ÚJSZÁSZ ÉS VIDÉKE KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET
ALAPSZABÁLY
1/21. oldal
Az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet – a továbbiakban: szövetkezet, illetve takarékszövetkezet – alapszabálya, egységes szerkezetben a 2012. 03. 26. napján megtartott küldöttgyűlés által elfogadott módosításokkal. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) A SZÖVETKEZET TÍPUSA, MEGNEVEZÉSE, CÉGNEVE, SZÉKHELYE, FIÓKTELEPEI A szövetkezet típusa: szövetkezeti formában működő hitelintézet, megnevezése: takarékszövetkezet. A szövetkezet cégneve: Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet A szövetkezet székhelye: 5052 Újszász, Erkel Ferenc utca 2/a. A szövetkezet fióktelepei: 5000 Szolnok, Kossuth út 18. 5000 Szolnok, Lovas István út 1. 5051 Zagyvarékas, Szabadság tér 14. 5053 Szászberek, Kossuth utca 197/a. 5094 Tiszajenő, Vasút út 141. 5091 Tószeg, Rákóczi út 33/a. 5092 Tiszavárkony, Endre király út 10. 2740 Abony, Szilágyi E. út 2. 2700 Cegléd, Árpád út 21-21/a. A szövetkezet működési területe: Magyarország egész területe A szövetkezet működésének időtartama: határozatlan 2.) A SZÖVETKEZET CÉLJAI, FELADATA A takarékszövetkezet a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásával, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló pénzintézeti és más kiegészítő vagy kapcsolódó üzleti (egyéb) tevékenységet folytat. Célja, hogy a pénzbeli megtakarításokat saját önálló szervezete útján összegyűjtse és meghatározott körben pénzforgalmi és hitelműveleteket, valamint egyéb szolgáltatásokat végezzen. 3.) A SZÖVETKEZET TEVÉKENYSÉGE A takarékszövetkezet hitelintézeti tevékenységét, pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásait a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szabályai alapján, annak keretei között, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélye alapján végzi. Más tevékenységet a jogszabályok keretei között a szükséges hatósági engedélyek alapján végezhet, ezek azonban nem lehetnek ellentétesek a Hpt. által engedélyezett tevékenységi körökkel. A takarékszövetkezeti tevékenység – a PSZÁF engedélyében meghatározott körben – a következő tevékenységek üzletszerű vagy rendszeres végzése: 64.19'08 64.99'08 66.19'08 66.29'08
Egyéb monetáris közvetítés (főtevékenység) M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége 2/21. oldal
II. A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI ÉS AZOK MŰKÖDÉSE 1.) KÖZGYŰLÉS (RÉSZKÖZGYŰLÉSEK) A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés, amit – tekintettel a tagok számára és a működési terület kiterjedtségére -, takarékszövetkezet részközgyűlés formájában tart meg a cégjegyzékbe telephelyként, illetve fióktelepként bejegyzett kirendeltségeken. Az igazgatóság indokolt esetben más helyszínt is kijelölhet a (rész)közgyűlés lebonyolítására. A részközgyűlések körzeti beosztásának alapelve a tagság lakóhely szerinti elhelyezkedése az egyes településrészek földrajzi megosztása szerint, figyelemmel a részközgyűlések tárgyi feltételeire is. A részközgyűlési körzetek (amelyek pontos megjelölését jelen alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza) felosztása lehetővé kell, hogy tegye a tagság minél nagyobb számban történő megjelenését. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a takarékszövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társasággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; - döntés – az alapszabály keretei között – a fel nem osztható vagyon sorsáról; - a belépés más szövetkezetbe, szövetkezeti társulásba, illetve gazdasági társaság alapítása, amennyiben a pénzben bevitt vagyoni érték, illetve az apportként bevinni szánt eszközérték halmozottan eléri vagy meghaladja a saját vagyon 2/3 részét; - a küldöttgyűlés hatáskörét érintő alapszabályi rendelkezések megállapítása; - a küldöttek megválasztása a szövetkezet küldöttgyűlésébe, azok felmentése; - döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról; - döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról; - a részjegy névértékének megváltoztatása (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével); - valamennyi olyan kérdés, amit törvény a közgyűlés hatáskörébe utal. A részközgyűléseket az igazgatóság hívja össze, amely szerv a részközgyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről legalább 15 nappal annak tervezett időpontja előtt hirdetmény útján értesíti a tagokat, egyúttal a közgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót - a közgyűlés napirendi pontjával kapcsolatos iratok kivételével - a feladás tényét és időpontját igazoló módon/ajánlott postai küldeményként, vagy személyes kézbesítés útján megküldi valamennyi tag részére. A hirdetményeket a takarékszövetkezet egyes egységeiben, mindenki számára jól látható módon, írásbeli formában kell kifüggeszteni, illetve az egyéb hirdetési helyeken ugyancsak írásban vagy helyileg szokásos más módon közzétenni. A közgyűlési meghívónak és a hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére az iratokat a szövetkezeti hitelintézet hol és mely időpontokban bocsátja rendelkezésre. A részközgyűlések akkor határozatképesek, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A tag a szavazati jogát csak egy részközgyűlésen gyakorolhatja. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot, de nem dönthet az Sztv. 20. § (2) bekezdése a), i), k) és l) pontjaiban foglalt kérdésekről, valamint nem dönthet a részjegy névértékének felemelése tárgyában. Ha a közgyűlési hirdetmény ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.
