GYÓGYSZEREINK 21. OLDAL 7. OLDAL 24. OLDAL. 65. évfolyam 5. szám november

GYÓGYSZEREINK AZ ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI ÉS ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET KIADVÁNYA

WWW.OGYEI.GOV.HU

65. évfolyam 5. szám – 2015. november

7. OLDAL

21. OLDAL

24. OLDAL

Az egyedi import

Megállapodást

Az Európai Unió

és az off-label

írt alá az OGYÉI

és az USA

gyógyszerhasználat

és a Semmelweis

gyógyszerszabályozásának

különbségei és azonosságai

Egyetem

közelítése

Olvasson bele a gyógyszerészet jelenébe!

Tartalomjegyzék

PILLANTSON BELE A GYÓGYSZERÉSZET JÖVO˝JÉBE!

Bevezető





Impresszum 3

:

GYÓGYSZEREINK a magyarországi gyógyszerügyi hatóság folyóirata,

BEMUTATÓ

orvosoknak, gyógyszerészeknek

A gyógyszerhiánytól

65. évfolyam 5. szám – 2015. november

az ismertetésfelügyeletig

4

Kiadó: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Cím: 1051 Budapest, Zrínyi utca 3.

FÓKUSZ

Megjelenik: kéthavonta

Az egyedi import és az off-label

Főszerkesztő

gyógyszerhasználat különbségei és azonosságai



7

DR. POZSGAY CSILLA Felelős szerkesztő PÁLFFYNÉ DR. POÓR RITA

REKLÁMFELÜGYELET

Szerkesztő

Jogellenes kereskedelmi gyakorlatok: az off-label ismertetés

14

CSAKURDÁNÉ DR. HARMATHY ZSUZSANNA Főszerkesztői tanácsadók PROF. DR. BORVENDÉG JÁNOS DR. EGGENHOFER JUDIT

FORRÁSTEREMTÉS Fókuszban az ECRIN és a HECRIN

17

DR. KŐSZEGINÉ DR. SZALAI HILDA PROF. DR. PAÁL TAMÁS E lapszámunk szerzői: PÁLFFYNÉ DR. POÓR RITA

KÉPZÉS

DR. BÓDI BERNADETT ZSANETT

Megállapodást írt alá az OGYÉI és a Semmelweis Egyetem

DR. MOLNÁR BARNABÁS

21

DR. ZELKÓ ROMÁNA DR. HANKÓ BALÁZS DR. KŐSZEGINÉ DR. SZALAI HILDA TÓTH GERGELY BALÁZS

KITEKINTŐ

DR. BOKOR DÓRA DR. SAJTI MÓNIKA ANNA

Az Európai Unió és az USA gyógyszerszabályozásának közelítése

24

DR. KÓCZIÁN-BOBKÓ ZITA PROF. DR. PAÁL TAMÁS Szerkesztőség: OGYÉI Kommunikációs Iroda.

HATÓSÁGI HÍREK Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) főbb hírei

29

Lapigazgató: TINNYEI MÁRIA Korrektor: Budainé Nagy Katalin

OEP HÍREK

Layout: Körömi Csenge

Milyen támogatás jár a gyógyszerek árához? – I rész

35

Telefon: (06) 1 886-9300 / 289-es mellék Fax: (06) 1 886-9460 Levelezési cím: 1372 Pf. 450.

OGYEI KÖNYVTÁR 1051 Budapest, Zrínyi u.3. Nyitva tartás: Hétfőtől - csütörtökig: 8:00-15:00, Pénteken: 8:00-12:00 Tel: 061 8869300/218m, email: [email protected]

E-mail: [email protected]

VÁLOGATÁS A SZAKLAPOKBÓL

37

A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írásos és képi anyag közlési joga az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet illeti. A megjelent anyagnak – vagy egy részének – bármely formában való másolásához, felhasználásához, ismételt megjelentetéséhez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Nyomdai munkák: EPC nyomda ISSN 1787-1204

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

1

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztémaKöszöntő szerint

§ FELSO˝ FOKON

OGYÉI – FARMAJOGI KURZUSOK

TÖRZSKÖNYVEZÉS

2016. JANUÁR-FEBRUÁR Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2016-ban több speciális, a gyógyszeripar tevékenységével szorosan összefüggő, a hatóság gyakorlati tapasztalatait összegző, hasznos, gyakorlatias és informatív kurzust indít. A két modulos Törzskönyvezési kurzus 2016 januárjában indul. A modulonként három alkalmas, fél napos workshopok kis-és közepes cégek törzskönyvezési szakembereinek, gyógyszeripar iránt érdeklődő foglalkozó jogászoknak, ügyvédi irodáknak, gyógyszerészeknek és orvosoknak nyújtanak hasznos farmajogi ismereteket.

I. KURZUS

II. KURZUS





1. NAP – 2016. JANUÁR 15.

1. NAP – 2016. FEBRUÁR 12.

9.30 – 10.00 REGISZTRÁCIÓ

9.30 – 10.00 REGISZTRÁCIÓ

10.00 – 10.45 A FORGALOMBA HOZATALI ELJÁRÁSOK TÍPUSAI ÉS FOLYAMATUK

10.00 – 10.45 NEMZETI MÓDOSÍTÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ 1234/2007

Bánrévi Andrea, OGYÉI, Koordinációs osztály





ALAPELVEI AZ EU-BAN dr. Harmos Miklós, OGYÉI, Kísérőirat-értékelő osztály

11.30 – 12.00 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK



2. NAP – 2016. JANUÁR 22.

10.45 – 11.30 A NEMZETKÖZI CMS-MÓDOSÍTÁSOK VALIDÁLÁSI KRITÉRIUMAI,



GYAKORI HIBÁK, HIÁNYOSSÁGOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DÍJFIZETÉSRE Benke Tibor, OGYÉI, Koordinációs osztály

11.30 – 12.00 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK

9.30 – 10.00 REGISZTRÁCIÓ



2. NAP – 2016. FEBRUÁR 19.

10.00 – 10.45 SZAKVÉLEMÉNYEK TUDOMÁNYOS TANÁCSADÁS KERETÉBEN

9.30 –10.00

REGISZTRÁCIÓ

Csomor Anita, OGYÉI, Koordinációs osztály



10.45 – 11.30 A BETEGTÁJÉKOZTATÓ FELÉPÍTÉSÉNEK/ÉRTÉKELÉSÉNEK



HATÓSÁGI SZEMPONTJAI dr. Dúcz Ágnes, OGYÉI, Kísérőirat-értékelő osztály



11.30 – 12.00 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK

10.00 – 10.45 GYÓGYSZERNEVEK VÉLEMÉNYEZÉSI SZEMPONTRENDSZERE

dr. Szegedi Zsolt, OGYÉI, Koordinációs osztály

10.45 – 11.30 A CMDH MUNKACSOPORT TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

dr. Pandi Judit, OGYÉI, Koordinációs osztály

11.30 – 12.00 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK



3. NAP – 2016. JANUÁR 29.

9.30– 10.00

REGISZTRÁCIÓ



3. NAP – 2016. FEBRUÁR 26.

9.30 –10.00 REGISZTRÁCIÓ 10.00 – 10.45 VÉGLEGES MINTA- ÉS ALAKI HIBA ENGEDÉLYEZÉS



A GYAKORLATBAN dr. Simon-Szendrey Réka, OGYÉI, Új bejegyzések osztály

10.45 – 11.30 A CÍMKESZÖVEG FELÉPÍTÉSÉNEK/ÉRTÉKELÉSÉNEK



HATÓSÁGI SZEMPONTJAI Szamosvölgyi Zsuzsanna, OGYÉI, Kísérőirat-értékelő osztály

11.30 – 12.00 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK

10.00 – 10.45 A REFERRAL ELJÁRÁSOK TÍPUSAI ÉS AZ IMPLEMENTÁCIÓ



GYAKORLATI TAPASZTALATAI Kövesdi Petra, OGYÉI, Koordinációs osztály

10.45 – 11.30 JOGALAPOK ÚTVESZTŐ

PÁLFFYNÉ DR. POÓR Rita, főosztályvezető OGYÉI – Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztálya

REGULÁCIÓ TÜKRÉBEN Utasi Barbara, OGYÉI, Koordinációs osztály

10.45 – 11.30 A KÍSÉRŐIRATOK (SMPC,PL,LAB) FELÉPÍTÉSÉNEK



Tisztelt Kollégák, Kedves Olvasóink!

Terzin Anna, OGYÉI, Koordinációs osztály

11.30 – 12.00 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK

A KÉPZÉS ÁRA: I. Kurzus: 75.000 Ft + 27% ÁFA • II. Kurzus: 75.000 Ft + 27% ÁFA • I.+II. Kurzus: 130.000 + 27 % ÁFA HELYSZÍN: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, 1051 Budapest, Zrínyi utca 3.

Vegyes érzelmekkel fogadta a szakma orvosi-gyógyszerészi oldalon egyaránt a 2008 nyarán hatályba lépett off-label jogszabályt. Alapvetően empirikus pályának ismerjük az orvosit, ahol a betegágy melletti tapasztalatok segítik a kezelőorvost a terápiák tervezésében, a mellékhatások hatékony kivédésében. Hogyan fordulhat elő, hogy valakik íróasztal mellől bírálják felül a kérelmeket, javaslatot tesznek a helyes adagolásra, gyógyszerek együtt alkalmazására? Természetesen az értékelések szakmai hátterét az akkori jogi környezethez igazította a gyógyszerügyi hatóság, s mi magunk – látva a gyakorlatot – kezdtük igazolva látni, hogy az off-label inkább lehetőség, mint korlátozás. A jogintézmény – okosan alkalmazva – lehetőség új terápiák bevetésére, amikor a hagyományos kezelések kudarcot vallanak, például nem kell a törzskönyvezés hosszas eljárását a klinikai vizsgálatoktól a forgalomba hozatali engedélyezésig végigvárni. Egy indikációbővítés legalább Ib szintű evidenciát feltételez, (legalább egy randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat, szignifikáns eredmény), míg az off-label -engedélyezés – általában III. szintű bizonyítékra (egyedi kezelési adatok feldolgozása, nem szignifikáns eredmények), néha IV. szintű bizonyítékra (szakmai kollégiumi állásfoglalás) alapulhat. Tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre inkább az individuális kezelések felé kell fordulni, és nem a betegcsoportokra sematizált protokollok mindig a nyerő megoldások. Örömmel tölt el minket, hogy három készítmény esetében a nagyszámú off-label kérelmek hatására indikációbővítés történt, mert a forgalomba hozatali engedély jogo-

sultja felismerte ennek szükségességét, és ez természetesen saját érdekeivel is megegyezett. Megküzdöttünk a jogszabály alakításával is, hiszen, mint mondani szokták, „a puding próbája az evés”, a gyakorlati tapasztalatok kicsit felülírták az elméletet. A jogszabályt több ponton „testre kellett szabni”, mégpedig úgy, hogy eredeti szabályozó szerepét továbbra is betöltse, de ne nehezedjen indokolatlanul nagy teherként az adminisztráció a kezelőorvosokra. Az engedélyeztetés körülményeiről, a vonatkozó jogszabályokról írt dr. Bódi Bernadett. Cikkét a két jogintézmény közötti eligazodás miatt is fontosnak láttuk közölni. A világon mindenhol tilos az off-label kezelések, gyógyszerek reklámozása, így hazánkban is. Erről szól Dr. Molnár Barnabás kollégánk cikke, aki a reklámtilalom okait is elemzi. Jogász szakértőnk – reményeim szerint – fontos információval szolgál Önöknek, amikor a vonatkozó felelősség kérdését járja körül. A termékfelelősség már nem minden elemében várható el a forgalomba hozatali engedély jogosulttól, a beteg nincs abban a helyzetben, hogy az érvek relevanciáját megítélje, akkor ki vállalja az engedélyezett, kivitelezett kezelések felelősségét? Ma mintegy 5000 ügyet bírálunk el évente, és ez a szám évek óta egyenletes, folyamatos növekedést mutat. Lassan csökken a bizalmatlanság, értékes, előremutató szakmai viták, megbeszélések zajlanak egy-egy kérdésben. Hívjuk Önöket is a közös gondolkodásra, mi mindenesetre jelen fókusz témánkkal szeretnénk tenni a párbeszédért!

KONTAKT: Kovács Gabriella, Kommunikációs Iroda • H-1051 Budapest, Zrínyi u. 3. Tel.: +36 1 886 9300 /164 mellék • Fax: + 36 1 886 9460 • E-mail: [email protected] • www.ogyei.gov.hu/esemenyek

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

3

Bemutató

Bemutatkozik a Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztálya

Bemutatkozik a Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztálya

A gyógyszerhiánytól az ismertetésfelügyeletig Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztályának tevékenységi körei a gyógyszerészi szakma leggyakorlatiasabb oldalát képviselik az intézetben. A patikusokkal, az orvosokkal és a lakossággal is folyamatos kapcsolatot ápolnak.

Szerző:

PÁLFFYNÉ DR. POÓR Rita főosztályvezető Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztálya, OGYÉI

A Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztályának feladatai közé tartozik az egyedi gyógyszerigénylés, valamint az off-label gyógyszeralkalmazás elbírálása, a reklám- és ismertetésfelügyelet, a gyógyszerhiány elleni fellépés, a gyógyszerhamisítás elleni tevékenység, a tudományos célú, valamint nagykereskedelmi igazolások kiadása, az adományok elbírálása, a vonatkozó engedélyek kiállítása, továbbá információadás laikusoknak, szakembereknek gyógyszerekről, gyógyszeres terápiákról. Ugyancsak feladatkörünkbe tartozik a különféle gyógyszer-utilizációs vizsgálatok végzése, illetve a GYIS napok néven ismert, akkreditált gyógyszerész-továbbképző konferenciák szervezése, a „Gyógyszereink” című szakmai folyóiratunk előkészítési munkálatai, és végül, de nem utolsósorban a gyógyszerészi módszertan aktuális kérdéseinek megválaszolása, a gyógyszerészszakmai ajánlások, módszertani levelek kiadása. Színes, érdekes, sokrétű feladatok ezek, többféle ismeretet feltételeznek a gyógyszerészi szakmán belül. Egyszerre kell gyógyszerhatástani ismeret, gyógyszerügyi szervezési gyakorlat, de némi analitikusi, kémiai szemlélet sem árt, a farmakognóziai ismeretekről nem is beszélve.

HÉT ÉVE, EGYEDI GYÓGYSZERALKALMAZÁS E havi lapszámunk fókuszában éppen az egyedi gyógyszeralkalmazás, a gyógyszerek indikáción túli felhasználása áll. 2008 óta foglalkozik intézetünk ezzel a jogintéz-

ménnyel. A kezdeti nehézségek ellenére mára egy jól szabályozott területté vált, a szakemberekkel – ez esetben a kezelőorvosokkal, gyógyszerészekkel – kiváló a szakmai együttműködés. Erre valóban szükség is van, hiszen sok adminisztrációval, szakirodalom-kutatással, figyelemmel kísért szegmense az orvoslásnak az évente mintegy 5000 beteg esetében kérelmezett off-label gyógyszeralkalmazás. Az egyedi gyógyszerimport intézménye már jóval korábban a magyar orvosok rendelkezésére állt, arra az esetre, amikor olyan készítményt kívántak betegüknek rendelni, amely a magyar nemzeti gyógyszerkincsben nem szerepelt. Míg az off-label rendelés esetében indikáción kívül történik a gyógyszer felhasználása, egyedi import igénylésére, az adott gyógyszer indikációjában történő alkalmazásakor kerülhet sor. A készítményt az Európai Unióból, de szükség esetén a világ bármely országából lehet rendelni gyógyszer-nagykereskedőkön keresztül. Intézetünkben évente mintegy 12 000 az elbírált egyedi importkérelmek száma.

REKLÁM- ÉS ISMERTETÉSFELÜGYELET Reklám- és ismertetésfelügyeleti tevékenységünket ugyancsak régóta kísérhetik figyelemmel a kedves kollégák. A gyógyszer mint „különleges áru” kerül a fogyasztóhoz, vagy a vényt felíró, a kezelést elrendelő orvos látóterébe. A gyógyszerekkel kapcsolatos mindennemű információ – legyen az szakemberek tájékoztatását szolgáló gyógy-

szerismertetés vagy laikusoknak szóló reklám – fokozott figyelmet, más reklámokhoz képest kiemelt ellenőrzést igényel. Az OGYÉI reklámfelügyelete a gyógyszerreklámokra vonatkozó szabályozók alapján szakhatóságként, szakértőként, illetve hatósági ellenőrként felügyeli a gyógyszer-információ szakszerűségét, szabályosságát és hitelességét. Főosztályunk reklámtémával foglalkozó egysége előzetesen véleményez gyógyszerreklámokat, különféle médiákban megjelenő promóciós anyagokat. Folyamatosan figyelemmel kíséri a már elkészült reklámanyagokat, azaz megfelelő utánkövetéssel is ellenőriz. Különböző ismertetésfelügyeleti inspekción veszünk részt konferenciákon, orvosi rendelőkben, kórházi referálókon. Együttműködünk a kérdésben társhatóságokkal, mint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, valamint a Gazdasági Versenyhivatallal. Kollégáink nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek, melynek jelentőségét a hazai fejlesztésekben látjuk. Több olyan technikai, szakmai fejlesztést tervezünk végrehajtani, amely partnereink részéről a pontosabb adatszolgáltatást biztosítaná, részünkről pedig az adatok feldolgozását könnyítené meg.

GYÓGYSZERHAMISÍTÁS ELLENI KÜZDELEM A gyógyszerhamisítás elleni fellépést egyre erőteljesebben kívánják meg a külföldi tapasztalatok. Az online gyógyszervásárlások száma rohamosan növekszik, vele együtt nő a veszély az illegális termékek felhasználására. Bár Magyarországon a zárt gyógyszer-kereskedelmi láncon belül nem találtak még illegális terméket, a fogyasztók védelmét kiemelt feladatunknak tekintjük. Sajnos a fogyasztót önmagától, saját döntéseitől is védeni kell a kérdésben. Tájékozatlanság miatt esetleg felhasználójává, áldozatává válhat a laikus közönség az engedéllyel nem rendelkező, egészségre ártalmas gyógyszereknek, gyógyszernek látszó készítményeknek. Rendszeresen próbavásárlásokat végzünk, majd eljárást indítunk a laborvizsgálatokkal igazolt gyógyszerhamisítás, illetve illegális gyógyszerforgalmazás tényállása esetén. A kérdésben együttműködünk a NAV-val, rendőrséggel, valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel. Főosztályunk e témával foglalkozó egysége végzi a háromprofilú gyógyszervéglegminta-fotók elkészítését, valamint feltöltését honlapunkra. Ezt a feladatot szorosan a hamisítás elleni tevékenységhez soroljuk, hiszen a honlapon található gyógyszerfotók, kísérőiratok segítik a társhatóságokat az eligazodásban. Például az ún. „mélységi ellenőrzések” során a vámos kollégák

laptopjaikon a mi végleges mintafotóink alapján ellenőrzik a különböző szállítóeszközökben talált gyógyszerek csomagolását, hogy azok megfelelőek-e. Amen�nyiben eltérést tapasztalnak a hivatalos, engedélyezett csomagolástól, mintát vesznek a szállítmányból, és intézetünkbe küldik laborvizsgálatra.

GYÓGYSZERHIÁNY KEZELÉSE A gyógyszerhiány elleni fellépésünk ismét jelentős feladattá vált. Világszerte súlyos problémát jelent a gyógyszerhiány, melynek oka gyakran hatóanyaghiány, gyártásikapacitás-korlát vagy éppen a gyártósor műszaki hibája. Ilyen esetben megfelelő stratégiának bizonyul az egyedi gyógyszerbehozatalon kívül az ún. kontingensengedélyek kiadása. Ehhez a jogintézményhez feltétel, hogy a forgalomba hozatali engedély jogosultja jelentse a gyógyszerhiányt, ilyenkor a helyettesítő készítményre is javaslatot tesz, megjelöli a hiány okát és várható végét. Fontos, hogy ilyenkor találjunk egy nagykereskedőt, aki vállalja a gyógyszer nagyobb tételben történő behozatalát, a minőségbiztosítást a tárolás, szállítás, a forgalmazás során. A gyógyszerhiányokat folyamatosan monitorozzuk. Nagy előrelátást kívánó feladat, csak pontos, naprakész információkra építhetünk, melyekhez a közforgalomban és kórházi gyógyszertárakban dolgozó kollégák jelentős mértékben hozzájárulnak. Ezen a fórumon is szeretnénk megköszönni együttműködésüket.

A GYÓGYSZER-UTILIZÁCIÓ A gyógyszerhiányok elleni küzdelem, illetve információs tevékenységünk szükségessé teszi az utilizációs vizsgálatokat. A gyógyszer-utilizáció a gyógyszerfogyasztási adatokat statisztikailag elemző módszer. Nagykereskedelmi gyógyszerkiáramlásokat vizsgálunk patikai és kórházi felhasználás tekintetében. Az „input” és az „output” összehasonlítása kiemelten fontos számunkra, mert a különbségek illegális gyógyszerforgalmazásra hívhatják fel a figyelmet. Hazai viszonylatban a zárt gyógyszer-kereskedelmi lánc elején a forgalomba hozatali engedély jogosultja nyilatkozata szerinti beáramló mennyiségnek kell megjelennie a végpontokon, azaz a kórházi és patikai felhasználás összegében. Kiemelt figyelemmel kell kísérnünk a patikai felhasználásokat is, mivel külföldre sem juttatható kereskedelmi mennyiség hazai patikákból. Azon kívül, hogy ez a tevékenység illegális, gyógyszerhiányt is generálhat Magyarországon. folytatás a 6. oldalon

4

5

Bemutató / Bemutatkozik a Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztálya

GYÓGYSZERADOMÁNYOK Az adományok korát éljük, drágák a gyógyszerek, az új innovatív megoldások még drágábbak, a forgalomba hozatali engedély jogosultjainak számára pedig adott a lehetőség, hogy törzskönyvezett készítményeiket ingyenesen biztosítsák a betegek számára. Ezzel jelentős összegeket takaríthat meg az ellátórendszer, de a forgalomba hozatali engedély jogosultja is jól jár, ismertséget, bizalmat épít. Természetesen kollégáink az engedélyek kiadása előtt szigorúan megvizsgálják e kérdésben is az etikai kereteket, valamint a jogszerű magatartást. Az így kiépített, rossz esetben befolyásolt bizalom később a terápiaválasztás szabadságát nem szabad, hogy korlátozza. Gyógyszerek protokoll szerinti együtt adása során nem történhet „árukapcsolás”, amikor az olcsóbb gyógyszert finanszírozza ugyan adományként a forgalomba hozatali engedély jogosultja, de mellé már a kórház kénytelen megvenni a terápiát végül alaposan drágító másik készítményét. Ugyan megszűntek a vámhatárok az Európai Unión belül, de ahogy már korábban is említettem, mélységi ellenőrzésekbe országhatáron belül is „belefuthatnak” a gyógyszerszállító kamionok. Ilyenkor jó szolgálatot tesz a nagykereskedelmi engedélyről szóló igazolásunk, ami

Karácsonyi csomagok

Dr. Czeizel Endre,

a népszerű orvos-genetikus műveiből kedvezményes áron Tehetség, talentum A Czeizel-ügy A magyar festőművészgéniuszok sorsa Zeneszerzők, gének, csodák A magyar festőművész-géniuszok sorsa Kertész Imre és a sors

3 könyv 1 csomagban 11 900 Ft-ért A gyógyszerészethez kapcsolódó színvonalas albumok karácsonyra!

