ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 21. szám 129. évfolyam november 21. TARTALOM

21. szám

129. évfolyam

2014. november 21.

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások

oldal

48/2014. (XI. 21. MÁV Ért. 21.) EVIG sz. utasítás A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság Biztonsági Szabályzata a minôsített adatok védelmére

oldal hatósági engedélyköteles, vízi létesítményekkel kapcsolatos folyamatok szabályozása

1599

Közlemény A MÁV Szolgáltató Központ Dokumentációs Központ és Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények 4-2014. számú jegyzéke

1617

1567

49/2014. (XI. 21. MÁV Ért. 21.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. területén, tulajdonában és üzemeltetésében lévô

Utasítások 48/2014. (XI. 21. MÁV ÉRT. 21.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA A MINÔSÍTETT ADATOK VÉDELMÉRE 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA 1.1 Ezen utasítás a minôsített adat védelmérôl szóló 2009. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Mavtv.) és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet mûködésének, valamint a minôsített adat kezelésének rendjérôl szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltak alapján meghatározza: a) a minôsített adatok védelme érdekében a személyi, fizikai és adminisztratív biztonsággal kapcsolatos helyi feladatokat, jogosultságokat és felelôsségeket, b) a minôsített adat biztonságának megsértése esetén szükséges eljárás rendjét, valamint

c) a minôsített adatok vészhelyzetben történô védelmének szabályait. 2.0 HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.) valamennyi szervezeti egységére, illetve mindazon munkavállalójára, akik személyi biztonsági tanúsítvánnyal és/vagy felhasználói engedéllyel rendelkeznek. 2.2 Az utasítás tárgyi hatálya a MÁV Zrt.-nél keletkezett, illetve ide érkezett nemzeti minôsített adatokra terjed ki. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági fôigazgatója felelôs. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

3.1 minôsített adat: Az utasítás alkalmazásában olyan kizárólag nemzeti minôsített adatot jelent, amely a minôsítéssel véd-

1568

A MÁV Zrt. Értesítôje

hetô közérdekek körébe tartozik, a minôsítési jelölést a Mavtv.-ben, valamint annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelôen tartalmazza és amelyrôl — a megjelenési formájától függetlenül — a minôsítô a minôsítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi idôn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetôvé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minôsítéssel védhetô közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti, és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetôségét korlátozza. 3.2 minôsítô: feladat- és hatáskörében minôsítésre jogosult személy. 3.3 biztonsági vezetô: az elnök-vezérigazgató által kinevezett, a MÁV Zrt.vel munkaviszonyban álló személy, aki a minôsített adat védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását, illetve azok koordinálását végzi. 3.4 felhasználó: az a személy, akinek a MÁV Zrt. illetékességébe tartozó közfeladat végrehajtása céljából a felhasználói engedély kiadására jogosult vezetô a minôsített adatra vonatkozóan a felhasználói engedélyben rendelkezési jogosultságokat biztosít.

3.5 felhasználói engedély: közfeladat végrehajtása érdekében a minôsítô, illetve a felhasználói engedély kiadására jogosult vezetô által, a minôsített adat felhasználására jogosult személy részére írásban adott felhatalmazás, a minôsített adattal kapcsolatos egyes rendelkezési jogosultságok meghatározásával. 3.6 közremûködô: az a természetes személy, aki a MÁV Zrt. feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez minôsített adat felhasználása szükséges. 3.7 titoktartási nyilatkozat: a minôsített adatot felhasználó vagy megismerô személy nyilatkozata arról, hogy a minôsített adat védelmére vonatkozó szabályokat megismerte, és az ôt terhelô titoktartási kötelezettséget tudomásul vette. 3.8 Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF): a minôsített adat — beleértve a nemzeti és a külföldi (NATO/EU) — védelmének hatósági felügyeletét, a minôsített adatok kezelésének hatósági engedélyezését és felügyeletét, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatokat ellátó szervezet.

21. szám

3.9 személyi biztonsági tanúsítvány: az NBF által kiadott tanúsítvány, amely érvényességi idejének lejáratáig meghatározza, hogy annak jogosultja milyen legmagasabb minôsítési szintû adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt. 3.10 telephely biztonsági tanúsítvány (TBT): az NBF által kiadott tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a MÁV Zrt. milyen legmagasabb minôsítési szintû minôsített adat kezelésére alkalmas. 3.11 Nyilvántartó: a MÁV Zrt. Biztonsági Fôigazgatóság Információvédelem szervezetnek a Biztonsági vezetô szakmai alárendeltségében mûködtetett szervezeti egysége, amely minôsített adatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat hajtja végre. A Nyilvántartóban mûködik a MÁV Zrt. minôsített elektronikus munkaállomása, amely elektronikus adatok kezelésével kapcsolatos információk feldolgozását teszi lehetôvé, nemzeti „Bizalmas!” minôsítési szintig. 3.12 biztonsági terület: biztonsági területnek minôsül minden olyan helyszín, ahol „Bizalmas!” vagy annál magasabb minôsítési szintû minôsített adatot használnak fel és/vagy tárolnak. A MÁV Zrt.-nél a jogszabályi elôírásoknak megfelelôen kialakított biztonsági terület II. osztályú, a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minôsítési szintû minôsített adat felhasználása és/vagy tárolása olyan módon történik, hogy az illetéktelen hozzáférést belsô intézkedésekkel meg lehet akadályozni. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minôsítési szintû minôsített adat - a 3.13. pontban foglalt eset kivételével - kizárólag a biztonsági területen használható fel és tárolható. 3.13 adminisztratív zóna: ilyennek minôsül minden olyan helyszín, ahová a belépés ellenôrzött, és amelyen belül - zárt irodabútorban vagy lemezszekrényben - „Korlátozott terjesztésû!” minôsítési szintû irat a felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultság szerint felhasználható. „Bizalmas!” vagy annál magasabb minôsítési szintû minôsített adatot tartalmazó papír alapú adathordozó – a hivatali munkaidôn túli birtokban tartás kivételével – adminisztratív zónában is felhasználható. 3.14 elektronikus adatkezelô rendszer: a MÁV Zrt.-nél alkalmazott, minôsített adat elektronikus, elektromagnetikus vagy optikai úton történô kezelésére alkalmas berendezés, módszer és eljárás együttese. 3.15 elektronikus térvédelem: a MÁV Zrt. Nyilvántartójában kialakított elektronikus jelzôrendszer, amely éles üzemmódban felügyeli a Biztonsági terület belsô terét és jelez mindennemû mozgást.

21. szám


3.16 elektronikus biztonság: a rendszerekben alkalmazott biztonsági intézkedések - a személyi-, a fizikai-, az adminisztratív-, valamint a rendszer-, és a kommunikációbiztonság összessége, amelyek biztosítják a MÁV Zrt.-nél elektronikusan kezelt minôsített adat bizalmasságát, sérthetetlenségét és rendelkezésre állását. 3.17 rendszerbiztonsági felügyelô: a MÁV Zrt. Biztonsági Fôigazgatóság Információvédelem szervezetének az elnök-vezérigazgató által e feladatra kijelölt munkatársa, aki a MÁV Zrt.-nél kialakított elektronikus adatkezelô rendszer alkalmazási területén a személyi, fizikai, adminisztratív, valamint rendszerbiztonsági feltételek érvényesüléséért felelôs. 3.18 rendszeradminisztrátor: a MÁV Zrt. Infokommunikációs Igazgatóságának az elnök-vezérigazgató által e feladatra kijelölt munkatársa, aki a rendszerbiztonsági felügyelô irányítása mellett az elektronikus adatkezelô rendszer üzemeltetéséért, karbantartásáért felelôs.

1569

4.1.2 Minôsített adat felhasználása 4.1.2.1 Minôsített adatot csak az a személy használhat fel, akinek ez közfeladat ellátása érdekében indokolt, és aki — törvényben, vagy a törvénnyel összhangban jelen utasításban meghatározott kivétellel — rendelkezik a) érvényes és a felhasználni kívánt minôsített adat minôsítési szintjének megfelelô személyi biztonsági tanúsítvánnyal, b) titoktartási nyilatkozattal, valamint c) felhasználói engedéllyel. 4.1.2.2 Személyi biztonsági tanúsítvány nélkül jogosult közfeladat ellátásához szükséges „Korlátozott terjesztésû!” minôsítési szintû minôsített adat felhasználására az, aki felhasználói engedéllyel rendelkezik és a titoktartási nyilatkozatot aláírja. 4.1.2.3 A MÁV Zrt-nél minôsített adat felhasználására felhasználói engedély nélkül — titoktartási nyilatkozat aláírását követôen — jogosult a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és a biztonsági vezetô.

3.19 reagáló erô: a minôsített adat fizikai biztonsága érdekében elrendelt intézkedéseket végrehajtó személyzet, így az ôrök, az ügyeleti szolgálatot adó, a távfelügyeletet ellátó és a biztonsági rendszert mûködtetô személyek.

4.1.2.4 Felhasználói engedély kiadására a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint az elnök-vezérigazgató megbízásából a MÁV Zrt. biztonsági vezetôje jogosult.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

4.1.2.5 A felhasználónak gondoskodnia kell arról, hogy a birtokában lévô minôsített adatot jogosulatlan személy ne ismerhesse meg.

4.1 SZEMÉLYI BIZTONSÁG 4.1.1 A minôsített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadásának kezdeményezésével kapcsolatos feladatok 4.1.1.1 A biztonsági vezetô kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél a minôsített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadását a minôsített adatokhoz hozzáférô felhasználók és közremûködôk részére. A kezdeményezés a Nemzeti Biztonsági Felügyelet honlapjáról letölthetô, az érintett felhasználó adataival kitöltött és a biztonsági vezetô által aláírt adatlapnak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére történô megküldésével történik. 4.1.1.2 A személyi biztonsági tanúsítványok érvényességének lejárta elôtt 7 hónappal a biztonsági vezetô gondoskodik az új személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához szükséges eljárás megkezdésérôl, és errôl tájékoztatja a MÁV Zrt. humánerôforrás menedzsment vezetôjét. Az eljárás megkezdésének határidejét megelôzô 1 hónappal a titkos ügykezelô az érintett felhasználó adataival kitöltött adatlapot felterjeszti a biztonsági vezetônek.

4.1.2.6 A biztonsági vezetô köteles gondoskodni arról, hogy a Nyilvántartó titkos ügykezelôje naprakész és pontos információval rendelkezzen a személyi biztonsági tanúsítvánnyal, felhasználói engedéllyel, titoktartási nyilatkozattal rendelkezô felhasználókról. 4.1.2.7 A minôsített adat felhasználására való jogosultság a felhasználói engedély visszavonásával szûnik meg. 4.1.2.8 A felhasználói engedélyt a kiadására jogosult, jelen utasítás 4.1.2.3. pontjában meghatározott vezetônek vissza kell vonnia, ha a felhasználó: a) munkaviszonya megszûnik, vagy b) feladata ellátásához a továbbiakban minôsített adat felhasználása nem szükséges, valamint ha c) személyi biztonsági tanúsítványa visszavonásra került vagy érvényessége lejárt. 4.1.3 A személyi biztonsági tanúsítvány,

felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat kezelése, tárolása, megsemmisítése 4.1.3.1 A személyi biztonsági tanúsítványok, felhasználói engedélyek és a titoktartási nyilatkozatok nyil-

1570


vántartásba vételét, valamint tárolását a biztonsági vezetô által e feladatra írásban kijelölt titkos ügykezelô végzi. 4.1.3.2 A személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását megalapozó körülményt, visszavonását vagy lejáratát a titkos ügykezelô haladéktalanul köteles jelenteni a biztonsági vezetônek, aki intézkedik a személyi biztonsági tanúsítvány selejtezési jegyzôkönyv felvétele mellett történô megsemmisítésérôl. 4.1.3.3 A felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat a felhasználói engedély visszavonását követôen 8 évig nem selejtezhetô. Ezt követôen a biztonsági vezetô intézkedik ezen okmányok selejtezési jegyzôkönyv felvétele mellett történô megsemmisítésérôl. 4.1.4 A titkos ügykezelô igazolatlan távolléte, a biztonsági vezetô, illetve a titkos ügykezelô kinevezésének megszûnése esetén szükséges intézkedés 4.1.4.1 A titkos ügykezelô igazolatlan távolmaradása esetén a biztonsági vezetô által kijelölt 2 tagú bizottság a Nyilvántartóban teljes vagy részleges ellenôrzést hajt végre, attól függôen, hogy a titkos ügykezelô az adatok egészét, vagy csak egy részét kezelte. Az ellenôrzésrôl jegyzôkönyvet kell készíteni. Ha az ellenôrzés a minôsített adat hiányát fedi fel, akkor jelen utasítás 4.5. pontjában meghatározott feladatokat kell végrehajtani. 4.1.4.2 A biztonsági vezetô, illetve a titkos ügykezelô kinevezésének megszûnése esetén a teendôket, okmányokat és az eszközöket utódjának, vagy az elnök-vezérigazgató, illetve a biztonsági vezetô által kijelölt személynek jegyzôkönyv felvétele mellett átadja. Abban az esetben, ha a minôsített adatot felhasználó személy jogviszonya megszûnik, a titkos ügykezelô jegyzôkönyv felvétele mellett visszaveszi a minôsített adatot. 4.2 FIZIKAI BIZTONSÁG 4.2.1 Biztonsági terület, adminisztratív zóna 4.2.1.1 A MÁV Zrt. II. osztályú biztonsági területe a MÁV Zrt. Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. szám alatti épülete (a továbbiakban: MÁV Székház) 7. emeletének 714/B számú helyisége. 4.2.1.2 A MÁV Székház adminisztratív zónája a 7. emelet 714/A számú helyisége. „Korlátozott terjesztésû!” minôsítési jelölésû iratok tárolása és felhasználása tekintetében adminisztratív zóna még: a biztonsági vezetô által kiadott felhasználói engedéllyel rendelkezô személyek elhelyezésére szolgáló helyiség, ha a létesítménybe történô belépés ellenôrzött módon történik, és a minôsített irat zárt tárolása biztosítva van. A fel-

21. szám

használói engedély kiadása elôtt a feltételek meglétét ellenôrizni kell, a feltételeknek megfelelô helyiségrôl (város, utca, házszám, épület, emelet, ajtó) a Nyilvántartónak kimutatást kell vezetni. 4.2.2 Minôsített adat tárolása, feldolgozása 4.2.2.1 A MÁV Zrt-nél „Bizalmas!” és ennél magasabb minôsítési szintû minôsített adat hivatali munkaidôn kívül csak a biztonsági területen használható fel és tárolható. 4.2.2.2 A „Korlátozott terjesztésû!” minôsítési szintû minôsített adat felhasználása és zárt irodabútorban történô tárolása az adminisztratív zónán belül kizárólag jelen utasításban meghatározott elôírások szerint történhet. A nemzeti „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minôsítési szintû minôsített adatot tartalmazó, papír alapú adathordozó felhasználása — hivatali munkaidôben — adminisztratív zónán belül is történhet. Az adathordozót a hivatali munkaidô végéig át kell adni a Nyilvántartónak. 4.2.3 A biztonsági vezetô reagáló erôvel kapcsolatos feladatai 4.2.3.1 A biztonsági vezetô intézkedik arról, hogy a reagáló erô számára a biztonsági területtel és az adminisztratív zónával kapcsolatos feladatok – így különösen az elektronikus jelzô rendszer által adott éles és téves riasztások esetén követendô eljárások – írásban meghatározásra, és a reagáló erô részére átadásra kerüljenek. Az eljárást úgy kell kialakítani, hogy az elektronikus jelzô rendszer által adott riasztásról, valamint a reagáló erô által tett intézkedésrôl a biztonsági vezetô értesítést kapjon. 4.2.4 Kulcsok és kódok 4.2.4.1 A biztonsági terület és az adminisztratív zóna biztonsági ajtókulcsának tárolása a MÁV Székház „A” épületének recepciós szolgálatánál elhelyezett és zárt tûzkazettában, lezárt borítékban történik. A kazettán fel kell tüntetni a helyiség számát és külön - a neveket és a lezárásra jogosító személyek nevét tartalmazó - listát kell készíteni a felvételre feljogosított személyekrôl, amit ugyancsak a tûzkazettában kell elhelyezni. A kulcs felvételére a biztonsági vezetô és a titkos ügykezelô jogosult. 4.2.4.2 A tartalékkulcs leadását és felvételét nyilvántartó füzetben kell rögzíteni. Ezekrôl a titkos ügykezelô köteles gondoskodni. 4.2.4.3 A felhasználó köteles az általa használt kulcs sérülésével, elvesztésével kapcsolatos eseményrôl a biztonsági vezetôt tájékoztatni.

