ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 4. szám 129. évfolyam március 21. TARTALOM. 1.3

4. szám

129. évfolyam

2014. március 21.

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások

Oldal

7/2014. (III.21. MÁV Ért. 4.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítása a MÁV Zrt. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer mûködtetésének szabályozásáról. 8/2014. (III.21. MÁV Ért. 4.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt.Vállalatcsoport Konszolidációs Szabályzatáról.

313

Mellékletek Melléklet: 2014/1. Melléklet: 2014/2. Melléklet melléklete: 2013/1. Egyéb közlemények:

354

Utasítások 7/2014. (III. 21. MÁV ÉRT. 4.) EVIG SZÁMÚ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS A MÁV ZRT. VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZER MÛKÖDTETÉSÉNEK SZBÁLYOZÁSÁRÓL

MÁV vállalati szabványok módosításának kiadása.

Oldal 371 372 373 Oldal 448

1.3. Felelôsség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerôforrás vezérigazgató-helyettesi Szervezet, Humánerôforrás gazdálkodás vezetôje, mûködtetéséért a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás (továbbiakban Humán Szolgáltatás) vezetôje a felelôs.

1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszerének — a továbbiakban VBKJ — mûködtetésére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2.0. HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 1.1. Az utasítás személyi hatálya A MÁV Zrt. 2014. január 1. napján hatályos Kollektív Szerzôdésének személyi hatályával azonos. 1.2. Az utasítás idôbeli hatálya Az utasítás közzététele napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2014. január 1-tôl kell alkalmazni.

VBKJ rendszer: a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszere, amely Kollektív Szerzôdésben meghatározott keretek között a munkavállalók számára az egyénre szabott választás lehetôségét biztosítja. A juttatási elemek bruttó értéke: a munkavállaló által a javadalmazásokra elköltött összeget, annak vállalatot terhelô adó- és járulékterheit, valamint a szolgáltatói díjakat tartalmazza. A juttatási elemek nettó értéke: a juttatási elemek vásárlóértéke. A munkavállaló által a javadalmazásokra elköltött összeget tartalmazza és nem foglalja magába annak vállalati adó-és járulékterheit, valamint a szolgáltatói díjakat.

314

A MÁV Zrt. Értesítôje

Keretösszeg: az a bruttó összeg, amelyben a VBKJ rendszer hatálya alá tartozó munkavállalók választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül. Idôarányos keretösszeg: a munkavállaló rövidebb jogosultsági idôtartamával számított keretösszeg • Részmunkaidôsök esetén a részmunkaidônek az adott munkakörhöz tartozó teljes munkaidôre vetített arányában számolva. • Év közben munkaviszonyt létesítô, vagy megszüntetô, jogi állományba kerülô vagy onnan visszatérô munkavállalók esetén az éves keretösszeg és a jogosultság idôtartamára esô naptári napok alapján számolva. Maradványösszeg: adott évben fel nem használt bruttó keretösszeg. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér; (2013. évi V. törvény - Polgári Törvénykönyv - 8:1.§ (1) 1. pont) 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A VBKJ rendszer mûködése A MÁV Zrt. és a Kollektív Szerzôdést megkötô szakszervezetek a Kollektív Szerzôdés 65/A.§-ban meghatározták az egységes VBKJ keretösszeg 2014. évre vonatkozó elemeit és mértékét, amelyet a munkavállaló a jelen utasításban részletezett módon és keretek között szabadon költhet el az elôre megadott javadalmazási elemek igénybevételével. A választható béren kívüli javadalmazási rendszer egyes elemei különbözô vásárlóértéket képviselnek a munkáltató által fizetendô eltérô adó- és járulékvonzatok és szolgáltatói díjak miatt. A munkavállalók számára megállapított egységes VBKJ keretösszeg ennek megfelelôen bruttó összeg, amely tartalmazza a munkavállaló által javadalmazásokra elköltött összeget és annak munkáltatói adó- és járulékterheit, valamint a szolgáltatói díjakat. A mindenkor érvényes törvényi szabályozás szerinti adó- és járulékvonzatok alapján a különbözô elemek bruttó (munkáltatói adó- és járulékterheket és szolgáltatói jutalékot is tartalmazó) és nettó értéke (vásárlóértéke) közötti átváltási arányok, szorzószámok évrôl évre változhatnak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló által javadalmazási elemekre elkölthetô forint összegeknek és azok munkáltatói adó- és járulékterheinek (szolgáltatói díjakkal növelt) összege együttesen megegyezik az adott évre megállapított egységes keretösszeggel.

4. szám

4.2. A VBKJ rendszer alapelvei A rendszer alapelvei: A szabadon választható elemekbôl álló rendszer meghatározott keretek között, egyénre szabott választást tesz lehetôvé. a) A VBKJ juttatásra jogosult munkavállalók azonos értékben, azonos feltételek mellett választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül, minden munkavállalónak azonos mértékû keretösszeg áll a rendelkezésére. b) A MÁV Zrt. a VBKJ rendszerben szereplô javadalmazási elemeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén és határáig nyújtja. c) A munkavállalók naptári évre, az „A” jelû nyilatkozat kitöltésével választanak a felkínált lehetôségek közül az éves keretösszeg figyelembevételével. Fôszabály szerint év közbeni módosításra „B” jelû nyilatkozati lap kitöltésére — az alább szabályozott kivételektôl eltekintve — nincs lehetôség. Év közben a leadott „A” jelû nyilatkozat kizárólag az alábbi esetekben módosítható: — a 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresôképtelen állapotból visszatérô munkavállalók esetében — amennyiben szükséges — a felhasználható keret módosítását idôarányosan el kell végezni, — A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevôknek az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság idôtartamára esô felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság idôtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti. — amennyiben a munkavállaló részmunkaidôs foglalkoztatásból teljes munkaidôs foglalkoztatásba, illetôleg teljes munkaidôs foglalkoztatásból részmunkaidôs foglalkoztatásba kerül a felhasználható keret módosítását idôarányosan el kell végezni, — lakáscélú támogatás megjelölése esetén, amennyiben meghiúsult a felhasználás, vagy a lakáscélú felhasználás nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, illetve a hitel törlesztés feltételeinek ismerete alapján kezdeményezheti a módosítást. — önkéntes pénztárból történô kilépés esetén, ha azt jogszabályváltozás vagy pénztári alapszabály módosítás (amely pénztárnak tagja a munkavállaló) indokolta, ha a változás a munkavállalót hátrányosan érinti. A módosítás csak a pénztári tagságot érintheti, a pénztári tagdíj-hozzájárulásként megjelölt összeget nem. Ebben az esetben kilépési nyilatkozatának másolatát a munkavállalónak — a pénztárból történô tervezett kilépés idôpontját megelôzô hónap utolsó munkanapját megelôzô 5. munkanapig — le kell adnia a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodáján. — 3 napot meghaladó, egybefüggô igazolatlan távollét esetén

4. szám


— munkaviszony megszûnés esetén a munkavállalót idôarányosan megilletô keretösszeg mértékéig. Ebben az esetben feltétel az, hogy a módosított „B” nyilatkozatot és az elszámoláshoz szükséges további dokumentumokat (pl. számlák, stb.) legkésôbb az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló hiánytalanul bemutassa a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Irodáján, ellenkezô esetben az elszámolás a korábbi, „A” jelû nyilatkozat alapján készül el. d) A munkavállaló téves nyilatkozata következtében a VBKJ nyilatkozat év közben nem módosítható. e) Az adott naptári évben bármely okból keletkezô maradványösszegeket (fel nem használt bruttó keretösszegeket) a MÁV Zrt. a munkavállaló által a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában juttatja. A javadalmazás készpénzben történô kifizetése nem lehetséges. f) Az adott naptári évre meghatározott keretösszeg — kivéve a lakáscélú támogatást — nem vihetô át a következô évre, kizárólag az adózás évében használható fel. Amennyiben a munkavállaló a Humán Szolgáltatás kimutatható felszólítása ellenére sem adja le a VBKJ keret felhasználására vonatkozó „A” vagy „B” nyilatkozatát, vagy a számla leadás elmulasztása miatt keletkezô maradványösszeg felhasználására vonatkozó rendelkezését, a munkavállaló elveszíti a mulasztásával összefüggésben keletkezett maradványösszegre való jogosultságát. g) A VBKJ rendszerben meghatározott keretet túllépni nem lehet. Számlával igazolandó szolgáltatások esetén elôfordulhat, hogy a munkavállaló magasabb összegrôl hoz számlát, mint azt a nyilatkozattételi lapon korábban megjelölte. Ebben az esetben a munkáltató kizárólag a nyilatkozati lapon megjelölt összeghatárig térít a számla értékébôl. h) Az elôzô pontban rögzítetteken túlmenôen, speciális esetekben elôfordulhat túlköltekezés, amikor a munkavállaló VBKJ jogosultsága valamilyen okból átmenetileg vagy véglegesen megszûnik. Ebben az esetben a munkavállalónak — az utasítás eltérô rendelkezése hiányában — visszafizetési kötelezettsége keletkezik. i) Amennyiben a jogosultság év közben kezdôdik, vagy szûnik meg, a munkavállalót idôarányosan megilletô keretösszeget az éves keretösszeg és a jogosultság idôtartamára esô naptári napok alapján kell megállapítani. Az éves keretösszeg idôarányos részére jogosultak: — a részmunkaidôben foglalkoztatott munkavállalók részmunkaidejük arányában, — a MÁV Zrt-vel év közben munkaviszonyt létesítô vagy megszüntetô munkavállalók a munkaviszony idôtartamára a naptári napok alapján, — a jogi állományba kerülô, vagy onnan visszatérô munkavállalók a jogi állomány idôtartamán kívüli naptári napok alapján. j) A munkáltató a munkavállalóval a VBKJ keretre vonatkozóan a naptári év utolsó napjával számol el, amelynek pénzügyi rendezése a következô naptári év elsô hónapjában a jövedelem elszámoláson keresztül történik.

315

4.3. Általános eljárási szabályok 4.3.1. A VBKJ keretösszegre jogosultak ÿ A MÁV Zrt. fôállású teljes- és részmunkaidôs, statisztikai állományban lévô, határozatlan és határozott idejû munkaviszonyban álló munkavállalói. ÿ A munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói vagy munkavállalói felmondással történô megszûnése esetén a felmondási idô tartamára, a naptári napok alapján meghatározott idôarányos keretösszeg felhasználására jogosult. ÿ Év közben létesített munkaviszony esetén a munkavállaló a megállapított éves keretösszeg idôarányos részére, illetve a részmunkaidôben foglalkoztatottak esetében a megállapított éves keretösszegre munkaidejének arányában jogosult; ebben az esetben az adott évre meghatározott keretösszeg képezi a számítás alapját. ÿ A MÁV-ESÉLY programban részt vevô munkavállalókat a program ideje alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás, azonban korábbi nyilatkozatán nem változtathat. ÿ A MÁV-ÉVEK programban részt vevô munkavállalót a program elsô 90 napja alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás. A MÁV-ÉVEK program ideje alatt a VBKJ juttatás csak a 90 nap MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött idôvel csökkentett idôtartamára illeti meg a munkavállalót. 4.3.2. A jogosultság korlátozása — A teljes naptári évben szülési szabadságot, illetve a gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevô munkavállaló a VBKJ rendszerbôl a tárgyévben egyáltalán nem részesül. — A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevôknek az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság idôtartamára esô felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság idôtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti. — A 90 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresôképtelen állományban lévô munkavállalók esetében, az év végi elszámoláskor a keretösszeg 91. naptól kezdôdô betegállományban töltött idôtartamára esô felhasznált hányadát vissza kell fizetniük (kivéve azoknak, akik üzemi baleset miatt kerültek keresôképtelen állományba). — Amennyiben kettô vagy több keresôképtelen állomány idôtartama között egyszer sincs a munkavállaló által keresôképes állományban eltöltött legalább 30 nap, akkor a keresôképtelen állományok idôtartamát össze kell számítani - kivéve üzemi baleset - és amennyiben a kettô vagy több keresôképtelen állomány összeszámított idôtartama a 91 napot eléri, a VBKJ-ra való jogosultság számításánál ezek összeszámított idô-

316


tartamából a 90 nap feletti részt figyelmen kívül kell hagyni. Az e pontban foglaltak alkalmazásától a munkáltatói jogkörgyakorló — méltányolható ok fennállása esetén — jogosult eltérni. (A kitöltendô kérelem mintát az 5. sz. Melléklet tartalmazza). — A MÁV-ÉVEK programban részt vevô munkavállalót a program elsô 90 napjára illeti meg a VBKJ keretösszeg idôarányos része, feltéve, hogy a munkavállaló nem vett részt a MÁV-ESÉLY programban. Amennyiben a munkavállaló részt vett a MÁV-ESÉLY programban, akkor a MÁV-ÉVEK program ideje alatt a VBKJ keretösszeg idôarányos része csak a 90 napos jogosultsági idô MÁV-ESÉLY programon töltött idôtartammal csökkentett részére illeti meg a munkavállalót. — A munkaviszonyon kívüli szerzôdéses jogviszonyban (pl.: megbízás, vállalkozás stb.) foglalkoztatott munkavállalók és a közfoglalkoztatott munkavállalók nem jogosultak VBKJ juttatásra. — 3 napot meghaladó, egybefüggô igazolatlan távollét idôtartamára a munkavállalók VBKJ juttatásra nem jogosultak A VBKJ elszámolást azon munkavállalók esetében, akik év közben a) szülési szabadságot, GYED-et, GYES-t, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vesznek igénybe, a szülési szabadság, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság kezdetét megelôzôen kell elvégezni. b) A szülési szabadságon, GYES-en, GYED-en lévô munkavállalóknak a munkába állás szándékának jelzésekor kell megállapítani a keretet és nyilatkozni annak felhasználásáról. c) Egyéb az b) pontban nem érintett 30 napon túli fizetés nélküli szabadságon lévô munkavállalóknak a távollétrôl történô visszatéréskor - 3 munkanapon belül - kell megállapítani a keretet és nyilatkozni annak felhasználásáról. d) Az összeszámítás alá esô 91. nap után valamennyi juttatás folyósítását szüneteltetni kell. A betegállományt követô elsô munkavégzési napjával módosítani kell az éves felhasználható keretösszeget, a munkavállalót pedig nyilatkoztatni kell a megmaradt összegének felhasználásáról. e) Nem vehetô igénybe az alábbi juttatási forma: az iskolakezdési támogatás, ha a munkavállaló június 15-ét követôen létesít, munkaviszonyt vagy akkor kerül vissza állományi létszámba (visszatér pl.: GYEDrôl, GYES-rôl stb). 4.3.3. Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok a) A munkavállalót próbaidô alatt megilleti a VBKJ keret idôarányos része. A munkavállaló a VBKJ nyilatkozatot a munkaviszony létrejöttekor köteles kitölteni, és a Humán Szolgáltatás illetékes Ügyfélszolgálati Irodájába leadni.

4. szám

b) Az év közben VBKJ nyilatkozatot tevô munkavállaló az egyes juttatási formákat az egyes elemekhez tartozó, jelen utasításban szabályozott korlátozások figyelembevételével teheti meg. c) Pénztári tagdíj-hozzájárulást az újonnan belépô munkavállaló csak olyan pénztárba kérheti, amellyel a munkáltatónak érvényes szerzôdése van. Új szerzôdés megkötésének szükségességét a Humán Szolgáltatás Szervezet jelzi a MÁV Zrt. Humánerôforrás Igazgatóság, Humánerôforrás gazdálkodás szervezete felé. A szerzôdés létrejötte esetén a pénztár a következô évtôl lesz választható. 4.3.4. Munkaviszony megszüntetéséhez és megszûnéséhez kapcsolódó szabályok A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor a VBKJ elszámolása a szabályozott humán folyamatoknak megfelelôen történik, a munkavállalót idôarányosan megilletô keretösszeg mértékéig. Amennyiben az utolsó munkában töltött napon a járandóság nem nyújt fedezetet a tartozás levonására, úgy a pénzügyi követelést a Humán Szolgáltatás Szervezete átadja a Pénzügyi Igazgatóság felé további kezelésre. A munkavállalót idôarányosan megilletô VBKJ keretösszegbôl a munkaviszony megszüntetés idôpontjáig fel nem használt maradványösszeg készpénzben történô kifizetése (megváltása) kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a maradványösszeg felhasználása a munkavállaló leadott nyilatkozata szerinti elemeken nem biztosítható a kedvezményes adófizetési határon belül. A készpénzben történô megváltás a munkavállalónál összevont jövedelemként jelenik meg, amely adó- és járulékköteles. Azonnali hatályú felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén a VBKJ keretre való jogosultság a munkaviszony megszûnésének napjával megszûnik, a VBKJ elszámolást ezzel egyidejûleg el kell készíteni, továbbá a VBKJ keretösszeg felhasználásra vonatkozó esetleges pénzügyi követelések rendezésére intézkedni kell a Humán Szolgáltatás Szervezetnél. Az idôarányos rendezés érdekében a munkavállaló módosított, „B” nyilatkozatot tehet, melyet az elszámoláshoz szükséges további dokumentumokkal együtt (számlák stb.) legkésôbb az utolsó munkában töltött napon hiánytalanul be kell mutasson a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodáján. Amennyiben a módosított nyilatkozat és az elszámoláshoz szükséges további dokumentumok fenti határidôig nem érkeznek meg a Humán Szolgáltatás Szervezethez, a VBKJ elszámolás a korábbi, „A” jelû nyilatkozat alapján készül el.

4. szám


Azonnali hatályú felmondás esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül vagy pénzügyi követelésként kell kezelni. Felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói felmondás esetén a munkavállaló a felmondási idô tartamára a naptári napok alapján meghatározott idôarányos keretösszegre jogosult. A munkavállalóval történô elszámolás során a munkáltató (Humán Szolgáltatás Szervezet) megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére idôarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell juttatni (amennyiben indokolt a pontos elszámolás érdekében, úgy a munkavállalónak módosításra van lehetôsége). Munkáltatói felmondáskor túlfizetés esetén a munkavállaló által a felmondás közlésének napjáig felhasznált javadalmazási elemek visszafizetésétôl el kell tekinteni. Ennek adózási következménye, hogy a béren kívüli juttatás átalakul egyes meghatározott juttatássá. Munkavállalói felmondás esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül. Amennyiben a felmondás közlésének idôpontja és a felmondási idô lejártának idôpontja két naptári évre esik, akkor a munkavállalóval történô elszámoláskor a felmondás közlésének idôpontjában hatályos éves keretösszegnek megfelelôen kell a munkavállalóval elszámolni, az elszámolás idôpontjában hatályos szorzószámok figyelembevételével. Közös megegyezés, munkáltató személyében bekövetkezô változás Munkaviszony közös megegyezéssel történô megszüntetése, valamint a munkáltató személyében bekövetkezô változás - Mt.36.§ (1) - esetén a munkavállalóval történô elszámolás során a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Szervezet megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére idôarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell juttatni. Túlfizetés esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül, amennyiben a felek a közös megegyezésben ettôl eltérôen nem állapodnak meg. Eltérô megállapodás esetén figyelemmel kell lenni a megváltozott körülményekbôl adódó adózási következményekre (pl. a béren kívüli kedvezményes adózású juttatások csak a munkaviszony idôtartama alatt adhatók). Az elszámolás, a munkáltató személyében bekövetkezô változás esetén a jogelôd és jogutód munkáltató között létrejött megállapodás alapján történik.

317

További munkaviszony megszüntetéshez kapcsolódó rendelkezések Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszûnik, és a munkavállaló a VBKJ éves (többéves) keretébôl lakáscélú támogatásra gyûjtött és a munkaviszony megszûnéséig az összegyûjtött összeget nem használta fel, a munkáltató, a munkáltatót terhelô közterhekkel csökkentett felhalmozott összeget VBKJ megváltásként számolja el, mely a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adózik (adó- és járulékköteles). Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül vagy megszûnik, és a munkavállaló a VBKJ éves (többéves) keretébôl lakáscélú támogatásra felhasznált, de még az elôírt dokumentációkkal (4.sz. melléklet) nem igazolta az adómentességre való jogosultságát (legkésôbb az utolsó munkában töltött napig), a munkáltató felhívja a munkavállaló figyelmét, hogy dokumentáció hiányában a felhasznált összeg után a törvényben meghatározott határidô lejártát követôen a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adózik (adó- és járulékköteles). Azok a munkavállalók, akik pénztári tagsággal rendelkeznek, és a tagdíjfizetési kötelezettségüknek a VBKJ keretbôl tesznek eleget, nem szüntethetik meg a pénztári tagságukat a felmondási idô alatt. Amennyiben mégis megszüntetik a tagságukat, és a pénztár visszautalja munkáltató részére a tagdíjukat, a munkáltató, a munkáltatót terhelô közterhekkel csökkentett összeget VBKJ megváltásként számolja el, mely a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adózik (adó- és járulékköteles). Ha a munkavállaló munkaviszonya megszûnik, akkor a munkavállaló a pénztári tagságát csak a munkaviszony megszûnését követô hónapban szüntetheti meg. Ellenkezô esetben — ha a pénztár visszautalja a munkavállaló tagdíját, mert az érintett munkavállalónak a tagsági viszonya már nem áll fenn — a munkáltató, a munkáltatót terhelô közterhekkel csökkentett összeget VBKJ megváltásként számolja el, mely a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adózik (adó- és járulékköteles). Munkavállaló halála A munkavállaló halála esetén a humánpartner köteles a Humán Szolgáltatás Szervezetet írásban értesíteni, a tudomására jutást követô 1 munkanapon belül, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kézhezvételkor haladéktalanul továbbítani. A munkavállaló halála esetén az elszámolást el kell készíteni. A kiutalandó összegeket a nyilatkozatnak megfelelôen kell rendezni. A túlfizetés visszakövetelésétôl el kell tekinteni. A kifizetést úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a munkavállaló magánszemély a halálának idôpontjában szerezte volna meg.

