Alapszabály
A Földgáz Vadásztársaság Hajdúszoboszló
ALAPSZABÁLYA
Kelt: 2015. március 28.
1 / 21 oldal
Alapszabály
A vadásztársaság tagjai az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény); a Polgári Törvénykönyvről (PTK) szóló 2013. évi V. törvény; valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) rendelkezései figyelembe vételével a Hajdúszoboszlói Földgáz Vadásztársaság alapszabályát az alábbiak szerint foglalták egységes szerkezetbe. A társaság célja, hogy a vadásztársaságokra és a társaságokra, a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyver- és lőszertartásra, - használatra vonatkozó szabályzatok megtartásával, az erdő- és mezőgazdaság érdekeivel összhangban, a környezet és természetvédelem előírásai tiszteletben tartásával, a szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással óvja a vadon élő állatokat, azok élőhelyét, jól működő vadásztársasági élettel tagjai részére kulturált vadászati lehetőséget biztosítson. I. Általános rendelkezések A társaság jellege és jogi helyzete 1.) A társaság neve:
Földgáz Vadásztársaság Hajdúszoboszló
Székhelye:
4200 Hajdúszoboszló, Nádudvari útfél 0322/3 hrsz.
Levelezési címe:
4200 Hajdúszoboszló Kádár u. 8/a
Hatóköre:
területi
2.) A társaság a tagjai által önkéntesen létrehozott önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező vadásztársaság, mely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A társaság önálló jogi személy, jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri. 3.) A társaság elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, e tevékenységét csak a céljai megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet. A társaság fontosabb jogai és kötelezettségei 4.) A társaság joga, hogy: a) a vadgazdálkodással, a vadászattal és az vadásztársasági élettel kapcsolatos bármely kérdésben a vadászati érdekképviseleti szervezethez (szövetséghez) kéréssel vagy panasszal forduljon, illetve javaslatot tegyen, b) a vadászati érdekképviseleti szervezethez tagfelvételi kérelmet előterjesszen, felvétel esetén tagjai érdekében a szervezet tevékenységében – annak alapszabálya szerint – részt vegyen, c) a vadgazdálkodást, a tagság vadászati lehetőségeit elősegítő társulásnak, közös vállalkozásnak, alapnak tagja legyen, d) tagjaira a jogszabályokkal és a taggyűlés által elfogadott szabályzatokkal, határozatokkal összhangban kötelezettségeket állapítson meg. 5.) A társaság köteles a) előmozdítani, hogy tagjai a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról, valamint a természetvédelemről és az erdőkről szóló jogszabályokban, a vadásztársaság 2 / 21 oldal
Alapszabály
alapszabályában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat megtartsák, és tevékenységükkel segítsék a vadásztársaság előtt álló feladatok megvalósítását, b) a jogszabály által ellenőrzési joggal felruházott szervek ellenőrzéseit elősegíteni; segíteni
c) a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a vadászati kultúra ápolását elősegíteni. d) tagjai vadásztársasági életre nevelését előmozdítani; A vadásztársaság tevékenysége A társaság alapcél szerinti tevékenysége: 6.) A vadásztársaság alapcél szerinti tevékenységének minősül, hogy a vadásztársaság az állam képviseletében eljáró vadászati hatóság által jóváhagyott tervekben (üzemterv és éves terv) foglaltak szerint vad gazdálkodik, ezen belül az éves terv részét képező kilövési tervben foglaltakat köteles végrehajtani, azaz a kilövési terv szerinti vadlelövésekről egyrészt saját tagjai, másrészt vendégvadászok, bel- és külföldi bérvadászok közreműködésével gondoskodik, valamint az éves terv szerint lelőtt vadat (vadhúst) is értékesíti. Mindez alapcél szerinti tevékenységnek minősül, így (többek között) a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozása (TEÁOR) szerinti: - vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás
(TEÁOR 0170’08)
- hús és húskészítmények nagykereskedelme (vadhús) (TEÁOR 46.32’08) - hús és húskészítmények kiskereskedelme (vadhús
(TEÁOR 47.22’08)
- egyéb sporttevékenység (pl. bérvadásztatás)
(TEÁOR 9319’08)
- gabonaféle termesztése (pl. vadföldművelés)
(TEÁOR 01.11’08)
- egyéb nem évelő növény termesztése
(TEÁOR 01.19’08)
- évelő növények termesztése
(TEÁOR 01.2'08)
A társaság alapcélt segítő kiegészítő tevékenysége: - sportlétesítmény működtetése
(TEÁOR 93.11'08)
A társaság nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, nem állít sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. II. A tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelességei, valamint a tagsági jogviszony megszűnése A társaság tagjai 7.) A vadásztársaság taglétszámát a jelentkezők és a lehetőségek összhangját megteremtve – a jogszabály előírásainak, a vadászterület nagyságának és a vadállomány mennyiségének, valamint a vadásztársaság előtt álló feladatoknak a figyelembevételével – az intézőbizottság javaslatára a taggyűlés állapítja meg. 3 / 21 oldal
