ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 15. szám 130. évfolyam szeptember 4. TARTALOM

15. szám

130. évfolyam

2015. szeptember 4.

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások

oldal

MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ

36/2015. ( IX. 04. MÁV Ért. 15. ) ÁVIGH. sz. utasítás Az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történô összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról

Közlemény

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1441

ALAPSZABÁLYA

1456

Utasítások

2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs

36/2015. (IX. 04. MÁV ÉRT. 15.) ÁVIGH. SZ. UTASÍTÁS AZ ÁLLOMÁSI VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSOK EGYSÉGES SZERKEZETBEN TÖRTÉNÔ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRÓL, FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Pályavasúti Üzemeltetési Fôigazgatóság Forgalmi Osztály vezetôje felelôs. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ezen utasítás fogalom meghatározásokat nem tartalmaz.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A forgalmi szolgálat ellátására vonatkozó elôírásokat tartalmazó hatályos utasítások alapján meghatározni azokat a szempontokat, amelyek a szolgálati helyek Állomási Végrehajtási Utasításainak egységes szerkezetbe történô összeállításához, felülvizsgálatához és jóváhagyásához szükségesek. 2.0 HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a hálózat valamennyi olyan szolgálati helyére, ahol a forgalmi szolgálatot az F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei szerint látják el.

4.1. Az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történô összeállításához szükséges szempontrendszert, a formai és tartalmi követelményeket jelen utasítás 1. sz. melléklete tartalmazza. Az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes tartalmi és szerkezeti összeállítása, megjelenítése érdekében az egyes fejezetek és alfejezetek számozásától eltérni nem lehet. Az Állomási Végrehajtási Utasítások összeállításánál a szempontrendszerben az egyes fejezetek és alfejezetek számozása (pontjai) közül csak azokat kell figyelembe venni és az Állomási Végrehajtási Utasításban szerepeltetni, amelyek helyi szinten szabályozást igényelnek. A szempontrendszer egyes pontjainak álló betûkkel szedett részét (címét) az ÁVU-ban kötelezôen fel kell

1442

A MÁV Zrt. Értesítôje

tüntetni, a dôlt betûs rész a pont szabályozandó tartalmi elemeire illetve a hivatkozásra vonatkozik. 4.2. Az Állomási Végrehajtási Utasítást (továbbiakban: ÁVU-t) az állomásfônök az illetékes érdekképviseleti szervek véleményezésével köteles az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 4. sz. Függelékében elôírtak szerint elkészíteni, módosítani és felülvizsgálatra a Forgalmi Csomóponti Fônökségre felterjeszteni. A Forgalmi Csomóponti Fônökségek vezetôi a részükre felülvizsgálat céljából felterjesztett ÁVU-k tervezetét a Forgalmi Csomóponti Fônökségeken a MÁV-SZK Zrt. munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállalója részére — a MÁV Zrt. hatályos Munkavédelmi Szabályzatának elôírásai alapján — munkavédelmi szempontú elôzetes vizsgálat céljából kötelesek kimutathatóan átadni. A Forgalmi Csomóponti Fônökség vezetôje az ÁVU tervezetét a MÁV-SZK Zrt. munkavállalója által elvégzett és csatolt munkavédelmi üzembehelyezési szakvéleménnyel együtt köteles felterjeszteni jóváhagyás céljából az illetékes Pályavasúti Területi Igazgatóság Forgalmi Osztály vezetôje részére. A Forgalmi Osztály vezetôje az ÁVU-t, mint technológia üzemeltetését, annak jóváhagyásával rendeli el (MVSZ). A munkavédelmi szempontú elôzetes vizsgálati szakvéleményt a jóváhagyott ÁVU-ba a fedlap után be kell fûzni. A jóváhagyott ÁVU-k vonatkozó anyagából valamennyi érintett munkavállalót kimutatható módon oktatni és vizsgáztatni kell. Az ÁVU módosításának elkészítésénél, felülvizsgálatánál és jóváhagyásánál is a fentiek szerint kell eljárni. Az ÁVU-t évente egy alkalommal felül kell vizsgálni. Az ÁVU-t egységes szerkezetben évente csak egy alkalommal kell elkészíteni és jóváhagyni kivéve, ha évközben alapvetô technológia-módosulás következik be. Az ÁVU évközi módosításairól (amennyiben annak kiadását nem alapvetô technológia-módosítás indokolja) az érintett személyzetet Parancskönyvben kell értesíteni, a módosításokat az éves menetrendváltás elôtt jóváhagyandó ÁVU-ba kell bedolgozni. A módosítások közül csak azokat a Parancskönyvben kiadott módosításokat kell az egységes szerkezetû ÁVU-ba bedolgozni, amely, vagy amelyek a követô menetrendi idôszakban is (tartósan) érvényesek lesznek, ellenkezô esetben az egységes szerkezetben történô módosításra nincs szükség. Az ÁVU-nak az éves menetrendváltást (december) megelôzôen 14 nappal egységes szerkezetben, jóváhagyva rendelkezésre kell állnia. Új ÁVU-t abban az esetben kell kiadni, ha új szempontrendszer kerül összeállításra és kiadásra. Egyéb esetekben a fentiekben leírtak szerint kell eljárni. 4.3. Azokon a szolgálati helyeken, ahol vállalkozó vasúti társaság rendszeresen foglalkoztat munkavállalókat, a vállalkozó vasúti társaság tevékenységét — az állomási technológiai folyamatok figyelembe vételével — Végre-

15. szám

hajtási Utasításban köteles szabályozni. A kapcsolódó tevékenységek végrehajtására vonatkozóan — a Végrehajtási Utasítás, illetve az ÁVU technológiai kapcsolódási pontjait illetôen — a vállalkozó vasúti társaság képviselôje a Forgalmi Csomóponti Fônökség vezetôjével köteles egyeztetni, szükség esetén az MÁV-SZK Zrt. munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó, területileg illetékes képviselôjének bevonásával. Az elôzetesen egyeztetett, kapcsolódó technológiai folyamatok végrehajtásának módját a vállalkozó vasúti társaság és a Forgalmi Csomóponti Fônökség vezetôje „Megállapodásban” köteles rögzíteni. A „Megállapodásban” rögzítettek alapján az állomás vezetôje (állomásfônök) az ÁVU, a vállalkozó vasúti társaság képviselôje a Végrehajtási Utasítás érintett pontjait köteles a technológiai kapcsolódási pontokra vonatkozóan véglegesíteni. A véglegesített „Megállapodások” közül a személyszállítási közszolgáltatással összefüggô kapcsolódási pontokra vonatkozó „Megállapodások” jóváhagyása tekintetében mindenkor a hatályos „A kapcsolódási pontok megállapodásának készítésére és az egységes szempontrendszer alkalmazására vonatkozó szabályozás” címû utasításban foglaltak szerint kell eljárni. A Forgalmi Csomóponti Fônökség vezetôje az általa jóváhagyott nem személyszállítási közszolgáltatással összefüggô „Megállapodást” megküldi a felterjesztô állomás vezetôje (állomásfônök) részére. A Végrehajtási Utasítás és a „Megállapodás” egy példányát a forgalmi irodai rendeletgyûjteményben kell megôrizni. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a vállalkozó vasúti társaság az általa igényelt menetvonalhoz kapcsolódóan tervezetten végez az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1.2.31. c), d) pontjában meghatározott forgalmi tevékenységet és ezért a szolgálati helyen munkavállalókat foglalkoztat, a vállalkozó vasúti társaság munkavállalói kötelesek az ÁVU-ból helyismereti vizsgát tenni. A kiállított vizsgadokumentumok alapján a vállalkozó vasúti társaság képviselôje a helyismereti vizsgát tettek névsorát a „Megállapodás”-hoz mellékletként csatolni köteles. Abban az esetben, ha a kapcsolódó technológiai folyamatokra vonatkozóan nem készült „Megállapodás”, (a vasúti társaság nem foglalkoztat az állomáson rendszeresen munkavállalókat), menetvonal kiutalás esetén a vállalkozó vasúti társaságot a technológiai folyamatokról az állomáson „Kimutatással” kell értesíteni. A „Kimutatást” a Fejrovatos elôjegyzési naplóban történô elismertetés mellett kell a vasútvállalat képviselôjének átadni. A „Kimutatásnak” tartalmaznia kell: — az egyes technológiai folyamatok engedélyezésére, lebonyolítására vonatkozó feltételeket (kitôl, hol, mikor kell kérni az engedélyt), — a folyamatok befejezésének bejelentését (kinek, hol, mikor), — az egyes eszközök kiadására, visszavételére vonatkozó szabályozást,

15. szám


—

a rendelkezések közlésére vonatkozó szabályozást, — a vonatok indulásra kész állapotának bejelentésére vonatkozó szabályozást, — minden egyéb olyan körülményt, amely hatással lehet a vállalkozó vasúti társaság és az állomási (pályavasúti) személyzet által végzett technológiai folyamataira. A „Kimutatás” összeállításáért az állomás vezetôje a felelôs és az ÁVU 19.sz. mellékleteként kell megôrizni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen Utasítás hatályba léptetésével egyidejûleg hatályon kívül helyezzük az alábbi rendelkezéseket:

•

1443

1/2013.(II.01. MÁV Ért. 4.) ÁVIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történô összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról.

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ezen utasítás 2015. október 31-én lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK

Ezen utasítás egy mellékletet tartalmaz. Pál László sk. általános vezérigazgató-helyettes

1444


15. szám

1.sz. melléklet Szempontrendszer az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történô összeállításához 1. Általános elôírások 1.1. Az állomás fekvése szelvényszám szerint (villamosított, nem villamosított vonalon, vonalakon), szomszédos állomások, nyíltvonali szolgálati helyek szelvényszám szerinti felsorolása. A nyíltvonali szolgálati helyek között kell szerepeltetni a szolgálati helyrôl távvezérelt, távkezelt forgalmi személyzettel rendelkezô vagy forgalmi személyzet nélküli szolgálati helyeket is. A legnagyobb lejtési viszonyok a szomszédos állomásokig. Az 5 ‰ vagy annál nagyobb értékeket külön-külön, szelvényszám szerint meg kell határozni. Az állomáson valamint a távvezérelt, távkezelt szolgálati helyen üzemelô biztosítóberendezés típusa. 1.2. Az állomás területén mûködô egyéb szakágak, illetve vállalkozó vasúti társaságok és külsô vasúti vállalkozások felsorolása, azok vágány-összeköttetései, elhatárolása. 1.3. Az állomás szolgálati helyeinek (helyiségeinek) felsorolása. (Forgalmi, egyéb szakágak, illetve vállalkozó vasúti társaságok és külsô vállalkozások által használt stb.). 1.4. A vonatok követési rendje, állomásközönkénti bontásban (térközi, állomástávolságú). Vonali biztosítóberendezés, vonatbefolyásolási rendszer. Itt kell rögzíteni, hogy az állomásközben milyen követési rend van, illetve van-e ellenmenet és utolérést kizáró berendezés. 1.5. Az állomási vágányok számozása, jelölése, rendeltetése, az állomási átmenô fôvágány(-ok) megjelölése (amennyiben van ilyen). A vágányok használható hossza, lejtviszonyai, a szolgálati helyek jelfeladásra kiépített és ki nem épített vágányainak felsorolása. Itt kell szabályozni, hogy a Fejrovatos elôjegyzési napló vezetésekor a vágányok számát milyen formában kell elôjegyezni (betûvel, arab számmal) (F.2. 7.sz. Függelék 7.2.6. p., 8. sz. Függelék 8.2., 8.2.1.p., F.2. 15.18.7.2.p.). 1.5.1. Ro-La forgalom lebonyolítására kijelölt vágányok (vágánykapcsolatok) felsorolása. (F.2. 33. sz. függelék 33.3.1. p.) 1.5.2. Utasperonok hossza, szélessége, sínkorona feletti magassága (sk0, sk15, sk30, sk55), burkolata, az utasok részére kijelölt megközelítési útvonal meghatározása (Aluljáró, felüljáró, szintbeli megközelítés esetén peronvég feljáró, peronokon keresztül stb.). 1.6. A vázlatos helyszínrajzon feltüntetett adatokra, objektumokra, berendezésekre vonatkozó rövid leírás. 1.6.1. Helyhez kötött jelzôk (fôjelzôk, elôjelzôk, tolatásjelzôk, egyéb jelzôk) felállítási helye, megjelölése, rendeltetése. Figyelmeztetô jelek felsorolása. Törpe tolatásjelzôk felsorolása a hozzá tartozó váltók számának megjelölésével. A szolgálati helyekre rendszeresített hordozható jelzôk, jelzôeszközök felsorolása darabszám szerint. 1.6.2. A váltók számozása, állítási és biztosítási módjuk szerinti csoportosítása, ha van váltójelzô, akkor annak típusa (ábralemezes vagy forgólapos). A váltók felsorolásánál külön jelölni kell a váltófûtô-berendezéssel ellátott váltókat, meghatározva a váltófûtô-berendezés típusát is. A 40 km/h

