Utasítások. 4. szám 131. évfolyam március 25. TARTALOM oldal. 2.1 Az utasítás hatálya

4. szám

131. évfolyam

2016. március 25.

TARTALOM Utasítások

oldal

6/2016. (III. 25. MÁV Ért. 4.) EVIG sz. utasítás Az O.1. Oktatási Utasításról

245

7/2016. (III. 25. MÁV Ért. 4.) EVIG sz. utasítás Belső ellenőrzési utasítás

391

Utasítások 6/2016. (III. 25. MÁV ÉRT. 4.) EVIG SZ. UTASÍTÁS AZ O.1. OKTATÁSI UTASÍTÁSRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. – más oktatási normatívákban, különös tekintettel a 19/2011. (V.10.) NFM rendeletben (továbbiakban Képzési Rendeletben) nem szabályozott – vasúti szakmai alap-, kiképzések, időszakos oktatások, eseti oktatások, valamint ezekkel kapcsolatos vizsgáztatások általános előírásainak meghatározása.

oldal 8/2016. (III. 25. MÁV Ért. 4.) EVIG sz. utasítás A 12/2015. (III. 27. MÁV Ért. 4.) EVIG. sz. utasítás A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról 2. sz. módosítása egységes szerkezetben

2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére és munkavállalójára kiterjed. Az utasítás hatálya alá tartoznak a MÁV Zrt. részére az erre vonatkozó szerződés, megállapodás szerint vasútszakmai alapképzést és időszakos oktatást biztosító regisztrált szervezetek is a megállapodásban foglaltak alapján. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az utasítás kidolgozása, a módosítási folyamat koordinálása a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ (a továbbiakban: BGOK) feladata. Az utasítás szakmai jellegű módosítására, aktualizálására vonatkozó javaslattétel és véleményezés a MÁV Zrt. Általános vezérigazgató-helyettesi szervezet szakmai szervezeti egységeinek feladata. Az utasítás kiadása és hatályba léptetése a MÁV Zrt. Humánerőforrás vezérigazgató-helyettesi szervezet felelőssége.

510

3.2

3.3

Alapképzés: a Képzési Rendelet 1. mellékletében meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére vasút egészségügyi alkalmassággal rendelkező személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés vagy a jelen utasítás mellékletében meghatározott vizsgára felkészítő képzés. Alapvizsga: meghatározott munkakör(ök) betöltéséhez, illetve tevékenység(ek) elvégzéséhez szükséges, jogszabályban vagy jelen utasításban előírt vizsga. Átképző tanfolyam: korábbi kvalifikációkat figyelembe vevő új kompetenciát, kvalifikációt adó, új munkakör betöltésére felkészítő tanfolyami jellegű képzés.

246

3.4 3.5 3.6 3.7

3.8 3.9

3.10

3.11

3.12

3.13

3.14

3.15

3.16

A MÁV Zrt. Értesítôje

Csoportos képzés: több személy egyidejű, egységes tematika szerinti képzése. Egyéni képzés: egy személy egyéni kiképzési terv vagy program szerinti képzése. Erősáramú alapismeret: E 101, E 102 sz. utasítás ismeret. Erősáramú berendezés kezelői vizsga: felsővezetéki berendezések, villamos- váltófűtés, előfűtés felsővezetéki szakaszoló(k) helyi távműködtetését végző berendezés (HETA) vagy térvilágítási berendezés kezelésére vonatkozó vizsga. Erősáramú berendezés: felsővezetéki/ alállomási/kis- és középfeszültségi berendezés. Erősáramú gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsga során a kapcsolási- és földelési műveletek gyakorlati végrehajtásának elsajátításáról kell számot adni, beleértve a szakaszolók kézi működtetéssel, illetve helyi távvezérléssel történő ki- és bekapcsolását is. Eseti oktatás: egy rendkívüli esemény vizsgálatának megállapításai alapján vagy a technológiai utasítások, szabályzatok változása miatt elrendelt, az időszakos oktatás időkeretén felüli egyszeri oktatás. Feljogosított személy: Olyan személy, aki a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére helyhez, időhöz és feladatkörhöz kötött írásbeli megbízással, ezáltal jogosultsággal, hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik. Felsővezetékes személyzet: A felsővezetékes szolgálat személyzetének azon része, amely feljogosítás alapján felsővezetékes villamos üzemi munkát végez. Felsővezetéki/alállomási helyismereti vizsga: a felsővezeték vagy alállomás helyi-műszaki kialakításának ismeretére vonatkozó vizsga adott szolgálati helyre. Felügyelet alatti munkavégzés: a kiképzett vagy kiképzés alatt álló munkavállalónak az önálló munkavégzésre történő beosztása előtt az erre kijelölt, gyakorlati oktatást végző (jogszabályi előírás esetén vasútszakmai oktató) felügyeletében történő foglalkoztatása, amelynek célja az alapképzés során szerzett ismeretek, valamint a helyi ismeretek készségszintű elsajátítása. Gyakorlati képzés: az elméleti képzés mellett vagy azt követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi vagy kísérleti szimulációs körülmények között. Hatósági vizsga: jogszabály által előírt, hatósági vizsgabizottság illetve vizsgabiztos előtt tett vizsga. A hatósági alap- és időszakos vizsgával kapcsolatos eljárás során a vonatkozó jogszabályi előírásokat és eljárási rendet kell alkalmazni.

4. szám

3.17 Időszakos (ismétlődő) munkavédelmi oktatás: a munkavédelmi oktatást a rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek és a szakmai oktatásra nem kötelezettek részére, a Munkavédelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. 3.18 Időszakos oktatás: a Képzési Rendelet 1. mellékletében meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek szinten tartása, és új ismeretek elsajátítása céljából, a Képzési Rendelet 2. mellékletben meghatározott időtartamban és gyakorisággal szervezett elméleti és gyakorlati oktatás. A fentieken túl időszakos oktatásnak tekintjük a Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb témakörben tartott, a 7.3.3. sz. mellékletben szereplő oktatásokat is. 3.19 Időszakos szakmai oktatásra kötelezett: jelen utasítás 7.3.3. mellékletében szereplő munkakör vagy jellemző tevékenység, melynek betöltője vagy végzője az utasítás szerint megadott időközönként szakmai oktatáson köteles részt venni. 3.20 Időszakos vizsga: a munkakör betöltéséhez, illetve a tevékenység elvégzéséhez szükséges, előírt és korábban megszerzett ismeretek megfelelő tudásszintjének- jogszabályban vagy jelen utasításban meghatározott - rendszeres időközönként történő ellenőrzésére szolgáló vizsga. Az eredményes időszakos vizsga egyben a meglevő vizsga érvényességének meghosszabbítását is jelenti. 3.21 Ismétlő vizsga: a sikertelen alap- és időszakos vizsgát követően, valamint a bejelentett vizsgáról igazolatlan módon történő távolmaradás esetén teendő vizsga. 3.22 Képzési rendelet: a nemzeti fejlesztési miniszter 19/2011. (V.10.) NFM rendelete a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól 3.23 Kiképző tanfolyam: új munkakör betöltésére vagy új tevékenység végzésére felkészítő, új kvalifikációt adó tanfolyami jellegű képzés. 3.24 Különbözeti vizsga: a technológiai utasítások, szabályzatok változása miatt elrendelt, az időszakos vizsga esedékessége előtt a változás által érintett ismeretanyagra vonatkozó vizsga, mely egy meglevő alapvizsga érvényben tartásához szükséges. 3.25 Kvalifikáció: végzettségek, képzettségek és kompetenciák összessége, amelyek a munkakör betöltéséhez szükségesek, illetve amivel a munkavállaló dokumentáltan rendelkezik.

4. szám


3.26 Munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti munkavégzés: a gyakorlati oktatásra kötelezett, újonnan munkaviszonyt létesített munkavállaló, vagy olyan munkavállaló, aki áthelyezésre került a Társaságon belül és új munkakörében vagy munkahelyén még nem dolgozott, csak felügyelet mellett kezdheti meg munkavégzését. A felügyelet alatti munkavégzés további követelményeit az MvSZ 4. sz. melléklete tartalmazza. Munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti munkavégzés esetén a felügyelettel megbízott munkavállaló felelősséggel tartozik a betanítás ideje alatt a rábízott munkavállaló tevékenységéért, biztonságáért. 3.27 Oktatási ütemterv: az időszakos oktatások helyét, időpontját és tematikáját tartalmazó, a Képzési Rendelet hatálya alá eső oktatások esetében a jogszabály által meghatározott tartalmi és formai feltételeket teljesítő dokumentum. 3.28 Pótvizsga: a bejelentett vizsgáról igazolt módon történő távolmaradás esetén teendő vizsga. 3.29 SAP HR (IHIR): az SAP integrált informatikai rendszerének azon része, amelyben a munkavállalók személyi adatainak nyilvántartása, kezelése, és a jövedelemmel kapcsolatos elszámolások történnek. 3.30 SAP LSO: az SAP HR azon rendszere, amelyben a képzések nyilvántartása és kezelése történik. 3.31 Soron kívüli vizsga: munkavállaló ismerethiányának megállapítása esetén a jogszabályban vagy jelen utasításban meghatározott vizsga, illetve az adott munkakörből a 3 évet meghaladó távollétet követően tett vizsga, a sikertelen második javítóvizsgát követően tett vizsga, és az elmulasztott időszakos vizsga esetén teendő vizsga. 3.32 Szakirányú szakmai oktató: a Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó oktatási tevékenységet végző személy, mely rendelkezik az adott terület oktatására szükséges végzettséggel. 3.33 Szakmai oktató: főállású vagy főtevékenysége mellett megbízásból a Képzési Rendelet hatálya alá tartozó, illetve a Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó oktatási tevékenységet végző személy. 3.34 Szakmai oktatási ütemterv: az időszakos oktatások helyét, időpontját és tematikáját tartalmazó, a Képzési Rendelet hatálya alá nem eső oktatások esetében használt dokumentum. 3.35 Továbbképző tanfolyam: korábbi ismeretekre, kvalifikációkra építő, új ismereteket, kompetenciát adó tanfolyami jellegű képzés. 3.36 Üzemeltetői területi/központi erősáramú szervezet által tartott vizsga: E 102 utasítás, erősáramú berendezés kezelői vagy helyismereti vizsga.

247

3.37 Üzemi személyzet: Azon személyek, akik villamosított vasútvonalakon rendszeresen vagy átmenetileg üzemi munkát végeznek. 3.38 Vasútszakmai oktató: a Képzési Rendeletben meghatározottak szerint az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy. 3.39 Vizsgabizottság: a vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület, illetve a jelen utasítás hatálya alá tartozó vizsgák esetében a vizsga leírásában meghatározott személyekből álló testület. 3.40 Vizsgabiztos: a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett, a vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgáztató, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi. 3.41 Vizsgáztatás: meggyőződés az előírt vizsgaanyag (elméleti és gyakorlati) elsajátításáról, a szükséges kompetenciák megszerzéséről. A vizsgáztatás lehet írásbeli, szóbeli és gyakorlati vagy ezek közül többféle vizsgatípus együttesen (összetett vizsga). 3.42 Vizsgáztató: a jelen utasítás hatálya alá tartozó vizsgák esetében a vizsga leírásában meghatározott személy, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Általános előírások 4.1.1 A szakmai képzések rendszere A szakmai képzés és vizsgáztatás egységes rendszerét, valamint módszerét a főtevékenységi körök javaslatainak figyelembevételével a Képzésszervezés szakmai felügyeletével a BGOK határozza meg. A MÁV Zrt -vel munkaviszonyba lépő valamennyi újfelvételes, valamint új munkakörbe helyezett munkavállalót a munkakörébe tartozó, előírt elméleti és/vagy gyakorlati oktatásban kell részesíteni. Az újfelvételes munkavállaló részére a helyi speciális ismereteken túlmenően munkaköre ellátásához szükséges mértékben az adott munkakör legfontosabb követelményeit kell oktatni, így különösen: 1. a munkaköréhez előirt szakvizsgák megszerzéséhez szükséges szakmai ismereteket; 2. a biztonsági szabályzatokat és szabványokat; 3. a Munkavédelmi Szabályzat vonatkozó előírásait; 4. az alapvető közlekedésbiztonsági-, környezet-, tűz-, vagyon- és veszélyes áru szállítási, minőségirányítási ismeretek előírásainak a munkakörrel, valamint a tevékenységi területtel összefüggő részeit, továbbá a vasúti területen történő közlekedésre, munkavégzésre vonatkozó biztonsági előírásokat.

248


4. szám

Az újfelvételes és új munkakörbe helyezett munkavállaló a tervezett munkakörében az utasításban és mellékleteiben meghatározott elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításáig és a szükséges vizsgák megszerzéséig önállóan munkát nem végezhet. A munkavállalók munkakörükkel összefüggő szakmai ismereteit folyamatosan szinten kell tartani, illetve bővíteni kell. Ehhez a munkáltató biztosítja az intézményes kereteket, az alapképzést, az időszakos oktatások, valamint a vizsgáztatás rendszerét. A munkavállaló is köteles önképzéssel szakmai ismereteit naprakészen tartani, a jogszabályokban, a technológiában és az utasításokban, szabályzatokban bekövetkező változásokat nyomon követni, készségszinten megismerni. A képzések napi időtartama munkanaponként a gyakorlati képzéssel együtt sem haladhatja meg a Munka Törvénykönyvében meghatározott, beosztás szerinti napi munkaidő felső határát.

A jogszabályok hatálya alá nem eső alapképzések és időszakos oktatások esetében a szakmai oktatási tevékenységet végzőkkel szemben a következők a követelmények:

4.1.2 A szakmai képzések személyi és tárgyi feltételei

A Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgák esetén a vizsgáztatókat a szakmai felügyeletet ellátó főtevékenységi kör vezetője jelöli ki az alábbi feltételek megléte esetén: • felsőfokú állami iskolai végzettség, • felsőfokú vasúti szakmai képzettség, • legalább 3 éves szakmai gyakorlat. vagy • érettségi, • felsőfokú vasúti szakmai képesítés, • 5 éves szakirányú szakmai gyakorlat. Alapképzésre és időszakos oktatásra egyaránt olyan hely jelölhető ki, ahol rendelkezésre állnak a jogszabályok és a szakmai szempontok által megkövetelt képzési- és oktatási feltételek (megfelelő befogadóképességű helyiség, székek, jegyzetelésre alkalmas asztalok, tábla stb.). A feltételek biztosításáról a képzés szervezője saját hatáskörben köteles gondoskodni.

A rendszeres szakmai képzést, oktatást végző főállású munkavállaló kiválasztása és megbízása a BGOK feladata. Amennyiben a szakmai oktató nem a BGOK munkavállalója, a BGOK köteles az oktató munkáltatói jogkörgyakorlójával a felkéréséről egyeztetni, a szakmai felügyeletet ellátó főtevékenységi kör vezetőjétől az oktató kijelölésére javaslatot kérni. Oktatói feladatok ellátásával csak szakmailag felkészült, oktatási készséggel és a jogszabályokban illetve az utasításokban foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló bízható meg. A BGOK főállású, valamint a MÁV munkaviszonyban álló és a BGOK-val megbízási szerződéses jogviszonyban álló a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vasútszakmai oktatókról (első csoport) a BGOK köteles naprakész nyilvántartást vezetni. A BGOK-val megbízási szerződéses jogviszonyban nem álló vasútszakmai gyakorlati oktatókról (második csoport: például forgalmi szolgálattevők, vasúti járművezetők) a Képzésszervezés köteles naprakész nyilvántartást vezetni. Azon első csoportba eső vasútszakmai oktatók, akik a közlekedési hatóság névjegyzékébe kerülnek, kötelesek ezt jelenteni a BGOK-nak, valamint MÁV Zrt-vel munkaviszonyban álló munkavállaló esetén a munkáltatójuknak. A munkáltató köteles a Képzésszervezésnek jelenteni a névjegyzékbevételt. Azon második csoportba eső vasútszakmai oktatók, akik névjegyzékbe kerülnek, kötelesek ezt jelenteni a munkáltatójuknak. A jelentésnek írásban kell történnie és mellékelni kell a hatóság által kiadott határozat másolatát. A vasútszakmai oktatók az adataik változásáról, névjegyzékből történő törlésükről kötelesek értesíteni a BGOK-t illetve a munkáltatójukat. A munkáltatók kötelesek haladéktalanul a Képzésszervezés felé továbbítani a vasútszakmai oktatókra vonatkozó adatváltozásokat (névjegyzékbevétel, törlés stb).

• felsőfokú szakirányú állami iskolai végzettség, • felsőfokú szakmai képesítés, • 1 éves szakirányú szakmai gyakorlat, vagy • érettségi, • felsőfokú vasúti szakmai képesítés, • 5 éves szakirányú szakmai gyakorlat. Szakmai oktatói munkakörben további követelmény: • oktatói (oktatótiszti, vasútszakmai oktatói) vagy pedagógiai végzettség. Az utasításban foglalt feltételeknek megfelelő munkavállalók közül a vizsgáztatók kiválasztása és kinevezése a BGOK javaslata alapján, a főtevékenységi kör vezetőjének a hatásköre.

4.2 Az alapképzés általános előírásai 4.2.1 Az alapképzés rendszere, általános jellemzői Az alapképzést elsősorban tanfolyami jellegű, csoportos képzéssel kell végrehajtani, azonban ha a munkáltató érdeke azt kívánja, és jogszabály nem tiltja, a megrendelő főtevékenységi kör kérése alapján a Képzésszervezés egyéni kiképzést is engedélyezhet. Az egyéni kiképzés megszervezése is a BGOK feladata. Az oktatáshoz szükséges szakmai személyi és tárgyi feltételek biztosításában a munkáltató köteles együttműködni a BGOK-val. Az egyéni kiképzésekről a 7.2.1. melléklet szerinti kimutatást kell vezetni a munkáltatónak. Az elméleti képzés elsősorban tantermi körülmények között, lehetőség szerint korszerű oktatástechnikai lehetőségek alkalmazásával történik. A gyakorlati képzés során a munkafolyamatokat be kell mutatni, és – amennyiben előírás nem tiltja – a munka-

4. szám


vállalóval be kell gyakoroltatni. A gyakorlati képzést oly módon kell megszervezni és végrehajtani, hogy az a közlekedés és a szolgáltatás, valamint a munkavállalók és a munkavégzés körzetében tartózkodók biztonságát, továbbá a MÁV Zrt. gazdasági érdekeit nem sértheti, nem veszélyeztetheti. Munkaeszközök (távközlő-, jelző- és biztosítóberendezések, vasúti járművek, felsővezetéki berendezések, emelő-, jegykiadó gépek, számítástechnikai eszközök, programok stb.) használóit azok kezelésére, a hiba esetén követendő eljárásra a berendezés működtetésének bemutatásával, ha jogszabály vagy más szabályzat nem tiltja, a biztonság figyelembevételével a lehető legtöbb és legmagasabb fokú gyakoroltatással kell kiképezni. Amennyiben az alapképzés nem tanfolyami jelleggel történik, a foglalkozások egységét képező oktatási óra 50 perc. 4.2.2 A munkavégzéshez szükséges szakmai kvalifikációk A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni a feltételek biztosítása mellett arról, hogy a munkavállaló - a tervezett foglalkoztatásának megfelelő - a munkakörhöz előírt szakmai ismereteket a jogszabályokban és belső utasításoknak meghatározott időn belül megszerezze és a szükséges vizsgákat letegye. Az adott munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges szakmai kvalifikációkat a vasúti járművezetőkre vonatkozóan a 7.3.2. melléklet, a nem vasúti járművezetőkre vonatkozóan a 7.3.1. melléklet tartalmazza. 4.2.3 Újfelvételes, új munkakörbe kerülő munkavállalók kiképzése A következőkben felsorolt általános oktatások tervezhetősége és szakszerű lebonyolítása érdekében a BGOK telephelyein éves naptár szerint legalább havonta egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban kell megtartani a kiképzéseket, s – amennyiben jogszabály vagy más utasítás másképp nem rendelkezik - a munkavállalókat ezekre a képzésekre kell irányítani. Az oktatásokat lehetőség szerint meg kell bontani aszerint, hogy újfelvételes munkavállalóról van szó, vagy csak meghatározott munkakörbe kerülés miatt szükséges az oktatás. Az éves naptárt legkésőbb megelőző éve december 20-ig, annak esetleges módosítását a megelőző hónap 20-ig teszi közé a BGOK honlapján, illetve a főtevékenységi körök vezetőihez eljuttatott levelében. Amennyiben jogszabály vagy más utasítás másképp nem rendelkezik ezen oktatásokat az újfelvételes munkavállaló esetén a munkaviszony kezdetétől, új munkakörbe kerülő munkavállaló esetén a munkakörváltástól számított három hónapon belül kell teljesíteni. Az áthelyezett, valamint új munkakörbe kerülő munkavállalókat a 7.2.14. melléklet szerinti oktatások közül csak

249

azokból kell oktatni, mely ismeretekkel nem rendelkezik. Az oktatások dokumentálására az időszakos oktatásoknál használt 7.2.9. melléklet szerinti oktatási naplókat kell használni, melyet az oktatási tevékenységet végző köteles lefűzve megőrizni. A humánpartnernek a 7.2.14. melléklet szerinti nyomtatványt kell átadnia a munkavállalónak, melyen valamennyi alapoktatás igazolását az oktatási tevékenységet végzőnek el kell végezniük. A munkavállaló a kitöltött 7.2.14. melléklet 3 aláírt példányát eljuttatja a humánpartner részére. Átadás után a 7.2.14. melléklet szerinti nyomtatvány három példányát aláírattatja a munkavállalóval és a munkáltatóval (a munkáltató az oktatási naplók alapján köteles meggyőződni az oktatás tényleges megtörténtéről), melyből egy aláírt példány a humánpartnernél, egy a munkáltatói jogkör gyakorlónál marad és egy példány visszaküldésre kerül a BGOK részére. 4.2.3.1 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Az oktatással kapcsolatos részletes előírásokat a Munkavédelmi Szabályzat (MvSz) tartalmazza. 4.2.3.2ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS OKTATÁS Az újfelvételes munkavállalókat belépéskor, az áthelyezett, valamint új beosztásba kerülő munkavállalókat - szükség szerint - az önálló munkavégzés megkezdése előtt általános elsősegélynyújtási képzésben kell részesíteni, amelyet képzett elsősegélynyújtó tarthat. Az oktatást a munkáltatói jogkör gyakorló által kijelölt személynek kell elvA munkahelyi elsősegély-nyújtásra kijelölt munkahelyi elsősegély-nyújtókat egy legalább 8 órás tanfolyami képzéssel kell felkészíteni, melynek tartalmát és szabályait a képzési program tartalmazza. Az elsősegélynyújtási ismeretek oktatásáról részletesebben a 19/2009. VIG. sz. utasítás (A munkahelyi elsősegélynyújtás végrehajtásáról) rendelkezik. 4.2.3.3 TŰZVÉDELMI OKTATÁS Az újfelvételes munkavállalókat belépéskor, az áthelyezett, valamint új beosztásba kerülő munkavállalókat - szükség szerint - az önálló munkavégzés megkezdése előtt tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatások a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatában előírtakon kívül a helyi sajátosságokra, a tevékenységi körrel összefüggő megelőző tűzvédelmi ismeretekre és a tűz esetén követendő eljárásokra terjedjenek ki. Az oktató személyét létesítményi tűzvédelmi szabályozásban kell meghatározni. A kiképző és továbbképző tanfolyamokon oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. A tűzvédelmi tantárgy óraszámát a képzési programban kell meghatározni. A fenti tanfolyamokon a tűzvédelmi tantárgyból vizsgát kell tenni. Az oktatásról az oktatásszervező köteles gondoskodni.

250


A speciális ismereteket igénylő, tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkaköröket a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet határozza meg. A jogszabály alapján meghatározott munkakörökben csak szakvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható. A vizsgára kötelezett munkavállalót csak előzetes tanfolyami felkészítés után szabad tűzvédelmi szakvizsgára rendelni. A szakvizsgára való felkészüléshez szükséges feltételek biztosítása (tananyag rendelkezésre bocsátása, az elméleti és gyakorlati oktatás megtartása) az oktatásszervező feladata. A vizsgára kötelezett munkavállalót a munkáltató köteles írásban bejelenteni a szakvizsgáztatásra jogosult regisztrációs szervezet vagy az oktatásszervező részére. A munkáltatónak a szakvizsgára kötelezett munkakörökről nyilvántartást kell vezetnie. Amennyiben a munkavállaló belépéskor már rendelkezik a munkaköréhez kötelezően előírt érvényes tűzvédelmi szakvizsga oklevéllel, akkor azt köteles a munkáltatónak valamint a humánpartnerének bemutatni. 4.2.3.4 KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÁS A 19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó munkakörök esetében legalább 4 óra elméleti környezetvédelmi oktatás szükséges, de ennél a képzési program magasabb óraszámot is meghatározhat. A 19/2011. NFM rendelet hatálya alá nem tartozó munkakörök esetében legalább 1 óra elméleti környezetvédelmi oktatás szükséges. A környezetvédelmi oktatást mindkét esetben környezetvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy tarthatja. 4.2.3.5 ETIKAI OKTATÁS A MÁV Zrt. Etikai kódexét és az etikai vétségek bejelentésére vonatkozó utasítást minden újfelvételes munkavállalónak legalább 0,5 óra időtartamban kell oktatni. Az oktatást a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy annak megbízottja tartja. Az oktatás tematikáját központilag az Etikai Kódex kiadásáért felelős szervezeti egység adja ki. Az alapoktatás történhet e-learning módszerrel is. Ebben az esetben a képzésszervező e-mailben értesíti a képzésen résztvevőket a tananyag elsajátításának módjáról, a követelményekről, a tanulástámogatás (tutorálás módjáról). A képzés sikeres elvégzésének és az arról szóló igazolás kiadásának feltétele a teljes elektronikus tananyag áttekintése („a tanulási út teljes, nyomonkövethető végigjárása”), az előírt feladatok megoldása, melyet az e-learning keretrendszer elektronikusan naplóz. Szerződés alapján a MÁV Zrt. területén az alaptevékenység vagyonvédelmi feladatainak ellátásával megbízott vállalkozás vagyonőreinek és fegyveres bizton-

4. szám

sági őreinek vasúti ismeretekre vonatkozó szakmai oktatását a szerződésben kell szabályozni. 4.2.3.6 VAGYONVÉDELMI OKTATÁS Az újfelvételes munkavállalók részére belépéskor és az áthelyezett munkavállalók részére - szükség szerint - munkába állításuk előtt 1 óra időtartamú vagyonvédelmi oktatást kell tartani. A vagyonvédelmi oktatás a Vagyonvédelmi Utasításban és annak Helyi Végrehajtási Utasításában a munkakörre vonatkozó szabályozásra terjed ki. Az oktatást a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy annak megbízottja tartja. Szerződés alapján a MÁV Zrt. területén az alaptevékenység vagyonvédelmi feladatainak ellátásával megbízott vállalkozás vagyonőreinek és fegyveres biztonsági őreinek vasúti ismeretekre vonatkozó szakmai oktatását a szerződésben kell szabályozni. Az alapoktatás történhet e-learning módszerrel is. Ebben az esetben a képzésszervező e-mailben értesíti a képzésen résztvevőket a tananyag elsajátításának módjáról, a követelményekről, a tanulástámogatás (tutorálás módjáról). A képzés sikeres elvégzésének és az arról szóló igazolás kiadásának feltétele a teljes elektronikus tananyag áttekintése („a tanulási út teljes, nyomonkövethető végigjárása”), az előírt feladatok megoldása, melyet az e-learning keretrendszer elektronikusan naplóz. 4.2.3.7 VESZÉLYESÁRU SZÁLLÍTÁSI OKTATÁS (RID) Valamennyi olyan munkavállalót – ideértve az újfelvételes és áthelyezett munkavállalót is – akinek a betöltendő munkaköre azt indokolja (a 7.3.3. melléklet táblázatában időszakos oktatási kötelezettség szerepel veszélyesáru ismeretből) – az önálló munkavégzésének megkezdése előtt a veszélyes áruk fuvarozása közben előforduló veszélyekről, intézkedésekről, alapvető ismeretekről oktatni kell. Az oktatást az NKH veszélyesáru szállítási tanácsadó névjegyzékébe felvett szakmai oktató tartja. 4.2.3.8 HON-, KATASZTRÓFA- ÉS POLGÁRIVÉDELMI OKTATÁS

A főtevékenységi körök rendszeres szakmai oktatásra kötelezett, 7.3.3. táblázatban felsorolt munkakörben foglalkoztatott, újfelvételes munkavállalók részére belépéskor és az áthelyezett munkavállalók részére – szükség szerint – az önálló munkavégzésének megkezdése előtt 1 óra időtartamban hon-, katasztrófa és polgári védelmi kiképzést kell tartani. A kiképző oktatást külön kiadott szakmai jegyzet és tematika alapján a szakmai oktató tartja. 4.2.3.9 INFORMATIKAI BIZTONSÁGI ÉS TITOKVÉDELMI OKTATÁS

4. szám


Valamennyi újfelvételes munkavállalót munkába állítása előtt 1 óra időtartamú informatikai biztonsági és titokvédelmi oktatásban kell részesíteni az informatikai rendszerekben jártas szakember kijelölésével. Az oktatandó anyagot az Informatikai Biztonsági Szabályzat tartalmazza. Az oktatások a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatában előírtakon kívül a helyi sajátosságokra, tevékenységi körrel összefüggő ismeretekre és eljárásokra terjednek ki. 4.2.3.10 DMS, SAP HR, GIR, MTR ÉS EGYÉB SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZEREK OKTATÁSA

Azon munkavállalóknak, akiknek a MÁV Zrt-nél kialakított valamely számítógépes rendszert kell kezelniük, a felhasználói jogosultság megadása előtt kiképző oktatáson kell részt venniük és kezelői vizsgát kell tenniük. A kiképzés tanfolyami jelleggel történik. A számítógépes rendszerekre történő kiképzés történhet e-learning módszerrel is. Ebben az esetben a képzésszervező e-mailben értesíti a képzésen résztvevőket a tananyag elsajátításának módjáról, a követelményekről, a tanulástámogatás (tutorálás módjáról). A képzés sikeres elvégzésének és az arról szóló igazolás kiadásának feltétele a teljes elektronikus tananyag áttekintése („a tanulási út teljes, nyomonkövethető végigjárása”), az előírt feladatok megoldása, melyet az e-learning keretrendszer elektronikusan naplóz. A munkáltatói jogkör gyakorló felelőssége, hogy csak a sikeres kezelői vizsgának megfelelő jogosultságot kapjon a munkavállaló. 4.2.3.11 KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI OKTATÁS Az új felvételes, valamint áthelyezett munkavállalót a helyi ismereti vizsgára történő felkészítés alkalmával oktatni kell a tervezett munkakörére vonatkozó közlekedésbiztonsági veszélyekről, baleset esetén vagy veszély észlelése esetén teendő intézkedésekről, értesítésekről. A Balesetvizsgálati Utasításból vizsgára kötelezettek • a vasúti balesetvizsgálat vezetői, valamint a Pályavasút képviseletében a vizsgálatban résztvevő vasúti szakértők szakvizsga keretében, • az általános és egyszerűsített forgalmi vizsgához kötött munkakört betöltők a forgalmi vizsga keretében. A vizsgára felkészítés történhet egyénileg vagy kiképző szakmai tanfolyam keretében. A Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasításból vizsgára kötelezettek a kárhely-parancsnokok és kárhelyparancsnok helyettesek. A vizsgára való felkészítés történhet egyénileg vagy kiképző tanfolyam keretében. A Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasításból a vizsgáztatásra a Biztonsági Igazgatóság Vasútbizton-

251

ság vezetője az érdekelt szervezeti egység vezetőjével (megbízottjával) együttesen jogosult. 4.2.3.12 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI OKTATÁS Azon munkavállalóknak, akik tanúsított minőségirányítási rendszer hatálya alá tartozó szervezeti egységnél kezdik meg munkájukat, legalább 0,5 óra időtartamban kell oktatásban részesíteni minőségirányítási ismeretekről. Az oktatás tematikáját központilag adja ki a minőségirányítási vezető. Azon munkavállalók, akiket a tanúsított minőségirányítási rendszer hatálya alá tartozó szervezeti egységnél a tanúsított minőségirányítás rendszer működtetésében közvetlen feladatok elvégzésével bíznak meg (auditor, minőségügyi megbízott, minőségügyi felelős, mérésügyi megbízott, mérésügyi felelős), tanfolyami jellegű képzésben kell részesülniük. 4.2.3.13 GÉPJÁRMŰVET VEZETŐK OKTATÁSA A MÁV Zrt tulajdonát képező, vagy szerződés alapján jogszerű használatában lévő közúti gépjárművek vezetőit alap-, majd rendszeres szakirányú oktatásban kell részesíteni. Szakmai oktatásra kötelezettek: • Közúti gépjárművezetői beosztásban • f o g lalkoztatott munkavállalók. • Egyéb munkakörben foglalkoztatott, de közúti gépjárművezetéssel is megbízott munkavállalók. • Egyéb munkakörben foglalkoztatott, de a MÁV Zrt. által rendelkezésre bocsátott – külön megállapodás vagy engedély alapján – közúti gépjárművet vezetők. • Gépjármű ügyintézők vagy gépjármű ügyintézéssel megbízott munkavállalók. Új gépjárművezetői megbízólevél kiadása előtt a járművet használó munkavállaló részére a szervezeti egység vezetőjének vagy általa megbízott, megfelelő ismeretekkel rendelkező munkavállalónak rendkívüli oktatást kell tartania a MÁV Zrt. tulajdonát képező és flottaszerződés keretében használatában levő közúti járművek üzemeltetéséről és a közúti járműgazdálkodásról szóló utasítás anyagából. Az oktatás megtörténtét a külön erre a célra rendszeresített oktatási naplóba kell bejegyezni. Az alapoktatás történhet e-learning módszerrel is. Ebben az esetben a képzésszervező e-mailben értesíti a képzésen résztvevőket a tananyag elsajátításának módjáról, a követelményekről, a tanulástámogatás (tutorálás módjáról). A képzés sikeres elvégzésének és az arról szóló igazolás kiadásának feltétele a teljes elektronikus tananyag áttekintése („a tanulási út teljes, nyomonkövethető végigjárása”), az előírt feladatok megoldása, melyet az e-learning keretrendszer elektronikusan naplóz.

252


4.2.3.14 VESZÉLYESÁRU SZÁLLÍTÁSI OKTATÁS (ADR) A veszélyes áruk közúti fuvarozásával, szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeket feladatukhoz és felelősségükhöz igazodóan ki kell oktatni a veszélyes árukra vonatkozó előírásokra. Az érintett munkavállalók körét elsősorban nem a beosztás ill. munkakör alapján, hanem a végzett tevékenység alapján kell meghatározni. A munkáltatói jogkört gyakorló vezető köteles gondoskodni a feltételek biztosítása mellett arról, hogy a munkavállaló – a tervezett foglalkoztatásának megfelelő – a munkakörhöz előírt veszélyes áruszállítás szakmai ismereteket megszerezze. Az oktatás időtartama 8 óra, melyet az NKH veszélyesáru szállítási tanácsadó névjegyzékébe felvett szakmai oktató tartja. Az oktatást külön oktatási naplóban kell rögzíteni. 4.2.4 Át- és továbbképzések A munkakör vagy a technológia változásával járó át- és továbbképzéseket alapvetően a MÁV éves képzési tervében kell rögzíteni. A képzéseket lehetőleg tanfolyami keretek között kell lebonyolítani, melynek befejeztével a képzési programban vagy a jelen utasításban meghatározott alapvizsgát kell tenni. A képzési programokban pontosan meg kell határozni a bemeneti követelményeket és a kimeneti kompetenciákat. Az egyes szakterületek rendszeres továbbképzéseket határozhatnak meg, melyeket konferencia jelleggel rendezhetnek meg. 4.3 A Képzési Rendelet hatálya alá tartozó alapképzés 4.3.1 A képzésre való jelentkeztetés A Képzési Rendelet hatálya alá tartozó alapképzésre a résztvevőket az éves képzési tervbe való felvétellel lehet regisztrálni, melyet a munkáltatói jogkör gyakorló javaslata alapján a humán partner állít össze. A képzéseket a Képzési Rendelet és a Vasúti Vizsgaközpont előírásai alapján általában tanfolyamként kell lebonyolítani. Egyéni alapképzést a főtevékenységi kör kérése alapján a Képzésszervezés vezetője engedélyezhet a Képzési Rendeletben meghatározott módon. A tanfolyami jellegű képzésekre a jogszabályi előírásokon kívül a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata és a BGOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzata vonatkozik. 4.3.2 A képzés meghirdetése A tanfolyami képzések meghirdetése a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatában foglaltak szerint történik meg. 4.3.3 A képzés bejelentése a KTI vasúti Vizsgaközpontnak A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi alapképzést – beleértve az egyéni képzéseket is – a BGOK köteles

4. szám

bejelenteni a Vasúti Vizsgaközpontnak a Képzési Rendeletben meghatározott módon és időben. 4.3.4 A képzés lebonyolítása A képzéseket a képzési programban meghatározott módon, tartalommal és a megadott ütemezéssel kell megvalósítani. Az alapképzések gyakorlati részének lebonyolításánál a szakmai vezetők kötelesek együttműködni a BGOK-val. 4.4 A Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó alapképzés A Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó kiképzéseket általában képzési program alapján tanfolyami jelleggel csoportosan vagy egyéni kiképzéssel kell megoldani. Az igényeket a munkáltatói jogkör gyakorlók a humánpartnerek útján kötelesek a képzéstervezési folyamat során a Képzésszervezés felé továbbítani. A tanfolyami képzések esetén a BGOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát, illetve az adott képzés képzési programját kell követni. Egyéni képzés esetén, ha ilyen képzésre rendelkezésre áll képzési program, azt kell irányadónak tekinteni. Egyéni képzési tervet kell készíteni, és a konzultációkról, képzési alkalmakról külön oktatási naplóban kell bejegyzést készíteni. A jellemzően eseti képzések megrendelését, nem tanfolyami jelleggel történő helyi kezelői vizsgára felkészítő oktatások előírásait a következő alpontok tartalmazzák. 4.4.1 A biztosítóberendezési „kezelői alapvizsgára” felkészítő oktatásra vonatkozó előírások: Áthelyezés, új beosztásba kerülés, valamint újfelvételes munkavállaló esetén, ha a munkavállaló a helyi biztosítóberendezés kezelésére jogosító vizsgával nem rendelkezik, de annak rendszeres vagy eseti kezelésére kötelezett, akkor vizsgát kell tegyen. Az alapvizsgára felkészítő oktatásban kell részesíteni. Az oktatást a vasútszakmai műszaki (biztosítóberendezési) oktató irányítja. A felkészítő oktatás időtartama a berendezés típusától és a munkaköri beosztástól függ, időtartamát az 7.3.5. melléklet mutatja. Az oktatás során a szolgálati helyen található biztonsági betétek használatára vonatkozó gyakorlati oktatást meg kell tartani, melyet az oktatási naplóban külön jelezni kell. Új biztosítóberendezés üzembehelyezése előtt, a biztosítóberendezés rendszeres vagy eseti kezelésére kötelezett kezelőket, a vasútszakmai műszaki (biztosítóberendezési) oktatónak alapvizsgára történő felkészítő oktatásban kell részesíteni. A felkészítő oktatás minimális időtartama a berendezés típusától és a munkaköri beosztástól függ, időtartamát ugyancsak a 7.3.5. melléklet mutatja:

4. szám


Elektronikus biztosítóberendezések telepítése, üzembehelyezése esetén, a szimulációval támogatott biztosítóberendezési alapvizsgára felkészítő oktatás időtartama, a táblázattól eltérően (a projekttervben meghatározva) ennél több is lehet. Az oktatás lebonyolítója ezen esetekben általában a gyártó cég, vagy annak – szimulációval rendelkező – megbízottja. A meglévő biztosítóberendezés átalakításakor, kiegészítésekor valamennyi munkavállalót, aki az átalakított, kiegészített berendezést kezelheti, egy óra időtartamban a változásokról oktatásban kell részesíteni. A berendezésen bekövetkezett változástól függően az oktatás megtartható beosztás szerinti munkaidőben, vagy előre történő bevezényléssel is. Erről a Forgalmi Osztály Oktatás, Képzés – Szervezetfejlesztés szakértője dönt és hozza meg a kívánt intézkedéseket. Az oktatás a vasútszakmai műszaki (biztosítóberendezési) oktató hatáskörébe tartozik. Az 7.3.5. mellékletben beszürkített mezők csak azon munkavállalókra alkalmazandók, akikre az adott állomás, szolgálati hely, vagy vonal Végrehajtási Utasítása ezt kötelezően előírja. 4.4.1.1 Központi forgalomirányításra berendezett, távvezérelhető és a MEFI/MERÁFI vonalakon szolgálatot teljesítő, teljesíthető munkavállalók, biztosítóberendezési „kezelői alapvizsgára” felkészítő oktatásra vonatkozó előírások: Központi forgalomirányításra berendezett, távvezérelhető és a MEFI/MERÁFI vonalakon, a felkészítő oktatás időtartamát az 7.3.5. melléklet munkakörre lebontva tartalmazza. Az ilyen vonalakon telepített, azonos típusú felülvezérelt állomási biztosítóberendezések, valamint MEFI/MERÁFI állomások közötti különbségek miatt, az elsőként oktatott állomás berendezése a táblázatban meghatározott óraszámban kerül oktatásra. A rendszer minden további állomása a táblázattól eltérően két-két órában kerül ismertetésre. 4.4.2 Távközlőberendezési kezelői alapvizsgára felkészítő oktatására vonatkozó előírások: Új távközlő berendezés üzembe helyezése előtt, a berendezés kezelőket – kivétel aki már rendelkezik az adott típusra vonatkozó kezelői vizsgával – a vasútszakmai műszaki (távközlő) vagy forgalmi oktatónak, alapvizsgára felkészítő oktatásban kell részesítenie. Áthelyezés, új beosztásba kerülés valamint újfelvételes munkavállaló esetén, ha a munkavállaló a helyi különcélú távközlési berendezést kezelni fogja, – kivétel aki már rendelkezik az adott típusra kezelői vizsgával – a kezelői vizsga előtt, a vasútszakmai műszaki (távközlő) vagy forgalmi oktatónak alapvizsgára történő felkészítő oktatásban kell részesíteni. A felkészítő oktatás időtartama a következő:

253

• • • • •

forgalmi rendelkező kapcsolók 1 óra gépi utastájékoztatók 1 óra vonatfelvételi rendszerek 1 óra helyi rádiók (hordozható és fix) 0.5 óra vonali rádiórendszerek (mozdonyrádió és fix kezelő) 0,5 óra • egyéb különcélú távközlő berendezések 0.5 óra Adott különcélú távközlő berendezésből, alapvizsgára történő felkészítő oktatást a vasútszakmai műszaki (távközlő) oktatón kívül az a vasútszakmai forgalmi oktató is tarthat, aki az adott típusú távközlő berendezésből a vasútszakmai műszaki (távközlő) oktatónál sikeres vizsgát tett. 4.4.3 Az erősáramú alapismeretek,erősáramú berendezés kezelői ismeretek és felsővezetéki/ alállomás helyismeret oktatására vonatkozó előírások: Új villamos felsővezeték, alállomás vagy erősáramú berendezés üzembe helyezése előtt, az érintett munkavállalókat – kivétel, aki már rendelkezik az adott típusra vonatkozó kezelői vizsgával – alapvizsgára felkészítő oktatásban kell részesíteni. Áthelyezés, új beosztásba kerülés esetén, ha a munkavállaló a helyi villamos felsővezeték, alállomás vagy erősáramú berendezést kezelni fogja – kivétel, aki már rendelkezik az adott típusra kezelői vizsgával – a kezelői vizsga előtt felkészítő oktatásban kell részesíteni. E 101 sz. utasításból oktatási tevékenységet oktatási és vizsgáztatási jogosultsággal rendelkező, oktatással megbízott személy végezhet. Az erősáramú berendezés kezelői ismeretek és felsővezetéki/alállomás helyismeret oktatását szakirányú, szakmai oktatással megbízott személy végezheti. 4.4.3.1 FORGALMI SZAKSZOLGÁLAT Áthelyezés, új beosztásba kerülés, valamint újfelvételes munkavállaló esetén, ha a munkavállaló az erősáramú ismeretek és a helyi erősáramú berendezés kezelésére jogosító vizsgával nem rendelkezik, de annak rendszeres vagy eseti kezelésére kötelezett, akkor vizsgát kell tennie. Az alapvizsgára felkészítő oktatásban kell részesíteni. Az oktatást a vasútszakmai műszaki (erősáramú) oktató végzi. A felkészítő oktatást forgalmi szakszolgálat esetén, a 7.3.6. sz. mellékletben megadott időtartamban, a 7.3.8. sz. mellékletben meghatározott állomási kategóriák alapján (A mellékletben az állomások műszaki szempontból vannak kategorizálva) kell megtartani. Új villamos felsővezeték vagy erősáramú berendezés üzembe helyezése előtt, a villamosított vasútvonalon szolgálatot ellátókat vagy az erősáramú berendezést rendszeres vagy eseti kezelésére kötelezett munkavállalókat vasútszakmai műszaki (erősáramú) oktató-

254


nak alapvizsgára történő felkészítő oktatásban kell részesíteni. A felkészítő oktatást, a forgalmi szakszolgálat esetén, a 7.3.6. sz. mellékletben megadott időtartamban, a 7.3.8. sz. mellékletben meghatározott állomási kategóriák alapján (A mellékletben az állomások műszaki szempontból vannak kategorizálva) kell megtartani. A meglévő villamos felsővezeték vagy erősáramú berendezés átalakításakor, kiegészítésekor valamennyi munkavállalót, aki az átalakított, kiegészített berendezést kezelheti, egy óra időtartamban a változásokról oktatásban kell részesíteni. A berendezésen bekövetkezett változástól függően az oktatás megtartható beosztás szerinti munkaidőben, vagy előre történő bevezényléssel is. Forgalmi szakszolgálat esetén, erről Területi Igazgatóságok szakmai oktatásért felelős munkatársa dönt és hozza meg a kívánt intézkedéseket. Az oktatás a vasútszakmai műszaki (erősáramú) oktató hatáskörébe tartozik. 4.4.3.2 ERŐSÁRAMÚ SZAKSZOLGÁLAT SZEMÉLYZETÉRE VONATKOZÓ KÉPZÉS

Áthelyezés, új munkakörbe kerülés esetén, ha a munkavállaló az erősáramú ismeretek és az erősáramú berendezés kezelésére jogosító vagy helyismereti vizsgával nem rendelkezik, akkor alapvizsgára felkészítő oktatásban kell részesíteni. Újfelvételes munkavállaló esetén erősáramú alapismeretekből, valamint szükség szerint erősáramú berendezés kezelői ismeretek és/vagy felsővezetéki/alállomás helyismeret alapvizsgára felkészítő oktatásban kell részesíteni. A meglévő villamos felsővezeték, alállomási vagy erősáramú berendezés átalakításakor, kiegészítésekor valamennyi munkavállalót, aki az átalakított, kiegészített berendezést kezelheti, az ismeretek elsajátításához szükséges időtartamban a változásokról oktatásban kell részesíteni. A berendezésen bekövetkezett változástól függően az oktatás megtartható beosztás szerinti munkaidőben, vagy előre történő bevezényléssel is. Az alapvizsgára kötelezett munkavállalót oktatásban kell részesíteni, melyet az erősáramú szakszolgálat munkavállalói részére önálló erősáramú szakmai oktatás keretében kell megtartani. Az oktatást az oktatással megbízott személy végzi. A felkészítő oktatás időtartamát a 7.3.6. sz. mellékletben meghatározott óraszámban kell oktatni. 4.5 A Képzési Rendelet hatálya alá tartozó alapvizsgáztatás 4.5.1 A vizsgára való bejelentés, a vizsga előkészítése A Képzési rendelet hatálya alá tartozó alapvizsgára valamennyi munkavállalót a BGOK jelenti be a Vasúti

4. szám

Vizsgaközponthoz a munkáltatói jogkör gyakorló és a humánpartner által megadott adatok alapján. A vizsgadíj minden esetben az adott szervezeti egység képzési költségét terheli. A vizsgahelyszínt a Képzési Rendeletnek megfelelően a BGOK köteles biztosítani. A tanfolyamhoz kapcsolódó vizsgák esetén a vizsgázók értesítését a Képzésszervezés munkatárs visszajelzése alapján a Humánpartner végzi. 4.5.2A vizsgaeredmények dokumentálása A Képzési Rendelet alá tartozó alapvizsgáról a KTI Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és Eljárásrendjében meghatározott módon vizsgaigazolást állít ki, melyet a munkavállaló köteles a vizsgabiztostól átvenni és szolgálat közben magánál tartani. Az alapvizsgáról készített jegyzőkönyv egy példányát (a képző szerv példánya) a képzést lefolytató BGOK köteles megőrizni, valamint a jegyzőkönyvről készített másolatot a BGOK köteles haladéktalanul beküldeni a Humánszolgáltató szervezetnek az SAP HR-be történő elektronikus archiválás céljából A vizsgajegyzőkönyv másik példányát (mely az alkalmazó vasúttársaság példánya) a Képzésszervezés munkatársai központilag veszik át a KTI Vasúti Vizsgaközponttól, elvégzik az SAP HR rendszerben a munkavállalók kvalifikációnak a rögzítését. A vizsgázó és a munkáltató értesítését a Humánpartner végzi el. 4.6 A Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó alapvizsgáztatás A Képzési Rendelet és egyéb jogszabályok hatálya alá nem eső vizsgák leírását a 7.1. melléklet tartalmazza. a) A biztosítóberendezési kezelői alapvizsgára vonatkozó speciális előírások: Jelző- vagy biztosítóberendezést, vagy annak meghatározó szerkezeti részét, elemét, csak az a munkavállaló kezelheti önállóan, aki a szervezeti egység biztosítóberendezésének kezeléséből a jóváhagyott Kezelési Szabályzat alapján sikeres vizsgát tett, és erről érvényes igazolással rendelkezik. A biztosítóberendezés rendszeres vagy eseti kezelésére-, továbbá a kezelést végzők ellenőrzésére kötelezettek a kezelésére jogosító vizsgát kell tegyenek az alábbi esetekben: • új berendezés üzembe helyezésekor, • áthelyezés, új munkakörbe kerülés esetén – kivéve, ha a megfelelő vizsgával rendelkezik, • ha a munkavállalónak csak egy szolgálati helyre van biztosítóberendezés helyi kezelői vizsgája és az előző 1 év időtartamon belül a biztosítóberendezést egyszer sem kezelte munkaköri feladatából adódóan, kivéve a kezelést végzők ellenőrzésére kötelezettek (KÖFI vonalat irányítónál elegendő a vonalon üzemelő berendezéstípusoknak megfelelően 1-1 kezelést igazolni),

4. szám

• •


ha a munkavállaló az előírt O.1 Utasítás szerinti időszakos vizsgákat nem tette le, azon munkavállalók esetében, akiknek több szolgálati helyre van biztosítóberendezés helyi kezelői vizsgájuk, évente legalább egy alkalommal kell önállóan szolgálatot ellátni az általuk kezelt biztosítóberendezéseken, kivéve a kezelést végzők ellenőrzésére kötelezettek.

b) A távközlőberendezési kezelői alapvizsgára vonatkozó speciális előírások: A különcélú távközlési berendezést csak az a munkavállaló kezelhet önállóan, aki adott típusú távközlő berendezés kezeléséből a jóváhagyott kezelési szabályzat alapján egyszer sikeres vizsgát tett, és erről érvényes igazolással rendelkezik. A különcélú távközlő berendezés kezeléséből alapvizsgát kell tenni azoknak, akik: • az új berendezés üzembe helyezésekor azt kezelhetik, és még nem rendelkeznek az adott típusra érvényes vizsgával. • áthelyezés, új munkakörbe kerülés esetén távközlő berendezést fognak kezelni, és még nem rendelkeznek az adott típusra érvényes vizsgával • távközlő berendezések kezelőinek ellenőrzésére kötelezettek, amennyiben még nem rendelkeznek az adott típusra érvényes vizsgával • ha a munkavállaló az előírt O.1 Utasítás szerinti időszakos vizsgákat nem tette le. c) Az erősáramú alapismeretek, felsővezeték/ alállomás helyismereti alapvizsgára vonatkozó speciális előírások: E 101 utasításból vizsgáztatási tevékenységet oktatási és vizsgáztatási jogosultsággal rendelkező személy végezhet. E 102 utasításból, valamint helyismeretből vizsgáztatási tevékenységet csak az erősáramú szakszolgálat létszámába tartozó vizsgáztatásra feljogosított személy végezhet. Az Erősáramú szakszolgálat a munkavállalóit saját hatáskőrben vizsgáztatja erősáramú alap- és helyismeretből. Az erősáramú berendezést csak az a munkavállaló kezelhet önállóan, aki feljogosítással rendelkezik. Helyismeretből alapvizsgát kell tenni azoknak, akik: • az erősáramú berendezés üzembe helyezése előtt, a berendezés rendszeres vagy eseti kezelésére kötelezettek. • áthelyezés, új beosztásba kerülés, valamint újfelvételes munkavállaló esetén, ha a munkavállaló a helyi erősáramú berendezés kezelésére rendszeres vagy eseti kezelésére kötelezett. • ha a munkavállaló az előírt O.1 Utasítás szerinti időszakos vizsgákat nem tette le. Pótlás nélkül elmaradt időszakos oktatás esetén az érintett munkavállalót új erősáramú alapképzésre és

255

alapvizsgára kell kötelezni, beleértve a szakmai oktatókat is. 4.6.1 A vizsgára való bejelentés, a vizsga előkészítése A vizsgára az adott vizsga leírásánál megadott szervezeti egységnél kell bejelenteni a vizsgázót a munkáltatói jogkörgyakorlónak a tervezett vizsgaidőpont előtt legalább 2 két héttel a Bejelentés alapvizsgára nyomtatvány (7.2.2. melléklet) kitöltésével. A vizsgaszervezők vizsganaptárt tehetnek előre közzé, ebben az esetben a vizsgára való bejelentés határideje a vizsgát megelőző 7. nap. Vizsganaptár hiányában a vizsgára bejelentett munkavállalók részére a vizsgáztató határozza meg a vizsgáztatás helyét és időpontját, amelyről a bejelentő munkáltatói jogkörgyakorlót a vizsga időpontja előtt legalább 10 (javító vizsga esetén 7) nappal köteles írásban értesíteni a 7.2.3. melléklet szerinti nyomtatvánnyal. A vizsgázó haladéktalan értesítéséről és a vizsgán való megjelenés feltételeiről a munkáltatói jogkörgyakorló köteles gondoskodni A vizsgára történő bejelentés előtt a munkáltatói jogkörgyakorló személyesen vagy megbízottja után köteles meggyőződni a vizsgázó felkészültségéről. 4.6.2 A vizsga lebonyolítása A vizsga lebonyolításának részletes szabályait a 7.1. mellékletben az adott vizsga leírása tartalmazza. A vizsga megkezdése előtt a vizsgázó köteles személyazonosságát a vizsgáztatónál, a vizsgabizottság elnökénél igazolni (személyi igazolvány vagy más, a személyazonosságot igazoló fényképes igazolvány). Összetett vizsga esetén gyakorlati vizsgára csak sikeres írásbeli, illetve sikeres szóbeli vizsga után bocsátható a vizsgázó. Az írásbeli vizsga feladatait a kijelölt vizsgáztató állítja össze. Az írásbeli vizsga közben a vizsgázók folyamatos felügyeletéről gondoskodni kell. Az írásbeli vizsgadolgozat során a 7.2.4. melléklet szerinti fedlapot kell használni. Meg nem engedett segédeszközök használata esetén a vizsgázót a vizsgán való további részvételből ki kell zárni, és a vizsga megismétlésére kell utasítani. 4.6.3 A vizsga értékelése A vizsgákat • megfelelt, • nem felelt meg, minősítéssel kell értékelni. Az írásbeli vizsga eredményét a vizsgázóval szóban közölni kell. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli munka megtekintésére.

256


4.6.4 A vizsgaeredmények dokumentálása Az írásbeli vizsgadolgozatokat az ügyviteli szabályoknak megfelelően 1 évig kell megőrizni a vizsgát lebonyolítónak. A vizsgáról 1 példányban jegyzőkönyvet (7.2.5. melléklet) kell felvenni. A vizsga eredményéről a 7.2.6. mellékletben szereplő “Igazolás”-t két példányban kell kiállítani. A vizsgajegyzőkönyvet és az igazolásokat a vizsgáztatónak, vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnöke által kijelölt személynek kell elkészítenie. A vizsga szervezőjének a vizsga eredményéről a munkavállalót és annak munkáltatóját a bejelentő szervezeti egység vezetője útján írásban az „Igazolás” megküldésével kell értesítenie. A második példányt a vizsgát tett munkavállaló a humánpartnernek köteles átadni. A sikeres vizsga eredményét elektronikusan archiválni kell a humánpartner intézkedése alapján, és az “Igazolás” egy példányát meg kell őriznie.

4. szám

A sikertelen vizsga és a javítóvizsga között 7 naptári napnál rövidebb, és 30 naptári napnál hosszabb idő nem lehet. A javítóvizsga időpontját a vizsgáztató illetve a vizsgabizottság elnöke határozza meg, és erről értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlót. Amennyiben a javítóvizsga is sikertelen, második javítóvizsgára új öszszetételű vizsgabizottságot kell felállítani, amelyet az érintett szakterület vezetője jelöl ki. A sikertelen javítóvizsga és az újabb javítóvizsga között 7 naptári napnál rövidebb, és 30 naptári napnál hosszabb idő nem lehet. Két sikertelen javítóvizsga után újabb, azonos tárgyú vizsgára csak újabb alapképzés elvégzése után bocsátható a munkavállaló. 4.7 Időszakos és eseti oktatások 4.7.1 Időszakos oktatások 4.7.1.1 AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK RENDSZERE

4.6.5 Sikertelen vizsga esetén követendő eljárás

Az időszakos oktatásra kötelezett munkavállalók körét, az oktatások témaköreit, gyakoriságát és időtartamát az utasítás 7.3.3. melléklete tartalmazza. A táblázat a Képzési Rendelet hatálya alá tartozó és az oda nem sorolható témaköröket külön óraszámmal, majd összegezve mutatja be. A táblázat végén a gyakoriság és az így egy oktatásra eső óraszám található. A forgalmi illetve (vasúti járművezetőknél) infrastruktúra kategóriába sorolt távközlési, biztosítóberendezési és felsővezetékes ismeretek a forgalmi utasításokhoz szorosan kapcsolódó, a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából meghatározó szakmai ismereteket tartalmazzák. Az egyes oktatási ciklusok felépítését az éves oktatási ütemterv határozza meg. Ha jelen utasítás nem írja elő az adott munkakört betöltő munkavállaló részére az időszakos oktatáson való részvételt és időszakos vizsgára nem kötelezett, akkor a szakmai ismeretek szinten tartását önképzéssel kell biztosítani. Az időszakos oktatásnak ki kell terjednie a következőkre: • utasítások, egyéb szabályzatok vonatkozó előírásai a tematika szerint, • szabályzatokkal, utasításokkal kapcsolatos változások, • ellenőrzések, balesetek, veszélyeztetések tapasztalatai, kiadott munka- és közlekedésbiztonsági elemzések szervezeti egységre vonatkozó részeinek ismertetése, • technikai, technológiai változások ismertetése, • az alkalmazandó számítástechnikai rendszerek kezelésével kapcsolatos változások, • a különböző biztonsági és védelmi ismeretek, • minőségirányítási ismeretek, • a főtevékenységi kör által kiadott súlyponti oktatási tételek ismertetése.

Sikertelen vizsga esetén a vizsgát új időpontban meg kell ismételni.

A Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó ismeretek időszakos oktatását a műszaki szakterület esetében

4.6.4.1 A VIZSGAEREDMÉNYEK DOKUMENTÁLÁSA AZ ÜZEMELTETŐI TERÜLETI/KÖZPONTI ERŐSÁRAMÚ SZERVEZET ÁLTAL TARTOTT VIZSGÁK ESETÉN

Az írásbeli vizsgadolgozatokat az ügyviteli szabályoknak megfelelően 1 évig kell megőrizni a vizsgát lebonyolítónak. A vizsgáról 2 példányban jegyzőkönyvet (7.2.5. melléklet), a vizsga eredményéről pedig 2 példány - a 7.2.6. mellékletben szereplő - „Igazolás”-t kell kiállítani. Az erősáramú szakszolgálat részére a vizsgajegyzőkönyvet és az igazolásokat a vizsgáztatónak, vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnöke által kijelölt személynek kell elkészítenie. A vizsgajegyzőkönyv és az igazolás 1-1 példányát a vizsgabizottság elnöke eljuttatja a vizsgázó munkáltatói jogkör gyakorlójához. A vizsgáztató 1 példány „Igazolás”-t átad a vizsgázónak. A nem erősáramú szakszolgálat részére a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgáztatónak kell elkészítenie. A vizsgajegyzőkönyv és az igazolás 1-1 példányát a vizsgabizottság elnöke (BGOK képviselője) eljuttatja a vizsgázó munkáltatói jogkőr gyakorlójához. A BGOK képviselője 1 példány „Igazolás”-t átad a vizsgázónak. A vizsgajegyzőkönyveknek és az „Igazolások”-nak szükség szerint tartalmazniuk kell a feljogosítás típusát is. A másolati példányt a vizsgát tett munkavállaló a humánpartnernek köteles átadni. A sikeres vizsga eredményét elektronikusan archiválni kell a humánpartner intézkedése alapján, és az „Igazolás” egy példányát meg kell őriznie.

4. szám


a MÁV Zrt. saját hatáskörben a 7.3.3. sz. mellékletben megadott óraszámban a szakmai oktatási ütemterv alapján végzi el. 4.7.1.2 MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉHEZ TARTOZÓ ALAPVETŐ SZAKMAI ISMERETEK OKTATÁSA

A forgalmi, járműismereti, egyéb műszaki ismeretek oktatása az egyes szakterületek adott munkakörei számára szervezett szakmai oktató közreműködésével történik. Az oktatás során törekedni kell arra, hogy a célcsoport által kiszolgált szervezeti egység(ek), pályavasúti berendezés(ek), jármű(vek) hely- illetve típusismerete megjelenjen a képzés során. Ezt az egyes munkavállalóknak kiadott egyéni feladatokkal, gyakorlatfenntartó szolgálataik nyilvántartásával is lehet biztosítani. A Pályavasúti értékesítési ismeretek, valamint a Forgalmi informatikai rendszerek oktatását az adott szakterületi szakmai oktatásra felkészített munkatárssal kell végrehajtani. A személyszállítási ismeretekhez tartozó pénztári oktatást a MÁV-START Zrt. oktatási módszertana alapján az alapvizsgával rendelkezők részére elkülönítetten kell az oktatás meghosszabbításával megtartani. A képzési időt éves szinten egyenlő arányban kell megosztani legalább féléves bontásban. Ezen oktatások adminisztrálását az általános szabályoknak megfelelően a BGOK-nak és az adott témakör oktatójának kell elvégeznie. a) Biztosítóberendezési szakterületen: a jelző és biztosítóberendezések kezelőit a szervezeti egységüknél a berendezések kezelésére, valamint a meghibásodás esetén követendő eljárásra a vasútszakmai műszaki oktatók (biztosítóberendezési) évenként egyszeri alkalommal (elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében) rendszeresen oktatják. Biztosítóberendezési időszakos oktatások gyakorisága és időtartama a berendezések típusától függetlenül a 7.3.3. mellékletben megadottak szerint történik, elméleti és gyakorlati óraszámban. Az elméleti foglalkozást a forgalmi csomópont, oktatásra kijelölt termében – lehetőleg az erre a célra kialakított oktatóteremben -, a gyakorlati foglalkozást a forgalmi csomóponton, az éves oktatási tervben előre feltűntetett gyakorlati helyszínen (állomáson) kell megtartani. b) Távközlő berendezési szakterületen, a különcélú távközlő berendezések kezelőit a szervezeti egységüknél a berendezések kezelésére, valamint a meghibásodás esetén követendő eljárásra a vasútszakmai műszaki (távközlési, biztosítóberendezési) vagy forgalmi oktatók évenként egyszeri alkalommal (elméleti és gyakorlati foglalkozás keretében) rendszeresen oktatják.

257

A távközlő berendezési időszakos oktatás a berendezések típusától függetlenül a 7.3.3. mellékletben megadott évenkénti elméleti és gyakorlati óraszámban szükséges oktatás. Az elméleti foglalkozást a forgalmi csomópont, oktatásra kijelölt oktatótermében kell megtartani. c) Erősáramú szakterületen: a feljogosított munkavállalókat, az E101, E102 utasításokból valamint szükség szerint helyismeretből az oktatásra feljogosított munkavállalók a 7.3.3. számú mellékletben meghatározott óraszámban (elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében) rendszeresen oktatják. Az időszakos oktatások gyakorisága és időtartama a 7.3.7. mellékletben megadottak szerint történik, elméleti és gyakorlati óraszámban. Az erősáramú szakszolgálat munkavállalói részére önálló erősáramú szakmai oktatást (erősáramú alapismeret és helyismeret) kell szervezni, mely oktatását a területi erősáramú szervezeti egység által kijelölt helyszínen kell megtartani. 4.7.1.3 TÁVKÖZLÉSI IDŐSZAKOS OKTATÁS Távközlő berendezési szakterületen a különcélú távközlő berendezések kezelőit a szervezeti egységüknél a berendezések kezelésére, valamint a meghibásodás esetén követendő eljárásra a vasútszakmai (távközlési vagy más) oktatók évenként egyszeri alkalommal (elméleti és gyakorlati foglalkozás keretében) rendszeresen oktatják. A távközlő berendezési időszakos oktatások gyakorisága és időtartama a berendezések típusától függetlenül a 7.3.3. mellékletben megadottak szerint történik a megadott elméleti és gyakorlati óraszámban. Az elméleti oktatást a forgalmi csomópont oktatásra kijelölt oktatótermében kell megtartani. 4.7.1.4 BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSI IDŐSZAKOS OKTATÁS Biztosítóberendezési szakterületen: a jelző és biztosítóberendezések kezelőit a szervezeti egységüknél a berendezések kezelésére, valamint a meghibásodás esetén követendő eljárásra a vasútszakmai oktatók (biztosítóberendezési) évenként egyszeri alkalommal (elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében) rendszeresen oktatják. A biztosítóberendezési időszakos oktatások gyakorisága és időtartama a berendezések típusától függetlenül a 7.3.3. mellékletben megadottak szerint történik, a megadott elméleti és gyakorlati óraszámban. Az elméleti foglalkozást a forgalmi csomópont oktatásra kijelölt termében – lehetőleg az erre a célra kialakított oktatóteremben -, a gyakorlati foglalkozást a forgalmi csomóponton, az éves oktatási tervben előre feltűntetett gyakorlati helyszínen (állomáson) kell megtartani.

258


A biztonsági betétek felszerelését évente egyszer multimédiás eszközökkel kell bemutatni és háromévenként egy alkalommal a gyakorlatban is oktatni kell az érdekelt személyzet részére. 4.7.1.5 ERŐSÁRAMÚ ALAP-, BERENDEZÉS KEZELŐI ISMERETEK, HELYISMERET Az erősáramú időszakos oktatás keretén belül a villamosított vasútvonalon szolgálatot ellátók részére az E 101. sz. utasítás általános és a szakterületre vonatkozó részének oktatását kell elvégezni.. A feljogosított személyek részére az E 102 sz. utasítás és a felsővezetéki szakaszoló(k) helyi távműködtetését végző berendezés (HETA) kezelési anyagából további oktatást kell tartani szakirányú szakmai oktató bevonásával. A feljogosított személyek részére időszakos helyismereti oktatást kell tartani. A forgalmi szakszolgálat részére évi 1 óra időtartamban villamos váltófűtés kezeléséből időszakos oktatást kell tartani. A felsővezeték és villamos üzemi munkára feljogosított munkavállalók közvetlen irányítását végző munkakörökben az E 101, E 102 sz. utasítás ismereteit és a helyismeretet önképzéssel kell elsajátítani. 4.7.1.6 KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI IDŐSZAKOS OKTATÁS A 7.3.3. táblázat szerinti munkakört betöltő munkavállalók részére éves viszonylatban a táblázatban megadott időtartamban közlekedésbiztonsági oktatást kell tartani. Az oktatást úgy kell szervezni, hogy a forgalmi balesetek, veszélyeztetések, azok okai, következményei minden oktatás alkalmával ismertetve legyenek. A rendszeres oktatás alkalmával ismertetni kell: • a Területi Vasútbiztonság által kiadott Biztonsági Tájékoztatót, kiegészítve az oktatást végzők részére tartott továbbképzésen ismertetett szempontokkal, • a Válságkezelési és válságkommunikációs, valamint a Balesetvizsgálati Utasítás alapján a rendkívüli események bejelentésére, a szervezeti egységek intézkedési kötelezettségére vonatkozó szabályokat, • a Katasztrófavédelmi törvény és a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat ellátására vonatkozó utasítás alapján a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén teendő intézkedéseket, • a helyi ellenőrzések tapasztalatait, megállapításait, • a Műszaki mentési és segélynyújtási Utasítás alapján a rendkívüli események következményeinek elhárítása érdekében teendő intézkedéseket. Az oktatásokat a szakmai oktatók vagy a vasútbiztonsági szervezet képviselői tartják. A vasúti balesetek vizsgálatának vezetésével megbízott balesetvizsgálók részére évente, a vasúti szakér-

4. szám

tők részére legalább kétévente központilag szervezett továbbképzést kell tartani, külön tematika szerint. 4.7.1.7 RENDKÍVÜLI HELYZETEK KEZELÉSE Az oktatás során a rendkívüli helyzetekre és a válságkezelésre vonatkozó ismereteket kell oktatni, alkalmazva az előadás típusú oktatási forma mellett az interaktív csoportmódszereket is. Az elmúlt időszak esettanulmányait is fel kell dolgozni, elsősorban nem a helyzet kialakulásának okai szemszögéből, hanem a helyzet kezelésére vonatkozóan kiemelten tárgyalva az utasokkal kapcsolatos intézkedéseket. Az oktatásokat a szakmai oktatók, az üzemirányítási és a vasútbiztonsági szervezet képviselői tartják.” 4.7.1.8 MUNKAVÉDELMI IDŐSZAKOS OKTATÁS A rendszeres szakmai oktatás munkavédelmi tartalmi követelményeit a MÁV Zrt. MvSz „Munkavédelmi oktatások rendje tartalmazza. Az időszakos oktatások keretében a Képzési Rendelet hatálya alá tartozó munkakörökben évente legalább egy óra munkavédelem oktatás szükséges a szakmai utasítások munkavédelmi tartalmán túlmenően, amelyet munkavédelmi oktatásra felkészített vasútszakmai oktatónak kell tartani. A Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó munkaköröknél évente egy alkalommal, 1óra munkavédelmi oktatást kell tartani, amelyet munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személynek kell megtartania. Az időszakos oktatás történhet e-learning módszerrel is a rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezettek esetében. Ebben az esetben a képzésszervező e-mailben értesíti a képzésen résztvevőket a tananyag elsajátításának módjáról, a követelményekről, a tanulástámogatás (tutorálás módjáról). Az oktatáson való részvételről szóló igazolás kiadásának feltétele a teljes elektronikus tananyag áttekintése („a tanulási út teljes, nyomonkövethető végigjárása”), az előírt feladatok megoldása, melyet az e-learning keretrendszer elektronikusan naplóz. 4.7.1.9 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI IDŐSZAKOS OKTATÁS A munkahelyi elsősegély-nyújtásra kijelölt munkahelyi elsősegély-nyújtókat legalább 2 évente az indokolt időtartamú, minimum 2 órás ismeretfelújító oktatásban kell részesíteni. 4.7.1.10 TŰZVÉDELMI IDŐSZAKOS OKTATÁS A szakmai oktatásra kötelezett munkavállalók tűzvédelmi ismeretfelújító oktatását a szakmai oktatásokkal összevontan kell tűzvédelmi oktatásra felkészített vasútszakmai oktatónak megtartani a 7.3.3. melléklet szerint.

4. szám


Továbbá évente 1 órás időtartamban rendszeres tűzvédelmi oktatást kell tartani a nem szakmai oktatásra kötelezett munkavállalók részére, melynek végrehajtásáért a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata alapján a munkahelyi vezető a felelős. A rendszeres oktatások a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat és a szervezeti egységre vonatkozó létesítményi tűzvédelmi szabályzat alapján a jellemző tűzvédelmi szabályokra, valamint azok alkalmazásának gyakorlati tapasztalataira, továbbá a megelőzést segítő új ismeretekre terjednek ki. A tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti el. A rendszeres tűzvédelmi oktatást differenciáltan kell megtartani: • a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörben foglalkoztatottak, • a Területi Igazgatóságok osztály- és főnökség vezetői valamint forgalmi csomóponti főnökség vezetői, szakmai oktatók, valamint a helyi tűzvédelmi szabályzatban meghatározott munkakört betöltők részére. A MÁV Zrt. tűzvédelmi szervezetének tagjai részére évente központilag szervezett továbbképzést kell tartani. 4.7.1.11 VAGYONVÉDELMI IDŐSZAKOS OKTATÁS A vagyonvédelmi oktatást a rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek részére a szakmai oktató tartja. A főtevékenységi körök kijelölt vagyonvédelmi megbízottjai részére évente továbbképző tanfolyam keretében kell oktatni a jogszabályban és az utasításban bekövetkező változásokat, a vagyonvédelmi vizsgálatok és ellenőrzések tapasztalatait, a vagyonvédelem technikai feltételeit és szervezési feladatait. Az időszakos oktatás történhet e-learning módszerrel is a rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezettek esetében.. Ebben az esetben a képzésszervező e-mailben értesíti a képzésen résztvevőket a tananyag elsajátításának módjáról, a követelményekről, a tanulástámogatás (tutorálás módjáról). Az oktatáson való részvételről szóló igazolás kiadásának feltétele a teljes elektronikus tananyag áttekintése („a tanulási út teljes, nyomonkövethető végigjárása”), az előírt feladatok megoldása, melyet az e-learning keretrendszer elektronikusan naplóz. 4.7.1.12 VESZÉLYESÁRU SZÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOS OKTATÁS (RID) Veszélyes áru vasúti fuvarozás szabályairól oktatást kell tartani évente összesen 0,5 óra időtartamban, azoknak a rendszeres szakmai oktatásra kötelezett munkavállalóknak, akik a veszélyes áruk vasúti fuvarozásának folyamatában, irányításában részt vesznek, a ve-

259

szélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén pedig elhárítási intézkedésre kötelezettek, illetve az elhárítási, mentesítési munkákban részt vesznek. Az Árukezelési és elszámolási Utasításból. és az E.12 sz. utasításokból vizsgát tett és azokból rendszeres szakmai oktatásban részesülők részére a veszélyes áru vasúti fuvarozására vonatkozó oktatást a szakmai oktatás keretében kell megtartani. A veszélyes áru vasúti fuvarozására vonatkozó oktatások kiterjednek: • A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatra (RID) • A MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozása közbeni megakadályozására, • A MÁV Zrt. Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasításra, • a Balesetvizsgálati Utasításra, • a RID 1.11 szerinti MÁV Zrt. belső veszélyelhárítási terveire, • a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásából előfordult rendkívüli események értékeléseire, okainak elemzésére. A rendszeres szakmai oktatásra kötelezetteket a vonatkozó szabályozásokból, ismeretekből a munkaköri feladatukhoz igazodó oktatásban kell részesíteni. A veszélyes áru fuvarozási oktatást az NKH veszélyes áru fuvarozási biztonsági tanácsadó névjegyzékébe felvett szakmai oktató tartja. A vegyi elhárítást végzőket a vonatkozó utasításokból és vegyi elhárítási szakmai ismeretekből külön szabályozás szerinti gyakorisággal kell oktatni. 7.7.1.13 DMS KULCSFELHASZNÁLÓI TOVÁBBKÉPZÉS A rendszeres szakmai oktatásra a munkáltatói jogkörgyakorlók által DMS kulcsfelhasználói feladatokra kijelölt munkavállalók kötelezettek, részükre éves viszonylatban 2 alkalommal, összesen 12 óra időtartamban DMS kulcsfelhasználói oktatást kell tartani. A DMS kulcsfelhasználói oktatás tematikáját a DMS szakmai irányítását ellátó szervezetnek kell összeállítania és kiadnia, az oktatást a DMS szakmai irányítását ellátó szervezet által kijelölt oktató végzi. A tantermi oktatás vizsgával zárul. Kulcsfelhasználó csak érvényes sikeres vizsgával rendelkező munkavállaló lehet. A DMS Kulcsfelhasználói oktatás éves továbbképzés óraszáma 12 óra, gyakorisága: 6 havonta (azaz félévente). A továbbképzés történhet e-learning módszerrel is, ebben az esetben a képzésszervező e-mailben értesíti a képzésen résztvevőket a tananyag elsajátításának módjáról, a követelményekről, a tanulástámogatás (tutorálás módjáról). Az oktatáson való részvételről szóló igazolás kiadásának feltétele a teljes elektronikus tananyag áttekintése („a tanulási út teljes, nyomonkövethető vé-

260


gigjárása”), az előírt feladatok megoldása, melyet az e-learning keretrendszer elektronikusan naplóz. 4.7.1.14 MTR FELHASZNÁLÓI TOVÁBBKÉPZÉS A rendszeres szakmai képzésre az MTR adatkarbantartói, az MTR szakmai jóváhagyói, az MTR koordinátoriés szakterületi koordinátori valamint az MTR felmérésvezetői vizsgával rendelkező munkavállalók kötelezettek. Az MTR továbbképzést évente 1 alkalommal, öszszesen 6 óra időtartamban kell megtartani. A továbbképzés tematikáját az MTR szakmai irányítását ellátó szervezetnek kell összeállítania és kiadnia, a továbbképzést az MTR szakmai irányítását ellátó szervezet által kijelölt munkavállalója végzi. A tárgyév december 31-éig MTR vizsgával rendelkező valamennyi – kivéve a tárgyévben alapvizsgát szerzett – munkavállalónak részt kell venni továbbképzésen. Az MTR által kiadott felhasználói alapvizsga érvényességét a sikeres továbbképzésen szerzett vizsga egy évvel meghosszabbítja. 4.7.1.15 INFORMATIKAI BIZTONSÁGI ÉS TITOKVÉDELMI IDŐSZAKOS OKTATÁS

Informatikai biztonsági és titokvédelmi oktatást kell tartani évente összesen: • 0,5 óra időtartamban a munkakörük ellátásához számítógépet használóknak, • 2 óra időtartamban az üzleti tulajdonosoknak. Az informatikai biztonsági és titokvédelmi oktatást a szakmai oktató vagy a szakterületi szakértő tartja. 4.7.1.16 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI IDŐSZAKOS OKTATÁS A szakmai oktatás keretében kétévente (minden páros évben) 1 óra terjedelemben minőségirányítási oktatást kell tartani azon munkavállalóknak, akik tanúsított minőségirányítási rendszeren belül dolgoznak. Az oktatás során elsősorban az időközi változásokra, a külső és belső felülvizsgálatok tapasztalataira kell kitérni. Az oktatás részletes tartalmát a minőségirányítási vezető készíti el és adja át a szakmai oktatónak. A rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók oktatását a minőségirányítási vezető vagy annak megbízottja tartja. Azoknak munkavállalók, akiket a tanúsított minőségirányítási rendszer hatálya alá tartozó szervezeti egységnél a tanúsított minőségirányítás rendszer működtetésében közvetlen feladatok elvégzésével bíznak meg (auditor, minőségügyi megbízott, minőségügyi felelős, mérésügyi megbízott, mérésügyi felelős), tanfolyami jellegű képzésben kell részesülniük 2 évente vagy a minőségirányítási szabvány változásakor. 4.7.1.17 KÖRNYEZETVÉDELMI IDŐSZAKOS OKTATÁS A rendszeres szakmai oktatásra kötelezett, 7.3.3. táblázatban felsorolt munkakörben foglalkoztatott mun-

4. szám

kavállalók részére kétévente (minden páratlan évben) összesen 1 óra időtartamban környezetvédelmi oktatást kell tartani. A környezetvédelmi oktatást környezetvédelmi szakembernek, ennek hiányában a szakmai oktatónak kell tartania, az oktatás tematikáját a szakterületnek kell összeállítania és kiadnia. Az időszakos oktatás történhet e-learning módszerrel is a rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezettek esetében.. Ebben az esetben a képzésszervező e-mailben értesíti a képzésen résztvevőket a tananyag elsajátításának módjáról, a követelményekről, a tanulástámogatás (tutorálás módjáról). Az oktatáson való részvételről szóló igazolás kiadásának feltétele a teljes elektronikus tananyag áttekintése („a tanulási út teljes, nyomonkövethető végigjárása”), az előírt feladatok megoldása, melyet az e-learning keretrendszer elektronikusan naplóz. 4.7.1.18 GÉPJÁRMŰVET VEZETŐK RÉSZÉRE TOVÁBBKÉPZÉS

A MÁV Zrt. tulajdonát képező, vagy szerződés alapján jogszerű használatban lévő közúti gépjárművek vezetői közül azokat, akik közvetlenül a vasúti közlekedés fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos munkát végeznek, évente szakirányú oktatásban kell részesíteni. Az oktatási idő valamennyi célcsoport számára összesen kétévente (minden páros évben) egy alkalommal 6 óra, melynek témakörei két részre oszlanak: • 4 óra a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok aktuális változásai, a közlekedésbiztonság súlyponti témái, • 2 óra a MÁV Zrt. gépjárművezetéssel kapcsolatos belső szabályai. Az első rész oktatását gépjárművezető oktatói végzettséggel rendelkező személy, a második rész oktatását a MÁV Zrt. gépjármű ügyintézéssel megbízott munkavállalója tarthatja. Az oktatás nyilvántartása az oktatások helyén történik oktatási naplóban az utasítás szerint. Az oktatáson történő megjelenést az oktató köteles előjegyezni a munkavállaló erre rendszeresített igazolásában. Az igazolással bizonyítja a munkavállaló a munkáltatói jogkör gyakorló felé az oktatáson történő megjelenését. Az oktatás a BGOK szervezésében történik a központilag kiadott tematika alapján. Az időszakos oktatás történhet e-learning módszerrel is a rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezettek esetében.. Ebben az esetben a képzésszervező e-mailben értesíti a képzésen résztvevőket a tananyag elsajátításának módjáról, a követelményekről, a tanulástámogatás (tutorálás módjáról). Az oktatáson való részvételről szóló igazolás kiadásának feltétele a teljes elektronikus tananyag áttekintése („a tanulási út teljes, nyomonkövethető végigjárása”), az előírt feladatok megoldása, melyet az e-learning keretrendszer elektronikusan naplóz.

4. szám


4.7.1.19 VESZÉLYESÁRU SZÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOS OKTATÁS (ADR) Veszélyesáru szállítási oktatást kell tartani az alábbi táblázat szerint, azoknak a munkavállalóknak, akik a veszélyes áruk közúti fuvarozásának folyamatában, irányításában részt vesznek, a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén pedig elhárítási intézkedésre kötelezettek: Veszélyesáru szállításban részt vevő Raktározási irányító Logisztikai szakértő Műszaki szakelőadó Gépjármű vezető Raktárkezelő Szakaszmérnök Pályafenntartási főnökségvezető Műszaki felügyeleti és technológiai Igazgatóság (ADR szállításban érintett) Osztályvezetője

Éves oktatási idő (óra) 8 8 8 8 8 8 8

Oktatás gyakorisága (év) 2 2 2 2 2 2 2

8

8

Az érintett munkavállalók körét elsősorban nem a beosztás illetve munkakör alapján, hanem a végzett tevékenység alapján kell meghatározni. Az időszakos oktatás célja a megszerzett szakismeretek szinten tartása és bővítése, jogszabályi változások miatt bekövetkezett új ismeretek elsajátítása, balesetek, valamint ellenőrzések során feltárt hiányosságok elemzése, a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek folyamatos bővítése, oktatása. Az időszakos oktatásra kötelezett munkavállalók a munkaviszonyuk tartama alatt a szolgálatuk ellátásához szükséges szakismereteket kötelesek szinten tartani, az új ismereteket pedig az oktatás ideje alatt elsajátítani. 4.7.1.20 AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK IDŐTARTAMA Az időszakos oktatások időegysége az egy oktatási óra, mely 50 perc, az órák között 10 perc szünetet kell tartani. Az Oktatási Utasítás egyes témakörökből 1 óránál kisebb egységet is meghatározhat, melyek között szünetet nem kell tartani. 4.7.1.21 AZ OKTATÁSI ÜTEMTERV ELKÉSZÍTÉSE, JÓVÁHAGYÁSA

A MÁV Zrt. minden év november 1-ig oktatási helyszínenként, munkaköri csoportonként (alapvizsga típus szerint) megadja az időszakos oktatásra kötelezettek létszámát a BGOK-nak. Valamennyi szervezeti egységre vonatkozóan – a Képzési Rendelet hatálya alá tartozó célcsoportok és témakörök tekintetében - a BGOK köteles minden év de-

261

cember 01-ig elkészíteni a következő év oktatási ütemtervét és tervezett tematikáját, valamint az időszakos vizsgák tervezett időpontját a szervezeti egységek közreműködésével. Az oktatási napok meghatározásánál figyelembe kell venni az oktatásra kötelezett munkavállalók munkarendjét, előrelátható tevékenységét. A Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó, témakörökre vonatkozó szakmai oktatási ütemtervet a szervezeti egységek készítik el december 15-ig és tájékoztatásul megküldik a BGOK-nak. Az oktatási ütemtervnek tartalmaznia kell a szakmai oktatásokat munkakörönkénti bontásban, valamint az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismeretet, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét. (7.2.7. melléklet) A BGOK által összeállított ütemterv elkészítésére, módosítására és hatóságokhoz történő benyújtására vonatkozóan figyelembe kell venni a jogszabályi előírásokat. Az oktatási ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy a munkavállaló a munkaköréhez szükséges összes oktatási anyagból, továbbá a megváltozott, vagy új ismeretekből egy napon folyamatosan egymást követő órákon részesüljön oktatásban. Az oktatási ütemtervben az éves oktatási időt úgy kell arányosan felosztani, hogy alkalmanként egy oktatási napra – a munkajogi előírásokat figyelembe véve – lehetőség szerint egész oktatási óra jusson az adott szakterület ismereteire. Az oktatási ütemterveket fel kell terjeszteni az illetékes főtevékenységi kör vezetőjéhez, a 19/2011. NFM rendelet hatálya alá tarozó oktatások esetében meg kell küldeni a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak és a Vasúti Vizsgaközpontnak. Az elfogadott oktatási ütemtervet, a tematikát és oktatási időpontokat és helyszíneket az SAP LSO rendszerében is rögzíteni kell. Indokolt esetben az éves ütemezéstől a MÁV Zrt. és a BGOK egyeztetése alapján lehet eltérni. Erről a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység részére – 15 nappal az új oktatási időpont előtt – jelentést kell tenni. A 19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó oktatás esetén előző hónap 20-ig kell a módosítást elkészíteni és megküldeni a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak és a Vasúti Vizsgaközpontnak. 4.7.1.22 AZ OKTATÁSOKRA TÖRTÉNŐ VEZÉNYLÉS Az oktatásokon való részvétel munkaidőnek minősül, ezért a munkavállalókat a kijelölt időpontra vezényelni kell. A munkáltatói jogkörgyakorló vagy az általa megbízott felelős azért, hogy az oktatásra az arra kötelezettek vezényelve legyenek. A munkavállaló a vezénylés alapján köteles az oktatáson részt venni. Az időszakos oktatásra történő vezénylés szabályozását a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata tartalmazza. Az oktató felelős azért, hogy csak azon munkavállalók vegyenek részt az oktatásokon, akik a megküldött kimutatás alapján vezényelve lettek.

262


4.7.1.23 AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK DOKUMENTÁLÁSA A szakmai oktató az oktatás megkezdése előtt kinyomtatja az oktatás napló lapo(ka)t (7.2.9. melléklet), melyen előrenyomtatva szerepelnek a kötelezően oktatandó témakörök és az oktatásra vezényelt munkavállalók névsora törzsszámmal együtt. Indokolt esetben az oktatásra később vezényelteket kézírással is felvezetheti. A ténylegesen oktatott további témakörök beírására szabad hely áll rendelkezésre, melyet a szakmai oktató köteles kézírással tölteni. Az oktatás eredményességének értékelése a mindkori oktatást végző személy feladata. Az oktatási naplóban az alábbi szövegezést kell megjeleníteni a záradékolás után:„A tananyag elsajátításának visszaellenőrzési módja:” Továbbá a tananyag elsajátításának visszaellenőrzési módját is kötelező megjeleníteni, amely például az alábbi lehet: • szóbeli visszakérdezés (ez lehet szúrópróbaszerű is), • írásbeli teszt (teszt, esszé), • gyakorlati számonkérés, • komplex számonkérés (írásbeli – szóbeli, • írásbeli - gyakorlati stb.) • számonkérés nem szükséges. Amennyiben az oktatás visszaellenőrzése eredménnyel nem jár, úgy a pótoktatásra/vizsgáztatásra kötelezetteket az oktatásra rendszeresített formanyomtatványon egyértelműen jelölni kell. Az oktatás végén a szakmai oktató köteles az oktatási naplót az oktatáson ténylegesen részt vett munkavállalókkal aláíratni, majd záradékolni a 7.2.9. mellékletben található minta szerint: Az oktatási napló lapokat oktatási helyszínenként és célcsoportonként külön dossziéban időrendben le kell fűzni és a BGOK-nak kell az eredeti példányt megőriznie 10 évig. Az oktatást végző szervezet, az oktatáson résztvevő munkavállalók oktatási naplójának másolati példányát megküldi az érintett szervezeti egység vezetőjének az oktatás megtörténtének igazolására. 4.7.1.24 AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTEL ADATSZOLGÁLTATÁSA

Az időszakos oktatás befejeztével haladéktalanul köteles a szakmai oktató az SAP LSO rendszerében az időszakos oktatás aláírt névsorát egyeztetni az SAP LSO rendszerében található részvételekkel és az esetleges eltéréseket köteles átvezetni az SAP rendszerében. Ezt követően köteles a rendszerben az időszakos oktatás kvalifikációját megadni a résztvevők számára. A szakmai oktató az aktuális oktatási nap lezárása után a 7.2.10. melléklet szerinti kimutatáson rögzíti az oktatás pontos időtartamát illetve óraszámát az oktatási napló alapján, és továbbítja a vezénylő felé.

4. szám

Az oktató az igazolást köteles visszaküldeni a munkáltatói jogkörgyakorló részére, a megjelenés dokumentálása, valamint az elszámolás céljából. Amennyiben a munkavállaló az oktatáson bármely (igazolt, igazolatlan) ok miatt nem vett részt, pótoktatásra kell vezényelni. Az igazolatlanul távolmaradókkal szemben munkáltatói intézkedést kell kezdeményezni. Az a munkavállaló, aki az oktatást követően a pótoktatáson sem vett részt, az adott oktatáshoz kötött tevékenységet az oktatás pótlásáig nem végezheti. A pótoktatás anyaga és időtartama azonos a pótoktatást megelőző (rendszeres vagy esetenkénti) oktatás anyagával és időtartamával. Ezt a szabályt kell alkalmazni hosszantartó betegség vagy huzamosabb ideig tartó távollét esetén. Az időszakos oktatáson megjelenések nyilvántartására minden munkavállalóról a 7.2.11. melléklet szerinti kimutatást kell vezetni. 4.7.1.25 AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK ELLENŐRZÉSE Az időszakos oktatást felügyeleti igazolvánnyal, szolgálati megbízólevéllel rendelkező személy, valamint az oktatáson résztvevők munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy annak írásos megbízottja ellenőrizheti. Az ellenőrzést végző az oktatást nem zavarhatja meg, az ellenőrzés illetve az oktatás befejeztével tapasztalatait köteles az oktatóval megbeszélni. Amennyiben az oktatás ellenőrzését végző nem a BGOK munkavállalója, köteles az ellenőrzésről legalább utólag értesíteni a BGOK-t. Az értesítést 5 munkanapon belül kell megtenni írásban, mely tartalmazza az ellenőrzés tényét és főbb megállapításait. 4.7.2 Eseti oktatások 4.7.2.1 TECHNOLÓGIAI VÁLTOZÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ESETI OKTATÁSOK

Nagyobb mértékű technológiai változások esetén a változás hatáskörétől függően a főtevékenységi kör vezetői vagy a munkáltatói jogkör gyakorlók eseti oktatást rendelhetnek el. Ezt írásos utasításban kell elrendelni. Az oktatás olyan időpontig kell elrendelni, hogy az oktatandók teljes körét a változás bevezetése előtt az előírt oktatási időtartamban ki lehessen oktatni és szükség szerint le lehessen vizsgáztatni. Az oktatást – ha az oktatást elrendelő értesítésben más szervezeti egységet nem jelölnek meg - a BGOK-nak kell megszervezni, lebonyolítani. 4.7.2.2 RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK KAPCSÁN ELRENDELT ESETI OKTATÁSOK

Rendkívüli események kapcsán a baleset- illetve egyéb vizsgálat jelentése alapján az esemény jellegétől függően a főtevékenységi kör vezetői vagy a munkáltatói jogkör gyakorlók eseti oktatást rendelhetnek el. Ezt írásos utasításban kell elrendelni.

4. szám


4.7.2.3 BIZTOSÍTÓBERENDEZÉS HELYI KEZELŐI ESETI OKTATÁSOK

Azon munkavállalók esetében, akiknek több szolgálati helyre van biztosítóberendezés helyi kezelői vizsgájuk, évente legalább egy alkalommal kell önállóan szolgálatot ellátni az általuk kezelt biztosítóberendezéseken. A munkavállalót lehetőség szerint úgy kell vezényelni, hogy a biztosítóberendezés kezelői vizsgája ne évüljön el. Ha a munkavállaló egy éven keresztül nem kerül vezénylésre valamely berendezés kezelésére, legközelebb csak akkor kerülhet vezénylésre az adott szolgálati helyre, ha a berendezés kezeléséből 2 óra időtartamban ismétlő oktatást kapott.” 4.8 Időszakos vizsgákra vonatkozó általános előírások Az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalók körét, a vizsgák megnevezését, gyakoriságát az utasítás 7.3.4. melléklete tartalmazza. Az időszakos vizsgáztatások helyét, időpontját a főtevékenységi körökkel egyeztetve a vizsgázók időszakos oktatást szervező szervezeti egységnek kell meghatároznia. A munkakör betöltéséhez szükséges több szakterület ismeretanyagából a vizsgáztatást lehetőség szerint azonos napon kell megtartani. Erősáramú alapismereteken belül az E 102 utasításból, valamint helyismeretből időszakos vizsgáztatási tevékenységet csak az erősáramú szakszolgálat létszámába tartozó vizsgáztatásra feljogosított személy végezhet. Az erősáramú szakszolgálat a munkavállalóit saját hatáskőrben vizsgáztatja erősáramú alap- ismeretekből, valamint helyismeretből. 4.8.1 A Képzési Rendelet hatálya alá tartozó időszakos vizsgáztatás 4.8.1.1 A VIZSGÁRA VALÓ BEJELENTÉS, A VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSE

Az időszakos vizsgára történő bejelentés folyamatát a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata tartalmazza. 4.8.1.2 A VIZSGAEREDMÉNYEK DOKUMENTÁLÁSA A vizsgaeredmények dokumentálásának szabályozását a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata tartalmazza. 4.8.2 A Képzési Rendelet hatálya alá nem tartozó időszakos vizsgáztatás 4.8.2.1 A VIZSGÁRA VALÓ BEJELENTÉS, A VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSE

A vizsgáztatás napját az oktatási ütemtervben kell meghatározni figyelembe véve a 4.8. pontban foglaltakat,

263

amelyet a vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal az érdekelt munkavállalók tudomására kell hozni. Az időszakos vizsgáztatás évében alapvizsgát tett, nyugdíjba vonuló, illetve a felsőfokú szakirányú tanfolyamot eredményesen elvégző munkavállalóknak nem kell időszakos vizsgát tenni. A vizsgára bejelentést a Képzési Rendelet hatálya alá tartozó vizsgákkal együtt ugyanolyan módon kell megtenni a BGOK felé. Biztosítóberendezési szakterületen: az időszakos forgalmi vizsgára kötelezettek – amennyiben a szervezeti egység adott biztosítóberendezéséből érvényes vizsgával rendelkeznek – a biztosítóberendezés kezeléséből is – háromévenként – időszakos vizsgát kötelesek tenni. A vizsgáztatást a hatósági időszakos vizsgákkal egyidejűleg összevontan kell megtartani. Az időszakos vizsgáztatás a vasútszakmai műszaki oktató (biztosítóberendezési) hatáskörébe tartozik. Erősáramú szakterületen: az időszakos vizsgára kötelezettek – amennyiben erősáramú alap- ismeretekből és helyismereti vizsgával rendelkeznek – háromévenként – időszakos vizsgát kötelesek tenni. Az időszakos vizsgáztatás a szakirányú vasútszakmai műszaki oktatók (erősáramú) hatáskörébe tartozik. 4.8.2.2 A VIZSGA LEBONYOLÍTÁSA Az időszakos vizsga lehet írásbeli-, szóbeli-, tesztrendszerű vagy gyakorlati (szimulátoros vagy egyéb), illetve ezek kombinációi a szakágak előírásai alapján. A vizsgáztatás alkalmával meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló rendelkezik-e a munkaköréhez előírt szakmai-, elméleti és gyakorlati, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel. Az időszakos vizsga anyaga az alapvizsga teljes ismeretkörével egyezik meg. A vizsgáztató szakvizsgánként összetett kérdésekből álló ellenőrző kérdéssort köteles összeállítani. A kérdésekben feldolgozandó témakörök a felsorolt szakvizsgák anyaga, különös tekintettel az adott időszak súlyponti oktatási tételeire. A kérdések kidolgozásánál a közel azonos nehézségi fokozat elvét kell alkalmazni. Az időszakos vizsgák alkalmával a húzott kérdés alapján kell meggyőződni a szükséges ismeretanyag meglétéről. 4.8.2.3 A VIZSGA ÉRTÉKELÉSE A vizsgázó eredményét „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. Az a munkavállaló, akit az időszakos vizsgán „nem felelt meg” minősítéssel értékeltek, két alkalommal javítóvizsgát tehet. A munkavállaló a javítóvizsga (vagy új alapvizsga) sikeres letételéig a vizsga hatálya alá eső tevékenységet nem végezhet. A javítóvizsgára készülők részére konzultációs lehetőséget kell biztosítani, melynek mérté-

264


két és módját az oktatóval történő egyeztetés alapján a munkáltatói jogkörgyakorló határoz meg. 4.8.2.4 A VIZSGAEREDMÉNYEK DOKUMENTÁLÁSA A vizsgáról 2 példányban jegyzőkönyvet (7.2.5. melléklet) kell felvenni. Az eredeti jegyzőkönyveket, melyet az egyik vizsgáztató állít ki az időszakos vizsgáztatáson részvevő valamennyi vizsgáztatónak alá kell írnia. Az egyik példányt a vizsgáztató szervezet (pl. BGOK) köteles megőrizni és irattározni. A második példányt a BGOK köteles haladéktalanul beküldeni a Képzésszervezés szervezetnek az SAP HR-be történő kvalifikáció rögzítés céljából. 4.8.2.4.1 A vizsgaeredmények dokumentálása az üzemeltetői területi/központi erősáramú szervezet által tartott időszakos vizsgák esetén Az írásbeli vizsgadolgozatokat az ügyviteli szabályoknak megfelelően 1 évig kell megőrizni a vizsgát lebonyolítónak. A vizsgáról 2 példányban jegyzőkönyvet (7.2.5. melléklet) kell kiállítani. Az erősáramú szakszolgálat részére a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgáztatónak, vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnöke által kijelölt személynek kell elkészítenie. A vizsgajegyzőkönyv a vizsgabizottság elnöke eljuttatja a vizsgázó munkáltatói jogkőr gyakorlójához. A nem erősáramú szakszolgálat részére a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgáztatónak, vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnöke által kijelölt személynek kell elkészítenie. A vizsgajegyzőkönyv 1 példányát a vizsgabizottság elnöke (BGOK képviselője) eljuttatja a vizsgázó munkáltatói jogkőr gyakorlójához. A vizsgajegyzőkönyveknek szükség szerint tartalmazniuk kell a feljogosítás típusát is. A másolati példányt a vizsgát tett munkavállaló a humánpartnernek köteles átadni. A sikeres vizsga eredményét elektronikusan archiválni kell a humánpartner intézkedése alapján, és az „Igazolás” egy példányát meg kell őriznie. 4.8.2.5 SIKERTELEN VIZSGA ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

Eredménytelen vizsga esetén a vizsgát új időpontban meg kell ismételni, a vizsga sikeres letételéig a munkavállaló a vizsga hatálya alá eső tevékenységet nem végezhet. Az első sikertelen vizsgát követően a(z első) javítóvizsga előzőek szerint meghatározott időpontjáig a munkavállaló foglalkoztatására az alábbi szabályok irányadóak: • a munkavállaló – amennyiben van olyan munkakör, amelynek betöltésére minden szempontból alkalmas – át kell irányítani ebbe a munkakörbe;

4. szám

•

a munkavállaló kérelmére, ezen időszakra szabadság igénybevételét kell engedélyezni; • a felkészülés időszakára a munkavállalót a munkáltatói jogkörgyakorlója felmentheti a munkavégzési kötelezettség alól, az alapbére megfizetése mellett, abban az esetben, ha nincs olyan munkakör, amelybe átirányítható, vagy nincs mód szabadság igénybevételére. A felmentés hiányában a kiesett munkaidőt igazolt, de nem fizetett távollétnek kell tekinteni. A sikertelen vizsga és a javítóvizsga között 7 naptári napnál rövidebb, és 14 naptári napnál hosszabb idő nem lehet. A javítóvizsga időpontját a vizsgáztató illetve a vizsgabizottság elnöke határozza meg. Amennyiben a javítóvizsga is sikertelen, újabb javítóvizsgára új összetételű vizsgabizottságot az érintett szakterület vezetője jelöl ki. A sikertelen javítóvizsga és az újabb javítóvizsga között 7 naptári napnál rövidebb, és 30 naptári napnál hosszabb idő nem lehet. Amennyiben a második javítóvizsga is sikertelen és nincs mód sem szabadság kiadására, sem a munkavállaló átirányítására, akkor az újabb alapképzés elvégzése és az alapvizsga sikeres letételéig terjedő időszakot igazolt, de nem fizetett távollétnek kell tekinteni. A sikertelen időszakos vizsgát legfeljebb két javítóvizsga követheti, ha ezek mindegyike sikertelen, a munkavállaló csak újabb alapképzés elvégzése és alapvizsga letétele után foglalkoztatható eredeti munkakörében. 4.8.2.6 SORON KÍVÜLI ÉS RENDKÍVÜLI IDŐSZAKOS VIZSGA Amennyiben egy rendkívüli eseménnyel kapcsolatosan megállapítást nyer, hogy az esemény hibás, helytelen távközlési, felsővezetéki vagy biztosítóberendezés kezelés miatt következett be, az érintett munkavállalót rendkívüli időszakos vizsgára kell kötelezni az adott berendezés kezeléséből. Rendkívüli esemény nélkül is rendkívüli időszakos vizsgára kötelezhető a munkavállaló, amennyiben megállapítást nyer, hogy a távközlési berendezés, felsővezetéki kapcsolóberendezés vagy a biztosítóberendezés kezelésében súlyosan hiányosak az ismeretei. Ezt megállapíthatja a munkáltató, vagy a vizsgaanyagban kompetens ellenőrző szervezet vezetője is, és kiadhatja a kötelezést. Ha a munkavállaló a biztosító-, felsővezetéki vagy távközlő berendezést legalább egy éven keresztül nem kezelte, az adott szolgálati helyen a munkába állást megelőzően soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie a berendezés kezeléséből. Az időszakos vizsgáztatás a vasútszakmai műszaki oktató hatáskörébe tartozik. Amennyiben a területileg illetékes SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet adatkezelési hibát, hiányosságot állapít meg és ez munkavállalói ismerethiányra vezethető vissza, a Pályavasúti Területi Forgalmi Osztályvezető a nevezett munkavállalót rend kívüli időszakos vizsgára kötelezheti „Forgalmi informatikai rendszerek” kezeléséből.

