ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 8. szám 130. évfolyam május 22. TARTALOM

8. szám

130. évfolyam

2015. május 22.

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások

oldal

18/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8 .) ÁVIGH sz. utasítás „Mûszaki útmutató, környezeti rend (gallyazás, fakivágás, kaszálás, parlagfû mentesítés)” tárgyról 19/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8 .) EVIG sz. utasítás Egyes utasítások hatályon kívül helyezésérôl

oldal 20/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8 .) EVIG sz. utasítás A MÁV Csoport kontrolling tevékenységének szabályai

628

21/2015. (V. 22. MÁV Ért. 8 .) EVIG sz. utasítás A Balatonfenyves Gazdasági Vasút új Jelzési, Forgalmi és Gépészeti Utasítása

678

597

627

Utasítások 18/2015. (V. 22. MÁV ÉRT. 8 .) ÁVIGH. SZ. UTASÍTÁS „MÛSZAKI ÚTMUTATÓ, KÖRNYEZETI REND (GALLYAZÁS, FAKIVÁGÁS, KASZÁLÁS, PARLAGFÛ MENTESÍTÉS)” TÁRGYRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV Zrt. területén végzett gallyazási, fakivágási, fásítási, erdômûvelési, bokorirtási, kaszálási, parlagfûirtási, parkfenntartási, parkgondozási tevékenységek és zárlati károsítók elleni védekezés szabályozása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya 2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. területén végzett gallyazási, fakivágási, fásítási, erdômûvelési,

bokorirtási, kaszálási, parlagfûirtási, parkfenntartási, parkgondozási tevékenységre és a zárlati károsítók elleni védekezésre. Az elvégzendô munka a vasúti pálya üzemeltetése során elôforduló, általában karbantartás jellegû (elôre tervezhetô) feladat. Az alábbiakban a fôbb, emellett pedig az egyéb, kapcsolódó vagy önálló tevékenységek szerepelnek. Az egyéb tevékenységek általában ritkán fordulnak elô. A munkavégzés tervezése, elôkészítése és megvalósítása során az irányítók feladata a jelen utasítás, — valamint az érvényes e tevékenységeket szabályozó jogszabályok, rendeletek stb. — rendelkezéseinek, elôírásainak folyamatos figyelemmel kísérése, és a végrehajtóktól megkövetelt maradéktalan megtartása. 2.1.2 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed valamennyi a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévô munkavállalóra, személyre. A Társaság által munkavégzésre irányuló egyéb, a Ptk. által szabályozott szerzôdéssel vasúti pálya melletti területen foglalkoztatott vállalkozások (továbbiakban: Vállalkozó, illetve Közremûködôk) vezetôire és tagjaira, amennyiben szerzôdés e feltételeket kiköti.

598

A MÁV Zrt. Értesítôje

2.1.3 Az utasítás területi hatálya Az utasítás területi hatálya kiterjed vasútállomásokra, szolgálati helyekre és körzetükben lévô vasúti területekre. Vasúti pálya melletti vasúti területekre, a pályát, a vasúti vontatási, vasúti energiaellátási és térvilágítási, távközlési, biztosítóberendezési létesítményeket veszélyeztetô, a vasúti területeken kívüli, veszélyesen nagyra nôtt vagy beteg, kimosott gyökérzetû fákat tartalmazó területeire, függetlenül a terület tulajdonjogától. A közutak, vasutak felszíni keresztezôdései rálátási háromszögeinek területére, függetlenül a terület tulajdonjogától. Nem vasúti területen lévô vontatási vagy energiaellátási létesítmények jogszabályban meghatározott biztonsági övezetébe tartozó területeire, függetlenül a terület tulajdonjogától. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési fôigazgatóság Pályalétesítményi osztály vezetôje felelôs. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA erdô: erdônek tekinthetô az a telepítés, amely meghaladja a négy sort és összefüggô — legalább fél hektár területen kerül kivitelezésre. 1. területe a szélsô fák tôben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi. 2. területe a szélsô fák tôben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme. fasor: jellemzôen vonalas kiterjedésû fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélsô fák egymástól mért tôtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél. facsoport: ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzôen nem vonalas kiterjedéssel rendelkezô, legalább ötven százalékban fával borított területen lévô fák összessége. erdôterv: az erdôterv rendeletben meghatározott keretek között és szabályok szerint az erdô rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdôhöz fûzôdô közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és gazdálkodási javaslatokat tartalmazó iránymutatás, amely a fenntartható erdôgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább megfelelô módon biztosítja.

8. szám

vasúti védôsáv (biztonsági sáv): a vasúti védôsáv a vasúti pálya, illetve a vasúti közlekezdési terület része. Új építéseknél az országos közforgalmú vasút védôsáv szélessége v=160 km/h sebességhatárig, a szélsô vágány tengelyétôl mérve 9,0m, töltésben lévô vasúti pálya esetén a töltés lábától, bevágásban annak szélétôl 5,0m. A védôsáv szélessége v>160km/h sebesség esetén a vasúti hatóság esetileg állapítja meg. (OVSZ) erdôgazdálkodás: az erdô 2009.évi XXXVII. törvény 2.§ (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, ôrzésére, védelmére, az erdôvagyon bôvítésére, valamint- a vadászati jog gyakorlásra, hasznosítása kivételével- az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége. erdôgazdálkodó személye: MÁV Zrt. képviseletében az illetékes PVÜF PVTIG szakmai osztályának kijelölt dolgozója. erdôtelepítés: nem erdômûvelési ágban lévô, erdôvel nem borított területen a talaj-elôkészítést követôen csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdô létrehozása. nyiladék: az erdôgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, vagy a vonalas jellegû létesítmények fenntartását szolgáló, az erdôben mesterségesen kialakított, fátlan terület. véghasználat: vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdôben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és az álalóvágás), amelynél a 2009. évi XXXVII. törvény elôírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik. tisztító vágás: a fiatal erdô nevelése céljából végzett fakitermelés. gyérítés: az erdô faállománya minôségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés. fakitermelés: az a folyamat, amelynek során a telepített vagy természetes erdôbôl a szálfákat további feldolgozás céljára elérhetôvé teszik. A fakitermelés fô munkamûveletei a döntés, a gallyazás, a választékolás, a darabolás és a felkészítés. felsôvezetékes szakközeg: E 101. utasítás 3.9. pontja szerint, feljogosítás alapján a megközelítési távolságon belül munkát végzôk biztonságos munkavégzési körülményeinek kialakításával és a munka során a felsôvezetéki berendezések állapotának ellenôrzésével kapcsolatos tevékenységet ellátó személy. ûrszelvény: a vágány mentén a vasúti jármûvek és a rajtuk lévô rakományok akadálytalan áthaladásához szükséges tér vágánytengelyre merôleges, ívben fekvô vágányoknál sugárirányú keresztmetszete. (1. sz. melléklet) vasúti vontatási, energiaellátási és térvilágítási berendezések biztonsági övezete: a „Villamosmûvek, valamint a termelôi, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetérôl” szóló 2/2013. NGM rendeletben meghatározott, föld feletti vezetékek esetén a 6. §-a szerinti, a vezeték mindkét oldalán a szélsô nyugalomban lévô áramvezetôktôl a vezetékek névleges feszült-

8. szám


ségétôl függô, vízszintesen és nyomvonalukra merôlegesen mért, függôleges síkokig terjedô tér.

Föld feletti szabadvezeték esetén: — —

legfeljebb 1kV névleges feszültségig 1 méter 1 kV felett legfeljebb 35 kV névleges feszültségig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó követelmények megtartásával létesült 2,5 méter — 35 kV felett legfeljebb 200 kV névleges feszültségig 13 méter Föld feletti szigetelt vezeték esetén 0,5 méter, tartószerkezeten elhelyezett kapcsoló és átalakító berendezés esetén 2,5 méter. Szabadtéri elrendezésû, tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezete 35 kV névleges feszültségszintig a berendezés szélétôl vízszintesen 5 méter távolságban lévô függôleges síkokig terjed. vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta levô, valamint a — jogszabályban vagy hatósági elôírásban megállapított — hozzátartozó védô (biztonsági) földterület, továbbá a különleges vasút mûködéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet. vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzôhíd, áteresz, zajvédô-fal, támfal, a vasút keresztezôdése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelzô- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felsô vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezetô gyalogos alul- és felüljáró, a különbözô nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hôn-futásjelzô berendezés, valamint a vasúti távközlô vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és jármûmozgató berendezések, az elektronikus berendezések mûködését biztosító szoftverek, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is; vasúti üzemi létesítmény: a vasúti közlekedés lebonyolításához szükséges ingatlan (épület, illetve építmény, az alatta levô földterülettel együtt), amely nélkül a vasúti közlekedési tevékenység nem vagy csak jelentôs nehézség árán lenne folytatható (pl. forgalmi épület, javító pályaudvar, vasútállomás és megállóhely, vasúti felvételi épület közvetlenül az áruforgalom és a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló része, az utastájékoztató berendezés, a különbözô nyomtávolságú pályák közötti átjárhatóságot szolgáló létesítmények), kivéve a vasúti pályát és tartozékait; teljes rálátási háromszög: az a háromszög terület, amelyet az úttest felezôvonalának és a vasúti pálya tengelyének metszéspontjától az úttesten a vasúti átjáró elôtt Lk távolságban, és a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban lévô pontok határoznak meg. Az Lk távolság vízszintes úton 30km/óra sebességnél 20m, 50km/óra sebességnél 40m,

599

70km/óra sebességnél 75m, 90km/óra sebességnél 120m Az Lk távolság meghatározásánál: • lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton 90km/óra, • lakott területen lévô szilárd burkolatú úton a „Sebességkorlátozás” jelzôtáblával engedélyezett sebességet, annak hiányában 50km/óra, • földúton 30km/óra sebességet kell alapul venni. Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett- km/órában kifejezett- sebesség számértékének ötszöröse, méterben. csökkentett rálátási háromszög: az a háromszög, amelyet az úttest felezôvonalának és a vasúti pálya tengelyének metszéspontjától • az út tengelyén a fénysorompó jelzôjétôl, illetve a vasúti átjáró kezdete jelzôtábla oszlopától visszafelé mért 1 méter távolságban, valamint • a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban lévô pontok határoznak meg. Az Lv távolság azonos a teljes rálátási háromszögnél leírt definícióval. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentôségû károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elô, vagy elôfordul, de nem terjedt el, és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. növény-egészségügyi zárlat: a zárlati károsító elôfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növényegészségügyi intézkedés. növényi károsítók járványos fellépése: gazdaságilag veszélyes mértékû károsító-felszaporodás, amely a növényállomány vagy növényi termék megóvása érdekében a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé. földhasználó: termôfölddel, erdô vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a termôföld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A végrehajtásban közremûködôk feladatai A munkavégzés tervezése, elôkészítése során az irányítók feladata jelen utasítás, valamint a tevékenységet szabályozó érvényes jogszabályok, vasúti utasítások elôírásainak folyamatos figyelemmel kísérése, a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése és a végrehajtás irányítása. Az utasítás elôírásai, valamint a vonatkozó jogszabályok, vasúti utasítások elôírásainak maradéktalan betartása. A Pályavasúti üzemeltetési fôigazgatóság Pályavasúti területi igazgatósága (továbbiakban PVÜF PVTIG) va-

600


lamennyi, az utasítással kapcsolatos munkát megtervezi. A PVÜF PVTIG az általa összeállított fakivágási, fatelepítési, gallyazási, cserjeirtási, parlagfû mentesítési, kaszálási, hulladékmentesítési, virágosítási tervet megküldi a PVÜF Pályalétesítményi osztálya (továbbiakban PVÜF PLO) részére az alábbi ütemezés szerint, fakivágási tervhez megszerzi a hatósági engedélyeket (amennyiben a terület erdônek minôsül). A PVÜF PVTIG kijelölt dolgozójának vagy az illetékes szakasz fôpályamesterének feladata a munkaterület helyszínen történô átadása és az elvégzett munka helyszínen történô átvétele. A PVÜF PVTIG feladata a pályát, az ûrszelvényt veszélyeztetô, továbbá a vasúti vontatási-, energiaellátási és térvilágítási berendezések, biztonsági övezetében végzendô gallyazásnál, fakivágásnál – a vállalkozó írásbeli megrendelése alapján – szakközeg biztosítása. Minden megelôzô év november 30-ig az illetékes PVÜF PVTIG parlagfû mentesítési tervet készít a tárgyévre (6. sz. melléklet), a megelôzô évi adatok alapján, különös tekintettel azon területekre, ahova felszólítás, felhívás érkezett, bírság került kiszabásra, illetve kényszerkaszálást végeztek (Ezen területeken lehetôleg 3x kaszálást kell tervezni.). Minden megelôzô év november 30-ig a cserjeirtási igény meghatározására a PVÜF PVTIG tervet készít (6.sz. melléklet) (ûrszelvénybe érô vagy azt megközelítô, a jól látást akadályozó stb.). Minden megelôzô év november 30-ig a hulladékmentesítési igény meghatározására a PVÜF PVTIG tervet készít (6.sz. melléklet). Minden megelôzô év október 1-ig fakivágási, fatelepítési igény meghatározására a PVÜF PVTIG tervet készít (7.sz. melléklet). Amennyiben a munkát a központ által kötendô vagy meglévô keretszerzôdés terhére végeztetné el, úgy annak megjelölésével, illetve a munka negyedéves ütemezésének megjelölésével (abban az esetben, ha erdészeti hatóság engedélye szükséges, úgy a hatóság engedélyének megjelölésével). A PVÜF PVTIG területi erôsáramú szakmai szervezetei felmérik a vasúti vontatási, energiaellátási és térvilágítási berendezések veszélyeztetô növényzetet továbbá azok biztonsági övezetében szükségessé váló fakivágási igényeket, melyeket a PVÜF PVTIG integrál a fakivágási, fatelepítési tervbe. A MÁV Zrt. Technológiai Központ minden év február 28-ig kimutatást készít az elôzô évben növényzet okozta vontatási, energiaellátási és térvilágítási üzemzavarokról, melyeket megküld a területileg illetékes PVÜF PVTIG részére. A fakivágási terv összeállításakor a megküldött kimutatáson szereplô zavarérzékeny helyeket prioritásként kell kezelni. A PVÜF PLO a jóváhagyott fakivágási tervet megküldi a PVÜF PVTIG felé október 15-ig, mely alapján, a PVÜF PVTIG a szükséges intézkedéseket megteszi (pl.: vágányzár megkérése). A PVÜF PVTIG (erdôgazdálkodó) összegzi a következô évben várható favágásokat a jóváhagyott favágási terv alapján (a hatósági jóváhagyás -erdészeti enge-

8. szám

dély- beszerzését követôen, illetve azon favágásokat, ahol hatósági engedély nem szükséges), a várható vissznyereménnyel együtt, majd a PVÜF PLO felé megküldi a tárgy évet megelôzô év október 20-ig, annak érdekében, hogy a következô évben várhatóan keletkezô faanyag mennyiségérôl a PVÜF PLO október 31-ig a BLÜ Újrahasznosítási Központját tájékoztatni tudja. Minden megelôzô év október 30-ig a parkfenntartási, virágosítási igény meghatározására az illetékes PVÜF PVTIG tervet készít (8.sz. melléklet) és tájékoztatásul megküldi a PVÜF PLO, illetve az FBF Ingatlan fenntartás és fejlesztés szervezete részére. A tárgyhónapot követô 15. napig a PVÜF PVTIG megküldi a PVÜF PLO részére a 5. sz. mellékletben szereplô zöldterület-karbantartással kapcsolatban megrendelt, illetve önkezelésben (közfoglalkoztatott, illetve saját létszám) elvégzett munkáról készült összesítô táblázatot! Idegen feles munkavégzést szerzôdéses kereteken kívül a PVÜF szervezetei nem végeztethetnek. A PVÜF PVTIG az erdôgazdálkodási kötelezettségeinek saját hatáskörben tesz eleget (erdôterv, erdôgazdálkodói kötelezettségek és jogosultságok végrehajtása). A PVÜF PVTIG által benyújtott fakivágási tervhez a hatósági engedélyek megszerzése, illetve a javaslattétel a hatóság felé az erdônyilvántartások módosítására a PVÜF PVTIG hatásköre és felelôssége. A PVÜF PLO az engedély meglétét nem vizsgálja, minden az engedély hiányából eredô bírság, eljárási díj stb. az illetékes PVÜF PVTIG-et terheli. 4.2 Vasúti nyomvonal melletti és azt keresztezô létesítmények biztonsági zónái 4.2.1 Vasút üzemeltetéséhez szükséges területek 4.2.1.1 Vasúti pálya és tartozékai, vasúti üzemi létesítmények

A vasúti közlekedésrôl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § rendelkezései szerint a vasút üzemeltetéséhez szükséges területek a következôk: „2. § (4) Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok: 1. vasúti pálya: ld. 3.0 2. vasúti pálya tartozékai: ld. 3.0 3. vasúti üzemi létesítmény: ld. 3.0” A vasútállomások, rakodók, építmények állagmegóvása miatti fakitermelésekre az 1997. évi LXXVIII. törvény (az épített környezet alakításáról és védelmérôl) és annak végrehajtásra kiadott 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (az országos településrendezési és építési követelményekrôl, a továbbiakban: OTÉK) ad lehetôséget. A vasúti védôsáv a vasúti pálya, illetve a vasúti közlekedési terület része. Az országos vasút védôsáv szélessége v = 160 km/h sebességhatárig, a szélsô vágány tengelyétôl mérve 9 méter, töltésben lévô vasúti pálya

8. szám


esetén a töltés lábától, bevágásban annak szélétôl 5 méter, 160 km/h > v esetén a vasúti hatóság esetileg állapítja meg. A vonatkozó területeken, Vállalkozó munkavégzése esetén, a végzendô munkálatokat a tevékenységgel kapcsolatban megkötött szerzôdésben meghatározottak szerint kell végezni. A szerzôdésben és/vagy a szerzôdéshez tartozó megrendelôben kell kitérni az esetleges fapótlásra, terület vegyszeres gyomirtására, a gallyak és fák anyagainak tárolási, leadási helyére. 4.2.1.2 Nyíltvonali pályaszakasz nem villamosított vonalakon

A vízparti és árvízvédelmi célokat is betöltô vasúti töltések és lokalizációs, vagy másodrendû töltések mindkét oldalán, annak lábvonalától számított 10-10 méter szélességû biztonsági sávban fás állomány nem lehet, a töltés árvízi károsodásának megelôzése érdekében. Ezen területeken mindenféle fás állomány kitermelése és a tuskók vegyszeres sarjadás elleni befojtása törvényben és rendeletben elôírt feladat. Az árvízvédelemi célokat szolgáló fásításról a D.11. utasítás rendelkezik.10 méteres biztonsági sávon kívül a Dunán 60 méter, a Tiszán 80 méter, egyéb folyón 30 méter széles árvízvédelmi célú erdôsáv létesítendô a MI-0256-80 mûszaki irányelv szerint. Vízparti fakitermelés elsôsorban a felügyeletet ellátó Vízügyi Igazgatóság feladatköre. Ilyen területre vonatkozó megrendelésnél — ha a megrendelés konkrét elôírást nem tartalmaz —, a meder felügyeletét ellátó szervvel elôzetes egyeztetés, illetve engedélyeztetés szükséges. A vízügyi igazgatási szervek kezelésében lévô kizárólagos állami tulajdonban lévô folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medrei felsorolást a 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról mellékletei tartalmazzák. A felsoroláson túlmenôen az államhatárt alkotó, vagy metszô folyók is állami tulajdont képeznek, így a vízügyi igazgatási szervek kezelésében vannak. A közút-vasút szintbeli keresztezôdéseiben a rálátási háromszöget biztosítani kell, a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet II. függeléke alapján. Vasúti jelzôk mozdonyról, vezérlôkocsiról történô láthatóságát (rálátását) biztosítani kell. A rálátási távolság mértéke a MÁV F.1. Jelzési utasítása szerint, a vasúti pályára engedélyezett km/h-ban kifejezett sebesség tízszeresének 1/3 részével egyenlô, méterben mért távolság, de legalább 200 méter. A szabad rálátást a pálya tengelyétôl mért 3 méter széles sávban kell biztosítani. Ezeken a területeken a fás állománytól való megtisztítását, a rálátás tisztántartását folyamatosan biztosítani kell. Az erdôvel érintkezô, vagy azon áthaladó vasút és közút kezelôje az erdô felöli oldalon köteles 2 méter széles védôsávot kialakítani (gôzvontatásnál 10-10 m), illetve a védôsávot éghetô aljnövényzettôl, gallytól, cserjék-

601

tôl, fáktól tisztán tartani, melyet az 1996. évi XXXI. a tûz elleni védekezésrôl szóló törvény és annak végrehajtására kiadott 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet ír elô. Vasúti hidak, átereszek oldalfalainak és felépítményei biztosító kúpjai állagmegóvása érdekében a felületeken kinövô fákat el kell távolítani, a vasúti törvény végrehajtására kiadott OVSz elôírásai alapján. A vasúti hidak és átereszek alatt lévô természetes és mesterséges vízfolyások, csatornák szabad lefolyásának biztosítása érdekében a meder és a mederszél fala is tisztán tartandó. A vasutat keresztezô vízfolyások partjain a következô tisztán tartandó sávot kell biztosítani: — a Dunán, Tiszán 10-10 méter széles, — egyéb hajózható vízfolyáson 6 méter széles, — állami kezelésû patakon, csatornán 4 méter széles, — önkormányzati, vagy üzemi vízfolyáson 2-2 méter széles sávban. Szerzôdésben kell részletesen kitérni arra, hogy a munkakezdés elôtt mely hatóságtól kell engedélyt kérni, vagy mely hatóság járul hozzá a munka elvégzéséhez. A földalatti energiahordozó vezetékek keresztezési sávjának tisztántartását az 1993. évi XLVIII. bányászati törvény és végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) kormányrendelet írja elô, mely szerint a vezetékjog tulajdonosa ellenôrzi és tartja tisztán a biztonsági sávokat (Magyarországon a MOL). Távvezetékkel és nagyfeszültségû elektromos vezetékkel keresztezett vasúti szakaszokon a vezetékek biztonsági övezetét a 2007. évi LXXXVI. Villamos energiáról szóló törvény és végrehajtására kiadott 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 6.§ határozza meg. A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 13§/j pontjában meghatározott korlátozás szerint: Villamos mû vagy vezetékek biztonsági övezetében fa vagy más növény akkor telepíthetô, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében, − 500 kV névleges feszültségszint felett 6 méternél, gyümölcsfa esetében 9,5 méternél, − 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 5 méternél, − 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 4 méternél, − 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 3 méternél, − 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méternél, − 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél jobban annak legkedvezôtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetôt. Ezen pont alá tartozó biztonsági sávokra vonatkozó tisztántartási kötelezettség a földrészlet tulajdonosát, kezelôjét, használóját terheli. A munkálatok elvégzéséhez nincs szükség hatósági engedélyekre, erre a körülményre a szerzôdésben is célszerû kitérni.

602


4.2.1.3 Állomási és nyíltvonali pályaszakasz villamosított vonalakon

A villamosított vasútvonalakon a villamos felsôvezeték biztonsági övezetét a 2007. évi LXXXVI. Villamos energiáról szóló törvény és végrehajtására kiadott 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 6.§ határozza meg. Erdôk és fásítások és egyéb növényzet esetében 5 méter a biztonsági övezetre vonatkozó a minimális biztonsági távolsága szélsô vezetôktôl mérve, melynek függôleges síkjától növényzet csak a hivatkozott rendelet 13§a szerinti korlátozás szerint lehetséges. Az 5 méteres biztonsági sávon kívül olyan fás növényzet nevelhetô, amely dôléshosszának kétszerese nem haladhatja meg a biztonsági sáv méretét (3 méter magasságú fás növényzet telepíthetô). A híradó fénykábel telepítése, mûködése esetén szükségessé váló pályával párhuzamos nyiladék fenntartására, kialakítására a 2003. évi C. az elektronikus hírközlésrôl szóló törvény ad útmutatást. A fent leírt biztonsági sávokra vonatkozó tisztántartási kötelezettség a földrészlet tulajdonosát, kezelôjét, használóját terheli. A munkálatok elvégzéséhez nincs szükség hatósági engedélyekre, erre a körülményre a szerzôdésben is célszerû kitérni, de az idegenek MÁV Zrt. területen történô tartózkodása és külsô vállalkozók MÁV Zrt. területén történô munkavégzésének munkavédelmi feltételeirôl szóló 45/2012. IX. 07. (MÁV Ért. 21.) EVIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasításban foglaltakat be kell tartani. A munkavégzésre irányuló szerzôdések, megrendelések kiadásánál az Erôsáramú fônökség vezetôjének aláírása is szükséges amennyiben a munkálatok érintik a vezeték megközelítési távolságát (a vezetéktôl 2 méter). Amennyiben a munkavégzéshez a villamos felsôvezeték feszültségmentesítése szükséges, akkor, annak végrehajtását és a felsôvezetékes szakközeg kirendelését is meg kell rendelni az illetékes Erôsáramú fônökségtôl (MÁV E. 101. sz. Utasítás szerint). Kapcsolókertek-, villamos felsôvezeték, vontatási álállomások-, transzformátor állomások területén, az azokhoz tartozó vezetékek, térvilágítási és energiaellátási vezetékek szabad megközelítéséhez szükséges gallyazást, bozótirtást, gazos-cserjés növényi részek eltávolítását a szerzôdésben foglalt feltételek fennállása, erôsáramú szakfelügyelet biztosítása mellett – rendkívül szigorúan betartva az elektromos vezetékek és berendezésekre elôírt biztonsági védelmi (2 m) megközelítési távolságot – kell elvégezni a vasúti törvény és végrehajtására kiadott rendelet alapján. 4.2.2 Vasút üzemeltetéséhez nem szükséges területek 4.2.2.1 Erdônek nem minôsülô lakott, vagy kültéri területek

A vasúti biztonsági sávon kívüli, de a vasúti létesítményeket, berendezéseket, a vasút üzemvitelét veszé-

8. szám

lyeztetô fák kivágására a 2005. évi CLXXXIII. vasúti közlekedésrôl szóló törvény, a végrehajtására kiadott 4. számú melléklet a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelethez (OVSZ) ad lehetôséget. A törvény 43. § (3) értelmében „a vasúti pályahálózatot mûködtetô vasúti társaság — az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett — jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévô növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelôzése, vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett tulajdonos jogai, illetve a környezet- és természetvédelmi érdek szempontjából. A fenti munkák esetén az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerû használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelô kártérítés illeti meg. A 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvrôl 5.8.§ kimondja, hogy a birtokos egy éven belül a jegyzôtôl is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyzô elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértôt a birtoksértô magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tûrni volt köteles. A jegyzô – kérelemrejogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. A jegyzônek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozataltól számított három napon belül végre kell hajtani. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. 4.2.2.2 Erdôtulajdonosok és erdôgazdálkodók által kezelt területek

Az erdôben, gazdálkodási tevékenységhez, a fakitermeléshez az erdészeti hatóság elôzetes engedélyét kell kérni. Engedély nélküli fakitermelés esetén az erdészeti hatóság az erdôgazdálkodót (tulajdonost, jogszerû használót) erdôgazdálkodási bírsággal sújtja. Engedélyt az erdô tulajdonosa, vagy jogszerû használója akkor kaphat, ha elôzetesen kérte az erdészeti hatóságtól a nyilvántartásba vételét (regisztrációs szám). A nyilvántartásba vételen túl szükséges a hatályos erdôterv. Az erdô tulajdonosai osztatlan közös tulajdon esetén bejegyzett erdôgazdálkodó hiányában egyetemlegesen felelôsek az erdô védelméért, az erdôgazdálkodási munkák elvégzéséért, az erdô ôrzéséért. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén az erdészeti hatóság erdôgazdálkodó kijelölését kezdeményezheti.