15. szám


1445

sebességnél nagyobb sebességû váltók, váltókapcsolatok felsorolása és az azokon alkalmazható sebesség meghatározása. 1.6.3. Helyhez kötött védelmi berendezések (vágányzáró sorompók, kisiklasztó saruk), vágányzáró szerkezetek (földkúp, ütközôbak) felsorolása, helye. 1.6.4. Ûrszelvénybe nyúló mûtárgyak felsorolása. 1.6.5. Vízdaruk, fordítókorongok, tûztisztító helyek, olaj- és üzemanyag-vételezô helyek, vizsgálóaknák felsorolása. 1.7. Értekezési lehetôségek, rádiós és térhangos körzetek, állomási távbeszélô kapcsolatok, vasúti távbeszélô rendszer, hangrögzítô berendezések (mely szolgálati helyek közötti beszélgetést rögzíti, üzemképes állapotának visszajelzése). Az egy-egy távbeszélô, rádiós körzethez tartozó szolgálati helyek, a távbeszélô hívójelek, valamint a hangrögzítôvel kiegészített távbeszélô és rádiós kapcsolatok, szolgálati helyek részletes felsorolása. Irányítói elérhetôségek. (forgalmi vonalirányító, területi fôüzemirányító stb.) (F.2. 7. sz. Függelék 7.2.2. p.). 1.8. A villamos felsôvezetéki rendszerhez kapcsolódó elôírások, állomási kapcsolókert, kapcsolási helyek, szakaszolók elhelyezése, valamint földelô rudak tárolási helye és darabszáma. Térvilágítási körzetek és azok kapcsolásának módja. 1.9. Az utastájékoztatásra vonatkozó helyi elôírások meghatározása „A közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív elôírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor” címû utasítás figyelembevételével az alábbi szempontok szerint: 1.9.1. Szolgálati hely típusa (Bp.-i fejpályaudvar, kiemelt állomás, elágazó állomás, Bp. vonzáskörzetéhez tartozó, kiemelt és elágazó állomásnak nem minôsülô elôvárosi állomás, egyéb állomás.) 1.9.2. A szolgálati helyre rendszeresített utastájékoztató berendezések fajtái: o

hangos, ezen belül számítógéppel támogatott (digitális)/számítógéppel nem támogatott (analóg), helybôl kezelt/távvezérelt,

o

dinamikus vizuális utastájékoztató eszközök (összesítô kijelzôk, peronkijelzôk, vágányvég kijelzôk stb.),

o

kezelésével megbízott munkavállalók (Pályavasút, MÁV-START Zrt. munkavállalója)

o

a késésekrôl, valamint a vonatközlekedést befolyásoló rendkívüli eseményekrôl az utastájékoztatásért felelôs állomási személyzet honnan, milyen módon szerez információt.

1.9.3. Utastájékoztató körzetek, ezen kívül mely szolgálati helyek utastájékoztatása történik az állomásról (állomás, megállóhelyek). 1.9.4. Az állomási utasperonok megközelítési idônormatívája perc értéke. A szolgálati hely típusának és az utasperonok megközelítési idônormájának figyelembevételével a hangos utastájékoztatást a vonatok érkezéséhez-indulásához képest milyen idôpontban kell elvégezni. 1.9.5. Az állomás rendelkezik-e szigetperonnal. Amennyiben az állomás nem rendelkezik szigetperonnal, illetve a szigetperon nem alul- vagy felüljárón keresztül közelíthetô meg, szabályozni kell, hogy vonattalálkozás alkalmával a késôbb érkezô vonatról az érkezést megelôzôen – figyelembe véve az „állomási utasperonok megközelítési idônormatívája” perc értéket – mikor szabad hangos utastájékoztatást adni.

1446


15. szám

1.9.6. Állomásokon az utasperonok szélességének és megközelítési módjának figyelembevételével szabályozni kell, hogy a menetrend szerint áthaladó vonatokról kell e hangos utastájékoztatást adni. 1.9.7. Pályavasúti személyzettel nem rendelkezô szolgálati helyeken, ahol a hangos utastájékoztatást Megállapodás alapján a MÁV-START Zrt. munkavállalója végzi, a tájékoztatást befolyásoló, illetve ahhoz szükséges összes változásról történô értesítésre vonatkozó elôírások. (Kitôl milyen információt és milyen esetben kap az utastájékoztatást végzô munkavállaló. A késett vonat szomszéd állomásról történô tényleges indulása elôtt – figyelembe véve az állomás és a megállóhely közötti menetrend szerinti menetidôt – hány perccel korábban kell ismételten értesíteni az utastájékoztatást végzô munkavállalót.) 1.9.8. A MÁV-START Zrt. által készített és átadott Utastájékoztató szövegkönyv módosítását, karbantartását végzô munkavállaló. 1.9.9. Az utastájékoztató berendezések használhatatlansága esetén a bejelentésre, illetve az élôszavas utastájékoztatás végrehajtására vonatkozó elôírások. (Mi az eljárás, ha csak a hangos, illetve csak a vizuális, berendezés használhatatlan, illetve ha mind a kettô. Kinek mi a feladata, hogyan történik a személypénztáros, információs, személyszállítási ügyeletes értesítése a berendezés használhatatlanságáról, illetve a közlekedô vonatokról.) 1.9.10. Rendkívüli események esetén a MÁV-START Zrt. személyszállítási tevékenységet ellátó munkavállalóinak értesítésére vonatkozó elôírások. (pl.: vonatkísérô személyzet, információs, személyszállítási ügyeletes, személypénztáros, stb.) 1.9.11. Állomáson (megállóhelyeken) alkalmazandó papír alapú utastájékoztató hirdetmények fajtái. (Érkezô-induló vonatok jegyzéke, Vágányzári információk, Utasjogi rendeletben meghatározott személyszállítási hirdetmények, ⎯ megállóhelyek kivételével ⎯ Fali menetrendi-hirdetmények.) Az utastájékoztató hirdetmények kihelyezésével, pótlásával, módosításával, eltávolításával megbízott munkavállalók. (Kinek, mi a feladata stb.) 1.9.12. Utastájékoztató hirdetmények ellenôrzésére vonatkozó elôírások. (Kinek, milyen ellenôrzési kötelezettsége van. Eljárás valamely hirdetmény hiányosságának megállapítása esetén. A hiányosság megszüntetése érdekében teendô intézkedések.) 1.10. Az egyes szolgálati helyeken (helyiségekben) a szolgálat ellátásához szükséges utasítások, szabályzatok, segédkönyvek, VU-k, rendeletek listája, elérhetôsége. A Parancskönyv tárolási helye. (F.2. 1.1.6., 1.1.6.1., 1.4.9. pont) 1.11. Elsôsegélynyújtásnál figyelembe vehetô és használható eszközök tárolási helye, a foglalkozásegészségügyi orvos, a háziorvos, az ügyeletes orvos, a kórházak és egyéb ellátást biztosító egészségügyi intézmények név- és címjegyzéke. Elsôsegély nyújtására kiképzettek névsora. Véralkohol-vizsgálati doboz, alkoholszonda, alkoholteszter tárolási helye. 1.12. Rendôrség, mentôk, tûzoltóság, katasztrófavédelem, polgárôrség, vasútôrök, önkormányzat, vadásztársaság, illetve a szolgálati helyen jelen lévô és vasúti tevékenységet végzô vállalkozó vasúti társaságok és külsô vállalkozások címe, telefonszáma. 1.13. A dohányzásra kijelölt helyek meghatározása (F.2. 1.4.11.pont).

15. szám


1447

2. A forgalmi szolgálat végzésére vonatkozó elôírások 2.1. A szolgálati hely technológiájához igazodó létszám meghatározása. Itt kell meghatározni az egyes technológiákhoz szükséges minimális létszámot is (F.2. Függelék 4.1.3. p.). 2.2. A szolgálatra jelentkezés szabályozása (F.2. 1.4.12.p.). 2.3. Az állomásbejárás, körzetbejárás szabályozása. 2.3.1. Az állomásbejárásra, körzetbejárásra kötelezettek felsorolása és a tevékenység végrehajtásának helyi szabályozása (F.2. 1.4.13.p., F.2. 30. sz. Függelék 30.3.2.p., E.2. 6.5.p.). 2.4. Szolgálatátadás-átvétel helyi szabályozása. 2.4.1. Szolgálatátadás-átvétel folytatólagos szolgálat esetén az egyes munkakörökre vonatkozó részletes helyi szabályozással (F.2. 1.4.14.p.). 2.4.2. Szolgálatátadás-átvétel szolgálat megszakítás, szolgálat szünetelés esetén (F.2. 1.4.15.p). 2.4.3. Osztott munkaidô (szolgálatszünetelés vagy szolgálat megszakítás) esetén követendô eljárás. Jelzôk kezelésére, érvénytelenítésére, valamint az útsorompóknál követendô eljárásra vonatkozó helyi elôírások szabályozása (F.2. 1.2.73., 1.4.15., 3.1.1.pont, F.1. 9.6., 9.6.1.pont). 2.5. Forgalmi szolgálattevô(k), (térfônök) részletes munkabeosztása. A szolgálati helyen szolgálatot teljesítô valamennyi forgalmi szolgálattevô részletes munkabeosztása, teendôik és hatáskörük elhatárolásával (F.2. 1.2.32., 1.2.56.p.). 2.6. Kocsimester (forgalmi) részletes munkabeosztása (F.2. 1.2.50.p.). 2.7. Vezetô váltókezelô(k) részletes munkabeosztása (F.2. 1.2.123.p.). 2.7.1. Váltókezelô(k) részletes munkabeosztása (F.2. 1.2.120.p.). 2.8. Vonali tolatásvezetô(k) részletes munkabeosztása. 2.9. Tolatásvezetô(k) részletes munkabeosztása. 2.10. Vonali kocsirendezô(k) részletes munkabeosztása. 2.11. Kocsirendezôk részletes munkabeosztása. 2.12. Belsô adatrögzítôk (vonatfel- és átvevôk) részletes munkabeosztása. 2.13. Állomási sorompókezelô részletes munkabeosztása. 2.14. Jelzôk, váltók, helyiségek kivilágításának szabályozása, az állomási, valamint nyíltvonali helyhez kötött jelzôk lámpáinak gondozására vonatkozó helyi elôírások a gondozásukkal megbízott munkakörök felsorolásával (F.2. 1.5.4., 1.5.4.1.p.). 2.15. Az állomáshoz tartozó sajátcélú vasúti pályahálózat felsorolása, a kiszolgálás módja (F.2. 1.2.92. p.). 2.16. Váltókörzetek kijelölése, ôrzése. (F.2. 2.3.1.p.).