4. szám


A vizsgák lebonyolítására vonatkozóan az időszakos vizsgák során előírt szabályokat kell alkalmazni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK A kapcsolódó jogszabályok és MÁV Zrt. utasítások jegyzéke: • 2005. évi. CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről • a nemzeti fejlesztési miniszter 19/2011. (V.10.) NFM rendelete a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól • a belügyminiszter 45/2011. (XII. 7.) BM rendelete a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól • 14/2014. (VI. 27. MÁV Ért. 11.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezésére és lebonyolításáról • 30/2014. (VI.27. MÁV. Ért. 11.) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról • 47/2015. ( XII. 4. MÁV Ért. 20. ) EVIG sz. utasítás a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról • 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről Az utasítás hatályba lépésével a 25/2013. (IV. 12. MÁV Ért. 12.) és a 7/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG sz. utasítás hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉS Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenést követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit értelemszerűen a hatálybalépéskor folyamatban lévő oktatásokra is alkalmazni kell. 7.0 MELLÉKLETEK 7.1. A 19/2011. NFM rendelet hatálya alá nem tartozó alapvizsgák ismertetése 7.1.1. FORGALMI VIZSGÁK 7.1.2. PÁLYAVASÚTI ÉRTÉKESÍTÉSI VIZSGÁK 7.1.3. SZÁLLÍTÁSIRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SZIR) VIZSGÁK 7.1.4. ZÁHONYI AUTOMATIZÁLT INFORMÁCIÓS RENDSZER (ZAIR) VIZSGÁK 7.1.5. PASS2 RENDSZER (FOR00, IÜR) JOGOSULTSÁGI VIZSGÁK

265

7.1.6. FORGALMI VONATKÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (FOR) 7.1.7. KÖFE-FET VIZSGÁK 7.1.8. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI VIZSGÁK 7.1.9. PÁLYALÉTESÍTMÉNYI VIZSGÁK 7.1.10. TÁVKÖZLŐ, ERŐSÁRAMÚ ÉS BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSI VIZSGÁK 7.2. Az Oktatási Utasítás alkalmazásához kapcsolódó dokumentumminták 7.2.1. Kimutatás az egyéni kiképzésben részesülő munkavállalókról 7.2.2. Bejelentés alapvizsgára 7.2.3. Értesítés alapvizsgáról 7.2.4. Vizsgadolgozat 7.2.5. Vizsga jegyzőkönyv 7.2.6. Alapvizsga igazolás 7.2.7. Oktatási ütemterv (tematika és időterv) 7.2.8. Időszakos oktatásra vezényelt munkavállalók 7.2.9. Oktatási napló (BGOK és MÁV Zrt. által használt formátum) 7.2.10. Időszakos oktatáson részt vett munkavállalók kimutatása 7.2.11. Időszakos oktatások személyi adatlapja 7.2.12. Időszakos vizsgára vezényelt munkavállalók 7.2.13. Időszakos vizsgán részt vett munkavállalók kimutatása 7.2.14. Alapoktatások igazolása 7.2.15. Elővizsga igazolás 7.3. Táblázatok 7.3.1. Az egyes munkakörök betöltéséhez/tevékenység végzéséhez szükséges általános kvalifikációk (nem vasúti járművezetők) 7.3.2. Az egyes munkakörök betöltéséhez/tevékenység végzéséhez szükséges általános kvalifikációk (vasúti járművezetők) 7.3.3. Az egyes munkakörök betöltéséhez/tevékenység végzéséhez szükséges időszakos oktatások 7.3.4. Az egyes munkakörök betöltéséhez/tevékenység végzéséhez szükséges időszakos vizsgák 7.3.5. Biztosítóberendezés kezelési alapképzések időtartama 7.3.6. Erősáramú (felsővezetéki) kezelési alapképzések időtartama 7.3.7. Erősáramú (felsővezetéki) időszakos képzések időtartama 7.3.8. Állomások osztályozása az erősáramú oktatások szempontjából 7.3.9. Az egyes munkakörök betöltéséhez/tevékenység végzéséhez személyre szólóan kiadott utasítások jegyzéke Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

266


4. szám

7.1. mellékletei 7.1. A 19/2011. NFM rendelet hatálya alá nem tartozó alapvizsgák ismertetése 7.1.1. FORGALMI VIZSGÁK 7.1.1.1. Határforgalmi vizsga forgalmi ismeretekből A vizsgával forgalmi szempontból betölthető munkakörök: • Határforgalomban forgalmi jellegű vizsgához kötött munkakörök. A vizsgára bocsátás feltételei: • A munkakör betöltéséhez előírt forgalmi jellegű vizsga. A felkészülés módja: • Egyéni, vasútszakmai oktató irányításával, • Tanfolyam keretében. A felkészülési idő: • elméleti 12 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • szervezeti egység vezető vagy megbízottja, • vasútszakmai oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli vizsga: 5 vizsgakérdés Az írásbeli vizsgakérdések megoszlása: 2 Jelzési utasítások eltérései 2 Forgalmi utasítások eltérései 1 A vonatok megfékezettségének megállapítására vonatkozó utasítások eltérései Szóbeli vizsga: 3 vizsgatétel A vizsgakérdések tételenkénti megoszlása: 1. vizsgatétel: 2 Jelzési utasítások eltérései 2. vizsgatétel: 2 Forgalmi utasítások eltérései 3. vizsgatétel: 1 A vonatok megfékezettségének megállapítására vonatkozó előírásokat tartalmazó utasítások eltérései A vizsga időtartama: írásbeli vizsga: 1 óra, szóbeli vizsga: 1 óra. A vizsga anyaga: • A MÁV Zrt. és a szomszéd vasút jelzési- és forgalmi utasításainak, valamint a vonatok megfékezettségének megállapításaira vonatkozó előírásokat tartalmazó utasítások eltérő rendelkezéseinek teljes tudásanyaga.

4. szám


267

7.1.1.2. Felsőfokú forgalmi vizsga szakirányú állami felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére A vizsgával betölthető munkakörök: • A mindenkori munkaügyi és munkáltatói előírások szerint a felsőfokú szakmai végzettséghez kötött munkakörökben A vizsgára bocsátás feltétele: • Szakirányú állami felsőfokú végzettség (főiskolai vagy egyetemi közlekedésmérnöki diploma) • Képzési Rendelet hatálya alá tartozó 1. Általános forgalmi vizsga és 2. Önállósító forgalmi vizsga Felkészülés módja: • Egyéni vagy csoportos: vasútszakmai oktató irányításával Felkészülési idő: • 6 hónap Vizsgabizottság összetétele: • Forgalmi Üzemviteli Igazgatóság vezetője vagy megbízottja, • a vizsgaterületek előadói. Vizsga leírása: • Szóbeli vizsga, időtartama: 1 óra szakterületenként. A szóbeli vizsga anyaga: • A forgalmi szolgálat minőségbiztosításának alapjai, • Az Országos Vasúti Szabályzat I. kötet forgalmi szolgálatra vonatkozó előírásai • A forgalmi szolgálat ellenőrzési rendszere. • Üzemirányítási ismeretek •

Technológiai ismeretek

7.1.1.3. Felsőfokú forgalmi vizsga nem szakirányú állami felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére A vizsgával betölthető munkakörök: • A mindenkori munkaügyi és munkáltatói előírások szerint a felsőfokú szakmai végzettséghez kötött munkakörökben A vizsgára bocsátás feltétele: • állami felsőfokú végzettség (főiskolai vagy egyetemi diploma) • Képzési Rendelet hatálya alá tartozó 1. Általános forgalmi vizsga és 2. Önállósító forgalmi vizsga Felkészülés módja: • Egyéni vagy csoportos: vasútszakmai oktató irányításával Felkészülési idő: • 8 hónap

268


4. szám

Vizsgabizottság összetétele: • Forgalmi Üzemviteli Igazgatóság vezetője vagy megbízottja, • a vizsgaterületek előadói. Vizsga leírása: • Szóbeli vizsga, időtartama:10-15 perc szakterületenként. A vizsga anyaga: • Technológiai ismeretek • Üzemirányítási ismeretek • A forgalmi szolgálat ellenőrzési rendszere, • Vezetési ismeretek, • a forgalmi szolgálat minőségbiztosításának alapjai, • Az Országos Vasúti Szabályzat I. kötet forgalmi szolgálatra vonatkozó előírásai. 7.1.1.4. Felsőfokú átképző szakmai forgalmi vizsga a nem szakirányú felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkezők részére A vizsgával betölthető munkakörök: • A mindenkori munkaügyi és munkáltatói előírások szerint a felsőfokú szakmai végzettséghez kötött munkakörök A vizsgára bocsátás feltétele: • A nem szakirányú felsőfokú szakmai végzettséget igazoló okmány • Képzési Rendelet hatálya alá tartozó 1. Általános forgalmi vizsga Felkészülés módja: • Egyéni vagy csoportos Felkészülési idő: • Egyéni felkészülés esetén: 8 hónap • Csoportos képzés esetén: 260 óra Vizsgabizottság összetétele: • Forgalmi Üzemviteli Igazgatóság vezetője vagy megbízottja, • a vizsgaterületek előadói. Vizsga leírása: • Szóbeli vizsga, időtartama15-20 perc szakterületenként. A vizsga anyaga: • Technológiai ismeretek • Üzemirányítási ismeretek • Forgalmi szolgálat ellenőrzési rendszere, • Vezetési ismeretek, • A forgalmi szolgálat minőségbiztosításának alapjai, • Országos Vasúti Szabályzat forgalmi szolgálatra vonatkozó anyaga,

4. szám

• •


269

EU és jogi, munkaügyi ismeretek, Műszaki üzemi ismeretek.

7.1.1.5. Helyismereti vizsga Állomási Végrehajtási Utasításból vagy Üzemviteli Végrehajtási Utasításból A vizsgára bocsátás feltétele: • A munkakörre előírt hatósági és/vagy pályavasúti forgalmi vizsga Felkészülés módja: • Egyéni képzés elméleti vasútszakmai forgalmi oktató vagy a Forgalmi Csomóponti Főnökség vezetője vagy általa írásban megbízott munkavállaló Felkészülési idő: • Egyéni felkészülés esetén: MVSZ Helyi Függelékében az adott munkakörre előírt felügyeleti idő Vizsgabizottság összetétele: • A Forgalmi Csomóponti Főnökség vezetője vagy általa írásban megbízott munkavállaló • Az egyéni képzést végző elméleti vasútszakmai forgalmi oktató vagy a Forgalmi Csomóponti Főnökség vezetője által az egyéni képzéssel megbízott munkavállaló Vizsga leírása: • Szóbeli vizsga, időtartama: 30 perc A vizsga anyaga: • Állomási Végrehajtási Utasítás/Üzemviteli Végrehajtási Utasítás és mellékletei. 7.1.1.6. Végrehajtási Utasítás vizsga A vizsgára bocsátás feltétele: • A munkakörre előírt hatósági és/vagy pályavasúti forgalmi vizsga Felkészülés módja: • Egyéni képzés elméleti vasútszakmai forgalmi oktató vagy Területi Igazgatóság Területi Forgalmi Osztály osztályvezető vagy általa kijelölt, írásban megbízott munkavállaló Felkészülési idő: • Egyéni felkészülés esetén: MVSZ Helyi Függelékében az adott munkakörre előírt felügyeleti idő Vizsgabizottság összetétele: • Területi Igazgatóság Területi Forgalmi Osztály osztályvezető vagy általa kijelölt, írásban megbízott munkavállaló • Az egyéni képzés elméleti vasútszakmai forgalmi oktató vagy Területi Igazgatóság Területi Forgalmi Osztály osztályvezető által kijelölt az egyéni képzéssel megbízott munkavállaló

270


4. szám

Vizsga leírása: • Szóbeli vizsga, időtartama: 30 perc A vizsga anyaga: • Végrehajtási Utasítás és mellékletei. 7.1.1.7. F.7. sz. Utasítás a vasúti jármű- és vonatadatok kezelésére vizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • A Képzési Rendelet hatálya alá tartozó 1. Általános forgalmi vizsgánál felsorolt munkakörök • A Képzési Rendelet hatálya alá tartozó 4. Vonat fel- és átvevő vizsgánál felsorolt munkakörök • A Képzési Rendelet hatálya alá tartozó 5. Vonali tolatásvezető vizsgánál felsorolt munkakörök A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt a Képzési Rendelet szerinti forgalmi jellegű vizsga. A felkészülés módja: • egyéni képzés esetén o A Forgalmi Csomóponti Főnökség vezetője által írásban megbízott munkavállaló • tanfolyami képzés esetén o elméleti vasútszakmai forgalmi oktató vagy o a Forgalmi Csomóponti Főnökség vezetője által írásban megbízott munkavállaló A felkészülési idő: • elméleti 12 óra • gyakorlati 6 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • Egyéni felkészülés esetén o A Forgalmi Csomóponti Főnökség vezetője vagy általa írásban kijelölt munkavállaló o Az egyéni képzéssel megbízott munkavállaló • Tanfolyami képzés esetén o Az elméleti képzést végző vasútszakmai forgalmi oktató vagy o a Forgalmi Csomóponti Főnökség vezetője által írásban megbízott munkavállaló A vizsga leírása • Szóbeli vizsga, időtartama 15 -20 perc A vizsga anyaga: • A Képzési Rendelet hatálya alá tartozó 1. Általános forgalmi vizsgánál felsorolt munkakörök és a 4. Vonat fel- és átvevő vizsgánál felsorolt munkakörök Az F.7.sz. Utasítás a vasúti jármű- és vonatadatok kezelésére o Az Utasítás teljes anyagának ismerete. • A Képzési Rendelet hatálya alá tartozó 5. Vonali tolatásvezető vizsgánál felsorolt munkakörök Az F.7.sz. Utasítás a vasúti jármű- és vonatadatok kezelésére

4. szám


271

o Az Utasítás teljes anyagának ismerete, kivéve a 1.3. Személykocsi adatok felvétele 2.2. Vonatadatok kezelése személyszállító vonatoknál 4. melléklet Utasítás vonatterhelési kimutatás személyszállító vonatok részére nyomtatványok kitöltéséhez 5. melléklet Utasítás nemzetközi vonatterhelési kimutatás személyszállító vonatok részére nyomtatványok kitöltéséhez” 7.1.1.8. Vizsga a vonatok fékpróbáinak megtartásához szükséges ismeretekből A vizsgával forgalmi szempontból betölthető munkakörök: • A vonatok fékpróbáinak megtartására jogosít (forgalmi szolgálattevő, vonali tolatásvezető, tolatásvezető, vezető jegyvizsgáló, gyermekvasúti vonatkísérő, stb.) A vizsgára bocsátás feltételei: • A munkakörhöz előírt érvényes forgalmi jellegű vizsga. A felkészülés módja: • egyéni képzés műszaki oktató irányításával, • csoportos képzés műszaki oktató irányításával, • tanfolyam keretében Felkészítési idő: • elméleti: • gyakorlati:

6 óra 6 óra

A vizsgabizottság összetétele: • A szolgálati főnök vagy általa írásban kijelölt munkavállaló, • A felkészítést végző szakmai oktató A vizsga leírása: A vizsga szóbeli és gyakorlati részből áll. • szóbeli: 4 vizsgakérdés az E.2.sz. Fékutasításból • gyakorlati: 1 fékpróba gyakorlatban történő végrehajtása A vizsga időtartama: • szóbeli: 0,5 óra • gyakorlati: 0,5 óra A vizsga anyaga: 1. Általános munkabiztonsági ismeretek: • • •

A tevékenységre vonatkozó munkairányítás és felügyelet rendszere, valamint munkavédelmi követelményei. Veszélyhelyzet esetén követendő magatartás, feladatok. Vasúti technológiai területeken történő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályai.

272

• • • • • • • •


4. szám

Tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelmények. Munkakör, tevékenység általános egészségügyi ismeretei. Baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartás alapvető ismeretei. Technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel összefüggő munkabiztonsági követelmények, ismeretek. Tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályai. Tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások, és az ellenük való védekezés módja, kapcsolódó egészségügyi ismeretei. Egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használata, alkalmazása. Egyéb szükséges munkabiztonsági ismeretek.

2. E.2.sz. Fékutasítás 1.1.1. – 1.2.1., 1.2.4. – 1.2.10., 1.2.12. – 2.3.1., 2.3.2.2. – 2.5.1., 2.5.7. – 3.1.2. (1 bek.), 3.1.2. (4. bek.) – 3.2.2., 3.2.3. (2. bek.), 3.3.1. – 3.6.4., 3.8.1. – 4.3.5., 5.1.6., 5.2.3.3. – 5.2.4.2., 5.2.4.5., 5.2.4.8. – 5.2.5., 5.2.11. – 5.3.1., 5.3.3. – 5.4.1., 6.1.1. – 6.5., 7.1. (2., 4., 5. bek.), 7.2. – 8.1., 8.4., 1., 2. melléklet, 1. – 5. függelék.

7.1.2. PÁLYAVASÚTI ÉRTÉKESÍTÉSI VIZSGÁK 7.1.2.1. Pályavasúti értékesítési vizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • forgalmi csomóponti vezető, forgalmi koordinátor II., • állomásfőnök I-III, forgalmi koordinátor I., • forgalmi technológiai szakelőadó, forgalmi üzemmérnök, • nemzetközi rendkívüli küldemény irányító, belföldi rendkívüli küldemény irányító, • hálózati főüzemirányító, területi főüzemirányító, rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, tervező-főirányító • forgalmi vonalirányító, központi forgalomirányító, KÖFE irányító, • területi értékesítési szakelőadó I-II. A felkészülés módja: • egyéni, képző szakértő irányításával A felkészülési idő: • egyéni képzés esetén 50 óra. • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgára bocsátás feltételei: • eredményes felkészülés A vizsgabizottság összetétele: • Pályavasúti Értékesítés Főosztály által végzett vizsgáztatás esetén: o Pályavasúti Értékesítés Főosztály vezetője vagy megbízottja, o Pályavasúti Értékesítés Főosztály szakértője. • Pályavasúti Területi Igazgatóság Területi Forgalmi Osztály által végzett vizsgáztatás esetén:

4. szám


273

o Pályavasúti Területi Igazgatóság Területi Forgalmi Osztály vezetője vagy megbízottja o Területi Értékesítési szakelőadó A vizsga leírása és követelményei: A vizsga a szakterület által előírt számonkérésből áll. A vizsga anyaga: - Hálózati Üzletszabályzat, -

Hálózat-hozzáférési szerződés,

-

Teljesítményösztönző rendszer

7.1.2.2. Pályavasúti értékesítési ismeretek oktatói vizsga A vizsgával pályavasúti értékesítés szempontból betölthető munkakörök: • Munkaköri leírás szerint, a vizsga megléte esetén betölthető munkakörök A vizsgára bocsátás feltétele: • középiskolai végzettség

A felkészülés módja: • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • Képzési programban meghatározott óraszám A vizsgabizottság összetétele: • MÁV Zrt. Pályavasúti Értékesítés Főosztály vezetője vagy megbízottja, •

MÁV Zrt. Pályavasúti Értékesítés Főosztály szakértője

A vizsga leírása és követelményei: A vizsga írásban, egy tesztsor kitöltésével zajlik. A teszt 30 db kérdésből áll, amely összetétele vegyesen a tanfolyamon elhangzott témakörökből kerül összeállításra. A vizsga időtartama: 45 perc. A vizsga értékelése: A vizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha a vizsgázó a feltett tesztkérdések közül legalább 20 db kérdésre helyesen válaszol. A vizsga anyaga: A Hálózati Üzletszabályzat, Hálózat-hozzáférési szerződés, Teljesítményösztönző Rendszer ismerete, valamint a Képzési programban meghatározott témakörök.”

274


4. szám

7.1.3. SZÁLLÍTÁSIRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SZIR) VIZSGÁK 7.1.3.1. SZIR-adatkezelés ellenőrzés SZIR jogosultsági vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • SZIR rendszer funkciókat ellátó terminállal rendelkező szervezeti egységeken, – munkaköri leírás szerint – forgalmi technológiával és SZIR adatkezelési feladatokkal összefüggő ellenőrzésre kötelezett munkakörök (állomási, területi, hálózati szinten). A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR elsőgenerációs oktató (EGO), SZIR második generációs oktató (MGO), vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 12 óra • gyakorlati 12 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: Hálózati szintű vizsga esetén • SZIR hálózati rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató Területi és állomási szintű vizsga esetén • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 3 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 A rendszer általános ismerete, Kereskedelem 2Vonatösszeállítás, Vonattovábbítás, Rendezőpályaudvar Gyakorlati: 4 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Jelentés készítés 2 Párbeszéd használata megtekintéssel A vizsga időtartama: szóbeli 1 óra, gyakorlati 1/4 óra. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület A jogosultsághoz kapcsolódó törzsadatok párbeszédei

4. szám


275

Jelentés készítés, lekérdezés Hosszú távú menetrend: A menetrendi párbeszéd használata, állomási menetrend, vonatösszeállítás, csatlakozások adatainak megtekintése Operatív vonatforgalmi tervezés: A párbeszéd használata, vonatadatok megtekintése Vonatösszeállítás és vonattovábbítás folyamata, párbeszédei, jelentései: A vonatfelvétel párbeszédei, célja Mozdony ki/besorozás: Párbeszéd használata, mozdony és személyzet adatainak megtekintése Vonatösszeállítás karbantartása: Párbeszéd használata, vonatösszeállítás megtekintése Vonatesemény: Párbeszéd használata, szerepe Vonatesemény megjelenítése, vonatszám csere Vonatinformációk lekérdezése: Irányítói szakasz vonatai párbeszéd szerepe, használata SZIR rendező-pályaudvari folyamatok: Vonatmozgás rendezőn Kocsirendezés párbeszéd folyamata Kereskedelem: Szállítási megbízások Kocsi műszaki állapot módosítása Kocsiinformációk Kocsimozgatás: Kocsimozgatási lehetőségek állomások, állomási körzetek, állomási vágányok között Kocsijavítás és karbantartás A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó, illetve más párbeszédekhez kapcsolódó, de a jogosultsággal készíthető és lekérdezhető jelentések használata, adattartalma A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó új fogalmak ismerete, a funkcionális területek kapcsolódásai 7.1.3.2. SZIR oktató vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • Munkaköri leírás szerint, az oktatói vizsga megléte esetén betölthető munkakörök A vizsgára bocsátás feltételei: • Szakirányú felsőfokú szakmai végzettség • Legalább egy – érvényes – SZIR felhasználói vizsga • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • Képzési program alapján

276


4. szám

A vizsgabizottság összetétele: • Képzési program alapján A vizsga leírása és követelményei: • Képzési program alapján A vizsga anyaga: • Képzési program alapján 7.1.3.3. Forgalmi szolgálattevő SZIR vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • A végrehajtási utasításban Forgalmi szolgálattevő SZIR szakterületi jogosultság használatára kötelezett munkakörök A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 22 óra • gyakorlati 20 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 3 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 A rendszer általános ismerete, Általánosan használt törzsadatok, Kereskedelem 2 Vonatösszeállítás, Vonattovábbítás, Rendezőpályaudvar Gyakorlati: 4 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Jelentés készítés 2 Párbeszéd használata A vizsga időtartama: szóbeli 1 óra, gyakorlati 1/4 óra. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete

4. szám


277

A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület A jogosultsághoz kapcsolódó törzsadatok párbeszédei Jelentés készítés, lekérdezés Hosszútávú menetrend: A menetrendi párbeszéd használata, állomási menetrend, vonatösszeállítás, csatlakozások Operatív vonatforgalmi tervezés: A párbeszéd használata, vonatadatok megtekintése Vonatösszeállítás és vonattovábbítás folyamata, párbeszédei, jelentései: A vonat felvétele: A vonatfelvétel párbeszédei, célja Mozdony ki/besorozás: Párbeszéd használata, mozdony és személyzet adatainak megtekintése Vonatösszeállítás karbantartása: Párbeszéd használata, vonatösszeállítás megtekintése Vonatinformációk lekérdezése: A menetirányítói szakasz vonatai, a vonatok nyomon követése Vonatesemény: A párbeszéd folyamata, rögzítendő vonatesemények, vonatszámcsere. A párbeszéd használata. Kereskedelem: Szállítási megbízások Kocsiinformációk Kocsimozgatás: Kocsimozgatási lehetőségek állomások, állomási körzetek, állomási vágányok között Kocsijavítás és karbantartás SZIR rendező pályaudvari folyamatok: Vonatmozgás rendezőn, a párbeszéd folyamata, használata Kocsirendezés, a párbeszéd folyamata, használata A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó, illetve más párbeszédekhez kapcsolódó, de a jogosultsággal készíthető és lekérdezhető jelentések használata, adattartalma A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó új fogalmak ismerete, a funkcionális területek kapcsolódásai. 7.1.3.4. Térfőnök SZIR vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • A végrehajtási utasításban Térfőnök, tartalékos térfőnök (állomásirányítói tevékenységet is végző) SZIR szakterületi jogosultság használatára kötelezett munkakörök A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében

278


4. szám

A felkészülési idő: • elméleti 20 óra • gyakorlati 18 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 4 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 A rendszer általános ismerete, Általánosan használt törzsadatok, Kereskedelem 2 Vonatösszeállítás, Vonattovábbítás, 1 Rendezőpályaudvar, Gyakorlati: 4 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Jelentés készítés 2 Párbeszéd használata A vizsga időtartama: szóbeli 1 óra, gyakorlati 1/4 óra. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület A jogosultsághoz kapcsolódó törzsadatok párbeszédei Jelentés készítés, lekérdezés Hosszú távú menetrend: A menetrendi párbeszéd használata, állomási menetrend, vonatösszeállítás, csatlakozások megtekintése Operatív vonatforgalmi tervezés: A párbeszéd használata, vonatadatok megtekintése Vonatösszeállítás és vonattovábbítás folyamata, párbeszédei, jelentései A vonat felvétele: A vonatfelvétel párbeszédei, célja Mozdony ki/besorozás: Párbeszéd használata, mozdony és személyzet adatainak megtekintése Vonatösszeállítás karbantartása A párbeszéd használata, vonatösszeállítás megtekintése Vonatinformációk lekérdezése: A menetirányítói szakasz vonatai, a vonatok nyomon követése Vonatesemény: A párbeszéd folyamata, rögzítendő vonatesemények, vonatszámcsere A párbeszéd használata

4. szám


279

Kereskedelem: Szállítási megbízások Kocsiinformációk SZIR rendező pályaudvari folyamatok: Vonatmozgás rendezőn, a párbeszéd folyamata, használata Kocsirendezés, a párbeszéd folyamata, használata A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó, illetve más párbeszédekhez kapcsolódó, de a jogosultsággal készíthető és lekérdezhető jelentések használata, adattartalma A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó új fogalmak ismerete, a funkcionális területek kapcsolódásai 7.1.3.5. Kocsiadatfelvevő SZIR vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • Nem határállomáson, a végrehajtási utasításban vonat adatfelvételére kötelezett munkakörök. A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 24 óra • gyakorlati 26 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 3 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 Általánosan használt törzsadatok, Kereskedelem 2 Vonatösszeállítás, Vonattovábbítás, Rendezőpályaudvar Gyakorlati: 4 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Jelentés készítés 2 Párbeszéd használata A vizsga időtartama: szóbeli 1 óra, gyakorlati 1/4 óra.

280


A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület A jogosultsághoz kapcsolódó törzsadatok párbeszédei Jelentés készítés, lekérdezés Mozdony ki/besorozás: Párbeszéd használata, mozdony és személyzet adatainak módosítása, megtekintése A vonat felvétele: A vonatképzés folyamata A vonatfelvétel párbeszéd használata A kocsira vonatkozó szállítási információk rögzítése Vonatösszeállítás karbantartása: Párbeszéd használata SZIR munkaállomással nem rendelkező jelentő állomások vonateseményeinek rögzítése Vonatesemény: Párbeszéd folyamata, rögzítendő vonatesemények, adatok megtekintése Szállítási megbízások A szállítási megbízások adatainak megtekintése Megrendelés nélküli és a belső szállítási megbízások létrehozása Kocsiinformációk Kocsimozgatás: Kocsimozgatási lehetőségek állomások, állomási körzetek, állomási vágányok között A kocsimozgatás különböző esetei, a párbeszéd használata SZIR rendező pályaudvari folyamatok: Vonatmozgás rendezőn, a párbeszéd folyamata, használata Kocsirendezés, a párbeszéd folyamata, használata A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó, illetve más párbeszédekhez kapcsolódó, de a jogosultsággal készíthető és lekérdezhető jelentések használata, adattartalma A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó új fogalmak ismerete, a funkcionális területek kapcsolódásai. 7.1.3.6. Határállomási kocsiadat felvevő SZIR vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • Határállomáson, a végrehajtási utasításban vonat adatfelvételére kötelezett munkakörök. A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő:

4. szám

4. szám

• • •


281

elméleti 30 óra (Kocsiadat felvevő SZIR vizsga felkészülési idő + 6 óra) gyakorlati 32 óra (Kocsiadat felvevő SZIR vizsga felkészülési idő + 6 óra) tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám.

A vizsgabizottság összetétele: • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 4 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 Általánosan használt törzsadatok, Kereskedelem 2 Vonatösszeállítás, Vonattovábbítás, Rendezőpályaudvar, 1 Határforgalom Gyakorlati: 4 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Jelentés készítés 2 Párbeszéd használata A vizsga időtartama: szóbeli 1 óra, gyakorlati 1/4 óra. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A Kocsiadat felvevő SZIR jogosultsági vizsga teljes anyaga. Határforgalom: Előjelentett vonattal érkező kocsik adatainak rögzítése Belépő vonattal érkező kocsik adatainak rögzítése Kilépő kocsik felvétele, kilépő vonat indítása, kocsiátadás Helyi kocsifeladás folyamata Adatcsere a szomszédos vasutakkal 7.1.3.7. Gurításvezető SZIR vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • A végrehajtási utasításban Gurításvezető SZIR szakterületi jogosultság használatára kötelezett munkakörök A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 8 óra • gyakorlati 8 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám.

282


4. szám

A vizsgabizottság összetétele: • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 2 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 A rendszer általános ismerete 1 Rendezőpályaudvar Gyakorlati: 2 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Párbeszéd használata A vizsga időtartama: szóbeli 1/2 óra, gyakorlati 1/4 óra. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület A jogosultsághoz kapcsolódó törzsadatok párbeszédei, megtekintése Jelentés készítés, lekérdezés Vonatmozgás rendezőn: SZIR rendező pályaudvari folyamatok a párbeszéd folyamata, ablakainak használata Kocsirendezés: Párbeszéd folyamata, ablakainak használata A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó, illetve más párbeszédekhez kapcsolódó, de a jogosultsággal készíthető és lekérdezhető jelentések használata, adattartalma A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó új fogalmak ismerete, a funkcionális területek kapcsolódásai. 7.1.3.8. Vágányfék kezelő SZIR jogosultsági vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • A végrehajtási utasításban Vágányfékkezelő SZIR szakterületi jogosultság használatára kötelezett munkakörök A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 4 óra • gyakorlati 4 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám.

4. szám


A vizsgabizottság összetétele: • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 2 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 A rendszer általános ismerete 1 Rendezőpályaudvar Gyakorlati: 2 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Párbeszéd használata megtekintéssel A vizsga időtartama: szóbeli 1/2 óra, gyakorlati 1/4 óra. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület Jelentés készítés, lekérdezés Jelentés megjelenítése, nyomtatása Rendezőpályaudvari folyamatok, kocsirendezés Kapcsolódó jelentések használata, adattartalma. 7.1.3.9. Üzemirányítási SZIR vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • hálózati és területi főüzemirányító, • forgalmi vonalirányító, • rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, • tervező főirányító. A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 16 óra • gyakorlati 16 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: Hálózati főüzemirányító/Rendkívüli helyzetet kezelő irányító/Tervező főirányítónál

283

284


4. szám

• SZIR hálózati rendszergazda, vagy megbízottja SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató Területi főüzemirányító/Forgalmi vonalirányítónál • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 4 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 A rendszer általános ismerete, Általánosan használt törzsadatok 2 Vonattovábbítás, 1 Rendezőpályaudvar Gyakorlati: 4 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Jelentés készítés 2 Párbeszéd használata A vizsga időtartama: szóbeli 1 óra, gyakorlati 1/2 óra. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület A jogosultsághoz kapcsolódó törzsadatok párbeszédei, megtekintése Jelentés készítés, lekérdezés Hosszú távú menetrend: A menetrendi párbeszéd használata, állomási menetrend, vonatösszeállítás, csatlakozások Operatív vonatforgalmi tervezés: Operatív vonatforgalmi tervezés párbeszéd folyamata Vonatok bevezetésének és lemondásának módja, új jelentő állomás felvétele Vonatösszeállítás és vonattovábbítás folyamata, párbeszédei, jelentései: A vonat felvétele: A vonatfelvétel párbeszédei, célja Mozdony ki/besorozás: A napi menetvonal igénylés és az operatív vonatforgalmi tervezés párbeszéd kapcsolata Párbeszéd használata, mozdony és személyzet adatainak megtekintése Vonatösszeállítás karbantartása: Párbeszéd használata, vonatösszeállítás megtekintése Vonatesemény: Párbeszéd folyamata, rögzítendő vonatesemények, a párbeszéd használata Vonatinformációk lekérdezése: Irányítói szakasz vonatai párbeszéd szerepe Adott menetirányítói szakaszon közlekedő, vagy közlekedésre kijelölt vonat adatainak megjelenítése Kocsiinformációk SZIR rendező pályaudvari folyamatok A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó, illetve más párbeszédekhez kapcsolódó, de a jogosultsággal készíthető és lekérdezhető jelentések használata, adattartalma A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó új fogalmak ismerete, a funkcionális területek kapcsolódásai

4. szám


285

7.1.3.10. Különleges szabályozást igénylő küldemények ügyintézői vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • Nemzetközi rendkívüli küldemény és katonai szakértő és Hálózati RK és katonai szállítmány irányító A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 10 óra • gyakorlati 10 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • SZIR hálózati rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 3 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 A rendszer általános ismerete, Általánosan használt törzsadatok, Kocsinyilvántartás 1 Vonatösszeállítás, Szmb 1 Rk-adatkezelés Gyakorlati: 4 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Jelentés készítés 2 Párbeszéd használata A vizsga időtartama: szóbeli 45 perc, gyakorlati 15 perc. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület A jogosultsághoz kapcsolódó törzsadatok párbeszédei Jelentés készítés, lekérdezés Hosszú távú menetrend: A menetrendi párbeszéd használata Operatív vonatforgalmi tervezés: A vonatadatok megtekintése Vonatösszeállítás és vonattovábbítás folyamata, párbeszédei, jelentései

286


4. szám

Vonatinformációk lekérdezése: A menetirányítói szakasz vonatai, a vonatok nyomon követése Vonatesemény: A párbeszéd folyamata, rögzítendő vonatesemények adatainak megtekintése A kereskedelemi kocsiforduló eseményei a SZIR-ben. Szállítási megbízások: Szállítási megbízás adatok megtekintése (csak 2013. június 30. előtt indított képzés esetén kell oktatni a kizárólag Rail Cargo Hungaria által használt szállítási megbízásokat is) Kocsiinformációk Rendkívüli küldemények kezelése a SZIR-ben Adatátadás/átvétel a WINRK rendszernek/rendszertől SZIR Rk-jelentések A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó, illetve más párbeszédekhez kapcsolódó, de a jogosultsággal készíthető és lekérdezhető jelentések használata, adattartalma A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó új fogalmak ismerete, a funkcionális területek kapcsolódásai. 7.1.3.11. Forgalmi technológus SZIR vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • elegytovábbító szakértő. A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 24 óra • gyakorlati 18 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: Hálózati technológusnál • SZIR hálózati rendszergazda vagy SZIR funkcionális tervező • SZIR EGO, SZIR MGO vagy forgalmi SZIR oktató Területi technológusnál • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, SZIR MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 4 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 Általánosan használt törzsadatok, Kereskedelem 1 Vonattovábbítás,

4. szám


287

2 Rendező pályaudvar, Határforgalom Gyakorlati: 4 feladat Megoszlása:

1 Jelentés lekérdezés 2 Jelentés készítés 1 Párbeszéd használata A vizsga időtartama: szóbeli 1 óra, gyakorlati 1/4 óra. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület A jogosultsághoz kapcsolódó törzsadatok párbeszédei, megtekintése Jelentés készítés, lekérdezés Hosszú távú menetrend: A menetrendi párbeszéd használata, állomási menetrend, vonatösszeállítás, csatlakozások Operatív vonatforgalmi tervezés: Vonatösszeállítás és vonattovábbítás folyamata, párbeszédei, jelentései Vonatösszeállítás karbantartása: Vonatösszeállítás megtekintése Szállítási megbízás párbeszédek megtekintése Kisorozó állomás megállapítása Kocsiinformációk SZIR rendező pályaudvari folyamatok: Vonatmozgás rendezőn, a párbeszéd folyamata, használata Kocsirendezés, a párbeszéd folyamata, használata Határforgalom: Előjelentett vonat érkeztetés, átvett kocsik és adataik rögzítése Belépő vonat érkeztetés, átvett kocsik és adataik rögzítése Kilépő kocsik felvétele, kilépő vonat indítása, kocsiátadás Helyi kocsifeladás folyamata Adatcsere a szomszédos vasutakkal A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó, illetve más párbeszédekhez kapcsolódó, de a jogosultsággal készíthető és lekérdezhető jelentések használata, adattartalma A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó új fogalmak ismerete, a funkcionális területek kapcsolódásai 7.1.3.11. Jelentőállomási SZIR vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • SZIR rendszerfunkciókat ellátó terminállal nem rendelkező szervezeti egységeken, a végrehajtási utasításban előírtak szerint SZIR adatjelentésre kötelezett munkakörök A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával,

288


•

4. szám

tanfolyam keretében

A felkészülési idő: • elméleti 6 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga szóbeli: 2 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 A rendszer általános ismerete, Általánosan használt törzsadatok, Szolgáltatandó adatok köre, felépítése 1 Automatikusan készülő és lekérdezhető jelentések A vizsga időtartama: 30 perc. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete Törzsadatok szerepe a rendszer működésében Jelentések és a párbeszédek szerepe a rendszer működésében Funkcionális területekhez bejelentendő adatok köre, felépítése: Vonatösszeállítás és a vonattovábbítás területe F. 7. sz. utasítás. vonatkozó pontjai, F. 3. sz. utasítás. vonatkozó pontjai A SZIR rendszerfunkciókat ellátó terminállal nem rendelkező szervezeti egységekre – végrehajtási utasítás szerint – megküldött, automatikusan készülő és elkészíthető SZIR jelentések használata, adattartalma. 7.1.3.12. Értékesítő SZIR jogosultsági vizsga A vizsgával SZIR szempontból betölthető munkakörök: • Területi értékesítési szakelőadó A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, SZIR EGO, SZIR MGO, vagy forgalmi SZIR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 18 óra • gyakorlati 14 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám.

4. szám


289

A vizsgabizottság összetétele: Hálózati értékesítőnél • SZIR hálózati rendszergazda • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató Területi értékesítőnél • SZIR területi rendszergazda, vagy megbízottja • SZIR EGO, MGO vagy forgalmi SZIR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli:3 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 A rendszer általános ismerete, Általánosan használt törzsadatok, Kereskedelem 2 Vonatösszeállítás, Vonattovábbítás, Rendezőpályaudvar, Kocsiirányítás Gyakorlati: 4 feladat Megoszlása: 1 Jelentés lekérdezés 1 Jelentés készítés 2 Párbeszéd használata A vizsga időtartama: szóbeli 1 óra, gyakorlati 15 perc. A vizsga anyaga: SZIR Felhasználói Kézikönyv: A rendszer általános ismerete A SZIR funkcionális területei Felhasználói felület A jogosultsághoz kapcsolódó törzsadatok párbeszédei Jelentés készítés, lekérdezés A párbeszédek használata Hosszú távú menetrend: A menetrendi párbeszéd használata, állomási menetrend, vonatösszeállítás, csatlakozások Operatív vonatforgalmi tervezés: A párbeszéd folyamata, vonatadatok megtekintése Várható vonat és elegymozgás SZIR által támogatott lehetőségei Vonatösszeállítás és vonattovábbítás folyamata, párbeszédei, jelentései: A vonat felvétele: A vonatfelvétel párbeszédei, célja Mozdony ki/besorozás: Párbeszéd használata, mozdony és személyzet adatainak megtekintése Vonatösszeállítás karbantartása: Párbeszéd használata, vonatösszeállítás megtekintése Vonatinformációk lekérdezése: A menetirányítói szakasz vonatai, a vonatok nyomon követése Vonatesemény: A párbeszéd folyamata, rögzítendő vonatesemények, vonatszám csere. A párbeszéd használata. Szállítási megbízások Kocsiinformációk Kocsimozgatás:

290


4. szám

Kocsimozgatási lehetőségek állomások, állomási körzetek, állomási vágányok között Kocsijavítás és karbantartás: SZIR rendező pályaudvari folyamatok: Vonatmozgás rendezőn, a párbeszéd folyamata, használata Kocsirendezés, a párbeszéd folyamata, használata A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó, illetve más párbeszédekhez kapcsolódó, de a jogosultsággal készíthető és lekérdezhető jelentések használata, adattartalma A fenti funkcionális területekhez kapcsolódó új fogalmak ismerete, a funkcionális területek kapcsolódásai 7.1.4. ZÁHONYI AUTOMATIZÁLT INFORMÁCIÓS RENDSZER (ZAIR) VIZSGÁK A betöltött munkakörhöz szükséges alapvizsga előírásakor figyelembe kell venni, hogy a szervezeti egységen ZAIR funkciókat ellátó számítógép üzemel vagy telepítése tervben van-e. 7.1.4.1. ZAIR végfelhasználó vizsga A vizsgával ZAIR végfelhasználó szempontból betölthető munkakörök: • Határforgalmi kereskedelmi közvetítő • Határforgalmi koordinátor • Határforgalmi technológus • Tengely átszerelő művezető • Tengelyátszerelő egység vezető • Vonat fel- és átvevő A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői ismeret. A felkészülés módja: • egyéni képzés SZIR-ZAIR szakelőadói feladatokkal megbízott forgalmi koordinátor irányításával, A felkészülési idő: • elméleti • gyakorlati

16 óra 16 óra

A vizsgabizottság összetétele: • SZIR területi rendszergazda-ZAIR szakértő, vagy megbízottja • SZIR-ZAIR szakelőadói feladatokkal megbízott forgalmi koordinátor A vizsga leírása és követelményei: A vizsga a felhasználói képzést követően 2 részből áll: 1. elméleti vizsga: tesztlap segítségével, ahol 10 kérdésre kell válaszolni 30 perc alatt. Az elméleti vizsga legalább 6 helyes válasz esetén sikeres (60%), 2. gyakorlati vizsga: a vizsgázó számítógépen, az általa húzott témakört érintően konkrét mintapéldán keresztül mutatja be az alkalmazás kezelését A vizsga időtartama: 3/4 óra.

4. szám


291

A vizsga anyaga: ZAIR felhasználói alapkézikönyv: ZAIR felhasználók alapképzését szolgáló kézikönyv. Tartalmazza a ZAIR összes üzenetét. Az alapkönyv szerint kell eljárni azon műveletek esetén, amelyek nem tartoznak a SZIR - ZAIR közös műveletek közé, illetve mindenkor, ha a SZIR-rel a kapcsolat megszűnt. SZIR - ZAIR közös funkciók felhasználói kézikönyve: A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére az interfész fájlokkal kapcsolatos általános tudnivalókat, valamint a SZIR - ZAIR közti adatforgalmazás alapjait. Tartalmazza továbbá a közös műveleteket vázlatosan. SZIR - ZAIR Határforgalmi felhasználói kézikönyv: A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére a közös határforgalmi művelet elvégzését: • határos vonat érkezése (belépő) • határos vonat indulása (kilépő) • tengelyátszerelés, visszaszerelés SZIR - ZAIR Belforgalmi felhasználói kézikönyv : A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére a közös belföldi vonat érkezéssel, indulással kapcsolatos műveleteket: • belföldi vonat érkezése (hálózatról) • belföldi vonat indulása (hálózatra) • átállítós vonat érkezése • átállítós vonat indulása SZIR - ZAIR Rakodási felhasználói kézikönyv: A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére a rakodással kapcsolatos műveleteket és a SZIRnek való információátadás módját. • normál kocsi berakása • normál kocsi kirakása • átrakás SZIR - ZAIR Kiegészítő funkciók felhasználói kézikönyve: A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére azokat a közös műveleteket, amelyeket a fenti kézikönyvek nem tartalmaznak. • szállítási megbízás szám (szmsz) előállítása • diszponálás • kocsi műszaki állapot változása • kocsimozgatás • új ügyfél felvétel • elmozgatott kocsik listája • kocsilefoglalás speciális célra 7.1.4.2. ZAIR oktatói vizsga Ebben a pontban említett ZAIR oktatói jogosultsági vizsgával rendelkezőnek tekintendő a Záhony körzetben a SZIR területi rendszergazda-ZAIR szakértő, vagy Területi SZIR felügyeleti koordinátor, Területi SZIR operatív koordinátor, továbbá SZIR-ZAIR szakelőadói munkakörben legalább 2 évig foglalkoztatott munkavállaló. A vizsgával ZAIR szempontból betölthető munkakörök: • Munkaköri leírás szerint, a 2. vizsga megléte esetén betölthető munkakörök

292


4. szám

A vizsgára bocsátás feltételei: • Szakirányú felsőfokú szakmai végzettség • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni képzés SZIR területi rendszergazda - ZAIR szakértő, vagy megbízottja irányításával A felkészülési idő: • Képzési program alapján 40 óra A vizsgabizottság összetétele: • MÁV Zrt. Területi Igazgatóság Debrecen Forgalmi Osztály vezetője vagy megbízottja; • MÁV Zrt. SZIR területi rendszergazda - ZAIR szakértő A vizsga leírása és követelményei: A vizsga a felhasználói képzést követően 2 részből áll: 1. elméleti vizsga: tesztlap segítségével, ahol 20 kérdésre kell válaszolni 30 perc alatt. Az elméleti vizsga legalább 12 helyes válasz esetén sikeres (60%), 2. gyakorlati vizsga: a vizsgázó számítógépen, az általa húzott témakört érintően konkrét mintapéldán keresztül mutatja be az alkalmazás kezelését A vizsga időtartama: 1 óra. A vizsga anyaga: A ZAIR rendszerszintű ismerete, ZAIR-PASS2 kapcsolat ZAIR-OK rendszer ismerete, ZAIR felhasználói alapkézikönyv: ZAIR felhasználók alapképzését szolgáló kézikönyv. Tartalmazza a ZAIR összes üzenetét. Az alapkönyv szerint kell eljárni azon műveletek esetén, amelyek nem tartoznak a SZIR - ZAIR közös műveletek közé, illetve mindenkor, ha a SZIR-rel a kapcsolat megszűnt. SZIR - ZAIR közös funkciók felhasználói kézikönyve: A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére az interfész fájlokkal kapcsolatos általános tudnivalókat, valamint a SZIR - ZAIR közti adatforgalmazás alapjait. Tartalmazza továbbá a közös műveleteket vázlatosan. SZIR - ZAIR Határforgalmi felhasználói kézikönyv: A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére a közös határforgalmi művelet elvégzését: • határos vonat érkezése (belépő) • határos vonat indulása (kilépő) • tengelyátszerelés, visszaszerelés SZIR - ZAIR Belforgalmi felhasználói kézikönyv : A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére a közös belföldi vonat érkezéssel, indulással kapcsolatos műveleteket: • belföldi vonat érkezése (hálózatról) • belföldi vonat indulása (hálózatra) • átállítós vonat érkezése • átállítós vonat indulása SZIR - ZAIR Rakodási felhasználói kézikönyv: A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére a rakodással kapcsolatos műveleteket és a SZIR-

4. szám


293

nek való információátadás módját. • normál kocsi berakása • normál kocsi kirakása • átrakás SZIR - ZAIR Kiegészítő funkciók felhasználói kézikönyve: A kézikönyv tartalmazza ZAIR felhasználók részére azokat a közös műveleteket, amelyeket a fenti kézikönyvek nem tartalmaznak. • szállítási megbízás szám (szmsz) előállítása • diszponálás • kocsi műszaki állapot változása • kocsimozgatás • új ügyfél felvétel • elmozgatott kocsik listája • kocsilefoglalás speciális célra

7.1.5. PASS2 RENDSZER (FOR00, IÜR) JOGOSULTSÁGI VIZSGÁK A betöltött munkakörhöz szükséges alapvizsga előírásakor figyelembe kell venni, hogy a szervezeti egységen FOR00/IÜR funkciókat ellátó számítógép üzemel vagy telepítése tervben van-e. 7.1.5.1. Számítástechnikai alapismeretek A FOR00 és IÜR szakterületek valamint a SZIR használatára jogosító vizsgák letételének alapfeltétele, hogy a munkavállaló rendelkezzen alapfokú számítástechnikai ismeretekkel. Tanfolyami és vizsgakötelezettség alóli mentesség kérhető és adható a következő képzések keretében megszerzett, bemutatott (kizárólag eredeti) és sikeres vizsgát igazoló érvényes dokumentummal, mely lehet: • Akkreditált iskolarendszerű képzés keretében kiadott közép- (gimnáziumi vagy szakközépiskolai), vagy felsőfokú (főiskolai vagy egyetemi) bármely informatikai szakirányú képzettséget igazoló Bizonyítvány, Diploma vagy Oklevél, • OKJ (Országos Képzési Jegyzék) képzést követően kiadott bármely informatikai szakirányú képzettséget igazoló okmány, • ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) vizsga okirat A felkészülés módja: • tanfolyami képzés A felkészülési idő: • Képzési programban meghatározott óraszám. Vizsgáztató: • FOR00, IÜR oktató A vizsga leírása és követelményei: • A vizsga összevonható a FOR00, IÜR jogosultsági vizsgákkal, • A vizsga összetett, szóbeli elméleti és gyakorlati.

294


4. szám

A vizsga anyaga: Elmélet: • Információs rendszerek fogalma. • Az információfeldolgozás folyamata, ezzel kapcsolatos alapfogalmak • A számítógép fogalma. • IBM kompatibilis számítógép: • hardver felépítése (központi egység, perifériák), csatlakozások, • szoftverek (rendszerszoftver, felhasználói szoftver fogalma) • Adatkommunikációs rendszerek. Hálózatok. • A számítógép üzembe helyezése, működtetése, üzemen kívül helyezése. • Hibakezelés. Gyakorlat: • A számítógép bekapcsolása, kikapcsolása. • Csatlakozások vizsgálata, és helyreállítása. • Nyomtató kezelése (festékszalag, nyomtatópapír csere, betűtípus váltás). • Billentyűzet kezelése. • Képernyő beállító gombok használata.

7.1.5.2. FOR00, IÜR oktatói vizsga A vizsgával FOR00, IÜR szempontból betölthető munkakörök: • Munkaköri leírás szerint, a vizsga megléte esetén betölthető munkakörök A vizsgára bocsátás feltételei: • Szakirányú felsőfokú szakmai végzettség • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni kiképzés keretében A felkészülési idő: • Képzési program alapján 64 óra A vizsgabizottság összetétele: • MÁV Zrt. Forgalmi Üzemirányítási Osztály vezetője vagy megbízottja; • MÁV Zrt. Forgalmi Üzemirányítási Osztály vezetőjének megbízottja, • Pályavasúti FOR00, IÜR területi rendszergazda, A vizsga leírása és követelményei: A vizsga 3 részből áll: • elméleti vizsga: tesztlap segítségével, ahol 40 kérdésre kell válaszolni 60 perc alatt. Az elméleti vizsga legalább 24 helyes válasz esetén sikeres (60%), • gyakorlati vizsga: a vizsgázó számítógépen, az általa húzott témakört érintően konkrét mintapéldán keresztül mutatja be az alkalmazás kezelését, • szóbeli vizsga: a vizsgáztató kérdéseire kell válaszolni (csak a 28/2012 (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG Utasítás anyagából). A szóbeli vizsga legalább 75%-nyi helyes válasz esetén sikeres. A vizsga időtartama: 90 perc.

4. szám


295

Mindhárom vizsgatípust külön-külön kell értékelni, bármelyik típus nem megfelelt értékelése a vizsga sikertelenségét jelenti. A vizsga anyaga: • „Utasítás a pályavasúti szolgáltatások PASS2 rendszer bevezetésétől alkalmazandó kezelésére és egyes forgalmi tevékenységek végzésére” tárgyú utasítás • FOR00 Felhasználói kézikönyv • IÜR Felhasználói kézikönyv 3-4. pont

7.1.5.3. FOR00 forgalmi- és szolgáltatás naplózó vizsga A vizsgával FOR00-ban forgalmi és szolgáltatás naplózás szempontjából betölthető munkakörök: • Forgalmi koordinátor I. • Állomásfőnök I-II. • Forgalmi üzemmérnök • Forgalmi technológus • Ügyeletes tiszt • Forgalmi szolgálattevő • Térfőnök • Távkezelt állomások forgalmi szolgálattevője • FOR, SZIR naplózó A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni képzés FOR00, IÜR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 20 óra • gyakorlati 20 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • Pályavasúti FOR00, IÜR (EGO) oktató, • Pályavasúti FOR00, IÜR területi rendszergazda, A vizsga leírása és követelményei: A vizsga a felhasználói képzést követően 2 részből áll: • elméleti vizsga: tesztlap segítségével, ahol 30 kérdésre kell válaszolni 45 perc alatt. Az elméleti vizsga legalább 18 helyes válasz esetén sikeres (60%), • gyakorlati vizsga: a vizsgázó számítógépen, az általa húzott témakört érintően konkrét mintapéldán keresztül mutatja be az alkalmazás kezelését A vizsga időtartama: 60 perc. Mindkét vizsgatípust külön-külön kell értékelni, bármelyik típus nem megfelelt értékelése a vizsga sikertelenségét jelenti.

296


4. szám

A vizsga anyaga: „A pályavasúti szolgáltatások elszámolásáról és az elszámoláshoz kapcsolódó forgalmi tevékenységekről” tárgyú utasítás: Az Utasítás célja (1.0) Hatály és felelősség meghatározása (2.0) Fogalmak meghatározása (3.0) Az Utasítás leírása (4.0.) Pályavasút által biztosított tolatómozdony és pályavasúti tolatószemélyzet rendelkezésre állása (saját állomásra vonatkozóan) 11.sz. melléklet: Felhasználói Üzemeltetési Könyv (Minta és kitöltési szempontok) 12. sz. melléklet: A „Szolgáltatás megrendelések előjegyzése, teljesítések naplózása” könyv használata, kitöltése FOR00 Felhasználói kézikönyv: A rendszer célja, rövid ismertetése (1.) A felhasználói kézikönyv (2.) A FOR00 Alrendszer funkcionális áttekintése (3.) A FOR00 Alrendszer párbeszédeinek részletes ismertetése (4.) Keretrendszer (4.1.) A_0201 – Szolgáltatás naplózás (4.3.) A_0202 – Forgalmi napló (4.4.) A_0203 – Írásbeli rendelkezés (4.5.) A_0205 – Menetrend lekérdezés (4.6.) A_0210 – Vonatesemény lekérdezés (4.7.) A_0200 – Kódtábla adatok (4.8) „28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére.” tárgyú utasítás

7.1.5.4. IÜR szolgáltatás elbíráló- és kezelő vizsga A vizsgával FOR00 végfelhasználó (szolgáltatás elbíráló és kezelő) szempontból betölthető munkakörök: • Forgalmi technológia szakelőadó II. (személy) • Forgalmi technológia szakelőadó II. (teher) • Értékesítési szakértő • Állomásfőnök II. • Állomásfőnök III. • Forgalmi technológia szakelőadó • Forgalmi üzemmérnök A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni képzés FOR00, IÜR oktató irányításával, • tanfolyam keretében

4. szám


297

A felkészülési idő: • elméleti 20 óra • gyakorlati 20 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • Pályavasúti FOR00, IÜR (EGO) oktató, • Pályavasúti FOR00, IÜR területi rendszergazda A vizsga leírása és követelményei: A vizsga a felhasználói képzést követően 2 részből áll: • elméleti vizsga: tesztlap segítségével, ahol 30 kérdésre kell válaszolni 45 perc alatt. Az elméleti vizsga legalább 18 helyes válasz esetén sikeres (60%), • gyakorlati vizsga: a vizsgázó számítógépen, az általa húzott témakört érintően konkrét mintapéldán keresztül mutatja be az alkalmazás kezelését A vizsga időtartama: 60 perc. A vizsga anyaga: • „Utasítás a pályavasúti szolgáltatások PASS2 rendszer bevezetésétől alkalmazandó kezelésére és egyes forgalmi tevékenységek végzésére” tárgyú utasítás • IÜR Felhasználói kézikönyv • „28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére.” tárgyú utasítás

7.1.5.5. FOR00-IÜR üzemirányítási vizsga A vizsgával FOR00 végfelhasználó (üzemirányító) szempontból betölthető munkakörök: • Hálózati főüzemirányító • Rendkívüli helyzetet kezelő irányító • Területi főüzemirányító • Tervező-irányító • Forgalmi vonalirányító • Forgalmi szolgálattevő A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni képzés FOR00, IÜR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 20 óra • gyakorlati 20 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám.

298


4. szám

A vizsgabizottság összetétele: • Pályavasúti FOR00, IÜR (EGO) oktató, • Pályavasúti FOR00, IÜR területi rendszergazda A vizsga leírása és követelményei: A vizsga a felhasználói képzést követően 2 részből áll: • elméleti vizsga: tesztlap segítségével, ahol 30 kérdésre kell válaszolni 45 perc alatt. Az elméleti vizsga legalább 18 helyes válasz esetén sikeres (60%), • gyakorlati vizsga: a vizsgázó számítógépen, az általa húzott témakört érintően konkrét mintapéldán keresztül mutatja be az alkalmazás kezelését A vizsga időtartama: 60 perc. A vizsga anyaga: „Utasítás a pályavasúti szolgáltatások PASS2 rendszer bevezetésétől alkalmazandó kezelésére és egyes forgalmi tevékenységek végzésére” tárgyú utasítás: Az Utasítás célja (1.0) Hatály és felelősség meghatározása (2.0) Fogalmak meghatározása (3.0) Az Utasítás leírása (4.0.) 1. sz. melléklet: Pályavasút által biztosított tolatómozdony és pályavasúti tolatószemélyzet rendelkezésre állása (saját Pályavasúti Területi Igazgatóságra vonatkozóan) 3. sz. melléklet: Forgalomszabályozási szempontból osztott munkaidő 6. sz. melléklet: Igény/Megrendelés kezelési szintek 8. sz. melléklet: Rendkívüli küldemények igénylésének, megrendelésének rendje és a szolgáltatás díjai 11. sz. melléklet: Felhasználói Üzemeltetési Könyv (Minta és kitöltési szempontok) FOR00 Felhasználói kézikönyv: A rendszer célja, rövid ismertetése (1.) A felhasználói kézikönyv (2.) A FOR00 Alrendszer funkcionális áttekintése (3.) A FOR00 Alrendszer párbeszédeinek részletes ismertetése (4.) Keretrendszer (4.1.) A_0204 – Operatív vonatforgalom tervezés (4.2.) A_0202 – Forgalmi napló (4.4.) A_0205 – Menetrend lekérdezés (4.6.) A_0210 – Vonatesemény lekérdezés (4.7.) IÜR Felhasználói kézikönyv: Az IÜR alrendszer funkcionális áttekintése (3.) Az IÜR Alrendszer párbeszédeinek részletes ismertetése (4.) „28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére.” tárgyú utasítás

4. szám


299

7.1.6. FORGALMI VONATKÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (FOR) VIZSGÁK 7.1.6.1. FOR ismereti vizsga 1.0 A vizsgával betölthető munkakörök megnevezése és végezhető tevékenységek: A FOR rendszer funkciókat ellátó terminállal rendelkező szervezeti egységeken, —munkaköri leírás szerint — forgalmi technológiával és FOR adatkezelési feladatokkal összefüggő ellenőrzésre kötelezett alábbi munkakörök: • Forgalmi vonalirányító (KÖFI irányító) • Hálózati főüzemirányító • KÖFI üzemeltetési szakértő • Rendkívüli helyzet kezelő irányítója • Területi főüzemirányító • Üzemirányító központ vezető A vizsgára bocsátás feltételei: • •

A munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga, Érvényes PASS2 alapvizsga.

A felkészülés módja: • egyéni, FOR elsőgenerációs oktató (EGO), FOR második generációs oktató (MGO), vagy FOR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 17 óra • gyakorlati 7 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: Hálózati szintű vizsga esetén • FOR hálózati rendszergazda, vagy megbízottja • FOR EGO, MGO vagy FOR oktató Területi és állomási szintű vizsga esetén • FOR területi rendszergazda, vagy megbízottja • FOR EGO, MGO vagy FOR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga írásbeli részből áll. Az írásbeli vizsga modulonkénti kérdésszáma: • Központi modul 10 db •

EÜR

10 db

•

RDE

10 db

•

GEN

10 db

300


4. szám

Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek az a vizsgázó felel meg, aki az írásbeli kérdésekre adott helyes válaszok alapján a teszt összpontszámának 75%-t eléri. A vizsgát „megfelelt” vagy „meg nem felelt” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből „nem felelt meg” minősítést kapott. A vizsga anyaga: • FOR általános ismeretek • Irányítói funkciók (UID, ÁTK, ÁÁK, ÁTD, HTÁ) • Lekérdezések (menetrend, naplók, stb.) • EÜR • PASS2 kapcsolódások • GEN • Rendkívüli kezelést igénylő küldemények • RDE 7.1.6.2. FOR általános ismeretek Bevezetés a FOR-ba, alapfogalmak, felhasználói felület • Bevezetés, áttekintés • Technikai felépítés, kapcsolódó rendszerek, munkaállomás kezelése • Felhasználói felület A FOR munkaállomás üzemeltetése. Bejelentkezés, lekérdezés. • FOR munkaállomás üzemeltetése • Bejelentkezés • Verzió váltás folyamata Irányítói funkciók (UID, ÁTK, ÁÁK, ÁTD, HTÁ) UID – Út-idő diagram • általános vonatközlekedési helyzet megtekintése • konfliktuskezelés • veszélyhelyzeti pályakapacitás korlátozások • aktuális rendelkezésre állás • különleges kezelések (kapcsolódó információk bekérése a felületről) ÁTK – Vonali áttekintő ábrák • Vonalszakasz vonatközlekedési helyzetének megtekintése • Objektumok állapotának megtekintése • Objektumok rendelkezésre állása • Különleges kezelések ÁÁK – Állomási áttekintő ábrák • Az állomás vonatközlekedési helyzetének megtekintése • Objektumok állapotának megtekintése • Objektumok rendelkezésre állása • Különleges kezelések ÁTD – Állomási technológiai diagram • Állomási vágányfoglaltságok megtekintése • Csatlakozási kapcsolatok megtekintése • Intézkedések a technológiától eltérő helyzetekben a csatlakozások biztosítása HTÁ – Hálózati térképes áttekintő ábra • A MÁV Zrt. által üzemeltetett, valamint a TIS kapcsolattal rendelkező, legfeljebb 300 km távolságra lévő idegen pályahálózatok vonatközlekedésének valósidejű követése.

4. szám

•


301

A FOR adatbázisában szereplő, MÁV Zrt. által üzemeltetett pályahálózatok vonatpontosságának aktuális értékei.

Lekérdezések (menetrend, naplók, stb.) • Menetrend • Napi irányítói menetrend • Vonatkövetés • Vonat és késés helyzet • Intézkedés lista • Konfliktus táblázat • Aktuális rendelkezésre állások EÜR – Egységes üzenetkezelő rendszer • Az EÜR felépítésének ismerete • Üzenettípusok, címzett típusok, postafiókok szerkezetének ismerete. • Űrlapok használata. • EÜR adminisztrációs felületeinek általános ismerete. • Külső cím hozzárendelés, Exchange összerendelés ismerete. GEN – Gépi engedélykérés/adás és naplózás • állomási engedélykérő ábra és jóváhagyó ábra felépítése • engedélykérés- és adás, • vágányútbeállítás elrendelés és bejelentés, • indulási idők közlése, • követési rend megváltoztatása, • fővágány elfoglalása és felszabadítása, • különleges kezelések, • hozzájárulás engedélyhez elágazáson, • fejrovatos előjegyzési napló, • egyszerűsített gépi napló, • visszajelentés adása, nyugtázása. PASS2 kapcsolódások • Megrendelés interfészek bedolgozása a két rendszerben, • A FOR napi menetrend és a PASS2 vonatgenerálás kapcsolata, • Készrejelentés alapfeltételei és hatása a FOR engedélyadási folyamatára, • FOR vonatesemények átadása a PASS2-beli számlázáshoz, • Írásbeli rendelkezés kezelése a két rendszer együttműködésében, Rendkívüli kezelést igénylő küldemények • WinRK és FOR közötti adatátadás folyamata, • Írásbeli rendelkezés és a rendszerben tárolt adatok kapcsolata, • Rk. küldemények közlekedési korlátozásainak megjelenítése, • Rendkívüli küldemények párbeszéd kezelése. RDE – Rendkívüli események dokumentációs rendszere • Rendkívüli eseményhez kapcsolódó eseményleírás tervezetek létrehozása, • Eseményleírás tervezetek jóváhagyása, hálózati eszkalációja, • Értesítések küldése, • Értesítési listák szerkesztése, • Rendkívüli eseményhez kapcsolódó korlátozások kezelése, korlátozás varázsló használata, • Vasúttársaságok kifogásainak kezelése,

302


4. szám

7.1.6.3. FOR ismereti vizsga 1.1 A vizsgával betölthető munkakörök megnevezése és végezhető tevékenységek: A FOR rendszer funkciókat ellátó terminállal rendelkező szervezeti egységeken, —munkaköri leírás szerint — forgalmi technológiával és FOR adatkezelési feladatokkal összefüggő ellenőrzésre kötelezett alábbi munkakörök: • Állomásfőnök I-III. • Forgalmi koordinátor I-II. • Forgalmi szolgálattevő • Forgalmi üzemmérnök • Főrendelkező • Külső forgalmi szolgálattevő • Rendelkező forgalmi szolgálattevő • Távkezelt állomás forgalomirányítója • Térfőnök és tartalékos térfőnök • Ügyeletes tiszt (forgalmi) • Vezénylőtiszt (Csak abban az esetben, ha forgalmi tevékenységet is ellát, különben nem tanfolyam köteles) A vizsgára bocsátás feltételei: • •


A felkészülés módja: • egyéni, FOR elsőgenerációs oktató (EGO), FOR második generációs oktató (MGO), vagy FOR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 19 óra • gyakorlati 5 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: Hálózati szintű vizsga esetén • FOR hálózati rendszergazda, vagy megbízottja • FOR EGO, MGO vagy FOR oktató Területi és állomási szintű vizsga esetén • FOR területi rendszergazda, vagy megbízottja • FOR EGO, MGO vagy FOR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga írásbeli részből áll. Az írásbeli vizsga modulonkénti kérdésszáma: • Központi modul 10 db • EÜR 10 db • GEN 20 db

4. szám


303

Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek az a vizsgázó felel meg, aki az írásbeli kérdésekre adott helyes válaszok alapján a teszt összpontszámának 75%-t eléri. A vizsgát „megfelelt” vagy „meg nem felelt” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből „nem felelt meg” minősítést kapott. A vizsga anyaga: • FOR általános ismeretek • Irányítói funkciók (UID, ÁTK, ÁÁK, ÁTD, HTÁ) • Lekérdezések (menetrend, naplók, stb.) • EÜR • PASS2 kapcsolódások • GEN • Rendkívüli kezelést igénylő küldemények • RDE 7.1.6.4. FOR általános ismeretek Bevezetés a FOR-ba, alapfogalmak, felhasználói felület • Bevezetés, áttekintés • Technikai felépítés, kapcsolódó rendszerek, munkaállomás kezelése • Felhasználói felület A FOR munkaállomás üzemeltetése. Bejelentkezés, lekérdezés. • FOR munkaállomás üzemeltetése • Bejelentkezés • Verzió váltás folyamata Irányítói funkciók (UID, ÁTK, ÁÁK, ÁTD, HTÁ) UID – Út-idő diagram • általános vonatközlekedési helyzet megtekintése • konfliktuskezelés • veszélyhelyzeti pályakapacitás korlátozások • aktuális rendelkezésre állás ÁTK – Vonali áttekintő ábrák • Vonalszakasz vonatközlekedési helyzetének megtekintése • Objektumok állapotának megtekintése • Objektumok rendelkezésre állása ÁÁK – Állomási áttekintő ábrák • Az állomás vonatközlekedési helyzetének megtekintése • Objektumok állapotának megtekintése • Objektumok rendelkezésre állása ÁTD – Állomási technológiai diagram • Állomási vágányfoglaltságok megtekintése • Csatlakozási kapcsolatok megtekintése HTÁ – Hálózati térképes áttekintő ábra • A MÁV Zrt. által üzemeltetett, valamint a TIS kapcsolattal rendelkező, legfeljebb 300 km távolságra lévő idegen pályahálózatok vonatközlekedésének valósidejű követése. • A FOR adatbázisában szereplő, MÁV Zrt. által üzemeltetett pályahálózatok vonatpontosságának aktuális értékei.

304


4. szám

Lekérdezések (menetrend, naplók, stb.) • Menetrend • Napi irányítói menetrend • Vonatkövetés • Vonat és késés helyzet • Intézkedés lista • Konfliktus táblázat • Aktuális rendelkezésre állások EÜR – Egységes üzenetkezelő rendszer • Az EÜR felépítésének ismerete • Üzenettípusok, címzett típusok, postafiókok szerkezetének ismerete. • Űrlapok használata. • Címlisták létrehozása. GEN – Gépi engedélykérés/adás és naplózás • állomási engedélykérő ábra és jóváhagyó ábra felépítése • engedélykérés- és adás, • vágányútbeállítás elrendelés és bejelentés, • indulási idők közlése, • követési rend megváltoztatása, • fővágány elfoglalása és felszabadítása, • különleges kezelések, • hozzájárulás engedélyhez elágazáson, • fejrovatos előjegyzési napló, • egyszerűsített gépi napló, • visszajelentés adása, nyugtázása. PASS2 kapcsolódások • Megrendelés interfészek bedolgozása a két rendszerben, • A FOR napi menetrend és a PASS2 vonatgenerálás kapcsolata, • Készrejelentés alapfeltételei és hatása a FOR engedélyadási folyamatára, • FOR vonatesemények átadása a PASS2-beli számlázáshoz, • Írásbeli rendelkezés kezelése a két rendszer együttműködésében, Rendkívüli kezelést igénylő küldemények • WinRK és FOR közötti adatátadás folyamata, • Írásbeli rendelkezés és a rendszerben tárolt adatok kapcsolata, • Rk. küldemények közlekedési korlátozásainak megjelenítése, • Rendkívüli küldemények párbeszéd kezelése. 8. RDE – Rendkívüli események dokumentációs rendszere • Rendkívüli eseményhez kapcsolódó eseményleírás tervezetek létrehozása, • Eseményleírás tervezetek jóváhagyása, hálózati eszkalációja, • Értesítések küldése, • Értesítési listák szerkesztése, • Rendkívüli eseményhez kapcsolódó korlátozások kezelése, korlátozás varázsló használata, • Vasúttársaságok kifogásainak kezelése,

4. szám


305

7.1.6.5. FOR ismereti vizsga 1.2 A vizsgával betölthető munkakörök megnevezése és végezhető tevékenységek: A FOR rendszer funkciókat ellátó terminállal rendelkező szervezeti egységeken, —munkaköri leírás szerint — forgalmi technológiával és FOR adatkezelési feladatokkal összefüggő ellenőrzésre kötelezett alábbi munkakörök: • Balesetvizsgáló • Biztonsági szakelőadó • Pályavasúti diszpécser A vizsgára bocsátás feltételei: • •


A felkészülés módja: • egyéni, FOR elsőgenerációs oktató (EGO), FOR második generációs oktató (MGO), vagy FOR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 12 óra • gyakorlati 4 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: Hálózati szintű vizsga esetén • FOR hálózati rendszergazda, vagy megbízottja • FOR EGO, MGO vagy FOR oktató Területi és állomási szintű vizsga esetén • FOR területi rendszergazda, vagy megbízottja • FOR EGO, MGO vagy FOR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga írásbeli részből áll. Az írásbeli vizsga modulonkénti kérdésszáma: • Központi modul 10 db • EÜR 15 db • RDE 15 db Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek az a vizsgázó felel meg, aki az írásbeli kérdésekre adott helyes válaszok alapján a teszt összpontszámának 75%-t eléri. A vizsgát „megfelelt” vagy „meg nem felelt” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből „nem felelt meg” minősítést kapott. A vizsga anyaga: • FOR általános ismeretek • Irányítói funkciók (UID, ÁTK, ÁÁK, ÁTD, HTÁ) • Lekérdezések (menetrend, naplók, stb.)

306

• • • •


EÜR GEN áttekintés Rendkívüli kezelést igénylő küldemények RDE

7.1.6.6. FOR általános ismeretek Bevezetés a FOR-ba, alapfogalmak, felhasználói felület • Bevezetés, áttekintés • Technikai felépítés, kapcsolódó rendszerek, munkaállomás kezelése • Felhasználói felület A FOR munkaállomás üzemeltetése. Bejelentkezés, lekérdezés. • FOR munkaállomás üzemeltetése • Bejelentkezés • Verzió váltás folyamata Irányítói funkciók (UID, ÁTK, ÁÁK, ÁTD, HTÁ) UID – Út-idő diagram • általános vonatközlekedési helyzet megtekintése ÁTK – Vonali áttekintő ábrák • Vonalszakasz vonatközlekedési helyzetének megtekintése ÁÁK – Állomási áttekintő ábrák • Az állomás vonatközlekedési helyzetének megtekintése ÁTD – Állomási technológiai diagram • Állomási vágányfoglaltságok megtekintése • Csatlakozási kapcsolatok megtekintése HTÁ – Hálózati térképes áttekintő ábra • A közlekedő vonatok megtekintése Lekérdezések (menetrend, naplók, stb.) • Menetrend • Napi irányítói menetrend • Vonatkövetés • Vonat és késés helyzet • Aktuális rendelkezésre állások EÜR – Egységes üzenetkezelő rendszer • Az EÜR felépítésének ismerete • Üzenettípusok, címzett típusok, postafiókok szerkezetének ismerete. • Űrlapok használata. • EÜR adminisztrációs felületeinek általános ismerete. GEN – Gépi engedélykérés/adás és naplózás • állomási engedélykérő ábra és jóváhagyó ábra felépítése • engedélykérés- és adás, • vágányútbeállítás elrendelés és bejelentés, • indulási idők közlése, • követési rend megváltoztatása, • fővágány elfoglalása és felszabadítása,

4. szám

4. szám

• • • • •


307

különleges kezelések, hozzájárulás engedélyhez elágazáson, fejrovatos előjegyzési napló, egyszerűsített gépi napló, visszajelentés adása, nyugtázása.

Rendkívüli kezelést igénylő küldemények • WinRK és FOR közötti adatátadás folyamata, • Írásbeli rendelkezés és a rendszerben tárolt adatok kapcsolata, • Rk. küldemények közlekedési korlátozásainak megjelenítése, • Rendkívüli küldemények párbeszéd kezelése. RDE – Rendkívüli események dokumentációs rendszere • Rendkívüli eseményhez kapcsolódó eseményleírás tervezetek létrehozása, • Eseményleírás tervezetek jóváhagyása, hálózati eszkalációja, • Értesítések küldése, • Értesítési listák szerkesztése, • Rendkívüli eseményhez kapcsolódó korlátozások kezelése, korlátozás varázsló használata, 7.1.6.7. FOR ismereti vizsga 1.3 A vizsgával betölthető munkakörök megnevezése és végezhető tevékenységek: A FOR rendszer funkciókat ellátó terminállal rendelkező szervezeti egységeken, —munkaköri leírás szerint — forgalmi technológiával és FOR adatkezelési feladatokkal összefüggő ellenőrzésre kötelezett alábbi munkakörök: • Belföldi rendkívüli küldemények irányítója • Biztosítóberendezési főnökség vezető • Biztosítóberendezési diszpécser • Elektrikus I -III. (erősáramú diszpécser) • Erősáramú főnökség vezető • Forgalmi csomóponti főnökség vezető • Forgalmi szakelőadó • Forgalmi szakértő I-III. • Forgalmi technológiai szakelőadó I-II. • Forgalmi üzemirányítási osztályvezető • Forgalomirányítási koordinátor • Gazdálkodási igazgató - helyettes • Határforgalmi koordinátor • Határforgalmi technológus • Műszaki igazgató-helyettes • Nemzetközi rendkívüli küldemény és katonai szakértő • Pályafenntartási főnökség vezető • Távközlési főnökség vezető • Távközlő diszpécser • Pályavasúti területi igazgató • Területi forgalmi osztályvezető • Területi pályalétesítményi osztályvezető • Területi távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési osztályvezető

308


• • • •

4. szám

Területi vasútbiztonsági szolg. egys. vez. Tervező főirányító Védelmi szakértő I -III. Védelmi szakelőadó

A vizsgára bocsátás feltételei: • A munkakörre előírt vizsga, • alapfokú számítógépes ismeretek. A felkészülés módja: • egyéni, FOR elsőgenerációs oktató (EGO), FOR második generációs oktató (MGO), vagy FOR oktató irányításával, • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • elméleti 12 óra • gyakorlati 4 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: Hálózati szintű vizsga esetén • FOR hálózati rendszergazda, vagy megbízottja • FOR EGO, MGO vagy FOR oktató Területi és állomási szintű vizsga esetén • FOR területi rendszergazda, vagy megbízottja • FOR EGO, MGO vagy FOR oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga írásbeli részből áll. Az írásbeli vizsga modulonkénti kérdésszáma: • Központi modul 15 db • EÜR 15 db Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek az a vizsgázó felel meg, aki az írásbeli kérdésekre adott helyes válaszok alapján a teszt összpontszámának 75%-t eléri. A vizsgát „megfelelt” vagy „meg nem felelt” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből „nem felelt meg” minősítést kapott. A vizsga anyaga: • FOR általános ismeretek • Irányítói funkciók (UID, ÁTK, ÁÁK, ÁTD, HTÁ) • Lekérdezések (menetrend, naplók, stb.) • EÜR • GEN áttekintés • Rendkívüli kezelést igénylő küldemények • RDE áttekintés FOR általános ismeretek Bevezetés a FOR-ba, alapfogalmak, felhasználói felület • Bevezetés, áttekintés

4. szám

• •


Technikai felépítés, kapcsolódó rendszerek, munkaállomás kezelése Felhasználói felület

A FOR munkaállomás üzemeltetése. Bejelentkezés, lekérdezés. • FOR munkaállomás üzemeltetése • Bejelentkezés • Verzió váltás folyamata Irányítói funkciók (UID, ÁTK, ÁÁK, ÁTD, HTÁ) UID – Út-idő diagram • általános vonatközlekedési helyzet megtekintése ÁTK – Vonali áttekintő ábrák • Vonalszakasz vonatközlekedési helyzetének megtekintése ÁÁK – Állomási áttekintő ábrák • Az állomás vonatközlekedési helyzetének megtekintése ÁTD – Állomási technológiai diagram • Állomási vágányfoglaltságok megtekintése • Csatlakozási kapcsolatok megtekintése HTÁ – Hálózati térképes áttekintő ábra • A közlekedő vonatok megtekintése Lekérdezések (menetrend, naplók, stb.) • Menetrend • Napi irányítói menetrend • Vonatkövetés • Vonat és késés helyzet • Aktuális rendelkezésre állások EÜR – Egységes üzenetkezelő rendszer • Az EÜR felépítésének ismerete • Üzenettípusok, címzett típusok, postafiókok szerkezetének ismerete. • Űrlapok használata. • EÜR adminisztrációs felületeinek általános ismerete. GEN – Gépi engedélykérés/adás és naplózás • állomási engedélykérő ábra és jóváhagyó ábra felépítése • engedélykérés- és adás, • vágányútbeállítás elrendelés és bejelentés, • indulási idők közlése, • követési rend megváltoztatása, • fővágány elfoglalása és felszabadítása, • különleges kezelések, • hozzájárulás engedélyhez elágazáson, • fejrovatos előjegyzési napló, • egyszerűsített gépi napló, • visszajelentés adása, nyugtázása. Rendkívüli kezelést igénylő küldemények • WinRK és FOR közötti adatátadás folyamata, • Írásbeli rendelkezés és a rendszerben tárolt adatok kapcsolata,

309

310


• •

4. szám

Rk. küldemények közlekedési korlátozásainak megjelenítése, Rendkívüli küldemények párbeszéd kezelése.

RDE – Rendkívüli események dokumentációs rendszere • Rendkívüli eseményhez kapcsolódó eseményleírás tervezetek létrehozása, • Eseményleírás tervezetek jóváhagyása, hálózati eszkalációja, • Értesítések küldése, • Értesítési listák szerkesztése, • Rendkívüli eseményhez kapcsolódó korlátozások kezelése, korlátozás varázsló használata, 7.1.6.8. FOR oktató vizsga A vizsgával FOR szempontból betölthető munkakörök: • Munkaköri leírás szerint, az oktatói vizsga megléte esetén betölthető munkakörök A vizsgára bocsátás feltételei: • Szakirányú felsőfokú szakmai végzettség • Legalább egy – érvényes – FOR felhasználói vizsga • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • tanfolyam keretében A felkészülési idő: • Képzési program alapján A vizsgabizottság összetétele: • Képzési program alapján A vizsga leírása és követelményei: • Képzési program alapján A vizsga anyaga: • Képzési program alapján 7.1.7. KÖFE-FET VIZSGÁK 7.1.7.1. KÖFE-FET rendszer állomási forgalmi munkahely jogosultsági vizsga A vizsgával KÖFE-FET szempontból betölthető munkakörök: • A végrehajtási utasításban KÖFE-FET rendszer állomási forgalmi munkahely használatára jogosult munkakörök. A vizsgára bocsátás feltételei: • Munkakörre előírt forgalmi jellegű vizsga. • Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: • egyéni, KÖFE-FET EGO irányításával, • tanfolyam keretében

4. szám


A felkészülési idő: • elméleti 10 óra • gyakorlati 20 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • KÖFE-FET rendszer felügyeletét ellátó szervezet által felhatalmazott személy, • KÖFE-FET oktató A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett, szóbeli és gyakorlati. Szóbeli: 5 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 Munkahely szolgáltatásai, Felhasználói felület mezőtípusai 2 A rendszer objektumai, A rendszer alapfunkciói 2 KÖFE funkciók, FET funkciók Gyakorlati: 3 feladat Megoszlása: 2 KÖFE funkció teljeskörű kezelésének megoldása 1 FET funkció teljeskörű kezelésének megoldása A vizsga időtartama: szóbeli 1 óra, gyakorlati 15 perc. A vizsga anyaga: KÖFE-FET állomási munkahely kezelői leírás: A KÖFE-FET általános leírása: A rendszer áttekintése Az állomási KÖFE-FET munkahely szolgáltatásai A KÖFE-FET felhasználói felülete, mezőtípusok A KÖFE-FET munkaállomás működési elve: Az ÁFM működése A KÖFE rendszer objektumai A FET rendszer objektumai A rendszer alapfunkciói: A rendszer indítása A gép lezárása, szolgálatváltás A Dialógus ablak Segítség Naplók általános felépítése A KÖFE funkciók: Vágányhelyzet Környezet Engedély adás-kérés KÖFE naplók Biztosító-berendezések felügyelete A FET funkciók: A FET képernyő A FET képek elemeinek kezelése FET naplók

311

312


4. szám

7.1.8. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI VIZSGÁK 7.1.8.1. Gyermekvasúti személypénztári és számadópénztári vizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • Gyermekvasúti pénztárkezelő, • Gyermekvasúti állomásfőnök A vizsgára bocsátás feltételei: • Házi dolgozat megléte (melyet az írásbeli vizsgán be kell mutatni). A felkészülés módja: • Egyéni, a keskenynyomközű vasút vezetőjének irányításával. • Gyakorlati oktatás: a személypénztári tevékenység folyamatának teljes ismerete. Pl.: menetjegy fajták, menetjegy kiadás folyamatának ismerete, pénztári és számadási zárlat készítése, szigorúan elszámolandó- és kezelési nyomtatványok kiállítása, stb. A vizsgabizottság összetétele: • A keskenynyomközű vasút vezetője, vagy megbízottja. A vizsga leírása és követelményei: Az írásbeli vizsga anyagát a helyi viszonyoknak megfelelően a szervezeti egység vezetője állítja öszsze és íratja meg (példamegoldás, nyomtatványok, bizonylatok kitöltése, pénztári és számadási zárlat készítése). Szóbeli vizsga a fent leírt bizottság előtt. A szervezeti egység vezetője előtt tett írásbeli vizsgadolgozatot a szóbeli vizsgán be kell mutatni. A vizsga anyaga: • Keskeny nyomközű vasút Üzletszabályzatának ismerete, • A Keskeny nyomközű vasutak pénztárai részére kiadott Személypénztári és leszámolási utasítás ismerete. • Gyermekvasutasok tankönyvének kereskedelmi fejezete, (csak a Gyermekvasúton), • GYMAEF típusú menetjegykiadó gép kezelési szabályzat és végrehajtási utasítás ismerete. (Csak a Gyermekvasúton szolgálatot teljesítők esetében.) • Talált tárgyak kezelése. • Statisztikai adatszolgáltatás. • Etikai kódex. 7.1.8.2. Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló személyszállítási vizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló, A felkészülés módja: • Egyéni, a keskeny nyomközű vasút vezetőjének irányításával, • Gyakorlati oktatás: a jegyfajták, a jegykiadási tevékenység folyamatának ismerete, szigorúan elszámolandó nyomtatványok kiállítása, pl. űrjegy, készpénzfizetési számla, stb., 5 felügyelet alatti szolgálat.

4. szám


313

A vizsgabizottság összetétele: • A keskenynyomközű vasút vezetője, vagy megbízottja. A vizsga leírása és követelményei: Szóbeli vizsga a fent leírt bizottság előtt. A vizsga anyaga: • Keskenynyomközű vasút Üzletszabályzatának ismerete, • A keskenynyomközű vasutak részére kiadott Személypénztári és leszámolási utasítás jegykiadásra, leszámolásra vonatkozó pontjainak ismerete. • Gyermekvasutasok tankönyvének kereskedelmi fejezete, (csak a Gyermekvasúton), • Talált tárgyak kezelése. • Etikai kódex. 7.1.9. PÁLYALÉTESÍTMÉNYI VIZSGÁK 7.1.9.1. Figyelőőri vizsga A vizsgával betölthető munkakör: • figyelőőr A vizsgára bocsátás feltételei: • egészségügyi alkalmasság. A felkészülés módja: • egyéni vagy • tanfolyam keretében Felkészülési idő: • elméleti • gyakorlati

10 óra 2 óra

A vizsgabizottság összetétele: • a Pályalétesítményi Főosztály által megbízott elnök, • a megbízott oktatók A vizsga leírása és követelményei: • A vizsga 15 perces komplex szóbeli. A vizsga anyaga: • E 101 sz. utasítás 1.1 3.4.5. fejezetből a figyelőőrt és a munkáscsapatot érintő pontok, V. melléklet a pályalétesítményi munkát végzőkre, VII. melléklet a távközlési és biztosítóberendezési munkát végzőkre • F.1. Jelzési utasítás 1.2.40., 1.2.42., 1.2.43., 1.3.10-1.3.15., 2.2.5., Főjelzők továbbhaladást megtiltó jelzése ,5.5.5., 5.5.6., 5.5.7., 5.15., 5.16.1-3,, 5.17., 6.1.1.9, 6.2.1., 6.2.1. i és k. pont, 7.1.1., 7.1.2., 9.9., 9.10., 9.11. • F.2. Forgalmi utasítás 1.2.2., 1.2.8., 1.2.20., 1.2.34., 1.2.36., 1.2.45., 1.2.46., 1.2.47., 1.2.70., 1.2.76., 1.2.82., 1.2.90., 1.2.115., 1.2.119., 15.13.3., 15.19.2.1. 18.3.1.2., 18.3.1.7., D.1. Utasítás 5. fejezet.

314


7.1.9.2. Vonalgondozói vizsga A vizsgával betölthető munkakör: • vonalgondozó A vizsgára bocsátás feltételei: • egészségügyi alkalmasság • minimum 1 éves pályafenntartási vagy pályaépítési gyakorlati idő A felkészülés módja: • egyéni, megbízott oktatók irányításával vagy • tanfolyam keretében Felkészülési idő: • elméleti 50 óra • gyakorlati 30 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • a Pályalétesítményi Főosztály által megbízott elnök, • a megbízott oktatók A vizsga leírása: A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll: • 30 perc írásbeli, • 15 perc szóbeli. A vizsga anyaga: • A vizsga anyagát, a szakmai követelményeket a külön képzési program tartalmazza. 7.1.9.3. Felépítményi kisgépkezelő vizsga A vizsgával betölthető munkakör: • pályamunkás, kisgépkezelő A vizsgára bocsátás feltételei: • egészségügyi alkalmasság. A felkészülés módja: • egyéni, megbízott oktatók irányításával vagy • tanfolyam keretében Felkészülési idő: • elméleti 30 óra • gyakorlati 30 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám.

4. szám

4. szám


A vizsgabizottság összetétele: • a Pályalétesítményi Főosztály által megbízott elnök, • a megbízott oktatók A vizsga leírása: A vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll: • 30 perc írásbeli, és • 30 perc gyakorlati /szóbeli/ időtartam. A vizsga anyaga: • A vizsga anyagát, a szakmai követelményeket a külön képzési program tartalmazza. 7.1.9.4. Kitérőlakatos vizsga A vizsgával betölthető munkakör: • kitérőlakatos A vizsgára bocsátás feltételei: • egészségügyi alkalmasság, • műszaki szakmunkás végzettség, • minimum egy éves pályafenntartó (vasútépítő) gyakorlati idő. A felkészülés módja: • egyéni, megbízott oktatók irányításával vagy • tanfolyam keretében Felkészülési idő: • elméleti 40 óra • gyakorlati 20 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • a Pályalétesítményi Főosztály által megbízott elnök • a megbízott oktatók A vizsga leírása: A vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll: • 30 perc írásbeli, és • 30 perc gyakorlati (szóbeli). A vizsga anyaga: • A vizsga anyagát, a szakmai követelményeket a külön képzési program tartalmazza. 7.1.9.5. Előmunkás (vasúti munkavezető) A vizsgával betölthető munkakör: • előmunkás (vasúti munkavezető)

315

316


4. szám

A vizsgára bocsátás feltételei: • egészségügyi alkalmasság • vonalgondozói vizsga • minimum két éves vasútépítő / pályafenntartó/ gyakorlati idő. A felkészülés módja: • egyéni, megbízott oktatók irányításával vagy • tanfolyam keretében Felkészülési idő: • elméleti 100 óra • gyakorlati 20 óra • tanfolyami képzés esetén a „Képzési programban” meghatározott óraszám. A vizsgabizottság összetétele: • Pályalétesítményi Főosztály által megbízott elnök, • a megbízott oktatók A vizsga leírása: A vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll: • 60 perc írásbeli, • 45 perc gyakorlati, • 30 perc szóbeli. A vizsga anyaga: • A vizsga anyagát, a szakmai követelményeket a külön képzési program tartalmazza. 7.1.9.6. Felsőfokú pályaépítési-, fenntartási beszámoló és szakvizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • szakági, megfelelő besorolású mérnök A vizsgára bocsátás feltételei: • a Kiképzési Könyvben meghatározott feladatok végrehajtása. • az előírt kiképzések elvégzéséről igazolások megléte, • az előírt forgalmi vizsga sikeres letétele • felkészülés a szakvizsgára • valamint munkáltatói bejelentés vizsgára. A felkészülés módja: • A Kiképzési Könyv szerint szervezett formában illetve egyénileg a gyakornoki program alapján. A felkészülési idő: • 37 hét kiképzés, 8 hét felkészülési idő A vizsgabizottság összetétele: • A Pályalétesítményi Főosztály illetékes szakmai osztályának vezetője vagy megbízottja, a vizsga elnöke,

4. szám

• •


317

A Területi Igazgatóság illetékes szakmai osztályának vezetője vagy megbízottja, mint bizottsági tag A vizsgázó szakmai felkészülésében közreműködő szakértő vagy oktatással foglalkozó helyi személy, mint vizsgabizottsági tag.

A vizsga leírása és követelményei: A vizsga 2 részből áll. Írásbeli vizsga: tesztkérdések 30 db vizsgakérdés a Kiképzési Könyvben részletezett ismeretanyagból. A tesztkérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésre. Szóbeli vizsga: Témakörök: • Általános műszaki ügyek • Pályafelügyelet, rendkívüli események • Építési- és fenntartási technológiák. • Anyag- és gépügyek • Felépítményi szerkezetek • Alépítményi ismeretek • Hidász szakmai ismeretek. A vizsgabizottság a vizsgázó betöltendő munkakörétől függően a felsorolt témakörökből, 5-6 kérdést tesz fel. Válaszadásra 2-3 perc felkészülés után 5-10 perc áll rendelkezésre. Együttes vizsga szervezhető, egy időben legfeljebb 3 fő jelölt esetén. A vizsga értékelése: • Tesztkérdések: 30 % • Szóbeli: 70 % A nyújtott teljesítmény alapján a vizsgabizottság „Megfelelt” illetve „Nem felelt meg”minősítéssel értékeli a vizsgázót. Eredménytelen vizsga esetén a vizsgázó nem foglalkoztatható a vizsgához kötött munkakörben, csak ismételt, sikeres vizsga esetén. A vizsga anyaga: Az ismeretanyag a Kiképzési Könyvben szerepel részletesen. 7.1.10. TÁVKÖZLŐ, ERŐSÁRAMÚ ÉS BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSI VIZSGÁK 7.1.10.1. FELSŐFOKÚ VIZSGÁK 7.1.10.1.1. Vasúti felsőfokú távközlési mérnök szakvizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • szakági, megfelelő besorolású mérnök A felkészülés módja: • Kiképzési Könyv alapján szervezett, és egyéni felkészülés, szakdolgozat készítésével A felkészülési idő: • 23 hét kiképzés, 2 hét felkészülési idő

318


4. szám

A vizsgára bocsátás feltételei: • • • •

a Kiképzési Könyvben meghatározott, az előírt kiképzések elvégzéséről igazolások megléte, az előírt szakdolgozat elkészítése és bírálatra bemutatása, valamint munkáltatói bejelentés vizsgára.

A vizsgabizottság összetétele: • Távközlési Osztály vezetője vagy megbízottja, a vizsga elnöke, • és legalább egy kijelölt szakmai szakértő vizsgabizottsági tag. A vizsgabizottság legalább 2 főből áll. A vizsga leírása és követelményei: A vizsga 1 részből áll. Szóbeli vizsga: Legalább 4 témakörben, jelöltenként legalább 1-1 vizsgatétellel A vizsgakérdések tételenkénti megoszlása: • Az analóg- és digitális tárolt programvezérlésű távbeszélő központok rendszerismerete. A vasútüzemi távbeszélő hálózat felépítése, jellemzői. • Technológiai távközlési rendszerek és berendezések (vasúti órahálózatok és berendezések, pályatelefon, diszpécser rendszerek, utasítást adó hangrendszerek, videokamerák, stb.) • A vasútnál alkalmazott alaphálózatok (fémvezetékes és fényvezetőszálas rendszerek) ismerete. • A vasúti távközlési hálózatban alkalmazott átviteltechnikai rendszerek és berendezéseik (analóg és digitális). • Vasúti adatátviteli hálózatok és berendezések rendszerismerete. • Vasúti rádió adó-vevő berendezések, rádiós körzetek. Vonali rádiórendszerek rendszerismerete. • A vasúti távközlő berendezések engedélyezésére, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó legfontosabb utasítások, rendeletek ismerete. A hírközlési rendszerekre vonatkozó legfontosabb hatósági előírások ismerete. A vizsga időtartama: • szóbeli vizsga: 1 óra 30 perc. • Együttes vizsgáztatás esetén legfeljebb 3 óra, egy alkalommal 10 perc személyi szünettel. Együttes vizsga szervezhető, egy időben legfeljebb 6 fő jelölt esetén. A vizsga értékelése: 1. értékelési szempont: szóbeli vizsga 70 % 2. értékelési szempont: szakdolgozat értékelése 30 % 7.1.10.1.2. Vasúti felsőfokú erősáramú mérnök szakvizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • szakági, megfelelő besorolású mérnök

A felkészülés módja: • Kiképzési Könyv alapján szervezett, és egyéni felkészülés A felkészülési idő: •

20 hét kiképzés, felkészülési idő 2 hét

4. szám


319

A vizsgára bocsátás feltételei: • a Kiképzési Könyvben meghatározott, • az előírt kiképzések elvégzéséről igazolások megléte, • valamint munkáltatói bejelentés vizsgára. A vizsgabizottság összetétele: • •

Erősáramú Osztály vezetője vagy megbízottja, a vizsga elnöke, Kijelölt szakmai szakértő szakterületenként, mint vizsgabizottsági tag.