50% kedvezménnyel

2015. november 1-december 31-ig 10 000 Ft feletti rendelés esetén a szállítás díját átvállaljuk. Kiadványaink megrendelhetők webáruházunkban:

www.galenus.hu/shop

és további elérhetőségeinken is: a [email protected] e-mail címen és a (1) 467-8062 telefonszámon.

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Fókusz

a reptéri vámeljárást is jelentősen megkönnyíti, hiszen a gyógyszerek vámtarifája sokkal kedvezőbb, és a gyógyszerstátusz igazolására is megfelelő nyilatkozatunk. Hasonló a szituáció, amikor tudományos célra történik gyógyszerbehozatal, például klinikai vizsgálat céljára. Ekkor a rendelkezésre álló adatbázisból igazolható a tudományos cél, és a gyógyszer vagy vizsgálati készítmény akadálymentesen, gyógyszerre megállapított vámtarifa mellett lépheti át az uniós határt.

GYÓGYSZERÉSZI MÓDSZERTAN A gyógyszerészi módszertanra mindig úgy gondolunk, mint a lehetőségre, vagy inkább eszközre, amivel védeni, erősíteni lehet hivatásunk szakmai színvonalát, általa pedig a teljes hazai egészségügyi ellátás minőségét. Igen, védeni szükséges, mert a piaci verseny időnként anomáliákat is teremt, a hatósági munka során pedig nagyobb rálátással, ha nem is minden részletre kiterjedő elemzéssel, de egyfajta összegzéssel látjuk a folyamatokat. A kollégák észlelik azokat a tendenciákat, melyek rossz irányt jelentenek, mert felpuhítják a jogszabályokat, kiskaput nyitnak a szabálytalanoknak. Természetesen látják sok esetben a szakmai alázatot közvetlenül a betegellátásban tevékenykedő egészségügyi szakembereink esetében, a következetességet, az alaposságot, tájékozottságot az iparban, nagykereskedelemben dolgozók többségénél.

OGYÉI-ÜGYFÉLSZOLGÁLAT Információs egységünk, az ügyfélszolgálat telefonon, e-mailen, levélben tájékoztatja a lakosságot és a szakembereket valamennyi egészségügyi tárgyú kérdésükre választ adva. Érkeznek kérdések étrend-kiegészítőkről, kozmetikumokról, gyógyszerekről, terápiákról, gyógyszerellátásról. Külön feladat az itt dolgozó kollégák számára, hogy válaszaikat, azok mélységét mindig a kérdezőhöz kell, hogy igazítsák. Gondoljunk csak bele, mennyire más tudományos színvonalon kell egy klinikai vizsgálatban közreműködő orvossal beszélni telefonon, mint egy korszerű információkkal alig rendelkező, betegségéből adódóan is nehezen kooperáló laikus beteggel. Nagy elhivatottság, szakmai alázat és a szakma szeretete a főosztályon a vezérfonal, és ezt a szemléletet szeretnénk átadni továbbképzéseinken, ebben a szellemben írjuk szakmai folyóiratunkat, és ennek érdekében hívjuk főosztályunkkal való együttműködésre a kedves olvasót. ƒ

Melyek a TOP hatóanyagok a gyermek- és a felnőttgyógyászatban?

Az egyedi import és az off-label gyógyszerhasználat különbségei és azonosságai Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet jogszabályok által meghatározott, állami feladatként ellátott alaptevékenységei közé sorolható a humán gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése. Emellett fokozott jelentőségűek azok az egyedi engedélyezési eljárások is, mint például az egyedi gyógyszerigénylések engedélyei (egyedi import), valamint az indikáción kívüli gyógyszeralkalmazásra vonatkozóak (off-label use). Cikkünkben a két jogintézmény közötti eligazodást szeretnénk segíteni.

Szerző:

BÓDI Bernadett Zsanett, dr. egészségügyi koordinátor Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztálya, OGYÉI

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvényben, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) EszCsM rendeletben foglaltak alapján a kezelőorvos alapesetben vagy a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett, vagy az Európai Unió Bizottsága által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert rendelhet betegei számára. Ám az egyedi engedélyezési eljárások körében van két olyan technika, melyekkel a terápiát elrendelő orvosok bővíthetik betegeik számára a gyógyszerválasztékot. Innovatív, sok esetben – az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz benyújtott méltányossági kérelem alapján – ártámogatásban nem részesülő készítményt biztosíthatnak számukra, ezzel is növelve az esélyt a túlélésre vagy a minőségi életévek számának növelésére. A kéttípusú eljárásnak van egy „metszete”, így akár arra is lehetőség nyílik, hogy a külföldön engedélyezett szerek off-label is elérhetővé váljanak.

MIT KELL TUDNI AZ INDIKÁCIÓN TÚLI GYÓGYSZERRENDELÉS ENGEDÉLYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁRÓL ÉS AZ ÉRTÉKELÉS LÉPÉSEIRŐL? Definíciója szerint az „off-label use” az alkalmazási előírástól eltérő gyógyszeralkalmazást jelent, amely alatt nemcsak

az indikációs területet, hanem az adagolást, az alkalmazás módját, valamint számtalan egyéb paramétert, így például az életkori megszorítást is értjük. Jelenleg az Európai Unión belül nincs egységes jogszabály, az off-label gyógyszeralkalmazás nem tiltott, a tagállamok saját hatáskörben rendelkezhetnek arról, biztosítják-e ezt a lehetőséget állampolgáraik számára. Hazánkban az indikáción túli gyógyszerrendelés kereteit a 2008 ősze óta hatályos 44/2004 (IV. 28.) ESzCsM – rendelet szabja meg, így a gyógyszerügyi hatóság több mint hét éve felügyeli ezt az eljárásrendet.

PRO ÉS KONTRA Az off-label technika alkalmazásának vannak előnyei és hátrányai is, melyet a kérelmező kezelőorvosnak a beteggel együttműködve kell mérlegelnie. Az off-label használat előnye, hogy lehetőséget nyújt a ritkábban előforduló betegségek gyógyítására, standard terápiák sikertelensége – így például rezisztencia – esetén pedig lehetőséget teremt egy „normál keretek között elérhetetlen” hatékony, innovatív terápia elrendelésére. Fontos és az előnyök-hátrányok mérlegelésekor kiemelendő az a pozitív szempont, hogy ily módon a gyógyszerhez való hozzáférés gyors, nem kell kivárni a törzskönyvezés folyamatát, bizonyos esetekben ez döntő jelentőségű, hisz az idő rövidsége esélyt nyújt a túlélésre. Az elmúlt 7 év tapasztalata alapján előfordult folytatás a 8. oldalon

6

7

Fókusz / Az egyedi import és az off-label gyógyszerhasználat különbségei és azonosságai

jó néhány olyan eset is, amikor az off-label kezelés hatásosabbnak és egyben költséghatékonyabbnak is bizonyult az egyéb okokból nem alkalmazható standard terápiákhoz képest. Ezzel a „technikával” a tudomány, a klinikai gyakorlat fejlődése is naprakészen követhető és alkalmazható – ez pedig egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Az off-label kezelések hátrányainak felsorakoztatásakor mindenképp meg kell említeni a hatásosság-biztonságosság bizonyítékainak hiányosságát; a tényeken alapuló orvoslás (evidence based medicine) háttérbe szorulhat és az is előfordulhat, hogy a bizonytalan kimenetelű terápiás próbálkozások a terápiás költségek növekedéséhez vezethetnek. Az OGYÉI adatai szerint az orvosok leggyakrabban a lehető leghatékonyabb onkológiai terápia érdekében élnek az off-label lehetőségével, hisz lényegesen több tumorfajta létezik, mint a tumorellenes szerek indikációi. A másik nagy „off-label szakterület” a gyermekgyógyászat, ennek részben az is az oka, hogy ez esetben a klinikai vizsgálatok feltételrendszere és etikai előírásai szigorúbbak, így ezek engedélyeztetése is nehézkesebb.

MIT KELL TUDNI AZ INDIKÁCIÓS KÖR BŐVÍTÉSÉRŐL? A fent leírtak alapján joggal vetődik fel az a kérdés, hogy miért nem szerepel egy-egy adott javallat a gyógyszer alkalmazási előírásában, ha a gyakorlatban hatásosnak bizonyul? 1. Ennek oka lehet, hogy egy betegség előfordulási gyakorisága nem teszi lehetővé a kellő mennyiségű klinikai tapasztalatot. 2. Gyakran előfordul az is, hogy maga a gyártó nem érdekelt a termékfejlesztésben, az indikációs terület bővítésében, vagy 3. esetleg a gyártó saját kérésére törlik az indikációt a javallatok közül, a mellékhatások, a termékfelelősség vagy a gyógyszerpiaci helyzet okán. Forgalomba hozatali engedélyezési eljárás, mint például az indikációbővítés esetében legalább Ib. szintű evidencia (legalább egy randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat, mely az új indikációt statisztikailag szignifikáns eredménnyel igazolja) szükséges, ezzel szemben off-label engedélyeztetés során általában III. szintű bizonyítékok (egyedi kezelési adatok, nem szignifikáns eredmények), néha IV. szintű bizonyítékok (szakmai kollégiumi állásfoglalás) elegendőek. Tehát az off-label szabályozás kiemelkedő előnye, hogy a reménytelen állapotú, más terápiára már nem reagáló betegek esetében is lehetőséget teremt a túlélés meghosszabbítására vagy az életminőség javítására. Emellett a hazai szabályozásból adódóan a hatóság számára lehetőség nyílik arra, hogy

Az egyedi import és az off-label gyógyszerhasználat különbségei és azonosságai

ezekben az esetekben az alkalmazás kimeneteléről visszajelzést kapjon, mely további biztonságossági és mellékhatásokkal kapcsolatos információk megszerzésére és összesítésére alkalmas. A gyógyszeripari szereplőknek fontos információt nyújt az OGYÉI honlapján megtalálható publikus nyilvántartásunk, hiszen klinikai tapasztalatokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy milyen klinikai vizsgálatok felé érdemes elmozdulniuk, csökkentve azon vizsgálatok lehetőségét, amelyek nem vezetnek értékelhető eredményhez.

A KEZELŐORVOS FELELŐSSÉGE Az indikáción túli gyógyszerrendelés a jog által szabályozott lehetőség az orvosnak, hogy szankció nélkül alkalmazza a legújabb terápiás eredményeket. Ám ehhez ismerni kell a jogszabály által előírt feltételeket. A hatóság honlapján elérhetők a szükséges gyakorlati információk, www.ogyei. gov.hu-n az „Indikáción túli gyógyszerek” menüpont alatt. Fontos, hogy alaposan tanulmányozzák át a dokumentációs kötelezettségeket, akik élni kívánnak a lehetőséggel. Arra azonban mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet: nem adható engedély, ha a kérelmezett javallat a kérelmezett gyógyszer alkalmazási előírásában ellenjavallt! (Javallaton a gyógyszer alkalmazási előírásában foglalt előírásokat kell érteni.) Egy lényeges információra felhívjuk a figyelmet: a 2005. évi XCV törvény 25. §-a külön felhívja a kérelmező kezelőorvos figyelmét arra, hogy az engedély másolatát a gyógyszeres kezelés megkezdését megelőzően át kell adnia a betegnek vagy a nyilatkozattételre jogosult személynek, aki az átvételt aláírásával igazolja. Az átvételről szóló igazolást az orvosnak csatolnia kell a betegdokumentációhoz. Továbbá ugyanebben a paragrafusban egyértelműen utal arra a törvény, hogy a betegtájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. A fentieknek megfelelően az off-label kezelésben részesülő betegek érdekében az OGYÉI minden engedélyező határozata tartalmazza az alábbiakat: „A beteg és/vagy nyilatkozattételre jogosult személy számára a kérelmezett gyógyszer biztonságos alkalmazásához szükséges tájékoztatás megadása a kérelmező kezelőorvos felelőssége.” OGYÉI-engedély hiányában az alkalmazási előírástól való eltérés emberen végezhető kutatás szabályainak megszegését eredményezheti, a törvény szerint „aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Engedély hiányában „műhi-

ba”-per esetén felvetődhet a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §) és emellett a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexének megsértése is, mely szerint a gyógyszerrendelésre vonatkozó szabályok megsértése egyben etikai vétségnek is minősül. Engedély birtokában is felvetődhet az orvos felelőssége, számon kérhető, ha olyan dokumentumokat adott be, amivel megtévesztette a hatóságot, túlterjeszkedik az engedélyen vagy a beteget nem tájékoztatta megfelelően.

MIT KELL TUDNI AZ EGYEDI IMPORTON KERESZTÜL TÖRTÉNŐ GYÓGYSZERRENDELÉS ENGEDÉLYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁRÓL? A Magyarországon nem forgalmazott gyógyszer egyedi importját az OGYÉI engedélyezi. Az alkalmazni kívánt gyógyszer igénylését kizárólag a kezelő-, illetve a szakorvos kérelmezheti az erre szolgáló formanyomtatványok beküldésével. A hatóság honlapján elérhetők a szükséges gyakorlati információk, a www.ogyei.gov.hu-n az „Egyedi gyógyszerigénylés” menüpont alatt. A pontosan kitöltött, pecséttel (orvosi vagy orvosi és gyógyintézeti) ellátott adatlapot és a 6 hónapnál nem régebbi részletes kórrajzot a gyógyszerügyi hatósághoz kell eljuttatni. Az OGYÉI minden igénylés indokoltságát – szükség esetén orvosszakértői tanácsadó testület bevonásával – nyolc munkanapon belül megvizsgálja és jóváhagyó nyilatkozatot ad ki vagy engedélyező határozatot hoz, attól függően, hogy az EGT-n belülről avagy kívülről történik a gyógyszer behozatala: u ha az Európai Gazdasági Térségen belülről származik a készítmény, akkor az OGYÉI nyilatkozik arról, hogy az igénylés valóban indokolt-e; u ha az Európai Gazdasági Térségen kívülről származik a készítmény, akkor az OGYÉI az alkalmazás szükségességének vizsgálatát követően engedélyező határozatot ad ki. A gyógyszer alkalmazásáért a kezelőorvos vállalja a felelősséget, amelyet aláírásával igazol, és egyben kijelenti, hogy az igényelt gyógyszert, annak hatását, javallatait és ellenjavallatait, alkalmazásának módját, káros mellékhatásait ismeri és az igényelt gyógyszert más rendelkezésre álló készítménnyel nem tudja helyettesíteni. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egyedi import esetén a gyógyszerkészítményt kizárólag az alkalmazási előírásban megadott javallatokra lehet igényelni és alkalmazni! Az egyedi gyógyszerimportra vonatkozó igénylés értékelése során a hatóság több szempontot is mérlegel, a legfontosabb, hogy vajon az igényelt készítmény a leg-

FÓKUSZBAN A GYERMEKGYÓGYÁSZAT A következő táblázatban a vizsgált 2013., 2014. és 2015. évek alapján a gyermekgyógyászatban legnagyobb számban kérelmezett készítmények listája az esetszámok csökkenő sorrendjében látható (a gyermekgyógyászatban alkalmazott hematológiai és onkológiai protokollok vizsgálata nélküli eredmények, hiszen ott majdnem minden gyógyszer-kombináció off-labelnek tekinthető). 1. táblázat Off-label használat a gyermekgyógyászatban

Hatóanyagnév (INN)

Kért indikációk

1

zoledronsav

osteogenesis imperfecta

2

bevacizumab

tumor cerebri, retinopathia prematorium (ROP)

3

deflazacort

DMD (izomdistrophia, nemhez kötött öröklődés)

4

propranolol

haemangioma

5

rituximab

juvenilis dermatomyositis, NHL, súlyos nephrosisos sy.,

6

metformin

PCOS

7

midazolam

intranasalis alk. műtétnél vénabizt.

8

mycophenolat mofetil

szisztémás lupus erythematosus, nephrosis syndroma

9

kén-hexafluorid

VUR, májátültetés utáni állapot, pyelonephritis acuta, húgyúti fertőzés és vizelet-visszafolyás esetén diagnosztikai célból

10

poliriznmab

koraszülöttség, RSV-fertőzés veszélye

11

oxitriptán (L-5-hidroxitriptofán)

atípusos (kofaktorhiányos) phenylketonuria

12

lacosamide

terápiarezisztens epilepszia

A hatóanyagokból és az indikációs területből egyértelműen kiderül, hogy a gyermekgyógyászat számos területén megtalálható az off-label gyógyszerhasználat (így például: sebészet, nefrológia, neonatológia).

folytatás a 10. oldalon

8

9

Fókusz / Az egyedi import és az off-label gyógyszerhasználat különbségei és azonosságai

Az egyedi import és az off-label Fókusz /gyógyszerhasználat Júliustól új elvek mentén, különbségei új szisztéma és azonosságai szerint

hatékonyabb-e az adott betegségben, illetve a konkrét egyén esetében. Jóváhagyó nyilatkozat és engedélyező határozat esetén a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdeknek fenn kell állnia.

meghatározatlan ideig és számú betegnek ingyen

ZAJLIK A VITA A FINANSZÍROZÁSRÓL

adja. Ráadásul mindez nem ad majd semmi garanciát arra sem, hogy valaha is támogatásban

Betegszervezetek és a gyógyszergyártói szövet-

részesül az adott gyógyszer – közölték. A Bemosz

ségek is aggodalmuknak adnak hangot az egye-

szerint megjósolható, hogy a gyártók jelentős ré-

di méltányosságú készítmények alkalmazásának

sze ezt nem fogja vállalni, ezért az új gyógyszerek

tervezett módosítása miatt – derült ki lapzártánk

nem fognak forgalomba kerülni Magyarországon.

idején annak kapcsán, hogy a kormány módosítaná

A Rirosz szintén úgy véli, az új, korszerű gyógysze-

az erre szánt költségvetési keret felhasználásának

rekhez való hozzáférés lehetetlenülne el az előter-

módját. Az egyelőre még csak az Országgyűlés

jesztésben javasolt módosítás elfogadása esetén.

elé benyújtott tervezet részben a gyártók vállá-

A magyar betegszervezetek számára elfogadha-

ra helyezné át az egyedi méltányossággal kapott

tatlan, hogy véglegesen bezáruljon a kapu az új

gyógyszerek finanszírozását. A koncepció nem tar-

gyógyszerek hozzáféréséhez, miközben számos új

talmaz a térítésmentesen kezelendő betegszámra

és hatékony terápia vár jelenleg is befogadásra –

és időtartamra vonatkozó feltételeket, és azt sem,

írták közleményükben. A kormány vélhetően a kassza túlköltése miatt

támogatásba. A Betegszervezetek Magyarországi

folyamodott ehhez az eszközhöz, 2015-ben az

Szövetsége (Bemosz) és a Ritka és Veleszületett

E-alapban 5,5 milliárd forintot különítettek egyedi

Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz)

méltányossági keret címén erre a célra. A tényle-

szerint a kormány-előterjesztés tervezetében olyan

ges kiadás szeptember végéig 8,680 milliárd forint

változtatások vannak, amelyek hátrányosan érintik

volt. Az OEP honlapján elérhető augusztusi adatok

a betegeket. Úgy vélik, az előterjesztésben javasolt

szerint az 5 legnagyobb betegszámú egyedi finan-

módosítás elfogadása esetén a más országokban

szírozás alapján támogatott készítményt összesen

már támogatott új terápiák csak akkor válhatnak a

395 beteg kapta meg; összesen 145 hatóanyagot

magyar betegek számára is hozzáférhetővé, ha a

finanszírozott az állam ily módon (egy hatóanyag

gyártó az adott gyógyszert saját költségére, előre

több indikációban is lehet érintett).

MIT KELL TUDNI AZ EGYEDI IMPORTON KERESZTÜL TÖRTÉNŐ, INDIKÁCIÓN TÚLI GYÓGYSZERRENDELÉSRŐL?

Ebből sürgős Ebből elutasítás Ebből végzés Ebből engedély

6

460

A gyógyszerek indikáción túli rendelésére az OGYÉI adja a szakmai szempontú engedélyt akkor, amikor fennáll a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek és a gyógyszernek van érvényes forgalomba hozatali engedélye, valamint az adott terápiás terület szakorvosa kérte az off-label gyógyszerhasználatot, megfelelő indokolással, illetve a kért javallat az alkalmazási előírásban nem kontraindikált. Amennyiben Magyarországon nincs a kért készítmény forgalomban, az off-label engedélyezési eljárás egyben az egyedi import engedélyezését is jelenti. Ezekben az esetekben értelemszerűen az OGYÉI egy eljárásban dönt, ám felhívjuk a figyelmet arra, hogy ebben az esetben az engedély legfeljebb egy évre szólhat, az egyedi importra vonatkozó időkorlát miatt.

MIT MUTATNAK A SZÁMOK?

