28. szám 123. évfolyam november 21. TARTALOM

28. szám

123. évfolyam

2008. november 21.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 38/2008. (XI. 21. MÁV Ért. 28.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak a munkáltató által elrendelt átirányítások egységes kezeléséről és elszámolásáról .......... 1645 39/2008. (XI. 21. MÁV Ért. 28.) sz. VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak belföldi kiküldetésének és a telephelyen kívüli munkavégzésének rendjéről ............. 1656

Egyéb közlemények A MÁV Zrt. Szabványügyi Központ közleményei..................... 1661 Elveszett felügyeleti igazolvány érvénytelenítése ...................... 1661

Utasítások 38/2008. (XI. 21. MÁV Ért. 28.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak a munkáltató által elrendelt átirányítások egységes kezeléséről és elszámolásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. munkavállalóinak a munkáltató egyoldalú utasítása által elrendelhető átirányítások egységes szabályozása, és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályok meghatározása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére.

2.2. Az utasítás időbeli hatálya A jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő közzététele napján lép hatályba. 2.3. Felelősség A jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatója, végrehajtásáért a MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlói, a Humánszolgáltató Szervezet vezetője és a humánpartnerek felelősek. 3.0 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A fogalmakat az Munka Törvénykönyve, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés fogalmainak megfelelően kell értelmezni.

1646

A MÁV Zrt. Értesítője

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az átirányítás főbb szabályai és egyes típusai 4.1.1. Az átirányítás egyes típusai Átirányítás keretében végez munkát a munkavállaló, ha a munkáltató működésével összefüggő okból kiadott utasítása alapján ideiglenesen a.) az eredeti munkaköre szerinti feladatai helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, (Mt.83/A.§ (5) bek.) b.) az eredeti munkaköre szerinti feladatai ellátása mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el úgy, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama elkülöníthető (Mt. 83/A.§ (6)bek.) c.) az eredeti munkaköre szerinti feladatai ellátása mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el úgy, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem elkülöníthető [helyettesítés (Mt. 83/A.§ (7) bek.)] Az átirányítás nélkülözhetetlen fogalmi eleme az Mt. 83/A.§ (1) bekezdése szerint az, hogy a munkavállaló az eredeti munkaköre mellett vagy ahelyett más munkakörbe tartozó feladatokat lásson el. A más munkakör megítélése szempontjából a munkavállaló egyéni munkaköri leírása az irányadó. Amennyiben tehát az elvégzendő feladatot, az adott konkrét tevékenységet tartalmazza a munkavállaló saját munkaköri leírása is, az átirányítás felmerülésének lehetősége fogalmilag kizártnak tekinthető. A munkakör tényleges tartalmát a munkáltató által kiadott munkaköri leírás határozza meg. A munkaköri leírásban szereplő feladatok nem térhetnek el érdemben a munkakör jellegétől, amelyet az általános munkaköri leírás gyűjteményben foglalt munkaköri leírások határoznak meg.

28. szám

A 66. munkanap átirányítás teljesítése után a további átirányítás a 2. számú melléklet szerinti megállapodás megkötésével lehetséges. A 4.1.1. c) pontban meghatározott helyettesítés elrendelésére a 3. számú melléklet szerinti iratminta felhasználásával van lehetőség. A 66. munkanap helyettesítés teljesítése után a további helyettesítésre a 4.számú melléklet szerinti megállapodás megkötésével van mód. 4.3. Az átirányítás időtartama Az átirányítás időtartama jelenleg naptári évente legfeljebb 66 munkanap lehet. [KSz 58/A.§ 1. pont) Egy munkanap átirányításnak minősül az, ha az átirányítás keretében végzett munka az adott naptári napon belül a négy óra időtartamot meghaladja. [KSz 58/A 7. pont] Az átirányítás várható időtartamát – naptárilag vagy más alkalmas módon – az elrendelésben közölni kell a munkavállalóval. A 66 munkanapnál nagyobb mértékű, de legfeljebb 110 munkanap átirányítás elrendelésére helyi függelék ezt lehetővé tevő rendelkezése, vagy a munkáltató és a munkavállaló ilyen tartalmú megállapodása alapján kerülhet sor. A helyi függelékben illetve a felek eseti megállapodásában egyidejűleg a díjazás mértékét is rögzíteni kell a KSz. 58/A. § 3. pontjában rögzített 20, illetve 30%os minimumérték figyelembevételével. (A helyi függelék megengedő és az irányadó díjazást is meghatározó rendelkezése esetén az elrendelés a munkáltató által egyoldalúan történhet, míg a felek ilyen tartalmú eseti megállapodását az 3. számú melléklet szerint kell megkötni.)

4.2 Az átirányítás elrendelésének szabályai 4.4. Az átirányítás díjazása Az átirányítást minden esetben írásban kell elrendelni. [KSz. 16.§ b) pont] Az elrendeléskor figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltató ezen intézkedése ne okozzon a munkavállalónak aránytalan sérelmet, különösen a beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel. A munkavállaló a fentiek miatt jogosult jogorvoslatot kezdeményezni, azonban a munkáltatói intézkedés végrehajtására nézve az nem halasztó hatályú. Az átirányítást minden esetben az 1. számú melléklet szerinti iratmintával kell elrendelni, amennyiben nem a 4. 1.1.c.) pontban meghatározott helyettesítés elrendeléséről van szó.

A 4.1.1 pont a) pontja szerinti átirányítás teljesítése esetén a munkavállalót a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de annak mértéke nem lehet kevesebb az adott időtartamra – az Mt. 152. §. (1) – (10) bekezdése szerint számítottan – járó átlagkereseténél. [Mt. 83/A.§ (5) bek.] A 4.1.1 pont b) pontja szerinti átirányítás teljesítése esetén a munkavállalót az előzőekben meghatározott mértékű díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg. [Mt. 83/A.§ (6) bek.] A fentieken túlmenően az átirányítás időtartamára a munkavállalót – mindkét esetben – megilleti személyi

28. szám


alapbére 10%-ának megfelelő külön díjazás is. [KSz. 58/A. § 2. pont] Ez a külön díjazás a 66 munkanapot meghaladó további átirányításra kötött megállapodás esetében a 67-88 munkanap között legalább 20%-os mértéket, míg a 89110 munkanap között legalább 30%-os mértéket kell elérnie. [KSz. 58/A. § 3. pont] 4.5 A helyettesítés díjazása A 4.1.1 pont c) pontja szerinti átirányítás (helyettesítés) teljesítése esetén a munkavállalót – a munkabérén felül – helyettesítés díj illeti meg, az átirányítás (helyettesítés) alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével. [Mt. 83/A.§ (7) bek.] A helyettesítési díj mértékét az elrendeléssel egyidejűleg a munkáltatónak kell megállapítania úgy, hogy annak mértéke nem lehet kevesebb a helyettesített munkavállaló személyi alapbérének 15%-ánál, de amennyiben a helyettesítést több munkavállaló végzi el, a helyettesítési díjak összege ekkor sem lehet több a helyettesített munkavállaló személyi alapbérének 50%-ánál. [KSz, 58.§ 3. pont] (Ha a helyettesített munkavállaló személyi alapbére nem állapítható meg, akkor a számítás alapját az adott szervezeti egységnél hasonló munkakört betöltő munkavállalók személyi alapbérének átlaga adja meg. [KSz 58.§ 3. pont]) 4.6. Eljárási rend az átirányításért (ide nem értve a helyettesítést) járó díjazás elszámolásánál Az SAP a beállított algoritmus alapján, az átirányítás díjazási szabályainak alapulvételével megvizsgálja, hogy a ténylegesen végzett munka díjazása (az arra irányadó személyi alapbér alapulvételével) vagy a munkavállaló átlagkeresete a kedvezőbb (nagyobb összegű) a munkavállalóra nézve és ezt figyelembe véve történik az elszámolás. A ténylegesen végzett munkáért járó díjazás alapjául szolgáló személyi alapbért az alábbiak szerint kell megállapítani. ¾ A díjazást azon munkakörre vonatkozó személyi alapbér figyelembevételével kell megállapítani, amelybe a munkavállalót átirányították. ¾ Ha ez a munkakör nincs betöltve, vagy több munkavállaló is tölt be ilyen munkakört, akkor az adott szervezetben, adott munkakörben dolgozó munkavállaló(k) személyi alapbérének átlagát kell figyelembe venni, az SAP lekérdezési programjának segítségével.(általános bér és időadat lekérdező --> MAV_ATIRANYITAS_ ATLAG). A lekérdezés magasabb hierarchia szint átlagának képzésére is képes.

1647

¾ Amennyiben a MÁV Zrt. szervezetében sincs hasonló végzettségű és munkakörű munkavállaló, akkor a munkavállaló az átirányítás időtartamára legfeljebb az adott munkaköri kategória minimumértékének 120%-át kaphatja meg. A konkrét mértéket a munkáltatói jogkörgyakorló határozza meg. 4.6.1. A fentiekben meghatározott módon megállapított (képzett) személyi alapbért kell az átirányítás alatt ténylegesen teljesített munkavégzés díjazásának alapjául tekinteni. 4.6.1.a) A munkavállaló az átirányítás időtartamára vonatkozó átlagkeresetére jogosult, amennyiben az magasabb, vagy azonos mértékű mint a ténylegesen végzett munka alapján kiszámított díjazás. 4.6.1.b.) A munkavállaló a ténylegesen végzett munka alapján járó díjazásra jogosult amennyiben a ténylegesen végzett munkáért járó díjazás mértéke meghaladja a munkavállaló átlagkeresetét. Az előző pontok egyike alapján meghatározott díjazás mellett a feladott idő adatok alapján automatikusan képződik a KSZ 58/A. §. 2. pontja szerint az átirányított munkavállaló személyi alapbérének további 10%-a.. Hasonlóan módon képződik a 66, vagy 88 munkanapot meghaladó átirányítás esetén- az átirányított munkavállaló személyi alapbérének további 20%, illetve 30%-a, feltéve, hogy a helyi függelék vagy a felek megállapodása nem határozott meg ennél magasabb mértéket. 4.7. Eljárási rend a helyettesítésért járó díjazás elszámolásánál A munkáltató által a 4.5. pontban foglaltak alapján megállapított helyettesítési díjat kell a munkavállaló részére folyósítani a saját munkabérén felül. 4.8. Az átirányítással kapcsolatos feladatok A munkáltatói jogkörgyakorló – amennyiben a működésével kapcsolatban felmerült ok indokolja – meghatározza az átirányítás paramétereit (kit, milyen időtartamra, milyen munkakörbe), majd elrendeli az átirányítást. Amennyiben az átirányítás igénye a következő havi vezénylés elkészítésének időpontjáig (megelőző hónap 23.-ig) ismertté válik, az illetékes humánpartner segítséget nyújt az átirányítást elrendelő okmány elkészítésében. Hó közben szükségessé váló esetekben a az értesítést a munkáltatói jogkör gyakorló – vagy megbízottja – készíti el. Az értesítést három példányban kell elkészíteni. 1 példányt a munkavállalónak a másolati példányon történő átvétel elismertetése mellett kell az átirányítás elrendelé-

1648


sekor átadni, egy példányt az időadat közlő részére kell továbbítani, egy példányt az illetékes humánpartnerhez kell eljuttatni. Az időadat-közlő és a humánpartner példányát hó közben lehetőleg folyamatosan, legkésőbb a hónap utolsó munkanapján 12 óráig kell átadni. ¾ A humánpartner a rendelkezésére álló átirányítást elrendelő okmány adatai alapján megvizsgálja, hogy a ténylegesen végzett díjazás alapjául szolgáló alapbér, vagy a munkavállaló besorolás szerinti alapbére magasabb. Amennyiben a ténylegesen végzett díjazás alapjául szolgáló alapbér magasabb a két alapbér közötti különbözetet kiszámolja. A kiszámított (arányosított) bérkülönbözeteket 10 naponta, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján 10.00.-ig az érintett munkavállalók szolgálati helye, neve, törzsszáma, az átirányítással betöltött munkakör és a bérkülönbözet feltüntetésével készített listán az illetékes időadat-közlő részére aláírásával ellátva eljuttatja ¾ Az időadat-közlő az átirányításról készült értesítőket, az alapbér különbözeteket tartalmazó kimutatást, valamint az ezek alapján kitöltött csoportos adatközlőt, az időadatlapot megküldi az időadat-rögzítőnek. ¾ Az időadat-rögzítő a hozzá eljuttatott idő adatlapon közölt átirányítást rögzíti az SAP rendszerben a havi időadatokkal együtt, valamint a csoportos adatközlőt továbbítja a Humán Szolgáltatás BO-hoz a bizonylatok másolatával együtt.

28. szám

¾ A jövedelem elszámoló a hozzá beérkező adatokat rögzíti a SAP rendszerben a beérkezett csoportos adatközlő alapján, és a bérszámfejtéskor folyósításra kerül az összeg. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti minden, korábban e tárgyban kiadott normatív-, vagy munkautasítás. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás a MÁV Értesítőben történő közzététele napjától lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Átirányítás elrendelése 2. számú melléklet: A 66. munkanap átirányítás teljesítése után a további átirányításra vonatkozó megállapodás 3. számú melléklet: Helyettesítés elrendelése 4. számú melléklet: A 66 munkanapon felüli helyettesítés után további helyettesítésre vonatkozó megállapodás Heinczinger István s. k

vezérigazgató

28. szám


1649

1.sz.melléklet 1.sz.melléklet

SZERVEZETI EGYSÉG Gy………………../200

.

Értesítés Tárgy: Átirányítás elrendelése Név: Munkakör: Törzsszám: Értesítem, hogy ……….. év …… .hó ……… napjától kezdĘdĘen ideiglenesen, elĘreláthatólag …….. munkanapra (azaz ……….. év …… .hó ……… napjáig.) az Mt. 83/A §. alapján jelenlegi munkakörének ellátása mellett / helyett1 átirányítom Önt a ……………………. (szervezeti egység) …………… munkakörébe. Az átirányítás tényleges idĘtartamára Önt - az Mt. 83/A. §.szerint - a ténylegesen elvégzett munka alapján, az átirányított munkakörhöz tartozó magasabb személyi alapbérrel elszámolt díjazás, és az Ön átlagkeresete különbözetének megfelelĘ bérkiegészítés is megilleti, amennyiben az átirányítás során végzett munkáért járó díjazás meghaladja az Ön átlagkeresetét. EllenkezĘ esetben Ön idĘarányosan a saját átlagkeresetére jogosult. Az átirányítás tényleges idĘtartamára Önt – az elĘzĘek szerinti díjazáson túl - a KSZ 58/A §. 2. pontja alapján külön díjazásként a személyi alapbérének 10 (tíz) %-a is megilleti. A megjelölt idĘtartam esetleges meghosszabbítása a MÁV ZRt. Kollektív SzerzĘdése 58/A §. 3. pontja alapján a KSZ helyi függelékének rendelkezése, vagy a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodása alapján történhet. Az átirányítás leteltét követĘen munkaszerzĘdése szerinti munkahelyén és munkakörében köteles a munkáját folytatni. Intézkedésemre az ideiglenesen ellátott munkakörre vonatkozóan ………………………… …………………………… ………………………………………………… miatt kerül sor. A jelen intézkedéssel szemben annak kézhezvételétĘl (kézbesítésétĘl) számított 15 napon belül a munkáltatónál egyeztetést kezdeményezhet [KSz 84.§ (2)].

1

a megfelelĘ alkalmazandó

1650


Egyeztetés kezdeményezése esetén – megállapodás alapján – békéltetĘ igénybevételére van lehetĘség (Mt.199/A § és KSz 84/A §). Az egyeztetés kezdeményezése, illetve a békéltetĘ igénybevétele a bírósági eljárás megindítására vonatkozó jogosultságot, valamint a kereset elĘterjesztésére az Mt. 201.-202. §ában meghatározott határidĘt nem érinti. Bírósági eljárás kezdeményezése esetén a keresetet a kézhezvételtĘl (kézbesítéstĘl) számított 30 napon belül a(z)……………………………Munkaügyi Bíróságnál lehet elĘterjeszteni. A kereset benyújtásának az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. Amennyiben az átirányítás alapján végzett munkáért járó díjazás mértékét vitatja, a munkaügyi jogvitát az elévülési idĘn (3 éven) belül jogosult megindítani. ……………………., ……. év …….. hó ……… napján

……………………………………………… Munkáltatói jogkörgyakorló munkaköre

Átvettem: ……………………., ……. év …….. hó ……… napján …………………………………… munkavállaló

28. szám

28. szám


1651


SZERVEZETI EGYSÉG Gy……………../200 .

MEGÁLLAPODÁS amelyet megkötöttek alulírott helyen és idĘben egyfelĘl a MÁV ZRt. (…………………………….………………………), mint munkáltató – a továbbiakban munkáltató -, másfelĘl ……………………………………..……….., ………………… …………………………………………………………….. alatti lakos, mint munkavállaló – a továbbiakban munkavállaló - között az alábbiak szerint. 1. Felek megállapítják, hogy a munkavállaló a jelen naptári év folyamán már az Mt. 83/A.§-a és a MÁV Zrt. Kollektív SzerzĘdésének (KSz) 58/A.§-a alapján összesen 66 munkanap átirányítást teljesített a munkáltató egyoldalú utasítása alapján. 2. A KSz 58/A.§ 3.pontja alapján a felek abban állapodnak, hogy a munkavállaló tudomásul veszi a további átirányításának elrendelését az alábbiakban meghatározott feltételekkel azzal, hogy a díjazást a munkanapok növekedésének arányában a felek …. %-ban határozzák meg. 3. Az átirányítás idĘtartamára, . év .hó . napjától kezdĘdĘen ideiglenesen, elĘreláthatólag ……… munkanapra2 (azaz ……. év …….. hó …….napjáig) az Mt. 83/A §. alapján jelenlegi munkakörének ellátása mellett (helyett3) ellátja ……………………. (szervezeti egység) …………… munkakörét. 4. Az átirányítás leteltét követĘen a munkavállaló munkaszerzĘdése munkahelyén és munkakörében köteles a munkáját folytatni.

szerinti

5. Az átirányítás ellátására az ideiglenesen ellátott munkakör jelenlegi ……………………………………………………………………… miatt kerül sor. …………………, ……. év …….. hó …… napján

……………………………………. munkáltató

2 3

…………………………………. munkavállaló

a már teljesített 66 munkanapon felül legfeljebb további 44 munkanapra terjedhet ki a megállapodás a megfelelĘ alkalmazandó

1652


28. szám


SZERVEZETI EGYSÉG Gy………………../200

.

Értesítés Tárgy: Helyettesítés elrendelése Név: Munkakör: Törzsszám: Értesítem, hogy ……….. év …… .hó ……… napjától kezdĘdĘen ideiglenesen, elĘreláthatólag …….. munkanapra (azaz ……….. év …… .hó ……… napjáig.) az Mt. 83/A §. és a MÁV ZRt. Kollektív SzerzĘdés 58. §. alapján jelenlegi munkakörének ellátása mellett megbízom Önt a ………………………...…………… munkakör ellátásával. Az elvégzendĘ feladatokat a csatolt munkaköri leírás tartalmazza. A feladat ellátására ……………………………………………………………………………… miatt kerül sor. A helyettesítés idĘtartama alatt – a saját munkabérén felül - …………….. Ft, azaz ……………………………………………… forint – illeti meg, melynek kifizetése havonta utólag, a munkáltatónál szokásos bérfizetési napon esedékes. A helyettesítés idĘtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója változatlan. A jelen intézkedéssel szemben annak kézhezvételétĘl (kézbesítésétĘl) számított 15 napon belül a munkáltatónál egyeztetést kezdeményezhet [KSz 84.§ (2)]. Egyeztetés kezdeményezése esetén – megállapodás alapján – békéltetĘ igénybevételére van lehetĘség (Mt.199/A § és KSz 84/A §). Az egyeztetés kezdeményezése, illetve a békéltetĘ igénybevétele a bírósági eljárás megindítására vonatkozó jogosultságot, valamint a kereset elĘterjesztésére az Mt. 201.-202. §ában meghatározott határidĘt nem érinti.

28. szám


Bírósági eljárás kezdeményezése esetén a keresetet a kézhezvételtĘl (kézbesítéstĘl) számított 30 napon belül a(z)……………………………Munkaügyi Bíróságnál lehet elĘterjeszteni. A kereset benyújtásának az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. Amennyiben a helyettesítés alapján végzett munkáért járó díjazás mértékét vitatja, a munkaügyi jogvitát az elévülési idĘn (3 éven) belül jogosult megindítani.

……………………., ……. év …….. hó ……… napján

……………………………………………… Munkáltatói jogkörgyakorló munkaköre

Átvettem: ……………………., ……. év …….. hó ……… napján …………………………………… Munkavállaló

1653

1654


28. szám


SZERVEZETI EGYSÉG Gy……………../200 .

MEGÁLLAPODÁS amelyet megkötöttek alulírott helyen és idĘben egyfelĘl a MÁV ZRt. (…………………………….………………………), mint munkáltató – a továbbiakban munkáltató -, másfelĘl ……………………………………..……….., ………………… …………………………………………………………….. alatti lakos, mint munkavállaló – a továbbiakban munkavállaló - között az alábbiak szerint. 6. Felek megállapítják, hogy a munkavállaló a jelen naptári év folyamán már az Mt. 83/A.§-a és a MÁV Zrt. Kollektív SzerzĘdésének (KSz) 58. és 58/A.§-ai alapján összesen 66 munkanap helyettesítést teljesített a munkáltató egyoldalú utasítása alapján. 7. A KSz 58/A.§ 3.pontja alapján a felek abban állapodnak, hogy a munkavállaló tudomásul veszi a további átirányításának elrendelését az alábbiakban meghatározott feltételekkel. 8. Munkavállaló ……….. év …… .hó ……… napjától kezdĘdĘen ideiglenesen, elĘreláthatólag …….. munkanapra4 (azaz ……….. év …… .hó ……… napjáig.) az Mt. 83/A §. és a MÁV ZRt. Kollektív SzerzĘdés 58. §. alapján jelenlegi munkakörének ellátása mellett ellátja …………………….. munkakört is, azonban a két munkakör ellátására fordított idĘtartam nem különíthetĘ el 9. Az elvégzendĘ feladatokat a csatolt munkaköri leírás tartalmazza. A feladat ellátására …………………………………………………………………… miatt kerül sor. 10. A helyettesítés idĘtartama alatt – a saját munkabérén felül, figyelemmel a KSz 58.§ 3. pontjában foglaltakra is …………….. Ft, azaz ……………………………………………… forint – illeti meg, melynek kifizetése havonta utólag, a munkáltatónál szokásos bérfizetési napon esedékes.

4

a már teljesített 66 munkanapon felül legfeljebb további 44 munkanapra terjedhet ki a megállapodás

28. szám


1655

11. A helyettesítés idĘtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója változatlan.

…………………, ……. év …….. hó …… napján

……………………………………. munkáltató

…………………………………. munkavállaló

1656


39/2008. (XI. 21. MÁV Ért. 28.) sz. VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak belföldi kiküldetésének és a telephelyen kívüli munkavégzésének rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. munkavállalói részére elrendelt belföldi kiküldetés és a telephelyen kívüli munkavégzés rendszerének, költségei térítésének egységes szabályozása, továbbá a hatásköri, az ügyviteli és az eljárási szabályok meghatározása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt.-re, mint munkáltatóra, és a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba. 2.3 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság vezetője, végrehajtásáért az érintett munkavállalók, a MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlói, a Humánszolgáltató Szervezet vezetője és a Főkönyvelőségek Pénzügyi osztályvezetői a felelős. 3.0 FOGALOMMAGYARÁZAT Belföldi kiküldetés: A munkáltató gazdasági érdekből, ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót, de a munkavállaló ekkor is a munkáltató utasításai alapján végzi a munkáját [Mt. 105. § (1) bek.]. Állandó (szokásos) munkavégzési hely: A munkaszerződésben meghatározott munkavégzési hely (változó munkavégzési hely esetében szokásos munkavégzési helynek az a telephely minősül, ahol a munkáját a munkavállaló beosztása szerint végzi). Munkavégzési helynek minősül rendszerint a munkáltató földrajzilag körülhatárolható, összefüggő területe (telephelye). Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés: Szokásosan telephelyen kívül végzi a munkáját az a munkavállaló, aki rendszeres jelleggel, havi munkanapjainak (szolgálatainak) legalább egyharmad részében állandó munkavégzési helyén kívül teljesíti a munkaköri felada-

28. szám

tait. Ha a munkavállaló a munkáját szokásosan a telephelyen kívül végzi, állandó munkavégzési helynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. Ebben az esetben a munkavállaló nem teljesít kiküldetést. Változó munkavégzési hely: Változó munkahely esetén a munkahelyre vonatkozó szabályok szempontjából a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. A változó munkahely nem terjed ki szükségszerűen a munkáltató teljes működési területére, a felek a munkaszerződésben meghatározhatják annak terjedelmét. Változó munkahelyre történő alkalmazás esetén, a munkavállalóra irányadó telephelyet, valamint a foglalkoztatás területét is pontosan meg kell határozni. A munkaszerződés megkötésének helyét kell a telephelynek tekinteni, ha a munkaszerződés erre vonatkozóan nem rendelkezik. Utazási idő: Az az idő, amely alatt a munkavállaló a lakóhelyéről a munkáltató által elrendelt kiküldetési helyére megérkezik, illetve a kiküldetés helyéről a lakóhelyére visszaérkezik. Kiküldetési rendelvény: A kiküldetés elrendelésére és a felmerülő költségek elszámolására szolgáló bizonylat, amelyen a munkáltató elismeri a munkavállaló kiküldetésével kapcsolatban felmerülő kiadások jogosságát. Bizonylatként szolgál a kiküldetéssel kapcsolatban szükséges útielőleg és a felmerülő kiadások elszámolására. Az úgynevezett „zöld” – Nyilvántartólap a napidíjátalányban részesülők kiutazásáról, közlekedési és szállásköltségéről – nyomtatványon történik. Tételszáma 1-916-502-100 rsz. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. A kiküldetés mértéke: A KSz. 58.§.6. pontjában meghatározottak szerinti mértékű. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A rendszer jellemzői 4.1.1. A rendszer alapelvei ¾ Az 1992. évi XXII. tv a Munka törvénykönyvének 105. §-a alapján (a továbbiakban Mt.) belföldi kiküldetésnek minősül ha a munkáltató gazdasági érdekből, ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. Ennek feltétele, hogy

28. szám


a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. ¾ Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi. Ebben az esetben, a munkavállaló a munkakörének jellegzetessége miatt (pl. gépkocsivezető, mozdonyvezető, vonalgondozó, belső ellenőrök), nem teljesít kiküldetést. ¾ A kiküldetés várható, az egy munkanapot meghaladó (de legfeljebb az Mt. és a KSZ szerinti) időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. ¾ Az eltérő munkavégzési helyen munkavégzésre való kötelezés akkor is kiküldetésnek minősül, ha a munkavégzés azonos településen, közigazgatási területen történik. ¾ Kiküldetésnek minősül az is, ha a munkavállaló a munkáltató egyoldalú kötelezése alapján, szokásos munkavégzési helyén kívül értekezleten, oktatáson, tanfolyamon vagy továbbképzésen vesz részt. ¾ Változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló abban az esetben teljesít kiküldetést, amikor munkáját a munkaszerződésben meghatározott telephelyeken, illetve területen kívül teljesíti. ¾ A kiküldetés munkajogi korlátaira és költségeire tekintettel a hosszabb időtartamú tanulmányok folytatására – elsődlegesen – tanulmányi szerződést kell kötni a munkavállalóval. Ez esetben, a tanulmányokban való részvétel nem minősül kiküldetésnek. 4.1.2. Belföldi kiküldetésre kötelezhető munkavállalók A MÁV Zrt. valamennyi munkavállalója, aki nem esik a kiküldetés tilalma alá (4.3. pont). Ugyanakkor a munkavállaló körülményeire (személyi, családi, beosztás, végzettség, kor és más egyéb körülmények, stb.) figyelemmel, az egyoldalú munkáltatói utasítás nem okozhat aránytalan sérelmet a munkavállalónak. A munkavállalót ki kell oktatni az intézkedéssel szembeni jogorvoslati lehetőségről, a kereset benyújtásának azonban a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. 4.1.3. Belföldi kiküldetésre nem kötelezhető munkavállalók

1657

4.2. Általános eljárási szabályok 4.2.1 A kiküldetési idő (naptári nap) kiszámítása Ha a kiküldetés időtartama egy naptári napon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni (KSZ 58/A § 7.). Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt kiküldetések időtartamát össze kell számítani. Egy naptári éven belül a kiküldetés, illetve az átirányítás időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a száztíz munkanapot nem haladhatja meg. 4.2.2 A kiküldetés díjazása és elismert költségei Kiküldetés esetén – a felek eltérő megállapodása, illetve az Mt. eltérő rendelkezése hiányában – a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg. Kiküldetés esetén, a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és indokolt többletköltséget. A kiküldetést teljesítő munkavállaló Napidíjra jogosult, amelynek mértéke 500 Ft/nap (KSZ 62. §). A napidíjat a munkaidő-beosztás alapján munkanapok vagy szolgálatok szerint kell elszámolni. A napidíj megilleti a munkavállalót, ha a kiküldetés időtartama az adott napon a 6 órát eléri. A napidíjat akkor is el kell számolni, ha egy munkanapon (szolgálaton) belüli kiküldtetések időtartama összeszámítva érik el a 6 órát. (KSZ. 62. §. 3.) Szálloda igénybevétele esetén, – amennyiben a szállásdíj a kötelező reggeli árát is tartalmazza, – a napidíj öszszegét 20 százalékkal csökkenteni kell. Nem illeti meg a napidíj a munkavállalót, ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, vagy ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. 4.2.3. Az utazási idő kiszámítása

Az Mt. 105. § (3) bekezdése alapján más helységben (eltérő közigazgatási területen) végzendő munkára beleegyezése nélkül nem kötelezhető: • A nő terhessége megállapításától a gyermek 3 éves koráig, • A gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermek 3 éves koráig.

Az elszámolás alkalmazásakor egynapos kiküldetés esetén a visszaérkezési időadatból ki kell vonni az elindulási időadatot, a kapott eredményt pedig csökkenteni kell a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidejének (állandó nappalos munkavállaló esetén legalább a napi teljes munkaidő) időtartamával. Személygépkocsival történő utazás esetében az elindulástól-megérkezésig eltelt idő az utazási idő. Az útvonalat a munkáltató meghatározhatja, ha nem teszi, akkor a

1658


28. szám

munkavállaló jogosult meghatározni, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére figyelemmel, illetve a legrövidebb útvonal és a költségtakarékosság szem előtt tartásával.

A munkáltató köteles [az Mt. 105. § (8) bek.] megtéríteni a munkavállaló munkahelyen kívüli munkavégzésével összefüggő szükséges és indokolt többletköltségeit.

Tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén az utazási idő az az idő, amely a tömegközlekedési eszköz indulásától megérkezéséig tart, valamint az átszállással töltött idő. A tömegközlekedési eszköz megérkezésétől a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétől a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt idő.

4.3.2 A munkavállaló kötelezettségei a belföldi kiküldetéssel kapcsolatban

Több napos kiküldetés esetén a kiküldetés helyére és az onnan való hazautazás idejét – az utazással érintett napokon – külön kell számításba venni. Több napos, egybefüggő kiküldetés esetén, a kezdő napon a munkaidő kezdetéig, a kiküldetés utolsó napján pedig a munkaidő befejezésétől számított megérkezésig terjedő időtartam.

Az Szja tv 7. § szerint magánszemélynél nem kell bevételként figyelembe venni azt az összeget, amelyet a munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján utazási és élelmezési költségtérítés címen kap, feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a jogszabályokban meghatározott mértéket.

4.2.4. Az utazási idő díjazása Az Mt. (és a Kollektív Szerződés is) díjazni rendeli belföldi kiküldetés esetén azt az időtartamot is, amelyet a munkavállaló a beosztása szerinti napi munkaidején felül utazással tölt el. Az utazási időt naptári naponként külön kell számítani. Ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállaló az utazási időre személyi alapbérére jogosult [Mt. 105. § (7) bekezdése és KSZ 62. §. 5. pont.]. Rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében az Mt. 105. § (7) bekezdése alapján az utazási idők számításánál az eszmei munkaidőn kívüli időket kell figyelembe venni. Kötetlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatottak esetén az utazási idő nem számolható el. 4.3. A munkáltató és a munkavállaló kötelezettsége a belföldi kiküldetés elrendelésével és az azzal kapcsolatos költségek térítésével kapcsolatban 4.3.1 A munkáltatói jogkörgyakorló jogosítványai a belföldi kiküldetéssel kapcsolatban A munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályok maximális betartása mellett egyoldalúan írásban jogosult elrendelni a belföldi kiküldetést a munkavállaló részére. A munkáltató köteles az egy munkanapot meghaladó belföldi kiküldetésről előzetesen írásban értesíteni a munkavállalót. (1. számú melléklet)

A munkavállaló köteles a kiküldetés ideje alatt a munkáltató által megjelölt helyen, munkavégzés céljából, munkavégzésre alkalmas állapotban, megjelenni. 4.3.3 A költségelszámolás bizonylatolása

4.3.3.1. Étkezési költségtérítés Az élelmezési költségtérítésről szóló 278/2005. (XII.20) kormányrendelet alapján a kiküldetésben lévő munkavállalót az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) illeti meg. Az 500 Ft összegű napidíj az Szja tv. szerint igazolás nélkül elszámolható költség, olyan bevétel, amelynek a jövedelemtartalma igazolás nélkül is nullának tekintendő, az e fölötti rész pedig a magányszemély bevétele, illetőleg jövedelme. Az Szja tv. 69. § (1) f pontja szerint a kifizető által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó számlával igazolt étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel után a juttatót terheli a természetbeni juttatásra vonatkozó adókötelezettség. 4.3.3.2. Utazási és szállásköltség térítése A munkavállaló utazással járó szükséges és indokolt mértékű, igazolt költségeit teljes egészében téríteni tartozik a munkáltató. (BKV jegy, IC pótjegy, stb.). A munkavállaló a belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerülő szükséges és a kiküldetést elrendelő munkáltatói jogkörgyakorló által igazolt költségeiről (menetjegy, bérlet, IC pótjegy) köteles a MÁV Zrt. nevére szóló számát kérni, és az elszámoláskor a számlát bizonylatként leadni. A számlákon a munkavállalónak fel kell tüntetnie a saját nevét és a törzsszámát. – Menetrend szerinti tömegközlekedés igénybevétele: Amennyiben a munkavállaló a kiküldetéshez helyi és helyközi tömegközlekedési eszközt vesz igénybe, akkor a költség elszámolásához a MÁV Zrt. nevére szóló számla szükséges.

28. szám


– Szállásköltség: Amennyiben a munkavállaló a kiküldetéshez szállást bérel, akkor a költség elszámolásához a MÁV Zrt. nevére szóló számla szükséges. Az utazási és szállásköltségeknek a juttató nevére szóló számla ellenében történő megtérítése nem minősül adóköteles jutatásnak sem a magánszemélynél, sem a munkáltatónál. 4.4 A költségelszámolás módja – A munkavállaló: Az igazolt kiküldetési rendelvényt, és a felmerült és indokolt költségek elszámolását igazoló bizonylatokat, és számlákat leadja a kiküldetést elrendelő munkáltatói jogkörgyakorlónak, aki igazolja a kiküldetés teljesítését és az elszámolható költségeket. Az elismert bizonylatokat az érintett munkavállaló leadja az időadat közlőnek. Az indokolatlannak minősített költségeket tartalmazó bizonylatok igazolását a munkáltatói jogkör gyakorló megtagadja és azokat visszaszolgáltatja a munkavállalónak, aki egyet nem értése esetén az általános szabályok szerint, munkaügyi jogvitában érvényesítheti jogosnak vélt követelését. – Az időadat-közlő: a kiküldetési rendelvényt magánál tartja – amely az időalap elszámolásának alapbizonylata –, míg a számlák eredeti példányait megküldi a Központi Főkönyvelőségnek. A kiküldetés tényét, mint jelenlétet rávezeti az időszolgáltatási adatlapra, a számla-másolatokat csatolja a csoportos béradatközlőhöz és eljuttatja azt az idő-ügyintézőhöz. Az idő-ügyintéző a költség elszámoláshoz szükséges számla másolatokat továbbítja a Back Office illetékes jövedelemelszámoló munkatárs részére. A jövedelemelszámoló: • Amennyiben 500 Ft-ot meghaladó napidíj került kifizetésre, a fölöttes részt összevonandó jövedelemként kezeli.

1659

• rögzíti a – munkáltatói jogkör gyakorló által jóváhagyott – csatolt számla másolatok alapján a munkavállaló szükséges és indokolt többletköltségeit, és azt lehetőség szerint a tárgyhavi munkabérrel együtt kell kifizetni. – A Központi Főkönyvelőség: • A számlákat rögzíti és a szükséges adóelszámolásokat (levonható Áfa, természetbeni juttatás) elvégzi. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével az eddig, ebben a tárgyban kiadott munkautasítások vagy rendelkezések hatályukat vesztik. Az utasítás végrehajtása az alábbi jogszabályok és egyéb szabályok figyelembe vételével történik: • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art) • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja) • 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) • 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről • 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről • A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás a MÁV Értesítőben történő közzététele napjától lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Értesítés kiküldetésről Heinczinger István s. k vezérigazgató

1660


28. szám

1. számú melléklet 1. SZÁMÚ MELLÉKLET

SZERVEZETI EGYSÉG Gy.xxx-xxx./2008.

ÉRTESÍTÉS Tárgy: Kiküldetés az állandó munkavégzési helyen kívüli munkavégzésre Név: Munkakör: Értesítem, hogy ……… év….. …hó ……….. napjától kezdĘdĘen ideiglenesen, elĘreláthatólag ………. munkanapra (azaz ………………… -ig.) az Mt. 105. §. alapján a szokásos munkavégzési helyén (……………………………...) kívül a (cím) …………………………….. ……………………………….-ban kötelezem munkavégzésre. A kiküldetés tényleges tartalmára Önt a 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére napidíj illeti meg, amelynek összege 500,- Ft. Emellett az Mt. 105. §. (6). bekezdése, illetve a KSZ 62. §. 5. pontja alapján Önt, ha az utazási ideje a munkaidĘ beosztásán kívül esik, az utazási idĘre személyi alapbére is megilleti. A kiküldetés leteltét követĘen munkaszerzĘdése szerinti munkahelyén és munkakörében köteles a munkáját folytatni. A jelen intézkedéssel szemben annak kézhezvételétĘl (kézbesítésétĘl) számított 15 napon belül a munkáltatónál egyeztetést kezdeményezhet [KSz 84.§ (2)]. Egyeztetés kezdeményezése esetén – megállapodás alapján – békéltetĘ igénybevételére van lehetĘség (Mt.199/A § és KSz 84/A §). Az egyeztetés kezdeményezése, illetve a békéltetĘ igénybevétele a bírósági eljárás megindítására vonatkozó jogosultságot, valamint a kereset elĘterjesztésére az Mt. 201.-202. §ában meghatározott határidĘt nem érinti. Bírósági eljárás kezdeményezése esetén a keresetet a kézhezvételtĘl (kézbesítéstĘl) számított 30 napon belül a(z)……………………………Munkaügyi Bíróságnál lehet elĘterjeszteni. A kereset benyújtásának az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. Budapest, 2008. …………….. ………………………………………………… Munkáltatói Jogkörgyakorló Átvettem:

28. szám


1661 MÁV vállalati szabvány kiadása

Egyéb közlemények

K- 6589/2008 A MÁV Zrt. Szabványügyi Központ közleményei MÁV ZRt. Szabványügyi Központ MÁV vállalati szabvány kiadása A MÁV ZRt. Vezérigazgatóság felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el:

K- 6588/2008 MÁV ZRt. Szabványügyi Központ A MÁV ZRt. Vezérigazgatóság felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el: MÁVSZ 2830-1:2008 G 83 D Vasúti járműmérlegek tervszerű karbantartása. Meghatározások. Időszakos karbantartások, vizsgálatok, javítások (A MÁVSZ 2830; 2830-1; 2830-2; 2830-3; 2830-4; 2830-5; 2830-6 helyett) Hatálybalépés időpontja: 2008. november 15. A szabványt a MÁV ZRt. Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9 és 14, pénteken 9-12 óra között lehet beszerezni. Cím: 1088 Budapest, Múzeum u.11. II.em. 203. szoba Telefon/Fax: városi: 511-24-26 üzemi/fax: 24-26 Pályavasúti Üzletág Szamos Alfonz s. k. főigazgató

•

MÁVSZ 2830-2:2008 G 83 D Vasúti járműmérlegek tervszerű karbantartása. Főjavítás (A MÁVSZ 2830; 2830-1; 2830-2; 2830-3; 2830-4; 2830-5; 2830-6 helyett) Hatálybalépés időpontja: 2008. november 15. A szabványt a MÁV ZRt. Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9 és 14, pénteken 9-12 óra között lehet beszerezni. Cím: 1088 Budapest, Múzeum u.11. II.em. 203. szoba Telefon/Fax: városi: 511-24-26 üzemi/fax: 24-26 Pályavasúti Üzletág Szamos Alfonz s. k. főigazgató

Elveszett felügyeleti igazolvány érvénytelenítése A MÁV ZRt Vezérigazgatói Kabinet kabinetfőnöke, Jándi Péter részére kiállított 574 sorszámú kétsávos felügyeleti igazolványt ellopták. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni.

1662


28. szám

28. szám


1663

1664


28. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

28. szám 123. évfolyam november 21. TARTALOM

Recommend Documents