1448


15. szám

2.16.1. Váltókezelôi körzetek meghatározása, valamint a csak tolatás részére váltót állító váltókezelôk kijelölése. 2.16.2. A csak tolatás részére váltót állító váltókezelôk közül a vonatközlekedés szabályozásába bevonható váltókezelôk meghatározása, kijelölése. 2.16.3. Adott és vett közlemények rögzítésére vonatkozó elôírások azon váltókezelôk részére, akik csak vonatok végének megfigyelésére vannak kötelezve (F.2. 1.4.17.2. pont). 2.17. Váltógondozás (F.2. 2.5.1.p.). 2.17.1.Váltógondozási körzetek kijelölése. 2.17.2. A váltók gondozására kötelezettek kijelölése. 2.17.3. A váltógondozás helyi technológiájának szabályozása függetlenül attól, hogy a tevékenységet mely szakszolgálat végzi. 2.18. A váltók szabványos állásának közlése (F.2. 2.6.2.p.). 2.19. Utasítás a vonat vágányútjának beállítására (F.2. 2.7.1.p.). 2.19.1. Közbensô váltókezelôi, sorompókezelôi szolgálati helyiségek felsorolása, melyek esetében a szolgálatot teljesítô dolgozókat a forgalmi szolgálattevô köteles utasítani a vágányút beállítására. 2.19.2. Vágányút beállításának elrendelése távbeszélô berendezés használhatatlansága esetén, vagy ha a váltókezelô állandó tartózkodási helye nem a forgalmi irodában vagy a váltókezelôi szolgálati helyiségben van (F.2. 7. Függelék 7.1. pont). 2.20. A vágányút beállításához szükséges idôk vágányutankénti meghatározása, valamint a berendezés használhatatlansága esetén a vágányút beállításához szükséges idôk meghatározása vágányutanként (F.2. 2.7.2.p.). 2.21. A vágányút ellenôrzése (F.2. 2.7.4., 2.7.4.1.p.). 2.21.1. A vágánybejárások szabályozása. 2.21.2. A forgalmi szolgálattevô(k) vágányút áttekintési kötelezettségének szabályozása. 2.22. Teendôk a szabad vágányút biztosítására. 2.22.1. A Vágányfoglaltsági napló vezetésével kapcsolatos helyi szabályozás (F.2. 2.7.5.1. p. a.) alpont. 2.22.2. A vízdaru(k) lakatkulcsainak ôrzésére, kiadására és visszavételére vonatkozó elôírások (F.2. 2.7.5.1. e.) alpont). 2.23. A váltók használhatóságának ellenôrzése. 2.23.1. A váltók használhatóságának helyszíni ellenôrzése szolgálat átvételkor és ellenôrzések alkalmával (F.2. 2.8.3.p.). 2.23.2. A használhatóság ellenôrzése állandóan lezárt váltóknál (F.2. 2.8.6.p.). 2.24. A váltók állítása. 2.24.1. Váltóállítás vonat részére. A váltóállításra kötelezettek meghatározása (F.2. 2.9.1.p.). 2.24.2. Váltóállítás tolatás részére. A váltóállításra kötelezettek meghatározása (F.2. 2.9.2.p.). 2.25. Mellékvágányokban és más szolgálati helyek területén lévô vágányzatban található lezárható váltók felsorolása, azok lezárásának és felnyitásának szabályozása (F.2. 2.10.1.2.p.).

15. szám


1449

2.26. Állandóan zárva tartandó váltók. 2.26.1. Szabványos állásukban állandóan zárva tartandó váltók kijelölése és felsorolása (F.2. 2.10.3. a) alpont). 2.27. Váltózár- és védelmi berendezés másodkulcsok. 2.27.1. A váltózárak és védelmi berendezések másodkulcsainak ôrzésére kijelölt szolgálati helyek felsorolása (F.2. 2.11.6. p.). 2.27.2. Biztonsági betéttel lezárható váltók váltószám és terelési irány szerinti felsorolása (F.2. 32. sz. Függelék 32.5.4. pont). Az alkalmazott biztonsági betétek fajtái, darabszáma és azok tárolási helye. Itt kell felsorolni a hagyományostól eltérô csúcssín-rögzítô szerkezettel felszerelt váltókat. 2.28. Váltóellenôrzés. 2.28.1. A váltók állítására kötelezettek munkájának ellenôrzésére kijelölt dolgozó (második dolgozó) meghatározása (F.2. 2.12.1.p.). 2.29. Váltóellenôrzés központi állítású váltóknál. 2.29.1. A váltóellenôrzés megtartásának szabályozása villamos úton központból állított váltóknál a berendezés meghibásodása esetén (F.2. 2.12.2.p.). 2.29.2. A váltóellenôrzés megtartásának szabályozása vonóvezetékkel állított központi állítású váltóknál a berendezés meghibásodása esetén (F.2. 2.12.2.1.p.). 2.29.3. A váltóellenôrzés megtartásának szabályozása helyszíni állítású, központból reteszelhetô váltóknál a berendezés meghibásodása esetén (F.2. 2.12.3.p.). 2.30. Váltóellenôrzés váltózáras váltóknál. 2.30.1. Nem biztosított állomásokon a forgalmi szolgálatevôk részére elôírt váltóellenôrzés végrehajtásának — váltók helyes állásának ellenôrzése — szabályozása. A váltóellenôrzés megtartására kijelölt hely meghatározása (F.2. 2.12.4.3.p.). 2.31. Váltóellenôrzés helyszíni állítású le nem zárt váltóknál. 2.31.1. A váltóellenôrzés megtartásának elôjegyzésére kijelölt hely meghatározása (F.2. 2.12.5.p.). 2.32. Jelentés a vágányút beállításáról. 2.32.1. A vágányút beállítására utasított dolgozók jelentéstételi kötelezettségének sorrendje (F.2. 2.13.1.p.). 2.32.2. A vágányút beállításának bejelentésére vonatkozó elôírás, ha az értekezô berendezés használhatatlan (F.2. 2.13.1.p.). 2.33. Állomási, nyíltvonali útátjárók szelvényszáma, sorompók jele, száma, kezelô szolgálati hely megnevezése, biztosítás módja, az útátjáró mely közutat keresztezi (közút száma, közterület neve), vasúti gyalogos átkelôhely helye, szelvényszáma (F.2. 3.6.5.p.). 2.33.1. Nyíltvonali útsorompók felsorolása, melyek használhatatlansága esetén a vonatszemélyzetet értesíteni kell, illetve az útátjárót jelzôôrrel fedezni kell. 2.33.2. Kimutatás a vasúti jelzôvel ellenôrzött, de vonat által vezérelt fény, ill. fény- és félsorompókról. A kimutatást a forgalmi irodában ki kell függeszteni (F.2. 3.6.5.p.). 2.34. A tolatás engedélyezése (F.2. 4.1.3.p.). 2.34.1. Fôvágányt nem érintô, illetve nem veszélyeztetô tolatások engedélyezésére vonatkozó elôírások (F.2. 4.1.2.p.).

1450


15. szám

2.34.2. Gépészeti, mûszaki, pályavasúti és egyéb szolgálati ág, továbbá sajátcélú vasúti pályahálózat vágányzatán végzendô tolatások engedélyezésére és lebonyolítására vonatkozó elôírások (F.2. 4.1.2.4.p). 2.34.3. Rádió-távirányított mozdonnyal végzendô tolatások engedélyezése (F.2. 4.1.5.2.j) p.). 2.35. Tolatásvezetô kijelölése. 2.35.1. Több tolatócsapat egy szolgálati helyen belüli egyidejû tevékenységét irányító személy kijelölése (F.2. 4.1.5.1.p.). 2.35.2. Több tolatócsapattal végzett egyidejû tolatások alakalmával a tolatási körzetek elhatárolása (F.2. 4.1.10.p.). 2.35.3. A tolatócsapat létszáma normál üzemi, illetve attól eltérô körülmények esetén (F.2. 1.2.14., 1.2.108.a) p.). 2.36. Átállás, összetolás. 2.36.1. Átállás, összetolás közben az állomás túlsó végén végezhetô egyidejû tolatások szabályozása (F.2. 4.1.11.1.p.). 2.37. Javító-, tisztító-, mosó-, töltô-, lefejtô és egyéb mellékvágányokon a jármûvek fedezése (F.2. 4.1.14.p.). 2.38. Jármûvek fedezése, ha a fôvágányon javítási, tisztítási stb. munkát végeznek (F.2. 4.1.14.1.p.). 2.39. Tolatási mozgást szabályozó jelzôk kezelése (F.1. 4.3.8.p.). 2.40. Mozdonyok mozgásának szabályozása (F.2. 4.1.17.p.). 2.40.1. Az egyedül vagy legfeljebb 1 kocsival közlekedô mozdonyok, mozdonycsoportok mozgásának szabályozására vonatkozó elôírások. 2.40.2. Több összekapcsolt mozdonnyal végzett tolatások lebonyolítására vonatkozó elôírások. 2.40.3. Mozdonyok körüljáratására alkalmas vágányok kijelölése (F.2. 4.1.17.4.p.). 2.41. Féksaru alkalmazása. 2.41.1. A rendszeres vonat-összeállítást végzô szolgálati helyeken a saruzásra igénybe vehetô vágányok felsorolása (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.3.p.) 2.41.2. A féksaruk jelölésére, számozására, darabszámára, használatára, karbantartására, ôrzésére és tárolására vonatkozó helyi elôírások (F.2. 4.1.24.1.p., 4.1.24.2.p., 4.4.6.p., F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.2.p., 30.3.4.6.p.). 2.41.3. Használaton kívüli féksaruk tárolására kijelölt hely (F.2. 4.1.24.2.p.). 2.41.4. Egy saruzóra bízható vágányok mennyisége, a saruzók átcsoportosítására vonatkozó elôírások (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.2.p.). 2.41.5. Ívben fekvô vágányokon végzendô saruzásra vonatkozó helyi elôírások (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.3.5.p.). 2.41.6. Használhatatlan és sérült féksaruk gyûjtésére, javításba küldésére, jelölésére, kezelésre vonatkozó elôírások (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.6.p.). 2.42. Szalasztható kocsik mennyisége, állandó jellegû szalasztási tilalmak és szalasztási korlátozások (F.2. 4.3.5.p., 4.3.5.1.p.).