318


4.3.5. Év végi maradványösszeggel kapcsolatos szabályok Az adott naptári évben bármely okból keletkezô maradványösszeget a munkáltató a munkavállaló által a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában juttatja. A maradvány felhasználásáról kötelezô nyilatkozni. A maradványösszeg felhasználására önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulás vagy Széchenyi Pihenô Kártya juttatás jelölhetô meg. a) Pénztári tagdíj hozzájárulás: Amennyiben a munkavállaló a Nyilatkozati lapon a maradványösszeg rovatban valamelyik pénztárt jelölte meg, elsôként a maradvány összegét fel kell osztani a 3 utolsó havi tagdíj között a béren kívüli juttatási határon belüli összegig és tagdíjként kell utalni. A kedvezményes adófizetési határt meghaladó maradványösszeg magasabb szorzóval (1,5117) számítva kerül elszámolásra tagdíj hozzájárulás címén. b) Ha a munkavállaló a Széchenyi Pihenô Kártya juttatást jelölte meg a maradványösszeg felhasználásra és a megmaradt összeg meghaladja az alszámla megadott keretét, a Humán Szolgáltatásnak a munkavállalót írásban nyilatkoztatni szükséges, hogy a maradványösszeg utalása melyik alszámlára történjen. A nyilatkozat alapján, - amennyiben a munkavállaló nem rendelkezik SZÉP Kártyával, - azt részére meg kell rendelni. A számla leadása melletti VBKJ elemeket választó és ebbôl maradványösszeget felhalmozó munkavállalókat a Humán Szolgáltatás Szervezet az adott év október 31. napján fennálló adatok alapján, írásban értesíti a maradványösszegükrôl. 4.3.6. Egyéb eljárási szabályok a) A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevôknek az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság idôtartamára esô felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság idôtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti. b) A 90 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresôképtelen állományban lévô munkavállalók esetében, az év végi elszámoláskor a keretösszeg 91. naptól kezdôdô betegállományban töltött idôtartamára esô felhasznált hányadát vissza kell fizetniük (kivéve azoknak, akik üzemi baleset miatt kerültek keresôképtelen állományba). Amennyiben kettô vagy több keresôképtelen állomány idôtartama között egyszer sincs a munkavállaló által keresôképes állományban eltöltött legalább 30 nap, akkor a keresôképtelen állományok idôtartamát össze kell számítani és amennyiben a kettô vagy több keresôképtelen állomány összeszámított idôtartama a 91 napot

4. szám

eléri, a VBKJ-ra való jogosultság számításánál ezek összeszámított idôtartamából a 90 nap feletti részt figyelmen kívül kell hagyni. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazásától a munkáltatói jogkörgyakorló — méltányolható ok fennállása esetén — jogosult eltérni. c) A jogosultság korlátozása vagy hiánya miatt bekövetkezô „túlköltekezés” esetén a többletösszeget a munkavállalónak vissza kell fizetnie. Amennyiben a munkavállalónak nincs bérjövedelme (GYES, fizetés nélküli szabadság) a Humán Szolgáltató írásban kiértesíti a befizetési kötelezettségrôl. A visszafizetendô összeg meghatározása az alábbiak szerint történik: — A leadott nyilatkozati lapon megjelölt választott valamennyi elemre külön-külön meghatározásra kerül az idôarányos bruttó keretösszeg, amelyre a munkavállaló az adott naptári évben jogosult volt, ezt követôen — a bruttó összegeket az átváltási szorzószámok alapján nettó összegekre kell átszámítani, majd — az igénybe vett nettó összegek és az elôzôekben arányosan kiszámított nettó összegek közti különbözetet kell a munkavállalónak megfizetnie. d) Az értékutalvány formában adott juttatási elemet (iskolakezdési támogatás utalvány) a munkavállaló bármely személyi azonosságot igazoló okmány bemutatása ellenében kaphatja meg. Az értékutalványt az azon feltüntetett érvényességi idôn belül lehet felhasználni. Az utalványok cseréjét a munkáltató semmilyen okból (megrongálódás, érvényességi idô lejárta) nem biztosítja. e) Amennyiben a munkavállaló részmunkaidôs foglalkoztatásból teljes munkaidôs foglalkoztatásba, illetôleg teljes munkaidôs foglalkoztatásból részmunkaidôs foglalkoztatásba kerül, 5 munkanapon belül köteles a „B” jelû nyilatkozati lapot kitölteni a keretösszeg módosítása miatt. f) A MÁV Zrt. a VBKJ rendszerben szereplô valamennyi elemének vonatkozásában közeli hozzátartozónak csak a 2013.évi V. törvény - Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) 1. pontja szerint meghatározottak minôsülnek. g) Év közben megszakítást követôen folytatódó VBKJ jogosultság esetén a munkavállaló az egyes juttatási formákat csak az adott elemhez tartozó, jelen utasítás 4.3.2 pontjában meghatározott idôpont figyelembevételével veheti igénybe. h) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti nyilatkozathoz kötött (kedvezményes adózású) javadalmazási elemek esetében a munkavállaló téves adóügyi (1., 2., 3. sz. melléklet) nyilatkozata miatt keletkezô, nem kifizethetô összeget év végi maradványösszegként kell kezelni. i) Javadalmazás készpénzben történô kifizetése („megváltása „) csak rendkívül indokolt esetben (pl. munkavállaló halála) a Humánerôforrás Igazgató engedélyével lehetséges (a lakáscélú támogatás meghiúsulás - k) pont, illetve munkaviszony megszûnése esetében a 4.3.4.pontban foglaltak - kivételével). Készpénzben történô megváltás esetén a munkavállalónál az összeg

4. szám


összevonandó jövedelemként jelenik meg, amely adóés járulékköteles. j) Számla leadása mellett juttatott VBKJ elemek esetén: — Papír alapú számla leadása a Humán Szolgáltatás Szervezet részére történik — Elektronikus számla befogadására a [email protected] e-mail címen van lehetôség, e-mailen történô továbbítással, melynek szöveges részében fel kell tûntetni a munkavállaló azonosítására szolgáló törzsszámot. Elektronikus számla kinyomtatva is leadható a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodáján, melyen fel kell tüntetni a munkavállaló azonosítására szolgáló törzsszámot. E két beküldési mód közül, számlánként csak az egyik módszer választható (egy számlát nem szabad mindkét módon beküldeni a Humán szolgáltatáshoz) — A számlá(ka)t a tárgyévben leadni legkorábban a VBKJ nyilatkozat leadásával egyidôben,- de elsô alkalommal - legkésôbb március 25-ig lehetséges. — A számlák leadási (postai úton küldöttek esetén beérkezési) határideje a tárgyhónap 25. napja, december hónapban 10. napja. A tárgyhavi jövedelem elszámolással a határidôig leadott számlák kerülnek kifizetésre. A tárgyév december 10-ig le nem adott számlák a tárgyévi VBKJ keret terhére már nem számolhatók el. Az emiatt megmaradó összeget év végi maradványként kell kezelni, elszámolni. k) Amennyiben a munkavállaló lakáscélú támogatásának felhasználása meghiúsul és a tárgyévben is megjelölt „lakáscélú támogatás” elemet úgy a munkavállaló „B” típusú nyilatkozat kitöltésével nyilatkozatot tehet. Az elôzô években „lakáscélú támogatás”-ra gyûjtött összeg a munkáltató közterheivel csökkentve „VBKJ megváltás” címen kerül kifizetésre, mely a munkavállalónál összevonandó adó és járulékköteles jövedelemnek minôsül. Az egyes, számla alapján juttatott VBKJ elemek számlabefogadására vonatkozóan a részletes leírás az adott elemnél található. 4.3.7. A nyilatkozattétel módja és határideje A munkavállaló a VBKJ keretösszeg felhasználásáról nyilatkozati lap kitöltésével és az aláírt nyilatkozati lap a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának történô átadásával nyilatkozik. A nyilatkozati lapokat, a tájékoztató füzetet a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársától veheti át, 2014. február 24-tôl. A nyilatkozati lapok átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. A 30 napon túli keresôképtelenség miatt a munkahelyüktôl távol lévô munkavállalók részére a nyilatkozati lapokat postai úton kell eljuttatni. A nyilatkozatokat ki kell tölteni és azt legkésôbb 2014. március 13-ig a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati

319

Iroda munkatársa részére át kell adni, vagy a határidôig annak be kell érkeznie (a nyilatkozatási határidôt megelôzô legalább 2 munkanappal postázása szükséges) a 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre: ÿ „A” jelû nyilatkozati lapon valamennyi teljes munkaidôben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a nyilatkozat idôpontjában a MÁV Zrt. statisztikai állományi létszámába tartoznak. ÿ „B” jelû nyilatkozati lapon a részmunkaidôs és határozott idejû munkaszerzôdéssel rendelkezô munkavállalóknak. Az „A” és a „B” jelû nyilatkozati lapokat két példányban kell elkészíteni, amelynek — kitöltés után — egyik példánya a munkavállalóé, a másik példány a munkáltatónál marad. A nyilatkozati lapok az erre a célra MÁV Zrt. által rendszeresített kitöltô program segítségével is kitölthetôek, mely a www.mav.hu/vbkj címen érhetô el. Az elektronikusan kitöltött nyilatkozatokat ki kell nyomtatni és csak papíron juttathatók el feldolgozásra! Amennyiben a munkavállaló a VBKJ nyilatkozati lapon pénztári tagdíj-hozzájárulás, iskolakezdési támogatás utalvány, illetve Széchenyi Pihenô Kártya juttatást kíván igénybe venni, a további nyilatkozatokat (igazolásokat) a VBKJ nyilatkozati lappal együtt kell leadnia. A maradványösszeg az egyes elemeknél megjelölt felhasználható keretet (összeget) nem haladhatja meg, melyet a nyilatkozat leadásakor a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa köteles vizsgálni! Év közben kell nyilatkozatot tennie a következô munkavállalóknak („B” jelû nyilatkozati lapon) ÿ a próbaidô kezdetekor az újfelvételes munkavállalóknak (4.3.3. pontban foglaltak szerint), ÿ év közben állományba visszakerülô (szülési szabadságról, GYES-rôl, GYED-rôl, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságról, 90 napot meghaladó keresôképtelenségrôl visszatérô) munkavállalóknak a (4.3.2. pontban foglaltak szerint), ÿ határozott idejû munkaszerzôdés meghosszabbításakor vagy határozatlanra történô módosításakor (4.3.2. pontban foglaltak szerint), Azon munkavállalók részére, akik a kitöltött nyilatkozati lapokat a fenti határidôig önhibájukon kívül (keresôképtelen állomány, fizetés nélküli szabadság, 10 napot meghaladó szabadság, bentlakásos tanfolyam) a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodán nem adják le, vagy nem küldik meg levélben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre, a munkáltató a márciusi jövedelem elszámolással az igényelt szolgáltatásokat nem tudja teljesíteni. Ezt követôen a kifizetés a számla kiállítás

320


napján hatályos munkaszerzôdés szerinti munkáltató nevére és címére szóló számla benyújtása esetén lehetséges. A munkáltató személyében bekövetkezô változás — Mt.36.§ (1) - esetén az igényelt juttatásokat a munkavállaló a munkáltató nevére és címére kiállított számla leadásával veheti igénybe, a jogutódlás idôpontját követôen. A leadott nyilatkozatok módosítására év közben nincsen lehetôség, kivéve a 4.2. pontban foglaltak szerint. 4.4. 2014. évi Adózási szabályok A VBKJ keretében adható juttatási formákat a 1995. évi CXVII. törvény 2014. évre az alábbi csoportosításban adja meg: Adómentes juttatás Béren kívüli juttatás 4.4.1. Adómentes juttatások A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 2.7. pontja szerint a lakáscélú támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelôzô négy évben így folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedô összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt. (Az 5 millió forint juttatási keret számításánál a 2010. január 1-jét követôen folyósított munkáltatói lakáscélú támogatást és elengedett kölcsönt kell figyelembe venni, így értékhatár a VBKJ szempontjából gyakorlatilag nincs.) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 8.28. a. pontja szerint: a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépôjegy, bérlet. Az 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 8.28. b. pontja alapján a kifizetô által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 000 Ft értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére — muzeális intézmény és mûvészeti létesítmény kiállítására, szinház,-, tánc-,cirkusz-vagy zenemûvészeti elôadásra, közmûvelôdési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépôjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchényi Pihenô Kártya szabadidô alszámlájára utalt munkáltatói támogatást. 4.4.2. Béren kívüli juttatások Meghatározott összeg korlátokon belül, melyeknél a munkáltatót (kifizetôt) terheli a juttatás értékének 1,19-szerese után a 16% személyi jövedelemadó (to-

4. szám

vábbiakban: SZJA) és 14% egészségügyi hozzájárulás (továbbiakban: EHO). a) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba munkáltatói hozzájárulásként történô havi rendszeres befizetések a tárgyév elsô napján érvényes minimálbér 50 %-ig (50 750 Ft/hó) erejéig, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyezô pénztárakba együttesen történô havi rendszeres (nem egyedi) befizetések a tárgyév elsô napján érvényes minimálbér 30 %-ig (30 450 Ft/hó), kedvezményes adózásúak. b) Iskolakezdési támogatás: a támogatás évente gyermekenként, a minimálbér 30%-ig (30 450 Ft), kedvezményes adózású. A támogatás a munkavállaló általános vagy középiskolás korú gyermeke után, a családi pótlék juttatásra jogosultak esetén vehetô igénybe. c) Közlekedési hozzájárulás (helyi utazásra szolgáló bérlet): a munkáltató nevére szóló számlára megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet, kedvezményes adózású. d) Széchenyi Pihenô Kártya: A törvény szerint az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére — az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál — szolgáltatások vásárolhatók. 4.5. A felhasználható keretösszeg meghatározása 4.5.1. A keretösszeg értéke Az egyes elemeknek, mint a rendszer szolgáltatásainak az igénybevételére 2014. évben 267.000- Ft/fô/év áll rendelkezésre, amely összeget egyéni választás alapján és a jelen utasításban rögzített szabályok szerint lehet felhasználni. Az éves keretösszeg idôarányos részére jogosultak: — a részmunkaidôben foglalkoztatott munkavállalók részmunkaidejük arányában, — a MÁV Zrt-vel év közben munkaviszonyt létesítô vagy megszüntetô munkavállalók a a munkaviszony idôtartamára a naptári napok alapján, — a jogi állományba kerülô, vagy onnan visszatérô munkavállalók a jogi állomány idôtartamán kívüli naptári napok alapján, a 4.3.2. pontban foglaltak szerint. 4.5.2. A VBKJ keretösszegének vásárlóértéke — költségszorzók A választható béren kívüli javadalmazási rendszer egyes elemei különbözô vásárlóértéket képviselnek a munkáltató által fizetendô eltérô adó- és járulékvonzatok és szolgáltatói díjak miatt. A munkavállalók számára megállapított egységes VBKJ keretösszeg ennek megfelelôen bruttó összeg, amely tartalmazza a munkavállaló által javadalmazásokra elköltött összeget és annak munkáltatói adó- és járulékterheit, valamint a szolgáltatói díjakat.

4. szám


A mindenkor érvényes törvényi szabályozás szerinti adó- és járulékvonzatok alapján a különbözô elemek bruttó (munkáltatói adó- és járulékterheket és szolgáltatói jutalékot is tartalmazó) és nettó értéke (vásárlóértéke) közötti átváltási arányok, szorzószámok évrôl évre változhatnak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló által javadalmazási elemekre elkölthetô forint összegeknek és azok mun-

321

káltatói adó- és járulékterheinek szolgáltatói díjakkal növelt összege együttesen megegyezik az adott évre megállapított egységes keretösszeggel. A 2014. január 1-jétôl hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a VBKJ elemeket vásárlóértékük (szorzószámok) szerint az alábbi kategóriákba sorolhatjuk.

Elemek

Költség- Elszámolási szorzó kategória

Korlát

Kifizetési gyakoriság

Lakáscélú támogatás

1,0

Adómentes juttatás Adómentes juttatás

5 000 000 Ft/5év

Igény szerinti támogatás Igény szerinti támogatás

Adómentes juttatás

50 000 Ft/év a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt jegy, bérlet

Sportrendezvényre szóló 1,0 belépô, bérlet Kulturális szolgáltatásra szolgáló belépô, bérlet

1,0

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás

1,357

a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt jegy, bérlet

Béren kívüli juttatás munkáltatói hozzájárulás(kedvezményes ként történô havi rendszeres adózású elem) befizetések a tárgyév elsô napján érvényes minimálbér 50%-áig (50 750 Ft)

Önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulás

együttesen történô havi rendszeres (nem egyedi) befizetések a tárgyév elsô napján érvényes minimálbér 30%áig (30 450 Ft)

Önkéntes önsegélyezô pénztári tagdíj hozzájárulás

Igény szerint számla alapján

Havonta

Havonta Havonta

Széchenyi Pihenô kártya 1,357 — szálláshely alszámla

Béren kívüli juttatás 225 000 Ft/év (kedvezményes adózású elem)

Évente egyszer (V. vagy IX. hónapban)

Széchenyi Pihenô kártya 1,357 — vendéglátás alszámla


Negyedévente

Széchenyi Pihenô kártya 1,357 — szabadidô alszámla


Negyedévente

Közlekedési hozzájárulás (helyi bérlet)

Béren kívüli juttatás a munkáltató nevére szóló (kedvezményes számlával megvásárolt, kiadózású elem) zárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet

Igény szerint számla alapján

Béren kívüli juttatás (kedvezményes adózású elem), 0% szolgáltatói díj

Évente egyszer (VII. hónapban)

Iskolakezdési támogatás utalvány

1,357

1,357

Az egyes juttatási elemekre fordítani kívánt nettó öszszeget az adott juttatási elemhez tartozó költségszor-

évente gyermekenként minimálbér 30%-áig (30 450 Ft), a családi pótlék juttatásra jogosultak után

zóval kell szorozni (bruttó összeg). A VBKJ keret felhasználását ezen összegek adják.

322


4.6. A rendszer elemeinek részletes bemutatása 4.6.1. Lakáscélú támogatás A javadalmazás leírása A MÁV Zrt. munkavállalói a VBKJ elemeként vissza nem térítendô lakáscélú támogatást vehetnek igénybe a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi. CXVII. törvény 1. sz. melléklet 2.7 pontjában foglaltak szerint: a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendô támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét,továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettôl vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelôzô négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedô összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendô támogatása. Lakáscélú felhasználásnak minôsül: • a belföldön fekvô lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerzôdés keretében történô megszerzésére (ideértve a lakás zártvégû lízingbe vételét is), • a belföldön fekvô lakás építésére, építtetésére, • a belföldön fekvô lakás alapterületének legalább egy lakószobával történô bôvítést eredményezô növelésére, • a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmû bevezetése, illetve belsô hálózatának kiépítése, fürdôszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fûtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hô-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külsô nyílászárók energiatakarékos cseréje, tetô cseréje, felújítása, szigetelése. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,0 Költségszorzó a jogszabályban meghatározott korlátig (5 000 000 Ft/5 év) — adómentes. Az igénybevétel feltételei a) Az összeg felhasználása a jogszabályban meghatározott lakásvásárlási, építési célokra (felvett hitel, visszafizetésére, törlesztésére) történhet,

4. szám

b) a lakás, amelyhez a támogatást igénylik nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét, (Lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm.rendeletben meghatározott feltételek) c) a támogatás összege nem haladhatja meg a vételár, vagy (építési, bôvítési, korszerûsítési) költség 30%-át, d) a kifizetés csak pénzintézet útján történhet, e) az igényelhetô összeg felsô határa ötévenként 5 millió Ft (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is). Átmeneti szabályként a felsô határt a 2010. január 1-jét követôen nyújtott lakáscélú támogatások figyelembevételével kell számolni. f) lakáscélú felhasználásra hitelintézettôl vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás részletes feltételrendszere az ide vonatkozó és jelenleg kidolgozás alatt álló kormányzati, banki szabályozásokkal összhangban várhatóan 2014. II. negyedévben kerül kiadásra. A juttatási elemet választók a szabályok ismeretében lehetôséget kapnak a leadott VBKJ nyilatkozatuk szükség szerinti módosítására. Az igényelhetô összeg felsô határa A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendô támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét,továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettôl vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelôzô négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedô összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás) adható adómentes juttatásként. Az igényelhetô támogatás mértéke és módja A munkavállaló évente egy alkalommal igénybe veheti a VBKJ rendszer keretén belül rendelkezésére álló összeget (felhalmozott, ill. tárgyévi) az utasítás 4.sz. melléklet 1.3. pontja szerinti összeghatárig. Átmeneti szabályként az 5 millió forintos értékhatár a 2010. évtôl folyósított támogatásokra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló halmozva kívánja felvenni a keretösszegét, ez esetben az összeg a munkáltatónál kifizetetlen követelésként jelenik meg év végén, s öt éven belül a munkavállaló által megjelölt idôpontban kerül kifizetésre. A felhalmozott összeg után a munkavállalót kamatfizetés nem illeti meg.

4. szám


4.6.2. Sportrendezvényre szóló belépôjegy, bérlet A javadalmazás leírása A munkavállaló részére juttatott a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépôjegy, bérlet értékének megtérítése. Nem a munkavállaló sport tevékenységének támogatására szolgál, hanem a sporteseményen nézôként való részvételének finanszírozására. (pl. Forma-1, labdarúgó mérkôzés, stb.).

323

lis szolgáltatás igénybevételére — muzeális intézmény és mûvészeti létesítmény kiállítására, színház,-, tánc-, cirkusz-vagy zenemûvészeti elôadásra, közmûvelôdési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépôjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchényi Pihenô Kártya szabadidô alszámlájára utalt munkáltatói támogatást. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,0

Költségszorzó

Az igénybevétel szabályai

A juttatási elem költségszorzója 1,0

A VBKJ nyilatkozat kitöltésekor meg kell jelölni a kulturális szolgáltatás igénybevételére szolgáló belépôre, bérletre fordítandó összeget. Az értékhatár 50 000 Ft/ év.