A vizsgabizo ság 5 főből áll. A vizsga leírása és követelményei: A vizsga 1 részből áll. Szóbeli vizsga: 4 témakörben, jelöltenként 1 vizsgatétellel A vizsgakérdések tételenkénti megoszlása: • 1. vizsgatétel: Kisfeszültségű energiaellátás (térvilágítás, váltófűtés, villamosenergia-ellátás) • 2. vizsgatétel: Alállomás és távvezérlés • 3. vizsgatétel: Felsővezetéki berendezések és építés • 4. vizsgatétel: Felsővezeték üzemeltetés A vizsga időtartama: • Felkészülési idő tételenként: 15 perc, • Szóbeli vizsga, tételenként: 10 perc, • Összesen legalább 2 óra, együttes vizsgáztatás esetén legfeljebb 3 óra, egy alkalommal 10 perc személyi szünettel. Együttes vizsga szervezhető, egy időben, legfeljebb 6 fő jelölt esetén. A vizsga értékelése: 1. értékelési szempont: szóbeli vizsga 100 % Eredménytelen vizsga esetén a vizsgázó nem foglalkoztatható a vizsgához kötött munkakörben, csak ismételt, sikeres vizsga esetén. A vizsga anyaga: A külön kiadott, előírt tudásanyag 7.1.10.1.3. Vasúti felsőfokú biztosítóberendezési mérnök szakvizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • szakági, megfelelő besorolású mérnök A felkészülés módja: • Kiképzési Könyv alapján szervezett, és egyéni felkészülés, szakdolgozat készítésével A felkészülési idő: • 20 hét kiképzés, felkészülési idő 32 hét A vizsgára bocsátás feltételei: • a Kiképzési Könyvben meghatározott,

320


• • •

4. szám

az előírt kiképzések elvégzéséről igazolások megléte, az előírt szakdolgozat elkészítése és bírálatra bemutatása, valamint munkáltatói bejelentés vizsgára.

A vizsgabizo ság összetétele: • •

Biztosítóberendezési Osztály vezetője vagy megbízottja, a vizsga elnöke, és kijelölt szakmai szakértő vizsgabizottsági tag.

A vizsgabizo ság 2 főből áll. A vizsga leírása és követelményei: A vizsga 2 részből áll. Írásbeli vizsga: tesztkérdések, legalább 10 db vizsgakérdés Az írásbeli vizsgakérdések megoszlása: • legalább 4 főbb témakörben 2-3 kérdés Szóbeli vizsga: Legalább 4 témakörben, jelöltenként legalább 1-1 vizsgatétellel A vizsgakérdések tételenkénti megoszlása: • 1. vizsgatétel: elvek • 2. vizsgatétel: szerkezeti elemek • 3. vizsgatétel: állomási berendezések • 4. vizsgatétel: vonali berendezések A vizsga időtartama: • írásbeli vizsga: 15 perc, • szóbeli vizsga: 1 óra 45 perc. • Összesen legalább 2 óra, együttes vizsgáztatás esetén legfeljebb 3 óra, egy alkalommal 10 perc személyi szünettel. Együttes vizsga szervezhető, egyidőben legfeljebb 6 fő jelölt esetén. A vizsga értékelése: 1. értékelési szempont: írásbeli tesztkérdések 10 % 2. értékelési szempont: szóbeli vizsga 70 % 3. értékelési szempont: szakdolgozat értékelése 20 % Eredménytelen vizsga esetén a vizsgázó nem foglalkoztatható a vizsgához kötött munkakörben, csak ismételt, sikeres vizsga esetén. A vizsga anyaga: A külön kiadott, előírt tudásanyag

4. szám


321

7.1.10.2. ALAPVIZSGÁK SZAKMUNKÁSOK RÉSZÉRE 7.1.10.2.1. Vasúti alapfokú távközlési szakvizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • A vizsga megléte alapvető feltétele a távközlési berendezéseken végzett bármely önálló munkavégzésnek. A felkészülés módja: • Munkavégzés mellett, önálló felkészülés. A felkészülési idő: • 400 óra (elmélet és gyakorlat) A vizsgára bocsátás feltételei: • érvényes munkavédelmi, tűzvédelmi és E-101-es vizsga, • F1 jelzési utasítás következő pontjainak ismerte: 2.4-5.10, 5.16.6-5.17, 6-6.3. A vizsgabizottság összetétele: • a Területi TEB vezetője illetve megbízottja, a vizsga elnöke, • az illetékes távközlőmesteri szakasz vezetője, vagy kijelölt szakmai szakértő, vizsgabizottsági tag. A vizsgabizottság legalább 3 főből áll. A vizsga leírása és követelményei: A vizsga 2 részből áll. Írásbeli vizsga és Szóbeli vizsga A vizsgakérdések tételenkénti megoszlása: • Írásbeli vizsgarész: legalább 5 vizsgatétel • Szóbeli vizsgarész: legalább 2 vizsgatétel A vizsga időtartama: Írásbeli vizsga: 45 perc, Szóbeli vizsga: 45 perc A vizsga értékelése: Írásbeli vizsga 50% szóbeli vizsga 50 %, A vizsga anyaga: • Általános vasúti ismeretek. • A szervezeti egység területén működő berendezések ismeretanyaga. • A vasúti pálya mellett, nyílt vonalon és egyéb helyeken végzett távközlő berendezéseken végzett munka vasúti technológiai előírásai, feltételei. • Általános célú távbeszélő hálózat felépítése, jellemzői, távbeszélő készülékek. • Technológiai távközlési rendszerek és berendezések (vasúti órahálózatok és berendezések, pályatelefon, diszpécser rendszerek, utasítást adó hangrendszerek, videokamerák, stb.). • A vasútnál alkalmazott alaphálózatok (fémvezetékes és fényvezetőszálas rendszerek) ismerete. Fémvezetőjű kábeleknél a kiegyenlítés, kábel kifejtések, alapmérések célja és technológiája, valamint munkabiztonsági előírások ismerete. • A vasúti távközlési hálózatban alkalmazott átviteltechnikai rendszerek és berendezéseik (analóg és digitális) alapismerete. • Vasúti adatátviteli hálózatok és berendezések alapismerete, szerelési technológiája.

322


• • • •

4. szám

Vasúti rádió adó-vevő berendezések, rádiós körzetek. Vonali rádiórendszerek rendszerismerete. A vasúti távközlő berendezések engedélyezésére, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó legfontosabb utasítások, rendeletek ismerete. A hírközlési rendszerekre vonatkozó legfontosabb hatósági előírások ismerete. Vasúti Munkavédelmi Szabályzat Földelési Utasítás.

7.1.10.2.1.2. Vasúti alapfokú biztosítóberendezési szakvizsga A vizsgával betölthető munkakörök: • Biztosítóberendezési műszerész, szakmunkás, betanított munkás A felkészülés módja: • Kiképzési rend szerint A felkészülési idő: • 6 hónap A vizsgára bocsátás feltételei: • Az előírt kiképzési követelmények elvégzése A vizsgabizottság összetétele: • a Területi TEB vezetője vagy megbízottja, a vizsga elnöke, •

az illetékes blokkmesteri szakasz vezetője, vagy kijelölt szakmai szakértő, vizsgabizottsági tag,

• Illetékes oktató A vizsgabizottság 3 főből áll. A vizsga leírása és követelményei: A vizsga 2 részből áll. Szóbeli vizsga és Gyakorlati vizsga A vizsgakérdések tételenkénti megoszlása: • Szóbeli vizsgarész: legalább 5 vizsgatétel • Gyakorlati vizsgarész: legalább 3 rész-vizsgaelem és egy komplex vizsgafeladat A vizsga időtartama: írásbeli vizsga: 30 perc, szóbeli vizsga: 1 óra A vizsga értékelése: szóbeli vizsga 30% gyakorlati vizsga 70 % A vizsga anyaga: • Általános vasúti ismeretek. • A szervezeti egység területén működő berendezések ismeretanyaga. • TB. 1. sz. Utasítás I. fejezete (külön biztosítóberendezési munkakörökben) • Vasúti Munkavédelmi Szabályzat • Földelési Utasítás.

4. szám


323

7.1.10.3.HELYI KEZELŐI VIZSGÁK A MÁV Zrt és a MÁV-Csoport, illetve idegen felek létszámában lévő munkavállalók részére szükséges távközlő-, erősáramú (villamos felsővezeték, alállomás) és biztosítóberendezési helyi kezelési ismeretek kiképző oktatására vonatkozó előírások: 7.1.10.3.1. Biztosítóberendezési helyi kezelői alapvizsga: A vizsgával betölthető munkakörök: • Az 1 sz. (biztosítóberendezési) táblázatban megjelölt munkakörök A felkészülés módja: • Egyénileg, vasútszakmai műszaki oktató segítségével A felkészülési idő: • Legalább 12 letöltött szolgálat • 7.3.5 melléklet szerinti felkészítő oktatás A vizsgára bocsátás feltételei: • Felügyelet alatt letöltött legalább 12 szolgálat, és a 7.3.5 melléklet alapján megkapott felkészítő oktatás A vizsgabizottság összetétele: • Vizsgabiztos (vasútszakmai műszaki oktató) • Vizsgabizottsági tag (a vizsgázó szolgálati felettese) • Vizsgabizottság elnöke (szakaszmérnök vagy blokkmester) A vizsga leírása és követelményei: 1. Számonkérés vizsgatevékenység módja: egyéni 2. Számonkérés formája: szóbeli és gyakorlati 80- 20 % arányban 3. Számonkérés tartalma (kb. arányuk): • biztosítóberendezés általános ismertetése 5 % • vágányutak védelmének általános elvei 10 % • vágányút beállítás, külsőtéri objektumok kezelése és visszajelentései 20 % • rendkívüli esetekben alkalmazott kezelések és eljárások 60 % • áramellátás kezelései visszajelentései 5 % 4. Számonkérés helye: • az adott állomás vagy nyíltvonali szolgálati hely azon szolgálati helységében ahol a tárgyi biztosítóberendezés kezelőkészüléke, kezelőfelülete található. • az adott állomás vagy nyíltvonali szolgálati hely külsőtéri szerelvényei mellett 5. A vizsga időtartama: a jelző vagy biztosítóberendezés típusától függően 0,5-2 óra között változik. A vizsga anyaga, tárgya: az adott állomási (vagy vonali) biztosítóberendezés jóváhagyott kezelési szabályzata. Biztosítóberendezési helyi kezelői alapvizsga csoportok: „A” típusú biztosítóberendezési helyi kezelői alapvizsga: az állomási vagy nyíltvonali jelző vagy biztosítóberendezés jóváhagyott kezelési szabályzatának teljes anyagából. „B” típusú biztosítóberendezési helyi kezelői alapvizsga: az állomási vagy nyíltvonali jelző vagy biztosítóberendezés jóváhagyott kezelési szabályzatának, állítóközponti berendezések és a hozzájuk tartozó külsőtéri biztosítóberendezési szerkezeti elemek kezelésére vonatkozó anyagrészéből.

324


4. szám

„C” típusú biztosítóberendezési helyi kezelői alapvizsga: az állomási vagy nyíltvonali jelző vagy biztosítóberendezés jóváhagyott kezelési szabályzatának csak a külsőtéri biztosítóberendezési szerkezeti elemek kezelésére vonatkozó anyagrészéből. 7.1.10.3.2. Távközlőberendezési helyi kezelői alapvizsga: A vizsgával betölthető munkakörök: • A 7.1. sz. táblázatban megjelölt munkakörök A felkészülés módja: • Egyénileg, vasútszakmai műszaki oktató segítségével A felkészülési idő: • Legalább 12 letöltött szolgálat A vizsgára bocsátás feltételei: • Felügyelet alatt letöltött legalább 12 szolgálat, és a táblázat alapján megkapott felkészítő oktatás A vizsgabizottság összetétele: • Vizsgabiztos (vasútszakmai műszaki oktató) • Vizsgabizottsági tag (a vizsgázó szolgálati felettese) • Vizsgabizottság elnöke (szakaszmérnök vagy távközlőmester) A vizsga leírása és követelményei: Számonkérés vizsgatevékenység módja: egyéni • Számonkérés formája: szóbeli és gyakorlati 80- 20 % arányban • Számonkérés tartalma (kb. arányuk): o Távközlőberendezés általános ismertetése 5 % o Normál üzemi kezelések 70% o Rendkívüli esetekben alkalmazott kezelések és eljárások 25 % • Számonkérés helye: o Az adott szolgálati hely azon szolgálati helységében ahol a távközlési berendezés kezelőkészüléke, kezelőfelülete található. o Az adott állomás vagy nyíltvonali szolgálati hely külsőtéri szerelvényei mellett o A vizsga időtartama: a távközlőberendezés típusától függően 0,5-1 óra között változik. A vizsga anyaga, tárgya: az adott szolgálati hely távközlési berendezésének jóváhagyott kezelési szabályzata. Hálózati szinten új rendszerek bevezetésekor a fentiektől eltérést a szakmai irányítást végző szervezet határozhat meg. 7.1.10.3.3. Erősáramú berendezési kezelői alapvizsga: 7.1.10.3.3.1. Feljogosított személyzet részére (forgalmi-, pályás szakszolgálat, stb. részére) A vizsgával betölthető munkakörök: • A 7.3.1. sz. táblázatban megjelölt munkakörök, kivéve TEB szakszolgálat A felkészülés módja: • Egyénileg, vasútszakmai műszaki oktató segítségével A felkészülési idő: • Legalább 12 letöltött szolgálat A vizsgára bocsátás feltételei: • Felügyelet alatt letöltött legalább 12 szolgálat, és a megrendelés alapján megkapott felkészítő oktatás

4. szám


325

A vizsgabizottság összetétele: • Vizsgabiztos (szakirányú vasútszakmai műszaki oktató, vagy vezetőmérnök, vagy szakaszmérnök, vagy erősáramú mester) • Vizsgabizottsági tag (a vizsgázó szolgálati felettese) • Vizsgabizottság elnöke (BGOK képviselője) A vizsga eredményességét, illetően a vizsgabizottság döntése a mérvadó. Amennyiben a bizottságban az egységes álláspont az eredményesség tekintetében nem alakul ki, abban az esetben a szakirányú szakmai kompetenciával rendelkező bizottsági tag(tagok) álláspontja a mérvadó. A vizsga leírása és követelményei: • Számonkérés vizsgatevékenység módja: egyéni • Számonkérés formája: szóbeli és gyakorlati 50- 50 % arányban • Számonkérés tartalma (kb. arányuk): o Az állomás, villamos felsővezeték részletes ismertetése 50 % szakaszolók szabványos állásai elhelyezkedésük, kapcsolási rajz ismeretei, veszélyes pontok meghatározása állomás előtti szakaszolás ismertetése állomási áramköri ismeretek, áramkörök elhelyezkedése alapján felsővezetéki szakaszoló(k) helyi távműködtetését végző berendezés (HETA) o Kapcsolási földelési, műveletek kezelések 50% • Számonkérés helye: o Az adott állomás vagy nyíltvonali szolgálati hely külsőtéri szerelvényei mellett A vizsga időtartama:1-1,5 óra között változik. A vizsga anyaga, tárgya: az adott szolgálati hely erősáramú berendezésének jóváhagyott kezelési szabályzata. (ÁVU melléklete) 7.1.10.3.3.2. Erősáramú szakszolgálat részére: A vizsgával betölthető munkakörök: • A 7.3.1. sz. táblázatban megjelölt munkakörök, TEB szakterület A felkészülés módja: • Szakmai oktató segítségével A felkészülési idő: • 7.3.6. táblázatban előírt óraszámban A vizsgára bocsátás feltételei: • Sikeres erősáramú alapismeretek vizsga A vizsgabizottság összetétele: • Vizsgabiztos (szakirányú vasútszakmai műszaki oktató) • Vizsgabizottsági tag (felügyeletet ellátó munkavállaló) • Vizsgabizottság elnöke (a vizsgázó szolgálati felettese vagy az általa megbízott személy) A vizsga leírása és követelményei: • Számonkérés vizsgatevékenység módja: egyéni • Számonkérés formája: írásbeli, szóbeli és gyakorlati • Számonkérés tartalma (kb. arányuk): o az állomás/alállomás, villamos felsővezeték részletes ismertetése 50 % szakaszolók szabványos állásai elhelyezkedésük, kapcsolási rajz ismeretei, veszélyes pontok meghatározása, állomás előtti szakaszolás ismertetése, állomási áramköri ismeretek, áramkörök elhelyezkedése alapján. o Továbbá az alállomási szakszolgálat esetén:

326


4. szám

alállomási áramköri kapcsolási rajzok, alállomási berendezések. • Kapcsolási földelési, műveletek kezelések 50% • Számonkérés helye: o a felügyeletet ellátó munkavállaló által leigazolt helyszíni gyakorlati ismeretek után a szolgálati hely egy kijelölt állomás/alállomás vagy nyíltvonali szolgálati hely külsőtéri szerelvényei mellett. • A vizsga időtartama:1-1,5 óra között változik. A vizsga anyaga, tárgya: • Alállomási szakterületen az „Üzemviteli megállapodás” -ok, „Alállomás kezelési és végrehajtási utasítás” –ok, FET berendezések kezelési utasításai • Felsővezetékes szakterületen: az érintett villamos felsővezetéki hálózat áramköri kialakítása rajzai- és berendezés ismeretek.”

327 A MÁV Zrt. Értesítôje 4. szám

Törzsszám

Tervezett munkaköre

kiképzés

megnevezése

bejelentés időpontja időpontja év, év, hó, nap hó, nap

vizsga

KIMUTATÁS AZ EGYÉNI KIKÉPZÉSBEN RÉSZESÜLŐ MUNKAVÁLLALÓKRÓL

MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (szervezeti egység neve)

Név

kezdete év, befejezés hó nap év, hó nap

eredménye

7.2.1. melléklet

Jegyzet

328


4. szám

7.2.2. melléklet

MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. _______/2_____/MAV

BEJELENTÉS ALAPVIZSGÁRA

Az alábbi munkavállalókat bejelentem a legközelebbi …………………………………………..…. …………………………………………… vizsgára: Név

Törzsszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

A munkavállalók felkészültségét ellenőriztem illetve ellenőriztettem.

……………………………………., …….. év ……………………. hó ……. nap

………………………………….. aláírás

4. szám


329

7.2.3. melléklet

MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. _______/2_____/MAV

ÉRTESÍTÉS ALAPVIZSGÁRÓL

……… év ……………. hó ……….. nap ……….órakor …………………………………..….. ………………címen ……………………………………………………..alapvizsgát tartunk. A jelzett időpontban az alábbi munkavállalók megjelenését vizsgaképes állapotban biztosítani szíveskedjen: Név Törzsszám 1. 2.. 3. 4. 5. 6.

……………………………………., …….. év ……………………. hó ……. nap

………………………………….. aláírás

330


4. szám

7.2.4. melléklet

MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. _____/2__/MAV

____________________________________ VIZSGA ÍRÁSBELI VIZSGADOLGOZATA Neve: ............................................................................................................................................ Törzsszám: .................................................................................................................................. Szolgálati hely: ............................................................................................................................ Munkaköre: ................................................................................................................................ Születési helye: ........................................................................................................................... Születési ideje: ........................................................................................................................... A vizsga helye .............................................................................................................................. A vizsga ideje:____ év_____________hó ________ nap A vizsga eredménye: ................................................................................................................... …………………………., …….. év ……………. hó ………. nap ……………………………. Vizsgáztató

4. szám


331

7.2.5. melléklet MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

JEGYZŐKÖNYV a ……………………………………….. (szervezeti egység) ……….. év …………. hó …….. nap megtartott………………………………………………. vizsgáról Sorszám

Név

Törzsszám Szolgálati hely

Munkakör

Vizsga Jegyzet eredménye

……………………….., ………… év …………………….. hó …… nap

………………………….. (olvasható név) Vizsgabizottság elnöke

…………………….. (olvasható név) Vizsgabizottsági tag

……………………….. (olvasható név) Vizsgabiztos

332


4. szám

7.2.6. melléklet


IGAZOLÁS Igazoljuk, hogy …………………………………………………. (Törzsszám: …………………….) a ……. év ………………….. hó ……… napján megtartott ………………………………………………………………………….. megfelelt vizsgán

eredményű vizsgát tett. nem felelt meg

…………………………, …….. év ……………….. hó ……. nap

P. H. …………………………

…………………………

Vizsgáztató

Vizsgabizottsági elnök

4. szám


333

7.2.7. melléklet (1. rész)

/2014/SZK

OKTATÁSI ÜTEMTERV

Regisztrált szervezet neve: Oktatási Ütemterv

2015.

T

MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

N I

évre

Összeállította:

M

A

334


4. szám

MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE Tételszám

A módosítás száma

M

A módosítás tárgya

N I

T

A

4. szám


335

OKTATANDÓ ISMERETEK MUNKAKÖRÖNKÉNTI ÉS OKTATÁSI CIKLUSONKÉNTI BONTÁSBAN „MUNKAKÖRI CSOPORT” 1. ciklus …-…. óra

Forgalmi ismeretek

F.1. sz. Jelzési Utasítás F. 2. sz. Forgalmi Utasítás F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függeléke …-…. óra

A

Közlekedésbiztonsági és egyéb ismeretek

E. 2. sz. utasítás

E.12. Utasítás

N I

T

Minden oktatáson oktatni kell: • a szolgálati felsőbbség által kiadott tájékoztatókat; • súlyponti oktatási tételeket; • gyakorlati oktatások és ellenőrzések tapasztalatait; • az Állomási Végrehajtási Utasítások oktatott anyaggal összefüggő helyi előírásait; • szolgálati felsőbbség által kiadott tárgyi és személyi balesetek értékelésekor a balesetek. megelőzésére vonatkozó rendelkezéseket; • olyan egyéb előírásokat, tájékoztatásokat, kiadványokat, amelyek oktatását elrendelik; • az Üzemi Rend kapcsolatos előírásait.

M

336


4. szám

7.2.7. melléklet (2/a. rész) IDŐSZAKOS OKTATÁSOK ÉS PÓTOKTATÁSOK Munkaköri csoport

Dátum

Időtartam

Helyszín

Oktató(k)

Ciklus

Megrendelő

4. szám


337

7.2.7. melléklet (2/b. rész) Időszakos vizsga időpontok

Munkakör

Helyszín

Létszám (fő)

4. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 338

Törzsszám

20.. ............................... hónap

Munkakör

oktató

Oktatásra vezényelve (nap)

Időszakos oktatásra (pótoktatásra) vezényeltek névsora

Név

Szervezeti egység: ....................................................

Sorszám

..........................., ........... év .................................. hónap ................nap

.................................................. vezénylő

7.2.8. melléklet

vége

Időtartam (óra)

kezdete

Átvettem:

....................................................

4. szám


339

7.2.9. melléklet (1. rész) verzió: 1/2016

A regisztrált szervezet neve:

napló (lap) sorszám:

/ 2016

OKTATÁSI NAPLÓ A munkáltató neve helyszíne: kezdete: befejezése Az oktatás típusa: célcsoport: témaköre:

órától óráig

órától óráig

Interaktív oktatás: igen

nem

Az oktatott anyag felsorolása

Oktató neve: Érvényes:

Sorsz.

RID határozat száma: Törzsszám

Név

Munkakör

Aláírása: Szolgálati hely / Költségkód

Aláírás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. LEZÁRVA: oktatásra vezényelve:

fő

megjelent:

fő

hiányzott:

fő

A tananyag elsajátításának visszaellenőrzési módja: szúrópróba szer szóbeli visszakérdezés 1087 Budapest, Luther utca 3. Telefon: (1) 511-9201 Oktatásszervezési regisztráció: UVH/VF/NS/A/4895/1/2013 www.bgok.hu

aláírás

x

340


4. szám

7.2.9. melléklet (2. rész) verzió: 1/2015

sorszám:

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT.

/ 2015

OKTATÁSI NAPLÓ oktatás helyszíne:

vasútvállalat neve: oktatás

év

hó

interaktív oktatás:

igen

nem

személyzet számára

nap x

órától

óráig

órától

óráig

Az oktatott anyag felsorolása

Oktató neve: Érvényes:

Sorsz.

RID határozat száma: Név

Munkakör

Törzsszám

Aláírása: Szolgálati hely / Költségkód

Aláírás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. LEZÁRVA: oktatásra vezényelve:

fő

megjelent:

fő

hiányzott:

fő

A tananyag elsajátításának visszaellenőrzési módja: szúrópróba szer szóbeli visszakérdezés

●

aláírás

4. szám


341

7.2.9. melléklet (3. rész) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ EGYSÉGES OKTATÁSI NAPLÓHOZ Az Oktatási napló Excel formátumú és két lapból áll. Az „Oktatási napló” fülön található az elkészült, kitöltött, végleges, egységes formában lévő dokumentum. Az „Adatok” fülön található a kitöltéshez szükséges adatok beviteli mezői. „Adatok” fül: • A kék cellák a kitöltendő mezők. Azok tartalma értelemszerűen kezelendő. Formátumok szabadon állítható, de ezek a végleges űrlapon nem érvényesülnek.

•

Az oktatási napló sorszáma nem változik automatikusan ezért azt az ügyrendnek megfelelően kell mindig megadni, illetve növelni.

•

Az „órától-óráig” mezők azért szerepelnek kétszer, hogy bontott oktatás esetén is elegendő legyen egy napló. (Ha a nap folyamán más témakörű oktatás megszakítja a naplóban szereplő témakört.)

•

Az interaktív, illetve RID oktatás „igen”, „nem” jelölése „x” karakterrel történik, és kizáró kapcsolóként működik. Ha a „nem” mezőből az „x” törlésre kerül az „igen” mezőben automatikusan megjelenik.

•

Amennyiben nem RID oktatásról van szó és az „x” a „nem” mezőben van, akkor a RID-re vonatkozó adatok nem jelennek meg a naplón még akkor sem, ha az „Adatok” fülön ki vannak töltve. Ezért törölni nem érdemes.

•

A „témakör” mezőben amennyiben új sorra van szükség az „alt+enter” kombinációval hozható létre. Abban az esetben, ha nem lehet beilleszteni a cellába, kétszer rá kell kattintani a cellára, hogy az megnyíljon szerkesztésre. Ezek után beilleszthető a kívánt tartalom. Javasolt a „csak szöveg megtartása” típusú beillesztést használni a formázási, tördelési problémák elkerülése érdekében. Helytelen beillesztés esetén előfordulhatnak problémák a különböző fájlok eltérő beállításai miatt. A kék területnek megfelelő hely áll rendelkezésre az Oktatási naplón is, ezért a betűméretet és a sortörést itt kell beállítani úgy, hogy a kívánt szöveg egésze látszódjon. Az „Oktatási napló” fülön már csak a betűméret lesz módosítható, amit meg is kell tenni.

342


•

4. szám

A „Név”, „Törzsszám”, „Munkakör”, „Szolgálati hely/költségkód” mezőkbe egyszerre be lehet illeszteni a vezénylésből kimásolt adatokat. Amennyiben a sorrend nem egyezik meg, vagy nincs annyi oszlop, akkor oszloponként célszerű a másolást elvégezni. A cellák formátuma úgy lett beállítva, hogy a szövegméretét a rendelkezésre álló helyhez igazítja. Amennyiben egyes munkakörök nagyon kis méretben jelennek meg, javasolt az értelem szerű rövidítés. Az Oktatási naplóba 30 képzésben résztvevő vehető fel.

„Oktatási napló” fül: • Az Oktatási napló figyeli a képzésben résztvevők létszámát. 15 főnként nyit egy újabb lapot és az oktatási napló sorszámát alszámozza automatikusan, illetve a nem kívánt helyeken a lezárási részt kihúzza.

•

A témakör betűmérete az egyetlen állítási lehetőség.

•

Nyomtatási beállításnál figyelni kell arra, hogy annyi oldal legyen beállítva amennyi tényleg hasznos adatot tartalmaz. Feleslegesen üres oldalakat ne nyomtassunk ki! Egyes nyomtatóknál a nyomtatási tartományon kívülre esik a margó és így lemaradnak részek a nyomtatás során. Ilyen esetekben a nyomtatási parancsnál be kell állítani alul, az „oldalbeállítás” feliratnál a százalékos értéket – ami jelenleg 99% – kisebb értékre, ami az adott nyomtatónál megfelelő elrendezést eredményez.

•

Az „Adatok” fülön a felesleges adatok törlésével üres napló is előállítható, amit utólag a helyszínen kézileg is ki lehet tölteni.


Törzsszám

IGAZOLÁS

Munkakör

vezénylő

Oktatáson megjelent (nap)

Időszakos oktatáson (pótoktatáson) megjelentekről

20... év ...................hónapban ........................................szolgálati helyen

Név


Sorszám

..........................., ........... év .................................. hónap ................nap oktató

..................................................

7.2.10. melléklet

Időtartam (óra) Kezdete/vége Óra perctől/óra Megtartott óra percig

Átvettem:

....................................................

344


4. szám

7.2.11. melléklet

IDŐSZAKOS OKTATÁSOK SZEMÉLYI ADATLAPJA Munkáltató megnevezése:

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

Név: Törzsszám:

Munkakör:

Időszakos szakmai oktatáson való megjelenéséről A megjelenés kelte

Év

Hónap

Jegyzet ismeretek Nap

A jegyzet rovatba kell írni az időszakos oktatásról való igazolatlan távolmaradás tényét, valamint a munkáltatói intézkedés iktatószámát.


Törzsszám

Név

20.. ............................... hónap

Munkakör

Vizsgára vezényelve (nap)

Időszakos vizsgára (pótvizsgára) vezényeltek névsora Szervezeti egység: ....................................................

Sorszám

..........................., ........... év .................................. hónap ................nap

.................................................. vezénylő

7.2.12. melléklet

vége

Időtartam (óra)

kezdete

Átvettem:

....................................................

oktató


Törzsszám

IGAZOLÁS

Munkakör

Vizsgán megjelent (nap)

Időszakos vizsgán (pótvizsgán) megjelentekről

20... év ...................hónapban ........................................szolgálati helyen

Név


Sorszám

..........................., ........... év .................................. hónap ................nap

.................................................. oktató

7.2.13. melléklet

Időtartam (óra) Kezdete/vége Óra perctől/ óra Megtartott óra percig

Átvettem:

.................................................... vezénylő

4. szám


347

7.2.14. melléklet

MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. _______/2_____

ALAPOKTATÁSOK IGAZOLÁSA Neve: ............................................................................................................................................ Törzsszám: ………………. Munkaköre: .................................................................................. Szervezeti egysége: ...................................................................................................................... Születési helye.:...........................................…………….. Születési ideje: ................................ Oktatás megnevezés

Dátum

Oktató olvasható neve

Oktató aláírása

Munkavédelmi oktatás Elsősegélynyújtás oktatás Tűzvédelmi oktatás Környezetvédelmi oktatás Etikai oktatás Vagyonvédelmi oktatás Veszélyesáru szállítási oktatás Hon-, katasztrófavédelmi oktatás Informatikai biztonsági és titokvédelmi oktatás Közlekedésbiztonsági oktatás Minőségirányítási oktatás Gépjárművet vezetők oktatása Valamennyi a munkavállaló munkakörének betöltéséhez szükséges oktatás megtörtént. ………………………, 2………………………….

…………………………….

……………………….…..

munkáltatói jogkör gyakorló

munkavállaló

348


4. szám

7.2.15. melléklet


IGAZOLÁS Igazoljuk, hogy …………………………………………………. (Törzsszám: …………………….) a ……. év ………………….. hó ……… napján megtartott ………………………………………………………………………….. megfelelt elővizsgán

eredményű vizsgát tett. nem felelt meg

…………………………, …….. év ……………….. hó ……. nap

P. H. …………………………

vizsgabiztos/vizsgáztató


Munkakör/ tevékenység

Forgalmi technológia szakelőadó I.

Forgalmi technológia szakelőadó II.

Forgalmi üzemmernök

Forgalmi koordinátor I-II.

Állomásfőnök I-III.

Forgalmi csomóponti főnökségvezető

Forgalmi szakterület 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

SZIR szakelőadó I-III. SZIR-ZAIR előadó, SZIR-ZAIR szakelőadó

19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó

Önállósító forgalmi

Valamenynyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó



Valamennyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó









Helyismeret vizsga (ÁVU)

Általános forgalmi VAGY Önállósító forgalmi




Távközlő berendezés kezelő vizsga2



Valamennyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó Általános forgalmi





Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM Forgalmi illetve alap- Biztosítóberendelet 1.sz. mel- kompetenciát biztosí- rendezési keléklete szerint tó vizsga zelő vizsga1

Forgalmi csomóponti vezető

Állomásfőnök I-III.

Forgalmi koordinátor

Forgalmi üzemmernök

Forgalmi technológus




7.3.1. melléklet

Valamennyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó4






A végrehajtási utasítás ill. munkaköri leírás szerinti szakterületi jogosultság vizsgája






Pályavasúti értékesítési vizsga vagy Pályavasúti értékesítési ismeretek oktatói vizsga







19/2011. NFM rendelet hatálya alá nem tartozó Felsővezetékes villamos vontatásra berendezett páForgalmi informatilya esetén feljogosított szePályavasúti értékesíkai rendszerek (FOR, mély részére E.102. utasítési ismeretek SZIR, ZAIR, PASS2) tás és berendezés kezelői (helyismereti) vizsga AlapkomSzemélyszálpetenciát E.101. lítási ismebiztosító utasítás 3 retek vizsga

X

X

X

X

X

X

X




8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.


Területi forgalmi szakértő

Vezénylőtiszt

Határforgalmi technológus

Hálózati főüzemirányító

Területi főüzemirányító

Tervező főirányító

Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító

Hálózati renkívüli küldemények és katonai szállítmányirányító





Általános forgalmi































Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM Forgalmi illetve alap- Biztosítóberendelet 1.sz. mel- kompetenciát biztosí- rendezési keléklete szerint tó vizsga zelő vizsga1 Forgalmi technológus



Hálózati főüzemirányító

Területi főüzemirányító

Tervező főirányító

Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító

Különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója























19/2011. NFM rendelet hatálya alá nem tartozó Felsővezetékes villamos vontatásra berendezett páForgalmi informatilya esetén feljogosított szePályavasúti értékesíkai rendszerek (FOR, mély részére E.102. utasítési ismeretek SZIR, ZAIR, PASS2) tás és berendezés kezelői (helyismereti) vizsga

AlapkomSzemélyszálpetenciát E.101. lítási ismebiztosító utasítás 3 retek vizsga X

X

X

X

X

X

X

X




16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.


Forgalmi vonalirányító

Központi forgalomirányító (KÖFI irányító)

KÖFI üzemeltetési szakértő

Távkezelt állomások forgalomirányítója

Térfőnök, tartalékos térfőnök

Ügyeletes tiszt (forgalmi)

Forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, rendelkező, táblakezelő)
































Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM Forgalmi illetve alap- Biztosítóberendelet 1.sz. mel- kompetenciát biztosí- rendezési keléklete szerint tó vizsga zelő vizsga1 Forgalmi vonalirányító




Térfőnök

Ügyeletes tiszt (forgalmi)

Forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, rendelkező, táblakezelő)




















X

X

X

X

X

X




23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.


Forgalmi szolgálattevő (személyszállítási tevékenységet ellátó)

Külső forgalmi szolgálattevő

Váltóállító táblakezelő

Vezető váltókezelő

Váltókezelő

Vonatfel- és átvevő

Tolatásvezető

19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó Távközlő berendezés kezelő vizsga2 Helyismeret vizsga (ÁVU)

Váltókezelő

Váltókezelő






ValamenyValamennyi nyi szükséges szükséges szolszolgálati he- gálati helyére vonatkozó lyére vonatkozó









Váltókezelő








Tolatásvezető


Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM Forgalmi illetve alap- Biztosítóberendelet 1.sz. mel- kompetenciát biztosí- rendezési keléklete szerint tó vizsga zelő vizsga1 Forgalmi szolgálattevő (személyszállítási tevékenységet ellátó)

Külső forgalmi szolgálattevő

Váltókezelő

Vezető váltókezelő

Váltókezelő


Tolatásvezető


X




AlapkomSzemélyszálpetenciát E.101. lítási ismebiztosító utasítás 3 retek vizsga MÁVSTART személypénztári ill. számadópénztári vizsgája

X


X

X



X




X


X



30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.


Gurításvezető

Kocsimester (forgalmi)

Vonali tolatásvezető

Tartalékos vonali tolatásvezető

Kocsirendező

Vonali kocsirendező

Sarus, sarus csapatvezető

Vágányfék kezelő


Kocsirendező

Kocsirendező

Vonali tolatásvezető Váltókezelői


Tolatásvezető

Tolatásvezető






















Kocsirendező




Kocsirendező


Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM Forgalmi illetve alap- Biztosítóberendelet 1.sz. mel- kompetenciát biztosí- rendezési keléklete szerint tó vizsga zelő vizsga1 Gurításvezető

Kocsimester (forgalmi)

Vonali tolatásvezető, vonatvezető

Vonali tolatásvezető, vonatvezető

Kocsirendező

Vonali kocsirendező

Saruzó





X



X



X


X

X



X



X




38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.


Térközőr, vonatjelentő őr

Sorompókezelő

Jelzőőr

Gyermekvasúti állomásfőnök

Gyermekvasúti vezető váltókezelő

Gyermekvasúti vonatvezető

Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló



AlapkomSzemélyszálpetenciát E.101. lítási ismebiztosító utasítás 3 retek vizsga


X

Térközőr

Valamennyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó Valamennyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó


Valamenynyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó Valamennyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó


X

Térközőr

Valamenynyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó Valamennyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó


X


Térközőr




X

X






Váltókezelő



X

X

Gyermekvasúti vonatkísérő


Gyermekvasúti személypénztári és számadópénztári vizsga

Gyermekvasúti vonatkísérő


Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM Forgalmi illetve alap- Biztosítóberendelet 1.sz. mel- kompetenciát biztosí- rendezési keléklete szerint tó vizsga zelő vizsga1 Térközőr, Vonatjelentő-őr

Útsorompókezelő

Jelzőőr

Forgalmi szolgálattevő (Gyermekvasúti állomásfőnök)

Váltókezelő (Gyermekvasúti vezető váltókezelő)

Gyermekvasúti vonatvezető

Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló


Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló Valamenynyi szükséges szolgálati helyére vonatkozó


45.


Értékesítési szakelőadó





Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM Forgalmi illetve alap- Biztosítóberendelet 1.sz. mel- kompetenciát biztosí- rendezési keléklete szerint tó vizsga zelő vizsga1 Általános forgalmi


Területi értékesítési szakelőadó

Főpályamester


Pályalétesítményi szakterület 1. Főpályamester

Egyéb vasúti járművezető kisérő







X


X

X


Pályamester

Egyszerűsített forgalmi alapképzés (távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezés és pálya szakszolgálat)

X

X

Technikus



Technikus


X

2.

Felügyeleti pályamester

Hídvizsgáló technikus

Pályafenntartási technikus

Pályavasúti diszpécser

Diszpécser


3.

4.

5.

6.



7.

8.

9.

10.

11.

12.


PL vezetőmérnök

Szakaszmérnök

Vonalkezelő

Előmunkás

Vonalgondozó

Vonalgondozó betanított munkás

Távközlési szakértő

TEB szakterület 1.

2.

Biztosítóberendezési szakértő

Vezetőmérnök





Szakaszmérnök



Vonalkezelő

Vasúti munkavezető


Előmunkás

Vonalgondozó


Technológiai rendszerszakértő


Vonalgondozó





X

X

X

X

X

X

X









X



3.

4.

5.

6.

7.

8.


Erősáramú szakértő

Műszaki szakértő

Fejlesztőmérnök I.

Fejlesztőmérnök II.

Műszaki szakelőadó I. *

Műszaki szakelőadó II.


















X

X

X

X

X







X



9.

10.

11.

12.

13.

14.


Szakaszmérnök

Vezetőmérnök **

Technológiai rendszermérnöl

Távközlőmester, beosztott távközlőmester

Távközlési diszpécser

Erősáramú mester, beosztott mester **




TEB szakaszmérnök


X


TEB vezetőmérnök


X

X

Technológiai rendszermérnök


X


Távközlőmester, beosztott távközlőmester


X

X

Területi távközlő diszpécser




Erősáramú mester, beosztott mester




Erősáramú művezető



19.

20.

Térközőr

Térközőr



Elektrikus, Elektrikus diszpécser

Térközőr


Felsővezeték szerelő

15.

Felsővezeték szerelő II. Felsővezeték szerelő különleges körülmények között (nagy magasságban, 25 kV feszültség közelében)

Erősáramú művezető **

Felsővezeték szerelő csoportvezető

Felsővezeték szerelő különleges körülmények között (nagy magasságban, 25 kV feszültség közelében)

16.

Felsővezeték szerelő vasúti járművezető

Felsővezeték szerelő különleges körülmények között (nagy magasságban, 25 kV feszültség közelében)

21.

Elektrikus I., II. III., Elektrikus diszpécser **

17.

Felsővezeték szerelő I.

Erősáramú mester (beosztott erősáramú mester)

Térközőr

18.

Erősáramú vonalellenőr




X

X

X

X

X

X








X



22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.


Biztosítóberendezési vonalellenőr

Blokkmester (beosztott blokkmester)

Biztosítóberendezési diszpécser

Távközlési vonalellenőr

Biztosítóberendezési technikus

Távközlő technikus

Biztosítóberendezési műszerész


19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM Forgalmi illetve alap- Biztosítóberendelet 1.sz. mel- kompetenciát biztosí- rendezési keléklete szerint tó vizsga zelő vizsga1 Helyismeret vizsga (ÁVU)






X




X



Területi biztosítóberendezési diszpécser


X

X

TEB szakaszmérnök



Technikus


X

X

Technikus

Térközőr



Biztosítóberendezési műszerész



Jelzőőr

Biztosítóberendezési lakatos

Térközőr*

Térközőr*

X

X

X


Biztosítóberendezési lakatos

Jelzőőr Térközőr*

X


29.

Távközlő műszerész*


X


30. Digitális gyengeáramú műszerész*



31. Kábel és hálózatszerelő*

Jelzőőr

Kocsivizsgáló alapképzés

X

X

Bármilyen egyszerűsített forgalmi

X

X

X

X







32. Biztosítóberendezési betanított munkás*

Kocsivizsgáló Kocsivizsgáló alapképzés

X

33. Távközlő betanított munkás* PGV kocsivizsgáló Tengelyátszerelő

X

Térközőr

34.

1. Tengelyátszerelő

Kocsivizsgáló alapképzés

Vasúti járművekkel kapcsolatos szakterület

2. Művezető (kocsivizsgáló)

-

-

-

-


X

Művezető (kocsivizsgáló)

Balesetvizsgálói

3.

2.

Alállomási karbantartó **

-

Egyéb (nem a 19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó) szakterületek

3.

Alállomási műszerész **

Balesetvizsgáló

4.

Üzemfelügyeleti ellenőr I.,II.

1.

5.

Területi erősáramú szakértő


6.

Területi távközlési szakértő

Területi biztosítóberendezési szakértő


7.

Beruházási projektkoordinátor

Beruházási szakelőadó II.

Beruházási szakelőadó I.

Beruházási szakértő

8.

9.

10.

11.

-

-




19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM Forgalmi illetve alap- Biztosítóberendelet 1.sz. mel- kompetenciát biztosí- rendezési keléklete szerint tó vizsga zelő vizsga1 -

-


-

-

Egyszerűsített forgalmi alapképzés (távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezés és pálya szakszolgálat) -



X

X




X

-

Darukezelő

-

X

12.

Figyelőőr

-

X


13.

Híd- és alépítményi szakértő I-II.

-

X

14.

Hídszerkezet karbantartó

X

15.

Hídszerkezeti lakatos

Figyelőőr

16.



-


Vonalgondozó

X


Hídvizsgáló lakatos

-

X



17. Hídvizsgáló szakmunkás -

X

18. Kitérő lakatos

Vezetőmérnök


X

X

X

X

19. Kisgépkezelő (Könynyűgépkezelő)

Vezetőmérnök


X

Vezetőmérnök


20. Műszaki szakértő***

Műszaki szakelőadó II.***

21.

22.

Műszaki szakelőadó I.***

-

23.

Nehézgépkezelő


24.

-

X

X

Pályamunkás

-

X

Vezetőmérnök

26.

-

X

Pályalétesítményi szakértő I-II.

27.

Váltótisztító

Pályamunkás betanított munkás

-

X

25.

28.

Vasútépítő, karbantartó

-

X

29.

Teherkötöző


30.


* Amennyiben jelzőőri tevékenységet végez ** Amennyiben alállomási szakszolgálat munkavállalója, alállomási berendezés kezelői (helyismeret) vizsga köteles 1 Amennyiben biztosítóberendezést kezel 2 Amennyiben távközlőberendezést kezel 3 Amennyiben kiterjed rá az E101 sz. utasítás személyi hatálya, azaz villamosított vasútvonalakon a felsővezeték biztonsági övezetén belül rendszeresen, vagy átmenetileg munkát végeznek. 4 Amennyiben vagy kapcsolás-, ill. földelés végzésére jogosult vagy egyedi jogosultsággal rendelkezik. 5 Amennyiben felsővezetékes villamos üzemi munkára feljogosított személy 6 Csak E 102 sz. utasításból, amennyiben feljogosítással rendelkezik ***Nem felsővezeték felügyeletével, üzemeltetésével stb. kapcsolatos feladatok ellátása esetén


1.

2.

3.

4.

5.

Munkakör/tevékenység

Munkaköri besorolás a 19/2011. NFM rendelet 1.sz. melléklete szerint (amennyiben eltér a megnevezés) Általános szakmai ismeretek Kategória

Felsővezeték sze- Saját géperejű vasúti munkagép vezető Országos pályahá- Karbantartó (épírelő - vasúti jármű lózatra érvényes tő) vasúti jármű vezető általános szakmai (vágánygépkocsi, ismeretek saját géperejű vasúti munkagép) Egyéb vasúti jár- Saját géperejű vasúti munkagép vezető Országos pályahá- Karbantartó (épíművezető lózatra érvényes tő) vasúti jármű általános szakmai (vágánygépkocsi, saját géperejű vasismeretek úti munkagép) Külöleges vasúti Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető Országos pályahá- Közúti-vasúti kétjárművezető lózatra érvényes éltű jármű általános szakmai ismeretek Mozdonyvezető Dízelmozdonyvezető/ Villamos moz- Országos pályahá- Dízelmozdony dony vezető lózatra érvényes és/vagy Villamos általános szakmai mozdony (Váltaismeretek kozó feszültségű, több áramnemű) Mozdonyvezető Dízelmozdonyvezető Országos pályahá- Keskeny nyomtá(Gyermekvasút) lózatra érvényes volságú dízelmozáltalános szakmai dony ismeretek 1 Amennyiben biztosítóberendezést kezel 2. Amennyiben távközlőberendezést kezel 3. Amennyiben felsővezetéki berendezést kezel

Típusismeret (valamennyi vezetett járműre)

Típusismeret

Országos pályahálózaton munkavégzés, karbantartás, építés és tolatás (MÁV Jelzési és Forgalmi utasítás)

Országos pályahálózaton munkavégzés, karbantartás, építés és tolatás (MÁV Jelzési és Forgalmi utasítás)

Infrastruktúra

Vonalismeret (valamennyi kiszolgált vonalakra) Vonalismeret (valamennyi kiszolgált vonalakra)

Vonalismeret (valamennyi kiszolgált vonalakra)


Vonalismeret





Biztosítóberendezési kezelő vizsga1






Valamennyi szük- séges szolgálati helyére vonatkozó

Valamennyi szük- séges szolgálati helyére vonatkozó Valamennyi szük- séges szolgálati helyére vonatkozó

Valamennyi szük- séges szolgálati helyére vonatkozó

Felsővezetékes villamos Helyvontatásra beren- ismeret dezett pályaszevizsga mélyzete vizsga3 Valamennyi szük- séges szolgálati helyére vonatkozó

7.3.2. melléklet


Országos pályahálózaton munkavégzés, karbantartás, építés és tolatás (MÁV Jelzési és Forgalmi utasítás) Országos pályahálózaton személy és/vagy áruszállítás és tolatás (MÁV Jelzési és Forgalmi utasítás)



Típusismeret (valamennyi vezetett járműre) Típusismeret (valamennyi vezetett járműre)

Saját célú, térségi és keskeny-nyomtávolságú pályahálózaton közlekedés (MÁV Jelzési és Forgalmi utasítás)

Állomásismeret



Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16. 17.


Forgalmi csomóponti főnökség vezető Állomásfőnök I-III. Forgalmi koordinátor I-II. Forgalmi üzemmérnök Forgalmi technológiai szakelőadó II. Forgalmi technológiai szakelőadó I. SZIR szakelőadó I-III.,SZIR-ZAIR előadó Területi forgalmi szakértő Vezénylőtiszt Határforgalmi technológus Hálózati főüzemirányító Területi főüzemirányító Tervező főirányító Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító Hálózati rendkívüli küldemények és katonai szállítmányirányító Forgalmi vonalirányító Központi forgalomirányító (KÖFI irányító)

1

1

1

Forgalmi szakterület 1 14 14 2 6

7

0

2

1

1

3

3

10

1,5

6

6,7

24

3

4

8,0

Összesített adatok

1

Összesített adatok NFM rendelet hatálya alá nem tartozó

0

19/2011. NFM rendelet hatálya alá nem tartozó

0

Összesített adatok NFM rendelet alá tartozó

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1

1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2

2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1

Gyakoriság (alkalom/év)

19/2011. NFM rendelet hatálya alá is tartozó

2

19/2011. NFM rendelet szerinti minimális

1

5 5 5 5 5 5 5 10 10 10 10 0

1 1

14 14 2 14 14 2 14 14 2 12 12 2 12 12 2

8

18 18 18 18

3

3 3 3 3

12 12 2 12 12 2 18 18 18 18 8

18 18 3 31 31 4

6 6 6 6 6 6 6 4 4 4 4 4

4 3

7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 3

6 8

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

2 2 2 0 0 0 0 2 2 2 2 2

2 2

1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1

3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4

4 3

3 3 3 4 4 4 4 3 3 3 3 3

3 2

10 10 10 9 9 9 9 10 10 10 10 10

10 9

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5

6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

6 6

6,7 6,7

6,7

6,0

6,0

6,0 6,0

6,7 6,7 6,7 6,7

6,7

6,7 6,0

24 24

24

21

21

21 21

28 28 28 28

18

28 40

3 3

3

3

3

3 3

3 3 3 3

3

3 5

4 4

4

4

4

4 4

4 4 4 4

4

4 2

9,3 8,0

6,0

9,3 9,3 9,3 9,3

7,0 7,0

7,0

7,0

8,0

8,0 8,0

8,0 8,0

5

6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

0 3

4 4

6

12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12

10 1 20 1

3 3

Egy alkalomra eső átlagos óraszám

24 24

Gyakoriság (hónap)

6,7 6,7

Gyakoriság (alkalom/év) 6 6

Éves összes oktatási idő (óra) 1,5 1,5

Egy alkalomra eső átlagos óraszám 10 10

Gyakoriság (hónap) 3 3


Éves összes oktatási idő (óra) 1 1

Pályavasúti értékesítési ismeretek 1 1

Forgalmi informatikai rendszerek 2 2

Minőségirányítási ismeretek / Környezetvédelmi ismeretek 0 0

Erősáramú berendezés kezelői ismeretek, helyismereti 2 7 7

Erősáramú (E 102) alapismeretek2

6 3


Személyszállítási ismeretek

12 30

Éves összes oktatási idő (óra) 14 14 2 14 14 2


1 1

Tűzvédelmi ismeretek

1 1

Veszélyes áru szállítási

1 1

Munkavédelmi ismeretek

1 1

Rendkívüli helyzetek kezelése

1 1

Közlekedésbiztonsági ismeretek

0 0

Műszaki kocsiszolgálati ismeretek

0 0

Járműismeret

1 1

Felsővezetéki (E.101.) ismeretek1

2 2

Biztosítóberendezési ismeretek

1 1

Távközlési ismeretek

5 5

Forgalmi ismeretek

6 6

gyakoriság (hónap)

12 12

12

Összesen

éves oktatási idő (óra)

732. melléklet

Megjegyzés


Sorszám

18. 19. 20. 21. 22.

23.

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.


KÖFI üzemeltetési szakértő Távkezelt állomások forgalomirányítója Térfőnök, tartalékos térfőnök Ügyeletes tiszt (forgalmi) Forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, rendelkező, táblakezelő) Forgalmi szolgálattevő (személyszállítási tevékenységet ellátó) Külső forgalmi szolgálattevő Váltóállító táblakezelő Vezető váltókezelő Váltókezelő Vonatfel- és átvevő Tolatásvezető Gurításvezető Kocsimester (forgalmi) Vonali tolatásvezető Tartalékos vonali tolatásvezető Kocsirendező Vonali kocsirendező Sarus, sarus csapatvezető Vágányfék kezelő Térközőr, vonatjelentőőr

0

1

2

1

1

1

31 31 4

3

8

0

2

1

1

3

2

9

1,5

6

6,0

40

5

2

8,0


0


1


3


20 1

6 6 3

3

3 6 6 6 6 6 6 6 6 6

20 1 20 1 20 1

20 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1

20 1 12 12 12 6 11 11 11 11 11

1 1 1 1 1

3 3 3

2

2 2 2 2 0 1 1 1 1 1 0 0 0 0 1

1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2

2

2 0 0 0 0 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0

1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1



6


12

12 12 30

30

30 12 12 12 12 12 12 12 12 12

9 9 9 9 8

31 31 4 31 31 4 31 31 4

30 30 4

15 15 15 15 15

20 20 20 12 19 19 19 19 19

2 2 2 2 2

3 3 3 2 3 3 3 3 3

30 30 4 20 20 20 12 19 19 19 19 19 15 15 15 15 15

3 3 3

3

3 4 4 4 6 4 4 4 4 4 6 6 6 6 6

8 8 8

8

8 7 7 7 6 6 6 6 6 6 8 8 8 8 8

0 0 0

2

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2 2 2

2

2 2 2 2 0 2 2 2 2 2 0 0 0 0 0

1 1 1

1

1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0

1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

3 3 3

3

3 0 0 0 3 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0

2 2 2

2

2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

9 9 9

11

9 4 4 4 4 5 5 5 5 5 1 1 1 1 1

1,5 1,5 1,5

1,5

1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

6 6 6

6

6

12 12 12 12 12 12 12 12 12

12 12 12 12 12

6,0

6,0 6,0

7,3

6,0

4,0 4,0 4,0 4,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

1,0 1,0 1,0 1,0 1,0

40

40 40

41

39

24 24 24 16 24 24 24 24 24

16 16 16 16 16

5

5 5

5

5

3 3 3 2 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2

2

2 2

2

2

4 4 4 6 4 4 4 4 4

6 6 6 6 6

8,0 8,0 8,0 8,0 8,0

8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0

7,8

8,2

8,0 8,0

8,0

8,0


2


5


40

Éves összes oktatási idő (óra)

6,0

Egy alkalomra eső átlagos óraszám 6

Gyakoriság (hónap) 1,5

Gyakoriság (alkalom/év) 9

Éves összes oktatási idő (óra) 2

Pályavasúti értékesítési ismeretek 3

Forgalmi informatikai rendszerek 1

Minőségirányítási ismeretek / Környezetvédelmi ismeretek 1

Erősáramú berendezés kezelői ismeretek, helyismereti 2 2

Erősáramú (E 102) alapismeretek2 0

Személyszállítási ismeretek 8



6 6 6 6 6

Éves összes oktatási idő (óra) 31 31 4

Összesen

1


1


1


2


1


0


0

Járműismeret

1


3


12 12 12 12 12


20 1

Forgalmi ismeretek

3


30


Megjegyzés


Sorszám

39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.


Sorompókezelő Jelzőőr Gyermekvasúti állomásfőnök Gyermekvasúti vezető váltókezelő Gyermekvasúti vonatvezető Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló Értékesítési szakelőadó Egyéb vasúti járművezető kísérő (vonali tolatásvezető) Főpályamester Felügyeleti pályamester Hídvizsgáló technikus Pályafenntartási technikus Pályavasúti diszpécser PL vezetőmérnök Szakaszmérnök Vonalkezelő Előmunkás Vonalgondozó Vonalgondozó betanított munkás


13 1

0

13 1 6

1 1 1 1

11 1

4 4 4 4

1 1 1 1 1 1 1

1 1 0 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

15 15 2 14 14 2 30 30 4

6 6 3

8 7 8

0 0 1

0 0 0

0 0 0

1 1 1

0 0 0

0 0 0

1 1 2

1 1 1

12 12 12

1,0 1,0 2,0

16 15 32

2 2 4

6 6 3

8,0 7,3 8,0


1 1 1


1 1 1


1 1 1


0 0 1


1 1 1

1 1 0

0 0 0

1 0 1

0 0 0

8 1 8 1 23 1

6 6 0 6

12 12 12 12

4 4 4 4 6 6 6

1

6 6 6

12 12 0 12

6 6 6 6

14 1


6


12

Forgalmi ismeretek

12 12 12 12 6 6 6

0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 0 2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0

1 1

1 1

1 1

19 19 3 19 19 3

12 12 12 12 13 13 13

12 12 12 12

2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2

4 4

6 6 6 6 6 6 6

6 6 6 6

6 6

6 6 6 6 7 7 7

6 6 6 6

1 1 9 9 1,5 12 6 Pályalétesítményi szakterület 1 1 19 19 3 4 6

12 12 12 12 13 13 13

12 12 12 12

1

1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1


TEB szakterület

1 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

0 0 0 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 3 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 3 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2 2 7 5

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

12

12

12

12

12 12 12 12

12 12 12 12 12 12 12

2,0

2,0

7,0

5,0

3,0 3,0 3,0 3,0

3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0

21

21

16

24

15 15 15 15

15 15 15 15 16 16 16

3

3

2

3

2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2

4

4

6

4

6 6 6 6

6 6 6 6 4 4 4

7,5 7,5 7,5 7,5 8,0 8,0 8,0

7,5 7,5 7,5 7,5

8,0

8,0

7,0

7,0

7,0


4


3


21


1,0


12

Gyakoriság (hónap) 1










0



6 6 6 6 15 15 15


20 20 3

0 0

Összesen

1

0 0


1

0 0


1

0

0


0

1

0 0 0 0


1

1 1 1 1

0 0 0 0 0 0 0


0

1 1 1 1 1 1 1

Járműismeret


12 12 12



Megjegyzés


9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

Vezetőmérnök **

Szakaszmérnök **

Műszaki szakelőadó II.

Műszaki szakelőadó I.

Fejlesztőmérnök II.

Fejlesztőmérnök I.

Műszaki szakértő

Biztosítóberendezési szakértő Erősáramú szakértő

Távközlési szakértő


10.

Sorszám

11. 12.

Erősáramú művezető **

Technológiai rendszermérnök Távközlőmester, beosztott távközlőmester Távközlési diszpécser Erősáram mester, beosztott mester ** 13. 14.

15.

0

0

1

1

1

1

1

7

7

1

12 7

0

0

0

1

0

0

1

1

12

1,0

8

1

12

8,0


1


0


1


0


12


6

6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12

12

0 0 0 0 0 0 4 4 4 4 4 4

4

1 0 1 1 1 1 0 0 0 2 2 0

0

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1

0,5 0 0,5 0

0

0,5 0 1

1 0 0,5 0

0,5 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1

1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 0,5 1 0,5 1

1

0,5 1 1

1 1 0,5 1

0,5 1

7 7 7 7 7 7 8 8 8

7 7 7 7 7 7 8 8 8

1 1 1 1 1 1 1 1 1 11 11 1

8

1

11 11 1 8 8 1

8

12 7 12 7 12 7 12 7 12 7 12 7 12 8 12 8 12 8

0 0 0 0 0 0 0 0 0 12 11 0

0

12 11 0 12 8 0

12 8

*** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***

1

*** *** 2

2 1 12 4

12 4

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 5 17

17

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3

3

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12 4

4

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

4,0

5,0 5,7

5,7

8

8

8

8

8

8

9

9

9

15

16 25

25

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2 3

3

12

12

12

12

12

12

12

12

12

6

6 4

4

8,3

8,0 8,3

7,5

9,0

9,0

9,0

8,0

8,0

8,0

8,0

8,0

8,0

8,0


12


1


8


1,0


12










6





Összesen

1


1


1


1


1


0


0

Járműismeret

1


1


0


0

Forgalmi ismeretek

12


6


Megjegyzés

BGOK termében a 8 óra, minőségirányítással együtt, 1 nap BGOK termében a 8 óra, minőségirányítással együtt, 1 nap BGOK termében a 8 óra, minőségirányítással együtt, 1 nap BGOK termében a 8 óra, minőségirányítással együtt, 1 nap BGOK termében a 8 óra, minőségirányítással együtt, 1 nap BGOK termében a 8 óra, minőségirányítással együtt, 1 nap BGOK termében a 8 óra, minőségirányítással együtt, 1 nap BGOK termében a 8 óra, minőségirányítással együtt, 1 nap BGOK 1 nap, minőségirányítás a telephelyen BGOK 1 nap, minőségirányítás a telephelyen BGOK 1 nap, minőségirányítás a telephelyen

BGOK 1 nap, szakmai+minőségirányítás a telephelyen BGOK 1 nap, szakmai+minőségirányítás a telephelyen


Sorszám Munkakör/tevékenység


12

3

12

12

0

0

0

0

0 0 0

123 5 5 0

4 2 123 0

4

4

4

4

4

20 1

4

4

8

1

12 8

0

12 4

1

1

0

18

3

4

6,0

26

3

4

8,7


8


0,5 1


1


0,5 0

0,5 0

0,5 1

0,5 0

0,5 0

0,5 0 0,5 0 0,5 0

0

0 0

0,5 0 1 0 1 1 1

1

1

1

1

1 1 1 1 1 1 1 1

0,5 1

0,5 1

0,5 1

0,5 1

0,5 1 0,5 1

1

1 1

1 1

0,5 1 1 1 1 1 1

8

8

8

8

1

1

1

30 30 4

8

8

10 10 2

9

2

10 10 2 9

10,5 11 2 22 22 1 22 22 1 14 14 2 14 14 2

0

0

0

0

0

0

7,5 0

12 8

3

12 8

5

5

5

12 8

6 6 6

6 5 0 12 22 0

7

0

12 22 0 6 7 0 6

12 4

12 4

12 4

0

0 0

1 0

1

1

1

12 4

2 2 2 2 0 0 0 0

1

1

1

1

1 1 1 1 1 1 1 1

0

0

0

0

0 0 1 0 0 0 0 0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0

17

17

17

17

4 4 5 4 1 1 1 1

3

3

3

3

1 1 1 1 1 1 1 1

4

4

4

4

12

12

12

12 12

12 12

12

5,7

5,7

5,7

5,7

4

4

5

4 1

1 1

1

25

47

25

25

14

14

14

15 23

23 15

15

3

5

3

3

2

2

2

2 3

3 2

2

4

2

4

4

6

6

6

6 4

4 6

6

7,5

7,7 7,5

7,3 7,7

7,0

7,0

7,0

8,3

8,3

9,4

8,3

8,3

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0

4

0


0 4

0 5

1

2

2

0

0

0

0

0

1

Elektrikus I, II, III, Elektrikus diszpécser**

30

6

12

0

16.

Felsővezeték szerelő II.

0

17.

Felsővezeték szerelő cso- 6 portvezető

4

18.

Felsővezeték szerelő vasúti járművezető

12

19.

Felsővezeték szerelő I.

6

12 12 12 12 12 12 12

4

3


25


5,7







0

Pályavasúti értékesítési ismeretek

6

20.

Erősáramú vonalellenőr

6

21.

6 6 6 6 6 6 6

0


1

0


1

4

Minőségirányítási ismeretek / Környezetvédelmi ismeretek


5


1

0


1

0


1

0


8

1

0



12


0,5 1

1

0


1

1

0 0

Összesen


6


0,5 0

1 1

0 0


0

1 1

0


Forgalmi ismeretek

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

1



Biztosítóberendezési vonalellenőr Blokkmester (beosztott blokkmester) Biztosítóberendezési diszpécser Távközlési vonalellenőr Biztosítóberendezési technikus Távközlő technikus Biztosítóberendezési műszerész Biztosítóberendezési lakatos 29.

Járműismeret



Megjegyzés

BGOK 1 nap, szakmai+minőségirányítás a telephelyen BGOK 1 nap, szakmai+minőségirányítás a telephelyen BGOK 1 nap, szakmai+minőségirányítás a telephelyen BGOK 4 alkalom és egyben minőségirányítás is, szakmai oktatás a telephelyen BGOK 1 nap, szakmai+minőségirányítás a telephelyen BGOK 1 nap, szakmai+minőségirányítás a telephelyen


Sorszám

30. 31. 32. 33. 34.

1. 2. 3. 4. 5.


Távközlő műszerész Digitális gyengeáramú műszerész Kábel és hálózatszerelő Biztosítóberendezési betanított munkás Távközlő betanított munkás

2.

1.

Alállomás műszerész **

Alállomás karbantartó **

Balesetvizsgáló4

PGV kocsivizsgáló Tengelyátszerelő Művezető (kocsivizsgáló) Egyéb vasúti jármű vezető Különleges vasúti jármű vezető Mozdonyvezető Mozdonyvezető (Gyermekvasút)

3.

6. 7.

4.

Üzemfelügyeleti ellenőr I, II Területi erősáramú szakértő 5.

0 0

1 1

0 0

1 1

1 1

1 1

21 21 1 21 21 1

12 21 0 12 21 0

0 0

0 0

1 1

0 0

0 0

1 1

1 1

12 12

1 1

22 22

3 3

4 4

7,3 7,3


0 0


1 1


0 0

1 1 1

123 4

5 5 5 20 1 20 1

0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0

1

1 1 1 1 1 1 0

1 2 2 1

0

0 2 0 4 4

0

4 2 4 0 0 0 0

1

1 1 1 1 1 1 1

0

0 0 0 1 1 1 1

0

0

0

0

1

1

1 1

1

1

1

1 1

1

1

21 21 1

32 32 4 31 31 2

31 31 4

31 31 4

12 21 0

3 6

3

3

0 0 8 0 16 0

8

8

Vasúti járművekkel kapcsolatos szakterület 1 1 1 15 15 2 6 8 0 1 1 1 15 15 2 6 8 0 1 1 1 15 15 2 6 8 0 1 1 1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4

4

5

5

4

4

5

5

1

1

1

1

12 4

12 4

12 5

12 5

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0

2

2

0

0 0 0 0 0 0 0

1

1

12 4

12 4

Egyéb (nem a 19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó) munkakörök 0 3 4 1 1 0,5 13,5 14 2 6 7 0 2 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 5



123 4 123 4

12

12 12 12 3 3

20 1 20 1

1 0 0 0

1



12 12


6 6

6

6 6 6 30 30 3 6

2 0 0 0

0

1

1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

1

1 1 1 1 1 1 1

3 17 17 4 4

1

1 1 1 1 1 1 1

1 2 2 1 1

12

12 12 12

12

12

12 12

12 6 6

12

12

1

1 1 1

1

1

1 1

3

8,5

8,5

4

4

22

16 16 16

32

32

33 32

17

22

22

8

8

3

2 2 2

4

4

4 4

2

3

3

1

1

4

6 6 6

3

3

3 3

6

4

4

12

12

8,0

8,0

7,3

7,3

8,3

8,3 8,0

8,0

8,0

8,0 8,0 8,0

7,3

7,3 7,7


4 4


3 3


22 23


1 4


12 12



Éves összes oktatási idő (óra) 0 0

Pályavasúti értékesítési ismeretek 0 0

Forgalmi informatikai rendszerek 1 1

Minőségirányítási ismeretek / Környezetvédelmi ismeretek 0 1



0

Egy alkalomra eső átlagos óraszám 12 21 0 12 19 0


0

Éves összes oktatási idő (óra) 21 21 1 19 19 1

Összesen

1 1


1 1


1 1


0 0


1 1


0 0


0 0

Járműismeret

1 1


0 2


30 12


123 4 123 0

Forgalmi ismeretek

12 12


6 6


Megjegyzés

telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható


Sorszám

15.

14.

13.

12.

13.

12.

11.

10.

9.

Hídvizsgáló szakmunkás

Hídvizsgáló lakatos

Hídszerkezeti lakatos

Híd- és alépítményi szakértő I-II. Hídszerkezet karbantartó

Figyelőőr

Beruházási szakelőadó II. Darukezelő

Beruházási szakelőadó I.

Területi biztosítóberendezési szakértő Területi távközlési szakértő Beruházási projektkoordinátor Beruházási szakértő


16.

Kitérő lakatos

6.

17.

8.

7.

18.

Kisgépkezelő (Könnyűgépkezelő) Műszaki szakértő**** 19.


éves oktatási idő (óra) gyakoriság (hónap)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

6

6

1

12 6

1

0

0

1

0

0

2

1

12

2

8

1

12


1


1


1


0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

10 10 2 10 10 2 10 10 2

7

7

7

7

7

7

7

5

4

1

1

1

1

1

1

1

1

1

10 10 2 4 5 7 7 7 7 7 7 7

13 13 1

6 6 6 6

5 5 5 5 12 4 12 5 12 7 12 7 12 7 12 7 12 7 12 7 12 7

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 12 13 0

2 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

3 3 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

3

3

3

3

3,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

13

13

13

13

7

6

8

8

8

8

8

8

8

14

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

6

6

6

6

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

Megjegyzés

8,0 telephelyen, szakaszon oktatható 7,0 telephelyen, szakaszon oktatható 6,5 telephelyen, szakaszon oktatható 6,5 telephelyen, szakaszon oktatható 6,5 telephelyen, szakaszon oktatható 6,5 telephelyen, szakaszon oktatható 7,0 telephelyen, szakaszon oktatható 6,0 telephelyen, szakaszon oktatható 8,0 telephelyen, szakaszon oktatható 8,0 telephelyen, szakaszon oktatható 8,0 telephelyen, szakaszon oktatható 8,0 telephelyen, szakaszon oktatható 8,0 telephelyen, szakaszon oktatható 8,0 telephelyen, szakaszon oktatható 8,0 telephelyen, szakaszon oktatható 14,0 telephelyen, szakaszon oktatható



0

1

0

2

0

0

1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1

0

0

4 4 4 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0


0


1

12


1


7


3


12




0


1 0


1 0


1 0


1 0


1

0



6


2

0


2

0


1

0


4

1

0

Összesen

1

1

0


1

1

0


1

1

0


0

1

0


0

1

0


0

1

Járműismeret


Forgalmi ismeretek


Műszaki előadó


20.

Sorszám

21. 22.

Műszaki szakelőadó II.**** Műszaki szakelőadó I.**** Nehézgépkezelő

23. 24.

27. Vasútépítő, karbantartó

Pályamunkás betanított munkás Váltótisztító

Pályalétesítményi szakértő I-II. Pályamunkás

28. Teherkötöző

25.

29.

26.

1.

Rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett dolgozó



0

1

1

1

1

1

13 13 1

12 13 0

0

0

1

0

0

1

1

12

1

14

1

12

14,0


0


1


0

0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0 0 0

0

1 1 1 1 1 1 1 1

0

1 1 1 1 1 1 1 1

0

1 1 1 1 1 1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1

0

1 1 1 1 1 1 1

7

1

13 13 1 7

7

7

7

7

7

1

1

1

1

1

13 13 1 7 7 7 7 7

0

12 13 0 12 7

0

0

0

0

0

0

12 13 0 12 7 12 7 12 7 12 7 12 7 Valamennyi szakterület 1 3 3 1 12 3

1



1

1 1 1 1 1 1 1 1

1



6

6 0 6 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0 0 0

0

1 1 1 1 1 1 1 1

1

0 0 0 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0 0 0

0

1 1 1 1 1 1 1 1

1

1 1 1 1 1 1 1 1

1

12

12

12

12

12

12

12

12

12

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1

14

8

14

8

8

8

8

8

4

1

1

1

1

1

1

1

1

1

12

12

12

12

12

12

12

12

12

4,0

8,0

8,0

8,0

8,0

8,0

14,0

8,0

14,0

14,0


12


1


14


1,0


12









0

Egy alkalomra eső átlagos óraszám 12 13 0


0

Éves összes oktatási idő (óra) 13 13 1

Összesen

1


1


1


1


1


0


0

Járműismeret

1


0


1


6

Forgalmi ismeretek

1 Amennyiben kiterjed rá az E101 sz. utasítás személyi hatálya, azaz villamosított vasútvonalakon a felsővezeték biztonsági övezetén belül rendszeresen, vagy átmenetileg munkát végeznek. 2 Amennyiben feljogosított személyzet (kapcsolásra és/vagy földelés végzésére jogosult vagy amennyiben felsővezetékes villamos üzemi munkára feljogosított személy) 3 Amennyiben jelzőőri tevékenységet végez 4 Továbbképzésük keretében történik meg az időszakos oktatás ** Amennyiben alállomási szakszolgálat munkavállalója, alállomási berendezés kezelői (helyismeret) oktatásra kötelezett *** Önképzéssel elsajátított ismeret, jogosultságtól függetlenül. ****Nem felsővezeték felügyeletével, üzemeltetésével stb. kapcsolatos feladatok ellátása esetén A TÁBLÁZATBAN AZONOS SZÍNSÁVOKKAL JELÖLJÜK AZ EGYÜTT OKTATHATÓ CÉLCSOPORTOKAT!


Megjegyzés

telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható telephelyen, szakaszon oktatható

374


4. szám

7.3.4. melléklet 19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó Munkakör/tevékenység

Forgalmi szakterület 1. Forgalmi csomóponti főnökségvezető 2. Állomásfőnök I-III. 3. Forgalmi koordinátor I-II. 4. Forgalmi üzemmérnök 5. Forgalmi technológiai szakelőadó II. 6. Forgalmi technológiai szakelőadó I. 7. SZIR szakelőadó I-III.,SZIR-ZAIR előadó, SZIR-ZAIR szakelőadó 8. Területi forgalmi szakértő 9. Vezénylőtiszt (ha forgalmi tevékenységet is végez) 10. Határforgalmi technológus 11. Hálózati főüzemirányító 12. Területi főüzemirányító 13. Tervező főirányító 14. Értékesítési szakelőadó 15. Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító 16. Hálózati rendkívüli küldemények és katonai szállítmányirányító 17. Forgalmi vonalirányító 18. Központi forgalomirányító (KÖFI irányító) 19. KÖFI üzemeltetési szakértő 20. Távkezelt állomások forgalomirányítója 21. Térfőnök, tartalékos térfőnök 22. Ügyeletes tiszt (forgalmi) 23. Forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, rendelkező, táblakezelő) 24. Forgalmi szolgálattevő (személyszállítási tevékenységet ellátó) 25. Külső forgalmi szolgálattevő 26. Váltóállító táblakezelő 27. Vezető váltókezelő 28. Váltókezelő 29. Vonatfel- és átvevő 30. Tolatásvezető 31. Gurításvezető 32. Kocsimester (forgalmi) 33. Vonali tolatásvezető 34. Tartalékos vonali tolatásvezető 35. Kocsirendező 36. Vonali kocsirendező 37. Sarus, sarus csapatvezető 38. Vágányfék kezelő 39. Térközőr, vonatjelentőőr 40. Sorompókezelő 41. Jelzőőr

42.

Gyermekvasúti állomásfőnök

19/2011. NFM rendelet hatálya alá nem tartozó Felsővezetékes villamos vontatásra berendezett pá- Személyszállílya esetén feljogosított sze- tási (7.1. melmély részére E.102. utasí- léklet alapvizstás és berendezés kezelői gája szerinti) (helyismereti) vizsga

Forgalmi illetve alapkompetenciát biztosító vizsga

Biztosító-berendezési kezelő vizsga

X X X X X X X

X X X X X X

X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1

X X

X X

X1 X1

X X X X X X X

X X X X X X X

X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1

X X

X X

X1 X1

X X X X X

X X X X X

X1 X1 X1 X1 X1

X

X

X1

X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X

X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1

X

X

X

4. szám

A MÁV Zrt. Értesítôje 19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó Munkakör/tevékenység

43. Gyermekvasúti vezető váltókezelő 44. Gyermekvasúti vonatvezető 45. Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló 46. Értékesítési szakelőadó Pályalétesítményi szakterület 1. Egyéb vasúti járművezető kisérő 2. Főpályamester 3. Felügyeleti pályamester 4. Hídvizsgáló technikus 5. Pályafenntartási technikus 6. Pályavasúti diszpécser 7. PL vezetőmérnök 8. Szakaszmérnök 9. Vonalkezelő 10. Előmunkás 11. Vonalgondozó 12. Vonalgondozó betanított munkás TEB szakterület 1. Távközlési szakértő 2. Biztosítóberendezési szakértő 3. Erősáramú szakértő 4. Műszaki szakértő 5. Fejlesztőmérnök I. 6. Fejlesztőmérnök II. 7. Műszaki szakelőadó I. * 8. Műszaki szakelőadó II. 9. Szakaszmérnök ** 10. Vezető mérnök ** 11. Technológiai rendszerszakértő 12. Távközlőmester, beosztott távközlőmester 13. Távközlési diszpécser 14. Erősáramú mester, beosztott mester ** 15. Erősáramú művezető ** 16. Elektrikus I.,II.,III., Elektrikus diszpécser ** 17. Felsővezeték szerelő II. 18. Felsővezeték szerelő csoportvezető 19. Felsővezeték szerelő - vasúti jármű vezető 20. Felsővezeték szerelő I. 21. Erősáramú vonalellenőr 22. Biztosítóberendezési vonalellenőr 23. Blokkmester (beosztott blokkmester) 24. Biztosítóberendezési diszpécser 25. Távközlési vonalellenőr 26. Biztosítóberendezési technikus * 27. Távközlő technikus * 28. Biztosítóberendezési műszerész * 29. Biztosítóberendezési lakatos *




X X X X

X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

375

Felsővezetékes villamos vontatásra berendezett pá- Személyszállílya esetén feljogosított sze- tási (7.1. melmély részére E.102. utasí- léklet alapvizstás és berendezés kezelői gája szerinti) (helyismereti) vizsga

X1

X1 X1

X1 X1 X1 X1 X1 X1 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X3 X3

X X X X

X3 X3 X3

X X X

X3 X3 X3

X X X X X X X X X X

X3 X3 X1 X1 X1 X1 X1 X1 X1

376

A MÁV Zrt. Értesítôje 19/2011. NFM rendelet hatálya alá tartozó Munkakör/tevékenység


4. szám



Felsővezetékes villamos vontatásra berendezett pá- Személyszállílya esetén feljogosított sze- tási (7.1. melmély részére E.102. utasí- léklet alapvizstás és berendezés kezelői gája szerinti) (helyismereti) vizsga

30. Távközlő műszerész * X 31. Digitális gyengeáramú műszerész * X 32. Kábel és hálózatszerelő * X 33. Biztosítóberendezési betanított munkás * X 34. Távközlő betanított munkás * X Vasúti járművekkel kapcsolatos szakterület 1. PGV Kocsivizsgáló X 3. Tengelyátszerelő X 4. Művezető (kocsivizsgáló) X 5. Egyéb vasúti járművezető X 6. Különleges vasúti járművezető X 7. Mozdonyvezető X 8. Mozdonyvezető (Gyermekvasút) X Egyéb szakterületek 1. Balesetvizsgáló X 2. Alállomási karbantartó ** X3 3. Alállomási műszerész ** X3 4. Üzemfelügyeleti ellenőr I., II. X3 5. Területi erősáramú szakértő 6. Területi biztosítóberendezési szakértő 7. Területi távközlési szakértő 8. Beruházási projektkoordinátor X 9. Beruházási szakértő X 10. Beruházási szakelőadó I. X 11. Beruházási szakelőadó II. X 12. Darukezelő X1 13. Figyelőőr 14. Híd- és alépítményi szakértő I-II. 15. Hídszerkezet karbantartó 16. Hídszerkezeti lakatos 17. Hídvizsgáló lakatos 18. Hídvizsgáló szakmunkás X 19. Kitérő lakatos 20. Kisgépkezelő (Könnyűgépkezelő) 21. Műszaki szakértő X 22. Műszaki előadó X 23. Műszaki szakelőadó II. X 24. Műszaki szakelőadó I.* X 25. Nehézgépkezelő 26. Pályalétesítményi szakértő I-II. X 27. Pályamunkás 28. Pályamunkás betanított munkás 29. Váltótisztító 30. Vasútépítő, karbantartó 31. Teherkötöző 1 Amennyiben kapcsolás-, és/vagy földelés végzésére jogosult, vagy egyedi jogosultsággal rendelkezik 2 Csak E 102 utasításból, amennyiben feljogosítással rendelkezik 3 Amennyiben felsővezetékes villamos üzemi munkára feljogosított személy * Forgalmi vizsga, amennyiben jelzőőri tevékenységet végez ** Amennyiben alállomási szakszolgálat munkavállalója, alállomási berendezés kezelői (helyismeret) vizsga köteles


Munkakörök

Berendezések

6 óra gyak. 2 óra gyak. 3óra gyak. 2 óra gyak 2 óra elm. 2óra gyak.

6 óra elm. 6 óra elm.

6 óra gyak. 6 óra gyak.

2 óra elm. 2 óra elm. 2 óra elm.


2 óra gyak 2 óra gyak. 2 óra gyak.


6 óra 6 óra 6 óra gyak. elm. gyak.


Forgalmi szolgálat-tevő

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra elm. gyak. elm. gyak.

Elektonikus biztosí- 6 óra tóberendezések elm. Jelfogófüggéses 6 óra biztosítóberendeelm. zések Mechanikai alak 6 óra vagy fényjelzős biz- elm. tosítóberendezések KÖFI berendezések 6 óra elm. KÖFE berendezés 2 óra elm. 3óra elm. 2 óra elm. 2 óra elm. 2 óra elm. Gurítódombi automatikák (D-70) MEFI,MERÁFI berendezések Fedezőjelzős biztosítóberendezések Jelzőberendezések alak vagy fényjelzővel Egyéb berendezések: Hőnfutás és laposkerék jelző

Állomásfőnök Forgalmi koordinátor



Forgalmi vonalirányító KÖFI,KÖFE irányító



4 óra gyak.


Vezető váltókezelő, váltókezelő

Gurításvezető

2 óra elm. 2 óra 2 óra 2 óra elm. gyak. elm.



4 óra 4 óra 4óra elm. gyak. elm.


Külsős Forgalmi szolgálattevő

4óra elm.

Sorompó-kezelő



Tolatásvezető, vonali tolatásvezető 1 óra elm. 1 óra elm.



2 óra gyak. 1 óra gyak. 1 óra gyak.

4 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra gyak. elm. gyak elm. gyak

Térközőr, vonatjelentőőr

3 óra 3 óra elm. gyak.


7.3.5. melléklet

Vasúti pálya fenn-tartásával összefüggő munkakörök






Vasúti járművezető


Megnevezés

Feljogosított személy

Erősáramú szakszolgálat

Feljogosítás típusa kapcsolás, földelés

egyedi feljogosítás

oktatásra való feljogosítás kapcsolás, földelés

* Az állomások kategorizálása műszaki szempontból

4

4

4

8

óra

E 101.

16

4

4

4

8

óra

E 102.

16

8 8

-

2 óra elm. 2 óra gyak. -

-


-


7.3.6. melléklet

felsővezetékes és alállomási szakszolgálat esetén, helyismereti berendezés nagyság alapján

bizber szolgálat üzemi és érintésvédelmi földelések kezelése! - csak az E.101., E.102. utasításokban meghatározott módon pályás szakszolgálat: sínszálak áthidalása

Helyismeret óra /szolgálati helyenkét Megjegyzés I. kategóriájú állo- II. kategóriájú ál- III. kategóriájú IV. kategóriájú mások* lomások* állomások* állomások* 2 óra elm. 2 óra elm. 2 óra elm. 2 óra elm. kapcsolás és földelés 6 óra gyak. 6 óra gyak. 4 óra gyak. 2 óra gyak. 2 óra elm. 2 óra elm. 2 óra elm. 2 óra elm. kapcsolás vagy földelés 2 óra gyak. 2 óra gyak. 2 óra gyak. 2 óra gyak. 2 óra elm. 2 óra elm. 2 óra elm. 2 óra elm. 2 óra gyak. 2 óra gyak. 2 óra gyak. 2 óra gyak.

2 óra elm. 2 óra gyak. 2 óra elm. 6 óra gyak. 10 óra elm. 8 óra gyak.

4. szám


379

7.3.7. melléklet Megnevezés Üzemi személyzet Feljogosított személy Felsővezetékes személyzet Oktatók * E 102 és helyismeretre értendő

E 101. óra 1 1 1 1

E 102. óra 2 6 1

Helyismeret óra 1 2 -

Megjegyzés 12 havonta 12 havonta 6 havonta * 12 havonta

380


4. szám

7.3.8. melléklet Állomás kategória I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.

Állomás neve HEGYESHALOM RÁKOSRENDEZŐ BP.-FERENCVÁROS SZEMÉLY PU. NYíREGYHÁZA BP.NYUGATI PU. MURAKERESZTÚR LÖKÖSHÁZA DOMBÓVÁR BP.-KELENFÖLD SZOLNOK SZEMÉLY FÜZESABONY MISKOLC-RENDEZŐ KOMÁROM CEGLÉD RÁKOS KISKUNFÉLEGYHÁZA GYÉKÉNYES+GYÉKÉNYES OH. DEBRECEN SZÉKESFEHÉRVÁR SZAJOL CELLDÖMÖLK SZEMÉLYI PU. KÖRVASÚT KELEBIA CSÁRDASZÁLLÁS MISKOLC-TISZAI PU. TATABÁNYA BP.-DÉLI PU. KŐBÁNYA-KISPEST JÓZSEFVÁROS BP.-FERENCVÁROS-KELETI RENDEZŐ VÁC NYÉKLÁDHÁZA HATVAN SZEMÉLY PU. NAGYKANIZSA ASZÓD GYŐR SZOLNOK MAGASFOGADÓ KARCAG FELSŐZSOLCA BÉKÉSCSABA KŐBÁNYA FELSŐ ALMÁSFÜZITŐ KAPOSVÁR ABONY KISKUNHALAS MOSONMAGYARÓVÁR PÉCS BICSKE SZERENCS

4. szám


Állomás kategória II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.

Állomás neve KISVÁRDA PÜSPÖKLADÁNY ÚJSZÁSZ LUDAS NAGYKÁTA KÉTEGYHÁZA SZABADBATTYÁN KOMORÓ FONYÓD PUSZTASZABOLCS MEZŐKERESZTES-MEZŐNYÁRÁD KÁL-KÁPOLNA SIÓFOK KABA RÁKOSPALOTA-ÚJPEST KISÚJSZÁLLÁS GÖDÖLLŐ TÖRÖKSZENTMIKLÓS SÁRBOGÁRD HIDASNÉMETI VÁMOSGYÖRK TUZSÉR NYíRBOGDÁNY KIMLE UKK FÉNYESLITKE SZEMÉLY PU. VÁROSFÖLD MEZŐBERÉNY TÁRNOK BP.-FERENCVÁROS-NYUGATI RENDEZŐ ÁCS SZOB VESZPRÉM MURONY ZALASZENTIVÁN EBES BP.-SOROKSÁRI ÚT KISKUNDOROZSMA LÉBÉNYMIKLÓS PESTLŐRINC APAFA GÖRÖGSZÁLLÁS MECSEKALJA-CSERKÚT DEMECSER HORT-CSÁNY BIATORBÁGY HERNÁDNÉMETI-BŐCS SZAKÁLY-HŐGYÉSZ FÉNYESLITKE DÉLI-RENDEZŐ PU. ZÁHONY

381

382


Állomás kategória II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. III. III. III.

Állomás neve FELSŐGALLA BUDAÖRS MEZŐTÚR EGER-RENDEZŐ PU. ZALAEGERSZEG ALBERTIRSA ALMÁSFÜZITŐ FELSŐ SZÁRLIGET SOROKSÁR AJKA TISZATENYŐ MONOR HAJDÚSZOBOSZLÓ SOMOGYSZOB TATA KUNSZENTMIKLÓS-TASS ISASZEG FEGYVERNEK-ÖRMÉNYES MARTONVÁSÁR GYŐRSZENTIVÁN NAGYMAROS ŐRISZENTPÉTER TÁPIÓSZELE ZALALÖVŐ ÖTTEVÉNY PÉCEL EMŐD GÖD SÓSTÓHEGY DÉLEGYHÁZA HERCEGHALOM TÁPIÓGYÖRGYE ANDRÁSHIDA TAKTAHARKÁNY MAGLÓD TARCAL GYÖMRŐ NAGYLAPOS SÁROSD PÁTROHA PINCEHELY SIMONTORNYA KISKUNMAJSA PUSZTAMONOSTOR RAKAMAZ ABALIGET ZEBEGÉNY SZOLNOK IRÁNYRENDEZŐ DUNAKESZI VÁRPALOTA

4. szám

4. szám


Állomás kategória III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III.

Állomás neve NAGYÚT SÁRVÁR GYOMA TISZAÚJVÁROS BOBA TURA KISSZÁLLÁS HAJMÁSKÉR RÉTSZILAS SÜLYSÁP MENDE ZALABÉR-BATYK HAJDÚHADHÁZ TÁPIÓSZECSŐ GODISA NAGYSZENTJÁNOS ÚJFEHÉRTÓ VERŐCE KÁPOLNÁSNYÉK GÁRDONY CSÁSZÁRSZÁLLÁS TOKAJ BILK SOROKSÁR TERMINÁL NYíRTELEK DEVECSER KEMECSE DINNYÉS HEREND SZATYMAZ VÁROSLŐD-KISLŐD SÁSD SZABADSZÁLLÁS BATÉ JÁSZFÉNYSZARU KERTA PORTELEK JÁSZBOLDOGHÁZA-JÁNOSHIDA KECSKEMÉT NAGYKŐRÖS SZENTLŐRINC BUDAFOK-HÁROS MEZŐKÖVESD SAJÓSZENTPÉTER KISKŐRÖS PILIS BALATONBOGLÁR NAGYTÉTÉNY SZABADEGYHÁZA FORRÓ-ENCS KESZŐHIDEGKÚT-GYÖNK

383

384


Állomás kategória III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III.

Állomás neve BÜKKÖSD KISTELEK BALATONSZEMES BÖSZTÖR SÁRSZENTMIHÁLY ÉSZAKI KITÉRŐ JÁSZSZENTLÁSZLÓ SOLTVADKERT PÉTFÜRDŐ BALÁSTYA HEJŐKERESZTÚR TÜSKEVÁR BICSÉRD VÁSÁROSDOMBÓ HARKAKÖTÖNY PETŐFISZÁLLÁS PÉCS-KÜLVÁROS VERESEGYHÁZ DUNAUJVÁROS ERCSI SAJÓECSEG JÁSZBERÉNY LEPSÉNY FÜLÖPSZÁLLÁS KAPOSVÁR-KÖZVÁGÓHíD TOLNANÉMEDI KESZTHELY MEZŐZOMBOR DÖMSÖD SZIKSZÓ VÁCRÁTÓT DOMBÓVÁR ALSÓ OSZTFFYASSZONYFA ADONY NOVAJIDRÁNY GALAMBOS KATONATELEP SZENTGÁL CSENGŐD CSÓR-NÁDASDLADÁNY KURD DUNAHARASZTI KISCSÉRIPUSZTA RÁCALMÁS HALMAJ CSENGELE GALGAMÁCSA PIRTÓ BALOTASZÁLLÁS FÓT

4. szám

4. szám


Állomás kategória III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV.

Állomás neve BALATONSZENTGYÖRGY DUNAI FINOMíTÓ VECSÉS CSOMA-SZABADI BALATONFENYVES NAGYTÉTÉNY-DIÓSD ÉRD SZEGED TAKSONY BALATONMÁRIAFÜRDŐ DÖBRÖKÖZ NAGYLÓK NYÁRSAPÁT SZABADKíGYÓS BOBA CELLDÖMÖLK RENDEZŐ PU. ÉS DELTA VÁGÁNY RÁKOSHEGY SZEGED-RENDEZŐ PU. PÉCSBÁNYA-RENDEZŐ SZÁZHALOMBATTA IVÁNCSA ÜLLŐ RÁKOSSZENTMIHÁLY KÖRNYE ZÁHONY 500/700-AS ÁTRAKÓ TISZAPALKONYA EPERJESKE-ÁTRAKÓ CEGLÉDBERCEL-CSERŐ KAZINCBARCIKA ZALAKOMÁR TASZÁR HATVAN DELTA ALBERTFALVA CSURGÓ HATVAN-RENDEZŐ PU. SZÁNTÓD-KŐRÖSHEGY BALATONALIGA ZAMARDI FELSŐ SZOLNOK KELETI IDíTÓ BERENTE-RENDEZŐ PU. PÓKASZEPETK OROSZLÁNY ŐRTILOS BALATONSZABADI-SÓSTÓ ŐRBOTTYÁN DOMBÓVÁR VONTATÁSI TELEP KAPOSMÉRŐ NAGYRÉCSE SÁVOLY VISONTA

385

386


Állomás kategória IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV.

Állomás neve ZALASZENTJAKAB EGER-FELNÉMET GYÖNGYÖS BORSODI ÉRCELŐKÉSZÍTŐ MŰ MISKOLC-GÖMÖRI PU. KISKORPÁD JÁKÓ-NAGYBAJOM NEMESKERESZTÚR FORGALMI KITÉRŐ SZOLNOK CEGLÉDI KI-BEJÁRÓ EGER CSOMÁD BALATONKERESZTÚR BÜKKÁBRÁNY PUSZTASZABOLCS FH. SZOLNOK NYUGATI INDíTÓ SZENTA FELSŐZSOLCA BALATONSZÁRSZÓ ZALACSÉB-SALOMVÁR ÖTVÖS FORGALMI KITÉRŐ ÉRD ALSÓ JÁNOSHÁZA ZALAEGERSZEG DELTA VG. TOKORCS FORGALMI KITÉRŐ BAJCSA FORGALMI KITÉRŐ ONGA HCM IPAR + PU. SZOLNOK ÚJSZÁSZI KI-BEJÁRÓ ISTVÁNTELKI FM. BP. ÚJPEST BALATONLELLE FELSŐ SIÓFOK-KERESKEDELMI PU. SZOLNOK SZAJOLI FELJÁRÓ BOBA DELTAVG. KONTÉNER DELTA DIÓSGYŐR GALGAMÁCSA FH. SIÓFOK-KERESKEDELMI PU. SZOLNOK SZAJOLI FELJÁRÓ BOBA DELTAVG. KONTÉNER DELTA DIÓSGYŐR GALGAMÁCSA FH.

4. szám



Forgalmi szakterület 1. Forgalmi csomóponti főnökségvezető 2. Állomásfőnök I-III. 3. Forgalmi koordinátor I-II. 4. Forgalmi üzemmérnök 5. Forgalmi technológiai szakelőadó II. 6. Forgalmi technológiai szakelőadó I. 7. SZIR szakelőadó I-III.,SZIR-ZAIR előadó, SZIR-ZAIR szakelőadó 8. Területi forgalmi szakelőadó 9. Vezénylőtiszt 10. Határforgalmi technológus 11. Hálózati főüzemirányító 12. Területi főüzemirányító 13. Tervező főirányító 14. Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító 15. Hálózati rendkívüli küldemények és katonai szállítmányirányító 16. Forgalmi vonalirányító 17. Központi forgalomirányító (KÖFI irányító) 18. KÖFI üzemeltetési szakértő 19. Távkezelt állomások forgalomirányítója 20. Térfőnök, tartalékos térfőnök 21. Ügyeletes tiszt (forgalmi) 22. Forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, rendelkező, táblakezelő) 23. Forgalmi szolgálattevő (személyszállítási tevékenységet ellátó) Külső forgalmi szolgálattevő Váltóállító táblakezelő Vezető váltókezelő Váltókezelő Vonatfel- és átvevő 24. 25. 26. 27. 28.

X

X X X X X X X

X X X X X X X

X X

X

X X X X X X X

X X X X X X X

X X

X X

X

X X X X X X X

X X X X X X X

X2 X2 X2

X2

X2

X2 X2

E.101.sz. Általános utasítás a normál nyomtávú MÁV ZRt. villamosított vasútvonalak üzemére

X2

X2 X2 X2

X2

X2

X2 X2

E.102. Utasítás a felsővezetékes villamosüzemi munka végzésre

E.2. sz. Fékutasítás

X X

X X

X X X

X2

X2 X2 X2 X2

E.1. sz. Utasítás A mozdonyszemélyzet részére

X X

X X X

X

X2 X2 X2 X2

F.2. sz. Forgalmi Utasítás

X X X

X

X X X X X

F.1.sz. Jelzési Utasítás

X

X X X X X

F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei

X X X X X

H. 6. Utasítás Rendkívüli küldemények

D.2. sz. Utasítás D.3.sz.Utasía vasúti muntás a pályavasút D.54. Épíkagépeknek és munkagépeinek tési és páE.12. sz. munkavonatokés vasúti jármű- lya-fenntar- Műszaki Konak közlekedveinek üzemel- tási műszaki csi-szolgálatetésére és az tetési és karban- adatok, előti Utasítás ezekkel összetartási műszaki írások függő műszaki előírásai előírásokra

Menetrendi segédkönyv

D.5. Pályafelügyeleti Utasítás

TB.1 Utasítás

7.3.9. melléklet

D.1. Pályafelügyeleti és gondozási utasítás



29. Tolatásvezető 30. Gurításvezető 31. Kocsimester (forgalmi) 32. Vonali tolatásvezető 33. Tartalékos vonali tolatásvezető 34. Kocsirendező 35. Vonali kocsirendező 36. Sarus, sarus csapatvezető 37. Vágányfék kezelő 38. Térközőr, vonatjelentőőr 39. Sorompókezelő 40. Jelzőőr 41. Gyermekvasúti állomásfőnök 42. Gyermekvasúti vezető váltókezelő 43. Gyermekvasúti vonatvezető 44. Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló Pályalétesítményi szakterület 1. Egyéb vasúti járművezető kísérő 2. Főpályamester 3. Felügyeleti pályamester 4. Hídvizsgáló technikus 5. Pályafenntartási technikus 6. Pályavasúti diszpécser 7. PL vezetőmérnök 8. Szakaszmérnök 9. Vonalkezelő 10. Előmunkás 11. Vonalgondozó 12. Vonalgondozó betanított munkás TEB szakterület 1. Távközlési szakértő 2. Biztosítóberendezési szakértő 3. Erősáramú szakértő 4. Műszaki szakértő 5. Fejlesztőmérnök I. 6. Fejlesztőmérnök II. X2 X2

X2 X2


X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2

X2 X2

X2 X2



X X X X X X X X X X X X X X X X X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2

X X X2 X2


X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X2 X2


X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X1 X1 X1 X1 X1 X1


X X X X X X X X X X X X X1 X1 X1 X1 X1 X1


X1 X1 X1 X1 X1 X1

X X

X X X X

X X


X X X

X X X X


X X X

X X X


X X

X X X X


X X X X


X X X

TB.1 Utasítás



7. Vezetőmérnök 8. Szakaszmérnök 9. Technológiai rendszerszakértő 10. Távközlőmester, beosztott távközlőmester 11. Távközlési diszpécser 12. Erősáramú mester, beosztott mester 13. Erősáramú művezető 14. Elektrikus I, II, III, Elektrikus diszpécser 15. Felsővezeték szerelő II. 16. Felsővezeték szerelő csoportvezető 17. Felsővezeték szerelő - vasúti járművezető 18. Felsővezeték szerelő I. 19. Biztosítóberendezési vonalellenőr 20. Blokkmester (beosztott blokkmester) 21. Területi biztosítóberendezési diszpécser 22. Távközlési vonalellenőr 23. Erősáramú vonalellenőr 24. Biztósítóberendezési vonalellenőr 25. Biztosítóberendezési technikus 26. Távközlő technikus 27. Biztosítóberendezési műszerész 28. Biztosítóberendezési lakatos 29. Távközlő műszerész 30. Digitális gyengeáramú műszerész 31. Kábel és hálózatszerelő 32. Biztosítóberendezési betanított munkás 33. Távközlő betanított munkás Vasúti járművekkel kapcsolatos szakterület 1. PGV kocsivizsgáló 2. Tengelyátszerelő 3. Művezető (kocsivizsgáló)

X X X1 X X X X X

X X X1 X

X X X

X X X X

X X X1 X


X X X

X X X X

X X X

X X X X

X X X X


X2

X2 X X2

X X2 X2 X2

X X X

X2 X X X

X X X2 X2



X X X X X X X X X X X

X


X X X X X X X X X X X X X X X X X X


X X X X X X X X X X X X X X X

X


X X X X X X X X X X X

X

X X X

X

X

X X X

X

X X X






TB.1 Utasítás

x

X X





4. Egyéb vasúti jármű vezető X X 5. Különleges vasúti jármű vezető X X 6. Mozdonyvezető X X 7. Mozdonyvezető (Gyermekvasút) X X Egyéb (nem az NFM rendelet hatálya alá tartozó) munkakörök 1. Balesetvizsgáló X X 2. Alállomás karbantartó 3. Alállomás műszerész 4. Üzemfelügyeleti ellenőr I, II 5. Területi erősáramú szakértő 6. Területi biztosítóberendezési szakértő X X 7. Területi távközlési szakértő 8. Beruházási projektkoordinátor 9. Beruházási szakértő 10. Beruházási szakelőadó I. 11. Beruházási szakelőadó II. 12. Darukezelő 13. Műszaki szakelőadó II. 14. Műszaki szakelőadó I. Valamennyi szakterület 1. Ellenőrzésre kötelezettek X X


X X X X X

X

X


X X X X


X X X X


X X X X X

X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2

X X2 X2 X2 X2


X X X X X X X

X

X X X

X


X

X X

X X X


X X

X X X


1 Amennyiben forgalmi vizsgára kötelezett 2 Amennyiben feljogosított személy (kapcsolásra és/vagy földelés végzésére jogosult vagy felsővezetékes villamos üzemi munkára feljogosított személy vagy oktatásra és/vagy vizsgáztatásra jogosult) Alapvizsgákhoz kapcsolódó szakmai Utasítások nyomdai utánnyomása 2016. évvégére várható.