384

688

2 096 708

4 463

2015. év várható

2014. év

2013. év

3 003

összes

1 626

2015. tört év

1 501

2012. év

1 500

2011. év

2009. év

29

2010. év

2008. 10–12. hónap

Beérkező kérelmek

készítmények listája az esetszámok csökkenő sorrendjében látható (az alkalmazott hematológiai és onkológiai protokollok vizsgálata nélküli eredmények, mert a gyógyszer-kombinációs kezelések már alapvetően

2. táblázat Kérelmek és engedélyek alakulása ( 2008–2015 között)

Kérelmek típusai

A táblázatban a vizsgált 2013., 2014. és 2015. évek alapján a felnőttgyógyászatban legnagyobb számban kérelmezett

hogy mikor, milyen feltételek teljesülése esetén kerülhetne be egy-egy hatásos gyógyszer az állami

FÓKUSZBAN A FELNŐTTGYÓGYÁSZAT

1 703

18 703

5 109

(20,6%)

(30,6%)

(25,6%)

(42,3%)

(33,8%)

(21%)

633

1 155

(25,9%)

(31,3%)

533

5 854

1599

15

185

71

65

6

13

10

0

365

0

0

77

31

12

23

25

11

2

181

6

14

1 238

1 399

1 549

2 067

2 965

4 442

4 483

18 157

5380

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez, illetve jogelődjeihez 2008 októbere és 2015 októbere között összesen 18 703 indikáción túli gyógyszeralkalmazásra vonatkozó kérelem érkezett. Várhatóan idén, 2015-ben több mint 5000 off-label kérelmet regisztrál majd a hatóság. Az elmúlt nyolc év alatt az elutasítással és végzéssel lezárt ügyek száma drasztikusan csökkent, ez a tény indirekt módon jelzi a kérelmező orvosok jogkövető magatartását és ennek a jogintézménynek az elfogadását. (A fentieket az 2. táblázat részletezi) Az off-label jogintézményének bevezetésekor, az engedélyezési eljárások során visszatérő problémát jelentett: u az irreleváns irodalmak közlése, u az egyedi import jogintézményével történő összetévesztés, u gyakran a kérelem indokolása finanszírozási szempontú volt, u de előfordult az is, hogy a kezelés kérelmezése okafogyottá vált, vagy azért, mert már elkezdődött a kezelés, vagy azért, mert már le is zárult, így nyilvánvalóan lehetetlen célra irányult a kérelem (ezt a végzések és elutasítások számának időbeli változása is érzékelteti).

off-labelnek tekinthetőek, mivel az alkalmazási előírások kombinációs kezelésekre ritkán térnek ki). 3. táblázat Off-label használat a felnőttgyógyászatban

Hatóanyagnév (INN)

Kért indikációk

1

bevacizumab

szemészeti indikációk (AMD exudative, diabeteses macula oedema, retinavéna-thrombosis), agy rosszindulatú daganata, cervixtumorok egy része

2

rituximab

szisztémás lupus erythematosus, nephrosis syndroma,

3

metformin

PCOS, hyperinsulinaemia

4

mycophenolat mofetil

szisztémás lupus erythematosus, myasthenia gravis, szisztémás sclerosis, interstitialis pneumonitis

5

alteplase

80 év feletti betegeknél stroke kezelése, üvegtesti műtét során, subretinalis alkalmazása, a vérömleny megtisztítása

6

capecitabine

rectumtumor

7

IvIG

alloimmun hátterű habituális vetélés, infertilitás

8

liposzomális doxorubicin

emlőtumor

9

paclitaxel

emlőtumor

10

5-fluorouracil

nyelőcsőtumor

11

temozolomide

agy rosszindulatú daganata, melanoma malignum

12

carboplatin

melanoma malignum (met. tüdő és vagy cerebri esetén) lökésterápiaként

A hatóanyagokból és az indikációs területből egyértelműen kiderül, hogy a felnőttgyógyászat számos területén megtalálható az off-label gyógyszerhasználat (így például: immunológia, nefrológia, onkológia, nőgyógyászat).

folytatás a 12. oldalon

10

11

Fókusz / Az egyedi import és az off-label gyógyszerhasználat különbségei és azonos-

Az évek előrehaladtával az igényelt indikációk, betegségcsoportok aránya is változott, a 2008–2010 közötti időszakra az alábbiak voltak a jellemzőek: 1. A daganatos és hematológiai malignus betegségek csoportja (a különböző szervi lokalizációban megjelenő malignomák, valamint a leukaemiák és lymphomák): 53% 2. A véralvadás, az alakos elemek nem tumoros zavarai (különböző anaemiatípusok – kivéve örökletes anaemiák –, a véralvadás nem örökletes zavarait és a műtéti vérvesztés profilaktikus kezelése céljából történő tranexamsav alkalmazása): 14%. 3. Az autoimmun betegségek (bármely szervben kialakult autoimmun kórképeket, mint például a gyulladásos bélbetegségek, psoriasis, autoimmun uveitis, autoimmun anaemiák): 12%. 4. Az egyéb kórképek (a különböző, terhességgel összefüggő állapotokat, hypertoniát, pulmonalis hypertoniát): 10%. 5. A hormonrendszeri megbetegedések (csak a nem daganatos endokrin szervi megbetegedések, így döntően polycystás ovarium syndromára, illetve néhány esetben másként nem uralható endokrin kórképek): 6%. 6. Az örökletes megbetegedések (enzimrendszerek zavarai, egyértelmű öröklött szindrómák, amennyiben azok nem járnak daganatképződéssel, mint például Gorlin– Goltz-szindróma): 2%. 7. Infektológiával összefüggő megbetegedések: 2%. 8. Központi idegrendszer korábban nem besorolt betegségei: 1%. A 2012-ben kiemelkedő volt a nagyízületi műtétek során vérveszteség csökkentése, illetve idegen vér adásának elkerülése miatt alkalmazott tranexamsavra vonatkozó kérelmek száma. Az intravitreális bevacizumab injekció szemészeti indikációkban (nedves AMD, diabéteszes makulaödéma, szemfe-

Az egyedi import és az off-label Fókusz /gyógyszerhasználat Júliustól új elvek mentén, különbségei új szisztéma és azonosságai szerint

néki vénás elzáródás) történt alkalmazására irányuló kérelmek száma 2012 tavasza óta folyamatos emelkedést mutat, amely 2015-re a beérkező kérelmek közel harmadát jelenti. Az engedélyeztetések és kezelések száma hónapról hónapra növekszik, ami jelzi a terápia jelentőségét. Az indikáción túli szemészeti bevacizumabkezelés óta eltelt három év alatt igazolódott, hogy a kezelés hatásos és biztonságos, a kezelés alatt álló betegek jelentős része megőrzi a látását a kezelések mellett. A bevacizumab szemészeti indikációkban történő alkalmazása indirekt módon okozott megtakarítást, amely mind az OEP számára fontos, mind pedig a betegek munkaerőpiacon történő megmaradásában és életminőségében is jelentkezik. A nemzetközi epidemiológiai adatok alapján Magyarországon évente 5000 új nedves AMD-s eset megjelenése várható. Emellett hasonló nagyságrendű diabéteszes makulaödémás és szemfenéki vénás elzáródásban szenvedő beteg kezelése válhat időszerűvé. Tehát az ilyen típusú kérelmek számának további jelentős mértékű növekedése várható. Az eredmények között meg kell jegyezni, hogy az elmúlt 6 év alatt a hatóság szakemberei minden esetben a jogszabályban előírt határidőn belül válaszoltak a kérelmekre. Az off-label alkalmazás hatására az elmúlt években három esetben döntött úgy a gyártó, hogy bővíti készítménye indikációját: u Tranexamsav (Exacyl) térd-, csípőműtéteknél – SPC módosítás: 2013. március u Imuran Crohn-betegség – SPC módosítás: 2014. március u Metilfenidat (Ritalin) felnőttkori ADHD – SPC módosítás: 2015. január Ezáltal éves szinten körülbelül 700 db kérelem beadása vált okafogyottá, mely jelentős adminisztrációs teher- és időmegtakarítást jelent mind a szakma, mind a hivatal számára. ƒ

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Egyedi import

Off-label

Jogszabályhelyek

2005. évi XCV. törvény 1 §. (23), 25. § (2) és a 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 3. § (5)

2005. évi XCV. törvény 1§ (23), 25. § (6) és a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 2/A. § (3)

Gyógyszeralkalmazás

minden esetben on-label

minden esetben off-label

Különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek

fennáll

fennáll

Ellátás típusa

járó-, ill. fekvőbeteg-ellátás

járó-, ill. fekvőbeteg-ellátás

Ki kérelmezhet

az adott szakterület szakorvosa, illetve kezelőorvos szakorvosi javaslat alapján kórházi igénylés esetén osztályvezető főorvos, főgyógyszerész és főigazgató együttesen

az adott szakterület szakorvosa

Kik részére kérelmezhetnek

egyedileg konkrét betegre kérelmezett és gyógyintézet részére kérelmezett

minden esetben egyedileg konkrét betegre kérelmezett

Érvényessége

meghatározott időre, de maximum 12 hónapra

meghatározott időre és folyamatosan, ha egyben importgyógyszer, akkor max. 12 hónapra

A kérelmezett gyógyszer származási országa

EGT-n belülről és kívülről

Magyarország, EGT-n belülről és kívülről

Engedély típusa

EGT-n belülről: nyilatkozat és kívülről: határozat

minden esetben határozat

Hirdetés

12

13

Reklámfelügyelet

Jogellenes kereskedelmi gyakorlatok: az off-label ismertetés

Fontos, hogy az ismertetés a beteg érdekét szolgálja!

Jogellenes kereskedelmi gyakorlatok: az off-label ismertetés Az egészségügyi szakemberek gyógyító munkájához nélkülözhetetlen a gyógyszerekkel kapcsolatos információk naprakész ismerete és ennek folyamatos bővítése. Ezen információkhoz többféleképpen hozzájuthatnak, gyakran a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező cégek ismertetési tevékenységén keresztül, rendezvényeken, továbbképzéseken, szimpóziumokon, referálókon, nem utolsósorban az ismertetést végzők általi személyes felkeresés során

DR. MOLNÁR Barnabás értékelő Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI

JOGI HÁTTÉR Habár az off-label ismertetésnek jogi definíciója nincs, a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelően körül lehet írni. Az ismertetésre, mint kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések a Gyftv.-ben és a 3/2009. (II. 25.) EüM rendeletben („Promóciós rendelet”) találhatóak. A Gyftv. alapján az ismertetés olyan, a gyógyszerekre, a gyógyszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely kizárólag a gyógyszerek rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól, vagy amelyet velük szemben alkalmaznak. Ez leggyakrabban orvosok felé történik, hiszen közvetlenül ők döntenek egy adott gyógyszer rendeléséről.

MIKOR BESZÉLHETÜNK OFF-LABEL ISMERTETÉSRŐL? Tágabb értelemben off-label ismertetésnek minősül minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely során a közölt információ és a kísérőanyagok között nincs összhang. Mindazonáltal a jogsértés gyakorisága, illetve a szankcionálás szempontjából is meghatározó különösen az indikációra, kontraindikációra, korcsoportra, betegalcsoportra, adagolásra és beviteli módra vonatkozó jogellenes gyakorlat.

Szerző:

A gyógyszerismertetés, azon belül is a gyógyszerrel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció szigorú jogszabályi keretek között történhet, amelynek ellenőrzését 2011. január 1-je óta a gyógyszerészeti államigazgatási szerv – 2015. március 1-jétől az OGYÉI – végzi, valamint ugyancsak e hatóság folytatja le az ismertetés meghatározott szabályai megsértése esetén indított eljárásokat. Fontos megjegyezni, hogy e cikk nem tér ki a gyógyszerrel, illetve gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni off-label kereskedelmi gyakorlatra, valamint a gyógyászati segédeszközök off-label ismertetésére.

Az európai uniós jogi aktusok harmonizációjaként a fenti kikötéseket nagyrészt – a Gyftv.-n kívül – a Promóciós rendelet is tartalmazza, amely szerint többek között az ismertetés során fel lehet használni orvosi szakfolyóiratokból vagy más tudományos forrásból származó idézetet, táblázatot és más szemléltető anyagot, azonban ezeket az eredetihez hű formában kell bemutatni, továbbá minden információnak pontosnak, igazolhatónak és naprakésznek kell lennie.

A Gyftv. egyik általános szabálya kiköti, hogy a gyógyszerrel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció során közölt információnak összhangban kell állnia a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott betegtájékoztatóban és alkalmazási előírásában foglaltakkal. Kulcsfontosságú tisztázni, hogy mit is jelent ez a feltétel. Ez az összhang nem jelenti azt, hogy az ismertetés során csak olyan információ adható át, amely a kísérőiratokban szerepel. Ezt erősíti meg az Európai Unió Bíróságának 2011-es ítélete (Novo Nordisk AS v. Ravimiamet), amely az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelvének jogértelmezésével lényegében kimondja, hogy az ismertetés során közölt információ tartalmazhat olyan állításokat, amelyek kiegészítik az alkalmazási előírásban említett adatokat, feltéve, hogy az állítások: u összeegyeztethető módon megerősítik vagy pontosítják az alkalmazási előírásban szereplő adatokat, azok elferdítése nélkül; és u a közölt információ – a gyógyszer ésszerű felhasználását segíti elő azáltal, hogy tárgyilagosan és túlzások nélkül mutatja be a gyógyszer tulajdonságait, – nem félrevezető, – pontos, aktuális, ellenőrizhető és megfelelően teljes körű ahhoz, hogy az ez alapján tájékoztatott személy kialakíthassa véleményét a szóban forgó gyógyszer terápiás értékéről, valamint u a hivatkozott forrás pontos feltüntetésével, hiteles visszaadásával történik.

MIÉRT TILOS AZ OFF-LABEL ISMERTETÉS? Az off-label ismertetés az egyik legsúlyosabb jogellenes kereskedelmi gyakorlat, ugyanis a betegek érdeke az alkalmazási előíráson túli alkalmazáskor súlyosan sérülhet. A jogsértően ismertetett alkalmazás mögött nincs hatósági jóváhagyás, vagyis nincs evidencia szintjén bizonyítva ezen alkalmazás klinikai hatásossága és biztonságossága, így közegészségügyi kockázatot hordozhat. Amennyiben nem lenne szabályozva ez a gyakorlat, egyrészt nem lenne megfelelő ösztönzés arra, hogy a gyógyszercégek az összes szükséges klinikai vizsgálatot lefolytassák a gyógyszer hatásosságát és biztonságosságát illetően. Másrészt arra bátoríthatná fel őket, hogy esetlegesen szűkebb indikációra kérjenek hatósági jóváhagyást, ezzel egyszerűsítve és gyorsítva az engedélyezési folyamatot, amivel viszont az engedély kiadása után jelentősen kiterjeszthetnék a terápiás javallatot a promóció során, tehát lényegében közvetetten megkerülhető lenne a hatósági engedélyezés. Ezenkívül, habár a gyógyszernek lehetnek egyéb, hasznos és fontos terápiás javallatai, a cégeket nem motiválná semmi abban, hogy további indikációbővítő klinikai vizsgálatokat folytassanak le. Nem utolsósorban ezzel a gyakorlattal alááshatná a betegek egészségügyi szakemberekbe, gyógyszercégekbe és magába a gyógyszeres kezelésbe vetett bizalmát is.

OFF-LABEL ISMERTETÉSI ÜGYEK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Néhány eset az USA-ban: u a típusos antipszichotikum ismertetése szkizofrénián kívül agresszióra, Alzheimer-kórra, szorongásra, figyelemhiányos hiperaktivitás zavarra (ADHD), demenciára, depresszióra, hangulatzavarra, poszttraumás stressz szindrómára (PTSD), álmatlanságra, u antiepileptikum ismertetése különböző pszichiátriai betegségekre, neuropátiás fájdalomra és egyéb fájdalomcsillapításra, u antiemetikum ismertetése posztoperatív hányinger javallata mellett terhes nők „reggeli rosszullétére”, u atípusos antipszichotikum ismertetése szkizofrénián túl időskori demenciában szenvedő betegek tüneteinek enyhítésére, mint pl. szorongás, agitáció, depresszió, ellenséges viselkedés és zavartság, u antidepresszáns ismertetése major depresszión kívül egyebek közt testsúlycsökkentésre, szexuális diszfunkció, kábítószer-függőség és ADHD kezelésére.

AZ ITTHONI TAPASZTALATOK KÖZÜL NÉHÁNY ÜGY: u

méhen belüli gyógyszerleadó rendszer, mint fogamzásgátló ismertetése során annak állítása, hogy az eszköz véd a kismedencei fertőzésekkel szemben, emellett nem okoz testsúlyváltozást, ugyanakkor az eszközt használó nőknél fokozott a kismedencei fertőzés veszélye az alkalmazás elején, valamint a gyógyszer egyik gyakori mellékhatása a súlygyarapodás, u egy új generációs 1-blokkolónak, mint vérnyomáscsökkentőnek inzulinrezisztencia-csökkentő hatás tulajdonítása, továbbá kifejezett javaslat hipertóniás betegek körében például krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), valamint perifériás érbetegség fennállása esetén, holott a gyógyszer nem befolyásolja a diabéteszes betegek glükózszintjét, azonkívül fokozott óvatossággal adható COPD és perifériás keringési elégtelenségben, sőt, ellenjavallt bronchospasmusban és súlyos perifériás keringési zavarban, u kombinált orális fogamzásgátlók ismertetése csökkenő emlő- és menstruációs fájdalom, javuló közérzet, testsúlynövekedés hiánya, pattanásos bőr megszépítése ígéretével, annak ellenére, hogy a készítmény gyakori mellékhatásai között szerepel az emlőfájdalom, dysmenorrhea, érzelmi labilitás, súlygyarapodás és az acne, folytatás a 16. oldalon

14

15

Reklámfelügyelet / Jogellenes kereskedelmi gyakorlatok: az off-label ismertetés

u a

típusos antipszichotikumok ismertetése keretében azon állítások használata, hogy a gyógyszer túladagolása nem vezet halálhoz, a testsúlyt normalizálja, nem emeli a prolaktinszintet, ennek ellenére a gyógyszer nagyon gyakori mellékhatásai közé tartozik a testsúlynövekedés, gyakori a hyperprolactinaemia, és leírtak halálos kimenetelű túladagolást is, u angiotenzin II-receptor antagonistát és tiazid diuretikumot tartalmazó kombinált vérnyomáscsökkentő ismertetése hipertóniás betegek kognitív zavarának, endothel és szexuális diszfunkciójának javítására.

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Forrásteremtés

széről az eddigi legnagyobb pénzbírság, amely során off-label ismertetés is megállapításra került, ötven millió forint volt. Mindezek mellett az egészségügyi szakemberekre közigazgatási (pl. rendelési jogosultság felfüggesztése) és büntetőjogi felelősségükön túl óriási szerep hárul abban, hogy egy gyógyszer off-label promóciója során ne sérüljön a betegek érdeke. Fontos a figyelmet felhívni a gyógyszerek hivatalos, a hatóság által jóváhagyott, naprakész alkalmazási előírására (http://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis/; SPC), az off-label indikációban való gyógyszerrendelés esetén a hatósági engedélyezés szükségességére és az off-label promóció gyanúja esetén az OGYÉI-nek tett bejelentésre.

A multinacionális klinikai vizsgálatokat támogató európai kutatási infrastruktúra hálózat

Fókuszban az ECRIN és a HECRIN Az alábbi cikkünkben azt mutatjuk be, hogy az ECRIN-ERIC-nek (European Clinical Research Infrastructure Network–European Research Infrastructure Consortium) és a magyar HECRIN Konzorciumnak mi a szerepe a multinacionális klinikai vizsgálatok szervezésében.

Szerző:

KOVÁCS L. Gábor

JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁS Globális szemszögből az egészségügyi és gyógyszeripari jogsértések eredményeként kiszabott legnagyobb pénzbírságok a gyógyszercégek kereskedelmi gyakorlatát érintik. Az elmúlt 11 évben csak az USA-ban, csak a 15 legnagyobb pénzbírságot összeadva az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) az Egészségügyi és Szociális Minisztérium (HHS) és számos más szövetségi és állami hatóság (így például az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA), Szövetségi Nyomozóiroda (FBI), állami ügyészségek) közreműködésével polgári és büntetőjogi felelősség feloldására 15,8 milliárd dollár (!) kifizetésére kötöttek egyezséget a cégekkel többek között off-label promóció miatt (ebből a legnagyobb megállapodás egy cégre vonatkozóan 3 milliárd dollár). Bár ez nem kevés összeg, a jogsértések száma nem csökken, vagyis úgy tűnik, hogy a szankciók reális visszatartó ereje csekély. Itt érdemes megjegyezni, hogy az amerikai legfőbbügyész-helyettes szeptemberben kiadott memoranduma alapján az ott induló, különböző vállalatok ellen irányuló eljárások a jövőben az egyének felelősségre vonására fognak kiemelten fókuszálnak majd. Magyarországon az off-label ismertetést végző gyógyszercég, illetve gyógyszerismertető lehetséges szankcionálását a Gyftv. 19. §-a részletezi. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv ré-

Az OGYÉI elkötelezett abban, hogy folyamatosan és éberen felügyelje az ismertetést végző cégek kereskedelmi gyakorlatát. Ezt országszerte, rendszeresen vizsgálja, különösen átfogó ismertetésfelügyeleti eljárásokban, rendezvényeken, orvosi és fogorvosi rendelőkben, gyógyszertárakban, valamint kórházi referálókon is. Kétségtelen, hogy meglehetősen vékony a határvonal az illegális promóció és a hasznos információátadás között. A hatóságnak nem célja az egészségügyi szakemberek szakmai ismereteinek bővítését megakadályozni, ugyanakkor a gyógyszercégek részéről a kommunikáció csak szigorú keretek között történhet. Az OGYÉI kötelessége és kompetenciája annak értékelése, hogy egy cég off-label ismertetést folytat-e, vagy csak az egészségügyi szakemberek ismereteit kívánja – jogszerűen – szélesíteni. Ideális esetben az ismertetés mindenekelőtt a betegek érdekét kell, hogy szolgálja. Ezáltal az egészségügyi szakemberek olyan értékes információkhoz juthatnak, amelyekkel bővíthetik a tudományos bizonyítékokon alapuló farmakoterápiás ismereteiket, ezzel hozzájárulva a betegek számára legmegfelelőbb gyógyszer kiválasztásához és biztonságos alkalmazásához. ƒ

Hirdetés

KERESSEN MINKET ONLINE!

