Utasítások. 3. szám 131. évfolyam március 11. TARTALOM oldal 2 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

3. szám

131. évfolyam

2016. március 11.

TARTALOM Utasítások

oldal

4/2016. (III. 11. MÁV Ért. 3.) EVIG sz. utasítás A Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében, továbbá a MÁV Zrt. tulajdonában lévő tárgyi eszközök selejtezéséről

149

Utasítások 4/2016. (III. 11. MÁV ÉRT. 3.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MAGYAR ÁLLAM TULAJDONÁBAN ÉS A MÁV ZRT. VAGYONKEZELÉSÉBEN, TOVÁBBÁ A MÁV ZRT. TULAJDONÁBAN LÉVŐ TÁRGYI ESZKÖZÖK SELEJTEZÉSÉRŐL 1 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a MÁV Rt. közötti 620318/2001/0100 számú Vagyonkezelési Szerződése valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a MÁV Zrt. közötti SZT-40.237 Megbízási szerződése állami tulajdonú, MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő eszközök selejtezésére és hulladékok kezelésére dokumentumok alapján, „… A MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő vasúti infrastruktúra működtetésével összefüggő selejtezések elvégzésével bízzák meg a MÁV Zrt-t …” Jelen utasítás célja, a Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében, továbbá a MÁV Zrt. tulajdonában lévő folyamatos és azonnali leírású tárgyi eszközök selejtezése módszerének szabályozása, valamint a selejtezési tevékenységekkel kapcsolatos szabályozási kettősség megszüntetése.

oldal 5/2016. (III. 11. MÁV Ért. 3. ) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról

184

2 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt-nek folyamatban érintett munkavállalóira. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság igazgatója felelős. 3 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1 Az utasításban szereplő fogalmak 3.1.1 Tárgyi eszközök A Sztv. 26.§(1) bekezdésén túl, minden területileg vagy műszakilag elhatárolható épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés, jármű stb., amely beépített vagy öszszeszerelt alkatrészeivel és tartozékaival együtt alkalmas meghatározott műszaki (technológiai, szállítási, hírközlési) gazdasági vagy szociális feladat ellátására,

150

A MÁV Zrt. Értesítôje

3. szám

és a vállalkozási tevékenységet rendszeres használat mellett tartósan legalább egy éven túl szolgálja. A több tárgyi eszköz összeszerelése útján kialakított eszköz, ha az összeszerelés után zárt munkafolyamatot lát el, és a továbbiakban a beépített alkotórészek külön-külön (önállóan) nem használhatók, egy tárgyi eszköznek (leltárfelvételi egységnek) minősül.

vagy értékesíthető - anyagot nevezzük, amelyet a selejtezési munkák végzése során az elbontásra kerülő tárgyi eszközből kinyernek, és bizonylattal készletre vesznek.

3.1.2 Tárgyi eszköz tartozék:

Az állagbantartó szervezet az a mindenkor hatályos MSZSZ szerinti szervezet, amelyik szolgálati hely kódján a tárgyi eszköz a könyvviteli és egyéb nyilvántartásokban szerepel. Számviteli elkülönítési és gazdálkodási szempontból is fontos, hogy az állagbantartó szervezetek azonosak legyenek az eszközt használó vagy jellemzően, illetve többségében használó szervezettel.

Az olyan önmagában nem üzemeltethető eszköz, melyet a tárgyi eszköz előállítása során nem építettek be, de az üzemeltetés biztonsága, az egészség, az élet, a környezet védelme, vagy egyéb szempontból szükséges annak üzemeltetéséhez. A tárgyi eszköz tartozékokat az üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem, a környezet védelme érdekében, vagy egyéb szempontból a rendeltetésszerű használat feltételeként az illetékes hatóságok előírtak, illetőleg amely a tárgyi eszközt alapvetően, felhasználhatóságán túlmenően további feladatok, műveletek ellátására teszi alkalmassá. 3.1.3 Selejtezés: Eljárás azon vagyontárgyaknak megsemmisítésére és az eszköznyilvántartásból történő kivezetésére, amelyek a vasútüzem szempontjából feleslegessé lettek, fizikailag elhasználódtak, erkölcsileg avulttá váltak, hasznosításukra már nincs lehetőség. A selejtezés (részleges selejtezés) eredményeként az érintett (selejtezett, részlegesen selejtezett) vagyonelem jogi státusza nem változik, azaz a vagyonkezelt selejtezett eszköz vissznyereményi anyaga, illetve a részlegesen selejtezett eszköz továbbra is a Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében marad. A MÁV Zrt. állagában lévő eszközök selejtezéséből visszanyerhető anyag, illetve a részselejtezett eszköz társasági tulajdonú marad. 3.1.4 Részleges selejtezés: Eljárás azon vagyontárgyaknak nem teljes körű, csak elemeinek megsemmisítésére és az eszköznyilvántartás módosítására, melyek hasznosítására már nincs lehetőség, ugyanakkor a tárgyi eszköz meghatározott részei továbbra is használatban maradnak. A lebontott (leszerelt) rész értékét részleges selejtezésként kell elszámolni. Vagyontárgy fő alkatrészeinek cseréi csak értékbeli kivezetéssel, tartozék értékben kivezetéssel illetve tartozékjegyzékben módosítással kerülnek részselejtezésre. 3.1.5 Vissznyereményi anyag: Vissznyereményi anyagnak azt a selejtezés során keletkezett – továbbiakban hasznosítható, hulladék,

3.1.6 Állagbantartó szolgálati hely:

3.1.7 Számadó, vagy nyilvántartó szervezet: A számadó szervezet az a szervezet, amelyet az állagbantartó szervezet bíz meg a számadói feladatok ellátásával. A számadó szervezet az állagbantartó szervezet eszközeit számadókhoz rendeli úgy, hogy valamennyi eszköz esetében a számadó azonosítható legyen. 3.1.8 Eszközgazdálkodó: A selejtezés folyamatának koordinátora. Feladata a selejtezés dokumentumainak ellenőrzése, a selejtezési dokumentumok nyilvántartása, együttműködés a selejtezési eljárásokban a funkcionális és szakmai szervezetekkel. 3.1.9 Selejtezési Bizottság vezetője: A selejtezésre bejelentett és selejtezésre engedélyezett tárgyi eszköz, selejtezési tevékenységének irányítását ellátó, a selejtezéshez szükséges pénzügyi és műszaki szakember. 3.1.10.Számadó: A számadó az a személy, aki az adott eszköz nyilvántartásáért és az eszközkezeléssel összefüggő feladatokért felel. A számadó tartozik az eszköz meglétének ellenőrzéséért, az eszközzel kapcsolatos változások bizonylatolásáért, a különféle nyilvántartásokban történő adatbejelentésekért, a nyilvántartások vezetésért. 3.1.11 Raktárvezető: A Pályavasúti beszerzési igazgatóság Anyagbeszerzési osztályának Raktározás raktárvezetője (vagy megbízottja) – amennyiben a selejtezés során vissznyereményi anyag keletkezik – a haszon- és hulladék- anyag vállalatirányítási rendszerben történő nyilvántartásáért felel.

3. szám


3.1.12 A készletező mesteri szakasz anyagilag felelős munkavállalója: A tárgyi eszközök bontásából származó anyagok tárolása az állagbantartó szakaszokon történik. A visszanyert anyagok felhasználásáig, azok elméleti nyilvántartásáért a Pályavasúti beszerzési igazgatóság Anyagbeszerzési osztályának Raktározás (az elméleti nyilvántartó) a vissznyereményért, a bontott anyag tárolásáért az állagbantartó mesteri szakasz anyagilag felelős munkavállalója a felelős. 3.1.13 Környezetvédelemi munkatárs A selejtezendő eszközök jellege alapján a veszélyes hulladék kezelése utasítás szerinti rendezésének felelőse. 3.2 Az utasításban alkalmazott rövidítések DHL DMS e-TEV GIR KIT MÁV SzK Zrt. MÁV SzK BLÜ MNV Zrt. MSzSz NIF Zrt. NISZ Zrt. TFÉCS VEGA

Döntési hatásköri lista Data management system (Ügyviteli és iktatási rendszer) elektronikus tárgyi eszköz változási bizonylat Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer Koordinációs intézkedési terv MÁV Szolgáltató Központ Zrt. MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzés és logisztika üzletág Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzat Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Nemzeti Infokommunikációs Zrt. Terven felüli értékcsökkenés a munkavállalók egyen-, forma-, és munkaruházati nyilvántartására alkalmazott informatikai rendszer

4 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Tárgyi eszköz állomány csökkentésének indokai A tárgyi eszközök a használattal járó fizikai igénybevétel következtében (a rendszeres karbantartás ellenére) fokozatosan elvesztik eredeti tulajdonságukat, a gépek és berendezések teljesítménye, pontossága olyan mértékben csökken, az épületek, építmények, járművek állapota annyira avulttá válik, hogy azok további rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak, felújításuk pedig már műszakilag nem megoldható, illetve nem gazdaságos.

151

Rendkívüli események (vis major, baleset, vízkár, tűzkár, elemi csapás) során a tárgyi eszköz az üzemszerű használattól függetlenül tönkremegy. Új, korszerűbb, termelékenyebb, nagyobb teljesítményű tárgyi eszköz üzembeállításával műszakilag-technikailag avulttá válik és így használatára nincs szükség, illetve az gazdaságtalan. A feladatok változása, szervezeti átalakulások, stb. következtében pótlás nélkül feleslegessé válik a társaságnál. 4.2 Tárgyi eszközállomány csökkentése A tárgyi eszköz állományának csökkentése előtt vizsgálni kell, hogy az adott helyen feleslegessé váló tárgyi eszköz más MÁV szervezetnél nem használható-e még gazdaságosan. A vizsgálat után a tárgyi eszköz állomány csökkentési tervjavaslatot minden szakszolgálatnak, illetve önálló gazdálkodó egységnek el kell készíteni. A tárgyi eszköz állomány csökkentése átadással, értékesítéssel és selejtezéssel történhet. Átadással, ha a MÁV Zrt-én belül az adott helyen feleslegessé váló tárgyi eszköz más MÁV szervezetnél még használható. Értékesítéssel, ha a tárgyi eszköz eredeti formájában történő értékesítése megvalósul, az állományból kivezetésre kerül. Az értékesítés során törekedni kell a legmagasabb ár elérésére. Általános irányelv, hogy a tárgyi eszközt sem nettó értéke, sem anyag értéke alatt nem értékesíthető. Selejtezéssel, ha a tárgyi eszköz vasútüzemi célra már nem alkalmazható, és értékesítése eredménytelen, akkor az eredeti jellegétől és felhasználhatóságától meg kell fosztani. 4.3 Állami tulajdonú, MÁV Zrt. vagyonkezelésű tárgyi eszközök selejtezése A MÁV Zrt-nek a selejtezésekhez – a selejtezésre kerülő tárgyi eszközök értékhatárától függetlenül - nem kell az MNV Zrt. hozzájárulását megkérnie, ugyanakkor a társaságnak az állami vagyon mennyiségében és értékében bekövetkező változásáról, az eszközök kivezetéséről tájékoztatnia kell az MNV Zrt-t. Tárgyi eszköz selejtezésekre a MÁV Zrt-nek nem felróható, illetve felróható okból kerülhet sor. 4.3.1 A MÁV Zrt-nek nem felróható okból kerül sor a selejtezésre: •

ha jogszabályi rendelkezés miatt kell a selejtezést elvégezni, • ha természeti katasztrófa teszi szükségessé, • elháríthatatlan külső okból – pl.: vis major - bekövetkező károsodás teszi indokolttá a selejtezést. Amennyiben a kivezetés a MÁV Zrt.-nek fel nem róható okból következett be - az MNV Zrt. részére a fel

152


nem róhatóság megítéléséhez a selejtezési dokumentációt meg kell küldeni.

•

4.3.2 A MÁV Zrt-nek felróhatónak minősítendők a selejtezések, •

•

•

•

ha az állami feladatok ellátásához a beruházási, felújítási tevékenységek során célszerűbb, gazdaságilag előnyösebb- új vagyontárgyak kerülnek a vagyonkörbe. Az új eszközök létesítésével a meglévő és funkcionáló eszközök szükségtelenekké válnak. ha a tárgyi eszközök a használattal járó fizikai igénybevétel következtében (a rendszeres karbantartás ellenére) fokozatosan elvesztik eredeti tulajdonságukat, a gépek és berendezések teljesítménye, pontossága olyan mértékben csökken, az épületek, építmények, járművek állapota annyira avulttá válik, hogy azok további rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak, felújításuk pedig már műszakilag nem megoldható, illetve nem gazdaságos. amennyiben új, korszerűbb, termelékenyebb, nagyobb teljesítményű tárgyi eszköz üzembeállításával a meglévő tárgyi eszköz műszakilag-technikailag avulttá válik és így használatára nincs szükség, illetve gazdaságtalan. amikor a feladatok változása, szervezeti átalakulások, stb. következtében pótlás nélkül feleslegessé válik a vagyontárgy egy szervezetnél, vagy a MÁV Zrt. egész területén.

Nem lehet feleslegesnek tekinteni a tárgyi eszközt, amennyiben javítás alatt áll, függetlenül a javítás időtartamától, amennyiben azok rendszeres időszakonkénti használatra szolgálnak, vagy idényszerűen használtak, kivéve, ha azok más rendelkezésre álló tárgyi eszközzel gazdaságosabban, vagy rendszeresen helyettesíthetők, amennyiben átmenetileg ugyan nem használnak, de – előreláthatólag – három hónapon belül használatba kerülhetnek, Nem lehet feleslegesnek minősíteni az eszközöket, amennyiben azok tűzrendészeti és polgári védelmi berendezések és tartalékolt eszközök. 4.3.3 A MÁV Zrt-nek felróható okból történő selejtezéseinek speciális szabályai •

•

A MÁV Zrt. cégszerűen aláírt teljességi nyilatkozatot tesz, hogy a selejtezési ok a MÁV Zrtnek felróható az MNV Zrt. Selejtezési Szabályzata alapján. A MÁV Zrt. az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződése alapján, illetve a selejtezési eljárásrendjének megfelelően végzi a tárgyi eszközök selejtezését, a nyilvántartásokból történő kivezetését.

•

•

•

3. szám

A selejtezések dokumentumait a szakágak eszközgazdálkodói készítik el – bejelentő lapot, selejtezési jegyzőkönyvet, a selejtezési kimutatást, várható vissznyereményi jegyzőkönyvet, selejtezett tárgyi eszközök nyilvántartásának jegyzőkönyvét – melyeket nem szükséges megküldeni az MNV Zrt. részére. A selejtezési engedélyezési eljárás a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listájának (DHL) 5.9 pontjában meghatározott jogosultságok szerint történik. (A selejtezendő eszközök értékére tekintettel, az engedélyezés a döntési szinteknek megfelelően, illetve az eszköz selejtezések megfelelő dokumentáltságának, és a selejtezési eljárásrendnek az ellenőrzése alapján történik. A tárgyi eszközöket a MÁV Zrt. az MNV Zrtvel SZT-40.237 Megbízási szerződés alapján számolja el. (A nem beruházásokhoz kapcsolódó selejtezések bontási költsége, a selejtezésekkel, vissznyereményekkel kapcsolatos őrzési, szállítási és egyéb kezelési költségek a MÁV Zrt. üzemeltetési költségei közé kerülnek elszámolásra.) A selejtezett eszközök bontásból származó vissznyereményi anyagok, valamint a már nem hasznosítható, hulladék anyagok a Magyar Állam tulajdonát képezik, és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében állnak.

4.3.4 A MÁV Zrt-nek nem felróható okból történő selejtezéseinek speciális szabályai •

• •

•

Az MNV Zrt. Selejtezési Szabályzata alapján a MÁV Zrt. cégszerűen aláírt teljességi nyilatkozatot tesz, hogy a selejtezési ok a MÁV Zrt.nek nem felróható. A MÁV Zrt. selejtezési eljárásrendjének megfelelően végzi a tárgyi eszközök selejtezését a nyilvántartásokból történő kivezetését. A selejtezések dokumentumait – selejtezési jegyzőkönyvet, selejtezési kimutatást, várható vissznyereményi jegyzőkönyvet – köteles megküldeni az MNV Zrt. részére. A dokumentáció MNV Zrt-be történő megküldése és a Vagyonkezelői Szerződés módosításának kezdeményezése a MÁV Zrt. Vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság felelőssége.

4.3.5 Selejtezés A felesleges tárgyi eszközök csoportosítása: (az eszközök műszaki állapotának megfelelően az alábbi csoportosítást kell elvégezni) • “A” csoport: ide tartoznak az új, vagy olyan használt tárgyi eszközök, melyek szabványosak, korszerűek, gazdaságosan üzemeltethetőek és javítás nélkül üzembe helyezhetőek.

3. szám

• • •


“B” csoportba tartoznak a kis- vagy középjavítással tovább gazdaságosan üzemeltethető tárgyi eszközök. “C” csoportba tartoznak azok a tárgyi eszközök, amelyek üzembe helyezése csak nagyjavítással történhet. “D” csoportba kell sorolni a fizikailag elhasználódott, törött, korszerűtlen vagy gazdaságtalanul javítható eszközöket.

4.4 A selejtezés általános (pótlás nélkül megszüntetésre kerülő állami tulajdonú tárgyi eszközök) folyamata 4.4.1 Selejtezési terv készítése (pénzügyi, műszaki tervezés) A tervkészítés alapja az állagban tartó szolgálati helyek által összeállított, a Pályavasúti területi igazgatóság szakmai főnökségei, osztályai, által jóváhagyott állománycsökkentési terv, melyet a Területi gazdasági szervezet eszközgazdálkodási koordinátora részére továbbítanak. A tárgy évet megelőző év harmadik negyedév végéig az üzleti tervezés részeként az eszközgazdálkodási koordinátor, (egyéb szervezetek esetén az ezzel a tevékenységgel megbízott dolgozó) összeállítja az éves állománycsökkentési tervet (1.a. számú melléklet), a kitöltési útmutató (1.b. számú melléklet) figyelembevételével és megküldi a szakmailag illetékes DHL szerinti jóváhagyónak. Az eszközgazdálkodási koordinátoroknak a műszakilag jóváhagyott selejtezést és bontást tartalmazó éves állománycsökkentési tervet a munkák elvégzéséhez szükséges források biztosítása érdekében már a tervezés időszakában a területi, illetve az érintett központi Kontrolling szervezettel az üzleti tervben történő figyelembe vétel céljából egyeztetni kell. 4.4.2 A selejtezés engedélyezése A tényleges bontás és selejtezés megkezdése előtt az állagban tartó szolgálati hely a selejtezésre tervezett tárgyi eszközökről, bejelentést készít – Bejelentő lapot (2. számú melléklet) és Várható vissznyereményi jegyzőkönyvet (3. számú melléklet) állít ki – melyet műszaki engedélyezésre megküld szakmai főnöksége útján a területi szakmai osztályra. A „Bejelentőlapot” a tárgyi eszközre vonatkozó adatok pontos közlésével, minden tárgyi eszközről kell készíteni, melyeket alá kell írnia a bejelentő szolgálati hely anyagilag felelős munkatársának és vezetőjének. A bejelentőlap hátoldalán a tárgyi eszköz tartozékait – magasépítmények esetében az épületek, ill. építmények alkatrészének tekintendő eszközöket – tételesen fel kell sorolni, melyeket a szakmai irányító szervezetnek felül kell vizsgálnia és az egyezőséget igazolni kell.

153

A bejelentőlaphoz selejtezés esetén a várható vissznyereményekről két példányban vissznyereményezési jegyzőkönyvet kell kiállítani, melyben külön csoportosításban számjegyzéki tételszámmal ellátva kell felsorolni azokat az alkatrészeket, melyek még üzemi célra alkalmasak, és külön csoportosításban azokat, melyek üzemi célra már nem alkalmasak. Ugyancsak külön csoportban kell felsorolni a hulladékként vissznyereményezendő anyagokat. A vissznyereményezési jegyzőkönyv adatait a selejtezési eljárás során a selejtezési bizottságnak felül kell vizsgálni és egy példányt a selejtezési jegyzőkönyvhöz csatolva az anyagot bevételező gazdálkodási egységhez meg kell küldeni. A várható vissznyereményezési jegyzőkönyv egy példánya az eredeti selejtezési jegyzőkönyv mellékletét képezi. 4.4.3 A selejtezés műszaki engedélyezése Az állami tulajdonban lévő tárgyi eszközök selejtezésének műszaki engedélyezése során vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az eszköz selejtezése a társaságnak felróható, vagy nem felróható okból történik. Az irányító szakmai szervezet (főnökség, osztály) a műszaki engedélyezés során – az állami tulajdonú eszközök vonatkozásában – feltünteti a selejtezési bejelentő lapon MÁV Zrt. (állagban tartó szervezet) számára történő felróhatóságát, illetve fel nem róhatóságát, a becsült bontási költséget, külön kimutatást készít a költségek részletezéséről (tervezés, engedélyezés, bontás, rekultiváció) amennyiben szükséges. A várható vissznyereményi jegyzőkönyv tartalmazza a selejtezendő eszköz leltári számát, megnevezését, valamint (leltári számonkénti bontásban) a várható vissznyeremény cikkszámát, mennyiségi egységét, mennyiségét, MÁV egységárát és a számított értékét. A várható vissznyeremény elszámolás módját a jelenleg hatályos Számviteli politika, 49/2015. ( XII. 11. MÁV Ért. 22. ) EVIG sz. utasítás A MÁV-csoport Számviteli Politikája 96 (A-E) pontja tartalmazza. A tárgyi eszközök selejtezésének engedélyét a selejtezésre tervezett eszközök nyilvántartási értéke alapján a DHL szerinti döntéshozó adja meg. Az irányító szakmai szervezet - területi osztály eszközgazdálkodási koordinátora vagy ezzel a tevékenységgel megbízott munkatárs - az állagban tartók által kiállított selejtezési bejelentő lapon a tárgyi eszköz nyilvántartási rendszer (GIR) szerinti értékadatokat feltünteti. Rész/tartozék selejtezés esetén fel kell tüntetni a selejtezés mértékét (százalékát), és a jegyzett mérték alapján kell a mennyiségét és az értékadatokat megállapítani. A szükséges egyéb dokumentumokkal (környezetvédelmi azonosító /EWC kód/, műszaki szakvélemény, stb.) kiegészített és kiértékelt selejtezési okmányokat a területi szakmai osztályok átadják a Területi gazda-

154


sági szervezet eszközgazdálkodási koordinátora részére, aki az értékadatokat felülvizsgálja és szolgálati helyenként, eljárásonként külön ügyiratba helyezi azokat. A selejtezési bejelentő lapokat a gazdálkodásért felelős vezetőnek minden esetben alá kell írnia. Az elkészült ügyiratot a területi illetékes kontrolling szervezet részére kell továbbítani. A Kontrolling szervezet a felülvizsgálat során nyilatkozik az eszköz nyilvántartásokból történő kivezetés nettó értékének, illetve a bontásokhoz szükséges bontási és rekultivációs, valamint a tervezési és hatósági engedélyezési költség keretek rendelkezésre állásáról, és az ügyiratot a Pályavasúti területi igazgatóságoknak viszszaküldi. 4.4.4 Döntéshozók engedélye (DHL) A tárgyi eszközöket csak engedély alapján lehet selejtezni, az engedélyezés annak a szervezetnek a felelősségi körébe tartozik, amelynek a nyilvántartásában szerepel, illetve annak a vezetőnek, szervezetnek a hatásköre, akit a Döntési Hatásköri Lista (DHL) erre felhatalmaz. Az értékhatárnál a nettó értéket kell figyelembe venni. Az engedélyezés a feltételek megléte és megfelelő előkészítés esetén lehetséges. Az előkészített ügyiratban foglaltakat a DHL szerinti főtevékenységi kör vezetője engedélyezi: Pályavasúti területi igazgatósághoz tartozó szervezet esetén a Pályavasúti területi igazgatóság vezetője. A számviteli szervezet Tárgyi eszköz könyvelése részére - a selejtezési ügyirat alapján - kiadványt kell készíteni az engedélyezett selejtezésekről, melyet a DMS rendszer útján kell, megküldi. A kiadványhoz csatolni szükséges a selejtezés dokumentumainak elektronikus másolati példányait. A számviteli szervezet számviteli szempontból felülvizsgálja a selejtezést, javaslatot tesz a terven felüli értékcsökkenés (továbbiakban TFÉCS) elszámolására és a mindenkor hatályos DHL-nek megfelelően továbbítja engedélyezésre. – 100 M Ft-os értékhatár alatt a Pályavasúti területi igazgatóságra, ahol a Pályavasúti területi igazgató a Területi gazdasági szervezet vezetőjével együttesen engedélyezi a selejtezést; egyéb szervezetek vonatkozásában a Kontrolling igazgatóságra, ahol az érintett főtevékenységi kör vezető engedélye mellett a Kontrolling igazgató engedélyezi a selejtezést; – 100 és 1000 M Ft-os értékhatár között a Kontrolling igazgatóságra, ahonnan az Elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó főtevékenységi kör vezetők részére továbbítják az engedély megadása céljából, ahonnan a Gazdasági vezérigazgató-helyetteshez kerül engedély megadása céljából. A Területi gazdasági szervezet, illetve a Kontrolling igazgatóság az engedélyezésről tájékoztatást küld az illetékes szervezetnek. Engedély hiányában selejtezni nem lehet, az ügyiratot lezárni és irattárazni kell.

3. szám

4.4.5 A selejtezéshez kapcsolódó terven felüli értékcsökkenés (TFÉCS) elszámolása Az engedélyezési eljárás során a Számviteli szervezet rögzíti a terven felüli értékcsökkenés összegét. A Pályavasúti területi igazgatóság eszközgazdálkodási koordinátora a Tárgyi eszköz könyvelés felé intézkedik a TFÉCS elszámolása érdekében. A Tárgyi eszköz könyvelés a várható vissznyereményi anyag értékéig terven felüli értékcsökkenést számol el. Ha az eszköz nettó értéke nem éri el a számított vissznyeremény értékét, úgy terven felüli értékcsökkenés nem kerül elszámolásra. A terven felüli értékcsökkenés megállapításakor a Tárgyi eszköz könyvelés gondoskodik a TFÉCS-vel csökkentett nettó érték maradványértékként való felvételéről. 4.4.6 A selejtezési bizottság felállítása A selejtezési eljárás technikai lebonyolítására a szakmai szervezetek kötelesek selejtezési bizottságot alakítani, legkésőbb a bontás megkezdését megelőző 5 munkanappal. Tagjai: Selejtezési bizottság vezetője (megbízólevél 4. számú melléklet/), állagban tartó anyagilag felelős dolgozó, a vissznyereményezett anyagkészletező- anyagilag felelős munkavállalója, műszaki szakértő, szükség esetén: környezetvédelmi szakértő és a PBI Anyagbeszerzési osztályának Raktározás képviselője. A selejtezési eljárás során meg kell állapítani, hogy a selejtezésre bemutatott tárgyi eszközök azonosak-e az okmányokban selejtezésre javasolt tárgyi eszközökkel, valamint vizsgálni szükséges a tárgyi eszköz selejtessé válásának okait. A selejtezendő tárgyi eszközöket az utolsó üzemeltetési állapotnak megfelelően kell a selejtezésig, bontásig megőrizni, illetve védelmét biztosítani. Tárgyi eszközt elbontani, szétszerelni, megcsonkítani, arról alkatrészt leszerelni, vagy tartozékát más célra felhasználni nem lehet. A selejtezésre váró mozgatható tárgyi eszközöket a gazdálkodási egység vezetője köteles elzárható helyen elkülönítve tárolni. Hiányos, megcsonkított tárgyi eszközt leselejtezni csak az elkövetők felderítése, felelősségük megállapítása és azok felelősségre vonása után, illetve az ismeretlen tettes ellen tett büntető feljelentés alapján az eredménytelen nyomozás megszüntetéséről hozott rendőrhatósági határozat birtokában lehet. A selejtezési bizottságnak az eszközök bontását megelőző állapotukban szükséges vizsgálnia, hogy annak selejtezése indokolt, azaz a használattal járó fizikai igénybevétel következtében fokozatosan elvesztették eredeti tulajdonságaikat, műszakilag-technikailag avulttá váltak, a feladatok változása következtében feleslegessé lettek. A selejtezési bizottságnak a selejtezési eljárás során az eszközök bontását megelőző állapotukban meg kell

3. szám


vizsgálni az eszköz selejtessé válásának okát, meg kell határozni, hogy a selejtezés indokoltsága a valóságnak megfelel, vagy attól eltérő. Eltérés esetén a selejtezés körülményeit tisztázni szükséges. Amennyiben az eszközselejtezést szakszerűtlen üzemeltetés, karbantartás hiánya, hibás műszaki tervezés, nem rendeltetésellenes használat okozta, vizsgálni kell, hogy felelősség megállapító és a szükséges intézkedések a szolgálati hely részéről már megtörténtek vagy sem. Indokolt felelősségre vonás megállapítása hiányában a szolgálati hely vezetőjének figyelmét erre fel kell hívni. A vizsgálat befejezéséig a tárgyi eszköz nem selejtezhető. A mulasztás megállapítására műszaki szakértőt kell bevonni. Rendeltetés ellenes használatról a MÁV SZK Beszámolás és Adózás szervezetét tájékoztatni szükséges. 4.4.6.1 A SELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV A selejtezési bizottság a megállapításait, rendelkezéseit és javaslatait, továbbá indokait köteles selejtezési jegyzőkönyvbe foglalni. A jegyzőkönyv felvételére „Jegyzőkönyv Tárgyi eszköz selejtezéséről” nyomtatványt kell alkalmazni (5.a és b. számú melléklet). A jegyzőkönyvet lehetőleg gépírással, vagy tollal írt olvasható kézírással kell felvenni. A jegyzőkönyvet minden esetben – legalább egy példányban – a selejtezés helyszínén kell kiállítani, és azt az eljáráson résztvevő valamennyi bizottsági tagnak alá kell írni, és az aláírt jegyzőkönyvet 3 példányban fénymásolni szükséges (amennyiben egy eredeti példányban készült). Példányok rendeltetése: a) ügyirat példánya b) állagban tartó példánya c) selejtezési bizottságvezető példánya d) tárgyi eszköz könyvelés példánya A selejtezési bizottság a selejtezni tervezett eszköz megtekintése, azonosítása és a selejtezés javaslatának megismerését követően igazolja az eszköz selejtessé válásának indokoltságát. Ha az eszközt selejtezési igény bejelentése nélkül megsemmisítették, vagy elbontották, a selejtezési eljárást utólag lefolytatni nem lehet, az eszközt hiányként kell elszámolni. 4.4.6.2 KIMUTATÁS TÁRGYI ESZKÖZ SELEJTEZÉSRŐL A „Kimutatás Tárgyi eszköz selejtezéséről” (6. sz. melléklet) nyomtatványon a selejtezésre kerülő tárgyi eszközöket kell sorba venni. A nyomtatványon az adott eszköz leltári számát, megnevezését – amennyiben létezik - gyári számát, mennyiségét, nettó és bruttó értékét, valamint a halmozott értékcsökkenést, a selejtezés okát - külön kitérve arra, hogy az a MÁV Zrt-nek felróható, avagy sem az MNV Zrt. mindenkor hatályos selejtezési szabályzata alapján. Továbbá jelezni kell bármilyen egyéb olyan tényt, körülményt, melyet a MÁV Zrt. szükségesnek tart.