Az igénybevétel szabályai A VBKJ nyilatkozat kitöltésekor meg kell jelölni a sportesemény igénybevételére szolgáló belépôre, bérletre fordítandó összeget. Az értékhatár a VBKJ keret összege. A kifizetés a számla kiállítás napján hatályos munkaszerzôdés szerinti munkáltató nevére és címére (jelenleg MÁV Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) szóló papír alapú vagy elektronikus számla alapján a munkavállaló részére utólag történik. A papír alapú számlát a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodában kell leadni, vagy beküldeni levélben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. Elektronikus számla befogadására a humanus@mav-szk. hu e-mail címen van lehetôség, e-mailen történô továbbítással, melynek szöveges részében fel kell tûntetni a munkavállaló azonosítására szolgáló törzsszámot. Elektronikus számla kinyomtatva is leadható a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodáján, melyen fel kell tüntetni a munkavállaló azonosítására szolgáló törzsszámot. E két beküldési mód közül, számlánként csak az egyik módszer választható (egy számlát nem szabad mindkét módon beküldeni a Humán szolgáltatáshoz). A számlát a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követôen a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. A számlákat folyamatosan, legfeljebb negyedévente le kell adni. 4.6.3. Kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépô A javadalmazás leírása A kifizetô által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 000 Ft értékben juttatott, kulturá-

A kifizetés a számla kiállítás napján hatályos munkaszerzôdés szerinti munkáltató nevére és címére (jelenleg MÁV Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) szóló papír alapú vagy elektronikus számla alapján a munkavállaló részére utólag történik. A papír alapú számlát a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodában kell leadni, vagy beküldeni levélben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. Elektronikus számla befogadására a [email protected] e-mail címen van lehetôség, e-mailen történô továbbítással, melynek szöveges részében fel kell tûntetni a munkavállaló azonosítására szolgáló törzsszámot. Elektronikus számla kinyomtatva is leadható a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodáján, melyen fel kell tüntetni a munkavállaló azonosítására szolgáló törzsszámot. E két beküldési mód közül, számlánként csak az egyik módszer választható (egy számlát nem szabad mindkét módon beküldeni a Humán szolgáltatáshoz). A számlát a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követôen a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. A számlákat folyamatosan, legfeljebb negyedévente le kell adni. 4.6.4. Önkéntes pénztári tagdíj hozzájárulás (Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, egészségpénztár és önsegélyezô pénztár) A javadalmazás leírása Az önkéntes kölcsönös pénztári tag munkavállaló pénztári tagdíjának munkavállaló által meghatározott részét a munkáltató tagdíj-hozzájárulás címén a megjelölt pénztárba a munkavállaló javára a VBKJ keret terhére havonta átutalja.

324


A VBKJ keret terhére juttatott munkáltatói tagdíj-hozzájáruláson felül a munkavállaló a VBKJ nyilatkozattal egyidôben nyilatkozhat a munkabére terhére történô további tagdíj utalására a megjelölt pénztárba. A munkavállaló a juttatási elemet önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak esetén havi 50 750 Ft/ hó összegben választhatja. A munkavállaló a juttatási elemet önkéntes kölcsönös egészségpénztárak, illetve az önsegélyezô pénztárak esetén együttesen havi 30 450 Ft/ hó összegben választhatja. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,357 Munkáltatói kifizetés módja A munkavállaló által választott tagdíj hozzájárulás összegének 12-ed részét a munkáltató banki átutalással havonta a jövedelem elszámoláson keresztül teljesíti az adott Pénztárba, teljes naptári évre vonatkozó tagságot feltételezve. Új belépôk esetén a naptári év tört idôszakára választott VBKJ összeget a belépés hónapjától az adott naptári év végéig hátralévô hónapok alapján kell egyenlô részletekben a Pénztárba utalni a jövedelem elszámolás idôpontjához igazodva. Az igénybevétel szabályai A munkáltató minden munkavállaló részére — rendszeres munkáltatói tagdíj hozzájárulásként — a munkavállaló által a VBKJ nyilatkozatban megadott összeget utalja a pénztárakba. Ha a munkavállaló e juttatási formát választja, ki kell töltenie és a nyilatkozati lap leadásával egyidejûleg le kell adnia az 1/A. melléklet szerinti nyilatkozatát is. Ennek hiányában a VBKJ nyilatkozatot a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodája nem fogadja el. A VBKJ kereten kívül a munkavállaló a munkabérébôl további befizetést tehet a pénztárba, amelyet írásbeli nyilatkozata alapján (1/B. sz. melléklet) a munkáltató a munkabérébôl levon és a pénztár részére átutal. A munkabérbôl levonásra kerülô tagdíj levonásának megszüntetésérôl év közben a munkavállaló annak a hónapnak a 25. napjáig nyilatkozhat, amely havi munkabérébôl a levonás megszüntetését kéri.

4. szám

kavállaló) esetén lehetséges, ha a változás a munkavállalót hátrányosan érinti. A módosítás csak a pénztári tagságot érintheti, a pénztári tagdíj-hozzájárulásként megjelölt összeget nem. Ebben az esetben kilépési nyilatkozatának másolatát a munkavállalónak - a pénztárból történô tervezett kilépés idôpontját megelôzô hónap utolsó munkanapját megelôzô 5. munkanapig - le kell adnia a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál, vagy postai úton be kell érkeznie a 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. Más esetben év közbeni pénztárváltásra nincs lehetôség, új pénztár megjelölése a VBKJ rendszeren belüli munkáltatói tagdíj-hozzájárulás vonatkozásában a következô évi VBKJ nyilatkozati lapon lehetséges. Amennyiben a munkavállaló a fenti módon szünteti meg a pénztári tagságát (jogszabályváltozás vagy pénztári alapszabály módosítás miatt), és a kilépés tényét határidôben bejelentette a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére, akkor a pénztári tagság megszüntetését követô 20 napon belül lehetôsége van új pénztári tagságot bejelentenie. Amennyiben a munkavállaló a fent felsorolt indokokon kívüli okra hivatkozva, illetôleg úgy lép ki a pénztárból, hogy a bejelentési kötelezettségének határidôig nem tesz eleget, vagy új pénztárba nem lép be, a keletkezô maradványösszeget a VBKJ nyilatkozati lapon megjelölt javadalmazási formában juttatja a munkáltató. Amennyiben a maradványösszeget is abba a pénztárba kívánta utaltatni, ahol tagsága megszûnt, akkor az így keletkezô VBKJ maradványösszeget kizárólag Széchenyi Pihenô Kártya juttatásra fordíthatja. A munkavállaló a pénztárak szolgáltatásairól az egyes pénztárak Szolgáltatási Szabályzatából kaphat tájékoztatást. Jogosultság A munkáltató az összeszámítás alá esô 91. naptól (4.3.2. pontban foglaltak alapján) nem fizeti a pénztári tagdíj hozzájárulást. Errôl a Humán Szolgáltatás Szervezetnek a pénztárat értesíteni kell munkavállalónkénti bontásban az ok megjelölésével, a munkavállaló egyidejû tájékoztatásával. 4.6.5. Széchenyi Pihenô Kártya A javadalmazás leírása

Amennyiben a munkavállaló még nem pénztártag, a választott pénztárba való belépést minden esetben a munkavállalónak személyesen kell intéznie. A VBKJ ezen elemének módosítása év közben egy alkalommal, kizárólag jogszabályváltozás vagy pénztári alapszabály módosítás (amely pénztárnak tagja a mun-

A munkáltató „Kártya” formájában biztosítja. ÿ Széchenyi Pihenô Kártya a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény szerint egy az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a

4. szám


325

rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók, ÿ E-utalvány: a Széchenyi Pihenô Kártya támogatás nyújtásának formája, amely esetében a támogatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely szolgáltatás igénybevételére használható fel.

kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárata évének június 30. napjáig kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszûnt.

A Széchenyi Pihenô Kártyán három utalványtípust használhatnak a kártyabirtokosok: szálláshelyhez, vendéglátáshoz és a szabadidô eltöltéséhez kapcsolódó elektronikus utalványokat. Az egyes utalványtípusok a Széchenyi Pihenô Kártyán külön alszámlákon jelennek meg.

Költségszorzó

Az igénybe vehetô szolgáltatások körét a Széchenyi Pihenô Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése tartalmazza. A szálláshely szolgáltatás mindhárom alszámla terhére igénybe vehetô. A munkavállaló ezen juttatási elemet több juttatótól származóan együttvéve az egyes alszámlák esetén meghatározott felhasználható összeg erejéig veheti igénybe. Amennyiben a Széchenyi Pihenô Kártya e-utalvány juttatás munkavállaló részére történô jóváírásáig adott évben a munkavállaló Széchenyi Pihenô Kártya juttatásban más munkáltatótól részesült, a Széchenyi Pihenô Kártya támogatás adott alszámláján utalható összege ezzel az összeggel csökken.

Az így visszautalt összeg munkavállaló általi visszaigénylésére nincs lehetôség.

A juttatási elem költségszorzója: 1,357 Munkáltatói kifizetés módja A választásnak megfelelôen az összeg a szálláshely alszámla esetén a V. vagy IX. hónapban, a vendéglátás és a szabadidô alszámla esetén negyedévente kerül átutalásra. Az alszámlákra átutalt VBKJ keret már felhasznált keretnek minôsül, így annak utalást követô módosítására nincsen lehetôség. Amennyiben a munkavállaló ezen elemet a VBKJ nyilatkozaton választotta, úgy a VBKJ nyilatkozattal együtt a nyilatkoztatási idôszak végéig a Széchenyi Pihenô kártya igénylésérôl szóló nyilatkozati lapot is le kell adnia a Humán Szolgáltatás illetékes Ügyfélszolgálati Irodáján. Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. a kártyát, valamint társkártyát a munkavállaló lakcímére, vagy levelezési címére küldi ki postai úton. Igénybevétel

A MÁV Zrt. jelenleg az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. által kibocsátott OTP Széchenyi Pihenô Kártya, valamint e-utalvány megrendelése útján nyújtja ezt a juttatási elemet. Az elem választása esetén — nyilatkozattétel után — a munkáltató automatikusan igényli meg az OTP Széchenyi Pihenô kártyát (www.otpszepkartya.hu). A munkavállaló a közeli hozzátartozója részére is igényelhet kártyát társkártya formájában az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. Ügyfélszolgálatától.

A munkavállaló a kártyán lévô összeget folyamatosan felhasználhatja, azonban a 2013. évben juttatott támogatást 2015. május 31-ig lehet felhasználni. A 2014. évben juttatott összeg 2016. év május 31-ig használható fel. A kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkezô közeli hozzátartozója a rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítô eszközre nem válthatja át.

A társkártya igénylô lapot a munkavállaló az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. Ügyfélszolgálatától igényelheti: Elérhetôség: Telefonszám: 06-1/429-7400/9 mellék Cím: 1051 Budapest, Mérleg u. 4.

Amennyiben a munkavállaló más juttatótól is részesül Széchenyi Pihenô Kártya juttatásban, nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik valamennyi juttató felé.

A munkavállaló által igényelhetô társkártya elôállítási és kézbesítési költsége a munkavállalót terheli.

A Széchenyi Pihenô Kártyát a MÁV Zrt. munkavállalói, valamint a munkavállaló közeli hozzátartozói vehetik igénybe.

Az elektronikus utalványokat a juttatás évét követô második naptári év május 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minôsülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza

Jogosultság

A kártya kibocsátásával, használatával és a támogatások igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus utalvány

326


nyilvántartás megszûntetésével összefüggésben - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az OTP Pénztárszolgáltató semmilyen jogcímen nem számol fel. A Széchenyi Pihenô Kártya felhasználásával kapcsolatos különleges esetek (letiltás, csere) Elveszett, ellopott, megrongálódott OTP Széchenyi Pihenô Kártya vagy társkártya igényléséért, pótlásáért az OTP Pénztárszolgáltató Ügyfélszolgálatához kell fordulnia, melynek díja kártyánként, illetve társkártyánként 1 500 forint + 27% ÁFA (azaz egyezerötszáz forint plusz 27% ÁFA). Amennyiben a munkavállalónak a Széchenyi Pihenô Kártyával, vagy annak felhasználásával kapcsolatosan kifogása van, reklamációjával szintén az OTP Pénztárszolgáltató Ügyfélszolgálatához kell fordulnia, SZÉP vonal: 36- 1- 366 6222, e-mail: [email protected]

4. szám

Felhasználható összeg: 150 000 Ft / év - több juttatótól származóan együttvéve vendéglátás alszámla terhére nyújtható szolgáltatások köre: ba) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR’08 56.10.), bb) egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.) bc) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-bôl a családi panzió szolgáltatása), bd) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.-bõl a gyógyfürdôk tevékenysége), be) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidôs tevékenység (TEÁOR’08 93.29-bôl a strandszolgáltatás). 4.6.5.3. Széchenyi Pihenô Kártya — szabadidô alszámla A szabadidô alszámla számos szolgáltatásra igénybe vehetô: sportolás, kulturális és kikapcsolódási célú programok, humán-egészségügyi és wellness szolgáltatások stb.

Az elfogadó helyek listája az www.otpszepkartya.hu honlapon érhetô el.

Felhasználható összeg: 75 000 Ft / év - több juttatótól származóan együttvéve

4.6.5.1. Széchenyi Pihenô Kártya — szálláshely alszámla

szabadidô alszámla terhére nyújtható szolgáltatások köre: ca) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.90-bôl a fizikoterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás, és az egyéb máshová nem sorolt humán egészségügyi ellátás), cb) elôadó-mûvészet (TEÁOR’08 90.01.), cc) múzeumi tevékenység (TEÁOR’08 91.02.), cd) növény-, állatkert és természetvédelmi terület mûködtetése (TEÁOR’08 91.04.), ce) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR’08 93.21.), cf) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidôs tevékenység (TEÁOR’08 93.29-bôl a szabadidôpark- és strandszolgáltatás, sípálya, és sporthajó kikötô szolgáltatásai, valamint a szabadidôs létesítmény mûködtetôje által nyújtott, a pihenést, szabadidôt szolgáló eszközök kölcsönzése), cg) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.), ch) testedzési szolgáltatás (TEÁOR’08 93.13), ci) egyéb sporttevékenység (TEÁOR’08 93.19-bôl verseny- és lovaglóistállók tevékenysége és a sporthorgászat), cj) belvízi személyszállítás (TEÁOR’08 50.30.) ck) egyéb foglalás (TEÁOR’08 79.90-bôl az idegenvezetés) cl) sportlétesítmény mûködtetése (TEÁOR’08 93.11bôl a sportpályák bérlése, uszoda belépô és bérlet értékesítése), cm) sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’08 93.12.),

A szálláshely alszámlát szállás szolgáltatásra és belföldi elôre összeállított utazási csomagok vásárlására használhatják fel a kártyabirtokosok, a szálláshelyen vagy utazási irodában történô fizetéssel. Felhasználható összeg: 225 000 Ft / év - több juttatótól származóan együttvéve szálláshely alszámla terhére nyújtható szolgáltatások köre: aa) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.-bôl a családi panzió szolgáltatása), ab) belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.12.-bõl belföldi elôre összeállított utazási csomagok értékesítése). ac) a szálláshelyen igénybe vehetô és a szálláshelyen a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethetô bármely szolgáltatás, ad) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.-bõl a gyógyfürdôk tevékenysége), ae) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidôs tevékenység (TEÁOR’08 93.29-bôl a strandszolgáltatás). 4.6.5.2. Széchenyi Pihenô Kártya — vendéglátás alszámla A vendéglátás alszámla éttermi és mozgó vendéglátás szolgáltatást nyújtó elfogadóhelyeken használható fel. Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. több ezer vendéglátó SZÉP kártya elfogadását biztosítja.

4. szám


cn) sport, szabadidôs képzés (TEÁOR’08 85.51.), co) szabadidôs, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’08 77.21.), cp) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-bôl a családi panzió szolgáltatásai).” 4.6.6. Iskolakezdési támogatás utalvány

327

A VBKJ nyilatkozattal egyidejûleg kell leadni a kitöltött, 3. sz. melléklet szerinti nyilatkozati lapot a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére. A 3. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon a munkavállaló nyilatkozik az igénybevétel módjáról és a személyi adatokról. Az utalvány kizárólag az érvényességi idôn belül használható fel, cserére nincs lehetôség.

A javadalmazás leírása Jogosultság A munkáltató iskolakezdési támogatást juttat utalvány formájában a munkavállaló közoktatásban részt vevô (általános vagy középiskolás) gyermeke után, a családok támogatásáról szóló törvény alapján, családi pótlékra jogosultak részére. Az iskolakezdési támogatási utalvány a tanév elsô napját megelôzô 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig érvényes, amely tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására használható fel. A munkavállaló az iskolakezdési támogatást a fenti feltételeknek megfelelô gyermeke(i) után választhatja, gyermekenként legfeljebb 30 450 Ft értékben.

A munkaviszonyban álló szülô, aki általános iskolai, vagy középiskolai tanulmányokat nappali tagozaton folytató gyermeknek, tanulónak a családi pótlékra jogosult szülôje vagy e szülônek vele közös háztartásban élô házastársa. Amennyiben mindkét szülô a MÁV Zrt. VBKJ személyi hatálya alá tartozik, a támogatás igénybevételére mindketten jogosultak. 4.6.7 Közlekedési hozzájárulás (helyi utazásra szolgáló bérlet) A javadalmazás leírása

A MÁV Zrt. kizárólag utalvány formájában biztosítja az iskolakezdési támogatást a VBKJ keret terhére. Az utalványok az utalvány kibocsátójával szerzôdött elfogadóhelyeken használhatók fel. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,357 (0 % a szolgáltatói díj)

A közlekedési hozzájárulás a helyi tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet térítését jelenti. A munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló, havi, negyedéves, illetve éves bérlet térítését jelenti. Helyi utazási jegyek, tömbök megvásárlása nem tartozik ebbe a körbe. Költségszorzó

Munkáltatói kifizetés módja A juttatási elem költségszorzója:1,357 A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelô értékû utalványt július hónapban a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa adja át a munkavállalónak. A munkavállaló által választott támogatási mérték nettó összegének 1000-rel oszthatónak kell lennie. (Kivéve, ha a munkavállaló a minimálbér 30 %-ának megfelelô, azaz 30 450 Ft értékû utalványt igényel.)

Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató nevére szóló és címére kiállított számla leadását követôen. A számlát a Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követôen a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre.

Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni a teljes naptári évre szóló utalványt (és késôbb számára átadni), aki az adott elemet választotta, és a megrendelés idôpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja.

Tárgyhóra csak egy teljes árú, éves szinten legfeljebb 4 db negyedéves vagy 12 db havi bérletrôl szóló számla adható le.

Igénybevétel

A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a nyilatkozati lapon a közlekedési hozzájárulásra (bérletre) fordítandó összeget, majd utólag a munkáltató nevére szóló és címére kiállított- papír alapú - számlát kell eljuttatni a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának vagy beküldeni levélben a MÁV Szolgáltató

A munkavállaló az igénylése alapján az adott év július hónapjában utalványt kap a munkáltatótól. Az utalványt a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhetik.

Igénybevétel

328


Központ Zrt. Humán Szolgáltatás 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. A számlát a kiállítás napján hatályos munkaszerzôdés szerinti munkáltató nevére és címére: (jelenleg) MÁV Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60., kell kiállíttatni. A számlákat folyamatosan, legfeljebb negyedévente le kell adni. Amennyiben a bérletszelvény megvásárlása valamelyik MÁV-START Zrt. által üzemeltetett pénztárban történik, a számla leadása mellett a bérletszelvényt is be kell mutatni a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodájában (a bérletszelvény fénymásolatát a számlához csatolva kell megôrizni). 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜLI HELYEZÉSEK • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvrôl • 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvérôl • 1993. évi XCVI. törvény az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérôl • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról • 12/2001. (1.31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról • 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenô Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól • MÁV Zrt. Kollektív Szerzôdése Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a

4. szám

• a 17/2013. (III.15. MÁV Ért. 8.) EVIG utasítás a MÁV Zrt. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer mûködtetésének szabályozásáról, 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÔ RENDELKEZÉS Jelen utasítás a MÁV Értesítôben történt közzétételének napjától 2014. december 31.napjáig hatályos. 7.0. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE „A” és „B” nyilatkozati lapok 1. számú melléklet: Nyilatkozat a munkabérbôl történô pénztári tagdíjfizetéshez, (1/A.sz., 1/B.sz. melléklet) 2. számú melléklet: Nyilatkozat Széchenyi Pihenô Kártya igényléshez 3. számú melléklet: Nyilatkozat az iskolakezdési támogatás igénybevételére 4. számú melléklet: Nyilatkozat a vissza nem térítendô lakáscélú támogatás igénybevételére 4/1. számú melléklet: Kérelem 4/2. számú melléklet: Megállapodás 4/3. számú melléklet: Rendelkezô levél 4/4. számú melléklet: Nyilatkozat banki ügyintézési díj levonásához 4/5. számú melléklet: Igénylôlap vissza nem térítendô lakáscélú támogatáshoz 4/6. számú melléklet: Méltányolható lakásigény 4/7. számú melléklet: Nyilatkozat a lakáscélú támogatás meghiúsulása esetére 4/8. számú melléklet: Nyilatkozat meghiúsulás esetén munkabérbôl történô levonáshoz 5. számú melléklet: Kérelem a KSZ 65/A.§ 4.pontja alapján

Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

4. szám


329

„A” nyilatkozati lap

VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZER „A” NYILATKOZAT — 2014 MUNKAVÁLLALÓ NEVE

TÖRZSSZÁMA: ADÓAZONOSÍTÓ JELE:

SZÜLETÉSI IDEJE

MUNKÁLTATÓ (jelölje!): ® MÁV Zrt.

TELEFON:

® MÁV VAGYONKEZELÔ Zrt.