ENGEDÉLYEZÉS

Látogasson el honlapunkra:

FELÜGYELET

WWW.OGYEI.GOV.HU

GYÓGYSZERINFORMÁCIÓ

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

MÓDSZERTAN

professzor Pécsi Orvostudományi Egyetem

AZ ECRIN FILOZÓFIÁJA ÉS CÉLJA A MULTINACIONÁLIS KLINIKAI VIZSGÁLATOKAT TÁMOGATÓ EURÓPAI KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZAT Az ECRIN (European Clinical Research Infrastructure Network–European Research Infrastructure Consortium) európai nonprofit szervezet, melynek egy olyan társadalmat vizionál, ahol az orvosi gyakorlat döntései magas minőségű klinikai vizsgálatokból származó, megbízható tudományos evidencián alapulnak. Ennek a célnak az elérése érdekében az ECRIN támogatja a gyógyszeripartól független, multinacionális klinikai vizsgálatok megvalósulását. Az országhatárokon átnyúló vizsgálatok menedzselésével és támogatásával, az országos hálózatok összekapcsolásával, a vonatkozó szakmai irányelvek beépítésével és tanácsadással segíti elő az európai klinikai kutatásokat. Az európai szervezet azokat a nem kereskedelmi, kutatók által kezdeményezett vizsgálatokat támogatja, amelyek kiemelkedő tudományos jelentőséggel bírnak, de nem érik el a gyógyszeripar financiális ingerküszöbét, ezáltal nem kerülnek be a fejlesztési projektek közé. Ide tartozik, többek között, az innovatív orvostechnikai eszközök fejlesztése, a már törzskönyvezett készítmények új indikációs területen való alkalmazása, valamint összehasonlító hatásossági és biztonságossági vizsgálatok elfogadott egészségügyi ellátásokkal, stratégiákkal kapcsolatban.

AZ AKADÉMIAI VIZSGÁLATOK SZÜKSÉGESSÉGE A gyógyszeripartól független, nem kereskedelmi, ún. akadémiai („investigator-initiated”) vizsgálatok a minőségi és hatékony betegellátás, a gyógyszeripar fókuszában nem

szereplő, elsősorban ritka betegségek kezelése és innovatív egészségügyi termékfejlesztések terén válnak jelentőssé. Céljuk a bizonyítékon alapuló orvoslás megerősítése. Az orvosi kutatások megkövetelik a kutatáshoz kapcsolódó szolgáltatások és szakértelem igen széles spektrumát, a transzlációs kutatástól elkezdve, a képalkotáson, biobankon, állatmodellezésen át, egészen a klinikai vizsgálatok menedzseléséig és adatkezelésig.

AZ ECRIN SZERVEZETE Az ECRIN fő célja, hogy a kutatók számára európai szinten nyújtson a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos támogatást. Ezt úgy valósítja meg, hogy összeköti az egyes nemzeti klinikai vizsgálati szakértőket, a rendelkezésre álló erőforrásokat és a már működő hálózatokat. Ezáltal a vizsgálóhelyek, a beteganyag és a szakértői kapacitások legmegfelelőbb forrása válik a kutatók számára elérhetővé. Az ECRIN-nek jelenleg 6 ország teljes jogú tagja. Az alapító Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország, valamint a később csatlakozott Portugália és Magyarország. Megfigyelőként jelen van továbbá Törökország és Csehország, valamint jövő évtől teljes jogú taggá válik a klinikai vizsgálatok terén nagy szakértelemmel rendelkező Norvégia és Svájc is. Minden ECRIN-tagországnak, mint tudományos partnernek, rendelkeznie kell a nemzeti klinikai kutatási facilitások hálózatával. A nemzeti hálózatokat az ún. „European Correspondent” (EuCo) kapcsolja össze a párizsi székhelyű központtal. Mint egyetlen kapcsolódási pont a központ és adott ország között, a EuCo (magyar EuCo: Dr. Molnár Tímea, PTE, HECRIN) áramoltatja az információt, tartja folytatás a 18. oldalon

16

17

Forrásteremtés / Fókuszban az ECRIN és a HECRIN

Fókuszban az ECRIN és a HECRIN

súlyozza a nem kereskedelmi, vagyis a nem gyógyszercégek által támogatott klinikai vizsgálatok nemzetközi együttműködésének jelentőségét és az előmozdításuk fontosságát.

ECRIN A GYAKORLATBAN

a kapcsolatot a többi ország képviselőjével, a saját nemzeti hálózatának tagjaival, az irányító hatóságokkal, a kutatókkal, vizsgálatvezetőkkel és a vizsgálat kezdeményezőivel (szponzor) is. A EuCo helyi, országos kutatásokkal kapcsolatos átfogó és alapos ismerete biztosítja a multinacionális vizsgálatok hatékony működését.

ECRIN-ERIC STÁTUSZ Az Európai Bizottság döntése alapján 2013-ban az ECRINERIC Konzorcium jogi státuszt kapott, elősegítendő ezzel az európai kutatási infrastruktúra közös létrehozását és működtetését. Az Európai Unió hivatalos lapja szerint: jelenleg a multinacionális klinikai kutatást hátráltatja az egészségügyi és a jogrendszerek európai széttagoltsága, ami a nemzetközi együttműködésnek mind a kutatók javaslataira épülő, mind pedig az iparág által finanszírozott klinikai kutatások esetében (különösen a biotechnológia és a gyógyászati segédeszközök területén) gátat szab, az európai országoknak ki kell használniuk a latens tudományos potenciálban rejlő lehetőségeket, és hozzáférést kell biztosítaniuk a szaktudáshoz és a betegekhez, ezáltal megerősítve Európa versenyképességét a klinikai tudományban javítva vonzerejét a preventív, a diagnosztikai és a terápiás eljárások fejlesztése területén. Ez pedig különösen fontos a ritka betegségek, a gyermekgyógyászat, a személyre szabott kezelések, a bioterápia fejlesztése és a tényadatokon alapuló orvoslás számára és a kulcsfontosságú eszközül szolgáló független klinikai vizsgálatok szempontjából.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az európai és a még tágabb értelemben vett nemzetközi együttműködés jelentőségét felismerve, az ECRIN erősen kötődik és stratégiai kapcsolatot tart fenn más egészségügyi és élettudományi kutatási hálózatokkal és tudományos társaságokkal. A nemzetközi partnerek között megtaláljuk a National Institute of Health (USA) és a koreai KoNECT szervezeteit is. Ezáltal az ECRIN lehetővé teszi az európai betegpopulációhoz való teljesebb hozzáférést és a szakmai elittel való együttműködés lehetőségét, melyek jelentősen növelik a vizsgálat sikerességét és hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez. Mindezt bizonyítják a statisztikai adatok is: összességében az eddigiekben 23 országból, 80 kutatóhelyről vettek részt a klinikai kutatók az ECRIN programokban, egy-egy multicentrikus vizsgálat átlagos résztvevőinek száma 7 intézmény, mindezek a vizsgálatok egy 360 millió embert képező populációban történtek (a fentebb részletezett új tagokkal a populáció 2016-ra várhatóan megközelíti az ötszáz milliót). Az ECRIN az ESFRI (European Strategy Forum on Research Infrastructure) Roadmap-en szereplő, 2005 óta működő európai kutatási infrastruktúrahálózat. Jelenleg is részt vesz az Európai Unió Horizont 2020-as programja által finanszírozott CORBEL projektben (támogatási szerződés száma 654248), ami az európai orvosi és biológiai kutatási infrastruktúrák egy részét kapcsolja össze adott betegségcsoportok mentén, a hatékonyabb és átfogó közös munka érdekében. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2011. évi kiadványában hang-

A kutatók többségét a multinacionális vizsgálatok kezdeményezésétől elriasztják azok a nehézségek, amelyek a klinikai vizsgálatokkal foglalkozó helyi szervezetek beazonosításából, az adott országra jellemző jogi, engedélyeztetési és etikai elvárásokból és a több országra kiterjedő vizsgálatok koordinálásából fakadnak. Ebből következően a legtöbb független, akadémiai vizsgálatot csupán egyetlen centrumban vagy bár több centrumban, de ugyanabban az országban folytatják le. Az ECRIN ezt a problémát egy összeurópai, a multinacionális klinikai vizsgálatok lefolytatásának támogatása céljából létrejött infrastruktúra által próbálja meg kezelni. Az ECRIN támogatása a klinikai vizsgálat előkészítésétől kezdve, a teljes protokoll kidolgozásán át, a vizsgálat lefolytatásához szükséges operatív szolgáltatásnyújtásig terjed. I. KLINIK AI VIZSGÁLAT ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ K APCSOLÓDÓ TANÁCSADÁS a. hatósági és etikai engedélyeztetés, biztosítási követelmények b. vizsgálóhelyek kiválasztása c. költségtervezés d. pénzügyi forrás felderítése e. szerződéskötések f. módszertani tanácsadás II.

TELJES PROTOKOLL KIDOLGOZÁSA a. tudományos és módszertani értékelés b. logisztikai megvalósíthatóság c. szponzorszerződések

III. VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSÁHOZ K APCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK a. kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal és etikai bizottságokkal b. monitoring c. biztosításokkal kapcsolatos támogatás d. adverse esemény jelentési feladatok e. data menedzsment f. biológiai minták kezelése Az ECRIN közreműködésével jelenleg több mint 30 gyógyszercégtől független klinikai vizsgálat folyik Euró-

pában, melynek anyagi forrását többségében az EU keretprogramjai biztosítják (FP7, H2020).

HECRIN – HUNGARIAN EUROPEAN CLINICAL RESEARCH INFRASTRUCTURE NETWORK Az ECRIN magyar tagszervezetékent működő HECRIN Konzorcium fő célja, hogy létrehozza Magyarországon a klinikai vizsgálati központok hálózatát és támogassa a nemzeti kezdeményezések multinacionálissá tételét. A HECRIN Konzorcium 2014-ben alakult a Pécsi Tudományegyetem vezetésével. A konzorcium elnöke Prof. Dr. Kovács L. Gábor akadémikus. A konzorciumtagok kimagasló egyetemek és nemzeti egészségügyi szakellátó intézmények (Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Országos Onkológiai Intézet, Állami Szívkórház, Balatonfüred, Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Országos Korányi Tbc és Pulmonológai Intézet, Heim Pál Gyermekkórház, Budapest). 2015-ben Magyarország az ECRIN teljes jogú tagországává vált a HECRIN Konzorcium megalakulása, a befizetett 20 000 EUR éves tagdíj, valamint közel 50 000 EUR értékű természetbeni hozzájárulás biztosítása révén. A HECRIN Konzorcium összefogó, nemzeti jellegű feladatainak ellátásához és a konzorcium működésének ellenőrzéséhez is hozzájárul az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT). A 28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet elrendeli az ETT keretein belül Klinikai Kutatási Bizottság (KKB) létrehozását (elnöke Prof. Dr. Blaskó György). A rendelet a KKB feladatául szabja, hogy koordinálja a magyar Klinikai Kutatási Hálózatban végzett nem kereskedelmi vizsgálatokat, kapcsolatot tartson az európai klinikai kutatások szakmai-etikai szabályozását koordináló szervezetekkel, az ETT többi bizottságával együttműködve az európai nemzetközi képzési, továbbképzési rendszerek irányelvei szerint segíti a vizsgálókat az európai programokban való részvételben és képviselje Magyarországot az európai klinikai kutatási szervezetekben. A HECRIN Konzorcium felügyelőbizottságának elnökét is az ETT jelöli (Prof. Dr. Wittmann Tibor ETT-alelnök látja el ezt a feladatot). A HECRIN feladata egyrészt a gyógyszeripartól független, ún. akadémiai, multinacionális klinikai vizsgálatok magyarországi lefolytatásának operatív támogatása, ehhez kapcsolódó menedzsmenttevékenység, szolgáltatások nyújtása (monitoring, hatósági engedélyeztetések, farmakovigilancia etc.), másrészt a magyar akadémiai klinikai vizsgálati kezdeményezések felkarolása. Ennek alapját az folytatás a 20. oldalon

18

19

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma Képzés szerint

Forrásteremtés / Fókuszban az ECRIN és a HECRIN

ECRIN által, a tudományos partnerekkel, így a HECRINnel szemben támasztott elvárások jelentik. u nemzeti CTU-k (Clinical Trial Unitklinikai vizsgálatokra specializált szervezeti egységek) hálózatának kialakítása, ill. működtetése; u kormányzati támogatás megszerzése; u a nemzeti központban European Correspondent alkalmazása, aki egy személyben koordinálja és felügyeli a Magyarországra érkező multinacionális klinikai vizsgálatok lefolytatását, valamint információval szolgál a nemzeti erőforrásokat illetően az európai központ felé; u rendelkezik egy tapasztalt, klinikai vizsgálatokban jártas szakértővel, aki az ECRIN Hálózati Tanács tagjaként képviseli az adott országot a szakmai fórumokon (Prof. Dr. Blaskó György). Fentieknek megfelelően jelenleg a HECRIN elsődleges feladata szakmailag megalapozott CTU-ok kialakítása, lehetőség szerint minél több konzorciumi tag intézményében, magas minőségű hazai akadémiai vizsgálatok elindítása és támogatása, valamint a Pécsi Tudományegyetem vezetésével az országos központ működtetése. Az ECRIN-hez történt csatlakozás és hazai központ létrehozása által Magyarországnak egyre nagyobb lehetősége nyílik a nemzetközi vizsgálatokban való részvételre, hazai kezdeményezések multinacionálissá tételére, valamint a

H2020 és IMI2 által finanszírozott klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos pályázatokban való részvételre magyarországi klinikai vizsgálóhelyként, a monitoring folyamathozhoz szükséges szolgáltatásokat nyújtó szakmai központként, illetve saját kezdeményezésű klinikai vizsgálat okán projektkoordináló szerepkörben. (Az IMI2 projektről lásd Gyógyszereink 65. évfolyam 3–4. szám; 2015. október.) Az 2016–2017-es H2020-as klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos felhívások kiemelt területei a ritka betegségek kezelése, krónikus betegségek (fertőző és nem fertőző egyaránt) kezelése, regeneratív medicina (gyakorlatban realizálható terápiás aspektus). A jelenleg az ECRIN közreműködésével futó több mint 30 gyógyszercégtől független klinikai vizsgálatból Magyarország elvileg 5 projektben érintett, ami a gyakorlati megvalósulás terén aktuálisan 2 projektet jelent (IMPACTT, PRECIOUS). Az ezekhez szükséges szolgáltatásokat – a kialakulóban levő HECRIN CTU erőforrás hiánya miatt – még CRO-k végzik. A HECRIN Konzorcium által a magyarországi kutatóhelyek számára nyújtott támogatást a gyakorlati életben jelenleg a European Correspondent által nyújtott információforrás és kapcsolattartás jelenti. Célunk a valós szakmai támogatás mellett a klinikai vizsgálatok menedzsmentjének biztosítása, amihez a szükséges pénzügyi források megteremtését a Pécsi Tudományegyetem kiemelt projektként kezeli. ƒ

Tehetséggondozás a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán

Megállapodást írt alá az OGYÉI és a Semmelweis Egyetem A mellékhatás-jelentések számának növekedését, nagyobb gyógyszerbiztonságot, új tehetséggondozó ösztöndíjprogram megjelenését várják a felek attól a stratégiai együttműködéstől, amelyet október közepén írt alá Dr. Pozsgay Csilla, a Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója és Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora. Az együttműködési megállapodás apropóján a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán folyó tehetséggondozási programokat mutatjuk be. Szerzők:

Dr. ZELKÓ Romána dékán Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

Dr. HANKÓ Balázs egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

Hirdetés

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán folyó tehetséggondozás részben az egyetemi programba ágyazódik, de vannak önálló kari specifikumai is. Az egyik jelentős, az egyetem szenátusa által létrehozott program a Kerpel-Fronius Ödönről elnevezett tehetséggondozó program. Az egyetem szenátusa az egyetem tehetséges hallgatóinak felkutatására és folyamatos gondozására a szorosan vett egyetemi tanulmányok előtt, alatt és után, 2007ben az egyetem korábbi professzoráról, Kerpel-Fronius Ödönről elnevezett tehetséggondozó programot hozott létre. A tehetséggondozó program elsődleges célja, hogy az egyetemre érkező, illetve itt tanuló tehetséges diákokra felfigyeljen, és kiemelten kezelje őket.

GENERÁCIÓ — STRATÉGIA — VÁLTÁS 2015. 12. 14.

K O M P E T E N C I A É S T R A N S Z PA R E N C I A — KONFERENCIA AZ OGYÉI JÖVŐJÉRŐL

A rendezvényről bővebb információt a hátsó borítón talál.

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

A programba alapvetően formális kritériumok (tanulmányi átlag, elért eredmények) alapján lehet jelentkezni. A legjobbak a „kiválósági listára” kerülnek, majd a Kerpel-Fronius Ödön tehetséggondozó programba a diákok személyes felvételi beszélgetés után juthatnak be. A diákok a tehetséggondozó programba kerüléssel elsősorban kiemelt szakmai irányítást, valamint az egyetem és a szponzorok által biztosított ösztöndíj-lehetőségeket kapnak. A Kerpel-Fronius

Ödön tehetséggondozó programban részt vevő hallgatók számára az egyetem Tehetséggondozó Tanácsa mentort biztosít. A mentor a hallgatónak nemcsak a szűken vett szakmai előrehaladását segíti, hanem általános emberi fejlődését is figyelemmel kíséri. A Kerpel-Fronius Ödön tehetséggondozó programot a Tehetséggondozó Tanács irányítja. A Tehetséggondozó Tanács tagjai az egyetem oktatói közül kerülnek ki. Ezek a személyek saját életpályájukkal is példát mutatnak a fiataloknak, és egyúttal elkötelezettek a tehetséggondozás iránt. Azok a hallgatók, akik befejezik PhD-tanulmányaikat, illetve kikerülnek az egyetem kötelékei alól, a Kerpel-Alumni szervezetbe kerülnek. A Tehetséggondozó Tanács jelenlegi elnöke: Dr. Fekete György egyetemi tanár, titkára: Dr. Szabó Attila egyetemi tanár. Karunk hallgatói szép számban megtalálhatók ebben a szervezetben. Legutóbb Dr. Marosi Attila gyógyszerész, doktoranduszhallgató nyerte el az igen megtisztelő Kerpel-Fronius-díjat. Itt szeretnénk megemlékezni a kitüntetéssel doktorrá avatottakról, valamint a Junior Prima-díjasainkról is. A hazai felsőoktatásban is egyedülálló módon az elmúlt 10 évben folytatás a 22. oldalon

20

21

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma Képzés szerint

Képzés / Megállapodást írt alá az OGYÉI és a Semmelweis Egyetem

BŐVEBBEN AZ OGYÉI

ÉS A SEMMELWEIS EGYETEM

KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSRÓL A stratégiai együttműködés főbb pillérei az oktatás, kutatás területeit, valamint a közös tehetséggondozást ölelik fel. Az együttműködés kiterjed a gyógyszerészethez kötődő minőségbiztosítási, gyógyszer-engedélyezési, gyógyszer-technológiai, analitikai, oktatási, kutatási területeken túl az egyetem betegellátást érintő tevékenységeire is. Az együttműködés célul tűzi ki a betegellátás fontos területeként a klinikai vizsgálatok hatékonyságának javítását. A megállapodásban kulcsszerepet kap a gyógyszerek biztonságosságát folyamatosan nyomon követő, azok kockázatának csökkentése és előnyeinek növelése érdekében kifejtett tevékenység, az úgynevezett farmakovigilancia javítása. Ezzel szolgálva a betegek biztonságosabb gyógyulását, a gyógyszeres terápia alkalmazását. Az OGYÉI megalakulásával a gyógyszerek engedélyezésén és felügyeletén kívül az étrendkiegészítők bejelentése is az intézethez került. Az együttműködés által az egyetemen már az oktatás során megismerkedhetnek és eligazítást nyerhetnek a leendő egészségügyi szakemberek az egyre szerteágazóbbá és bonyolultabbá váló étrendkiegészítő-rendszerben, a gyógyítás során pedig ezt segítő ismereteket kaphatnak. Az egészségügyi szakemberek itthon tartását szolgálja az együttműködés keretében közösen meghirdetett tehetséggondozási program is, mely már az egyetemi évek alatt az arra érdeklődőknek gyakorlati helyet és ezt követően biztos életpályát biztosít az OGYÉI keretei között.