155

A MÁV Zrt.-nek felróható okból történő és a MÁV Zrt.-nek fel nem róható, de az MNV Zrt. részére benyújtandó dokumentációval rendelkező eszközök selejtezése végrehajtásának feltétele selejtezési jegyzőkönyvek megléte. A selejtezési bizottságnak az általa kiállított selejtezési jegyzőkönyvet és kimutatást, a selejtezési ügyirat DMS iktatószámával kell ellátnia. A bontási szolgáltatás beszerzését a MÁV SZK Zrt. BLÜ szervezetén keresztül kell intézni. 4.4.7 A bontási, megsemmisítési jegyzőkönyv Amennyiben a tárgyi eszköz jellege megköveteli, annak bontásáról, megsemmisítéséről – a bontás, a megsemmisítés megtörténtét követően – Bontási jegyzőkönyvet (7.a. számú melléklet), vagy Megsemmisítési jegyzőkönyvet (7.b. számú melléklet) kell felvenni. A selejtezés engedélyezése utáni teendők, az eszköz bontásának dokumentálása – a bontási jegyzőkönyv készítése – az állagban tartásért felelős munkavállaló feladata. Az állagban tartásért felelős munkavállaló az általa kiállított bontási, megsemmisítési jegyzőkönyvet megküldi a selejtezési bizottság vezetőjének, aki intézkedik a jegyzőkönyv ügyiratba csatolásáról és alszámos iktatásáról. 4.4.8 A visszanyert anyagok készletre vétele, az elbontott, megsemmisített tárgyi eszköz kivezetése Annak érdekében, hogy a bontásra, selejtezésre kerülő tárgyi eszközök a GIR Tárgyi eszköz modulban, illetve a bontásból visszanyert és készletre vett anyagok a GIR Készlet moduljában egyidejűleg ne kerüljenek kimutatásra, az anyagok készletre vételét, illetve a tárgyi eszközök kivezetését azonos elszámolási időszakban (maximum azonos negyedéven belül) kell elvégezni. 4.4.9 A visszanyert anyagok készletre vétele A tárgyi eszköz bontását végző szervezet a bontott anyagot a várható vissznyereményi jegyzőkönyvben rögzített anyag mennyiségek figyelembe vételével, átvételi elismervénnyel adja vissza az állagban tartónak. Az állagban tartó a készletre kerülő anyagot a MÁV Zrt. készletnyilvántartásába felveszi, és a továbbiakban az egyéb készleteitől elkülönítetten, a MÁV Zrt. vagyonkezelésében álló állami tulajdonú anyagként tartja nyilván. Az átvételi elismervényen tárgyi eszköz leltári számonkénti csoportosításban kell a visszaadásra kerülő anyagokat feltüntetni. Amennyiben a bontás időtartama a negyedévet meghaladja, úgy a negyedévente elbontott eszközök és azok vissznyereményezett anyagai esetében kell az eszközök kivezetését elvégezni, majd eljárást,(-okat) legalább negyedévente meg kell ismételni mindaddig, míg

156


3. szám

valamennyi eszköz vissznyereményezése és készletre vétele meg nem történik.

4.4.10 Az elbontott, megsemmisített tárgyi eszköz kivezetése

4.4.9.1 A BONTOTT ANYAGOK MINŐSÍTÉSE

Az eszköz teljes vissznyereményezése után a selejtezési bizottság vezetője a bontási jegyzőkönyvet is tartalmazó selejtezési ügyiratot megküldi a szakmai osztály eszközgazdálkodási koordinátorának, vagy az ezzel a tevékenységgel megbízott munkatárs részére, aki gondoskodik az eTEV bizonylat kiállíttatásáról az érvényben lévő eTEV kézikönyv által meghatározottak alapján, és a „kész”-re állított eTEV bizonylat egy aláírt példányát az ügyirathoz csatolja. A tárgyi eszköz kivezetés dátuma: • bontás esetén a bontási jegyzőkönyv dátuma • bontással nem járó esetben a selejtezési jegyzőkönyv dátuma A kivezetés csak a fentiekben felsorolt valamennyi dokumentum együttes rendelkezésre állása esetén történhet meg. A nyilvántartásból történő kivezetés után a nyilvántartó kartonon a selejtezés tényét az elszámolt kiadási bizonylat alapján rögzíteni kell és – teljes selejtezés esetén - az így érvénytelenített nyilvántartó kartont az állagban tartónak a selejtezési dokumentációhoz kell csatolnia és az érvényben lévő iratkezelési szabályoknak megfelelően őriznie. A selejtezési bizottság vezetője a valamennyi dokumentumot tartalmazó selejtezési ügyiratot átadja a Területi gazdasági szervezet eszközgazdálkodási koordinátora részére, aki az állománycsökkentési tervben a tény adatokat és az ügyiratszámot rögzíti.

A tárgyi eszközök bontásából visszanyert anyagokat az Pályavasúti területi igazgatóságok 3 fős műszaki minősítő bizottsága minősíti, amelyről Minősítési jegyzőkönyvet (8. számú melléklet) állít ki, legkésőbb a bontott anyagok munkaterületről az előre meghatározott állagbantartói telephelyre történő szállítását követően 1 hónapon belül. A bontásból visszanyert anyagok minősítésük szerint kerülnek készletre. A műszaki minősítő bizottság által kiállított Minősítési jegyzőkönyvet sorszámmal kell ellátni és arról a Pályavasúti területi igazgatóságnak Nyilvántartás minősítési jegyzőkönyvek nyilvántartást kell vezetni (könyv alakú vagy számítógépes). A minősítési jegyzőkönyv sorszámát évenként, az évszám jelölésével egytől kezdve minősítési jegyzőkönyvenként egygyel növelve kell megállapítani. A minősítési jegyzőkönyv alapján az állagban tartó szolgálati hely tárgyi eszköz leltári számonként Adatlapot (9. számú melléklet) állít ki, melyet megküld a területileg illetékes szakanyag kezelő raktár (Pályavasúti beszerzési igazgatóság Anyagbeszerzési osztályának Raktározás) részére, valamint másolatban a selejtezési bizottság vezetőjének. A bontott anyagok külső vállalkozóval történő minősítését – a bontott anyagok minőségi bizonyítvánnyal történő ellátását – a készletek újbóli, felhasználásáig kell elvégezni. A bontott anyagok esetében amennyiben az üzemeltetési szervezet műszaki minősítő bizottságának minősítési eredménye eltér az akkreditált minősítést végző szervezet minősítésének eredményétől, úgy az akkreditált minősítéshez igazítottan a készletre vett anyagokat rendezni kell. 4.4.9.2 A VISSZANYERT ANYAGOK KÉSZLETRE VÉTELE A minősítést követően a bontott anyag a kitöltött adatlap alapján kerül készletre. Az állagban tartó által kiállított adatlapon fel kell tüntetni – a készlet jellemzőin túl –, hogy mely eszköz bontásából származik (leltári szám feltüntetése). Az Adatlap alapján a Pályavasúti beszerzési igazgatóság Anyagbeszerzési osztályának Raktározás munkatársa a nyilvántartási rendszerben az anyagokat eszközönként (leltári számok feltüntetésével) készletre veszi és a tranzakciós bizonylat egy aláírt példányát az állagban tartó részére visszaküldi, aki egy másolati példányt továbbít a selejtezési bizottság vezetője számára az ügyiratba történő elhelyezés érdekében. Az eszközök bontását követő negyed évben, de legkésőbb a munka leszámolásáig a bontott anyagok visszaadásának elszámolását is az ügyiratba csatolni kell.

4.4.11 Negyedéves egyeztetés A negyedéves zárások alkalmával az eszközgazdálkodóknak egyeztetni kell a selejtezni tervezett eszközöket a ténylegesen elbontott, illetve a még el nem bontott eszközökkel. Amennyiben a már elbontott eszközök a nyilvántartásból nem kerültek kivezetésre – a selejtezési jegyzőkönyv és kapcsolódó dokumentumai alapján – azokat a nyilvántartásokból ki kell vezetni. (A bontást követő eszközkivezetések feltétele a bontásból visszanyerhető anyag elszámolások végrehajtása.) Ezekben az esetekben is feltétel az eszköz kivezetéséhez a szükséges dokumentumok biztosítása. Amennyiben az eszköz elbontására, megsemmisítésére nem kerül sor a selejtezés engedélyezését követően - a bontáshoz szükséges tervek készítése, a közlekedési hatóságtól szükséges engedélyek, valamint a bontási munkák beszerzésének elhúzódása miatt – a selejtezési és a bontási költséget a következő év tervezése során – feltéve, hogy a bontás továbbra is szükséges - figyelembe kell venni. Amennyiben a selejtezés valamilyen okból nem valósul meg, szükségtelenné válik, gondoskodni kell a Tárgyi eszköz Könyvelés felé a TFÉCS visszaírásáról, illetve a felvett maradványérték felülvizsgálatáról.

3. szám


4.4.12 Vis major Elháríthatatlan külső okból - vis major - bekövetkező eszköz megsemmisülések, a baleset és egészségvédelem miatt azonnali hatállyal végrehajtott bontásokat követően a selejtezési eljárás elvégzésére csak formális lehetőség nyílik. Az elemi csapás, vagy baleset következtében eltűnt, illetve teljesen megsemmisült, tárgyi eszköz selejtezési eljárásának elvégzése kárfelvételi jegyzőkönyv alapján történik. Ekkor az eszközök nyilvántartásokból történő kivezetésekhez a selejtezési bizottságok hitelesítik az állagban tartó által összeállított selejtezési eljáráshoz szükséges dokumentációt (bejelentő lap, várható vissznyereményi jegyzőkönyv). A selejtezési folyamat - az engedélyeztetést kivéve - megegyezik a fent leírtakkal. 4.5 Beruházásokhoz kapcsolódó – állami tulajdonú - tárgyi eszközök selejtezése A NIF Zrt., a NISZ Zrt., illetve a MÁV Zrt. saját lebonyolításában megvalósuló beruházásokkal érintett tárgyi eszközök selejtezését, bontását és vissznyereményezését az alábbiak szerint kell végrehajtani. 4.5.1 Selejtezési terv készítése Az Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, Műszaki hálózati koordináció szervezete a NIF Zrt., A NISZ Zrt., illetve a MÁV Zrt. beruházási terveiben szereplő beruházásokról a tárgyévet megelőzően aktualizált listát készít (10. számú melléklet), melyet a pályaüzemeltető szervezeten keresztül megküld az illetékes állagban tartó Pályavasúti területi igazgatóságnak. Az Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, Műszaki hálózati koordináció a jóváhagyott beruházási, illetve felújítási munkákról értesíti az illetékes állagban tartó Pályavasúti területi igazgatóságot. A jóváhagyott műszaki tartalom alapján bekéri a pontosított, aktualizált 11. táblát - Tárgyi eszközök jegyzéke (amelyek értéke a beruházás révén nő, illetve újonnan leltárba kerülő eszközök) - és 12. táblát - Tárgyi eszközök jegyzéke, (a beruházás során selejtezésre kerül) – NIF és NISZ beruházások esetén csak a 12. számú táblázatot (11. számú és 12. számú melléklet). A beruházási munkák változásairól az Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, Műszaki hálózati koordinációnak soron kívüli értesítenie kell a Pályavasúti területi igazgatóságokat. Külső felek – gazdasági társaságok, önkormányzatok – fejlesztő tevékenységeinek eredményeként létrehozott új eszközök megkövetelik a fejlesztéseket megelőzően működő eszköz selejtezéseket. A beruházási munkákkal kapcsolatos eszköz selejtezések esetén az állagban tartó a várhatóan selejtezésre kerülő tárgyi eszközökről kimutatást készít, amelyet

157

(az 4.4.1. pontban szabályozott éves állománycsökkentési terv részeként) megküld az irányító szakmai szervezetéhez. Az állagban tartók által készített, a főnökségek valamint az osztályok által jóváhagyott állománycsökkentési tervtáblázatot az érintett Területi gazdasági szervezet eszközgazdálkodási koordinátora összesíti és az így elkészített, összesített éves fejlesztéshez (beruházásokhoz) kapcsolódó selejtezési tervet megküldi a területileg illetékes kontrolling szervezetnek a selejtezési költség üzleti tervben történő szerepeltetése érdekében. A tervben történt változásokról folyamatosan tájékoztatni kell a területileg illetékes kontrolling szervezetet. 4.5.2 A selejtezés, bontás ütemezése A beruházások előkészítése során – a NIF Zrt. és a NISZ Zrt. lebonyolításában megvalósuló beruházásokról – a beruházást lebonyolító és a fővállalkozó Koordinációs Intézkedési Tervet (KIT) készít a beruházás menetéről, melynek mellékletében meghatározzák a bontások ütemezését az utasítás 12. számú mellékletében – Tárgyi eszközök jegyzéke, amelyek a beruházás során selejtezésre kerülnek – meghatározott tételeire, negyedéves bontásban. A KIT-et a Pályavasúti területi igazgatóság műszaki osztályai hagyják jóvá, melyeket eljuttatnak a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, Műszaki hálózati koordinációjára. A beruházáshoz kapcsolódóan a beruházás megkezdésekor a selejtezendő eszközökből visszanyerhető anyagokra az Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, Műszaki hálózati koordinációja vissznyereményi elosztót készít, amelyet a beruházónak megküld. A MÁV Zrt. közreműködésével megvalósuló beruházási munkák esetén a Projektiroda – kiemelt beruházások esetében az Elnök-vezérigazgató irodája - tájékoztatja a megvalósuló projektekről és ütemezéseikről a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Műszaki hálózati koordináció útján a Pályavasúti területi igazgatóság állagbantartó szolgálati helyeit. A beruházások előkészítésének részeként a beruházási, felújítási tevékenységek meghatározását, a bontások ütemezését a Projektiroda, illetve az Elnök-vezérigazgató irodája, a beruházások során selejtezésre kerülő eszközöket az állagbantartók határozzák meg a Pályavasúti területi igazgatóságok szakmai osztályainak jóváhagyásával. Az állami tulajdonban lévő tárgyi eszközök beruházáshoz kapcsolódó selejtezése a társaságnak felróható, így a várható vissznyereménnyel nem fedezett nettó értéke a működés indokolt költségei közé kerül elszámolásra. 4.5.3 A selejtezés engedélyezése A vasúti beruházási (felújítási) projektek legfontosabb dokumentuma a beruházási okmány, melynek jóváhagyása egyben engedély az adott projekthez tartozó tárgyi eszközök selejtezésére és bontására is, ha az ahhoz szükséges hatósági engedélyek is rendelkezésre állnak.

158


A selejtezendő eszközökről a KIT szerinti ütemezés szerint a munkaterület átadásakor „Várható vissznyereményi jegyzőkönyv bontáshoz” (13. számú melléklet) nyomtatványt kell kiállítani, melyet az állagban tartónak és a kivitelezést végző vállalkozónak kell együttesen aláírnia. Ez a bizonylat a vállalkozó vissznyereményi anyag elszámoltatásának alapja. 4.5.4 A selejtezéshez kapcsolódó terven felüli értékcsökkenés elszámolása Az állagban tartó a munkaterület átadás előtt a 12. számú melléklet alapján kiállítja a selejtezési bejelentő lapokat (2. számú melléklet), illetve a várható vissznyereményi jegyzőkönyvet (3. számú melléklet) és megküldi a szakmai irányító szervezete (főnökség, osztály) részére. A várható vissznyereményi jegyzőkönyv tartalmazza a selejtezendő eszköz leltári számát, megnevezését, valamint (leltári számonkénti bontásban) a várható vissznyeremény cikkszámát, mennyiségi egységét, mennyiségét, MÁV egységárat és a számított értékét. Az irányító szakmai szervezet (területi osztály) eszközgazdálkodási koordinátora vagy az ezzel a tevékenységgel megbízott munkatársa az állagban tartók által kiállított selejtezési bejelentő lapon a tárgyi eszköz nyilvántartási rendszer (GIR) szerinti értékadatait feltünteti. Rész/tartozék selejtezés esetén fel kell tüntetni a selejtezés százalékát, mennyiségét és az értékadatokat ez alapján kell megállapítani. A szükséges egyéb dokumentumokkal (környezetvédelmi azonosító /EWC kód/, műszaki szakvélemény, stb.) kiegészített és kiértékelt selejtezési okmányokat a területi szakmai osztályok átadják a Területi gazdasági szervezet eszközgazdálkodási koordinátora részére, aki az értékadatokat felülvizsgálja és szolgálati helyenként, eljárásonként (beruházási munkánként) külön ügyiratba helyezi a beérkezett dokumentumokat. A selejtezési bejelentő lapokat a gazdálkodásért felelős vezetőnek minden esetben alá kell írnia. Az egyes beruházási (pl.: vágányzári) ütemek megkezdésekor az adott ütemben elbontással érintett eszközökre a Területi gazdasági szervezet eszközgazdálkodási koordinátora az ügyiratba helyezett selejtezési bejelentőlapokat a várható vissznyereményi jegyzőkönyvekkel – azok elektronikus másolati példányait, a DMS rendszer útján megküldi – a Számvitel szervezet részére a TFÉCS meghatározása, elszámolása, valamint a TFÉCS-vel csökkentett nettó érték maradványértékként való felvételére. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása legfeljebb az eszköz bontásából visszanyerhető anyag értékéig lehetséges. Ha az eszköz nettó értéke nem éri el a piaci értéken számított vissznyeremény értékét, úgy terven felüli értékcsökkenés nem kerül elszámolásra. A terven felüli értékcsökkenés megállapításakor a Tárgyi eszköz könyvelés gondoskodik a

3. szám

TFÉCS-vel csökkentett nettó érték maradványértékként való felvételére. Azon eszközök, amelyek eredetileg bontásra tervezettek – a beruházási okmány 12. sz. mellékletén meghatározottak – ugyanakkor a beruházási munka műszaki tartalmának változása miatt mégsem kerültek elbontásra, az érintett eszközökre elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírásáról, illetve az értékcsökkenési leírás folytatásának visszaállításáról intézkednie kell az illetékes Pályavasúti területi igazgatóságnak. A számviteli szervezettől a TFÉCS elszámolásról viszszaérkezett elektronikus dokumentumok alapján a Területi gazdasági szervezet eszközgazdálkodási koordinátora átadja a selejtezési ügyiratot az eljárás lefolytatásával megbízott munkavállaló részére. 4.5.5 Az elbontott, megsemmisített tárgyi eszköz selejtezése 4.5.5.1 A BONTÁSI JEGYZŐKÖNYV A kivitelező a munka végzéséről építési naplót vezet, amelyben rögzíti az elvégzett tevékenységeit, így naplózza a bontási munkákat is. A tárgyi eszközök bontásáról, megsemmisítéséről – a bontás, a megsemmisítés megtörténtét követően – Bontási, illetve megsemmisítési jegyzőkönyvet (7.a. és 7.b. számú melléklet) kell felvenni az állagban tartó szolgálati helynek, melynek alapja a kivitelezésért felelős vállalkozó által kiállított, bontás tényét igazoló nyilatkozat. A bontási, illetve megsemmisítési jegyzőkönyvet az állagban tartó szolgálati hely munkatársa megküldi a selejtezési eljárás lefolytatásával megbízott (4. számú melléklet) munkatárs részére, aki gondoskodik a jegyzőkönyvek ügyirathoz csatolásáról, illetve alszámos iktatásáról. Az Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, Műszaki hálózati koordináció szervezete biztosítja a MÁV Zrt. állagában és vagyonkezelésében lévő tárgyi eszközök bontását bizonyító bontási nyilatkozat kivitelező általi elkészítését és az állagban tartó részére történő dokumentált átadását úgy a NIF Zrt. és a NISZ Zrt. által lebonyolított beruházások esetén, mint MÁV Zrt. által lebonyolított beruházások során. 4.5.5.2 A SELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV A Pályavasúti területi igazgatóság megbízott – megbízólevéllel (4. számú melléklet) rendelkező – munkavállalója a bontási jegyzőkönyv alapján kiállítja az egyszerűsített selejtezési jegyzőkönyvet (5.b. számú melléklet) és kimutatást készít az elbontott eszközökről (6. számú melléklet). A jegyzőkönyvet gépírással kell felvenni. A jegyzőkönyvet minden esetben legalább egy eredeti és 3 másolati példányban kell elkészíteni (amennyiben egy eredeti példányban készül).

3. szám


Példányok rendeltetése: • ügyirat példánya • állagban tartó példánya • selejtezési bizottságvezető példánya • tárgyi eszköz könyvelés példánya 4.5.5.3 KIMUTATÁS TÁRGYI ESZKÖZ SELEJTEZÉSÉRŐL A „Kimutatás Tárgyi eszköz selejtezéséről” (6. számú melléklet) nyomtatványon a selejtezésre kerülő tárgyi eszközöket kell sorba venni. A nyomtatványon a selejtezéskor érvényes GIR szerinti nettó értéket kell feltüntetni. Az egyszerűsített selejtezési eljárás során a selejtezési jegyzőkönyvet és kimutatást az állagban tartó anyagilag felelős munkatársának, valamint a kijelölt műszaki szakértőnek kell aláírnia. Az egyszerűsített selejtezési jegyzőkönyvet (5.b. számú melléklet) és kimutatást a Pályavasúti területi igazgatóság megbízólevéllel ellátott munkavállalója csatolja az érintett ügyiratba és gondoskodik annak alszámos iktatásáról. A selejtezési eljárást KIT ütemenként kell lefolytatni, azon eszközök kivezetésével, melyeknek bontása és vissznyereményezése megtörténtek a negyedéves pénzügyi zárás időpontjáig. Amennyiben a KIT szerint, az egyes ütemek időtartama a negyedévet meghaladja (KIT ütemenként a bontásra tervezett ingatlanok bontásának ciklusa negyedévnél hosszabb), úgy a negyedévente elbontott eszközök és azok vissznyereményezett anyagai esetében kell az eszközök kivezetését elvégezni, majd eljárást,(-okat) negyedévente szükséges ismételni mindaddig, míg valamennyi eszköz vissznyereményezése és készletre vétele meg nem történik. 4.5.6 A vissznyeremény készletre vétele 4.5.6.1 A BONTOTT ANYAGOK ÁTVÉTELE A tárgyi eszköz bontását végző szervezet a bontott anyagot a várható vissznyereményi jegyzőkönyvben rögzített anyag mennyiségek figyelembe vételével, átvételi elismervénnyel adja vissza az állagban tartónak. Az átvételi elismervényen tárgyi eszköz leltári számonkénti csoportosításban kell a visszaadásra kerülő anyagokat feltüntetni. A bontási munka befejezése után legkésőbb 90 nappal a kivitelezést végző vállalkozónak az átvételi elismervényen a vissznyereményi anyagokkal el kell számolnia, a vissznyereményi anyagot a készletező telephelyre el kell juttatnia. 4.5.6.2 A BONTOTT ANYAGOK MINŐSÍTÉSE A tárgyi eszközök bontásából visszanyert, és a kivitelezőtől átvett anyagokat az Pályavasúti területi igazgatóság 3 fős műszaki minősítő bizottsága mi-

159

nősíti, amelyről a 8. számú melléklet szerinti minta alapján minősítési jegyzőkönyvet állít ki, az átvételt követően 1 hónapon belül. A műszaki minősítő bizottság által kiállított minősítési jegyzőkönyvet sorszámmal kell ellátni és arról az üzemeltetési szervezetnek Nyilvántartás minősítési jegyzőkönyvekről nyilvántartást kell vezetni (könyv alapú vagy számítógépes). A minősítési jegyzőkönyv sorszámát évenként, az évszám jelölésével egytől kezdve minősítési jegyzőkönyvenként eggyel növelve kell megállapítani. Tárgyév december 31.-én a beruházási munkákkal öszszefüggésben a kivitelező által visszaadott, minősítésre váró vissznyereményi anyag – a raktárak év végi munkarendjének figyelembe vételével – nem maradhat. (A december 15-i bezárást feltételezve a legutolsó kivitelező általi anyagvisszaadás dátuma november 15.) 4.5.6.3 A VISSZANYERT, MINŐSÍTETT ANYAGOK KÉSZLETRE VÉTELE

A minősítési jegyzőkönyv alapján az állagban tartó szolgálati hely tárgyi eszköz leltári számonként Adatlapot (9. számú melléklet) állít ki, melyet megküld a területileg illetékes szakanyag kezelő raktár (Pályavasúti beszerzési igazgatóság Anyagbeszerzési osztályának Raktározás) részére, valamint másolatban a selejtezési bizottság vezetőjének. A minősítést követően a bontott anyag a kitöltött adatlap alapján készletre kerül. Az adatlapon fel kell tüntetni – a készlet jellemzőin túl –, hogy mely eszköz bontásából származik (leltári szám feltüntetése). Az Adatlap alapján a Pályavasúti beszerzési igazgatóság Anyagbeszerzési osztálya Raktározás a nyilvántartási rendszerben az anyagokat eszközönként (leltári számok feltüntetésével) készletre veszi és a tranzakciós bizonylat egy aláírt példányát az állagban tartó részére visszaküldi, aki egy másolati példányt továbbít a selejtezési bizottság vezetője számára az ügyiratba történő elhelyezés érdekében. Az állagban tartó a tárgyi eszköz teljes vissznyereményezésének befejezését jelezni köteles a selejtezési bizottság vezetőjének. 4.5.7 Az elbontott, megsemmisített tárgyi eszköz kivezetése Az eszköz teljes vissznyereményezése után a selejtezési bizottság vezetője a bontási jegyzőkönyvet is tartalmazó selejtezési ügyiratot megküldi a szakmai osztály eszközgazdálkodási koordinátorának, vagy az ezzel a tevékenységgel megbízott munkatárs részére, aki gondoskodik az eTEV bizonylat kiállíttatásáról az érvényben lévő eTEV kézikönyv által meghatározottak alapján, és a „kész”-re állított eTEV bizonylat egy aláírt példányát az ügyirathoz csatolja. A tárgyi eszköz kivezetés dátuma: • bontás esetén a bontási jegyzőkönyv dátuma

160


•

bontással nem járó esetben a selejtezési jegyzőkönyv dátuma A kivezetés csak a fentiekben felsorolt valamennyi dokumentum együttes rendelkezésre állása esetén történhet meg. A nyilvántartásból történő kivezetés után a nyilvántartó kartonon a selejtezés tényét az elszámolt kiadási bizonylat alapján rögzíteni kell. A selejtezési bizottság vezetője a valamennyi dokumentumot tartalmazó selejtezési ügyiratot átadja a Területi gazdasági szervezet eszközgazdálkodási koordinátora részére, aki az állománycsökkentési tervben a tény adatokat és az ügyiratszámot rögzíti. 4.5.8 Negyedéves egyeztetés A negyedéves és éves számviteli/pénzügyi zárások alkalmával egyeztetni kell a negyedéves/éves időszakokra (a beruházási okmány 12. számú melléklete alapján készített) előzetesen lebontott kimutatásban szereplő eszközök listáját/elosztó listát a tényleges elbontott, illetve még el nem bontott eszközökkel. Amennyiben az elbontott és teljes egészében vissznyereményezett eszközök a nyilvántartásból nem kerültek kivezetésre a bontási jegyzőkönyv alapján pótolni kell. Az adott időszakban – negyedévente – kiállított bontási jegyzőkönyvekről 16. számú mellékletnek megfelelően kimutatást kell készíteni a selejtezési bizottság vezetőjének, amelyet a területi eszközgazdálkodási koordinátor útján Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, Műszaki hálózati koordináció szervezet részére kell megküldeni. Abban az esetben, ha az adott beruházás során a munka műszaki tartalmának változása miatt új eszköz bontása válik szükségesség az úgy ennek pontos megnevezésével a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, Műszaki hálózati koordináció szervezete vagy a beruházó az állagban tartót soron kívül értesíteni köteles. Ezen értesítés alapján a 12. számú mellékletet módosítani szükséges és legkésőbb a negyedéves számviteli/pénzügyi záráskor el kell számolni a TFÉCS-t. Amennyiben a beruházási munka műszaki tartalmának változása miatt más eszköz is bontásra került, az állagban tartónak haladéktalanul tájékoztatnia kell az irányító szakmai szervezetét, hogy az eszköz selejtezése, nyilvántartásból történő kivezetése megtörténjen. 4.6 Részselejtezések Ha a selejtezés során valamely tárgyi eszköz (épületek, építmények, gépek) egy részét, vagy a tárgyi eszköz egyes tartozékát kell bontani, selejtezni, és a tárgyi eszköz meghatározott részei továbbra is használatban maradnak a lebontott (leszerelt) rész értékét részleges selejtezésként kell elszámolni. A részleges selejtezési eljárás során a rendelkezésre álló műszaki és nyilvántartási adatok alapján meg kell állapítani, hogy a selejtezésre kerülő rész a teljes tárgyi

3. szám

eszköznek – a MÁV Zrt. tárgyi eszköz számjegyzékében előírt nyilvántartási egységet (lm3, m3, kg stb.), a kapacitást, vagy egyéb jellemző adatokat alapul véve – naturálisan hány százaléka. A tárgyi eszköz kezelőjének a bejelentőlapra a selejtezendő, valamint a nyilvántartott teljes mennyiséget fel kell vezetnie és százalékban meg kell határoznia a selejtezés mértékét, valamint összegszerűen meg kell határozni a selejtezendő eszközhányad bruttó értékét. A bejelentőlap tetején „Részselejtezés” feliratot kell szerepeltetni. Az elbontásra kerülő tárgyi eszköz részek selejtezését, a vissznyereményi anyagok elszámolását és az állagrendezését a tárgyi eszköz selejtezésére vonatkozó általános előírások szerint kell végrehajtani. A tárgyi eszköz rész bruttó illetve rész nettó értékét a megállapított százalékszám és a GIR rendszer szerint nyilvántartási bruttó illetve nettó érték alapján kell meghatározni. Ha a tárgyi eszköz rendeltetési célja nem változik, a megmaradó tárgyi eszközrészt továbbra is az eredeti tárgyi eszköz számjegyzéki számon és leltári sorszámon kell nyilvántartani. A részleges selejtezés az egyedi nyilvántartásban értékváltozást és mennyiségi változást okoz, melyet a tárgyi eszköz főkönyvi és analitikus nyilvántartásában is módosítani kell. A tárgyi eszköz részleges selejtezésekor a selejtezési kimutatáson meg kell jelölni a részselejt tételeket. 4.7 Tárgyi eszköz tartozékok selejtezése A tárgyi eszköz tartozékainak selejtezésére a tárgyi eszköz selejtezésére előírtak vonatkoznak. Tartozék selejtezésekor az eszköz nyilvántartás szerinti mennyisége nem változik csak az értéke. A feleslegessé vált tartozékokról a bejelentőlapot tárgyi eszközként, a vonatkozó tárgyi eszköz leltári számának feltüntetésével kell kiállítani. A bejelentőlap felső részén “Tartozék selejtezés” megnevezést fel kell tüntetni. A tartozékokat a bejelentőlap hátoldalán fel kell sorolni. A selejtezett tartozékok bruttó értékét külön-külön, értékcsökkenését és nettó értékét a részleges selejtezésnél meghatározottak szerint kell megállapítani. A tárgyi eszköz tartozékainak selejtezésekor a selejtezési kimutatáson meg kell jelölni a “Tartozék selejtezése” tételeket. A selejtezett tárgyi eszköz megsemmisítésével megbízott munkavállaló jegyzőkönyvben köteles rögzíteni a tárgyi eszköz bontásának/megsemmisítésnek tényét (7.a., 7.b. számú melléklet). 4.8 Társasági tulajdonú tárgyi eszközök selejtezése 4.8.1 A selejtezés általános (pótlás nélkül megszüntetésre kerülő tárgyi eszközök) folyamata A társasági tulajdonú pótlás nélkül megszüntetésre kerülő tárgyi eszközök selejtezésének folyamata

3. szám


megegyezik az állami tulajdonú pótlás nélkül megszüntetésre kerülő tárgyi eszközök selejtezése folyamataival. Az eltérések az alábbiakban kerülnek rögzítésre: • A társasági tulajdonban lévő tárgyi eszközök selejtezésének műszaki engedélyezése során nem kell vizsgálat tárgyává tenni – a selejtezés okát - hogy az eszköz selejtezése a társaságnak felróható, vagy nem felróható okból történik. • Az eszköz bontásából származó vissznyeremény, illetve annak dokumentálását biztosító várható vissznyereményi jegyzőkönyvben kiemelt figyelmet kell fordítani a selejtezendő eszköz leltári számára, megnevezésére, valamint (leltári számonkénti bontásban) a várható vissznyereménye, mennyiségi egységére, mennyiségére, MÁV egységárára, számított értékére és cikkszámára. • A tárgyi eszközök selejtezése során készített „Kimutatás tárgyi eszköz selejtezésről” nyomtatványon a sorba vett, selejtezésre kerülő tárgyi eszközöket nem kell értékelni arra vonatkozóan, hogy a selejtezés a MÁV Zrt.-nek felróható, avagy nem. • A selejtezések dokumentumait az MNV Zrt.nek nem kell bemutatni. • A selejtezett és bontott eszközökből származó vissznyereményi anyagot az állagban tartó a MÁV Zrt. készletnyilvántartásába felveszi, és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében álló állami tulajdonú anyag készleteitől elkülönítetten tartja nyilván. 4.8.2 Beruházásokhoz kapcsolódó tárgyi eszközök selejtezése A társasági tulajdonú beruházásokhoz kapcsolódó tárgyi eszközök selejtezésének folyamata megegyezik az állami tulajdonú beruházásokhoz kapcsolódó tárgyi eszközök selejtezése folyamataival. Az eltérések az alábbiakban kerülnek rögzítésre: • Az eszköz bontásából származó vissznyeremény, illetve annak dokumentálását biztosító várható vissznyereményi jegyzőkönyvben kiemelt figyelmet kell fordítani a selejtezendő eszköz leltári számára, megnevezésére, valamint (leltári számonkénti bontásban) a várható vissznyereménye, mennyiségi egységére, mennyiségére, MÁV egységárára, számított értékére és cikkszámára. • A selejtezett és bontott eszközökből származó vissznyereményi anyagot az állagban tartó a MÁV Zrt. készletnyilvántartásába felveszi, és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében álló állami tulajdonú anyag készleteitől elkülönítetten tartja nyilván.