A keret összege 2014-ben: 267 000 Ft. A felsorolt választható elemek közül 2014. évre az alábbiakat kívánom igénybe venni: VÁLASZTHATÓ ELEMEK

felhasználható

juttatás nettó értéke

szorzó

felhasznált keret (bruttó összeg)

1. LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS 0 — 267 000 Ft 2. SPORTRENDEZVÉNYRE 0 — 267 000 Ft SZÓLÓ BELÉPÔ 3. KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE SZÓLÓ 0 — 50 000 Ft BELÉPÔ 4. ………………………………………… ÖNKÉNTES 0 — 196 758 Ft NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS 5. ………………………………………… EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI TAGDÍJ 0 — 196 758 Ft HOZZÁJÁRULÁS 6. ………………………………………… ÖNSEGÉLYEZÔ PÉNZTÁR 0 — 196 758 Ft TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS 7. . ………………………………………… 0 — 196 758 Ft ÖNSEGÉLYEZÔ PÉNZTÁR TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS 8. SZÉCHENYI PIHENÔ KÁRTYA - SZÁLLÁS 0 — 196 758 Ft ® SZEPTEMBER ® MÁJUS 9. SZÉCHENYI PIHENÔ KÁRTYA - VENDÉGLÁTÁS 0 — 150 000 Ft 10. SZÉCHENYI PIHENÔ KÁRTYA - SZABADIDÔ 0 — 75 000 Ft 11. KÖZLEKEDÉSI 0 — 196 758 Ft HOZZÁJÁRULÁS (HELYI) 12. ISKOLAKEZDÉSI 1 000 Ft - 30 450 Ft/ TÁMOGATÁS UTALVÁNY gyermek A munkavállaló az általa választott VBKJ elembôl a „juttatás nettó értéke” oszlopban szereplô értékben részesül!

Ft Ft

x1,00 x1,00

Ft

Ft

x1,00

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft Ft

x1,357 Ft

Ft

x1,357 Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft Ft Ft

x1,357 x1,357 x1,357

Ft Ft

Ft

x1,357

Ft

BRUTTÓ KERET ÖSSZESEN:

Ft

267 000 Ft

A 2014-es év során bármely ok miatt keletkezett maradványösszeget a 4., 5., 6.,7 vagy 8., 9.,10. javadalmazási elemekre lehet felhasználni. Kérjük, ezen elemek közül válasszon egyet, majd annak számát az alábbi négyszögbe írja be! (Kötelezô kitölteni!) A maradványösszeg az elemeknél megjelölt felhasználható keretet nem haladhatja meg! Túlköltekezés esetén hozzájárulok, hogy az éves keretösszegen felül felhasznált összeget bérembôl, egyéb járandóságaimból levonják. A nyilatkozati lapon található adatokat a munkáltató statisztikai célra felhasználja. Kelt Helység

Dátum

Munkavállaló

Munkáltató

330


4. szám

Az „A” jelû nyilatkozati lap kitöltése: 1) Elsô lépésben a munkavállalónak nyomtatott nagybetûkkel a fejlécet kell értelemszerûen kitölteni. 2) Ezt követôen kell kiválasztani, hogy mely elem(ek)et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora összeget kíván erre (ezekre) fordítani. 3) A kiválasztott összeget be kell írni a „juttatás nettó értéke” rovatba, ezt követôen megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni „felhasznált keret” rovatba. 4) A „felhasznált keret” oszlopban lévô számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre esô bruttó keretösszegével (2014-ben 267 000 Ft-tal). 5) Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a „juttatás nettó értéke”, mind a „felhasznált keret” rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. 6) A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján, a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelöl, amelyben az ilyen összegek kifizetését kéri. Maradványként olyan elem jelölhetô meg, melynek a keretösszegét nem használta fel. 7) Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további összeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelmébôl, akkor erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére le kell adnia vagy el kell küldeni a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5 címére. 8) Végül a munkavállaló aláírja a nyilatkozati lapot. A kitöltött nyilatkozati lapot a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére kell a munkavállalónak leadnia, aki kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól. „A” jelû nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetûkkel történô kitöltése. 2) Kitöltött „Munkavállaló neve és születési ideje” rovat. 3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” rovat. 5) Bejelölt munkáltató. 6) Kitöltött „Telefonszám” rovat. 7) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított „juttatás nettó értéke” szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó felhasznált keret (bruttó összeg) rovatban szereplô összeggel. 8) A választott elemekre fordított „felhasznált keret” összegeket összesítve az eredménynek 267 000 Ft-nak kell lennie. 9) A maradványösszegnek fenntartott rubrika kitöltése (azzal, hogy az év végi elszámolások miatt a rubrikában a pénztárak valamelyikét, vagy Széchenyi Pihenô Kártya juttatás elemet kell megjelölni, amely nem haladhatja meg a megadott értékhatárt). 10) A nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezû aláírásával történô ellátása. A választott elemekhez szükséges nyilatkozatok meglétét a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának ellenôriznie kell. FIGYELEM! Kérjük, figyelmesen olvassa el a Tájékoztató Füzet maradványösszegre vonatkozó fejezetét!

4. szám


331

„B” nyilatkozati lap

VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZER „B” NYILATKOZAT - 2014 MUNKAVÁLLALÓ NEVE

TÖRZSSZÁMA: ADÓAZONOSÍTÓ JELE:

SZÜLETÉSI IDEJE

MUNKÁLTATÓ (jelölje!): ® MÁV Zrt.

TELEFON:

® MÁV VAGYONKEZELÔ Zrt.

A keret összege 2014-ben: 267 000 Ft, melybôl felhasználható: elemek közül 2014. évre az alábbiakat kívánom igénybe venni: VÁLASZTHATÓ ELEMEK

felhasználható

1. LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS 0 - 267 000 Ft 2. SPORTRENDEZVÉNYRE SZÓLÓ BELÉPÔ 0 - 267 000 Ft 3.KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁS 0 - 50 000 Ft IGÉNYBEVÉTELÉRE SZÓLÓ BELÉPÔ 4. ………………………………………… ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJ 0 — 196 758 Ft HOZZÁJÁRULÁS 5. ………………………………………… EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI TAGDÍJ 0 — 196 758 Ft HOZZÁJÁRULÁS 6. ………………………………………… ÖNSEGÉLYEZÔ PÉNZTÁR TAGDÍJ 0 — 196 758 Ft HOZZÁJÁRULÁS 7. . ………………………………………… ÖNSEGÉLYEZÔ PÉNZTÁR TAGDÍJ 0 — 196 758 Ft HOZZÁJÁRULÁS 8. SZÉCHENYI PIHENÔ KÁRTYA — SZÁLLÁS 0 - 196 758 Ft ® MÁJUS ® SZEPTEMBER 9. SZÉCHENYI PIHENÔ KÁRTYA 0— 150 000 Ft VENDÉGLÁTÁS 10. SZÉCHENYI PIHENÔ KÁRTYA 0 — 75 000 Ft SZABADIDÔ 11. KÖZLEKEDÉSI HOZZÁJÁRULÁS (HELYI) 0 — 196 758 Ft 12. ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS 1 000 Ft - 30 450 Ft/ UTALVÁNY gyermek 13. VBKJ MEGVÁLTÁS (korábbi években felhalmozott megtakarítás meghiúsulása esetén) A munkavállaló az általa választott VBKJ elembôl a „juttatás nettó értéke” oszlopban szereplô értékben részesül!

Ft.

juttatás nettó értéke

A felsorolt választható

szorzó

felhasznált keret

Ft Ft

x1,00 x1,00

(bruttó összeg) Ft Ft

Ft

x1,00

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft

x1,357

Ft

Ft BRUTTÓ KERET ÖSSZESEN:

Ft ……….. Ft

A 2014-es év során bármely ok miatt keletkezett maradványösszeget a 4., 5., 6.,7 vagy 8., 9.,10. javadalmazási elemekre lehet felhasználni. Kérjük, ezen elemek közül válasszon egyet, majd annak számát az alábbi négyszögbe írja be! (Kötelezô kitölteni!) A maradványösszeg az elemeknél megjelölt felhasználható keretet nem haladhatja meg! Túlköltekezés esetén hozzájárulok, hogy az éves keretösszegen felül felhasznált összeget bérembôl, egyéb járandóságaimból levonják. A nyilatkozati lapon található adatokat a munkáltató statisztikai célra felhasználja. Kelt Helység

Dátum

Munkavállaló

Munkáltató

332


4. szám

A „B” jelû nyilatkozati lap kitöltése: 1) A nyilatkozati lap kitöltése kizárólag a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársával egyeztetve történhet. 2) Elsô lépésben a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa meghatározza a munkavállaló részére idôarányosan járó keretösszeg mértékét, majd a nyilatkozati lap alján található bruttó keret összesen rovatba beírja. A munkavállaló kizárólag ezen összeg erejéig jogosult a listáról történô választásra. 3) A munkavállalónak nyomtatott nagybetûkkel a fejlécet kell értelemszerûen kitölteni. 4) Ezt követôen kell kiválasztani, hogy mely elem(ek)et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora összeget kíván erre (ezekre) fordítani. 5) A kiválasztott összeget be kell írni a „juttatás nettó értéke” rovatba, ezt követôen megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni „felhasznált keret” rovatba. 6) A „felhasznált keret” oszlopban lévô számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre esô bruttó keretösszegével, amit a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa elôzetesen megállapított. 7) Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a „juttatás nettó értéke”, mind a „felhasznált keret” rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. 8) A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján, a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelöl, amelyben az ilyen összegek kifizetését kéri. 9) Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további összeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelmébôl, akkor erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére le kell adnia vagy el kell küldeni a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Ügyfélszolgálati Iroda 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. 10) A nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezû aláírásával történô ellátása. A kitöltött nyilatkozati lapot a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál kell a munkavállalónak leadnia, aki kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól. „B” jelû nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetûkkel történô kitöltése. 2) Kitöltött „Munkavállaló neve és születési ideje” rovat. 3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” és „Telefonszám” rovat 5) Bejelölt munkáltató. 6) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított „juttatás nettó értéke” szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó bruttó összeg rovatban szereplô összeggel. 7) A választott elemekre fordított egyes bruttó összegeket (felhasznált kereteket) összesítve az eredménynek meg kell egyeznie a humán szolgáltató munkatárs által elôzetesen kiszámított, és a bruttó keret összesen rovatba beírt összeggel. 8) A maradványösszegnek fenntartott rubrika kitöltése(azzal, hogy az év végi elszámolások miatt a rubrikában a pénztárak valamelyikét, vagy Széchenyi Pihenô Kártya juttatás elemet kell megjelölni, amely nem haladhatja meg a megadott értékhatárt). 9) A kijelölt helyen a nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezû aláírásával történô ellátása. FIGYELEM! Kérjük, figyelmesen olvassa el a Tájékoztató Füzet maradványösszegre vonatkozó fejezetét!

4. szám


333

1./A sz. melléklet MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda neve: ………………..……………………………..

NYILATKOZAT ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI TAGDÍJHOZZÁJÁRULÁSHOZ

………………………………………………………………………. Zrt. (társaság neve) alulírott munkavállalója Név:………………………………………………………………………………………………….……………. Törzsszám:……………………………………….. Adóazonosító jel:………………………………………….. Lakcím:……………………………………………………………………………………………..………………. nyilatkozom, hogy 2014. évben munkáltatói, foglakoztatói havi tagdíj-hozzájárulás címén a VBKJ keretösszeg terhére megjelölt, illetve más juttatótól a javamra átutalt ß önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba átutalt összeg a havi 50 750 Ft-ot ß önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezô pénztár(ak)ba együttvéve a havi 30 450 Ft-ot nem haladja meg. Jelen nyilatkozatomat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. év CXVII. törvény 71. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatként teszem. Amennyiben a nyilatkozat bármely tartalmi részében változás következik be az adóév során, köteles vagyok arról a munkáltatót tájékoztatni. Tudomásul veszem, hogy ezen tájékoztatás elmulasztásának minden következménye engem terhel. Kelt:………………………………………………..

………………………………………….. munkavállaló aláírása

Nyilatkozat átvételének igazolása:

…………………………………………. Humán Szolgáltatás

334


4. szám

1./B sz. melléklet MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda neve: ………………..……………………………..

NYILATKOZAT

………………………………………………………………………. Zrt. (társaság neve) alulírott munkavállalója Név:………………………………………………………………………………………………….……………. Törzsszám:……………………………………….. Adóazonosító jel:………………………………………….. Lakcím:……………………………………………………………………………………………..………………. mint az alábbiakban megjelölt pénztár(ak) tagja, hozzájárulok ahhoz, hogy a munkáltatóm a havi pénztártagsági díjat az alábbiak szerint: 1. …………………….. Önkéntes Nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyom alapján • munkabérembôl, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén ……………Ft/hó, visszavonásig* határozott ideig ……. év …..……. hónap ….. naptól ….. év …….. hónap ……. napig 2. …………………….. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítô Egészségpénztári tagsági jogviszonyom alapján • munkabérembôl, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén …………….Ft/hó, visszavonásig* határozott ideig ……. év …..……. hónap ….. naptól ….. év …….. hónap ……. napig 3. …………………… Önkéntes Kölcsönös Kiegészítô Önsegélyezô pénztári jogviszonyom alapján • munkabérembôl, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén ………….. Ft/hó, visszavonásig* határozott ideig ……. év …..……. hónap ….. naptól ….. év …….. hónap ……. napig 4. …………………………………………. pénztári jogviszonyom alapján • munkabérembôl, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén ………………Ft/hó összeget visszavonásig* határozott ideig ……. év …..……. hónap ….. naptól ….. év …….. hónap ……. napig havonta levonja, és azt a pénztár által megjelölt pénzintézeti számlára átutalja. Kelt:………………………….…………………… ……………………………… munkavállaló Elôttünk, mint tanúk elôtt: 1. ……………………………. a tanú aláírása 2. … …………………………… a tanú aláírása

…………………………………………… lakcíme ………………………………………… lakcíme

Nyilatkozat átvételének igazolása: * A megbízás folyamatos, nemcsak tárgyévre vonatkozik

………………………………….. Humán Szolgáltatás

4. szám


335

2. sz. melléklet MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda neve: ………………..……………………………..

NYILATKOZAT SZÉCHENYI PIHENÔ KÁRTYA IGÉNYLÉSÉHEZ ………………………………………………………………………. Zrt. (társaság neve) alulírott munkavállalója Név:………………………………………………………………………………………………….……………. Törzsszám:……………………………………….. Adóazonosító jel:………………………………………….. Lakcím:……………………………………………………………………………………………..………………. nyilatkozom, hogy 2014 . évben, Széchenyi Pihenô Kártyával igénybe vehetô, javamra e-utalványként átutalt juttatás, az egyes alszámlák esetén több juttatótól származóan együttvéve, nem haladja meg • szálláshely alszámla esetén a 225 000 Ft-ot, • vendéglátás alszámla esetén a 150 000 Ft-ot, • szabadidô alszámla esetén a 75 000 Ft-ot. 2014. évi VBKJ keretem terhére igényelt Széchenyi Pihenô Kártya e-utalvány juttatás: • szálláshely alszámla esetén …….……….. Ft, • vendéglátás alszámla esetén ………………Ft, • szabadidô alszámla esetén …….…………..Ft. 2014-ben más munkáltató részérôl javamra átutalt Széchenyi Pihenô Kártya e-utalvány juttatás: • szálláshely alszámla esetén …………….. Ft, • vendéglátás alszámla esetén ………………Ft, • szabadidô alszámla esetén ………………...Ft. Jelen nyilatkozatomat a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjának bekezdése szerinti nyilatkozatként teszem. Hozzájárulok, hogy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a Széchenyi Pihenô Kártya megigényléséhez szükséges, a Széchenyi Pihenô Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 (IV.12) Kormányrendelet által meghatározott személyes adataimat az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. részére átadja. Jelen igénylés aláírásával hozzájárulok, hogy a munkáltatóm az OTP Széchenyi Pihenôkártya megrendelése keretében a fent megadott személyes adataimat az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. felé továbbítsa. A fent megjelölt Munkáltató Munkavállalójaként elôzetes tájékoztatás alapján önkéntesen hozzájárulok, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. (1051 Budapest, Mérleg u. 4.) a jelen igénylésben megadott személyes adataimat az OTP Széchenyi Pihenô Kártya szolgáltatás nyújtásához tárolja, kezelje és értesítésemhez felhasználja. Hozzájárulok ahhoz, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. az OTP Bank Nyrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16. cg.: 01-10-041585), az OTP Kártyagyártó és Szolgáltató Kft. (székhely: 1131 Budapest, Babér u. 9. cg.: 01-09-727243), a Finit-2 Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (székhely: 2083 Solymár, Egres utca 9., cg.: 13-09-076373) mint adatkezelôk, illetve adatfeldolgozók részére a személyes adataimat adatkezelés, illetve adatfeldolgozás céljából átadja és a tájékoztatóban megjelölt adatkezelési, illetve adatfeldolgozási feladatok elvégzéséhez felhasználja. Az adatkezelôk, illetve adatfeldolgozók köre változhat, a változásról az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. a www.otpszepkartya.hu honlapon nyújt tájékoztatást. Nyilatkozom, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. adatkezelési tájékoztatóját — amely a www.otpszepkartya.hu honlapon érhetô el — elôzetesen elolvastam és megértettem, és a jelen adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozatot az Adatkezelési tájékoztató ismeretében tettem meg. Továbbá nyilatkozom, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. által nyújtott Széchenyi Pihenôkártya szolgáltatást a Munkáltatóm tájékoztatása és a www.otpszepkartya.hu honlap alapján megismertem. Kelt:…………………………..

……………………………….. munkavállaló aláírása Nyilatkozat átvételének igazolása: …………………………………. Humán Szolgáltatás

336


4. szám

3.sz. melléklet MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda neve: ………………..……………………………..

NYILATKOZAT ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYBE VÉTELÉRE

………………………………………………………………………. Zrt. (társaság neve) alulírott munkavállalója Név:………………………………………………………………………………………………….……………. Törzsszám:……………………………………….. Adóazonosító jel:………………………………………….. Lakcím:……………………………………………………………………………………………..………………. saját jogon, szülôként veszi igénybe a juttatást: ® vagy1 közös háztartásban élô házastársként veszi igénybe a juttatást: ® ebben az esetben a szülôként jogosult házastárs Neve:……………………………………….. Adóazonosító jele:…………………………..

Születési helye, és ideje:………………………………

A közoktatásban résztvevô, tanuló2 gyermek(ek): Neve:……………………………………….. Adóazonosító jele3:………………………… Neve:……………………………………….. Adóazonosító jele:………………………….. Neve:……………………………………….. Adóazonosító jele:…………………………..

Születési helye, és ideje:………………………………... Születési helye, és ideje:……………………………….. Születési helye, és ideje:………………………………..

Büntetôjogi felelôsségem tudatában kijelentem, hogy a fentiekben felsorolt gyermek/ek-et saját háztartásomban nevelem, a gyermek/ek után, én vagy az általam megnevezett és velem közös háztartásban élô házastársam jogosult családi pótlékra. Kelt:………………………….. ……………………………… munkavállaló aláírása Nyilatkozat átvételének igazolása:

1

a megfelelô megjelölendô közoktatásban tanul, akkor ha általános iskolában, szakiskolában, középiskolában, alapfokú mûvészetoktatási intézményben fennáll a gyermeknek a tanulói jogviszonya 2

3

adóazonosító jel hiányában a gyermek szül. helyét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét kell megadni

4. szám


337

4. sz. melléklet

A VISSZA NEM TÉRÍTENDÔ LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELE A MÁV Zrt. munkavállalói a VBKJ elemeként vissza nem térítendô lakáscélú támogatást vehetnek igénybe a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi. CXVII. törvény 1. sz. melléklet 2.7 pontjában foglaltak szerint: a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendô támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét,továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettôl vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelôzô négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedô összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendô támogatása. 1. Az igénybevétel feltételei a) Az összeg felhasználása a jogszabályban meghatározott lakásvásárlási és építési célokra (felvett hitel, visszafizetésére, törlesztésére) történhet, b) a lakás, amelyhez a támogatást igénylik nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét, c) a támogatás összege nem haladhatja meg a vételár, vagy (építési, bôvítési, korszerûsítési) költség 30%-át, d) a kifizetés csak pénzintézet útján történhet, e) az igényelhetô összeg felsô határa ötévenként 5 millió Ft (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is). Átmeneti szabályként a felsô határt a 2010. január 1-jét követôen nyújtott lakáscélú támogatások figyelembevételével kell számolni. 1.1. Lakás célú felhasználás • lakásvásárlás: A belföldön fekvô lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerzôdés keretében történô megszerzése. • lakásépítés és bôvítés: Belföldön fekvô lakás építése, építtetése, a lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történô bôvítést jelent. • lakáskorszerûsítés: A lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-gázközmû bevezetése, illetve belsô hálózatának kiépítése, fürdôszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fûtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, a külsô nyílászárók energiatakarékos cseréje, tetô cseréje, felújítása, szigetelése. 1.2. Méltányolható lakásigény A jogosultság feltételeinek megállapítása során a jogszabály három követelmény teljesülésének vizsgálatát írja elô. — Meg kell vizsgálni, hogy van-e lakás az igénylô tulajdonában, illetve bérleményében, vagy használatában. — Második követelményként a méltányolható lakásigényen belül vizsgálni kell a lakószobák számát és méretét, illetve az együttköltözô/együttlakó családtagok számát. — Harmadik követelményként a lakásvásárlási, (építési, bôvítési, korszerûsítési) költségét. 1.2.1.Tulajdon és lakásbérlet, lakáshasználat A 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet alapján lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetôk, ha az igénylônek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltözô családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévô, illetôleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta. A fenti fôszabálytól eltérô kivételként közvetlen támogatás akkor is igényelhetô, ha az igénylônek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltözô családtagjának

338


4. szám

— együttesen legfeljebb 50 %-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, — a tulajdonában lévô lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzôje elrendelte vagy engedélyezte, — vagy olyan haszonélvezettel terhelt lakás került a tulajdonába, amelyben a haszonélvezô bent lakik. 1.2.2. Lakószobák száma Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak száma az alábbi feltételeknek megfelel: • Egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, • Három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, • Négy személy esetében: legalább kettô és legfeljebb négy lakószoba. Három vagy több gyermeket nevelô család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél szobával, de legfeljebb három lakószobáig nô.. Felsô határa egy lakószobával nô, kettô fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. • a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, • a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkezô és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni, • a lakószoba legalább egy 2 méter széles — ajtó és ablak nélküli — fal felülettel rendelkezik. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felsô határának meghatározásánál legfeljebb két születendô gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendô gyermeket is számításba kell venni. A rendelet alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerzôdés megkötése idôpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. 1.2.3. Építési, vásárlási költség A jogszabály alapján a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételára) nem haladhatja meg a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 3§ (4) bekezdése alapján meghatározott — a 4/6. mellékletben felsorolt — átlagköltséget. 1.3. Az igényelhetô összeg felsô határa A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján - a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendô támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettôl vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelôzô négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedô összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás) - adható adómentes juttatásként. 1.4. Az igényelhetô támogatás mértéke és módja A munkavállaló évente egy alkalommal igénybe veheti a VBKJ rendszer keretén belül rendelkezésére álló összeget (felhalmozott, ill. tárgyévi) az 1.3. pont szerinti összeghatárig. Átmeneti szabályként az 5 millió forintos értékhatár a 2010. évtôl folyósított támogatásokra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló halmozva kívánja felvenni a keretösszegét, ez esetben az összeg a munkáltatónál kifizetetlen követelésként jelenik meg év végén, s öt éven belül a munkavállaló által megjelölt idôpontban kerül kifizetésre. A felhalmozott összeg után a munkavállalót kamatfizetés nem illeti meg. 1.5. Pénzintézet útján történô kifizetés A lakáscélú támogatást csak pénzintézeten keresztül lehet kifizetni. A banki kifizetés az igénybe vevô munkavállaló folyószámlájára történô utalással lehetséges. A MÁV Zrt. az egyösszegû támogatások folyósítására az OTP Bank NyRt. részére ad megbízást.