22

4 karunkon végzett gyógyszerész kolléga vehette át a Sub auspiriis Praesidentis Rhei Publicae kitüntetéses doktori címet a köztársasági elnöktől: 2006-ban Budai Marianna, 2007-ben Kóczián Kristóf, 2008-ban Kiss Dorottya és 2012-ben Hellinger Éva. Hasonlóan kiváló teljesítményt mondhatnak magukénak a Junior Prima-díjasok: Béni Szabolcs és Kirilly Eszter. Hallgatóink legjobbjai (az összlétszám 15–20%-a) eredményes munkát végeznek mind a kari, mind a társkari intézetek tudományos diákköreiben. A gyógyszerészképzés multi- és interdiszciplinaritása a hallgatók tudományos tevékenységében is tükröződik. Tanítványaink TDK-munkájának mintegy felét a GYTK oktatói irányítják, de az ÁOK és az ELTE TTK intézetei/tanszékei, valamint az MTA KOKI is helyszíne hallgatóink tudományos diákköri tevékenységének. Elért eredményeik között nagyszámú egyetemi és országos TDK-helyezés, több publikáció, nemzetközi ösztöndíjak sikeres pályázata szerepel. Az eredményes diákköri munkát végző hallgatók képezik a kari oktatói-kutatói utánpótlás elsődleges bázisát. Ösztönzően hat a Schulek Elemér ifjúsági emlékérem és jutalomdíj, amit a Kari Tanács ítél oda a megbízott előadók vagy a TDK tanács elnökének kezdeményezésére. Kiváló képességű hallgatóink önálló kutató munkájának előmozdítására rektori pályamunkák kerülnek kiírásra. A pályamunkákat a rektor által kinevezett értékelőbizottság minősíti. Hallgatóink pályamunkái közül évente több részesül díjazásban. Egy-egy tárgy befejező szakaszában tanulmányi versenyeket tartunk. Az anyagszerkezetet több tantárgy keretében is tanuló elsőéves hallgatóknál bevezettük a három tárgyra kiterjedő összetett tanulmányi versenyt, melynek legjobb helyezettjei látogatást nyernek az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetbe,

a CERN-be – amely a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma –, ahová arányos költségtérítéssel, részleges évfolyam-kirándulás keretében évfolyamtársaik is velük tarthatnak. A kari tehetséggondozásban két, a karon működő alapítvány kiemelt szerepet játszik. Az egyik az 1988-ban bejegyzett Dr. Mozsonyi Sándor Alapítvány, amelynek célja a gyógyszerészhallgatók, doktoranduszok, valamint fiatal oktatók teljesítményének elismerése, ösztönzése. Ennek megfelelően az alapítvány minden évben pályázatot hirdet a különböző kategóriákban. A kuratórium elnöke Dr. Stampf György ny. egyetemi docens. Az elmúlt több mint 25 év alatt alapítványi díjban részesültek adatai megtalálhatók a Semmelweis Egyetem honlapján. A karon működő másik alapítvány, az Aesculap Alapítvány is jelentősen hozzájárul a tehetséggondozáshoz, amelynek fő célkitűzése a kar hallgatóinak hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeken való részvételének támogatása. További céljai között szerepel a tudományos tevékenység, kutatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés elősegítése is. A kuratórium jelenlegi elnöke dr. Tekes Kornélia egyetemi tanár. A PhD-képzés „Gyógyszertudományok” tudományági Doktori Iskolája (mely csakúgy, mint a Semmelweis Egyetem valamennyi doktori iskolája, nincs egyetlen karhoz sem hozzárendelve), évente 10–12 ösztöndíjas PhD-hallgatót vesz fel, akik általában 4 év alatt teljesítik a követelményeket. Fontos tény, hogy a Gyógyszerésztudományi Karon végzettek doktoranduszi tanulmányaikat és kutatómunkájukat nemcsak gyógyszertudományi, hanem kémiai és biomedicinális doktori iskolákban is számos esetben folytatják és szereznek fokozatot. A Gyógyszertudományok Doktori Iskolában Dr. Noszál Béla egyetemi

tanár vezetésével 2 doktori program keretében folyik a doktori (PhD) fokozat megszerzésére irányuló doktorképzés: 1. sz. doktori program (1993-tól): A GYÓGYSZERÉSZETI TUDOMÁNYOK KORSZERŰ KUTATÁSI IRÁNYAI (programvezető: Dr. Antal István) 2. sz. doktori program (1998-tól): EXPERIMENTÁLIS ÉS KLINIKAI FARMAKOLÓGIA (programvezető: Dr. Magyar Kálmán akadémikus). A Gyógyszerésztudományi Karon jelenleg is széles bázison folyó tehetséggondozás újabb irányokkal és gyakorlati megvalósíthatósági területtel való jelentős erősödését szolgálhatja a Semmelweis Egyetem és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2015. október 8-án ünnepélyes keretek között aláírt stratégiai együttműködési megállapodása. Ennek keretében lehetőség nyílik arra, hogy a graduális oktatás során a kari oktatók és az OGYÉI szakemberei közötti együttműködésben kutatási témák kerüljenek kiírásra, illetve ezen irányok a doktori iskolai programokban, valamint a posztgraduális képzés területein is megjelenjenek. Ezen programok a gyógyszerhatósági tevékenységtől a technológiaértékelésen át az étrend-kiegészítő szerek biztonságos alkalmazásáig, a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem, vagy akár a farmakovigilancia területeit is felölelhetik, szolgálva ezzel a tehetséggondozási programok gyakorlati értékteremtését a beteg- és gyógyszerbiztonság javításán keresztül. ƒ

23

Kitekintő

Az Európa Unió és az USA gyógyszerszabályozásának közelítése

Az Európai Unió és az USA gyógyszerszabályozásának közelítése A tanulmány bemutatja az Európai Unió és az USA gyógyszerszabályozási rendszerének közelítését szolgáló eddigi mechanizmusokat és a TTIP által katalizált harmonizáció további, lehetséges területeit. Néhány példán keresztül rámutat a két régió szabályozásbeli különbségeire, és a más régiókban bevezetett „jó regulációs és hatósági gyakorlatok” megismerésének és átvételének szükségességére.

az originális készítményt kapná. Az EMA a forgalomba hozatal engedélyezése során a kicserélhetőségről nem foglal állást, és maguk az európai szakmai útmutatók sem térnek ki a kicserélhetőség megállapíthatóságának szakmai követelményeire. Az európai uniós szabályozás értelmében a helyettesíthetőség megállapítása valamennyi gyógyszer esetén a nemzeti hatóságok hatásköre. Ezen döntést viszont a nemzeti hatóságok csak akkor tudják felelősséggel meghozni, ha a biohasonló és a referens termékre vonatkozó összehasonlító adatokat a kicserélhetőség szempontjából áttekintik és értékelik. A már említett szakmai útmutató hiányában nem garantált, hogy a különböző európai gyógyszerhatóságok ugyanarra a következtetésre jutnak. A fentiek értelmében a helyettesíthetőség értékelése az USA-ban megismerhető követelmények alapján, szabályozottabb formában történik, mint az Európai Unióban.

Szerző:

DR. KŐSZEGINÉ DR. SZALAI Hilda főigazgató-helyettes OGYÉI

3. AZ INNOVATÍV TERÁPIÁK GYORS ELÉRHETŐVÉ TÉTELÉNEK ESZKÖZEI

1. BEVEZETÉS.

2. BIOHASONLÓ GYÓGYSZEREK ENGEDÉLYEZÉSE

A gyógyszerszabályozás elvei és gyakorlata a világ fejlett gazdasági régióiban az elmúlt évtizedekben nagyon sok tekintetben közelítettek egymáshoz. A folyamatos közelítés egyik motorja a Nemzetközi Harmonizációs Konferencia (International Conference on Harmonisation, ICH) kezdeményezés (1), mely elsősorban az USA, az EU és Japán gyógyszerhatóságai és gyógyszeripari szervezetei közreműködésével az elmúlt két és fél évtizedben egységes szakmai követelményrendszert hozott létre a gyógyszerengedélyezés és a gyógyszerfejlesztés valamint gyógyszergyártás szabályozására. Hasonló kezdeményezés a három nevezett régió gyógyszerkönyvi előírásainak egységesítését célzó Gyógyszerkönyvi Egyeztető Csoport (Pharmacopoeial Discussion Group) létrehozása (2) és több évtizedes működése. Az egységesítési törekvések ellenére számos területen jelentős különbségek vannak az egyes régiók jogi szabályozásában és gyógyszerhatósági gyakorlatában. Várhatóan az USA és az Európai Unió előkészítés alatt álló kereskedelmi egyezménye (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) további lökést ad az egységesítési vagy legalább kölcsönös elismerési törekvéseknek. Jelen tanulmány két példán keresztül mutatja be az USA és az Európai Unió gyógyszerszabályozási rendszerének azonos és eltérő elemeit, továbbá a TTIP egyezménytől várható további közelítésekről ad tájékoztatást.

A biohasonló gyógyszerek engedélyezésének alapelvei, nevezetesen a szükséges összehasonlító gyógyszerminőségi, toxikológiai vizsgálatok, a nem klinikai, valamint klinikai farmakokinetikai, farmakodinámiás, immunogenitási vizsgálatok, valamint az összehasonlító klinikai vizsgálatok köre nem különbözik számottevően a két régióban (3). Mind az FDA, mind az EMA értékelői az összehasonlító vizsgálatok összessége alapján döntenek az engedélyezhetőségről, illetve az alkalmazhatóság kiterjeszthetőségéről azokra az indikációkra, melyekben a kérelmező nem végzett öszehasonlító klinikai vizsgálatot. Különbség van azonban a két értékelő testület gyakorlatában pl. a hatóanyag nevének képzése, a pediátriai vizsgálatok szükségessége és a kicserélhetőség értékelésének kérdésében. Utóbbit illetően az FDA a fent említett összehasonlító adatok összessége alapján, továbbá a kicserélhetőség megállapításához szükséges további adatok rendelkezésre állása vagy hiánya szerint a biohasonló készítményeket kicserélhető vagy nem kicserélhető kategóriába sorolja (kicserélhetőségen a felíró orvos tudta nélküli, azaz a gyógyszertári szintű helyettesíthetőséget értve). A kicserélhetőség megállapításához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a biohasonló és az originális készítmény hatásosságában az egyedi betegek szintjén sincs különbség, továbbá bizonyítania kell, hogy a termékváltás nem eredményez nagyobb kockázatot a hatáscsökkenés és biztonságosság tekintetében, mintha a beteg folyamatosan

A gyógyszerpiac szabályozásáért felelős jogalkotóknak és a gyógyszerhatóságoknak – annak biztosításán túl, hogy a forgalomba kerülő és már forgalomban lévő gyógyszerek előny-kockázat viszonya a lehető legjobban megismert és a lehető legkedvezőbb legyen – arra is törekedniük kell, hogy a szabályozási környezet ne váljon gátjává az új, innovatív terápiák megjelenésének és elérhetővé tételének. A fejlett gyógyszeripari régiók mindegyikében számos jogi eszköz áll rendelkezésre az innovatív terápiák bevezetésének támogatására, különösen olyan esetekben, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő gyógyszer egy adott, többnyire súlyos betegség kezelésére. Az ezek nyújtotta lehetőségek és a jogalkalmazó gyógyszerhatóságok gyakorlata nagymértékben elősegítheti a betegek korábbi hozzájutását a gyógyulást ígérő új terápiákhoz és egy adott régió/ország versenyképességéhez. A meglévő jogi lehetőségek jobb kiaknázása és más régiók/országok „jó gyakorlatainak” megismerése és átültetése érdekében az alábbi táblázat közreadásával mutatjuk be az FDA és az EU gyógyszerhatóságainak jogi lehetőségeit (4, 5). Az összehasonlító táblázatból (26–27.oldal) megállapítható, hogy mindkét vizsgált régióban léteznek jogi eszközök és hatósági gyakorlat a gyógyszerfejlesztés támogatására, azonban úgy tűnik, az USA-ban bevezetett „Áttörő terápia” eszköz több és gyorsabb segítséget ad a gyógyszerfejlesztőknek, mint az EU Feltételes engedélyezés és Kivételes körülmények közötti engedélyezés jogi keretei között megvalósuló kedvezmények. Az Európai Bizottság és az Európai Gyógyszerügynökség is felismerte a hatékonyabb támogatás

szükségességét. A Bizottság először az Adaptív engedélyezés koncepcióját vázolta fel, melynek megvalósítására az Európai Gyógyszerügynökség 2014. márciusban próbafázist indított. A próbafázis első tapasztalatai alapján (6, 7) a kezdeményezést 2015-től Adaptív útvonalak (Adaptive pathways) néven megújították, és utóbbi próbafázisa az EMA Adaptive Pathways Discussion Group támogatásával jelenleg is tart. A további lehetőségek feltárása érdekében a Bizottság elindította a Safe and Timely Access to Medicines for Patients („STAMP”) kezdeményezést is, mely eddig 3 ülésén vitatta meg a kiaknázható jogi lehetőségeket és gátló tényezőket a többi fejlett gyógyszeripari régióban alkalmazott módszerekkel összehasonlítva (8). 2016-tól az EMA egy másik, az FDA áttörő terápia eszközére emlékeztető támogatási rendszert is elindít PRIME (Priority Medicines) címmel (9), melynek belépési feltételeiről, eljárásrendjéről és adatigényéről szóló dokumentumát nyilvános konzultációra bocsátotta. A gyógyszeripari innováció fokozott támogatása a hatóság oldaláról is megfelelő mennyiségű és minőségű humánerőforrás bevonását is igényli. Ehhez nyújthat segítséget például az ADAPT-SMART (Accelerated Development of Appropriate Patient Therapies, a Sustainable, Multi-stakeholder Approach from Research to Treatment-outcomes) projekt, amely az érintett hatóságok, kutatási szervezetek, ipari szereplők, felhasználók számára kínál együttműködési lehetőséget az Innovative Medicine Initiative (IMI) 2 program keretében (10). Az említett négy új Európai Uniós kezdeményezés alkalmas lehet arra, hogy felvegye a versenyt az FDA „Áttörő terápia” rendszerével, vagy a Japán gyógyszerhatóság és iparpolitika kooperációjával megvalósuló ún. SAKIGAKE programmal, mely az elsőként Japánban engedélyeztetni kívánt, megfelelő terápiával nem orvosolható súlyos betegségek kezelésére szánt gyógyszerek teljes fejlesztési, engedélyeztetési, finanszírozási és külkereskedelmi stratégiájának kialakításához, valamint a fejlesztések szakmai tervezéséhez és finanszírozásához nyújt komplex segítséget a fejlesztésben részt vevő szereplők számára. A valós eredmények azonban a cégek innovációs kínálatán túl nagymértékben függnek attól is, hogy a szakmai és hatósági támogatást nyújtó szereplők (pl. nem klinikai és klinikai fejlesztés, pediátriai fejlesztés, farmakovigilancia, egészségügyitechnológia-értékelés, finanszírozás, felhasználók szakértői) biztosítani tudják-e azt a flexibilitást, gyorsaságot és egyeztetett döntéshozatali mechanizmust, melynek eredményeképpen a gyógyszerfejlesztő cégek jó időben és egyértelmű útmutatást kaphatnak a hatóság számára elfogadható vizsgálatokról és azok ütemezéséről. folytatás a 26. oldalon

24

25

26 Nincs megfeleltethető eszköz

Nincs megfeleltethető eszköz, a tudományos tanácsadás és a vizsgálati protokoll-készítésben nyújtott segítség tölthet be hasonló szerepet

Gyorsított értékelés (Accelerated assessment) 726/2004 EC rendelet, 14 (9) Feltételek: u közegészségügyi szempontból, és különösen a terápiás innováció szempontjából nagyfontosságú készítmény u centralizált eljárással engedélyezett készítmény Kedvezmény: u az értékelési idő 210 nap helyett 150 nap Feltételes engedélyezés (Conditional Approval) 507/2006 EC rendelet Feltétel: u nincs megfelelő terápia és/vagy u ritka betegség gyógyszere és/vagy u vészhelyzetben alkalmazandó gyógyszer u az előny-kockázat arány kedvező‒az azonnali elérhetőségből fakadó közegészségügyi előny meghaladja a hiányzó adatok okozta kockázatot u a kérelmező várhatóan képes lesz beadni a klinikai vizsgálatok eredményeit u centrális eljárásban nyújtják be a kérelmet Kedvezmény: u bizonyos feltételekkel (a klinikai vizsgálatok befejezése vagy újak lefolytatása, farmakovigilancia-intézkedések, évenkénti megújítás) teljeskörű klinikai vizsgálatok nélkül engedélyezhető a gyógyszer vészhelyzetben alkalmazandó gyógyszerek esetében akkor is kiadható engedély, ha a nem klinikai és gyógyszerészeti adatok sem teljeskörűek u gyorsított értékelés (ld. fenn)

Kivételes engedély (Approval under Exceptional circumstances) 2001/83 EC Irányelv Feltételek: u a kérelmező objektív okok miatt nem tudja teljeskörűen bizonyítani u a hatásosságot/biztonságosságot, pl. nincs elegendő számú beteg, u a tudomány mindenkori állása miatt nem lehet teljes körű információt u nyerni, etikai szempontból nem elfogadható ilyen adatok gyűjtése Kedvezmény: A készítmény bizonyos feltételekkel (éves újraértékelés, a jogosult meghatározott vizsgálati programot végrehajt, korlátozott alkalmazás) a hatás-biztonságosság teljes körű bizonyítása nélkül forgalomba hozatali engedélyt kap Nem engedélyezett gyógyszer ideiglenes forgalmazásának engedélyezése [2001/83 irányelv, 5(2)] Feltétel: u kórokozók, toxinok, kémiai szerek, nukleáris sugárzás terjedése okozta károsodások elleni gyógyszer Kedvezmény: ideiglenes engedély kiadása

Áttörő terápia (Breakthrough Therapy, BT) Feltétel: u súlyos betegség kezelése, u klinikailag releváns végpontokon nyert előzetes klinikai bizonyítékok szerint a szer jelentős előnnyel rendelkezik a meglévő terápiákhoz képest Kedvezmények: u megkapja az FT valamennyi kedvezményét u intenzív segítség a hatékony fejlesztési programhoz, az I fázistól kezdve u magas szintű szervezeti elkötelezettség, nagy tapasztalatú szakemberek bevonása Gördülő értékelés (Rolling review, RR): Feltétel: u FT, BT Kedvezmény: u a kérelmező jogosult a dokumentáció egyes fejezeteit elkészültüket követően előre benyújtani, és ezeket a hatóság értékeli Elsőbbségi értékelés (Priority review, PR) Feltétel: u súlyos betegség, javítja a terápiás lehetőséget Kedvezmény: u az értékelési idő 10 hónap helyett 6 hónap

Gyorsított engedélyezés (Accelerated Approval, AA) Feltétel: u súlyos betegség kezelése u nincs megfelelő terápia Kedvezmények: u a gyógyszer engedélyezhető helyettesítő vagy közbülső végpontokon nyert kedvező klinikai eredmények alapján, az engedélyezés után végzik a megerősítő klinikai vizsgálatokat

Nincs megfeleltethető eszköz

Nincs megfeleltethető eszköz

PRIME (Priority Medicines) kezdeményezés: Feltételek: u nincs megfelelő terápia vagy lényegesen előnyösebb a meglévőknél u vannak előzetes klinikai bizonyítékok a hatás és tolerabilitás igazolására Kedvezmények: u korai dialógus a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal és a kutatási szervezetekkel u fokozott tudományos és hatósági támogatás u gyorsított értékelés (ld. fent) BT-hez hasonló feltételek és kedvezmények

méltányossági gyógyszerhasználat engedélyezése (Magyarországon): u egyedi import engedélyezése u indikáción túli gyógyszerrendelés engedélyezése u adományozott gyógyszer u vizsgálati készítmény/nem engedélyezett gyógyszer méltányossági használatának (compassionate use) engedélyezése (jogalkotás folyamatban) u fejlett terápiás készítmény kórházi kivételének engedélyezése (jogalkotás folyamatban)

FORGALOMBA HOZATAL ENGEDÉLYEZÉSÉN TÚLI JOGI ÉS HATÓSÁGI ESZKÖZÖK A GYÓGYSZEREK KORAI ELÉRHETŐSÉGÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE

ADAPT-SMART kezdeményezés (ld. alább)

Adaptív fejlesztés-engedélyezés (Adaptive Pathway): a meglévő EU-jogintézmények kombinációja, próbafázisban folyik az eljárás kialakítása és finomítása Feltétel: u nincs megfelelő gyógyszer Kedvezmény: u Iteratív fejlesztési terv kialakításának segítése (vagy jól definiált, szűk betegpopulációra ad engedélyt a hatóság, melyet később kiterjeszt, vagy helyettesítő végpontokkal végzett klinikai vizsgálat alapján feltételes engedélyt ad ki, melyet később megerősít). A kiterjesztésig /megerősítésig valós orvosi gyakorlatból származó hatásosság-biztonságossági adatokat is gyűjtenek, pl. betegségregiszterekben. u A fejlesztési program kialakítását az EMA munkacsoportja és egészségtechnológiai szakértők is támogatják Nincs hasonló eszköz

PRÓBAFÁZISBAN VAGY TERVEZÉSI SZAKBAN LÉVŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK

Nincs megfeleltethető eszköz

Az Európai Unió jogintézményei és hatósági eszközei

Gyorsított fejlesztés (Fast Track, FT): Feltétel: u súlyos betegség kezelése, u nincs megfelelő terápia Kedvezmények: u gyakori személyes és írásbeli egyeztetés az FDA-val a fejlesztési tervről, a klinikai vizsgálati tervről, biomarkerekről u kérheti a Gyorsított engedélyezést és az Elsőbbségi értékelést (ld. alább) u jogosult a gördülő értékelésre (ld. alább)

Az USA jogintézményei és hatósági eszközei

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Kitekintő / Az Európa Unió és az USA gyógyszerszabályozásának közelítése / Júliustól elvek mentén, új szisztéma szerint Kitekintő / Az EurópaFókusz Unió és az USA új gyógyszerszabályozásának közelítése

folytatás a 28. oldalon

27

Hatósági hírek Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

Kitekintő / Az Európa Unió és az USA gyógyszerszabályozásának közelítése

4. A TRANSZATLANTI KERESKEDELMI ÉS KUTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS (TTIP) A Transzatlanti Kereskedelmi és Kutatási Együttműködés (TTIP) a gyógyszerpiacra is kiterjed. Bár a tárgyalások nem nyilvánosak, egyértelmű, hogy a szorosabb együttműködés csak a szabályozás további közelítése esetén valósítható meg. A jelenlegi harmonizációszinten nem valószínűsíthető, hogy a forgalomba hozatali engedélyek kölcsönös elismerésére sor kerülhet, viszont realitás a GMP inspekciók kölcsönös elismerése. Várható továbbá, hogy az új gyógyszerek értékelésében szoros együttműködés lesz a két régió között. Utóbbinak megvalósulásához a két régió eltérő gyógyszerértékelési metódusát, nevezetesen az FDA által a klinikai vizsgálatok eredményeinek „újraszámolási” gyakorlatát és az EU hatóságok által folytatott, a vizsgálati jelentések értékelésén alapuló gyakorlatot is közelíteni szükséges. A biohasonló és a generikus készítményekre vonatkozó szakmai követelményrendszer harmonizálása és a másik régióban engedélyezett referens készítményekkel végzett összehasonlító vizsgálatok kölcsönös elismerése igényként merült fel, azonban jelenleg nem nyilvános, hogy e két terméktípusra milyen kereskedelemkönnyítő mechanizmusok kerülhetnek be az egyezménybe. Elméletileg a kölcsönös elismerést segíthetik az egyedi készítményekre vonatkozó nyilvános „szabványok”, melyeket a két régió gyógyszerkönyveinek cikkelyei testesítenek meg. Az ilyen típusú cikkelyek az USA Gyógyszerkönyvének (USP) már régóta részét képezik, az Európai Gyógyszerkönyv azonban csak a legutóbbi időben kezdte meg egyedi készítménycikkelyek kidolgozását. ƒ

Kutatás, fejlesztés, gyógyszerek és betegregiszterek

Szakirodalom: 1. International Conference on Harmonisation, www.ich.org

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) főbb hírei

2. Pharmacopoeial Discussion Group, www.edqm.eu 3. Jun Wang, Shein-Chung Chow: Review on the Regulatory Approval Pathway of Biosimilar Products. Pharmaceuticals 2012, 5(4), 353–368 4. Guidance for Industry Expedited Programs for Serious Conditions, Drugs and Biologics, U.S. Department of Health and Human Services Food and Drug Administration Center for Drug Evaluation and Research (CDER) Center for Biologics Evaluation and Research (CBER) May 2014 Procedural http://www.fda.gov/downloads/drugs/guidancecomplianceregulatoryinformation/ guidances/ucm358301.pdf

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottságának (CHMP) támogató döntése alapján nagyszámú új gyógyszerkészítményre adott ki forgalomba hozatali engedélyt az Európai Bizottság.