161

4.9 Részselejtezések A társasági tulajdonú tárgyi eszközök részselejtezésének módszere megegyezik az állami tulajdonú eszközök részselejtezésének módszerével. 4.10 Tárgyi eszköz tartozékok selejtezése A társasági tulajdonú tárgyi eszközök tartozékainak selejtezése módszere megegyezik az állami tulajdonú eszközök tartozékainak selejtezése módszerével. 4.11 Nem folyamatos (azonnali) leírású tárgyi eszközök selejtezése A nyilvántartásra kötelezett eszközök közül selejtezni kell azokat, amelyek • elhasználódtak és üzemi célra már nem használhatók, • még javíthatók, de javítási költségük a pótlásként beszerzendő eszközök beszerzési árának 60 %-át meghaladják, • korszerűtlenné váltak, ezért üzemi célra gazdaságosan nem használhatók és külső felek részére sem értékesíthetők. A selejtezésre javasolt eszközökről a selejtezést kezdeményező szolgálati hely kijelölt, anyagilag felelős eszköznyilvántartója öt példányban „Selejtezési kimutatás”-t (1917056100 sz. nyomtatvány 14. számú melléklet) állít ki. A „Selejtezési kimutatás”-t módosítani kell a „nem folyamatos leírású tárgyi eszköz” megnevezéssel. A kimutatáson cikkszám szerint kell az eszközöket felsorolni, de az eszközök egyedi leltári számát is fel kell tüntetni. Csatolni kell a selejtezési kimutatáshoz a műszaki selejtezési javaslatot (ha az eszköz jellege megköveteli). A selejtezési kimutatáson nyilatkozni kell, hogy a kimutatáson felsorolt eszközök rendeltetésszerűen már nem használhatók, javításuk gazdaságtalan. A selejtezési kimutatásokat a felettes főnökség részére kell megküldeni. A főnökség vezetőjének aláírása után a szakmai osztály eszközgazdálkodási koordinátora részére továbbítani kell. A beküldött dokumentációkat azok felülvizsgálata után ügyiratba helyezni és a mindenkor hatályos DHL szerinti engedélyező részére továbbítani kell. Selejtezés engedélyezése után a selejtezési dokumentációt a selejtezés lebonyolítása céljából meg kell küldeni a MÁV SZK Zrt. BLÜ részére, amely szervezet a tárgy év elején meghatározott és a Pályavasúti területi igazgatóság részére is megküldött ütemterv alapján a selejtezési eljárást lefolytatja. A selejtezendő eszközöket küldlevél kíséretében kell a BLÜ kijelölt raktárába beszállítani. A selejtezés megtörténte és a záradékolt selejtezési dokumentáció viszszaérkezése után rögzíteni kell az eTEV bizonylatot az eTEV kézikönyv szerinti okmányok feltöltésével, illetve a kivezetés jóváhagyása céljából a MÁV SZK Zrt.

162


Tárgyi eszköz könyvelés részére meg kell küldeni a szükséges dokumentációkat. Az eszközöket a nyilvántartó kartonról a számvitel által jóváhagyott eTEV bizonylat alapján szabad levezetni. A selejtezést végző szervnél maradó selejtezési ügyiratot csak akkor szabad irattárazni, ha valamennyi selejtezett tárgyi eszköz kiadása, vissznyereményi anyagának készletre vétele, vagy jegyzőkönyvi megsemmisítése és a számviteli elszámolása megtörtént, valamint a selejtezési eljárásban résztvevők részére az okmányok megküldésre kerültek. A mellékletben felsorolt formanyomtatványokon kívül a VEGA rendszerből nyomtatott dokumentumok is elfogadhatóak. (Eltérő tartalom esetén ki kell egészíteni a hiányzó adatokkal.) 5 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozott jogszabályok 5.1.1 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 5.1.2 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 5.1.3 2000. évi C. törvény a számvitelről 5.2 Hivatkozott utasítások 5.2.1 620318/2001/0100 számú Vagyonkezelési Szerződés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a MÁV Rt. közötti 5.2.2 SZT-41266; 91552/2013.MÁV Vagyonkezelési szerződés módosítása, hatályban: 2013. június 28-tól 5.2.3 SZT-40.237 Megbízási szerződés állami tulajdonú, MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő eszközök selejtezésére és hulladékok kezelésére. 5.2.4 SZT-41.150 Megbízási szerződés a MÁV Zrt. megbízása a vagyonkezelésben álló egyes selejtezett vagyonelemek elidegenítésére. 5.2.5 49/2015. ( XII. 11. MÁV Ért. 22. ) EVIG sz. utasítás A MÁV-csoport Számviteli Politikája 5.2.6 33/2011. számú MNV Zrt. Vezérigazgatói utasítás Az MNV Zrt. Saját és Rábízott vagyonában nyilvántartott eszközök selejtezésére és hasznosítására vonatkozó szabályzat 5.3 Hatályon kívül helyezett utasítások 5.3.1 72/2000. (MÁV Ért. 26.) FBF sz. utasítás a felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről eszközök selejtezésének fejezetei 5.3.2 71818/2014/MÁV A selejtezési és vissznyereményi folyamat átmeneti szabályozása a MÁV Zrt-nél

3. szám

6 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Az utasítás a MÁV Értesítőben történő közzétételt követő napon lép hatályba, rendelkezéseitaz ezt követően indított selejtezési eljárásokra kell alkalmazni. 7 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1.a. számú melléklet Állománycsökkentési terv 1.b. számú melléklet Kitöltési útmutató 2. számú melléklet Bejelentőlap felesleges tárgyi eszközökről 3. számú melléklet Jegyzőkönyv várható vissznyereményi anyagokról a selejtezéshez 4. számú melléklet Megbízólevél 5.a. számú melléklet Jegyzőkönyv tárgyi eszköz selejtezéshez 5.b. számú melléklet Jegyzőkönyv tárgyi eszköz selejtezéshez egyszerűsített 6. számú melléklet Kimutatás tárgyi eszköz selejtezéshez 7.a. számú melléklet Jegyzőkönyv felesleges tárgyi eszköz bontásáról 7.b. számú melléklet Jegyzőkönyv felesleges tárgyi eszköz megsemmisítéséről 8. számú melléklet Minősítési jegyzőkönyv 9. számú melléklet Adatlap anyagvételezés, viszszaadás, készletrendezés tranzakciókhoz 10. számú melléklet Beruházási munkák 11. számú melléklet Tárgyi eszközök jegyzéke, (amelyek értéke a beruházás révén nő, illetve újonnan kerülnek leltárba) 12. számú melléklet Tárgyi eszközök jegyzéke, (amelyek a beruházás során selejtezésre kerülnek) 13.számú melléklet Várható vissznyereményi jegyzőkönyv bontáshoz 14. számú melléklet Selejtezési kimutatás (1917056100 sz. nyomtatvány) 15.a. számú melléklet Folyamatábra a pótlás nélküli selejtezés menetéről 15.b. számú melléklet Folyamatábra a beruházással összefüggő selejtezésről 16. számú melléklet Kimutatás bontási jegyzőkönyvekről Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

3. szám


163

1.a. számú melléklet

PÁLYAVASÚTI TERÜLETI IGAZGATÓSÁG 201_. ÉVI FOLYAMATOS TÁRGYI ESZKÖZ. ÁLLOMÁNYCSÖKKENTÉSI TERVJAVASLATA Tulajd. Sor csop. szám (K/M) 1.

Számjegyzéki szám

Megnevezés

Leltári szám

3.

4.

5.

2.

Bruttó érték (Ft) terv teljes selejtezendő 11.a. 11.b. Leírás % 16.

tény 12.

teljes 13.a.

Nettó érték (Ft) terv selejtezendő 13.b.

A csökkentés indoka (A,B,C,D) 17.

ber.sal öf.(1,0) 18.

módja (0,1,2) terv tény 19. 20.

Kezelő (nyilv. Mennyiség tartó) szolg.hely szakág egys. terv tény kódja 6. 7. 8. 9. 10.

tény 14.

Bontási és rek. ktg. (Ft) terv tény 21. 22.

A mellékletben a tervjavaslat fejrovata található. Az állománycsökkentési tervjavaslatban az eszközöket tételesen kell bemutatni.

Értékesítés. (Ft) 15.a.

Vissznyeremény terv tény (Ft) (Ft) 15.b. 15.c.

Megjegyzés

DMS iktató szám

23.

24

164


3. szám

1.b . számú melléklet Kitöltési útmutató 1. Állománycsökkentési tervjavaslat: • 2. Tulajdon csoport (K/M): állami tulajdonú eszközök esetében = K társasági tulajdonú eszközöknél = M • 7. Szakág: pálya = 611, TEB =612, PV irányítás = 613, forgalom = 617, ter.ig. = 618 ingatlan = 651, 686, infokommunikáció = 671, • 9. Mennyiség terv: a selejtezni kívánt mennyiséget tartalmazza: teljes selejtnél a teljes mennyiséget, részselejtezésnél a selejtezendő rész mennyiséget, tartozék selejtezés esetében „tartozék” megjegyzést kell beírni. (rész és tartozék selejtezés esetében a 23. megjegyzés rovatba a selejtezés mértékének %-át be kell írni) • 11a. Bruttó érték terv teljes: a tárgyi eszköz GIR szerinti teljes bruttó értékét kell írni Ft-ban • 11b. Bruttó érték terv selejtezendő: ide kell beírni a selejtezendő rész bruttó értékét Ft-ban (11a * selejtezés %) • 13a. Nettó érték terv teljes: a tárgyi eszköz GIR szerinti teljes nettó értékét kell írni Ft-ban • 11b. Bruttó érték terv selejtezendő: ide kell beírni a selejtezendő rész bruttó értékét Ft-ban (11a * selejtezés %) • 15a. Értékesítés: a tényleges értékesítési értéket kell beírni Ft-ban. (tervezéskor nem kell tölteni, csak beszámoláskor) • 15b. Vissznyeremény terv: a várható vissznyeremény értékét kell beírni • 17. A csökkentés indoka: - “A” csoport: ide tartoznak az új, vagy olyan használt tárgyi eszközök, melyek szabványosak, korszerűek, gazdaságosan üzemeltethetőek és javítás nélkül üzembe helyezhetőek. - “B” csoportba tartoznak a kis- vagy középjavítással üzembe helyezhető és gazdaságosan üzemeltethető tárgyi eszközök. - “C” csoportba tartoznak azok a tárgyi eszközök, amelyek üzembe helyezése csak nagyjavítással történhet. - “D” csoportba kell sorolni a fizikailag elhasználódott, törött, korszerűtlen vagy gazdaságtalanul javítható eszközöket. • 18. Amennyiben a csökkentés beruházással függ össze, „1”, ha nem, „0” kódot kell tenni. • 19. A csökkentés módja terv: értékesítés esetén = 0 rombolásos selejtezés esetén = 1 bontásos selejtezés esetén = 2 • 21. Bontási és rekultivációs költség: csak akkor kell kitölteni, ha a csökkentés nem függ össze beruházással, azaz a 18. rovatban „0” szerepel. A bontás és helyreállítás valamennyi várható értékét (beleértve a hatósági díjat is) kell ide beírni • A tényadatok rovatait (10., 12., 14., 15c., 20. és 22.) valamint a 15a. rovatot beszámoláskor kell kitölteni. 2. Bejelentőlap felesleges tárgyi eszközökről: • Bejelentő szerv: a nyilvántartó szolgálati hely bélyegzőlenyomata. • Bejelentő lap szöveg fölött utalni kell a rész, illetve tartozék selejtezésre. • Nyilvántartó szolgálati hely: a szolgálati hely kódszáma és megnevezése.

3. szám


•

• • • • • • • •

•

165

Mennyiség (teljes / rész %-ban): - ha a tárgyi eszköz teljes egészében selejtezésre kerül, a teljes mennyiséget kell beírni - rész selejtezés esetében: teljes mennyiséget / selejtezésre kerülő mennyiséget kell beírni a számjegyzéki számnak megfelelő mértékegységben, valamint a selejtezésre kerülő rész százalékos arányát is fel kell tüntetni - tartozék selejtezés esetén a selejtezésre kerülő tartozékok értékének a teljes tárgyi eszköz értékének becsült arányát kell beírni. Feleslegessé válás oka: a selejtezés szükségességének indoka, beruházással összefüggő selejtezéskor a beruházási projekt szám. Csoportba sorolás (kategória) jele: az állománycsökkentési tervben a csökkentés indokaként megjelölt karakter (A, B, C, D). Tartozékok felsorolása a túloldalon!: szöveg aláhúzásával kell jelölni, ha a tárgyi eszköznek van tartozéka. A tartozékokat a bejelentő lap hátoldalán fel kell sorolni, teljes selejtezésnél valamennyi tartozékot, tartozék selejtezésnél csak a selejtezni kívánt tartozékot. A bejelentő lap első részét az anyagilag felelős dolgozó és felettes szervének vezetője (csomóponti főnök, alosztály vezető) írja alá. Várható bontási költség (Ft): a tárgyi eszköz bontási, rekultivációs költségének várható értékét kell beírni, ez az összeg kerül az e-AV felületen rögzítésre. A selejtezés a MÁV Zrt-nek felróható (igen/nem): csak az állami tulajdonú eszközök selejtezése esetén kell tölteni. A bejelentő lap második részét az illetékes osztályvezető írja alá. A tárgyi eszköz bruttó értéke: rovathoz a tárgyi eszköz GIR szerinti bruttó értékét kell írni. Részselejtezéskor a teljes bruttó érték mellett a részmennyiségre jutó bruttó értéket, valamint a rész és teljes bruttó érték arányát is fel kell tüntetni. Tartozék selejtezéskor a teljes bruttó értéket, a tartozékra jutó bruttóértéket és a kettő arányát (a bejelentő lap első részben meghatározott %) kell írni. A tárgyi eszköz nettó értéke: a bruttó értéknél leírtaknak megfelelően kell kitölteni.

3. Selejtezési jegyzőkönyv: • A jegyzőkönyv első oldalának felső részébe a selejtezési ügyirat DMS iktatószámát kell írni. • I. Selejtezési hatáskör: beruházással összefüggő selejtezés esetén a beruházás projekt számát kell feltüntetni.

4. Kimutatás tárgyi eszköz selejtezésről: • A bal felső részbe a selejtezési ügyirat DMS iktatószámát kell írni. • Várható vissznyeremény jkv.sz.: a bejelentő lap mellékleteként kiállított várható vissznyereményi jegyzőkönyv számát kell beírni.

166


3. szám

2.számú melléklet Kiállítandó: 3 példányban 1 pld. a bejelentő szerv példánya 2 pld-t a felettes szerv részére kell megküldeni

Bejelentő szerv

……/20.. BEJELENTŐLAP Felesleges tárgyi eszközökről Nyilvántartó szolgálati hely: Tárgyi eszköz tárolási helye: Tárgyi eszköz számjegyzéki száma: Tárgyi eszköz leltári sorszáma: Tárgyi eszköz megnevezése: Mennyiség, mértékegységgel: Mennyiség (teljes / rész) %-ban: Pontos műszaki adatok: (Gép típusa, teljesítőképesség, Motor jellege, megmunkálási adatok, Berendezés: méretadatok, Műszer: típusa, mérési határok, Ingatlan: lég3, stb.) Üzembehelyezés (beszerzés) időpontja: Feleslegessé válás időpontja: Feleslegessé válás oka: Súlya (kb): Csoportba sorolás (kategória) jele: Tartozékok felsorolása a túloldalon! …………….…….., ….…. év ……... hó …....nap P.H. ……………………………. anyagilag felelős dolgozó

…………………………………… Bejelentő szerv vezetője

A tárgyi eszköz hasznosítása eredménytelen volt. Várható bontási költség (Ft): A selejtezés a MÁV Zrt-nek felróható (igen/nem): Egyéb megjegyzés: ……….………….., ….…. év …...... hó …....nap ……………………………………. Felettes szerv vezetője A tárgyi eszköz bruttó értéke: A tárgyi eszköz nettó értéke: Értékcsökkenés leírás %-a: Értékadatok …………………………..hónapra számítva. Értékesítési irányár: ………….……….., ….…. év …...... hó …....nap ……………………………. eszközgazd.koordinátor

…………………………………… Gazdálkodásért felelős

3. szám


167

3. számú melléklet

…../20… JEGYZŐKÖNYV Várható vissznyereményi anyagokról a selejtezéshez

Felvéve: 20

. év

hó

nap hivatalos helyiségében

Tárgy:

A selejtezésre bejelentett tárgyi eszköz várható vissznyereményének megállapítása

Jelen van:

állagnyilvántartó szolgálati vezető kijelölt műszaki munkavállaló

Fenti bizottság megállapította, hogy a ……………………………………………………………….. szolgálati hely állagába tartozó tárgyi eszközök selejtezése során az alábbi haszon-, illetve hulladékanyagok vissznyereményezése várható:

Leltári szám

Tárgyi eszköz megnevezése

Anyag Anyag megnevezése cikkszáma

me

Menny. Egységár

Érték (Ft)

Összesen:

0

K.m.f.

kijelölt műszaki dolg.

állag nyilvántartó

szolgálati vezető

168


3. szám

4. számú melléklet .............................................. MÁV szolgálati hely (szervezet) ………………/20../MAV MEGBÍZÓLEVÉL ...........................................................(név) ………………………………………………………...(szolg.cím) részére ……………………………………………………………(szolg.hely) útján ……………………………………………………………. székhely

Megbízom Önt a .……………………………………………………………………………………………. (szolg.helyen), 20…év ………………………………….hó ……….napján kezdődő selejtezés során a selejtezési bizottság vezetőjének, illetve tagjának (műszaki szakértő). …………………………………………….., 20… év …………………………. hó ………… nap PH

a megbízó szervezet vezetője

3. szám


169

5a. számú melléklet Selejtezhető: ……. évben

/20.../MAV

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. JEGYZŐKÖNYV Tárgyi eszköz selejtezéséről Készült: ……. év ………… hó …. nap ………………………………………….. (szolgálati hely) Jelen vannak: Név

Telefon sz.

Beosztás

Aláírás

Selejtezési bizottság vezető Műszaki szakértő Tárgyi eszköz nyilvántartó

I. Selejtezési hatáskör A selejtezési Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás keretében végrehajtandó selejtezés engedélyezése az érvényben lévő DHL 5.9. pontja alapján megtörtént. II. Selejtezésre javasolt tárgyi eszköz A jegyzőkönyv bevezető részében megnevezett személyekből álló bizottság megtekintette ……………………………… szolgálati hely állagába tartozó, selejtezésre előkészített és a csatolt Selejtezési Kimutatás ….. tétele alatt felsorolt tárgyi eszközöket. III. A selejtessé válás okai A bizottság a tárgyi eszköz selejtté válásával kapcsolatos megállapításait a Selejtezési Kimutatás hátoldalán tette meg. IV. A tárgyi eszközről leszerelhető alkatrészek, tartozékok A tárgyi eszközről leszerelhető tartozékok és alkatrészek: (Felsorolásukat a mellékelt kimutatás tartalmazza, nem kerülnek visszavételezésre)

170


3. szám

V. A Selejtezési Bizottság nyilatkozata A Selejtezési Bizottság aláíró tagjai büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy a selejtezésre javasolt tárgyi eszközökre vonatkozó adatok megegyeznek a könyvviteli és egyéb nyilvántartásokkal, azokat a bizottság a selejtezési eljárás előkészítése során tételesen ellenőrizte. VI. A Selejtezési Bizottság javaslata A Selejtezési Bizottság a selejtezésre előkészített tárgyi eszközök szemléje, a selejtté válás okainak vizsgálata és a hasznosítási eljárás eredménytelensége alapján a jegyzőkönyvben a Selejtezési Kimutatás ….. sorszáma alatt felsorolt tárgyi eszközök selejtezését (összesen) ……….- Ft bruttó értékben, ………….- Ft összevont nettó értékben javasolja. A Bizottság a ……sorszámú tételeket a Selejtezési Kimutatásról az alábbi okok miatt törölte VII. A selejtezés engedélyezése utáni teendők A selejtezett tárgyi eszközök hulladékának, haszonanyagának beszolgáltatásáért, vagy a megsemmisítéséért felelős dolgozó neve: ………………………… és beosztása ………………………..

A Selejtezési Bizottság a „Kimutatás”-ban szereplő tételek alatti eszközöket a helyszínen leselejtezte. A fent nevezett szolgálati hely a selejtezéshez kapcsolódó munkálatokat az érvényben lévő utasításoknak megfelelően végezze el.

K. m. f. ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… VIII. Határozat A selejtezést elrendelő gazdálkodó szervezet vezetője: ………………………………

3. szám


171

5b. számú melléklet Selejtezhető: ……. évben /20.../MAV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. JEGYZŐKÖNYV Tárgyi eszköz selejtezéséről Készült: ……. év ………… hó …. nap ………………………………………….. (szolgálati hely) Jelen vannak: Név Telefon sz. Selejtezési bizottság vezető Műszaki szakértő

Beosztás

Aláírás

Tárgyi eszköz nyilvántartó

I. Selejtezési hatáskör A selejtezési Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás keretében végrehajtandó selejtezés a …….sz. beruházási munkával, vagy káreseménnyel (vis major) függ össze. II. Selejtezésre javasolt tárgyi eszköz A selejtezésre javasolt tárgyi eszközöket a csatolt Selejtezési kimutatás tartalmazza. III. A Selejtezési Bizottság nyilatkozata A Selejtezési Bizottság aláíró tagjai büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy a selejtezésre javasolt tárgyi eszközökre vonatkozó adatok megegyeznek a könyvviteli és egyéb nyilvántartásokkal. IV. A Selejtezési Bizottság javaslata A Selejtezési Bizottság a Selejtezési Kimutatás ….. sorszáma alatt felsorolt tárgyi eszközök selejtezését (összesen) ……….- Ft bruttó értékben, ………….- Ft összevont nettó értékben javasolja. A Bizottság a ……sorszámú tételeket a Selejtezési Kimutatásról az alábbi okok miatt törölte V. A selejtezés engedélyezése utáni teendők A selejtezett tárgyi eszközök hulladékának, haszonanyagának beszolgáltatásáért, vagy a megsemmisítéséért felelős dolgozó neve: ………………………… és beosztása ………………………..

172


3. szám

A Selejtezési Bizottság a „Kimutatás”-ban szereplő tételek alatti eszközöket a leselejtezte. A fent nevezett szolgálati hely a selejtezéshez kapcsolódó munkálatokat az érvényben lévő utasításoknak megfelelően végezze el. Kmf.

3. szám


173

6. számú melléklet Tartozik a ……./20../MAV sz. selejtezési jegyzőkönyvhöz KIMUTATÁS tárgyi eszköz selejtezéséről szolgálati hely

Számjegyzéki Leltári szám szám

Megnevezése

csop.-ba sorolás betűjele

sorszám

Tárgyi eszköz Bruttó Várh. Nettó érték visszny. érték (Ft) (Ft) jkv.sz.

A selejtezési biz. döntése selejtezve (I/N)

Összesen: ……………………………., 20… év ………………………………. hó ………. nap ……………...…...………………. …………………..………………….. műszaki szakértő

……………....…..……….………... ……………….…..…..…………… …………..….…..…………..……… tárgyi eszköz nyilvántartó selejtezési biz.vezető

174


3. szám

7.a számú melléklet JEGYZŐKÖNYV Felesleges tárgyi eszköz bontásáról (tartozik a ……/20…./MAV sz. selejtezési jegyzőkönyvhöz)

Készült: 20…...év …………...……..hó ……..nap Készült: a ……………………………………… telephelyen. Jelen vannak: Szolgálati hely

Név

Beosztás

A jelenlévők igazolják, hogy az alábbi tárgyi eszközök, illetve tárgyi eszköz tartozékok elbontásra kerültek:

Sorszám

Selejtezési kimutatás sorszáma

Eszköz leltári száma

Eszköz megnevezése

Tartozék illetve részselejtezés mértéke (%)

Megsemmisítés módja

Kmf. állagbantartó

bontást végző (vállalkozó)

3. szám


175

7.b számú melléklet JEGYZŐKÖNYV Felesleges tárgyi eszköz megsemmisítéséről (tartozik a ……/20…./MAV sz. selejtezési jegyzőkönyvhöz)

Készült: 20…...év …………...……..hó ……..nap Készült: a ……………………………………… szolgálati helyen. A megsemmisítésnél jelen vannak: Szolgálati hely

Név

Beosztás

A megsemmisítés lefolytatása:

A felsorolt személyek jelenlétében a “Felesleges vagyontárgyak hasznosítására, selejtezésére” megnevezett végrehajtási utasítás előírásainak betartásával az alábbi tárgyi eszközök lettek megsemmisítve:

Sorsz.

Selejtezési kimutatás sorszáma

Eszköz leltári száma


Kmf. ………………………………. megsemmisítésért felelős munkavállaló

Tartozék, illetve részselejtezés mértéke (%)

Megsemmisítés módja

176


3. szám


Minősítési jegyzőkönyv Készült:

………………………………………………..(szolg.hely) hivatalos helyiségében

Bejelentett tételek száma:

………………………………

Minősítő bizottság vezetője:

……………………………… név

……………………………… beosztás

………………………………….

mester

………………………………….

műszaki tag

Minősítő bizottság tagjai:

…………………………………. …………………………………… A bizottság munkáját szúrópróbaszerűen ellenőrizte: vezetőmérnök Kelt:

év

……………………………….

sorsz.

tétel-szám

hónap

nap

……………………………….

megnevezés

méret

………………………………….

menny. menyegys. nyiség

megjegyzés (leltári szám feltüntetése)

3. szám


177

9. számú melléklet ADATLAP Anyagvételezés, visszaadás, készletrendezés tranzakciókhoz NYILVÁNTARTÁSI SZÁM: /20.... Hó. NYOMTATVÁNY TÍPUSA: AK (vételezés), AV (visszaadás), TH (készletrendezés) aláhúzandó) Igénylő szolgálati hely neve, címe Kódja BIZONYLAT SZÁM:

Ellátó raktár neve, címe

(Megfelelő

Kódja

LELTÁRI SZÁM:

TRANZAKCIÓ TIPUS: TRANZAKCIÓ OK: MUNKA MEGNEVEZÉSE: TEVÉKENYSÉGI KÓD:

PÁLYASZAKASZ:

PROJEKTSZÁM: FELADATSZÁM: RÁFORDÍTÁS TÍPUSA: Anyag megnevezése

típusa

Cikkszám

Mennyiség

M.egység

Érték

Megjegyz.

Dátum:

……………….……………....………… …………………….………….………… ……………………………..…………… Utalványozó Igénylő (kiállító) aláírása Átadó aláírása aláírása PH. PH. PH. Szükséges aláírások a nyomtatvány típusának megfelelően: AK esetén igénylő és utalványozó (a szakszolgálatnál utalványozási joggal felruházott személy) AV esetén átadó TH esetén leltárellenőr, mint igénylő (kiállító)

178


3. szám


Beruházási munkák …..évre beruházási munka sorsz. jelzőszáma (amennyiben már van)

megnevezése

Dátum aláírás

várható kezdés időpontja

befejezés időpontja

3. szám


179

11. számú melléklet Azon tárgyi eszközök jegyzéke, amelyek értéke a beruházás révén nő, illetve amelyek újonnan kerülnek leltárba

.

Projektszám:

sorszám

MÁV Megbízott, illetve közreműködő szervezeti Feladatszám MÁV szervezeti egység egység (lebonyolító tölti ki) megnevezése kódja

Leltári Aktiváló szám Megvalósítás UTK szervezet (felújíhelye kód kódja tás esetén)

Ráfordítás típus (lebonyolító tölti ki)


Eszköz kategória Kataszter

Számjegyzéki főcsop.

Típus Megye kód Tulajdonos Profil Érték (B/F)

180


3. szám

12. számú melléklet Tárgyi eszközök jegyzéke, amelyek a beruházás során selejtezésre kerülnek

sor

A selejtezendő eszköz megnevezése

Azonosító jel, vagy építményeknél szelvényszám

Leltári szám

Egység

Menynyiség

Megjegyzés

3. szám


181

13. számú melléklet Várható vissznyereményi jegyzőkönyv bontáshoz Amely készült ………………………..…..-n, 20… év ………………….. hó ………..napján, a ……………… ………………………………………………………………………………… munka során keletkező várható vissznyereményről, ami a MÁV Zrt. ……………………………….……… (szolgálati hely) kezelésében lévő …………………………… leltári számú létesítményből kerül vissza, és amely anyagoknak a MÁV részére történő átadását a munkát végző …………………………………. vállalkozó a végelszámolást figyelembe véve, a tényleges vissznyereményi jegyzőkönyv felvételével vállalja. Az állagot kezelő részéről: ……………………………………….. A vállalkozó részéről: ………………………………………………..

Sorszám

Tételszám

Megnevezés

Egység

Várható Egység- vissznyeremény tömeg Egység- Tömegben ben

Megjegyzés

Kmf.

………………………… állagban tartó

………………………. vállalkozó

182


3. szám


3. szám


183

15.a számú melléklet külön mellékletben 15.b számú melléklet külön mellékletben 16. számú melléklet Kimutatás bontási jegyzőkönyvekről időszak: Sorszám

Állagban tartó szolgálati hely neve

Állagban tartó szolgálati hely kódja

…………….., ………..év………..hó……….nap

………………… aláírás

Leltári szám

Bontási jegyzőkönyv száma

Bontási jegyzőkönyv kiállítás dátuma

Részselejt mértéke (%)

184


5/2016. (III. 11. MÁV ÉRT. 3. ) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL

3.5

1 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszerének – a továbbiakban VBKJ – működtetésére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

3.6 3.7

2.1 Az utasítás személyi hatálya A MÁV Zrt. 2016. január 1. napján hatályos Kollektív Szerződésének személyi hatályával azonos. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya

3.8

Az utasítás közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2016. január 1. napjától kell alkalmazni. 2.3 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Vezérigazgató-helyettes Humánerőforrás gazdálkodási igazgatója, működtetéséért a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás (továbbiakban Humán Szolgáltatás) vezetője a felelős.