TB.1 Utasítás

X

4. szám


7/2016. (III. 25. MÁV ÉRT. 4.) EVIG SZ. UTASÍTÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSI UTASÍTÁS 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. belső ellenőrzési rendszerének definiálása, a működtetésével, értékelésével kapcsolatos feladatok, felelősségek elhatárolása azért, hogy a szervezeti célok elérése érdekében a belső ellenőrzés végrehajtása a nemzetközi standardoknak és a legjobb gyakorlatnak megfelelő módszertan alkalmazásával történjen. Az utasítás 1. számú mellékletében található folyamatábra a belső ellenőrzés fő tevékenységének, vagyis a fő vizsgálat típusok végrehajtásának általános folyamatát mutatja be. 2.0 AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, működési folyamataira, projektjeire, ezen belül különösen: – a MÁV Zrt. üzleti, irányítási és támogató folyamataira; – a MÁV Zrt. szervezet-átalakítási és működésfejlesztési projektjeire; Az utasítás a MÁV Zrt. leányvállalataira a MÁV Zrt. által kezdeményezett ellenőrzések vonatkozásában alapítói, illetve közgyűlési határozatban foglalt kötelezés esetén terjed ki, betartva a jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból független pályahálózat-működtető függetlenségi feltételeinek részletes szabályairól szóló 56/2015. (IX.30.) NFM rendeletben foglalt feltételeket. Az utasítás a fent meghatározott eljárási rendben, az alábbi társaságok belső ellenőrzési rendszerének elemeire vonatkozóan, irányelvként alkalmazandó: – A MÁV Zrt. teljes körűen konszolidált leányvállalataira – Azon leányvállalatokra, amelyekben a Társaság a Ptk. 8:2§ szerinti többségi befolyással rendelkezik, azaz a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. 2.2 Felelősség A MÁV Zrt. Alapszabály 9.2.g) pontja szerint az Elnök-vezérigazgató feladata és hatásköre a Társaság ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzat jóváhagyása. A menedzsment feladata és felelőssége a belső kontrollok rendszerének kialakítása és fenntartása. A belső ellenőrzési szervezet vezetőjének feladata és felelőssége az Ellenőrzési Utasítás – mint belső ellenőrzési alapszabály – elkészítése, karbantartása, a szük-

391

séges módosítások, korszerűsítések végrehajtása, jóváhagyásra a vezető testület elé terjesztése. Az utasítást az elfogadott belső ellenőrzési stratégia mentén, a belső ellenőrzési szakma nemzetközi normái a belső szabályrendszer figyelembevételével kell kidolgozni.

A normák alapelvekre épülő, kötelező elvárások, amelyek a következőkből állnak: –

–

–

Alapvető normák: a belső ellenőrzési tevékenységet végző szervezetek és szervezeten belüli szakemberek által végzett tevékenység jellemzőit mutatják be; Végrehajtási normák: a belső ellenőrzési tevékenység sajátosságait, minőségi kritériumait adják, amely alapján a szolgáltatások teljesítménye értékelhető; Megvalósítási normák: az alapvető és a végrehajtási normákra vonatkozó követelmények rendszere, a bizonyosságot adó és a tanácsadói funkciókra kiterjedően.

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Belső ellenőrzés(i tevékenység): olyan független, objektív bizonyosságot adó vállalatirányítási eszköz és tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez és javítja annak minőségét. Módszeres és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal segítve a szervezeti célok megvalósulását. Belső kontroll rendszer: az a teljes rendszer, amely egy szervezet ellenőrzési tevékenységeit foglalja magában, a vezetői ellenőrzéseket és a munkafolyamatokba épített ellenőrzéseket tartalmazza. Megbízható és eredményes működése a társaság/szervezet kockázatainak alapos és rendszeres felmérésétől függ. IIA: Belső ellenőrök nemzetközi intézetének rövidítése, mely szervezetnek Magyarország is tagja. IIA normák: az IIA által meghatározott, belső ellenőrzéshez kapcsolódó leírások gyűjteménye. Etikai Kódexek: – a MÁV Zrt. Etikai Kódexe: magatartási szabályok és viselkedési normák gyűjteménye, célja segíteni a MÁV Csoport munkavállalóit és külső partnereit a helyes, követendő magatartás alkalmazásában. – Belső ellenőrök nemzetközi intézetének (IIA) Etikai Kódexe: olyan viselkedési szabályrendszer, amely a belső ellenőröktől elvárt magatartást írja le. Vezetői ellenőrzés: A személyes vezetői ellenőrzés az irányítási tevékenység szerves részeként az üzleti, irá-

392


nyítási és támogató folyamatok rendszeres és eseti ellenőrzése, a meghozott vezetői döntések, a folyamatokat érintő hatások, és azok következményeinek felmérése, vizsgálata. Célja a felmerült hibák, hiányosságok alapján, illetve azok megelőzése érdekében a szükséges vezetői döntések megalapozása, meghozatala és a döntések hatásának felülvizsgálata. Belső ellenőrzés által nyújtott tanácsadó szolgáltatások: Tanácsadás és az ügyfelek számára nyújtott ehhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek jellegét és hatókörét a megrendelővel kötött megállapodás határozza meg, valamint hozzáadott értéket eredményeznek, javítják a szervezet irányítását, kockázatkezelését és kontroll folyamatait, anélkül, hogy a belső ellenőr operatív felelősséget vállalna át. Bizonyosságot adó szolgáltatások: Tények tárgyilagos vizsgálata a szervezeti kockázatkezelés, a kontroll vagy az irányítási folyamatok független értékelése céljából. Ellenőrzési Napló: a hatósági és felügyeleti (külső) ellenőrzések főbb megállapításainak rögzítésére szolgál az irányító szervezeteknél. Felügyeleti Könyv: a szolgálati, végrehajtói szintű szervezeteknél történt ellenőrzések rögzítésére szolgál, ezekben az ellenőrzés során tett főbb, illetve azonnali intézkedést igénylő megállapításokat kell rögzíteni (részvizsgáló és vizsgálatvezető esetében is). Függetlenség: minden olyan feltételtől való mentesség, ami veszélyeztetné a belső ellenőrzést abban, hogy belső ellenőrzési feladatait elfogulatlanul végrehajtsa. Kockázat: olyan esemény bekövetkezésének a lehetősége, amely hatással lehet a célkitűzések elérésére. A kockázatot a következmény bekövetkezés valószínűsége alapján mérik. Kockázatkezelés: az a folyamat, melynek során azonosítják, felmérik, kezelik és felügyelik a várható eseményeket vagy helyzeteket annak érdekében, hogy megfelelőképpen biztosítsák a szervezeti célkitűzések megvalósulását. Kontroll: minden olyan intézkedés a vezetés, a vezető testület és egyéb felek részéről, amely arra irányul, hogy kezelje a kockázatot és növelje a célok, célkitűzések megvalósulásának a valószínűségét. Külső szolgáltató/szakértő: Az adott szervezeten kívüli személy vagy cég, aki vagy amely speciális ismerettel, gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik egy adott szakterületen. MÁV Csoport: a MÁV Zrt. munkaszervezete, valamint teljes körűen konszolidált leányvállalatai és azok

4. szám

a leányvállalatok, azon gazdasági társaságok, amelyekben a Társaság a Ptk. 8:2§ szerinti többségi befolyással rendelkezik, azaz a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Minőségbiztosítás: a belső ellenőrzési tevékenység értékelése, abból a szempontból, hogy az mennyire felel meg a normáknak, illetve eredményessége és hatékonysága milyen mértékű. Monitoring: olyan tevékenység, amely a kiválasztott folyamat(ok) meghatározott paramétereinek (terv-tény adatok) folyamatos, valós idejű rögzítése, értékelése, és eltérés esetén a szükséges intézkedések kezdeményezése révén járul hozzá a gazdaságos és hatékony munkavégzéshez, a munkafolyamatokba épített ellenőrzés keretében. Munkafolyamatba épített ellenőrzés: előzetes, közbenső és utólagos (nem hatósági) ellenőrzés a tevékenységet végző vezetők, munkatársak, automatizmusok által. Munkafolyamatokba épített ellenőrzés a jogszabályok, utasítások, szabványok, technológiák, kézikönyvek és szabályzatok előírásainak, valamint az integrált számítógépes irányítási rendszerek ellenőrzési pontjainak folyamatos, monitoring jellegű ellenőrzése, felügyelete, melyeknél az ellenőrzési pontok kialakítása része a folyamatok megvalósításának és azok egymás utáni sorrendjének. Célja: a munkafolyamatok sarokpontjainál olyan kontroll lehetőségek és kötelezettségek kialakítása, amelyek biztosítják a szabályszerű működést, illetve a gazdaságos és hatékony forrásfelhasználást. Önellenőrzés: az elvégzett feladatok utólagos ellenőrzése a végrehajtásért felelős által. Összeférhetetlenség: Minden olyan kapcsolat, ami ellentétes, vagy ellentétesnek tűnik a szervezet legfőbb érdekeivel. Az összeférhetetlenség alapján feltételezhető, hogy az adott személy nem képes objektív módon végrehajtani a kötelességét és a feladatait. Számítógépes programba épített automatikus ellenőrzések: számítástechnikai úton, a programokba épített gépi automatizmusok (pl: kötelező mezők kitöltése, jóváhagyási funkció stb.). Szakellenőrzés: a munkafolyamatba épített ellenőrzés speciális területe. A szakellenőrzések a szakmai/üzleti és funkcionális szervezetek által végzett szabályossági ellenőrzések, amelyeket jogszabályok, szabályzatok, szabványok és technológiai utasítások tartalmaznak. Szervezeti egység: a MÁV Zrt. munkaszervezetében valamennyi üzleti és funkcionális szervezet az irányítási és szolgáltatási szinten.

4. szám


Tárgyilagosság: tényeken, bizonyító adatokon alapuló elfogulatlan hozzáállás, amely lehetővé teszi a belső ellenőrök számára, hogy megbízásaik végrehajtása során higgyenek a munkájuk eredményében és ne tegyenek minőségi kompromisszumokat. Vezető testület: A társaság ügyvezetését ellátó vezetői kör. További fogalom meghatározásokat az 2. sz. mellékletben hivatkozott Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmaz.

393

azoknak a szükséges intézkedéseknek a végrehajtását, amelyek biztosíthatják a célok és célkitűzések elérését. 4.1.2.1.2 A BELSŐ KONTROLL RENDSZER ALAPVETŐ NORMÁI A MÁV Zrt. - belső kontrollok rendszerével kapcsolatos alapvető szabályait - a társaság Alapszabályában foglaltaknak megfelelően – a Működési és Szervezeti Szabályzat (továbbiakban: MSZSZ) és a Döntési Hatásköri Lista tartalmazza. 4.1.2.1.3 A BELSŐ KONTROLLOK BEÉPÍTÉSE AZ ÜZLETI ÉS TÁMOGATÓ FOLYAMATOKBA

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A MÁV Zrt. belső ellenőrzési rendszere 4.1.1 A belső ellenőrzési rendszer elemei A MÁV Zrt. belső ellenőrzési rendszere tartalmazza a társasági célok elérése érdekében működtetett belső kontrollok rendszerét és a független belső ellenőrzési funkciót. A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő társaságai ügyvezetését – a Ptk. 3:119§-3:128§-ban foglaltakra is tekintettel – Felügyelőbizottság útján is ellenőrzi. 4.1.2 A belső kontrollok rendszere A belső kontroll teremti meg a szervezet folyamati kontrolláltságának alapját, ésszerű bizonyosságot szolgáltatva arra vonatkozóan, hogy a vállalati célok elérésre kerülnek. Lehetővé teszi a társaság hatékony, és megfelelő működését a lényeges működési, üzleti, pénzügyi és egyéb kockázatokra adott megfelelő válaszok biztosításával. Kontroll folyamatok a kontroll rendszer részét képező irányelvek, eljárások és követelmények, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a kockázatok mértéke a kockázatkezelési folyamat által meghatározott tűréshatáron belül maradjon. Kontroll környezet a vezető testületnek és a vezetésnek a szervezeten belüli kontroll fontosságára vonatkozó viselkedése és intézkedéseinek összessége. A kontroll környezet biztosítja a belső kontroll rendszer elsődleges céljainak eléréséhez a fegyelmet és a struktúrát. 4.1.2.1 A BELSŐ KONTROLLOK RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE

4.1.2.1.1 A VEZETŐ TESTÜLET FELADATA ÉS FELELŐSSÉGE A vezető testület feladata és felelőssége a belső kontrollok olyan stabil rendszerének kialakítása és fenntartása, amely biztosítja a társaság tevékenységét érintő kockázatok kezelését, valamint a társaság kitűzött teljesítmény- és nyereségcéljainak elérését. A belső kontrollok rendszerének kialakítása keretében a vezető testület megtervezi, megszervezi és irányítja

A belső kontrollok beépítése az üzleti és támogató folyamatokba normatív utasítások útján történik. Az MSZSZ hatásköri elhatárolása szerinti vezetők normatív utasításokban szabályozzák a társaság üzleti és funkcionális folyamatait a folyamatszervezés általános követelményeinek megfelelően. Ennek keretében – meghatározzák a munkafolyamatok ellenőrzési pontjait, az ellenőrzések tárgyát, módját, időpontját, gyakoriságát; – a visszacsatolás módját, azaz, hogy kinek kell jelezni és milyen formában a hiba előfordulását, megszüntetését, az ismétlődés megelőzése érdekében tett és teendő intézkedéseket. A belső kontrollmechanizmusok során keletkezett viszszacsatolások rendszerét (legyen az automatikus vagy mechanikus) úgy kell kialakítani, hogy a tapasztalt hibák automatikusan vagy a következmény nélküli hibaelhárításhoz megfelelő rendszerességgel jelentésre kerüljenek az ellenőrzött folyamatért felelős vezetőnél, a tevékenységet végző munkavállaló vagy az érintett rendszer által. A hiba jellegéről és a tett intézkedésekről a felettes vezetőt is értesíteni kell. A MÁV Zrt. azon szervezeti egységeinek vezetői, ahol alárendelt szervezetek is működnek, a felügyeletük alatt álló végrehajtási egységeknél kötelesek megszervezni a munkafolyamatok szabály- és utasításszerű végzésének folyamatos ellenőrzését, és azt vezetői és munkafolyamatokba épített ellenőrzési jelleggel gyakorolni. 4.1.2.1.4 A BELSŐ KONTROLLOK ÉRTÉKELÉSE A belső ellenőrzésnek értékelnie kell a belső kontrollokat, kiemelt szempontként kezelve a szervezet irányítási, működési és információs rendszereit, az azokban kockázatokat kezelő kontrollok megfelelőségére és hatékonyságára tekintettel: – jogszabályok, a szabályzatok, az irányelvek, az eljárások és a szerződések betartására, – a pénzügyi és működési adatok megbízhatóságára és zártságára,

394


– –

a működés és az informatikai alkalmazások hatékonyságára és eredményességére, a vagyonvédelemre.

4.1.2.2. VEZETŐI ELLENŐRZÉS A vezetői ellenőrzés magában foglalja a társaság valamennyi vezetőjének az ellenőrzési tevékenységét. Részletes szabályait a belső szabályzatok rögzítik. 4.1.2.2.1. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS FŐBB MÓDSZEREI: A vezetői ellenőrzés mértékét a tevékenység jellegével és kockázattartalmával összhangban kell kialakítani. A vezető feladata többek között a munkafolyamatokba épített ellenőrzés rendeltetésszerű működtetése és annak ellenőrzése. Ilyen feladat: – az engedélyezési, aláírási, láttamozási jog gyakorlása a gazdasági vagy egyéb hatással járó intézkedések megtételéről, tartalmi helyességük ellenőrzésével; – elemzés, értékelés eseti vagy rendszeres végzése a műszaki, gazdasági vagy egyéb adatok, információk (GIR, VIR, stb.) felhasználásával; – beszámoltatás a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, amely lehet rendszeres és eseti; – helyszíni ellenőrzések végzése, melynek során a vezető meggyőződik a munkavégzés feltételrendszerének meglétéről, a munka szabályszerű végzéséről, a munkafegyelem helyzetéről, a munkafolyamati és helyi vezetői ellenőrzésről, amelyet dokumentálni kell (az Ellenőrzési Naplóban, annak hiányában a Felügyeleti Könyvben), – minőségbiztosítási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése. 4.1.2.3. MUNKAFOLYAMATOKBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS A tevékenységek folyamataiba épített ellenőrzést olyan formában kell megszervezni, hogy minden munkaművelet egyben az előző művelet, tevékenység ellenőrzését is jelentse. A munkafolyamatokba épített ellenőrzés működtetéséért a fő tevékenységi kör vezetője felelős. A munkafolyamatokba épített ellenőrzési rendszer működtetésével biztosítani kell: – az alap-, a kiegészítő- és a kisegítő tevékenységek folyamatos és zárt felügyeletét; – a hibák, hiányosságok időbeni felismerhetőségét, keletkezésének megelőzését, az intézkedés kikényszerítését; – a munkavállalók személyi felelősségének érvényesítését.

4. szám

4.1.2.3.1 A MUNKAFOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉSEK FORMÁI

A munkafolyamatokba épített ellenőrzés megvalósulhat: – önellenőrzéssel; – munkafolyamatokban a követő tevékenységet végzők által végzett ellenőrzések útján, – számítógépes programba épített automatikus ellenőrzésekkel; – a tevékenységek folyamatainak, adatainak szakmai irányító szervezet általi kontrolljával, teljesítményi, pénzügyi, pénzforgalmi stb. adatok, mutatók monitoring jellegű értékelésével, elemzésével; Valamennyi munkavállaló felelős feladatai legjobb tudása szerinti ellátásáért. 4.1.2.3.2 A MUNKAFOLYAMATOKBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉSEK DOKUMENTÁLÁSA

A munkafolyamatokba épített ellenőrzések végrehajtását a munkafolyamat felelősének dokumentálni kell. Dokumentálásnak kell tekinteni egy részfolyamat befejezését követő – az ellenőrzés megtörténtét igazoló – aláírást, a minőségbiztosítási rendszereknél a munkafolyamatok elvégzését igazoló, úgynevezett „ellenőrző listák” kitöltését is. 4.1.3 Független belső ellenőrzés A belső ellenőrzés a társaság munkaszervezetétől függetlenül kialakított szervezet. A függetlenség megtartása érdekében a Felügyelőbizottság – a hatályos ügyrendje szerint – a Társaság irányítási szintjén foglalkoztatott függetlenített belső ellenőrzési vezető megbízatása és felmentése tekintetében egyetértési jogot gyakorol. Az ellenőrzési szervezet felépítését, alapfeladatait, hatókörét az MSZSZ tartalmazza. 4.1.3.1 A BELSŐ ELLENŐRZÉS FELADATA A belső ellenőrzés feladata a vezető testületek támogatása a MÁV Csoport céljainak megvalósításában. A MÁV Csoport céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel, módszeresen és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok gazdaságosságát és hatékonyságát. A belső ellenőrzés feladatának elvégzése érdekében információkat gyűjt, elemzéseket készít, rendszerszemléletű megközelítésben értékeli a kockázatkezelés, a kialakított kontrollok és az irányítási folyamatok hatékonyságát, elvégzi a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok, a gazdaságtalan, vagy nem kellően hatékony

4. szám


folyamatok okainak feltárását, azok megelőzése érdekében vezetői döntéseket, intézkedéseket kezdeményez, elősegíti a döntés-előkészítést a folyamatok fejlesztését, a meghozott vezetői döntések végrehajtásának hatását felülvizsgálja. Feladatai végrehajtásának érdekében az alábbi tevékenységet végzi: 1. Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési feladattervek készítése, a belső ellenőrzési tevékenység – a szervezet céljaival összhangban álló – prioritásainak meghatározása (nem egyenlő a szervezetek által végzett kockázatkezeléssel). 2. Az ellenőrzési tervben szereplő és a társasági irányítás által kezdeményezett vizsgálatok szervezése és végrehajtása. A MÁV Zrt. szervezeti egységeinél, kiemelten: a) a szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatok feltárása és értékelése, a szervezet kockázatkezelési rendszerének és a kontroll tevékenységek megfelelőségének, hatékonyságának, eredményességének minősítése a szervezeti célok megvalósulása érdekében; b) az irányítási folyamat, célkitűzéseinek, programjainak és tevékenységeinek tervezése, végrehajtása, hatékonyságának értékelése; 3. Tanácsadói szolgáltatások, speciális tanácsadói megbízások teljesítése, kiemelten: a) a vizsgálatok során feltárt kockázatok és összefüggések alapján javaslattétel a társasági stratégia megvalósítását célzó projektek indítására, közreműködés a projektek előkészítésében és lebonyolításában; b) részvétel a fejlesztési és átalakítási projektek, állandó bizottságok, magas kockázatú helyzetet kezelő munkacsoportok munkájában; c) nagyobb projektek, üzleti folyamatok, változásait átfogó szabályozások előkészítésének véleményezése; d) közreműködés a belső ellenőrzés által tett javaslatok megvalósításában. 4. A fejlesztési, beruházási projektek előkészítésének, tendereztetésének, megvalósításának és a források felhasználásának folyamatos, audit típusú ellenőrzése, a támogatási forrástól és finanszírozási formától függő ellenőrzési módszertan szerinti felülvizsgálati tevékenység végzése. 5. A belső ellenőrzési vizsgálatok végleges eredményeinek kommunikálása. 6. A belső ellenőrzési tevékenység összehangolása, az információk megosztása más belső és külső bizonyosságot adó szolgáltatást és tanácsadást nyújtó szervezetekkel.

395

7. A vizsgálatokban a MÁV Zrt. kockázatkezelési rendszerének, a kockázatkezelés, a kontrollok megfelelősségének és működési hatékonyságának rendszeres értékelése, a javaslatok, vizsgálati jelentésekhez kapcsolódó határozatok megvalósulásának nyomon követése, a végrehajtás utóellenőrzése és a tapasztaltakról információ nyújtása a MÁV Zrt. csoport kockázatmenedzsmentért felelős szervezet részére. A MÁV Zrt. belső ellenőrzési szervezete végzi a MÁV csoport olyan tagjainak auditját, ahol a belső ellenőrzési szervezeten belül működik a kockázatkezelési tevékenység. 8. A MÁV Zrt. belső ellenőrzési szervezete működteti a MÁV Zrt. etikai tanácsadó és bejelentő rendszerét, mellyel az Etikai Kódex előírásainak való megfelelést biztosítja. Az etikai vizsgálatok alapvetően célvizsgálatok, melyek elvégzése során „Az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről” szóló utasítás szerint kell eljárni. 4.1.3.2.1 A FUNKCIONÁLIS FÜGGETLENSÉG ELEMEI –

– – –

–

Az elnök-vezérigazgató felelős a belső ellenőrök funkcionális /feladatköri és szervezeti/ függetlenségének biztosításáért, és ezt a felelősséget másra nem ruházhatja át; A belső ellenőr az ellenőrzési és tanácsadói feladatokon kívül más tevékenység végzéséért nem lehet felelős; A belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzésekre alapozva állítja össze; A belső ellenőrzés az elfogadott ellenőrzési program végrehajtásában befolyástól mentesen, a módszerek kiválasztása során önállóan jár el; A vizsgálattal megbízott belső ellenőr befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, a következtetéseket és javaslatokat tartalmazó jelentését, melynek a tartalmáért felelős.

4.1.3.2.2 A BELSŐ ELLENŐRI TEVÉKENYSÉG SZAKMAI ÉS ETIKAI KERETEI

A független belső ellenőrök feladatait a Belső Ellenőrök Intézetének (IIA) Nemzetközi Normái szerint, az azzal egységes szerkezetben összeállított, azt kiegészítő speciális eljárásokat tartalmazó Belső Ellenőrzési Kézikönyv figyelembe vételével, a MÁV Zrt. Etikai Kódexe és a Belső Ellenőrzési Szakma Etikai Kódexe előírásaival összhangban kell ellátni. Ha a normák szerinti működés nem valósul meg teljes egészében, erről, és a belső ellenőrzési tevékenység hatókörére, működésére gyakorolt hatásáról, tájékoztatni kell az elnök-vezérigazgatót és a Felügyelőbizottságot.

396


A belső ellenőri feladatok elvégzéséhez szükséges szakmai tapasztalat idejét, gyakorlatot és egyéb képességeket a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. A belső ellenőrzés vezetőjének felelőssége, hogy a belső ellenőrök birtokolják az ellenőri feladatok végrehajtásához szükséges tudást, gyakorlatot és egyéb képességeket. Ha a belső ellenőrzési szervezet munkatársai nem rendelkeznek a megbízás végrehajtásához szükséges tudással, gyakorlattal és egyéb képességekkel, akkor a belső ellenőrzés vezetőjének megfelelő külső szakértőt és segítséget kell igényelnie a MÁV Zrt. mindenkori szakértői szerződésekről szóló utasítása szerint. A belső ellenőrzési szervezet megfelelő tájékozottságát - a vállalkozás tevékenységét érintő minden lényeges kérdésben - biztosítani kell. Ezért a belső ellenőrzési szervezet vezetője és a régió ellenőrzési központok vezetői számára biztosítani kell a vezetői- és munkaértekezleteken való részvételt annak érdekében, hogy folyamatosan tájékoztatást kapjanak a tulajdonos elvárásairól, döntéseiről, a vezetői célkitűzésekről, feladatokról. Ugyanakkor a belső ellenőrnek kötelezettsége, hogy aktívan tájékozódjon a társaság tevékenységét érintő témakörökben, valamint a munkáját segítő szakmai ismereteket folyamatosan frissítse, tudását és egyéb képességeit bővítse.

lyel vagy csoporttal kell elvégeztetni. A belső ellenőrzési vezetőnek meg kell tárgyalnia Felügyelőbizottsággal, hogy megfelelő-e az értékelés időintervalluma, valamint az értékelő személye és függetlensége. A belső ellenőrzés vezetőjének tájékoztatnia kell a vezetői testületet a minőségbiztosítási és fejlesztési program eredményeiről. – Meg kell határozni, hogy a program eredményeinek kommunikálása milyen formában, tartalommal és rendszerességgel történjen. – Legalább évente egyszer be kell számolni a program folyamatos nyomon követéséről valamint az ismétlődő belső értékelések eredményeiről. 4.3 Az ellenőrzésben résztvevők jogai és kötelezettségei Az ellenőrzési kötelezettségeket, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállását, feladatait részletesen a MÁV Zrt. MSZSZ tartalmazza. 4.3.1 Az ellenőrzést végző jogosult –

4.1.3.2.3 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS FEJLESZTÉSI MÓDSZER A belső ellenőrzés vezetőjének ki kell alakítania és működtetnie kell minőségbiztosítási és fejlesztési programot, amely a belső ellenőrzési tevékenység minden területére kiterjed. A minőségbiztosítási és fejlesztési program célja, hogy értékelni lehessen a belső ellenőrzési tevékenységet abból a szempontból, hogy mennyire felel meg a nemzetközi normáknak. A program értékeli az ellenőri tevékenység hatékonyságát és eredményességét is, továbbá feltárja a javítási lehetőségeket. A rendszeres időközönként történő belső és külső minőségértékelések biztosítása a belső ellenőrzés vezetőjének feladata. A nemzetközi normák szerinti követelmények alapján évente önértékelés útján kell belső felülvizsgálatot tartani, legalább 5 évente pedig külső értékelést kell végeztetni. – Belső értékelések tartalma: – A belső ellenőrzési teljesítmény folyamatos nyomon követése, amely beépül a napi gyakorlati munkába; – Önértékelés útján történő ismétlődő felülvizsgálatok, amely során azt értékelik, hogy az adott tevékenység megfelel-e az IIA Normáknak, az Etikai kódex és a Belső Ellenőrzési Intézet Etikai Kódex előírásainak. – Külső értékelések – A külső értékeléseket egy szervezeten kívüli képesített, független értékelő személy-

4. szám

–

–

– – –

az ellenőrzött szervezeti egység területére és helyiségeibe belépni, az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba – ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is -, dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról hitelesítési záradékkal ellátott másolatot, kivonatot, készíttetni, eredeti dokumentumot átvételi elismervény ellenében átvenni; eredeti dokumentumot – amennyiben az ellenőrzés, audit során büntető-, szabálysértési, kártérítési-, illetve munkajogi felelősség megállapítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság merül fel – a vizsgálati anyaghoz csatolni; az ellenőrzött szerv vezetőjétől vagy/és bármely ügyintézőjétől írásban, vagy szóban információt, magyarázatot kérni, hogy megalapozott véleményt alkosson a tevékenységek szabályosságáról, a rendszerek és kontrollok megfelelőségéről; tanúsítványt kérni, jegyzőkönyvet felvenni, nyilatkozatot kérni; a vizsgálatba szakértő igénybevételét kezdeményezni; minden üzletmenettel kapcsolatos irányítószervi, illetve menedzsmenti vezetői döntésről és határozatról tudomást szerezni.

4.3.2 Az ellenőrzést végző köteles –

a tevékenységének megkezdéséről az érintett szervezet vezetőjét tájékoztatni, a megbízólevelét, felügyeleti igazolványát bemutatni;

4. szám

– – – – – – – –

–


az ellenőrzés témájának megfelelő ellenőrzési programot végrehajtani; az ellenőrzési programhoz tartozó dokumentumokat megvizsgálni, tényeket feltárni; a vizsgálat során fellelt megállapításokat egyeztetni az ellenőrzöttel; megállapításait a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és tényszerű adatokkal alátámasztani; a megállapításokhoz kapcsolódóan szükséges intézkedésekre javaslatot tenni; a vizsgálat befejezését követően megállapításait az érintett szervezet vezetőjével ismertetni; a megállapításokkal kapcsolatos észrevételeket írásban értékelni; az eredeti dokumentumokat (büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve munkajogi felelősség megállapításának kezdeményezése esetén azok másolatát) a vizsgálat lezárását követően 15 munkanapon belül visszaszolgáltatni; a külön jogszabályokban meghatározott adatés titokvédelmi szabályok alapján eljárni, a személyiségi jogok védelmét biztosítani, továbbá a tudomására jutott szolgálati és üzleti titkokat megőrizni.

4.3.3 Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője és munkavállalói jogosultak –

–

– –

Az ellenőrzést végző személy ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni, a belső ellenőr megbízólevelének, illetve felügyeleti igazolványának bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni; az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra véleményeztetés során írásos észrevételt tenni, és az észrevételeire írásban választ kapni, az általa tett nyilatkozatról, írásbeli magyarázatról másolatot kapni, szükség esetén jogorvoslati lehetőséget kérni.

4.3.4 Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője és munkavállalói kötelesek –

–

–

Az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, együttműködni, az ellenőrzést végző személyek számára normál irodai, vagy legalább az ellenőrzés elvégzésére alkalmas munkakörülményeket biztosítani; Az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén késedelem nélkül az eredeti dokumentumokat – másolat és átvételi elismervény ellenében – az ellenőrnek átadni; Az ellenőrzést végző kérésére 3 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot vagy írásbeli magyarázatot adni;

–

–

–

397

Az ellenőrzést végző kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni. Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal, témakörrel összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta; Az ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a saját hatáskörében rendezendő feladatokra intézkedési tervet készíteni (a végrehajtásért felelős és a végrehajtás határidejének feltüntetésével) az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani; Az intézkedési tervben rögzített, határidővel ellátott feladatok végrehajtásáról, a határidő letelte után (folyamatos határidő megszabás esetén a vizsgálati jelentés jóváhagyását követő harmadik hónap utolsó munkanapjáig), írásban tájékoztatást adni az ellenőrzést végző szervezet részére.

4.4 Az ellenőrzések során felmerülő vitás ügyek rendezése A vizsgálat során felmerülő vitás ügyek rendezése a MSZSZ vonatkozó előírásai szerint, a szolgálati út betartásával történik. Ha a vizsgálatot végző megbízásával kapcsolatban, vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a vizsgált szervezeti egység munkavállalójának, illetve a vizsgálatot végzőnek azonnal jelentenie kell a szolgálati út betartásával, amelynek elmulasztásáért munkajogi felelősséggel tartozik. Egyéb kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a Kollektív Szerződés vonatkozó előírásait kell betartani. 4.5 A belső ellenőrzési feladatok tervezése A belső ellenőrzés vezetője a társaság várható pénzügyi, működési, szabályozási és egyéb kockázatai alapján a menedzsment szervezet vezetők bevonásával éves belső ellenőrzési tervet készít. Az Alapító, az Elnök-vezérigazgató és a Felügyelőbizottság az elfogadott éves belső ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest pótlólagos ellenőrzési feladatot is meghatározhat. 4.5.1 Az éves belső ellenőrzési terv Az éves belső ellenőrzési terv meghatározott módszertan szerint elvégzett kockázatelemzésen alapul, amely az egyes fenyegető körülmények bekövetkezésének valószínűségét és lehetséges negatív hatását veszi figyelembe és ezek alapján rangsorolja azokat. A folyamatok ellenőrzési prioritásai meghatározzák az ellenőrzések elvégzésének szükséges sorrendjét és gyakoriságát. Az ellenőrzési feladatok kijelölése során

398


4. szám

a vizsgálat fő célkitűzését is meg kell határozni, amelynek tükrözni kell a kockázatfelmérés eredményeit.

tervjóváhagyásra történő előterjesztésében - a belső ellenőrzés vezetője tesz javaslatot.

4.5.2 A MÁV Zrt. belső ellenőrzési feladatainak tervezésére vonatkozó speciális szabályok

4.5.4 A belső ellenőrzési feladatterv jóváhagyása, tájékoztatás a feladatokról

A MÁV Zrt. középtávú és éves ellenőrzési tervét a Belső ellenőrzés vezetője, a és az ellenőrzött társaságok vezetőinek közreműködésével a tárgyévet megelőző december 15-ig készíti el.

A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési tervet az Elnök-vezérigazgató által történő elfogadását követően egyetértés és jóváhagyás végett előterjeszti az Igazgatóság, majd a Felügyelőbizottság részére. A MÁV Zrt. jóváhagyott ellenőrzési tervét tájékoztatásul, és a társaságra vonatkozó feladatok végrehajtása illetve a közreműködés biztosítása céljából meg kell küldeni az ellenőrzött illetve a közös ellenőrzésben részt vevő társaságok vezetői részére. A teljes körűen konszolidált leányvállalatok jóváhagyott belső ellenőrzési tervüket – az ellenőrzési tevékenység csoportszintű koordinálása érdekében – tájékoztatásul megküldik a MÁV Zrt. belső ellenőrzési szervezet vezetője részére.

A középtávú tervet három évre kell elkészíteni. A középtávú terv tájékoztató jellegű, amely évente, az ellenőrzési tapasztalatok alapján aktualizálásra kerül. A felülvizsgálat és aktualizálás a prioritási sorrendet is megváltoztathatja. A tárgyévben elengedhetetlenül fontos ellenőrzési feladatokat az alábbi struktúrában kell szerepeltetni: – Társaság működési folyamatainak ellenőrzése: • Irányítási folyamatok ellenőrzése • Üzleti, illetve régiós folyamatok ellenőrzése • Támogató folyamatok ellenőrzése – Átalakítási, fejlesztési és beruházási projektek megvalósítása tekintetében: • A szervezet átalakítási projektek működése, hatása a Társaság működési folyamataira • Fejlesztési, beruházási projektek megvalósítása, azok hatása az üzleti folyamatokra – Megrendelt tanácsadói feladatok. Az ellenőrzési tervben régiós vizsgálatként feltüntetett vizsgálatok – a Belső ellenőrzés vezetőjével évközben előre egyeztetett időintervallumban és témakörben, illetve módon, a MÁV Zrt. belső ellenőrzési szervezet régiós területi felosztásának alapulvételével - adnak segítséget a MÁV Zrt. Pályavasúti területi igazgatóságainak tárgyévben jelentkező, problémák megoldásához. A terv részét képezi - az etikai bejelentések vizsgálatát is magukban foglaló -, a tervév folyamán elrendelésre kerülő célvizsgálatok időigény-kerete. 4.5.3 A kapacitáskorlátok kezelése A szakmailag megalapozott, elengedhetetlenül szükséges belső ellenőrzési feladatok kapacitásigényét a vizsgálatba bevonandó vezető auditor, ellenőrzési szakértő és szakelőadói igény figyelembe vételével kell meghatározni, amely tartalmazza a feladatok várható kezdési időpontját és a tervezett ellenőri napok számát. A rendelkezésre álló munkaidő-alapból az előre nem látható vizsgálatokra, melyek az etikai vizsgálatok idejét is magukban foglalják 20%, egyéb feladatok elvégzésére (véleményezés, tanácsadás), tervezésre, beszámolásra, szakmai továbbképzésre 20% tartalék időt kell biztosítani. Amennyiben az elengedhetetlenül fontos ellenőrzési feladatok forrásigénye meghaladja a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat, a kapacitáshiány feloldására - a

4.6 A belső ellenőrzési megbízások végrehajtása Az Elnök-vezérigazgató az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság felhatalmazása alapján megbízza a Belső ellenőrzést a belső ellenőrzési stratégiában, a középtávú tervben, az éves tervben, az Ellenőrzési Utasításban és a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben lefektetett ellenőrzési tevékenység végrehajtására. Ennek keretében korlátlan hozzáférést biztosít minden szükséges információhoz, dokumentumhoz, adathoz és a vizsgált tevékenységben, folyamatban érintett személyhez. A stratégiai terv nem konkrét ellenőrzési feladatokat, hanem a belső ellenőrzés átfogó céljaira, a folyamatok kockázataira és a belső ellenőrzés fejlesztésének irányára, prioritásaira vonatkozó összegzést tartalmaz. A belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján, összhangban a szervezet hosszú távú céljaival, stratégiai tervet készít, amely meghatározza a belső ellenőrzés irányait és súlypontjait, a feladat ellátáshoz szükséges erőforrásokat, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket. Az ellenőrzési célokat az adott szervezet céljaihoz igazítva kell meghatározni. A stratégiai terv lehetőség szerint öt évre készül, a szervezet tevékenységi körét, sajátosságait és célkitűzéseit figyelembe véve. A társaság első számú vezetőjének jóváhagyását követően a Felügyelőbizottság hagyja jóvá. Felülvizsgálata szükség szerint történik. 4.6.1 Az ellenőrzési feladat típusai A független belső ellenőrzés az éves ellenőrzési terv, megrendelés és vezetői megbízás alapján átfogó-gazdasági-, téma-, régiós-, cél- és utóvizsgálatokat végez.

4. szám


4.6.1.1 ÁTFOGÓ-GAZDASÁGI ELLENŐRZÉS Átfogó gazdasági ellenőrzés a szervezet egészét felölelő ellenőrzés, mely komplex módon értékeli a vizsgált egység feladatellátását elsősorban a gazdaságosság szempontjának előtérbe helyezésével, az alaptevékenység ellátásának szabályossági ellenőrzésével. 4.6.1.2 TÉMA-, ILLETVE RÉGIÓS ELLENŐRZÉS Téma-, illetve régiós ellenőrzés egy meghatározott témakör, folyamat vizsgálata egy vagy több szervezeti egységnél. Téma, illetve régiós ellenőrzést végezhet a belső ellenőrzési szervezeten kívül bármely szervezeti egység vezetőjének döntése alapján az üzleti tevékenységet végző, illetve a funkcionális szervezet munkavállalója, a területi és szakmai illetékességnek megfelelően. A megállapításokat 30 napon belül tájékoztatásul meg kell küldeni a Belső ellenőrzés vezetőjének. 4.6.1.3 CÉLVIZSGÁLAT Célvizsgálat konkrétan meghatározott feladatok, tevékenységek, munkaterületek, bizonylatok vizsgálatára terjed ki, esetenként több szervezeti egység területén. A célvizsgálat előre nem tervezett ellenőrzés, általában bejelentésre (közérdekű, etikai), hatósági, valamint Elnök-vezérigazgatói és Felügyelőbizottsági megkeresésre kerül végrehajtásra. Célvizsgálatot végezhet a belső ellenőrzési szervezeten kívül bármely szervezeti egység vezetőjének döntése alapján az üzleti tevékenységet végző, illetve a funkcionális szervezet munkavállalója, a területi és szakmai illetékességnek megfelelően. A megállapításokat 30 napon belül tájékoztatásul meg kell küldeni a Belső ellenőrzés vezetőjének. 4.6.1.4 UTÓELLENŐRZÉS Utóellenőrzés az elvégzett ellenőrzések eredményességének figyelemmel kísérése, illetve a feltárt hiányosságok, rendszerbeli hibák megszüntetésére tett intézkedések felülvizsgálata, értékelése. Utóellenőrzést végezhet a belső ellenőrzési szervezeten kívül bármely szervezeti egység vezetőjének döntése alapján az üzleti tevékenységet végző, illetve a funkcionális szervezet munkavállalója, a területi és szakmai illetékességnek megfelelően. A megállapításokat 30 napon belül tájékoztatásul meg kell küldeni a Belső ellenőrzés vezetőjének. A MÁV Zrt. és leányvállalatai részére nyújtott belső ellenőrzési szolgáltatások (fő tevékenységként: vizsgálatok) során keletkezett elektronikus dokumentumok kezelése a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő rendszer (továbbiakban: Poszeidon) párhuzamosan zajlik a papíralapú dokumentációk elkészítésével. Részleges kivételt

399

jelent ez alól az etikai célvizsgálat, mely vizsgálatoknál a vizsgálathoz kapcsolódó dokumentációkat alszámosan, de tartalom nélkül, pusztán a dokumentum műfajának megjelölésével kell iktatni. Ezen vizsgálat esetében csak tartalom nélküli, pusztán a dokumentumok beazonosítására szolgáló információk tölthetőek fel a Poszeidonba. 4.6.2 Az ellenőrzési megbízás végrehajtásának munkaszakaszai Az ellenőrzési feladatok végrehajtása több, egymástól elhatárolható, azonban egymással szervesen összefüggő, egymásra épülő munkaszakaszból áll, melyek a következők: – Adminisztratív felkészülés a vizsgálatra; – A vizsgálat előkészítése; – Audit fázis; – Az információk dokumentálása és egyeztetése; – A vizsgálat lezárása. Célvizsgálat és utóellenőrzés esetén egyszerűsített eljárás alkalmazható, az ezzel kapcsolatos belső ellenőrzési feladatok végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat, ellenőrzési módszertani kérdéseket a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. 4.6.3 Tapasztalatok felhasználása Az ellenőrzések során összegyűjtött információkat, tapasztalatokat a vizsgálatok lezárását követően a belső ellenőrzés számára elkülönített hálózati meghajtón kell gyűjteni és tárolni. A tudás menedzsment egy összetett folyamat része, melynek célja az auditorok tudásának és teljesítményének fejlesztése. Fontos az ellenőrzési munka kommunikálása a belső ellenőrzési szervezetén (a meglévő tapasztalatok felhasználása), illetve a MÁV Zrt. Csoporton belül is (a belső ellenőrzés tevékenységi hatóköréből adódó értékek bemutatása, az információk, tapasztalatok hasznosítása). A megszerzett tapasztalatokat tréningek, és más belső megbeszélések során fel kell használni. A vizsgálatok során feltárt kockázatokról, szerzett tapasztalatokról a MÁV Zrt. csoportkockázat koordinátorának információt kell biztosítani. 4.7 A független belső ellenőrzési szervezet által végzett ellenőrzések nyilvántartása, a dokumentumok megőrzése A vizsgálat vezetője a vizsgálat lezárását követően köteles a vizsgálat anyagát irattárba helyezni, ahol azt az iratselejtezés határidejéig (a hatályos ügyviteli utasítás szerint) meg kell őrizni. Az ellenőrzések végrehajtásáról áttekinthető nyilvántartást kell vezetni hálózati szinten, melyben szerepeltetni kell a vizsgálat típusát, a vizsgálat tárgyát, célját és kezdési időpontját, a vizsgálati jelentés keltét, a vizsgálati jelentés elfogadásának (vezetői értekezleten

400


történő megtárgyalásának), valamint a felhasznált ellenőri munkanapok számát. 4.7.1 Az intézkedések nyomon követése A belső ellenőrzési vizsgálatok során tett intézkedések egységes nyomon követése érdekében a lényeges megállapításokról, azokkal kapcsolatban hozott vezetői határozatokról, tett intézkedésekről, és azok teljesítéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni. (Sharepoint Vezetői határozatok teljesülése, Intézkedési terv felületek) Az ellenőrzés vezetője (vizsgálatvezető) felelős az ellenőrzési megállapítások, javaslatok realizálásának nyomon követéséért, nem megfelelőség esetén további intézkedések kezdeményezéséért. A régió ellenőrzési központ vezetőjének feladata az elvégzett területi vizsgálatok eredményei alapján az ellenőrzött területi szervezeti egységek vezetői által hozott intézkedések nyomon követése. 4.8 Beszámolás a vezető testületek és a felső vezetés részére 4.8.1 Beszámolás az Elnök-vezérigazgató részére A belső ellenőrzések vizsgálati jelentéseihez kapcsolódóan hozott határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős szervezet vezető a Sharepoint információs rendszer ’Határozatok’ menüpontján keresztül számol be az Elnök-vezérigazgató részére, az előírt határidők szerint (kivéve célvizsgálatok). A belső ellenőrzési vezető a szervezet működéséről félévente, a félévet követő második hónap 15-ig, valamint évente beszámol az Elnök-vezérigazgató részére a belső ellenőrzési feladatterv, a belső ellenőrzés stratégiai célkitűzéseinek időarányos megvalósulásáról, a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről, valamint összefoglalót készít a kapcsolódó határozatok végrehajtásának értékeléséről. A beszámolás előterjesztés formájában történik. A féléves beszámolót az Elnök-vezérigazgató jóváhagyását követően a Felügyelőbizottság tárgyalja. Az éves beszámolót az elnök-vezérigazgatói jóváhagyást követően az Igazgatóság, majd a Felügyelőbizottság tárgyalja. A belső kontrollok működéséről szóló jelentésben a Belső ellenőrzés tájékoztatást ad mindazon hiányosságokról, amelyek a társaság teljesítményére jelentős kihatással lehetnek. A Belső ellenőrzés munkájával független és objektív visszajelzést biztosít az Elnök-vezérigazgatón keresztül a Felügyelőbizottságnak, az Igazgatóságnak és a Tulajdonosnak. Értékelései elősegítik, hogy az Elnökvezérigazgató, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság megfelelően tudja elősegíteni a belső kontrollkörnyezet eredményes és kielégítő működését.

4. szám

4.9 A kapcsolattartás rendszere 4.9.1 Kapcsolattartás a könyvvizsgálóval, könyvvizsgálatot végző szervezettel Mind a Belső ellenőrzés, mind az állandó könyvvizsgáló a saját tevékenysége során biztosítja az együttműködést és szakmai kapcsolattartást, illetve annak lehetőségét. Az együttműködés során – figyelembe kell venni az ellenőrzési tervek, vizsgálati programok kialakításakor a könyvvizsgáló észrevételeit; – az éves beszámoló ellenőrzése során, igény esetén egyeztetni kell az állandó könyvvizsgálóval; – biztosítani kell az ellenőrzési megállapítások hozzáférhetőségét az állandó könyvvizsgálók számára. 4.9.2 Kapcsolattartás egyéb ellenőrzésre jogosult külső szervekkel A független belső ellenőrök feladata – igény szerint – az ellenőrzést végző hatósági szervezettel a megfelelő kapcsolattartás, tevékenységük támogatása (helyismerettel, munkatársakkal való kapcsolatfelvétellel, a realizálás segítésével, stb.). További feladata saját kockázatelemző munkájának pontosabbá tétele, a realizálás elősegítése érdekében törekedni a külső ellenőrző szervezetek által megtartott ellenőrzések tapasztalatainak megismerésére, ellenőrzési programjába beépítésre. Külső és belső kapcsolattartás egyéb kérdései a mindenkor hatályos MSZSZ-ben, illetve a munkaköri leírásokban kerültek szabályozásra. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasítás kiadásával egyidejűleg hatályát veszti • Az 1/2014. (MÁV Ért. 1.) EVIG számú el-

nök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasítása

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2016. üzleti évtől vonatkozóan alkalmazni kell. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. sz. melléklet A belső ellenőrzés fő tevékenységének folyamatábrája 2. sz. melléklet Belső Ellenőrzési Kézikönyv Dávid Ilona sk. elnök- vezérigazgató


A belső ellenőrzés fő tevékenységének folyamatábrája

1. sz. melléklet

402


4. szám

2. sz. melléklet

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV 1. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV CÉLJA A MÁV Csoport belső ellenőrzési szervezetei a feladataikat a nemzetközi belső ellenőrzési szervezet Belső Ellenőrzési Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normáival (The Institute of Internal Auditors: International Standards For The Professional Practice of Internal Auditing, továbbiakban: IIA normák) összhangban, annak megfelelően végzik. A MÁV Csoport vonatkozásában az Ellenőrzési Utasítás (továbbiakban: EU) tartalmazza a belső kontrollok rendszerének definiálását, működtetésével, értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározását, a felelősségek elhatárolását. A Belső Ellenőrzési Kézikönyv (továbbiakban: Kézikönyv) az EU 1. számú melléklete. A Kézikönyv célja az IIA Normák alkalmazási gyakorlatának dokumentálása a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásában, a szervezeti folyamatok és működés színvonalának javítása érdekében, a társaság sajátosságaira figyelemmel. A Kézikönyvhöz mellékletek és iratminták tartoznak, az előforduló fogalmak, dokumentumok tartalmának jobb megértése érdekében. A Kézikönyv mellékletei tartalmazzák az IIA normákat, az IIA által kiadott Etikai kézikönyv - az ellenőrzési és tanácsadási munka dokumentálásának folyamataira alkalmazandó – iratmintákat nyújt az ellenőrzési feladatok végrehajtására. 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 A Kézikönyv hatálya A Kézikönyv hatálya kiterjed − a MÁV Zrt. működési folyamataira, projektjeire, ezen belül különösen = a MÁV Zrt. üzleti, irányítási és támogató folyamataiban résztvevő valamennyi funkcionális és üzleti tevékenységet végző szervezeti egységre és munkavállalóra, = a MÁV Zrt. átalakulásához kapcsolódó szervezet-átalakítási és működésfejlesztési projektekre; – –

a MÁV Csoport tagjaira, a MÁV Zrt. által kezdeményezett ellenőrzéseknél; a MÁV Csoport tagjaira, amennyiben a tagok első számú vezetője és az első számú vezetőt támogató testülete jelen kézikönyv hatályát kiterjeszti a társaság belső ellenőrzési rendszerére. A kiterjesztést a társaságok EU-a rögzíti.

– Megjegyzés: NKH határozat hatályba lépésétől a MÁV Csoport fogalom másként értelmezendő!

4. szám


403

2.2 A Kézikönyv kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Kézikönyv kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. belső ellenőrzési vezetője felelős.

3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ajánlott, célszerű, elvárható: A Normák „ajánlott, célszerű, elvárható” kifejezésekkel utalnak azokra az esetekre, amikor az alkalmazásuktól szakmai megítélés vagy indokolt körülmények alapján el lehet térni. Átfogó vélemény: A belső ellenőrzési vezető által kiadott értékelés, következtetés és/vagy az eredmények egyéb leírása a szervezet irányítása, kockázatkezelése és/vagy kontrollfolyamatainak szélesebb szintjén. Az átfogó vélemény a belső ellenőrzési vezető szakmai megítélése, amely egy adott időszak több vizsgálatának és egyéb tevékenységeinek az eredményein alapul. Belső ellenőrzési szervezet: A belső ellenőrzési szervezetet a MÁV Zrt. és leányvállalatai esetében a társaságok MSZSZ/SZMSZ-e és a társaságok által kiadott és a vezetői testület által jóváhagyott EU tartalmazza. Kell: A Normákban a „kell” szó („must”) alkalmazása feltétel nélküli követelményt jelent. Kockázattűrés: A kockázatok azon szintje, amelyet egy szervezet még hajlandó felvállalni. Kontrollkörnyezet: A vezető testületnek és a vezetésnek a szervezeten belüli kontroll fontosságának elismerésére vonatkozó viselkedése és intézkedéseinek összessége. A kontrollkörnyezet biztosítja a belső kontrollrendszer elsődleges céljainak eléréséhez szükséges szabályozást és szerkezeti keretet. Kontrollfolyamatok: A kontrollrendszer részét képező irányelvek, manuális és automatizált eljárások és tevékenységek, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a kockázatok mértéke a szervezet által elfogadhatónak tartott szint alatt maradjon. Leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre a MÁV Zrt., mint anyavállalat közvetlenül, vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert – a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján a MÁV Zrt. egyedül rendelkezik, vagy – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét a MÁV Zrt. egyedül birtokolja, vagy – a MÁV Zrt. a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy – a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – a MÁV Zrt. döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. Megfelelő kontroll: A kontroll akkor megfelelő, ha azt a vezetés olyan módon tervezte és szervezte meg, hogy megfelelően biztosítsa a szervezet kockázatainak eredményes kezelését és célkitűzéseinek hatékony és gazdaságos teljesülését.

404


4. szám

Megbízás: Konkrét belső ellenőrzési feladat vagy vizsgálati tevékenység, mint például egy belső ellenőrzés, önértékelés felülvizsgálata, visszaélések kivizsgálása vagy tanácsadás. Egy megbízás többféle feladatot vagy tevékenységet is felölelhet annak érdekében, hogy a kapcsolódó célkitűzések egy konkrét csoportja megvalósuljon. Megbízás munkaprogramja: Az a dokumentum, amely leírja, hogy milyen eljárásokat kell követni a megbízás végrehajtása során a megbízási terv teljesítése érdekében. Megbízási vélemény: A belső ellenőrzési megbízás alapján végzett értékelés, levont következtetés és/ vagy egyéb leírás a vizsgálat céljával és hatókörével kapcsolatos szempontokra vonatkozóan. Megfelelőség: Irányelvek, tervek, eljárások, törvények, jogszabályok, szerződések vagy egyéb követelmények betartása. Nemzetközi Szakmai Gyakorlat Keretrendszere: A Belső Ellenőrök Intézete (IIA) által kiadott irányadó útmutatást tartalmazó fogalmi keretrendszer. Az irányadó útmutatás két kategóriából áll: (1) kötelező és (2) elvárható vagy erősen javasolt. Norma: A Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete által közzétett szakmai útmutató, amely körvonalazza a belső ellenőrzési tevékenységek széles körének végrehajtására és a belső ellenőrzés teljesítményének értékelésére vonatkozó követelményeket. 4A KÉZIKÖNYV LEÍRÁSA, A BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS TANÁCSADÁSI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSA 4.1 A BELSŐ ELLENŐRZÉS DEFINICÓJA ÉS ATEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁT SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK A MÁV Csoport belső ellenőrzési szervezeteinek célja a vezető testületek támogatása a MÁV Csoport stratégiai céljainak megvalósításában, a szervezet működésének fejlesztésében és eredményességének növelésében. Az EU az a hivatalos dokumentum, amely – a Működési és Szervezeti Szabályzat (továbbiakban: MSZSZ-szel összhangban - meghatározza a belsőellenőrzési tevékenység célját, hatáskörét és feladatát, és betölti az alapszabály funkcióját. A MÁV és leányvállalatai vonatkozásában a belső ellenőrzési kézikönyv jóváhagyása a társaság első számú vezetőjének, valamint az első számú vezetőt támogató testület hatásköre. A belső ellenőrzési kézikönyvet a belső ellenőrzési vezetőnek évente felül kell vizsgálnia, és jóváhagyásra a társság első számú vezetője és az első számú vezetőt támogató testület elé kell terjesztenie, amennyiben a felülvizsgálatot követőn a kézikönyv módosítását a belső ellenőrzési vezető szükségesnek ítéli meg. A nemzetközi belső ellenőrzési standardok alapján – a belső ellenőrzés egy, az ellenőrzés és az arról való jelentés irányultságában belső, bizonyosságot adó és tanácsadó, nem hatósági jellegű tevékenység; – a belső ellenőrzés a felelős szervezetirányítás egyik legfontosabb elemeként működik; – a belső ellenőrzés az eredményesség növelésével segíti szervezet belső kontrollrendszerének folyamatait.

4. szám


405

A belső ellenőrzési szervezet független tárgyilagos és bizonyosságot adó ellenőrző és tanácsadó tevékenysége során, a szervezet hiányosságainak-, a folyamatok működési zavarainak-, valamint a munkatársak által elkövetett hibák feltárásával a társaság öntanuló képességének fontos eleme, és így a fejlődőképesség egyik pillére. A belső ellenőrzési szervezet feladat- felelősségi- és hatáskörét részletesen a mindenkor hatályos MSZSZ tartalmazza. 4.2 A BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZERVEZETTEL ÉS AZ ÁLTALA NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK 4.2.1 A belső ellenőrzési szervezetek által nyújtott szolgáltatások A MÁV Csoport belső ellenőrzési szervezetei bizonyosságot nyújtó szolgáltatásait, valamint a tanácsadói tevékenységét és azok jellegét az EU tartalmazza. A tanácsadói szolgáltatás jellegét tekintve konzultációs tevékenység, amelyet a megbízó konkrét felkérése alapján nyújt a belső ellenőrzési szervezet. A tanácsadói feladat jellege és hatóköre a megbízóval történő megállapodás eredménye. A társaságok belső ellenőrzési szervezete által nyújtott szolgáltatások − átalakítási és fejlesztési projektek ellenőrzése; − működési folyamatainak ellenőrzése; − megrendelt tanácsadói feladatok; − etikai célú vizsgálatok; − továbbá az anyavállalat által végzett a leányvállalatok gazdálkodásának (működésének, folyamatainak) ellenőrzése. 4.2.2 Szakmai és etikai elvek érvényesülése A MÁV Csoport belső ellenőrzési szervezetei elfogadják és az eljárásrend alapjának tekintik, illetve tevékenységüket az IIA által kiadott Normákkal összhangban, annak megfelelően végzik. Ennek megfelelően az EU-ban és a Kézikönyvben előírtak a IIA Normákon alapulnak. A társaságok belső ellenőrei elfogadják és magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik a Belső ellenőrzés definícióját. Ennek megfelelően a belső ellenőrzés a célok érdekében végzi feladatát, a normák előírásaival összhangban. Az ellenőrzést végző személyek a munkakör betöltésekor önmagukra kötelezőnek ismerik el az etikai kódexek előírásait is. Az IIA Normáit magyarázatokkal a Kézikönyv 1. sz. melléklete, az IIA Etikai kódexét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A bizonyosságot adó szolgáltatások (audit) során a belső ellenőröknek objektíven kell értékelni a tényeket, és ennek alapján független véleményt kell formálniuk vagy következtetéseket levonniuk az ellenőrzött szervezetre, műveletre, funkcióra, folyamatra, rendszerre, illetve az ellenőrzés egyéb tárgyára vonatkozóan. A vizsgálat jellegét és hatókörét a belső ellenőr határozza meg.

406


4. szám

A tanácsadói szolgáltatások során a belső ellenőrnek meg kell őriznie tárgyilagosságát és nem vállalhat át vezetői felelősséget. 4.2.3 Függetlenség és tárgyilagosság A függetlenség a belső ellenőr számára azt jelenti, hogy az általa képviselt tulajdonosi érdek érvényesítésében befolyástól mentesen, objektív tárgyilagossággal jár el. 4.2.4 Szervezeti függetlenség A belső ellenőrzés szervezet és vezetőjének helyét, azaz a szervezeti függetlenséget (szervezeti kapcsolatait, elhelyezkedését a szervezetben) a mindenkori MSZSZ-nek kell biztosítani a belső ellenőrzési szervezet részére. A független belső ellenőrzés a társaság munkaszervezetétől függetlenül kialakított szervezet, függetlenségét a szervezeti hierarchiában az biztosítja, hogy: – a szervezet közvetlen a társaság első számú vezetőjéhez van rendelve, valamint – a belső ellenőrzési vezető megbízatása és felmentése tekintetében az adott társaság Felügyelőbizottságának Ügyrendjében foglaltaknak megfelelően Felügyelőbizottság egyetértési jogot gyakorol, míg – a társaság belső ellenőrzési szervezet ellenőrei felett a munkáltatói jogokat a társaság belső ellenőrzési szervezetének vezetője gyakorolja. A szervezeti függetlenség érdekében a belső ellenőrzési vezető funkcionálisan a társaság első számú vezetőjének, illetve az első számú vezetőt támogató testületnek számol be. A szervezeti függetlenség biztosításának érdekében a társaság első számú vezetője – hagyja jóvá a belső ellenőrzés alapszabályát, a belső ellenőrzés ellenőrzési tervét, a költségvetését és erőforrástervét; – hagyja jóvá a Felügyelőbizottság egyetértése mellett a belső ellenőrzési szervezet vezetőjének kinevezését és visszahívását, valamint javadalmazását; – beszámoltatja a belső ellenőrzési vezetőt a hatáskörök és erőforrások korlátainak meghatározásáról; – tájékoztatást kap a belső ellenőrzési vezetőtől a belső ellenőrzési szervezet tevékenységéről összevetve annak tervével -, valamint egyéb ügyekről. Az ellenőrzési tevékenység szervezeti függetlenségének évenkénti megerősítése a vezető testület felé a belső ellenőrzési feladatterv előterjesztése keretében történik, amelyet: – a MÁV Zrt.-nél az Elnök-vezérigazgató, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság, – a MÁV Csoport többi tagjánál a társaság első számú vezetője, az első számú vezetőt támogató testület és a társaság Felügyelőbizottsága, hagy jóvá. Amennyiben a MÁV Csoport tagjainak felügyelőbizottsági ügyrendjében foglaltak alapján a felügyelőbizottság saját feladatának ellátásához igénybe veheti a társaságok belső ellenőri szervezeteit, úgy ezen szervezetek ellenőrei felett a munkáltatói jogok gyakorlása során a belső ellenőrzési vezetőnek tájékoztatnia kell a Felügyelőbizottságot a szervezetet érintő tervezett létszám változtatások hatásáról, és egyben ki kell kérni a végrehajtásra vonatkozó álláspontját.

4. szám


407

A funkcionális függetlenség keretében: – a társaság első számú vezetője felelős a belső ellenőrök funkcionális /feladatköri és szervezeti/ függetlenségének biztosításáért, és ezt a felelősséget másra nem ruházhatja át; – a belső ellenőr az ellenőrzésen és tanácsadói feladatokon kívül más tevékenység végrehajtásáért nem lehet felelős; – a belső ellenőrzési szervezet feladattervét kockázatelemzésekre alapozva állítja össze. – a belső ellenőrzés az elfogadott vizsgálati program végrehajtásában befolyástól mentesen, a módszerek kiválasztása során önállóan jár el; – a vizsgálattal megbízott belső ellenőr befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, a következtetéseket és javaslatokat tartalmazó összefoglaló jelentését, melynek a tartalmáért felelős; – belső ellenőrzési vezető, illetve a belső ellenőr hatásköre nem terjed ki: = a pénzügyi tranzakciók kezdeményezésére a belső ellenőrzési egységre vonatkozókon kívül; = a szervezet bármely, nem a belső ellenőrzési egység által alkalmazott munkatársa tevékenységének irányítására, kivéve, ha ezek a munkatársak megbízást kaptak arra, hogy részt vegyenek az ellenőrzésben, vagy más egyéb módon segítsék a belső ellenőröket. 4.2.5 Közvetlen kapcsolat a társaság első számú vezetőjével és a vezető testülettel, valamint a Felügyelőbizottsággal A belső ellenőrzési szervezet vezetője közvetlenül kommunikál az első számú vezetővel és az első számú vezetőt támogató testülettel. Ennek megfelelően a belső ellenőrzési szervezetek vezetője állandó résztvevője a társaság legmagasabb szintű döntés-előkészítő fórumának, azaz vezetői értekezleteknek. A társaság belső ellenőrzési szervezetének vezetője tanácskozási joggal a társaság Felügyelőbizottságának Ügyrendjében foglaltak szerint vesz részt a Felügyelőbizottság ülésein. 4.2.6 Egyéni tárgyilagosság A belső ellenőröknek pártatlannak, tárgyilagosnak kell lenniük, és kerülniük kell bármilyen összeférhetetlenséget. A belső ellenőr (auditor) integritása, megalapozza a szakvéleménye iránti bizalmat. Ezért a belső ellenőr: – munkáját becsülettel, a tőle elvárható tisztességgel, szakmai gondossággal, hozzáértéssel és felelősséggel végzi; – tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely jogszabályellenes vagy belső szabályzatot sért, illetve nem méltó a belső ellenőrzési szakmához; – tiszteletben tartja a szervezet céljait, hozzájárul azok megvalósulásához, illetve munkáját a közérdek szem előtt tartásával végzi. Az ellenőr megőrzi függetlenségét a vizsgált szervezettől, illetve az egyéb külső és belső érdekcsoportoktól, ennek érdekében: – tartózkodik minden olyan tevékenységtől vagy kapcsolattól, amely csorbíthatja értékítéletének pártatlanságát, illetve amely az ellenőrzött szervezet érdekeit sértheti; – politikai befolyástól mentesen végzi tevékenységét; – elkerüli az összeférhetetlenség minden lehetséges formáját azáltal is, hogy elutasít minden ajándékot vagy juttatást, amely befolyásolja, vagy befolyásolhatja függetlenségét és feddhetetlenségét; – elkerül minden olyan kapcsolatot a vizsgált szervezet vezetésével és alkalmazottaival, valamint harmadik féllel, amely befolyásolhatja, vagy veszélyeztetheti függetlenségét;

408

– –


4. szám

nem használhatja fel hivatalos pozícióját magáncélra, és elkerüli az olyan kapcsolatokat, amelyek a korrupció veszélyét hordozzák magukban, vagy amelyek kétséget ébreszthetnek objektivitásával és függetlenségével kapcsolatban. Az ellenőr minden lényeges és jelentős körülményt mérlegelve értékel, véleménye kialakításakor nem befolyásolja saját szakmai vagy személyes érdeke, vagy harmadik fél érdeke.

4.2.7 A függetlenség vagy a tárgyilagosság csorbulása A függetlenség vagy a tárgyilagosság tényleges vagy látszólagos csorbulása esetén a részletes körülményeket az érintett felek tudomására kell hozni. 4.2.7.1 Szervezeti függetlenség csorbulása A szervezeti függetlenség csorbulásának veszélye esetén – pl. a tervezett emberi erőforrások elégtelensége, finanszírozás korlátozása – a belső ellenőrzési vezető a társaság első számú vezetőjével egyeztet a veszély elhárításának módjáról (erőforrás biztosítása, feladat szűkítése, esetleg lemondása). Amennyiben a függetlenség csorbulása a belső ellenőrzési feladattervet érinti, a változást jelentő körülményeket – a társaság első számú vezetőjének jóváhagyásával – egyetértésére a Felügyelőbizottság elé kell terjeszteni. 4.2.7.2 A belső ellenőrzési vezető függetlenségének csorbulása A belső ellenőrzési vezető köteles jelezni a megbízónak, ha a megbízás olyan folyamat értékelésére vonatkozik, amely saját felelősségi körébe tartozik. Kívülálló felügyelő kirendeléséről a megbízó dönt. A vizsgált szervezetek számára végzendő tanácsadási vagy egyéb nem ellenőrzési tevékenység esetén a belső ellenőrzési vezető egyezteti a kockázatokat, a függetlenség és tárgyilagosság csorbulásának veszélyét a megbízóval, és együttesen döntenek a megbízással kapcsolatban, biztosítva, hogy e tevékenységek ne vezessenek összeférhetetlenséghez. 4.2.7.3 Egyéni (belső ellenőr) függetlenség csorbulása Az összeférhetetlenség akadályozhatja a belső ellenőrt munkájának és feladatainak tárgyilagos végrehajtásában. Az összeférhetetlenség esetén a bizalmi pozícióban lévő belső ellenőrnek a munkájával konkuráló szakmai vagy személyes érdekei vannak, melyek megnehezítik feladatai pártatlan végrehajtását. Az összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha egyébként nem eredményez etikátlan, vagy szabályellenes eseményt. Az összeférhetetlenség olyan helytelen látszatot kelthet, amely csorbítja a belső ellenőrbe, a belső ellenőrzési tevékenységbe, és a szakmába vetett bizalmat. Amennyiben a belső ellenőr bármely okból – pl. személyes összeférhetetlenség, hatókör korlátozása, az adatokhoz, személyekhez és eszközökhöz való hozzáférés beszűkülése – az egyéni objektivitás csorbulását érzékeli, akkor ezen tényt jeleznie kell a vizsgálatvezető és a szervezeti vezetője felé, aki a vizsgált szervezeti egység vezetőjével egyeztet, megállapodik és intézkedik a veszély elhárításában. Amennyiben az ellenőr megbízása olyan folyamat értékelésére vonatkozik, amelyben korábban felelős szerepe volt, azt a megbízójának (belső ellenőrzési vezetőnek, vizsgálatvezetőnek) jeleznie kell. Az összeférhetetlenségről és a megbízás visszavonásáról a belső ellenőrzési vezető dönt.

4. szám


409

4.3 A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG IRÁNYÍTÁSA A belső ellenőrzés objektív és szakszerű tevékenységével értéket teremt a szervezet (és tulajdonosai/ érdekelt felek) számára, hozzájárul az irányítás, kockázatkezelés és a kontrollfolyamatok eredményességéhez és hatékonyságához. A belső ellenőrzési vezető a fenti elveket érvényesíti az ellenőrzési feladatok meghatározásában, a felső vezetéssel és a vezető testületekkel történő egyeztetésében, az erőforrás gazdálkodásban, a célkitűzések meghatározásában, a koordinációban és a felső vezetés és vezető testület számára történő beszámolás során. 4.3.1 Belső ellenőri erőforrás gazdálkodás A humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos folyamatokat úgy kell kialakítani, hogy azok összhangban legyenek a szervezet humánerőforrás-gazdálkodásra vonatkozó szabályzataival és a szervezeti szintű képzési tervvel. 4.3.1.1 A belső ellenőri erőforrás-tervezése és kapacitás-felmérése Az erőforrások tervezésének célja annak meghatározása, hogy mekkora, illetve milyen humán- és tárgyi erőforrás szükséges ahhoz, hogy a belső ellenőrzés megfelelő bizonyosságot tudjon nyújtani a társaság vezetői számára a belső kontrollrendszerek hatékony működéséről. Az erőforrás-tervezés magában foglalja: a humán erőforrás mennyiségi és minőségi szükségletének előrejelzését; az erőforrás-biztosítás lehetséges módozatainak bemutatását, valamint egyéb, specifikus tevékenységek tervezését (pl. képzési tervek). A kapacitás-felmérést a stratégiai terv (részletesebben lásd 4.4.4) kialakítása után lehet elvégezni és végrehajtása során az elvégzendő munka mellett egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Ilyen egyéb tényezők lehetnek pl. képességfejlesztés, tréningek (megszerezhető-e a szükséges tudás képzések révén), illetve szabadságok tervezése (az adott időben rendelkezésre áll-e a szükséges ellenőri kapacitás). A kapacitás-felmérést az éves ellenőrzési tervek előrehaladásával, illetve esetleges módosulásával összhangban rendszeres időközönként aktualizálni kell. A kapacitás-felmérés eredményeképpen a belső ellenőrzési vezető meg tudja határozni, hogy a rendelkezésére álló humán erőforrás elégséges-e a tervezett munka elvégzésére, vagy további erőforrásokat kell bevonnia. A belső ellenőrzési vezető felelőssége, hogy tájékoztatást adjon a társaság vezetőjének arról, ha a rendelkezésre álló kapacitás (engedélyezett létszám) nem elegendő a belső ellenőrzési feladatok ellátására. A belső ellenőrzési vezető jogosult ideiglenes kapacitás kiegészítés vagy speciális szakértelem szükségessége esetén külső szolgáltató bevonására javaslatot tenni a társaság vezetőjének. 4.3.1.2 Kiválasztási folyamat A kiválasztási eljárás célja, hogy biztosítsa a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő rendelkezésre állását.

410


4. szám

A kiválasztási folyamat során a társaság humánpolitikáért felelős szervezeti egysége látja el a szükséges adminisztratív feladatokat (a toborzást, jelentkezést, a dokumentumok kezelését, az egyes fázisok eredményének rögzítését, stb.) valamint a belső ellenőri munkakörre jellemző ismeretek függvényében döntés-előkészítő és támogató szerepet lát el. A belső ellenőrzési vezető feladata a szakmai döntések meghozatala, így: – a kiválasztási kritériumok megfogalmazása (elvárt kompetenciák meghatározása, pl. az új ellenőröktől megkövetelt szakmai tapasztalat, gyakorlat, a szükséges szakértelem, kommunikációs képességek és a jelentkező motivációja az ellenőrzési pozícióra); – az értékelés módszereinek jóváhagyása; – a teszteket követően a kiválasztási interjúk lefolytatása; – a felvételizők szakmai értékelése és végül – a kiválasztási javaslattétel. A belső ellenőrzési vezető az eljárásba bevonhatja a belső ellenőröket is. A megtervezett és következetesen alkalmazott kiválasztási folyamat biztosíthatja a megfelelő képzettséget és szakértelmet a belső ellenőrzési csoporton belül. A belső ellenőri munkakör betöltése történhet: a társaság más szervezeti egységénél foglalkoztatott személy áthelyezésével/átvételével; külső felvétellel. A munkakör betöltésekor mindig az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályok az irányadók. A kiválasztási folyamatnál az összeférhetetlenségi szabályok betartására is kiemelt figyelmet kell fordítani. 4.3.1.3 Szakértelem és kellő szakmai gondosság A belső ellenőröknek rendelkezniük kell az egyéni feladataik elvégzéséhez szükséges tudással, szakismerettel és egyéb képességekkel. A belső ellenőrzésnek szervezeti szinten is birtokolnia kell, vagy el kell sajátítania a feladatai végrehajtásához szükséges tudást, szakismeretet és egyéb képességeket. A szakértelem alapvetően kiterjed: = a belső ellenőrzési szakma nemzetközi normáinak ismeretére; = a gazdasági társaságok működésére vonatkozó jogszabályok ismeretére; = az anya- és leányvállalatainak stratégiai és egyéb célkitűzéseinek ismeretére; = az anya- és leányvállalatai releváns folyamatainak ismeretére; = vasúti közlekedési ismeretekre. A belső ellenőrzési vezető a rendelkezésre álló belső ellenőri kapacitáson belül a belső ellenőrök kiválasztásával, továbbképzésével gondoskodik az alapvető ismeretek szervezeti szinten történő biztosításáról. Belső ellenőrök szakmai képesítése A belső ellenőrök a szakmaiságukat megfelelő szakvizsgák és bizonyítványok megszerzésével és legalább kétéves szakmai gyakorlattal igazolják. A szakvizsgák és bizonyítványok megszerzésénél az alábbi képesítések vehetők figyelembe: a. jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, gazdaságinformatikus, informatikus-közgazdász, igazgatásszervező, okleveles igazgatásszervező;

4. szám


411

b. olyan főiskolai, vagy egyetemi végzettség, amely a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételt lehetővé teszi; c. más, olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, amely nem az a) pontban meghatározott felsőfokú végzettség: – okleveles pénzügyi revizori, – pénzügyi-számviteli szakellenőri, – okleveles könyvvizsgálói, – mérlegképes könyvelői, – a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri (CIA), – az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) – Nemzetközi Szervezet okleveles informatikai rendszerellenőri (CISA), vagy – a MÁV Zrt., illetve a MÁV SZK Zrt. által szervezett Belső Ellenőri Alapképzés. Az alapképzést a belső ellenőrzési szervezet vezetője rendeli meg megfelelő akkreditációval rendelkező külső szolgáltatótól. – vasútszakmai felsőfokú végzettség A b. és c. pontban felsorolt végzettséggel rendelkezők részére a Belső Ellenőri Alapképzés ajánlott. A belső ellenőrzési alapképzésnek legalább az alábbiakra ki kell terjednie: – a belső ellenőrzés rendszerének, szabályozási kereteinek, független belső ellenőrzés normáinak és gyakorlatának folyamataira; – a minőségirányítás és a belső ellenőrzés kapcsolatának, kockázatelemzési és kockázatkezelési módszerekre, a „risk management” és a belső ellenőrzés kapcsolatára; – az informatikai audit elméletére és folyamataira; – a belső pénzügyi kontroll és annak folyamataira – vasúti alapfolyamatok ismerete. Szakértelem a belső ellenőrzési megbízatások ellátása során A belső ellenőr: – olyan ellenőrzést végezhet, amelyhez rendelkezik a szükséges ismeretekkel, szakértelemmel és tapasztalattal, vagy kezdeményezi megfelelő szakértő bevonását, – törekszik szakmai ismereteit, tevékenysége hatékonyságát és minőségét folyamatosan fejleszteni. A belső ellenőrzési vezető továbbképzés keretében gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrök megfelelő tudással rendelkezzenek a visszaélés kockázatainak értékeléséhez, és törekszik az informatikai szakértelem szervezeti szintű biztosítására. Az éves feladatterv előterjesztésekor jelzi, ha a kockázat alapon meghatározott valamely ellenőrzési feladathoz a szervezet nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és javaslatot tesz a szakértelem hiányának kiküszöbölésére. A kijelölt vizsgálatvezető a megbízás elfogadásakor, kellő szakértelem hiánya esetén, jelzi azt a belső ellenőrzési vezetőnek, aki intézkedik a vezető testület felé szakértő bevonásának szükségességéről, vagy dönt a megbízás visszautasításáról. Kellő szakmai gondosság A megbízatásokat a belső ellenőröknek szakértelemmel és kellő szakmai gondossággal kell végrehajtani. A belső ellenőröknek rendelkezniük kell az egyéni feladataik elvégzéséhez szükséges tudással, szakismerettel és egyéb képességekkel.

412


4. szám

A belső ellenőrnek kellő szakmai gondossággal kell figyelembe venni: – a megbízás céljainak eléréséhez szükséges munka mennyiségét; – a bizonyosságot adó eljárások tárgyának relatív összetettségét, fontosságát és jelentőségét; – az irányítási, kockázatkezelési és kontroll folyamatok megfelelőségét és eredményességét; – a jelentős hibák, visszaélések és szabálytalanságok valószínűségét; – a vizsgálat költségét a várható haszonnal szemben. A kellő szakmai gondosság érvényesülése során a belső ellenőrök részére a számítógépes rendszerekhez történő hozzáférést (lekérdezi jogosultsággal, illetve adatbázisok átadásával) biztosítani kell. A számítógépes rendszerekhez való hozzáférést a vizsgálatvezető kezdeményezésére a belső ellenőrzési vezető kéri meg az illetékes rendszergazdától, illetve külső szolgáltatótól történő adatkezelés, adatfeldolgozás esetén a külső szolgáltató vezetőjétől. A vizsgálatban résztvevőknek törekedniük kell a kockázatok széleskörű feltárására. Ugyanakkor a bizonyosságot adó eljárások önmagukban – még ha kellő szakmai gondossággal is történnek – nem garantálják minden jelentős kockázat feltárását. 4.3.1.4 Folyamatos szakmai fejlődés A belső ellenőrzési szervezet vezetőjének és az ellenőröknek folyamatos szakmai fejlődés útján növelniük kell tudásukat, szakismereteiket és egyéb képességeiket. A belső ellenőrzési vezető továbbképzés keretében gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrök megfelelő tudással rendelkezzenek a visszaélés kockázatainak értékeléséhez, és törekszik az informatikai szakértelem szervezeti szintű biztosítására. Az éves feladatterv előterjesztésekor jelzi, ha a kockázat alapon meghatározott valamely ellenőrzési feladathoz a szervezet nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és javaslatot tesz a szakértelem hiányának kiküszöbölésére. A belső ellenőr részére a továbbképzéseket évente legalább 16 órában kell biztosítani. Az ellenőr folyamatos szakmai fejlődését önképzéssel is köteles segíteni. A képzési tervek és a továbbképzések a társaság stratégiájához, belső irányítási rendszeréhez, vagy a belső ellenőrzési szakma normáinak változásához, illetve az aktuális tulajdonosi, testületi vagy menedzsment elvárásokhoz kapcsolódnak. 4.3.1.5 Helyettesítés A helyettesítési rend kialakításának célja a munka folytonosságának megőrzése adott munkaerő kiválása esetén. Ilyen eset lehet az ellenőrök szabadsága, betegsége vagy váratlan felmondása, mely esetekben egy ellenőr feladatait ideiglenesen más ellenőröknek kell elvégezniük. A helyettesítési rend ezzel összhangban meghatározza, hogy egyes munkakörök között, illetve azonos munkakörökön belül milyen helyettesíthetőség van. A helyettesítési rend kialakításáért és naprakészen tartásáért a belső ellenőrzési vezető felelős. Tényleges helyettesítés bekövetkezésekor pedig arra kell fokozott figyelmet fordítani, hogy az ellenőrzési munka végzése során a négy szem elve és a jóváhagyási / minőségértékelési / felülvizsgálati eljárások sértetlenek maradjanak.

4. szám


413

4.3.1.6 Információk megosztása a belső ellenőrök között, kapcsolattarás a könyvvizsgálóval és egyéb ellenőrzésre jogosult szervezetekkel A belső ellenőröknek a szervezet irányelveivel és egyéb vonatkozó szabályzatokkal vagy más követelményekkel, ideértve az üzleti titok, az adatvédelmi és a minősített adatok védelmére vonatkozó előírásokat is meg kell tartani, ugyanakkor a tevékenység végrehajtásához szükséges mértékben az információáramlást biztosítani kell, illetve a hatékony erőforrás felhasználáshoz a belső ellenőröknek együtt kell működniük egymással, a vezetéssel és a külső ellenőrző szervekkel. Koordináció a társaság belső ellenőrei között A társaságon belül a belső ellenőrök közötti információk megosztása keretében a belső ellenőrzési vezető gondoskodik arról, hogy a megbízások teljesítéséhez szükséges információk a közös IT hálózati meghajtón elérhetőek legyenek. A vizsgálatvezetők feladata – a belső ellenőrök közreműködésével - az adott vizsgálathoz szükséges információk összegyűjtése, a közös könyvtárban történő elhelyezése, figyelembe véve az adatvédelmi előírásokat. Koordináció az anyavállalat és leányvállalatok belső ellenőrei között Az anyavállalat és a leányvállalatai között a belső ellenőri szervezetek (belső ellenőrök) munkájának összehangolása, a belső ellenőrzési tevékenység koordinálása – a megfelelő lefedettség és a párhuzamos munkavégzés minimalizálása érdekében – az éves vizsgálati terv keretében az anyavállalat belső ellenőrzési szervezete vezetőjének a feladata. A közös vizsgálatok koordinálása, a szükséges információk biztosítása a vizsgálatvezető feladata. Kapcsolattartás a könyvvizsgálóval, könyvvizsgálatot végző szervezettel A belső ellenőrzés részére tevékenységük során biztosítani kell az illetékes könyvvizsgálóval az együttműködést és szakmai kapcsolattartást, illetve annak lehetőségét. Az együttműködés során figyelembe kell venni az ellenőrzési tervek, vizsgálati programok kialakításakor a könyvvizsgáló észrevételeit, az éves beszámoló ellenőrzése során folyamatosan egyeztetni kell a könyvvizsgálóval, biztosítani kell az ellenőrzési megállapítások hozzáférhetőségét a könyvvizsgálók számára. Kapcsolattartás egyéb ellenőrzésre jogosult szervezetekkel A társaságon belül és - igény szerint - leányvállalatoknál, illetve annak meghatározott részénél független belső ellenőrzés feladata az ellenőrzést végző hatósági ellenőrző szervezettel a megfelelő kapcsolattartás, tevékenységük támogatása (helyismerettel, munkatársakkal való kapcsolatfelvétellel, a realizálás segítésével, stb.). Külső és belső kapcsolattartás egyéb kérdései az MSZSZ/SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásokban kerültek szabályozásra. 4.3.2 Külső szolgáltató bevonása A MÁV Zrt. és leányvállalatainál a belső ellenőrzési tevékenységet alapvetően külső szolgáltató igénybevétele nélkül a MÁV Zrt. és leányvállalatainak belső ellenőrzési szervezetei (függetlenített belső ellenőrök) látják el.

414


4. szám

4.3.2.1 A külső szolgáltató bevonásának feltételei Amennyiben a MÁV Zrt.-nél, illetve leányvállalatánál – a belső ellenőrzési alapszabályban foglaltak szerint – a belső ellenőrzési tevékenységet külső szolgáltató bevonásával látják el, az erre vonatkozó megállapodásban rendelkezni kell a belső ellenőrzési vezetői feladatok és kötelezettségek ellátásának módjáról. A külső szolgáltató bevonásának – az arra irányuló felmérés elvégzését követően – az alábbi indokai lehetnek: A belső ellenőrzési vezető jogosult külső szakértő bevonására javaslatot tenni a társaság vezetőjének, amennyiben a meglévő belső ellenőrzési erőforrások nem megfelelőek az elvégzendő feladatok jellegéhez képest (speciális szakértelmet igénylő ellenőrzések: pl. IT ellenőrzés, környezetvédelmi ellenőrzés, adózás, szakfordítások, közbeszerzési szakértelem szükségessége, FIDIC ellenőr, stb.) A MÁV Zrt. leányvállalata nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, illetve belső ellenőrrel, mivel önálló belső ellenőrzési egység kiépítése, vagy belső ellenőr teljes munkaidőben történő foglalkoztatása nem lenne gazdaságos. A külső szolgáltatónak munkája során be kell tartania a vonatkozó jogszabályi előírásokat, a kapcsolódó nemzetközi és hazai ellenőrzési standardokat, illetve „a belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódex” előírásait és, meg kell felelnie az adott szervezet belső ellenőrzési kézikönyvében foglalt elvárásoknak. A munka elvárt eredményessége szempontjából a belső ellenőrzési szervezet vezetőjének, illetve ennek hiányában a társaság vezetőjének kellő alapossággal kell eljárnia a külső szolgáltató bevonásakor, a végrehajtandó feladatok szempontjából megfelelő gyakorlatot szerzett és tapasztalt szolgáltatóval kell szerződni, aki lehetőleg belső ellenőr is egyben. Éppen ezért, ha külső szolgáltató munkáját szándékoznak igénybe venni, a megállapodás megkötése előtt meg kell vizsgálni, és értékelni kell a külső szolgáltató kompetenciáját, függetlenségét és tárgyilagosságát a teljesítendő feladatok tekintetében, valamint figyelemmel kell lenni az alábbiakra: a megbízás teljesítéséhez szükséges szaktudás, gyakorlat és egyéb ismeretek rendelkezésre állása; a külső szolgáltató esetleges vagyoni érdekeltsége a szervezettel kapcsolatban; a külső szolgáltató esetleges személyes vagy szakmai kapcsolatai a felső vezetéssel vagy a szervezet más tagjával; a külső szolgáltató esetleges múltbeli kapcsolatai a szervezettel, vagy a vizsgált tevékenységgel; a külső szolgáltató egyéb, a szervezet számára nyújtott, folyamatban lévő szolgáltatásai. A külső szolgáltató bevonásával megvalósítandó belső ellenőrzési tevékenység esetén, a külső szolgáltató, illetve munkatársainak (nemzet)biztonsági ellenőrzését (pl. az erkölcsi bizonyítvány meglétét), a belső ellenőrzési vezetőnek – a külső szolgáltató bevonására tett javaslatakor – figyelembe kell venni. A fenti kötelezettségek teljesítése által okozott többletterheket, a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges határidőket, és a javaslatot ezen szempontok figyelembe vételével kell megtennie a társaság vezetője felé. Ezen kötelezettség(ek)et a külső szolgáltató szerződésébe is bele kell foglalni. A külső szolgáltató munkájának felülvizsgálata esetén a belső ellenőrzési vezetőnek vagy – amennyiben a belső ellenőrzési vezetői feladatokat a külső szolgáltató látja el – a társaság vezetőjének értékelnie kell az elvégzett munkát.

4. szám


415

4.3.2.2 A külső szolgáltatóval kötött megállapodás elemei Külső szolgáltató igénybevétele esetén írásbeli szolgáltatói megállapodást kell kötni, mely megállapodások formája megbízási vagy vállalkozási szerződés lehet attól függően, hogy milyen céllal kötik a megállapodást. Külső szolgáltató lehet magánszemély vagy jogi személy, akinek a hozzáértéséről, felkészültségéről a belső ellenőrzés vezetőjének kötelessége meggyőződni. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a külső szolgáltató az adott megbízó szervezet által kialakított belső ellenőrzési kézikönyveket és módszertani leírásokat, valamint a nemzetközi, a hazai belső ellenőrzési standardok és a nemzetközi legjobb gyakorlat követelményeit is maradéktalanul alkalmazni köteles. Részletesen meg kell határozni: – a teljesítendő szolgáltatásokat (beleértve a munka célját és hatókörét); – azokat a kérdéseket, melyeket a megbízatással kapcsolatos tájékoztatásoknak tartalmazniuk kell; – az irányadó jogszabályokat, amelyek figyelembevételével kell a tevékenységet végezni; – a megfelelő nyilvántartásokhoz és fizikai eszközökhöz való hozzáférést, az alkalmazottakkal való kapcsolattartást; – a megbízással kapcsolatos munkalapok, elkészült jelentések, munkaanyagok, stb. tulajdonjogát és letétbe helyezését, illetve szükség szerint a szerzői jogokra vonatkozó előírásokat; – a tevékenységek ütemezését, a feladatok elvégzésének határidejét; – kapcsolattartás módját; – az együttműködés rendjét: a megbízó szervezet által a külső szolgáltató rendelkezésére bocsátott/bocsátandó dokumentumok felsorolását, az információk átadására és felhasználására vonatkozó előírásokat; – a külső szolgáltató által készített vizsgálati program, jelentés átadását a megbízó részére (kinek, mikor, hány példányban); – az elkészült dokumentumok egyeztetésének, észrevételezésének rendjét; – az adatvédelemről szóló rendelkezéseket és azok betartásának kötelezettségét, a titoktartásra vonatkozó elvárásokat; – a díjazás mértékét és ütemezését. 4.3.3 Belső ellenőrzési tevékenység értékelése A belső ellenőrzési tevékenységet értékelő eljárások módszerei/eszközei elsősorban a következők lehetnek: – a (egyéni) teljesítményértékelés (év végén); – a rendszeres időközönként (általában évente egyszer, az éves vizsgálati jelentés elkészítésével – párhuzamosan) végzett vezetői-, vizsgálatvezetői- vagy önértékelés (szervezeti szintű értékelés); – a rendszeres időközönként (legalább 5 évente) végzett külső minőségértékelés; A teljesítményértékelés a szervezet stratégiai céljainak elérését támogató, a humánerőforrás-menedzsment részét képező eszköz, melynek lényegi eleme, hogy horizontális és vertikális kommunikáció segítségével folyamatos visszajelzést, és ezáltal fejlődést biztosít mind az egyén, mind a szervezet számára. A teljesítményértékelés szoros összefüggésben van más humánerőforrás-rendszerekkel, úgymint a javadalmazással, a képzéssel, a karrierfejlesztéssel, utódlással. A belső ellenőrzési vezető feladata megfelelő teljesítményértékelési folyamat kialakítása és működtetése a belső szervezeten belül. A megfelelően kialakított teljesítményértékelés visszajelzést ad a belső

416


4. szám

ellenőrzés és a belső ellenőrök hatékonyságáról és eredményességéről, alapja a személyes és csoportszintű fejlesztési terveknek, illetve alapja lehet az előléptetésnek és a javadalmazás változtatásának. A belső ellenőrzési vezető felel a belső ellenőrzés teljesítményének értékeléséért és nyomon követéséért, illetve a megfelelő működés helyreállításához szükséges lépések megtételéért, amennyiben szükséges. 4.3.3.1 A belső ellenőr (egyéni) teljesítményének értékelése A belső ellenőrök teljesítményét évente átfogó értékelés keretében kell értékelni, az elvégzett ellenőrzések után tett visszajelzések alapján. Az értékelés során a tényleges teljesítményt össze kell vetni a munkaköri leírásokban és éves tervekben megfogalmazott elvárásokkal. Az értékelést előzetesen megfogalmazott és kommunikált értékelési kategóriák szerint, a teljesítmények objektív mérése alapján kell elvégezni és a folyamatot megfelelően dokumentálni kell. A teljesítményértékelési kategóriákat úgy kell kialakítani, hogy azok az ellenőrzés megfelelő végrehajtása szempontjából kritikus területeket fedjenek le, pl. ellenőrzések végrehajtása, kommunikáció, kapcsolattartás, képesség, készség, határidők betartása. A belső ellenőrök egyéni teljesítményének értékelése a vizsgálati jelentésben tett megállapítások száma, a megállapítások minősége alapján kerül értékelésre. Az értékeléshez a vizsgálati jelentésre tett észrevételeket is figyelembe kell venni. Az egyes megállapítások és az észrevételek kapcsolata alapján az értékelések lehetnek: 1. Megfelelő a megállapítás, ha a megállapítással a véleményezők egyetértenek. A kisebb hibákat (helyesírási hibák, értelmezést nem akadályozó mondattani hibák) az értékelésnél nem kell figyelembe venni. 2. Pontosítást igénylő a megállapítás, ha a módosítás tartalmi, de annak nincs jelentős hatása. 3. Jelentős módosítást igénylő a megállapítás, ha a belső ellenőr a rendelkezésre bocsátott információk, dokumentumok alapján helytelen következtetést tett és emiatt vált szükségessé a módosítás. 4. Nem helytálló megállapítás, ha a megállapítás megalapozatlanság oka folytán törlésre kerül. 5. Vitatott a megállapítás, ha a belső ellenőr és az ellenőrzött fél (pl. jogszabály) értelmezési különbségek miatt az észrevételek egyeztetése után is véleményeltérés van. 4.3.3.2 A belső ellenőrzés szervezeti szintű teljesítményének értékelése A belső ellenőrzési vezető feladata a belső ellenőrzési szervezet teljesítményének mérése, melynek eredményét szerepeltetnie kell az éves ellenőrzési feladatterv teljesítéséről készült beszámolóban. A belső ellenőrzési szervezeti szintű teljesítményének értékelésekor arról kell információt adni, hogy az elnök-vezérigazgatói szintű határozatok teljesítése milyen arányban valósult meg. A belső ellenőrzés szervezeti értékelésének alapját a fent említett objektív mérőszám mellett belső ellenőrzés vezetőjének szubjektív értékelése adja. 4.3.3.3 A teljesítményértékelés KTM mérőszámokkal A teljesítményértékelés alapvetően kulcsfontosságú teljesítménymutatók (továbbiakban: KTM) alkalmazásával történik.

4. szám


417

A KTM-ek olyan teljesítmény-mérőszámok, amelyek lehetővé teszik a belső ellenőrzési vezető számára, hogy mennyiségi méréseket végezzen, és a belső ellenőrzés teljesítményét erre alapozva értékelje. A teljesítménymutatók elemzése, pl. felhasznált munkaidő (napok), elfogadott javaslatok száma, az ellenőrzési terv végrehajtása, stb. segíti a belső ellenőrzési vezetőt abban, hogy összehasonlítást végezzen a belső ellenőrzés adott időszakra vonatkozó teljesítményével kapcsolatosan, és azonosítsa azon területeket, ahol fejlődésre van szükség.

A KTM-eket az éves ellenőrzési tervben meghatározott alapvető információk és az ellenőrzési nyilvántartásban szereplő ellenőrzési információk felhasználásával lehet kiszámolni.

A teljesítményértékeléshez a vizsgálatvezetőnek a vizsgálat lezárását követően értékelnie kell az adott vizsgálatra vonatkozóan a KTM mutatókat, annak érdekében, hogy azokból az egyes végrehajtott ellenőrzésekkel kapcsolatosan a belső ellenőrzési vezető ki tudja számolni a KTM-eket.

A belső ellenőrzés által használt KTM-ek listáját a 9. számú iratminta tartalmazza. 4.3.3.4 Önértékelés A belső ellenőrzési szervezet vezetője által készített minden, éves beszámolóban önértékeléssel be kell mutatni a belső ellenőrzési szervezet által végzett tevékenységet, melyben: – értékelni kell az éves ellenőrzési tervben foglaltak végrehajtását; – számot kell adni a vizsgálatokat elősegítő és akadályozó tényezőkről; – tájékoztatást kell adni a tanácsadási tevékenységről. Az önértékelés eredményéről az Elnök-vezérigazgatónak, majd a Felügyelőbizottságnak kell beszámolnia. Az önértékelés egyfajta teljesítményértékelésnek is tekinthető a belső ellenőrzés éves munkájáról, így annak elkészítéséhez a belső ellenőrzési vezető felhasználhatja az ellenőrzött területtől, szervezeti egységtől érkező visszajelzéseket és véleményeket, továbbá a minőségbiztosítási dokumentumokat, azok eredményeit, illetve szükség szerint a teljesítményértékelés egyéb munkaanyagait (pl. a kulcsfontosságú teljesítménymutatók alakulását, az ellenőrzések nyilvántartását – az átlagos időráfordítások elemzésére). Az éves önértékelés tartalmazza a munkatársak képzésének és fejlesztésének értékelését is. 4.3.3.5 Külső minőségértékelés Külső értékelések A belső ellenőrzési funkció működését független külső szakértővel is értékeltetni kell. Az IIA Normák szerint külső értékeléseket legalább öt évente el kell végeztetni egy szervezeten kívüli képesített, független értékelő személlyel vagy csoporttal. A külső értékelés ötévenként történik. A gyakoribb külső értékelés szükségességét a társaság első számú vezetője, az első számú vezetőt támogató testület, a társaság Felügyelőbizottsága, vagy a belső ellenőrzés vezetője kezdeményezheti.