5. Silvia S. Gonzalez és Dr. Josef M. Hofer: FDA’s „Breakthrough” drug Therapy Designation Pharmind Die Pharmaceutische Industrie 2015, (7), 958–963 6. Adaptive pathways to patients: report on the initial experience of the pilot project http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Report/2014/12/ WC500179560.pdf 7. Prof. Burkhard Straeter: Adaptive Pathways, Pharmind, Die Pharmaceutische Industrie, 2015, (9), 1266–67 8. Commission Expert Group on Safe and Timely Access to Medicines for Patients („STAMP”) http://ec.europa.eu/health/documents/pharmaceutical-committee/ stamp/index_en.htm 9. Priority medicines (PRIME) scheme http://www.ema.europa.eu/ema/index. jsp?curl=pages/regulation/general/general_content_000660.jsp&mid=WC0b01ac058096f643 10.Accelerated Development of Appropriate Patient Therapies a Sustainable, Multi-stakeholder Approach from Research to Treatment-outcomes. http://adaptsmart.eu/ 11. Strategy of SAKIGAKE as a Package, Lead the world through the practical application of innovative medical products. http://www.mhlw.go.jp/english/policy/ health-medical/pharmaceuticals/dl/140729-01-02.pdf

Engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás Az unió számos országában évek óta zajló Compassionate use program hazai bevezetése 2016 januárjától várható. Ennek keretében a rászoruló betegek olyan gyógyszerekhez is hozzájuthatnak majd, amelyek egyelőre még sehol sincsenek törzskönyvezve – vagyis nem rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel –, ám a velük zajló gyógyszervizsgálatok olyan fázisba jutottak, amelynek során hatékonyságukhoz és biztonságosságukhoz már nem fér kétség. Az Európai Unióban 2004 óta adott e rendszer működtetésének jogszabályi háttere, s mára a hazai gyógyszertörvény is megteremtette alkalmazási feltételének keretét, bár a részletes szabályok kidolgozása még hátra van A Compassionate use program nyújtotta lehetőséggel elsősorban ritka- illetve onkológiai betegségek kezelé-

Szerző:

Dr. BOKOR Dóra szakfordító HBN Consulting

Két hónappal a PCSK9-gátló evolocumab készítményének (Repatha 140 mg/ml injekciós oldat előre töltött fecskendőben, illetve előre töltött tollban) jóváhagyása után forgalomba hozatali engedélyt kapott a PCSK9-gátlók egy másik képviselője, az alirocumab készítménye. A Praluent, 75 mg/ ml, illetve 150 mg/ml injekciós oldat előre töltött fecskendőben, illetve előre töltött tollban (sanofi-aventis groupe) primer hiperkoleszterinémia (heterozigóta familiáris és nem familiáris) és kevert diszlipidémia esetén alkalmazható a diéta kiegészítésére, önmagában vagy más antihiperlipidémiás szerekkel – köztük sztatinokkal – kombinációban.

A Cresemba 100 mg kapszula, illetve 200 mg infúziós oldathoz való porkészítmény (isavuconazol; Basilea Medical Ltd.) két súlyos gombás fertőzés, az invazív aspergillosis és az amphotericin-B-kezelésre nem alkalmas felnőtt betegek mucormycosisának terápiájára kapott forgalomba hozatali engedélyt. Az isavuconazol a lanosterol-14-demetiláz enzim gátlásával a gombasejtek membránjának felépüléséhez nélkülözhetetlen ergoszterol szintézisét akadályozza.

se esetében szoktak élni. Igaz, korábban is volt lehetőség – egy-egy alkalommal – a hivatalosan zajló gyógyszervizsgálattól függetlenül, még kipróbálási stádiumban lévő medicinához juttatni egy-egy beteget. Erre a konkrét személyre szabott nem-kereskedelmi klinikai vizsgálat nyújtott lehetőséget, nehézkes és bonyolult volt az eljárás, hisz a gyakorlatilag egyetlen beteg kezelésére kellett vizsgálati protokollt készíteni.

A Zerbaxa infúziós oldathoz való por (1,0 g ceftolozan/0,5 g tazobactam; Merck Sharp & Dohme Ltd.) a komplikált intraabdominális és húgyúti fertőzések, valamint az akut pyelonephritis kezelésére kapott forgalomba hozatali engedélyt. A cefalosporin antibiotikumok közé tartozó cefto-

lozan a baktériumok sejtfalszintézisét gátolja, a tazobactam béta-laktamáz-gátló hatása révén gátolja a ceftolozannak a bakteriális béta-laktamáz általi hidrolízisét.

A Fexeric filmtabletta (210 mg vas(III)-ion 1 g vas(III)-citrát koordinációs komplexben, Keryx Biopharma UK Ltd.) a krónikus vesebetegségben szenvedő felnőttek hyperphosphataemiájának kezelésére kapott forgalomba hozatali engedélyt.

A Zalviso 15 µg szublingvális tablettát (sufentanil, Grünenthal GmbH) az akut, középsúlyos-súlyos posztoperatív fájdalom enyhítésére engedélyezte az Európai Bizottság. Az agonista sufentanil, a µ opiátreceptorokon fejti ki hatását.

Az Intuniv 1 mg, 2 mg, 3 mg, illetve 4 mg retard tabletta (guanfacin; Shire Pharmaceuticals Ireland Ltd.) azon 6–17 éves gyermekek és serdülők figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarának (ADHD) kezelésére kapott forgalomba hozatali engedélyt, akiknél a pszichostimulánsok nem, vagy nem kellő hatékonysággal alkalmazhatók, illetve a pszichostimuláns kezelést nem tolerálták. A készítmény az ADHD viselkedési tüneteit – így elsősorban a hiperaktivitást, az impulzivitást és/vagy a tartós figyelem hiányát – enyhítheti; alkalmazása átfogó (pszichológiai, nevelési és szociális intézkedéseket magában foglaló) kezelési program részeként javasolt. folytatás a 30. oldalon

28

29

Hatósági hírek / Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) főbb hírei

Gyógynövény-monográfiák Az EMA növényi gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (Committee on Herbal Medicinal Products, HMPC) is ülést tartott szeptember végén. Fő feladatkörének megfelelően a Bizottság számos gyógynövény-monográfiával foglalkozott. Új monográfiákat fogadott el a szárított és a friss fekete áfonya terméséről (Myrtilli fructus recens and siccus). A Bizottság nyilvános konzultációra bocsátotta a homoki szalmagyopár virág (Helichrysi flos), a madárkeserűfű virágos hajtás (Polygonii avicularis herba) monográfia-tervezetét. Ugyancsak most került konzultációra a muskátligyökér (Pelargonii radix) akut bronchitises klinikai vizsgálatainak újraértékelése, miután a hatékonyságot mérő módszer (bronchitis severity score) validálását a Bizottság elfogadta. Döntött arról is, hogy az erdei mályva virágáról és leveléről (Malva sylvestris) és a nagybogyós áfonya terméséről (Vaccinum macrocarpon) monográfiát kell készíteni. Egyéb, a tanácskozáson tárgyalt témákról az ülésről készült beszámolóból lehet tájékozódni az EMA honlapján.

-Két hónappal a PCSK9-gátló evolocumab készítményének (Repatha 140 mg/ml injekciós oldat előre töltött fecskendőben, illetve előre töltött tollban) jóváhagyása után forgalomba hozatali engedélyt kapott a PCSK9-gátlók egy másik képviselője, az alirocumab készítménye. A Praluent, 75 mg/ml, illetve 150 mg/ml injekciós oldat előre töltött fecskendőben, illetve előre töltött tollban (sanofi-aventis groupe) primer hiperkoleszterinémia (heterozigóta familiáris és nem familiáris) és kevert diszlipidémia esetén alkalmazható a diéta kiegészítésére, önmagában vagy más antihiperlipidémiás szerekkel – köztük sztatinokkal – kombinációban.

A Cresemba 100 mg kapszula, illetve 200 mg infúziós oldathoz való porkészítmény (isavuconazol; Basilea Medical Ltd.) két súlyos gombás fertőzés, az invazív aspergillosis és az amphotericin-B-kezelésre nem alkalmas felnőtt betegek mucormycosisának terápiájára kapott forgalomba hozatali engedélyt. Az isavuconazol a lanosterol-14-demetiláz en-

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) főbb hírei Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

zim gátlásával a gombasejtek membránjának felépüléséhez nélkülözhetetlen ergoszterol szintézisét akadályozza.

A Zerbaxa infúziós oldathoz való por (1,0 g ceftolozan/0,5 g tazobactam; Merck Sharp & Dohme Ltd.) a komplikált intraabdominális és húgyúti fertőzések, valamint az akut pyelonephritis kezelésére kapott forgalomba hozatali engedélyt. A cefalosporin antibiotikumok közé tartozó ceftolozan a baktériumok sejtfalszintézisét gátolja, a tazobactam béta-laktamáz-gátló hatása révén gátolja a ceftolozannak a bakteriális béta-laktamáz általi hidrolízisét.

A Fexeric filmtabletta (210 mg vas(III)-ion 1 g vas(III)-citrát koordinációs komplexben, Keryx Biopharma UK Ltd.) a krónikus vesebetegségben szenvedő felnőttek hyperphosphataemiájának kezelésére kapott forgalomba hozatali engedélyt.

A Zalviso 15 µg szublingvális tablettát (sufentanil, Grünenthal GmbH) az akut, középsúlyos-súlyos posztoperatív fájdalom enyhítésére engedélyezte az Európai Bizottság. Az agonista sufentanil, a µ opiátreceptorokon fejti ki hatását.

Az Intuniv 1 mg, 2 mg, 3 mg, illetve 4 mg retard tabletta (guanfacin; Shire Pharmaceuticals Ireland Ltd.) azon 6–17 éves gyermekek és serdülők figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarának (ADHD) kezelésére kapott forgalomba hozatali engedélyt, akiknél a pszichostimulánsok nem vagy nem kellő hatékonysággal alkalmazhatók, illetve a pszichostimuláns kezelést nem tolerálták. A készítmény az ADHD viselkedési tüneteit – így elsősorban a hiperaktivitást, az impulzivitást és/vagy a tartós figyelem hiányát – enyhítheti; alkalmazása átfogó (pszichológiai, nevelési és szociális intézkedéseket magában foglaló) kezelési program részeként javasolt.

A ritka betegségek gyógyszerei (orphan drugs) körében engedélyezett Raxone 150 mg filmtabletta (idebenon, Santhera Pharmaceuticals (Deutschland) GmbH) a Leber-féle örökletes opticus neuropathiában (LHON) szenvedő serdülő és felnőtt betegek látásromlásának kezelésére szolgál. Az antioxidáns idebenon a mitokondriális elektrontranszportlánc befolyásolásával fejti ki hatását; ezáltal újra aktiválhatja a retina életképes, de inaktív ganglionsejtjeit, és így elősegítheti a látás helyreállítását. További két ritka, genetikai eredetű betegség terápiája is új

gyógyszerrel gazdagodott: a Kanuma 2 mg/ml koncentrátum infúziós oldathoz (sebelipáz-alfa; Synageva BioPharma Ltd.) a lizoszomális savanyú lipáz deficienciájának kezelésére szolgál, életkortól függetlenül, míg a Strensiq 40 mg/ml, illetve 100 mg/ml injekciós oldat (asfotáz-alfa; Alexion Europe SAS) a nem szövetspecifikus alkalikus foszfatáz enzim pótlása útján egy gyermekkori kezdetű csontbetegség, a hypophosphatasia első terápiás szereként kapott forgalomba hozatali engedélyt.

A Respreeza 1000 mg por és oldószer infúziós oldathoz (humán 1-proteináz-gátló; CSL Behring GmbH) a felnőttkori súlyos humán 1-proteinázinhibitor-hiány fenntartó kezelésére – ezáltal az emphysema progressziójának lassítására kapott forgalomba hozatali engedélyt. A Respreeza a tüdőben a neutrofil granulociták által termelt neutrofil elasztáz enzim gátlása révén lassítja a tüdőszövet proteolízisét.

A Farydak 10 mg, 15 mg, illetve 20 mg kapszula (panobinostat; Novartis Europharm Ltd.) bortezomibbal és dexamethasonnal kombinációban a kiújult és/vagy kezelésre refrakter myeloma multiplex kezelésében kínál új lehetőséget azon felnőtt betegek számára, akik korábban legalább kétféle, bortezomibot és egy immunmoduláló szert tartalmazó kezelésen átestek. A panobinostat a hiszton-deacetiláz enzim szelektív gátlója; a kóros sejtek transzkripciós aktivitásában idéz elő a sejtek pusztulásához vezető változásokat.

Az Odomzo 200 mg kemény kapszulát (sonidegib; Novartis Europharm Ltd.) a felnőttkori, lokálisan előrehaladott bazálsejtes karcinóma (BCC) azon eseteinek terápiájára engedélyezte az Európai Bizottság, amikor a kuratív műtét vagy a sugárterápia nem alkalmazható. A sonidegib az állati sejtek, szövetek és szervek kialakulásában kulcsszerepet játszó Hedgehog jelátviteli út inhibitora. A humán Hedgehog jelátvitel abnormális működése számos ráktípus, egyebek között bazálsejtes karcinóma képződét okozhatja. A kezelés a betegek jelentős hányadánál csökkenti a lokálisan előrehaladott BCC-léziók kiterjedését, és javítja a progres�sziómentes túlélést.

Az Unituxin 3,5 mg/ml infúziós oldathoz való koncentrátum (dinutuximab; United Therapeutics Europe Ltd.) az immuntámadáspontú onkológiai szerek körét bővíti:

egy ritka gyermekkori daganatos betegség, a nagy malignitású neuroblastoma kezelésére kínál új alternatívát. Engedélyezett javallata szerint 12 hónapos kortól 17 éves korig alkalmazható, ha a beteg legalább részleges terápiás választ mutat a megelőző indukciós kemoterápia során, amit myeloablativ terápia és autológ őssejt-transzplantáció követ. A dinutuximab a neuroblastomasejtek (éretlen idegsejtek) felszínén expresszálódó egyik antigénhez, az úgynevezett GD2 gangliozid fehérjéhez kötődik, így a malignus neuroblastomasejtek megfelelő célpontjaivá válnak az immunrendszernek, ami a daganatos sejtek elpusztításával lassíthatja a kórfolyamat progresszióját. Mivel a GD2 gangliozid protein az érett idegsejteken csak elvétve van jelen, a dinutuximab-kezelés viszonylag jól tolerálható, és a klinikai vizsgálatok szerint szignifikánsan javítja a túlélési arányt.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLYKÉRELMEK KÖRÉBEN, 2015. SZEPTEMBERI ÉS OKTÓBERI ÜLÉSÉN, A CHMP TÁMOGATÓLAG DÖNTÖTT A KÖVETKEZŐ KÉSZÍTMÉNYEKRŐL A CHMP támogatólag döntött az első onkolitikus immunterápiás gyógyszer forgalomba hozatali engedélykérelméről. A fejlett terápiás gyógyszerkészítménynek minősülő Imlygic injekciós oldat (talimogen laherparepvec; Amgen Europe B.V.) végső engedélyezésre váró javallata a felnőttkori, műtétileg nem kezelhető, regionális vagy távoli áttétet adó melanoma kezelése olyan esetekben, ha csont-, agy-, a tüdő- vagy más belszervi érintettség nem igazolható. A melanomás lézióba fecskendezendő talimogen laherparepvec a HSV-1-ből rekombináns-DNS-technológiával előállított onkolitikus vírus, ami a daganatsejtbe jutva szaporodásra és immunstimuláns hatású humán GM-CSF termelésére képes. A tumorsejtbeli vírusreplikáció kimeríti a sejt energiaraktárait, ami már önmagában sejtpusztulást idézhet elő. A termelődő GM-CSF ezzel párhuzamosan szisztémás antitumor immunválaszt és effektor T-sejtek közvetítette celluláris immunválaszt vált ki, úgyszintén tumorsejtpusztulást vonva maga után. A széteső daganatsejtekből kiszabaduló víruskópiák újabb tumorsejteket fertőznek. Az engedélykérelem alapjául szolgáló klinikai vizsgálatban a betegek jelentős része (25,2 vs. 1,2 százalék) tartós terápiás válasszal reagált a kezelésre, azaz legalább 6 hónapon át a melanomás léziók legalább 50 százalékos csökkenése vagy teljes eltűnése volt igazolható. folytatás a 32. oldalon

30

31

Hatósági Fókusz / hírek Júliustól / AzújEurópai elvek mentén, Gyógyszerügynökség új szisztéma szerint (EMA) főbb hírei

A Bizottság gyorsított eljárás keretében, támogatólag döntött a dabigatran specifikus antidótumának engedélykérelméről. A fekvőbeteg-intézményi felhasználásra szánt Praxbind 2,5 g/50 ml injekcióhoz/infúzióhoz való oldat (idarucizumab; Boehringer Ingelheim International GmbH.) sürgősségi műtét vagy egyéb beavatkozás, valamint életveszélyes és csillapíthatatlan vérzés eseteiben függeszthetné fel a direkt trombingátló, orális antikoaguláns dabigatran hatását. A neutralizáló antitest nagy affinitással kötődik a dabigatran-molekulákhoz, így mintegy 5 perc alatt normalizálja a véralvadást. Hatása kellően hosszan fennmarad a sürgősségi beavatkozás elvégzéséhez; a vérzéscsillapítás rutin eljárásainak hatását nem befolyásolja.

Az engedélyezésre javasolt Entresto 24 mg/26 mg, 49 mg/51 mg and 97 mg/103 mg filmtabletta (sacubitril/valsartan; Novartis Europharm Ltd.) a csökkent ejekciós frakcióval járó és tüneteket okozó krónikus szívelégtelenségben szenvedő felnőtt betegek ellátásában kínálhat új kombinációs kezelési lehetőséget. Az angiotenzinreceptor-blokkoló valsartan az angiotenzin II kedvezőtlen kardiovaszkuláris hatásait védi ki, míg a neprilizin enzimet gátló sacubitril a szív protektív neurohormonális rendszerének működését támogatja. Az enalaprillal összevetve csökkenti a kardiovaszkuláris okú elhalálozás és a szívelégtelenség miatti hospitalizáció kockázatát.

A Bizottság gyorsított eljárás keretében értékelte, és jóváhagyta a Kyprolis 60 mg por oldatos injekcióhoz (carfilzomib; Amgen Europe B.V.) forgalomba hozatali engedélykérelmét. A ritka betegségek gyógyszerei körébe tartozó, irreverzibilis proteaszóma-gátló készítmény a myeloma multiplex ellátásában lenne alkalmazható lenalidomiddal és dexamethazonnal kombinációban, ha legalább egy korábbi kezelésvonal után relapszus jelentkezik.

A CHMP döntése értelmében feltételes forgalomba hozatali engedélyt kaphat a Blincyto oldatos infúzióhoz való koncentrátum készítésére alkalmas porkészítmény (blinatumomab; Amgen Europe B.V.) a Philadelphia-kromoszóma-negatív, kiújult vagy terápiarezisztens, prekurzor-B-sejtes akut lymphoblastos leukaemia kezelésére. A klinikai vizsgálatok tanúsága szerint a blinatumomab-kezelés első két ciklusa alatt számottevően több betegnél mutatható ki teljes remisszió és molekuláris szintű remisszió, ami a betegségmentes és a teljes túlélés javulásával társul. Ha a teljes remisszió és molekuláris szintű remisszió stádiumában a haematopoieticus őssejt-transzplantációra kerül, nagyobb valószínűséggel várható teljes gyógyulás.

Fókusz Az Európai / Júliustól Gyógyszerügynökség új elvek mentén, új szisztéma (EMA) főbb szerint hírei

A felnőttkori, inoperábilis vagy áttétes, BRAF V600 mutációt hordozó melanoma kezelésére kaphat forgalomba hozatali engedélyt a Cotellic 20 mg filmtabletta (cobimetinib; Roche Registration Ltd.) vemurafenibbel kombinációban. A MEK1 és a MEK2 kinázokra ható cobimetinib gátolja a MAPK (mitogén által aktivált proteinkináz) közvetítette jelátvitelt – ezáltal blokkolja a sejtszignálokat, lassítja a tumorsejtek proliferációját és késlelteti a terápiarezisztencia kifejlődését a BRAF-gátló(vemurafenib-) monoterápiával összehasonlítva. Az önmagában alkalmazott vemurafenibhez képest a cobimetinib-vemurafenib kombináció javítja a progressziómentes túlélést.

A CHMP támogatólag döntött a HIV-fertőzés terápiás tárházát bővítő Genvoya filmtabletta (150 mg elvitegravir, 150 mg cobicistat, 200 mg emtricitabine, 10 mg tenofovir-alafenamid fix kombinációja; Gilead Sciences International Ltd.) forgalomba hozatali engedélykérelméről. A HIV integráz és reverz tarnszkriptáz enzimét gátló készítmény 12 éves kortól és 35 kg-os testtömeg felett lenne alkalmazható azon HIV-1-fertőzöttek ellátására, akiknél az integrázgátlókkal szembeni rezisztenciával ismerten kapcsolatba hozható mutáció nem igazolható. A napi egyszer alkalmazandó új kombinációs készítmény erőteljes antiretrovirális választ képes kiváltani.

Forgalomba hozatali engedélyt kaphat a Nucala 100 mg por oldatos injekcióhoz (mepolizumab; GlaxoSmithKline Trading Services) az eosinophil leukocyták túlsúlyával jellemezhető, súlyos asztma kiegészítő kezelésére, ha a standard fenntartó kezelés önmagában nem biztosít rohammentességet vagy a beteg szisztémás kortikoszteroid-terápiára szorul. Hatóanyaga, a mepolizumab humanizált monoklonális antitest nagy affinitással és specifikusan kötődik az eosinophil sejtek túlélésében kulcsszerepet játszó interleukin 5 (IL 5) molekulákhoz. A kezelés eredményeként ritkulnak az asztma exacerbációi.

A ritka betegségek gyógyszerei körében a Bizottság forgalomba hozatalra javasolja a fix kombinációs Orkambi filmtablettát (200 mg lumacaftor, 125 mg ivacaftor; Vertex Pharmaceuticals [Europe] Ltd.) a cisztás fibrózis kezelésére. A készítmény a CFTR gén F508del mutációjára homozigóta betegek esetében lesz alkalmazható, 12 éves kortól. Az ivacaftor a kóros CFTR kloridcsatorna-fehérje nyitott állapotának megnyújtásával fejti ki hatását, míg a lumicaftor bizonyos mennyiségű funkcionális CFTR fehérje termelő-

désének elősegítésével járul hozzá a kórállapot javulásához. A klinikai vizsgálatok tanúsága szerint az ivacaftor/lumicaftor kombináció számottevően javítja a tüdőfunkciót a placebóhoz képest. Emellett kedvezően hat a testtömeg gyarapodására és a pulmonalis tünetek exacerbációjára, amely utóbbinak jó jelzője a kórházi ápolás és az intravénás antibiotikum-terápia szükségességének jelentős ritkulása.

