12. szám 123. évfolyam május 2. TARTALOM

12. szám

123. évfolyam

2008. május 2.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 17/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról ...................................... 18/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról ......................................... 19/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Egészségmegőrző Programjának működtetéséről

665 677 699

Egyéb közlemények Helyesbítés ...................................................................................

Utasítások 17/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C, a Számvitelről szóló – 2001. január 1-től hatályos – törvénynek a 14. § előírása szerint: „ A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.” A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát. Az értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetőségeket kihasználva, a kidolgozott értékelési előírások végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye.

708

2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatának szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2. Az Értékelési Szabályzat időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a 2008. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli főosztályvezető 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam: A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁV Zrt. a devizában kifeje-

666

A MÁV ZRt. Értesítője

zett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatában használt fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek A MÁV Zrt. eszközeinek és forrásainak értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban: − A vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki. − A törvény előírásai szerint az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. − Az értékelést egyedileg végezzük. − Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint az év végi mérlegkészítést megelőzően történik. Az évközi mérlegkészítéskor az eszközök és a források könyv szerinti értéken kerülnek a mérlegbe. − A mérlegtételeket körültekintően kell értékelni, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével. − A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő. A MÁV Zrt-nél a leltározás a B 24. sz. Leltározási Utasítás alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. Ettől értérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat 4.5.3. fejezete tartalmazza. A Sztv. értelmében és a MÁV Zrt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni:

12. szám

A Sztv. 57. § (3) bekezdés szerint a törvényben meghatározott befektetett eszközöknél lehetőség nyílik a vállalkozó számára, a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazására. A MÁV Zrt. a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazásának lehetőségét fenntartja. 4.2.1 Immateriális javak Az immateriális javak nyilvántartásba vétele a Sztv. 47. §-51. § szerinti beszerzési, illetve előállítási költségen történik (bruttó érték). A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között különbözet mutatkozik, az eltérést minden esetben jelentősnek tekintjük, ezért a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Immateriális jószág importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Az immateriális javaknak a bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenési leírást a külön kiadott, „Az értékcsökkenés elszámolásának módja és mértéke” című, 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH számú utasítás szerint kell elszámolni. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolását a MÁV Zrt. lineáris módszerrel, a bruttó érték alapján napi számítással, havonta végzi, amíg a nettó érték a 0 összeget eléri. A 2001. január 1. után használatba vett vagyoni értékű jogok és szellemi termékek közül az 50.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti jószágok teljes értékét elszámoljuk, tervszerinti értékcsökkenésként a használatbavételkor. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként.

4.2. Befektetett eszközök A befektetett eszközök könyvekbe való felvételkor (bekerüléskor) Sztv. 47-51. §-a előírása alapján kerül sor a beszerzési illetve az előállítási érték kialakítására.

Az immateriális jószágnál a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha az immateriális jószág könyv szerinti

12. szám


értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, és ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés nagyságát. A piaci érték megállapítása és a terven felüli értékcsökkenés és a visszaírás elszámolásáról az üzletágak/ főtevékenységi körök kezdeményezése alapján a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. A Sztv. 57. § (2) bekezdése alapján amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni (visszaírás). Visszaírást az immateriális jószág piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékig lehet elszámolni. A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. Az immateriális javakat a mérlegben a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírással növelt beszerzési illetve előállítási értéken mutatjuk ki. Az immateriális javakra adott előlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – öszszegben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. 4.2.2 Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47 – 51. § -a alapján határozzuk meg. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét

667

növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A beruházás üzembe helyezésig a devizahitelek felmerült árfolyam különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi. A MÁV Zrt-nél kizárólag a beruházási hitelekkel kapcsolatos tételeknél azon költség- illetve ráfordítás-jellegű tételeket (kamat, árfolyam-különbözet stb.) lehet a bekerülési ár részeként figyelembe venni, ami az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódik és az adott eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözetet minden esetben jelentősnek minősítjük, és a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a különbözet összegével a beszerzési értéket módosítjuk. A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. A bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett vagy értékesített termék vagy szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett várható eladási ára. Importbeszerzésnél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A tárgyi eszközök értékét növelő bekerülés értékként a Sztv. 48. § (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe. A Sztv. 2007. január 1-től hatályos módosítása szerint, az átvételkor érvényes piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken

668


– vesszük fel a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenérték. A 0. számlaosztályban tartjuk nyilván a bérbe adott és a bérbevett eszközöket. A bérbe adott eszközök nyilvántartását az állagban tartó szervezet, a bérbevett eszközök esetében, pedig a szerződést kötő szervezet köteles vezetni. Maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. A MÁV Zrt. minden esetben 0 maradványértékkel számol. A tárgyi eszközöket egyedileg értékeljük. A tárgyi eszközöket a mérlegben a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírással növelt beszerzési illetve előállítási értéken mutatjuk ki. A tárgyi eszközöknek a bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg (a Sztv 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve), amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték és a hátralévő hasznos élettartam hányadával megállapított lineáris leírási kulccsal írjuk le. Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával történik. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolását a MÁV Zrt. lineáris módszerrel, napi számítással, havonta végzi, a bruttó érték alapján, amíg a nettó érték a 0-át eléri A 2001. január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök teljes értékét elszámoljuk tervsze-

12. szám

rinti értékcsökkenésként a használatbavételkor. Ezen eszközök bekerülési értékének és azzal megegyező, elszámolt értékcsökkenésének a nyilvántartásba vétele a tárgyi eszközök között, illetve a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának általános szabályai szerint történik. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő valamennyi tárgyi eszköz esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszközök MÁV Zrt-nél használt leírási kulcsai eltérnek (alacsonyabbak) a Társasági adótörvény szerint figyelembe vehető értékektől, ezért az adó alapjának meghatározásához a törvényben előírt kulcsokkal is kiszámításra kerül az értékcsökkenésként elszámolható összeg. A Társasági adótörvény szerint számított értékcsökkenés elszámolása az erre a célra megnyitott 0-s számlaosztályban megnyitott nyilvántartási számlákra központilag történik. A tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Az 53. § alapján terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közti különbözet tartósan (egy éven túl) és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, és ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés nagyságát. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése az üzletágak/főtevékenységi körök feladata, a javaslatról a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes hoz döntést.. A Sztv. 57. § (2) bekezdése alapján amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni (visszaírás). A visszaírást az eszköz piaci értékére, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékig lehet elszámolni. A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A tárgyi eszközök értékeléséről a Számviteli Főosztály előterjesztése alapján a portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. A tárgyi eszközök selejtezéséről, a DHL-ben megadott összeghatárig az állományban tartó főtevékenységi kör vezetője dönt. Ezen értékhatár felett a tárgyi eszköz selejtezést csak vezérigazgatói engedéllyel lehet végrehajtani. Az állami vagyonnal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon túl, az érvényes ÁllamMÁV Zrt. szerződés és a Kincstári Vagyon Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződés szabályozza.

12. szám


4.2.2.1. Beruházások A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 115/1997. (MÁV Ért 52) utasítás, illetve annak módosításai (85/2000. (MÁV Ért. 33.), 97/2000. (MÁV Ért. 40.) és 42/2001. (MÁV Ért. 17.) tartalmazzák. Az aktiválás előtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült beruházások esetén a beruházó kezdeményezésére selejtezés, részselejtezés a bekerülési érték egyéb ráfordítás terhére történő elszámolásával történhet. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az aktivált tárgyi eszközök közé. 4.2.2.2. Beruházásra adott előlegek A beruházásra adott előlegeket a mérlegben a beruházási szállítónak, import beszerzés esetén importálást végzőnek, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának az ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza teljesítéskori, illetve a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. 4.2.3. A befektetett pénzügyi eszközök A Számviteli Törvény előírásai szerint a befektetett pénzügyi eszközöket egyedileg kell értékelni a beszámoló készítése során. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartásba vételi és mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A MÁV Zrt. nem él a Sztv. 59/A-F. §-ában nevesített valós értékelés módszerével. 4.2.3.1. Részesedések A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor – üzleti vagy cégérték kimutatása esetén – az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték.

669

A MÁV Zrt. által alapított gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értékét számoljuk el. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó, mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A külföldi pénzértéke szóló részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. Ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet tartósan (egy éven túl) fennáll, az értékvesztést minden esetben elszámoljuk. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; d) a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A saját tőke arányos érték alapján megállapított értékvesztésre, visszaírásra vonatkozó előzetes adatokat a tárgyévet követő év január 20-ig a várható – nem auditált – és bekért mérlegadatok alapján – a cégmegítéléssel kapcsolatos és az egyéb rendelkezésre álló információk alapján a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság adja meg. A részesedések értékeléséről a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság előterjesztése alapján a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. Az értékvesztés, visszaírás vonatkozó végleges, a főkönyvi könyvelést alátámasztó adatokat a Számviteli Főosztály részére a tárgyévet követő év február 10-ig adja át a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság. Ha az értékvesztés elszámolása indokolt, a különbözetet a pénzügyi befektetések értékvesztéseként kell elszámolni. A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.

670


Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. 4.2.3.2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat öszszegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján megállapítható, hogy a különbözet mértéke jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskori piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. 4.2.3.3. Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik az elfogadott, elismert összegben. Itt vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú összegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeg a mérlegkészítéskor könyvelésen kívül, a mérlegben átsorolásra kerül.

12. szám

A MÁV részvénytársasággá alakulásakor leírt illetve leértékelt kölcsönök munkavállalói tartozásainak összege a 0. számlaosztályban van nyilvántartva. A nyilvántartást a számviteli szolgáltatás területileg illetékes szervezete vezeti. A nyilvántartott összeg felett befolyt törlesztések egyéb bevételként kerülnek elszámolásra. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Sztv. 27. § 3). bekezdése szerint a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a részletre, halasztott fizetéssel történő értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejűleg el kell végezni.

12. szám


Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. A mérlegben a tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteket a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé. 4.3. Forgóeszközök 4.3.1. Készletek A készleteket bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között különbözet mutatkozik, azt minden esetben jelentősnek minősítjük, és a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket a különbözet összegével módosítjuk. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készlettel korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: – növények, virágok, – szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, – oktatófilmek (dia és mozifilmek), – a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. A szakkönyveket és oktatófilmeket a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván. A Sztv. 2007. január 1-től hatályos módosítása szerint, az átvételkor érvényes piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken – vesszük fel a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket. Az admi-

671

nisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A vasúttársaság területén, mint közterületen talált tárgyak nem kerülnek a készletek között állományba vételre. Ezek felett a vasúttársaságnak felelős megőrzési kötelezettsége van, majd nyilvános árverésen az állam javára értékesíti. A fölös áruként fellelt készleteket a vasút a többletekre vonatkozó elszámolási szabályoknak megfelelően kezeli. 4.3.1.1. Anyagok A Készletgazdálkodási modulban nyilvántartott raktári anyagkészleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani (kivéve a mennyiségi nyilvántartásra kötelezett, raktárra visszaadott anyagok raktári készletét, amelyet raktárban csak mennyiségileg, míg a 0-s számlaosztályban az alkalmazott átlagár 50%-os értékén kell nyilvántartani). Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkből történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra. Az árképzésre a Készletgazdálkodási modulban, a modul havi zárásával egyidejűleg kerül sor. A keletkezett árjavaslatot az anyaggazdák kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén korrigálni, amennyiben téves bizonylat kitöltése, rögzítése miatt, vagy a bevételezés számlával történő egyeztetésének időbeli csúszásából adódóan a központilag számított súlyozott átlagár korrekcióra szorul. Az árjavaslat jóváhagyását követően kerül sor az árbefagyasztásra. A rendszerben rögzített mozgási tranzakciók a befagyasztott áron kerülnek kiértékelése. Az időszak végén, a GIR Készletgazdálkodási modul adott havi zárásakor a számított új átlagár alapján a tárgyhavi mozgások átértékelésre kerülnek – a készletre valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet a tárgyhónapra elszámoljuk –, így a zárókészlet már az új átlagáron kerül kiértékelésre. Projektes vételezések esetén, a tárgyhavi mozgások az adott időszakban átértékelődnek a hónap zárásakor számított és aktuálissá váló új cikkárral. A Készletgazdálkodási modul analitikus feldolgozásába be nem vont anyagkészletek között mutatjuk ki a reklám és ajándéktárgyakat, a polgári védelmi anyagokat, valamint az egyéb anyagkészleteket. E készletek értékelése, elszámolása beszerzési áron történik. A többletként fellelt, térítés nélkül átvett, ajándékba kapott stb. anyagok értékelésére a készletekre leírtak vonatkoznak.

672


4.3.1.1.1. Az anyagkészletek év végi értékelése Amennyiben egyedi értékelés alapján az anyagkészlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni az anyagkészlet értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Értékvesztés elszámolásáról a DHL-ben meghatározott értékhatárig a Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység illetve a Társasági Szolgáltatás vezetője dönt. Ezen értékhatár felett az anyagok leértékelésére vonatkozó döntést a vezérigazgató jogosult meghozni. A Sztv. 56. §. (3) alapján az egy évnél régebben beszerzett, fajlagosan kis értékű készleteknél a kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre.

12. szám

4.3.1.3 Saját termelésű készletek A saját termelésű készleteket – az előállítással bizonyíthatóan szorosan kapcsolatban lévő, továbbá megfelelő mutatók alapján a termékre, illetve az eszközre elszámolható – közvetlen önköltségen mutatjuk ki. (Lásd Önköltség számítási Szabályzat) A saját termelésű raktári készletek és az abban bekövetkező változások súlyozott átlagáron kerülnek elszámolásra. A saját termelésű készletek befejezetlen állománya év végén a munkahelyi készletek leltározása alapján kerül a mérlegbe. 4.3.1.4 Készletekre adott előlegek A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2. Követelések 4.3.2.1. Követelések szolgáltatásból Számlázáskor a termék értékesítéséből, szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki. A nyilvántartott követelésekről az éves zárás részeként a számviteli szolgáltatás egyenlegközlőt küld ki.

4.3.1.1.2. Az anyagkészletek selejtezése Azon anyagkészleteket, amelyeket a vasútüzem céljára felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, az arra jogosult engedélyezése alapján selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. Az anyagkészletek selejtezéséről összhangban az éves üzleti tervvel a DHL-ben megadott összeghatárig a készletben tartó főtevékenységi kör vezetője dönt; szakanyagok selejtezése esetében az illetékes üzletág műszaki véleményének figyelembe vételével. Ezen értékhatár felett az anyagkészlet selejtezést csak vezérigazgatói engedélylyel lehet végrehajtani. 4.3.1.2. Árukészlet Nyilvántartásra a Sztv.47-51. §-a szerinti beszerzési áron, illetve előállítási költségen kerülnek. Az importból történő beszerzés értékére a készleteknél leírtakat alkalmazzuk. A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket számlázott áron tartjuk nyilván. A vásárolt göngyölegeket a számla alapján felszámított betétdíjas áron számoljuk el. Év végi értékelésére az anyagoknál leírtakat alkalmazzuk.

A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba, az alábbiak figyelembe vételével: A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolását a következő alapelvek alapján végezzük: A mérleg készítésekor a mérleg fordulónapon fennálló vevőkövetelésekre:

12. szám


– 100%-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok követeléseire, amelyekkel szemben jelentős – 1 M Ft-ot meghaladó – éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, – 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el az éven túl lejárt követelésekre, amelyek nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak, – 50%-os mértékű követelést számolunk el a 180 napon túl lejárt követelésekre, amely nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak, − a követelés értékesítése, apportálása esetén, amenynyiben arról a mérlegkészítésig döntés születik, az átruházás kapcsán meghatározott értékig, amennyiben elengedésre kerül 100%-os mértékben értékvesztést számolunk el, Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzően szállítói egyenleggel rendelkező, valamint az egyedi minősítés alapján biztosan fizetőképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést, A mérleg készítésekor a mérleg fordulónapon fennálló részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelésekre: − 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, − a követelés értékesítése, apportálása esetén, amenynyiben arról a mérlegkészítésig döntés születik, az átruházás kapcsán meghatározott értékig, amennyiben elengedésre kerül 100%-os mértékben értékvesztést számolunk el, − minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A mérleg készítésekor a mérleg fordulónapon fennálló egyéb követelésekre, egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a számviteli szolgáltatás (főkönyvelőségek és törzs) javaslata alapján, a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztállyal egyetértésben.

673

A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben a követelést külön főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül. Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: – Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük. – Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, az az év végi átértékelése előtt történik. Az értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti, az értékvesztés elszámolásakori nyilvántartási árfolyamán kell elszámolni. – Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A vevőkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a GIR Kinnlevőség modul tételesen (adósonként) tartalmazza. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. 4.3.2.2. Váltókövetelések A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni. 4.3.2.3. Fedezeti ügyletek értékelése A MÁV Zrt. a fedezeti ügyleteit nem minden esetben konkrét tranzakciókhoz, hanem az árfolyam illetve kamatfedezeti politikában meghatározott tranzakciócsoportokhoz kötötten indítja, így a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat nem mindig létesíthető. A fedezeti ügyletek esetén a fedezett ügyletre való hivatkozás ez esetben a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség ill. a fedezeti ügylet alapját képező terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következő módszert alkal-

674


mazzuk: Az ügyletet a 0. számlaosztály számláin tartjuk nyilván, majd zárásakor annak eredménye elkülönítetten kerül a pénzügyi műveletek eredményei között elszámolásra: o A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások alatt mutatjuk ki. o A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki. 4.3.2.4. A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik. Az ügyletek hatékonyságát a meghatározott egyedi elv alapján árfolyam fedezeti ügylet esetében az ügylet értékének és a fedezett devizaösszeg tervárfolyamon (vagy célárfolyamon, ha a tervárfolyam a fedezés után lesz meghatározva) számított értékének összevetésével végezzük. Kamatfedezeti ügyletek esetében az egyedi hitelszerződésben meghatározott kondíciók alapján számított kamatösszeget állítjuk szembe a kamatfedezeti ügylet kötésével elért kamatlábbal számított kamatösszeggel, amenynyiben terv-, illetve célkamat nem áll rendelkezésre (cél= terv javaslat). 4.3.3. Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapír, részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba.

12. szám

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A mérlegben ezen eszközöket a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. 4.3.4. Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a MÁV Zrt. pénztáraiban lévő készpénz, valamint a jegykiadó automatákban tárolt készpénz összeget vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatunk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő összeg szerinti értékben. 4.3.4.1. Valutát kezelő házipénztár A házipénztár a bankszámláról felvett valutát a deviza könyv szerinti átlagos bekerülési árfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni.

12. szám


A valutát kezelő házipénztár működtetését ellátó pénzügyi és számviteli szolgáltató egység a feltöltés napján, a pénztár nyitása előtt két tizedesjegy pontossággal kialakítja az aznap, a valutaellátmányok kiadásánál alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A HUF alapú könyvelésből származó árfolyam-különbözet elszámolása a következő módon történik: − a pénzfelvételből és pénzbeszállításból eredő árfolyam-különbözet elszámolását és könyvelését a főkönyvelőség végzi, − a kiküldetésben résztvevők részére kiadott és visszavett ellátmányok esetében felmerülő árfolyam-különbözetet a Nemzetközi Főosztály elszámolása alapján a főkönyvelőség könyveli. A mérlegben a valutapénztárban levő valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.3.4.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam alapján; • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintérték alapján. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán) a következő módon történik:

675

• Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB deviza árfolyamon számított forintértéken; forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam- különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon. 4.4. Aktív és passzív időbeli elhatárolás, saját tőke, céltartalék Aktív és passzív időbeli elhatárolást, a saját tőkét, a céltartalékokat könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék összege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. Az aktív időbeli elhatárolások között, halasztott ráfordításként mutatjuk ki a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteség ösz-

676


szegét. Amennyiben az év végi átértékelés során árfolyamnyereség keletkezik, annak összegével a korábban elszámolt elhatárolt árfolyamveszteséget, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben szüntetjük meg. A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapja után jóváhagyott, tárgyévet terhelő prémiumok és a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. A saját tőkén belül lekötött tartalékként mutatjuk ki a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt öszszeget, a devizás fejlesztési hitelek nem realizált árfolyam veszteségéhez kapcsolódó aktív elhatárolás és egyéb céltartalék fordulónapi különbözetét és a szakképzési alaprészből kapott, lekötött pénzeszközöket. A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre akkor képzünk céltartalékot, ha a mérleg fordulónapján valószínűsíthető, vagy biztos, hogy fel fognak merülni, és az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősülnek. A képzés során a mérleg készítéséig felmerült információkat vesszük figyelembe. 4. 5. Kötelezettségek értékelése 4.5.1. Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Amennyiben a belföldi partner a devizában kiállított számlájában nem az MNB által meghirdetett hivatalos árfolyamon végezte az adóalap illetve az ÁFA forintosítását, a számla nyilvántartásba vételét a bizonylaton feltüntetett árfolyamon végezzük. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt, ÁFA nélküli összegben mutatjuk ki. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni.

12. szám

4.5.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A beruházási és fejlesztési hiteleket (amennyiben forintban felvett hitelek), az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettséget a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten állítjuk be a mérlegbe. A hosszú lejáratú kötelezettségek közt nyilvántartásba vett, az állami eszközök forrásának értékét a szerződés szerinti illetve az állami vagyon bővítésére kapott költségvetési juttatás igénybevételkori forint értékben mutatjuk ki. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről d) 50/2007. (IV.26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről e) 20/2007. (VIII.24. MÁV Ért.28.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek 2007. évi számviteli elkülönítési szabályzatáról

12. szám


f) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok g) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról h) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól i) 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH Az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről j) 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Szabályzatáról k) 22/2007. (IX.7. MÁV Ért.30.) PÁVIGH számú utasítás a MÁV Zrt. hatályos számlarendjéről l) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról m) 14/2005. (IV.8. MÁV Ért. 14.) PVH sz. utasítás – Belső Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat

677

A törvény előírása alapján a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kialakítottuk a MÁV Zrt. adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. egyszemélyes részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A társaság alapítója és részvényese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A Számviteli Politika szervezeti hatálya

5.2. Módosítások:

A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére.

– 5.3 Megszüntetések

2.2. A Számviteli Politika időbeli hatálya Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 18/2007. (VI.22. MÁV Ért.23.) VIG sz. utasítás A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról hatályát veszti.

Az utasítás rendelkezései először a 2008. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni.

6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK:

2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatát a 2008. üzleti évről készített beszámolóktól kell alkalmazni.

Számviteli főosztályvezető 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

Mellékletek: A számviteli elszámolás értékelés során használt kategóriák:

– Heinczinger István s. k.

vezérigazgató

18/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről.

A Sztv. által előírtak figyelembevételével a MÁV Zrt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából: 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.): Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) minden esetben jelentősnek minősítjük. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában bármilyen összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél 5 évre

678


visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett bemutatjuk. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: o Minden esetben jelentősnek minősítjük a számla vagy egyéb számviteli bizonylat hiányában alkalmazott nyilvántartási érték és a később beérkezett számla vagy számlát helyettesítő dokumentum közötti különbözetet. o Készletek és követelések értékvesztésének elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték közötti különbözetet egyedileg minősítjük. o A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a részesedés könyv szerinti és piaci értéke közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek és abban az esetben számoljuk el, ha az tartósan fennáll. o Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál jelentősnek minősítjük a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti tartósan (egy éven túl) fennálló különbözetet akkor, ha ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés mértékét. o A kötelezettségek, követelések (azon belül a devizás és deviza alapú követelések) devizás értékpapírok és pénzeszközök év végi átértékeléséből származó árfolyam különbözetet, függetlenül annak nagyságától mindig jelentősnek tekintjük. o A hálózat-hozzáférési szolgáltatásokon és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek. o Megszüntetés során, a halasztott bevételként elszámolt összeget minden esetben jelentősnek minősítjük.

12. szám

3.4. Kapcsolt fél: MÁV Zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak – továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások – minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit, vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 M Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat veszszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől amit független felek öszszehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.5. Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük a Pályavasúti Üzletágat, a Keskeny nyomközű vasút személyszállítást és a Központi irányítást és szolgáltatást. A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Általános szabályok

3.2. Nem jelentős összegű hiba Mivel az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük, ezért a MÁV Zrt-nél a nem jelentős mértékű hiba kategóriát nem használjuk. 3.3 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3. §. (3) 5.): A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük (a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja és ezért a már közzétett – a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó – adatok megtévesztők) ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-kal változik.

A Sztv. előírásai alapján a MÁV Zrt. könyveit a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven vezeti. A MÁV Zrt-nél a könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is megjelenítjük a tételeket. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát használjuk. Az ehhez kapcsolódó részletszabályokat az Értékelési Szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt-nél az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A számviteli politika keretében előírt Szabályzatokat a MÁV Zrt. alábbi utasításai tartalmazzák:

12. szám


1. 18/2004. (VI.18. MÁV Ért. 25.) PVH sz. Leltározási Szabályzat (B 24. Sz. utasítás) 2. A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzata 3. Önköltség-számítási Szabályzat 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 14/2007. (VI.8. MÁV Ért.21.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére, a 28/2003. (XII.23.) VIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás. 4.1.1. Beszámolási kötelezettség A Sztv. előírásai szerint a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően a törvényben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A törvényi feltételek alapján a MÁV Zrt. az üzleti évről december 31-i fordulónappal éves beszámoló és konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett. A társaság által kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az 50/2007.(IV.26.) GKM-PM rendelet alapján összeállított és az MVH részére megküldött vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzatában előírtak szerint éves felügyeleti jelentést készít. A vasúti törvény • 27.§. (5). bek alapján az éves beszámolóban a térségi személyszállítási főkönyv eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg a közszolgáltatás eredményét. • 37. § (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a főkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, azon belül a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás • 55. § (11). bek alapján a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében biztosított hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak költségét, ráfordítását és bevételét az Önköltségi és Díjképzési Szabályzat előírásait is figyelembe vevő MÁV Zrt. vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzatában leírt módon határozzuk meg.

679

4.1.2. Évközi zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében a számviteli szervezet havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot hajt végre. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. A havi főkönyvi zárások során • a folyamatos könyvvezetés során elszámolandó gazdasági események rögzítése a rendelkezésre álló bizonylatok alapján teljes körűen megtörténik, • a könyvelt adatok alapján főkönyvi kivonat, társasági mérleg és eredménykimutatás készül, • a vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó monitoring jelentést készít. A negyedéves főkönyvi zárás a havi zárásnál bővebb tartalmú: • a folyamatos könyvvezetés során elszámolandó gazdasági események rögzítése a rendelkezésre álló bizonylatok alapján teljes körűen megtörténik, • a Sztv. szerint csak év végén elszámolandó gazdasági események közül a – megfelelő döntéssel alátámasztott – értékvesztések, jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalékok elszámolása is megtörténik, • egyes kiemelt, nagyobb jelentőségű gazdasági esemény vonatkozásában a megtörtént, de még le nem könyvelt költségekre, bevételekre időbeli elhatárolást kell végezni, • a könyvelt adatok alapján főkönyvi kivonat, valamint társasági, továbbá üzletági mérleg, eredménykimutatás és cash-flow kimutatás, illetve felügyeleti jelentés készül, • a számviteli kimutatások felhasználásával negyedéves kontrolling jelentés készül, amely a tényadatokon túl az éves várható adatokat is tartalmaz. Az évközi könyvviteli zárlatok végrehajtására ütemterv készül, a Gazdálkodásirányítási rendszer moduljai egymásra épülő zárlati folyamatai figyelembe vételével. A zárlati teendők közül: − a nem realizált árfolyam-különbözet elszámolását, a jövőbeni költségekre történő céltartalék képzést csak az év végi zárás keretében hajtjuk végre, valamint csak év végén vesszük föl a mérlegbe és eredmény-kimutatásba az előző évek eredményét érintő tételeket; − az értékvesztés kivezetést, készletek árkülönbözet felosztását, céltartalék-felhasználást, az időbeli elhatárolások megszüntetését a folyamatos könyvvezetés során számoljuk el.

680


4.1.3. Az éves beszámoló részei, elkészítésének menete 4.1.3.1. Az éves beszámoló részei Az éves beszámoló mérlegből, eredmény kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámoló mellé üzleti jelentés is készül. A Sztv. 20 §-ában meghatározott határértéket meghaladó mérlegfőösszeg alapján a MÁV Zrt. beszámolója az adatokat millió forintban tartalmazza. o A MÁV Zrt. a társaság egészére vonatkozó, valamint a tevékenységi mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban készíti és a mérleg további tagolást nem tartalmaz. A kiegészítő melléklet tartalmazza a tevékenységi mérlegeket is, mely az elkülönítési szabályzatban leírt módon kerül meghatározásra o A társaság egészére vonatkozó, valamint a tevékenységi eredménykimutatás a naptári év bevételeit és ráfordításait a MÁV Zrt. éves beszámolójában összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, a törvényi előírásokon túl további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő mellékletben bemutatjuk összköltséges eljárással a főkönyvek eredmény-kimutatásait, amelyek tartalmazzák a főkönyvek közötti belső elszámolás belső költségét és belső bevételét is. A kiegészítő mellékletben bemutatjuk a MÁV Zrt. eredménykimutatását forgalmi költség eljárással is. Ennek formája a Sztv. 3. sz. melléklete szerinti „A” változat. o A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A kiegészítő melléklet tartalmazza továbbá az éves felügyeleti jelentés fentieken kívüli kimutatásait, valamint a szöveges értékelést az elkülönítési szabályzatban leírt módon. Az éves beszámoló (mérleg, az eredmény-kimutatás és a kiegészítő melléklet) elkészítése a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság Számviteli Főosztályának feladata. o Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95 §-ában foglaltakon túlmenően a MÁV Zrt. vezetése a mindenkori igényeknek megfelelően határozza meg. Az üzleti jelentést a Pénzügyi Igazgatóság Központi Kontrolling Főosztálya készíti el. Az éves beszámoló részeit, a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet valamint az üzleti jelentést a Társaság vezérigazgatója írja alá.

12. szám

4.1.3.2. Az éves beszámoló elkészítésének menete és határidői A törvény szerint az éves beszámoló fordulónapja tárgyév december 31. Az éves zárás keretében a főkönyvi zárást megelőző kiemelt munkafolyamatok határideje a következő: Készletmozgási bizonylatok feldolgozása Vevő számlák kibocsátása (HHD kivételével) Beérkező számlák befogadása Belső szolgáltatások elszámolásának befejezése Kinnlevőség és kötelezettség modulok zárása Befejezetlen beruházások utolsó aktiválása Tárgyi eszköz modul zárása Főkönyvi modul zárása (valamennyi zárlattal kapcsolatos tétel könyvelésének befejezése) Könyvvizsgálat

Január 4. Január 15. Január 20. Január 20. Január 31. Február 2. Február 7. Február 15.

Február 15. – március 15.

A MÁV Zrt-nél a Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja:(az előző évet érintő utolsó külső bizonylat elfogadásának napja): a tárgyévet követő év február 15. Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: − a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, − az időbeli elhatárolásokat, − az értékvesztéseket, visszaírásokat, − a céltartalékokat, − a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, − egyéb, év végi rendező tételeket. A könyvelő szervezetek az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készítik el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli Főosztály írásbeli utasítására lehet könyvelni. Az évzáró főkönyvi kivonat, a leltárak valamint az éves beszámoló elkészítésének határideje (a beszámoló összeállításának időpontja): a tárgyévet követő április 20. Az üzleti jelentést a tárgyévet követő április 25-ig kell elkészíteni.

12. szám


A MÁV Zrt. vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő április 20-ig a Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelő Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére. Az Alapító részére az előterjesztés május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló az előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: – az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, – a könyvvizsgálói záradékot és összefoglaló jelentést. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónaptól számított 150 napon belül kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Magyar Vasúti Hivatal és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is meg kell küldeni. 4.1.3.3. A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A törvény által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan a MÁV Zrt. mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a megértést segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő melléklet tartalmi tagozódása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és a vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: − a társaság a beszámoló összeállításakor milyen szabályrendszert alkalmaz, − Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díj bemutatása, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve.

681

− a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelős személy nyilvános adatait, − az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: – alkalmazott értékelési eljárások és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklása, a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása; – az ellenőrzés az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre, eszközökre, forrásokra gyakorolt hatása évenkénti megbontásban; – a MÁV Zrt. befektetéseinek alakulására vonatkozó információk; – a követelések értékelése (belföldi és nemzetközi bontásban); – a kötelezettségek alakulásának, azon belül az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek, a hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása, – a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának és a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulása; – a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból a leányvállalattal szembeni követelés, illetve kötelezettség összege; – az állami és a MÁV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatása, külön bemutatva az átsorolásokat – az állami eszközök forrásának és állományváltozásának jogcímenkénti alakulása; – céltartalék képzés elvei, a céltartalékra képzett öszszeg jogcímei; – azon kötelezettségek bemutatása, amelyek hátralévő futamideje több mint öt év ill. zálogjoggal vagy más, szerződésen alapuló mellékkötelezettséggel biztosítottak; – azon pénzügyi kötelezettségek, melyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg; – mérlegen kívüli tételként a függő és biztos kötelezettség vállalások és követelések összegei, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős fedezeti ügyletek részletes bemutatása; – mérlegen kívüli egyéb tételek és mérlegben nem szereplő, a vállalkozás pénzügyi megítélése szempontjából lényeges tranzakciók bemutatása;

682


– a kapcsolt felekkel folytatott nem szokásos piaci körülmények között megvalósult, lényeges ügyletek bemutatása. – kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék illetve annak felhasználása (kezességvállalás); – saját tőke üzleti éven belüli változása és jogcímek szerinti megbontása; – a Sztv. 88. § alapján a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információk bemutatása ügyletfajtánként: eredményre gyakorolt hatás és cash-flow-ra gyakorolt hatás; – a Társaság székhelye, internetes honlapja, pontos címének és elérhetőségének megadása; – a költségek költségnem szerinti bemutatása; – a költségek forgalmi eljárással történő bemutatása; – környezetvédelemmel összefüggő információk; – értékesítés nettó árbevételéhez kapcsolódó a törvény által előírt információk; – kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításai, a jelentősebb K+F témák ismertetése; – pénzügyi és a rendkívüli ráfordítások és bevételek bemutatása; – Az exportértékesítést és az import beszerzést, az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerint, külön bemutatva a termékértékesítést, termékbeszerzést, szolgáltatást és igénybevett szolgáltatásokat. – a MÁV Zrt eredménykimutatását forgalmi költséges eljárással, – az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következő tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat működtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása. – A központi szervezetek összevont eredmény levezetését, vállalatcsoport irányítás, társaság irányítás, központi belső szolgáltatások, és egyéb tevékenységek bontásban. – a MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának jellemző mutatószámai, szöveges értékelése; – pénzügyi helyzet változása, cash-flow kimutatás; – elszámolt értékvesztés ismertetése. III. A kiegészítő részben mutatjuk be a közvetlenül nem a beszámolóval összefüggő információkat, így – a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegek támogatásonként;

12. szám

– a kapott költségvetési támogatások (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.); – a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, a bér- és személyi jellegű kifizetésekkel, állománycsoportonként megbontva. – Minden, a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló gazdasági társaság nevét, és székhelyét, mely a MÁV Zrt leányvállalata, közös vezetésű vállalkozása, társultként kezelt, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, bemutatva a birtokolt részesedés arányát, saját és jegyzett tőkéjét, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, tartalékait, valamint. a részesedés állományváltozásának tárgyévi jogcímeit és azok összegét. – A tárgyévi társasági adó, külön adó valamint a jövedelem-(nyereség) minimum adóalapját módosító tételek bemutatása; – A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét – A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét. – A MÁV ZRt. részvényeinek bemutatása. 4.1.3.4. Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér a MÁV Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. A Központi Kontrolling Főosztály az üzleti jelentést a főtevékenységi körök különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze.

12. szám


683

4.1.4.A konszolidált éves beszámoló tartalma, készítésének menete

Felügyelő Bizottsága által elfogadott konszolidált éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére.

A MÁV Zrt., mint anyavállalat, konszolidált éves beszámoló és konszolidált üzleti jelentés készítésére is kötelezett. Az összevont éves beszámoló összeállítása a magyar Számviteli törvényben foglaltak szerint történik. Az összevont éves beszámoló és üzleti jelentés a számviteli alapelvek figyelembevételével az anyavállalat és a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetéről hivatott megbízható és valós képet adni. Az összevont éves beszámoló összevont (konszolidált) mérlegből, összevont eredmény-kimutatásból, összevont kiegészítő mellékletből áll. A konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségen túlmenően a törvény összevont üzleti jelentés készítését is előírja. o Az összevont mérleg és eredménykimutatás formája a Sztv. 6. sz. mellékletében foglalt kiegészítésekkel tér el az éves beszámolóra előírtaktól, és felvételre került a „Társultként kezelt vállalatok részesedés értékelése változása” sor. o Az összevont kiegészítő melléklet a Sztv-ben előírt tartalommal az analitikus nyilvántartások illetve az érdekeltségi viszonyban lévő vállalkozók adatszolgáltatása alapján készül. o A MÁV Zrt-vel többségi érdekeltségi kapcsolatban álló, konszolidációba bármely módszerrel bevont társaságok részére kötelezően előírásra került: o a kettős könyvvitel vezetése, o a konszolidált éves beszámolót alátámasztó könyvvezetés összehasonlíthatósága, o a MÁV Zrt-vel érdekeltségi viszonyban álló, konszolidációba bármely módszerrel bevont vállalkozóknak az éves beszámoló mérlegét a Sztv. 1. sz. mellékletben foglalt „A” változat, az eredménykimutatást összköltség eljárással „A” változat szerint kell elkészíteniük. o A konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok esetén – az előző pontban foglaltakon túl – kötelezően előírásra került: o a mérlegkészítés időpontja, o az eszközök, források értékelési szabályai.

Az Alapító részére az előterjesztést május 31-ig kell megküldeni.

A konszolidáció alapelveit valamint az összevont éves beszámoló elkészítésének részletes szabályait a „MÁV Vállalatcsoport számviteli politikájáról és konszolidált éves beszámolójának elkészítési szabályzatáról” szóló utasítás tartalmazza. Az összevont éves beszámoló elkészítésének határideje: tárgyévet követő április 20. A MÁV Zrt vezérigazgatója az összevont éves beszámolót a tárgyévet követő május 10-ig a Zrt Igazgatósága elé terjeszti. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 20-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság

A Sztv. alapján a MÁV Zrt. az alapító által elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont éves beszámolóját a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról tárgyú törvényben foglaltak szerint a beszámolókat a Számviteli Főosztály készíti el a céginformációs szolgálat által előírt formátumban, majd az elfogadásra vonatkozó alapítói határozat kézhezvételét követően haladéktalanul átadja a Jogi Igazgatóság részére. A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat részére a Jogi Igazgatóság küldi meg, a 2006. évi V. törvényben előírt követelményeknek megfelelően. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a MÁV Zrt. internetes honlapján közzéteszi. 4.2. Könyvvezetési kötelezettség 4.2.1. Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés belső szabályait a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Számlarendje (a hozzákapcsolódó számlamagyarázatokkal) és Számviteli Szabályzata 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH sz.) foglalják öszsze. A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs Rendszerben (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve a MÁV Rt. sajátosságainak megfelelő változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. Az Oracle Financials integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000. (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak módosításai tartalmazzák. 4.2.2. Számlarend A számlarend alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra:

684


feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, biztosítsa a ráfordítások és bevételek főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat. Biztosítsa a főkönyvek illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését. A számlarend keretében: − az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, − a kijelölt számlák tartalmát az egyes számlaosztályokhoz külön-külön készült Számlamagyarázat tartalmazza. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: − gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint − szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: Főkönyv kód: A MÁV Zrt. főkönyvén belül az üzletági főkönyv az egyenlegező szegmens. Az egyes szervezeti kódok hozzárendelése egyértelműen történik. Értékei a következők lehetnek: P – Pályavasút X – Térségi személyszállítás K – Központi irányítás és szolgáltatás Könyvelő egység kód: Manuális kontírozásnál a rögzítő felhasználó személy szervezeti hovatartozása által meghatározott kód, amely a számviteli szolgáltatás egyes könyvelő egységei által rögzített tételek elhatárolására szolgál.

12. szám

Főkönyvi számla: A gazdasági eseményeknek a Sztv. által előírt – a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező – a 0, 1-4, 5 és 8-9 számlaosztályok számláit tartalmazza. Szervezeti kód: A gazdasági események elszámolása a MÁV Zrt. önálló szolgálati helyeire (költséghely) történik. Valamennyi szolgálati hely egyértelműen be van sorolva az üzletági gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve az üzletági főkönyvi kódhoz. Tevékenységi kód: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (5159) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben előírt tevékenységi elkülönítéssel, az Önköltségszámítási és Díjképzési Szabályzattal összhangban, a MÁV Zrt. önköltségszámítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. Pályaszakasz: az alaptevékenység költségeinek és árbevételeinek földrajzi elkülönítésére szolgál (állomási és pályastatisztikai szakasz). A pályaszakaszra történő elszámolás során a vasúti pálya létesítményei, valamint az állomásokon végzett tevékenységek költségei kerülnek elszámolásra. Társasági kód: a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók esetén a partnert jelölő kód. Célszervezet: A gazdasági események MÁV Zrt. szervezetei közötti elszámolásánál használt szegmensérték, amely azt mutatja, hogy az adott vállalaton belüli tranzakció mely két MÁV szervezeti egység között jött létre. A főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabály) a Számviteli Szabályzat és az egyes számla osztályok számlamagyarázatai tartalmazzák. A számlamagyarázatok a számlaosztályok szerint rendszerezve tartalmazzák az egyes főkönyvi számlák tartalmát és a számlaösszefüggéseket. A belső elszámolás rendje biztosításához a főkönyvek közötti elszámolásokat szolgáló főkönyvi számlák mellett kötelező a célszervezet szegmens megjelölése is. 4.2.3. A számviteli munkafolyamatok szabályozása A MÁV Zrt. a főkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek vezetése a számviteli szolgáltatás szervezeteinek feladatát képezi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. Az üzletági főkönyvek vezetése helyszín szerinti megbontásban a következő módon történik:

12. szám


− A pályavasút főkönyvét a főkönyvelőség székhelyén kívül még 2 helyszínen (könyvelő egység) vezetik. − A központi irányítás és szolgáltatás főkönyvét a főkönyvelőség központján kívül még 3 helyszínen (könyvelő egység) vezetik. − A térségi személyszállítás főkönyvét egy helyszínen vezetik. A könyvelő egységek feladatelhatárolása egyrészt területi, másrészt funkcionális elven történik. A főkönyvelőségek a szervezetükhöz tartozó valamennyi könyvelő egység szakmai munkáját irányítják, ellenőrzik és azért felelősséggel tartoznak. Az egységenként történő könyvvezetés azonos szabályok és elvek szerinti végrehajtását az egységes számlarend és számviteli szabályzat biztosítja. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatot lehet felvenni. Bizonylat jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli Főosztály éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza − az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, − a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, − az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, − valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: − valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, − a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről.

685

A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (számviteli szabályzat, zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3. Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza. 4.3.1. Eszközök A törvény alapján a mérlegben eszközként mutatjuk ki a MÁV Zrt. rendelkezésre, használatára bocsátott, a működést szolgáló befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a MÁV Zrt-hez, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások. A Sztv. 23. § (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képező eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon az állami és működtető eszközök, ezek forrásaként az állami vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és jegyzett tőke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben külön bemutatjuk. Az állami eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét és működését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a MÁV Zrt. tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását megváltoztatjuk: a befektetett eszközt átsoroljuk a forgóeszközök közé, vagy fordítva. Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk.

686


4.3.1.1. Befektetett eszközök A befektetett eszközök besorolása a Sztv. 24. §.-a alapján történik. Ennek megfelelően ide soroljuk mindazon eszközöket, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként a 47/2004. (XI.5. MÁV Ért.45.) PVH számú utasítás az 1. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza. Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint külön utasítások tartalmazzák: − a 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH sz. az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről, − a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól szóló utasítás (B.1. sz. utasítás), − a 115/1997.(MÁV Ért 52) PGSZF számú, a beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolása tárgyú utasítások tartalmazzák. A Sztv. 57 § (3) bekezdés szerint a törvényben meghatározott befektetett eszközöknél lehetőség nyílik a vállalkozó számára, a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazására. A MÁV Zrt. a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazásának lehetőségét fenntartja, a nyilvántartási és a piaci érték közötti eltérést minden esetben egyedileg minősíti jelentősnek vagy nem jelentősnek. 4.3.1.1.1. Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamit az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV Zrt. az alapítás átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékek között mutatjuk ki. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének szempontjából a lényegesség szempontjának meghatározása egyedileg történik.

12. szám

A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását és az elszámolására vonatkozó előírásokat a 16/2003. (MÁV Ért. 45.) sz. utasítás tartalmazza. A 2001. január 1. után használatba vett 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra. 4.3.1.1.2. Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között a Sztv. alapján azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a MÁV Zrt. tevékenységét. Ide soroljuk még ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: − a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket. − üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök, Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A 2001. január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival

12. szám


folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, az értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra és főkönyvi könyvelésre. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan az eszközgazdálkodó által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét. Az alapbizonylatnak az eszközgazdálkodónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. A vasúti tevékenységek elkülönítését szabályozó hatályos MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzat előírja a beruházások tevékenységekhez és ez alapján főkönyvekhez való hozzárendelésének szabályait. Az állami és működtető vasúti tárgyi eszközök a pályavasúti főkönyvekben kerülnek nyilvántartásra. 4..3.1.1.3. Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának részletes meghatározását a főbb tárgyi eszközcsoportonkénti részletezésben a MÁV Zrt. Beruházási utasítása (24/2004 (III.19. MÁV Ért. 12.) VIG) szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létrehozandó vagyon tulajdonosa (állami vagyont érintő, MÁV Zrt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. Az üzletági beruházások számviteli elszámolását a 7/2005. (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás szabályozza.

687

Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték és a hátralévő hasznos élettartam hányadával megállapított lineáris leírási kulccsal írjuk le. Az új beszerzésű eszközöket eszközkategóriánként meghatározott leírási kulccsal amortizáljuk. A leírási kulcsot megváltoztatjuk, ha az eszköz kategória besorolása megváltozik és az új kategóriába sorolt eszközök leírási kulcsa eltérő. Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben megvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az leírási kulcsát. Az értékcsökkenés elszámolásakor maradványérték nem kerül megállapításra. Az értékcsökkenés mértékére nézve két típusú normát állapítunk meg: − A MÁV Zrt. főkönyvében költségként megjelenő, számviteli törvény szerinti értékcsökkenést; − A társasági adóalap számításánál figyelembe veendő amortizációs normát, amely alapján számított értékcsökkenés a GIR analitikus nyilvántartásában és a főkönyvben a 0. számlaosztályban elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenés számolható el, ha − az immateriális jószág, a tárgyi eszköz és beruházás értéke tartósan lecsökken, mert az eszköz feleslegessé vált, megrongálódás, megsemmisülés, hiány következtében, illetve ha az nem vagy csak korlátozottan alkalmas rendeltetésszerű használatra; − az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értékénél, ez esetben a terven felüli értékcsökkenés csak központi engedéllyel számolható el. Földterületre, műemléki védettségű ingatlanokra, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk el. Az állami vagyon értékcsökkenésének elszámolásakor, a MÁV Zrt. tulajdonú eszközökével azonos leírási kulcsot alkalmazunk. Az állami eszközök értékcsökkenését a MÁV Zrt. eredménye terhére számoljuk el, ugyanakkor visszapótlási kötelezettségként a hosszú lejáratú kötelezettségek között is kimutatjuk.

4.3.1.1.4. Az amortizációs politika elemei A MÁV Zrt. az értékcsökkenés elszámolásánál a Sztvben meghatározott szabályokon túl a következő egyedi szabályozást alkalmazza: A MÁV Zrt. a 100 ezer Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök tervszerinti leírását lineárisan, a várható hasznos élettartam figyelembevételével, napi értékcsökkenés számításával számolja el.

4.3.1.1.5. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása, nyilvántartása A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV Zrt. mint vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen

688


szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: − részesedés, − hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, − adott kölcsön. A MÁV Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv. 136-144 §-ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk. A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Főkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. I. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a MÁV Zrt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki. A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági kód) kötelező alkalmazásával történik a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. II. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV Zrt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás főkönyvében történik. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kockázatmentesnek tekintjük azokat a hosszúlejáratú, lejáratig tartott értékpapírokat, amelyek a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III.9.) PM rendelet értelmében nulla százalékos kockázatú tételnek minősülnek. Ezen értékpapírok esetében nem számolunk el értékvesztést. III. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél – az adóssal kötött szerződés szerint – a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.

12. szám

E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. 4.3.1.2. Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket mutatjuk ki. 4.3.1.2.1. Készletek fogalma, tartalma, csoportosítása A készletek a vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR készletgazdálkodási moduljában történik. A készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza (37/2004. (X.22. MÁV Ért 43.) PVH. számú utasítás). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV Zrt. tulajdonát nem képező – bizományba, bérmunkára – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban nyilvántartjuk. A MÁV Zrt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: − vásárolt készletek (anyagok, kereskedelmi áru, egyéb áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek), − saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be.

12. szám


Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell elszámolni: − raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványokat, menetrendkönyveket, − a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nek továbbértékesített gázolajkészletet, − a leányvállalatok részére továbbértékesített egyéb készleteket. A polgári védelmi anyagok és egyéb áruk nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. Saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV Zrt. saját maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: − befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is.) − saját termelésű (gyártott, cserejavított) anyagok. 4.3.1.2.2. Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fi zetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfi zetéshez kapcsolódnak (ideértve az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamit a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is). A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a 18/2007. (VIII.17. MÁV Ért. 27.) PÁVIGH sz. a MÁV Zrt. Számlarendje 3. számlaosztály magyarázatáról szabályozza. A szolgáltatásnyújtásból eredő követelések (vevők) közé csak a már teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten tartjuk nyilván. A mérlegbe azokat a tételeket állítjuk be elismert vevő követelésként, amelyek esetén a fordulónapi vevő egyenlegközlő szerinti tartozását az adós elfogadja vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással. Elismertnek tekintjük a 50 ezer Ft-ot

689

illetve 200 EUR-t meg nem haladó követeléseket, ez esetben egyenlegközlőt nem küldünk ki. Ha a teljesítés még nem történt meg, de pénzügyileg már rendezésre került az összeg, a MÁV Zrt. által kiállított bizonylat alapján a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a devizában kimutatott valamint a forintban kimutatott követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzően a GIR Kintlévőség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban álló adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek) A részesedési viszonyban álló társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító alapján (Társasági kód) – kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki.

690


A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A MÁV Zrt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt. Az egyéb követelés mérlegtételként mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés között megtörtént (főkönyvileg e tételek átrendezésre nem kerülnek). Függő és biztos (jövőbeni) követelés: A függő és a biztos (jövőbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő követelés olyan pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövőbeni) követelés az olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltelése a szerződés teljesítésétől függ. Ide tartoznak különösen a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. 4.3.1.2.3. Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség fedezetére szolgál. Határidős fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁV Zrt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettségének kezelése. Határidős ügylet csak fedezeti céllal köthető.

12. szám

Árfolyamkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: deviza swap, deviza forward, deviza árfolyam opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar), deviza order, cross-currency swap. Kamatkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: kamat swap, kamat opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar), FRA (forward rate agreement). Áru kockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: áru forward, áru swap, áru opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar). Az árfolyam- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 14/2006. (MÁV. Ért. 13.) Pénzügyi irányítás – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a devizagazdálkodásról, a deviza árfolyam kezelésével kapcsolatban szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a 16/2005. (MÁV. Ért. 18.) Pénzügyi irányítás – Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a határidős ügyletek számviteli elszámolására szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következők: 1. Az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyam-különbözetet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba veszszük. 5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövőbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vett árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejűleg kivezetjük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a Számviteli Törvénynek megfelelően, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig a bevételek aktív időbeli elhatárolásával szemben, míg a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. 7. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 8. A pénzügyi instrumentumok a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét a MÁV Zrt. nem alkalmazza.

12. szám


Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.3.1.2.4. Értékpapírok A forgóeszközöknél az értékpapírok között a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki. Az üzletágak vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutatják ki. 4.3.1.2.5. Pénzeszközök A Sztv. alapján a pénzeszközök a készpénz, a csekkek, és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban mutatjuk ki. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét. A MÁV Zrt. pénzforgalma jellemzően az üzletágak részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyek kezelését a főkönyvelőségek és a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály végzik. A MÁV Zrt. központi bankszámláiról indított kifizetések kapcsolódhatnak mind a Pályavasúthoz, mind pedig a Központi irányítás és szolgáltatáshoz. A MÁV Zrt. likvid pénzeszközeinek optimális felhasználása érdekében létrehozta a központi pénzgazdálkodási rendszert, melynek lényege az, hogy a főkönyvelőségek/ üzletágak központi rendelkezésbe bevont saját bankszámláin megjelenő bevétel központosításra kerül, és a szintén központilag begyűjtött fizetési kötelezettségek között a tartozás jellege és lejárata alapján dönt azok kifizetési sorrendjéről. A kifizetésekhez biztosított fedezet jóváírása és a számlakifizetések már az üzletágak saját bankszámláin megjelenő tranzakciók. A MÁV Zrt. pénzeszközeit részben HUF, részben deviza alapú bankszámláin tartja nyilván. A deviza-betétszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál. A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható. Deviza betétszámlával a központi irányítás és szolgáltatás mellett üzletágak is rendelkezhetnek. A MÁV Zrt. a leányvállalatok feletti kontroll, a rendszerben résztvevők pénzügyi pozíciójának optimalizálása és a hatékonyabb csoportszintű forrásbiztosítás érde-

691

kében cash-pooling rendszert vezetett be, melynek megvalósítására és működtetésére egyes számlavezető bankjaival szerződést kötött. A MÁV Zrt. a Zero Balancing cash-pooling rendszert alkalmazza, melynek működési alapelve a következő: A rendszerben résztvevő leányvállalatok bankszámláinak egyenlege a banki nap végén átvezetésre kerül egy központi pool számlára, melynek tulajdonosa az anyavállalat. A MÁV Zrt. Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztálya a rendelkezésre álló összesített források és a résztvevők forrásigényének mérlegelése alapján dönt a források belső átcsoportosításáról. A forrásátcsoportosítás, melynek elszámolási bizonylata a tagok bankszámla-kivonatai, napi rendszerességgel történik. Kamatelszámolásra (terhelő/jóváíró) a tárgyhó lezárását követően kerül sor. A bank csak a központi pool számla egyenlege alapján számol el kamatot, a bankkal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint. A résztvevő leányvállalatok a keresztfinanszírozásra belső kamatokat alkalmaznak. A kamatok elszámolására a tárgyhót követő hónap meghatározott napjáig kerül sor, a számlavezető bank által készített elszámolás alapján. A MÁV Zrt. bankszámláinak elszámolása, így a deviza betétszámlák elszámolása is, a GIR pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A MÁV Zrt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több típusú pénztárat tart fenn. o A házipénztár: A számviteli szolgáltatás főkönyvelőségei és annak területi könyvelő egységei által működtetett központi pénzkezelő hely. A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV Zrt. valutapénztárt (valutát kezelő házipénztár) tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztár bevételeit kiadásai fedezetére felhasználja. A pénztár ellátmányát a devizaszámlát vezető banktól igény szerint vételezi. o A kézipénztár: Az üzletágak szervezetei által működtetett, az üzletmenet folytonosságát biztosító, nem kiemelt jelentőségű pénzkezelő hely. Kezelője a házipénztárból vesz fel pénzösszeget kiadásai fedezésére. Működésükre, elszámolásukra vonatkozó rendelkezéseket a 14/2007. (VI.8. MÁV Ért.21.) VIG számú utasítás szabályozza. A kézipénztárak mellett a MÁV Zrt. a készpénzben fizetendő kötelezettségek rugalmas és szabályozott kezelésére bevezette a folyamatos feltöltésű előleg rendszerét, melynek működését a 39/2006. (XII.23. MÁV Ért.51.) PVH számú utasítás szabályozza. o A MÁV Zrt. térségi vasutak állomásain lebonyolódó készpénzforgalom kezelése a keskeny nyomközű vasútvonalak pénztárainak feladata. A pénztárak munkáját, elszámolásait a Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére szabályozza.

692


A pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történő be – illetve kifi zetések, a folyamatos pénzbeszállítások elszámolását, egyeztetését, ellenőrzését a Személyszállítási Főkönyvelőség pénztárvizsgálói végzik. A pénztárak tárgyhavi bevételi és kiadásai alapján a számadó pénztár havonta összesítő kimutatást, főszámadást készít. A házi és kézi-, valamint a valuta pénztárak, illetve a keskeny nyomközű vasutak pénztárai főszámadásainak rögzítése a GIR Főkönyvi modulban történik. 4.3.1.3. Aktív időbeli elhatárolás Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el: – költségek időbeli elhatárolása – bevételek időbeli elhatárolása – halasztott ráfordítások A Sztv. előírása alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki: – A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. – Azokat a bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. − A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján adódó többletkötelezettséget (vagyis ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), mely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. – A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő – befektetett vagy forgó eszközöknél kimutatott – értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. – A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – Kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. – A tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.

12. szám

− A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, mérleg fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamvesztesége halasztott ráfordításként átvezetésre kerül az aktív időbeli elhatárolások közé. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyam veszteséget csökkenteni kell az érintett deviza kötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel, annak pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolásával. Az elhatárolást meg kell szűntetni a hiteltartozás törlesztésekor a törlesztőrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel fi nanszírozott eszközt az állományból kivezették. − A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi. − A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét. − Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként nem mutatjuk ki a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. 4.3.2. Források A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait a 30/2006. (IX.15. MÁV Ért. 37.) PVH. számú utasítás a 4. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza forrástípusonkénti csoportosításban. 4.3.2.1. Saját tőke A saját tőke a Társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött eredménytartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

12. szám


A saját tőke részeként a Sztv. 58.§ szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű) az értékelési tartalék alkalmazhatóságát a vagyonértékelés eredményeként kimutatott pozitív különbözet esetén a Társaság figyelembe veheti. I. A Jegyzett tőke az Alapító Okirat szerinti, a cégbíróságon bejegyzett tőke. II. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a) a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet b) Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. c) Jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben. d) A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a feloldás alapján. A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék, ellentételezésére felhasznált összeget, c) jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét. Az a)-d) pontok szerinti összegekkel csak a le nem kötött tőketartalék csökkenthető úgy, hogy a tőketartalék negatív nem lehet. III. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, b) a jegyzet tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, d) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban MÁV alapítású társaság részére ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg. e) jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. f) Az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján. Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni: a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is,

693

b) a jegyzet tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege, d) a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e) a MÁV alapítású társaságok részére – mint tulajdonosnak – veszteség fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. f) jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. g) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét. Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tőketartalékkal, a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során a mérlegkészítésig megállapított – az előző év(ek)re vonatkozó – jelentősebb összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. IV. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. V. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.

694


Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) A jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. b) Más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő – tartalékot. Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet b) a veszteség fedezetére – a megszavazott, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét, c) Más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő, vagy saját célokat szolgáló – tartalékot. d) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni az alapítás-átszervezés aktivált értékéből és a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget. e) A devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett nem realizált árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbözetének összegét. Előző éveket érintő elszámolások A MÁV Zrt. az előző évek eredményét módosító tételeket a 41311 Előző évek eredményét javító elszámolások és a 41321 Előző évek eredményét rontó elszámolások főkönyvi számlákon elkülönítve számolja el. E számlákhoz kapcsolódóan a könyveléssel egyidőben egyrészt az eredménykimutatás sorai szerinti részletezésben vezetett analitikus nyilvántartást, másrészt az ellenszámlákról mérlegsorok szerinti részletezettségű analitikát vezetünk. 4.3.2.2. Céltartalék Céltar talék képzés várható kötelezet tségek re A Sztv. 41. §. (1) bekezdése szerint céltartalékot kel l ké p e z n i azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettség, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettségek, környezetvédelmi kötelezettségek), amelyek a mérleg fordulónapon feltételezhető vagy bizonyos hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor bizonytalan és

12. szám

azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérleg fordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válik ismertté. Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: – Korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére. A korengedményes nyugdíjhoz és végkielégítéshez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni. – A garanciális kötelezettségekre, a környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására. A környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, majd ezt követően a lekötött tőketartalékot. – A függő kötelezettségekre, mint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség. – A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre. Céltar talék képzés jövőbeni költségek re A Sztv. 41. §. (2) bekezdése alapján a törvény előírásai alapján,, a következetesség elvének figyelembe vételével, céltartalék k é p e z h e t ő az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A várható költségekre abban az esetben képzünk céltartalékot, ha a várható költség jelentős és az esemény egyedi értékelése alapján a jövőbeni költségeire, ráfordításaira a tartalék képzése szükséges. A várható költségekre képzendő céltartalékról az üzletágak és főtevékenységi kör vezetők javaslata alapján a MÁV Zrt. vezérigazgatója dönt. A Számviteli Főosztállyal a céltartalék képzésére vonatkozó javaslatot véleményeztetni kell. Eg yéb céltar talék képzés A MÁV Zrt. a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások mérlegfordulónapi értékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteségét elhatárolja. Év végén az elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzünk. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama közül a rövidebb időtartam.

12. szám


A hitel visszafizetésével vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz értékesítésével, könyvekből történő kivezetésével a képzett céltartalékot feloldjuk. 4.3.2.3. Kötelezettségek tartalma A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz pénznyújtáshoz, valamint állami vagyon részét képező eszköz kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek: o hosszú lejáratúak, o rövid lejáratúak és o hátrasoroltak. Hossz ú lejárat ú kötelezet tségek A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hitelre vonatkozó legfontosabb adat. Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket ugyancsak hosszúlejáratú kötelezettségként tartjuk nyilván. A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a kapcsolt vállalkozásokat jelölő, a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító – ún. Társasági kód – alapján a konszolidációs körök kialakítása után történik. A hosszú lejáratú kötelezettségeit a MÁV Zrt. az alábbi bontásban tartja nyilván: − Beruházási és fejlesztési hitelek: itt mutatjuk ki az e célra forintban és devizában felvett hiteleket, a folyósító pénzintézettel azonos tagolásban. Adott időszakban a mérlegtétel a már folyósított és a törlesztett összeg különbözetét mutatja. − Egyéb hosszú lejáratú hitelek közt tartjuk nyilván a nem beruházási, fejlesztési célú hitelek állományát. − Kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségek. − Biztosítékként átvett pénzeszközökként tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb futamidejű olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a félnek vissza kell fizetnünk. − Az állami vagyon forrásszámláján mutatjuk ki az állami eszközök forrását, illetve az abban beállt változásokat, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként.

695

− Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerződésekből fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelő összegben, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként. − Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a választható béren kívüli javadalmazási rendszer keretében nyújtott lakástámogatásokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettséget. Rövid lejárat ú kötelezet tségek A rövid lejáratú kötelezettség állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a: − rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyek a vevőktől kapott előlegek, a devizásban kimutatott, forintban kimutatott, valamint a beruházási szállítókkal és a bel-, és külföldi alvállalkozókkal szembeni kötelezettségeink, valamint a faktoring és váltótarozások, − rövid lejáratú tartozásokat: itt kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú hitelek, a rövid lejáratú likviditási hitelek, a folyószámla, valamint rulirozó hitelek devizanemenként, bankonként, szerződésenként. (a folyószámla és rulirozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek rendezésre), − a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, − a tartós passzívák és egyéb forrásokat, − passzív elszámolásokat az állami költségvetéssel. Függő és jövőbeni biz tos kötelezet tség A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Ide tartoznak a MÁV által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket.

696


4.3.2.4. Passzív időbeli elhatárolások A Sztv. értelmében passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni: a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását: – a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként, kerül számlázásra. – a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget. – a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. – A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a Humán Erőforrás Igazgatóság adatszolgáltatása szerinti prémiumot, jutalmat, azok járulékait. – A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti – veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. – A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama közötti veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét. és a halasztott bevételeket: – a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. – rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében).

12. szám

– rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (viszszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. – a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amenynyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük). 4.4. Az eredménykimutatás 4.4.1. Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. 2007. január 1-től az értékesítés nettó árbevételeként mutatjuk ki a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét is. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: − alaptevékenység belföldi árbevétele − alaptevékenységen kívüli belföldi árbevétel − alaptevékenység export árbevétele − alaptevékenységen kívüli export árbevétel csoportosításban. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (díjbevétel, visszatérítés (számlareklamáció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár) szerint. Felárként számoljuk el a HÜSZ-ben meghatározott – felárként érvényesített – díjelemeket. Bevételt csökkentő tételek: − Visszatérítésként, illetve számlareklamációként számoljuk el a 73 § (2) c pontjának megfelelően a teljesítés időpontjában a vevő által elfogadott, – reklamáció során – utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét, illetve a számlakorrekcióval kapcsolatos reklamációk értékét. − Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (73. § (1)). − Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Export árbevételként mutatjuk ki a vásárolt és saját termelésű készletek – külföldi vevőnek-külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő érté-

12. szám


697

kesítésének, továbbá a külföldi igénybevevőnek végzett szolgáltatásnyújtások értékét függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban történik.

− a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások rendkívüli jellegűek és nem a tárgyévi üzemi eredményt terhelik.

A 91-94. számlaosztály főkönyvi számlái mellett a szervezet, illetve a tevékenységek (a X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tevékenységi sor) és MÁV-érdekeltségű gazdasági társaságnak történő értékesítés esetén a társasági kód alkalmazása kötelező.

A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük.

Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Itt kell elszámolni: − a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, − a kapott kötbért, késedelmi kamatot, − költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket (a személyszállítási közszolgáltatás és a pályahálózat működtetésére kapott költségtérítés); − az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintő tételeket; − a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteit stb. − a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el. Rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: − a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, − gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésénél a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét, − tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, − a hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, − a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minősülő támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, − a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.

4.4.2. Költségek és ráfordítások A költségek az elszámolás során elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás csoportosításban kerülnek kimutatásra. A főkönyvi elszámolás során a költségek az éves zárás részeként a 8-as számlaosztályban a forgalmi költség eljáráshoz kapcsolódó főkönyvi számlákra kerülnek átvezetésre. A költségek főkönyvi szervezetek, mint költséghelyek (üzletágak, szervezetek, csomópontok, központi szervezetek) szerint és költségviselők (tevékenységek és termékek) szerint kerülnek kimutatásra. A szerződésen alapuló utólag adott árengedményt az egyéb ráfordítások között számoljuk el, amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendeződik. Az igénybevett szolgáltatások értéke magában foglalja az anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét is. Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a ráfordítások között kerül kimutatásra. Bérjárulékként kell elszámolni minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg. Az értékcsökkenés két típusát különböztetjük meg: – a tervszerinti értékcsökkenést költségként számoljuk el, – a terven felüli értékcsökkenést pedig egyéb ráfordításként. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyam-különbözetet annak jellegétől függően pénzügyi ráfordításként illetve pénzügyi árbevételként számoljuk el. A költségek csoportosítása: − Közvetlen költségek: a felmerüléskor adott tevékenységre illetve ezen belül munkaszámra közvetlenül elszámolható. − Áttételezhető általános költségek: a tevékenység szerinti kalkulációs egység közvetlen megvalósítását végző

698


szervezetileg elkülönült alkotó (termelő) részleg költsége, amely a felmerüléskor a kalkulációs egységre nem számolható el, de azzal szoros oksági kapcsolatban áll. Az áttételezendő költségek áttételezésre kerülnek a közvetlen költségek közé alapvetően az építőgép műszakóra, közúti járműkm, egyéb járműkm, vasúton szállított mennyiség (átkm), munkaóra és étkezési adagszám arányában a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon. − Közvetlenül el nem számolható költségek: a kalkulációs egységre közvetlenül el nem számolható, illetve áttételezésre nem kerülő költség (tevékenységi, üzletági társasági és vállalt csoport szintű, központi irányítási költség, értékesítés közvetett költsége). A nem áttételezendő általános költségeket az elkülönítési szabályzatban leírt módon osztjuk fel a termékekre. Minden káreseménnyel kapcsolatos eseményt, bírságot, kötbért, késedelmi kamatot, behajthatatlan követelést stb. az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, és nem kell minősíteni. Az értékvesztések (kivétel a befektetett pénzügyi eszközök), a terven felüli értékcsökkenés elszámolása az egyéb ráfordítások között jelennek meg. A kereskedelmi áruk veszteség leltárértékelési különbözeteit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

12. szám

• tartalmát, • a számviteli elkülönítésének módját az eszközök, források, költségek, ráfordítások és bevételek vonatkozásában, • a számviteli elkülönítésen belül előírja a belső szolgáltatások elszámolását, valamint a központi irányítási költség meghatározását, tevékenységek közötti megosztását és elszámolását, • létszáma meghatározását, • az elkülönítés számviteli elszámolását és adatszolgáltatását. A MÁV Zrt-én belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzata az elkülönítési szabályzat alapján tevékenységekre elkülönített költségek, ráfordítások és bevételek esetében előírja: a tevékenységekhez tartozó külső és belső szolgáltatásokra történő gyűjtés illetve megosztás módját, a megosztáshoz rendelt teljesítményi adatok meghatározását és alkalmazását, a külső és belső szolgáltatások eredményének meghatározását, a belső szolgáltatások esetében a BTSZ szerint elszámolt díj és a piaci ár/tényleges önköltség közötti különbség meghatározását és elszámolását 4.5. Egyedi elszámolási típusok

Rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: − a jogszabályi rendelkezés alapján térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, melyet halasztott ráfordításként időbelileg el kell határolni, − a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, − behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, − ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, − véglegesen átadott pénzeszközök összegét. A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. A tevékenységek számviteli elkülönítésének elveit az elkülönítési szabályzat, az önköltségszámítás alapelveit az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt-én belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzata rögzíti a vasúti törvényben és ez elkülönítési rendeletben előírtak szerint az elkülönítendő tevékenységek

4.5.1. Belső elszámolás A MÁV Zrt-n belüli szervezetek egymás részére végzett szolgáltatásai: a) Belső teljesítmény elszámolási rendszerben (központilag) elszámolt szolgáltatások: a többször módosított 7/2007. számú Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata szerint megállapított elszámoló (transzfer) árak és a tényleges szolgáltatás mennyisége alapján meghatározott értékben havonta kerülnek a szervezetek között elszámolásra. A belső elszámolás keretében év végén a belső költségek és belső bevételek: ⇒ a Hálózati Üzletszabályzat szerinti vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások esetén nem változnak, ⇒ a profitorientált szolgáltatások (jelentős árbevételt elérő szolgáltatások) piaci ára és tervezett díja közül az alacsonyabb áron kerülnek elszámolásra, ⇒ a többi szolgáltatás esetében az éves utókalkuláció szerinti teljes önköltsége alapján kerülnek elszámolásra. b) Szervezeti egységek között közvetlenül megrendelt és elszámolt szolgáltatások: havonta közvetlen előállítási költségen kerülnek elszámolásra a megrendelő és szolgáltatást végző üzletági szervezet között.

12. szám


A központi irányítás általános költsége, ráfordítása és kapcsolódó bevétele az elkülönítési és önköltségszámítási szabályzatban előírt módon év végén kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek között. A belső szolgáltatások elszámolásának szabályait a számviteli politika részét képező számviteli elkülönítési szabályzatban határozzuk meg. 4.5.2. A külföldi vasutakkal egyenlegezett leszámolásokra vonatkozó szabályok A külföldi vasutakkal történő elszámolásokhoz kapcsolódóan az egyenlegezett leszámolások esetén a következőképpen járunk el: − a határforgalmi leszámolásoknál a MÁV Zrt-t megillető árbevételt illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés időszakára számoljuk el. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról d) 2007. évi CVI. Törvény az állami vagyonról e) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről f) 50/2007. (IV.26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről g) 20/2007. (VIII.24. MÁV Ért.28.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek 2007. évi számviteli elkülönítési szabályzatáról h) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok i) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról j) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól k) 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH Az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről

699

l) 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Szabályzatáról m) 22/2007. (IX.7. MÁV Ért.30.) PÁVIGH számú utasítás a MÁV Zrt. hatályos számlarendjéről n) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról o) 7/2007. (IV.13. MÁV Ért.14.) PÁVIGH sz. utasítás – Belső Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat p) 5/2006. (I.27. MÁV Ért.4.) PVH számú utasítás a számviteli szolgáltatás átszervezése miatt bekövetkező pénzügyi és számviteli folyamat változásokról 5.2. Módosítások: – 5.3. Megszüntetések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 17/2007. (VI.22. MÁV Ért.23.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK: Az utasítás rendelkezései először a 2008. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. 7. MELLÉKLETEK: – Heinczinger István s. k. vezérigazgató

19/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Egészségmegőrző Programjának működtetéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Jelen utasítás célja, hogy az Egészségmegőrző program működésének eljárási rendjét szabályozza. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az Utasítás személyi hatálya: Az Utasítás 1. sz. mellékletében meghatározott, a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő – a 14/1985./XI.30.) KM sz. rendelet szerinti – ún. csoportba sorolt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki.

700


2.2. Az utasítás időbeli hatálya: Az utasítás 2008. január 1-től 2008. december 31-ig hatályos. 2.3. Felelősség: Az Utasítás kidolgozásáért, karbantartásáért és működtetéséért felelős az Egészség-, Biztonság és Környezetvédelmi Osztályvezető.

12. szám

– szükség esetén – orvosi javaslatra – igénybe veszi a fizio- és balneoterápiás kezeléseket, – intézeti összegző szakmai véleményt, javaslatot átadja a háziorvosának/üzemorvosának. 4.4. A Programban történő részvétel feltétele: 4.4.1. A Program igénybevételére jogosult munkavállalók a 4.4.2. pontban foglaltak kivételével az évi rendes szabadság terhére vállalják a részvételt.

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A fogalmak külön magyarázatot nem igényelnek.

4.4.2. A KSZ 45. § alapján az utazószolgálatot ellátó munkavállalók részére biztosított rendkívüli szabadság terhére is igénybe vehetik a Programot.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.5. A munkavállalók kiválasztása 4.1. Egészségmegőrző Program célja: 4.5.1. Jelentkezés Az Utasítás 1. sz. mellékletében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók: – egészségének és munkavégző képességének megőrzése, – a megbetegedések megelőzése, – a szűrési program alapján kimutatott esetlegesen kialakuló betegségek korai stádiumának felismerése, – a riziko-faktorok meghatározása. 4.2. A Program tartalma: A Program a következőket tartalmazza a rehabilitációs célú, fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézetekben: – a komplex egészségügyi szűrési programot (4. sz. melléklet), – az elvégzett vizsgálatok alapján a betegségek és a riziko-faktorok meghatározását, – felvilágosító előadások, tréningek megtartását (életmód, helyes táplálkozás, diétás tanácsadás, tréning, gyógytorna), – az egészségi állapotra vonatkozó összegző szakorvosi véleményt, – orvosi beutaló, reumatológiai szakrendelés javaslata alapján fizio- és balneoterápiás kezelés igénybevételét, – 7 napos (6 éjszaka) teljes ellátást/napi háromszori étkezés és szállás). 4.3. A munkavállalói együttműködési kötelezettség tartalma: – önkéntesen vállalja a Programban történő részvételét éves rendes szabadsága terhére, – együttműködik a foglalkozás-egészségügyi orvossal az egyénre szóló és egészségi állapotának megfelelő intézeti profil meghatározása érdekében, – részt vesz a szűrővizsgálatokon és a felvilágosító előadásokon, tréningeken,

A munkavállaló (1 sz. mellékletben felsorolt munkakörökben foglalkoztatottak) részvételi szándékát a 2. sz. melléklet szerinti „Igénybejelentő lap”-on kezdeményezi, melyet a 3. sz. melléklet szerinti Mozgásszervi és Kardiológiai Protokoll kérdőívvel együtt postai úton lakcímére kap meg 2008. április 30-ig. A Protokoll kérdőívet – a megfelelő intézeti profil kiválasztása érdekében – a munkavállaló kérésére a foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki és tesz javaslatot az intézeti ellátásra (kizárólag egy típusura). A javasolt intézetet a foglalkozás-egészségügyi orvos az igénybejelentő lapon aláírásával igazolja. Orvosi záradék és pecsét nélkül az igénybejelentés érvénytelen! Figyelem: A 2007-ben leadott, de nem teljesített igényeket 2008-ban meg kell ismételni! 4.5.2. Jelentkezési határidő A munkavállaló a kitöltött és aláírt „Igénybejelentő lap”-ot megküldi a humánpartnernek záradékolásra, a munkáltatói jogkörgyakorlónak aláírásra. A kiállított protokoll kérdőívet a munkavállaló a javasolt intézetbe viszi magával. Jelentkezési határidő: 2008. május 15. 4.5.3. A munkáltatói jogkörgyakorló záradéka A humánpartner a megfelelően kitöltött „Igénybejelentő lap”-ot záradékolja és a munkáltatói jogkör gyakorló aláírását követően a területi jelentkezéseket összesítve elküldi az Egészség-, Biztonság és Környezetvédelmi Osztály (a továbbiakban EBKO) részére, 1062 Budapest Andrássy út 73-75. (Az EBKO a beérkezett igénybejelentőket, az elutasított igénybejelentéseket is nyilvántartásba veszi) Határidő: 2008. május 21.

12. szám


4.5.4. Döntés a kapacitás elosztásáról Az intézetek 2008. évi felhasználható kapacitásáról és a turnusok beosztásáról az EBK Osztály ad tájékoztatást a Kompenzációs terület részére. Határidő: 2008. január 01. A MÁV Zrt. 7 napos ellátás igénybevételét biztosítja térítésmentesen rehabilitációs célú fekvőbeteg ellátást nyújtó intézetekben. Az elhelyezés 2 és 4 ágyas (2x2 ágyas apartman) – egy szobában azonos neműek – fürdőszobás szobákban történik. Az EBK Osztály a kapacitás elosztásánál elsősorban azokat a munkavállalókat osztja be a turnusokba, akik az elmúlt három évben nem vettek részt a programban. A programban az elmúlt három évben részt vett munkavállalók jelentkezése a fennmaradó kapacitások elosztásánál vehetők figyelembe. A program működtetéséért felelős EBKO dönt a kapacitás elosztásáról a munkavállalói igények és a javaslatok figyelembevételével. Elbírálási határidő: 2008. május 27. 4.5.5. A munkavállaló értesítése Az EBKO a döntésről 2008. május 30-ig értesíti a munkavállalót nevére szólóan, a szolgálati egységéhez eljuttatott „B” posta útján, valamint értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját., valamint a humánpartnert. A humánpartner a turnusbeosztást – vezényelt munkakör esetén – megküldi a vezénylőtisztnek. 4.5.6. A munkavállaló kötelezettsége A munkavállalónak a turnusbeosztás kezdete előtt egy hónappal az elfogadást vissza kell igazolnia a kiértesítő levélben megadott bármely mód egyikével. (Kivéve, akik 2008. május 23. és 2008. június 30. között kerültek be-

701

osztásra.) A visszaigazolást az EBKO-nak kell megküldeni. Lemondás a turnus kezdete előtt két héttel korábban, kizárólag írásban (5. számú melléklet szerint) lehetséges. A lemondó nyilatkozatot az EBKO-nak kell megküldeni. Amennyiben a munkavállaló a programban önhibájából nem vesz részt, és ezt két héttel korábban nem jelzi, részkártérítés címén a lefoglalt szállás költsége a munkavállalót terheli. Részkártérítés fizetési kötelezettség alól mentesül az a munkavállaló, aki önhibáján kívül eső ok miatt (hozzátartozó halála, betegség, elemi csapás, stb.) távolmaradását hitelt érdemlően igazolja. 4.5.7. A munkáltatói kötelezettség: A munkáltató köteles az értesítésben megadott időpontra a munkavállaló részére szabadságot biztosítani. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 14/1985./XI.30.) KM sz. rendelet A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás 2008. január 01-én lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 7.1. Munkakörök listája 7.2. Igénybejelentő Lap 7.3. Protokoll kérdőív 7.4. Szűrési program 7.5. Lemondó nyilatkozat Heinczinger István s. k. vezérigazgató

702


12. szám

1. sz. melléklet Az Egészségmegőrző Programban résztvevő munkakörök szervezeti bontásban (2008. év) Pályavasúti Üzletág akkumulátor kihordó, telepkezelő, állomási betanított munkás, beosztott mester, mester, biztosítóberendezési lakatos, biztosítóberendezési műszerész, biztosítóberendezési betanított munkás, egyéb vasúti járművezető, forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, külsős, naplózó, rendelkező, táblakezelő) forgalmi vonalirányító, főpályamester, gurításvezető járműszerelő, általános karbantartó (Gyermekvasút, Balatonfenyves) kábel és hálózatszerelő, kitérő lakatos, kocsirendező, vonali kocsirendező mozdonyvezető (Gyermekvasút), munkavezető (előmunkás), pályamester pályamunkás (szak- és betanított munkás)

sarus, távközlő műszerész, távközlő betanított munkás, tengelyátszerelő, térfőnök, tolatásvezető, vonali tolatásvezető ügyeletes tiszt, vágányféklakatos, váltókezelő, váltótisztító, vezető váltókezelő, vonalgondozó, vonat fel- és átvevő, Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység

hegesztő-, lángvágó (Sátoraljaújhely Bontótelep) hegesztő-, lángvágó betanított munkás (Sátoraljaújhely Bontótelep) darukezelő nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, darukötöző (Sátoraljaújhely bontótelep)

12. szám 2. sz. melléklet


703

704 3. sz. melléklet


12. szám

12. szám


705

706


12. szám

4. sz. melléklet SZŰRÉSI PROGRAM 1. Biológiai és fiziológiai paraméterek felvétele (testsúly, testmagasság, vérnyomás, pulzusszám, stb.) 2. Betegségelőzmények kikérdezése, kérdőíves felmérés 3. Belgyógyászati vizsgálat 4. Részletes mozgásszervi vizsgálat 5. Elektrokardiogram készítése 6. Laboratóriumi vizsgálatok: Vérkép Süllyedés Vizelet rutin Vércukor Se-bilirubin GOT GPT Gamma GT ALP Se-creatinin Cn Koleszterin HDL – koleszterin TGC Se-húgysav 7. Fentiek alapján betegségek és riziko faktoraik meghatározása. 8. Mozgásszervi státusznak, munkakörnek megfelelő gyógytorna betanítása. 9. A kimutatott mozgásszervi betegségek anatómiai és élettani hátteréről, gyógyításáról felvilágosító előadás tartása. 10. Életmódi és diétás tanácsadás, testtömeg index számítás az elhízott, ill. mozgásszegény életmódú vendégeink számára. 11. Dohányzás leszoktatást segítő felvilágosító előadás, tréning. 12. A tartózkodás végén összefoglaló szakorvosi jelentés készítése.

12. szám 5. sz. melléklet


707

708


12. szám

Egyéb közlemények Helyesbítés A MÁV Értesítő 10. számában megjelent 15/2009. (IV. 11. MÁV Ért. 10.) VIG. sz. utasítás 1. sz. melléklet 4. bekezdésének második mondata helyesen az alábbi: „A nyugdíj törvény szerint 2009-től a 62. életév betöltésénél legfeljebb 3 évvel alacsonyabb életkorban, 59 éves életkortól lesznek jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra a nők, 2 évvel alacsonyabb életkorban, 60 éves életkortól a férfiak, ha 40 év szolgálati idővel rendelkeznek.”

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3654 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Németh Anikó. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

12. szám 123. évfolyam május 2. TARTALOM

Recommend Documents