3/21. oldal
Az egyes határozati javaslatokra a részközgyűléseken leadott szavazatokat az igazgatóság összesíti és megállapítja az érvényes határozatokat. A közgyűlés igazgatóság által megállapított határozatairól a szövetkezeti hitelintézet valamennyi tagját levélben tájékoztatni kell, valamint azokat közzé kell tenni a takarékszövetkezet kirendeltségeiben is. A tagok jogaikat közjegyzői okiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással is gyakorolhatják. A meghatalmazott – aki maga is a szövetkezet tagja kell, hogy legyen - kizárólag egy további tag képviseletére jogosult. Nem lehet meghatalmazott a takarékszövetkezet tisztségviselője, ügyvezetője vagy könyvvizsgálója. A meghatalmazás(ok) a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezik. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza az alábbi kivételekkel: a.) a szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges az alábbi ügyekben: - döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról; - döntés befektető tagok felvételérő (jelenleg az alapszabály ezen intézményt nem tartalmazza). Ennek során a befektető taggal meg kell állapodni a befektető tagi jogviszony megszűnése esetén az elszámolás időpontjáról és módjáról; - döntés pótbefizetés elrendeléséről (jelenleg az alapszabály ezen intézményt nem tartalmazza). b.) a közgyűlésen jelenlévő tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges az alábbi ügyekben: - döntés a szövetkezet egyesüléséről, - a részjegyek névértékének megváltoztatása. - az alapszabály megállapítása. c.) a szövetkezet összes tagja kétharmadának igenlő szavazata szükséges a szövetkezet szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről való döntéshez. A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjai megválasztására és visszahívására vonatkozó határozatok kivételével, amelyekben titkos szavazással dönt. 2.) A KÜLDÖTTGYŰLÉS A takarékszövetkezetben a tagok létszámától függetlenül küldöttgyűlés működik. A küldötteket a részközgyűlésen résztvevő tagok választják a tagok sorából ötéves időtartamra egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely tagja részt vehet. A küldöttgyűlést az igazgatóság hívja össze írásos meghívóval évente legalább egyszer az időpont, a hely és a tárgysorozat megjelölésével, annak tervezett időpontját megelőzően legalább 15 nappal. Soron kívül össze kell hívni a küldöttgyűlést abban az esetben, ha - azt a tagok legalább 10%-a, vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok és a cél megjelölésével indítványozza, illetve - olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna;
A küldöttgyűlést az igazgatóság hívja össze, amely szerv annak helyéről, idejéről és napirendjéről legalább 15 nappal annak tervezett időpontja előtt hirdetmény útján értesíti a tagokat, egyúttal a küldöttgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót - a küldöttgyűlés napirendi pontjával kapcsolatos iratok kivételével - a feladás tényét és időpontját igazoló módon/ajánlott postai küldeményként, vagy személyes kézbesítés útján megküldi valamennyi küldött részére. A hirdetményeket a takarékszövetkezet egyes egységeiben, mindenki számára jól látható módon, írásbeli formában kell kifüggeszteni, illetve az egyéb hirdetési helyeken ugyancsak írásban vagy helyileg szokásos más módon közzétenni. A küldöttgyűlési meghívónak és a hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére az iratokat a szövetkezeti hitelintézet hol és mely időpontokban bocsátja rendelkezésre. 4/21. oldal
A takarékszövetkezetben minden 25 tag után egy fő küldöttet kell választani. Ha az így megválasztott küldöttek létszáma a választási cikluson belül valamely ok miatt csökken, pótlásukat akkor kell biztosítani, ha számuk a törvényi minimum – 50 fő – alá csökken. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: - az alapszabály módosítása; - az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása; - a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása; - a takarékszövetkezet könyvvizsgálójának megválasztása és visszahívása, valamint díjazásának megállapítása; - döntés az osztalék mértékéről; - a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség finanszírozásának forrásáról; - az éves üzletpolitikai célkitűzések meghatározása; - a felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása; - belépés szövetkezetbe vagy gazdasági társaságba, illetve az onnan való kilépés, továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték eléri a saját vagyon 1/3-át, de nem haladja meg a 2/3-ot; - a tagfelvételi kérelmet elutasító döntés, illetve a tag kizárását kimondó határozat ellen benyújtott kérelem elbírálása, (ez nem érinti a határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetőségét); - érdekképviseleti szervbe történő belépés, illetve az onnan történő kilépés elhatározása; - döntés kártérítési per indításáról valamely vezető tisztségviselő ellen; - a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a részjegy összege kifizetési időpontjának megállapítása, amelyet a szövetkezet egyéb kötelezettségeire figyelemmel kell meghatározni, de a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 2 évnél nem lehet hosszabb; -
döntés a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről;
A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő küldöttek több, mint felének szavazatával hozza, a következő kivételekkel: - az alapszabály megállapításához és módosításához a jelenlévő küldöttek több, mint 2/3-ának szavazata szükséges; - a takarékszövetkezet tisztségviselőit a küldöttgyűlés titkos szavazással, legfeljebb ötéves időtartamra választja meg. A közgyűlés által meghozott határozatokról a szövetkezeti hitelintézet valamennyi tagját levélben tájékoztatni kell. 3.) AZ IGAZGATÓSÁG Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy jelen alapszabály nem utal a részközgyűlés, a küldöttgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe. Az igazgatóság hét tagú vezető testület, amelynek legalább egy tagját a takarékszövetkezettel munkaviszonyban álló tagok (belső tagok) közül kell megválasztani. Ezen belső tag csak ügyvezető lehet. A szövetkezet küldöttgyűlése egyszerű többséggel, titkos szavazással, legfeljebb öt évre választja meg az igazgatóság tagjait a tagok sorából, illetve az igazgatóság elnökét a megválasztott igazgatósági tagok közül.
5/21. oldal
Ha az igazgatóság létszáma valamely okból mandátumának lejárta alatt lecsökken, a tagok pótlása csak akkor kötelező, ha a létszámuk minimum 5 fő alá csökken. Az igazgatóság hatásköre és feladata: - a részközgyűlések, küldöttgyűlések összehívása, ezen szervek, illetve a saját maga által hozott határozatok végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése; - a szövetkezet munkaszervezetének kialakítása és irányítása; - a munkáltatói jogok gyakorlása a takarékszövetkezet ügyvezetői fölött; - döntés a szövetkezetbe tagként való belépésre irányuló kérelmekről; - a szövetkezet éves üzletpolitikai célkitűzéseire vonatkozó javaslatok előkészítése, azoknak az éves beszámolóval együtt a küldöttgyűlés elé terjesztése; - intézkedések megtétele a külső szervek, valamint a felügyelő bizottság által végzett ellenőrzések nyomán; - a szövetkezeti oktatás, a tagokat érintő művelődési és sportfeladatok megszervezése; - a szövetkezet egyéb önkormányzati szabályzatainak megalkotása és módosítása; - döntés a szövetkezetet és a tagokat érintő minden olyan kérdésben, amelyek nem tartoznak a részközgyűlések, a küldöttgyűlés vagy más testületi szerv kizárólagos hatáskörébe; - a jelenlévő tagok legalább 2/3-os többségével olyan határozat meghozatala, amellyel a takarékszövetkezet vezető állású személye, illetve ezek közeli hozzátartozói számára történik hitelnyújtás. A határozatnak – amelynek meghozatalában az érintett személy nem vehet részt tartalmaznia kell a hitel kamat- és törlesztési feltételeit; - a nagy kockázatról való döntés az igazgatóság hatásköre. Az igazgatóság e jogkörében eljárva bizonyos nagy kockázatokról szóló döntést alacsonyabb döntési szintre utalhat, (Cenzúra Bizottság, illetve az ügyvezetés) amelyeknek pontos szabályozását az adott szakmai szabályzatok tartalmazzák (Cenzúra Bizottság Eljárásrend és döntési hatáskör, Befektetési Szabályzat; - köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról legalább évente egy alkalommal a küldöttgyűlésnek és három havonként a felügyelő bizottságnak beszámolni; - köteles szabályzatot elfogadni a munkáltatói jogok gyakorlásáról; - elfogadja és felülvizsgálja a javadalmazási politika elveit. Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok kétharmada, de legalább három fő jelen van. Határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. Az igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság az üléseit szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja. Az igazgatóság működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 4.) A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG A felügyelő bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét, ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést, vizsgálatokat végez, amelyekhez külső szakemberek közreműködését is igénybe veheti. A felügyelő bizottság kizárólag a küldöttgyűlésnek van alárendelve, és annak évente beszámolni köteles; üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja. A szövetkezet küldöttgyűlése a tagok sorából egyszerű többséggel, titkos szavazással legfeljebb öt évre választja meg a felügyelő bizottság tagjait, illetve a megválasztott bizottsági tagok közül a felügyelő bizottság elnökét. A felügyelő bizottság tagjai, akik csak természetes személyek lehetnek – a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével – a takarékszövetkezettel nem állhatnak munkaviszonyban. A felügyelő bizottság létszáma öt fő, és amennyiben a testület mandátuma alatt a tagok létszáma csökken, mindaddig nem kötelező a pótlásuk, amíg az eléri a három fős törvényi minimumot.