4. szám


339

A munkavállalót a kifizetéskor egyszeri ügyintézési díj megfizetése terheli a bank felé, mely munkabérébôl kerül levonásra. 2. Az igénybevételhez szükséges dokumentumok 2.1. Lakásvásárlás — kérelem nyomtatvány kitöltve (4/1. sz. melléklet szerinti minta), — adásvételi szerzôdés (csak végleges adásvételi szerzôdés fogadható el), — a vevô tulajdonjogát széljegyként tartalmazó a kérelem benyújtását megelôzôen kiállított, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat, — a vevô bejegyzett tulajdonjogát tartalmazó 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (a kérelem benyújtását megelôzôen 6 hónappal korábban bejegyzett ingatlanra kifizetett vételár, vételárrészlet esetén). 2.2. Lakásépítés, bôvítés — kérelem nyomtatvány kitöltve (4/1. sz. melléklet szerinti minta), — a kérelem benyújtását megelôzôen kiállított, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat, — engedélyezett építési (bôvítési) terv, — költségvetés, — jogerôs használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja (azonos a VBKJ keretre való jogosult személyével) nevére kiállított számla, — a lakásépítéssel, bôvítéssel kapcsolatban keletkezô számlák a jogerôs használatbavételi engedély kiadását megelôzôen is elszámolhatók. 2.3. Lakáskorszerûsítés — kérelem nyomtatvány kitöltve (4/1. sz. melléklet szerinti minta), — 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat, — költségvetés, — gázbekötésnél a gázszolgáltató által kivitelezésre jóváhagyott tervrajz, — a támogatás folyósítását megelôzôen 6 hónapon belül és azt követôen 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelôségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelôségi igazolással rendelkezô — beépített — termékekrôl szóló számla (a termék korszerûségét igazoló — a gyártó nevére szóló — ÉME engedély), valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékérôl kiállított bizonylat, — A lakásvásárlás, lakásépítés és lakásbôvítés, valamint a lakáskorszerûsítés esetén meg kell valósulnia az SZJA törvény 1.sz. melléklet 2.7 pontjában foglalt 30 %-os felhasználásra vonatkozó korlátnak. Tehát a bemutatott számlák összértékének maximum 30%-a számolható el, amennyiben a VBKJ keretébôl is az e célra elkülönített összeg rendelkezésre áll. Ha a lakáskorszerûsítésrôl szóló számlákat a munkavállaló csak az igénylést követô 12 hónapon belül kívánja benyújtani, a költségvetés összértékének maximum 30%-át veheti igénybe. — A korszerûsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munkáról kiállított számlák értéke, a korszerûsítés közvetlen költségeinek 20 %-áig vehetôk figyelembe. 2.4. Hiteltörlesztés támogatása — kérelem nyomtatvány kitöltve (4/1. sz. melléklet szerinti minta), — hitelszerzôdés ( hitelintézettel vagy munkáltatóval fennálló ) — hitel törlesztését igazoló okirat Hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás részletes feltételrendszere az ide vonatkozó és jelenleg kidolgozás alatt álló kormányzati, banki szabályozásokkal összhangban várhatóan 2014. II. negyedévben kerül kiadásra.

340


4. szám

3. Az igénybevétel módja 3.1. A kérelem benyújtása A kérelem benyújtásának elsôdleges feltétele, hogy a munkavállaló a VBKJ nyilatkozati lapon megjelölte a lakáscélú támogatás igénybevételét. A vissza nem térítendô lakáscélú támogatás iránti kérelmet a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (4/1. sz. melléklet) felhasználásával és ezen melléklet 2. pontjában foglalt iratok csatolásával lehet benyújtani. 3.2. Feladatkörök meghatározása a vissza nem térítendô lakáscélú támogatás nyújtás folyamatában a) Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársai — A kérelmezô munkavállalók tájékoztatása a külön megállapodásban foglaltakról, a törvényi szabályozásokról, a kizáró okokról az indokok pontos megjelölésével, hogy a kérelem miként vehetô át tôle, vagy miért nem vehetô át. — Vizsgálják, hogy a munkavállaló megfelel-e a vissza nem térítendô lakáscélú támogatás jogosultsági feltételeinek, hiánytalanul kitöltötte-e a kérelmi nyomtatványt, annak adatai egyeznek-e a munkavállalói elektronikus nyilvántartási rendszer adataival, a VBKJ nyilatkozaton nyilatkozott-e az igénybevételre, csatolta-e ezen melléklet 2. pontja szerint szükséges iratokat és azok megfelelnek-e az érdemi elbírálás feltételeinek. Az eredeti iratokat a kérelmezônek vissza kell adni, minden iratból csak másolatot kell a kérelemhez csatolni. — A szabályszerûen benyújtott kérelmet záradékolni kell, s a kérelmet a mellékleteivel együtt adatfeldolgozásra továbbítani kell a Humán Szolgáltatás Jövedelem elszámolási szervezethez. — A munkaviszony megszûnése esetén intézkedik az idôarányos támogatást meghaladó rész visszakövetelésére. — A támogatást igénybe vevô munkavállalók rövid úton történô értesítése a 4/2. sz. melléklet szerinti megállapodás megkötése céljából. — Az OTP Bank NyRt. által rendszeresített 4/4. sz. és 4/5. sz. melléklet szerinti nyilatkozat, illetve adatközlô lapok kiállítása, és 4/1. sz. melléklethez történô csatolása. — Ha a munkavállaló nem felel meg az igénybevétel feltételeinek, a VBKJ keretösszeg felhasználását módosítani kell. Juttatások visszamenôlegesen nem vehetôk igénybe. b) A Humán Szolgáltatás Jövedelem elszámolási szervezet munkatársai — A beérkezô kérelmek felülvizsgálata, az érdemi döntésre alkalmatlan kérelmeknek a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodája részére történô visszaküldése. — A megállapodás 3 példányban történô elkészítése. — A 4/4. sz. melléklet VBKJ ügyintézô általi rögzítése az ügyintézôi díj bérbôl történô levonásához. — Az aláírt megállapodás mellékletekkel történô átadása a MÁV SZK Pénzforgalmi könyvelés szervezet részére, aki a MÁV Pénzgazdálkodás szervezetének közremûködésével intézkedik a pénzügyi lebonyolításról. — A támogatás folyósítása után a Pénzforgalmi Könyvelés munkatársa által megküldött kifizetést igazoló banki bizonylatot 1 példányban le kell fénymásolni, amelybôl az eredeti példányt a munkavállalónak kell átadni, a másolat alapján pedig a kifizetés megtörténtét rögzíteni a SAP-ban. c) Pénzforgalmi Könyvelés — A vissza nem térítendô támogatás átutalására vonatkozó rendelkezô levélnek a megállapodás szerinti tartalommal történô elkészítése. A rendelkezô levelet a 4/3. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával 4 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a munkavállaló ügyiratába kell helyezni, 1 példány marad a Pénzforgalmi Könyvelésen, 2 példányt pedig a bank által rendszeresített mellékletekkel együtt (3 db csatolt melléklet) továbbítani kell a MÁV Zrt. lakáscélú számláját kezelô OTP Bank NyRt. Budapest, VI. Andrássy út 83-85. szám alatti fiókjához átutalás céljából. — A támogatás folyósítása után a bank által megküldött kifizetést igazoló banki bizonylatot 1 másolati példány készítése után a Humán Szolgáltatás Jövedelem elszámolási szervezet részére át kell adni. — A rendelkezô levél melléklete: az OTP Bank NyRt. által rendszeresített 2 db adatlap d./ Munkavállaló feladata — A rendelkezésére bocsátott formanyomtatványokat értelemszerûen kitölti és a jogosultságot igazoló iratokkal együtt átadja a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére. — A megállapodás megkötése céljából a megadott idôpontban felkeresi a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodája munkatársát, illetve nyilatkozik arról, hogy az egyszeri banki ügykezelési díj a következô bérfizetéskor bérébôl levonható.

4. szám


341

4. A lakáscélú támogatás igénybevételének meghiúsulása esetén követendô eljárás Amennyiben a munkavállaló lakáscélú támogatásra való jogosultsága valamilyen okból — a munkavállalónak fel nem róható okból — meghiúsul, ezt a tényt haladéktalanul be kell jelentenie a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodájának munkatársa részére, aki jelzi a VBKJ szakértônek, hogy az érintett munkavállaló a továbbiakban már nem jogosult a lakáscélú támogatásra, ezért az addig ezen a jogcímen összegyûjtött összeget más elemekre kívánja felhasználni. Amennyiben a munkavállaló lakáscélú támogatásának felhasználása meghiúsul és a tárgyévben is megjelölt „lakáscélú támogatás” elemet úgy a munkavállaló „B” típusú nyilatkozat kitöltésével nyilatkozatot tehet. Az elôzô években „lakáscélú támogatás”-ra gyûjtött összeg a munkáltató közterheivel csökkentve „VBKJ megváltás” címen kerül kifizetésre, mely a munkavállalónál összevonandó adó és járulékköteles jövedelemnek minôsül. A „B” nyilatkozati lap kitöltésével egy idôben Kérelmet ad le a munkavállaló, melyben leírja a meghiúsulás pontos okát is tartalmazó indoklást, valamint kitölti a 4/7. sz. melléklete szerinti „Nyilatkozat a Vissza nem térítendô Lakáscélú Támogatás Meghiúsulása esetére” nyomtatványt. A nyilatkozati lapokat és a kérelmet a Humán Szolgáltatás Szervezet VBKJ szakértôje ellenôrzi, majd jóváhagyás után a VBKJ választás módosítására intézkedik. 5. A lakáscélú támogatás igénybevételét követôen igazoló dokumentumok elmaradása esetén Lakáscélú támogatás juttatása során a munkáltató vizsgálja, hogy annak adómentesnek történô minôsítésének feltételei fennállnak-e. A lakáskorszerûsítés esetén a munkavállalónak a lakáskorszerûsítés megvalósulását hitelesen igazoló számlákat a juttatást követô 12 hónapon belül be kell mutatnia a Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére Ha a munkavállaló ezt nem teszi meg (illetve lakásépítés esetén a használatbavételi engedélyt 5 éven belül nem mutatja be), akkor a juttatás a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles. Erre a körülményre a határidôt 30 nappal megelôzôen a Humán Szolgáltatás egy figyelmeztetô levélben hívja fel a munkavállaló figyelmét. Ha a munkavállaló a figyelmeztetô levél ellenére sem mutatja be a szükséges számlákat, vagy építkezés esetén a használatbavételi engedélyt, a munkáltató automatikusan „átminôsíti” a juttatást munkaviszonyból származó jövedelemmé. Ebben az esetben a munkáltatót terhelô közterheket a munkavállalóra hárítja.

342


4. szám

4/1. sz. melléklet

KÉRELEM a VBKJ keretében nyújtott vissza nem térítendô lakáscélú támogatás igénybevételére 1. A kérelmezô adatai: a) Neve:……………………………………………… Törzsszáma:…………………………………… b) Születési név …………………………………………………………………………………………………… c) Szül. helye:………………………………………… Ideje:………………………………………….. d) Szolgálati fônöksége:…………………………………………………………………………………………… e) Munkaköre:……………………………………………………………………………………………………….. f) Adóazonosító jele: …………………………………. 2. Az igényelt támogatás összege összesen:………………………. Ft/azaz……………………………………….. ………………………………………………………….Ft. 3. A felhasználás jogcíme*: Lakásvásárlás Lakásépítés / bôvítés Lakáskorszerûsítés …………………………………………………………………………………………………. 4. A lakás amelyre a támogatást kéri: — pontos címe:……………………………………………………………………………………………………… — alapterülete:…………..m2, komfortfokozata:………………………………………….szoba száma:………….. — együttlakók száma: ……………… fô 5. Korábban igénybevett vissza nem térítendô lakáscélú támogatás: a.) kamatmentes kölcsön kedvezményes visszafizetésének éve ..…….., az elengedett kölcsön összege ………. Ft. b.) VBKJ keret terhére történô korábbi felhasználás éve…………….., összege …….…………… Ft. 6. Nyilatkozat Nyilatkozom arra vonatkozóan, hogy** q q q q q

Én és a velem együtt lakó családtagjaim a törvényben meghatározott mértéket meghaladó lakástulajdonnal nem rendelkezünk. Az általam lakott szolgálati/bérlakást munkáltatómnak a velem kötött külön megállapodásban foglaltak szerint visszaadom. Önkormányzati bérleményemet az önkormányzattal kötött — és a kérelemhez mellékelt — megállapodásban foglaltak szerint megszüntetem. Az általam vásárolt (épített, bôvített, korszerûsített**) lakás a hatályos jogszabály alapján a méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg. Lakásépítés esetén lakhatási engedéllyel a kérelem beadásának idôpontjában nem rendelkezem.

7. Az OTP Bank NyRt. részére az egyszeri folyósítási összeget megfizetem. 8. Tudomásul veszem, hogy amennyiben munkaviszonyom megszûnik, a VBKJ keretbôl tárgyévre lekötött és felhasznált lakáscélú támogatás idôarányos részét meghaladó összeget egy összegben, legkésôbb az utolsó munkában töltött napon visszafizetem. A visszafizetést jelenti a munkáltató által a munkabérbôl, illetve egyéb járandóságból történô levonás is. 9. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a lakáscélú támogatás felhasználást igazoló dokumentumokat, korszerûsítés esetén a számlákat, illetve lakásépítés/bôvítés esetén a használatba vételi engedélyt az elôírt határidôig nem mutatom be, a munkáltató automatikusan „átminôsíti” a támogatás összegét munkaviszonyból származó jövedelemmé. Ebben az esetben a munkáltatót terhelô közterhek is engem terhelnek.

4. szám


343

10. A támogatás folyósítása: Folyószámla száma:…………………………………………………………………………………………… Számlavezetô bank neve, címe:………………………………………………………………… ……………. Alulírott büntetôjogi felelôsségem tudatában kijelentem hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A kérelemhez mellékelem a MÁV Zrt. Utasításban meghatározott dokumentumokat. ………………………….. 201…………………………………… hó……………………… nap. ……………………………………………. Kérelmezô 11. Ügyfélszolgálati Iroda ZÁRADÉKA Elôterjesztjük a …..……………………………………………………………… szervezeti egység létszámába tartozó munkavállaló kérelmét, az elôírt mellékletekkel együtt. A VBKJ keretén belül rendelkezésre álló (felhalmozott, ill. tárgyévi)** összeg…………....Ft A munkavállaló által közölt adatokat ellenôriztem, azok megegyeznek a munkavállalói elektronikus nyilvántartási rendszer adataival. ……………………………, 201………………….. hó……………………….. nap.

………………………………………… ÜSZI ügyintézô * (A kívánt szövegrész aláhúzandó) ** (A megfelelô szövegrészt X-el jelölje meg)

344


4. szám

4/2. sz. melléklet

M E G Á L LA P O D Á S Amely létrejött a MÁV Zrt. címe: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Cégbírósági bejegyzés száma:………………………………mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), valamint Név: ……………………………………………….

született:……………………………………….……......

anyja neve:…………………………………………

születési név…………………………………….........

szolgálati fônöksége:………………………………

munkaköre:…………………………………………...

törzsszáma: …..………………………………….. adóazonosító jele:……………………………………. mint munkavállaló (továbbiakban: Munkavállaló), között az alábbi feltételek szerint: 1./ A MÁV Zrt. fent megnevezett munkavállalója részére a…………………………………………………………………….… sz. alatti ………….………………..hrsz-ú lakás vásárlásához / építéséhez / bôvítéséhez / korszerûsítéséhez* ……………………………….…….…Ft, azaz …………………………………………………..forint összegû vissza nem térítendô lakáscélú támogatást nyújt a munkavállaló VBKJ kerete terhére.

A támogatás folyósítása: Folyószámla száma:…………………………………………………………. Számlavezetô bank neve, címe:……………………………………………… A támogatás jogszabályi háttere: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1.számú melléklet 2.7 pontja. 2./ Munkavállaló vállalja, hogy munkaviszonyának megszûnése esetén, a felhasznált lakáscélú támogatás idôarányos részét meghaladó összeget egyösszegben, legkésôbb az utolsó munkában töltött napon visszafizeti. Munkavállaló hozzájárul, hogy a jogosultságot meghaladó összeget a Munkáltató a munkabérébôl, illetve egyéb járandóságából levonja. 3./ Amennyiben az utolsó munkában töltött napon a járandóság nem nyújt fedezetet a tartozás levonására, úgy a pénzügyi követelést a Humán Szolgáltatás Szervezet átadja a Pénzügyi Igazgatóság felé további kezelésre. 4./ A támogatást folyósító pénzintézetnél felmerülô ügyintézôi díj minden esetben a Munkavállalót terheli. 5./ A szerzôdô felek jelen jogügyletbôl származó jogvitáikat megkísérlik békés úton, peren kívül rendezni. …………………….., 201..……év……………………………….hó…………nap. ………………………………………….. MÁV Zrt. *(A kívánt szövegrész aláhúzandó)

…………………………………….. Munkavállaló

4. szám


345

4/3. sz. melléklet ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK NyRt. KÖRÖNDI KÖRZETI FIÓKJA BUDAPEST Andrássy u. 83-85.

Munkáltató: Magyar Államvasutak Zrt. Címe: Ügyintézô: Tel.: Cégjegyzékszám: …………………………………… Adóazonosító szám:

K-………………. /20……….

RENDELKEZÔ LEVÉL Munkáltatói vissza nem térítendô lakáscélú támogatásról Kérjük Önöket, hogy a…………………………………………………………………………… számú/vállalati jelzôszám: ……………………. MÁV Zrt. bankszámláról/pénzforgalmi számláról …………………Ft-ot, azaz …………………………………………………...forintot *az OTP Bank NyRt. ……………………….………………………………………………………………………………………… cím alatti fiókjához *A Takarékszövetkezet …………………….…………………………………………………………………………………………… cím alatti fiókjához, *……………………………………………………. pénzintézet ………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………..cím alatti fiókjához vissza nem térítendô lakáscélú támogatásként a munkavállaló …………..………………………………………………………………………………………………………. számú lakossági folyószámlájára átutalni szíveskedjenek. A vissza nem térítendô támogatás felhasználási célja a munkavállaló tulajdonába kerülô** — lakás építése, — lakás vásárlása, — lakóház (lakás) bôvítése, — lakóház (lakás) korszerûsítése, — egyéb:……………………………...... A kedvezményezett munkavállaló neve: ………………………………………………………… Címe: …………………................................................. Munkahelye: ……………………………………………………………. Adóazonosító jele: ………………................................................. Az építkezés/vásárlás/korszerûsítés Pontos címe: …………………………………………………………………….……………………………

346


4. szám

Amennyiben munkavállalónk..........……….......................-ig a vissza nem térítendô támogatás felvétele ügyében a pénzintézetüknél nem jelenne meg, kérjük a fenti összeget számlánkra visszautalni. A munkáltatói támogatás lebonyolításáért az OTP Bank NyRt-t megilletô mindenkori ügyintézési díj a munkavállalót terheli, de azt a MÁV Zrt. megelôlegezi. * (A nem kívánt szöveg törlendô) **(A kívánt szöveg aláhúzandó)

……………………………………. 201 .……. ………………………………… Melléklet: banki adatszolgáltatási lap 2 db

.........................……………......................... Rendelkezésre jogosultak aláírása Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank tölti ki!

A vissza nem térítendô támogatás összege átutalva

a(z)………………………………………………………………………………… folyósító fiókhoz/lakossági folyószámlára.

Dátum:

………………………………………. Cégszerû aláírás

4. szám


347

4/4. sz. melléklet

NYILATKOZAT Alulírott Név: .......................................................................................................................................................................... Törzsszám: ............................................................................................................................................................... Szervezet: ................................................................................................................................................................. Lakcím: .................................................................................................................................................................... ezennel feltétlen és kifejezett hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy a munkabérembôl a VBKJ rendszer keretében igénybe vett lakáscélú támogatással összefüggô — a munkáltató által elôzetesen az OTP Bank Nyrt. felé teljesített — banki ügyintézési díjat a munkáltató levonja.

