthető Mindösszesen nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) Kelt.: ………………………… ……………………………….. aláírás

1362


11. szám

VAGY (Uniós finanszírozás esetén)

Fedezetigazolás a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti előterjesztéshez a ………………………………….. tárgyú közbeszerzés megindításának engedélyezése tárgyában Közbeszerzés tárgya: Közbeszerzés becsült értéke (HUF): A ………………………….. számú projekt keretein belül megvalósítandó………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás támogatási intenzitása ….. %, melynek fedezetét az alábbi forrás(ok) képezi(k): Támogatás projekt száma/neve

támogatási százalék

támogatási összeg (HUF)

A jelen fedezetigazolásban igazolom, hogy a ………………………….. számú projekt keretein belül megvalósítandó………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés pénzügyi fedezete - a saját forrás tekintetében - a MÁV Zrt. üzleti tervében rögzített összegben rendelkezésre áll az alábbiak szerint: Saját forrás nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF)

Kelt.: ………………………… ……………………………….. aláírás

11. szám


1363

VAGY (Uniós finanszírozás és részajánlat esetén)

Fedezetigazolás a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti előterjesztéshez a ………………………………….. tárgyú közbeszerzés megindításának engedélyezése tárgyában Közbeszerzés tárgya: Közbeszerzés becsült értéke részenként (HUF): A ………………………….. számú projekt keretein belül megvalósítandó………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás támogatási intenzitása ….. %, melynek fedezetét az alábbi forrás(ok) képezi(k): Támogatás projekt száma/neve

támogatási intenzitás (%)


A jelen fedezetigazolásban igazolom, hogy a ………………………….. számú projekt keretein belül megvalósítandó………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés pénzügyi fedezete a MÁV Zrt. üzleti tervében rögzített összegben a saját forrás tekintetében rendelkezésre áll az alábbiak szerint: a(z) 1. rész vonatkozásában nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) a(z) 2. rész vonatkozásában nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) A táblázat a részajánlatok számától függően bővíthető Mindösszesen nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) Kelt.: ………………………… ……………………………….. aláírás

1364


11. szám

VAGY (Több évre kötendő szerződés esetén – saját forrás)

Fedezetigazolás a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti előterjesztéshez a ………………………………….. tárgyú közbeszerzés megindításának engedélyezése tárgyában Közbeszerzés tárgya: Közbeszerzés becsült értéke éves bontásban (HUF): Ajelen fedezetigazolásban igazolom, hogy a saját forrásból megvalósítandó ………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés pénzügyi fedezete MÁV Zrt. üzleti tervében rögzített összegben rendelkezésre áll az alábbiak szerint: 20 ….. év vonatkozásában nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) 20 ….. év vonatkozásában nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) A táblázat az évek számától függően bővíthető Mindösszesen nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF)

Kelt.: ………………………… ……………………………….. aláírás

11. szám


1365

VAGY (Több évre kötendő szerződés esetén – Uniós finanszírozás)

Fedezetigazolás a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti előterjesztéshez a ………………………………….. tárgyú közbeszerzés megindításának engedélyezése tárgyában Közbeszerzés tárgya: Közbeszerzés becsült értéke éves bontásban (HUF): A ………………………….. számú projekt keretein belül megvalósítandó………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás támogatási intenzitása ….. %, melynek fedezetét az alábbi forrás(ok) képezi(k): Támogatás projekt száma/neve

támogatási intenzitás (%)


A jelen fedezetigazolásban igazolom, hogy a ………………………….. számú projekt keretein belül megvalósítandó………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés pénzügyi fedezete a MÁV Zrt. üzleti tervében rögzített összegben a saját forrás tekintetében rendelkezésre áll az alábbiak szerint: 20 ….. év vonatkozásában nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) 20 ….. év vonatkozásában nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) A táblázat az évek számától függően bővíthető Mindösszesen nettó (HUF) ……. % ÁFA (HUF) bruttó (HUF) Kelt.: ………………………… ……………………………….. aláírás

1366


11. szám

8.sz. melléklet

Szerződéstervezet előkészítéséhez szükséges adatlap a szerződéskötő szervezet és a pénzügyi szakértelemmel rendelkező részére

