Utasítások TARTALOM. 6. szám 131. évfolyam április 1. oldal

6. szám

131. évfolyam

2016. április 1.

TARTALOM oldal

oldal

11/2016. (IV. 01. MÁV Ért. 6.) EVIG sz. utasítás A kapcsolt felek köréről, a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek vizsgálatáról és a lényeges, nem szokásos piaci feltételekkel megvalósított ügyletek nyilvántartásának eljárásáról 629

12/2016. (IV. 01. MÁV Ért. 6.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerét leíró kézikönyvének kiadásáról szóló 27/2015.63926. MÁV Ért. 10.) elnök-vezérigazgatói utasítás 1. módosításáról 639

Utasítások

Utasítások 11/2016. (IV. 01. MÁV ÉRT. 6.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A KAPCSOLT FELEK KÖRÉRŐL, A KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT ÜGYLETEK VIZSGÁLATÁRÓL ÉS A LÉNYEGES, NEM SZOKÁSOS PIACI FELTÉTELEKKEL MEGVALÓSÍTOTT ÜGYLETEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni az Európai Bizottság 632/2010/EU rendelettel módosított 1126/2008/EK rendelet (a továbbiakban EK rendelet) és a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. § (2) bekezdés 8. pontja alapján a kapcsolt fél fogalmát, valamint a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek vizsgálatának és a nem szokásos piaci feltételekkel megvalósított ügyletek nyilvántartásának és közzétételének eljárásrendjét.

2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-csoportba tartozó valamennyi társaságra és a MÁV Nosztalgia Kft.-re, rendelkezéseit a hatályba lépéstől kezdve alkalmazni köteles valamennyi érintett társaság. Az utasítás személyi hatálya kiterjed továbbá a MÁV Zrt. valamennyi, jelen utasításban meghatározott kulcspozícióban lévő vezetőjére, valamint a jelen utasítás 3.2.2. pontban meghatározott leányvállalatok kulcspozícióban lévő vezetőjére. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes szervezete felelős a MÁV Zrt. Jogi igazgatósága és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számvitel Szervezet (továbbiakban: Számvitel Szervezet) szakmai közreműködésével.

630

A MÁV Zrt. Értesítője

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Kapcsolt fél fogalma: A Sztv. 3.§ (2) bekezdés 8. pontja szerint az 1606/2002/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározottakra figyelemmel: A kapcsolt fél olyan magánszemély vagy gazdálkodó egység, amely kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel. 3.1.1. A magánszemély vagy közeli hozzátartozója kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a magánszemély: (i) ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett; (ii) jelentős befolyással rendelkezik a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett; vagy (iii) kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál. 3.1.2. A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül: (i) A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással). Anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább egygyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol [Sztv. 3. § (2) bekezdés 1. pont];

6. szám

Leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; [Sztv. 3. § (2)bekezdés 2. pont]; (ii) Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja). Társult vállalkozás: az a – konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.[Sztv. 3. § (2) bekezdés 4.-4a. pont] Közös vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az anyavállalatnál megjelölt jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják; [Sztv. 3. § (2) bekezdés 3. pont] (iii) Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közös vállalkozása. (iv) Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodó egység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pedig a harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása. (v) A gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodó egység munkavállalói vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel. (vi) A gazdálkodó egység egy 3.1.1. pont szerinti magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll. (vii) Egy 3.1.1. pont (i) alpontja szerinti magánszemély jelentős befolyással rendelkezik a gazdálkodó egység felett vagy a gazdálkodó egységnek (vagy a gazdálkodó egység egy anyavállalatának) kulcspozícióban lévő vezetője. Egy magánszemély közeli hozzátartozói azok a családtagok, akik feltételezhetően befolyásolhatják az adott

6. szám


magánszemélyt, vagy akiket az adott magánszemély feltételezhetően befolyásolhat a gazdálkodó egységgel folytatott ügyleteiben, és ide tartoznak: (a) a magánszemély gyermekei és házastársa vagy élettársa; (b) a magánszemély házastársának vagy élettársának gyermekei; (c) a magánszemély vagy a magánszemély házastársa vagy élettársa által eltartottak; valamint (d) a magánszemély szülei és testvérei.

631

A MÁV Zrt.-nél kulcspozícióban lévő vezetők és közeli hozzátartozóik: a. elnök-vezérigazgató és közeli hozzátartozói b. vezérigazgató-helyettesek és közeli hozzátartozóik c. belső ellenőrzési vezető és közeli hozzátartozói d. MÁV Zrt. IG tagok és közeli hozzátartozóik e. MÁV Zrt. FB tagok és közeli hozzátartozóik 3.2.2 Ugyanazon csoport tagja:

Ellenőrzés: képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájának irányítására, a tevékenységből származó haszon megszerzése érdekében. Ennek megfelelően a befektető kizárólag akkor gyakorol ellenőrzést a befektetést befogadó felett, ha a befektető az alábbiak mindegyikével rendelkezik: (a) hatalom a befektetést befogadó felett; (b) a befektetést befogadóban való részvételéből származó változó hozamoknak való kitettség vagy ezzel kapcsolatos jogok; valamint (c) az a képesség, hogy a befektetést befogadó feletti hatalmát a befektetőt illető hozamok öszszegének befolyásolására használja.

A MÁV Zrt. és - az Sztv.-ben rögzített fogalomnak megfelelő - leányvállalatai jelen utasítás kiadásakor:

Közös ellenőrzés: egy gazdasági tevékenységre vonatkozó megállapodás fölött gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges.

MÁV VASJÁRMŰ Kft. „f.a.”, Dunakeszi Járműjavító Kft., TS-MÁV Gépészet Services Kft., MULTISZOLG ’97 Hídmérleg Kft., EURO-METALL Kft., VAMAV Kft., MÁV-THERMIT Kft., MÁV REC Kft., HUNGRAIL Egyesülés „v.a”.

Kulcspozícióban levő vezetők: azok a személyek, akik – közvetlenül vagy közvetve – felhatalmazással és felelősséggel rendelkeznek a gazdálkodó egység tevékenységének tervezése, irányítása és ellenőrzése tekintetében.

A MÁV Zrt.-nél minden olyan gazdálkodó kapcsolt félnek minősül, amely felett a 3.2.1. pont szerinti magánszemély ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol.

A jelentős befolyás képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikai döntéshozatalában való részvételre, de nem ezen politikák ellenőrzése. Jelentős befolyás szerezhető részvénybirtoklás útján, törvényileg vagy szerződéses úton.

4.1 Eljárási szabályok a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek bemutatására

Társaság: a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. egyszemélyes és többségi tulajdonában lévő leányvállalata 3.2 Kapcsolt felek a MÁV Zrt.-nél 3.2.1 Kapcsolt fél magánszemély: A MÁV Zrt.-nél nincs olyan magánszemély, aki ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol, jelentős befolyással rendelkezik a társaság felett.

ZÁHONY-PORT Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., MÁV-START Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV NOSZTALGIA Kft., MÁV VAGON Kft., MÁV HÍDÉPÍTŐ Kft. „f.a.”, MÁV Utasellátó Zrt.”f.a.”. 3.2.3 A MÁV Zrt. társult vállalkozása vagy közös vállalkozása A MÁV Zrt. társult vállalkozása jelen utasítás kiadásakor:

3.2.4 Egyéb gazdálkodók

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

4.1.1 Az ügylet bemutatásának célja Az ügylet bemutatásának célja, hogy a Társaság. eleget tegyen az Sztv. 89. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének, miszerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyekről az Sztv. külön nem rendelkezik, ha • ezen ügyletek lényegesek és • nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni: • az ügyletek értékét, • a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét,

632

A MÁV Zrt. Értesítôje

•

és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat.

Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának megítélését. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben eléri a Társaság hatályos számviteli politikájában (jelen utasítás hatályba lépésekor a MÁV-csoport Számviteli Politikája és Értékelési Szabályzata (49/2015. ( XII. 11. MÁV Ért. 22. ) EVIG sz. utasítás) 4.16. A kiegészítő melléklettel és az üzleti jelentéssel kapcsolatos számviteli politikai döntések fejezetében) meghatározott összeghatárokat. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független (nem kapcsolt) felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. Összehasonlíthatónak tekinthetőek egy adott ügylet vonatkozásában a feltételek, ha azok hasonló vagy azonos termékre, szolgáltatásra azonos piacon (földrajzilag, vevők, eladók körét illetően viszonylag homogén) vonatkoznak. 4.1.2 Vizsgálat tartalma A kapcsolt felekkel összefüggő, Sztv.-ben előírt kötelezettség teljesítése érdekében minden üzleti év vonatkozásában meg kell vizsgálni, hogy jött-e létre a Társaság, valamint a jelen utasítás 3.2.1. pontjába tartozó magánszemélyek (ide értve a magánszemélyek közeli hozzátartozóit is) és gazdálkodó szervezetek között olyan lényeges ügylet, amely nem felel meg a szokásos piaci feltételeknek. 4.1.3 Vizsgálat módszere, eszköze, folyamata Lényeges, nem szokásos piaci feltételek között megvalósult ügyletek meghatározása 1. A szerződést kötő szervezet valamennyi szerződés mellé csatol egy nyilatkozatot (2. számú melléklet) arról, hogy a szerződésben meghatározott feltételek megfelelnek/nem felelnek meg a szokásos piaci feltételeknek. 2. A Számvitel Szervezet a gazdasági szignó megadása során ellenőrzi, hogy az 1. pont szerinti nyilatkozat a szerződéskötési munkafolyamat DMS mappában csatolásra került-e, és nyilvántartásba veszi annak tartalmát.

6. szám

3. A Számvitel Szervezet az éves zárás során a fenti nyilvántartás alapján megvizsgálja, hogy a számviteli rendszerben rögzített elszámolások érintenek-e olyan lényeges ügyletet, amelyet nem a szokásos piaci feltételek szerint kötöttek. Amennyiben rögzítésre került a könyvekben olyan gazdasági esemény, amely nem felel meg a szokásos piaci feltételeknek, és a Számviteli politika értelmében lényegesnek tekintendő, úgy a Számvitel Szervezet információt kér a Humánerőforrás menedzsment szervezettől arról, hogy az érintett partner kapcsolt félnek minősül-e. A Számvitel Szervezet nem szokásos piaci feltételekkel létrejött ügylet esetén tárgyév december 31-ig ad a nyilatkoztatásra vonatkozó felkérést az Operatív HR igazgatóság részére. Kapcsolt felek meghatározása A 3.2.1. és 3.2.4. pontja szerinti kapcsolt feleket az Operatív HR igazgatóság határozza meg a Számvitel Szervezet erre vonatkozó felkérése alapján, az alábbiak szerint. Nyilatkoztatni szükséges (1. számú melléklet) a jelen utasítás 3. 2.1. pontja alapján kapcsolt félnek minősülő magánszemélyt: • közeli hozzátartozóinak melléklet szerint meghatározott adatairól, • azon jogi személy melléklet szerint meghatározott adatairól, mely felett a magánszemély vagy közeli hozzátartozója ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol, • azon jogi személy melléklet szerint meghatározott adatairól, amely esetében a magánszemély vagy közeli hozzátartozója felhatalmazással és felelősséggel – közvetlenül vagy közvetve - rendelkezik a jogi személy tevékenységének tervezése, irányítása és ellenőrzése tekintetében. Valamennyi kapcsolt félnek minősülő magánszemély az illetékes humánpartner nyilatkozattételre vonatkozó írásos felkérésére köteles nyilatkozatot tenni. A jelen utasítás 3.2.2. és 3.2.3. pontja szerinti, az adott üzleti évben kapcsolt félnek minősülő gazdálkodók közül az Sztv. szerinti kapcsolt vállalkozásokról az adatszolgáltatást az Operatív HR igazgatóság szervezet írásos felkérése alapján a Kontrolling igazgatóság biztosítja. A kapcsolt feleket tartalmazó nyilvántartásnak – szükség esetén – az üzleti évet követő év január 31-ig rendelkezésre kell állnia.

6. szám


A kapcsolt felekről vezetett nyilvántartások tartalma és karbantartása A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kapcsolt fél nevét, a kapcsolt fél adószámát vagy adóazonosító jelét, illetve a kapcsolat jellegét. A vonatkozó adatok nyilvántartására és kezelésére a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok és a MÁV Zrt. hatályos utasítása – jelenleg a MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló 39/2015. ( X. 02. MÁV Ért. 17.) számú. EVIG utasítás – rendelkezéseinek betartásával kerülhet sor. A nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatás (nyilatkozat) megadásáért és annak tartalmáért a nyilatkozattételre kötelezettek a felelősök. Amennyiben a tárgyévre a Számvitel Szervezet részéről nem érkezik a kapcsolt fél meghatározására felkérés, úgy az adott tárgyévre a nyilvántartás nem kerül kialakításra. A beszámolási kötelezettség teljesítése A Számvitel Szervezet a Társaság éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bemutatja azokat a kapcsolt felekkel kötött, lényeges ügyleteket, amelyek nem felelnek meg a szokásos piaci feltételeknek. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK •

A Bizottság 632/2010/EU rendelettel módosított 1126/2008/EK rendelete

• •

•

•

633

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3/2012.(MÁV. Ért.17) GÁVIGH. sz. utasítás a kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről MÁV-csoport Számviteli Politikája és Értékelési Szabályzata (49/2015. ( XII. 11. MÁV Ért. 22. ) EVIG sz. utasítás) MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló 39/2015. ( X. 02. MÁV Ért. 17.) számú. EVIG utasítás

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Az utasítás a MÁV-csoport vonatkozásában a közzétételét követő napon lép hatályba. A MÁV Nosztalgia Kft. esetében a bevezetésről rendelkező taggyűlési határozat meghozatalát követő napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet:

Munkavállalói nyilatkozat Nyilatkozat piaci feltételekről Folyamatábra

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

634


6. szám

1. sz. melléklet

MUNKAVÁLLALÓI NYILATKOZAT*

Alulírott……………………………………………(név),…….………………(adóazonosító jel)……………………(törzsszám) …………………………(munkakör)………………………………..(munkavégzés helye) az alábbi nyilatkozatot teszem. A.) Az alábbiakban részletezett jogi személy felett gyakorlok/közeli hozzátartozóm gyakorol ellenőrzést vagy közös ellenőrzést. (Az ellenőrzés képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájának irányítására, a tevékenységből származó haszon megszerzése érdekében.) I. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm:

…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………

II. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm:

…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………. …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………

III. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm:

…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………

6. szám


635

B.) Az alábbiakban részletezett jogi személy vonatkozásában rendelkezem /közeli hozzátartozóm rendelkezik jelentős befolyással. (A jelentős befolyás képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikai döntéshozatalában valórészvételre, de nem ezen politikák ellenőrzése. Jelentős befolyás szerezhető részvénybirtoklás útján, törvényileg vagy szerződéses úton.) I. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm:

…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………


…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………


…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………

C.) Az alábbiakban részletezett jogi személynél töltök be /közeli hozzátartozóm tölt be kulcspozícióban lévő vezetői tisztséget. (Kulcspozícióban levő vezetők azok a személyek, akik – közvetlenül vagy közvetve – felhatalmazással és felelősséggel rendelkeznek a gazdálkodó egység tevékenységének tervezése, irányítása és ellenőrzése tekintetében.) I. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm:

…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………

636


6. szám


…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………


…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………

D.) Közeli hozzátartozóim adatai az alábbiak (Magánszemély közeli hozzátartozói azok a családtagok, akik feltételezhetően befolyásolhatják az adott magánszemélyt, vagy akiket az adott magánszemély feltételezhetően befolyásolhat. Közeli hozzátartozók különösen:(a) a magánszemély gyermekei és házastársa vagy élettársa; (b) a magánszemély házastársának vagy élettársának gyermekei; (c) a magánszemély vagy a magánszemély házastársa vagy élettársa által eltartottak; valamint (d) a magánszemély szülei és testvérei.) Név

Adóazonosító jel

Rokoni kapcsolat

Munkajogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. ………………………., 20…… év ………… hó …….. nap …………………………………. Munkavállaló

6. szám


637

2. sz. melléklet

Nyilatkozat A piaci feltételekről

Szerződés DMS azonosítója: Szerződő szervezet: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a szervezetem által az alábbiakban nevesített partnerrel: Partner megnevezése: Partner adószáma/adóazonosító jele: Partner székhelye/lakcíme: kötött szerződésben/megállapodásban foglalt feltételek □ közbeszerzési eljárás során kerültek meghatározásra. □ NEM közbeszerzési eljárás során kerültek meghatározásra és □ MEGFELELNEK a szokásos piaci feltételeknek. □ NEM FELELNEK MEG a szokásos piaci feltételeknek. Keltezés:..................................... .............................................. felelős vezető aláírása

638


6. szám

3.sz. melléklet

6. szám


12/2016. (IV. 01. MÁV ÉRT. 6 .) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT LEÍRÓ KÉZIKÖNYVÉNEK KIADÁSÁRÓL SZÓLÓ 27/2015. (VI. 26. MÁV ÉRT. 10.) ELNÖKVEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (a továbbiakban: MÁV Zrt.) a vasútbiztonsági engedély és a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés biztosítása: –

Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004/49/EK irányelv, – a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló 1169/2010/EU rendelet, – a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 445/2011/EU rendelet, valamint – az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI.26.) GKM rendelet alapján. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamenynyi munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és folyamatos karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 2.3. Az Utasítás 1. mellékletében szabályozott eljárások kialakításáért, működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért, az eljárás megváltozásáról a Biztonsági igazgatóság tájékoztatásáért a pályavasúti szakmai szervezetek vezetői felelősek. 2.4. A 2.3. ponttól eltérően az Utasítás 1. mellékletében szabályozott N eljárás tekintetében a MÁV Zrt. és a Baross Gábor Oktatási Központ közötti szolgál-

639

tatási szerződésben kijelölt szervezet vezetője a felelős. 2.5. A 2.3. pontban meghatározott feladatok végrehajtásáért az „S” eljárás tekintetében a Biztonsági igazgatóság vasútbiztonsági szervezet a felelős. 3.0 A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A fogalmakat a MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerének elemeit részletesen szabályozó 1. melléklet tartalmazza. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az Utasítás 1. mellékletének A, B, C, D, E, F, G, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V és W eljárása helyébe ezen utasítás 1. mellékletének következő A, B, C, D, E, F, G, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V és W eljárása lép: Eljárás neve Eljárás jele A A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes kockázat kezelésére irányuló intézkedések B A karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezelése C A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése D A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok E A biztonságirányítási rendszer dokumentálása F Felelősségi körök megállapítása G A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken I A folyamatos fejlesztés biztosítása K A Társaság minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások L Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok, valamint egyéb feltételek teljesítésére M A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan

640


N

O

P

Q

R

S T U V W

Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon struktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések A biztonsági információk dokumentálásakor alkalmazandó eljárások és formátumok, továbbá a döntő fontosságú biztonsági információk konfigurációjának kezelésére vonatkozó eljárás meghatározása Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések A biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések A vasúti infrastruktúra biztonságos tervezése Az infrastruktúra biztonságos működése Karbantartás és anyagbeszerzés Forgalomirányító- és jelzőrendszer karbantartása és működtetése

6. szám

4.2. Az Utasítás új 2. melléklettel egészül ki, melyet ezen utasítás 2. melléklete tartalmaz. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások Az utasításhoz nem tartozik hivatkozás. 5.2 Módosítások, hatályon kívül helyezések Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerét leíró kézikönyvének kiadásáról szóló 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10.) elnök-vezérigazgatói utasítás 1. mellékletének A, B, C, D, E, F, G, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V és W eljárása. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Jelen utasítás a közzétételének napjával lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet:

A, B, C, D, E, F, G, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V és W eljárás.

2. sz. melléklet:

a biztonságirányítási rendszer működtetése során alkalmazandó utasítások jegyzéke Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

6. szám


641

1. sz. melléklet

A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A.1. A Társaság működésével kapcsolatos kockázatok azonosítása Általános szabályok 1.1. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás célja A biztonsági kockázatkezelési eljárás célja a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer és a 352/2009/EK rendelet helyébe lépő 402/2013/EU rendelet szerint a kockázatkezelési eljárásra alkalmazandó előírások meghatározása, a vasútbiztonság fejlesztése és javítása érdekében. 2004/49/EK irányelv 7. cikke alapján a vasúti rendszerre vonatkozó közös biztonsági célok második csoportjáról szóló 2012/226/EU határozat tartalmazza azt a biztonsági szintet, melyet a vasúti hálózaton meg kell valósítani, és amelyet a kockázatelfogadási kritérium (L. fogalmak meghatározása) fejez ki. A kockázatértékelés kulcsfontosságú szerepe alapján jelen eljárás célja: a) kockázatértékelési eljárás leírása, amely azonosítja a veszélyeket, kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó, az értékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket, b) valamennyi azonosított veszély kezelése, kapcsolódó biztonsági intézkedésekkel, c) a meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolása. 1.2. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás hatálya A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt. vagy Társaság) valamennyi szervezeti egységére. A kockázatkezelési eljárás a vasúti rendszer alábbi változásainak értékelésére terjed ki, ha azok jelentősek: - új vonalak építése, korszerűsítése vagy felújítása, - új és/vagy módosított műszaki rendszerek bevezetése, - az üzemeltetés, karbantartás rendjét érintő változtatások, új eljárások, - a vasúti infrastruktúrát működtető pályavasúti szervezetet érintő változások.

642


6. szám

A vasúti rendszerbe beleértendők az egyes strukturális és működési alrendszerek, a vasúti pályahálózat elemei is. A technikai, működési vagy szervezeti jellegű változás akkor jelentős, ha - a változást jogszabály jelentősnek minősíti, - az egyes alrendszerek működtetéséért felelős szervezetek vezetői jelentősnek értékelik. Kockázatkezelési eljárás lefolytatásét rendelheti el a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Új vonal építése vagy meglévő vonal korszerűsítése/felújítása esetén kockázatkezelési eljárás lefolytatását rendelheti el átjárhatósági műszaki előírás. Azokra a változásokra, melyek mértékük alapján nem minősülnek a vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás hatálya alá tartozónak, de vasútbiztonsági szempontból indokolt a kapcsolódó kockázatok kezelése, a kockázatelfogadási kritériumoknak való megfelelés érdekében, a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfóliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatát (13/2015. (IV. 10.) MÁV Ért. 5.) EVIG utasítás) kell alkalmazni. A jelen eljárás nem terjed ki a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelésre. A jelentős változás tartalmát, illetve a változás mértéke megállapításának módját az 1.3. pont, az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt kockázatokat – melyeknél kockázatkezelési eljárást kell lefolytatni – az 1.4. pont tartalmazza. 1.3. Jelentős változás tartalma 1.3.1. Jogszabály alapján: a jelentős változás tartalmát a Vtv. 35. § (2), (2a) és (2b) bekezdése határozza meg. E szerint jelentős változásnak minősül: • a tevékenység jellegét érintően a társaság vasúti tevékenységi körének megváltozása, • a tevékenység mértékét érintően a változás mértéke egy üzleti éven belül meghaladja - az üzemben tartott összes vasúti jármű darabszámának 10%-át, de legalább 5 db-ot, vagy - a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak létszámának 10%-át, de legalább az 5 főt. Ezekben az esetekben a kockázatkezelési eljárást le kell folytatni. 1.3.2. Új vonalak építése vagy meglévő vonalak változtatása, új és/vagy módosított műszaki rendszerek bevezetése, üzemeltetési változtatások, a vasúti infrastruktúrát működtető pályavasúti szervezetet érintő egyéb változások esetén az egyes alrendszerek működtetéséért felelős szervezetek vezetőinek kell mérlegelni, és előzetes kockázatvizsgálat keretében értékelni a javasolt változtatásnak a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt lehetséges hatását. Ha a változtatás befolyásolja a biztonságot, dönteni kell, hogy a változtatás jelentős-e vagy sem. A döntés szempontjai: - a rendszer meghibásodásának legsúlyosabb lehetséges következménye, figyelemmel a rendszeren kívüli biztosítékokra is, - a változtatás újdonsága, mind a pályaüzemeltető, mind a hálózatot használó társaságok számára,

6. szám


643

- a változtatás összetettsége, - képes-e az üzemeltető szervezet a változás figyelemmel kísérésére a rendszer teljes élettartama alatt, a szükséges beavatkozásra, - a változtatás előtti állapot visszaállítására való képesség hiánya, - a változtatás jelentőségének értékelése, a rendszer további új biztonsági vonatkozású változására figyelemmel, melyekkel a változás szintje már jelentősnek minősíthető. 1.3.3. Ha az 1.3.2. pont szerint lefolytatott vizsgálat szerint a javasolt változtatás nem befolyásolja a vasúti rendszer biztonságát (a változás nem jelentős), a kockázatkezelési eljárás alkalmazására nincs szükség. Az előzetes kockázatvizsgálat eredményét és az abból következő döntést alátámasztó dokumentumokat meg kell őrizni, az 5.5.-5.6. pont szerint. 1.3.4. Az átjárhatósági műszaki előírások szerint új vonal építése vagy meglévő vonal korszerűsítése/felújítása esetén vagy új jármű üzembe helyezése esetén kockázatelemzést kell készíteni: a) infrastruktúra alrendszert érintően: - oldalszél hatása, - ágyazatfelkapás, 200 km/h-nál nagyobb megengedett sebességű vonal esetén, - vasúti pálya és a jármű dinamikus hatása hidakon. b) vasúti alagutak biztonságát érintően, a következő ábra szerinti kockázatokra:

c) az ellenőrző-irányító és jelző alrendszert érintően - a balesetek bekövetkezésének kockázata, - a karbantartási feltételek megléte, a karbantartási követelmények teljesíthetősége, - a tervezés és a felhasznált anyagok egészségügyi kockázata az ahhoz hozzáférő személyek számára.

644


6. szám

d) járművek-mozdonyok és személyszállító járművek alrendszert érintően, az infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló új járműveknél: - a jármű össze- és szétkapcsolását biztosító berendezések kezelésének biztonsága, - másodlagos ütközés miatti kockázatok, - a jármű mechanikai biztonsága, - fékrendszer biztonságos működése, - tűzkockázat, - emelési pontok kialakításának biztonsága, - a jármű passzív biztonsága. e) forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszert érintően - szakmai ismeretek megléte, - a munkavállalók képzési igénye és annak terjedelme. 1.3.5. Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonság a felelős. Az eljárás elválaszthatatlan részét képezi a Társaság Biztonságirányítási Rendszerének (a továbbiakban: BIR). 1.3.6. Fogalmak meghatározása Az eljárás alkalmazása során a 2004/49/EK irányelv 3. cikkében megállapított, továbbá az alábbi fogalom-meghatározások alkalmazandók. • • • • • • •

•

• •

bejelentett nemzeti szabály: 30/2010. (XII. 23.), 46/2015. (VIII. 26.) NFM rendeletek. biztonság: a sérülés elfogadhatatlan kockázatának hiánya; biztonságértékelési jelentés: az értékelést végző szerv által az értékelés alatt álló rendszerre vonatkozóan végzett értékelés következtetéseit tartalmazó dokumentum; biztonsági intézkedések: intézkedéscsomag, amelynek célja vagy egy veszély előfordulási arányának csökkentése, vagy a veszély következményeinek enyhítése egy elfogadható kockázati szint elérése és/vagy fenntartása érdekében; biztonsági követelmények: egy rendszernek és működtetésének (minőségi vagy mennyiségi) biztonsági jellemzői (ideértve a működési szabályokat is), amelyek szükségesek a jogszabályban előírt vagy a társaság által meghatározott biztonsági célkitűzések elérése érdekében; a biztonság elfogadása: a változás státusza, amelyet a javaslattevő ad meg az értékelést végző szerv által készített biztonságértékelésre vonatkozó jelentés alapján; értékelést végző szerv: független és hozzáértő személy, szervezet vagy intézmény, aki, vagy amely vizsgálatot folytat egy rendszernek a biztonsági követelmények teljesítésével kapcsolatos alkalmasságát illetően egy bizonyítékokon alapuló vélemény megállapítása érdekében; Értékelést végző szervezet a Nemzeti Közlekedési Hatóság is; javaslattevő: jelen kockázatelemzési és értékelési rendszer tekintetében ezen eljárás 1.3.8. pontja szerinti kockázatkezelést végző szervezetek. Javaslattevő lehet az EK hitelesítési eljárást lefolytató bejelentett szervezet is; (A javaslattevőre vonatkozóan az 1.3.8, 1.4.4, 1.4.5, 2.1, 2.2, 2.2.2, 2.2.1, 2.2.3, 2.2.4, 2.2.5, 2.2.6, 2.3.2, 3.1, 4. és a 6.2.2. pont tartalmaz feladatot, kötelezettséget) kapcsolódási pontok: valamennyi olyan interakciót biztosító pont egy rendszer vagy alrendszer életciklusa során, ideértve a működtetést és a fenntartást is, amelyben a vasúti ágazat egyes szereplői együttműködnek a kockázatok kezelése érdekében; kockázat: a (veszélyből fakadóan) sérüléssel járó balesetek és a váratlan események előfordulásának gyakorisága, illetve az ilyen sérülések súlyosságának mértéke;

6. szám

• • • • • • • • • • •

• • • • • • •


645

kockázatbecslés: az a vizsgált kockázatok mértékének megállapításához használt eljárás, amely a következő lépésekből áll: valószínűségbecslés, következményelemzés és ezek összevonása; kockázatelfogadási elv: egy vagy több adott veszélyhez kapcsolódó kockázat elfogadhatóságára vagy elfogadhatatlanságára vonatkozó következtetés megállapításához használt szabályok; kockázatelfogadási kritériumok: adott kockázat elfogadhatóságának értékelési kritériumai; e kritériumokat annak megállapítására alkalmazzák, hogy egy kockázat mértéke kellően alacsony-e ahhoz, hogy csökkentése érdekében a továbbiakban közvetlen intézkedésre ne legyen szükség; kockázatelemzés: kockázatvizsgálaton alapuló eljárás, amelynek segítségével megállapítható, hogy a fennálló kockázat elfogadható mértékűvé vált-e; kockázatértékelés: a kockázatvizsgálatból és a kockázatelemzésből álló teljes folyamat; kockázatkezelés: irányítási stratégiák, eljárások és gyakorlatok elemzési, értékelési és ellenőrzési feladatok során történő szisztematikus alkalmazása; kockázatvizsgálat: a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználása; magatartási kódex: írásbeli szabálygyűjtemény, amelyet megfelelő alkalmazás esetén egy vagy több adott veszély ellenőrzésére lehet alkalmaz megfelelőség-értékelés: az az értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy termékkel, eljárással, szolgáltatással, rendszerrel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek; megfelelőség-értékelő szervezet: megfelelőség-értékelési tevékenységeket – beleértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet; műszaki rendszer: termék vagy termékek együttese, a tervezési, végrehajtási és karbantartási dokumentációval együtt; a műszaki rendszer létrehozása a követelmények meghatározásával kezdődik, és elfogadásukkal ér véget. A műszaki rendszer tartalmazza: - a rendszert alkotó alkatrészeket, a hozzá tartozó szoftvert (ha van), - a tervezést/kialakítást, kivitelezést, paraméterek meghatározását, - fejlesztéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz szükséges dokumentációt. Az adott kapcsolódási pontok tervezése során az emberi magatartást figyelembe vesszük, ezek azonban nem alkotják a műszaki rendszer részét. A karbantartási folyamat rögzítve van a karbantartási kézikönyvben, de nem képezi a műszaki rendszer részét. E mellett a karbantartási rendszer kockázatértékelése e szabályozás szerint történik; referenciarendszer: olyan rendszer, amelyről a használatban bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szintet képvisel, és amelyhez viszonyítva az értékelés alatt álló rendszerből eredő kockázatok elfogadhatósága összehasonlítás útján elemezhető; rendszer: a vasúti rendszer bármely része, amelyen változtatnak. E változtatás lehet technikai, működési vagy szervezeti jellegű is; súlyos következmény: egy baleset eredményeként bekövetkező halálesetek és/vagy több személyt érintő súlyos sérülések és/vagy jelentős környezeti károk; szereplők: az e rendelet alkalmazásában közvetlenül vagy szerződéses rendelkezések alapján érintett valamennyi fél; veszély: olyan körülmény, amely adott esetben balesethez vezethet; veszélyazonosítás: a veszélyek megtalálására, felsorolására és jellemzésére vonatkozó eljárás; veszélynyilvántartás: az a dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják és hivatkozásokkal látják el;

646


6. szám

1.3.7. Az értékelés alatt álló rendszer, a tevékenység bemutatása A Társaság fő tevékenységi köre a vasúti pályahálózat működtetése, ami magában foglalja vasúti pályahálózat üzemeltetését és fenntartását, létesítését, felújítását, fejlesztését, megszüntetését, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a Hálózati Üzletszabályzatban és a hálózat-hozzáférési szerződésekben meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtását. Ehhez a MÁV Zrt. vasúti járműveket és vasúti munkagépeket (továbbiakban: vasúti jármű) üzemeltet és felelős ezek karbantartásáért, a 445/2011/ EU rendelet szerint. A kockázatelemzési és értékelési eljárás a Társaság pályaműködtetési tevékenységéhez és a MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti járművek karbantartásához kapcsolódik. A kockázateljárás szabályai - az e fejezetben szabályozott eltérésekkel - mindkét tevékenységi körre azonosak. A kockázatelemzési és -értékelési eljárás a pályaműködtetés, a vasúti jármű-karbantartás, az ahhoz kapcsolódó támogató folyamatok, illetve kapcsolódási pontok vizsgálatára terjed ki annak érdekében, hogy azonosítsa a veszélyeket, a kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó biztonsági követelményeket. A feladatok részletes leírását a Működési és Szervezeti Szabályzat és egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. A MÁV Zrt. vasúti áruszállítási tevékenységet csak a pályakarbantartáshoz végez, vasúti árufuvarozási tevékenységet, veszélyes áru szállítást, fuvarozást nem. 1.3.8. Felelősség a kockázatkezelésért (kockázatvizsgálat, kockázatelemzés, kockázatértékelés, kockázatkezelés) A kockázatkezelési és kockázatértékelési folyamatot a vasúti rendszer strukturális és funkcionális alrendszerenkénti elv szerint felépülő, és más vasúti pályahálózat-működtetési szervezetek végzik: - általános vezérigazgató-helyettesi szervezet Pályavasúti értékesítési főosztály, - Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ, - Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési főosztály szervezetei (osztályai), - Műszaki lebonyolítási igazgatóság Műszaki tervezési főosztálya, Műszaki előkészítési főosztályának szervezetei (osztályai), a Mérnöki és műszaki ellenőrzési főosztály szervezetei (osztályai), - Forgalmi üzemviteli igazgatóság szervezetei (osztályai és Üzemirányítási központ), valamint - a Pályavasúti területi igazgatóságok osztályai végzik a Működési és Szervezeti Szabályzatban (MSZSZ) szabályozott feladatkörükben, és az MSZSZ szerint felelősségi körükbe tartozó területeken, azt biztonsági tervekben foglalják össze. Ezek a szervezetek egyben javaslattevőnek is minősülnek. A kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazását a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóság vizsgálja. A kockázatkezelési eljárás kereteit és a hozzá tartozó kockázatértékelési folyamatot a következő ábra mutatja be:

6. szám


647

648

1.4.


6. szám

A kockázatkezelési eljárás rendszere

A kockázatkezelési eljárás az értékelés alatt álló rendszer meghatározásával kezdődik, és a következő tevékenységekből áll • kockázatértékelési eljárás, amely azonosítja a veszélyeket, a kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó, az értékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket; • meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolása; valamint • valamennyi azonosított veszély és a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelése. Ez a kockázatkezelési eljárás ismétlődik. A folyamat akkor ér véget, amikor az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok elfogadásához szükséges valamennyi biztonsági követelmény rendszer által történő teljesítését igazolják. A kockázatkezelési eljárás azoknál a szervezeteknél, ahol minőségirányítási rendszer működik, magában foglalja a tevékenység /beruházás lebonyolításának szabályozott folyamatát, valamint ezek minőségirányítási rendszerét is. 1.4.1. A minőségirányítás folyamatai szervezetenként és tevékenységenként változóak, és a „C” eljárás szerinti folyamatokat/részfolyamatokat tartalmazza. A kockázatkezelési eljárás, valamint a minőségirányítási rendszer kialakítása, bevezetése, fenntartása és működtetésének irányítása az 1.3.8. pont szerinti szervezetek feladatkörébe tartozik. A kockázatkezelési eljárás végrehajtását a szakmai irányító szervezetek értékelik. Ez az értékelés sem tartalmában, sem az értékelés dokumentálásában nem azonos a 6.2 pontban szabályozott független értékeléssel. 1.4.2. A kockázatkezelési és kockázatértékelési folyamatok kezeléséért felelős szervezetek (1.3.8. pont), veszélynyilvántartást vezetnek, a 4. pont szerint. A Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ kockázatkezelési és kockázatértékelési tevékenysége és veszélynyilvántartása a vasúti járművek karbantartásával, a többi szervezet tevékenysége a pályahálózat-működtetéssel függ össze. 1.4.3. A kockázatértékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket a vasúti rendszer azon alrendszerének vezetője a felelős, amely alrendszer területén a biztonsági kockázatot azonosították. Ha az azonosított kockázat több alrendszert érint, vagy a kockázat hatással van egy másik alrendszerre is, az alrendszerek vezetői felett álló közös vezető a felelős. E szervezetek felett álló közös vezetők az irányító szervezetek igazgatói,,illetve a Pályavasúti területi igazgatóságokon a műszaki igazgató-helyettes. A biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolásának rendjét (a kockázatkezelési eljárás bizonyítékai/dokumentumai) az 5. pont tartalmazza. 1.4.4. A kockázatkezelési eljárás a javaslattevők által jóváhagyott, az irányításuk alá tartozó szervezetek vezetőinek kockázatkezelési feladatait és tevékenységét meghatározó dokumentum elkészítésével kezdődik. A javaslattevők felelősek azért is, hogy az irányításuk alá tartozó szervezetek együttműködjenek a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelésében.

6. szám


649

A pályaműködtetésért felelős szervezetek együttműködnek a pályahálózatot használó vasúti társaságokkal a kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek, a kapcsolódó biztonsági intézkedések megállapítása és közös kezelése érdekében. Ez az együttműködési kötelezettség elválaszthatatlan eleme a 402/2013/EU rendeletben megállapított közös biztonsági módszereknek, és magában foglalja: • a teljes körű információcserét, • annak előzetes meghatározását, hogy ki a felelős a kockázatvizsgálatért, vagyis a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználásáért. Az alrendszerek vezetőinek felelőssége az is, hogy meghatározza a biztonsági szinteket és követelményeket, mind az általános tevékenységet, mind az egyedi projekteket érintően, és ezek megjelenjenek a kapcsolódó dokumentumokban (pl. szerződés, veszélynyilvántartás). Az alrendszerek vezetői általános felelősségének nem mond ellent, hogy un. általános termékek vagy alkalmazások esetében a kockázatértékelést, a biztonsági szinteket és a biztonsági követelményeket a rendszer leírásához viszonyítva más szervezet (pl. a gyártó) határozza meg. Ezt azonban a veszélynyilvántartásban rögzíteni kell. 1.4.5. A kockázatkezelési eljárásban érintett szereplők feladatainak, kockázatkezelési tevékenységének meghatározása biztonsági tervekben történik. A biztonsági tervben kerül leírásra a kockázatkezelési tevékenység, a szervezeti és személyi felelősség, minden olyan eljárás és folyamat, amely biztosítja, hogy a rendszer kielégíti a biztonsági szinteket és követelményeket, úgy, hogy az minden tekintetben megfeleljen a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerekre vonatkozó követelményeknek. Ha a kockázatkezelésbe bevont szervezetek (szereplők) között vita van az általuk teljesítendő biztonsági követelményekkel kapcsolatban, a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól lehet véleményt kérni. Ez nem érinti a javaslattevő felelősségét a megfelelő megoldás megtalálásáért. A biztonsági tervet folyamatosan aktualizálni (korrigálni) kell a változást tartalmazó dokumentum (rendszer-terv) esetleges változásainak megfelelően. A.2. A kockázatkezelés folyamatleírása 2.1. Kockázatkezelési eljárás első lépéseként a javaslattevő gondoskodik biztonsági (kockázatértékelési) terv elkészítésére, amely tartalmazza: • az értékelést végző szerv megnevezését (1.3.8. pont szerint), • az esemény meghatározását (leírását), a kapcsolódási pontok azonosítását (a kapcsolódási pontokat a 2.2. pont tartalmazza), • kockázatelemzést, ideértve a veszélyazonosítást, a veszélyek besorolását, értékelését (2.3. pont), • a kockázatkezelés módjának kiválasztását (2.3. pont), • annak vizsgálatát, hogy a rendszer megfelel-e biztonsági követelményeknek, vannak-e olyan veszélyek (kockázatok), melyeket a meglévő biztonsági előírások nem kezelnek, • annak megállapítását, hogy milyen új biztonsági intézkedésekre, előírásokra van szükség az elfogadható kockázati szint eléréséhez, • a biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolását az új vagy kiegészítő intézkedéseket követően,

650


6. szám

•

minden egyes részfeladat felelősét, különösen a veszélyek és a kapcsolódó biztonsági intézkedések tekintetében. A biztonsági terv nem állandó, az szükség szerint aktualizálásra kerül. 2.2. Kapcsolódási pontok kezelése Kapcsolódási pontok: valamennyi olyan interakciót (kölcsönhatást) biztosító pont egy rendszer vagy alrendszer életciklusa során, ideértve a működtetést és a fenntartást is, amelyben a vasúti ágazat egyes szereplői együttműködnek a kockázatok kezelése érdekében. Az együttműködés magában foglalja a kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek megállapítását és közös kezelését, aminek koordinálása a javaslattevő(k) feladata. 2.2.1. A MÁV Zrt. tevékenysége és vasútbiztonsági kapcsolódási pontjai A kapcsolódási pontok lehetnek szervezeti, működési vagy műszaki jellegűek: Szervezeti elemek (melyekben kockázatértékelést kell végezni a változás jelentőségének /jelentős változás/jelentős változás hiánya/ megállapítása érdekében) • az infrastruktúrát működtető pályavasúti szervezeteket érintő szervezeti változások, • biztonsági munkakört betöltő munkavállalók oktatási, vizsgáztatási követelményének megváltozása, • a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak létszámának változása. Működési elemek (melyekben kockázatértékelést kell végezni a változás jelentőségének /jelentős változás/jelentős változás hiánya/ megállapítása érdekében) • az infrastruktúrát használó vállalkozó vasúti társaságok vasúti járművezetőit érintő egyedi üzemviteli előírások felmerülése esetén a járművezető tájékoztatása a hálózatot igénybe vevő vállalkozó vasúti társaságokat érintő változásról, • infrastruktúra vagy a vasúti járművek karbantartására vonatkozó szerződési feltételek megváltozása, • pályahálózat kapacitásának megváltozása, • vasúti szolgáltatások körének megváltozása, • utastájékoztatási rendszer megváltozása, • a különböző átjárhatósági műszaki eljárásokban (infrastruktúra, jármű, vasúti alagutak, ellenőrző-irányító és jelző, forgalmi, forgalomirányítási, zaj, esélyegyenlőségi alrendszerek) hivatkozott egyéb kapcsolódási pontok. • egyik infrastruktúráról a másik (belső vagy külső) infrastruktúrára történő átjárás biztonsági szabályainak megváltozása. Műszaki elemek: (melyekben kockázatértékelést kell végezni a változás jelentőségének /jelentős változás/jelentős változás hiánya/ megállapítása érdekében) • új vonalak építése vagy meglévő vonalak átépítése, • új és/vagy módosított műszaki rendszerek bevezetése (műszaki rendszer: L. fogalmak), a fejlesztéstől a forgalomból kivonásig, • vasúti jármű fékrendszere paraméterének, futóművének, kezelési rendszerének megváltozása,

6. szám

• • •


651

a vasúti pálya, a jelző- és biztosítórendszer, az energiaellátás, valamint a működési vagy karbantartási szabályok olyan mértékű egyéb változása, melyek esetén a vasútbiztonsági engedély módosításának kérelmezése szükséges. (Vtv. 35. § (2) bekezdés), az infrastruktúrával kapcsolatos, a karbantartást végzőre vonatkozó specifikus karbantartási korlátozás, sebességkorlátozás (lassúmenet) bevezetése (állandó vagy ideiglenes), sebességkorlátozás (lassúmenet) lemondása.

A kapcsolódási pontok tekintetében a pályaműködtetési, üzemeltetési szervek együttműködnek a hatósággal, gyártóval, beszállítóval, tervezővel, kivitelezővel, a hálózatot használó vasúti társaságokkal a kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek, valamint a kapcsolódó biztonsági intézkedések megállapítása és közös kezelése érdekében. A kapcsolódási pontokon a közös kockázatok kezelését felelősségi körének megfelelően az érintett alrendszer vezetője koordinálja. Ha üzemviteli érdekből a hálózatot használó vállalkozó vasúti társaság kezdeményezi az infrastruktúra működtetését érintő változást, akkor a megvalósítást is a vállalkozó vasúti társaság felügyeli, azonban a változásról valamennyi vállalkozó vasúti társaság értesítése már a változással érintett pályahálózat-működtető szervezet feladata. Több alrendszer érintettsége esetén vagy, ha a rendszer megvalósításában több szereplő is érintett, a jelentős változást bevezetni kívánó javaslattevő felettes szervezete az általános felelőse a kockázatértékelés rendszerezettségéért és teljességéért. Több szereplő érintettsége esetén a szereplőknek a kapcsolódási pontok kezelésével kapcsolatban - a biztonsági tervben - legalább a következő kérdésekben kell megállapodni: • vezető szerep eldöntése, ami célszerűen a jelentős változást bevezetni kívánó javaslattevő feladata, • a szükséges bemeneti adatok tartalma, pontosságának biztosítása, • a veszélyek azonosítására és a kockázatértékelésre szolgáló módszerek, • a résztvevők szakmai kompetenciája, • elvárt eredmények. 2.2.2. Amennyiben a kockázatértékelésért felelős szervezet az adott biztonsági követelmény teljesítése érdekében olyan biztonsági intézkedés szükségességét állapítja meg, amelyet önmaga nem képes végrehajtani, vagy más külső szervezet, vállalkozó vasúti társaság közreműködése szükséges, az érintett szervezetek megállapodása esetén a problémakört megtárgyalja a Műszaki Biztonsági Bizottság és/vagy a Biztonsági Testület. A veszély kezelésének feladata, illetve az ezért való felelősség a Bizottság/Testület állásfoglalásának megfelelően kerül meghatározásra. 2.2.3. Ha a kapcsolódási ponton a kockázatkezelésben érintett szervezet megállapítja, hogy egy adott biztonsági intézkedés nem megfelelő vagy elégtelen, köteles értesíteni erről a javaslattevőt, amely erről tájékoztatja a biztonsági intézkedést végrehajtó szereplőt. A biztonsági intézkedést végrehajtó szereplő ezt követően tájékoztatja a problémában érintett valamenynyi szereplőt, függetlenül attól, hogy a probléma az értékelés alatt álló rendszeren belül, vagy – amenynyiben a szereplő által ismert – az ugyanolyan biztonsági intézkedést alkalmazó más meglévő rendszereken belül jelentkezik.

652


6. szám

2.2.4. Amennyiben a veszélyek kezelésében közreműködő szervezetek nem tudnak megállapodni az alkalmazandó biztonsági intézkedésekben, a veszélykezelésben, a javaslattevő feladata megoldást találni a problémára, vagy a 2.2.2. pont szerint kell eljárni. 2.2.5. Ha a kockázatértékelésért felelős szervezet (javaslattevő) megbízottja (tervező, gyártó, beszállító, beruházó, kivitelező, alvállalkozó stb.) vagy a pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaság képtelen teljesíteni egy bejelentett nemzeti szabály valamely előírását, a javaslattevő szervezetek a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz fordulhatnak. 2.2.6. Az értékelés alatt álló alrendszer meghatározásától függetlenül a javaslattevő felelős annak biztosításáért, hogy a kockázatkezelés kiterjedjen a többi alrendszerre gyakorolt hatásra, ezek irányítására és üzemeltetésére. 2.3. A kockázatértékelés folyamata 2.3.1. A folyamat a rendszer előzetes meghatározásával (koncepció elkészítése) kezdődik, és a rendszer elfogadásáig tart. Magába foglalja: •

a rendszer meghatározását, alkalmazási feltételeket: o rendszer célja, o a rendszer funkciói és amennyiben jelentősek, elemei (humán, műszaki, működési elemek) o a rendszer elhatárolása más kölcsönhatásban lévő rendszerektől, o kölcsönhatásban lévő más rendszerek és a kapcsolódási pontok, o rendszerkörnyezet felmérése (pl. hőhatás, ütés, rezgés, zaj, fény, energia, elekromágneses interferencia), o a meglévő és a kockázatértékelési eljárás során megállapított biztonsági követelmények meghatározása, o a kockázatértékelés korlátait meghatározó feltételezések ismertetése.

•

a kockázatvizsgálatot, ide értve a veszélyazonosítást: o a „kockázatvizsgálat”: a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználása. Igazodik az előzőekben meghatározott rendszerhez (koncepcióhoz). Ezen alapul a kockázatelemzés és a kockázatértékelés. A kockázatvizsgálat az alapja a rendszerkövetelmények meghatározásának (pl. elfogadható meghibásodási gyakoriság, elfogadható baleseti gyakoriság) a vasúti rendszer alrendszereire lebontva, és ennek alapján történik a kockázatelemzés elvégzése, kockázatkezelés megtervezése, a biztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, igazolása, a biztonsági átvétel és az üzembe helyezés, a teljesítés nyomon követése, a szükséges módosítások elvégzése, esetlegesen az adott kockázati esemény kezelésére vonatkozó intézkedések visszavonása, új kockázatvizsgálat elvégzése. A kockázatértékelési eljárás elválaszthatatlan eleme a veszélyazonosítás, amit a 4. pont tartalmaz. a kockázatelemzést: A kockázatelemzés a kockázatvizsgálaton alapuló eljárás annak eldöntésére, hogy a kockázat elfogadható mértékű-e. Az erre vonatkozó következtetés megállapításához felhasznált szabályok összessége a kockázatelfogadási elv. Az adott kockázat elfogadhatóságá-

•

6. szám


653

nak értékelésére szolgáló kritériumok pedig a kockázatelfogadás megállapítását szolgálják, hogy a kockázat mértéke kellően alacsony-e ahhoz, hogy további csökkentésére külön intézkedésre ne legyen szükség. Kockázatelemzést kell végezni jelentős változás esetén (1.3.1. pont), de az előzetes kockázatvizsgálatot, és annak alapján a kockázatelemzést el kell végezni annak eldöntésére is, hogy a változás jelentős-e vagy sem (1.3.2. és 1.3.4. pont), továbbá kockázatelemzést végzünk minden olyan esetben, amikor az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre. A kockázat elfogadhatósága vizsgálatának kockázatelfogadási elveit a következő 2.3.2. pont tartalmazza. 2.3.2. A kockázat elfogadhatóságának vizsgálata A kockázat elfogadhatóságát a következő kockázatelfogadási elvek alapján lehet vizsgálni: • a magatartási kódex alkalmazásával (2.3.2.1. pont) és/vagy • hasonló rendszerekkel való összevetéssel (2.3.2.2. pont) és/vagy • kockázatbecsléssel (2.3.2.3. pont). A javaslattevő feladata annak eldöntése, hogy - a projekt specifikus követelményei és a tapasztalatok alapján - melyik kockázatelfogadási elv a leginkább megfelelő az azonosított veszélyek kezelésére. A kockázatelfogadási elvek egymás mellett is alkalmazhatók, úgy is, hogy azoknak csak egy-vagy több elemét alkalmazzák. Ha azonban egy jelentős veszély esetében egynél több kockázatelfogadási elv alkalmazására van szükség a kapcsolódó kockázat kezeléséhez, az adott veszélyt alveszélyekre kell bontani úgy, hogy az egyes alveszélyeket csak egy kockázatelfogadási elvvel lehessen kezelni. A kockázatelfogadási elv kiválasztásánál figyelembe kell vennie a veszélyt és a veszély azonosítási fázisában már felderített, a veszélyhez vezető okokat. Ha több különböző és független ok kapcsolódik ugyanahhoz a veszélyhez, a veszélyt szintén több elkülönülő alveszélyre kell bontani. Ezután mindegyik alveszélyt egy különálló kockázatelfogadási elvvel lehet kezelni. Az alveszélyeket regisztrálni kell a veszélynyilvántartásban, és kezelni kell. Pl. egy tervezési hibával okozott veszélyt magatartási kódex alkalmazásával lehet kezelni, de pl. ha a veszély oka egy karbantartási hiba, másik kockázatelfogadási elv alkalmazására is szükséges lehet. A kockázat elfogadható szintre való mérsékléséhez a kockázatvizsgálati és kockázatelemzési fázis akár többszöri ismétlésére is szükség lehet, míg a megfelelő biztonsági intézkedést meg nem találják. A végrehajtást ellenőrző szervezetnek nem feladata vizsgálni, hogy a kockázatértékelés során miért az adott kockázatelfogadási elvet/elveket alkalmazták (magatartási kódex alkalmazása/referencia-rendszer/kockázatbecslés). Azt azonban értékeli, hogy a kiválasztott kockázatelfogadási elvet megfelelően és következetesen alkalmazták-e (pl: szabvány betartása, gyártási eljárás betartása stb.) 2.3.2.1. Magatartási kódexek alkalmazása és kockázatelemzés A magatartási kódex írásbeli szabálygyűjtemény (jogszabály, kötelezően alkalmazandó EU norma, utasítás, szabvány, műszaki leírás stb.), amelyet megfelelő alkalmazás esetén egy vagy több adott veszély ellenőrzésére lehet alkalmazni.

654


6. szám

Széles körben, a kockázatkezelésben érintett szervezetek bevonásával azt kell vizsgálni, hogy • a szabálygyűjtemény széles körben elismert-e, • a szabálygyűjtemény meghatározó jelentőségű-e a vizsgált veszélyek ellenőrzésében, • és hozzáférhető-e a magatartási kódexet alkalmazók számára (azt megfelelően oktatták-e, része-e a munkavállalók képzési, továbbképzési rendszerének az alkalmazó (pl. tervező) rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez szükséges feltételekkel.) Széles körben elismertnek kell tekinteni: • a vasútbiztonságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályokat/EU rendeleteket • a vasúti közlekedés lebonyolításával és a biztonsággal kapcsolatos, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elfogadott vállalati utasításokat, ha azok szerepelnek a Hálózati Üzletszabályzatban vagy a Hálózat-hozzáférési szerződésben, • ahol a 2008/57/EK irányelv átjárhatósági műszaki előírásnak való megfelelőségről, és az ÁME a veszélyek kötelező ellenőrzéséről rendelkezik, a veszélyek tekintetében a vonatkozó ÁME, • EN szabványok, melyeket az Európai szabványügyi testületek elfogadtak. Ide tartoznak a nemzeti szabványként bevezetett harmonizált európai szabvány, közös műszaki előírás, európai műszaki engedély is, ha azokat a független értékelő szervezet is – az értékelés folyamatában - széles körben elismertnek elfogadja. (L. fogalmak: értékelést végző szerv”; 6. pont) Ha az alternatív megközelítés nem felel meg teljes mértékben az elismert magatartási szabálynak, igazolni kell, hogy az alternatív megközelítés legalább ugyanolyan biztonsági szintet eredményez. A fenti szabályozásokhoz az értékelést végző szervezet hozzáférését biztosítani kell, annak érdekében, hogy értékelni tudja a kockázatértékelési rendszer alkalmazását és annak eredményét. Ha a kockázatértékelés rendszerét vagy annak egy részét az értékelést végző elfogadja, azt azonos kockázat vagy veszély esetén alkalmazni lehet más területeken is, feltéve, hogy a funkcionális és környezeti feltételek azonosak, a kockázatelfogadási kritériumok egyenértékűek. A fenti körbe nem tartozó vállalati utasításokat (különös tekintettel a munkautasításokra) az értékelést végző szervezetnek be kell mutatni, aki arra észrevételt tehet, és nyilatkozik annak elfogadhatóságáról. A kockázatot nem kell tovább elemezni, ha a veszélyt (alveszélyeket) széles körben elismert magatartási szabályok alapján ellenőrzik, és a veszélyt és a kapcsolódó biztonsági intézkedést bejegyzik a veszélynyilvántartásba. Amennyiben a veszélyt vagy veszélyeket a követelményeknek megfelelő magatartási kódex alapján vizsgálták, a kockázatot a továbbiakban nem kell elemezni, de a veszélynyilvántartásba be kell vezetni, az értékelés alapját képező magatartási kódex kötelező alkalmazásával (mint biztonsági intézkedéssel) együtt Ha a veszély kockázatelfogadását a magatartási kódex alkalmazása nem biztosítja, kiegészítő biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni a referenciarendszer és/vagy a kockázatbecslés kockázatelfogadási elv alkalmazásával. Ha a magatartási kódex alapján végzett kockázatelemzés megállapítása szerint a kockázat szintje továbbra sem elfogadható, a kockázatelfogadási eljárást el kell végezni egyéb módszerrel is, és ez alapján a magatartási kódex mellett kiegészítő biztonsági intézkedéseket kell meghatározni. Magatartási kódex alkalmazásával végzett kockázatkezelés esetén az eljárás korlátozódhat: • a veszélyazonosításra, • a magatartási kódex kötelező alkalmazásának előírására a veszélynyilvántartásban, • a kockázatkezelés dokumentálására, • a független értékelésre.

6. szám


655

2.3.2.2. A referenciarendszer és a kockázatelemzés alkalmazása A Referenciarendszer olyan rendszer, amelyről a használatban bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szintet képvisel, és amelyhez viszonyítva az értékelés alatt álló rendszerből eredő kockázatok elfogadhatósága összehasonlítás útján elemezhető. A referenciarendszer akkor tekinthető megfelelőnek, ha • elfogadható biztonsági szinttel rendelkezik, és e tekintetben továbbra is alkalmazható, • az értékelés alatt álló rendszerhez hasonló funkciókkal és kapcsolódási pontokkal rendelkezik, • alkalmazásának működési és környezeti feltételei ugyancsak hasonlóak az értékelés alatt álló rendszer tervezett működési és környezeti feltételeivel.

Egy új rendszer tervezése előtt a kapcsolódó alrendszerek képviselőinek bevonásával elemezni kell, hogy az új rendszerben azonosított veszélynek van-e referenciarendszere, vagy működik-e más hasonló rendszer, amiből megállapítható a követelmények elfogadható biztonsági szintje. Nem nélkülözhető a referenciarendszer alkalmazása egy műszaki rendszer helyett új, korszerűbb technológiával kivitelezendő rendszer bevezetésekor. Amennyiben a referenciarendszer elfogadható biztonsági szinttel rendelkezik, funkciója és kapcsolódási pontjai megegyeznek az új rendszerrel, továbbá azonosak a működési és a környezeti feltételek: • az új rendszer bevezetésének veszélyeihez kapcsolódó kockázatok elfogadhatónak tekinthetők, • a biztonsági követelmények meghatározásának megfelelő alapja lehet a referenciarendszerrel szemben támasztott biztonsági követelmények alkalmazása, a referenciarendszer biztonsági elemzése és a biztonsági nyilvántartásában szereplő adatok elemzése, értékelése, • alkalmazhatók az adott veszély kezelésére megállapított korábbi biztonsági követelmények. A veszélynyilvántartásba ezeket a biztonsági követelményeket kell bejegyezni. Előfordulhat, hogy az értékelés alatt álló rendszer eltér a referenciarendszertől, akár a működési, akár a környezeti feltételeket tekintve. Ebben az esetben a kockázatelemzésnek igazolni kell, hogy az új rendszer biztonsági szintje legalább eléri a referenciarendszer biztonsági szintjét. Ebben az esetben elfogadhatónak lehet tekinteni az új rendszerben meglévő kockázatokat is, ha azok megegyeznek a referenciarendszerben meglévő veszélyekből eredő kockázatokkal. Ha az új rendszer biztonsági szintje nem éri el a referenciarendszer biztonsági szintjét, az eltérések tekintetében olyan kiegészítő biztonsági intézkedéseket kell hozni, melyekkel a referenciarendszer biztonsági szintje biztosítható. A kiegészítő biztonsági intézkedésekre a kockázatelfogadási elveket (egyet vagy többet) kell alkalmazni. 2.3.2.3. Kifejezett kockázatbecslés és -elemzés A kockázatbecslés a vizsgált kockázatok mértékének megállapításához használt eljárás, amely a következő lépésekből áll: valószínűségbecslés, következményelemzés és ezek összevonása. Akkor kell alkalmazni, ha a veszélyre vonatkozóan a kockázat elfogadhatósága nem igazolható a 2.3.2.1. és a 2.3.2.2. pont alapján magatartási szabályokkal vagy hasonló referenciarendszerrel (Pl. teljesen új rendszer, innovatív megoldás, referenciarendszertől eltérő rendszer.). A becsült kockázatok elfogadhatóságát az EU jogszabályokban vagy a bejelentett nemzeti szabályokban (Vtv. 30. §) meghatározott követelményekből eredő vagy azokon alapuló kockázatelfogadási

656


6. szám

kritériumok alkalmazásával kell elemezni, egyedileg vagy a kifejezett kockázatkezelésben figyelembe vett veszélyeket együtt. Kockázatelfogadási kritériumok a) implicit kockázatelfogadási kritériumok: A magatartási szabályokkal vagy referenciarendszerrel értékelt kockázatokat elfogadhatónak lehet tekinteni, ha teljesülnek az alkalmazott kockázatelfogadási elv(ek) kritériumai, referenciarendszer alkalmazása esetén az alkalmazásra vonatkozó feltételek. b) kifejezett (explicit) kockázatelfogadási kritériumok Annak értékelésére kell alkalmazni, hogy a kockázatbecsléssel kezelt kockázatok elfogadhatók vagy sem. Ezeket a kritériumokat a vasúti rendszer különböző szintjein lehet alkalmazni, az alábbi ábra szerint:

Magatartási szabállyal vagy referenciarendszer alkalmazásával nem lefedett műszaki rendszerek (vasúti rendszer és alrendszer) működési hibája közvetlenül súlyos következményekhez vezethet, ezért a kockázatelfogadási kritérium meg kell, hogy feleljen a vasúti rendszerre vonatkozó közös biztonsági célok második csoportjáról szóló 2012/226/EU határozat szerinti referenciaértékeknek, melyek a magyarországi vasúti rendszerre vonatkozóan a következők:

6. szám


657

A közös biztonsági célok (KBC-érték) második csoportjára Magyarországra meghatározott nemzeti referenciaértékek (NRV-érték): Ssz. 1.

3.

4.

Kockázati kategória

NRV érték (X 10-9)

Utasokat érintő kockázat

1,65

Személyzetet érintő kockázat

9,31

Szintbeli átjárót használókat érintő kockázat

nincs adat

A „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat

4,51

5

A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat

588,0

6.

Társadalmi kockázat

1020,0

Kockázati kategória tartalma Súlyos balesetekből fakadó, utasokat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/az utaskilométerek összege éves szinten.* Súlyos balesetekből fakadó, utasokat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/az utaskilométerek összege éves szinten.* Súlyos balesetekből fakadó, alkalmazottakat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten.* Súlyos balesetekből fakadó, „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten.* Súlyos balesetekből fakadó, a vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten.* A halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma itt a többi NRV kiszámításához figyelembe vett valamennyi HSKS összege.

*Halálesetek és súlyozott komoly sérülések a 2009/460/EK határozat 3. cikkének d) pontjában található meghatározás szerint értendők.)

A nemzeti referenciaérték feltétlen teljesítése mellett a biztonsági célkitűzés a közös biztonsági célok második csoportjára meghatározott értékek kell, hogy legyenek. A kockázatkezelési eljárást ennek megfelelően kell végezni, a kockázatelfogadási kritériumokat ennek megfelelően kell meghatározni. A közös biztonsági célok második csoportjára meghatározott értékek Ssz.

Kockázati kategória

KBC érték (× 10–6) KBC

1.

Az utasokat érintő kockázat

1.1. KBC 1.2.

2.

A személyzetet érintő kockázat KBC 2

0,17

0,00165

0,0779

Mutatók Súlyos balesetekből fakadó, utasokat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/az utaskilométerek összege éves szinten A súlyos balesetekből fakadó, utasokat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/az utaskilométerek összege éves szinten A súlyos balesetekből fakadó, alkalmazottakat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten

658

3.


KBC 3.1

0,710

KBC 3.2

n.a *

A szintbeli átjárót használókat érintő kockázat

4.

A „másokat” érintő kockázat

KBC 4

0,0145

5.

A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat

KBC 5

2,05

6.

A társadalom egészét érintő kockázat

KBC 6

2,59

6. szám

A súlyos balesetekből fakadó, szintbeli átjárót használókat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten A súlyos balesetekből fakadó, szintbeli átjárót használókat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/[(a vonatkilométerek összege éves szinten × a szintbeli átjárók száma)/pályakilométer)] A súlyos balesetekből fakadó, „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten A súlyos balesetekből fakadó, a vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten A súlyos balesetekből fakadó halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves összege/a vonatkilométerek összege éves szinten

*A szintbeli átjárók számára és a pályakilométerre vonatkozó – e közös biztonsági cél kiszámításához szükséges – adatok az adatgyűjtés időpontjában nem voltak elég megbízhatók

A kifejezett kockázatbecslés- és elemzéssel szembeni követelmények: • a becsléshez használt módszerek tükrözzék az értékelés alatt álló rendszert, annak működési módjait, • az eredmények kellően pontosak legyenek. Lényeges, hogy a kockázatelfogadási kritériumot milyen szinten állapítjuk meg, az igazodik-e a változás jelentőségéhez, vagy bonyolultsági fokához. Pl. egy kocsi tengelytípusának megváltoztatása esetén nem kell a hálózat biztonsági kockázatát értékelni, elég a jármű futásbiztonsági kockázatának értékelése. A kockázatok elemzése lehetséges kockázat mátrix segítségével is. Bizonyos műszaki rendszerek kockázatai (véletlenszerű hardverhiba, műszaki rendszerek szoftverjeinek intergritása) mennyiségi alapon nem határozhatók meg, csak minőségi módszerrel közelíthetők meg, és kezelhetők. A minőségirányítási folyamatnak kell biztosítani az emberi hibák előfordulásának minimalizálását. Ha a veszélyhez (veszélyekhez) kapcsolódó kockázat elfogatható szintű, a veszélyek kezelésére vonatkozó biztonsági intézkedéseket be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba. Ha egy műszaki rendszernek nincs magatartási kódexe vagy referenciarendszere, azonban a rendszer meghibásodásának súlyos következménye lehet, a kockázati szintet nem kell csökkenteni, ha a hiba előfordulási aránya üzemóránként legfeljebb 10-9. Ez a követelmény nem kockázatelemzési módszer, hanem egy referenciapont, amihez a kockázatelemzési módszerek igazíthatók. A technikai rendszer kockázatelfogadási kritériumai mennyiségi alapúak (üzemóra/meghibásodás), de az esetleges hardver-hiba csak véletlenszerű hibának tekinthető (nem számszerűsíthető), ami már csak minőségi módszerekkel vizsgálható.

6. szám


659

A kifejezett kockázatbecslés meg kell, hogy feleljen az alábbi követelményeknek: • a használt módszerek igazodnak az értékelés alatt álló rendszerhez és annak paramétereihez, • a kockázatbecslés eredménye pontos. 2.3.2.4. Hatás, veszély mértékének megállapítása kifejezett kockázatbecsléssel A kockázatelemzést és -értékelést a vasúti pályahálózat működtetésével összefüggő vasútbiztonsági kockázatok elemzésének és értékelésének gyakorlati végrehajtásáról szóló munkautasítás (továbbiakban: Munkautasítás) szerint kell elvégezni, a Munkautasítás mellékletét képző táblázatban. A hatás mértékét és a valószínűséget a táblázat legördülő menüjéből kell kiválasztani. Hatás mértéke: kritikus jelentős mérsékelt csekély minimális

Valószínűség: majdnem biztos ( x ≥ 90% ) valószínű ( 90% > x ≥ 60% ) várható ( 60% > x ≥ 30% ) lehetséges ( 30% > x ≥ 10% ) valószínűtlen ( x < 10% )

A kockázat mértéke a két érték megadásából automatikusan számolódik a következők szerint: majdnem biztos valószínű várható lehetséges valószínűtlen nagyon kritikus nagyon magas magas magas alacsony magas jelentős nagyon magas magas magas magas alacsony mérsékelt magas közepes közepes közepes alacsony csekély közepes közepes közepes alacsony alacsony minimális alacsony alacsony alacsony alacsony jelentéktelen Amennyiben a kockázat mértéke nagyon magas, vagy magas, vagy közepes, úgy annak csökkentésére intézkedést kell hozni. Amennyiben a kockázat mértéke alacsony vagy jelentéktelen, úgy külön intézkedés meghozása nem szükséges, a táblázat további rovatait nem kell kitölteni. A kockázatértékelő szervezet, a kockázatértékelés és -kezelés során meghatározott intézkedések végrehajtásában felügyeleti és szükség esetén koordináló szerepet köteles ellátni.

A.3. A biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolása 3.1. A változás biztonsági szempontból történő elfogadása előtt szakterületüknek megfelelően a javaslattevők felügyelete mellett a rendszer kockázatkezelését végzőnek igazolni kel a biztonsági követelmények érvényesítését a következő fázisokban: • a rendszer koncepciójának kialakítása, • rendszer definiálása és az alkalmazási feltételek meghatározása, • kockázatvizsgálat, • rendszerkövetelmények, • rendszerkövetelmények felosztása a különböző alrendszerek és elemek között, • a tervezés és megvalósítás, • a gyártás, • a telepítés (beépítés), • a rendszer érvényesítése biztonsági átvétellel és üzembe helyezéssel, • a rendszer átvétele.

660


6. szám

Az egyes fázisokat annak megfelelően kell értelmezni és felhasználni, hogy a jelentős változás műszaki, üzemviteli vagy szervezeti jellegű-e. Pl. Szervezeti változás esetén a legtöbb fázisban a biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolása nem releváns. 3.2. A biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolásáért az 1.3.8. pont szerinti vezetők a felelősek. Ők döntenek arról, hogy ki a közvetlen felelőse a biztonsági követelmények teljesítéséért. Több felelős is kijelölhető, annak érdekében, hogy tejesítésért való felelősség az azért felelős munkavállaló munkaköri leírásában rögzített felelősségi és ellenőrzési körén belül maradjon. 3.3. Ha az igazolás folyamatában azt állapítják meg, hogy az előírt biztonsági intézkedés nem vagy nem megfelelően biztosítja a biztonsági követelményeknek való megfelelést, vagy az igazolás folyamatában új veszélyt azonosítanak, a kockázatokat újra kell értékelni és elemezni. Új veszély azonosítása esetén azt - a kapcsolódó biztonsági intézkedésekkel együtt - be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba. 4. Veszélykezelés A Veszélynyilvántartás: az a dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják és hivatkozásokkal látják el. A Biztonságirányítási rendszer elengedhetetlen egyik alapeleme eljárások és alakiságok kidolgozása a biztonsági információk dokumentálására, továbbá ellenőrzési eljárás meghatározása a döntő fontosságú biztonsági információ konfigurációjának biztosítására (49/2004/EK irányelv III. melléklet 2. pont g) alpont). Az 1.3.8. pont szerinti vezetők – esetleg más szakértők bevonásával - széles körű egyeztetés alapján azonosítanak valamennyi előre látható veszélyt az értékelés alatt álló rendszert (1.3.1.-1.3.4. pontok), annak funkcióit és kapcsolódási pontjait érintően. A veszélynyilvántartásnak biztosítani kell az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok figyelemmel kísérhetőségét. A rendszer jóváhagyásától, működtetésének megkezdésétől a veszélynyilvántartást tovább kell vezetni, ha korábban nem hozták létre, el kell készíteni, és vezetni kell. Ezeket a veszélyeket be kell vezetni egy veszélynyilvántartásba. A veszélyeket és alveszélyeket lehetőleg azonos részletezettséggel kell bemutatni, de ez függhet az alkalmazott kockázatkezelési elvtől (2.3.2. pont). Pl. magatartási kódex vagy hasonló referenciarendszer alapján történő kockázatelfogadás elv alapján történő veszélyazonosításnál nem feltétlenül szükséges a részletezés. Külön-külön nyilvántartásban kell rögzíteni a szervezeti, a működési és a műszaki veszélyeket, valamint az átadásra kerülő veszélyeket, ami megengedi a veszélynyilvántartás eltérő tartalmát, a veszély jellegének megfelelően. Külön-külön veszélynyilvántartásban kezelhetők a belső, illetve a külső veszélyek. Célszerű a külső veszélyeket külön nyilvántartásba venni, a jobb áttekintés, egyszerűbb értékelhetőség érdekében, még akkor is, ha az adott veszély egyaránt érint belső és külső szereplőt. A belső veszélynyilvántartást a rendszer teljes élettartama alatt fenn kell tartani. Ez biztosítja az azonosított veszélyekkel kapcsolatos kockázatok nyomon követését az alrendszer működtetése és karbantar-

6. szám


661

tása folyamatában. Ez vonatkozik arra a veszélynyilvántartásra is, melyben együtt szerepelnek a belső és a külső veszélyek. A veszélyek és alveszélyek mellett a veszélynyilvántartásban - az eltérő adattartalom lehetősége mellett - szerepeltetni kell az alkalmazott biztonsági intézkedéseket és a kapcsolódó kockázatokat is; a veszély eredetét, a kiválasztott kockázatkezelési elvet, a veszélykezelés felelősét és végrehajtás ellenőrzéséért felelős megnevezését. A veszélyek azonosítása történhet: • a tapasztalatokra alapozva, esetleg veszélylista felhasználásával, egy konkrét funkció vagy üzemmód elemzésével, • proaktív előrejelzéssel új terület vizsgálata esetén, tanulmányok, hibamód- és hatáselemzés stb. Ezek a módszerek alkalmazhatók együtt is, egymást kiegészítve. Veszélylista alkalmazása esetén annak általánosnak, a vasútüzem, illetve az adott rendszer területét lefedőnek kell lenni. A veszélylista kiinduló pontja lehet konkrét projekt reális, tényszerű veszélyeinek megállapításához. Az alábbi általános veszélylista csak iránymutatásul mutatja be a vasútüzem teljes területét lefedő veszélyeket, melyek kiindulási pontként szolgálhatnak az adott rendszer veszélylistájának összeállításához: • helytelen sebességkorlátozás megállapítása • vasúti jármű sebességkorlátozásának helytelen megállapítása • rosszul megválasztott féktávolság /rossz fékprofil / rossz sebességprofil / rossz fékgörbék • elégtelen lassulás (fizikai okokból) • rossz/nem megfelelő menet/fék parancs • sebességkorlátozás kommunikációjának hibája • vonat túlgördülése • rossz menetirány/szándékos hátramenet • rossz abszolút/relatív pozícióregisztrálás • vonatérzékelési hiba • vonat integritásának elvesztése • vonat esetleges rossz irányba továbbítása • menetrend (menetengedély) átvitel/-kommunikáció hibája • sínek strukturális hibája, törése • törött váltóelem • helytelen váltóállítási parancs • helytelen váltóállás • rendszerobjektum a síneken (űrszelvényben), (kivéve az ágyazatot) • idegen tárgy a pályán az űrszelvényen belül • közúti jármű a szintbeli kereszteződésben az űrszelvényen belül • ágyazat elsodrása • aerodinamikus hatások a vonaton • a vonat berendezése/eleme/rakománya megsérti az űrszelvényt • nem megfelelő űrszelvény a vonat számára (a pálya mentén) • rossz rakományelosztás • keréktörés, tengelytörés, a pályavasúti járműveket érintően • tengely-/kerék-/csapágy-túlmelegedés, a pályavasúti járműveket érintően • forgóváz/felfüggesztés, lengéscsillapítás hibája, a pályavasúti járműveket érintően

662


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

6. szám

jármű alváz/kocsiszekrény hibája, a pályavasúti járműveket érintően átlépés (biztonsági szempontból) jogosult személy halad át a pályán munkavégzés a vasúti pályán jogosulatlan személy lép be a pályára (figyelmetlenül) személy leesése a peronról a pályára elsodrás/a személy túl közel áll a peron széléhez a pálya közelében vagy a mellette lévő pályán történő munkavégzés személy kiesése a vonatból, személy szándékos kiugrása a vonatból a vonat nyitott ajtókkal indul/halad (az űrszelvényen belül) a tolató személyzet a járművön kihajol a helyéről személy leesik a peronról a jármű és peron közötti hézagba a vonat elindul utas-felszállás/leszállás közben tűz vagy robbanásveszély a vasúti járműben nem megfelelő hőmérséklet (a peronon) ittasság/mérgezés/fulladás (a peronon) áramütés a vonaton/vonatnál/peronon felsővezeték-szakadás felsővezeték rendszer hibájából adódó veszély (nagyfeszültség jelenlétéből és mechanikai energia felszabadulásából származó veszély) vontatási alállomás közelében végzett tevékenység (nagyfeszültségű berendezés közelségéből és az érintésvédelmi és üzemi földelések sérüléseiből származó áramütés veszély ) magasban végzett munka okozta leesés veszélye biztosítóberendezési hiba a vonatforgalom lebonyolítását zavaró kábellopás a vonatforgalom lebonyolítását zavaró kábel,- biztosítóberendezés rongálás a vasútbiztonságot érintő jelentős szervezeti, működési, műszaki változások hatósági ellenőrzés keretében azonosított egyéb veszélyek.

A kockázatértékelési folyamat támogatására a jelentős veszélyeket (alveszélyeket) tovább lehet kategorizálni (csoportosítani): • a kockázat várható súlyossága, • a kockázat előfordulásának gyakorisága, stb. A veszélyek között rangsort kell felállítani. A veszélyek besorolása • széles körben elfogadható kockázatnak, • eltűrhető kockázatnak • nem elfogadható kockázatnak. Egy veszélyhez tartozó kockázat általában akkor minősülhet eltűrhetőnek, ha annak mértéke nem halad meg egy adott százalékos értéket az adott veszélytípus maximálisan elviselhető mértékéhez képest. Az elfogadhatóság mértékét a legjobb gyakorlat, valamint különböző kockázatvizsgálatokból levont tapasztalatok alapján lehet meghatározni. Az elfogadható és a nem elfogadható kockázati érték közötti eltérés nagysága a tízszeres különbséget nem haladhatja meg. Elfogadhatónak minősíthető a veszély akkor is, ha a kockázati kár (veszteség) mértéke olyan alacsony, hogy indokolatlan bármilyen biztonsági intézkedés alkalmazása.

6. szám


663

Általános elvként alkalmazva: nem lehet elfogadhatónak minősíteni egy veszélyt, ha a kockázatelemzés alapján a baleset következményeként fennáll a „súlyos következmény” (halál vagy több személy súlyos sérülése, vagy az 500 mFt-ot meghaladó környezeti kár). A nem elfogadható veszély besorolását önmagában nem változtatja meg, ha a hozzá tartozó alveszélyek alacsonyabb besorolásúak. A javaslattevők feladata, hogy minden jelentős kockázat kezelve legyen. A javaslattevő feladata az is, hogy meghatározza a nem elfogadható kockázat értékét. Minden technikai, műszaki vagy szervezeti változtatást megelőz (ha az hatással van-e a biztonságra) a változtatás jelentőségének felmérése. Már ebben a folyamatban szükség lehet biztonsági intézkedések meghatározására, illetve az elfogadott biztonsági intézkedéseket a veszélynyilvántartásba be kell vezetni. A veszélyazonosítást olyan mélységig kell elvégezni, hogy a magatartási kódex-el és/vagy referenciarendszerrel és/vagy kockázatbecsléssel összhangban hozott biztonsági intézkedések képesek legyenek ellenőrzés alatt tartani a veszély kialakulásának kockázatait, és a biztonsági intézkedések a veszélyt a széles körben elfogadható szintre csökkentsék úgy, hogy a biztonsági intézkedések költségei arányban álljanak az elérni kívánt céllal. A kockázat elfogadható szintre történő mérséklése esetén a veszélyazonosítást meg kell ismételni, ha a költséghatékonyság nem megfelelő. Referenciarendszer vagy magatartási kódex alkalmazása esetén a veszélyazonosítás keretében megfelelően igazolni kell a referenciarendszer vagy a magatartási kódex jelentőségét a veszély azonosításában. A veszély és a kockázatelfogadási elv meghatározó összefüggése esetén a veszélyazonosítást nem kell részletesebben elvégezni. Ugyancsak nem szükséges részletes veszélyazonosítás akkor sem, ha az értékelt rendszer és a magatartási kódex vagy a referenciarendszer közötti eltérés pontosan azonosítható. Biztonsági intézkedések A biztonsági intézkedés célja, hogy az elfogadhatósági szintre csökkentse az értékelt rendszerben megállapított kockázatok hatását. A biztonsági intézkedések egyben biztonsági követelménnyé (előírássá) válnak, és alkalmazásuk időpontjától ezek lesznek az új biztonsági követelmények, ha azok megfelelőségének igazolása megtörténik. A biztonsági intézkedések lehetnek: • megelőző jellegűek, melyek megelőzik a veszélyek vagy azok okainak kialakulását, és • mérséklő jellegűek, melyek megakadályozzák, hogy a veszély balesethez vezessen, vagy csökkentik a baleset következményeit, ha az már bekövetkezett (védelmi intézkedések). A konkrét biztonsági intézkedés kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy megfelelő egyensúly legyen a kockázatcsökkenés eléréséhez szükséges költségek és a fennmaradó kockázat szintje között. Ezen elvre figyelemmel a Társaság a megelőző biztonsági intézkedésekre helyezi a fő hangsúlyt, melyek üzemeltethetőségi szempontból a leghatékonyabbak. Vizsgálni kell azt is, hogy a kiválasztott biztonsági intézkedés nem jelent-e új veszélyt, vagy nincs-e ellentétben egy kapcsolódó veszély kezelésére hozott más intézkedéssel. Amennyiben igen az előzetesen kiválasztott biztonsági intézkedés nem alkalmazható biztonsági előírásként, a veszély kezelésére új biztonsági intézkedést kell keresni és alkalmazni.

664


6. szám

A kockázatkezelési eljárást akkor lehet befejezettnek tekinteni, ha a biztonsági intézkedések teljesültek, és nem merült fel új kockázat/veszély kialakulásának lehetősége.

A. 4. Információcsere Információk cseréje Ha egy konkrét belső veszély más szereplőt is érint (akár belső, akár külső szereplőt), tájékoztatni kell a veszélyről, a kapcsolódó biztonsági intézkedésekről, és kezdeményezni kell a veszélykezelésben való közreműködését. Mindaddig, amíg a veszélykezelés megoldására vonatkozó intézkedéseket valamennyi érintett szereplő el nem fogadja, a veszélyt nem lehet ellenőrzöttnek (kezeltnek) tekinteni. Amennyiben a kockázatértékelési folyamatban a kockázatértékelést végző szervezet (1.1.1. pont szerinti alrendszerek) egyedül nem képes ellenőrizni valamennyi veszélyt és az ezekhez kapcsolódó biztonsági intézkedéseket, köteles tájékoztatni az ugyancsak érintett szervezetet (szervezeteket), aki(k) köteles(ek) közreműködni a megfelelő megoldás megtalálásában. Ez a követelmény nemcsak az alrendszerek közötti információcserére, hanem a külső szereplőktől kapott információra is vonatkozik. Általános elv, hogy az alrendszerek által kapott információ akkor tekinthető ellenőrzöttnek, az ugyancsak megkapott biztonsági intézkedések pedig alkalmazhatónak, ha azokat a megkapó szervezet ellenőrzi, megfelelőnek találja, és azokat a veszély kezelésében érintett valamennyi szereplő elfogadja. Pl. Az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer működése szempontjából kiemelkedősen fontos szerepet tölt be az ETCS fedélzeti berendezésének a jármű megfelelő minőségű sebességés távolságmérése, amit a gyártó kialakított algoritmusokkal biztosít. Az algoritmusok valóságos érvényesítéséhez (a kerék – sín kapcsolat valóságos körülmények közötti érvényesítéséhez) elengedhetetlen a járművet üzemeltető vasúti társaság és az infrastruktúraüzemeltető társaság közreműködése is. A veszélyekre és a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozóan kapott információnak világosnak, teljes körűnek, érthetőnek kell lenni. Ezért bármilyen megértési, alkalmazhatósági probléma esetén azokat - a veszély és az alkalmazandó biztonsági intézkedés egyértelműsítése érdekében - egyeztetni kell. Az információt átvevő alrendszer felelős a kapott veszély és biztonsági intézkedés ellenőrzéséért, érvényesítéséért, azoknak a veszélynyilvántartásban történő rögzítéséért, beleértve az információt átadóval közösen rögzített veszélyeket és biztonsági intézkedéseket is. Biztosítani kell továbbá, hogy • az értékelt rendszer használati feltételei megfeleljenek a kapott használati korlátozásoknak; • annak ellenőrzését és validálását, hogy az értékelt rendszer esetében teljesülnek-e a használati korlátozások. Ha az ellenőrzés, érvényesítés során azt állapítják meg, hogy a biztonsági intézkedés (pl. gyártói tanúsítás) nincs megfelelően érvényesítve, be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba, és világos, egyértelmű döntést kell hozni az alkalmazás korlátozására (pl. felhasználás felfüggesztése). Ennek oka lehet pl. • műszaki, tervezési hiba, • nem megfelelő biztonsági intézkedések a gyártás folyamatában, • az előírt biztonsági intézkedések hiányos alkalmazása, • a megrendeléstől eltérő biztonsági intézkedés alkalmazása.