Alapszabály
8.) A vadásztársasági tagság formái: a) rendes tagság, b) tiszteletbeli tagság, c) pártoló tagság. 9.) A vadásztársaság rendes tagjává választható az a természetes személy, aki írásban kérelmezi a vadásztársaságba történő belépését, a belépési nyilatkozatában a vadásztársaság Alapszabályát, céljait elfogadja, aki a vadászat gyakorlása körében a jogszabályokban és az Alapszabályban előírt feltételeknek megfelel, érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezik, továbbá a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. Kiskorú természetes személy is felvehető tagként a vadásztársaságba, de ezen személy a 18. életéve betöltéséig képviselettel együtt járó tisztségre, valamint egyéb bizottsági tagságra nem választható. A vadásztársaság tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének kell benyújtani. A rendes tagok közé történő választáshoz legalább 3 rendes tag ajánlása szükséges. A kérelmet a Titkár terjeszti az intézőbizottság elé, és az intézőbizottság javaslata alapján a rendes taggá választásról a taggyűlés a kérelem benyújtását követő első ülésén, egyszerű szótöbbséggel dönt. A vadásztársaság rendes tagjainak jogai: a) részt vehetnek a vadásztársaság tevékenységében és rendezvényein, b) jogosultak a vadásztársaság vadászterületén a jogszabályok, az Alapszabály, a Házi Szabályzat, az egyéb szabályzatok és a taggyűlés határozatainak megtartásával vadászni, c) a taggyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek, d) kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók, e) a vadásztársaság valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a másodfokon eljáró szerv, illetőleg a bíróság előtt megtámadhatják, f) a vadásztársaság irataiba betekinthetnek, g) a taggyűlés napirendjére javaslatot tehetnek, h) rendes tag, valamint tiszteletbeli és pártoló tag felvételét kezdeményezhetik, i) térítés ellenében – ilyen térítésnek minősül a befizetett tagdíj és egyéb vagyoni hozzájárulás – igényt tarthatnak a taggyűlés által megállapított vadászrészre (a juttatás elszámolásának rendje a Házi Szabályzatban kerül meghatározásra), j) a vadásztársaság eszközeit a Házi Szabályzatban megállapított feltételekkel igénybe vehetik, illetőleg használhatják, k) a vadásztársaságból az indok megjelölése nélkül kiléphetnek.
4 / 21 oldal
Alapszabály
A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A vadásztársaság rendes tagjainak kötelességei: A vadásztársaság rendes tagjainak kötelessége a vad védelmére, a vadgazdálkodásra és vadászatra, a fegyver és lőszer tartására és használatára vonatkozó jogszabályokat, az Alapszabályt, a Házi Szabályzatot és az egyéb szabályzatokat, a taggyűlési és intézőbizottsági határozatokat, valamint a vadásztársaság tisztségviselőinek törvényes hatáskörükben kiadott rendelkezéseit megtartani. A vadásztársaság rendes tagja köteles továbbá: 1) a Házi Szabályzatban előírt, valamint a taggyűlés és az intézőbizottság által meghatározott vadgazdálkodási feladatok megvalósításában, valamint a közös munkákban részt venni, 2) a taggyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulást, valamint a tagdíjat az esedékességkor megfizetni, továbbá 3) a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak a megvalósítását. 4) A vadásztársaság rendes tagjait – a tagsági jogviszonyból eredően – a jogszabályban, az alapszabályban, a házi szabályzatban megállapított egyenlő jogok illetik és egyenlő kötelezettségek terhelik. Tiszteletbeli tag: 10.) A vadásztársaság tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, akit a taggyűlés az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja. Tiszteletbeli taggá választható az a rendes tag is, aki idős koránál, vagy személyi körülményeinél fogva közreműködési, munkavégzési kötelezettségeit már kellően teljesíteni nem, vagy csak nehezen tudná és arra érdemes, és ezen körülményeinél fogva a taggyűlés a munkavégzési, vagy/és tagdíjfizetési kötelezettség alól részben vagy teljesen mentesíteni kívánja. A tiszteletbeli tagot – az alább felsoroltakat kivéve - a rendes tagsággal járó jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. a) Egyéni vagy társas vadászaton csak meghívott vendégként vagy vendégjegy megváltása esetén vehet részt. b) A taggyűlés által megállapított éves tagdíjat, vagyoni hozzájárulást (belépési díjat) nem köteles megfizetni. c) Vendéghívási joga nincs. d) Társasági tisztségre nem választható. e) Taggyűléseken tanácskozási joggal vesz részt (nem szavazhat és nem választhat) f) Vadászati idényenként 2 db vízi vad vadászatára szóló jegy- amennyiben rendelkezik fegyvertartási engedéllyel és érvényes vadászjeggyel - és 1 db lőtt nyúl illeti meg.