Szerződéskötő szervezet (ágazat-szakma) által kitöltendő: 1. A szerződés tárgyának (feladat) pontos meghatározása: Amennyiben a feladat leírás külön mellékletben kerül részletesen meghatározásra, úgy az alábbi pontokra adott választ mindenképpen kérjük szerepeltetni a feladat részletes leírása mellett: 2., 3., 4., 6. 2. Teljesítési ütem: □ egyszeri teljesítés: ütemterv nélküli/ütemterv szerinti teljesítés □ időszakosan visszatérő, folyamatos teljesítés: ütemterv nélküli/ütemterv szerinti Amennyiben ütemterv szerinti a teljesítés az ütemezés paraméterei (a teljesség igénye nélkül): • ki határozza meg - Társaságunk - Másik szerződő fél • milyen lebontású legyen az ütemterv - napi - havi - egyéb: • mikor kell Megrendelő rendelkezésére bocsátani - ajánlatban - szerződés hatálybalépését követő … napon belül - egyéb • ütemtervtől való eltérés minősítése - Megrendelő hozzájárulásával lehetséges - nem lehetséges • egyéb vonatkozó paraméterek: 3. A szerződő fél teljesítéshez szükséges jogszabályok, szabványok, hatósági engedélyek felsorolása: 4. A teljesítés MÁV területen történik: Igen/Nem. Amennyiben igen, a kísérő biztosításának paraméterei: Kísérő megnevezése: Hány nappal előtte kell egyeztetni a teljesítés pontos idejéről:

11. szám


1367

4.2. Szerződés teljesítéséhez szükséges MÁV utasítás(ok) megismertetése szükséges: Igen/Nem. Amennyiben igen, ez(ek) felsorolása: 4.3. Milyen oktatásokon való részvétel szükséges a szerződés teljesítéséhez (amennyiben releváns): 5. Helyszíni bejárás szükséges: igen/Nem. Amennyiben igen, ennek paraméterei: Mikor: 5. Alvállalkozók bevonásra kerülhetnek: Igen/Nem. 6. Szakemberek bevonása szükséges a szerződés teljesítéséhez: Igen/Nem. Amennyiben igen, szakemberek végzettségnek megjelölése: 6.1. A bevont szakembereknek szerepelniük kell-e valamely nyilvántartásban: Igen/Nem. Amennyiben igen, a nyilvántartás megjelölése: 7. Teljesítéshez szükséges eszközöket, anyagokat, berendezéseket stb. ki biztosítja: 8. Felelősségbiztosítás szükséges: Igen/Nem. Amennyiben igen, a felelősségbiztosítás paraméterei: - Mire vonatkozzon: - Összege: 9. Szerződés időbeli hatálya: (amennyiben lehetséges – ha valamilyen fix időpont kifejezetten nem indokolja – napban határozzuk meg) 9.1. A szolgáltatás megkezdésének ideje: megegyezik a szerződés hatálybelépésének idejével/a hatálybalépés idejétől eltér. Amennyiben a hatálybelépés idejétől eltér, ennek indoka (pl. munkaterület átadás-átvétele), a szolgáltatás megkezdésének megjelölése: 9.2. A szolgáltatás (vég)határideje: megegyezik a szerződés megszűnésének idejével/a megszűnés idejétől eltér. Amennyiben a megszűnés idejétől eltér, ennek indoka, a szolgáltatás befejezési időpontjának megjelölése: 10. Teljesítés igazolás módja (a teljesség igénye nélkül: milyen típusú dokumentum megléte igazolja a teljesítést, milyen rendszerességgel kell kiállítani, egyéb vonatkozó paraméterek): 10.1. A teljesítés igazolás részét képező, a szolgáltatás dokumentálásához esetlegesen szükséges egyéb dokumentumok (pl.: jogszabály által meghatározott jegyzőkönyv minta) szükségesek: Igen/ Nem. Amennyiben igen, ennek megjelölése:

1368


11. szám

11. Jótállás szükséges: Igen/Nem. □ a jótállási időt mi határozzuk meg, a jótállási idő ……. hónap □ a jótállási idő a szerződő fél határozza meg az ajánlatában, de minimum ….. hónap □ jótállási idő jogszabály alapján …… hónap 12. Harmadik fél irányába történő teljesítési kötelezettség (hatóság, közszolgáltató, stb.) áll-e fenn: Igen/ Nem. Amennyiben igen, ennek megjelölése: 12. Súlyos szerződésszegés esete(i) (szakmai): 13. Szerződést biztosító mellékötelezettségek: 13.1. Kötbér: - a kötbér alapja: teljes nettó szerződéses ellenérték/szerződésszegéssel érintett szerződéses ellenérték - kötbér mértéke: • késedelmi kötbér ………… % (általunk ajánlott mértéke 1% naptári naponként, amennyiben a kötbér alapja a teljes szerződéses ellenérték maximum 15%) • késedelmi kötbér maximalizálásának szükségessége: Igen/Nem. Amennyiben igen, ennek mértéke: …….% • hibás teljesítési kötbér ……. % (általunk ajánlott mértéke 15 %) • meghiúsulási kötbér ……. % (általunk ajánlott mértéke 20 %) 13.2. Teljesítési biztosíték (a szerződésszegéssel érintett ellenszolgáltatás visszatartása, a szerződésszerű teljesítést követően kerül kifizetésre) szükséges-e: Igen/Nem. 13.3. Jólteljesítési biztosíték (a szerződés teljesítésétől a jótállási idő végéig terjedő időszakban az ellenszolgáltatás általunk meghatározott %-ának visszatartása, a jótállási idő leteltét követően kerül kifizetésre) szükséges-e: Igen/Nem. Amennyiben igen, mértéke: a szolgáltatás ellenértékének ……. %-a 14. Késedelmes teljesítés esetén póthatáridőt biztosítunk-e: Igen/Nem. Amennyiben igen, hány napos póthatáridőt biztosítunk:…. nap 15. A szerződés megszűnése: 15.1. Azonnali hatályú felmondás okai (szakmai): - késedelmi kötbér esetén a kötbér maximum elérése esetén felmondjuk-e a szerződést: Igen/Nem. - közös megegyezéssel való megszüntetést kizárjuk-e

11. szám


1369

Pénzügyi területet által kitöltendő: 1. A teljesítési ütemezésre adott válasz alapján a szerződő fél hány alkalommal, és milyen időpontban jogosult számla kiállítására: 2. A szolgáltatás alapján milyen adózás irányadó (pl.: fordított áfa) 3. Teljesítési biztosíték esetén hány napon belül kerül kifizetésre a biztosíték összege: 4. Jólteljesítési biztosíték esetén hány napon belül kerül kifizetésre a biztosíték összege: 5. Halasztott fizetés: (Igen/Nem)

1370


11. szám

9. sz. melléklet Közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszának lépései Ssz. 1.

Feladat lépés Eljárás bejelentés EBR-ben

Felelős Forrásgazda

2.

Előkészítési szakaszban résztvevők (közbeszerzési, pénzügyi, jog szakértelemmel rendelkező munkatárs) kijelölése érdekében jelölő szervezeti egységek vezetőinek megkeresése A jelölő szervezeti egységek vezetői a megkeresést követően javaslatot tesznek a megfelelő szakértelemmel rendelkező előkészítő bizottsági tag személyére

Lebonyolító

Előkészítési szakaszban résztvevők (közbeszerzési, pénzügyi, jog szakértelemmel rendelkező munkatárs) kijelölése, vagy dokumentálása Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat aláírása és visszaküldése a Lebonyolító részére A becsült érték alátámasztására szolgáló adatok megküldése KSZ részére A becsült érték alátámasztására szolgáló adatok felülvizsgálata, megfelelőségről visszajelzés KTSZ részére

PBI/BLÜ vezetője, dokumentálás esetén a Lebonyolító KTSZ, PSZ, JSZ

3.

4.

5. 6. 7. 8.

9. 10. 11. 12.