15. szám


1451

2.43. Szalasztás csonkavágányra. A biztonságos szalasztás helyi szabályozása (F.2. 4.3.7.p.). 2.44. Vonat behaladása közben az állomás túlsó végén végezhetô tolatások részletes helyi szabályozása (F.2. 4.4.4.1.p.). 2.45. A vágányúttól jobbra, illetve balra fekvô vágányokon a vágányút érintése nélkül végezhetô tolatások helyi szabályozása (F.2. 4.4.5.p.). 2.46. Szalasztás, csurgatás és gurítás közben az állomás túlsó végén közlekedô vonatok védelmére vonatkozó részletes helyi elôírások (F.2. 4.4.6.p.). 2.47. Védekezés a jármûmegfutamodások ellen. 2.47.1. A rögzítôsaruk tárolási helye, darab- és sorszáma, kiadásának, visszavételének helyi szabályozása (F.2. 1.2.90.,7.3.p.). 2.47.2. A rögzítôsaruk elhelyezéséért, eltávolításáért, felügyeletéért, használhatóságának ellenôrzéséért felelôs személyek kijelölése (F.2. 7.3., 5.2.1.p.). 2.47.3. Kulccsal lezárható kocsifogó alátétek és kulcsainak kezelésére, tárolására vonatkozó elôírások (F.2. 5.2.2. d) alpont). 2.47.4. Páros féksaruk, illetve a helyette alkalmazható féksaruk tárolására kijelölt hely, használhatóságuk ellenôrzéséért felelôs személy kijelölése (F.2. 5.4.1., 5.4.7.p.). 2.48. Jármûkapcsolások. 2.48.1. Csavarkapoccsal végzett jármûkapcsolás esetén a rögzítôsaru használatára, illetve használatának tilalmára vonatkozó részletes helyi elôírások (F.2. 7.3.p.). 2.49. Figyelési, tájékozódási és értesítési kötelezettség. 2.49.1. A forgalmi szolgálattevôkre vonatkozó tájékozódási kötelezettség helyi szabályozása (F.2. 15.1.12.4.p.). 2.50. Engedélykérés -adás. 2.50.1. Az engedélykérés-adás bizonyítására kijelölt szolgálati hely megnevezése. Ha nyíltvonali szolgálati hely nincs, akkor meg kell határozni azt az állomási munkakört, — annak hiányában pedig a harmadik állomás forgalmi szolgálattevôjét vagy a forgalmi vonalirányítót — aki az engedélykérést-adást bizonyítja (F.2. 15.8.4.p.). 2.50.2. Gépi engedélykérés helyi szabályozása 2.51. A vonatok számáról és elôrelátható indulási idejérôl szóló közlemény adására felhatalmazott dolgozók kijelölése (F.2. 15.9.1.p.). 2.52. Meggyôzôdés a vonat megérkezésérôl (elhaladásáról). 2.52.1. A vonatok teljes megérkezésének (elhaladásának) megállapítására kijelölt dolgozók felsorolása (F.2. 15.12.4.p.). 2.53. Rendelkezések közlése a vonatszemélyzettel. 2.53.1. Az Írásbeli rendelkezés kiállításának, kézbesítésének módja, a kiállításra és kézbesítésre jogosultak meghatározása (F.2. 15.16. alfejezet).

1452


15. szám

2.54. A vonatok mozdonyvezetôinek felhatalmazása indításra, áthaladásra. 2.54.1. A vonatok mozdonyvezetôinek felhatalmazására kijelölt hely meghatározása akkor, ha az, különleges helyi ok miatt, az általánostól eltérô (F.2. 15.17.2.1.p.). 2.54.2. A vonatok mozdonyvezetôinek közvetett módon történô felhatalmazására jogosult munkavállalók (vezetô váltókezelô, váltókezelô) felsorolása, szolgálati helyenként (F.2. 15.17.2.c) alpont.). 2.54.3. A szolgálati helyre vonatkozóan a vörös-fehér árbocú fôjelzô melletti közlekedés szabályozása (F.2. 15.19.1.1. p., KH. 6.táblázat). 2.55. Rendkívüli áthaladás. A szolgálati helyen tervezett rendkívüli áthaladás esetén, ha a bejárati oldalon váltókezelô nem végez szolgálatot, a kézijelzés adására alkalmas dolgozó kijelölése (F.2. 15.17.10.1.p.). 2.56. Megállás helye. 2.56.1. A fejpályaudvarra bejáró vonatok F.2. sz. Forgalmi Utasításban elôírt sebességnél kisebb behaladási sebességének meghatározására vonatkozó helyi elôírások (F.2. 15.18.5.2.p.). 2.57. Menetrend szerint áthaladó vonatok megállítása a szolgálati helyeken. 2.57.1. A menetrend szerint áthaladó vonatok megállításának módja (F.2. 15.18.7., F.2. 15.18.7.1., F.2. 15.18.7.2.p.). 2.58. A vonatok fogadása és megfigyelése állomásokon. 2.58.1. A forgalmi szolgálattevôk vonatfogadási helye, amennyiben az, különleges helyi ok miatt az általánostól eltérô (F.2. 15.18.13.3. a) alpont). 2.58.2. A váltókezelôk vonatfogadási helyének meghatározása (F.2. 15.18.13.3. c) alpont). 2.58.3. A „Felhívás az áthaladásra” jelzés adására kijelölt hely váltókezelôk részére, ha annak adására a vonat fogadására kijelölt hely nem alkalmas (F.1. 6.1.1.5. p.). 2.58.4. A kocsivizsgálók vonatfogadási tevékenységével kapcsolatosan a forgalmi szolgálattevôk értesítési kötelezettségének, az értesítés módjának helyi szabályozása. Személyszállító vonatoknál a tartózkodási idôn belül végzett tolatási mozgásokról történô értesítés (F.2. 15.18.13.7. p., E.12. 2.2.1.5., E.12. 2.1.2.3. p.). 2.59. Tolatási tevékenység végzését bizonyító „Tolatószemélyzet teljesítmény nyilvántartó lap” kiállítására, rögzítésére, továbbítására kijelölt pályavasúti dolgozó (vasúti társaságonként). 2.60. Egyedi engedéllyel rendelkezô rakszelvényen túlérô küldeményt továbbító vonatról értesített forgalmi szolgálattevô által értesítendôk körére vonatkozó helyi elôírások szabályozása (F.2. 27.sz. Függelék 27.3.5.2.p.). 2.61. Általános érvényû (típus) engedéllyel rendelkezô típusküldemények továbbítása esetén betartandó, az állomásra és a rendelkezési szakaszra (szakaszokra) vonatkozó korlátozások (F.2. 27. sz. Függelék 27.4.4., 27.4.3.e)., p.). 2.62. Az állomás (szolgálati hely) vágányainak rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történô csoportba sorolására vonatkozó elôírások (K, A, B, C, D, E, F megjelölés, F.2. 27.sz. Függelék 27.4.7.p.).

15. szám


1453

2.63. A túlsúlyos küldemények továbbítása esetén az állomás (szolgálati hely) nem vonatfogadó vágányaira vonatkozó korlátozások szabályozása (F.2. 27.sz. Függelék 27.5.3.p.). 2.64. A gyalogosok közlekedésére és a szolgálati helyek megközelítésére szolgáló közlekedési útvonalak kijelölése, erre a célra a kerékpár használatának lehetôsége. Kézikocsik, targoncák és egyéb közúti jármûvek közlekedési útvonalainak kijelölése, a vágányokon való áthaladásuk engedélyezésének módja, valamint az életvédelmi kerítésen — szolgálati célú közlekedés érdekében — létesített zárható átjáró használatának feltételeit (F.2. 4.sz. Függelék 4.1.3.p.). 2.65. Határállomásokon a határtechnológiával kapcsolatos helyi szabályozás. 3. Gurítódombos rendezô-pályaudvarokon, valamint rendezô-pályaudvarokon a szolgálat végzésére vonatkozó elôírások 3.1. Az egyes irány (rendezô) vágányok rendeltetése (F.2. 30. sz. Függelék 30.1.8.p.). 3.2. A tolatási mozgást szabályozó jelzôk (tolatás- és gurításjelzôk) kezelésére vonatkozó részletes rendelkezések, a kezelését végzô dolgozók kijelölése (F.1. 4.3.8.p.). 3.3. A legkedvezôbb, valamint a legkisebb és a legnagyobb rátolási sebesség értéke (F.2. 30. sz. Függelék 30.2.3.2. p.). 3.4. Az irány (rendezô) vágányokra legurított elegy további rendezését végzô tolatásvezetôk és gurításvezetôk munkájának összehangolására vonatkozó részletes rendelkezések (F.2. 30. sz. Függelék 30.2.2.p.). 3.5. Az egy saruzóra bízható irány (rendezô) vágányok mennyisége (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.2.p.). 3.6. A saruzást végzô kocsirendezôk körzetének kijelölése, a kijelölt körzet bejárására vonatkozó elôírások helyi szabályozása (F.2. 1.4.13.p.). 3.7. Gurítódombos rendezô-pályaudvarokon a váltókezelôi körzetek meghatározása. 3.7.1. A csak gurítás részére váltót állító váltókezelôk kijelölése. 3.7.2. A csak gurítás részére váltót állító váltókezelôknek a közlekedést szabályozó munka végzésére történô igénybevételének szabályozása. 3.7.3. A szolgálati helyek közötti adott- és vett közlemények rögzítésének szabályai (hangrögzítés). 3.7.4. A váltókezelôi szolgálati helyeken szolgálatot végzôk létszámának meghatározása és tevékenységének szabályozása (vonatközlekedés, valamint a tolatási és gurítási tevékenység végzésével kapcsolatos tevékenységek szabályozása (F.2. 1.2.120., 2.3.1. p.). 3.8. A féksaruk jelölésére, darabszámára, használatára, karbantartására, ôrzésére és tárolására vonatkozó helyi elôírások (F.2. 4.1.24.1.p., F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.2.p., 30.3.4.6.p.). 3.8.1. Használaton kívüli féksaruk tárolására kijelölt hely (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.2.p.). 3.8.2. A 300 m-nél kisebb íves vágányrészek felsorolása, ahol a saruzáshoz a szolgálati felsôbbség engedélyt adott (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.3.5.p.). 3.8.3. Használhatatlan és sérült féksaruk gyûjtésére, kezelésére, mûhelybe küldésére vonatkozó teendôk szabályozása (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.6.p.).