.................………........ , 201.……. év………………hó……………napján.

……………...............................……… Munkavállaló

Tanú:

Tanú:

1. ……………………………………………. (név)

2. ..........………..........………………………. (név)

………………………………………………. (lakcím)

…………………………………………… (lakcím)

348


4. szám

4/5. sz. melléklet OTP Bank Nyrt. Munkáltatói lakáskölcsön/vissza nem térítendô támogatás* — Igénylôlap Személyes adatok Név: .......................................................................................................................................................................... Születési név: ........................................................................................................................................................... Anyja születési neve: .............................................................................................................................................. Születési hely, idô: ................................................................................................................................................... Állampolgársága: ..................................................................................................................................................... Személyi azonosító okmány típusa: ® Személyi ig./ ® Útlevél száma/ ® Jogosítvány Azonosító okmány száma: ………………………………………. Azonosító okmány kiállítója és betûjele: ………………………. Adóazonosító jel: …………………….………………………… Személyi szám (teljes, 11 karakteres): ..................................................................................................................... Címek, telefonszámok Állandó lakcím:......................................................................................................................................................... Levelezési cím: ......................................................................................................................................................... Vezetékes telefon: .................................................................................................................................................... Mobiltelefon:……………………………. ® elôfizetéses ® feltöltôkártyás (pre-paid) ® céges Mobilszolgáltató: ® T-mobile ® Vodafone/ Tesco Mobile ® Telenor E-mail: ...................................................................................................................................................................... A fedezeti ingatlan adatai Címe: ....................................................................................................................................................................... Irsz. Település Utca, házszám Helyrajzi száma: ..................................................................................... ….. Csak OTP Bank dolgozója részére nyújtott munkáltatói kölcsön esetén kell kitölteni A fedezet értéke: ………………….………,-Ft (lakás vásárlás esetében az adásvételi szerzôdésben szereplô ár/új lakás építése esetében a bekerülési költség/ bôvítési, korszerûsítési munkák esetén az önkormányzattól kért adó és értékbizonyítványban meghatározott forgalmi érték.) Vagyonbiztosítással rendelkezem: ® igen ® nem Lakásépítés esetén a vállalt befejezési határidô: ………………………..év……………..hó Hitel/Támogatás adatok Munkáltató megnevezése: ........................................................................................................................................ A hitel felhasználásának célja: ® Lakásvásárlás ® Lakásépítés Egyéb:………..………. * Vissza nem térítendô támogatás esetén csak a személyes, címek, telefonszámok, valamint a fedezeti ingatlan adatokat kell kitölteni.

4. szám


349

Fizetés módja Kérjük, jelölje meg a lakossági folyószámla számát, amelyre a kölcsön/támogatás folyósítását kéri.** Folyószámla száma: ................................................................................................................................................. Folyószámla tulajdonos neve: .................................................................................................................................. Folyószámla-vezetô bank megnevezése: .................................................................................................................. Kérjük, jelölje meg az Ön által választott törlesztés módját. ® Postai befizetési lap (csekk) ® Lakossági folyószámla átutalás (csoportos beszedési megbízás) Folyószámla száma: ................................................................................................................................................. Folyószámla-vezetô bank megnevezése: ................................................................................................................. ® Munkáltató által történô bérlevonás útján ** Adásvételi ügylethez kapcsolódó támogatás esetében a kölcsön illetve támogatás összege az eladó részére kerül folyósításra (amennyiben a munkáltató másként nem rendelkezik). Vásárlás esetén az eladó, adásvételi szerzôdésben szereplô számlájára történik az utalás.

…………………………………………. Igénylô aláírása Igénylô nyilatkozata

1. Büntetôjogi felelôsségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak mindenben megfelelnek. 2. Tudomásul veszem, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, és az általam szolgáltatott adatok kezeléséhez hozzájárulok. 3. Kötelezettséget vállalok, hogy az esetleges bekövetkezô változásokat a szerzôdés megkötése elôtt a Banknak bejelentem. 4. Hozzájárulok, hogy az OTP Bank Nyrt. minden általam közölt adatot és információt az üzletági üzletszabályzatban közzétett általános szerzôdési feltételekben foglalt elôírásoknak és céloknak megfelelôen kezelje és ellenôrizze, illetve ügyfélazonosítás céljára nyilvántartsa. 5. Tudomásul veszem, hogy munkáltatói kölcsön és munkáltatói vissza nem térítendô támogatás esetén Lebonyolítási díjat és ügyintézési díjat (a jelzálogjog bejegyeztetésért, folyósításért, tulajdoni lapok beszerzéséért) vagyok köteles fizetni a mindenkori „A hosszú lejáratú lakás-és ingatlanhitelek valamint a lakáscélú támogatások díj és költségtételei” hirdetmény alapján. 6. Tudomásul veszem, hogy a személyi jövedelemadóról szóló mindenkori törvény értelmében a munkáltatói kölcsönnek a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra, vagy a törvényben megjelölttôl eltérô célra történô felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után. Kelt:…………………, __ __ __ __ év __ __ hó __ __ nap ..................................................... Igénylô aláírása

350


4. szám

4/6. sz. melléklet

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §. (4) bekezdése szerinti méltányolható lakásigény alkalmazásához a lakásépítés (lakásvásárlás) — telekárat nem tartalmazó — költsége (ára) a következô: Szobaszám

1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 6 6,5 7

Budapesten és megyei jogú városokban (ezer forintban)

Más helységekben (ezer forintban)

10 500 12 500 15 000 17 500 19 500 22 000 24 500 27 000 29 000 31 500 33 500 36 000 38 000

9 500 11 500 14 000 16.500 18 500 21 000 22 500 25 000 27 000 29 500 31 500 33 500 36 000

4. szám


351

4/7. sz. melléklet

NYILATKOZAT Vissza nem térítendô Lakáscélú Támogatás Meghiúsulása esetére

HUMÁN SZOLGÁLTATÁS ................................................................................................................................................................................... Munkavállaló neve: .................................................................................................................................................. Törzsszáma: ............................................................................................................................................................. Vállalat: .................................................................................................................................................................... Lakcíme: .................................................................................................................................................................. Adóazonosító jele: ................................................................................................................................................... Felhalmozott összeg: ................................................................................................................................................

Alulírott nyilatkozom, hogy Lakáscélú támogatásra való jogosultságom meghiúsul, ezért az eddig ezen a jogcímen összegyûjtött összeget más elemekre kívánom felhasználni. A felhasználásnál figyelembe veszem a mindenkor hatályos SZJA törvény által meghatározott, egyes juttatási formákra vonatkozó szabályokat. Indoklás:*

Kelt:…………………………..………

…………………………………… munkavállaló aláírása

Nyilatkozat átvételének igazolása: ………………………………….. Humán Szolgáltatás * A meghiúsulás pontos oka

352


4. szám

4/8. sz. melléklet

NYILATKOZAT a VBKJ keretében nyújtott egyösszegû lakáscélú támogatás adókötelessé minôsítése esetén keletkezô tartozás munkabérbôl történô levonásához Alulírott Munkavállaló neve: .................................................................................................................................................. Születési neve: ......................................................................................................................................................... Törzsszáma: ............................................................................................................................................................. Születési hely: .......................................................................................................................................................... Születési idô: ............................................................................................................................................................ Adóazonosító jel: ..................................................................................................................................................... tudomásul veszem, hogy amennyiben a választható béren kívüli juttatási rendszer keretében kapott egyösszegû lakástámogatás lakáscélú felhasználása nem a vonatkozó törvényi feltételeknek megfelelôen valósul meg, - a lakáscélú támogatás felhasználást igazoló dokumentumokat, korszerûsítés esetén a számlákat, vagy lakásépítés/ bôvítés esetén a használatba vételi engedélyt az elôírt határidôig nem mutatom be - a munkáltató - az érvényes SZJA törvényi elôírások szerint - automatikusan „átminôsíti” a támogatás összegét munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemmé. Ebben az esetben az átminôsítésbôl adódó, a munkáltatót terhelô közterhek is engem terhelnek. Hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy az esetleges adóköteles jövedelemmé minôsítésbôl eredô tartozásomat munkabérembôl a levonásmentes munkabérrész határáig levonják.

Kelt:…………………………..………………

……………………………………… munkavállaló aláírása

4. szám


353

5.sz. melléklet

KÉRELEM Munkavállaló neve: .................................................................................................................................................. Törzsszáma: ............................................................................................................................................................. Szervezeti Egysége: ................................................................................................................................................. Lakcíme: .................................................................................................................................................................. Alulírott azzal a kérelemmel fordulok a T. Munkáltatói jogkörgyakorlóhoz, hogy részemre a Kollektív Szerzôdés 65/A. §. 4. pontjában foglaltaknak megfelelôen az alábbi méltányolható indok(ok) alapján a VBKJ-ra való jogosultság számításánál a kettô vagy több keresôképtelen állomány idôtartamának összeszámításától eltérni szíveskedjék: Indoklás:*

Kelt:…………………………..……………… ……………………………………… munkavállaló aláírása

Alulírott munkáltatói jogkörgyakorló a kérelemben megfogalmazott méltányolható ok alapján a Kollektív Szerzôdés 65/A. §. 4. pontjában foglaltaktól való eltérést szervezeti egységem költséghelyére engedélyezem. Kelt:…………………………..……………… ……………………………………… munkáltatói jogkörgyakorló neve

……………………………………… munkáltatói jogkörgyakorló aláírása

Nyilatkozat átvételének igazolása: ……………………………………… Humán Szolgáltatás

* A KSZ 65/A. §. 4. pontjától való eltérés méltányolható okának leírása

354


8/2014. (III. 21. MÁV ÉRT. 4.) EVIG SZÁMÚ ELNÔK-VEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS A MÁV ZRT. KONSZOLIDÁCIÓS SZABÁLYZATÁRÓL

4. szám

2.0. HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya

1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A számvitelrôl szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) 10.§ (1) bekezdésének értelmében minden olyan vállalkozás, amely közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több vállalkozásra, összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést köteles készíteni azzal a céllal, hogy abból megítélhetôvé váljék a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, illetve azok változása. A MÁV Zrt. a Sztv. 3.§ (2) bekezdésének 1. a-d. pontjai alapján anyavállalatnak minôsül és ezért az általa egységesen irányított vállalatcsoportról összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles összeállítani. A Sztv. az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályait a 115-134-ig terjedô paragrafusok tartalmazzák. Ezek a szabályok tételesen tartalmazzák az elvégzendô feladatokat, az alkalmazható módszereket és azokat a lehetôségeket, amelyek tekintetében a Sztv. „szabadságfokot” biztosít az összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállító anyavállalat számára annak egyszerûbb és költséghatékonyabb megvalósítására olyan módon, hogy az a megbízható, valós összképet elfogadható keretek között tartja. A Sztv. által felkínált lehetôségek közti választás (döntés), ha nem is jelentôsen, de kihat a megbízható valós képre. Ezért azokat, akik számára az éves konszolidált beszámoló releváns információkat tartalmaz, tájékoztatni kell ezekrôl a döntésekrôl annak érdekében, hogy számukra a beszámoló mélyebb értelmezése is lehetôvé váljon. Ugyanakkor a szabályok tömörsége szükségessé teszi, hogy azokat a beszámoló összeállítói, illetve az összeállításhoz adatokat szolgáltató személyek számára tovább részletezzük és ezáltal az egységes értelmezést és gyakorlatot biztosítsuk. Jelen utasítás ezért

• egyrészt azokat a döntéseket tartalmazza, amelyek az éves konszolidált beszámolót hasznosító érdekhordozók céljait — információit — szolgálják és ebben az értelemben a vállalatcsoport számviteli politikáját képezik (4.1. pont), • másrészt azokat a részletezéseket, értelmezéseket, kiegészítéseket, amelyek a számviteli politika elemeinek figyelembe vételével a beszámoló összeállítását segítik. Ebben az értelemben ez a vállalatcsoport konszolidált éves beszámoló elkészítési szabályzata (4.2. pont).

Az utasításban foglalt szabályokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítása során kell alkalmazni. Az utasítás szervezeti hatálya a MÁV Zrt.-re és alapítói/közgyûlési határozattal történô kiterjesztését követôen a konszolidálásba teljeskörûen bevont leányvállalataira terjed ki. 2.2. Az utasítás idôbeli hatálya

Az utasítás a MÁV Értesítôben való közzététel napján lép hatályba, rendelkezései visszavonásig alkalmazandók, s már a 2013. évi üzleti évrôl készített éves beszámolóban is alkalmazni kell elôírásait 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs Gazdasági vezérigazgató-helyettes 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezetô tisztségviselôk vagy a felügyelô bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerzôdés (vagy a létesítô okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntô irányítást, ellenôrzést gyakorol. Leányvállalat: az a vállalkozás, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. Közös vezetésû vállalat: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésû vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják.

4. szám


Társult vállalat: az a - konszolidálásba teljeskörûen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentôs részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendô az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. § (4) bekezdésében elôírt számítási eljárást kell értelemszerûen alkalmazni. Egyéb részesedési viszonyban levô vállalat: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a már említett vállalkozások közé. MÁV vállalatcsoport: azoknak a társaságoknak a strukturált halmaza, amelyekkel a MÁV Zrt. — mint anyavállalat — közvetlen vagy közvetett részesedési viszonyban áll. A vállalatcsoport belsô köre: azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt. — mint anyavállalat — a konszolidálásba teljeskörûen (teljeskörûen bevont leányvállalatok), vagy kvóta alapján (közös vezetésû vállalkozás) von be. Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások köre: azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt — mint anyavállalat — a konszolidálásba a részesedés értékelése útján von be (teljes körû bevonás alól mentesített leányvállalatok és közös vezetésû vállalkozások, valamint a társult vállalkozások). A vállalatcsoport külsô köre: azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt. — mint anyavállalat — nem von be a konszolidálásba azért, mert forgatás céljából szerezték be a belsô tulajdonosok, vagy lényegtelen voltuk miatt mentesítésre kerültek a kötelezô jellegû bevonás alól (leányvállalatok, közös vezetésû vállalkozások, társult vállalkozások), illetve egyéb részesedési viszonyú vállalkozások. Látens adó: olyan fiktív a konszolidálás során számított társasági adókülönbözet, amely a belátható idôn belül megforduló gazdasági események eredményre gyakorolt hatásaként jelenik meg. Elôjelétôl függôen lehet: • aktív látens adó keletkezik abban az esetben, ha a belsô — belátható idôn belül megforduló — tranzakciók kiszûrésének következtében a vállalatcsoport eredménye csökken, ilyen módon a vállalatcsoport belsô tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás meghaladja a vállalatcsoportot terhelô társasági adó ráfordítást. • passzív látens adó keletkezik abban az eset-

ben, ha a belsô — belátható idôn belül megforduló

355

— tranzakciók kiszûrésének következtében a vállalatcsoport eredménye növekszik, ilyen módon a vállalatcsoport belsô tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás kevesebb, mint a vállalatcsoportot terhelô társasági adó ráfordítás. Tôkekonszolidációs különbözet: egy társaságnak a konszolidálásba való bevonásakor, illetve a konszolidálásba bevont társaságokban lévô részesedés növekedésekor számított érték, ami a részesedés és a részesedésre jutó saját tôke különbségeként jelentkezik. • Aktív tôkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke meghaladja a részesedésre jutó saját tôke értékét. • Passzív tôkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke kisebb, mint a részesedésre jutó saját tôke értéke. Belsô teljesítmény: olyan gazdasági esemény, amely a konszolidálásba teljeskörûen, illetve kvóta alapján bevont vállalkozások között jött létre azáltal, hogy egy, a belsô körbe tartozó vállalkozás olyan eszközt vagy szolgáltatást fogadott, amelyet egy másik belsô körbe tartozó vállalkozás bocsátott ki számára. Közbensô eredmény: olyan belsô teljesítménybôl keletkezô nyereség vagy veszteség, ami a belsô kör tagja által fogadott eszköz értékében jelentkezik, ilyen módon külsô piaci megmérettetése még nem valósult meg. Tekintettel arra, hogy a konszolidáció során a vállalatcsoport belsô körébe tartozó vállalkozásokat egy cégnek tekintjük, a közbensô eredmény jellegétôl függôen a fogadott eszköz fel-, vagy leértékelésre került, amit a konszolidálás során kiszûréssel kell megszüntetni. Leányvállalatok saját tôke változása: a konszolidálásba teljeskörûen bevont leányvállalatnál illetve kvóta alapján bevont közös vezetésû vállalkozásoknál a bevonás óta keletkezett saját tôke változásból a vállalatcsoport belsô tulajdonosát megilletô érték. Társultként kezelt vállalkozásban levô részesedés értékváltozása: a társultként kezelt vállalkozásoknál a társultként történô bevonás óta keletkezett saját tôke növekmény vállalatcsoportra jutó részét tartalmazza, figyelembe véve az elôzô év(ek)re járó, de a befektetô által az elôzô év(ek)ben el nem számolt osztalék összegét is. Külsô tulajdonosok részesedése: a saját tôkébôl csak a konszolidálásba teljeskörûen bevont leányvállalatok esetében értelmezett fogalom, arra mutat rá, hogy a leányvállalat külsô tulajdonosai annak saját tôkéjébôl — tulajdonosi hányaduk alapján — az adott idôpontban milyen nagyságú értékkel rendelkeznek. Fordulónapon ezt az értéket a források között — a saját tôkén belül elkülönítetten —, mint külsô tagok részesedése kell kimutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az eredmény-

356


kimutatás jóváhagyott osztalék, részesedés során — a Sztv. 127.§(4) szerint — kimutatott összegnek a leányvállalat éves beszámolójában kötelezettségként el nem számolt részét is. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1.Konszolidált számviteli politika 4.1.1. Konszolidált beszámoló összeállításának kötelezettsége A Sztv. 10.§-a értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozónak, amely más vállalkozás(ok)hoz fûzôdô viszonyában anyavállalatnak minôsül. A Sztv. 117.§ (1) bekezdése alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évrôl összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelôzô két — egymást követô — üzleti évben a mérleg fordulónapján a következô három mutatóérték közül bármelyik kettô nem haladja meg az alábbi határértéket: • a mérlegfôösszeg 5.400 millió forintot, • az éves nettó árbevétel 8.000 millió forintot, • az üzleti évben átlagos foglalkoztatottak száma a 250 fôt. A MÁV Zrt. a fenti mutatóértékek alapján nem mentesíthetô, továbbá a részvénytársaságnem leányvállalata valamely fölérendelt vállalkozásnak, így a Sztv. anyavállalatokra vonatkozó egyéb mentesítô elôírásai sem alkalmazhatók esetében. Mindezek következtében a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Beszámoló készítési kötelezettségének a Sztv. konszolidálásra vonatkozó szabályai és azoknak a vállalatcsoport számviteli politikájában rögzített kiegészítô szabályai alapján tesz eleget. Amennyiben a MÁV vállalatcsoporton belül leányanya vállalkozás — olyan anyavállalat, amely a MÁV Zrt. (mint anyavállalat) leányvállalata is egyben — is található és a törvényben rögzített határértékek alapján ez a vállalkozás is konszolidált beszámoló összeállítására kötelezett, abban az esetben a MÁV Zrt. élve a Sztv. 116.§(1) bekezdésében rögzített lehetôséggel, felmentést ad a konszolidált beszámoló összeállítása alól. A mentesítés nem jelenti azt, hogy az érintett leányanya vállalkozás saját döntése alapján, saját célra ne készíthetne csoportjáról konszolidált éves beszámolót. Ez esetben azonban az éves konszolidált beszámoló összeállítása során a vállalatcsoport számviteli politikájának és a vállalatcsoport konszolidált beszámoló összeállításának szabályai — azaz a jelen utasítás — szerint kell eljárnia.