6/21. oldal
A felügyelő bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához. A felügyelő bizottság hatásköre: - a szövetkezet szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügy vizsgálata; - az igazgatóság felhívása arra, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati, takarékszövetkezeti szabályzatnak megfelelően járjon el; - indítványozási jog az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívására, felelősségre vonására, illetve a küldöttgyűlés összehívására vonatkozóan; - jogosult a küldöttgyűlés összehívására, amennyiben az igazgatóság nem tesz eleget ezen kötelezettségének; - a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján véleménynyilvánítás a szövetkezet gazdálkodásáról a küldöttek részére az igazgatóság éves beszámolója alapján. E nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható a küldöttgyűlésen; - vélemény nyilvánítása a küldöttgyűlés elé terjesztett egyéb beszámolókról és jelentésekről; - javaslattételi jog a küldöttgyűlés felé a tisztségviselők díjazásának megállapítására; - kötelező az előzetes hozzájárulását kikérni a belső ellenőrzési szervezettel (belső ellenőrrel) kapcsolatos munkaviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatala előtt, valamint a díjazásuk meghatározásánál; - gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel; - javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására; - a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése; a belső ellenőrzés irányítása; - a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása; - a belső ellenőrök és a választott könyvvizsgáló közötti információáramlás biztosítása; - büntető feljelentést tehet a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen; - felel a javadalmazási politika végrehajtásáért. A felügyelő bizottság elnöke – a bizottsági ülést követő 10 napon belül – a PSZÁF-nek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság. A felügyelő bizottság a tevékenységéről évente legalább egyszer beszámol a küldöttgyűlésnek. A felügyelő bizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól felvilágosítást kérni..A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel. Az ellenőrzésre jogosult szervek az ellenőrzés megkezdése előtt kötelesek a felügyelő bizottságot értesíteni, és közreműködését lehetővé tenni. A szövetkezet illetékes szervei kötelesek a felügyelő bizottság javaslatait, indítványait érdemben megtárgyalni, és azok tárgyában határozni. A felügyelő bizottság elnöke vagy az általa megbízott felügyelő bizottsági tag az igazgatósági üléseken tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább két fő jelen van. Határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. A felügyelő bizottság üléseit az elnök vagy az általa megbízott tag hívja össze. A felügyelő bizottság működésének részletes szabályait a saját ügyrendje tartalmazza.
7/21. oldal
III. KÖNYVVIZSGÁLAT A szövetkezetnél a forgalom biztonsága és a tagok, illetve az ügyfelek érdekeinek védelme céljából, a könyvvizsgáló működik. Könyvvizsgálóvá a könyvvizsgálók nyilvántartásában szereplő, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) választható meg akkor, ha - a könyvvizsgáló felelősségbiztosítással rendelkezik, - a PSZÁF az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette, - a könyvvizsgáló, illetve közvetlen hozzátartozója nem rendelkezik a szövetkezetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, - a könyvvizsgálónak, illetve közvetlen hozzátartozójának nincs a takarékszövetkezettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint - a szövetkezet a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. Nem lehet könyvvizsgáló a szövetkezet tagja, tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója, továbbá a szövetkezet munkavállalója, illetve valamennyien e minőségük megszűnésétől számítva három évig. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. A könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást, amely a könyvvizsgálói feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. Külön törvény határozza meg a szövetkezet könyvvizsgálója által végezhető kiegészítő tevékenységek körét, a szolgáltatásnyújtás feltételeit és korlátait. A könyvvizsgálóval a megválasztását követő 30 napon belül a szövetkezet igazgatósága szerződést köt a könyvvizsgálói feladatok ellátására. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik. A szövetkezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a szövetkezetnél és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál a hitelintézetnél - a feladatát. A könyvvizsgálót a küldöttgyűlés választja meg egyszerű többséggel, határozott időre, de legfeljebb öt évre. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. A könyvvizsgálóval, megválasztását követően a az igazgatóság elnöke köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. A szövetkezet a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a küldöttgyűlés nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló a takarékszövetkezet legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgáló betekinthet a szövetkezet könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a szövetkezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a szövetkezet bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a takarékszövetkezet ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. A könyvvizsgáló a szövetkezet közgyűlésének ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal a küldöttgyűlésre, az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza. 8/21. oldal
Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a szövetkezet vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles szövetkezet közgyűlésének összehívását kérni. Ha erre nem kerül sor, vagy a közgyűlés a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni. A könyvvizsgálói megbízás szövetkezet küldöttgyűlésének döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók. IV. A TAKARÉKSZÖVETKEZET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI 1.) ÁLTALÁNOS ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke, tagjai, illetve az ügyvezető igaztatók. A Hpt II. sz. melléklet III. 25. pontja alapján vezető állású személynek minősülő személyek (igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető igazgatók) megválasztásához a Hpt. 44. §-a alapján a PSZÁF előzetes engedélye szükséges. Nem lehet vezető tisztségviselő: - aki nem tagja a takarékszövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy tag képviselője; - akit bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; - akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél; - aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzékből megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig; -
aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet felszámolási eljárás folytán megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig; aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.
Közeli hozzátartozók (Ptk. 685. § b.) pont) és, illetve a hozzátartozók közül az élettársak nem lehetnek egyidejűleg ugyanazon szövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai. A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagjai, továbbá az ügyvezetők nem választhatók meg a felügyelő bizottság tagjává. Ugyanaz a személy – a felügyelő bizottsági tagságtól eltekintve – egyidejűleg legfeljebb további egy szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál, vagy más gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásban lehet tisztségviselő, más vezető, illetve üzleti döntésre jogosult alkalmazott; ez csak olyan vállalkozás lehet, amelyben a szövetkezetnek öt százalékot meghaladó tulajdoni hányada van. Ugyanaz a személy egyidejűleg legfeljebb öt szövetkezetnél és gazdasági társaságnál választható meg a felügyelő bizottság tagjává. Az érintett szövetkezeteket, gazdasági társaságokat a többes választásról tájékoztatni kell. A szövetkezet tisztségviselője nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, illetve vezető tisztségviselője a szövetkezethez hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságnak.