21. szám


4.2.4.4 A tartalékkulcs felhasználását a titkos ügykezelô köteles dokumentálni és arról a biztonsági vezetônek írásban jelentést tenni. 4.2.4.5 A biztonsági tárolók és a biztonsági terület kódjait a biztonsági vezetô vagy az általa írásban kijelölt személy hitelesen lezárt, nem áttetszô borítékban ôrzi — a tárolt adatok minôsítési szintjének megfelelô — biztonsági tárolóban (páncélszekrényben). 4.2.4.6 A kódok ôrzés céljából a biztonsági vezetônek történô átadása és visszavétele dokumentált módon történik. 4.2.4.7 A biztonsági területen használt kódok megváltoztatásáról a titkos ügykezelô köteles gondoskodni: a) a berendezés használójának megváltozásakor, vagy b) a berendezés használatbavételekor és javítása után, valamint c) a kód felfedése (illetéktelen személy tudomására jutása) vagy annak veszélye esetén, d) legalább minden hat hónap elteltével. 4.2.4.8 A kódok megváltoztatásának tényét és idôpontját — a biztonsági vezetô írásban történt megbízása alapján — a titkos ügykezelô a kódcsere nyilvántartásban rögzíti. A kódot a kódcsere nyilvántartásba beírni nem szabad.

1571

sül a helyiség(ek) takarítását, ott karbantartást, javítást végzô személyek is. 4.2.6.2 A biztonsági vezetô engedélyezi a személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezô látogatók azonosító kártya viselése melletti önálló, kíséret nélküli mozgását a biztonsági területen, amennyiben a biztonsági területre érkezô látogató biztonsági vezetôje írásban igazolja, hogy a látogató személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik. 4.2.7 Létesítményüzemeltetési feladatok a biztonsági területen Biztonsági területen létesítményüzemeltetési feladatot végezni csak a biztonsági területen tartózkodni jogosult személyek jelenlétében szabad. 4.3 Adminisztratív biztonság 4.3.1 A Nyilvántartó által kezelt alapvetô nyilvántartások: 4.3.1.1 Fônyilvántartó könyv: a MÁV Zrt. Biztonsági Fôigazgatóság által mûködtetett Nyilvántartó kezeli. 4.3.1.2 Iratkezelési segédletek: a) Iktatókönyv; b) Belsô átadókönyv; c) Külsô kézbesítôkönyv és/vagy futárjegyzék.

4.2.5 Karbantartás, próbariasztás 4.2.5.1 A titkos ügykezelô — a biztonsági vezetô írásban történô megbízása alapján — köteles gondoskodni: a) a biztonsági területre telepített biztonságtechnikai eszközöknek és rendszereknek a gyártó elôírása szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal történô karbantartásáról, b) az elektronikai jelzôrendszer mûködôképességének negyedévente, próbariasztással történô ellenôrzésérôl. 4.2.5.2 A karbantartást és a próbariasztás eredményét írásban dokumentálni kell. 4.2.5.3 Az elektronikai jelzôrendszer hibás mûködésének észlelése esetén azt haladéktalanul jelenteni kell a biztonsági vezetônek, aki intézkedik a hiba elhárítására. 4.2.6 Látogatók mozgása a biztonsági területen 4.2.6.1 Személyi biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkezô látogatók a biztonsági területre csak személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezô kísérôvel léphetnek be. E rendelkezés tekintetében látogatónak minô-

4.3.1.3 A biztonsági vezetô vagy az általa írásban megbízott személy részérôl kezelt nyilvántartások:

a) Tartalékkulcsok nyilvántartása; b) Kódcsere nyilvántartás. 4.3.2 A minôsített adatok kezelése során használt nyilvántartások hitelesítése 4.3.2.1 A titkos ügykezelô az általa kezelt iratkezelési segédleteket és egyéb nyilvántartásokat használatbavételük elôtt összefûzi, körcímkével leragasztja, megszámozza vagy megszámolja, hitelesítési záradékkal ellátja, valamint a Nyilvántartó „Titkos ügykezelés” elnevezésû bélyegzôjének lenyomatával, a hitelesítés dátumának feltüntetésével és olvasható aláírásával igazolja a hitelességet. 4.3.2.2 A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni a gazdálkodó szervezet megnevezését, a fônyilvántartási számot, a lapok számát, a megnyitás dátumát — a lezárás dátumának helyét üresen hagyva — és a bélyegzô lenyomatát. 4.3.2.3 A fônyilvántartó könyvet a biztonsági vezetô hitelesíti.

1572


4.3.3 Iratkezelési segédletek és az egyéb nyilvántartások fônyilvántartásba vétele 4.3.3.1 A Nyilvántartó által használt valamennyi hitelesített iratkezelési segédletet a fônyilvántartó könyvben kell fônyilvántartásba venni, melyek nyilvántartási számként a fônyilvántartó könyv sorszámát kapják. 4.3.3.2 A fônyilvántartó könyvet a Nyilvántartó vezeti. 4.3.3.3 A fônyilvántartó könyv egyes sorszámmal kezdôdik, annak betelte után a következô fônyilvántartó könyv sorszám kihagyása nélkül folyamatos számképzéssel folytatódik. 4.3.3.4 A fônyilvántartó könyvet nem kell nyilvántartásba venni. 4.3.3.5 A fônyilvántartó könyv tartalmazza a MÁV Zrt.-nél használt iratkezelési segédletek és egyéb nyilvántartások a) b) c) d) e) f)

megnevezését, terjedelmét, használatba vételének dátumát, végleges lezárásának dátumát, irattári tételszámát, selejtezése dátumát.

4.3.3.6 A fônyilvántartó könyv nem selejtezhetô. 4.3.3.7 A MÁV Zrt. megszûnésekor a fônyilvántartó könyvet jegyzôkönyvvel kell átadni a jogutód szervnek. Jogutód nélküli megszûnés esetén a fônyilvántartó könyvet a területileg illetékes levéltár részére kell átadni. 4.3.4 Más szervtôl érkezett minôsített adat átvétele 4.3.4.1 Más szervtôl érkezett minôsített adatot tartalmazó küldeményt a címzett, a titkos ügykezelô vagy az ilyen küldemény átvételével a biztonsági vezetô által írásban megbízott más személy (a továbbiakban: átvevô) vehet át. 4.3.4.2 „Korlátozott terjesztésû!” minôsített adatot tartalmazó küldeményt a felhasználásra jogosult személy is átveheti. 4.3.4.3 A minôsített adatot tartalmazó küldeményt átvétele elôtt az átvevô személy ellenôrzi b) a címzés alapján a minôsített adatot tartalmazó küldemény átvételére való jogosultságát, c) a külsô kézbesítôkönyvben vagy futárjegyzéken szereplô iktatószám és példánysorszám, valamint a minôsített adatot tartalmazó kül-

21. szám

demény csomagolásán szereplô iktatószám és példánysorszám egyezését, d) a zártan érkezett küldemény csomagolásának sértetlenségét. 4.3.4.4 Az átvevô a külsô kézbesítôkönyvben, illetve a futárjegyzéken dátum és idôpont feltüntetése mellett, nevével, aláírásával, valamint bélyegzôlenyomattal igazolja a küldemény átvételét. 4.3.4.5 Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén az átvevô a küldeményt annak felbontása nélkül azonnal továbbítja a címzettnek, vagy ha ez nem lehetséges, visszajuttatja a feladónak. 4.3.5 A minôsített adatot tartalmazó küldemény felbontása 4.3.5.1 Amennyiben a minôsített adatot tartalmazó küldemény csomagolása sérült, a küldeményt átadó jelenlétében az átvevô a küldeményt felbontja és ellenôrzi annak tartalmát. Az intézkedésrôl két példányban jegyzôkönyv készül, amelyet az átadó és az átvevô is aláír. A jegyzôkönyv egyik példánya — aláírás ellenében — az átadónak átadásra kerül, aki intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázására. A sérülést az átadási okmányon szerepeltetni kell. 4.3.5.2 Ha a küldeményt az átvevô tévedésbôl bontja fel, akkor errôl két példányban jegyzôkönyvet készít. A küldeményt szabályszerûen lezárja és a jegyzôkönyv egyik példányával együtt a címzettnek soron kívül továbbítja. 4.3.5.3 Az átvevô a küldemény felbontásakor ellenôrzi a minôsített adatot tartalmazó adathordozó hiánytalan meglétét a csomagoláson feltüntetett azonosító adatokkal, valamint az adathordozón feltüntetett adatokkal. Ha az átvevô hiányt észlel, két példányban jegyzôkönyvet vesz fel és annak egyik példányát a küldô szerv részére továbbítja. 4.3.5.4 Az átvevô bontja fel a más szervtôl érkezett minôsített adatot tartalmazó küldeményt, kivéve azt, amelyen a „Saját kezû felbontásra” különleges kezelési utasítás szerepel. 4.3.5.5 A minôsítô a minôsítéssel egyidejûleg a minôsített adat különleges kezelésérôl is rendelkezhet és a minôsített adat hordozóján — ha ezt az adathordozó jellege kizárja, akkor külön kísérôlapon vagy az elektronikus minôsített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésû elektronikus adatállományban —, valamint annak csomagolásán a következô különleges kezelési utasításokat alkalmazhatja: a) „Saját kezû felbontásra!”, b) „Más szervnek nem adható át!”,

21. szám

c) d) e) f) g) h)


„Nem sokszorosítható!”, „Kivonat nem készíthetô!”, „Elolvasás után visszaküldendô!”, „Zárt borítékban tárolandó!”, „Különösen fontos!”, valamint más, a minôsített adat sajátosságától függô különleges kezelési utasítás.

4.3.5.6 A minôsítô különleges kezelési utasításától csak a minôsítô írásbeli engedélyével lehet eltérni. 4.3.6 Iktatás 4.3.6.1 A minôsített adatok iktatása — alszámos iktatási rendszerû — papír alapú iktatókönyvben történik. 4.3.6.2 A minôsített adatok iktatása az érkezés vagy a készítés napján, de legkésôbb az azt követô munkanapon úgy történik, hogy abból a) b) c) d) e) f) g) h)

az iktatószám, az érkezés idôpontja, módja, az iktatás idôpontja, a minôsítési szint és az érvényességi idô, a küldô megnevezése, a küldô iktatószáma (hivatkozási szám), a tárgy, az ügyintézô szervezeti egység és az ügyintézô neve, i) a terjedelem, j) a mellékletek száma, terjedelme, k) a példánysorszám, l) a továbbítás idôpontja, módja, m) a továbbításra kerülô példányok példánysorszáma, címzettje és terjedelme, n) az irattárba helyezés kelte, o) a megsemmisítés idôpontja, a megsemmisítési jegyzôkönyv iktatószáma, p) a felülvizsgálat idôpontja és eredménye, q) a kezelési bejegyzés (csatolás, határidô, visszaérkezés stb.) megállapítható legyen. 4.3.6.3 Az iktatás minden év január 1-jén 1-es fôszámmal kezdôdik, és a naptári év végéig emelkedô számmal folytatódik. A titkos ügykezelô az azonos tárgyban, ugyanabban az ügyben érkezett vagy készített újabb adatot az illetô fôszám 1-tôl növekvô alszámára iktatja. Amennyiben más tárgyban érkezett vagy készült az újabb adat, akkor azt az iktatókönyv következô fôszámára iktatja. Az iktatószám kötelezôen tartalmazza a fôszám-alszám/évszám adatokat, amelyben az évszám az aktuális év négy számjegye. 4.3.6.4 Az egy ügyben keletkezett és együtt kezelt különbözô adatokat tartalmazó adathordozók — ideértve a nem minôsítettek is — együtt kezelhetôk. Iktatásuk az elsônek érkezett vagy keletkezett minôsített

1573

adat iktatószámának soron következô alszámaira történik. 4.3.6.5 Az iktatáskor a titkos ügykezelô a minôsített adat hordozóján vagy — ha ezt az adathordozó jellege kizárja — külön kísérôlapon vagy az elektronikus minôsített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésû elektronikus adatállományban elhelyezi az iktatóbélyegzô lenyomatát és abban feltünteti a minôsített adat iktatószámát. 4.3.6.6 A „Saját kezû felbontásra” különleges kezelési utasítással ellátott küldemény esetében a minôsített adatot tartalmazó adathordozót a titkos ügykezelô zárt küldeményként iktatja az iktatókönyv megfelelô rovatainak kitöltésével. Az iktatókönyvben feltünteti, hogy a minôsített adatot tartalmazó adathordozót „Saját kezû felbontásra” különleges kezelési utasítás miatt felbontás nélkül adta át. 4.3.6.7 A „Saját kezû felbontásra” különleges kezelési utasítással ellátott küldeményt a felbontásra jogosult személy a felhasználást követôen lezárva és a lezárás helyén a szervezet hivatalos bélyegzôjével ellátva, dokumentált módon adja át a titkos ügykezelônek tárolás vagy más címzetthez való továbbítás céljából. A titkos ügykezelôvel az iktatáshoz szükséges adatokat közli. 4.3.6.8 Az aktuális év iktatókönyvben történô lezárása az aktuális év utolsó munkanapján az utolsó fôszámra történt iktatás után — az iktatókönyvben az utolsó fôszámot követô aláhúzással, keltezéssel, aláírással és hivatalos bélyegzô lenyomatának elhelyezésével –történik. 4.3.6.9 Azon iratkezelési segédleten, amelybôl a kezelt minôsített adatok tartalmára vonatkozóan valamilyen érdemi információ levonható, a kezelt adatoknak megfelelô, legmagasabb megismételt minôsítési jelölést kell feltüntetni. 4.3.6.10 Az iktatókönyv nem selejtezhetô. Jogutód nélküli megszûnés esetén az iktatókönyveket a területileg illetékes levéltár részére kell átadni. 4.3.7 A minôsített adat — szerven belül történô — átadása, visszavétele, továbbítása 4.3.7.1 A minôsített adatok MÁV Zrt.-n belüli átadása, visszavétele csak a titkos ügykezelô útján, belsô átadókönyvben, saját kezû, dátummal ellátott aláírás ellenében, dokumentáltan történhet. 4.3.7.2 A minôsített adat szerven belül történô átadására és visszavételére szolgáló belsô átadókönyv tartalmazza: a) a minôsített adat iktatószámát, b) a minôsítés szintjét,