5 / 21 oldal
Alapszabály
A tiszteletbeli taggá választásra a vadásztársaság intézőbizottsága tesz javaslatot a taggyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az intézőbizottságnál a vadásztársaság rendes tagjai is kezdeményezhetnek. A tiszteletbeli tagok a vadásztársaság rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Pártoló tag: 11.) A vadásztársaság pártoló tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, aki, illetőleg amely készségét fejezi ki a vadásztársaság tevékenységének rendszeres és folyamatos vagyoni hozzájárulással történő támogatására. A taggyűlés által választott pártoló tag, illetve képviselője részt vehet a vadásztársaság testületi ülésein, nincs szavazati joga, tisztségre nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie. A pártoló tag a vadásztársaság szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A pártoló tag a vadászaton lőfegyvert nem használhat. A tagsági viszony megszűnése 12.) A rendes tag tagsági viszonya megszűnik: a) a tag kilépésével, b) a tag halálával, c) az egyesület általi felmondással, d) a tag kizárásával, e) a tag törlésével, f) az egyesület megszűnésével. 13.) A tag tagsági jogviszonyát a vadásztársaság székhelyére küldött, elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat elnök általi átvételének napján szűnik meg. A kilépés időpontjáig a tag tagsági viszonya fennáll, az eddig az időpontig fennálló kötelezettségeit teljesítenie, és azok teljesítését szükség esetén az elnök részére igazolnia kell. 14.) A rendes tag tagsági jogviszonyának felmondása: Amennyiben a tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyát 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az intézőbizottság határoz és a határozatát az elnök köteles a tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökhöz benyújtandó, de a taggyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a taggyűlés bírálja el a következő ülésén. 15.) A rendes tag kizárása: Kizárás csak fegyelmi határozattal, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően rendelhető el. 16.) A rendes tag törlése: Az intézőbizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel törli az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a 6 / 21 oldal
Alapszabály
tag csak akkor törölhető, ha a legalább három hónapos mulasztás elteltét követően a gazdasági felelős írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a törlésre történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A törlési eljárást az intézőbizottság folytatja le. Az eljárásban érintett tagot az intézőbizottság ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag törléséről lehetőleg az ezzel a napirendi ponttal összehívott első intézőbizottsági ülésen határozni kell. Az intézőbizottsági ülést egy alkalommal legfeljebb 30 nappal lehet elhalasztani. A törlést kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a törlés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A törlő határozatot a taggal közölni kell. A határozatot a meghozatalát követő 8 napon belül a törléssel érintett tagnak írásban, postai szolgáltató útján tértivevényes levében meg kell küldeni. A törölt tag a törlést kimondó elsőfokú intézőbizottsági határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület elnökéhez megküldött, de a taggyűlésnek címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnök 30 napon belüli időre köteles a taggyűlést összehívni. A taggyűlés a fellebbezés tárgyában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A taggyűlés határozatát az elnök nyolc napon belül írásban köteles a törléssel érintett tagnak megküldeni, aki a határozat hatályon kívül helyezése iránt a Ptk. 3:35-3:36. §-ai alapján bírósághoz fordulhat. 17.) A pártoló tag tagsági viszonya megszűnik: a) a természetes személy pártoló tag halálával, nem természetes személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével, b) kilépéssel, bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozat megtételével, c) kizárással (kizárás csak fegyelmi határozattal, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően rendelhető el). 18.) A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik: a) a tiszteletbeli tag halálával, b) a tiszteletbeli tag bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozat lemondhat a tiszteletbeli tagságáról, c) a tiszteletbeli tagi cím megvonásával, ha a tiszteletbeli tag a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a taggyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A tiszteletbeli tagi cím megvonására irányuló eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az intézőbizottság folytatja le. Az elnök a tiszteletbeli tagi cím megvonását kezdeményező kérelem beérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra köteles az intézőbizottsági ülést összehívni. A tiszteletbeli tagi cím megvonására irányuló eljárásban érintett tiszteletbeli tagot az intézőbizottság ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tiszteletbeli tag tiszteletbeli tagi címének megvonásáról lehetőleg az ezzel a napirendi ponttal összehívott első intézőbizottsági ülésen határozni kell. Az ülést egy alkalommal legfeljebb 30 nappal el lehet 7 / 21 oldal
Alapszabály
halasztani. A tiszteletbeli tagi cím megvonása tárgyában az indítvány beérkezésétől számított három hónapon az intézőbizottságnak határozatot kell hozni. A tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozatot a tiszteletbeli taggal közölni kell. A határozatot a meghozatalát követő 8 napon belül a tiszteletbeli tagi cím megvonásával érintett tiszteletbeli tagnak írásban, postai szolgáltató útján tértivevényes levében meg kell küldeni. A tiszteletbeli tag a tiszteletbeli tagi cím megvonását kimondó elsőfokú határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület elnökéhez megküldött, de a taggyűlésnek címzett fellebbezéssel élhet A fellebbezés beérkezését követően az elnök 30 napon belüli időre köteles a taggyűlést összehívni. A taggyűlés a fellebbezés tárgyában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A taggyűlés határozatát az elnök nyolc napon belül írásban köteles a tiszteletbeli tagnak megküldeni, aki a határozat hatályon kívül helyezése iránt a Ptk. 3:35-3:36. §-ai alapján bírósághoz fordulhat. A tiszteletbeli tagi cím megvonására okot adó magatartásról való tudomásszerzéstől számított egy év eltelte után tiszteletbeli tagi cím megvonása iránti eljárás a tiszteletbeli taggal szemben nem folytatható le. Fegyelmi eljárás 19.) A fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait, illetve az I. és II. fokú fegyelmi szerveket, a jogorvoslati lehetőséget és annak szabályait a Vadásztársaság taggyűlése által elfogadott Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.