6. szám


665

Ezekben az esetekben gondoskodni kell a más rendszerekben történő felhasználás megakadályozására, hasonló referenciarendszer kockázatelfogadási elv alapján. Hasonlóképpen intézkedni kell a felhasználás megakadályozására vagy korlátozására, ha a hibát a rendszer átvétele után fedezik fel. Az intézkedést/korlátozást rögzíteni kell a veszélynyilvántartásban. A veszély kezelésében érintett szervezetek közös egyetértéssel dönthetnek úgy is, hogy • a közösen elfogadott biztonsági intézkedések végrehajtását később vezetik be vagy • egyáltalán nem vezetik be, vagyis a rendszer a teljes életciklusa alatt korlátozásokkal üzemel, • megváltoztatják a rendszer leírását, szabályozzák a használati korlátozásokat a rendszer alkalmazási körének megfelelően. Az első esetben a halasztás oka, hogy a rendszer működését biztosító biztonsági intézkedések megvalósítása nem teljes körű. A teljeskörűség biztosításáig a biztonsági intézkedések nem érvényesíthetőek, a veszélynyilvántartásba nem kell azokat bevezetni. A második esetben a használati korlátozásokat kiadó szervezet saját veszélynyilvántartásában a kapcsolódó műszaki biztonsági intézkedéseket “nem érvényesítettként” tartja nyilván. Ily módon, ha az adott rendszert más rendszerekhez referenciaként használják fel, nem kerülhetik el a figyelmet az adott biztonsági intézkedéssel kapcsolatos gondok. Tehát, még ha egy másik szereplő vállalja is, hogy a kapcsolódó kockázatokat másképpen kezeli, hasznos, ha a korlátozásokat kiadó szervezet a veszélynyilvántartásában világosan megjelöli, hogy a kapcsolódó biztonsági intézkedések nem kerültek érvényesítésre. A harmadik esetben lehetővé válik a veszélykezelés, és a rendszer a veszélykezelés eredményének megfelelően használható vagy további kockázatértékelés végezhető.

A. 5. A kockázatkezelési eljárás alkalmazásának bizonyítékai A biztonsági szintek és a biztonsági követelményeknek való megfelelés értékeléséhez alkalmazott kockázatkezelési eljárás dokumentálása a MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata szerint történik. Ez biztosítja az értékelést végző szerv hozzáférését a kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazását igazoló valamennyi szükséges dokumentumhoz. 5.1. A dokumentumok lehetséges struktúráját a következő ábra mutatja be:

666


6. szám

5.1.1. A projektterv tartalmazza a tevékenység kezelésére létrehozott szervezet leírását, a fejlesztésben, kockázatértékelésben részt vevő szakértők megnevezését, hozzáértésének igazolását. 5.1.2 A projektleírás tartalmazza a rendszer definiálását: • a kijelölt feladat teljesítésének részletes leírása: o a rendszer alkalmazási körének/határainak meghatározása; o a funkciók leírása; o a rendszer felépítésének leírása; o az üzemeltetési és környezeti feltételek leírása; • a külső kapcsolódási pontok leírása; • a belső kapcsolódási pontok leírása; • az életciklus fázisainak leírása; • a biztonsági elvek leírása; • a kockázatértékelés korlátait meghatározó feltételezések ismertetése; melyek részben vagy egészben helyettesíthetők a vonatkozó dokumentum meghivatkozásával (eljárás, szabvány, utasítás stb.) Új projekteljárásra specifikus feladat esetén van szükség. • változtatás esetén (nem új projekt) a változás előtti állapotot és a tervezett változtatás. 5.1.3 A Projekt-előrehaladási dokumentumok, a rendszer teljes életciklusára vonatkozóan (koncepció; rendszerdefiníció és alkalmazási feltételek meghatározása; kockázatvizsgálat; rendszerkövetelmények; rendszerkövetelmények szétosztása; tervezés és megvalósítás/kivitelezés; gyártás; telepítés; a rendszer validálása; rendszerátvétel; üzemeltetés és karbantartás; teljesítmény megfigyelése, esetleges módosítás; üzemből való kivonás/selejtezés.) A veszélyek azonosításának dokumentumai o A veszélyek azonosítási fázisából megkövetelt bizonyítékok; o a veszélyek azonosítására alkalmazott módszerek és eszközök (ideértve a korlátozásokat is) azonosítása; o eredmények: veszélyek listája; rendszer (határok) veszélyei; alrendszerek veszélyei; kapcsolódási pontok veszélyei; azok a biztonsági intézkedések, amelyek e fázisban meghatározhatók; A kockázatvizsgálati dokumentumok: • magatartási kódexeket alkalmazása esetén: o annak igazolása, hogy a magatartási kódexek minden követelménye teljesül az értékelt rendszert illetően. Ide tartozik a releváns magatartási kódexek helyes alkalmazásának igazolása is; • referenciarendszer alkalmazása esetén: o az értékelt rendszerre vonatkozó biztonsági követelmények meghatározása a releváns referenciarendszer alapján; o annak bemutatása, hogy az értékelt rendszert a releváns referenciarendszerhez hasonló üzemeltetési és környezeti feltételek között alkalmazzák. Ha ez nem teljesíthető, akkor annak bemutatása szükséges, hogy a referenciarendszertől való eltéréseket megfelelően értékelték; o bizonyíték arra nézve, hogy a referenciarendszer biztonsági követelményeit helyesen valósították meg az értékelt rendszernél;

6. szám


667

• explicit kockázatbecslés alkalmazása esetén: o a kockázatvizsgálat módszereinek és eszközeinek leírása (korlátozásokkal együtt) (kvalitatív, kvantitatív, szemikvantitatív, nem regressziós elemzés, stb.) és alkalmazásuk indoklása; o a meglévő biztonsági intézkedések és kockázatmérséklési tényezők minden veszélyre vonatkozóan (ide értve az emberi tényezőket is); o az egyes veszélyekre nézve a kockázatok értékelése és rangsorolása: • a veszély következményeinek becslése és annak alátámasztása (a feltételezésekkel és feltételekkel együtt); • a veszély gyakoriságának becslése és annak alátámasztása (a feltételezésekkel és feltételekkel együtt); • a veszélyek besorolása azok kritikus volta és előfordulásuk gyakorisága szerint; • az egyes veszélynél elfogadható kockázathoz vezető biztonsági intézkedések (ismétlődő folyamat a kockázatértékelési fázis után). A kockázatelemzés dokumentumai: • az egyértelmű adatokon alapuló kockázatbecslés esetén o a kockázatelemzési kritériumok meghatározása és indoklása minden egyes veszélyre nézve; o annak bemutatása/indoklása, hogy a biztonsági intézkedések és biztonsági követelmények minden veszélyt elfogadható mértékben lefednek (a fenti kockázatértékelési kritérium alapján); • a magatartási kódexekkel lefedett és referenciarendszerekkel való összehasonlításból származó kockázatok eleve elfogadhatónak tekinthetők, feltéve, hogy o teljesülnek a magatartási kódexekkel kapcsolatos követelmények, o teljesülnek a referenciarendszerrel kapcsolatos követelmények. Veszélykezelés dokumentumai: • minden veszély regisztrálása a veszélynyilvántartásban, amely a következő elemeket tartalmazza: o az azonosított veszély; o azok a biztonsági intézkedések, amelyek megakadályozzák a veszély bekövetkezését vagy enyhítik annak következményeit; o az intézkedésekre vonatkozó biztonsági követelmények; o a biztonsági intézkedésekért felelős szereplő; o a veszély állapota (pl. nyitott, megoldott, törölt, átadott, kezelt stb.); o a bejegyzés, felülvizsgálat és ellenőrzés dátuma minden veszélynél; • a veszélyek hatékony kezelése a teljes életciklus folyamán; • a veszélyekkel kapcsolatos információcsere leírása a felek között, a kapcsolódási pontoknál, valamint a felelősségek felosztása. A kockázatelemzés minőségével és az értékelési folyamattal kapcsolatos dokumentumok • a folyamatba bevont személyek és hozzáértésük; • az egyértelmű adatokon alapuló kockázatbecslésnél a folyamatban felhasznált információk, adatok és más statisztikák leírása, azok megfelelőségének igazolása (pl. a felhasznált adatokkal kapcsolatos érzékenységi elemzés);

668


6. szám

A biztonsági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó bizonyítékok: • alkalmazott szabványok jegyzéke; • tervezési és üzemeltetési elvek leírása; • jó minőségi és biztonságirányítási rendszer projekt során való alkalmazására vonatkozó bizonyítékok: • a biztonsági követelmények teljesítését igazoló biztonságelemzési jelentések (pl. a veszélyek okainak elemzése) összefoglalása; • a veszélyek okainak elemzésénél alkalmazott módszerek és eszközök leírása és indokolása; • a biztonsági verifikációs és validálási tesztek összefoglalása. 5.1.4 A minták a különböző iratmintákat jelentik, melyek vagy általánosan alkalmazottak, vagy projektspecifikusak. 5.1.5 A projektnyilvántartás tartalmazza a megelőző dokumentumokat, így tartalma folyamatosan bővül, mely dokumentumok szükségesek a MÁV Zrt. minőségirányítási és biztonságirányítási eljárásai megfelelőségének igazolásához. A fenti dokumentumok igazolható nyilvántartásáról a projektkezelő alrendszer szervezet gondoskodik, és a dokumentumok, illetve a tapasztalatok alapján biztonságigazolási jelentést készít és ad át az értékelést végző szervezetnek. Ez alapján - szükség esetén a dokumentumok vizsgálatával – készíti el az értékelő szervezet a biztonságértékelési jelentését. A biztonságigazolási jelentés a folyamatok menetét, kapcsolódási pontjait mutatja be, és hivatkozik a mögöttes dokumentációra. 5.2. A műszaki rendszerekhez kapcsolódó biztonságigazolási jelentés elkészítéséhez behivatkozhatók/ felhasználhatók: • MSZ-EN 50126 Vasúti alkalmazások – a megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság (RAMS) előírása és bizonyítása; • MSZ-EN 50128 Vasúti alkalmazások – Távközlési, adatfeldolgozó és biztosítóberendezési rendszerek – Szoftverek vasúti vezérlő és ellenőrzőrendszerekhez; • MSZ-EN 50129 Vasúti alkalmazások – Távközlési, adatfeldolgozó és biztosítóberendezési rendszerek. Elektronikus biztosítóberendezések. 5.3. A szervezeti és az üzemeltetési változásokra vonatkozó biztonságigazolási jelentés dokumentum felépítése és tartalma az 5.1. pontnak felel meg. 5.4. A kockázatértékelési eljárás dokumentuma minimálisan tartalmazza: • a tevékenység kezelésére létrehozott szervezet leírását, a szakértők megnevezését. • a kockázatértékelési eljárás különböző szakaszainak eredményét, és a kockázat elfogadható szinten tartását biztosító valamennyi biztonsági intézkedés. 5.5. A dokumentumok megőrzési idejének igazodni kell a rendszer életciklusához. Ez biztosítja, hogy: • az értékelt rendszer minden biztonsági elemzése hozzáférhető legyen a rendszer teljes élettartama alatt, • a rendszer esetleges változása esetén hozzáférhető legyen az alapdokumentáció, • a rendszer alkalmazása során fellépő problémák esetén megfelelő dokumentáció álljon rendelkezésre a folyamat ellenőrzéséhez, • a dokumentáció alapja lehessen referenciarendszerként történő alkalmazásnak.

6. szám


669

5.6. A dokumentáció rendelkezésre állását az Iratkezelési szabályzatban az irat kötelező megőrzési ideje biztosítja, ami lehet „nem selejtezhető” is. Az 1.3.8. pont szerinti vezetőknek kell gondoskodni arról, hogy az iratok DMS rendszerben történő megőrzése mellett irattározásra is kerüljenek. A. 6. Eljárások a kockázatkezelés eredményességének figyelemmel kísérésére, szükség esetén változtatások végrehajtására 6.1. Belső megfelelőség-értékelés A MÁV Zrt. Belső ellenőrzés, valamint a Biztonsági igazgatóság a biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzésének keretében ellenőrzi a biztonságirányítási rendszer működését, az „S” eljárás szerint. 6.2. Független megfelelőség-értékelés 6.2.1. A kockázatkezelési eljárás független értékelését végzi a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amikor a tevékenység jellegének vagy mértékének lényeges megváltozása esetén, az infrastruktúra, a jelzőrendszer, az energiaellátás, valamint az infrastruktúra működési és karbantartási elveinek jelentős változása esetén elrendeli a vasútbiztonsági engedély felülvizsgálatát, - az Átjárhatósági Műszaki Leírásnak nem megfelelő vasúti járművek üzembe helyezésével kapcsolatos feltételek megfelelőségének vizsgálata keretében, illetve az ilyen járművek első engedélyezése során, a vasútbiztonsági vagy az átjárhatósági irányelv jelentős módosulása esetén elrendeli a vasútbiztonsági engedély felülvizsgálatát, továbbá az éves karbantartási jelentés (B eljárás) és az éves vasútbiztonsági jelentés (Q eljárás) vizsgálatának és hatósági ellenőrzés keretében. 6.2.2. Bejelentett független szervezet biztonságértékelése A javaslattevő a kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazásának, és az alkalmazás eredményének független megfelelőség-értékelésére bejelentett szervezetet vehet igénybe a megfelelőség-értékelő szervezetek tevékenységéről 2009. évi CXXXIII. törvény és a 2008/57/EK irányelv alapján. A 2008/57/EK irányelv állapítja meg azokat a feltételeket, amelynek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek meg kell felelnie, valamint a megfelelőség értékelése során követendő eljárást. E szerint minden egyes rendszerelemet alá kell vetni a megfelelőséget és az ÁME-kben megjelölt használatra való alkalmasságot értékelő eljárásnak, és el kell látni a vonatkozó tanúsítvánnyal

670


6. szám

B. A karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezelése (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat) Vasúti járművek karbantartása Karbantartás: minden olyan műszaki és adminisztratív ténykedés összessége, beleértve a felügyeleti-ellenőrző tevékenységet is, amely arra irányul, hogy az adott terméket megtartsa abban az állapotban, illetve visszaállítsa abba, amelyben egy tőle elvárt funkciót teljesíteni tud. (MSZ EN 50126: 2001 Vasúti alkalmazások. A megbízhatóság, az üzemkészség, karbantarthatóság és a biztonság előírása és kimutatása) Karbantartásként kell értékelni, minden olyan tevékenységet, mely a meglévő, működő tárgyi eszközökhöz kapcsolódik és a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, valamint azokat a tevékenységeket, melyek a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgálják. Ezen tevékenységek lehetnek különösen: - tervszerű megelőző karbantartások, - felújítások, - javítás, üzemzavar és hibaelhárítás, - tartozékok, alkatrészek, fődarabok cseréje. A karbantartási tevékenységek közös jellemzője, hogy a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében merülnek fel, valamint a tevékenység eredményeként az eszközök funkciói nem bővülnek, élettartamuk nem növekszik. A vasúti járművek karbantartását az MSZ EN 50126:2001 (Vasúti alkalmazások, Megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság előírása és kimutatása) alapján kell ellátni. Karbantartásért Felelős Szervezet A Karbantartásért Felelős Szervezet a MÁV Zrt. Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, amely az Irányítási, a Karbantartás fejlesztési és a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat saját hatáskörben végzi, a karbantartás-végrehajtási feladatokat kihelyezve, szerződéses vállalkozókkal végezteti. A Karbantartásért Felelős Szervezet feladatai közül a Karbantartásárt Felelős Szervezet összefogja és együttesen felügyeli a karbantartási feladatokat ellátó szervezetek tevékenységét, a) az Irányítási feladatokat a MÁV Zrt. Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Műszaki hálózati koordináció, b) a Karbantartás-fejlesztési feladatokat a MÁV Zrt. Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ, c) a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatkört a MÁV Zrt. Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ végzi. A Karbantartásért Felelős Szervezet vezetője a MÁV Zrt. Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság igazgatója, aki felelős a karbantartási politika, ezen belül a biztonsági célok meghatározásáért, fejlesztéséért, a karbantartási tervek elkészítéséért, aktualizálásáért, a karbantartási források biztosításáért, a karbantartás ellenőrzéséért.

6. szám


671

d) a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ mellett a vasúti pályahálózat-működtetés más szerveinek is vannak a vasúti járművek karbantartásával összefüggő feladatai, de ezek nem érintik – az Irányítási, Karbantartás-fejlesztési és Járműállomány-karbantartás irányítási szervezetek feladatkörét, felelősségét. Ezeket a feladatokat a Működési és Szervezeti Szabályzat, illetve a munkaköri leírások szabályozzák, a következők szerint: Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ -

kijelölt berendezések fő- és funkcionális vizsgálata, felügyeleti és villamos zavartatás mérések, illetve vasúti járművek és berendezések összeférhetőségi vizsgálatainak végzése, akkreditált műszerkalibráló laboratórium működtetése, a szakszolgálatok műszereinek és használati etalonjainak nyilvántartása, kalibrálása, javítása, EMC vizsgálatok, és hangnyomás mérések végzése, járműdiagnosztikai rendszerek hálózati szintű felügyelete, vizsgálata, kalibrálása, szakterületi dokumentációs rendszerek működtetése, szakági dokumentumok archiválása, digitalizálása. Műszaki dokumentációk, tervcsomagok és szabványok kezelése, tervezési alapadatok, előzmények biztosítása, egyéb feladatok ellátása szakterületi szinten és külső feleknek, az állagban lévő vasúti és közúti járművek, gépek üzemeltetési feladatainak biztosítása, karbantartásának tervezése, kapcsolódó ügyek intézése, a 2761 017-9 pályaszámú NOHAB dízel mozdony, valamint a zúzottkőszállító kocsik üzemeltetésének biztosítása, munkagépeket, önjáró vasúti járműveket érintő technológia készítése, vasúti pálya karbantartásához szükséges gépészeti eszközök, berendezések műszaki és biztonsági követelményeinek, paramétereinek, karbantartási feltételeinek meghatározása, darukkal, emelő-berendezésekkel, szerkezetekkel, vágányhídmérlegekkel kapcsolatos szakértői feladatok ellátása, az ECM karbantartás fejlesztési tevékenységek ellátása, a Biztonságirányítási Kézikönyv Karbantartási fejezetének naprakész módosítása, az ECM tanúsítással kapcsolatos tevékenységek elvégzése, a Társaság tulajdonát képező teherkocsik és forgóvázak karbantartás irányításáért és fejlesztéséért felelős szervezetként kapcsolattartás az NKH-val és a Biztonsági igazgatósággal, a műszaki táblázatokban szereplő adatok naprakészségének biztosítása, a vasúti pályaadatok módosulásával kapcsolatos információk átvezetése és a vasúti pályahálózaton típusengedéllyel rendelkező pályavasúti vontató járművek adatainak folyamatos karbantartása. felsővezeték- és GSM-R mérőkocsi üzemeltetése.

Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési főosztály Erősáramú osztály -

vasúti villamos felsővezeték karbantartáshoz szükséges vontató és vontatott vasúti járművek ECM tanúsítással összefüggő irányítási feladatainak ellátása.

Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Pályalétesítményi főosztály Pályafenntartási osztály -

az új járműtípusok pályaparaméterekhez igazodó méreteinek vizsgálata, a vasúti pályakarbantartáshoz szükséges vontató és vontatott vasúti járművek ECM tanúsítással összefüggő irányítási feladatainak ellátása.

Pályavasúti területi igazgatóság Területi pályalétesítményi osztály - a Pályavasúti területi igazgatóságok szervezeteinek állagában lévő vontató és vontatott vasúti és közúti járművek, gépek üzemeltetési feltételeinek biztosítása, karbantartásának tervezése, összehangolása és priolizálása, javaslattétel a beruházási, felújítási és karbantartási munkák tervezéséhez.

672


6. szám

Műszaki lebonyolítási igazgatóság Mérnöki és műszaki ellenőrzési főosztály -

-

pályavasúti jármű- és gépfejlesztési projektek lebonyolításának irányítása. A tervezhető járműfelújítási és gépészeti karbantartási projektek (pályaépítő, pályakarbantartó és pályaminőség ellenőrző járművek és kisgépek) teljes körű lebonyolítása, teljesítés igazolások kiadása, a gyártási és felújítási folyamatok ellenőrzése, járművek üzembe helyezési, aktiválási folyamatának irányítása, álló és futópróbák, futásbiztonsági vizsgálatok és terhelési próbák megszervezése. A feladatkörébe utalt hatósági engedélyek megszerzése, a gördülő beruházási tervben jóváhagyott projektek beruházási okmányainak elkészítése, felterjesztése, a hatáskörébe tartozó projekt megvalósítási folyamat minőségbiztosítása, részvétel a közbeszerzési eljárások lebonyolításában.

Pályavasúti területi igazgatóság műszaki igazgató-helyettes -

-

-

alapadatok biztosítása a diagnosztika alapján fejlesztési és karbantartási tevékenységek előkészítéséhez és a menetrendszerkesztéshez, menetrendszerűség vizsgálatához, karbantartási feladatok meghatározása, fejlesztési, karbantartási igények megfogalmazása. Koordinálja a területéhez tartozó fejlesztési és beruházási igényeket. a Pályavasúti területi igazgatóság szervezeteinek állagában lévő vontató és vontatott vasúti és közúti járművek, gépek üzemeltetési feltételeinek biztosítása, karbantartásának tervezése, öszszehangolása és priorizálása, javaslattétel a beruházási, felújítási és karbantartási munkák tervezéséhez, a Területi igazgatóság illetékességi körében a gépészeti eszközök, berendezések daruk, emelő-berendezések, emelőszerkezetek, vágányhídmérlegek állagban tartása, továbbá a karbantartási feladatok ellátásához kapcsolódó adatszolgáltatások biztosítása, javaslattétel a beruházási, felújítási és karbantartási munkák tervezéséhez, hatósági előírásoknak megfelelő adatszolgáltatások biztosítása a kijelölt szervezetek részére a vasúti járművek, munkagépek, gépészeti eszközök, berendezések, emelő szerkezetek, vágányhídmérlegek vonatkozásában.

Pályavasúti területi igazgatóság Területi pályalétesítményi osztály Pályafenntartási főnökség -

állagában lévő vasúti járművek ECM tanúsítvány szerinti üzemeltetési feladatainak ellátása.

Pályavasúti területi igazgatóság Területi pályalétesítményi osztály Pályafenntartási főnökség Pályafenntartási szakasz -


Pályavasúti területi igazgatóság Területi pályalétesítményi osztály Tengelyátszerelési főnökség -

-

a vasúti társaságok igényei alapján a vasúti járművekkel kapcsolatos tengelyátszerelési és/vagy tárolási szolgáltatások nyújtása, tervezése, végzése, a Tengelyátszerelő egység szolgáltató tevékenységének tervezése, szakmai irányítása, felügyelete. A Társaság tulajdonát képező forgóvázak állagban tartása és azok operatív karbantartás tervezési, szervezési és irányítási feladatainak az elvégzése, valamint a szállítmányozási és logisztikai igények kielégítésének koordinációja, fejlesztési-, karbantartási- igények megfogalmazása, továbbítása, rakodó- és anyagmozgató gépek, berendezések, eszközök különböző szintű vizsgálatának irányítása, szervezése, megrendelése,

6. szám

-


673

az állagában lévő rakodógépek, berendezések, eszközök helyes felhasználásának, üzemeltetésének, alkalmazásának ellenőrzése.

Pályavasúti igazgatóság Területi távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési osztály Erősáramú főnökség (Budapesten Felsővezetéki és alállomási főnökség, valamint Energiaellátási főnökség) -


Területi távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési osztály Erősáramú főnökség (Budapesten Felsővezetéki és alállomási főnökség, valamint Energiaellátási főnökség) Felsővezetéki, alállomási, energiaellátási, váltófűtési szakasz -


Pályavasúti területi igazgatóság Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási osztály -

a hatáskörébe tartozó zöldterület karbantartási tevékenység meghatározása, a tevékenység tényleges lebonyolításának irányítása, ellenőrzése. A főnökségek állagában lévő zöldterület karbantartási vasúti járművek felügyeletével, koordinációjával kapcsolatos tevékenység ellátása. Az irányítási, fejlesztési, karbantartás-irányítási szervezet felépítését, működését és kapcsolatrendszerét e fejezet 1. melléklet „Karbantartásért Felelős Szervezet felépítése, működése, kapcsolatai” tartalmazza. A tevékenységben részt vevő szervezeti egységek és munkavállalóinak a karbantartással összefüggő feladatát, hatáskörét, felelősségét a Működési és Szervezeti Szabályzat, továbbá ezen előírás tartalmazza. A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő és a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendeletnek (a továbbiakban: Rendelet) megfelelően üzemeltetett vasúti járművek karbantartását külső szerződéses vállalkozások útján biztosítja, a dokumentációban feltüntetett karbantartási szerződések szerint. A MÁV Zrt. – amennyiben azt jogszabály előírja – csak elvi előzetes típusengedély birtokában kezdi meg a járművek saját üzemeltetésre történő beszerzésére vonatkozó eljárást, a jármű beszerzése előtt pedig a járműnek előzetes típusengedéllyel kell rendelkezni. Járművet típusengedéllyel lehet üzembe helyezni. Ezért az irányítást végző szervezeti egység a felelős. Vasúti járműnek belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez szükséges üzembe helyezési engedély megszerzéséért ugyancsak az irányítást végző szervezeti egység a felelős. Az üzembe helyezési engedéllyel, magyar pályaszámmal rendelkező vasúti jármű olyan átalakítása, amelynek során a vasúti járműtípus meghatározó adatainak valamelyike vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői megváltoznak, csak átalakítási engedély birtokában kezdhető meg. A karbantartási tevékenységéért a Karbantartásért Felelős Szervezet felelősséggel tartozik. Ezért a Karbantartásért Felelős Szervezetnél a feladat-, hatáskör és felelősség MSZSZ-ben szabályozott megosztása mellett olyan irányítási, felügyeleti, ellenőrzési struktúrát kell kialakítani, amely biztosítja - az azonosított karbantartási feladatoknak megfelelően a felelős szervezet(ek) kiválasztását, - hogy a Karbantartásért Felelős Szervezet és a karbantartást végző szervezet által bevont más szervezetek alkalmasak, megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel és/vagy hatósági tanúsítással rendelkeznek, - hogy karbantartási és irányítási rendszerük megfelelően dokumentált, - hogy rendelkezik kockázatkezelési eljárással,

674

-


6. szám

hogy munkavállalói szakmai képesítése, gyakorlata megfelelő, hogy a Karbantartásért Felelős Szervezet, és a teljesítésbe bevont más szervezet korábbi gazdasági tevékenysége, működése megfelelő alapot ad a veszélyes üzem körébe tartozó járművek karbantartására, az ebből fakadó felelősség vállalására.

A karbantartást végző szervezet alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó eljárás mellőzhető, ha a szervezet karbantartási rendszerét a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsította, és az érvényes.

B. 1. Irányítási feladatok 1.1. Vezetői feladat A MÁV Zrt. karbantartási politikáját a társaság Biztonságirányítási Kézikönyvének J. fejezete tartalmazza, a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának részeként. A karbantartási politika meghatározza a vezetés elkötelezettségét a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztésére és végrehajtására. A jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célokat szintén a Társaság elnök-vezérigazgatója által jóváhagyott Biztonsági Politika tartalmazza. A Társaság teljesítményének a biztonsági célokhoz viszonyított értékelését a Biztonságirányítási Kézikönyvnek a „A BIR végrehajtásáért való felelősség” része szerint folyamatosan vizsgálja. A vasúti pályahálózaton a járművek csak üzembiztos állapotban közlekedhetnek, a vasúti hálózathoz kapcsolódó építési, karbantartási feladatokat csak üzembiztos járművel lehet ellátni. A Társaság a vasúti járműveit üzembiztos állapotban közlekedteti. Ennek érdekében a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának megfelelően olyan karbantartási rendszert alakítunk ki ésd irányítunk, amely teljes folyamatában biztosítja a járművek karbantartásáért való felelősséget, a járművek biztonságos üzemeltetését. Karbantartási rendszerünket folyamatosan fejlesztjük. A célkitűzések megvalósítását szolgálják az éves karbantartási tervek és a kihelyezett karbantartási tevékenységet végző vállalkozók kiválasztására és tevékenységük ellenőrzésére vonatkozó „C” eljárás. Az irányítási feladatokat ellátó szervezet éves ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a karbantartást végző szervezet alvállalkozói, beszállítói karbantartó szervezet által a Rendelet szerint történő ellenőrzésének megfelelőségére is. Az Országos Vasúti Szabályzat ((103/2003. (XII. 27.) GKM-rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról) 5.6.2. pontja szerint a vasúti járművek karbantartása vizsgálati- javítási ciklusrend szerint történik. Ezt az elvárást a MÁV Zrt.: – vasúti pályahálózat működtetését (Vtv. 2. § (2) bekezdés 2. pont) szolgáló munkagépek és járművek esetében a D.3. számú utasításban, – a teherkocsik esetében az E.12. számú utasítás 17b. mellékletében, valamint a MÁVSZ 1123:1992 „Teherkocsik javítási munkái” című vállalati szabványban, – a vontatójárművek esetében a MÁVSZ 2906:1988 „Dízelmotoros vontatójárművek tervszerű fenntartási rendszere” című vállalati szabványban szabályozta. A teherkocsik karbantartása az E.12. számú utasítás 17b. mellékletében előírtak szerint, a Rendelet előírásainak figyelembe vételével történik. Az üzemeltetést végző szervezeteknek évente TMK tervet kell készíteni, negyedéves bontásban. Terveket kell készíteni a kismunka és emelőgépekre, vasúti járművekre. A TMK tervet a D.3. számú utasítás 10. mellékletben meghatározott formátumban kell elkészíteni. A táblázatba valamennyi állagban lévő

6. szám


675

munkagépet, vasúti járművet és emelőgépet külön csoportosításban fel kell venni. A megjegyzés rovatba az eszköznek megfelelő (leállítva, fenntartásból kivont, állagból törölhető) bejegyzést kell alkalmazni a vizsgálatra nem tervezett gépeknél. A TMK vizsgálatok oszlopaiba az adott negyedévre tervezett vizsgálat rövidítését kell beírni. Az éves TMK tervet felülvizsgálat és jóváhagyás céljából az illetékes osztályra két példányban a Pályavasúti területi igazgatóságainak kell felterjeszteni. A TMK tervek végrehajtását, az előző félévi végrehajtási adatokkal, a tervkészítéssel azonos formátumban félévente a területi igazgatóságok terjesztik fel az illetékes osztályra. A TMK terv költségvonzatát az éves pénzügyi tervben biztosítani kell. A vasúti járművek igénybevételével járó infrastruktúra karbantartási tevékenység tervezése során figyelemmel kell lenni a karbantartási tervre. Az irányítási tevékenységek összehangolt működése figyelembe veszi a vasúti járművek karbantartásával szemben támasztott követelményeket. Ennek során kiemelt feladat az anyagi források biztosítása a karbantartási célok maradéktalan megvalósítására. A karbantartási rendszer érvényesülésének, a tervezett karbantartások végrehajtásának veszélyeztetése, zavara esetén a Karbantartásért Felelős Szervezet azonosítja a zavar, veszélyeztetés okát és a karbantartással szembeni követelmények sérelme nélkül javaslatot tesz a megoldásra. A járművek üzemeltetését végző szervezetek minden év március 30-ig összeállítják a tervezett karbantartásra vonatkozó következő karbantartási igény tervezetet, ami tartalmazza a karbantartással érintett jármű adatait és a karbantartási feladatot az E.12. és a D.3. számú utasítások szerint. Az összesített járműtípusok szerinti terv mellett karbantartási tervet kell készíteni minden egyes járműre is. A tervnek alkalmasnak kell lenni a jármű karbantartási feladatok elvégzésének dokumentálására is. A jármű-karbantartási tervezetet az Irányítási feladatokat ellátó szervezetnek kell átadni, illetve megküldeni. A karbantartási tervet az Irányítási feladatokat ellátó szervezet készíti el és a vezetője hagyja jóvá. Ez képezi alapját a szükséges források tervezésének. A tervet a karbantartást végző szervezet mellett megkapják a Járműállomány-karbantartás irányítási, Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezetek vezetői. A vasútbiztonsággal, vasúti pályahálózat és tartozékai, vasúti üzemi létesítmények karbantartásával kapcsolatos vállalati utasítások, a vasúti járművezetők típus- és vonalismeretére vonatkozó utasítások; vasúti járművek karbantartására vonatkozó utasítások; a vasúti járművezetők típus- és vonalismeretére vonatkozó utasítások; vasúti járművezetői munkakör betöltésére vonatkozó feltételeket tartalmazó utasítások jegyzékét a biztonságirányítási rendszert leíró kézikönyv kiadásáról szóló utasítás 2. melléklete tartalmazza. A járműnyilvántartást a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ folyamatosan aktualizálja és a Nemzeti Közlekedési Hatóság igénye szerint megküldi részére. A vasúti járműveket ténylegesen üzemeltető szervezetek feladata és felelőssége a vasúti járművek időszakos hatósági vizsgáztatása a Rendelet szerinti ciklusokban, az üzembe helyezési engedély felfüggesztésének kérelmezése, a felfüggesztés időtartama alatt a jármű közlekedtetésének szüneteltetése, a hatósági vizsgához kapcsolódó hatósági döntés végrehajtása. A szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátását a követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez a létszámterv biztosítja. A karbantartási források tervezésénél - az üzemeltetési tapasztalatok alapján - figyelemmel kell lenni a meghibásodás miatti javítások költségeire is. A karbantartás végrehajtási feladatkörrel megbízott szervezettel szembeni követelményeket karbantartási szerződésben kell rögzíteni olyan részletességgel, amely teljes mértékben lefedi a karbantartás teljes

676


6. szám

folyamatát, a karbantartási rendszerre a biztonságirányítási rendszerben meghatározott követelményeket. Így különösen: - a MÁV Zrt. mint megrendelő biztonsági politikájának elfogadását, mint szerződéses feltételt, - a vállalkozó nyilatkozata, hogy az általa foglalkoztatott alkalmazottak szakmai alkalmassága megfelel a szerződés vonatkozó, szabványokban, utasításokban, szabályzatokban, műszaki feltétfüzetekben stb. meghatározott követelmények teljesítéséhez, továbbá csak olyan alvállalkozókat von be a szerződés (keretszerződés) teljesítéséhez, akik e követelményeknek megfelelő alkalmazottakat foglalkoztatnak, - a vállalkozó és alvállalkozói a vállalkozási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez – a felújítási, alkatrészgyártási folyamatok során csak a MÁV Zrt. által elfogadott, jóváhagyott technológiát alkalmaznak, - a vállalkozó és alvállalkozói a vállalkozási szerződésben (keretszerződésben) vállalt kötelezettségek teljesítéséhez csak a MÁV Zrt. által elfogadott beszállítótól származó, jóváhagyott alkatrészeket használ fel, illetve épít be, - a MÁV Zrt.-nek, illetve kijelölt megbízottjának joga van a szerződésben (keretszerződésben) rögzített mértékben és módon a járművek, azok alkatrészeinek, elemeinek és a felhasznált anyagoknak a vizsgálatát és átvételét gyártás közben, illetve kész állapotban elvégezni vagy elvégeztetni (5. melléklet), - a karbantartási tevékenység szabályozásában és gyakorlatában a vasútbiztonság szempontjából meghatározó tevékenység keretében ellátandó feladatokat és az azért való irányítási és végrehajtási felelősséget, - az üzemeltetés biztonságát érintő információk kölcsönös átadásának kötelezettségét, - a karbantartás dokumentálásának, a dokumentumok kezelésének rendszerét, - a dokumentumok nyomon követhetőségét. A Karbantartásért Felelős Szervezetnek, az Irányítási és Karbantartás-irányítási, valamint a karbantartás fejlesztési feladatokat ellátó szervezeteknek rendelkezni kell a karbantartási szerződésekkel, amit a Járműállomány-karbantartásirányítási szervezetek küldenek meg, a jármű újbóli üzembe helyezése során előírt üzemeltetési korlátozásokra vonatkozó dokumentációval, a hatósági határozat szerint. A karbantartási rendszert a társaság által működtetett Biztonságirányítási Rendszer (BIR) és Minőség Irányítási Rendszer (MIR) előírásai határozzák meg. A karbantartási rendszer a járművek megbízható, üzembiztos műszaki állapotának biztosítására vonatkozó előírásokat és eljárásokat, a BIR a biztonsági és ennek részeként a karbantartási politikát, a MIR a tevékenység végzéshez szükséges eljárásokat tartalmazza. A MÁV Zrt. felső vezetése ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért. A Karbantartásért Felelős Szervezetnek a biztonsági célokhoz viszonyított működését, más irányítási rendszereknek a karbantartási rendszerre gyakorolt hatását - különös tekintettel a karbantartással összefüggő beszerzések rendszerére, a pályaműködtetés és a pályaüzemeltetés minőségirányítási rendszereire, a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet tevékenységére, a szervezet által végzett kockázatkezelésre - a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonsági szervezete évenként ellenőrzi, arról jelentést készít, amit megküld az a biztonsági igazgatónak. A belső auditok és a munkatársak által kiállított kérdőívek biztosítják, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak velük egyeztetett meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában. Az irányítási tevékenységet részletesen e fejezet 2. melléklete tartalmazza.

6. szám


1. Vezetői feladat – elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezetője tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása; b) a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása; c) a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a vállalati szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése; d) a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása; e) a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez; f) a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése; g) annak biztosítása, hogy a felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért; h) annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, illetve annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor.

677

karbantartási politika a biztonságpolitika része

biztonsági célok a biztonságpolitika része folyamatos ellenőrzés, évente értékelés (Műszaki Biztonsági Bizottság, Biztonsági Testület, vezetői értekezlet) tervek és eljárások, karbantartási terv, döntés a korrekciós javaslatokról szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása, pénzügyi források tervezése, biztosítása, létszámterv beszerzési-, pályaműködtetési-, pályaüzemeltetési minőségirányítási rendszer és a karbantartási rendszer kölcsönhatásának vizsgálata, értékelése feladat-, felelősség és hatáskör meghatározása, értékelés, annak a vezetők rendelkezésére bocsátása a feladat-meghatározással együtt Belső auditok, kézikönyv, dolgozói kérdőívek, Felügyelő Bizottság

1.2. Kockázatértékelés A kockázatértékelés kiterjed a karbantartási rendszer irányítására és a karbantartási tevékenységre, a humánerőforrás megfelelőségére, az irányítás és a végrehajtás, továbbá a karbantartási rendszer és más irányítási rendszerek kapcsolatára. Az irányítási és a végrehajtási tevékenységnek egyaránt része a járműalkatrészek, fődarabok minősége megfelelőségének biztosítása, az esetleges gyártási hibából eredő meghibásodások megelőzése, illetőleg ennek feltárása. A futásbiztonsággal összefüggő járműszerkezeti elemeknek és gyártási körülményeinek meg kell felelni az adott elemre vonatkozó műszaki követelményeknek (szabvány, tanúsítás).

678


6. szám

A kockázatértékelési eljárás rendelkezik a szervezet működése során fellépő kockázatok elemzésével, beleértve a meghibásodásokból, a nem megfelelő gyártásból, illetve a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságból adódó kockázat értékelését. A járművek karbantartásának folyamatában a meghibásodott, vagy cserélt szerkezeti elemeknél értékelni kell az elhasználódás fokát, viszonyítani kell a szerkezeti elem tervezett életciklusához. Szükség esetén vizsgálni kell a gyártási technológiát is. A kockázatértékelés valamennyi elemében rendelkezni kell a veszélyazonosításhoz szükséges ellenőrzési rendszerrel, szakismerettel. A beazonosított eseményekre vonatkozó valamennyi körülményt fel kell tárni, azokat dokumentálni kell. A kockázati eseményeket a karbantartási rendszer minden szereplőjének minősíteni kell az üzemeltetés biztonsága szempontjából. Rendelkeznie kell továbbá olyan értékelési rendszerrel, melynek felhasználásával a kockázat minősíthető (elfogadható, vagy beavatkozásra van szükség.) A karbantartás irányításáért felelős és a karbantartás fejlesztési feladatok ellátásáért felelős szervezet felelőssége, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen a kockázati eseményekről és azok minősítéséről. Rendelkeznie kell továbbá a kockázatok, illetve a lehetséges kockázati események mennyiségi és minőségi hatásának megállapításához szükséges kompetenciával. Nem elfogadható kockázat azonosítása esetén megfelelő eljárásrendet kell biztosítani a kockázat kezelésére, megszüntetésére. A vasút járművek tényleges üzemeltetését végző szervezet a jármű közlekedtetése, vagy a munkavégzés közben történő meghibásodása esetén - a jármű Karbantartásáért Felelős Szervezet bevonásával megvizsgálja a meghibásodás okát, annak a karbantartással való összefüggését, a munkakörnyezetet, és bármely területet érintő hiányosság esetén intézkedik a meghibásodás okának megszüntetésére. Kockázatelemzést kell végezni a karbantartási rendszer megváltoztatása előtt is. A jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet a járművek üzemeltetési adatai alapján a Járműállománykarbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezetével legalább évente értékeli a karbantartási rendszert. Azonos ok miatt történő meghibásodás esetén intézkedik a karbantartási rendszer felülvizsgálatára, vagy a technológia megváltoztatására. Az értékelést meg kell küldeni a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonsági szervezetének, amely felhasználja azt a karbantartási rendszer értékelése, a biztonsági jelentés elkészítése során. Minden vasúti baleset vagy más rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, amelynek üzembentartói vizsgálata során a balesetvizsgáló szervezet a járművezető felelősségét, vagy a jármű hibáját állapítja meg, a jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet azonnal megteszi a szükséges intézkedést - a járművezető alkalmasságának vizsgálatára, az előírások szerint egészségügyi és /vagy szakmai alkalmasságának felülvizsgálatára, szükség esetén a képzési tematika módosítására, illetve - a jármű karbantartási folyamatának teljes átvizsgálására, szükség szerinti módosítására, ami kiterjed az azonos járműtípusba tartozó járművekre is, - a Karbantartás Irányítási és a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet vezetőjének tájékoztatására. A kockázatkezelésnek figyelemmel kell lenni a járművekkel kapcsolatos hatósági engedélyezés folyamatában hozott előírásokra, az infrastruktúra, a jelzőrendszer, az energiaellátás, illetve az infrastruktúra működési és karbantartási elvek jelentős változására. A MÁV Zrt. törekszik a kockázatértékelés rendszerének folyamatos javítására, fejlesztésére. Az Irányítási, a Karbantartás fejlesztési és a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatok végzése irodai környezethez kötött, számítógépes munkahelyeken történik. Ez alól kivételt képeznek a szerződéskötést megelőző beszállítói szemlék, ellenőrzések, járműátvételek.

6. szám


2. Kockázatértékelés – a teherkocsik karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük a műveleti eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés 2.1. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) a szervezet által működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is; b) az a) pontban említett kockázatok értékelése;

c) a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése. 2.2. A szervezetnek rendelkeznie kell az üzembentartókkal, a vasúttársaságokkal, a pályahálózat-működtetőkkel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal. 2.3. A szervezetnek rendelkeznie kell kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére és a 352/2009/EK rendelet (1) alkalmazására.

679

kockázatok elemzése a karbantartási rendszerre és a kapcsolódó folyamatokra, ezen belül a karbantartás végrehajtási folyamatára, a karbantartás, események során az alkatrészekre. információszerzés a kockázati eseményekről, kockázatok elemzése a karbantartási rendszerre és a kapcsolódó folyamatokra, ezen belül a karbantartás végrehajtási folyamatára, a karbantartás, események során az alkatrészekre. kockázatkezelési rendszer működtetése a BIR, a kockázatkezelési szabályzat és a Balesetvizsgálati utasítás szerint Szerződések (HÜSZ, hálózat-hozzáférési szerződések), megállapodások a Vt. 32/A. §-a alapján, minőségirányítási rendszerek

Kockázatkezelés a hatósági engedélyeztetés, az infrastruktúra, a jelzőrendszerek, az energiaellátás, illetve az infrastruktúra működési és karbantartási elvek jelentős változása esetén

1.3. Ellenőrzés, intézkedések A jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet járművenként, a jármű egyértelmű azonosíthatóságát biztosító módon naprakész nyilvántartást vezet a járműveknek a 9. melléklet szerinti karbantartásáról, a közlekedés vagy munkavégzés közben történt minden üzemzavarról, meghibásodásáról, javításáról. Üzemzavar, meghibásodás esetén meg kell tenni az előírt kockázatkezelési intézkedéseket, és értékelni, dokumentálni kell azok hatását. A jármű üzemeltetője, illetve állagban tartója nyilvántartást vezet: a vasúti járművekről, munkagépekről (műszaki paraméterek); a járművek, munkagépek üzemóra teljesítményéről; a TMK vizsgálatok előjegyzéséről; a napi karbantartásról, a jelentősebb alkatrészcserével járó javításokról, a regisztrátumok ellenőrzéséről, és dokumentálja azokat a D.3. számú utasítás szerint. Ezen túlmenően az állagban tartó szervezetek adatszolgáltatása alapján a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ évente egy alkalommal állagstatisztikát készít, amely tartalmazza a felújítással, átalakítással,

680


6. szám

karbantartással összefüggő adatokat is. Az állagváltozásokat az állagváltozást követő hónap végéig kell jelenteni és átvezetni a nyilvántartásokon. Az állagstatisztika és a változás nyilvántartása elektronikus úton történik. A pályafenntartási járművekről a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet vezet nyilvántartást a Rendeletben előírt adattartalommal, amit minden év július 31-ig megküld a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. A járművek nyilvántartott adataiban történt időközi változásról a változást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A karbantartással összefüggő egyéb folyamatokkal kapcsolatban felmerülő adatgyűjtés: - a karbantartást végző szervezeteknél (a karbantartási szerződés alapján), - az infrastruktúra állapotával, használatával kapcsolatos adatok tekintetében a járműveket üzemeltető szervezeteknél, - a közlekedésbiztonság szempontjából releváns járműelemekre, azok beépítésére vonatkozóan a karbantartást végző szervezeteknél, - az üzemeltetéssel összefüggő eseményekre vonatkozó információk tekintetében a járműüzemeltetőknél, - a karbantartást, irányítást, ellenőrzést végzők személyi kompetenciáira vonatkozóan az érintett szervezeteknél történik. A nyilvántartás pontossága érdekében minden járművezető, munkagépkezelő köteles az üzemzavart, meghibásodást, veszélyeztetést, balesetet, egyéb eseményt azonnal jelenteni közvetlen szolgálati vezetőjén keresztül a jármű üzemeltetését ténylegesen végző szervezetnek. Baleset esetén a Válságkezelési és válságkommunikációs utasítás szerint kell eljárni. A Karbantartásért Felelős Szervezetnek a biztonsági célokhoz viszonyított működését, más irányítási rendszereknek a karbantartási rendszerre gyakorolt hatását - különös tekintettel a karbantartással összefüggő beszerzések rendszerére; a pályaműködtetés és a pályaüzemeltetés minőségirányítási rendszereire; a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet tevékenységére, a szervezet által végzett kockázatértékelésre - a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonsági szervezete évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés a Karbantartásért Felelős Szervezet feladatait ellátó szervezetek által készített, ellenőrzési terv alapján történik, mely az Irányítási, Karbantartás-fejlesztési és Járműállomány-karbantartás irányítási szervezetek bevonásával készül el. Az ellenőrzési terv kötelező tartalma, illetve az ellenőrzés kiterjed: - a korábbi ellenőrzés alapján elfogadott intézkedések végrehajtása, a végrehajtás hatékonyságának értékelése, - a Karbantartásért Felelős Szervezet feladatait ellátó szervezetek működése, feladataik ellátása, - a karbantartási folyamatok, azok teljesítménye, - a napi üzemeltetésből és karbantartásból eredő tapasztalatok, üzemzavarok, meghibásodások, események alapján tett intézkedések, az intézkedések hatásának vizsgálata, - a járművek üzemeltetése során bekövetkezett eseményekre, váratlan eseményekre vonatkozó információk dokumentálása, a tett intézkedések, azok hatékonysága. Az ellenőrzési tervet minden ellenőrzést követően, a korábbi ellenőrzések tapasztalatai, a a karbantartási rendszer működtetésének tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. A módosítás ugyancsak az Irányítási, Karbantartás-fejlesztési és Járműállomány-karbantartás irányítási szervezetek bevonásával történikAz ellenőrzésről jelentés készül, amely tartalmazza az ellenőrzés

6. szám


681

eredményének elemzését és értékelését, továbbá az elemzés, értékelés alapján a karbantartási rendszer korrekciójára, illetve a korrekció végrehajtására vonatkozó javaslatokat. Az ellenőrzésről készített jelentésnek tartalmazni kell az Irányítási, Karbantartás fejlesztési, Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet vezetőjének álláspontját. A jelentést megtárgyalja a Biztonsági Testület és az Üzemviteli, Műszaki Biztonsági Bizottság együttes ülése, és a Biztonsági szervezet vezetője a szükséges korrekciókra vonatkozó esetleges javaslatával együtt vezetői értekezlet elé terjeszti. Végső soron a Karbantartásért Felelős Szervezet ellenőrzése a jelentésnek a MÁV Zrt. vezetői értekezlete által történő megtárgyalása és döntése útján érvényesül. Baleset, más vasúti esemény üzembentartói vizsgálata során, ha egyértelműen nem zárható ki, hogy a jármű állapota közrehatott a baleset, esemény bekövetkezésében, a vizsgálatot ki kell terjeszteni a jármű vizsgálatára, beleértve a karbantartást is. Az értékelés eredményét a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonsági szervezete készíti el, az érintett szervezetek bevonásával, a Karbantartásért Felelős Szervezet álláspontjára figyelemmel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Közlekedésbiztonsági Szervezet ellenőrzése/vizsgálata alapján született határozatot/végzést/ajánlást az érintett szervezetek bevonásával soron kívül kell értékelni. Az értékelés eredményét a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonsági szervezete készíti el, az érintett szervezetek bevonásával, a Karbantartásért Felelős Szervezet álláspontjára figyelemmel. Hasonlóan kell eljárni a vasúti jármű üzemeltetését érintő, a Társaság pályaműködtetési és más szervezeteitől, a hálózatot igénybe vevő vállalkozó vasúti társaságoktól és más szervezetektől érkező bejelentések, tájékoztatások esetén is. 3. Ellenőrzés – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait 3.1. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket:

a) a vonatkozó folyamatok teljesítménye; b) a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók beszállítói (beszerzési, karbantartási) által szállított összes szolgáltatást és terméket) szerződések, belső utasítások HU 2011.5.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 122/31 c) a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága; BIR, Kockázatkezelési szabályzat, belső ellenőrzési szabályzat d) a napi üzemelésből és karbantartásból eredő BIR, karbantartási szerződések, balesetvizsgálati tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra utasítás és javítására vonatkozó információk.

682


3.2. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék. 3.3. Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a szervezetnek független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie. E rendszernek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) a belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható; b) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése; c) konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása; d) a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése. 1.4.

6. szám

Balesetvizsgálati Utasítás, BIR

A karbantartási folyamatok időszakos vizsgálatát a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonsági szervezete végzi, ellenőrzési terv alapján.

BIR, a rendszer folyamatos és ellenőrzési terv szerinti ellenőrzése, ellenőrzési terv alapján. Az ellenőrzésről készített jelentésnek a BIRben szabályozott szakmai testületek, a Társaság vezetői értekezlete és a Felügyelő Bizottság által történő megtárgyalása útján történik. A karbantartási rendszer éves ellenőrzését, az események vizsgálatát követően az ellenőrzési, vizsgálati jelentés szerint, azok elfogadása esetén. BIR, ellenőrzési terv szerint.

Folyamatos javítás – rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés megelőző vagy korrekciós intézkedés

A járművezetők továbbképzése során fel kell használni a járművezetői vagy technológiai, környezeti hibából bekövetkezett üzemzavarok, meghibásodások, balesetek bekövetkezésének okait, körülményeit, a megelőzés feladatait. A járművek üzemeltetési feltételeinek, vagy a járművek karbantartási technológiájának megváltoztatása, a közlekedés biztonsága szempontjából meghatározó, a régi helyett új gyártmányú járműelemek beépítése csak előzetes kockázatelemzés és értékelés, a lehetséges hatások értékelése alapján, az érintett szervezetek egyeztetésével történik. Az e körbe tartozó kérdésekben a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet végzi el a kockázatértékelést és az egyeztetést. Az üzemeltetés, illetve a karbantartás folyamatának ellenőrzése, értékelése alapján történő korrekciókra, a karbantartási technológia vagy az üzemeltetés körülményeinek megváltoztatására ugyancsak kockázatelemzés és értékelés, a változtatás hatásának értékelése alapján kerülhet sor. Minden változtatás hatását értékelni kell. Ehhez a karbantartási technológia, az üzemeltetési körülmények megváltoztatása, a közlekedésbiztonság szempontjából meghatározó új járműelemek alkalmazása során vizsgálni, értékelni kell a változtatás hatását, és csak ezt követően kerülhet sor a változtatásnak a Járműállomány-karbantartás irányítási szervezet által történő elfogadására, a vonatkozó dokumentumok (karbantartási szerződés, üzemeltetési és karbantartási előírások) szükség szerinti módosításával együtt. Amennyiben az értékelés alapján a változásnak a vasúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatása nem jelentős, a kockázatot a kialakított biztonsági módszerek alkalmazásával kell kezelni. A változtatásnál a jelentős, de hatósági intézkedést nem igénylő esetekben a Bizottság 402/2013/EU rendeletében szabályozott kockázatkezelésre van szükség, az „A” eljárás szerint.

6. szám


683

Ha a változtatás következményeként hatósági intézkedésre van szükség (a jármű újbóli engedélyezése, a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély megújítása), a változtatás bevezetését a Műszaki Biztonsági Bizottság és a Biztonsági Testület állásfoglalása alapján a Társaság vezetője engedélyezi. 4. Folyamatos javítás – a rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés, vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgáló strukturált megközelítés A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következők biztosítása érdekében: a) az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik; b) végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket; c) a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során; d) szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer megfelel a szabványoknak és más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során; e) a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása; f) a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Közlekedésbiztonsági SzervezetT által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják; g) a vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik.

BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás) BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás) BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás) BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás)

BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás), Balesetvizsgálati utasítás

BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás)

BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás)

1.5. Szervezeti felépítés és felelősség – egyéni és csoportos felelősség A vasúti járművek karbantartási rendszerének irányítását, a Karbantartás-fejlesztési tevékenységet és a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat a Karbantartásért Felelős Szervezet kijelölt szervezeti egységei végzik. A szervezeti egységek feladatát, felelősségét és hatáskörét a Működési és Szervezeti Szabályzat, a szervezetek munkavállalóit érintően munkaköri leírásuk tartalmazza. A karbantartási rendszer, vagy valamely elemének megváltoztatására, a karbantartási szerződés módosításával egyidejűleg a műszaki felügyeleti és technológiai igazgató jogosult, lényeges változás esetén a BIR „A” eljárása szerint. A karbantartást végző szervezetek felé érvényesíteni kell, hogy a karbantartással kapcsolatban feladattal és hatáskörrel olyan munkavállaló bízható meg, illetve ruházható fel, akik ismerik a karbantartási szerződést, megfelelő szakismerettel rendelkeznek a vasúti járművek műszaki, működésének és működtetésének ismeretében, továbbá ismerik az adott járműtípus karbantartási rendszerét, követelményeit és a karbantartás dokumentálásának rendszerét.

684


6. szám

A karbantartással kapcsolatban információt kérni, a karbantartást végző szervezetek felé rendelkezni a különleges esetek kivételével csak írásban lehet. A szóbeli információkérést, rendelkezést utólag írásba kell foglalni. A Karbantartásért Felelős Szervezetek felügyeletét, tevékenységük összehangolását, koordinálását – beleértve a karbantartás végrehajtását végző szervezeteket is – a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság látja el. A karbantartás végrehajtás felügyeletét, ellenőrzését a Járműállomány-karbantartás- irányítási feladatokat végző szervezet látja el az MSZSZ-ben meghatározott feladatkörben, hatáskörrel és felelősséggel. Az Irányítási feladatokat ellátó szervezet feladata különösen a karbantartással összefüggő belső szabályozási javaslat kialakítása, a karbantartást végző szervezettel való megbízási szerződés elkészítése, a karbantartási megbízás kiadása, gondoskodás a jármű karbantartására vonatkozó javaslat kialakítására, a jármű fővizsgálata műszaki tartalmának összeállítására (munkacsomag), a munkacsomag alapján történő karbantartás teljesítésének ellenőrzése, jóváhagyása, a karbantartás erőforrásainak biztosítására. A munkacsomag műszaki tartalma A munkacsomag járműtípusonként készül. Külön munkacsomag készül a hatósági engedéllyel átalakított járművekről. A munkacsomag tartalmazza: - a javítás előtti tisztításra, - az alváz elemeinek, a futómű, a vonókészülék, az ütközőkészülék, a mechanikus fék, légfék, kocsiszekrény, lépcsők, hágcsók, fogantyúk, önjáró járműveknél a fedélzeti biztosító és jelző berendezések ki-és bekötésére /felszerelésére/ vizsgálatára/ cseréjére/ hegesztő munkák elvégzésére/festésre, feliratozásra, a jármű javítás utáni átadására vonatkozó feladatokat, feladatok/feladatcsoportok szerint azoknak a szabványoknak, más előírásoknak a megnevezését/számát (Pl: MÁVSZ szabvány, UIC előírás), amelyekben előírt követelményeknek meg kell felelni, - a vasúti kerékpár csapágyazására és tengelyvég szerelésére vonatkozó előírásokat, azoknak a szabványoknak a számát, melyekben előírt követelményeknek meg kell felelni, továbbá a tengelycsap átmérője mérésének módjára, hitelesített mérőeszköz alkalmazására; a csapágy belső furatátmérőjének hitelesített mérőeszközzel történő mérésére; a tengelycsap és a csapágy belső gyűrű átfedés értékére, a tengelyvég biztosításának módjára (tengelyvég-anyás vagy –tárcsás); a tengelyvég-anyás kialakítású vasúti kerékpárok esetében a csapágyházfedél megbontásával végzett tengelyvég rögzítés állapotfelmérés keretében végrehajtandó feladatokra, az állapotfelmérés során kötelezően rögzítendő adatokra és az állapotfelmérést végző személlyel szembeni szakmai követelményre, - a munkacsomag járművenként tartalmazza a jármű ismert előéletét (menetakadályra, meghibásodásra, balesetre) vonatkozó információk, javítás, üzemzavar, hibaelhárítás keretében tartozékok, alkatrészek, fődarabok cseréjére vonatkozó információk.), a karbantartási naplót. - belsőégésű motoros és villamos üzemű munkagépnél a fentek szerint tartalmazza a munkabiztonsági részekre, a munkavégző egységek állapotára és a gép állandó tartozékainak meglétére, azok műszaki állapotára vonatkozó követelményeket. A munkacsomagot a jármű fővizsgálatra történő átadásával egy időben kell átadni. A karbantartás jóváhagyása, dokumentumai

6. szám


685

A vizsgálat során történt állapot felmérések eredményéről hiba-felvételezési jegyzőkönyvet, az elvégzett javításokról a cserélt alkatrészek feltüntetésével javítási jegyzőkönyvet köteles a vizsgálatot végző a vizsgálat elvégzését igazoló gép átvételi jegyzőkönyvhöz csatolni (5. melléklet). Az átvételi jegyzőkönyvben a kivitelező nyilatkozni köteles arra vonatkozóan, hogy az általa átadott gép, berendezés megfelel a biztonságos munkavégzés követelményeinek. A Karbantartásért Felelős és a Karbantartás Irányítási Szervezetnél is biztosítani kell a feladatkör ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételeket, szakértelmet, a szervezet vezetőjének a szervezet munkavállalói egyéni feladat-, hatáskörének és felelősséggének munkaköri leírásban történő szabályozását. A munkaköri leírásban rögzíteni kell a munkakört betöltő munkavállaló helyettesítéséről. Ennek hiányában a helyettesítő kijelölése a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata és felelőssége. A munkavállalók tevékenységének folyamatos értékelése érdekében belső teljesítményi követelményeket és értékelési rendszert kell kidolgozni és működtetni. 5. Szervezeti felépítés és felelősség – az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében. 5.1. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal a MSZSZ, Döntési és Hatásköri Lista, felelősségek kiosztására az egész szervezet valamennyi munkaköri leírások, karbantartási vonatkozó folyamatára vonatkozóan. szerződések 1. melléklet Karbantartásért Felelős Szervezet felépítése, működése, kapcsolatai, 5.2. A szervezetnek rendelkeznie kell a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelműen meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, fent említett eljárásokat. 5.3. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban kell állnia és összeegyeztethetőnek kell lennie az adott szereppel. A felhatalmazást írásba kell foglalni. 5.4. A szervezetnek rendelkeznie kell a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal. 5.5. A szervezetnek olyan eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján, számon kérhetők.

2. melléklet Irányítás MSZSZ, DHL munkaköri leírások, karbantartási szerződések, HÜSZ, hálózat-hozzáférési szerződések

BIR, MSZSZ, írásbeli megbízás

Karbantartás-fejlesztésért felelős szervezet, Biztonsági Testület, vezetői értekezlet Éves értékelés, vezetői beszámoltatás, vezetői teljesítmény-célkitűzés és annak értékelése Munkaköri leírások

686


6. szám

1.6. Szakmai alkalmasság nyilvántartása A karbantartási rendszer évenkénti ellenőrzése kiterjed a vasúti járművezetők, a karbantartási rendszer működtetésével kapcsolatban feladatot ellátó munkavállaló alkalmasságának ellenőrzésére is. Baleset, váratlan esemény esetén a járművezető alkalmassági feltételeknek való megfelelőségének alkalmassági vizsgálata mellett a Karbantartásért Felelős Szervezet vezetőjét minden esetben nyilatkoztatni kell balesettel/eseménnyel érintett járművet karbantartó munkavállaló alkalmasságáról. A karbantartási rendszer működtetésével kapcsolatban feladatot ellátó és a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, feladatkört betöltő vagy munkaköri csoportba tartozó (a továbbiakban: biztonsági munkakör) munkavállaló azonosítása a vonatkozó 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: képzési rendelet) szerint az illetékes humánerőforrás szervezet és a munkáltatói jogkörgyakorlók feladata. Azt, hogy a munkavállaló biztonsági munkakörbe tartozik, a munkavállalónak dokumentáltan ismernie kell. Az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztására, a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározására, a felelősségi körüknek megfelelően a munkaköri leírások tartalmaznak részletes követelményeket. A közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe tartozás tényének nyilvántartásáról az illetékes humánerőforrás szervezet gondoskodik. A biztonsági munkakörben dolgozó munkavállalóval szembeni szakmai alkalmassági követelményeket, a munkakörbe tartozó feladatokhoz igazodva, a munkaköri leírás tartalmazza. A biztonsági munkakörben olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki a szakmai alkalmasság mellett megfelel a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről szóló 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendeletben előírt egészségügyi követelményeknek. A követelményeknek való megfelelést nyilvántartásáról a Humánerőforrás szervezet gondoskodik. A szakmai és egészségügyi követelményeknek való megfelelés az alkalmazás feltétele. A munkatársak kiválasztási elvét - beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet is - a vonatkozó jogszabályok, a vonatkozó MÁV Zrt. utasítások, a munkarend, a Kollektív Szerződés, az Mt. stb. határozzák meg. Ugyanezen előírásokat kell alkalmazni a Karbantartásért Felelős Szervezet feladatait ellátó Irányítási feladatokat, Karbantartás-fejlesztési feladatokat és Járműállomány-karbantartás- irányítási feladatokat ellátó szervezetek vezetőire is. Az annak biztosítására szolgáló előírásokat, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogy hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez, az Etikai Kódex és a BIR tartalmazzák.

6. szám


6. Szakmai alkalmassági nyilvántartás – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el. 6.1. A szervezetnek szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszert kell létrehoznia, amely a következőket biztosítja: a) a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása; b) a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása; hu, L 122/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.11. c) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása; 6.2. A szervezet szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerében eljárásokat kell kialakítani a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek legalább a következőkre kiterjednek: a) biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően; b) kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet; c) alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány;

d) annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez; e) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése;

687

Karbantartásért Felelős Szervezet feladatait ellátó szervezetek vezetői, MSZSZ, munkaköri leírások A képzési rendelet és a Korm. rendelet alapján MSZSZ, munkaköri leírás Munkaköri leírás

Képzési rendelet, Korm. rendelet, munkaköri leírás, jogszabályok, MÁV Zrt. utasítások, a munkarend, a Kollektív Szerződés A munkavállaló által benyújtott bizonyítványok, ennek ellenőrzése, az alap- és az időszakos vizsgáztatást végző szervezetek adatszolgáltatása alapján a humánerőforrás szervezet tartja nyilván Etikai kódex, BIR, Biztonsági politika

Képzési rendelet szerint időszakos oktatás, továbbképzés, szakmai konferencia, önképzés f) adott esetben a kompetencia, a mentális alkalmasság és a Munkáltatói jogkörgyakorlók fizikai erőnlét időszakos ellenőrzése; folyamatosan, éves jelentés, ellenőrzés keretében g) szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan BIR, Balesetvizsgálati utasítás események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére. 1.7.

Tájékoztatás – fontos információk hozzáférhetők legyenek

A Járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezetet dokumentált módon tájékoztatni kell a járművel történt minden olyan balesetről, vasúti eseményről, amely hatással lehet a jármű biztonságos üzemeltetésére, és amire figyelemmel kell lenni a jármű karbantartásakor, javításakor. Ezért a vasúti jármű vezetője, a vasúti munkagép működtetője az ilyen eseményt haladéktalanul köteles

688


6. szám

jelenteni a szolgálati hely vezetőjének, az pedig az értesítési rend szerint a üzemirányító szervezeten keresztül a hálózati főüzemirányítónak. A hálózati főüzemirányító haladéktalanul tájékoztatja a balesetvizsgáló szervezet készenlétes munkavállalóját, aki a Balesetvizsgálati Utasítás szerint jár el. Más szervezet értesítése szükség szerint az értesítési rend szerint történik. A baleset, esemény, az erre vonatkozó információkat rögzíteni kell a jármű karbantartási naplójában, a jármű javításának szükségessége esetén tájékoztatni kell a karbantartást végző szervezetet. A Járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezetet köteles megvizsgálni, hogy a baleset, esemény hatással lehet-e a jármű további biztonságos üzemeltetésére. A vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a balesetvizsgálat ilyen hatást nem állapít meg. A kockázatkezelés fontos eleme a karbantartási tevékenységtől független tényezők, hatások elemzése, értékelése. Így a vasúti járművek a vasúti pályahálózaton működnek, üzemeltetésük hatással lehet a vasúti hálózatot igénybe vevő társaságok tevékenységére. Ilyen esetekről a pályaműködtető szervezetet, a forgalmat lebonyolító szervezetet tájékoztatni kell. A vasúti járművek üzemeltetési zavarainak, azok okának jelentésére, nyilvántartásukra a Járműállománykarbantartásirányítási feladatot ellátó szervezet információs rendszert és nyilvántartást működtet, ami egyben biztosítja az üzemeltetési folyamat kockázatértékeléséhez szükséges adatokat, különös tekintettel a vészhelyzettel kapcsolatos információkra a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: – a szervezet által karbantartott teherkocsik vagy a más Karbantartásért Felelős Szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; – a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy –sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok. A beérkező információk alapján naprakészen vezeti az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartást, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatokat és ellenőrzéseket. A karbantartási megbízások a nyilvántartás részét képezik. A Járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezetet a karbantartási szerződésben érvényesíti a karbantartási technológiára, a felhasznált eszközökre, anyagokra, azok megfelelőségére, a karbantartó személyzet alkalmasságára vonatkozó információkhoz való hozzáférését. A járművek munkavégzéshez történő biztonságos használata feltételeiről a karbantartást/szállítást végző gondoskodik (vágányzár, vasúti kábelek elhelyezkedésére, felsővezetékre vonatkozó adatok átadása, munkaterület átadása). Az ezekre vonatkozó információkat az érintett vasúti szervezet köteles időben és dokumentált módon átadni. A balesetekről, eseményekről, a járművek üzemeltetését befolyásoló körülményekről, a jármű üzemeltetésére vonatkozó korlátozásokról, a járművek üzemeltetésével kapcsolatos különleges követelményekről, feltételekről - ha az hatással van a vasúti pályára vagy a forgalom lebonyolítására - a jármű közlekedtetése, illetve a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell a pályaműködtetésért, illetve a forgalom lebonyolításáért felelős szervezetet. E körbe tartozik a járművek üzembe helyezése és újbóli üzembe helyezése is. A tájékoztatásnak dokumentáltnak kell lenni, és valamennyi releváns információt tartalmazni kell.

6. szám


689

Minden információnak dokumentált módon el kell jutni a tevékenységet végző munkavállalóhoz. Az információáramlás bármilyen zavara esetén gondoskodni kell a zavar okának megszüntetésére. A tájékoztatás, dokumentáció pontosságáért, átadásáért az üzemeltető szervezet vezetője és a Karbantartásért Felelős Szervezet vezetője felelős. A vasúti járművek vezetői, kezelői részére biztosítani kell a jármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges valamennyi információt (kezelési útmutató, felirat, jelzés, biztonsági előírások, hibaelhárítási útmutató stb.) Ezeknek az információknak lényegesnek, érvényesnek, aktuálisnak, teljes körűnek, ellenőrzöttnek, a járművezető, gépkezelő számára egyértelműen és jól értelmezhetőnek kell lenni. Az információkkal szembeni követelményeket alkalmazni kell - a járművek üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi információra, különösen a járművek üzembe helyezésére és ismételt üzembe helyezésére, - a karbantartási szerződések tartalmára, - a karbantartásra vonatkozó előírásokra, utasításokra, egyedi döntésekre, - a vasúti járműveket érintő balesetekre, egyéb vasúti eseményekre, - a járműalkatrészek beszerzésére, - a járművek üzemeltetési előírásainak megváltoztatására, - az azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazására irányuló információkra, - a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos információkra, azok továbbítására. A pályakarbantartási, pályaépítő, pályavizsgáló járművek esetében a kezelési, hibaelhárítási útmutatót a járműben kell tartani. Az érintett személyzetnek az üzemeltetési információkat ismerni kell. A karbantartási rendszert tanúsító szerv részére (Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal) a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ éves karbantartási jelentést készít, amely tartalmazza a nyomonkövetési eljárás során szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat is. A jelentés tartalma: - az egyes karbantartással kapcsolatos feladatkörökben végzett tevékenységek bemutatása, - a gördülő (3 éves) karbantartási terv teljesítésének bemutatása, - a (részben) kiszervezett karbantartási feladatokhoz kapcsolódó beszállítók bemutatása, auditálása, - a lefolytatott belső auditok eredményei, - összefoglaló a karbantartási rendszerben meghatározottak szerint elvégzett kockázatértékelésekről és ezek megállapításairól, - munkavállalók kompetenciája, képzése, oktatása, - a karbantartott járművek tekintetében a jelentkező karbantartási és karbantartásra visszavezethető üzemeltetési problémák felsorolása, értékelése és ezek megoldására tett intézkedések rövid ismertetése, - a karbantartott járműveknél jelentkező karbantartásra visszavezethető üzemeltetési problémák és ezek megoldására tett intézkedések rövid ismertetése. A biztonsági jelentést papíron és elektronikus úton ([email protected]) is meg kell küldeni.

690


6. szám

7. Tájékoztatás – annak biztosítására szolgáló strukturált . megközelítés, hogy a fontos információk hozzáférhetők legyenek a szervezet valamennyi szintjén található döntéshozók számára. Válságkezelési utasítás (értesítési rend), 7.1. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie jelentéstételi csatornák meghatározására annak érdekében, Balesetvizsgálati utasítás hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúttársaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor, és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék a saját szervezetben, mind a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel. 7.2. A megfelelő információcsere biztosítására a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következők vonatkozásában: a) az egyes információk fogadása és feldolgozása Válságkezelési utasítás (értesítési rend), Balesetvizsgálati utasítás, BIR b) az egyes információk azonosítása, létrehozása és Válságkezelési utasítás (értesítési rend), terjesztése; Balesetvizsgálati utasítás, BIR c) megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé Válságkezelési utasítás (értesítési rend), tétele. Balesetvizsgálati utasítás, BIR 7.3. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk: a) lényegesek és érvényesek; BIR B./1.7. pont (Tájékoztatás) Utasítások, szerződések b) pontosak; c) teljes körűek, d) kellően naprakészek; e) ellenőrzöttek; f) következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve); g) alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel; h) a személyzet számára könnyen hozzáférhetők és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük. 7.4. A 7.1, 7.2 és 7.3 pontban meghatározott követelmények különös tekintettel a következő üzemeltetési információkra alkalmazandók: a) a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és BIR, járműnyilvántartás teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott tehervagonok azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására; b) karbantartási dokumentáció; BIR; D.3; E. 12. számú utasítás a teherkocsik karbantartása, az E.12. számú utasítás 17b. mellékletében előírtak szerint a Rendelet előírásainak figyelembe vételével történik. c) információ az üzembentartóknak és adott esetben BIR B./1.7. pont (Tájékoztatás) az egyéb feleknek, köztük a vasúttársaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról;

6. szám


691

d) információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről;

BIR B./1.7. pont (Tájékoztatás)

e) információ a vasúttársaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer- teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/baleseteket) és kéréseiről; f) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket; g) üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés; h) karbantartási megbízások; HU 2011.5.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 122/33 i) karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúttársaságoknak/pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk; j) vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: i. a szervezet által karbantartott tehervagonok vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; ii. a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy –sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok k) a tanúsító szerv és a vonatkozó fogyasztók (beleértve az üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ/adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni.

BIR, Válságkezelési utasítás (értesítési rend) BIR, belső utasítások

BIR, járműnyilvántartás BIR, karbantartási szerződések BIR; D.3.; D. 12. számú utasítások BIR, Balesetvizsgálati Utasítás BIR, Balesetvizsgálati Utasítás

BIR, karbantartási szerződés

BIR Karbantartás 7. pont

1.8. Dokumentáció – nyomon követhetőség biztosítása A nyomonkövetési eljárást a BIR „S” eljárása tartalmazza a karbantartási rendszerre is kiterjedően. Dokumentáció - 402/2013/EU rendelet a kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról, - 445/2011/EK rendelet a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről, - 70/2012. (XII. 20) NFM rendelet, - 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet, - P-77/2008. számú vállalkozási keretszerződés 2761 sorozatú dízelmozdony fenntartási és javítási munkáinak elvégzésére,

692


-

6. szám

P-44/2009. számú vállalkozási keretszerződés vasúti teherkocsik javítására, P-47/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató és vontatott járművek eseti meghibásodásai miatti főjavítások, valamint időszakos vizsgálatok elvégzésére, K 8781/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató járművek, pótkocsik, emelőgépek és kismunkagépek időszakos vizsgálatára, karbantartására, javítására, D. 3. számú utasítás Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai, E.12. számú Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás, Gépek, vasúti járművek, emelőeszközök karbantartási rendszere (MF 7.5-16), 1/2016. (I.29. MÁV Ért. 1.) EVIG számú utasítás a MÁV-csoport szállítói előminősítésre vonatkozó utasítása, MÁVSZ 1123:1992 Teherkocsik javítási munkái, MÁVSZ 2906:1988 Dízelmotoros vontatójárművek tervszerű fenntartása, MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata, MÁVSZ 1856-1 Vasúti járműkerékpárok gördülő csapágyazása, Gördülőcsapágyazások szerelése, vizsgálata és műszaki követelményei, MÁVSZ 1856-3 Vasúti járműkerékpárok gördülő csapágyazása, Vontatott járműkerékpárok csapágyazásának méretei, megengedett méreteltérései.

8. Dokumentáció – az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló strukturált megközelítés. 8.1. A szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében. 8.2. A szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése;

b) valamennyi vonatkozó dokumentáció formázása, elkészítése, terjesztése és változáskezelése;

c) valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése.

BIR, karbantartási utasítások, karbantartási szerződések, ügyviteli utasítás; Iratkezelési Szabályzat BIR, karbantartási utasítások, karbantartási szerződések, ügyviteli utasítás Iratkezelési Szabályzat BIR, karbantartási utasítások, karbantartási szerződések, ügyviteli utasítás Iratkezelési Szabályzat BIR, karbantartási utasítások, karbantartási szerződések, ügyviteli utasítás Iratkezelési Szabályzat

1.9. Szerződéses tevékenységek – szervezet céljainak elérése A Társaság a karbantartási tevékenységet szerződéses partnerek útján, karbantartási szerződések alapján látja el. A Társaság támogatja és segíti a karbantartást végző szervezet karbantartási tevékenységének hatósági tanúsítását. A karbantartási szerződések a szerződéskötés rendjéről szóló utasításban előírt kötelező szerződéses elemek értelemszerű szerepeltetésén túlmenően tartalmazzák:

6. szám

-


693

a Társaság biztonsági politikájának, ezen belül karbantartási politikájának vállalkozó részéről történő elfogadását, annak a munkavállalókkal történő megismertetését, a karbantartási feladatokat a karbantartási utasítások, és az egyes járművekre, tevékenységre vonatkozó karbantartási tervek szerint, a karbantartást végző szervezet karbantartási tevékenységet ellátó munkavállalóinak szakmai alkalmasságára vonatkozó írásos nyilatkozatát, a karbantartást végző szervezet által a karbantartási tevékenységbe bevont alvállalkozókkal, beszállítókkal szembeni követelményeket és ennek a vállalását, a vállalkozók nyilatkozatát, hogy a vállalkozó és az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók megfelelően dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel rendelkeznek.

A szerződésekben meg kell határozni: - a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok pontos meghatározását, elhatárolását a Társaság és a karbantartást végző szervezet között, felelősségeket és feladatokat, - a járművek üzembiztonságával, üzemeltetésével kapcsolatos, illetve az üzembiztonságot, üzemeltetést befolyásoló, a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségeket, - a vállalkozó tevékenysége során keletkezett, a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetőségének a vállalkozó részéről történő biztosítását, - a vállalkozó kötelezettségvállalását a karbantartással összefüggő dokumentumokba történő betekintés biztosítására, azokról másolat átadására, - egy járműtípus azonos rendszerelemre vonatkozó és rendszeresen bekövetkező meghibásodására vonatkozó információk átadásának kötelezettségét a karbantartást végző szervezet részéről, a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a karbantartás során betartja az átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott követelményeket, - a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát, hogy rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezésekkel, felszereléssel és szerszámokkal, azokat a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és karbantartják. Ha a karbantartási utasítás a jármű karbantartási ciklusára, időszakos vizsgájára vonatkozóan a vonatkozó jogszabálytól eltérően (31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet) hosszabb időtartamot állapít meg, a jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. Szerződéses tevékenységek – az alvállalkozói tevékenységeknek a szervezet céljainak elérése érdekében történő megfelelő irányítását biztosító strukturált megközelítés 9.1. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására. 9.2. Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében veszik igénybe az alvállalkozókat és/vagy beszállítókat, a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzésére: a) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek;

BIR, karbantartási szerződések, MÁV-csoport szállítói előminősítésre vonatkozó utasítása

BIR, karbantartási szerződések MÁV-csoport szállítói előminősítésre vonatkozó utasítása

694


b) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel. 9.3. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük. 9.4. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak nyomon követésére, hogy a beszállítók és/vagy vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak. 9.5. Amennyiben a vállalkozó vagy beszállító karbantartási/ irányítási rendszere tanúsítással rendelkezik, a 3. pontban ismertetett ellenőrzési eljárás korlátozható a 3.1 pont b) pontjában említett szerződéses műveleti eljárások eredményeire. 9.6. A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelveket világosan meg kell határozni, ismertetni és elosztani: a) a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok; b) a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek; c) a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége.

6. szám

BIR, karbantartási szerződések MÁV-csoport szállítói előminősítésre vonatkozó utasítása BIR, karbantartási szerződések MÁV-csoport szállítói előminősítésre vonatkozó utasítása BIR, karbantartási szerződések MÁV-csoport szállítói előminősítésre vonatkozó utasítása , BIR „S” eljárás. BIR, karbantartási szerződések MÁV-csoport szállítói előminősítésre vonatkozó utasítása

BIR, karbantartási szerződések BIR, karbantartási szerződések BIR, karbantartási szerződések

B.2. A Karbantartás-fejlesztési feladatkör A karbantartási, üzemeltetési elvárásoknak, és a közlekedés biztonsága szempontjából is megfelelő végrehajtása szempontjából fontos tényezője a karbantartást végző szervezet megfelelő tájékoztatása, és az alábbi dokumentumok, adatok rendelkezésére bocsátása: - a jármű karbantartása során alkalmazandó szabályok és műszaki előírások, - minden egyes jármű karbantartási terve, - a karbantartás során felhasználható alkatrészek, szerkezeti elemek konkrét meghatározása, azok műszaki leírásával együtt, - a karbantartás során felhasználható anyagok meghatározása, a felhasználás technológiája, alkalmazásuk egészségügyi, és biztonsági feltételei, követelményei, - a biztonságot befolyásoló, karbantartási tevékenységre vonatkozó előírások, és az alkatrészek, szerkezeti elemek beépítésére, felhasználására, a felhasználás korlátozására vonatkozó dokumentum, - jogszabályi szabályozással érintett alkatrészek, szerkezeti elemek listája, a jogi előírásokkal, vagy azok pontos meghivatkozásával együtt, - a biztonsággal kapcsolatos, az üzemeltető szervezet és a karbantartásért felelős szervezetek kockázatértékelése során feltárt lényeges információk. Minden tájékoztatást írásban kell megküldeni, járművenként. A tájékoztatást, a dokumentumok rendelkezésre bocsátását a karbantartási terv megküldésével egy időben kell megtenni. A tájékoztatási tevékenység keretében biztosítani kell, hogy a biztonság szempontjából kritikus alkatrészek karbantartása - a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - ideértve a korlátozott üzemmódot is - garantálja a biztonságot.

6. szám


695

A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futásbiztonsági követelményeknek, amelyek szavatolják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést. A biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő, a járműállománykarbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet részére az adatokat, információkat, karbantartási előírásokat írásban, dokumentált módon kell átadni. Az átadott adatokat a jármű élettartama alatt, a jármű üzemeltetésének végleges megszüntetéséig meg kell őrizni. A karbantartást végző szervezetnek a járműre vonatkozó karbantartási naplóban dokumentálni kell a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő karbantartást (javítást, cserét), az adott járműre vonatkozó karbantartási utasítás szerint. A karbantartási napló mintáját a 6. melléklet, a teherkocsik kritikus alkatrészeinek meghatározását az MSZ EN 50126 szabvány szerint a 7. melléklet tartalmazza. A biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő karbantartási tevékenység időpontjáról a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatot és a karbantartás-fejlesztési feladatot ellátó szervezetet értesíteni kell, biztosítani kell a karbantartás során a részvételül lehetőségét. A Karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezet a tevékenységet a MEU 21 számú, Járművek beszerzése, fejlesztése Minőségirányítási Eljárási Utasítás és a 3. mellékletben található b) Karbantartásfejlesztés folyamatábra szerint végzi, amely figyelembe veszi, hogy új, korszerűsített járművek üzembe helyezéséről, vagy használt járművek állagba vételéről van szó. 2.1. Kritikus alkatrészek – karbantartási tevékenység azonosítása, irányítása 1. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására.

BIR, karbantartási utasítások, Ügykezelési Utasítás. MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése 2. melléklet; 7. melléklet

2.2. ÁME-nak való megfelelés A karbantartás során a jármű üzembe helyezési engedélyében meghatározott átjárhatósági követelményektől csak a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatelemzése után adott írásos engedélyével lehet eltérni, a jármű újbóli üzembe helyezésével. A jármű újbóli üzembe helyezéséhez szükséges kérelemhez szükséges dokumentáció összeállítása a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet feladata. A karbantartás folyamatát a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet folyamatosan ellenőrzi, a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet felügyeli annak érdekében, hogy a karbantartás folyamatában a kritikus alkatrészeket érintő karbantartás - beleértve egyes korlátozott üzemmódok által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot. Így különösen ellenőrizni kell, hogy a kerék/sín érintkezésre vonatkozó paraméterek feleljenek meg azoknak a futóstabilitási követelményeknek, amelyek a legnagyobb engedélyezett sebesség alkalmazása esetén is garantálják a biztonságos közlekedést. A fékberendezésre vonatkozó paramétereknek biztosítaniuk kell, hogy a vonat egy megadott féktávolságon belül, a legnagyobb engedélyezett sebességgel történő közlekedés esetén is megálljon.