1454


15. szám

3.9. Sebességszabályozó fékelemekkel felszerelt vágányokra gurítható kocsikra vonatkozó elôírások (korlátozások) helyi szabályozása (F.2. 12. sz. Függelék 12.3.3. p.). 3.10. A vágányfék használhatatlansága esetén az elôsaruzásra és a gurítandó jármûvek megfékezésére vonatkozó elôírások helyi szabályozása (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.7. p.). 3.11. Az alkalmazott tolatási módszerek függvényében a tolatószemélyzet létszámának meghatározása és feladatainak helyi szabályozása (F.2. 30. sz. Függelék 30.5.2.p.). 3.12. Közlemények és értesítések helyi szabályozása az önmûködô mérlegelésre alkalmas vasúti jármûmérleggel rendelkezô rendezô-pályaudvarokon (F.2. 30. sz. Függelék 30.2.4.p.). 4. A vasúti jármûmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására és a rakterületek kezelésére vonatkozó elôírások helyi szabályozása 4.1. A vasúti jármûmérlegre állításra, a hozzáférés biztosítására, a felügyeletet ellátó forgalmi személyzetre, a mérlegház kulcsainak kezelésére, a mérlegelés adatainak rögzítésére vonatkozó helyi elôírások szabályozása. (D.9. 3.) 4.2. Az állomási rakodóvágányok és a hozzájuk tartozó rakodóterületek kijelölésére vonatkozó helyi elôírások szabályozása. Rakodások engedélyezése (E. 101. 4.11., E.102. 8.1. p.). 5. Pályavasúti informatikai rendszerek kezelésével kapcsolatos helyi szabályozás 5.1. Az állomáson a szolgáltatások (alap, járulékos, kiegészítô, mellék, egyéb) kezelését végzô számítógépes munkahelyek felsorolása. 5.1.1. A munkahelyek adatai, az egyes munkahelyeken végzett feladatok meghatározása. 5.1.1.1. Azoknak a szolgálati helyeknek a felsorolása, amelyek teljesítményének a rögzítése történik. 5.1.1.2. A számítógép meghibásodása esetén a helyettesítô munkahely / szolgálati hely kijelölése. 5.2. Szolgáltatások kezelése az informatikai rendszerben. 5.2.1. Részletes feladatkiírás készítésére vonatkozó elôírások (F.7. utasítás) Elegyfeldolgozáshoz szükséges kódok alkalmazása, helyi sajátosságoknak megfelelô kódok, ezek alkalmazása a kiadott rendelkezéseken. Az állomáson igényelt tolatási szolgáltatások kezelése, feladatok kiadása. 5.2.2. A részletes feladatkiíráson nem kezelt szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos helyi szabályozás. 5.3. Vonatösszeállítás rögzítése az informatikai rendszerben. 5.3.1. Külsô vonatfelvétel végrehajtása pályavasúti szolgáltatás keretében (módszere, végrehajtásának módja). 5.3.2. Külsô vonatfelvétel végrehajtása vasútvállalati munkavállalókkal (tevékenységgel kapcsolatos értesítések szabályozása, dokumentálása). 5.4. A vonatok készre jelentésével kapcsolatos helyi szabályozás (F.2. 1.2.145., 12.7. p.). 5.5. Szolgálat átadás – átvétel szabályozása, le nem zárt, naplózás alatti teljesítmények átadásával kapcsolatos eljárás.

15. szám


1455

5.6. A számítógéppel nem rendelkezô szolgálati helyek szolgáltatási adatkezelési feladatainak részletes szabályozása. 5.6.1. Azoknak a szolgálati helyeknek a felsorolása, amelyeken a számítógéppel nem rendelkezô szolgálati helyek teljesítményének rögzítése történik. 5.7. A belsô adatrögzítôi tevékenységgel, valamint az adattovábbítási és rögzítési rendszerrel (CallCenter) kapcsolatos helyi elôírások szabályozása. 6. A szolgálati hely helyi sajátosságai, különleges viszonyai miatt szükséges szabályozások Itt kell szabályozni azokat a helyi sajátosságokat, amelyekre a szempontrendszer nem tartalmaz rendelkezéseket. 6.1. A mozdonyok kulcsainak ôrzésére, átadás-átvételére vonatkozó helyi elôírások szabályozása. 6.2. Az informatikai rendszerekbe történô belépéshez szükséges kódokkal, azok tárolási helyével, használatával kapcsolatos helyi elôírások szabályozása. 6.3.Zártcsoportú e-mail rendszer kezelésével kapcsolatos szabályozás. 6.4. Napi lassújel kimutatás kezelésével, kézbesítésével kapcsolatos szabályozás. Ebben a pontban kell szabályozni, hogy az adott szolgálati helyen ki felelôs a Nyilvántartás vezetéséért, a Napi kimutatás kézbesítéséért. Az adott szolgálati hely mely állomásra, állomásközre, mely rendelkezési szakaszokra köteles a Nyilvántartást vezetni. 6.5. A nyílt vonalra telepített jármûellenôrzô berendezések riasztási jelzése esetén követendô eljárás helyi szabályozása.

1456


MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezelésérôl és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései alapján az 1993. június 30. napján megállapította a Magyar Államvasutak Részvénytársaság – mint egyszemélyes részvénytársaság – Alapító Okiratát. A Magyar Államvasutak Részvénytársaság átalakulás jogcímén jött létre. A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a tôkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a vasúti közlekedésrôl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseinek megfelelôen az Alapító a Társaság 2010.január 29. napjától hatályos Alapszabályát – a 2010. szeptember 30. (1), a 2011. március 7. (2), a 2011. június 29. (3), a 2011. július 18. (4), a 2011. november 21. (5), a 2011. december 19. (6), a 2012. január 27. (7), a 2012. május 10. (8), a 2012. szeptember 18. (9), a 2013. január 28. (10), a 2013. május 22. (11), 2013. november 29. (12), a 2014. január 27. (13) és a 2014. április 7. (14) napi módosítással egységes szerkezetben – az alábbiak szerint állapítja meg: 1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, 1.1.

A Társaság cégneve: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság A Társaság idegen nyelvû elnevezései: angolul: MÁV Hungarian State Railways Private Company Limited by Shares franciául: MÁV Chemins de Fer de l’Etat Hongrois Société Anonyme privée németül: MÁV Ungarische Staatseisenbahnen Geschlossene Aktiengesellschaft

1.2.

A Társaság rövidített cégneve: MÁV Zrt. A Társaság idegen nyelvû rövidített elnevezései: angolul: MÁV Co. franciául: MÁV S.A. németül: MÁV AG

1.3.

A Társaság székhelye:

1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.

15. szám

2. A TÁRSASÁG IDÔTARTAMA 2.1.

A Társaság határozatlan idôtartamra alakult.

2.2.

A Társaság 1993. június 30. napjával jött létre, átalakulás jogcímen. A Társaság a Magyar Államvasutak állami vállalat általános jogutódja.

3. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE 3.1.

A Társaság fôtevékenysége:

Szárazföldi szállítást kiegészítô szolgáltatás 3.2.

A Társaság további tevékenységei:

Erdészeti, egyéb erdôgazdálkodási tevékenység Fakitermelés M. n. s. nyomás Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás Nyomdai elôkészítô tevékenység Akkumulátor, szárazelem gyártása Vasúti, kötöttpályás jármû gyártása Ipari gép, berendezés javítása Ipari villamos gép, berendezés javítása Egyéb közlekedési eszköz javítása Ipari gép, berendezés üzembe helyezése Villamosenergia-termelés Villamosenergia-szállítás Villamosenergia-elosztás Villamosenergia-kereskedelem Gôzellátás, légkondicionálás Víztermelés, -kezelés, -ellátás Szennyvíz gyûjtése, kezelése Nem veszélyes hulladék gyûjtése Veszélyes hulladék gyûjtése Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Használt eszköz bontása Hulladék újrahasznosítása Szennyezôdésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Épületépítési projekt szervezése Lakó- és nem lakó épület építése Út, autópálya építése Vasút építése Híd, alagút építése Folyadék szállítására szolgáló közmû építése Elektromos, híradás-technikai célú közmû építése Egyéb m.n.s. építés Bontás Építési terület elôkészítése Villanyszerelés Egyéb épületgépészeti szerelés Egyéb befejezô építés m.n.s. Tetôfedés, tetôszerkezet-építés Egyéb speciális szaképítés m.n.s. Víz-, gáz-, fûtés-, légkondicionáló-szerelés Üzem-, tüzelôanyag nagykereskedelme

15. szám


Vegyestermékkörû nagykereskedelem Gépjármûüzemanyag-kiskereskedelem Könyv-kiskereskedelem Újság-, papíráru-kiskereskedelem Helyközi vasúti személyszállítás Vasúti áruszállítás Városi, elôvárosi szárazföldi személyszállítás Taxis személyszállítás M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás Raktározás, tárolás Rakománykezelés Egyéb szállítást kiegészítô szolgáltatás Szállodai szolgáltatás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Éttermi, mozgó vendéglátás Egyéb vendéglátás Könyvkiadás Folyóirat, idôszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Egyéb szoftverkiadás Hangfelvétel készítése, kiadása Vezetékes távközlés Vezeték nélküli távközlés Mûholdas távközlés Egyéb távközlés Számítógépes programozás Információ-technológiai szaktanácsadás Számítógép-üzemeltetés Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás M.n.s. egyéb információs szolgáltatás Vagyonkezelés (holding) Befektetési alapok és hasonlók M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés Egyéb pénzügyi kiegészítô tevékenység Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlanügynöki tevékenység Ingatlankezelés Jogi tevékenység Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértôi tevékenység Üzletvezetés Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Építészmérnöki tevékenység Mérnöki tevékenység, mûszaki tanácsadás Mûszaki vizsgálat, elemzés Biotechnológiai kutatás, fejlesztés Egyéb természettudományi, mûszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Piac-, közvélemény-kutatás PR, kommunikáció Fényképészet

1457

M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, mûszaki tevékenység Gépjármûkölcsönzés (3,5 tonna fölött) Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Immateriális javak kölcsönzése Személybiztonsági tevékenység Biztonsági rendszer szolgáltatás Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Egyéb épület-, ipari takarítás Egyéb takarítás Zöldterület-kezelés Összetett adminisztratív szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Követelésbehajtás M.n.s. egyéb kiegészítô üzleti szolgáltatás Kötelezô társadalombiztosítás Szakmai középfokú oktatás M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítô tevékenység Könyvtári, levéltári tevékenység Sportlétesítmény mûködtetése Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. 4. A TÁRSASÁG ALAPTÔKÉJE, RÉSZVÉNYEI 4.1.

A Társaság alaptôkéje (jegyzett tôkéje) 22.000.000.000,- Ft, azaz Huszonkettômilliárd Forint. A Társaság alaptôkéje 21.000.000.000,- Ft, azaz Huszonegymilliárd forint nem pénzbeli betétbôl (apportból), és 1.000.000.000,-Ft, azaz Egymilliárd forint pénzbeli betétbôl áll. Alapító döntése alapján a Társaság tulajdonába került nem pénzbeli hozzájárulás tárgyait a jogelôd állami vállalat átalakulása során elfogadott átalakulási vagyonmérleg, illetve apportlisták tartalmazzák.

4.2.

A Társaság alaptôkéje 2.200.000 darab, azaz Kettômillió-kettôszázezer darab, egyenként 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint névértékû, névre szóló törzsrészvénybôl áll.

4.3.

A Társaság részvényei az értékpapírokra vonatkozó elôírások betartásával dematerializált úton kerülnek elôállításra.

1458


4.4.

A Társaság részvényei más részvénytípusba tartozó részvénnyé nem alakíthatók át.

4.5.

A Társaság részvényei nem ruházhatók át.

4.6.

A Társaság Igazgatósága a névre szóló részvénnyel rendelkezô részvényesrôl, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartásra kerül a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott neve (cégneve) és lakóhelye (székhelye), a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszáma, valamint egyéb, törvényben vagy Alapszabályban meghatározott adat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk.

4.7.

Az Alapító a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részérôl az Igazgatóságtól másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetôje öt napon belül teljesíteni köteles. A részvénykönyvbe bárki betekinthet.

5. A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA 5.1.

A Társaság tulajdonosa (alapítója) a Magyar Állam.

5.2.

A tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlója a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (székhelye: 1011 Budapest, Fô utca 44-50., képviseli: nemzeti fejlesztési miniszter), a továbbiakban: Alapító.

5.3.

A Társaság a Ptk.3:211. § (2) bekezdése alapján zártkörûen mûködik.

5.4.

Az Alapító a Társaság valamennyi kibocsátott részvényét átvette. Az Alapítót a Ptk-ban és a jelen Alapszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

6. AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA 6.1.

A Ptk. 3:109. § (4) bekezdése alapján a Társaságnál közgyûlés nem mûködik, a közgyûlés hatáskörébe tartozó ügyekben az Alapító írásban dönt.