III. Fejezet A vadásztársaság szervezetei felépítése A taggyűlés 20.) A taggyűlés a vadásztársaság döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A taggyűlésen a természetes személy tagok személyesen, meghatalmazottjuk útján, a jogi személy tagok törvényes képviselőjük útján vesznek részt. A vadásztársaság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal rendes taggyűlést köteles tartani. Rendkívüli taggyűlést kell összehívni: a) ha a tagok 15 %-a cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt (az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra köteles az elnök összehívni), b) ha az intézőbizottság rendkívüli taggyűlés összehívását tartja szükségesnek, c) ha a törvényszék a taggyűlés összehívását elrendeli. Kötelező a taggyűlés összehívása a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) a vadásztársaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, b) a vadásztársaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor
8 / 21 oldal
Alapszabály
teljesíteni, vagy c) a vadásztársaság céljainak elérése veszélybe került. A fentiek alapján kötelezően összehívandó taggyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a vadásztársaság megszüntetéséről dönteni. A taggyűlést – az intézőbizottság döntése alapján – a vadásztársaság elnöke igazolható módon, írásbeli meghívóval – amely tartalmazza a vadásztársaság nevét és székhelyét – a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a meghívót, a taggyűlés időpontját legalább 8 naptári nappal megelőzően, megkapja. A taggyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amikor a megismételt taggyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott taggyűlés nem volt határozatképes. A megismételt taggyűlést az eredeti taggyűlés napján, későbbi időpontban meg kell tartani és ez esetben tájékoztatni kell a tagokat a távolmaradásuk következményeiről. A megismételt taggyűlés ugyanis a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a körülményről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták. A taggyűlési meghívó kézbesítésétől számított három napon belül a tagok és a vadásztársaság szervei az intézőbizottságtól írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az intézőbizottság jogosult dönteni, ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az intézőbizottság nem dönt, vagy azt elutasítja, a taggyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában (Ptk. 3:75. §). A taggyűlés nem nyilvános, azon a tagokon, tisztségviselőkön kívül csak a taggyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a taggyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, valamint a taggyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. 21.) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább 50%-a és egy fő jelen van. A határozathozatalhoz – a külön megjelölt esetek kivételével – egyszerű szótöbbség szükséges. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a vadásztársaság terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy 9 / 21 oldal
Alapszabály
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 22.) A taggyűlés határozatait – az alapszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. A taggyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A vadásztársaság tagja szavazati jogát személyesen, vagy meghatalmazottja (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján) gyakorolhatja. A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség: a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének egyetértő szavazata szükséges, a jogszabályban és az alapszabályban meghatározott esetek kivételével. A taggyűléseken jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges: az Alapszabály módosításához, a vadásztársaság átalakulásának az elhatározásához, a vadásztársaság más szervezet munkájában való részvételhez, csatlakozásához, a vadásztársaság céljának módosításához és a vadásztársaság megszűnéséről szóló döntéshez. 23.) A taggyűlésen - a tisztségviselők választásánál - a jelölőbizottság által előterjesztett összesített jelöléseken túlmenően a jelöltre bármelyik jelenlévő tag is tehet javaslatot. a) A szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévő szavazásra jogosult tagok legalább 50 % + 1 érvényes szavazatának a támogatását, és aki a jelölést akár személyesen, akár hiteles magánokiratba foglalt nyilatkozatban elfogadta, b) megválasztott tisztségviselő az a jelölt lesz, aki a titkos szavazás során a taggyűlés szavazásra jogosult, jelenlévő tagjai 50 % + 1 fő szavazatát megkapta, c) amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges mennyiségű szavazatot, akkor ugyanazon a taggyűlésen erre a tisztségre (tisztségekre) újabb választást kell tartani. 24.) A taggyűlésen a tagok a névjegyzék alapján előkészített jelenléti ív személyes kitöltésével és aláírásával igazolják jelenlétüket. Ezt követően a taggyűlés a levezető elnök javaslatára megválasztja a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv két hitelesítőjét, valamint titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság vezetőjét és két tagját. A jegyzőkönyv hitelesítői és a szavazatszámlálók kizárólag rendes tagok lehetnek. Tisztújító taggyűlés esetén szavazatszámlálónak kizárólag olyan tag választható meg, aki nem jelölt. A taggyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a levezető elnök és két, a taggyűlés által megválasztott rendes tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a taggyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat. A taggyűlési jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint – a titkos szavazás kivételével – a döntések mellett és ellen szavazóknak személyét név szerinti megjelöléssel. A szavazólap leadásával történő titkos szavazás esetén a szavazatszámlálók feladata a szavazólapok összegyűjtése, a szavazatok érvényességének megállapítása, az érvényes és érvénytelen szavazatok megszámlálása, a szavazatok összesítése, amely alapján a levezető elnök kihirdeti a szavazás eredményét.