696


6. szám

Folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a karbantartás folyamatában érvényesüljenek a biztonsággal, az üzemkészség megbízható biztosításával kapcsolatos követelmények, a karbantartás során felhasznált anyagokkal szembeni előírások, a környezetvédelmi előírások, a jármű és az infrastruktúra, annak elemei közötti összhang. Az ellenőrzés és a felügyelet során vizsgálni kell a karbantartási napló, az üzem behelyezési engedély, a hatósági előírások, a karbantartást végző szervezetnek az átjárhatóságra vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, az EK hitelesítési nyilatkozat, valamint a járműre vonatkozó műszaki dokumentáció teljes egyezőségét. Bármilyen eltérés esetén a jármű közlekedését fel kell függesztena. A vasúti jármű minden olyan összetevőjét, alkatrészét, alkatrészcsoportját, részegységét vagy fődarabját, beleértve a nem anyagi (pl. szoftver) összetevőket is, amely - közvetlenül vagy közvetve – meghatározza a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, a karbantartás során akkor lehet beépíteni (felhasználni), ha az – amennyiben az átjárhatóság biztosításához szükséges - az arra jogosult zet által kiadott tanúsítvánnyal rendelkezik. A jármű általános teljesítőképességétményét javító átalakítása, az üzembe helyezési engedélyében, a karbantartási naplójában, a járműre vonatkozó hatósági előírásokban, a karbantartást végző szervezetnek az átjárhatóságra vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában, az EK hitelesítési nyilatkozatban, valamint a járműre vonatkozó műszaki dokumentációban feltüntetett kritikus alkatrészek más alkatrészekkel történő helyettesítése csak a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet előzetes hozzájárulásával, a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatértékelése után, e szervezet jóváhagyása és felügyelete mellett történhet. A kockázatértékelésnek ki kell terjedni a karbantartás és az egyéb vasúti rendszerek összhangjának biztosítására. Dokumentumok 2005. évi CLXXXIII. tv. 30/2010. (XII. 23. NFM rendelet 2008/57/EK irányelv MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése 2. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie az alapvető átjárhatósági követelményeknek – beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is – való megfelelés biztosítására, a következők révén: BIR, karbantartási napló, karbantartási a) a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki utasítások, a karbantartás folyamatos előírásokban (ÁME-k) meghatározott, alapvető ellenőrzése, felügyelete átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása; MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése 6 - 7. melléklet, b) a karbantartási napló és az üzembe helyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése; HU L 122/34 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.11. c) esetleges helyettesítések kezelése a karbantartás során a 2008/57/EK irányelv és a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően;

a karbantartás folyamatos ellenőrzése, felügyelete MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése

Előzetes hozzájárulás, kockázatértékelés, a végrehajtás felügyelete MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése.

6. szám


d) a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására; e) a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfigurációjának kezelése.

697

Kockázatértékelés az átalakítás, a helyettesítés előtt, a folyamat kockázatkezelése MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése A kockázatértékelés kiterjesztése e folyamatra. MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése

2.3. Karbantartási berendezések – használata, tárolása, karbantartása A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő és a Rendeletnek megfelelően üzemeltetett vasúti járművek karbantartását a karbantartásra jogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek útján biztosítja, a dokumentációban feltüntetett karbantartási szerződések szerint. Az alvállalkozók kiválasztása és tevékenységük ellenőrzése a „C” eljárás szerint történik. A karbantartást végző szervezet felkészülését a karbantartási tevékenység ellátására a karbantartási feladat teljes körű leírásának, a karbantartási ütemterv átadásával kell előzetesen biztosítani. A karbantartási szerződéseknek tartalmazni kell a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát, hogy rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezésekkel, felszereléssel és szerszámokkal, azokat a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és karbantartják. 3. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban.

BIR (Karbantartási berendezések), Minőségirányítási folyamatleírás Karbantartási ütemterv Karbantartási szerződés

2.4. Teherkocsik üzembe helyezése során a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan – dokumentáció A járművek üzembe helyezése előtt azoknak típusengedéllyel kell rendelkezni. Ezért, valamint a vasúti járműnek a belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez szükséges üzembe- helyezési engedély megszerzéséért az Irányítási feladatokat ellátó szervezet a felelős. Az üzembe helyezés feltétele a karbantartási dokumentáció rendelkezésre bocsátása. A gyártó által szállítandó karbantartási dokumentáció tartalmát és terjedelmét a teherkocsik esetében a 321/2013/EU Rendelet mellékletének 4.5. pontja írja elő. Az új, vagy átalakított járművek karbantartási dokumentációjának átvétel előtti ellenőrzését, felülvizsgálatát a MÁV Zrt. Karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezete végzi el, továbbá tárolja és rendelkezésre bocsájtja a dokumentációkat.

698


6. szám

A MÁV Zrt. Karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezete az eredeti dokumentáció elemzése alapján elkészíti az első karbantartási naplót, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is A MÁV Zrt. Karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezetének feladata az első karbantartási napló megfelelő elkészítésének biztosítása. 4. A tehervagonok üzembe állítása során a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) az eredeti dokumentáció beszerzése és elegendő Gyártói dokumentáció, típus-, üzembe helyezési információ gyűjtése a tervezett műveletekről; engedély. Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet feladata b) az eredeti dokumentáció elemzése és az első Gyártói dokumentáció, típus-, üzembe helyezési karbantartási napló elkészítése, figyelembe engedély alapján véve a kapcsolódó garanciákban található 6. melléklet kötelezettségeket is; c) az első karbantartási napló megfelelő Járműállomány-karbantartás irányítási végrehajtásának biztosítása. feladatokat ellátó szervezet feladata 2.5. Karbantartási napló (6. melléklet) A karbantartási napló kezelését - a 321/2013/EU rendelet alapján - a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet végzi. A javítási jegyzőkönyv tartalmazza: a vasúti kerékpárok gördülő csapágyazása és tengelyvég szerelése során a tengelycsap, a csapágy belső furatátmérőjének, a tengelycsap és a csapágy belső gyűrű átfedés javítás utáni méretét, illetve értékét, a tengelyvég biztosítás módját, (tengelyvég-anyás vagy –tárcsás), a beépített csapágy egyedi azonosító számát, az elvégzett munkafolyamatokba épített ellenőrzés időpontját, a megállapításokat és az ellenőrzést végző aláírását. Tengelyvég-anyás kialakítású vasúti kerékpárok esetében a javítási jegyzőkönyv tartalmazza: a csapágyház megbontásával végzett tengelyvég rögzítés állapotfelmérésének eredményét (a hornyos tengelyvég anya nem lazult-e meg, a lemez megfelelően illeszkedik-e a tengelyvéganya hornyába, van-e csapágyzsír elszíneződés, a vizsgált vasúti kerékpárhoz tartozó vagon pályaszáma, a tehervagon utolsó fővizsgálatának időpontja, a tehervagon utolsó fővizsgálatát végző társaság neve és a javítás helyszíne, a tengelyek azonosító számai, és a kerékpár fővizsgálatának időpontja, hiba megjelölések. A javítási jegyzőkönyvet a jármű karbantartási naplójához kell csatolni, annak része.

6. szám


699

5. A karbantartási naplónak a tehervagon teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése: i. az eredményesen végrehajtott műveletek típusa 321/2013/EU rendelet, értesítési rend és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a tehervagon biztonsági integritását; ii. a tervezett műveletek típusa és mértéke; 321/2013/EU rendelet, karbantartási program iii. az eredményesen elvégzett karbantartás; 321/2013/EU rendelet, karbantartási terv b) a korszerűsítések szükségességének meghatározása, 321/2013/EU rendelet, járműállományaz átjárhatóságra vonatkozó határértékek karbantartásirányítási, Karbantartásfigyelembevételével; fejlesztési feladatokat ellátó szervezetek c) a változásokra, azok jóváhagyására és 321/2013/EU rendelet, járműállományvégrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a karbantartásirányítási, Karbantartáskockázatértékelés eredményét figyelembe vevő, fejlesztési feladatokat ellátó szervezetek egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében; d) a változtatások megfelelő végrehajtásának BIR-ben szabályozott döntési folyamat biztosítása. szerint 2.6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a Karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni: 6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni: a) a karbantartási naplón végrehajtott

:

3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés b) változtatások jelentőségének és a karbantartás folyamatábra során javasolt helyettesítések hatásának értékelése; b) a karbantartási napló létrehozásának és 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés változásainak, valamint a karbantartás során történő folyamatábra helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek; c) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés és a ragasztást), fékrendszerek, kerékpárok és folyamatábra, munkaköri leírások. vonókészülék, roncsolás-mentes vizsgálati módszerek és karbantartási tevékenységek a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében.

700


6. szám

2.7. A dokumentációs eljárásának a Karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomon követhetőségét 7. A dokumentációs eljárásának a karbantartásfejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomon követhetőségét: a) a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció; b) járműkonfiguráció, beleértve többek között a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket; c) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás; d) a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei; e) a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is; f) a karbantartás végrehajtásának és a Járműállomány-karbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések; g) az üzembentartóknak, a vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk.

:

3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR „S” eljárás 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR „S” eljárás 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR „S” eljárás 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR „S” eljárás 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR „S” eljárás 3. melléklet Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR „S” eljárás 3. melléklet Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR „S” eljárás

B.3. A Járműállomány-karbantartásirányítási feladatkör A Járműállomány-karbantartásirányítási feladatkört részletesen a 4. melléklet Járműállománykarbantartásirányítás folyamatábra tartalmazza. 3.1. Alkalmasság a karbantartás végrehajtására A Karbantartásért Felelős Szervezet tevékenységében részt vevő munkatársak munkaköri leírásai tartalmazzák a munkavégzés részletes feltételit és követelményeit. 1. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkezzenek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz.

MÁV-csoport szállítói előminősítésre vonatkozó utasítása

6. szám


701

3.2. Karbantartási terv betartása 2. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan.

1.5. pont 1. melléklet 2. melléklet Irányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartásirányítás folyamatábra

3.3 Ellenőrző intézkedések 3. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a BIR A karbantartási tevékenység tervezése. tehervagonok időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan. 3.4 Újbóli üzembe helyezés A vasúti jármű ideiglenes (karbantartás időszakára, vagy meghibásodás esetén) üzemen kívül helyezéséről az üzemeltetést végző szervezet gondoskodik. Erről tájékoztatja a Karbantartásért Felelős Szervezetet. Az üzemeltetést végző szervezet gondoskodik a karbantartás, javítás elvégzéséről. A vasúti jármű üzemeltetését végző szervezet legfeljebb egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérheti az üzembe helyezési engedély felfüggesztését. A felfüggesztés időtartam alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzemben tartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. A jármű a felfüggesztést követően az időszakos vizsga elvégzését követően üzemeltethető ismét. A felfüggesztést az üzemeltető szervezet kezdeményezi. A felfüggesztésről, annak időtartamáról tájékoztatni kell a Karbantartásért Felelős Szervezetet vezetőjét. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a jármű fogalomból történő kivonására is, azzal az eltéréssel, hogy a szervezeteket tájékoztatni kell a forgalomból kivonás okáról is. 4. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok karbantartási célból, vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására. 3. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan.

BIR A járműállomány-karbantartásirányítási feladatkör, 3. 4. pont Újbóli üzembe helyezés Karbantartási terv

3.5. Tájékoztatás – vasúttársaságok, pályahálózat működtetők 5. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására.

BIR Irányítási feladatok 3. 3. pont Ellenőrző intézkedések

702


6. szám

3.6. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására A forgalomból kivonás, újbóli üzembe helyezés esetén a jármű üzemeltetője kezdeményezi a járműnyilvántartás módosítását. Az újbóli üzembe helyezésről a Karbantartásét Felelős Szervezetet, a karbantartásért felelős vezetőt, továbbá azon szervezeteket kell tájékoztatni, melyek a jármű üzemeltetésében érintettek (vasúttársaságok, pályahálózat működtetők). 6. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie az üzembe 4. melléklet, Járműállomány- karbantartáshelyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli irányítási feladatkör üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására. 3.7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni 7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni.

4. melléklet, Járműállomány- karbantartásirányítás folyamatábra

3.8. A tájékoztatási eljárás keretében a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor, legalább a következő elemeket és információkat kell a karbantartásvégrehajtási feladatkör rendelkezésére bocsátani: A Karbantartásért Felelős Szervezet feladatai közül a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központja látja el. 8. A tájékoztatási eljárásnak a járműállománykarbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani: a) az alkalmazandó szabályok és műszaki előírások; b) minden egyes tehervagon karbantartási terve;

c) az alkatrészek listája, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét. d) az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást; e) a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használati közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentum;

4. melléklet Járműállomány-karbantartásirányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartásirányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartásirányítás folyamatábra

6. szám


f) azon alkatrészek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak, és ezen előírások listája (beleértve a féktartályokat és a veszélyes áruk szállítására szolgáló tartályokat); g) valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információ, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően.

703

4. melléklet Járműállomány-karbantartásirányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra

3.9. A tájékoztatási eljárás 9. A tájékoztatási eljárásnak a járműállománykarbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel.

2. melléklet Irányítás, 3. 3. pont, Ellenőrző intézkedések

3.10. A dokumentációs eljárásának a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni 10. A dokumentációs eljárásának aJárműállománykarbantartásirányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni: a) karbantartási megbízások;

b) újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúttársaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is.

4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra

3.11 A karbantartás-végrehajtási feladatkör A Társaság a karbantartási tevékenységet szerződéses partnerek útján, karbantartási szerződések alapján látja el. A Társaság olyan szervezettel köt karbantartási szerződést, amely - struktúrája megfelel a karbantartás végrehajtásához, - karbantartási eljárása megfelel a karbantartandó járművek karbantartási technológiájának, gyártói előírásoknak, - a karbantartási rendszerben részt vevő munkavállalói jártasak a vasúti járműkarbantartásban, megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, egyéb tekintetben is alkalmasak a karbantartási tevékenység ellátására, - a munkavállalói rendszeres szakmai képzésben részesülnek, - minőségirányítási rendszerrel rendelkezik az szállítóktól beszerzett alkatrészek, szolgáltatások megfelelőségének biztosítására, - kötelezettséget vállal az ECM tanúsítás megszerzésére,

704

-


6. szám

rendelkezik a karbantartási tevékenység ellátásához szükséges létesítményekkel, berendezésekkel, szerszámokkal, irányító és végrehajtó személyzettel, a karbantartások, javítások pontos dokumentálására alkalmas rendszerrel, biztosítja az 1.9. pontban (Szerződéses tevékenységek) foglalt egyéb követelmények teljesülését, illetve vállalja azok teljesítését.

A karbantartás-végrehajtó szervezetnek vállalni kell, hogy megfelel a karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó, a 445/2011/EU rendelet III. melléklet IV. pontjában előírt követelményeknek, és a karbantartás folyamatában alkalmazza azokat, továbbá vállalja, hogy a Társaság az e követelményeknek való megfelelést érintően előzetesen, a karbantartási szerződés megkötése előtt, illetve a szerződés megkötése után tájékoztatást kérhet, a karbantartási dokumentumokat, a mérőeszközök minősítését, tárolást, ellenőrzését, a karbantartás személyi és tárgyi eszközeinek minősítését ellenőrizheti. A karbantartást végző szervezetnek - a karbantartás befejezését követően - a következő dokumentumokat kell átadni a karbantartás irányító szervezet részére: - Futómű kimérés, kerékpárok méret és profilellenőrzése MÁVSZ 2961-2005 szerint, - UH tengelyvizsgálat MÁVSZ 2961-2005 szerint, - Járműalváz, ágyvezetékek, ütközők, vonókészülékek vizsgálata MÁVSZ 2843-86 és 2858-93 szerint, - Hordrugók és felfüggesztésük vizsgálata MÁVSZ 2792/1-81 és 2792/2-80 szerint, - Fékezőrendszer vizsgálata MÁVSZ 2873-92 és 2873/1-92 szerint, - A járműre szerelt légtartályok vizsgálata MÁVSZ 2873-92 és 2873/1-92 szerint, - Mérlegelés MÁVSZ 2839-86 és 2858-93 szerint, - Ellenőrző futópróba a MÁVSZ 2822-2005 szerint. E dokumentumokat a jármú forgalomból kivonásáig meg kell őrizni. A karbantartást végző szervezet megváltozása esetén erről a Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatása – a jogszabályban előírt tartalommal – a járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezet feladata. A karbantartás-végrehajtó szervezet kiválasztása pályáztatás útján történik.

705 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám

1. melléklet Karbantartásért felelős szervezet felépítése, működése, kapcsolat rendszere

706


6. szám

2. melléklet Irányítás


3. melléklet Karbantartás-fejlesztés

6. szám A MÁV Zrt. Értesítője 708

4. melléklet Járműállomány karbantartás irányítás

6. szám


709

5. melléklet

Átvételi lista Anyag átvétel Forgóvázkeret Komplett forgóváz Komplett. vonókészülék Ütköző készülék Ütköző és vonókészülék együttműködés vizsgálat Alváz átalakítás Szekrény Légtartályok Kormányszelep Légfékrendszer Kézifék Vészfék Fékútmérés Szelvény vizsgálat Festés, felírat Egyéb berendezések Fő egységek jegyzéke Garanciális vizsgálat hatósági álló és futópróba

O+++ O +++ O+

vizsgáátvétel lat A O +++ O +++ O +++ O +++

A, U A, U A

Üzembe helyezés

Részegység

O+++ O+++ O+ O+ O++

vizsgálat L L J J

J, L L B J B

J J J J

állópróba

O+++ O +++ O +++ O +++ O +++ O +++ O +++ O +++

O O+ O++ O+++

Bizonylat

futópróba

J,L J O +++ O +++ J J J

O+++

Típusvizsgálat

A, L L J J

T T

J, L

T

A, J, L, U A, L, U A, B J B, J, L J J J J J J J

T T T

J

Gyártóművi minőségellenőrzés Gyártóművi minőségellenőrzés, vizsgálatát műbizonylattal igazolja MÁV Zrt. átvevőt meg kell hívni, ha nem jelenik meg, az átvétel nélküle elvégezhető Az átvétel csak MÁV Zrt. megbízott jelenlétében történhet, az MSZ EN 10204 szerinti 3.1. műbizonylattal

A: B: J: L: M:

Adagszám köteles, jegyzék szerint

U:

Ultrahang vizsgálat, jegyzőkönyv

R:

Külön megállapodás szerinti vizsgálat

T:

Típusvizsgálat

Minőségi bizonyítvány Vizsgálati jegyzőkönyv Mérőlapos átvétel, méretátvételi lap Mágneses repedésvizsgálat, jegyzőkönyv

Hatósági eljárás szempontjából: A vonatkozó 31/2010. (XII. 23.) NFM rendeletben foglaltak szerint.

710


6. szám

6. melléklet

Jármű karbantartási napló

Sorszám 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Időszakos vizsgálatok és javítások Dátum (XXXX. XX. XX-tól XXXX. XX. XX-ig)

Neme (Részlegvizsga (RV) Fővizsga (Fv) Főjavítás (Fj) Futójavítás Balesetes javítás Egyéb)

Megjegyzés

Helyszíne (Elvégzett munka, futójavítások, alkatrészcserék, mérőlapok, átvételi dokumentumok azonosító száma, egyéb dokumentumok, stb.)

6. szám


711

7. melléklet Kritikus alkatrészek meghatározása XXXX sorozatú teherkocsikhoz.

Teherkocsi kritikus alkatrészek meghatározása MSZ EN 50126 szerint

Kézifék

8

Fékhenger

7

6

5

2. oldal

2

2 B forgóváz

A forgóváz

A

B homlok

homlok

1 1

Kézifék

1

1. oldal 2

3

Fékhenger

4

4

3

2. oldal

2

2

A

B

homlok

homlok

1

1

1. oldal 1 A tengelycsapok jelölése a MÁVSZ 2942-3:1996 szbvány szerint

2

712


6. szám

6. szám


713

714


6. szám

8. melléklet A Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság gördülőállomány karbantartási rendszere Fogalom meghatározások Karbantartás: Minden olyan műszaki és adminisztratív ténykedés összessége, beleértve a felügyeletiellenőrző tevékenységet is, amely arra irányul, hogy az adott terméket megtartsa abban az állapotban, illetve visszaállítsa abba, amelyben egy tőle elvárt funkciót teljesíteni tud. a pályakarbantartás zavartalan lebonyolítása érdekében. A periódus (ciklus) idő: Két javítás közötti időtartam. Valamennyi ciklus idő esetében: 250 üzemóra. A periódus idő újra kezdhető, ha a soron kívül történt javítás mellett az esedékes TMK vizsgálatok is elvégzésre kerültek 1.1. Üzemóra: Javítási ciklus és periódus idők meghatározásánál üzemórának azon időtartam tekinthető, amely alatt a kis és nagymunkagép, valamint a járművek belső égésű motorja üzemel, villamos kisgépeknél az elektromoserőforrás üzemel. 1. A folyamat leírása 1.1. A gördülőállomány karbantartás vizsgálati előírásai: 1.1.1. Vasúti vontatójárművek, munkagépek („sárga járművek”) 1.1.1.1.

1.1.1.2.

Napi karbantartás Gyakoriság: naponta Végezheti: gépkezelő, járművezető Ellenőrzi: üzemeltetési egység helyi vezetője havonta, azállagbantartó egység 6 havonta, a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) évente. Dokumentálás: Üzemi karbantartási napló A gép üzemeltetésével kapcsolatos folyamatos, naponta végzendő karbantartási munka, melyhez a gép üzemanyaggal való feltöltésén, kenésén, olajozásán és takarításán kívül hozzátartozik a megerősítő és biztosító szerelvények, járműszerkezetek ellenőrzése, fékpróba, csavarok utánhúzása. Időtartamát a „Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásairól” zóló D. 3 számú uUtasítás 7. pontja állapítja meg. Kisműszaki karbantartás és vizsgálat Gyakoriság: 250 ± 10%üzemóra Végezheti: szakműhely Ellenőrzi: az állagbantartó egység a vizsgálat alkalmával, a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) évente, a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai Központ VJMT csoport évente. Dokumentálás: Gépkönyv A kisműszaki karbantartás és vizsgálat az a helyszínen végezhető, nagyobb alkatrészcsoport szétszerelésével nem járó karbantartás, amelynél a gép hozzáférhető alkatrészeinek előírásszerű (az adott gépre vonatkozó karbantartási utasításban

6. szám


715

előírt) felülvizsgálata, beállítása és javítása történik meg. A vizsgálat során végrehajtandó feladatokat a D. 3 Utasítás 5. sz. melléklete szabályozza. 1.1.1.3.

Nagyműszaki karbantartás és vizsgálat Gyakoriság: minden második 500 ± 10%üzemóra Végezheti: szakműhely Ellenőrzi: az állagbantartó egység a vizsgálat alkalmával, a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) évente, a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ VJMT csoport évente. Dokumentálás: Gépkönyv Olyan terjedelmű karbantartási munka, amelynél a kisműszaki karbantartás és vizsgálat feladatain felül a vizsgálat, karbantartás és javítás a gép minden olyan alkatrészére kiterjed - az adott gépre vonatkozó karbantartási utasításban leírt módon -, amely a gép részleges szétszerelésével hozzáférhető, beleértve a fődarabokat is. A vizsgálat során végrehaandó feladatoka a a D. 3 számú uUtasítás 6. sz. mellélete tartalmazza.

1.1.1.4.

Futásbiztonsági felülvizsgálat Gyakoriság: Az (A, B, C, D, E, F) ciklus csoportokban a ciklusidő felénél (ált. 2000 - 4000 üzó), illetve a ciklusidő végét elért önjáró vasúti járműveknél és munkagépeknél, ahol a nagyjavítás végrehajtása valamilyen okból elmaradt. A jegyzőkönyvekbe foglalt mérési eredmények függvényében és a vizsgálatot végző szakműhely írásos javaslata alapján a nagyjavítási ciklusidőt a felügyeletet ellátó a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ VJMT legfeljebb a ciklusidő felével meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás után – a nagyjavítás újbóli elmaradása esetén – a futásbiztonsági felülvizsgálat csak előzetes vizsgálat aG) közösen végzi. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell, hogy a járművön az ismételt futásbiztonsági vizsgálat elvégezhető-e, vagy sem. Végezheti: szakműhely Ellenőrzi: az állagbantartó egység a vizsgálat alkalmával, a Területi Igazgatóság (TIG) a munka átvételekor. Dokumentálás: Gépkönyv A felülvizsgálat a gép járműszerkezetében keletkezett hibák és hiányosságok módszeres felderítésére irányuló tevékenység. A felülvizsgálat - megadott előírások alapján - az adott járműszerkezetek szerkezeti és pontossági vizsgálatára és ellenőrzésére terjed ki. A vizsgálat során végrehajtand feladatokt a D. 3. számú uUtasítás 6. sz. melléklete tartalmazza.

1.1.1.5.

Nagyjavítás Gyakoriság: járműre előírt nagyjavítási ciklusidő Végezheti: szakműhely Ellenőrzi: az állagbantartó egység a munka alkalmával, a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) a munka átvételekor, a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ VJMT a munka átvételekor. Dokumentálás: Gépkönyv Olyan munkafolyamat, amely biztosítja a következő nagyjavításig az üzemképes állapotot az előirányzott közbenső karbantartási műveletek betartása esetén. A

716


6. szám

nagyjavítás a gép egészére, illetve két- vagy több fődarabjára (főbb szerkezetére) kiterjedő, egy munkafolyamatban végrehajtott, szakszerű ellenőrzést is magában foglaló, teljes szét- és összeszereléssel járó általános javítás, amely a gép eredeti műszaki állapotát (kapacitását, pontosságát stb.) megközelítően vagy teljesen visszaállítja, ide értve a gépen végrehajtott korszerűsítéseket is. Két fődarabból álló gép egy fődarab cseréje is nagyjvításnak minősül. A Pályavasút vasúti munkagépeinek és járműveinek T A típus ciklus idő:

3000 üzemóra

Km - Nm - Km - Nm - Km - Fb Km - Nm - Km - Nm - Km - Nj

B típus ciklus idő:

4000 üzemóra

Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Nj Km - Nm - Km - Nm - Km

C típus ciklus idő:

Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Fb

5000 üzemóra

Nm - Km - Nm - Km - Fb Km - Nm - Km - Nm - Km Nm - Km - Nm - Km - Nj

D típus ciklus idő:

6000 üzemóra

Km - Nm - Km - Nm - km - Nm Km - Nm - Km - Nm - Km - Fb Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm Km - Nm - Km - Nm - Km - Nj

E típus ciklus idő:

4500 üzemóra

Km - Km - Nm - Km - Km - Nm - Km - Km – Nj Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm

F tipus ciklus idő

Km - Km - Nm - Km - Km - Nm - Km - Km - Fb

8000 üzemóra

Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Fb Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Nj

Km=kisműszaki Nm=nagyműszaki FB=futásbiztonsági Nj=nagyjavítás A periódus (ciklus) idő: - Két karbantartás közötti időtartam. - Valamennyi ciklus idő esetében: 250 üzemóra.

6. szám


717

Vasúti munkagépek és járművek ciklus ideje Sor sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Géptípus megnevezése Vontatójármű AKT-TM Univerzális kétéltű fű és cserjeirtó Univerzális darus jármű UDJ Darus tehervágánygépkocsi AGMU Darus jármű DGKU daruval, v. daru nélkül Tehervágánygépkocsi (daruval,vagy daru nélkül) TVG Felügyeleti vágánygépkocsi FVG Felsővezeték szerelő jármű FJ Felsővezeték szerelő jármű FJM Felsővezeték szerelő jármű DMm Felsővezeték szerelő jármű ADM Felsővezeték szerelő jármű OTW 100 K Felsővezeték szerelő jármű DM Közúti- vasúti felsővezeték szerelő jármű KVFJ Felépítményi mérőkocsi FMK-004 Unimog vezető kerekek Univerzális Forgóvázas Darus Jármű UFDJ

Ciklus tipus D A D B C B B E E E E E A A F B

Ciklus idő 6000 3000 6000 4000 5000 4000 4000 4500 4500 4500 4500 4500 3000 3000 8000 évente 4000

1.1.2. A TVG pótkocsik javítási ciklusa A járművek éves vizsgálata magában foglalja futómű állapotának vizsgálatát (kerékpár kerékkimérés, tengely, ágyvezeték, ágytok, hord rugó) MÁVSZ 2961-2005, MÁVSZ 2780/3-1992 szerint, fék működési és tömörségi vizsgálata MÁVSZ 2873/1 szerint, fék mechanizmus állapota (féktuskók ellenőrzése, féktuskók szükség szerinti cseréje, a mechanizmus beállításának elvégzése) az alvázkeret és tartozékai, a hossz- és kereszttartók, kapaszkodók, lépcsők állapota, vonószerkezet, a vonórudak állapota évente kétszer a MÁVSZ 2382-2000 szerint, az oldalfalak, padozat és feliratok állapota. A vizsgálatokat szakműhely végezheti. A vizsgálatokat jegyzőkönyvben és a TMK lapon kell dokumentálni. A vizsgálat elvégzését az üzemeltető megbízottja a vizsgálat alkalmával, a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) évente köteles ellenőrizni. A járművek fővizsgálati ciklusideje: 6 év. A ciklusidőtől eltérni, csak futásbiztonsági vizsgálat elvégeztetésével lehet, a D. 3. számú utasítás 4.1.5. pontjában leírt módon. 1.1.3. Felsővezeték- és GSM-R mérőkocsi javítási ciklusa Ezen járművekre egyedi speciális kialakításuk és funkciójuk miatt a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai Központ VJMT szervezet kidolgozásában az NKH engedélyével az adott jármű kezelési és karbantartási utasítását, valamint az idevonatkozó MÁV szabványokat figyelembe véve (MÁVSZ 2906, MÁVSZ 1149-7/1972) egyedi TMK ciklus rend vonatkozik.

718


6. szám

1.1.4. Új gépek ciklus ideje Az új gépek ciklusba sorolására a gépet felügyelő Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ VJMT szervezete az illetékes, figyelemmel a vasúti jármű gyártói/kivitelezői előírásaira. 1.1.5. Az üzemórától független időszakos járműszerkezeti vizsgálatok 1.1.5.1.

Fék működés vizsgálata Gyakoriság: minden kisműszaki alkalmával, de legalább 90 naponta Végezheti: szakműhely Ellenőrzi: az állagban tartó egység a vizsgálat alkalmával, a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) évente. Dokumentálása: Vizsgálati jegyzőkönyv.

1.1.5.2.

Teljes fék vizsgálat Gyakoriság: minden nagyműszaki alkalmával, de legalább évente. Végezheti: szakműhely Ellenőrzi: az állagbantartó egység a vizsgálat alkalmával, a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) évente. Dokumentálása: Vizsgálati jegyzőkönyv.

1.1.5.3.

Légtartály vizsgálat Gyakoriság: 6± 1 év Végezheti: jogosult szakműhely Ellenőrzi: az állagbantartó egység a vizsgálat alkalmával, Területi Igazgatóság (TIG) évente, Dokumentálása: Vizsgálati jegyzőkönyv.

1.1.5.4.

Tengelyrepedés vizsgálat Gyakoriság: minden nagyjavítás alkalmával, de legalább 5 évente Végezheti: a tartályok és nyomástartó edények vizsgálatára jogosult szakműhely Ellenőrzi: az állagbantartó egység a vizsgálat alkalmával, a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) évente. Dokumentálása: Vizsgálati jegyzőkönyv.

1.1.5.5.

Vonórúd vizsgálat Gyakoriság: a vonórudak állapotát évente kétszer június és december hónapban a MÁVSZ 2382-2000 szerint. Végezheti: szakműhely, szakértő, gépészeti-szakelőadó Ellenőrzi: az állagbantartó egység a vizsgálat alkalmával, a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) évente, Dokumentálása: Vizsgálati jegyzőkönyv.

1.2. Az üzemi célú kocsik karbantartási ciklusa (hosszúsínszállító, kőszállító teherkocsik) A kocsik állagának megóvása érdekében időszakos vizsgálatokat, karbantartásokat és javításokat, valamint a hiányosságok megszüntetésére szükség szerinti javításokat kell végezni. Az időszakos vizsgálatok és javítások teherkocsiknál a következők: Fővizsgálat (Rev)

6. szám


719

Részlegvizsgálat (Rv) Szükség szerinti javítások (futójavítások)

1.2.1. Vizsgálati határidők Időszakos vizsgálatra, illetve javításra a kocsikat az E.12. számú Utasítás 17.ú melléklete szerinti – a sorozatokra is meghatározott (E.12. számú Utasítás 4-5- függelék) – határidők és futásteljesítmények figyelembevételével kell utalni az alábbi táblázat szerint. A kocsikat a fővizsgálati határidő lejárta előtt, kellő időben kell a vizsgálatra küldeni, hosszabbításra nincs lehetőség. Az elvégzett fővizsgálatot a teherkocsik hossztartójának jobb végén, a műhely hívójelének és a javítás időpontjának feltüntetésével kell feliratozni.

720


6. szám

6. szám


721

A teherkocsik, valamint a vasútüzemi kocsik részlegvizsgálatát az E. 12. Utasítás 17. mellékletében előírt esedékesség idején a kocsijavító műhelyek, illetve a járműjavító üzemek végzik el. Járműjavító üzembe kizárólag a karbantartásért felelős szervezet rendelkezése alapján az esedékesség idejének megfelelően utalhatók részlegvizsgálatra a kocsik. Az elvégzett részlegvizsgálatot a teherkocsiknál a kocsi alvázán, illetve burkolatán, a fővizsgálati jel alsó keretvonala alatt Rv rövidítéssel, a műhely kódszámával és a vizsgálat időpontjával kell feliratozni. 1.2.2. A kocsik szükség szerinti javítása. futójavítás A kocsi baleset, kíméletlen kezelés, helytelen rakodás stb. következtében keletkezett sérüléseinek javítását vagy hibás alkatrészeinek felújítását, cseréjét futójavítás keretében kell elvégezni. Ezzel egyidejűleg felül kell vizsgálni a kocsik egyéb szerkezeti részeinek épségét, működőképességét, és amennyiben szükséges, ezek javítását is el kell végezni. A súrlódó alkatrészek kenéséről is gondoskodni kell, a lengéscsillapításra szolgáló felületek kivételével. 1.3. Tervszerű Megelőző Karbantartás (TMK) terv készítése a vasúti gördülőállomány részére 1.3.1 A D. 3. számú Utasítás 4.6 pontjának előírásai szerint és azoknak megfelelően az állagtulajdonos szervezeteknek a vasúti vontató és vontatott járművekre azok havi teljesített és a göngyölített, valamint a várhatóan teljesítendő üzemóráik alapján éves TMK – terveket kell készíteniük. 1.3.2 A tervek összeállítását: és a karbantartások, vizsgálatok elvégzéséhez szükséges költségeknek a megtervezését az állagtulajdonosok, azaz a Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) gépész munkatársai végzik. 1.4. A TMK tervek felterjesztése 1.4.1. Az éves terveket az állagtulajdonos Pályavasúti Területi Igazgatóság (TIG) témafelelősei felülvizsgálat, és jóváhagyás céljából a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ VJMT-re két példányban felterjesztik a D. 3. sz. Utasítás 4.6.2 és 4.6.3. pontjai alapján. 1.4.2. Az éves tervek felterjesztési határideje a tárgyévet megelőző év: szeptember 15. 1.4.3. A felterjesztett TMK-terveket a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ VJMT pályavasúti szakértője felülvizsgálja, ha azokat megfelelőnek találja, jóváhagyásra előkészíti, majd annak megtörténtét követően egy jóváhagyott példányt visszaküld a felterjesztő szolgálati helynek a további tervkészítések elvégzéséhez. 1.5. A TMK tervek végrehajtása 1.5.1. A TMK tervek végrehajtását az előző félévi végrehajtási adatokkal, tervkészítéssel azonos formátumban félévente, a Pályavasúti Területi Igazgatóságok (TIG) terjesztik fel a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ VJMT részére. 1.5.2. A felterjesztések határideje: február 28 és augusztus 30.


A TMK lapok nyilvántartása:

MK ciklus típusai

6. szám


723

724


6. szám

C. A vállalkozók igénybevételéhez és a szállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 2. változat)

C.1. A szállítók alkalmasságának ellenőrzése A MÁV Zrt. valamennyi szervezeténél biztosítja, hogy a működéséhez szükséges anyagok, eszközök, berendezések és szolgáltatások az elvárt, előírt feltételeknek teljes körűen megfeleljenek. Ennek érdekében egyrészt a 98/34 EK irányelvnek megfelelő harmonizált szabványokat alkalmaz, másrészt ellenőrzi, hogy a vasúti infrastruktúrához és járművekhez felhasznált termék megfelel a termékekkel szemben maghatározott követelményeknek (765/2008/EK rendelet, 768/2008/EK határozat), a hazai jogszabályoknak (18/1998. VII. 3. KHVM rendelet, 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, 75/2005. (IX. 28.) GKM-KvVM együttes rendelet, 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet), valamint a hazai szabványoknak és a vonatkozó belső utasításoknak. A Társaságnál pályaműködtetéssel összefüggő üzemeltetési tevékenységek, valamint a beruházások és felújítások komplex előkészítésére, megvalósítására az ISO 9001 rendszerszabvány követelményei alapján tanúsított minőségirányítási rendszer működik. A minőségirányítási rendszerben működtetett folyamatok meghatározzák, hogyan történik a vállalkozók, szállítók, alvállalkozók (továbbiakban: szállítók) kiválasztása, értékelése és minősítésének dokumentálása abból a célból, hogy képesek-e teljesíteni a társaságunk által a termékeikkel és szolgáltatásaikkal szemben támasztott követelményeket. Meghatározzák a szállító cégek kiválasztásának, minősítésének dokumentálását abból a szempontból, hogy azok mennyire képesek eleget tenni a szerződésekben előírt minőségi követelményeknek. A szállítók jóváhagyása a következő eljárások alkalmazásával történik: 1.1. Előminősítés A MÁV-csoport valamennyi leendő szállítójára vonatkozó előminősítési eljárást a 1/2016. (I. 29. MÁV Ért. 1.) EVIG sz. utasítás szabályozza. A MÁV-csoport valamennyi szerződéses szállítói partnere, így a MÁV Zrt. szállítói szerződéskötés előtt az informatikai támogatással működő szállítói regisztrációs és előminősítési rendszer keretében előminősítésre, valamint a MÁV-csoport Minősített Beszállítói Jegyzékére kerülnek, annak érdekében, hogy a beszerzési és közbeszerzési eljárások indítását megelőzően ismert legyen, hogy a szállítók képesek-e a MÁV-csoport által támasztott követelményeket megfelelő termékekkel és szolgáltatásokkal teljesíteni. 1.1.1. Az előminősítés eredménye A szállítók a szállítói előminősítés során az alábbi előminősítési kategóriákba kerülhetnek besorolásba: a) b) c) d)

További adategyeztetést igényel Elutasított szállítói minősítés Elfogadott szállítói minősítés Lejárt szállítói minősítés

6. szám

1.2.


725

Kijelölt szállítók értékelése

1.2.1. Az értékelés folyamata A beruházásokba bevont szállítók esetében a kijelölt szállítókat a szerződés műszaki teljesítése után a műszaki ellenőr a „Vállalkozó értékelő lap”-on (mintája: F741-03) értékeli a szállítót. (Az 1 millió forint értékhatár alatti, illetve belső, MÁV-os kivitelezőnél nem szükséges értékelést végezni.) A vasútbiztonsággal, valamint a tehervagonnak minősülő vasúti járművek karbantartásával (ECM) közvetlenül összefüggő tevékenységekbe bevont szállítók esetében a kijelölt szállítókat jelen eljárás mellékletét képező, C-3 számú melléklet a „Szállítói/alvállalkozói kérdőív vasútbiztonsági audithoz” lap segítségével értékeli a szállítót. 1.2.2. Közbeszerzési eljárás alapján történő kiválasztás A lebonyolító szervezet által megadott beszerzési igény alapján a közbeszerzés lefolytatásáért felelős szervezet közbeszerzési eljárást folytat le a közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. tv. (Kbt.) hatálya alá eső beruházások esetén, illetve a beruházó által meghatározott beruházásoknál pályázatot ír ki. Közbeszerzés esetén az eljárás alóli felmentés eseteit a törvény írja elő. A kiírást közbeszerzésnél a Kbt. és a MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzata (12/2014.IV. 11. MÁV Ért. 6. EVIG utasítás), illetve egyéb pályáztatásnál a MÁV Zrt. Beruházási Kézikönyve (29/2013. (IV. 26. MÁV Ért. 14.) EVIG utasítás) és a MÁV-csoport beszerzési utasítása (55/2015 (XII.18. MÁV Ért. 27.) EVIG számú utasítás) figyelembevételével a MÁV Zrt. erre kijelölt szervezete készíti el, a lebonyolító szervezet vezetője által megbízott felelős szakmai közreműködésével. A közbeszerzési kiírás tartalmazza az ajánlattevővel (pályázóval) szembeni műszaki-szakmai alkalmassági feltételeket, az értékelés szempontját, a bírálati rész-szempontokat, a rész-szempontokhoz rendelt súlyszámok meghatározását a módszerrel együtt. E feltételek alapján történik meg a műszaki-szakmai alkalmasság ellenőrzése és értékelése. 1.2.3. A szállító munkájának folyamatos ellenőrzése, értékelése A szállító teljesítésének ellenőrzése a 2. pont szerint történik. A szerződés műszaki teljesítése után a műszaki ellenőr a „Vállalkozó értékelő lap”-on értékeli a szállítót az 1.2. pont szerint. 1.2.4. Referenciaigazolás kiadása Teljesített szerződéssel rendelkező külső szállító kérése alapján az illetékes központvezető/műszaki ellenőr kiállítja az F741-04 szerinti „Referencia adatlap”-ot és ellenőrzés céljából megküldi a minőségirányítási vezetőnek, aki megfelelőség esetén intézkedik a vezetői aláírás után az igazolás megküldéséről az igénylőnek. Volt munkavállaló kérése alapján az illetékes vezető kiállítja az F741-06 szerinti „Referencia adatlap személyre vonatkozóan”-t és szignálva benyújtja a vezetőnek aláírásra. Elfogadás után intézkedik az igazolás megküldéséről az igénylőnek.

726


6. szám

1.2.5. Dokumentumok megőrzése A szerződések (szerződésmódosítások) egy példányát, a műszaki ellenőrzés valamennyi dokumentumát a beruházás lezárásáig az illetékes műszaki ellenőr őrzi meg az E 424 számú, „Feljegyzések kezelése” című eljárás előírásai szerint. A „Vállalkozó értékelő lap”-okat a területileg illetékes minőségirányítási megbízott őrzi meg az E 424 számú, „Feljegyzések kezelése” című eljárás előírásai szerint. Ezt követően a dokumentumokat az illetékes MÁV Zrt. Műszaki lebonyolítás területi irattárába bizonylattal kell leadni, ahol a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szerint irattárazzák.

C.2. A szállítók által szállított összes szolgáltatás és termék teljesítményének és eredményének igazolása és ellenőrzése 2.1. Kivitelezés ellenőrzése A beruházás tárgyának kivitelezésére és ellenőrzésére vonatkozó követelményeket az alábbi dokumentumok tartalmazzák: - kivitelezési tervdokumentáció, változáskezelő nyilatkozatok, hatósági engedélyek, - jogszabályok, szakhatósági előírások, - EN szabványok, harmonizált nemzetközi, nemzeti és magyar szabványok, MÁV - szabványok, - beruházási alapokmány, - beruházói előírások. 2.2. Ellenőrzés végrehajtása A kivitelezési tevékenység ellenőrzésére a lebonyolító szervezet vezetőjének műszaki ellenőrt (ellenőröket) kell kijelölni a munkamegosztás és a szakképzettség figyelembevételével. Több eltérő szakmai képzettségű műszaki ellenőr esetén az ellenőrzési feladatok összehangolására és irányítására létesítményfelelőst kell közülük megbízni. A műszaki ellenőrt a lebonyolítói és vállalkozási szerződésben is meg kell nevezni. A kijelölt műszaki ellenőrök meg kell, hogy feleljenek a 266/2013.(VII.11.) Korm. rendelet előírásainak. Az ellenőrzés során a végzett munka szakszerűségére, minőségére és mennyiségére vonatkozóan a hatósági előírásokban, szabványokban, a szerződésben, a műszaki tervdokumentációban, illetve a beruházó utasításaiban (továbbiakban kiviteli előírásokban) meghatározott követelmények teljesülését kell vizsgálni. Az ellenőrzést szakmai elhatárolását a melléklet tartalmazza. A minőségellenőrzést szemrevételezéssel, vagy a kivitelezővel közösen kivett minta vizsgálatával, illetve a bemutatott minőségi tanúsítványok ellenőrzésével kell végrehajtani, és a munkát megfelelőnek, vagy nem megfelelőnek kell minősíteni. A mérés, vizsgálat történhet a kivitelező, üzemeltető kalibrált mérőeszközeivel, illetve a szükséges méréseket, vizsgálatokat a kivitelező, vagy a műszaki ellenőr megrendelheti. Az elvégzett munka mennyiségét szemrevételezéssel, illetve az építési (szerelési), napló bejegyzései alapján kell ellenőrizni, vagy a kivitelezővel közösen végzett felméréssel kell meghatározni.

6. szám


727

Az ellenőrzés lefolytatása során az alábbiakra kell különös figyelemmel lenni: - a kivitelezési munkákat a szerződésben meghatározott gyakorisággal, de legalább 10 naponként kell ellenőrizni, - az eltakarásra kerülő munkarészeket a kivitelező értesítése alapján, egyeztetett időpontban kell ellenőrizni az eltakarás előtt, - a beépítésre kerülő anyagokat, szerkezeteket, berendezéseket, felszerelési tárgyakat (továbbiakban anyagokat) a beruházó által előírt esetben, illetve a műszaki ellenőr döntése alapján, szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, - a kiviteli előírásokban meghatározott, a kivitelező által elvégzett, vagy elvégeztetett vizsgálatok tanúsítványainak az azonosíthatóságára és elfogadhatóságára, - a kiviteli előírásokban meghatározottak szerint, a beépítésre került anyagok minőségi tanúsítványainak azonosíthatóságára, - az építési (szerelési) napló és egyéb jegyzőkönyvek bejegyzéseinek ellenjegyzésére, észrevételezésére, - a kiviteli előírásokban meghatározott tevékenységek dokumentumokon való nyomon-követhetőségére, - a minősített személyzet (pl. sínhegesztők) bizonyítványainak érvényességére, - az alkalmazott mérő-, vizsgáló eszközök, berendezések kalibráltságára, - a hibák, vagy hiányosságok építési (szerelési) naplóba való bejegyzésére, - a hibák kijavítására, vagy a hiányosságok megszüntetésére tett kivitelezői tevékenységekre, - a tervmódosítások, tervtől való eltérések szükségességére, a tervezővel való egyeztetésre, - a változáskezelő nyilatkozatokban elrendelt megváltozott műszaki tartalom ellenőrzésére, - a többlet, vagy pótmunkák szükségességének az igazolására, - a munka és balesetvédelmi előírásainak a betartására. Az üzemeltetőnek részt kell venni a műszaki átadás-átvétel előtti, előírt ellenőrzéseken, vizsgálatokon, funkcionális próbákon. A kivitelezőnek dokumentáltan oktatást kell tartani a kijelölt kezelő-személyzet részére. 2.3. Ellenőrzés végrehajtásának dokumentálása A kivitelezés a munkaterület átadásával kezdődik az E71-03 számú munkautasítás alapján, az F745-01 számú jegyzőkönyv felvételével. Az építési (szerelési) folyamat hivatalos dokumentuma a munkaterület átadását követően a kivitelező által megnyitott építési napló. Az építési naplót a 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell vezetni. Az építési naplóba bejegyzésre jogosult személyek köre a kivitelezési szerződésben kerül meghatározásra és ezt a napló első oldalán a munkaterület átadás-átvételekor is rögzíteni kell. A műszaki ellenőr a munka minőségi és mennyiségi teljesítésre vonatkozó minősítését, megállapítását, a kivitelező napló bejegyzéseire vonatkozó észrevételét, ellenjegyzését az építési naplóba köteles bejegyezni legalább az előírt minimális gyakoriságnak megfelelően. Az előírt ellenőrzések, vizsgálatok (pl. nyomáspróba) elvégzését a műszaki ellenőr jegyzőkönyvben igazolja, az esetleges egyeztetéseken, koordinációkon elhangzottakat szintén jegyzőkönyvben rögzíti.

728


6. szám

2.4. Nem megfelelőség kezelése A műszaki ellenőr a kiviteli előírásoktól való eltérés esetén a nem megfelelés tényét, okát bejegyzi az építési naplóba. A kivitelezőnek intézkedni kell a hiba kijavításáról, a hiányosság pótlásáról mind a saját munkája, mind pedig alvállalkozója által végzett munka tekintetében. A nem megfelelőség elhárítása után az előírt ellenőrzést meg kell ismételni a műszaki ellenőrnek, és be kell jegyezni az építési naplóba. Amennyiben az elvégzett munka nem javítható ki, azt újból el kell végeztetni, vagy ha ez nem lehetséges, illetve nem gazdaságos és a kiviteli előírások lehetővé teszik, alacsonyabb minőségi osztályba kell sorolni, az építési naplóba történő bejegyzéssel egyidejűleg. A nem megfelelőségből eredő jogvitákat a létesítményfelelősnek (műszaki ellenőrnek) a Jogi igazgatóság bevonásával kell rendezni. A munka minősége vitás eseteiben a műszaki ellenőrnek be kell vonni a minősítésbe a beruházó, vagy az üzemeltető képviselőjét, esetleg külső szakértőt is. Szükség esetén az előírt mérést, ellenőrzést, vizsgálatot meg kell ismételni. A megállapításokat jegyzőkönyvben kell dokumentálni. Az eseményt az építési naplóba be kell jegyezni. A nem megfelelőséggel kapcsolatos megállapításait a műszaki ellenőr „Vállalkozó értékelő lap”-on (mintája F741-03) is dokumentálja. 2.5. Eltérés a tervtől, tervezői művezetés Amennyiben a munka végrehajtása során a kiadott műszaki tervdokumentációtól el kell térni, a kivitelező, vagy a műszaki ellenőr azt építési napló bejegyzéssel kéri. A műszaki ellenőr intézkedik a beruházó és a tervező helyszínre történő kihívásáról. A helyszíni bejáráson a kivitelező, a tervező, a létesítményfelelős (műszaki ellenőr) megvizsgálja az eltérés, vagy módosítási igény jogosságát, okait, és következményeit, egyeztetik a tennivalókat és bejegyzik az építési naplóba. Ha a tervmódosítás pénzügyi előirányzatot, vagy előírt műszaki tartalmat érint a beruházóval, az engedélyköteles részt pedig a hatósággal jóvá kell hagyatni. Kisebb tervmódosítás esetén a tervező építési naplóba tett bejegyzéseinek megfelelően kell kivitelezni az adott munkát. Nagyobb mértékű változtatás esetén a tervező új rajzot készít és a létesítmény-felelősnek (műszaki ellenőrnek) küldi meg, aki átadja a kivitelezőnek, illetve a saját példányokat megőrzi. A kivitelezés szakszerűségének biztosítására a lebonyolító szervezet a tervezővel szerződést köthet (vagy a tervezési szerződésben e szolgáltatásban is megegyeznek) tervezői művezetés ellátására. A tervező feladatait, a helyszínen tartózkodás gyakoriságát, munkaszakaszait a vonatkozó szerződésben kell előírni. A tervező a helyszínen való jelenlétét, észrevételeit, tapasztalatait az építési naplóba jegyzi be. A tervező bejegyzései alapján szükséges intézkedéseket a kivitelezőnek és a műszaki ellenőrnek egyaránt meg kell tennie.

6. szám


729

2.6. Műszaki átadás-átvétel Az építési-szerelési munkáknál a műszaki átadás-átvétel, a technológiai szerelési munkáknál a próbaüzemmel egybekötött átadás-átvétel szolgál a szerződés tárgyát képező munka (létesítmény) alkalmasságának, a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolásául. Az átadás-átvétel időpontját a kivitelező készre jelentése után a létesítményfelelős (műszaki ellenőr) tűzi ki. Az eljárásra a létesítményfelelősnek (műszaki ellenőrnek) a 2/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. „A MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhető karbantartási projektek lebonyolítási utasítása”-ban előírt szervezeteket kell meghívni, így különösen: - a beruházót, - a kivitelező szállítót, - a tervezőt, - az üzemeltetőt, - a létesítést / átalakítást / használatbavételt engedélyező hatóságot, - a jogszabályban előírt szakhatóságokat. A kivitelező hívja meg az általa szükségesnek ítélt alvállalkozóit. Az átadás-átvétel során az E71-04 számú munkautasítás szerint kell eljárni és azt a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell dokumentálni az F745-02 azonosító számú formanyomtatványon. A műszaki átadás-átvétel keretében a résztvevők az engedélyezési és kivitelezési tervdokumentáció alapján ellenőrzik az elvégzett munka, (a létesítmény) mennyiségi teljesítését, továbbá a kiviteli előírásoknak való megfelelőségét. Vizsgálni kell továbbá az előírt minőség teljesülését, és a rendeltetésszerű, biztonságos használatra való alkalmasságot. Az eljárás lefolytatásához a kivitelező rendelkezésre bocsátja a megvalósulási tervdokumentációt, az építési naplót, a mérési, vizsgálati jegyzőkönyveket, az üzemi próbák jegyzőkönyveit, a beépített anyagok minőségi tanúsítványait. Az átadás-átvételi eljárás során az építési naplót a kivitelező és a létesítmény-felelős (műszaki ellenőr) lezárja, és a kivitelező gondoskodik a jogszabály szerinti megőrzéséről. A kivitelezőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a kivitelezéskor a munkavédelmi előírásoknak eleget tett, és ezt a jogszabály szerinti okmányokkal igazolja, továbbá hogy a kivitelezés a terveknek, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően valósult meg. Felelős műszaki vezetői nyilatkozattal igazolja a létesítmény rendeltetésszerinti és biztonságos használhatóságát. A műszaki ellenőr kezdeményezésére a munkavédelmi szempontoknak való megfelelés vizsgálatát a beruházó végzi el a műszaki átadással-átvétellel egy időben és a megállapításokat jegyzőkönyvezik. A beruházónak a jegyzőkönyvben nyilatkozni kell a teljesítés elfogadásáról, a létesítmény átvételéről. Határidőben teljesít a kivitelező akkor, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határnapon belül elkezdődött, kivéve, ha a beruházó az eljárás befejeztével a munkát (létesítményt) nem vette át. 2.7. Próbaüzem lefolytatása A próbaüzem időtartamát a vállalkozási szerződésben kell meghatározni. A próbaüzem előtt a kivitelezőnek meg kell győződnie és nyilatkoznia kell arról, hogy a létesítmény, berendezés funkcionálisan alkalmas, és biztonságosan üzemeltethető. A kivitelezőnek a műszaki ellenőr jelenlétében le kell folytatni a kiviteli előírásokban előírt teljesítmény-méréseket, üzemi próbákat. Az ehhez szükséges mérő, vizsgáló berendezéseket, vagy eszközö-

730


6. szám

ket és egyéb üzemi feltételeket a vállalkozási szerződésben előírtak szerint kell biztosítani (megrendelni) a kivitelezőnek, vagy a műszaki ellenőrnek. A műszaki ellenőrnek meg kell győződni az alkalmazott mérő, vizsgáló eszközök, vagy berendezések kalibrált állapotáról. A megállapított eltérések, hibák, hiányok megszüntetésére a kivitelezőnek intézkedni kell. A próbaüzem eseményeit, a műszaki jellemzők mért értékeit naplóban kell dokumentálni a kivitelezőnek. A próbaüzem lezárásakor a napló bejegyzéseit és a próbaüzem tapasztalatait a műszaki ellenőrnek értékelni, a nem megfelelőségek megszüntetésének végrehajtását ellenőrizni, és a próbaüzem eredményét jegyzőkönyvezni kell. 2.8. Használatbavétel engedélyeztetése Használatbavételi engedélyt a műszaki ellenőrnek (vagy szerződés szerint a kivitelezőnek) beruházói meghatalmazással attól a hatóságtól (hatóságoktól) kell megkérni a „A MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhető karbantartási projektek lebonyolítási utasítása”-ban előírt tartalommal, amely a létesítést, vagy az átalakítást engedélyezte. Az engedély megkérésekor figyelembe kell venni a használatbavétel tervezett időpontját és az államigazgatási eljárás törvényben előírt időszükségletét. Az eljárás lefolytatásához szükséges feltételeket, a szükséges kalibrált mérő-vizsgáló eszközöket a műszaki ellenőrnek/kivitelezőnek kell biztosítani (illetve az elvégzendő méréseket, vizsgálatokat megrendelni). Az eljárás időpontját és a meghívottak körét a szakhatóság határozza meg, és értesíti a résztvevőket. Az eljárás során a hatósági előírásoknak való megfelelést ellenőrzik és elvégzik az előírt méréseket, vizsgálatokat (amennyiben előírták). A hatóság a használatbavételt, a létesítmény rendeltetésszerű használatát nem akadályozó hiányosság esetén is engedélyezheti, a hiánypótlás meghatározása mellett. A hatóság által meghatározott hiányosságokat a szállító köteles pótolni. Az eljárás lezárását követően a hatóság a használatbavételi engedélyt kiadja a beruházónak. 2.9. Üzembe helyezés Az üzembe helyezésről a beruházó (MÁV Zrt. esetén az üzemeltető) intézkedik a létesítményfelelős (műszaki ellenőr) részvétele mellett. Az üzembe helyezéshez (rendszeres használatbavételhez) be kell szerezni a külön jogszabályban előírt, hatósági, valamint egyéb használatbavételi engedélyeket. Az üzembe helyezéskor megállapításra kerül, hogy a létesítmény a rendeltetés-szerű használatra alkalmas-e, megfelel-e a biztonságos munkavégzés követelményeinek, és megvannak-e a szükséges engedélyek. Amennyiben hiányosságot tapasztaltak, a létesítményfelelősnek, (műszaki ellenőrnek) kell intézkedni a hiánypótlásról. Az üzembe helyezésről üzembe helyezési jegyzőkönyvet készít a beruházó (MÁV Zrt. esetén az üzemeltető), - amennyiben a műszaki átadás-átvétel után, külön időpontban kerül sor az üzembe helyezésre, - melyből egy példányt a létesítményfelelős (műszaki ellenőr) kap meg. Üzembe helyezés időpontja a beruházás eredményeként megvalósult létesítmény, beszerzett gép, berendezés használatba vételének na

6. szám


731

2.10. Forgalomba helyezés Az üzemvitel alatt épülő létesítmények ideiglenes használatbavételére a műszaki átadás-átvétel után, esetenként forgalomba helyezést kell lefolytatni az üzemeltetőnek. A bizottság megállapításait, engedélyeit, esetleges feltételeit jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet az építési napló mellékleteként kell megőrizni. A megállapított hiányosságokat, hibákat legkésőbb a végleges forgalomba helyezés időpontjáig ki kell javítani a kivitelezőnek, melyet a műszaki ellenőr ellenőriz. Amennyiben az elvégzett munka nem javítható ki, azt újból el kell végeztetni, vagy ha ez nem lehetséges, illetve nem gazdaságos és a kiviteli előírások lehetővé teszik, alacsonyabb osztályba kell sorolni, az építési naplóba történő bejegyzéssel egyidejűleg. 2.11. Nem megfelelőség kezelése A műszaki átadás-átvétel során felmerült megállapításokat, mennyiségi hiányosságokat és minőségi hibákat, azok pótlásának, kijavításának kötelező időpontját, illetve többletmunka esetén a megrendelést jegyzőkönyvben kell rögzíteni a létesítmény-felelősnek (műszaki ellenőrnek). Nem tagadható meg az átvétel olyan jelentéktelen hiányok, hibák miatt, amelyek más hibákkal (hiányokkal) összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot, illetve kielégítik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit és a környezetvédelmi előírásokat. A hibák kijavításáról, a hiányok pótlásáról kivitelező a meghatározott időponton belül intézkedni kell. A kivitelező a végrehajtásról nyilatkozik és a létesítményfelelős (műszaki ellenőr) a hiba-hiánylista alapján ellenőrzi a végrehajtást. A létesítményfelelős (műszaki ellenőr) a nyilatkozatot ellenjegyzésével igazolja és megküldi a beruházónak. Átadási késedelem, hibás-hiányos teljesítés, vagy az átvétel meghiúsulása esetén a szerződés feltételeinek megfelelően a létesítményfelelős (műszaki ellenőr) intézkedik a jogtanácsos bevonásáról a kötbér, kártérítési kötelezettség érvényesítésére. A nem megfelelőséggel kapcsolatos megállapításait a műszaki ellenőr „Vállalkozó értékelő lap”-on dokumentálja. 2.12. Műszaki átadás-átvétel megismétlése Utólag bebizonyosodott mérőeszköz nem megfelelőség esetén a kivitelezőnek (vagy a mérést végzőnek) értesítenie kell a műszaki ellenőrt, és a mérést, ellenőrzést, vagy vizsgálatot meg kell ismételni a követelményeknek megfelelő mérőeszközzel. 2.13. Teljesítés igazolása A teljesítést igazoló adatlap szállítótól történő beérkezése után a műszaki ellenőr felülvizsgálja annak tartalmát, majd megfelelőség esetén leigazolja azt. A teljesítés leigazolását a társaság számítógépes nyilvántartási rendszerében is átvezeti. A hitelesített Basware teljesítésigazolás a szállító részére visszaküldésre kerül, mely a számlabenyújtás melléklete lesz.

732


6. szám

2.14. Beruházás azonosítása, nyomon követhetősége A beruházást: - MÁV kódszámmal, - GIR projektszámmal, - rövid megnevezéssel, - banki jelzőszámmal (ahol van) kell azonosítani. A MÁV kódszámot, vagy a GIR projektszámot a dokumentum készítőjének valamennyi beruházási, ellenőrzési, átadás-átvételi dokumentumon fel kell tüntetni 2.15. Beruházás lezárása A MÁV Zrt. beruházásai esetén a lebonyolító szervezetnek az üzemeltető részére a beruházásról adatokat kell szolgáltatni a megvalósult létesítmények társasági tárgyieszköz-nyilvántartásba való felvételéhez, a vonatkozó nyilvántartási szabályozásnak megfelelően. Gondoskodni kell arról, hogy a használatbavételt követően az üzembe helyezett eszközök a társaság könyveiben aktiválásra kerüljenek. Ennek alapdokumentuma az üzembe helyezési okmány, melyet a beruházás lebonyolító állít ki és az üzemeltető hagy jóvá, az F745-03 számú Üzembe helyezési okmány nyomtatványon.

-

A beruházás lezárásához a létesítményfelelősnek (műszaki ellenőrnek) beruházási záróokmányt kell készíteni a beruházás tényleges költségei alapján. A beruházás pénzügyileg akkor tekinthető lezártnak, ha a beruházással kapcsolatos valamennyi kifizetés és előírt aktiválás megtörtént. Ekkor állítható ki a záróokmány. A záróokmányban rögzíteni kell, hogy a beruházás az előírt műszaki tartalommal, és a tervezett pénzügyi előirányzaton belül valósult meg, vagy sem. Az eltérést részletezni és indokolni kell. Nyilatkozni kell továbbá arra nézve, hogy: a beruházásra további pénzügyi felhasználás ezen okmányon nem lesz, az üzembe helyezések megtörténtek, a beruházással kapcsolatban peres eljárás nincs folyamatban, a beruházással összefüggő aktiválások maradéktalanul megtörténtek.

MÁV Zrt. beruházása esetén a beruházás befejezését követő egy éven belül, ha a beruházó megbízta a lebonyolító szervezetet, el kell végezni a gazdaságossági vizsgálatot a „A MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhető karbantartási projektek lebonyolítási utasítása” szerint és a megállapításokat dokumentálni kell a beruházó részére. 2.16. Garanciális ügyek kezelése A lebonyolítói és a vállalkozási szerződés előírásai szerint a műszaki átadás-átvételt követő egy éven belül a beruházó (MÁV Zrt. esetén az üzemeltető) információi alapján a létesítményfelelős (műszaki ellenőr) utó-felülvizsgálatot kezdeményez beruházónál a felmerült hibák felmérése céljából. Amenynyiben a jótállási időtartam hosszabb, annak lejártakor is garanciális felülvizsgálatot kell tartani. A hibajegyzéket a beruházóval (MÁV Zrt. esetén az üzemeltetővel) közösen a létesítményfelelős (műszaki ellenőr) állítja össze, és küldi meg a kivitelezőnek. Átvizsgálják a hibajegyzéket és megállapodnak a hiba kijavításának határidejében, a szükséges koordináció biztosításában. A szavatossági jog érvényesítése érdekében szükség esetén létesítményfelelős (műszaki ellenőr) bevonja a jogtanácsost.

6. szám


733

A hibák kijavítását a hibalista alapján a műszaki ellenőr ellenőrzi, majd a beruházóval (MÁV Zrt. esetén az üzemeltetővel) és a kivitelezővel jegyzőkönyvezik a végrehajtást.

C.3. A vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok A vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősséget és feladatokat a Megrendelő (MÁV Zrt. szervezetei), illetve a szállítók közötti szerződések határozzák meg. Vasútbiztonsági szempontból lényeges pontjai e szerződéseknek: − Koordinációs Intézkedési Terv készül a szerződés mellékleteként, Megrendelői jóváhagyással; − Minősítési és Mintavételi Terv készül a vonatkozó ágazati szabványok és vasúti utasításoknak megfelelően a szerződés mellékleteként, Megrendelői jóváhagyással; − rögzítik a szerződések a pályafelügyeleti feladatok ellátását, nyilvántartását, dokumentálását a D.5. számú utasításnak megfelelően. Ezek a munkaterület átadási jegyzőkönyvekben és a heti rendszerességgel megtartott előrehaladási értekezleteken, koordinációkon minden résztvevő számára ismertetésre kerülnek; − a szerződések külön kitérnek a kábelek, közművek, vezetékek keresztezésére és a közúti közlekedés biztonsági szabályozására, amennyiben a projekt ilyeneket érint; − szabályozzák a szerződések a Megrendelői oldal szereplőinek műszaki, biztonsági helyszíni ellenőrzésekhez való jogosultságát, és ismertetik a szakanyagok beépítésére, szállítására, átvételére vonatkozó utasításokat; − szabályozzák szállító által betartandó ágazati és vállalati szabványokat; − külön kiemelik az eltakart létesítményekkel kapcsolatos teendőket szállítói, illetve Műszaki ellenőri, lebonyolítói oldalon; − kitérnek az elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések műszaki dokumentálására, nyilvántartására és természetesen az Építési, valamint Felmérési Napló vezetésére; − szabályozzák a szerződésnek a vasútüzem biztonságos lebonyolítását veszélyeztetendő hibák esetén a szállító kötelmeit; − előre haladási jelentések és értekezletek megtartását írják elő (koordinációs értekezletek!) Ezen értekezletek a legszélesebb fórumok, ahol az összes érdekelt fél a legfontosabb információkat (így természetesen a biztonsági, vasútbiztonsági kérdéseket is) egymás között megosztja; − biztonságtechnikailag fontos szerkezeti elemeket MÁV raktárba bevételezése vagy a helyszíni beépítés előtt a MÁV Zrt. Technológiai Központ kijelölt munkatársai minőségi átvétellel veszik át. Ezeknek a követelményeknek való megfelelés ellenőrzése és dokumentálása a megrendelői ellenőrzés feladata. Erősáramú szakterületre vonatkozó külön előírások Az erősáramú berendezéseken, illetve azok közelében végzett munkák az általános, vasútüzemi területen végzett munkákhoz képest további üzembiztonsági kockázatot jelentenek, ezért a szerződések - a feladat jellegétől függően - szabályozzák a Megbízó, illetve a kivitelező ebből adódó kötelezettségeit és feladatait. Az erősáramú szakterületen is csak a előminősített szállító végezhet kivitelezői, beszállítói tevékenységet. Tervköteles tevékenység esetén a jóváhagyott kiviteli tervdokumentációk szakterületi bontásban tartalmazzák mindazon általános biztonsági előírásokat, szakági szabványokat és utasításokat, melyeket a vasútüzemi területen, az erősáramú berendezéseken vagy annak közelében a szállító az üzembiztonság továbbá az élet és vagyonvédelem érdekében köteles betartani.

734


6. szám

Felújítási, beruházási munkák esetén a munkavégzés megkezdése előtt munkaterület átadás-átvételi eljárás kerül megtartásra, ahova a területileg illetékes erősáramú szakszolgálaton kívül valamennyi további érintett szakszolgálat képviselője is meghívásra kerül. A munkaterület átadási eljárás lebonyolítását a műszaki ellenőr/mérnök végzi és a munkakezdés feltételeit – különös tekintettel a vasútbiztonsági kockázatok kezelésére - dokumentálja. A MÁV Zrt. területén idegen személyzet munkát csak a 45/2012. (IX.07.MÁV Ért 21.) EVIG. Utasításban szabályozott módon végezhet. Az Utasításban leírtakon túl az erősáramú berendezéseken végzett tevékenység esetében további munka és vasútbiztonsági intézkedések szükségesek az üzembiztonsági kockázatok csökkentése érdekében. Erősáramú berendezéseken végzett munkáknál az MSZ 1585 szabvány, illetve felsővezetéki hálózat esetében az E101. számú utasítás alapján berendezés és helyismerettel nem rendelkező idegen személyzet csak szakfelügyelet/felsővezetékes szakközeg jelenlétében, illetve a szükséges feszültségmentesítés végrehajtása után végezhet munkát. A munkavégzés engedélyezése írásban, munkaengedély kiadásával történik. A felsővezetéki szakközeg, illetve a munkaengedélyes felelősségét és feladatait az E101 és E102. számú utasítások tartalmazzák. Villamosított vasútvonalon történő munkavégzés esetén, a munkák megkezdése előtt a kivitelező személyzetét az E101. számú utasítás alapján kimutathatóan oktatni kell. Vontatási alállomásokon történő munkavégzés esetén a zárt villamos térbe történő belépéskor a kivitelező valamennyi munkavállalója a napi biztonsági nyilatkozatot köteles kitölteni és aláírni. Pályakapacitás korlátozást igénylő munkák esetén szerződésben kerül rögzítésre az azzal kapcsolatos feladatok elvégzése továbbá az ebből adódó kivitelezői kötelezettségek és felelősségek az 1/2015 számú utasítással összhangban. A kivitelezési munkák készre jelentése után műszaki átadás-átvételi eljárás vagy üzemeltetői átvétel kerül megtartásra, melynek megállapításait dokumentálásra kerülnek. Ezen eljárás keretében a szállító átadja az üzemeltetői felülvizsgálat alapját képező megvalósulási terveket, átadási dokumentációkat és minősítő iratokat. A nem megfelelő minőségű anyagokból adódó vasútbiztonsági kockázatok csökkentése érdekében az erősáramú hálózatba csak a „38280/2014/MAV számú utasítás a vasúti erősáramú rendszer elemeinek fejlesztésére, engedélyezésére és dokumentálásra” szerinti elemek kerülhetnek beépítésre, a berendezés fajtától függően kötelező MÁV átvétel után. Ezen dokumentumok meglétét az átvételi eljárás során az üzemeltető ellenőrzi. A kivitelezés során megvalósult berendezés minőségi követelményeit, a műszaki felülvizsgálat eljárását a szakági szabályzatok, felsővezeték esetében a MÁVSZ 2922 szabvány és az E102. számú utasítás határozzák meg. Az előírt műszaki és minőségi vizsgálatokkal csökkenthető a hibás kivitelezésből adódó üzemzavarok, a vasúti forgalom lebonyolításában keletkező zavarok kockázata. Felsővezetékes szakterületen csak a MÁSZ 2922 szabvány szerinti I. minőségi osztályú berendezés vehető át üzemeltetésre. Üzembe helyezés után az adott berendezésre vagy berendezésrészre vonatkozó, a szerződésben meghatározott nagyságú garanciális időszak kezdődik, melynek során a jelentkező esetleges meghibásodások bejelentése és a kivitelező garanciális kötelezettségeinek érvényesítése a vasútbiztonsági kockázatok csökkentése, a keletkező vasútüzemi zavartatás megelőzése érdekében az üzemeltető szakszolgálat feladata. Hiba és üzemzavar elhárítási tevékenység során igénybe vett vállalkozással kötött szerződés esetén rögzítésre kerülnek azok a határidők, melyen belül a szállító köteles a hiba felmérését továbbá elhárítását

6. szám


735

megkezdeni. A szerződésben vállalt határidők teljesítésének elmulasztása szintén vasútbiztonsági kockázatot jelent, ezért ebben az esetben a megbízó kötbérezésre jogosult. Az üzemeltető erősáramú szakszolgálat feladata a szerződésben álló szállítók tevékenységének folyamatos ellenőrzése, minősítése a vasútbiztonsági és szakmai-műszaki követelmények teljesítésének érdekében.

C.4. A biztonsághoz kapcsolódó dokumentumok és szerződések visszakereshetősége A dokumentumok visszakereshetőségét, beleértve a biztonsághoz kapcsolódó dokumentumokat is, a következő eszközökkel biztosítjuk: - DMS-Poszeidon dokumentumkezelő rendszer - E423 „Dokumentumok kezelése” c. eljárás (ML MIR rendszere) - E424 „Feljegyzések kezelése” c. eljárás (ML MIR rendszere) 4.1. Dokumentumok A dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályozás a következő dokumentumokra terjed ki: Belső dokumentumok: - Minőségirányítási kézikönyv, eljárások, munkautasítások, - vezetői utasítások. Külső dokumentumok: - vonatkozó jogszabályok, szakhatósági előírások, - vonatkozó MÁV utasítások, MÁV szabványok, - minőségirányítási szabványok, - tervdokumentációk, - megrendelői előírások, - szakhatósági engedélyek. Felügyelt adatok: - beruházási tervadatok, - projekt adatok, - szerződéses adatok, - kivitelezői adatok, - műszaki ellenőrzési adatok, - teljesítési adatok. Dokumentumok megőrzése A szervezeti egységek, illetve személyek a kézikönyvet, az eljárásokat, a munkautasításokat kötelesek nyomtatott formátumú kiadás esetén gondosan megőrizni, elektronikus kiadás esetén kötelesek az aktuális változatok nyilvántartását elvégezni, használatát biztosítani. A kézikönyv, az eljárások törzspéldányai, továbbá az elosztási bizonylatok megőrzéséért a minőségirányítási vezető a felelős. A munkautasítások törzspéldányainak és elosztási bizonylatainak megőrzéséért a kiadó szervezet vezetője a felelős.

736


6. szám

A kézikönyv, az eljárások, a munkautasítások törzspéldányait az MSZ EN ISO 9001:2009 számú szabvány szerinti tanúsítás fenntartásáig a felelősöknek meg kell őrizni. A műszaki tervdokumentáció egy példányát és annak módosításait, a jóváhagyási jegyzőkönyvet, a hatósági engedélyeket, valamint az egész beruházás lebonyolításának valamennyi dokumentumát az illetékes létesítményfelelős, illetve műszaki ellenőr őrzi meg a műszaki átadás-átvételt követő jótállási időtartam lejártáig. Ezt követően a területileg illetékes MÁV Zrt. szervezet irattárába bizonylattal kell átadni, ahol a „MÁV Zrt. Ügyviteli Utasítása” előírásai szerint irattározzák. A felhasználói jogosultság jegyzéket a Back Office vezető őrzi meg a dolgozó munkaviszonyának lejártát követő 1 évig. A hálózatban archivált számítógépes adathordozók megőrzési idejét a Back Office vezető határozza meg a rendszergazda számára. Valamennyi dokumentumot az E 424 számú, „Feljegyzések kezelése” című eljárás előírásai szerint kell megőrizni a felelősöknek. 4.2. Feljegyzések Minőségirányítási feljegyzés: mindazon dokumentum és adat, amelyet az MSZ EN ISO 9001:2009 számú szabvány előírásai szerint meg kell őrizni, továbbá amely dokumentumokat a Minőségirányítási Kézikönyv feljegyzésnek rendel el. A feljegyzést a kapcsolatos eljárás, vagy a kézikönyv előírásai szerinti adattartalommal, az előírt formában kell kiállítani és igazolni, valamint a szükséges példányszámban kiadni. A feljegyzést készítő személy feladata és felelőssége, hogy a feljegyzések azonosíthatók és egyértelműen olvashatók legyenek. A feljegyzések megőrzése A feljegyzéseket az illetékes felelős szervezet vezetője által megbízott személyek gyűjtik össze, és biztonságos környezeti feltételek között, meghatározott szempontok szerint rendszerezve tárolják és biztosítják, hogy a feljegyzések - az előírt megőrzési időn belül - visszakereshetők legyenek. Az egyes beruházásokkal kapcsolatos feljegyzéseket az illetékes létesítményfelelős (műszaki ellenőr) gyűjtő dossziéban tartja együtt, azokról listát vezet, majd a beruházás befejeztével postakönyvben adja át a területileg illetékes MÁV Zrt. irattárba megőrzésre. 4.3. Szerződések A szerződéstervezetet a Poszeidon rendszerben elektronikus ügyiratba kell iktatni, és a tervezetre rá kell vezetni az ügyirat számát. Ez az ügyiratszám azonosítja végig a szerződéskötési folyamatban a tervezetet, majd később a megkötött szerződést. Szerződés aláírására és kiküldésére szám nélkül nem kerülhet sor. A szerződésmódosításokra ugyanez vonatkozik azzal, hogy a szerződés címében vagy a tárgyánál fel kell tüntetni annak a szerződésnek a számát, amelyet módosít, továbbá a módosítás sorszámát. Kivételt képeznek ez alól a megrendeléssel és visszaigazolással létrejött szerződések, melyek esetén a szerződés száma a megrendelést és visszaigazolást tartalmazó irat számával megegyező.

6. szám


737

C.5. A szállítók biztonsági feladatai ellátása megfelelőségének biztosítása Annak biztosítása, hogy a szállítók a biztonsági feladatokat a szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően végezzék: - a C2. és a C3. pontokban felsoroltak alapján történik, valamint - a MÁV Zrt. – szükség esetén – szakfelügyeletet biztosít; - üzemelő jelző- vagy biztosítóberendezést érintő, vagy új berendezés létesítését eredményező munkák esetén üzembe helyezés előtt a kijelölt MÁV biztosítóberendezési szervezeti egységnek funkcionális vizsgálatot kell lefolytatnia és nyilatkoznia kell a berendezés üzembe-helyezhetőségéről (illetve az átalakítás megfelelőségéről) - a MÁV-nál még nem alkalmazott berendezések, rendszertechnikák üzembe helyezése előtt a MÁV Zrt. Biztosítóberendezési biztonságügyi szervezete rendszertechnikailag felülvizsgálja és minősíti azt, - a munkaterület átadáson, az ideiglenes forgalomba helyezési eljáráson és a műszaki átadás-átvételen a MÁV Zrt. szakági szervezetei, valamint vasútbiztonsági szervezete is részt vesznek. -


Tevékenység a projekt indulásakor, vagy személyi változáskor

Mikor kell végezni? illetékes vezető

Felelős

Mellékletek a C eljáráshoz

F73_01 feljegyzés

Beruházási utasítás 4.3.2. pontja, E71_03 eljárás, E71_03 feljegyzés

191/2009. (IX.15) Kormányrendelet

megbízás minta

Vonatkozó szabályok, dokumentumok

C-1. sz. melléklet: ELJÁRÁS a távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezési műszaki ellenőrök tevékenységéhez

megbízás írásban

műszaki ellenőr

a szerződéskötés után a munkaindítás előtt

a projekt indulásakor, majd szükség szerint

Fő folyamatelem

szükséges dokumentumok rendelkezésre állásának ellenőrzése (szerződések, tervek, engedélyek stb.) az eljárás összehívása, lebonyolítása

műszaki ellenőr kijelőlése

dokumentumok ellenőrzése

munkaterület átadás

Bemenet Kimenet aláírt és átvett megbízás tervezet megbízás hiány esetén jelzés az rendelkezésre álló illetékesnek, vagy dokumentumok, intézkedés saját építési dokumentáció hatáskörben munkaterület átadásjegyzőkönyvminta átvételi jegyzőkönyv tervdokumentáció jóváhagyási jegyzőkönyve

műszaki ellenőr

változtatási kérelem

jegyzőkönyv a sötétüzemről

CR lap

Beruházási Utasítás 4.4.1., 4.4.2. pontja

Beruházási Utasítás 4.4.2. pontja

jegyzőkönyvminta

létesítményfelelős, műszaki ellenőr

a berendezés (rendszer) kivitelező általi készrejelentése

jegyzőkönyv a próbaüzemről

Beruházási Utasítás 4.4.4. pontja

létesítményfelelős, műszaki ellenőr létesítményfelelős, szakági műszaki ellenőr

szükség esetén, indokolt esetben

műszaki ellenőr, létesítményfelelős

jegyzőkönyv az üzembehelyezésről

191/2009. (IX.15) Kormányrendelet, Beruházási Utasítás 4.4.1., 4.4.2. pontja, E71_04 eljárás, F745_02 feljegyzés

az előtervek és a kiviteli tervek beadása után, a kivitelezési munka megkezdése előtt

szükség eseténa forgalomszabályozó próbaüzem előtt

műszaki ellenőr, létesítményfelelős funkciós felülvizsgálati jegyzőkönyv (az üzemeltető készíti)

műszaki átadásátvételi jegyzőkönyv

F741_03 feljegyzés

üzemeltetői egyeztetés, esetleg tervzsűri összehívása

az üzembehelyezés előtt


kivitelezési dokumentáció

vállalkozóértékelő lap

191/2009. (IX.15) Kormányrendelet, Beruházási Utasítás 4.5.1. pontja

előtervek és kiviteli tervek zsűrizése, jóváhagyatása

a műszaki átadás-átvételi eljárás előtt, a sikeres próbaüzem után


teljesítésigazolás

Beruházási Utasítás 4.5.4., 4..5.5. pontja

191/2009. (IX.15.) számú Kormányrendelet, Beruházási Utasítás 4.3.3 pontja

a sikeres üzembe helyezés után, a munka teljes befejezését követően

műszaki ellenőr, létesítményfelelős műszaki átadásátvételi jegyzőkönyv, felmérési napló

aktiválási bizonylat

építési napló bejegyzés

a műszaki átadás-átvételi eljárással egyidőben

számviteli szakelőadó

számla, aktiválási javaslat

a garanciális igény írásban továbbítása a kivitelező felé

a kivitelezés teljes időtartama alatt

a sikeres műszaki átadás-átvételi lejárás után

számviteli szakelőadó, műszaki ellenőr, létesítményfelelős

garanciális igény jelzése az üzemeltető felől, hibafelvételi jegyzőkönyv

a munka szakmai, munka-, balesetés környezetvédelmi szempontból való ellenőrzése, szükség esetén intézkedések megtétele

számla beérkezését követően


műszaki ellenőrzés

a számlaérték eszközre történő elosztása, aktiválási javaslat elkészítése

szükség esetén

teljesítésigazolások

vállalkozó értékelése

műszaki átadás-átvétel

üzembehelyezés

próbaüzem

sötétüzem

változáskezelés

aktiválás

az üzemeltető garanciális igényeinek érvényesítése a kivitelező felé

a kivitelező, a Mérnök, vagy az üzemeltető részéről felmerült változtatási igény alapján a változáskezelés műszaki és pénzügyi lebonyolítása a sötétüzem meghirdetése és lebonyolítása a társszolgálatok bevonásával és közreműködésével a sötétüzem meghirdetése és lebonyolítása a társszolgálatok bevonásával és közreműködésével az üzembehelyezés meghirdetése és lebonyolítása a társszolgálatok bevonásával és közreműködésével az eljárás összehívása, lebonyolítása az összes érintett szakszolgálat, hatóság, MÁV-on kívüli szervezet bevonásával a vállalkozó munkájának értékelése a felmérési napló felülvizsgálata (nem átalányár esetén), a teljesítésigazolás kiállításában történő közreműködés

garanciális ügyek


C-2. sz. melléklet: ELJÁRÁS a vasúti pálya- híd- és magasépítési műszaki ellenőrök tevékenységéhez

építési hatóság honlapja, illetve 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 4. számú melléklete

rendelkezésre álló dokumentumok, építési dokumentáció

munkaterület átadásátvételi jegyzőkönyv

kitöltött adatlap email útján MÁV Zrt. Adózás vezető felé

építéshatósági visszaigazolás

hiány esetén jelzés az illetékesnek, vagy intézkedés saját hatáskörben

beszerzés mikéntje alapján 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

Beruházási Utasítás (2/2013. EVIG Ut.) 4.3.1., 4.3.2.2.3. pontja, E71_03 eljárás, E71_03 feljegyzés vállalkozási szerződés

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

191/2009. (IX.15) Kormányrendelet

műszaki tartalom módosítása /változáskezelés/

műszaki ellenőrzés (projekt nagyságától függően folyamatos koordináció)

munkakezdési engedély kiadása

munkaterület átadás

APEH bejelentés

Munka megkezdésének hatósági bejelentése

dokumentumok ellenőrzése

az eljárás összehívása, lebonyolítása az összes érintett szakszolgálat, hatóság, MÁV-on kívüli szervezet bevonásával

a kivitelező, a műszaki ellenőr, vagy forrásgazda részéről felmerült változtatási igény alapján a beszerzés mikéntjének megfelelő módosítás kezelése

a munka szakmai, munka-, balesetés környezetvédelmi szempontból való ellenőrzése, szükség esetén intézkedések megtétele

munkakezdési engedély kiadása

az eljárás összehívása, lebonyolítása

bejelentő lap kitöltése és megküldése MÁV Zrt. Adózás vezető részére

hatósági bejelentés

ütemterv szerint, illetve műszaki átadás-átvétel előtt

a kivitelezés teljes időtartama alatt

munkaterület átadásátvétele után (vagy azzal egyidőben) eng. köteles munkák esetében a bejelentési határidők hatályba lépését követeően.

a szerződéskötés után a munkaindítás előtt

kivitelezés megkezdését megelőzően legalább 15 nappal, illetve változás esetén a hatósági eng. köteles munkák, illetve kbt hatálya alá tartozó 50 mFt-ot meghaladó munkák esetében

műszaki ellenőr, szakági műszaki ellenőr(ök)


műszaki ellenőr,

állagban tartó és műszaki ellenőr,

jegyzőkönyv minta, valamint a megvalósulási dokumentáció

műszaki dokumentáció


munkavédelmi üzembe helyezési engedély

műszaki átadásátvételi jegyzőkönyv teljesítés igazolás

építési napló

jegyzőkönyv a próbaüzemről

MÁV Belső utasítás

191/2009. (IX.15) Kormányrendelet, Beruházási Utasítás (2/2013. EVIG Ut.) 4.3.2.2.3. pontja, E71_04 eljárás, F745_02 feljegyzés

"józan ész" - erre vonatkozó előírás nincs, de igen hasznos! - ne a műszaki átadás-átvételt kelljen lefújni, vagy visszautasítani!

vállalkozási szerződés, illetve műszaki előírások alapján

(Kbt. esetén csak és kizárólag előre nem látható okok miatt, műszaki szükségességből eredően)

a sikeres műszaki átadás-átvételi lejárás után

üzembe helyező szervezet

számviteli szakelőadó

műszaki átadásátvételi jegyzőkönyv, felmérési napló

teljesítésigazolás

szerződésben foglaltak alapján, aktiválható részteljesítés mellett

műszaki átadás átvétel követően a hatósági eng. köteles munkák esetében

tervjóváhagyások

tervjóváhagyások

tervjóváhagyások

részműszaki átadás-átvétel

próbaüzem

a munka várható befejezését megelőző héten


megvalósulási dokumentáció

szükség esetén, indokolt esetben forrásgazda rendelkezése alapján

gépészeti/épületgépészeti munkák esetében próbaüzem üzemeltetői, munkavédelmi felülvizsgálat

sikres próbaüzemet, és egyéb méréseket követően a vállalkozó készre jelentése alapján szerződésben foglaltak szerint


megbízás

Mikor kell végezni?


vonatkozó nyomtatvány

munkakezdési engedély

191/2009. (IX.15.) számú Kormányrendelet, Beruházási Utasítás (2/2013. EVIG Ut.) 4.3.1., 4.3.2.2.3. pontja vállalkozási szerződés

Vonatkozó szabályok, dokumentumok

projekt indításakor, illetve személyi változáskor

műszaki ellenőr,

jegyzőkönyvminta

építési napló bejegyzés koordinációs jegyzőkönyv

KBT., valamint vonatkozó MÁV belső utasítások vállalkozási szerződés

Kimenet aláírt és átvett megbízás

Tevékenység

műszaki ellenőr,


építési napló bejegyzés, vagy jegyzőkönyv

191/2009. (IX.15) Kormányrendelet, Beruházási Utasítás (2/2013. EVIG Ut.) 4.3.2.2.3. pontja, E71_04 eljárás, F745_02 feljegyzés vállalkozási szerződés

Bemenet

megbízás írásban


vállalkozói levele, megrendelői rendelkezés

műszaki átadásátvételi jegyzőkönyv

műszaki átadás-átvételt megelőző bejárás az eljárás összehívása, lebonyolítása az összes érintett szakszolgálat, hatóság, MÁV-on kívüli szervezet bevonásával

munkavédelmi bejárást követően, műszaki átadásátvételi eljárással párhuzamosan

megbízás tervezet

Fő folyamatelem

a projekt indulásakor, illetve a dokumentációk forrásgazda részéről történő átadását követően (pl. tervek, jóváhagyások)


jegyzőkönyvminta

Felelős vállalkozási szerződés

műszaki ellenőr kijelőlése szükséges dokumentumok rendelkezésre állásának ellenőrzése (szerződések, tervek, engedélyek, belső jóváhagyások, stb.) kivitelezés megkezdését megelőzően legalább 15 nappal a hatósági eng. köteles munkák, illetve kbt hatálya alá tartozó 50 mFt-ot meghaladó munkák esetében


műszaki átadás-átvétel

munkavédelmi engedély megkérése (EBK)

a műszaki átadás-átvételi eljárást követően

számla, aktiválási javaslat

a garanciális igény írásban továbbítása a kivitelező felé

aktiválási bizonylat

vállalkozóértékelő lap

jegyzőkönyv az üzembehelyezésről

Beruházási Utasítás (2/2013. EVIG Ut.) 4.3.2.2.3., 4.3.2.2.7. pontja

F741_03 feljegyzés

Beruházási Utasítás (2/2013. EVIG Ut.) 4.3.2.3 pontja

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, Beruházási Utasítás (2/2013. EVIG Ut.) 4.3.2.2.3. pontja

garanciális igény jelzése az üzemeltető felől, hibafelvételi jegyzőkönyv

funkciós felülvizsgálati jegyzőkönyv (az üzemeltető készíti)

191/2009. (IX.15) Kormányrendelet, Beruházási Utasítás (2/2013. EVIG Ut.) 4.3.2.2.1., 4.3.2.2.2., 4.3.2.2.4. pontja

MÁV munkavédelmi üzembe helyezés

teljesítésigazolások

használatba vételi engedély megkérése

üzembehelyezés

vállalkozási szerződés szerint

műszaki ellenőr, létesítményfelelős számviteli szakelőadó, műszaki ellenőr, létesítményfelelős


számla beérkezését követően

a műszaki átadás-átvételi eljárással egyidőben a számlaérték eszközre történő elosztása, aktiválási javaslat elkészítése

szükség esetén

a felmérési napló felülvizsgálata (nem átalányár esetén), a teljesítésigazolás kiállításában történő közreműködés Illetékes Építési Hatóságtól a használatba vételi engedély megkérése az üzembehelyezés meghirdetése és lebonyolítása a társszolgálatok bevonásával és közreműködésével a vállalkozó munkájának értékelése

aktiválás

az üzemeltető garanciális igényeinek érvényesítése a kivitelező felé

vállalkozó értékelése

garanciális (jótállási) ügyek

a hatósági eng. köteles munkák, illetve kbt hatálya alá tartozó 50 mFt-ot meghaladó munkák esetében

Magasépítmények esetén a kiviteli terv alapfeltétel, a nélkül nem célszerű semmilyen munkát indítani. 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól előírásai alapján csak költségvetés kiírás alapján lehet közbeszerzést indítani. IGI ennek megflelően 2012. évben szinte csak terveztet.