1574


c) d) e) f) g)

a példánysorszámot, a példányonkénti terjedelmet, a címzettet, az átadás dátumát, az átadás tényének igazolását az átvevô nevének és saját kezû, dátummal ellátott aláírásának feltüntetésével, h) a visszavétel dátumát, i) a visszavétel tényének igazolását a visszavevô nevének és saját kezû, dátummal ellátott aláírásának feltüntetésével. 4.3.7.3 „Korlátozott terjesztésû!” minôsítési szintû minôsített adat a MÁV Zrt.-n belül vasútszolgálati postán is továbbítható, a küldemény átadására, visszavételére, csomagolására vonatkozó rendelkezések betartásával. 4.3.7.4 A belsô átadókönyvet a lezárásától számított 8 évig kell megôrizni, utána selejtezési jegyzôkönyv felvétele mellett megsemmisíthetô. 4.3.8 Minôsített adat — szerven kívülre történô — továbbítása 4.3.8.1 Minôsített adatot tartalmazó küldemény más szerv részére történô belföldi továbbítása csak a titkos ügykezelôn keresztül történhet. A továbbításra külsô kézbesítôkönyvben vagy futárjegyzéken dokumentálva kerülhet sor. A titkos ügykezelô a továbbítás tényét az iktatókönyvben rögzíti. 4.3.8.2 A külsô kézbesítôkönyv vagy futárjegyzék tartalmazza: a) a minôsített adat iktatószámát és példánysorszámát, b) a minôsítési szintet, c) a címzettet, d) az átadás dátumát, idôpontját e) az átadás tényének igazolását az átvevô nevének és saját kezû, dátummal ellátott aláírásának feltüntetésével, továbbá a küldeményt átvevô szerv hivatalos bélyegzôjének lenyomatát. 4.3.8.3 Minôsített adatot tartalmazó küldemény belföldön a minôsített adatot kezelô szerv vezetôje által kijelölt személyes kézbesítô vagy futár útján továbbítható. Minôsített adatot tartalmazó küldeményt postai úton továbbítani tilos. 4.3.8.4 Személyes kézbesítônek csak a MÁV Zrt. állományába tartozó, a továbbított adat minôsítési szintjének megfelelô szintû személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezô személyt lehet kijelölni. 4.3.8.5 A titkos ügykezelô a külsô kézbesítôkönyvvel vagy futárjegyzékkel együtt átadja a lezárt és a lezárás

21. szám

helyén a minôsített adatot kezelô szerv hivatalos bélyegzôjével ellátott küldeményt a személyes kézbesítônek vagy a futárnak. A személyes kézbesítô vagy a futár a külsô kézbesítôkönyvben vagy a futárjegyzéken aláírás ellenében adja át a küldeményt az átvételre jogosult személynek. 4.3.8.6 Minôsített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére történô hozzáférhetôvé tételét az adat minôsítôje, az adat minôsítésének felülbírálatára jogosult minôsítô vagy törvényben felhatalmazott személy engedélyezi. 4.3.8.7 Minôsített adat a megfelelô minôsítési szinttel ellátott zárt küldeményben továbbítható. A borítékon, a csomagon, a címzésen és a küldô szervre vonatkozó adatokon kívül a minôsített adat iktatószáma, minôsítési szintje, példánysorszáma és „Baleset esetén vagy rendkívüli helyzetben a küldô szerv bonthatja fel!” figyelmeztetés, valamint a különleges kezelési utasítás kerül feltüntetésre. A küldemény lezárása biztosítja, hogy az esetleges felbontás, jogosulatlan hozzáférés ténye egyértelmûen megállapítható legyen. 4.3.9 A minôsített adat sokszorosítása, fordítása, kivonatolása 4.3.9.1 Minôsített adat sokszorosítását, fordítását és kivonatolását a címzett is engedélyezheti, kivéve, ha a minôsítô különleges kezelési utasításában azt megtiltotta. 4.3.9.2 A sokszorosítás, fordítás és a kivonatolás során keletkezô, 1-tôl növekvô sorszámmal ellátott sokszorosított, fordított és kivonatolt példányok iktatása a minôsített adat iktatószámán történik. 4.3.9.3 A minôsített adat külföldi fordításán a minôsítési szint magyarul is feltüntetésre kerül. 4.3.9.4 A minôsített adat sokszorosítását, fordítását, kivonatolását csak megfelelô személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel rendelkezô személy végezheti. 4.3.9.5 Sokszorosítás esetén az alábbi záradékot kell alkalmazni a sokszorosítandó irat példányán: Sokszorosítva: …….példányban Egy példány: ……. lap Kapják: 1. sz. soksz. pld.: 2. sz. soksz. pld.: 4.3.10 A minôsített adatok készítése, a minôsítési jelölés megismétlése 4.3.10.1 A MÁV Zrt.-nél a minôsített adat védelmérôl szóló 2009. évi CLV. törvény 4.§-a alapján minôsítésre jogosult személy nincs.

21. szám


4.3.10.2 A minôsítési jelölés megismétlése esetén biztosítani kell a megismételt minôsített adat azonosíthatóságát és elkülöníthetôségét. Megismételt minôsített adat készítése során a készítô a megismételt minôsítési jelölést az adathordozó elsô oldalának felsô részén vagy — ha ezt az adathordozó jellege kizárja — külön kísérôlapon vagy az elektronikus minôsített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésû elektronikus adatállományban tünteti fel. Az így készített minôsített irat elsô oldalán, a minôsítési jelölés alatt fel kell tüntetni: „A minôsítési jelölés megismétlésére a …..ikt. számú minôsített irat alapján került sor.” 4.3.10.3 Ha a készítô egyszerre különbözô vagy több azonos minôsítési jelölésû adatot ismétel meg, akkor közvetlenül a megismételt minôsített adatoknál tünteti fel a megismételt minôsített adatok minôsítési jelölését, valamint az adathordozó iktatószámát. Az adathordozó elsô oldalának felsô részén, vagy ha ezt az adathordozó jellege kizárja, külön kísérôlapon vagy az elektronikus minôsített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésû adatállományban a legmagasabb minôsítési szintet és leghosszabb érvényességi idôt tartalmazó megismételt minôsítési jelölést szerepelteti. 4.3.10.4 Minôsített adatok elektronikus, elektromagnetikus vagy optikai úton történô kezelésére alkalmas eszközön, vagy ha ezt az eszköz jellege kizárja, külön kísérôlapon a kezelt adatoknak megfelelô legmagasabb minôsítési szint szerepel.

1575

4.3.11.5 A megsemmisítés idôpontját, a megsemmisítési jegyzôkönyv iktatószámát az iktatókönyvben kell rögzíteni. 4.3.11.6 A megsemmisítési jegyzôkönyv nem selejtezhetô. 4.4 ELLENÔRZÉS, IRATFORGALMI STATISZTIKA 4.4.1 Az ellenôrzés 4.4.1.1 A biztonsági vezetô által kijelölt legalább kéttagú bizottság útján minden év február 28-ig jegyzôkönyv felvétele mellett ellenôrizni kell a MÁV Zrt.-nél kezelt minôsített adatok védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági rendelkezések megtartását, továbbá el kell készíteni az elôzô évben a MÁV Zrt.-hez érkezett vagy ott készített minôsített adatok iratforgalmi statisztikáját minôsítési szintenkénti bontásban. 4.4.1.2 A biztonsági vezetô minden év március 31ig köteles intézkedni a minôsített adatok tekintetében lefolytatott éves ellenôrzés eredményének és az elôzô évben a MÁV Zrt.-hez érkezett vagy ott készített minôsített adatok iratforgalmi statisztikájának minôsítési szintenkénti bontásban a Nemzeti Biztonsági Felügyeletre történô megküldésérôl.

4.3.11 A minôsített adatot tartalmazó adathordozó irattárazása és a megsemmisítési eljárás

4.4.1.3 A biztonsági vezetô – ha súlyos szabálytalanságot vagy mûködési zavart észlel – soron kívül bármikor elrendelheti a minôsített adatok kezelésének, meglétének tételes bizottsági ellenôrzését.

4.3.11.1 A minôsített adatot tartalmazó, adathordozó ügyviteli érdeket nem képviselô többes példánysorszámú példányai a biztonsági vezetô jóváhagyását követôen megsemmisíthetôk.

4.5 A MINÔSÍTETT ADAT BIZTONSÁGÁNAK MEGSÉRTÉSE

4.3.11.2 A megsemmisítésrôl minden esetben megsemmisítési jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyv tartalmazza a megsemmisítésre kerülô többes példánysorszámú adathordozón szereplô minôsített adatok azonosításához szükséges adatokat (iktatószám, minôsítési szint, terjedelem, példánysorszám), valamint a megsemmisítés tényét, módját és dátumát, a megsemmisítésnél jelen lévôk és a megsemmisítést engedélyezô vezetô aláírását. 4.3.11.3 A megsemmisítés a titkos ügykezelô, valamint a biztonsági vezetô által a MÁV Zrt. állományából kijelölt, a megsemmisítendô adathordozón szereplô minôsített adatra érvényes felhasználói engedéllyel és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezô személyek jelenlétében történhet. 4.3.11.4 A megsemmisítést úgy kell végrehajtani, hogy a megsemmisített adathordozón szereplô minôsített adat tartalmát utólag ne lehessen megállapítani.

4.5.1 Az a személy, akinek a tudomására jutott, hogy a minôsített adat biztonságának megsértésére került sor, köteles tájékozatni errôl a biztonsági vezetôt. 4.5.2 A biztonsági vezetônek intézkednie kell az eset kivizsgálására és jegyzôkönyvben történô rögzítésére. 4.5.3 A vizsgálatról készített jegyzôkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a veszélyeztetett minôsített adatok azonosításához szükséges adatokat, b) a biztonság megsértésének körülményeit, c) a veszélyeztetettség idejét (ismert vagy vélelmezett idôhatárait) és helyét, d) a veszélyeztetettség kialakulásának elsôdleges okait, e) ha ismert, a biztonság megsértéséért felelôssé tehetô személy nevét, f) a megtett intézkedések felsorolását.

1576


4.5.4 Amennyiben a Mavtv.-t vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a „Szigorúan titkos!”, a „Titkos!”, valamint a „Bizalmas!” minôsítési szintû adat ez által illetéktelen személy részére hozzáférhetôvé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, akkor errôl a biztonsági vezetô a jegyzôkönyv megküldésével egyidejûleg az adat minôsítôjét és a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet is köteles tájékoztatnia. E mellett a biztonsági vezetô intézkedik a minôsített adat biztonságának megsértése kapcsán felmerülô kár felmérésérôl és enyhítésérôl, valamint – ha ez lehetséges – a jogszerû állapot helyreállításáról. 4.6 A MINÔSÍTETT ADAT VÉSZHELYZETBEN TÖRTÉNÔ VÉDELME 4.6.1 A minôsített adatok vészhelyzetben történô védelmére az alábbi szabályokat kell alkalmazni. 4.6.2 Vészhelyzet alatt az Alaptörvényben szereplô a) rendkívüli állapotot (Alaptörvény 48., 49. cikk), b) szükségállapotot (Alaptörvény 48., 50. cikk), c) megelôzô védelmi helyzetet (Alaptörvény 51. cikk), d) váratlan támadást (Alaptörvény 52. cikk), e) veszélyhelyzetet (Alaptörvény 53. cikk) kell érteni. 4.6.3 Vészhelyzet esetén az okozott kár elhárítására, felszámolására irányuló feladatok 4.6.3.1 A biztonsági területen bekövetkezett vészhelyzet esetén a kár elhárítására feladat- és hatáskörrel rendelkezô szervek, valamint a biztonsági vezetô értesítése mellett, az emberi élet veszélyeztetése nélkül egyidejûleg meg kell kezdeni a kár felszámolását. A kár elhárítása, felszámolása során is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek a minôsített adatokhoz. Ha a kárelhárítás során — bizonyítható módon — a minôsített adat felhasználására illetéktelen személy minôsített adat birtokába jutott, a biztonsági vezetô köteles aláíratni az illetôvel egy titoktartási nyilatkozatot. 4.6.3.2 Amennyiben emberi élet veszélyeztetése nélkül megoldható, meg kell kezdeni a biztonsági területen tárolt veszélyeztetett minôsített adathordozók (iratok) mentését és biztonságos helyre szállítását. Az iratok megfelelô ôrzésérôl a biztonsági vezetô köteles gondoskodni. 4.6.3.3 Ha a vészhelyzet a biztonsági területnek csak egy részét veszélyezteti, akkor az evakuálás helyszíne a Nyilvántartó (714/A helyiség).

21. szám

4.6.3.4 Ha a vészhelyzet csak a Nyilvántartót érinti, akkor az evakuálás helyszíne a 714/B számú helyiség. 4.6.3.5 Amennyiben a MÁV Székház épületének egészét veszélyeztetné, akkor az evakuálás helyszíne minôsített adatokat tartalmazó adathordozók esetén: MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Fôigazgatóság Üzemirányító Központ; 1087 Budapest, Kerepesi út 16. Fsz. 6. sz. helyiség. 4.6.3.6 A szállítás módját minden esetben a biztonsági vezetô határozza meg oly módon, hogy a szállítás során olyan személy is jelen legyen, aki megfelelô szintû személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik. 4.6.4 Eljárás a kár elhárítását követôen 4.6.4.1 A kár elhárítása után a biztonsági vezetô által kijelölt kéttagú bizottságnak fel kell mérni azt, hogy a) milyen sérülések történtek a fizikai biztonsági rendszerben; b) a fizikai biztonsági rendszer sérülése mennyiben veszélyezteti a minôsített adatok biztonságát; c) eltûntek-e vagy megsemmisültek-e minôsített adathordozók. 4.6.4.2 A felmérést követôen a) a biztonsági vezetô intézkedik a sérült vagy megsemmisült minôsített adatot tartalmazó adathordozók és tárgyi eszközök jegyzékének elkészítésére, b) írásban köteles tájékoztatni a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatóját, és c) gondoskodik a fizikai biztonság helyreállításáról, valamint a nem sérült minôsített adathordozók megfelelô védelmérôl. 3.6 Minden, a jelen utasításban nem szabályozott kérdésre az 1.1. pontban meghatározott jogszabályok elôírásai a mérvadóak. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejûleg az 58/2013. (XII. 20.) Elnök-vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt., valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata 3. mellékletében az A2540 tételszám alatt a „Titoktartási nyilatkozatok” valamint a selejtezési idô (év) oszlopban az „50” szövegrész helyébe a következô szöveg lép: Tételszám oszlop „A2540”; Tételszám tárgya oszlop: „Felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat, a felhasználói engedély visszavonásától számítva”; Selejtezési idô (év) oszlop: „8”

21. szám


5.2 Az utasítás hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a 19/2011. (V. 20. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás, a MÁV Zrt. Biztonsági Szabályzata a minôsített adatok védelmére. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás a közzététele napján lép hatályba. A MÁV Zrt. biztonsági fôigazgatója gondoskodjon, hogy MÁV Zrt. személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezô vezetôi, vezetô tisztségviselôi, munkavállalói a Biztonsági Szabályzatot, annak közzétételét követô 30 napon belül megismerjék, és megismerését aláírásukkal igazolják. 7.0 MELLÉKLETEK 1. melléklet: Adatlap nemzeti minôsített adat felhasználására jogosító személyi biztonsági tanúsítvány igényléséhez 2. melléklet: Felhasználói engedély

1577

3. melléklet: Titoktartási nyilatkozat 4. melléklet: Iratminta „Korlátozott terjesztésû!” minôsítési szintû minôsített adatot tartalmazó adathordozó készítéséhez (1. sz. példány) 5. melléklet: Iratminta „Korlátozott terjesztésû!”minôsítési szintû minôsített adatot tartalmazó adathordozó készítéséhez (minôsítési javaslatot tartalmazó) 6. melléklet: Belsô átadókönyv 7. melléklet: Fônyilvántartókönyv 8. melléklet: Futárjegyzék 9. melléklet: Iktatókönyv 10. melléklet: Külsô kézbesítôkönyv 11. melléklet: Megsemmisítési jegyzôkönyv 12. melléklet: Kódcsere nyilvántartó könyv 13. melléklet: Jegyzôkönyv a titkos ügykezelôi teendôk átadás-átvételérôl

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

1578


21. szám

1.sz. melléklet ADATLAP nemzeti minôsített adat felhasználására jogosító személyi biztonsági tanúsítvány kiadásának kezdeményezésére Név:.....................................................................................................................................