8. szám


4.2.3 Vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztetô rendkívüli munkák függetlenül a terület tulajdonosától 4.2.3.1 Vasúti baleset, elemi kár, vihar kár esetén

Kidôlô fák, veszélyes megdôlô fák, alámosott gyökérzetû, vagy elszáradt, törött fák soron kívüli kitermelése, a vasúti közlekedés biztonságának megteremtése érdekében teendô intézkedéseket a Vasúti közlekedésrôl szóló törvény (2005. évi CLXXXIII.) és a végrehajtására kiadott Országos Vasúti Szabályzat (103/2003. GKM rendelet) írja elô. A vasutat keresztezô átfolyások, hidak oldalfalainak megrongálódása esetén a szükséges fakitermelés mellett a talaj rendbetételét is el kell végezni. A vasúti bevágás rézsûje megcsúszásának megakadályozása miatt szükséges a fakivágás, ha a rézsün felnövô állomány szélnyomás hatásának van kitéve, és kidôlésével rézsûcsúszást okoz. Villamos felsôvezeték, híradó fénykábel meghibásodás miatti javítása esetén szükségessé válik pályával párhuzamos nyiladék kialakítása. 4.2.3.2 Vasúti területet érintô vasútüzemi bôvítés, vonal rehabilitációs, beruházási munkák

Vasúti kezelésben lévô állami területen történô vasútbôvítés miatt szükségessé váló fakitermelések. Vonal rehabilitációs munkák során vasúti kezelésben lévô állami területen szükségessé váló fakitermelések. A fent meghatározott esetekben a vasúti közlekedés biztonságának megteremtése érdekében teendô intézkedéseket a Vasúti közlekedésrôl szóló (2005. évi CLXXXIII.) törvény és a végrehajtására kiadott Országos Vasúti Szabályzat (103/2003. GKM rendelet) írja elô. 4.2.3.3 Vasúti területet érintô idegen beruházási munkák

A természet védelmérôl szóló törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja - Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tôlük elvárható mértékben kötelesek közremûködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelôzésében, a károk megelôzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás elôtti állapot helyreállításában. A földalatti energiahordozó vezeték sérülése esetén (kôolaj származékok vezetékes szállítása) szükségessé váló fakitermelésre a bányászati törvény (1993. évi XLVIII.) és végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) kormányrendelet ad elôírásokat. Egyértelmûen a vezetékjog tulajdonosát határozza meg helyreállítóként és a terület indokolt rendezésére. 4.2.3.4 Egészségügyi fakitermelések

Kitermelési okok fafajtól függôen: fûz, nyár fafajoknál fagylécesség, olvadás, kiszáradás, korhadás. Kemény

603

lombos fafajoknál (pl.: tölgy, akác) korhadás, taplógombásodás, kiszáradás. Fertôzô növény egészségügyi állapot esetén (gomba, vagy rovarfertôzés), az erdészeti, vagy növényvédelmi hatóság, esetleg mindkettô együtt rendeli el a zárlati védekezéssel együtt járó kitermelést. Ebben a pontban foglalt esetekre a 2008. évi XLVI. számú az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérôl szóló törvény ad felhatalmazást, illetve ír elô kötelmeket a terület tulajdonosai, illetve használója részére. A vasúti töltést veszélyeztetô vizes, mocsaras térség elnádasodását segítô faállomány kitermelése, illetve fajta váltása, a kitermelt fa tuskójának irtása, a korhadék vízzáró anyaggal való utólagos kitöltése. 4.3 Cserjeírtás, gallyazás, fakivágás, fapótlás 4.3.1 Gallyazás környezetvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és egyéb elôírásai Bozót- és cserjeirtás a PVÜF PVTIG szakmai osztályvezetôjének írásos engedélye alapján végezhetô. Az engedélyben meg kell határozni a munkavégzés pontos helyét. A kijelölt terület vasúti pályával párhuzamos terjedelmét a helyi sajátosságok és a munkavédelmi szempontok figyelembe vételével az engedélyezô határozza meg, de az engedély egy állomásköznél nagyobb területet nem foglalhat magába. Az engedély csak meghatározott idôre szólhat, maximum 6 hónapra lehet érvényes. Az engedély kiadása elôtt a kérelmezôt kimutathatóan munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás során az alábbiakra kell kitérni: • a munkavégzésre igénybe vehetô terület és annak megközelítése, • a vasúti pálya, a villamos felsôvezeték illetôleg a pályatartozékok megközelítési korlátozásai, • baleset vagy egyéb rendkívüli esemény során követendô eljárást, jelentési kötelezettséget, annak rendjét, • tûzgyújtási korlátozást, • a munkavégzés során bármilyen okból a MÁV Zrt. létesítményeiben vagy harmadik személy tulajdonában okozott károkért felelôsséggel tartozik, • a kioktatott személy munkavezetôként valamennyi munkaterületen tevékenykedô személy munkájáért és testi épségéért felelôsséggel tartozik, • a kioktatott személy a munkavégzéshez használt szerszámok és gépek szakszerû és balesetmentes üzemeltetéséért felelôsséggel tartozik, • egyéb, a helyi sajátosságokból adódó, biztonság szempontjából lényeges helyi szabályokat, • az engedélyben rögzíteni kell, hogy a munkavégzés csak szakfelügyelet mellett végezhetô. A szakfelügyelet(ek) költségei az engedélyest terhelik, • az engedély kiadása elôtt a kiadmányozó köteles egyeztetni a területileg illetékes távköz-

604


•

•

• •

•

•

lési, erôsáramú illetve biztosítóberendezési osztály vezetôjével és amennyiben ezen osztályok állagába tartozó berendezések üzemszerû mûködésének és állagmegóvásának biztosítása érdekében is feltételeket kell szabni, azt a kiadmányban rögzíteni kell, villamos vontatásra berendezett pálya esetén az engedélyt a területi pályás és a TEB osztályvezetô együtt adja ki, az kizárólag mindkettôjük aláírásával érvényes. A TEB osztályvezetô a helyi adottságok függvényében dönt az erôsáramú szakfelügyelet szükségességérôl, melyet az engedélyben rögzíteni kell, az engedélyben rögzíteni kell, hogy a területen munkát végzôk, a szakfelügyeletre kirendelt pályavasúti dolgozó(k) vasút-üzembiztonság fenntartása érdekében adott utasításait kötelesek betartani, a kiadott engedélyekrôl a pályás osztályon nyilvántartást kell vezetni, a kiadott engedélyt és az oktatást igazoló dokumentumot a munkavégzésért felelôs magánszemély a munkaterületen köteles magánál tartani, az engedélyben rögzíteni kell, hogy a munkavégzés csak akkor kezdhetô meg, ha a MÁV Zrt. területileg illetékes pályás szervezeti egység arra jogosult munkavezetôje (fôpályamester) az érintett állomás vagy valamelyik szomszédos állomás Fejrovatos elôjegyzési naplójába a munkavégzés megkezdését és várható befejezésének idejét, pontos helyét, tárgyát elôjegyezte és azt aláírta, valamint a területileg illetékes pályavasúti diszpécsernek bejelentette. A munka befejezését a szakfelügyeletre kirendelt pályavasúti dolgozó személyesen, állomásközi távbeszélôn, pályatelefonon vagy mobiltelefonon köteles az érintett vagy szomszédos állomás forgalmi szolgálattevôjének bejelenteni, a kullanccsal fertôzött területen csak olyan munkavállalót szabad foglalkoztatni, aki a fertôzô betegségek és a járványok megelôzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrôl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletnek és a biológiai kockázatokról szóló 61/1999. (12. 01.) Eü. M. rendeletnek megfelelôen a kullancs által terjesztett kullancsencephalitis-vírus elleni védôoltásban részesült.

4.3.2 Gallyazás a villamos felsôvezeték hálózat mentén A villamos vontatási berendezések, energiaellátási és térvilágítási berendezések biztonsági övezetében lévô fák, bokrok ágait, gallyait el kell távolítani úgy, hogy azok a berendezést a hivatkozott rendeletben foglaltaknál jobban a legkedvezôtlenebb esetben se közelítsék meg. Gallyazási munkáknál a „Villamosmûvek,

8. szám

valamint a termelôi, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetérôl” vonatkozó rendelet szerinti elôírásokat kell biztosítani. A gallyazással egy idôben az oszlopokról a kúszónövényeket el kell távolítani, az oszlopok mászhatóságát biztosítani kell. A gallyazási munkát a vezeték nyomvonalában lévô fák vegetációs idôszakán kívüli (nyugalmi) idôszakában kell végezni. Ezen idôszakon kívül munkát csak élet- és balesetveszély megszüntetése illetve üzemzavar megelôzése céljából szabad és kell végezni. A munkák elszámolása a ténylegesen legallyazott fa 1,3 m magasságban mért törzsátmérôje alapján történik. A munkavégzéshez tartozik a munkakezdés és befejezés bejelentése a terület tulajdonosának a vonatkozó utasítások szerint. 4.3.3 Gallyazás az ûrszelvény biztosítása érdekében nem villamosított vonalakon A vasúti pálya biztonsági övezetében lévô fák, bokrok ágainak, gallyainak eltávolítását úgy kell elvégezni, hogy azok 1 éves növekményt is figyelembe véve az ûrszelvényt 1,25 m-nél jobban a legkedvezôtlenebb esetben se közelítsék meg. A gallyazási munkát a pálya nyomvonalában lévô fák vegetációs idôszakán kívüli (nyugalmi) idôszakában kell végezni. Ezen idôszakon kívül munkát csak életés balesetveszély megszüntetése illetve üzemzavar megelôzése céljából szabad és kell végezni. A munkák elszámolása a ténylegesen legallyazott fa 1,3 m magasságban mért törzsátmérôje alapján történik. A munkavégzéshez tartozik a munkakezdés és befejezés bejelentése a terület tulajdonosának a vonatkozó utasítások szerint. 4.3.4 Ûrszelvény tisztítása villamosított és nem villamosított vasútvonal mentén Nyiladék vagy bevágás esetében a vasúti pályahálózat nyomvonala mentén az elôbbiek teljes szélességében a magasra nôtt, illetve folyamatosan növô növényzetet el kell távolítani. Egyéb területeken mindazon fákat, amelyek a pálya irányába történô dôlés esetén az ûrszelvényt, a felsôvezetéki berendezést (vezetéket, oszlopot, optikai kábelt stb.) távközlô berendezéseket, erôsáramú egyéb berendezést (vezeték, oszlop, világítótest stb.), jelzôberendezést veszélyeztetik, ki kell vágni. Ûrszelvény meghatározását az MSz 86913:1981; MSZ8691-4:1981 tartalmazza. Az ûrszelvény kitisztítása után minden területen lehetôség szerint el kell végezni a nyiladék vegyszeres utókezelését. Ennek eredményeként el kell érni, hogy a nyiladékban kivágott fás szárú növények ne hajtsanak ki újra. E mûvelet során az alkalmazott növekedés és sarjképzôdést gátló vegyszereknél teljes mértékben be kell tartani az engedélyezô hatóság elôírásait. A vegyszerezést el kell hagyni, ha az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás folyamán ezt határozatban megtiltja

8. szám


605

(környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból érzékeny területek). Abban a sávban, amelyben a kidôlô fák a vezetékeket megérinthetik, a kidôlés veszélyes (beteg, kimosódott gyökérzetû) fákat ki kell vágni akár az ûrszelvényen kívül is. A nyiladéktisztítási munkába (költségébe) beletartozik az ûrszelvényen kívüli veszélyes fák kivágása is. Az oszlopokról a kúszónövényeket el kell távolítani, az oszlopok mászhatóságát biztosítani kell. A nyiladék szélessége a vezeték nyomvonalától mindkét irányban nem szigetelt vezeték esetén legalább 7,5-7,5 m, burkolt vezeték esetén 3-3 m kell legyen. Ha az erdônyiladék létesítésekor ennél nagyobb nyiladékot vágtak, akkor ebben a szélességben kell a nyiladékot tisztítani. A munka tartalmazza a munkavégzéssel járó járulékos munkák elvégzését is, szükség esetén a munkaterület szélének festékkel történô megjelölését, valamint a levágott növényi részekkel kapcsolatos tevékenységeket (kihordás, aprítás, szétterítés, darabolás, összerakás, elszállítás, stb.). A fakivágási engedélyek beszerzése, egyeztetés, fakitermelési és engedélyezési terv készítése a területileg illetékes PVÜF PVTIG feladata. Az erdô tulajdonosával, kezelôjével a munka megkezdése elôtt írásban kell megállapodni a munka kezdési és befejezési idôpontjában, valamint abban, hogy mi lesz a kivágott fák, növények sorsa, mit kell velük tenni. Elsôdlegesen a nyiladék szélére kell kihordani, de ha a tulajdonos, kezelô indokoltan kéri, vagy az engedélyezô hatóság határozata más elôírást tartalmaz, akkor annak megfelelôen kell kezelni, ha szükséges lerakó helyre kell szállítani. A munkavégzés során a tûzvédelmi elôírásokat be kell tartani.

kívüli fák kivágása is az erdônyiladék tisztításhoz tartozik). A munka tartalmazza az érintett fa kivágásához tartozó engedélyek beszerzését (illetékes PVÜF PVTIG feladata), a fa ágainak levágását, a törzs darabolását, a tô földfelszín alatti elvágását a hozzá tartozó földmunkával, a kivágott fa elszállítását. A munkavégzést olyan technológiával kell végezni, hogy a környezetben a fakivágásból eredôen ne keletkezzen kár. A munka elvégzését követôen a helyszínen a vágástakarítást el kell végezni, a terepet rendezni kell.

4.3.5 Kapcsolókertek, vontatási álállomások gyomtalanítása

Más munkával (gallyazás, nyiladéktisztítás, gyomtalanítás) nem érintett területen elôforduló esetekben. A munka tartalmazza a rálátási háromszög megtisztítását a növényzettôl, szükségszerûen a növények tövének mechanikai irtását (kapa, stb.), a növényi részek mielôbbi elszállítását. A rálátási háromszögben lerakott idegen anyagot (földet, hulladékot, stb.) el kell távolítani, a növô növényzetet lehetôleg gyökerestül ki kell irtani, a terepet oly módon kell rendezni, hogy a rálátási háromszög területén, környezetében az akadálymentes rálátás mindenkor biztosított legyen (D.11. utasítás). A rálátási háromszög megtisztítása után lehetôség szerint el kell végezni a növényzet vegyszeres kezelését. Ennek eredményeként el kell érni, hogy a kivágott fásszárú növények ne hajtsanak ki újra. E mûvelet során az alkalmazott növekedést és sarjképzôdést gátló vegyszereknél teljes mértékben be kell tartani az engedélyezô hatóság elôírásait. A vegyszerezést el kell hagyni, ha az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás folyamán ezt határozatban megtiltja (környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból érzékeny területek). Az engedély beszerzése az illetékes PVÜF PVTIG, illetve vállalkozó munkavégzése esetén a Vállalkozó feladata.

A kapcsolókertek, valamint a vontatási alállomások és takaréktranszformátor állomások bekerített területének gyomtalanítása az Erôsáramú Fônökség feladata. A munka tartalmazza a gazos-cserjés növényi részek eltávolítását, kapcsolókertek kapálását, alállomásokon a fû lenyírását, vagy kaszálását, valamint a növényi részek és a transzformátor állomás körül keletkezett hulladék aznapi elszállítását (Alállomások területén gyomirtás csak mechanikai úton lehetséges!). Amennyiben a vontatási alállomások közös MÁV — áramszolgáltatói alállomások, akkor azok gyomtalanításával, fûnyírásával kapcsolatban az Üzemviteli Megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni. 4.3.6 Fakivágás földfelszín alatt (10 cm törzsátmérô felett) Bármely esetben, ha az adott fa törzsátmérôje 10 cm felett van, és az érintett hálózaton erdônyiladék tisztítást nem kell elvégezni. (Az erdônyiladék tisztítással érintett vezetékek esetén, a nyiladékon belüli, és azon

4.3.7 Kivágott fa pótlása A felsôvezeték biztonsági övezetében fát, bokrot telepíteni csak -, a Területi Távközlô, Erôsáramú -, és Biztosítóberendezési Osztály elôzetes engedélye alapján szabad. A telepítés során a következô munkafolyamatokat kell elvégezni! Az elôírt darabszámú és méretû facsemete helyszínre szállítása, az ültetô gödrök kiásása, a facsemeték elültetése, földvisszatöltés tereprendezés, a terület alapos locsolása. A tételmennyiség meghatározása az újonnan ültetésre kerülô facsemeték száma szerint kell történjen. Az ültetés lehetôleg konténeres alacsony törzsû suhánggal. Tûzkár elkerülésére 100X100 cm-es tányérmûveléssel. Fák, bokrok telepítésekor a villamosított vonalakon a felsôvezetéki berendezésektôl akkora távolságot kell tartani, hogy azok a késôbbiek során se veszélyeztessék a felsôvezetéki berendezéseket. 4.3.8 Útátjárók környezetében a rálátási háromszög biztosítása (növényzet eltávolítása)

606


4.4 A Vasúti fásítások A fásítás jellege szerint — lehet fasor, facsoport, hófogó erdôsáv, illetve erdô. A fentieken kívül kisebb területen is végezhetô díszítô fásítás, hiánypótlás a PVÜF PVTIG éves karbantartási keretének terhére. A fásítási igények felmérésénél sorrendiséget kell megállapítani, melynél elsôsorban a nemzetközi és egyéb vasúti fôvonalakat kell figyelembe venni. A továbbiakban az egyes vonalak fásításánál a vasút korszerûsítési munkák végrehajtására, az esetleges vasútvonal megszüntetésre is tekintettel kell lenni. Ezeken a vasútvonalakon csak a korszerûsítési munkák befejezése után szabad fásítani, illetôleg tervezett megszüntetés esetén egyáltalán nem szabad telepítést végezni. Az erdôtelepítés és fásítás megkezdésének idôpontját az erdôgazdálkodó MÁV Zrt. (illetékes PVÜF PVTIG) köteles a teljesítés helye szerint illetékes erdészeti hatóságnak elôzetesen bejelenteni. Az állam az erdôtelepítésekhez és a fásítások létesítéséhez a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. Az erdôgazdálkodó erdôtelepítést — ha a törvény másként nem rendelkezik — csak jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezhet. Hófogó erdôsáv telepítése esetén, ha a telepítéshez szükséges területet mezôgazdasági mûvelésbôl kell kivonni, a PVÜF PVTIG-nek meg kell szereznie az illetékes szervek elôzetes hozzájárulását és engedélyét. Az erdô telepítése befektetett eszköz létrehozása, ezért létesítésekor a MÁV Zrt. beruházás létrehozására és használatbavételére vonatkozó szabályzatait be kell tartani. A vasútmenti fásítások létesítése az illetékes PVÜF PVTIG költségeit terhelik. 4.4.1 Fasorok fenntartása A fák hosszú távú egészséges fenntartásához elengedhetetlen rendszeres nyesésük, metszésük. A növények telepítése után ki kell alakítani a fajra jellemzô koronaformát, késôbb a fenntartó nyesések, szárazgallyazások, segítik a fák habitusának megfelelô kialakulását. Speciális és szükségszerû beavatkozás a közlekedésbiztonsági és légvezetékek alatti nyesés és gallyazás. Az új telepítésû fáknál törekedni kell a területek adottságainak megfelelô fajú fák ültetésére (légvezeték alá például gömbkoronájú fa, szûk utcákba oszlopos fák). Kiemelt feladat a fasorok tervezése, favédelmi tervek készítése, fasorok felmérése, mely a fák helyére, fajára, méretére, korára, állapotára és értékére terjed ki. A fasorok telepítése, fák átültetése a telepítési terv elkészítésétôl a kivitelezésig. Metszés, gallyazás kosaras kocsival vagy alpinista technikával. Az elektromos légvezetékek ûrszelvényében élô fák szakszerû gallyazása.

személyi adatait, majd tájékozódunk egészségi állapotáról, feltérképezzük a sérüléseit és megállapítjuk a különbözô betegségeit. 4.5 Fakitermelés 4.5.1 A fakitermelés engedélyezése és végrehajtása A vasúti fásítások elsôsorban védelmi, környezetvédelmi és esztétikai feladatot szolgálnak és csak másodlagos cél a fatömeg termelés. A MÁV Zrt. kezelésében levô erdôkben, hófogó sávokban, egyéb fásításokban elsôsorban a beteg, kiszáradt, törött, valamint a közlekedés biztonságát akadályozó, illetve veszélyeztetô fák kivágását kell betervezni. A vasútvonalak korszerûsítését akadályozó fásításokat rendszeresen figyelemmel kell kísérni oly módon, hogy a kitermelés a korszerûsítési munka kezdete elôtt megtörténjék. A fakitermelés szabályozásánál használt fontosabb erdészeti fogalmak magyarázata. a) Fatömeg=fatérfogat: az a faanyag-mennyiség (volumen), amit egyes fa, vagy valamely faállomány képez. A fatömeget számítással kell megállapítani. Az egyes fa fatömegének kiszámítása köbözéssel, az állományok fatömegének megállapítása pedig fatömegtáblák használata segítségével történik. b) Bruttó fatömeg: A kitermelésre kerülô faanyag

még lábonálló, kéregben mért teljes tömege, a földfelszíntôl mért 130 cm-es magasságban a törzsátmérô és a földfelszíntôl a koronacsúcsig mért magasság alapján (Christen — famagasságmérô). Lényegében a vágáslap feletti összes fatermelés, vagyis a tövön álló fának, illetve faállománynak föld feletti, kéregben mért összes vastag- és vékonyfa mennyisége tömörköbméterben. A bruttó fatömeg különféle eljárásokkal határozható meg, amelyek pontossága 10% eltérést enged meg. A bruttó fatömeg egyenlô a nettó fatömeg + kitermelési és szállítási apadék + kéregapadék. A kitermelési és szállítási apadék (a fûrészpor, a széthulló faágak stb. tömege) a bruttó fatömegnek mintegy 5%-a. Azokon a területeken, ahol az ágfa rôzsetrágyaként visszamarad, ezen a címen is számításba kell venni 1–3% veszteséget. A kéreg apadék az iparifa választékok bruttó fatömegének bizonyos, az átlagvastagságtól és a használati módtól függô %-a.