740


6. szám

C-3.sz. melléklet: Szállítói/alvállalkozói kérdőív vasútbiztonsági audithoz (A 445/2011/EU rendelet III. számú mellékletében foglalt szempontrendszer figyelembevételével) 1.

Cég neve: .................................................................................................................................. Címe: ........................................................................................................................................ Cég adószáma: …………………………………………………………………………..…. A kérdőívet kitöltötte: .................................................................tel:........................................ A gyártott vagy forgalmazott, szállított termék, szolgáltatás:................................................... ...................................................................................................................................................

2. Tanúsítványok a. Rendelkezik-e vállalatuk a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott karbantartásért felelős szervezeti (ECM) tanúsítvánnyal? □ igen

□ nem

Ha igen, - tanúsítvány száma: ...........................................................................................Igen válasz (2/a. pont) esetén szíveskedjenek részünkre a tanúsító okirat másolati példányát megküldeni, ebben az esetben a további kérdéseinket kérjük, hagyják figyelmen kívül. 3. Erőforrásokhoz kapcsolódó kérdések a. A vállalt munkák elvégzéséhez megfelelő saját létszámmal rendelkeznek-e? (A megfelelő létszám fogalmába a fizikai állományon kívül az irányító létszám is beletartozik.) □ igen

□ nem

b. A felajánlott munka elvégzéséhez szükséges technológia, gépek, eszközök rendelkezésre állnak-e? □ igen

□ nem

4. A termékhez, szolgáltatáshoz, tevékenységhez kapcsolódó kérdések a.

Szállítási, teljesítési határidőt minden esetben betartják-e? □ igen

□ nem

b. A gyártott/karbantartott/forgalmazott termékeknek van-e magyar nyelvű szerelési és karbantartási utasítása, a vonatkozó MÁV szabványokat alkalmazzák-e? □ igen c.

□ nem

Biztosított-e az Önök által forgalmazott vagy gyártott termékek előírás szerinti tárolása? □ igen

□ nem

5. Folyamatban van-e a karbantartásért felelős szervezeti (ECM) tanúsítvány szerinti rendszer kiépítése, bevezetése, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság által mikorra tervezik a tanúsítatást? ………………………. □ igen

□ nem

6. Rendelkezik-e cégük írásban rögzített ECM szerinti karbantartási politikával? □ igen

□ nem

6. szám


741

7. Dokumentált módon elbírálják-e vagy megítélik-e szállítóikat/alvállalkozóikat? □ igen

□ nem

8. Felmérik-e a vevők reklamációit, ezeket kiértékelik-e és hoznak-e helyesbítő/megelőző intézkedéseket? □ igen

□ nem

9. Létezik-e részletes ismertető, (specifikáció, katalógus, stb.) az Önök által gyártott/forgalmazott alapanyag, alkatrész, termék megrendelésének, beszerzésének segítéséhez? □ igen

□ nem

10. Biztosítják-e, hogy a specifikációval nem egyező termékek, illetve szolgáltatások nem kerülnek kiszállításra, illetve azokat azonnal kijavítják, vagy cserélik? □ igen

□ nem

11. Készek-e műszaki, karbantartási (ECM) és minőségi kérdésekben együttműködni a MÁV Zrt-vel? □ igen

□ nem

12. Lehetséges-e a MÁV Zrt. megbízottjának – előzetes egyeztetést követően – a karbantartási, a gyártási és minőségirányítási területére betekintést nyerni? □ igen

□ nem

13. Jelölik-e az Önök által gyártott/javított/forgalmazott termékeken az elvégzett minőségellenőrzést, a beszállított árú átvételt és annak eredményét? □ igen

□ nem

14. Biztosított-e tevékenységük során a gyártott/forgalmazott termékek azonosítása? □ igen

□ nem

15. Értesítik-e a megrendelőt előzetesen a gyártmányban forgalmazott termékben előálló bármilyen változtatásról? □ igen

□ nem

16. Dokumentált-e a gyártás minden fázisa, ennek alapján ellenőrzik-e? □ igen

□ nem

17. A gyártott/javított/forgalmazott termékkel együtt minden esetben tudnak-e műbizonylatot adni? □ igen

□ nem

18. Igen válasz esetén az MSZ EN 10204 szerinti 3.2 szakértői minőségi tanúsítványt (MÁV átvétel) tudnak-e biztosítani? □ igen

□ nem

Dátum:………………………………… ………………………………… bélyegző

aláírás

742


6. szám

D. A vasúti rendszeren kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

D.1. Eljárások a vasút rendszerén kívüli felek miatt fellépő kockázatok megfelelő és ésszerű azonosítására A vasúti közlekedésről szóló törvény értelmében a vasúti rendszer: a hagyományos és a nagy sebességű vasúti rendszerek strukturális és működési alrendszereinek összessége, valamint ezek irányítása és üzemeltetése. Előfordulhat, hogy a vasúti rendszeren, valamint annak irányításán és üzemeltetésén kívüli más tényezők, események, az ellenőrzött infrastruktúra közelében található (ideiglenes vagy állandó) létesítmények, munkaterületek is befolyásolják a pályahálózat üzemeltetését. Ilyen esetekben a külső felekkel való kapcsolódási pontok elemzése, a tevékenységhez kapcsolódó kockázatok csökkentése, és az érintett szereplőkkel az együttműködés a MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti hálózatot érintően a Társaság feladata. A pályahálózat működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatban a következő kockázatokkal, kockázati eseményekkel számolunk. a) a vasúti infrastruktúra elleni szándékos támadások, melyek veszélyeztetik a vasúti közlekedés biztonságát, a menetrendszerűséget vagy az utasok biztonságát (lopás, rongálás, vonatdobálás, közveszéllyel fenyegetés, terrorcselekmény), b) a MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok vagy más vasúton kívüli szervezetek, személyek, pályakarbantartást végző vállalkozások által okozott vasúti balesetek és más vasúti események (beleértve a veszélyes áruk szabadba jutását is), c) nyílt vonalon vonatok tartós veszteglése, d) szélsőséges időjárási viszonyok, e) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek (árvíz, tűz stb.), f) a munkavállalók tömeges megbetegedése (járvány), g) ipari szerencsétlenség, egyéb eredetű veszélyek, h) különleges jogrendi időszak. A vasúti közlekedésre, annak biztonságára hátrányosan ható egyes kockázatok kezelésére való felkészülés kötelezettségét – a hazai és nemzetközi tapasztalatok és gyakorlat alapján – jogszabályok tartalmazzák. Más részüket a vasúti pályahálózat működtetése során azonosította a Társaság. D.2. A Társaság felelősségi körébe tartozó, az D.1. pont szerint azonosított kockázatok mérséklését szolgáló kockázatkezelő intézkedések A vasúti rendszeren kívüli kockázatok közül a Társaság a következő kockázatokra rendelkezik felkészülési, a vasúti infrastruktúra védelmét szolgáló, a vonatközlekedés fenntartására irányuló megelőzési, illetve intézkedési tervvel:

6. szám


743

2.1. Vasúti balesetek, más vasúti események esetén a mentésben, a következmények elhárításában, a mentéssel, elhárítással, a következmények megelőzésével, az események kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat ellátó mentő, segítségnyújtó és más szervezetek értesítésére vonatkozó Értesítési Rend. 2.2. A vasúti infrastruktúra elleni szándékos támadások megelőzése: - azonosítottuk a Társaság üzemeltetésében lévő létfontosságú rendszerelemeket a 65/2013. (III. 9.) Korm. rendelet alapján; - a MÁV Zrt. fegyveres biztonsági őrséget működtet a létfontosságú rendszerelemek védelmére; - az infrastruktúra egyéb elemeinek védelmére vagyonőri szolgálatot foglalkoztatunk, illetve veszünk igénybe; - az élőerős védelem kiegészítésére technikai védelemi eszközöket alkalmazunk (betörésjelző, térfigyelő kamera, tűzjelző); - rendszeresen értékeljük a cselekmények helyét, idejét, mértékét, és a védelmet ennek megfelelően szervezzük meg; - együttműködési megállapodást kötöttünk a Rendőrséggel, Nemzeti Adóhatósággal, MÁV START Zrt.-vel, melynek része a vasúti infrastruktúra elleni támadások közös megelőzése, az elkövetők felderítése is. A Terrorelhárítási Központtal kötött megállapodás elsődleges célja a vasúti infrastruktúra létfontosságú rendszerelemei védelme, a rendkívüli helyzetek megelőzése, kezelése és elhárítása, a védett személyek utaztatásának és különleges vasúti szállítások biztonságának elősegítése. - szabályoztuk a vasúti területre történő belépés rendjét annak érdekében, hogy ezzel is elősegítsük az infrastruktúra elleni támadások megelőzését, a vasúti baleseteket. 2.3. A MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok, más vasúton kívüli szervezetek, személyek, pályakarbantartást végző vállalkozások által okozott vasúti balesetek és más vasúti események (beleértve a veszélyes áruk szabadba jutását is) kezelésére vonatkozó eljárások: - az érintett vasúti társaságok, és más szervezetek értesítése az Értesítési Rend alapján az esemény jellegének, súlyának megfelelően történik; - műszaki mentési, segítségnyújtási feladatok ellátásának rendjét, a mentés eszközeinek leírását, az eszközök és a kezelőszemélyzet telepítési helyét, igénybevételük rendjét a MÁV Zrt. műszaki mentési és segítségnyújtási utasítása, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV Zrt. közötti együttműködési megállapodása tartalmazza. A Megállapodásnak – csatlakozással – részesei a hálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok is; - a tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa-elhárítási, árvízvédelmi munkák hatékonyabb végrehajtása érdekében a területi szervek bevonásával - előre egyeztetett formában - évente közös gyakorlatokat szervezünk, ahol ténylegesen bevetésre kerülnek a különböző műszaki mentési gépjárművek, szakfelszerelések, illetve egymás gyakorlatain kölcsönösen részt veszünk, a finanszírozási lehetőségek függvényében; - a MÁV Zrt. közbiztonsági tervvel rendelkezik a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozására; - Belső veszélyelhárítási tervvel rendelkeznek a nagy rendező pályaudvarok, állomások: Dunaújváros, Ferencváros, Győr, Hatvan, Komárom, Székesfehérvár, Szolnok, Eperjeske, Fényeslitke, Záhony, Kelebia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Békéscsaba.

744


6. szám

A belső veszélyelhárítási terv tartalmazza a katasztrófaveszély, valamint katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat. A belső veszélyelhárítási terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok vasúti csomópontot/rendező pályaudvart/állomást érintő feladatok állomáson belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, valamint a 2015. évi LXXXIII. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény alapján (Egyezmény C függeléke, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozása (RID) szabályzat 1.11. fejezete). 2.4. Nyílt vonalon vonatok tartós veszteglése esetére vonatkozó eljárás A huzamosabb időre feltartóztatott és/vagy nyílt vonalon veszteglő személyszállító vonatokkal kapcsolatos, alapvetően az utasok mentésére, el-, illetve átszállítására vonatkozó eljárást a MÁV Zrt. Válságkezelési utasítása szabályozza. 2.5. Szélsőséges időjárási viszonyok esetére vonatkozó eljárás A téli időjárás, erős fagy, sűrű havazás, hófúvás által okozott forgalmi zavarok és közlekedési akadályok megelőzésére, valamint az ezzel kapcsolatban bekövetkezett események elhárítása során követendő eljárást a D.4. számú utasítás (4/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás) szabályozza. Nagy meleg esetén a feladatokat a pályafelügyeleti tevékenység keretében kell elvégezni, a D.5. számú utasítás szerint. 2.6. A munkavállalók tömeges megbetegedése (járvány) esetére vonatkozó eljárás A munkavállalókat és érintő járvány esetén a vasúti pályahálózat normál üzemeltetéséhez, a vonatforgalom biztonságos lebonyolításához szükséges létszám hiánya esetén – a vasúti üzemidő csökkentésének szabályait, az üzemeltetés általános rendjének megváltoztatásával kapcsolatos feladatokat a MÁV Zrt. pandémiás terve szabályozza (9/2011. (VI. 01. MÁV Ért. 7.) VIG utasítás). 2.7. Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek (árvíz, tűz stb.), ipari szerencsétlenség, egyéb eredetű veszélyek esetére vonatkozó eljárás -

a nukleáris üzemanyag vasúti szállítására vonatkozó eljárást, az MVM Paksi Atomerőmű munkavállalónak kimenekítésére vonatkozó eljárást a MÁV Zrt. és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közötti megállapodás szabályozza; a pályahálózatot érintő elemi csapás, ipari szerencsétlenség esetén alkalmazzuk a belső veszélyelhárítási terveket, az állomási végrehajtási utasításokat; a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV Zrt. közötti együttműködési megállapodás alapján, az abban foglalt, mindkét fél járművei, eszközei az elhárítás során bevethetők; a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére intézkedési tervvel rendelkezünk (17/2006. (MÁV Ért. 15.) VIGH utasítás).

6. szám


745

2.8. Különleges jogrendi időszak A MÁV Zrt. a nemzeti fejlesztési miniszter által jóváhagyott Honvédelmi Intézkedési Tervvel rendelkezik a Társaság különleges jogrendi időszaki feladatainak, valamint a terrorfenyegetettség esetére vonatkozó rendszabályok és intézkedések ellátására, a közlekedési és energetikai szervek honvédelmi feladatairól szóló 22/2014. (IV. 18.) NFM rendelet szerinti tartalommal. D.3. Eljárások a D.2. pontban meghatározott intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség szerint módosítások végrehajtására Az események kezelésével kapcsolatos feladatokat Országos és a Területi Válságkezelési Törzsek irányítják. Az események kezelésének folyamatában folyamatosan értékelik a feladatok végrehajtásának eredményességét, és intézkednek a szükséges változtatások végrehajtására. A Társaság normatív utasításainak kidolgozásáért, szükség szerinti módosításáért a kijelölt szervezetek felelősek. A külső szereplőkkel kötött együttműködési megállapodás megfelelőségének figyelemmel kísérése, a szükséges módosítás kezdeményezése a megállapodás előkészítéséért felelős szervezet a felelős. A rendkívüli események kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását, ha az a Társaság feladatkörébe tartozik, és az esemény jellege, súlyossága nem igényli külön szervezet működtetését, az operatív irányító szervezetek irányítják. Egyéb esetekben, a teljes hálózatot vagy több területi igazgatóságot érintő események esetén az irányítást a Központi Válságkezelő Törzs, helyi szinten a Területi Válságkezelő Törzsek látják el. Ettől eltérően az irányítást: -

a téli időjárás miatt kialakult rendkívüli esemény időszakában a D.4. számú utasításban megjelölt Központi Operatív Bizottság, illetve a területi és helyi szervezetek, - árvíz esetén a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési tervben (17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú utasítás) meghatározott Központi Árvízvédelmi Operatív Bizottság, illetve a területi és helyi szervezetek, - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXII. törvény 31. § (1) bekezdése alapján fenntartási, helyreállítási kötelezettség alá tartozó létesítményekben bekövetkezett rendkívüli esemény esetén a létesítmény ideiglenes vagy végleges helyreállításával kapcsolatos feladatokat – a központi vagy a területi helyreállítási szervezet látja el; - a katasztrófahelyzetben kihirdetett veszélyhelyzetben vagy a veszélyhelyzetet meghaladó méretű katasztrófa esetén kihirdetett szükségállapot időszakában, továbbá a MÁV Zrt. felügyeletét ellátó minisztérium rendelkezése alapján a védekezést a MÁV társaságokon kívüli szervezetek irányítják (megyei vagy helyi védelmi bizottságok), melyek az állami irányítás rendszerében feladatokat határozhatnak meg a MÁV társaságok részére. Az irányító és a végrehajtó szervezetek feladatait a vonatkozó eljárások (utasítások) tartalmazzák. A rendkívüli események kezelésének befejezését, a normál üzemeltetési rend helyreállítását követően, gyakorlat esetén annak befejezése után az irányító szervezetek, illetve - gyakorlat esetén -a Biztonsági igazgatóság értékelik a rendkívüli események nyomán kialakult helyzet kezelésének tapasztalatait, és szükség esetén javaslatot tesznek az eljárási rend, terv, együttműködési megállapodás kiegészítésére, módosítására. Ennek alapján a szükséges kiegészítés, módosítás előkészítése, kezdeményezése annak a szervezetnek a feladata, amelyik az eljárási rendet/utasítást, tervet, együttműködési megállapodást készítette.

746


6. szám

E. A biztonságirányítási rendszer dokumentálása (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat) E.1. A MÁV Zrt. tevékenysége, annak típusa, mértéke és kockázatai A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt. vagy Társaság) Magyarország állami vasúttársasága. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más hazai és európai hálózatokkal. A társaságot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium alapította, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója. A pályahálózatra vonatkozó speciális tulajdoni előírásokat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a Vtv. határozza meg, amely szerint a MÁV Zrt. által jelenleg működtetett vasúti pályahálózat meghatározó %-ban kizárólagos, kisebb %-ban üzleti állami tulajdonban van. A Társaság a Vtv. szerint egyben a vasúti pályahálózat vagyonkezelője is, amelynek részletes feltételeit az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény határozza meg. A társaság fő tevékenysége a kezelésében lévő vasúti pályahálózat működtetése, ami magában foglalja a vasúti pályahálózat üzemeltetését és fenntartását, létesítését, felújítását, fejlesztését, megszüntetését, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő egyéb szolgáltatások nyújtását. A 7705 km hosszú magyarországi vasúti hálózatból a MÁV Zrt. üzemeltet 7265 km-t (a GYSEV Zrt. kezelésében 440 km van). A Társaság tevékenységéhez vasúti járműveket üzemeltet. A Társaság egyéb tevékenységét az Alapszabálya tartalmazza. A vasúti pályahálózat elemeit, a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények fogalmát a Vtv. határozza meg. Az összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére vonatkozó eljárást az „A” eljárás, a nyomonkövetési eljárást az „I” eljárás, a biztonsági információk dokumentálását a „P” eljárás tartalmazza. 1.1.

A beruházás lebonyolításának folyamata

A MÁV Zrt. beruházásai esetén a lebonyolítás a 2/2013. (I. 11. MÁV Ért 1.) EVIG sz. MÁV utasítás a „MÁV Zrt. Fejlesztési és tervezhető karbantartási projektjeinek Lebonyolítási Utasításban előírt módon történik. Ha a beruházó külső fél, akkor a lebonyolítása az általa előírtak, ennek hiányában az itt hivatkozott utasítás szerint történik. Az eljárás folyamatát, feladatokat, módszereket és felelősségi köröket a Műszaki lebonyolítási igazgatóság E 71. dokumentuma tartalmazza. A minőségtervezéssel kapcsolatos feladatokat a Minőségirányítási kézikönyv 5.4. fejezete írja elő. A minőségtervet az E71-08 számú munkautasítás szerint kell kidolgozni, használni.

6. szám

1.2.


747

Beruházási folyamat lebonyolítását szabályozó előírások biztosítása

A minőségirányítási vezető az E 423 számú „Dokumentumok kezelése” című eljárás szerint biztosítja a lebonyolítást szabályozó előírások rendelkezésre állását. A lebonyolítás feladatait, eljárási rendjét meghatározó egyéb dokumentumok:

• Minőségirányítási kézikönyv

7.1.- 7.6., 8.2.1., 8.2.4., 8.3.1 fejezetei

• E 423 számú eljárás Dokumentumok kezelése • E 424 számú eljárás

Feljegyzések kezelése

• E 76 számú eljárás

Megfigyelő- és mérőberendezések kezelése


Nem megfelelőség kezelése


Helyesbítő tevékenység”


Megelőző tevékenység

• E 71-01 számú munkautasítás

Vasúti pálya-, híd-, magasépítés műszaki ellenőrzése


Távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési rend-

szer műszaki ellenőrzése • E 71-03 számú munkautasítás

Munkaterület átadása


Műszaki átadás-átvételi eljárás


Beruházás lebonyolításának folyamatábrája


Minőségterv

• 56/2015. (MÁV Ért. 27.) EVIG utasítás: a MÁV Zrt., valamint érintett leányvállalati csoport iratkezelési szabályzata. • 59-1/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 23.) EVIG utasítás a szerződéskötések rendjéről • a MÁV Zrt. közbeszerzési szabályzata • a MÁV Zrt. beruházási kézikönyve • 45/2012. (IX.7. MÁV Ért. 21.) EVIG. sz. MÁV utasítás az „Idegen személyek tartózkodásának, külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről • 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

748

1.3.


6. szám

A pályahálózat üzemeltetésének és a pályavasúti szolgáltatások tartalma és folyamata

6. szám


749

750


6. szám

A pályavasúti szolgáltatások egyes részszolgáltatásainak fő tartalma, hogy a pályaműködtető köteles a pályahálózathoz, annak egyes elemeihez a hozzáférést, a pályahálózat használatát diszkriminációmentesen biztosítani. E.2. A BIR felépítése, szerepkörök, felelősségek A vasútbiztonsággal kapcsolatos nemzeti biztonsági szabályok, hatósági határozatok végrehajtási feltételeinek megteremtéséről és a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásoknak történő megfelelésről az elnök-vezérigazgató, betartásáról a biztonsági igazgató, valamint az egyéb szervezetek vezetői gondoskodnak. Az elnök-vezérigazgató gondoskodik a BIR működésének személyi, szervezeti és tárgyi feltételeiről, a biztonsági igazgató és az egyéb szervezetek vezetői pedig – az MSZSZ és a munkaköri leírásuknak megfelelően – felelősek a biztonsági jogszabályokban megfogalmazottak betartásáért. Az elnök-vezérigazgató jóváhagyja a BIR leírását tartalmazó kézikönyvet (BIR) és dönt e dokumentumban, illetve azon biztonsággal kapcsolatos ügyekben, melyekben a döntés az MSZSZ, illetve a Döntési és Hatásköri Lista (DHL) alapján az elnök-vezérigazgató hatásköre. A MÁV Zrt. teljesítményére hatással lévő külső szereplőkkel a kapcsolódási pontokat az alábbi táblázat tartalmazz Szereplők/érintettek NFM

Szerepkör Szabályozó Megrendelő Tulajdonos

NKH

Engedélyező

Vevők - Vasúti társaságok

Nagy megrendelők

Kis megrendelők

NIF BKK

VPE Kft.

Fejlesztő Közlekedésszervező

Hatások, elvárások Szabálykövető magatartás Javaslatok Jó szolgáltatás a költségtérítésért Biztonságos szolgáltatás Pontos elszámolás Jó gazda gondossága Közlekedés biztonsága Versenysemlegesség Key account státusz Megbízható szolgáltatás: rugalmasság, menetidő, szolgáltatói szemléletmód Diszkriminációmentesség Megbízható szolgáltatás: rugalmasság, menetidő, szolgáltatói szemléletmód Korrekt partnerség Korrekt partnerség a fővárosi közlekedés irányításában

Menetvonal elosztás, hálózat-hozzáférési Nemcsak IT illeszkedés díjak meghatározása Valós pályaparaméterek Jogszabályoknak megfelelő, de közgazdaságilag és üzletpolitikailag is korrekt díjak Települések Lakosság elvárásainak képviselete Intermodalitás, vasút-közút polgármesterei feladatmegosztás, versenyképesség Potenciális kérelemzők Potenciális megrendelők Megbízható szolgáltatás: rugalmasság, menetidő, szolgáltatói szemléletmód Diszkriminációmentesség

6. szám


751

E.3. A Biztonságirányítási Rendszer leírása 3.1. A BIR kapcsolata a MÁV Zrt. szervezetével, belső szabályozásával A MÁV Zrt. szervezeti és működési rendjét a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata határozza meg. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. 32/A. §-ában előírt Biztonsági Szervezet feladatait a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működő Biztonsági igazgatóság látja el, a biztonságirányítási rendszerben. A MÁV Zrt. vasútbiztonsággal összefüggő utasításait, szabályzatait a biztonságirányítási rendszer leírását tartalmazó utasítás 2. melléklete tartalmazza. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal, hogy mint a magyarországi nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózatot részben működtető nem független vasúti társaság, az általa működtetett vasúti pályahálózatot a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. vonalaira vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat szerint működteti, az üzemi folyamatokban annak megfelelően jár el. A pályavasúti szolgáltatási folyamat végrehajtásának felelőse a MÁV Zrt. általános vezérigazgatóhelyettese. A pályavasúti szolgáltatás fő folyamata tartalmazza: • a pályavasúti szolgáltatási igények megismerését, • a szolgáltatások, és azok színvonalának meghatározását, tervezését, meghirdetését, • a szolgáltatás-nyújtáshoz szükséges feltételek, erőforrások biztosítását, • a vevőgondozási folyamatokat, • a szolgáltatási tevékenységet, • a hálózat-hozzáférési díjbevételekkel kapcsolatos elszámolási tevékenységet. Az üzleti folyamatok és a BIR kapcsolatát a következő ábra mutatja be.

752


6. szám

Az üzleti folyamatok minden elemében figyelembe kell venni, és érvényesíteni kell a biztonsági szempontokat. A vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, folyamatosan üzembiztos állapotban kell tartani, az ehhez szükséges megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítani kell. Folyamatosan együtt kell működni a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaságokkal, a Hálózati Üzletszabályzat és a Hálózat-hozzáférési szerződések előírásait érvényesíteni, ehhez a szükséges feltételeket biztosítani kell. 3.2. A BIR leírása, tartalma A BIR a 3.1. és e pontban leírt fő folyamatokat felügyeli. A felügyelet folyamatát az alábbi ábra mutatja be.

MÁV Zrt. Igazgatóság, Vállalatvezetés Csoporrányítási Biztonsági Bizoság Biztonsági Szervezet

Üzletpolikai, stratégiai célok

MÁV társaságok felelős vezetői

Biztonsági Testület

Stratégiák, programok,

Végrehajtás

Biztonságirányítás

Vasú társaságok segítése

A BIR a célok, eszközök, biztonsági felelősségek, biztonsági módszerek és szabályozások összessége. A biztonságirányítási folyamat közvetlen feladata, hogy pontosan, hatékonyan felügyelje a biztonsággal kapcsolatos paramétereket, a vasúti pályahálózat működtetésének folyamataiban. A BIR állandó javításának érdekében tett minden értékelés ezt a célt kívánja elérni. A biztonságirányítás a társasági irányítási folyamat szerves része. A pályavasúti szolgáltatás, valamint az 3.1. és e pontban jelölt folyamatok tervezése, szervezése, végrehajtása során a legfontosabb feladat a vasúti közlekedés biztonságának érvényesítése. Ehhez magasan képzett, a biztonsági szempontokat érvényesíteni képes személyzetre van szükség, illetve gondoskodni kell a biztonsági munkakörben dolgozó munkavállalók magas szintű oktatásáról, továbbképzéséről. A vasúti rendszerre vonatkozó biztonsági szint megtartása érdekében folyamatosan értékelni kell az általános és az egyedi kockázatokat, folyamatosan elemezni kell a biztonság szintjét. Biztosítani kell a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítésének értékelését.

6. szám


753

A MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat üzemeltetésének fő és támogató folyamatait az alábbi ábra mutatja be.

3.4. A BIR elemei A BIR a biztonságirányítás folyamatából és a következő elemekből áll: • • • •

a Biztonsági Szervezet (melyen a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóságát, a Biztonsági Szervezet vezetőjén a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóját kell érteni), a MÁV Zrt. biztonsági politikája (amely tartalmazza a Társaság karbantartási politikáját is) és biztonsági stratégiája, a biztonság fenntartására és javítására vonatkozó minőségi és mennyiségi célkitűzések, a célok eléréséhez szükséges tervek és eljárások, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokban, jogszabályokban, hatósági határozatokban előírt, valamint az új és módosított műszaki, működési előírásoknak való megfelelést szolgáló eljárások,

754

• • • • • • • • • • • •


6. szám

a vasúti berendezések és létesítmények szabványoknak és más előírásoknak való megfelelőségét szolgáló eljárások, az üzemeltetési feltételekben bekövetkezett változások, új berendezések, eszközök, anyagok, stb. alkalmazása, kockázatának értékelésére, a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, a berendezés teljes ciklusa alatt, a kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési, a nyomonkövetési eljárások és módszerek, képzési programok a vasutas munkavállalók szaktudásának szinten tartására és továbbfejlesztésére, a MÁV Zrt. és az általa üzemeltetett vasúti pályahálózatot használó MÁV társaságok és vállalkozó vasúti társaságok közötti információáramlás biztosítása, a vasútbiztonsági információk dokumentálására, összeállítására vonatkozó eljárási, tartalmi, formai követelmények, a vasúti balesetek és váratlan vasúti események bejelentési, vizsgálati, baleset-megelőzési rendszerének kialakítása, a balesetek és váratlan vasúti események következményeinek elhárításához szükséges riasztási, bevetési, tájékoztatási rendszer, vészhelyzet-kezelési rendszer, kommunikáció, tájékoztatás a biztonságról, a biztonsággal kapcsolatos mechanizmusok megfigyelése, a biztonságot közvetlenül, illetve közvetve befolyásoló folyamatok és vezetői eszközök, a BIR belső ellenőrzési rendszere.

E.4. A biztonság szempontjából kritikus eljárások és feladatok leírása 4.1. Kiválasztás A munkakör betöltésére egészségügyileg és szakmailag alkalmas, vagy alkalmassá tehető munkavállalók kiválasztása. Az alkalmazás feltétele, hogy a munkavállaló rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. 4.2. Oktatás, képzés, vizsgáztatás A hatályos jogszabálynak, ennek hiányában vállalati követelményrendszerben megfogalmazott ismeretanyagnak az átadása, visszaellenőrzése, annak érdekében, hogy a munkavállaló rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. 4.3. Munkaidő-beosztáskészítés A hatályos jogszabályok alapján a munkavállaló munkavégzési rendjének meghatározása, biztosítva a megfelelő pihenőidőket, munkaközi szüneteket, oktatási napokat. 4.4. Szolgálatképes állapot ellenőrzése Vasútüzemi munkakörben szolgálatra történő jelentkezés alkalmával és szolgálat közben is meg kell győződni a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról. Az ellenőrzés részletes szabályait a Munkavédelmi Szabályzat, valamint a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság és a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés ellenőrzési tevékenységéről szóló 34/2014. (VII. 11. MÁV Ért. 13.) ÁVIGH utasítás tartalmazza. (2016. 01. 01-től a szervezetek elnevezése Forgalmi üzemviteli igazgatóságra, illetve Pályavasúti értékesítési főosztályra változott.)

6. szám


755

4.5. Rendkívüli helyzetek kezelése A normál, rendes üzemtől eltérő esetekben követendő eljárások: értesítési rend, zavarelhárítás, eseményvizsgálat, értékelés, prevenciós javaslattétel, intézkedés. 4.6. Karbantartás ütemezés A vasúti hálózat és a vasúti járművek karbantartási rendjének meghatározása, a közlekedésbiztonsági előírásokat is figyelembe véve. 4.7. Karbantartás A vasúti hálózat és a vasúti járművek biztonságos közlekedésre képes állapotának fenntartása, biztosítása. 4.8. Közlekedésbiztonsági ellenőrzések Az ellenőrzésre kötelezett munkavállalók a személyzetet a vasúti hálózat és a járművek műszaki állapotát számukra lehetővé tett módon és mértékben közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálják. 4.9. Határátmeneti kérdések Határátmenetben közlekedő vonatok esetén a vonatok közlekedtetésével kapcsolatos információkat, szabályzásokat az „U” eljárás tartalmazza. 4.10. Tolatás Az indításra, áthaladásra felhatalmazott vonatok közlekedését kivéve vasúti járművek emberi, vagy gépi erővel vágányon végrehajtott szándékos helyváltoztatása. 4.11. Vonatvizsgálat A vonatvizsgálat a kocsik olyan vizsgálata, melynek során az egyes járművekből összeállított járműcsoportok, szerelvények kocsiit az összekapcsolás által lehetővé tett módon és mértékben, valamint a szerelvények előírt összeállítását közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálják. 4.12. Műszaki mentés/vegyi elhárítás A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 31. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint: „A vasúti pályahálózat működtetője köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése, valamint üzemzavar vagy baleset esetén a megfelelő működés mielőbbi helyreállítása érdekében.” A törvényi megfelelésnek eleget téve a MÁV Zrt. vasúti infrastruktúra területén - megállapodás alapján - a MÁV-START Zrt. végzi a műszaki mentés és segélynyújtási, valamint a vegyi elhárítási tevékenységet. Feladata, a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasútvonalakon, üzemi vágányokon, valamint az azokhoz csatlakozó MÁV Zrt. kezelésébe tartozó iparvágányokon, külön szerződés alapján a MÁV Zrt. kezelésébe nem tartozó vágányokon bekövetkezett rendkívüli események (baleset, műszaki mentés) következményeinek elhárítása. 4.13. Veszélyes áru kezelés A 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet előírásai szerint a MÁV Zrt. munkaviszonyban lévő veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót foglalkoztat.

756


6. szám

4.14. Útvonalkönyv pontossága, időszerűsége a pályahálózatot használó társaságok részére A „P” eljárás tartalmazza. 4.14.1. Dokumentáció a mozdonyvezetők számára A „P” eljárás tartalmazza. 4.14.2. Mozdonyvezetői utasításgyűjtemény A „P” eljárás tartalmazza. 4.14.3. A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírása A leírás útvonalkönyvben történő megjelenésének leírását a „P” eljárás, a leírás adattartamát az „Útvonalkönyv adatszolgáltatás változáskövetése” MF 7.5-46 minőségirányítási folyamatleírás tartalmazza. 4.14.4. A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása A „P” eljárás tartalmazza. 4.24.5. Menetrendek A „P” eljárás tartalmazza. 4.15. A vonatok „indulásra kész” állapotának bejelentése és tudomásul vétele Az indulásra kész állapot (személyszállító vonatokra, szerelvénymenetekre és mozdonyvonatokra vonatkozóan is) jelentésének módja, felelőse és dokumentálása. 4.16. Írásbeli rendelkezések kézbesítése Kézbesítés módja, átadás és visszavétel. Az adott szolgálati helyen kik kézbesíthetik az írásbeli rendelkezést. Az F.2. sz. Forgalmi utasítás szabályozza. 4.17. Lassúmenetek 6/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG utasítás a lassúmenetek nyilvántartására, a lassúmenet kimutatások előállítására és az érintett személyzet értesítésére 4.18. Állomási utas-tájékoztatás 45/2014. (X. 31.) MÁV Ért.20.) EVIG utasítás - a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között – szabályozza. 4.19. Kapcsolódási pont A kapcsolódási pontok megállapodásának készítésére és az egységes szempontrendszer alkalmazására vonatkozó szabályozásról szóló 46/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG sz. utasítás szerint.

6. szám


757

F. Felelősségi körök megállapítása (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

F.1. A biztonságirányítási rendszerbe tartozó tevékenységek összehangolása 1.1. A vasúti tevékenység ellátásához szükséges - szakmai vagy szervezeti - hatás- és feladatkör, funkció, valamint alkalmassági - feltételek mellett alapvető fontosságú a biztonságirányítási rendszerbe tartozó tevékenységek összehangolása. Ez a munkaszervezetben az állomási végrehajtási utasításokban történik meg, melyek tartalmi és formai követelményeit az állomási végrehajtási utasítások (továbbiakban: ÁVU) egységes szerkezetben történő összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról szóló 36/2015. (IX. 4. MÁV Ért. 15.) ÁVIGH utasítás szabályozza. ÁVU készül a hálózat minden olyan szolgálati helyére, ahol a forgalmi szolgálatot az F.2. számú Forgalmi Utasítás és függelékei szerint látják el. Az ÁVU az érdekképviseleti szervek véleményezésével, az F.2. számú Forgalmi Utasítás 4. sz. függelékében előírtak, valamint a 36/2015. (IX. 4. MÁV Ért. 15.) ÁVIGH utasítás alapján készül. A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatának megfelelő munkabiztonsági követelmények érvényesülését az ÁVU munkavédelmi szempontú előzetes felülvizsgálata biztosítja. Az ÁVU egységes szerkezetben történő összeállításához szükséges szempontrendszert, a formai és tartalmi követelményeket az utasítás 1. számú melléklete tartalmazza. 1.2. ÁVU jóváhagyása, karbantartása Az ÁVU-t a Pályavasúti területi igazgatóság forgalmi szervezete hagyja jóvá és rendeli el alkalmazását. Az ÁVU-t évente felül kell vizsgálni és az esetleges évközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva jóvá kell hagyni, az új menetrendi időszak kezdete előtt. Ettől eltérően év közben is módosítani kell és egységes szerkezetben jóvá kell hagyni, alapvető technológia-módosulás esetén. Az alapvető technológiai rendszert nem érintő változásokról az érintett személyzetet parancskönyvben kell értesíteni, azokat csak akkor kell az ÁVU-ba bedolgozni, ha a következő menetrendi időszakban is érvényesek lesznek. 1.3.

Vállalkozó vasúti társaságok tevékenységének szabályozása

Azokon a szolgálati helyeken, ahol vállalkozó vasúti társaság rendszeresen foglalkoztat munkavállalókat, a vállalkozó vasúti társaság tevékenységét - az állomási technológiai folyamatok figyelembe vételével - Végrehajtási Utasításban (továbbiakban: VU) szabályozza.

758


1.4.

6. szám

Kapcsolódási pontok szabályozása

A kapcsolódó tevékenységek végrehajtását - a VU, illetve az ÁVU technológiai kapcsolódási pontjait illetően - a vállalkozó vasúti társaság képviselője a Forgalmi csomóponti főnökség vezetőjével egyezteti, szükség esetén az MÁV-SZK Zrt. munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó, területileg illetékes képviselőjének bevonásával, és az előzetesen egyeztetett, kapcsolódó technológiai folyamatok végrehajtásának módját „Megállapodásban” rögzíti. A „Megállapodásban” rögzítettek alapján az állomás vezetője (állomásfőnök) az ÁVU, a vállalkozó vasúti társaság képviselője a VU érintett pontjait köteles a technológiai kapcsolódási pontokra vonatkozóan véglegesíteni. A véglegesített „Megállapodások” közül a személyszállítási közszolgáltatással összefüggő kapcsolódási pontokra vonatkozó „Megállapodások” jóváhagyása tekintetében mindenkor a hatályos „A kapcsolódási pontok megállapodásának készítésére és az egységes szempontrendszer alkalmazására vonatkozó szabályozás” című utasításban foglaltak szerint kell eljárni. Jelenleg: 46/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20. EVIG utasítás.) Kapcsolódási pontok: -

Az üzemi technológiát érintő kapcsolódási pontok o Személyszállító és MÁV-START Zrt. által továbbított vonatokhoz személyzet rendelkezésre állásával, valamint a szolgálatképes állapotával kapcsolatos észrevételek kezelése o Vonatterhelési kimutatás készítése, átadása o A vonatok „indulásra kész” állapotának bejelentése és tudomásul vétele o Írásbeli rendelkezések kézbesítése o A mozdonyvezető indulásra történő felhatalmazással kapcsolatos eljárás, teendők, ha a vonat nem indítható el a menetrend szerinti indulási időben o Tolatási szolgáltatások megrendelése o Biztosítóberendezések kezelése o A megfutamodás elleni védekezés szabályozása o Járműbiztosítási (karbantartási, műszaki, járműtisztítási) technológiák engedélyezése o Kocsivizsgálati tevékenység kapcsolódása o Közlekedési utak, targoncák közlekedésének engedélyezése o Igazolás kiadása vonatkésésről, talált tárgyak kezelése, csomag-megőrző működtetése o Utas sérelmére elkövetett lopás, utasbaleset, poggyászkár kezelésének szabályozása, Panaszkönyvi (Szolgáltatások és panaszok könyve, vagy Utasok könyve) bejegyzések átadása o Vagyonvédelem, szerelvények őrzése o Mozgáskorlátozottak utaztatása, utas-lifttel kapcsolatos feladatok o Technológiák készítésének, átadásának szabályozása o Az üzemirányítókkal történő kapcsolattartás o Felsővezetékkel ellátott műszaki (gépészeti, karbantartói, mozdony) telep esetében a kapcsolásra, engedélyezésre jogosultak együttműködése o Egyéb, a jelen szempontrendszerben nem szabályozott tevékenységek

6. szám

-


759

Egyéb kapcsolódási pontok o Utastájékoztatás végrehajtására vonatkozó előírások. Utastájékoztató eszközök kezelésével, személyszállító vonatok közlekedésével kapcsolatos papír alapú – statikus – utastájékoztató hirdetmények előállításával, rendelkezésre állásának biztosításával, ellenőrzésével, pótlásával, eltávolításával összefüggő tevékenységek. o Utasforgalomra megnyitott területek és létesítmények o MÁV Zrt. Pályavasúti TIG szervezeti egységei által a MÁV-START Zrt. részére nyújtott szolgáltatások, informatikai rendszerekhez történő hozzáférés o A váróterem zárva és nyitva tartása o MÁV Zrt. Pályavasúti TIG részéről a MÁV-START Zrt. részére nyújtott menetjegy-értékesítéssel összefüggő tevékenységek o Levélkezelés lebonyolítása, nyilvántartása, átadás módja o Rendkívüli események, munkahelyi sérülések, elsősegélynyújtáshoz figyelembe vehető eszközök helye o Vitás esetek rendezése, változások kezelése

A kapcsolódási pontok szabályozásának tartalmát a 46/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG sz. utasítás tartalmazza. A Forgalmi csomóponti főnökség vezetője az általa jóváhagyott nem személyszállítási közszolgáltatással összefüggő „Megállapodást” megküldi a felterjesztő állomás vezetője (állomásfőnök) részére. 1.5. A technológiai folyamatok betartásának biztosítása A Végrehajtási Utasítás és a „Megállapodás” egy példányát a forgalmi irodai rendeletgyűjteményben kell megőrizni. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a vállalkozó vasúti társaság az általa igényelt menetvonalhoz kapcsolódóan tervezetten végez az F.2. számú Forgalmi Utasítás 1.2.31. c), d) pontjában meghatározott forgalmi tevékenységet és ezért a szolgálati helyen munkavállalókat foglalkoztat, a vállalkozó vasúti társaság munkavállalói kötelesek az ÁVU-ból helyismereti vizsgát tenni. A kiállított vizsgadokumentumok alapján a vállalkozó vasúti társaság képviselője a helyismereti vizsgát tettek névsorát a „Megállapodás”-hoz mellékletként csatolni köteles. Abban az esetben, ha a kapcsolódó technológiai folyamatokra vonatkozóan nem készült „Megállapodás”, (a vasúti társaság nem foglalkoztat az állomáson rendszeresen munkavállalókat), menetvonal kiutalás esetén a vállalkozó vasúti társaságot a technológiai folyamatokról az állomáson „Kimutatással” kell értesíteni. A „Kimutatást” a Fejrovatos előjegyzési naplóban történő elismertetés mellett kell a vasútvállalat képviselőjének átadni.

F.2. A Társaságon belül felelősséggel felruházott személyzet felhatalmazása, hatásköre, erőforrásai A Társaságon belül a felelősséggel felruházott szervezeteknek rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A szükséges felhatalmazásokat, hatáskört jogszabályok, a Társaság Alapszabálya, a Működési és Szervezeti Szabályzat, belső normatív utasítások, az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. Ezek alapján a tevékenységek, hatáskörök és a felelősség egyértelműen elhatárolhatók.

760


6. szám

A megfelelő erőforrások biztosítását, a döntési, kötelezettségvállalási hatásköröket a Döntési és Hatásköri lista szabályozza.

F.3. A biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök Alapelv, hogy a Társaság minden szervezete felelős az illetékességi területén a kezelésében lévő vasúti pálya, vasúti jármű, berendezések és felszerelések biztonságos üzemeltetéséért és karbantartásáért, a munkavállalók megfelelő képzettségéért, oktatásáért, az előírt technológia betartásáért. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója teljes körű általános biztonsági ellenőrzési és felügyeleti jogkört gyakorol a Biztonsági Szervezet, a MÁV Zrt. vasúti szervezeteinek tevékenysége felett. A vasúti közlekedés biztonsága érdekében a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának közvetlen irányításában, a biztonságirányítási rendszer részeként, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott Biztonsági Szervezet működik. A Biztonsági Szervezet vezetője felelős a Biztonságirányítási Rendszer rendeltetésszerű és hatékony alkalmazásáért. A Biztonsági Szervezet képviselője részt vesz a MÁV társaságoknak a belső biztonsági folyamatok összehangolása, a biztonsági feladatok megszervezése, végrehajtása, a végrehajtás felügyelete érdekében működtetett biztonsági testületekben, fórumokon. 3.1. Vertikális felelősség A biztonsággal összefüggő ügyekben a szervezeti és személyi felelősségre (feladat, hatáskör, felelősség) a 2. pontban hivatkozott szabályozások és a minőségirányítási eljárások érvényesek Az MSZSZ határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait a hierarchia különböző szintjei között. A szervezetek felelősségének tejes egészében le kell fedni az általuk végzett tevékenységet, beleértve az együttműködés területeit is. 3.2. Horizontális felelősség A Társaságon belül más vasúti szervezeteket, a vasúti infrastruktúra működtetésében érintett külső szervezeteket, a vállalkozó vasúti társaságokat együttműködési kötelezettség terheli. E szervezeteknek be kell tartani a Hálózati Üzletszabályzatban és a Hálózat-hozzáférési szerződésben, az ÁVU-kban, a szerződésekben, továbbá e dokumentumokban és a tevékenységüket szabályozó jogszabályokban, utasításokban, szabványokban és más előírásokban foglalt követelményeket.

F.4. A biztonsági feladatok meghatározása és azok megfelelő személyzethez rendelése A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata tartalmazza a vezetők vasúti tevékenységének ellátásához szükséges valamennyi szükséges szakmai vagy szervezeti feladatot, valamint a pozíció betöltésének képesítési feltételeket. (MSZSZ, MÁV Zrt. szakmai alkalmassági függeléke). A hatáskört és a felelősséget ugyancsak az MSZSZ rögzíti. A MÁV Zrt. az engedélyköteles tevékenységéhez szükséges eszközöket vagy engedélyköteles tevékenységet más személyektől vagy szervezetektől akkor vesz igénybe, ha teljes körűen meggyőződik az üzemeltetésre átvett eszközök műszaki és szakmai megfelelőségéről, valamint a polgári jogi szerződés alapján igénybe vett szervezetek, személyek szakmai alkalmasságáról.

6. szám


761

Ezt szerződések (megállapodások), belső normatív utasítások, minőségbiztosítási eljárások biztosítják. A megfelelő képesítésű és alkalmas munkavállalók biztosítását a MÁV Zrt. Oktatási utasítása, képzési szabályzata, és a munkavállalók egészségügyi alkalmasságának vizsgálatáról szóló utasítása biztosítja. A munkavállalók biztonsági feladatait egyéni munkaköri leírásaik tartalmazzák.

762


6. szám

G. A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

G.1. Felelősség a biztonsággal kapcsolatos folyamatok tekintetében A Társaságnál a vezetői megbízásnak előfeltétele a vasúti tevékenység feletti biztonságos és megbízható ellenőrzés és felügyelet gyakorlására való alkalmasság. Ezek az előfeltételek a pozíció betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettség, a szakmai gyakorlat, a vezetői tapasztalat, menedzserirányítási tapasztalat meghatározásával teljesülnek, amit a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzat Szakmai alkalmassági függeléke szabályoz, az alábbi vezetők tekintetében: • Elnök-vezérigazgató • Általános vezérigazgató-helyettes • Gazdasági vezérigazgató-helyettes • Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes • Biztonsági igazgató • Műszaki felügyeleti és technológiai igazgató • Műszaki lebonyolítási igazgató • Forgalmi üzemviteli igazgató • Pályavasúti területi igazgató • Gyermekvasút forgalmi csomóponti főnökségvezető Az egyéb szervezeti vezetőknél a vezetői pozíció betöltésének feltételeit az egyéni munkaköri leírás tartalmazza. Az elnök-vezérigazgató irányítási-, ellenőrzési- és tájékoztatási kötelezettségét az Alapszabály tartalmazza. G.2. A feladatok teljesítésének rendszeres figyelemmel kísérése A MÁV Zrt. szervezeti egységei a felügyeletük alatt működő egységeknél kötelesek megszervezni a munkafolyamatok szabály- és utasításszerű végzésének folyamatos ellenőrzését, és azt vezetői és munkafolyamatokba épített ellenőrzés keretében végezni. A vasútbiztonság fenntartásának érdekében a feladatok figyelemmel kísérése a munkafolyamatba épített, illetve szúrópróbaszerű ellenőrzések révén valósul meg. A Társaságnál a közlekedésbiztonsági ellenőrzés „A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások” című – a BIR „K” eljárása szerint történik. 2.1. Rendszeres vezetői ellenőrzés Vezetői ellenőrzés az irányítási tevékenység szerves részeként az üzleti, irányítási és támogató folyamatok rendszeres és eseti ellenőrzése, a meghozott vezetői döntések, a folyamatokat érintő hatások, és azok következményeinek felmérése, vizsgálata. Célja a felmerült hibák, hiányosságok alapján, illetve azok megelőzése érdekében a szükséges vezetői döntések megalapozása, meghozatala és a döntések hatásának felülvizsgálata.

6. szám


763

A vezetői ellenőrzéseket a MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasítása szerint (1/2014. (MÁV Ért. 1) EVIG utasítás) végezzük és dokumentáljuk.

A vezetői ellenőrzés főbb módszerei: •

engedélyezési, aláírási, láttamozási jog gyakorlása a gazdasági vagy egyéb kihatással járó intézkedések megtételéről, tartalmi helyességük ellenőrzésével, elemzés, értékelés eseti vagy rendszeres végzése a műszaki, gazdasági vagy egyéb adatok, információk (GIR, VIR, stb.) felhasználásával,

•

beszámoltatás a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, amely lehet rendszeres és eseti,

•

helyszíni ellenőrzések végzése, melynek során a vezető meggyőződik a munkavégzés feltételrendszerének meglétéről, a munka szabályszerű végzéséről, a munkafegyelem helyzetéről, a munkafolyamati és helyi vezetői ellenőrzésről, amelyet dokumentálni kell,

•

minőségbiztosítási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése.

A vezetői ellenőrzés mértékét a tevékenység jellegével és kockázattartalmával összhangban kell kialakítani. A vezető feladata többek között a munkafolyamatokba épített ellenőrzés rendeltetésszerű működtetése és annak ellenőrzése is. 2.1.1. Vezetői ellenőrzés a vasúti pályahálózat-működtető szervezeteknél A pályahálózat-működtető szervezeteknél a vezetői ellenőrzés rendjét a 34/2014. (VII. 11. MÁV Ért. 13.) ÁVIGH utasítás szabályozza. E szervezeteknél a vezetői ellenőrzés rendszerét az alábbi táblázat mutatja be. Az ellenőrzés módszere

Az ellenőrzés célja

Vezetői munkabiztonsági szemle

Munkabiztonsági helyzet, gépek-berendezések, védőeszközök, szabályozások, technológiák stb. helyszíni vizsgálata. A közlekedésbiztonság, a munkáltatás és gazdálkodás, a technológiák, a működés, a foglalkoztatás, az eszköz kihasználás javítása, a foglalkoztatás hatékonyság növelése stb. helyszíni vizsgálata. A helyszíni vezetői ellenőrzési tevékenység színvonalának, hatékonyságának emelése. A MÁV Zrt. Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság valamennyi szakmai szervezeti egységénél a kiegészítő tevékenységek ellátását szabályozó rendeletek, utasítások, rendelkezések és állásfoglalások vonatkozó előírásainak betartása és betartatásának ellenőrzése.

Elrendelt vezetői ellenőrzés

Területi operatív irányítási és felügyeleti, valamint területi végrehajtó szervezeti egységek alapfeladataihoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek ellenőrzése

Az ellenőrzés rendszeressége Évente Havonta egy alkalommal

Ellenőrzési ütemterv szerint

2.1.2. Járművek karbantartásának vezetői ellenőrzése A vasúti járművek/munkagépek karbantartásának ellenőrzése és annak dokumentálása a „B” fejezet szerint történik.

764


6. szám

2.1.3. A vasúti pálya, pályatartozékok és létesítmények biztonsági megfelelőségének vezetői ellenőrzése Az ellenőrzések lefolytatása, dokumentálása a MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasítása szerint, valamint beszámoltatások keretében történik. A vezetői ellenőrzés módszerét, megszervezésének, az ellenőrzés módját a hivatkozott utasítás szabályozza. 2.2. A vezetői ellenőrzés dokumentálása A vezetői ellenőrzések végrehajtását dokumentálni kell. Dokumentálásnak kell tekinteni pl. az értekezletek, megbeszélések jegyzőkönyveit, emlékeztetőit, és az azokban hozott határozatokat, valamint a helyszíni ellenőrzést követően felvett jegyzőkönyveket, valamint az Ellenőrzési Napló és a Felügyeleti Könyv bejegyzéseit. G.3. Eljárások a többi irányítási tevékenységnek a biztonságirányítási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítására és kezelésére A Társaság a BIR mellett integrált számítógépes gazdálkodásirányítási információs rendszert működtet, melynek • a szerződés-nyilvántartás, • a beszerzés, • a kötelesség, • a projekt költségképzés, • a tárgyi eszköz-nyilvántartás, • a készletgazdálkodás és, • a tervezési és kontrolling modulja biztosítja a vezetői ellenőrzéshez szükséges információkat. A Társaságnál működtetett minőségirányítási rendszerek és a BIR egymást kiegészítve, egymást figyelembe véve működik együtt. G.4. A biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek tevékenységének értékelése A munkavállalók teljesítményének értékelése a MÁV Zrt. munkakör-elemzési, értékelési és besorolási rendszerének működtetéséről, a személyi alapbér megállapítása szabályairól szóló utasítás alapján történik (54/2010. (MÁV Ért. 26.) humánpolitika - elnök-vezérigazgatói utasítás). A folyamatos vezetői ellenőrzéshez, egyben értékeléshez felhasználjuk a munkafolyamatba beépített ellenőrzéseket az erre vonatkozó belső utasítások szerint. A Biztonságirányítási Rendszerben szervezetre, vagy személyre megállapított felelősség/kötelezettség teljesítésének vizsgálata, az adott biztonságirányítási szerepkörben végzett tevékenység ellenőrzése alapján történik. A Biztonsági Testület folyamatosan figyelemmel kíséri a BIR alapelemei érvényesülését, intézkedéseket kezdeményez a hiányosságok megszüntetésére. Évente, a vasúti társaságok számára előírt biztonsági jelentés elkészítésének határidejéhez igazodva átfogóan értékeli a BIR alapelemei működésének hatékonyságát, alkalmasságát, szükség esetén kezdeményezi továbbfejlesztését. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató felügyelete és irányítása mellett a Biztonsági Szervezet teljes körű üzembiztonsági ellenőrzési jogkört gyakorol a pályavasúti szervezetek a MÁV társaságok vasúti tevékenysége felett. Ennek keretében éves ellenőrzési terv, megrendelés és vezetői megbízás alapján

6. szám


765

átfogó-, téma-, cél- és utóvizsgálatokat végez; a megállapításokról tájékoztatja az ellenőrzés elrendelőjét és az érintett társaság menedzsmentjét; intézkedéseket kezdeményez a feltárt hiányosságok, rendszerbeli hibák megszüntetésére, megelőzésére. Az éves szakellenőrzési tervet az üzembiztonsági stratégiai feladatok, a vasúti közlekedés biztonságának kockázatelemzése alapján kell előkészíteni. A folyamatok üzembiztonsági prioritásai szerint kell meghatározni a szakellenőrzések elvégzésének sorrendjét és gyakoriságát. Az ellenőrzési feladatok kijelölése során a vizsgálat fő célkitűzését is meg kell határozni, amelynek tükrözni kell a kockázatfelmérés eredményeit. A szakellenőrzések megállapításait dokumentálni kell. A szakellenőrzés kiemelt területei: • a munkavállalók szolgálatvégzési feltételeinek megléte, a szolgálati magatartásra, szolgálatellátásra vonatkozó előírások betartása, • a vonatközlekedésre, illetve a közlekedő vonatokra vonatkozó előírások betartása, • tolatási, elegyrendezési folyamatok, • az útátjárók, peronok biztonsága, ami a mindenkori vasútbiztonsági helyzettől függően – figyelemmel a baleseti mutatókra – változhat. A Biztonsági Szervezet az üzembiztonsági szakellenőrzések végrehajtásáról, megállapításairól, javaslatairól rendszeresen beszámol a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató útján a MÁV társaságok menedzsmentje részére, gondoskodik a munkavállalók tájékoztatásáról. A karbantartási tevékenységben részt vevő munkavállalók tevékenységének folyamatos értékelése érdekében a belső teljesítményi követelményekre és az értékelési rendszerre vonatkozó eljárást a „B” eljárás tartalmazza. A biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzése, ennek keretében a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek tevékenységének ellenőrzése az „S” eljárás szerint történik. G.5. A biztonságirányítási rendszerbe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrások elosztása A forrástervezésre – a biztonsági tervezéssel párhuzamosan – a vállalati üzleti terv, illetve költségvetés tervezésekor kerül sor, egyeztetve az Alapítóval. A biztonsági programban szereplő projektek finanszírozását biztosítani kell. Ahol intézkedésre van szükség, de pénzügyi alapot még nem különítettek el rá, a biztonsági program olyan tervezési módszert tartalmaz, ami a pénzügyileg megengedhető mérték tervezését lehetővé teszi. A különböző vezetők, illetve szervezetek a Döntési és Hatásköri Lista alapján felelősek a megfelelő források biztosításáért. A megfelelő források az éves üzleti tervben jelennek meg.

766


6. szám

I. A folyamatos fejlesztés biztosítása Nyomon követési eljárás (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

I.1. Általános megjegyzések A nyomon követés a MÁV Zrt. által a vasúti strukturális alrendszerek működtetésének (beleértve a forgalmi szolgálatot és a forgalomirányítást is) és karbantartásának területén bevezetett, a biztonságirányítási rendszer megfelelő alkalmazásának és hatékonyságának ellenőrzését célzó intézkedések összegzése; egyben a BIR fejlesztésének (javításának), a kockázatkezelési intézkedések megfelelő alkalmazása ellenőrzésének alapvető módszere. (A biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúti társaságok, a biztonsági engedéllyel rendelkező pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó, a nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló 1078/2012/EU rendelet alapján.) Alkalmazása kiterjed: - a vasúti rendszer strukturális területeire (infrastruktúra-, energia-, pályamenti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, vasúti járművek, beleértve a vasúti munkagépeket is), - a vasúti rendszer funkcionális területeire (forgalomüzemeltetés és –irányítás; karbantartás; telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára), - a vasúti alrendszereket működtető/üzemeltető szervezetek létszámát, feladat- és hatáskörét, felelősségét érintő szervezeti változásokra, - a működtetésbe és a karbantartásba bevont vállalkozások tevékenységére, a velük kötött szerződések keretei között, - a MÁV Zrt. alvállalkozóira, a vasúti szervezetek és az alvállalkozók által felhasznált anyagok gyártóira, beszállítóira, illetve a műszaki berendezések meghibásodásából, a nem megfelelő gyártásból vagy gyártási hiányosságból adódó események kezelésére, szerződéseken, megállapodásokon keresztül. Ha a pályahálózat-működtető és a jármű, infrastruktúra karbantartásáért felelős szervezetek a nyomon követési eljárás során bármilyen, a műszaki berendezések (beleértve a strukturális alrendszereket is) meghibásodásából, nem megfelelő gyártásából vagy gyártási hiányosságból eredő potenciális biztonsági kockázatot tár fel, arról értesíti az érintett szereplőket is.

I.2. A nyomon követés stratégiájának, prioritásainak és tervének meghatározása A jogszabályokban, belső normatív szabályozásokban egyéb hatósági és szakmai, technológiai előírásokban, a biztonságirányítási rendszerben, valamint a minőségbiztosítási rendszerekben előírt felülvizsgálati tevékenységek eredményei igazolják, a biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzési rendszere biztosítja a vasútbiztonsági folyamatok és infrastrukturális feltételek megfelelőségét és folyamatos fejlesztését. Ezek alapul szolgálnak a szükséges helyesbítő és megelőző tevékenységek megtervezéséhez is. Az előzőeken túlmenően a MÁV Zrt. az általa működtetett vasúti rendszerek üzemeltetése és karbantartása során jelentkező nem megfelelések kezelése során folyamatosan, ismétlődően és ismétlően figyelemmel

6. szám


767

kíséri a biztonságirányítási- valamint a karbantartási rendszertől elvárt eredmények teljesítését. Ehhez figyelembe veszi azokat az információkat, melyek a jelentős kockázatnak kitett területre utalnak, ahol a hatékony nyomon követés hiánya a biztonságot fenyegető hátrányos következménnyel járhat azáltal, hogy elmaradnak a szükséges javító, biztonságot növelő intézkedések. Ezek a bemenő információk a következő eljárások során keletkeznek: a) a biztonságirányítási rendszer egészének megfelelő alkalmazása, különös tekintettel kockázatkezelésre („BIR „A” és „M” fejezet) karbantartáshoz kapcsolódó kockázatkezelésre (BIR „B” fejezet) beszállítók alkalmasságának ellenőrzésére (BIR „C” fejezet) vezetői ellenőrzésre (BIR „G” fejezet) munkavállalók képviselőivel való egyeztetésre (BIR „H” fejezet) a biztonsági teljesítmény értékelésére (BIR „K” fejezet) vasúti szervezetek közötti információ-megosztásra, vészhelyzeti együttműködésre (BIR „O” fejezet) balesetek, más rendkívüli események kivizsgálására (BIR Q fejezet) a biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzésére (BIR „S” fejezet) a vasúti infrastruktúra biztonságos tervezésére (BIR „T” fejezet) az infrastruktúra biztonságos működésére (BIR „U” fejezet) a karbantartásra és anyagbeszerzésre (BIR „V” fejezet) a forgalomirányító és jelzőrendszer karbantartására és működtetésére (BIR „W” fejezet) b) a Biztonságirányítási Rendszer (Kézikönyv) teljessége a 2004/49/EK irányelv III. melléklete szerint, c) a biztonsági jelentés tartalmának megfelelősége, a 2004/49/EU Irányelv 9. cikk (4) bekezdés szerint, d) a biztonsági rendszernek a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelése, az 1169/2010/ EU rendelet II. mellékletének megfelelően, és az értékelés megküldése az NKH-nak megtörtént-e, e) a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelőség teljesítése, a 2004/49/EK irányelv és a 1169/2010/ EU rendelet II. mellékletének megfelelően, f) a hálózat vagy annak egy része biztonságos tervezéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges követelmények teljesítéséhez szükséges engedély megléte alapján, g) a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások teljesülése, a 2012/757/EU Bizottság határozatának I. melléklet 4.2.1.2, 4.2.1.2.1, 4.2.1.2.2., 4.2.1.2.2.3., és 4.2.1.2.3. pontja alapján, h) az NKH-nak küldendő éves karbantartási jelentés tartalma, a 445/2011/EU rendelet III. melléklete alapján. Az a)-h) pontoknak való nem megfelelés, vagy a kockázatkezelési eljárásokban kockázat megállapítása esetén megfelelő tervet (nyomon követési stratégiát) és korrekciós intézkedéseket kell hozni a hiányosság megszűntetésére, amelyek biztosítják: -

célzott ellenőrzéseket a kiemelt kockázatú helyekre, intézkedési terv kiadását, felelős és határidő meghatározásával, a szükséges javító, biztonságot növelő intézkedések meghozatala érdekében, vezetési előterjesztés készítését a Társaság egészét érintő és/vagy nagy beruházási igényt jelentő kockázatkezelésre.

A vasúti alrendszereket működtető/üzemeltető szervezetek létszámát, feladat- és hatáskörét, felelősségét érintő szervezeti változások nyomon követéséért a MÁV Zrt. Pályaműködtető szervezet vezetője felelős. Az eljárás keretében vizsgálni kell a szervezet működési hatékonyságának változását, a működtetési és

768


6. szám

karbantartási feladatok technikai eszközrendszere és a személyi erőforrások összhangját, a feladatrendszer, illetve a végrehajtásért való felelősség teljes körű megjelenítését a működési és szervezeti szabályzatban, munkaköri leírásokban. A MÁV Zrt. Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság vezetői, a Műszaki lebonyolítási igazgatóság vezetői, valamint a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és a vasúti járművek tekintetében a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet (Technológiai központ) feladatkörében felelős - a műszaki és üzemeltetési követelmények (szabványok, műszaki előírások) betartása, - a berendezések, beépített anyagok, eszközök üzemképességének fenntartása, - a kockázatelemzés folyamatában feltárt kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedések meghozatala, azok hatékonysága, - a munkavállalók szakmai felkészültsége fenntartása, fejlesztése, - a szervezeten belüli, a forgalomirányító és a hálózatot igénybe vevő vasúttársaságokkal az üzembiztonságra vonatkozó, azt befolyásoló információk megfelelő áramlásának biztosítása, - a biztonságra hatással lévő, azt befolyásoló információk megfelelő szintű dokumentálása, kezelése, - a Pályavasúti üzemeltetési szervezetek és a Pályavasúti értékesítési főosztály ellenőrzési rendszerének teljessége, hatályosulása, - a vasúti járművekre vonatkozóan a Technológiai központ - az irányítási-, a karbantartás-fejlesztési szervezet, a karbantartást végző és a járműveket üzemeltető szervek közötti együttműködés, - a karbantartásra vonatkozó szabályozás hatályosulása, - a karbantartási napló megléte, megfelelősége, vezetése, - a karbantartásra vonatkozó előírások betartása, - a karbantartásra vonatkozó szerződések hatályosulása, - a karbantartási rendszer az NKH által történő tanúsításához szükséges feltételek folyamatos biztosításának folyamatos figyelemmel kíséréséért (nyomon követéséért). A pályahálózat-működtető és a karbantartásért felelős szervezetek felelőssége és feladata annak biztosítása, hogy az alvállalkozóik, beszállítóik által végzett kockázatkezelési intézkedéseket nyomon kövessék, vagy a nyomon követést az alvállalkozók, beszállítók elvégezzék. A Biztonsági igazgatóság felelős - a biztonságirányítási rendszer alkalmazásának, működésének a rendkívüli események bejelentésének, a kivizsgálás megállapításai hasznosításának, - a vészhelyzeti, riasztási, együttműködési tervek megfelelő hatályosulásának folyamatos figyelemmel kíséréséért (nyomon követés).

I.3. Információk gyűjtése és elemzése A vasúti strukturális és funkcionális alrendszerei területeinek a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata szerinti vezetői, a vasúti járműveket üzemeltető szervek vezetői a működtetés és karbantartás területére vonatkozóan, továbbá a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonság: a) gondoskodnak a tevékenységi területükre, a szakterületüket érintő vállalkozási szerződések teljességére és teljesítésére, a szervezeti, működési változásokra vonatkozó, a működtetést vagy a karbantartást hátrányosan érintő információk gyűjtésére, rendszerezésére, elemzésére és értékelésére a stratégiai céloknak és a cselekvési (feladat-) terveknek megfelelően. b) ehhez felhasználják: - az I.2. pont a)-h) pont szerinti eljárások tapasztalatait, dokumentumait,

6. szám


769

-

a kockázatkezelés alapjául szolgáló pályavasúti nyilvántartásokat (RES, PÁVA, FOR, PADISZ, PAZAR, FET, PÁTER, HGR/MEDINA) c) az irányítási rendszer előírásai megszegésének (be nem tartásának) észlelése esetén megteszik a szükséges intézkedést a kockázat kezelésére; a biztonságirányítás rendszerét súlyosan érintő, vagy adott helyen vagy a hálózat más pontján ismétlődő, vagy nagyobb területet érintő kockázati események kezelésére cselevési (feladat) tervet készítenek, d) gondoskodnak a b) pont alapján elkészített cselekvési tervek végrehajtására, a végrehajtás alapjául szolgáló intézkedés hatásának értékelésére. (A végrehajtás eredményességének megállapítása esetén a cselekvési tervet akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha az ismételt ellenőrzés az intézkedés tartósan pozitív hatását állapítja meg.) Az értékelés vizsgálja a cselekvési terv egyes feladati végrehajtásának hatását a terv egészére és a stratégiára.

I.4. Cselekvési terv készítése A nyomon követési eljárásban, vagy a kockázatértékelés keretében feltárt hiányosságok megszűntetésért való felelősség konkrét - más vasúti társaságot vagy más szereplőt érintő feladat esetében az érintett szervezet hozzájárulásával kijelölt - felelőshöz kapcsolódik, amit a terv nevesít. Igazodik a nyomon követési és a kockázatkezelési eljárásban megállapított/feltárt kockázati eseményekhez. Minden egyes hiányossághoz rendelve van egy feladat, ami nem tekinthető teljesítettnek, amíg a kockázat meg nem szűnik. Akkor kell készíteni, ha a kockázatkezelési intézkedések nem vezetnek eredményre, egyes folyamatok, eljárások, műszaki, üzemeltetési, szervezeti intézkedések végrehajtása nem megfelelő. A terv kiegészítő kockázatkezelési intézkedéseket is tartalmazhat. A tervben megjelennek a nyomon követési eljárás esetleges hiányosságainak korrekciói, a kiegészítő feladatok. A cselekvési tervvel egy időben készül el a tervben megjelölt feladatok végrehajtásának értékelésére vonatkozó dokumentum (nyilvántartás), melyben az egyes feladatok végrehajtásáért felelősök folyamatosan vezetik: - a stratégiai célkitűzések és az egyes feladatok végrehajtásával, az elérni kívánt cél megvalósulásával kapcsolatos információkat, - a feladat végrehajtása hatékonyságának értékelését, a döntéseket, - a nyomon követési eljárás során észlelt kockázatokat, azok megszüntetésére tett intézkedéseket. Ez a dokumentum az egyik alapja az éves értékelésnek, és az – a cselekvési tervvel együtt – hozzáférhető az érintett vezetők, a Biztonsági igazgatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság/tanúsító szervezet részére. A cselekvési terv elkészítésére, a kockázatkezelési intézkedési tervre, az abban meghatározott feladatok végrehajtásának értékelésére, a kockázatkezelési státuszjelentésre az „A” eljárást kell alkalmazni. Az infrastruktúra és a járművek felújítása, karbantartása részben vállalkozói szerződések alapján történik. A vállalkozási szerződések tartalmazzák a teljesítésre, a teljesítés ellenőrzésére és a teljesítés igazolására vonatkozó lényeges tartalmi elemeket, a biztonsággal összefüggő azon lényeges információk körét, melyet a megbízónak (vasúti szervezet) és a megbízottnak (vállalkozás) meg kell osztaniuk egymással, és amelyek korrekciós intézkedést igényelnek akár a megrendelő, akár a vállalkozó részéről. Tartalmazzák a szerződések azt is, hogy az információkat időben, megfelelően dokumentálva kell átadni, és azoknak alkalmasnak kell lenni a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára. Az e

770


6. szám

körbe tartozó kockázatok nyomon követése a szerződés keretei szerint történik. Az információ átadásának és dokumentálásának kötelezettsége kiterjed a beépített/beszerelt műszaki berendezések meghibásodására, esetleges gyártási hibájára is, ha azok biztonsági kockázatot jelentenek. Ebben az esetben a nyomon követési eljárást ki kell terjeszteni az azonos gyártmányú/típusú műszaki berendezésre is. Az éves biztonsági jelentés - a vasútbiztonsági célkitűzéseinek teljesítéséről, valamint a vasútbiztonsági tervek megvalósításáról szóló tájékoztatás, - a nemzeti vasútbiztonsági szabályokban meghatározott mutatók és a közös biztonsági mutatók alakulásáról szóló tájékoztatás, - a biztonságirányítási trendszer belső ellenőrzésének eredményei, - a vasút és az infrastruktúra működésének hiányosságait és üzemzavarai, - a vonatok közlekedésével, az infrastruktúra működésével összefüggő, jelentésköteles rendkívüli eseményekre vonatkozó statisztikai adatok mellett tartalmazza a nyomon követésre vonatkozó eljárás alkalmazásnak tapasztalatait is.

I.5. A cselevési terv végrehajtása Az egyes feladatok végrehajtásának felelősei önértékelés keretében folyamatosan vizsgálják a teljesülést, annak a kitűzött céloknak való megfelelését, eltérés esetén kezdeményezik a szükséges korrekciót, a cselekvési terv kiegészítését. Az érintett vezetők a nyomon követési eljárás egészére vonatkozóan ellenőrzik a cselekvési tervnek a stratégiai célokra gyakorolt hatását, a stratégia megvalósítása érdekében készített cselekvési terv hatékonyságát, különösen a célkitűzések megvalósulását, az elvárt eredmények teljesülését, a határidők betartását. Ez alapján, továbbá az egyes feladatok felelőseinek javaslatai alapján történik meg a kockázatkezelési intézkedések módosítása, vagy újak alkalmazása.

I.6. A cselekvési tervben foglalt intézkedések hatékonyságának értékelése A cselekvési tervben maghatározott intézkedésekre megadott határidőt követően ki kell értékelni az elért eredményeket, és a megállapításokat dokumentálni kell. Amennyiben az intézkedés nem hozott kellő eredményt, új, hatékonyabb javító, biztonságot növelő, helyesbítő intézkedést kell meghatározni. Az intézkedések feleljenek meg a felmerült problémák nagyságának. A cselekvési tervbe foglalt intézkedések eredményességének jóváhagyásáért az érintett terület vezetője a felelős. Egy adott, illetve lehetséges eltérés okainak felderítése és az (ismételt) előfordulás elkerülésére hozott intézkedés több egymásra épülő, vagy egymással összefüggő feladatból is állhat, azaz újabb helyesbítő, megelőző tevékenységeket is elindíthat. A helyesbítő és megelőző intézkedés akkor zárható le, ha minden meghatározott intézkedés, feladat teljesítése, értékelése és jóváhagyása megtörtént. A helyesbítő, megelőző intézkedések hatékony végrehajtását a vezetői ellenőrzések, belső auditok alkalmával is vizsgálni kell.

I.7. A nyomon követési eljárás dokumentálása

6. szám


771

A nyomon követési eljárás dokumentálásának módját a cselekvési terv formája határozza meg: - a vezetői ellenőrzést az előírt ellenőrzési dokumentációban, nyomtatványban kell dokumentálni, - az infrastruktúra és a járművek felújításával, karbantartásával összefüggő kockázatok folyamatos figyelemmel kísérésének dokumentálása a vállalkozói szerződések keretében történik, - intézkedési terv készítése esetén készülhetnek jegyzőkönyvek, részjelentések, - vezetők részére készített beszámoló, - a 4. pontban meghatározott dokumentumok, - éves biztonsági jelentés. Dokumentálni kell a nyomon követési eljárás eredményét is. Ez tartalmazza: - a nyomon követési eljárás egyes elemeinek (I.2-6. pontok) eredményeit, az ezek alapján hozott döntéseket, - a megállapított, elfogadhatatlannak minősített meg nem felelés esetében az elvárt működéshez szükséges intézkedések jegyzéke, Dokumentáció: • A hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó részletes műszaki, üzemeltetési szabályokat a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a „vasúti alagutak biztonságával” kapcsolatban elfogadott kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól szóló, 2007. december 20-i 2008/163/EK bizottsági határozat. • A hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyeknek az infrastruktúra, valamint a vasúti járművek megközelíthetőségére, akadálymentesítésére vonatkozó, a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a „mozgáskorlátozott személyekkel” kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól szóló, 2007. december 21-i 2008/164/EK bizottsági határozat. • Az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőség-értékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljaira vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/ EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőség-értékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól szóló, 2010. november 9-i 2010/713/EU bizottsági határozat. • A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „járművek - zaj” alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokra, valamint az alrendszer engedélyezési eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeire vonatkozó, a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „járművek - zaj” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2011. április 4-i 2011/229/EU bizottsági határozat. • A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerére vonatkozó részletes műszaki szabályokat, továbbá az alrendszer vizsgálati eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeire vonatkozó, a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól szóló, 2011. április 26-i 2011/274/EU bizottsági határozat. • Az Európai Unió vasúti rendszerének infrastruktúra alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló 1299/2014/EU rendelet. • Az Európai Unió vasúti rendszerének „járművek – mozdonyok és személyszállító járművek” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 1302/2014/EU rendelet. • A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokat, valamint az alrendszer vizsgálati eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeire vonatkozó, a 2013/710/EU bizottsági határozattal módosított 2012/757/EU bizottsági határozat. • A transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokról, illetve az alrendszer vizsgálati eljárása során alkalmazandó el-

772


6. szám

járások követelményeiről szóló, a 2012/696/EU bizottsági határozattal módosított, a transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2012. január 25-i 2012/88/EU bizottsági határozat.Az átjárhatósági műszaki előírásokat tartalmazó EU határozatokban hivatkozott szabvány esetében, o amennyiben annak nemzeti szabványként való közzététele megtörtént, a nemzeti szabvány, o nemzeti szabvány hiányában az átjárhatósági műszaki előírásokat tartalmazó EU határozatokban hivatkozott szabvány. a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. XII. 20.) NFM rendelet.

6. szám


773

774


6. szám

K. A Társaság minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

Közös biztonsági célok (KBC): az a biztonsági szint, amelyet a vasúti rendszer különböző részein (mint például a hagyományos vasúti rendszer, nagysebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt vonalak) és a rendszer egészén mindenképpen meg kell valósítani, és amelyet a kockázatelfogadási kritérium fejez ki. (2012/226/EU határozat) A Biztonságirányítási Rendszer (BIR) feladata, hogy a nemzeti vasútbiztonság szabályok, valamint a közös biztonsági módszerekre vonatkozó előírások alapján meghatározza a MÁV Zrt. által működtetett vasúti rendszer egészére kiterjedő közös biztonsági célok eléréséhez szükséges szervezeti és működési feladatokat, a biztonsági követelmények egységes érvényesítése, a vasúti pályahálózat üzemeltetésének biztonságos irányítása érdekében. A Társaság a vasúti rendszerre vonatkozó biztonsági szint megtartása érdekében folyamatosan értékeli az általános és az egyedi kockázatokat, folyamatosan elemzi a biztonság szintjét, a 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet szerint. Minden egyes baleset vagy váratlan esemény vizsgálata során vizsgáljuk a BIR megfelelőségét • az utasítások kiadásának és végrehajtásának módja, szervezeti keretei, • a munkavállalókkal szembeni követelmények és azok érvényesítésének módja, • a belső ellenőrzések és vizsgálatok gyakorlata és azok eredményei, • az infrastruktúrával kapcsolatos különböző szereplők közötti kapcsolódási pontok tekintetében. A biztonság értékelése, a biztonsági célok meghatározása keretében vizsgáljuk • az utasokat érintő kockázatokat, • a személyzetet érintő kockázatokat (beleértve az alvállalkozók személyzetét is), • a vasúti átjárók használóival kapcsolatos egyedi kockázatokat, • más személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokat, • a meglévő nemzeti és nemzetközi felelősségi szabályok sérelme nélkül a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokat, • a társadalmi kockázatokat.