9/21. oldal
2.) A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGE A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli ez a felelősség azt a tisztségviselőt, aki nem vett részt a döntés meghozatalában, a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette. A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. Megszűnik a tisztségviselő megbízatása: - a megbízatás időtartamának lejártával; - a tisztségviselő halálával; - lemondásával; - a küldöttgyűlés általi visszahívásával; - ha az összeférhetetlenséget vagy a kizáró okot a felmerülésétől számított 30 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg. A tisztségviselők visszahívásáról a küldöttgyűlés titkos szavazással dönt. A tisztségviselők tiszteletdíjban részesíthetők. 3.) AZ IGAZGATÓSÁG ELNÖKE Az igazgatóság elnöke jó üzleti hírnévvel, megfelelő szakképzettséggel, illetve szakmai gyakorlattal rendelkező, a szövetkezet küldöttgyűlése által megválasztott vezető állású személy, aki egyben a takarékszövetkezet általános hatáskörrel rendelkező ügyvezető igazgatója is. Az igazgatóság elnöke tevékenységét a jogszabályoknak, a bankfelügyeleti rendelkezéseknek, a takarékszövetkezet alapszabályának és más belső szabályzatainak, valamint a szövetkezet közgyűlése (részközgyűlése), küldöttgyűlése és igazgatósága határozatainak előírásai szerint, személyes felelősséggel végzi. Az igazgatóság elnöke, mint a takarékszövetkezet általános hatáskörrel rendelkező ügyvezető igazgatója, minden olyan kérdésben jogosult dönteni, amely nem tartozik a szövetkezet igazgatósága, illetve más testületi szerve hatáskörébe. Személyes felelősséggel irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, a munkavállalók felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az igazgatóság elnöke anyagi, pénzügyi kötelezettséget a takarékszövetkezet igazgatósága vagy másik ügyvezető igazgató ellenjegyzése mellet vállalhat. Az igazgatóság elnökének hatásköre: - előkészíti és összehívja a közgyűlést (részközgyűlést), a küldöttgyűlést és az igazgatósági üléseket; - évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni az igazgatóság munkájáról a szövetkezet küldöttgyűlésének; - a küldöttgyűlés által elfogadott terveknek és irányelveknek megfelelően – az igazgatóság határozatainak figyelembevételével irányítja a szövetkezet gazdálkodását; - segíti a választott testületek munkáját, elkészíti a testületi ülések napirendi előterjesztéseit, biztosítja az ülések személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, valamint az üléseken képviseli a munkaszervezetet;
10/21. oldal
Az igazgatóság elnöke – amennyiben egyúttal a szövetkezet ügyvezető igazgatója is – jogosult az elnökügyvezető cím viselésére.
4.) AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓK Az ügyvezető igazgatók jó üzleti hírnévvel, megfelelő szakképzettséggel, illetve gyakorlattal rendelkező pénzintézeti vezetők. Az ügyvezető igazgatók fölött a munkáltatói jogokat a takarékszövetkezet igazgatósága gyakorolja. Az ügyvezető igazgató I. hatáskörébe tartozik a szövetkezet pénzügyi és számviteli rendszerének kialakítása, illetve működtetése, valamint a takarékszövetkezet gazdasági tevékenységének felügyelete az alábbiak szerint: - jogosult és köteles a belső ellenőrrel rendszeres ellenőrzést végrehajtatni a szövetkezetben a jogszabályok, belső szabályzatok, utasítások, tervfeladatok végrehajtása vonatkozásában; - biztosítja a gazdálkodás és a pénzintézeti tevékenység személyi és tárgyi feltételeit; - a pénzpiaci folyamtok elemzése alapján igazgatósági döntésre készíti elő az üzlet- és kamatpolitikai koncepciót, az üzleti elképzelések reklámozásának tervét; - javaslatot tesz a szervezet és a hálózat fejlesztésére, korszerűsítésére, egyéb üzletágak bevezetésére, az anyagi érdekeltségi rendszer kialakítására, valamint a létszám – és bérgazdálkodásra; - összehangolja a különböző szervezeti egységek működését, szabályozza kapcsolataikat; - gondoskodik a szövetkezet munkavállalóinak és vezető tisztségviselőinek rendszeres továbbképzéséről, - irányítja a gazdasági terület felügyeletét ellátó ügyvezető igazgató, valamint a szövetkezet más vezető állású munkavállalóinak (beleértve a kirendeltségvezetőket) munkáját. - gyakorolja a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat; - felügyeli a szövetkezetben végzett munkavédelmi feladatokat; - gondoskodik a beruházások előkészítéséről és üzembe helyezéséről; - vagyonbiztosítási szerződések megkötése, realizálása, illetve a vagyonvédelem szervezése és működésének biztosítása; - feladatát részletesebben az SZMSZ, illetve a munkaköri leírás tartalmazza. Az ügyvezető igazgató II. hatáskörébe a takarékszövetkezet gazdálkodásának felügyelete tartozik: -
az ügyiratkezelés rendszerének, a statisztikai adatok gyűjtésének és szolgáltatásának szervezése; az anyagi, pénzügyi kötelezettségvállalások aláírása, ellenjegyzése; a bérgazdálkodás, a munkaügyi nyilvántartások vezetése, a bérek számfejtése, a közterhek, adóelőlegek elszámolása; közreműködés az üzletpolitika kialakításában; hatékonysági, gazdaságossági elemzések, értékelések, számítások készítése; a szövetkezet bélyegzőinek elkészíttetése, a bélyegzők kezelésével megbízott személyek nyilvántartása, a bélyegzők lenyomata alapján történő átadás- átvétel megszervezése; a leltározási szabályzat és ütemterv elkészítése; tevékeny közreműködés a szövetkezet egész működéséhez szükséges anyagi-tárgyi feltételek biztosításában; megalkotja a szövetkezet hatáskörébe utalt belső, szakmai szabályzatokat; a számviteli és nyilvántartási rend kialakítása; a könyvelési rend megszervezése, az analitikus nyilvántartások vezetése; a mérleg és az adóbevallás elkészítése, az adóelszámolások rendezése, befizetési kötelezettségek teljesítése, a külső szervektől érkező számlák, fizetési értesítések ellenőrzése 11/21. oldal
-
irányítja a takarékszövetkezet passzív üzletágát; feladatát részletesebben az SZMSZ, illetve a munkaköri leírás tartalmazza.