3.9

3 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 3.1

3.2

3.3

3.4

VBKJ rendszer: a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszere, amely Kollektív Szerződésben meghatározott keretek között a munkavállalók számára az egyénre szabott választás lehetőségét biztosítja. A juttatási elemek bruttó értéke: a munkavállaló által a javadalmazásokra elkölthető összeget, annak vállalatot terhelő adó- és járulékterheit, a nyilatkozati lapon az egyes elemekhez meghatározott szorzószámok szerinti mértékben tartalmazza. A juttatási elemek nettó értéke: a juttatási elemek vásárlóértéke. A munkavállaló által a javadalmazásokra elkölthető összeget tartalmazza, és nem foglalja magába annak vállalati adó-és járulékterheit. Keretösszeg: az a bruttó összeg, amelyben a VBKJ rendszer hatálya alá tartozó munkavállalók választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül.

3.10

3.11

3.12

3. szám

Időarányos keretösszeg: a munkavállaló rövidebb jogosultsági időtartamával számított keretösszeg 3.5.1 Részmunkaidősök esetén a részmunkaidőnek az adott munkakörhöz tartozó teljes munkaidőre vetített arányában számolva. 3.5.2 Év közben munkaviszonyt létesítő, vagy megszüntető, jogi állományba kerülő vagy onnan visszatérő munkavállalók esetén az éves keretöszszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján számolva. Maradványösszeg: adott évben fel nem használt bruttó keretösszeg. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; (2013. évi V. törvény - Polgári Törvénykönyv - 8:1.§ (1) 1.pont) Saját lakás: a 15/2014.(IV.3.) NGM rendelet 1.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az a lakás, amelyben a munkavállaló bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. Saját lakásának minősül az a lakás is, amelynek bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is. OTP ADLAK: A MÁV Zrt. (továbbiakban: Munkáltató) az OTP Bankkal kötött szerződésben foglaltak szerint veszi igénybe az OTP Adómentes Lakáshitel-támogatási Szolgáltatás csomagot, amelynek keretében az OTP Bank elvégzi a munkavállaló lakáscélú hitelének törlesztésére, vagy kiváltására nyújtható adómentes támogatásához kapcsolódó vizsgálatokat, feladatokat és kiállítja a szükséges igazolásokat. Hitelcél: az a konkrét beruházási cél, – lakásvásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés – amelynek megvalósításához a Munkavállaló adósként vagy adóstársként a hitelt felvette. Vizsgálati díj: Az OTP Bank részére az adómentességi – és ennek részeként a megfelelési – vizsgálat, továbbá az erről kiállított igazolásért fizetendő díj, melyet a munkavállalónak kell megfizetni és az igényléssel (megrendeléssel) egyidejűleg esedékessé válik. A vizsgálati díj mértéke hitelcélonként 6.490 Ft + 27 % ÁFA, amely a munkavállaló előzetes nyilatkozata alapján a munkabéréből kerül levonásra. Lebonyolítási díj: az OTP által a támogatás folyósításáért felszámított díj, amelyhez a

3. szám


Munkáltató támogatás folyósításával egyidejűleg fedezetet biztosít, majd a támogatás folyósítását követően a munkavállaló előzetes nyilatkozata alapján a munkabéréből kerül levonásra. A lebonyolítási díj mértéke a folyósított támogatás összegének 2,85%-a, minimum 799,- Ft/tétel, maximum 3.099,- Ft/tétel. 4 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A VBKJ rendszer működése A MÁV Zrt. és a Kollektív Szerződést megkötő szakszervezetek a Kollektív Szerződés 65/A. §-ában meghatározták az egységes VBKJ keretösszeg 2016. évre vonatkozó elemeit és mértékét, amelyet a munkavállaló a jelen utasításban részletezett módon és keretek között szabadon költhet el az előre megadott javadalmazási elemek igénybevételével. A választható béren kívüli javadalmazási rendszer egyes elemei különböző vásárlóértéket képviselnek a munkáltató által fizetendő eltérő adó- és járulékvonzatok miatt. A munkavállalók számára megállapított egységes VBKJ keretösszeg ennek megfelelően bruttó öszszeg, amely tartalmazza a munkavállaló által javadalmazásokra elkölthető összeget és annak munkáltatói adó- és járulékterheit a nyilatkozati lapon az egyes elemekhez meghatározott szorzószámok szerinti mértékben. A mindenkor érvényes törvényi szabályozás szerinti adó- és járulékvonzatok alapján a különböző elemek bruttó (munkáltatói adó- és járulékterheket tartalmazó) és nettó értéke (vásárlóértéke) közötti átváltási arányok, szorzószámok évről évre változhatnak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló által javadalmazási elemekre elkölthető forint összegeknek és a nyilatkozati lapon az egyes elemekhez meghatározott szorzószámok szerinti munkáltatói adó- és járulékterheinek összege együttesen megegyezik az adott évre megállapított egységes keretösszeggel. 4.2 A VBKJ rendszer alapelvei A rendszer alapelvei: A szabadon választható elemekből álló rendszer meghatározott keretek között, egyénre szabott választást tesz lehetővé. a) A VBKJ juttatásra jogosult munkavállalók azonos értékben, azonos feltételek mellett választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül, minden munkavállalónak azonos mértékű keretösszeg áll a rendelkezésére. b) A MÁV Zrt. a VBKJ rendszerben szereplő javadalmazási elemeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén és határáig nyújtja. c) A munkavállalók naptári évre, jelen utasítás mellékletét képező „A” jelű nyilatkozat kitöl-

185

tésével választanak a felkínált lehetőségek közül az éves keretösszeg figyelembevételével. Főszabály szerint év közbeni módosításra „B” jelű nyilatkozati lap kitöltésére – az alább szabályozott kivételektől eltekintve – nincs lehetőség. A leadott „A” jelű nyilatkozat év közben kizárólag az alábbi esetekben módosítható: – A 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állapotból visszatérő munkavállalók esetében - amennyiben szükséges - a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni. – A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevőknek az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság időtartamára eső felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti. – Amennyiben a munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatásból teljes munkaidős foglalkoztatásba, illetőleg teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidős foglalkoztatásba kerül a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni. – Lakáscélú támogatás megjelölése esetén, amennyiben meghiúsult a felhasználás, vagy a lakáscélú felhasználás nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, a munkavállaló kezdeményezheti az adott naptári évre vonatkozóan a módosítást, – Önkéntes pénztárból történő kilépés esetén, ha azt jogszabályváltozás vagy pénztári alapszabály módosítás (amely pénztárnak tagja a munkavállaló) indokolta, amennyiben a változás a munkavállalót hátrányosan érinti. A módosítás csak a pénztári tagságot érintheti, a pénztári tagdíj-hozzájárulásként megjelölt összeget nem. Ebben az esetben kilépési nyilatkozatának másolatát a munkavállalónak - a pénztárból történő tervezett kilépés időpontját megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző 5. munkanapig - le kell adnia a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodáján. – Igazolatlan távollét esetén – Munkaviszony megszűnés/megszüntetés esetén a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeg mértékéig. Ebben az esetben feltétel az, hogy a módosított „B” nyilatkozatot és az elszámoláshoz szükséges további dokumentumokat (pl. számlák, stb.) legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló hiánytalanul bemu-

186


d) e)

f)

g)

h)

i)

tassa a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati irodáján, ellenkező esetben az elszámolás a korábbi, „A” jelű nyilatkozat alapján készül el. A munkavállaló téves nyilatkozata miatt a VBKJ nyilatkozat év közben nem módosítható. Az adott naptári évben bármely okból keletkező maradványösszegeket (fel nem használt bruttó keretösszegeket) a MÁV Zrt. a munkavállaló által a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában juttatja. A javadalmazás készpénzben történő kifizetése nem lehetséges. Az adott naptári évre meghatározott keretöszszeg – kivéve a lakáscélú támogatást – nem vihető át a következő évre, kizárólag az adózás évében használható fel. Amennyiben a munkavállaló a Humán Szolgáltatás kimutatható felszólítása ellenére sem adja le a VBKJ keret felhasználására vonatkozó „A” vagy „B” nyilatkozatát, vagy a számla leadás elmulasztása miatt keletkező maradványösszeg felhasználására vonatkozó rendelkezését, a munkavállaló elveszíti a mulasztásával összefüggésben keletkezett maradványösszegre való jogosultságát. A VBKJ rendszerben meghatározott keretet túllépni nem lehet. Számlával igazolandó szolgáltatások esetén amennyiben a munkavállaló magasabb összegről hoz számlát, mint azt a nyilatkozattételi lapon korábban megjelölte. Ebben az esetben a munkáltató kizárólag a nyilatkozati lapon megjelölt összeghatárig térít a számla értékéből. Az előző pontban rögzítetteken túlmenően, speciális esetekben előfordulhat túlköltekezés, amikor a munkavállaló VBKJ jogosultsága valamilyen okból átmenetileg vagy véglegesen megszűnik. Ebben az esetben a munkavállalónak – az utasítás eltérő rendelkezése hiányában – visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben a jogosultság év közben kezdődik, vagy szűnik meg, a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeget az éves keretösszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján kell megállapítani. Az éves keretösszeg időarányos részére jogosultak: – a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részmunkaidejük arányában, – az elszámolás évében a teljes naptári évet el nem érő, határozott időre, – a MÁV Zrt-vel év közben munkaviszonyt létesítő vagy megszüntető munkavállalók a munkaviszony időtartamára a naptári napok alapján,

3. szám

–

a jogi állományba kerülő, vagy onnan viszszatérő munkavállalók a jogi állomány időtartamán kívüli naptári napok alapján. – az igazolatlanul távol lévő munkavállaló, az igazolatlanul távol töltött napok számával csökkentett munkaviszonyban töltött naptári napok arányában j) A munkáltató a munkavállalóval a VBKJ keretre vonatkozóan a naptári év utolsó napjával számol el, amelynek pénzügyi rendezése legkésőbb a következő naptári év első hónapjában a jövedelem elszámoláson keresztül történik. 4.3 Általános eljárási szabályok 4.3.1 A VBKJ keretösszegre jogosultak ¾ A MÁV Zrt. valamennyi főállású teljes-vagy részmunkaidős, statisztikai állományban lévő, határozatlan vagy határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalója az elszámolás teljes évében munkaviszonyban töltött naptári napokra. ¾ A munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói vagy munkavállalói felmondással történő megszűntetése esetén a felmondási idő tartamára, a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretösszeg felhasználására jogosult. ¾ Év közben létesített munkaviszony esetén a munkavállaló a megállapított éves keretösszeg időarányos részére, illetve a részmunkaidőben és/vagy határorzott időre történő foglalkoztatatás esetében a megállapított éves keretösszegre munkaidejének arányában jogosult; ebben az esetben az adott évre meghatározott keretöszszeg képezi a számítás alapját. ¾ A MÁV-ESÉLY programban részt vevő munkavállalókat a program ideje alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás, azonban korábbi nyilatkozatán nem változtathat. ¾ A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első 90 napja alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás. A MÁV-ÉVEK program ideje alatt a VBKJ juttatás csak a 90 nap MÁVESÉLY programban ténylegesen eltöltött idővel csökkentett időtartamára illeti meg a munkavállalót. 4.3.2 A jogosultság korlátozása a) A teljes naptári évben gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló a VBKJ rendszerből a tárgyévben egyáltalán nem részesül.

3. szám


b) A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevőknek az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság időtartamára eső felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretöszszegét nem csökkenti. c) A 90 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelen állományban lévő munkavállalónak, az év végi elszámoláskor a keretösszeg 91. naptól kezdődő betegállományban töltött időtartamára eső felhasznált hányadát vissza kell fizetnie (kivéve annak, akik üzemi baleset miatt kerültek keresőképtelen állományba). d) Amennyiben kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartama között egyszer sincs a munkavállaló által keresőképes állományban eltöltött legalább 30 nap, akkor a keresőképtelen állományok időtartamát össze kell számítani - kivéve üzemi baleset - és amennyiben a kettő vagy több keresőképtelen állomány összeszámított időtartama a 91 napot eléri, a VBKJ-ra való jogosultság számításánál ezek összeszámított időtartamából a 90 nap feletti részt figyelmen kívül kell hagyni. Az e pontban foglaltak alkalmazásától a munkáltatói jogkörgyakorló – méltányolható ok fennállása esetén – abban az esetben jogosult eltérni, ha a munkavállaló a kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartam között ténylegesen munkát végez. A tényleges munkavégzésbe nem értendő bele a szabadság és állásidő. (A kitöltendő kérelem mintát az 5. számú melléklet tartalmazza). e) A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első 90 napjára illeti meg a VBKJ keretösszeg időarányos része. Amenynyiben a munkavállaló a MÁV-ÉVEK program előtt a MÁV-ESÉLY programban vett részt, a juttatást a MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött napokra kifizetett juttatással csökkenteni kell. f) A munkaviszonyon kívüli szerződéses jogviszonyban (pl.: megbízás, vállalkozás stb.) foglalkoztatottak és a közfoglalkoztatott munkavállalók nem jogosultak VBKJ juttatásra. g) igazolatlan távollét időtartamára a munkavállalók VBKJ juttatásra nem jogosultak 4.3.3 VBKJ keret év közbeni módosítása, elszámolása, az egyes elemek igénylése a) GYED-et, GYES-t, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló esetében, a GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság kezdetét megelőzően kell elvégezni.

187

b) GYES-en, GYED-en lévő munkavállalóknak a munkába állási szándékának jelzésekor kell megállapítani a VBKJ keretét és nyilatkozni annak felhasználásáról. c) Egyéb az b) pontban nem érintett 30 napon túli fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóknak a távollétről történő visszatéréskor - 3 munkanapon belül - kell a Humán Szolgáltatásnak megállapítani a keretet és nyilatkoztatni a munkavállalót annak felhasználásáról. d) Az összeszámítás alá eső 91. nap után valamennyi juttatás folyósítását szüneteltetni kell. A betegállományt követő első munkavégzési napjával módosítani kell az éves felhasználható keretösszeget, a Humán Szolgáltatásnak munkavállalót nyilatkoztatni kell a megmaradt öszszegének felhasználásáról. e) Igazolatlan távollétről történő visszatéréskor kell a Humán Szolgáltatásnak megállapítani a távollét napjaival csökkentett keretet és nyilatkoztatni a munkavállalót annak felhasználásáról. f) Nem vehető igénybe az iskolakezdési támogatás, ha a munkavállaló június 15-ét követően létesít munkaviszonyt, vagy akkor kerül vissza állományi létszámba (visszatér pl.: GYED-ről, GYES-ről stb.) g) A 2016. december hónapban belépő munkavállaló a rendelkezésre álló időarányos keretét a kedvezményes adózási kereteken belül • 2016. december 10-ig SZÉP kártya, Étkezési Erzsébet utalvány és pénztári tagdíj hozzájárulás • 2016.december 11-től Étkezési Erzsébet utalvány és pénztári tagdíj hozzájárulás elemekre használhatja fel. 4.3.4 Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok a) A munkavállalót próbaidő alatt megilleti a VBKJ keret időarányos része. A munkavállaló a VBKJ nyilatkozatot a munkaviszony létrejöttekor köteles kitölteni, és a Humán Szolgáltatás illetékes Ügyfélszolgálati Irodájába leadni. b) Az év közben VBKJ nyilatkozatot tevő munkavállaló az egyes juttatási formákat az egyes elemekhez tartozó, jelen utasításban szabályozott korlátozások figyelembevételével választhatja. c) Pénztári tagdíj-hozzájárulást az újonnan belépő munkavállaló csak olyan pénztárba kérheti, amellyel a munkáltatónak érvényes szerződése van. Új pénztárral kötendő szerződés kötés szükségességét a Humán Szolgáltatás Szervezet jelzi a MÁV Zrt. Humánerőforrás Vezérigazgató-helyettes, Humánerőforrás gazdálkodási igazgatóság felé. A szerződés létrejötte

188


esetén a pénztár a következő évtől lesz választható. 4.3.5 Munkaviszony megszűntetéséhez és megszűnéséhez kapcsolódó szabályok A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor a VBKJ elszámolása a szabályozott humán folyamatoknak megfelelően történik, a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeg mértékéig. Amennyiben az utolsó munkában töltött napon a járandóság nem nyújt fedezetet a tartozás levonására, úgy a pénzügyi követelést a Humán Szolgáltatás Szervezete átadja a Pénzügyi Igazgatóság felé további kezelésre. A munkavállalót időarányosan megillető VBKJ keretösszegből a munkaviszony megszüntetés időpontjáig fel nem használt maradványösszeg készpénzben történő kifizetése (megváltása) kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a maradványösszeg felhasználása a munkavállaló leadott nyilatkozata szerinti elemeken nem biztosítható a kedvezményes adófizetési határon belül. A készpénzben történő megváltás a munkavállalónál összevont jövedelemként jelenik meg, amely adó- és járulékköteles. a) Azonnali hatályú felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén a VBKJ keretre való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik, a VBKJ elszámolást ezzel egyidejűleg el kell készíteni, továbbá a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozó esetleges pénzügyi követelések rendezésére intézkedni kell a Humán Szolgáltatás Szervezetnél. Az időarányos rendezés érdekében a munkavállaló módosított, „B” nyilatkozatot tehet, melyet az elszámoláshoz szükséges további dokumentumokkal együtt (számlák stb.) legkésőbb az utolsó munkában töltött napon hiánytalanul be kell mutatnia a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodáján. Amennyiben a módosított nyilatkozat és az elszámoláshoz szükséges további dokumentumok fenti határidőig nem érkeznek meg a Humán Szolgáltatás Szervezethez, a VBKJ elszámolás a korábbi, „A” jelű nyilatkozat alapján készül el. Azonnali hatályú felmondás esetén a túlfolyósított öszszeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül, a le nem vonható összeget a munkáltatóval szembeni pénzügyi követelésként kell kezelni. b) Felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói felmondás esetén a munkavállaló a felmondási idő tartamára a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretösszegre jogosult. A munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató (Humán Szolgáltatás Szervezet) megál-

3. szám

lapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell juttatni (amennyiben indokolt a pontos elszámolás érdekében, úgy a munkavállalónak módosításra van lehetősége). Munkáltatói felmondáskor túlfizetés esetén a munkavállaló által a felmondás közlésének napjáig felhasznált javadalmazási elemek visszafizetésétől el kell tekinteni. Ennek adózási következménye, hogy a túlfolyósított béren kívüli juttatás átalakul egyes meghatározott juttatássá. Munkavállalói felmondás esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül. Amennyiben a felmondás közlésének időpontja és a felmondási idő lejártának időpontja két naptári évre esik, akkor a munkavállalóval történő elszámoláskor a felmondás közlésének időpontjában hatályos éves keretösszegnek megfelelően kell a munkavállalóval elszámolni, az elszámolás időpontjában érvényes utasításban szereplő szorzószámok figyelembevételével. c) Közös megegyezés, munkáltató személyében bekövetkező változás Munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése, valamint a munkáltató személyében bekövetkező változás - Mt.36.§ (1) - esetén a munkavállalóval történő elszámolás során a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Szervezet megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell juttatni. Túlfizetés esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül. Az elszámolás, a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató között létrejött megállapodás alapján történik. d) További, munkaviszony megszüntetéshez kapcsolódó rendelkezések A munkavállaló munkaviszonyának megszűnése/megszüntetése esetén amennyiben a munkavállaló a VBKJ éves (többéves) keretéből lakáscélú támogatásra gyűjtött és a munkaviszony megszűnéséig az összegyűjtött összeget nem használta fel, abban az esetben a munkáltató, a munkáltatót terhelő közterhekkel csökkentett felhalmozott összeget VBKJ megváltásként számolja el, mely a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adózik (adó- és járulékköteles). Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűntetésre kerül vagy megszűnik, és a munkavállaló a VBKJ éves (többéves) keretéből lakáscélú támogatásra felhasznált, de még az előírt dokumentációkkal (4. sz. melléklet) nem igazolta az adómentességre való jogosultságát és legkésőbb az elszámolás napjáig

3. szám


nem adja le a támogatás adómentességét igazoló okiratokat, bizonylatokat a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 %-kal növelt összegben munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. A munkáltató és a munkavállaló adó és járulékterheit a munkavállalónak kell viselnie. Azok a munkavállalók, akik pénztári tagsággal rendelkeznek, és a tagdíjfizetési kötelezettségüknek a VBKJ keretből tesznek eleget, nem szüntethetik meg a pénztári tagságukat a felmondási idő alatt. A munkavállaló a pénztári tagságát csak a munkaviszony megszűnését követő hónaptól szüntetheti meg. Amenynyiben a tagságuk valamely oknál fogva megszűnik, és a pénztár visszautalja munkáltató részére a tagdíjukat, a munkáltató, a munkáltatót terhelő közterhekkel csökkentett összeget VBKJ megváltásként számolja el, mely a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adózik (adó- és járulékköteles). e) Munkavállaló halála A munkavállaló halála esetén a humánpartner köteles a Humán Szolgáltatás Szervezetet írásban értesíteni, a tudomására jutást követő 1 munkanapon belül, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kézhezvételkor haladéktalanul továbbítani. A munkavállaló halála esetén az elszámolást el kell készíteni. A túlfizetés visszakövetelésétől el kell tekinteni. A kiutalandó öszszegeket a nyilatkozatnak megfelelően kell rendezni. A kifizetést úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a munkavállaló magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg. 4.3.6 Év végi maradványösszeggel kapcsolatos szabályok Az adott naptári évben bármely okból keletkező maradványösszeget a munkáltató a munkavállaló által a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában juttatja. A maradvány felhasználásáról kötelező nyilatkozni. A maradványösszeg felhasználására önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulás vagy Széchenyi Pihenő Kártya juttatás jelölhető meg. a) Pénztári tagdíj hozzájárulás: Amennyiben a munkavállaló a Nyilatkozati lapon a maradványösszeg rovatban valamelyik pénztárt jelölte meg, elsőként a maradvány összegét fel kell osztani a 3 utolsó havi tagdíj között a béren kívüli juttatási határon belüli összegig és tagdíjként kell utalni. A kedvezményes adófizetési határt meghaladó maradványösszeg magasabb szorzóval (1,4998) számítva kerül elszámolásra tagdíj hozzájárulás címén. b) Ha a munkavállaló a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás meghatározott alszámláját jelölte meg a maradványösszeg felhasználásra és a maradványösszeg elutalása esetén az alszámlára adott évben kért – maradványösszeggel együtt

189

számított – összes juttatást meghaladná az alszámlára jogszabályban meghatározott felső korlátot, a Humán Szolgáltatásnak a munkavállalót nyilatkoztatni szükséges, hogy a kereten felüli maradványösszeg utalása melyik további alszámlára történjen. A számla leadása melletti VBKJ elemeket választó és ebből maradványösszeget felhalmozó munkavállalókat a Humán Szolgáltatás Szervezet az adott év október 31. napján fennálló adatok alapján, írásban értesíti a maradványösszegükről. 4.3.7 Egyéb eljárási szabályok a) A jogosultság korlátozása vagy hiánya miatt bekövetkező „túlköltekezés” esetén a többletösszeget a munkavállalónak vissza kell fizetnie. Amennyiben a munkavállalónak nincs bérjövedelme (GYES, fizetés nélküli szabadság) a Humán Szolgáltatás írásban kiértesíti a befizetési kötelezettségről. A visszafizetendő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik: – A leadott nyilatkozati lapon megjelölt választott valamennyi elemre külön-külön meghatározásra kerül az időarányos bruttó keretösszeg, amelyre a munkavállaló az adott naptári évben jogosult volt, ezt követően – a bruttó összegeket az átváltási szorzószámok alapján nettó összegekre kell átszámítani, majd – az igénybe vett nettó összegek és az előzőekben arányosan kiszámított nettó összegek közti különbözetet kell a munkavállalónak megfizetnie. b) Az értékutalvány formában adott juttatási elemet (iskolakezdési támogatás iskolai Erzsébet utalvány, Étkezési Erzsébet-utalvány) a munkavállaló bármely személyi azonosságot igazoló okmány bemutatása ellenében kaphatja meg. Az értékutalványt az azon feltüntetett érvényességi időn belül lehet felhasználni. Az utalványok cseréjét a munkáltató semmilyen okból (megrongálódás, érvényességi idő lejárta) nem biztosítja. c) Amennyiben a munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatásból teljes munkaidős foglalkoztatásba, illetőleg teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidős foglalkoztatásba kerül, 5 munkanapon belül köteles a „B” jelű nyilatkozati lapot kitölteni a keretösszeg módosítása miatt. d) A MÁV Zrt.-nél a VBKJ rendszerben szereplő valamennyi elemének vonatkozásában közeli hozzátartozónak csak a 2013.évi V. törvény – Polgári Törvénykönyv – 8:1. § (1) 1. pontja szerint meghatározottak minősülnek.

190


e) Év közben megszakítást követően folytatódó VBKJ jogosultság esetén a munkavállaló az egyes juttatási formákat csak az adott elemhez tartozó, jelen utasítás 4.3.3 pontjában meghatározott időpont figyelembevételével veheti igénybe. f) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti nyilatkozathoz kötött (kedvezményes adózású) javadalmazási elemek esetében a munkavállaló téves adóügyi (1., 2., 3. sz. melléklet) nyilatkozata miatt keletkező, ki nem fizethető összeget év végi maradványösszegként kell kezelni. g) Javadalmazás készpénzben történő kifizetése („megváltása „) csak rendkívül indokolt esetben a Humánerőforrás gazdálkodási igazgató engedélyével lehetséges (a lakáscélú támogatás meghiúsulás - i) pont, illetve munkaviszony megszűnése esetében a 4.3.5.e) pontban foglaltak „ munkavállaló halála” - kivételével). Készpénzben történő megváltás esetén a munkavállalónál az összeg összevonandó jövedelemként jelenik meg, amely adó-és járulékköteles. h) Számla leadása mellett juttatott VBKJ elemek esetén: – Papír alapú számla leadása a Humán Szolgáltatás Szervezet részére történik – Elektronikus számla befogadására is lehetőség van a munkavállaló azonosítására szolgáló törzsszáma feltüntetése mellett- az alábbi két módszer egyikének alkalmazásával: ○ e-mail-en történő továbbítás esetén az elektronikus számlát a humanus@ mav-szk.hu e-mail címre kell továbbítani és az e-mail szöveges részében fel kell tüntetni a munkavállaló törzsszámát; ○ a számla kinyomtatva leadható a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodáiban. A kinyomtatott elektronikus számlán fel kell tüntetni a munkavállaló azonosítására szolgáló törzsszámát. – A fenti két beküldési mód közül számlánként csak az egyik módszer választható, azaz egy számlát nem szabad mindkét módon beküldeni a Humán Szolgáltatáshoz! – A számlá(ka)t a tárgyévben leadni legkorábban a VBKJ nyilatkozat leadásával egy időben, – de első alkalommal – legkésőbb 2016. március 25.- ig lehetséges. – A számlák leadási (postai úton küldöttek esetén beérkezési) határideje a tárgyhónap 25. napja, december hónapban 09. napja. A tárgyhavi jövedelem elszámolással a határidőig leadott számlák kerülnek kifizetésre. A tárgyév december 09-ig le nem adott számlák a tárgyévi VBKJ keret terhére már

3. szám

nem számolhatók el. Az emiatt megmaradó összeget év végi maradványként kell kezelni, elszámolni. i) Amennyiben a munkavállaló lakáscélú támogatásának felhasználása meghiúsul és a tárgyévben is megjelölt „lakáscélú támogatás” elemet úgy a munkavállaló „B” típusú nyilatkozat kitöltésével nyilatkozatot tehet. Az előző években „lakáscélú támogatás”-ra gyűjtött összeg a munkáltató közterheivel csökkentve „VBKJ megváltás” címen kerül kifizetésre, mely a munkavállalónál összevonandó adó és járulékköteles jövedelemnek minősül. Az egyes, számla alapján juttatott VBKJ elemek számlabefogadására vonatkozóan a részletes leírás az adott elemnél található. 4.3.8 A nyilatkozattétel módja és határideje A munkavállaló a VBKJ keretösszeg felhasználásáról jelen utasítás mellékletét képező „A” vagy „B” jelű nyilatkozati lap kitöltésével és az aláírt nyilatkozati lap a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának történő átadásával nyilatkozik. A munkavállaló a 2016. évi VBKJ keret felhasználására és az egyes elemek igénybevételének szabályait tartalmazó elektronikus tájékoztató anyagot 2016. február 29-től http:// www.mavcsoport.hu/mav/vbkj, címen érheti el. Az elektronikus hozzáféréssel nem rendelkező munkavállalók a munkaszerződésük szerinti szolgálati főnökségen és a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati irodákban nyomtatott formában megtekinthetik a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó tájékoztatókat. A nyilatkozati lapokat és a juttatások igényléséhez szükséges nyomtatványokat 2016. február 29-től vehetik át a Humán Szolgáltatás illetékes Ügyfélszolgálati irodáiban. A 30 napon túli keresőképtelenség miatt a munkahelyüktől távol lévő munkavállalók részére a nyilatkozati lapokat a Humán Szolgáltatás postai úton továbbítja. A nyilatkozati lapokat és a szükséges mellékleteket ki kell tölteni és legkésőbb 2016. március 11 -ig a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére át kell adni, vagy a határidőig annak be kell érkeznie (a nyilatkozatási határidőt megelőző legalább 2 munkanappal postázása szükséges) a 1087 Budapest, Kerepesi út 1-3. címre: ¾ „A” jelű nyilatkozati lapon valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a nyilatkozat időpontjában a MÁV Zrt. statisztikai állományi létszámába tartozik. ¾ „B” jelű nyilatkozati lapon a részmunkaidős és/ vagy határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóknak. Az „A” és a „B” jelű nyilatkozati lapokat két példányban kell elkészíteni, amelynek – kitöltés és aláírás után – egyik példánya a munkavállalóé, a másik példány a munkáltatónál marad.