4. szám

4.1.2.Konszolidált beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályok A MÁV Zrt. a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása céljából az összevont (konszolidált) éves beszámoló részeként a Sztv. 120.§ (1) bekezdése alapján • összevont (konszolidált) mérleget, • összevont (konszolidált) eredménykimutatást, • összevont (konszolidált) kiegészítô mellékletet állít össze, valamint a Sztv. 134.§ alapján elôírt összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít. A MÁV Zrt. az összevont (konszolidált) mérleget a Sztv. 6. számú mellékletének I/A elôírásai szerint állítja össze azzal, hogy • az arab számmal jelzett tételek összevonásával, illetve elhagyásával nem él, • a saját tôkén belül az eredménytartalék részét képezô, társultként kezelt vállalkozásokban lévô részesedések értékváltozásából eredô saját tôke változást önálló mérlegtételként kezeli a D/VIII/A megjelöléssel, • saját tôkén belül a Külsô tulajdonosok részesedése soron (X) mutatja be a külsô tulajdonosok részesedését a tárgyévi mérleg szerinti eredménybôl. A MÁV Zrt. az összevont (konszolidált) eredménykimutatást a Sztv. 6. számú mellékletének II/2/A elôírásai szerint állítja össze azzal, hogy: • a 13/a és 13/b sorok értékét külön nem mutatja be — azok a 13. sor értékében szerepelnek és ebbôl kiemelten bemutatja a kapcsolt — beleértve ebbe a teljeskörûen be nem vont leány, illetve kvóta alapján be nem vont közös vezetésû — vállalkozásoktól kapott (járó) osztalék és részesedés értékét, • a 23. sorszám alatt a külsô tulajdonosok részére az eredménytartalék terhére fizetett vagy fizetendô osztalék értékét mutatja be.• a 24. sorszám alatt a külsô tulajdonosok részesedését mutatja be a tárgyévi eredménybôl. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítô melléklete igazodik a MÁV Zrt. kiegészítô mellékletéhez. Ezen túlmenôen tartalmazza mindazon mellékleteket, amelyeket a Sztv. a 133.§-ban elôír és amelyek az összevonás szintjén szükségesek a megbízható és valós kép bemutatásához. Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplô értékek millió forintban (M Ft) kerülnek bemutatásra. Maga a konszolidálás ezer forintban (E Ft) történik, tekintettel arra, hogy a vállalatcsoport belsô és külsô körében szereplô vállalkozások döntô többsége ezer forintban állítja össze éves beszámolóját. A vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolójának elkészítése — mérleg, eredménykimutatás és kiegészítô melléklet — a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

4. szám


Számviteli Szervezet, a konszolidált üzleti jelentés elkészítése a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság feladata. A konszolidált éves beszámolót a MÁV Zrt elnök-vezérigazgatója írja alá. A MÁV vállalatcsoport üzleti évének idôtartama — az anyavállalat (MÁV Zrt) üzleti évével összhangban — megegyezik a naptári évvel, azaz január 1-tôl december 31-ig tart. Az összevont (konszolidált) éves mérleg fordulónapja az üzleti év utolsó napja, azaz minden év december 31. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó zárlati határidôket az 1.sz. mellékletben található Számviteli politika mintaszabályzat tartalmazza. A zárlati dátumok minden évben az adott év munkarendje szerint kerülnek pontosításra. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló tervezete a tárgyévet követô év május 31-ig elôterjesztésre kerül a MÁV Zrt. Igazgatósága részére. A MÁV Zrt.-nek a tulajdonos által elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont (konszolidált) éves beszámolóját a mérleg fordulónapjától számított 6. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremûködô szolgálathoz megküldeni. A teljeskörûen bevont vállalkozás esetén • az egyedi éves beszámoló mérlegfordulónapja minden esetben december 31. • az éves fôkönyvi zárás és a könyvvizsgálat alapjául szolgáló fôkönyvi kivonat elkészítésének idôpontja az üzleti évet követô év 30. munkanapja (a MÁV Zrt és a MÁV-START Zrt esetén 34. munkanap) • a konszolidáció alapja az év végét követô 55. munkanapon (a MÁV Zrt és a MÁV-START Zrt esetén 58. munkanapon) rendelkezésre álló, auditált éves beszámoló (ettôl eltérô dátumot a leányvállalatok beszámoló készítési sajátosságaira tekintettel az anyavállalat enSzavazati jog %=

357

MÁV Zrt. részére megküldeniük a könyvvizsgálattal lezárt éves beszámolójukat. Ennek hiányában elôzetes adatok alapján, illetve az utolsó — ismert — egyedi éves beszámoló alapján kell a konszolidálást elvégezni. A társult vállalkozásoknál is a fizetendô osztalék nélküli beszámoló képezi a konszolidálás alapját. A konszolidált beszámoló szempontjából az ellenôrzés, önellenôrzés során az egy adott üzleti évet érintôen (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét a vállalatcsoport szempontjából jelentôsnek tekintjük, ha azok összevont eredményt, saját tôkét érintô hatása meghaladja az ellenôrzött üzleti év saját tôkéjének 5%-át. Az eredményhatástól függetlenül minden esetben jelentôs összegû a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenôrzések során — ugyanazon évet érintôen — megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tôkét növelô-csökkentô értékének együttes (elôjeltôl független) összege meghaladja az ellenôrzött üzleti év mérlegfôösszegének 2 százalékát. A konszolidáció során figyelembe vett és a végleges beszámoló esetleges eltérése a következô év konszolidálása során eredmény semlegesen, elôzô évet érintô tételként kerül felvételre. 4.1.3. A konszolidációs körök kialakításának szabálylyai A MÁV Zrt. az éves konszolidált beszámoló összeállítása érdekében a vállalatcsoport tagjait elôbb a Sztv. 3.§(2) 1-7 pontja és a 115.§ (1-4) bekezdése alapján minôsíti, majd élve a Sztv. 118.§-119.§ és 128.§, illetve 129.§-ában biztosított lehetôségekkel, a vállalkozásokat konszolidálási körökbe sorolja. Amennyiben a szavazati jogok alapján nem határozható meg egyértelmûen az irányítás, ellenôrzés, döntô befolyás ténye, mértéke, akkor az anyavállalat — a MÁV Zrt. — egyedi elbírálás alapján minôsíti az adott társaságnak a vállalatcsoporton belüli viszonyát. A MÁV Zrt.-t megilletô szavazati jogok meghatározása az alábbi képlet alapján történik.

A vállalatcsoportot megilletô (a MÁV Zrt. által közvetlenül vagy közvetve gyakorolt) szavazati jogok száma A vizsgált vállalkozásban érvényesíthetô szavazati jogok száma

gedélyezhet), a konszolidálásnál figyelembe vett beszámoló fizetendô osztalékot még nem tartalmazhat. Közös vezetésû vállalkozás esetén, ha a társtulajdonos(ok) a leányvállalatokra vonatkozó szabályokat elfogadják, akkor a leányvállalatra vonatkozó szabályok érvényesek. A konszolidálásba equity módszerrel bevont vállalkozásoknak a tárgyévet követô év március 31-ig kell a

Közvetve gyakorolhatók azok a szavazati jogok, amelyeket a MÁV Zrt. leányvállalatain keresztül érvényesíthet, azaz amelyeket a leányvállalatok saját tulajdonukban levô részesedések alapján gyakorolhatnak. A saját tulajdon azt jelenti, hogy a szavazati jog meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a szavazati jogos részesedéseket, amelyek az anyavállalat vagy leányvállalataik birtokában vannak ugyan, de az azokkal kapcsolatos szavazati jogokat csak azok tulajdonosainak érdekében gyakorolhatják.

358


A vizsgált vállalkozásban lévô szavazati jogos jegyzett tôke mértékének meghatározásakor a jegyzett tôke mértékébôl le kell vonni a szavazati joggal nem rendelkezô jegyzett tôke mértékét, azaz: • a jegyzett, de be nem fizetett tôke mértékét, • a vizsgált vállalkozás által visszavásárolt saját részvény vagy üzletrész névértékét, • elsôbbségi részvények névértékét, ha azok szavazati jogát az alapszabály korlátozza, • a vizsgált vállalkozásban — ha az egyben anyavállalat is — a saját leányvállalata által birtokolt részesedések névértékét. A vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások típusának meghatározásánál a szavazati jogok mellett a tisztségviselôk választási és visszahívási lehetôségeit, illetve a tulajdonosokkal kötött és érvényben lévô irányítási szerzôdéseket is figyelembe kell venni. Ezek létezése a típus meghatározásnál prioritást élvez és a szavazati jogtól függetlenül anya és leányvállalat kapcsolatot eredményez. A szavazati jogtól függetlenül anya és leányvállalat kapcsolatot eredményez, ha az anyavállalat — MÁV Zrt. — közvetlenül, vagy közvetetten jogosult a vezetô tisztségviselôk vagy a felügyelô bizottsági tagok többségének megválasztására, illetve visszahívására, valamint ha a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján közvetlenül vagy közvetetten döntô irányítást, ellenôrzést gyakorol. A fentiek alapján a vállalatcsoport tagjai a következô típusokba sorolhatók: • anyavállalat (MÁV Zrt.) • leányvállalatok (ide értve a mentesíthetô anyavállalatokat is) • közös vezetésû vállalkozások • társult vállalkozások • egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozások A vállalkozások típusának meghatározását követôen a MÁV Zrt. a vállalkozásokat az alábbi konszolidációskörökbe sorolja: • A vállalatcsoport belsô köre • Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások köre • A vállalatcsoport külsô köre a) Leányvállalatok Az anyavállalat és a leányvállalatok teljeskörûen bevonásra kerülnek a konszolidált beszámolóba. Mentesítésre kerülnek azonban azon leányvállalatok, amelyek esetén elsô bevonáskor az alábbi három feltételbôl kettô teljesül: • mérlegfôösszege nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített mérlegfôösszegének 1%-át, • éves nettó árbevétele nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített éves nettó árbevételének 1%-át,

4. szám

• éves bérköltsége nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített éves bérköltségének 1%-át. A vizsgált mutatók az összes mentesített leányvállalatra együttesen sem haladhatják meg az 5%-ot. Nem kerülnek mentesítésre azon vállalatok, amelyek a MÁV Zrt. bázis portfóliójába tartoznak, valamint azon társaságok sem, amelyek teljeskörûen bevont társaságban részesedéssel rendelkeznek. b) Közös vezetésû vállalatok A közös vezetésû vállalkozások esetén a kvóta (tulajdoni hányad) alapján történô redukció után, a redukált értékek figyelembevételével, a leányvállalatokkal azonos szabályok szerint kell dönteni a bevonásról. Mentesülnek továbbá a teljeskörûen történô bevonás alól azok a közös vezetésû vállalkozások, amelyeknél az értékelés egységesítése a tulajdonos(ok) egyet nem értése miatt nem valósítható meg. c) Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások A társult, és a mentesített leányvállalatokat, illetôleg közös vezetésû vállalkozásokat részlegesen (equity módszerrel), a bennük lévô részesedés értékelése alapján kell bevonni a konszolidált beszámolóba. Mentesülnek a társultként való bevonás alól azok a vállalkozások, amelyek a vállalatcsoport megbízható, valós összkép kialakítása szempontjából nem jelentôsek, mert elsô bevonáskor saját tôkéjük nem haladja meg a társult vállalkozások összesített saját tôkéjének 5%-át. Mentesülnek továbbá a társultként való bevonás alól azok a vállalkozások is, akiknél a konszolidált beszámoló elkészítésének idôpontjáig a bevonáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre. Társultként kell bemutatni a forgatási céllal beszerzett vállalkozást, amennyiben az leányvállalatnak minôsül. d) Egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozások Az egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozásokat a befektetô egyedi mérlegében lévô értéken kell szerepeltetni a konszolidált beszámolóban. A felszámolás, végelszámolás alatt lévô vállalkozások a várható megtérülési értéken kerülnek bemutatásra a konszolidált beszámolóban. A MÁV Zrt. dönthet úgy is, hogy a fent rögzített mentesítési szabályokat egyedi döntés alapján felülírja, és az egyébként mentesíthetô vállalkozásnak a mentesítést nem adja meg.

4. szám


359

A fentiek alapján a vállalatcsoport konszolidációs körei az alábbiak szerint állnak össze: Belsô kör Equity kör A konszolidálásba teljeskörûen A konszolidálásban a részesedés bevonásra kerülô vállalkozások: értékelésen keresztül szereplô vállalkozások: A MÁV Zrt, mint anyavállalat − A teljekörû bevonás alól nem mentesített leányvállalatok és közös vezetésû vállalkozások −

Külsô kör A konszolidálásban az egyedi mérlegben kimutatott részesedés értéken szereplô vállalkozások:

A teljeskörû bevonás alól men- − A helyzetük alapján eleve a külsô tesítettleányvállalatok és közös körbe sorolt vállalkozások vezetésû vállalkozások − Az equity módszerrel történô be− Az equity módszerrel történô vonás alól is mentesített leányválbevonás alól nem mentesített lalatok és közös vezetésû vállalkotársult vállalkozások zások − Az equity módszerrel történô bevonás alól mentesített társult vállalkozások −

A konszolidációs körökbe való besorolásról a MÁV Zrt. alapvetôen az elsô bevonáskor dönt, mérlegelve a vállalkozás jelentôségét és a konszolidált beszámolóra gyakorolt hatását. A részesedés megszerzésekor történô minôsítés és csoportba sorolás a következô évekre vonatkozóan is meghatározza a konszolidációba való bevonás módját, amelytôl csak lényeges változás esetén lehet eltérni. Lényegesnek minôsül a változás, ha: • a vállalatcsoporthoz új társaság kerül, vagy egy meglévô társaság a csoporttól teljesen elszakad, • a vállalatcsoporthoz tartozó társaság felszámolás vagy végelszámolás alá kerül, ekkor a társaság átkerül a külsô körbe, • egy meglévô társaságban levô részesedés újabb részesedés szerzés következtében növekszik, vagy állomány és értékváltozás következtében (pl. értékesítés) csökken és ezen változások következtében az adott vállalkozás minôsítése megváltozik • valamely meglévô társaság tevékenységének jellegében, illetve méretében olyan változás következik be, amely a minôsítés felülvizsgálatát indokolja (ebben az esetben egyedileg történik a minôsítés) • a MÁV Zrt. portfólió-kezelési stratégiája alapján megváltozik a portfólión belüli besorolása. 4.1.4. A konszolidálás elôkészítésének szabályai A Sztv. a konszolidálással kapcsolatos elôkészítô feladatokat (mérlegképesség vizsgálat, értékelés egységesítése, külföldi pénznemben nyilvántartott tételek átszámítása) a 123.§-ban szabályozza. Ezeken a területeken is választási lehetôséget biztosít annak érdekében, hogy a vállalatcsoportok sajátosságainak figyelembe vétele mellett a megbízható, valós képet érvényre lehessen juttatni. A konszolidálás elôkészítésének szabályai a konszolidálásba teljeskörûen bevonásra kerülô vállalkozásokra és az equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozásokra vonatkoznak. A konszolidálásba teljeskörûen be-

vont vállalkozások mérlegét és eredménykimutatását — közös vezetésû vállalkozás esetén a tulajdoni hányad alapján redukált értékeket — össze kell vonni. Az összevonásra kerülô beszámolók egységességét a MÁV Zrt a konszolidációba teljeskörûen bevont vállalkozások számára elôírt egységes számviteli politika és értékelési szabályzat alkalmazásával biztosítja, ezért ezen társaságok esetén az elôkészítô feladatoktól eltekint. Társultként kezelt vállalkozások körében — akár belföldi, akár külföldi — mérlegképesség vizsgálatra és értékelés egységesítésre — döntôen információ hiány miatt — nem kerül sor. A külföldi pénznemben nyilvántartott tételek átszámítását a MÁV Zrt. a Sztv. 123.§ (6) bekezdésének b. pontja alapján végzi, azaz a mérleg minden tételét mérlegfordulónapi, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számolja át. 4.1.5. A tôkekonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. a tôkekonszolidálás terén — a Sztv. elôírásaival összhangban — különbséget tesz a részesedés kiszûréssel, illetve a részesedés értékelésével (equity módszer) történô tôkekonszolidálás között. A részesedés kiszûréssel történô tôkekonszolidálást a belsô körbe sorolt vállalkozások körében, míg a részesedés értékeléssel történô tôkekonszolidálást az equity körbe sorolt vállalkozások esetében alkalmazza. 4.1.5.1. A részesedés kiszûréssel történô tôkekonszolidálás szabályai A részesedés kiszûréssel történô tôkekonszolidálás tekintetében az elsô tôkekonszolidálással kapcsolatban ad választási lehetôséget a Sztv. 124.§. Az elsô tôkekonszolidálás végrehajtható a megszerzés idôpontjának vagy a fordulónapnak az értékviszonyai szerint. Ezeken belül a kiszûrés történhet könyv szerinti vagy újra értékelt értéken. Részesedés kiszûréssel történô

360


elsô tôkekonszolidációra akkor kerülhet sor, ha egy új vállalkozás kerül a konszolidálásba teljeskörûen bevont vállalkozások közé, vagy a társult körbôl — equity körbôl — átsorolásra kerül egy vállalkozás, vagy a belsô körben lévô vállalkozásban lévô részesedés — újabb szerzés következtében — növekszik. Ez utóbbi esetben az elsô tôkekonszolidálás csak a növekményt érinti. A MÁV Zrt. a megszerzés idôpontjának értékviszonyai szerinti elsô tôkekonszolidálást olyan esetben hajt végre, ha új vállalkozás kerül a belsô körbe és a megszerzés idôpontjától történô konszolidálási feladatok elvégzésének feltételei biztosítottak. Minden más esetben fordulónapi elsô tôkekonszolidálásra kerül sor. Az equity körbôl való átsorolás esetén, illetve újabb részesedési rész szerzése esetén a fordulónap a tárgyévet megelôzô év fordulónapja, ami megegyezik a tárgyév elsô napjával. Equity körbôl való átsorolás esetén a részesedés kiszûréssel történô elsô tôkekonszolidálásnál figyelembe kell venni azokat az értékeket, amelyek az átsorolásra került — korábban társult vállalkozásként kezelt — vállalkozással kapcsolatban a korábbi években kialakultak. A MÁV Zrt. az elsô tôkekonszolidálást minden esetben könyv szerinti értéken végzi el, melynek következtében aktív vagy passzív tôkekonszolidációs különbözet keletkezhet, melyeket a Sztv. 124.§ (8) értelmében meg kell bontani rejtett tartalékokra, illetve rejtett terhekre. A MÁV Zrt. abban az esetben tekinti jelentôsnek a rejtett tartalékokat illetve rejtett terheket — és végzi el a megbontást — ha azok a részesedés könyv szerinti értékét 10%-kal meghaladják vagy attól 10%-kal nagyobb mértékben elmaradnak. Az aktív tôkekonszolidációs különbözet terven felüli értékcsökkenésére akkor kerül sor, ha felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy annak könyv szerinti értéke jelentôsen (20%-kal, de minimum 50 M Ft-tal) és tartósan meghaladja a piaci értékét illetve a részesedés a könyveinkbôl kikerül. A passzív tôkekonszolidációs különbözet feloldására a részesedés vállalatcsoporton kívülre történô értékesítésekor kerülhet sor, vagy olyan esetben, ha az adott vállalkozásnál történô újabb részesedésszerzés esetén a részesedés növekményre jutó saját tôke kiszûrése során aktív tôkekonszolidációs különbözet keletkezik. Az elsô tôkekonszolidálás során elvégzendô feladatok attól függnek, hogy fordulónapi vagy megszerzés idôpontja szerinti értékviszonyok mellett kerül-e sor arra. a) Fordulónapi elsô tôkekonszolidálás esetén: • a részesedés könyv szerinti értékével szemben ki kell szûrni a részesedésre jutó saját tôke elemek könyv

4. szám

szerinti értékét (új vállalkozás esetén a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba kell átvezetni, mert eredmény-kimutatás ilyen esetben nem kapcsolódik a mérleghez) és a keletkezô tôkekonszolidációs különbözetet fel kell venni a mérlegbe, akár aktív, akár passzív a tôkekonszolidációs különbözet, • a ki nem szûrt saját tôke elemeket a külsô tulajdonosokat megilletô saját tôke mérlegbe való felvételével kell kivezetni. b) Megszerzés idôpontja szerinti elsô tôkekonszolidálás esetén: • a fordulónapi elsô tôkekonszolidációnak megfelelôen el kell végezni a részesedés kiszûrést a részesedésre jutó saját tôkével szemben és a megmaradt tôkeelemeket a külsô tulajdonos részesedése a saját tôkébôl mérlegsorral szemben, • a vállalkozás saját tôke változását meg kell osztani belsô és külsô tulajdonosok között és azokat át kell vezetni a leányvállalatok saját tôke változása, illetve a külsô tulajdonosok részesedése a saját tôkébôl mérlegsorokra, • meg kell osztani a vállalkozás által a megszerzés idôpontjától a fordulónapig realizált és a vállalkozásban hagyott eredményt (mérleg szerinti eredmény) és a külsô tulajdonosokat megilletô részt a külsô tulajdonosok részesedése a saját tôkébôl mérlegtételhez kell rendelni. • A megszerzés idôpontja szerinti elsô tôkekonszolidálás esetén (a vállalkozás teljes üzleti évet átfogó, illetve a nyitástól a megszerzés idôpontjáig terjedô eredménykimutatás alapján) elô kell állítani a megszerzés idôpontjától a fordulónapig terjedô idôszakra vonatkozó eredmény-kimutatást és ennek mérleg szerinti eredménye alapján rendezni kell a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékkal szemben. Követô tôkekonszolidálások esetén nincs különbség abból eredôen, hogy az elsô tôkekonszolidálást milyen értékviszonyok szerint hajtottuk végre. Ez esetben az elvégzendô feladatok: • az elôzô év záró értékeinek a kiszûréssel kapcsolatos mozgások egyenlegeinek — azaz a tárgyévi nyitó értékeknek — a felvétele. A nyitó tételek felvételénél az aktív tôkekonszolidációs különbözetnek az elôzô üzleti év terhére le nem írt részét, illetve a mérleg szerinti eredménybôl a belsô tulajdonosokat megilletô részt a leányvállalatok saját tôke változásaként kell felvenni, a külsô tulajdonosokat megilletô mérleg szerinti eredményt pedig a külsô tulajdonosok részesedése a saját tôkébôl mérlegsorra kell átvezetni, az eredménytartalékkal szemben. • az aktív tôkekonszolidációs különbözet terven felüli értékcsökkenésének elszámolása, amennyiben az indokolt, • a saját tôke tárgyévi változásának megoszlása a belsô és külsô tulajdonok között (a megszerzés idôpontjának értékviszonyai szerinti elsô tôkekonszolidálásnál ismertetett módon és tartalommal),