Használati kód Véghasználat

4.4.2 Faápolás Gyérítés A faápolás mindig a fa állapotának felmérésével kezdôdik. A diagnosztika elsô lépéseként rögzítjük a fa

8. szám

Kéregszázalék Durva közepes vékony kérgûfáknál 13–16 10–14 6–13 17–20 13–17 11–15

8. szám


A kéregszázalékok alsó határát általában a vastagabb, felsô határát a vékonyabb átmérôjû fákra kell alkalmazni. Durva kérgû a tölgy, a nyárfélék, nyír, vadgesztenye, akác. Közepes kérgû a hárs, éger, fûz, szil, kôris. Vékony kérgû a bükk, gyertyán, juharok, platán stb. c) Nettó fatömeg: a fa vagy faállomány fatömege erdei választékokká feldolgozott állapotban. Tartalmazza az összes kitermelt és a bemérési szabályok szerint ténylegesen számba vett választékok összes fatömegét. Megállapításának két módja van: — közvetlen módja a már elôállított erdei választékok számbavétele (utólagos megállapítás), — közvetett módja a bruttó fatömeg számbavétele és ennek csökkentése az elôállításra tervezett erdei választékok esetére vonatkozó kitermelési és feldolgozási apadékkal (elôzetes megállapítás). A nettó fatömeg kb. 25%-kal kevesebb, mint a bruttó fatömeg. A fakivágási engedély megszerzését követôen és a fakitermelés végrehajtása érdekében az illetékes PVÜF PVTIG, a tárgyévet megelôzô év október hó 1-ig köteles jelentést tenni a PVÜF PLO részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a kitermelésre váró fák helyét (állomásköz, szelvény megjelöléssel), faját és mennyiségét (bruttó fatömeg). A fatömeg meghatározásához az Építôipari Munkanormák I. Irtási és ültetvényezési munka fatömegszámítási táblázatokat, illetve az un. Sopp- féle Fatömegszámítási táblázatot kell felhasználni, mely a köbtartalmat a kivágandó fa faja, törzsátmérôje és magassága alapján határozza meg(lásd2.és3.mellékelt). A fatömegfelvételi jegyzôkönyv 4 példányából áll, 4 példányt a PVÜF PVTIG szakmai osztályához kell felterjeszteni a fakitermelési tervekkel együtt. A 4 példányból egy a kitermelés engedélyezését tárgyaló ügyiratban marad, 3 példányt záradékkal ellátva a szakasz kap vissza. A fatömegfelvételi jegyzôkönyv mellett 9 példányban fakitermelési tervet kell a szakaszon kiállítani, melybôl egy a szakaszon marad, négyet az illetékes PVÜF PVTIG szakmai osztályához kell felterjeszteni. Ebbôl egy példány az erdészeti hatóságé, egy az engedélyezô ügyiratban marad (PVÜF PVTIG), 1példányt a Fejlesztési beruházási fôigazgatóság felé kell továbbítani, 1 példányt a Területi vasútbiztonság felé kell megküldeni. A szakasz példánya az alapja az év végi leszámolások végrehajtásának és a fakitermelési statisztikai adatszolgáltatásnak. Az erdészeti hatóságokhoz a fatömegfelvételi jegyzôkönyveket nem kell megküldeni, mert a fakitermelési tervek ugyanazon adatokat tartalmazzák. Abban az esetben, ha a külsô alvállalkozó (nem MÁV csoporton belüli) végzi a fakitermelést, úgy a fakitermelési tervet 4 példányban feléjük is el kell juttatni. Az illetékes PVÜF PVTIG a szakaszok bejelentései alapján összesítést készít. Az összesítô kimutatást és a

607

fakitermelési terveket – három példányban – a tárgyévet megelôzô év augusztus 1-ig köteles megküldeni az illetékes erdészeti hatóságnak engedélyezés végett. Az erdészeti hatóság a jóváhagyott — záradékkal ellátott — okmányokat visszaküldi az illetékes PVÜF PVTIG-nek. A PVÜF PVTIG szakmai osztálya a jóváhagyásról értesíti a PVÜF PLO-t, illetve a szakaszt, két példány fatömegfelvételi jegyzôkönyv és egy példány fakitermelési terv visszaküldésével és határidôt jelöl meg a kitermelésre kerülô fák feltûnô módon (festéssel) való megjelölésére. Fakitermelés csak a PVÜF PVTIG-ek dolgozói által- önkezelésben vagy a központ által megkötött vállalkozási szerzôdések keretein belül végezhetô! Ez a tevékenység a központi szerzôdések keretein kívül csak egyedi különösen indokolt esetben, szerzôdéses keretek között végezhetô. A szerzôdés elôkészítése engedélyeztetése és megkötése az illetékes PVÜF PVTIG szakmai osztályának feladata és felelôssége (Ezen szerzôdések megkötésérôl PVÜF PVTIG tájékoztatást nyújt a PVÜF PLO részére). A motorfûrész fokozottan balesetveszélyes kézi szerszám, ezért kezelése szakértelmet igényel. A 15/1989. (X.8.) MÉM rendelet (1. függelék) az Erdészeti Biztonsági Szabályzat értelmében a motorfûrészes fakitermelést OKJ-s szakképesítéssel rendelkezô munkavállaló végezhet. Az elôírtak érvényesek az önkezelésben, illetve a vállalkozóval végzett fakitermelésre is. A fakivágás idôtartama alatt — bármely szerv végezze is azt — a pályafenntartási szakszolgálat köteles gondoskodni a forgalom biztonságáról (F.2.sz. Forgalmi utasítás). A kivágott faanyagot a ténylegesen felköbözött mennyiség alapján m3-ben kell visszanyerni, a faanyag minôsége alapján (a D. 54. sz. Mûszaki Útmutatóban levô térfogatsúly táblázat alapján). A kitermelt fa bevételezését áru bevételként — fellelt készlet — kell kezelni. A készletmozgási, anyagmozgási bizonylatok kitöltésére vonatkozó részletes szabályokat a 4/2012. (MÁV Ért. 17.) utasítás tartalmazza. Vasútvonal korszerûsítés vagy egyéb beruházási munka miatt szükségessé váló fakitermelésekrôl a tárgyévet megelôzô lehetôség szerint június 1-jéig a beruházó köteles tájékoztatni a szakaszt, hogy a fakitermelési engedély megszerzésére intézkedhessen. Elôre nem látható rendkívüli fakitermelés szükségessége esetén póttervet kell készíteni és soron kívül engedélyeztetni az elôzôekben szabályozott módon. A fakitermelés engedélyezése és végrehajtása c. fejezet elôírásai a 100 mm-es és e feletti faátmérôre vonatkoznak. E méret alatti kitermelés esetén fakivágási tervet, illetve fatömeg felvételi jegyzôkönyvet nem kell készíteni. A cserjeirtást, tisztogatást, egyedi kiválasztást 100 mm átmérô alatt, az utasítás nem korlátozza, azonban ez a tevékenység is központi szerzôdésen kívül csak egyedi különösen indokolt esetben szerzôdéses keretek között végezhetô. A szerzôdés elôkészítése engedélyez-

608


tetése és megkötése az illetékes PVÜF PVTIG szakmai osztályának feladata és felelôssége. 4.5.2 A faanyag hasznosítása A fakivágási megrendelôkben minden esetben rögzíteni kell, hogy a kitermelt fa zöld hulladék-e, vagy értékesíthetô, illetve bevételezhetô-e. Favágás, illetve bozót és cserjeirtás után keletkezô faanyag és lomb hasznosítása (faágak esetén csak a 100mm-nél kisebb faágak) a PVÜF PVTIG hatáskörébe tartozik, mely esetén elsôsorban az újrahasznosítást kell elôtérbe részesíteni, az elszállítással kapcsolatos szolgáltatás megrendelésére csak az éves PVÜF PLO által megkötött központi szerzôdés ad lehetôséget. A kivágott faanyagot legalább erdei sarangba, köbméterbe (1,2mx1mx1,7m) illeszkedve (kb. 120 cm hosszra darabolva) kell összevágni és a terület vágástakarítását el kell végezni. A favágást követôen törekedni kell a faanyag helyszínrôl történô értékesítésére, amennyiben az nem megoldható a vagyonvédelem hiánya miatt, úgy a kitermelt faanyag beszállítása a kijelölt szakaszokra történik, annak érdekében, hogy az értékesítés írásbeli lebonyolítása után a szakaszokról történhessen az elszállítás! A faanyag szakaszokra történô beszállítása (illetve beszállíttatása) a PVÜF PVTIG feladata. A PVÜF PVTIG összegzi a következô évben várható favágásokat a jóváhagyott favágási terv alapján (a hatósági jóváhagyás -erdészeti engedély- beszerzését követôen, illetve azon favágásokat, ahol hatósági engedély nem szükséges), a várható vissznyereménnyel együtt, majd a PVÜF PLO felé megküldi a tárgy évet megelôzô év október 20-ig, annak érdekében, hogy a következô évben várhatóan keletkezô faanyag mennyiségérôl a PVÜF PLO október 31-ig a BLÜ Újrahasznosítási Központját tájékoztatni tudja. Fakivágási igény (terv) MÁV SZK BLÜ részére megküldendô bejelentésnek (így a PVÜF PLO-hoz beérkezett adatoknak) tartalmaznia kell: a kivágandó fa fajtáját, darabszámát, egyedi méreteit, a kivágás után keletkezô rönk és a gallyak mennyiségét (várható vissznyeremény) a kivágandó fa találati helyét. A PVÜF PVTIG szakmai osztályhoz beérkezett vásárlási kérelmeket, minden esetben tételszám, mennyiség, engedély feltüntetésével átadják a BLÜ Újrahasznosítási Központ részére, akik a megadott adatok alapján elvégzik az értékesítést. Az értékesítési ár meghatározása, valamint az értékesítési eljárás lebonyolítása a BLÜ Újrahasznosítási Központ feladata, aki a kitermelt fák aktuális nettó értékesítési árairól a PVÜF PLO felé tájékoztatást küld. A kérelmeken feltüntetett mennyiség alapján az értékhatárnak megfelelôen a BLÜ Újrahasznosítási Központ nettó 200 000 Ft-ig értékesítési ügyletet, az ettôl magasabb árra, adásvételi szerzôdést köt. Az értékesítés lebonyolításában a kijelölt készletcsoportok közremûködnek.

8. szám

4.5.3 Ellenôrzés A telepítések évenkénti százalékos eredményesség vizsgálatánál, valamint az öt évet elérô telepítések kezelésbe vételénél a PVÜF PVTIG szakmai osztályának képviselôje köteles megjelenni. A fakitermelés szakszerû elvégzését, a kivágás és visszavételezés (m3) pontos mennyiségi megállapítását elsôsorban az illetékes fôpályamester tartozik ellenôrizni. A fakitermelést köteles ellenôrizni a PVÜF PVTIG szakmai osztályának vezetôje által kijelölt illetékes (fônökség) munkatársa vagy az illetékes szakasz fôpályamestere. Az ellenôrzésnek ki kell terjednie mind a szakmai, mind a mennyiségi területre. Minden kitermelést megelôzôen a szakasznak értesítenie kell a PVÜF PVTIG szakmai osztályánál dolgozó favágásért felelôs elôadót az idôpont megjelölésével. A PVÜF PVTIG szakmai osztályának vezetôje által kijelölt dolgozók a helyszínen – esetenként – kötelesek ellenôrizni a szakszerû munkáltatást, továbbá a fatömegfelvételi jegyzôkönyvben rögzített adatokat egyeztetni kell a kitermelt fa mennyiségével. Az esetleges eltérés okát minden esetben vizsgálni kell. A PVÜF PVTIG szakmai osztályának vezetôje felelôsségre vonást tartozik alkalmazni a hibáztathatókkal szemben – a nettó fatömeghez viszonyított – 10%-ot meghaladó eltérés esetén. Saját kezelésben végzett fakitermelés esetén a fôpályamester minden esetben köteles egyeztetni a munkalapon elszámolt teljesítményt a vonatkozó visszavételezési (AV) jegyekkel, illetve fatömegfelvételi jegyzôkönyv adataival. Eltérés esetén vizsgálatot kell indítani. 4.6 Erdôtulajdonosra vonatkozó elôírások Az országos vasúti pályahálózat mûködtetését végzô gazdasági társaság (MÁV Zrt.) egyes helyeken 5000 m2-nél nagyobb erdei fafajokkal fedett, egybefüggô fás állomány esetében erdôtulajdonosnak minôsül. E területekre a 2009. évi XXXVII. Az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról szóló törvény és a törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet vonatkozik. A kitermelések, fásítások a törvény elôírásai alapján végezhetôk. Az ütemtervek egyben a pótlások mennyiségére, minôségére és idôbeni végrehajtására is adnak utasítást. A tervezett erdôkben az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdôtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól, így a munkákat célszerû 5 éven át ugyanazon kivitelezôvel végeztetni. Erdôket érintô beruházások, idegen kivitelezôk (pl. híd, autópálya, stb.) miatt szükségessé váló rendkívüli kitermeléseket a törvény és végrehajtási rendelete értelmében a megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága külön eljárással és külön költségtérítés mellett engedélyezi. Az Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósággal való kapcsolattartás és engedélyek megszerzése a PVÜF PVTIG feladata.

8. szám


A 2009. évi XXXVII. 4.§ (az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról) törvény hatálya alá nem tartozó (Pl.: A vasút, valamint az egyéb vonalas mûszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévô 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tônél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre.) fa- és cserjefajokból álló faállomány esetében, a munkálatok végzése során az 1996. évi LIII. (természet védelmérôl) törvény elôírásai az irányadók. A városok, községek, a lakótelep és más települést védô településvédelmi, valamint a belterületi erdô, védelmi erdônek minôsül. Engedély kiadása és esetleges pótlás elrendelése a település jegyzôjének feladata. Az erdôtulajdonosok és erdôgazdálkodók jogait, kötelezettségeit és nyilvántartásba vételét az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, a végrehajtására kiadott, többször módosított 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról, továbbá az Erdôrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet szabályozza. Az erdôben gazdálkodási tevékenységhez, mindenekelôtt a fakitermeléshez, az erdészeti hatóság elôzetes engedélyét kell kérni. Engedély nélküli fakitermelés esetén az erdészeti hatóság az erdôgazdálkodót (tulajdonost, jogszerû használót) erdôgazdálkodási bírsággal sújtja. Gazdálkodási engedélyt az erdô tulajdonosa vagy jogszerû használója csak akkor kaphat, ha elôzetesen kérte az erdészeti hatóságnál erdôgazdálkodói nyilvántartásba vételét. Az erdô tulajdonosai osztatlan közös tulajdon esetén, bejegyzett erdôgazdálkodó hiányában, egyetemlegesen felelôsek az erdô védelméért, az erdôgazdálkodási munkák elvégzéséért, az erdô ôrzéséért. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén az erdészeti hatóság erdôgazdálkodó kijelölését kezdeményezheti. Az erdôgazdálkodói nyilvántartásba vételhez az alábbiak figyelembe vétele szükséges: Az erdôterület kizárólagos tulajdonosának a tulajdonjogát igazoló okirat melléklésével kérnie kell a nyilvántartásba vételét a területileg illetékes (az erdôterület földrajzi fekvése szerinti) erdészeti hatóságtól. Ha az erdôterületnek a földnyilvántartás szerint több tulajdonosa van, azon társult erdôgazdálkodást kell folytatni. Elsô lépésként meg kell gyôzôdni arról, hogy az érintett erdôterületre már megtörtént-e az erdôgazdálkodó bejegyzés (erdészeti hatóság, korábbi tulajdonos, tulajdonostársak). Bejegyzett erdôgazdálkodó esetén résztulajdonosnak vele kell együttmûködnie. Ha több tulajdonos birtokolja az erdôt és az erdészeti hatóságnál még nincs bejegyzett erdôgazdálkodójuk, az erdôgazdálkodásra gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre, vagy a gazdálkodási tevékenység ellátásával ilyen szervezetet illetve személyt bízhatnak meg. A megbízott személy lehet tulajdonostárs vagy kívülálló is. Erdôgazdálkodási kötelezettségüknek eleget tehetnek úgy is, ha erdejüket használatba vagy haszonbérbe adják és az errôl szóló szerzôdés nevesítve tartalmazza az erdôgazdálkodói kötelezettségek és jogosultságok

609

átruházását is. A PVÜF PVTIG -nek a pályafelügyelet során észlelt — az erdôtervben szereplô — engedélynélküli fakivágásokról (lopás) feljelentést kell tenni az illetékes rendôrkapitányságra. 4.6.1 A jegyzôi hatáskörök és az erdészeti igazgatás kapcsolódó területei Az erdôterületen és a fásításokban lévô fák kivágásával, pótlásával kapcsolatos hatáskört az erdôrôl és az erdô védelmérôl szóló 2009. évi XXXVII. törvény az erdészeti hatóságra ruházta. A fenti törvény (Evt.) hatálya alá nem tatozó területeken lévô egyes fák védelmével a védett természeti területeket és védett fákat kivéve a fák kivágásával, pótlásával kapcsolatos rendelkezésekre a települések jegyzôje rendelkezik hatáskörrel. Mindkét közigazgatási szerv egymással együttmûködve, de saját hatáskörében eljárva gondoskodik az ország fáinak, erdeinek megóvásáról, azok jogszerû, a közérdekkel összehangolt kezelésérôl, hasznosításáról. Erdôterületen az erdôgazdálkodó, annak hiányában az erdô tulajdonosa által, vagy nekik felróhatóan végzett engedély nélküli fakitermelés az erdôgazdálkodási szabályok megsértésének minôsül. Ilyen esetben vele szemben az erdészeti hatóság jár el. Az illetéktelen személyek által végzett engedély nélküli (jogosulatlan) fakitermelés, a szabálysértésekrôl szóló 2012. évi II. törvény (a szabálysértésekrôl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrôl) és a végrehajtására kiadott 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet szerint szabálysértésnek minôsül és a szabálysértési hatósági jogkört a fôvárosi, megyei kormányhivatal járási (fôvárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) gyakorolja. Ha az engedély nélküli fakitermelések körülményeinek vizsgálata során az erdészeti hatóság azt tapasztalja, hogy a 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet szerinti szabálysértés esete áll fenn, az ügyrôl a rendelkezésre álló adatokkal együtt minden esetben értesíti a jegyzôt. Ha az osztatlan közös tulajdonban lévô erdôterület tulajdonosai nem gondoskodnak az erdôgazdálkodó személyérôl, ezen kötelezettségük teljesítésére az erdészeti hatóságoknak határozatban kell ôket felszólítani. Ez esetben az erdészeti hatóság az erdôterület fekvése szerinti település jegyzôjét (fôjegyzôjét, körjegyzôjét) kéri meg a határozat legalább 15 napra történô kifüggesztésére és a kifüggesztés megtörténtének az igazolására. A közigazgatási eljárásról szóló törvény, valamint az adózás rendjérôl szóló törvények szabályai szerint az erdészeti hatóságnak a jegyzôt kell felkérni az Állammal szemben magánszemélyek részérôl nem teljesített egyes tartozások behajtására, mint pl. erdôgazdálkodási vagy erdôvédelmi bírság, erdôfenntartás járulék, stb. Abban az esetben, ha a jegyzôi hatáskörbe tartozó földrészlet megosztás engedélyezése (telekalakítás) erdômûvelési ágú földrészletet érint, a megosztás az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása esetén engedélyezhetô. A

610


városok, a községek, a lakótelep és más települést védô településvédelmi, valamint a belterületi erdô, védôerdônek minôsül (településvédelmi elsôdleges rendeltetés). Az erdôtervi nyilvántartásban szereplô erdôk elsôdleges rendeltetését az erdészeti hatóság az építésügyi hatóság kezdeményezésére, illetôleg szakhatósági hozzájárulása alapján állapítja meg (Evt.). Az Evt. lehetôvé teszi, hogy közérdekbôl, az erdészeti hatóság elôzetes szakhatósági hozzájárulása esetén, a települési önkormányzat képviselô testülete a városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, hulladék-lerakó helyek, kórházak, üdülôhelyek körül erdôtelepítést, illetôleg fásítást rendeljen el határozatában. A pénzügyi fedezetet a rendelkezési jog megszerzéséhez az önkormányzatnak kell biztosítani. Amennyiben az említett hatáskörök gyakorlására természetvédelmi szempontból érintett területen kerül sor, értelemszerûen figyelembe kell venni a természet védelmérôl szóló 1996. évi LIII. tv. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit is. 4.6.2 Az erdôterv Az Erdészeti Igazgatóságok meghatározott ütemterv szerint, tíz éves ciklusban, — az Erdôterv Rendelet iránymutatásainak megfelelôen — erdôleltározást, térképészeti felülvizsgálatot, erdôgazdálkodási feladat-meghatározást végeznek úgy, hogy figyelembe veszik az egyéb — pl. természetvédelmi, vízügyi, honvédelmi stb. — célkitûzéseket. Az Erdészeti Igazgatóság az Erdôterv Rendelet javaslattételéhez, a Körzeti Erdôtervezés megkezdésérôl, az erdôrészleteket érintô tárgyalásokról, a Körzeti Erdôtervezés zárásáról levélben, interneten, hirdetmények útján értesíti az erdôgazdálkodókat, önkormányzatokat, illetékes hatóságokat, civil szervezeteket. A résztvevô felekkel leegyeztetett adatok és tervelôírások kerülnek be az Országos Erdôállomány Adattárba, melyek tervszerû végrehajtását a hatóság az elkövetkezendô 10 évben ez alapján ellenôrzi, illetve szolgáltat regionális és országos adatokat az erdôgazdálkodásról. Körzeti Erdôtervek tartalmazzák a közmegegyezésen alapuló, fenntartható erdôgazdálkodás feltételrendszerét. Elôírásain alapulva a bejegyzett erdôgazdálkodó Erdôterv Határozat birtokában végezhet erdôgazdálkodási tevékenységet. Az Erdôterv Határozat tartalmazza az Erdôgazdálkodó megadott erdôgazdálkodási egységére vonatkozó jogait és kötelezettségeit. A gazdálkodási viszonyokban bekövetkezett, a körzeti erdôtervezéskor elôre nem látott változás esetén kérelemre, illetve körzeti erdôtervezést követôen hivatalból történik az Erdôterv Határozat kiadása. Elôre nem látott változás esetén indokolt az erdôgazdálkodó jogait és kötelezettségeit módosítani. Az Erdôgazdálkodónak lehetôsége van kérelemre indított eljárásban az erdôterv határozat módosítását kezdeményezni. Indokolt esetben az erdészeti igazgatás hivatalból is indít eljárást (pl. védetté nyilvánítás, természeti katasztrófa stb.). Az Országos Erdôállomány Adattárat

8. szám

érintô változások esetén a kérelmezônek a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével ellátott dokumentumokat (a megfelelô nyomtatványokat) be kell nyújtani. Az erdôterv az erdôgazdálkodónak a körzeti erdôterv érvényességi idején belül tervezett, az erdôgazdálkodó területére a körzeti erdôtervben elôírt — közérdeket szolgáló — korlátokkal és kötelezô feladatokkal összhangban álló erdôgazdálkodási tevékenységeit tartalmazza. Az erdôgazdálkodó erdôgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó erdôterv alapján végezhet. Az erdôterv elkészítésérôl a körzeti erdôtervnek az erdôgazdálkodó területére vonatkozó adatai, iránymutatásai és elôírásai felhasználásával az erdôgazdálkodónak kell gondoskodni a körzeti erdôterv érvénybe lépése után. Az erdôterv tartalma kiterjed az erdei haszonvételekre, a tartamos erdôgazdálkodást, valamint egyéb, az erdôgazdálkodást közvetve vagy közvetlenül szolgáló tevékenységekre (pl. nyiladék létesítése, határjelek felújítása stb.). Az erdôtervezés alapjául a körzeti erdôterv és az aktuális adattár adatai szolgálnak. Amennyiben — a késôbb ismertetett szabályozásnak megfelelôen — új alrészletek kerülnek kialakításra, ami új állapotleírás és tervelôírás készítésével jár együtt, akkor az erdôtervezést az új állapot és tervadatok alapján kell elvégezni. Az erdôterveket körzetenként, azon belül erdôgazdálkodónként kell készíteni. Az erdôterv minden esetben az erdôgazdálkodó körzeten belüli összes erdôterületére készül, részterületre nem adható ki. Az összes erdôterület megállapításánál az erdészeti hatóság erdôgazdálkodói nyilvántartását kell alapul venni. Amennyiben az erdôgazdálkodó az érvényes erdôtervének készítése idejében meglévô erdôterületeihez képest új erdôterületeken szerzi meg az erdôgazdálkodói jogosultságot, akkor az erdôtervet az összes új erdôterületre kell elkészíteni, ami az érvényes erdôtervvel összedolgozható. Az erdôterv elôírásai érvényben maradnak, ha az erdôgazdálkodó személyében változás következik be. Az új erdôgazdálkodó köteles az erdôterv határozatban foglalt elôírások végrehajtásáról gondoskodni. 4.7 Parlagfû elleni védekezés A földhasználó (illetékes PVÜF PVTIG) köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfû virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követôen ezt az állapotot a vegetációs idôszak végéig folyamatosan fenntartani (ez általában október 31.). 4.7.1. Parlagfû- Ambrosia artemisifilia L. (syn. Ambrosia elatior L.) A növény leírása A parlagfû egynyári, kétszikû növény: a csiranövény a talajból két sziklevéllel bújik ki. A csíranövények március végétôl október közepéig jelennek meg a talaj és a környezet felmelegedésével. Az augusztusban kikelt

8. szám


növények magvai már nem érnek be. A parlagfû megjelenésének fô idôszaka április 10 — május 20. A növény pollen és mag produkciója jelentôs, a képzôdött magok a talajban évekig — akár 40 évig — elállnak, és a talaj bolygatása után tömegesen jelennek meg építkezéseken, vasútépítések mellett és újonnan mûvelésbe vont területeken. A növények virágzásának csúcsa július és augusztus, de a virágzás elhúzódik egészen az elsô fagyokig. A növények jelenlétét ezen idôszakra kell megszüntetni. Így csökkenthetjük a légkörbe jutó pollen mennyiségét, ezáltal az egészségügyi hatásokat. Másod, de nem utolsó sorban a környezet esztétikai állapotát is javítjuk, mert a kifejlett parlagfû 20-150 cm magasságú, sûrûn elágazó terebélyes növény. A parlagfû elleni védekezés fontos része a gyom felismerése, ezért a területek felmérését mindig olyan dolgozó végezze, aki biztosan felismeri a növényt.

4.7.2 A parlagfû elleni védekezés lehetôségei A kezelendô területek bejárása után az alkalmazandó technológiát mindig a felelôs vezetônek kell meghatároznia. Ha a technológia kialakítása során növényvédô szerek használata válik szükségessé, akkor a Növényvédô szerek, termésnövelô anyagok és a Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás legfrissebb kiadásait kell segítségül hívni, valamint a kiválasztott növényvédô szer Engedély okiratát. A növényvédelmi munka mindig veszélyes, ezért a munkavégzés során különös figyelmet igényel. A megfelelô munka-és környezetvédelmi jogszabályokat mindig be kell tartani. Ha a munka folyamán növényvédô szert kell alkalmazni, akkor az alkalmazott készítményre vonatkozó szabályokat a munkában résztvevôkkel ismertetni kell. Ezek a speciális, a készítményre vonatkozó szabályok a gyomirtó szerek csomagolásán olvashatóak. Az elôírt védôfelszereléseket a munkavégzés során viselni kell. A védôeszköz viselésérôl lemondani nem lehet! Ha munkavégzés során baleset, vagy rosszullét következik be, a sérültet biztonságos helyre kell szállítani, a felelôs vezetônek jelenteni kell, és ha szükséges orvoshoz kell fordulni. Ha sérülés, vagy rosszullét ideje alatt a munkavégzô gyomirtó szerrel végzett munkát, akkor minden esetben olyan helyre kell vinni, ahol tovább nem szennyezôdhet a növényvédô szerrel, és orvoshoz kell fordulni. A használt gyomirtó szer csomagolását meg kell mutatni az orvosnak.