3. szám


A nyilatkozati lapok az erre a célra MÁV Zrt. által rendszeresített kitöltő program segítségével is kitölthetőek, mely a http://www.mavcsoport.hu/mav/vbkj, címen érhető el. Az elektronikusan kitöltött nyilatkozatokat két példányban ki kell nyomtatni és csak kizárólag papír alapon, a munkavállaló által aláírva juttathatók el feldolgozásra! Amennyiben a munkavállaló a VBKJ nyilatkozati lapon pénztári tagdíj-hozzájárulás, iskolakezdési támogatás utalvány, illetve Széchenyi Pihenő Kártya juttatást kíván igénybe venni, a további nyilatkozatokat (igazolásokat) a VBKJ nyilatkozati lappal együtt kell leadnia. Jelen utasítás 4c. számú mellékletét a 2016. évi VBKJ nyilatkozat leadásával egyidejűleg le kell adni minden munkavállalónak, aki a 2016. évben vagy a korábbi évek választása alapján lakáscélú támogatási kerettel rendelkezik! A maradványösszeggel növelt választott elem érték az egyes elemeknél megjelölt felhasználható keretet (korlátot) nem haladhatja meg, melyet a nyilatkozat leadásakor a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa köteles vizsgálni! Év közben kell nyilatkozatot tennie a következő munkavállalóknak („B” jelű nyilatkozati lapon) a) a próbaidő kezdetekor az újfelvételes munkavállalóknak (4.3.4. pontban foglaltak szerint), b) év közben állományba visszakerülő (GYESről, GYED-ről, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságról, 90 napot meghaladó keresőképtelenségről visszatérő) munkavállalóknak (a 4.3.3. pontban foglaltak szerint) c) határozott idejű munkaszerződés meghosszabbításakor vagy határozatlanra történő módosításakor (4.3.1. pontban foglaltak szerint), d) részmunkaidősből teljes munkaidős illetve teljes munkaidősből részmunkaidős foglalkoztatás alkalmazása esetén. (4.3.1. pontban foglaltak szerint) e) igazolatlan távollét miatt felhasználható (csökkentett) keret változása miatt Azon munkavállalók részére, akik a kitöltött nyilatkozati lapokat a fenti határidőig önhibájukon kívül (keresőképtelen állomány, fizetés nélküli szabadság, 10 napot meghaladó szabadság, bentlakásos tanfolyam) a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodán nem adják le, vagy nem küldik meg levélben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás 1087 Budapest, Kerepesi út 1-3. címre, a munkáltató a márciusi jövedelem elszámolással az igényelt szolgáltatásokat nem tudja teljesíteni. A leadott nyilatkozatok módosítására év közben nincsen lehetőség, kivéve a 4.2. pontban foglaltak szerint. 4.4 2016. évi adózási szabályok A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésében meghatározott 2016. évi VBKJ keret a 1995. évi CXVII. törvényben

191

foglaltak figyelembevételével Adómentes juttatásként, valamint Béren kívüli juttatásként (Szja törvény 71. §) használható fel. 4.4.1 Adómentes juttatások 4.4.1.1 LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 2.7. pontja szerint a lakáscélú támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben így folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt. 4.4.1.2 SPORTRENDEZVÉNYRE SZÓLÓ BELÉPŐJEGY, BÉRLET

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 8.28. a) pontja szerint: a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. 4.4.1.3 KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE SZÓLÓ BELÉPŐJEGY, BÉRLET Az 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 8.28. b) pontja alapján a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50.000 Ft értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színház,-, tánc-, cirkusz-vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchényi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást. 4.4.2 Béren kívüli juttatások Kedvezményes adózású meghatározott összeg korlátokon belül juttatások, melyeknél a munkáltatót (kifizetőt) terheli a juttatás értékének 1,19-szerese után a 15% személyi jövedelemadó (továbbiakban: SZJA) és 14% egészségügyi hozzájárulás (továbbiakban: EHO). a) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba munkáltatói hozzájárulásként történő havi rendszeres befizetések a tárgyév első napján érvényes minimálbér 50 %-ig (55. 500 Ft/hó), az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba együttesen történő havi rendszeres (nem egyedi) befizetések a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 %-ig (33.300 Ft/hó). b) Iskolakezdési támogatás (Iskolai Erzsébet utalvány): a támogatás évente gyermekenként, ta-

192


nulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összeg (33.300 Ft) A támogatás a munkavállaló köznevelésben részt vevő gyermekre, a családi pótlék juttatásra jogosultak esetén vehető igénybe. c) Közlekedési hozzájárulás (helyi utazásra szolgáló bérlet): a munkáltató nevére szóló számlára megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet. d) Széchenyi Pihenő Kártya: A jogszabály szerint az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. e) Étkezési Erzsébet utalvány: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontja szerinti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány. A juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára havi 8000- Ft-ot meg nem haladó rész. 4.5 A felhasználható keretösszeg meghatározása 4.5.1 A keretösszeg értéke Az egyes elemeknek, mint a rendszer szolgáltatásainak az igénybevételére egész évben statisztikai állományban lévő teljes munkaidős munkavállaló esetében 2016.év-

3. szám

ben összesen bruttó 271.400- Ft/fő/év áll rendelkezésre, amely összeget egyéni választás alapján és a jelen utasításban rögzített szabályok szerint lehet felhasználni. Az éves keretösszeg időarányos részére jogosultak: – a részmunkaidőben és/vagy nem teljes naptári évben határozott időre foglalkoztatott munkavállalók részmunkaidejük arányában és munkaviszonyban töltött naptári napok arányában, – a MÁV Zrt-vel év közben munkaviszonyt létesítő vagy megszüntető munkavállalók a munkaviszony időtartamára a naptári napok alapján, – a jogi állományba kerülő, vagy onnan visszatérő munkavállalók a jogi állomány időtartamán kívüli naptári napok alapján, a 4.3.2. pontban foglaltak szerint, – az igazolatlanul távol lévő munkavállaló, az igazolatlanul távol töltött napok számával csökkentett munkaviszonyban töltött naptári napok arányában. 4.5.2 A VBKJ keretösszegének vásárlóértéke – költségszorzók A munkavállalók számára megállapított egységes VBKJ keretösszeg bruttó összeg, amely tartalmazza a munkavállaló által javadalmazásokra elkölthető összeget és annak – alábbi táblázat szerinti – munkáltatói adó- és járulékterheit. A 2016. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a VBKJ elemeket vásárlóértékük (szorzószámok) szerint az alábbi kategóriákba sorolhatjuk.

3. szám

Elemek


Költség- Elszámolási Korlát szorzó kategória

1.

Lakáscélú támogatás

1,0

2.

Sportrendezvényre szóló belépő, bérlet

1,0

3.

Kulturális szolgáltatásra szolgáló belépő, bérlet Étkezési Erzsébet utalvány Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás

1,0

4. 5.

6.

7.

8.

Önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulás Önkéntes önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás Széchenyi Pihenő kártya – szálláshely alszámla Széchenyi Pihenő kártya – vendéglátás alszámla

1,3451

1,3451

Kifizetési gyakoriság

Adómentes jut- 5.000.000 Ft/5év tatás Adómentes jut- a munkáltató nevére szóló számlátatás val megvásárolt jegy, bérlet

Igény szerinti támogatás Igény szerint számla alapján

Adómentes jut- 50.000 Ft/év tatás a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt jegy, bérlet

Igény szerint számla alapján

Béren kívüli juttatás

maximum 8.000-Ft/hó

Negyedévente

munkáltatói hozzájárulásként történő havi rendszeres befizetések a tárgyév első napján érvényes minimálbér 50%-áig (55.500 Ft) együttesen történő havi rendszeres (nem egyedi) befizetések a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-áig (33.300 Ft)

Havonta

Évente egyszer (V. vagy IX. hónapban) Negyedévente


1,3451


225.000 Ft/év

1,3451


10. Széchenyi Pihenő kártya – szabadidő alszámla 11. Közlekedési hozzájárulás (helyi bérlet)*

1,3451


Alanyi jogú juttatás + más munkáltatótól kapott juttatás+VBKJ keretből választott juttatás nem haladhatja meg az évi 150.000 Ft-ot 75.000 Ft/év

1,3451


12. Iskolai Erzsébet utalvány

1,3451


9.

193

a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet évente gyermekenként minimálbér 30%-áig (33.300 Ft), a családi pótlék juttatásra jogosultak után

Havonta

Havonta

Negyedévente

Igény szerint számla alapján

Évente egyszer (VII. hónapban)

Az egyes juttatási elemekre fordítani kívánt nettó összeget az adott juttatási elemhez tartozó költségszorzóval kell szorozni (bruttó összeg). A VBKJ keret felhasználását ezen összegek adják. A 4. 5, 6., 7., 11., és 12. sorszámú elemek választott nettó összértéke a 200.000 Ft összeget nem haladhatja meg. *Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt BKK bérlet ára 1000 Ft-tal magasabb (9500 Ft helyett 10500 Ft)

194


4.6 A rendszer elemeinek részletes bemutatása 4.6.1 Lakáscélú támogatás A javadalmazás leírása A MÁV Zrt. munkavállalói a VBKJ elemeként vissza nem térítendő lakáscélú támogatást vehetnek igénybe a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi. CXVII. törvény 1. sz. melléklet 2.7. pontjában foglaltak szerint: „a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3.pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás)”. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása. Az adómentesség vizsgálata lakáskorszerűsítésre vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére történő igénylés esetén a folyósítást megelőzően történik. Ha a kérelem benyújtásáig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a szabályzat szerint a támogatás adómentességét igazoló iratok, bizonylatok, vagy a benyújtott dokumentumok alapján a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességi kritériumai várhatóan nem teljesülnek az igényelt támogatás nem folyósítható. Amennyiben a munkavállaló lakásvásárlás, lakásépítés, bővítés esetén a szabályzatban meghatározott határidőig, illetve a munkaviszony megszüntetése esetén az elszámolás napjáig nem adja le a munkáltató részére a támogatás adómentességét igazoló okiratokat, bizonylatokat (pl: bejegyzett tulajdonjogot tartalmazó tulajdoni lap, használatbavételi engedély) a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben, a támogatásban részesült munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A munkáltatói és munkavállalói adó és járulékterheket a munkavállalónak kell viselni. Lakáscélú felhasználásnak minősül: • a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében

• • •

3. szám

történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is), a belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére, a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező növelésére, a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése.

Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,0 Költségszorzó a jogszabályban meghatározott korlátig (5.000.000 Ft/5 év) – adómentes. Az igénybevétel feltételei a) Az összeg a jogszabályban (Szja tv.1. sz. melléklet 9.3.1. a)-d) pont) meghatározott lakáscélra (vásárlás, építés, építtetés, bővítés, korszerűsítés), továbbá lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez használható fel. b) a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amelyre a támogatást kéri c) a lakás, amelyhez a támogatást igénylik nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét, (Lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendeletben és a 15/2014.(IV.3.) NGM rendeletben meghatározott feltételek) d) a támogatás összege nem haladhatja meg a vételár, vagy (építési, bővítési, korszerűsítési) költség 30%-át, e) a kifizetés csak hitelintézet útján történhet,

f) az igényelhető összeg felső határa - több munkáltató esetén is - a folyósítás évben és azt megelőző 4 évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forint Ft (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is).

Az igényelhető támogatás mértéke és módja A munkavállaló évente egy alkalommal igénybe veheti a VBKJ rendszer keretén belül rendelkezésére álló összeget az utasítás 4. sz. melléklet 1.3. pontja szerinti összeghatárig.

3. szám


Amennyiben a munkavállaló halmozva kívánja felvenni a keretösszegét, ez esetben az összeg a munkáltatónál kifizetetlen követelésként jelenik meg év végén, s öt éven belül a munkavállaló által megjelölt időpontban kerül kifizetésre. A felhalmozott összeg után a munkavállalót kamatfizetés nem illeti meg. A VBKJ nyilatkozat kitöltésekor meg kell jelölni a lakáscélú támogatásra fordítandó összeget, amely 2016. évben nem lehet kevesebb 100.000 Ft-nál 4.6.2 A munkáltató nevére szóló számlával igénybe vehető adómentes juttatás 4.6.2.1 SPORTRENDEZVÉNYRE SZÓLÓ BELÉPŐJEGY, BÉRLET

A javadalmazás leírása A munkavállaló részére juttatott a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet értékének megtérítése. Nem a munkavállaló sport tevékenységének támogatására szolgál, hanem a sporteseményen nézőként való részvételének finanszírozására. (pl. Forma-1, labdarúgó mérkőzés, stb.). Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,0 Az igénybevétel szabályai A VBKJ nyilatkozat kitöltésekor meg kell jelölni a sportesemény igénybevételére szolgáló belépőre, bérletre fordítandó összeget. Az értékhatár a VBKJ keret összege. 4.6.2.2 KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE SZÓLÓ BELÉPŐJEGY, BÉRLET A javadalmazás leírása A kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50000 Ft értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színház,-, tánc-, cirkusz-vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchényi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,0 Az igénybevétel szabályai A VBKJ nyilatkozat kitöltésekor meg kell jelölni a kulturális szolgáltatás igénybevételére szolgáló belépőre, bérletre fordítandó összeget. Az értékhatár 50000 Ft/ év.

195

A számlák elszámolására, kifizetésére vonatkozó szabályok A kifizetés a számla kiállítás napján hatályos munkaszerződés szerinti munkáltató nevére és címére (jelenleg MÁV Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60., adószám: 10856417-2-44) szóló papír alapú vagy elektronikus számla alapján a munkavállaló részére utólag történik. A papír alapú számlát a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodában kell leadni, vagy beküldeni levélben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás 1087 Budapest, Kerepesi út 1-3. címre. A számlák leadása jelen utasítás 4.3.7 h) pontjában meghatározottak szerint történhet. A számlát a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. A számlákat folyamatosan, legfeljebb negyedévente le kell adni. 4.6.3 Étkezési Erzsébet Utalvány A javadalmazás leírása A munkavállalók VBKJ keretükből étkezési Erzsébet utalványt választhatnak. Az Erzsébet utalvány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontja szerinti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány. A juttatási formát a munkavállaló jogosultsági hónaponként maximum 8.000 Ft/hó értékben választhatja (évi 96.000 Ft). Az utalványok készpénzre nem válthatók át, vásárláskor a névértékből nem adnak vissza készpénzt. Az utalvány érvényességi ideje az utalványon kerül feltüntetésre. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,3451 Munkáltatói kifizetés módja Az Étkezési Erzsébet-utalványok kiosztására a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodákon keresztül 2016. évben négy alkalommal, az I-III. negyedévben a naptári negyedévet követő hónapban, a IV. negyedévre járó utalványok esetében november hónapban kerül sor. A kiosztási időszak kezdetét és végét minden esetben hirdetmény útján tesszük közzé. A munkavállaló köteles a béren kívüli javadalmazásként nyújtott Étkezési Erzsébet-utalványt a Humán Szolgáltatás Szervezet által meghatározott kiosztási időszakokban átvenni. Amennyiben a munkavállaló az adott negyedévre szóló utalványokat a meghatározott kiosztási időszakban nem veszi át, úgy az átvételére csak az azt követő kiosztási időszakban van lehetőség.

196


Jogosultság A juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a munkavállaló választása szerint maximum havi 8000- Ft értékben. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya hó közben létesül vagy szűnik meg, a munkavállaló a teljes hónapra jogosult az e pont szerinti havi maximum értéket választani. Igénybevétel Az adott naptári évben igényelt utalványokat a következő naptári év december 31-ig lehet felhasználni. A lejárt utalványok cseréjére nincs lehetőség. Az utalványok cseréjét a munkáltató semmilyen okból (megrongálódás, érvényességi idő lejárta, stb.) nem biztosítja. Az utalványt kizárólag a szolgáltató cég által meghatározott üzletekben lehet beváltani. Az elfogadó helyek listája a www.erzsebetutalvany.hu honlapon érhető el. Az igényelt utalvány nettó értékének 1 000 Ft-tal oszthatónak kell lennie 4.6.4 Önkéntes pénztári tagdíj hozzájárulás (Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, egészségpénztár és önsegélyező pénztár) A javadalmazás leírása Az önkéntes kölcsönös pénztári tag munkavállaló pénztári tagdíjának munkavállaló által meghatározott részét a munkáltató tagdíj-hozzájárulás címén a megjelölt pénztárba a munkavállaló javára a VBKJ keret terhére havonta átutalja. A VBKJ keret terhére juttatott munkáltatói tagdíj-hozzájáruláson felül a munkavállaló a VBKJ nyilatkozattal egy időben nyilatkozhat a munkabére terhére történő további tagdíj utalására a megjelölt pénztárba. A munkavállaló a juttatási elemet önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak esetén legfeljebb 55 500 Ft/hó öszszegben választhatja. A munkavállaló a juttatási elemet önkéntes kölcsönös egészségpénztárak, illetve az önsegélyező pénztárak esetén, együttesen legfeljebb 33.300 Ft/hó összegben választhatja. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,3451 Munkáltatói kifizetés módja A munkavállaló által választott tagdíj hozzájárulás öszszegének 12-ed részét a munkáltató banki átutalással havonta a jövedelem elszámoláson keresztül teljesíti a VBKJ nyilatkozatban meghatározott pénztárba, teljes naptári évre vonatkozó tagságot feltételezve. Új belépők esetén a naptári év tört időszakára választott VBKJ összeget a belépés hónapjától az adott naptári év végéig hátralévő hónapok alapján kell egyenlő részletekben a Pénztárba utalni a jövedelem elszámolás időpontjához igazodva.

3. szám

Az igénybevétel szabályai A munkáltató minden munkavállaló részére – rendszeres munkáltatói tagdíj hozzájárulásként – a munkavállaló által a VBKJ nyilatkozatban megadott összeget utalja a pénztárakba. Ha a munkavállaló e juttatási formát választja, ki kell töltenie és a nyilatkozati lap leadásával egyidejűleg le kell adnia az 1/A. melléklet szerinti nyilatkozatát is. Ennek hiányában a VBKJ nyilatkozatot a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda nem fogadja el. A VBKJ kereten kívül a munkavállaló a munkabéréből további befizetést tehet a pénztárba, amelyet írásbeli nyilatkozata alapján (1/B. sz. melléklet) a munkáltató a munkabéréből levon és a pénztár részére átutal. A munkabérből levonásra kerülő tagdíj levonásának megszüntetéséről év közben a munkavállaló annak a hónapnak a 25. napjáig nyilatkozhat, amely havi munkabéréből a levonás megszüntetését kéri. Amennyiben a munkavállaló még nem pénztártag, a választott pénztárba való belépést minden esetben a munkavállalónak személyesen kell intéznie. A VBKJ ezen elemének módosítása év közben egy alkalommal, kizárólag jogszabályváltozás vagy pénztári alapszabály módosítás (amely pénztárnak tagja a munkavállaló) esetén lehetséges, ha a változás a munkavállalót hátrányosan érinti. A módosítás csak a pénztári tagságot érintheti, a pénztári tagdíj-hozzájárulásként megjelölt összeget nem. Ebben az esetben a munkavállaló kilépési nyilatkozatának másolatát a - a pénztárból történő tervezett kilépés időpontját megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző 5. munkanapig - le kell adnia a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál, vagy postai úton be kell érkeznie a 1087 Budapest, Kerepesi út 1-3. címre. Más esetben év közbeni pénztárváltásra nincs lehetőség, új pénztár megjelölése a VBKJ rendszeren belüli munkáltatói tagdíj-hozzájárulás vonatkozásában a következő évi VBKJ nyilatkozati lapon lehetséges. Amennyiben a munkavállaló a fenti módon szünteti meg a pénztári tagságát (jogszabályváltozás vagy pénztári alapszabály módosítás miatt), és a kilépés tényét határidőben bejelentette a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére, akkor a pénztári tagság megszüntetését követő 20 napon belül lehetősége van új pénztári tagságot bejelentenie. Amennyiben a munkavállaló a fent felsorolt indokokon kívüli okra hivatkozva, illetőleg úgy lép ki a pénztárból, hogy a bejelentési kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, vagy új pénztárba nem lép be, a keletkező maradványösszeget a VBKJ nyilatkozati lapon megjelölt javadalmazási formában juttatja a munkáltató. Amennyiben a maradványösszeget is abba a pénztárba kívánta utaltatni, ahol tagsága megszűnt, akkor az így keletkező VBKJ maradványösszeget kizárólag Széchenyi Pihenő Kártya juttatásra fordíthatja. A munkavállaló a pénztárak szolgáltatásairól az egyes pénztárak Szolgáltatási Szabályzatából kaphat tájékoztatást.

3. szám


Jogosultság A munkáltató az összeszámítás alá eső 91. naptól (4.3.2. pontban foglaltak alapján) nem fizeti a pénztári tagdíj hozzájárulást. Erről a Humán Szolgáltatás Szervezetnek a pénztárat értesíteni kell munkavállalónkénti bontásban az ok megjelölésével, a munkavállaló egyidejű tájékoztatásával. 4.6.5 Széchenyi Pihenő Kártya A javadalmazás leírása A munkáltató „Kártya” formájában biztosítja. ¾ Széchenyi Pihenő Kártya a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény szerint egy az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók, ¾ E-utalvány: a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás nyújtásának formája, amely esetében a támogatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely szolgáltatás igénybevételére használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártyán három utalványtípust használhatnak a kártyabirtokosok: szálláshelyhez, vendéglátáshoz és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó elektronikus utalványokat. Az egyes utalványtípusok a Széchenyi Pihenő Kártyán külön alszámlákon jelennek meg. Az igénybe vehető szolgáltatások körét a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése tartalmazza. A szálláshely szolgáltatás valamennyi alszámla terhére igénybe vehető. A munkavállaló ezen juttatási elemet több juttatótól származóan együttvéve az egyes alszámlák esetén meghatározott felhasználható összeg erejéig veheti igénybe. Amennyiben a Széchenyi Pihenő Kártya e-utalvány juttatás munkavállaló részére történő jóváírásáig adott évben a munkavállaló Széchenyi Pihenő Kártya juttatásban más munkáltatótól részesült, a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás adott alszámláján utalható összege ezzel az összeggel csökken. A MÁV Zrt. jelenleg az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. által kibocsátott OTP Széchenyi Pihenő Kártya, valamint e-utalvány megrendelése útján nyújtja ezt a juttatási elemet. Az elem választása esetén – nyilatkozattétel után – a munkáltató automatikusan igényli meg az OTP Széchenyi Pihenő kártyát (www.otpszepkartya.hu). A munkavállaló a közeli hozzátartozója részére is igényelhet kártyát társkártya formájában az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. Ügyfélszolgálatától. A társkártya igénylő lapot a munkavállaló az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. Ügyfélszolgálatától igényelheti:

197

Telefonszám: 06-1/429-7400/9 mellék Cím: 1051 Budapest, Mérleg u. 4. A munkavállaló által igényelhető társkártya előállítási és kézbesítési költsége a munkavállalót terheli. Az elektronikus utalványokat a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek viszsza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárata évének június 30. napjáig kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. Az így visszautalt összeg munkavállaló általi visszaigénylésére nincs lehetőség. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója: 1,3451 Munkáltatói kifizetés módja A választásnak megfelelően az összeg a szálláshely alszámla esetén a V. vagy IX. hónapban, a vendéglátás és szabadidő alszámlák esetén évente négy alkalommal a jogalapot biztosító naptári negyedév leteltét követően, a IV. negyedévre vonatkozóan legkésőbb december 15. napjáig kerül átutalásra. Az alszámlákra átutalt VBKJ keret már felhasznált keretnek minősül, így annak utalást követő módosítására nincs lehetőség. Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. a kártyát, valamint társkártyát a munkavállaló lakcímére, vagy levelezési címére küldi ki postai úton. Igénybevétel A munkavállaló a kártyán lévő összeget folyamatosan felhasználhatja, 2014. évben juttatott támogatást 2016. május 31-ig lehet felhasználni. A 2015. évben juttatott összeg 2017. év május 31-ig, a 2016 évben átutalt öszszeg 2018. május 31-ig használható fel. A kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója a rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át. Amennyiben a munkavállaló más juttatótól is részesül Széchenyi Pihenő Kártya juttatásban, nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik valamennyi juttató felé. Jogosultság A Széchenyi Pihenő Kártyát a MÁV Zrt. munkavállalói, valamint a munkavállaló közeli hozzátartozói vehetik igénybe. A kártya kibocsátásával, használatával és a támogatások igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás megszűntetésével összefüggésben - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az OTP Pénztárszolgáltató semmilyen jogcímen nem számol fel.

198


A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásával kapcsolatos különleges esetek (letiltás, csere) Elveszett, ellopott, megrongálódott OTP Széchenyi Pihenő Kártya vagy társkártya igényléséért, pótlásáért az OTP Pénztárszolgáltató Ügyfélszolgálatához kell fordulnia, melynek díja kártyánként, illetve társkártyánként 1500 forint + 27% ÁFA (azaz egyezerötszáz forint plusz 27% ÁFA). Amennyiben a munkavállalónak a Széchenyi Pihenő Kártyával, vagy annak felhasználásával kapcsolatosan kifogása van, reklamációjával szintén az OTP Pénztárszolgáltató Ügyfélszolgálatához kell fordulnia, SZÉP vonal: 36- 1-366 6222, e-mail: ugyfelszolgalat@ szepkartya.hu Az elfogadó helyek listája az www.otpszepkartya.hu honlapon érhető el. 4.6.5.1 SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA – SZÁLLÁSHELY ALSZÁMLA

A szálláshely alszámlát szállásszolgáltatásra és belföldi előre összeállított utazási csomagok vásárlására használhatják fel a kártyabirtokosok, a szálláshelyen vagy utazási irodában történő fizetéssel. Felhasználható összeg: 225000 Ft/év - több juttatótól származóan együttvéve szálláshely alszámla terhére nyújtható szolgáltatások köre: a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.-ből a családi panzió szolgáltatása), b) belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.12.bõl belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése). c) a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshelyen, a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás, d) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.-bõl a gyógyfürdők tevékenysége), e) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a strandszolgáltatás). 4.6.5.2 SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA – VENDÉGLÁTÁS ALSZÁMLA

SZÉP kártya vendéglátás alszámlára utalt összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) az 55/2011.(IV.12.) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra használható: A támogatás összege több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 150000 Ft/adóév. A Kollektív szerződés 65. § alapján járó alanyi jogú juttatás + a más a munkáltatótól kapott juttatás + a választott juttatás együttes összege nem haladhatja meg a 150.000 Ft-ot. Felhasználható összeg = 150.000 Ft – alanyi jogú juttatás értéke – más juttató által folyósított érték.

3. szám

(Pl: Ha a munkavállaló teljes adóévben jogosult az alanyi jogú SZÉP kártya vendéglátás juttatásra és más juttatótól nem részesült támogatásban, akkor 150.000 Ft – 92.700 Ft = 57300 Ft értékben választhatja a juttatási elemet.) Vendéglátás alszámla terhére nyújtható szolgáltatások köre: a) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR’08 56.10.), b) egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.) c) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása), d) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.-bõl a gyógyfürdők tevékenysége) e) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a strandszolgáltatás). 4.6.5.3 SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA – SZABADIDŐ ALSZÁMLA

A szabadidő alszámla számos szolgáltatásra igénybe vehető: sportolás, kulturális és kikapcsolódási célú programok, humán-egészségügyi és wellness szolgáltatások stb. Felhasználható összeg: 75.000 Ft/év - több juttatótól származóan együttvéve szabadidő alszámla terhére nyújtható szolgáltatások köre: a) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.90-ből a fizikoterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás, és az egyéb máshová nem sorolt humán egészségügyi ellátás), b) előadó-művészet (TEÁOR’08 90.01.), c) múzeumi tevékenység (TEÁOR’08 91.02.), d) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR’08 91.04.), e) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR’08 93.21.), f) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya, és sporthajó kikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése), g) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.), h) testedzési szolgáltatás (TEÁOR’08 93.13), i) egyéb sporttevékenység (TEÁOR’08 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége és a sporthorgászat), j) belvízi személyszállítás (TEÁOR’08 50.30.)

3. szám


k) egyéb foglalás (TEÁOR’08 79.90-ből az idegenvezetés) l) sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszoda belépő és bérlet értékesítése), m) sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’08 93.12.), n) sport, szabadidős képzés (TEÁOR’08 85.51.), o) szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’08 77.21.), p) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatásai).” 4.6.6 Iskolakezdési támogatás, Iskolai Erzsébet utalvány A javadalmazás leírása A munkáltató iskolakezdési támogatást juttat iskolai Erzsébet utalvány formájában a munkavállaló közoktatásban részt vevő (általános vagy középiskolás) gyermeke után, a családok támogatásáról szóló törvény alapján, családi pótlékra jogosultak részére. Az iskolakezdési támogatási utalvány a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig érvényes, amely tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására használható fel. A munkavállaló az iskolakezdési támogatást a fenti feltételeknek megfelelő gyermeke(i) után választhatja, gyermekenként legfeljebb 33.300 Ft értékben. A MÁV Zrt. kizárólag Iskolai Erzsébet utalvány formájában biztosítja az iskolakezdési támogatást a VBKJ keret terhére. Az utalványok az utalvány kibocsátójával szerződött elfogadóhelyeken használhatók fel. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,3451 Munkáltatói kifizetés módja A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványt július hónapban a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa adja át a munkavállalónak. A munkavállaló által választott támogatási mérték nettó összegének 1000-rel oszthatónak kell lennie. (Kivéve, ha a munkavállaló a minimálbér 30 %-ának megfelelő, azaz 33.300 Ft értékű utalványt igényel.) Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni a teljes naptári évre szóló utalványt (és később számára átadni), aki az adott elemet választotta, és a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja. Igénybevétel Az utalványt jelen utasítás 4.3.3.f) pont figyelembevételével a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelheti.

199

A VBKJ nyilatkozattal egyidejűleg kell leadni a kitöltött, 3. sz. melléklet szerinti nyilatkozati lapot a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére. A 3. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon a munkavállaló nyilatkozik az igénybevétel módjáról és a személyi adatokról. Az utalvány kizárólag az érvényességi időn belül használható fel, cserére nincs lehetőség. Jogosultság A munkaviszonyban álló szülő, aki általános iskolai, vagy középiskolai tanulmányokat nappali tagozaton folytató gyermeknek, tanulónak a családi pótlékra jogosult szülője vagy e szülőnek vele közös háztartásban élő házastársa. Amennyiben mindkét szülő a MÁV Zrt. VBKJ személyi hatálya alá tartozik, a támogatás igénybevételére mindketten jogosultak. 4.6.7 Közlekedési hozzájárulás (helyi utazásra szolgáló bérlet) A javadalmazás leírása A közlekedési hozzájárulás a helyi tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet térítését jelenti. A munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló, havi, negyedéves, illetve éves bérlet térítését jelenti. Helyi utazási jegyek, tömbök megvásárlása nem tartozik ebbe a körbe. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója:1,3451 Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató nevére szóló és címére kiállított számla leadását követően. A számlát a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Tárgyhóra csak egy teljes árú, éves szinten legfeljebb 4 db negyedéves vagy 12 db havi bérletről szóló számla adható le. Igénybevétel A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a nyilatkozati lapon a közlekedési hozzájárulásra (bérletre) fordítandó összeget, majd utólag a munkáltató nevére szóló és címére kiállított – papír alapú – számlát kell eljuttatni a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának vagy beküldeni levélben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás 1087 Budapest, Kerepesi út 1-3. címre. A számlát a kiállítás napján hatályos munkaszerződés szerinti munkáltató nevére és címére: (jelenleg) MÁV Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60., kell kiállíttatni.

200


A számlákat folyamatosan, legfeljebb negyedévente le kell adni. Amennyiben a bérletszelvény megvásárlása valamelyik MÁV-START Zrt. által üzemeltetett pénztárban történik, a számla leadása mellett a bérletszelvényt is be kell mutatni a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodájában (a Humán Szolgáltatásnak bérletszelvény fénymásolatát a számlához csatolva kell megőrizni). 5 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről • 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről • 1993. évi XCVI. törvény az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról • 12/2001. (1.31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról • 15/2014.(IV.3.)NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól • 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól • MÁV Zrt. Kollektív Szerződése

Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a a 22/2015. (V. 29. MÁV Ért. 9.) EVIG sz. utasítás a MÁV Zrt. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról 6 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba és 2016. december 31.napjáig hatályos.