10 / 21 oldal
Alapszabály
A taggyűlés döntéseit az elnök a döntés időpontját követő 15 napon belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel. A taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített szavazatok összesítését követően a meghozott határozatot a Határozatok Tárába kell átvezetni és nyilvántartani, mely nyilvántartás tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját és hatályát illetve a döntést támogatók és ellenzők összesített számarányát, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személyét név szerinti megjelöléssel. A taggyűlés hatásköre A taggyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály, a fegyelmi szabályzat és a házi szabályzat megállapítása és módosítása, b) a vadásztársaság megszűnésének, egyesülésének, vagy szétválásának elhatározása, nevének megváltoztatása; c) az intézőbizottság, az ellenőrző bizottság, a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak – titkosan, írásbeli szavazással, – 5 évre történő megválasztása, visszahívása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségeknek titkos, írásbeli szavazással való betöltése a választási időszak végéig terjedő időtartamra (a tisztségviselők visszahívásával egyidejűleg dönteni kell az új tisztségviselők megválasztásáról), d) a jelölőbizottság nyílt szavazással történő megválasztása (A jelölőbizottság elnökét és legalább két tagját, az újraválasztást megelőző taggyűlés választja meg. A jelölőbizottság elnökének és tagjainak a megválasztására a vadásztársaság elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre bármely tag is jogosult. A jelölőbizottság a javaslatát a vadásztársaság tagjai véleményének ismeretében teszi meg.), e) a szavazatszámláló bizottság elnökének és két tagjának nyílt szavazással történő megválasztása. A szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak a megválasztására a vadásztársaság elnöke tesz javaslatot, de javaslattételre bármely tag is jogosult. A szavazatszámláló bizottságot a választást lebonyolító taggyűlés megnyitását követően kell megválasztani. f) a vadásztársaság éves költségvetésének és pénzügyi tervének a megállapítása és döntés a költségvetési beszámoló elfogadása tekintetében, g) az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság beszámolójának megtárgyalása elfogadása,
és
a
fegyelmi
bizottság
éves
h) a vadásztársaság más társaságtól való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának a kimondása, i) a taglétszám megállapítása, a tagfelvétel, valamint a tag kizárás elleni fellebbezése esetén döntés a tag kizárásáról, továbbá a Fegyelmi Szabályzatban biztosított fegyelmi jog gyakorlása, j) a tagsági jogviszony felmondása, k) a vadászati terv megállapítása,
11 / 21 oldal
Alapszabály
l) a kettő millió Ft értéket meghaladó szerződések megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb (Kettő millió Ft érték feletti) beruházásoknak a jóváhagyása, m) a tagdíj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulása mértékének és esedékességének, a kötelező közösségi munka pénzbeli megváltásának, továbbá az ezekkel kapcsolatos kedvezményeknek a megállapítása, n) a vadásztársaság tagjainak közösségi munkára kötelezése, o) a vadásztársasági tagok kiemelkedő munkájának jutalmazása, valamint a tisztségviselők jutalmának vagy tiszteletdíjának megállapítása, p) a vendéghívás lehetőségének és rendjének megállapítása a vadásztársaság nevében és a tagokat illetően, q) a vadászrész mértékének megállapítása, r) a napirend kiegészítése iránti kérelemről szóló döntés, amennyiben az intézőbizottság abban nem döntött, vagy azt elutasította, és a kérelmező kérelmét fenntartja (Ptk. 3:75 §), s) a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal. A vadásztársaság szervei Intézőbizottság 25.) A vadásztársaság ügyvezető szerve az 5 tagú intézőbizottság, az intézőbizottság tagjai a vadásztársaság vezető tisztségviselői. A vadásztársaság képviseletét az intézőbizottság tagjai önállóan látják el, e körben figyelemmel kell lenniük a jelen alapszabály 32. pontjában meghatározott feladatkörökre. A vadásztársaság bankszámlája feletti rendelkezési jog a vadásztársaság elnökét önállóan, míg az intézőbizottság további tagjait két együttes aláírás mellett illeti meg. Az intézőbizottság tagjait a taggyűlés választja 5 évre a rendes tagok közül. Az intézőbizottság tagjai az elnök, a titkár, a vadászmester, a természetvédelmi felelős, továbbá a gazdasági felelős. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az sem, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
12 / 21 oldal
Alapszabály
Az Intézőbizottság feladatai: a) gondoskodik a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggő jogszabályok, szabályzatok, valamint a vadásztársaság taggyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról, b) dönt a taggyűlés összehívásáról, a döntésnek megfelelő tartalmú meghívók kiküldésére az elnököt utasítja, c) megtárgyalja és a taggyűlés elé terjeszti döntés céljából javaslatával a vadásztársaságba jelentkezők felvételi kérelmét, d) döntésre előkészíti a taggyűlés elé terjesztendő mindazon ügyeket, amelyekben a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, e) dönt a vadásztársaság tagja, vagy a társaság szervei által a taggyűlési napirend kiegészítésére előterjesztett írásbeli, és a kiegészítés indokolását is tartalmazó kérelemről, azt elfogadja, vagy elutasítja. Elutasítás esetén a taggyűlésnek a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatala előtt a napirend kiegészítését döntésre előterjeszti, f) két taggyűlés közötti időben irányítja a vadásztársaság tevékenységét, g) a 16. pontban meghatározott esetekben törli a tagot, h) a vadásztársaság tagjának tagsági jogviszonya felmondását kezdeményezi a taggyűlésnél, i)köteles a taggyűlésen részt venni, a taggyűlésen az társaságtól kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni, j)dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat vagy a taggyűlés nem utal más szerv hatáskörébe. Az Intéző Bizottság(IB) üléseit szükség szerint, de legalább három havonta tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. Az IB ülésére minden esetben tanácskozási joggal az Ellenőrző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság elnökét, valamint a vadgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó napirendi pontok tárgyalására a hivatásos vadászt is meg kell hívni. Az IB határozatképes, ha legalább négy tag jelen van. Az IB ülést az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább 8 naptári nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az IB ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. postai úton) történhet meg. Mind a lakcím, mind az elektronikus levélcím változását a tag a változást követő 15 napon belül az IB részére köteles jelezni. Az Intéző Bizottság üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a vadásztársaság elnöke vagy a titkár ír alá. Az Intéző Bizottsága hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon (pl. postai úton) köteles értesíteni. Az Intéző Bizottságköteles a végzett munkájáról évente a taggyűlésnek beszámolni. Ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább 8 nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval 8 napon túli időpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni.