611

A gyomirtó szerek tárolása során a vonatkozó szabályokat be kell tartani. Bizonyos esetekben a munkavégzés irányítását mindig növényvédelmi mérnöknek, kell irányítania. Ezek az esetek: − ha munkavégzés utasforgalom számára megnyitott területen növényvédô szerrel fog zajlani − ha a kiválasztott növényvédô szer használata felsôfokú képesítéshez kötött. Mechanikai gyomirtás Irthatjuk a növényt mechanikai módszerekkel: kaszálással és zúzással. A kezelt terület növényzetét folyamatos nyírással vagy zúzással karban tudjuk tartani, ezzel megakadályozhatjuk a növények tömeges kifejlôdését és virágzását. Az év folyamán három kaszálás elegendô lehet. A korai és folyamatos kaszálással megakadályozhatjuk a növények kifejlôdését. Ha nincs módunk rendszeres mechanikai gyomirtást végezni, akkor a növény virágzása elôtti kaszálással meg tudjuk akadályozni a pollenképzôdést. Ekkor ügyelni kell arra, hogy a növényeket a talaj szintjében vágjuk el, mert így a növény nem tud hónaljhajtásokat képezni és újabb virágokat nevelni. A kaszálás után a maradt növényi maradványokat a területrôl lehetôség szerint össze kell gyûjteni, és el kell szállítani, a zúzás után erre nincs szükség. A kaszálás nagyon hatékony megelôzô módszer. Amennyiben a földhasználó a mechanikai védekezést választja, úgy az elsô kaszálást a virágbimbók megjelenése elôtt1-2 héttel kell elvégezni. A parlagfû ezen fenofázisában az egyszeri kezelés ugyanakkor az egyszeri kezelés nem okozza a növény pusztulását, mert az alacsonyan elhelyezkedô oldalrügyeibôl kihajt. Biztos eredményt csak az évi háromszori, 5-10 cm magasságban elvégzett kaszálás hoz. A parlagfû elleni védekezés vegyszeres irtással Szelektív gyomirtás Ha a területünkön gyep van, vagy ott gyep kialakítható, akkor használhatunk úgynevezett szelektív gyomirtó szereket, melyek a kétszikû gyomokat (pl.: parlagfû) kiirtják a gyepbôl. Ezt a kezelést évente kétszer, a gyep intenzív növekedési szakaszában (vágás után) kell elvégezni. A kezelések elvégzése elôtt a területet be kell járni, és megállapítani a gyomosodást, majd ez alapján el kell dönteni, hogy csak foltokat kell-e kezelni, vagy az egész területet. Az alább megnevezett szelektív gyomirtáshoz használható készítmények tájékoztató jellegûek: Szükséges Hatóanyag Készítmény képzetség − dikamba

Casper, Banvel 480 Felsôfokú S, Cadence 70 WG, növényvédelmi Dicopur Top 464 SL, Lintur 70 WG, Cambio

612


Finale 14 SL − 2,4D

Solution DMA-6, Esteron 60, U 46 D-Fluid SL

Felsôfokú növényvédelmi

− mekropop-P Gyom-Stop nincs − dikamba − loxinil A gyomirtó szerek kiválasztását a költséghatékonyság, illetve az engedélyokirat érvényességének figyelembe vételével célszerû meghatározni. Totális gyomirtás Ha a területen valamilyen ok miatt növénytakaró nem alakítható ki, vagy folyamatos gyom- és növény-mentességet kell biztosítani, akkor lehet totális gyomirtó szereket alkalmazni. Ezek a készítmények lehetnek csírázás gátló (preemergens) vagy gyomok kelése után (posztemergens) használható készítmények. A preemergens gyomirtást mindig a növények tömeges kelése elôtt kell elvégezni (április 10. és május 20. között). A posztemergens gyomirtást a készítmény utasításai szerint, de legkésôbb a virágok megjelenéséig el kell végezni, hogy a növény minél kevesebb pollent tudjon termelni. A terület tisztántartásához legalább 2-3 gyomirtás szükséges évente. Ha a kezelés után nagy mennyiségû száraz gyomtömeg maradt a területen, akkor azt el kell távolítani vagy a helyszínen meg kell semmisíteni. Az alább megnevezett totális gyomirtáshoz használható készítmények tájékoztató jellegûek: Csírázás gátló (preemergens) készítmények Készítmény

Hatóanyag

Szükséges képzettség

Chikara 25 WG flazaszulfuron Mezzo, Ally 20 DF, Savvy

Felsôfokú növényvédelmi metszulfuron-metil Felsôfokú növényvédelmi

glufozinát-am- Felsôfokú nömonium vényvédelmi glifozát és Felsôfokú 2,4D gyári növényvékombináció delmi

A glifozát-izopropilamin-só tartalmú gyomirtó szerek vasúti pályatestek, utak, útpadkák, vízelvezetô árkok, elektromos-, gáz- és kôolajvezetékek, ipari létesítmények, lakott területek, kiskertek, üzemanyagtöltô állomások, totális gyomirtására alkalmazhatók. A gyomirtó szerek kiválasztását a költséghatékonyság, illetve az engedélyokirat érvényességének figyelembe vételével célszerû meghatározni. Vegyszeres gyomirtásnál csak a legszükségesebb dózisban és csak a célnövényre szabad vegyszert kijuttatni. A vegyszer kijuttatása azokon a területeken ahol pollengyûjtô rovarok (pl.: méhek), élôvíz található különös gondossággal kell a gyomirtást elvégezni a környezet legkisebb károkozása nélkül. Mechanikai gyomirtás és vegyszeres gyomirtás kombinációja A gyeptelepítés az egyik leghatásosabb védekezés. A gyep megerôsítését kaszálással vagy szelektív gyomirtással segíthetjük elô. A fertôzött területek túlnyomó részén a parlagfû gazdaságos irtása mechanikai és kémiai védekezés együttes alkalmazásával, gyomirtó szerek felhasználásával oldható meg a legkönnyebben. A megfelelô vegyszer kiválasztását mindig az adott terület adottságaihoz kell igazítani. 4.7.3 Növényvédelmi bírság Növényvédelmi bírság kiszabásáról a 2008. évi XLVI. Tv. 60. §-a rendelkezik. Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a növényvédelmi bírság összegét az irányadó bírságtétele szerint kiszabott bírság összegének felével növeli a hatóság. 4.8 Zárlati károsítók elleni védekezés

Kelés utáni (posztemergens) készítmények Készítmény

Kyleo

8. szám

Hatóanyag

Dominátor Dominator Zöld Fozát 480 Glialka 480 Plus Glyfos Kapazin glifozát Medallon Premium Roundap termékek Amega Figaro Marsh 480SL

Szükséges képzettség

nincs elôírás

A földhasználó (illetékes PVÜF PVTIG) köteles a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni, továbbá a zárlati károsítók okozta fertôzést vagy annak gyanúját haladéktalanul a növény — és talajvédelmi igazgatóság felé bejelenteni. Zárlati károsítóval való fertôzés megállapítása esetén a zárlatot a növény- és talajvédelmi igazgatóság rendelheti el. Növényvédelmi bírság kerül kiszabásra azzal szemben, aki a zárlati károsítóval való fertôzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt, vagy a terjedést elôsegíti, a zárlati intézkedést megszegi, fertôzés bejelentésére vonatkozó kötelezettséget elmulasztja. Szintén bírság kerül kiszabásra növény védôszerrel olyan cselekmény megvaló-

8. szám


sítása esetén, amely ember, állat egészségét, az élelmiszer- vagy takarmánybiztonságot, illetve a környezetet veszélyezteti! Továbbá amennyiben a 2008. évi XLVI. törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban elôírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget. A növényvédelmi bírság mértékét 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet határozza meg. 4.9 Parkfenntartás, parkgondozás A PVÜF PVTIG felelôssége a PVÜF kompetenciáját érintô területeken a zöldfelületek és a virágágyások ápolása (fû- és gyepvágás, gyomlálás, kapálás, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, öntözés), az állomásokon az utcabútorok karbantartása, a virágfelületek telepítése, gondozása (szabadföldben, oszlopokon, korlátokon, kôedényekben). 4.10 Betartandó környezetvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és egyéb elôírások • • •

• • • •

•

• • • •

65/2009. (MÁV Ért. 28.) EBK – Vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról A többszörösen módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrôl és a végrehajtására kiadott rendeletek, az idegenek MÁV Zrt. területen történô tartózkodása és külsô vállalkozók MÁV Zrt. területén történô munkavégzésének munkavédelmi feltételeirôl szóló 45/2012. IX.07. (MÁV Ért. 21.) EVIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás, megfelelôen elkészített munkavédelmi mellékletet, 17/1993. (VII.1) KHVM rendelet 1.sz. melléklete: Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata 17/1993. (VII.1) KHVM rendelet 2.sz. melléklete: Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata a pályavasút munkagépeinek és vasúti jármûveinek üzemeltetési és karbantartási mûszaki elôírásait tartalmazó D.3. számú utasításban foglaltakat, a munka megkezdésekor a vállalkozónak átadott utasításokban foglaltakat, és a megrendelô képviselôjének MÁV üzemvitelére és a munkavédelmi speciális szabályokra vonatkozó utasításait, A 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérôl, 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérôl és a hozzá kapcsolódó jogszabályok,

• • • •

613

A Növényvédô Szerek és Termésnövelô Anyagok tárgyévi kiadásában foglaltakat, Erdészeti biztonsági szabályzat 15/1989 MÉM rendelet, 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérôl A kullanccsal fertôzött területen csak olyan munkavállalót szabad foglalkoztatni, aki a fertôzô betegségek és a járványok megelôzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrôl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletnek és a biológiai kockázatokról szóló 61/1999. (XII. 01.) Eü. M. rendeletnek megfelelôen a kullancs által terjesztett kullancsencephalitisvírus elleni védôoltásban részesült.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Törvények, Kormányrendeletek, Rendeletek, Utasítások Az utasítás nem tartalmazza azokat a törvényeket, jogszabályokat, melyek az utasítás tárgyával kapcsolatosak, de azokban foglaltak vonatkozó részeit a munkavégzés elôkészítése és végzése közben be kell tartani. Az utasítás kidolgozásánál figyelembe vett törvények, rendeletek, utasítások jegyzéke alább kerül összegzésre. Törvények 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrôl 1995. évi LVII törvény a vízgazdálkodásról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII törvény a természet védelmérôl 1996. évi XXXI törvény a tûz elleni védekezésrôl 1997. évi LXXVIII törvény az épített környezet alakításáról és védelmérôl 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 2003. évi C törvény az elektromos hírközlésrôl 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CLXXXIII törvény a vasúti közlekedésrôl 2007. évi CXXIX. törvény a termôföld védelmérôl 2007. évi LXXXVI törvény a villamos energiáról 2008. évi XLVI törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérôl 2009. évi_XXXVII törvény az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 2012. évi II. törvény a szabálysértésekrôl, szabálysértési eljárásokról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrôl 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvrôl

614


Kormányrendeletek 232/1996.(XII.26) Korm. rend a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrôl 203/1998. (XII.19) Korm. rend a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfû elleni közérdekû védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekû védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól. 194/2008. (VII. 31.) Korm. Rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggô bírságok kiszámításának módjáról és mértékérôl. 346/2008. (XII.30.) Kor. rendeletet a fás szárú növények védelmérôl Rendeletek 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 17/1993.(VII.1.) KHVM rendelet 1.sz. melléklete: Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet 2. sz. melléklete: Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertôzô betegségek és a járványok megelôzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrôl 61/1999. (XII. 01.) Eü.M rendelet a biológiai tényezôk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérôl 88/2000. (XI.10) FVM rendelet az erdôrendezési szabályzatról 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérôl 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 4. számú melléklet a 103/2003. (XII.27) GKM rendelethez (OVSZ) a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamos mûvek biztonsági övezetérôl 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet az erdôk tûz elleni védelmérôl 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet (2012. évi II. törvény végrehajtására kiadott) A növényvédelmi tevékenységrôl szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységrôl 89/2004. (V.15.) FVM rendelet a növényvédô szerek csomagolása, jelölése, tárolása és szállítása

8. szám

7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól Utasítások Az idegenek MÁV Zrt. területen történô tartózkodása és külsô vállalkozók MÁV Zrt. területén történô munkavégzésének munkavédelmi feltételeirôl szóló 45/2012. IX.07. (MÁV Ért. 21.) EVIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás F.1. sz. Jelzési utasítás hatályba léptetésérôl F.2. sz. Forgalmi utasítás és az F.2. sz. forgalmi utasítás függelékeinek hatályba léptetésérôl E. 101. sz. Általános utasítás a normálnyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére 3/2013. ÁVIGH sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a D.3. sz. a Pályavasút munkagépeinek és vasúti jármûveinek üzemeltetési és karbantartási mûszaki elôírásai címû utasítás hatályba lépésérôl D. 11. sz. Mûszaki Útmutató, Vasúti Alépítmény 34/2012. (VII. 06. MÁV Ért. 15) EVIG utasítás a MÁV Zrt. a 65/2009. (MÁV Ért. 28.) vezérigazgatói utasítással hatályba léptetett Munkavédelmi Szabályzatának módosítására D. 54. sz. Építési és pályafenntartási mûszaki adatok, elôírások 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás kiadásával a 4/2009. (MÁV. Ért. 23.) ÜÁVIGH. sz. utasítás hatályát veszti. Az utasítás a MÁV Zrt. Értesítôben történô közzétételt követô napon lép hatályba.

7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Irányadó normák 2. sz. melléklet: Fatömegfelvételi jegyzôkönyv önkezelésben végzett favágás esetén 3. sz. melléklet: Fatömegfelvételi jegyzôkönyv alvállalkozó által végzett favágás esetén 4. sz. melléklet: Fakitermelési terv 5. sz. melléklet: Zöldterület-karbantartási munkák összesítô táblázata 6. sz. melléklet: Éves kaszálási, cserjeirtási, hulladékmentesítési terv 7. sz. melléklet: Éves fakivágási, fatelepítési terv 8. sz. melléklet: Éves parkfenntartási, virágosítási terv Pál László sk. általános vezérigazgató-helyettes

8. szám


615

1. sz. melléklet

Irányadó normák A fakivágások) gallyazások megrendelésénél a megrendelôben kötelezôen szerepeltetni kell. A kivágás helye: Szelvényszám –tól/-ig. A kivágandó fák helyszíni megjelölésének módja. Tuskómeghagyással v. a tuskómarással történik-e a fakivágás. A kivágott faanyag további sorsára vonatkozó intézkedések. (elhelyezés, elszállítás, stb). A fa átmérôje, magassága. A kivágott faanyag becsült mennyisége. A fakivágás módja (döntéssel, alpin-technikával, kosaras emelôdaruval stb.). A vállalkozó felszámolhat-e kiszállási díjat, gépbérleti díjat. Bozót és cserjeirtás Bozót és cserje kivágása Gallyazás és darabolás Összegyûjtés (15m –en belül) Halomba rakás Tôátmérô 4 cm-ig 4,1-10,0 cm-ig

egysége

Elszámolási egység 10 m2 1,26 3,26

egysége

Elszámolási egység 10 m2 1,11 2,21

óra óra

Cserjeirtás Cserjeirtás Mozgatás (10m-en belül) Összegyûjtés Tôátmérô 6 cm-ig 6-10,0 cm-ig

óra óra

Bozótirtás rôzsével, vagy kôszórással biztosított partrészekrôl Bozótirtás Mozgatás (10m-en belül) Halomba rakás

616


Bozótirtás rôzsével, vagy kôszórással biztosított partrészekrôl

8. szám

egysége óra

Elszámolási egység 10 m2 0,37

Kaszálás Kaszálás Összegyûjtés Halomba rakás Kaszálás

erôforrás

Parkban (pázsit)

Betanított és segédmunkás Fûnyírás mûó. Sík területen Betanított és segédmunkás Fûnyírás mûó. 20%-nál meredekebb rézsûn Betanított és segédmunkás Fûnyírás mûó. Csatorna v. vízfolyás rézsûjén, mûtárgy körül és Betanított és segédmunkás víztelenítô árokban Fûnyírás mûó.

Elszámolási egység: óra/10 m2 kézi 0,34 0,19 0,11 0,10 0,17 0,21 -

Sás, nádkaszálás

Kaszálás Összegyûjtés Boglyába rakás Csoportok 10 m2-re vonatkoztatva Mocsaras nehezen járható terepen ( sás ) Mocsaras nehezen járható terepen ( nád ) kaszával Mocsaras nehezen járható terepen ( nád ) sarlóval

erôforrás

Betanított és segédmunkás Betanított és segédmunkás Betanított és segédmunkás

Elszámolási egység: óra/10 m2 0,38 0,79 1,07

8. szám


617

Fakitermelés

Fadöntés Legallyazás Szállításra alkalmas darabolás Kosaras kocsival emelés a fa ledarabolásához A kitermelt fa összeszedése, depóniába rakása Egyes fák kitermelés fadöntéssel

Tôátmérô favágó Betanított és segédmunkás fûrészgép Kosaras kocsi

Egyes fák kitermelése álló fa ledarabolásával

cm óra

10-20 21-30 31-40 41-60 61-80 10-20 21-30 31-40 41-60 0,17 0,2 0,24 0,29 0,39 0,25 0,3 0,36 0,43

61-80 0,51

óra

0,38

0,45

0,54

0,65

0,78

0,57

0,68

0,81

0,97

1,16

mûó. mûó

0,12 -

0,15 -

0,19 -

0,24 -

0,34 -

0,12 0,25

0,15 0,3

0,19 0,37

0,24 0,43

0,34 0,56

618


8. szám

2. sz. melléklet Fatömegfelvételi jegyzôkönyv önkezelésben végzett favágás esetén

8. szám


619

3. sz. melléklet Fatömegfelvételi jegyzôkönyv alvállalkoz ó által végzett favágás esetén

620


8. szám

4. sz. melléklet Fakitermelési terv

8. szám


621

622


8. szám

8. szám


623

5. sz. melléklet Zöldterület-karbantartási munkák összesítô táblázata

624


8. szám

6. sz. melléklet Éves kaszálási, cserjeirtási, hulladékmentesítési terv

8. szám


625

7. sz. melléklet Éves fakivágási, fatelepítési terv

626


8. szám

8. sz. melléklet Éves parkfenntartási, virágosítási terv

8. szám


19/2015. (V. 22. MÁV ÉRT. 8 .) EVIG SZ. UTASÍTÁS EGYES UTASÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRÔL

4.1 Gazdasági területet érintô utasítások •

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA • A 92/2014.(07.07) EVIG határozat 3. pontjában foglaltak alapján a projekteket, beruházásokat érintô, hatályban lévô utasításoknak a felülvizsgálata, és a nem használt utasítások hatályon kívül helyezése. Hatályon kívül helyezésre kerül a 2015-tôl megszûnô BTSZ Szabályzat is, mivel a belsô szolgáltatások nagy része átalakult, a maradó szolgáltatások elszámolása más módszerrel történik. 2.0 HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.

627

37/2006. (XI. 03. MÁV Ért. 44.) PVH sz. vezérigazgató-helyettesi utasítás Az EU Kohéziós alapból finanszírozott beruházások számviteli elszámolásáról. 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH. sz. utasítás (Belsô Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata)

4.2 Fejlesztési és Beruházási Fôigazgatóság tevékenységét érintô utasítás •

33/2007. (MÁV. Ért. 35.11.23.) VIG sz. Vezérigazgatói utasítás A MÁV ZRt. beruházási tevékenységének egyes kérdéseirôl és a befejezetlen állomány csökkentésérôl.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Ezen utasításhoz nincs. 6.0 HATÁLYBALÉPÉS

2.2 Az Utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs

Az utasítás a közzétételét követô napon lép hatályba.

Jogi Igazgatóság vezetôje

7.0 MELLÉKLETEK

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

Ezen utasításhoz nincs.

Az utasítás nem tartalmaz értelmezendô fogalmakat. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás hatályba lépésének napjától az alábbi utasításokat hatályon kívül helyezem.

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

628


20/2015. (V. 22. MÁV ÉRT. 8 .) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV CSOPORT KONTROLLING TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYAI 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. és a teljeskörûen konszolidált társaságainak (továbbiakban: MÁV Csoport) irányításának támogatása, a vezetôi információs igények kielégítése, az üzleti folyamatokba idôben történô beavatkozásnak és a döntések megalapozottságának biztosítása kiemelten fontos kontrolling feladat. Az üzleti tervezési tevékenység célja a MÁV Csoport jövôjére vonatkozó üzleti, gazdálkodási célkitûzéseinek és azok megvalósítási eszközeinek kijelölése, a terv kockázatainak beazonosítása. Jelen utasítás célja ezért a MÁV Csoport: ß üzleti tervezésének rendjére, a tervkészítés folyamatára, a tervdokumentumok tartalmiformai követelményeire vonatkozó szabályok rögzítése, ß a standard beszámolók tartalmi és formai követelményeinek szabályozása, ß a csoportszintû évközi beszámolás során készítendô várható készítés folyamatának és módszertanának szabályozása, ß és a csoportszintû kontrolling beszámolási rendszer eljárásrendjének, mûködtetési elveinek rögzítése. Jelen utasításban rögzített módszerek felhasználásával és rögzített folyamatokhoz illeszkedôen kell a társaságok munkaszervezetén belüli beszámolók készítésének rendjét, továbbá a társasági beszámolók készítésének részletszabályait kialakítani. 2.0 HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás tárgyi és szervezeti hatálya Az utasításban foglalt szabályokat a kontrolling tervezési és várhatókészítési, valamint beszámolási tevékenység során kell alkalmazni. Az utasítás a) a MÁV Zrt.-re, és azon, egyébként a MÁV Csoportba tartozó leányvállalatokra, melyek létesítô okirata/SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett társaságokra kiterjedô utasításokat alkalmazni kell, b) az elôzô csoportba nem, de egyebekben a MÁV Csoportba tartozó leányvállalatokra azok alapítói/ közgyûlési/taggyûlési határozattal történô kiterjesztése alapján terjed ki.” Jelen utasítás a kontrolling tevékenység általános és egységes szabályait tartalmazza, melyet kiegészítenek

8. szám

az egyes társaságok gazdálkodásának sajátosságait tükrözô egyedi szabályai és belsô kontrolling rendszerei. A társaságok szabályzatait a KI és a PGI szakmai ellenôrzését követôen lehet hatályba léptetni. A társaságok egyedileg felelôsek azért, hogy az így létrejövô kétszintû szabályozási rendszerük összhangban legyen az adott társaság létesítô okiratának rendelkezéseivel. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs A MÁV Zrt. Kontrolling igazgatóságának vezetôje. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA ÁSZF: Általános Szerzôdési Feltételek Számviteli beszámoló: A Sztv. és az elfogadott számviteli politika elôírásai szerint, a számviteli nyilvántartás adatai alapján készülô beszámoló, melynek célja, hogy megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó vagyoni és pénzügyi helyzetérôl, vagyonának összetételérôl (eszközeirôl és forrásairól), tevékenységének eredményérôl. Ide tartoznak a társaságok egyedi éves beszámolói és a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámolója. Kontrolling beszámoló: A társaságok kontrolling szervezetei által készített beszámolók, ideértve a Sztv. szerinti beszámolóhoz tartozó üzleti jelentést is. A kontrolling beszámolók jellemzôen a számviteli beszámolók információira épülnek, de azoktól eltérô információtartalmúak. A számviteli beszámolók a számviteli információs rendszerbôl nyert bázis / tény adatokat mutatnak be, a kontrolling beszámolók elsôsorban az üzleti tervhez viszonyított elemzéseket tartalmaznak. Standard beszámoló: Elôre meghatározott szerkezetû és adattartalmú beszámolási táblázatok és szöveges értékelések, amelyek tartalma az elkészítés gyakoriságának és a címzetteknek megfelelôen változik. Ad-hoc beszámoló: Egyedi vezetôi információs igények kielégítésére eseti adattartalommal és jelleggel készülô beszámoló. Cognos: a tervezést, beszámoló és várható készítést támogató informatikai rendszer. (lásd részletesen 6. fejezet) Mutatók: lehetnek eredeti adatok, származtatott adatok (összegek, különbségek, szorzatok stb.) vagy különbözô hányadosok, átlagok, viszonyszámok (leggyakrabban dinamikus viszonyszámok, megoszlási viszonyszámok, intenzitási viszonyszámok stb.) és indexek stb.. A mutatók lényege az elemi információk

8. szám


összefoglalása azzal a céllal, hogy az összefüggések egyetlen adattal legyenek leírhatók.

4.0 A KONTROLLING BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

Alapterv: Az adott üzleti folyamatok fenntartása mellett elôjelzett eredményeket tartalmazza.

4.1 A beszámolási tevékenység célja

Akciók: olyan intézkedéscsomagok, melyek elemeiben változtatják meg a fô üzleti jellemzôket, mutatókat. Tervverzió: az alapterv és az akciók különbözô kombinációinak modellezése. Konszolidálandó (eliminációs) tételek: az anyavállalat és konszolidációba bevont leányvállalatok közötti üzleti szerzôdésekhez kapcsolódó pénzügyi tételek (pl. bevétel, költség, beruházás). A csoportszintû halmozódó — nem valós — eredmény kiszûrése érdekében ezen tételeket konszolidálni (egymással való szembeállítás) nettósítani kell.