418


4. szám

A belső ellenőrzési tevékenység külső minőségértékelését úgy kell elvégezni, hogy ennek alapján a belső ellenőrzési tevékenység és a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezet Standardjainak és Gyakorlati Útmutatóinak összhangjáról véleményt lehessen alkotni. A belső ellenőrzési tevékenység értékelése mellett a külső minőségértékelésnek lehetőség szerint fejlesztési javaslatokat is tartalmaznia kell, melynek célja az ellenőrzési tevékenység eredményesebb és hatékonyabb végzésének elősegítése. A külső minőségértékelést végzőkkel szembeni követelmények: – – – –

– –

–

függetlennek kell lenniük a szervezettől és a vizsgált belső ellenőrzési tevékenységtől. A minőségértékelést végző csoportnak olyan személyekből kell állnia, akik szakmailag kompetensek a belső ellenőrzés és a külső minőségértékelés terén egyaránt; az értékelendő szervezettel és annak alkalmazottaival kapcsolatosan minden kötelezettségtől, érdekeltségtől mentesnek kell lenniük. A szervezet más szervezeti egységeinél dolgozó személyek nem tekinthetők függetlennek a külső értékelés szempontjából; kiválasztáskor figyelembe kell venni az értékelő valós vagy látszólagos összeférhetetlenségét, amely a szervezettel vagy annak belső ellenőrzési tevékenységével meglévő jelenlegi vagy múltbeli kapcsolatainak tulajdoníthatóan alakulhat ki; a feddhetetlenség elvének értelmében az értékelést végző csapatnak becsületesnek és pártatlannak kell lennie. A titoktartási követelményeket be kell tartaniuk. A szolgáltatásokat és a közösség bizalmát nem szabad személyes nyereségnek vagy előnyöknek alárendelni. Az objektivitás elve pártatlan, az ítéletalkotás szempontjából becsületes hozzáállásra, valamint az összeférhetetlenségek elkerülésére kötelez; jól kell ismerniük a nemzetközi és hazai standardokat, jártasaknak kell lenniük a legjobb szakmai gyakorlatok (best practices) terén, továbbá legalább három év friss vezetői szintű tapasztalattal kell rendelkezniük a belső ellenőrzés gyakorlatában; olyan képzett ellenőrzési szakembereknek kell lenniük, mint pl. a belső ellenőrzés területén releváns gyakorlattal rendelkező közgazdászok, jogászok, CIA vagy CISA okleveles ellenőrök, akik IIA minőségbiztosítási ellenőrök, egyéb kompetens ellenőrök, tanácsadók, külső ellenőrök vagy egyéb, a belső ellenőrzés szakmájában dolgozó külső szolgáltatók; az információs technológiák terén szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. Más területek szakértői is segíthetik a külső értékelést végző csapat munkáját, pl. a statisztikai mintavétel terén képzett személyek is részt vehetnek az értékelés bizonyos részeiben.

Külső minőségértékelésnek meg kell megfelelnie: – az IIA Normáknak; – a belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódexnek; – a belső ellenőrzési Alapszabálynak; a belső szabályzatainak, eljárásainak, gyakorlatainak; – az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályozási követelményeknek; – a szervezet felső vezetése által a belső ellenőrzési tevékenységgel szemben megfogalmazott elvárásoknak; – a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazott eszközök, módszerek és legjobb gyakorlatoknak. Tájékoztatás az eredményekről A külső minőségértékelés előzetes eredményeit az értékelés folyamán és végén meg kell beszélni a belső ellenőrzési vezetővel. A végső eredményeket közölni kell a belső ellenőrzési vezetővel, valamint a szervezet vezetőjével. A belső ellenőrzési vezető a külső minőségértékelés eredményeiről a Felügyelőbizottságot is tájékoztatja. A tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia: – a független strukturált értékelési folyamat alapján megfogalmazott véleményt a belső ellenőrzési tevékenység standardoknak való megfelelést vagy meg nem felelést;

4. szám


419

–

az értékelés alatt megfigyelt, mind pedig a tevékenységben esetleg használható legjobb gyakorlat alkalmazásának felmérését és értékelését; – a fejlesztési javaslatokat, ahol ez lehetséges; – a belső ellenőrzési vezető – végrehajtási határidőket is tartalmazó - intézkedési tervét. A külső értékelés a társaság által kötelezően választott könyvvizsgálójával (könyvvizsgáló társasággal) kötött szerződés keretében is megvalósítható, amennyiben az megfelel a külső értékeléssel szembeni fenti követelményeknek. 4.4 A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE

Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján – középtávú ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a társaság első számú vezetője hagy jóvá. 4.4.1 A tervezés alapelvei Az ellenőrzés tervezési folyamata során a következő kulcsfontosságú alapelveket kell követni: 1. A tervezést folyamatokra és az azokban rejlő kockázatokra kell alapozni. Az ellenőrzési feladatok prioritásainak kidolgozása során a belső ellenőrzés vezetője a folyamat alapú kockázatelemzés eredményeit felhasználva jár el. 2. A tervezésnek a jövőbe kell tekintenie. A középtávú ellenőrzési tervnek legalább három évet kell lefednie. A legmagasabb kockázatú folyamatok vizsgálatát minél korábbi időpontra kell tervezni. 3. A tervezésnek folyamatosnak kell lennie. A tervezés folyamatában mindvégig célszerű betartani a gördülő tervezés elvét, a középtávú ellenőrzési tervet szükség szerint kell aktualizálni. 4. A tervezésnek rugalmasnak és aktualizáltnak kell lennie. Az ellenőrzések tervezésének a szervezetre ható változásokhoz igazodnia kell, a szervezeti kockázati struktúrát évente értékelni kell. Előfordulhat, hogy azok a területek, amelyek egy adott időpontban jelentős kockázatúnak minősültek, a továbbiakban már nem lesznek azok és fordítva. Ezért a szervezet kockázati struktúráját évente értékelni, és a középtávú ellenőrzési terveket ennek megfelelően módosítani kell. 5. A tervezés során lehetőség szerint figyelembe kell venni a társaságot irányító menedzsment ellenőrzésekre vonatkozó kezdeményezéseit is. 4.4.2 A tervezés előkészítése A tervezés előkészítése magában foglalja a kockázatelemzést megelőző előkészítő lépéseket, valamint magát a kockázatelemzést is. A kockázatelemzést megelőző előkészítés során a belső ellenőrzés: – elemzi a külső és belső kontrollkörnyezetet annak érdekében, hogy azonosítsa az ellenőrzési tervezés során figyelembe veendő változásokat; – értelmezi a szervezet célkitűzéseit, beleértve a belső ellenőrzés céljait is; – azonosítja a folyamatokat, illetve az adott folyamat irányításáért, működtetésért felelős személyeket, azaz a folyamatgazdákat és a vezetőkkel egyeztet az egyes folyamatok – a szervezet célkitűzéseihez viszonyított – fontosságáról; – megvitatja a vezetőkkel, mit várnak el a belső ellenőrzéstől; – a vezetőkkel közösen meghatározza a belső ellenőrzési fókuszt.

420


4. szám

A tervezés előkészítési folyamatát a belső ellenőrzési vezető irányítja, a belső ellenőrök pedig aktív közreműködésükkel segítik a munkáját. 4.4.2.1 A tervezés során végezett általános felmérés Az általános felmérés részeként a társaság, illetve leányvállalatainak külső és belső kontrollkörnyezetének vizsgálatára kerül sor. Ennek keretében a belső ellenőrzés összegyűjti és elemzi a szervezetek működési környezetében és folyamataiban történt változásokra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat is. A környezet változásának elsődleges forrásai: – hazai és európai uniós jogszabályi változások; – gazdasági-politikai környezet változása; – a szervezet stratégiájának, célkitűzéseinek, rövid- és hosszú távú feladattervének változása; – belső szervezeti változások; – belső eljárások, ellenőrzési nyomvonalak, kézikönyvek változása; – az európai uniós támogatások igénybevételével megvalósított programok/projektek finanszírozásával, és megvalósításával összefüggő változások (stratégiai vagy operatív célkitűzésekben, a támogatandó célterületek prioritásaiban, forrásfelhasználásban, stb.). Az általános felmérés nem azt jelenti, hogy a belső ellenőrzési szervezet a belső kontrollkörnyezetéről folyamatosan szerzi be a naprakész információkat. Ennek az a célja, hogy munkájához megismerje annak a területnek a legfőbb jellegzetességeit, amit majd a tervezéskor az ellenőrzési feladatok közé vagy a konkrét belső ellenőrzés során az elvégezendő feladatai közé kell besorolnia, illetve a konkrét belső ellenőrzésnél vizsgálnia kell. 4.4.2.2 A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása A belső ellenőrzés a folyamatok és folyamatgazdák azonosítása során a szervezet működési folyamataira koncentrál. A folyamatok és folyamatgazdák azonosítását, valamint a folyamatok fontosságának elemzését lehetőleg a szervezet vezetésével közösen kell elvégezni. A vezetők bevonása történhet vezetői interjúk, munkamegbeszélések keretében, illetve az elkészült folyamatlista a vezetés részére észrevételezésre történő megküldésével is. A folyamatgazdák által kialakított ellenőrzési nyomvonalak segítenek a szervezet folyamatainak azonosításában, megértésében. Ez azonban nem a folyamatok relatív kockázatosságáról szóló vita, hanem egy módszer a kockázatelemzés időpontjában, a legfontosabb folyamatok meghatározására. Az elemzés eredményeit a folyamatok összesített kockázatelemzésének eredményével együtt kell felhasználni a kockázatelemzés végeredményének kialakításához. A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása eredményeképpen egy folyamatlistát kell készíteni. A szervezet folyamatait főfolyamatok mentén kell csoportosítani (pl.: Humánerőforrás-gazdálkodás), amelyek rész-/alfolyamatokra oszthatók. A folyamatlistán a fő-/rész-/alfolyamatok folyamatgazdáit azonosítani kell. Az ellenőrzési nyomvonal és a működési folyamatok nem ugyanazt jelentik, nem egymás szinonimái. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése feltételezi, hogy a működési folyamatok már pontosan és teljes mértékben feltárásra kerültek az adott szervezetnél, illetve szervezeti egységnél.

4. szám


421

4.4.2.3 A belső ellenőrzési fókusz kialakítása A belső ellenőrzési fókusz a belső ellenőröknek és a társaság vezetőjének azon közös nézetét, elképzeléseit jelenti, hogy a belső ellenőrzésnek elsősorban mely területekre kell irányítania erőforrásait. A belső ellenőrzési fókusznak a szervezet vezetőivel a kockázatelemzéshez lefolytatott interjúkon, vagy egyéb munkaértekezleteken, munkamegbeszéléseken történő közös kialakítása a tervezés előkészítési folyamat egyik legfontosabb lépése. A belső ellenőrzési fókusz a belső ellenőrzést segíti a magas kockázatúnak tekintett folyamatok rangsorolásában, illetve az ellenőrzött tevékenységek és egységek közötti erőforrás-allokáció meghatározásában, azaz a belső ellenőrzéssel szemben támasztott vezetői elvárások azonosításában. A belső ellenőrzési fókuszt a szervezet célkitűzéseinek és a szervezet vezetőinek belső ellenőrzésre vonatkozó speciális elvárásainak figyelembe vételével kell kialakítani. A szervezet célkitűzéseinek feltárása során a belső ellenőrzésnek a társaság vezetőivel meg kell vitatnia és értelmeznie kell a szervezet(ek) stratégiai időtávú és rövidtávú, éves célkitűzéseit annak érdekében, hogy ellenőrzési erőforrásait ezen célok elérésének támogatására mozgósítsa. A célkitűzések megvalósítása szempontjából kritikus tényezőket szintén meg kell vitatni a szervezet vezetőivel. A vezetők elvárásai alatt annak meghatározása értendő, hogy a vezetők milyen kérdésköröket, feladatokat illetően számítanak a belső ellenőrzés bizonyosságot adó, illetve tanácsadó tevékenységére. A vezetőknek lehetnek speciális elvárásai a belső ellenőrzéssel szemben. Ezek az elvárások általában a vezetők egyes, a szervezet működésével kapcsolatos főbb elgondolásaiból adódnak. Ezeket az elvárásokat az éves ellenőrzési terv elkészítése során figyelembe kell venni. A belső ellenőrzési fókuszt az elfogadott szervezeti célkitűzések és egyeztetett vezetői elvárások alapján a belső ellenőrzésnek és a szervezeti vezetőknek közösen kell kialakítania. A belső ellenőrzési fókusz megadja azokat a főbb elemeket, amelyek mentén az ellenőrök a kockázatokat elemezni fogják, és amelyekre a belső ellenőrzés a feladatainak ellátása érdekében koncentrálni fog. 4.4.3 Kockázatelemzés A MÁV Zrt. mindenkori kockázatelemzési feladatait ellátó szervezet mellett a Belső ellenőrzés szakmai szempontok figyelembe vételével elemzi a kockázatokat. E kockázatelemzési folyamat célja, hogy azonosítsa, elemezze, rangsorolja és dokumentálja a társaság folyamataiban és főbb szervezeti egységeinél létező kockázatokat. A kockázatelemzés az első lépés ahhoz, hogy az éves ellenőrzési tevékenységet a társaság vezetőivel egyetértésben meghatározott belső ellenőrzési fókusszal összehangolják. A kockázatelemzés szolgáltatja a legfontosabb információt a belső ellenőrzési tevékenységek (konkrét ellenőrzések) előkészítéséhez is. A kockázatelemzést a belső ellenőrzési vezető irányítja, aki a belső ellenőröket szükség szerint bevonja a munkába és informálja őket minden egyes lépésről. A belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a kockázatkezelés folyamatainak hatékonyságát, és hozzá kell járulnia azok javításához. A MÁV Zrt. és leányvállalatai a kockázatkezeléssel összefüggő feladat- felelősségi és hatásköröket a mindenkor hatályos MSZSZ/SZMSZ tartalmazza.

422


4. szám

A Kockázatkezeléssel összefüggő szabályozások (pl. Kockázatkezelési Irányelvek és a Kockázatkezelési utasítás) kidolgozása, alkalmazása a vezetés rendszeres tevékenysége. A belső ellenőr a szervezet(i egységek) kockázatértékelésének megfelelőségét tekinti át, együttműködve a folyamatgazdával, és felhasználva a korábbi ellenőrzések megállapításait, valamint a tanácsadói tevékenysége során szerzett ismereteket. A kockázatok elemzésnél alkalmazott minősítésének négy érték megadására van lehetőség, melyek az alábbiak: 1. Enyhített: Alapvetően abból kell kiindulni, hogy akkor enyhített egy kockázat, ha a ráirányuló ellenőrzés megfelelő. 2. Mérsékelten enyhített: Alapvetően a kiindulási helyzet az, hogy akkor enyhített mérsékelten egy kockázat, ha a ráirányuló ellenőrzés részben megfelelő. 3. Alig enyhített: Alap esetben akkor lehet beszélni alig enyhített kockázatról, ha a ráirányuló ellenőrzés hiányos. 4. Nem enyhített: Alapjában véve akkor nem enyhített egy kockázat, ha a ráirányuló ellenőrzés gyenge. 4.4.4 Stratégiai terv A belső ellenőrzési vezető lehetőség szerint stratégiai tervet is készít az éves tervvel egy időben, amely - összhangban a szervezet hosszú távú céljaival - meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő öt évre, és az alábbiakat tartalmazza: – a hosszú távú célkitűzéseket, stratégiai célokat; – a belső kontrollrendszer általános értékelését; – a kockázati tényezőket és értékelésüket; – a belső ellenőrzésre vonatkozó fejlesztési és képzési tervet; – a szükséges erőforrások felmérését, elsősorban a létszám, képzettség, tárgyi feltételek tekintetében; A stratégiai terv: – hosszú távra határozza meg a belső ellenőrzés célját, valamint tevékenységének és fejlesztésének irányait; – segít abban, hogy a belső ellenőrzés céljának megvalósítását ne a meglévő feltételek korlátozzák, hanem megtalálja annak a módját, hogy a célok eléréséhez szükséges feltételeket előre átgondoltan megteremtse; – a rendelkezésre álló információk rendszerezése és a kockázatelemzés révén lehetővé válik az erőforrások optimális tervezése és elosztása, illetve az ellenőrzési célkitűzések hatékonyabb meghatározása; – hozzájárul a belső ellenőrzés – és általa a MÁV Zrt. és leányvállalatai – céljainak eléréséhez, eredményességéhez; – lehetővé teszi a belső ellenőrzés tevékenységének, céljának jobb megértését a társaság számára; – az éves ellenőrzési terv egyik kiinduló pontja. A stratégiai terv nem konkrét ellenőrzési feladatokat, hanem a belső ellenőrzés átfogó céljaira, a folyamatok kockázataira és a belső ellenőrzés fejlesztésének irányára, prioritásaira vonatkozó összegzést tartalmaz. A belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján, összhangban a szervezet hosszú távú céljaival, stratégiai tervet készít, amely meghatározza a belső ellenőrzés irányait és súlypontjait, a feladat ellátáshoz szükséges erőforrásokat, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket. Az ellenőrzési célokat az adott szervezet céljaihoz igazítva kell meghatározni.

4. szám


423

A stratégiai tervet a belső ellenőrzési vezető készíti el és a társaság első számú vezetője jóváhagyását követően a Felügyelőbizottság hagyja jóvá. A stratégiai terv öt évre készül, a szervezet tevékenységi körét, sajátosságait és célkitűzéseit figyelembe véve. A stratégiai tervet szükség szerint felül kell vizsgálni. 4.4.5 Ellenőrzési terv A belső ellenőrzési vezető - összhangban a stratégiai tervvel - összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet. Az éves ellenőrzési tervnek a stratégiai tervben és a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. Az elvégzett kockázatelemzés során magas kockázatúnak minősített területekre az éves ellenőrzési terv készítése során kiemelt figyelmet kell fordítani, és a lehető legrövidebb időn belül azokat ellenőrizni kell. 4.4.5.1 Az éves ellenőrzési terv Az éves ellenőrzési terv tartalmazza: – az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredményének összefoglaló bemutatását; – a tervezett ellenőrzések tárgyát; – az ellenőrzések célját; – az ellenőrizendő időszakot; – a rendelkezésre álló és a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását; – az ellenőrzések típusát; – az ellenőrzések tervezett ütemezését; – az ellenőrzött szervezet megnevezését; – a tanácsadó tevékenységre tervezett kapacitást; – a soron kívüli ellenőrzésekre tervezett kapacitást; – a képzésekre tervezett kapacitást; – az egyéb tevékenységeket. Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a társaság vezetőjének egyetértésével módosíthatja. Tanácsadó tevékenységet, illetve soron kívüli ellenőrzést a társaságvezetője, illetve a belső ellenőrzési vezető kezdeményezésére lehet végezni. 4.4.5.2 Középtávú terv Középtávú tervet három évre kell elkészíteni. A középtávú terv tájékoztató jellegű, amely évente, az ellenőrzési tapasztalatok alapján aktualizálásra kerül. A felülvizsgálat és aktualizálás a prioritási sorrendet is megváltoztathatja. 4.4.5.3 A belső ellenőrzési terv összeállítása A belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervének elkészítését megelőzően a társaság MSZSZ/ SZMSZ-ében a kockázatkezelési feladatokat ellátó szervezeti egység(ek)től informálódik a kockáza-

424


4. szám

ti tényezőkről, azok bekövetkezésének valószínűségéről és hatásaikról, majd elemzés alapján a stratégiai célkitűzésekkel összhangban állítja össze az ellenőrzési tervet és az egyes ellenőrzések prioritási sorrendjét. Az ellenőrzés terv összeállításának legfőbb célja, hogy olyan információkat bocsásson a vezetés rendelkezésére, amelyek révén mérsékelni tudja a szervezet célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos negatív hatásokat. Alapvetően fontos, hogy a társaság, a vállalatcsoport működési folyamatai közül a leginkább kockázatosnak és veszélynek kitett területeire helyeződjön a hangsúly. A tervezési folyamatban: – fel kell használni a külső és belső ellenőrzések gyakorlati tapasztalatait, – figyelembe kell venni a felső vezetés és a vezető testületek igényeit. A belső ellenőrzési terv összeállítását megalapozó a szervezet irányításának, működésének, átalakításának, stb. kockázatait, a prioritások alapját dokumentálni kell. A folyamatok ellenőrzési prioritásai meghatározzák az ellenőrzések elvégzésének szükséges sorrendjét és gyakoriságát. Az ellenőrzési feladatok kijelölése során a vizsgálat fő célkitűzését is meg kell határozni, amelynek tükrözni kell a kockázatfelmérés eredményeit. Az ellenőrzési terv összeállításának dokumentálása során ki kell térni: – a folyamatokhoz rendelt kockázatoknak a kockázatmenedzsment általi értékelése és annak eredményhatására (az értékben nem kifejezhető célkitűzéseket nem számszerűsíthető stratégiai hatásként értékeljük); – a vezetés által kezelt kockázatok esetében a maradványkockázat eredményhatására; – a nem ismert, feltáratlan kockázatok hatására – egzakt adatok hiányában a folyamat funkcionális stabilitásával és a folyamat összetettségével minősítve. Az ellenőrzési terv összeállításának dokumentálása során a kontroll környezet és kockázatkezelés, az egyes eredmény hatások értékelése mellett ki kell térni továbbá a funkcionális stabilitásra, a folyamatösszetettségére, valamint a nem számszerűsíthető stratégiai határosokra. Nem számszerűsíthető stratégia hatások: – a társadalmi megbecsülés visszaszerzése (szemléletváltás, extern társadalmi hatások); – a vasúti szolgáltatások szabad áramlását biztosító EU követelményeknek megfelelő strukturális átalakítás megítélése; – az értékelők által nem számszerűsíthetőnek minősített eredményhatás. A folyamat – funkcionálisan instabil, ha az elmúlt időszakban komoly változáson ment át, vagy megy át, új rendszerek kerültek bevezetésre, új szervezeti struktúra lett kialakítva, amely jelentős feltáratlan kockázatot rejt; – összetett, ha a folyamatnak sok a határfelülete egyéb folyamatokkal és részfolyamatokkal, sok szervezetet ölel fel, többféle rendszert alkalmaz; – nem számszerűsíthető stratégiai hatással bír, ha a folyamatnak jelentős hatásai vannak a szervezet értékben nem kifejezhető stratégiai céljainak megvalósítására. A folyamatminősítés kritériumrendszerének szempontrendszerét az ellenőrzési terv összeállításának dokumentációjában kell részletezni.

4. szám


425

A feladatterv ütemezését és kapacitásigényét a megbízás végrehajtásának munkaszakaszai figyelembevételével kell meghatározni. A vizsgálatok idejének tervezésekor (majd a vizsgálat alatt is) figyelembe kell venni az EU-ban rögzített munkafolyamat szakaszait és azok végrehajtására a Belső ellenőrzési kézikönyv 4.4.5.4 pontjában iránymutatásként meghatározott időt. 4.4.5.3.1 A MÁV Zrt. Belső ellenőrzési tervének elkészítése A MÁV Zrt. a középtávú és éves ellenőrzési tervét, a belső ellenőrzési szervezetek vezetője a menedzsment és leányvállalatok vezetőinek közreműködésével, a tárgyévet megelőző december 15-ig készíti el. A tárgyévben elengedhetetlenül fontos ellenőrzési feladatokat az alábbi struktúrában kell szerepeltetni: – a szervezet átalakítási projektek működése és hatása az üzleti, irányítási és támogató folyamatokra; – fejlesztési projektek megvalósítása; – irányítási folyamatok ellenőrzése; – üzleti illetve régiós folyamatok ellenőrzése; – támogató folyamatok ellenőrzése; – a leányvállalatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzése; – etikai célú vizsgálatok; – megrendelt tanácsadói feladatok. A feladattervben kiemelten meg kell jelölni a több leányvállalat tevékenységére kiterjedő, átfogó folyamatellenőrzéseket. Amennyiben a több leányvállalatra kiterjedő folyamatellenőrzés a leányvállalatok belső ellenőreinek közreműködését igényli, a közreműködés erőforrásigényét és a vizsgálat tervezett időpontját a közreműködőkkel egyetértésben kell meghatározni. 4.4.5.3.2 A leányvállalatok belső ellenőrzési tervének elkészítése A leányvállalatok belső ellenőrzési feladataikat a MÁV Zrt. ellenőrzési tervében szereplő ellenőrzési feladatok figyelembe vételével, úgy határozzák meg, hogy: – biztosítják az üzleti területük vonatkozásában az anyavállalat ellenőrzési feladatainak végrehajtását a MÁV Zrt. belső ellenőrzési szervezete által kiadott vizsgálati program szerint; – a leányvállalatok a kizárólag saját üzleti területüket érintő egyedi feladatokat saját belső ellenőrzési tervükbe beépítik. A leányvállalatok jóváhagyott belső ellenőrzési tervét – az ellenőrzési tevékenység központi koordinálása érdekében –, előzetes egyeztetés után következő év január 31-ig tájékoztatásul meg kell küldeni a MÁV Zrt. belső ellenőrzési szervezete részére. 4.4.5.4 Erőforrások elosztása Az erőforrások elosztása az ellenőrzési tervek megvalósíthatóságának biztosítása szempontjából kulcsfontosságú lépés. Egy tervezett ellenőrzés erőforrás szükségleteinek felmérése során elsősorban a következőket kell figyelembe venni: – az azonosított kockázatok jelentősége; – a tervezett ellenőrzés típusa; – az ellenőrizendő tevékenységek összetettsége; – a tevékenység kapcsán rendelkezésre álló ismeretek szintje; – a tevékenységekkel kapcsolatosan és a bevont ellenőrzendő területeken szerzett korábbi ellenőrzési tapasztalatok;

426

–


4. szám

az ellenőrök képzettsége, hozzáértése és szakmai gyakorlata.

A tervezett ellenőrzések elvégzéséhez szükséges ellenőri napok száma az erőforrás-szükséglet felmérés alapján becsülhető meg. Az ellenőrzési kapacitás meghatározásánál figyelembe kell venni az ellenőrök egyéb elfoglaltságait is. Iránymutatás az ütemezési időszükségletéhez az ellenőrzések tervezése során, mely vizsgálatonként szükség szerint eltérhet: – 5 munkanap a vizsgálati programtervezet elkészítése, értesítő levél megküldése a ellenőrzési folyamatban érintett társaság/szervezet/szervezeti egység részére (kivéve etikai és célvizsgálat); – 10 munkanap a felkészülési szakaszra (a belső ellenőrök és az ellenőrzésben érintett társaságok/ szervezetek felkészülése az ellenőrzésre); – 15 munkanap a vizsgálati szakaszra; – 5 munkanap a részjelentés írás szakaszra; – 15 munkanap az összefoglaló vizsgálati jelentés és vezetői előterjesztés készítésére; – 7 munkanap a megállapítások minőségbiztosítására; – 3 munkanap az ellenőrzött társaság észrevételezésére; – 3 munkanap az észrevételek átvezetésére a vizsgálati jelentésbe és a vezetői előterjesztésbe; – 1 munkanap a vizsgálati jelentés és a vezetői előterjesztés egyeztetésére, záró tárgyalás megtartására; – 3 munkanap a vizsgálati jelentés és a vezetői előterjesztés véglegesítésére. A szakmailag megalapozott, elengedhetetlenül szükséges belső ellenőrzési feladatok kapacitásigényét a vizsgálatba bevonandó vezető auditorok, ellenőrzési szakértők és szakelőadói igény figyelembe vételével kell meghatározni, amely tartalmazza a feladatok várható kezdési időpontját és a tervezett ellenőri napok számát. A rendelkezésre álló munkaidő-alapból: – az előre nem látható feladatok elvégzésére, etikai vizsgálatokra 20 %, egyéb tevékenységekre, mint tervezés, beszámolás, véleményezés, tanácsadás, oktatás 20% tartalék időt kell biztosítani. A rendelkezésre álló munkaidő-alap meghatározásánál a kieső időket (szabadság, betegség, stb.) tervezni kell, azokat csökkentő tényezőként kell figyelembe venni. Amennyiben az elengedhetetlenül fontos ellenőrzési feladatok forrásigénye meghaladja a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat, a kapacitáshiány feloldására - a terv, jóváhagyásra történő előterjesztésében a belső ellenőrzés vezetője tesz javaslatot. Soron kívüli az az ellenőrzés, amelynek tárgya konkrétan nem határozható meg előre, de a tervben 20% kapacitást terveznek rá. Ezzel szemben már terven felülinek minősül az az ellenőrzés, amit a tervezett és a soron kívüli kapacitáson felül valósítanak meg pl. egy tervezett ellenőrzés mellett. Nem kell az ellenőrzési tervet módosítani, ha: – az ellenőrzés tervezett kezdete vagy vége módosul; – az ellenőrzött szervezetek körének bővítésére kerül sor; – az ellenőrzendő időszak kibővítése vált szükségessé.

4. szám


427

A független belső ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a vezérigazgató (a társaság ügyvezetője) felelős. A kapacitások megbízások közötti felosztásáért a belső ellenőrzési vezető felelős. Az erőforrás tervezés során személy szerint meg kell jelölni a tervezett vizsgálat vezetőket, és a vizsgálatokban közreműködőket. A megbízások teljesítése során az erőforrások hatékony felhasználásáért a vizsgálatvezető felelős. 4.4.5.5 Az éves és középtávú ellenőrzési terv jóváhagyása A belső ellenőrzési vezető a középtávú és éves ellenőrzési tervet jóváhagyás végett előterjeszti a társaság első számú vezetője, illetve az első számú vezető támogató testület részére, majd a Felügyelőbizottság részére. Az anyavállalat jóváhagyott ellenőrzési tervét tájékoztatásul, - és a társaságra vonatkozó feladatok végrehajtása, illetve a közreműködés biztosítása céljából - meg kell küldeni az ellenőrzött illetve a közös ellenőrzésben részt vevő társaságok vezetői részére is. 4.4.5.6 Az éves ellenőrzési terv módosítása Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a társaság első számú vezetőjének jóváhagyásával, majd az Igazgatóság, végül a Felügyelőbizottság egyetértésével módosíthatja. Az éves ellenőrzési terv módosításának két legtipikusabb esete az ellenőrzés/tanácsadás elhagyása, illetve új ellenőrzés/tanácsadás felvétele, vagy a társaság első számú vezetőjének javaslata vagy a belső ellenőrzési vezető kezdeményezése (pl. ellenőrzési párhuzamosság elkerülése) alapján. 4.5 A BIZONYOSSÁGOT ADÓ TEVÉKENYSÉG VÉGREHAJTÁSA A belső ellenőröknek elegendő információt kell feltárni, elemezni, értékelni és dokumentálni a megbízás célkitűzéseinek megvalósításához. Az audit fázisban, a helyszíni ellenőrzés alkalmával kell elvégezni a folyamatok részletes megismerését, az azonosított kockázatok értékelését, a jelentős kockázatokhoz kapcsolódó kontrollok részletes értékelését, a kontrollok tesztelésének tervezését és végrehajtását, valamint a kontrollok újraértékelését. A folyamatok részletes megismerésének célja a folyamatoknak a folyamatgazdával (a folyamat szakmai tartalmáért, működéséért, eredményéért, illetve fejlesztéséért felelős személy) való közös feltérképezése (interjúk), a folyamatok dokumentálása (gyors és megbízható dokumentálási modellek segítségével), a folyamat helyes megértésének visszaigazolása a folyamatgazda segítségével, illetve a kockázat és kontroll azonosítás megkezdése a folyamat feltérképezés alatt felhalmozott tudás segítségével. Az ellenőrzés során a belső ellenőröknek a megállapításai, következtetései, véleménye kialakításához, az ezeket alátámasztó bizonyítékok megszerzéséhez különböző közvetlen és közvetett módszereket, továbbá az ezek révén megszerzett információk feldolgozását szolgáló logikai eljárásokat, technikákat lehet és kell alkalmazni.

428


4. szám

4.5.1 Adminisztratív felkészülés Az ellenőrzések végrehajtása az éves ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzések módszeres elvégzését jelenti. Az ellenőrzés végrehajtásának legfőbb célja, hogy minden egyes ellenőrzött folyamaton és területen a főbb kockázatok kezelésére létrehozott kontrollok megfelelőségét értékelje, valamint megállapítsa, hogy a folyamatok az elvárásoknak megfelelően működnek-e, illetve megállapítsa, hogy a szükséges kontrollpontok vagy folyamatok hiányosak-e. A belső ellenőrzési vezető kijelöli az adott ellenőrzés programjának kidolgozásáért és az ellenőrzés lefolytatásáért felelős személyt, a vizsgálatvezetőt, aki köteles gondoskodni az ellenőrzés összehangolt, az ütemezésnek megfelelő végrehajtásáról. Az ellenőrzésre való felkészülés során a belső ellenőrzési vezetőnek meg kell győződnie arról, hogy az ellenőrzés célját és tárgyát meghatározták, a megfelelő ellenőrzési erőforrások rendelkezésre állnak-e, illetve a vizsgálati programot elkészítették-e. A felkészülési folyamatot a kockázatelemzés során azonosított, az ellenőrizendő folyamatokhoz, tevékenységekhez tartozó főbb kockázati tényezőkre, a vonatkozó ellenőrzési célkitűzésekre kell alapozni. A MÁV Zrt. és leányvállalatai részére nyújtott belső ellenőrzési szolgáltatások (fő tevékenységként: vizsgálatok) során keletkezett elektronikus dokumentumok kezelése a Poszeidon ügyviteli és iktatási rendszerben az alábbi dokumentumok esetében is párhuzamosan zajlik a papíralapú dokumentációk elkészítésével. Részleges kivételt jelent ez alól az etikai célvizsgálat. Ezen vizsgálat esetében csak tartalom nélküli, pusztán a dokumentumok beazonosítására szolgáló információk tölthetőek fel a Poszeidonba. 4.5.1.1 A megbízólevél elkészítése A belső ellenőrt - ideértve a vizsgálatban részt vevő szakértőt is - megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a belső ellenőrzési vezető szignózza, és a MÁV Zrt. első számú vezetője írja alá. A MÁV Zrt. leányvállalatainál végrehajtott ellenőrzés esetében a vizsgálatban közreműködő - az anyavállalatnál munkaviszonyban levő - belső ellenőrök megbízólevelét a MÁV Zrt. első számú vezetője írja alá. A megbízólevél tartalmazza: – az ellenőr nevét, felügyeleti igazolványának számát,); – az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését; – az ellenőrzés típusát, tárgyát és célját; – a megbízólevél keltét; – a kiállításra jogosult aláírását. A megbízólevél mintája a 3. számú iratmintában található. 4.5.1.2 Az ellenőrzött szervezet vezetőjének értesítése Az ellenőrzés megkezdéséről értesíteni kell az ellenőrzött szerv vagy szervezeti egység vezetőjét. Ennek keretében a belső ellenőrzési vezető tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és formájáról, jogszabályi felhatalmazásról, valamint az ellenőrzés várható időtartamáról. A helyszíni ellenőrzést annak megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének. Ennek keretében a belső ellenőrzési vezető tájé-

4. szám


429

koztatást ad az ellenőrzés során végrehajtandó feladatokról, valamint az ellenőrzés várható időtartamáról. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni etikai és célvizsgálatok esetén, vagy ha az értesítő - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról a belső ellenőrzési vezető dönt. A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy az őt helyettesítő személynek. Az értesítőlevél mintája az ellenőrzés megkezdéséről a 2. számú iratmintában található. 4.5.1.3 Az ellenőrzés időszükségletének nyilvántartása Az adott vizsgálattal töltött ellenőri napok számának pontos vezetése azért fontos, mert jelzi a belső ellenőrzési tevékenység hatékonyságát, segít a jövőbeni vizsgálati programok időszükségletének tervezésében, a belső ellenőrzés stratégiai fejlesztéséhez alapul szolgál. A belső ellenőrök vezetik az adott ellenőrzés végrehajtására fordított munkaidő (napok) elszámolását, az ellenőri napok alapján az ellenőrzési nyilvántartásban az időszükséglet nyilvántartásra vonatkozó részben meghatározzák az adott ellenőrzéshez felhasznált munkaidőt. Az ellenőrzés időszükségletének nyilvántartása a Kézikönyv 3. számú mellékletében foglaltak szerint történik. 4.5.2 A vizsgálati program elkészítésének menete 4.5.2.1 A rendelkezésre álló háttér információk összegyűjtése A vizsgálatvezető megvizsgálja az ellenőrzött folyamathoz, szervezeti egységhez, illetve tevékenységhez kapcsolódóan rendelkezésre álló információkat, amelynek forrásai elsősorban a következők: – vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és útmutatók; – MSZSZ/SZMSZ, ügyrend; – működési kézikönyvek és eljárásrendek; – a kockázatelemzés és az ellenőrzés tervezése során az egyes folyamatok vonatkozásában – azonosított kockázatok; – ellenőrzési nyomvonalak; – szervezeti stratégia, rövid- és hosszú távú feladattervek; – munkaköri leírások; – az ellenőrizendő folyamatokat, tevékenységeket érintő elemzések, értékelések; – korábbi évek belső ellenőrzési dokumentumai; – külső ellenőrzést végzők korábbi vizsgálati jelentései, stb. 4.5.2.2 Az ellenőrzés célkitűzéseinek véglegesítése A belső ellenőrzési vezető iránymutatása alapján a vizsgálatvezető feladata, hogy az ellenőrzés tervezése során megfogalmazott ellenőrzési célkitűzést véglegesítse. Az ellenőrzési célkitűzés annak tág megfogalmazása, hogy az ellenőrzés mire irányul. A céloknak a kockázatelemzés során azonosított kockázatok jellegzetességeit kell figyelembe venniük.

430


4. szám

4.5.2.3 Az ellenőrzés tárgyának véglegesítése Az ellenőrzés tárgyának véglegesítése során a belső ellenőrzési vezető iránymutatása alapján a vizsgálatvezető meghatározza, hogy az ellenőrzés mit foglaljon magába, mely fő- és alfolyamatokra, tevékenységekre irányuljon az ellenőrzés. Ez a kockázatelemzés során nyert folyamatismeret, a háttér-információk és az ellenőrzési cél segítségével határozható meg. Az ellenőrzés tárgyának figyelembe kell vennie minden vonatkozó és fontos rendszert, folyamatot, nyilvántartást, alkalmazottat és fizikai vagyontárgyat, stb. melyek a tevékenységhez kapcsolódnak. Az ellenőrzés tárgyának meghatározása akkor megfelelő, ha biztosítja, hogy az ellenőr az azonosított kockázatokat kezelni hivatott kontrollok megfelelőségéről megalapozott véleményt tud alkotni, és ahhoz kapcsolódóan megfelelő bizonyítékot tud szolgáltatni. 4.5.2.4 Az ellenőrizendő időszak véglegesítése Az ellenőrzés végrehajtásának tervezése során ki kell jelölni, hogy az adott ellenőrzés mekkora időszakot ölel fel. A belső ellenőrzés jellemzően utólagos bizonyosságot adó tevékenység. Az ellenőrizendő időszak meghatározása során figyelemmel kell lenni az adott ellenőrizendő folyamat, tevékenység azonosított kockázataira, hiszen ezek jellemzői és mértéke határozzák meg, hogy mekkora időszakot szükséges átfognia az ellenőrzésnek. Az ellenőrizendő időszak meghatározása során célszerű figyelembe venni, hogy nagyobb ellenőrizendő időszak kijelölése magasabb bizonyosságot nyújt egy-egy folyamat, tevékenység megfelelőségéről, ugyanakkor jelentősen több ellenőrzési erőforrást is igényelhet. Emellett fontos szem előtt tartani az ellenőrzési időszak megállapítása kapcsán, hogy a különböző években folytatott vizsgálatok folyamatot alkossanak, azaz az ellenőrzött szervezetek az ellenőrzéssel felölelt időszakok lehetőleg „hézagmentesek” legyenek, és feleslegesen ne fedjék egymást. 4.5.2.5 Az erőforrások helyes meghatározása A vizsgálatvezető ismételten elvégzi az éves ellenőrzési tervben az adott ellenőrzéshez hozzárendelt erőforrásbecslést, figyelembe véve különösen a konkrét ellenőrzési célokat, az ellenőrzés tárgyát és az ellenőrizendő időszakot, így megbizonyosodva arról, hogy a szükséges erőforrások elegendőek a meghatározott célok eléréséhez. Az ellenőrzésben résztvevő ellenőrök számának, valamint a vizsgálat lefolytatásához szükséges ellenőri napok végső meghatározása során mind az ellenőrzés típusát és komplexitását, mind az időkereteket és az ellenőrök tapasztalatát, tudását és hozzáértését figyelembe kell venni. 4.5.2.6 Az ellenőrzés módszereinek meghatározása Az ellenőrzési módszerek az ellenőrzés során lefolytatott, illetve alkalmazott vizsgálati technikák, eljárások, melyek az ellenőrzés célkitűzéseinek, tárgyának, típusának, továbbá a rendelkezésre álló erőforrásoknak megfelelően kerülnek kiválasztásra. Az ellenőrzési módszerek kiválasztását a tervezés során lefolytatott kockázatelemzés eredményeihez kell igazítani, és figyelemmel kell lenni arra, hogy egyes ellenőrzési módszerek magasabb ellenőrzési bizonyítékot eredményeznek, míg más ellenőrzési módszerek inkább a kontrollok működésének átfogó elemzésére alkalmasak.

4. szám


431

A vizsgálati program összeállítása során figyelembe kell venni, hogy az ellenőrzés végrehajtása során milyen vizsgálati eljárásokat szükséges alkalmazni, azaz: – az ellenőrzés céljainak eléréséhez szükséges tesztelés célterületeit és mértékét, beleértve az alkalmazandó mintavételi eljárásokat is; – a szükséges tesztelés jellegét és hatókörét, beleértve az ellenőrzési pontok vagy folyamatok (kontrollok) tesztelésének módját, az egyéni tesztelést és a további vizsgálati eljárásokat. 4.5.2.7 A vizsgálati program írásba foglalása A társaság első számú vezetője által aláírt megbízólevél birtokában kezdheti meg a vizsgálatvezető és a közreműködő belső ellenőr az ellenőrzést. A vizsgálatvezetőnek a felkészülés hatékonyságának biztosításához, a folyamatgazdát, az ellenőrzésre kerülő szervezet(ek), szervezeti egység(ek) vezetőjét – írásban – értesíteni kell az előkészítés megkezdéséről és kezdeményezni kell a kapcsolattartó személy(ek) kijelölését. A vizsgálat vezetőjének kérni kell mindazon beszámolókat, kimutatásokat és szabályozásokat, informatikai adatbázisokhoz hozzáférési jogosultságokat, amelyeket a végrehajtáshoz és későbbi objektív értékeléshez szükségesnek ítél. A vizsgálatvezető által készített és a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott vizsgálati program tartalmazza: – az ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység megnevezését; – az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését; – az ellenőrzés típusát; – az ellenőrzés tárgyát és célját; – az ellenőrizendő időszakot; – az ellenőrzés tervezett időtartamát, a jelentés elkészítésének határidejét; – az ellenőrök, szakértők, valamint a vizsgálatvezető megnevezését, a feladatmegosztást; – az ellenőrzés részletes feladatait és az alkalmazott módszereket; – a kiállítás keltét; – a vizsgálatvezető és a belső ellenőrzési vezető aláírását. A vizsgálati program végrehajtását a belső ellenőrzési vezető felügyeli. A programtól eltérni a belső ellenőrzési vezető jóváhagyásával lehet, a program módosítását a vizsgálatvezető kezdeményezheti. A vizsgálati program mintáját a 4. számú iratminta tartalmazza. 4.5.3 Az ellenőrzés lefolytatása A vizsgálati program végrehajtását jelenti az adott folyamat kockázatainak és a hozzájuk tartozó kontrolltevékenységeknek a részletes elemzése, tesztelése, majd ezen kontrollok értékelése. Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban az ellenőrzés tárgyához, céljához és időszakához kapcsolódó dokumentációk alapján a belső kontrollrendszer értékelésével, valamint a vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

432


4. szám

Az adatbekérés útján kapott információk valódiságát az ellenőr - a rendelkezésére álló eszközökkel köteles vizsgálni. A belső ellenőrzés végrehajtásához használható és egyben a minőségbiztosítás alapjául is szolgáló ellenőrzési listát a 7. számú iratminta tartalmazza. Az ellenőrzési munka főbb feladatai a következők: – a folyamatok és tevékenységek részletes megismerése, megértése a folyamatgazdákkal folytatott interjúk, valamint az egyéb vizsgálati technikák, módszerek alapján; – a kockázatok és azokhoz kapcsolódó kontrollok részletes, alapos megismerése, megértése, illetve a vizsgálati eljárások során azonosított további kockázatok felmérése; – a kontrolltevékenységek elemzése, tesztelése és értékelése; – az ellenőrzési célkitűzéshez kapcsolódó ésszerű bizonyosság beszerzése az ellenőrzési megállapítások levonása érdekében; – az ellenőrzött vezetőkkel a folyamatos kommunikáció fenntartása és értesítésük az ellenőrzés megállapításairól, javaslatairól. Az ellenőrzési célkitűzések elérése és a vizsgálati program megfelelő végrehajtása érdekében a belső ellenőrnek: – ismernie kell azon kérdésköröket, amelyeket az előző ellenőrzések nem vizsgáltak; – minden szokatlan adatra, tényre rá kell kérdeznie; – folyamatosan fel kell jegyeznie az ellenőrzés lefolytatása során észlelt hiányosságokat, a kontrolltevékenységek gyengeségeit (megállapítások, következtetések és javító szándékú javaslatok formájában), ugyanakkor célszerű feljegyeznie a jó gyakorlatokat is; megállapításait és következtetéseit a bizonyítékok elemzésére és értékelésére kell alapoznia. 4.5.3.1 Nyitó megbeszélés, kommunikáció az ellenőrzöttekkel Átfogó-gazdasági, téma, valamint régiós ellenőrzés esetében a helyszíni vizsgálat megnyitása nyitó értekezlet keretében történik, az ellenőrzött területért felelős vezető (folyamatgazda), az ellenőrzésben résztvevő ellenőrök, lehetőség szerint a minőségbiztosító és a belső ellenőrzési vezető részvételével. A nyitó értekezlet megszervezése és lefolytatása a vizsgálatvezető feladata. A nyitó megbeszélésre szóló értesítő levelet a belső ellenőrzési vezető jóváhagyása után a vizsgálatvezető küldi meg. Célvizsgálat esetén nyitó és záró értekezletet nem kell tartani, a vizsgálat megkezdéséről értesítő levelet nem kell küldeni. A vizsgálati jelentéshez előterjesztés csak vezetői igény esetén készítendő. Egyébiránt a javaslatok megvalósítása a szakmailag érintett vezető felelőssége. A nyitó megbeszélés főbb céljai a következők: – a megbízólevelek bemutatása az ellenőrzött szerv/szervezeti egység vezetőjének; – tájékoztatás az ellenőrzés célkitűzéseiről, tárgyáról, az ellenőrizendő időszakról és az ellenőrzés módszereiről; – az ellenőrzés megkezdéséhez szükséges adatok, dokumentumok bekérése; – az ellenőrzött szervezetnél elvégzendő ellenőrzési munka időkereteinek meghatározása, a szükséges interjúk, tesztelések, stb. ütemezése. – a vizsgálati program véglegesítése (a társaság vezetői igényeinek kiegészítése okán). A program esetleges módosításáról a belső ellenőrzés vezetője dönt.

4. szám


433

A nyitó megbeszélést követően az ellenőrzés végrehajtása során folyamatos kommunikációt kell kialakítani az ellenőrzöttekkel, melynek során a belső ellenőr: – legyen együttműködő; – fejlessze a szakmai kapcsolatokat; – tájékoztassa a vezetőséget a problémákról, mihelyt azok felmerültek; – tárgyalja meg a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat az ellenőrzött szervezettel a belső vizsgálati jelentés tervezet megírása előtt. 4.5.3.2 Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető megszakíthatja, ha: – soron kívüli vizsgálatot vagy az ellenőrzési tervben nem ütemezett tanácsadó tevékenységet kell lefolytatni, vagy – a vizsgálatvezető vagy a belső ellenőr az ellenőrzés lefolytatásában akadályoztatva van. Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető felfüggesztheti, ha az ellenőrzöttnél: – az ellenőrzést érintő személyi vagy szervezeti változás vagy elháríthatatlan ok, – a számviteli rend állapota, – a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, vagy – az ellenőrzött társaság, illetve szervezeti egység jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását akadályozza. A belső ellenőrzési vezető az ellenőrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén arról írásban tájékoztatja az ellenőrzött társaság, illetve szervezeti egység vezetőjét, melyben az ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő megállapításával egyúttal felhívja az ellenőrzött társaság, illetve szervezeti egység vezetőjét az akadály megszüntetésére. A tájékoztatásban ki kell térni arra is, hogy előreláthatólag mely időponttól kerül sor a belső ellenőrzés végrehajtásának folytatására. Az ellenőrzés megszakításáról vagy felfüggesztéséről a belső ellenőrzési vezető egyidejűleg írásban tájékoztatja az ellenőrzési tervét jóváhagyó vezetőt. A megszakított, illetve felfüggesztett ellenőrzést az elrendelése okául szolgáló akadály elhárulásától számított 30 napon belül folytatni kell, ennek időpontjáról a belső ellenőrzési vezető dönt és az ellenőrzés folytatásáról írásban értesíti az ellenőrzött társaság, illetve szervezeti egység vezetőjét. A vizsgálat folytatásáról szóló értesítő levél elkészítése a belső ellenőrzési szervezet vezetőjének jóváhagyás után a vizsgálatvezető feladata. 4.5.3.3 Eljárás az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetére Amennyiben az ellenőrzés során szabálytalanság gyanúja merül fel: – a belső ellenőr köteles erről haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek; – a belső ellenőrzési vezető feladata a társaság vezetőjének, illetve a társaság vezetőjének érintettsége esetén az irányító szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása a megfelelő eljárások megindítására; – az nem befolyásolja az ellenőrzés lezárását.

434


4. szám

A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, hathatós intézkedések foganatosítása megtörténjen. A belső ellenőrzés felelős azért, hogy a belső kontrollrendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését csökkentsék. Ezek megakadályozása olyan feladatok végrehajtásából áll, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozott kár mértékét, azzal is, hogy a szabálytalanságra utaló jelek azonosításra kerüljenek. A csalások és szabálytalanságok megakadályozása érdekében a legfontosabb teendő a hatékony és eredményes belső kontrollrendszer kiépítése és működtetése, melynek elsődleges felelőssége a szervezetek vezetőit terheli. Amennyiben a belső ellenőr vizsgálata során olyan súlyos hiányosság gyanúját észleli, amelynek alapján jelentős negatív hatással fenyegető kockázat bekövetkezése valószínűsíthető, akkor haladéktalanul kezdeményeznie kell a folyamatgazdánál a szükséges intézkedések megtételét, illetve a belső ellenőrzés vezetőjét és rajta keresztül a társaság vezetőjét is késlekedés nélkül informálnia kell. Ez utóbbi nem várhat a belső vizsgálati jelentés vagy annak tervezetének elkészültéig. Súlyos hiányosság gyanújának észlelése esetén a kapott tájékoztatás alapján a társaság vezetője dönt a belső ellenőrzési vezető javaslata alapján a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóságának vizsgálatba történő soron kívüli bevonásáról. Szabálytalanságok esetén a Bűntető törvénykönyv (Btk.), a Szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a Polgári törvénykönyv, a polgári perrendtartásról szóló törvény, a Munkatörvénykönyv (Mt.) rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Kártérítési felelősség, illetve fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a társaságok Kollektív Szerződésének megfelelő rendelkezései az irányadók. 4.5.3.4 Ellenőrzés dokumentumai, a munkalapok A belső ellenőrzési tevékenység során felhasznált dokumentumok jellemzően kétfélék lehetnek: 1.

Már meglévő, rendelkezésre álló dokumentumok, pl.: – az ellenőrzött szervezet vizsgálat alá vont folyamatainak, tevékenységének ellenőrzési nyomvonalai; – az ellenőrzött szervezet által a vizsgálat tárgyát képező eljárásra vagy feladatra vonatkozóan kialakított vagy alkalmazott eredeti okmány (vagy másolat), mint pl. számviteli-pénzügyi bizonylatok, szerződések, nyilvántartások, hivatalos levelezések dokumentumai, stb.; – korábbi ellenőrzések releváns dokumentumai; – jogszabályok, szabályzatok, stb., amelyek a vizsgálat tárgyát képező területet vagy eljárást szabályozzák; – az ellenőrzött szervezet által alkalmazott belső szabályzatok, vezetői utasítások, kézikönyvek, írásbeli iránymutatások és eljárások.

4. szám

2.


435

A belső ellenőr által készített dokumentumok (munkalapok) pl.: – az ellenőrzött személyekkel folytatott tárgyalásról, interjúról készült feljegyzések (vizsgálati munkalapok); – az ellenőrzött szervezet működésének folyamatleírása vagy folyamatábrája; – a belső ellenőrzés által végzett tesztelés vagy egyéb vizsgálati eljárás leírása, ideértve a teszteredményeket, illetve az egyéb vizsgálati eljárások eredményeit is; – a belső ellenőrzés által készített kérdőívek vagy egyéb a vizsgálatot támogató segédletek.

Az ellenőrzési munkalapok, feljegyzések (vizsgálati munkalapok) elsődleges célja a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások és következtetések alátámasztása. A munkalapok, feljegyzések az ellenőrzés kezdetétől annak végéig az ellenőr által elvégzett munka dokumentációjaként szolgálnak. Egyértelműen tanúsítják a lefolytatott vizsgálati eljárásokat, az elvégzett teszteket, illetve azok forrását, a vizsgálat megállapításait és a levont következtetéseket, továbbá a bizonyítékok listáját. A munkalapokat úgy kell elkészíteni, hogy az elvégzett munkát, az iratokat és az eredményeket olyan személy is megértse, aki a folyamatról keveset tud. A munkalap egy, az ellenőrzést felülvizsgáló személy vagy külső ellenőr számára is lehetővé kell, hogy tegye a munkafolyamatok és munkalépések végigkövetését, valamint meg kell, hogy teremtse a vizsgálati program vonatkozó lépése, feladata, illetve a megállapítások és következtetések közötti közvetlen kapcsolatot. Az ellenőr által elkészített munkalapok, feljegyzések összegezik a vizsgálati programban foglalt minden egyes lépés teljesítéséhez kapcsolódó kulcsfontosságú információkat. Az ellenőrzési munkalapok, feljegyzések rendszerezése, formátuma és tartalma az ellenőrzés jellegéből adódóan eltérő lehet, azonban következetes tartalmi és formai elemekkel, valamint jól áttekinthetően kell elkészíteni úgy, hogy megkönnyítsék az áttekintést. Minimális követelmények: – azok legyenek világosak, tömörek és teljesek; – kerüljék a szükségtelen ismétléseket vagy felsorolásokat, a releváns és lényeges információkra korlátozódjanak; – egyszerű stílusban íródjanak; – legyenek számozottak; – utaljanak a vizsgálati program lépéseire, és a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokra. 4.5.3.5 Alapvető vizsgálati eljárások, technikák Az ellenőrzés során a belső ellenőrnek a megállapításai, következtetései, véleménye kialakításához, az ezeket alátámasztó bizonyítékok megszerzéséhez különböző közvetlen és közvetett módszereket, továbbá az ezek révén megszerzett információk feldolgozását szolgáló logikai eljárásokat, technikákat lehet és kell alkalmaznia. Az ellenőrzés céljainak megvalósításához szükséges elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyíték megszerzéséhez az ellenőrzési feladat megtervezésének, előkészítő szakaszának meghozott döntésnek megfelelően: – a rendszer-alapú megközelítés esetén a szükséges ellenőrzési bizonyosság megszerzéséhez az ellenőr az ellenőrzött (szervezet, tevékenység, projekt) belső kontrollrendszere, kontrolleljárásai megbízhatóságának vizsgálatára és értékelésére támaszkodik, és csak a minimálisan szükséges közvetlen, részletes vizsgálatokat végzi el; – a közvetlen vizsgálati megközelítést, mint módszert akkor kell alkalmazni, amikor nem lehetséges az ellenőrzés céljainak elérése kontrollrendszerek vizsgálatára való támaszkodással. Közvetlen vizsgálati megközelítés révén nem szerezhető bizonyosság a belső kontrollok általános működéséről.

436


4. szám

A rendszer-alapú megközelítési mód alkalmazásának lépései: - a vonatkozó kulcsfontosságú belső kontrollfunkciók azonosítása és mélyreható vizsgálata, értékelése, annak eldöntéséhez, hogy milyen mértékben lehet bízni a létrehozott belső irányítási, szabályozási és belső kontrollrendszerben és annak működésében; - a kulcsfontosságú kontrolleszközök vizsgálata annak megállapításához, hogy azok a vizsgált időszak egészében eredményesen működtek-e; - a kulcsfontosságú kontrolleszközök vizsgálata eredményének kiértékelése annak megállapításához, hogy a tapasztalt megbízhatósági szint elfogadható-e; - meghatározott számú, mintavétellel kiválasztott tranzakció részletes vizsgálata, pl. pontos-e, törvényes-e, szabályos-e és/vagy a tranzakcióval a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi kritériumok teljesültek-e. A rendszer-alapú megközelítés alkalmazhatóságának feltétele, hogy a kontrollrendszer vagy a vonatkozó kontrolleljárások az ellenőr által felhasználható meghatározott bizonyossági szintet biztosítsanak. Amennyiben a kontrollkockázatokat előzetesen közepes vagy alacsony szintűnek értékeltek, elviekben lehetséges a rendszer alapú megközelítés alkalmazása. A belső ellenőrök által mind a rendszer-alapú, mind a közvetlen vizsgálati megközelítés során alkalmazhatnak az adott ellenőrzés tárgyától, céljától függően: - Elemző eljárásokat (dokumentumok vizsgálata, elemzése; esettanulmányok; összehasonlító elemzés; költség-haszon elemzés); - Tesztelést (tételes tesztelés, egyedi tesztelés) - Statisztikai elemzést; - Kérdésfelvetést; - Folyamatábrákat; - Belső kontrollok tesztelését; - Számítógéppel támogatott ellenőrzési technikákat. Ha az elemző eljárások és a más úton szerzett ismeretek ellentmondó eredményeket mutatnak, meg kell vizsgálni az ezt előidéző körülményeket, okokat és magyarázatukra megfelelő bizonyítékokat kell szerezni. Az elemző eljárások általában csak jelzik az információban rejlő lehetséges ellentmondásokat. Gondosan mérlegelni kell ezért, hogy az elemző eljárások alkalmasak-e az ellenőrzés céljainak megvalósításához szükséges bizonyítékok megszerzéséhez. 4.5.3.5.1 Mintavétel, tesztelés A mintavétel egy speciális eszköz, amikor a vizsgálandó adatállományból kiválasztott tételek tesztelésével nyert megállapításokat vetíti ki a belső ellenőr a teljes adatállományra. A mintavétel megtervezésénél az egyes ellenőrzési célokat, a mintavétel alapsokaságát, valamint a minta méretét kell figyelembe venni. A mintába került elemek ellenőrzési célok szerinti vizsgálata után a mintavételi eredmények értékelése keretében elemezni kell a mintában feltárt bármilyen hibát, ki kell vetíteni azokat a teljes sokaságra, újra kell értékelni a mintavételi kockázatot. A mintavétellel kapcsolatos bizonytalanság mértékét a belső ellenőr a minta méretének növelésével, vagy egy hatékonyabb mintavételi eljárás alkalmazásával csökkentheti. A minták kiválasztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a mintavételezést megelőzően az alapsokaságból ki kell emelni tételes ellenőrzésre a nagy és jelentős tételeket, így a mintáknak a maradék sokaságot kell reprezentálnia. Az ellenőrzés során rendelkezésre bocsátott elektronikus adatok kiértékelését informatika programok is segíthetik.

4. szám


437

A kontrollok tesztelésének tervezésének és végrehajtásának, valamint a kontrollok újraértékelésének célja a tesztelési program kialakítása, meghatározni, hogy melyik kontrollokat teszteljük, milyen típusú tesztelést alkalmazzunk, milyen tesztelési eljárást használjunk, illetve a tesztelés mértékét. Célja továbbá a tesztelés végrehajtása és dokumentálása, a beazonosított kivételek egyeztetése. A tesztelés célja lehet, hogy a kontrollok kialakítása hatékony-e és azok megfelelően működnek-e, hogy milyen kihatása van a nem kezelt kockázatoknak, illetve, hogy milyen lehetséges és tényleges előnye van a folyamat fejlesztésének. A tesztelési megközelítésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: az általános kontroll környezet, a kockázati és kontroll térkép, a releváns kontrollok, a korábbi audit munkaanyagok, stb. tényezőket kell mérlegelni annak eldöntéséhez, hogy melyik kontrollokat teszteljük. Az elvárások, hatókör, az audit célnak legjobban megfelelő tesztelési típusok, stb. tényezőket kell mérlegelni annak eldöntéséhez, hogy hogyan teszteljük a kontrollokat. A tesztelendő kontrollok beazonosításakor, mivel a teszteléshez szükséges idő nagyban kihat az audit munka időszükségletére (még akkor is, ha a helyszíni munka 50 %-át tesztelésre szánjuk), a következő szempontok figyelembevétele szükséges: – a magas kockázatokra érdemes fókuszálni; – csak a releváns kontrollokat célszerű tesztelni – a részletes tesztelés előtt limitált tesztet (pl.: „walkthrough”: folyamat lépésenkénti végigkísérése pl.: egy napi esemény, vagy a nagy értékű tranzakciók vizsgálata) érdemes végezni minden magas kockázathoz kapcsolódóan; – célszerű eldönteni, hogy mely kontrollokat nem tesztelünk részletesen, hanem csak a folyamatgazdával megbeszéltekre hagyatkozunk. Az a tesztelés hatékony, ahol a tényeken alapuló következtetések kialakításához ráfordított idő és az elért eredmény aránya optimális. Fontos több tesztelési eljárás ismerete ahhoz, hogy a leghatékonyabb kerüljön kiválasztásra (idő/eredmény), valamint, hogy a tesztelendő mintát megfelelő konzultáció után válasszuk ki (folyamatgazdák, folyamat végrehajtásában résztvevők, számítástechnikai csoport). Tesztelési eljárások: Megkérdezés: információk beszerzése a kontrollok megvalósulásáról (interjúk, kontroll, kérdőívek kitöltése, stb.); Megfigyelés: a kontrollok kivitelezésének megfigyelése; Újraértékelés: meglévő kontrollok újraértékelése, eredmények összehasonlítása (kontrollok tesztelése, a tényleges helyzetnek a céllal, tervvel, normával való összehasonlítása; tevékenységi, technológiai előírások betartásának vizsgálata; belső utasításokkal való összhang, stb.); Bizonylati ellenőrzés: nyomon követés az alapdokumentumig, dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata; adatok helyességének, valódiságának megállapítása; tevékenységi, technológiai előírások meglétének vizsgálata, bizonylati fegyelem megtartásának, stb. vizsgálata); Elemzés: adat elemzési technikák (menedzsment kontroll adatok, számítógépes lekérdezések, trendek, stb. vizsgálata); Mintavétel: nagy mennyiségű homogén adat tesztelése esetére.

438


4. szám

Mintavétel: A mintavétel szerepe, hogy a mintabeli információk alapján a teljes sokaságra tesz az ellenőrzés megállapításokat, von le következtetéseket. Ezért a minta nagyságának meghatározása előtt a vizsgálat vezetőjének tisztáznia kell, hogy mire fogják felhasználni az eredményeket, milyen részletességű elemzéseket akarnak végezni az adatokkal, milyen pontosságra van szükség az almintákra, illetve az összeredményekre vonatkozóan. Ezt követően össze kell gyűjteni mindazokat a releváns statisztikai információkat, amelyek a populációról rendelkezésre állnak. Ezeknek az elemzése révén meg kell határozni, hogy a vizsgálni kívánt populáció mennyire heterogén, illetve mennyire homogén. Végül mindezeket figyelembe véve lehet csak meghatározni a szükséges mintanagyságot. A mintavétel két egymást kiegészítő alapelve: - A populáció minden elemének, minden egyes tagjának egyenlő eséllyel kell rendelkeznie arra, hogy a mintába kerüljön. - A mintának meghatározott pontossággal tükröznie kell az alapsokaságnak a vizsgált szempontok szerinti jellemzőit, összetételét, variabilitását. A legegyszerűbb mintavételi eljárás az egyszerű véletlen kiválasztás, ami lényegét tekintve „sorsolást” jelent. Ennek több gyakorlati megvalósítási lehetősége van. A legcélravezetőbb a véletlen számok használata. A lépcsőzetes mintavételnél a mintavételt több lépésben kell végrehajtani. A rétegzett mintavétel lényege, hogy az alapsokaságot valamilyen – a vizsgált dolog szempontjából releváns – szempont szerint több csoportra kell bontani. Ezt követően az egyes csoportokon belül egyszerű véletlen kiválasztást kell végrehajtani az egyes rétegek nagyságával arányosan. A kontrollok tesztelése Az alkalmazott kontrollok típusa lehet: - preventív-megelőző: megakadályozza, hogy a nyilvántartásokba hibás értékek kerüljenek rögzítésre; - detektív-feltáró: folyamatcélok figyelemmel kísérése, A kontrollok tesztelését dokumentálni kell. Az értékelésnek tartalmaznia kell a kockázat leírását, kapcsolódó kontrollok leírását, melyek a dokumentált folyamat meghatározás alapján tesztelésre kerültek /folyamatleírások, stb./. Szintén dokumentálni kell azokat az okokat, amelyek miatt egyes kontrollokat nem tesztelünk (pl.: nem létező, nem hatékony, kontroll hiányosság). Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjétől szükség esetén teljességi nyilatkozatot kell kérni (9. sz. iratminta), amelyben az ellenőrzött szervezeti egység vezetője igazolja, hogy a mintavételhez és kontrollok teszteléséhez szükséges az ellenőrzött feladattal, témakörrel összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, adatállományt illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta. 4.5.3.5.2 Kérdés listák alkalmazása A kérdéslisták alkalmazása a megkérdezés írásbeli formája. A kérdéslisták alkalmazásáról a vizsgálatok megkezdése előtt a vizsgálatvezető dönt. A kérdés listákat a vizsgálatvezető állítja össze és kéri meg a válaszokat az ellenőrzött szervezettől.

4. szám


439

Az ellenőrzés feladatainak végrehajtása során az ellenőrnek és a vizsgálatban résztvevőknek folyamatosan együtt kell működnie. Továbbá együtt kell működniük az ellenőröknek, tájékoztatniuk kell egymást az olyan megállapításokról, amelyek elősegíthetik a közös feladat megoldását. 4.5.3.6 A bizonyítékok beszerzése, nyilvántartása A belső ellenőr köteles megállapításait, következtetéseit és javaslatait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani. A belső ellenőr köteles az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során szabálytalanság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a belső ellenőrzési vezető útján az ellenőrzött társaság vezetőjének jegyzőkönyv alapján átadni. Az elégséges információnak tényszerűnek, megfelelőnek és meggyőzőnek kell lennie, hogy az alapján egy alapos és jól tájékozott személy ugyanazokat a következtetéseket vonja le, mint az ellenőr. Megbízható információnak nevezzük a megfelelő vizsgálati módszerekkel elérhető legpontosabb információt. Az érdemi információ alátámasztja a vizsgálat megállapításait és intézkedési javaslatait, és összhangban van a vizsgálat célkitűzéseivel. A hasznos információ segíti a szervezetet céljainak elérésében. A helyszíni vizsgálat végrehajtása során törekedni kell, hogy a vizsgálatot végzők által párhuzamos ellenőrzések ne történjenek, valamint, hogy a vizsgálat az ellenőrzött egység munkavégzését lehetőség szerint csak a legkisebb mértékben zavarja. Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható különösen: – az eredeti okirat, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata, bizonylata; – a másolat, amely az eredeti okirat szöveghű, hitelesített másolata; – a kivonat, amely az eredeti okirat meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata; – a tanúsítvány, amely több eredeti okiratnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza; – a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okirat, de amelynek valódiságát az ellenőr és az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység illetékes vezetője, alkalmazottja közösen megállapítja, és e tényt aláírásukkal igazolják; – a fénykép, videofelvétel vagy más kép-, hang- és adatrögzítő eszköz, amely alkalmazható az ellenőr által szemrevételezett helyzet, állapot hiteles igazolására; – a szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért szakértő által adott értékelés; – a nyilatkozat, amely az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység alkalmazottjának olyan írásbeli vagy szóbeli kijelentése, amely okirat hiányában vagy meglévő okirattal ellentétesen valamilyen tényállást közöl; – a többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata ugyanazon tényállásról; – az informatikai rendszerben rögzített, feldolgozott, onnan lekérdezéssel paraméterek, illetve szűrési feltételek beállításával nyerhető adat. Az ellenőr által nyilvántartott információnak és bizonyítéknak a következő szempontoknak kell megfelelnie:

440

– – –


4. szám

egy független, tájékozott személy ugyanazon következtetést vonja le belőle, mint amit az ellenőr tett (elégséges); mérvadó, és a lehetőségekhez képest a szakmailag helyes módszerek alkalmazásán alapul (megbízható); logikai kapcsolatban áll azzal, aminek a bizonyítására irányul (releváns és fontos).

4.5.3.6.1 Ellenőrzési napló A társaságok funkcionális és üzleti tevékenységet folytató szervezeténél irányítási szintjein végzett helyszíni megállapításokat a (rész)vizsgálati jelentésbe kell rögzíteni. Ellenőrzési naplót kell használni a következő szervezeti egységeknél: – a MÁV ZRt. munkaszervezetének funkcionális és üzleti tevékenységet folytató szervezetek irányítási szintjein, és azok irányítása alá tartozó szervezeti egységeknél (pl.: területi központok, csomópontok), – az olyan MÁV ZRt. tulajdonú gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonos közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, valamint a többségi tulajdonnal, vagy többségi irányítással működő gazdasági társaságoknál. Az Ellenőrzési naplót szigorúan elszámolandó nyomtatványként kell kezelni, számadásával a szervezeti egységnél felelős munkavállalót kell megbízni. Az ellenőrzési naplókról a számadással megbízott munkavállalónak olyan naprakész nyilvántartást kell vezetnie, amelyből szám szerint megállapítható a naplók készletállománya és holléte. A társaságok (nem irányítási szintű) egységeinél, önálló egységeket képező részlegeinél (pl.: csomóponthoz tartozó szolgálati helyeken stb.) az ellenőrzés tényének, illetve a megállapítások dokumentálásának céljából az Ellenőrzési naplóba is rögzíteni kell a jelentősnek minősített megállapításokat. A Felügyeleti könyv az állami (pénzügyi, gazdasági, törvényességi, felügyeleti, hatósági stb.) vizsgálatok időrendi feljegyzésére és a megállapítások rögzítésére szolgál, Ellenőrzési napló hiányában a belső ellenőrzés (vezetői, üzletági és funkcionális, függetlenített belső ellenőrzés) is ide rögzíti feljegyzéseit, megállapításait. Az Ellenőrzési naplót oly módon kell elhelyezni, hogy az ellenőrzést végző személy hozzáférhessen. A Ellenőrzési napló nem szigorúan elszámolandó nyomtatvány, de annak folyamatos felhasználását, utólagos ellenőrizhetőségét sorszámozással biztosítani kell. A Ellenőrzési naplót megkezdése alkalmával a szervezeti egység vezetőjének hitelesíteni kell. Az Ellenőrzési napló megőrzésére és irattárazására vonatkozó további előírásokat a társság Ügyviteli Utasítása tartalmazza. Az Ellenőrzési naplóban a bejegyzést 3 példányban kell vezetni karbonizáltan vagy indigó átnyomással. Az ellenőrzés vezetője (végzője) a vizsgálat befejezésekor az ellenőrzés főbb megállapításait rögzíti. Több napot igénybevevő vizsgálat esetén a vizsgálat befejezésekor kell a vizsgálat megkezdésének időpontját is előjegyezni. A vizsgált szervezeti egység vezetője, vagy megbízottja a megállapítások tudomásulvételét köteles aláírásával igazolni. A vizsgálat vezetője (végzője) a megállapításai súlyától függően az Ellenőrzési naplóba történt bejegyzésen túlmenően, rendelkezhet írásbeli igazoló jelentés megküldéséről is. Ha a vizsgálat során

4. szám


441

a megállapítás (hiba, hiányosság) súlyossága miatt jegyzőkönyv felvételére kerül sor, akkor a fejrovat kitöltésével, csak az ellenőrzés tényét kell bejegyezni, és a megállapítások bejegyzésére szolgáló résznél hivatkozni kell a külön felvett jegyzőkönyvre. Az Ellenőrzési naplóban rögzítettek példányaiból az első példányt az ellenőrzés vezetője (végzője) köteles magával vinni és vizsgálati dokumentációk között megőrizni. A második példányt a vizsgált szervezeti egység vezetője köteles megküldeni a vizsgált szervezeti egység közvetlen felügyeleti szervéhez 3 munkanapon belül. A harmadik példány a naplóban, illetve könyvben marad. A vizsgált szervezeti egység vezetője a megállapított hiányosságok megszüntetése iránt köteles haladéktalanul – de legkésőbb 15 napon belül – intézkedni. A tett intézkedésekről – az alkalmazott, illetve kezdeményezett felelősségre vonásról – a tömbben maradó harmadik példánynak hátoldalán rövid feljegyzést kell készíteni. Az igazoló jelentést, a vizsgálatot végző szervezeti egység részére kell megküldeni. 4.5.4 A vizsgálati jelentés A belső ellenőr a megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó (rész)vizsgálati jelentés(eke) t, vagy több kapcsolódó témájú vizsgálati jelentés alapján összefoglaló vizsgálati jelentést készít. Amennyiben a vizsgálatban több belső ellenőr is részt vesz, úgy a vizsgálati megállapításokról részvizsgálati jelentést kell készíteni. Az összefoglaló vizsgálati jelentést a részvizsgálati jelentések alapján a vizsgálatvezető készíti el. A vizsgálatvezető saját döntése alapján mentesülhet a részvizsgálati jelentés készítése alól, de ez a mentesség nem érintheti a vizsgálati programban részére meghatározott feladatok ellenőrzésének dokumentálási kötelezettségét. Amennyiben a vizsgálatvezető él a mentességgel, úgy az ellenőrzése során tett megállapításait az összefoglaló vizsgálati jelentésben kell összegeznie. A munkalapok, feljegyzés vezetése alól azonban a vizsgálatvezető nem mentesül. A megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat úgy kell lényegre törően és világosan megfogalmazni, hogy: – az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység egészének működése, gazdálkodása vagy az ellenőrzött tevékenység objektíven értékelhető legyen; – vegye figyelembe a működéssel, gazdálkodással, tevékenységgel kapcsolatos kockázatokat; – azok végrehajthatóak, teljesítésük pedig ellenőrizhető és számon kérhető legyen. A belső ellenőr köteles a vizsgálati jelentésben objektíven szerepeltetni minden olyan lényeges tényt, pozitív és negatív megállapítást, hiányosságot és ellentmondást, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló vizsgálati jelentés teljességét. A belső ellenőrök a vizsgálati jelentés elkészítésénél kötelesek értékelni minden, a vizsgált szervezet, illetve egyéb felek által rendelkezésükre bocsátott információt és véleményt, azonban ez utóbbi nem befolyásolhatja a belső ellenőrök tényeken alapuló megállapításait, következtetéseit. A vizsgálati jelentés vezetői összefoglalójában az ellenőrzés eredményéről és a feltárt hiányosságokról összefoglaló értékelést kell adni.

442


4. szám

Az érintettek közreműködése a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok, hibák megszüntetéséhez, korrigálásához elengedhetetlen. Az ellenőrzési megállapítások olyan megfigyelések, tapasztalatok, észrevételek, melyek a vizsgált folyamatok, tevékenységek működésére, a működés „mikéntjére” vonatkoznak. A megállapításoknak mindig relevánsnak kell lenniük az ellenőrzés célja, tárgya, a főbb ellenőrzési feladatok szempontjából. Nem elegendő pusztán a folyamatok, tevékenységek megfigyelt működését leírni, a megállapításokat mindig az ellenőrzési kritériumokkal, ellenőrzési feladatokkal összefüggésben kell leírni. Az ellenőrzés nyomán tett következtetéseket, majd javaslatokat annak figyelembevételével kell megfogalmazni, hogy a vizsgált folyamatoknak, tevékenységeknek hogyan kellene működniük. Megállapítások összegzése során minden megállapításra – be kell mutatni a vizsgált tevékenység/folyamat/eset szabályozási környezetét (jogszabályok, MÁV Zrt. utasítások, egyéb vezetői utasítások meghatározott pontjának feltüntetésével, szükség esetén az előírás idézésével is); – rögzíteni kell a vizsgált tevékenység/folyamat/eset tényleges gyakorlatát; – meg kell állapítani a tevékenység/folyamat/eset gyakorlatának a szabályozástól való eltérését, ki kell térni az ok-okozati összefüggésekre; – rögzíteni és minősíteni kell a kockázatokat, illetve hatásukat; – javaslatot kell tenni a kockázatok csökkentésére (hivatkozva a javaslatra, illetve a mentesülésre). A javaslatok között a jogszabályoktól, utasításoktól, normáktól eltérő munkavégzést nem kell szerepeltetni, mert annak megszüntetésére a megállapítások alapján a szervezeti egység vezetője ettől függetlenül intézkedni köteles. A részvizsgálati és összefoglaló vizsgálati jelentésben egyaránt – tárgyilagosan – be kell mutatni a helyszíni vizsgálat lefolytatását akadályozó, késleltető körülményeket (pl. a kért dokumentumok rendelkezésre bocsátásának hiányát, jelentős késedelmét). Az összefoglaló vizsgálati jelentés összeállításakor a vizsgálatvezető még a minőségbiztosítási folyamat részeként köteles a részvizsgálók által leírt megállapításokról a dokumentumok alapján meggyőződni, szükség esetén felül bírálni, illetve helytelen következtetés esetén a részvizsgálatot végző belső ellenőrt a megállapítás pontosítására, kiegészítésére felkérni. A (rész/összefoglaló) vizsgálati jelentés összeállítása során a 4. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően értékelni és minősíteni kell a kockázatokat, a kontrollokat, folyamatokat, és szervezeteket. A minősítési kategóriák egységes értelmezése végett a mellékletben szerepeltetett minősítési kategóriákat kell használni, attól eltérni nem lehet. 4.5.4.1 A megállapítások, következtetések és javaslatok részletes ismertetése A megállapítások az ellenőrzési tényállás ismertetésére szolgálnak, bemutatják a belső kontrollrendszer esetleges gyengeségeit, a feltárt kockázatokat. Éppen ezért a megállapítások: – pontosak és ellenőrzési bizonyítékokkal alátámasztottak; – a vizsgálati programra hivatkoznak; – jelentőségük alapján sorba rendezettek.

4. szám


443

A megállapításokat azok folyamatokra gyakorolt hatása alapján kell sorba rendezni, beleértve a belső kontrollrendszer hatékonyságára és eredményességére gyakorolt hatásukat is. A megállapítások rangsorolásának a megállapításra vonatkozó kockázat rangsorolásához kell igazodnia. A megfogalmazott megállapításoknak és következtetéseknek a folyamatokra és a szervezet működésének célkitűzéseire gyakorolt lehetséges kockázatát/hatását ugyancsak célszerű röviden ismertetni a jelentésben. A jelentésben megfogalmazott megállapítások és következtetések alapján a belső ellenőröknek ajánlásokat, javaslatokat kell megfogalmazniuk a feltárt hiányosságok, gyengeségek kijavítására, vagy éppen a hatékonyabb, eredményesebb, gazdaságosabb működésre. A javaslatok kapcsán jelölni szükséges, hogy azok intézkedést igényelnek-e, vagy esetleg már az ellenőrzés során kijavításra kerültek. 4.5.4.2 A vizsgálati jelentés formai és tartalmi követelményei A (rész- és összefoglaló) vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell: – az ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység megnevezését; – az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését; – az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését; – az ellenőrzés típusát; – az ellenőrzés tárgyát; – az ellenőrzés célját; – az ellenőrzött időszakot; – a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét; – az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat; – vezetői összefoglalót; – az ellenőrzési megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat, valamint a köztük fennálló öszszefüggéseket; – az ellenőrzött időszakban az ellenőrzött területért (vagy feladatért) felelős vezetők nevét, beosztását; – a jelentés dátumát és az ellenőrzésben közreműködött ellenőrök, szakértők nevét, illetve részvizsgálati jelentések esetében az aláírását is. Az áttekinthetőség érdekében minden vizsgálati jelentésnek állandó (standard) formátumot kell követnie, amelyben az ellenőrzéshez kapcsolódó információk szerepelnek (5. számú iratminta: Vizsgálati jelentés/-tervezet minta). A vizsgálati jelentés megállapításainak összefoglalójából az ellenőrzéssel kapcsolatos legfontosabb információkat kell kiemelni, úgy mint megállapítások, következtetések és javaslatok, valamint a vizsgált területről, folyamatról kialakított, összesített vélemény. A vezetői összefoglaló része a vizsgálati jelentésnek. A részvizsgálati jelentésben foglaltakat is össze kell foglalni. A vizsgálatban résztvevő ellenőrök a vizsgálat vezetőjét folyamatosan kötelesek tájékoztatni a főbb megállapításaikról súlyuknak megfelelően (előzetes minősítés). Az ellenőr minden megállapítását alá kell tudnia támasztania. Az ellenőr megállapításait a vizsgálati program szerinti szerkezetben, a vizsgálati jelentés minta szerinti tartalmi és formai elemek figyelembe vételével fogalmazza meg.

444


4. szám

Ezek a következők: – a vizsgálati jelentést „Times New Roman” betűtípussal, 12 betűmérettel, sorkizártan kell elkészíteni; – a jelentésben szereplő ábrák és táblázatok számmal és címmel ellátottak kell legyenek; – tartalomjegyzéket is tartalmaznia kell; – rövidítések csak a mellékletként csatolt rövidítések jegyzéke szerinti formában szerepelhetnek; – a jogszabályok feltüntetése a cd jogtár szerinti hivatalos rövidítéssel történhet; – a jelentés a magyar helyesírás szabályai szerint készül, a számokat lehetőség szerint azonos egységben (E Ft, vagy M Ft, vagy Mrd Ft) kell feltüntetni; – idézetek esetén a forrást a lábjegyzetben egyértelműen fel kell tüntetni; – színes ábrák esetén figyelembe kell venni, hogy a vezetői előterjesztés takarékossági okokból feketefehér nyomtatásban kerül átadásra. A vizsgálatot végzőknek az általuk tett megállapításokról, az azokból levonható következtetésekről, a vizsgálat lefolytatásának körülményeiről és javaslataikról írásbeli vizsgálati jelentést kell készíteni a vizsgálati programban rögzített feladatok sorrendjében. A megállapításoknak, a javaslatoknak, minden esetben dokumentált, megdönthetetlen tényeken kell alapulni, melyeket a minőség biztosítást végző vezető is elfogad. A vizsgálati jelentés fejezetei I. Rész: „Bevezető” A bevezetőt vizsgálati programban foglaltak szerint kell kitölteni. II. Rész: „Összefoglalás” Az összefoglalás röviden, tömören, megfelelően minősítve tartalmazza a részletes megállapításokat. A hiányosságot tartalmazó megállapítás esetén zárójelben utalni kell a javaslat számára. III. Rész: „Részletes megállapítások” A részletes megállapításoknak tartalmaznia kell: – a szervezet, folyamat bemutatását, a jelentős, kiemelt kockázatokat; – az irányítási folyamat, a szervezet etikai vonatkozású célkitűzéseinek, programjainak és tevékenységeinek tervezésének, végrehajtásának, hatékonyságának értékelését; – a szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat és azok értékelését; – a feltárt hiányosságok megszüntetésére, jövőbeni keletkezésük megelőzésére irányuló javaslatokat, megállapításokat és az objektív értékítéleten alapuló következtetéseket. A vizsgálati megállapítások – megfelelő minősítéssel – csak tényeket, eredményeket és hiányosságokat tartalmazhatnak. A megállapítások ismertetése keretében rá kell mutatni az eredmények, a hibák, a mulasztások jellegére, ezek okaira és az előidéző körülményekre, a következményekre (anyagi és nem anyagi következmény), a felelősségi kérdésekre, valamint a megoldási javaslatokra is. A megállapítások rögzítésénél törekedni kell a tömör, célirányos, közérthető megfogalmazásra, jellemző példákkal alátámasztva. Az egyértelműség, áttekinthetőség érdekében a statisztikai adatokat, a további példákat, lehetőleg mellékletben kell felsorolni, az elemzéseket ezekre való hivatkozással kell elvégezni. A szabálytalanságok, hibák rögzítésénél hivatkozni kell a megsértett jogszabályra, utasításra, melynek számát, megnevezését rögzíteni kell.

4. szám


445

IV. Rész: „Javaslatok” A belső ellenőrnek úgy kell végeznie a munkáját, hogy a vizsgálat befejezésére határozott álláspontja legyen arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzött folyamat megfelel-e a folyamat célja szerinti követelményeknek, és ha nem, akkor a folyamatminősítéseknek megfelelően mi a teendő. V. Rész „Záradék” A Záradékban nyilatkozni kell arról, hogy a vizsgálat a nemzetközi standardok előírásai szerint történt-e, illetve, hogy a vizsgálat folyamán az ellenőrzés akadályoztatása felmerült-e. Az összefoglaló vizsgálati jelentést a vizsgálat vezetője írja alá, a vizsgálati jelentés eredeti példányának minden lapját szignálva. 4.5.4.3 A vizsgálati jelentés elkészítéséért felelős személy A vizsgálati jelentés elkészítéséért, annak tartalmáért a vizsgálatvezető, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végzők felelősek. A részvizsgálati jelentést a részvizsgálatot végző belső ellenőr köteles aláírni. A vizsgálatvezető felelős a vizsgálati jelentéstervezet, majd a végleges vizsgálati jelentés elkészítéséért. Ezért át kell tekintenie a részvizsgálati jelentésbe tett megállapításokat, illetve azok alapján levont következtetéseket. Az összefoglaló vizsgálati jelentéstervezetnek tartalmaznia kell az ellenőrzött terület vezetőinek minden olyan válaszát, válaszára tett módosítást, amelyben az ellenőrzés során már megegyeztek. Következő lépésként a vizsgálat minőségbiztosítójának felül kell vizsgálnia az összefoglaló vizsgálati jelentés tervezetét, hogy megbizonyosodjon arról, minden megállapítás és következtetés pontos és bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott. 4.5.4.4 A jelentéstervezet megküldése egyeztetésre A belső ellenőrzési vezető jóváhagyását követően a vizsgálatvezető az összefoglaló vizsgálati jelentés tervezetet egyeztetés céljából elektronikus úton megküldi az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz (a továbbiakban együttesen: érintettek). Az érintettek észrevételeiket 3 munkanapon belül kötelesek megküldeni a belső ellenőrzési vezető részére. A jelentéstervezet megküldésére vonatkozó kísérő levélben fel kell hívni az ellenőrzött figyelmét arra, hogy a határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekinteni és a nemleges választ is jelezni kell a határidőn belül, valamint az észrevételek megküldésével egy időben lehetősége van egyeztető megbeszélés kezdeményezésére. Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt. Az észrevételeket és azokra adott válaszokról a vizsgálatvezető a záró tárgyaláson ad tájékoztatást az érintetteknek. Az elfogadott észrevételeket a vizsgálatvezető átvezeti a vizsgálati jelentéstervezeten. Az érintettek észrevételeit, illetve a vizsgálatvezető válaszát csatolni kell az ellenőrzés dokumentációjához.

446


4. szám

A vizsgálati jelentéstervezetben annak lezárásáig fel kell tüntetni a „Tervezet” szót. 4.5.4.5 Az egyeztető megbeszélés, záró tárgyalás A vizsgálat lezárása előtt, a vizsgálatra adott észrevételek feldolgozása után egyeztető megbeszélést, un. „záró tárgyalás”-t kell tartani. A záró tárgyaláson részt vesz a vizsgálatvezető, az ellenőrzést végző belső ellenőrök, a minőségbiztosító, az ellenőrzést végző szerv belső ellenőrzési vezetője, az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője, a MÁV Zrt. leányvállalatánál végzett ellenőrzés esetén annak belső ellenőrzési vezetője, valamint a vizsgálatban érintett egységek vezetői és szükség szerint más olyan személy, akinek meghívása a vizsgálat tárgya vagy megállapításai miatt indokolt. A záró tárgyaláson kell megtárgyalni a vizsgálati jelentéstervezetre adott észrevételeket és azok elfogadását, illetve el nem fogadását. A záró tárgyaláson az észrevételekre adott vizsgálatvezetői válaszok véglegesítésre kerülnek. A záró tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ellenőrzési dokumentációhoz csatolni kell. Amennyiben a vizsgálati jelentés jelentősen módosul az egyezető megbeszélést követően, a belső ellenőrzési vezető ismételten megküldheti a jelentéstervezetet visszamutatás céljából. 4.5.4.6 Az ellenőrzés lezárása Egy adott ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha a vizsgálati jelentést az ellenőrzést végző szervezet vezetője megküldte az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység részére, és annak, akire vonatkozóan megállapítást vagy javaslatot tartalmaz. A lezárt vizsgálati jelentés a vizsgálatvezető által elkészített, az ellenőrzött szervezettel egyeztetett, az elfogadott észrevételek átvezetésével véglegesítésre került és a vizsgálatvezető által aláírt jelentés. A vizsgálati jelentést a vezetői előterjesztés mellékleteként a vizsgálatvezető aláírását követően a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá és megküldi a társaság első számú vezetője részére. Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az nem befolyásolja az ellenőrzés lezárását. 4.5.4.7 Előterjesztés a vezetői értekezletre A vizsgálat megállapításairól készített összefoglaló vizsgálati jelentést a vizsgálatot elrendelő vezetőnek, míg régiós vizsgálat esetében a MÁV Zrt. régióinak vezetői felett álló munkáltatói jogkört és/vagy szakmai irányítást gyakorló vezetőnek kell megküldeni. A megrendelő vezető (vezérigazgató, ügyvezető) a vizsgálat megállapításait és javaslatait mérlegelve rendelkezik a megállapítások határozatba foglalása és végrehajtása iránt. A vizsgálatvezető a MÁV Zrt. jóváhagyott belső ellenőrzési terve szerint végzett átfogó és témavizsgálatok eredményéről, a vizsgálatok megállapításairól, a szükséges vezetői szintű intézkedésekről határozati javaslatokkal kiegészített előterjesztést készít a társaság menedzsmentje és első számú vezetője részére. A régiós vizsgálatokról vezetői értekezletre előterjesztés csak abban az esetben készül, ha azt a vizsgálatot megrendelő vezető kifejezetten kezdeményezi.

4. szám


447

4.6 AZ ELLENŐRZÉSEK NYOMONKÖVETÉSE A belső ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követése az a folyamat, melynek keretében a MÁV Zrt. illetve leányvállalatának belső ellenőrzési szervezete értékeli, hogy az ellenőrzött terület vezetői által a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, következtetések és javaslatok kapcsán végrehajtott intézkedései megvalósultak-e, mennyire voltak megfelelőek, hatékonyak és időszerűek. 4.6.1 A nyomon követés eszközei Az ellenőrzési megállapítások nyomon követésének elsődleges eszközei: a vezetői határozatok, illetve az intézkedési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése (Sharepoint vezetői határozatok teljesülése, Intézkedési terv felületek); utóvizsgálat. A belső ellenőrzések vizsgálati jelentéseihez kapcsolódóan hozott határozatok (célvizsgálatok esetén: javaslatok) végrehajtásáért a megjelölt szervezeti egység vezetők a felelősek. Intézkedési terv esetén az egyes feladatok végrehajtásáról a tervben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül írásban köteles beszámolni a társaság vezetője részére, és ezen beszámolót egyúttal tájékoztatásul megküldi a belső ellenőrzés vezető részére is. A beszámolónak tartalmaznia kell a megtett intézkedések rövid leírását, a végre nem hajtott intézkedések okát és esetlegesen a határidő, illetve feladat módosítási kérelmet. Amennyiben a beszámoló készítésére kötelezett nem számol be a számára előírt feladatok végrehajtásáról és határidő módosítást sem kért, úgy a belső ellenőrzési vezető utóellenőrzést kezdeményezhet a soron kívüli feladatokra tervezett kapacitásának terhére. A belső ellenőrzési vezető tájékoztatás alapján éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel a belső vizsgálati jelentésekben tett megállapításokat, javaslatokat, a vonatkozó intézkedési terveket és azok végrehajtását nyomon követi. 4.6.1.1 A vezetői határozatok végrehajtásának nyomon követése A belső ellenőri szervezet vizsgálati jelentésben foglalt megállapításokra hozott határozatok megvalósításának nyomon követése Excel kimutatásban történik. A nyomon követés célja a vezetői intézkedések végrehajtása. A kimutatás tartalmazza: – a vizsgálat számát, tárgyát; – a vezetés által elfogadott határozat sorszámát, a határozat szószerinti szövegét; – a határozat végrehajtásáért felelős személy/szervezet megnevezését; – a közreműködő személyek/szervezetek megnevezését; – a határozat végrehajtására vonatokozó határidőt; – a határozatok végrehajtására vonatkozó határidő hosszabbításokat; – a határozat végrehajtására vonatkozó státuszt; – megjegyzések között a határozat végrehajtásának késedelmét előidéző okot, illetve a határozat törlésére vonatkozó indoklást.

448


4. szám

A javaslat végrehajtására vonatkozó státusz lehet: – teljesítve: a határozat végrehajtása megtörtént; – folyamatban: a végrehajtásra vonatkozó határidő még nem járt le; – lejárt, folyamatban: a végrehajtásra vonatkozó határidő lejárt, a végrehajtás folyamatban van és nem áll fenn olyan harmadik féltől függő, vagy jogszabályi előíráson alapuló körülmény, ami a végrehajtást akadályozza; – lejárt, akadályoztatva: a végrehajtásra vonatkozó határidő lejárt, a végrehajtást harmadik fél miatt/ vagy jogszabályi előírások miatt akadályoztatva van; – felmentve a végrehajtás alól: a határozat végrehajtása alól a határozatot elrendelő személy/szervezet az intézkedések elmaradásával járó kockázatot felvállalva a határozatot végrehajtására kötelezett kérelmére, annak indokai alapján felmentést adott. A határozatok végrehajtására vonatkozó határidők módosítására csak határozatot hozó személy/szervezet jogosult. A határozatok nyomon követésére szolgáló Excel kimutatást a vizsgálat dokumentumaihoz kell csatolni és a vizsgálati jelentés megőrzésére vonatkozó határidőig meg kell őrizni. A vizsgálati jelentéssel összefüggésben megfogalmazott javaslatok végrehajtásának nyomon követését beszámoltatás útján a vizsgálatvezető végzi. A vizsgálatvezető felelős a javaslatok realizálásának nyomon követéséért. Amennyiben a vizsgálatvezető úgy ítéli meg, hogy a vezetés felvállal egy olyan szintű kockázatot, amely a szervezet szempontjából elfogadhatatlan lehet, akkor ezt a belső ellenőrzési vezető felé jelenteni kell. Amennyiben a belső ellenőrzési vezető úgy ítéli meg, hogy a maradványkockázat a szervezet szempontjából elfogadhatatlan, akkor ezt meg kell tárgyalnia a felső vezetéssel. Ha a maradványkockázatra vonatkozóan nem tudnak megállapodásra jutni, akkor döntés érdekében a belső ellenőrzési vezetőnek a vezető testület elé kell terjesztenie az ügyet legkésőbb a soron következő negyedéves beszámolóban. 4.6.1.2 Utóvizsgálat A végrehajtott intézkedések hatékonyságát szükség esetén utóvizsgálat keretében vagy a területet érintő következő ellenőrzés során felül kell vizsgálni. Az utóvizsgálatra indokolt esetben általában azt követően kerül sor, amikor a vezetői határozatokban foglalt utolsó határidő lejár. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a belső ellenőrzési vezető úgy ítéli meg, hogy még az intézkedési tervben rögzített határidők lejárta előtt szükséges az utóvizsgálatot lefolytatni (pl. ha az intézkedések végrehajtása egyértelműen veszélyeztetve van). Az utóvizsgálat lefolytatásának célja, hogy a belső ellenőrzés megbizonyosodhasson az elfogadott intézkedések megfelelő végrehajtásáról, vagy arról a tényről, hogy ha az ellenőrzött terület vezetője nem, vagy nem megfelelően hajtja végre az intézkedéseket. Az utóvizsgálat ellenőrzési célja és ellenőrzési tárgya szűkebb, csak a vizsgálati jelentésben leírt hiányosságokra, valamint a kapcsolódó javaslatok végrehajtására terjed ki. Ugyanazt a tervezési, végrehaj-

4. szám


449

tási és jelentési eljárást kell követni egy utóvizsgálat elvégzése során, mint bármely más ellenőrzés során, figyelembe véve az alábbiakat: – az alapellenőrzés jelentésének megállapításait, következtetéseit és javaslatait át kell tekinteni annak meghatározása érdekében, hogy az utóvizsgálat mire terjedjen ki; – az intézkedés értékeléséhez használt ellenőrzési tesztelést és eljárást megfelelően meg kell tervezni; – szükség szerint helyszíni ellenőrzést kell végezni, és az elvégzett ellenőrzési munkát dokumentálni kell; – a végrehajtás esedékességi dátumát igazolni kell, és ha szükséges, felül kell vizsgálni. Ha a belső ellenőr az utóvizsgálat során megállapítja, hogy a korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében nem történtek meg a megfelelő lépések, akkor arról a szervezet vezetőjét tájékoztatni kell. 4.7 BESZÁMOLÁS A belső ellenőrzési tevékenység célkitűzéseit a belső ellenőrzési vezető a belső ellenőrzési stratégiában és az ahhoz kapcsolódó minőségbiztosítási és fejlesztési programban határozza meg, amit a társaság első számú vezetője és az első számú vezetőt támogató vezetői testület hagy jóvá. A belső ellenőrzési vezető köteles a társaság első számú vezetője és az első számú vezetőt támogató vezetői testületének: – rendszeres időközönként tájékoztatást adni az éves ellenőrzési terv végrehajtásának helyzetéről, az elvégzett ellenőrzések eredményeiről, a tervtől való eltérés okairól, valamint a belső ellenőrzési egység feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről; – kérése esetén a más ellenőrzési tevékenységek, illetve a nyomon követés (kockázatkezelés, szabályszerűségi-, biztonsági-, jogi-, etikai-, környezetvédelmi kérdések, külső ellenőrzések) vonatkozásában az egységes szakmai értelmezést, és az e feladatokat ellátó szervezetekkel, személyekkel a megfelelő koordinációt biztosítani, valamint erről a vezetést rendszeresen tájékoztatni. 4.7.1 Beszámolás a társaság első számú vezetője részére A belső ellenőrzések vizsgálati jelentéseihez kapcsolódóan hozott határozatok végrehajtásáról az ellenőrzött szervezeti egység vezetője, a vezetői határozatokban megjelölt felelős, a határozatokban, illetve az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról az intézkedési tervben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül írásban köteles beszámolni a társaság vezetője részére, és ezen beszámolót egyúttal tájékoztatásul megküldeni a belső ellenőrzési vezetője részére is. A belső ellenőrzési vezető félévente, a félévet követő második hónap 15-ig beszámol az Elnök-vezérigazgató részére a belső ellenőrzési feladatterv, valamint a belső ellenőrzés stratégiai célkitűzéseinek időarányos megvalósulásáról és összefoglalót készít a kapcsolódó határozatok végrehajtásának értékeléséről. A beszámolás vezetői előterjesztés formájában történik. 4.7.2 Beszámolás az Igazgatóság és Felügyelőbizottság részére A belső ellenőrzési vezető évente (szükség esetén gyakrabban) beszámol az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság részére a belső ellenőrzési feladatok és azokhoz kapcsolódó határozatok, valamint a belső ellenőrzés stratégiai célkitűzéseinek időarányos megvalósulásáról, valamint a kockázatkezelés, a

450


4. szám

belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről. A belső kontrollok működéséről szóló jelentésben a belső ellenőrzés tájékoztatást ad mindazon hiányosságokról, amelyek a társaság teljesítményére jelentős kihatással lehetnek. A belső ellenőrzés munkájával független és objektív visszajelzést biztosít a Felügyelőbizottságon keresztül a tulajdonosnak, értékelései elősegítik, hogy az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság megfelelően tudja elősegíteni a belső kontrollkörnyezet eredményes és kielégítő működését. 4.7.3 A MÁV Zrt. leányvállalataira vonatkozó éves beszámolás szabályai A belső ellenőrzési vezető, vagy ahol nincs ott a leányvállatok első számú vezetője évente - január 31-ig - beszámol a tulajdonos(ok) részére a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről, tájékoztatást ad mindazon hiányosságokról, amelyek a társaság teljesítményére jelentős kihatással lehetnek. A leányvállalatok belső ellenőrzési szervezete által készített értékelés egy példányát - tájékoztatásul – a MÁV Zrt. belső ellenőrzési szervezte részére is meg kell küldeni. 4.7.4 A beszámoló tartalma A Felügyelőbizottság részére adott értékelésekben a MÁV Zrt.-nél és a leányvállalatainál is az értékelésben ki kell térni: – a társaság működését érintő kockázatok jellegében és mértékében milyen változások történtek az előző éves értékelés elkészítése óta; – a kockázatmenedzsment és belső ellenőrzés által végzett folyamatos ellenőrzési tevékenységére, és a belső kontroll rendszerre; ezen ellenőrzési tevékenység eredményeképp született jelentések legfőbb megállapításaira, tartalmára; – annak értékelésére, hogy azonosították-e az adott évben a belső kontroll rendszer olyan lényeges hiányosságait, hibáit, amelyek lényeges hatással voltak, vagy lehettek volna a társaság pénzügyi helyzetére. 4.8 AZ ELLENŐRZÉSI DOKUMENTUMOKKAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK A belső ellenőrzési vezetőnek ki kell dolgoznia a vizsgálatok dokumentációjának megőrzésére vonatkozó követelményeket, függetlenül attól, hogy a dokumentációt milyen adathordozón tárolják. Ezeknek a megőrzésre vonatkozó követelményeknek összhangban kell lenniük a szervezet irányelveivel és egyéb vonatkozó szabályzatokkal vagy más követelményekkel, ideértve az üzleti titok, az adatvédelmi és a minősített adatok védelmére vonatkozó előírásokat is. A belső ellenőrnek az elvégzett ellenőrzési munkáról minden fontos információt és adatot dokumentálni kell, amelyek bizonyítékul szolgálnak a megállapítások és következtetések, a vélemények alátámasztásához, valamint igazolják, hogy az ellenőrzést az EU-ban és jelen Kézikönyvben előírt követelményeknek megfelelően végezték el. Az ellenőrzési munka dokumentálása a belső ellenőr által az ellenőrzési munka végrehajtásáról készített, illetve az ellenőrzési munka során szerzett és megőrzött írásos és/vagy elektronikus dokumentumokban történik, amelyeket összefoglalóan munkadokumentumoknak nevezünk.