A Parkinson-kór tüneti kezelésére kaphat forgalomba hozatali engedélyt a levodopa/carbidopa egy új kombinációs készítménye, a Numient nyújtott hatású kapszula (levodopa/carbidopa: 95 mg/23,75 mg, 145 mg 36,25 mg, 195 mg/48,75 mg and 245 mg/61,25 mg; Impax Laboratories Netherlands BV.). A betegség korai és előrehaladott stádiumában egyaránt alkalmazható készítmény hatásosan enyhíti a motoros tüneteket.

A fentanil egy új, transzdermális készítményét, az Ionsys transzdermális rendszert (3,2 mg fentanyl/24 óra; Incline Therapeutics Europe Ltd.) az akut, középsúlyos-súlyos posztoperatív fájdalom enyhítésére javasolják forgalomba hozni.

Az Elocta injekciós oldathoz való por és oldószer (250 IU, 500 IU, 750 IU, 1000 IU, 1500 IU, 2000 IU, illetve 3000 IU efmoroctocog-alfa; Biogen Idec Ltd.) a haemophilia-A (a VIII. faktor veleszületett hiánya) okozta vérzés kezelésére és megelőzésére kaphat forgalomba hozatali engedélyt. Alkalmazása minden életkorban megengedett lesz.

A Ravicti 1,1 g/ml perorális oldat (gliceril-fenilbutirát; Horizon Therapeutics Ltd.) a karbaminciklus zavarainak hosszú távú, kiegészítő kezelésére kaphat forgalomba hozatali engedélyt. Alkalmazása 2 hónapos kortól javasolt azon betegek esetében, akiknél a fehérjementes étrend és/vagy az aminosav-szubsztitúció önmagában nem elegendő.

Két új szerrel bővülhet a 2-es típusú cukorbetegség terápiás eszköztára: az Ebymect 5 mg/1000 mg, illetve 5 mg/850 mg filmtabletta (dapagliflozin/metformin; AstraZeneca AB.) és az Edistride 5 mg, illetve 10 mg filmtabletta (dapagliflozin; AstraZeneca AB.) tájékozott beleegyezésen alapuló forgalomba hozatali engedélyt kaphat (vagyis egy már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező referenciakészítmény dokumentációjának a jogtulajdonos engedélyével történő

felhasználásával benyújtott kérelmet hagy jóvá a CHMP). Mindkét készítmény alkalmazható önmagában vagy más antidiabetikus kezelési módok (köztük az inzulinterápia) kiegészítéseként.

A karbamidciklus zavarainak kezelésére szánt Heparesc (humán heterológ májsejtkészítmény) forgalomba hozatali engedélykérelmét a CHMP októberi ülésén végleg elutasította.

A javallatbővítési kérelmek köréből kiemelendő a nivolumab hatóanyagú Opdivo 10 mg/ml infúzióhoz való koncentrátum (Bristol Myers Squibb Pharma EEIG). A CHMP támogató döntése nyomán szélesedhet a készítmény jóváhagyott alkalmazási területe, így a várhatóan már nemcsak az inoperábilis vagy áttétes melanoma terápiájára, hanem a lokálisan előrehaladott vagy áttétes nem kissejtes tüdőrák kezelésére is hivatalosan alkalmazható lesz felnőttek esetében, korábbi kemoterápiát követően.

Gyártási problémák miatt a CHMP javasolja az InductOs 1,5 mg/ml por, oldószer és mátrix implantációs mátrixhoz készítmény forgalmazásának átmeneti felfüggesztését, hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a helyszíni ellenőrzésen feltárt problémák nem veszélyeztetik a betegbiztonságot.

Új biztonságossági figyelmeztetéssel egészítené ki a CHMP a Tecfidera 120 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula (dimetil-fumarát, Biogen Idec Ltd.) alkalmazási előiratát. A készítmény előny-kockázati profiljának felülvizsgálata tavaly novemberben indult egy, a Tecfidera alkalmazása során bekövetkezett, ritka agyi fertőzés – progresszív multifokális leukoencephalopathia (PML) – okozta haláleset miatt. A felülvizsgálat összesen 3 ilyen esetre derített fényt: a hos�szan tartó Tecfidera-kezelést egyik betegnél sem előzte meg olyan terápia, ami a dimetil-fumaráthoz hasonlóan növelné a PML rizikóját. Mivel az immunmoduláns hatásmechanizmusból adódóan a Tecfidera alkalmazása összefügghet a PML kialakulásával, az EMA fokozott óvatosságra int: a kezelés megindítása előtt, majd ezt követően 3 havonta teljes vérképellenőrzést javasol. Emellett a terápiát csak 3 hónapnál nem régebbi MR-vizsgálati lelet birtokában engedné megkezdeni (referencialelet), és előírná, hogy tartós (≥6 hónap) és jelentős lymphocytaszám-csökkenés esetén mérlegelni kell a kezelés leállítását, folytatás esetén pedig szoros monitorozást kell megvalósítani. folytatás a 34. oldalon

32

33

Hatósági Fókusz / hírek Júliustól / AzújEurópai elvek mentén, Gyógyszerügynökség új szisztéma szerint (EMA) főbb hírei

BETEGREGISZTEREK A GYÓGYSZEREK ELŐNY-KOCKÁZATI PROFILJÁNAK PONTOSABB MEGÍTÉLÉSE SZOLGÁLATÁBAN Az EMA új kezdeményezése a klinikai gyakorlatban alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatos betegregiszter-adatok minőségi követelményeinek egységesítését szolgálja. A nemzeti és nemzetközi betegregiszterek egységes szempontú átalakításával standard kritériumok szerinti adatrögzítést kíván lehetővé tenni, megkönnyítve ezzel a betegregiszterek használatát, és biztosítva, hogy a betegregiszterek jó minőségű adatokkal segítsék a gyógyszer-engedélyező hatóságok munkáját a forgalomba hozatali engedélyezését követő felülvizsgálatok (előny-kockázati értékelések) során.

AKTÍVAN SEGÍTI AZ EMA AZ ÚJ GYÓGYSZEREK FEJLESZTÉSÉT ÉS AZ INNOVÁCIÓT Az EMA munkájának évközepi értékelése alapján a tavalyi év első felével összehasonlítva jelentősen nőtt az Európai Gyógyszerügynökség aktivitása az új gyógyszerek fejlesztésének segítése és az ehhez kapcsolódó innováció előmozdítása terén. A idei év első felében az új hatóanyagokat tartalmazó új gyógyszerkészítményekre, illetve a biohasonló készítményekre benyújtott forgalomba hozatali engedélykérelmek közel négyötödénél (77%) segítette az EMA tudományos tanácsadása a gyógyszerfejlesztési folyamatot, hozzájárulva ahhoz, hogy a betegellátás terápiás eszköztára mielőbb jó minőségű, hatásos és biztonságos új gyógyszerekkel gazdagodjon. Az EMA növényi gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (Committee on Herbal Medicinal Products, HMPC) jelentős előrelépéseket tett a növényi gyógyszerek alkalmazási feltételeinek uniószintű harmonizálása terén.

IRÁNYELVVEL SEGÍTENÉ AZ EMA AZ ANTIBIOTIKUM-FEJLESZTÉST Az EMA nyilvános konzultációra bocsátotta azt az irányelvtervezetet, amely a farmakokinetikai és farmakodinámiás vizsgálatok antibiotikum-fejlesztésben betöltendő szerepét hivatott körvonalazni. A dokumentum a jó minőségű, robusztus vizsgálatok végzésére vonatkozóan ad útmutatást annak érdekében, hogy segítse az új antibiotikumok kutatás-fejlesztését – kiemelten pedig a multidrugrezisztens baktériumok elleni küzdelmet. Az irányelvtervezet elérhe-

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztémaOEP szerint hírek

tő az EMA honlapján; az ezzel kapcsolatos észrevételeket 2016. március 31-ig lehet benyújtani az EMA-hoz. ([email protected]).

TELJESSÉGÉBEN MŰKÖDIK AZ EMA SZAKIRODALOM-FIGYELŐ SZOLGÁLTATÁSA Lezárult az idén július 1-jével induló próbafázis: szeptember 1-jétől teljességében működik az EMA szakirodalom-figyelő szolgáltatása. Az EMA így összesen 400 – ezen belül 300 kémiai és 100 gyógynövényi hatóanyagcsoport – biztonságosságát monitorozza adott szakirodalmi források alapján annak érdekében, hogy felderítse az Európai Gazdasági Térségben (EGT) engedélyezett gyógyszerek feltételezett nemkívánatos hatásait. A szolgáltatás több mint 4000 gyógyszergyártó és forgalmazó cégnek (az EGT-tagországokban engedélyezett gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyeinek jogosultjai) nyújt segítséget a készítményeikhez kapcsolódó feltételezett mellékhatásokról való tájékozódásban és azok dokumentálásában. Az EMA a mellékhatás-jelentések duplikációinak kiküszöbölése érdekében döntött úgy, hogy átveszi az EGT-tagállamokban engedélyezett gyógyszerek hatóanyagaihoz kapcsolódó, farmakovigilanciai célú szakirodalom-követést. A kezdeményezéssel várhatóan javul a mellékhatás-monitorozás hatékonysága, egyszerűsödik a gyógyszergyártók farmakovigilanciai tevékenysége és egyben csökken az erőforrásaik ez irányú felhasználása. Igen fontos hozományaként javulni fog az EudraVigilance adatbázisban rögzített adatok minősége és az adatgyűjtés következetessége. Az EMA új adatbázisába bekerülő egyedi mellékhatás-jelentések információit a gyártók szabadon átvehetik saját gyógyszerbiztonsági adatbázisukba, és felhasználhatják azokat az EGT-tagállamokon kívüli országokban előírt farmakovigilanciai tevékenységi kötelezettségük teljesítéséhez. ƒ

Társadalombiztosítási tudástár 2. rész

Milyen támogatás jár a gyógyszerek árához? Az egészségbiztosító által támogatott gyógyszerek árát a gyógyszer gyártója határozza meg azzal, hogy annak elfogadásáról a társadalombiztosítási támogatásba való befogadási eljárás során az OEP egy sokrétű, egészségpolitikai és költséghatékonysági szakmai vizsgálatot követően dönt, majd ehhez igazodóan támogatási összeget határoz meg.

Szerző:

TÓTH Gergely Balázs főosztályvezető-helyettes OEP, Ártámogatási Főosztály

A beteg a gyógyszerért ún. térítési díjat fizet, amely a gyógyszer ára és a társadalombiztosítási támogatás közti különbözetnek felel meg. A támogatott gyógyszerek után fizetendő 5%-os áfát a támogatás arányában az egészségbiztosító fizeti meg.

a rendelet minden támogatott hatástani csoport esetén meghatározza a maximális támogatási mértéket, ami normatív támogatás esetén lehet: u 25% u 55% u 80%

GYÓGYSZEREK ÁRÁHOZ NYÚJTOTT TB-TÁMOGATÁS:

emelt, indikációhoz kötött támogatás esetén (csak meghatározott betegségekben írhatja fel a meghatározott intézmény szakorvosa, ill. szakorvos javaslata alapján a háziorvos): u 50% u 70% u 90%

Az ártámogatás megállapítható csak kórházi felhasználásra (0%-os támogatás), vagy csak egyes meghatározott betegségek kezelésében történő alkalmazásra (Eü pontos – emelt vagy kiemelt támogatás), vagy úgy is, hogy valamennyi, a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében meghatározott indikációban jár az ártámogatás (normatív támogatás). A támogatás megállapítható valamely fix összegben vagy százalékos mértékben. Ebben a fejezetben most a százalékos támogatással foglalkozunk. A százalékos mértéknek megfelelően a gyógyszereket az egészségbiztosítás a bruttó fogyasztói ár adott %-ában támogatja. Ez jellemzően azokban az esetekben fordul elő, ahol egy hatástani csoportból (4 szintű 5 jegyű ATC megegyezik) csak egy készítmény támogatott. Az adott hatástani csoportban adható százalékos támogatás mértékét miniszteri rendelet szabályozza. Ez

kiemelt, indikációhoz kötött támogatás esetén (csak meghatározott betegségekben írhatja fel a meghatározott intézmény szakorvosa, ill. szakorvos javaslata alapján a háziorvos) 100%, amikor is a beteg 300 Ft dobozdíjat fizet. Az elmúlt időszakban a gyógyszerstruktúra vizsgálatából kiderül, hogy egyre több a magasabb támogatási kategóriába eső készítmény. Ennek oka elsődlegesen, hogy az új hatástani csoportokba tartozó gyógyszerek forgalmazói jellemzően magasabb áron kérik gyógyszereik befogadását, mint a már támogatott készítmények átlagos ára. folytatás a 30. oldalon

34

35

OEP hírek / Milyen támogatás jár a gyógyszerek árához?

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma Lapszemle szerint

Válogatás a szaklapokból

A legszembetűnőbb változás 2006 és 2011 között figyelhető meg az egyes támogatási kategóriákban: 1. ábra: támogatások eloszlása 2006.



2. ábra: támogatások eloszlása 2011.

normatív támogatás : 185,111 Mrd Ft





 emelt támogatás:







kiemelt támogatás:



normatív támogatás : 106,237 Mrd Ft

84,684 Mrd Ft







emelt támogatás:

95,641 Mrd Ft

91,081 Mrd Ft







kiemelt támogatás:

148,203 Mrd Ft

zítve a patikák felelősségébe helyezték az újonnan készült, illetőleg személyre szabottan bliszterelt gyógyszerek előállítását és kiadását, a páciensek részéről azonban egyre több kérdés merül fel a gyógyszerárképzés eltérései miatt, mivel ezzel egyidejűleg a mai napig sincs egységes árszabályozás lefektetve. A jogalkotók szándéka – „idős- és egyéb otthonok páciensei részére az individuális gyógyszer-összeállítás a bliszterben, amely a gyógyszerhiány kialakulása és a hibás gyógyszerelés megelőzésére szolgál” – nem valósult meg. MIRŐL ÍR A DEUTSCHE APOTHEKER ZEITUNG?

∑ Problémák az árképzéssel

A támogatott gyógyszerek után a beteg a térítési díjat fizeti meg. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező betegek azonban mentesülnek a térítési díj fizetési kötelezettsége alól, a közgyógyellátás mint szociális juttatás keretében a betegnek megállapított gyógyszerkeret erejéig. Nem kell térítési díjat fizetnie továbbá azon betegeknek, akiknek gyógyszereiket üzemi baleset következtében kell szedniük. Ez esetben a térítési díjat az OEP a támogatás kiutalásával együtt megelőlegezi, majd a munkáltató utólag megtéríti azt az OEP részére. A recepten még szereplő, de egyre ritkábban alkalmazásra kerülő kategória a honvédelmi kötelezettség alapján térítésmentesen igénybe vehető rendelkezés, mely esetben szintén nem kell térítési díjat fizetniük az arra jogosultaknak. (A gyógyszertámogatásról szóló sorozatunkat lapunk következő számában folytatjuk.) ƒ

KONFERENCIÁN JÁRTUNK – HÍREK MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA 2015. szeptember 24-26 Gyógyszerek vizsgálata gyermekek számára – az Európai Gyógyszerügynökség törekvései és eredményei címmel Gyurasics Ágnes tartott előadást a Magyar Gyermekgyógyászok Társaságának konferenciáján. A gyermekgyógyászok legelismertebb és leglátogatottabb rendezvényén az Európai Gyógyszerügynökség Gyermekgyógyászati Bizottság képviseletében a gyermekgyógyszer fejlesztés trendjeiről és többek között arról beszélt, hogy gyakorló gyermekgyógyászok hogyan járulhatnak hozzá a gyógyszerek gyermekeken történő vizsgálatához. EMA SAFETY WORKING PARTY 2015. szeptember 28. Gyurasics Ágnes Dr (EKF) felkérésre előadást tartott az EMA Safety Working Party

plenáris ülésén a Paediatric Committee Non-Clinical Working Group munkájáról, az új hatásmechanizmusú vércukorcsökkentők egy csoportjának gyermekek számára szükséges vizsgálatáról, juvenilis állatmodellek szerepéről.

OGYÉI fali-naptárainkat is. A vállalkozó kedvű gyógyszerészek tudását rövid kvíz formájában tettük próbára: gyógyszerészi – patikai ismeretekre kérdeztünk rá. A helyesen válaszolók között könyvnyereményeket, könyvutalványokat sorsoltunk ki.

MOSZ KONGRESSZUS 2015. október 8-11. A Magángyógyszerészek Országos XXV. Jubileumi Kongresszusa idén Siófokon volt. Az eseményen az OGYÉI kiállítóként és szakmai programmal is jelen volt. Az előadásokon túl a standunkon személyes szakmai konzultációra is lehetőséget biztosítottunk. Igyekeztünk minden felmerülő kérdésre választ adni, illetve azokat a kérdéseket összegyűjteni, amelyekre csak utólagosan tudunk érdemben válaszolni. A hozzánk látogatók örömmel fogadták a Gyógyszereink lapot, ezen felül szívesen vették át a 2016-os évre készített

GYIS NAPOK 2015. október 6. A Gyógyszerismertető Napok (GYIS Napok) akkreditált, 12 kreditpontot érő tanfolyam idei őszi rendezvényére október 6-án került sor. A Módszertani és Egyedi Gyógyszerigénylések Főosztály szervezésében megrendezésre kerülő esemény iránt ismét nagy volt az érdeklődés. A szakmai program keretében az időskor gyógyszerelésének kérdésköre állt. Az előadások rövid összefoglalóit a Gyógyszereink lap következő, decemberi lapszámában tekinthetik meg.

A Deutsche Apotheker Zeitung 2015/34. számában szokás szerint terítékre kerülnek a gyógyszerésztársadalmat érintő aktuális témák, mint a hatósági feladatok, a mindennapos terápia során felmerülő kérdések, pl. a magisztrális és gyári készítmények összehasonlítása, a tudomány új eredményei, nevezetesen az új antivirális hatóanyagok szerepe a HIV, illetve Hepatitis C terápiájában, új antikoaguláns készítmények, a metformin újonnan felismert hatásai, vagy az életmódunkban rejlő veszélyek, és a rezisztens antibiotikumtörzsek gyakoribbá válása. Ennek a lapszámnak azonban a legfőbb mondanivalója a 2015. március 5-től bevezetett személyre szabott gyógyszercsomagolás, mely a német gyógyszertárakban, gyógyszer-nagykereskedésekben és gyártóknál sok kérdést vet fel. A témáról hosszabb cikket írt Dr. Hilko J. Meyer, a frankfurti Alkalmazott Tudományok Egyetemének professzora.

Ez idáig – ellentétben a bíróság jogértelmezésével – a gyógyszerárképzést egyedül az ágazat résztvevői határozták meg, azaz a szabályozásban szerepeltek a gyártást, a nagy- és kiskereskedelmet elkülönítő tényezők is. Az új módszer széles körű alkalmazása azonban ezeket figyelmen kívül hagyja. A döntés értelmében a gyártóknak egységes árat kell garantálniuk. Ez a helyzet komoly veszélyeket rejt, előre nem látható, praxisidegen és szemben áll a jelenleg érvényben levő patikai árképzéssel, és a kötött, valamint a szabad áras gyógyszerek megkülönböztetésével. Törvényés rendeletmódosítás szükséges világossá tenni az egységes árképzést az iparág résztvevői számára, konzisztens és európai körülményeket kell biztosítani.