MÁV Csoport: a MÁV Zrt. és a konszolidációba teljes körûen bevont társaságok (MÁV Zrt. MSZSZ) Konszolidált terv: a MÁV Csoport összevont, a konszolidálandó tételek kiszûrésével készített terve. Kulcsmutató: Olyan mutatószám, mely egy adott szervezet mûködését, a mûködés eredményességét méri, a gazdálkodás szempontjából kiemelt jelentôségû szempontokat jellemzi. Üzleti Terv: a tulajdonos(ok) részérôl határozattal jóváhagyott dokumentum, melynek célkitûzései az éves és évközi beszámolás során visszamérendôk (Terv dokumentáció). Operatív Terv: a jóváhagyott Üzleti Terv számszerû elôirányzatainak elemi tervszervezeti és tervsor részletezettségû, havi szintû bontása KI: MÁV Zrt. Kontrolling igazgatósága PGI: MÁV Zrt. Portfólió-gazdálkodási igazgatósága. SZK Számvitel: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli szervezet. A MÁV Csoport tagjai számára szolgáltatási szerzôdés alapján központi számviteli szolgáltatást nyújtó szervezet. Premisszák: A tervezés során olyan állandónak tekintendô kiinduló pontok, amelyek a MÁV Zrt. tulajdonosi joggyakorlója és a MÁV Zrt. szervezeti egységei által kerülnek meghatározásra, és amelyeket a hatályos DHL alapján a MÁV Zrt. Igazgatósága hagy jóvá. A MÁV Csoporton belüli alkalmazásuk az egységesség elérése érdekében kötelezô. PMSZ: Pályamûködtetési Szerzôdés

629

A MÁV Csoport irányítási rendszerének szerves része a beszámolási rendszer, melynek célja a MÁV különbözô vezetôi szintjei és a társaságok legfôbb szervei információs igényeinek kielégítése, valamint az üzleti folyamatokba történô gyors beavatkozás lehetôségének biztosítása. A beszámolási rendszer struktúrája és mûködési logikája összhangban áll a tervezés rendszerével, így biztosítja a MÁV Csoporton belül a vállalati tervekben kitûzött célok megvalósulásának nyomon követését. A társaságok ügyvezetése gazdasági döntéseinek megalapozásához, a vállalati/szervezeti egységek vezetôinek a döntések végrehajtásának, az irányításuk alá tartozó szervezetek gazdálkodásának ellenôrzéséhez információkra van szükségük. Tulajdonosi érdek a vállalkozási tevékenység valamennyi szintjén a megfelelôen részletezett információk rendelkezésre állása, valamint kiemelt fontosságú a tulajdonos(ok), a társaságokat ellenôrzô szervek és más, a tagvállalat mûködésében, mûködtetésében érintett egyéb szervezetek, bankok stb. információ igényének kielégítése arra vonatkozóan, hogy a vezetés mi módon gazdálkodik a tulajdonosok által rendelkezésére bocsátott vagyonnal. A kontrolling jelentések adatbázisát ß a társaságok elôzô évi kontrolling beszámolóiban szereplô tényadatok, mint idôszaki bázisadatok, ß a jóváhagyott éves üzleti terv, ill. év közben az operatív tervek elôirányzatai és a havi, negyedéves és éves fôkönyvi zárás alapján a számviteli információs rendszer adataival megegyezô tény adatok, ß a Cognos rendszerben elkészített várható adatok, ß a gazdasági elemzésekhez szükséges információkat tartalmazó egyéb analitikus rendszerek, nyilvántartások, naturális adatgyûjtések képezik. 4.2 Standard elemzési algoritmusok A beszámolók készítésénél az adatok csoportszintû értékelése, összevetése, elemzése érdekében az alábbi standard elemzési módszerek alkalmazandók: ß bázis-terv-tény-várható értékek eltérés elemzése; ß modellszámítások; ß benchmark elemzés; ß trendelemzés (idôsoros elemzés); ß torzító tényezôk kiszûrése; ß hatótényezôkre bontás;

630


ß

szöveges elemzés.

8. szám

zásával, árkorrekció számítással és az árindex felhasználása.

A bázis-terv-tény-várható értékek eltérés elemzése Hatótényezôkre bontás A bázis-terv-tény-várható eltérések vizsgálatának elsôsorban az a feladata, hogy bemutassa a bázishoz viszonyított elmozdulásokat, feltárja a tervben meghatározott célokhoz képest jelentkezô vagy várható eltérések irányát, nagyságrendjét, valamint az eltérések okait. Amennyiben egy adott pénzügyi-gazdasági mutatóra, illetve naturális teljesítményre létezik tervérték, úgy a tényleges és a tervezett, illetve várható és tervezett értékek összehasonlítását minden esetben el kell végezni. Az értékek közötti eltérések számításánál az eltéréseket abszolút és százalékos formában is ki kell mutatni. Amennyiben az eltérés mértéke jelentôsnek minôsül — meghaladja az 50 millió Ft-os értéket vagy a 10 %os mértéket — az eltérésrôl szöveges értékelést is kell készíteni, külön kitérve az eltérés okaira is.

A mutatók idôbeni alakulása, egyes gazdasági folyamatok jellemzôi sok esetben több tényezô együttes hatására vezethetô vissza. A gazdasági elemzések során a mutatószám alakulását befolyásoló tényezôk azonosítását és azok hatásának számszerûsítését is el kell végezni. A tényezôkre bontás egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerûsített okai mutathatók ki. A felbontás mélységét, részletességét mindig az elemzési feladat, az információ igény határozza meg. Az elemzés során minél több elemû magyarázat adható meg, azonban csak lényeges, fontos tényezôk vizsgálatával kell foglalkozni.

Modellszámítások

Szöveges elemzés

Adott idôszakra vonatkozó eltérô peremfeltételek mellett a gazdasági hatások számszerûsítése, egy vagy több hatótényezô egyedüli vagy összetett hatásának vizsgálata.

Az elôzôekben bemutatott elemzési módszerekkel feltárt trendek és összefüggések a beszámolók szöveges fejezeteiben, illetve a beszámolókhoz kapcsolódó elôterjesztésekben részletesen bemutatásra kerülnek. Általános szabályként az 50 millió Ft-os vagy a 10 %-os mértékû, illetve annál nagyobb eltérést mindenképpen elemezni kell. A csoport szinten egységes tartalmi és formai követelmények szerint összeállítandó szöveges elemzés bevezetô részében – vezetôi összefoglalóként – rövid, tömör formában, lényegre törôen be kell mutatni a beszámolási idôszak fô folyamatait, tendenciáit. Meg kell fogalmazni az egység mûködésével kapcsolatos fô üzeneteket, irányokat, a mûködést meghatározó 2-3 legfontosabb tényezôt. A vezetôi összefoglalóban kerülni kell a számviteli fogalmak használatát, technikai jellegû eltérések bemutatását, a tényleges üzleti tartalomra kell fókuszálni.

Benchmark elemzés A benchmark elemzések célja az adott társaság/szervezeti egység üzleti folyamatainak, eredményeinek összehasonlítása az iparági adatokkal, pl. átlaggal, vagy a hazai/nemzetközi/csoporton belüli gyakorlattal. Benchmark elemzés végezhetô társaságon belüli szervezeti egységek teljesítményeinek egymással vagy külsô fél (pl. iparági vezetô vállalat) teljesítményeivel való összevetéssel. A benchmark elemzések elsôsorban az üzleti jelentés részét képezik, a megszerzett információk — elsô lépcsôben — a teljesítmények értékeléséhez, az ágazati versenytárs-elemzésekhez kerülnek felhasználásra, valamint a csoporton belül alkalmazott transzferár értékelés piaci árait is meghatározhatják.

4.3 A beszámoló készítési folyamat szabályozásának alapelvei

Trendelemzés Az idôsorban rendelkezése álló adatok elemzésének módszere, amely elsôsorban az éves beszámoló adatainak elemzésére, továbbá ad hoc elemzési igények kielégítésére használható. Hosszabb távú, stratégiai jellegébôl adódóan jellemzôen piaci volumenekre, alapvetô naturáliákra, ill. a külsô környezet által meghatározott technikai, mûszaki összefüggésekre vonatkozik.

Az évközi kontrolling beszámolók elkészítésének legfontosabb szabályai Évközi zárlat két típusát különböztetjük meg: havi és negyedéves. A két zárlat során végzendô feladatok és a készülô beszámolók a külsô kontroll szempontjából különböznek. Az évközi beszámolók készítésének szabályait jelen utasítás 1.a) számú melléklete tartalmazza.

Torzító tényezôk kiszûrése Az összehasonlító elemzések során a leggyakrabban alkalmazott módszerek a torzítások kiszûrésére az árváltozás hatásának kiszûrése változatlan árak alkalma-

Alapelvek: ß Az évközi fôkönyvi zárlatok utasításszerû végrehajtásáért – beleértve a csoportszintû számviteli politikába foglalt alapelvek és a zárlati utasítások

8. szám

ß

ß ß

ß

ß

ß

ß ß


rendelkezéseinek maradéktalan érvényesítéséért - a számviteli szervezet felelôs, az üzleti területek és a kontrolling szervezetek (pl. elhatárolások számbavétele és rögzítése) közremûködése és a kiadott zárlati utasításban meghatározott felelôsségi körök mellett.A negyedéves zárlatok során, a csoporton belül önköltség alapú díjazás alapján nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan a kontrolling szervezetek irányításával el kell végezni a számlázott, elôzetesen felszámított és a szolgáltatói önköltség alapján meghatározott tényleges szolgáltatási díjak felülvizsgálatát, és a megállapított díjkülönbözetet idôbeli elhatárolás formájában el kell számolni a mindenkori hatályos Általános Szerzôdési Feltételekben (ÁSZF) illetve — amennyiben a szerzôdés az ÁSZF-ben foglaltaktól eltérô feltételeket tartalmaz — a szerzôdésben foglaltak szerint. A kontrolling a számviteli zárlatot követôen, a számviteltôl kapott információk (mérleg, eredménykimutatás, Cognos áttöltés és egyéb információk) alapján készíti el jelen utasítás 4.6. fejezete szerinti írásbeli beszámolókat. A konszolidációba teljes körûen bevont társaságok az egymással szemben kimutatott követeléseiket és kötelezettségeiket, valamint bevételeiket és ráfordításaikat valamennyi zárlat során egyeztetni és a feltárt eltéréseket rendezni kötelesek. A havi beszámoló beterjesztésre kerül a 4.5. nincs ilyen fejezet, kérjük a helyes hivatkozást fejezetben meghatározott vezetôi testületeknek. A MÁV Zrt. a negyedéves beszámolás keretében egyszerûsített konszolidált mérleg- és eredménykimutatást, valamint éves konszolidált várható eredményt is készít. A csoporton belüli szolgáltatásokat végzô társaságok negyedéves kontrolling beszámolói tartalmazzák a tevékenységenkénti, forgalmi költség eljárással készülô eredménykimutatást és a szolgáltatások fedezetszámításait is. A negyedéves kontrolling beszámolókat a 4.5. nincs ilyen fejezet, kérjük a helyes hivatkozástfejezetben meghatározott vezetôi testületek részére történô beterjesztés elôtt az állandó könyvvizsgáló ellenôrzi és kiadja a tény adatok és a várható teljesítmények átvilágítására vonatkozó jelentését. A negyedéves beszámolók könyvvizsgálatához a társaság az általa szolgáltatott információk teljeskörûségérôl és valódiságáról teljességi nyilatkozatot és jogi levelet ad át a könyvvizsgáló részére. Az évközi beszámolók a vezetô testületek és tulajdonos tájékoztatására készülnek, elfogadásukat követôen közzétételre nem kerülnek. A negyedéves beszámolókkal együtt, az azokban szereplô adatokkal összhangban a kontrol-

631

ling szervezet további rendszeres beszámolókat és adatszolgáltatásokat készít: felügyeleti jelentés és PMSZ szerinti adatszolgáltatás, melyek benyújtásra kerülnek a vonatkozó jogszabályban illetve szerzôdésben meghatározott szervezetek részére. Az évközi beszámolók elkészítése és jóváhagyása során végzendô feladatokat jelen utasítás 1.b) számú melléklete tartalmazza. Az év végi beszámolók elkészítésének legfontosabb szabályai Az év végi beszámolók készítésének szabályozási rendszerét a jelen utasítás 1.c) számú melléklete tartalmazza. Alapelvek: ß Az év végi fôkönyvi zárlatok utasításszerû végrehajtásáért – beleértve a csoportszintû számviteli politikába foglalt alapelvek és a zárlati utasítások rendelkezéseinek maradéktalan érvényesítéséért - a kiadott zárlati utasításban meghatározott szervezetek felelôsek.. ß A konszolidációba teljes körûen bevont társaságok az egymással szemben kimutatott követeléseiket és kötelezettségeiket, valamint bevételeiket és ráfordításaikat a csoportszintû zárlati utasításban foglaltaknak megfelelôen egyeztetni és a feltárt eltéréseket rendezni kötelesek. ß A csoporton belül önköltség alapú díjazás alapján nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan el kell végezni a számlázott elôzetesen felszámított és a szolgáltatói önköltség alapján meghatározott tényleges szolgáltatási díjak felülvizsgálatát, a megállapított díjkülönbözetet a mindenkor hatályos ÁSZF illetve - amennyiben a szerzôdés az ÁSZF-ben foglaltaktól eltérô feltételeket tartalmaz - a szerzôdésben foglaltak szerint díjkorrekció formájában el kell számolni, és a szolgáltató tényleges önköltsége alapján meg kell határozni a tárgyévet követô évben alkalmazandó elôzetes díjat. ß A csoporton belüli szolgáltatásokat végzô társaságok az összköltség eljárással készülô eredménykimutatás mellett elkészítik a tevékenységenkénti, forgalmi költség eljárással készülô eredménykimutatásaikat és a szolgáltatások fedezetszámításait is. ß Az év végi beszámoló keretében az SZK Számvitel feladata a mérleg, eredménykimutatás és kiegészítô melléklet készítése, melyre alapozva, azzal összhangban, és további információkat felhasználva a kontrolling szervezet készíti el az üzleti jelentést. A beszámolók egyes részeinek kötelezô tartalmi elemeit a vonatkozó szabályozások tartalmazzák.

632


ß ß

ß

ß ß

ß

A beszámolókat az állandó könyvvizsgáló auditálja, melyrôl könyvvizsgálói jelentést bocsát ki. Az éves beszámoló könyvvizsgálatához a társaság az általa szolgáltatott információk teljeskörûségérôl és valódiságáról teljességi nyilatkozatot és jogi levelet ad át a könyvvizsgáló részére. A Sztv. értelmében a beszámoló részeként elkészült és jóváhagyott mérleg- és eredménykimutatást, kiegészítô mellékletet a könyvvizsgálói jelentéssel közzé kell tenni. Az éves beszámolót a társaság legfôbb szerve fogadja el. Az év végi beszámolókkal együtt, azokban szereplô adatokkal összhangban a kontrolling szervezet további rendszeres beszámolókat és adatszolgáltatásokat készít: felügyeleti jelentés és PMSZ adatszolgáltatás – éves elszámolás, hatósági engedélyekkel kapcsolatos jelentések, melyek benyújtásra kerülnek a vonatkozó jogszabályban illetve szerzôdésben meghatározott szervezetek részére.

Az év végi beszámolók elkészítése és jóváhagyása során végzendô feladatok folyamatát jelen utasítás 1.d) számú melléklete tartalmazza. 4.4 A standard beszámoló típusai elkészítési gyakoriság szerint Havi szöveges beszámolók A havi beszámoló alapvetôen az operatív terv teljesülését vizsgálja. Az elemzések a bázis év, valamint a tárgyév kumulált naturális és pénzügyi teljesítményeit, illetve a tervektôl való eltéréseket számszerûen és szövegesen tartalmazzák. Az elemzés készítése során ki kell térni az üzleti tevékenységre, a humánerôforrás gazdálkodásra, a vállalat finanszírozására, a társaságot érintô minden jelentôs eseményre, így többek között a beruházások és projektek alakulására, illetve a jelentôs terv-tény és terv-várható eltérésekre, az eltérések okaira, az éves célkitûzések teljesítését veszélyeztetô kockázatokra, a menedzsment részérôl kezdeményezett intézkedésekre és azok végrehajtásának státuszára. A MÁV Zrt. KI által havonta kiadott beszámolási feladat- és ütemtervnek megfelelôen a társaságok a jelen utasításban elôírtak figyelembevételével készítik el szöveges beszámolóikat, küldik meg a MÁV Zrt. hatályos mûködési és szervezeti szabályzata alapján a MÁV Zrt. tagvállalatai felett a tulajdonosi kontroll biztosítását ellátó szervezetnek. Csoport és társasági szintû prezentáció A KI és a PGI havi jelentést készít a MÁV Zrt. Igazgatósága részére. A prezentáció a MÁV Csoport idôsza-

8. szám

ki kumulált tény-terv teljesítményeirôl, valamint fôbb pénzügyi mutatókról ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgált idôszak az éves várható készítésével egybe esik, a jelentés a terv-várható adatokkal, azok elemzésével és a kockázatok bemutatásával egészül ki. A jelentések információs bázisát alapvetôen havi beszámolók adják. Negyedéves beszámolók A MÁV Csoport negyedévente az éves várható teljesítmények bemutatásával kiegészített beszámolót készít a vezetô testületek részére. A negyedéves beszámolókról könyvvizsgálói átvilágítási jelentés készül, beleértve a beszámolóban szereplô, üzleti év várható eredményének felülvizsgálatát is, mely az anyavállalat, ill. a többi tulajdonos(ok) részére benyújtandó beszámoló részét képezi. A negyedéves beszámolóknak tartalmaznia kell • A tárgyidôszaki számviteli beszámoló kimutatásait, továbbá minden - a tulajdonos(ok)/ellenôrzô szervek (pl. FB) részérôl elvárt, illetve a negyedéves Csoport szintû zárlati utasítás keretében elrendelt - adatot, információt, kimutatást, elemzést. • Az éves várható adatokat. Így ez egy komplex beszámolási feladat, mely a várhatók készítésén keresztül szorosan kapcsolódik a tervezéshez is. A várhatószámítás folyamatának szabályozását jelen utasítás 5. pontja rossz a hivatkozás, kérjük a helyes hivatkozás feltüntetését tartalmazza. • Az üzleti tervben rögzített célkitûzések, elvárások visszamérése. Kötelezô tartalmi kellékei a terv-tényelemzések, valamint a menedzsment részérôl kezdeményezett intézkedések bemutatása, továbbá a társaság folyamatos mûködéséhez szükséges tulajdonosi beavatkozási igény jelzése. Az éves prognózis mellett be kell mutatni az üzleti célkitûzések teljesítését veszélyeztetô kockázatokat, és a tervteljesítés érdekében meghozandó, javasolt intézkedéseket. • A beszámolókban a 2.a. számú mellékletként csatolt tartalomjegyzéknek megfelelô fejezeteknek és mellékleteknek kell szerepelniük, kiemelten kezelve az alábbiakat: ¸ A vezetôi összefoglalóban a kulcsmutatók tényleges és várható alakulásának táblázatos és rövid szöveges bemutatása mellett ki kell térni a mûködési kockázatokra, a kockázatok kezelése érdekében kezdeményezett menedzsmentintézkedésekre és azok végrehajtásának státuszára, a tárgyidôszaki és várható finanszírozási helyzet bemutatására is. ¸ A finanszírozási helyzet vonatkozásában ki kell térni a hitelállomány alakulására, to-

8. szám

•


vábbá a pénzforgalmi, pénzgazdálkodási és befektetési tevékenységrôl kitekintést kell nyújtani az év hátralévô részére. ¸ A beruházási teljesítmények alakulását a beruházási tervhez kell viszonyítani. Be kell mutatni a tervtôl jelentôsen eltérô teljesítések okait, az elôzô évrôl áthúzódó beruházási, felújítási munkálatok aktuális állását. ¸ A társaságok készletgazdálkodására, anyagbeszerzéseinek alakulására vonatkozóan is tartalmaz információt. ¸ Bemutatásra kerül az üzleti tervben jóváhagyott munkaerô-gazdálkodási és jövedelempolitikai célkitûzések teljesítése, azok várható alakulása, beleértve az egyszeri jellegû személyi kifizetéseket indukáló gazdasági eseményeket (csoportos létszámleépítés, kapcsolódó CT képzés és felhasználás) ¸ A kockázatértékelést a társaságok kockázati koordinátorainak közremûködésével kell összeállítani. ¸ A Csoport részére szolgáltató tevékenységet alaptevékenységként végzô tagvállalati beszámolóknak (kivéve MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt.) tartalmaznia kell az Állami Számvevôszék V-2014-124/20112012. számú jelentéséhez tartozó Intézkedési Terv végrehajtásaként összeállított fedezetszámítást, ill. az azt megalapozó forgalmi költség eljárással készített idôszaki eredmény-kimutatást. ¸ A Csoport részére szolgáltató tevékenységet alaptevékenységként végzô tagvállalatok esetében be kell mutatni a Csoporton belüli szolgáltatások értékének alakulását, a cost+margin díjazású szerzôdések/tevékenységek idôszaki árfelülvizsgálatának eredményét. A beszámolókban ki kell térni a társaság gazdálkodását befolyásoló, ill. a gazdálkodás ellenôrzését szolgáló tulajdonosi határozatok végrehajtására. A MÁV Zrt. hatályos Alapszabálya alapján az Igazgatóság legalább negyedévente jelentés készítésére kötelezett a MÁV Zrt. Alapítója és a Felügyelôbizottsága részére az ügyvezetésrôl, a MÁV Zrt. – ezen belül elkülönítetten a Pályavasút – valamint a MÁV-START Zrt. vagyoni helyzetérôl, üzletpolitikájáról, a MÁV Zrt. pénzgazdálkodásáról és befektetéseirô,l azok eredményességérôl, szabályszerûségérôl és célszerûségérôl.

Felügyeleti jelentés A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítésérôl szóló 50/2007. (IV.26)

633

GKM-PM együttes rendelet alapján „a számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság negyedévente a 2. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelô tevékenységi bontásban összeállított, az e rendelet 2. mellékletében meghatározott tartalommal rendelkezô negyedéves felügyeleti jelentést készít, és azt a naptári negyedév utolsó napját követô 45 napon belül a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. E kötelezettség teljesítése során a könyvviteli rendszerben rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni.” A MÁV Csoport két társasága kötelezett felügyeleti jelentés készítésére: a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. A hivatkozott jogszabály alapján két típusú felügyeleti jelentés készül: 1. A negyedéves adatok alapján – beleértve a negyedik negyedévet is - készülô jelentés, melyhez az alapadatokat az SZK Számvitel szolgáltatja; szöveges elemzést a társaságok kontrolling szervezetei készítik. 2. Az éves kumulált adatok alapján a Sztv. szerinti éves beszámoló kiegészítô melléklete részeként készülô felügyeleti jelentést az SZK Számvitel készíti. Közszolgáltatási és Pályamûködtetési beszámoló A MÁV Csoporton belül közszolgáltatást nyújtó (MÁV START Zrt.) és pályamûködtetést végzô társaságok (MÁV Zrt.) a tevékenységükbôl eredô adatszolgáltatási, beszámoló készítési kötelezettségeikre vonatkozó elôírásokat (tartalmi, formai, gyakoriság) a Magyar Állammal (mint Megrendelô) kötött Közszolgáltatási Szerzôdés és a Pályamûködtetési Szerzôdés tartalmazza. Éves teljesítmények értékelése A MÁV Csoport vállalatai a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükrôl, a naptári év lezárását követôen az Sztv.-ben elôírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. A MÁV Csoport vállalatai a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján Üzleti jelentés, valamint a MÁV Zrt. a Sztv.10.§ (1) bekezdése szerint Konszolidált üzleti jelentés készítésére kötelezett. A MÁV Csoporton belül az üzleti jelentések összeállításáért az adott társaság hatályos szervezeti és mûködési szabályzata szerinti vezetô a felelôs. Üzleti jelentés Az üzleti jelentés a Sztv. 95. §-ában elôírt követelményeknek, a MÁV Csoport számára megfogalmazott tartalmi és formai követelményeknek és a társaságok ügyvezetése elvárásainak megfelelôen értékeli a társaságok éves gazdálkodásának eredményeit, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülô legfôbb kockázatokat. Az üz-

634


leti jelentés olyan kiegészítô, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül, és az éves beszámoló kiegészítô mellékletében megadott értékelést bôvíti. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. Az értékelések az elôzô évhez és a tervhez képest készülnek. A MÁV Csoporton belül készített üzleti jelentések a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitérnek: ß a tárgyévre vonatkozó üzletpolitika fô célkitûzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, ß az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezôk (külsô és belsô) bemutatására, ß az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, ß a társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következô üzleti év fô célkitûzéseinek bemutatására, ß a társaság mûködésével kapcsolatosan felmerülô kockázatok és bizonytalanságok elemzésére.

8. szám

ß

Konszolidált üzleti jelentés

ß

A MÁV Zrt. a Sztv. 3.§ (2) bekezdésének 1. a-d. pontjai alapján anyavállalatnak minôsül és ezért az általa egységesen irányított vállalatcsoportról összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles összeállítani. A konszolidált üzleti jelentés elkészítéséért a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága felelôs azzal, hogy azt a konszolidációba teljes körûen bevont leányvállalatok bevonásával állítja össze, a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által elkészített konszolidált éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás) és kiegészítô melléklet alapján. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentés formai, tartalmi követelményeire a Sztv. 134. §-a tartalmaz elôírásokat.