Születési név: .....................................................................................................................

Születési hely: ....................................................................................................................

Születési idô:..........................év..............................................hónap..........................nap

Állampolgárság: ................................................................................................................

Munkáltató és munkakör megnevezése: ........................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

A megismerni kívánt adatfajta minôsítési szintje (X-szel jelölve):

„Bizalmas!” „Titkos!” „Szigorúan titkos!”

o o o

21. szám


1579

2.sz. melléklet …………………………… szerv megnevezése

…. sz. példány

Nyt. szám: FELHASZNÁLÓI ENGEDÉLY Név: .................................................................................(születési név: ................................................... ............................... szül. hely és idô: ....................................................................) részére a ........................................... ..................................... (szerv megnevezése) ...................................................... (szervezeti egység megnevezése) feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében a minôsített adat védelmérôl szóló 2009. évi CLV. törvény (továbbiakban: Mavtv.) 3. § 8. pontja, továbbá a Nemzeti Biztonsági Felügyelet mûködésének, valamint a minôsített adat kezelésének rendjérôl szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti felhasználói engedélyt kiadom - *a munkaköre ellátásához szükséges - *meghatározott idôszakra: 20.... év .......... hó ... napjától 20.... év .......... hó ... napjáig - *speciális ................................... megbízásának hatálya alá tartozó - *eseti szakértésre vonatkozó -*konkrét ügyre vagy tárgyra vonatkozóan (pl. véleményezés): ....................…………………………… …………………………………………………… minôsítési szintig keletkezett minôsített adatokra. A felhasználói engedély alapján a felhasználásra jogosult a fent megjelölt minôsítési szintig keletkezett minôsített adatok vonatkozásában a Mavtv. 18. § (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogosultságok közül kizárólag az alábbi alpontokban meghatározott rendelkezésre jogosult: x a) állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történô ügyintézés, feldolgozás, x b) minôsített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység, x c) minôsített adat birtokban tartása, x d) minôsítési jelölés megismétlése, illetve a megismétlés megtiltása, x e) minôsített adat másolása, sokszorosítása, x f) minôsített adat fordítása, x g) kivonat készítése, x h) szerven belüli átadás, x i) szerven kívülre továbbítás, szállítás, x j) megsemmisítés, x k) felhasználói engedély kiadása. A felhasználói engedély visszavonásig érvényes. Budapest, 20... ....................................... ............................................................. a felhasználói engedély kiadására jogosult biztonsági vezetô aláírása

* A megfelelô részt kell aláhúzni és szükség szerint kitölteni! x Azt a rendelkezési jogosultságot, amelyet a felhasználásra jogosult nem kapott meg, törölni kell vagy áthúzni!

1580


21. szám

3.sz. melléklet TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT a 2. pontban meghatározott titokvédelmi hatáskör ellátásához

1. Alulírott .................................................................... tudomásul veszem, hogy ……………............ ....................... által ......... év ......................... hó ....... nap aláírt ....................................... nyt. számú felhasználói engedély birtokában a minôsített adat védelmérôl szóló 2009. évi CLV. törvény (továbbiakban: Mavtv.), továbbá a Nemzeti Biztonsági Felügyelet mûködésének, valamint a minôsített adat kezelésének rendjérôl szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.), illetve a Biztonsági Szabályzatban meghatározott elôírások hatálya alá tartozom. 2. Tudomásul veszem továbbá, hogy a fenti. számú felhasználói engedélyben megjelölt minôsített adatok vonatkozásában a minôsítések érvényességi ideje alatt titoktartási kötelezettség terhel. A Mavtv.-ben, az R.-ben, valamint a Biztonsági Szabályzatban meghatározott elôírásokat alkalmazás szinten megismertem, és azokat maradéktalanul betartom, így különösen a minôsített adat tartalmát illetéktelen részére nem teszem hozzáférhetôvé. A hatáskörömbe tartozó részletes eljárási szabályokról kioktatásban részesültem. 3. Felvilágosítottak arról is, hogy jogszabály a minôsített adattal való visszaélést, valamint a minôsített adat biztonságának megsértését bünteti.

Budapest, 20... .......................................

.................................................................. aláírás Név: …...................................................

Készült 2 pld./2 lap Kapja: 1. sz. pld./Felhasználó 2. sz. pld./Biztonsági vezetô

21. szám


1581

4.sz melléklet

Készítô szerv neve Iktatószám: …/20...

„Korlátozott terjesztésû!” Minôsítés érvényes:… év… hónap… nap -ig Minôsítô:

név beosztás megnevezése „Saját kezû felbontásra!” „Nem sokszorosítható!” … sz. példány

Címzett Beosztása Címe

Tisztelt Címzett! Szöveg: ……………..

Dátum:

…………………... készítô

Készült: példányban Egy példány: lap Kapják: pld: Címzettek pld: Irattár

„Korlátozott terjesztésû!”

1582


21. szám

5.sz melléklet Készítô szerv neve Iktatószám: …/20...

„Korlátozott terjesztésû!” Minôsítés érvényes:… év… hónap… nap -ig Minôsítô:

……………………. név beosztás megnevezése „Saját kezû felbontásra!” „Nem sokszorosítható!” … sz. példány

Címzett Beosztása Címe Tisztelt Címzett! Szöveg: ……………..

Dátum: …………………... készítô Javaslom az adathordozón szereplô adatok a minôsített adat védelmérôl szóló ………. tv. …… pontjában foglaltak alapján …………-ig „Korlátozott terjesztésû!”-vé minôsíteni. Indoklás: az adatok minôsítéssel védhetô Magyarország központi pénzügyi és gazdasági tevékenysége körébe tartoznak, érvényességi idô lejárta elôtti nyilvánosságra hozataluk, jogosulatlan megszerzésük, módosításuk vagy felhasználásuk, illetéktelen személy részére hozzáférhetôvé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tételük visszafordíthatatlanul jelentôs kárt okoz a Magyarország központi pénzügyi és gazdasági érdekeiben. Dátum: …………………..

………………… elnök-vezérigazgató

Készült: példányban Egy példány: lap Kapják: pld: Címzettek pld.: Irattár „Korlátozott terjesztésû

P. H.

............................................................. titkos ügykezelô

Lezárva: ....................................... (dátum)

Megnyitva: ............................................. (dátum)

Ez a belsô átadókönyv: …...., azaz………......... számozott lapot tartalmaz.

…………… Fnyt. számú

szerv megnevezése

…………………………………………………

3.sz. melléklet 1. lap

21. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1583

Iktatószám

Minôsítési szint

Példánysorszám

Terjedelem

Sorszám

Címzett

Átvevô neve és aláírása, saját kezûleg írt dátummal

Átvétel igazolása Visszavevô neve és aláírása, saját kezûleg írt dátummal

Visszavétel igazolása


1584 A MÁV Zrt. Értesítôje 21. szám

Lezárva: ....................................... (dátum)

Megnyitva: ............................................. (dátum)


............................................................. szerv vezetôje

P. H.

Ez a fônyilvántartó könyv: …...., azaz………......... számozott lapot tartalmaz.

Szerv megnevezése: .......................................................................................

FÔNYILVÁNTARTÓ KÖNYV


21. szám 1585

Iratkezelési segédlet (nyilvántartás) megnevezése

Terjedelme

Sorszáma

Használatba vételének dátuma

Végleges lezárásának dátuma Irattári tételszáma

Kezelési bejegyzés (selejtezés, átadás stb.)



A címzett szervezet megnevezése:

Nyt. szám:

szerv megnevezése

…………………………………

Iktatószám

Példánysorszám

PH.

Kezelési bejegyzés

……………………… (átvevô neve és aláírása)

Az átvétel dátuma és idôpontja:

Minôsítési szint

FUTÁRJEGYZÉK a továbbításra kerülô minôsített adathordozókról

Készült: 3 példányban Egy példány: 1 lap Kapják: 1. sz. pld.: címzett (az átvétel igazolása után visszaküldendô a feladónak) 2. sz. pld: címzett 3. sz. pld: a feladónál marad az 1. sz. pld. visszaérkezésig, utána megsemmisítendô

………………………………… (átadó neve és aláírása)

Az átadás dátuma és idôpontja:

Sorszám

8. sz. melléklet


Lezárva: ....................................... (dátum

Megnyitva: ............................................. (dátum)

titkos ügykezelô

.............................................................

P. H.

Ez az iktatókönyv: …...., azaz………......... számozott lapot tartalmaz.


szerv megnevezése

…………………………………………………



Sorszám

idôpontja módja

Érkezés

Iktatás idôpontja

Minôsítési szint érvényességi idô

Küldô szerv megnevezése

Küldô iktatószáma (hivatkozási szám)

Érkezett/Saját készítésû irat

eredménye

Felülvizsgálat

száma terjedelme idôpontja

Mellékletek



Terjedelem

Példánysorszám

Tárgy

szervezeti egysége

neve

Ügyintézô példánysorszáma / címzettje idôpontja módja

Továbbított irat továbbítás Irattárba helyezés kelte

terjedelme

Kezelési bejegyzés (csatolás, megsemmisítés idôpontja és a megsemmisítési jegyzôkönyv iktatószáma stb.)





P. H.

Lezárva: ....................................... (dátum)

Megnyitva: ............................................. (dátum)

Ez a külsô kézbesítôkönyv: …...., azaz………......... számozott lapot tartalmaz.


szerv megnevezése

…………………………………………………

10. sz. mellélet 1. lap

21. szám 1591

Sorszám

Iktatószám

Minôsítési szint

Példánysorszám Címzett

Átvétel dátuma, átvevô neve, aláírása és az átvevô szerv hivatalos bélyegzô lenyomata

Átvétel igazolása



Lezárva: 20... ………………………………. ………………………………………..

Iktatószám

Minôsítési szint

Megjegyzés

Kapja: Irattár

Készült: 1 példányban Egy pld: 1 lap

…………………………… titkos ügykezelô aláírása

P.H.

11.sz. melléklet

a biztonsági vezetô aláírása

titkos ügykezelô aláírása ………………………………… a minôsített adatot kezelô szerv

Terjedelem

bizottsági tag neve:………………………………aláírása:…….……… bizottsági tag neve:………………………………aláírása:…….………

Az .... - .... sorszámon felsorolt adathordozókat a mai napon ………………………………………….….. helyiségben zúzógépen megsemmisítettük. Budapest, 20… ……………………….

P.H.

Példánysorszám

Megsemmisítési jegyzôkönyv

Az… -......sorszámon felsorolt adathordozók megsemmisítését engedélyezem. Budapest, 20… vezetôje vagy

Sorszám

Készült: …………………………………..

Nyt. szám: ………………

………………………………. szerv megnevezése


P. H.


Lezárva: ....................................... (dátum)

Megnyitva: ............................................. (dátum)

Ez a kódcsere nyilvántartó könyv: …...., azaz………......... számozott lapot tartalmaz.


szerv megnevezése

…………………………………………………



Sorszám

Kódcsere idôpontja

Kódcserével érintett helyszín és eszköz

Kódcserét végrehajtó személy neve, aláírása Megjegyzés



JEGYZÔKÖNYV a titkos ügykezelôi teendôk átadás-átvételérôl

sz. példány

A MÁV Zrt. biztonsági vezetôje - tekintettel a Nemzeti Biztonsági Felügyelet mûködésének, valamint a minôsített adat kezelésének rendjérôl szóló 90/2010. (III. 26) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (2) bekezdésében rögzítettekre - ................................-t titkos ügykezelô (mint átadó) kinevezésének megszûnése (munkaviszonyának megszûnése/munkakörének megváltozása) miatt elrendelte a titkos ügykezelôi feladatok ellátásával kapcsolatos teendôk, okmányok és eszközök átadás-átvételét. A MÁV Zrt. biztonsági vezetôje a …………… ikt. számú ügyiratában ……………………….-t (mint átvevô) a titkos ügykezelôi teendôk ellátására kinevezte. A titkos ügykezelô által kezelt fônyilvántartó könyv, az iratkezelési segédletek, valamint a nyilvántartásokban általa kezelt minôsített adathordozók átadás-átvételére tételes bizottsági ellenôrzés keretében került sor. A tételes bizottsági ellenôrzés megállapításai: 1.) Fônyilvántartó könyv: az 1-5. sorszámon nyilvántartott iratkezelési segédleteket a bizottság elôtalálta. A Fônyilvántartó könyv hitelesítése szabályos, vezetése naprakész és pontos. 2.) Iktatókönyvek: a) Iktatókönyv a nemzeti minôsített iratok részére (1. Fnyt. sz.): az 1-…. sorszámon iktatott minôsített adathordozókat a bizottság hiánytalanul elôtalálta a Nyilvántartóban. A nyilvántartás vezetése, a rovatok kitöltése, illetve a minôsített iratok elszámolása - tekintettel az R. 43. §-ában rögzített elôírásokra - szabályos. (Több iktatókönyv esetén fônyilvántartási számonként külön-külön kell feltüntetni és rögzíteni a bizottsági ellenôrzés tapasztalatait). b) Iktatókönyv a NATO minôsített iratok részére: a MÁV Zrt. NATO minôsített adatot nem kezel c) Iktatókönyv az EU minôsített iratok részére: A MÁV Zrt. EU minôsítésû adatot nem kezel

Készült: 201…………………….-n a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Nyilvántartó helyiségében. Jelen vannak: ………………………………… a bizottság vezetôje, ………………………………… átadó titkos ügykezelô, bizottság tagja ………………………………… átvevô titkos ügykezelô, bizottság tagja.

Ikt. szám:

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.



Összegzés: A kijelölt bizottság az átadó titkos ügykezelô által kezelt fônyilvántartó könyv, az iratkezelési segédletek, illetve a nyilvántartásokban általa kezelt minôsített adathordozók tételes ellenôrzését végrehajtotta. A bizottság az ellenôrzés során irathiányt nem állapított meg. (esetleges hiányosságok felsorolása)

3.) Belsô átadókönyvek a) Belsô átadókönyv a nemzeti minôsített iratok részére (2. Fnyt. sz.): az 1- ….. sorszámon szereplô minôsített adathordozók átadás-átvétele az elôírásoknak megfelelôen megtörtént, a rovatok kitöltése pontos. b) Belsô átadókönyv a NATO minôsített iratok részére: a MÁV Zrt. NATO minôsített adatot nem kezel. c) Belsô átadókönyv az EU minôsített iratok részére: a MÁV Zrt. EU minôsített adatot nem kezel. 4.) Külsô kézbesítô könyvek: a) Külsô kézbesítô könyv a nemzeti minôsített iratok részére (3. Fnyt. sz.): az 1-….. sorszámon szereplô minôsített adathordozók átadása megtörtént, (esetleges hiányosságok felsorolása) b) Külsô kézbesítô könyv a NATO minôsített iratok részére: a MÁV Zrt. NATO minôsített adatot nem kezel. c) Külsô kézbesítô könyv az EU minôsített iratok részére: a MÁV Zrt. EU minôsített adatot nem kezel. 5.) Futárjegyzék nyilvántartás (4. Fnyt. sz.): a nyilvántartás 1-….. sorszámon tartalmazott bejegyzést, vezetése naprakész, pontos (az esetleges hiányosságok feltüntetése) A …..nyt. számú Futárjegyzék tömb vezetése elôírásszerû. (esetleges hiányosságok felsorolása) 6.) Megsemmisítési jegyzôkönyvek nyilvántartása (5. Fnyt. sz.): a nyilvántartás 1-….. sorszámon tartalmazott bejegyzést, vezetése az elôírásoknak megfelel. A ……. nyt. számú „Megsemmisítési jegyzôkönyv a nemzeti minôsített iratok részére” tárgyú jegyzôkönyvön szereplô minôsített adathordozók megsemmisítését a kijelölt bizottság 20…………………-én szabályosan végrehajtotta. A titkos ügykezelô a megsemmisített minôsített adathordozókat kivezette a nyilvántartásokból. A ……. nyt. számú „Megsemmisítési jegyzôkönyv a nemzeti minôsített iratok részére” tárgyú jegyzôkönyv 1-…... sorszámára felvezetett minôsített adathordozókat a bizottság a Nyilvántartóban hiánytalanul elôtalálta. (esetleges hiányosságok felsorolása) 7) Személyi biztonsággal kapcsolatos okmányok nyilvántartása (6. Fnyt. sz.): a nyilvántartás 1-……. sorszámon tartalmazott bejegyzést, vezetése az elôírásoknak megfelel. A nyilvántartásba vett személyi biztonsági tanúsítványokat, felhasználói engedélyeket és a titoktartási nyilatkozatokat hiánytalanul elôtaláltuk. (esetleges hiányosságok felsorolása)



…………………………………. átvevô titkos ügykezelô

A jegyzôkönyv 1. számú példányát a mai napon átvettem. Dátum ……………………………………………….