13 / 21 oldal
Alapszabály
A taggyűlés az intézőbizottság bármely tagját bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja tisztségéből. (vagy: A megválasztott tisztségviselő visszahívását – a visszahívás okának megjelölésével – a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti a taggyűlésnél. A taggyűlés a kezdeményezés benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül rendkívüli ülésen – az intézőbizottság javaslata és az érintett tisztségviselő meghallgatása után – titkos szavazással dönt a kezdeményezésről. A hozott határozatot mind a visszahívással érintett tisztségviselő, mind a kezdeményezők, illetve a taggyűlés bármely tagja – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvénysértésre hivatkozva a törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a törvényszék azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.) Az intézőbizottsági tag a megbízatásáról az intézőbizottsághoz címzett, írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. Ha a vadásztársaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új intézőbizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 26.) Az intézőbizottság üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a vadásztársaság elnöke vagy akadályoztatása esetén a titkár ír alá. Az ülés jegyzőkönyvének minden esetben tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személyét név szerinti megjelöléssel. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva. 27.) Az intézőbizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon köteles értesíteni. Az intézőbizottság köteles a végzett munkájáról évente és működésének befejezésekor a taggyűlésnek beszámolni. 28 .) Az intézőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a vadásztársaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a vadásztársaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatása. 29.) Az intézőbizottsági tagság megszűnik: a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével, c) visszahívással, d) lemondással, e) a vezető tisztségviselő halálával, f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A megválasztott tisztségviselő visszahívását – a visszahívás okának megjelölésével – a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti a taggyűlésnél. A taggyűlés a kezdeményezés 14 / 21 oldal
Alapszabály
benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül rendkívüli ülésen – az intézőbizottság javaslata és az érintett tisztségviselő meghallgatása után – titkos szavazással dönt a kezdeményezésről. A hozott határozatot mind a visszahívással érintett tisztségviselő, mind a kezdeményezők, illetve a taggyűlés bármely tagja – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvénysértésre hivatkozva a törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a törvényszék azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.) Az intézőbizottsági tag a megbízatásáról az intézőbizottsághoz címzett, írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. Ha a vadásztársaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új intézőbizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 30.) Az intézőbizottság tagjainak feladatai: A vadásztársaság elnöke feladatai: a) felelős a vadásztársaság törvényes és alapszabályszerű működéséért, b) koordinálja az intézőbizottság tagjainak munkáját és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a taggyűlés és az intézőbizottság határozataival összhangban legyenek, c) a taggyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet és meghatalmazásokat adhat a vadásztársaság nevében, d) gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot, e) az intézőbizottság döntése alapján és az intézőbizottság nevében összehívja a taggyűlést, f) elnököl a taggyűléseken és az intézőbizottság ülésein, g) gondoskodik arról, hogy az intézőbizottság, az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság a taggyűlésen évente és a választási időszak végén beszámoljon munkájáról, h) gondoskodik a taggyűlés, az intézőbizottság által hozott határozatok végrehajtásáról, i)gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogot, j)gyakorolja a munkáltatói jogot, k) szervezi az együttműködést a mező- és erőgazdasági nagyüzemekkel és termelőkkel, valamint más szervekkel, l)intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés vagy más szerv, illetőleg tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe. A titkár feladatai: a) akadályoztatás esetén az elnök helyettesítése, b) a vadásztársaság ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás, c) a taggyűlések és az intézőbizottsági ülések írásos anyagainak előkészítése és a jegyzőkönyv vezetése, d) a tagnyilvántartás vezetése, e) a tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, taggyűlés elé terjesztése az intézőbizottság javaslatának ismertetésével, 15 / 21 oldal
Alapszabály
f) az alkalmazottak munkaszerződéseinek, a vadásztársaság megállapodásainak (szerződéseinek) elkészítése és nyilvántartása.