ß ß

A MÁV Csoport által készítendô évközi és éves beszámolók összefoglaló táblázatát az utasítás 4. számú melléklete tartalmazza. A beszámolás folyamatábrája

8. szám


4.5 A tervezés és várható készítés szabályai 4.6 Az üzleti tervezési tevékenység célja

Az üzleti tervezési tevékenység célja a MÁV Csoport jövôjére vonatkozó üzleti, gazdálkodási célkitûzéseinek és azok megvalósítási eszközeinek kijelölése, a terv kockázatainak beazonosítása, a célok teljesülése nyomon követhetôségének, az üzleti folyamatokba történô beavatkozás lehetôségének biztosítása érdekében. Célja továbbá a MÁV Csoport közszolgáltató társaságai vonatkozásában az állami költségtérítési, valamint a beruházás-támogatási igények megalapozása. 4.7 Az üzleti tervkészítés folyamata Az üzleti tervezés kiindulópontját az elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (továbbiakban: NKS) jelenti, melyben megfogalmazott fô fejlesztési irányok és elérendô célkitûzések egyúttal a MÁV-START Zrt. elfogadott stratégiai koncepciójának, valamint a MÁV Zrt. pályainfrastruktúra-fejlesztési stratégiájának alapját is képezik. Az NKS-ben rögzítetteknek megfelelôen az üzleti tervezés során irányelvnek tekintjük az igényalapú tervezés megvalósítását, a stratégiai célokat szolgáló, elôkészített projektek erôforrás igényének beépítését az üzleti tervekbe. Az üzleti tervezés szabályozási háttere, tartalmi, formai követelmények: A teljes körûen konszolidált társaságok üzleti terv elôterjesztése az elôterjesztések rendjére vonatkozó Elnök-vezérigazgatói utasításban foglaltak figyelembe vételével, csoportszinten egységesen alkalmazandó séma szerint készül.

ß ß ß

635

Az üzleti tervet a Sztv. és a társaságok Számviteli politikájában foglalt elszámolási szabályoknak megfelelôen kell elkészíteni. Az elkülönítési rendelet szerint a személyszállítási közszolgáltatási és pályamûködtetési tevékenységeket elkülönítetten be kell mutatni. A gazdálkodást érintô jogszabályokat, melyek a különbözô adókat, bérjárulékokat, stb. tartalmazzák a jelenleg hatályban levôk szerint vesszük figyelembe.

Az üzleti tervezési folyamat elindítása elôtt a MÁV Csoporton belül az egységesen kötelezôen alkalmazandó peremfeltételek, irányok, célkitûzések meghatározásáról a KI elôterjesztést készít a MÁV Zrt. Igazgatósága részére. Az elôterjesztés célja a több évre vonatkozó MÁV Csoport szintû üzleti tervezési folyamat elindítása, a tervkészítés aktuálisan ismert peremfeltételeinek, feladat- és idô ütemezésének rögzítésével. Az elôterjesztés célja továbbá a MÁV Csoport közszolgáltató társaságai vonatkozásában az állami költségtérítési, valamint a beruházás-támogatási igények megalapozása.

A MÁV Zrt. tulajdonosi joggyakorlója részérôl felmerülô tervezési munkát érintô elvárásokat, iránymutatásokat, kormányzati döntéseket és a tervkészítést lényegesen befolyásoló egyéb hatásokat (pl. jogszabályi változások) a tervezés folyamatában szükséges kezelni, operatív módon, a MÁV Csoportba tartozó társaságok bevonásával és a döntést hozó fórumok tájékoztatásával. Az üzleti tervezést indító elôterjesztésben rögzített feltételezésekkel, premisszákkal olyan alapterv készítése kezdôdhet meg, melybe beépíthetôek a peremfeltételekben bekövetkezô változások. Az üzleti tervezés folyamat ábrája

636


4.8 Alapvetô elvárások, általános irányelvek az üzleti tervekkel kapcsolatban ß ß

ß

ß

ß ß

ß

ß

ß

Az alaptervezés egységes csoport struktúrára épül. A közszolgáltató társaságok alaptervében a közszolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos elôirányzatokat a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, a megkötött Közszolgáltatási Szerzôdésekben rögzítetteknek és az állami megrendelô részérôl megfogalmazott elvárásoknak megfelelôen kell kialakítani. A személyszállítási tarifapolitika és a menetdíjak a rendelkezésre álló információk alapján a MÁV-START Zrt. üzleti tervében bemutatandóak. A szociálpolitikai menetdíj támogatások összegeire a MÁV-START Zrt. tesz javaslatot, az érintett kormányzati szervezetekkel történô egyeztetések figyelembevételével. A teljesítmény-tervek kiindulási alapja a meghirdetésre kerülô menetrend, valamint a teherforgalom piaci tendenciáinak figyelembe vételével készülô prognózis. Elvárás a hatékonyság növelés, az alaptevékenységet jelentô szolgáltatások minôségének javítása. A külsô piaci értékesítési tervek összeállítása során a piaci valós trendek és már ismert kockázatok felmérésével reálisan megvalósítható célok kitûzése indokolt. A csoporton belüli szolgáltatás-nyújtás tekintetében – nem idesorolva a jogszabályi meghatározottságú hálózat-hozzáférési díjakat - a fajlagos díjak rövid távú szinten tartása, középtávon pedig az árak mérséklése a célkitûzés. A teljesítmény-átadások jelentôs része önköltség alapú árazással történik, ehhez igazodóan a tervkészítés meghatározó eleme az egymás közti teljesítmény-átadások egyeztetése. A szolgáltatások naturális mennyiségét, egységárait és bevételeit egyaránt meg kell tervezni az igénybevevôvel egyeztetetten. Az árbevételek alakulását meghatározó adatokat vevônként a tervdokumentációban részletesen be kell mutatni. A csoporton belül alkalmazandó egységárak megalapozása már az I-IX. havi beszámoláshoz kapcsolódóan megkezdôdik. A tervárak kialakításakor az I-IX. havi beszámolót megalapozó éves várható számítás adatait kell figyelembe venni. A humán erôforrás elôirányzatok megalapozása érdekében munkaerô-forgalmi elôirányzatok, valamint munkaidô-felhasználási tervek készítendôk. Az üzleti tervezés a hatályos szabályozási környezetre alapozott, de a MÁV Csoport jogszabályi környezetében várhatóan bekövetkezô,

ß

ß

8. szám

már ismert változásokkal az alaptervezés során már számolni kell. Az eszközök pótlásának, felújításának elvi forrását a pénzforgalmi bevétellel fedezett értékcsökkenési leírás mértéke jelenti. Az ezt meghaladó finanszírozási igényeket támogatások megszerzése, vagy megtérülési számításokkal alátámasztott külsô piaci források bevonása fedezheti, azonban ezen projektek, beszerzések indítása külön is jóváhagyandó- a társaság hatályos létesítô okiratában foglaltak figyelembe vételével. Az egyes vállalatok üzleti tervébe teljes körûen be kell építeni a költségvetési és uniós céltámogatásokból megvalósítandó beruházásokat is, ideértve a fejlesztési közremûködôk által végzett tevékenységet is. A megkötött támogatási szerzôdéssel rendelkezô projekteken túl az elôkészítés alatt álló projektek hatásait is figyelembe kell venni, a projektek hatásainak elkülönített bemutatásával. A MÁV Zrt. beruházási elôirányzatain belül a pályamûködtetés beruházási tervét elkülönítetten be kell bemutatni. A felújítási költségtérítés felhasználásának levezetéséhez szükséges információkat a beruházási terv struktúrájának és részletezettségének biztosítania kell.

A társaságok egységes irányelvek alapján, koordináltan készítik el, és terjesztik elô elfogadásra üzleti tervjavaslataikat, biztosítva ezzel a jóváhagyott tervek összhangját és a MÁV Csoport konszolidált tervének elkészíthetôségét. Ennek érdekében a társaságok tervei egymással konzisztens módon, a konszolidáláshoz szükséges részletezettséggel kerülnek összeállításra. A tervezés technikai háttere, tartalmi és formai követelményei a 3. számú mellékletben olvashatóak. 4.9 Az évközi beszámolók várható készítési folyamata Társasági és szervezeti szinteken legalább negyedévente készül éves várható elôrejelzés a negyedéves beszámolócsomag részeként, de esetenként, a tervezés megalapozottsága miatt szükség lehet gyakoribb várhatókészítésre is. A várhatókészítés technikája és logikája az üzleti tervezési folyamatéval megegyezô. A várhatókészítés az év hátralévô idôszakának újragondolását, elôrejelzését jelenti azoknak az információknak a birtokában, amelyek az üzleti tervezés óta eltelt idôszakban váltak ismertté. Ezen információk vonatkozhatnak az elmúlt idôszakra (pl. bevételkiesés, váratlan meghibásodások miatti költségtöbbletek, tervezettôl eltérô árfolyamok stb.), vagy a hátralévô idôszakra (pl. új szerzôdések, korábban nem tervezett árváltozások), illetve vonatkozhat az üzleti vagy a jogszabályi környezet üzleti tervezéskor még nem ismert változására. A várhatókészítés során vizsgálni kell az adófizetési kötelezettségek esetleges

8. szám


változásait is, melyek összefüggésben lehetnek egyrészt a gazdálkodással összefüggô tényezôkkel (pl. árbevétel változása, nagyobb volumenû ingatlanértékesítés stb.), illetve a jogszabályok üzleti tervezés során még nem ismert változásával.

ß

Az éves várható-készítés célja, hogy a vezetést tájékoztassa az év végére várható eredmény alakulásáról, a tervektôl való várható eltérésekrôl, hogy ez alapján idôben döntések szülessenek a szükséges intézkedésekrôl. A terv, tény és várható adatok elemzésének eredményére építkezô menedzsment intézkedések és akcióprogramok lehetôvé teszik az üzleti kockázatok magasabb szintû beazonosítását és kezelését. Fontos, hogy a prognosztizált és az elfogadott üzleti tervelôirányzatok közötti eltérések alapján a menedzsment intézkedési programmal segítse a terv célkitûzések megvalósítását. A várható készítés további releváns szerepe, hogy alapul szolgáljon a tárgyévet követô év üzleti tervezéséhez. A tervezésnél használt premisszák a várható készítéshez felülvizsgálatra és ismételten kiadásra kerülnek. A kontrolling informatikai rendszer (Cognos) támogatja a tervezési folyamatéhoz hasonlóan, az elôre rögzített szabály alapján történô automatikus várhatókészítést, azonban a rendszer által javasolt értékek szakmai megalapozottsággal felülírhatóak.

ß

4.10 A kontrolling beszámolás, tervezés és várható készítés informatikai támogatása A MÁV Zrt., valamint a csoport szintû tervezési, beszámolási várható készítési rendszerbe bevont tagvállalatok kontrolling szervezeteinek tervezési, beszámolási várható készítési munkáját támogató informatikai rendszer a KI által üzemeltetett Cognos alkalmazás, mely ß a csoportirányítás informatikai eszköze, ß a tulajdonosi kontrollt támogatja, ß a társasági és szervezeti szintû tervezési, beszámolási tevékenységet szolgálja, ß a MÁV Zrt. esetében központi és pályavasúti önköltségszámítás eszköze. A Cognos beszámolási folyamatot támogató funkciói ß ß ß ß

Standard beszámolók könnyen elôállíthatóak minden szervezeti egységre. Szabadon formázhatóak, vállalatra szabhatóak a riportok (színek, logó stb.). Lehetôség saját riportok készítésére és elmentésére felhasználói szinten (nem rendszeradminisztrátorok) is. A riportok csak a szervezeti egységre, tagvállalatra releváns sorokat mutatják (pl.: nulla tartalmú sorok eltüntetése).

ß

ß ß

ß

637

Könnyen elemezhetô, forgatható, pivot táblaszerû multidimenzionális riportok létrehozására is van lehetôség. Lefúrási lehetôség akár költségnem, tevékenység illetve szervezeti kód szintre tény adatok esetében. Üzleti szabályok egyszerûen, programozás nélkül létrehozhatóak a rendszerben. Excelhez hasonló fejlett grafikonkészítési funkcionalitás (pl. lefúrás grafikonokon belül is). A rendszer elérhetô egy Exceles front-enden keresztül is. Ez többek között azt jelenti, hogy Excelben létrehozhatóak dinamikus, az adatbázishoz közvetlenül kapcsolódó riportok. Beszámolókat mind Excelbe, mind pdf-be könnyen, további változtatás nélkül lehet exportálni és nyomtatni.

A standard beszámolók sémája és a kötelezôen alkalmazandó táblázatok elektronikusan elérhetôek a kontrolling rendszerbe való belépést követôen. A Cognos tervezést támogató funkciói ß

ß ß ß

ß ß ß

ß ß ß

Komplex tervezési és elôrejelzési modellek építhetôek fel, valamint az üzleti szabályok az aktuális tervezési koncepciónak megfelelôen változtathatóak, akár a kulcsfelhasználók által is. A rendszer lehetôséget ad bizonyos feltételekhez kötött „mi lenne ha” típusú elemzések készítésére. Az input feltételek (driver) megváltoztatása után a teljes tervet rendkívül gyorsan képes újraszámolni az eszköz. Lehetôség van különbözô tervverziók (ez jelenthet különbözô adatokat és különbözô drivereket is) elmentésére, amelyek közül ki lehet választani mindig az aktuálisat, a Tervtáblák vállalatra szabhatóak. Mind Excel, mind webes felületrôl lehet adatokat beírni a rendszerbe. Mind a top-down, mind a bottom-up tervezést támogatja. Az adatbevitel során különbözô automatikus elosztási, allokációs módszereket lehet használni (pl.: éves adatot egyenletesen, vagy valamilyen súly szerint osztja le a hónapokra). Az üzleti folyamatok, összefüggések szabályokkal leképezhetôek, automatizálhatóak a tervezési rendszerben. A tervezési rendszer integrált a beszámolási eszközzel. Támogatja a várható készítést oly módon, hogy külön verzióban össze tudja hozni a tény- és legfrissebb tervadatokat.

638


A csoporton belüli teljesítmény-átadások egyezôségét a tervezô rendszer biztosítja, de a tervszámok rögzítése elôtt valamennyi tervezésbe bevont szervezet számára kötelezô a csoporton belül igénybe venni tervezett, illetve a nyújtott szolgáltatások naturális mennyiségének, egységárainak és értékének egyeztetése. A tervezés során a szolgáltatást nyújtó rögzíti a szolgáltatás egységárát, míg az igénybe vevô a tervezett naturális mennyiséget illetve érték alapon amennyiben a szolgáltatási szerzôdés szerint fix áras a szolgáltatás táblában. A tervezô rendszer által kalkulált bevételt/költséget a szolgáltatás nyújtónak és igénybevevônek ellenôriznie és egyeztetnie szükséges. A kontrolling információs rendszer általános és informatikai jellemzôi: ß A rendszer a weben keresztül külön szoftver telepítése nélkül is elérhetô (vékony kliens). ß Szükség esetén több pénznem kezelésére alkalmas (HUF, EUR, USD stb.). ß Az eszköz hatékonyan képes kapcsolódni bármilyen interfészen keresztül az összes releváns forrásrendszerhez és adatbázis típushoz.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások ß

11/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG A MÁV Zrt vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzata;

ß ß

ß ß

ß ß ß ß

ß ß ß ß

8. szám

Betöltés során az új törzsadatok (új tevékenységek, szervezeti egységek stb.) automatikus felismerése és riportálása. Központi törzsadatkezelés minden modulra (pl.: az új számlákat nem kell külön létrehozni a beszámolási, a tervezési és a konszolidációs eszközben). Létrehozhatóak alternatív hierarchiák a különbözô dimenziók mentén (pl.: külön menedzsment és jogi szervezeti struktúra). Automatikus adatvalidálási funkciók vannak beépítve az adatbetöltési folyamatba, ami kiváltja a hosszadalmas manuális ellenôrzést (pl.: eszköz vs forrás, záró vs nyitó, szolgáltató vs vevô). Könnyen hozzáférhetô és mindenre kiterjedô loggolás (törzsadat, adat, egyéb események). Több dimenziós, akár cellaszintû jogosultsági beállítások. Közös bejelentkezési felület az összes modulra. Historikus adatok tárolása, visszakereshetôsége.

9/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG A MÁV Zrt számviteli politikája; 8/2014. (III. 21. MÁV Ért. 4.) EVIG A MÁV Zrt konszolidációs szabályzata; mindenkor hatályos évközi és éves zárlati utasítás A MÁV Csoport kiemelt projektjeinek kontrolling értékelése szabályozásáról” szóló 7/2010.

8. szám

ß ß


(MÁV. Ért. 4.) Kontrolling - Elnök-vezérigazgatói utasítás Sztv. A számvitelrôl szóló 2000.évi C. törvény A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítésérôl szóló 50/2007 (IV:26) GKM-PM együttes rendelet ( elkülönítési rendelet)

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÔ RENDELKEZÉSEK Jelen utasítás a) a MÁV Zrt., és azon, egyébként a MÁV Csoportba tartozó leányvállalatok esetében, melyek létesítô okirata/ SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett leányvállalatokra kiterjedô utasításokat alkalmazni kell, a MÁV Értesítôben történô közzétételt követô napon, b) az elôzô csoportba nem, de egyebekben a MÁV Csoportba tartozó leányvállalatok esetében pedig azok alapítói/közgyûlési/taggyûlési határozat meghozatalát követô napon lép hatályba.”

6.1 Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatálybalépésével a 60/2010. (X.8. MÁV. Ért. 28.) EVIG számú, „a kontrolling beszámolók készítésének eljárásrendjére, tartalmi és formai követelmé-

639

nyeire vonatkozó szabályokról”, valamint a 61/2010. (X.8. MÁV. Ért. 28.) EVIG számú „a tervezés és várhatókészítés eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról” tárgyú elnök-vezérigazgatói utasítások hatályukat vesztik. 7.0 MELLÉKLETEK 1 a) számú melléklet: Az évközi beszámolók készítésének szabályozása 1 b) számú melléklet: Az évközi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok 1 c) számú melléklet Az év végi beszámoló készítés szabályozása 1 d) számú melléklet: Az év végi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok 2. számú melléklet: Évközi beszámolók sémája, Éves Beszámoló Üzleti Jelentése 3. számú melléklet: A tervezés technikai háttere, tartalmi és formai követelményei 4. számú melléklet: A MÁV Csoport által készítendô évközi és éves beszámolók összefoglaló táblázata Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

640


8. szám

1.a) sz. melléket

Az évközi beszámolók készítésének szabályozása

Szabályozás típusa Normatív Normatív Normatív

Normatív

Eseti Eseti

A szabályozás témája

Kiadásért felelôs

A MÁV Vállalatcsoport számviteli poli- SZK Számvitel tikája A MÁV Vállalatcsoport konszolidációs SZK Számvitel szabályzat

A szabályozás szervezeti hatálya A központi számviteli szolgáltatást igénybe vevô társaságok MÁV csoport

Az évközi könyvviteli zárlatok és az év- SZK Számvitel közi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai (az utasítás megjelenése idején hatályos: 12/2010. (XII. 23. MÁV Ért. 39.) GÁVIGH sz. utasítás) KI Jelen utasítás tárgya: A kontrolling beszámolók elkészítésének szabályai Egyenlegegyeztetés és negyedéves kon- SZK Számvitel szolidációs adatszolgáltatás

A központi számviteli szolgáltatást igénybe vevô társaságok

Évközi beszámoló elkészítésének szabá- MÁV Zrt. KI lyai közremûködik: SZK Számvitel

MÁV csoport

MÁV csoport

MÁV csoport

8. szám


641

1.b) sz. melléklet

Az évközi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok

A feladat megnevezése

Határidô

Felelôs

Az évközi zárásra vonatkozó operatív A fordulónapot megelôzô KI rendelkezés kiadása 5 munkanap közremûködik: SZK Számvitel Idôbeli elhatárolások feladása

Fordulónapot követô 10. Az évközi könyvviteli zárlatok és az évkömunkanap zi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai tárgyú utasítás szerint

Fôkönyvi rögzítés befejezése „A” nap Fordulónapot követô 11. SZK Számvitel elôtt munkanap Fôkönyvi zárás – „A” nap

Fordulónapot követô 12. SZK Számvitel munkanap

Zárást követô feldolgozások futtatása, Zárást és a feldolgozáso- SZK Számvitel Cognos áttöltés kat követôen (valamennyi zárási nap után egyaránt) Csoporton belül önköltség alapján Fordulónapot követô 16. KI nyújtott szolgáltatások árfelülvizsgá- munkanapig Közremûködnek: leányvállalatok kontrollata és a díjkülönbözet elszámolása ling szervezetei elhatárolás formájában Idôbeli elhatárolások feladása (B nap- Fordulónapot követô 16. Az évközi könyvviteli zárlatok és az évköhoz) munkanapig zi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai tárgyú utasítás szerint MVER egyeztetés

Fordulónapot követô 17. Az évközi könyvviteli zárlatok és az évkömunkanapig zi számviteli beszámolók követelményeinek szabályai tárgyú utasítás szerint

Fôkönyvi rögzítés befejezése „B” nap Fordulónapot követô 17. SZK Számvitel elôtt munkanap Fôkönyvi zárás – „B” nap (csak negyedéves)


Zárást követô feldolgozások futtatása, Zárást és a feldolgozáso- SZK Számvitel Cognos áttöltés kat követôen Könyvvizsgálat kezdete

Fordulónapot követô 20. munkanap

A könyvvizsgálói adatszolgáltatás biz- Fordulónapot követô 20. SZK Számvitel tosítása munkanaptól Fôkönyvi rögzítés befejezése „C” nap Fordulónapot követô 29. elôtt munkanap Fôkönyvi zárás – „C” nap (csak negyedéves)


642


8. szám

Zárást követô feldolgozások futtatása, Zárást és a feldolgozáso- SZK Számvitel Cognos áttöltés kat követôen Egyszerûsített konszolidált mérleg és Fordulónapot követô 30. SZK Számvitel eredménykimutatás elkészítése és át- munkanap adása a KI-nak Könyvvizsgálóval egyeztetett beszá- Az igazgatósági ülés idô- KI moló elkészítése / Könyvvizsgálat le- pontját megelôzô 6 naptázárása ri nap Részteljességi nyilatkozatokkal alátá- Az igazgatósági ülés idô- KI masztott teljességi nyilatkozat átadása pontjáig az állandó könyvvizsgálónak Felügyeleti jelentés, negyedévente

A fordulónapot követô 45. KI Pályamûködtetési Kontrolling naptári nap

PMSZ adatszolgáltatás, negyedévente A fordulónapot követô KI Pályamûködtetési Kontrolling naptári 60. nap Az egyes beszámolók elkészítésére vonatkozó tényleges idôpontokat az adott záráshoz kiadandó operatív rendelkezés tartalmazza.

8. szám


643

1.c) sz. melléklet

Az év végi beszámolók készítésének szabályozása

Szabályozás típusa

A szabályozás témája

Kiadásért felelôs

A szabályozás szervezeti hatálya

Normatív

A MÁV Vállalatcsoport számviteli poli- SZK Számvitel tikája

A központi számviteli szolgáltatást igénybe vevô társaságok

Normatív

A MÁV Vállalatcsoport konszolidációs SZK Számvitel szabályzat

MÁV csoport

Normatív

Jelen utasítás tárgya:

KI

MÁV csoport

A kontrolling beszámolók elkészítésének szabályai Eseti

Év végi zárlati és beszámoló készítési MÁV Zrt. KI utasítás közremûködik: Számvitel

MÁV Csoport SZK

644


8. szám

1 d) sz. melléklet

Az év végi beszámoló elkészítése és a kapcsolódó feladatok A feladat megnevezése

Határidô

Felelôs

Az év végi zárlatra és beszámoló készítésre A fordulónapot megelôzô KI vonatkozó rendelkezés kiadása 15 munkanap közremûködik: SZK Számvitel Csoporton belül önköltség alapján nyújtott Tárgyévet követô év január KI szolgáltatások árfelülvizsgálata és a díjkülön- 31. Közremûködnek: leányvállalatok bözet elszámolása kontrolling szervezetei MVER egyeztetés és rendezés

Fordulónapot követô 19. Az évközi zárlatokkal azonos mómunkanap don

Fôkönyvi rögzítés befejezése „A” nap elôtt


Fôkönyvi zárás – „A” nap


Fôkönyvi rögzítés befejezése „B” nap elôtt


Fôkönyvi zárás – „B” nap


Zárást követô feldolgozások futtatása, Cognos Zárást és a feldolgozásokat SZK Számvitel áttöltés követôen SZK Számvitel

Kiegészítô melléklet elkészítése: •

Elôzetes kiegészítô melléklet

•

Végleges kiegészítô melléklet

Fordulónapot követô 48. munkanap Fordulónapot követô 72. munkanap

Könyvvizsgálat / könyvvizsgálói adatszolgáltatás biztosítása •

Könyvvizsgálat elôkészítése

•

Helyszíni vizsgálat

SZK Számvitel Fordulónapot követô 3742. munkanapok között Fordulónapot követô 43. munkanaptól

Fôkönyvi rögzítés befejezése „C” nap elôtt


Fôkönyvi zárás – „C” nap


Zárást követô feldolgozások futtatása, Cognos Zárást és a feldolgozásokat SZK Számvitel áttöltés követôen Éves beszámoló és üzleti jelentés elkészítése / Az igazgatósági ülés idô- SZK Számvitel, KI Könyvvizsgálat lezárása pontját megelôzô 6 naptári nap Részteljességi nyilatkozatokkal alátámasz- Az igazgatósági ülés idô- KI tott teljességi nyilatkozat átadása az állandó pontjáig könyvvizsgálónak Az éves beszámoló és üzleti jelentés elfoga- Tárgyévet követô május dása 31-ig

8. szám


645

Konszolidált beszámoló elkészítése és átadása Tárgyévet követô év április SZK Számvitel a KI-nak vége MÁV Csoport konszolidált éves beszámolójához tartozó üzleti jelentés elkészítése

KI

Részteljességi nyilatkozatokkal alátámasz- Az igazgatósági ülés idô- KI tott teljességi nyilatkozat átadása az állandó pontjáig közremûködik: Portfoliógazdálkönyvvizsgálónak kodási Igazgatóság A konszolidált éves beszámoló és üzleti jelen- Tárgyévet követô június tés elfogadása 30-ig Felügyeleti jelentés

A fordulónapot követô 45. KI Pályamûködtetési Kontrolling naptári nap (1)

PMSZ adatszolgáltatás

Elôzetes: Tárgyévet követô KI Pályamûködtetési Kontrolling év február 20. (2) Végleges: Tárgyévet követô év május 31.