V. A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONY 1.) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A takarékszövetkezet tagja lehet minden nagykorú természetes személy, törvényes képviselője hozzájárulásával a 14. életévét már betöltött kiskorú személy, valamint bármely jogi személy. A takarékszövetkezetnek természetes és jogi személyek is a tagjai lehetnek, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát. A jogi személy tag kötelezettségei – a személyes közreműködést és a tisztségviselést kivéve – azonosak a természetes személy tagokéval. A takarékszövetkezet alapszabálya a befektetői tag intézményét nem szabályozza. A tag belépéskor köteles legalább egy darab részjegyet vásárolni, és a részjegy teljes összegét befizetni. Egy részjegy értéke 1 000 Ft, és egy tag legfeljebb 400 darab részjegyet vásárolhat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye szükséges az alapszabály módosításához abban az esetben, ha a részjegy névértéke, vagy az egy tag által jegyezhető vagy jegyzendő részjegyek száma kerül megváltoztatásra. A részjegy névértéke legfeljebb 10 000 Ft lehet. A tag felvételéről az igazgatóság dönt a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A tag felvételi kérelmét az igazgatóság csak akkor fogadhatja el, ha a kérelmező előzetesen igazolja, hogy legalább egy, az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet által nyújtott pénzügyi szolgáltatást (különös tekintettel a folyószámla vezetésére) már legalább három éve folyamatosan igénybe vesz. Az igazgatóság a takarékszövetkezet munkavállalói részére a három éves időkorlát alól felmentést adhat abban az esetben, ha a munkavállalónak a takarékszövetkezetnél fennálló munkaviszonya a kérelem benyújtásának időpontjában meghaladja a három hónapos időtartamot. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni kell, az adatokat a soron következő küldöttgyűlésen ismertetni kell. A tagsági viszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag a részjegy összegét a szövetkezetbe befizette. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a küldöttgyűléshez lehet fordulni. A szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely – az ellenkező bizonyításig – igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. 2.) A TAG ALAPVETŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A tag alapvető joga, hogy - részt vegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből; - igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit; - tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűléseken (részközgyűlés formájában), tanácskozási joggal a küldöttgyűlésen is; - tisztséget viseljen a szövetkezetben. A jogi személy tag képviselőjét ez a jog nem illeti meg.; - a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről. A tagsági viszonyon alapuló szervezeti jogok és a személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni szolgáltatás mértékétől függetlenül egyenlők. 12/21. oldal
A tag alapvető kötelessége, hogy - teljesítse a vagyoni hozzájárulást, és vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és önkormányzati szerveinek a tevékenységében; - a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje. A tagok jogait és kötelezettségeit részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 3.) A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE A tagsági viszony megszűnik, ha - a tag meghal, jogi személy tag megszűnik; - a tag a vagyoni hozzájárulását – a jelen alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig - nem teljesítette; - a tag a szövetkezetből kilép; - a tagot kizárják; - a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át; - a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik. A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni. A kilépésre vonatkozó bejelentéstől számított 30 nap elteltével a tagsági viszony megszűnik. A szövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag - neki felróható módon - a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy - a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek – a kötelessége teljesítését lehetővé tevő időtartam leteltét követő 15 napon belül - felszólítás ellenére sem tesz eleget. A kizárásra a szövetkezet igazgatósága jogosult. A kizárásra jogosult testületi szervnek a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell. A kizárásról hozott határozat ellen a küldöttgyűléshez lehet fordulni; ez nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét. A keresetindításnak halasztó hatálya van. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha - határozat későbbi időpontot állapít meg; - a határozat bírósági felülvizsgálatára 30 napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi; - a tag kérelmére a küldöttgyűlés korábbi időpontot állapít meg. A volt taggal (örökösével) el kell számolni, ha a tagsági viszony a tag - halálával, jogi személy tag megszűnésével; - a szövetkezetből való kilépésével; - a szövetkezetből való kizárásával szűnik meg. A volt tag részére a részjegye összege visszafizetésének módját és időpontját az igazgatóság határozza meg. A kifizetés helyéről és időpontjáról a jogosultat értesíteni kell. A tag, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt. Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító küldöttgyűlés napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, illetőleg szavatoló tőkéje nem éri el a Hpt. 76. § (1)-(2) bekezdésében 13/21. oldal
meghatározott tőkekövetelményt. A fenti esetben - két éven belül - a volt tag, illetőleg örököse (jogutódja) részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll. VI. A TAGOK ÉS A SZÖVETKEZET KÖZÖTTI VAGYONI VISZONY A részjegyek csak azonos összegűek lehetnek, azok nem ruházhatók át másra, és a szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből osztalékra jogosít. A takarékszövetkezet a pótbefizetés, illetve a tagi kölcsön jogintézményeit nem alkalmazza. VII. A SZÖVETKEZET GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE A takarékszövetkezet jegyzett tőkéje megegyezik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint Cégbíróság által vezetett cégjegyzékben jegyzett tőkeként nyilvántartott összeggel. A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodik, adózott eredményével a törvény keretei között szabadon rendelkezik, tartozásaiért vagyonával felel. A takarékszövetkezet vagyon oszthatatlan. A takarékszövetkezet megszűnése, gazdasági társasággá történő átalakulása esetén az oszthatatlan vagyont a megszűnt szövetkezet működési területén kell felhasználni, helyi szövetkezeti célok, szociális-kulturális alapítványok támogatására, új szövetkezet alapítására.
VIII. A SZÖVETKEZET KÉPVISELETE A szövetkezetet általános jelleggel az igazgatóság elnöke és az ügyvezető igazgató képviseli. E tisztségviselők a cégjegyzésre – ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is -, illetve a szövetkezet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra együttesen jogosultak. A cégjegyzés akként történik, hogy a képviseleti joggal felruházott tisztségviselők az előírt, előnyomott vagy nyomatott cégnév alá nevüket együttesen jegyzik. Az együttes aláírási jog – a takarékszövetkezet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogosultságként átruházható. Más tag vagy alkalmazott a szövetkezet képviseletében csak az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített meghatalmazásban foglalt jogkörrel, illetve korlátozással járhat el; ilyen esetekben a cégjegyzés érvényességéhez két ilyen személy együttes aláírása szükséges. A szövetkezet bankszámlája feletti rendelkezéshez két arra jogosult személy együttes aláírása szükséges. IX. A SZÖVETKEZET ÉRDEKKÉPVISELETE A szövetkezet érdekképviseletének ellátására, továbbá az együttműködés előnyeinek érvényesítésére 2007. 12. 31. napjáig a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Takarékszövetkezeti Szövetség tagjaként működik. A szövetkezet tagja az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek - amely az országos érdekképviseletet látja el -, továbbá tagja a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok alapján létrehozott Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak. Az érdekképviseleti szövetségekben, valamint az 14/21. oldal
Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapban a takarékszövetkezetet az igazgatóság elnöke képviseli. X. A KÖZÖSSÉGI ALAP (JUTTATÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK A TAGOK RÉSZÉRE) A szövetkezet a szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik javára a 2006. évi X. törvény 57.§-ában, illetve a 124/2006. (V. 19.) Korm. rendelet 4. §ában részletezett szociális, oktatási, kulturális támogatásokat biztosít, támogatja a közművelődési és sporttevékenységüket, valamint egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatásokat is nyújt részükre. Ennek érdekében a szövetkezet az adózás utáni eredménye küldöttgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez az eredménytartalékból a lekötött tartalékba való átvezetéssel. A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban van elkülönítve. A számviteli törvény szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó küldöttgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követő évben a juttatásokat és a támogatásokat teljesíteni. A jogcímek legfeljebb 60 %-a alapján nyújtott támogatást lehet kizárólag az egyéni keret (a támogatásra jogosultat tizenkét hónap alatt a szövetkezet közösségi alapjából megillető támogatás) megterhelésével biztosítani, a fennmaradó 40%-ot pedig fenn kell tartani – a szolidaritás elve alapján – a szövetkezeti közösség által közösen igénybe vehető támogatási jogcímként. A beszámolónak a küldöttgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő felhasználásra vonatkozó javaslathoz az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség nyilatkozatát be kell szerezni. A támogatások, juttatások iránti kérelmeket az igazgatósághoz kell benyújtani a jogosultságot alátámasztó okiratokkal együtt. Az igazgatóság a beérkezett kérelmeket köteles a soron következő ülésén megtárgyalni, véleményezni, és egyszerű szavazattöbbséggel dönteni azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A hiányosan beadott kérelmek esetében az igazgatóság 30 napos hiánypótlási határidőt is előírhat a kérelmező részére. Amennyiben az igazgatóság helyt ad a kérelemnek, a támogatásokat, juttatásokat az igazgatóság határozatától számított 15 napon belül folyósítani kell az igénylő részére. Az egyéni keret minden támogatásra jogosult esetében azonos mértékű kell, hogy legyen.. A szövetkezetnek nyilvántartást kell vezetnie a támogatásra jogosult által igénybe vett támogatásokról. A támogatásra jogosult nem kötelezhető a támogatás igénybevételére. Az egyéni keretből a támogatásra jogosult által a tárgyévben fel nem használt rész a közösségi alap következő évi rendelkezésre álló állományába kerül. Aki a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó küldöttgyűlés időpontjában még nem tagja a szövetkezetnek, a következő évben időarányosan – az előző évben fennálló tagsági jogviszonya időtartamának megfelelően – nagyobb egyéni keret igénybevételére jogosult. A támogatásra jogosultnak a szövetkezet a nevére kiállított számla, egyszerűsített számla, bizonylat vagy elektronikus dokumentum ellenében teljesíthet kifizetést, amelyen fel kell tüntetni az igénybe vevő tag (hozzátartozó) nevét. Amennyiben a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, illetve gazdasági társasággá alakul át, a közösségi alapot az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség részére kell átadni. A közösségi alappal kapcsolatban a jelen alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben a 124/2006. (V. 19.) Korm. rendelet szabályai alkalmazandók. XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15/21. oldal
A jelen alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény rendelkezései irányadók. Kelt Újszászon, 2012. 03. 26. napján
_____________________________ Lázár Imréné elnök-ügyvezető
_____________________________ Tótáné Gulyás Margit ügyvezető igazgató
Az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Alapszabályának 1. számú melléklete Részközgyűlési körzetek: 16/21. oldal
5000 Szolnok, Lovas István út 1. szám alatti kirendeltség: Orosz György u. Győrffy u. Botár I. út. Lovas I u. Hild V. u. Malom u. körzet Aranyi S. u. Czakó út Karczag L. u. Vegyes
I. körzet
II.