3. szám

7 MELLÉKLETEK „A” és „B” nyilatkozati lapok 1/A → Nyilatkozat önkéntes pénztári tagdíj-hozzájáruláshoz 1/B → Nyilatkozat Önkéntes nyugdíjpénztári- egészségpénztári- és önsegélyező pénztári tagdíj munkabérből történő levonásához 2. számú melléklet: Nyilatkozat Széchenyi Pihenő Kártya juttatás igényléshez 3. számú melléklet: Nyilatkozat az iskolakezdési támogatás igénybevételére 4. számú melléklet: A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás igénylésének és folyósításának feltételei és szabályai 4/1. számú melléklet: Kérelem 4/2. számú melléklet: Megállapodás 4/3. számú melléklet: Rendelkező levél 4/4. számú melléklet: Nyilatkozat banki ügyintézési díj levonásához 4/5. számú melléklet: Igénylőlap vissza nem térítendő lakáscélú támogatáshoz 4/6. számú melléklet: Nyilatkozat a lakáscélú támogatás meghiúsulása esetére 4/7. számú melléklet: Nyilatkozat meghiúsulás esetén munkabérből történő levonáshoz 4b/1. számú melléklet: Kérelem nyomtatvány 4b/2. számú melléklet: Hozzájáruló nyilatkozat banktitoknak, illetve személyes adatnak minősülő információk átadásához 4b/3. számú melléklet Adatváltozás bejelentő lap 4b/4. számú melléklet: Előtörlesztés, hitel visszafizetése esetén a folyósítás időpontjának meghatározására vonatkozó tájékoztatás és kérelem 4c. melléklet: Nyilatkozat a lakáscélú támogatás tervezett felhasználásáról 5. számú melléklet: Kérelem a KSZ 65/A.§ 4.pontja alapján Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

3. szám


201

VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZER

„A” NYILATKOZAT – 2016 MUNKAVÁLLALÓ NEVE

TÖRZSSZÁMA: ADÓAZONOSÍTÓ JELE:

SZÜLETÉSI IDEJE

MUNKÁLTATÓ :

TELEFON:

A keret összege 2016. évben: 271 400 Ft. A felsorolt választható elemek közül 2016. évre az alábbiakat kívánom igénybe venni: juttatás nettó értéke

felhasználható

VÁLASZTHATÓ ELEMEK

szorzó

felhasznált keret (bruttó összeg)

1. LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS 2. SPORTRENDEZVÉNYRE SZOLGÁLÓ BELÉPŐ 3. KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSRA SZOLGÁLÓ BELÉPŐ 4. ÉTKEZÉSI ERZSÉBET UTALVÁNY 5. ………………………………………… NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS 6. ………………………………………… EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS 7. . ………………………………………… ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS 8. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA - SZÁLLÁS

MÁJUS

Ft Ft Ft

x1,00 x1,00 x1,00

Ft

x1,3451 x1,3451

Ft

0 – 200 000 Ft

Ft Ft

0 – 200 000 Ft

Ft

x1,3451

Ft

0 – 200 000 Ft

Ft

x1,3451

Ft

Ft

x1,3451

Ft

x1,3451

Ft

x1,3451 x1,3451 x1,3451

100 000 – 271 400 Ft 0 – 271 400 Ft 0 – 50 000 Ft 1 000 – 96 000 Ft

0 – 201 769 Ft

Ft Ft

Ft

Ft

SZEPTEMBER

9. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA --VENDÉGLÁTÁS 10. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA - SZABADIDŐ

0 – 57 300 Ft

0 – 75 000 Ft 0 – 200 000 Ft 12. ISKOLAI ERZSÉBET UTALVÁNY 1 000 Ft - 33300 Ft/ gyermek A munkavállaló által választott 4. 5. 6., 7. 11. és 12. elemek nettó összértéke A munkavállaló az általa választott VBKJ elemből a „juttatás nettó értéke” oszlopban szereplő értékben részesül!

Ft Ft

11. KÖZLEKEDÉSI HOZZÁJÁRULÁS (HELYI)

Ft Ft Ft Ft

Ft BRUTTÓ KERET ÖSSZESEN:

271 400 Ft

Kérem a munkáltatót, hogy jelen nyilatkozatom érvényességi ideje alatt kizárólag csak a VBKJ keretben biztosított önkéntes pénztári elem vonatkozásában az önkéntes pénztárakba részemre nyújtandó egységes mértékű hozzájárulást szüneteltesse.1*

A 2016. év során bármely ok miatt keletkezett maradványösszeget az 5, 6, 7. vagy 8, 9, 10. javadalmazási elemekre lehet felhasználni. Kérjük, ezen elemek közül válasszon egyet, majd annak számát az alábbi négyszögbe írja be! (Kötelező kitölteni!) A maradványösszeg az elemeknél megjelölt felhasználható keretet nem haladhatja meg! Túlköltekezés esetén hozzájárulok, hogy az éves keretösszegen felül felhasznált összeget béremből, egyéb járandóságaimból levonják. A nyilatkozati lapon található adatokat a munkáltató statisztikai célra felhasználja.

Kelt Helység

1

Dátum

Munkavállaló

Munkáltató

*Magyarázat: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12.§-a alapján a munkáltatónak minden munkavállalója részére azonos mértékű pénztári befizetést köteles teljesíteni, kivéve ha a munkavállaló ennek szüneteltetését kéri annak érdekében, hogy a béren kívüli juttatási rendszerben más elemeket is választhasson. Ez a szüneteltetési kérelem nem vonatkozik a VBKJ keretén kívüli munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésére, azt a munkáltató továbbra is változatlan feltételek mellett juttatja.

202


1) 2) 3)

4)

5) 6)

7)

8)

3. szám

Az „A” jelű nyilatkozati lap kitöltése: Első lépésben a munkavállalónak nyomtatott nagybetűkkel a fejlécet kell értelemszerűen kitölteni. Ezt követően kell kiválasztani, hogy mely elem(ek)et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora összeget kíván erre (ezekre) fordítani. A kiválasztott összeget be kell írni a „juttatás nettó értéke” rovatba, ezt követően megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni „felhasznált keret” rovatba. A „felhasznált keret” oszlopban lévő számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre eső bruttó keretösszegével (2016. évben 271 400 Ft-tal). Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a „juttatás nettó értéke”, mind a „felhasznált keret” rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján, a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelöl, amelyben az ilyen összegek kifizetését kéri. Maradványként olyan elem jelölhető meg, melynek a keretösszegét nem használta fel. Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további összeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelméből, akkor erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére le kell adnia vagy el kell küldeni a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás 1087 Budapest, Kerepesi út 1-3. címére. Végül a munkavállaló aláírja a nyilatkozati lapot.

A kitöltött nyilatkozati lapot a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére kell a munkavállalónak leadnia, aki kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól. „A” jelű nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetűkkel történő kitöltése. 2) Kitöltött „Munkavállaló neve és születési ideje” rovat. 3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” rovat. 5) Bejelölt munkáltató. 6) Kitöltött „Telefonszám” rovat. 7) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított „juttatás nettó értéke” szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó felhasznált keret (bruttó összeg) rovatban szereplő összeggel. 8) A választott elemekre fordított „felhasznált keret” összegeket összesítve az eredménynek 271 400 Ft-nak kell lennie. 9) A maradványösszegnek fenntartott rovat kitöltése (azzal, hogy az év végi elszámolások miatt a rovatban a pénztárak valamelyikét, vagy Széchenyi Pihenő Kártya juttatás elemet kell megjelölni, amely nem haladhatja meg a megadott értékhatárt). 10) A nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezű aláírásával történő ellátása. A választott elemekhez szükséges nyilatkozatok meglétét a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának ellenőriznie kell.

FIGYELEM! Kérjük, figyelmesen olvassa el a Tájékoztató Füzet maradványösszegre vonatkozó fejezetét!

3. szám


203

VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZER

„B” NYILATKOZAT - 2016 MUNKAVÁLLALÓ NEVE

TÖRZSSZÁMA: ADÓAZONOSÍTÓ JELE:

SZÜLETÉSI IDEJE

MUNKÁLTATÓ

TELEFON:

A keret összege 2016-ben: 271 400 Ft, melyből felhasználható: évre az alábbiakat kívánom igénybe venni:

Ft.

felhasználható

VÁLASZTHATÓ ELEMEK

A felsorolt választható elemek közül 2016.

juttatás nettó értéke

szorzó

felhasznált keret (bruttó öszszeg)

1. LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS 2. SPORTRENDEZVÉNYRE SZOLGÁLÓ BELÉPŐ 3. KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSRA SZOLGÁLÓ BELÉPŐ 4. ÉTKEZÉSI ERZSÉBET UTALVÁNY 5. ………………………………………… ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS 6. ………………………………………… EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS 7. . ………………………………………… ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS 8. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA – SZÁLLÁS

MÁJUS

x1,00 x1,00 x1,00

Ft

0 – 50 000 Ft

Ft Ft Ft

1 000 – 96 000 Ft

Ft

x1,3451

Ft

0 – 200 000 Ft

Ft

x1,3451

Ft

0 – 200 000 Ft

Ft

x1,3451

Ft

0 – 200 000 Ft

Ft

x1,3451

Ft

x1,3451

Ft

x1,3451 x1,3451 x1,3451

100 000 – 271 400 Ft 0 – 271 400 Ft

0 – 201 769 Ft

Ft Ft

Ft Ft

SZEPTEMBER

9. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA - VENDÉGLÁTÁS 10. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA - SZABADIDŐ 11. KÖZLEKEDÉSI HOZZÁJÁRULÁS (HELYI) 12. ISKOLAI ERZSÉBET UTALVÁNY

0 – 57 300 Ft 0 – 75 000 Ft 0 – 200 000 Ft 1 000 Ft - 33300 Ft/ gyermek

Ft Ft

Ft Ft Ft

Ft

13. VBJK MEGVÁLTÁS (korábbi években felhalmozott megtakarítás meghiúsulása esetén)

A munkavállaló az általa választott VBKJ elemből a „juttatás nettó értéke” oszlopban szereplő értékben részesül!

BRUTTÓ KERET ÖSSZESEN:

Ft

……….. Ft

Kérem a munkáltatót, hogy jelen nyilatkozatom érvényességi ideje alatt kizárólag csak a VBKJ keretben biztosított önkéntes pénztári elem vonatkozásában az önkéntes pénztárakba részemre nyújtandó egységes mértékű hozzájárulást szüneteltesse.2* A 2016. év során bármely ok miatt keletkezett maradványösszeget az 5, 6,7. vagy 8, 9,10. javadalmazási elemekre lehet felhasználni. Kérjük, ezen elemek közül válasszon egyet, majd annak számát az alábbi négyszögbe írja be! (Kötelező kitölteni!) A maradványösszeg az elemeknél megjelölt felhasználható keretet nem haladhatja meg!

Túlköltekezés esetén hozzájárulok, hogy az éves keretösszegen felül felhasznált összeget béremből, egyéb járandóságaimból levonják. A nyilatkozati lapon található adatokat a munkáltató statisztikai célra felhasználja.

Kelt Helység

2

Dátum

Munkavállaló

Munkáltató

* Magyarázat: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12.§-a alapján a munkáltatónak minden munkavállalója részére azonos mértékű pénztári befizetést köteles teljesíteni, kivéve ha a munkavállaló ennek szüneteltetését kéri annak érdekében, hogy a béren kívüli juttatási rendszerben más elemeket is választhasson. Ez a szüneteltetési kérelem nem vonatkozik a VBKJ keretén kívüli munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésére, azt a munkáltató továbbra is változatlan feltételek mellett juttatja.

204


3. szám

A „B” jelű nyilatkozati lap kitöltése: 1) A nyilatkozati lap kitöltése kizárólag a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársával egyeztetve történhet. 2) Első lépésben a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa meghatározza a munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeg mértékét, majd a nyilatkozati lap alján található bruttó keret összesen rovatba beírja. A munkavállaló kizárólag ezen összeg erejéig jogosult a listáról történő választásra. 3) A munkavállalónak nyomtatott nagybetűkkel a fejlécet kell értelemszerűen kitölteni. 4) Ezt követően kell kiválasztani, hogy mely elem(ek)et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora összeget kíván erre (ezekre) fordítani. 5) A kiválasztott összeget be kell írni a „juttatás nettó értéke” rovatba, ezt követően megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni „felhasznált keret” rovatba. 6) A „felhasznált keret” oszlopban lévő számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre eső bruttó keretösszegével, amit a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa előzetesen megállapított. 7) Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a „juttatás nettó értéke”, mind a „felhasznált keret” rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. 8) A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján, a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelöl, amelyben az ilyen összegek kifizetését kéri. 9) Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további összeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelméből, akkor erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére le kell adnia vagy el kell küldeni a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Ügyfélszolgálati Iroda 1087 Budapest, Kerepesi út 1-3. címre. 10) A nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezű aláírásával történő ellátása. A kitöltött nyilatkozati lapot a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál kell a munkavállalónak leadnia, aki kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól. „B” jelű nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetűkkel történő kitöltése. 2) Kitöltött „Munkavállaló neve és születési ideje” rovat. 3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” és „Telefonszám” rovat 5) Bejelölt munkáltató. 6) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított „juttatás nettó értéke” szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó bruttó öszszeg rovatban szereplő összeggel. 7) A választott elemekre fordított egyes bruttó összegeket (felhasznált kereteket) összesítve az eredménynek meg kell egyeznie a Humán Szolgáltatás munkatársa által előzetesen kiszámított, és a bruttó keret összesen rovatba beírt összeggel. 8) A maradványösszegnek fenntartott rovat kitöltése(azzal, hogy az év végi elszámolások miatt a rovatban a pénztárak valamelyikét, vagy Széchenyi Pihenő Kártya juttatás elemet kell megjelölni, amely nem haladhatja meg a megadott értékhatárt). 9) A kijelölt helyen a nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezű aláírásával történő ellátása.

FIGYELEM! Kérjük, figyelmesen olvassa el a Tájékoztató Füzet maradványösszegre vonatkozó fejezetét!

3. szám


205

1/A sz. melléklet MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda neve: ………………..……………………………..

NYILATKOZAT ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI TAGDÍJHOZZÁJÁRULÁSHOZ …………………………………. Zrt. (társaság neve) alulírott munkavállalója Név:……………… ……………………………………………………………….……………. Törzsszám:……………………….. Adóazonosító jel:…………………………………… Lakcím:………………………………………………………………………..………………. nyilatkozom, hogy 2016. évben munkáltatói, foglakoztatói havi tagdíj-hozzájárulás címén a VBKJ keretösszeg terhére megjelölt, és más juttatótól a javamra önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba átutalt összeg a havi 55.500 Ft-ot önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba átutalt összeg együttvéve a havi 33.300 Ft-ot nem haladja meg. Jelen nyilatkozatomat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. év CXVII. törvény 71. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatként teszem. Amennyiben a nyilatkozat bármely tartalmi részében változás következik be az adóév során, köteles vagyok arról a munkáltatót tájékoztatni. Tudomásul veszem, hogy ezen tájékoztatás elmulasztásának minden következménye engem terhel. Kelt:………………………….. ……………………………….. munkavállaló aláírása

Nyilatkozat átvételének igazolása: Kelt:………………………………. …………………………………. Humán Szolgáltatás

206


3. szám

1/B sz. melléklet MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda neve: ………………..…………………………….. NYILATKOZAT Önkéntes nyugdíjpénztári- egészségpénztári- és önsegélyező pénztári tagdíj munkabérből történő levonásához …………………………………. Zrt. (társaság neve) alulírott munkavállalója Név:……………………………………………………………………………….………… Törzsszám:……………………….. Adóazonosító jel:…………………………………… Lakcím:………………………………………………………………………..……………. mint az alábbiakban megjelölt pénztár(ak) tagja, hozzájárulok ahhoz, hogy a munkáltatóm a havi pénztártagsági díjat az alábbiak szerint: 1. ……………..Önkéntes Nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyom alapján • munkabéremből, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén ………………… Ft/hó, ⁯⁯ …. év …..……. hónap ….. naptól ….. év …….. hónap ……. napig vagy visszavonásig* 2. ………………..Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztári tagsági jogviszonyom alapján • munkabéremből, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén …………………. Ft/hó, ⁯ …. év …..……. hónap ….. naptól ….. év …….. hónap ……. napig vagy visszavonásig* 3. ………………… Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező pénztári jogviszonyom alapján • munkabéremből, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén ……………….. Ft/hó, ⁯ …. év …..……. hónap ….. naptól ….. év …….. hónap ……. napig vagy visszavonásig* 4. …………………………………………. pénztári jogviszonyom alapján • munkabéremből, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén ………………… Ft/hó összeget ⁯ …. év …..……. hónap ….. naptól ….. év …….. hónap ……. napig vagy visszavonásig* havonta levonja, és azt a pénztár által megjelölt pénzintézeti számlára átutalja. Kelt:………………………….…………………… …………………… munkavállaló Előttünk, mint tanúk előtt: 1. ……………………………. a tanú aláírása 2. … …………………………… a tanú aláírása

…………………………………………… lakcíme ………………………………………… lakcíme

Nyilatkozat átvételének igazolása: Kelt:………………………….…………………… ………………………………….. Humán Szolgáltatás * A Munkavállaló döntésének megfelelően aláhúzandó

3. szám


207

2. sz. melléklet MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda neve: ………………..……………………………..

NYILATKOZAT Széchenyi Pihenő Kártya juttatás igényléséhez …………………………………..……………Zrt. (társaság neve) alulírott munkavállalója Név:………………………………...…………………………………………………….…… Törzsszám:…………………………… Adóazonosító jel:…………………………………… Lakcím: ……………………………………...……………………………………..………. nyilatkozom, hogy 2016 . évben, Széchenyi Pihenő Kártyával igénybe vehető, javamra e-utalványként átutalt juttatás, az egyes alszámlák esetén több juttatótól származóan együttvéve, nem haladja meg • szálláshely alszámla esetén a 225000 Ft-ot, • vendéglátás alszámla esetén a 150000 Ft-ot • szabadidő alszámla esetén a 75000 Ft-ot. 2016. évi VBKJ keretem terhére igényelt Széchenyi Pihenő Kártya e-utalvány juttatás: • szálláshely alszámla esetén …….……….. Ft, • vendéglátás alszámla esetén ………………Ft • szabadidő alszámla esetén …….…………..Ft. 2016-ben más munkáltató részéről javamra átutalt Széchenyi Pihenő Kártya e-utalvány juttatás: • szálláshely alszámla esetén …………….. Ft, • vendéglátás alszámla esetén ……………... Ft • szabadidő alszámla esetén ………………...Ft. Jelen nyilatkozatomat a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjának bekezdése szerinti nyilatkozatként teszem. Hozzájárulok, hogy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a Széchenyi Pihenő Kártya megigényléséhez szükséges, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 (IV.12) Kormányrendelet által meghatározott személyes adataimat az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. részére átadja. Jelen igénylés aláírásával hozzájárulok, hogy a munkáltatóm az OTP Széchenyi Pihenőkártya megrendelése keretében a fent megadott személyes adataimat az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. felé továbbítsa. A fent megjelölt Munkáltató Munkavállalójaként előzetes tájékoztatás alapján önkéntesen hozzájárulok, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. (1051 Budapest, Mérleg u. 4.) a jelen igénylésben megadott személyes adataimat az OTP Széchenyi Pihenő Kártya szolgáltatás nyújtásához tárolja, kezelje és értesítésemhez felhasználja. Hozzájárulok ahhoz, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. az OTP Bank Nyrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16. cg.: 01-10-041585), az OTP Kártyagyártó és Szolgáltató Kft. (székhely: 1131 Budapest, Babér u. 9. cg.: 01-09-727243), a Finit-2 Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (székhely: 2083 Solymár, Egres utca 9., cg.: 13-09-076373) mint adatkezelők, illetve adatfeldolgozók részére a személyes adataimat adatkezelés, illetve adatfeldolgozás céljából átadja és a tájékoztatóban megjelölt adatkezelési, illetve adatfeldolgozási feladatok elvégzéséhez felhasználja. Az adatkezelők, illetve adatfeldolgozók köre változhat, a változásról az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. a www.otpszepkartya.hu honlapon nyújt tájékoztatást. Nyilatkozom, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. adatkezelési tájékoztatóját – amely a www.otpszepkartya.hu honlapon érhető el – előzetesen elolvastam és megértettem, és a jelen adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozatot az Adatkezelési tájékoztató ismeretében tettem meg. Továbbá nyilatkozom, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. által nyújtott Széchenyi Pihenőkártya szolgáltatást a Munkáltatóm tájékoztatása és a www.otpszepkartya.hu honlap alapján megismertem.

Kelt:…………………………..

……………………………….. munkavállaló aláírása Nyilatkozat átvételének igazolása: …………………………………. Humán Szolgáltatás

208


3. szám

3.sz. melléklet MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda neve: ………………..…………………………….. NYILATKOZAT ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYBE VÉTELÉRE …………………………………. Zrt. (társaság neve) alulírott munkavállalója Név:……………………………………………………………………………….………… Törzsszám:……………………….. Adóazonosító jel:…………………………………… Lakcím:………………………………………………………………………..……………. saját jogon, szülőként veszi igénybe a juttatást: vagy3 közös háztartásban élő házastársként veszi igénybe a juttatást: ebben az esetben a szülőként jogosult házastárs

□ □

Neve:………………………………………..Születési helye, és ideje:……………………… Adóazonosító jele:………………………….. A közoktatásban résztvevő, tanuló4 gyermek(ek): Neve:………………………………………..Születési helye, és ideje:………………………... Adóazonosító jele5:………………………… Neve:……………………………………….. Születési helye, és ideje:……………………….. Adóazonosító jele:………………………….. Neve:……………………………………….. Születési helye, és ideje:……………………….. Adóazonosító jele:………………………….. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fentiekben felsorolt gyermek/ek-et saját háztartásomban nevelem, a gyermek/ek után, én vagy az általam megnevezett és velem közös háztartásban élő házastársam jogosult családi pótlékra. Kelt:………………………….. ……………………… munkavállaló aláírása Nyilatkozat átvételének igazolása: …………………………………. Humán Szolgáltatás

a megfelelő megjelölendő közoktatásban tanul, akkor ha általános iskolában, szakiskolában, középiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben fennáll a gyermeknek a tanulói jogviszonya 5 adóazonosító jel hiányában a gyermek szül. helyét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét kell megadni 3 4

3. szám


209

4. sz. melléklet A VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK ÉS FOLYÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI A MÁV Zrt. munkavállalói a VBKJ elemeként vissza nem térítendő lakáscélú támogatást vehetnek igénybe a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi. CXVII. törvény 1. sz. melléklet 2.7. pontjában foglaltak szerint: a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3.pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása. Az adómentesség vizsgálata lakáskorszerűsítés, vagy lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez történő igénylés esetén a folyósítást megelőzően történik. Ha a kérelem benyújtásáig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a szabályzat szerint a támogatás adómentességét igazoló iratok, bizonylatok, vagy a benyújtott dokumentumok alapján a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességi kritériumai várhatóan nem teljesülnek az igényelt támogatás nem folyósítható. Abban az esetben, ha a munkavállaló •

lakásvásárlás esetén a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő március 31. napja közötti időszakra vonatkozó – az összeg felhasználását – ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését igazoló okiratokat, a folyósítás évét követő április 15-ig

•

lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén az összeg felhasználását igazoló a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított számla a folyósítás évét követő év január 31-ig,

illetve a munkaviszony megszüntetése esetén az elszámolás napjáig nem adja le a munkáltató részére a támogatás adómentességét igazoló okiratokat, bizonylatokat (bejegyzett tulajdonjogot tartalmazó tulajdoni lap, használatbavételi engedély, stb), a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben, a támogatásban részesült munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A munkáltatói és a munkavállalói adó és járulékterheket a munkavállalónak kell viselni.

210


3. szám

1. Jogosultság feltételei a) Az összeg kizárólag a jogszabályban meghatározott lakáscélra (vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés), továbbá lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez használható fel. b) a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amelyre a támogatást kéri c) a lakás, amelyhez a támogatást igénylik, nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét, (Lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendeletben és a 15/2014.(IV.3.) NGM rendeletben meghatározott feltételek) d) a támogatás összege nem haladhatja meg a vételár, vagy (építési, bővítési, korszerűsítési) költség 30%-át, e) a kifizetés csak hitelintézet útján történhet, f) az igényelhető összeg felső határa - több munkáltató esetén is - a folyósítás évében és azt megelőző 4 évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forint Ft (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is). 1.1. Lakáscélú felhasználás a) lakásvásárlás: A belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése. b) lakásépítés: Belföldön fekvő lakás építése, építtetése, c) lakás bővítése: a lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést jelent. d) lakáskorszerűsítés: A lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl: napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. 1.2. Méltányolható lakásigény Az adómentes jogosultság feltételeinek megállapítása során a jogszabály az alábbi követelmény teljesülésének vizsgálatát írja elő. • a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amelyre a támogatást kéri. A hitelszerződésben adós vagy adóstárs minőségben megtalálható. •

• •

A támogatásokról szóló 12/2001 ((I.31.) Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát tervrajz vagy olyan dokumentum, továbbá a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. Az együttköltöző/ együttlakó családtagok számát, melyet a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) tanúsít. Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a születendő gyermeket vagy gyermekeket a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja. A lakásvásárlási, (építési, bővítési, korszerűsítési) költségét.

3. szám


1.2.1.

211

Együtt lakók és lakószobák száma

Méltányolható a lakásigény, ha az együtt lakók és a lakás lakószobáinak száma az alábbi feltételeknek megfelel: • Egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, • Három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, • Négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél szobával, de legfeljebb három lakószobáig nő. Felső határa egy lakószobával nő, kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. • •

•

a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni, a lakószoba legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – fal felülettel rendelkezik.

Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. Az együttlakó gyermektelen vagy egy gyermekes házaspár esetén a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermekeket a megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján – a megelőlegező kölcsönt nyújtó - hitelintézet által kiállított okirat igazolja. A rendelet alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. 1.3. Az igényelhető összeg felső határa A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján a 9.3.pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évében és azt megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás) adható adómentes juttatásként.

212


3. szám

1.4. Az igényelhető támogatás mértéke és módja A munkavállaló évente egy alkalommal igénybe veheti a VBKJ rendszer keretén belül rendelkezésére álló összeget az 1.3. pont szerinti összeghatárig. Amennyiben a munkavállaló halmozva kívánja felvenni a keretösszegét, ez esetben az összeg a munkáltatónál kifizetetlen követelésként jelenik meg év végén, s öt éven belül a munkavállaló által megjelölt időpontban kerül kifizetésre. A felhalmozott összeg után a munkavállalót kamatfizetés nem illeti meg.

1.5. Hitelintézet útján történő kifizetés A lakáscélú támogatást csak hitelintézeten keresztül lehet kifizetni. A banki kifizetés a munkáltató által történő utalással lehetséges. A munkáltató megbízása alapján a hitelintézet a támogatást a munkavállaló bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a hitelintézet központi elszámoló számlájára utalhatja. A MÁV Zrt. a támogatások folyósítására - az OTP Bank NyRt. részére ad megbízást. A munkavállalót a) lakásvásárlásra, lakásépítésre, bővítésre vagy korszerűsítésre igényelt támogatás folyósítása esetén a kifizetéskor - –egyszeri banki ügyintézési díj megfizetése terheli, amely nyilatkozata alapján (4/1 számú melléklet) a munkabéréből kerül levonásra. b) Lakáscélú hitel visszafizetésére-, törlesztésre igényelt támogatás esetén az adómentességi kritériumvizsgálatával és igazolásával kapcsolatos - hitelcélonként és megállapított - vizsgálati díj (6490 Ft+ÁFA, függetlenül attól, hogy a vizsgálat az adómentességet megállapítja, vagy a támogatást adókötelesnek minősíti), illetve a támogatás folyósításával kapcsolatos lebonyolítási díj (folyósított támogatás összegének 2,85 %-a minimum 799 Ft/tétel, maximum 3.099 Ft/tétel) megfizetése terheli, amely nyilatkozata alapján (4b/1. számú melléklet) a munkabéréből kerül levonásra. 2. Az igénybevétel feltételei, az igényléshez szükséges dokumentumok Kérelmet, az a munkavállaló nyújthat be, aki VBKJ rendszer elemeként lakáscélú felhasználásra 2016. évben igényelt és/vagy a korábbi évek választása alapján felhalmozott összeget szeretné igénybe venni, felhasználni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkavállalónak be kell mutatni a személyi azonosító okmányát, lakcímkártyáját és adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát, amely alapján a Humán Szolgáltatás egyezteti a nyilvántartott adatokat és szükség szerint az SAP-ban rögzíti korábban be nem jelentett adatváltozást, a munkavállaló által kitöltött adatváltozás bejelentő dokumentum alapján. A munkavállaló által bemutatott dokumentumok és az SAP-ban nyilvántartott adatok egyezőségéért a Humán Szolgáltatás felel. A nyomtatványok helytálló adatokkal történő kitöltéséért a munkavállaló felel. A hibás vagy helytelen adatok megadásából származó következmények a munkavállalót terhelik.

3. szám


213

Igényléshez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges 2.1. Lakásvásárlás - kérelem nyomtatvány (4/1. sz. melléklet) és jelen utasítás 4/4, 4/5. és 4/7. számú - igénylő által kitöltött - mellékletei - érvényes adásvételi szerződés (csak végleges adásvételi szerződés fogadható el), - ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirat vagy tulajdoni lap - munkavállaló nyilatkozata a lakás szobaszámáról a szobánkénti alapterület feltüntetésével - a várhatóan együttköltöző családtagok lakcímét igazoló hatósági bizonyítványának fénymásolata - a vevő bejegyzett tulajdonjogát tartalmazó 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (az igénylés benyújtását megelőző négy hónapon belüli az összeg felhasználását (ideértve a vételárnak az eladó részére történő kifizetését) igazoló okirat 2.2. Lakásépítés, bővítés - kérelem nyomtatvány (4/1. sz. melléklet) és jelen utasítás 4/4, 4/5. és 4/7. számú - igénylő által kitöltött - mellékletei - a kérelem benyújtását megelőzően kiállított, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat, - engedélyezett építési (bővítési) terv, jogerős építési engedély, vagy a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint az egyszerű bejelentési dokumentáció, illetve a bejelentést igazoló dokumentum, - költségvetés, - valamint az összeg felhasználását igazoló, a kérelem benyújtását megelőző négy hónapon belüli keltezésű a munkavállaló nevére kiállított számla, jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja (azonos a VBKJ keretre való jogosult személyével) nevére kiállított számla, a lakásépítéssel, bővítéssel kapcsolatban keletkező számlák a jogerős használatbavételi engedély kiadását megelőzően is elszámolhatóak. - az együtt lakó vagy várhatóan együttköltöző családtagok lakcímét igazoló hatósági bizonyítványának fénymásolata 2.3. Lakáskorszerűsítés - kérelem nyomtatvány (4/1. sz. melléklet), és jelen utasítás 4/4, 4/5. és 4/7. számú - igénylő által kitöltött – mellékletei - az együtt lakó családtagok lakcímét igazoló hatósági bizonyítványának fénymásolata - 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat, - költségvetés, - gázbekötésnél a gázszolgáltató által kivitelezésre jóváhagyott tervrajz, - az összeg felhasználását igazoló, a kérelem benyújtását megelőző négy hónapon belül a munkavállaló nevére kiállított számla, a kérelem benyújtását megelőző 4 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített – termékekről szóló számla (a termék korszerűségét igazoló – a gyártó nevére szóló – ÉME engedély), valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat,

214


3. szám

A lakásvásárlás, lakásépítés és lakásbővítés, valamint a lakáskorszerűsítés esetén meg kell valósulnia az SZJA törvény 1.sz. melléklet 2.7 pontjában foglalt 30 %-os felhasználásra vonatkozó korlátnak. Tehát a bemutatott számlák összértékének maximum 30%-a számolható el, amennyiben a VBKJ keretéből is az e célra elkülönített összeg rendelkezésre áll. A korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munkáról kiállított számlák értéke, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 %-áig vehetők figyelembe. 2.4. A lakáscélú hiteltörlesztés támogatása A támogatás kizárólag hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú kölcsön visszafizetésére-, előtörlesztésére-, havi törlesztő részlet fizetésére használható. A lakáscélú hitelszerződésben a munkavállaló adós, vagy adóstárs minőségében szerepel és a hitel nem felmondott vagy lejárt. • kérelem 4b/1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon Amennyiben 2015-ben nem igényelt ilyen célra támogatást és nem rendelkezik adómentességi kritérium vizsgálattal. akkor • Hozzájáruló nyilatkozat banktitoknak, illetve személyes adatnak minősülő információk átadásához (4b/2. számú melléklet) • Abban az esetben ha a célszámla o a munkavállaló hitel törlesztésére használt saját folyószámlája, akkor a folyószámlát vezető bank igazolása a célszámla számáról, típusáról, az utalási közleményről és arról, hogy ez a munkavállaló saját számlája o a munkavállaló saját (giro-képes) hitelszámlája vagy a hitelt nyújtó hitelintézet központi elszámoló számlája, akkor a hitelt folyósító igazolása a támogatással érintett célszámla számáról, típusáról és az utalási közleményről A MÁV Zrt. az OTP Bankkal kötött szerződés keretében biztosítja a munkavállalók részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználás hiteltörlesztéshez történő igénybevételének lehetőségét. Az OTP Bank az Adómentes Lakáshitel-támogatási Szolgáltatás (továbbiakban: OTP ADLAK) keretében a lakáscélú felhasználásra hiteltörlesztéshez igényelhető, vissza nem térítendő munkáltatói támogatással összefüggésben az alábbi feladatokat látja el: •

a 15/2014.(IV.3.) NGM rendelet szerinti adómentességi kritériumvizsgálata és igazolása a munkáltató és a munkavállaló részére

•

a Munkáltatói támogatás OTP Bank által történő kifolyósítása (átutalása) a Munkavállaló lakáshitelét nyújtó hitelintézet részére, vagy a munkavállaló hiteltörlesztésre használt saját folyószámlájára, valamint a folyósítás igazolása a munkáltató részére

•

hatályos jogszabályok szerinti adatszolgáltatás az adóhatóság (NAV) felé, továbbá a célszerinti felhasználás és adómentesség igazolása a Munkáltató részére,

A Munkavállaló a VBKJ rendszer keretében választott lakáscélú támogatást lakáscélú hiteltörlesztésre, abban az esetben használhatja fel, ha: a) A lakáscél legkésőbb az adómentességi kritérium bírálat elvégzésének időpontjáig megvalósul.