K.1. Biztonsági célkitűzések és az azokat magában foglaló dokumentum A MÁV Zrt. Biztonsági Szervezete évente biztonsági jelentést készít a Társaság menedzsmentjének, az „I” eljárásban foglalt tartalommal. Az értékelés a közös biztonsági mutatók szerint vezetett statisztikai adatokon és biztonsági célkitűzések teljesítésének értékelésén alapul. A biztonsági jelentést megküldjük a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (a továbbiakban: NKH) és jelentésnek a vasút és az infrastruktúra működésének hiányosságaira és üzemzavaraira, valamint a vonatok közlekedésével, az infrastruktúra működésével összefüggő, jelentésköteles rendkívüli

6. szám


775

eseményekre vonatkozó statisztikai adatokat tartalmazó részét a Közlekedésbiztonsági Szervezetnek (a továbbiak: KBSZ), továbbá a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére. A jelentés elkészítéséért, megküldéséért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. A biztonsági jelentés tartalmazza a vasúti járművek karbantartására vonatkozó jelentést is, melynek tartalmát a „B” eljárás határozza meg és a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ készíti el. Az éves jelentések magukban foglalják a biztonsági célok megvalósításának vizsgálatát, valamint összehasonlításokat tartalmaznak az előző időszakkal. Az elemzés tartalmazza a biztonsági ellenőrzés megállapításait, továbbá a karbantartásra vonatkozó jelentés a nyomon követési eljárás során szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat is.

K.2. A tevékenységhez igazodó vasútbiztonsági célok meghatározása A biztonsági szempontú éves szintű minőségi és mennyiségi célkitűzések meghatározását a Biztonsági igazgatóság által készített éves biztonsági jelentés tartalmazza. A rövid távú vasútbiztonsági célokat ezek alapján kell kialakítani. A biztonsági célok definiálása, eltérő vezetői döntés hiányában, bázis alapon történik, figyelembe véve a bázis időszakban bekövetkezett jelentős baleseteket, vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető eseményeket. Olyan biztonsági célokat kell meghatározni, melyekre vonatkozóan a társaság adatgyűjtésre és tárolásra használt rendszereiből az adatok ellenőrizhetők. A minőségi és mennyiségi célkitűzéseket a MÁV Zrt. céljaival összhangban kell meghatározni.

K.3. A biztonsági teljesítmény rendszeres értékelése A biztonság következetes kiértékelése, az ellenőrzés és a statisztikai adatok kontrollált használata lehetővé teszi a kritikus területek gyors azonosítását, valamint a Társaság minden szintjén biztosítja az intézkedésekhez szükséges információkat. A biztonsági mérési rendszer tárgya a biztonságot befolyásoló minden paraméter. A mérési rendszer alapja • a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006 GKM rendelet 2. melléklete, • a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 91/2003/EK rendelete, valamint • a Társaság Balesetvizsgálati Utasításában meghatározott események, és a baleseti veszélyre utaló jelek folyamatos regisztrálása, mérése, elemzése. Ezeknek a segítségével átfogó képet kapunk a biztonság minden szintjéről, melynek következtében lehetőség adódik a statisztikai elemzéseken, ténymegállapításokon alapuló javító intézkedések meghozatalára. A folyamatok figyelemmel kísérése, értékelése folyamatos.

K.4. Az üzemeltetési szabályok rendszeres figyelemmel kísérése és ellenőrzése 4.1. A lényeges biztonsági adatok gyűjtése, a teljesítmény és a célok teljesítésének értékelése A balesetek – és a közlekedés biztonságát veszélyeztető események – nyilvántartásának szabályozásáért, megfelelő rögzítéséért és az elemzések alapján az intézkedések kezdeményezéséért a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonság szervezete a felelős. A vasútbiztonság megfelelő szinten tartásához, szükség esetén javításához a belső összehasonlításon kívül más vasúttársaságok fejlesztéseit és tapasztalatait is tanulmányozni kell. A MÁV Zrt. biztonsági

776


6. szám

eredményeit a Nemzetközi Vasútegylet (a továbbiakban: UIC), az NKH és a KBSZ adatbázisához, illetve más vasutak eredményeihez is viszonyítja. A biztonsági összehasonlítás a szükséges teendők jelzőjeként szolgál, melyet esetlegesen további elemzésekkel kell kiegészíteni. A baleseti veszélyre utaló jelek segítségével a szervezeti egységek jelzést kapnak azokról a körülményekről, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják a biztonságot. Ellentétben a balesetek/események kulcsadataival, a baleseti veszélyre utaló jelek célja, hogy az illetékes szervezeti egységek jóval a baleset kialakulása előtt felfedezzék a balesethez vezető veszélyeket, amelyekkel elemezhető a kockázatnövekedés, illetve meghozhatók a megelőző intézkedések. A baleseti veszélyre utaló jelek olyan adatokon alapulnak, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatosak a biztonsággal. A baleseti veszélyre utaló jeleket egyrészt a munkavállalók eseménylapon vagy eseménykönyvben rögzítik, másrészt a munkafolyamatba épített vagy felügyeleti ellenőrzést végzők az általuk használt ellenőrzési dokumentációban, illetve külön nyilvántartásban rögzítik. 4.2. Az adatok értelmezése és a szükséges változtatások végrehajtása A K.1. pontban leírtak szerint történik a biztonsági adatok elemzése, ezen belül értelmezése. Az elemzés alapján intézkedéseket kell hozni. Az intézkedési javaslatokat az elnök-vezérigazgató vagy a Biztonsági igazgatóság az MSZSZ szerint felelős szervezet felé teszi meg. Az azonnali vagy rövid távú intézkedéseket parancskönyvben kell kiadni, a középtávon érvényeseket intézkedési tervekben kell meghatározni. A Biztonsági igazgatóság évente – az előző évi vasútbiztonsági helyzet alapján – feladattervet készít. A hosszú távú, illetve végleges intézkedések utasítás formájában kerülnek kiadásra.

K.5. A vasútbiztonsági célok elérését szolgáló tervek és eljárások 5.1. Az éves vasútbiztonsági célokat, a biztonsági stratégiai programot (feladattervet) az elnökvezérigazgató hagyja jóvá. A vasútbiztonsági célok meghatározásánál figyelembe kell venni az alábbiakat: • a biztonsági helyzetet, • a kockázatkezelés eredményeit, • a vezetés részéről megfogalmazott követelményeket, • a vállalati költségvetés lehetőségeit. A célok mennyiségi és minőségi követelményeket tartalmaznak, melyeket a MÁV Zrt. céljaival összhangban kell meghatározni. A vasútbiztonsági célok elérését szolgáló feladatok: • A szervezeti egységek rögzítik az adatokat és rendszeres gyakorisággal megküldik azokat a MÁV Zrt. biztonsági igazgatójának. • A Vasútbiztonság feldolgozza és statisztikailag elemzi a kulcsadatokat, illetve az „adatszolgáltatóval” együtt minden mutatót értelmez. • A baleseti veszélyre utaló jelek elemzéséről, illetőleg a megteendő intézkedésekről a Vasútbiztonság szükség szerint tájékoztatót készít a menedzsment részére. Az elnök- vezérigazgató dönt a további teendőkről. 5.2. A biztonsággal kapcsolatos utasítások, szabályzatok jegyzékét a BIR leírásának 2. melléklete tartalmazza.

6. szám


777

L. Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok, valamint egyéb feltételek teljesítésére (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

L.1. A biztonsággal kapcsolatos, a műveletek típusa és mértéke szempontjából jelentőséggel bíró követelmények teljesítésére vonatkozó eljárások 1.1.

A követelmények azonosítása és a vonatkozó eljárások frissítése a követelmények változásainak tükrözése céljából

A biztonsággal összefüggő műveletek követelményei jogszabályokban, európai uniós szabályozásokban (rendelet, irányelv, határozat), európai előírásokban (európai szabvány, nemzeti szabványként bevezetett harmonizált európai szabvány, közös műszaki előírás, európai műszaki engedély), hazai szabványokban, belső normatív utasításokban kerülnek meghatározásra. Ezek változását a MÁV Zrt. figyelemmel kíséri, illetve a belső normatív utasításokat érintő magasabb szintű szabályozást a belső normákban érvényesíti. •

A vasúti közlekedést érintő hazai jogi szabályozás (törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) változásainak érvényesítése kötelező a társaság számára. A változásokra való felkészülés lehetőségét a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény biztosítja. Ennek alapján a MÁV Zrt. képviselője részt vesz a vasúti közlekedésről szóló törvényt és végrehajtási rendeleteit érintő változások előkészítésének egyeztetésében. A jogszabályok megfelelő időt biztosítanak a vasúti szervezetek részére a szabályozás alkalmazására történő felkészülésre, a belső normatív szabályozásnak a jogi szabályozáshoz történő igazítására. A hatályos jogszabályok alapján szükségessé váló rendelkezések belső szabályzatokban, koncepciókban való megjelenítéséért, a belső szabályok egységességének kiépítéséért, fenntartásáért (konzisztencia-vizsgálat) a Társaság Jogi igazgatósága felelős. A Jogi igazgatóság - a vasúti közlekedést érintő jogszabályok előkészítésébe bevonja a pályahálózat-működtető szervezeteket, - a jogszabályok (jogszabály-módosítások) kihirdetéséről elektronikus úton tájékoztatja a vasúti szakmai szervezeteket. A tájékoztatás tartalmazza a jogszabály, vagy a módosítás szövegét is, - amennyiben a változás érinti a Társaság vasútbiztonsági engedélyének és karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványa kiadásának alapjául szolgáló feltételeket, a változást bejelenti a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, - vizsgálja a jogi szabályozás alapján a szakmai szervezetek által készített belső normatív szabályozás összhangját a jogi szabályozással. A vasúti pályahálózat-működtetéséért felelős szakmai szervezetek - a Jogi igazgatóságnak a jogszabályi változás előkészítéséről szóló tájékoztatása alapján megismerik a feladatkörüket érintő szabályozás várható változásait, és megteszik a szükséges felkészülési intézkedéseket,

778


-

6. szám

a jogszabályi változás kihirdetéséről szóló tájékoztatás alapján o értékelik a jogi szabályozásnak a működésükre gyakorolt szervezeti, működési, műszaki változás hatását és mértékét, a belső utasításokkal való összhangját; a szakmai szervezetek vezetői intézkednek a jogszabály szerint működésre, o a belső normatív utasítások kiadásáért és karbantartásáért felelős szakmai szervezet szükség esetén kezdeményezi a jogszabály-változással érintett belső utasítás módosítását, o a Társaság vasútbiztonsági engedélyének és karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványa kiadásának alapjául szolgáló feltételeket megváltozásáról tájékoztatja a Jogi igazgatóságot, o a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők gondoskodnak, hogy a biztonsági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók megismerjék és alkalmazzák a vasútbiztonsági jogszabályok munkaköri feladataikat érintő rendelkezéseit.

A Biztonsági igazgatóság - a vasútszakmai intézkedésekkel összhangban módosítja a biztonságirányítási rendszer eljárási rendszerét. A biztonságirányítási rendszer megfelelőségének ellenőrzéséért felelős - szakmai szervezetek a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében, - a Biztonsági igazgatóság a vasútbiztonsági ellenőrzések során, - szükség esetén a biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzéséért felelős szervezet az ellenőrzési terv szerint vizsgálja a jogi szabályozás hatályosulását. •

Az Európai Uniós szabályozások közül kötelezően, külön hazai jogalkotási aktus nélkül is teljes egészében alkalmazandó a rendelet. Az Európai Uniós rendeletek követésére vonatkozó eljárásra a hazai jogszabályok követésére vonatkozó eljárást alkalmazzuk. Az irányelv valamennyi kötelezően elérendő célkitűzést állapít meg, melynek elérését (teljesítését) hazai jogi szabályozás biztosítja. Így a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/ EK irányelven alapul. Eljárásunk alapja ezekben az ebben az esetben a hazai jogi szabályozáson, illetve a hazai jogi szabályozásnak az EU határozat vagy annak meghatározott előírásai kötelező alkalmazására vonatkozó rendelkezésén alapul. A határozat a hazai jogalkotásra kötelezett szervezetet (országgyűlést, kormányt, minisztériumot) kötelezi az annak megfelelő jogi szabályozásra elkészítésére, mint pl. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet, a forgalmi szolgálat és a forgalomirányítás alrendszerre vonatkozó 2012/757/EU határozat egyes előírásainak végrehajtására. Eljárásunk ezekben az esetekben a hazai jogi szabályozáson, illetve a hazai jogi szabályozásnak az EU határozat vagy annak meghatározott előírásai kötelező alkalmazására vonatkozó rendelkezésén alapul. Az Európai uniós szabályozás követésével kapcsolatos feladatok Jogi igazgatóság - a vasúti közlekedést érintő európai uniós szabályozás megjelentetése előtti utolsó tárgyalásának időpontjáról tájékoztatást kap a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól,

6. szám

-


779

a tájékoztatás alapján értesíti a pályahálózat-működtetéséért felelős szakmai szervezeteket a várható szabályozás szintjéről, tartalmáról, a szabályozás alapján belső normatív utasítás kiadása vagy módosítása esetén vizsgálja a belső szabályozás összhangját az európai uniós szabályozással.

A vasúti pályahálózat-működtetéséért felelős szakmai szervezetek - a Jogi igazgatóság tájékoztatása alapján - az EUR-Lex internetes honlapon - rendszeresen figyelemmel kísérik az európai uniós szabályozás megjelenését, - a szabályozás megjelenését követően, annak hatályba lépéséről szóló rendelkezésére figyelemmel: o értékelik a szabályozásnak a működésükre gyakorolt szervezeti, működési, műszaki változás hatását és mértékét, a belső utasításokkal való összhangját; a szakmai szervezetek vezetői intézkednek a szabályozás szerint működésre, o a belső normatív utasítások kiadásáért és karbantartásáért felelős szakmai szervezet szükség esetén kezdeményezi a jogszabály-változással érintett belső utasítás módosítását, o a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők gondoskodnak, hogy a biztonsági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók megismerjék és alkalmazzák a munkaköri feladataikat érintő rendelkezéseket. A Biztonsági igazgatóság és a Biztonságirányítási Rendszer megfelelőségének ellenőrzéséért felelős szervezetek a jogszabályi szabályozás követésére vonatkozó szabályok szerint járnak el. •

A vasúti rendszer európai uniós szabályozásnak való megfelelőségét a műszaki szabályozások, szabványok biztosítják, melynek összefoglalását a következő táblázat tartalmazza. Európai Unió

Lényeges követelmények a vasúti rendszer alrendszereire - biztonság, - hozzáférés biztosítása, - környezetvédelem, - műszaki összeegyeztethetőség, - megbízhatóság és rendelkezésre állás, - ellenőrzések, - egészségvédelem és biztonság,

Nemzetközi Vasúti Szállítás Kormányközi Szervezete (OTIF) A vasúti rendszer Közösségen A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási belüli kölcsönös átjárhatóságáról Egyezmény (COTIF) két függeléke szóló 2008/57/EK irányelv, mó- - Egységes szabályok a nemzetdosította: közi forgalomban használni - 2009/131/EK irányelv tervezett vasúti berendezések- 2011/18/EU irányelv re vonatkozó műszaki szabvá- 2013/9/EU irányelv, nyok érvényesítésére és egysé- 2014/38/EU irányelv ges műszaki előírások elfoga- 2014/106/EU irányelv dására) (TMF) - Egységes szabályok a nemzetközi forgalomban használt vasúti rendszerek műszaki engedélyezésére (TPU)

780

Kötelező műszaki feltételek (ÁME-k vagy TSI-k


Az átjárhatóság műszaki feltételei - 1299/2014/EU rendelet (infrastruktúra alrendszer) - 2012/757/EK határozat (forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer) - 1302/2014/EU rendelet (járművek-mozdonyok és személyszállító járművek alrendszer) - 1301/2014/EU rendelet (Energia alrendszer) - 2012/88/EU határozat (ellenőrző-irányító és jelző alrendszer) - 1304/2014/EU rendelet (zaj alrendszer) - 1303/2014/EU rendelet (vasúti alagutak biztonsága ÁME) - 1300/2014/EU rendelet (fogyatékossággal élők és csökkent mozgásképességűek hozzáférése ÁME) - 1305/2014/EU rendelet (fuvarozási telematikai alrendszer) - 454/2011/EU rendelet, módosítás: 1273/2013/EU rendelet (személyszállítási telematikai alrendszer) Önkéntesen alkalmazható szab- EN szabványok, melyeket az Euványok rópai szabványügyi testületek elfogadtak. Ide tartoznak a nemzeti szabványként bevezetett harmonizált európai szabvány, közös műszaki előírás, európai műszaki engedély is (együtt: európai előírás) A (lényeges követelményeknek ERA műszaki dokumentáció való) megfelelőség egyéb elfo- CEN Workshop Megállapodások gadható eszközei UIC döntvények

6. szám

Egységes Műszaki előírások (UTP)

EN szabványok, melyeket az Európai szabványügyi testületek elfogadtak

ERA műszaki dokumentáció CEN Workshop Megállapodások UIC döntvények

Az európai szabványok adaptálása a Magyar Szabványosítási Testület képviselőinek segítségével történik, nemzeti szabványként történő közzététellel. Ha az AME/TSI európai szabványra hivatkozik, a nemzeti szabványként közzétett EN szabványt kötelezően alkalmazzuk. A műszaki követelményrendszer

6. szám


781

infrastruktúra alrendszer és annak rendszerelemei (2008/57/EK irányelv) megfelelőségét magyar szabványként közzétett európai szabványok (harmonizált szabványok) biztosítják. Az európai szabványokat műszaki megoldások egészíthetik ki. (ERA dokumentáció, CEN Workshop Megállapodások, UIC döntvények. Hazai jogszabály vagy EU rendelet előírhatja műszaki megoldások, UIC döntvény alkalmazását. Ebben az esetben kötelező az alkalmazásuk. MSZ, ennek hiányában a MÁV szabványok alkalmazását a normatív utasítások írják elő. Ott alkalmazzuk, ahol a táblázat szerint hierarchiában európai előírás, ÁME, TSI, EU (MSZ EN) szabvány, kötelezően alkalmazandó UIC döntvény nem tartalmaz előírást. A műszaki szabályozások, szabványok követésével kapcsolatos feladatok A Pályavasúti működéstámogatás feladata a műszaki dokumentációk és szabványok kezelésének szabályozása és irányítása, a szervezetek felé történő feladatszabás és kontroll révén. A Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ feladata a műszaki dokumentációk, tervcsomagok és szabványok kezelése, tervezési alapadatok, előzmények biztosítása, egyéb feladatok ellátása szakterületi szinten és külső feleknek. Az MSZSZ szabályozza a pályahálózat működtető egyéb szervezetek szabványosítással kapcsolatos feladatait a szabványok szerinti működés érdekében. A MÁV Zrt. tagja a Magyar Szabványügyi Testületnek (továbbiakban Testület) és gyakorolja a testületi tagságból eredő jogokat, igénybe veszi az európai szabványok, harmonizált európai szabványok, átjárhatósági műszaki előírások alapján kötelezően alkalmazandó szabványok követését biztosító szolgáltatásait. A pályavasúti beszerzési igazgató, a műszaki felügyeleti és technológiai igazgató, a műszaki lebonyolítási igazgató és a forgalmi üzemviteli igazgató - a Pályavasúti működéstámogatás szervezetnél kezdeményezheti a nemzeti szabványosító műszaki bizottság(ok)ba történő belépést, és - a Pályavasúti működéstámogatás szervezet vezetőjének a belépéssel, valamint a szervezetet a műszaki bizottságban képviselő személlyel való egyetértése estén - a MÁV Zrt. képviselője útján továbbítja a Testületnek. - a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központnál kezdeményezik a vasúti pályahálózat-működtetési feladatok ellátásához szükséges és kötelezően alkalmazandó szabványok beszerzését, , - a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők a szabvány kötelező alkalmazásának kezdő időpontjáig gondoskodnak arról, hogy a szabvány alkalmazásával érintett munkavállalók azt megismerjék és alkalmazzák. 1.2.

A követelmények végrehajtása

Az 1.1. pont szerinti szabályozások végrehajtása azok hierarchiája alapján (hazai jogalkotói aktus nélkül vagy jogalkotói adaptálással) történik. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet határozza meg a végrehajtás alapvető kereteit (alkalmazási kör (hatály), alkalmazá-

782


6. szám

si feltételrendszer (üzembe helyezés, korszerűsítés, felújítás); azokat a feltételeket, melyeknek a vasúti rendszernek, alrendszereknek, rendszerelemeknek, kapcsolódási pontoknak meg kell felelni. Az AME-k/TSI-k többsége rendeleti szintű szabályozás, alkalmazásuk (ha maga az AME/TSI kivételt nem tesz) kötelező. A részletes műszaki előírásokat (EN szabványok), azok harmonizálásával alkalmazzuk. Azokat az alapvető követelményeket, feltételeket, melyeknek a vasúti rendszernek, a strukturális alrendszereknek, rendszerelemeknek és kapcsolódási pontoknak, navigációs rendszereknek, berendezéseknek, létesítményeknek meg kell felelni, az NFM rendelet 2. melléklete, a műszaki előírásokat a vonatkozó ÁME-k határozzák meg. A követelmények érvényesítése a beszerzési, vállalkozói, karbantartási szerződésekben, illetve a szerződések műszaki tartalmának meghatározásával történik, az NFM rendelet hatálya alá tartozó hálózati elemekre, navigációs rendszerekre, berendezésekre, létesítményekre, járművekre. Ha ÁME/TSI szerint a rendszerelem megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítására vonatkozó eljárást az NFM rendelet szerint bejelentett szervezetnek kell elvégezni, a bejelentés valódiságát ellenőrizzük. A tanúsítási eljárás kezdeményezése és az ahhoz szükséges dokumentumok összeállítása az alrendszerek szerinti vezetők feladata, illetve felelőssége. Ezekben írjuk elő az EK megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozat csatolását arra az NFM rendelet szerinti alrendszerre, vagy annak részére, melyekre az ÁME-k/TSI-k EK hitelesítési nyilatkozat csatolását írják elő. EK hitelesítési nyilatkozatot kérünk a tervezőtől, gyártótól, kivitelezőtől, forgalmazótól (illetve hivatalos képviselőjétől) valamely (új) alrendszer vagy annak egy része üzembe helyezése előtt. A nyilatkozatot a tervezőnek, gyártónak, kivitelezőnek, forgalmazónak (hivatalos képviselőjének kell biztosítani, megbízott bejelentett szervezetnek az NFM rendelet szerint lefolytatott hitelesítési eljárása alapján. Az alrendszerrel érintett szervezet dokumentumok átadásával segíti a bejelentett szervezet hitelesítési dokumentációjának összeállítását. Meglévő alrendszer korszerűsítése vagy felújítása esetén, ha a megrendelő a MÁV Zrt., az alrendszerrel érintett szervezet megkeresi a Nemzeti Közlekedési Hatóságot annak értékelésére, hogy a korszerűsítés, felújítás milyen hatással lehet az érintett alrendszer biztonsági szintjére. A megkeresés tartalmazza a MÁV Zrt. álláspontját is. 1.3.

A követelmények betartásának figyelemmel kísérése

A Nemzeti Közlekedési Hatóság a vonatkozó ÁME-kban megállapított eljárások alkalmazásával az alrendszerek üzembe helyezésekor és azt követően időközönként ellenőrzi, hogy az alrendszerek létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a vonatkozó alapvető követelményeknek. A funkcionális alrendszerek esetében (üzemeltetés és forgalomirányítás, karbantartás, telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára) a vonatkozó ÁME-k teljesülése a vasútbiztonsági engedélyezés és a karbantartási rendszer tanúsítása, valamint a hatósági felügyelet keretében történik. Egy ÁME megváltozása esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság hivatalból vizsgálja a változásnak a korábbi ÁME alapján üzembe helyezett alrendszerekkel való összeegyeztethetőségét, és újbóli

6. szám


783

engedélyeztetésre, felújításra vagy korszerűsítésre kötelezheti a MÁV Zrt-t. A vasúti infrastruktúrán bekövetkezett baleset, súlyos baleset, váratlan esemény esetén (2004/49/EK irányelv szerint) az üzembentartói balesetvizsgálat keretében szükség esetén vizsgáljuk, hogy sérültek-e a vasúti rendszerrel, az alrendszerekkel, és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel, köztük a kapcsolódási pontokkal kapcsolatos alapvető követelmények. Baleset, katasztrófa, rendkívüli esemény vagy súlyos káresemény esetén az ideiglenes helyreállítás mellett a MÁV Zrt. törekszik az átjárhatósági műszaki előírásoknak való mielőbbi megfelelésére. 1.4.

Intézkedések a követelményeknek való megfelelés hiánya esetén

A kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemek: a berendezések olyan elemi, rendszerelemei, rendszerelem-csoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A „rendszerelem” fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert egyaránt magában foglal (a Vtv. szerint a vasúti pályahálózat elemei). Amennyiben az egyes strukturális alrendszerek működtetéséért felelős vasúti szervezetek saját vagy más vasúti szervezet észlelése estén az állapítják meg, hogy valamely rendszerelem nem felel meg a vonatkozó ÁME-ben előírt alapvető követelményeknek, vagy az EK megfelelőségi nyilatkozatot nem megfelelően állították ki, haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. Ezekben az esetekben a Hatóság vizsgálatának befejezéséig, illetve a hatóság döntéséig megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket.

L.2. A megfelelő személyzet, eljárás, dokumentumok, berendezések és járművek biztosítása A megfelelő személyzet, a megfelelő dokumentumok és a megfelelő eszközök biztosítása a munkáltató feladata. Ennek érdekében a vezetők gondoskodnak: -

személyzetnek az egyes alrendszerek működtetéséhez és fenntartásához szükséges szakmai képzési, képesítési követelményeknek való megfelelés biztosítására, a szakmai alkalmasság biztosítására, az N eljárás szerint, a biztonsági munkakört betöltő személyek egészségügyi vizsgálatának figyelemmel kísérésére, az egészségi alkalmassági követelményeknek való megfelelés biztosítására, az N eljárás szerint, a biztonsági munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak a normál üzemeltetési rendnek megfelelő létszámban történő rendelkezésre állására, a létszám alakulásának folyamatos figyelemmel kísérésére, szükség esetén az „A” eljárás szerint kockázatkezelési eljárás lefolytatására, a mozdonyvezető és a forgalmi szolgálat számára előírt dokumentumok meglétének, aktualitásának ellenőrzésére, a vasúti rendszer és a vasúti járművek, berendezések üzemkészségének biztosítására, a szükséges karbantartás javítás, vizsga elvégzésére a „B” eljárás szerint.

A megfelelő személyzet, a megfelelő dokumentumok és a megfelelő eszközök rendelkezésre állását saját tevékenységére vonatkozóan minden munkavállaló köteles ellenőrizni, hiány, eltérés esetén szolgálati felettesének jelenteni. A szúrópróbaszerű felügyeleti ellenőrzéseknek ki kell térnie a személyzet, a dokumentáció és az eszközök megfelelésére. Idegen járművek kezelésére vonatkozó ismeretek:

784


6. szám

Vontatójárművek, vagy nem RIC képes, tehát magyar engedélyeztetési eljárásra köteles teherkocsik/jármű esetében a vasutak közötti együttműködési megállapodás tartalmazza az átadni köteles információkat.

L.3. A biztonságirányítási rendszeren belül eljárások annak biztosítására, hogy a karbantartásra a vonatkozó követelményeknek megfelelően kerüljön sor Az eljárásokat a karbantartási szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kockázatok kezeléséről szóló „B” eljárás tartalmazza.

6. szám


785

M. A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 402/2013/EU rendelet értelmében - a 2004/49/EK irányelvvel összhangban - a biztonságirányítási rendszerek alapelemei között kell szerepelniük a kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárásoknak és módszereknek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre nézve. A MÁV Zrt. Biztonságirányítási Rendszerén belül a kockázatértékelés folyamatát az „A” eljárás tartalmazza. Ezen eljárás jelentős változás esetére írja elő a kockázatértékelést, azonban a változás jelentőségének vizsgálata során megállapított kockázatok, veszélyek kezelésére ugyanúgy kockázatkezelési intézkedéseket kell hozni.

M.1. Eljárások a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásai esetére Az eljárásokat a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló „A” eljárás tartalmazza.

M.2. Kockázatértékelési eljárások a változások kezelésére és a közös biztonsági módszernek szükség szerint a kockázatelemzésre és értékelésre történő, a 402/2013/EU rendeletben elírtaknak megfelelő alkalmazására Az eljárásokat a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló „A” eljárás tartalmazza.

M.3. Eljárások a kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználására, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetésére Az eljárásokat a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló „A” eljárás tartalmazza. A kockázatértékelés, illetve végrehajtási módjának meghatározása a javaslattevő feladata. A kockázatértékelés folyamatában hozott intézkedésekről, szabályozásokról a munkavállalókat oktatni kell. A képzés rendszerét az „N” eljárás tartalmazza.

786


6. szám

N. Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

Az emberi erőforrás fejlesztés összhangban van a biztonsági stratégiával. Felöleli azokat az intézkedéseket, melyek összhangba kívánják hozni a munkavállalók képességeit, gyakorlati ismereteit, szükségleteit és motivációit az elvárásokkal. A képzési, oktatási rendszer tartalmazza a munkavállalók képzését, rendszeres oktatását, a vasúti pályahálózat ismeret megszerzését, a vizsgáztatást és a biztonsági továbbképzését is. A képzés, oktatás, továbbképzés magas szakmai színvonalát oktatási intézmény (MÁV SZK Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ, (továbbiakban: BGOK), valamint megfelelő képzettségű szakemberek bevonása biztosítja. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, feladatkört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, időszakos oktatására, a vasúti járművezetők képzésére és egyéb képzésekre, az időszakos vizsgáztatás megszervezésére a MÁV Zrt. szolgáltatási szerződést kötött a BGOK-val. A Biztonsági igazgatóság segédanyagok készítésével és közreműködéssel segíti a biztonsági oktatást, továbbképzést.

N.1. Alkalmassági nyilvántartási rendszer 1.1.

A biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek és készségek meghatározása

A biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek meghatározását a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (továbbiakban: Rendelet), a MÁV Zrt. Oktatási Utasítása, valamint az általános és/vagy egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. A munkakörök betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságot a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök esetében a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX.18.) Kormányrendelet szabályozza. A Társaságnál a vezetői megbízásnak előfeltétele a vasúti tevékenység feletti biztonságos és megbízható ellenőrzés és felügyelet gyakorlására való alkalmasság. Ezek az előfeltételek a pozíció betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettség, a szakmai gyakorlat, a vezetői tapasztalt, menedzserirányítási tapasztalat meghatározásával teljesülnek, amit - a vezetői pozíció nevesítésével együtt - a MÁV Zrt. Szakmai alkalmassági függeléke szabályoz, az alábbi vezetők tekintetében: • Elnök-vezérigazgató • Általános vezérigazgató-helyettes • Gazdasági vezérigazgató-helyettes • Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes • Biztonsági igazgató • Műszaki felügyeleti és technológiai igazgató

6. szám

• • • ●


787

Műszaki lebonyolítási igazgató Forgalmi üzemviteli igazgató Pályavasúti területi igazgató Gyermekvasút forgalmi csomóponti főnökségvezető

Felügyelet alatti munkavégzés Felügyelet alatti munkavégzés alatt a Rendelet 2. § 9. pontjában definiált foglalkoztatást értjük. A felügyelet alatti munkavégzés a Rendelet illetve annak 3. melléklete előírásai szerint történik. A felügyelet alatti munkavégzés célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyismeret készségszintű elsajátítása. 1.2.

Kiválasztási elvek (a szükséges alapvégzettség szintje, mentális alkalmasság és fizikai erőnlét)

A MÁV Zrt. vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben, feladatkörben csak olyan személyt foglalkoztat, aki a képzési követelményeknek megfelel, megfelelő gyakorlattal rendelkezik, és ezt a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsítja. Az időszakos oktatást, a pótoktatást elmulasztó, a sikertelen vizsgát tett munkavállalót mindaddig nem foglalkoztatja biztonsági munkakörében, amíg e kötelezettségének eleget nem tesz. Az alapvizsga alól felmentés nem adható. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatokhoz szükséges ismeretekre, készségekre és tapasztalatokra vonatkozó általános követelményeket az általános munkaköri leírások tartalmazzák. A követelményeknek való megfelelés az adott munkakör betöltésének előfeltétele. A munkaköri leírások karbantartásáért, nyilvántartásáért és a munkakörök értékeléséért az Operatív HR igazgatóság Szervezetfejlesztés szervezet a felelős. A Társaság létszámtervének teljesítéséhez szükséges munkaerő toborzás és kiválasztás biztosítása az Operatív HR igazgatóság Humánerőforrás menedzsment Humánpartner szervezet feladatkörébe tartozik. Kiválasztás alkalmával elsősorban az általános munkaköri leírásban meghatározott feltételeket vizsgálja, ezt követően az általános követelményeknek megfelelő jelöltek egyéni képességeit és készségeit a munkáltatói jogkörgyakorló és a Humánpartner szervezet együttesen vizsgálja meg. A kiválasztás eredménye alapján a munkaviszony létesítéséről szóló végleges döntés mindig az adott szakterület munkáltatójának a hatásköre. A hely- és szervezet specifikus további követelményeket az érintett szakterület munkáltatói jogkörgyakorló határozza meg egyéni munkaköri leírásban, a munkaszerződés aláírásakor. Az egyéni munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan részét (mellékletét) képezi. A végzettségek, egyéb képesítéseket igazoló bizonyítványok eredeti példányának bemutatása a munkaszerződés aláírását megelőzően kötelező, az eredeti bizonyítványokról a felelős humán partner által hitelesített másolat nyilvántartásba vétel céljából (beszkennelt formában) rögzítésre kerül az SAP rendszerben. Ugyanígy az SAP rendszerben tartják nyilván a munkaszerződés és az egyéni munkaköri leírást is. 1.3.

Alapképzés és a megszerzett képesítés és készségek tanúsítása

Az alapképzés a Rendeletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés.

788


6. szám

Az alapképzés témaköreire, a képzési programra, a képzés módszertanára, az alapképzés megkezdésére, a képzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírások érvényesülését a BGOK minőségirányítási rendszere, képzési engedélye, a felnőttképzés és a vasúti képzési jogszabályok követelményeinek betartása biztosítja. Az alapképzés tárgyi feltételeit szolgáltatási szerződés alapján a BGOK biztosítja, a vizsgáztatást a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) Vasúti Vizsgaközpontja végzi. Az alapképzés lebonyolítását, a munkavállalók vizsgára történő bejelentését, az ehhez szükséges adatszolgáltatást, a vizsga előkészítését, megszervezését a BGOK végzi. Ehhez az Operatív HR igazgatóság Képzésszervezés szervezet, és a vizsgázó személyek munkáltató szervezete adatszolgáltatást nyújt. Munkáltató szervezet: a vasúti pályahálózat működtetéséért felelős azon szervezeti egységek, ahol a biztonsági munkakört betöltő személyt foglalkoztatják, vagy foglalkoztatni kívánják. Alapképzésben az vehet részt, aki megfelel a Rendeletben előírt, a munkakörének megfelelő feltételeknek, követelményeknek. A sikeres alapvizsga legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére, járművezetők esetében a járművezetői tevékenység végzésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga, illetve a soron kívüli időszakos vizsga - jogszabályban meghatározott kivételekkel - további három évvel hosszabbítja meg. Az alapképzés lebonyolításának folyamatát a következő táblázat mutatja be: Tevékenység

A tevékenységet végző Alapképzés lebonyolítása BGOK Adatszolgáltatás a vizsgára történő bejelentéshez BGOK Vizsgabejelentés BGOK Vizsga előkészítése, vizsgaszervezés BGOK Vizsga lebonyolítása Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaokmányok kiállítása, kiadása, illetve megkül- Vasúti Vizsgaközpont dése - Alapvizsga jegyzőkönyv ↓ - Vizsgaközpont (eredeti pld.) ↓ - Képzőszervezet (másolati pld.) - Munkáltató szervezet (másolati pld.) → MÁV Zrt. Humánerőforrás fejlesztés - Igazolás alapvizsgáról (vizsgaigazolás)↓ A Vizsgaközpont adja át a munkavállalónak a vizsgát követően. Tanúsítvány kiadása (a kiadott típusismereti, vonalis- Munkáltatói jogkörgyakorló mereti vagy állomásismereti igazolások alapján) Engedély kiadása a munkavállaló részére Nemzeti Közlekedési Hatóság vizsgaokmányok nyilvántartása Munkáltatói jogkörgyakorló Operatív HR igazgatóság Képzésszervezés BGOK Nemzeti Közlekedési Hatóság A munkáltató szervezet nyilvántartást vezet a „Munkamódszer-átadás” képzés során előírt, járművezetői kíséretet ellátó - legalább 5 év gyakorlattal rendelkező - vasúti járművezetőkről.

6. szám

1.4.


789

Folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek időszakos oktatáson a Rendeletben meghatározott időkeretben és gyakorisággal vesznek részt. A rendeletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszám, illetve gyakoriság előírása esetén az időszakos oktatás az óraszám és a gyakoriság tekintetében az O.1. számú Oktatási Utasítás szerint történik. Az utasítás rendelkezései irányadók a Rendelet 27. § (2 bekezdésében előírt időszakos oktatás esetén az oktatási időkeret meghatározására is, ha az a legalább 3 éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámnál magasabb. (Rendelet 27. § (2) bekezdés). Az időszakos oktatás, az időszakos vizsga előkészítése, megszervezése, a vizsgára történő bejelentés a Rendeletben előírtak, és a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatában foglaltak szerint történik. Az oktatást az O.1. számú Oktatási Utasítás szerinti oktatási ütemterv alapján a BGOK végzi az Operatív HR igazgatóság Képzésszervezés szervezet közreműködésével. Ehhez a vizsgázó személyek munkáltató szervezetei teljesítik a szükséges adatszolgáltatást. Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja. Sikertelen vizsga esetén a munkavállaló a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti. A vizsga elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. Ha a járművezető több kategória, típus,- vonal,- és állomás (helyi) ismereti vizsgával rendelkezik, és az időszakos vizsga során valamely vizsgafeladatot sikertelenül teljesítette („Nem felelt meg” minősítést kapott), csak a sikertelen vizsgafeladattal összefüggő tevékenységet nem végezheti. Az időszakos vizsga – ha a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót nem kötelezi soron kívüli időszakos vizsgára – a vizsga napjától számított 3 évig érvényes. Az országos vasúti pályahálózaton vonatot közlekedtető vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára: -

a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélőknek a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente kell megismételni.

A tervezett útvonalra kiterjedő tanúsítvánnyal nem rendelkező járművezető vasúti járművet akkor vezethet, ha azt jogszabály megengedi, és a tervezett útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkező, a járművezető nyelvét beszélő, a jármű megállítására kiképzett másik járművezető vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. Az ilyen esetekben a másik járművezető a közlekedést keltezés, viszonylat, vonatszám feltüntetésével - az érintett személyzet menetokmányára rávezeti. Ha a vasúti járművezetőt olyan vonalra (állomásra) vezénylik, ahol nincs vonal-, illetve állomásismerete, a tudomására jutást követően azonnal köteles ezt a vezénylést végző munkavállalónak jelenteni, aki azt szolgálati főnökének jelenti. Ha a mozdonyvezetőnek olyan vonal(szakasz)on kell szolgálatot teljesítenie (vonatot továbbítania), amelyre vonalismerettel nem rendelkezik, akkor mellé pilótát kell biztosítani.

790


6. szám

Az időszakos vizsga lebonyolításának folyamatát a következő táblázat mutatja be: Tevékenység Időszakos oktatás lebonyolítása

A tevékenységet végző BGOK, Munkáltatói jogkörgyakorló, Operatív HR igazgatóság Képzésszervezés Adatszolgáltatás a vizsgára történő bejelentéshez Munkáltatói jogkörgyakorló Vizsgabejelentés BGOK, Operatív HR igazgatóság Képzésszervezés Vizsga előkészítése, vizsgaszervezés BGOK Vizsga lebonyolítása Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaokmányok kiállítása, kiadása, illetve megkül- Vasúti Vizsgaközpont dése - Időszakos vizsga jegyzőkönyv Vizsgaközpont (eredeti pld.) ↓ Képzőszervezet (másolati pld.)↓ - MÁV Zrt. ↓ - Munkavállaló Tanúsítvány kiadása Munkáltatói jogkörgyakorló Nyilvántartás Munkáltatói jogkörgyakorló, Operatív HR igazgatóság Képzésszervezés, a Humánpartner szervezet közreműködésével BGOK Nemzeti Közlekedési Hatóság

1.5.

Időszakos kompetencia-ellenőrzés

A MÁV Zrt. a biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalóktól - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - elvárja a szakmai ismereteik folyamatos bővítését, és részükre biztosítja ismereteik fejlesztésének, időszakos oktatásuk feltételeit az O.1. számú Oktatási Utasítás szerint. Az előírt időszakos oktatáson való részvétel kötelező, elmulasztása esetén a munkavállaló biztonsági, karbantartás-irányítói, ellenőrzési munkakörben az időszakos oktatás pótlásáig nem foglalkoztatható. Az ellenőrzés keretében a munkáltatók és az ellenőrzésre jogosult személyek vizsgálják a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák meglétét. Ennek hiányában a munkavállaló biztonsági munkakörben nem foglalkoztatható. 1.6.

Adott esetben/szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hoszszabb munkahelyi távollét esetére

A biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalók tevékenységét érintő - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - baleset, vagy más rendkívüli esemény esetén vizsgálni kell a munkavállalók szakmai ismeretét, a foglalkoztatási feltételeknek való megfelelőségét. A munkáltató a munkavállalót – indokolt esetben – soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezheti, illetve soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatot kezdeményezheti a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában meghatározott esetekben és eljárási rendben.

6. szám


791

Amennyiben a munkáltató, vagy az általa megbízott személy az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti. Soron kívüli időszakos vizsgára kötelezhető különösen az a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló, akinek felelősségét a Biztonsági főigazgatóság megállapította: - súlyos vasúti baleset, - súlyos személyi sérülést vagy halált okozó vasúti baleset bekövetkezésében, - közlekedő vonat súlyos veszélyeztetésében. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti. 1.7.

Külön biztonságirányítási képzés a biztonságirányítási rendszer működésének biztosításában közvetlenül részt vevő személyzet részére

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat a biztonságirányítási rendszerre vonatkozóan évente 0,5 óra oktatásban kell részesíteni, közlekedésbiztonsági ismeretekre irányuló időszakos oktatásra biztosított időkereten belül. Az oktatás célja a biztonságirányítási folyamatok bemutatása. 1.8.

A képzésre vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti pálya, új vasúti jármű vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén

Új, vagy átalakított vasúti pálya, új vasúti jármű vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén a munkavállalókat felkészítjük a megváltozott feltételek közötti munkavégzésre. Ez a Rendeletnek az előképzési programra, az elméleti előképzésre (új vasúti pálya esetén a vasúti járművezetői gyakorlat megszerzésére is), az elővizsgára, az elővizsgát követő alapvizsgára, az eltérés képzésre és vizsgára vonatkozó előírásai szerint történik a következő eljárási rendben/folyamat szerint: Tevékenység Tevékenységet végző Előképzési program új, vagy átalakított vasúti pályára Előképzési program készítése új, vagy átalakított Az új, vagy átalakítással érintett vasúti pályára a vasúti pályára, ami tartalmazza pályahálózat működtető - a pálya átalakítást követő lényeges jellemzőit, - az érvényes útvonalkönyv és menetrendi segédkönyv módosítását ↓ Az előképzési program közzététele a pályavasúti Az új, vagy átalakítással érintett vasúti pályára a honlapon, erről a pályahálózatot használó pályahálózat működtető vasúti társaságok és az NKH értesítése, illetve az előképzési program megküldése a Vizsgaközpontnak és a BGOK-nak. Vasútszakmai oktatók felkészítése az új vagy átalakított vasúti pályaismeret oktatására A BGOK érintett kirendeltsége és az új, vagy A BGOK érintett kirendeltségének általános átalakítással érintett vasúti pálya szerint illetékes pályahálózati ismereti, vagy forgalmi képesítéssel Pályavasúti területi igazgatóság vasútszakmai rendelkező vasútszakmai oktatója oktatóinak vasúti pályahálózati ismeretre vonatkozó elméleti képzése ↓

792


Elméleti képzést követően vizsga

6. szám

MÁV Zrt.

Elméleti előképzés új és átalakított vasúti pályán munkát végző munkavállalók részére Előképzés megrendelése a BGOK-tól↓ Érintett Pályavasúti területi igazgatóság Előképzés ↓ BGOK területileg illetékes kirendeltsége Előképzésen való részvétel igazolása a munkáltató felé BGOK területileg illetékes kirendeltsége ↓ A munkavállaló bejelentése előképzési vizsgára ↓ Érintett Pályavasúti területi igazgatóság Elővizsgáztatás, erről a munkáltató értesítése ↓ BGOK területileg illetékes kirendeltsége Elővizsga igazolás kiadása, nyilvántartása ↓ MÁV Zrt. Sikeres elővizsgát tett munkavállalók bejelentése a Érintett Pályavasúti területi igazgatóság Vizsgaközpontnak és az NKH-nak Járművezetői gyakorlat megszerzése új vasúti pályán Érintett Pályavasúti területi igazgatóság Járművezetői gyakorlat megszerzésének biztosítása ↓ Érintett Pályavasúti területi igazgatóság Gyakorlat megszerzésének igazolása,

nyilvántartása Elméleti előképzés új vasúti járműre Előképzési program elkészítése ↓ Technológiai központ

Előképzési program megküldése a Vizsgaközpontnak, erről az NKH értesítése ↓ Előképzés megtartása ↓ Elővizsgáztatás, ennek igazolása, az elővizsga nyilvántartása

Technológiai központ Érintett Pályavasúti területi igazgatóság Technológiai központ

Elméleti előképzés és eltérés alapvizsga a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén Képzési program meghatározása BGOK Előképzés megrendelése a BGOK-tól Operatív HR igazgatóság Képzésszervezés Előképzés megtartása BGOK Előképzés (eltérés vizsga) Vizsgaközpont Eltérés vizsga nyilvántartása Jegyzőkönyv, Alapvizsga igazolás

Az elővizsga (eltérésvizsga) igazolásának mintáját a melléklet tartalmazza. Új vasúti pályán a járművezetőinek gyakorlati képzése történhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények, vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatba vételi engedélyének jogerőre emelkedését megelőzően. Vasúti pálya átalakításához kapcsolódó előképzés feltétele az adott vasúti pályára – az átalakítás előtti állapotra – érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsga. Eltérésképzés és alapvizsga azon munkavállalók részére szükséges, akiknek a biztonsági szabályok változása a munkakörükre vonatkozó képzési programban meghatározott ismeretanyag változását eredményezi, és a biztonsági szabályok ismerete a munkavégzés feltétele.

N.2. Alkalmassági nyilvántartási rendszer eljárásai Az alapképzés és az időszakos oktatás nyilvántartása és kezelése, beleértve a képzést igazoló dokumentumok nyilvántartását is, a SAP rendszerben történik a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata szerint. A Társaság (munkáltatói jogkörgyakorló) nyilvántartja a vele munkaviszonyban lévő vasúti járművezetőket érintően a tanúsítványban szereplő adatokat, a tanúsítvány felfüggesztésére, vissza-

6. szám


793

vonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére vonatkozó adatokat, korlátozásokat, a tanúsítvány másolatának számát, kiadásának időpontját, az elméleti és gyakorlati előképzésre, eltérés vizsgára vonatkozó adatokat A nyilvántartásba a Nemzeti Közlekedési Hatóság betekinthet, abból információ, adat kiadását igényelheti. A munkavállaló betekinthet a róla kezelt adatokba, illetve tájékoztatást kérhet a személyét érintően kezelt adatokról. Az alapvizsga eredményét tartalmazó alapvizsga jegyzőkönyv képzői példányát a BGOK, a munkaáltatói példányt az Operatív HR igazgatóság Képzésszervezés veszi át a KTI Vasúti Vizsgaközponttól. A munkavállaló a megszerzett alapvizsga igazolását a KTI Vasúti vizsgaközponttól veszi át, amit köteles szolgálati idejében magánál tartani. A képzés befejeztével a BGOK tanfolyamszervezője a megszerzett végzettséget igazoló eredeti okmány másolati példányát átadja elektronikus archiválásra (szkennelésre) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán szolgáltatás szervezetének, ahonnan elektronikus archiválás (szkennelés) után visszajuttatják a BGOK-ba. A munkavállaló a megszerzett végzettséget igazoló eredeti okmányt köteles bemutatni a munkáltatónak. Hatósági alapvizsgával záruló tanfolyami képzések esetében a BGOK illetékes munkatársa végzi a KTI Vasúti Vizsgaközpont felé a vizsgabejelentéseket. Az alapvizsga esetében a lehetséges 2 javítóvizsgát is a BGOK illetékes munkatársa jelenti be. A munkáltató szervezet a járművezetői tanúsítványt a megszerzett végzettséget igazoló eredeti okmány alapján állítja és adja ki a munkavállalónak. A tanúsítvány kiállítása számítógépes úton történik, ami egyben a munkáltatói nyilvántartás alapja is. A munkavállaló a vizsgát követően átvett vizsgaigazolást köteles az alapvizsga érvényességi idejéig megőrizni, és szolgálatban a járművezetői engedéllyel együtt magánál tartani, ellenőrzés esetén bemutatni. A jegyzőkönyv bármely adatának eltérése alapján a munkáltató intézkedik az eltérés okának tisztázására, szükség esetén helyesbítésére. Az időszakos vizsga bejelentés folyamatát a MÁV Zrt. képzési szabályzata rögzíti: - Időszakos vizsga bejelentésének előkészítése; - A vizsgák bejelentése; - Javítóvizsga bejelentése; - Vizsganap áthelyezés és/vagy vizsgatevékenység módosítása; - Munkavállaló foglalkoztatása sikertelen időszakos hatósági vizsga esetén; - Időszakos hatósági vizsgák SAP LSO rendszerében történő rögzítése és vizsgák dokumentumainak kezelése. Soron kívüli vizsgára bejelentés. A munkáltató szervezet sikeres vizsga esetén, a vizsgajegyzőkönyv alapján - a korábbi tanúsítvány bevonása mellett - új járművezetői tanúsítványt állít- és ad ki a munkavállalónak. Az új tanúsítvány tartalmazza a korábbi és érvényes időszakos vizsgákra vonatkozó adatokat is. A vizsgajegyzőkönyvet szolgálatban a járművezetői igazolvány mellett kell tartani.

794


6. szám

A típus-, vonal- és állomásismeret bejegyzésének és nyilvántartásának szabályai A vasúti járművezetői tanúsítványban a munkáltatóra, a tanúsítvány jogosítottjára, a vezetési kategóriákra, a nyelvismeretre, a korlátozásokra, a járműre és az infrastruktúrára vonatkozó adatokat a 2010/36/EU rendelet II. melléklete szerinti tartalommal kell kitölteni és nyilvántartani. A tanúsítványban szereplő adatokat, információkat saját munkavállalóikra vonatkozóan a munkáltató szervezetek tartják nyilván számítógépes nyilvántartási rendszerben, amely biztosítja az új tanúsítvány kiállításához szükséges nyilvántartási adatokat is. 2.1. A biztonsági feladatokat ellátó munkakörök azonosítása A MÁV Zrt. a biztonsági feladatokat ellátó munkaköröket a Rendelet alapján, annak megfelelően azonosította. A munkavállalók egyéni munkaköri leírásában jelezve van, ha a munkakör a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő, illetve a munkaköri leírásban szerepel a munkakörhöz kapcsolódó feladatkör, a Rendelet 1. számú melléklete szerint. 2.2. Azon munkakörök azonosítása, amelyek a biztonságirányítási rendszeren belül operatív döntéshozatali felelősséggel járnak Az üzem- és operatív irányítás döntéshozatali felelősséggel járó munkaköreit az F.3. számú Forgalmi Utasítás szabályozza. Ezek: • • • • • • • • • • • • • •

Hálózati főüzemirányító Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító Területi főüzemirányító Forgalmi vonalirányító KÖFI irányító (munkaköri katalógus szerint: KÖFI üzemeltetési szakértő) Távközlési diszpécseri tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: Távközlési diszpécser) Villamos üzemirányítói tevékenységet ellátó munkavállaló Területi biztosítóberendezési diszpécseri tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: Biztosítóberendezési diszpécser) Területi pályalétesítményi diszpécseri tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: Pályavasúti diszpécser) Különleges szabályozást igénylő küldemények irányítási tevékenységét ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: Hálózati rendkívüli küldemények és katonai szállítmányirányító) Központi funkcionális operatív tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: SZIR szakelőadó II.) Területi funkcionális felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: SZIR szakelőadó III.) Területi funkcionális operatív tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: SZIR szakelőadó I.) Vállalkozó vasúti társaság irányítói tevékenységét ellátó munkavállaló (kapcsolattartó)

Az üzemirányítási- és az operatív irányítás feladatkörét, rendelkezési jogosultságát, illetve annak terjedelmét ugyancsak az F.3. számú Forgalmi Utasítás szabályozza.

6. szám


795

2.3. A feladatok ellátásához szükséges megfelelő ismeretek, készségek biztosítása, orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatok A képzési, oktatási rendszer tartalmazza a munkavállalók kiképzését, rendszeres oktatását, vizsgáztatását és biztonsági továbbképzését is. A biztonsági oktatásért, továbbképzésért a munkáltatói jogkörgyakorlók felelősek. Más szervek - beleértve a BGOK-t is - ezzel kapcsolatos feladatait az O.1. számú utasítás szabályozza. A MÁV Zrt., valamint a BGOK a segédanyagok között felhasználja a rendelkezésre álló balesetvizsgálati és balesetelemzési oktatási anyagokat, illetve tájékoztatókat is. A biztonsági oktatás célja a közlekedésbiztonsági ismeretek szinten tartása, és a biztonsági kultúra fejlesztése. A rendszeres szakmai oktatások, vizsgáztatások és a biztonsági oktatások rendjét, területeit a MÁV Zrt. Oktatási Utasítása tartalmazza. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni arról, hogy az országos vasúti hálózaton közlekedő vasúti járművezető a vasúti járművezetői tanúsítvánnyal kapcsolatos, a Rendelet 6. melléklet 2. pontjában meghatározott ismereteket és képességeket megszerezze. A rendszeres szakmai oktatásra és időszakos forgalmi vizsgára kötelezett, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő, a vonatforgalom és a tolatási tevékenység lebonyolításában közvetlenül résztvevő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók részére félévente legalább egy alkalommal helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást tartunk. Az oktatás tervezésére, módszerére, dokumentálására vonatkozó szabályokat a 14/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6.) EVIG utasítás tartalmazza. Az orvosi és pszichológiai vizsgálatok tekintetében a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX.18.) Kormányrendelet az irányadó. 2.4. Az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatokat ellátó tevékenységekre történő beosztás minden esetben a képzettségnek és orvosi alkalmasságnak megfelelően történik. A megfelelő kompetenciával rendelkező munkavállaló beosztása a munkáltató felelőssége. 2.5. A feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése és szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása Minden munkavállalónak meg kell felelni az alkalmazáshoz, a tevékenység ellátásához előírt egészségügyi, fizikai és mentális alkalmassági követelményeknek. A követelmények, feltételek meglétét igazoló dokumentumokat az alkalmazás előtt be kell mutatni, ellenőrizhetőségét biztosítani kell. A Humánpartner szervezetek nyilvántartják az állami és szakmai iskolai képesítést igazoló oktatási intézmény nevét, szakát, a diploma számát, a megszerzett képesítés megnevezését, a szakmai gyakorlat megállapításához szükséges munkahelyeket, munkaköröket, az egészségügyi, fizikai, mentális alkalmasság eredményét. Az alkalmasságot jogszabályban vagy belső utasításban meghatározott időszakonként ellenőrizni kell. Dokumentáció:

796

-


6. szám

19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól; 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról; 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról; 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálatok rendjéről; 10/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG utasítás a munkavállalók egészségi alkalmasságának rendjével kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról; 9/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjéről, a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokról és a balesetveszélyes körülmények között, elsodrási határon belül munkát végzők jegyzékéről; 30/2014. (VI. 27. MÁV Ért. 11) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról 14/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6.) EVIG utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezésére és lebonyolítására; O.1. számú Oktatási Utasítás; oktatási segédletek; biztonsági tájékoztatók; A balesetvizsgálatok dokumentációi; MÁV Zrt. és a Baross Gábor Oktatási Központ közötti szerződés; MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata; F 3. számú Forgalmi Utasítás az üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálat ellátására.

6. szám


MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. _____/20 . . /MAV

IGAZOLÁS Igazoljuk, hogy …………………………………………………. (Törzsszám: …………………….) a ……. év ………………….. hó ……… napján megtartott -

új vasúti pálya*………………………………………………………………………….. átalakított vasúti pálya* ………………………………………………………………… új vasúti jármű* ………………………………………………………………………… magváltozott vasútbiztonsági szabályozás* …………………………………………….. megfelelt

elővizsgán (eltérésvizsgán)

eredményű vizsgát tett. nem felelt meg

-

a vasúti járművezetői gyakorlatot megszerezte**………………………………………. …………………………, …….. év ……………….. hó ……. nap

P. H. ………………………… vizsgabiztos/vizsgáztató/ …………………………. Pályavasúti területi igazgatóság (járművezetői gyakorlat esetén)

*az új, átalakított vasúti pálya pontos megnevezését, új vasúti jármű típusát, a megváltozott vasútbiztonsági szabályozás pontos megnevezését tartalmazza. ** az új vasúti pálya pontos megnevezését tartalmazza A kitöltetlen részekbe XXXX betűjeleket kell írni.

797

798


6. szám

O. A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon struktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

O.1. Információáramlás biztosítása a Biztonságirányítási Rendszerrel (BIR) kapcsolatban 1.1. A BIR megismertetése a személyzettel, az információk hozzáférhetősége A biztonságirányítási képzést „A képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el” című – a BIR „N” részét képező – eljárás tartalmazza. A fenti eljárásban felsorolt, közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat, illetve a közlekedésbiztonsági ellenőrzésre kötelezett, egyéb munkakörben tevékenykedő munkavállalókat – a BIR-re vonatkozóan – évente oktatásban kell részesíteni a közlekedésbiztonsági oktatásokon belül, melynek célja a BIR-ben leírt folyamatok bemutatása. A közlekedésbiztonsági ellenőrzésre kötelezettek körét „A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken” című – a BIR „G” eljárás tartalmazza. A BIR hozzáférhető a MÁV Zrt. hivatalos kiadványában (MÁV Értesítő), amely elérhető interneten is: https://utasitastar.mav.hu. 1.2. Az érintett biztonsági személyzet hozzáférése a BIR megfelelő dokumentációjához A BIR-t a normatív utasításokkal azonos módon a MÁV Értesítőben kell kiadni, annak érdekében, hogy az érintett személyzet megismerhesse. A biztonsági ellenőrzésekhez szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat a munkáltató köteles biztosítani az érintettek számára.

O.2. Eljárások biztosítása az üzemeltetési információkkal kapcsolatban 2.1. A legfontosabb üzemeltetési információk A mindenkor érvényben lévő, üzemeltetéshez, működéshez szükséges információkat a munkáltató köteles a munkavállaló tudomására hozni. Ennek módjai elsősorban: • utasítások, rendelkezések módosításának átadása (pl. lapcserés módon), • parancskönyv útján, • elméleti és gyakorlati oktatások keretében, • elektronikus úton. A munkáltató a vezetői ellenőrzés során köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállaló a szükséges módosításokat saját

6. szám


799

dokumentációján átvezette, a parancskönyvet tudomásul vette, az oktatásokon részt vett (oktatási napló kitöltésre került), illetve arról is, hogy munkavégzése során a rendelkezéseket megfelelően alkalmazza. Az ellenőrzés munkafolyamatba építetten, szúrópróbaszerűen felügyeleti ellenőrzés útján történik. 2.2. A személyzet ellátása az üzemeltetési információkkal A munkavállalókkal az őket érintő, üzemeltetéshez, működéshez szükséges információkat a tényleges munkavégzés megkezdése előtt kimutatható módon meg kell ismertetni. Ez a munkáltató felelőssége. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezésére és lebonyolítására a 14/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6.) EVIG. sz. utasítás szerint történik 2.3. A személyzet információval történő ellátása, szükség esetén másolati példány átadása A személyzet minden tagját el kell látni a rá vonatkozó és a munkavégzéshez szükséges információval. A vasúti járművezetők részére biztosítandó dokumentumokat a „P” fejezet szabályozza. A forgalmi szolgálat részére biztosítandó, a forgalmi irodákban tartandó információk: • központilag kiadott utasítások, szabályozások, • területi hatállyal kiadott egyéb utasítások, • helyi és csomóponti szintű Végrehajtási Utasítások, rendeletek, • kifüggesztendő állandó hirdetmények és egyéb kimutatások, nyilvántartások a forgalmi szolgálat ellátásához szükséges, a forgalmi irodában tartandó utasítások, rendeletek, szabályozások, valamint a kifüggesztendő hirdetmények és kimutatások állandó gyűjteményéről szóló 16/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6.) EVIG. számú elnök-vezérigazgatói utasítás szerint. A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket - legfeljebb kettő év időtartamra - az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni. A részletes szabályokat az F.2 számú Forgalmi Utasítás 1.4.9. pontja tartalmazza.

O.3. A vasúti szervezetek közötti információ megosztás szabályozása Az „Útvonalkönyv” összeállításához szükséges adatokat, azok változásai at Pályavasúti értékesítési főosztály biztosítja és bocsátja a vasúti járműveket üzemeltető vasúti szervezetek/vasúti társaságok részére a „P” fejezet szerint. Operatív ügyekben a hálózati főüzemirányító értesíti a hálózatot használó vasúti társaságok kapcsolattartóit. A MÁV-csoportra vonatkozóan az üzemi és a technológiai folyamatokat, a MÁV Zrt. pályavasúti (forgalmi) szolgálati helyeire, kapcsolódó infrastruktúrára, illetve annak személyzetére vonatkozó adatokat, információkat, a szolgálat ellátására és pályavasúti szolgáltatások nyújtására vonatkozó előírásokat az Állomási Végrehajtási Utasítások (ÁVU) szabályozzák. A kapcsolódási pontok megállapodásának készítésére és az egységes szempontrendszer alkalmazására vonatkozó szabályozást a 46/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG sz. utasítás tartalmazza. Az ÁVU-ból az érintett munkavállalókat kimutatható módon oktatni és vizsgáztatni kell. A vállalkozó vasúti társaságok kapcsolódó tevékenységének ellátására vonatkozó feladatokat ugyancsak az ÁVU-k tartalmazzák. A részletes előírásokat - a 36/2015. (IX. 04. MÁV Ért. 15.) ÁVIGH. sz. utasítás szerint - az „F” fejezet tartalmazza.

800


6. szám

Amennyiben a vasútvállalatok szerződéses kapcsolatban állnak egymással, úgy a kommunikációra vonatkozó szabályozásokat a szerződésben kell leszabályozni. Fentieken túlmenően a hatályban lévő utasítások, a Hálózati Üzletszabályzat és a Hálózat-hozzáférési szerződés rendelkezéseit kell figyelembe venni. A MÁV Zrt. biztonsággal összefüggő belső és külső kommunikációja: Belső kommunikáció: • •

Napi tájékoztató a vállalatvezetés számára Időszakos és éves beszámoló a vállalatvezetés számára a biztonsági helyzetről

Külső kommunikáció: • •

Rendkívüli eseményekről jelentés az NKH és a KBSZ számára. Évente tájékoztató az NKH és a KBSZ számára a biztonsági helyzetről, a közös biztonsági mutatók alakulásáról.

6. szám


801

P. A biztonsági információk dokumentálásakor alkalmazandó eljárások és formátumok, továbbá a döntő fontosságú biztonsági intézkedések konfigurációjának kezelésére vonatkozó eljárások meghatározása (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

A MÁV Zrt. a biztonsági rendszer minden lényeges részét dokumentálja. A Társaságon belül a vasúti infrastruktúra működtetéséért való felelősséget belső utasítások, a Működési és Szervezeti Szabályzat, a Döntési és Hatásköri Lista és munkaköri leírások szabályozzák. A Társaság vezetése biztosítja a különböző szintek ellenőrzését, a munkavállalókat és azok képviselőit bevonja a munkavállalókat széles körben érintő ügyek egyeztetésébe, a döntések előkészítésébe, és gondoskodik a biztonsági rendszer folyamatos továbbfejlesztéséről. ATársaság a működésére vonatkozó biztonsági információkat lehetőség szerint elektronikus rendszerekben tartja nyilván, ezzel biztosítva, hogy minden lényeges információ pontos, teljes körű és megfelelően frissített legyen. Az elektronikus rendszerekhez történő hozzáférés, az adatok megismerhetőségével és kezelésével kapcsolatos jogosultságok személyre szabott beállításával megakadályozható a tárolt információkhoz történő illetéktelen hozzáférés. A Társaság a biztonsággal kapcsolatos információk nyilvántartására és kezelésére az alábbi rendszereket működteti: • • • • • •

• • •

• • •

Poszeidon (általános ügyviteli és iktatási rendszer); RES (Rendkívüli Események Információs Rendszere), a vonatok pontosságának értékeléséről és elemzéséről, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzéséről szóló 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG utasítás szerint; SZIR (Szállításirányítási Információs rendszer), a vasúti jármű- és vonatadatok kezeléséréről szóló F.7. számú (37/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG utasítás szerint; ZAIR (Záhonyi Automatizált Információs Rendszer) a vasúti jármű- és vonatadatok kezeléséréről szóló F.7. számú (37/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG utasítás szerint; PASS2 (Pályahasználat Számlázási és Statisztikai Rendszer), a vasúti jármű- és vonatadatok kezeléséréről szóló F.7. számú (37/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG utasítás szerint; PÁVA (Pályavasúti Adattárház rendszer, melynek célja a közlekedés-üzleti és közlekedtetési folyamatok, terv és tényadatok összevetésén alapuló statisztikai elemzése, illetve vezetői döntéstámogatás) a vonatok pontosságának értékeléséről és elemzéséről, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzéséről szóló 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG utasítás szerint; PADISZ (pályalétesítményi hibanyilvántartás); PÁTER (Felépítmény-karbantartó géplánc munka szükségességére vonatkozó adatok nyilvántartása), a 35/2013. V. 30. MÁV Ért. 15.) EVIG utasítás szerint; PAZAR (a pályahálózat működtető területén bevezetett és elrendelt, valamint a lemondott lassúmeneteket - beleértve az előre tervezett vágányzárakhoz kapcsolódó lassúmeneteket is -területi igazgatóságonként külön-külön, a területi pályafenntartási diszpécserek rögzítik az általuk felügyelt és működtetett elektronikus Pályavasúti Zavarnyilvántartó Rendszerben); RDE (Rendkívüli események Dokumentációs és Elemző rendszere); az üzemirányítási és operatív irányítási szolgálat nyilvántartásai, az F.3. számú utasítás szerint; SAP (munkavállalókra vonatkozó adatok nyilvántartása).

802


6. szám

P.I. Érvényesítési eljárás az Útvonalkönyv teljességének és pontosságának biztosítására 1.

Cél

Az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló 2012/757/EU Bizottsági határozat (továbbiakban: EU határozat) által előírt „Útvonalkönyv” adatszolgáltatás (megfelelő minőségű) biztosítását szolgáló rendszer kialakítása. Ennek keretében szabályozásra kerül a MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat vonalainak műszaki adataiban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező, az EU határozatban előírt adatokat érintő változások összegyűjtése, rendszerezett kommunikálása a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, „Útvonalkönyv” készítésre kötelezett vasúti társaságok, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezetei és a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára. 2.

Területi és személyi hatály, felelősség, hatáskör az Útvonalkönyv előkészítéséért

Az adatgyűjtési, adatszolgáltatási kötelezettség (vasúti pályahálózatban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező változások) a Forgalmi üzemviteli igazgatóság és a Pályavasúti területi igazgatóságok szakmai szervezeteit terhelik, ezekről a Pályavasúti értékesítési főosztályt kell kimutathatóan értesíteniük ([email protected] elérhetőségen). A Pályavasúti értékesítési főosztály feladata a változások rendszerezése, a MÁV-csoport honlapján történő közzététele és a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező vasúti társaságok operatív vonatforgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóinak, MÁV Zrt. vasúti járműveit üzemeltető szervezetek és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (vasú[email protected]) tájékoztatása. Az Útvonalkönyv teljes körű és hozzáértő módon történő összeállításáért a MÁV Zrt. esetében a vasúti járművet üzemeltető szervezet a felelős, a Pályavasúti értékesítési főosztály által rendelkezésre bocsátott adatok alapján. A Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, a Forgalmi üzemviteli igazgatóság és a Pályavasúti területi igazgatóság szakmai szervezetei gondoskodnak arról, hogy átadott dokumentáció tartalma teljes és pontos legyen, az MF 7.5-46 számú minőségirányítási folyamatleírás szerint. A mozdonyvezető részére átadott „Útvonalkönyv” tartalmának teljességéről és pontosságáról a jármű üzemeltetője gondoskodik. 3.

Fogalom meghatározások

Útvonalkönyv: Az EU határozat meghatározása alapján olyan egységes dokumentum, amely a mozdonyvezetők számára biztosítja a vonalak, és az azokhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírását azon vonalak esetében, amelyeken dolgozni fognak, és amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Az Útvonalkönyvet a vasúti társaság, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezete készíti el a Pályavasúti értékesítési főosztály által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján. Dokumentáció a mozdonyvezetők számára: a MÁV Zrt. a mozdonyvezetőket, beleértve az önjáró munkagépek vezetőit is, az Útvonalkönyv mellett ellátja a feladataik ellátásához szükséges minden információval és dokumentációval a rendes és korlátozott időszakra, valamint vészhelyzet esetére, egyrészt a kijelölt útvonalra, másrészt a vezetett járműre vonatkozóan. Ezeket az információkat az utasításgyűjtemény tartalmazza.

6. szám


803

Az EU határozat adatai: az Európai Bizottság 2012/757/EU határozatában meghatározott adatkörök. 4. Az útvonalkönyvben található információk módosítása A MÁV-csoport honlap Útvonalkönyv adatszolgáltatás menüpontjában közzétett adatokban bekövetkező változások követése és ezek jelzése folyamatos feladat a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, a Forgalmi üzemviteli igazgatóság, valamint Pályavasúti területi igazgatóságok szervezetei számára. A változáskövetés és a közzététel az alábbiak szerint történik. A változások típusai: 4.1. Adatváltozás A Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, a forgalmi üzemviteli igazgatóság, illetve a Pályavasúti területi igazgatóságok kinevezett munkatársai az EU határozatban és az MF 7.5-46 sz. minőségirányítási folyamatleírásban meghatározott, és a MÁV-csoport honlapján közzétett adatokban történő bárminemű változást kötelesek a tudomásukra jutását követően haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton, az adatszolgáltatás vonatkozó dokumentumában a változást átvezetve megküldeni a Pályavasúti értékesítési főosztály részére ([email protected] elérhetőségre). A változás megküldése azon szervezetet terheli, amelynél az információ létrejön. Az állomási- és nyíltvonali átépítés (mely az MF 7.5-46. számú minőségirányítási folyamatleírásban megjelölt, a MÁV Zrt. honlapján közzétett bármely adat(ok)ban változást eredményez) megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal, az átépítéssel érintett pályaszakaszra vonatkozó adatszolgáltatásban illetékes Pályavasúti területi igazgatóság kinevezett munkatársa - az átépítés tényéről, az átépítéssel érintett pályaszakasz szelvényszámainak megjelölésével - tájékoztatja a Pályavasúti értékesítési főosztályt. Mellékeli az Útvonalkönyv adatszolgáltatásban változó paramétert (pl. kitérő elbontás stb.) tartalmazó vágányzári rendeletet. A Pályavasúti értékesítési főosztály a beérkezett információkat feldolgozza és a vágányzári rendeletekkel együtt a MÁV-csoport honlapján (www.mavcsoport.hu/palyavasut/atepitesek) menüpont alatt haladéktalanul közzéteszi a vasúti társaságok számára. A vasúti járművezetőkre vonatkozóan a vasúti pályakapacitás korlátozásokról (vágányzár, biztosítóberendezésen végzett fenntartási átalakítási munkák, feszültségmentesítés), valamint az állomási és vonali biztosítóberendezések üzembe helyezéséről kiadott utasítások, rendeletek is tartalmaznak előírásokat. Ezen utasítások, rendeletek vasúti járművezetőket érintő előírásairól - azok hatályba lépését megelőzően - a vasúti járművezetőket foglalkoztató vasúti társaságok a hatályos F.2. számú Forgalmi Utasítás 18.4.10. számú pontjában előírtak kimutathatóan (pl. parancskönyvben vagy egyéb kimutatható módon) kötelesek értesíteni a vasúti járművezetőket. A vasúti társaságok általi előzetes értesítés a (www.mavcsoport.hu/palyavasut/atepitesek) menüpont alá feltöltött utasítások, rendeletek, információk alapján történik. Az utasítások, rendeletek hatályba lépésének időpontjától a vasúti járművezetőkre vonatkozó előírásokról a vasúti járművek vezetőit a részükre kézbesített Írásbeli rendelkezéssel a Forgalmi üzemviteli igazgatóság forgalmi szolgálata (14 napon, illetve az érintettekkel történt előzetes egyeztetés alapján a személyzeti forduló sajátosságai miatt több napon át) értesíti. Ezen értesítések biztosítják az átépítés ideje alatt az

804


6. szám

útvonalkönyv adatainak megváltozására vonatkozó információkat a vasúti járművezetők számára. Az átépítés befejezését követően haladéktalanul, legkésőbb 6 munkanapon belül – illetve lehetőség szerint még a vasúti pályaszakasz forgalomba helyezését megelőzően – a Pályavasúti területi igazgatóság adatszolgáltatásra kinevezett munkatársa az átépítés miatt módosult adatokat tartalmazó dokumentumo(ka)t (pl. aktualizált helyszínrajz, hossz-szelvény ábra, stb.) a Pályavasúti értékesítési főosztály részére megküldi. A Pályavasúti értékesítési főosztály a beérkezett változásokat összegyűjti és a módosított dokumentumokat a MÁV-csoport honlapján haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül) közzéteszi, valamint a változásról értesíti a vasúti társaságokat, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezeteit és a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. 4.2. Rendszeres felülvizsgálat A változások eseti bejelentésén felül a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, a forgalmi üzemviteli igazgatóság, valamint Pályavasúti területi igazgatóságok a szakmai és illetékességi területükhöz kapcsolódó, az EU határozatban és az MF 7.5-46. sz. minőségirányítási folyamatleírásban meghatározott, és a MÁV-csoport honlapján közzétett adatokat 6 havonta, minden év májusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal) és november 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal), részletesen felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményeként tapasztalt változásokról, eltérésekről a felülvizsgálatot követően a fenti szervezetek kinevezett munkatársai haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül) kötelesek elektronikus úton, az adatszolgáltatás vonatkozó dokumentumában a változást átvezetve megküldeni a Pályavasúti értékesítési főosztály részére ([email protected] elérhetőségen), az aktualizálást nem igénylő adatokkal kapcsolatban pedig visszajelezni, és megerősíteni azok naprakészségét. A MÁV-csoport honlapján közzétett módosítások és a pályavasúti szakmai szervezetek által végzett felülvizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentumot a Pályavasúti értékesítési főosztály 6 havonta, minden év májusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépését megelőzően egy hónappal) és november 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépését megelőzően egy hónappal) elkészíti. Az így létrejött dokumentumot elektronikus úton megküldi a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, az EU határozat által Útvonalkönyv készítésre kötelezett vasúti társaságok, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezetei, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára, és a MÁV-csoport honlapján is elhelyezi. 4.3. A beérkező észrevételek kezelésének eljárásrendje A Pályavasúti értékesítési főosztály biztosítja, hogy a vasúti társaságok, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezetei észrevételeket tehessenek az általa közzétett adatok vonatkozásában. A beérkező szakmai jellegű észrevételeket a Pályavasúti értékesítési főosztály haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton továbbítja az észrevételben érintett adatok naprakészségét biztosító szervezet(ek) kinevezett munkatársai részére. A kompetens szervezet a beérkezett észrevételt 10 munkanapon belül felülvizsgálja és elektronikus úton javaslatot tesz a Pályavasúti értékesítési főosztály részére a beérkezett észrevételre küldendő választervezet szövegezésével kapcsolatban. Az így kapott választervezetet a Pályavasúti értékesítési főosztály alaki formázást követően 3 munkanapon belül elektronikus úton elküldi az észrevételt tevő vasúti társaság/szervezet számára.

6. szám


805

A szakmai szervezetek szakvéleményét nem igénylő észrevétellel (pl. formai vagy informatikai hiba) kapcsolatban a Pályavasúti értékesítési főosztály készíti el a választervezetet, és küldi meg 3 munkanapon belül elektronikus úton az észrevételt tevő társaságok/szervezet számára. Az így beérkezett és elfogadott javaslatokat az Pályavasúti értékesítési főosztály azok jellegétől függően teszi közzé a MÁV-csoport honlapján, illetve értesíti a vasúti társaságokat, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezeteit, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. Az Útvonalkönyv használata során, amennyiben a MÁV Zrt. üzemeltetésében lévő vasúti járművek vezetői az Útvonalkönyv adatai és a tényleges, valóságos helyzet között eltérést észlelnek, kötelesek a munkáltató szakmai szervezetüket értesíteni, az érintett szakmai szervezet pedig köteles az eltérés észlelését követően haladéktalanul értesíteni a Pályavasúti értékesítési főosztályt. Az észrevétel kivizsgálása a vasúti társaságoktól érkező észrevétellel megegyező, fentiekben ismertetett eljárás keretében történik. 5. Formai követelmények a Pályavasúti értékesítési főosztályhoz beérkező változás-bejelentéssel szemben A Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, a Forgalmi üzemviteli igazgatóság, illetve a Pályavasúti területi igazgatóságok kinevezett munkatársaitól érkező, az EU határozat adataiban bekövetkező változások bejelentése elektronikus úton történik a Pályavasúti értékesítési főosztály központi elérhetőségére ([email protected]). A változást a fenti szervezetek kinevezett munkatársai jelentik be az értesítő levélhez csatolt, az adatszolgáltatás vonatkozó dokumentumában, melyben a változást átvezetésre került. A bejelentés érvényessége érdekében a bejelentő a Pályavasúti értékesítési főosztály részére küldött elektronikus levél címzettjei közé felveszi a bejelentő szervezet vezetőjét is. 6. A mozdonyvezetők valós idejű tájékoztatása A mozdonyvezetők valós idejű tájékoztatása a vonal vagy a vonal menti berendezéseknek az Útvonalkönyv szerinti leírásában bekövetkezett változásáról a 4.1-4.3. pont szerinti előzetes kimutatható értesítés (pl. parancskönyv), valamint módosítás mellett a Forgalmi üzemviteli igazgatóság által a hatályos F.2. számú Forgalmi Utasítás előírásai szerint kézbesített Írásbeli rendelkezéssel és annak kézbesítésekor élőszóval is közölt információkkal történik. A járművek üzemeltetője felelős azért, hogy a változásokról a járművezetők egységes formában kapjanak tájékoztatást, bármely hálózaton, vonalon közlekednek. 7. Mozdonyvezetői utasításgyűjtemény Az utasításgyűjtemény tartalmazza a kijelölt útvonalra, és az ilyen vonalakon használt járművekre vonatkozó követelményeket a normál helyzetre, a korlátozott üzemmódra és a vészhelyzetre, egyrészt a közös szabályok és eljárások, másrészt a hálózatra vonatkozó szabályok és eljárások szempontjából. Az utasításgyűjtemény tartalmának pontosságáért a MÁV Zrt. munkanyelvén (magyar nyelven) és teljességéért a járművet üzemeltető szervezet, azon dokumentumok és információk pontosságáért és teljességéért, melyek elkészítése és aktualizálása a MÁV Zrt., mint hálózatüzemeltető felelősségi körébe tartozik, a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, valamint a Forgalmi üzemviteli igazgatóság felelős. Ha az utasításgyűjtemény körébe tartozó bármely dokumentum nem magyar nyelven készült, lefordításáért ugyancsak a járművet üzemeltető szervezet a felelős.

806


6. szám

Az utasításgyűjteményt a vontató járművet és önjáró munkagépet üzemeltető vasúti szervezet a mozdonyvezető/járművezető szolgálatba jelentkezési helyén, nyomtatott dokumentumokban biztosítja, mely tartalmazza: • a személyzet személyi és vagyoni biztonságával, • jelző és ellenőrző-irányító rendszerekkel, • a vonat működésével (beleértve a korlátozott üzemmódot is), • vontatással és járművekkel, • eseményekkel és balesetekkel kapcsolatos eljárásokat, valamint • 1. függelékként a kommunikációs eljárás rendjét, • 2. függelékként a nyomtatványgyűjteményt. A vasúti vontatójárművet és önjáró munkagépet üzemeltető vasúti szervezet - a Nemzeti Közlekedési Hatóság által UVH/VF/NS/A/1181/1/2015. szám alatt jóváhagyott E.1. számú utasítás (Utasítás a mozdonyszemélyzet részére) szerint - a következő utasításokat köteles biztosítani a mozdonyvezetők számára:

Utasítások és segédkönyvek megnevezése Menetrendi segédkönyv Útvonalkönyv Műszaki Táblázatok I-II. F.1. sz. Jelzési Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei F. 7. sz. Utasítás H. 6. sz. Utasítás E.1. sz. Utasítás I. rész E.1. sz. Utasítás II. rész (csak gőzmozdonyszemélyzet részére) E.2. sz. Fékutasítás E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás E.101. sz. Utasítás D. 2. sz. Utasítás D.4. sz. Utasítás Vasúti fékberendezések I. rész Közlekedési határozmányok Jelmagyarázat:

8.

Mozdonyvezető Gőzmozdonyfűtő á, k* – á, k – á – á á á b á b b – b – á á á

á

á b á b b á b

– – á – – – –

á – állandó személyes használatra kiadott b – betekintésre kiadott k – köteles szolgálatban magánál tartani k* - köteles szolgálatban magánál tartani azokon a vonalakon, vonalrészeken, amelyekre hatályos Útvonalkönyvvel nem rendelkezik

A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírása

Az Útvonalkönyv adatszolgáltatás folyamatát, adattartamát, a vasútvonalak felsorolását és a kapcsolattartók személyét részletesen az MF 7.5-46 folyamatleírás szabályozza.

6. szám


807

9. Kapcsolódó dokumentumok • 46/2015. számú NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról, • Az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló 2012/757EU Bizottsági határozat, • MF 7.5-46 számú minőségirányítási folyamatleírás.

P.II. Vasúti járművezetői tanúsítvány 1. A tanúsítvány kiállítása, kiadása, felfüggesztése, visszavonása A tanúsítvány kiállítása, kiadása, felfüggesztése, visszavonása – a járművezetői engedély, és orvosi alkalmasság rögzítésével együttesen – a MÁV-START Zrt. által működtetett EMIG keretrendszer személyzeti törzs moduljában történik, megfelelő jogosultsági rendszer kialakításával. A program segítségével, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, előállítható és nyomtatható a vasúti járművezetői tanúsítvány, és a tanúsítvány másolat. Vasúti járművezetői tanúsítvány alatt minden esetben a 2010/36/EU Bizottsági Rendelettel módosított 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti formájú, és - az országos engedéllyel rendelkező vasúti járművezető tanúsítványa kivételével - a 22/2010. (XII.20.) NFM rendeletnek megfelelő tartalommal kiállított tanúsítványt értjük. A vasúti járművezetőnek – jogszabályban meghatározott kivételekkel és feltétellel – szolgálata során járművezetői tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, azt a vasúti járművezetői igazolványra vonatkozó előírások szerint magánál kell tartani. A tanúsítvány a vasúti járművezető azon dokumentuma, amely igazolja az általa vezethető járműtípusokra, nyelvismeretre és infrastruktúra ismeretekre vonatkozó képesítés megszerzését, a járművezetésre való alkalmasságát a 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet szerint. A 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelete 12. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott lehetőség igénybevétele (különleges áruszállító vasúti jármű kivételes, egyszeri közlekedtetése a tervezett útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvány hiányában) csak a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság előzetes engedélyével lehetséges. A Pályavasúti területi igazgatóságok (továbbiakban munkáltató szervezet) a vasúti járművezetői tanúsítványt a vele munkaviszonyban álló azon munkavállalója részére állítják ki, aki - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának szabályairól szóló rendeletben (a továbbiakban: KR) foglaltak szerint a vasúti járművezetői engedélyhez szükséges alapvizsgát letette, - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: ER) szerinti egészségi alkalmassági tanúsítványa érvényes, és abban „vasúti járművezetői munkakör betöltésére alkalmas” minősítés szerepel, valamint - a 22/2010. (XII.20.) NFM rendelet szerinti 3. szintű szóbeli kommunikációra képes magyar nyelven. A tanúsítvány kiállításának alapja - az alapvizsga eredményét igazoló vizsgaigazolás, - az időszakos vizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv, - nyelvtudást igazoló dokumentum, - más vasúti társaságtól, infrastruktúra üzemeltetőtől érkező új felvételes munkavállalók esetében a társaság/üzemeltető által a munkavállaló részére kiadott”Kiegészítő Tanúsítvány Másolata” dokumentum.