6.2.

Amennyiben az Alapítónak a határozata meghozatalához további tájékozódásra, adatokra van szüksége kiegészítô tájékoztatást, jelentést kérhet az Igazgatóságtól, Felügyelôbizottságtól, illetve az állandó könyvvizsgálótól.

6.3.

Az Alapító a határozatát köteles az Igazgatósággal írásban közölni. A döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá. Amennyiben a

15. szám

határozat meghozatalát az állandó könyvvizsgáló kezdeményezte, úgy az Alapító a határozatát a kezdeményezô részére is megküldi. 6.4.

A Társasággal az Alapító a határozatait, jognyilatkozatait posta vagy elektronikus hírközlô eszközök – különösen telefax, e-mail – útján is közölheti. Az elektronikus hírközlô eszköz útján továbbított döntéseket az elnök-vezérigazgató részére kell megküldeni.

6.5.

Az Alapító kizárólagos hatásköre: a) döntés — ha a Ptk. eltérôen nem rendelkezik – az Alapszabály megállapításáról és módosításáról, b) a Társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása, valamint a csôdeljárás elindítása iránti kérelem benyújtásához a csôdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti elôzetes egyetértés megadása, illetve megtagadása, c) az Igazgatóság tagjainak, az elnök-vezérigazgatónak, továbbá a Felügyelôbizottság tagjainak, elnökének és az állandó könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, d) a Társaság Javadalmazási Szabályzatának megalkotása, e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is, illetve a vezetô tisztségviselôk elôzô üzleti évben végzett munkájának értékelése és kérelem esetén döntés a felmentvény tárgyában, f) konszolidált éves beszámoló elfogadása, g) az éves üzleti terv és annak részeként, az 500 millió Ft feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési terv, valamint a Társaság egészét érintô hosszú távú fejlesztési koncepciók jóváhagyása, h) döntés — ha a Ptk. másként nem rendelkezik — az alaptôke felemelésérôl, i) döntés — ha a Ptk. másként nem rendelkezik — az alaptôke leszállításáról, j) a Társaság Felügyelôbizottsága ügyrendjének jóváhagyása, k) az elnök-vezérigazgató felett az alapvetô munkáltatói jogok — munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazás mértékének és feltételeinek megállapítása, teljesítménykövetelmény és az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér vagy más juttatás meghatározása, ideértve munkaviszony megszûntetése esetén járó juttatásokat és azzal kapcsolatos feltételeket is — gyakorlása,

15. szám


l) jogszabály által lehetôvé tett esetekben döntés gazdálkodó szervezet alapításáról, átalakulásáról, egyesülésérôl, szétválásáról, megszüntetésérôl, gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzésérôl, átruházásáról, illetve az 5 milliárd Ft értéket elérô vagy meghaladó megterhelésérôl. m) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke – járulékaival együtt – eléri vagy meghaladja a 10 milliárd forintot, n) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is, amennyiben annak értéke eléri vagy meghaladja az 5 milliárd Ft-ot, o) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történô tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke eléri vagy meghaladja az 5 milliárd forintot, p) a folyószámla hitelen kívül döntés olyan hitelfelvételrôl, a Társaságot terhelô kezességrôl, biztosíték adásáról, a jog- és kellékszavatosság kivételével, amelynek értéke eléri vagy meghaladja az 5 milliárd Ft-ot, q) döntés a Társaság tulajdonát képezô valamely vagyonelem (ingatlanok, ingók, értékpapírok, forgalomképes jogok, követelések - továbbiakban egységesen: vagyonelem) tulajdonjogának átruházásáról, megterhelésérôl, ha az ügylet tárgyát képezô adott vagyonelem – megterhelés esetén a terhelendô rész - értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelô által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerzôdéses értékek közül a legmagasabb) az 5 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, r) minden, az Alapító által jóváhagyott elôzô évi vagy éves közbeszerzési tervben nem szereplô, 500 millió Ft-ot meghaladó beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának elôzetes jóváhagyása, s) döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, elfogadásáról, amennyiben a – szerzôdésben kötelezôen rögzítendô - díjazás felsô határa eléri vagy meghaladja az 500 millió Ft-ot, t) döntés minden, a fenti pontokban fel nem sorolt, illetve az Alapító által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szereplô kötelezettségvállalásról, ha annak értéke eléri vagy meghaladja az 5 milliárd Ft-ot, ide nem értve az Alapító által (az 500 millió Ft feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszer-

1459

zési tervben, illetve egyedileg) jóváhagyott közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötendô szerzôdéseket, a deviza konverziós, továbbá értékpapír vásárlási (állampapír, MNB kötvény), betétlekötési, illetve fedezeti, határidôs ügyleteket, a MÁV Csoporton (Társaság és teljes körûen konszolidált gazdasági társaságai) belüli forrásátcsoportosítást cash-pool keretében, u) a munka törvénykönyvérôl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 228.§-ának (2) bekezdése alapján az elnök-vezérigazgatóval kötendô versenytilalmi megállapodásokhoz való hozzájárulás, v) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény és az Alapszabály az Alapító kizárólagos hatáskörébe utal. Az alapítói hatásköröknél meghatározott értékek nettó értékek és tranzakciónként értendôk. Amennyiben az Igazgatóság döntési hatásköre nincsen felsô értékhatárhoz kötve, a 2 milliárd Ft-ot elérô vagy meghaladó nettó értékû ügyletekrôl a Társaság köteles a döntést követô 10 munkanapon belül az Alapítót – a 7.11. pont szerinti tájékoztatáson felül – külön tájékoztatni. 6.6.

Az Alapító az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az köteles végrehajtani (Ptk. 3:109. § (4) bek.).

7. IGAZGATÓSÁG 7.1.

Ha a Ptk. eltérôen nem rendelkezik az Igazgatóság a Társaság ügyvezetô szerve, képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok elôtt.

7.2.

Az Igazgatóság az Alapító által megválasztott legalább három legfeljebb öt tagból (igazgatóból) áll.

7.3.

Az Igazgatóság tagjainak megbízatása az Alapító által megállapított határozott idôtartamra szól.

7.4.

Az Igazgatóság tagjainak névsorát az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapszabály módosítását.

7.5.

Az Igazgatóság feladatai és döntési jogköre:

7.5.1. Az Igazgatóság feladatai: a) a Társaság tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó jogszabályokban, kormányhatározatokban, az Alapító, valamint az Igazgatóság által hozott határozatokban fog-

1460


laltaknak megfelelôen a Társaság tevékenységének és gazdálkodásának szervezése, irányítása és ellenôrzése, b) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az Alapító részére történô elôterjesztése, c) legalább negyedévente jelentés készítése az Alapító és a Felügyelôbizottság részére az ügyvezetésrôl, a Társaság — ezen belül elkülönítetten a Pályavasút — valamint a MÁVSTART Zrt. vagyoni helyzetérôl, üzletpolitikájáról, a Társaság pénzgazdálkodásáról és befektetéseirôl azok eredményességérôl, szabályszerûségérôl és célszerûségérôl, d) gondoskodás a Társaság üzleti könyveinek szabályszerû vezetésérôl, e) a tudomására jutástól számított nyolc napon belül az Alapító döntésének kezdeményezése, a Felügyelôbizottság egyidejû értesítése mellett, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha — a Társaság saját tôkéje a veszteség következtében az alaptôke kétharmadára csökkent, — a Társaság saját tôkéje a Ptk. 3:212. § (2) bekezdésében meghatározott — 5.000.000,Ft — alá csökkent, vagy — a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, vagy — ha vagyona a tartozásait nem fedezi, f) a Társaság gazdálkodásának irányítása, az éves üzleti terv, valamint a hosszú távú stratégia, fejlesztési koncepciók meghatározása és az Alapító elé terjesztése jóváhagyás céljából, g) döntés a Magyar Állam és a Társaság közötti szerzôdéskötésekrôl, szerzôdésmódosításról, h) a Mûködési és Szervezeti Szabályzat jóváhagyása, i) az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében az elôterjesztések elkészíttetése, és azoknak az Alapító elé terjesztése döntés céljából, j) azon munkáltatói jogok gyakorlása a Társaság elnök-vezérigazgatója felett, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslattétel az Alapító felé az elnökvezérigazgató javadalmazására (ide értve a végkielégítést is) és teljesítménykövetelmény meghatározására, valamint a teljesítménykövetelmény teljesítésének értékelésére, k) az alapítói döntések végrehajtása és annak ellenôrzése, az Alapító tájékoztatása félévenként, l) az alapító az Mt. 207. § (5) bekezdése szerint felhatalmazza a társaság Igazgatóságát,

15. szám

hogy a Társaság vezérigazgató-helyettesei és az Mt. 208. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalók számára a teljesítménykövetelményeket és az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér mértéket, vagy egyéb juttatást meghatározza, m) irányítási, ellenôrzési és tájékoztatási feladatok ellátása, n) negyedévenkénti tájékoztatás nyújtása az Igazgatóság döntéseirôl, és ezek végrehajtásáról. 7.5.2. Az Igazgatóság döntési jogköre: a) a Társaság teljes körûen konszolidált gazdasági társaságai esetében döntés a legfôbb szerv ülésére szóló mandátum kiadásáról, illetve a legfôbb szerv által hozott döntés meghozatala (Alapítói határozat) az alábbiak szerint: a.1) létesítô okirat jóváhagyásáról, módosításáról, a.2) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is, a.3) az adott Társaság éves üzleti tervének és annak részeként az 500 millió Ft feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési tervének, valamint a Társaság egészét érintô hosszú távú fejlesztési koncepció, stratégia jóváhagyása, a.4) minden, az a.3) pont szerinti közbeszerzési tervben nem szereplô, 500 millió Ft-ot meghaladó beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindításának jóváhagyása, a.5) döntés az adott Társaság legfôbb szerve által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szereplô kötelezettségvállalásról, ha annak értéke eléri vagy meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, , a.6) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is, amennyiben annak értéke eléri vagy meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, a.7) folyószámla hitelen kívül döntés olyan hitelfelvételrôl, az adott Társaságot terhelô kezességrôl, biztosíték adásáról, a jog- és kellékszavatosság kivételével, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, a.8) döntés az adott Társaság tulajdonát képezô valamely vagyonelem (ingatlanok, ingók, értékpapírok, forgalom-

15. szám

b)

c)

d)

e)

f) g)

h)


képes jogok, követelések – továbbiakban egységesen: vagyonelem) tulajdonjogának átruházásáról, megterhelésérôl, ha az ügylet tárgyát képezô adott vagyonelem – megterhelés esetén a terhelendô rész – értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelô által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerzôdéses értékek közül a legmagasabb) eléri vagy meghaladja a 2 milliárd Ft-ot , döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is, amennyiben annak összértéke egy üzleti év alatt nem éri el az 5 milliárd Ft-ot, de a 2 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, folyószámla hitelen kívül döntés hitelfelvételrôl, a Társaságot terhelô kezességrôl, biztosíték adásáról, a jog- és kellékszavatosság kivételével, amennyiben nem éri el az 5 milliárd Ft-ot, de a 2 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, döntés a Társaság tulajdonát képezô valamely vagyonelem tulajdonjogának átruházásáról, megterhelésérôl, ha az ügylet tárgyát képezô adott vagyonelem – megterhelés esetén a terhelendô rész - értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelô által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerzôdéses értékek közül a legmagasabb) nem éri el az 5 milliárd Ft-ot, de a 2 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, a Társaság minden olyan álláspontjának kialakításában történô döntés, amely a Társaság által kezdeményezett jogszabály-, alapítói határozat meghozatalára, illetve módosítására irányul, döntés zártkörû pályázat kiírásáról, amennyiben az ügylet értéke a 2 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történô szerzôdések megkötésérôl, amennyiben a – szerzôdésben kötelezôen rögzítendô - díjazás felsô határa — a pályázatok feltételeinek elfogadása esetében nem éri el az 500 millió Ft-ot, de a 100 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, — a pályázatok eredményének elfogadása és az ez alapján történô szerzôdések megkötése esetében eléri vagy meghaladja a 100 millió Ft-ot, bármely vagyonelem értékesítésével összefüggô, a Társaságot terhelô pénzügyi kö-