Jogi Igazgatóság/Jogi Szervezet, Gazdasági vezérigazgató-helyettesi szervezet /MÁV SZK Zrt. Gazdasági szervezet

KTSZ KSZ

A műszaki leírás és szerződéses feltételek ágazatszakmai minimális tartalmi elemeinek megküldése a 8. sz. mellékletben előírt tartalmi szempontokkal PSZ részére pénzügyi részeket érintő kitöltésre A PSZ a pénzügyi adatokkal kitöltött műszaki leírást és szerződéses feltételeket megküldi KSZ részére

KSZ

Hiányos műszaki leírás esetén kiegészítésére visszaküldés a KTSZ és PSZ részére Adott esetben, kiegészítés esetén a kiegészített műszaki leírás és szerződéses feltételek megküldése KSZ részére 12.1. Eljárás megindításának jóváhagyása • KSZ elkészíti az eljárás elindításához szükséges előterjesztést és megküldi PSZ, KTSZ és JSZ részére; • PSZ, KTSZ és JSZ az előterjesztésben megjelölik az aláírásra jogosult vezetőket, valamint adott, esetben, amennyiben a bíráló bizottság tagjai nem egyeznek meg az előkészítő bizottság tagjaival a delegáló vezetők javaslatait a bíráló bizottság tagjaira • A jóváhagyott előterjesztést KSZ szignózza és a beszerzési szervezet vezetőjével az előterjesztést aláíratja és továbbítja a szükséges szignók beszerzése érdekében • Döntéshozó jóváhagyja/módosítással jóváhagyja az eljárás megindítását, a bíráló bizottság összetételét.

KSZ

PSZ

KTSZ és PSZ KSZ, PSZ, KTSZ és JSZ, Döntéshozó

11. szám

13.

14.

15.

16.


12.2. Közbeszerzési dokumentumok elkészítése • A KSZ a végleges műszaki leírás alapján elkészíti a közbeszerzési dokumentumokat és megküldi PSZ és KTSZ részére a pénzügyi és műszaki alkalmassági feltételek és bírálati szempontok kialakítása érdekében • A PSZ és KTSZ az alkalmassági követelményekkel és a bírálati szempontokkal megküldi a közbeszerzési dokumentumokat KSZ részére 12.3.Közbeszerzési szerződés elkészítése • A szabályzatnak megfelelő műszaki tartalom és szerződéses feltételek megküldése a JSZ részére a szerződéstervezet előkészítése érdekében • A JSZ a 8. sz. melléklet szerint rendelkezésre bocsátott szerződéses és műszaki feltételek, valamint a KSZ közreműködésével összegyűjtött észrevételek alapján összeállítja és az EB tagjaival együttműködve véglegesíti a szerződéstervezetet, KSZ átvezeti a végleges szerződéstervezet alapján a szükséges információkat a közbeszerzési dokumentumokban és megküldi véglegesítésre PSZ, KTSZ és JSZ részére PSZ, KTSZ és JSZ a közbeszerzési dokumentumok véglegesítése előtt felmerülő javaslatait megteszi KSZ részére, KTSZ az egybeszámításra vonatkozó adatok módosulását adott esetben jelzi KSZ a PSZ, KTSZ és JSZ által adott vélemények alapján véglegesíti a közbeszerzési dokumentumokat és visszaküldi a többi EB tag részére végleges jóváhagyásra A jóváhagyott közbeszerzési dokumentumokat KSZ szignózza, a beszerzési szervezet vezetőjével aláíratja, majd továbbítja szükséges szignók beszerzése érdekében

1371

KSZ, PSZ, KTSZ és JSZ,

KSZ, PSZ, KTSZ és JSZ

KSZ

PSZ, KTSZ, JSZ

KSZ

KSZ

A 12.1,, 12.2., 12.3. pontban megjelölt lépések egymással párhuzamosan folynak. Rövidítések: EB: KSZ: KTSZ: JSZ: PSZ: EBR: PBI: BLÜ:

Előkészítő Bizottság Közbeszerzési Szakértelemmel rendelkező EB tag Közbeszerzési Tárgya szerinti Szakértelemmel rendelkező EB tag Jogi Szakértelemmel rendelkező EB tag Pénzügyi Szakértelemmel rendelkező EB tag Eljárás Bejelentő Rendszer MÁV Zrt. Pályavasúti Beszerzési Igazgatóság MÁV SZK Zrt. Beszerzési és Logisztikai Üzletág

1372


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

11. szám

Utasítások TARTALOM. 11. szám 131. évfolyam június 24. oldal

Recommend Documents