808


6. szám

A tanúsítvány a 22/2010. (XII. 20. ) NFM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt adatokat tartalmazza, a következő kiegészítéssel, illetve eltéréssel: - a kiállítás napja rovatba (a tanúsítvány kiállításának időpontja) a tanúsítvány tényleges kiállításának dátumát (év, hónap, nap) kell bejegyezni. - az érvényesség vége rovatba (a tanúsítvány lejáratának időpontja) az alapvizsga eredményét igazoló vizsgaigazolás kiállításának dátumától számított 3 év dátumot kell bejegyezni (év, hónap, nap). - a tanúsítvány RU/IM rubrika, a másolat VT/PM rubrika helyébe a MÁV logója kerül (szárnyaskerék és MÁV szöveg). - a munkáltató/foglalkoztató adatai rovatba (azon vasúti társaság neve és címe, amely számára a vasúti járművezető vezetésre jogosult) a „MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés” bejegyzést kell tenni. A munkavégzés rovatba azon területi igazgatóság nevét kell bejegyezni, ahol a járművezetőt foglalkoztatják, a postacím rovatba pedig a területi igazgatóság postacímét kell bejegyezni. - a kiállító szervezet rovatba (a kiállító munkáltató neve) annak a szervezetnek a – postacímet is tartalmazó – bélyegzőlenyomatát kell elhelyezni, amely a tanúsítványt ténylegesen kiállította. - a munkáltató által adott hivatkozási szám rovatba (a munkáltató által a munkavállaló azonosítására kijelölt hivatkozási szám) a munkavállaló törzsszámát kell bejegyezni. - nem kell kitölteni a tanúsítvány jogosultjára vonatkozó postacím, település, ország rovatokat. - A vezetési kategóriák rovatot (azon kategória, amelyben a tanúsítvány jogosultja vezetésre jogosult) a vizsgaigazolás, illetve az időszakos vizsga jegyzőkönyv szerint kell kitölteni. - „a mozdonyvezető az alábbi járművek vezetésére jogosult” rovatot (azon járműtípus vagy típusok, amelyek vezetése a tanúsítvány jogosultja számára engedélyezett), valamint az infrastruktúrák bejegyzésére szolgáló rovatot (azon vasúti pályahálózatok és vasúti pályák, amelyeken a tanúsítvány jogosultja számára a vezetés engedélyezett) a BIR 13. pontja szerint kell kitölteni. - A tanúsítvány kitöltésére vonatkozó egyéb információk: o az üresen maradó rovatokba **** jeleket kell tenni. o a nyelvismeret (magyar állampolgároknál a magyar nyelv kivételével), a típus és az infrastruktúra rovatokban be kell jegyezni a vizsga időpontját, és az azt követő nyelvismeretre, típusra, vagy infrastruktúrára vonatkozó bejegyzést követően az érvényesség időpontját, ami az időszakos vizsga napjától számított 3 év. o a munkáltató/foglalkoztató adatai rovatok közül a „Pályahálózat-működtető” rovatba kell X jelet tenni, a másik rovatot üresen kell hagyni. - Fényképpel kapcsolatos megkötések (a géppel olvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. ICAO-dokumentum 2006. évi kiadás IV. szakaszának 11. függelékében található előírások összefoglalása): A fényképnek a teljes arcot kell mutatnia, szemből, nyitott szemmel; A fényképen a személy egész arcának kell látszania, a haja felső részétől a válláig; A fényképet sima fehér vagy tört fehér háttér előtt kell készíteni, kerülni kell az árnyékok képződését az arcon vagy a háttérben; Az arcot természetes arckifejezéssel (zárt szájjal) kell lefényképezni; A fényképen szereplő személy nem viselhet színezett lencséjű napszemüveget vagy vastag keretes szemüveget, a lencséken a fény nem tükröződhet vissza; A fényképen szereplő személy nem viselhet sapkát, kendőt, kalapot, a hatóságok által elfogadott eseteket kivéve; A fényképnek szokványos kontraszttal és megvilágítással kell készülnie. - A fénykép valóságáért a kérelmező felelős.

6. szám


809

A tanúsítvány a Pályavasúti területi igazgatóság tulajdona, azt térítésmentesen kell kiadni, új tanúsítvány kiadása vagy a munkaviszony megszűnése, más vasúti társasághoz kerülés esetén azt a munkáltató szervezet részére le kell adni. A járművezetői tanúsítvány kiállítása mellett a munkáltató szervezet feladatkörébe tartozik a vasúti járművezetői tanúsítványok megújítása, nyilvántartása, másolatok készítése, az engedélyek felfüggesztése és visszavonása, valamint a kiállító vasúti társaság értesítése a tanúsítványok felfüggesztésének kéréséről, továbbá a tanúsítvánnyal kapcsolatos munkáltatói döntés felülvizsgálata. A II.1. pont 1. bekezdésében hivatkozott EMIG rendszer alkalmas arra, hogy abból a munkáltatók által megbízott felhasználók a vasúti járművezetők orvosi vizsgálata, alap- és időszakos vizsgái, járművezetői tanúsítványai érvényességére, lejáratára vonatkozó adatokat lekérdezzék, illetve kilistázzák. A munkáltató által megbízott – az EMIG rendszer használatára jogosult – személyek kötelesek a fentiek szerinti dátumok folyamatos, naprakész figyelemmel kísérésére. A tanúsítványról a 2010/36/EU rendelet III. mellékletének megfelelő formátumú és adatokat tartalmazó hiteles másolatot a munkavállaló kérésére a munkaviszony megszűnése esetén az utolsó munkáltató szervezet adja ki. A másolatban csak a nyilvántartásban szereplő és érvényes adatok (vezetési kategória, korlátozások, nyelvismeret, típusismeret, infrastruktúra ismeret) szerepelhetnek. A kiadott tanúsítványba bejegyzést nem lehet tenni, a tanúsítvány bármely adatának megváltozása, új vizsga esetén – a korábbi tanúsítvány bevonása mellett – új tanúsítványt kell kiállítani. A munkáltató szervezet haladéktalanul új tanúsítványt ad ki, ha annak jogosultja vasúti járműre, vasúti pályára vagy pályahálózatra vonatkozó szakismereti és alkalmassági vizsgát szerez, vagy a meglévő ismereteit újabbakkal egészíti ki, továbbá a tanúsítványban szereplő adatok megváltozása, a tanúsítvány elvesztése, megrongálódása estén, a visszavont tanúsítvány helyett. A tanúsítvány érvényességét munkáltatói jogkörgyakorló jogszabályban meghatározott esetekben legfeljebb 6 hónapos időtartamra felfüggesztheti, illetve visszavonhatja, ha a felfüggesztés megszüntetésének feltétele a felfüggesztés időtartamán belül nem teljesül. A vasúti járművezetői tanúsítványt egy eredeti példányban kell kiállítani. A vasúti járművezetői engedély felfüggesztéséről, illetve visszavonásáról mind a munkavállaló, mind a munkáltató kap határozatot. Munkáltató feladata és felelőssége ellenőrizni, hogy a felfüggesztett vagy visszavont vasúti járművezetői tanúsítvánnyal rendelkező munkavállaló ne végezzen munkát. A munkáltató szervezet köteles a járművezető munkaviszonyának megszűnése esetén a tanúsítványról hiteles másolatot adni. A hiteles másolat a 2010/36/EU Bizottsági Rendelet szerinti mintának felel meg. A Humánerőforrás szervezet a munkáltató szervezetek adatszolgáltatása alapján személyre szóló nyilvántartást vezet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő biztonsági munkakört betöltő munkavállalókról, az alapképzéssel betölthető munkakörök esetében a 19/2011.(V. 10.) NFM rendeletben meghatározott munkaköri elnevezéssel. A vasúti járművezető munkaviszonyának megszüntetéséről a munkáltató szervezet a munkaviszony megszűnésének időpontjának feltüntetésével, a munkaviszony megszűnése napjától számított öt napon belül tájékoztatja a Nemzeti Közlekedési Hatóságot.

810


6. szám

2. A tanúsítvány megszerzéséhez szükséges képzési feltételek A vasúti járművezetői tanúsítvány kiállításához szükséges alapvizsgákra, az időszakos vizsgák gyakoriságára, a vizsgák érvényességére vonatkozó feltételeket a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet tartalmazza. 3. Érdekegyeztetés Ha a vasúti járművezető vitatja a Társaságnak a tanúsítvány kiállításával, megújításával, felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatos döntését, akkor 30 napon belül egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. Az egyeztetésen a munkáltatót a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjére vonatkozó belső utasításban meghatározott, a munkavállaló felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető képviseli. Az egyeztetés során a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, melyet a munkavállaló kezdeményezésétől számított 15 napon belül írásba kell foglalni. Az egyezség a főtevékenységi kör vezetőjének - az egyezség megkötésétől számított 15 napon belül történő – jóváhagyásával lép hatályba. Az egyezség jóváhagyása esetén az abban foglaltakat a munkáltatói jogkörgyakorló haladéktalanul végrehajtja. Amennyiben az egyeztetés a munkavállaló kezdeményezésének napjától számított 30 napon belül nem vezet eredményre, a munkavállaló a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kérheti a döntés felülvizsgálatát. A MÁV Zrt. a szükséges információk, dokumentumok soron kívüli megküldésével segíti a Hatóságot döntésében. A jogerős döntést a MÁV Zrt. haladéktalanul végrehajtja. 4. Dokumentáció -

-

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól (továbbiakban: KR) 203/2009. (IX. 18. (Korm. rendelet a vasúti közlekedéssel összefüggő munkakörüket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről (továbbiakban: ER) 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról 48/2015. (XII. 11. MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről és a helyi függelék kötésére feljogosított vezetők köréről 41/2011. (X. 21. MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a Baross Gábor Oktatási Központ tanulmányi és vizsgaszabályzatáról 10/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG számú utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál a munkavállalók egészségi alkalmassági vizsgálatának rendjével kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról 22/2012. (IV. 13. MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására

6. szám

-


811

A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata

A tanúsítvány és a tanúsítvány másolatának tartalma megfelel a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló 22/2010. (XII. 20.) NFM rendeletnek. 5. A járművezetők ellenőrzése A vasúti járművezetőknek szolgálatuk ellátása során maguknál kell tartaniuk a vasúti járművezetői engedélyt, a vasúti járművezetői tanúsítványt. Ezek ellenőrzése személyes feljelentkezéskor munkafolyamatba építetten, szolgálatvégzés közben szúrópróbaszerűen, vezetői és hatósági ellenőrzések során történik. A vezetői ellenőrzések a „G” eljárásban foglaltak szerint történnek. Egyéb vonatkozásban tartott ellenőrzésekkel kapcsolatban a közlekedésbiztonsági ellenőrzések végrehajtására vonatkozó utasítás a mérvadó. A vasúti járművezetők kötelesek jelezni, amennyiben eltérést, hibát észlelnek a tanúsítványban. Amennyiben ezek ellenőrzés során derülnek ki, de a munkavállaló más módon (pl. vizsgaigazolás) igazolni tudja, hogy jogosult a munkavégzésre, akkor szolgálatát a munkaidő-beosztás alapján befejezheti, ugyanakkor köteles javított tanúsítvány kiadását kérni. Következő szolgálatát csak ennek birtokában kezdheti meg. Abban az esetben, ha a vasúti járművezető a tanúsítványt szolgálata során feljelentkezéskor, vagy ellenőrzéskor bemutatni nem tudja, azonnali leváltásáról kell gondoskodni. 6. Feltételhiány esetén követendő eljárás A KR és az ER szerinti feltételek hiánya esetén a Társaság az érintett személy vasúti járművezető munkakörben történő foglalkoztatását azonnali hatállyal felfüggeszti, a tanúsítványt visszavonja. 7. A dokumentumokkal szembeni követelmények A dokumentumok lehetnek -

-

normatív utasítások (szabályzatok): olyan, meghatározott formában és eljárásrendben alkotott társasági szintű szabályozás, amely tartósan vagy átmeneti jelleggel jogokat és kötelezettségeket állapít meg a társaság egésze, vagy annak egy, vagy több szervezete, illetőleg a munkavállalók meghatározott csoportja tekintetében. A normatív utasítás a társaság üzleti és funkcionális folyamatait szabályozza a folyamat-szervezés általános követelményeinek megfelelően. munkautasítások: munkautasításnak a munkáltató jogkör gyakorlásának részeként, az alá- és fölérendeltségi viszony alapján kiadott rendelkezéseket kell tekinteni. Ezen munkautasításokra a normatív utasítások kiadásának szabályozásáról szóló EVIG utasítás hatálya nem terjed ki.

A MÁV Zrt. működését biztosító normatív utasítások kiadása eljárásrendjének, az utasítások tartalmi és formai követelményeinek társasági szintű szabályozását a 24/2015. (V. 29.). MÁV Ért 9.) EVIG sz. utasítás tartalmazza. A munkautasítások jellemzően tartalmazzák az azokban szabályozott dokumentumok tartalmi, formai követelményeit. Ahol ez hiányzik, a munkautasításnak a következő formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni: - a munkautasítást kiadó munkáltató szervezet megnevezése, legalább az első oldalon, - azonosító szám, legalább az első oldalon, - változat, minden oldalon,

812

-


6. szám

hatályba lépés, kiadás dátuma, oldalak beszámozása, mellékletek felsorolása (ha vannak), a munkautasítást kiadó munkáltató aláírása. 8. Munkautasítások készítése, kiadása, kezelése

A belső anyagok jóváhagyását és kiadását a Döntési Hatásköri Listában meghatározott beosztású személyek a saját hatáskörükben, az Iratkezelési Szabályzat szerint végzik. A papír alapú dokumentumok elosztási listáját a kiadó szervezeti egység határozza meg, illetve az végzi el a listában meghatározott egységek, illetve személyek részére az elosztást is (szignálás vagy elosztási jegyzék alapján). A jóváhagyott iratok egy eredeti példányát és az elosztási listát (címjegyzéket) azok kiadója, vagy az elosztásért felelős szervezeti egység vezetője (titkárság) őrzi meg. Indokolt esetben a dokumentum felhasználója a kapott anyagot tovább oszthatja a saját beosztottai közül azoknak, akiknek ezt szükségesnek tartja. Ebben az esetben neki is elosztási listát kell készítenie (szignálás a dokumentumon). („Családfa-elv”.) Elektronikusan kiadott/tárolt dokumentumok esetén a kiadónak kötelessége mindazokat, akiknek az adatokat szánja közvetlen, vagy közvetett úton értesíteni az anyag létrehozásáról, (elektronikus) tárolási helyéről, hozzáférhetőségéről. 9. Munkautasítások módosítása Amennyiben egy dokumentummal kapcsolatban a használónak vagy az integrált irányítási vezetőnek tartalmi módosítási igénye van, akkor azt írásban kell eljuttatnia az eredeti irat jóváhagyójának. A módosítási igény a rendszerdokumentáció esetében az éves felülvizsgálat bejegyzésével és jóváhagyásra előterjesztésével is teljesíthető. A jóváhagyással az éves felülvizsgálat elfogadása megtörtént. A javaslat benyújtója a módosítási igényét, javaslatát indokolni köteles. Javaslatának megfogalmazásához figyelembe kell vennie a kapcsolódó részterületeket, folyamatokat is. A módosító javaslat elbírálása: Az eredeti dokumentum kiadója a módosító javaslatot - szükség esetén a javaslat benyújtójával közösen - megvizsgálja, és dönt a módosítás elrendeléséről (engedélyezéséről), vagy megtagadásáról. Döntése előtt - ha szükségesnek tartja – más munkavállaló véleményét is kikérheti. Teendők a módosító javaslat elfogadása esetén: A dokumentum kiadója - ha szükségesnek látja, munkacsoportot hozhat létre (vagy megbízhatja a javaslat benyújtóját), amely kidolgozza és megfogalmazza a módosítás szövegét. A módosítást kidolgozhatja a módosítási javaslat benyújtója egyedül is. Az eredeti anyag kiadója az új változatot - ha egyetért vele - aláírja és kiadja. A kiadás időpontjában az előző változat automatikusan érvényét veszti. Önálló azonosítóval rendelkező dokumentum bármely részén vagy részein végrehajtott módosítás, változtatás esetén az egész dokumentum módosítottnak tekintendő, tehát az egész dokumentum - annak minden oldala - a soron következő változatszámot/törést kapja. Ennek megfelelően: - egy irat minden oldalán csak azonos változatszám/törés szerepelhet, - változás esetén dokumentumot csak egyben szabad cserélni, (még akkor is, ha vannak benne változatlan tartalmú oldalak, lapok.)

6. szám


813

A kiadó az érvénytelenné vált változat törzspéldányának első lapjára ráírja, hogy „ÉRVÉNYTELEN”, ráírja a módosítás időpontját, hozzáfűzi a módosítást kérő javaslatot, és az érvényes dokumentumoktól elkülönítve, legalább 5 évig megőrzi. A dokumentumoknak mindig az érvényes és jóváhagyott változatát/törését kell használni. Ezért: -

Mindazon személyek, akik az anyag bármely papír alapú változatát kiadták, vagy továbbadták, felelősséggel tartoznak azért, hogy az új változat kiadásakor, illetve kézhez vételekor az új változatot is továbbítsák mindazon személyek részére, akiknek a megelőző változatból juttattak.

-

Mindenki, aki egy dokumentum papír alapú változatát megkapja, maga felel azért, hogy az új változat átvételekor az előző változatot megsemmisítse, vagy érvénytelenítve, az érvényesektől elkülönítve a számára szükséges ideig tárolja.

Az 56/2015 (XII. 18. MÁV Ért. 27.) számú EVIG utasítás alapján kezelt dokumentumoknál módosításra nincs lehetőség. Változás esetén új dokumentumot kell kiadni, és a megelőzőt ebben hatálytalanítani kell. Teendő a módosító javaslat elutasítása esetén: Amennyiben az eredeti dokumentum kiadója a módosító javaslatot nem fogadja el, akkor erről a tényről értesíti a javaslat benyújtóját. 10. A feljegyzések, bizonylatok A feljegyzések, bizonylatok (továbbiakban: bizonylatok) készülhetnek papíron, vagy elektronikus adathordozón. A bizonylatoknak ki kell elégíteniük: -

a minőségirányítási folyamatleírásokban előírt tartalmi, valamint

-

a jelen leírásban előírt formai, azonosítási és tárolási követelményeket.

Az integrált irányítási bizonylatok készítésére általában formanyomtatványokat használunk. Ezeket alapvetően a készítőjük és a jóváhagyójuk alakítják ki a felhasználó szakterület munkatársának véleményét figyelembe véve. A bizonylatokat, formanyomtatványokat a fejlécükben található azonosító számmal kell ellátni. Érvénybe léptetésük előtt a szakterületi vezetőknek kell jóváhagyni és elhelyezni a Bizonylati Albumban. A kereskedelemből beszerzett bizonylatokat, formanyomtatványokat az azokon feltüntetett jelzéssel, nyomtatványszámmal kell azonosítani. Feljegyzések készülhetnek kötetlen formátumban is. Valamennyi bizonylatnak a következőkkel kell rendelkezniük: -

cím, megnevezés, bizonylat-azonosító, egyedi azonosításra alkalmas jel (betű, szám, sorszám, jel), amely lehetővé teszi az azonos bizonylatszámú bizonylatok rendszerezését, megkülönböztetését. - a kiállító neve, aláírása, - dátum. A feljegyzés, bizonylat lényegi része, tartalma egyértelmű, jól olvasható és világos szövegezésben készüljön.

814


6. szám

Mind a készítés, mind az ellenőrzés (ha elő van írva) az illető bizonylaton az arra kijelölt helyen a jogosult aláírásával és dátumozásával történik. Aláírás és dátum nélküli bizonylat érvénytelen. A feljegyzéseknek olyan egyértelmű megjelöléssel, információval, adattal kell rendelkezniük, hogy azok egyértelműen összerendelhetők legyenek a feljegyzésen szereplő eseménnyel, anyaggal. Az elkészült feljegyzés eredeti példányát rendszerezve tárolják, és biztosítják, hogy a feljegyzések - az előírt megőrzési időn belül - betekintés céljából visszakereshetők legyenek. Megőrzési idő 3 év, amennyiben egyéb szabályozó dokumentum nem ír elő ennél hosszabb időtartamot. A kötelező vagy egyéb módon előírt megőrzési időtartam lejárta után a feljegyzéseket úgy kell selejtezni, hogy a feljegyzéseken tárolt információk illetéktelen kezekbe ne kerülhessenek. 11. Külső dokumentumok Feladataik ellátásához a MÁV Zrt. vezetősége a munkatársak rendelkezésére bocsátja a következő kiadványokat: - Magyar Közlöny, - Szabványügyi Közlöny, - MÁV Zrt. Értesítője. A MÁV Zrt. tevékenységével kapcsolatos külső dokumentumok (törvények, rendeletek, európai uniós jogszabályok, szabványok, utasítások): - megjelenésének, érvényességének figyelése, - beszerzésére történő intézkedés (WEB lapról letölthetőket az ügyintéző tölti le.), - elosztása, - visszavonása az azokat használó szervezeti egységek vezetőinek (titkárságok) feladata. Annak érdekében, hogy az érvényes külső dokumentumok az azokat használó munkatársak számára hozzáférhetőek legyenek, a tárolásuk és nyilvántartásuk az adott szervezeti egységnél történik. Az MSZ és a MÁV Szabványok jegyzéke a szabványtestületek honlapjáról letölthető (az érintett ügyintézők töltik le). Itt a hatályosság is nyomon követhető. A külső dokumentumokról a tárolás helyén jegyzéket kell készíteni, és azt naprakészen kell vezetni. Az elkészítésért és a vezetés ellenőrzéséért a szervezeti egységek vezetői felelősek. Egyéb dokumentumok Minden egyéb iratot és adatot a MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzatáról szóló 56/2015. (XII. 18. MÁV Ért. 27.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás szerint kell kezelni. A dokumentumok melléklete A mellékleteknek saját azonosítóval, változatszámmal, dátummal és aláírással kell rendelkezniük. Az azonosítónak utalnia kell arra, hogy az adott melléklet mely dokumentumhoz tartozik. A dokumentumok kezelésével és változtatásával kapcsolatos szabályok a mellékletekre is érvényesek, az alábbi megkötéssel: - Az a dokumentum, amelyhez melléklet tartozik, csak valamennyi mellékletével együtt érvényes. Erre a dokumentumok elosztásakor különös figyelmet kell fordítani. - A melléklet az őt meghívó (fő) dokumentumtól függetlenül, külön is változtatható. - Több dokumentumot tartalmazó dokumentum gyűjtemény tartalomjegyzékében, illetve változási jegyzékében az egyes dokumentumok mellékleteit is fel kell sorolni, mégpedig az azonosítójukkal és az érvényes változatszámukkal együtt.

6. szám


815

12. Informatika A MÁV Zrt. szervezetei, munkavállalói e-mail-en vagy az FTP-n keresztül tarthatják a kapcsolatot. A biztonságirányítási rendszer alapdokumentumai az intraneten, központi szerveren is megtalálhatóak. Ezekhez a könyvtárakhoz minden rendszerbe kapcsolt számítógépről biztosítani kell az olvasási hozzáférést. Ennek felelőse a helyi vezető. Azt, hogy az intranetre ki jogosult anyagot feltenni, az integrált irányítási vezető határozza meg. Az intraneten és az FTP rendszeren egyéb anyagok is megtalálhatók. A rendszerek védelmét a belépést biztosító jelszavak adják meg. A rendszereket, a gépek felügyeletét a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. látja el. 13. Döntő fontosságú információk A vállalat biztonságos működése szempontjából döntő fontosságú információnak az „E” fejezetben felsorolt biztonsági szempontból kritikus eljárásokkal és feladatokkal kapcsolatos adatokat kell tekinteni. A döntő fontosságú információk kezelését az MSZSZ-ben meghatározott felelősségi körök szerint kell végezni.

816


6. szám

Q. Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

Q.1. Eljárás baleset, váratlan esemény, balesetveszélyes helyzet és más veszélyes esetek bejelentésére esetén 1.1. Bejelentés, naplózás, kivizsgálás, elemzés Balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek (továbbiakban együtt: rendkívüli események) bejelentésének, dokumentálásának rendjét a Hálózati Üzletszabályzat, a Hálózat-hozzáférési szerződések, valamint e dokumentumok alapján a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. I. 24. MÁV Ért. 1.) elnök-vezérigazgatói utasítás (továbbiakban: válságkezelési utasítás) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott Balesetvizsgálati Utasítás (továbbiakban Balesetvizsgálati utasítás) tartalmazza. A rendkívüli események kivizsgálásának és a vizsgálat megállapításai felhasználásának szabályait a Balesetvizsgálati Utasítás tartalmazza. A bejelentés naplózása, nyilvántartása Rendkívüli Események Információs Rendszerében (továbbiakban: RES) történik, a vonatok pontosságának értékeléséről és elemzéséről, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzéséről szóló 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás (továbbiakban: RES utasítás) szerint. A rögzített adatok adattartamát, pontosságának ellenőrzési rendjét a RES utasítás szabályozza. Balesetekre, váratlan eseményekre, balesetveszélyes helyzetekre és más veszélyes esetekre vonatkozó adatok elemzése statisztikai és vezetői döntés-előkészítő jellegű. Az elemzés területszerűen és feldolgozási időszakonként (nap, hét, hónap, negyedév, félév, év, menetrendi időszak, tetszőleges időszak) történik. Az adatgyűjtési és rögzítési feladatok részletes szabályait a RES utasítás 7.4. melléklete tartalmazza, ami szerint: Az adatgyűjtés elve: A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos alapinformációkat a MÁV Zrt. különböző szakterületeinek, illetve a MÁV Zrt.-n kívüli vasúttársaságok jogosultsággal rendelkező munkatársai gyűjtik össze az F. 3. számú utasítás MÁV Zrt. szakterületeire vonatkozó pontjainak, a Balesetvizsgálati Utasítás, valamint a mindenkor érvényben lévő – a témakörhöz kapcsolódó – utasításoknak megfelelően.

6. szám


817

A rendkívüli eseményekkel kapcsolatban összegyűjtendő adatok: − − −

−

−

Az esemény bekövetkezésének az időpontja: (esemény kezdete) év, hó, nap, óra, perc Az esemény befejeződésének az időpontja: (esemény vége) év, hó, nap, óra, perc Helymeghatározás: a MÁV Zrt. vasútvonala sorszámának, vagy egyéb helymeghatározó kód, valamint a szolgálati hely 5 karakteres statisztikai számának a megadásával történik. Ha az esemény két szolgálati hely között a nyílt vonalon vagy a szolgálati hely környezetében következik be, akkor a szöveges részben kell a helyet pontosan leírni. Az esemény oka: a bekövetkezett rendkívüli esemény (mint jelenség) leírása, az esemény bekövetkezésekor a külső körülmények (a vizsgálat elősegítése érdekében) a rendkívüli esemény bekövetkezésének okai (bármely időpillanatban megismert adatok közlése) a tett és a tervezett intézkedések (a különböző szakágak, vasúttársaságok, hatóságok összehangolt helyreállító munkájának elősegítésére) Az esemény következményei: a személyek, járművek, pályalétesítmények, gépi berendezések és egyéb tárgyi eszközök sérülése vagy megrongálódása (személyek halála, állatok elhullása is) vonatkésés esetén összesítés készítése (személyszállító- és tehervonat bontásban, a késett vonatok darabszáma és a késési percek) a szöveges részben fel kell sorolni a kiemelt termékcsoporthoz tartozó késett vonatokat, vonatszámonként a hozzá tartozó késési perccel (pl.: IC800 +17’, 40732 + 41’ stb.) ugyancsak a szöveges részben szerepeltetni kell a hiba bejelentési sorszámokat is, amelyeket a diszpécser szolgálatok adnak ki.

1.2. A rendkívüli események (vasúti balesetek és más vasúti események jelentése a nemzeti testületeknek 1.2.1. A Közlekedésbiztonsági Szervezetnek (nemzeti vizsgáló testület) történő jelentés A Társaság Forgalmi üzemviteli igazgatóság Üzemirányítási központja gondoskodik: − az eseményre vonatkozó bejelentések folyamatos fogadásáról, − az eseménynek a közlekedésbiztonsági szerv részére történő haladéktalan bejelentéséről, a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet szerint. Az értesítés távbeszélőn, a MÁV Zrt. levelező rendszerén és SMS formában történik. A távbeszélőn adott értesítésről hangfelvétel készül, és azt így tartjuk nyilván, az egyéb értesítési formákban a nyilvántartás a rendszer sajátosságainak megfelelően történik. Az előzőeken kívül a Biztonsági igazgatóság napi tájékoztató jelentést is küld az előző nap vagy hétvége rendkívüli eseményeiről, az 1.2.2. pont szerint. A napi jelentés tartalmát a válságkezelési utasítás tartalmazza. 1.2.2. Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (nemzeti vasútbiztonsági hatóságnak) történő jelentés A Társaság Biztonsági igazgatóságának Vasútbiztonság szervezete munkanapokon napi tájékoztató jelentést küld elektronikus úton a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. A napi jelentés tartalmát a válságkezelési utasítás tartalmazza.

818


6. szám

Az éves biztonsági jelentés tartalmazza az előző év rendkívüli eseményeit, a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet szerint.

Q.2. Eljárások 2.1. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság) és a nemzeti vizsgáló testület (Közlekedésbiztonsági Szervezet) által, valamint az ágazati/belső vizsgálatok során megfogalmazott ajánlások értékelésére és végrehajtására A nemzeti vasútbiztonsági hatóság (NKH) és a nemzeti vizsgáló testület (KBSZ) ajánlásait, valamint a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonság szervezet által a rendkívüli események kivizsgálásáról (balesetvizsgálat) készített zárójelentésben megfogalmazott ajánlásokat. A Vasútbiztonság az ajánlással érintett MÁV és MÁV-csoportba tartozó szervezetek szakértőivel közösen elemzi. Az ajánlás tartalmától, az ajánlásnak a vasúti rendszerre gyakorolt hatásától függően azt megtárgyalják a különböző biztonsági testületek (Műszaki Biztonsági Bizottság, Biztonsági Testület, Csoportirányítási Biztonsági Bizottság), illetve bevonásra kerülnek a munkavállalói érdekképviseletek. Szükség esetén az egyeztetésbe bevonjuk a vállalkozó vasúti társaságokat is. Az ajánlás elemzése, értékelése alapján a Biztonsági igazgatóság intézkedéseket kezdeményez a hasonló események megelőzése érdekében, vagy az egyeztetések eredményeként - ha szükséges - a javaslatot tesz az ajánlás végrehajtásának módjára. Az ajánlások alapján bevezetett intézkedések végrehajtását ellenőrizzük. 2.2. Más vasúttársaságoktól, pályahálózat működtetőktől, karbantartással megbízott szervezetektől és a vasúti járművek üzemben tartóitól érkező fontos jelentés/tájékoztatás értékelésére és figyelembe vételére A MÁV Zrt.-t a vasúti hálózatot használó vállalkozó vasúti társaságokkal a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében köteles együttműködni. E körben a társaságoktól, más infrastruktúra működtetőtől (GYSEV), karbantartó szervezettől érkező – vasútbiztonságot érintő – jelentéseket, tájékoztatókat a Biztonsági igazgatóság értékeli. A biztonságot pozitív irányban befolyásoló javaslatok esetén intézkedéseket tesz annak bevezetésére, alkalmazására. A vonat közlekedése során tapasztalt rendkívüli eseményt az Üzemirányítási központ értékeli és kezeli, szükség esetén az eseményt a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonság szervezete kivizsgálja. A pályavasúti szolgáltatásokkal kapcsolatos jelentést, tájékoztatást a szolgáltatást biztosító vasúti szervezet kezeli. Q.3. Eljárás baleset, váratlan esemény, balesetveszélyes helyzet és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú felhasználására, megelőzési célú intézkedések meghozatalára A vizsgálati megállapítások alapján a bevezetésre kerülő – utasítások, szabályozások módosítása, esetlegesen új szabályok bevezetésén túl – a megelőzésnek egyik fontos eszköze az események munkavállalókkal történő megismertetése. Ennek érdekében valamennyi bekövetkezett vonatbalesetet és veszélyeztetést követően, vagy más súlyos eseményről a Biztonsági igazgatóság a rendkívüli esemény körülményeit és tanulságait tartalmazó bemutató anyagot készít, melyet oktatás céljából átad a BGOK részére.

6. szám


819

A Forgalmi üzemviteli igazgatóság a baleseteket, veszélyeztetéseket kiváltó okokat, szabályszegéseket oktatási súlyponti tételként írásban kiadja a BGOK-nak oktatás céljából. A forgalmi és mozdony-szimulátorok programját a balesetek vizsgálata során megállapított okokkal folyamatosan bővítjük. A MÁV Zrt. Biztonsági Testülete a súlyos balesetekről készített vizsgálati dokumentumot megtárgyalja, annak megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez a hasonló okból bekövetkezett esetek megelőzése céljából.

820


6. szám

R. Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

R. 1. Vészhelyzet esetén érvényes eljárást szabályozó dokumentum, korlátozott üzemmód bevezetése A vészhelyzet esetén követendő eljárást a MÁV Zrt.-re és a MÁV-csoportba tartozó társaságokra kiterjedően „A MÁV-csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. (MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás” (továbbiakban: válságkezelési utasítás) tartalmazza. A szabályozás átfogja a vészhelyzetek valamennyi típusát. A vészhelyzetek meghatározott eseteiben szükség lehet a vonatforgalom korlátozására, amit • a vonatforgalom lebonyolításához szükséges munkavállalói létszám csökkenése esetén a MÁVcsoport pandémiás tervének kiadásáról szóló 49/2009. (VII. 10. MÁV Ért. 22.) VIG számú utasítás, illetve • a pályahálózat használatát befolyásoló vészhelyzet esetén a D.4. számú Téli forgalmi utasítás szabályoz. A vasúti hálózat lokális veszélyeztetése esetén az üzemeltetés korlátozása egyedi forgalomszabályozással történik, a forgalmi utasítások szerint.

R.2. Eljárások vészhelyzetek esetére 2.1. Eljárás a vészhelyzeti szolgálatok értesítésére, információkkal történő ellátására A belső és külső vészhelyzeti szolgálatok értesítésének rendjét a válságkezelési utasítás 1. számú melléklete (Értesítési rend) szabályozza. Belső vészhelyzeti szolgálatok az esemény jellegétől függően: • diszpécseri szolgálatok (pályaüzemeltetési, biztosítóberendezési, távközlési, villamos, ingatlankezelés) • munkavédelmi szolgáltató központ, • vagyonőri, fegyveres biztonsági őri szolgálat, • műszaki mentő és segélynyújtó egységek, • vasúti vegyi elhárító szolgálat. Külső vészhelyzeti szolgálatok: • Országos Mentőszolgálat, • Katasztrófavédelmi Főigazgatóság stb., az értesítési rend szerint. 2.2. Eljárás a vészhelyzeti szolgálatok információkkal történő ellátására Az információk tartalmát a válságkezelési utasítás állapítja meg. Az információellátási kötelezettség a vészhelyzet megszüntetéséig, illetve a vonatforgalom megindításáig tart.

6. szám


821

R.3. Szerepkör és felelősség vészhelyzet esetén A szerepköröket és felelősséget az 1. pontban hivatkozott utasítások rögzítik. Általános elvként érvényesül, hogy: • A központi válságkezelő törzs megalakítását nem igénylő, humánerőforrás bevonásával vagy más szakmai intézkedéssel és kommunikációval kezelhető rendkívüli események kezeléséért az eseménnyel érintett MÁV társaság, illetve szervezet a felelős. •

A vonatközlekedés zavarát okozó rendkívüli események kezeléséért, a zavar megszüntetéséért, az üzem- és operatív irányítási szervezetek tevékenységének összehangolásáért a MÁV Zrt. Forgalmi üzemviteli igazgatóság hálózati főüzemirányítója a felelős.

•

A MÁV-csoportot érintő válsághelyzetek kezelését központi válságkezelő törzs, illetve területi válságkezelő törzsek végzik.

•

A válságkommunikációs tevékenységet a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója irányítja.

R.4. Bevetési, riasztási, tájékoztatási tervek Az R.1. pontban hivatkozott utasítások, a műszaki mentésre és segítségnyújtásra vonatkozó szabályozás tartalmazzák a válsághelyzet kezelésének folyamatára vonatkozó előírásokat is (tervek). Ezen túlmenően a technológiai folyamatra, a bevetésre, riasztásra, tájékoztatásra vonatkozó elírásokat tartalmaznak: • az állomási végrehajtási utasítások, •

a kiürítési tervek, belső veszélyelhárítási tervek, a válságkezelési utasítás szerint,

•

a közbiztonsági terv,

•

a különleges jogrendi időszakra vonatkozó Honvédelmi Intézkedési Terv,

•

a műszaki mentési, segélynyújtási, helyreállítási, vegyi elhárítási munkákhoz az eseti igénybevétel lehetőségére a megfelelő eszközökkel rendelkező, MÁV társaságokon kívüli vállalkozással, veszélyes anyagok előállítását, feldolgozását végző vállalkozással kötött megállapodások,

•

a válsághelyzet kezelésében közreműködő, veszélyelhárítást végző külső szervekkel kötött együttműködési megállapodások.

4.1. A vészhelyzetek kezeléséért felelős személyzet riasztására vonatkozó eljárások A riasztás rendjét a válságkezelési utasítás „Értesítési rend” melléklete szabályozza, ami magában foglalja a MÁV Zrt. érintett szervezeteinek/munkavállalóinak, a hálózatot használó vasúti társaságok, a veszélyhelyzet kezelésében közreműködő, veszélyelhárítást végző és más szervezetek riasztását, illetve tájékoztatását. 4.2. A veszélyhelyzetek /válsághelyzet bekövetkezésére vagy veszélyére vonatkozó tájékoztatás, és a válságkommunikáció rendjét a válságkezelési utasítás szabályozza. 4.3. A veszélyhelyzetek kezelésében feladattal, felelősséggel bíró vezetők, munkavállalók, hatóságok, felügyeleti szervek, vasúti társaságok és más érintett szervezetek azonnali értesítésére vonatkozó

822


6. szám

szabályokat a válságkezelési utasítás szabályozza.

R.5. Az erőforrások és pénzeszközök elosztását a Társaság Üzleti Terve tartalmazza. A tervezés a válsághelyzetek számára, jellegére, a kiadásokra figyelemmel, bázis alapon történik.

R.6. A Társaság tulajdonába és kezelésébe tartozó közforgalmú vasútvonalak, üzemi vágányok, valamint azon létesítmények, amelyek tekintetében a MÁV Zrt.-nek a Vtv. értelmében kötelezettsége az üzembiztos állapot fenntartása, a rendkívüli események következtében szükséges ideiglenes és végleges helyreállítási tevékenység megszervezésére és végrehajtására vonatkozó eljárást a 4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) IÁVIGH utasítás szabályozza.

R.7. A MÁV Zrt és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közötti Együttműködési Megállapodás szerint éves szinten több, közös katasztrófa elhárítási gyakorlatra kerül sor. Ezek során a feltételezett szituációt a Katasztrófavédelem határozza meg, a szüksége infrastruktúrát, közreműködő személyzetet a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. biztosítja. A gyakorlatok végeztével a gyakorlat közös elemzésére kerül sor, mely során értékelik a végrehajtást. Az Együttműködési Megállapodás alapján a végrehajtó és irányító állomány szakmai képzése oktatásokon, előadások formájában kölcsönösen megtörténik. R.8. A Hálózat-hozzáférési szerződés szerint a pályahálózatit igénybe vevő vasúti társaságok a Vtv.-ben meghatározott esetekben személyzetükkel és eszközeikkel közreműködnek az infrastruktúra zavarok, veszélyhelyzetek elhárításában; jelentik a vonat közlekedése során tapasztalt rendkívüli eseményt. A veszélyes áru fuvarozásával összefüggésben a vasúti vegyi elhárítási feladatokat a MÁV vasúti vegyi elhárító szolgálat látja el a GySEV hazai hálózatán is. Veszélyhelyzet esetén a kapcsolattartás az Üzemirányítási központ és a hálózatot használó társaságok kapcsolattartón keresztül történik a Hálózat-hozzáférési szerződések szerint.

R.9. A veszélyhelyzet elhárítását végző egység vezetőjének (belső-külső) igénye szerint a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója jogosult és köteles intézkedni a vasúti forgalom leállítása érdekében. Intézkedéséről értesíti az érintett forgalmi szervezeteket és a hálózatot használó vasúti társaságok kapcsolattartóit.

6. szám


823

S. A Biztonságirányítási Rendszer belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

S.1. A MÁV Zrt. Biztonságirányítási Rendszerének független és átláthatóan működő ellenőrzési rendszere E leírás tekintetében a biztonságirányítási rendszer (továbbiakban: BIR) a MÁV Zrt. mint pályahálózatműködtető által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységet és e szervezeti egység által meghozott intézkedések összességét. (Vtv. 2. § 7.2. pont) A BIR működtetéséért a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonság szervezete, a belső folyamatok megfelelőségének ellenőrzéséért a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának közvetlen irányítása alatt álló MÁV Zrt. Belső ellenőrzés szervezet a felelős. Az ellenőrzésért felelős szervezet függetlenségét az biztosítja, hogy szervezetileg és irányítási szempontból is független a vasúti pályahálózat üzemeltetésért, továbbá a BIR működtetéséért felelős szervezetektől. A Társaságon belül az elnök-vezérigazgatónak tartozik felelősséggel, a MÁV Zrt. más szervezetei nem utasíthatják, javaslatainak, intézkedéseinek kialakításában nem befolyásolhatják. Az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a BIR megfelel-e az alábbi követelményeknek, illetve az alábbi követelmények biztosítása: a) a BIR hatása, megfelelősége a közös biztonsági célok eléréséhez (Vtv. 2. § 7.3. pont; 2012/226/ EU határozat a vasúti rendszerre vonatkozó közös biztonsági célok második csoportjáról), b) a közös biztonsági módszerek szabályozásának és alkalmazásának megfelelősége (Vtv. 2. § 7.4. pont; 402/2013/EU rendelet; 1158/2010/EU rendelet; 1078/2012/EU rendelet), a BIR egyes eljárásainak folyamatleírása és a gyakorlat összhangja, c) a BIR megfelel-e a jogszabályi előírásoknak (40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet (továbbiakban: R.) 3. §) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság előírásainak (NKH határozat, végzés). A BIR belső ellenőrzésére irányuló tevékenység nem érinti az alrendszerekhez szorosan kapcsolódó műszaki szakterületek, és más szervezetek vezetőinek feladatát és felelősségét a biztonságirányítási rendszer tevékenységi körüket érintő megfelelőségének és teljességének biztosításáért, működtetéséért, alkalmazásáért, valamint a Biztonsági igazgatóság felelősségét a BIR működtetéséért.

S.2. Az ellenőrzések ütemterve 2.1. Belső ellenőrzési terv A BIR folyamatainak ellenőrzésére, különös tekintettel azok megfelelőségének és megfelelő alkalmazásának vizsgálatára - az S.1. pontban foglalt célokra figyelemmel - a Biztonsági igazgatóság évente november 15-ig javaslatot készít a Belső ellenőrzés következő évi ellenőrzési tervéhez. Javaslatát az alábbiakra figyelemmel állítja össze:

824


6. szám

-

a korábbi időszakra vonatkozó értékelés tartalma, megállapítási,

-

a Társaság biztonsági célkitűzéseinek teljesülése, a biztonsági tervek eredményei, a nemzeti biztonsági mutatók alakulása, a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára releváns, a vasút és az infrastruktúra működésének hiányosságai és üzemzavarai, a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a biztonságirányítási rendszert érintő megállapításai, a karbantartási rendszer értékelése, a vasúti balesetek és más rendkívüli események vizsgálatának tapasztalatai, a vasúti pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságokkal való együttműködés tapasztalatai, a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek észrevételei, javaslatai, a vasútbiztonsági ellenőrzések tapasztalatai, a kockázatértékelés tapasztalatai, nyomon követés, cselekvési terv eredményei.

-

A Belső ellenőrzés az ellenőrzési tervet - a Biztonsági igazgatóság, a vasúti pályahálózat-működtető- és más szervezetek javaslataira is figyelemmel - évente november 30-áig készíti el, és azt jóváhagyásra felterjeszti a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának, majd elfogadásra a MÁV Zrt. Igazgatóságának. Az ellenőrzési terv figyelembe veszi a stratégiai ellenőrzési tervet, a kockázatértékelés alapján felállított prioritásokat, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokat. A magas kockázatúnak minősített területekre/folyamatokra kiemelt figyelmet fordít, azok az ellenőrzési tervben elsőbbséget kapnak. Az ellenőrzési feladatok kijelölése során a vizsgálat fő célkitűzését is meg kell határozni, melynek tükrözni kell a kockázatfelmérés eredményét. Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a Társaság vezetőjének egyetértésével módosíthatja. 2.2. Biztonsági feladatterv A Biztonsági igazgatóság folyamatosan vizsgálja a biztonsági követelmények érvényesülését értékeli a biztonsági teljesítményt, értékeli a biztonsági adatokat. Évente – az előző évi vasútbiztonsági helyzet alapján – a tárgyév március 31-ig a biztonsági célkitűzéseket is tartalmazó feladattervet készít. A biztonság fenntartásával és javításával, a biztonsági célkitűzések megvalósításával kapcsolatos eljárást a „K” eljárás tartalmazza.

S.3. Az ellenőrök azonosítására és kiválasztására vonatkozó eljárások A belső ellenőrök kiválasztásával kapcsolatos előírásokat az ellenőrökkel szemben támasztott szakmai képesítési- és szakértemre vonatkozó követelményeket az 1/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1.) EVIG számú MÁV Zrt. Ellenőrzési utasítás 1. függeléke tartalmazza (Belső Ellenőrzési Kézikönyv).

S.4. Az ellenőrzés eljárási rendje 4.1. A vizsgálati jelentés formai és tartalmi követelményei A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell: – az ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység megnevezését, – az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését, – az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését,

6. szám


825

– az ellenőrzés típusát; tárgyát; célját; az ellenőrzött időszakot; a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét, – az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat, – vezetői összefoglalót, – az ellenőrzési megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat, valamint a köztük fennálló összefüggéseket, – az ellenőrzött időszakban az ellenőrzött területért (vagy feladatért) felelős vezetők nevét, beosztását, – a jelentés dátumát és az ellenőrzésben közreműködött ellenőrök, szakértők nevét, illetve részvizsgálati jelentések esetében az aláírását is. Az áttekinthetőség érdekében minden vizsgálati jelentésnek állandó (standard) formátumot kell követnie, amelyben az ellenőrzéshez kapcsolódó információk szerepelnek, az Ellenőrzési utasításban meghatározott minta szerint. A vizsgálati jelentés megállapításainak összefoglalása részének az ellenőrzéssel kapcsolatos legfontosabb információkat kell kiemelnie, úgy, mint megállapítások, következtetések és javaslatok, valamint a vizsgált területről, folyamatról kialakított, összesített vélemény. A vezetői összefoglaló része a vizsgálati jelentésnek. A vizsgálatban résztvevő ellenőrök a vizsgálat vezetőjét folyamatosan kötelesek tájékoztatni a főbb megállapításaikról, súlyuknak megfelelően (előzetes minősítés). Az ellenőr minden megállapítását aláírt (hiteles) dokumentum kell, hogy alátámassza. A megállapításokról, az azokból levonható következtetésekről, a vizsgálat lefolytatásának körülményeiről és javaslataikról írásbeli vizsgálati jelentést kell készíteni a vizsgálati programban rögzített feladatok sorrendjében. A megállapításoknak, a javaslatoknak, minden esetben dokumentált, megdönthetetlen tényeken kell alapulni, melyeket a minőség biztosítást végző vezető is elfogad. Formai követelmények A vizsgálati jelentést „times new roman” betűtípussal, 12 betűmérettel, sorkizártan kell elkészíteni. – a jelentésben szereplő ábrák és táblázatok számmal és címmel ellátottak legyenek, – a tartalomjegyzéket is tartalmazzon, – a jelentésben rövidítések csak a mellékletként csatolt rövidítések jegyzéke szerinti formában szerepelhetnek, – a jogszabályok feltüntetése a cd jogtár szerinti hivatalos rövidítéssel történhet, – a jelentés a magyar helyesírás szabályai szerint készül, a számokat lehetőség szerint azonos egységben (E Ft, vagy M Ft, vagy Mrd Ft) kell feltüntetni, – idézetek esetén a forrást a lábjegyzetben egyértelműen fel kell tüntetni. – színes ábrák esetén figyelembe kell venni, hogy a vezetői előterjesztés takarékossági okokból feketefehér nyomtatásban kerül átadásra. A vizsgálati jelentés fejezetei I. Rész: „Bevezető” A bevezetőt a vizsgálati programban foglaltak szerint kell kitölteni. II. Rész: „Összefoglalás” Az összefoglalás tartalmazza röviden, tömören, megfelelően minősítve tartalmazza részletes megállapításokat. A hiányosságot tartalmazó megállapítás esetén zárójelben utalni kell a határozati javaslat számára.

826


6. szám

III. Rész: „Részletes megállapítások”-nak tartalmaznia kell: a szervezet, folyamat bemutatását, a jelentős, kiemelt kockázatokat az irányítási folyamat, a szervezet etikai vonatkozású célkitűzéseinek, programjainak és tevékenységeinek tervezése, végrehajtása, hatékonyságának értékelését a szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat, és azok értékelését megállapítások és az objektív értékítéleten alapuló következtetések, értékelések alapján javaslatokat kell tenni a feltárt hiányosságok megszüntetésére, és jövőbeni keletkezésük megelőzésére. A megállapítások ismertetése keretében rá kell mutatni az eredmények, a hibák, a mulasztások jellegére, ezek okaira és az előidéző körülményekre, a következményekre (anyagi és nem anyagi következmény), a felelősségi kérdésekre, valamint a megoldási javaslatokra is. A megállapítások rögzítésénél törekedni kell a tömör, célirányos, közérthető megfogalmazásra, jellemző példákkal alátámasztva. Az egyértelműség, áttekinthetőség érdekében a statisztikai adatokat, a további példákat, lehetőleg mellékletben kell felsorolni, az elemzéseket ezekre való hivatkozással kell elvégezni. A szabálytalanságok, hibák rögzítésénél hivatkozni kell a megsértett jogszabályra, utasításra (számát, megnevezését rögzíteni kell). IV. Rész: „Javaslatok” A belső ellenőrnek úgy kell végeznie a munkáját, hogy a vizsgálat befejezésére határozott álláspontja legyen arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzött folyamat megfelel-e a folyamat célja szerinti követelményeknek, és ha nem, akkor a folyamatminősítéseknek megfelelően mi a teendő. V. Rész „Záradék” A V. Záradék rész az alábbiakat tartalmazza: – nyilatkozni kell, hogy a vizsgálat a nemzetközi standardok előírásai szerint történt-e. – nyilatkozni kell, hogy a vizsgálat vezetője előzetesen beszerezte a vizsgálatban érintett társaságok / szervezetek / szervezeti egységek jelentés tervezet elkészülte előtt a jelentéstervezet megismerésével összefüggő titoktartási és adatkezelési nyilatkozatot. Az összefoglaló vizsgálati jelentést a vizsgálat vezetője írja alá, a vizsgálati jelentés eredeti példányának minden lapját szignálva. Az ellenőrzés megállapításait, azoknak a végleges jelentésbe foglalása előtt közösen egyeztetni kell az ellenőrzött szervezettel, illetve annak vezetőjével. A vizsgálat akkor tekinthető lezártnak, ha azt egyeztették az ellenőrzött szervezettel, az elfogadott észrevételekkel véglegesítették és a vizsgálat vezetője aláírta. A vizsgálati jelentést a vezetői előterjesztés mellékleteként a vizsgálatvezető aláírását követően a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá és megküldi a Társaság első számú vezetője részére. 4.2. Ajánlás további intézkedésekre Az ellenőrzés keretében tett ajánlások lehetnek: - a hiba, hiányosság megszüntetése, - intézkedés kezdeményezése, - munkautasítás, belső normatív utasítás módosításának, szabályozás kiadásának kezdeményezése, - kockázatkezelés kezdeményezése, - a biztonságirányítási rendszer továbbfejlesztése,

6. szám


827

Az ajánlások/javaslatok között a jogszabályoktól, utasításoktól, normáktól eltérő munkavégzés megszüntetését nem kell szerepeltetni, mert arra a megállapítások alapján a szervezeti egység vezetője intézkedni köteles. Az ajánlás címzettje - annak a szervezeti egységnek a vezetője, ahol a hibát, hiányosságot megállapították, - az intézkedés kiadására jogosult/kötelezett vezető, - a szabályozásért felelős vezető, - a megállapított kockázat kezelésért felelős vezető, több szakterületet érintő kockázat esetén a felettes vezető. Az ajánlások - az érintett szerezet vezetőjével egyeztetve - tartalmazzák a végrehajtás határidejét is. 4.2.1. A biztonságirányítási rendszer leírásának felülvizsgálata, naprakészen tartása A Biztonsági igazgatóság kezdeményezi a biztonságirányítási rendszer továbbfejlesztését, szükség esetén a BIR leírásának módosítását, kiegészítését, ha - vizsgálati jelentésnek a MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat üzemeltetésének biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer megváltoztatására vonatkozó ajánlását a döntéshozó szervezet elfogadta, - a Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonság szervezete a belső folyamatok megfelelőségének ellenőrzése során olyan a folyamatok szabályozásának hiányosságát állapítja meg, - a folyamatok kötelező érvényű szabályozás (jogszabályok, európai uniós kötelezés, kötelezően alkalmazandó szabványok, műszaki elősírások) miatt megváltoztak, - a biztonsági célkitűzések teljesítése, vagy a vasúti közlekedés biztonságának javítása érdekében a biztonságirányítás rendszerének fejlesztése indokolt. A Biztonsági igazgatóság gondoskodik arról, hogy a biztonságirányítási rendszer leírása összhangban legyen a vonatkozó szabályozással és a pályavasúti folyamatokkal. 4.3. Az intézkedések eredményességének nyomon követése - utóellenőrzés Az ellenőrzési megállapítások nyomon követésének elsődleges eszközei: - a vezetői határozatok, illetve az intézkedési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése, - utóvizsgálat. A belső ellenőrzések vizsgálati jelentéseihez kapcsolódóan hozott határozatok végrehajtásáról ellenőrzött szervezeti egység vezetője, a vezetői határozatokban megjelölt felelős, a határozatokban, illetve az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról az intézkedési tervben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül írásban köteles beszámolni a társaság vezetője részére, és ezen beszámolót egyúttal tájékoztatásul megküldi a Belső ellenőrzés vezetője részére is. A beszámolónak tartalmaznia kell a megtett intézkedések rövid leírását, a végre nem hajtott intézkedések okát és esetlegesen a határidő, illetve feladat módosítására vonatkozó kérelmet. Amennyiben a beszámoló készítésére kötelezett nem számol be a számára előírt feladatok végrehajtásáról és határidő módosítást sem kért, úgy a Belső ellenőrzés vezetője utóellenőrzést kezdeményezhet. A belső ellenőrzési vezető a tájékoztatás alapján éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel a belső vizsgálati jelentésekben tett megállapításokat, javaslatokat, a vonatkozó intézkedési terveket és azok végrehajtását nyomon követi. A vezetői határozatok végrehajtásának nyomon követése

A belső ellenőri szervezet vizsgálati jelentésben foglalt megállapításokra hozott határozatok megvalósításának nyomon követése Excel kimutatásban történik. A nyomon követés célja a vezetői intézkedések végrehajtása.

828


6. szám

A kimutatás tartalmazza - a vizsgálat számát, tárgyát, - a vezetés által elfogadott határozat sorszámát, a határozat szószerinti szövegét, - a határozat végrehajtásáért felelős személy/szervezet megnevezését, - a közreműködő személyek/szervezetek megnevezését, - a határozat végrehajtására vonatokozó határidőt, - a határozatok végrehajtására vonatkozó határidő hosszabbításokat, - a határozat végrehajtására vonatkozó státuszt, - megjegyzések között a határozat végrehajtásának késedelmét előidéző okot, illetve a határozat törlésére vonatkozó indoklást. A határozatok végrehajtására vonatkozó határidőket módosítására csak határozatot hozó személy/ szervezet jogosult. A határozatok nyomon követésére szolgáló kimutatást a vizsgálat dokumentumaihoz kell csatolni és a vizsgálati jelentés megőrzésére vonatkozó határidőig meg kell őrizni. Utóvizsgálat A végrehajtott intézkedések hatékonyságát szükség esetén utóvizsgálat keretében vagy a területet érintő következő ellenőrzés során felül kell vizsgálni. Az utóvizsgálatra indokolt esetben általában azt követően kerül sor, amikor vezetői határozatokban foglalt utolsó határidő lejár. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a belső ellenőrzési vezető úgy ítéli meg, hogy még az intézkedési tervben rögzített határidők lejárta előtt szükséges az utóvizsgálatot lefolytatni (pl. ha az intézkedések végrehajtása egyértelműen veszélyeztetve van). Az utóvizsgálat lefolytatásának célja, hogy a belső ellenőrzés megbizonyosodhasson az elfogadott intézkedések megfelelő végrehajtásáról, vagy arról a tényről, hogy ha az ellenőrzött terület vezetője nem, vagy nem megfelelően hajtja végre az intézkedéseket. Ha a belső ellenőr az utóvizsgálat során megállapítja, hogy a korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében nem történtek meg a megfelelő lépések, akkor arról a szervezet vezetőjét tájékoztatni kell. 4.4. Az ellenőrzések végrehajtásának és eredményeinek dokumentálása Abelső ellenőrnek az elvégzett ellenőrzési munkáról minden fontos információt és adatot dokumentálni kell, amelyek bizonyítékul szolgálnak a megállapítások és következtetések, a vélemények alátámasztásához, valamint igazolják, hogy az ellenőrzést az ellenőrzési utasításban előírt követelményeknek megfelelően végezték el. Az ellenőrzési munka dokumentálása a belső ellenőr által az ellenőrzési munka végrehajtásáról készített, illetve az ellenőrzési munka során szerzett és megőrzött írásos és/vagy elektronikus dokumentumokban történik. A beérkező, kimenő dokumentumok iktatása a Poszeidon Ügyviteli és Iktatási rendszerben történik. Az ellenőrzésről készített jelentést és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat (nyomon követés, utóellenőrzésről készített jelentés) együtt kell kezelni.

6. szám


829

S.5. Az ellenőrzések eredményeinek vezetői megismerése, az ellenőrzés alapján hozott döntések, az ellenőrzések eredményeinek hatásai a biztonságra 5.1. Beszámolás a vezető testületek és a felső vezetés részére 5.1.1. Beszámolás az Elnök-vezérigazgató részére A belső ellenőrzési vezető negyedévente, a negyedévet követő második hónap 15-ig beszámol az Elnök-vezérigazgató részére a belső ellenőrzési feladatterv, valamint a Belső ellenőrzés stratégiai célkitűzéseinek időarányos megvalósulásáról és összefoglalót készít a kapcsolódó határozatok végrehajtásának értékeléséről. A beszámolás vezetői előterjesztés formájában történik, és vezetői értekezleten kerül megtárgyalásra. 5.1.2. Beszámolás az illetékes döntéshozó testület részére A belső ellenőrzési vezető évente beszámol az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság részére a belső ellenőrzési feladatok és azokhoz kapcsolódó határozatok, valamint a Belső ellenőrzés stratégiai célkitűzéseinek időarányos megvalósulásáról, valamint a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről. A belső kontrollok működéséről szóló jelentésben a Belső ellenőrzés tájékoztatást ad mindazon hiányosságokról, amelyek a társaság teljesítményére jelentős kihatással lehetnek. Független és objektív visszajelzést biztosít a Felügyelő Bizottságon keresztül a tulajdonosnak. Értékelései elősegítik, hogy az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság megfelelően tudja elősegíteni a belső kontrollkörnyezet eredményes és kielégítő működését.

S.6. A biztonságirányítási rendszer ellenőrzési rendszerének eltérése az általános ellenőrzési rendszertől A Társaságon belül az ellenőrzésre vonatkozó általános előírásokat a MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasítása szabályozza (1/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1) EVIG utasítás). Az Utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére, e szervezetek minden tevékenységére, és független az ellenőrzött szervezetektől. Az ellenőrzés célja - a Társaság valamennyi szervezetét magába foglalóan - a társasági célkitűzések teljesülésének vizsgálata. Fenti utasítás az alapja a vasúti pályahálózat-működtető szervezetek saját ellenőrzési tevékenysége szabályozásának, amit a szervezetek vezetői, munkavállalói végeznek, és döntően a munkafolyamatokba épített szakellenőrzés rendjét szabályozza. A Biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzésének célja az 1. pontban foglalt követelményeknek való megfelelőség vizsgálata. Az ellenőrzést az általános ellenőrzési szervezet végzi, amely független a pályavasúti ellenőrzési tevékenységtől és a biztonsági követelmények érvényesülését és a biztonsági teljesítményt vizsgáló Biztonsági igazgatóságtól. .

830


6. szám

A különböző ellenőrzési rendszerek jellemzőit, eltéréseit a következő táblázat mutatja be: Ellenőrzési tevékenység Szabályozás Hatály

Társasági szintű ellenőrzés MÁV Zrt. ellenőrzési utasítása (EVIG utasítás) MÁV Zrt. egésze, leányvállalatok

Függetlenség a pá- Független lyahálózat-működtetéstől Irányítás, felügyelet Elnök-vezérigazgató Az ellenőrzés terve- Ellenőrzési terv alapján zése, terjedelme eseti jelleggel, a tervben szereplő szervezetre, tevékenységre, folyamatra kiterjedően Kontroll Elnök-vezérigazgató Igazgatóság Felügyelő Bizottság

Döntés Ellenőrzést végzők

Elnök-vezérigazgatói határozat MÁV Zrt. független ellenőrzési szervezete

Pályahálózat-működtető szervezetek ellenőrzése ÁVIGH utasítás

BIR belső ellenőrzése

Nem független

Független

Pályahálózat-működtető szervezetek vezetői Ellenőrzési terv alapján, az utasításban meghatározott rendszerességgel, valamenynyi pályahálózat-működtető szervezetre kiterjedően Pályahálózat-működtető szervezetek vezetői, általános vezérigazgató-helyettes.

Elnök-vezérigazgató

BIR; MÁV Zrt. ellenőrzési utasítása (EVIG utasítás) Pályahálózat-működtető az üzemeltetés szervezetek biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységek és e szervezeti egységek által meghozott intézkedések összessége

Munkaszervezeten belüli vezetői intézkedés Pályahálózat-működtető szervezetek vezetői, munkavállalói

Ellenőrzési terv alapján, a biztonságirányítási rendszer működésére kiterjedően. Elnök-vezérigazgató Igazgatóság Felügyelő Bizottság

Elnök-vezérigazgatói határozat MÁV Zrt. független ellenőrzési szervezete

6. szám


831

T. A vasúti infrastruktúra biztonságos tervezése (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

T.1. A vasúti infrastruktúra biztonságos tervezésére vonatkozó eljárások, az infrastruktúra teljes életciklusára vonatkozóan, a tervezéstől a felszerelésig A vasúti építmények tervezése az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, a Magyar Mérnök Kamarai tervezési tevékenységre vonatkozó irányelvei, valamint az engedélyezés feltételeit tartalmazó NKH előírás, továbbá a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet szerint történik. Az infrastruktúra engedélyezésének, létesítésének szabályai a vasúti pályára és tartozékaira terjednek ki (a továbbiakban együtt: infrastruktúra) a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1)-(2) bekezdése szerint. A létesítés tervköteles tevékenyég, feltétele a beruházás, felújítás (továbbiakban együtt: fejlesztés) hatósági engedélyezésének. A vasúti infrastruktúra tervezése keretében készülő vasúti tervek igen sokrétűek. Az egyes tervfázisokban a szakági tervek különböző műszaki tartalommal rendelkeznek. A vasúti pálya tervszintjeit az OKVPSZ (Országos Közforgalmú Vasúti Pályatervezési Szabályzat) szabályozza, tartalmi követelményeit az Országos Vasúti Szabályzat (továbbiakban: OVSZ) (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet) határozza meg, amit kiegészítenek a szakági tervek kiegészítő előírásai. 1.1. A beruházás és a felújítás elhatárolása Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység; mely a meglevő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, e tevékenységhez hozzákapcsolódó egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználtság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Fejlesztés: olyan tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök és immateriális javak létrehozására irányul, illetve a meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. A továbbiakban a fejlesztés a beruházások és felújítások összefoglaló fogalma. A MÁV Zrt. az immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, a Pályaműködtető hatáskörébe tartozó pályalétesítményi és távközlés, erősáram, biztosítóberendezési-, valamint az Ingatlangazdál-

832


6. szám

kodási igazgatóság hatáskörébe tartozó tevékenységek beruházásként, felújításként, illetve karbantartásként történő elhatárolására két módszer alkalmazását írja elő. -

Rögzített besorolási rendszer Az elhatárolás szempontjából egyértelműen megítélhető - elsősorban a Társaság működésében rendszeresen előforduló, jól körülhatárolt feladatokat jelentő, az üzleti tervben teljesítési célként szereplő - tevékenységek elhatárolása előre meghatározásra kerül. A rögzített besorolási rendszerhez tartozó tevékenységek elhatárolási kategóriák szerinti meghatározásának (MÁV Zrt. Beruházási Kézikönyv (29/2013. IV. 26. MÁV Ért. 14.) 2. melléklete) alapja a Számviteli törvény előírásaival összhangban előírt társasági minősítési rendszer. Az egyes tevékenységek minősítése meghatározásra kerül, és tekintettel arra, hogy ezek rendszeres időközönkénti ismétlődnek, a minősítést nem szükséges felmerüléskor alkalmanként elvégezni, hanem az elhatárolási kategória szerinti besorolás a rendszer elemeiből történő kiválasztással elvégezhető.

-

Egyedi, mérlegelést igénylő ügyek Azokban az esetekben, melyek során az elhatárolásban érintett tevékenység nem szerepel a Beruházási Kézikönyv 2. mellékletében, a tevékenységek elhatárolás szempontú minősítését egyedileg kell elvégezni, a Kézikönyv 1. melléklet szerinti elhatárolási adatlap kitöltésével.

-

Az Infokommunikációs igazgatóság hatáskörébe tartozó tevékenységek elhatárolásánál az eljárásrendet az infokommunikációs eszközök beszerzésével, létesítésével, felújításával, karbantartásával kapcsolatos tevékenységek elhatárolásának végrehajtásáról tárgyú 51/2011. (MÁV Ért. 26.) EVIG sz. utasítás tartalmazza.

1.2. A tervezéssel kapcsolatos szervezetek és feladatok Műszaki előkészítés a Műszaki lebonyolítási igazgatóság Műszaki előkészítési főosztály feladatkörébe tartozik. Felelős a pályahálózat-működtetés körébe tartozó projekttervek megfelelőségéért, az összeállított projektterv üzleti értékéért; a beruházási, karbantartási tervek megvalósíthatóságáért; az előkészítés határidőinek betartásért az elfogadott tervvel összhangban; a műszaki dokumentációk, tervezési és kivitelezési diszpozíciók megfelelőségért; a projektek becsült értékének, mérnökárának meghatározásáért; a projektek megvalósításhoz szükséges külső és belső erőforrások, szolgáltatások és anyagigények megfelelőségéért; a kivitelezéshez szükséges vágányzári igények összeállításáért, megfelelőségéért. A Műszaki előkészítési főosztály Technológiai tervezési osztály előkészítési feladatai: -

az igényelt beruházások, felújítások, külső vállalkozóval megvalósítandó karbantartási feladatok létesítményjegyzékek szakmai felülvizsgálata, véglegesítése,

-

a műszaki tartalom meghatározásához szükséges helyszíni felmérések koordinálása, a megvalósításhoz szükséges okmányok elkészítésére,

-

projekt erőforrás igények meghatározása,

-

tervvizsgálatok, tervek aktualizálása,

-

a projekt-tervezés megvalósításának ütemezése,

-

a megvalósítás külső (pl. tervezés, területszerzés megrendelése) és belső feltételeinek (pl. szakfelügyelet, kapacitáskorlátozás) biztosítása,

-

vállalkozásba adáshoz szükséges műszaki leírás, szakmai referenciák összeállítása, műszaki dokumentációk egyeztetése és jóváhagyatása.

A Műszaki előkészítési főosztály Kalkulációs és erőforrás osztály előkészítési feladatai: -

a megvalósításhoz szükséges vállalkozói erőforrások meghatározása. A beruházásokhoz,

6. szám


833

felújításokhoz, külső vállalkozóval megvalósítandó karbantartásokhoz szükséges műszaki tervek, szolgáltatások, építési beruházások megrendelése, a beszerzési diszpozíciók teljes körűségének biztosítása, - a leányvállalatokkal kötendő szerződések előkészítése, megkötése, - a projektek megvalósításhoz szükséges, MÁV által biztosítandó, használt és új anyagigények meghatározása, - előzetes költségkalkuláció elkészítése. Műszaki Tervezés (Műszaki lebonyolítási igazgatóság Műszaki tervezési főosztály) - a helyhez kötött infrastruktúrafejlesztési, beruházási, felújítási és karbantartási munkák előkészítéséhez és megvalósításához szükséges műszaki tervezési feladatok ellátása saját és szükség szerint külső erőforrásokkal, - a tervezési feladatok ellátásához szükséges helyszíni felmérések, laboratóriumi vizsgálatok, elemzések elvégzése, műszaki tervezési igények pontosítása, szükséges erőforrások meghatározása, erőforrás felhasználás rögzítése a tervezési feladatok ellátásához szükséges alapadatok (meglevő tervek, információk, dokumentációk) gyűjtése, elemzése, alapadatok egyeztetése az érintett szakterületekkel, szükség esetén hatóságokkal, önkormányzatokkal, - kivitelezés során tervezői művezetés biztosítása, - a tervezés-fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó tervezői adatszolgáltatás, - részvétel a műszaki átadás-átvételi eljárásban, - a saját tervezés minőségirányítási rendszerének működtetése. Mérnöki és műszaki ellenőrzés (Műszaki lebonyolítási igazgatóság Mérnöki és műszaki ellenőrzési főosztály) feladata az előkészítés és a tervezés segítése, e mellett a pályavasúti jármű- és gépfejlesztési projektek lebonyolítása, üzemeltetésével, üzembe helyezésével kapcsolatos egyes feladatok ellátása: - közreműködik az egységes beruházási politika kialakításában, az előkészítési, tervezési feladatok ellátásában, - vizsgálja a projektjavaslatoknak a stratégiai célokhoz való illeszkedését, megvalósíthatóságát, - irányítja a gördülő tervekben jóváhagyott fejlesztési, beruházási, felújítási és hálózati szintű - karbantartási feladatok megvalósítását a munka megkezdésétől az üzembe-helyezéséig, - a gördülő terv megvalósításának kockázatértékelése, kockázatainak azonosítása, kezelése, nyomon követés, - Beruházási, felújítási és karbantartási tevékenység műszaki monitoring feladatainak - végrehajtása, szükséges korrekciók elvégzése, - a beruházási projektek tervezését és nyomon követését, valamint a karbantartási rendelések megvalósítását támogató vállalatirányítási informatikai rendszer folyamatos fejlesztése és működtetése, - a beruházások, felújítások és hálózat szintű karbantartások szerződés szerinti, az elvárt - minőségben történő lebonyolítása, a kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok ellátása, - a kivitelezések koordinálása, a létesítmények üzembe helyezési folyamatának irányítása, a kivitelezés aktiválásához szükséges adatok, információk biztosítása a Back Office felé, - havária és rendkívüli események végleges helyreállításának műszaki felügyelete, - pályavasúti jármű- és gépfejlesztési projektek lebonyolításának irányítása. A tervezhető jármű-felújítási és gépészeti karbantartási projektek (pályaépítő, pályakarbantartó és pályaminőség ellenőrző járművek és kisgépek) teljes körű lebonyolítása, teljesítés - igazolások kiadása, a gyártási és felújítási folyamatok ellenőrzése, járművek üzembe - helyezési, aktiválási folyamatának irányítása, - álló és futópróbák, futásbiztonsági vizsgálatok és terhelési próbák megszervezése. A feladatkörébe utalt hatósági engedélyek megszerzése, - a gördülő beruházási tervben jóváhagyott projektek beruházási okmányainak elkészítése, - gyártásközi ellenőrzések tartása a megbízóval együttműködve, - műszaki ellenőri feladatok ellátásának megszervezése a rendelkezésre álló kapacitások optimális kihasználásával.

834


6. szám

A főosztály műszaki lebonyolító osztályai - részt vesz az igazgatóság beruházási és hálózati szintű karbantartási tervének összeállításában. Elvégzi az előzetes projekt javaslatok megvalósíthatóság szempontú felülvizsgálatát, - szervezi, koordinálja, ellenőrzi a feladatkörébe adott beruházások, felújítások, karbantartások megvalósítását, - közreműködik a beruházási, felújítási és hálózati szintű karbantartási projektek előkészítésében, terveztetésében, - a havária és rendkívüli események végleges helyreállításának előkészítése és a megvalósítás műszaki felügyelete, - a területét érintő beruházási okmányok elkészítése és jóváhagyásra felterjesztése, szükség esetén a műszaki tervek előterjesztése jóváhagyásra, - a munkaterület átadása a kivitelezőnek, vágányzár és az ahhoz kapcsolódó feltételek és eszközök meglétének ellenőrzése, - az operatív anyagrendelések jóváhagyása és elszámolása, - kivitelezés során műszaki ellenőri feladatok ellátása, - a létesítmények átadás-átvételével, üzembe helyezésével, aktiválásával kapcsolatos feladatok ellátása, - közreműködés a beruházási, felújítási és karbantartási projektek utóértékelésében, - a munkák készre jelentése után kezdeményezi az eszköz forgalomba helyezését, közreműködik az átadásban, és elismeri a teljesítményt, - számviteli rendszerek területét érintő működtetésének biztosítása. Elszámolási feladatok végrehajtása a vállalatirányítási informatikai rendszerben. A rendszer üzemeltetéséhez szükséges rögzítési feladatok ellátása; feladatkörébe adott beruházásokhoz, felújításokhoz, karbantartásokhoz a technológiai utasítások, KIT-ek, MMT-k jóváhagyása. Back Office A Műszaki lebonyolítási igazgatóságon belüli szervezet, aki felelős a műszaki lebonyolítás adminisztratív tevékenységének irányításáért, a társszervezetek folyamatos tájékoztatásáért és a beruházásokhoz, felújításhoz, karbantartásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatásért, a lebonyolítási folyamatot támogató vállalatirányítási rendszerek folyamatos fejlesztéséért és működtetéséért. Felelős a beruházási és karbantartási jelentések, beszámolók, adatszolgáltatások elkészítéséért, minőségéért é naprakészségéért. A Pályavasúti beszerzési igazgatóság -

-

-

összefogja, menedzseli a pályavasúti működéshez szükséges szakanyagok beszerzésére vonatkozó egységes eljárásrend kialakítását, az anyagbeszerzést, meghatározza az anyag felhasználási igénytervezés szakmai irányelveit, a pályavasút működéséhez szükséges szakanyag igény felmérésének, valamint az éves anyagfelhasználási tervek alapján irányítja az anyagbeszerzési volumenek meghatározását, az optimális készletszintek fenntartása mellett, kialakítja, felügyeli a készletek, élő szerződés állomány és anyag felhasználás prioritásai alapján a vasútfejlesztési és kapcsolódó beruházási, valamint karbantartási (üzemeltetési) és felújítási programok megvalósításához szükséges anyagbeszerzési, közbeszerzési eljárások teljes folyamatát, menedzseli (beszerzéstől a kiszolgálás elszámolásáig) a pályavasút outsourcing tevékenységéhez szükséges szakanyagok ellátását, a vasútfejlesztési és kapcsolódó beruházási, valamint karbantartási (üzemeltetési) és a felújítási programok teljesítése érdekében a megvalósításához szükséges stratégiai anyagok elosztásának és a hosszúsín gyártási szükségleteknek hálózati szintű koordinációja, a forrásgazda, az igénylő, a kivitelező és gyártó területek részvételével, az egységes pályavasúti beszerzési, készletgazdálkodási, raktár gazdálkodási stratégia kialakítása és megvalósítása, a Hosszúsíngyártó üzem működtetése, az új és használt hosszúsín gyártási tevékenység irányítása, koordinálása, ellenőrzése.

6. szám


835

Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ - távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési szakanyagokhoz kapcsolódó műszaki feladatok koordinálása, a szakanyagok beszerzéséhez szükséges műszaki specifikációk megadása, távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési szakterületre vonatkozó építési, szerelési, karbantartási technológiák és normatívák kidolgozása és kezelése, - távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési szakanyagok gyártásközi ellenőrzése és minőségi átvétele, a fel nem használt szakanyagok selejtezés előtti minősítése, - villamos alállomások komplex vizsgálata, karbantartása, ellenőrzése, beállítása, a felmerülő üzemzavarok elhárítása. A felsővezetéki hálózat nem tervezhető karbantartási és üzemzavar elhárítási tevékenységének koordinálása, új berendezések, rendszerek, részegységek alkalmazhatósági és rendszer megfelelőségi vizsgálata, funkcionális és biztonságtechnikai vizsgálata, minősítése. Kijelölt berendezések elő- és kiviteli terveinek jóváhagyás előtti felülvizsgálata. Az új berendezések fenntartási technológiáinak, átvételi utasításainak kidolgozása, karbantartása. Új építésű elektronikus állomási és vonali biztosítóberendezések, pályaoldali ETCS-rendszerek üzembe helyezés előtti fővizsgálata, - a vágány- és az alépítmény állapottal kapcsolatos geodéziai felmérések előkészítése, végrehajtása, feldolgozása, pályatervezési munkákhoz felmérési adatok előállítása, közreműködés tervek készítésében. Forgalmi üzemviteli igazgatóság gyűjti össze, dolgozza fel és továbbítja a Műszaki felügyeleti és technológia igazgatóság Műszaki hálózati koordináció és az érintett ország vasúttársasága felé a határátmenetet érintő fejlesztésekhez, tervezhető karbantartásokhoz kapcsolódó magyarországi és határon túli információkat. A Társaság Infokommunikációs igazgatósága felelős az informatikai stratégia előkészítéséért, az elfogadott stratégia megvalósításának folyamatos felügyeletéért, koordinációjáért; az infokommunikációs fejlesztési irányelvek kidolgozásáért: - alkalmazás-fejlesztési, IT infrastruktúra-fejlesztési (szerver-tároló-mentési rendszerek) és IT hálózat-fejlesztési (lokális LAN) tevékenység koordinálása, kialakítása és betartatása az eredménytermék fejlesztési irányelvek szerinti megvalósulásának visszamérése, - műszakilag szükséges projekt igények összeállítása, megküldése az illetékes szervezet részére, - az informatikai fejlesztések minisztériumi engedélyeztetése, EU forrásból megvalósítható infokommunikációs projektjavaslatok kidolgozása, felügyelete, - az infokommunikációs projektek módszertani támogatása és minőségbiztosítása, a dokumentációs követelményeknek és a szabályoknak való megfelelés biztosítása. A Pályavasúti környezetvédelmi iroda Biztosítja a projekttervezési és lebonyolítási szakaszban, valamint a beszerzési eljárások során a környezetvédelmi felülvizsgálatot és közreműködést belső vagy külső erőforrás igénybevételével, felügyeli és ellenőrzi a MÁV Zrt. operatív környezetvédelmi feladatait a szolgáltatást végző szervezet bevonásával. A Pályavasúti területi igazgatóság Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási főnökség feladata a hatáskörébe tartozó területi szintű hulladékgazdálkodási tevékenység ellátása. A Pályavasúti területi igazgatóság, Területi pályalétesítményi osztály Pályafenntartási szakasz feladata karbantartás, beruházás esetén a munkaterület átadása. A biztosítóberendezést érintő karbantartás, beruházás esetén a Biztosítóberendezési szakasz látja el. Az erősáramú területet érintő beruházási munka esetén az Erősáramú főnökség (Budapesten Felsővezetéki és Alállomási főnökség, felsővezetéki beruházási munka esetén a Felsővezetéki, alállomási, energiaellátási, váltófűtési szakasz, az ingatlanokat érintően a Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási főnökség feladata. Munkavédelmi ellenőrzést a beruházáshoz, felújításhoz, karbantartáshoz kapcsolódóan felügyeletet szolgáltatásként vesszük igénybe.

836


6. szám

Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti kontrolling - tervezési és beszámolási struktúra kialakítása a pályavasút szervezeteire, a pályavasúti szervezetek vezetői számviteli objektumainak gondozása. A tervezési és beszámolási ütemtervek alapján meghatározott tervezési és beszámolási feladatok ellátása, várható számítások, elemzések és intézkedési tervek készítése. A pályavasút gazdasági jelentések készítése, a Felügyeleti jelentés összeállításának koordinálása, - a pályaműködtetési tevékenységgel összefüggő Díjképzési Módszertan, illetve pályaműködtetési szerződés szerinti adatszolgáltatások. Közreműködés a Pályaműködtetési Szerződés kialakításához, módosításához történő javaslatok összeállításában. Javaslattétel a pályaműködtetési szerződés éves záradékának pénzügyi előirányzataira, az éves elszámolások összeállítása, - nyomon követi a Pályaműködtetési Szerződésből illetve a MÁV Zrt. egyéb kötelezettségeiből adódó pályaműködtetési adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségeket, tevékenysége körében koordinálja azok teljesítését és részt vesz azok megvalósításában. Statisztikai adatszolgáltatások összeállítása, - a csoportszintű beruházás és projekt kontrolling koordinálása, a projekt tervezés és beruházás tervezés támogatása a MÁV Zrt. és a portfólióba tartozó leányvállalatok szervezeti egységeinél. Együttműködés a beszerzési és közbeszerzési tervek összeállításában, - a pályavasút szervezetei és a MÁV Zrt. központi szervezetei vonatkozásában koordinálja a beruházási források tervezését, részt vesz a forrásallokációs folyamatban és a gördülő beruházási tervek elkészítésében, - biztosítja az operatív beruházási tervek összhangját a MÁV Zrt. üzleti tervével, - beszerzések forrás- és fedezetvizsgálata a pályavasúti szervezetek vonatkozásában, - beruházási és projekttervek elkészítésében való közreműködés, valamint egyeztetése a vezetőkkel, időszaki beszámolók, várhatószámítások, monitoring-jelentések, vonatkozásában, - projekt kontrolling rendszer kialakítása, működtetése valamint beszámolók összeállítása a pályavasúti szervezetek és a MÁV Zrt. központi szervezetei vonatkozásában, - a pályaműködtetés hatáskörébe tartozó szervezeteire vonatkozóan számviteli zárások folyamán számviteli feladatok végzése (CT képzés és feloldások, időbeli elhatárolások feladása), - a kárbejelentési utasítás alapján a pályaműködtetői tevékenységgel összefüggő káresemények havi nyilvántartása, ráfordítás adatainak folyamatos figyelemmel kísérése, egyeztetése a könyvelt adatokkal, - közreműködés a pályavasúti szervezeteket érintő könyvvizsgálat lebonyolításában. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NIF Zrt.): 2007. július 1-jétől a MÁV Zrt. fejlesztési partnere, egyes Európai Uniós forrásokból megvalósuló kiemelt infrastrukturális beruházások megvalósítója. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (5) bekezdés 15. pontja szerint: a vasúti pályahálózaton központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el a Magyar Állam részére. Az üzemeltetői hozzájárulás megadása a területileg illetékes Pályavasúti területi igazgatóság hatásköre. A Pályavasúti területi igazgatóság az üzemeltetői hozzájárulás másolatát köteles megküldeni a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Pályalétesítményi főosztály részére. A Pályavasúti területi igazgatóság a fent hivatkozott üzemeltetői hozzájárulást kizárólag a fent hivatkozott jogszabályban foglaltak szerint benyújtott tervdokumentáció érdemi felülvizsgálata után adhatja meg. Az engedélyezési terv készítésének alapja a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság szervezeteivel, képviselőivel folytatott tárgyalások jegyzőkönyve, írásos véleménye és az igazgatóság szervezeteinek írásbeli állásfoglalása. A vasúti pálya és tartozékai engedélyezési tervének elkészítése előtt a tervezőnek (engedélyesnek) ki kell kérni a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság vasúti csatlakozás üzemviteli lehetőségeire vonatkozó írásbeli véleményét.

6. szám


837

A vasúti csatlakozás céljából benyújtott tervdokumentációnak kidolgozása olyan mélységű legyen, hogy összefoglaló képet nyújtson a létesítendő vasúti pálya és tartozékai elbírálásához a forgalmi-üzemi tevékenység, a területbiztosítás és más építményekkel való összeegyeztethetőség szempontjából. Az állásfoglalás megadásához szükséges tervnek az Országos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési Szabályzata 1. melléklet M.1.2. A tanulmányterv pontjában felsoroltakat kell tartalmaznia: - Átnézeti helyszínrajz 1:10.000 – 1:25.000 méretarányban (csak nagy területet elfoglaló létesítmény esetén szükséges) - Helyszínrajz 1:1000 léptékben - Hossz-szelvény - Jellemző keresztszelvények - Műszaki leírás - Az elbíráláshoz szükséges létesítményeket (mérlegelő és rakodó berendezések) - Forgalmi és üzemi vizsgálat - Az áru tervezett fel- és illetőleg leadási helye (kocsi típus, várható átlagos tonna és kocsi menynyiség, árunemek, csúcsforgalmi adatok) - Kiszolgálás módja, napi gyakoriságok - Belső vasútüzem szükségessége A vasúti pálya és tartozékaival (távközlés, biztosítóberendezés, felsővezeték), a rakterületekkel, a gépi rakodási engedélyekkel kapcsolatos felügyeleti, karbantartási, szerződéskötési, engedély kiadási, és a teljesítést követő teljesítés igazolás és elszámolás általános eljárásait, valamint új vasúti pálya és tartozékai létesítésének belső szabályozását a 2/2015. (I. 15. MÁV Ért. 1.) ÁVIGH sz. utasítás tartalmazza. 1.3. A beruházások műszaki előkésztésének, tervezésének folyamata A beruházások műszaki előkészítése a következő folyamatokból áll - Hálózati kapacitáskorlátozás tervezése - Beruházások műszaki tervezése o Hatástanulmányok, gazdaságossági vizsgálatok elvégzése o A beruházáshoz szükséges ingatlanok biztosítása, előkészítése, megszerzése/ meglévő ingatlanok kiürítése, építési engedélyezési eljárás - Hatósági engedélyeztetés - Használatbavétel hatósági engedélyezése - Műszaki tervezés Az egyes folyamatok tartalmát a Beruházási Kézikönyv, a műszaki tervezés részletes folyamatát az az alábbi leírás tartalmazza. Műszaki tervezés A beruházási folyamat e szakasza az előkészített tervmegrendelést, a tervezési folyamatot és a tervezés befejezése utáni feladatokat határozza meg. A tervezés előkészítése alkalmával véglegesített műszaki tartalom alapján történik a tervezés megrendelése vagy megbízásba adása. A tervezésnek alapvetően három lehetséges megoldása van: - MÁV Zrt saját tervezés Műszaki tervezési főosztály részvételével (Tervezési Projektlap) - Külső tervező (MÁV Zrt-vel kötött vállalkozási szerződés alapján) - Külső tervező (NIF Zrt.- MÁV Zrt együttműködési megállapodás alapján NIF Zrt és tervező által megkötött vállalkozási szerződés keretében) A tervezés műszaki folyamata és tervjóváhagyás eltérő.