Készült: 2 példányban Egy példány: lap Kapják: 1. sz. pld: Átadó titkos ügykezelô 2. sz. pld: Átvevô titkos ügykezelô

……………………………………….

Dátum

aláírás

A jegyzôkönyvben foglaltakkal egyetértek, a titkos ügykezelôi teendôk átadás-átvételét végrehajtottnak tekintem. A feltárt hiányosságok kiküszöbölésérôl 201………………….-ig írásos tájékoztatást kérek a tikos ügykezelôtôl.

A MÁV Zrt. biztonsági vezetôjének záradéka:

……………………………….. átadó titkos ügykezelô

……………………………… bizottság elnöke

Kmf.

(Fel kell sorolni pontokba szedve az ellenôrzés során feltárt hiányosságokat a feladatok, határidôk és a felelôsök pontos megjelölésével).

Az ellenôrzés során alábbi hiányosságokat tapasztaltuk:

13.sz.melléklet 3. lap


21. szám


49/2014. (XI. 21. MÁV ÉRT. 21.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. TERÜLETÉN, TULAJDONÁBAN ÉS ÜZEMELTETÉSÉBEN LÉVÔ HATÓSÁGI ENGEDÉLYKÖTELES, VÍZI LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és azok végrehajtására vonatkozó Korm. rendeletekben, jogszabályokban meghatározott feladatok teljesülése érdekében szabályozza a vízi létesítmények tervezésével, engedélyeztetésével, építésével, üzemeltetésével, és megszûntetésével kapcsolatos feladatok folyamatát, tartalmi elemeit, meghatározva a feladatokat és felelôsségeket a vízi létesítmények létrehozásától a megszûntetésükig. 2.0 HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az eredményes és hatékony mûködéshez meg kell határozni és irányítani kell az egymással összefüggô folyamatokat, meg kell jelölni a végrehajtásért felelôs szervezetet. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. tulajdonában, területén üzemeltetett hatósági engedélyköteles, vízi létesítményekre, azok építésére, felújítására, illetve megszûntetésére, a kapcsolódó szervezeti egységekre és munkavállalóira, akik a vízi létesítmények tervezési, engedélyeztetési, kivitelezési, üzemeltetési és megszûntetési folyamatában érintettek, valamint az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. között hatályban lévô Beszerzési Szolgáltatási Szerzôdés alapján MÁV Szolgáltató Központ Zrt. valamennyi, vízminôség-védelmében részt vevô szervezeti egységére és munkavállalójára, és a vízminôség-védelmében részt vevô, teljes körûen konszolidált leányvállalatok szervezeteire és a szervezeteket képviselô munkavállalókra. 2.2 Az utasítás kidolgozása Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Vagyonkezelési és Gazdálkodási Igazgatóság szervezet vezetôje, és a MÁV-SZK Zrt. Beszerzés és Logisztika Üzletág Környezetvédelem vezetôje, kiadásáért az Általános vezérigazgató-helyettesfelelôs. 2.3 Helyi szabályozások kezelése Jelen utasításban foglalt feladatok végrehajtását a telephelyi sajátosságok figyelembevételével Helyi Kör-

1599

nyezetvédelmi Végrehajtási Utasításban szükséges szabályozni. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Üzemeltetô/Engedélyes: a MÁV Csoport azon szervezeti egysége, amely az adott létesítmény üzemeltetési feladatait ellátja, az üzemeltetéshez szükséges forrásokat tervezi és biztosítja. Valamint az üzemeltetéshez szükséges hatósági engedélyeket beszerezteti és hatályban tartatja. Technológiai létesítmények esetén a jogszerû üzemeltetéshez szükséges engedélyeket a MÁV Szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerzôdés keretein belül beszerezteti és hatályban tartja. Állagbantartó: a MÁV Zrt., MÁV-START Zrt. és a MÁV-SZK Zrt. azon szervezeti egysége, amely az adott mûszaki létesítményt nyilvántartja (pl. létesítményjegyzékben). MÁV Szolgáltató: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzés és Logisztika Üzletág Környezetvédelem (MÁV SZK Zrt. BLÜ Környezetvédelem). Közmûszolgáltató: a közmûvek üzemeltetôje. Forrásgazda: a vízilétesítmények esetében (pl.: vízellátás, szennyvízelvezetés) a beruházási okmány mûszaki tartalmát elkészíti és a szükséges forrásokat biztosítja, a kiviteli terveket jóváhagyja. Projektgazda: A MÁV Csoport azon szervezeti egysége, amely az adott létesítmény tervezésére és megépítésére vonatkozó beruházási feladatokat a Fejlesztési szervezetével, míg a beruházás, vagy annak egy része megvalósításának szervezését, elôkészítését és az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységet a Lebonyolítási szervezetével megbízás alapján végzi. Bíráló Bizottság: a közbeszerzési pályázatok elbírálására alakult szervezet, amely a beérkezô ajánlatok feldolgozását és bírálatát végzik, valamint javaslatot tesz a forrásgazda felé a nyertes pályázó személyére. Tervezô: aki a kiírt pályázaton nyertesként a beruházás kivitelezéséhez szükséges teljes (kiviteli, engedélyezési, stb.) tervdokumentációt összeállítja, a szerzôdésében megfogalmazott feltételek alapján. Kivitelezô: aki a kiírt pályázaton nyertesként, szerzôdésében leírt feltételek alapján, a kiviteli tervdokumentáció szerint a kivitelezést elvégzi. Vízilétesítmény: az a mû (víziközmû), mûtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minôségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása –ideértve a víziközmûvekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást-, minôségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja. Technológiai vízilétesítmény: az Üzemeltetô által üzemeltetett technológia részét képezô berendezés, mûtárgy, felszerelés vagy szerkezet, amelynek

1600


rendeltetése,a rendszerbe kerülô vizek lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének vagy minôségének megváltoztatása. Ásott kút: a falazat folyamatos süllyesztésével létesített, a talajvíz beáramlását talpon vagy oldalfalon biztosító mûtárgy, rendszerint kis átmérôjû és kismélységû kút, amelynek földkiemelését kézi erôvel végzik. Elôfordulási mélysége 0-50 méter. Aknakút: aknamélyítési eljárással létesített nagy átmérôjû víznyerô mûtárgy, mely a víz beáramlását az oldalfalon vagy a talpon teszi lehetôvé, az ásott kúttól a bányászati módszerrel történô kivitelezés, valamint a nagyobb mérete különbözteti meg. Fúrt kút: közel függôleges irányú, megközelítôen kör keresztmetszetû földkéregbe kézi, vagy gépi fúrással készített mélyített, furat, amelyet víztermelésre, vízbesajtolásra, vagy vízmegfigyelés céljából kúttá képeztek ki, mely egy, vagy több vízadó rétegbôl szerzi be a vizet. Közmûhálózat: alatt azokat a központi berendezésekkel rendelkezô elosztó, ill. gyûjtô vezetékrendszereket, és az ezzel kapcsolatos létesítményeket értjük, amelyek a fogyasztók vízellátásával, szennyvízelvezetésével, villamosenergia ellátásával, hô- és gázenergia ellátásával és a távközléssel járó idôszakos vagy folyamatos igényeit elégíti ki. Közmûpótló: a vezetékes közmûellátást helyettesítô mûtárgy, amely egy létesítmény (csoport) szükségletét a közmûszolgáltatással lényegében azonosan vagy ahhoz hasonlóan elégíti ki, és az egész berendezés általában a létesítményhez tartozó területen belül helyezkedik el. Vízhálózat: a MÁV Zrt. tulajdonában / kezelésében lévô ingatlanok vízellátását biztosító vízvezeték hálózat (ivóvíz, ipari víz). Ivóvíz bekötôvezetéknek: az ivóvízellátásba bekapcsolt ingatlanon a törzshálózat és a házi vezetékhálózat, illetve a csatlakozó ivóvíz vezeték — hálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérô. Nem technológiai szennyvíz: háztartási (települési, kommunális) vízfogyasztás végterméke, amely emberi behatásra szennyezôdött, illetve eredeti minôsége romlott. A keletkezett szennyvíz tisztítás nélkül vezethetô be a közcsatorna hálózatába. Technológiai szennyvíz / Ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyiségbôl bocsátanak ki, vagy ezen ipari létesítmények elôkezelô berendezéseibôl származnak, és ami nem háztartási szennyvíz vagy csapadékvíz és nem veszélyes hulladék. A keletkezett szennyvíz csak elôtisztítást követôen vezethetô be a közcsatorna hálózatába. Technológiai szennyvíz-elôtisztítás: a vízilétesítmény üzemeltetése során keletkezett, a szennyvíz befogadója által jogszabályokban vagy egyedileg meghatározott szennyezôanyagok elôtisztítása, a köz- vagy a MÁV Zrt. által üzemeltetett csatornába bocsátás elôtt.

21. szám

Határérték: Az egyes környezeti elemekben megengedhetô, illetve eltûrt szennyezôanyag koncentráció. Technológiai dokumentáció: Normatív, munkafolyamati elôírásrendszer (beleértve a kezelési-, karbantartási utasítást, a technológiai leírást, üzemnaplót stb.), amely tartalmazza a tevékenység fázisait és a munkafolyamatok elôírásszerû végzésének mûszaki és környezetvédelmi jellemzôit. Környezetvédelmi alapadat: Környezetvédelmi alapadatnak minôsülnek azok az értékek, amelyek összesítésével a különbözô jogszabályokban, a hatósági adatszolgáltatásra kötelezett tevékenységek bejelentését a Környezetvédelem szervezete az Üzemeltetô nevében teljesíteni tudja. Környezetvédelmi alapadat továbbá az egyes telephelyeken végzett tevékenységek meghatározása is. Környezet: A környezeti elemek (talaj, víz, levegô, élôvilág, épített környezet) rendszerei, azok folyamatai, szerkezetük. Környezeti elem: a föld, beleértve a talajt és a földtani közeget; a felszíni, vagy felszín alatti víz; a levegô; az élôvilág; valamint a táj és az épített környezet, továbbá ezek összetevôi. Környezetveszélyeztetés: a környezetvédelmi elôírások megszegése (tevékenység, vagy mulasztás), amely környezetkárosítást idézhet elô. Környezetszennyezés: a környezet bármely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Súlyos környezetszennyezés: Az a bármely ok (pl.: baleset, vagy üzemzavar) miatt adódó környezetterhelés, amely a környezet egy, vagy több elemét oly mértékben károsítja, hogy a veszély elhárítása, illetve mérséklése, azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Az azonnali beavatkozás megítélése a SZK BLÜ Környezetvédelem vezetôjének hatásköre. Környezetvédelmi szaktevékenység: A különbözô jogszabályokban környezetvédelmi végzettséghez, szakképesítéshez kötött feladatok ellátása. Ilyen tevékenységet az Üzemeltetô megbízásából a MÁV Szolgáltató végez. Vízimunka: az a tevékenység, melynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minôségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minôségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja. Szennyvízhálózat: a MÁV Zrt. tulajdonában / kezelésében lévô ingatlanok vízhasználatából valamint a technológiai vízilétesítmények becsatlakozási pontjától származó szennyvíz elvezetésére szolgáló vezetékhálózat, zárt csatornáknak és mûtárgyainak egymáshoz kapcsolt rendszere. Technológiai csatornahálózat: technológiai vízilétesítménybôl kikerülô technológiai és/vagy ipari szennyvíz elvezetésére szolgáló zárt vezetékhálózat(ok) a szennyvízhálózatra (kommunális) vagy élô befogadóba történô becsatlakozási pontig tartó szakasza.

21. szám


Csapadékvíz: olyan csapadék, amely nem szivárgott be a talajba, és a talajfelszínrôl vagy az épületek külsô felületérôl a vízelvezetô rendszerbe kerül. Csapadékvíz hálózat: a MÁV Zrt. tulajdonában / kezelésében lévô ingatlanokon összegyûlt csapadékvíz elvezetésére szolgáló hálózat. Az elvezetés lehet nyíltszíni, csapadék-csatorna, egyesített szennyvíz-csatorna. Egyesített rendszerû csatornahálózat: a MÁV Zrt. tulajdonában / kezelésében lévô ingatlanokon a szennyvizeket a csapadékvizekkel együtt elvezetô zárt csatornahálózat. Szennyvíz bekötôvezeték: az ingatlanon keletkezô szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerû szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történô bevezetésére szolgáló vezeték. Kibocsátó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, aki tevékenysége során szennyvizet (használt vizet) közvetlenül vagy közvetve befogadóba (törzshálózatba) vezeti. Kibocsátási határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban, engedélyben meghatározott olyan mértékû igénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elô. Vízszennyezés: vízszennyezô anyagnak az engedélyezett kibocsátási határértékét meghaladó mértékû, közvetlen vagy közvetett bevezetése a befogadóba. Szennyvíz elôtisztító (elôkezelô): a létesítmény a keletkezô szennyvíz elvezetésére szolgáló mûtárgy (vízi létesítmény), amely a szennyvíz bebocsátás elôtti tisztítását biztosítja. Szennyvíztisztítás: a szennyvíztisztító telepeken, tárolókban összegyûjtött szennyvíz tisztítása, mechanikai, biológiai és kémiai eljárásokkal. Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított tartályból, illetve medencébôl álló közmûpótló mûtárgy, amely a szennyvizek ártalommentes gyûjtésére és a szennyvízbôl keletkezô települési folyékony hulladék idôszakos tárolására szolgál.

1601

Elvi vízjogi engedély a tulajdonos, az építtetô vagy a vagyonkezelô részére adható, de azt az elôbbiek megbízásából a tervezô is kérheti. Építési tevékenységre nem jogosít. 3.3 Vízjogi létesítési engedély Vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez szükséges. • A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, átalakítására, megszüntetésére. • Az engedély az engedélyeztetni kívánt mûszaki megoldást tartalmazó terv hatósági jóváhagyását, a fôbb mûszaki jellemzôk rögzítését és a létesítéskor betartandó hatósági elôírások összegzését jelenti. • Vízimunka végzése csak jogerôs létesítési engedély alapján történhet. • A vízjogi létesítési engedély üzemeltetésre nem jogosít. A vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. • A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtetô, a tulajdonos vagy a vagyonkezelô köteles megszerezni. • Az eljárás igazgatási és szolgáltatási díját a 33/2005 (XII.27) KvVM rendelet szerint kell megfizetni. • A kialakult joggyakorlatnak megfelelôen 2 évre adható (nagyobb beruházások esetén kivételesen 3 évre), idôbeli hatálya azonban a terv korszerûségi felülvizsgálata mellett meghosszabbítható. 3.4 Vízjogi üzemeltetési engedély

3.1 Vízjogi engedély A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 28. § (1) bekezdése értelmében vízjogi engedély szükséges — jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységtôl eltekintve — a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszûntetéséhez, valamint minden vízhasználathoz. 3.2 Elvi vízjogi engedély A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény mûszaki tervezéséhez kérhetô.