3. szám


215

-

A korszerűsítésre és/vagy akadálymentesítésre felvett hitel esetén a munkavállalónak igazolást kell beszereznie a hitelt nyújtó hitelintézetétől a lakáscél megvalósulásáról.

-

Építésre és/vagy bővítésre felvett hitel esetén használatba vételi engedéllyel igazolható a lakáscél megvalósulása.

-

Lakásvásárlásra felvett hitel esetén az OTP Bank az e-hiteles tulajdoni lap alapján végzi el a vizsgálatot, amelyet a Takarnet rendszerből nyer ki.

b) A támogatás alapjául szolgáló kölcsönszerződés fennáll és a kölcsönszerződésben a munkavállaló adósként/adóstársként szerepel. c) A támogatás folyósításának célszámlájaként megjelölt és a hitelintézet által a célszámla számáról és típusáról kiadott igazolás alapján a számla típusa • saját, önálló (giro képes) hitelszámla, vagy • a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számla, illetve • a saját, a hiteltörlesztésre használt folyószámla. d) A munkavállaló hozzájárul ahhoz, hogy a banktitoknak, illetve személyes adatainak minősülő (a kérelemhez csatolandó 4b/2. számú melléklet szerinti) adatokat munkáltató átadja az OTP Bank részére és vállalja, hogy a támogatás folyósításával összefüggő adatokban bekövetkezett változást 8 napon belül a 4b/3. számú melléklet szerinti adatváltozás bejelentő lapon bejelenti a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati irodában. A munkavállaló által megadott adatok helyességéért és az adatokban bekövetkezett változások bejelentéséért a munkavállaló felel. A helytelen vagy valótlan adatok illetve a változások bejelentésének elmaradásából vagy késedelméből fakadó következményeket a munkavállalónak kell viselni. 3. Az igénybevétel módja, a kérelem benyújtása A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás iránti kérelmet a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (4/1. vagy 4b/1 számú melléklet) felhasználásával és e melléklet 2. pontjában foglalt iratok csatolásával lehet benyújtani. 3.1. Feladatkörök meghatározása a lakásvásárlásra, lakásépítésre és lakásbővítésre, valamint a lakáskorszerűsítésre igényelt vissza nem térítendő lakáscélú támogatás nyújtás folyamatában 3.1.1. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársainak feladata ─ A kérelmező munkavállalók tájékoztatása a külön megállapodásban foglaltakról, a törvényi szabályozásokról, a kizáró okokról az indokok pontos megjelölésével, hogy a kérelem miként vehető át tőle, vagy miért nem vehető át. ─ Vizsgálják, hogy a munkavállaló megfelel-e a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás jogosultsági feltételeinek, hiánytalanul kitöltötte-e a kérelmi nyomtatványt, annak adatai egyeznek-e a munkavállalói elektronikus nyilvántartási rendszer adataival, a VBKJ nyilatkozaton nyilatkozott-e az igénybevételre, csatolta-e ezen melléklet 2. pontja szerint szükséges iratokat és azok (formailag és tartalmilag is) megfelelnek-e az érdemi elbírálás feltételeinek.

216


3. szám

─ Az eredeti iratokat a kérelmezőnek vissza kell adni, minden iratból csak másolatot kell a kérelemhez csatolni. ─ A szabályszerűen benyújtott kérelmet záradékolni kell, s a kérelmet a mellékleteivel együtt adatfeldolgozásra továbbítani kell a Humán Szolgáltatás Jövedelem elszámolási szervezethez. ─ A munkaviszony megszűnése/megszüntetése esetén intézkedik az időarányos támogatást meghaladó rész visszakövetelésére. ─ A támogatást igénybe vevő munkavállalók rövid úton történő értesítése a 4/2. sz. melléklet szerinti megállapodás megkötése céljából. ─ Az OTP Bank NyRt. által rendszeresített 4/4. sz. és 4/5. sz. melléklet szerinti nyilatkozat, illetve adatközlő lapok kiállítása, 4/1. sz. és 4/7. sz. melléklethez történő csatolása. Ha a munkavállaló nem felel meg az igénybevétel feltételeinek, a VBKJ keretösszeg felhasználását módosítani kell. Juttatások visszamenőlegesen nem vehetők igénybe. 3.1.2. A Humán Szolgáltatás Jövedelem elszámolási szervezet munkatársainak feladata ─ A beérkező kérelmek felülvizsgálata, az érdemi döntésre alkalmatlan kérelmeknek a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodája részére történő visszaküldése. ─ A megállapodás 4 példányban történő elkészítése. ─ A 4/4. sz. melléklet VBKJ ügyintéző általi rögzítése az ügyintézői díj bérből történő levonásához. ─ Az aláírt megállapodás mellékletekkel történő átadása a MÁV SZK Pénzforgalmi könyvelés szervezet részére, aki a MÁV Pénzgazdálkodás szervezetének közreműködésével intézkedik a pénzügyi lebonyolításról. ─ A támogatás folyósítása után a Pénzforgalmi Könyvelés munkatársa által megküldött kifizetést igazoló banki bizonylatot 1 példányban le kell fénymásolni, amelyből az eredeti példányt a munkavállalónak kell átadni, a másolat alapján pedig a kifizetés megtörténtét rögzíteni a SAP-ban. 3.1.3.

Pénzforgalmi Könyvelés munkatársainak feladata

─ A vissza nem térítendő támogatás átutalására vonatkozó rendelkező levélnek a megállapodás szerinti tartalommal történő elkészítése. A rendelkező levelet a 4/3. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával 4 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a munkavállaló ügyiratába kell helyezni, 1 példány marad a Pénzforgalmi Könyvelésen, 2 példányt pedig a bank által rendszeresített mellékletekkel együtt (3 db csatolt melléklet) továbbítani kell a MÁV Zrt. lakáscélú számláját kezelő OTP Bank NyRt. Budapest, VI. Andrássy út 8385. szám alatti fiókjához átutalás céljából. ─ A támogatás folyósítása után a bank által megküldött kifizetést igazoló banki bizonylatot 1 másolati példány készítése után a Humán Szolgáltatás Jövedelem elszámolási szervezet részére át kell adni. ─ A rendelkező levél melléklete: az OTP Bank NyRt. által rendszeresített 2 db adatlap 3.1.4.

Munkavállaló feladata

3. szám


217

─ A rendelkezésére bocsátott formanyomtatványokat értelemszerűen kitölti és a jogosultságot igazoló iratokkal együtt átadja a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére. ─ A megállapodás megkötése céljából a megadott időpontban felkeresi a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodája munkatársát, illetve nyilatkozik arról, hogy az egyszeri banki ügykezelési díj a következő bérfizetéskor béréből levonható. 3.2. Feladatkörök meghatározása a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás lakáscélú hiteltörlesztésre történő igénybevételének folyamatában A lakáscélú támogatás lakáscélú hiteltörlesztésre történő igénybevételére vonatkozó kérelmet 2016. április 29-ig lehet benyújtani a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati irodáiban. Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére 2016. évben egy alkalommal – az alábbi módok egyikeként - folyósít támogatást a munkáltató 3.2.1.

Saját, a lakáscélú hiteltörlesztésre használt folyószámlára

Kizárólag az adott évben már befizetett és a támogatás folyósításának évében a hitelszámlán felhasználásra került törlesztő részletek együttes összegéig 2016. december hónapban. (legkésőbb 2016. 12.21.). A támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a munkavállaló a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodában legkésőbb 2016. november 15-ig leadja a hitelfolyósító igazolását, amely tartalmazza a hiteltörlesztésre használt folyószámláról tárgyévben megvalósult hiteltörlesztés összegét. A lakáscélú támogatás a rendelkezésre álló keretösszegen belül, maximum az igazoláson feltüntetett összeg erejéig folyósítható! 3.2.2.

Hitel előtörlesztése vagy végtörlesztése

Saját, önálló (giro képes) hitelszámlára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlára történő utalással valósulhat meg a kért lakáscélú támogatás folyósítása. A lakáshitel előtörlesztését vagy visszafizetését az egyes bankok eltérően – általában a hitelszerződésben foglaltak szerinti feltételekhez, előzetes bejelentéshez kötik. A havi törlesztő részleten felüli utalás esetén a munkavállalóknak legtöbb esetben megállapodást kell kötni a hitelt nyújtó pénzintézettel a támogatási összeg előtörlesztésként történő kezeléséről. Figyelembe véve az esetleges bejelentési kötelezettséget, továbbá a munkavállaló és a hitelt folyósító által megkötendő megállapodás időigényét, illetve az esetenként eltérő, de a támogatás folyósításának időpontjától függő előtörlesztéssel kapcsolatos költségeket, a munkáltató az adómentességi kritériumnak megfelelő támogatást a 2015. december 31. napján rendelkezésre álló keret összegéig folyósítja. A 2016. évi VBKJ keret terhére igényelt lakáscélú felhasználás összege2016. évben csak 2016. decemberi folyósítás esetén használható fel. a) A folyósítás 2016. év meghatározott hónapjára vonatkozó munkavállalói kérelem hiányában a munkáltató 2016. december 15. napjáig az OTP rendelkezésére bocsájtja a támogatás 2016. december 20-i folyósításához szükséges fedezetet.

218


3. szám

b) Folyósítás 2016. év meghatározott hónapjára vonatkozó munkavállalói kérelem (4b/4. számú melléklet) legkésőbb 2016. július 01. napjáig történő benyújtása esetén 2016. évben a kérelemben meghatározott hónap 15. napjáig (amennyiben munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanapig) az OTP rendelkezésére bocsájtja a folyósításához szükséges fedezetet a támogatást az OTP tárgy hó 20. napján (ha munkaszüneti napra esik, az azt követő munkanapon) átutalja. 3.2.3.

Adómentességi feltétel vizsgálat

A Humán Szolgáltatás a munkavállaló hiteltörlesztési támogatási kérelme és hozzájáruló nyilatkozata alapján megrendeli az OTP Banktól az adómentességi feltételvizsgálatot (kritériumvizsgálatot) és a megrendeléssel egyidejűleg az OTP részére továbbítja munkavállalói hozzájáruló nyilatkozatát (4b/2. számú melléklet) és a támogatás folyósításának célszámlájaként megjelölt és a hitelintézet által a célszámla számáról és típusáról kiadott igazolást. Az OTP részére megküldött dokumentumokból 1-1 másolat a Humán Szolgáltatásnál marad. A Humán Szolgáltatás a vizsgálati díj összegének kifizethetősége érdekében a megrendelést megelőző napig ügyiratban kéri a Pénzügyi Igazgatóságot a szükséges fedezet biztosítására. Határidő: 2016.03.25.-től folyamatosan 2016.05.13-ig Felelős: Humán Szolgáltatás vezetője A Pénzügyi Igazgatóság a Humán Szolgáltatás előzetes adatszolgáltatása alapján biztosítja a feltételvizsgálat megrendelésével egyidejűleg esedékes vizsgálati díjat. Határidő: 2016.03.25.-től folyamatosan 2016.05.20-ig Felelős: Pénzügyi Igazgatóság vezetője Az OTP Bank a megrendelés(ek) kézhezvételét követően telefonon felveszi a kapcsolatot az érintett munkavállalóval a vizsgálathoz szükséges dokumentumok bekérése érdekében. A kapcsolatfelvételt követően a munkavállalónak 2 hónap áll rendelkezésére, hogy a feltételvizsgálathoz szükséges – az OTP Bank által meghatározott - dokumentumokat az előzetes megbeszélés szerinti OTP fiókban vagy OTP bármely lakáshitelezéssel foglalkozó bankfiókjában benyújtsa. A munkavállaló által hiánytalanul benyújtott dokumentumok alapján az OTP Bank elvégzi az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV.3.) NGM rendelet szerinti kritérium vizsgálatát. A vizsgálat során figyelembe véve az OTP Bank és MÁV Zrt. között létrejött szerződésben foglaltaknak megfelelően: a) Támogatás alapjául szolgáló ingatlannak az OTP Bank azt az ingatlant tekinti, amelynek megvásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy akadálymentesítése

3. szám


219

a kölcsön hitelcélja, hitelkiváltás esetén az eredeti, kiváltott kölcsön hitelcélja, gyűjtőszámla esetén a gyűjtőszámlához kapcsolódó eredeti kölcsön hitelcélja. b) Az OTP Bank nem vállalja olyan lakáscélú hitel törlesztésére nyújtott támogatás adómentességi feltételeinek vizsgálatát, ahol a lakáscél a bírálat elvégzésének időpontjáig még nem valósult meg. c) A lakáscél megvalósulására vonatkozóan a Munkavállaló teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozata nem fogadható el. A vizsgálat eredményéről és az adómentesen adható támogatás összegéről az OTP Bank tájékoztatja a munkáltatót és a munkavállalót. Az OTP ADLAK munkavállalói felületének bevezetésig a munkavállaló részére a Humán Szolgáltatás írásbeli értesítést küld az adómentességi kritériumvizsgálat eredményéről. A lakáshitel előtörlesztésre vagy visszafizetésre igényelt támogatás 2016. meghatározott hónapjában történő folyósítására vonatkozó munkavállalói igény (4b/4. számú melléklet) bejelentése. Határidő: 2016. július 01. Felelős: Adómentes támogatásra jogosult munkavállaló 3.2.4.

Támogatás folyósítása

Az OTP Bank tájékoztatása alapján az adómentesen folyósítható támogatás esetében a Humán Szolgáltatás a munkavállaló rendelkezésére álló (korábbi években gyűjtött, illetve a 2016. decemberi folyósítás esetén a 2016. évi) lakáscélú támogatásának figyelembevételével OTP ADLAK felületén megrendeli a hiteltörlesztési támogatás folyósítását, és ügyiratban kéri a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóságot a támogatás összegének, valamint a támogatás folyósításával kapcsolatos lebonyolítási díj biztosítására. A MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság biztosítja a megrendelt támogatás folyósításához szükséges fedezetet és az összeg folyósításával kapcsolatos lebonyolítási díjat, amely a munkavállaló nyilatkozata alapján (4b/1. számú melléklet) levonásra kerül a munkavállaló munkabéréből. A folyósított támogatás kizárólag a cél szerinti hiteltörlesztésre fordítható, ezért az átutalt támogatás összege nem lehet több mint az adott adóévi törlesztések (havi törlesztő részletek, előtörlesztés és végtörlesztés) együttes összege. Abban az esetben, ha a folyósított támogatás összege meghaladja az adóévi törlesztő részletek összegét, az adómentességhez a különbözet adóévben történő felhasználása (előtörlesztés, végtörlesztés) szükséges. a)

a munkavállaló saját, a hiteltörlesztésre használt lakossági folyószámlájáról a tárgyévben igazoltan megvalósult és a hitelszámlán tárgyévben felhasználásra került hiteltörlesztés együttes összegéig Megrendelési határidő: 2016.12.04. Felelős: Humán Szolgáltatás vezetője Pénzügyi fedezet biztosítása, határidő: 2016.12.15. Felelős: Pénzügyi Igazgatóság vezetője

b)

hitel előtörlesztése esetén saját, önálló (giro képes) hitelszámla, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlára történő utalás

220


b:1)

3. szám

Folyósítás a 2016. év meghatározott hónapjára vonatkozó munkavállalói kérelem hiányában Megrendelési határidő: 2016.12.04. Felelős: Humán Szolgáltatás vezetője Pénzügyi fedezet biztosítása, határidő: 2016.12.15. Felelős: Pénzügyi Igazgatóság vezetője

b:2)

Folyósítás 2016. év meghatározott hónapjára vonatkozó munkavállalói kérelem 2016. július 01.-ig történő benyújtása esetén Megrendelési határidő: 2016. meghatározott hó 4. Felelős: Humán Szolgáltatás vezetője Pénzügyi fedezet biztosítása, határidő: 2016. meghatározott hó 15. (munkaszüneti nap esetén az azt megelőző munkanap) Felelős: Pénzügyi Igazgatóság vezetője

c)

lebonyolítási díj munkabérből történő levonása Határidő: Megrendelés hónapját követő bérszámfejtés Felelős: Humán Szolgáltatás vezetője 3.2.5.

Elszámolás módja, igazolások

Az OTP Bank a tárgyévben folyósított támogatásokról a folyósítás évét követő év január 31-ig igazolást (folyósítási igazolást) állít ki, amelyet az OTP ADLAK portálon és postai úton is eljuttat a munkáltató részére és adatot szolgáltat az állami adóhatóság (NAV) felé. Az OTP Bank kiállítja az Adómentességi és célszerinti felhasználásról a folyósításról szóló igazolást, melyet az OTP ADLAK portálon és postai úton is eljuttat a munkáltató részére Amennyiben a támogatás folyósítására úgy kerül sor, hogy valamely feltétel nem teljesült, úgy a támogatás 20 %-kal növelt összegben munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely után meg kell fizetni a munkáltató továbbá a munkavállalói adó és járulék terheket. Abban az esetben, ha ez a munkavállaló hibájából következik be, a munkáltató és munkavállalói közterhek is a munkavállalót terhelik. 4. A lakáscélú támogatás igénybevételének meghiúsulása esetén követendő eljárás Amennyiben a munkavállaló lakáscélú támogatásra való jogosultsága valamilyen okból – a munkavállalónak fel nem róható okból – meghiúsul, ezt a tényt haladéktalanul be kell jelentenie a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodájának munkatársa részére, aki jelzi a VBKJ szakértőnek, hogy az érintett munkavállaló a továbbiakban már nem jogosult a lakáscélú támogatásra, ezért a tárgy évben ezen a jogcímen összegyűjtött összeget más elemekre kívánja felhasználni. Amennyiben a munkavállaló lakáscélú támogatásának felhasználása meghiúsul és a tárgyévben is megjelölt „lakáscélú támogatás” elemet úgy a munkavállaló „B” típusú nyilatkozat kitöltésével nyilatkozatot tehet. Az előző években „lakáscélú támogatás”-ra gyűjtött összeg a munkáltató közterheivel

3. szám


221

csökkentve „VBKJ megváltás” címen kerül kifizetésre, mely a munkavállalónál összevonandó adó és járulékköteles jövedelemnek minősül. A „B” nyilatkozati lap kitöltésével egy időben munkavállaló, leadja a 4/6. sz. melléklet szerinti nyilatkozatát, amely részletesen tartalmazza a meghiúsulás okát. A nyilatkozati lapokat és a kérelmet a Humán Szolgáltatás Szervezet VBKJ szakértője ellenőrzi, majd jóváhagyás után a VBKJ választás módosítására intézkedik. 5. A lakáscélú támogatás igénybevételét követően igazoló dokumentumok elmaradása esetén Lakáscélú támogatás adómentességi feltételeinek fennállását a munkáltató-, illetve lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez történő igénylés esetén az OTP Nyrt, az OTP-ADLAK szolgáltatás keretében vizsgálja. A 15/2014.(IV.3) NGM rendelet 1 § 4. bekezdése alapján a kritériumvizsgálat:. •

Lakáskorszerűsítés, vagy lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez történő igénylés esetén a folyósítást megelőzően történik.

A munkavállalónak a lakáscélú támogatás felhasználását igazoló dokumentumokat, valamint •


•

lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén az összeg felhasználását igazoló a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított számla a folyósítás évét követő második év január 31-ig

illetve a munkaviszony megszüntetése esetén az elszámolás napjáig be kell mutatni, Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati irodában a támogatás adómentességét igazoló okiratokat, bizonylatokat (bejegyzett tulajdonjogot tartalmazó tulajdoni lap, használatbavételi engedély, stb), Abban az esetben, ha a munkavállaló nem mutatja be a meghatározott igazolásokat, akkor a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 %-kal növelt összegben a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Erre a körülményre a határidőt 30 nappal megelőzően a Humán Szolgáltatás egy figyelmeztető levélben hívja fel a munkavállaló figyelmét. Amennyiben a munkavállaló a figyelmeztető levél ellenére sem mutatja be a használatbavételi engedélyt, a munkáltató 20 %-kal növelt összegben automatikusan „átminősíti” a juttatást munkaviszonyból származó jövedelemmé. Ebben az esetben a munkáltatót terhelő közterheket a munkavállalóra hárítja.

222


3. szám

4/1. sz. melléklet

KÉRELEM a VBKJ keretében nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás lakásvásárlás, lakásépítésbővítés vagy korszerűsítés igénybevételére 1. A kérelmező adatai: • Neve:…………………………………………Törzsszáma:…………………………… • Születési név ………………………………………………………………………… • Szül. helye:……………………………………Ideje:………………………………….. • Szervezeti egysége:………………………………………………………………… • Munkaköre:…………………………………………………………………………….. • Adóazonosító jele: …………………………………. 2. Az igényelt támogatás összege összesen:………………. Ft/azaz………………………..... ………………………………………………………….Ft. 3. A felhasználás jogcíme*: Lakásvásárlás Lakásépítés / bővítés Lakáskorszerűsítés ............................................................................................................. 4. A lakás amelyre a támogatást kéri: - pontos címe:……………………………………………………………………………… - helyrajzi száma: ...................................... - komfortfokozata:……………… - szobák száma:….. Lakás hasznos alapterülete összesen:……… m2 - 1. szoba hasznos alapterülete:………..m2 - 2. szoba hasznos alapterülete:………..m2, - 3. szoba hasznos alapterülete:………..m2, - 4. szoba hasznos alapterülete:………..m2, - 5. szoba hasznos alapterülete:………..m2, - 6. szoba hasznos alapterülete:………..m2 - 7. szoba hasznos alapterülete:………..m2 - Lakáskorszerűsítés, lakásbővítés esetén az együttlakók száma: ………… fő - Lakás építése/építtetése, lakás vásárlása esetén, az együtt költöző családtagok várható száma: …… fő 5. Korábban igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú támogatás: a.) kamatmentes kölcsön kedvezményes visszafizetésének éve ..…….., az elengedett kölcsön összege ………. Ft. b.) VBKJ keret terhére történő korábbi felhasználás éve……….., összege.…………… Ft. c) Más munkáltatótól a folyósítás évét megelőző 4 (négy) évben lakáscélú támogatásként folyósított összeg: .................................Ft. 6. Nyilatkozat Nyilatkozom arra vonatkozóan, hogy az általam lakott szolgálati/bérlakást munkáltatómnak a velem kötött külön megállapodásban foglaltak szerint visszaadom. 7. Az OTP Bank Nyrt. részére az egyszeri folyósítási összeget (banki ügyintézés díját) megfizetem.

3. szám


223

8. Tudomásul veszem, hogy amennyiben munkaviszonyom megszűnik, legkésőbb az elszámolás napjáig a támogatással kapcsolatosan hiányzó dokumentumokat leadom, a VBKJ keretből tárgyévre lekötött és felhasznált lakáscélú támogatás időarányos részét meghaladó összeget egy összegben, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon visszafizetem. A visszafizetést jelenti a munkáltató által a munkabérből, illetve egyéb járandóságból történő levonás is. 9. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a lakáscélú támogatás felhasználást igazoló dokumentumokat •


•

lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén az összeg felhasználását igazoló a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított számla a folyósítás évét követő második év január 31-ig

illetve a munkaviszony megszüntetése esetén az elszámolás napjáig nem mutatom be a munkáltató részére a támogatás adómentességét igazoló okiratokat, bizonylatokat (bejegyzett tulajdonjogot tartalmazó tulajdoni lap, használatbavételi engedély, stb), a folyósított lakáscélú munkáltatói támogatást 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A munkáltatói és a munkavállalói adó és járulékterhek engem terhelnek. 10. A támogatás folyósítása: Folyószámla száma:……………………………………………………………………....… Számlavezető bank neve, címe:…………………………………………… ……………..... Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A kérelemhez mellékelem a MÁV Zrt. jelen utasításában meghatározott dokumentumokat. …………………………..201……………………………………hó………………………nap. …………………………………………… Kérelmező 11. Az Ügyfélszolgálati Iroda ZÁRADÉKA Előterjesztjük a …..……………………………………szervezeti egység létszámába tartozó munkavállaló kérelmét, az előírt mellékletekkel együtt. A VBKJ keretén belül rendelkezésre álló (felhalmozott, ill. tárgyévi)* összeg…………....Ft A munkavállaló által közölt adatokat ellenőriztem, azok megegyeznek a munkavállalói elektronikus nyilvántartási rendszer adataival. ……………………………, 201…………………..hó………………………..nap. ………………………………………… ÜSZI ügyintéző * (A kívánt szövegrész aláhúzandó) Kérelemhez csatolandó dokumentumok: 1. A lakószobák számát és alapterületét szobánként külön-külön tartalmazó dokumentum 2. A támogatandó lakásban együttlakó családtagok lakcímét igazoló hatósági igazolvány másolata (lakcímkártya)

224


3. szám

4/2. sz. melléklet

MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a MÁV Zrt. címe: 1087 Budapest, Könyves Kálmán út 54-60. Cégbírósági bejegyzés száma:………………………………mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), valamint Név: ………………………………………. születetési hely, idő: …………………….……...... anyja neve:………………………………… születési név…………………………………......... szolgálati főnöksége:……………………… munkaköre:………………………………..……... törzsszáma: …..………………………….. adóazonosító jele:………………………….……. mint munkavállaló (továbbiakban: Munkavállaló), között az alábbi feltételek szerint: 1./ A MÁV Zrt. fent megnevezett munkavállalója részére a……………………………………………………….… sz. alatti ………….………..hrsz-ú lakás vásárlásához / építéséhez / bővítéséhez / korszerűsítéséhez* ……………….…….…Ft, azaz …………………………………………………..forint összegű vissza nem térítendő lakáscélú támogatást nyújt a munkavállaló VBKJ kerete terhére. A támogatás folyósítása: Folyószámla száma:…………………………………………………………. Számlavezető bank neve, címe:……………………………………………… A támogatás jogszabályi háttere: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1.számú melléklet 2.7 pontja. 2./ Munkavállaló vállalja, hogy munkaviszonyának megszűnése esetén, a felhasznált lakáscélú támogatás időarányos részét meghaladó összeget egy összegben, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon visszafizeti. Munkavállaló hozzájárul, hogy a jogosultságot meghaladó összeget a Munkáltató a munkabéréből, illetve egyéb járandóságából levonja. 3./ Amennyiben az utolsó munkában töltött napon a járandóság nem nyújt fedezetet a tartozás levonására, úgy a pénzügyi követelést a Humán Szolgáltató Szervezet átadja a Pénzügyi Igazgatóság felé további kezelésre. 4./ A támogatást folyósító pénzintézetnél felmerülő ügyintézői díj minden esetben a Munkavállalót terheli. 5./ A szerződő felek jelen jogügyletből származó jogvitáikat megkísérlik békés úton, peren kívül rendezni. …………………….., 201..…év……………………………….hó……nap. ………………………………….. MÁV Zrt. *(A kívánt szövegrész aláhúzandó)

………………………….. Munkavállaló

3. szám


225

4/3. sz. melléklet ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK NyRt. KÖRÖNDI KÖRZETI FIÓKJA BUDAPEST Andrássy u. 83-85.

Munkáltató: Magyar Államvasutak Zrt. Címe: Ügyintéző: Tel.: Cégjegyzékszám:…………………… Adóazonosító szám:

K-…………. /20……. RENDELKEZŐ LEVÉL Munkáltatói vissza nem térítendő lakáscélú támogatásról Kérjük Önöket, hogy a…………………………………………………………………………… számú/vállalati jelzőszám: ……………………. MÁV Zrt. bankszámláról/pénzforgalmi számláról …………………Ft-ot, azaz…………………………………………………...forintot *az OTP Bank NyRt. ………………………. ………………………………………………………………………cím alatti fiókjához *A Takarékszövetkezet ….………………………………………………………………………… ………………… cím alatti fiókjához, *…………………………………….pénzintézet…………………………………………………… ……………………………………………………………………………………..cím alatti fiókjához vissza nem térítendő lakáscélú támogatásként a munkavállaló …………..………………………………………………………………………………………. számú lakossági folyószámlájára átutalni szíveskedjenek. A vissza nem térítendő támogatás felhasználási célja a munkavállaló tulajdonába kerülő** - lakás építése, - lakás vásárlása, - lakóház (lakás) bővítése, - lakóház (lakás) korszerűsítése, - egyéb:…………………………...... A kedvezményezett munkavállaló neve: ………………………………………………………… Címe: …………………................................................. Munkahelye: ……………………………………………………………. Adóazonosító jele: ……………….................................................

226


3. szám

Az építkezés/vásárlás/korszerűsítés Pontos címe: …………………………………………………………………….

Amennyiben munkavállalónk.................................-ig a vissza nem térítendő támogatás felvétele ügyében a pénzintézetüknél nem jelenne meg, kérjük a fenti összeget számlánkra visszautalni. A munkáltatói támogatás lebonyolításáért az OTP Bank NyRt-t megillető mindenkori ügyintézési díj a munkavállalót terheli, de azt a MÁV Zrt. megelőlegezi. * (A nem kívánt szöveg törlendő) **(A kívánt szöveg aláhúzandó)

……………………………. 201 .. ……………………… Melléklet: banki adatszolgáltatási lap 2 db

.................................................. Rendelkezésre jogosultak aláírása Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank tölti ki! A vissza nem térítendő támogatás összege átutalva a(z)……………………………………………………………………… lakossági folyószámlára.

folyósító

fiókhoz/

Dátum:

………………………………………. Cégszerű aláírás

3. szám


227

4/4. sz. melléklet

Nyilatkozat

Alulírott Név: …………………………………………………………..………………………… Törzsszám: …………………………………………………..………………….……… Szervezet: ……………………….………………………………………………..……. Lakcím: ………………………………………………………………………………… ezennel feltétlen és kifejezett hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy a munkabéremből a VBKJ rendszer keretében igénybe vett lakáscélú támogatással összefüggő - a munkáltató által előzetesen az OTP Bank Nyrt. felé teljesített - banki ügyintézési díjat a munkáltató levonja.