12

Az egyes beszámolók elkészítésére vonatkozó tényleges idôpontokat az adott záráshoz kiadandó operatív rendelkezés tartalmazza.

1 2

MÁV Zrt. MÁV Zrt.

646


8. szám

2 sz. melléklet

A ……………………..Zrt./Kft. 20XX. I-….. havi és éves várható teljesítménye

B u d a p e s t, 20XX. ……... ………………………….. (ügyvezetô/vezérigazgató)

8. szám


647

Tartalomjegyzék

I. Vezetôi összefoglaló

Fô üzenetek. ü A társaság üzleti tervben rögzített célkitûzéseinek idôarányos teljesítése, a gazdálkodást érintô tulajdonosi elvárások (pl. vezetôi prémium-célkitûzésekben szereplô pénzügyi mutatók), határozatok (pl. tôkepótlás, tôkeleszállítás) idôarányos végrehajtására is kitérve. Jelentôs eltérések magyarázata. I.1. A 20XX. I-... havi teljesítmények alakulása I.2. Éves várható eredmények I.3. Az intézkedési terv(ek) megvalósulása ü Az intézkedési tervek hatásainak bemutatása I.4. A célkitûzések megvalósításának kockázatai ü A társaság tervteljesítésének kockázatai és kezelésük. A társaság kulcsmutatóinak I-… havi és éves várható alakulása

648


8. szám

II. Az I-…… havi tény és éves várható teljesítmények elemzése II.1. Az idôszaki teljesítmények (naturália és érték) bemutatása A naturális teljesítmények alakulása (Társaság specifikus táblák)

¸ Az idôszaki naturális teljesítmények tervtôl való jelentôs eltéréseinek indoka. ¸ Az éves várható teljesítmény-alakulás a tervhez képest, üzleti (piaci) célkitûzések teljesítése.

A gazdálkodás eredménye

¸ Az idôszaki eredmény tervtôl való jelentôs eltéréseinek indoka, kiemelten az üzleti tevékenység eredményének alakulása a tervhez képest. ¸ Az éves várható eredmény-alakulás fô tényezôi, az alapítói elvárások teljesítése. −

Üzleti eredmény

−

Pénzügyi eredmény

−

Rendkívüli eredmény (ha szükséges)

(A teljesítmények és árak tervtôl való eltérésének, a társaság-specifikus tételeknek, tényezôknek az eredményhatása, kiemelése.)

8. szám


649

Az árbevételek alakulása

¸ Az idôszaki árbevételek alakulása, kapcsolata a naturális teljesítményekkel ¸ A tervtôl való jelentôs eltérések okai ¸ Az éves várható bevétel-alakulás, a tervtôl való eltérések fô tényezôi, számszerûsítve Az alaptevékenység költségeinek alakulása

¸ Az idôszaki ráfordítások alakulása, kapcsolata a naturális teljesítményekkel. ¸ A tervtôl való jelentôs eltérések okai ¸ Az éves várható költségalakulás, a tervtôl való eltérések fô tényezôi, számszerûsítve. Az egyéb üzleti bevételek és ráfordítások eredménye

¸ A tervtôl való jelentôs eltérések okai ¸ A képzett céltartalékok felhasználása, céltartalék-képzés, idôszaki és várható tételek, késedelmi kamatok részletezésével

650


8. szám

II.2. A társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének alakulása, finanszírozás

¸ Befektetett eszközök tervtôl való jelentôs eltéréseinek magyarázata. ¸ Készletek alakulása (külön kitérve az anyagkészletekre és a befejezetlen termelés alakulására). Tervtôl való jelentôs eltérések, valamint a nyitó-állományhoz mért jelentôs változások okai ¸ Idôbeli elhatárolások jelentôs tételei a tényidôszakban. Tervtôl való jelentôs eltérések okai Vevô és szállítóállomány alakulása

¸ A követelések és kötelezettségek idôszaki és várható alakulása, csoporton belüli tartozások, lejárt követelések, szállítói kötelezettségek. Tervtôl való jelentôs eltérések okai Finanszírozás ¸ A pénzeszközállomány idôszaki és várható állományának alakulása, évközi jelentôs változásainak okai ¸ Eladósodottság alakulása, hitelállomány, beruházási és likviditási hitelek jelentôs változásai a nyitóértékhez, tervhez.

8. szám


¸ Likviditási helyzet idôszaki és várható alakulásának elemzése. II.3. Humán-erôforrás gazdálkodás, foglalkoztatás- és jövedelempolitikai célkitûzések megvalósulása ¸ Az üzleti tervben rögzített célkitûzések idôarányos és éves várható teljesítése. ¸ Tervtôl való jelentôs eltérések magyarázata. Kiemelt humán mutatók alakulása

¸ a létszám és bérgazdálkodás idôszaki eredményeinek bemutatása ¸ a létszámleépítés egyszeri jellegû tételei ¸ prémium-kifizetések ¸ érdekeltségi rendszer keretében történô egyéb kifizetések ¸ idényjellegû foglalkoztatás ¸ túlmunkáltatás

II.4. Beruházások alakulása

¸ Beruházási terv teljesülésének bemutatása. ¸ Fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházások elôrehaladása

651

652


8. szám

II.5. Kockázatelemzés, érzékenységvizsgálat, kockázat kezelés, menedzsment intézkedések ¸ A társaság éves üzleti, gazdálkodási célkitûzései realizálásának fô kockázatai. ¸ A kockázat-értékelések alapján, a menedzsment részérôl már kezdeményezett és a jövôben tervezett intézkedések. ¸ Hatékonyság-javító projektek alakulása Mellékletek sz. melléklet: Az Sztv. szerinti mérleg, eredmény-kimutatás és cash-flow sz. melléklet: Premisszák sz. melléklet: Eredmény-kimutatás (Cognos) sz. melléklet: Mérleg (Cognos) sz. melléklet: Naturális teljesítmények részletezô (idôszaki bázis, terv, tény) sz. melléklet: Bevételek, ráfordítások megoszlása az anyavállalat és a leányvállalatok között sz. melléklet: Havi pénzforgalom alakulása év végéig sz. melléklet: Beruházási projektek sz. melléklet: Humán tábla sz. melléklet: Tevékenységenkénti fedezet (társaságspecifikus)

8. szám


653

3. sz. melléklet

Céglogó

A ……………………..(szervezetnév) 20XX. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE

……………………. (vezetô aláírása)

20XX. …………………..

654


Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.7. 6. 7. 8. 9.

A 20XX. ÉVI ÜZLETI ÉV ÖSSZEFOGLALÓJA A 20XX. ÉVI TULAJDONOSI INTÉZKEDÉSEK A MÛKÖDÉSI FELTÉTELEK VÁLTOZÁSA KIEMELT NATURÁLIS TELJESÍTMÉNYEK KIEMELT PÉNZÜGYI MUTATÓK ÉVI ALAKULÁSA Bevételek Költségek Egyéb bevételek és ráfordítások Eredmény Mérleg, tôkeszerkezet Finanszírozás, likviditás PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK KEZELÉSE HUMÁNERÔFORRÁS GAZDÁLKODÁS BERUHÁZÁSOK, KUTATÁS, KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

10.

AZ ÜZLETMENET ALAKULÁSA, KITEKINTÉS

Mellékletek

8. szám

8. szám


1. A 20XX. ÉVI ÜZLETI ÉV ÖSSZEFOGLALÓJA Fô üzenetek ü A piac, a külsô és belsô feltétel-rendszer változásainak hatása a cég gazdálkodására ü Az értékesítési tevékenység alakulása ü A gazdálkodási eredmény alakulását befolyásoló fôbb tényezôk, jövedelmezôség ü A humánerôforrás-gazdálkodás fô jellemzôi ü A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete, finanszírozás ü Kiemelt beruházások, projektek, hatékonyságjavító intézkedések ü A cég ügyvezetésének intézkedései a célkitûzések megvalósítása érdekében ü ….. A társaság kiemelt teljesítmény-mutatóinak alakulása

655

656


8. szám

A 20XX. évi eredmény alakulásának fô összetevôi a bázishoz és a tervhez képest

2. A 20XX. ÉVI TULAJDONOSI INTÉZKEDÉSEK ¸ Megvalósult tôkeemelés, tôkeleszállítás, osztalékfizetés, tagi kölcsön, garanciavállalás stb…. ¸ A társaság részérôl a 20XX. év zárása során kezdeményezett tulajdonosi intézkedések, beavatkozási igény ¸ …….

3. A MÛKÖDÉSI FELTÉTELEK VÁLTOZÁSA ¸ A piaci, szabályozási környezetben bekövetkezett, a társaság gazdálkodását meghatározóan befolyásoló változások, a makrogazdasági peremfeltételek alakulása ¸ A társaság szervezeti-mûködési rendjében bekövetkezett változások, telephelyek jellemzôi ¸ Egyéb (pl. szerzôdéses kapcsolatok, csoporton belüli szerep, ill. annak módosulása stb.

8. szám


657

4. KIEMELT NATURÁLIS TELJESÍTMÉNYEK A naturális teljesítmények alakulása (Társaság specifikus táblák)

¸ A teljesítmény-alakulás rövid magyarázata, jelentôsebb eltérések indoka ¸ ….. 5.

KIEMELT PÉNZÜGYI MUTATÓK ÉVI ALAKULÁSA 5.1. Bevételek ¸ Az értékesítési árbevétel alakulás rövid jellemzése, jelentôsebb eltérések indoka ¸ Árpolitika, az értékesítési árbevételek kapcsolata a teljesítményekkel ¸ Egyéb bevételek meghatározó tételeinek tartalma, tervtôl, bázistól való jelentôs eltérések indoka ¸ …..

5.2. Költségek ¸ A költség alakulás rövid magyarázata, jelentôsebb eltérések indoka ¸ A költségalakulás kapcsolata a teljesítményekkel, eltérések (bázis-tény, terv-tény) magyarázata, hatótényezôk szerint, lehetôleg számszerûsítve ¸ …..

658


8. szám

5.3. Egyéb bevételek és ráfordítások

¸ Jelentôsebb tételek bemutatása ¸ Céltartalék képzés/feloldás részletezése ¸ Nyújtott/kapott támogatások 5.4. Eredmény

¸ Jövedelmezôségi helyzet, annak változása, magyarázata ¸ A finanszírozási költségek alakulása, a pénzügyi eredményt befolyásoló fô tényezôk (számszerûsítve) ¸ A rendkívüli tételek tartalma, magyarázata ¸ A hatékonyság javítása érdekében végrehajtott intézkedések ¸ …. 5.5. Mérleg, tôkeszerkezet

A társaság vagyoni helyzetének változása, a vagyon összetételének fô jellemzôi, módosulásai ¸ Befektetések (ha jellemzô) ¸ Készletgazdálkodás ¸ …

8. szám


A társaság tôkehelyzetének változása, a vagyon összetételének fô jellemzôi, módosulásai ¸ A saját tôke változása, fôbb tételei ¸ A saját tôke megfelelése ¸ A hitelállomány alakulása, eladósodottság, 5.6. Vevô, szállító állomány

5.7. Finanszírozás, likviditás

¸ A társaság likviditási, finanszírozási helyzetének fôbb jellemzôi, meghatározó tényezôi ¸ A mûködési CF fô elemei, vevô és szállító állomány alakulása ¸ ……

659

660


6. HUMÁNERÔFORRÁS GAZDÁLKODÁS Kiemelt humán mutatók alakulása

¸ ¸ ¸ ¸ ¸ ¸ ¸

A létszám és bérgazdálkodás, foglalkoztatás-politika a létszámleépítés egyszeri jellegû tételei prémium-kifizetések érdekeltségi rendszer keretében történô egyéb kifizetések idényjellegû foglalkoztatás, közmunka stb. túlmunkáltatás …………

7. BERUHÁZÁSOK, KUTATÁS, KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS

¸ ¸ ¸ ¸

Végrehajtott beruházások bemutatása, gazdasági megalapozottsága Jelentôs beruházási projektek, a beruházások finanszírozása K+F (kötelezô) Fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházások (opcionális)

8. szám

8. szám


661

8. KÖRNYEZETVÉDELEM ¸ A társaság környezetvédelmi szerepvállalása, stratégiája ¸ Környezetvédelmi költségek, intézkedések, e címen képzett tartalékok alakulása ¸ Környezetvédelmi beruházások ¸ ……. 9. AZ ÜZLETMENET ALAKULÁSA, KITEKINTÉS ¸ A társaság fôbb naturális és pénzügyi teljesítményeinek (MSZE, létszám, teljesítmény-kibocsátást jellemzô naturália, meghatározó pénzügyi mutatók) alakulása ¸ A társaság mûködésére, piaci tevékenységére jellemzô fôbb tendenciák ¸ A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események ¸ A következô évi kitekintés ¸ …..

662


8. szám

¸ Mellékletek 1. sz melléklet Eredmény kimutatás 2. sz melléklet Mérleg 3. sz melléklet Cash-flow 4. sz melléklet Pénzforgalom 5. sz melléklet Beruházás 6. sz melléklet Humán tábla 7. sz melléklet Az anyavállalat és a leányvállalatok egymás közötti szolgáltatásai 8. sz melléklet Fôtevékenységek fedezetszámítása (további, a társaság szempontjából lényeges mellékletek, pl. szolgáltatások részletezése) 9. sz. melléklet beszerzési / közbeszerzési terv

Az üzleti tervdokumentáció kötelezô tartalmi elemei: ß

az üzleti tervben alkalmazott premisszák, peremfeltételek rögzítése

ß

mérleg, eredmény-kimutatás, cash-flow számítás, havi likviditási terv

ß

mérleg, eredmény-kimutatás, cash-flow számítás, havi likviditási terv – a Pályamûködtetésre vonatkozóan elkülönítetten bemutatva

ß

deviza-terv, illetve a deviza alapú bevételek és kiadások bemutatása

ß

közszolgáltatást végzô társaságoknál a közszolgáltatási tevékenység önálló bemutatása

ß

nyújtott szolgáltatások partnerek szerinti bemutatása, a naturáliák, a szolgáltatások egységárai és a tervezett bevételek részletezésével,

ß

a bevételek és ráfordítások bontása csoporton belüli társaságonként és külsô félre,

ß

fedezetszámítás,

ß

a költségtérítés felhasználása,

ß

humán erôforrás-gazdálkodás bemutatása

ß

képzési terv (3 éves)

ß

külföldi kiutazási terv (naturália alapon)

ß

beruházások, felújítások elôirányzatai,

ß

beruházások, felújítások elôirányzatai - a Pályamûködtetésre vonatkozóan elkülönítetten bemutatva

ß

támogatások elôirányzatai,

ß

a mérlegen kívüli tételek ismertetése, ingatlanok jelzálogterhelésének alakulása,

ß

fennálló pályázati kötöttségek bemutatása,

ß

közfoglalkoztatás esetén a kapcsolódó információk elkülönített bemutatása,

ß

a társaságok által nyújtott szolgáltatások/termékek piacelemzése, a társaság kockázatait és kockázatkezelési rendszerét, a társaságra releváns érzékenységi vizsgálat elvégzését, a tagvállalati kockázati koordinátorok bevonásával.

ß

beszerzési/ közbeszerzési terv

Az elôirányzatokat megfelelô részletezettséggel, analitikusan alá kell támasztani.

8. szám


663

A tervdokumentáció elôállításához csoportszinten egységes, a kötelezô tartalmi és formai követelményeket rögzítô séma használandó, kiegészítve a társaság-specifikus részekkel, fejezetekkel. Kötelezôen egyeztetendô tételek, szolgáltatások ß

pályavasúti nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások

ß

pályavasúti nem nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások

ß

pénzügyi szolgáltatás

ß

számviteli szolgáltatás

ß

humán szolgáltatás

ß

informatikai szolgáltatás és távközlés

ß

beszerzési és logisztikai szolgáltatások

ß

oktatási szolgáltatás

ß

munkavédelem

ß

tovább számlázott káresemény

ß

tagsági díjak

ß

anyagköltség (közvetített)

ß

ügyviteli szolgáltatások

ß

biztonsági szolgáltatások (fegyveres ôrzés, vagyonôri ôrzés)

ß

vegyszeres gyomirtás, kaszálás, cserjeirtás, fakivágás

ß

általános ingatlanüzemeltetés (számlázott és BTSZ-es)

ß

laktanya-üzemeltetés, ingatlanfelügyelet,

ß

közmû üzemeltetés

ß

zavar- és hibaelhárítás

ß

kisfeszültségû berendezések karbantartása

ß

rágcsálóirtás, takarítás, hulladékkezelés

ß

vízkitermelés és szennyvízkezelés

ß

pálya- és híddiagnosztika

ß

pályakarbantartás és felújítás, a beruházási-felújítási tételek bevonása a szolgáltatási táblába

ß

vasúti jármûkarbantartás

ß

egyéb eszközkarbantartás

ß

hó eltakarítás, hó készenlét

ß

vasúti jármû bérbeadása

ß

jármûtisztítás, jármûkarbantartás, jármûbiztosítási díj

ß

ingatlan bérbeadás

ß

ingatlankezelés, épület-karbantartás (számlázott és másodlagos)

ß

továbbszámlázásra kerülô energia, víz- és csatornadíj, hulladékkezelés

664


8. szám

A Pályamûködtetés tervének sajátosságai A Pályamûködtetés üzleti tervének összeállításakor a központi üzletági és a területi igazgatósági tervezés párhuzamosan zajlik az üzleti tervezés, illetve a központ-terület tervalkuk lezárultáig. A felülrôl lefele (top-down) irányultságú tervezési folyamat keretében a hálózati jelentôségû tervtételek meghatározására, a MÁV vezetésével és a partner leányvállalatokkal a tulajdonosi elvárásokat, peremfeltételeket figyelembe vevô egyeztetésekre, illetve a területi igazgatóságok keretszámainak kialakítására kerül sor. Az alulról felfele (bottom-up) irányultságú tervezési folyamatban egy alulról építkezô — részben bázisalapú — tevékenység- (feladat)alapú tervezést kell elvégezni, mely alapjául szolgál a központ-terület tervalkunak és megalapozza az operatív tervezés hatékony végrehajtását. Az elvégzendô feladatok és rendelkezésre álló keretek alapján helyi és üzletági szakmai szintû iterációval alakul ki a Pályamûködtetés egészének és tervszervezeteinek a terve. A tervkészítés informatikai támogatása A csoporton belüli teljesítmény-átadások egyezôségét a Cognos tervezô rendszer biztosítja, de a tervszámok rögzítése elôtt valamennyi tervezésbe bevont szervezet számára kötelezô a csoporton belül igénybe venni tervezett, illetve a nyújtott szolgáltatások naturális mennyiségének, egységárainak és értékének egyeztetése. A tervezés során technikai változást jelent, hogy a szolgáltatást nyújtó rögzíti a szolgáltatás egységárát, míg az igénybe vevô a tervezett naturális mennyiséget a szolgáltatás táblában. A tervezô rendszer által kalkulált bevételt/ költséget a szolgáltatás nyújtónak és igénybevevônek ellenôriznie és egyeztetnie szükséges.

A MÁV Csoport által készítendô évközi és éves beszámolók összefoglaló táblázata

4. sz. melléklet

8. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 665

Gazdasági vezérig. szervezet

Véleményezô megnevezése

Egyetértünk azzal, hogy a létesítô okiratnak való megfelelés evidencia, de ugyanakkor kiemelt fontosságú is egyben, ezért a figyelemfelkeltô rendelkezés megtartását indokoltnak tartjuk.

A kiegészítéssel egyetértünk.

Az utasítást a hatályos MSZSZ szerinti MÁV Csoportra kívánjuk kiterjeszteni, azaz a MÁV Zrt-re és a konszolidációba teljes körûen bevont társaságokra. Az utasítás tulajdonosi döntés alapján további, többségi tulajdonú társaságokra is kiterjeszthetô.

Az észrevétellel kapcsolatos álláspont

Álláspontunk szerint a tervezet egyértelmû: az utasítás tárgyára tekintettel, ahol külön jelzô nélkül használjuk


Javasoljuk leírni, hogy mi a kapcsolat és a különbség a Számviteli beszámoló és a Kontrolling beszámoló között, és a teljes szabályzatban

Ad 3. Fogalmak meghatározása A tervezetet az egységes szóhasználat érdekében Sztv.: Javasolt a felsorolás egységesítése: egyszer nagybetûvel kezdôdik, áttekintettük és javítottuk. egyszer kicsivel, a végén a pont néha hiányzik.

Törlési javaslat: „A társaságok egyedileg felelôsek azért, hogy az így létrejövô kétszintû szabályozási rendszerük összhangban legyen az adott társaság létesítô okiratának rendelkezéseivel.” Javasoljuk, törölni, mert a létesítô okiratnak megfelelés evidencia, ezt nem kell mindig feltételként szabni. Amennyiben ezzel ellentétes tulajdonosi határozatot kapna, úgy azt köteles jelezni.

Kiegészítés: „A Társaságok szabályzatait a KI és a PGI szakmai ellenôrzését követôen lehet érvénybe léptetni.”

Ad 2.1. Az utasítás szervezeti hatálya

A bevezetett „bôvített MÁV Csoport” fogalom használata az utasításban elmarad, nem következetes. Javasoljuk csoport, MÁV csoport, bôvített MÁV csoport forgalmak használatát felülvizsgálni. Ahol valóban bôvített MÁV csoportra vonatkozik a mondandó, ott ezt nem kell külön említeni, hiszen a hatályban már definiáltuk, csak ahol eltérés van, ott kell szabályozni a szándéknak megfelelôen.

Ad 1. Az utasítás célja

A kapott észrevétel összefoglalása

Az utasítás tervezethez érkezett szakmai észrevétele összefoglalása

A MÁV CSOPORT KONTROLLING TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYAI

666 8. szám

A kiegészítéssel nem értünk egyet. Egyrészt a Sztv. szerinti éves beszámoló nem kontrolling beszámoló, másrészt z általunk adott definíció a kontrolling szervezetek által készítendô valamennyi beszámolót magukba foglalják, függetlenül azok témájától és formájától, így a kiegészítés szerinti szûkítést nem támogatjuk. Ugyanakkor a kontrolling beszámoló definíciója a két beszámolótípus egyértelmû megkülönböztetése érdekében kiegészítésre került. A javaslatot elfogadjuk.

A kontrolling beszámoló fogalmának kiegészítése: Kontrolling beszámoló: A társaságok kontrolling szervezetei által készített beszámolók, ideértve a Sztv. szerinti Éves beszámolót és üzleti jelentést is – a társaság gazdálkodásának bázishoz és üzleti tervhez viszonyított bemutatása, idôszaki értékelése a menedzsment és/vagy a tulajdonos(ok) tájékoztatása céljából. Az éves kontrolling beszámoló a menedzsment beszámolója a tárgyévrôl, a menedzsment munkája értékelésének alapja. beszámolóhoz tartozó üzleti jelentés.

Cognos: módosított definíció A tervezést, beszámoló és várható készítést támogató informatikai rendszer.

Üzleti terv: A dokumentum helyett egy szakmaibb fogalom használata A dokumentum fogalom használatát tartjuk megfelelônek jobb lenne: alapterv/ tervverzió (terv dokumentáció)

- Alapterv – definíció: Javasoljuk a különféle terv fajták összehangolt és egyértelmû Az utasítás új definícióit a kapott javaslatok részbeni megkülönböztethetôségét érthetô, egyértelmû meghatározását. felhasználásával átdolgoztuk. Minden tervnek alapelvárása, hogy az visszamérhetôséget biztosítsa, nem csak az üzleti tervre igaz ez. Módosított meghatározás: Az adott üzleti folyamatok fenntartása mellett elôjelzett eredményeket számszerûsíti. - Akciók – definíció: Módosított meghatározás: olyan intézkedéscsomagok, melyek elemeiben változtatják meg a fô üzleti jellemzôket, mutatókat. - Konszolidálandó (eliminációs) tételek – definíció kiegészítése: .... tételeket egymással szembeállításával nettósítani kell.

a fogalmat, ott kontrolling beszámolóról van szó. Amennyiben számviteli beszámolóról beszélünk, ott azt jelzô használatával egyértelmûen megkülönböztetjük.

egyértelmûen megkülönböztetni, hogy mikor milyen beszámolóról van szó.


A javaslatokkal egyetértünk.

Álláspontunk szerint a szabályozás egyértelmû, módosításra nincs szükség.

A tankönyvszerû felsorolást az egyes módszerek rövid bemutatása és egységes értelmezése érdekében megtartjuk.

A módosítási javaslattal nem értünk egyet. A kontrolling


Módosított cím az alfejezethez: A beszámoló készítései folyamat

Szöveges elemzés: az alcímmel ellentétben csak annak bevezetô részét, a Az észrevétel alapján a fejezetrész átdolgozásra került.. vezetôi összefoglalót taglalja, a többi nem.

Standard elemzési algoritmusok c. alfejezet: A leírások tankönyvszerûek. Szabályozás szintû megfogalmazás lenne jobb: mikor mit kell alkalmazni. Szövegszerû pontosítási javaslatok a fejezethez: részben elfogadásra, részben elvetésre kerültek. „Amennyiben az eltérés mértéke jelentôsnek minôsül – meghaladja az 50 millió Ft-os értéket vagy a 10 %-os mértéket – az eltérésrôl szöveges értékelést is kell készíteni, külön kitérve az eltérés okaira is” 50m Ft vagy 10%-os limit az eltérések elemzésére általánosan a csoportra és minden tagjára nehezen kivitelezhetô, a nagyobbak esetében az 50m túl alacsony, és nem összevethetô a 10%-kal. Javasoljuk finomítani a limiteket.