Vízimunka és vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez, továbbá minden vízhasználathoz kell. • Az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban, hatósági elôírásokban meghatározott kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére, a vízhasználat gyakorlására. Szennyvíz kibocsátás esetén a vonatkozó rendeletben meghatározott tervdokumentáción túl a 220/2004. (VII.21) Korm. rendelet 25. § (2)

1602

•

•

•

• •

•


bekezdésében elôírt mellékletek csatolása is szükséges. Vízhasználat esetén a vízkivétellel érintett ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolása, továbbá a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatok (az igényelt víz mennyisége, minôsége, felhasználási célja) adatok megadása szükséges. Vízellátó, vízelvezetô, szennyvízelvezetô és szennyvíztisztító mû esetén az üzemeltetési szabályzatot, vízellátás és szennyvízelvezetés esetén a kezelési és karbantartási utasítást, a kárelhárítási tervet, mûködési szabályzatot is csatolni kell. A Vízügyi Hatóság az engedélyben rögzíti az üzemeltetés feltételeit, a létesítmény, a vízhasználat helyét, fôbb mûszaki adatait, jellemzôit, a vízhasználat, a szennyvízkibocsátás engedélyezett mennyiségét a befogadó megjelölésével. Kötelezôen elôírja az üzemeltetési engedély tárgyára vonatkozó jogszabályok, vízügyi és egyéb az ügyben érintett hatóságok elôírásait. A vízjogi üzemeltetési engedély, az engedélyben meghatározott ideig a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetésétôl, mûszaki jellemzôitôl, a vízhasználat jellegétôl, az üzemeltetéssel összefüggô szakhatósági állásfoglalásoktól, az engedélyben elôírt feltételektôl függôen meghatározott ideig érvényes. Az engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal, vagy a létesítmény üzemeltetésével járó a jogszabályokban és a hatósági elôírásokban meghatározott jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. Ettôl eltérôen kell eljárni, amennyiben új beruházás létesül, ebben az esetben a beruházás kivitelezôje kéri meg az üzemeltetési engedélyt a MÁV Zrt. vagy az Üzemeltetô/Engedélyes nevére, és adja át a mûszaki átvétel során. Az eljárás igazgatási és szolgáltatási díját a 33/2005 (XII.27) KvVM rendelet szerint kell megfizetni. Beszerzése kötelezô, engedély nélküli üzemeltetés esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 32/A.§(1) bekezdésében meghatározott vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. Az engedélyt a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból, vagy kérelemre a hatóság módosíthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja.

3.5 Vízjogi fennmaradási engedély Hatósági engedély nélküli vagy az engedélytôl eltérô módon megvalósított vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat esetén: • A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérôen végzett létesítés és üzemeltetés esetén vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

•

•

• •

•

•

•

21. szám

Vízjogi fennmaradási engedélyt az építtetônek (tulajdonos, beruházó) — a jogszabályokban biztosított kivétellel — kell megkérni. Beszerzése kötelezô. Az eljárásért a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a fennmaradási-, és az üzemeltetési engedély együttes megkérése során A határozat "engedélyese" az lehet, aki az üzemeltetéssel járó jogokat, kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka — az engedély hiányától eltekintve — mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági elôírásoknak. A Hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétôl teheti függôvé. Az engedély az engedélyeztetni kívánt mûszaki megoldást tartalmazó terv hatósági jóváhagyását, a fôbb mûszaki jellemzôk rögzítését és a létesítéskor betartandó hatósági elôírások összegzését jelenti. Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, akkor a Hatóság a jogszabályokban meghatározott bírság megfizetésérôl a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejûleg rendelkezik. Az 1996. július 1-ét követôen engedély nélkül vagy attól eltérôen létesített vízilétesítmény, megvalósult vízimunka fennmaradási engedélyének megadása esetén a létesítô vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles.

3.6 Vízjogi engedély módosítása, visszavonása és a tevékenység szüneteltetése A vízjogi engedély módosítása történhet az Engedélyes kérelmére, vagy a Hatóság határozata alapján: • Ha az Engedélyes a vízi létesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott mûszaki megoldástól eltérôen kívánja megterveztetni, megépíteni, illetôleg üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytôl eltérô módon (mértékben) kívánja gyakorolni. • Ha megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltetô személye. • Ha megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek. 3.7 Szennyvízkibocsátási engedély A szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a környezet védelmének általános

21. szám


szabályairól szóló törvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti engedélyben, illetve azok hatálya alá nem tartozó tevékenység esetén a vízvédelmi hatóság által kiadott külön engedélyben határozzák meg. 3.8 Kötelezés Amennyiben a vizek mennyiségi, minôségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelôzése vagy a jogszerûen gyakorolt vízhasználat ezt egyébként szükségessé teszi, a hatóság a vízhasználót vagy azt, aki a vízviszonyokra jogellenesen beavatkozott, kötelezi: • a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegetô állapot megszüntetésére; • a szükséges vízimunka elvégzésére; • a kivett víz, valamint a befogadóba juttatott használt, illetve tisztított szennyvíz mérésére, • a meglévô vízi létesítménynek az elôírásoknak megfelelô módon történô üzemeltetésére • védôidom, védôterület, védôsáv kialakítására és fenntartására, • vízhasználat szüneteltetésére, • amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérôen megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethetô meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetôt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kötelezi. 3.9 Önellenôrzés 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 27§ -a szerint: „(2) Önellenôrzésre köteles az a kibocsátó (ill. közcsatornába bocsátó): • a) aki az 1. számú melléklet I. lista szerinti veszélyes anyagot, vagy elsôbbségi veszélyes anyagot bocsát ki vagy használ; • b) akinek önellenôrzési kötelezettségét a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság megállapítja, • c) aki az engedélye szerint, illetôleg a telephelyrôl / szennyvíztisztítóból a megelôzô év adatai alapján 15 m3/üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet” • ca) közvetlenül a befogadóba vezet, • cb) közvetve - közcsatornán vagy közös üzemi tisztítón keresztül - a befogadóba vezet és egyúttal a vízszennyezô anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrôl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint meghatározott tevékenység folytatása során keletkezô szennyvizet bocsát ki (28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet). A kormányrendelet 30. §-a - összhangban a használt -és szennyvizek kibocsátásának ellenôrzésére vonatkozó

1603

részletes szabályokról szóló 17.§-val írja elô, hogy az önellenôrzésre kötelezett kibocsátó köteles a szennyvíz kibocsátási jellemzôirôl és a technológiai folyamatok üzemvitelérôl adatot szolgáltatni - szerinti adatlapokat kitölteni - és évente összefoglaló jelentést készíteni. A vízminôség-védelmi alapbejelentést (VAL lapok) csak az abban szereplô jellemzôk változása esetén kell ismételten beküldeni a vízminôség-védelmi éves bejelentéssel (VÉL lapok) együtt a tárgy évet követô március 31-ig. Az önellenôrzési tervet meg kell küldeni: • a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság részére, • közcsatornába bocsátás esetében a területileg illetékes csatorna Közmûszolgáltatónak valamint a MÁV Zrt. csatornahálózat üzemeltetôjének. A MÁV Zrt. területén technológiai eredetû szennyvizet kibocsátó a 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti önellenôrzési tervét, valamint kibocsátási határértékét meghatározó vízjogi engedélyét és vizsgálati eredményeit meg kell, hogy küldje az elôzôekben felsoroltakon túl: • MÁV közös üzemi csatornába bocsátás esetén a MÁV Zrt. csatornahálózat üzemeltetô részére, • aki továbbítja a közös üzemi csatorna helyi üzemeltetôjének, és intézkedik a telephely / állomás önellenôrzési tervének elkészítésérôl, illetve a kibocsátási határérték megkérésérôl. A kibocsátó köteles a keletkezett szenny- vagy használt vizet az engedélyben elôírt kibocsátási határértékre megtisztítani vagy megtisztíttatni. Technológiai szennyvíz elôtisztítás utáni / vagy anélküli MÁV közös üzemi csatornába történô szennyvíz bebocsátása esetén a szennyvíz minôségének a MÁV közös üzemi csatornába történô szennyvíz bebocsátás helyén is meg kell felelnie: • a megállapított kibocsátási határérték elôírásainak, illetve ennek hiányában • a közcsatornába vezethetô szennyvíz minôségi elôírásainak. Amennyiben a közös üzemi csatornába vezetett szennyvíz szennyezô anyag tartalma túllépi a megengedett határértéket a MÁV Zrt. a csatornahálózatának üzemeltetôje jelzi, figyelmezteti, a kibocsátót; • a káros szennyezés megszüntetésére, • az elôírásszerû, megfelelô üzemeltetésre, • elôtisztító vízilétesítmény vagy szennyvízgyûjtô megépítésére, • önellenôrzésre, • amennyiben kiszabásra kerül és bizonyított a csatornabírság, vízvédelmi bírság fizetésének áthárítására.

1604


Az a kibocsátó, aki az elôírt kibocsátási határértéket túllépi vagy az engedélyben meghatározottaktól eltérô szennyezô anyagot vagy a rendeletben meghatározott tiltott anyagot bocsát ki, csatornabírság vagy vízszennyezési bírság fizetésére köteles (mértéke: megegyezik a jogszabályi elôírásokban foglaltakkal). Jogellenes magatartás elkövetéséért a Hatóság vízvédelmi bírságot szab ki (önellenôrzési terv készítésének elmulasztása, szennyvízkibocsátásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, engedély nélküli szennyvízkibocsátás folytatása stb.). 3.10 Nem vízjogi engedély köteles tevékenység A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról) alapján meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggô vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogköröket a helyi önkormányzatok jegyzôi gyakorolnak. • az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez; • szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhetô, ha a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezetô törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közmûbe történô bekötése - a megvalósítás mûszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezôtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyezôdéssel nem veszélyeztet, valamint • a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak; • olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítô házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedô kielégítését szolgálja, valamint - parti szûrésû és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával mûködik, • a kitermelt víz használata során keletkezô szennyvíz a környezetet nem veszélyeztetô elhelyezése biztosított, továbbá • ivóvízigény kielégítését szolgáló kút esetén a közegészségügyi követelmények érvényre juttatása biztosított.

•

21. szám

a közmûves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) kapcsolatos eljárásban a Közmûszolgáltatót és a Fogyasztót érintô jogokról és kötelezettségekrôl.

Nem vízjogi engedély köteles a telekhatáron belüli házi ivóvízhálózat, szennyvízhálózat, valamint az ivóvíz és szennyvíz-bekötôvezeték létesítése. A Hatóság engedélye szükséges - a külön jogszabály szerinti építôipari mûszaki engedéllyel, vagy CE megfelelôségi jelöléssel rendelkezô szennyvízkezelô berendezések kivételével (ezen létesítményekre szennyvíz-kibocsátási engedélyt kell kérni)- a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, elôtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. 3.11 Befogadó nyilatkozat A technológiai vízi létesítmények üzemeltetôinek a létesítmény mûködési engedélyének megszerzéséhez szennyvíz-befogadói nyilatkozatot kell kérniük a területileg illetékes csatorna Közmûszolgáltatótól, valamint hozzájárulást a MÁV csatornaüzemeltetôjétôl. 4.0 A FOLYAMATSZABÁLYOZÁS LEÍRÁSA 4.1 Új beruházás, felújítás esetén A szabályozás tartalmazza a folyamatok leírását, illetve a folyamatokon belül a résztevékenységek kapcsolódását, a felelôsségeket és a hivatkozásokat a felhasznált, ill. a képzôdött elôírásokra és bizonylatokra. (Folyamatábra az 5. számú mellékleten) 4.1.1 Nem technológiai vízi létesítmények Vízilétesítmény tervezési folyamata 1. A MÁV Zrt. szervezeteinek és/vagy a leendô Üzemeltetô/Engedélyes igénye alapján a Forrásgazda elkészíti a létesítmény beruházási okmányához a mûszaki tartalmat (Forrásgazda mûszaki területének bevonásával), és elôterjesztésben kéri meg a beruházáshoz szükséges forrásokat. 2. A Forrásgazda a jóváhagyott beruházási dokumentációt átadja a Projektgazdának, aki elindítja a beszerzési folyamatot. 3. A Bíráló Bizottság javaslatot tesz a Forrásgazda felé az eljárás nyertes ajánlattevôjére. 4. Projektgazda a Forrásgazda jóváhagyásával megköti a Tervezôvel a szerzôdést a vízilétesítmény meg/áttervezésére. 5. Tervezô elkészíti az engedélyezési/kiviteli tervet, melynek során elvégzi a közmûegyeztetéseket, megszerzi a Szakhatósági (MÁV-os, külsô),

21. szám


Vasút üzemeltetôi hozzájárulásokat, valamint a Forrásgazda jóváhagyását követôen megkéri az Üzemeltetôi, és a Hatósági engedélyt (befogadó nyilatkozat MÁV-os/Szolgáltatói, elvi vízjogi engedély). 6. Tervezô a Forrásgazda által jóváhagyott végleges engedélyezési/kiviteli tervet, a Vállalkozási Szerzôdése alapján a szerzôdés szerinti példányszámban átadja a Projektgazdának. Amennyiben a Tervezôi szerzôdésnek nem része a vízjogi létesítési engedély megkérése, abban az esetben a MÁV Szolgáltató a Forrásgazda megrendelése alapján a kiviteli tervet benyújtja a Vízügyi Hatóságra vízjogi létesítési engedély megkérése céljából. 7. Forrásgazda a Közmûszolgáltatók/Viziközmû Társulatok által kiszabott közmûfejlesztési / érdekeltségi hozzájárulás kifizetését megkéri az okmány megjelölésével a Projektgazdától. Projektgazda a közmûfejlesztési hozzájárulást kifizetteti, és ráterheli a tervre/beruházásra. 8. Projektgazda kiadja a Tervezônek a teljesítésigazolást, valamint a Tervezôtôl átvett kiviteli terveket átadja a Forrásgazdának, aki a kiviteli terv egy példányát átadja a Forrásgazda területi szervezetének. Vízilétesítmény kivitelezési folyamata 1. Forrásgazda elkészíti az eljárást indító elôterjesztést, majd annak jóváhagyását követôen összeállítja a kivitelezés pályáztatásához szükséges dokumentációt, és átadja a Projektgazdának. 2. Projektgazda a Forrásgazdától kapott dokumentumok alapján elindítja a közbeszerzési eljárást. 3. A Bíráló Bizottság javaslatot tesz az eljárás nyertes ajánlattevôjére. 4. Projektgazda a Forrásgazda jóváhagyásával megköti a Kivitelezôvel a szerzôdést a vízilétesítmény meg/átépítésére. 5. A Kivitelezô kérésére Forrásgazda a munkaterületet átadja. A munkaterület átadásra az érintett MÁV Csoport szakmai szervezetein kívül a MÁV Zrt.-s közüzemi hálózat üzemeltetôjét is meg kell hívni. A kivitelezés során a mûszaki ellenôrzést a Projektgazda látja el. 6. A munka elkészültével Kivitelezô kezdeményezi a Mûszaki átadás-átvételt. A mûszaki átadás-átvételi eljárásra az érintett MÁV Csoport szakmai szervezetein kívül a MÁV Zrt.-s közüzemi hálózat üzemeltetôjét is meg kell hívni. Az eljárásról jegyzôkönyv készül, amennyiben hiányosságok kerülnek megállapításra, az eljárás csak a hibák és hiányosságok felszámolását követôen zárható le. Sikeres mûszaki átadás-át-

1605

vétel után a munkaterület visszaadásra kerül az üzemeltetônek. 7. Amennyiben a Kivitelezôi szerzôdésnek nem része a vízjogi üzemeltetési engedély megkérése, abban az esetben a MÁV Szolgáltató a vízilétesítmény használatbavételéhez, a Forrásgazda megrendelése alapján megkéri a Vízügyi Hatóságtól a vízjogi üzemeltetési engedélyt a MÁV Zrt. vagy az Üzemeltetô/Engedélyes nevére. 8. Projektgazda kiadja a Kivitelezônek a teljesítésigazolást, valamint a Kivitelezôtôl átvett mûszaki megvalósulási dokumentációt átadja a Forrásgazdának. 9. Az elkészült vízilétesítmény aktiválásra kerül. Az aktiválást a Forrásgazda területi szervezetei által kiállított E-TEV bizonylat alapján a Projektgazda végzi. Forrásgazda üzemeltetési szerzôdés keretében átadja a vízi létesítményt üzemeltetésre a MÁV Zrt. közmû hálózat üzemeltetôjének, aki kezdeményezi a vízjogi üzemeltetési engedély engedélyesének módosítását saját nevére. Ettôl kezdve a vízilétesítmény üzemeltetési feladatait Ô gyakorolja. A vízilétesítmény üzemeltetésével, megszûntetésével kapcsolatos feladatok Ásott kutak, akna kutak esetében, amennyiben nem vízjogi engedély kötelesek: • A helyi önkormányzatok jegyzôinek engedélyével lehet nem vízjogi engedély köteles kutat létesíteni, használatba venni és megszüntetni. • Amennyiben a kút használata során a kitermelés az elôírt éves kvótát nem haladja meg, úgy jelentési kötelezettség nincs. Fúrt, ásott kutak esetében, amennyiben vízjogi engedély kötelesek: • a vízjogi üzemeltetési engedély, a vízkivételre vonatkozóan meghatározza az éves vízkivételi mennyiséget, mely mennyiség után a Hatóság vízkészletjárulék fizetést állapít meg. • Az éves bevallások alapján, a járulékfizetés a jogszabály szerint történik, melyet a vízilétesítmény üzemeltetôjének kell megfizetni. • Amennyiben a kutakkal kapcsolatban a Hatóság adatszolgáltatást kér azt az Üzemeltetô köteles megadni. • A vízjogi üzemeltetési engedély érvényességének lejárta elôtt Üzemeltetô kezdeményezi az engedély meghosszabbítását. • Amennyiben a vízi létesítményt valamilyen okból a MÁV Zrt. nem kívánja tovább üzemeltetni, MÁV Zrt.-s közüzemi hálózat üzemeltetôje elkészítteti a kút megszûntetésének/ eltömedékelésének várható költségvetését, melynek alapján elindítja a kút leselejtezését.

1606

• •

•

•

•


Létesítmény Tulajdonosa, Állagban tartója megadja a selejtezési engedélyt, és a selejtezési költségeket biztosítja. Forrásgazda megrendeli a MÁV Zrt.-s közüzemi hálózat üzemeltetôjétôl a kút eltömedékelésének, valamint a hozzá tartozó felhagyásra kerülô vezeték szakasz megszûntetésének tervezését és lebonyolítását. A Közbeszerzési eljárás során kiválasztott tervezô elkészíti a kút eltömedékelési tervet, majd a Vízügyi Hatóságnál kezdeményezi a vízjogi létesítési engedély kiadását. A Közbeszerzési eljárás során kiválasztott kivitelezô a kiviteli terv alapján elvégzi a kút eltömedékelését, majd a mûszaki átadási jegyzôkönyv mellé csatolja a tömedékeléssel összefüggô vizsgálati, ellenôrzési dokumentumokat. Üzemeltetô a dokumentumok csatolásával megkéri a vízjogi üzemeltetési engedély visszavonását a Hatóságtól, Tulajdonos a nyilvántartásából kivezeti a létesítményt.

• • •

•

•

21. szám

szennyvízkezelô, és a hozzá tartozó felhagyásra kerülô vezeték szakasz leselejtezését. A létesítmény Tulajdonosa, Állagban tartója megadja a selejtezési engedélyt, és a selejtezési költségeket biztosítja. Forrásgazda megrendeli a MÁV Zrt.-s közüzemi hálózat üzemeltetôtôl a bontási munka tervezését, és a lebonyolítást. A Közbeszerzési eljárás során kiválasztott tervezô elkészíti a bontási tervet, és a Vízügyi Hatóságnál kezdeményezi a vízjogi létesítési engedély kiadását. A Közbeszerzési eljárás során kiválasztott kivitelezô a kiviteli terv alapján elvégzi a szennyvíztelep bontását, majd a mûszaki átadási jegyzôkönyv mellé csatolja a tömedékeléssel összefüggô vizsgálati, ellenôrzési dokumentumokat. Üzemeltetô a dokumentumok csatolásával megkéri a vízjogi üzemeltetési engedély visszavonását a Hatóságtól, Tulajdonos a nyilvántartásából kivezeti a létesítményt.

Víz- csatornahálózatok esetében: Vízterhelési díj •

• •

Az új vízhálózatok/bekötôvezeték bôvítés kivitelezése során a Közmûszolgáltató közmûfejlesztési hozzájárulást állapít meg, melyben rögzítésre kerül a hálózaton vételezhetô vízkontingens. A kontingens utáni közmûfejlesztési hozzájárulást a Projektgazda a Forrásgazda nyilatkozata alapján, az erre a célra nyitott beruházási keretbôl megfizeti. A kiépített belsô vízhálózatot a Forrásgazda átadja üzemeltetésre a MÁV Zrt.-s közüzemi hálózat üzemeltetôjének. Ha a megengedett kvótán felül történt vízvételezés, abban az esetben a túllépés után a Közmûszolgáltató további közmûfejlesztési hozzájárulást számláz ki, melyet a Projektgazda a korábban leírt módon fizet meg.

Szennyvízkezelôk esetében: • •

•

Amennyiben a szennyvízteleppel kapcsolatban a Hatóság adatszolgáltatást kér azt az Üzemeltetô köteles megadni. A vízjogi üzemeltetési engedély érvényességének lejárta elôtt az Üzemeltetô képviseletében a MÁV Szolgáltató (szolgáltatási szerzôdés keretein belül) kezdeményezi az engedély meghosszabbítását. Amennyiben a vízi létesítményt valamilyen okból a MÁV Zrt. és/vagy Leányvállalatai nem kívánják tovább üzemeltetni, MÁV Zrt.-s közüzemi hálózat üzemeltetôje elkészíti a szennyvízkezelô megszûntetésének / eltömedékelésének várható költségvetését, melynek alapján a Forrásgazda és/vagy Állagbantartó elindítja a

A vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelô, 2003. évi LXXXIX. törvény 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelô anyagok kibocsátása után kell fizetni. Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót: a) a felhasznált vízben levô vízterhelô anyag kibocsátás után, ha a felhasznált vizet újrahasználja és a használat során nem terheli a befogadót, b) az általa felhasznált, illetve a vízszolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelô anyag mennyisége után, c) az elvezetett csapadékvíz mennyisége után, d) a nehézfémek csoportjába tartozó vízterhelô anyag kibocsátása után, amennyiben a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen típusú vízterhelô anyag kibocsátása kizárt, e) az extenzív módon üzemeltetett halastavak esetén. A vízterhelô anyagok mennyiségét a víz Közmûszolgáltató köteles hiteles mérésekkel igazolt módon a kibocsátó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben nem teljesíti fenti kötelezettségét, akkor az illetékes környezetvédelmi hatóság a méréseket elvégzi és a mérési díj ötszörösében állapítja meg a víz Közmûszolgáltatót ezért terhelô térítési kötelezettséget.

21. szám


A vízterhelési díj mértékét és számításának részletes szabályait e törvény 2. számú melléklete határozza meg. A közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelô anyag után fizetendô díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot mûködtetô MÁV Szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevôkre. Ha a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot üzemeltetô MÁV Szolgáltató személye különbözik, akkor a csatornahálózatot üzemeltetô MÁV Szolgáltató jogosult a rá áthárított díjat a szolgáltatást igénybe vevôkre továbbhárítani. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minôségének meghatározása a MÁV Szolgáltató feladata. Talajterhelési díj A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a mûszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követô 90. naptól terheli. Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelô objektumban a talajjal kapcsolatban lévô felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követô hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket. A felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megôrizni és ellenôrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetôség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2014 évtôl: 1 200 Ft/m3. A talajterhelési díj számításának részletes szabályait a 2003. évi LXXXIX. törvény 3. számú melléklete határozza meg. A talajterhelési díj alapja csökkenthetô azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel

1607

szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi elôírások szerinti elhelyezését igazolja. 4.1.2 Technológiai vízi létesítmények Általános követelmények, feladatok a) A technológiai berendezéseket, létesítményeket úgy kell üzemeltetni, hogy a tevékenység ne okozza a felszíni és felszín alatti vizek, földtani közeg szennyezôdését. b) Használt-, illetve szennyvizet közvetlenül vagy közvetve felszíni vízbe kibocsátó létesítmény létesítéséhez, bôvítéséhez, illetve a külön jogszabályban meghatározott jelentôs változással járó fejlesztéséhez, valamint a mûködésének megkezdéséhez és mûködtetéséhez, a létesítményt engedélyezô hatóságok engedélye szükséges. c) A szennyvíztisztításra (elôtisztításra) csapadékvíz elvezetésre létesített mûtárgyakat a technológiai dokumentációban (kezelési és/vagy karbantartási utasítás) elôírt követelmények betartásával kell üzemeltetni. d) A rendkívüli, váratlan szennyezés, szennyezôdés elkerülése érdekében a technológiai elôírások betartását és a berendezések mûszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenôrizni kell az üzemeltetési engedélyben elôírt kibocsátási komponensek idôszakos ellenôrzésével (akkreditált vízmintavétel és vízvizsgálat). e) Az utasítás keretutasítás, amelyet a tevékenységet végzô helyszíneken a helyi adottságokhoz igazított Környezetvédelmi helyi végrehajtási utasításban kell pontosítani. Felelôs: a végrehajtási utasítás elkészítéséért a MÁV Szolgáltató, kiadásáért az Üzemeltetô Közremûködik: MÁV Szolgáltató (végrehajtási utasítás elkészítése) Határidô: az utasítás hatályba lépését, módosítását követô 60. nap Dokumentum: Környezetvédelmi helyi végrehajtási utasítás f) A vízminôség-védelemmel kapcsolatos jogszabályban foglaltak, vagy hatóságok által elôírt feladatok, beruházások megvalósításához a szükséges forrást biztosítani kell. Felelôs: Üzemeltetô (forrás tervezése) Közremûködik: MÁV Szolgáltató (környezetvédelmi követelmények meghatározása, beruházás elôkészítésében, lebonyolításában, átadásában szakértôi feladatok ellátása) Határidô: folyamatos

1608


Dokumentum: jegyzôkönyv, emlékeztetô stb. g) A technológiai szennyvízkibocsátással járó tevékenységet csak hatósági engedély birtokában lehet megkezdeni, vagy folytatni. A technológiai berendezéseket, létesítményeket úgy kell üzemeltetni, a hozzájuk kapcsolódó munkafolyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a tevékenység a hatályos jogszabályoknak megfelelôen üzemeljen, ne okozzon vízszennyezést. Felelôs: Üzemeltetô Közremûködik: MÁV Szolgáltató (környezetvédelmi követelmények meghatározása) Határidô: folyamatos Dokumentum: vízjogi üzemeltetési- vagy szennyvíz-kibocsátási engedély h) A vízminôség-védelem szempontjából lényeges adatokat a MÁV Szolgáltató, egységes nyilvántartási rendszerbe kell foglalja. A rendszer kialakítását és mûködtetését a MÁV Szolgáltató koordinálja. Felelôs: MÁV Szolgáltató (nyilvántartás készítése, vezetése) Határidô: felmérése az utasítás kiadását követô 180 nap, utána havi rendszerességgel Felelôs: Üzemeltetô (nyilvántartási rendszerhez adatok szolgáltatása), belsô hálózat üzemeltetô Határidô: tárgyhót követô 10. nap Dokumentum: 2. sz. melléklet, táblázat, e-mail, levél i) Egyéb a folyamatszabályozásban nem tervezhetô feladatok esetében egyedi eljárási rendet kell követni. Felelôs: Üzemeltetô Közremûködik: MÁV Szolgáltató (egyedi eljárási rend meghatározása) Határidô: eseti Dokumentum: egyedi eljárási rend

21. szám

Felelôs: Projektgazda, Lebonyolító Közremûködik: MÁV Szolgáltató (környezetvédelmi követelmények meghatározása), belsô hálózat üzemeltetô (alapadat szolgáltatás) Határidô: folyamatos Dokumentum: vízjogi üzemeltetési- vagy szennyvíz-kibocsátási engedély b) Vízimunka, vízilétesítmény tervezését csak jogszabályban rögzített tervezôi jogosultsággal rendelkezô tervezô végezhet. A tervezés folyamatába az alapadatok, megrendelôi igények meghatározásától kezdve be kell vonni a MÁV Szolgáltató környezetvédelmi szakértôjét. A szakértô feladata az alapadatok, a mûszaki tartalom meghatározásában, a tervbírálatban (bírálati-, engedélyezési-, kiviteli-, megvalósulási, önellenôrzési-, vízkár elhárítási- próbaüzemi terv stb.) való részvétel. Hatósági engedélyezési eljárás megindításához csak a MÁV Szolgáltató környezetvédelmi szakértôje által jóváhagyott terv nyújtható be. Felelôs: Projektgazda, Lebonyolító Közremûködik: MÁV Szolgáltató (környezetvédelmi követelmények meghatározása, környezetvédelmi szakvélemény) Határidô: folyamatos Dokumentum: tervek, jegyzôkönyvek c) Beruházási, felújítási munkák csak érvényes hatósági engedélyek birtokában kezdhetôk meg. Felelôs: Lebonyolító Közremûködik: MÁV Szolgáltató (szakmai környezetvédelmi szempontból véleményezi a vállalkozási szerzôdéstervezetet. Határidô: folyamatos Dokumentum: vállalkozási szerzôdés, jegyzôkönyv A Technológiai vízilétesítmény tervezési/kivitelezési folyamata

Felújításhoz, beruházáshoz kapcsolódó feladatok a) Vízilétesítmény tervezésével, kivitelezésével kapcsolatos feladatokat, tevékenységet úgy kell meghatározni, hogy a tevékenység az emberi egészséget és a környezetet ne veszélyeztesse, minél kisebb mértékben terhelje. Az újonnan kialakított berendezés, mûtárgy üzemeltetése, karbantartása költségtakarékos legyen. A tervezés folyamán — a rendelkezésre álló források figyelembevételével — elônyben kell részesíteni az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazását, a környezetkímélô szennyvíz-elôkezelô anyagok használatát. A vízi létesítménybôl kikerülô elôkezelt szennyvíz befogadójánál, vízellátásánál (amennyiben igény van rá) elôtérbe kell helyezni a belsô üzemi hálózatot.

Abban az esetben, ha a tervezésre és a kivitelezésre külön beszerzési eljárás indul, megegyezik a nem technológiai vízi létesítményeknél leírt folyamattal. Amennyiben a pályázatkiírás tervezésre és kivitelezésre egyszerre történik, és a nyertes Vállalkozó a tervet és a kivitelezést is végzi, a folyamat az alábbiak szerint zajlik. 1. A MÁV Zrt. szervezeteinek és/vagy a leendô Üzemeltetô/Engedélyes igénye alapján a Forrásgazda elkészíti a létesítmény beruházási okmányához a mûszaki tartalmat (Forrásgazda mûszaki területének bevonásával), és elôterjesztésben kéri meg a beruházáshoz szükséges forrásokat.