5000 Szolnok, Kossuth út 18. szám alatti kirendeltség: Bálvány u. Jubileum tér Balogh B. u. Vosztok u. Dózsa Gy. u. Sárgvári krt Tófenék u. Hősök tere Kút u. Szántó krt Zagyvaparti st. Bajnok u Konstantin u. Bokányi u. Egyetértés u. Gém u. Hámán K. u. Keskeny J u. Mosonyi u. Rét u. Seregély u. Tavasz u. Vadász u. Tücsök u. Ady u. Április 4. u. Bimbó u. Ék u. Ibolya u. Nefelejcs u. Szabadság tér Tulipán u. Vízmű u. F Bede u. Dimitrov u. Kard u. Koszorú u. Lengyel légió u. Mészáros L. u. Óvoda u. Tarló u. Úttörő u. Bajtárs u. Csáklya u. Füge u. Hullám u. Kántor u.
Nagy I krt. Liget u. Karkecz K. u. Dr Sebestyén krt Jókai u. Szapáry út Arany J. u. Jászkürt u. Remete u. Szín u. Bartók u. Berzsenyi u. Csillag u. Fényes a u. Halom u. Hold u. Maros u. Nád u. Rozgonyi u. Száva u. Thököly u. Vasgereben u. Zöldfa u. Alcsi u. Árpád u. Botond u. Guttenberg u. Levél u. Pálma u. Szegfű u. Üteg u. Aradi u. Bánát u. Dobó u. Kazinczy u. Kulich u. Madách u. Mikszáth u. Sajtó u. Sziget u. Viola u. Bányai u. Durst u. Fúró u. Iszap u. Katona u.
Jósika u. Mátyás kir. u. Klauber u. Városmajor u. Ispán krt Somogyi u. Battyány u. Kassai u. Réz u. Vágó b. u.
József A. u. Baross u. Palla krt
I. körzet
Móra F. u. Tabán Hold u. Kolozsvári krt Dr Szana u. Várkonyi tér
II. körzet
Bárka u. Bihari u. Csokonai u. Dráva u. Harmat u. Ifjúság u. Málna u. Ősz u. Rudas u. Szép u. Tóth F. u . Vonó u.
Báthori u. Bocskai u. Délibáb u. Gerle u. Hattyú u. Kert u. Mikes u. Pázsit u. Sarló u. Sziget u. Tuzok u. Zerge u.
Aulich u. Bástya u. Búzavirág u. Gyöngyvirág u. Mester u. Rezeda u. Szondi u. Vadvirág u. Balassa u. Bercsényi u. Gábor Á. u. Koltói u. Kürt u. Magyar u. Móricz Zs. u. Sallai u. Táncsics u. Béke u. Fertő u. Hant u. Kalapács u. Kerék u.
Áchim u. Besenyszögi u. Csokor u. Halász u. Muskátli u. Rozmaring u. Tisza u. Verseghy u. Balogh u. Damjanich u. Hunyadi u. Kossuth u. Lakat u. Május 1. u Ostor u. Sütő u. Tőr u. Csallóköz u. Fillér u. Harang u. Kalász u. Kisfaludy u.
III. körzet
IV. körzet
V. körzet
17/21. oldal
Kulcs u. Korall u. Munkásőr u. Pálfy u. Rózsa u. Székely u. Tompa u. Toldi u. Vágóhíd u. Zápor u. Batsányi u. Czeglédi u. Farkas u. Gurító u. Gólya u. Kőműves u. Martinovics u. Orosz Gy. u. Perczel u. Rodostó u. Sorompó u. Téglagyári u. Varjú u. Alvégi u. Bokréta u. Fűrész u. Mázsa u. Sirály u. TVM Zsindely u. Árnyas u. Esze T. u. Gátőr u. Halsütő u. Horgony u. Karinthy u. Kilián u. Krúdy Gy. u. Radnóti u. Szivárvány u. Varsány u. Vízpart u.
Lomb u. Mártírok u. Motor u. Petőfi u. Sashalmi u. Szivattyú u. Tó u. Tüske u. Véső u. Abonyi u. Bem u. Delta u. Felhő u. Guyon u. Jászi u. Landler u. MÁV Orgona u. Ragó u. Róka u. Tábor u. Tűri u. Veder u. Attila u. Csaba u. Gyökér u. Perec u. Szél u. Törteli u. Alkony u. Barack u. Fazekas M. u. Finta u. Holt Tisza u. Juhász Gy. u. Kassák u. Kiss J. u. Lotz K. u. Sport u. Tersánszky u. Váczi M. u. Vörösmező u.
Lőwi u. Márvány u. Nyárfa u. Raktár u. Sándor P. u. Tanács u. Tópart u. Vak Bottyán u. Vihar u. Barta u. Bognár u. Ecseki u. Galamb u. Gyík u. Kacsa u. Kalapka u. Molnár A. u. Őz u. Rák u. Sárkány u. Terv u. Ugar u.
Markotányos Meder u. Őrház u. Rákóczi u. Széchenyi u. Temető u. Traktor u. Vásár u. Vörösmarty u. Bajcsy u. Bozsó u. Dembinszky u. Garibaldi u. Hajnóczi u. Káka u. Lepke u. Nyíl u. Pajzs u. Rigó u. Sás u. Tégla u. Ürge u.