∑ Az egyéni és bliszterezett csomagolás különbségeinek felismerése

Sürgős beavatkozást! (Dr. Hilko J. Meyer, szemelvény)

A Német Szövetségi Törvényszék (BGH) meglepő jogszabályt hozott ki (2015. 03. 05-től lépett érvénybe) a páciens szerinti egyénileg újracsomagolt gyógyszerekről, mely bár közvetlenül nem alkalmazandó a gyógyszertárak árképzésében, értelmezéséből azonban kitűnik ezen új formának az ár- és díjszabályozásában rejlő konfliktusos helyzete. A jogszabály lényege: a rendelt gyógyszermennyiséget ezentúl individuális blister packek (fóliazárású csomagolások) tartalmazzák azon krónikus betegek számára, akiknek különböző időkben, különböző gyógyszerek kombinációit kell szedniük. A jogalkotó céljai közé tartozik, hogy segítse a páciens hozzászokását az individuális terápiás protokollhoz (terapeutikus előny), illetve költségmegtakarítást is remélnek tőle. A törvényhozók a gyógyszertörvényben rög-

Kétféle fogyasztóra szabott bliszter létezik: – ha az orvos többféle gyógyszert alkalmaz a terápiában, melyek a fennálló (saját) csomagolásukban kaphatók, ilyenkor ezeket meg kell bontani és a gyógyszerésznek kell összeállítania a személyre szabott csomagot. A gyógyszer adagolási formája, összetétele, hatáserőssége az egyedi bliszterben is változatlan marad, de összmennyisége különbözik. A törvényalkotók az árak megállapítását a csomagmérettől teszik függővé, és megtakarítást realizálnak. Viszont a gyógyszerész választja ki a csomagolás méretét, a vényköteles gyógyszerektől a többi készítményig, és rendezi az egészet egy csomagba, munkája nem jelenik meg a törvény szerinti árképzésnél. – ha az orvos egyféle kész gyógyszerkészítményt rendel, a gyógyszerész azt a gyógyszert is betegre szabott bliszter formájában adja át. A jogszabály hiányosságai közé tartozik, hogy nem tér ki a gyógyszer lejárata esetén a teendőkre, a sefolytatás a 38. oldalon

36

37

Lapszemle

lejtezés mikéntjére. Nem alkalmas és praktikus a gyógyszertárak működése szempontjából a kész gyógyszerkészítmények „részletekben” való kiadása. Egyetlen előnye a gyógyszertárak általi átcsomagolásnak, hogy mindez a gyógyszerkészítmény minőségi követelményeinek megfelelően a gyógyszertári követelmények szerint történik. Ezért sem indokolt, hogy ezek az esetek kivételt képezzenek az egyedi gyógyszertári árképzés szabályai alól. Ezenkívül mindössze 10–16% azon betegek aránya, akik profitálnának az efféle „kiszerelésből”, s ez az érték tovább csökken olyan esetekben, amikor a blister pack nem alkalmazható, például injekcióknál, orálisan beveendő folyadékoknál és citotoxikus készítményeknél. A betegbiztosítók számára sem jelent lényeges megtakarítást. Az előző rendszer szerinti szabályozás kétlépcsős rendszerű volt, amely tartalmazta a csomagolás- és a terápiás költséget is a betegbiztosítók és egészségpénztárak támogatásrendszerében. Az új rendszer nem oldja meg az orvosok szükségtelen igénybevételének problémáját sem, amelyet ugyancsak a betegbiztosítóknak kell fedezniük. Mindezek az észrevételek azt jelzik, hogy bár a jogszabályt hatályba léptették 2015. március 5-én, a német egészségügyi reform körüli vitáknak koránt sincs vége. Dr. Sajti Mónika Anna, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI

MIRŐL ÍR A PHARMAZEUTISCHE ZEITUNG? A német gyógyszerészek lapja, a Pharmazeutische Zeitung (34/2015.) augusztusi számának (160. Jahrgang Nr. 34/2015) fókuszában – az állandó gazdaságpolitikai (Politik und Wirtschaft), gyógyszerészeti (Pharmazie), orvostudományi (Medizin) rovatokon, a szakmai kamarák és egyesületek (Kammern und Verbände) hírein és számtalan egyéb hasznos információt tartalmazó közleményen kívül (PZ–Service) a balesetek/vészhelyzetek állnak. A vészhelyzetek – anafilaxiás reakciók, lázgörcs, mérge-

Lapszemle Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

zések – előfordulása esetén a gyors, adekvát segítségnyújtás életet menthet. Ezen fejezet hasznos tanácsokat tesz közzé az elsősegélynyújtással kapcsolatban, melyek alkalmazása a patikákban dolgozók számára nemcsak hasznos, de – mint egészségügyi szakemberektől – egyben elvárható követelmény is. A vészhelyzetek közül választásom a gyermekkori mérgezéses esetekre, azok közül is a leggyakoribb gyógyszerek okozta mérgezések részletezésére esett, tekintettel ezen állapotok súlyosságára és az érintett csoport különös érzékenységére/sérülékenységére. Veszélyes gyógyszerek – a gyermekkori mérgezések leggyakoribb oka (Christina Müller 34/2015 14–16)

A gyermekkori mérgezések szempontjából a szülői háztartásban a legnagyobb veszélyforrást a gyógyszerek jelentik. A legveszélyeztetettebbek az 1–2 év közötti gyermekek. A 2002–2011 közötti időszakban a Mecklenburg – Vorpommern, Sachen, Sachen-Anhalt és Thüringia tartományokhoz tartozó Gemeinsamen Giftinformationszentrumhoz (GGIZ; a továbbiakban információs centrum) beérkezett segélyhívások 43%-a gyógyszerbevétel miatt történt. Gyermekeknél ez az arány 34%, de még így is ez a mérgezéses esetek vezető oka. A rangsor második helyét a vegyszerek foglalják el 25%-kal, majd a harmadik helyen a növények, állatok, gombák állnak. A hatóanyag, amely miatt a szülők különösen gyakran hívják az információs centrum/GGIZ szakértőit a mérgezésekkel kapcsolatban, a régi ismerősnek számító paracetamol. A fájdalomcsillapító hírhedt a májkárosító hatásáról és szűk terápiás szélességéről. Hepatotoxikus hatással lehet számolni, ha az 50 mg/ttkg-ot meghaladó napi maximális dózist túllépik – ez egy 15 kg-os kisgyermek esetén másfél 500 mg-os paracetamoltablettának felel meg. Gyermekeknél a 150 mg/ttkg dózis meghaladása különösen veszélyes. A szülőknek szinte lehetetlen felismerni gyermekük paracetamolmérgezésének jeleit, amikor nincs olyan speciális tünet, ami a gyermek megfigyelésére felhívná a szülők figyelmét. A mérgezés lefolyása ugyanis alattomos: először olyan általános tünetek jelentkeznek, mint a hányinger, hányás, hasi fájdalom és rossz közérzet. A mérgezés második napján a tünetek gyakran csillapodnak, bár erre az időpontra a máj már súlyosan károsodhat. Legkésőbb a harmadik napot követően véralvadási zavarok, metabolikus acidózis, hipokalémia, enkefalopátia és veseelégtelenség lép fel. A mérgezés okozta károsodás innentől kezdve már alig fordítható vissza és a gyermek halálához vezethet. A GGIZ statisztikái szerint a második leggyakoribb gyógyszertípus, amely miatt az aggódó szülők telefonálnak: az

orális fogamzásgátlók. A Bundesinstitut für Risikobewertung (Szövetségi Kockázatértékelési Intézet, a továbbiakban BfR) értékelése alapján egyhavi mennyiség bevétele ártalmatlan. Ugyan az első tizenkét órában előfordulhatnak olyan gyomor-bél rendszeri panaszok, mint hányás és étvágytalanság, ezek általában egy napon belül elmúlnak. Csak abban az esetben kell az információs centrumtól segítséget kérni, ha a fogamzásgátló drospirenont tartalmaz. Ez ugyanis különleges helyet foglal el az aldoszteronantagonisták között káliumspóroló vízhajtó hatása miatt. A BfR osztályozása értelmében viszont az antiarritmiás gyógyszerek és az antidiabetikumok különösen veszélyesek a gyermekekre. Itt egyetlen tabletta véletlen lenyelése esetén is haladéktalanul értesíteni kell a sürgősségi orvost/ügyeletet. Gyermekeknél a pszichofarmakonok, opioidok, H1-antihisztaminok vagy nagy mennyiségű levotyroxin bevétele ugyancsak életveszélyes lehet. A BfR megítélése szerint a hatóanyag és a dózis függvényében szükséges az illetékes információs centrumot vagy a mentőket értesíteni. Mérgezés gyanúja esetén hasznos és gyors segítséget nyújthat még a szülőknek a BfR által kifejlesztett mérgezésapplikáció. Az alkalmazás nyújtotta információk és hivatkozások iOS és Android operációs rendszeren keresztül is elérhetők. Szükség esetén az applikáción keresztül közvetlenül lehet hívni a tartomány illetékes információs centrumát. Dr. Kóczián-Bobkó Zita, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI

Darpo B., Garnett C., Keirns J., Stockbridge N.: Drug Safety 2015;39:773–780.

Mi következik az IQ-CSRC vizsgálatból: itt az idő az ICH E14 módosítására

Az expozíció-válasz (exposure-response, ER) analízis ma már fontos eszköz egy gyógyszernek a – QTc intervallum által tükrözött – kardiális repolarizációra kifejtett hatásának tanulmányozására. Korábban javasolták, hogy az EKG gondos értékelése ER analízissel helyettesítheti az E14-ben leírt „részletes QT”-vizsgálatot. A közlemény egy nemrég lezárult vizsgálat kapcsán vizsgálja ezt a megközelítést. Hat, ismert QT-hatású, köztük öt ismert QT-megnyúlást okozó („pozitív”) gyógyszert értékeltek az elfogadott single-ascending-dose elrendezéshez hasonló módon. Minden gyógyszert 9 egészséges önkéntes kapott (a placebocsoportban 6) két olyan dózisban, amelyeket a pozitív gyógyszerek (ondansetron, kinin, dolasetron, moxifloxacin és dofetilid) úgy választottak meg, hogy 10–12 ms és 15–20 ms QTc-megnyúlást okozzanak. Parallel 12 elvezetésű EKGvel folyamatosan figyelték a betegeket az adagolás előtt és azt követően. Az ER-kritérium a QT-hatás azonosításához: statisztikailag szignifikáns pozitív ER-meredekség és 10 ms-nál nagyobb effektus teljesült mind az öt gyógyszer esetében. A „negatív” gyógyszer, a levocetirizin esetében a terápiás dózis feletti adagoknál sem jelentkezett 10 msnál nagyobb jel. A vizsgálat alátámasztotta tehát, hogy a QT-hatás gondos tanulmányozása korai klinikai vizsgálati fázisban alternatívája lehet a részletes QT-vizsgálatnak.

∑ Pellegrino P., Perrotta C., Clementi E., Radice S.: Drug Safety 2015;39:781–787.

Vakcina-gyógyszer interakciók: citokinek, citokrómok és a molekuláris mechanizmus

MIRŐL ÍR A DRUG SAFETY? A Drug Safety 2015. évi 38. évfolyam 9. száma 1 kommentárt, az „Időszerű vélemények” (Current opinion) rovatban 1, szintén 1 áttekintő, valamint 5 eredeti kutatásról beszámoló munkát tartalmaz.

A vakcináció szükséges lehet minden életkorban bizonyos betegségek és következményeik megelőzése céljából. Így gyakran olyan betegek kapnak vakcinát, akik többféle gyógyszert is szednek. Számos tanulmány foglalkozik a vakcina-gyógyszer kölcsönhatásokkal, amelyek során a vakcina megváltoztatja egyes gyógyszerek metabolizmusát. Miután egyre több idős embert is oltanak, akik különböző gyógyszereket szednek, e kérdés tanulmányozása céljából több vizsgálat is készült. Számos mechanizmust javasoltak az interakció magyarázatára. A legmeggyőzőbb bizonyítékok a gyulladást okozó citokinek szerepét emelik ki bizonyos citokróm P450 enzimek regulációjában a májban. Vakcináció hatására különböző, gyulladást okozó citokinek szabadulnak fel, ezek módosítják a – gyógyszerek metabolizmusában szerepet játszó – citokróm P450 enzimek mennyiségét, s ez magyarázza az észlelt hatásokat. folytatás az 40. oldalon

38

39

EGÉSZSÉGRŐL - BETEGSÉGRŐL MINDENT!

Lapszemle

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma Lapszemle szerint

Jobski K., Kollhorst B., Schink T., Garbe E.: Drug Safety 2015;39:811–822.

Az opioidmérgezések és az ezzel kapcsolatos események kockázata, valamint az alkohollal kapcsolatos rendellenességek: nagy hatáserősségű opioid-analgetikumokkal kezelt német betegek retrospektív kohorszvizsgálata

A rendelt opioidszármazékokkal kapcsolatos mérgezések lényeges egészségügyi problémát jelentenek sok ország számára. Alkohollal bevéve ezeknek a szereknek – elsősorban központi idegrendszeri – hatásai felerősödnek. Azonban ez utóbbiról kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre. A Német Farmakoepidemiológiai Kutatási Adatbázis 2005–2009 évekre vonatkozó adatainak felhasználásával a nagy hatáserősségű opioid analgetikumokat használók körében retrospektív kohorszvizsgálatot végeztek. Külön értékelték, ha a betegek azonnali hatóanyag-leadású, késleltetett hatóanyag-leadású vagy mindkét típusú szert szedték. Meghatározták az opioidmérgezési és ezzel kapcsolatos esetek gyakoriságát. Kiemelten vizsgálták azokat az eseteket is, amikor az alkohollal kapcsolatos tünetek is jelentkeztek. A vizsgálatból kizárták a potenciálisan helytelenül gyógyszerelt betegeket. Összesen 308 268 opioid analgetikum használót vizsgáltak. A mérgezések gyakorisága 100 000 betegre számolva 340,4 volt (5%-os konfidenciaintervallum: 325,5–355,7). Nagyobb gyakorisággal jelentkeztek a mellékhatások, ha a betegek egymást követően késleltetett, majd azonnali hatóanyag-leadású opioidokat szedtek. Azoknál a betegeknél, akik alkohollal kapcsolatos tüneteket is produkáltak, a kockázat 1,7-szeres volt. A legnagyobb kockázatot az ilyen, de azonnali és késleltetett hatóanyag-leadású opioidokat együtt szedő betegeknél találták. A szerzők szerint mindezt figyelembe kell venni a gyógyszert rendelő orvosoknak, valamint a betegek aktív felvilágosításával venni elejét az alkohol kedvezőtlen hatásának.

∑

Roughead E.E., Chan E.W., Choi Nam-Kyong, Kimura M., Kimura T., Kubota K., Chia-Cheng Lai E., Man K.C.C., Nguyen T.A., OOba N., Park B-J., Sato T., Shin J-Y., Wang TT., Griffiths J., Wong I.C.K., Kao Yang Y-H., Pratt N.L.: Drug Safety 2015;39:823–831.

Etnikai csoportok közötti különbségek a tiazolidindionok és a szívelégtelenség közötti összefüggés terén: hat ország nagy egészségügyi adatbázisainak retrospektív analízise.

A tiazolidindionok szempontjából releváns metabolikus enzimek és farmakodinámiás receptorok polimorfizmusának gyakorisága eltérő a különböző etnikai csoportokban. Ezáltal a nem kívánt hatások rizikója is más. A vizsgálat célja volt annak eldöntése, hogy a tiazolidindionokkal kapcsolatos ödéma vagy szívelégtelenség kockázata eltérő-e Ausztráliában, Hongkongban, Japánban, Kanadában, Koreában és Tajvanon. A perifériás ödémát az eseti furoszemidrendelés, a szívelégtelenséget pedig a kórházi kezelés révén azonosították. Az eredményeket statisztikailag értékelték. Ennek során figyelembe vették, hogy

40

Ausztráliában és Kanadában elsősorban a kaukázusi, míg a többi országban az ázsiai rassz van jelen. Pioglitazon és roziglitazon esetében a kaukázusi rassz lényegesen (47%-kal) magasabb furoszemidrendelési értékeket mutatott, mint az ázsiai (ez utóbbi esetében e gyógyszerek alkalmazása nem emelte szignifikánsan az ödéma kockázatát). Ami a szívelégtelenséget illeti, hasonló trend (88%-kal magasabb előfordulás a kaukázusi rassz esetében) volt megfigyelhető.

A SPRINGMED KIADÓ

Dr. Inotai András– Dr. Kaló Zoltán– Prof. dr. Lovas Kornélia

∑

szerkesztésében

Aschroft D.M., Lewis P.J., Tully M.P., Farragher T.M., Taylor D., Wass V., Williams S.D., Dornan T.: Drug Safety 2015;39:833–843.

AZ EGÉSZSÉG-

A gyógyszerrendelési hibák gyakorisága, természete, súlyossága és rizikófaktorai kórházban ápolt betegek esetében: az Egyesült Királyság 20 kórházára kiterjedő

NYERESÉG MÉRÉSE

prospektív tanulmány

A szerzők azt a feltételezést kívánták ellenőrizni, amely szerint a posztgraduális képzésben részt vevő fiatal orvosok az első évben aránytalanul nagyszámú gyógyszerrendelési hibát követnek el. Ezért összehasonlították az ilyen fiatal, valamint az idősebb orvosok és a nem-orvos gyógyszerrendelők által elkövetett tévedéseket és megkísérelték meghatározni a súlyosabb tévedések okait. Kórházi gyógyszerészek 20 kórházban 7, előzetesen kiválasztott napon összegyűjtötték a gyógyszerrendeléseket, az azokban elkövetett tévedéseket és osztályozták ezeket a gyógyszert rendelők szerint. A gyógyszerrendelési hiba szakirodalmi definícióját alkalmazták: olyan utasítás, ami nem kívánt módon szignifikánsan csökkenti a kezelés időbeli és hatásos befejezését, vagy növeli annak kockázatát. Az eredményeket statisztikailag értékelték. Összesen 26 019 beteg számára tett 124 260 gyógyszerrendelést értékeltek ki, 10 986 esetben találtak összesen 11 235 tévedést (8,8% átlagos tévedési arány, a 95%-os konfidenciaintervallum 8,6–9,1 100 gyógyszerrendelés esetében). A képzésben részt vevő orvosok tévedésaránya szignifikánsan nagyobb volt a többiekénél. Az esélyhányadosok (95%-os konfidenciaintervallumaik): az első éves posztgraduális képzésben részt vevő orvosok: 2,13 (1,8–2,52), a másodévesek: 2,23 (1,89–2,65. A kérdést más szempontból is megvizsgálva a kórházba frissen felvett betegek esetén az esélyhányados a már egy ideje ott kezelt betegekénél nagyobb volt (1,70; 1,61–1,80). Ami a hibák súlyosságát illeti, nem találtak különbséget a különböző orvosok között, az ilyenek leginkább parenterális gyógyszeralkalmazás, különösen kardiovaszkuláris vagy endokrin betegségek gyógyszerei esetében fordultak elő. A szerzők megállapítják, hogy a hibás kórházi gyógyszerrendelés súlyos probléma, s nem kizárólag a fiatal orvosoké. Ezért megfelelő lépéseket sürgetnek.

AJÁNLATA

A betegek értékelése alapján SpringMed Orvosi Szakkönyvek sorozat

MÉRET:

B5 (168×238 mm)

TERJEDELEM:

330 oldal

BOLTI ÁRA:

4600 Ft

30%-OS KEDVEZMÉNNYEL MOST CSAK

3220 Ft!

Az akciós időszak 2015. november 1-től 2015. december 31-ig tart. Más SpringMed kiadványok továbbra is 20% kedvezménynyel megvásárolhatók a webáruházban és a SpringMed Könyvsarokban.

Prof. dr. Paál Tamás, főtanácsadó, OGYÉI

HONL AP

ÉS

WEBÁRUHÁZ:

www.springmed.hu

SPRINGMED KIADÓ: POSTACÍM: 1519 Budapest, Pf. 314. • TELEFON: (06 1) 279 0527 • E-MAIL: [email protected] SPRINGMED KÖNYVSAROK: 1117 Budapest, Fehérvári út 12. (a rendelőintézet földszintjén) • TELEFON: (06 1) 279 2100 / 2232-es mellék 41 NYITVA TARTÁS: H, K, Cs: 830–1700 ; Sze: 830–1800 ; P: 830–1400 ; Szo, V: Zárva

GENERÁCIÓ — STRATÉGIA — VÁLTÁS B O S C O L O E V E N T PA L A C E • 2 0 1 5 . 1 2 . 1 4 . K O M P E T E N C I A É S T R A N S Z PA R E N C I A — KONFERENCIA AZ OGYÉI JÖVŐJÉRŐL

PROGRAM 9.00–9.30 Regisztráció



9.30–9.35 Köszöntő



9.35–10.25 AZ OGYÉI JÖVŐJE: VÍZIÓ ÉS STRATÉGIA DR. POZSGAY CSILLA, főigazgató, OGYÉI 10.25–10.50 2020 TOP 20 + 20 SZEPESHÁZI ZSOLT, IMS Health 10.50–11.20 MERRE HALAD AZ EU GYÓGYSZERSZABÁLYOZÁSA? DR. KŐSZEGINÉ DR. SZALAI HILDA, főigazgató-helyettes, OGYÉI 11.20–11.40 A CENTRALIZÁLT ÉS A PEDIÁTRIAI ELJÁRÁSOK A GYAKORLATUNKBAN DR. GYURASICS ÁGNES, Európai Kapcsolatok Főosztály, OGYÉI; EMA CHMP tag, EMA PDCO tag 11.40–12.00 SZOLGÁLTATÓ HATÓSÁG: A NEMZETKÖZI–ÉS NEMZETI ELJÁRÁSOK TAPASZTALATAI DR. GARA ANNAMÁRIA, főosztályvezető, Koordinációs és Törzskönyvezési Főosztály, OGYÉI 12.00–12.15 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK 12.15–13.00 Ebéd 13.00 – 13.30 FÓKUSZBAN AZ E-SUBMISSION DR. TERZIN ANNA, osztályvezető, Koordinációs Osztály, OGYÉI 13.30–14.00 KLINIKAI VIZSGÁLATOK A NEMZETKÖZI TÉRBEN TAMÁSNÉ DR. NÉMETH ÁGNES, főosztályvezető, Klinikai Vizsgálatok Főosztály, OGYÉI

14.00–14.30 FARMAKOVIGILANCIA: ÚJ SZABÁLYOZÁS A GYAKORLATBAN DR. PALLÓS JÚLIA, főosztályvezető, Orvosbiológiai Főosztály, OGYÉI, EMA PRAC TAG 14.30–14.50 Kávészünet 14.50–15.25 A LEGÁLIS ÉS AZ ILLEGÁLIS GYÓGYSZERPIAC FELÜGYELETE • Jelenségek, trendek és hatósági tapasztalatok PÁLFFYNÉ DR. POÓR RITA, főosztályvezető, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI • Jogi eszközök a hatóság kezében DR. PARAPATICS TAMÁS, osztályvezető, Jogi és Igazgatási Főosztály, OGYÉI

• Laboratórium a piacfelügyelet szolgálatában CSEH ZSOLTNÉ PÁLOS ANDREA, főosztályvezető, Gyógyszerminőségi Főosztály, OGYÉI 15.25–15.55 GYÓGYSZER-NAGYKERESKEDELEM JOGI KÉRDÉSEI DR. DERNOVICS MÁTYÁS, jogász, Jogi és Igazgatási Főosztály, OGYÉI 15.55–16.15 A TECHNOLÓGIA ÉRTÉKELÉS ÉS AZ ABBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK NAGYJÁNOSI LÁSZLÓ, főosztályvezető, Technológia-értékelő főosztály, OGYÉI 16.15–16.45 INNOVATÍV MEGOLDÁSOK ÉS VADHAJTÁSOK: A LEGGYAKORIBB HIBÁK A GYÓGYSZERFORGALMAZÁS KERESKEDELMI GYAKORLATA SORÁN PÁLFFYNÉ DR. POÓR RITA, főosztályvezető, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI 16.45–17.30 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK 17.30 Zárszó 18.00 FOGADÁS

IDŐPONT: 2015.december 14. (hétfő) | HELYSZÍN: Boscolo Event Palace, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 9.| A KONFERENCIA DÍJA: 38.000 Ft + áfa. A részvételi díj tartalmazza a tudományos programon való részvételt valamint az étel, ital fogyasztás díját, de nem tartalmazza az étkezéssel kapcsolatos járulékokat. Az étel és ital közvetített szolgáltatás. INFO: Kovács Gabriella, OGYÉI, Kommunikációs Iroda | TELEFON: +36 1 886 9300/164 mellék AZ UTALÁSNÁL A KÖZLEMÉNY ROVATBAN KÉRJÜK TÜNTESSÉK FEL A „GSV” KÓDOT ÉS A JELENTKEZŐ NEVÉT. E-MAIL: [email protected] | WWW.OGYEI.GOV.HU/ESEMENYEK NEM SAJTÓNYILVÁNOS ESEMÉNY. | A PROGRAM VÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJUK!

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet