4. szám 123. évfolyam február 15. TARTALOM

4. szám

123. évfolyam

2008. február 15.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 6/2008. (II. 15. MÁV Ért. 4.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt Adatvédelmi Szabályzatáról (egységes szerkezetbe foglalva) ............................................................................. 7/2008. (II. 15. MÁV Ért. 4.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról ...........................................

365 373

Utasítások

2.0. HATÁLY-ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

6/2008. (II. 15. MÁV Ért. 4.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt Adatvédelmi Szabályzatáról (egységes szerkezetbe foglalva)

2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamenynyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért az Információvédelmi Osztály vezetője felelős.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.), valamint a személy és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII tv. (a továbbiakban vagyonvédelmi tv.) egyes rendelkezései MÁV Zrt. szervezeteinél történő végrehajtására, összhangban a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK Irányelvével, előírásaival, annak biztosítására, hogy a MÁV Zrt.-nél a személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

Átvéve a 1992. évi LXIII. törvényből (Avtv 2.§): 3.1. „személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;”

366

A MÁV ZRt. Értesítője

3.2. „különleges adat: – a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, – az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint – a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;” 3.3. „közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül a kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;” 3.4. „közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;” 3.5. „hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;” 3.6. „tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;” 3.7. „adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;” 3.8. „adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjvagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;”

4. szám

3.9. „adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;” 3.10. „nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;” 3.11. „adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;” 3.12. „adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele;” 3.13. „adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;” 3.14. „adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;” 3.15. „adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi;” 3.16. „személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;” 3.17. „adatállomány: egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége;” 3.18. „harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;” 3.19. „EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;” 3.20. „harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.” Átvéve a 2005. évi CXXXIII. törvényből (Vagyonvédelmi tv. 74.§):

4. szám


3.21. „a közterület: a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet;” 3.22. „magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető;” 3.23. Nem nyilvános kezelési jelölés: a személyes adatot tartalmazó dokumentum általános jelölése, az így jelölt dokumentum az érintett életében csak akkor hozható nyilvánosságra, ha azt törvény elrendeli, vagy ahhoz az érintett hozzájárult. 3.24. ahol a szabályzat hozzájárulást, nyilatkozattételt, figyelemfelhívást, tájékoztatást említ, ezt első sorban írásban, dokumentáltan kell megtenni az utólagos bizonyíthatóság érdekében, azonban a szabályzatban külön meghatározott esetekben a megfelelő tájékoztatáson alapuló ráutaló magatartás is hozzájárulásnak tekintendő. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

367

4.2. Adatbiztonság 4.2.1. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek jelen utasítás, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. 4.2.2. Az adatokat – kiemelten az államtitokká, szolgálati titokká vagy üzleti titokká minősített személyes adatot – védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. 4.3. Adatfeldolgozás 4.3.1. Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az Avtv., valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.

4.1. Adatkezelés feltételei 4.1.1. Személyes adat akkor kezelhető, ha – ahhoz az érintett hozzájárul, vagy – azt törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben, helyi önkormányzat rendelete elrendeli. 4.1.1.1. Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy törvény elrendeli. 4.1.1.2. Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. 4.1.1.3. Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. 4.1.1.4. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. 4.1.1.5. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – ha törvény kivételt nem tesz – az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik.

4.3.2. Az adatfeldolgozó, tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe. 4.4. Az adatkezelés célhoz-kötöttsége 4.4.1. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében szabad. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie ennek a követelménynek. 4.4.2. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. Az adat kezelése csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig végezhető. 4.4.3. Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni. 4.4.4. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. 4.4.5. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni.

368


4.5. Az adatok minősége 4.5.1. A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: – felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes; – pontosak, teljesek és időszerűek; – tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. – nyilvántartásuk alkalmas legyen minden betekintés, beavatkozás, módosítás dokumentálására és így utólagos visszakeresésére. 4.5.2. Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos. 4.6. Adattovábbítás, adatállományok összekapcsolása 4.6.1. Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. 4.6.2. Az előző bekezdést kell alkalmazni az ugyanazon adatkezelő, valamint az állami és az önkormányzati szervek által kezelt adatok összekapcsolására is. 4.6.3. Személyes adat az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – más ország részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt lehetővé teszi, feltéve, hogy az adatkezelés az Avtv. szerinti feltételei a külföldi ország részéről minden egyes adatra nézve teljesülnek. 4.7. Az érintettek jogai és érvényesítésük Az érintett – tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről; – kérheti személyes adatainak helyesbítését; – kérheti a személyes adatainak törlését a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével. 4.8. Adathelyesbítés 4.8.1. A valóságnak meg nem felelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A személyes adatot törölni kell, ha – kezelése jogellenes; – az érintett – a 4.7 pontban foglaltak szerint – kéri; – az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki; – az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; – azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.

4. szám

4.8.2. A törlési kötelezettség – jogellenes adatkezelés kivételével – nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni. 4.8.3. A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti. 4.9. Belső adatvédelmi felelős A közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága és a személyes adatok védelme érdekében a MÁV Zrt. területén a belső adatvédelmi felelős teendőit a Biztonsági Igazgatóság Információvédelmi Osztály vezetője látja el. 4.9.1 Az adatvédelmi felelős kötelezettségei és hatásköre: – dönt a hatáskörébe tartozó, az adatkezeléssel összefüggő kérdésekben; – előkészíti a döntéseket a hatáskörét meghaladó, az adatkezeléssel összefüggő kérdésekben; – ellenőrzi az Avtv. törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a jelen utasítás rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását; – kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, és jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén jelentést tesz a vezérigazgatónak a szolgálati út betartásával; – elkészíti és előírt gyakorisággal aktualizálja a MÁV Zrt. adatvédelmi szabályzatát; – gondoskodik MÁV Zrt. szervezetében az adatvédelmi ismeretek oktatásáról; – ellenőrzi a MÁV Zrt.-ben a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok kezelését; – rendszeresen tájékoztatja a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóját a folyó adatkezelésekről, a kezelőkről a kezelt adatok köréről és jogi megalapozottságukról; – feladatai ellátása során jogosult teljes mélységben betekinteni a személyes adatkezelések anyagaiba, teljes körű tájékoztatást kapni a vizsgált adatkezelésekről, minden olyan adatkezelést megismerni, amely személyes vagy közérdekű adatokkal összefügghet; – minden helyiségbe beléphet, ahol adatkezelés folyik; – koordinál az egyes üzletágak és más szervezeti egységek között az egységes szemlélet megvalósítása érdekében; – adatvédelmi kérdésekben koordináló, tanácsadó, ellenőrző és egyéb tevékenységet végez más vasúttársaságokkal kötött szerződések keretein belül; – az adatvédelmi biztos MÁV Zrt.-t érintő feladatainak ellátása esetén támogatja az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót a jogszabályi előírások teljesítésében.

4. szám


4.9.2 Az adatvédelmi felelős a MÁV Zrt. adatvédelmi nyilvántartását vezeti; Az adatvédelmi nyilvántartás adattartalma: – az adatkezelés célja; – az adatok fajtája és kezelésük jogalapja; – az érintettek köre; – az adatok forrása; – a továbbított adatok fajtája, címzettje és a továbbítás jogalapja; – az egyes adatfajták törlési határideje; – az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó neve és címe (székhelye), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helye és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenysége; 4.10. Az adatvédelmi felelős megkeresése 4.10.1. Bárki a MÁV Zrt. adatvédelmi felelőséhez fordulhat, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával kapcsolatban sérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve ha az adott ügyben bírósági vagy fegyelmi eljárás van folyamatban. Az adatvédelmi felelős megkeresése miatt senkit sem érhet hátrány. 4.11. Egyes adatkezelések 4.11.1. A munkabér Minden meghatározott személy munkabérére és egyéb járandóságára vonatkozó adat, információ védendő, személyes adat, ezért megismertetése bármely illetéktelen személlyel tilos. A munkabérről adott tájékoztató kimutatást zárt borítékban kell elkészíteni. Kivételt képez, ha a munkavállaló járandóságát készpénzben veszi át. Ekkor a béradatokat tartalmazó előlap átvételi elismervényként szolgálhat. Ebben az esetben a kifizetés körülményeinek kell biztosítani az adatok védelmét: egyszerre egy személy lehet a pénztárnál, a többi várakozó a biztonsági zónán kívül tartózkodjon úgy, hogy sem a béradatokat sem a kifizetett pénzösszeget ne ismerhesse meg. 4.11.2. Az adóazonosító jel Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az adóazonosító jel. Az adóazonosító jelről az APEH által kiadott hatósági igazolvány az adóigazolvány. Az adóigazolványt a munkavállaló az adóhatóság (állami adóhatóság, önkormányzati adóhatóság, vámhatóság és az illetékhivatal), valamint az adózással kapcsolatban adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára köteles bemutatni. A munkavállaló az adóazonosító jelét köteles közölni a kifizetővel, a megyei munkaügyi központtal, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik és azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási kötelezettsé-

369

get ír elő. Ha az adóazonosító jelét a munkavállaló nem közli, a kifizető a kifizetést az adóazonosító jel közléséig megtagadja. 4.11.3. Elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) Átvéve a 2005 évi CXXIII törvényből (Vagyonvédelmi tv. 31.§ és 32.§.): 4.11.3.1. „Az elektronikus megfigyelő rendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.” 4.11.3.2. „A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.” 4.11.3.3. „A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre a) nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, b) nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson, repülőtéren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszélyokozás megelőzése, c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása érdekében kerül sor.” 4.11.3.4. A 4.11.3.2. és 4.11.3.3. bekezdés szerinti felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják. 4.11.3.5. Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, az adatkezelés tartamán belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a meg-

370


semmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. 4.11.3.6 „A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.” 4.11.3.7. Utasok, ügyfelek számára megnyitott területeken, illetve üzemi területeken, munkaterületeken figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a megfigyelt területen, jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon az alábbi szöveggel: „Kamerával megfigyelt terület. A megfigyelés jogalapja: önkéntes hozzájárulás. A megfigyelés célja: Tárolási idő: A felvétel tárolásának helye: A rendszer üzemeltetője: A felvételeket bíróság vagy más hatóság, illetve vagyonvédelmi cél esetén a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végzők ismerhetik meg, ha ez nem válik szükségessé, a rögzített felvételek a tárolási idő leteltével törlésre kerülnek. Ha Ön ezen a területen tartózkodik, ezzel beleegyezését adja a felvételek elkészítéséhez és a leírtak szerinti kezeléséhez. A személyes adatai kezeléséről tájékoztatást kérhet a rendszer üzemeltetőjétől, továbbá kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve törlését.” A megfigyelés célját a a következő indokok közül egy vagy több feltüntetésével kell meghatározni: − az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme − a veszélyes anyagok őrzése − az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme − vagyonvédelem. A tárolási időt a megfigyelés céljának eléréséhez szükséges időtartamban kell meghatározni: − legfeljebb harminc nap, ha nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme; nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson) ter-

4. szám

rorcselekmény és közveszélyokozás megelőzése; jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása érdekében kerül sor − egyéb esetekben a tárolási idő legfeljebb három munkanap. A kamerarendszerek üzemeltetését fel kell ajánlani a rendőrségnek, ha nem vállalja, akkor a MÁV Zrt. megbízásából a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény hatálya alá eső vállalkozás által kijelölt személy végzi az üzemeltetést. 4.11.3.8. Az irodaházakban telepített kép és hangrögzítés nélküli, a személyes jelenlétet helyettesítő videokamerás megfigyelő rendszerek – A kamerákat jól látható helyre kell felszerelni. – A felvételek nem kerülnek rögzítésre. – Figyelmeztető táblát kell elhelyezni a megfigyelt területen, jól látható helyen, az alábbi szöveggel: „Kamerával megfigyelt terület. A felvételek nem kerülnek rögzítésre, így ez a tevékenység nem minősül adatkezelésnek.” 4.11.4. A munkahelyi számítógép, az e-mail és az internet használatának ellenőrzése A MÁV Zrt. a munkavállalóknak indokolt esetben, kizárólag munkavégzés céljára biztosít számítógépet, internet-hozzáférést, elektronikus levelező szolgáltatást, e-mail címet. A használat szabályairól és a magáncélú használat ellenőrzésének lehetőségéről a munkavállalókat írásban kell tájékoztatni. Az ellenőrzést a munkáltatói jogokat gyakorló vezető vagy írásban megbízott beosztottja az illetékes rendszergazda bevonásával végzi. Biztosítani kell az ellenőrzött postafiók-tulajdonos részvételének lehetőségét, amennyiben értesítése rövid úton szóban, telefonon vagy e-mailben megtehető. Az ellenőrzés tényét, helyét, indokát, eredményét, és a résztvevők nevét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A tájékoztatásról és a munkavállaló beleegyezéséről a munkavállaló által aláírt elismervényt a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek a munkavállaló munkaviszonya alatt meg kell őriznie. Minta: melléklet. 4.11.5. Forgalomtechnológiai okokból végzett hangrögzítés. Ide tartozik a diszpécsertelefon, a mozdonyrádió és bármely forgalomtechnológiai szolgálati célra használt, MÁV Zrt. tulajdonú hangkommunikációs eszköz. Ezen eszközökön magáncélú beszélgetés tilos, a MÁV Zrt. a teljes beszédforgalmat rögzíti és ellenőrzi. A használat szabályairól és a magáncélú használat ellenőrzésének lehetőségéről a munkavállalókat írásban kell tájékoztatni. A tájékoztatásról és a munkavállaló beleegyezéséről a munkavállaló által aláírt elismervényt a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek a munkavállaló munkaviszonya alatt meg kell őriznie.

4. szám


371

A MÁV Zrt. területén forgalomtechnológiai okokból végzett hangrögzítés során a hangrögzítő berendezéseken rögzített adatokat a munkaterület munkáltatói jogokat gyakorló, hatáskörileg illetékes vezetői és baleset esetén, a balesetvizsgáló csoport vezetője hallgathatja vissza. A keletkezett adatokat a fenti személyek írásban rögzíthetik, illetve további vizsgálat céljából azokat lemásolhatják és maguknál tarthatják, valamint a vizsgálat során bizonyítékként felhasználhatják.

4.11.9. Oktatás. Az adatvédelem kérdéseit ezen szabályzat és a vonatkozó joganyagok alapján évente egyszer minden munkavállaló számára oktatni kell. Az oktatás végrehajtásáért az üzletágvezetők, ellenőrzéséért a biztonsági igazgató felel. Az oktatásról oktatási naplót kell vezetni.

4.11.6. Személyazonosító adatok nyilvántartása. A Munka Törvénykönyve 77; 98; 99 §-a és a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény 57/A-57/E §-a rendelkezik a munkáltató által nyilvántartható adatok köréről, meghatározza, hogy a munkáltató a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltését kérheti, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, valamint a törvény felhatalmazást ad a munkaidővel és a szabadságolással kapcsolatos adatok kezelésére is. A munkaszerződésben fel kell tüntetni azokat a természetes személyazonosító adatokat (név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím), amelyek a munkavállaló egyértelmű azonosításához szükségesek. Más törvények a munkáltató számára kötelezően előírják bizonyos személyes adatok kezelését, a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállaló adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító számát, amellyel bevallási, illetve a különböző fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. Olyan adat szolgáltatását a munkáltató nem teheti kötelezővé, amely kezelésére törvényi felhatalmazása nincsen, így nem kezelheti például a munkáltató a munkavállalók személyi azonosítóját.

Ez az utasítás az alábbi jogszabályokra alapozva, azokkal teljes összhangban készült: – Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. – 2003. évi XLVIII. törvény az Avtv. módosítására – 2005. évi CXXXIII tv. a személy és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól – Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK Irányelve A szabályzat által nem szabályozott informatikai biztonsági és ügyviteli kérdésekben a MÁV Rt. Informatikai és Biztonsági Irányelveiről kiadott 40/2002 (MÁV.Ért.20) Ad.Vf. sz. utasítás, az Informatikai Biztonsági Szabályzat 19/2005.(VI. 17, MÁV Ért. 24.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás, és a 24/2003 (XII.19. MÁV.Ért.51.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Rt. Ügyviteli Utasításáról előírásai szerint kell eljárni.

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Ezen utasítás hatálybalépésével hatályát veszti a 40/2005. (XII. 9. MÁV Ért. 49.) VIGH sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítással módosított 25/2005.(VII. 29, MÁV Ért. 30.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Rt. Adatvédelmi Szabályzatáról 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS

4.11.7. A MÁV Zrt.-ben történő egyes adatkezelések részletes szabályait a vonatkozó törvények és ezen utasítás alapján a részterület felelős vezetője köteles kidolgozni. Ebbe a körbe tartozó utasítások az IVO egyetértésével terjeszthetők fel jóváhagyásra az érvényes ügymenet szerint.

A szabályzat a közzététel napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLET Adatvédelmi tájékoztatás.

4.11.8. Az adatvédelmi felelős a munkája során tapasztalt hiányosságokról rendszeresen tájékoztatja a MÁV Zrt. vezérigazgatóját a biztonsági igazgatón keresztül.

Heinczinger István s. k. vezérigazgató

372


4. szám

Melléklet: Adatvédelmi tájékoztatás A MÁV Zrt. indokolt esetben, kizárólag munkavégzés céljára, munkahelyi számítógépet, elektronikus levelező szolgáltatást, e-mail címet, internet-hozzáférést biztosít a munkavállalóknak. A fenti eszközök előírások szerinti használatát MÁV Zrt. ellenőrzi. Szabályszegő használat esetén a használati jog megvonásra kerül. NYILATKOZAT Alulírott …………………………………………… (anyja neve:..………………………, szül. hely:………………….,szül. idő:…………..…………) a fenti „Adatvédelmi tájékoztatás”-t tudomásul vettem. Önkéntes hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy a MÁV Zrt. a fenti eszközök munkafeladataim ellátása érdekében történő és esetleges magáncélú használatát egyaránt ellenőrizze. Jelen nyilatkozatot a munkakörömmel kapcsolatban a munkáltatómnak a MÁV Zrt.-nek teszem. Dátum:……………………. …………………………………. munkavállaló

A nyilatkozatot a MÁV Zrt. megbízásából átvettem:

………………………… A MÁV Zrt. megbízottja

4. szám

A MÁV ZRt. Értesítője 7/2008. (II. 15. MÁV Ért. 4.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszerének működtetésére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya A MÁV Zrt. 2008. évi hatályos Kollektív Szerződésének személyi hatályával azonos. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás 2008. január 01.-én lép hatályba. 2.3 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Kompenzációs Osztály vezetője, működtetéséért a MÁV Zrt. Humánszolgáltató Szervezetvezetője a felelős. 3.0 VBKJ RENDSZER JELLEMZŐI A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszerének rövidítése: VBKJ. 3.1 A VBKJ rendszer működése A MÁV Zrt. minden év végén – a Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén – javaslatot tesz a következő naptári évben felhasználható egységes VBKJ keretösszegre, amelyet a munkavállaló az utasításban részletezett módon és keretek között szabadon költhet el az előre megadott javadalmazási elemek igénybevételével. A választható béren kívüli javadalmazási rendszer egyes elemei különböző vásárlóértéket képviselnek a munkáltató által fizetendő eltérő adó- és járulékvonzatok miatt. A munkavállalók számára megállapított egységes VBKJ keretösszeg ennek megfelelően bruttó öszszeg, amelynek fedezetet kell nyújtania a munkavállaló által javadalmazásokra elköltött összegre és annak vállalati adó- és járulékterheire, valamint a szolgáltatói díjakra. A mindenkor érvényes törvényi szabályozás szerinti adó- és járulékvonzatok alapján a különböző elemek bruttó (vállalati adó- és járulékterheket és szol-

373

gáltatói jutalékot is tartalmazó) és nettó értéke (vásárlóértéke) közötti átváltási arányok, szorzószámok évről évre változhatnak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló által javadalmazási elemekre elkölthető forint összegeknek és azok vállalati adó- és járulékterheinek (szolgáltatói díjakkal növelt) öszszege együttesen megegyezik az adott évre megállapított egységes keretösszeggel. 3.2 A VBKJ rendszer kialakítása A rendszer alapelvei: ¾ A vállalat munkavállalói, akik a VBKJ rendszer hatálya alá esnek, azonos értékben, azonos feltételek mellett választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül, vagyis minden munkavállalónak azonos mértékű keretösszeg áll a rendelkezésére. ¾ A szabadon választható elemekből álló rendszer meghatározott keretek között egyénre szabott választást tesz lehetővé. ¾ A munkavállalók naptári évre választanak a felkínált lehetőségek közül az éves keretösszeg figyelembevételével. Főszabály szerint év közbeni módosítást nem enged meg a VBKJ rendszer. Kizárólag az egyes javadalmazási elemeknél meghatározott esetekben engedélyezett a módosítás, valamint a 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állapotból visszatérő munkavállalók esetében – amennyiben szükséges – a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni. ¾ A tárgyévben igénybe nem vett keret – kivéve az egyösszegű lakástámogatást – nem vihető át a következő évre. ¾ Az adott naptári évben bármely okból keletkező maradványösszegeket (fel nem használt bruttó keretösszegeket) a MÁV Zrt. a munkavállaló által a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában megtéríti. A javadalmazás készpénzben történő kifizetése nem lehetséges. ¾ A túlköltekezés esetét a VBKJ rendszer nem engedi meg. Számlával igazolandó szolgáltatások esetén előfordulhat, hogy a munkavállaló magasabb összegről hoz számlát, mint azt a nyilatkozattételi lapon korábban megjelölte. Ebben az esetben a munkáltató kizárólag a nyilatkozati lapon megjelölt összeget téríti meg a számla értékéből. ¾ Az előző ponttól eltekintve speciális esetekben előfordulhat túlköltekezés, amikor a munkavállaló VBKJ jogosultsága valamilyen okból átmenetileg vagy véglegesen megszűnik. Ebben az esetben a munkavállalónak visszafizetési kötelezettsége keletkezik. ¾ Amennyiben a jogosultság év közben kezdődik, vagy szűnik meg, a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeget az éves keretösszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján kell megállapítani. ¾ A munkáltatótól véglegesen távozó munkavállaló VBKJ elszámolása a kilépési (leszámolási) eljárás kereté-

374


ben történik. Ekkor állapítja meg a munkáltató, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozóan pénzügyi követelése. Az ilyen jellegű követelések pénzügyi rendezése is ebben az időszakban történik. Amennyiben a munkavállaló meghal, az elszámolást el kell készíteni. A kiutalandó összegeket a nyilatkozatnak megfelelően kell rendezni. A túlfizetés visszakövetelésétől el kell tekinteni. A munkavállaló örökösének kell teljesíteni a kifizetést (a hagyatéki végzésben örökösnek megjelölt személynek). Azon munkavállalónak a VBKJ elszámolását, akik év közben – szülési szabadságra, – GYED-re, – GYES-re, – 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságra távoznak, az esemény bekövetkeztének időpontjában kell elvégezni.

4. szám

3.) Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztárak tagdíj hozzájárulás 4.) Étkezési hozzájárulás 5.) Üdülési támogatás 6.) Iskolakezdési támogatás 7.) Ajándék utalvány 8.) Kultúra utalvány 9.) Egyösszegű lakástámogatás 10.) Továbbképzés, tanfolyami hozzájárulás 11.) Közlekedési hozzájárulás 12.) Magáncélú ruhapénz 13.) Otthoni internet 14.) Albérleti támogatás Az egyes elemek részletes leírása a 6. fejezetben található. 4.0 ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 4.1 A VBKJ keretösszegre jogosultak

Minden egyéb munkavállalóval a VBKJ rendszer a naptári év utolsó napjára vonatkozóan számol el, amelynek pénzügyi rendezése a következő naptári év első hónapjában a jövedelemelszámoláson keresztül történik. ¾ A szülési szabadságon, GYES-en, GYED-en, 30 napon túli fizetésnélküli szabadságon lévő munkavállalóknak a távollétről történő visszatéréskor kell megállapítani a keretet és nyilatkozni annak felhasználásáról. ¾ A GYES mellett dolgozó munkavállalók jogosultak a VBKJ szolgáltatásra. ¾ A MÁV ESÉLY programban részt vevő munkavállalókat a program ideje alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás. ¾ A MÁV ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első 90 nap alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás. ¾ A megszakítás nélkül keresőképtelen állományban, betegállományban (melynek időtartama megegyezik a betegszabadság és táppénzes ellátás együttes időtartamával) lévő munkavállalók a 91. naptól nem jogosultak a VBKJ szolgáltatásaira. A 91. nap után valamennyi juttatás folyósítását szüneteltetni kell. A betegállományból történő visszatéréskor módosítani kell az éves felhasználható keretösszeget, a munkavállalót pedig nyilatkoztatni kell a megmaradt összegének felhasználásáról. ¾ A munkavállaló a nyilatkozati lapon nyilatkozik arról, hogy a fentiekben részletezett esetekben keletkező túlköltekezés esetén a munkáltató jogosult a felhasznált többletnek a munkabéréből vagy egyéb járandóságaiból történő levonására. 3.3 A rendszer elemei A rendszer elemei a 2008. évben: 1.) Önkéntes Nyugdíjpénztárak tagdíj hozzájárulás 2.) Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztárak tagdíj hozzájárulás

¾ A MÁV Zrt. főállású teljes- és részmunkaidős, statisztikai állományban lévő, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói. ¾ Év közben létesített munkaviszony esetén a munkavállaló a megállapított éves keretösszeg időarányos részére, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított éves keretösszegre munkaidejének arányában jogosult; ebben az esetben az adott év január 1-jén aktuális keretösszeg képezi a számítás alapját. ¾ A munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondással történő megszűnése esetén a felmondási idő tartamára, a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretösszeg felhasználására jogosult. 4.2 A jogosultság korlátozása Nem jogosultak a VBKJ igénybe vételére: ¾ Az év közben belépő munkavállalók a próbaidő alatt nem vehetik igénybe a VBKJ-t, a próbaidő letelte után azonban visszamenőleg jogosultak a VBKJ keretösszegre. ¾ A munkaviszonyon kívüli szerződéses jogviszonyban (pl.: megbízás, vállalkozás stb.) foglalkoztatott munkavállalók. ¾ A GYES-en, GYED-en lévő munkavállalók a GYES, GYED idejére (kivéve a GYES mellett dolgozók). ¾ A szülési szabadságot igénybe vevők, a szülési szabadság időtartamára. ¾ A tárgyévben összesen 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevők, a fizetés nélküli szabadság időtartamára. ¾ A 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állományban, betegállományban (melynek időtartama megegyezik a betegszabadság és táppénzes ellá-

4. szám


tás együttes időtartamával) lévő munkavállalók a keresőképtelenség 91 napjától. (Kivéve az üzemi balesetből származó betegállományt.) ¾ MÁV-ÉVEK programban résztvevők 91-dik naptól. 4.3 Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok ¾ Az év közben munkaviszonyt létesítő munkavállaló a próbaidő alatt nem jogosult a VBKJ keret igénybevételére, utólag – amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt a próbaidő lejártát követően fenntartja – visszamenőlegesen jogosult a keret időarányos részére (a munkavállaló a VBKJ nyilatkozatot a próbaidő letelte után tölti ki). Például, ha valaki május 1-jén létesít munkaviszonyt 3 hónapos próbaidővel, akkor augusztus 1-től visszamenőlegesen jogosult az előző három hónapra járó keretöszszegre. ¾ Amennyiben a próbaidő kezdete és lejárta két különböző naptári évre esik, a próbaidő lejártakor az egy hónapra eső keretösszeget úgy kell megállapítani, hogy annak az évnek a keretösszegét kell figyelembe venni, amelybe a próbaidő adott hónapja esik. (Például, ha a munkavállalónak 2007. december 01-én kezdődik a munkaviszonya és 2008. február 29-án jár le a próbaideje, akkor a decemberi hónapra a 2007. évi keretösszeget, a január és február hónapokra a 2008. évi keretösszeget kell figyelembe venni.) A próbaidő lejártát követően a munkavállaló 5 munkanapon belül köteles a Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati irodájában megjelenni, és a „B” nyilatkozati lapot kitölteni. A határidő indokolatlan elmulasztása esetén a munkavállaló a VBKJ keretre csak a nyilatkozat megtételének napjától, időarányosan lesz jogosult. 4.4 Munkavállaló áthelyezése esetén követendő eljárás ¾ A munkavállaló áthelyezése esetén a küldő szervezeti egység (az érintett Humánszolgáltató Egység megállapítja a maradványt és ezt átadja) a Területi Humánszolgáltató Egységen keresztül a fogadó szervezeti egység részére a munkavállaló adott évre vonatkozó VBKJ-val kapcsolatos valamennyi dokumentumát (nyilatkozati lap, egyéb nyilatkozatok, számlák, albérleti szerződés) az áthelyezés hónapjának 20.-ig köteles megküldeni. Lásd még a számviteli utasítást! (3/2006 (MÁV Ért. 5) HVH. utasítás) 4.5 Munkaviszony megszűnéshez kapcsolódó szabályok ¾ Munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondás esetén a munkavállaló a felmondás idejére, a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretösszegre jogosult. A munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató (Humánszolgáltató Szervezet) megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg fel-

375

használásra vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell juttatni (amennyiben indokolt a pontos elszámolás érdekében a munkavállalónak módosításra van lehetősége). Túlfizetés esetén a munkavállaló által a felmondás közlésének napjáig felhasznált javadalmazási elemek visszafizetésétől el kell tekinteni. ¾ Amennyiben a rendes felmondás közlésének időpontja és a felmondási idő lejártának időpontja két naptári évre esik, akkor a munkavállalóval történő elszámoláskor a felmondás közlésének időpontjában hatályos éves keretösszegnek megfelelően kell a munkavállalóval elszámolni. ¾ Munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése, valamint munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell juttatni. Túlfizetés esetén a munkavállaló által a munkaviszony megszűnése napjáig felhasznált javadalmazási elemek visszafizetésétől el kell tekinteni. ¾ Munkáltatói vagy munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a VBKJ keretre való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik. ¾ A munkaviszony megszűnésének napját követően sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak a keret felhasználásra szóló követelése nem lehet. ¾ Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a munkavállaló a VBKJ éves (többéves) keretét, vagy annak egy részét egyösszegű lakástámogatásra fordította, és a munkaviszony megszűnéséig az összegyűjtött összeget nem használta fel, a munkavállalónak lehetősége van a felhalmozott összeget VBKJ megváltásként kérnie. (Ebben az esetben a munkavállalónál az öszszeg összevonandó jövedelemként jelenik meg, amely adó- és járulékköteles.) ¾ FIGYELEM! Azok a munkavállalók, akik pénztári tagsággal rendelkeznek, és a tagdíjfizetési kötelezettségüknek a VBKJ keretből tesznek eleget, nem szüntethetik meg a pénztári tagságukat felmondási idő alatt (ha idő előtt megszüntetik az érintett munkavállalók a számlájukat, akkor a pénztár visszautalja a pénzüket, amelyet már nem tudunk más formában a munkavállaló részére eljuttatni). Amennyiben mégis megszüntetik a tagságukat, és a pénztár visszautalja a tagdíjukat, akkor azt az összeget a munkavállaló elveszíti. ¾ Ha a munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, akkor a munkavállaló a pénztári tagságát csak a munkaviszony megszűnését követő hónapban szüntetheti meg. Ellenkező esetben – ha a pénztár visszautalja a munkavállaló tagdíját, mert az érintett munkavállalónak a tagsági viszonya már nem áll fenn, akkor – a munkavállaló elveszíti ezt az összeget.

376


4.6 Egyéb eljárási szabályok ¾ A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevőknek az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság időtartamára eső felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti. ¾ A 90 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelen állományban lévő munkavállalók esetében, az év végi elszámoláskor a keretösszeg 91 naptól kezdődő betegállományban töltött időtartamára eső felhasznált hányadát vissza kell fizetniük (kivéve azoknak, akik üzemi baleset miatt kerültek keresőképtelen állományba). ¾ A jogosultság korlátozása vagy hiánya miatt bekövetkező „túlköltekezés” esetén a többletösszeget a munkavállalónak vissza kell fizetnie. A munkavállaló által választott minden egyes javadalmazási elemre külön-külön a nyilatkozati lap alapján meg kell határozni azt az időarányos bruttó keretösszeget, amelyre az adott naptári évben jogosult. Az így meghatározott bruttó összegeket a szorzószámok alapján nettó összegekre kell átszámítani. Az elköltött (igénybe vett) és az előzőekben arányosan kiszámított nettó összegek közti különbözetet kell a munkavállalónak megfizetnie. ¾ Az értékutalvány formában adott juttatási elemeket (pl.: étkezési utalványt) a munkavállaló arcképes igazolvány, illetve bármely személyi azonosságot igazoló okmány bemutatása ellenében kaphatja meg.

4. szám

¾ A MÁV Zrt. a VBKJ rendszerben szereplő valamennyi elemét csak az adó- és járulékmentes határig biztosítja a munkavállalók részére. ¾ Amennyiben a munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatásból teljes munkaidős foglalkoztatásba, illetőleg teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidős foglalkoztatásba kerül 5 munkanapon belül köteles ezt a tényt a Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati irodáján bejelenteni és ezzel egyidejűleg „B” nyilatkozati lapot kitölteni. Az egyes elemek igénybevételével kapcsolatban speciális korlátozó feltételek érvényesülnek, ezeket az egyes elemek részletes leírása tartalmazza. 5.0 A FELHASZNÁLHATÓ KERETÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA 5.1 A keretösszeg értéke Az egyes elemeknek, mint a rendszer szolgáltatásainak az igénybevételére 2008-ban 250 000 Ft/fő/év áll rendelkezésre, amely összeget egyéni választás alapján és a rögzített szabályok szerint lehet felhasználni. 5.2 A VBKJ keretösszegének vásárlóértéke – költségszorzók A 14 VBKJ elemet vásárlóértéke (szorzószámok) alapján az alábbi hat különböző csoportba sorolhatjuk.

Csoport 1. Költséghatékony

Költségszorzó 1

Elszámolási kategória Adó- és járulékmentes elem.

2. Költséghatékony

1.015


1.017

Adó- és járulékmentes elem, 1.5%-os szolgáltatói díj. Adó- és járulékmentes elem, 1.7%-os szolgáltatói díj.


1.05

5. Kevésbé költséghatékony 6. Nem költséghatékony

1.335 2,0166

Adó- és járulékmentes elem, és 5%-os szolgáltatói díj. Összevonandó jövedelem Adó- és járulékköteles természetbeni juttatás

Példa Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás együttesen 20.700 Ft/hó/ fő-ig, Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás 34. 500 Ft/hó/fő-ig, Internet hozzáférés. Közlekedési hozzájárulás. Étkezési utalvány az adómentes határig. Iskolakezdési támogatás gyermekenként 20.700 Ft-ig. Ajándék utalvány 3 x 6.900 Ft-ig. Üdülési csekkek az adómentes határig. Albérleti támogatás. Magáncélú ruhapénz. Magáncélú képzés.

4. szám


6.0 A RENDSZER ELEMEINEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 6.1 Önkéntes pénztárak tagdíj hozzájárulásai (közös szabályok) Adó- és járulékfizetési szabályok Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba (nyugdíjegészség- és önsegélyező pénztárakba összesen) történő havi rendszeres (nem egyedi) befizetések a tárgyhó első napján érvényes minimálbér meghatározott erejéig a munkáltató számára adó- és járulékmentesek. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba munkáltatói hozzájárulásként történő havi rendszeres befizetések a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50%-a erejéig, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba együttesen történő havi rendszeres (nem egyedi) befizetések a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-ig adó- és járulékmentesek. Az adó- és járulékmentes korlát 2008. januártól az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak esetén havi 34. 500 Ft. (évi 414. 000 Ft.), az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak illetve az önsegélyező pénztárak esetén együttesen havi 20. 700 Ft. (évi 248 400 Ft). A munkavállaló a VBKJ keretén belül csak az adó- és járulékmentes korlátig választhatja a pénztári befizetéseket. Az önkéntes pénztári befizetések után az egyéni pénztári számlán jóváírandó támogatás (átutalás) illeti meg az adózót a 2007-es évhez hasonlóan a következők szerint: Amennyiben a munkavállaló – a munkáltató által a VBKJ keretből fizetett összegen túl saját nettó jövedelméből – további összege(ke)t befizet az önkéntes nyugdíjpénztárba, a befizetett összeg 30%-a de adóévenként legfeljebb 100.000 Ft. (2020 előtt nyugdíjba vonuló tag esetén évi 130.000 Ft-ot) jóváírás illeti meg. Több típusú pénztártagsági jogviszony esetén ez az összeg, az együttesen befizetett összeg 30%-a, de legfeljebb adóévenként 120.000 Ft (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150.000 Ft), ideértve az egészségpénztári 10%-os adókedvezményt is (A személyes egészségterv alapján igénybevett prevenciós szolgáltatás adókedvezményre jogosít. Az igénybevett szolgáltatás értékének 10%-ra). (A pénztár magánszemély tagja (munkavállaló) az adóbevallásában, vagy az adóhatósági adómegállapításhoz tett nyilatkozatban rendelkezhet a pénztári befizetések után őt megillető összeg átutalásáról. A nyilatkozatban a munkavállalónak meg kell jelölnie a pénztár által vezetett és az átutalás fogadására jogosult számlát. A nyilatkozatban csak egy számla jelölhető meg. Ha munkavállalónak adótartozása van, az adóhatóság az átutalást csak az adótartozás kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti.)

377

A munkáltató által átvállalt befizetésekre ilyen jóváírás nem vonatkozik (1995. évi CXVII tv. 35.§ (1)-(2)-(3) pont). Amennyiben a munkavállaló a Nyilatkozati lapon a maradványösszeg rubrikában valamelyik pénztárt jelölte meg, és a maradványösszege meghaladja az adó- és járulékmentes határt, akkor az adó- és járulékmentes határon felüli összeget a MÁV Zrt. támogatói adományként utalja át a munkavállaló által megadott pénztárba. Ebben az esetben a munkavállalónak a pénztártól kapott igazolás alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik az adomány összege után. Az adományként átutalt összeg 30%áról a munkavállaló az adóhatósági adó-megállapításhoz tett nyilatkozatában rendelkezhet. A nyilatkozatban a munkavállaló megjelöl egy a pénztár által vezetett és az átutalás „fogadására jogosult” számlát (Amennyiben nincs a munkavállalónak köztartozása, az adóhatóság átutalja az adományként juttatott összeg 30%-át az Ön által megadott pénztári számlaszámra.) Munkáltatói kifizetés módja A munkavállaló által választott tagdíj hozzájárulás összegének 12-ed részét (az SZJA által megjelölt adóés járulékmentes határig) a MÁV Zrt. banki átutalással havonta a jövedelem elszámoláson keresztül teljesíti az adott PÉNZTÁR-ba, teljes naptári évre vonatkozó tagságot feltételezve. (Az első utalás a márciusi bérfizetési napon január 1.-re visszamenőlegesen történik.) Új belépők esetén a naptári év tört időszakára választott VBKJ öszszeget az adott naptári év végéig hátralévő hónapok alapján kell egyenlő részletekben a PÉNZTÁR-ba utalni a jövedelem elszámolás időpontjához igazodva. Költségszorzó Az adómentes korlátig (*): 1 A költségszorzó az önkéntes nyugdíjpénztárak részére történő utalás esetén havi 34 500 Ft-os, egészség- és önsegélyező pénztárak részére történő utalás esetén együttesen havi 20 700 Ft-os adómentességi korlátig 1, mivel a munkáltatónak nem kell adót és járulékokat fizetnie. A munkavállalót adó és járulék nem terheli. (*) A továbbiakban általában adómentességi korláton az egyes javadalmazási elemek leírásában szereplő, a munkáltató szempontjából SZJA-, illetve egyéb járulékmentes maximum juttatási értéket értjük. Igénybevétel A MÁV Zrt. minden munkavállaló részére – rendszeres munkáltatói tagdíj hozzájárulásként – a munkavállaló által a VBKJ nyilatkozatban megadott összeget utalja a pénztárakba.

378


A VBKJ kereten kívül a munkavállaló a munkabéréből további befizetést tehet a pénztárba, melyet írásbeli nyilatkozata alapján (1. számú melléklet) a munkáltató a munkabéréből levon és a pénztár részére átutal. A nyilatkozat csak az adott évre érvényes!

4. szám

program 91. napjától nem fizeti a pénztári tagdíj hozzájárulást. Erről a helyi humánszolgáltatónak a pénztárat értesíteni kell munkavállalónkénti bontásban az ok megjelölésével, a munkavállaló egyidejű tájékoztatásával. 6.2 Étkezési hozzájárulás

Amennyiben a munkavállaló a VBKJ nyilatkozat elfogadásakor nem pénztártag, Belépési Nyilatkozatot kell kitöltenie és a Belépési Nyilatkozatot a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati munkatársának le kell adnia. A Nyilatkozatot a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati munkatársa ellenjegyzi és eljuttatja a Pénztárnak (ez csak a Vasutas Pénztárakra vonatkozik, az egyéb pénztárakkal a munkavállalóknak kell felvenni a kapcsolatot és intéznie a belépés)t. A Pénztár a tagságot visszaigazolja a munkavállaló részére, valamint az Ügyfélszolgálati Irodának. A VBKJ ezen elemének módosítása év közben egy alkalommal kivételesen indokolt esetben ( jogszabályváltozás, pénztári alapszabály módosítás) lehetséges, oly módon, hogy a kilépési szándékot a munkavállalónak – a Pénztárból történő tervezett kilépés időpontját megelőző hónap 25-ig – jelezni kell a Humánszolgáltatónál. Amennyiben a munkavállaló a fent felsorolt indokokon kívüli okra hivatkozva, illetőleg úgy lép ki a pénztárból, hogy a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, avagy a bejelentési határidőt elmulasztja, és a maradványösszeget is ebbe a pénztárba kívánta utaltatni, akkor a munkavállaló így felhalmozott VBKJ keretét kizárólag magáncélú ruhapénzre fordíthatja (adó és járulék köteles természetbeni juttatás). Amennyiben a munkavállaló a fent felsorolt indokok valamelyikére hivatkozva szünteti meg a pénztári tagságát, és a kilépés tényét határidőben bejelentette az Ügyfélszolgálati iroda munkatársa részére, akkor a pénztári tagság megszüntetését követő 20 napon belül lehetősége van új pénztári tagságot bejelentenie. A munkavállaló az egyes pénztárak szolgáltatásairól a PÉNZTÁRAK SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZATÁBÓL kaphat tájékoztatást. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítéssel: Amennyiben a munkavállaló szülési szabadságra, GYED-re, GYES-re, 30 napon túli megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságra megy, akkor a munkáltató az esemény bekövetkeztének időpontjától, 90 napot meghaladó betegállomány esetén a keresőképtelenség 91. napjától, illetőleg a MÁV-ÉVEK programot választók részére a

A javadalmazás leírása A munkavállalók VBKJ keretükből étkezési hozzájárulást választhatnak utalvány formájában. Az étkezési hozzájárulást a.) „meleg étkezési utalvány” (amely kizárólag természetben nyújtott étkezés esetén használható fel), b.) vagy fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására jogosító „hideg étkezési utalvány” formájában lehet igénybe venni. (ENNI-KÉK) Fontos, hogy a munkavállaló csak az egyik fajta, – hideg vagy meleg – étkezési utalványt igényelhet. Adózási és járulékfizetési szabályok A „hideg étkezési utalvány” (ENNI-KÉK) havi 6.000 Ft-ig, a „meleg étkezési utalvány” havi 12.000 Ft-ig adóés járulékmentes. A munkavállaló a 2008-as évben az adómentes korláton felül étkezési utalványt nem választhat! Munkáltatói kifizetés módja A munkavállalók az igényelt utalványokat évi négy alkalommal (március, június, szeptember, november) kapják meg. A munkavállalók hideg- vagy meleg étkezési utalványt kapnak a VBKJ nyilatkozaton megjelölt értékben, melynek negyedévre vonatkozó nettó értékének 500-zal oszthatónak kell lennie. Éves szinten a hideg étkezési utalvány esetén minimum nettó 8.000 Ft értékben, meleg étkezési utalvány esetén minimum nettó 12.000 Ft értékben kell igényelni utalványt. Az utalványokat kizárólag a szolgáltató cég által meghatározott üzletekben lehet beváltani, ám igény szerint a szolgáltató cég a beváltóhelyek hálózatát bővíti. Az ezzel kapcsolatos igényeket a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Kompenzációs Osztályára kell benyújtani. Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni az utalványokat, akik a megrendelés időpontjában és a VBKJ nyilvántartás szerint a következő naptári negyedév első napján is VBKJ jogosultak. Amennyiben a megrendelés időpontjában a humánszolgáltató már rendelkezik olyan információval, amely alapján a munkavállaló VBKJ jogosultsága megszűnik, akkor a munkavállaló részére csak az időarányosan kalkulált értékű utalványt kell megrendelni.

4. szám


Az utalványok készpénzre nem válthatók át, vásárláskor nem adnak vissza készpénzt. Az érvényességi idő az adott év végéig tart. Költségszorzó Költségszorzó az adómentes korlátig: 1,015 az 1,5%-os szolgáltatói díjat kell megtéríteni. Igénybevétel A munkavállalói nyilatkozatok alapján a munkáltató negyedévente biztosítja az étkezési utalványokat a munkavállalók részére. A VBKJ nyilatkozatok alapján a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodái összesítik a hozzájuk tartozó munkavállalók étkezési utalvány igényeit (hideg- és meleg utalvány szerinti bontásban), és a Humánszolgáltató Szervezet az általa meghatározott rendszer szerint gondoskodik az utalványok megrendeléséről és az ügyfélszolgálatokon történő kiosztásáról. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: Próbaidő alatt a munkavállaló nem jogosult a VBKJ keret igénybevételére, utólag azonban visszamenőlegesen jogosult a keret időarányos részére (a VBKJ nyilatkozatot a próbaidő letelte után tölti ki). A törvényi előírások lehetővé teszik, hogy az adómentes részt a próbaidő tartamára visszamenőlegesen beszámítsa a munkáltató. Kivétel ez alól, ha a próbaidő kezdete és vége két külön naptári évre esik, ez esetben csak a nyilatkozattétel évére lehet étkezési utalványt igényelni. Ez azt jelenti, hogy az „B” jelű nyilatkozati lapon az adómentes étkezési utalványoknál választható maximum érték a következő: [Adómentes havi összeg (6.000 Ft vagy 12.000 Ft)] * [hátralévő hónapok száma + próbaidő hónapjainak száma] (A próbaidő hónapjainak kiszámításánál az előző naptári évre eső részt nem kell beszámítani.) 6.3 Üdülési támogatás Javadalmazás leírása A MÁV Zrt. az üdülési támogatást üdülési csekk formájában biztosítja. Igénybevétel módja A munkavállalók egy összegben, választás szerinti (március vagy szeptember hónap) időpontban jutnak hoz-

379

zá. A munkavállaló által választott támogatási mérték nettó összegének 1000-rel oszthatónak kell lennie. Az üdülési csekkeket a MÁV Zrt. Humánszolgáltató Szervezet az igények összesítését követően (március és szeptember hónapokban) a keretösszeg meghatározása érdekében egy összegben megrendeli. Minden olyan munkavállaló részére meg kell rendelni a teljes naptári évre szóló utalványt, aki a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja és előre láthatólag a naptári év végéig is jogosult marad. Az üdülési csekk más személyre nem átruházható, készpénzre nem váltható. Amennyiben a szolgáltatások ellenértéke meghaladja a munkavállaló rendelkezésére álló üdülési csekkek értékét, a különbözetet a munkavállalónak kell kiegyenlíteni. A lejárt üdülési csekk fizetőeszközként nem fogadható el, cseréje, vagy névérték pénzben történő megtérítésére nincs lehetőség. Az üdülési csekkek az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.3. pontja szerint kizárólag névre szólóan hozhatók forgalomba. A humánszolgáltató munkatárs a munkavállaló részére kizárólag kitöltött üdülési csekket adhat át! A csekket átadó kifizető számára (2. számú melléklet) nyilatkozatot kell adnia a következő tartalommal: A nyilatkozó magánszemély (munkavállaló vagy a munkavállaló közeli hozzátartozója) a) neve, b) adóazonosító jele, c) általa az adott adóévben a nyilatkozatot megelőzően ellenérték nélkül átvett, illetőleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek) ca) értéke, cb) megfizetett ellenértéke, d) saját vagy törvényes képviselőjének aláírása. Ha a magánszemély az adóévben korábban 1. Több kifizetőtől is átvett ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk(ek)et, akkor a c) pontban részletezve kell feltüntetni az egyes kifizetőktől (azok nevének feltüntetése nélkül, de az akkor adott nyilatkozat dátumának feltüntetésével) átvett tételeket; 2. nem részesült ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk-juttatásban, akkor a c) pontban foglaltak helyett erről kell nyilatkozatot adnia. A nyilatkozat átvételét annak másolatán a kifizető cégszerű aláírással igazolja. A magánszemélynek ezt a másolatot az adójogszabályokban meghatározott elévülési idő lejártáig meg kell őriznie.

380


Jogosultság Az üdülési csekket a MÁV Zrt. munkavállalói, valamint a munkavállaló közeli hozzátartozói vehetik igénybe, a 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítéssel: A nyilatkozati lap (2. számú melléklet) kitöltése egy hónappal meg kell, hogy előzze a kiosztás fent jelzett valamelyik (március vagy szeptember) időpontját. A nyilatkozati lap kitöltésekor erre a körülményre a munkavállalók figyelmét fel kell hívni. Költségszorzó Az adómentes korlátig: 1,05 Az adómentes korlát családtagonként az év elején érvényes minimálbér (jelenleg évi 69.000 Ft). Az üdülési csekkek felhasználásával kapcsolatos különleges esetek (letiltás, csere) • Amennyiben a felhasználatlan üdülési csekk – bármilyen okból – kikerült az igénylő birtokából, az üdülési csekk letiltása kérhető írásban (ajánlott postai küldeményként), az elveszett üdülési csekkek darabszámának, értékének, sorszámának, a felhasználó nevének, lakcímének megadásával. • Az üdülési csekkek cseréje – az érvényességi időn belül – három esetben kérhető. Minden esetben a munkavállaló kezdeményezésére! – A letiltást követően, a bejelentésének időpontjától számított 30 nap elteltével, ha az ellenőrző vizsgálatok eredménye nem szól a csere ellen. – Ha a csekkek az eredetileg megjelölt felhasználó helyett más felhasználó részére kerülnek átadásra. – A felhasználó kérésére a lejárati idő meghosszabbítása céljából. Az utóbbi két esetben az érvényes, fel nem használt, kicserélendő csekk(ek)et mellékelni kell. A csekkek újragyártásának díja a munkavállalót terheli: A csere díja a rendelés értéke alapján alkalmazott mindenkori kezelési díj, de minimum 1.000 Ft + ÁFA. 6.4 Iskolakezdési támogatás A javadalmazás leírása A munkáltató az iskolakezdési támogatást a munkavállaló – általános vagy középiskolás gyermeke után – a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására juttat utalvány formájában. A MÁV Zrt. kizárólag utalvány formájában biztosítja az iskolakezdési támogatást, a VBKJ keret terhére.

4. szám

Adózási és járulékfizetési szabályok A támogatás évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékáig terjedő értékben (20 700 Ftig) adómentes (gyermekenként). A kifizetés utalvány formájában történik, amely után a munkáltatónak 1.7%-os szolgáltatói díjat kell fizetnie. Munkáltatói kifizetés módja A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványt augusztus hónapban az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa adja át a munkavállalónak. A munkavállaló által választott támogatási mérték nettó összegének 1000-rel oszthatónak kell lennie. (Kivéve, ha a munkavállaló a minimálbér 30%-nak megfelelő, azaz 20.700 Ft értékű utalványt igényel.) Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni a teljes naptári évre szóló utalványt (és később számára átadni), aki az adott elemet választotta, és a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja és előre láthatólag a naptári év végéig is jogosult marad. Költségszorzó Költségszorzó az adómentességi korlátig: 1.017 mert ez a támogatás adó- és járulékmentes, és csak a 1.7%-os szolgáltatói díjat kell megfizetni. Az adómentességi korlát évi 20. 700 Ft gyermekenként. A munkavállalót adó és járulék nem terheli. Igénybevétel A munkavállaló az igénylése alapján az adott év augusztus hónapjában utalványt kap a munkáltatótól. Az utalványt a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhetik. Az utalványok átvételekor a munkavállalónak át kell adnia a szükséges adatokat, dokumentumokat (iskolalátogatási igazolás) az Ügyfélszolgálati Iroda részére, ugyanakkor nyilatkoznia kell, (3. számú melléklet) hogy még nem merítette ki az adómentes maximum értéket. A nyilatkozat tartalmazza a következőket: – a szülő neve, – a gyermek neve, adóazonosító száma, amennyiben nincs – természetes azonosító adatait (születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme).

4. szám


Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: A munkaviszonyban álló szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs 6-21 éves korú általános iskolai, vagy középiskolai tanulmányokat nappali tagozaton folytató gyermeke után veheti igénybe az iskolakezdési támogatást. Amennyiben mindkét szülő a MÁV Zrt. VBKJ személyi hatálya alá tartozik, a támogatás igénybe vételére mindketten jogosultak. Amennyiben a munkavállaló próbaideje 2008. május 31.-ét követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről stb.) akkor a tárgyévben nem jogosult igénybe venni a támogatást. 6.5 Ajándék utalvány A javadalmazás leírása A munkavállalók természetbeni juttatásként, legfeljebb évi három alkalommal, alkalmanként nettó 6 900 Ft értékben választhatnak ajándék utalványt. Adómentes a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának évente három alkalommal adott utalvány értékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát (6.900 Ft) meg nem haladó rész. 2008. évben a munkavállalók extra ajándékutalványt kapnak, amely több (adott) termékkörre használható fel (műszaki cikkre, ruházati termékekre vagy illatszerkozmetikai cikkekre, illetőleg könyvre).

381

Költségszorzó Költségszorzó az adómentességi korlátig: 1.017 mert ez a támogatás adó- és járulékmentes, és csak a 1,7%-os szolgáltatói díjat kell megfizetni. Az adómentességi korlát évi 3* 6.900 Ft. A munkavállalót adó és járulék nem terheli. Igénybevétel A munkavállaló az igénylése alapján október hónapban utalványt kap az Ügyfélszolgálati Irodában az iroda munkatársától. Az utalványt a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhetik. A munkavállalónak nyilatkoznia kell (4. sz. melléklet szerint), hogy igénylésével az adómentes maximum mértéket nem lépi túl. A nyilatkozat időpontjának leadásának határideje legalább egy hónappal meg kell előznie a kiosztás időpontját. A VBKJ nyilatkozati lap kitöltésekor erre a körülményre a Humánszolgáltatónak a munkavállalók figyelmét fel kell hívnia. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: Amennyiben a munkavállaló próbaideje 2008. augusztus 31.-ét követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről stb.) akkor 2008-ban nem jogosult igénybe venni a támogatást. 6.6 Kultúra utalvány A javadalmazás leírása

Adózási és járulékfizetési szabályok A támogatás évi 3 * 6.900 Ft-ig adómentes. A kifizetés utalvány formájában történik, amely után a munkáltatónak 1,7%-os szolgáltatói díjat kell fizetnie. A munkavállaló a 2008-as évben az adómentes korláton felül ajándék utalványt nem választhat!

A munkavállalók legfeljebb évi nettó 50.000 Ft értékben választhatnak kultúra utalványt. Az utalványok a kibocsátóval szerződésben álló kulturális intézményekben használhatók fel, melyek jellemzően színházak, művelődési központok, múzeumok. A felhasználási helyekről a www.sodexho-pass.hu internetes oldalon, vagy az Ügyfélszolgálati Irodákban tájékozódhatnak a munkavállalók.

Munkáltatói kifizetés módja Adózási és járulékfizetési szabályok A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványt október hónapban a Humánszolgáltató Szervezet Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa adja át a munkavállalónak. A munkavállaló által választható nettó összeg 6.900 Ft vagy 2* 6.900 Ft vagy 3* 6.900 Ft lehet.

Ez a választható elem adómentes. A kifizetés utalvány formájában történik, amely után a munkáltatónak 1,7%os szolgáltatói díjat kell fizetnie.

382


Munkáltatói kifizetés módja A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványt március hónapban a humánszolgáltató munkatársa adja át az Ügyfélszolgálati Irodában a munkavállalónak. A munkavállaló által választható nettó öszszeg maximum 50.000 Ft. A választott nettó összegnek 1000-rel oszthatónak kell lennie. Költségszorzó Költségszorzó : 1.017 mert ez a támogatás adó- és járulékmentes, és csak az 1,7%-os szolgáltatói díjat kell megfizetni.

4. szám

Adózási és járulékfizetési szabályok A vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évben legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben adó- és járulékmentes. Munkáltatói kifizetés módja A munkáltató a munkavállaló által az adott naptári évre választott összeget egy összegben átutalja a kiválasztott hitelintézetnél erre a célra elkülönített bankszámlára. Költségszorzó Költségszorzó az adómentes korlátig: 1

A munkavállalót adó és járulék nem terheli. az adómentes korlát: ötévente 1 millió Ft. Igénybevétel A munkavállaló az igénylése alapján március hónapban utalványt kap a munkáltatótól. Az utalványt a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhetik. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: Amennyiben a munkavállaló próbaideje 2008. február 12.-ét követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről stb.) akkor 2008-ban nem jogosult igénybe venni ezt a juttatást. 6.7 Egyösszegű lakástámogatás A javadalmazás leírása A méltányolható lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása. Lakáscélú felhasználásnak minősül: • a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, • a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, • a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, • a víz-, a csatorna-, vagy gázhálózat közmű bevezetése, kiépítése, fürdőszoba létesítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, az épület külső hőszigetelése és a külső nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje, ha a lakás komfortfokozatának növelését is eredményezi.

Igénybevétel részletes feltételeit az utasítás 5. számú melléklete tartalmazza. 6.8 Továbbképzés, tanfolyami hozzájárulás A javadalmazás leírása A munkavállaló magáncélú tanfolyami, továbbképzési költségeinek fedezése (részben vagy egészben) a munkáltató által az alábbiak szerint. Adózási- és járulékfizetési szabályok A magáncélú tanfolyam adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, és 101,66%-os adó- és járulékterhet jelent a munkáltató számára. Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik a kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató nevére szóló számla bemutatását követően. A számlát az Ügyfélszolgáltató Iroda helyi munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Költségszorzó Költségszorzó: 2,0166* mert a hozzájárulás igénybe vétele ekkor teljes egészében természetbeni juttatásnak minősül, ezért 54% SZJA-t, 29% TB-járulékot és 3% munkaadói járulékot is meg kell téríteni. A munkavállalót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. * a 54% SZJA után is meg kell fizetni a TB járulékot

4. szám


Igénybevétel A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a tanfolyami képzésre fordítandó összeget, majd a munkáltató nevére szóló számlát el kell juttatni az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának.

383

6.10 Magáncélú ruhapénz A javadalmazás leírása A VBKJ rendszer keretében a munkavállalók magáncélú ruházatot vásárolhatnak a VBKJ keretösszeg terhére.

Jogosultság Adózási és járulékfizetési szabályok A 4.1. fejezetben foglaltak szerint. 6.9 Közlekedési hozzájárulás

A magáncélú ruhapénz természetbeni juttatásnak minősül és 101,66%-os adó- és járulékterhet jelent a munkáltató számára.

A javadalmazás leírása Munkáltatói kifizetés módja A közlekedési hozzájárulás a helyi autóbusz, vagy egyéb tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet térítését jelenti, amennyiben ez jogszabály szerint nem kötelező a munkáltató számára. Adózási és járulékfizetési szabályok A közlekedési hozzájárulás adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató nevére szóló számla bemutatását követően. A számlát az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Költségszorzó Költségszorzó: 2,0166*

Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató (MÁV Zrt.) nevére és címére szóló számla bemutatását követően. A számlát az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Költségszorzó Költségszorzó: 1 mert ezen javadalmazási forma adó- és járulékmentes. A közlekedési hozzájárulás esetében a munkavállalónak nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége.

mert a magáncélú ruhapénz ekkor természetbeni juttatásnak minősül, ezért 54% SZJA-t, 29% TB-járulékot és 3% munkaadói járulékot is meg kell téríteni. A munkavállalót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. * a 54% SZJA után is meg kell fizetni a TB járulékot Igénybevétel A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a ruha vásárlására fordítandó összeget, majd a munkáltató nevére szóló számlát el kell juttatni az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának. Jogosultság

Igénybevétel A 4.1.fejezetben foglaltak szerint. A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a nyilatkozati lapon a közlekedési hozzájárulásra (bérletre) fordítandó összeget, majd utólag a munkáltató nevére szóló számlát el kell juttatni az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának. Jogosultság A 4.1.fejezetben foglaltak szerint.

6.11 Otthoni internet A javadalmazás leírása A munkavállaló vagy házastársa részére otthoni internet használat egyszeri, illetve havi forgalmi díjának térítése.

384


Adózási és járulékfizetési szabályok A munkavállaló vagy házastársa részére otthoni internet forgalmi díjának térítése adómentes. Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkavállaló vagy házastársa nevére szóló eredeti számla bemutatását követően. A számlát az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Költségszorzó Költségszorzó : 1 mert ezen javadalmazási forma adó- és járulékmentes. Az otthoni Internet használati díjának térítése esetén nem keletkezik a munkavállalónak személyi jövedelemadó- és járulék fizetési kötelezettsége. Igénybevétel A VBKJ nyilatkozat kitöltésekor kell megjelölni az internet használatra fordítandó összeget, mely szerint az adott összeghatárig téríti a munkáltató a munkavállaló internet használattal kapcsolatos költségeit. Az internet használati díj igénybe vételére a munkavállaló vagy házastársa nevére szóló eredeti számlát el kell juttatni a helyi humánszolgáltatónak. Jogosultság A 4.1.fejezetben foglaltak szerint.

Munkáltatói kifizetés módja A munkáltató a munkavállaló számára havonta a munkabérrel együtt átutalja a választott albérleti támogatás összegét. Ugyanakkor a munkavállalói terhek levonása is a havi munkabér kifizetésnél történik. Költségszorzó Költségszorzó: 1,335 mert az albérleti hozzájárulás a munkavállaló összevonandó jövedelmének minősül, ezért 29% TB-járulékot, 3%-os munkaadói járulékot, és 1,5%-os szakképzési hozzájárulást kell fizetni utána. Az albérleti támogatás esetében a munkavállalónak is adó és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik: SZJA az adótábla szerint, nyugdíjjárulék (8,5%), és egészségbiztosítási járulék (7%). Igénybevétel A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni az albérleti hozzájárulásra fordítandó összeget a nyilatkozati lapon. Az eredeti lakásbérleti szerződést be kell mutatni, a másolati példányt pedig be kell nyújtani az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának, továbbá minden hónapban le kell adni a tárgyhavi számla másolatát, az eredeti bemutatása mellett az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának. A számlát a munkavállaló nevére kell kiállítani. Az albérleti támogatást csakis a hatályos szerződés megléte, és a számla másolatának leadása mellett lehet igénybe venni. A két feltételnek együttesen kell teljesülnie.

6.12 ALBÉRLETI TÁMOGATÁS

Jogosultság

A javadalmazás leírása

A 4.1.fejezetben foglaltak szerint.

A munkáltató (részben vagy egészben) átvállalja a munkavállalója által bérelt lakás bérleti díjának megtérítését, maximum a VBKJ keretösszeg erejéig.

4. szám

7.0 A NYILATKOZATTÉTEL MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE 7.1 A nyilatkozattétel módja

Adózási és járulékfizetési szabályok Az albérleti támogatás a munkavállaló összevonandó jövedelmének minősül, amely után a munkáltatónak meg kell fizetni a 29%-os TB-járulékot, a 3%-os munkaadói járulékot, és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást. A munkavállalónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, meg kell fizetnie az SZJA-t (adótábla szerint), valamint a nyugdíjjárulékot (8,5%) és egészségbiztosítási járulékot (7%).

A munkavállaló a nyilatkozati lapokat az Ügyfélszolgálati Iroda felelős munkatársától veheti át, legkésőbb 2008. január 31.-ig. A nyilatkozati lapok átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. Nyilatkozatot kell kitölteni és azt legkésőbb 2008. február 12-ig az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának átadni:

4. szám


¾ valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a nyilatkozat időpontjában a MÁV Zrt statisztikai állományi létszámába tartoznak. Ezen munkavállalóknak „A” jelű nyilatkozati lapot kell kitölteni és leadni. A részmunkaidős munkavállalóknak a „B” jelű nyilatkozati lapot kell kitölteniük. Év közben kell majd – a jogosulttá válás időpontjában – nyilatkozatot tennie a következő munkavállalóknak („B” jelű nyilatkozati lapon): ¾ a próbaidő leteltekor az újfelvételes munkavállalóknak, ¾ év közben állományba visszakerülő (szülési szabadságról, GYES-ről, GYED-ről, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságról, 90 napot meghaladó keresőképtelenségről visszatérő) munkavállalóknak. 7.2 Nyilatkozati lapok és kitöltésük A nyilatkozati lap két példányos, amelynek – kitöltés után – egyik példánya a munkavállalóé, a másik példány a munkáltatónál marad. „A” jelű nyilatkozati lap választása esetén a következő formanyomtatványt kell a munkavállalónak kitöltenie:

385

8.0 MELLÉKLETEK „A” és „B” nyilatkozati lapok. 1. számú melléklet: Nyilatkozat a munkabérből történő pénztári tagdíjfizetéshez 2. számú melléklet: Nyilatkozat az üdülési csekk igénybevételére 3. számú melléklet: Nyilatkozat az iskolakezdési támogatás igénybevételére 4. számú melléklet: Nyilatkozat az ajándékutalványok igénybevételére 5. számú melléklet: Nyilatkozat a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás igénybevételére 9.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a 2007. évi vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról hatályát veszti. Az utasítás végrehajtása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), Az 1995. CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról valamint a MÁV ZRt. Kollektív Szerződése figyelembe vételével történik. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

386


4. szám

4. szám


Az „A” jelű nyilatkozati lap kitöltése: 1) Első lépésben a munkavállalónak nyomtatott nagybetűkkel a fejlécet kell értelemszerűen kitölteni. 2) Ezt követően kell kiválasztani, hogy mely elem(ek) et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora összeget kíván erre (ezekre) fordítani. 3) A kiválasztott összeget be kell írni a nettó összeg rovatba, ezt követően megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni bruttó összeg rovatba. 4) A bruttó összeg oszlopban lévő számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre eső bruttó keretösszegével (2008-ban 250 000 Ft-al). 5) Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a nettó, mind a bruttó rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. 6) A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján, a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelöl, amelyben az ilyen összegek kifizetését kéri. 7) Amennyiben a munkavállaló nem tagja annak a pénztárnak, amelybe a VBKJ keretéből a nyilatkozati lapon meghatározott összeget lekötött, akkor ki kell töltenie az adott pénztár belépési nyilatkozatát és a VBKJ nyilatkozattal együtt az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának át kell adnia. 8) Ha a VBKJ-ból megjelölt pénztártagdíj hozzájárulás összege nem éri el a pénztár egységes tagdíjának öszszegét, akkor nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul a különbözetnek a nettó keresetéből történő levonásához. 9) Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további öszszeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelméből, erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt az ügyfélszolgálati iroda munkatársának le kell adnia. 10) Végül a munkavállaló aláírja a nyilatkozati lapot. A kitöltött nyilatkozati lapot az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál kell a munkavállalónak leadnia. Az Ügyfélszolgálat kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól.

387

„A” jelű nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetűkkel történő kitöltése. 2) Kitöltött „Munkavállaló neve és születési ideje” rovat. 3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” rovat. 5) Kitöltött „Munkakör” rovat. 6) Kitöltött „Szolgálati hely (Amennyiben más a munkavégzés helye)” rovat. 7) Kitöltött „Telefonszám” rovat. 8) Kitöltött „Levelezési cím” rovat. 9) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított nettó összeg, szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó bruttó összeg rovatban szereplő összeggel. 10) A választott elemekre fordított bruttó összegeket összesítve az eredménynek 250.000 Ft-nak kell lennie. 11) A maradványösszegnek fenntartott rubrika kitöltése (azzal, hogy az év végi elszámolások miatt a rubrikában a pénztárak valamelyikét valamint magáncélú ruhavásárlást lehet megjelölni). 12) A kijelölt helyen a nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezű aláírásával történő ellátása. A pénztárral kapcsolatos nyilatkozatok meglétét az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának ellenőriznie kell. Albérleti támogatásnál az albérleti szerződést a nyilatkozat mellett meg kell őrizni. FIGYELEM! Amennyiben a maradványösszegét pénztárba szeretné utalni, és ez az összeg a havonta utalható adómentes határt meghaladja, akkor az adómentes határon felüli összeget munkáltatói adományként utaljuk át a megjelölt pénztárba. Ebben az esetben Önnek adófizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor az adományként átutalt összeg 30%-áról nyilatkozhat.

388


4. szám

4. szám


A „B” jelű nyilatkozati lap kitöltése: 1) A nyilatkozati lap kitöltése kizárólag az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársával egyeztetve történhet. 2) Első lépésben az Ügyfélszolgálati Iroda meghatározza a munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeg mértékét, majd a nyilatkozati lap alján található bruttó összesen rovatba beírja. A munkavállaló kizárólag ezen összeg erejéig jogosult a listáról történő választásra. 3) Ezt követően a munkavállalónak nyomtatott nagybetűkkel a fejlécet kell értelemszerűen kitölteni. 4) Ezután kiválasztani, hogy mely elem(ek)et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora összeget kíván erre (ezekre) fordítani. 5) A kiválasztott összeget beírni a nettó összeg rovatba, ezt követően megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni bruttó öszszeg rovatba. 6) A bruttó összeg oszlopban lévő számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre eső bruttó keretösszegével, melyet a Humánszolgáltató időarányosan előzetesen meghatározott. 7) Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a nettó, mind a bruttó rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. 8) A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján, a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelölhet, amelyben az ilyen összegek kifizetését kéri. 9) Amennyiben a munkavállaló nem tagja annak a pénztárnak, amelybe a VBKJ keretéből a nyilatkozati lapon meghatározott összeget lekötött, akkor ki kell töltenie az adott pénztár belépési nyilatkozatát és a VBKJ nyilatkozattal együtt az ügyfélszolgálati iroda munkatársának át kell adnia. 10) Ha a VBKJ-ból megjelölt pénztártagdíj hozzájárulás összege nem éri el a pénztár egységes tagdíjának öszszegét, akkor nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul a különbözetnek a nettó keresetéből történő levonásához. 11) Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további összeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelméből, erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt a humánszolgáltatónak azt leadni. 12) Végül a munkavállaló aláírja a nyilatkozati lapot. A kitöltött nyilatkozati lapot az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál kell a munkavállalónak leadnia. A Humánszolgáltató kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól. „B” jelű nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetűkkel történő kitöltése. 2) Kitöltött „Munkavállaló neve és születési ideje” rovat.

389

3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” rovat. 5) Kitöltött „Munkakör” rovat. 6) Kitöltött „Telefonszám” rovat. 7) Kitöltött „Szolgálati hely (Amennyiben a munkavégzés helye más)” rovat. 8) Kitöltött „Levelezési cím” rovat. 9) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított nettó összeg, szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó bruttó összeg rovatban szereplő összeggel. 10) A választott elemekre fordított egyes bruttó összegeket összesítve az eredménynek meg kell egyeznie a humán szolgáltató munkatárs által előzetesen kiszámított, és a bruttó összesen rovatba beírt összeggel. 11) A maradványösszegnek fenntartott rubrika kitöltése (azzal, hogy az év végi elszámolások miatt a rubrikában a pénztárak valamelyikét lehet megjelölni valamint magáncélú ruhavásárlást). 12) A kijelölt helyen a nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezű aláírásával történő ellátása. FIGYELEM! Amennyiben a maradványösszegét pénztárba szeretné utalni, és ez az összeg a havonta utalható adómentes határt meghaladja, akkor az adómentes határon felüli összeget munkáltatói adományként utaljuk át a megjelölt pénztárba. Ebben az esetben Önnek adófizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor az adományként átutalt összeg 30%-áról nyilatkozhat. A NYILATKOZATTÉTEL HATÁRIDEJE A nyilatkozati lapokat az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársától 2008. január 31-ig valamennyi munkavállaló átveheti. A nyilatkozati lapok átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. A keresőképtelenség miatt a munkahelyüktől távol lévő munkavállalók részére a nyilatkozati lapokat postai úton kell eljuttatni. A munkavállalók által kitöltött nyilatkozati lapok leadási határideje az Ügyfélszolgálati Irodánál: 2008. február 12-ig. Azon munkavállalók részére, akik a kitöltött nyilatkozati lapokat, a fenti határideig önhibájukon kívül (keresőképtelen állomány, fizetés nélküli szabadság, 10 napot meghaladó szabadság, bentlakásos tanfolyam) a Humánszolgáltató felé nem adják le, a munkáltató a februári jövedelem elszámolással az igényelt szolgáltatásokat nem tudja teljesíteni. Ebben az esetben a kitöltött nyilatkozati lap leadását követő első jövedelem elszámolás időpontjától teljesíti a munkáltató az igényelt szolgáltatásokat a munkavállaló részére. A nyilatkozati lapot önhibájából le nem adó munkavállaló, a leadást követő első jövedelemelszámolástól jogosult az időarányos keretre.

390


1. számú melléklet Nyilatkozat a munkabérből történő pénztári tagdíjfizetéshez

4. szám

4. szám


2. számú melléklet Nyilatkozat az üdülési csekk igénybevételére

391

392


3. számú melléklet Nyilatkozat az iskolakezdési támogatás igénybevételére

4. szám

4. szám


4. számú melléklet Nyilatkozat az ajándékutalványok igénybevételére

393

394


4. szám

5. számú melléklet A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás igénybevétele A MÁV Zrt. munkavállalói a VBKJ elemeként egyöszszegű vissza nem térítendő lakáscélú támogatást vehetnek igénybe a Személyi Jövedelemadóról szóló 1995. évi. CXVII. törvény 1. sz. mellékletében, valamint a Lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén. 1. AZ IGÉNYBEVÉTEL FELTÉTELEI a) Az összeg felhasználása a jogszabályban meghatározott lakásvásárlási és építési célokra történhet, b) a lakás, amelyhez a támogatást igénylik nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét, c) a támogatás összege nem haladhatja meg a vételár, vagy (építési, bővítési, korszerűsítési) költség 30%-át, d) a kifizetés csak pénzintézet útján történhet, e) az igényelhető összeg felső határa ötévenként 1 millió Ft (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is). 1.1 Jogszabályban meghatározott célok a) lakásvásárlás: A belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése. b) lakásépítés és bővítés: Belföldön fekvő lakás építése, építtetése, a lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést jelent. c) lakáskorszerűsítés: A lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. 1.2. Méltányolható lakásigény A jogosultság feltételeinek megállapítása során a jogszabály három követelmény teljesülésének vizsgálatát írja elő. • Meg kell vizsgálni, hogy van-e lakás az igénylő tulajdonában, illetve bérleményében, vagy használatában. • Második követelményként a méltányolható lakásigényen belül vizsgálni kell a lakószobák számát és méretét. • Harmadik követelményként a lakásvásárlási, (építési, bővítési, korszerűsítési) költségét.

1.2.1. Tulajdon és lakásbérlet, lakáshasználat A 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet alapján lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta. A fenti főszabálytól eltérő kivételként közvetlen támogatás akkor is igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, b) a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, c) vagy olyan haszonélvezettel terhelt lakás került a tulajdonába, amelyben a haszonélvező bent lakik. 1.2.2. Lakószobák száma Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak száma az alábbi feltételeknek megfelel: • Egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, • Három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, • Négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő. • a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, • a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

4. szám


A rendelet alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

395

2. AZ IGÉNYBEVÉTELHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK 2.1. Lakásvásárlás

1.2.3. Építési, vásárlási költség A jogszabály alapján a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételára) nem haladhatja meg a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 44.§. 4) bek. alapján meghatározott – a 4/6. mellékletben felsorolt – átlagköltséget.

– kérelem nyomtatvány kitöltve (5/1. sz. melléklet szerinti minta), – adásvételi szerződés (csak végleges adásvételi szerződés fogadható el), – a vevő tulajdonjogát széljegyként tartalmazó tulajdoni lap másolat.

1.3. Az igényelhető összeg felső határa 2.2 Lakásépítés, bővítés A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII tv-t 2008. január 01-től hatályos módosító törvény 1 sz. mell. 2.7. pontjában foglaltak alapján a munkáltató által lakáscélú felhasználásra vissza nem térítendő támogatás – ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is, a vételár vagy a teljes építési költség 30%-ig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt – adható adómentesen. 1.4. Az igényelhető támogatás mértéke és módja A munkavállaló évente 1 alkalommal igénybe veheti a VBKJ rendszer keretén belül rendelkezésére álló összeget (felhalmozott, ill. tárgyévi), az 1.3. pont szerinti adómentes határig. A szabály szerint az 1 millió forintos határ a tárgyévben és az előtte lévő 4 évben folyósított támogatásokra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló halmozva kívánja felvenni a keretösszegét, ez esetben az összeg a munkáltatónál kifizetetlen követelésként jelenik meg év végén, s öt éven belül a munkavállaló által megjelölt időpontban kerül kifizetésre. A felhalmozott összeg után a munkavállalót kamatfizetés nem illeti meg. 1.5. Pénzintézet útján történő kifizetés Az egyösszegű lakástámogatást csak pénzintézeten keresztül lehet kifizetni. A banki kifizetés történhet az igénybe vevő folyószámlájára történő utalással, vagy megadott bankfióknál készpénzes felvétellel. A MÁV Zrt. az egyösszegű támogatások folyósítására az OTP Bank Rt. részére ad megbízást. A munkavállalót a kifizetéskor egyszeri ügyintézési díj megfizetése terheli a bank felé.

– kérelem nyomtatvány kitöltve (5/1. sz. melléklet szerinti minta), – tulajdoni lap másolat, – engedélyezett építési (bővítési) terv, – költségvetés, – jogerős használatbavételi engedély, valamint az öszszeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja (azonos a VBKJ keretre való jogosult személyével) nevére kiállított számla. 2.3. Lakáskorszerűsítés – kérelem nyomtatvány kitöltve (5/1. sz. melléklet szerinti minta), – tulajdoni lap másolat, – költségvetés, – gázbekötésnél a gázszolgáltató által kivitelezésre jóváhagyott tervrajz, – a támogatás folyósítását megelőzően 6 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelősségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített – termékekről szóló számla (a termék korszerűségét igazoló – a gyártó nevére szóló – ÉME engedély), valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat. 3. AZ IGÉNYBEVÉTEL MÓDJA 3.1. A kérelem benyújtása: A kérelem benyújtásának elsődleges feltétele, hogy a munkavállaló a VBKJ nyilatkozati lapon megjelölte a lakáscélú támogatás igénybevételét. A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás iránti kérelmet az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (5/1. sz. melléklet) felhasználásával és ezen melléklet 2. pontjában foglalt iratok csatolásával lehet benyújtani.

396


3.2. Feladatkörök meghatározása a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás nyújtás folyamatában: a.) Ügyfélszolgálati Iroda munkatársai – A kérelmező munkavállalók tájékoztatása a külön megállapodásban foglaltakról, a törvényi szabályozásokról, a kizáró okokról az indokok pontos megjelölésével, hogy a kérelem miként vehető át tőle, vagy miért nem vehető át. – Vizsgálják, hogy a munkavállaló megfelel-e a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás jogosultsági feltételeinek, hiánytalanul kitöltötte-e a kérelmi nyomtatványt, annak adatai egyeznek-e a szolgálati tábla adataival, a VBKJ nyilatkozaton nyilatkozott-e az igénybevételre, csatolta-e ezen melléklet 2. pontja szerint szükséges iratokat és azok megfelelnek-e az érdemi elbírálás feltételeinek. Az eredeti iratokat a kérelmezőnek vissza kell adni, minden iratból csak másolatot kell a kérelemhez csatolni. – A szabályszerűen benyújtott kérelmet záradékolni kell, s a kérelmet a mellékleteivel együtt meg kell küldeni, vagy át kell adni a Back Office munkatársának. – Rendkívüli felmondással történő munkaviszony megszűnése esetén intézkedik az időarányos támogatást meghaladó rész visszakövetelésére. – A központi munkatárs által megküldött kifizetési banki bizonylat másolati példánya alapján a VBKJ programban a „Kifizetést” eszközli. A kérelem 1 másolati példányát meg kell őrizni. Figyelem! Ha a munkavállaló nem felel meg az igénybevétel feltételeinek, a VBKJ keretösszeg felhasználását módosítani kell. Juttatások visszamenőlegesen nem vehetők igénybe. b.) A Back Office munkatársai – A beérkező kérelmek felülvizsgálata, az érdemi döntésre alkalmatlan kérelmeknek a helyi humánszolgáltatók részére történő visszaküldése. – A támogatást igénybe vevő munkavállalók rövid úton történő értesítése a 5/2. sz. melléklet szerinti megállapodás megkötése céljából, s a megállapodás 2 példányban történő elkészítése. – Az OTP Bank Rt. által rendszeresített 5/5. sz. és 5/5/a. sz. melléklet szerinti adatközlő lapok, valamint a 5/4. sz. melléklet szerinti befizetési nyilatkozat (egyszeri ügyintézés díja 3000 Ft.) kiállítása, a befizetési nyilatkozat munkavállalónak történő átadása, befizetés után a befizetési nyilatkozat másodpéldányának átvétele, s a megállapodáshoz történő csatolása. – A megállapodás mellékletekkel történő átadása a pénzügyi szervezet részére, pénzügyi lebonyolítás céljából. – A támogatás folyósítása után a pénzügyi munkatárs által megküldött kifizetést igazoló banki bizonylatot 1 példányban le kell fénymásolni, melyből az eredeti példányt a munkavállalónak, a másolatot pedig az illetékes Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának át kell adni. c.) Pénzügyi szervezet – A vissza nem térítendő támogatás átutalására vonat-

4. szám

kozó rendelkező levélnek a megállapodás szerinti tartalommal történő elkészítése. A rendelkező levelet a 5/3. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával 3 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a munkavállaló ügyiratába kell helyezni, 2 példányt pedig a bank által rendszeresített mellékletekkel együtt (3 db csatolt melléklet) továbbítani kell a MÁV Zrt. lakáscélú számláját kezelő OTP Bank Rt. Budapest, VI. Andrássy út 83-85. szám alatti fiókjához átutalás céljából. – A támogatás folyósítása után a bank által megküldött kifizetést igazoló banki bizonylatot 1 másolati példány készítése után az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére át kell adni. A rendelkező levél mellékletei: – befizetési elismervény a banki ügyintézési díjról, – az OTP Bank Rt. által rendszeresített 2 db adatlap d.) Munkavállaló feladata – A rendelkezésére bocsátott formanyomtatványokat értelemszerűen kitölti és a jogosultságot igazoló iratokkal együtt átadja az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére. – A megállapodás megkötése céljából a megadott időpontban felkeresi az Ügyfélszolgálati Iroda vagy Back Office munkatársát. A részére kitöltve átadott befizetési nyilatkozaton szereplő pénzösszeget (egyszeri banki ügykezelési díj) a legközelebbi OTP fiókban az átadás napján befizeti és a befizetést igazoló szelvényt visszaadja az illetékes munkatársnak. 4. AZ EGYÖSSZEGŰ LAKÁSTÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MEGHIÚSULÁSA ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS Amennyiben a munkavállaló egyösszegű lakástámogatásra való jogosultsága valamilyen okból – a munkavállalónak fel nem róható okból – meghiúsul, ezt a tényt haladéktalanul be kell jelentenie a Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati iroda munkatársa részére. A Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati iroda munkatársa jelzi a VBKJ szakértőnek, hogy az érintett munkavállaló a továbbiakban már nem jogosult az egyösszegű lakástámogatásra, ezért az addig ezen a jogcímen összegyűjtött öszszeget más elemekre kívánja felhasználni. A VBKJ szakértő a munkavállaló 2008. évi VBKJ választását figyelembe véve elkészíti a választási lehetőségeket tartalmazó tájékoztatót a munkavállaló részére, aki a „B” Nyilatkozati lap kitöltésével nyilatkozik arról, hogy az addig felhalmozott összeget mire kívánja fordítani. Ebben az esetben is szükséges az adó- és járulékmentes határok figyelemmel kísérése. Ilyenkor lehetősége van a munkavállalónak az adómentes határon felül is pénztári kifizetést választani, azzal, hogy ebben az esetben az adómentes határon felüli összeget a munkáltató támogatói adományként utalja át a pénztárba. Ekkor a munkavállalónak adófizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor a munkáltató által támogatói adományként átutalt összeg 30%-ról az adózáskor nyilatkozhat.

4. szám 5/1.sz.melléklet


397

398


4. szám

4. szám


399

400 5/2. sz. melléklet


4. szám

4. szám


401

402 5/3. sz. melléklet


4. szám

4. szám


403

404


4. szám

5/4.sz melléklet

Figyelem! Az ügyintézés díja 3000 Ft.

4. szám 5/5. sz. melléklet


405

406 5/5/a. sz. melléklet


4. szám

4. szám 5/6.sz.melléklet


407

408


4. szám

4. szám


409

410


4. szám

4. szám


411

412


4. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3654 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Németh Anikó. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. Tsz.: 08-0471. www.hknyomda.hu

4. szám 123. évfolyam február 15. TARTALOM

Recommend Documents