4. szám


451

4.8.1 Az ellenőrzési dokumentumok iktatása A beérkező, illetve kimenő dokumentumok iktatása a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő rendszerben történik. Az iktatási rendszerbe a dokumentumokat csak akkor lehet feltölteni, ha tartalmuk (információk bizalmassága) alapján arra a belső ellenőrzési szervezet vezetője hozzájárul. Az „üzleti titok”-nak minősített dokumentumot, valamint az etikai célú vizsgálat dokumentumait iktatni kell, de az iktatási rendszerbe tartalmuk nem tölthetők fel. Azon gazdasági társaságoknál, ahol a Poszeidon rendszer nem került bevezetésre, az ellenőrzési dokumentumok iktatására a társaságok ügyviteli utasításában foglaltak szerint kell eljárni. 4.8.2 Az ellenőrzési dokumentumok kezelésére, tárolására vonatkozó általános és specifikus szabályok Az ellenőrzési dokumentumokat elektronikusan célszerű összeállítani. A mappa elektronikus formában való összeállítása egyszerűbb, kezelhetőbb. A papír alapú dokumentumokról pdf. formátumú elektronikus másolatokat kell készíteni. A papír alapú dokumentumokat irattárban kell őrizni. Az elektronikus mappához való jogosultsági rendszert úgy kell kialakítani, hogy csak a belső ellenőrök számára legyen biztosított a hozzáférés. Továbbá célszerű az Általános mappában egy tartalomjegyzéket megjeleníteni, amely az Általános mappában elhelyezett, illetve ahhoz tartozó anyagok megnevezését és elérési, esetleg őrzési helyét tartalmazza. Az elérési hely megjelölésével nem szükséges minden, az Általános mappához tartozó fájlt bementeni, bemásolni (pl.: munkalapok, lezárt jelentések, tervek, stb.), így a duplikáció sem szükséges. A belső ellenőrzési dokumentumok nyilvántartására szolgáló mappák a következők: – Egyebek; – Erőforrásgazdálkodás; – Etika; – Módszertan; – Stratégia; – Vezetői anyagok; – Vizsgálatok; Az elektronikus dokumentumokat, illetve a papír alapú dokumentumok scannelt másolatait pdf. formátumban kell a tárhelyen elhelyezni. A pdf. kiterjesztésű file-k nevéből ki kell derülni a file tartalmának is. A MÁV Zrt. belső ellenőrzési szervezete által végzett etikai célú vizsgálatokról készített dokumentumokat az erre kijelölt helységben, páncélszekrényben kell őrizni. A belső ellenőrzés számára elkülönített hálózati meghajtó mappáihoz és az azokban tárolt dokumentumaihoz a hozzáférési jogosultságokat (feltöltés, módosítás, letöltés, törlés, stb.) a belső ellenőrzési vezető határozza meg. MÁV Zrt. leányvállalatai esetében az ellenőrzési dokumentumok őrzéséről, tárolásáról a társaságok iratkezelési szabályainak figyelembe vételével a belső ellenőrzés vezetője dönt, a MÁV Zrt. –nél alkalmazott eljárást ajánlásként kell figyelembe vennie.

452

4.8.3


4. szám

Az ellenőrzések dokumentumainak tárolására, őrzésére vonatkozó előírások (pl. szerkezete, tartalma)

Az ellenőrzésekhez tartozó dokumentumokat a „Vizsgálatok” mappa megfelelő almappáiba kell feltölteni. A „Vizsgálatok” mappán belül az ellenőrzések végrehajtásáról áttekinthető nyilvántartást kell vezetni, melyben szerepeltetni kell a vizsgálat típusát, célvizsgálatoknál (ide értve az etikai bejelentések vizsgálatait is) az elrendelő megnevezését, a vizsgálat tárgyát, célját és kezdési időpontját, a vizsgálati jelentés keltét, a vizsgálati jelentés elfogadásának (vezetői értekezleten történő megtárgyalásának), illetve ennek hiányában a felmentvény megadásának időpontját, valamint a felhasznált ellenőri munkanapok számát. Az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, nyilvántartásáról a belső ellenőrzési vezető köteles gondoskodni, illetve a szervezet által az elkülönített hálózati meghajtó mappában tárolt dokumentumokhoz való hozzáférésre jogosultságot adni. A Vizsgálatok mappán belül a konkrét vizsgálat almappáját az adott feladatért felelős vizsgálatvezető belső ellenőr kezeli. Az ellenőrzés során az almappákban a kapott elektronikus dokumentumokat, illetve a papír alapú dokumentumokról készített másolatokat úgy kell rendezni és iktatva tárolni, hogy az a belső ellenőrzési vezetői felülvizsgálatot és a szükséges ellenőrzési információk visszakeresését megkönynyítse. Ezért minden ellenőrzési dokumentumot, nyilvántartást az adott ellenőrzésre vonatkozó mappába kell elhelyezni és tárolni. Az ellenőrzési dokumentumok feltöltését valamennyi vizsgálatban közreműködő belső ellenőr részére biztosítani kell. A vizsgálat vezetője a vizsgálat lezárását követően köteles a vizsgálat papíralapú anyagát irattárba helyezni, ahol azt az iratselejtezés határidejéig (Ügyviteli Utasítás szerint) meg kell őrizni. 4.8.4 Az ellenőrzési dokumentumokhoz való hozzáférés Az ellenőrzési mappa a belső ellenőrzés birtokában maradnak mind az ellenőrzés végrehajtása során, mind pedig az ellenőrzést követő időszakban. Biztosítani kell, hogy a belső ellenőrzési vizsgálatok irataihoz való hozzáférés illetéktelen személyek számára ne legyen lehetséges. Minden olyan kérést, amely ellenőrzési anyagokhoz való hozzáférésre irányul, a belső ellenőrzési vezetőhöz kell címezni, aki felelős az ellenőrzési dokumentumokhoz való hozzáférés felügyeletéért. A társaság vezetése, a szervezet más tagjai, vagy külső fél (pl. külső ellenőrök) kérhetik az ellenőrzési iratokhoz (jelentéseket, terveket, egyéb iratokat stb.) való hozzáférést, mert ez elengedhetetlen lehet az ellenőrzési megállapítások és javaslatok igazolásához vagy megmagyarázásához, illetve az ellenőrzési dokumentumok más célra történő felhasználásához. Ezeket a hozzáférési kérelmeket a belső ellenőrzési vezetőnek kell jóváhagynia abban az esetben is, ha a hozzáférési kérelem külső féltől érkezik. Általános szabályként az ellenőrzési iratokat a belső ellenőrzésnek kell megőriznie a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő ideig. Az ellenőrzési iratokat biztonságos és védett helyen kell tárolni. Az irattárba helyezett dokumentumokhoz való hozzáférést a társaság ügyviteli utasítása köti jogosultsághoz.

4. szám


453

Az üzleti titkot tartalmazó dokumentumot a társaság üzleti titok védelmi szabályzataiban foglaltak szerint kell kezelni. 4.8.5. Az ellenőrzés anyagának irattárazása Az ellenőrzés anyagának irattárba való behelyezési sorrendje: 1. Megbízólevél 2. Vizsgálati program 3. Részvizsgálati jelentés és mellékletei 4. Összefoglaló vizsgálati jelentés és mellékletei 5. Vezetői előterjesztés 6. Felmentési kérelem, ha készült 7. EVIG határozat, ha készült 8. Intézkedési terv esetén a megtett intézkedésekről készült beszámoló, jelentés 9. Emlékeztetők, jegyzőkönyvek 10. A DMS-ben az ügyirathoz rögzített minden egyéb dokumentum. 4.9 A TANÁCSADÓI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SPECIÁLIS SZABÁLYOK 4.9.1 A tanácsadó tevékenység fogalma, elhatárolása a bizonyosságot adó tevékenységtől Tanácsadó tevékenység: a MÁV Zrt., illetve a leányvállalatok vezetője részére nyújtott olyan hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás, amelynek jellegét és hatókörét a belső ellenőrzési vezető és a MÁV Zrt., illetve leányvállalatainak első számú vezetője a megbízáskor közösen írásban vagy szóban határoz meg anélkül, hogy a felelősséget magára vállalná a belső ellenőr. A belső ellenőrök olyan folyamatok tekintetében is végezhetnek tanácsadó tevékenységet, ahol korábban felelős szerepük volt. A tanácsadó tevékenység független egy esetleg később elrendelt ellenőrzéstől. A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek: – vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével; – pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás; – a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében; – tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén; – konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében; – javaslatok megfogalmazása a társaság működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a társaság belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően; – vezetői előterjesztések véleményezése. – a MÁV Csoport tagjai, illetve azok szervezeti egységei által kiadandó utasítás tervezetek véleményezése; – a MÁV Csoport tagjai által megrendelt egyéb tanácsadási megbízások (pl. valamely folyamat átvilágítása) a vezető testület előzetes hozzájárulásával;

454


4. szám

–

nem MÁV Zrt. vagy nem MÁV Csoport tag részére nyújtott egyéb tanácsadási szerződések a vezető testület előzetes hozzájárulásával. Az ellenőrök nem fogadhatnak el olyan tanácsadói megbízást, amelynek célja olyan követelmények megkerülése, vagy ennek mások számára történő lehetővé tétele, mely követelmények fennállnának egy ellenőrzési feladat során. A belső ellenőrzéssel szemben támasztott elvárások megfogalmazása során a szervezet vezetőjének a belső ellenőrzési vezetővel közösen kell átbeszélnie és megegyeznie a szervezet vezetésének elvárásait, valamint a rendelkezésre álló belső ellenőrzési kapacitást és szakértelmet egyaránt tükröző bizonyosságot adó és tanácsadó munkákról. A tanácsadó tevékenység lehetséges kategóriái a következők: – Hivatalos tanácsadói megbízások: előre tervezettek, írásbeli megállapodás szükséges, akár a belső ellenőrzés, akár külső szolgáltató végzi a tanácsadó tevékenységet; – Informális tanácsadói megbízások: rutin tevékenység, mint pl. részvétel állandó bizottságokban, határidős projektekben, ad-hoc megbeszéléseken, véleményezés, valamint rutinszerű információcsere; – Speciális tanácsadói megbízások: részvétel egy, a szervezetet érintő speciális projekt megvalósításának egyes szakaszaiban, pl. szervezetek összeolvadása, szétválása, más szervezet által ellátott feladatok átvétele, komplex rendszerek átalakítása; – Sürgősségi tanácsadói megbízások: részvétel egy katasztrófát vagy más jelentős pénzügyi hatású eseményt követően, a működések helyreállításával vagy fenntartásával foglalkozó munkacsoportban, melyet átmeneti időszakra szóló segítség nyújtásával, speciális és szokatlan határidejű feladattal bíztak meg. 4.9.2 A tanácsadó tevékenységre vonatkozó irányelvek A belső ellenőröknek a tanácsadó tevékenység elvállalása és végzése során az alábbiakra kell tekintettel lenniük: – a tanácsadó tevékenység céljainak összhangban kell lenniük a szervezeti célokkal; – a tanácsadó tevékenységnek hozzáadott értéket kell teremtenie; – a belső ellenőr függetlensége, tárgyilagossága nem csorbulhat a tanácsadó tevékenység végzése során. Ha az igényelt tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatban a belső ellenőröknél fennállhat a függetlenség vagy a tárgyilagosság csorbulásának veszélye, a megbízás elfogadása előtt ezt a megbízó ügyfél tudomására kell hozni. A tanácsadó tevékenység végzése során a belső ellenőr nem vállalhat át az adott folyamat kialakításával, irányításával, átalakításával stb. kapcsolatos vezetői felelősséget, feladatokat (ide tartozik a szabályalkotásban, szabályzatok aktualizálásban való felelős részvétel is). A belső ellenőr nem hozhat vezetői döntéseket. A tanácsadó tevékenység célja nem lehet bármely szintű vezetői felelősség csökkentése. A fent felsorolt követelményeket a belső ellenőrzésnek mérlegelnie kell, és csak abban az esetben lehet elvállalnia a tanácsadói megbízást, ha ezeket érvényesíteni tudja. A belső ellenőr a tanácsadó tevékenységet a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normáival összhangban, a belső ellenőrökre vonatkozó Etikai Kódexnek, valamint a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardoknak megfelelően végzi.

4. szám


455

4.9.2.1 Függetlenség és objektivitás értelmezése a tanácsadó tevékenység vonatkozásában Mind a belső ellenőröknek, mind a szervezet vezetőinek figyelembe kell vennie az alábbiakat a tanácsadói megbízásra történő felkérés/elvállalás előtt, illetve a tanácsadói feladatok végzése során: – amennyiben egy tanácsadói feladat során az objektivitás sérülését feltételezhetjük, azt figyelembe kell venni a tanácsadói feladatok elvállalása előtt, illetve a feladat végzésének folyamatában is. Amennyiben az objektivitás sérülése ellenére a tanácsadói feladat ellátását nem lehet visszautasítani, a feladat elvégzése során kapott eredményének kommunikálásakor az objektivitás sérülésének tényét figyelembe kell venni. (Ilyen esetben a tanácsadói feladatról szóló jelentés, jegyzőkönyv vagy egyéb beszámoló nem tartalmazhatja a „standardoknak megfelelően elvégezve” kikötést); – ha a belső ellenőrök nem ellenőrzés jellegű feladat elvégzésre kapnak utasítást, a belső ellenőrzési vezetőnek tájékoztatni kell a szervezet első számú vezetőjét arról, hogy ez a tevékenység nem bizonyosságot adó tevékenység, és ennek következtében ezekből ellenőrzés-jellegű következtetéseket nem lehet levonni; – a belső ellenőr objektivitása nem sérül, ha az ellenőr a különböző normákra, kontrollokra, egyéb, a folyamatok javítását támogató intézkedésekre még azok bevezetése előtt tesz javaslatot. Az ellenőr objektivitása akkor sérülhet, ha az ellenőr tervezi meg, vezeti be az ilyen rendszereket, vagy készíti el ezek folyamatait és működteti ezen rendszereket. 4.9.2.1 A kellő szakmai gondosság a tanácsadói feladatok ellátása során A belső ellenőrnek a következők ismeretében, kellő szakmai gondossággal kell eljárnia tanácsadói feladat ellátása során: – a vezetés tagjainak elvárásai, beleértve a tanácsadói feladat eredményeinek jellegét, időzítését, és kommunikálását; – a szolgáltatást kérők motivációi, céljai; – a tanácsadói feladat célkitűzéseinek megvalósításához szükséges munka hatóköre; – a tanácsadói feladat elvégzéséhez szükséges felkészültség és források; – a tanácsadói feladat ellátásának hatása a szervezet vezetője által korábban elfogadott ellenőrzési tervre; – a tanácsadói feladat lehetséges kihatása a jövőbeli ellenőrzési feladatokra és megbízásokra; – a tanácsadói feladat végrehajtásából származó potenciális előnyök a szervezetre nézve; – a tanácsadói megbízás költsége a várható haszonnal szemben. 4.9.3 A tanácsadó tevékenység tervezése és végrehajtása 4.9.3.1 Tanácsadási tevékenység éves tervezése Az éves tervezés során – amennyiben ez lehetséges – a tanácsadói feladatokat ugyanolyan alapossággal és részletességgel ajánlott megtervezni, mint a bizonyosságot nyújtó ellenőrzési feladatokat, különös tekintettel az alábbiakra: – a tanácsadó tevékenység ellátásához szükséges kapacitás és szakértelem (kompetencia és képességek); – külső erőforrás bevonásának igénye – szükség szerint; – tanácsadó tevékenység kapacitásigénye; – tanácsadói feladatok ütemezése; – tanácsadói feladatok célja és hatóköre.

456


4. szám

Az előre nem tervezett tanácsadói megbízásokat a soron kívüli ellenőrzési kapacitás terhére kell elvégezni, illetve – amennyiben elegendő kapacitás vagy szakértelem nem áll rendelkezésre – külső szolgáltató bevonására kell javaslatot tenni, szükség esetén módosítani kell az éves ellenőrzési tervet. A tanácsadói feladat belső ellenőrök által történő elvállalásáról vagy éppen elutasításáról a társaság első számú vezetőjével célszerű döntést hozni. A belső ellenőrzés vezetője a megbízás elfogadása előtt mérlegeli, hogy tanácsadói megbízások elfogadását annak alapján, hogy a megbízás elvégzése javítja-e a kockázatok kezelését és a szervezet működését, valamint teremt-e értéket. Amennyiben a belső ellenőrzés vezetője a tanácsadói megbízásokat elfogadja, azt a humánerőforrás tervezett lekötésének figyelembe vételével a belső ellenőrzési szervezet ellenőrzési tervében szerepeltetni kell. Az ellenőrzési terv elfogadásával a felső vezetés a tanácsadási tevékenység ellátásához hozzájárul. Az ellenőrzési terv elfogadását követően az adott évet, illetve további éveket érintő megbízások elfogadása előtt a belső ellenőrzési szervezet vezetője köteles a vezető testület előzetes hozzájárulását megszerezni, annak érdekében, hogy a kapacitás lekötés a lehető legkisebb mértékben akadályozza a vezetést célkitűzései elérésében. 4.9.3.2 Tanácsadó megbízások célkitűzései, hatóköre, felelőssége A tanácsadói megbízás ügyfeleivel a belső ellenőröknek egyetértésre kell jutni a célkitűzésekről, a hatókörről, a kölcsönös felelősségekről és egyéb ügyféligényekről. A jelentősebb megbízásoknál ezt a megállapodást dokumentálni kell. A társaságok részére nyújtott eseti tanácsadói szolgáltatások esetén (megbízásnak) belső ellenőrzési szervezetnek véleményezés céljából az előterjesztő által megküldött előterjesztés tervezeteket egyszerűsített megbízásnak kell tekinteni. A belső ellenőrzési szervezet vezetője ez esetben is mérlegeli a megbízás elfogadását. A megbízás visszautasításával (a véleményezés elmaradásával) az ellenőrzés nem vállalja át a vezetéstől a kockázatot. A célkitűzéseket minden egyes megbízásra meg kell határozni. A tanácsadói megbízások célkitűzéseinek az ügyféllel megállapodott mértékben kell az irányítási, a kockázatkezelési és kontrollfolyamatokra irányulniuk. A tanácsadói megbízások célkitűzéseinek összhangban kell állnia a szervezeti értékekkel, stratégiákkal és a szervezet célkitűzéseivel. A tanácsadói megbízások hatókört úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen a megbízás célkitűzéseinek eléréséhez. A tanácsadói megbízások végrehajtásánál a belső ellenőröknek biztosítaniuk kell, hogy a megbízás hatóköre elegendő legyen az egyeztetett célkitűzések eléréséhez. Ha a belső ellenőrök a megbízás végrehajtása során a hatókörre vonatkozó megkötésekbe ütköznek, akkor ezeket meg kell beszélniük az ügyféllel, hogy dönthessenek a megbízás folytatásáról. A tanácsadói megbízások végrehajtása során a belső

4. szám


457

ellenőröknek vizsgálniuk kell a megbízás célkitűzéseivel összefüggésben lévő kockázatokat, és figyelniük kell más jelentős kockázatok meglétére is. Az ellenőr tanácsadás, illetve egyéb nem ellenőrzési tevékenység keretében nem vehet át a vizsgált szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozó felelősséget. Projektekben csak javaslattételi joggal vehet részt, szavazati, döntési jogosultság nélkül. 4.9.3.3 A tanácsadói feladatok munkaprogramja A tanácsadói megbízások esetében a munkaprogramok a megbízás jellegétől függően formailag és tartalmilag eltérők lehetnek. A munkaprogramokat az ügyféllel egyeztetni kell. A hivatalos tanácsadói feladatok munkaprogramjainak célszerű tartalmazniuk: – a feladat célkitűzéseit; – a tanácsadói feladat hatókörét; – a célkitűzés megvalósításához szükséges és alkalmazandó módszert; – a feladat végrehajtásához szükséges (ellenőri) kapacitást; – a feladat tervezett ütemezését; – a feladat időigényét; – a jelentés vagy egyéb záródokumentum elkészítésének határidejét. 4.9.3.4 A kockázatok kezelése a tanácsadói tevékenység során A tanácsadói megbízások végrehajtása során a megbízás célkitűzéseivel összefüggésben lévő kockázatokat a belső ellenőröknek vizsgálniuk kell, és figyelniük kell más jelentős kockázatok meglétére is. A kockázat kezelési folyamatok elbírálása során a belső ellenőrzésnek értékelnie kell, hogy – a szervezeti célok támogatják a szervezet küldetését, és összhangban vannak azzal; – a jelentős kockázatokat meghatározták és felmérték; – a kockázatokra, a szervezet kockázatvállalási szintjével összhangban, megfelelő válaszintézkedések születtek; – gyűjtik a kockázatokra vonatkozó információkat, és megfelelő időben és módon kommunikálják azokat a szervezet felé, lehetővé téve ezzel, hogy az irányítói kör, a vezetés és a vezető testület végrehajtsa feladatait. Az utasítások és előterjesztések véleményezése során is azonosítani kell a kockázatokat, illetve ellenőrizni kell, hogy az előterjesztő azonosította, megfelelően értékelte a kockázatokat. A belső ellenőr a tanácsadói tevékenység végzése során információt gyűjt, kockázatokat azonosít, melyet egyéb megbízásai teljesítése során felhasznál. A belső ellenőr köteles a véleményezések során azonosított kockázatokat vizsgálatai során felhasználni. Amikor a belső ellenőrök támogatják a vezetést a kockázatkezelési folyamat kialakításában vagy javításában, akkor nem vállalhatnak át az adott kockázatkezeléssel kapcsolatos vezetői feladatokat. 4.9.3.5 A kontrollok értékelése a tanácsadó tevékenység során A tanácsadó tevékenység során a kontrollok hatékonyságának és eredményességének értékelésével, valamint folyamatos fejlesztésük támogatásával a belső ellenőrzési szervezetnek segítenie kell a megbízó szervezetet a hatékony kontrollok fenntartásában.

458


4. szám

A belső ellenőröknek a tanácsadói tevékenység során szerzett ismereteiket be kell építeniük a szervezet kontrollfolyamatainak értékelésébe. 4.9.3.6 A tanácsadói feladatok dokumentálása A belső ellenőrzés által végzett tanácsadó tevékenység dokumentálásának célja: – az elvégzett munka átláthatóságának növelése; – a tanácsadó tevékenység eredményességéhez való hozzájárulás; – az elvégzett munka eredményeinek és az azok alapján megszületett javaslatoknak a dokumentálása, a rendszerezés és a visszakereshetőség érdekében; – a tanácsadói feladat eredményei és javaslatai megalapozottságának biztosítása. A belső ellenőrnek a tanácsadó tevékenység célkitűzéseinek eléréséhez és munkaprogramja végrehajtásához szükséges információkat azonosítania és értékelnie kell, valamint valamennyi, az eredményeket, javaslatokat, illetve az esetlegesen feltárt kockázatokat és kontroll-hiányosságokat alátámasztó információkat köteles dokumentálni és nyilvántartani. A belső ellenőrzési szervezet tanácsadási tevékenységével összefüggő dokumentációt köteles a megbízási szerződésben rögzített időtartamig, de legalább a teljesítést követő 8. év végéig megőrizni. A tanácsadási tevékenység során keletkezett papír alapú dokumentumok tárolása, őrzése a Belső Ellenőrzés irattárában, elkülönítve a bizonyosságot adó dokumentumoktól, történik. A MÁV Zrt. és leányvállalatai által használt dokumentum management ügyviteli rendszerek (MÁV Zrt. esetében a Poszeidon rendszer) annyiban használható, amennyiben biztosítható, hogy azokat a harmadik fél ne ismerhesse meg. A MÁV Zrt. esetében a tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos elektronikus dokumentumokat a belső ellenőrzés számára elkülönített hálózati meghajtón Véleményezések mappa – a konkrét témakörben nyújtott tanácsadás dokumentációit tartalmazó – almappáiba fel kell tölteni. A tanácsadással kapcsolatos dokumentumok feltöltése a tanácsadást vezető, illetve az előterjesztést véleményező belső ellenőr feladata. A MÁV Zrt. és leányvállalatai részére nyújtott tanácsadási megbízások során keletkezett elektronikus dokumentumok kezelése a Poszeidon rendszerben fentiekkel párhuzamosan zajlik. 4.9.4 A tanácsadói feladat eredményeiről szóló tájékoztatás A belső ellenőrzési vezetőnek tájékoztatnia kell a megbízó szervezet vezetőjét a tanácsadói megbízás eredményeiről.. A tanácsadó tevékenység elvégzéséről szóló jelentés, illetve vezetői előterjesztésre adott vélemény tartalmazza: – a tanácsadói megbízásra, illetve a vezetői előterjesztésre való hivatkozást; – a tanácsadói feladat címét, számát, célját, tárgyát, a tanácsadói feladatot elvégző, illetve az előterjesztést véleményező személy nevét; – a tanácsadói feladat elvégzése során feltárt jelentős kockázatokat, kontroll hiányosságokat, illetve a kockázatok és kontrollhiányosságok csökkentésére vonatkozó ajánlásokat.

4. szám


459

4.9.4.1 A tanácsadó megbízások folyamatának és eredményeinek kommunikációja A tanácsadási tevékenység során a kommunikációnak tartalmaznia kell a megbízás célkitűzéseit és hatókörét, valamint a hasznosítható következtetéseket, ajánlásokat és intézkedési terveket. A tanácsadói megbízások folyamatának és eredményeinek kommunikációja a megbízás jellegétől és az ügyfél igényeitől függően formailag és tartalmilag eltérő lehet. Az ügyfél speciális igényeit a megbízási szerződésben kell rögzíteni. 4.9.4.2 Az eredmények terjesztése A belső ellenőrzés vezetője kiadás előtt átnézi és jóváhagyja a megbízás végső kommunikációját, és eldönti, hogy kinek és milyen módon küldi meg. A belső ellenőrzési vezető feladata, hogy a tanácsadói megbízások végleges eredményeit a felek tudomására hozza. Ha a belső ellenőrzés vezetője a szervezete más tagjára átruházza ezt a feladatot, általános felelőssége ebben akkor is megmarad. A MÁV Zrt. és leányvállalatai részére végzett tanácsadási tevékenység keretében a folyamatok és eredmények kommunikációja elektronikusan történik. Az eredményt papír alapon dokumentálni kell. A papír alapú dokumentációt a tanácsadást végző belső ellenőr köteles aláírni. Az eredmények kommunikálása a belső ellenőrzési szervezet vezetőjének jóváhagyását követően küldhetők meg .pdf kiterjesztésű file-ban a megbízást adó szervezet részére. Amennyiben a tanácsadói megbízások során irányítással, kockázatkezeléssel és kontrollal kapcsolatos kérdések is felmerülnek és ezek a szervezetre nézve jelentősek, akkor ezeket kommunikálni kell a megbízó felső vezetése és a vezető testület felé. 4.9.4.3 A tanácsadási szerződésben foglalt eredmények nyomon követése A belső ellenőrzési tevékeny során alapesetben a tanácsadói tevékenység nyomon követésére nem kerül sor. Ez alól kivételt képez, ha, a tanácsadási megbízásban ettől eltérőn állapodtak meg. A nyomon követés csak a megbízóval egyeztetett mértékben valósítható meg. 4.9.5 A tanácsadó tevékenységre vonatkozó beszámoló A belső ellenőrzési szervezet negyedéves és éves beszámolójában a belső ellenőrzési vezető önértékelés alapján mutatja be a tárgyévben végzett tanácsadó tevékenységet. A beszámolónak tartalmaznia kell a tanácsadó tevékenyégségre az éves ellenőrzési tervben tervezett és a ténylegesen felhasznált embernapok számát. 4.10 A Belső Ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító szabályok A belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásoknak ki kell terjedniük: – a nemzetközi standardoknak, a belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódexnek való valamint a társaság etikai kódexének megfelelésre; – a társaság általános belső ellenőrzési utasításaiban foglaltak megfelelőségére, betartására; – a szervezet belső kontrollrendszerének fejlesztésének elősegítésére;

460


4. szám

– az alkalmazandó jogszabályok és egyéb előírások betartására; – a legjobb gyakorlatok elfogadására és alkalmazására. Összességében azt kell értékelni, hogy a belső ellenőrzési tevékenység ad-e hozzáadott értéket és fejleszti-e a szervezet működését. A számon kérhetőség biztosítása érdekében, a belső ellenőrzési vezetőnek a minőséget biztosító eljárások eredményeit ismertetnie kell a belső ellenőrzés érintettjeivel. 4.10.1 Mentorálás A belső ellenőrzési szervezethez újonnan felvett, illetve két éves szakmai gyakorlat alól felmentett belső ellenőröknek a kezdetekben, a szükséges szakmai gyakorlat megszerzéséig egy tapasztaltabb kolléga mentori segítsége nagyban hozzájárulhat a későbbi munka minőségileg és szakmailag is megfelelő ellátásához. A mentor kijelölése a belső ellenőrzési vezető feladata. 4.10.2 Folyamatos minőségbiztosítás A folyamatos minőségbiztosítás az ellenőrzések végrehajtásának, az egyes ellenőrzési folyamatoknak, illetve a belső ellenőrzés teljesítményének folyamatos nyomon követése, felülvizsgálata. A belső ellenőrzési vezető felelőssége, hogy biztosítsa az ellenőrzési tevékenység megfelelő szakmaivezetői minőségbiztosítását. A minőségbiztosítás kiterjed: – a tervezésre; – az ellenőrzésre történő felkészülésre; – az ellenőrzés lefolytatására; – a munkalapok használatára; – a vizsgálati jelentés elkészítésére; – az eredmények közlésére, valamint – a javaslatok végrehajtásának nyomon követésére egyaránt. A belső ellenőrzési vezető teljes körűen felel a folyamatos minőségbiztosításért és kijelöli a belső ellenőrzés területén megfelelő tapasztalattal rendelkező munkatársát, kevésbé tapasztalt belső ellenőrök munkájának felülvizsgálatára. A folyamatos minőségbiztosítás egy, a mindennapi belső ellenőrzési folyamatokba beépülő, rutin jellegű tevékenységgé kell, hogy váljon. A folyamatos minőségbiztosítás nem azonos a bizonyos időközönként végzett önértékelésekkel, illetve a külső minőségértékelésekkel. A folyamatos minőségbiztosítás célja, hogy a belső ellenőrzési tevékenység végzésére mindenkor a vonatkozó standardok, jogszabályok, belső szabályzatok és legjobb gyakorlatok alapján kerüljön sor. A folyamatos minőségbiztosítás lehetővé teszi, hogy a belső ellenőrzési vezető időben be tudjon avatkozni egy-egy ellenőrzési folyamatba, amennyiben az nem a tervezetteknek (belső ellenőrzési terv, vizsgálati program), illetve nem a vonatkozó standardoknak, jogszabályi és belső szabályozási előírásoknak megfelelően került végrehajtásra. A folyamatos minőségbiztosítás elsődleges eszköze az ellenőrzés egyes folyamatainak minőségbiztosítását, vezetői felülvizsgálatát támogató ellenőrzési listák (check-list) használata lehet, amelyek alkal-

4. szám


461

masak annak értékelésére, hogy az ellenőrzési tevékenység során a jogszabályokban és a kézikönyvben előírt eljárásoknak megfelelően járnak-e el az ellenőrök, illetve, hogy az ellenőrzési folyamat szükséges lépéseit megtették-e. Az ellenőrzési listák alkalmazásán alapuló minőségbiztosítást, az egyes belső ellenőrzési folyamatok vonatkozásában a 7. számú iratminta segítik elő. A minőségbiztosítás elvégzését tanúsító dokumentumokat minden esetben hozzá kell csatolni az adott ellenőrzési folyamat munkaanyagaihoz. A belső ellenőrzési vezetőnek ezeket a minőségbiztosítási dokumentumokat felül kell vizsgálni és a felülvizsgálat tényét aláírásával kell tanúsítania. 4.10.3 Minőségbiztosítási tevékenység értékelése, beszámolás A belső ellenőrzési szervezet vezetője évente értékeli a belső ellenőrzési tevékenységet abból a szempontból, hogy az mennyire felel meg a Belső Ellenőrzés Definíciójának, illetve definíciójának a Normáknak, és hogy a belső ellenőrök alkalmazzák-e az Etikai Kódexet. A belső értékelésnek tartalmazni kell a teljesítmény folyamatos nyomon követését és a rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitás felhasználását is. Az értékelés a belső ellenőrzés vezető által készítetett, a kézikönyv 4.7. pontjában előírt éves beszámoló részét képezi. 4.10.3.1 A belső ellenőrzési tevékenység értékelése A belső ellenőrzési tevékenység értékelése (beleértve a külső értékelések eredményeit is) féléves és éves szinten, valamint az egyes vizsgálatok lezárását követően, önértékeléssel történik. A belső ellenőrzés tevékenysége akkor van összhangban a Normákkal, ha elért eredményei teljesítik a Belső Ellenőrzés Definíciójában, az Etikai Kódexben és a Normákban leírt követelményeket. Amennyiben a vizsgálati programban meghatározott feladatok teljesítése szükségessé teszi a normáktól való eltérést, akkor erről az ellenőrnek tájékoztatnia kell a vizsgálat vezetőjét és a belső ellenőrzési vezetőt, aki dönt arról, hogy a normáktól való eltérés hatással lehet a belső ellenőrzés hatókörére vagy működésére, megítélésére. Ezen esetben a vizsgálatot a továbbiakban a belső ellenőrzési szervezet vezetőjének utasításai szerint kell elvégezni. A belső ellenőrzési vezető a felső vezetést és a vezető testületet a normáktól való eltérésről tájékoztatja és a jelentés záradék részében ezt dokumentálja is. 4.10.3.2 A minőségprogram időszakos belső értékelése A minőségprogram időszakos belső értékelése félévente, vezetői értekezletre történő előterjesztés keretében történik. Ennek keretében ki kell térni: – a belső ellenőrzési stratégia időarányos végrehajtására; – a belső ellenőrzési teljesítmény folyamatos vizsgálatára; – az éves belső ellenőrzési feladatterv teljesítésére és – a belső ellenőrzési vizsgálatok javaslatai alapján hozott vezetői határozatok időarányos teljesítésére. A minőségprogram belső ellenőrzési vizsgálatok folyamatához közvetlenül kapcsolódó elemei:

462


4. szám

–

a belső ellenőrzési szervezet vezetői által történő minőségbiztosítás, melynek keretében a minőségbiztosítást végző az ellenőrzés dokumentumai alapján vizsgálja, hogy azonos következtetésre jut-e, mint a vizsgálatot a helyszínen végző ellenőr, valamint – az egyes vizsgálatok lezárását követő kiértékelés belső vezetői értekezleten történik, ahol értékelésre kerül; o az ellenőrzés hasznossága, tapasztalatai, a szükséges javító intézkedések, valamint o az egyéni és csoport-teljesítmények. Az emberi erőforrás vonatkozásában az értékelési szempontrendszer egyes elemei (kompetenciák, javadalmazás, karriertervezés) évente, az egyéni teljesítményértékelések keretében is kiértékelésre kerülnek. A megbízásokat a célkitűzések megvalósítása, a minőség biztosítása és a munkatársak fejlődése érdekében megfelelően felügyelni kell. A megbízások felügyeletét a vizsgálatvezető, a minőségbiztosítást végző (a belső ellenőrzési szervezet kijelölt munkatársa) és a belső ellenőrzési vezető látják el. A belső ellenőr feladata, felelőssége a megbízások végrehajtásában A belső ellenőr felelős a vizsgálati program mellékletét képező feladatelosztásban számára kijelölt ellenőrzési feladatok végrehajtásáért, azok minőségéért. A belső ellenőr feladatait a vizsgálatvezető utasítása alapján látja el. A vizsgálatvezető feladata, felelőssége a megbízások felügyeletében A vizsgálatvezető felelőssége az előzetesen feltárt kockázatok alapján: – megfelelő program összeállítása; – a vizsgálatban résztvevő munkatársak munkájának koordinálása; – a megállapítások rögzítése az összefoglaló jelentésben; – a vizsgálatban résztvevő ellenőrök szakmai tevékenységének értékelése. A minőségbiztosítást végző feladata, felelőssége a megbízások felügyeletében A minőségbiztosító a vizsgált folyamat jellege alapján a belső ellenőrzési szervezet kijelölt munkatársa. A minőségbiztosító felügyeli a programkészítést, az összefoglaló jelentés készítését, vezetői előterjesztés megalapozottságát, a vizsgálati jelentést és az előterjesztést minőségbiztosítóként jóváhagyja. A vizsgálatokhoz kapcsolódó feladatok teljes körű végrehajtásának ellenőrzésére a minőségbiztosítási ellenőrzési listát kell használni (7. számú iratminta). Az esetleges eltéréseket (egyes tételek nem teljesítését) indokolni kell. A minőségbiztosító felelősséggel tartozik a minőségi, szakmai követelmények teljesítéséért, ezek meglétéért a vizsgálók munkájában, valamint a felhasználó igényeinek való megfelelésért. A belső ellenőrzési vezető feladata, felelőssége a megbízások felügyeletében A belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá, engedélyezi, és aláírja: – a vizsgálati programot; – a vezetői előterjesztést, melynek melléklete a vizsgálatvezető által aláírt (összefoglaló) vizsgálati jelentés. A belső ellenőrzési vezető feladata, felelőssége, a vizsgálat eredményeinek kommunikálása.

4. szám


463

5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK HATÁLYON KÍVŰL HELYEZÉSEK Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasításának kiadásáról szóló 1/2014 EVIG sz. Utasítás Függeléke; 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. 7. MELLÉKLETEK

464


4. szám

1.sz. melléklet BELSŐ ELLENŐRZÉS SZAKMAI GYAKORLATÁNAK NEMZETKÖZI NORMÁI A normák alapvető normákból, végrehajtási normákból és megvalósítási normákból állnak – Alapvető normák (1000): a belső ellenőrzési tevékenységet végző szervezetek és szakemberek jellemzőit mutatják be; – Végrehajtási normák (2000): a belső ellenőrzési tevékenység sajátosságait írják le, és minőségi kritériumokat adnak meg, amelyek alapján a szolgáltatások teljesítménye értékelhető; Az alapvető normákat és végrehajtási normákat minden belső ellenőrzési szolgáltatásra alkalmazzák. – Megvalósítási normák: amelyek kiterjednek mind az alapvető normákra, mind pedig a végrehajtási normákra, követelményei a bizonyosságot adó tevékenységre (A), illetve a tanácsadói funkcióra (C) vonatkoznak. A Belső Ellenőrzési Nemzetközi Normái vastag állóbetűkkel, a magyarázatok vékony dőlt betűkkel szedettek. Alapvető normák 1000 – Cél, hatáskör és feladat A belső ellenőrzési tevékenység célját, hatáskörét és feladatát a Belső Ellenőrzés Definíciójával, az Etikai Kódexszel és a Normákkal összhangban lévő belső ellenőrzési alapszabályban kell hivatalosan meghatározni. A belső ellenőrzési vezetőnek időnként felül kell vizsgálnia az alapszabályt, és jóváhagyásra a felsővezetés, illetve a vezető testület elé kell terjesztenie. Magyarázat: A belső ellenőrzési alapszabály olyan hivatalos dokumentum, amely meghatározza a belső ellenőrzési tevékenység célját, hatáskörét és feladatát. A belső ellenőrzési alapszabály megadja a belső ellenőrzés helyét a szervezeten belül, beleértve a belső ellenőrzési vezető függelmi/felettes-szakmai kapcsolatának leírását a vezető testülettel; hozzáférést biztosít a vizsgálati feladatok elvégzéséhez szükséges adatokhoz, személyekhez és fizikai eszközökhöz; meghatározza a belső ellenőrzési tevékenységek hatókörét. A belső ellenőrzési alapszabály végleges jóváhagyása a vezető testület feladata. 1000.A1 – A szervezet számára nyújtott bizonyosságot adó szolgáltatások jellegét a belső ellenőrzési alapszabályban kell meghatározni. Ha ezeket a szolgáltatásokat szervezeten kívüli felek számára nyújtják, akkor ennek a jellegét is rögzíteni kell a belső ellenőrzési alapszabályban. 1000.C1 – A tanácsadói szolgáltatások jellegét a belső ellenőrzési alapszabályban kell meghatározni. 1010 – A Belső Ellenőrzés Definíciójának, Etikai Kódexének és Normáinak elfogadása a Belső Ellenőrzési Alapszabályban. A belső ellenőrzési alapszabályban el kell ismerni Belső Ellenőrzési Definíció, az Etikai Kódex és a Normák kötelező jellegét. A belső ellenőrzés vezetője számára ajánlott, hogy a Belső Ellenőrzési Definíciót, az Etikai Kódexet és a Normákat megtárgyalja a felső vezetéssel és a vezető testülettel.

4. szám


465

1100 – Függetlenség és tárgyilagosság A belső ellenőrzési tevékenységnek függetlennek kell lennie, és a belső ellenőröknek tárgyilagosan kell végezniük munkájukat. Magyarázat: A függetlenség azt jelenti, hogy nem áll fenn semmi olyan feltétel, ami veszélyeztetné a belső ellenőrzési tevékenységet, illetve a belső ellenőrzés vezetőjét abban, hogy belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait elfogulatlanul hajtsa végre. A belső ellenőrzési tevékenység hatékony végrehajtásához szükséges függetlenségi szint biztosítása érdekében a belső ellenőrzési vezetőnek közvetlen és korlátlan hozzáférése van a felső vezetéshez és a vezető testülethez. Ezt kettős jelentéstételi viszony kialakításával lehet elérni. A függetlenséget fenyegető jelenségeket az egyéni ellenőrök szintjén, a vizsgálati megbízás, az egész funkció és a szervezet szintjein egyaránt kezelni kell. Az objektivitás olyan elfogulatlan elvi hozzáállás, amely a belső ellenőrök számára lehetővé teszi, hogy higgyenek munkájuk eredményében, és ne tegyenek semmilyen minőségi kompromisszumot. Az objektivitás megköveteli, hogy a belső ellenőrök semmilyen egyéb szempontnak ne vessék alá a vizsgálatra vonatkozó megítélésüket. A tárgyilagosságot fenyegető jelenségeket az egyéni ellenőrök szintjén, a vizsgálati megbízás, az egész funkció és a szervezet szintjein egyaránt kezelni kell. 1110 – Szervezeti függetlenség A belső ellenőrzés vezetőjének olyan szinten kell lennie a szervezeti hierarchiában, ami lehetővé teszi, hogy a belső ellenőrzés teljesítse feladatait. A belső ellenőrzési vezetőnek legalább évente egyszer meg kell erősítenie a vezető testület felé a belső ellenőrzési tevékenység szervezeti függetlenségét. Magyarázat: A szervezeti függetlenség gyakorlatilag úgy valósul meg, hogy a belső ellenőrzési vezető funkcionálisan a vezető testületnek tartozik beszámolással. Ez magában foglalja, hogy a vezető testület: – hagyja jóvá a belső ellenőrzés alapszabályát; – hagyja jóvá a belső ellenőrzés kockázatalapú audit tervét; – hagyja jóvá a belső ellenőrzés költségvetését és erőforrástervét; – tájékoztatást kap a belső ellenőrzési vezetőtől a belső ellenőrzési szervezet tevékenységéről összevetve annak tervével –, valamint egyéb ügyekről; – jóváhagyja a belső ellenőrzési vezető kinevezésére vagy elmozdítására vonatkozó – döntéseket; – hagyja jóvá a belső ellenőrzési vezető javadalmazását; továbbá – beszámoltatja a menedzsmentet és a belső ellenőrzési vezetőt a hatáskörök és – erőforrások korlátainak meghatározása érdekében. 1110.A1 – A belső ellenőrzést semmilyen befolyásolás nem érheti a vizsgálat hatókörének meghatározása, a munka elvégzése és az eredmények kommunikálása során. 1111 – Közvetlen kapcsolat a vezető testülettel A belső ellenőrzési vezetőnek közvetlenül a vezető testülettel kell kommunikálnia és kölcsönös kapcsolatot tartania.

466


4. szám

1120 – Egyéni tárgyilagosság A belső ellenőröknek pártatlannak, tárgyilagosnak kell lenniük, és kerülniük kell bármilyen összeférhetetlenséget. Magyarázat: Az összeférhetetlenség olyan helyzet, amelyben egy bizalmi pozícióban lévő belső ellenőrnek a munkájával konkuráló szakmai vagy személyes érdekei vannak, és ezek az érdekek megnehezíthetik feladatai pártatlan végrehajtását. Az összeférhetetlenség akkor is létezhet, ha egyébként nem eredményez etikátlan vagy szabályellenes eseményt. Az összeférhetetlenség olyan helytelen látszatot kelthet, amely csorbítja a belső ellenőrbe, a belső ellenőrzési tevékenységbe és a szakmába vetett bizalmat. Az összeférhetetlenség akadályozhatja az egyént munkájának és feladatainak tárgyilagos végrehajtásában. 1130 – A függetlenség vagy a tárgyilagosság csorbulása A függetlenség vagy a tárgyilagosság tényleges vagy látszólagos csorbulása esetén a részletes körülményeket az érintett felek tudomására kell hozni. A közlés jellege a konkrét helyzettől függ. 1130.A1 – A belső ellenőröknek tartózkodniuk kell olyan konkrét folyamatok értékelésétől, amelyekben korábban felelős szerepük volt. A tárgyilagosság csorbulása feltételezhető, ha a belső ellenőr olyan tevékenységet ellenőriz, amelyben felelős szerepe volt a megelőző év során. 1130.A2 – A belső ellenőrzés vezetőjének felelősségi körébe tartozó funkciókra vonatkozó vizsgálati megbízásokat a belső ellenőrzési tevékenységen kívül álló félnek kell felügyelnie. 1130.C1 – A belső ellenőrök végezhetnek tanácsadói szolgáltatásokat olyan folyamatokban, ahol korábban felelős szerepük volt. 1130.C2 – Ha az igényelt tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatban a belső ellenőröknél fennállhat a függetlenség vagy a tárgyilagosság csorbulásának veszélye, a megbízás elfogadása előtt ezt a megbízó ügyfél tudomására kell hozni. 1200 – Szakértelem és kellő szakmai gondosság A megbízatásokat szakértelemmel és kellő szakmai gondossággal kell végrehajtani. 1210 – Szakértelem A belső ellenőröknek rendelkezniük kell az egyéni feladataik elvégzéséhez szükséges tudással, szakismerettel és egyéb képességekkel. A belső ellenőrzésnek szervezeti szinten is birtokolnia kell, vagy el kell sajátítania a feladatai végrehajtásához szükséges tudást, szakismeretet és egyéb képességeket. Magyarázat: A tudás, szakismeret és egyéb képességek gyűjtőfogalma azt a szakmaiságot jelenti, ami a belső ellenőrök szakmai feladatainak hatékony végrehajtásához szükséges. A belső ellenőrök a szakmaiságukat megfelelő szakvizsgák és bizonyítványok megszerzésével is demonstrálhatják. Ilyen lehet pl. az okleveles belső ellenőri cím (CIA), illetve az IIA vagy más megfelelő szakmai szervezetek által kínált képesítések.

4. szám


467

1210.A1 – Ha a belső ellenőrök nem rendelkeznek a megbízatás egészének vagy egyes részeinek végrehajtásához szükséges tudással, szakismerettel és egyéb képességekkel, akkor a belső ellenőrzés vezetőjének megfelelő tanácsadást és segítséget kell igényelnie. 1210.A2 – A belső ellenőrnek elegendő tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy értékelje a visszaélés kockázatát és azt, hogy a szervezet hogyan kezeli ezt, de nem várható el tőle olyan szintű szakértelem, mint egy elsősorban visszaélések feltárására és kivizsgálására szakosodott szakembertől. 1210.A3 – A belső ellenőröknek megbízásaik végrehajtásához elegendő szinten kell ismerniük a főbb informatikai kockázatokat és kontrollokat, valamint a rendelkezésre álló informatikai alapú vizsgálati módszereket. Mindazonáltal nem várható el minden belső ellenőrtől, hogy egy elsősorban informatikai ellenőrzésekre szakosodott belső ellenőr szakértelmével rendelkezzen. 1210.C1 – Ha a belső ellenőrök nem rendelkeznek egy tanácsadói megbízás egészének vagy egyes részeinek végrehajtásához szükséges tudással, szakismerettel és egyéb képességekkel, akkor a belső ellenőrzés vezetőjének vissza kell utasítania a megbízást, vagy megfelelő tanácsot és segítséget kell igényelnie. 1220 – Kellő szakmai gondosság A belső ellenőröknek rendelkezniük kell azzal a gondossággal és szakismerettel, ami egy megfelelően alapos és hozzáértő belső ellenőrtől elvárható. A kellő szakmai gondosság nem jelent tévedhetetlenséget. 1220.A1 – A belső ellenőrnek kellő szakmai gondossággal kell figyelembe venni a következőket: – A megbízás céljainak eléréséhez szükséges munka mennyisége; – A bizonyosságot adó eljárások tárgyának relatív összetettsége, fontossága és jelentősége; – Az irányítási, kockázatkezelési és kontroll folyamatok megfelelősége és eredményessége; – Jelentős hibák, visszaélések és szabálytalanságok valószínűsége; – A vizsgálat költsége a várható haszonnal szemben. 220.A2 – A kellő szakmai gondosság érvényesülése során a belső ellenőröknek fontolóra kell venniük a technológiai alapú ellenőrzési eszközök és egyéb adatelemző módszerek alkalmazását. 1220.A3 – A belső ellenőröknek fel kell figyelniük azokra a jelentős kockázatokra, amelyek negatív hatással lehetnek a célkitűzésekre, a működésre vagy az erőforrásokra. Ugyanakkor a bizonyosságot adó eljárások önmagukban – még ha kellő szakmai gondossággal is történnek – nem garantálják minden jelentős kockázat feltárását. 1220.C1 – A tanácsadói megbízások során a belső ellenőröknek kellő szakmai gondossággal kell figyelembe venniük a következőket: – Az ügyfelek igényei és elvárásai, beleértve a megbízás eredményeinek jellegét, ütemezését és közlését; – A megbízás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges munka relatív összetettsége és mennyisége; – A tanácsadói megbízás költsége a várható haszonnal szemben.

468


4. szám

1230 – Folyamatos szakmai fejlődés A belső ellenőröknek folyamatos szakmai fejlődés útján növelniük kell tudásukat, szakismereteiket és egyéb képességeiket. 1300 – Minőségbiztosítási és fejlesztési program A belső ellenőrzés vezetőjének ki kell alakítania és működtetnie kell egy minőségbiztosítási és fejlesztési programot, amely kiterjed a belső ellenőrzési tevékenység minden területére. Magyarázat: A minőségbiztosítási és fejlesztési program célja, hogy értékelni lehessen a belső ellenőrzési tevékenységet abból a szempontból, hogy mennyire felel meg a Belső Ellenőrzés Definíciójának és a Normáknak, és hogy a belső ellenőrök alkalmazzák-e az Etikai Kódexet. A program értékeli a belső ellenőrzési tevékenység hatékonyságát és eredményességét is, továbbá feltárja a javítási lehetőségeket. 1310 – A minőségbiztosítási és fejlesztési program követelményei A minőségbiztosítási és fejlesztési programnak belső és külső értékeléseket is tartalmaznia kell. 1311 – Belső értékelések A belső értékeléseknek a következőket kell tartalmazniuk: – a belső ellenőrzési teljesítmény folyamatos nyomon követése, – ismétlődő felülvizsgálatok önértékelés útján vagy olyan szervezeten belüli egyéb személyek által, akik megfelelő mértékben ismerik a belső ellenőrzés gyakorlatát. Magyarázat: A folyamatos nyomon követés szerves része a belső ellenőrzési tevékenység napi ellenőrzésének, felülvizsgálatának és mérésének. A folyamatos nyomon követés beépül a belsőellenőrzés irányítására vonatkozó szabályozásokba és napi munkába, olyan folyamatokat, eszközöket és információkat alkalmazva, amelyek szükségesek a Belső Ellenőrzés Definíciójával, az Etikai Kódexszel és a Normákkal való összhang értékeléséhez. Az ismétlődő értékelések során megállapítják, hogy a tevékenység megfelel-e a Belső Ellenőrzés Definíciójának, az Etikai Kódex előírásainak és a Normáknak. A belső ellenőrzési gyakorlatok megfelelő ismeretének minimális követelménye a Nemzetközi Szakmai Gyakorlat Keretrendszere összes elemére vonatkozó tájékozottság. 1312 – Külső értékelések A külső értékeléseket öt évente legalább egyszer el kell végeztetni egy szervezeten kívüli képesített, független értékelő személlyel vagy csoporttal. A belső ellenőrzési vezetőnek meg kell tárgyalnia a vezető testülettel, hogy – a külső értékelések formáját és gyakoriságát, – hogy megfelelő-e a külső értékelő személy vagy csoport képesítése és függetlensége, beleértve bármely lehetséges összeférhetetlenséget. Magyarázat: A külső értékelés formája lehet teljes külső értékelés, vagy független hitelesítéssel lezárt önértékelés. A képesített értékelő vagy értékelő csoport kompetenciája két területen: a belső ellenőrzés szakmai gyakorlatában és a külső értékelési folyamatban szerzett tapasztalatain és elméleti ismeretein alapszik. A hasonló méretű, komplexitású, hasonló szektorban, vagy ágazatban tevékenykedő

4. szám


469

szervezeteknél szerzett tapasztalatok és technikai ismeretek értékesebbek, mint a más szervezeteknél szerzettek. Ha az értékelést csoport végzi, nem szükséges, hogy annak minden egyes tagja teljeskörű kompetenciával rendelkezzen; a csoportnak egészében kell rendelkeznie a megfelelő képességekkel. Szakmailag a belső ellenőrzés vezetője bírálja el, hogy egyéni értékelő, vagy értékelő csoport rendelkezik-e a szükséges kompetenciákkal. Az értékelő vagy értékelő csoport függetlensége azt jelenti, hogy nem áll fenn semmiféle valós vagy látszólagos összeférhetetlenség; az értékelők nem állnak annak a szervezetnek az irányítása alatt és nem is részei annak, amelyhez a belső ellenőrzési tevékenység tartozik. 1320 –Beszámolás a minőségbiztosítási és fejlesztési programról A belső ellenőrzés vezetőjének tájékoztatnia kell a felső vezetést és a vezető testületet a minőségbiztosítási és fejlesztési program eredményeiről. Magyarázat: A felső vezetéssel és a vezető testülettel folytatott egyeztetések során meg kell határozni, hogy a minőségbiztosítási és fejlesztési program eredményeinek kommunikálása milyen formában, tartalommal és rendszerességgel történjen; figyelembe véve a belső ellenőrzési tevékenység és a belső ellenőrzés vezetőjének a belső ellenőrzési alapszabályban rögzített feladatait. Legalább évente egyszer kommunikálni kell a folyamatos nyomon követés, valamint az elvégzett külső és az ismétlődő belső értékelések eredményeit a Belső Ellenőrzés Definíciójának, az Etikai Kódex előírásainak és a Normáknak való megfelelés bemutatására. Az eredmények tartalmazzák az értékelő személy vagy csoport megállapítását a megfelelőség szintjére vonatkozóan. 1321 – Az “Összhangban van a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normáival” minősítés használata A belső ellenőrzés vezetője csak abban az esetben jelentheti ki, hogy a belső ellenőrzési tevékenység „összhangban van a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normáival”, ha a minőségbiztosítási és fejlesztési program eredményei ezt alátámasztják. Magyarázat: A belső ellenőrzési tevékenysége akkor van összhangban a Normákkal, ha elért eredményei teljesítik a Belső Ellenőrzés Definíciójában, az Etikai Kódexben és a Normákban leírt követelményeket. A minőségbiztosítási és fejlesztési program eredményei magukba foglalják a belső és külső értékeléseket is. Minden belső ellenőrzés rendelkezik a belső értékelések eredményeivel, azok pedig, amelyek már legalább öt éve tevékenykednek, rendelkeznek a külső értékelések eredményeivel is. 1322 – A „Nem megfelelés” közlése Ha a Belső Ellenőrzés Definíciójának, az Etikai Kódex előírásainak vagy a Normáknak való „nem megfelelés” hatással van a belső ellenőrzési tevékenység hatókörére vagy működésére, akkor a belső ellenőrzés vezetőjének a „nem megfelelést” és annak hatását a felső vezetés és a vezető testület tudomására kell hoznia. Végrehajtási normák 2000 – A belső ellenőrzési tevékenység irányítása A belső ellenőrzés vezetőjének olyan eredményesen kell irányítania a belső ellenőrzés tevékenységét, hogy az valóban értéket adjon a szervezet munkájához.

470


4. szám

Magyarázat: A belső ellenőrzési tevékenység irányítása akkor eredményes, ha: – A belső ellenőrzés munkájának eredményei teljesítik a belső ellenőrzési alapszabályban rögzített célokat és feladatokat; – A belső ellenőrzési tevékenység megfelel a Belső Ellenőrzés Definíciójának és a Normáknak; – A belső ellenőrzési tevékenységben résztvevő egyének megfelelnek az Etikai Kódex követelményeinek és a Normáknak. A belső ellenőrzés objektív és szakszerű tevékenységével értéket teremt a szervezet (és tulajdonosai/ érdekelt felek) számára, hozzájárul az irányítás, kockázatkezelés és a kontrollfolyamatok eredményességéhez és hatékonyságához. 2010 – Tervezés A belső ellenőrzés vezetőjének kockázatalapú tervet kell készítenie, hogy meghatározhassa a belső ellenőrzési tevékenységnek a szervezet céljaival összhangban álló prioritásait. Magyarázat: A belső ellenőrzés vezetője felelős a kockázatalapú terv kidolgozásáért. A belső ellenőrzés vezetője figyelembe veszi a szervezetek kockázatkezelési kereteit, beleértve a vezetés által a különböző tevékenységekre és részszervezetekre meghatározott kockázatviselési szinteket. Ha nincs ilyen keret, akkor a belső ellenőrzés vezetője a felső vezetéstől és a vezető testülettől kapott információk mérlegelése után a saját kockázat-megítélésére hagyatkozik. A belső ellenőrzés vezetője felülvizsgálja, és szükség szerint aktualizálja a tervet, az üzleti helyzet, kockázatok, működés, programok, rendszerek és kontrollok változásaival összhangban. 2010.A1 – A belső ellenőrzési megbízásokat legalább évente végzett, dokumentált kockázatelemzésen alapuló tervben kell rögzíteni. Ebben a folyamatban figyelembe kell venni a felső vezetés és a vezető testület igényeit. 2010.A2 – A belső ellenőrzés vezetője meghatározza és mérlegeli a felsővezetés, a vezető testület és más érdekeltek elvárásait a belső ellenőrzés vizsgálataival és következtetéseivel szemben. 2010.C1 – A belső ellenőrzés vezetőjének célszerű mérlegelnie a tanácsadói megbízások elfogadását annak alapján, hogy a megbízás elvégzése javítaná-e a kockázatok kezelését és a szervezet működését, valamint teremtene-e értéket. Az elfogadott megbízásokat szerepeltetni kell a tervben. 2020 – Tájékoztatás és jóváhagyás A belső ellenőrzés vezetőjének felülvizsgálat és jóváhagyás céljából ismertetnie kell a felső vezetéssel és a vezető testülettel a belső ellenőrzési munkatervet és a végrehajtáshoz szükséges forrásigényeket, beleértve a jelentősebb átmeneti változásokat is. A belső ellenőrzési vezetőnek közölnie kell továbbá a források korlátozottságának hatását is. 2030 – Erőforrás-gazdálkodás A jóváhagyott terv megvalósítása érdekében a belső ellenőrzés vezetőjének biztosítania kell, hogy a belső ellenőrzés forrásai megfelelően, elégséges mértékben és hatékonyan legyenek elosztva. Magyarázat: A „megfelelő” kifejezés a terv végrehajtásához szükséges tudás, szakismeretek és egyéb képességek

4. szám


471

rendelkezésre állását jelenti, az „elégséges” pedig az erőforrások mennyiségére vonatkozik. A forráselosztás akkor hatékony, ha segít optimális módon végrehajtani a jóváhagyott tervet. 2040 – Szabályozás és eljárások A belső ellenőrzés vezetőjének ki kell dolgoznia a belső ellenőrzési tevékenység irányításához szükséges szabályozásokat és eljárásokat. Magyarázat: A szabályozások és az eljárások formája és tartalma a belső ellenőrzési tevékenység méretétől és szerkezetétől, valamint az ellenőrzési munka összetettségétől függ. 2050 – Koordináció A belső ellenőrzés vezetőjétől elvárható, hogy a megfelelő lefedettség és a párhuzamos munkavégzés minimalizálása érdekében ossza meg az információkat és hangolja össze a tevékenységeket más belső és külső, bizonyosságot adó és tanácsadást nyújtó szolgáltatókkal. 2060 –Beszámolás a felső vezetés és a vezető testület számára A belső ellenőrzési vezetőnek rendszeresen be kell beszámolnia a felső vezetésnek és a vezető testületnek a belső ellenőrzési tevékenység célkitűzéséről, hatásköréről, feladatáról és a terv végrehajtásának állapotáról. A beszámolóban ki kell térni a jelentős kockázati tényezőkre és kontrollkérdésekre, beleértve a visszaélések kockázatait, az irányítással kapcsolatos témákat, valamint a felső vezetés és a vezető testület által igényelt egyéb ügyeket. Magyarázat: A beszámolás gyakoriságát és tartalmát a felső vezetéssel és a vezető testülettel folytatott egyeztetés alapján kell meghatározni; a kommunikálásra váró információk fontosságától és a felső vezetés, illetve a vezető testület részéről szükséges intézkedések sürgősségétől függően. 2070 – Külső szolgáltató belső ellenőrzési és szervezeti felelőssége Ha a belső ellenőrzési tevékenységet külső szolgáltató végzi, akkor a szervezetben tudatosítania kell az eredményes belső ellenőrzési tevékenység fenntartására vonatkozó felelősséget. Magyarázat: Ez a felelősség a minőségbiztosítási és fejlesztési programban nyilvánul meg, ami biztosítja a megfelelőséget a Belső Ellenőrzés Definíciójában, az Etikai Kódexben és a Normákban leírt követelményekkel. 2100 – A munka jellege A belső ellenőrzési tevékenységnek módszeres és szabályozott eljárással kell értékelnie az irányítási, a kockázatkezelési és a kontrollfolyamatokat, és hozzá kell járulnia ezek erősítéséhez. 2110 – Irányítás A belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell az irányítási folyamatot, és megfelelő javaslatokat kell tennie annak javítására, hogy elérje a következő célkitűzéseket: – Megfelelő etikai elvek és értékek érvényesülésének elősegítése a szervezetben; – Hatékony szervezeti teljesítménymenedzsment és számonkérhetőség biztosítása; A kockázatokkal és a kontrollokkal kapcsolatos információk hatékony kommunikálása a szervezet megfelelő területei felé;

472


4. szám

– A vezető testület, a külső és belső ellenőrök, valamint a vezetés tevékenységeinek hatékony koordinálása, köztük az információk hatékony átadása. 2110.A1 – A belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a szervezet etikai vonatkozású célkitűzéseinek, programjainak és tevékenységeinek kialakítását, végrehajtását és hatékonyságát. 2110.A2 – A belső ellenőrzési tevékenységnek fel kell mérnie, hogy a szervezet informatikai irányítása mennyire támogatja a szervezet stratégiáit és célkitűzéseit. 2120 – Kockázatkezelés A belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a kockázatkezelés folyamatainak hatékonyságát, és hozzá kell járulnia azok javításához. Magyarázat: A kockázatkezelési folyamat hatékonyságának elbírálásánál a belső ellenőrök értékelik, hogy: – a szervezeti célok támogatják a szervezet küldetését, és összhangban vannak azzal; – a jelentős kockázatokat meghatározták és felmérték; – a kockázatokra, a szervezet kockázatvállalási szintjével összhangban, megfelelő válaszintézkedések születtek, – gyűjtik a kockázatokra vonatkozó információkat, és megfelelő időben és módon kommunikálják azokat a szervezet felé, lehetővé téve ezzel, hogy az irányítói kör, a vezetés és a vezető testület végrehajtsa feladatait. A belső ellenőrzés különböző vizsgálatai során információkat gyűjthet értékelései alátámasztására. Összességükben tekintve ezek a vizsgálatok biztosítják a szervezet kockázatkezelési folyamatainak és azok hatékonyságának megismerését. A kockázatkezelési folyamatok nyomon követése a vezetés rendszeres tevékenysége révén, külön értékelések keretében, vagy mindkettő útján történik. 2120.A1 – A belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a szervezet irányítását,működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat, különös tekintettel: – a szervezet stratégiai célkitűzéseinek teljesítésére, – a pénzügyi és működési adatok megbízhatóságára és zártságára, – a működés és az informatikai alkalmazások hatékonyságára és eredményességére, – a vagyonvédelemre, – a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és a szerződések betartására. 2120.A2 – A belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a visszaélések elkövetésének lehetőségét és azt, hogy a szervezet hogyan kezeli a visszaélési kockázatokat. 2120.C1 – A tanácsadói megbízások végrehajtása során a belső ellenőröknek vizsgálniuk kell a megbízás célkitűzéseivel összefüggésben lévő kockázatokat, és figyelniük kell más jelentős kockázatok meglétére is. 2120.C2 – A belső ellenőröknek a tanácsadói tevékenység során szerzett ismereteiket be kell építeniük a szervezet kockázatkezelési folyamatainak értékelésébe.

4. szám


473

2120.C3 – Amikor a belső ellenőrök támogatják a vezetést a kockázatkezelési folyamat kialakításában vagy javításában, tartózkodniuk kell az adott kockázatkezeléssel kapcsolatos vezetői feladat átvállalásától. 2130 – Kontroll A belső ellenőrzési tevékenységnek a kontrollok hatékonyságának és eredményességének értékelésével, valamint folyamatos fejlesztésük támogatásával segítenie kell a szervezetet a hatékony kontrollok fenntartásában. 2130.A1 – A belső ellenőrzésnek értékelnie kell a szervezet irányítási, működési és információs rendszerekre vonatkozó, kockázatokat kezelő kontrolljainak megfelelőségét és hatékonyságát, különös tekintettel: – a szervezet stratégiai célkitűzéseinek teljesítésére, – a pénzügyi és működési adatok megbízhatóságára és zártságára, – a működés és az informatikai alkalmazások hatékonyságára és eredményességére, – a vagyonvédelemre, – a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és a szerződések betartására. 2130.C1 – A belső ellenőröknek a tanácsadói tevékenység során szerzett ismereteiket be kell építeniük a szervezet kontrollfolyamatainak értékelésébe. 2200 – A megbízások tervezése A belső ellenőröknek minden egyes megbízásra tervet kell készíteniük és dokumentálniuk, amely tartalmazza a megbízás céljait, hatókörét, ütemezését és a hozzárendelt erőforrásokat. 2201 – Tervezési szempontok A megbízások tervezésénél a belső ellenőröknek figyelembe kell venniük: – A vizsgálandó tevékenység célkitűzéseit és az azok megvalósulását figyelemmel kísérőeszközöket; – A tevékenység jelentős kockázatait, célkitűzéseit, erőforrásait és működését, valamint azokat az eszközöket, amelyekkel a kockázatok potenciális hatása elfogadható szinten tartható; – A tevékenység irányításának, kockázatkezelésének és kontrollfolyamatainak megfelelőségét és hatékonyságát, összehasonlítva az aktuális keretekkel vagy modellel; – A tevékenység irányításának, kockázatkezelésének és kontrollfolyamatainak jelentősebb javítási lehetőségeit. 2201.A1 – A külső megbízatások tervezése során a belső ellenőröknek a megbízókkal közösen írásban kell rögzíteniük a célkitűzéseket, a hatókört, a kölcsönös felelősségeket és az egyéb elvárásokat, beleértve a megbízás eredményeinek terjesztésére és a megbízással kapcsolatos iratokhoz való hozzáférésre vonatkozó korlátozásokat. 2201.C1 – A tanácsadói megbízás ügyfeleivel a belső ellenőröknek egyetértésre kell jutni a célkitűzésekről, a hatókörről, a kölcsönös felelősségekről és egyéb ügyféligényekről. A jelentősebb megbízásoknál ezt a megállapodást dokumentálni kell. 2210 – A megbízások célkitűzései A célkitűzéseket minden egyes megbízásra meg kell határozni. 2210.A1 – A belső ellenőröknek előzetes kockázatfelmérést kell végezniük a vizsgált tevékenységre vonatkozóan. A megbízás célkitűzéseinek tükrözniük kell ennek a felmérésnek az eredményeit. 2210.A2 – A megbízás célkitűzéseinek kidolgozása során a belső ellenőröknek figyelembe kell

474


4. szám

venniük a jelentős hibák, visszaélések, szabályszerűtlenségek és egyéb hatások bekövetkeztének valószínűségét. 2210.A3 - Az irányítás, a kockázatkezelés és a kontrollok értékeléséhez megfelelő kritériumokra van szükség. A belső ellenőröknek meg kell állapítaniuk, hogy a vezetés, illetve a vezető testület milyen hatékony kontrollokat alakított ki a célok és célkitűzések teljesítésének meghatározására. Ha a kritériumok megfelelőek, akkor a belső ellenőröknek értékeléseik során hasonlóakat kell használniuk. Ha a követelményrendszer nem megfelelő, akkor a belső ellenőröknek együtt kell működniük a vezetéssel, illetve a vezető testülettel a megfelelő értékelési kritériumok kialakításában. 2210.C1 – A tanácsadói megbízások célkitűzéseinek az ügyféllel megállapodott mértékben kell az irányítási, a kockázatkezelési és kontrollfolyamatokra irányulniuk. 2210.C2 – A tanácsadói megbízások célkitűzéseinek összhangban kell állnia a szervezeti értékekkel, stratégiákkal és a szervezet célkitűzéseivel. 2220 – A megbízások hatóköre A hatókört úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen a megbízás célkitűzéseinek eléréséhez. 2220.A1 – A megbízás hatókörének meghatározásakor figyelembe kell venni az érintett rendszereket, nyilvántartásokat, személyi és tárgyi eszközöket, beleértve azokat is, amelyek harmadik fél felügyelete alatt állnak. 2220.A2 – Ha egy bizonyosságot adó megbízás során jelentős tanácsadási lehetőségek merülnek fel, akkor a célkitűzések, a hatókör, a kölcsönös felelősségek és az egyéb elvárások tekintetében célszerű külön írásbeli megállapodást kötni, majd pedig a tanácsadói megbízás eredményeit a tanácsadásra vonatkozó normák szerint kommunikálni. 2220.C1 – A tanácsadói megbízások végrehajtásánál a belső ellenőröknek biztosítaniuk kell, hogy a megbízás hatóköre elegendő legyen az egyeztetett célkitűzések eléréséhez. Ha a belső ellenőrök a megbízás végrehajtása során a hatókörre vonatkozó megkötésekbe ütköznek, akkor ezeket meg kell beszélniük az ügyféllel, hogy dönthessenek a megbízás folytatásáról. 2220.C2 – A tanácsadói megbízások végrehajtása során a belső ellenőröknek vizsgálniuk kell a megbízás célkitűzéseivel összefüggésben lévő kockázatokat, és figyelniük kell más jelentős kockázatok meglétére is. 2230 – A megbízások forrásbiztosítása A megbízások jellegének és összetettségének, az időkorlátok és a rendelkezésre álló erőforrások elemzése alapján a belső ellenőröknek meg kell határozniuk a megbízás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges és elégséges erőforrásokat. 2240 – A megbízások munkaprogramja A belső ellenőröknek olyan munkaprogramokat kell kidolgozniuk és dokumentálniuk, amelyek révén a megbízás célkitűzései megvalósíthatók.

4. szám


475

2240.A1 – A munkaprogramoknak tartalmazni kell azokat az eljárásokat, amelyekkel a megbízás során feltárják, elemzik, értékelik és dokumentálják az információkat. A munkaprogramot annak végrehajtása előtt, az esetleges változtatásokat pedig haladéktalanul jóvá kell hagyatni. 2240.C1 – A tanácsadói megbízások esetében a munkaprogramok a megbízás jellegétől függően formailag és tartalmilag eltérők lehetnek. 2300 – A megbízások végrehajtása A belső ellenőröknek elegendő információt kell feltárni, elemezni, értékelni és dokumentálni a megbízás célkitűzéseinek megvalósításához. 2310 – Az információ feltárása A belső ellenőröknek elegendő, megbízható, érdemi és hasznos információt kell feltárniuk a megbízás célkitűzéseinek megvalósításához. Magyarázat: Az elégséges információnak olyan tényszerűnek, megfelelőnek és meggyőzőnek kell lennie, hogy az alapján egy alapos és jól tájékozott személy ugyanazokat a következtetéseket vonja le, mint az ellenőr. Megbízható információnak nevezzük a megfelelő vizsgálati módszerekkel elérhető legpontosabb információt. Az érdemi információ alátámasztja a vizsgálat megállapításait és intézkedési javaslatait, és összhangban van a vizsgálat célkitűzéseivel. A hasznos információ segíti a szervezetet céljainak elérésében. 2320 – Elemzés és értékelés A belső ellenőröknek a következtetéseiket és a megbízás eredményeit megfelelő elemzésekre és értékelésekre kell alapozniuk. 2330 – Az információk dokumentálása A belső ellenőröknek a következtetések és a megbízás eredményeinek alátámasztása érdekében dokumentálniuk kell az érdemi információkat. 2330.A1 – A belső ellenőrzési vezetőnek felügyelnie kell a megbízás dokumentációjához való hozzáférést. A belső ellenőrzési vezetőnek meg kell szereznie a felső vezetés és/vagy a jogi tanácsadó jóváhagyását, mielőtt a szükséges dokumentációkat külső felek számára rendelkezésre bocsátja. 2330.A2 – A belső ellenőrzési vezetőnek ki kell dolgoznia a megbízás dokumentációjának megőrzésére vonatkozó követelményeket, függetlenül attól, hogy a dokumentációt milyen adathordozón tárolják. Ezeknek a megőrzésre vonatkozó követelményeknek összhangban kell lenniük a szervezet irányelveivel és egyéb vonatkozó szabályzatokkal vagy más követelményekkel. 2330.C1 – A belső ellenőrzési vezetőnek ki kell dolgoznia a konzultációs megbízás dokumentációjának tárolási és őrzési eljárását, valamint ezek belső és külső felek számára történő hozzáférésének rendjét. Ezeknek az eljárásoknak összhangban kell lenniük a szervezet irányelveivel és egyéb vonatkozó szabályzatokkal vagy más követelményekkel.

476


4. szám

2340 – A megbízások felügyelete A megbízásokat a célkitűzések megvalósítása, a minőség biztosítása és a munkatársak fejlődése érdekében megfelelően felügyelni kell. Magyarázat: A szükséges felügyelet mértéke függ a belső ellenőrök szakértelmétől és tapasztalatától, valamint a megbízás bonyolultságától. A belső ellenőrzés vezetője általános felelősséget visel a vizsgálat felügyeletéért, de a felülvizsgálat végrehajtását delegálhatja a belső ellenőrzési tevékenység kellően tapasztalt tagjaira. A felügyeleti munkát dokumentálni kell és a dokumentumokat meg kell őrizni. 2400 – Az eredmények kommunikálása A belső ellenőröknek kommunikálniuk kell a megbízások eredményeit. 2410 – A kommunikáció szempontjai A kommunikációnak tartalmaznia kell a megbízás célkitűzéseit és hatókörét, valamint a hasznosítható következtetéseket, ajánlásokat és intézkedési terveket. 2410.A1 – Ahol indokolt, a megbízás eredményeinek végleges kommunikációja tartalmazza a belső ellenőrök véleményét és/vagy következtetéseit. Ha ilyen vélemény vagy következtetés kiadásra kerül, akkor annak figyelembe kell vennie a felső vezetés, a vezető testület és más érdekeltek elvárásait, továbbá elegendő, megbízható, hasznos és releváns információkkal kell alátámasztani. Magyarázat: A végső vizsgálati vélemény megadása lehetséges az eredmények skálán való meghatározásával/ besorolásával, következtetések megadásával, vagy egyéb más módon. Egy ilyen megbízás vonatkozhat egy konkrét folyamatban, kockázatban vagy üzletágban működő kontrollokra. A vélemény megfogalmazása során mérlegelni kell a megbízás eredményeit és azok jelentőségét. 2410.A2 – A belső ellenőröket ösztönözzük arra, hogy a megbízások kommunikációjában ismerjék el a megfelelő teljesítményt. 2410.A3 – Ha a megbízás eredményeit külső felek számára teszik közzé, a kommunikációnak tartalmaznia kell a terjesztésre vonatkozó korlátozásokat és az eredmények felhasználási jogát. 2410.C1 – A tanácsadói megbízások folyamatának és eredményeinek kommunikációja a megbízás jellegétől és az ügyfél igényeitől függően formailag és tartalmilag eltérő lehet. 2420 – A kommunikáció minősége A kommunikációnak pontosnak, objektívnek, világosnak, tömörnek, konstruktívnak, teljesnek és aktuálisnak kell lennie. Magyarázat: A pontos kommunikáció mentes a hibáktól, torzításoktól és hű az alapjául szolgáló tényekhez. A tárgyilagos kommunikáció tisztességes, pártatlan és mentes a részrehajlástól; az összes érdemi tényező és körülmény tárgyszerű és kiegyensúlyozott értékelésén alapul. A világos kommunikáció könnyen érthető és logikus, kerüli a felesleges szakmai zsargont, és tartalmaz minden fontos, érdemi információt. A tömör kommunikáció lényegre törő, kerüli a szükségtelen magyarázatokat, felesleges részleteket, ismétléseket és terjengős megfogalmazást.

4. szám


477

A konstruktív kommunikáció segítséget jelent a vizsgálat megbízójának és a szervezetnek, továbbá javulást eredményez ott, ahol szükséges. A teljes kommunikáció tartalmaz minden olyan tényezőt, ami lényeges a célközönség számára, és minden fontos, érdemi információt és megfigyelést, ami alátámasztja a következtetéseket és az intézkedési javaslatokat. Az aktuális kommunikáció a vizsgált téma fontosságához mérten időszerű és célszerű; lehetővé téve a vezetés számára a megfelelő javító intézkedések meghozatalát. 2421 – Hibák és hiányosságok Ha a végleges kommunikáció valamilyen jelentős hibát vagy hiányosságot tartalmaz, akkor a belső ellenőrzési vezetőnek közölnie kell a helyesbített információt minden olyan féllel, aki megkapta az eredetit. 2430 – A “Végrehajtva a belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normáival összhangban” kijelentés használata A belső ellenőrök tehetnek olyan kijelentést, hogy megbízásaikat „a belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normáival összhangban” hajtották végre, de csak akkor, ha ezt a minőségbiztosítási és fejlesztési program eredményei alátámasztják. 2431 – A „Nem megfelelés” közlése a megbízáshoz kapcsolódóan Ha a Belső Ellenőrzés Definíciójától, az Etikai Kódex előírásaitól vagy a Normáktól való eltérés hatással van valamely megbízásra, akkor az eredmények kommunikálása során közölni kell: – az Etikai Kódex elveit vagy szabályait, vagy a Normá(ka)t, amelye(ke)t nem tartottak be teljes mértékben, – az eltérés okát (okait), – a nem megfelelés hatását a megbízásra és a megbízás kommunikált eredményeire. 2440 – Az eredmények terjesztése A belső ellenőrzési vezetőnek kommunikálnia kell az eredményeket az érintett felek számára. Magyarázat: A belső ellenőrzés vezetője kiadás előtt átnézi és jóváhagyja a megbízás végső kommunikációját, és eldönti, hogy kinek és milyen módon küldi meg. Ha a belső ellenőrzés vezetője átruházza ezt a feladatot, általános felelőssége ebben akkor is megmarad. 2440.A1 – A belső ellenőrzési vezető feladata, hogy a végleges eredményeket kommunikálja azokkal a felekkel, akik biztosíthatják az eredmények megfelelő hasznosítását. 2440.A2 – Hacsak a törvényi, jogszabályi vagy szabályozási követelmények másként nem rendelkeznek, az eredmények szervezeten kívüli felek előtti nyilvánosságra hozását megelőzően a belső ellenőrzési vezetőnek: – fel kell mérnie a szervezetet érintő lehetséges kockázatot, – a kellő módon tanácskoznia kell a felső vezetéssel és/vagy jogi tanácsadóval, – az eredmények felhasználásának korlátozásával felügyelnie kell a terjesztést. 2440.C1 – A belső ellenőrzési vezető feladata, hogy a tanácsadói megbízások végleges eredményeit a felek tudomására hozza. 2440.C2 – A tanácsadói megbízások során felmerülhetnek irányítással, kockázatkezeléssel és kontrollal kapcsolatos kérdések. Ha ezek a szervezetre nézve jelentősek, akkor kommunikálni kell őket a felső vezetés és a vezető testület felé.

478


4. szám

2450 – Átfogó vélemények Ha átfogó vélemény kerül kiadásra, akkor annak figyelembe kell vennie a felső vezetés, a vezető testület és más érdekeltek elvárásait, továbbá elegendő, megbízható, hasznos és releváns információkkal kell alátámasztani. Magyarázat: A kommunikációban meg kell határozni – a hatókörét és az időszakot, amelyre a vélemény vonatkozik; –

a hatókör korlátait;

–

az összes hasonló témájú projekt figyelembe vételét, támaszkodva más értékelő szervezetek eredményeire;

–

az átfogó vélemény alapjául szolgáló kockázati és kontrollkörnyezetet, vagy egyéb kritériumokat;

–

az átfogó véleményt, értékelést vagy levont konzekvenciát.

–

Negatív vélemény esetén meg kell adni annak indokait.

– 2500 – Nyomonkövetés A belső ellenőrzési vezetőnek ki kell alakítania és működtetnie kell egy olyan rendszert, amellyel figyelemmel kísérhetők a vezetés felé kommunikált eredményekkel összefüggő intézkedések. 2500.A1 – A belső ellenőrzési vezetőnek ki kell alakítania egy nyomon követő folyamatot, amellyel figyelemmel kísérhető a vezetői intézkedések végrehajtása, illetve az, ha a felső vezetés felvállalja bizonyos intézkedések elmaradásának a kockázatát. 2500.C1 – A belső ellenőrzési tevékenység során az ügyféllel egyeztetett mértékben kell figyelemmel kísérni a tanácsadói megbízások eredményeivel összefüggő intézkedéseket. 2600 – A felső vezetés kockázatvállalással kapcsolatos határozata Ha a belső ellenőrzési vezető úgy tapasztalja, hogy a vezetés felvállal egy olyan szintű kockázatot, amely a szervezet szempontjából elfogadhatatlan lehet, akkor ezt meg kell tárgyalnia a felső vezetéssel. Ha a belső ellenőrzési vezető úgy látja, hogy a kérdés megoldásában nem tudnak megállapodásra jutni, akkor az ügyről tájékoztatnia kell a vezető testület. Magyarázat: A vezetés által felvállalt kockázat meghatározását egy vizsgálat vagy konzultációs megbízás keretében, vagy korábbi vizsgálatok eredményeképp született vezetői intézkedések nyomon követésével, esetleg egyéb módon lehet megállapítani. A kockázat kezelése nem a belső ellenőrzési vezető felelőssége.

4. szám


479

2. sz. melléklet IIA Etikai Kódex Bevezetés A Belső Ellenőrök Intézet Etikai Kódexének célja, hogy elősegítse a belső ellenőri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A belső ellenőrzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz es tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez és javítja annak minőségét. Módszeres és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll es az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását. A belső ellenőrzési szakma számára szükség van megfelelő etikai kódexre, amely megalapozza a bizalmat ahhoz, hogy a funkció a kockázatkezelés, a kontroll és az irányítás objektív bizonyosságot adó eszközévé válhasson. Az Intézet Etikai Kódexe a belső ellenőrzés definícióján kívül az alábbi két lényeges részből áll: 1. A belső ellenőrzési szakmára és gyakorlatra vonatkozó Alapelvek; 2. A belső ellenőröktől elvárt magatartási normákat leíró Viselkedési Szabályok. Ezek a szabályok segítenek az Alapelvek értelmezésében és gyakorlatba való átültetésében, valamint útmutatást adnak a belső ellenőrök számára az etikus viselkedéshez. Az Etikai Kódex a Nemzetközi Szakmai Gyakorlat Keretrendszerével és az Intézet egyéb ezzel összefüggő kiadványaival együtt útmutatást ad a mások számára szolgáltatást nyújtó belső ellenőrök számára. A „belső ellenőr” kifejezésen az Intézet tagjait, az Intézet szakmai okleveleivel rendelkezőket vagy az azokra jelölteket értjük, továbbá mindazokat, akik a belső ellenőrzés megadott definíciója szerinti belső ellenőrzési szolgáltatást nyújtanak. A Kódex hatálya Ez az Etikai Kódex belső ellenőrzési szolgáltatást végző egyénekre és szervezetekre egyaránt vonatkozik. Az Etikai Kódex megsértése esetén az Intézet tagjait, az Intézet szakmai okleveleivel rendelkezőket vagy az azokra jelölteket az Intézet Szabályzata es Adminisztratív Irányelvei alapján fogják elbírálni. Helytelen vagy méltánytalan magatartás esetén az intézeti tagot, a szakmai oklevéllel rendelkezőt vagy az arra jelöltet nem mentesíti a felelősségre vonás alól az sem, ha az adott magatartás konkrétan nem szerepel az Etikai Kódexben. Alapelvek A belső ellenőrökkel szemben a következő alapelvek alkalmazása és betartása az elvárt: 1. Tisztesség A belső ellenőrök tisztessége alapozza meg azt a bizalmat, amely alapján elfogadják a megítéléseiket. 2. Tárgyilagosság A belső ellenőröknek a legmagasabb szintű szakmai tárgyilagosságot kell tanúsítaniuk a vizsgált tevékenységgel vagy folyamattal kapcsolatos információk összegyűjtése, értékelése és kommunikálása során. A belső ellenőröknek kiegyensúlyozottan kell értékelniük minden körülményt és álláspontjuk kialakításakor nem befolyásolhatják őket sem egyéni érdekeik, sem más személyek.

480


4. szám

3. Bizalmasság A belső ellenőrök tisztában vannak a birtokukba került információ értekével es bizalmas jellegével. Ennek megfelelően az információt nem hozzák nyilvánosságra a megfelelő felhatalmazás nélkül, hacsak nincs erre törvényes vagy szakmai kötelezettségük. 4. Illetékesség A belső ellenőrök megfelelő ismerettel, szaktudással es tapasztalattal rendelkezve hajtják végre a belső ellenőrzési feladatokat. Viselkedési Szabályok 1. Tisztesség A belső ellenőrök: 1.1 becsületesen, gondosan és felelősség teljesen végzik munkájukat. 1.2. betartják a jogszabályokat, információt csak jogi es szakmai kötelezettségek alapján adnak ki. 1.3. tudatosan nem vállalnak részt jogszerűtlen tevékenységben, nem követnek el semmi olyat, ami méltatlan a belső ellenőrzési szakmához vagy szervezetükhöz. 1.4. szem előtt tartják szervezetük törvényességi és etikai célkitűzéseit, és elősegítik azok teljesítését. 2. Tárgyilagosság A belső ellenőrök: 2.1. nem vállalnak részt semmiféle tevékenységben vagy kapcsolatban, ami csorbíthatja, vagy feltételezhetően csorbítaná elfogulatlanságukat. Ez vonatkozik azokra a tevékenységekre vagy kapcsolatokra is, amelyek összeférhetetlenek lehetnek a szervezetük érdekeivel. 2.2. nem fogadnak el semmi olyat, ami csorbíthatja, vagy feltételezhetően csorbítaná szakmai megítéléseiket. 2.3. feltárnak minden olyan tudomásukra jutott érdemi tényt, amelynek rejtve maradása torzítaná a vizsgált tevékenységről szóló beszámolót. 3. Bizalmasság A belső ellenőrök: 3.1. a tőlük elvárható gondossággal használják és védik a feladataik végrehajtása során tudomásukra jutott információkat. 3.2. nem használnak fel semmiféle információt személyes haszonszerzésre, jogellenes módon vagy úgy, hogy az károsan befolyásolja szervezetük törvényességi és etikai célkitűzéseit. 4. Illetékesség A belső ellenőrök: 4.1. csak olyan megbízást vállalnak el, amelynek végrehajtásához rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, szakértelemmel és tapasztalattal. 4.2. a belső ellenőrzési szolgáltatást a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normái alapján végzik. 4.3. folyamatosan fejlesztik szaktudásukat, valamint szolgáltatásaik hatékonyságát és minőségét.

4. szám


481

3. sz. melléklet A humán erőforrás felhasználásának részletes szabályai A belső ellenőrzési szervezetek rendelkezésére álló humánerőforrás felhasználásának nyomon követése a. a MÁV Zrt. esetében a GIR rendszer 090-M-ICM Munkaidő rögzítő moduljában b. a MÁV Zrt. leányvállalatai esetében Excel kimutatásban munkavállalónkénti és tevékenységenkénti rögzített ráfordítások alapján történik. A humánerőforrás kapacitás felhasználásának nyilvántartása alapadatul szolgál a belső ellenőrzési szervezetek (éves) beszámolóihoz. A rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitás munkaidő felhasználás kimutatása az alábbi elvek alapján történik: Tartalmilag három fő csoportba osztható fel a munkaidő: A. ellenőrzési tevékenységre B. tanácsadási és egyéb tevékenységekre, valamint C. kieső (veszteség) idők nyilvántartására. A. A vizsgálatok iktatószámuk szerint projektszámot kapnak. A projektszám az ICM rendszer alkalmazása esetén önálló projektszámot kap. Azzal, hogy a Poszeidon Ügyviteli és Iktatási Rendszerben szerepeltett iktatószámot összefüggésbe kell hozni az ICM rendszerben kapott iktatószámmal. Excel táblázat alkalmazása esetében a projekt szám azonos a Poszeidon Ügyviteli és Iktatási rendszerben kapott főiktatószámmal. A projektszám alkalmas arra, hogy munkafázisokra legyen bontható a tevékenység, úgymint: 1. felkészülés 2. helyszíni ellenőrzés, 3. vizsgálati (rész-, területi) jelentés írása, 4. összefoglaló vizsgálati jelentés, vezetői előterjesztés készítése, 5. minőség-ellenőrzés. Az egyes szakaszokhoz köthető tevékenységek a következők: 1. A felkészülési szakaszhoz rögzíthetők a következő tevékenységek: - a vizsgálat tárgyának megfelelő törvények, szabályzatok, a témával kapcsolatos korábbi jelentések áttanulmányozása, - információgyűjtés az ellenőrzött szervezettől, a helyszíni vizsgálat előtt kapott dokumentumok elemzése, - vizsgálat lefolytatásához szükséges ismeretanyag megszerzése a vizsgálati program kiadása előtt, - vizsgálat felkészülési idejét megelőző időszakban a vizsgálat vezetőjének levelezései, - vizsgálati program készítése, minőségellenőrzés - a vizsgálatok programindító értekezletein való részvétel 2. Helyszíni ellenőrzés: értelemszerűen, a munkahelyen kívül, azaz az ellenőrzött szervezetnél töltött munkavégzés ideje 3. Vizsgálati jelentés készítése: - rész-, és területi jelentések írása, - kockázat feltárás, minősítéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatok, - nem kijelölt ellenőr által való részvétel, (menet közbeni kijelöléssel)

482


4. szám

4. Összefoglaló vizsgálati jelentés készítése: vizsgálatvezetői feladat 5. Minőség-ellenőrzés: a kijelölt minőségellenőrzést végző vezető(k), által a részvizsgálati, összefoglaló- jelentések, egyéb kiadmányok felülvizsgálata. B. Ellenőrzéshez kapcsolódó tevékenységek: 1. tanácsadás: előterjesztések, utasítás tervezetek véleményezése, vezetői értekezleteken való részvétel, vizsgálatokkal kapcsolatos utólagos feladatok, koordinációs értekezlet 2. irányítási tevékenység: vezető (szervezet, régiós központ) vezetési, feladat-meghatározási, kommunikációs, működtetési, beszámoltatási, információs, ellenőrzési, feladatai 3. módszertani fejlesztés: belső ellenőrzési tevékenységhez, a szervezet működéséhez kapcsolódó szabályozások kidolgozása 4. oktatás: a belső ellenőrzés által szervezett, vagy kijelöléssel a szakmai képzéseken való részvétel, éves szakmai konferencia, 5. tervezés, beszámolás: éves ellenőrzési terv, és beszámoló összeállítása, központ vezetői értekezleten részvétel 6. üzleti adminisztráció: a belső ellenőrzés működéséhez szükséges adminisztráció, mint iktatás, irattárazás, levelezés, humán feladatok intézése, anyagigénylések, teljesítésigazolások, munkaidő felhasználás elemzése, kontrolling adatgyűjtés 7. önképzés: - jogszabályváltozások, MÁV Zrt. által kiadott belső utasítások, szakirodalom figyelemmel kísérése 8. etikai célú vizsgálat (bejelentések kivizsgálása, ideértve az anonim bejelentéseket is) adminisztrációja C. Kieső idők: 1. szabadság (rendes, pótszabadság), 2. betegség (betegszabadság, táppénz), 3. tanulmányi szabadság (tanulmányi szerződés, kötelezés alapján), 4. igazolt távollét (bírósági idézés, közlekedési dolgozók sztrájkja miatti távollét, gyermek születéskor apa munkaidő kedvezménye, közvetlen hozzátartozó halála esetén járó munkaidő kedvezmény, szakszervezeti tisztségviselő munkaidő kedvezménye, fizetés nélküli szabadság, orvosi alkalmassági vizsgálat, iskola, vizsganap)

4. szám


483

4. sz. melléklet A vizsgálati programban meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése és lehetséges minősítési követelményei 1. A kockázatokhoz kapcsolódó kontrollok értékelése az ellenőrzési feladat végrehajtása során A belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a társaság kockázatkezelés folyamatainak hatékonyságát, és hozzá kell járulnia azok javításához. A belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat, különös tekintettel: – a szervezet stratégiai célkitűzéseinek teljesítésére, – a pénzügyi és működési adatok megbízhatóságára és zártságára, – a működés és az informatikai alkalmazások hatékonyságára és eredményességére, – a vagyonvédelemre, – a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és a szerződések betartására. A szervezet stratégiai célkitűzéseinek teljesítése kockázatainak értékelése során ki kell térni arra, hogy: – meghatározták-e a szervezet stratégiai célkitűzéseit; – összhangban vannak-e a stratégiai célkiszések az Alapító okirattal,/Alapszabállyal; – összhangban vannak-e a stratégia célkitűzések az tulajdonosok érdekeivel; – a stratégia célkitűzések eléréséhez szükséges források és költségek az Üzleti tervben szerepelnek-e – meghatározták-e a stratégiai célkitűzések teljesítését fenyegető kockázatokat és a kockázatok kezelésének módját. A pénzügyi és működési adatok megbízhatósága, zártsága tekintetében a szervezet irányítását, működését, információs rendszerét fenyegető kockázatok értékelésénél: – fel kell mérni a vizsgált folyamatokat jellemző pénzügyi és működési adatokat: = Pénzügyi adatok az értékben kifejezett elemi és képzett adatok, mutatószámok, pl.: bevétel, támogatás, költségek, kifizetések, beruházási, felújítási ráfordítások, stb. = A működési adatok pl.: forgalmi teljesítmények, pályaállag adatok, menetrendszerűség, beszerzési és beruházási naturáliák, munkaerő forgalom, létszám adatok, stb. – azonosítani és értékelni kell az adatfeldolgozás folyamatában fellelhető kockázatokat. A működés hatékonysága és eredményessége kockázatainak felmérése és értékelése során vizsgálandó, hogy: – felmérték-e az üzleti terv készítés folyamatának kockázatait; – felmérték-e az üzleti terv teljesítésének kockázatait, és azt év közben rendszeresen kontrollálják-e; – kialakításra kerültek-e mennyiségi és minőségi mutatók, ezek értékelése, felülvizsgálata folyamatosan biztosított-e; – az értékelést szükség esetén intézkedések követik-e. A vagyonvédelem kockázatainak értékelése érdekében a belső ellenőr vizsgálja pl., hogy: – a szervezet leltározási rendszere megfelelően szolgálja-e a vagyon védelmét, – értékcsökkenési politikája szolgálja-e a pótlás fedezetének időbeni megteremtését, – az állagvédelem milyen formában történik, biztosítja-e a vagyon értékállóságát. A törvények, szabályzatok, szerződések betartása tekintetében a szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatok értékelése körében vizsgálni kell, hogy:

484

– – – – – –


4. szám

a szervezet sajátosságainak figyelembe vételével készültek-e el a jogszabályokban előírt szabályzatok és a folyamatokat leíró belső eljárásrendek; megtörténtettek-e a szervezeti változás esetén a módosítás; rendelkeznek-e minőségirányítási rendszerrel, megtörtént-e annak felülvizsgálata az előírt időközönként; biztosított-e; a szerződéskötések esetén a tervekkel való mennyiségi és pénzügyi összhang kontrollált-e a külső, vagy belső szervezeti, tevékenységi változások követése; segítik-e keretszerződés minták a munkavégzést.