3. bekezdés, 3. francia bekezdés: pontosítás szükséges, hogy az év- A javaslattal egyetértünk. közi beszámolóknak is a számviteli informatikai rendszerben lekönyvelttel egyezônek kell lennie 4. bekezdés: A Cognos beszámolási folyamatot támogató funkciói A javaslattal egyetértünk, a bekezdés átemelésre került a Ez ebben a környezetben idegennek tûnik, javasoljuk a 6. pontba 6. A Cognos támogató funkciói c. fejezetbe. átemelni. Olyan mintha a közbeszerzési ajánlatból lenne kiollózva. Mi a cél? Annak megfelelôen javasoljuk átfogalmazni.

1. bekezdés – törlési javaslat: „a vállalatcsoport egészérôl”. 2. bekezdés: pontosítási javaslatok

Premisszák – kiegészítés: (MÁV Csoport helyett bôvített MÁV A pontosítással egyetértünk. Az utasítás a MÁV Csoport Csoport) tagvállalataira lesz hatályos. Ad 4. A kontrolling beszámolók készítésének szabályai A beszámolási tevékenység célja

Az új fogalom felvételével egyetértünk, de a szervezet PGI: MÁV Zrt. Portfólió-gazdálkodási igazgatósága, a portfólió feladatának meghatározása nélkül. kontrolling feladatokat koordináló szervezet.

Új fogalom:

668 8. szám

Könyvvizsgálói (PWC) javaslat az információk hiánya miatti torz kép elkerülése érdekében: . Forgalmi költség eljárással készülô eredmény kimutatást nem készít

Önköltség alapú tényleges szolgáltatási díjak felülvizsgálata: ez konkrétabban kinek a feladata?

A konszolidációba teljes körûen bevont társaságok az egymással szemben kimutatott követeléseiket és kötelezettségeiket, valamint bevételeiket és ráfordításaikat valamennyi zárlat során egyeztetni és a feltárt eltéréseket rendezni kötelesek. Az eltérések rendezése az üzleti területek/ kontrolling szervezetek feladata, felelôssége.

Forgalmi költség eljárással készülô eredmény kimutatást a csoporton belül önköltség alapon

A szöveg kiegészítésre került: a kontrolling szervezetek irányításával.

Mivel az elôzô francia bekezdésben rögzítésre került, hogy „a kiadott zárlati utasításban meghatározott felelôsségi körök az irányadók”, ezért a felelôségi körök további részletes kifejtését nem tartjuk szükségesnek.

Az alapelvek közül törölni javasolják, hogy a fôkönyvi zárlatok utasításszerû végrehajtásáért a számviteli szervezet felelôs, . Helyette: „a A javaslattal egyetértünk, a szöveget javítottuk. kiadott zárlati utasításban meghatározott felelôsségi körök az irányadók.”

Az 1.a. és 1.c. táblázatok közötti eltérés egyértelmû: az évközi és az év végi folyamatok részben egymástól eltérô, összedolgozásuk nem indokolt.

Az utasítás 4.7. fejezete tartalmazza a MÁV Csoport beszámolás folyamatábráját.

Javasoljuk a folyamatleírást elkészíteni.

Az évközi kontrolling beszámoló elkészítésével kapcsolatos észrevételek: Megfontolásra javasoljuk az évközi és éves beszámoló készítés alapelveinek és az 1.a,1.c táblázat összegyúrását, mivel 1-2 eltérés van közöttük.

beszámolók készítésének legfontosabb alapelveit kívánjuk itt kiemelni, mivel az egyes beszámolók elkészítésére külön operatív szabályozás kerül kiadásra.

szabályozásának alapelvei helyett: A beszámoló készítési folyamat szabályozása


A számlakorrekció fogalom helyett a árkorrekció fogalmat használjuk.


Ennek szabályozását nem javasoljuk az utasításba felvenni. Az utasítás hatálya alá tartozó társaságok Az évközi beszámolóval kapcsolatos javaslat: a beszámolót a belsô többsége nem rendelkezik kiterjedt szervezeti szervezeti egységek részére is javasolnánk megküldeni, vagy a struktúrával. Ahol erre igény van, minden társaságnak végleges beszámolót táblát részükre formális rendszerben biztosítani az magának kell megszerveznie. A MÁV Zrt-nél a információadás érdekében fôtevékenységi kör vezetôk az általuk irányított szervezet sajátosságait figyelembe véve döntsenek a beszámolók megküldésérôl. Az éves beszámolóhoz tartozó teljességi nyilatkozatra vonatkozó kérdés: A fontos annak rögzítése, hogy cégen belül, belsô teljességi nyilatkozatokat Teljességi nyilatkozatot a MÁV Csoport valamennyi

A számlázott elôzetesen felszámított és a szolgáltatói önköltség alapján meghatározott tényleges szolgáltatási díjak felülvizsgálata: félreérthetô a számlakorrekció- éves zárásban még idôbeliként fog szerepelni, nem számlaként; Számlakorrekcióra éves zárás során nem kerül sor csak azt követôen a követô évben.

Az év végi fôkönyvi zárlatokért való felelôsség.

Az évközi zárlatokra vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan itt is a következô szabályozás lett felvéve: „a kiadott zárlati utasításban meghatározott felelôsségi körök az irányadók.”

Teljességi nyilatkozatot a MÁV Csoport valamennyi társasága ad a könyvvizsgálónak, külön a MÁV Zrtre vonatkozó rendelkezést nem célszerû az utasításba beírni.

A negyedéves beszámolóhoz tartozó teljességi nyilatkozatra vonatkozó kérdés: A MÁV Zrt. részérôl ki adja meg.

Az év végi beszámolók elkészítésének legfontosabb szabályai

szolgáltatást nyújtó társaságok készítenek: SZK, LV, FKG. A szöveg álláspontunk szerint egyértelmûen fogalmaz. A tételes felsorolást az esetleges jövôbeni változások miatt nem célszerû. (Az új könyvvizsgáló kiválasztására kiírt tenderben is eszerint lett a leendô könyvvizsgáló feladata meghatározva.)

minden vállalat és erre a szabályzat nem tér ki.

670 8. szám

társasága ad a könyvvizsgálónak, de részteljességi nyilatkozat csak a MÁV Zrt-nél létezik. Egyedi, csak a MÁV-ra vonatkozó szabályozás felvételét nem tartjuk célszerûnek.

Felügyeleti jelentés Év végén két felügyeleti jelentés készül: - negyedéves adatok alapján (alapadatok: SZK számvitel; szöveges elemzés: KI);

Kulcsmutatók: Mi a kulcsmutató? Nincs a fogalomban és máshol sem definiálva, hogy ki határozza meg ezeket, milyen feltételeket kell kielégíteniük.

A MÁV Csoport negyedévente az éves várható teljesítmények bemutatásával kiegészített beszámolót készít a vezetô testületek részére

Csoport és társasági szintû havi jelentés

A standard beszámoló típusai elkészítési gyakoriság szerint

kontrolling beszámolási rendszer címzettjei: Ez konkrétan mit jelent? Kérjük pontosítani a címet és az egész 4.5 pontot: ki -kinek –mit küldjön és milyen célból, gyakorisággal, milyen módon. Vagy: A felsorolás helyett javasoljuk az egyes beszámolási dokumentumokhoz konkrétan kapcsolva leírni a címzett fórumokat és jóváhagyási jogkörüket. Csoportirányító Bizottságok: Javasoljuk az MSZSZ-nek megfeleltetni. A kontrolling beszámolók csak a Gazdasági bizottság feladatkörébe tartoznak. A többihez a saját szakterületi részek. Nem egyértelmû, hogy automatikusan kell küldeni a felsoroltaknak, vagy nem – pl. ÁSZ??

.

Az észrevételnek megfelelôen a szöveg kiegészítésre került.

Új fogalomként az utasítás 3. fejezetébe felvettük.

A javaslattal egyetértünk, javítottuk.

A Jogi Igazgatóság észrevételével is összhangban az utasítás új, 4. számú mellékleteként a Csoport által készítendô beszámolókról egy összefoglaló táblázat készül. A kifogásolt fejezetet az új mellékletre tekintettel, töröltük.

Az év végi beszámolóval együtt készítendô további rendszeres beszámo- Az utasítás szövegében hivatkozott beszámolóknál a lók: pontosítás szükséges, hogy melyik kontrolling szervezet (az utasítás pontosítás megtörtént. csoport szintû)

kell bekérni.


Az észrevétellel nem értünk egyet.

A folyamatábrát korrigáltuk.

A PMSZ riporting felelôsét az utasítás 1. számú melléklete tartalmazza.


A javaslattal nem értünk egyet, itt a terv megalapozásáról Alapvetô elvárások, általános irányelvek az üzleti tervekkel van szó. kapcsolatban: A humán erôforrás elôirányzatok megalapozása érdekében munkaerôforgalmi elôirányzatok, valamint munkaidô-felhasználási tervek készítendôk. Javasoljuk kiegészíteni a személyi költségek tervezéséhez kapcsolódó KI elvárásokkal. A Beruházási Kézikönyv a MÁV Zrt-re hatályos utasításként lett kiadva (29/2013. (04.26. MÁV Ért.14.) Az eszközök pótlásának, felújításának elvi forrását: Javasoljuk tisztázni EVIG számú utasítás), csoport szintû utasításban a Beruházási Kézikönyv elôírásaival való kapcsolatot, a beruházások az ennek megfelelô beruházási tervezési folyamat jóváhagyási folyamatának mely pontjáig jutott mikor kerülhetnek be az szerepeltetését nem tartjuk célszerûnek. üzleti tervbe.

Javasoljuk kiegészíteni, hogy a Felügyeleti jelentés, PMSZ riporting összeállításáért ki felelôs (Kontroling igazgatóság), illetve kell-e valakivel jóváhagyatni- (4.4 fejezet) Beszámolás folyamatábrája: A számvitel szerint nem teljes: MÁV havi zárás nincs benne, lányoknak negyedéves beszámoló nincs benne. Az üzleti tervkészítés folyamata: Javasoljuk ebben a környezetben pontosítani az igény alapú tervezés fogalmát. Talán jobb lenne a vasúti piaci igény, vagy személy és áruszállítási igények

Az 50/2007 (IV:26) GKM-PM rendelet: „2. § (1) Az 1. § a)-c) pontjában meghatározott vasúti társaság (a továbbiakban együtt: számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló (a továbbiakban: éves beszámoló) kiegészítô mellékletének részeként - a (3)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - éves felügyeleti jelentést (a továbbiakban: éves felügyeleti jelentés) készít, amely a tevékenységek szerinti bontásban tartalmazza a mérleget, eredmény kimutatást, cash-flow kimutatást, az e rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységi kimutatást, valamint az ezeket magyarázó szöveges értékelést” (p.: 4.6. fejezet)

éves, kumulálta adatok alapján a kiegészítô melléklet részeként (alapadatok és szöveges elemzés: SZK számvitel). Az éves adatok alapján elkészített/elkészítendô jelentést nem kezeli az utasítás.

-

672 8. szám

A 11/2005. számú utasításra történô hivatkozással nem értünk egyet. A 2005. évben kiadott humán kézikönyvekben szabályozott tervezési folyamat még a Cognos bevezetése elôtti informatikai rendszerre épül. Az SAP tervezési funkcióját a KI nem használja, a humán szakterület is csak részfunkcióit használja.

A MÁV Csoport egységes önköltség számítási szabályzatának kialakítása egy komplex, hosszú idôt igénylô feladat, mely álláspontunk szerint jelenleg nem idôszerû. Az önköltség alapú díjazású, csoporton belüli szolgáltatások nyújtása nem a teljes MÁV Csoportot érinti, hanem kiemelten három társaságot: SZK, LV, FKG, mely társaságokra vonatkozóan került bevezetésre a forgalmi költség eljárással készülô eredmény kimutatások beszámolókban történô szerepeltetése és könyvvizsgáló általi ellenôrzése. Álláspontunk szerint e két témát külön kell választani.

Az alapelveknél rögzített „önköltség alapú díjazás / árazás” elvárása feltételezi, hogy a MÁV Csoport esetében legyen egy aktualizált, egységes önköltség számítási szabályzat. A http://10.1.168.214/kozmu/ mavut.nsf oldalról elérhetô adatbázis szerint a MÁV Rt. hatályos üzletági önköltség számítási szabályzata 2005-ös (23/2005. (MÁV. Ért. 30.) Kontrolling - Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás); a Belsô Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata (a 21/2004. (VII. 16. MÁV Ért. 29. PVH. sz. utasítás) pedig csak a MÁV Zrt.-én belüli teljesítmény átadást szabályozza, MÁV Csoporton belüli teljesítményátadásokkal kapcsolatos szabályzatot nem ad ki az adatbázis.

A kiadni tervezett utasítás a kontrolling szervezetek állandó, ciklikusan ismétlôdô feladatait szabályozza. A projekt kontrolling tevékenység álláspontunk szerint ettôl eltérô, bár kétségtelen, hogy tartalmilag, módszertanilag több tekintetben hasonló. Az utasítás a MÁV Zrt. egy korábbi MSZSZ szerinti mûködését tükrözi (a Stratégiai Igazgatóság által nyilvántartásba vett, kiemelt, gazdasági hatékonyság javítást szolgáló projektekre hatályos), jelen utasításban a hivatkozások között történô szerepeltetését nem tartjuk indokoltnak.

A kapott észrevételeket részben figyelembe véve az utasítás 7. fejezetét átdolgoztuk.

A MÁV Rt. Humánpolitikai folyamatairól szóló kézikönyv kiadása” címû, 11/2005. (MÁV. Ért. 25.) Humánpolitika - Humánpolitikai vezérigazgatói-helyettesi utasítás 4.4. Humán folyamatok fejezetének 1.1.8 Beszámoló és várható készítés címû pontja értelmében a Kézikönyv 1. sz. Kötete szabályozza a HR tervezés feladatait. Ezért véleményem szerint a személyi jellegû költségek tervezésének folyamatait csak a Kézikönyvben foglaltakkal összhangban lehetne szabályozni. Amennyiben indokolt tehát, kezdeményezni kellene a Kézikönyv módosítását a Humánerôforrás vezérigazgató-helyettesnél.

A MÁV Csoport kiemelt projektjeinek kontrolling értékelése szabályozásáról” szóló 7/2010. (MÁV. Ért. 4.) Kontrolling - Elnökvezérigazgatói utasítás - amelyik utasításnak a karbantartásáért szintén a KI vezetôje felel - nem maradhatna ki az egységes kontrolling szabályzatból (mivel ez az utasítás is már szintén elavult).

Hivatkozások, módosítások, hatályon kívül helyezések javasolt felvenni: 11/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG A MÁV Zrt vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzata; 9/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG A MÁV Zrt számviteli politikája; 8/2014. (III. 21. MÁV Ért. 4.) EVIG A MÁV Zrt konszolidációs szabályzata; mindenkor hatályos évközi és éves zárlati utasítás


Jogi Igazgatóság

Humánerôforrás vezérigazgatóhelyettesi szervezet

Az utasítást a hatályos MSZSZ szerinti MÁV Csoportra kívánjuk kiterjeszteni, azaz a MÁV Zrt-re és a konszolidációba teljes körûen bevont társaságokra.

Az utasítást a hatályos MSZSZ szerinti MÁV Csoportra kívánjuk kiterjeszteni, azaz a MÁV Zrt-re és a konszolidációba teljes körûen bevont társaságokra.

A 2. számú mellékletben szereplô táblázatokat áttekintettük, és összehasonlítva az elektronikusan rendelkezésre álló táblázatokkal, a szükséges korrekciókat elvégeztük. A pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos táblázatot töröltük.

A mellékletben használt fogalmak részletes kifejtését – melyek nem egyedi, hanem általánosan elterjedt, a közgazdasági szakirodalomban használt fogalmak – nem tartjuk célszerûnek.

A táblázatokat a Számviteli szervezettel egyeztetve készítettük el. A feladatok javasolt további megbontása nem a kontrolling utasítás témája kell, hogy legyen.

Javaslat az 1.b. és 1.d. számú táblázatok kiegészítésére.

Az utasítás 2. számú mellékletéhez adott javaslatok: 2. sz. melléklet esetében javasoljuk a használt fogalmak pontos meghatározását (pl.: EBITDA, Capex) 2b. melléklet 5.3-as bekezdésben egyéb bevételek és ráfordításoknak nem részei az anyagköltségek, Igénybevett szolgáltatások stb. Ugyanezen táblázat az „Alaptevékenység költségeit” vezeti le, mely utána szerepel az 5.4-es bekezdés táblázatában és az EBITDA levezetésénél kerül figyelembe vételre. Az EBITDA-nak nem része az ÉCS (fentebb írt fogalmi pontosítás szükséges), melyet az „Alaptevékenység költségei”-nél figyelembe vételre került, melyet helyesen az „Adózás elôtti eredmény” levezetésénél kell figyelembe venni. Szükséges tisztázni, hogy a pontnak csak a pénzügyi kockázatokról kelle szólnia, ez esetben a pont alatt szereplô kockázatkezelési politika is pénzügyi kockázatkezelési politika legyen, hogy elkerüljük az ERM-mel való keveredést. vagy attól több. MÁV Csoport: Javasoljuk a Portfólió-gazdálkodási Igaztósággal egyeztetetten a kiadás alatt lévô Portfólió kezelési szabályzata által használt fogalmak használatát a ”MÁV Csoport”, a „MÁV Csoport tag kiemelt leányvállalat”, a „Bôvített MÁV Csoport” . Bôvített MÁV Csoport: Javasoljuk a tagvállalat és a leányvállalat fogalom meghatározását, amennyiben nem szükséges a két fogalom párhuzamos használata akkor javasoljuk csak egy fogalom használatát az utasításban. Javasoljuk az utasítás fogalom-rendszerét egységesíteni: - mivel az utasítás hatálya a bôvített MÁV csoportra vonatkozik, felülvizsgálandó a teljes utasítás szövege (beleértve a címét is), ugyanis hol bôvített MÁV Csoport, hol MÁV Csoport, hol csak Csoport fogalommal operál.

A javaslattal nem értünk egyet, ráadásul az 1.b. és az 1.d. mellékletek címét analóg módon célszerû megadni.

1.b. számú melléklet: új cím javaslat - Az évközi beszámoló készítés feladattervek

674 A MÁV Zrt. Értesítôje 8. szám

ennek megfelelôen a 2.1. pont 2. mondatát javasoljuk az alábbiak szerint megfogalmazni:” Az utasítás szervezeti hatálya a)a MÁV Zrt.-re, és azon, egyébként a bôvített MÁV Csoportba tartozó leányvállalatokra, melyek SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt..által kiadott, az érintett társaságokra kiterjedô utasításokat alkalmazni kell, b) az elôzô csoportba nem, de egyebekben a bôvített MÁV Csoportba tartozó leányvállalatokra azok alapítói/közgyûlési/taggyûlési határozattal történô kiterjesztése alapján terjed ki.” 3.pontban a fogalom meghatározások köre bôvítendô, ugyanis az utasítás számos helyen hivatkozik nagy kezdôbetûs fogalmakra, melyek viszont nincsenek definiálva. Ilyenek:a) a 3. pont „Premisszák „ címszó alatt a Tulajdonos – itt szükségtelennek tartjuk az NFM megjelölést, mert ez változhat, helyette javasoljuk: „ a MÁV Zrt. mindenkori A javítás megtörtént. tulajdonosa”; b) a 9.oldalon fölülrôl az utolsó francia bekezdésben a PMSZ megjelölés ( így az oldal legutolsó sorában már felesleges lesz kiírni a teljes nevét, és megjegyezni, hogy a továbbiakban PMSZ; c)ugyancsak a 9.oldalon a legfontosabb alapelveken belül az 5. francia bekezdésben a Számvitel helyett SZK Számvitel írandó, ugyanis ez már definiálásra került a fogalmak között; d) a 4.6.pont 2. címe alatt a PGI, ami feltehetôen a Portfoliógazdálkodási Igazgatóságot jelenti; 14.oldal 5.2.pont NKS. a fogalom-rendszer egységesítése után azok az utasításban egységesen és következetesen alkalmazandók.

A tervezet nehezen kezelhetô, nem lehet belôle egyértelmûen kiolvasni, A Jogi Igazgatóság által javasolt összefoglaló táblázat az hogy mely társaságoknak milyen feladataik vannak, és az elkészült utasítás új, 4. számú mellékleteként szerepel. beszámolók, jelentések milyen fórumoknak küldendôk meg. Javasolnánk, hogy készüljön egy új melléklet, amely ezeket a feladatokat társaságonként rendszerezi, és ennek mentén lehetne a tervezetet is érdemben átdolgozni, amibôl minden érintett egyértelmûen látná, hogy mikor, milyen feladata van, és annak eredményét mely döntéshozó elé kell terjeszteni. A 4.5.pont pld. ennek megfelelôen átdolgozható lenne.

-

-

-


A javaslattal egyetértettünk, a rendelkezés törlésre került. Az egyedi beszámoló-készítésre vonatkozó utasításokban tartjuk célszerûnek kezelni.

A pontosítás megtörtént.

A kért pontosítást elvégeztük.


A tervezet utolsó oldalán „Az üzleti tervezés szabályozási háttere, A kifogásolt szövegrészt részbeni módosítást követôen tartalmi formai követelmények cím és az alatta lévô szöveg álláspontunk áthelyeztük az utasítás 5.2. pontjába. szerint az utasítás törzsszövegébe lenne illesztendô, itt ugyanis „szövegidegennek” tûnik, nem látszik, hogy mit akar mondani, miért, és miért éppen itt elhelyezve.

A jelenlegi 7. pont elé szükséges új cím és pont alatt rendezni a Az eredeti 2.2. pont törlése megtörtént. Átszámozás hatálybeléptetô rendelkezéseket az alábbiak szerint, ezzel párhuzamosan következtében új 2.2. pont jött létre. a 2.2. pont törlendô: „7. Hatályba léptetô rendelkezések Jelen utasítás A javítás megtörtént. a)a MÁV Zrt., és azon, egyébként a bôvített MÁV Csoportba tartozó leányvállalatok esetében, melyek SZMSZ-e tartalmazza, hogy a MÁV Zrt. által kiadott, az érintett leányvállalatokra kiterjedô utasításokat alkalmazni kell, a MÁV Értesítôben történô közzétételt követô napon, b)az elôzô csoportba nem, de egyebekben a bôvített MÁV Csoportba tartozó leányvállalatok esetében pedig azok alapítói/közgyûlési/taggyûlési határozat meghozatalát követô napon lép hatályba.”

A teljes 6.pont törlését javasoljuk, szükségtelen errôl ebben az utasításban A teljes 6. pont törlését nem támogatjuk, de ez a fejezet írni, vagy csak elég lenne annyit megjegyezni róla, hogy a tervezési- más szervezettôl kapott észrevétel alapján átdolgozásra beszámolási rendszert a Cognos informatikai rendszer támogatja. került.

A 11.oldalon a negyedéves beszámoló elôterjesztés címszó alatt a 7. francia bekezdés hivatkozik egy ÁSZ által jóváhagyott Intézkedési Tervre, melynek azonosító jelét, dátumát javasoljuk feltüntetni. A 11.oldalon a felügyeleti jelentés cím alatt a hivatkozott jogszabályhelyet javasoljuk pontosan megjelölni: „ A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítésérôl szóló 50/2007.(IV.26.) GKM-PM együttes rendelet 8.§ (2) bekezdése alapján Az 5.3.pont 3. francia bekezdésében a pozitív adózás elôtti eredményre vonatkozó utalás álláspontunk szerint nem ezen utasítás által szabályozandó kérdéskör, javasoljuk ennek törlését.

676 8. szám

Az oldalszámozások és a tartalomjegyzék a fentieknek megfelelôen Az összes javítás megtörténtét követôen megtörtént. áttekintendôk. Javasoljuk, hogy a táblázatok készüljenek el excel formátumban is, és a A mellékletben szereplô táblázatok excel formátumban társaságoknak kerüljenek így kiadásra. is rendelkezésre állnak és az érintetteknek kiadásra kerültek. Összefoglalva: javasoljuk az utasítás olyan módon való átgondolását és Az összes szakmai észrevétel értékelését és szükség átdolgozását, hogy abból minden érintett meg tudja állapítani, hogy mikor, szerinti átvezetését követôen kerül rá sor. milyen tartalommal és formátumban milyen feladata van, milyen döntési fórumokhoz kell fordulnia. Ebbôl következôen a tervezetbôl törölni javasoljuk az oda nem illô, leíró jellegû, szükségtelen, nem az utasítás tartalmi és formai követelményeinek megfelelô részeket. Javasoljuk az utasítást fogalomrendszerileg, szóhasználatilag is összefésülni, ezáltal az értelemzavaró rendelkezéseket egyértelmûvé tenni.


678


21/2015. (V. 22. MÁV ÉRT. 8 .) EVIG SZ. UTASÍTÁS A BALATONFENYVES GAZDASÁGI VASÚT ÚJ JELZÉSI, FORGALMI ÉS GÉPÉSZETI UTASÍTÁSA A Balatonfenyves Gazdasági Vasút új Jelzési, Forgalmi és Gépészeti Utasítását 2015. június 1-én 00 óra 00 perctôl hatályba léptetem. A hatályba léptetés idôpontját az Utasítás „Pótlékok és módosítások elôjegyzése” címû oldalán a:

8. szám

— —

„Tételszám” rovatban 1. tételszám, „A módosítás száma” rovatban a hatályba léptetés közzétételét tartalmazó MÁV Zrt. Értesítô száma, — „A módosítás tárgya” rovatban hatályba léptetés bejegyzéssel elô kell jegyezni. Budapest, 2015. május 7.

Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

8. szám


679

680


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

8. szám

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 8. szám 130. évfolyam május 22. TARTALOM

Recommend Documents