Avar u. Cserép u. Hétvezér u. Pintér u. Sztrájk u Virág u. Alma u. Csend u. Fény u. Gagarin u. Honvéd u. Kafka u. Kedves sor Kocsoros u. Napsugár u. Szellő u. Tiszaliget Veres P. u.
Ág u. Fürj u. Horog u. Piroska u. Rétpart u. Vörös Hadsereg u Áll. Gazd. Cseresznye u. Debreceni u. Gorkij u. Horgász u. Karikás u. Kertész u. Körte u. Otthon u. Szilvás u. Tölgy u. Virágos u.
VI. körzet
5051 Zagyvarékas, Szabadság tér 14. szám alatti kirendeltség: Akácfa u. Balogh u. Dallos u. Egység u. Fürdő u. Horgony u. József A. u. Nefelejcs u. Nagyváradi u. Rózsa u. Szegfű u. Alkotmány u. Pipa u. Külső Rákóczi u. Külterület u. Sinka u. Koszorú u. Szabadság tér Ügyes u. Gyimesi u.
Arany J. u. Csatorna u. Damjanich u. Fekete L. u. Fecske u. Kossuth u. Móricz u. Liliom u. Rákóczi u. Rozmaring u. Tavasz u. Arad u. Ponty u. Szabadsajtó u. Táncsics M. u. Béke u. Liszt F. u. Széchenyi u. Wesselényi u. Iskola u.
Álmos u. Bercsényi u. Deák F. u. Farkas u. Gerlice u. Hunyadi u. Kifli u. Pálma u. Petőfi u. Sas u. Szent J. u. Külső alkotmány Pozsonyi u. Május 1. U. Csárda u. Dózsa u. Páva u. Szigony u. Zsilip u. Meder u.
Tompa u. Sziget u. Thököly u. Vidra u. Zrínyi u.
Posta u. Erdő u. Külső Pozsonyi u. Mártírok u. Dr Taródi u. Hajó u. Remény u. Szív u. Csángó u. Pajzs u.
I. körzet
II. körzet
18/21. oldal
5053 Szászberek, Kossuth út 198. szám alatti kirendeltség Béke u. Árpád u. Dózsa Gy. U. Korvin O. u. Bem u. Széchenyi u. Rákóczi u. Táncsics u. Bajcsy u. Kossuth u. Fő tér Gátőrház Tanya 337 Vasútállomás
5094 Tiszajenő, Vasút út 141. szám alatti kirendeltség: Vasút u. Vörösmarthy u. Petőfi u. Köztársaság u. Jókai u. Fő u. Petőfi u. Tiszasor Dobó K. u. Széchenyi u.
Széchenyi u. István kir. u. Szolnoki u. Külsőjenő Kossuth u. Esze T. u. Dobó u. Hunyadi u. Liszt F. u. Arany J. u.
Táncsics u. Ady E. u. Dózsa telep Arany J. u. Kishegy u. Damjanich u. Béke u. Rákóczi u. József A u. Kisköz
Belsőjenő Rákóczi u. Néphadsereg u. Béke u. Akácos u. Dózsa Gy. u. Kossuth u. Árpád u. Kölcsei F. u. Temető u.
I. körzet
II. körzet
5091 Tószeg, Rákóczi út 33/a. szám alatti kirendeltség: Karai u. Lehel u. Csokonai u. Erkel F. u. Neppel tanya Móricz Zs. u. Marx tér Wesselényi u. Táncsics u. Vékony köz Szabadság u. Árpád u. Vörösmarty u. Kálvin tér Várkonyi u. Kinizsi u. Damjanich u. Wesselényi u.
Dobó u. Gőgös I. u. Attila u. Molnár L. u. Rózsa F. u. Bercsényi u. Fürts S. u. Alkotmány u. Zrínyi u. Deák F. u. Tűzoltó u. Jókai u. Széchenyi u. Petőfi u. Arany J. u. Tomori u.
Kilián Gy. u. Abonyi u. Ady E. u. Hámán K. u. Kölcsei u. Munkásőr u. Magyar sor
Fáy A. u. Háy tanya Sallay u. Budai N. A. u. Mezőgép Ifjúsági u. Bem u.
I. körzet
Bethlen u. Mikszáth K. u. Dózsa Gy. u. Vadász u. Ságvári u. Hunyadi u. Kossuth tér Károlyi u.
Pázmány u. Hősök tere Rákóczi u.
II. körzet
Bocskai u. Mátyás kir .u. Büge Munkácsi u.
III. körzet
Alkotmány u.
5092 Tiszavárkony, Endre király út 10. szám alatti kirendeltség: Dózsa Gy. u. Mező u. Rákóczi u. Béke u. Vasútállomás Árpád u. Endre kir. u. Somogyi B. u.
Ságvári u. Latinka S u. Erzsébet u. Jókai u. Kossuth u. József A. u. Kulich Gy. u. Petőfi u.
Bajcsy u. Alkotmány u. Ady E. u. Állami gazd. Táncsics u. Jáger J. u. Bartók u.
Munkásőr u. Csokonai u. Szövetkezet u. Magnezit u. Széchenyi u. Határ u. Hősök tere
I. körzet
19/21. oldal
Szőlő-újtelep Domonkos major Kő u.
Kereszt dűlő Posta dülő
Vasút tanya Iskola u.
Császár dűlő Téglás dülő
II. körzet
5052 Újszász, Erkel Ferenc utca 2/a. szám alatti kirendeltség: Csillag u. Lovastelep Ősz u. Nefelejcs u. Ady u. Tanyák Kastély Otthon Göböly járás Felszabadulás u. Holló u. Esze T. u. Szekszárdi u. Dózsa Gy u. Vásár u. Bakó u. Mohácsi u. Erzsébet krt Csók u. Rózsa u. Akácfa u. Védgátsor u. Pálma u. Szoc. Otthon Deák F. u. Kárpát u.
Nyár u. Galamb u. Nap u. Alkotmány u. Táncsics u. Arany J.u. Gyöngyvirág u. Béke krt Sólyom u. Keskeny u. Mátyás u. Kölcsei u. Szabadság tér Erkel F. u. Damjanich u. Árpád u Lehel u. Toldi u.
Tavasz u. Tél u. Május 1. U. Mező út Abonyi u. Iskola u. Vasút u. Hóvirág u. Jász u. Szászbereki u. Szigetvári u. Szent L. tér Egység u. Katona J. u. Dob u. Bem u. Petőfi u. Hold u.
Mikszáth K. u. Hosszúháti tanya Tambura telep Szamuely u. MÁV lakás Kiss u. Baross u. Orgona u. Zrínyi u.
I. körzet
Hunyadi u. Attila u. Kolozsvári krt. Álmos u. Kastély u. Dezseffy u. Bajza u. Maros u.
II. körzet
Horgász u. Bárhory u. Dankó u. Bajcsy u. József A u.
Rákóczi u. Kiss E. u. Munkás u. Jókai u. Wesselényi u.
Zagyva u. Széchenyi u. Szondi u. Kossuth u. Főtér
III. körzet
2740 Abony, Szilágyi E. út 2. szám alatti kirendeltség: Petőfi u. Bocskai u. Kodály Z. u. Tószegi u.
Béke út Aulith út Bátori út Battyányi út
Tulipán út Újszászi út Világszabadság út Abonyi út
Székely Béla út
I. körzet
2700 Cegléd, Árpád út 21-21/a. szám alatti kirendeltség: Almás u. Aranymeggyes u. Avar u. Álmos u. Árnyas u. Árok u. Árpád u. Bajcsy-Zs tér Bajcsy-Zs u. Bede u. Bajza u. Bársony u. Berda József u. Bezedéri u. Bimbó u. Blaha Lujza u. Bocskai u. Bokor u. Borház u. Borona u. Botond u. Budai u.