1461

telezettségvállalást eredményezô döntés, a jog-és kellékszavatosság kivételével, amennyiben nem éri el az 5 milliárd Ft-ot, de a 2 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, i) döntés minden, az üzleti tervben szereplô keretet meghaladó kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem éri el az 5 milliárd forintot, de a 2 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, j) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke – járulékaival együtt – nem éri el a 10 milliárd forintot, de a 2 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, k) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történô tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke nem éri el az 5 milliárd forintot, de a 2 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, l) minden, az Igazgatóság által jóváhagyott elôzô évi vagy éves közbeszerzési tervben nem szereplô beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának elôzetes jóváhagyása, ha a beszerzés értéke az 500 millió Ft-ot nem éri el, de a 200 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, m) jogszabály által lehetôvé tett esetekben döntés gazdálkodó szervezetben fennálló részesedés megterhelésérôl, ha a megterhelés értéke nem éri el az 5 milliárd Ft-ot, de a 2 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, n) döntés minden deviza konverziós, továbbá értékpapír vásárlási (állampapír, MNB kötvény), betétlekötési, illetve fedezeti, határidôs ügyletrôl, amennyiben az 5 milliárd Ft-ot eléri vagy meghaladja, o) jogszabály által lehetôvé tett esetekben döntés gazdálkodó szervezetnek a Társaság többségi befolyásában álló gazdálkodó szervezet által való alapításáról, így létrehozott gazdálkodó szervezet átalakulásáról, egyesülésérôl, szétválásáról, megszüntetésérôl, ilyen gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzésérôl, átruházásáról, p) az Igazgatóság ügyrendjének megállapítása és jóváhagyása q) munkáltatói jogok gyakorlása rendjének jóváhagyása, illetve azon munkavállalók körének meghatározása, akikkel kizárólag a Mt. 208. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával köthetô munkaszerzôdés, kivéve az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó döntési jogok, r) az Mt. 228. § (2) bekezdése alapján az Mt. 208. §-ában foglalt szerinti vezetô állású munkavállalóval kötendô versenytilalmi megállapodásokhoz való hozzájárulás, kivéve ha az Alapszabály eltérôen nem rendelkezik.

1462


7.6.

Az Igazgatóság döntési hatáskörei nettó összegben értendôk.

7.7.

Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja, az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az Igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni.

7.8.

Az Igazgatóság tagjai a feladataik ellátásához szükséges mértékben a Társaság vezetô állású dolgozóitól felvilágosítást, jelentést kérhetnek. Az elnök-vezérigazgató köteles az igazgatósági tagok kérésére a Társaság ügyeirôl felvilágosítást adni, a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintetést lehetôvé tenni.

7.9.

Az Igazgatóság tagjai a Ptk. rendelkezéseinek megfelelôen vezetô tisztségviselôk. Megválasztásukkor, illetve megválasztásuk után megbízatásuk egész idôtartama alatt felelôsök azért, hogy a törvény vezetô tisztségviselôkre vonatkozó rendelkezéseinek megfeleljenek. Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyeirôl szerzett értesüléseiket szolgálati, illetve üzleti titokként kötelesek megôrizni.

8.2.

Az Igazgatóság ülései között az elnök jár el az Igazgatóság feladatkörében a jelen Alapszabályban és az Igazgatóság Ügyrendjében meghatározottak szerint.

8.3.

Az elnök feladatai és hatásköre továbbá: a) az Igazgatóság üléseinek összehívása és vezetése, b) az Igazgatóság ülései tervezett napirendjének meghatározása, c) az Igazgatóság határozatainak megfogalmazása és aláírása, d) szükség esetén az Igazgatóság határozathozatalának felfüggesztése, és az Alapítótól alapítói határozat meghozatalának kérése, e) az Igazgatóság képviselete, kapcsolattartás az Alapítóval, a kormányzati-, parlamenti-, gazdasági-, társadalmi és egyéb szervekkel és szervezetekkel f) kapcsolattartás a Felügyelôbizottsággal és az állandó könyvvizsgálóval, g) minden olyan feladat ellátása, amelyet az Igazgatóság a hatáskörébe utal.

9. AZ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ 9.1.

A Társaság elnök-vezérigazgatóját az Alapító nevezi ki. Az elnök-vezérigazgató köteles biztosítani, hogy feladatköre vonatkozásában a Társaság tevékenysége a vonatkozó jogszabályi elôírásoknak, valamint az alapítói és igazgatósági határozatoknak megfeleljen.

9.2.

Az elnök-vezérigazgató az irányítási- ellenôrzési- és tájékoztatási kötelezettsége keretében: a) képviseli a Társaságot az Alapító, a hatóságok, önkormányzatok, az ügyfelek, az érdekképviseleti-, valamint más szakmai- és társadalmi szervek elôtt, b) javaslatot tesz az Igazgatóságnak a Társaság munkaszervezetére és a Mûködési és Szervezeti Szabályzatára, c) az Igazgatóság által meghatározott keretek között meghatározza a munkaszervezet és az egyes szervezeti egységek létszám- és bérgazdálkodásának alapelveit, d) munkáltatói jogot gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetôi és a vezérigazgató-helyettesek felett. Egyebekben a munkáltatói jogok gyakorlására ezen Alapszabály egyéb rendelkezései, valamint a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje az irányadó, e) rendszeresen tájékoztatja az Igazgatóságot a Társaság mûködésérôl, az általa elvégzett feladatokról, gondoskodik mindazon kérdések elôterjesztésérôl, — idôszerû beszámolók, jelentések, döntési javaslatok — amelyekben a hatáskör az Igazgatóságot illeti,

7.10. Az Igazgatóság tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrôl szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot tesznek. 7.11. Az Igazgatóság ülését megelôzôen meg kell küldeni az Igazgatóság tagjai és az Alapító részére az Igazgatósági ülésre szóló — a tárgyalásra kerülô napirendi pontokat, illetve kiegészítô napirendi pontokat tartalmazó — meghívót, csatolva az Igazgatósági ülés napirendjéhez készített elôzetes dokumentációkat. Az Igazgatósági ülésrôl készült jegyzôkönyvbe az Alapító képviselôje, az Igazgatóság tagjai, valamint a Felügyelôbizottság tagjai tekinthetnek be. Amennyiben az Igazgatóság írásban, ülés tartása nélkül kíván határozatot hozni, a határozatra vonatkozó javaslatot az Igazgatóság elnöke küldi meg postai úton vagy telefax útján az Igazgatóság tagjai és az Alapító részére, a határozat meghozatalához szükséges írásbeli dokumentumok rendelkezésre bocsátásával együtt. A szavazás eredményérôl, az elfogadott határozatról az elnök írásban tájékoztatja az igazgatóság tagjait, az Alapítót és a Felügyelôbizottságot. 8. AZ IGAZGATÓSÁG ELNÖKE. 8.1.

Az Igazgatóság elnökét az Alapító jelöli ki.

15. szám

15. szám


f) gondoskodik arról, hogy az Alapító és az Igazgatóság határozatainak végrehajtása idôben és teljes körûen megtörténjen g) a Társaság egészének mûködésére vonatkozó, a Társaság Mûködési és Szervezeti Szabályzata szerint a vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek valamelyikének hatáskörébe tartozó, illetve több közvetlen irányítású szervezeti egységet érintô szabályzatok jóváhagyása, így különösen a Társaság számviteli politikájának, javadalmazási és ösztönzési rendszerére, ellenôrzési rendszerére, közbeszerzéseire, valamint pénzügyi-gazdálkodási rendszerére vonatkozó szabályzatainak elfogadása, ideértve a Pénzgazdálkodási és Befektetési Szabályzatot, az Árfolyam és kamat kockázat kezelési politikát, a Vagyoni kockázat kezelési politikát, az ingatlanvagyon hasznosításának és a portfolió kezelésének szabályzatait is. 9.3.

Az elnök-vezérigazgató hatásköre különösen: a) a Társaság és az Alapító között létrejött szerzôdések cégbíróságnál történô letétbe helyezése, b) döntés — értékhatár nélkül — minden folyószámlahitel felvételrôl, ideértve a folyószámlahitel felvételérôl szóló közbeszerzési eljárás megindításának jóváhagyását is, c) döntés a nemzetközi szervezetekkel történô kapcsolat felvételrôl, a kapcsolattartás rendjérôl, beleértve a külföldi képviselet, ügynökség létesítésérôl szóló döntést is, d) a Társaság Alapító által megválasztott állandó könyvvizsgálójával kötendô megbízási szerzôdés jóváhagyása, e) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító vagy az Igazgatóság hatáskörébe, f) döntés — fentieken és az Alapszabály 6.5. és 7.5. pontjában foglaltakon kívül — mindazon kérdésben, amelyet az elnök-vezérigazgató saját hatáskörébe von, g) a MÁV Csoporton belüli forrásátcsoportosítás cash-pool keretében, h) a Társaság teljes körûen konszolidált gazdasági társaságai esetében döntés a legfôbb szerv ülésére szóló mandátum kiadásáról, illetve a legfôbb szerv által hozott döntés meghozatala, amennyiben az nem tartozik az Alapító, illetve az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe.

9.4.

Az elnök-vezérigazgató jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Mûködési és Szervezeti Szabályzat keretei között a Társaság további munkavállalóira átruházni.

9.5.

1463

A Társaság szervezete és mûködési rendje egyebekben a Mûködési és Szervezeti Szabályzatban kerül meghatározásra.

10. A FELÜGYELÔBIZOTTSÁG 10.1. A Felügyelôbizottság hat tagból áll. A Felügyelôbizottság tagjainak egyharmadát a Társaság munkavállalói közül a Központi Üzemi Tanács jelöli a szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Amennyiben a Központi Üzemi Tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére 30 napon belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének, az Alapító a kizáró okkal érintett munkavállalói küldöttet visszahívhatja. 10.2. A Felügyelôbizottság tagjainak megbízatása Alapító által megállapított határozott idôtartamra szól. A munkavállalókat megilletô kollektív jogokra figyelemmel a Központi Üzemi Tanács jogosult a munkavállalói küldötteket a megválasztásukat követôen 5 (öt) év elteltével visszahívni és a visszahívott munkavállalói küldött helyett új munkavállalói küldöttet jelölni, amennyiben a Felügyelôbizottság létszámára figyelemmel a jelöltállításra vonatkozó jogosultság megilleti. 10.3. A Felügyelôbizottság tagjainak névsorát az Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapszabály módosítását. 10.4. A Felügyelôbizottság az Alapító részére ellenôrzi a Társaság ügyvezetését a Társaság érdekeinek megóvása céljából. A Felügyelôbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezetô tisztségviselôktôl és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerzôdéseit megvizsgálhatja és szakértôvel megvizsgáltathatja. A Felügyelôbizottság köteles az Alapító elé kerülô elôterjesztéseket - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntések kivételével - megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját írásban ismertetni. A Felügyelôbizottság köteles megvizsgálni az Alapító elé terjesztendô valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Alapító csak a Felügyelôbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

1464


15. szám

Az osztalékfizetésrôl az Alapító csak a Felügyelôbizottság által elôzetesen jóváhagyott javaslat alapján, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejûleg határozhat.