......................... , 201.. év……………hó……………napján. ……...............................……….. Munkavállaló Tanú: 1.

Tanú: ……………………………………. (név)

……………………………………………. (lakcím)

2. ....................………………………. (név) ……………………………………… (lakcím)

228


3. szám

4/5. sz. melléklet

OTP Bank Nyrt. Munkáltatói lakáskölcsön/vissza nem térítendő támogatás* – Igénylőlap Személyes adatok Név: ……..………….………………………………………………………………… Születési név: …………………………………………………………...……………………… Anyja születési neve: ………………………………………………….………………………… Születési hely, idő: …………………………………………………….………………………… Állampolgársága: ………………...........................................................………………………… Személyi azonosító okmány típusa: □ Személyi ig./ □ Útlevél száma/ □ Jogosítvány Azonosító okmány száma: ………………………. Azonosító okmány kiállítója és betűjele: ………………………. Adóazonosító jel: …………………….………………………… Személyi szám (teljes, 11 karakteres): ………………………………..………………………… Címek, telefonszámok Állandó lakcím:…………………………………………………………………………………...

Levelezési cím:…………………………………………………………………………………… Vezetékes telefon: .................................................................................. Mobiltelefon:……………………………. □ előfizetéses □ feltöltőkártyás (pre-paid) □ céges Mobilszolgáltató: □T-mobile □Vodafone/ Tesco Mobile □Telenor E-mail: …………………………………………………………………………………………… A fedezeti ingatlan adatai

Címe: …….. ….…………………………………… ………...............……………………….. Irsz. Település Utca, házszám Helyrajzi száma: ..................................................................................... ….. Csak OTP Bank dolgozója részére nyújtott munkáltatói kölcsön esetén kell kitölteni A fedezet értéke: ………………….………,-Ft

(lakás vásárlás esetében az adásvételi szerződésben szereplő ár/új lakás építése esetében a bekerülési költség/ bővítési, korszerűsítési munkák esetén az önkormányzattól kért adó és értékbizonyítványban meghatározott forgalmi érték.) Vagyonbiztosítással rendelkezem: □ igen □nem Lakásépítés esetén a vállalt befejezési határidő: ………………………..év……………..hó Hitel/Támogatás adatok

Munkáltató megnevezése: ………………………………………………………………………… A hitel felhasználásának célja: □Lakásvásárlás □ Lakásépítés Egyéb:………..……….

* Vissza nem térítendő támogatás esetén csak a személyes, címek, telefonszámok, valamint a fedezeti ingatlan adatokat kell kitölteni.

3. szám


229

Fizetés módja Kérjük, jelölje meg a lakossági folyószámla számát, amelyre a kölcsön/támogatás folyósítását kéri.**

Folyószámla száma: ………………………………………………………………………… Folyószámla tulajdonos neve: ……………………………………………….……………… Folyószámla-vezető bank megnevezése:………………………………..…………………… Kérjük, jelölje meg az Ön által választott törlesztés módját. □ Postai befizetési lap (csekk) □ Lakossági folyószámla átutalás (csoportos beszedési megbízás) Folyószámla száma: ……..………………………………...…………………………….. Folyószámla-vezető bank megnevezése: ………………………………………..…......… □ Munkáltató által történő bérlevonás útján

** Adásvételi ügylethez kapcsolódó támogatás esetében a kölcsön illetve támogatás összege az eladó részére kerül folyósításra (amennyiben a munkáltató másként nem rendelkezik). Vásárlás esetén az eladó, adásvételi szerződésben szereplő számlájára történik az utalás. …………………………………………. Igénylő aláírása

Igénylő nyilatkozata 1. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak mindenben megfelelnek. 2. Tudomásul veszem, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, és az általam szolgáltatott adatok kezeléséhez hozzájárulok. 3. Kötelezettséget vállalok, hogy az esetleges bekövetkező változásokat a szerződés megkötése előtt a Banknak bejelentem. 4. Hozzájárulok, hogy az OTP Bank Nyrt. minden általam közölt adatot és információt az üzletági üzletszabályzatban közzétett általános szerződési feltételekben foglalt előírásoknak és céloknak megfelelően kezelje és ellenőrizze, illetve ügyfélazonosítás céljára nyilvántartsa. 5. Tudomásul veszem, hogy munkáltatói kölcsön és munkáltatói vissza nem térítendő támogatás esetén Lebonyolítási díjat és ügyintézési díjat (a jelzálogjog bejegyeztetésért, folyósításért, tulajdoni lapok beszerzéséért) vagyok köteles fizetni a mindenkori „A hosszú lejáratú lakás-és ingatlanhitelek valamint a lakáscélú támogatások díj és költségtételei” hirdetmény alapján. 6. Tudomásul veszem, hogy a személyi jövedelemadóról szóló mindenkori törvény értelmében a munkáltatói kölcsönnek a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra, vagy a törvényben megjelölttől eltérő célra történő felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után.

Kelt:…………………, __ __ __ __ év __ __ hó __ __ nap ..................................................... Igénylő aláírása

230


3. szám

4/6. sz. melléklet

N Y I L AT K O Z AT Vissza nem térítendő Lakáscélú Támogatás Meghiúsulása esetére HUMÁN SZOLGÁLTATÁS …………………..……………………………..

Munkavállaló neve:……………………………………….. Törzsszáma:……………………………. Vállalat:…………………………………. Lakcíme:……………………………………………………………………………………. Adóazonosító jele:………………………………………… Felhalmozott összeg: ………………………………………………..

Alulírott nyilatkozom, hogy Lakáscélú támogatásra való jogosultságom meghiúsul, ezért az eddig ezen a jogcímen összegyűjtött összeget más elemekre kívánom felhasználni. A felhasználásnál figyelembe veszem a mindenkor hatályos SZJA törvény által meghatározott, egyes juttatási formákra vonatkozó szabályokat. Indoklás:*

Kelt:………………………….. ……………………… munkavállaló aláírása

Nyilatkozat átvételének igazolása: ………………………………….. Humán Szolgáltatás * A meghiúsulás pontos oka

3. szám


231

4/7. sz. melléklet

N Y I L AT K O Z AT a VBKJ keretében nyújtott egyösszegű lakáscélú támogatás adókötelessé minősítése esetén keletkező tartozás munkabérből történő levonásához Alulírott Munkavállaló neve:………………………………………........................................................... Születési neve:.............................................................................................................................. Törzsszáma:…...........................…………………………. Születési hely::……….........................................................................…………………………. Születési idő: 19...................... év .................…………hó ………………nap Adóazonosító jele:…………………………………………,

a MÁV Zrt. munkavállalója tudomásul veszem, hogy amennyiben a választható béren kívüli juttatási rendszer keretében kapott egyösszegű lakástámogatás lakáscélú felhasználása nem a vonatkozó törvényi feltételeknek megfelelően valósul meg, - a lakáscélú támogatás felhasználást igazoló dokumentumokat, az előírt határidőig nem mutatom be - a munkáltató a hatályos SZJA törvényi előírások szerint a támogatás összegét automatikusan „átminősíti” munkaviszonyból származó jövedelemmé (az adó és járulékalap a támogatás 120%-a). Ebben az esetben tudomásul veszem, hogy az átminősítésből adódó, a munkáltatót terhelő közterhek is engem terhelnek. Hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy az esetleges adóköteles jövedelemmé minősítésből eredő tartozásomat munkáltatóm a munkabéremből - a levonásmentes munkabérrész határáig - levonja. Kelt: ..................................................................... ................................................................................ MUNKAVÁLLALÓ ALÁÍRÁSA

232


3. szám

4b/1. sz. melléklet

KÉRELEM a VBKJ keretében nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás lakáscélú hiteltörlesztés igénybevételére 1. A kérelmező adatai • Név:…………………………………………………………………….………….… • •

Törzsszám:…………………………………………………..…………….………… Adóazonosító jel: …………………………………………………………………….

2. A VBKJ rendszer keretében 2015. évben igényelt vagy korábbi évek választása alapján felhalmozott és/vagy a 2016. évi6 lakáscélú támogatásból 2016. évben egyszeri alkalommal összesen: ……………….Ft, azaz …….…………..…………………………. (betűvel) forintot igényelek, abban az esetben, ha a támogatás az OTP ADLAK szolgáltatás keretében elvégzett adómentességi kritérium vizsgálat feltételeinek megfelel. Amennyiben a folyószámlára történő utalás lehetőségét választom, abban az esetben a lakáscélú támogatás címén rendelkezésemre álló keretet a hitelfolyósító által a tárgyévben befizetett törlesztő részletekről kiadott igazoláson szereplő összeg erejéig vehetem igénybe. 3. A felhasználás jogcíme (a megfelelő aláhúzandó) • Lakáshitel előtörlesztés vagy visszafizetés • Lakáshitel törlesztés (folyószámára történő utalás esetén az igazolt éves befizetés) 4. Nyilatkozatok Hozzájárulok ahhoz, hogy a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás igénybevételével összefüggő banki ügyintézési díjakat (mely magába foglalja az adómentességi kritériumvizsgálatért fizetendő vizsgálati díjat és a folyósításokért fizetendő lebonyolítási díjakat) a munkáltató a munkabéremből levonja. Tudomásul veszem, hogy az adómentességi kritériumvizsgálatért fizetendő díj abban az esetben is engem terhel, ha a vizsgálat saját hibámból meghiúsul vagy az igényelt támogatás nem folyósítható adómentesen. Amennyiben a fenti összeg a munkabéremből nem vonható le, úgy a le nem vonható összeget a munkáltató pénzügyi követelésként kezeli. Hozzájárulok ahhoz, hogy a munkaviszonyom megszűnése esetén a VBKJ keretből tárgyévre lekötött és felhasznált lakáscélú támogatás időarányos részét meghaladó összeget a munkáltató a munkabérből, illetve egyéb járandóságból levonja. Amennyiben a fenti összeg a munkabéremből nem vonható le, úgy a le nem vonható összeget a munkáltató pénzügyi követelésként kezeli. Tudomásul veszem, hogy az általam megadott helytelen adatokból vagy az adatokban bekövetkezett változások elmulasztásából és késedelmes bejelentéséből eredő következményeket viselnem kell.

6

A 2016. évi keret csak 2016.decemberi folyósítási igény esetén használható fel 2016. évben, ha nem decemberi folyósítást igényel, akkor törlendő!

3. szám


233

Ha ebből eredően az adómentességi kritérium feltétele meghiúsul a folyósított lakáscélú munkáltatói támogatás 20 %-kal növelt összegben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 9.3.2 pontja alapján munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül (az adó és járulékalap a támogatás 120%-a). Ebben az esetben a munkáltatót terhelő közterhek is engem terhelnek. Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A kérelemhez az alábbi dokumentumokat mellékelem7: -

Hozzájáruló nyilatkozat banktitoknak, illetve személyes adatnak minősülő információk átadásához

-

Hitelt folyósító intézet igazolása a célszámla számáról és típusáról

…………………………..201…………………………hó……nap. …………………………………………… Kérelmező Előttünk, mint tanúk előtt: 1.)

2.)

…………………………..………………. Név

............................………………………. Név

……………………………………………. Lakcím

……….………………………………… Lakcím

……………………………………………. Személyazonosító igazolvány száma

…….…………………………………… Személyazonosító igazolvány száma

A MÁV Szolgáltató Központ Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda ZÁRADÉKA Igazolom, hogy …..……………………………………szervezeti egység létszámába tartozó ………………………….(név)……………(törzsszám) munkavállaló kérelmét, az előírt mellékletekkel együtt átvettem. A VBKJ keretén belül rendelkezésre álló (felhalmozott, ill. tárgyévi)* összeg…………....Ft A munkavállaló által közölt adatokat ellenőriztem, azok megegyeznek a munkavállalói elektronikus nyilvántartási rendszer adataival. ……………………………, 201…………………..hó……..nap. ………………………………………… ÜSZI ügyintéző * (A kívánt szövegrész aláhúzandó) 7

Csak abban az esetben kell a mellékelni, ha a munkavállaló által megjelölt hitelcél adómentességi kritériumvizsgálata 2015-ben nem történt meg.

234


3. szám 4b/2. sz. melléklet

Hozzájáruló nyilatkozat banktitoknak, illetve személyes adatnak minősülő információk átadásához A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja szerint, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás személyi jövedelemadó-mentes. Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szerint a munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét - a támogatás folyósításáról szóló eljárásban a hitelező által kiállított igazolás, és -

a magánszemély által a Munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, az NGM rendeletben meghatározott okiratok, bizonylatok igazolják. A Munkáltató hitelintézettel kötött megállapodása alapján a Magánszemély által a Munkáltató részére átadott okiratok, bizonylatok helyett a hitelintézetnek a támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolását is elfogadhatja. A MÁV Zrt. az OTP Bank Nyrt.-vel (továbbiakban OTP Bank) kötött szerződés keretében biztosítja a lakáscélú felhasználás hiteltörlesztésre történő igénybevételének lehetőségét. A jelen nyilatkozat alapján történő adatszolgáltatás célja, a támogatás adómentességének ellenőrzéséhez szükséges dokumentumok és/vagy adatok Munkáltató részére történő átadása. Alulírott 1 2 3 4567 név: születési név: születési hely és idő: személyi igazolvány száma: adóazonosító jele: anyja neve: állandó lakcím: levelezési cím1: telefonszám2: e-mail cím3: támogatás cél számlaszáma4: cél számlaszám típusa: (a megfelelő aláhúzandó)

• • •

saját, a hitel törlesztésére használt folyószámlája saját, önálló (giro képes) hitelszámla a hitel törlesztésére használt hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlája

utalás közleménye:5 hitelnyújtó hitelintézet / pénzügyi vállalkozás neve: korábbi munkáltató6 neve: korábbi munkáltató adószáma:7

Abban az esetben kell kitölteni, ha a munkáltató adómentességi feltételvizsgálatot rendel és a levelezési cím nem azonos a lakcímmel. Ezen adat megadása kötelező. A kapcsolattartáshoz elengedhetetlen az érvényes telefonszám megadása. 3 Ezen adat megadása abban az esetben ajánlott, ha a munkáltató adómentességi feltételvizsgálatot rendel meg. A feltételvizsgálathoz szükséges dokumentumokkal kapcsolatos banki tájékoztatás erre az e-mail-címre kerül megküldésre. 4 Kérjük, hogy egyeztessen hitelnyújtó bankjával a támogatás cél számlaszámáról. Felhívjuk figyelmét, hogy a munkáltatói támogatás folyósítására tekintettel, valamint attól függően, hogy a támogatást előtörlesztésként, vagy havi törlesztésként kívánja felhasználni, eltérő lehet a célszámla száma. 5 Kérjük, érdeklődjön a támogatással érintett hitel nyújtójánál, hogy szükséges-e speciális közlemény megjelölése a támogatás folyósítása esetén. Központi elszámoló számlára történő folyósítás esetén ezen adat megadása kötelező. OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., vagy az OTP Lakástakarék Zrt. által nyújtott hitelek esetén ilyen speciális közlemény megjelölése nem szükséges. 6 Abban az esetben kell kitölteni, ha a támogatással érintett hitelt korábbi (nem a jelenlegi) munkáltató nyújtotta. 7 Ezen adat megadása kötelező, ha a korábbi munkáltató neve megadásra került. 1 2

3. szám


235

célhitel azonosítója8: hitelcéllal érintett9 ingatlan címe: helyrajzi száma10: A tárgyévben, és az azt megelőző négy évben folyósított, bármely (építési/vásárlási/korszerűsítési/ bővítési/akadálymentesítési/munkáltatói kölcsön elengedésére nyújtott/hiteltörlesztésre nyújtott) lakáscélú felhasználásra, a jelenlegi és a korábbi Munkáltató által, bármely lakás vonatkozásában nyújtott támogatások összege:11, Ft tárgyévben: Ft tárgyévet megelőző évben Ft tárgyévet megelőző 2. évben Ft tárgyévet megelőző 3. évben: Ft tárgyévet megelőző 4. évben:

A jelenlegi és a korábbi Munkáltatótól, jelen nyilatkozatban megjelölt konkrét lakás vonatkozásában, a támogatással érintett hitelszerződésben megjelölt lakáscéllal azonos célra nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatások teljes összege (időkorlát nélkül)10 Ft Kijelentem, hogy a 891011 -nál (hitelintézet neve) (kölcsönazonosító) számon fennálló lakáscélú hitelem törlesztéséhez a (Munkáltató neve) (székhelye) (adószáma) támogatást kíván nyújtani. Kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy a támogatással kapcsolatos fenti adataimat a Munkáltató az OTP Bank Nyrt. részére átadja. Kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy az OTP Bank Nyrt. - a munkáltatóm által megrendelt adómentességi feltételvizsgálathoz szükséges dokumentumokkal kapcsolatos egyeztetés érdekében - a megadott telefonszámon megkeressen12, valamint a megadott e-mail-címre – a munkáltatói támogatással érintett szerződés azonosító számára való hivatkozással - küldjön minden olyan írásos tájékoztatást és információt, amely ezen dokumentumok bekérése érdekében szükséges. Kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy a támogatással kapcsolatosan, az OTP Bank Nyrt. tudomására jutott, banktitoknak, vagy személyes adatnak minősülő információkon alapuló alábbi igazolásokat az OTP Bank Nyrt. a Munkáltató, a MONICOMP Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. (1139 Budapest, Petneházy utca 46-48 cg. :0110-046752), a Finit-2 Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (székhely: 2013 Pomáz, Ond u. 11 , cg.: 13-09076373), valamint a BANCARD Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (1165 Budapest, Ezerjó u. 44., cg: 01-09-902766) részére átadja. Az adatszolgáltatás köre: A támogatással érintett hitel azonosító számát kérjük a hitelszerződés alapján kitölteni. OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., vagy az OTP Lakástakarék Zrt. által nyújtott hitelek esetén a célhitel azonosítója megegyezik a hitel számlaszámával. 9 A támogatás alapjául szolgáló lakáscélú hitelszerződésben hitelcélként megjelölt ingatlan. Hitelkiváltás esetén az eredeti, kiváltott kölcsön hitelcélja. Ezen adat megadása kizárólag abban az esetben kötelező, ha a munkáltató megrendeli az adómentességi feltételvizsgálatot. 10 Ezen adat megadása kizárólag abban az esetben kötelező, ha a munkáltató megrendeli az adómentességi feltételvizsgálatot 11 Ezen adat megadása kizárólag abban az esetben kötelező, ha a munkáltató megrendeli az adómentességi feltételvizsgálatot 12 Telefonon történő egyeztetés szükségessége esetén a megkeresést munkaidőben és legfeljebb 3 alkalommal kísérli meg az OTP Bank Nyrt. a fent megadott telefonszámon. 8

236

-

-

-


3. szám

annak igazolása, hogy a Munkavállaló által jelen nyilatkozatban fentiekben megjelölt, a Munkáltató által törlesztési támogatással támogatandó kölcsön - ezen kölcsön kiváltása esetén az eredeti, kiváltott kölcsön – hitelcéljaként szolgáló ingatlan – a szobaszám, alapterület, együttköltöző családtagok száma vonatkozásában - megfelel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigénynek, annak igazolása, hogy a támogatás alapjául szolgáló ingatlan vételárának/teljes építési költségének/ korszerűsítésre/akadálymentesítésre fordított költségének 30 %-a mekkora összegnek felel meg, valamint a lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás összege a Munkavállaló számára a Munkáltató, vagy korábbi Munkáltató által a támogatás alapjául szolgáló ingatlan vonatkozásában lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatások összegével együtt nem haladja meg a vételár/építési költség/korszerűsítési/akadálymentesítési költség 30 %-át, annak igazolása, hogy a fenti ingatlan az NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően a magánszemély saját lakásának minősül, annak igazolása, hogy a támogatás alapjául szolgáló kölcsönszerződés megfelel-e a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti lakáscélú kölcsönszerződés, valamint az Szja. törvény szerinti lakáscélú felhasználás fogalmának. a támogatás összege az NGM rendelet szerint felhasználásra kerül, a támogatás összege a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, a támogatás alapjául szolgáló kölcsönszerződés fennállását, a támogatás alapjául szolgáló kölcsönszerződés hitelintézet, vagy korábbi munkáltató által nyújtott kölcsönszerződésnek minősül-e, a támogatás alapjául szolgáló kölcsönszerződésben – a megfelelési igazolás kiállításának időpontjában - a Munkavállaló adósként vagy adóstársként szerepel-e, a támogatás alapjául szolgáló ingatlan megfelel-e az Szja. törvény szerinti lakás fogalmának.

Tudomásul veszem, hogy az OTP Bank Nyrt. a fenti adatokhoz részben a saját adatszolgáltatásom, részben a Munkáltató, részben pedig mint az OTP Jelzálogbank Zrt./OTP Lakástakarék Zrt. kiemelt függő közvetítője révén jutott hozzá.13 Tudomásul veszem, hogy az OTP Bank a fenti adatokat – a saját, illetve az OTP Jelzálogbank Zrt., vagy az OTP Lakástakarék Zrt. által nyújtott kölcsönök kivételével – az adatok alapján történt igazolás kiállítását követő öt évig kezeli. Az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank Zrt. vagy az OTP Lakástakarék Zrt. által nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos adatkezelések időtartamára az adott kölcsönre vonatkozó külön rendelkezések az irányadóak. Tudomásul veszem, hogy adatkezeléssel kapcsolatos jogaimra – ideértve a jogorvoslati lehetőséget is – az információs önrendelkezési jogról, és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadóak. Kijelentem, hogy a fenti adatszolgáltatásom önkéntes, és az adatok kezelése hozzájárulásomon alapul, aláírásommal hozzájárulok adataimnak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez. Tudomásul veszem, hogy az adómentességi igazolás kiállítása során az OTP Bank Nyrt.: • nem vizsgálja, hogy a támogatás folyósításának célszámlájaként megjelölt bankszámla a Munkavállaló saját, a hitel törlesztésére használt bankszámlája, vagy hitelszámlája, az a Munkavállaló felelőssége. Az OTP Bank a megfelelőségi igazolás kiállítása során figyelembe veszi a munkavállaló hitelintézete által a célszámla számáról és típusáról kiadott igazolást. Az igazolás valóság tartalmát az OTP Bank nem vizsgálja.

13

•

Az OTP Bank nem vizsgálja, hogy a Munkavállaló és a Munkáltató között valóban fennáll, vagy fennállt az Szja. törvény szerinti munkaviszony.

•

Az OTP Bank kizárólag a megfelelési igazolás kiállítása szempontjából, annak kiállítása időpontjára vonatkozóan vizsgálja, hogy a támogatás alapjául szolgáló kölcsönszerződés fennáll-e, illetve, hogy a kölcsönszerződésben a Munkavállaló adósként vagy adóstársként szerepel. Amennyiben a kölcsönszerződésben az adómentességet befolyásoló változás áll be, (a kölcsön visszafizetésre, felmondásra kerül vagy lejárttá válik, vagy az adósi vagy adóstársi szerepköre megszűnik), a Munkavállaló feladata, hogy értesítse a Munkáltatót a támogatás folyósításának megszüntetése érdekében.

OTP Jelzálogban Zrt. vagy OTP Lakástakarék Zrt. által nyújtott hitellel kapcsolatos igazolás esetén alkalmazandó.

3. szám


237

Tekintettel arra, hogy a hitelcél esetleges meghiúsulása veszélyeztetheti a támogatás adómentességét, az OTP Bank nem vállalja olyan lakáscélú hitel törlesztésére nyújtott támogatás adómentességi feltételeinek vizsgálatát, ahol a lakáscél a bírálat elvégzésének időpontjáig még nem valósult meg. A korszerűsítés és/vagy akadálymentesítés esetén a munkavállalónak igazolást kell beszereznie a hitelt nyújtó hitelintézetétől a lakáscél megvalósulásáról. Építés és bővítés esetén használatba vételi engedély alapján ellenőrizendő a lakáscél megvalósulása. Lakásvásárlás esetén az OTP Bank az e-hiteles tulajdoni lap alapján végzi el a vizsgálatot, amelyet a Takarnet rendszerből nyer ki. Kelt:

Támogatást igénylő Munkavállaló aláírása Előttünk, mint tanúk előtt: Tanú 1 Név: Lakcím:

Tanú 2 Név Lakcím:

238


3. szám

4b/3. sz. melléklet

Adatváltozás bejelentő lap A vissza nem térítendő munkáltatói támogatás igénylője tölti ki: Név: ………………………………..…………………….…….…… Születési név:……….………….…..………………….…….. Adóazonosító jel:……………..…………..…...……...…. A támogatást nyújtó munkáltató neve: ……………………………………………………..…………..……….……......………… A támogatást nyújtó munkáltató adószáma: ………………………..……………………..………………….……………………. I. Munkavállaló adóazonosító jele

Módosítással érintett adat

Régi adat: ……………..………………..……….……...…… Új adat: ………..………...………………………………………… II. A támogatással érintett hitelcél szerinti ingatlan címe Régi adat: ……………..…………………..……..………….. Új adat: …………..…..……………………………………………. III. A támogatással érintett hitelcél szerinti ingatlan helyrajzi száma Régi adat: ……………..…………………..…………..…….. Új adat: …………..…..……………………………………………. IV. A támogatással érintett hitel azonosító száma Régi adat: ……………..………………………….………….. Új adat: …………...……………………………………………….

V.

A támogatással é

Célszámla Számlavezető Bank: Számlaszám:

Régi adat

Új adat

□ saját törlesztési bankszámla* □ saját törlesztési bankszámla* □ saját hitelszámla □ saját hitelszámla Számla típusa □ hitelnyújtó törlesztéshez használt központi □ hitelnyújtó törlesztéshez használt központi elszámoló számlája elszámoló számlája *Alulírott támogatást igénylő munkavállaló büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a támogatás folyósításának célszámlájaként megjelölt bankszámla olyan saját tulajdonú bankszámlám, amelyről a támogatással érintett hitel törlesztése történik. VI. Folyósítási közlemény rovat Régi adat: ……………..……………………………....………… Új adat: …….……….….………….….……..…..…………… VII. Egyéb adatmódosítási igény bejelentése : ………………………………………………………………… Régi adat: ……………..……………………………….………… Új adat: …..….……….….…………….……..…..…………. VIII. Egyéb adatmódosítási igény bejelentése : ………………………………………………………………… Régi adat: ……………..…………………………………….…… Új adat: ..……….…….……………….……..…..…………… Megjegyzés: ………………………………………………………………………………….……………….…………………….… ……………………………………………………………………………………………………..…………….……………………… ……………………………………………………………………………………………….……………….………….………………

Kelt.:………

…………………………………………………… munkáltatói támogatást igénylő aláírása

…………………………………………………… A munkáltató kapcsolattartójának neve és aláírása

3. szám


239

4b/4. sz. melléklet Előtörlesztés, hitel visszafizetése esetén a folyósítás időpontjának meghatározására vonatkozó tájékoztatás és kérelem Tisztelt Munkavállaló! Benyújtott kérelme alapján Ön az adómentesen folyósítható lakáscélú támogatást lakáscélú hitel előtörlesztésére vagy visszafizetésére kívánja igénybe venni. Tájékoztatjuk, hogy a lakáshitel előtörlesztését vagy visszafizetését az egyes bankok – esetenként eltérően általában a hitelszerződésben foglaltak szerinti feltételekhez, előzetes bejelentéshez kötik. A munkavállalónak – legtöbb esetben – megállapodást kell kötni a hitelt nyújtó pénzintézettel a támogatási összeg elő-/végtörlesztésként történő kezeléséről. A megállapodás- vagy az esetleges szerződés módosítás időigényének-, illetve a meg lévő hitelszerződésében az előtörlesztéssel, vagy eseti befizetésekkel kapcsolatos rendelkezéseinek figyelembevételével 2016. július 01. napjáig kérheti a 2015. december 31-ig felhalmozott keret terhére, hogy a munkáltató a támogatást 2016. évben az Ön által meghatározott hónapban folyósítsa. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy amennyiben 2016. július 01. napjáig nem nyújtja be a folyósítás időpontjával kapcsolatos kérelmét, abban az esetben az adómentesen folyósítható támogatás 2016. december 20. napjáig jóváírásra kerül az Ön önálló (GIRO képes) hitelszámláján vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláján. ………….., 2016………………... Tájékoztatást átvettem: …………………………… Munkavállaló aláírása

Alulírott ……………………………………………… (név) ……………… (törzsszám) ……………………………………………. (adóazonosító jel) bejelentem, hogy a lakáscélú hiteltörlesztéshez adómentesen igénybe vehető támogatást eredményes kritériumvizsgálatot követően 2016……………..hónap 20. (munkaszüneti nap esetén az azt követő) napján történő folyósítással kívánom igénybe venni. ………………………., 20…… év …………………. hó …… nap …………………………………. Munkavállaló A MÁV Szolgáltató Központ Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda ZÁRADÉKA Igazolom, hogy …..…………………………………………. szervezeti egység létszámába tartozó ……………..……………………….(név)……………(törzsszám) munkavállaló eredeti aláírással ellátott kérelmét átvettem. ……………………………, 201…………………..hó……..nap. ………………………………………… ÜSZI ügyintéző

240


3. szám

4c. sz. melléklet

N Y I L AT K O Z AT Lakáscélú támogatás tervezett felhasználásáról HUMÁN SZOLGÁLTATÁS …………………..……………………………..

Munkavállaló neve:……………………………………….. Törzsszáma:……………………………. Vállalat:…………………………………. Lakcíme:……………………………………………………………………………………. Adóazonosító jele:………………………………………… Alulírott nyilatkozom, hogy a VBKJ rendszer elemeként lakáscélú felhasználásra igényelt összeget és/ vagy a korábbi évek választása alapján felhalmozott összeget: (Kérjük, hogy a döntésének megfelelő választ aláhúzással jelölje!) 1. Hiteltörlesztésre kívánom igénybe venni. 2. Egyéb (lakásvásárlás, lakásépítés, lakásbővítés, lakáskorszerűsítés) lakáscélú felhasználást tervezem. 3. Lakáscélú támogatás felhasználásának módjáról még nem döntöttem, várhatóan tovább gyűjtöm. 4. A korábbi évek választása alapján felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása várhatóan meghiúsul

Kelt:………………………….. ……………………… munkavállaló aláírása Nyilatkozat átvételének igazolása: ………………………………….. Humán Szolgáltatás

3. szám


241

5. sz. melléklet

KÉRELEM

Munkavállaló neve:……………………………………….. Törzsszáma:……………………………. Szervezeti Egysége: …………………………………. Lakcíme:……………………………………………………………………………………. Alulírott azzal a kérelemmel fordulok a T. Munkáltatói jogkörgyakorlóhoz, hogy részemre a Kollektív Szerződés 65/A. §. 4. pontjában foglaltaknak megfelelően az alábbi méltányolható indok(ok) alapján a VBKJ-ra való jogosultság számításánál a kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartamának összeszámításától eltérni szíveskedjék: Indoklás:*

Kelt:………………………….. ……………………… munkavállaló aláírása Alulírott munkáltatói jogkörgyakorló a kérelemben megfogalmazott méltányolható ok alapján a Kollektív Szerződés 65/A. §. 4. pontjában foglaltaktól való eltérést szervezeti egységem költséghelyére engedélyezem. Kelt:………………………….. ………………………………… munkáltatói jogkörgyakorló neve

……………………………… munkáltatói jogkörgyakorló aláírása

Nyilatkozat átvételének igazolása: ………………………………….. Humán Szolgáltatás * A KSZ 65/A. §. 4. pontjától való eltérés méltányolható okának leírása …

242


3. szám

3. szám


243

244


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

3. szám

Utasítások. 3. szám 131. évfolyam március 11. TARTALOM oldal 2 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

Recommend Documents