együttműködési
A vadászmester feladatai: a) felelős a vadásztársaság vadgazdálkodásáért, a vadászatok megszervezéséért és levezetéséért, a szabályzatoknak a vadászatokra, illetőleg a vadgazdálkodásra vonatkozó rendelkezései megtartásáért, megtartatásáért, b) felelős az éves vadgazdálkodási terv és a vadgazdálkodási jelentés határidőben történő elkészítéséért, c) gondoskodik arról, hogy társasvadászaton jogosulatlan személy ne vegyen részt, d) gondoskodik – a hivatásos vadászok bevonásával – a vadászati létesítmények építéséről és üzemben tartásáról, továbbá e munkákban a résztvevők tevékenységének irányításáról, illetőleg felügyeletéről, e) szervezi a vadkárok megelőzését, a vad védelmét és bekövetkezésének veszélyére felhívja az intézőbizottság figyelmét,
őrzését,
vadkár
f) irányítja és ellenőrzi a hivatásos vadászokat, g) rendszeresen ellenőrzi a hivatásos vadászok szolgálati naplóját és a „Társasvadászati Napló és Teríték nyilvántartás” vezetését, a „Lő jegyzék”-et, valamint az „Egyéni Vadászati Napló”-t, elkészíti az éves összesítőt, h) felelős a lőtt (sebzett, elhullott) vad nyilvántartásának vezetéséért, i) előkészíti, szervezi és irányítja a bérvadásztatásokat, j) gondoskodik a trófeák bemutatásáról, k) vezeti a vadásztársaság hosszú távú üzemtervének nyilvántartási részét, l) gondoskodik a kiadott vadászrész névszerinti elszámolásáról, összesítéséről a naptári évre vonatkozóan, m) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. A természetvédelmi felelős feladata: a) a vadászok természetvédelmi ismereteinek bővítése, természetvédelmi előírások megtartásáról, valamint megtartatásáról,
gondoskodás
a
b) kapcsolattartás és együttműködés a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal, c) a vadásztársaság gazdálkodásával és működésével kapcsolatos propagandafeladatok előkészítése, és végrehajtása, kapcsolattartás a vadásztársaság területén gazdálkodó szervekkel, illetőleg oktatási intézményekkel (iskolák, művelődési házak stb.), és a vadászterület fekvése szerint illetékes önkormányzatokkal, d) a baleset megelőzését szolgáló munkavédelmi oktatás évenkénti megszervezése, nyilvántartása, e) a vadásztársasági versenyek és más rendezvények megszervezése. A gazdasági felelős feladatai:
16 / 21 oldal
Alapszabály
a) intézi a vadásztársaság gazdasági ügyeit, elkészíti a Pénzkezelési Szabályzatot, és felelős a pénzügyi jogszabályok és szabályzatok előírásainak megtartásáért, b) ellátja az utalványozással és a kifizetésekkel kapcsolatos teendőket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja, c) ellenőrzi a tagdíj és az esetleg előírt vagyoni hozzájárulás beszedését, a befizetésekről nyilvántartást vezet, három hónapi elmaradás esetén fizetési felszólítást ad ki, ennek eredménytelenségéről értesíti az intézőbizottságot a vadásztársaság elnökén keresztül, d) elkészíti az intézőbizottsági beszámolónak a vagyonkezelésről szóló részét, e) ellenőrzi és irányítja a vadásztársaság által alkalmazott pénzügyi, illetve könyvelői feladatokat ellátó személyt, f) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. Ellenőrző Bizottság 31.) A vadásztársaság taggyűlése a vadásztársaság tagjai közül 5 évi időtartamra, elnökből és kettő tagból álló ellenőrző bizottságot választ, mely közvetlenül a taggyűlésnek felelős. Az Ellenőrző Bizottság működésére a Ptk. 3:26 – 3: 28. §-ok rendelkezései az irányadóak. A bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnik: a.) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, b.) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével, c) visszahívással, d) lemondással, e) halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, f) cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, g) kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A taggyűlés a bizottság bármely tagját bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja tisztségéből. A bizottsági tag a megbízatásáról az intézőbizottsághoz címezett, írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. Ha a vadásztársaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új bizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. Az ellenőrző bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. 32.) Az ellenőrző bizottság feladata a vadásztársaság jogszabály- és alapszabályszerű működésének, valamint vagyonkezelésének ellenőrzése. Ennek során a vadásztársaságnál ellenőrzi:
17 / 21 oldal
Alapszabály
a) a taggyűlés, az intézőbizottság és a fegyelmi bizottság határozatainak végrehajtását, s általában a vadásztársaság alapszabályszerű működését, b) a vadásztársaság terveinek a végrehajtását, c) a költségvetés végrehajtását, a pénz- és vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást; d) véleményt nyilvánít az éves beszámolóról. Az ellenőrző bizottság jogosult a vadásztársaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. Tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a taggyűlésnek. Az ellenőrző bizottság tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a vadásztársaság taggyűlésétől, illetve munkavállalóitól, a vadásztársaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 33.) Az ellenőrző bizottság köteles az intézőbizottságot tájékoztatni, és a taggyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a vadásztársaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a vadásztársaság érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a taggyűlés döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A taggyűlést az ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a taggyűlés összehívására az ellenőrző bizottság jogosult. Ha a taggyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet. 34.) Az ellenőrző bizottság üléseit az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább 8 naptári nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon történhet meg. A bizottság évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a bizottság két tagja ír alá. A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 8 napon belül írásban, igazolható módon köteles értesíteni. Ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább 8 naptári nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval 8 napon túli időpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni. A Fegyelmi Bizottság 35.) A vadásztársaság taggyűlése a tagok közül 5 évi időtartamra elnökből és négy tagból álló fegyelmi bizottságot választ, amely közvetlenül a taggyűlésnek felelős. A fegyelmi bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása, a fegyelmi határozatok meghozatala. Hatáskörére és eljárására a taggyűlés által elfogadott Fegyelmi Szabályzatban foglaltak az irányadók.