1.1. A visszaélés elkövetése lehetőségének értekése, a visszaélési kockázatok kezelése Visszaélés minden jogellenes cselekedet, amelyet megtévesztés, eltitkolás vagy a bizalom megsértése jellemez. Visszaélést egyének és szervezetek követhetnek el pénz, tulajdon vagy szolgáltatás szerzése céljából, fizetés vagy szolgáltatásvesztés elkerülésére, vagy személyes illetve üzleti előny elérésére. A visszaélési kockázat azonosítása csökkenti a korrupció lehetőségét. A visszaélésekre a rendszerekben lévő szabályozatlanságok, továbbá helytelen szabályozások, illetve a nem szabálykövető magatartás adnak lehetőséget. A szabálytalanságok tekintetében két csoportot különböztethető meg: − szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás, stb.) − nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, hanyag magatartás, stb.). A szándékosan okozott szabálytalanság egyértelműen az elkövető által történő visszaélésre utal. A nem szándékos szabálytalanság esetén a visszaélés lehetőségét kell vizsgálni. A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy a különböző jogszabályokban, szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, hathatós intézkedések foganatosítása megtörténjen. A belső ellenőr a visszaélésre lehetőséget adó folyamatok azonosítása érdekében vizsgálja pl., hogy: − a gazdasági események az iktatástól a pénzügyi teljesítésig zárt rendszerben dokumentáltak-e; − a pénzügyi teljesítés csak előzetes megrendelés, szerződés teljesítésigazolását követően történik; − a jogosultságok írásban rögzítettek-e; − az analitikus és főkönyvi könyvelési rendszerek behatolás mentesen, elkülönített hozzáférési jogosultságokkal biztosítottak-e. A belső ellenőr áttekinti a szervezet által azonosított kockázatokat, és a szervezet visszaélésekre vonatkozó kockázatkezelési politikáját. Azon területeken ahol a csalási kockázat magas, meg kell vizsgálnia a szervezet megfelelő kontrollokat hozott-e létre, és azokat megfelelően alkalmazzák-e. Kockázatot az jelent, ha a korrupcióra fordított összegeket „beépítik” a beszerzett termék vagy szolgáltatás árába, aminek következtében az eszközök vagy a vonatkozó költségek nem a valós piaci értéket mutatják. 1.2. A csalási kockázatot kezelő ellenőrzési rendszer A csalási kockázatot megfelelően kezelő ellenőrzési rendszer elemei a következők: − megelőzés: kontrollok, amelyek alkalmasak arra, hogy megakadályozzák csalások elkövetését; − észlelés: kontrollok, amelyek arra szolgálnak, hogy konkrét csalási gyanú nélkül észleljenek

4. szám


485

folyamatban lévő visszaéléseket, amelyeket a megelőző kontrollok nem voltak képesek megakadályozni; − kivizsgálás: a visszaélési gyanú esetén elvégzett műveletek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy: = megerősítsék vagy cáfolják a visszaélés gyanúját, = megállapítsák a visszaélés miatt elszenvedett kár összegét, = azonosítsák az elkövető(ke)t, illetve = azonosítsák azokat az ellenőrzési pontokat, amelyek hiánya vagy nem megfelelő működése a visszaélést lehetővé tette. 1.3. A korrupció megnövekedett kockázatára utaló jelek A korrupció megnövekedett kockázatára utaló jelek alapvetően két csoportba sorolhatók: – közvetlen jelek, amelyek utalhatnak az elkövetés lehetséges módjára; vagy – közvetett jelek, amelyek az ellenőrzési rendszer gyengeségeire általában utalnak, vagy a csalási kockázat megemelkedett szintjét jelzik. A közvetett jelek: – Az ellenőrzési rendszer potenciális gyengeségeire utaló jelek többek között lehetnek: = a beszerzési folyamat résztvevői (pl.: adminisztráció, ellenőrzés) nem rendelkeznek megfelelő szaktudással a beszerzendő termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban; = a beszerzési folyamatot nem dokumentálják megfelelően vagy/és a meglévő dokumentumokat nem őrzik meg. – A magas korrupciós kockázatra utaló jelek többek között lehetnek: = a felhasználandó anyagok nem költséghatékonyak; = a szükséglethez képest túl sok (különösen, ha az anyag felhasználhatósága lejárathoz kötött) vagy túl kevés anyag megrendelése; = a beszerzési eljárás jelentős csúszása; = indokolatlanul alkalmazott „expressz” beszerzés; = szokatlanul szigorú vagy – a Megrendelő számára – szokatlanul kedvezőtlen szerződési feltételek; = a műszaki paraméterek csak egy vagy kevés ajánlattevő jelentkezését teszik lehetővé; = a jövendő beszerzési eljárások műszaki paraméterei egyes gazdasági szereplők számára korábban, még az eljárást megindítását megelőzően ismertté válnak. A közvetlen jelek: A közvetlen jelek a beszerzési folyamat különböző fázisaiban elkövetett visszaélésekre utalhatnak. – A lebonyolítás formájával történő manipulációra utalhat többek között: = több azonos beszerzés időben közel egymáshoz; = jelentős pótmunkák vagy szerződésmódosítások. – Az árverseny csalárd korlátozása megvalósulhat a résztvevők számának manipulációjával, melynek árulkodó jelei lehetnek többek között: = csak a megkövetelt számú vagy nagyon kevés ajánlat érkezik; = különböző cégek által beadott ajánlatok formátuma hasonló; = egymástól különböző természetű termékek vagy szolgáltatások együttes beszerzése; = olyan cégek nem tesznek ajánlatot, amelyeket meghívtak a tenderre. – A beszerzés manipulálható oly módon is, hogy az információkat nem teljes körűen bocsátják a (potenciális) résztvevők rendelkezésére. Az erre utaló jelek lehetnek például: = a beszerzendő termék vagy szolgáltatás rosszul vagy félrevezetően definiált a tenderdokumentációban; = nagyszámú ajánlatot zárnak ki; = közzétételi manipulációk (a tendert pl. a lapok hétvégi (alacsony cirkularizációs) lapszámában teszik közzé, stb.);

486

–

–

–

–


4. szám

= a nyertes ár csak csekély mértékben vagy szisztematikusan azonos százalékkal tér el a második helyezett ajánlati ártól; = a nyertes ajánlatban egy vagy több termék ajánlati ára jóval alacsonyabb mint a többi ajánlatban; = az egyszerű beszerzési eljárások esetén, valamint a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazása esetén olyan ajánlattevői kör kerül megkeresésre, amelynek nem minden tagja képes megfelelő ajánlatot tenni; = kartellezési gyanú felmerülése nagy számú részajánlat esetén. A versenysemlegesség felborítható úgy is, hogy az ajánlattevőket relatív vagy abszolút időzavarba hozzák. Ennek jelei lehetnek például: = a tender közzététele és az ajánlattételi határidő nagyon közel esik egymáshoz; = csekély számú ajánlat érkezik; = számos ajánlatot kizárnak; = a hiánypótlásra kevés időt adnak. A zárt borítékban érkezett ajánlatok egyidejű bontása alkalmas a tender eredményének befolyásolására. Csalárd módszerekre utalhatnak a következő jelek: = nincs vagy nem nyilvános a bontási eljárás; = a bontási eljárást nem dokumentálják; = nem sorsolják az ajánlatok felbontásának sorrendjét; = az utoljára felbontott ajánlat nyer (adatbányász ellenőrzési technikákkal rendkívül hatékonyan vizsgálható); = szünetet tartanak a bontási eljárás során. Az ajánlatok kiértékelésének fázisa szintén lehet kritikus pont a folyamatban, mivel a kiértékelés során határozzák meg kivel fognak szerződést kötni. Az ebben a fázisban vagy az ezzel a fázissal kapcsolatban elkövetett visszaélésekre utalhatnak a következő jelek: = azonos természetű tételek más súlyozással esnek latba a győztes meghatározásakor, = hasonló, de fontos jellemző(k)ben eltérő tételek azonos súlyozással esnek latba, = nem a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat nyer. A beszerzésekkel kapcsolatban elkövetett visszaélések a teljesítési és pénzügyi rendezési fázisban is előfordulhatnak oly módon, hogy a gyakorlatban eltérnek az ajánlatban ajánlott feltételektől. Árulkodó jelek lehetnek: = a szerződés és a beadott ajánlat nem azonos; = rossz minőségű vagy késői teljesítés esetén nem élnek a szerződésben foglalt jogkövetkezményekkel; = a tényleges és szerződés szerinti fizetési ütemezés nem azonos.

1.4. Kockázatok értékelésekor alkalmazható minősítések A kockázatok értékelésére négy érték alkalmazható: Enyhített: enyhített egy kockázat, ha a ráirányuló ellenőrzés megfelelő, Mérsékelten enyhített: mérsékelten enyhített egy kockázat, ha a ráirányuló ellenőrzés részben megfelelő, Alig enyhített: alig enyhített kockázat, ha a ráirányuló ellenőrzés hiányos, Nem enyhített: nem enyhített egy kockázat, ha a ráirányuló ellenőrzés gyenge. 2. A belső kontroll rendszer értékelése az ellenőrzési feladat végrehajtása során A belső kontrollrendszer olyan folyamatok együttese, melyet a szervezet felügyeleti testülete, vezetése és munkatársai alakítanak ki annak érdekében, hogy az megfelelő szintű bizonyosságot nyújtson az alábbi kategóriákba tartozó célok elérésére: – eredményes és hatékony működés, – megbízható pénzügyi beszámolás, – megfelelés az alkalmazandó jogi és egyéb szabályoknak, – vagyon megőrzése.

4. szám


487

A belső kontrollok kialakításának rendszerét az EU tartalmazza. A jelentős kockázatokhoz kapcsolódó kontrollok értékelésének célja a kontroll teljes körűségének felmérése, felmérni, hogy a kontrollok megfelelően vannak-e tervezve, annak érdekében, hogy a főbb kockázatokat csökkentsék. Célja továbbá a létező kontrollok és kontroll hiányosságok dokumentálása, egyeztetés a folyamatgazdával a kontrollok értékeléséről, a maradék kockázatok meghatározása. A menedzsment által elfogadott kockázatvállalás szintjét (tűréshatárt) a kockázatkezelési utasítás, valamint az egyes folyamatokra vonatkozó szabályzatok előírásai szerint kell figyelembe venni. A kontroll hiányosságokat csoportosítása alapján a kontrollok hatékonynak, részben hatékonynak, alig hatékonynak, nem hatékonynak minősíthetők. A belső kontrollok előzetes értékelése, illetve felülvizsgálata során a belső ellenőr értékeli: – a kontroll környezetet (alapvető magatartási normákat, felügyeleti testületek szerepét, vezetési filozófiáját, működési stílusát, szervezeti felépítését kompetenciákat, felelősségi és hatásköröket, emberi erőforrás gazdálkodást, stb.); – az információáramlást; – a kontroll tevékenységeket (a kontroll tevékenységek kiválasztását, fejlesztését, kockázatok kezelésére hozott intézkedéseket, kontroll tevékenységgel csökkentett kockázatokat, kockázatkontroll mátrixok szerinti eltérés-elemzést; a folyamatok kockázataihoz jellemzően kapcsolódó kontroll-készlet, a költség-haszon szempont figyelembe vétele stb.); – a belső kommunikációs rendszert (az információáramlás bemutatását, információ térképek kialakítását, az információkhoz való hozzáférést, a vizsgált szervezet vezetőinek és a munkavállalók kötelességeinek, a kontrollokkal kapcsolatos felelősségek kommunikálását, stb.); – a kontrollra vonatkozó vizsgálati előzményeket, azok megállapításait és azokat követő intézkedéseket; – monitoring tevékenység értékelését: folyamatos és egyedi értékeléseket, a teljesítmény nyomon követésében a mérőszámok használatát, kontroll táblák kialakítását, önértékelés alkalmazását, az informatikai hálózat tesztelését, belső ellenőrzés alkalmazását, a szervezet különböző szintjein meglevő hiányosságok jelentését, stb.). Az ellenőr kontroll hiányosság tapasztalata esetén, javaslat tételével segíti a vezetést, a kockázat csökkentése érdekében. 2.1. A kontrollok értékelése A szervezet irányítási, működési és információs rendszerekre vonatkozó kockázat kezelő kontrolljának megfelelősége során a belső ellenőr értékelésében ki kell térni: – a szervezet stratégiai célkitűzéseinek teljesítésére, – a pénzügyi és működési adatok megbízhatóságára és zártságára, – a működés és az informatikai alkalmazások hatékonyságára és eredményességére, – a vagyonvédelemre, – a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és a szerződések betartására. A kontrollok hatékonyságának és eredményességének értékelésénél vizsgálni kell: – a folyamatok végrehajtását szabályozó utasításokban rögzített kontrollokat (a folyamatok kockázatait kezelését, a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében biztosítják-e a szabályoknak megfelelő működést; – a szabályzatokban rögzített kontrollok végrehajtását.

488


4. szám

A pénzügyi és működési adatok megbízhatóságát, zártságát szolgáló kontrollok megfelelőségének értékelésekor: – ellenőrizni kell a gazdasági események dokumentálására, feldolgozására vonatkozó szabályozást, – az informatikai audit adatelemzési technikáival, a rendelkezésre álló adatbázisokból mintavétellel ellenőrizni kell a gazdasági események szabályszerűségét, az előírások betartását; – össze kell vetni a vizsgált folyamatokat jellemző adatokat az elérhető, mérleg, eredménykimutatás és statisztikai adatokkal, és a mintavételezés nagyságát a kockázatértékelés alapján kell meghatározni. Az adatok megbízhatósága akkor elfogadható, ha: – a gazdasági események dokumentáltak, a dokumentumok a jogszabályokban, szabályzatokban meghatározott alaki formai, számszaki, tartalmi követelményeknek megfelelnek; – a helyszíni ellenőrzés mintavételezése során a gazdasági eseményeket a szabályozott eljárás szerint feldolgozva az ellenőr nem tapasztal eltérést a rögzített eredménytől. A szervezet hatékony és eredményes működésének értékelése csak megbízható adatok alapján történhet. Az adatok megbízhatósága korlátozottságát az értékelésnél jelezni kell. A működés értékelésénél a belső ellenőr figyelembe veszi: – a teljesítményi és pénzügyi adatok idősorait, – az ágazati összehasonlító adatokat, valamint – a tevékenység havi, negyedéves, éves kontrolling beszámolóiban szereplő információkat. Értékelni kell, hogy a szervezet irányítási, működési és információs rendszerekre vonatkozó kockázatokat kezelő kontrollok: – elősegítik-e a működés hatékonyságát eredményességét, – alkalmas-e a kontrolling rendszer a várható eredmények, veszteségek előjelzésére, a szükséges intézkedések meghatározására, nyomon követésére. A vagyonvédelemre vonatkozó kontrollokat akkor értékelhető megfelelőnek, ha azok megakadályozzák a visszaélések, csalások lehetőségét, és ez a belső szabályzatokban rögzítve van. A visszaélések felderítése érdekében a szerződések (polgárjogi, munkajogi), megfelelősége mellett a folyamatgazda által meghatározott kockázat mértéke, és a kommunikáció tapasztalatainak összevetése szükséges. Az ellenőr a kontrollok valamennyi területre vonatkozó megfelelő működéséről az internet és intranet felhasználásával is adatokat gyűjt. A jogszabályok szerinti közpénzt felhasználók adatainak nyilvánossága, az átláthatóság biztosítása, és az egyéb ellenőrzést végzők, könyvvizsgálók véleménye is rámutathat kontrollponti hiányosságokra. A törvények, a szabályzatok és a szerződések betartásának ellenőrzése során a belső ellenőr a kontrollok működésével kapcsolatban vizsgálja: – a folyamatra vonatkozó szerződések, – a folyamatot szabályozó utasítások, valamint – a folyamat függvényében az alapdokumentumok (alapító okirat/alapszabály/társasági szerződés, Működési Szervezeti Szabályzat, Döntési Hatásköri Lista, Kollektív Szerződés) betartását. 2.2. Kontrollok értékelésekor alkalmazható minősítések Kontrollok értékelésénél akkor tekinthető a kontroll tartalmilag megfelelőnek, – – – –

ha a vezetés részére azt az információt adja, amire a célkitűzések teljesítésére szüksége van, ha időben rendelkezésre áll, azaz információt akkor biztosított, amikor szükség van rá, ha aktuális, azaz a legutolsó megfelelő információt biztosítja, ha pontos, azaz az információ korrekt és hibátlan.

4. szám


489

A kontroll minősítése lehet: Megfelelő: A kontroll (rendszer) minősítése megfelelő, ha ellenőrzéssel lefedett területek szinte minden tekintetben megfelelő belső kontrollokkal rendelkeznek, és minőségi teljesítményt mutatnak. A megállapítások alapvetően nem jeleznek komolyabb hiányosságot a belső ellenőrzési pontok vagy folyamatok rendszerében, és nem utalnak alapvető gyenge pontokra a szervezeti egységek szintjén alkalmazott irányelvekben és eljárásokban. Részben megfelelő: A kontroll (rendszer) minősítése részben megfelelő, ha az ellenőrzéssel lefedett területek a legtöbb a tekintetben megfelelő kontrollokkal rendelkeznek, és elfogadható teljesítményt mutatnak. Bizonyos területek vonatkozásában az észrevételek, megállapítások azonban arra utalnak, hogy a belső ellenőrzési pontok vagy folyamatok rendszerét nem minden esetben működtetik, illetve követik nyomon megfelelően. Ha az adott terület vagy szervezeti egység vezetője nem tesz megfelelő korrekciós intézkedéseket, akkor a belső irányítási és ellenőrzési rendszerben lényeges hiányosságok alakulhatnak ki. A szervezeti egységek szintjén alkalmazott irányelvek és eljárások általában hatékonyak, és a megállapítások általában olyan gyengeségekre utalnak, amelyek a szokásos munkafolyamatok mellett korrigálhatók a vezetés beavatkozása nélkül. Hiányos: A kontroll (rendszer) minősítése hiányos, ha az ellenőrzéssel lefedett területeken a belső ellenőrzési pontok vagy folyamatok rendszere több hiányosságot is mutat, vagy a szervezeti egységek szintjén esetleg teljesen hiányzik. A szervezeti egységek lehetséges pénzügyi veszteségeinek kockázata nagy ezeken a területeken. A teljesítményt a szervezeti egység vezetői nem követik nyomon, és nem felügyelik megfelelően, de az alkalmazott irányelvek és eljárások sem minden esetben elég hatékonyak ahhoz, hogy az ellenőrzési pont vagy folyamat működjön. Azonnali korrekciós intézkedésre van szükség, amit a terület vezetője részére készített rendszeres (pl.: havi) előrehaladási (státusz) jelentéseknek kell követniük. Gyenge: A kontroll (rendszer) minősítése gyenge, ha az audit eljárással/ellenőrzéssel lefedett területeken a teljesítmény, illetve a működési feltételek több fontos szempontból is hiányosságokat mutatnak, vagy teljesen hiányoznak. Az alapvető ellenőrzési pontok vagy folyamatok működése nem megfelelő, valamint e rendszerek annyira gyengék, hogy a pénzügyi veszteség kockázata magas (vagy az már be is következett). A szervezeti egységek szintjén alkalmazott irányelvek és eljárások ilyen esetben megakadályozzák az ellenőrzés területén kitűzött célok jelentős részének megvalósulását. A korrekciós intézkedést a vezetés részéről szigorú (pl.: heti) beszámoltatásnak kell követnie. 3. A folyamatok értékelése, minősítése 3.1. Az irányítási folyamatok értékelése, minősítése A belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell az irányítási folyamatot, és megfelelő javaslatokat kell tennie annak javítására, hogy elérje: – a megfelelő etikai elvek és értékek érvényesülésének elősegítését a szervezetben; – a hatékony szervezeti teljesítménymenedzsment és számon kérhetőség biztosítását; – a kockázatokkal és a kontrollokkal kapcsolatos információk hatékony kommunikálását a szervezet megfelelő területei felé; – a vezető testület, a külső és belső ellenőrök, valamint a vezetés tevékenységeinek hatékony koordinálását, köztük az információk hatékony átadását.

490


4. szám

3.1.1. A megfelelő etikai elvek és értékek érvényesülésének értékelése Az irányítási tevékenység ellenőrzését a vonatkozó Alapszabály, Alapítói Határozatok, Működési és Szervezeti Szabályzat, Döntési Hatásköri Lista és Etikai Kódex, az üzleti, üzemviteli, tervezési, beszámolási és egyéb támogató folyamatokra vonatkozó szabályozások, illetve az ezeknek megfeleltethető dokumentációk figyelembevételével kell elvégezni. Az ellenőrzés feladata a szabályzatok etikai vonatkozású elveinek minősítése, célkitűzések, programok betartásának értékelése, javaslattétel a szabályozások és a gyakorlati megvalósítás, alkalmazás javítására. 3.1.2. A hatékony teljesítmény menedzsment és számon kérhetőség biztosításának értékelése Az Alapszabályban meghatározott szervezeti célok megvalósítását célzó hatékony teljesítménymenedzsment és számon kérhetőség biztosítása értékelésénél ki kell térni arra, hogy – a szervezeti célok hogyan támogatják a szervezet küldetését, és összhangban vannak-e azzal; – a vezetők által kitűzött feladatok összhangban vannak-e szervezet üzleti tervével, – a feladatok és a hatáskörök összhangja biztosított-e; – megfelelő-e a célkitűzések kommunikálása, a munkavállalók tisztában van-e a szervezeti és egyéni célkitűzésekkel; – a célkitűzések és azok teljesítése számszerűsíthető-e; – milyen gyakorisággal, milyen formában történik meg a feladatok, célkitűzések teljesítésének számonkérése (pl. beszámoltatás, határidős feladatok előjegyzése, stb.); – működik-e teljesítményértékelési rendszer, rendszeresen megtörténik-e és milyen gyakorisággal az egyéni teljesítmények értékelése, illetve kapcsolódik-e a célkitűzések értékeléséhez pozitív vagy negatív anyagi vagy erkölcsi ösztönzés, – a célkitűzések teljesítésének értékelése érdekében az irányító tevékenységek megfelelő a kontrolling rendszer kialakítása megtörtént-e, a működtetés és a működés finanszírozásának feltételei adottak-e, – használják-e a MÁV Zrt. információs rendszereit az átfogó értékelésekhez, – a hatékonyság javító intézkedéseket (a döntéshozatalban a kapcsolódó mutatók figyelembevételét). 3.1.3. A kockázatokkal és kontrolokkal kapcsolatos információk hatékony kommunikálása A kockázatokkal és a kontrollokkal kapcsolatos információk hatékony kommunikálása ellenőrzésének keretében értékelni kell, hogy: – a szervezet megfelelő területei ismerik-e a feladatkörükben felmerülő kockázatokat, – rendelkeznek-e a kockázatok kezelésére vonatkozó eljárásrenddel, szabályozott kontrollokkal, – megfelel-e a kontrollok működése a szabályozásban foglaltaknak, – működik-e formális kockázatkezelési rendszer, történik-e rendszeres felülvizsgálat, tájékoztatás az új kockázatokról. – megtörténik-e a kockázatokról, azok kezeléséről, a kontrolok működéséről és hiányosságairól a tulajdonosok és a vezető testületek tájékoztatása, – hatékony-e a vezető testület, a külső és belső ellenőrök, valamint a vezetés tevékenységeinek koordinálása, köztük az információk átadása. 3.1.4. Az információk hatékony átadásának értékelése A vezető testület, a külső és belső ellenőrök, valamint a vezetés tevékenységeinek hatékony koordinálása, köztük az információk hatékony átadása keretében értékelni kell a vizsgálat tárgyával összefüggésében:

4. szám

– – – – – – –


491

a tulajdonosi érdekek érvényesítését, a tulajdonosi képviselet működését, tulajdonosi (alapítói, közgyűlési, taggyűlési) határozatok kommunikálását, végrehajtását; a társaság felügyelőbizottsága Ptk. szerinti feladatainak ellátását, az felügyelőbizottság munkatervében foglaltak végrehajtását; a különböző vezetői szintekhez rendelt irányítási, beszámoltatási tevékenység értékelését (vezetőiés munkaértekezletek rendszerességét, utasítások kiadását, végrehajtásának kontrollját); a kockázatokkal és kontrollokkal kapcsolatos információk megosztását a belső és külső ellenőrök és más tanácsadást nyújtó szervezetek között; a független belső ellenőrzés működését, a belső ellenőrzés kapcsolatát a vezető testületekkel, a menedzsmenttel és a könyvvizsgálóval, a MÁV Zrt. és a vállalatcsoport többi tagjának belső ellenőreivel; a társaságnál végzett külső ellenőrzések dokumentumai alapján a külső ellenőrzések támogatottságát, információ ellátásának folyamatát, kapcsolattartást a társaságnál ellenőrzést végző külső ellenőrző szervezetekkel; az ellenőrzések eredményeinek kommunikálását, a megelőző átfogó vizsgálat, belső, külső vizsgálatok megállapításai alapján tett intézkedések értékelését.

3.1.5. Informatikai irányítás értékelése A belső ellenőrzési tevékenység keretében értékelni kell a szervezet munkájának informatikai irányítását. Értékelni kell, hogy: – az informatikai irányítás jogosultsági szintek meghatározásával biztosítja-e az információkhoz való hozzáférést, az információk tárolását, őrzését, visszakereshetőségét; – biztonsági mentésekből az archivált adatok visszakeresése biztosított-e; – a közérdeklődésre számot tartó információk elhelyezése megfelelő-e; – a nem publikus adatok jelszavas védelme megfelelő-e, a jelszóváltások a rendszerek által kikényszerítettek-e. Az ellenőr figyeli a stratégiai célok megvalósulása érdekében a megfelelő informatikai támogatottság meglétét, az informatikai biztonsági előírások megtartása mellett. Az ellenőrzések során, szükség esetén javaslatokat fogalmaz meg az infokommunikációs szervezet részére. 3.2. Üzleti (és támogató), illetve régiós folyamatok értékelése Az üzleti és támogató folyamatok ellenőrzése során a belső ellenőrzési szervezet többek között értékeli: – a pénzügyi és működési információk megbízhatóságát és zártságát, – a működés hatékonyságát, az eredményességet, – a társasági vagyon védelmét, – a döntések és a tevékenység jogszabályokkal, szabályzatokkal, szerződésekkel való összhangját, ideértve az Alapszabály, a cégnyilvántartás adatainak határidőben aktualizálását. 3.2.1. A pénzügyi és működési információk megbízhatóságának, zártságának értékelése Az ellenőrzések során a pénzügyi és működési információk megbízhatóságát, zártságát értékelni kell. A vizsgálati programban meghatározott feladatok függvényében többek között az alábbi folyamatokat célszerű értékelni: – a bizonylati fegyelem megvalósulásának, a bejövő számlák beérkezése rögzítésének, ellenőrzésének, a házipénztár tételeinek indokoltságának, a pénzforgalmi és egyéb könyvelési tételek szabályszerűségének, analitikájának, a folyamatok zártságának, a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszerének

492

– – – – – – – – –


4. szám

a mérlegtételek leltárakkal történt alátámasztásának, a leltáreltérések kezelésének a beszámoló kiegészítő mellékletében szereplő adatok helyessége, a valós kép érdekében bemutatott adatok teljes körűsége, jogszabályoknak és belső előírásoknak megfelelősége, különös tekintettel a befejezetlen állományok értékelésére, az elhatárolások meglétére az egyes eredménykategóriákon belül elszámolt költségek szabályszerűségének, az összemérés elve érvényesülésének ellenőrzése különös tekintettel az időbeli elhatárolásokra és az előző évek eredményét érintő tételekre; az árképzés kialakításának, a tulajdonos felé végzett szolgáltatáshoz kapcsolódó transzferár, ill. a piaci árakhoz való megfelelőségének ellenőrzése különös tekintettel az elő-utókalkulációra, önköltségszámításra a költségvetési kapcsolatok jogszabályoknak való megfelelőségének, határidőre történő teljesítésének, az önrevíziók nyilvántartásának, a társasági adóalap megállapításának helyességének, az adóalap módosító tételek jogosságának az egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordítások és bevételek tételeinek, a tervezett költségek és ráfordítások összehasonlításának; a túllépések indokoltságának, elkerülhetőségének, engedélyezésének, költségvonzatának a késedelemben lévő vevők követeléseinek behajtására tett intézkedéseknek, a késedelmi kamatok érvényesítésének a könyvvizsgáló által esetlegesen feltárt hiányosságok rendezésének a pályázás teljes folyamatának, az elnyert és a sikertelen pályázatok arányának, okainak ellenőrzésére.

3.2.2. A működés hatékonysága és az eredményesség értékelése Az ellenőrzések során a működés hatékonyságát, az eredményességet értékelni kell. A vizsgálati programban meghatározott feladatok függvényében többek között az alábbi folyamatokat célszerű értékelni: – a végzett szolgáltatások kiszámlázása, teljes körűsége, időbelisége, a kiszámlázott teljesítmények alakulása és összhangja a megkötött szerződésekkel, illetve a jóváhagyott megrendelésekkel, – az árbevétel összetétele, a rendelésállomány alakulása, kiemelten a MÁV Zrt. éves megrendelései, illetve az egyéb tevékenységek felvállalása, aránya az összes megrendelésen belül, a vevők minősítése, – az általános költségek nagyságrendjének, a közvetlen és a közvetett költségek jogszabály szerinti elszámolásának megvalósulása, az egyes eredmény kategóriákban elszámolt költségek szabályszerűsége, – a befejezett munkák átadás-átvételének dokumentáltsága, a műszaki-technológiai folyamat betartása, a kifogásolt, hibás teljesítések kezelése, az átadási-átvételek, hiánypótlások, a kifogásolt, hibás teljesítések kezelése, – az anyagfelhasználás és a készletek alakulása, szükségszerűsége, indokoltsága, – a szállítók minősítése, az adott munkákhoz kapcsolható dokumentációk /munkalapok, bizonylatok, stb./ megléte, illetve azok helyes alkalmazása, – az esetleges szakértői tevékenység, alvállalkozók és egyéb külső szolgáltatások igénybevétele, indokoltsága, – a személyi jellegű ráfordítások, a létszám alakulása, indokoltsága, a határozott és határozatlan idejű munkavégzések alakulása, – a képzés, mint a szakmai háttér biztosításának, humánerőforrás biztosításával összefüggésben a megfelelő kompetenciákkal rendelkező oktatásban részesülő munkaerő megléte, – a saját tőke alakulásának, a tőkeszerkezet változásának ellenőrzése.

4. szám


493

3.2.3. A társasági vagyon védelmének értékelése Az ellenőrzések során kiemelten fontos a társasági vagyon védelme. A vizsgálati programban meghatározott feladatok függvényében többek között az alábbi folyamatokat célszerű értékelni: – a befektetett eszközök állományváltozásai (különös tekintettel a tárgyi eszköz és immateriális javak állomány alakulására, az analitikus nyilvántartására, a bekerülési érték meghatározására, az elszámolt értékcsökkenések és az értékvesztések megfelelőségére, az alkalmazott fejlesztési stratégiára és karbantartás tervezésre), – a tárgyi eszközökkel és a készletekkel kapcsolatos leltározási tevékenység megszervezésének és lebonyolításának, a leltáreltérések kezelésének módjának, hiány esetén a felelősség érvényesítésének, – a bérelt ingatlanok kihasználtságának, a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának ellenőrzése. 3.2.4. A döntések előírásokkal való összhangja, az Alapszabály, a cégnyilvántartás adatainak határidőben történő aktualizálása –

a Szervezeti és Működési Szabályzat és a normatív szabályzatok összhangja, figyelemmel az üzleti folyamatokra, jogszabályokra és a MÁV Zrt. belső utasításaira. – a szerződéskötések (vállalkozói, megbízási, szakértői) jogi megfelelősége, a szerződések fontosabb tartalmi elemei, fizetési határidők, az érdekérvényesítés szerződési feltételekben való érvényre jutásának formái tekintetében – a Számviteli politika és annak keretében elkészítendő szabályzatok: Számlarend, Önköltség számítási-, Értékelési-, Leltározási-, Pénzkezelési-, szabályzat minősítése; azok összhangja a hatályos jogszabályi előírásokkal, számviteli alapelvekkel. – egyéb munkafolyamatot szabályozó belső utasítások előírásai, azok aktualizálása a szervezeti és jogszabályi változásokhoz 3.2.5. A folyamatok minősítése A vizsgálati jelentés a folyamatokra tett megállapítások alapján minősíti. A minősítés lehet alacsony, közepes és magas besorolású. – Alacsony besorolású megállapítás: ha olyan tényt tár fel, amely beszámoltatást, illetve korrekciós intézkedést igényel, de nem hátráltatja jelentősen a cél vagy célkitűzések megvalósítását, ugyanakkor ronthatja bizonyos műveletek hatékonyságát és minőségét. – Közepes besorolású megállapítás: ha olyan tényre mutat rá, amely valamely fontos cél vagy célkitűzés megvalósítását hátráltatja, de azt nem akadályozza meg. – Magas besorolású megállapítás: ha olyan tényre mutat rá, amely megakadályozza, hogy a vizsgált tevékenység, funkció vagy szervezeti egység alapvetően eleget tegyen legfontosabb célkitűzéseinek, vagy olyan helyzetet tár fel, amelyben a szervezet kockázati kitettsége jelentős. (Pl: eljárásrendek nyilvánvaló megszegése, jogszabályi rendelkezések be nem tartása, olyan általánosan bevett gyakorlat szándékos figyelmen kívül hagyása, amellyel a vizsgált szervezet jelentős költségmegtakarítást érhetne el vagy hatékonyabban működhetne.) A magas besorolású észrevételek azonnali intézkedést igényelnek. 3.2.6. A szervezetek minősítése A vizsgálati jelentés a szervezeteket a felelősség és a tett megállapítások alapján minősíti. A szervezetek működését megfelelő, közepesen megfelelő, nem megfelelő minősítési kategória valamelyikébe kell besorolni. – Megfelelő: az irányítás és a működés, ha a szervezet tevékenységével összefüggő megállapítás olyan tényt tár fel, amely beszámoltatást, illetve korrekciós intézkedést igényel, de nem hátráltatja jelentő-

494


4. szám

sen a célkitűzések megvalósítását, ugyanakkor ronthatja bizonyos műveletek hatékonyságát és minőségét. – Közepesen megfelelő: az irányítás és a működés, ha a szervezet tevékenységével összefüggő megállapítás olyan tényre mutat rá, amely valamely fontos célkitűzés megvalósítását hátráltatja, de azt nem akadályozza meg. – Nem megfelelő: az irányítás és a működés, ha a szervezet tevékenységével összefüggő megállapítás olyan tényre mutat rá, amely megakadályozza, hogy a vizsgált tevékenység, funkció vagy szervezeti egység alapvetően eleget tegyen legfontosabb célkitűzéseinek, vagy olyan helyzetet tár fel, amelyben a szervezet kockázati kitettsége jelentős. (Pl: eljárásrendek nyilvánvaló megszegése, jogszabályi rendelkezések be nem tartása, olyan általánosan bevett gyakorlat szándékos figyelmen kívül hagyása, amellyel a vizsgált szervezet jelentős költségmegtakarítást érhetne el vagy hatékonyabban működhetne.) A magas besorolású észrevételek azonnali intézkedést igényelnek.

4. szám


495

5. sz. melléklet IRATMINTA TÁR

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

számú iratminta – Adatlap számú iratminta – Értesítő levél számú iratminta – Megbízólevél számú iratminta – Vizsgálati program számú iratminta – Vizsgálati jelentés számú iratminta – Közös jegyzőkönyv számú iratminta – Ellenőrzési lista minőségbiztosításhoz - A vizsgálat végrehajtásának és a jelentés elkészítésének folyamatos minőségbiztosításához 8. számú iratminta – A belső ellenőrzési szervezet értékelésénél alkalmazandó kulcsfontosságú teljesítménymutatók 9. számú iratminta - Teljességi nyilatkozat

496


4. szám

1. számú iratminta – Adatlap <Szervezet neve> ADATLAP A rész A vizsgálat kiemelt adatai A vizsgálat tárgya: A vizsgálat célja: A vizsgált időszak: A vizsgálatban résztvevő belső ellenőrök: Vizsgálati mappa elérhetősége, Vizsgálati mappa felépítése: Hozzáférési jogosultságok: Felkészülés kezdete: A helyszíni vizsgálat kezdete: A helyszíni vizsgálat vége: Vizsgálat lezárása, vezetői értekezlet időpontja: B rész A vizsgált társaság, szervezet vezetése, folyamatai, a vezetés által kockázatosnak ítélt folyamatok, a vezetés által alkalmazott kontrollok előzetes felmérése Vizsgált Társaság megnevezése: A vizsgált társaság első számú vezetője a vizsgált időszakban: …….-tól ……-ig Vizsgált szervezetek vezetője a vizsgált időszakban: <Szervezet megnevezése> …….-tól ……-ig A vizsgált folyamatok és folyamataik, folyamatgazdái a vizsgált időszakban: …….-tól ……-ig <(al)folyamat> …….-tól ……-ig A szervezet(i egység) vezetés által kockázatosnak minősített folyamatok és alfolyamataik: <(al)folyamat> A szerezet(i egység) vezetése által alkalmazott kontrollok: <(al)folyamat> C Rész Egyéb a vizsgálatvezető által kiemelten fontosnak tartott adatok

4. szám


497

2. számú iratminta – Értesítő levél <Megbízó Társaság logója> <Szervezet neve> asszony/úr részére <Szervezet neve> <szervezeti egység neve> <Szervezet címe> Tisztelt asszony/úr! Tárgy: Értesítés ellenőrzés / helyszíni ellenőrzés megkezdéséről Értesítem, hogy a <szervezet és a belső ellenőrzési egysége neve> 20xx. … hó … nap -tól <Ellenőrzés címe> tárgyban ellenőrzést fog végezni. A nyitó értekezlet időpontja:……., -én…. óra., A nyitó értekezlet helyszíne:……………………… Az ellenőrzés típusa: … Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy … A belső ellenőrzés lefolytatására a 20xx. évi Éves ellenőrzési terv a által jóváhagyott alapján kerül sor, soron kívüli / terven felüli ellenőrzésként1. Tájékoztatom, hogy a nyitó értekezleten kerül sor a csatolt vizsgálati programtervezet véglegesítésére, és a vizsgálat eredményes lebonyolítást segítő kérdések megbeszélésére, ezért megjelenésére feltétlenül számítok. A vizsgálat során a belső ellenőr a vonatkozó előírásai szerint jár el. A belső ellenőr megbízólevéllel igazolja magát. Tájékoztatom, hogy a vizsgálat vezetésével bíztam meg (Elérhetőségek felsorolása: telefon, e-mail.). Az ellenőrzésben részt vesz . Továbbá kérem, hogy szíveskedjék az ellenőrzés munkatársai részére a vizsgálathoz szükséges valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsátani, és lehetővé tenni az illetékes munkatársakkal való konzultációt, valamint a vizsgálat lefolytatásához szükséges helyiségekbe való szabad bejutást. Tisztelettel: Dátum:

1

Értelemszerűen, attól függően, hogy tervezett vagy soron kívüli ellenőrzésről van-e szó.

498


4. szám

3. számú iratminta – Megbízólevél <Megbízó Társaság logója> <Szervezet neve>

MEGBÍZÓLEVÉL

Megbízom belső ellenőrt / belső ellenőrzési vezetőt / vizsgálatvezetőt / szakértőt (felügyeleti igazolványának, illetve - amennyiben felügyeleti igazolvánnyal nem rendelkezik - a személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát), hogy a -nál/-nél a mellékelt program szerint 20xx. … hó … nap –tól a tárgyban belső ellenőrzést végezzen. A belső ellenőrzés lefolytatására a 20xx. évi Éves ellenőrzési terv / a szervezet <első számú vezetőjének> jóváhagyása alapján kerül sor, soron kívüli / terven felüli ellenőrzésként2. A vizsgálatot Ellenőrzési Utasítása előírásai szerint kell végezni. A helyszíni vizsgálat során a megbízott az ellenőrzés végrehajtása céljából jogosult a vizsgált egység területére és bármely helyiségébe belépni, iratába betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, elismervény ellenében iratot eredetiben magához venni. A vizsgált egység munkavállalói kötelesek az ellenőrzés céljára szükséges iratokat, adatokat rendelkezésre bocsátani, írásban vagy szóban felvilágosítást adni, vizsgálatot végzőt kötelessége teljesítésében és jogai érvényesítésében támogatni. Kelt ………………………….

……………………………….. vizsgálatot elrendelő vezető

2

Értelemszerűen, attól függően, hogy tervezett vagy soron kívüli ellenőrzésről van-e szó.

4. szám


499

4. számú iratminta – Vizsgálati program <Megbízó Társaság logója> <Szervezet neve> VIZSGÁLATI PROGRAM I. Bevezető rész A vizsgálatot elrendelte: A vizsgálat jogalapja: A vizsgált időszak: A vizsgálat kezdete: A vizsgálat befejezése: A vizsgálat típusa: A vizsgálat módszere: A vizsgálatot vezeti: A vizsgálatban közreműködik:

A vizsgálat célja, hatóköre:

500


II. VIZSGÁLATI FELADATOK 1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. …. III. A vizsgálat ütemezése A helyszíni vizsgálat kezdete: Részjelentések leadási határideje: Összefoglaló vizsgálat elkészítésének határideje: Minőségbiztosítási felülvizsgálat határideje: A jelentés-tervezet bemutatása a BE vezetőnek Jelentés megküldése véleményezésre a vizsgált szervezetek vezetőinek: Észrevételezési határidő: Zárótárgyalás: Vezetői értekezlet: IV. Feladatelosztás (külön lapon)

A vizsgálat/tevékenység 1. 1.1.

1.2.

2.

A vizsgálat lépései/Tesztelési módszer 1. 2. … 1. 2. …

4. szám

4. szám


2.1.

…

1. 2. …

A minőségbiztosító neve: Kelt:……………………………………

……………………………………….. vizsgálatvezető

……………………………………….. jóváhagyó V. Mellékletek

Megbízólevél Fontosabb jogszabályok jegyzéke Segédletek (kapcsolódó vizsgálatok jegyzéke, vezetői határozatok jegyzéke, kérdőivek …stb.)

501

502


4. szám

5. számú iratminta – Vizsgálati jelentés

<Megbízó Társaság logója> <Szervezet neve>

ÖSSZEFOGLALÓ /(RÉSZ-) VIZSGÁLATI JELENTÉS vizsgálat megállapításairól I. Bevezető rész A vizsgálatot elrendelte: A vizsgálat jogalapja: A vizsgált időszak: A vizsgálat kezdete: A vizsgálat befejezése: A vizsgálat típusa: A vizsgálat módszere: A vizsgálatot vezette: A vizsgálatban közreműködött (A részvizsgálatot végezte): A vizsgálat célja, hatóköre: A feladatot érintő megelőző, kapcsolódó vizsgálatok Tartalomjegyzék II. (Vezetői) összefoglaló A vizsgálat tárgya szempontjából meghatározó körülmények, kiemelt jelentőségű megállapítások összefoglalása, a vizsgált szervezet, folyamat minősítése, utalva a határozati javaslatra. (Az összefoglalót a vezetői előterjesztésbe kell beépíteni) III. Részletes megállapítások

4. szám


503

1. megállapításai 1.1. megállapításai 1.2. megállapításai 2. megállapításai 2.1. megállapításai ….. (Az ellenőrzési jelentés ezen fejezete szolgál az ellenőrzési tényállás részletes ismertetésére, amelyben be kell mutatni az ellenőrzés során tett megállapításokat, következtetéseket, a belső kontrollrendszer esetleges gyengeségeit, a feltárt kockázatokat, valamint az ezeket alátámasztó ellenőrzési bizonyítékok felsorolását. Ki kell fejteni a feltárt hiányosságok ok-okozati összefüggéseit, hatásait. A jelentésben megfogalmazott megállapítások és következtetések alapján a belső ellenőröknek ajánlásokat, javaslatokat kell megfogalmazniuk a feltárt hiányosságok, gyengeségek kijavítására, vagy éppen a hatékonyabb, eredményesebb, gazdaságosabb működésre. A javaslatok kapcsán jelölni szükséges, hogy azok intézkedést igényelnek-e, vagy esetleg már az ellenőrzés során kijavításra kerültek. Az ellenőrzési jelentésben a pozitív ellenőrzési megállapításokat is rögzíteni kell.)

IV. Javaslatok 1.sz. javaslat: Felelős: Közreműködő: Határidő: 2.sz. javaslat: Felelős: Közreműködő: Határidő: ….. V. ZÁRADÉK Ebben a részben az ellenőr nyilatkozik a program végrehajtásáról, az egyes feladatok ellenőrzése során esetleg előfordult akadályozó körülményekről, valamint a vizsgált egység(ek)nek az ellenőrzés során tanúsított magatartásáról. Kelt:…………………………… .............................................. minőségbiztosító

................................................ (vizsgálatot végző/vezető)

504


VI. Mellékletek Folyamatábrák Összefoglaló kimutatások, idősorba rendezett táblázatok, grafikonok a vizsgált szervezet/ folyamat kockázatairól, kontrollokról, jellemző naturális és pénzügyi adatairól Hivatkozott bizonyítékok, tanúsítványok, egyéb hitelesített dokumentumok

4. szám

4. szám


6. számú iratminta – Közös jegyzőkönyv

KÖZÖS JEGYZŐKÖNYV Vizsgálatot végző szervezeti egység: Vizsgált szervezet / szervezeti egység(ek): A jegyzőkönyv készítésekor jelenlévők neve, beosztása: Vizsgálat iktatószáma: Vizsgálat címe: Jegyzőkönyv készítés dátuma: Jegyzőkönyv készítés helyszíne: A tényállás rögzítése (a megállapításoknál jelezni kell, hogy melyek a megsértett vagy egyéb módon releváns jogszabályok, belső szabályzatok stb.):

A megbeszélés követően fennmaradt / nem maradt3 fenn vitás kérdés. Ha maradt fenn vitás kérdés, akkor be kell mutatni az ellenőrzöttek álláspontját:

A jegyzőkönyvhöz csatolt dokumentumok felsorolása (amennyiben releváns):

Jegyzőkönyv készítő aláírása: Vizsgált szervezet, szervezeti egység vezetője / alkalmazottja aláírása: További jelenlevők aláírása:3

3

A megfelelő aláhuzandó

505

506


7.

4. szám

számú iratminta – Ellenőrzési lista minőségbiztosításhoz

A vizsgálat végrehajtásának és a jelentés elkészítésének folyamatos minőségbiztosítá Vizsgálat alapadatai Vizsgálat megnevezése: Vizsgálat iktatószáma: Vizsgálatvezető: Megvalósult Belső ellenőrzési folyamat lépései a vizsgálat végrehajtása során A helyszíni munka általános elemei Kiterjedt-e a munkavégzés az alábbi tartalmi elemekre? a folyamatok és tevékenységek megértésének megerősítése a folyamatgazdákkal folytatott interjúk, és a folyamatok személyes végigkövetése alapján történt? felmérték a kontrolloknak a kockázatok megelőzésére, feltárására és csökkentésére vonatkozó hatékonyságát? az ellenőrzött vezetőkkel folytatottak megbeszéléseket a vizsgálat tárgyában? Az alkalmazott tartalmi elemek tekintetében volt-e eltérés a jóváhagyott ellenőrzési tervben és/vagy az Vizsgálati programban megállapított módszertanhoz képest? Teljességi nyilatkozat: Kértek-e az ellenőrök a vizsgálat során az ellenőrzött szerv, ill. szervezeti egység vezetőjétől teljességi nyilatkozatot – amennyiben arra szükség volt? Bizonyítékok: Az ellenőr által nyilvántartott információk és bizonyítékok megfelelnek-e az alábbi szempontoknak? független személy ugyanazt a következtetést vonná le belőle, mint a vizsgáló ellenőr (elégséges), mérvadó és a lehetőségekhez képest a szakmailag helyes módszerek alkalmazásán alapul (megbízható), Súlyos hiányosság: Amennyiben az ellenőr vizsgálata során olyan hiányosságot tapasztalt, amelynek alapján jelentős negatív hatással fenyegető kockázat bekövetkezése valószínűsíthető, a belső ellenőr: késedelem nélkül informálta-e a belső ellenőrzés vezetőjét, ill. rajta keresztül a társaság vezetőjét? készült-e jegyzőkönyv?

(Igen/ Nem / Nem értelmezhető)

4. szám


507

Megvalósult Belső ellenőrzési folyamat lépései a vizsgálati jelentés készítés során A vizsgálatvezető készítette a vizsgálati jelentést? Tartalmi követelmények A jelentés-tervezet: tartalmilag objektíven értékelhető képet ad? eredményeket és hiányosságokat összegző részt is tartalmaz? kiterjed ajánlások, javaslatok megfogalmazására? A vizsgálati jelentés tartalmazza-e: vezetői összefoglalót; a vizsgálati megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat, az ellenőrzött időszakban az ellenőrzött területért (vagy feladatért) felelős vezetők nevét, beosztását; a jelentés dátumát és a vizsgálatban közreműködött ellenőrök, szakértők nevét? A vezetői összefoglaló tartalmazza-e az alábbiakat: A vizsgálat főbb megállapításai, A belső ellenőrzés következtetései, javaslatai; A vizsgálat eredményét és a feltárt hiányosságokat összefoglaló értékelés? A megállapításokhoz következtetéseket is fűzött a belső ellenőrzés? A megállapításokhoz, következtetésekhez javaslatokat is fűzött a belső ellenőrzés? Vizsgálati jelentés-tervezet megküldése, egyeztetése Amennyiben az ellenőrzött észrevételt tett, azt a megadott határidőn belül tette? Tartottak-e záró tárgyalást, az észrevételeket megtárgyalták-e? Záró tárgyalásról készült-e jegyzőkönyv? Vizsgálati jelentés lezárása, megküldése A vizsgálati jelentést jóváhagyta a belső ellenőrzési vezető? Amennyiben a vizsgálat során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merült fel, tájékoztatták-e haladéktalanul erről a Társaság vezetőjét, illetve a Társaság vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjét? Minőségbiztosítást végezte: Dátum:

(Igen/ Nem / Nem értelmezhető)

508


4. szám

8. számú iratminta – A belső ellenőrzési szervezet értékelésénél alkalmazandó kulcsfontosságú teljesítménymutatók teljesítménymutatói (20xx) Kulcsfontosságú Teljesítménymutatók (20xx)

I. II. félév félév

1. Eredményesség 1.1. A belső ellenőrzés által tett megállapítások száma 1.2. A belső ellenőrzés által tett javaslatok száma 1.3. A vezetés által elfogadott javaslatok száma 1.4. A vezetés által elfogadott javaslatok %-os aránya 1.5. A feltárt jogellenes magatartások gyanújának száma 2. Hatékonyság 2.3. A helyszíni ellenőrzésekre fordított átlagos időszükséglet 2.5. A jelentés-tervezet elkészítésének átlagos időszükséglete 2.6. A jelentés-tervezetek határidőre történő elkészítésének %-os aránya a programhoz képest 2.9. Az ellenőrzések átlagos időszükséglete (a teljes ellenőrzési folyamatra – felkészülés, helyszíni ellenőrzés, jelentésírás, egyeztetés – vonatkozóan) 2.10. Az éves ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzések száma 2.11. A befejezett és tervezett ellenőrzések %-os aránya 2.12. Soron kívüli ellenőrzésre tervezett időszükséglet 2.13. Soron kívüli ellenőrzésre fordított időszükséglet 2.14. Befejezett soron kívüli ellenőrzések száma 2.16. Etikai célú vizsgálatokra fordított átlagos időszükséglet 2.17. Etikai célú vizsgálatok száma 2.20. Egyéb, nem közvetlenül az ellenőrzési tevékenységre (pl. továbbképzéseken, konferenciákon, bizottsági munkákban, stb.) fordított átlagos időszükséglet Dátum:

Készítette:

Éves

Megjegyzés

4. szám


509

9. számú iratminta – Teljességi nyilatkozat

BELSŐ ELLENŐRZÉS

/201.../MAV

TELJESSSÉGI NYILATKOZAT

Alulírott….................... mint a .......................... szervezet vezetője, felelősségem tudatában kijelentem, hogy „.................................” t. célvizsgálatához kapcsolódóan a MÁV Zrt. Belső ellenőrzése számára átadott dokumentumok, legjobb tudásom és felelősségi köröm szerint, mindazon dokumentumok, okmányok, nyomtatványok, adatok, információk, melyek szükségesek az adott állapot felméréséhez. Kijelentem továbbá, hogy ezek a dokumentumok, adatok és információk megbízható, teljes körű információt tartalmaznak.

Budapest, 201... év ………hó…….nap .........................… szervezet vezetője

510


8/2016. (III. 25. MÁV ÉRT. 4.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A 12/2015. (III. 27. MÁV ÉRT. 4.) EVIG. SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. VASÚTI KÖZLEKEDÉSI TEVÉKENYSÉGEINEK SZÁMVITELI ELKÜLÖNÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 2. SZ. MÓDOSÍTÁSA EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1.0 UTASÍTÁS CÉLJA A vasúti közlekedési tevékenységek MÁV Zrt.-n (továbbiakban: Társaságon) belüli számviteli elkülönítésének szabályozása a 2005. évi CLXXXIII. sz. vasúti törvény (továbbiakban: Vtv.) és az 50/2007.(IV.26.) GKM-PM együttes rendelet (továbbiakban: Rend.) előírásai alapján. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a társaságnak a folyamatban érintett szervezeti egységeire és a számviteli elkülönítés tevékenység folyamatában részt vevő munkavállalókra. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Gazdasági vezérigazgató-helyettes 3.0 FOGALMAK Külső fél: MÁV Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó társaság Főkönyvi szervezet: a gazdasági események szervezeti egységekre, mint költséghelyekre történő elszámolását biztosítja. A szegmens értékkészlete tartalmazza a szolgálati helyek azon csoportját, amelyek a szolgálati helyek törzsadataiban főkönyvi szervezetként szerepelnek, azaz amelyekre költségek, ráfordítások és bevételek számolhatók el. A szervezetek gazdálkodási hierarchia és főkönyv szerinti csoportosítását a 43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG utasítás 4. számú melléklete tartalmazza, melynek mindenkor aktuális állapota a http://szamvitel.mavrt.hu honlapon található. A 2016. január 1-től alkalmazott szervezeti besorolások jelen utasítás 9. számú mellékletét képezik. Társasági kód: A társasági kód a MÁV-csoportba tartozó, a MÁV Zrt.-vel közvetlen, vagy közvetett részesedési viszonyban álló vállalkozások egyedi azonosítását biztosítja a könyvelésben.

4. szám

Pályavasúti társasági irányítás: a pályaműködtetés szervezeteinek a MÁV Zrt. többi szervezete részére, illetve MÁV-csoport részére biztosított tevékenységek Belső szolgáltatások: a MÁV Zrt. szervezetei egységei egymás részére nyújtott szolgáltatásai. BBE: A 2015. évi MSZSZ változások következtében a belső teljesítmények elszámolása közvetlenül tevékenységre, számviteli bizonylattal főkönyvre történő utalványozással történik a 8/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG sz. utasítás „A számviteli bizonylatok kezelési szabályairól” című utasításban meghatározott módon Belső Bizonylati Elszámolás (BBE) alkalmazásával. A költségek szervezetek közötti megosztása havonta, naturális teljesítmények (az adott tevékenységre leginkább jellemző mérési és elszámolási egység) alapján történik. A felosztás mindenkor hatályos könyvviteli zárlati utasításban meghatározott „A” napi könyvelések befejezését követően „B” napon az irányítási költségek elkülönítés és felosztását megelőzően kerül főkönyvi könyvelésre megfelelően bizonylatolt feladás alapján. Belső támogatás: üzletágak között nyújtott támogatás. Belső követelés, kötelezettség elengedése: valamely üzletágnak valamely másik üzletággal szemben fennálló követelésének elengedése, mely a kötelezett üzletág esetében kötelezettség elengedésnek minősül. Üzletág: a Rend. értelmében elkülönítendő tevékenység. 3.1 Tevékenység A Társaság által külső felek részére végzett szolgáltatások és termékértékesítések, valamint a Társaságon belül a szervezetek által egymás részére végzett belső szolgáltatások (továbbiakban a szolgáltatások és termékértékesítések együtt: szolgáltatások), beleértve az e szolgáltatások végzéséhez szükséges eszközök működtetését is. A Társaság szempontjából külső félnek minősülnek a MÁV-csoportba tartozó társaságok is. A szervezet a külső vagy belső fél részére nyújtott szolgáltatásokat saját eszközeivel és létszámával végzi, illetve külső és belső szolgáltatásokat vesz igénybe, melyek e szolgáltatások költségének minősülnek. A külső fél részére, szerződés alapján végzett tevékenység külső szolgáltatásnak, a MÁV Zrt.-n belüli szervezetek által, belső megrendelés alapján, egymás részére végzett tevékenység belső szolgáltatásnak minősül. A belső szolgáltatásokat az igénybevevő szervezetek az általuk végzett külső, illetve belső szolgáltatások elvégzéséhez veszik igénybe. A belső szolgáltatások Társaság szinten a külső szolgáltatásokban térülnek meg. A MÁV Zrt. elkülönítendő tevékenységeit az alábbi ábrán kerül bemutatásra:

4. szám


3.1.1 Vasúti pályahálózat működtetése (a Vtv. 2 § (2). 2. pont és 2.§. (4). 1-3. pontok szerint) a) Pályahálózat működtetés Vasúti pályahálózat üzemeltetése és fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő egyéb szolgáltatások nyújtása. (Vtv. 2.§ (2) 2. pont) A vasúti pályaműködtetést szolgáló földterületeken lévő ingatlanok hasznosítása (pl. állomási kincstári földterületen lévő járműjavítók által használt épületek, építmények). Vasúti pályahálózat (vasúti pálya, vasúti pálya tartozékai és vasúti üzemi létesítményei) • üzemeltetése és fenntartása, • létesítése, felújítás, fejlesztése, megszüntetése • valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, • továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő – a Vtv. 3. sz. mellékletében meghatározott – egyéb szolgáltatások nyújtása. Vasúti pályahálózat (Vtv. 2§ (4). 10. pont) egy vasúti társaság által működtetett összefüggő rendszer, amely az 1970. december 18-i 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, a 2006. június 9-i 851/2006/EK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében (1. sz. melléklet) felsorolt elemekből áll.

511

A vasúti pályahálózat működtetés az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:

a1) A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatásokat (továbbiakban: nyílt hozzáférés keretében nyújtott pályavasúti szolgáltatások) a hatályos vasúti törvény és az azzal összhangban lévő Hálózati Üzletszabályzatban (továbbiakban: HÜSZ) előírt tartalommal külső fél részére külső bevételért (árbevétel) végzi a Társaság. a2) Egyéb pályaműködtetési szolgáltatás a21) A vasúti pályahálózathoz való nem nyílt hozzáférés keretében • Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat-hozzáférés a térségi engedélyben meghatározott térségi vasúti pályaszakaszok esetében társaságon belül vagy külső fél részére • Idegen fél részére végzett szolgáltatás a saját célú és összekötő vágány esetében

•

⇒ saját célú és összekötő vágány használat ⇒ saját célú és összekötő vágány belső tolatás ⇒ saját célú és összekötő vágányra személyzetbiztosítás

Külső fél részére nyújtott üzemi vágány használat

512


a22) A vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatásai: • Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges tevékenységek (= a pályaműködtetés kiszervezett tevékenységeit végző, valamint a saját célú vágányt üzemeltető szervezetek részére kötelezően végzett tevékenységek: szakfelügyelet, stb.) • Vasúti pályahálózat működtetését szolgáló erőforrások szabad kapacitásának értékesítése (HÜSZ-ön kívüli utas tájékoztatás, nem vasútvállalat részére nyújtott távközlési szolgáltatás, technológiai – vontatáson kívüli - energia közvetített szolgáltatása, pályahálózat működtetést szolgáló vasútüzemi ingatlanok elválaszthatatlan részét képező helyiségekben, területeken végzett szolgáltatások, Nemzeti Eszközkezelő Zrt. kezelésében lévő ingatlanokkal összefüggő ingatlanüzemeltetési feladatok stb.)A vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett egyéb szolgáltatások (vasúti személykocsik gépi kocsi mosó berendezésének biztosítása, menetjegy értékesítés állomáson, vasútbiztonsági szolgáltatás stb.) • A vasúti pályaműködtetést szolgáló földterületek és a rajta lévő ingatlanok hasznosítása (pl. minősítés alapján PÜSZ minősítést kapott földterületek és a rajta lévő épületek, építmények hasznosítása) b) Pályaműködtetés belső szolgáltatásai A vasúti pályaműködtetést, térségi személyszállítást végző és a társasági irányításban részt vevő szervezetek részére nyújtott belső szolgáltatások (pl.: humán partneri szolgáltatások). c) Térségi pályaműködtetés A keskeny nyomközű vasútvonalakon végzett térségi személyszállítás. A térségi (keskeny nyomközű) vasúti személyszállítást külső fél részére külső bevételért (árbevétel) valamint a MÁV Zrt. Gyermekvasúti személyszállítás részére belső bevételért végzi a Társaság. d) Pályavasúti Társasági irányítás A vasúti pályahálózat működtetés szervezeteinek a MÁV Zrt. többi szervezetére vonatkozóan végzett tevékenysége (pl.: biztonsági, humánerőforrás társasági irányítás és infokommunikáció). Külső fél részére külső bevételért végzi a Társaság. 3.1.2 Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyvhöz rendelt szervezetek által végzett tevékenységek.

4. szám

A MÁV Zrt. ténylegesen csak a Gyermekvasút vonalain végez térségi személyszállítást, mely menetrend szerinti, azonban a 2009. december 13-i menetrendváltástól kezdődően nem közszolgáltatás. A pályahálózat működtetés és a térségi személyszállítás együttesen a vasúti tevékenység. 3.1.3 Egyéb tevékenység (Központ) Az idegen fél részére külső bevételért (árbevétel), valamint a MÁV Zrt.-n belül vasúti és egyéb tevékenységekhez belső bevételért végzett központi irányítási szolgáltatások és központi egyéb szolgáltatások köre. a) Központi irányítási tevékenység: Társaságirányítás A MÁV Zrt. irányításával, igazgatásával kapcsolatos tevékenységek, szolgáltatások köre. Csoportirányítás A vállalatcsoport részére üzleti tanácsadás keretben nyújtható irányítási és igazgatási tevékenységek, valamint a vállalatcsoport finanszírozása, a részesedések elszámolása, amely üzleti tanácsadás keretében nem nyújtható. Társaság- és csoportirányítás A MÁV Zrt. Társasági- és csoport irányítási tevékenységet egyaránt ellátó szervezetei által végzett szolgáltatások. b)Központi egyéb szolgáltatások Egyéb központi tevékenységek A kizárólag külső fél részére külső bevételért (árbevétel) végzett nem pályaműködtetéshez szükséges földterületek és rajta lévő ingatlan hasznosítás, (az ingatlanok minősítése szerinti), gördülő állomány bérbeadás, készlet értékesítés és egyéb szolgáltatások köre. Maradó tevékenység (work out) A MÁV Zrt. alapításával kapcsolatos, továbbá a korábbi években kiszervezett tevékenységek MÁV Zrt.-nél maradó kötelezettségei, terhei. 3.2 Főkönyv A főkönyv egy önmagában zárt, a számvitelileg elkülönítendő tevékenységek elkülönítését biztosítja, amely elkülönítetten tartja nyilván • az eszközöket és forrásokat, • a költségeket, ráfordításokat és bevételeket, s ezzel gazdálkodási és számviteli beszámolók, kimutatások (különösen a mérleg, cash flow és eredménykimutatás) elkészítésére szolgál.

4. szám


A Társaság az elkülönült főkönyvekben a hozzárendelt szervezetek elszámolását végzi. A Társaság minden szervezete főkönyvhöz van rendelve oly módon, hogy egy szervezet csak egy főkönyvhöz tartozik. A MÁV Zrt. által használt elkülönített főkönyvek: – Központ – Pályavasút – Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás 3.3 Eszköz Az eszköz elkülönítések új kategóriáit a tiszta pályavasúti főkönyv megteremtése, valamint vagyonrendezési szempontok indokolták, így: 3.1.4 PÜSZ minősítésű eszközök: Pályavasúti üzemhez szükséges ingatlanok (föld, épület, építmény) A pályaműködtetéshez szükséges, illetve ezen eszközökhöz elválaszthatatlanul kapcsolódó földterületek besorolása. 3.1.5 VÜSZ: Nem pályavasúti üzemhez, de vasútüzemhez szükséges ingatlanok (föld, épület, építmény) Mindazon ingatlanok összessége, melyek a vasútüzemhez szükségesek, de nem a pályaüzemeltetéshez kapcsolódóak. 3.1.6 VÜNSZ: Vasúti üzemhez nem szükséges ingatlanok Mindazon ingatlanok összessége, melyek a vasútüzemhez nem szükségesek, nem sorolhatóak sem a PÜSZ, sem a VÜSZ kategóriába. 3.1.7 Származtatott PÜSZ minősítés: Minden olyan nem PÜSZ funkcionális minősítésű ingatlanelem, amely PÜSZ minősítésű földterületen van származtatott PÜSZ minősítést kap. A pályaműködtetéshez szükséges eszközök besorolása a vasúti törvény előírásai, és a 2012/34/EU (Recast) irányelv - a pályaműködtetési szolgáltatások - rendelkezései alapján történtek: 1. pályahálózat; a vasúti pálya és tartozékai, azok elhelyezésére szolgáló földterületekkel együtt, (a továbbiakban: pályahálózat) 2. a pályahálózat fogalmába nem tartozó, a pályahálózat működését biztosító vasúti üzemi létesítmények, az azok elhelyezkedésére szolgáló földterületetekkel együtt 3. a pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, amelyek nem tartoznak a pályahálózat fogalmába

513

4. valamennyi, a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő azon ingatlan, amely nem tartozik az 1-3. felsorolt pontokba meghatározott eszközök körébe, függetlenül attól, hogy az ténylegesen igénybevételre kerül-e vasúti tevékenységhez A vagyonrendezési szempontú elkülönítési elv gyakorlati alkalmazása során a pályahálózat üzemeltetéséhez, működtetéséhez szükséges eszközök (PÜSZ) közé azok az eszközök sorolandók, amelyek • pályahálózat (vasúti pálya és tartozékai) részei, • a pályahálózat működtetéséhez szükségesek, • valamennyi vagyonkezelésében álló eszköz, függetlenül attól, hogy az ténylegesen igénybevételre kerül-e vasúti tevékenységhez, valamint • minden olyan ingatlan, beleértve annak – funkciótól függetlenül – valamennyi alkotóelemét is, amelyen a pályahálózat részét képező vagy annak működtetéséhez szükséges vagy vagyonkezelésben álló épület vagy építmény található. Minden olyan földterület, amelyen legalább egy, funkciója szerint PÜSZ minősítésű ingatlanelem van, PÜSZ minősítést kap és minden olyan nem PÜSZ funkcionális minősítésű ingatlanelem, amely pályavasúti főkönyvbe kerülő földterületen van származtatott PÜSZ minősítést kap. Az irányelv infrastruktúra tételei között hangsúlyos a pályavasúti építmények elhelyezésére szolgáló földterület. Az irányelv egyértelművé teszi, a nemzeti, nem kizárólag vasúti szabályozással egyezően azt, hogy a vasúti pályahálózat – a pálya és tartozékai – ingatlannak minősülnek, a pálya és tartozékai tulajdoni egységet képeznek. A vasútüzemhez szükséges ingatlanok sorába azon pályainfrastruktúra elemek tartoznak, melyek - a kötött pálya részét képezik – a vasúti javítóműhelyek, fűtőházak, mozdonyszínek, anyagszer-kezelési telephelyek, telephelyen belüli pályahálózat, a vasútüzemhez szükséges tevékenységek ellátását biztosítják. Ugyancsak a VÜSZ kategóriába tartoznak a saját tulajdonú mellékvonalak illetve a mellékvágányok. Minden ami nem tartozik bele a fenti két kategória valamelyikébe, VÜNSZ-nek minősítendő. Jellemzően, szociális ingatlanok, jóléti ingatlanok, használaton kívüli ingatlanok tartozhatnak ide. 3.4.Költség, ráfordítás, bevétel Az utasítás a számviteli törvény szerinti fogalmakat az alábbi tartalommal alkalmazza.

514


3.4.1 Költség a) Összes költség a főkönyvi szervezet által végzett tevékenységhez elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, aktivált saját teljesítményi érték és a belső szolgáltatások költségei együttes összege. b) Belső költség a főkönyvi szervezet által végzett tevékenységhez igénybevett belső szolgáltatások költsége, mely lehet: • Közvetlen belső költség: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez közvetlenül megrendelt belső szolgáltatások igénybevett belső költsége • BBE belső költség: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez a BBE alapján elszámolt belső szolgáltatások igénybevett költsége • Társasági- és csoportirányítás belső költsége: a vállalatcsoport- és társaságirányítási szervezetek, valamint a vállalatcsoport irányítási szervezetek irányítási költségéből az irányított főkönyvi szervezetre, illetve tevékenységére megosztott belső költség • Pályavasúti társasági irányítás belső költsége: a pályaműködtetés szervezeteinek a MÁV Zrt. többi szervezetére, illetve holding tevékenységének ellátása érdekében megosztott belső költsége c) Számviteli törvény szerinti közvetlen költség a szolgáltatásokhoz közvetlenül felmerült költség, továbbá a szolgáltatással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő, a szolgáltatásokra megfelelő mutatók, jellemzők alapján belső áttételezéssel elszámolt költség. d) Irányítási költség a tevékenységi, a vállalatcsoport- és társaságirányítást végző szervezetek esetében • az értékesítés és forgalmazás költsége • az igazgatási költség, • az egyéb általános költség, • az irányítási és igazgatási tevékenységekhez igénybevett közvetlen belső szolgáltatások költség. Az irányítás költségébe tartozik még a társaságirányítás belső költsége is. 3.4.2 Ráfordítás Az egyéb ráfordítás, a pénzügyi ráfordítás és a társasági adó együttes összege. 3.4.3 Bevétel a) Árbevétel: az értékesítés nettó árbevétele b) Belső bevétel a főkönyvi szervezet által más szervezet tevékenységhez végzett belső szolgáltatások bevétele, mely lehet:

4. szám

•

Közvetlen belső bevétel: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez közvetlenül megrendelt belső szolgáltatásoknak a szolgáltatást végző szervezet egyéb tevékenységébe tartozó belső bevétele • BBE belső bevétel: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez a BBE alapján elszámolt belső szolgáltatásoknak a szolgáltatást végző szervezetnél elszámolt belső bevétele • Társasági- és csoportirányítás belső bevétele: vállalatcsoport irányítási, illetve a vállalatcsoport és társasági irányítási szervezetek belső bevétele, mely az irányított főkönyvi szervezetekre, illetve tevékenységekre megosztott szervezeti társasági irányítási belső költséggel megegyező összeg • Pályavasúti társasági irányítás belső bevétele: a pályaműködtetés szervezeteinek a MÁV Zrt. többi szervezetére, illetve holding tevékenységének ellátása érdekében megosztott belső költségével megegyező összeg c) Bevétel továbbá az egyéb bevétel, és a pénzügyi bevétel együttes összege. 3.4.4 Elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű és megosztott költsége, ráfordítása, bevétele Az elkülönítendő tevékenységhez közvetlen hozzárendelésű: az árbevétel, a belső bevétel, a számviteli törvény szerinti közvetlen költség és az utasításban meghatározott egyes belső költségek, ráfordítások és bevételek. Az elkülönítendő tevékenységre megosztott: az utasításban meghatározott egyéb belső költségek, ráfordítások és bevételek, valamint az irányítási költség (kivéve egyes belső költségeket). 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Elkülönített tevékenységek A számviteli elkülönítést • a vasúti pályahálózat működtetésére; • a vasúti személyszállításra – térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás; • az egyéb tevékenységekre végezzük el oly módon, hogy a központi irányítás a tevékenységek között megosztásra kerül. Az elkülönítendő tevékenységeket a Társaság Működési és Szervezeti Szabályzatában (MSZSZ) előírt szervezetek végzik a szervezethez rendelt eszközökkel, forrásokkal és létszámmal. A Társaság döntése szerint minden szervezet kizárólag egy elkülönítendő tevékenységet végez, azaz a • Pályavasúti főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek:

4. szám


⇒ vasúti pályahálózat működtetés ⇒ pályaműködtetői belső szolgáltatások ⇒ térségi pályahálózat működtetés ⇒ pályavasúti társasági irányítás • Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek: ⇒ közszolgáltatásnak nem minősülő vasúti személyszállítás • Központ főkönyvéhez tartozó szervezetek által végzett tevékenységek az egyéb tevékenységnek minősülő: ⇒ vállalatcsoport irányítás ⇒ társasági és csoportirányítás ⇒ társaságirányítás ⇒ maradó tevékenység ⇒ egyéb tevékenység (külső szolgáltatás) A fentiekben rögzítettekben nem szereplő, illetve újonnan felvételre kerülő tevékenységeket, eszközöket és létszámot a megfelelő főkönyvi szervezethez, vagy a megfelelő főkönyvhöz rendelt új szervezethez kell átcsoportosítani. A főkönyvekhez tartozó szervezetek felsorolását a Társaság hatályos számlarendje szervezeti egység kód értékkészlete írja elő. A szervezetek által végzett és igénybevett elkülönítendő tevékenységek részletezését a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4.2 Számviteli elkülönítés előírásai A Társaság számviteli rendszerében az elkülönítendő tevékenységek • eszközeit és forrásait, • költségeit, ráfordításait és bevételeit alapvetően főkönyvekhez rendelten mutatja ki, mivel minden elkülönítendő tevékenység elkülönült főkönyvvel kerül kimutatásra. • Az elkülönített tevékenységekre vonatkozóan az eszközök és források, a költségek, ráfordítások és bevételek:a vasúti pályahálózat működtetés vonatkozásában a Pályavasúti főkönyv, • a személyszállítás vonatkozásában a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyv, • az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központ főkönyv egészének adataival egyeznek meg. A főkönyvek adatai és az analitikus adatok alapján az éves felügyeleti jelentéshez három mérleg, cash flow és eredménykimutatás, tevékenységi kimutatás kerül összeállításra: • vasúti pályahálózat működtetés mérleg, cash flow és eredménykimutatása = Pályavasúti főkönyv mérleg, cash flow és eredménykimutatása • személyszállítás mérleg, cash flow és eredménykimutatása = Térségi (keskeny nyom-

•

515

közű) személyszállítási főkönyv mérleg, cash flow és eredménykimutatása egyéb tevékenység mérleg, cash flow és eredménykimutatása = Központ főkönyv mérleg, cash flow és eredménykimutatása

4.2.1 Eszközök és források elkülönítése A Társaság mérlege az egyes főkönyvek mérlegének összesítésével áll elő. A Társaság szintű mérleg a belső elszámolások, illetve a főkönyvek közötti követelések és kötelezettségek miatti halmozódások összegeit nem tartalmazza, mivel azok a Társaság szintjén nulla egyenleget kell mutatnia. Az erőforráshoz kapcsolódó valamennyi eszközt és forrást az erőforrás (eszköz, létszám) besorolása alapján kell elkülöníteni. Az alapügyletetek esetében (szerződéskötés, döntés, határozat, stb.) a keletkeztető főkönyvi szervezet a besorolás alapja. Egyéb esetben, amikor az ügylet jövőbeni üzleti eseményhez kapcsolódik (pl. céltartalék képzés, működési hitel), az üzleti eseménnyel várhatóan érintett főkönyvi szervezethez kell azt rendelni. 4.2.1.a) Tárgyi eszközök és immateriális javak főkönyvekhez, illetve szervezethez rendelése A főkönyvekhez, illetve szervezethez rendelt tárgyi eszközök főbb csoportjait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A Pályavasúti főkönyvben kerülnek kimutatásra a PÜSZ-ös minősítésű tárgyi eszközök, valamint a nem PÜSZ minősítésű, de PÜSZ-ös földön történő elhelyezkedése miatt származtatott PÜSZ minősítést kapó eszközök. • PÜSZ-ös minősítéssel rendelkezik az a tárgyi eszköz, amely az állami tulajdonban lévő, vagyonkezelési szerződéssel illetve vagyonrendezés keretében átadott eszközök és a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges állami tulajdont működtető eszközök, ▪ a nyílt hozzáférésű és az egyéb vasúti pályák és tartozékaik, ▪ a nyílt hozzáférésű és az egyéb vasúti pályák felsővezetékei, ▪ a nyílt hozzáférésű és az egyéb vasúti pályák biztosítóberendezési, ▪ a nyílt hozzáférésű és az egyéb vasúti pályák távközlési és adatátviteli rendszerei • az Állami vagyontörvény értelmében állami tulajdonban lévő és vagyonkezelésbe került eszközök, függetlenül attól, hogy a pályaműködtetési illetve vasúti tevékenységhez ténylegesen igénybe van-e véve, így az ideiglenesen forgalomszüneteltetett vasúti pályák és tartozékaik, illetve azok működtető eszközei, és a vasúti közlekedés lebonyolításához egykoron szükséges eszközök,

516


•

a különböző nyomtávok között átrakást szolgáló eszközök, • a saját célú, csatlakozó és összekötő vágányok, üzemi vágányok, • a vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett szolgáltatások eszközei, • vasútüzemhez szükséges tárgyi eszköz, amely PÜSZ-ös földterületen helyezkedik el • szociális-, jóléti létesítmény amennyiben PÜSZ-ös földterületen helyezkedik el A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységhez tartozó eszközök különösen: • a hozzáférhetőség elve alapján az az épület, építmény, amelynek igénybevételét a pályaműködtető köteles lehetővé tenni hozzáférésre jogosult vasúti társaság részére, • a szétválaszthatatlanság elve alapján az az épület, építmény, amely az állami tulajdonnal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész működésképtelenné válna vagy értéke, illetve használhatósága számottevően csökkenne, • pályaműködtetést szolgáló földingatlanokon lévő épület és építmény ingatlanok a Ptk: 5: 18.§ (1) és (2) bekezdése alapján a pályaműködtetői szervezet által használt ingatlanok, gépek, berendezések, járművek. A keskeny nyomközű térségi vasúti személyszállítási tevékenység ellátását szolgáló eszközök a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítási főkönyvben kerülnek kimutatásra. A 2014. évi ingatlanleltár során minősítés alapján kerültek az ingatlanok besorolásra, amely szerint a pályavasúti vagy központ főkönyvébe átsorolásra kerültek. A Központ főkönyvében kerülnek kimutatásra a vasúti járművek, valamint a Központ tevékenységeinek teljesítéséhez szükséges ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések. A tevékenységhez használt immateriális javakat, a beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket a tárgyi eszközökkel megegyező módon kell a főkönyvekhez rendelni. 4.2.1.b) Hosszú lejáratú kötelezettségek főkönyvekhez történő hozzárendelése A hosszú lejáratú kötelezettségek és az ahhoz kapcsolódó elszámolások az alábbi elvek alapján kerülnek a főkönyvekhez hozzárendelésre: A beruházási és fejlesztési hitelek, valamint a pénzügyi lízing kötelezettség, a hitelből megvalósított illetve megvalósítandó eszköz alapján az eszközt tevékenységéhez igénybevevő szervezetek főkönyvében kerülnek elszámolásra. A működési hitelek a hitelfelvétel évében a főkönyvhöz tartozó szervezetek likviditási tervében tervezett likvid pénzeszköz hiánya alapján kerülnek a főkönyv-

4. szám

ben elszámolásra. Megszűnő tevékenység esetében a működési hitel a Központ főkönyvébe kerül át a tevékenység megszűnésének időpontjában. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek közül az állami vagyon miatti kötelezettséget a Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtetésén kell kimutatni. A többi hosszúlejáratú kötelezettség (tartozás kötvénykibocsátásból, biztosítékként átvett pénzeszközök) a kötelezettséget keletkeztető szervezet főkönyvhöz tartozása alapján kezelendő. A beruházási és fejlesztési, valamint a működési hitelekhez, kötvénytartozásokhoz, pénzügyi lízinghez, kapcsolódó egyéb elszámolások (kamat, céltartalék képzés és felhasználás, nem realizált árfolyamveszteség) főkönyvhöz rendelése megegyezik a hiteleknél leírt elvekkel. 4.2.1.c) Egyéb eszközök és források főkönyvhöz történő hozzárendelése Az egyéb eszközök és források főkönyvhöz való hozzárendelését a szerződést kötő, tevékenységet végző szervezet főkönyvhöz való tartozása határozza meg. ca) A részesedéseket, az értékpapírokat - a főkönyvi szervezetek bank számlái és pénztárai kivételével – a Központ főkönyvben kell elszámolni cb) Az adott kölcsönöket, rövid lejáratú követeléseket és kötelezettségeket, az időbeli elhatárolásokat a szerződést kötő, tevékenységet végző, állagban illetve létszámban tartó szervezet főkönyvében kell kimutatni, azaz: • az állami beruházásra adott előleg, a Magyar Államkincstár beruházási szállítói és folyósításai a Pályavasúti főkönyvben, • a vasúti pályahálózat működtetésére kapott költségvetési támogatási igény és teljesítése a Pályavasúti főkönyvben, • kivéve az ingatlanokkal kapcsolatos épület, építmény telek és közmű adók, amelyek a 2014. évi leltár során történt minősítés szerint kerülnek elszámolásra a pályavasúti és a központi főkönyvben, • a kizárólag MÁV Zrt. egészére értelmezhető, központilag bevallott adókat a Központ főkönyvében, • ingatlanhasznosítással kapcsolatos követelés és kötelezettség az ingatlant nyilvántartó szervezet főkönyvében, ▪ a múltbeli követelések a Központ főkönyvében kerülnek kimutatásra, míg a jövőbeni követelések a pályában képződnek, azonban a követelés állományból eredő eredményhatás állag arányában kerül a Központ valamint a Pályavasút főkönyvben kerül könyvelésre. • minden egyéb követelés és kötelezettség a szerződést kötő, tevékenységet végző, állagban illetve létszámban tartó szervezet főkönyvében,

4. szám

• •


az éven belül esedékes hosszú lejáratú hitelek elkülönítése során a 4.2.1.b) pontjában meghatározott elveket kell alkalmazni, a folyószámla hitelekhez kapcsolódó költségek a vállalati általános költséghelyre kerülnek elszámolásra.

cc) készletek esetében minden cikkszám a készlet jellege alapján számviteli kategóriába lett sorolva, melyek a megfelelő főkönyvhöz vannak rendelve az alábbi módon: Számviteli kategória Általános anyagok Pályás szakanyagok (vontatási célú üzemanyaggal együtt) TEB szakanyagok Kincstári készletek (vissznyeremény)

•

Főkönyv Központ/Pályavasút Pályavasút Pályavasút Pályavasút

továbbá az első kiszerelési anyagok ⇒ a vasúti pályahálózat működtetését végző eszközök esetében a Pályavasút főkönyvében, ⇒ a dízel motorkocsik, dízel és gőzmozdonyok esetében a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyvben, cd) Pénzeszközök elkülönítése: a MÁV Zrt. bankszámlái a pályahálózat működtetéshez, egyéb tevékenységekhez és térségi személyszállítási tevékenységhez került hozzárendelésre, mellyel biztosított a pályaműködtetés részére kifizetett állami pénzeszközök felhasználásának nyomon követése. A társaság az optimális pénzgazdálkodás érdekében központi likviditásgazdálkodást folytat, melynek keretében központosítottan dönt a rendelkezésre álló pénzeszközök, likvid források befektetéséről és felhasználásáról. A bevételek a tevékenységekhez rendelt bankszámlákra érkeznek és a kötelezettségek teljesítése is azokról történik. Ettől eltérő esetek merülhetnek fel a külső partnerek nem megfelelő számlára történő teljesítése illetve a társasági szintű működésből adódóan (pl. egységes bérfizetés). Ezeket az eltéréseket, valamint a központi likviditásgazdálkodás hatásait az „Üzletági elszámolás”-ok tükrözik. A beszámolók összeállítása során az üzletági követelések és kötelezettségek egyenlegében a vagyonrendezések, az ingatlanok PÜSZ, VÜSZ, VÜNSZ minősítésének és beolvadás esetén a beolvadó vállalkozások jegyzett tőkéjének és tőketartalékának megfelelő összegek megjelennek (tényleges tevékenységi pénzmozgással nem járó tranzakciók). Az ezen felül elszámolt üzletági követelések és kötelezettségek a lekötött pénzeszközök összegével, az egyes lekötéseknek megfelelő mértékig főkönyvi rendező könyveléssel negyedévente csökkentésre kerülnek. A felújítási költségtérítésből jogszabály miatt a pályaműködtetési földterületen nyilvántartott ingatlanokon

517

megvalósított beruházás a pályaműködtetésen kimutatott ingatlan bérleti díjon keresztül kerül megtérítésre. ce) Az egyéb várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalékokat, a képzés okául szolgáló üzleti eseménnyel várhatóan érintett főkönyvi szervezethez kell rendelni: • korengedményes nyugdíj, végkielégítés, szociális juttatás és ezek járulékai valamint a kártérítési igények fedezetére képzett céltartalék esetében a szervezetek tervezett létszámváltozása alapján a szervezet főkönyvében; • egyes eszközök karbantartására, bontására, kárhelyreállításra képzett céltartalék esetében az eszközt tevékenységéhez állagban tartó szervezet főkönyvében; • az egyéb várható kötelezettségek (környezetvédelem, kezességvállalás, peresített ügyek) esetében az eszközt nyilvántartó szervezet főkönyvben kell elszámolni, a céltartalék feloldással összhangban; • a korábbi években környezetvédelmi kötelezettségekre a Központi főkönyvben megképzett és nyilvántartott céltartalékok állományát felül kell vizsgálni és vizsgálat eredményét eredménytartalékkal szemben kell rendezni. 4.2.1.d) Saját tőke főkönyvhöz történő hozzárendelése da)

db)

dc)

dd)

de)

A saját tőke nyitó állapotának a 2007. január 1-én a főkönyvekben kimutatott tőkét tekintjük, a saját tőke főkönyvek közötti megosztása során az üzleti események hatásait csak a 2007. évtől vesszük figyelembe. Tőkeemelés, tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőke változását a tőkehiány arányában osztjuk meg a főkönyvek között. A jegyzett tőke változásával egyidejűleg történő, ill. ahhoz kapcsolódó egyéb tőkeelemek változását is a jegyzett tőke változás megosztási arányával azonosan kell megosztani. Az állami vagyon kezelésével összefüggésben, illetve a Pályavasút főkönyvében nyilvántartott kötelezettségekhez kapcsolódó követelések apportba adásával végrehajtott tőkeemelés elszámolása 100%-ban a Pályavasút főkönyvében történik. Az eredménytartalékot (beleértve az előző évek eredményét érintő elszámolások miatti változásokat) és a mérleg szerinti eredményt abban a főkönyvben kell kimutatni, amelyben az eredmény képződött. Fentieken túl valamennyi tőkeelemben bekövetkezett változást, a változás alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés, döntés, eszköz vagy tranzakció célja, ill. főkönyvi besorolása szerint kell megosztani a főkönyvek között.

518

df)


A vasútüzemhez nem szükséges eszközök (VÜNSZ) vagyonrendezése során • a MÁV vagyonkezelésben lévő eszközök vagyonkezelői joga a vagyonkezelési szerződés módosításával megszűnik, a vagyonkezelt eszközök az MNV Zrt. részére viszszaadásra kerülnek. Ezen eszközök az állami vagyon forrását képező hosszúlejáratú kötelezettségekkel (VPK) szemben kivezetésre kerülnek a pályavasút főkönyvéből. • A pályavasúti főkönyvben MÁV tulajdonúként nyilvántartott eszközök a tőketartalék terhére kivezetésre kerülnek a pályavasút főkönyvéből, a kapcsolódó tőketartalék csökkenés átszámításra kerül a Központ főkönyvébe, amely egyúttal a pályavasútnál a központi tevékenységekkel szembeni belső követelésként jelenik meg, valamint a vagyonvesztés ellentételezésére kapott tőkeemelés, illetve a visszapótlási kötelezettség (VPK) elengedése a Központ főkönyvében kerül tőke, illetve eredménynövelő tételként elszámolásra. A visszapótlási kötelezettség (VPK) az elengedés összegében kivezetésre kerül a pályavasúti főkönyvből a központi tevékenységekkel szembeni kötelezettségként. • A Központ főkönyvében MÁV tulajdonúként nyilvántartott eszközök a tőketartalék terhére kivezetésre kerülnek a Központ főkönyvéből, valamint a vagyonvesztés ellentételezésére kapott tőkeemelés, illetve a visszapótlási kötelezettség elengedése a Központ főkönyvében kerül tőke, illetve eredménynövelő tételként elszámolásra. A visszapótlási kötelezettség (VPK) az elengedés összegében kivezetésre kerül a pályavasúti főkönyvből a központi tevékenységekkel szembeni kötelezettségként.

dg) A NIF Zrt. által megvalósított infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódóan végrehajtott vagyonrendezés során • a MÁV vagyonkezelésben lévő eszközök vagyonkezelői joga a vagyonkezelési szerződés módosításával megszüntetésre került, ugyanakkor a vagyonkezelt eszközök a földhivatali nyilvántartással egyező megbontásban a MÁV Zrt. vagyonkezelésbe adásra kerülnek. A kivezetett eszközök az állami vagyon forrását képező hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben kivezetésre kerülnek a pályavasút főkönyvéből, a vagyonkezelésbe vétel a pályavasúti főkönyvben az állami vagyon forrását képező hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben történik. • A pályavasúti főkönyvben MÁV tulajdonúként nyilvántartott eszközök a

•

4. szám

tőketartalék terhére kivezetésre kerülnek a pályavasút főkönyvéből, valamint a vagyonvesztés ellentételezésére kapott tőkeemelés a pályavasút főkönyvében kerül tőkenövelő tételként elszámolásra. A Központ főkönyvében MÁV tulajdonúként nyilvántartott eszközök a tőketartalék terhére kivezetésre kerülnek a Központ főkönyvéből, a kapcsolódó tőketartalék csökkenés átszámításra kerül a pályavasút főkönyvébe, amely egyúttal a pályavasúttal szembeni belső követelésként jelenik meg, valamint a vagyonvesztés ellentételezésére kapott tőkeemelés a pályavasút főkönyvében kerül tőkenövelő tételként elszámolásra.

4.2.2 Elkülönített cash flow A cash flow kimutatások elkülönítése a jelen szabályzatban foglalt szabályok szerint elkülönített mérleg, eredménykimutatás valamint egyéb adatok alapján történik. A cash flow kimutatás mérleg és eredménykimutatással összefüggő sorainak, valamint a figyelembe veendő korrekciós tételeknek az elkülönítésére az eszközök, bevételek, költségek és ráfordítások elkülönítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4.2.3 Költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítése A Társaság eredménykimutatása az elkülönítendő tevékenységek együttes eredménykimutatásával egyezik meg. Az elkülönítendő tevékenységek közötti belső költség és belső bevétel elszámolások külön eredménykimutatás sorokon kerülnek kimutatásra, melyek Társaság szinten megegyeznek egymással, ezáltal a számviteli elkülönítés miatt keletkező halmozódás kiszűrésre kerül. A költségek, ráfordítások és bevételek az elkülönítendő tevékenységeket végző szervezetek alapján kerülnek a főkönyvben elszámolásra, szervezetre, főkönyvi számlára és tevékenységi sorra (vasúti pályán végzett tevékenység esetében ezen belül pályaszakaszra). Az üzletágak közötti, üzletági követelés illetve kötelezettség számlákon nyilvántartott követelés / kötelezettség elengedésének elszámolása eredményhatékonyan történik, az üzletági belső ráfordítás illetve belső bevétel számlákon. Az üzletágak közötti működési célú támogatásnyújtás elszámolása eredményhatékonyan történik, az üzletági belső ráfordítás illetve belső bevétel számlákon. A vasútüzemhez szükséges és nem szükséges eszközökön felmerülő bevételek, valamint a közvetített energia bevétel és költség a 2014. évben végrehajtott leltár

4. szám


során történő minősítéshez igazodva a Pályavasút és a Központ főkönyvében kerülnek elszámolásra. A költségek és ráfordítások elsődlegesen a Pályavasúti főkönyvbe kerülnek elszámolásra, majd BBE keretében a Pályavasúti főkönyvben belső bevételként, a használó szervezeteknél használat arányában belső költségként, ráfordításként kerülnek elszámolásra. Az elkülönített tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt illetve megosztott költségek, ráfordítások és bevételek elszámolása a Társaság számlarendjében alkalmazott • egyéb tevékenység esetében: ⇒ EKW (maradó tevékenység) ⇒ EKE (egyéb tevékenység) • központi irányítás esetében:

519

⇒ EKP (szervezeti, vállalatcsoport irányítás és finanszírozás) ⇒ EKI (társasági irányítás) pályaműködtetés esetében: ⇒ EPH1 (Humánerőforrás társasági irányítás) ⇒ EPH2 (Biztonsági társasági irányítás) ⇒ EPH3 (Infokommunikációs társasági irányítás)

•

kóddal kerülnek elkülönítésre. A Központ főkönyve esetében az irányító és nem irányító szervezetek költségei, ráfordításai és bevételei az alábbiak szerint kerülnek irányító és nem irányító egyéb tevékenységhez: Központ nem irányító szervezetei

Központ irányító szervezetei

Társaságiés csoport irányító szervezetek

Társasági irányító szervezetek

XKP

XKG

XKI

XKW

XKE

Nyújtott belső szolgáltatás

-

-

-

-

-

Nyújtott külső (értékesített) szolgáltatás

-

EKE

EKE

EKE

EKE

Kiszervezett tevékenység átmeneti elszámolásai

-

-

-

EKW

-

Tevékenységi irányítás

-

-

-

-

EKE

Társasági irányítás

-

EKI

EKI

-

-

EKP

EKP

-

-

-

Központ költségei, ráfordításai és bevé- Vállalatcsoport irányító telei szervezet

Szervezeti vállalatcsoport irányítás

A főkönyvek költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő tevékenységekhez történő hozzárendelését vagy megosztását az alábbi elvek alapján az 4-5. sz. mellékletek, a Központ főkönyve esetében a 6. sz. melléklet tartalmazza. A mellékletekben megjelölt főkönyvi számlák és tevékenységi sorok tartalmát a Társaság számlarendje írja elő a 4.3.1. pontban leírt módon. 4.2.3.a) Elkülönítendő tevékenységek hozzárendelésű külső bevételei

közvetlen

Az elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű külső bevételeit az 4-6. sz. mellékletek 5.1. pontja és az 5.2. pont egyes alpontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján. Tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt külső bevételek: aa) A tevékenység végzése során a szervezet által számlázott árbevételek.

ab)

ac)

ad) ad)

Korábbi Egyéb működéshez központi kapcsolódó szervezet elszámolások

A tevékenység végzéséhez címzetten igénybevett költségvetési juttatás: a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasút főkönyvben elszámolt pályahálózat működtetés költségtérítése, egyéb költségvetési juttatás és a kormány által elengedett tartozások, A halasztott ráfordításként elhatárolt fordulónapi árfolyam-értékelés veszteségére képzett céltartalék felhasználása a kapcsolódó hitelek elkülönítésével összhangban kerül elszámolásra, A halasztott bevételként elhatárolt tételek az elhatároláshoz kapcsolódó eszközök főkönyvi betorlásával összhangban kerül feloldásra, Az állami tulajdonú eszközök káreseményével kapcsolatos bevételek a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartoznak a Pályavasút főkönyvben elszámolva.

520

ae)


A környezeti károk felszámolásának bevétele az ingatlant nyilvántartó szervezet főkönyvében kerül elszámolásra.

4.2.3.b) Elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű saját költségei, ráfordításai Az elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű saját költségeit és ráfordításait az 4-6. sz. mellékletek 1. és 2.1. pontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: ba)A tevékenységhez felhasznált anyagok: a felhasznált anyagok költsége utalványozás alapján a tevékenységet végző szervezetre kerül elszámolásra. bb) A tevékenységhez vagy tevékenységekhez külső féltől megrendelt szolgáltatások: a tevékenység végzése során igénybevett szolgáltatások utalványozása a tevékenységre történik. Az egyes tevékenységek végzésére közösen igénybe vett szolgáltatások (távközlés, adatátvitel, áram, víz, csatorna, fűtés, szolgáltatás stb.) költségei az igénybe vett mért, mérés hiányában éves megállapodásban rögzített, becsült mennyiség arányában kerülnek a tevékenységekre közvetlenül elszámolásra. bc) Az állami tulajdonú eszközök illetve a Pályavasút főkönyvben nyilvántartott állami eszközök üzemeltetését szolgáló eszközök értékcsökkenési leírása: a vasúti pályahálózat működtetésre kerül közvetlenül elszámolásra. bd) A nem állami tulajdonú eszközök értékcsökkenési leírása a minősítés alapján történt besorolás és az eszköz nyilvántartása alapján a kerül közvetlenül elszámolásra az eszközt nyilvántartó szervezet szerinti főkönyvben. be) A tevékenységet végző dolgozók személyi jellegű ráfordításai: az eszközök üzemeltetésével és karbantartásával illetve egyéb tevékenységgel foglalkozó dolgozók munkaórájának utalványozása tevékenységre történik és a bérelszámolási rendszer a dolgozók személyi jellegű ráfordításait a munkaóra alapján (valamint a bérelemek főkönyvi számlához történő rendelésével) biztosítja a tevékenységre, tevékenységet végző/ igénybevevő szervezetre történő bérelszámolást. bf) A több tevékenységhez igénybevett saját áttételezendő tevékenységi költségeket (pl. vasúti fuvarozás számlázott költsége, személygépjármű költségei, részlegvezetés költségei, stb.) • a tevékenységeket végző szervezeti egységen belül, • havonta, • naturális mutatók (pl. vasúton szállított mennyiség, személygépjármű km, munkaóra, rajz négyzetméter stb.) alapján tételezik át az igénybevevő számviteli törvény szerinti közvetlen költségek (4-6. sz. mellékletek 1. pontja) és

4. szám

a tevékenységi irányítási költségek (4-6. sz. mellékletek 2.1.1. pontja) közé. Az áttételezés bizonylatolását és megvalósítását a társaság egységes számlarendjének (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG számú utasítás) 5. és X. számlaosztály magyarázata írja elő. bg) A beruházási hitelek után fizetett kamat: • a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartozó hitelek kamatai a Pályavasúti főkönyvben, • az egyéb központi tevékenység keretében kezelt és bérbe adott gördülő állományhoz kapcsolódó hitelek kamatai a Központ főkönyvében, • a személyszállítási tevékenységbe tartozik a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyvben a személyszállításhoz igénybevett eszközök esetében, mivel a hitelek az elkülönítendő vasúti tevékenység eszközeinek beszerzése, felújítása finanszírozására kerültek felvételre. Az egyéb (maradó) tevékenységbe tartozik a tevékenység megszűnésének időpontjában a Központ főkönyvébe átkerült hitel kamata. bh) Az állami tulajdonú eszközök selejtezésével és káreseményével kapcsolatos ráfordítások a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartoznak a Pályavasút főkönyvben elszámolva. bi)A környezeti károk felszámolásának ráfordítása az ingatlant nyilvántartó szervezet szerinti főkönyvben kerül elszámolásra. bj)Személyi sérüléssel járó balesetből származó kártérítési (munkajogi) járadékok munkavállalót érintően a munkavállalót foglalkoztató szervezet, vagy annak utódszervezete szerinti, nem munkavállalót érintő esetben a balesetet okozó szervezet szerinti főkönyvben kerül elszámolásra. bk) A személyi sérüléssel járó balesetből származó kártérítési (munkajogi) járadékok, amennyiben tevékenység kiszervezése után megszűnt szervezetet érint, akkor egyéb (maradó) tevékenységnek minősül és a Központ főkönyvében kerül elszámolásra. bl) A MÁV Zrt.-n belül a káresemények költségei (eszközkárok) esetében elsődlegesen minden szervezet viseli a saját kárát, majd a károkozó felé kártérítési igénnyel lép fel. A vasúti szervezet részére fel nem róható, elháríthatatlan esemény (vismajor), külső károkozó esetén, vagy olyan esetben, amelynél a káresemény okozójának szervezeti vagy személyi felelőssége nem határozható meg, a kár a károsultat terheli. bm) A halasztott ráfordításként elhatárolt fordulónapi árfolyam-értékelés veszteségére képzett céltartalék a kapcsolódó hitelek elkülönítésével összhangban kerül elszámolásra.