10.11. A Felügyelôbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Társaságnak az ellenôrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

Az állandó könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a Felügyelôbizottság egyetértésével tesz javaslatot az Alapítónak.

10.12. A Felügyelôbizottság tagjai megválasztásukkor, illetve megválasztásuk után megbízatásuk egész idôtartama alatt felelnek azért, hogy a Ptk. Harmadik Könyv Elsô Rész III. Cím VII. Fejezetében foglalt, a Felügyelôbizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseknek megfelelnek.

A Társasággal munkaviszonyban álló vezetô tisztségviselô, továbbá az Mt. 208. § (1) bekezdése vagy 208. § (2) bekezdése hatálya alá esô munkavállaló számára teljesítménykövetelményrôl, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybérrôl vagy más juttatásról a Felügyelôbizottság véleményét elôzetesen ki kell kérni. Az Mt. 228. §-ban foglalt megállapodás megkötéséhez a Felügyelôbizottság elôzetes véleménye szükséges. Jogszabályban meghatározott egyéb esetekben is szükséges a Felügyelôbizottság véleményének kikérése. 10.5. Ha a Felügyelôbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, vagy az Alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy az Alapító érdekeit, köteles az Alapító határozatát kezdeményezni. 10.6. A Felügyelôbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt az Alapító hagyja jóvá. A Felügyelôbizottság ügyrendje lehetôvé teheti, hogy a Felügyelôbizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlô eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani. 10.7. A Felügyelôbizottság testületként jár el. A Felügyelôbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. 10.8. A Felügyelôbizottság megválasztása után tagjai közül két alelnököt választ. 10.9. Az Igazgatóság köteles az Alapító döntését kezdeményezni, ha a Felügyelôbizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja. 10.10. A Felügyelôbizottsági tagok a Társaság ügyeirôl szerzett értesüléseiket szolgálati, illetve üzleti titokként kötelesek megôrizni.

10.13. A Felügyelôbizottság tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrôl szóló 2007.évi CLII. törvényben foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot tesznek. 11. AZ ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ 11.1. A Társaság állandó könyvvizsgálóját az Alapító jelöli ki. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az Igazgatóság a Felügyelôbizottság egyetértésével tesz javaslatot az Alapítónak. Az Alapítónak a Társaság állandó könyvvizsgálóját határozott idôre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. Az állandó könyvvizsgáló megbízásának idôtartama nem lehet rövidebb, mint az ôt kijelölô Alapítói Határozat meghozatalának napjától, az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó Alapítói Határozat meghozatalának napjáig terjedô azon idôszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A Társaság állandó könyvvizsgálójának visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások, vagy a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása. 11.2. A Társaság állandó könyvvizsgálójának nevét, továbbá megbízatása idôtartamát az Alapszabály 3. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapszabály módosítását. 11.3. Az állandó könyvvizsgáló betekinthet a Társaság könyveibe, az Igazgatóságtól, a Felügyelôbizottság tagjaitól, illetve a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság bankszámláját, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerzôdéseit megvizsgálhatja. 11.4. Az állandó könyvvizsgáló tanácskozási joggal az Igazgatóság, illetve a Felügyelôbizottság ülésére meghívható. A Felügyelôbizottság kezdeményezheti az állandó könyvvizsgálónak a bizottság ülésén történô meghallgatását. A Felügyelôbizottság felhívása esetén az állandó

15. szám


könyvvizsgáló a Felügyelôbizottság ülésén köteles részt venni. Az állandó könyvvizsgáló is kérheti, hogy a Felügyelôbizottság az általa javasolt ügyet tûzze napirendre, illetve a Felügyelôbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vegyen. A Felügyelôbizottság köteles napirendre tûzni az állandó könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.

1465

valamint annak megszûnésétôl számított három évig. 11.9. Az állandó könyvvizsgáló felelôsségére, a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk-ban meghatározott felelôsségi szabályok az irányadók. 12. AZ ALAPTÔKE FELEMELÉSE

11.5. Az állandó könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzésérôl, és ennek során mindenekelôtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a Társaság vagyoni és pénzügyi helyzetérôl, mûködésének eredményérôl. Az állandó könyvvizsgáló jelentése nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról az Alapító nem hozhat döntést. Emellett az állandó könyvvizsgáló az Alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi elôírásoknak. Az állandó könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megôrizni. 11.6. Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a Társaság részére olyan szolgáltatást, amely a 11.5. pontban megjelölt közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történô ellátását veszélyeztetheti. A Társaság csak a jogszabályban meghatározott körben és feltételek szerint köthet az állandó könyvvizsgálóval kiegészítô tevékenységre irányuló szerzôdést. 11.7. Ha az állandó könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társaság vagyonának jelentôs mértékû csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelôbizottság tagjainak törvényben meghatározott felelôsségét vonja maga után, köteles az Alapító döntését kezdeményezni. Ha az Alapító döntésére nem kerül sor, illetve az Alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, az állandó könyvvizsgáló értesíti a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot. 11.8. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság Alapítója, az Igazgatóság, a Felügyelôbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [(Ptk. Záró rendelkezések 8:1. § (1) bekezdés 1. pont)], élettársa, továbbá a Társaság munkavállalója e jogviszonya illetve minôsége fennállása idején,

12.1. Az alaptôke felemelésére csak az Alapító döntése alapján kerülhet sor. 12.2. A Társaság alaptôkéjének felemelése történhet — új részvények zártkörû módon történô forgalomba hozatalával, — az alaptôkén felüli vagyon terhére, — feltételes alaptôke-emelésként, átváltoztatható kötvény zártkörû módon történô forgalomba hozatalával. 12.3. A különbözô alaptôke emelési típusok egyidejûleg is elhatározhatók és végrehajthatók. 12.4. Az alaptôke emelés, illetve annak cégjegyzékbe történô bejegyzése során az alapításra irányadó szabályokat megfelelôen alkalmazni kell. 12.5. Az alaptôke felemelésére egyebekben a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. AZ ALAPTÔKE LESZÁLLÍTÁSA 13.1. Az Alapító a Társaság alaptôkéjét leszállíthatja, illetve a törvényben meghatározott esetekben köteles leszállítani. 13.2. Az alaptôke leszállítására a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 14. AZ EREDMÉNY FELOSZTÁSA 14.1. A Társaság a mûködésérôl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl minden üzleti év végével éves beszámolót köteles készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint. 14.2. Az adózott eredmény felhasználásáról, annak felosztható mértékérôl, illetve más célra történô fordításáról az Igazgatóság elôterjesztése alapján az Alapító határoz. 14.3. Az osztalék kifizetése az éves beszámoló elfogadására vonatkozó Alapítói határozat meghozatalától számított 30. munkanaptól válik esedékessé. A kifizetésrôl az Igazgatóság köteles gondoskodni.

1466


14.4. Az Alapító a Társaságtól az osztalékot az esedékesség idôpontjától kezdôdô egy éven belül követelheti. Ezen idôszak eltelte jogvesztônek minôsül, az Alapítónak az osztalék kifizetéséhez való joga megszûnik, és az adott évre szóló osztalék kifizetése nem követelhetô. A fel nem vett osztalék a Társaság alaptôkén felüli vagyonába kerül. Az osztalék után a Társaságot kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 14.5. Osztalék-elôleg kifizetésére nem kerülhet sor. 15. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE 15.1. A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel elôírt, elônyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevüket — hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelôen — aláírják. 15.2. A Társaság cégjegyzésére jogosultak: a) az elnök-vezérigazgató önállóan; b) az Igazgatóság tagjai közül — kivéve az elnök-vezérigazgatót — kettô együttesen, c) egy Igazgatósági tag — kivéve az elnök-vezérigazgatót — és egy — az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló — munkavállaló együttesen, d) két — az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló — munkavállaló együttesen.

15. szám

16. A TÁRSASÁG HIRDETMÉNYEI 16.1. A Társaság hirdetményeit honlapján teszi közzé. 16.2. A társaság honlapja: www.mav.hu 17. A TÁRSASÁG ÜZLETI ÉVE 17.1. A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 17.2. A Társaság elsô üzleti éve az átalakulás napjától a naptári év végéig tartott. 18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 18.1. A Társaság mûködésének hivatalos nyelve a magyar. 18.2. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Budapest, 2014. április 7.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter

15. szám


A MÁV Zrt. Alapszabályának 1. sz. melléklete A MÁV Zrt. Igazgatósága 1./ A MÁV Zrt. Igazgatóságának tagjai a következôk: Dávid Ilona1 elnök Pál László2 dr. Szutrély Gergely Ferenc3 2./ Az Igazgatósági tagok megbízatása a lábjegyzetben került feltüntetésre.

1 2 3

2015. augusztus 2-tôl 2018. július 29-ig (megállapította: 10/2015. (VII. 29.) sz. Alapítói Határozat) 2015. augusztus 2-tôl 2018. július 29-ig (megállapította: 10/2015. (VII. 29.) sz. Alapítói Határozat) 2015. augusztus 2-tôl 2018. július 29-ig (megállapította: 10/2015. (VII. 29.) sz. Alapítói Határozat)

1467

1468


A MÁV Zrt. Alapszabályának 2. sz. melléklete A MÁV Zrt. Felügyelôbizottsága

1./ A MÁV Zrt. Felügyelôbizottságának tagjai a következôk: Dr. Zalahegyi Tímea4 Kocsis Enikô5 Munkavállalói tagként: Gaskó István6 Papp Zoltán7

2./ A Felügyelôbizottsági tagok megbízatása a lábjegyzetben került feltüntetésre.

4 5 6 7

2010. augusztus 2-tôl 2015. augusztus 1-ig (megállapította: 34/2010. (VII. 26.) sz. Tulajdonosi Határozat) Megállapította a 7/2014. (IV. 07.) sz. Tulajdonosi határozat. A megbízatás 2014. április 7.-tôl 2015. augusztus 1. napjáig szól. Megállapította a 297/2013. (VI. 13.) sz. Alapítói határozat. A megbízatás 2013.06.13-tól 2015. augusztus 1. napjáig szól. Megállapította a 297/2013. (VI. 13.) sz. Alapítói határozat. A megbízatás 2013.06.13-tól 2015. augusztus 1. napjáig szól.

15. szám

15. szám


1469

A MÁV Zrt. Alapszabályának 3. sz. melléklete A MÁV Zrt. állandó Könyvvizsgálója

1./ A MÁV Zrt. állandó könyvvizsgálója a Pricewaterhouse Coopers Könyvvizsgáló Kft. (1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.) Kijelölt könyvvizsgáló: Barsi Éva (kamarai nyilvántartási száma: MKVK 002945) 2./ Az állandó könyvvizsgáló megbízatása 2018. június 30. napjáig szól.

1470


15. szám

15. szám


1471

1472


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

15. szám

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 15. szám 130. évfolyam szeptember 4. TARTALOM

Recommend Documents