838


6. szám

Tervezési folyamat A tervezés dokumentumai A tervezés dokumentumát az Műszaki lebonyolítási igazgatóság véglegesíti és adja át a - teljesítő Műszaki tervezési főosztálynak (továbbiakban: MT). - tervezési szerződés mellékleteként a DHL szintnek megfelelő szerződéskötő egységnek - közbeszerzés Műszaki Leírásként NIF Zrt.- nek A tervezési folyamatban a tervek műszaki tartalmát és a terv szintet a tervezés dokumentumában rögzíteni kell. A tervezés dokumentumai Tervező MÁV Zrt. saját tervezés MT részvételével Külső tervező Külső tervező NIF Zrt.- MÁV Zrt. együttműködési megállapodás alapján (engedélyezési tervhez)

Tervezési dokumentum Tervezési Projektlap Tervezői szerződés és Műszaki melléklete NIF Zrt. részére átadott diszpozíciós terv alapján a NIF Zrt. elkészíti a Közbeszerzés eljáráshoz szükséges dokumentumokat, amelynek műszaki fejezeteit a MÁV Zrt. 15 napon belül véleményezi

Tervezési Program A tervezési program, annak kísérő dokumentumaként a Tervezési Projektlap szerves részét képezi, tartalmazza annak projektazonosítóit. (Megbízó nyilvántartási szám, Projektszám, Alfeladatszám, Tervező nyilvántartási szám, Tárgy) A tervezési programban a Megrendelő a Projektlappal összhangban, szakágakra bontva részletesen meghatározza a Tervező teljesítésének peremfeltételeit. A tervezési program definiálja - A berendezéssel szemben támasztott részletes (végleges) működési igényt, a berendezéstől elvárt szolgáltatási színvonalat; - A megrendelő által kötelezően előírt anyagot, technológiát, kivitelezési feltételrendszert; - A tervezés munka kölcsönhatását a megelőző, párhuzamosan zajló, vagy követő tervezési feladatokkal illetve projektekkel, azonosítva a kapcsolódási pontokat, a projektek prioritását valamint az esetleges ideiglenes megoldások alkalmazási feltételeit (pl. ideiglenes nyomvonal); - A tervezéshez külső tervezők vagy vállalkozók által biztosított szolgáltatásokat és a szolgáltatások felhasználásának feltételeit; - A tervezés eredményét befolyásoló bármely érintettel a projekt előkészítés előtt megkötött megállapodások szakaszait (pl.: önkormányzati megállapodás, együttműködési szerződés, bérleti szerződés, üzemeltetési szerződés stb.); - Megrendelő döntési jogkör átruházását harmadik félre; - A Tervezési Projektlappal összhangban szükség szerint részletezve feladatok határidőket. A Tervezési program átadásával, minden a programot előkészítő levelezés érvényét veszti. A tervezési programtól való eltérés okát, a megválasztott megoldásmódját, annak hatásait az adott szakági tervre vagy /és kölcsönhatását bármely érintett szakág terveire dokumentálni kell. A tervek műszaki leírásában Tervelőzmény fejezetként a Tervezési programban meghatározottakat illetve a tervezés folyamán megtörtént változtatásokat ismertetni kell. Adatszolgáltatás, adatbeszerzés A Műszaki lebonyolítási igazgatóság adja át a rendelkezésre álló adatokat, rajzokat és dokumentumokat a teljesítő tervező részére. A tervezési dokumentumban rögzíteni kell.

6. szám

-


839

az átadás határidejét (NIF Zrt. által lebonyolított projekteknél NIF Zrt. - MÁV Zrt. Együttműködés alapján 30 nap), a nem MÁV Zrt. tulajdonú vagy kezelésű közművek, utak, létesítmények illetve berendezések adatbeszerzési feltételeit.

Tervezés előkészítő felmérési feltárási tevékenységei Tervező elvégzi a szükséges geodéziai, geotechnikai, közmű feltárási tevékenységeket és beszerzi a tervezéshez szükséges egyéb érintetett felektől szükséges adatokat. A munkák elvégzéséhez szükséges feltételek (szakfelügyelet, munkavégzési engedély, vágányzár és lassújel) biztosítása MÁV saját beruházás estében MÁV MT megrendelésének alapján az érintett Területi irodák feladata. Külső tervező esetében munkák elvégzéséhez szükséges feltételeket szerződésben szabályozottak szerint kell biztosítani. A tervek elkészítése A beruházási projektek megvalósításához szükséges műszaki dokumentációt (tanulmány-, engedélyezési-, tender-, kiviteli tervek, stb.) a tervező készíti el. A tervezési programot az Műszaki előkészítés szervezet állítja össze. A MT szervezettől, illetve külső tervező szükségessége esetén a terveket az Műszaki lebonyolítás rendeli meg, fogadja el a költségeket. Magasépítési tervezési program összeállítója és megrendelője lehet az Ingatlanüzemeltetési és fejlesztési főosztály is. A tervezés speciális esete a terület megszerzésre, szolgalmi jogok alapítására, termőterület illetve erdőművelésből való kivonása irányuló tervezés, amely megrendelője a tervszinttől és projekt jellegétől függően lehet az Műszaki előkészítési főosztály. A tervezési munka elszámolásának alapja az MT a kölcsönösen elfogadott tervezési projektlap, külső tervezővel a szerződés. A tervező köteles a tervezés során az általános és eseti hatósági előírásokat, vonatkozó jogszabályokat betartani és azt a terv szolgáltatásával egyidejűleg nyilatkozattal tanúsítani. Amennyiben a szükséges tervek elkészítése objektív akadályok miatt szervezeten belül nem lehetséges, úgy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően a tervezési feladatok beszerzési eljárás keretében kerülnek vállalkozásba adásra. A műszaki tervek tartalmi előírásait jogszabályok tartalmazzák. Az OVSZ II. rendelkezéseit kell alkalmazni a helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során. A tervező felelős (1997. évi LXXVIII törvény 33. § (1): a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért, d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

Tervszintek, tervezési fázisok Előterv, tanulmányterv Az előterv, tanulmányterv célja, hogy a Megbízóval egyetértésben az adatszolgáltatás, illetve az előtanulmányok alapján véglegesítse az építmény tervezési feladatát, koncepcióját, véglegesítse a tervezéshez szükséges adat- és feltételrendszert, szükség esetén a Megbízói adatszolgáltatás kiegészítésével és

840


6. szám

pontosításával, a reális és megvalósítható változatok feltárásával. A terv meghatározza és bemutatja a létesítmény térbeli összefüggéseit és fontosabb műszaki megoldásait. A tervek alapján költségbecslés készül. Engedélyezési terv Az engedélyezési terv az építést megelőző hatósági engedélyezési céljára készül. Kiviteli (építési) terv A jóváhagyott és végrehajtható engedélyezési terv alapján az építmény részeit képező szerkezetek, berendezések, anyagok konkrét megnevezését, gyártmányát, típusát is meghatározó részletterveit és költségvetés kiírási szövegeit és mennyiségeit is tartalmazó, a kivitelezés számára szükséges részletes tervdokumentáció. A dokumentációnak nem részei a technológiai- és a gyártmánytervek, valamint az építési segédszerkezetek, az organizáció tervei. Ajánlati (tender) terv Az ajánlati terv az építési tervnek egy, a kivitelezés versenyeztetését szolgáló formája. A projekt figyelembevételével határozza meg az elvégzendő feladatokat. Feltünteti a műszaki megoldásokat, a mennyiségeket, a minőségi követelményeket, a betartandó előírásokat a vállalási feltételek meghatározása céljából. Készülhet engedélyezési vagy kiviteli terv alapján, speciális esetekben (elsősorban elektronikus hálózatoknál illetve berendezéseknél) dokumentációs formája a Megrendelői Követelmények. Közbeszerzések esetében az ajánlati (tender) terv elégítse ki a közbeszerzésekről szóló törvényben megfogalmazott közbeszerzési műszaki leírásra és annak rajzos mellékleteire vonatkozó követelményeket. Tervek jóváhagyása A műszaki tervek jóváhagyása az MSZSZ-ben rögzítettek szerint illetékes szervezet feladata. Az elkészült műszaki terveket jóváhagyásra a ML, mint lebonyolító terjeszti fel a tervjóváhagyó felé. Amennyiben a műszaki tervek több MÁV szervezetet érintenek, úgy jóváhagyást megelőzően a tervek bírálatát az ML szervezi meg. Az eljáráson jegyzőkönyvet kell felvenni. A végleges tervdokumentáció tartalmáról, az esetleges módosításokról a bírálatban résztvevőket tájékoztatni szükséges. A tervek jóváhagyását olyan formában kell kiadni, hogy az hatósági eljárásokhoz (út, vízügy, közmű, vezetékes hálózatok engedélyezése) üzemeltetői, illetve kezelői nyilatkozatként becsatolható legyen. A tervjóváhagyás kiadása és a terv szállítás dátumától számított 28. napot nem haladhatja meg. Tervek hatósági engedélyeztetése Célszerűen a Tervezési Projektlap véglegesítésekor legkésőbb a tervszállításkor azonosítani szükséges az engedélyezési folyamatban részvevő hatóságokat. Vasúthatósági engedélyezés szükségtelenessége önmagában nem jelenti azt, hogy egyéb hatóságok engedélyének beszerzésére nincs szükség. Az országos közforgalmú vasutak és az azokhoz csatlakozó saját célú vágányok vasúti építményeire, a vasúti járművekre vonatkozó valamint útépítési és közúti híd hatósági engedélyezési eljárást a 2004. évi CXL. (közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló) törvény alapján kell eljárni. Vasúti építmény engedélyezésekor a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X.11.) Korm. rendelet szerint kell eljárni, illetve a terveket ezeknek megfelelően kell elkészíteni. A vasúthoz tartozó magasépítmények engedélyezése során a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról) szerint kell eljárni, általában a területileg illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának építésügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységénél, illetve műemlékek esetében a területileg illetékes Kormányhivataloknál. (A magasépítményi beruházások MÁV Zrt.-n belüli engedélyezte-

6. szám


841

tését és tervek szakági – építészeti, épületgépészeti, épület-elektromos, parképítési szempontok szerinti – jóváhagyását az Ingatlan üzemeltetési és fejlesztési főosztály végzi. Beruházásokat értékelni kell a 2001. évi LXIV. törvény (a kulturális örökség védelméről) illetve hatályos végrehajtási rendeletei alapján is, és a törvényben megszabottak szerint kell eljárni. Vízi létesítmények tervezésénél a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, valamint a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, továbbá a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet szerint meghatározott tervdokumentációt kell elkészíteni, illetve engedélyeztetni. Környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás, engedély bejelentési kötelezettség meghatározása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet alapján történik, és a szükséges tervdokumentumot ennek megfelelően kell elkészíteni. A beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó környezetvédelmi, munkavédelmi témájú tervek, terv fejezetek szakági véleményezését a Pályavasúti környezetvédelmi iroda végzi. Építési projekt erdőérintettsége kapcsán 2009. évi XXXVII törvény (erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról), illetve végrehajtási rendeletei szerint kell eljárni A hatósági engedélyek beszerzése az Műszaki lebonyolítási igazgatóság feladata. A tervező az engedélyezési eljárás eredményes lefolytatása érdekében az esetlegesen szükségessé váló tervezési hiánypótlást elvégzi, az eljárásban közreműködésével segíti az igazgatóságot. Szerződéses alapján külső tervező által illetve NIF-MÁV együttműködési szerződés alapján elkészített tervek hatósági engedélyeinek beszerzése a megkötött szerződéssel összhangban a tervező feladata is lehet. Tervezői művezetés Tervezői művezetés elsősorban azon összetett korszerűsítési munkáknál indokolt, ahol a kivitelezés során fölmerülhetnek olyan problémák, kérdések, melyekre a tervezőnek a projektgazdával, lebonyolítóval és kivitelezővel közösen kell kialakítaniuk álláspontjukat, ehhez pedig szoros, folyamatos együttműködésük szükséges. A Műszaki tervezés tervezői művezetőjének tevékenységét a Mérnöki és műszaki ellenőrzési főosztály műszaki ellenőrei koordinálják a tervezési projektlapban jóváhagyott feltételek között. A külső tervezői művezetés szükségessége esetén azt a Műszaki lebonyolítási igazgatóság kezdeményezheti a tervezői szerződés keretében. 1.4.

A beruházás megvalósítási szakasza

1.4.1. Beruházások saját, üzemeltető általi kivitelezése Megrendelés A beruházási, felújítási igények, feladatok, tervsorok meghatározásakor a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Műszaki hálózati koordináció szervezet (Hálózatfejlesztés) által megvizsgálásra kerül a rendelkezésre álló anyagok, illetve erőforrások megléte, és az, hogy mely feladatok kerülhetnek saját kivitelezésben végrehajtásra. A Műszaki hálózati koordináció az így meghatározott feladatsorokhoz meghatározza a felmért, előzetes költségvetés alapján összeállított forrásigényt, felbontva anyag, díj részekre. Továbbá a Hálózatfejlesztés Szervezet meghatározza az egyes feladatsorok kivitelezésnél közreműködő pályaműködtető szervezetet, és összeállítja az egyes beruházási alapokmányhoz, projekthez tartozó feladatsorokat. Az így öszszeállított projekt tervezeteket közösen előterjesztik és jóváhagyják a Kontrolling igazgatósággal.

842


6. szám

A jóváhagyott projektek tervsorait a Műszaki hálózati koordináció továbbítja a ML felé, akik a megrendelés előkészítése érdekében a megnevezett közreműködő üzemeltető szervezettől megkéri az egyes tervsorokhoz tartozó költségvetéseket, melyeket felülvizsgál, és annak megfelelősége esetén elfogad. Megállapodások megkötése, lebonyolítása A jóváhagyott költségvetések alapján elkészített megrendelést a megrendelést a közreműködő pályaműködtető szervezet - a megrendelés elfogadásának esetén - írásban visszaigazolja. Olyan munkák esetében, amelyekhez a terveket az üzemeltető saját vállalkozásban kíván elvégezni, ezen munkát csak akkor végezheti, ha az illetékes pályaműködtető szervezet megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberrel rendelkezik. Lebonyolítás, műszaki ellenőrzés A megrendelés üzemeltető általi elfogadása esetén a munkák megkezdhetők. Tekintettel arra, hogy a munkavégzés az üzemeltető saját üzemeltetési területén történik, így a munkaterület átadása nem szükséges. A munka kivitelezése során az Építési napló kivitelező (közreműködő pályaműködtető) általi vezetése ugyanúgy szükséges, mint idegen feles munkák esetében, így az ellenőrzést végző műszaki ellenőr a naplón keresztül folytat párbeszédet a kivitelezést végző üzemeltetővel. A saját kivitelezésű munkák műszaki ellenőrzése során a műszaki ellenőr folyamatában ellenőrzi a megrendelés/megállapodás szerinti munka kivitelezését. A közreműködő üzemeltető készre jelentése alapján kerül sor a műszaki átadás-átvételi eljárás kitűzésére és lefolytatására. Az eljárásról jegyzőkönyv készül. Az eljárás sikeres zárását követően kerül kiadásra a teljesítésigazolás, mely alapján a költségmentesítők lefogadásra kerülnek. 1.4.2. Beruházások külső vállalkozó általi kivitelezése Kiválasztás Kivitelezői ajánlatok kérése, azok benyújtása, elbírálása és mindezek alapján a kivitelezési szerződések megkötése, a megrendelés várható összegétől, illetve a forrás jellegétől, valamint az egyéb jogszabályi előírásoktól függően lehet: - közbeszerzés, - versenytárgyalás, - egyszerű ajánlatkérés. A közbeszerzések lebonyolítását a MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatának betartásával kell lefolytatni, figyelemmel a MÁV-csoport szállítói előminősítésre vonatkozó 1/2016. (I. 29. MÁV Ért. 1.) EVIG utasításra. Szerződéskötés A beruházások, beszerzések megvalósítása, a kiválasztott kivitelezővel, illetve gyártóval történő szerződéskötéssel kezdődik. Az egyszerű eljárások esetében a szerződéskötés a Műszaki lebonyolítási igazgatóság, közbeszerzési eljárások, valamint eszköz beszerzés esetén a Mérnöki és műszaki ellenőrzési főosztály feladata. A szerződéskötés előkészítésében jogi, pénzügyi, számviteli és kontrolling szakértők részvételét is biztosítani kell a vonatkozó MÁV Zrt. utasításoknak megfelelően. Kivitelezés A beszerzési/közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként létrejött vállalkozási szerződés alapján, annak kézhezvételét követően a Műszaki lebonyolító osztálynak gondoskodnia kell a munkaterü-

6. szám


843

let kivitelező részére történő átadásáról, a munkafeltételek megteremtéséről, a kivitelezés folyamatos ellenőrzéséről. A Műszaki lebonyolító osztály köteles a helyszíni munkák ellenőrzésére műszaki ellenőrt megbízni. A műszaki ellenőr személyét a kivitelezői szerződésben meg kell nevezni, a kivitelező tudomására kell hozni. A műszaki ellenőr feladata a dokumentációk, hatósági engedélyek, előírások alapján a kivitelezés folyamatos figyelemmel kísérése, a terv szerinti megvalósítás ellenőrzése, a jogszabályi előírások, határidők betartása, mennyiségi és minőségi ellenőrzése, hiba, illetve eltérés esetén a szükséges intézkedések megtétele. A munka jellegétől függően, a műszaki ellenőrzést egy beruházásnál egy vagy több műszaki ellenőr láthatja el. Amennyiben több eltérő szakmai képzettségű személy látja el a műszaki ellenőrzést, akkor közülük az egyiket létesítményfelelősként és/vagy a projektet irányító műszaki ellenőrként az ellenőrzési tevékenység összehangolásával és irányításával kell megbízni. A Műszaki lebonyolító osztály írásban köteles meghatározni a beruházás megvalósításában való jártasságtól függően, illetve a műszaki ellenőri jogosultság alapján, hogy az egyes szakterületek műszaki ellenőrei milyen hatáskörrel rendelkeznek a szerződésben foglalt jogi és gazdasági kérdésekben. Erről a vállalkozókat a munkaterület átadás-átvétel során, valamint, építési naplóba történő bejegyzéssel tájékoztatni kell. Munkaterület átadása és a kivitelezés dokumentumai Az állagban tartó/üzemeltető felelős azért, hogy a kivitelező részére átadott munkahely tekintetében harmadik személy ne érvényesíthessen olyan igényt, mely a munka végzését akadályozza. A munkahely átadásakor a helyszínre alkalmazva kell rögzíteni azokat a feltételeket, amelyeket a MÁV Zrt. idevonatkozó belső szabályozásai előírnak. A munkaterület átadás-átvételi eljárás keretében a Műszaki lebonyolítási igazgatóság képviselőjének koordinálásával az üzemeltető a kivitelező képviselőinek adja át a munkaterületet. A munkaterület átadásáról a műszaki ellenőr jegyzőkönyvet készít a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint. Minden építésügyi hatósági engedélyhez, vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá eső építési-szerelési beruházásról építési naplót kell vezetni a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, valamint a 336/2013. (IX.20.) Korm. rendelet szerint. A naplót a munkaterület átadás-átvétel során kell megnyitni. Az építési napló mellékletét képezi a fenti átadás-átvételi jegyzőkönyv. Az építési napló megnyitásakor a bejegyzésre jogosultakat a naplóban meg kell nevezni. Az építési napló szabályos vezetéséért, a kivitelező felelős, melyet a műszaki ellenőr ellenőriz. Az építési naplót a kivitelezés ideje alatt a munkaterületen hozzáférhető helyen kell tartani. A munkaterület átadásra a műszaki terveknek rendelkezésre kell állnia. A beruházás műszaki kiviteli terveit vagy a megbízó adja át a lebonyolítónak vagy a lebonyolító szervezet megbízás alapján megtervezteti. Amennyiben az átadott tervek hatósági engedélyes tervek, akkor a részletes kiviteli tervek elkészítése a kivitelező szerződéses kötelezettsége. Az műszaki ellenőrnek a munka elkezdéséhez a kivitelező részére át kell adnia a tervdokumentációt, a betartandó munkavédelmi előírásokat, és a megvalósításhoz szükséges valamennyi adatot. A munkaterületet – az üzemeltetővel együttműködve – olyan állapotban és felszereltséggel kell átadni a kivitelező részére, hogy az a szerződés teljesítését ne gátolja, és biztosítsa a balesetmentes munkavégzést. Működő üzemben történő kivitelezéskor az műszaki ellenőrnek értesíteni kell a kapcsolódó létesítmények kezelőit, illetve meg kell kérni az engedélyüket a munka elkezdéséhez, felhívni a kivitelező figyelmét a szükséges szakfelügyeletre. Jogszabályi előírás esetén az irányító műszaki ellenőrnek, mint az építtető képviselőjének tájékoztatnia kell az illetékes szakhatóságokat a munka elkezdéséről, továbbá a 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet VI. fejezete értelmében előzetes bejelentési kötelezettsége van az építésfelügyeleti hatósághoz. Munkavégzés csak a vállalkozói szerződés munkavédelmi mellékletében rögzítetteknek megfelelően megtartott munkavédelmi oktatás után kezdhető meg. Külső vállalkozó MÁV Zrt. területén történő munkavégzését, illetve idegen személyek MÁV területen történő tartózkodását a 45/2012. (IX.07. MÁV Ért.21.) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás szabályozza.

844


6. szám

Az 1 mdFt nettó összértéket meghaladó beruházásoknál az alap minőségterv figyelembe vételével specialitásokkal kiegészített konkrét minőségtervet kell készíteni, melyben meg kell határozni a konkrét beruházás lebonyolításának főbb fázisait, a kivitelezés ellenőrzésének meghatározó pontjait, fázisonként az elvégzendő ellenőrzési feladatokat, a szabályozó előírásokat és végrehajtás dokumentálásának módját. A fenti értékhatár alatt az alap minőségterv érvényes, a Minőségirányítási Kézikönyv E71 számú eljárása szerint. Műszaki ellenőrzés Az építési műszaki ellenőr a kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, a szerződés és a kiviteli dokumentáció előírásainak betartását. A műszaki ellenőrnek rendelkeznie kell az érintett munka elvégzéséhez szükséges jogosultsággal a 244/2006.(XII.5.) Korm. rendeletnek megfelelően. A műszaki ellenőrzést szemrevételezéssel, (akár üzemeltetővel közös) méréssel, vagy a kivitelezővel közösen kivett minta vizsgálatával, illetve a bemutatott minőségi tanúsítványok ellenőrzésével kell végrehajtani, és a munkát megfelelőnek, vagy nem megfelelőnek kell minősíteni. A mérés, vizsgálat történhet a kivitelező, üzemeltető, vagy a műszaki ellenőr kalibrált mérőeszközeivel, illetve a szükséges méréseket, vizsgálatokat a kivitelező, vagy a műszaki ellenőr (lebonyolító képviselője) megrendelheti. Az elvégzett munka mennyiségét szemrevételezéssel, illetve az építési (szerelési) napló bejegyzései és a kiviteli tervek alapján kell ellenőrizni, vagy a kivitelezővel közösen végzett felméréssel kell meghatározni. A műszaki ellenőr a beruházást bármikor megtekintheti. A műszaki ellenőr a szerződésben/megállapodásban meghatározott időközönként – a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint legalább tíz (10) naponként – köteles a kivitelezést ellenőrizni és észrevételeit az építési naplóba bejegyezni, valamint a naplóbejegyzéseket ellenjegyezni. A kivitelezés ellenőrzését - ha más naplóbejegyzés nem indokolja - akkor is az Építési naplóban kell dokumentálni. Az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a munka végzését nem akadályozhatja. A kivitelező köteles a műszaki ellenőr számára az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni. A kivitelezés szakszerűségének biztosítására a lebonyolító szervezet a tervezővel szerződést köthet (vagy a tervezési szerződésben ezen szolgáltatásban is megegyeznek) tervezői művezetés ellátására. A tervező feladatait, a helyszínen tartózkodás gyakoriságát, munkaszakaszait a vonatkozó szerződésben kell előírni. A tervező a helyszínen való jelenlétét, észrevételeit, tapasztalatait az építési naplóba jegyzi be. A tervező bejegyzései alapján szükséges intézkedéseket a kivitelezőnek és a műszaki ellenőrnek egyaránt meg kell tennie. A kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építtető megbízása alapján a műszaki ellenőr a kivitelezőnek, vagy felelős műszaki vezetőjének utasítást adhat az építési napló útján. Az építési naplót a munkahelyről csak hatósági, illetve hivatalos eljáráson való felhasználás céljából szabad elvinni. Amennyiben a vonatkozó szerződés alapján a szerződő felek a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául, úgy az építés-szerelési munka mennyiségének műszaki ellenőr általi folyamatos ellenőrizhetősége céljából – az építési napló mellékleteként – a kivitelező felmérési naplót vezet. A műszaki ellenőr további főbb feladatai: - a felhasznált és beépített anyagok, késztermékek és berendezések minőségének és minőségtanúsításának ellenőrzése, és ezek dokumentumainak (saját példányainak) megőrzése; - hibák, hiányosságok, a hatósági előírásoktól való eltérések rögzítése az építési naplóban, ezekről az építtető haladéktalan értesítése, intézkedés azok megszüntetésére; - a vállalkozók számára a vállalkozási szerződésekben előírt jelentések ellenőrzése, jóváhagyása; határidők és részhatáridők szerződés szerinti betartásának ellenőrzése, a véghatáridőt befolyásoló csúszás esetén az építtető haladéktalan értesítése; - vállalkozók minőségbiztosítási programjának ellenőrzése; - a vonatkozó szerződés típusára/elszámolás módjára tekintettel többlet- és pótmunkák indokoltságának vizsgálata és szükség esetén azok elrendelése; - tartalékkeret-felhasználás szabályosságának ellenőrzése;

6. szám

-

-


845

az elvégzett munkák mennyiségének és minőségének, a mérés, a vizsgálat folyamatának ellenőrzése, az eltakarásra kerülő munkák eltakarás előtti mennyiségi és minőségi ellenőrzése és ennek Építési naplóban való dokumentálása; közreműködés a Megbízó érdekkörében esetlegesen felmerülő kivitelezési akadályok elhárításában; külső kivitelező szerződésben rögzítetteknek megfelelő teljesítésének elismerése a beruházás készültségi állapotának mennyiségi és minőségi ellenőrzését követően (szerződés, jegyzőkönyv, felmérési napló, szemrevételezés alapján); helyszíni egyeztető értekezletek – koordinációk – megtartásának kezdeményezése, részvétel az értekezleteken, a felmerült és megoldásra váró feladatok jegyzőkönyvi rögzítése, közreműködés megoldási javaslatok koncepciójának kialakításában; veszélyesnek minősülő anyagok, veszélyes hulladékok, egyéb hulladékok és szennyezett göngyölegek kezelésének, ártalmatlanításának, hasznosításának szerződésben foglalt, valamint a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő módjának ellenőrzése, különös tekintettel a 34/2007. (XII.14. MÉ 37.) VIG számú vezérigazgatói utasításban foglaltakra; bizonylatolás módjának ellenőrzése, különös tekintettel a kísérőjegyekre, valamint a szállítójárművekre; teljesítési helyszín tekintetében a munka-, környezet-, balesetvédelmi és biztonsági intézkedések betartásának ellenőrzése; az üzemeltetőkkel történő kapcsolattartás; e-TEV jegy ellenőrzése.

A kivitelezés nyomon követése, dokumentálása A műszaki ellenőr a vonatkozó jogszabályok és MÁV Zrt. belső utasítások, valamint a Műszaki lebonyolítás minőségirányítási rendszerében rögzítetteknek megfelelően az előző pontban leírtak szerint nyomon követi és folyamatosan ellenőrzi a kivitelezés mentét. A kivitelezés mentének napi szintű dokumentálása az építési naplóban történik, továbbá a megvalósítás egyes lényegi eseményeiről (koordináció, egyezetés, stb.) jegyzőkönyv készül. A nyomon követés alapdokumentumai: - építési napló, elektronikus-építési napló (e-napló), - felmérési napló (szerződés függvényében), - a kivitelezés során készülő fotó(k), - munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv, - koordinációs és egyeztetési jegyzőkönyvek, - változáskezelés dokumentumai, - rész-, illetve végműszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv(ek), - teljesítésigazolás(ok) (részátadásokra tekintettel). Műszaki átadás-átvétel A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy a szerződés tárgya szerinti kivitelezési tevékenység a kiviteli dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult és a teljesítés megfelelt az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek. A műszaki átadás-átvétel kitűzése a vállalkozó írásos készre jelentése után történik. A műszaki ellenőr lehetőség szerint a vállalkozó által javasolt időpontra a műszaki átadás-átvételi eljárást 8 napon belül kitűzi, és meghívja a vállalkozót, a megbízót, az üzemeltetőt, a tervezőt valamint valamennyi érdekelt szakágat, illetve az eljárás időpontjáról szükség esetén értesíti, az érintet hatóságokat is. A műszaki átadás-átvételi eljárás során a műszaki ellenőrnek jegyzőkönyvet kell felvennie. Az átadás-átvétel során a kivitelező a megvalósulási dokumentációt, a kezelési és karbantartási útmutatókat, jótállási dokumentumokat köteles átadni, különösen a következőket: -

az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó nyilvántartó lapokat; a rendeltetésszerinti és biztonságos használhatóságot igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozatot;

846


-

6. szám

építési naplómásolatokat; nyomáspróba jegyzőkönyveket, mérési jegyzőkönyveket, hitelesítési jegyzőkönyveket, elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit; villamos és tűzvédelmi felülvizsgálati minősítő iratokat; beépített anyagok, berendezések, szerkezetek minősítő iratait; megvalósulási tervet; az építmény használatával összefüggő biztonsági és egészségvédelmi tervet; funkcionális felülvizsgálati jegyzőkönyvek; egyedi esetekben a tanúsítói dokumentumok.

A műszaki ellenőr az átvett dokumentumok teljes körűségét és megfelelőségét – az egyes üzemeltetők, szakágak bevonásával – ellenőrzi, esetleges hiányosság esetén a megadott határidő figyelembe vételével intézkedik a pótlásukról a vállalkozó felé. A műszakilag szükséges kontrollvizsgálatokat a kivitelezőnek el kell végeznie, a szükséges üzempróbát, illetve próbaüzemet a szerződésben rögzített módon le kell folytatnia, melyről próbaüzemi naplót kell vezetnie. -

Üzempróba: Az üzembe helyezést megelőző próba, amely magában foglalja a megvalósított létesítmények biztonságos működésének ellenőrzését, még terhelés nélkül.

-

Próbaüzem: A megvalósított létesítmények, sikeres üzempróba utáni, terheléssel történő működtetése. Célja annak ellenőrzése, hogy a rendszer képes-e az építési szerződésben meghatározott teljesítményt produkálni.

A műszaki ellenőrnek a próbaüzem lezárása után az üzemeltetővel egyeztetve értékelnie kell a próbát és nyilatkoznia kell annak eredményességéről. A műszaki átadás-átvétel akkor sikeres, ha a vállalkozó összes teljesítése megfelel a szerződésben foglalt valamennyi követelménynek és a hatósági határozat vonatkozó rendelkezéseinek. A teljesítés elismerését olyan hibák miatt nem lehet megtagadni, amelyek rendeltetés szerinti (vasúti) üzemvitel mellett kijavíthatók, illetve a rendeltetésszerinti használatra alkalmasság teljesül. Ezekről a hibákról az átadás-átvétel során a jegyzőkönyvben hibajegyzéket kell felvenni. A javítások teljesítésére, a hiányosságok pótlására a vállalkozónak póthatáridőt kell vállalnia, valamint a teljesítésért és az ellenőrzésért felelős személyt meg kell jelölni. Az esetleges javíthatatlan hibák miatt értékcsökkenés megállapítására kerül sor. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a műszaki átadás-átvétellel kapcsolatos vállalkozói, megbízói, üzemeltetői, műszaki ellenőri nyilatkozatokat, valamint az eljáráson jelenlévő illetékes hatóságok, szervezetek nyilatkozattételeit. A jegyzőkönyvben a vállalkozó jótállási kötelezettségét is rögzíteni kell. Nyilatkozni kell továbbá a viszszavett munkaterület, a visszavett eszközök, berendezések állapotáról, megfelelőségéről. A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor az állagban tartó/üzemeltető a munka megkezdésekor a kivitelezőnek munkavégzésre közvetlenül átadott területet visszaveszi, és ez elkészült létesítményt további üzemeltetésre átveszi. Az üzemeltetőnek a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor elektronikus úton meg kell küldenie a létesítmény állagba vételéhez szükséges bizonylatokat, ennek tényét a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Hiánya esetén pótlására határidőt és felelőst kell meghatározni. A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően, annak dátumára vonatkoztatva az arra a szerződésben nevesített műszaki ellenőr/megrendelő képviselője kiállítja vállalkozó részére a teljesítésigazolást.

6. szám


847

A műszaki átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyvének egy példányát meg kell küldeni a MÁV Zrt. illetékes szerveinek nyilvántartásba vétel, és a további intézkedések megtétele céljából. A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően kerül sor az üzembe helyezésre, forgalomba helyezésre. Üzembe helyezés, forgalomba helyezés Az üzembe helyezés, forgalomba helyezés a fejlesztés és tervezhető karbantartás eredményeként megvalósult létesítmény, berendezés, rendszeres használatbavételre való alkalmasságának vizsgálata. Az üzembe helyezésről a kivitelező és az üzemeltető szervezet gondoskodik, az eljárásba bevonja az MÁV SZK Zrt. Munkavédelem szakértőit, a mérnöki és műszaki ellenőrt is. Az üzembe helyezést/forgalomba helyezést dokumentáltan a rendszeres használatbavétel napjával kell az üzemeltetőnek végrehajtania. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések és a felsővezeték esetén üzembe helyezésről, míg a vasúti pályák építési és felújítási munkáinál üzemi próba és ideiglenes forgalomba helyezésről beszélünk. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések esetén az üzembe helyezéssel kapcsolatos eljárásokat a 103486/1974. B.A. Szakosztály számú rendelet 1. számú P-7468/2008. TEBF módosításában, valamint a TB. 1. számú utasításban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az üzembe helyezés előtt időrendben a következő feltételek teljesítése szükséges: - Funkcionális felülvizsgálat; - Jóváhagyott Kezelési Szabályzat, amelyből minden érdekelt munkavállaló oktatása és vizsgáztatása megtörtént; -

Ideiglenes üzemengedély (TEB Főosztály adja ki);

-

Üzemi próba vagy sötétüzem megtartása;

-

Munkavédelmi hozzájárulás;

-

Új konstrukció esetén munkavédelmi minősítés;

-

Útátjárót biztosító berendezés esetén a Megyei Kormányhivatal hozzájárulása a kiadott hatósági határozat alapján (üzembe helyezés napján). Környezetvédelmi engedélyköteles létesítmény/berendezés esetén az üzemeltetéshez szükséges engedélyek megléte, de legalább a hatósági engedélyezési eljárás megindítása. A munka alatt lévő vasúti pályák építési és felújítási munkáinál az üzemi próba és ideiglenes/végleges forgalomba helyezést a „Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei”-re vonatkozó, mindenkori hatályos utasítás alapján kell végrehajtani. Az ideiglenes forgalomba helyezést a D.5. számú Pályafelügyeleti Utasítás XV. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv felvételével és/vagy a Fejrovatos előjegyzési naplóba történő bejegyzéssel kell dokumentálni. Vasúti hidak használatbavétel, forgalomba helyezés előtti vizsgálatának részletes szempontjait a „Vasúti Hídszabályzat”, valamint a „Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei”-re vonatkozó, mindenkori érvényes/hatályos utasítás, jelenleg 10/2006. (MÁV Ért. 51.) Pályavasúti főigazgatói utasítás) tartalmazza. A hidász eljárási rendet a hatályos rendeletek szabályozzák. T.2. Eljárások az infrastruktúra tekintetében bekövetkező műszaki változások, és a változások kezelésének figyelembe vételére Változások kezelése A változáskezelés célja annak biztosítása, hogy a beruházás megvalósulása változó környezetben is eredményesen fenntartható legyen és a beruházás megvalósulása a módosítások mellett is sikeres legyen. Abban az esetben, ha a változtatás a kötelezettségvállalások módosítását jelenti (pl. költségvetés, szerződésmódosítás), a döntést a MÁV Zrt. kötelezettségvállalási rendjének megfelelően kell meghozni, illetve továbbítani kell a megfelelő döntéshozó szervezet felé. A változáskezelés alapdokumentuma a szerződés, kivitelezési ütemterv, jóváhagyott műszaki tervek, engedélyek, jogszabályok és előírások. E do-

848


6. szám

kumentumok rögzített értékeket tartalmaznak a szerződés kereteire (ütemezés, költségek, minőség, stb.) vonatkozóan. Ha a fentiek bármelyikének határértékeiben (pl. műszaki tartalom, projekt véghatáridő, főbb tevékenységek, költségvetés végösszege, a beruházás célja, részcéljai, hatóköre, minőségi követelmények) történne változás, akkor a formális döntési folyamatot el kell indítani: írásban kezdeményezni az érintett alapdokumentum módosítását a megbízó, vagy az illetékes döntéshozó felé, a megfelelő indoklás megadásával. A végrehajtás során a definiált követelmények szükséges változtatása esetén a létesítményfelelős/műszaki ellenőr feladata a változtatási javaslat megküldésével a változtatás kezdeményezése, miután a változtatási igényt külső szakmai vezető, vagy a vállalkozó levélben vagy faxon jelezte részére. Műszaki tartalom változtatása esetén vizsgálni kell a változtatási igény indokoltságát, szükségességét. A vizsgálatnak ki kell terjedni a változtatási igény beruházás céljára, véghatáridőnek és rész-határidőknek tarthatóságára, költségtervre, műszaki tartalomra, más kapcsolódó projektek paramétereire és a szerződésre gyakorolt hatására, valamint ki kell vizsgálni alternatívák lehetőségét is. Vizsgálni kell továbbá a közbeszerzési törvény szerinti feltételek meglétét is (szerződésben nem szereplő, előre nem látható feladat, mely jelentős nehézség nélkül nem választható el a korábbi szerződéstől). A lebonyolító az azonnali döntést nem igénylő változtatások esetén az érintett terület(ek) és műszaki követelmény változtatása esetén a létesítményfelelős/műszaki ellenőr írásos elemzése és véleménye alapján mérlegeli a változtatás körülményeit, és amennyiben az indokolt, változtatási kérelmet állít össze, a Technológiai tervezési osztály bevonásával előterjesztést készít jóváhagyatás céljából. A jóváhagyás a megállapodásban rögzítettek, illetve az érvényes DHL szerint történik. Az elfogadott módosítások, változtatások végrehajtása, dokumentálása a lebonyolító, az építési naplóba történő bejegyzése és a módosításnak megfelelő további ellenőrzés a műszaki ellenőr feladata. Az infrastruktúrában bekövetkező műszaki változások alatt értendő: •

sebességkorlátozás (lassúmenet) bevezetése állandó ideiglenes • sebességkorlátozás (lassúmenet) lemondása.

A Társaságon belül a pályainfrastruktúrában bekövetkező műszaki változások kezelése, valamint figyelembe vétele a lassúmenetek nyilvántartásáról, a lassúmenet kimutatások előállításáról és az érintett személyzet értesítéséről szóló 6/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás szerint történik. Az utasítás szabályozza az ideiglenes és állandó lassúmenetek bevezetésével, lemondásával, nyilvántartásával, kezelésével, kommunikációjával és az érintett személyzet értesítésével kapcsolatos feladatokat, felelősségi- és hatásköröket a teljes vasúti hálózatára, beleértve a GYSEV Zrt. vonalhálózatát is, és a hálózaton közlekedő minden járműre, beleértve a tolatási mozgást is. A feladatok végrehajtása a szakterületek összehangolt munkavégzését igényli, a megfelelő biztonságot, szabályozott hozzáférést, kereshetőséget és nyomon követhetőséget informatikai rendszer biztosítja. A lassúmenetek műszaki szempontú nyilvántartásának szabályozása A lassúmenetek elrendelését és lemondását a „forgalmi szolgálattevők zártcsoportú e-mail rendszerének használatáról” szóló 43/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG számú utasítás előírásai szerint kell végezni. Az állandó és ideiglenes lassúmeneteket a PAZAR rendszerben kell nyilvántartani. A nyilvántartás különkülön kezeli az állandó és ideiglenes lassúmeneteket. A nyilvántartás az egyes lassúmenteket önálló lapokon egyedi tételekként kezeli. Az állandó lassúmenetekkel kapcsolatos tevékenységet megfelelő jogosultság birtokában az illetékes Pályavasúti területi igazgatóságok pályalétesítményi osztályainak

6. szám


849

kijelölt pályalétesítményi szakértője végzi. Az ideiglenes lassúmenetek bevezetését, elrendelését, lemondását a Pályalétesítményi osztályok pályafenntartási diszpécserei végzik az F.2. számú Forgalmi Utasítás hatályos előírásai szerint. T.3. Eljárások annak bizonyítására, hogy az infrastruktúra tervezésére vonatkozó szabályok és a nemzeti szintű biztonsági módszerek azonosításra kerülnek, és azokat a MÁV Zrt. alkalmazni tudja Az infrastruktúra tervezése a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény értelmében az OVSZ előírásainak betartásával, a vonatkozó TSI dokumentumok alapján, az előírt paraméterek és a meghivatkozott nemzetközi és nemzeti szabványok előírásai, valamint a MÁV belső utasításai/feltét füzetei alapján történik. A tervezés az előzőek alapján a tervezési programban rögzítettek szerint indul. A tervezésre vonatkozó szabályokat, a szabályok betartásának ellenőrzési rendjét az 1. és a 2. pont mutatja be. A beruházás megvalósítása során folyamatosan értékeljük a fejlesztés kockázatait. Kockázatelemzés A beruházási döntések előkészítése során el kell végezni a javasolt beruházások kockázatelemzését annak érdekében, hogy a megvalósításhoz kapcsolódó kockázatok időben feltárásra kerülhessenek, illetve a szükséges mértékig csökkenthetőek legyenek. A kockázatok feltárása lehetővé teszi, hogy a Társaság csak olyan kockázatot vállaljon tudatosan, amelyek a kockázati tűréshatárán belüliek. A kockázatelemzést ezért úgy kell elvégezni, hogy a forrásallokációs folyamat során annak eredményeit figyelembe lehessen venni. A kockázatelemzés során azokat a beruházáshoz kapcsolódó lehetséges jövőbeni eseményeket kell feltárni és értékelni, amelyek bekövetkezése jelentős negatív hatással lehet a beruházás céljának megvalósítására, illetve a MÁV-csoport üzleti céljaira nézve. A kockázatelemzés során az alábbi kockázatcsoportokat kell megvizsgálni és relevancia esetén értékelni: - üzleti (stratégiai, partner kockázat, piaci feltételek bizonytalansága, piaci hatás illetve eredmény bizonytalanságai), pénzügyi, gazdasági (finanszírozási kockázat, likviditási kockázat, - megtérülés bizonytalansága, gazdasági eredmény illetve hatás bizonytalanságai, pénzügyi piaci kockázatok: devizaárfolyam-, kamatkockázat), - vasútszakmai, műszaki kockázatok, - működési kockázatok - a döntési javaslat megvalósításához szükséges működés során fellépő kockázatok pl. folyamati, szervezeti, emberi erőforrás kockázatok, kommunikáció, jóváhagyási folyamat, IT támogatás, stb., - megfelelőségi - jogi, hatósági, szabályozási, visszaélési kockázatok, - környezeti, biztonsági kockázatok. A kockázatelemzésnek tartalmaznia kell a kritikusnak ítélt kockázat rövid leírását és – minden esetben, ha annak tetten érhető a számviteli eredményre, vagy pénzforgalomra (cash flow) való hatása - a kockázat hatásának számszerű, forintban kifejezett értékelését. Ahol lehetséges, a kockázat bekövetkezési valószínűségére is adjon becslést az előterjesztő. Meg kell vizsgálni a kritikus kockázatok kezelési lehetőségeit és ennek költségeit is. Azonosítás és nyomon követhetőség A beruházást kódszámmal, megnevezéssel azonosítjuk. A kivitelezés egyes munkafázisaiban az elvégzett munkák nyomon követhetőségét a műszaki ellenőr az építési naplóba való bejegyzéssel biztosítja. Az alkalmazott azonosítót feltüntetjük a beruházással összefüggő összes feljegyzésen. Ha a beruházó tervdokumentációt bocsát a rendelkezésünkre, akkor azt az illetékes lebonyolító szervezet veszi át és a kijelölt műszaki ellenőr gondoskodik a tőpéldány megőrzéséről, illetve a szükséges példányszámban történő sokszorosításról, a pályázók, vagy a kivitelező részére történő átadásról. Ha a megrendelő által átadott tervdokumentációtól a kivitelezés során el kell térni, akkor ezt a műszaki ellenőr az építési naplóban dokumentálja és intézkedik a tervező, beruházó értesítéséről.

850


6. szám

Amennyiben e kivitelezéshez szükséges anyagok előzetes biztosításáról a megrendelő intézkedik, ezt a lebonyolítási szerződésben és a kivitelezőkkel kötött szerződésben rögzítjük. Itt írjuk elő a kivitelező felelősségét a megrendelő tulajdonával kapcsolatban. Folyamatok figyelemmel kisérése és mérése A megbízott felelősök, műszaki ellenőrök tevékenységével és vezetői ellenőrzéssel figyeljük, valamint belső kommunikációval biztosítjuk a megrendelések teljesítését a szerződés, a tervdokumentáció és vonatkozó szabványoknak való megfelelés szempontjából. Figyelemmel kísérjük és értékeljük kivitelezők alkalmasságát, teljesítését, hogy tevékenységükkel a jogszabályi, szabványi, szerződési előírásokat teljesítik-e. Figyeljük a beruházás lebonyolítás során észlelt nem megfelelőségeket, gyűjtjük és mérjük a megrendelők elégedettségét. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a beruházásoknak az alapokmány és a lebonyolítói, kivitelezői szerződések szerinti megvalósítását. Belső audittal és vezetőségi átvizsgálással rendszeresen meggyőződünk arról, hogy folyamatainkkal minőségpolitikánk és kitűzött minőségcéljaink teljesülését, minőségirányítási rendszerünk hatékonyságát tudjuk-e biztosítani. A tapasztalatok alapján meghatározzuk a szükséges helyesbítő, megelőző tevékenységeket melyekkel folyamatainkat fejleszteni tudjuk. Szolgáltatás figyelemmel kísérése és mérése A beruházás lebonyolítási szolgáltatás megfelelőségét figyelemmel kísérjük, hogy kielégíti-e a jogszabályokban, MÁV Zrt. utasításokban, megrendelői szerződésekben, a műszaki lebonyolításra vonatkozó szabályozásokban foglaltakat. A beruházás értékelése a műszaki lebonyolítási jelentési rendszerén keresztül, az abban előírt módon és gyakorisággal történik. A beruházás lebonyolításának folyamatát a Műszaki lebonyolítási igazgatóság megbízott dolgozói (GIRmegbízottak) rögzítik és követik nyomon a MÁV meglévő vállalatirányítási rendszerével integráltan létrehozott számítógépes informatikai rendszereiben (GIR és BASWARE). Az adott beruházás lebonyolításának megfelelőségét feljegyzéseken, jelentéseken dokumentálják a hatáskörileg illetékes személyek. A feljegyzéseket az ott leírtak szerint kell megőrizni. Kivitelezés ellenőrzése A beruházás tárgyának kivitelezésére és ellenőrzésére vonatkozó követelményeket az alábbi dokumentumok tartalmazzák: - kivitelezési tervdokumentáció, változáskezelő nyilatkozatok, hatósági engedélyek, - jogszabályok, szakhatósági előírások, - MÁV szabványok, nemzetközi, nemzeti és magyar szabványok, - beruházási alapokmány, - beruházói előírások. Ellenőrzés végrehajtása A kivitelezési tevékenység ellenőrzésére a lebonyolító szervezet vezetőjének műszaki ellenőrt (ellenőröket) kell kijelölni a munkamegosztás és a szakképzettség figyelembevételével. Több eltérő szakmai kép-

6. szám


851

zettségű műszaki ellenőr esetén az ellenőrzési feladatok összehangolására és irányítására létesítményfelelőst kell közülük megbízni. A műszaki ellenőrt a lebonyolítói és vállalkozási szerződésben is meg kell nevezni. A kijelölt műszaki ellenőrök meg kell, hogy feleljenek a 266/2013.(VII.11.) Korm. rendelet előírásainak. Az ellenőrzés során a végzett munka szakszerűségére, minőségére és mennyiségére vonatkozóan a hatósági előírásokban, szabványokban, a szerződésben, a műszaki tervdokumentációban, illetve a beruházó utasításaiban (továbbiakban kiviteli előírásokban) meghatározott követelmények teljesülését kell vizsgálni. Az ellenőrzést szakmai elhatárolásban az alábbi munkautasítások előírásai szerint kell végrehajtani: -

E71-01 számú „Vasúti pálya-, híd-, magasépítés műszaki ellenőrzése”, E71-02 számú „Távközlő, erősáramú, bizt.ber. rendszer műszaki ellenőrzése”.

A minőségellenőrzést szemrevételezéssel, vagy a kivitelezővel közösen kivett minta vizsgálatával, illetve a bemutatott minőségi tanúsítványok ellenőrzésével kell végrehajtani, és a munkát megfelelőnek, vagy nem megfelelőnek kell minősíteni. A mérés, vizsgálat történhet a kivitelező, üzemeltető kalibrált mérőeszközeivel, illetve a szükséges méréseket, vizsgálatokat a kivitelező, vagy a műszaki ellenőr megrendelheti. Az elvégzett munka mennyiségét szemrevételezéssel, illetve az építési (szerelési), napló bejegyzései alapján kell ellenőrizni, vagy a kivitelezővel közösen végzett felméréssel kell meghatározni. Az ellenőrzés lefolytatása során az alábbiakra kell különös figyelemmel lenni: - a kivitelezési munkákat a szerződésben meghatározott gyakorisággal, de legalább 10 naponként kell ellenőrizni, - az eltakarásra kerülő munkarészeket a kivitelező értesítése alapján, egyeztetett időpontban kell ellenőrizni az eltakarás előtt, - a beépítésre kerülő anyagokat, szerkezeteket, berendezéseket, felszerelési tárgyakat (továbbiakban anyagokat) a beruházó által előírt esetben, illetve a műszaki ellenőr döntése alapján, szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, - a kiviteli előírásokban meghatározott, a kivitelező által elvégzett, vagy elvégeztetett vizsgálatok tanúsítványainak az azonosíthatóságára és elfogadhatóságára, - a kiviteli előírásokban meghatározottak szerint, a beépítésre került anyagok minőségi tanúsítványainak azonosíthatóságára, - az építési (szerelési) napló és egyéb jegyzőkönyvek bejegyzéseinek ellenjegyzésére, észrevételezésére, - a kiviteli előírásokban meghatározott tevékenységek dokumentumokon való nyomon-követhetőségére, - a minősített személyzet (pl. sínhegesztők) bizonyítványainak érvényességére, - az alkalmazott mérő-, vizsgáló eszközök, berendezések kalibráltságára, - a hibák, vagy hiányosságok építési (szerelési) naplóba való bejegyzésére, - a hibák kijavítására, vagy a hiányosságok megszüntetésére tett kivitelezői tevékenységekre, - a tervmódosítások, tervtől való eltérések szükségességére, a tervezővel való egyeztetésre, - a változáskezelő nyilatkozatokban elrendelt megváltozott műszaki tartalom ellenőrzésére, - a többlet, vagy pótmunkák szükségességének az igazolására, - a munka és balesetvédelmi előírásainak a betartására. Az üzemeltetőnek részt kell venni a műszaki átadás-átvétel előtti, előírt ellenőrzéseken, vizsgálatokon, funkcionális próbákon. Ellenőrzés végrehajtásának dokumentálása

852


6. szám

A kivitelezés a munkaterület átadásával kezdődik, jegyzőkönyv felvételével. Az építési (szerelési) folyamat hivatalos dokumentuma a munkaterület átadását követően kivitelező által megnyitott építési napló. Az építési naplót a 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell vezetni. Az építési naplóba bejegyzésre jogosult személyek köre a kivitelezési szerződésben kerül meghatározásra és ezt a napló első oldalán a munkaterület átadás-átvételekor is rögzíteni kell. A műszaki ellenőr a munka minőségi és mennyiségi teljesítésre vonatkozó minősítését, megállapítását, a kivitelező napló bejegyzéseire vonatkozó észrevételét, ellenjegyzését az építési naplóba köteles bejegyezni legalább az előírt minimális gyakoriságnak megfelelően. Az előírt ellenőrzések, vizsgálatok (pl. nyomáspróba) elvégzését a műszaki ellenőr jegyzőkönyvben igazolja, az esetleges egyeztetéseken, koordinációkon elhangzottakat szintén jegyzőkönyvben rögzíti. A kivitelezőnek dokumentáltan oktatást kell tartani a kijelölt kezelő-személyzet részére. A kivitelezés nem megfelelősége A műszaki ellenőr a nem megfelelő munkát addig nem veheti át, míg a kivitelező a hibát ki nem javította, illetve, ameddig az átvételről dokumentált döntést nem hoznak (javítás, hiánypótlás, megrendelői elfogadás, átvétel megtagadása) az illetékesek (beleértve a beruházót, illetve az üzemeltetőt is). A hibák kijavítását ellenőrizzük, az elvégzett javításokat dokumentáljuk az építési naplóban. A munka folytatására csak a követelmények kielégítése után kerül sor. Amennyiben a hiba nem javítható ki, vagy a javítás elvégzése nem gazdaságos, de az elvégzett munka alacsonyabb minőségi osztályba sorolható, a műszaki ellenőr a megrendelő, vagy az üzemeltető jóváhagyásával veheti át a munkát. Amennyiben ez nem valósítható meg, az átvételt meg kell tagadni. A beruházás lebonyolításának nem megfelelősége A beruházás lebonyolítás nem megfelelősége esetén helyesbítő tevékenységet kell elrendelni a hatáskörileg illetékes vezetőnek. A helyesbítő tevékenység vonatkozhat az adott területre (pl. a szabályozás nem kellő ismerete miatt szükséges képzés), illetve az egész műszaki lebonyolításra (pl. a minőségirányítási rendszer szabályozásának módosítására, kiegészítésére). A nem megfelelőségek feljegyzéseit megőrizzük. A minőségirányítási rendszer megfelelőségének és hatékonyságának igazolását, és folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségeit az alábbi adatok, információk elemzésével, vizsgálatával biztosítjuk: - a vevők megelégedettségére vonatkozó információk, - a beruházás lebonyolítás megfelelőségének tapasztalatai, - a folyamatok figyelt jellemzőinek alakulása, - a kivitelezőkről szerzett tapasztalatok, információk. A vevő elégedettségi mutatók alakulását a minőségirányítási vezető véleménykérő adatlapok elemzésével és összesítő értékelésével végzi, és vezetőségi átvizsgáláson beszámol az értékelés eredményéről. A megrendelői elégedettség problémás eseteit elemezzük, vizsgáljuk. A beruházás lebonyolításának az előírtaktól történő eltéréseit a minőségirányítási vezető elemzi, vizsgálja, és vezetőségi átvizsgáláson beszámol az értékelésről. A minőségirányítási rendszer belső auditja során feltárt rendszerhibák elemzését a minőségirányítási vezető végzi és beszámol a vezetőségi átvizsgáláson ezekről. A kivitelezők teljesítését vállalkozó értékelő lapok alapján a minőségirányítási vezető elemzi, vizsgálja, és vezetőségi átvizsgáláson beszámol az értékelésről.

6. szám


853

A beruházás megvalósításának jellemzőinek alakulását a Back Office elemzi és a vezetőség ennek figyelembevételével határozza meg a szükséges teendőket, illetve tájékoztatja a beruházót. Ezen kívül az igazgató által meghatározott – az üzletvitel szempontjából fontos – tényezők, a költség- és nyereségterv teljesülését, a pénzügyi likviditás alakulását, stb. vizsgálja a vezetőség a Back Office kimutatásai alapján. Nem megfelelőség kezelése A műszaki ellenőr a kiviteli előírásoktól való eltérés esetén a nem megfelelés tényét, okát bejegyzi az építési naplóba. A kivitelezőnek intézkedni kell a hiba kijavításáról, a hiányosság pótlásáról mind a saját munkája, mind pedig alvállalkozója által végzett munka tekintetében. A nem megfelelőség elhárítása után az előírt ellenőrzést meg kell ismételni a műszaki ellenőrnek, és be kell jegyezni az építési naplóba. Amennyiben az elvégzett munka nem javítható ki, azt újból el kell végeztetni, vagy ha ez nem lehetséges, illetve nem gazdaságos és a kiviteli előírások lehetővé teszik, alacsonyabb minőségi osztályba kell sorolni, az építési naplóba történő bejegyzéssel egyidejűleg. A nem megfelelőségből eredő jogvitákat a létesítményfelelősnek (műszaki ellenőrnek) a jogtanácsos bevonásával kell rendezni. A munka minősége vitás eseteiben a műszaki ellenőrnek be kell vonni a minősítésbe a beruházó, vagy az üzemeltető képviselőjét, esetleg külső szakértőt is. Szükség esetén az előírt mérést, ellenőrzést, vizsgálatot meg kell ismételni. A megállapításokat jegyzőkönyvben kell dokumentálni. Az eseményt az építési naplóba be kell jegyezni. A nem megfelelőséggel kapcsolatos megállapításait a műszaki ellenőr dokumentálja.

854


6. szám

U. Az infrastruktúra biztonságos működése (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

U.1. Az infrastruktúra biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó eljárások, melyek figyelembe veszik a hálózatot igénybe vevő vasúti társaságok számát, tevékenységét, teljesítményét, az együttműködési kötelezettséget 1.1.

A vasútvállalatokkal való kapcsolattartás, együttműködési kötelezettség

A hálózat-hozzáférési szerződés alapján a MÁV Zrt. együttműködik a pályavasúti szolgáltatást, valamit a MÁV Zrt. által nyújtható egyedi szolgáltatásokat (továbbiakban: pályavasúti szolgáltatás) igénybe vevő vállalkozó vasúti társaságokkal (továbbiakban: vasútvállalatok), azok igényeinek és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos működési problémáiknak a megismerése, felmérése, megoldásuk monitoringja érdekében. 1.2.

A vasútvállalatokkal való információs kapcsolódási pontok működtetése

Társaságunk – pályavasúti szolgáltatás iránti igényük esetén - a vasútvállalatokkal hálózat-hozzáférési szerződést köt, melyben a társaságok kapcsolattartói is megnevezésre kerülnek. A szerződések rögzítik azon hatósági jóváhagyású szabályozásokat (utasításokat) is, amelyek tartalmazzák az infrastruktúra biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó eljárásokat. Ezen felül mindkét magyarországi pályaműködtető társaság a VPE Kft. által meghirdetett Hálózati Üzletszabályzatban teszi közzé az általuk üzemeltetett infrastruktúrára vonatkozó aktuális paramétereket, a megrendelés és az igénybevétel feltételeit. Ennek részeként megadásra kerülnek a 75Hz-es jelfeladással, valamint az ETCS vonatbefolyásolással felszerelt vonalszakaszok is. A fenti közzétételi és szerződéskötési kötelezettségen túl a MÁV Zrt. kéthavonta különböző fórumokat és félévente rendezvényeket szervez a vasútvállalatokkal történő közvetlen kapcsolattartás érdekében, valamint évente vevőelégedettségi mérést végzünk, amelyet az elnök-vezérigazgatói értekezlet elé terjesztünk. A Biztonsági igazgatóság évente két alkalommal vasútbiztonsági konferenciát szervez a hálózatot igénybe vevő vasútvállalatok részvételével. 1.3.

A vasútvállalatokkal kapcsolatos üzemviteli adatok, teljesítmények kezelése

A Társaság által működtetett infrastruktúrán pályavasúti szolgáltatást igénybe vevő vasútvállalatok különböző üzleti igényeik alapján közlekednek, így a teljesítményeik összegzését követően a kumulált adatok kerülnek leképzésre az adott vasútvonalak infrastruktúra elemeire. A vasútvállalatok által generált teljesítmények elemi adatait a MÁV Zrt. Pályavasúti értékesítési főosztály által üzemeltetett Pályavasúti Adattárház rögzíti óránkénti frissítéssel, amelyeket különböző adatfeldolgozási struktúrákban tárol. A beérkező adatok feldolgozását követően a számlázás alapját képező adatokon kívül előállításra kerülnek az üzemviteli szakterületekre vonatkozó különböző

6. szám


855

üzemviteli jelentések. 1.4. A vasútvállalatok egyéni fejlesztési-üzemeltetési igényeik felmérése A vasútvállalatokat a napi operatív és a hosszabb távú információkról a MÁV Zrt. Pályavasúti értékesítési főosztály által üzemeltetett egyablakos ügyintézési rendszerben, e-mail útján tájékoztatjuk, interneten elérhető tárhellyel támogatva. A vasútvállalatok által megfogalmazott infrastruktúra-fejlesztési igényeket a MÁV Zrt. Pályavasúti értékesítési főosztály által üzemeltetett egyablakos ügyintézési rendszerben e-mail útján mérjük fel, évente egy alkalommal. 1.5. Az üzemviteli intézkedések meghatározása és azok megfelelő személyzethez rendelése A vasútvállalatok által generált teljesítményeket a havonta kibocsátott üzemviteli teljesítmény adatok tartalmazzák, amely alapul szolgálhat a fejlesztés-karbantartás teendőkről vagy az estlegesen felmerülő üzemviteli korlátozás átmeneti bevezetéséről, akár a hálózat kizárásáról szóló döntések meghozatalához.

U.2. A biztonsági szempontok kezelése az infrastruktúra fizikai és operatív határain A pályahálózat-működtetők határátmenetein alkalmazandó biztonsági szempontoknál alapvetően az államközi egyezmények, míg az országhatárokon belül lévő ún. csatlakozási pontokon az adott ország belső utasításai a mérvadók. Határátmenetek Az államközi egyezményekben rögzítetteknek megfelelően kiindulási pont, hogy a két határállomás között elfogadjuk a szomszédos pályahálózat-működtető biztonsági előírásait. Ez a járművek közlekedhetőségének alapja, amely gyakorlati feltételeit – tehát a határátmenet paramétereit – a határforgalmi szerződések tartalmazzák. Ugyancsak a helyi szerződések tartalmazzák a határátmeneten üzemelő biztonsági/biztosítóberendezések leírását is, többek közt a két határállomás közötti vonatközlekedést szabályozó ellenmenetet és utolérést kizáró biztosítóberendezésre vonatkozó előírásokat Ilyen, vagy ezzel egyenértékű berendezés üzemel: • Sátoraljaújhely – Slovenské Nové Mesto határátmeneten kívül, valamennyi MÁV – ŽSR határátmeneten; • a MÁV – UZ határátmeneteken (Eperjeske – Szalóka, valamint Záhony – 3 sz. Kitérő határvonal-szakaszakon); • Lőkösháza – Curtici; • Gyékényes – Koprivnica; • Őriszentpéter – Hodoš, valamint • Hegyeshalom – Nickelsdorf határállomások között. Kiegészítés, illetve kiépítés alatt van a Hegyeshalom – Nickelsdorf, Őriszentpéter – Hodoš és a Lőkösháza – Curtici határátmeneteknél az interoperabilitást szolgáló ETCS vonatbefolyásoló rendszer. A MÁV Zrt. 25 kV, 50 Hz felsővezetéki hálózata az alábbi határátmenetekben csatlakozik: - Hegyeshalom – Nickelsdorf között az ÖBB 15 kV, 16 2/3 Hz feszültségű felsővezetéki hálózatához, - Komárom oh.-nál és Szob oh.-nál a ŽSR 25 kV, 50 Hz feszültségű felsővezetéki hálózatához, - Hidasmémeti oh.-nál a ŽSR 3000V egyenáramú felsővezetéki hálózatához, - Lőkösháza oh.-nál a CFR 25 kV, 50 Hz feszültségű felsővezetéki hálózatához, - Kelebia oh.-nál a ŽS 25 kV, 50 Hz feszültségű felsővezetéki hálózatához,

856


-

6. szám

Gyékényes oh-nál a HŽ 25 kV, 50 Hz feszültségű felsővezetéki hálózatához, Bajánsenye oh.-nál a SŽ Hodoš állomásának felsővezetéki hálózatához, melyet a Pragesko – Hodoš vonalszakasz villamosítási munkáinak befejezéséig a MÁV Zrt. táplál 25 kV, 50 Hz feszültséggel.

A határátmenetek villamosításának tervezése során, a felsővezetéki hálózatok csatlakozásának műszaki kialakításakor a csatlakozó pályavasúti üzemeltetők előírásait kölcsönösen figyelembe kell venni. A MÁV Zrt. felsővezetéki hálózata esetében az országhatári fázishatárok illetve rendszerváltó fázishatárok kialakítása során a MÁVSZ 2922, továbbá a MSZ EN 50119 szabvány előírásai szerint kell eljárni. A műszaki kialakításkor elsődleges szempont a vasúti közlekedés üzembiztonságának növelése. Ennek érdekében a határátmeneteknél mindkét irányból 25 kV, 50 Hz feszültséggel táplált felsővezetéki hálózatok esetében a vontatási feszültség kölcsönös áttáplálását biztosító műszaki kialakítás valósul meg, az elszámolást biztosító fogyasztásméréssel. A határátmenetek villamosításának műszaki kialakítását, a csatlakozó felsővezetéki hálózatok üzemeltetésre, hibaelhárítására, az esetleges vontatási energia kölcsönös áttáplálására, továbbá a villamos üzemirányító szolgálatok kapcsolattartására vonatkozó szabályozásokat a pályavasúti üzemeltetők közötti kétoldalú határforgalmi szerződések tartalmazzák. A villamos üzemirányítók közötti kapcsolattartás biztonságos megvalósítása érdekében előre elkészített típusmondatok küldésére alkalmas kommunikációs rendszer működik a magyar-szerb, a magyar-román, magyar-szlovák és a magyar-szlovén viszonylatban. A kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében az Európai Bizottság 1301/2014/EU Rendelete az Európai Unió vasúti rendszerének „energia” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról foglalt műszaki követelményeknek kell a villamos felsővezeték vonatkozásában megfelelni. Csatlakozási pontok A MÁV - GYSEV csatlakozási pontokon alapvetően a MÁV-ra vonatkozó biztonsági rendelkezéseket kell figyelembe venni. Ezen szabályoktól eltérő rendelkezéseket a MÁV - GYSEV Keretszerződésének függelékei tartalmazzák. A MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. hálózata közötti csatlakozási pontoknál: — Hegyeshalom állomáson mind a rajkai, mind a mosonszolnoki irányban 75 Hz-es foglaltságérzékeléssel működő önműködő térközbiztosító berendezéssel kialakított ellenmenet és utolérés-kizárás, — Győr és Ikrény között, valamint Győr és Győr GYSEV pályaudvar között tengelyszámlálós foglaltságérzékeléssel működő ellenmenet- és utolérés-kizárás felé ellenmenet-kizárás, — Sárvár és Porpác állomások között 75 Hz-es foglaltságérzékeléssel működő önműködő térközbiztosító berendezéssel biztosított ellenmenet- és utolérés-kizárás, — Zalaszentiván és Egervár-Vasboldogasszony között 75 Hz-es foglaltságérzékeléssel működő önműködő térközbiztosító berendezéssel biztosított ellenmenet- és utolérés-kizárás, — Zalalövő és Körmend állomások között tengelyszámlálós foglaltságérzékeléssel működő ellenmenet- és utolérés-kizárás üzemel. A sajátcélú vasút pályahálózatokra vonatkozóan, 1990. október 1-től hatályban van a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő előírásokat tartalmazó Iparvágányok Szolgálati Utasítása, melyet 6535/1990. sz. alatt a Közlekedési Főfelügyelet hagyott jóvá. Ezen utasítás tartalmaz előírásokat a sajátcélú vasúti pályahálózat belső vasútüzemének szabályozására készítendő Kiegészítő Szolgálati Utasításra, valamint a kiszolgálás módját szabályozó Üzemviteli Végrehajtási Utasításra vonatkozóan. Ezen utasítás egy módosítást tartalmaz, amely 1991. december 1-től lépett hatályba. Az Iparvágányok Szolgálati Utasítást a 2016. február 1-től hatályba lépő Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok

6. szám


857

Szolgálati Utasítása váltja fel, amely ugyancsak tartalmaz közlekedésbiztonsági előírásokat és szabályozást tartalmaz a Kiegészítő Szolgálati Utasítás, Üzemviteli Végrehajtási Utasítás készítésére vonatkozóan. Új elem a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításában az, ha vonatszámban történik a kiszolgálás, akkor a vonatokra vonatkozóan a hatályos F.1., F.2. és F.2. Függelékeit kell alkalmazni. Amennyiben a vonat belső vasútüzemi mozgást (tolatást is) végez, akkor az ilyen belső mozgásokra viszont a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása alkalmazandó. A MÁV Zrt. felsővezetéki hálózata csatlakozik - Győr állomásnál a GYSEV Zrt. Győr – Sopron vonalának felsővezetéki hálózatához, - Porpác állomáson a GYSEV Zrt. Porpác – Szombathely vonalszakaszának felsővezetéki hálózatához, - Hegyeshalom állomáson a GYSEV Zrt. Hegyeshalom – Rajka illetve Hegyeshalom – Porpác vonalszakaszának felsővezetéki hálózatához. Mindkét pályavasúti társaság felsővezetéki hálózata 25 kV, 50 Hz feszültségű. Az üzembiztonság növelése érdekében a két társaság között biztosított a vontatási energia kölcsönös áttáplálásának lehetősége. A felsővezetéki hálózatok csatlakozásának műszaki leírását, a felsővezetékes villamos üzemmel kapcsolatos karbantartási, üzemzavar elhárítási és villamos üzemirányítási kérdéseket a két társaság közötti Együttműködési Megállapodás 11. számú, TEB melléklete tartalmazza. A két társaság villamosított vonalain végzett üzemi és felsővezetékkel kapcsolatos biztonsági tevékenységét az E.101. Utasítás és az E.102. Utasítás szabályozza.

U.3. A hatékony koordináció és együttműködés a rendes üzemmódban és vészhelyzet esetén a hálózatot igénybe vevő társaságokkal A hálózatot igénybe vevő vasútvállalatokkal az a Társaságnak az együttműködéssel kapcsolatos legfontosabb kötelezettségeit mind a rendes üzemmódban, mind vészhelyzet esetén a Hálózati Üzletszabályzat és a hálózatot igénybe vevő, hálózat-hozzáférésre jogosultakkal kötött Hálózathozzáférési Szerződések állapítják meg. A koordinációs és együttműködési kötelezettség kiterjed a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft-re is. E szabályozások alapján a MÁV Zrt.: -

-

-

-

a honlapján (www.mavcsoport.hu) (MÁV-csoport/MÁV Zrt./Tevékenység/Pályavasúti szolgáltatások) folyamatosan közzéteszi a vonalak, és az azokhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírását az útvonalkönyv elkészítése érdekében („P” fejezet); külön is közzéteszi a vágányzárakra vonatkozó és a napi lassúmeneti információkat; a kiutalt menetvonalat érintő eseményekről tájékoztatja a VPE Kft-t és a kérelmezőket; a Hálózat-hozzáférési Szerződés alapján a hálózat-hozzáférés feltételeiben bekövetkezett változásokkal összefüggésben a hálózat-hozzáférésre jogosultak részére: o a vonat indulását legkésőbb 48 órával megelőzően tájékoztatást ad a forgalombiztonságot, forgalomszabályozást érintő változásokról, o a hozzáférésre jogosult kérésére közli a vonat helyzetét, o haladéktalanul tájékoztatást ad a hálózat-hozzáférést befolyásoló sürgős, nem tervezett munkákról. a személyforgalmat érintő információkat haladéktalanul továbbítja az utasok felé; a vonatközlekedést érintő bekövetkezett rendkívüli eseményről tájékoztatja a VPE Kft-t és a kérelmezőket. A rendkívüli esemény fogalmát és az értesítés rendjét a MÁV-csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. (MÁV. Ért. 1.) elnök-vezérigazgatói utasítás szabályozza; közlekedési zavar bekövetkezése esetén a forgalomirányításra vonatkozó szabályozástól való eltérésről tájékoztatja a jogosultakat.

858


6. szám

Az együttműködés, tájékoztatás a hálózatot igénybe vevő társaságokkal a Hálózat-hozzáférési Szerződésben kijelölt és nevesített kapcsolattartókon (ügyeleteseken) keresztül történik. A MÁV Zrt. részéről a kapcsolattartó szervezet a Pályavasúti értékesítési főosztály. Rendkívüli események (vészhelyzetek) esetén a kapcsolattartási feladatokat (tájékoztatás, értesítés) a MÁV Zrt. Üzemirányítási központ hálózati főüzemirányítója és rendkívüli helyzeteket kezelő irányítója látja el. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 31. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint: „A vasúti pályahálózat működtetője köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése, valamint üzemzavar vagy baleset esetén a megfelelő működés mielőbbi helyreállítása érdekében.” A törvényi megfelelésnek eleget téve a MÁV Zrt. által üzemeltetett pályahálózat területén - megállapodás alapján - a MÁV-START Zrt. végzi a műszaki mentés és segélynyújtási, valamint a vegyi elhárítási tevékenységet. Feladata, a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasútvonalakon, üzemi vágányokon, valamint az azokhoz csatlakozó MÁV Zrt. kezelésébe tartozó iparvágányokon, külön szerződés alapján a MÁV Zrt. kezelésébe nem tartozó vágányokon bekövetkezett rendkívüli események (baleset, műszaki mentés) következményeinek elhárítása. A közlekedési zavarok elhárításában a hálózatot igénybe vevő társaságok kötelesek közreműködni. A kapcsolattartás ez esetben is a kapcsolattartókon (ügyeleteseken) keresztül történik. U.4. Az infrastruktúra és a járművek közötti kapcsolódási pontok biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályok és azok betartásának biztosítása A pályainfrastruktúra és a járművek közötti kapcsolat biztonságos irányítását és üzemeltetését az alábbiak szerint biztosítjuk: •

Telepített járműdiagnosztikai berendezések üzemeltetése o Hőnfutás jelző o Dinamikus kerékterhelés mérő és laposkerék jelző o Rakszelvény ellenőrző o Nyomkarima ellenőrző o Áramszedő megfigyelő • Vágánygeometriai mérések és vizsgálatok • Síndiagnosztikai mérések és vizsgálatok • Kitérők futásbiztonsági vizsgálata • A villamos felsővezeték mérései és vizsgálatai • Vezeték nélküli kommunikációs berendezések o Vonali rádióhálózatok használatával a közlekedő vonat és a forgalom szabályzó személyzet közötti kommunikáció megteremtésével, o Technológiai rádiókörzetek alkalmazásával az állomások technológiájának elősegítésére a mozgó szolgálatok és a fix berendezéseket kezelő, illetve a mozgások koordinálását végző pályaszemélyzet között, o GSM-R hálózattal az ETCS L2 szerinti közlekedés és a vontatójármű, valamint a vonatszemélyzet – pályaszemélyzet közti kommunikáció biztosításával. A telepített járműdiagnosztikai berendezések alkalmazásával a pálya és a járművek közötti kapcsolat biztonságosabb: - a kisiklással fenyegetett járművek felismerése automatikus, - a pálya és a járművek károsodásának esélyét csökkentjük, - ellenőrizzük a járművek műszaki állapotát üzem közben, - adatokat nyerünk az igény, illetve állapot szerinti jármű- és pályakarbantartáshoz, - növeljük a járművek és az infrastruktúra használhatósági idejét.

6. szám


859

Vágánygeometriai mérések, vizsgálatok A nyíltvonalak, állomási fővágányok, egyéb vágányok rendszeres vágánygeometriai mérését, vizsgálatát a D.5. Pályafelügyeleti Utasítás szabályozza. A mérés történhet felépítményi mérőkocsival, mérőberendezéssel, kézi méréssel. A sebességfüggő mérethatárokat a D.54. sz. Utasítás tartalmazza. A vágánygeometriai mérések célja a pálya geometriai állapotának mérőeszközökkel, - berendezésekkel történő vizsgálata, forgalombiztonsági szempontból történő minősítése, állapotváltozásának figyelemmel kísérése. Síndiagnosztikai mérések, vizsgálatok A vizsgálatok célja folyópályában és kitérőkben lévő sínek geometriai és anyagszerkezeti állapotának mérőeszközökkel, - berendezésekkel történő vizsgálata, forgalombiztonsági szempontból történő minősítése, állapotváltozásának figyelemmel kísérése. A síndiagnosztikai mérések és vizsgálatok keretében ultrahangos vizsgálatot, örvényáramos mérést, sínprofil mérést és hullámos sínkopás mérést végzünk. Kitérők futásbiztonsági vizsgálata A kitérők üzembiztos működése, futásbiztonsága nagymértékben függ a tő- és csúcssínek állapotától, kopásától, ezért átmenő vágányban levő kitérőknél legalább negyedévenként, egyéb kitérőknél szükség szerint, de legalább évenként futásbiztonsági (ORE) vizsgálatot végzünk a „PHM. Ig. – 211. 110047/1982. Utasítás a tő- és csúcssínek elhasználódásának vizsgálatára” szabályozás szerint. A villamos felsővezeték mérései és vizsgálatai A villamos felsővezeték időszakos vizsgálatát és mérését a MÁVSZ 2546 Villamos felsővezeték időszakos és során kívüli vizsgálatok vállalati szabvány továbbá a 31971/2014/MAV számú Felsővezetéki Felügyeleti és Karbantartási Utasítás szabályozza. A villamos felsővezeték időszakos magassági és kígyózási mérése felsővezetéki mérőkocsival történik. A villamos felsővezeték joghatásos méréseit, szigetelési távolság méréseit és munkavezeték magasság méréseit kézi méréssel kell végezni. A mérések során kapott eredmények minősítésre kerülnek és a nem megfelelő értékek esetén a területi üzemeltető szervezet gondoskodik a szükség szerinti utószabályozások elvégzéséről. A villamos felsővezeték vizsgálatai a fenti szabályozások alapján gyalogos vonalbejárással, beutazással illetve F.V.F.G. (felsővezeték fenntartó géplánc) keretében kerülnek elvégzésre. A mérések és vizsgálatok célja a villamos vontatójárművek és különösen azok áramszedői számára a vonatkozó szabványban előírt paraméterekkel rendelkező felsővezeték hálózat biztosítása a kölcsönös sérülések elkerülése és az üzembiztos villamos vontatás feltételeinek folyamatos megteremtése céljából. Rádióhálózat vizsgálat, karbantartás Az alkalmazott rádióhálózatokat és berendezéseiket az üzembiztos működés biztosítása érdekében a hatályos MÁV és hatósági előírásoknak megfelelően, legalább évente műszakilag felül kell vizsgálni. A vonatkozó előírásokon felül a mindenkori tapasztalatok és helyi viszonyoknak megfelelően szigorúbb műszaki paraméterek is megkövetelhetők a biztonságos közlekedés érdekében. A közlekedő járművek rádió berendezéseinek üzemkészségéről a jármű tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek ellenőrzésére a pályavasút jogosult, annak hiánya vagy nem megfelelő működése esetén – a hatályos szabályok betartása mellett – megtagadhatja a közlekedtetést. A hálózatokon keletkező zavarok kivizsgálását eseti bejelentés alapján végzi a pályavasút. Külső zavartatás esetén a hírközlési hatóság értesítésére kerül sor a hiba elhárítása érdekében. A GSM-R rendszer biztonságos üzemeltetését a beépített felügyeleti rendszer és az ennek jelzései alapján beavatkozó, folyamatos rendelkezésre állású szakszemélyzet garantálja.

860


6. szám

V. Karbantartás és anyagbeszerzés (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

V.1. Az infrastruktúra biztonságos karbantartásának, irányításellenőrzésének, a karbantartás auditálásának és ellenőrzésének biztosítása, azok dokumentumai A MÁV Zrt. a vonatkozó hazai és harmonizált európai uniós szabványoknak, valamint az érvényben lévő belső utasításainak, előírásainak, való megfeleléssel biztosítja, hogy megfelelő módszertan figyelembe vételével tervezze a vasúti pályahálózaton végrehajtott különböző szintű beavatkozásokat. A főbb feladatok az alábbiak szerint csoportosíthatók: • • • • • • • • • • 1.1.

Pályafelügyelet, berendezésfelügyelet, diagnosztika Hibák értékelése, besorolása Intézkedések végrehajtása (lassújel, beavatkozás, stb.) Hibamegszüntetés lehetőségeinek vizsgálata Szóba jöhető források számbavétele Megfelelő forrás kiválasztása, forrásallokáció A betervezett munka elvégzése Eredmény bemutatása Szakanyag tervezés A pályafelügyelettel összefüggő – nem tervezhető karbantartási – zavarelhárító tevékenység Pályafelügyelet, berendezésfelügyelet, diagnosztika

A működő rendszer a vasúti pálya paramétereinek megismerése, diagnosztizálása, a romlási folyamat feltérképezése, a különböző hibakategóriák szerinti besorolásán alapul. A pályafelügyelet a vasúti vágányok és tartozékainak állandó és eseti ellenőrzését, vizsgálatát biztosító, a pályahibák, valamint az előre nem látható elemi események következményeinek megállapítását és a felszámolásukhoz szükséges intézkedések megtételét, azaz a vasútüzem folytonosságát szolgáló – tevékenység. Részletes szabályozást a D.5. számú Pályafelügyeleti utasítás, illetve a Vasúti Hídszabályzat IX. fejezete tartalmazza. Pályafelügyeleti vizsgálatok: -

Gyalogbejárás Kitérővizsgálat és a működési méretek ellenőrzése Mozdonymenet, vonalbeutazás Mérnöki létesítmények felügyelete és vizsgálata Vágánygeometriai mérések Ultrahangos sínvizsgálat Űrszelvénymérések és vizsgálatok

6. szám


861

- Egyéb vizsgálatok és mérések A vizsgálatok végzése meghatározott időszakokban és rendszerességgel történik. A vizsgálatok során tett megállapítások eredményeként történik a szükséges munkavégzés megtervezése, ütemezése. A biztosítóberendezések üzemeltetése eseti ellenőrzése és vizsgálata a hibák, valamint az előre nem látható elemi események következményeinek megállapítását és a felszámolásukhoz szükséges intézkedések megtételét, azaz a vasútüzem folytonosságát szolgáló tevékenység. A felügyeleti munka több szinten történő végrehajtása, az egyes szintek önálló felelőssége biztosítja a biztosítóberendezések meghibásodásából eredő balesetek megelőzését. A biztosítóberendezés üzemeltetési munka alapja a balesetek megelőzésének és a tervszerű munkáltatásnak. Ezért a vizsgálatok és ellenőrzések során a biztosítóberendezések állapotáról való információgyűjtés adatait, a mérések adatait úgy kell rögzíteni, hogy a biztosítóberendezések állapota és annak a változása megállapítható legyen. Így azok ismeretében a biztosítóberendezések üzemének a fenntartásához szükséges feladatok meghatározhatók. Részletes szabályozást a TB.1. számú utasítás, illetve a gyártók üzemeltetési- és karbantartási előírásai tartalmazzák. Biztosítóberendezési vizsgálatok: -

Biztosítóberendezés fővizsgálata Kitérővizsgálat Jelzők láthatósága Fényáramkörök vizsgálata, mérése Áramellátó berendezések vizsgálata Foglaltságérzékelő elemek vizsgálata és mérése Kábelhálózatok vizsgálata Térközbiztosító berendezések vizsgálata Sorompó berendezések vizsgálata Távvezérlő berendezések vizsgálata Függőségi rendszerek működésének vizsgálata Vonóvezetékhálózat, mechanikus külsőtéri elemek vizsgálata Egyéb vizsgálatok és mérések

A vizsgálatok végzése meghatározott időszakokban utasítás szerint történik. A vizsgálatok során tett megállapítások eredményeként a szükséges munkavégzés megtervezése, ütemezése szükséges. Főbb karbantartási és javítási munkák: - Kábelek és kábelalépítmények - Jelfogó-egységek és jelfogók - Jelzők - Váltóhajtóművek - Foglaltság érzékelő elemek és áramkörök - Visszajelentő- és kezelő készülékek - Áramellátó berendezések - Térközbiztosító berendezések

862


6. szám

- Sorompó berendezések - Vonóvezetékhálózat, mechanikus külsőtéri elemek - Mechanikus függőségi készülékek, szerkezetek karbantartása. Az ETCS pályamenti alrendszerével kapcsolatos vizsgálatok, karbantartási és egyéb munkák: -

Balízrögzítések, kábelcsatlakozások ellenőrzése Balízok le-/felszerelése vágányzárak esetén Balízok ellenőrző kiolvasása LEU-k állapotellenőrzése, ellenőrző kiolvasása LEU-diagnosztika kiolvasása CEC állapotellenőrzése, ellenőrző kiolvasása Állomási jelfogós interfész állapotellenőrzése

A fenntartási munkáltatás során elvárt mértékadó paramétereket a beszabályozási utasítások, szabványok határozzák meg. 1.2. Hibák értékelése, besorolása A fent leírt vizsgálatok eredményeként diagnosztizált, illetve felfedezett hibák besorolása a D.54. számú Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások 51. fejezetében, a vágányok építésénél és fenntartásánál mértékadó mérethatárok előírásai szerint történik. A jelenleg érvényben lévő mérethatár rendszer egy sebességfüggő, háromkategóriás geometriai mérethatár rendszer, melynek alapja, hogy a sebesség és a mérethatár szorzata állandó. A biztosítóberendezések esetében a mérethatár rendszer kibővül a meghibásodás következményein alapuló hibaértékeléssel, besorolással. Kategóriák értelmezése „A” mérethatár kategória az egyes sebességosztályhoz tartozó hibaérték halmaz legjobb 15%-ának maximális értéke, melyet építési mérethatárnak nevezünk, és ennek a túllépését nem engedjük meg az új építésű pályák I. osztályú minőségi átvételénél. „B” mérethatár kategória az egyes sebességosztályhoz tartozó hibaérték halmaz legjobb 50%ának maximális értéke, melyet fenntartási mérethatárnak nevezünk. Ennek az értéknek a betartását a fenntartási munkák elvégzése után megköveteljük, s ezzel a minőségi munkáltatást tudjuk biztosítani. Ezt a mérethatár kategóriát használjuk fel a fenntartási munkáltatás tervezésére is. „C” mérethatás kategória az egyes sebesség osztályhoz tartozó hibaérték halmaz legjobb 85%-ának maximális értéke, melyet beavatkozási mérethatárnak nevezünk. Ha a mért geometriai jellemző értéke ezt a mérethatárt meghaladja, akkor valamilyen soron kívüli intézkedésre, a hiba jellegétől függően felülvizsgálatra, vagy beavatkozásra (munkáltatás, sebességkorlátozás) van szükség. A „C” hibahatár meghaladása önmagában a forgalombiztonságot még nem veszélyezteti (nincs balesetveszély), de további romlás és a körülmények kedvezőtlen alakulása esetén veszélyessé válhat. „D” mérethatár kategória az a mérethatár, amelynek túllépése esetén a forgalombiztonság nem szavatolható, ezért a vágányt a hiba megszüntetéséig le kell zárni.