4. szám


4.2.3.c) Az elkülönítendő tevékenységek közötti, illetve tevékenységen belüli belső elszámolások Az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolások lehetnek BBE szerinti, illetve közvetlen belső szolgáltatások. 4.2.3.c1) Belső bizonylati elszámolások (BBE) Az elkülönítendő tevékenységek által főkönyvek között végzett belső bizonylati elszámolású szolgáltatások. Az elszámolások bizonylatolása a 8/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG sz. utasítás „A számviteli bizonylatok kezelési szabályairól” című utasításban meghatározott módon történik. 4.2.3.c2) Főkönyvi szervezetek által végzett tevékenységek között közvetlenül elszámolt belső szolgáltatások A szervezetek között közvetlenül, esetenként (azaz nem rendszeresen) végzett egyes olyan tevékenységek, amelyek belső költsége közvetlen költségen az igénybevevő elkülönítendő (vagy irányítási) tevékenységek (pl. vasúti pályahálózat működtetés) költségébe épülnek be, gyakoriságuk és költségük nem teszi lehetővé központi kezelésüket. A megrendelő főkönyvi szervezet belső megrendelő levél alapján rendeli meg közvetlenül tevékenységéhez a szolgáltatás elvégzését a szolgáltató főkönyvi szervezettől. A szolgáltatás elszámolása havonta tényleges előállítási költségen a megrendelő és szolgáltatást végző főkönyvi szervezet főkönyve között, a két szervezetre közvetlenül kerül elszámolásra. A szolgáltatás elvégzését és költségét a megrendelő főkönyvi szervezet a megrendelő levél szerinti átterhelési bizonylaton ismeri el. A szolgáltatás elszámolt összege: • a megrendelő főkönyvi szervezet tevékenységében közvetlen belső költségként, • a szolgáltatást végző főkönyvi szervezetnél közvetlen belső bevételként kerül kimutatásra. Mivel a belső elszámolás közvetlen költségen történik, a szolgáltatást végző szervezet e tevékenységen elszámolt költsége megegyezik a közvetlen belső bevétele összegével. A közvetlenül elszámolt belső szolgáltatás közvetlen belső költsége az igénybevevő szervezetnél az elkülönítendő (vagy irányítási) tevékenysége számviteli törvény szerinti közvetlen költsége között kerül elszámolásra. Az elkülönítendő tevékenységen belüli főkönyvi szervezetek között nyújtott és elszámolt szolgáltatások közvetlen belső költségét és bevételét nettó módon kell

521

elszámolni az üzletágon belüli költségek és bevételek szükségtelen halmozódásának elkerülése érdekében. 4.2.3.d) Központi irányítás költségének, ráfordításának és bevételének elkülönítendő tevékenységekre történő közvetlen vagy megosztás alapján történő elszámolása A központi irányítási tevékenységek (2. melléklet 2.2.a-b) pontok) esetében az elkülönítendő tevékenységekre közvetlenül elszámolandó, illetve az elkülönítendő tevékenységek között megosztandó költség, ráfordítás és bevétel tartalmát, valamint a megosztás módját az 4-6. sz. mellékletek 2.1., 2.3. és 5.2. pontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: A vállalatcsoport- és társaságirányítás megosztandó költségei (2. melléklet 2.2.a-b) pontok) a Központ főkönyvében meghatározott társasági irányító szervezetek irányítási költségét, ráfordítását és bevételét tartalmazza a 6. sz. mellékletben meghatározott módon. A társasági irányító szervezetek a gazdálkodási szervezeti hierarchia szerint meghatározott irányító szervezetek az alábbi kivételekkel: • A kizárólag vállalatcsoport irányítást végző szervezet a vállalatcsoport irányítási tevékenységhez kerül besorolásra. • A vállalati általános költséghely szervezet az egyéb társasági irányítási tevékenységhez kerül besorolásra. • Amennyiben a szervezeti hierarchia alapján meghatározott irányító szervezet nem végez társasági irányítási tevékenységet az egyéb társasági irányítási tevékenységhez kerül besorolásra. • Amennyiben a társaság irányító tevékenysége mellett csoport irányító, koordináló tevékenység ellátását is végzi egy szervezet, akkor a társasági- és csoport irányító a szervezet költségei MÁV-csoport létszám alapján kerülnek megosztásra a társasági- és a csoport irányítási tevékenységek között. • Amennyiben a szervezeti hierarchia alapján meghatározott irányító szervezethez olyan végrehajtó szervezet tartozik a szervezeti hierarchiában, amely nem végez belső szolgáltatást ez a szervezet a társaság egészét irányító szervezetek közé kerül besorolásra. • A kiszervezett tevékenységek átmeneti elszámolására szolgáló szervezetek az elkülönítés szempontjából az egyéb (maradó) tevékenységhez kerülnek besorolásra. • A kizárólag egy adott tevékenységet irányító szervezet az egyéb tevékenységhez kerül besorolásra. A Központ főkönyvébe tartozó szervezetek társasági irányításhoz, központi szolgáltatáshoz, maradó vagy egyéb tevékenységhez történő besorolását a Társaság számlarendje határozza meg.

522


A társasági irányító szervezet esetében: • a szervezet működésének (létszám, eszközök, igénybevett szolgáltatások) költsége, ráfordítása és bevétele minősül megosztandó szervezeti vállalatcsoport- és társaságirányítási költségnek, mely költségek, ráfordítások és bevételek tartalmát a Társaság számlarendje határozza meg, • a szervezeti működésbe nem tartozó költségek, ráfordítások és bevételek a társasági általános költséghelyre kerülnek elszámolásra a társasági irányítási költséghez rendelten, • a vállalatcsoport irányítás számlarendben elkülönített ráfordításai (részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége, részesedések értékvesztése, társaságba bevitt vagyontárgyak ráfordításai) és bevételei (kapott osztalék, részesedés, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, társaságba bevitt vagyontárgyak bevételei) a vállalatcsoport irányítási tevékenységbe tartoznak, A szervezeti vállalatcsoport- és társaságirányítás megosztandó költségei, ráfordításai és bevételei a teljes körűen konszolidált leányvállalatok és a MÁV Zrt. közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszámának arányában kerül megosztásra a vállalatcsoport irányítás és a társaságirányítás között: a) A társasági irányításra jutó rész a MÁV Zrt. valamennyi elkülönítendő tevékenységét végző főkönyve között kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszáma arányában. Ennek oka az, hogy az elkülönítendő tevékenységek társaságirányítása alapvetően a tevékenységek létszámától függ. b) A vállalatcsoport irányításra jutó rész a vállalatcsoport irányítási tevékenységnél kerül kimutatásra. Ugyancsak a közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszám arányában kerül elkülönítendő tevékenységekre megosztásra a társasági irányítás költsége, ráfordítása és bevétele. 4.2.4 Létszám elkülönítése A Társaság létszáma a Pályavasút, a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás, valamint a Központ főkönyvi szervezetekhez van hozzárendelve. A létszámot (közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszám) a főkönyvekhez tartozó szervezetek létszáma alapján az elkülönítendő tevékenységekre az alábbi bontásban mutatjuk be: • Vasúti pályahálózat működtetés létszáma = a Pályavasúti főkönyv szervezeteinek létszáma

4. szám

•

Személyszállítás létszáma = a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyv szervezeteinek létszáma • Egyéb tevékenység létszáma = a Központ főkönyv szervezeteinek létszáma A Társasági létszám során a MÁV Zrt. konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatai és a MÁV Zrt. közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszámát vesszük figyelembe. 4.3 Elkülönítendő tevékenységek számviteli elszámolása 4.3.1 Főkönyvi elkülönített elszámolás 4.3.1.A.) ÁLTALÁNOS ELSZÁMOLÁSI ELŐÍRÁSOK A Társaság a számlarendjében előírt főkönyvekben (Pályavasúti, Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás és Központ főkönyvek) végzi a főkönyvhöz rendelt szervezetek elkülönített elszámolását. Az eszközök és források a főkönyvekben a Társaság 1-4. számlaosztálya szerinti főkönyvi számlák alapján kerülnek elszámolásra. A költségek, ráfordítások és bevételek a főkönyveken belül: • főkönyvi számlák (5, 8. és 9. számlaosztály) • főkönyvi szervezetek • tevékenységi sorok (X. számlaosztály) • pályaszakaszok kombinációjára kerülnek elszámolásra. E főkönyvi számlák esetében Társasági kód kerül alkalmazásra, mely a kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt költségeket, ráfordításokat és bevételeket jelöli kapcsolt vállalkozásonként. Az 5, 8. és 9. számalosztályok főkönyvi számlái és a tevékenységi sorok esetében az egységes alkalmazás érdekében a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon meghatározásra kerül, hogy mely főkönyvi számlák (számlacsoportok) esetében mely tevékenységi sorok alkalmazhatók az elszámolás során. Egyes tevékenységi sorokhoz pályaszakasz tartományok kerülnek hozzárendelésre a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon. A pályaszakaszokra alkalmazott csoportosítások határozzák meg, hogy mely pályaszakaszok tartoznak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz, illetve a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályához. A Társaság számlarendjének felépítését, továbbá a főkönyvi számlák, főkönyvi szervezetek, tevékenységi sorok és pályaszakaszok értékkészletét és tartalmát a Társaság számlarendje írja elő.

4. szám


4.3.1.B.) ELKÜLÖNÍTENDŐ TEVÉKENYSÉGEKHEZ ALKALMAZOTT SPECIÁLIS ELSZÁMOLÁSI ELŐÍRÁSOK

Fk. számla S04

523 Megnevezés SZÁMVITELI ELKÜLÖNÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES MUTATÓK Teljes körűen konszolidált leányvállalatok éves átlagos statisztikai állományi létszáma

A főkönyvi számlák és tevékenységi sorok számlarendben előírt megengedett kombinációján belül: ba) A főkönyvi számlák közül a számlarendben a Társasági- és vállalatcsoport irányítást, illetve a társaságirányítást végző szervezetek esetében a külső bevétellel (9000-9499 tevékenységi sorok) nem fedezett költségek (5 fk), a ráfordítások (86-89 fk) és bevételek (96-98 fk) kerülnek az elkülönítés során a tevékenységek között felosztásra.

A főkönyvi számlán és az irányítási költségek megosztása során a MÁV Zrt. illetve a konszolidációba teljes körűen bevont társaságok időszaki göngyölített közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített átlagos statisztikai állományi létszáma kerül elszámolásra.

bb)

bd)

A szervezetek az alábbi kódokkal kerülnek elkülönítésre a főkönyvben: •

a Pályavasúti főkönyvben

Szervezet Megnevezés csoport XPP Pályahálózat működtetést végző szervezet XPT Térségi pályahálózat működtetést végző szervezet XPS1 Humánpartneri szolgáltatást végző szervezet XPS2 Ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatást végző szervezet XPH1 Humánerőforrás társasági irányítást végző szervezet XPH2 Biztonsági társasági irányítást végző szervezet XPH3 Infokommunikációs társasági irányítást végző szervezet

•

a Keskeny nyomközű térségi személyszállítás főkönyvében

Szervezet Megnevezés csoport XSN Nem közszolgáltatási személyszállítást végző szervezet

•

a Központ főkönyvében

Szervezet Megnevezés csoport XKI Társasági irányítást végző szervezetek XKG Társasági- és csoport irányítást végző szervezetek XKW Korábbi működéshez kapcsolódó elszámolások szervezetei XKE Központ egyéb tevékenységet végző szervezetei XKP Vállalatcsoport irányítást végző szervezet

bc)

Az elkülönítésnél alkalmazott megosztásokhoz szükséges naturális mutatókhoz az alábbi főkönyvi számla kerül alkalmazásra:

0431

Az elkülönítés eredményének elszámolásához az alábbi tevékenységi sorok kerülnek alkalmazásra: • a Központ főkönyvében

Tev.sor EKP EKI EKW EKE

•

Megnevezés Vállalatcsoport irányítás Társasági irányítás Maradó tevékenységek (workout) Központ egyéb tevékenysége

a Pályaműködtetés főkönyvében:

Tev.sor EPH1 EPH2 EPH3

Megnevezés Humánerőforrás társasági irányítási szolgáltatás Biztonsági társasági irányítási szolgáltatás Infokommunikációs társasági irányítási szolgáltatás

4.3.2. Tevékenységi elkülönítés megvalósításának és elszámolásának folyamata A költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítendő tevékenységhez történő hozzárendelésére közvetlenül a tárgyhó zárása előtt kerül sor, amikor a tárgyhavi könyvelések (ide értve a közvetlen és BBE elszámolását is) befejeződtek. A teljes gyűjtési és megosztási folyamat a GIR-ben (Gazdálkodásiránytási Információs Rendszer) kerül megvalósításra és elszámolásra főkönyvenként elkülönítve, és az alábbi lépésekből áll: a. Humánpartneri szolgáltatások elszámolása b. A pályaműködtetői belső szolgáltatások költségeinek meghatározása felosztása c. A pályavasúti társasági irányítás c1. költségeinek meghatározása c2. felosztása d. A Központ főkönyvében a társasági irányítás d1.költségeinek meghatározása és első körös felosztása

524


d2 második körös felosztása a főkönyvek között e. A Központ főkönyvében elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek kigyűjtése, egyéb tevékenységhez rendelése, f. A Pályavasúti főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek vasúti pályahálózat működtetés tevékenységre történő elszámolása g. Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek személyszállítási tevékenységre történő elszámolása

4. szám

A gyűjtés és megosztás a tárgynegyedév utolsó hónapja zárásának keretében, a tárgyév elejétől göngyölített adatok alapján történik. Az elkülönítés során végzett elszámolás a tárgynegyedév utolsó hónapjának elszámolásában szerepel. Ez az elszámolás a tárgynegyedévet követően sztornózásra kerül a halmozódás elkerülése érdekében. Az irányítási költségek felosztásának automatizált folyamatát a GIR rendszerben az alábbi ábra tartalmazza:

4. szám


525

526


A Központ főkönyv esetében a számlarendben: • a szervezetek egyéb (idegen fél részére végzett) tevékenységének költségei és bevételei a központ egyéb tevékenységéhez rendeltek, • a szervezet egyéb (idegen fél részére végzett) tevékenységén kívüli költségei és bevételei ¾ az XKI kóddal megjelölt szervezetek (társasági irányítás szervezetei) esetén a társasági irányítás megosztandó költségét képezik, ¾ az XKG kóddal megjelölt szervezetek esetén a társasági és vállalatcsoport irányítás tevékenységek között kerül megosztásra, ¾ az XKP kóddal megjelölt szervezetek esetén a vállalatcsoport irányításhoz rendeltek, ¾ az XKW kódokkal megjelölt szervezetek esetén a maradó tevékenységéhez rendelt, ¾ az XKE kóddal megjelölt szervezetek esetén a központ egyéb tevékenységéhez rendelt. A kigyűjtést meghatározó további (számlarendben nem szereplő) beállítások ¾ A főkönyvi számlák (eredményszámlák) csoportosítása Fk.csoport SKTGEREDM SKTG04IS

Jelentés Eredményszámlák Eredményszámlák és a munkaóra

Tartalom 5-9 5-9, 04141

¾ A tevékenységi sorok csoportosítása Tev.sor csoport XKNE X1E

Jelentés

Tartalom

Központ nem értékesítési tevékenységei Egyéb értékesítési tevékenységek

0000-4709, 5000-8999 4710-4999, 9000-9999

Kigyűjtéshez szükséges vetítési alap (társaságok éves átlagos állományi létszáma) elszámolása a GIR-ben Megnevezés A teljes körűen konszolidált leányvállalatok (MÁV Zrt.-n kívüli) együttes létszáma Fk

P

Fk.szla

SKTGEREDM

Tartozik Követel K.00.0431.60277. K.00.091 EKP.társ.kód

Szerv

XPS1

Tev

T

4. szám

A MÁV Zrt. Központ szervezeteinek létszáma A MÁV Zrt. Pályavasút szervezeteinek létszáma A MÁV Zrt. Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás szervezeteinek létszáma

K.00.0431. szervezet.EKI P.00.0431. szervezet.EKI X.00.0431. szervezet.EKI

K.00.091 K.00.091 K.00.091

4.3.2.A1) A PÁLYAMŰKÖDTETŐI BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA

A humánpartneri szolgáltatást ellátó (XPS1) szervezetek MÁV Zrt. főkönyvei között megosztandó költségét az alábbiak szerint határozzuk meg: Fk P

Fk.szla XKTGEREDM

Szerv XPS1

Tev. T

Az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások (XPS2) költsége a BBE utasítás alapján kerül felosztásra az egyes üzletágak között. 4.3.2.A2) A PÁLYAMŰKÖDTETŐI BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEINEK FELOSZTÁSA

A humánpartneri szolgáltatás előző pontban meghatározott költségei • a pályaműködtetés főkönyvi szervezetei (kivéve a humánpartner szervezeteket), • a térségi személyszállítás főkönyvi szervezetei, valamint • a Központ főkönyvéhez tartozó szervezetek által végzett tevékenységre azok közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszáma szerinti vetítési alap alkalmazásával kerülnek megosztásra. A pályaműködtetői belső szolgáltatás megosztott költsége a MÁV Zrt. minden pályaműködtetési üzletágon kívüli szervezetére belső költségként, minden pályaműködetésen belüli szervezetére bevétel csökkentő tételként, a Pályaműködtetés főkönyvében belső bevételként kerül elszámolásra az alábbi módon:

Tartozik

Követel

P.50.36595

P.50.595322.szerv.7102

X,K.50.594322.vet.szerv.7102 (vetítési alap: létszám)

X,K.50.36595

P.50.595322.szerv.7102

P.50.36595

4. szám


4.3.2++.B1) A PÁLYAVASÚTI TÁRSASÁGI IRÁNYÍTÁS

•

a tevékenységek elkülönítésére szolgáló EPH1, EPH2, EPH3 tevékenységi kódokra: • az eredeti főkönyv, főkönyvi számla, szervezet, kft-kód megtartásával, • a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el, az alábbiak szerint:

KÖLTSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA

A Pályavasút főkönyvekben a társasági irányítási szolgáltatást is ellátó (XPH1, XPH2, XPH3) szervezetek költségét Fk P P P

Fk.szla SKTG04IS SKTG04IS SKTG04IS

Szerv XPH1 XPH2 XPH3

Tev. XKNE XKNE XKNE

Tartozik P.00.fk.szerv.EPH1.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH2.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH3.0000.kft

A MÁV Zrt. főkönyvei között megosztandó pályaműködtetési társasági irányítás költségét a fentiek szerint EPH1-EPH3 tevékenységi kódra elkülönített költségek képezik. 4.3.2.B2) A PÁLYAVASÚTI TÁRSASÁGI IRÁNYÍTÁS KÖLTSÉGEINEK FELOSZTÁSA

A pályaműködtetési társaságirányítás (EPH1, EPH2, EPH3) előző pontban meghatározott költségei • a pályaműködtetés főkönyvi szervezetei, • a térségi személyszállítás főkönyvi szervezetei, valamint Fk

P

P

P

Fk.szla

SKTGEREDM

SKTGEREDM

SKTGEREDM

Szerv

XPH1

XPH2

XPH3

EPH2

EPH3

Követel P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft

• a Központ főkönyvéhez tartozó szervezetek által végzett tevékenységre azok közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszáma szerinti vetítési alap alkalmazásával kerülnek megosztásra. A pályaműködtetési társaságirányítás megosztott költsége a MÁV Zrt. minden pályaműködtetési üzletágon kívüli szervezetére belső költségként, minden pályaműködetésen belüli szervezetére bevétel csökkentő tételként, a Pályaműködtetés főkönyvében belső bevételként kerül elszámolásra az alábbi módon:

Tev

EPH1

527

Tartozik

Követel

P.50.36595

P.50.59761.szerv.7150

X,K.50.59661.vet.szerv.7150 (vetítési alap: létszám a nem pályavasúti társasági irányítást végző szervezeteken) P.50.59761.szerv.7150

X,K.50.36595

P.50.36595

P.50.59762.szerv.7150


X,K.50.36595

P.50.36595

P.50.59763.szerv.7150


X,K.50.36595

P.50.36595

P.50.36595

P.50.36595

528


4. szám

4.3.2.C1) A TÁRSASÁGI IRÁNYÍTÁS KÖLTSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA A Központ főkönyvében a társasági- és csoport (XKG) valamint a társaságirányítást végző (XKI) szervezetek költségét • a tevékenységek elkülönítésére szolgáló EKP, EKI, EKW tevékenységi kódokra: • az eredeti főkönyv, főkönyvi számla, szervezet, kft-kód megtartásával, • a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el (osztjuk meg), az alábbiak szerint: Fk K

Fk.szla SKTG04IS

Szerv XKI

K

SKTG04IS

XKG

Tev. Tartozik XKNE K.00.fk.szerv.EKI.0000.kft K.00.fk.szerv.EKI.0000.kft XKNE K.00.fk.szerv.EKP.0000.kft

Követel K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft

A társasági és csoportirányítást egyaránt végző szervezetek (XKG) költségei megosztásra kerülnek a MÁV Zrt. és a vállalatcsoport teljeskörűen konszolidált leányvállalatainak közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos állományi létszáma alapján, és abból • a MÁV Zrt. létszámára jutó rész az EKI • a leányvállalatok létszámára jutó rész az EKP kódon kerül kigyűjtésre. A MÁV Zrt. főkönyvei között megosztandó társasági irányítás költségét a fentiek szerint az EKI tevékenységi kódra elkülönített költségek képezik. A központi költségek, ráfordítások és bevételek tevékenységhez rendelésének összefoglalása Főkönyvi számla

Tevékenységi sor csoport

XKP szervezet

XKG szervezet

XKI szervezet

XKE szervezet

XKW szervezet

Mind

XKNE

→EKP

→ EKI → EKP

→ EKI

→ EKE

→ EKW

Mind

X1E

→ EKE

4.3.2.C2) A TÁRSASÁGI IRÁNYÍTÁS KÖLTSÉGEINEK FELOSZTÁSA A társaságirányítás (EKI) költségei • a pályaműködtetés főkönyvi szervezetei, • a térségi személyszállítás főkönyvi szervezetei, valamint • a Központ főkönyvhöz tartozó nem irányító szervezetek (XKP, XKW, XKE) által végzett tevékenységre azok közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszáma szerinti vetítési alap alkalmazásával kerül megosztásra. A társaságirányítás megosztott költsége MÁV Zrt. minden a központi irányítás üzletágon kívüli szervezetére társaságirányítási belső költségként, minden központi irányításon belüli szervezetére bevétel csökkentő tételként kerül elszámolásra az alábbi módon: Fk

K

Fk.szla

SKTGEREDM

Szerv

XKG XKI

Tev

EKI

Tartozik

Követel

K.50.36595 P, X,50.59691.vet.szerv.7149 (vetítési alap: létszám a társasági irányítást és pályavasúti társasági irányítást nem végző szervezeteken)

K.50.59791.szerv.7149

K.50.59791.szerv.7149

K.50.36595

P, X.50.36595

4. szám


529

4.3.2.D) A KÖZPONT FŐKÖNYVBEN ELSZÁMOLT KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK ÉS BEVÉTELEK KIGYŰJTÉSE A Központ főkönyv további szervezetein elszámolt költségeket, illetve a társaságirányítás előző pontban elszámolt belső bevételét • az elkülönítendő tevékenységek kimutatására szolgáló EKP, EKI1, EKI2, EKW és EKE tevékenységi kódokra, • az eredeti főkönyv, főkönyvi számla, szervezet, kft-kód megtartásával, • a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el, az alábbiak szerint: K K K K

Fk.szla SKTG04IS SKTG04IS SKTG04IS SKTG04IS

Szerv Mind XKE XKW XKP

Tev. X1E XKNE XKNE XKNE

Tartozik K.00.fk.szerv.EKE.0000.kft K.00.fk.szerv.EKE.0000.kft K.00.fk.szerv.EKW.0000.kft K.00.fk.szerv.EKP.0000.kft

Követel K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft

Ugyanebben a lépésben történik meg a pályavasúti belső szolgáltatások és központi irányítás elszámolásának kigyűjtése ezen tevékenységek gyűjtőkódjára, abból a célból, hogy azokon a teljeskörű felosztás kontrollálható legyen: K P P P

Fk.szla 59791 59761 59762 59763

Szerv XKI XPH1 XPH2 XPH3

Tev. 7149 7150 7150 7150

Tartozik K.00.59791.szerv.EKI.0000 P.00.fk.szerv.EPH1.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH2.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH3.0000.kft

4.3.2.E) A PÁLYAVASÚTI FŐKÖNYV KÖLTSÉGEINEK, RÁFORDÍTÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉS TEVÉKENYSÉGRE TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSA

A Pályavasúti főkönyv minden költsége, ráfordítása és bevétele a vasúti pályahálózat működtetésre kerül közvetlenül elszámolásra. 4.3.2.F) KESKENY NYOMKÖZŰ TÉRSÉGI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI FŐKÖNYV KÖLTSÉGEINEK, RÁFORDÍTÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA

A Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyv minden költsége, ráfordítása és bevétele a személyszállítási tevékenységre kerül közvetlenül elszámolásra. 4.4 Számviteli elkülönítés adatszolgáltatása Az elkülönített tevékenységekre vonatkozó adatszolgáltatásokat a Társaság szintjén kell elkészíteni ezer Ft-ban. Az eszközök és források, valamint a költségek, ráfordítások és bevételek adatai • a vasúti pályahálózat működtetés vonatkozásában a Pályavasúti főkönyv • a személyszállítás vonatkozásában a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyv

Követel K.00.59791.szerv.E99.0000 P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft

•

az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központ főkönyv eszköz és forrás, valamint az eredmény főkönyvi számlák adataival egyezik meg. Az adatok alapján kerülnek összeállításra az éves felügyeleti jelentés, valamint a negyedéves felügyeleti jelentések. 4.4.1 Éves felügyeleti jelentés Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként összeállított éves felügyeleti jelentéshez az alábbi kimutatások kerülnek összeállításra a kimutatások adatainak szöveges értékelésével együtt elkülönítendő tevékenységenként és Társaság szinten együtt a rendelet 11.§.-ban előírtaknak megfelelően: • mérleg, • cash flow kimutatás, • eredménykimutatás, • tevékenységi kimutatás, • a költségvetési támogatások jogcímenként, • a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként, • a tevékenységek belső elszámolása miatti halmozódás • a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszáma.

530


A kimutatások adattartalma az alábbi: •

a mérleg, cash flow kimutatás és eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti adattartalommal kerül összeállításra, • a tevékenységi kimutatás esetében a Társaság számlarendjében előírt főkönyvi számlák kerülnek figyelembe vételre a 7. sz. mellékletben leírt tartalommal, • a költségvetési támogatás jogcímenkénti felsorolása a Társaság számlarendjében jogcímenként részletezett főkönyvi számlák alapján kerül összeállításra, • a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és velük szemben felmerült költségek a kapcsolt vállalkozás Társaság számlarendjében előírt társasági kódja alapján kerül kitöltésre az alábbi bontásban: ⇒ árbevétel ⇒ bevétel ⇒ összes költség ⇒ ráfordítás • a tevékenységek belső elszámolása miatti halmozódást tartalmazó kimutatás sorai és oszlopai egyaránt: ⇒ a vasúti pályahálózat-működtetés ⇒ a személyszállítás ⇒ a közszolgáltatási személyszállítás ⇒ az egyéb tevékenység (tartalmazza a társasági irányítás belső bevételét) ⇒ a fenti tevékenységek Társaság összesen adatokat tartalmazzák a Társaság számlarendben előírt főkönyvi számlák adatai alapján a 8. sz. mellékletben leírt tartalommal. A mellékletben a BBE és társasági irányítási belső bevétel negatív számmal, a BBE és társasági irányítási belső költség pozitív számmal szerepel. • a tárgyévben ténylegesen foglalkoztatott munkavállalók közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszáma, mely a Társaság SAP-HR rendszere által biztosított adat. Az éves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt az éves beszámoló letétbe helyezésével egyidejűleg küldi meg a Társaság a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. 4.4.2 Negyedéves felügyeleti jelentés A negyedéves felügyeleti jelentés a 7. sz. mellékletben leírt tartalommal és a kimutatások adatainak szöveges értékelésével együtt kerül összeállításra. A negyedéves felügyeleti jelentésben • a belső szolgáltatások belső költsége és belső bevétele a számviteli nyilvántartás alapján kerül kimutatásra,

4. szám

•

a központi irányítási költségek az éves tervezett létszáma arányában kerülnek megosztásra. A negyedéves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt a tárgynegyedév utolsó napját követő 45 napon belül küldi meg a Társaság a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasításban hivatkozott utasítások: – 43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG számú utasítás „A GIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egységes számlarendje” – 8/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG számú utasítás „ A számviteli bizonylatok kezelési szabályairól” 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Jelen utasítás a közzétételt követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2016. január 1. napjától kezdődő üzleti évtől kell alkalmazni, azzal, hogy a 4.2.1 cd) és 4.2.3. pontok rendelkezéseit már a 2015. évi éves beszámoló összeállítása során is alkalmazni kell. 7.0 MELLÉKLETEK 1. A vasúti infrastruktúra meghatározása és fogalomköre 2. A főkönyvi szervezetek által végzett és igénybevett elkülönítendő tevékenységek 3. A tárgyi eszközök és immateriális javak főkönyvi szervezethez történő hozzárendelése 4. Pályavasúti főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek vasúti pályahálózat működtetéshez történő hozzárendelése 5. Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek személyszállításhoz történő hozzárendelése illetve megosztása 6. Központi főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő vasúti tevékenységhez történő hozzárendelése illetve megosztása 7. A tevékenységi kimutatás sorai esetében alkalmazott főkönyvi számlák 8. Az elkülönítendő belső tevékenységek elszámolása miatti halmozódás kimutatása 9. Szervezetek tevékenységi besorolása 10. Egyedi elszámolások speciális szabályai Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

4. szám


531

1. sz. melléklet A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzata 1. sz. melléklete I. MELLÉKLET A vasúti infrastruktúra kifejezés meghatározása és fogalomköre Az 1970. június 4-i 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, 2006. június 9-i 851/2006/EK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében felsorolt elemekből áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó francia bekezdésben foglaltak helyett „A pályavasúti részleg által használt épületek”-et kell érteni A.

VASÚT

A vasúti infrastruktúra a következő tételekből áll – amennyiben azok az állandó útvonal részét képezik –, beleértve a szolgálati mellékvágányokat, azonban a vasúti javítóműhelyekben, depókban vagy mozdonyszínekben található vágányok, illetve a magántulajdonú szárnyvonalak vagy mellékvágányok kivételével: − földterület, − pályatest és pályaalépítmény, különösen a töltések, bevágások, vízlevezető csatornák és árkok, falazott árkok, csőátereszek, bélésfalak, oldalrézsűk védelmére ültetett növényzet stb., utas- és áruperonok, normál sínköz és járdák; kerítésfalak, sövény, kerítések, tűzvédelmi sávok, fűtőműberendezések; átjárók stb., hófogó rácsok, − műtárgyak: hidak, csőátereszek, és egyéb átmenő szerkezetek, alagutak, fedett bevágások és egyéb aluljárók, támfalak, valamint lavina, kőomlás stb. ellen védő műtárgyak, − vasúti átjárók, beleértve a közúti forgalom biztonságát szolgáló berendezéseket, − felépítmények, különösen: vágányok, peremes sínek, terelősínek, talpgerendák és hosszanti talpfák, az állandó pálya kisebb szerelvényei –- ballasztanyag, beleértve a kavicsot és homokot, váltók, átszelések stb., mozdonyfordító korongok és tolópadok (kivéve a kizárólag mozdonyok számára fenntartott tolópadokat), − bekötőutak az utasok és az áruszállítás számára, beleértve a közúti bekötőutakat is, − biztonsági, jelző-, távközlő- berendezések a nyílt pályán, állomásokon és rendező-pályaudvarokon, beleértve a jelző- és távközlő rendszerek működtetéséhez használt elektromos áram termeléséhez, átalakításához és elosztásához szükséges létesítményeket, az ilyen létesítményekhez vagy üzemekhez szolgáló épületek, sínfékek, − forgalmi és biztonsági célú világítóberendezések, − vontatáshoz használt, elektromos áram átalakításához és továbbításához használatos üzem: alállomások, az alállomások közötti tápkábelek és csatlakozó vezetékek, hosszláncrendszerű felsővezetékek és tartóoszlopok; áramvezető sín tartóelemekkel, − az infrastrukturális részleg által használt épületek, beleértve a szállítási díjak beszedésére használatos létesítmények egy meghatározott részarányát.


Sor

Tevékenység/Főkönyv

Szervezetek 1. Vasúti közlekedési tevékenység 1.a. Vasúti pályahálózat működtetése 1.aa. Vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások (HÜSZ) 1.ab. Egyéb vasúti pályahálózat működtetés Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat-hozzáférés Saját célú és összekötő vasúti pálya szolgáltatás Üzemi vágány használat Egyéb pályaműködtetés 1.b. Vasúti személyszállítás 1.bb. Vasúti nem közszolgáltatási személyszállítás (ESN) 1.c. Pályaműködtetés belső szolgáltatásai 1.ca. Humánpartner 1.cb. Ingatlangazdálkodás 1.d. Pályavasúti társaságirányítás 1.da. Infokommunikációs, biztonsági, humánerőforrás társaságirányítási szolgáltatás 2. Egyéb tevékenység 2.1 Nem irányítási egyéb tevékenység 2.1.a. Maradó tevékenységn (EKW) 2.1.b. Egyéb tevékenység (EKE) 2.2 Központi irányítás 2.2..a. Vállalatcsoport irányítás 2.2.aa. Szervezeti vállalatcsoport irányítás (EKP) 2.2.b. Társasági irányítás 2.2..ba. Szervezeti társasági- és csoport irányítás (EKI)

Központi főkönyv

2. sz. melléklet

-

V V V V

V

Pályavasúti szervezetek

I I

V

I I

-

Többi személyszállítási szervezet

I

I I

-

I

-

I

I I

-

I

-

I

I I

-

I

-

I

I I

-

I

-

I I

I

I I I I

I

Pályavasúti Térségi személyfőkönyv szállítási főkönyv

V V

I

Kiszervezett Egyéb Külső Központi Központi fél tevékenység közponirányítási szolgáltatási ti szerveátmeneti szervezetek szervezet zet szervezet

V

V

-

-

I

V V

I

-

I

-

V V

I

-

I I

I

-

V: Tevékenységet végzi I: Tevékenységet igénybeveszi HÜSZ: HÜSZ szolgáltatás * A tervezett éves nettó árbevétel aránya alapján profitorientált vagy nem profitorientált szolgáltatás

4. szám


533

3. sz. melléklet A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzata 3. sz. melléklete MÁV Zrt. főkönyveihez tartozó tárgyi eszközök főbb csoportjai Pályavasúti főkönyv I. Kincstári tulajdonban lévő eszközök 1. Nyílt hozzáférésű és keskeny nyomközű térségi vasúti pályák és tartozékaik: a) alépítmény (212121-212125) és felépítmény (21211-212116) a kisajátítási határon belüli földterülettel, b) alagutak (214213), tám- és bélésfalak (212126), vasúti rakodók (212127), vágány- és pályaelzárók (212128), egyéb vasúti kiegészítő építmények (212129), c) hidak (214121), felüljárók (214122), jelzőhidak (214123), aluljárók (214202), átereszek (214201), d) középfeszültségű (1-35 kV) erősáramú vezetékek és kiegészítő építményei (212131), kisfeszültségű (1 kV alatti) erősáramú vezetékek és kiegészítő építményei (212132), kisfeszültségű gyengeáramú (távközlő és adathálózat) vezetékek (212133), villamos felsővezeték (212134), villamos vontatási transzformátorállomás (212135), HM saját célú pályahálózat (212136), e) jelző- és biztosító berendezések, vezetékes és egyes vezeték nélküli hírközlő berendezések, utastájékoztató berendezések, f) vágányba épített szerkezetek (vágányfékek, hőnfutásjelzők, vágányhídmérlegek), g) a vasútnak a vasúttal és más közlekedési úttal való szintbeni kereszteződése (a 212129-2-ből), h) mérlegházak aknával vagy anélkül (124115-ből a nyílt hozzáférésű vasúti pályához tartozók). 2. A nyílt hozzáférésű vasúti pályából kiágazó saját célú pályahálózatok, üzemi vágányok első (kiágazó) kitérője. 3. Honvédelmi és polgári védelmi létesítmények és eszközök. 4. A forgalomirányítás, a forgalom-lebonyolítás, az ügyfél- és utaskiszolgálás, a forgalombiztonság és a baleset-elhárítás épületei és eszközei. 5. Műemléknek nyilvánított épületek. 6. Az épületekhez, építményekhez tartozó földterület. 7. Vagyonrendezés következtében állami tulajdonba került földterületek és az azokon található épületek, építmények II. A MÁV ZRt. tulajdonában lévő eszközök 1. Vasúti pályahálózat működtetését szolgáló eszközök: a.) A nyílt hozzáférésű, a keskeny nyomközű térségi vasúti pályán és a saját célú vasúti pálya és a hozzá tartozó létesítmények, és az azok működtetéséhez szükséges eszközök (munkagépek, járművek, épületek és berendezések beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket). b.) A különböző nyomtávok közötti átrakást szolgáló berendezések. b.) A nyílt hozzáférésű és a keskeny nyomközű térségi vasúti pályán lévő vízi építmények és csővezetékek, vízkivételi és vízgazdálkodási művek fogadó és termelő berendezései és gerinchálózata.

534


4. szám

c.) A nyílt hozzáférésű, a keskeny nyomközű térségi vasúti pálya, a saját célú vasúti pálya és a hozzá tartozó létesítmények működtetéséhez szükséges munkagépek, járművek, épületek és berendezések, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket. d.) Az épületekhez, építményekhez tartozó földterület. e.) A vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett kiegészítő szolgáltatások ellátásához szükséges berendezések (vasúti személykocsik gépi kocsimosó berendezése, takarító vágányok, csomagmegőrzés és poggyászszolgáltatás eszközei). 2. Az eszközök és létesítmények működtetéséhez, a tevékenységek végzéséhez és irányításához szükséges munkagépek, járművek, berendezések és egyéb eszközök, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket is. 3. A MÁV ZRt által alapított társaságoknak és egyéb idegen feleknek bérbe adott ingatlanok (épület, építmény), amelyen részben a pályahálózat részét képező vagy annak működtetéséhez szükséges épület, építmény található. Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv 1. A személyszállítási tevékenységek ellátását szolgáló a) személykocsik, poggyászkocsik, különleges (rokkant, kerékpárszállító, játszó, stb.) kocsik, b) személyszállítási célú dízelmozdonyok, dízel motorvonatok, vezérlő kocsik, nosztalgia személyszállító járművek, c) személyszállító vonatok és vasúti járművek technikai előkészítéséhez, karbantartásához szükséges eszközök és berendezések, d) személypénztárak eszközei 2. Az eszközök és létesítmények működtetéséhez, a tevékenységek végzéséhez és irányításához szükséges munkagépek, járművek, kizárólagos használatú épületek, berendezések és egyéb eszközök, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket is. Központi irányítás és szolgáltatás főkönyv 1. A tevékenység ellátásához használt épületek, építmények, az azokhoz tartozó földterületek és vagyoni értékű jogok. 2. A központi irányítás és központi szolgáltatás ellátásához szükséges gépek, berendezések, járművek, beleértve a számítástechnikai eszközöket, a GIR és az IHIR központi gépeit is. 3. A MÁV ZRt által alapított társaságoknak és egyéb idegen feleknek bérbe adott ingatlanok (épület, építmény, föld), vasúti járművek, vasúti berendezések és egyéb eszközök.

4. szám


535

4. sz. melléklet Pályavasúti főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek vasúti pályahálózat működtetés tevékenységeihez történő hozzárendelése, illetve megosztása

Megnevezés

Eredmény adatok vasúti pályahálózat működtető tevékenységre történő elszámolása közvetlenül Tevékenységi sor és Főkönyvi számla pályaszakasz vagy főkönyvi számla

1.Pályavasút saját közvetlen költsége 1.1. Vasúti pálya építményeinek, berendezéseinek költsége Összes költség 1.1.1. Normál és széles nyomközű vasúti pálya és a pályaműködtetést szolgáló üzemi vágány építményeinek, berendezéseinek nyílt vasúti pályahálózat működtetéshez hozzárendelt költsége 1.1.2. Normál és széles nyomközű vasúti pálya építményeinek, berendezéseinek nyílt és Összes költség nem nyílt hozzáférés között megosztandó költsége 1.1.3. Keskeny nyomközű térségi vasúti pálya építményeinek, berendezéseinek költséÖsszes költség ge 1.1.4. Saját célú vasúti pályahálózat és a használatba adott üzemi vágány építményeiÖsszes költség nek, berendezéseinek költsége 1.2. Állomási költség 1.2.1. Pályaműködtetés állomáson Összes költség 1.2.2. Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges tevékenységek Összes költség 1.2.3. Vasúti pályahálózat működtetését végző eszközök szabad kapacitásának értékeÖsszes költség sítése 1.2.4. Vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett kiegészítő szolgálÖsszes költség tatások 1.2.5. Vasúti pályahálózat működtetés részét képező ingatlanok hasznosítása Összes költség 1.3. Központi költség 1.3.1. Pályaműködtetés informatikai költség Összes költség 1.3.2. Vontatási villamos energia költség Összes költség 1.4. Társaság irányítási költség 1.4.1. Pályavasúti társasági irányítás költségei Összes költség 1.4.2. Pályaműködtetői belső szolgáltatást költségei BBE belső bevétel 2. Pályavasút saját és kapott közvetlen és megosztandó irányítási költsége és ráfordítása 2.1. Pályavasút tevékenységi és üzletági irányítási költsége, ráfordítása 2.1.1. Pályavasút tevékenységi és üzletági irányítási költsége Összes költség 2.1.2. Pályavasút ráfordítása 2.1.2.1. Pályavasút egyéb ráfordítása 2.1.2.1.1.Kincstári eszközök selejtezése, értékvesztése, káreseménye ráfordítása 2.1.2.1.2.MÁV Zrt tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, selejtezése, értékvesztése, káreseménye ráfordítása 2.1.2.1.3.Készletek selejtezése, értékvesztése ráfordítása 2.1.2.1.4.Követelések értékvesztése, behajthatatlan követelések leírt összege 2.1.2.1.5.Céltartalék képzés és egyéb ráfordítások 2.1.2.2. Pályavasút pénzügyi ráfordítása 2.1.2.2.1.Hitelek után fizetett kamat 2.1.2.2.2.Követelések, kötelezettségek, részesedések árfolyamvesztesége, egyéb pénzügyi ráfordítások 2.2. Társaságirányítás pályavasutat terhelő költsége Társ.ir. belső költség 3. Pályavasút által igénybevett központi szolgáltatások belső közvetlen költsége 3.1. Igénybevett egyéb központi szolgáltatások (közszolgáltatási üzemi és üzemi ingatÖsszes költség lan kezelés, felügyelet és bérlet) belső közvetlen költsége 4. Pályavasút bevétele 4.1. Pályavasút árbevétele 4.1.1. Pályaműködtetés árbevétele Árbevétel

MIND

MIND MIND MIND

MIND MIND MIND MIND MIND MIND MIND MIND MIND

MIND

MIND MIND MIND MIND MIND MIND MIND MIND MIND

MIND

536


Megnevezés

4.1.2. Saját célú vasúti pálya és üzemi vágány árbevétele 4.1.3. Egyéb pályavasúti árbevétel 4.1.4. Ingatlanbérbeadás árbevétele 4.2. Pályavasút belső bevétele 4.2.1. Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat működtetés belső bevétele 4.2.2. Egyéb belső bevétel 4.3. Pályavasút egyéb közvetlen és megosztandó bevétele 4.3.1. Pályavasút egyéb bevétele

4. szám Eredmény adatok vasúti pályahálózat működtető tevékenységre történő elszámolása közvetlenül Tevékenységi sor és Főkönyvi számla pályaszakasz vagy főkönyvi számla Árbevétel MIND Árbevétel MIND Árbevétel MIND BBE belső bevétel BBE belső bevétel

MIND MIND

4.3.1.1.Kincstári tárgyi eszközök káreseménye bevétele

MIND

4.3.1.2.MÁV Zrt. tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, káreseménye bevétele

MIND

4.3.1.3. Készletek értékvesztésének visszaírása

MIND

4.3.1.4. Követelések értékvesztésének visszaírása

MIND

4.3.1.5. Pályaműködtetés költségtérítése, költségvetési juttatás üzemi eredményt érintő halasztott bevétele

MIND

4.3.1.6. Költségvetési juttatás, kormány által elengedett tartozások

MIND

4.3.1.7. Egyéb kapott pénzeszközök

MIND

4.3.2. Pályavasút pénzügyi bevétele

MIND

* Az elszámolás adatainál: - tevékenységi sor (dőlt) - főkönyvi számla (álló)

4. szám


537

5. sz. melléklet Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek nem közszolgáltatási személyszállításhoz történő hozzárendelése

Megnevezés

1.Személyszállítás saját közvetlen költsége 1.1. Vasút jármű költség 1.1.1. Vontató jármű karbantartás, écs 1.1.2. Vontatott jármű karbantartás, écs 1.2. Vonat és állomási költség 1.2.1. Vonatkíséret, vonatpótló járat, fűtés-világítás 1.2.2. Személykocsi rendezés, irányítás 1.2.3. Számadó pénztár, jegykiadás 1.2.4. Egyéb állomási költség (személyvonat vezénylés, stb.) 2. Személyszállítás saját és kapott irányítási költsége és ráfordítása 2.1. Személyszállítás tevékenységi és üzletági irányítási költsége, ráfordítása 2.1.1. Személyszállítás tevékenységi és üzletági irányítási költsége 2.1.2. Személyszállítás ráfordítása 2.1.2.1. Személyszállítás egyéb ráfordítása 2.1.2.2. Személyszállítás pénzügyi ráfordítása 2.2. Személyszállítás által igénybevett központi szolgáltatások belső általános költsége 2.2.1. Igénybevett humán szolgáltatások 2.3. Társaságirányítás személyszállítást terhelő költsége 3. Személyszállítás igénybevett pályavasúti belső költsége 3.1. Térségi vasúti pályahálózat szolgáltatás 4. Személyszállítás bevétele 4.1. Személyszállítás árbevétele 4.1.1. Menetdíj bevétel 4.1.2. Egyéb személyszállítási árbevétel 4.2. Személyszállítás egyéb közvetlen bevétele 4.2.1. Személyszállítás egyéb bevétele 4.2.1.1.Egyéb bevétele 4.2.2. Személyszállítás pénzügyi bevétele

Eredmény adatok közszolgáltatási személyszállításra, illetve nem közszolgáltatási személyszállításra történő elszámolása Nem közszolgáltatási Főkönyvi számla személyszállí-tási szervezet

Összes költség Összes költség

ESN ESN

Összes költség Összes költség Összes költség Összes költség

ESN ESN ESN ESN

Összes költség

ESN ESN ESN

BBE belső költség Társ.ir. belső költség

ESN ESN

BBE belső költség

ESN

Árbevétel Árbevétel

ESN ESN

ESN ESN


Eredmény adatok vállalatcsoport irányításra, társasági irányításra, központi szolgáltatásra és egyéb tevékenységre történő gyűjtése, illetve megosztása*

Központi főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő vasúti tevékenységhez történő hozzárendelése, illetve megosztása

Megnevezés

6. sz. melléklet

Főkönyvi számla

Tevékenységi sor

Válllalatcsoport és társaság irányítás megosztásának vetítési alapja**

Egyéb szervezet

Csoport irányító szervezetek

Főkönyvi számla

g.

j.

f.

1. Központ saját közvetlen költsége

1.4. Egyéb értékesítés közvetlen költsége 2. Központ saját és kapott irányítási költsége és ráfordítása 2.1. Központ tevékenységi és üzletági irányítási költsége, ráfordítása 2.1.1. Központ tevékenységi és üzletági irányítási költsége 2.1.2. Központ ráfordítása 2.1.2.1. Központ egyéb ráfordítása

EKE

EKE

Társaság (MÁV Zrt.) létszám

Vállalatcsoport létszám

Minden

Minden

-

EKE

i.

e.

Társaságés csoport irányító szervezetek

EKW

h.

d.

-

-

Kiszervezett Társaság tevékenység irányítás átmeneti szervezet

b.

EKP,EKI

-

a.

EKP, EKI

-

Minden

Összes költség

-


1.1. Működési közvetlen költség

-

Minden

EKI

EKE


Minden

-

EKE

EKE


-

-

EKW

EKE

-

EKE

EKI

EKW

EKE

EKP,EKI

EKI

-

Összes költség Összes költség

EKP, EKI

EKP, EKI

-

Összes költség

Összes költség

EKP, EKI

EKW

1.3. Központi szolgáltatás értékesítés közvetlen költsége

2.1.2.1.1.Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, selejtezése, értékvesztése, káreseménye ráfordítása

-

1.2. Működésen kívüli közvetlen költség

2.1.2.1.2. Kihelyezett tevékenységekkel összefüggő környezeti károk felszámolásának ráfordítása, céltartalék képzése

EKW EKW

EKI EKI

EKP, EKI EKI

EKP, EKI EKI

2.1.2.1.3. Egyéb készletek selejtezése, értékvesztése ráfordítása 2.1.2.1.4.Követelések értékvesztése, behajthatatlan követelések leírt összege, egyéb károk, kártérítések, bírságok, büntetések, késedelmi kamat ráfordítása


Társaság irányítás

EKW

Kiszervezett tevékenység átmeneti szervezet

EKE

Egyéb szervezet


Főkönyvi számla

Minden

Tevékenységi sor



EKI



EKP, EKI

Megnevezés

EKP, EKI

EKE

Főkönyvi számla 2.1.2.1.5.Támogatások ráfordítása, létszámmal kapcsolatos céltartalék képzés

EKW

Minden

EKE




Minden

Minden

Minden

EKE

EKE


Minden

EKE

Minden

EKW

EKE

EKW

EKW


EKW

EKW

EKI

EKI

EKI

EKI

EKI

EKI

EKP

Társaság (MÁV Zrt.) létszám EKI

EKP

-

Vállalatcsoport létszám EKW

Minden

EKE


2.1.2.1.6.Egyéb céltartalék képzés, adók, pótlékok és egyéb ráfordítások 2.1.2.1.7.Társaságba bevitt vagyon tárgyak ráfordítása

EKI

2.1.2.1.8.Egyéb ráfordítások

2.1.2.2. Központ pénzügyi ráfordítása EKI

EKI

EKI

EKP, EKI

EKI

2.1.2.2.1.Beruházási hitelek után fizetett kamat, árfolyamveszteség, értékpapír, kötelezettség és pénzügyi műveletek árfolyamvesztesége, értékvesztése

EKP, EKI

EKP

2.1.2.2.2.Egyéb hitelek után fizetett kamat, árfolyamveszteség

EKP

EKP

-

-

EKP

EKP,EKI

EKP,EKI

EKP, EKI

EKP, EKI

2.1.2.2.3.Részesedések értékvesztése, árfolyamvesztesége


EKI

2.2. Központ által igénybevett központi szolgáltatások belső általános költsége

Társ.ir. belső költség

EKI

2.3. Vállalatcsoport- és társaságirányítást is végző szervezetek központra osztott társasági irányítási költsége

Váll.csop. ir. belső költség

EKI

2.4. Vállalatcsoport- és társaságirányítást is végző szervezetek központra osztott vállalatcsoport irányítási költsége


2.1.2.3. Központ társasági adó

3. Központ által igénybevett központi szolgáltatások belső közvetlen költsége 4. Központ bevétele 4.1. Központ árbevétele



4.2.3. Szervezeti társaságirányítás belső bevétele

4.2.2. Pályavasúti társaságirányítás belső bevétele

4.2.1. Központi szolgáltatás belső bevétele

Társ.ir. belső bevétel


BBE belső bevétel

EKI

-

-

EKI

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


EKE

EKE


Minden

Minden

Minden

-


-

EKE

EKI

-

EKW

EKW

-

EKI

EKI

EKI

-

EKP

EKI

EKP, EKI


4.3. Központ egyéb közvetlen és megosztandó bevétele 4.3.1. Központ egyéb bevétele

4.3.1.3. Készletek értékvesztésének visszaírása

EKP

EKI

EKP, EKI

4.2.4. Egyéb társaságirányítás belső bevétele

EKE

-

Egyéb szervezet


Társaság irányítás

-

Megnevezés Társaságés csoport irányító szervezetek

-

Tevékenységi sor


-

Főkönyvi számla

-

Főkönyvi számla Árbevétel

Minden

4.1.1. Központi szolgáltatás értékesítés árbevétele


Minden

EKE

EKW


-

EKI

-

EKE

EKE

EKP, EKI

EKI

EKW

EKE

EKE

EKP, EKI

EKW

EKI

EKW

Árbevétel

-

EKP, EKI

EKI

4.1.2. Egyéb értékesítés árbevétele

4.3.1.1. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, káreseménye bevétele

EKP, EKI

EKI

4.2. Központ belső bevétele

4.3.1.2. Kihelyezett tevékenységekkel összefüggő környezeti károk felszámolásának bevétele, céltartalék felhasználása

EKI


4.3.1.4. Követelések értékvesztésének visszaírása, egyéb károk kapott térítése, kapott késedelmi kamat bevétele 4.3.1.5.Létszámmal kapcsolatos céltartalék felhasználás 4.3.1.6. Egyéb céltartalék felhasználás és egyéb bevételek

4.3.1.7. Társaságba bevitt vagyontárgyak bevétele


Megnevezés

Egyéb szervezet

Főkönyvi számla

Minden

Tevékenységi sor




Válllalatcsoport és társaság irányítás megosztásának vetítési alapja** Társaság irányítás

EKE


EKW


Főkönyvi számla

EKI

EKP, EKI

Minden

EKP, EKI

4.3.1.8. Egyéb bevétel 4.3.2. Központ saját pénzügyi bevétele

EKI


EKP, EKI

EKE

EKP, EKI

EKW

4.3.2.1. Pénzeszközök után kapott kamat, deviza és valutak készletek, nem beruházási hitelek árfolyamnyeresége

Minden

EKW

EKE

EKI

-

-

Társaság (MÁV Zrt.) létszám EKI

EKI

EKP

EKI

EKP

4.3.2.2. Befektetett eszközök, kötvények után kapott kamat, beruházási hitelek, értékpapírok, egyéb pénzügyi műveletek árfolyamnyeresége, egyéb árfolyamnyereség 4.3.2.3. Kapott osztalék, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

* A gyűjtés adatainál: - tevékenységi sor (dőlt) - főkönyvi számla (álló) ** Üzletági főkönyvek+közp. szolg. szervezet+ egyéb szervezet összes tevékenysége

542


4. szám

7. sz. melléklet A tevékenységi kimutatás sorai esetében alkalmazott főkönyvi számlák Sor 1.

Megnevezés

Fk.számla

Nettó árbevétel

91-94Z

ebből: - díjbevétel

911-917,92-94Z

- fogyasztói árkiegészítés

918

- államtól kapott, árbev.

919

2

Belső bevétel

5932,595,597

3

Aktivált saját teljesítmények

58

4

Egyéb bevétel

96

ebből: - állam által nyújtott költségtérítés - állami támogatás

96,86 9672-9673,96751,9678,968-9685,9687

5

Üzleti hozamok összesen

(1+2+3+4)

6

Anyagjellegű ráfordítások

51,592,812-813Z

ebből: - elszámolt hálózat-hozzáférési díj

51632

Belső ráfordítások

591,5931,5939,594,596

ebből: - hálózat-hozzáférés

59441-59447,59647

7

- vontatás

-

- egyéb vasúti szolgáltatás

591,5931,5939,5941,5942459429,59449,5961,59624-59629,59649

- központi szolgáltatás

5942-5943,59448,5945-5947,59625963,59648,5965-5965Z, 59664 -5967

- központi irányítás

5968-5969, 59661-59663

8

Személyi jellegű ráfordítások

52

9

Értékcsökkenési leírás

55

10

Egyéb ráfordítás

86

11

Üzleti ráfordítások összesen

(6+7+8+9+10)

12

Üzleti eredmény

(5-11)

13

Pénzügyi bevétel

97

14

Pénzügyi ráfordítás

87

15

Pénzügyi eredmény

(13-14)

16

Adófizetési kötelezettség

89

17

Adózott eredmény

(12+15+18-19)

4. szám


543

8. sz. melléklet Az elkülönítendő belső tevékenységek elszámolása miatti halmozódás kimutatása Belső szoltáltatást nyújtó tevékenységek Belső szolgáltatás belső költségét és belső bevételét viselő tevékenységek

Pályaműködtetés

Egyéb tevékenységek Központi szolgáltatás költsége

ÖSSZESEN

Egyéb társasági irányítás

bevétele

Pályaműködtetés

(-) Belső bevétel

(+) Belső költség


Személyszállítás (ESK+ESN)









(-) Belső bevétel

0

(+) Belső költség össz.

Egyéb tevékenységek: ebből: értékesítési tevékenység (EKE) szervezeti társasági- és csoprt irányítás irányítás (EKI) ÖSSZESEN:

(-) Belső bevétel össz.

0

0

544


4. szám

9. sz. melléklet Szervezetek tevékenységi besorolása H H1 61424 H11 I11 61416 P05 61418 61419 V4 60608 H12 I12 60152 H13 I13 58271 58289 58297 60160 H14 P04 59378 59386 59451 59543 59544 59550 60236 61341 61663 61705 61706 61707 61770 62919 63917 64428 64915 65912 66910 67918 V2 V21 V218 59600 V2181 50310 62232 67371 67447 67462 67470

MÁV Zrt főkönyvi szervezetek MÁV ZRT ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ Szabályozás, etika és kockázatmenedzsment JOG JOGI IGAZGATÓSÁG IRÁNYÍTÁS Jogi Igazgatóság PÁLYAVASÚTI JOG Ingatlan- és kártérítési jog Pályahálózat működtetési jog ÜGYKEZELÉS SZK-ba kiszervezett ügykezelési szolgáltatási tevékenység maradó költségek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Nemzetközi kapcsolatok igazgatóság BELSŐ ELLENŐRZÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS Budapest régió ellenőrzési központ Kelet-Magyarország régió ellenőrzési központ Nyugat-Magyarország régió ellenőrzési központ Belső Ellenőrzés HUMÁNERŐFORRÁS HUMÁN Humánerőforrás menedzsment Munkaerő gazdálkodás Munkajog Képzésszervezés HR projektek Szervezetfejlesztés Szakszervezet Humánpartner szervezet Kp. Szakmunkástanulók Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes Humánerőforrás gazdálkodási igazgatóság Operatív HR igazgatóság Humán támogatás Humánpartner szervezet BP Humánpartner szervezet DB Humánerőforrás Kontrolling Humán partner szervezet MS Humán partner szervezet PS Humán partner szervezet SG Humán partner szervezet SM HUMÁN SZOLGÁLTATÁS OKTATÁSI KÖZPONT BGOK KÖZPONT BGOK Központ ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS Istvántelek Tanműhely Hatvani tanműhely Iskolarendszerű képzés Tanműhely Békéscsaba Tanműhely Miskolc Tanműhely Szeged

XKI

XKI XPP XPP XKW

XKG

XKI XKI XKI XKI

XPH1 XPH1 XPH1 XPH1 XPH1 XPH1 XPH1 XPS1 XPP XPH1 XPH1 XPH1 XPS1 XPS1 XPS1 XPH1 XPS1 XPS1 XPS1 XPS1

XKW XKW XKW XKW XKW XKW XKW

4. szám 68312 89342 89359 89367 V2182 67355 67389 67397 67405 67413 67421 67439 89375 V2183 67348 V25 V257 60038 V258 60715 H15 P034 60228 62596 62927 63008 63009 V7 V71 62182 63099 64162 65052 66100 67165 V73 62943 63941 64949 65946 66944 67942 V74 59345 H16 P06 58677 58693 58700 58701 58777 58778 58784 58792 H17 I170 58504 59360

A MÁV Zrt. Értesítôje Záhony Tanműhely Dombóvár Tanműhely Celldömölk Tanműhely Győr Tanműhely KÉPZÉSSZERVEZÉS Képzésszervezés Képzésszervezés Budapest Képzésszervezés Debrecen Képzésszervezés Miskolc Képzésszervezés Pécs Képzésszervezés Szeged Képzésszervezés Szombathely Tatai Úti Oktatási Egység KÉPZÉSFEJLESZTÉS ÉS IDŐSZAKOS OKTATÁS Képzésfejlesztés és időszakos oktatás HUMÁN SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET HUMÁN SZOLGÁLTATÓK VEZETÉS ÖSSZESEN SZK-ba kiszervezett humán szolgáltatási tevékenység maradó költségek NYUGDÍJ IGAZGATÓSÁG KÁRTÉRÍTÉS Kártérítések VAGYONKEZELÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG VAGYONKEZELÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG Ingatlanrendezés és területszerzés Vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság Vagyonkezelés Ingatlanhasznosítás Lakásgazdálkodás VAGYONGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS KÖZPONTI INGATLAN HASZNOSÍTÁS Központi ingatlanok hasznosítása Budapest Központi ingatlanok hasznosítása Debrecen Központi ingatlanok hasznosítása Miskolc Központi ingatlanok hasznosítása Pécs Központi ingatlanok hasznosítása Szeged Központi ingatlanok hasznosítása Szombathely KÖZPONTI INGATLANGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÁS Központi ingatlanok nyilvántartása és közüzemi továbbszámlázása Budapest Központi ingatlanok nyilvántartása és közüzemi továbbszámlázása Debrecen Központi ingatlanok nyilvántartása és közüzemi továbbszámlázása Miskolc Központi ingatlanok nyilvántartása és közüzemi továbbszámlázása Pécs Központi ingatlanok nyilvántartása és közüzemi továbbszámlázása Szeged Központi ingatlanok nyilvántartása és közüzemi továbbszámlázása Szombathely VASÚTI GÖRDÜLŐ ÁLLOMÁNY Gördülő állomány INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFOKOMMUNIKÁCIÓ Infokommunikációs projektiroda Infokommunikációs biztonság INKA Projekt Infokommunikációs Igazgatóság Tovább hasznosítható IT eszközök Selejtezésre javasolt IT eszközök Infokommunikációs fejlesztés Infokommunikációs fejlesztés és szolgáltatásmenedzsment ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓI KABINET ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ Központi szervezetek általános költséghely Vállalati általános költséghely

545 XKW XKW XKW XKW XKW XKW XKW XKW XKW XKW XKW XKW XKW

XKW XKW

XPS2 XPS2 XPS2 XPS2 XPS2

XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE

XPH3 XPH3 XPH3 XPH3 XPH3 XPH3 XPH3 XPH3

XKI XKI

546 59865 H18 I18 58628 58644 60178 H19 P09 58826 58875 58883 60053 60054 60055 61473 61606 62133 63131 64139 65136 66142 67132 68130 H34 I34 59758 H2 H21 I21 61036 H23 I23 58057 61986 P032 58040 58041 V1 79707 H25 I25 58503 V3 V32 V321 61200 V3211 V3212 61887 62075 70102 73007 77008 77206 V3213 63073 64402 74005

A MÁV Zrt. Értesítôje Elnök-vezérigazgató KOMMUNIKÁCIÓ KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓSÁG IRÁNYÍTÁS Marketing Kommunikáció Sajtókapcsolatok Kommunikációs Igazgatóság BIZTONSÁG BIZTONSÁG Gazdaságvédelem és biztonság koordináció Üzembiztonság Információvédelem Vasútbiztonság Őrzés-védelem Fegyveres biztonsági őrzés Biztonsági Igazgatóság Vagyonvédelmi és portfólió biztonság Területi vasútbiztonság Bp. Területi vasútbiztonság Db. Területi vasútbiztonság Ms. Területi vasútbiztonság Ps. Területi vasútbiztonság Sg. Területi vasútbiztonság Sm. Területi vasútbiztonság Zh. MENEDZSMENT-TÁMOGATÁS ÉS ÜGYVITEL MENEDZSMENT-TÁMOGATÁS ÉS ÜGYVITEL Menedzsment-támogatás GAZDASÁGI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES GAZDASÁGI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES GÁVH ÖSSZESEN Gazdasági vezérigazgató-helyettes PÉNZÜGY PÉNZÜGYI IGAZGATÓSÁG IRÁNYÍTÁS Kockázatkezelés Pénzügyi igazgatóság PÁLYAVASÚTI PÉNZÜGY Pályavasúti pénzgazdálkodás Pályavasúti operatív pénzügy SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS SZK-ba kiszervezett számviteli szolgáltatási tevékenység maradó költségek BESZERZÉS BESZERZÉS IRÁNYÍTÁS Beszerzési stratégia BESZERZÉS SZOLGÁLTATÁS LOGISZTIKA LOGISZTIKA KÖZPONT SZK-ba kiszervezett BLI szolgáltatási tevékenység maradó költségek LOGISZTIKA TÁMOGATÁS KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT Raktárbázis vasútipálya Közép-magyarországi regionális logisztikai központ Raktárbázis Ferencváros Raktárbázis Szolnok Raktárbázis Szeged Raktárbázis Békéscsaba KELET-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT Kelet-magyarországi regionális logisztikai központ Raktárbázis ludas Raktárbázis Debrecen

4. szám XKG

XKE XKE XKG

XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2 XPH2

XKG

XKG

XKI XKG XPP XPP XKW

XKG

XKW

XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE

4. szám 74401 74708 75002 75705 V3214 67090 72306 72801 76000 76208 76802 78006 78204 V35 68502 H26 I26 60012 60277 P03 P031 60467 64469 P033 P0331 62687 62688 63446 P0332 63602 63603 63651 P0333 64600 64601 64659 P0334 65607 65608 65656 P0335 66605 66606 66738 P0336 67603 67604 67652 H3 H31 62109 P00 61028 61465 H32 P1 60459 P11

A MÁV Zrt. Értesítôje Raktárbázis Nyíregyháza Raktárbázis Záhony Raktárbázis Miskolc Raktárbázis Sátoraljaújhely NYUGAT-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT Nyugat-magyarországi regionális logisztikai központ Raktárbázis Győr Raktárbázis Székesfehérvár Raktárbázis Dombóvár Raktárbázis Pécs Raktárbázis Nagykanizsa Raktárbázis Celldömölk Raktárbázis Szombathely JÁRMŰ PROJEKT KÖZPONT Központi beruházás lebonyolítás KONTROLLING KONTROLLING Kontrolling Igazgatóság Portfolió-gazdálkodás PÁLYAVASÚTI GAZDÁLKODÁS PÁLYAVASÚTI KONTROLLING Pályavasúti Kontrolling Beruházás és Projekt Kontrolling PÁLYAVASÚTI TERÜLETI GAZDÁLKODÁS PÁLYAVASÚTI TERÜLETI GAZDASÁGI SZERVEZET BUDAPEST Területi pályavasúti kontrolling Budapest Területi vagyongazdálkodás Budapest Területi gazdasági szervezet Budapest PÁLYAVASÚTI TERÜLETI GAZDASÁGI SZERVEZET DEBRECEN Területi pályavasúti kontrolling Debrecen Területi vagyongazdálkodás Debrecen Területi gazdasági szervezet Debrecen PÁLYAVASÚTI TERÜLETI GAZDASÁGI SZERVEZET MISKOLC Területi pályavasúti kontrolling Miskolc Területi vagyongazdálkodás Miskolc Területi gazdasági szervezet Miskolc PÁLYAVASÚTI TERÜLETI GAZDASÁGI SZERVEZET PÉCS Területi pályavasúti kontrolling Pécs Területi vagyongazdálkodás Pécs Területi gazdasági szervezet Pécs PÁLYAVASÚTI TERÜLETI GAZDASÁGI SZERVEZET SZEGED Területi pályavasúti kontrolling Szeged Területi vagyongazdálkodás Szeged Területi gazdasági szervezet Szeged PÁLYAVASÚTI TERÜLETI GAZDASÁGI SZERVEZET SZOMBATHELY Területi pályavasúti kontrolling Szombathely Területi vagyongazdálkodás Szombathely Területi gazdasági szervezet Szombathely ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES Területi Képviselet Budapest ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES Pályavasúti általános költséghely Általános vezérigazgató-helyettes PÁLYAVASÚT PÁLYAVASÚT ÜZLETÁG IRÁNYÍTÁS Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság KÖZFOGLALKOZTATÁS

547 XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE XKE

XKG XKP

XPP XPP

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP

XKI XPP XPH1

XPP

548

A MÁV Zrt. Értesítôje 63420 P12 27268 59352 60070 60071 60072 60073 60074 60075 60076 P13 60087 60293 60434 60509 60673 P14 60300 P141 60301 60319 60327 60350 P142 30007 30023 30031 30049 P143 62600 62602 62604 62605 P144 27201 27276 30106 30114 30140 58479 60310 P145 61572 P146 61556 P15 58891 P151 68668 P152 58941 P153 58958 58967 P154 58974 P16

Közfoglalkoztatási iroda PÁLYAVASÚTI BESZERZÉSI IGAZGATÓSÁG Hosszúsín gyártás Gázolajkutak eszközei és üzemeltetési készletei Pályavasúti Beszerzési Igazgatóság Pályavasúti Beszerzési Működéstámogatás Eszköz- és Vállalkozás Beszerzési Iroda Anyaggazdálkodási Főosztály Anyagbeszerzési Osztály Készlet- és Raktárgazdálkodási Osztály RAKTÁROZÁSI KÖZPONT FORGALMI ÜZEMVITELI IGAZGATÓSÁG FORGALMI ÜZEMVITELI IGAZGATÓSÁG Üzemirányítási Központ Forgalmi Technológiai Osztály Forgalmi Üzemirányítási Osztály Forgalmi Felügyeleti Osztály MŰSZAKI FELÜGYELETI ÉS TECHNOLÓGIAI IGAZGATÓSÁG Műszaki Felügyeleti és Technológiai Igazgatóság PÁLYALÉTESÍTMÉNYI FŐOSZTÁLY Pályalétesítményi Főosztály Pályafenntartási Osztály Híd Osztály Alépítményi Osztály TÁVKÖZLÉSI, ERŐSÁRAMÚ ÉS BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSI FŐOSZTÁLY Távközlési, Erősáramú és Biztosítóberendezési Főosztály Távközlési Osztály Erősáramú Osztály Biztosítóberendezések Osztály INGATLAN ÜZEMELTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Ingatlan Üzemeltetési és Fejlesztési Főosztály NET Iroda Ingatlan Fejlesztési Osztály Ingatlan és Zöldterület Üzemeltetési és Karbantartási Osztály TECHNOLÓGIAI KÖZPONT Pályalétesítményi Központ PL tervezhető karbantartás KP TEB Központ TEB GSMR eszközök nyilvántartása Erősáramú tervezhető karbantartás TEB Kp. Vasúti mérésügyi szolgáltató egység Technológiai Központ PÁLYAVASÚTI PROJEKTIRODA Pályavasúti Projektiroda MŰSZAKI HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓ Műszaki Hálózati Koordináció MŰSZAKI LEBONYOLÍTÁSI IGAZGATÓSÁG Műszaki Lebonyolítási Igazgatóság BACK OFFICE Back Office MŰSZAKI TERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Műszaki Tervezési Főosztály MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTÉSI FŐOSZTÁLY Műszaki Előkészítési Főosztály Kalkulációs és Erőforrás Osztály MÉRNÖKI ÉS MŰSZAKI ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Mérnöki és Műszaki Ellenőrzési Főosztály PÁLYAVASÚTI ÉRTÉKESÍTÉSI FŐOSZTÁLY

4. szám XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP

4. szám 60210 P18 61466 P19 60520 P2 P21 P211 P2111 62513 62514 63438 P2113 48439 62034 62810 P2114 20974 62026 P2115 62059 P2116 62950 P212 P2123 01016 01024 01032 01081 01131 01172 01222 01255 01289 01347 01362 01404 01511 01578 03178 03269 03731 05785 05827 05843 05876 06502 06569 10017 10025 10033 10074 10082 10116 10140 10173 10199 10322

A MÁV Zrt. Értesítôje Pályavasúti Értékesítési Főosztály PÁLYAVASÚTI MŰKÖDÉSTÁMOGATÁS Pályavasúti Működéstámogatás PÁLYAVASÚTI KÖRNYEZETVÉDELMI IRODA Pályavasúti Környezetvédelmi Iroda PÁLYAVASÚTI ÜZLETÁG VÉGREHAJTÁS TERÜLETI KÖZPONT BUDAPEST TERÜLETI KÖZPONT BUDAPEST OPERATÍV IRÁNYÍTÁS TERÜLETI KÖZPONT VEZETŐ PV Területi Igazgatóság Bp Területi Működéstámogatás Budapest Műszaki igazgató-helyettes BP FORGALMI OSZTÁLY BP Forgalomirányítási Csoport Bp TERÜLETI FORGALMI OSZTÁLY BP Felügyeleti Alosztály BP OP PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY BP Pályakarbantartási Alosztály BP OP TERÜLETI PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY BP TEB OSZTÁLY BP TERÜLETI TEB OSZTÁLY BP TERÜLETI INGATLAN OSZTÁLY BP Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Osztály Bp TERÜLETI KÖZPONT BUDAPEST VÉGREHAJTÁS FORGALMI VÉGREHAJTÁS BP Bp. Déli pu. Bp. Kelenföld Állomás Bp.KLF.Ip.telep) Budaörs Állomás (Törökbálint) Bicske Állomás (Bicske a. Felcsut, Vértesboglár, Vértesacsa, Vereb.) Tatabánya Állomás (Vértesszöllös,Tatabánya elágazás) Almasfüzítő Állomás Komárom Állomás Győrszentiván Állomás Győr Állomás (Győr-Ipartelep) Mosonmagyaróvár Állomás Hegyeshalom Állomás (Levél) Óbuda Állomás (Üröm, Aquinkum) Esztergom Állomás Lábatlan, Piszke, Eternitgyár, Süttő, Neszmély, Martonvásár Állomás (Petend) Székesfehérvár Állomás (Szárazrét, Pákozd, Csala, Patka) Mór Állomás (Csókakő) Budafok Háros Állomás (Budatétény) Érd Állomás (Érdliget, Érd-felső, Érdi elágazás) Dunai finomító Állomás Pusztaszabolcs Állomás Dunaújváros Állomás Dunaföldvár Állomás Bp. Keleti pu. Bp. Ferencváros pu. (Bp.Dunapart, Marhavásártér, Sertésvásártér) Bp. Nyugati pu. Rákos Állomás (Rákoscsaba, Rákoscsaba újtelep, Rákoskeresztúr, Rákos) Rákosrendező Állomás Bp. Soroksári út Állomás Rákospalota-Újpest Állomás (Rákospalota-Kertváros) Kőbánya-Kispest Állomás Kispest Állomás Soroksár Állomás

549 XPP XPP XPP

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP

550

A MÁV Zrt. Értesítôje 10447 10504 10645 10900 10918 10967 10991 11130 11163 11205 11577 11643 11692 11809 11858 11874 11957 13664 13722 13748 13771 16162 48041 48058 48066 48074 48082 48090 48116 48124 48140 48165 48173 63553 P2124 20495 20925 20933 20941 20958 20966 63561 67710 67868 P2125 31013 31054 31112 31138 31210 31211 31302 31807 31914 32040 52098 52099 63569

Vác Állomás (Vác-alsóváros, Máriaudvar, Csörög) Szob Állomás Diósjenő Állomás (Szokolya, Berkenye, Verőce, Magyarkút) Balassagyarmat Forgalmi Csomóponti Főnökség Nógrádkövesd Állomás Balassagyarmat Állomás (Ipolyszög, Delytár, Őrhalom, Szügy) Szécsény Állomás (Rákospuszta) Gödöllő Állomás (Gödöllő állami telepek) Aszód Állomás (Hévizgyörk, Iklad-Domony, Galgahévíz, Bag) Hatvan Állomás (Tura elágazás, Hatvan rendező) Gyömrő Állomás Nagykáta Állomás (Tápiószentmárton) Újszász Állomás (Zagyvarékas) Pásztó Állomás (Szurdokpüspöki-Hasznos) Kisterenye Állomás (Bányatelep, Vizslás) Salgótarján-külső Állomás Jászberény Állomás Monor Cegléd Szolnok Állomás (Tiszavárkony, Ujbög) Szajol Állomás (Törökszentmiklósi elág., Tiszatenyő elág., Szajol delta) Délegyháza Állomás Bp-Keleti Forgalmi Csomóponti Főnökség Bp-Nyugati Forgalmi Csomóponti Főnökség Bp-Déli Forgalmi Csomóponti Főnökség Bp-Kelenföld Forgalmi Csomóponti Főnökség Bp-Ferencváros Forgalmi Csomóponti Főnökség Rákosrendezö Forgalmi Csomóponti Főnökség Komárom Forgalmi Csomóponti Főnökség Győr Forgalmi Csomóponti Főnökség Székesfehérvár Forgalmi Csomóponti Főnökség Szolnok Forgalmi Csomóponti Főnökség Hatvan Forgalmi Csomóponti Főnökség Közfoglalkoztatási iroda forgalom Budapest PL VÉGREHAJTÁS BP Pályafenntartási Főnökség Szolnok Pályafenntartási Főnökség Bp Kelet Pályafenntartási Főnökség Bp Észak Híd- és Alépítményi Főnökség BP PL tervezhető karbantartás BP Nyugat PL tervezhető karbantartás BP Kelet Közfoglalkoztatási iroda PL Budapest Pályafenntartási Főnökség Székesfehérvár Pályafenntartási Főnökség Győr TEB VÉGREHAJTÁS BP Biztosítóberendezési Főnökség Bp(Ny) Biztosítóberendezési Főnökség Bp (K) BB Területi Mérnöki Szakasz BP-Déli BB Területi Mérnöki Szakasz BP-Keleti Felsővezetéki és Alállomási Főnökség Bp.Kelet Felsővezetéki és Alállomási Főnökség Bp.Nyugat Energiaellátási Főnökség BP Távközlési Főnökség Bp Távközlési Területi Mérnöki Szakasz BP Erősáramú tervezhető karbantartás BP Felsővezetéki szakaszmérnökség Bp Kelet gyűjtő kód Felsővezetéki szakaszmérnökség Bp Nyugat gyűjtő kód Közfoglalkoztatási iroda TEB Budapest

4. szám XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP

4. szám P2126 60814 63545 P22 P221 P2211 63610 63611 63644 P2213 48447 63032 63172 63628 P2214 63024 67835 P2215 63057 P2216 63958 P222 P2223 11478 12310 13821 13862 13888 13912 13938 13987 14019 14050 14118 14134 14175 14191 14449 14456 14563 14670 14860 14944 15180 15370 15453 15495 15636 15768 15875 15933 42077 42127 42358 44230 44255 45799 45930

A MÁV Zrt. Értesítôje TERÜLETI INGATLAN VÉGREHAJTÁS BP Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Főnökség Bp Közfoglalkoztatási iroda TIZO Bp TERÜLETI KÖZPONT DEBRECEN TERÜLETI KÖZPONT DEBRECEN OPERATÍV IRÁNYÍTÁS TERÜLETI KÖZPONT VEZETŐ DB PV Területi Igazgatóság Db Területi Működéstámogatás Debrecen Műszaki igazgató-helyettes DB FORGALMI OSZTÁLY DB Forgalomirányítási Csoport Db TERÜLETI FORGALMI OSZTÁLY DB Forgalomirányítási Alosztály DB OP Felügyeleti Alosztály DB OP PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY DB TERÜLETI PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY DB Pályafenntartási Alosztály Nyíregyháza OP TEB OSZTÁLY DB TERÜLETI TEB OSZTÁLY DB TERÜLETI INGATLAN OSZTÁLY DB Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Osztály Db TERÜLETI KÖZPONT DEBRECEN V ÉGREHAJTÁS FORGALMI VÉGREHAJTÁS DB Tokaj Állomás Kisköre Állomás Kisújszállás Állomás Püspökladány Állomás Hajduszoboszló Állomás Debrecen Állomás Apafa Állomás Újfehértó Állomás Nyiregyháza Állomás Nyírbogdány Állomás Kisvárda Állomás Fényeslitke Állomás Záhony EPERJESKE ÁTRAKÓ PU. Biharkeresztes Állomás Debrecen Tócóvölgy Állomás Tiszafüred Állomás Hajdúböszörmény Állomás Tiszalök Állomás Sáránd Állomás Nyírábrány Állomás Nyíradony Állomás Nyírbátor Állomás Mátészalka Állomás Nyíregyháza-külső Állomás FEHÉRGYARMAT Mándok Állomás Vásárosnamény Állomás Záhony-rendező Fényeslitke déli rendező Eperjeske-rendező Záhony széles Eperjeske-rendező (széles) Záhonyi elegyrendezés Eperjeske Rendező Pu.

551

XPS2 XPP

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP

552

A MÁV Zrt. Értesítôje 46011 48207 48215 48223 48421 48496 63511 63537 63677 P2224 21279 63685 67777 67801 P2225 33027 33040 33100 33316 33803 33902 52200 63693 P2226 60822 63669 P2227 47985 49650 49817 49833 68049 P23 P231 P2311 64618 64619 64642 P2313 48454 64030 P2314 64097 P2315 34819 64055 P2316 64956 P232 P2323 11239 11288 11296 11361 11387 11395 11445 12153

Fényeslitke Déli rendező Debrecen Forgalmi Csomóponti Főnökség Püspökladány Forgalmi Csomóponti Főnökség Nyíregyháza Forgalmi Csomóponti Főnökség Záhony Forgalmi Csomóponti Főnökség Eperjeske Forgalmi Csomóponti Főnökség Forgalomirányítási Alosztály ZH VH Eperjeske Átrakó Pu. Közfoglalkoztatási iroda forgalom Debrecen PL VÉGREHAJTÁS DB PL tervezhető karbantartás DB Közfoglalkoztatási iroda PL Debrecen Pályafenntartási Főnökség Debrecen Pályafenntartási Főnökség Nyíregyháza TEB VÉGREHAJTÁS DB Biztosítóberendezési Főnökség Db Erősáramú tervezhető karbantartás DB BB Területi Mérnöki Szakasz DB Erősáramú Főnökség Db Távközlési Főnökség Db Távközlési Területi Mérnöki Szakasz DB Felsővezetéki szakaszmérnökség Db gyűjtő kód Közfoglalkoztatási iroda TEB Debrecen TERÜLETI INGATLAN VÉGREHAJTÁS DB Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Főnökség Db Közfoglalkoztatási iroda TIZO Db TENGELYÁTSZERELÉS Tengelyátszerelő Üzemegység Gépesített Rakodási Csomópont Gépesített Rakodási Csomópont Központ Komoró Olajtelep Üzemegység Tengelyátszerelési Főnökség TERÜLETI KÖZPONT MISKOLC TERÜLETI KÖZPONT MISKOLC OPERATÍV IRÁNYÍTÁS TERÜLETI KÖZPONT VEZETŐ MS PV Területi Igazgatóság Ms Területi Működéstámogatás Miskolc Műszaki igazgató-helyettes MS FORGALMI OSZTÁLY MS Forgalomirányítási Csoport Ms TERÜLETI FORGALMI OSZTÁLY MS PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY MS TERÜLETI PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY MS TEB OSZTÁLY MS Távközlési Alosztály MS OP TERÜLETI TEB OSZTÁLY MS TERÜLETI INGATLAN OSZTÁLY MS Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Osztály Ms TERÜLETI KÖZPONT MISKOLC VÉGREHAJTÁS FORGALMI VÉGREHAJTÁS MS Vámosgyörk Állomás (Karácsond) Kál-Kápolna Állomás Füzesabony Állomás (Szihalom) Nyékládháza Állomás (Kistokaj) Miskolc Tiszai pu. (HCM) Felsőzsolca Állomás Szerencs Állomás Recsk-Parádfürdö Állomás (Mátraderecske, Sirok)

4. szám XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2 XPP XPP XPP XPP XPP XPP

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP

4. szám 12401 12567 12674 12740 12849 12963 13243 13482 48231 48249 64212 64675 P2324 22822 22848 64683 P2325 34040 34041 34082 34405 34801 34942 52300 64691 P2326 60830 64667 P24 P241 P2411 65615 65616 65649 P2413 48462 65037 65623 P2414 65029 P2415 65169 P2416 65953 P242 P2423 03350 03491 03566 03624 03640 05660 05926 06130 06189 06288 06320 06379

A MÁV Zrt. Értesítôje Eger Állomás (Egervár, Eger-Rendező) Tiszaújváros Állomás (Nagycsécs, Sajószög) Miskolc-Gömöri pu.(Rep.t., BÉM, Szirmabesenyő, Sajókeresztúr) Sajószentpéter Állomás Bánréve Állomás (Bánrévei Vízmű, Sajónémeti) Szendrő Állomás Hidasnémeti Állomás (Hernádszurdok) Sátoraljaújhely Állomás Miskolc Forgalmi Csomóponti Főnökség Füzesabony Forgalmi Csomóponti Főnökség SZERENCS FORGALMI CSOMÓPONTI FŐNÖKSÉG Közfoglalkoztatási iroda forgalom Miskolc PL VÉGREHAJTÁS MS Pályafenntartási Főnökség Ms PL tervezhető karbantartás MS Közfoglalkoztatási iroda PL Miskolc TEB VÉGREHAJTÁS MS Erősáramú tervezhető karbantartás MS BB Területi Mérnöki Szakasz MS Biztosítóberendezési Főnökség Ms Erősáramú Főnökség Ms Távközlési Főnökség Ms Távközlési Területi Mérnöki Szakasz MS Felsővezetéki szakaszmérnökség Ms gyűjtő kód Közfoglalkoztatási iroda TEB Miskolc TERÜLETI INGATLAN VÉGREHAJTÁS MS Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Főnökség Ms Közfoglalkoztatási iroda TIZO Ms TERÜLETI KÖZPONT PÉCS TERÜLETI KÖZPONT PÉCS OPERATÍV IRÁNYÍTÁS TERÜLETI KÖZPONT VEZETŐ PS PV Területi Igazgatóság Ps Területi Működéstámogatás Pécs Műszaki igazgató-helyettes PS FORGALMI OSZTÁLY PS Forgalomirányítási Csoport Ps TERÜLETI FORGALMI OSZTÁLY PS Felügyeleti Alosztály PS OP PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY PS TERÜLETI PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY PS TEB OSZTÁLY PS TEB Osztály PS TERÜLETI INGATLAN OSZTÁLY PS Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Osztály Ps TERÜLETI KÖZPONT PÉCS VÉGREHAJTÁS FORGALMI VÉGREHAJTÁS PS Siófok Állomás Fonyód Állomás Balatonszentgyörgy Állomás Nagykanizsa Állomás Murakeresztúr Állomás Barcs Sárbogárd Állomás Szakály-Hőgyész Állomás Dombóvár Állomás Kaposvár Állomás Kiskorpád Állomás Somogyszob Állomás

553 XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2 XPP

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP

554

A MÁV Zrt. Értesítôje 06437 06767 07021 07146 07203 07260 07294 07385 07468 07476 08508 48256 48264 48280 48298 65672 P2424 23713 23739 65680 67736 67744 P2425 35040 35329 35402 35808 35915 35931 52400 65688 P2426 60848 65664 P25 P251 P2511 66613 66614 66720 P2513 48470 66035 66118 66621 P2514 66027 67850 P2515 66258 P2516 66951 P252 P2523 16204 16261 16311 16352

Gyékényes Állomás Szekszárd Állomás Magócs-Alsomocsolád Állomás Bátaszék Állomás Sásd Állomás Szentlőrinc Állomás Pécs Állomás Pécsbánya-rendező Állomás Villány Állomás Magyarbóly Állomás Lengyeltóti állomás Pécs Forgalmi Csomóponti Főnökség Nagykanizsa Forgalmi Csomóponti Főnökség Kaposvár Forgalmi Csomóponti Főnökség Dombóvár Forgalmi Csomóponti Főnökség Közfoglalkoztatási iroda forgalom Pécs PL VÉGREHAJTÁS PS Pálya- és Mérn. Létesít. Alosztály PS VH PL tervezhető karbantartás PS Közfoglalkoztatási iroda PL Pécs Pályafenntartási Főnökség Dombóvár Pályafenntartási Főnökség Pécs TEB VÉGREHAJTÁS PS Erősáramú tervezhető karbantartás PS Biztosítóberendezési Főnökség Ps Erősáramú Főnökség Ps Távközlési Főnökség Ps BB Területi Mérnöki Szakasz PS Távközlési Területi Mérnöki Szakasz PS Felsővezetéki szakaszmérnökség Ps gyűjtő kód Közfoglalkoztatási iroda TEB Pécs TERÜLETI INGATLAN VÉGREHAJTÁS PS Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Főnökség Ps Közfoglalkoztatási iroda TIZO Ps TERÜLETI KÖZPONT SZEGED TERÜLETI KÖZPONT SZEGED OPERATÍV IRÁNYÍTÁS TERÜLETI KÖZPONT VEZETŐ SG PV Területi Igazgatóság Sg Területi Működéstámogatás Szeged Műszaki igazgató-helyettes SG FORGALMI OSZTÁLY SG Forgalomirányítási Csoport Sg Forgalmi Osztály SG Forgalomirányítási Alosztály SG OP Felügyeleti Alosztály SG OP PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY SG Pályalétesítményi Osztály SG Pályafenntartási Alosztály Kecskemét OP TEB OSZTÁLY SG TEB Osztály SG TERÜLETI INGATLAN OSZTÁLY SG Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Osztály Sg TERÜLETI KÖZPONT SZEGED VÉGREHAJTÁS FORGALMI VÉGREHAJTÁS SG Kunszentmiklós-Tass Állomás Kiskőrös Állomás Kiskunhalas Állomás Kelebia Állomás

4. szám XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2 XPP

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2

XPP XPP XPP XPP

4. szám 16642 16709 16758 16915 17095 17111 17137 17160 17194 17228 17285 17848 17863 18036 18051 18069 18135 18184 18416 18457 18465 18531 18572 18614 18697 18747 19109 19166 48322 48330 48355 48363 66753 P2524 24778 66761 67793 67827 P2525 36040 36103 36319 36327 36608 36806 52500 66769 P2526 60855 66746 P26 P261 P2611 67611 67612 67645 P2613 48488

A MÁV Zrt. Értesítôje Bácsalmás Baja Állomás Kiskunmajsa Állomás Lajosmizse Állomás Nagykőrös Állomás Kecskemét Állomás Kiskunfélegyháza Állomás Kistelek Állomás Kiskundorozsma Állomás Szeged Állomás Lakitelek Állomás Mezőtúr Állomás Gyoma Állomás Békéscsaba Állomás Kétegyháza Állomás Lökösháza Állomás Kunszentmárton Állomás Szentes Állomás Vésztő Forgalmi Csomóponti Főnökség Szeghalom Állomás Vesztő Állomás Szeged-Rókus Hódmezővásárhely Állomás Orosháza Állomás Gyula Állomás Kötegyán Állomás Makó Állomás Mezőhegyes Állomás Szeged Forgalmi Csomóponti Főnökség Kecskemét Forgalmi Csomóponti Főnökség Kiskunhalas Forgalmi Csomóponti Főnökség Békéscsaba Forgalmi Csomóponti Főnökség Közfoglalkoztatási iroda forgalom Szeged PL VÉGREHAJTÁS SG PL tervezhető karbantartás SG Közfoglalkoztatási iroda PL Szeged Pályafenntartási Főnökség Békéscsaba Pályafenntartási Főnökség Kecskemét TEB VÉGREHAJTÁS SG Erősáramú tervezhető karbantartás SG Biztosítóberendezési Főnökség Sg Erősáramú Főnökség Sg BB Területi Mérnöki Szakasz SG Távközlési Területi Mérnöki Szakasz SG Távközlési Főnökség Sg Felsővezetéki szakaszmérnökség Sg gyűjtő kód Közfoglalkoztatási iroda TEB Szeged TERÜLETI INGATLAN VÉGREHAJTÁS SG Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Főnökség Sg Közfoglalkoztatási iroda TIZO Sg TERÜLETI KÖZPONT SZOMBATHELY TERÜLETI KÖZPONT SZOMBATHELY OPERATÍV IRÁNYÍTÁS TERÜLETI KÖZPONT VEZETŐ SM PV Területi Igazgatóság Sm Területi Működéstámogatás Szombathely Műszaki igazgató-helyettes SM FORGALMI OSZTÁLY SM Forgalomirányítási Csoport Sm

555 XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2 XPP

XPP XPP XPP XPP

556

A MÁV Zrt. Értesítôje 67033 67629 P2614 25817 25833 67025 P2615 37986 67074 P2616 67959 P262 P2623 02121 02170 02212 02964 03871 03939 03947 03996 04093 04366 04416 04598 04689 04747 04895 05033 05371 48389 48405 48413 67678 P2624 25304 25718 25734 67686 P2625 37010 37040 37051 37127 37804 37937 52600 67694 P2626 60863 67660 P27 P271 30197 P29 P292 P2923 49502

TERÜLETI FORGALMI OSZTÁLY SM Felügyeleti Alosztály SM OP PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY SM Pályafenntartási Alosztály Szombathely OP Pályakarbantartási Alosztály SM OP TERÜLETI PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY SM TEB OSZTÁLY SM Erősáramú Alosztály Sm OP TERÜLETI TEB OSZTÁLY SM TERÜLETI INGATLAN OSZTÁLY SH Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Osztály Sm TERÜLETI KÖZPONT SZOMBATHELY VÉGREHAJTÁS FORGALMI VÉGREHAJTÁS SM Pápa Állomás Celldömölk Állomás Sárvár Állomás Veszprémvarsány Állomás Várpalota Állomás Hajmáskér Állomás Veszprém Állomás Ajka Állomás Boba Állomás Balatonalmádi Állomás Balatonfüred Állomás Tapolca Állomás Ukk Állomás Keszthely Állomás Zalaegerszeg Állomás Zalalövő Állomás Zalaszentiván Állomás Zalaegerszeg Forgalmi Csomóponti Főnökség Veszprém Forgalmi Csomóponti Főnökség Celldömölk Forgalmi Csomóponti Főnökség Közfoglalkoztatási iroda forgalom Sm PL VÉGREHAJTÁS SM Pályalétesítményi Mérnöki Szakasz Zalaegerszeg Pályafenntartási Főnökség Sm PL tervezhető karbantartás SM Közfoglalkoztatási iroda PL Szombathely TEB VÉGREHAJTÁS SM Biztosítóberendezési Főnökség Sm Erősáramú tervezhető karbantartás SM Erősáramú Főnökség Sm BB Területi Mérnöki Szakasz SM Távközlési Főnökség Sm Távközlési Területi Mérnöki Szakasz SM Felsővezetéki szakaszmérnökség Sm gyűjtő kód Közfoglalkoztatási iroda TEB Szombathely TERÜLETI INGATLAN VÉGREHAJTÁS SM Területi ingatlankezelési és zöldterület karbantartási Főnökség Sm Közfoglalkoztatási iroda TIZO Sm HÁLÓZATI SZERVEZETEK HÁLÓZATI SZERVEZETEK OPERATÍV IRÁNYÍTÁS TEB Ügyviteli Kommunikációs Szolgáltató egység TÉRSÉGI VASUTAK TÉRSÉGI VASUTAK VÉGREHAJTÁS GYERMEKVASÚT Gyermekvasút Forgalmi Csomóponti Főnökség

4. szám XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPS2 XPP

XPP

XPT

4. szám P2924 49452 P2925 17517 P2926 19489 P3 P31 61002 P32 61044 61051 61069 61077 61085 61093 61101 P33 60871 H33 X X2 X21 48983 X22 48959 X23 48967 X24 48975 H5 H50 I50 58982 58990 59071 H51 P01 58933 61457 H59 I59 60517

A MÁV Zrt. Értesítôje BALATONFENYVESI REGIONÁLIS KISVASÚT Balatonfenyves GV KECSKEMÉTI KESKENNYOMKÖZŰ KISVASÚT Kecskeméti keskenynyomközű kisvasút NYÍRVIDÉKI KESKENNYOMKÖZŰ KISVASÚT Nyírvidéki keskenynyomközű kisvasút ÜZLETÁGI TECHNIKAI KÖLTSÉGEK PÁLYAVASÚTI BERUHÁZÁS PVÜ beruházás Lebonyolítás KINCSTÁRI FÖLDTERÜLET NYILVÁNTARTÁS Kincstári földterület nyilvántartás (Budapest) Kincstári földterület nyilvántartás (Debrecent) Kincstári földterület nyilvántartás (Miskolc) Kincstári földterület nyilvántartás (Pécs) Kincstári földterület nyilvántartás (Szeged) Kincstári földterület nyilvántartás (Szombathely) Kincstári földterület nyilvántartás (Záhony) TERÜLETI PÁLYAVASÚTI ÉPÜLETFELÜGYELET PVÜ Épület és közmű nyilvántartás Zh. TÉRSÉGI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás végrehajtás GYERMEKVASÚT Gyermekvasút Személyszállítás NYÍRVIDÉK Nyírvidék KK Személyszállítás KECSKEMÉT Kecskemét KK Személyszállítás BALATONFENYVES Balatonfenyves Személyszállítás ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES TEVÉKENYSÉG KISZERVEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK Gépész kiválás kapcsán MÁV-nál maradó költségek Szesza kiválás kapcsán MÁV-nál maradó költségek ÁFU kiszervezés kapcsán MÁV-nál maradó költségek STRATÉGIAI PÁLYAVASÚTI FEJLESZTÉS ÉS LEBONYOLÍTÁS FEJLESZTÉS, TERVEZÉS, BERUHÁZÁS ELŐKÉSZÍTÉS Műszkai Hálózati Koordináció Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság EBK FŐOSZTÁLY EBK FŐOSZTÁLY EBK Főosztály

557

XPT XPT XPT

XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP XPP

XSN XSN XSN XSN

XKW XKW XKW

XPP XPP

XKW

558


4. szám

10. sz. melléklet

Egyedi elszámolások speciális szabályai A MÁV LV Kft., a MÁVTI Kft. és a VITECO Kft. beolvadásával átvett vagyonelemek számviteli elkülönítésére vonatkozó egyedi szabályok Általános elvek: • • • •

Közvetlenül kell az adott elkülönített tevékenységhez hozzárendelni azokat a beolvadással átvett eszközöket és forrásokat, amelyek kizárólag csak egy adott tevékenységhez kapcsolódnak. Az elkülönítendő tevékenységek mindegyikét kiszolgáló, beolvadással átvett eszközök, illetve kapcsolódó források ahhoz a tevékenységhez kerülnek besorolásra, amelyhez többségében használni fogják. A beolvadással átvételre kerülő saját tőke elemeket a beolvadó társaság egyes tevékenységekhez rendelt nettó eszközeinek megfelelő arányban kell a Társaság elkülönített tevékenységeihez rendelni. Ugyanilyen arányban kell a beolvadás miatt keletkező különbözetek eredmény- és tőkehatásának elkülönítését elvégezni, belső elszámolás útján.

A MÁV LV Kft. beolvadása során átvételre kerülő vagyonelemeinek elkülönítésére vonatkozó szabályok: • A MÁV LV Kft. esetében – tekintettel a társaság tevékenységére – a vagyonelemek főszabályként a MÁV Zrt. Pályavasút (P) főkönyvébe kerülnek besorolásra, kivéve azon vagyonelemeket, ahol a Központi irányítás (K) főkönyvbe való sorolás indokolt és elvégezhető. •

Az egyes vagyonelemek kezelése:

Vagyonelem Immateriális javak Tárgyi eszközök Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok - a MÁV Zrt. tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok - egyéb haszonélvezetek Ingatlanok -

-

a MÁV Zrt. tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanokhoz kapcsolódó ingatlanok egyéb ingatlanok

- egyéb tárgyi eszközök Készletek - anyagok - befejezetlen termelés

Melyik főkönyvbe? P

P/K

Megjegyzés

a kapcsolódó ingatlan MÁV Zrt.-beli besorolásának megfelelően

K P/K

a kapcsolódó ingatlan MÁV Zrt.-beli besorolásának megfelelően

P/K

PÜSZ/VÜSZ/VÜNSZ minősítésnek megfelelően

P P P

4. szám

Követelések - vevők - egyéb követelések

• közpon szervezetekhez (K) beosztásra kerülő munkavállalókhoz köthető követelések • minden egyéb munkavállalóhoz köthető követelések • mérlegen kívüli követelések • Társasági szintű adókövetelések

Pénzeszközök - pénztárak, bankszámlák Időbeli elhatárolások Saját tőke

Céltartalékok Köteleze ségek Hosszú lejáratú köteleze ségek Rövid lejáratú köteleze ségek - szállítók - egyéb köteleze ségek

• egyéb tevékenységhez kapcsolódó szervezetekhez (K) közpon szervezetekhez beosztásra kerülő munkavállalókhoz köthető köteleze ségek teljesen NETes tevékenységhez köthető munkavállalókkal szembeni munkabértartozások, járulékés adóköteleze ségek • minden egyéb munkavállalóhoz köthető köteleze ségek • Társasági szintű adóköteleze ségek


559

P K

P P/K P -> K

P P P/K

az alapul szolgáló mérlegbeli követelés besorolásának megfelelően Elsődlegesen a P főkönyvbe sorolással, majd az üzletági elszámolások számlán (365) keresztül a K főkönyvbe

ne ó eszközök (= eszközök köteleze ségek) elsődleges P/K megosztásának arányában

P P P K

P P -> K

Elsődlegesen a P főkönyvbe sorolással, majd az üzletági elszámolások számlán (365) keresztül a K főkönyvbe

A MÁVTI Kft. és a VITECO Kft. beolvadása során átvételre kerülő vagyonelemeinek elkülönítésére vonatkozó szabályok: Tekintettel ezen társaságok tevékenységére a vagyonelemek a P főkönyvbe kerülnek besorolásra.

560


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

4. szám

Utasítások. 4. szám 131. évfolyam március 25. TARTALOM oldal. 2.1 Az utasítás hatálya

Recommend Documents