21. szám


2. A Forrásgazda a jóváhagyott beruházási dokumentációt átadja a Projektgazdának, aki elindítja a beszerzési folyamatot. 3. A Bíráló Bizottság javaslatot tesz a Forrásgazda felé az eljárás nyertes ajánlattevôjére. 4. Projektgazda a Forrásgazda jóváhagyásával megköti a Vállalkozóval a szerzôdést a vízilétesítmény meg/áttervezésére. 5. Vállalkozó elkészíti az engedélyezési/kiviteli tervet, melynek során elvégzi a közmûegyeztetéseket, megszerzi a Szakhatósági (MÁV-os, külsô), Vasút üzemeltetôi hozzájárulásokat, valamint a Forrásgazda jóváhagyását követôen megkéri a Szolgáltatótól, belsô hálózatra csatlakozás esetén a hálózat üzemeltetôjétôl is a befogadó nyilatkozatot, valamint szükség esetén a vízjogi létesítési engedélyt. 6. Vállalkozó a Forrásgazda által jóváhagyott végleges engedélyezési/kiviteli tervet, a Vállalkozási Szerzôdése alapján a szerzôdés szerinti példányszámban átadja a Projektgazdának. 7. A Vállalkozó a befogadó nyilatkozat kézhezvételét követôen kezdeményezi az Üzemeltetônél a munkaterület átadását kivitelezésre. A munkaterület átadásra az érintett MÁV Csoport szakmai szervezetein kívül a MÁV Zrt.-s közüzemi hálózat üzemeltetôjét is meg kell hívni. A kivitelezés során a mûszaki ellenôrzést a Projektgazda látja el. 8. A munka elkészültével Vállalkozó kezdeményezi a Mûszaki átadás-átvételt. A mûszaki átadás-átvételi eljárásra az érintett MÁV Csoport szakmai szervezetein kívül a MÁV Zrt.-s közüzemi hálózat üzemeltetôjét is meg kell hívni. Az eljárásról jegyzôkönyv készül, amennyiben hiányosságok kerülnek megállapításra, az eljárás csak a hibák és hiányosságok felszámolását követôen zárható le. Sikeres mûszaki átadás-átvétel után a munkaterület visszaadásra kerül az üzemeltetônek. 9. Amennyiben a Vállalkozói szerzôdésnek nem része a vízjogi üzemeltetési engedély megkérése, abban az esetben a MÁV Szolgáltató a vízilétesítmény használatbavételéhez, a Forrásgazda megrendelése alapján megkéri a Vízügyi Hatóságtól a vízjogi üzemeltetési engedélyt a MÁV Zrt. vagy az Üzemeltetô/Engedélyes nevére. 10. Projektgazda kiadja a Vállalkozónak a teljesítésigazolást, valamint a Vállalkozótól átvett mûszaki megvalósulási dokumentációt átadja a Forrásgazdának. 11. Az elkészült vízilétesítmény aktiválásra kerül. Az aktiválást a Forrásgazda területi szervezetei által kiállított E-TEV bizonylat alapján a Projektgazda végzi.

1609

Üzemeltetéshez kapcsolódó feladatok a) A különbözô technológiai folyamatokból kikerülô szennyvizek összegyûjtését és a szükséges mértékû tisztítását, elôkezelését biztosítani kell. Valamennyi végrehajtó szolgálati helyen pontosan fel kell mérni a vízhasználatokat és vízkibocsátásokat, valamint a vízszennyezést okozó vagy annak kockázatával járó munkafolyamatokat és technológiai berendezéseket. Felelôs: MÁV Szolgáltató (környezetvédelmi követelmények meghatározása) Közremûködik: Üzemeltetô Határidô: folyamatos Dokumentum: helyszíni ellenôrzési lista (3. sz. melléklet) b) Az engedélyben rögzített kibocsátásokat valamint a technológiai elôírások betartását és a berendezések mûszaki állapotát ellenôrizni kell. Az ellenôrzés megállapításait fel kell dolgozni, amely alapját képezi az Üzemeltetô számára a költséghatékony mûködtetés és a fejlesztés tervezésének. Felelôs: MÁV Szolgáltató Közremûködik: Üzemeltetô Határidô: üzemzavar esetén azonnali, egyébként negyedévente (az ellenôrzés ütemtervét a helyszínre adaptált végrehajtási utasítás szabályozza) Dokumentum: helyszíni ellenôrzési lista (3. sz. melléklet) c) A szennyvíz-elôkezelô mûtárgy mûködésérôl üzemnaplót kell vezetni. Az üzemeltetési naplónak tartalmaznia kell: • a szennyvíztisztító mûszaki paramétereit, napi üzemidejét, • a napi vízhasználatot, a bekerülô anyagok jellegét, összetételét, napi mennyiségét, • az esetleges üzemzavar, vagy rendkívüli üzemi állapot okát, idôtartamát, valamint a megszüntetésére tett intézkedéseket, • a javítási, vagy karbantartási célú leállások idôtartamát és eredményét, • a keletkezô szennyvíziszap mennyiségét, besorolását és kezelésének módját, • a mûtárgy ellenôrzésének, vagy a kibocsátás mérésének tényét, az üzemi körülményeket, A mérési jegyzôkönyv másolati példányát meg kell küldeni a MÁV Szolgáltatónak. Felelôs: Üzemeltetô Közremûködik: MÁV Szolgáltató Határidô: folyamatos Dokumentum: levél, e-mail, üzemnapló d) A kijelölt végrehajtó szolgálati helyen az Üzemeltetô a MÁV Szolgáltatóval együttmûködve

1610


felmérni a szennyvízbe kerülô anyagok mennyiségét és minôségét. A felmérés az anyagmérleg és az üzemnapló adatainak elemzésére, a berendezés mûszaki és akkreditált laboratóriumi méréssel igazolt kibocsátási paramétereinek vizsgálatára és az üzemeltetés körülményeire terjed ki. A felmérésrôl napló készül, amelyet az üzemeltetô szolgálati hely képviselôje és az MÁV Szolgáltató képviselôje ír alá. Felelôs: MÁV Szolgáltató Közremûködik: Üzemeltetô Határidô: folyamatos, új technológia esetén az üzembe helyezést követô 30 nap Dokumentum: Szennyvízkibocsátás felmérési napló (4. sz. melléklet) e) A felmérés alapján a MÁV Szolgáltató megvizsgálja, hogy a mûtárgy hatósági adatszolgáltatásra kötelezett-e. Amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség fennáll, akkor a MÁV Szolgáltató meghatározza a végrehajtó szolgálati hely által szolgáltatott alapadatok körét. Felelôs: MÁV Szolgáltató Közremûködik: Üzemeltetô Határidô: folyamatos Dokumentum: Szennyvízkibocsátás felmérési napló (4. sz. melléklet) f) A szennyvíztisztító berendezés üzeme során keletkezô szennyvíziszap megfelelô elhelyezésérôl gondoskodni kell. A keletkezô szennyvíziszapot EWC kódszám alapján kell besorolni. A keletkezett hulladékkal kapcsolatos teendôket (besorolás, nyilvántartás, adatszolgáltatás, átadás engedéllyel rendelkezô átvevô felé) a Hulladékgazdálkodási eljárási rend alapján kell elvégezni. A szennyvíziszap szállítását a berendezés üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével szükséges tervezni. A hulladékok szállításáról évente legalább egy alkalommal gondoskodni kell. Felelôs: Üzemeltetô (költségek tervezése, szerzôdéskötés) Közremûködik: MÁV Szolgáltató (Hulladékgazdálkodási folyamatszabályozás szerint) Határidô: folyamatos Dokumentum: vállalkozási szerzôdés, SZ jegy, hulladékok éves bevallása 4.2 A folyamatszabályozás leírása meglévô vízjogi üzemeltetési engedély esetén 4.2.1 A vízjogi engedély több vízi létesítményt tartalmaz • •

érintheti a vasúti pályahálózat üzemeltetôjét pl. vasúti pálya, terület víztelenítése, vágányszivárgó stb., monitoring kutakat,

21. szám

•

technológiai hálózatokat, technológiai vízi létesítményeket, • telephelyre vonatkozó engedélyeket, • vízkitermelô mûveket, szennyvíztisztító telepeket. Gyakori probléma az olyan ingatlan, amelyen több önálló vízilétesítmény található, közös vízjogi engedéllyel. Az egyes létesítmények üzemeltetôje eltérô és az engedély megnevezése egy engedélyesre vonatkozik. A vízjogi üzemeltetési engedély módosítását (létesítményenkénti bontását), minden esetben az engedélyes kezdeményezheti, a módosításra vonatkozó elôírások alapján. Az új engedélyes kötelessége, valamint ha az a MÁV Csoport tagja, akkor a MÁV Szolgáltató feladata szolgáltatási szerzôdés alapján az engedély módosításához szükséges dokumentáció összeállítása (az érintett engedélyesek bevonásával és adatszolgáltatásával). A Hatóságok határozataiban elôírt feladatok teljesítése a mindenkori engedélyes számára kötelezô érvényû. 4.2.2 Az átszervezések kapcsán megszûnô szervezet engedélyének rendezése Az átalakulás miatt megszûnô szervezet, vagy annak jogutódja elôkészíti átadásra az engedélyköteles létesítményeit, kötelezôen rendezi azok üzemeltetési feltételeit, engedélyeit, és az azokkal kapcsolatos díjakat. Az átadó kezdeményezi az engedély Engedélyesének módosítását az új engedélyes nevére (MÁV Szolgáltató közremûködésével), az üzemeltetésre történô átadási dokumentumok csatolásával. Az engedélyek rendezését a hatóságok felé a MÁV Szolgáltató végzi. 4.2.3 Eladott területen lévô kút vízjogi engedélyének rendezése A kút vízjogi üzemeltetési engedélyében szereplô Engedélyesnek kell rendezni a kút további sorsával összefüggô engedélymódosítást, üzemeltetés esetén a Forrásgazdának kell intézni a szolgalmi jog bejegyeztetését. A MÁV Zrt. átszervezése elôtti idôszakában az egyes MÁV szervezetek önállóan létesíthettek vízi létesítményt, melynek dokumentációja az eltelt évek, és személyi változások során nem lelhetô fel, így a késôbbiekben feltárásra kerülô kutak engedélyét utólag kell rendezni. Ebben az esetben annak a szervezetnek kell kezdeményezni az engedélyek megszerzését, akinek a tulajdonában, vagy kezelésében van a létesítmény. 4.2.4 Újbóli üzembe helyezés A létesítésre vonatkozó eljárási rend szerint történik. Annak a szervezetnek kell kezdeményezni az engedélyek megszerzését, akinek a tulajdonában, vagy kezelésében van a létesítmény.

21. szám


5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

1611

csatolni (18/1996. (VI.13.) KHVM; 101/2007.(XII.23.) KHVM ). A terveket megfelelô tervezôi jogosultsággal rendelkezô szaktervezôvel kell elkészíttetni.

5.1 Hatósági engedélyek A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 28. § (1) bekezdése értelmében „Vízjogi engedély szükséges – jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektôl eltekintve – a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához, és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).”

Az 1/2009. (I. 30.) EüM. rendelet értelmében a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, gázveszélyes vízkészletet igénybevevô vízmû esetén a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a 63/2012. (VII.2) VM rendelet alapján Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalásai igazgatási szolgáltatási díj-kötelesek! 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÔ RENDELKEZÉSEK A jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba.

1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény, valamint a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet alapján a vízgazdálkodással összefüggô vízügyi hatósági jogkört a vízjogi sajátos építmény fajtákra (1997. évi LXXVIII. törvény) a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság, mint eljáró hatóság gyakorolja. A Hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérôl szóló 481/2013 (XII.23.) Korm. rendelet szabályozza. A vízjogi engedély iránti kérelemhez a külön rendeletben foglaltaknak megfelelô tervdokumentációt kell

7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. sz. melléklet, Vonatkozó jogszabályok 2. sz. melléklet, Vízilétesítmény nyilvántartás tartalmi követelményei (lista) 3. sz. melléklet, Helyszíni ellenôrzési lista 4. sz. melléklet, Szennyvízkibocsátás felmérési napló 5. sz. melléklet, Folyamatábra Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

1612


21. szám

1. sz. melléklet VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Törvények 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról. Miniszteri rendeletek 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történô beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeirôl 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyezô anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrôl és alkalmazásuk egyes szabályairól 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levô települések besorolásáról 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrôl és a szennyezések mérésérôl 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrôl és mellékleteirôl 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenôrzésére vonatkozó részletes szabályokról 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrôl és mellékleteirôl. 101/2007. XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletbe történô beavatkozásról és a kútfúrás szakmai követelményeirôl. 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítésérôl. 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól. 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI). 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrôl. Kormányrendeletek 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról. 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmû-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérôl 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minôsége védelmének szabályairól. 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyûjtôterületük kijelölésérôl 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelôzésének és elhárításának rendjérôl 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrôl. 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról. 481/2013. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérôl. 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról.

21. szám


1613

2. sz. melléklet NYILVÁNTARTÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI (LISTA) Olajfogók: — — — — — —

Érintett Terület, Település, Helyszín, Üzemeltetô megnevezése, Milyen típusú technológiára épül, Vízjogi engedély típusa (vízjogi létesítési—, üzemeltetési, szennyvíz—kibocsátási, fennmaradási), Érvényessége, Mûtárgy azonosító adatai, EOV koordinátái, Megjegyzés (pl. karbantartási feladatok)

— — — — Engedélyhez kötött csapadékvíz elvezetések: — Érintett Terület, — Település, — Helyszín, — Üzemeltetô megnevezése, — Vízjogi engedély típusa (vízjogi létesítési—, üzemeltetési, fennmaradási), — Érvényessége, — Mûtárgy azonosító adatai, EOV koordinátái, — Megjegyzés (pl. karbantartási feladatok)

Egyéb szennyvízkezelô mûtárgyak: — Érintett Terület, — Település, — Helyszín, — Üzemeltetô megnevezése, — Szennyvízkezelô mûtárgy típusa, — Szennyvíz jellege (milyen tevékenységbôl keletkezik), — Vízjogi engedély típusa (vízjogi létesítési—, üzemeltetési, szennyvíz—kibocsátási, fennmaradási), — Érvényessége, — Mûtárgy azonosító adatai, EOV koordinátái — Megjegyzés (pl. karbantartási feladatok, üzemnapló)

1614


21. szám

3. sz. melléklet HELYSZÍNI ELLENÔRZÉSI LISTA Technológiát üzemeltetô szervezet megnevezése: ………………………………………….. Technológiák felsorolása: ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Technológia leírása: ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Tapasztalt hiányosságok: ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Javasolt intézkedések (feladat, felelôs, határidô): ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ……………………..20..……………..hó………….nap Felülvizsgálatot végzô aláírása: ………………………………….. Üzemeltetô aláírása: …………………………………………….

21. szám


1615

4. sz. melléklet

1616


21. szám

5. sz. melléklet

21. szám


1617

KÖZLEMÉNY A MÁV Szolgáltató Központ Dokumentációs Központ és Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények

Francia nyelvû kiadások

541-04

Frein - Prescriptions concernant la construction des différents organes de frein - Appareil de freinage autovariable en fonction de la charge et dispositif de commande automatique de l’appareil „vide-chargé” Fékek. A különbözô fékelemek gyártására vonatkozó elôírások. Terheléssel arányos fékezés (automatikus). Automatikus raksúlyváltó - „üres - rakott”. 4. kiadás. Hatálybalépés: 2014.10

544-1

Freins - Performances de freinage Fékek. Fékerô 6. kiadás. Hatálybalépés: 2014.10

546

Frein - Prescriptions concernant la construction des différents organes de frein – Freins à haute puissance pour trains de voyageurs Fékek. Nagyteljesítményû (erejû) fékek személyvonatok részére. 6. kiadás. Hatálybalépés: 2014.10

1618


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

21. szám

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 21. szám 129. évfolyam november 21. TARTALOM

Recommend Documents