6. szám


Biztosítóberendezési hibák kategorizálása: − azonnal elhárítandó, − napi karbantartás során elhárítandó, − tervezhető karbantartás során elhárítandó.

863

864


6. szám

A biztosítóberendezési fenntartási módok a berendezések heterogén rendszertechnikája, valamint kora miatt összetetten jelentkeznek. Azoknál a szerkezeti elemeknél, berendezés részeknél, ahol a berendezés állapota jellemzően az eltelt idővel (időjárási, természeti igénybevétel), vagy mechanikus igénybevétellel jelentkezik a TMK jellegű, kötött ciklusidejű karbantartási munkák vannak előírva. A berendezések jelentős részénél (a jelfogós technikától kezdődően, de különösen az elektronikus berendezéseknél) a több fokozatú, időszakos vizsgálatokkal (ezek a berendezés állapot minősítését és diagnosztikáját célozzák) lettek feltárva a szükséges karbantartási, javítási, felújítási teendők. A korszerűbb berendezések jellegéből adódóan az elektronikus alkatrészek, részegységek TMK-ja már értelmetlen, ezeknél a rendszereknél a hibajavítással egybekötött karbantartás valósul meg. A rendszer diagnosztikája támogatja a hibaelhárítást. Bizonyos meghibásodások, amelyek normál működés esetén nem jelentkeznek, csak bizonyos ciklusidejű diagnosztika alkalmazásával tárhatók fel. A ciklikus vizsgálatok, diagnosztikák súlyponti kérdéseinek kijelölésénél azaz egyes rendszerelemek minősítő vizsgálatok által felismerni kívánt meghibásodások biztonsági és rendelkezésre állási súlya határozza meg, hogy hogyan kívánjuk alkalmazni ezeket a módszereket. (pl.: a nagyobb következmény kockázatú állapotromlás, rejtett meghibásodás feltárására nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mint egy kisebb következmény kockázatú állapotromlás, rejtett meghibásodás feltárására). A fenti karbantartási formák együttes, de típusra, korra tipizált alkalmazásával biztosítható a berendezések hatékony, biztonságos, egyre emelkedő rendelkezésre állást mutató működése. 1.3.

Intézkedések végrehajtása (lassújel, beavatkozás stb.)

A MÁV Zrt. a fejlett európai vasutaknál alkalmazott állapotfüggő munkáltatást alkalmazza. Ennek eredményeként a fent leírt alapelvek betartásával munkáltatás ott történik, ahol a vágány műszaki állapota ezt indokolttá teszi. A mérethatárok és működési paraméterek szerinti hiba besorolást követően a szükséges intézkedést megtesszük. Az intézkedések legenyhébb formája a hibahely folyamatos figyelemmel kísérése. A figyelemmel kísérés során a kialakult hiba romlási folyamatát követjük nyomon, dokumentált formában. Amennyiben a romlási folyamat eléri a következő szintet, akkor a hiba átminősítésre kerül, és a kategóriától függően az előírt mérethatárok szerint korlátozás kerül bevezetésre (sebességkorlátozás, tengelyterhelés korlátozás). A sebességkorlátozás, tengelyterhelés korlátozás bevezetését követően a pályafelügyeleti időszaki vizsgálatok során - további paraméterromlást követően - a korlátozás nagyságrendje változtatásra kerül. A további korlátozások bevezetése során a fokozatosság elvét betartjuk. A sebességet - ha lehet - 20 km/h-s mértékben, lépcsőzetesen csökkentjük. Amennyiben a pályaparaméterek ezt szükségessé teszik legvégső esetben a vágányt, kitérőt ki kell zárni a forgalomból. A biztosítóberendezéseknél a korlátozás életbe léptetése nem a sebességre, hanem a berendezés egyes funkcióira vagy egészére irányul. 1.4.

Hibamegszüntetés lehetőségeinek vizsgálata

A fennálló hibák értékelése során meghatározásra kerülnek azok megszüntetésének lehetőségei is. A kisebb szakaszra bevezetett korlátozások megszüntetése a legegyszerűbb esetben lokális karbantartási munkákkal megszüntethetők. Ezek a tervezhető karbantartási kategóriába sorolható hibák. Megszüntetésük elsősorban nagygépes karbantartási munkákkal történik. Főbb munkanemek: rostálás, kitérő szabályozás, felépítmény karbantartó géplánci szabályozás. Az utóbbi időben jelentősen

6. szám


865

megnövekedtek a fáradásos sínfej repedéses hibák, melyek megszüntetésére, megelőzésére a sínfej köszörülés nyújt megoldást. Ezen túlmenően a különféle felépítményi szerkezetek cseréje a jellemző a karbantartás keretében végzett munkáltatásra. A nagyobb szakaszon fennálló – a felépítmény több elemét érintő – hibák megszüntetése felújítási munkák keretében történik. Jellemzőjük, hogy az eredeti pályaparaméterek visszaállítása történik meg, megnövelve ezzel az eszköz élettartamát. Abban az esetben, amikor egy nagyobb szakaszon fennálló hiba úgy kerül megszüntetésre, hogy az eredeti pályaparaméterek növelésre kerülnek, akkor fejlesztésről beszélünk. A konkrét módszer kiválasztása során kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a hiba megszüntetés során mekkora hozadékot tudunk elérni a munkavégzéssel. Így azon munkák élveznek elsőbbséget, melyek menetrendre gyakorolt hatása kimutatható. A szolgáltatásainkat igénybe vevők véleményét figyelembe véve, az általuk jelzett szűk keresztmetszetek felszámolását tartjuk a leginkább fontosnak. A beruházási fogalmak és csoportosítások számviteli-, közbeszerzési- és építési törvényekben foglalt meghatározások, valamint a MÁV Zrt. részéről kiadott és a MÁV Értesítőben közzétett rendeletek alapján kerültek megfogalmazásra. Ezek alapján biztosítható az egyes fogalmak egységes értelmezése és azok alkalmazása. Az alábbiakban ezeket ismertetjük: Fejlesztés: olyan tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök és immateriális javak létrehozására irányul, illetve a meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység; mely a meglevő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, e tevékenységhez hozzákapcsolódó egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Rekonstrukció: A meglévő tárgyi eszközön olyan egyidejűleg végzett beruházási és felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítő és teljes helyreállításán túlmenően a beruházással a tárgyi eszköz kapacitása, funkciója, az eszközzel elvégezhető feladatok köre bővül. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Tervezhető karbantartás: a tervszerű megelőző karbantartás, a nagyjavítás és mindazon javítási, karbantartási tevékenység, melyeket az éves tervezés keretében előre láthatóan meg kell valósítani. Nem tervezhető karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos

866


6. szám

üzemeltetést szolgáló olyan javítási tevékenység, mely az előre nem látható meghibásodások helyreállítását szolgálja. A nem tervezhető karbantartás fogalmát csak az elhatárolás miatt tartalmazza az utasítás, egyéb tekintetben nem tartozik a hatálya alá. 1.5.

Szóba jöhető források számbavétele

A felügyeleti tevékenység során kimutatott hibák következtében kialakuló korlátozások megszüntetésére jelenleg a szóba jöhető források az alábbiak: ¾ EU források felhasználásával történő teljes körű fejlesztések elvégzése a NIF Zrt. bonyolításában. ¾ EU források felhasználása a MÁV Zrt. bonyolításában. ¾ Regionális pályázati források igénybevétele külső /önkormányzatok/ partnerrel közösen. ¾ Költségvetési forrás igénybevétele. ¾ MÁV Zrt-nek a PMSZ keretében juttatott üzemeltetési- és felújítási költségtérítés felhasználása. Célunk, hogy valamennyi szóba jöhető forrás igénybevételére olyan szintű előkészítettségű projektdokumentumokkal rendelkezzünk, hogy azok felhasználására eredményesen tudjunk pályázni. Függ a szóba jöhető forrás felhasználása a megszüntetésre jelölt korlátozás jellemzőitől is. (korlátozás hossza, mértéke, szükséges becsült forrás nagysága, stb.). A fentieket figyelembe véve az 1.6. pontban meghatározottak szerint végezzük a források allokálását. 1.6.

Megfelelő forrás kiválasztásának módszere, forrásallokáció ¾ A különféle forrásfajták egy részébe a kormányzat által jóváhagyott Operatív Programok részeként kerülnek be olyan projektek, melyeknek jelentős menetrendi, vagy egyéb hozadéka van, és a Nemzeti Közlekedési Stratégiában kiemelt jelentőséget kap. Ezek a projektek jelentős előkészületi munkákat igényelnek (pl.: engedélyezési, kiviteli tervek) melyek elvégzése önmagában is önálló projektként bonyolítandó. ¾ A MÁV Zrt. vezetésének döntése alapján kiemelt projekteket indít, amivel viszonylag kisebb nagyságrendű szűk keresztmetszetek feloldását tudjuk megvalósítani (pl.: egy-egy vonalszakasz átépítésével a menetrendi paraméterek javítása, a menetrendi zavarérzékenység feloldása). ¾ A kormányzat a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű projektekre a költségvetésben külön soron szerepeltet olyan forrást, melyet csak a nevesített munkákra lehet felhasználni. (pl.: hídprojekt). ¾ Az önkormányzatokkal, illetve egyéb külsős felekkel közösen lehetőség van különféle regionális operatív programok keretében közösen pályázni. (pl.: intermodális központok kialakítása, B+R, P+R parkolók kialakítása)

Az EU források felhasználása során alapvetően a karbantartás, felújítás elhatárolása úgy értelmezhető, hogy karbantartási tevékenység kategóriába azok a munkák tartoznak, melyek az eredetileg kiépített pályaparamétereken belül végzünk el. Az összes többi – pályaparamétert javító munkavégzés – felújításnak minősül. Jelenleg alkalmazott karbantartási stratégiák bemutatása Meghibásodásig történő üzemeltetés A legrégebbi és legegyszerűbb üzemeltetési stratégiában az üzemeltetés tárgyát annak meghibásodásáig üzemeltetik, majd lehetőség szerint javítják.

6. szám


867

Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés Ezt a stratégiát más néven kötött idő szerinti üzemeltetésnek nevezik. Lényege, hogy az üzemeltetés tárgyát meghatározott teljesítmény után (üzem,- illetve naptári időnként vagy más teljesítmény-jellemző alapján) ciklikusan ellenőrzésnek és karbantartásnak vetik alá. A berendezés csak az előírt üzemidő alatt üzemeltethető. TMK melletti üzemeltetés Az üzemeltetett berendezések működési ideje alatt, rendszeresen végzett (napi, eseti, időszakos) karbantartási tevékenység, amely biztosítja annak állandó üzembiztos állapotát. Megbízhatósági szint szerinti üzemeltetés Konkrét üzemeltetési tárgyra és üzemeltetési rendszerre kidolgozást igénylő és érvényes stratégia. Lényege, hogy amennyiben a meghibásodások száma eléri a beüzemelési időszak után a szabályozás felső határát (adott gépparkra és időszakra meghatározott maximálisan megengedhető meghibásodások számát), külön ellenőrzésre vagy kemény idő szerinti üzemeltetésre történő áttérést kell elrendelni. Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés Ekkor az üzemeltetés tárgyának állapotát valamely jellemző paraméter vagy paraméterek mérésével és a mért adatok kiértékelésével határozzuk meg. A paraméterek ellenőrzése lehet folyamatos vagy időszakos. Szakaszos paraméter ellenőrzés esetén természetesen felléphet a használat közbeni meghibásodás is. Mind folyamatos mind szakaszos ellenőrzés esetén a mért adatok feldolgozása, azaz az üzemeltetés tárgya műszaki állapotának meghatározása, a vizsgált (üzemeltetett) rendszer matematikai diagnosztikai modelljének ismeretét igényli. A MÁV Zrt. a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetésére törvényben kijelölt szervezet. A működtetés egyik lényeges eleme a karbantartás, illetve a vasúti törvényi fogalom használata szerinti fenntartás és üzemeltetés. A nyílt hozzáférésű pályahálózatra vonatkozóan a Hálózati Üzletszabályzatban meg kell adni a pályahálózat műszaki paramétereit és e paraméterekkel kell a pályavasúti szolgáltatásokat folyamatosan biztosítani. Az eszközök, berendezések élettartama során fellépő romlási folyamat törvényszerűen e paraméterek tarthatóságát veszélyeztetik. A pálya romlási folyamatát ugyanakkor jelentősen lehet lassítani, megfelelő karbantartási stratégia, illetve karbantartási terv alapján jelentősen növelhető a vasúti pálya és berendezéseinek élettartama. Az alkalmazott karbantartási stratégiát, illetve annak fejlődését mindenkor a lehetőségek és a szükségletek határozzák meg. A jellemzően alkalmazott karbantartási stratégiák a MÁV Zrt. szakszolgálatainál: Pályalétesítmények: Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés Távközlés:

Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés (IP hálózat, digitális technikák,GSM-R hálózat és berendezések) Meghibásodásig történő üzemeltetés (kábelek, rádióberendezések) Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés (mérőkocsi) TMK melletti üzemeltetés (analóg rádióhálózatok)

Erősáram:

Meghibásodásig történő üzemeltetés (transzformátor alállomások) Megbízhatóság szerinti üzemeltetés és jellemző paraméter szerinti üzemeltetés (kis- és középfeszültségű berendezések) Megbízhatóság szerinti üzemeltetés és jellemző paraméter szerinti üzemeltetés (felsővezeték)

868


6. szám

Biztosítóberendezés: Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés (biztonságkritikus biztosítóberendezési elemek) Meghibásodásig történő üzemeltetés (egyéb berendezések, elemek) Karbantartási munkák jellemző tervezési szintjei A karbantartás-felújítás tervezési folyamata három idősíkon kezelendő: • • •

Jelentős felújítási munkák és külső projektek Felújítási és karbantartási munkák a menetrendi időszakban Részletes tervezés

Jelen módszertanban megfogalmazottak szerint támogatjuk a számos projektrész rangsorolását a magyarországi részeiken is több száz km-es korridorszakaszokon és ezzel párhuzamosan kezeljük a további hálózatrészeket is a megrendelői elvárások érvényesítése érdekében. Így akadályozható meg, hogy a források egy-két korridorra koncentrálva az utasok és szállítmányoztatók számára lényegileg nem érzékelhető módon kerüljenek felhasználásra. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: – A korridor munkálatai mellett egyre nagyobb hangsúlyt fognak kapni az egyéb vonalakhoz kapcsolódó fejlesztési igények, ahol a korridorokon alkalmazott műszaki paraméterekből való kiindulás a források nem hatékony, pazarló elköltését eredményezhetné. – EU forrástámogatásra csak megfelelően előkészítetett, egységes koncepcióba illeszkedő projektekkel lehet pályázni. – A Pályaműködtetőnek és az operátoroknak egyaránt kész, megalapozott és harmonizált tervekkel kell rendelkeznie arra az esetre, ha forrásbővülés (nemzeti fejlesztési források megnyílása, külső tőke sikeres bevonása stb.) folytán újabb projektek kerülhetnek kivitelezési stádiumba. Menetrend alapú megközelítés A fejlett vasutak a hosszú távú menetrendi elképzelésekből vezetik le szinte valamennyi tervezési feladatukat egészen a napi üzemeltetésig és karbantartásig. E szemlélet alapvető kiindulópontja, hogy a vasutat olyan szolgáltató centrumnak tekinti, amelynek fő feladata, hogy az állami célkitűzésekből

6. szám


869

levezetett fejlesztéspolitika alapján kialakult szolgáltatási stratégiát megvalósítsa, annak infrastruktúra és járműoldali feltételeit a szükséges fejlesztésekkel megteremtse, és a kívánt és az állam által megrendelt szolgáltatási színvonalat bevezesse és azt a szükséges karbantartásokkal támogatva kiszámíthatóan szolgáltassa. A hosszú távú célokhoz rendelt menetrendi koncepcióból kerül a stratégia lebontásra, és a részstratégiák (infrastruktúra, jármű, ingatlan, személyzet, technológia, stb.) által részletes tervezésre. Az így megszülető projektcsomagok azután a megrendelői igények alapján bármikor, immár több szempont alapján is rangsorolhatóak (időtáv, költség, érintett utastömeg stb.), így a kívánt helyen a determinált fejlesztéseknek köszönhetően a források hatékony felhasználásával a kitűzött szolgáltatási színvonal bevezethető. Egy projekt szükségszerűségét ugyanakkor nem kizárólag a távlatban bevezetni kívánt szolgáltatás és az ezt leképező menetrend támaszthatja alá, hiszen léteznek hatékonyságjavító, biztonságnövelő beruházások stb. is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a projektdeterminációt, azaz a célokhoz igazított részletes projekttartalmat és prioritást hosszútávon kapcsoljuk a menetrendhez. A biztonságvagy éppen a hatékonyságnövelés rövid távú projektdetermináció, hiszen hosszú távon megfogalmazott projektterveknél ezek már alapvetően be vannak épülve a javaslatcsomagokba, feltételrendszerünk alapjait képezik, azaz nem biztonságos/nem hatékony javaslatcsomag hosszú távon nem szabad, hogy értelmezhető legyen. A fentiekkel teljes párhuzamban nyújtja a menetrend az alapot a karbantartás és felújítás tervezésekhez. A megrendelt szolgáltatások kiszámítható biztosítása csak akkor lehetséges, ha a karbantartások elsődlegesen az aktuális menetrend, míg a felújítások az aktuális menetrendi struktúra igényei alapján determinálódnak. A fenti elvek betartásával a rendelkezésre álló források felhasználása során az alábbi - vasútvonalak szerinti – szempontok alapján csoportosítjuk és rangsoroljuk a projekteket: •

EU támogatással korszerűsített – korridor vonalakon lévő – szakaszok. Ebbe a csoportba a NIF Zrt. bonyolításában megvalósuló projektek kerülnek. Ezen projekteket a vasúthálózat üzemeltetőjének javaslatára a vasúthálózat tulajdonosa (kormányzat) engedélyezi. Az üzemeltető a bemutatott felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján tesz javaslatot egyes vonal(szakasz) teljes körű átépítésre. Általánosságban elmondható, hogy ezek a javaslatok olyan erősen leromlott műszaki állapotú szakaszokra igazak, melyek jelentős korlátozásokkal terheltek. A menetrend csak a vasútvonal(szakasz) teljes átépítésével tartható. Ezen átépítések keretében szolgáltatási színvonaljavulás érhető el, korszerű technológiák alkalmazása történik. Az átépített vonalrészeken a projekt zárását követő 10 éven keresztül korlátozásmentesen kell üzemeltetni az átépített vonalszakaszt, ezért ezekre külön karbantartási tervet kell készítenünk. A karbantartási terv összeállítása az Európai Vasúti Ügynökség által a Transz-Európai hagyományos vasúti rendszer alrendszer infrastruktúra előírásait tartalmazó IU-INF-2000.03.11-ÁME 2.3 számon készült, és megjelenés előtt álló előírások, valamint az érvényben lévő hazai előírások alapján kerül összeállításra. Tartalmazza a várhatóan szükségessé váló, műszaki igényeken alapuló, tevékenységeket, amelyek elvégzése garantálja a vasúti pálya és megépített tartozékainak kiépítési paraméterekkel, korlátozás nélküli üzemeltetését. Az ÁME az infrastruktúra alrendszerre vonatkozik és a transz-európai hagyományos vasúti rendszer Karbantartási alrendszerének része. Az előírás 4.5. pontja szerint a KARBANTATÁSI TERV az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: Az infrastruktúra menedzsernek legyen minden hagyományos (nem nagysebességű) vasútvonalra

870


6. szám

egy karbantartási terve, tartalmazva legalább az alábbiakat: - a határértékek egy készletét, - egy megállapítást a módszerekről, a személyzet szakmai kompetenciáiról, és a személyzetet védő biztonsági berendezésekről, amiket használni szükséges, - a pályán, vagy a pálya mellett dolgozó emberek védelmére használandó szabályokat, - a használt eszközöket az üzem közbeni értéknek megfelelőség ellenőrzésére, - a tett intézkedéseket (sebesség korlátozás, helyreállítási idő), amikor a leírt értékeket túllépjük. A szükséges feltételrendszer jelen anyagban bemutatásra került. •

Nemzetközi törzshálózati vonalak, IC és EC vonatközlekedést bonyolító vonalak, valamint Bp. elővárosi vonalain a szolgáltatási színvonal megtartása. A pályaparaméterek folyamatos biztosításával a kiszerkesztett menetrend tarthatóságát garantálni kell. Ebbe a kategóriába tartozó vonalakon az üzemeltető a felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján (a VPE, valamint a MÁV-START Zrt. javaslatának figyelembe vételével) tesz javaslatot arra, hogy egyes szűk keresztmetszetű helyeken lévő korlátozások felszámolásra kerüljenek. Általánosságban elmondható, hogy ezek a javaslatok olyan erősen leromlott műszaki állapotú szakaszokra igazak, melyek jelentős korlátozásokkal terheltek, azonban nem a teljes vasútvonalra kiterjedő nagyságúak. A menetrend csak a szűk keresztmetszetű hely(ek) átépítésével tartható. Ebbe a kategóriába tartozó hibák megszüntetése történhet pályázati források bevonásával (EU), valamint saját forrás felhasználásával (capex). Az erre irányuló döntés a MÁV Zrt. vezetésének hatásköre.

•

Az EU előírásai szerint két nemzetközi törzshálózati vonalat összekötő vasútvonalon is biztosítani kell menetrendi csatlakozások tarthatósága érdekében a mentrendszerűséget. Ebbe a kategóriába tartozó vonalakon az üzemeltető a felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján (a VPE, valamint a MÁV-START Zrt. javaslatának figyelembe vételével) tesz javaslatot arra, hogy egyes szűk keresztmetszetű helyeken lévő korlátozások felszámolásra kerüljenek. Általánosságban elmondható, hogy ezek a javaslatok olyan erősen leromlott műszaki állapotú szakaszokra igazak, melyek jelentős korlátozásokkal terheltek, azonban nem a teljes vasútvonalra kiterjedő nagyságúak. A menetrend csak a szűk keresztmetszetű hely(ek) átépítésével tartható. Ebbe a kategóriába tartozó hibák megszüntetése történhet pályázati források bevonásával (EU), valamint saját forrás felhasználásával (capex). Az erre irányuló döntés a MÁV Zrt. vezetésének hatásköre.

•

Országos belföldi vonalakon a szolgáltatási színvonal romlásának mérséklése. A menetrendszerkezet nem sérülhet. Ebbe a kategóriába tartozó vonalakon az üzemeltető a felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján (a VPE, valamint a MÁV-START Zrt. javaslatának figyelembe vételével) tesz javaslatot arra, hogy egyes szűk keresztmetszetű helyeken lévő korlátozások felszámolásra kerüljenek. Általánosságban elmondható, hogy ezek a javaslatok olyan műszaki állapotú szakaszokra igazak, melyek jelentős, de lokális korlátozásokkal terheltek. A menetrend csak a lokális hely(ek) felújításával, karbantartásával tartható. Ebbe a kategóriába tartozó hibák megszüntetése alapvetően saját forrás felhasználásával (capex) történhet. Ritka esetben pályázati források bevonása is szóba jöhet. Az erre irányuló döntés a MÁV Zrt. vezetésének hatásköre. Saját forrás felhasználására a MÁV Zrt. kidolgozta a forrásallokációs módszertant, melynek alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a források a kellő hatékonysággal kerüljenek felhasználásra. A forrásallokáció elveit jelen anyagban bemutatjuk.

6. szám

•


871

Mellékvonalakon a közlekedésbiztonság garantálása. Ebbe a kategóriába tartozó vonalakon az üzemeltető a felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján (a VPE, valamint a MÁV-START Zrt. javaslatának figyelembe vételével) tesz javaslatot arra, hogy milyen módon tudja biztosítani a forgalom fenntartásához szükséges biztonsági követelményeket. Meghatározza, hogy milyen pályaparamétereket tud biztosítani annak érdekében, hogy a vasútvonalakon a forgalom fenntartható legyen. Általánosságban elmondható, hogy ezek a vonalak leromlott műszaki állapotú vonalak, jelentős korlátozásokkal terheltek. A vasútvonalon a forgalom fenntartása a cél, melynek során a leg szükségesebb karbantartási munkák kerülnek elvégzésre. Szinte kizárólag saját forrás felhasználása (capex) történik. Saját forrás felhasználására a MÁV Zrt. kidolgozta a forrásallokációs módszertant, melynek alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a források a kellő hatékonysággal kerüljenek felhasználásra. A forrásallokáció elveit jelen anyagban bemutatjuk. Saját célú MÁV kezelésű vágányokon a szolgáltatási szint biztosítása. Az árufuvarozási igények kielégítése érdekében a MÁV Zrt. a saját kezelésében lévő sajátcélú vágányhálózatát olyan szinten kell, hogy tartsa, mellyel a fuvaroztatók igényeit ki tudja elégíteni. Jellemzően ezek a vágányhálózatok erősen leromlott állapotban vannak (néhány esettől eltekintve). Rajtuk a forgalom fenntarthatósága célunk, hiszen e vonalakon nem kell komoly pályaparamétereket biztosítani. A munkavégzések során a legszükségesebb karbantartási munkák kerülnek elvégzésre. Kizárólag saját forrás felhasználása (capex) történik. Legtöbbször hatósági előírások, hiányosságok megszüntetése történik, tekintettel arra, hogy ezeket a vágányokat időközi felülvizsgálatra kötelezte a közlekedési hatóság. A saját forrás felhasználására a MÁV Zrt. kidolgozta a forrásallokációs módszertant, melynek alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a források a kellő hatékonysággal kerüljenek felhasználásra. A forrásallokáció elveit jelen anyagban bemutatjuk.

•

Ideiglenesen üzemszüneteltetett vonalakon az állagmegóvás biztosítása. Ezeken a vonalakon személyszállítás nem történik, ugyanakkor az állagmegóvás, valamint egy egyszerűsített felügyelet végzése szükséges. Ebből a csoportból néhány vonal árufuvarozás céljára meg van nyitva. Ezekből következik, hogy a források felhasználásánál számolnunk kell e vonalakkal is.

A MÁV Zrt. a felújítási költségtérítés felhasználásával olyan feladatokat valósít meg, melyek az előzőekben felsorolt EU és egyéb pályázati lehetőségek közül nem kaptak támogatottságot. Ebbe a csoportba soroljuk azokat a munkákat, melyeknek elvégzése elengedhetetlen a vasúthálózat működése szempontjából. A kisebb, lokális hibamegszüntetéstől egészen egy vasútvonalszakasz átépítéséig terjednek azok a munkák, melyek ebbe a csoportba tartoznak. A saját forrás felhasználásának hatékonysága érdekében forrásallokációs módszertant vezetett be, és működtet a MÁV Zrt. Ennek a főbb elemeit az alábbiakban mutatjuk be: A beruházás-karbantartás tervezés legfontosabb feladata a karbantartás-felújítási munkák és a menetrend közötti egyensúly megtalálása, és ennek érvényesítése a rangsorolási folyamatokban. Kulcsfontosságú a megfelelő időtávú tervezés megvalósítása. A korábbi 1 éves tervezési horizont 3 évre történő kiterjesztését tűztük ki célul. Gördülő tervezés keretében biztosítható a műszaki projektek optimális előkészítése (különös tekintettel a pályavasúti üzemeltetési feltételekre és kapacitáskorlátozásokra).

872


6. szám

A tervezés folyamata A projekt kiválasztás szempontjai • •

1.7.

Az igények besorolása a megadott prioritások szerint (azok a projektek, amelyek a prioritási sorok valamelyikének megfelelnek, azok a további értékelés részévé válnak) Azonos kategóriában (prioritásban) lévő projekteken belül, két projekt között meghatározó értékelési, szűrési szempontok az alábbiak: o Stratégiai céloknak, fejlesztési koncepcióknak való megfelelés o Vezetői határozatok és elfogadott előterjesztések megvalósítása o Menetrendszerűség o Műszaki-, biztonsági- és gazdasági indokok A betervezett munka elvégzése

Az előző pontban leírt allokáció szerint tervezett projekteket a MÁV Zrt. Beruházási Utasítása szerint megvalósítjuk. A beruházási projektek főbb részei az alábbiakban bemutatottak szerint történik: Beruházások műszaki előkészítése Hálózati kapacitáskorlátozás tervezése A hálózaton tervezett, elvégzendő munkák, és azok volumenének, gazdasági hatásainak, erőforrás szükségleteinek ismeretében és a várható zavartatások mértékének minél pontosabb kalkulálásával hálózati kapacitáskorlátozások tervezésének Beruházások műszaki tervezése Az estlegesen szükséges ingatlanok megszerzésétől a tervek hatósági engedélyeztetéséig tartó folyamat.

6. szám


873

A beruházás megvalósítási szakasza A saját és idegen kivitelező által végzett folyamat, mely magába foglalja a kivitelező kiválasztását, a szerződéskötést, konkrét munkavégzést, műszaki ellenőrzést, a szükséges dokumentálásokat, változáskezelést és műszaki átadást, üzembe- forgalomba helyezést. A beruházás lezárási szakasza A műszaki projektek elszámolása Pénzügyi/számviteli üzembe helyezés, aktiválás Műszaki projektek lezárása Beruházások lezárása Beruházások aktiválása Beruházások utóértékelése 1.8. Eredmény bemutatása Az elvégzett munkákat követően létrejött pályaparamétereknek a menetrendi tervezés alapjául szolgáló megadása a vasúti pályakapacitás elosztójának. Ez alapján tudják megtervezni a közszolgáltatási szerződésben megrendelt menetvonalak biztosítását kielégítő menetrendet. 1.9. Szakanyag igénytervezés A műszaki szükségesség és a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével éves műszaki terv készül. Az elvégzendő munkák műszaki tartalmának meghatározását követően állítható össze a munkához szükséges anyagok mennyisége. Az anyagszükségletről munkánként igényt kell készíteni, és meg kell határozni a munkák elvégzésének fontossági sorrendjét. Az éves anyagigény összeállítása – a forrás, a munkák típusa szerinti elkülönítéssel (beruházás, felújítás, karbantartás) a BTA rendszerben történik. Az igények több szervezet (felhasználó, kontrolling, költségviselő) részéről is jóváhagyásra kerülnek. Szakanyag-biztosítás, beszerzés A beszerzési folyamat koordinálása a Pályavasúti beszerzési igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, valamint a Műszaki lebonyolítási igazgatóság Műszaki előkészítés a beszerzési folyamat előkészítésében, mint szakértő vesz részt, ha az anyag hálózati készletből nem biztosítható és közbeszerzési eljárás lefolytatása válik szükségessé. Az új felépítményi anyagok minősítését, a szerződésekben meghatározott vállalkozók végzik. A szervezet az általa minősített anyagokról minőségi tanúsítványt állít ki, melyet a MÁV SZK BLÜ a számla mellékleteként megkap. A szakanyag vételezésénél a minőségi tanúsítványt a felhasználónak átadják. A beszerzett anyagot a MÁV SZK Zrt. raktáraiban készletezik. A készletezés célja, hogy az igény keletkezése és a beszerzés közötti idő miatt ne legyen az ellátásban fennakadás.

874


6. szám

Szakanyag-felhasználás A szakaszok a munkák elvégzéséhez szükséges igényeket a BW rendszerbe a rögzítik. Az igények jóváhagyásokat követően kiszolgálásra kerülnek. A szakanyagok – az igénylés alapján – a szakaszokat ellátó raktárba, vagy közvetlen a szakaszra, esetleg a felhasználás helyére érkeznek. A szakaszok a megérkezett anyagot „Anyagkivételezési” (AK) bizonylaton veszik át. Az AK jegy, a GIR által adott projektszámú feladat költség-elszámolásának mellékletét képezi. 1.10. A pályafelügyelettel összefüggő – nem tervezhető karbantartási – zavarelhárító tevékenység A pályafelügyeleti tevékenység a hiba -és zavarelhárítás és a következő munkákat tartalmazza: · Sínszékek gondozása · Útátjárók vezetővályúinak takarítása, · Vízszintes és függőleges csavarok után húzása · Nyomtáv, irány és fekszint szabályozás · Kitérők beszabályozása, · Váltójelző beszabályozása A hiba, zavarelhárítás jellegű tevékenység csak a felügyelettel közvetlenül összefüggő – nem tervezhető karbantartási – tevékenységet tartalmazza. A biztosítóberendezések vonatkozásában a hiba- és zavarelhárítás a berendezés teljes keresztmetszetére és hibaspektrumára vonatkozik. A karbantartás irányítása, a vasúti pálya és tartozékaival összefüggő hatáskörök, a karbantartás dokumentálása, ellenőrzése A vasúti pálya és tartozékainak felügyelete, karbantartása (amennyiben a használó a MÁV Zrt-t bízza meg) és felújítása, valamint a rakodást végezni szándékozó ügyfeleknek szóló gépi rakodáshoz Belépési Engedély kiadása a Műszaki technológiai és felügyeleti igazgatóság hatásköre és folyamatos nyilvántartása a Területi pályalétesítményi osztályok feladata. A felügyeleti rendszer hierarchikusan van kialakítva (vonalgondozó, pályamester, főpályamester, szakaszmérnök/vezetőmérnök, biztosítóberendezés esetében műszerész, blokkmester, szakaszmérnök, vezetőmérnök) ami egyben az alacsonyabb szintű felügyeletet ellátó tevékenységének ellenőrzését is jelenti. A gépi mérések további kontrollt jelentenek a felügyeleti tevékenység felett. A Pályaműködtető szervezeteken belüli hatáskörök A Pályavasúti területi igazgatóságok feladatait és a hatásköröket a következő táblázat mutatja be.

6. szám


875

876


6. szám

A jelen pontban meghatározott kérdésekben jognyilatkozat tételére a TIG vezetője jogosult a cégjegyzés szabályainak betartása mellett. A vasúti pálya és tartozékai használati kérdéseiben hozott döntéseket megelőzően, a döntés előkészítő anyagot, a szerződés feltételeit, illetve annak módosítását a Területi pályalétesítményi osztály készíti elő. A kiszolgálására, az üzemviteli szolgáltatásra vonatkozó kérdésekben hozott döntéseket megelőzően, a döntés előkészítő anyagot, a szerződés feltételeit, illetve annak módosítását a TIG szerződéskötésben illetékes szakelőadója készíti elő. A nyílt hozzáférésű (közforgalmú) rakterületek felügyelete a Területi pályalétesítményi osztály hatásköre. A karbantartás dokumentálása A tervszerű karbantartás alapja a pályafelügyelet. A pályafelügyelettel kapcsolatos feladat- és hatáskört, felelősséget a D.5. számú utasítás szabályozza. Ezen belül a D.5. számú utasítás szerint a pályafelügyelet megállapításának dokumentálása a D.5. számú utasítás, valamint az abban hivatkozott rendelkezések szerint történik. A D.5. számú utasítás és az abban hivatkozott rendelkezések szabályozzák a megállapítások/mérési eredmények ellenőrzésének, az adatok megbízhatósága/hitelessége biztosításának rendjét is. A biztosítóberendezések vonatkozásában a TB.1. számú utasítás, valamint a Hibaelőjegyzési könyv és a Műszaki napló vezetésére vonatkozó utasítás szerint kell dokumentálni. 1.11. Erősáramú szakterület vizsgálati tevékenysége A felsővezetéki hálózat vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket a MÁVSZ 2546:2014 vállalati szabvány továbbá a 31971/2014/MAV számú Felsővezetéki felügyeleti és karbantartási utasítás tartalmazza.

6. szám


877

A felsővezetéki szakterületen az alábbi vizsgálati fajtákat alkalmazzuk: - gyalogos bejárás - beutazás - mérőmenet - FVFG A felsővezetékes vizsgálati tevékenység egyik kiemelt eleme a mérések. A felsővezetéki hálózaton az alábbi méréseket kell elvégezni: Tájékoztató mérések: - oszlopdőlés mérése - vezetékátmérő mérése Joghatással járó mérések: - vezetékmagasság mérése - szigetelési távolságok mérése műtárgyaknál illetve alagutakban A felsővezetéki hálózat igényeinek megfelelő vizsgálati tevékenység biztosítása érdekében a vizsgálatok ciklusidejét az adott felsővezetéki szakaszra (állomás átmenő fővágányok, állomás egyéb vágányok, nyíltvonal) megállapított és évente felülvizsgált üzemi csoportszám alapján határozzák meg. Az üzemi csoportszám értéke az alábbi tényezőktől függ: - pályára engedélyezett sebesség - átlagos napi vonatszám - táplálási szakasz évi zárlati leoldásainak száma - környezeti szennyezettség - a felsővezetéki berendezés életkora - felsővezetéki berendezés típusa. Az üzemi csoportszám alapján az egyes vizsgálati fajtákra megállapított ciklusidők képezik az alapját a felsővezetéki felügyeleti és karbantartási tervnek. A tervek elkészítését a 31971/2014/MAV számú Felsővezetéki felügyeleti és karbantartási utasítás által szabályozott módon és formátumban kell a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig elkészíteni és jóváhagyásra felterjeszteni. A felsővezetéki hálózat mérőmenettel történő vizsgálatát a MÁV Zrt. Technológiai központ ütemezi és végzi el. A mérések eredményei, a dokumentált hiányosságok a területileg illetékes erősáramú szervezet részére kerülnek megküldésre, mely szervezet gondoskodik a mérőmenet által feltárt hibák elhárításáról és annak dokumentálásáról. A kisfeszültségű hálózatok vizsgálati tevékenyégét az 1/2006 P.FŐIG utasítás általános célú villamos energiaellátó hálózatok valamint villamos váltófűtő és térvilágítási berendezések időszakos vizsgálata, karbantartása, hibaelhárítása és felügyelete tárgyú utasítás alapján végzik. Az utasítás alapján a kisfeszültségű berendezéseken az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: - villamos berendezések szabványossági felülvizsgálata - érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat - kültéri világítási tartószerkezetek időszakos felülvizsgálata - időszakos világítástechnikai felülvizsgálat - Villamos váltófűtési berendezések D.4. számú utasítás szerinti vizsgálata, próbafűtése.

878


6. szám

A felügyeleti tevékenység körébe tartozó vizsgálatok esetén szúrópróba szerű vizsgálatokat kell végezni, melynek ki kell terjedni a felügyelt berendezések 5%-ra. A karbantartás körébe tartozó vizsgálatok esetén a szerelői ellenőrzéseket minden villamos karbantartási munka befejező műveleteként, egyéb vizsgálatok esetében pedig az utasításban meghatározott gyakorisággal kell végezni. Az alállomási berendezések és FET készülékek vizsgálatát a vonatkozó országos szabványok továbbá a készülékek kezelési és karbantartási utasításában meghatározott módon és időszakonként kell elvégezni. 1.12. Erősáramú szakterület vizsgálati tevékenységének dokumentálása A felsővezetékes szakterületen végzett vizsgálatokat a Felsővezetéki felügyeleti és karbantartási utasítás szerint a vizsgálati fajtától függően az alábbi módon kell dokumentálni: - műszaki napló - ellenőrző és előjegyzési könyv - felügyeleti és karbantartási lap - mérési jegyzőkönyv - éves karbantartási terv / tény adatlap. Az adott dokumentáció vezetésének szabályait a hivatkozott utasítás tartalmazza. 1.13. Erősáramú szakterület hiba és üzemzavar elhárító tevékenysége A felsővezetéki üzemzavartok elhárítása a P-6812/2008 számú Felsővezetéki üzemzavar elhárítási utasításban szabályozott módon történik. A hálózati igényeknek megfelelően a keletkezett felsővezetékes hibákat és üzemzavarokat azok súlya és hatása alapján az alábbi prioritási kategóriák egyikébe kell sorolni: - P1 vészhelyzet - P2 sürgős - P3 nem sürgős - P4 nem sürgős egyeztetett határidővel. A prioritási szintbe sorolt hibák és üzemzavarok elhárítási paramétereit az utasítás tartalmazza. Az üzemzavarok dokumentálása a felsővezetékes szakaszokon a 31971/2014/MAV számú Felsővezetéki felügyeleti és karbantartási utasítás szerinti felsővezetékes eseménylapon történik. A villamos üzemirányító szolgálat a felsővezetékes eseményeket a 4005/2015/MAV számú utasítás a Felsővezetéki hibastatisztika (FHS) rendszer vezetésére módon dokumentálja az FHS rendszerben. A kisfeszültségű szakterületen keletkezett hibák és üzemzavarok és hibaelhárítási rendjét az 1/2006 P.FŐIG utasítás általános célú villamos energiaellátó hálózatok valamint villamos váltófűtő és térvilágítási berendezések időszakos vizsgálata, karbantartása, hibaelhárítása és felügyelete tárgyú utasítás szabályozza. Az utasítás a hálózati igényeknek megfelelően a vasútvonalakat a kisfeszültségű üzemzavar elhárítás szempontjából fő illetve mellékvonalakba sorolja és a hibaelhárítás megkezdésének idejét ennek megfelelően határozza meg. Az üzemzavarnak nem minősülő hibaelhárítást a kisfeszültségű szakterületen csak ütemezni kell és legkésőbb három munkanapon belül kell megkezdeni az elhárítását. A kisfeszültségű üzemzavarok elhárításának dokumentálása az ingatlan üzemeltetés diszpécser rendszerében történik.

6. szám


879

1.14. Erősáramú szakterület karbantartási tevékenysége Felsővezetékes területen a karbantartási tevékenység tervezése a felügyeleti tevékenység során megállapított műszaki állapot figyelembe vételével a 31971/2014/MAV számú Felsővezetéki felügyeleti és karbantartási utasítás szerinti felügyeleti és karbantartási terven és az anyagszükségleti terven kerül rögzítésre elsősorban kötelező anyagbeépítés formájában. A karbantartási tevékenység elvégzése a villamos felsővezetéki berendezés műszaki naplójában rögzítésre kerül. A vizsgálati tevékenység során megállapított olyan rendellenességek, melyek a tervezhető karbantartás elvégzéséig nem maradhatnak fenn, hibaszámot kapnak és elhárításuk a P6812 számú Felsővezetéki üzemzavar elhárítási utasítás alapján történik. A kisfeszültségű berendezések tervezhető karbantartását a MÁV Zrt. Műszaki lebonyolítási igazgatóság bonyolítja le idegenfeles kivitelezésben a Pályavasúti területi igazgatóságok által megadott műszaki tartalommal.

V.2. A karbantartásnak a hálózati igényeknek megfelelő biztosítása A pályafelügyeleti rendszer és ennek megfelelően a karbantartás rendszer igazodik a vasútvonalaknak a sebesség, az igénybevétel, a korosság, a sínhiba hányad és a síntörési hányad alapján történő besorolásától, amit a Pályavasúti területi igazgatóságok javaslata alapján a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság hagy jóvá minden év november 30-ig a kitérők csoportba sorolásával együtt. A besorolásnak megfelelően a gyalogbejárás tekintetében megkülönböztetünk naponta, hetenként háromszor és hetenként kétszer bejárandó vonalakat. Az általános felügyeleti rendszeren belül hasonló elv alapján történik, a gépi ellenőrzés, valamint a vasúti hálózat egyes fő elemeinek felügyelete is. A felügyelet során megállapított hiányosságok ugyancsak kategóriákba vannak sorolva, attól függően, hogy a hiba megszüntetésére irányuló karbantartást ütemezni lehessen. Az általános felügyeleti eljárástól eltérően a zavarelhárítás azonnali elhárítást igénylő tevékenység. A karbantartást úgy tervezzük, hogy lehető legkisebbre csökkenjen a kapacitáskorlátozás. Ennek érdekében meghatároztuk a pályaműködtetői kapacitásigény tervezésének vasútüzemi, műszaki és egyéb feltételrendszerét, a biztosítóberendezési és a feszültségmentesítés tervezésének rendjét, figyelemmel a karbantartással érintett vonalra kiutalt menetvonalakra. Kiutalt menetvonal esetén forgalmi technológiát készítünk. A villamos felsővezeték vizsgálati rendszere a megállapított és évente felülvizsgált üzemi csoportszámon keresztül igazodik a hálózati igényekhez. Az üzemi csoportszám változásával változik az ellenőrzések gyakorisága is. Az üzemi csoportszámok felülvizsgálatát, majd az annak figyelembe vételével készített felügyeleti és karbantartási tervet minden tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig kell elkészíteni. A felügyeleti tervet a 31971/2014/MAV számú Felügyeleti és karbantartási utasítás alapján úgy kell összeállítani, hogy minden állomás és vonalszakasz minden hónapban legalább egy alkalommal vizsgálat alá kerüljön. Az elkészült felügyeleti és karbantartási tervet jóváhagyásra a MÁV Zrt. Technológiai központon keresztül Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Erősáramú osztály részére felterjeszteni. A vizsgálati tevékenység ütemezésénél az egyes vizsgálati folyamatokra vonatkozó napszaki korlátozásokat figyelembe kell venni.

880


6. szám

A hálózati igényeknek megfelelő vizsgálat biztosítása érdekében a villamos felsővezetéki berendezéseken az időszakos felülvizsgálatokon túl az alábbi esetekben rendkívüli vizsgálatot kell végezni: - a rendeltetésszerűtől eltérő állapot bekövetkezése esetén (üzemzavar) - üzemzavar során meghibásodott felsővezetéki hálózat helyreállítása után, ha az a helyreállítás körülményei miatt indokolt - felsővezetéki berendezés közelében bekövetkezett baleset, tűz, egyéb káresemény miatt annak mértékétől és jellegétől függően - hirtelen időjárás változás (vihar, felhőszakadás stb. esetén) - vis major - külön rendelkezés esetén. A vizsgálat során feltárt hiányosságokat a 31971/2014/MAV számú Felügyeleti és karbantartási utasítás szerinti módon kell dokumentálni. V.3. Eljárások a karbantartásra és anyagbeszerzésre vonatkozó szabályok azonosításának, a szabályok betartásának bizonyítására A vasúthálózat tervezhető karbantartása karbantartási terv alapján történik. Ezzel párhuzamosan készül el a karbantartáshoz szükséges anyagok beszerzésének terve, melyhez szükséges adatokat a pályavasúti szervezetek adják meg, a beszerezhetőséghez szükséges pontos és részletes specifikációval együtt. A tervezés rendszerét a 2/2013. (I. 11. MÁV Ért. 1.) EVIG utasítás, a MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhető karbantartási projektek lebonyolítási utasítása szabályozza. Az egységes beszerzési, készletgazdálkodási, raktárgazdálkodási stratégiát a Pályavasúti beszerzési igazgatóság alakítja ki, felügyeli a beszerzési folyamatot, a beszerzést a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. bonyolítja. Igény esetén a MÁV Zrt. biztosítja (szerezteti be) a vasúti hálózat karbantartáshoz szükséges anyagokat a MÁV Zrt. azon leányvállalatai részére, melyek karbantartási szolgáltatást végeznek a MÁV Zrt. részére (24/1996. (MÁV Ért. 10.) KgF sz. utasítás). Felsővezetéki szakterületen a karbantartás és az anyagszükséglet tervezésére vonatkozó rendelkezéseket a 31971/2014/MAV számú Felsővezetéki felügyeleti és karbantartási utasítás tartalmazza. A területileg illetékes felsővezetékes szakaszok által összeállított felügyeleti és karbantartási terv képezi az alapját az anyagszükségleti tervnek. Az anyagszükségleti tervet a Felsővezetéki felügyeleti és karbantartási utasításban rögzített formában kell elkészíteni. Az anyagszükséglet tervezés célja az előírt felsővezeték karbantartási és üzemzavar elhárítási feladatok valamint egyéb megrendelésre végzendő munkák szak és általános anyagigény felmérése. Az anyagszükségleti tervben azon szak és általános anyagok tervezése történik, melyek a felsővezetéki hálózatba beépítésre kerülnek. A tervezés során az alábbi, anyagszükségletet igénylő tevékenységeket kell figyelembe venni: - karbantartás során előre nem tervezett, becsült anyagfelhasználás - üzemzavar elhárítás becsült felhasználás - tervezhető karbantartás során történő anyagbeépítés - megrendelések (pl. földelőrúd vizsgálat, pályás munkák utáni szabályozás) teljesítéséhez szükséges anyagfelhasználás - saját forrásból megvalósítandó, saját kivitelezésben végzendő beruházásra tervezett anyagok. Az anyagszükségleti terv alapján beszerzési terv készül, melyben lévő tételek beszerzése a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. feladata.

6. szám


881

A kisfeszültségű idegenfeles tervezhető karbantartás beruházási sorként kerül rögzítésre a MÁV Zrt. Műszaki lebonyolítási igazgatóság által, melyet továbbít beszerzésre a MÁV Zrt. Pályavasúti beszerzési igazgatóság felé. Dokumentumok: • D. 1. számú utasítás a pályafelügyelet ellátására a rendes-, széles- és keskeny-nyomtávolságú közforgalmú, valamint korlátolt közforgalmú vasutak pályafenntartási pályaszemélyzete (jelzőőrök, munkavezetők, vonalgondozók, figyelőőrök, váltólakatosok, vasútépítő és karbantartó munkások) részére • D.5. számú Pályafelügyeleti utasítás • D.54. számú Műszaki Adatok Előírások • 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről • 59/2013. (MÁV Ért. 21.) EVIG utasítás a váltógondozás végrehajtásának szabályozásáról • 103140/1989. számú utasítás váltók üzembe helyezésére, ellenőrzésére és szabályozására • Vasúti Hídszabályzat • PHM. Ig. – 305. 102497/1989. sz. rendelkezés D. 54. számú Műszaki Útmutató • PHM. Ig.406.-P-3882/1998. sz. rendelkezés, Ultrahangos sínvizsgálatok végrehajtására • MÁVSZ 2768-87.sz. szabvány (űrszelvénymérés) • MÁVSZ 2694-84.sz. szabvány (fordítókorongok vizsgálata) • MÁVSZ 27044-87.sz. szabvány (tolatópadok vizsgálata) • MÁVSZ 2830-85, 2830-5-86, 2830-6-86 (vágányhídmérleg vizsgálata) • 2/2013. (I. 11. MÁV Ért. 1.) EVIG utasítás, a MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhető karbantartási projektek lebonyolítási utasítása • 1/2015. (I. 145. MÁV Ért. 1.) EVIG utasítás a kapacitáskorlátozást okozó karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről • 2/2015. (I. 15. MÁV Ért. 1.) ÁVIGH számú utasítás „A vasúti pálya és tartozékaival (távközlés, biztosítóberendezés, felsővezeték), a rakterületekkel, a gépi rakodási engedélyekkel kapcsolatos felügyeleti, karbantartási, szerződéskötési, engedély kiadási, és a teljesítést követő teljesítés igazolás és elszámolás általános eljárásainak meghatározása, valamint új vasúti pálya és tartozékai létesítésének belső szabályozása a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.) alapján.” 2/2011. (MÁV. Ért. 10.) gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás, a MÁV Zrt. Beszerzési utasítása •

24/1996. (MÁV Ért. 10.) KgF. sz. utasítás a MÁV érdekkörébe tartozó gazdasági társaságok, valamint egyéb, a MÁV-val együttműködő gazdasági társaságok részére történő anyagbiztosítás során követendő eljárási szabályokról

•

A MÁV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pálya és tartozékainak felügyeletét a pályafelügyeletre vonatkozó D.5. számú utasítás, mérlegekre vonatkozó D.9. számú utasítás és az érintett szakágak (TB.1. számú Utasítás a biztosítóberendezések fenntartására, T.1. számú Utasítás a távközlés szabályozására, E. 101. számú Általános Utasítás a normál nyomtávolságú villamosított vasútvonalak üzemére és az E. 102. számú Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére) utasításaiban előírtak szerint kell elvégezni. Amennyiben a karbantartási tevékenységet vagy a beruházást külső vállalkozóval végezteti el a MÁV Zrt. a vasúti pálya és tartozékaival összefüggő beruházási, felújítási és karbantartási munkák tervezése és végrehajtása során a MÁV Zrt. beruházási utasításában, a szerződéskötések rendjéről szóló és a közbeszerzésekről szóló törvény alapján közzétett vezérigazgatói utasítás szerint kell eljárni.

882


• • • • • • • • • • • •

6. szám

A nem MÁV Zrt. tulajdonú vasúti pályahálózatok felügyeletét, karbantartását a vasúti pályahálózat tulajdonosának az Iparvágányok Szolgálati Utasításáról szóló 106.805./1990. ÜF. sz. utasítás [közzététel: Közlekedési Közlöny 42/1990. (10.21.)] szerint kell elvégeznie. MÁV E101. Általános utasítás a normál nyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére MÁV E102. számú utasítás A felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére 31971/2014/MAV számú Felsővezetéki felügyeleti és karbantartási utasítás 1/2006 P. Főig. Utasítás általános célú villamos energiaellátó hálózatok, valamint villamos váltófűtő és térvilágító berendezések időszakos vizsgálata, karbantartása, hibaelhárítása és felügyelete 1/2003 TEB. Ig R. Vasúti Érintésvédelmi Szabályzat 7349/13 Felsővezetéki irányelvek és alapadatok tervezéshez 38280/2014/MAV Utasítás a vasúti erősáramú rendszer elemeinek fejlesztésére, engedélyezésére és dokumentálására MÁVSZ 2922 Vasúti Felsővezeték Létesítési előírások, minőségi követelmények MÁVSZ 2954 Vasúti felsővezeték Időszakos és soron kívüli vizsgálatok MÁVSZ 2950 Vasúti világítás D.4. számú utasítás A téli időjárás alkalmával követendő eljárásról

6. szám


883

W. A forgalomirányító- és jelzőrendszer karbantartása és működtetése (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat)

W.1. Eljárások annak biztosítására, hogy a forgalomirányító- és jelzőrendszer karbantartása és működtetése biztosítja a biztonságos üzemeltetést A jelző- és biztosítóberendezések üzemeltetését a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott szervezeti egységek a meghatározott feladatköröknek és hatásköröknek megfelelően végzik. A berendezések karbantartására és felügyeletére általános érvényű utasításként a TB.1. számú utasítás vonatkozik. A berendezések jelentős részére további technológiai utasítás, illetve karbantartási kézikönyv is vonatkozik. Az új szerkezeti elemek bevezetésénél az üzembe helyezéseket, illetve a hatósági használatbavételeket megelőzően a karbantartásra vonatkozó előírások is rögzítésre kerülnek, jellemzően karbantartási kézikönyv formájában. A TB.1. számú utasításban, illetve a karbantartási kézikönyvekben meghatározásra kerülnek mind az elvégzendő karbantartási műveletek, mind a minősítő felülvizsgálatok és ezek szükséges ciklusidejei. A vizsgálatok elvégzését dokumentálni kell, és a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzésre kötelezett szervezeti egységeknek, illetve személyeknek ellenőrizniük kell. A forgalomirányító- és jelzőrendszer kommunikációját vasúti távközlési rendszerek biztosítják. A T.11. számú utasításban meghatározásra kerülnek a távközlési rendszerekkel kapcsolatos elvégzendő karbantartási műveletek és ezek ciklusideje. A jelző- és biztosítóberendezések biztonságos kommunikációjának részére az üzemeltető az EN 50159 szerinti kategória 2-es szintű zárt összeköttetéseket biztosít. A jelző- és biztosítóberendezések meghibásodásainak nyilvántartása, a szükséges intézkedések folyamatos szakszerű megtétele érdekében a hálózat meghatározott körzeteire kiterjedő hatáskörrel biztosítóberendezési diszpécser szolgálatok üzemelnek, az F.3. számú utasításban előírtakkal összhangban. A diszpécser szolgálatok 24 órás szolgálatban intézkedésre jogosultak a tudomásukra jutott (hozzájuk bejelentett) jelző- és biztosítóberendezési meghibásodások és egyéb rendkívüli események esetén az elhárítás módjának, időpontjának, feltételeinek meghatározására, a vonatkozó jogszabályok és MÁV utasítások figyelembevételével. A hibaelhárítás érdekében az adott körzet berendezés-állományának és forgalmi sajátosságainak jellemzőitől függően a területileg illetékes főnökségek által szabályozott módon, munkaidőn kívül is fordulószolgálattal, munkahelyi- vagy otthoni készenléttel kerül biztosításra a hibaelhárításhoz szükséges személyzet. Az erőáramú berendezések működése több területen szorosan kapcsolódik a jelző és biztosítóberendezések működtetéséhez és biztonságos üzemeltetéséhez. Villamosított vasútvonalon a jelző és biztosítóberendezések üzemeltetése során betartandó előírásokat, általános biztonsági rendelkezéseket a MÁV Zrt. E.101. számú utasítása tartalmazza. Az Utasítás VII. számú melléklete részletesen ismerteti a távközlési és biztosítóberendezési személyzet munkavégzésére vonatkozó rendelkezéseket. Az E.101. számú utasítás rögzíti az erősáramú és a biztosítóberendezési személyzet együttműködési kötelezettségét az esetlegesen bekövetkező üzemzavarok helyének, okának mielőbbi meghatározása és helyreállítása érdekében.

884


6. szám

A villamos felsővezetéki hálózatok felügyeleti feladatait ellátó villamos üzemirányítók (elektrikusok) az irányítsuk alá tartozó felsővezetéki hálózaton az F.3. számú utasítás szerinti tevékenységek ellátása érdekében folyamatosan kapcsolatot tartanak a területileg illetékes biztosítóberendezési diszpécserrel. A villamos felsővezetéki hálózat meghibásodása miatt keletkezett biztosítóberendezési üzemzavarokat vagy a biztosítóberendezési szakszolgálat által feltárt felsővezetéki hibákat a biztosítóberendezési diszpécser továbbítja a folyamatos, 24 órás szolgálatban tevékenykedő villamos üzemirányító részére, aki az operatív üzemfelügyelet rendelkezései szerint és a P-6812/2008 számú Felsővezetéki üzemzavar elhárítási utasításban szabályozott módon intézkedik az üzemzavar elhárítása érdekében. A biztosítóberendezés üzemében zavart okozó, a villamos üzemirányító részére átadott hibák illetve üzemzavarok rögzítése, az elhárítás dokumentálása a 4005/2015/MAV számú, a felsővezetéki hibastatisztika rendszer vezetésére tárgyú utasítás szerint történik. A jelző- és biztosítóberendezés üzemét zavaró vagy akadályozó erősáramú üzemzavarok mielőbbi megszüntetése érdekében a területileg illetékes Erősáramú főnökségek (Budapesten a Felsővezetékes és alállomási főnökség) a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés Helyi függelékében szabályozott módon folyamatos felsővezetékes készenlétet működtetnek, vagy fordulószolgálatos munkarendet alkalmaznak. A jelző- és biztosítóberendezéseken végezett munkák, alak és fényjelzők karbantartása, javítása esetén a villamos felsővezeték megközelítési távolságára vonatkozó, az E.101. számú utasításban foglalt biztonsági előírásokat kell betartani.

W.2. A meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok teljesítésére vonatkozó eljárás Az éves tervezési eljárás során a fenntartási főnökségek tervezik a jelző- és biztosítóberendezések karbantartási tevékenységeit, a várhatóan felmerülő karbantartási anyagszükségleteket és javaslatot tesznek a karbantartással már nem kezelhető berendezés-avulások felújítással történő korrekciójára, továbbá a jogszabályi vagy hatósági előírások teljesítéséhez szükséges átalakításokra. A tervezhető karbantartások és a beruházások tervezését a 2/2013. (I. 11. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás szabályozza. Vasútvillamosítási munkák során a biztosítóberendezés meglévő műszaki és üzemeltetési szabályai megváltoznak. Az új állapotnak megfelelő, a vontatási energiaellátás illetve a biztosítóberendezés számára is megfelelő érintésvédelmi rendszert az 1/2003. (MÁV Ért. 8.) TEB. Ig. Rendelettel hatályba léptetett Vasúti Érintésvédelmi Szabályzat szerint kell kialakítani. A vasúti vágányhálózat egy vagy kétszínszálas szigetelt mezős kialakítású biztosítóberendezés esetén egyszerre vesz részt a vontatási áram visszavezetésében és a biztosítóberendezés vonatérzékelési feladatainak ellátásában. Ebből adódóan a vágányhálózatot magában foglaló érintésvédelmi és földelési rendszerének kialakításakor figyelembe kell venni mindkét rendszer működési feltételeit. A kialakított érintésvédelmi rendszernek meg kell felelni „Az Európai Bizottság 1301/2014/EU Rendelete az európai Unió vasúti rendszerének „energia” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról”-ban foglalt műszaki követelményeknek. A vasútvonal villamosítása során megjelenő új biztonsági előírásokra vonatkozóan a vonalon szolgálatot teljesítő, az E.102. számú utasítás alapján egyedi feljogosítással rendelkező biztosítóberendezési személyzetet – még az első feszültség alá helyezés előtt – a MÁV Zrt. O.1. számú utasítása és az E.101. számú utasítás rendelkezései szerinti ismeretekből oktatni és vizsgáztatni kell. A villamos vontatás tervezett üzemfelvétele miatt a biztosítóberendezés szükségszerű átalakítási munkáit el kell végezni a megváltozott műszaki követelmények teljesítése céljából. A beruházás keretén belül elvégzett védelmi munkák megfelelőségének ellenőrzése érdekében a MÁV Zrt. E.102. számú utasításában előírtak szerint el kell végezni a vasúti biztosítóberendezés és kábelhálózat zavartatási és befolyásolási méréseit.

6. szám


885

W.3. Eljárások a biztonsági szempontok kezelésére, ezen belül szükség esetén az együttműködésre, a forgalomirányító- és jelzőrendszer fizikai és/vagy operatív határain

A MÁV Zrt. hálózatához csatlakozó egyéb pályahálózat-működtetőkkel a csatlakozás a két vállalat közötti szerződésben rögzített módon történik. A külföldi vasutakkal ez határcsatlakozási szerződés formájában jelenik meg, melynek egyes fejezetei külön-külön tárgyalják a műszaki berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket, a forgalmi szolgálat egymás közti kommunikációjával és vonatforgalomszabályozásával kapcsolatos kérdéseket, az üzemváltó állomáson a helyiségek használatával kapcsolatos kérdéseket, illetve a balesetvizsgálattal kapcsolatos kérdésköröket is. A határcsatlakozási szerződéseket a jelentősebb jogszabályi, vagy infrastruktúra kiépítettségi változások esetén felül kell vizsgálni és szükség szerinti mértékben módosítani kell. A határon átvezető forgalom biztonsága érdekében a jelentősebb forgalmú határátmeneteknél minimum ellenmenet-kizáró berendezés létesül. Kiegészítés, illetve kiépítés alatt van a Hegyeshalom – Nickelsdorf, Őriszentpéter – Hodoš és a Lőkösháza – Curtici határátmeneteknél az interoperabilitást szolgáló ETCS vonatbefolyásoló rendszer. Foglaltság-ellenőrzéssel rendelkező ellenmenet- és utolérés-kizáró berendezés üzemel: — Hegyeshalom és Nickelsdorf, — Komárom és Komarno, és — Szob és Sturovó állomások között, Ellenmenet-kizáró berendezés üzemel: — Somoskőújfalu és Filakovo, — Bánréve és Lenartovice — Hidasnémeti és Čana, — Záhony és Csop, — Biharkeresztes és Episcopia Bihor, — Lökösháza és Curtici, — Kelebia és Subotica, — Gyékényes és Koprivnica állomások között. A többi határátmenetnél biztosítóberendezés nem üzemel.

A MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. hálózata közötti átmeneti pontoknál: — Hegyeshalom állomáson mind a rajkai, mind a mosonszolnoki irányban 75 Hz-es foglaltságérzékeléssel működő önműködő térközbiztosító berendezéssel kialakított ellenmenet és utolérés-kizárás, — Győr és Ikrény között, valamint Győr és Győr GYSEV pályaudvar között tengelyszámlálós foglaltságérzékeléssel működő ellenmenet- és utolérés-kizárás felé ellenmenet-kizárás, Győr állomás előjelzős szakaszában a bejárati jelző jelzését ismétlő 75 Hz-es jelfeladással, — Sárvár és Porpác állomások között 75 Hz-es foglaltságérzékeléssel működő önműködő térközbiztosító berendezéssel biztosított ellenmenet- és utolérés-kizárás, — Zalaszentiván és Egervár-Vasboldogasszony között 75 Hz-es foglaltságérzékeléssel működő önműködő térközbiztosító berendezéssel biztosított ellenmenet- és utolérés-kizárás, — Zalalövő és Körmend állomások között tengelyszámlálós foglaltságérzékeléssel működő ellenmenet- és utolérés-kizárás üzemel. A MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. közötti csatlakozási szerződés 11. számú melléklete rögzíti a csatlakozási ponton lévő állomásközökben lévő biztosítóberendezési objektumok, sorompók hibabejelentésével és hibaelhárításával kapcsolatos feladatokat, jogköröket, értesítési telefonszámokat. Rögzíti továbbá a csatlakozási pontokon áthaladó távközlési összeköttetések és felsővezetéki rendszerek üzemeltetésével, hibaelhárításával kapcsolatos kérdéseket.

886


6. szám

A MÁV hálózat határpontjain üzemeltetett berendezések, illetve eljárási szabályok módosítása a csatlakozó vasutak egyeztetése alapján lehetséges. Az erősáramú berendezések és a biztosítóberendezés esetében a fizikai határokat az alábbi kapcsolódási pontok jelentik: -

a villamos felsővezetéki hálózat üzemi és érintésvédelmi földelései, villamos előfűtő rendszerek, váltófűtő oszloptranszformátor földelései, 0,4 kV-os energiaellátás és felsővezetéki oszloptranszformátor állomások biztosítóberendezési energiaellátást szolgáló kábelhálózata.

A villamos felsővezetéki hálózat üzemi és érintésvédelmi földelésével kapcsolatos, a biztosítóberendezési feljogosított személyzet által betartandó biztonsági szabályokat az E.101. számú utasítás és az E.102. számú utasítás tartalmazza. Az üzemi földelés megbontása, érintésvédelmi földelések le és felszerelése ezen utasításokban szabályozott módon történhet. A villamos előfűtő rendszerek – az adott szolgálati helyen üzemelő biztosítóberendezés kiépítésétől függően – a vágányhálózatot a biztosítóberendezési sínáramkörökkel közösen használják. Az előfűtés biztonságos kialakításához és üzemeltetéséhez kapcsolódó biztonsági előírásokat a MÁVSZ 2811-1 vállalati szabvány, továbbá az adott előfűtési berendezés kezelési és végrehajtási utasításai szabályozzák. Az erősáramú 0,4 kV-os hálózat, illetve a felsővezetéki oszloptranszformátor állomások biztosítóberendezési fő vagy tartalék energiaellátását biztosító kábelek fektetésére vonatkozó előírásokat a P9227/2008 számú Vasúti távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési fémvezetőjű (legfeljebb 1 kV névleges feszültségű) földkábelek fektetési irányelvei tartalmazzák. Az erősáramú berendezések és a biztosítóberendezések fizikai és operatív határain jelentkező biztonsági feladatok kezelését és a szükség szerinti együttműködés szabályait az F3. számú utasítás továbbá villamos felsővezeték esetében az E.101. és E.102. számú utasítások határozzák meg.

W.4. Eljárások a forgalomirányító- és jelzőrendszer biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályok azonosítására és betartásának biztosítására A jelző- és biztosítóberendezések üzemeltetését a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott szervezeti egységek a meghatározott feladatköröknek és hatásköröknek megfelelően végzik. A TB.1. számú utasításban, illetve a karbantartási kézikönyvekben meghatározásra kerülnek az elvégzendő karbantartási műveletek, a minősítő felülvizsgálatok és ezek szükséges ciklusidejei. A vizsgálatok elvégzését dokumentálni kell, és a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzésre kötelezett szervezeti egységeknek, illetve személyeknek ellenőrizniük kell. A forgalomirányító- és jelzőrendszer kommunikációját vasúti távközlési rendszerek biztosítják. A T.11. számú utasításban meghatározásra kerülnek a távközlési rendszerekkel kapcsolatos elvégzendő karbantartási műveletek és ezek ciklusideje. A jelző- és biztosítóberendezések előírásos üzemeltetésének ellenőrzését az MSZSZ-ben meghatározott szervezeti egységek végzik, továbbá egy-egy témakör, vagy szervezeti egység célvizsgálatát az évenként kidolgozásra és kiadásra kerülő ellenőrzési utasítás is tartalmazza. A forgalomirányító és jelzőrendszer üzemeltetésének operatív irányítását végző biztosítóberendezési diszpécser az F.3. számú utasításban meghatározottak szerint tart kapcsolatot a vontatási energiaellátó rendszer üzemirányítását végző villamos üzemirányítóval illetve erősáramú diszpécserrel. A villamos üzemirányító szolgálat részére vonatkozó szakmai rendelkezéseket az E.102. számú utasítás 11. fejezete tartalmazza.

6. szám


887

Az erősáramú és a biztosítóberendezési szakszolgálatok saját berendezéseik biztonságos üzemeltetésének megteremtése érdekében az üzemi és érintésvédelmi földelések kialakításánál, karbantartásánál és hibaelhárításánál kötelesek együttműködni. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a biztosítóberendezési szakszolgálat részére az E.101. számú utasítás VII. melléklete tartalmazza. A felsővezetékes szakszolgálat a biztosítóberendezések üzemét is érintő üzemi és érintésvédelmi földelések vizsgálatát a 31971/2014/MAV számú Felsővezetéki felügyeleti és karbantartási utasításban meghatározott módon és az 1/2003. (MÁV Ért. 8.) TEB. Ig. Rendelettel hatályba léptetett Vasúti Érintésvédelmi Szabályzatban meghatározott gyakorisággal végzi. A vizsgálatok dokumentálása a 31971/2014/MAV számú utasításban szabályozott módon történik. Az erősáramú végrehajtási szakaszokon az üzemi és érintésvédelmi földelések utasításokban előírt karbantartási szabályainak betartását a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság és a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés ellenőrzési tevékenységéről szóló 34/2014. (VII. 11. MÁV Ért. 13.) ÁVIGH utasítás szerint ellenőrzik.

888


6. szám

2. melléklet A biztonságirányítási rendszer működtetése során alkalmazandó utasítások jegyzéke Általános utasítások • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata valamint a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listája 48/2015. (XII. 11. MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről és a helyi függelék kötésére feljogosított vezetők köréről Balesetvizsgálati Utasítás 1/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasítása 34/2014. (VII. 11. MÁV Ért. 13.) ÁVIGH számú utasítás a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság és a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés ellenőrzési tevékenységéről A 16/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) vezérigazgatói utasítással és a 34/2010. (VI. 11. MÁV Ért 19.) elnök-vezérigazgatói utasítással módosított 20/2006. (V. 26. MÁV Ért. 21.) Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata A MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata A MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata 10/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozásáról 2/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól 5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. külső kommunikációs tevékenységéről és a csoportszintű külső kommunikáció elveiről 45/2014. (X.31. MÁV Ért. 20.) EVIG számú utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezéskor 14/2014. (IV.11. MÁV Ért. 6.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezésére és lebonyolítására 24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. vagyonvédelméről 46/2015. (XI. 20. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról 10/2008. (III. 21. MÁV. Ért. 8.) Vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról 6/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG számú utasítás a lassúmenetek nyilvántartására, a lassúmenet kimutatások előállítására és az érintett személyzet értesítésére 1/2016. (I. 29. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: A MÁV-csoport szállítói előminősítésére vonatkozó utasítás Hálózati Üzletszabályzat F.1. sz. Jelzési Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei F.3. sz. Utasítás az üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálat ellátására F.7. sz. Utasítás a jármű- és vonatadatok kezelésére F.10. sz. Utasítás a védett vezetők utazásainak és különleges szabályozást igénylő vonatok közlekedésének lebonyolítására F.20. sz. Elegytovábbítási Utasítás

6. szám

• • • • • • • • • • • • • •


889

D.4. sz. Utasítás a téli időjárás alkalmával követendő eljárásra (4/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás O.1. sz. Oktatási Utasítás H.6. sz. Utasítás rendkívüli küldemények kezelésére 366577/1982. Országos közforgalmú vasutak pályatervezési szabályzata E.1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére I., III., IV. rész E.2 sz. Fékutasítás E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás Műszaki Táblázatok I. és II. 36/2015. (IX. 4. MÁV. Ért. 15.) általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról; Állomási végrehajtási utasítások Vonali végrehajtási utasítások 46/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG utasítás: A kapcsolódási pontok megállapodásának készítésére és az egységes szempontrendszer alkalmazására vonatkozó szabályozás 21/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8 .) EVIG sz. utasítás: A Balatonfenyves Gazdasági Vasút új Jelzési, Forgalmi és Gépészeti Utasítása A MÁV Zrt. Beruházási Kézikönyve 57/2015. (XII. 18. MÁV Ért. 28.) EVIG sz. utasítás a szerződéskötések rendjéről Vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények karbantartásának alapelveit és követelményeit meghatározó utasítások

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

D.1. sz. Pályafelügyeleti és Gondozási Utasítás D.2. sz. Utasítás a vasúti munkagépeknek és munkavonatoknak közlekedtetésére és az ezekkel öszszefüggő műszaki előírásokra D.5. sz. Pályafelügyeleti Utasítás D.10. sz. Síndiagnosztikai Utasítás D.11. sz. Utasítás vasúti alépítmény tervezése, építése karbantartása és felújítása D.12. sz. vasúti felépítmény, műszaki útmutató 1435 mm nyomtávolságú pályákra D.12/H. sz. utasítás: Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete 18/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8 .) ÁVIGH. sz. utasítás Műszaki útmutató, környezeti rend (gallyazás, fakivágás, kaszálás, parlagfűmentesítés) D.20. sz. Vasúti sínek hegesztése utasítás D.54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások D.57. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások a széles nyomtávolságú pályákra 2/1996. (MÁV Ért. 30.) utasítás a sínek kiegyenlített magassági kopásáról P-282/1998. Vágánymérési Utasítás 19/1999. (MÁV Ért. 4.) utasítás a váltók sínszékeinek kenésére használható környezetkímélő anyag bevezetéséről 39/1999. (MÁV Ért. 13.) utasítás a rehabilitáció fogalmának meghatározásáról 57/1999. (MÁV Ért. 24.) utasítás az optikai kábelek vasúti földműben történő elhelyezéséről 21/2001. (MÁV Ért. 9.) utasítás a meglévő vasúti acélhidak teherbírásának ás tartósságának utasítás hatályba léptetéséről szóló H.4. számú utasítás hatályba léptetéséről H.1. sz. Vasúti Hídszabályzat H.1.2. sz. Vasúti hidak erőtani számítása H.2. sz. Utasítás vasúti beton- és vasbeton hidak építésére H.3. sz. Utasítás a MÁV Zrt. által üzemben tartozz vasúti pályahálózat hídjain közlekedtethető járművek elbírálásához

890

• • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • •


6. szám

H.4. sz. Utasítás a meglévő vasúti acélhidak teherbírásának és tartósságának megállapítására 2/2003. (MÁV Ért. 28.) utasítás alagútban végzett karbantartási és javítási munkák munkabiztonságáról 4/2012. IÁVIGH sz. utasítás a rendkívüli események következtében szükségessé váló ideiglenes és végleges helyreállítási tevékenységek megszervezésére, végrehajtására 15/2005. (VI. 3. MÁV Ért. 22.) VIG sz. utasítás a 120-130 hosszú sínek szállítására és a vágányba történő lerakására vonatkozó kezelésének és technológiájának szabályozásáról 2/2005. (III.11. MÁV Ért. 10.) technológiai utasítás a vasúti hidak építési és felújítási munkáira vonatkozó technológiára 10/2006. (XII.22. MÁV Ért. 51.) sz. utasítás a vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei 4/2006. (VI. 30. MÁV Ért. 26.) utasítás az előre gyártott T-szegélyborda STRAIL vasúti átjáró burkolatnál történő alkalmazásáról 2/2006.(IV. 28. MÁV Ért. 17.) utasítás a használt felépítményi anyagok minőségének biztosításáról 17/2006. (IV.14. MÁV Ért. 15.) utasítás a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési terv 35/2013. ( V.3. MÁV Ért. 15.) EVIG sz. utasítás a felépítmény karbantartó gépláncok technológiájára 1/2015. (I. 15. MÁV Ért. 1.) EVIG számú utasítás a kapacitáskorlátozást okozó karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről 2/2015. (I. 15. MÁV Ért. 1.) ÁVIGH sz. utasítás a vasúti pálya és tartozékaival, a rakterületekkel, a gépi rakodási engedélyekkel kapcsolatos felügyeleti, karbantartási, szerződéskötési, engedélykiadási és a teljesítést követő teljesítés igazolás és elszámolás általános eljárásának meghatározása, valamint új vasúti pálya tartozékai belső szabályozása a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.) alapján. 2/2009. (IV.17. MÁV Ért. 14.) utasítás a felépítmény karbantartó gépláncok technológiájára 6/2011. (VIII.12. MÁV Ért. 17.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág mérésügyi tevékenységéről 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzésére 59/2013. (XII. 20. MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a váltógondozás végrehajtásának szabályozásáról 16/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6) EVIG utasítás a forgalmi szolgálat ellátásához szükséges, a forgalmi irodában tartandó utasítások, rendeletek, szabályozások, valamint a kifüggesztendő hirdetmények és kimutatások állandó gyűjteményéről 43/2013. (VIII.23. MÁV Ért. 18.) EVIG utasítás a forgalmi szolgálattevők zárt csoportú e-mail rendszerének használatáról 47/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG sz. utasítás a forgalmi szolgálattevők zártcsoportú e-mail rendszerének használatáról szóló 43/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG utasítás 1. sz. mellékletének módosításáról 46/1996. (MÁV Ért. 22.) FF. utasítás a kombinált forgalom szállítóegységeinek továbbításáról 50/1999. (MÁV Ért. 22.) F.Ig. utasítás a váltók sínszékeinek egységes tisztításáról és kenéséről 124/2000. (MÁV Ért. 51.) F.Ig. utasítás a forgalmi szakterületen alkalmazott mobil telefonok üzemeltetéséről, nyilvántartásáról ás meghibásodásuk esetén követendő eljárásról 5/2001. (MÁV Ért. 2.) F.Ig. utasítás az üzemviteli naplójelentés módosításainak életbeléptetéséről 3/2003. (VII. 11. MÁV Ért. 28.) VIG sz. utasítás a határmenetek ás rendeltetési állományok iránypont jegyzékéről 8/2008. (X.17. MÁV Ért. 25.) ÜÁVIGH sz. utasítás a rádióforgalmazás szabályairól a tolatási tevékenység lebonyolítása közben

6. szám

•

• • • • • • • • • • • • • • • •


891

38/2011. (IX. 30. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vevőminősítésre és a kinnlevőség-kezelésre a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat és pályavasúti szolgáltatásokat hálózat-hozzáférési szerződés keretében igénybe vevő, fizetési késedelembe esett vállalkozó vasúti társaságok vonatkozásában követendő eljárási rendről 8/2006. (XI. 3. MÁV Ért. 43.) utasítás a közcélú mobiltelefonok használatára a Pályavasúti Üzletágnál T.1. sz. Utasítás a távközlés szabályozására T. 11. sz. Távközlő berendezések fenntartási műveletei és időadatai c. utasítás TB. 1. sz. Utasítás a biztosítóberendezések fenntartásáról 66/2004. (MÁV Ért. 52.) Pályavasút (Távközlés) - Vezérigazgatói utasítás: vasútüzemi lakástávbeszélő vonal engedélyezése és a használatával összefüggő kérdések szabályozása 3/2010. (I. 15. MÁV Ért. 1.) Pályavasút (Távközlés) - Elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág által nyújtott vasúti távközlési szolgáltatások meghatározásáról, igénybevételének eljárási rendjéről és az alkalmazandó díjszabásról 31/1998. (MÁV Ért. 8.) TEB.Ig. sz. utasítás a MÁV Rt. IP címrendszeréről 61/1998. (MÁV Ért. 17.) TEB. Ig. utasítás a vasútüzemben alkalmazott URH adó-vevő rádióállomások ás hálózatok engedélyezési eljárása, üzemeltetése ás nyilvántartása 1/1999. (MÁV Ért. 36.) TEB.lg.R. sz. utasítás a távbeszélő oszlopon és a tetőtartón végzett munkákhoz kapcsolódó munkabiztonsági kérdésekről 1/2003. (MÁV Ért. 8.) TEB. Ig. utasítás: Vasúti Érintésvédelmi Szabályzat 1/2006. (II. 3. MÁV Ért. 5.) Pályavasút - Pályavasúti főigazgatói utasítás az általános célú villamos energiaellátó hálózatok, valamint villamos váltófűtő- és térvilágítási berendezések időszakos vizsgálata, karbantartása, hibaelhárítása és felügyelete 33/2007. (XI. 30. MÁV Ért. 36.) Pályavasút üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a vasúti világítástechnikai kollégium állásfoglalása a vasúti világítási berendezések követelményeiről 23/1996. (MÁV Ért. 10.) TEB. Ig. sz. utasítás az Erősáramú Üzemi Szabályzat érvényességének kiterjesztéséről 1/2000. (MÁV Ért. 38.) TEB.Ig.R. utasítás a Távközlő-, Erősáramú és Biztosítóberendezési Szakigazgatóság vagyonvédelmi végrehajtási utasításáról D.9. sz. Vasúti járműmérleg műszaki utasítás 53/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 22.) ÁVIGH sz. utasítás a dinamikus kerékterhelésmérő berendezés jelzése esetén követendő eljárásról és adatainak felhasználásáról A felsővezeték üzemeltetésre, karbantartásra és üzemzavar-elhárításra vonatkozó utasítások

• • • • • •

E.101. sz. Általános utasítás a normálnyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére 31971/2014/MAV Felsővezetéki felügyeleti, karbantartási utasítás P-6812/2008. Felsővezetéki üzemzavar elhárítási utasítás 4005/2015/MAV Utasítás a Felsővezetéki Hibastatisztika rendszer vezetésére 38280/2014/MAV Utasítás a vasúti erősáramú rendszer elemeinek fejlesztésére, engedélyezésére és dokumentálására Vasúti járművek karbantartására vonatkozó utasítások

• •

D. 3. sz. Utasítás a pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai E.12. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás

892


6. szám

A vasúti járművezetők típus és vonalismeretére továbbá a munkakör betöltésére vonatkozó utasítások • • • • •

• • •

O.1. sz. Oktatási Utasítás E.1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére I., III., IV. rész A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata 20/2014. VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról 9/2015. (II. 20. MÁV. Ért. 3.) EVIG sz. utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjéről, a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokról és a balesetveszélyes körülmények között, elsodrási határon belül munkát végzők jegyzékéről 30/2014. (IV. 27. MÁV Ért. 11.) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról 10/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG utasítás a munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálatának rendjével kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról 22/2012. (IV. 13. MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására

Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

Utasítások TARTALOM. 6. szám 131. évfolyam április 1. oldal

Recommend Documents