18 / 21 oldal
Alapszabály
A fegyelmi bizottság elnöke évente és működésének befejezésekor beszámol a taggyűlésnek a fegyelmi bizottság tevékenységéről, valamint a vadásztársaság fegyelmi helyzetéről. IV. Fejezet A vadásztársaság alkalmazottai 36.) A vadásztársaság, amennyiben megszerzi egy adott vadászterületen a vadászati jogot, a hatályos jogszabályokban előírt számú hivatásos vadászt alkalmaz. A hivatásos vadász feladatait az intézőbizottság határozatai szerint – mint rendészeti feladatokat ellátó személy – végzi. Közvetlen irányítását a vadászmester látja el. A hivatásos vadász jogait, kötelességeit, alkalmazásának és eljárásának részletes szabályait a Munka Törvénykönyve, a „Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata”, a rendészeti feladatokat ellátó személyekre vonatkozó jogszabályok, a munkaszerződése és az intézőbizottság által elfogadott munkaköri leírása állapítja meg. 37.) A vadásztársaság a hivatásos vadászokon kívül egyéb feladatok ellátására más személyeket is alkalmazhat. V. Fejezet A vadásztársaság gazdálkodása, pénzforrásai és vagyona 38.) A vadásztársaság vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj és az esetlegesen előírt vagyoni hozzájárulás megfizetésén túl – a vadásztársaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 39.) A vadásztársaság bevételei: a) a taggyűlés(ek) által a rendes tagokra megállapított éves tagdíjak, amelyek megfizetésére a Házi Szabályzat tartalmazza a részletes szabályokat, b) taggyűlési határozattal – a rendes tagokra - alkalmanként megállapított, és befizetendő pénzbeli vagyoni hozzájárulások (pótbefizetés); c) alapcél szerinti tevékenységből származó bevételek; d) az alapcél szerinti tevékenységgel összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek; e) hitelek, kölcsönök, támogatások; f) befektetési tevékenységből származó bevételek; g) adományok és pártoló tagi befizetések; h) egyéb bevételek. 40.) A vadásztársaság költségei, ráfordításai: a) alapcél szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek, b) gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek, c) a vadásztársaság működéséhez szükséges költségek, d) egyéb költségek.
19 / 21 oldal
Alapszabály
41.) A vadásztársaságnak ingó- és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok és a szabályzatok keretei között önállóan rendelkezik. A vadásztársaság vagyona csak vadgazdálkodási, vadászati vagy ezeket elősegítő célokra használható fel, a taggyűlés határozata alapján. A vadásztársaság nyereségét sem közvetlenül, sem közvetetten a tagok között felosztani nem lehet. A pénzgazdálkodása és a vagyonkezelésre a hatályos pénzügyi előírások rendelkezései az irányadók. VI. Fejezet A vadásztársaság megszűnése 42.) Megszűnik a vadásztársaság, ha: a) a legfőbb szerv döntése alapján egyesül más társaságtól, vagy két, vagy több társaságra szétválik a Civil törvény rendelkezései szerint, b) a legfőbb testületi szerv a feloszlásról határoz, azzal, hogy kimondja a megszűnést, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, e) megvalósította célját, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg (Ptk. 3:84. § a) pontja), illetve, ha határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt (Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pontja), f) a fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az társaságot a bíróság a nyilvántartásból törli. A b) – f) pontban foglaltak esetén a vadásztársaság jogutód nélkül szűnik meg. A b) – e) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, míg a c) és d) pontban foglalt esetekben kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A végelszámolási és kényszervégelszámolási eljárásra a Civil törvényben szabályozott eltérésekkel a 2006. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 43.) A vadásztársaság fizetésképtelensége esetén a Civil törvény eltéréseivel az 1991. évi XLIX. tv. rendelkezései az alkalmazandóak. A legfőbb szerv nem dönthet a feloszlásról, amennyiben a vadásztársasággal szembeni végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy az társaság fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. 44.) A vadásztársaság jogutód nélküli megszűnése esetén – a Ptk. hatályos rendelkezéseire tekintettel – a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradt vagyont hatóság által kijelölt szervezet támogatására kell fordítani. VII. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 45.) Az társaság működése felett az ügyészség – a Civil törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
20 / 21 oldal
Alapszabály
A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet - belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, - működése, határozatai, a döntéshozó szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak. 46.) A vadásztársaság tagjai egy időszakra csak egy tisztségre választhatók. 47.) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény társaságokra vonatkozó, valamint a civil szervezetek gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Ezen változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Földgáz Vadásztársaság 2015 március 28. napján tartott taggyűlése elfogadta. Záradék: Alulírott, mint az Társaság elnöke igazolom, hogy a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalomnak. Az alapszabály módosítására az alapszabály teljes terjedelemben történő megváltozása adott okot.
Kelt: …………………….
……………………… vadásztársaság elnöke ………………………….. hitelesítő
…………………………. hitelesítő
21 / 21 oldal