Dorottya u. Egres köz Eötvös tér Erdész u. Erdő u. Ezerjó u. Fácán u. Fecske köz Fecske u. Felház u. Felszegi u. Furulya u. Füzér u. Gém u. Gerje u. Gerle u. Gimnázium u. Gyík u. Gólya u. Görbe u. Gőz dűlő Guboly kert
Kazinczy Dorottya u. Kékszilva u. Kálmán u. Kender u. Kenderföld u. Kereszt u. Kertész u. Királyka u. Kisösszekötő u. Kis u. Kiss Ernő u. Koppány u. Kosárfalu u. Kossuth Lajos u. Kossuth tér Kossuth Zsuzsanna u. Kökény u. Könyök u. Kőrisfa u. Kőrösi u. Körte u. Kővágó u.
Mocsár u. Muskátli u. Muskotály u. Must u. Nádor u. Nagykátai u. Nefelejcs u. Népdal u. Nótás köz Nótás u. Nyár u. Nyárfa u. Nyereg u. Nyúl u. Otthon u. Ördögalja Öreghegyi u. Örkény u. Összekötő u. Őrház u. Pacsirta u. Pásztor u.
Sorház u. Sövény u. Szajkó u. Szakáts Gyula u. Szalmarózsa u. Szalag u. Szárcs u. Szarvas u. Széchenyi u. Szekér u. Szél u. Szélűskert u. Szent Imre u. Szirom u. Szlanka u. Szőlő u. Szövetkezet u. Tarló u. Tárogató u. Tavasz u. Téglagyár u. Töles u.
I. körzet
20/21. oldal
Almás u. Bulcsú u. Buzogány u. Cseresznye u. Cserő u. Citera u. Csákány u. Csalogány u. Csengettyűs u. Cserepes u. Csíkos szél u. Csinos u. Csíz u. Csokonai u. Csörgő u. Csutak Kálmán u. Damjanich u. Déli u. Déllő u. Dézsa u. Diófa köz Diófa u. Ady Endre u. Akácos u. Akasztó szél Alkotmány u. Alszegi u. Arany u. Aszaló u. Árpa u. Baross u. Bástya u. Báthory u. Battyanyi u. Bede szél Béke tér Béke u. Béla u. Bem u. Bercsényi u. Besnyő u. Bodrog u. Bojtorján u. Bokréta u. Borz u. Búvár u. Búzavirág u. Csapó u. Csata u. Csatorna u. Csengeri szél Csengeri u. Csolnak u. Czigle tér Dália u. Daráló u. Darázs u. Daru u. Deák u. Dessewffy u. Dobó u. Dohány u. Dózsa Gy. u.
Dorottya u. Guboly u. Hajó u. Harang köz Harang u. Harcsa u. Hárfa u. Hét vezér u. Hold u. Hollós u. Homok u. Honvéd u. Horgász u. Hunyadi u. Huszár u. Ilona u. Ipartelepi u. Irinyi u. Jácint u. Jászberényi u József u. Kadar u. Folyó u. Forgács E. u. Földvári u. Fűtőház u. Fűzfa u. Gereblye u. Géza u. Gyopár u. Gyöngyvirág u. Hajnal u. Halász u. Harmat u. Határ u. Hattyú u. Ibolya u. Illés u. Iskola u. Jókai u. Juhász Gy. u. Kalász u. Kálvária u. Kámán u. Kárpáti Aurél u. Kasza u. Kaszárnya szél Kazinczy u. Kékkő u. Kép u. Kéve u. Kéz u. Kinizsi u. Kisfaludy u. Kishíd u. Klapka György u. Kosárhegyi u. Kovács u. Köd u. Kölcsey tér Köztársaság u. Köztes u. Külső Jászberényi u.
Kazinczy Dorottya u. Kővidinka u. Közép u. Kút u. Külső Kátai u. Lajos u. Láp u. Lehel u. Levél köz Liliom u. Lorántffy Zsuzsanna u. Lugas köz Madár u. Madarász u. Magyar u. Malomtó szél Mályva u. Mária u. Márvány u. Mező u. Mikes u. Mizsei u. Malom tér Malom u. Mátyás király u. Méhész u. Mérleg u. Mészáros L. u. Molnár köz Molnár u. Mozdony u. Munkácsy u. Múzeum u. Nád u. Nádasdi u. Népkör u. Nyír u. Nyitó u. Orgona u. Oroszlán u. Ősz u. Pacsirta u. Patak u. Perc u. Permet u. Pipacs u. Posta dűlő Posta u. Présház u. Puskaporos u. Puttony u. Rák u. Rákóczi u. Rigó u. Rózsa u. Rövid u. Sáfrány u. Sajtó u. Sas u. Síp u. Só u. Sugár u. Sütő u.
Mocsár u. Sorház u. I. körzet Perczel u. Tömökény u. Petőfi u. Tulipán u. Piac u. Túzok u. Pirosalma u. Tükör u. Piszke u. Új u. Pitli zug Újárok u. Pókbagó u. Vadgalamb u. Porcsin u. Vadrózsa u. Reggel u. Várkonyi István u. Rekenyő u. Vasvári u. Remete u. Vécsei u. Retek u. Venyige köz Rét u. Vidra u. Rostély u. Világ szél Rozmaring u. Világ u. Sárgarigó u. Virág u. Sárkány u. Zrinyi u. Sarló u. Zrinyi Ilona u. Sáska u. Sátor köz Selyem u. Szélmalom zug II. körzet Szent György tér Szép u. Szilva u. Szív u. Szolnoki u. Szoros u. Szövetség u. Szúnyog u. Szüret u. Tabán u. Táncsics M. u. Tangazdaság u. Tél u. Teleki u. Thököly u. Toldi u. Tőke u. Török Ignác u. Török u. Törteli u. Trombitás u. Tüske u. Újvárosi szél Vadász u. Vakbottyán u. Vas u. Veréb u. Vessző u. Vetés u. Vezér u. Viola u. Vitéz u. Víz u. Vörösmarty tér Wesselényi köz Wesselényi u. Zerge u. Zöldfa u.
21/21. oldal
Almás u. Dugovics u. Eper u. Esze Tamás u. Etelka u. Fátyol u. Fáy András u. Fegyver u. Fogoly u.
Dorottya u. Kürt u. Lahner Gy. u. Lázár Vilmos u. Lovász u. Lövész köz Lövész u. Lövölde u. Lúd u.
Kazinczy Dorottya u. Süveg u. Szabadság tér Szabadság u. Szállás u. Szarka u. Székely u. Szelei u. Szellő u.
Mocsár u.
Sorház u.
I. körzet
Kelt Újszászon, 2012. 03. 26. napján
_____________________________ Lázár Imréné elnök-ügyvezető
_____________________________ Tótáné Gulyás Margit ügyvezető igazgató
22/21. oldal