4. szám


• a mérleg szerinti eredmény megosztása a belsô és külsô tulajdonosok között, és annak a fent vázolt módon való bemutatása, • a részesedéssel szemben elszámolt értékvesztés eliminálása. 4.1.5.2. A részesedés értékeléssel történô tôkekonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. a részesedés értékeléssel történô tôkekonszolidálást a társultként kezelt vállalkozások körében — equity kör — alkalmazza. A Sztv. ez esetben is az elsô tôkekonszolidálással kapcsolatban kínál fel választási lehetôségeket. (Sztv. 130.§) Elsô tôkekonszolidálásra ebben a körben akkor kerül sor, ha a társultként kezelt vállalkozások köre: • egy új vállalkozással bôvül, vagy egy korábban is társultként kezelt vállalkozásban újabb részesedési rész megszerzésre kerül sor, ami azonban a kapcsolat minôségét nem változtatja meg, illetve • a belsô körbôl, vagy a külsô körbôl egy vállalkozás az equity körbe kerül átsorolásra. A MÁV Zrt. az elsô részesedés értékeléssel történô tôkekonszolidálást: • új vállalkozásnak a társultként kezelt vállalkozások körébe való felvétele esetén fordulónapi értékviszonyok mellett könyv szerinti értéken végzi el, • minden más esetben a megszerzés idôpontjának értékviszonyai szerint és könyv szerinti értéken végzi el, de ezekben az esetekben a megszerzés idôpontjaként az üzleti év elsô napja kerül megjelölésre, ami értelemszerûen megegyezik az elôzô üzleti év utolsó napjával. Tekintettel arra, hogy a részesedés értékeléssel történô tôkekonszolidálás minden esetben könyv szerinti módszerrel történik, az elsô és az újabb részesedés szerzés értékelésekor aktív és passzív tôkekonszolidációs különbözet egyaránt keletkezhet. A passzív tôkekonszolidációs különbözet és annak alakulása csak a kiegészítô mellékletben kerül bemutatásra. Átsorolások esetén — ha az belsô körbôl történik — az aktív vagy passzív tôkekonszolidációs különbözetet a nyilvántartott érték figyelembe vételével kell meghatározni. A leányvállalat saját tôke változását pedig a társultként kezelt vállalkozásokban lévô részesedés értékváltozásaként kell kezelni. A megszerzés idôpontjának értékviszonyai alapján végzett elsô tôkekonszolidálás esetén a részesedés értékét: • növelni kell a tárgyévi saját tôke növekedésnek a részesedésre jutó értékének és a tárgy év után fizetendô, de a befektetô által a tárgyévre el nem számolt osztalék részesedésre jutó értékével,

361

• csökkenteni kell a tárgyévi saját tôke csökkenésének a részesedésre jutó értékének és az elôzô évben a konszolidálás során felvett — a részesedés értékébe beszámított — osztalék értékével. A részesedés értékelésbôl eredô tárgyévi hatások a pénzügyi mûveletek bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kerülnek elszámolásra, így azok a vállalatcsoport mérleg szerinti eredményében jelentkeznek. Ezzel szemben a tárgyévet megelôzôen végrehajtott értékelések hatásai eredmény semlegesen a vállalatcsoport saját tôkéjének részeként a VIII/A Társultként kezelt vállalkozások értékváltozása mérlegsoron fognak megjelenni. 4.1.6. Az adósságkonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. az adósságkonszolidálást (a követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszûrését) a Sztv. 125.§-a alapján a konszolidálásba teljeskörûen bevont vállalkozások körében érvényesíti. A követelések és kötelezettségek ütköztetése során nem jelentôsnek tekinti az eltérést akkor, ha az vállalatcsoport szinten, abszolút értékben nem haladja meg a kiszûrendô követelések és kötelezettségek közül a kisebbik 0,1%-át, maximum 50 millió Ft-ot. Ebben az esetben a követelés és kötelezettség kiszûrésére az alacsonyabb értéken kerül sor, ez képezi az azonos értéket. Jelentôs eltérés esetén a különbözetek oka feltárásra kerül, majd az okok ismerete alapján fel kell venni vagy ki kell vezetni a követelés vagy kötelezettség értékét azzal a mérleg- vagy eredménytétellel szemben, amellyel a feltárás alapján kapcsolatba hozható. Ha az eltérés oka nem deríthetô ki, akkor a követelés illetve a kötelezettség felvételét, illetve kivezetését az adósságkonszolidálásból eredô egyéb bevétellel vagy egyéb ráfordítással szemben kell elszámolni. Az eltérések rendezését követôen megmaradt azonos értékû követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben a létezésüknek megfelelô mérlegsorok szembeállításaival kell kiszûrni. Az elôzô évi különbözetek nyitáskori felvétele eredmény semlegesen — a saját tôke elemeként megjelenô, adósságkonszolidálásból eredô konszolidációs különbözet mérlegtétellel szemben — történik, tárgyévi változásukat viszont — abban az évben, amelyikben a különbözet „megfordult” — eredmény hatékonyan kell kezelni, ezért az megjelenik az üzleti év mérleg szerinti eredményében és csak a következô év konszolidálása során — a nyitást követôen — hat a saját tôkében lévô adósságkonszolidációs különbözet értékére. Az eredményt módosító és belátható idôn belül várhatóan megforduló valódi különbözetek után látens adót számolunk el.

362


4. szám

4.1.7. A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai

mint margin a közbenô eredmény konszolidációban valósul meg a bevételnek az eszközértékkel szembeni

A hozamok és ráfordítások konszolidálását a MÁV Zrt. a konszolidálásba teljeskörûen bevont vállalkozások körében végzi.

• Egyik tag által elszámolt hozam és a másik tag által elszámolt ráfordítás esetén a hozam és ráfordítás kiszûrés egymással szemben a kibocsátó, illetve a fogadó által megjelölt hozam, illetve ráfordítás helyen — tételesen — történik. • Egyoldalúan elszámolt hozam, vagy egyoldalúan elszámolt ráfordítás esetén az egyoldalú elszámolást megszüntetjük, ami eredményváltozást idéz elô, ez esetben, ha annak látens adó vonzata van, látens adó változást, illetve ahhoz kapcsolódó látens adó miatti követelést vagy kötelezettséget képez.

csökkentésével.

A konszolidációba teljes körûen bevont vállalkozások körében végrehajtott tranzakciókból eredôen a vállalatcsoportban olyan hozamok és ráfordítások képzôdnek és halmozódnak fel, amelyek a Sztv. 120.§(5) bekezdése alapján nem tekinthetôk realizált vagyonváltozások hatásainak. Ezért azokat egymással szemben — az Sztv. 127.§ alapján — ki kell szûrni. A belsô tranzakciókból eredô hozamok és ráfordítások kiszûrésének elôkészítése érdekében a MÁV Zrt. elsôként a belsô kör tagjai által jelentett fogadásokat és kibocsátásokat ütközteti. Az ütköztetés során feltárt jelentôs különbözetek egyeztetéssel kerülnek felszámolásra. A MÁV Zrt. nem tekinti jelentôsnek a különbözetet akkor, ha az vállalatcsoport szinten, abszolút értékben nem haladja meg kiszûrendô bevételek 0,05%-át, maximum 50 millió Ft-ot. Nem jelentôs eltérés esetén a kiszûrést az eltérés nélküli értékeket figyelembe véve hajtja végre. Ha a kibocsátó hozama meghaladja a fogadó által jelentett fogadott értéket, akkor a kibocsátó hozamát és az ahhoz kapcsolódó ráfordítást arányosan a fogadott értékre redukálja. Jelentôs eltérések esetén — az eltérések okait figyelembe véve — átrendezi, vagy generálja azokat a tételeket, amelyek az eltéréseket megszüntetik. Az egyeztetések és az eltérések felszámolását követôen a hozamok és ráfordítások egymással szembeni kiszûrése a következôk szerint történik: • Költségre fogadott szolgáltatások esetén a hozam és ráfordítás kiszûrésére a nettó árbevételnek és az elszámolt költségnek, ráfordításnak az egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátott teljesítmény árának megfelelô értéken. • Eszközre fogadott szolgáltatások esetén a hozam és ráfordítás kiszûrésére a nettó árbevételnek és a saját elôállítású eszközök aktivált értéke számlának egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátott teljesítmény közvetlen önköltségének megfelelô értéken. Az ár és közvetlen önköltség közötti különbözet, mint margin eszközértékbôl történô kiszûrésére a közbensô eredmény konszolidáció keretében kerül sor a nettó árbevételnek az eszközértékkel szembeni csökkentésével. • Eszközre fogadott eszközértékesítés esetén a hozam és ráfordítás kiszûrésére a bevételnek és ráfordításnak egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátó által nyilvántartott eszköz könyvszerinti értékén. Az eladási ár és könyv szerinti érték különbözete,

Egyoldalú hozam, illetve egyoldalú ráfordítás esetén — bár az a hozam és ráfordítás keretében szûnik meg — lényegét tekintve közbensô eredmény kiszûrésre kerül sor. Ezért az ilyen típusú kiszûréseket a következô üzleti évben eredmény semlegesen fel kell venni a mérlegbe (saját tôkén belül a közbensô eredmény kiszûrésbôl eredô változás elnevezésû mérlegtétellel szemben), majd figyelemmel kell kísérni, hogy mi történik azzal a tárgyidôszakban. Ha nem változik állományban marad és a következô konszolidálás nyitó tételeként is megjelenik. Ha változik, — mert az egyoldalú elszámolást az érintett tag megszüntette, vagy maga az eszköz szûnik meg, vagy kerül ki a belsô körbôl — akkor az elsô esetben mint a tárgyidôszakban jelentkezô egyoldalú elszámolást kell kezelni, a második esetben viszont, mint egyoldalú elszámolásból eredô közbensô eredmény kiszûrést fel kell oldani. A tárgyidôszakban ezek a mozgások eredményhatásúak, ezért ha azokhoz látens adó kapcsolódott, a látens adóra való hatásukat is rendezni kell. A mérleg szerinti eredményen keresztül a következô év nyitásakor a saját tôkén belül elkülönítetten kimutatott közbensô eredménybôl eredô változás értéke automatikusan — a mérleg szerinti eredmény felosztás eredményeként — rendezôdik. 4.1.8. A közbensô eredmény kiszûrésének szabálya A közbensô eredmény kiszûrést a MÁV Zrt. — a Sztv. 126.§-a alapján — a konszolidált beszámoló összeállítása során akkor alkalmazza, ha a konszolidálásba teljeskörûen bevont vállalkozások egymással — körön belül — olyan tranzakciókat kötöttek és valósítottak meg, amelyek egyedi beszámolóikban eredmény hatékonyan jelentkeztek. A közbensô eredmény kiszûrése során a kibocsátó által elszámolt bevétel kerül csökkentésre a fogadott eszköz értékével szemben, a kibocsátó által elszámolt bevétel és ráfordítás különbözetével. A módszerbôl adódóan a közbensô eredményt tartalmazó eszköz tárgyévi és az azt követô évek mozgását nyomon kell követni és ez alapján a kiszûrést fel kell oldani vagy át kell rendezni.

4. szám


Közbensô eredmény képzôdhet belsô teljesítmény befektetett eszközre, illetve készletre történô fogadása következtében. Befektetett eszközre fogadott belsô teljesítmény A belsô körbôl származó befektetett eszközökre jutó közbensô eredmény kiszámítása és áramoltatása mindig egyedi módon történik. Abban az esetben, ha a fogadott belsô teljesítmény értéke egy fogadó társaság összes kapcsolatának vonatkozásában — összevontan, az adott évben — a 10 M Ft új bekerülési értéket nem éri el, a gazdasági eseményeket konszolidációs szempontból nem tekintjük jelentôsnek, a közbensô eredmény kiszûrésétôl eltekintünk. Tekintettel arra, hogy a MÁV vállalatcsoport belsô körét alkotó társaságok eredménykimutatása kivétel nélkül összköltség eljárással készül, a belsô körbe átadott eszközökön képzôdött árrés egzakt módszerrel történô kiszámítása rendkívüli bonyolult és idôigényes. Az információk elôállításának költsége jelentôsen meghaladná azok hasznosíthatóságát, ezért a MÁV Zrt. a belsô teljesítmény kibocsátójának egyedi eredménykimutatása alapján kalkulált árrést (margin) alkalmazza az átadott eszköz vagy nyújtott szolgáltatás közbensô eredmény tartalmának meghatározásakor: árrés (margin) =

363

• az adott társaságból kiáramlik, de a belsô körben marad, akkor a fogadó társaság eszközére vagy költségére azt a korábban kiszûrt eredményt is tovább vezeti, • az adott társaságból kiáramlik és a fogadó nem a belsô körhöz tartozó társaság, akkor a kiszûrt eredményt az elszámolt ráfordítással szemben feloldja. Készletre fogadott belsô teljesítmény A belsô körbôl származó készletekre jutó közbensô eredmény kiszûrése és áramoltatása fogadó társaságonként külön-külön, de azon belül készletcsoportonként (anyagok, áruk — közvetített szolgáltatások nélkül -, közvetített szolgáltatások), összevontan történik. A készletre fogadott belsô teljesítmények esetében a MÁV Zrt. a „befektetett eszközre fogadott belsô teljesítmény” fejezetpontban bemutatott árrés (margin) kalkulálásával és felhasználásával határozza meg az anyagok és áruk közbensô eredményének bekerülési (kezdeti) értékét. A belsô körbôl származó, közbensô eredményt tartalmazó készletek csökkenése (felhasználás, átsorolás, értékesítés, térítés nélküli átadás, apportba adás, selejtezés, hiány, egyéb csökkenés) esetén a kapcsolódó közbensô eredmény társaságonként, az adott készletcsoportra az alábbi képlet alapján kerül meghatározásra:

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + Egyéb ráfordítások-Egyéb bevételek Értékesítés nettó árbevétele

A nyilvántartás bonyolultságára, idôtartamára és az összegszerûség nagyságrendjére való tekintettel — a költség—haszon számviteli elv figyelembe vételével — a MÁV Zrt. nem tekinti jelentôsnek és a terv szerinti értékcsökkenéssel szemben azonnal kivezeti az év végén állományban lévô közbensô nyereséget és veszteséget akkor, ha az az egyedileg nyilvántartott befektetett eszközök év végi könyv szerinti értékében a 100 E Ft-ot nem éri el. Az egyedileg nem jelentôsnek minôsített, és ennek következtében kivezetett közbensô eredmény abszolút értéke vállaltcsoport szinten nem haladhatja meg a tárgyévi halmozott értékcsökkenési leírás összegének 0,1%-át, de maximum az 50 M Ft-ot. Amennyiben az egyedileg nem jelentôsnek minôsített közbensô eredmény összevontan meghaladja az elôírt határértéket, abban az esetben a kisebb abszolút értékû közbensô nyereség és veszteség kerül elsôként kivezetésre. A lényeges közbensô eredményt tartalmazó eszköz vagy költség útját a MÁV Zrt. a tárgyidôszakban és a követô idôszakokban is nyomon követi és ha az • az adott társaságon belül új eszközformában jelenik meg, akkor arra átvezeti, • az adott társaságon belül megszûnik vagy elhasználódik, a kiszûrést az elhasználódás, illetve megszûnés arányában feloldja, a társaság által elszámolt ráfordítást (költséget) módosítva,

ahol ∑KERtárgy: tárgyévi belsô körbôl származó növekedésre jutó összes közbensô eredmény ∑KERnyitó: belsô körbôl származó nyitó készlet közbensô eredmény tartalma ∑BELSÔtárgy: tárgyévi összes belsô körbôl származó növekedés értéke, amely a közbensô eredményt is tartalmazza ∑BELSÔnyitó: belsô körbôl származó nyitó készlet — közbensô eredményt is tartalmazó — értéke BELSÔfelhaszn: az adott csökkenés - közbensô eredményt is tartalmazó — értéke A közbensô eredmény kiszûrés látens adó változást von maga után, amit a MÁV Zrt. — mint anyavállalat — összevontan, egyrészt a tárgyévben kiszûrt közbensô eredmény feladása, másrészt a tárgyévben kiszûrt és a tárgyévi mozgások alapján feloldott közbensô eredmény feladása alapján számol el. A fent vázolt eljárás következtében a tárgyévben kiszûrt, de fel nem oldott közbensô eredmény állományban ma-

364


rad, azaz módosította a közbensô eredményt tartalmazó eszköz értékét és a hozam kiszûrésén, valamint

a látens adó kezelésén keresztül a mérleg szerinti eredmény értékét. Ezért • az elôzô években kiszûrt és állományban maradt közbensô eredményt a nyitáskor eredmény semlegesen fel kell venni a saját tôkén belül elkülönítetten kezelt közbensô eredmény kiszûrésbôl eredô változás elnevezésû tétellel szemben (el nem feledkezve arról, hogy a kiszûréshez aktív látens adó miatti követelés vagy passzív látens adó miatti kötelezettség kapcsolódik), • azoknak az eszközöknek a mozgását, amelyek elôzô években kiszûrt közbensô eredményt tartalmaznak, a tárgyévben figyelemmel kell kísérni és a bennük lévô közbensô eredményt áramoltatni és/vagy feloldani kell a tárgyévben kiszûrt közbenô eredménnyel kapcsolatos leírás szerint. Az elôzô évben kiszûrt és a tárgyévben feloldott közbensô eredmény elszámolása eredmény hatékonyan történik, ezért hatása a tárgyévi mérleg szerinti eredményben jelentkezik. Ilyen módon a saját tôkén belül elkülönítetten nyilvántartott értéket csak a nyitás után rendezi. 4.1.9. A látens — halasztott — adó kezelésének szabálylyai Látens adó képzését és feloldását a MÁV Zrt. a konszolidációs feladatok megoldása során akkor alkalmazza, ha a konszolidációba teljeskörûen, vagy kvóta alapján bevont vállalkozások olyan belsô tranzakciókat valósítanak meg, amelyek eredményre gyakorolt hatása belátható idôn belül megfordul. A látens adó képzésére csak abban az esetben kerül sor, ha a konszolidációba bevont fogadó vállalatnak társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik a tárgyév folyamán. Az ilyen típusú tranzakciók figyelembe vétele a közbensô eredmény kiszûrése során történik, míg az adósságkonszolidálás, a hozam és ráfordítás konszolidálás során az ilyen tranzakciók hatását nem tekintjük jelentôsnek (kivéve az egyoldalú elszámolások miatti eltérést), mert az egyenlegegyeztetés során minden jelentôs eltérés könyvelésre kerül. A közbensô eredmény kiszûrés területén, a kiszûrt közbensô eredmény áramoltatása alapján tárgyéven belüli látens adó képzésre és feloldásra is sor kerülhet. Adósságkonszolidálás esetén a valódi különbözetek rendezése idézhet elô látens adó képzést, majd feloldást, a hozamok és ráfordítások konszolidálása során az egyoldalú hozam, illetve az egyoldalú ráfordítás elszámolás eliminálásának lehetnek látens adó képzés, majd feloldási vonzatai. A látens adó számszerûsítésénél a MÁV Zrt. a közbensô eredményt tartalmazó eszközt fogadó társaságnál jelentkezô adómértéket veszi alapul.

4. szám

Adókulcs változás esetén az adóhatások átszámításra kerülnek. Az átszámítás hatása a tárgyév terhére vagy javára eredmény hatékonyan kerül elszámolásra. A látens adók feloldása — az átszámítás következményeként — a megszûnésük évében érvényes társasági adótörvény szerinti adókulccsal történik. Látens adó kezelésébôl eredôen a vállalatcsoportnak egy idôben látens adó miatti követelése, illetve látens adó miatti kötelezettsége nem lehet, ezért feloldásuk során figyelembe kell venni a meglévô állományt, és egymással szemben is rendezni kell azokat. 4.2. A konszolidált beszámoló összeállításának szabályozása 4.2.1. A konszolidálás elôkészítésének és menetének szabályai 4.2.1.1.1. A konszolidációba bevont vállalkozások egységes számviteli szabályzatai A MÁV Zrt., mint anyavállalat a konszolidációba teljeskörûen bevont társaságok egységes számviteli eljárásai és a konszolidáció megalapozásához csoportszintû számviteli politika- és értékelési szabályzat mintaszabályzatot készített, melyeket az utasítás 1. és 2. sz. melléklete tartalmaz. A konszolidációba teljeskörûen bevont leányvállalatok — az elsô bevonásukat követô évtôl kötelezôen — saját számviteli politikájukat és értékelési szabályzatukat úgy kötelesek kialakítani, hogy az • felépítésében megegyezzen a mintaszabályzatokkal, • a mintaszabályzatokban elôírtakat azonos tartalommal rögzítse, • a mintaszabályzat választható lehetôségei közül pedig a társaság által választottat rögzítse. A mintaszabályzatban elôírtak alkalmazása alól — a leányvállalat sajátosságai miatt — indokolt esetben, az anyavállalat írásban felmentést adhat. A mintaszabályzatban nem meghatározott kérdéseket a társaságok saját döntésük szerint szabályozhatják. 4.2.1.2. A konszolidálás menetének szabályozása A MÁV Zrt. a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozásokat az üzleti év során kétszer, a június 30-i és a december 31-i értékviszonyok alapján minôsíti. A vállalatcsoportba tartozó társaságok konszolidált éves beszámolóba történô bevonásáról a MÁV Zrt. - a társaságok féléves beszámolói figyelembevételével — a tárgyév augusztus 31-éig elôzetes döntést hoz, és errôl az érintett társaságokat tájékoztatja.

4. szám


A konszolidációs körök véglegesítéséhez a vállalatcsoportba tartozó társaságok a végleges adatokat tartalmazó „A” jelû adatszolgáltató táblázatokat tárgyévet követô év január 10-ig küldik meg a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli Szervezetének. A MÁV Zrt. az adatok alapján a június 30-ai minôsítést és csoportba sorolást felülvizsgálja és véglegesíti a vállalkozások besorolását. A MÁV Zrt. a végsô döntésrôl értesíti a konszolidációba teljeskörûen bevont vállalkozásait. A teljes körnek június 30-ai változásból eredô bôvülése esetén, az elsô konszolidálást jellemzôen fordulónapi értékviszonyok alapján és könyv szerinti értéken végzi el, ezért az külön adatszolgáltatást nem igényel.

365

4.2.1.3. A konszolidált beszámoló elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatások A vállalatcsoport konszolidált éves beszámolója alapvetôen a társaságok egyedi éves beszámolói alapján készül, ezért a leányvállalatoknak éves beszámolóikat a Számviteli politika mintaszabályzatban (1. sz. melléklet) rögzített ütemterv szerint kell elkészíteniük. Az éves beszámoló kiegészítô mellékletét a konszolidált beszámoló megalapozása céljából a Számviteli Politika mintaszabályzatban elôírt adattartalommal kell elkészíteni. Az adatszolgáltató táblák összefoglaló bemutatását szolgálja a következô táblázat.

Az adatszolgáltató táblák összefoglalása Jelölés A E1 E2 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7 K8 K91 K92 K93 K94 K95 Kieg1 Kieg2 Kieg3 Kieg4

Adat-szolgáltatás módja

Az adatszolgáltató táblák tartalma

Kitölti

A besorolások minôsítéséhez szükséges adatok Az egymással szemben elszámolt, leegyeztetett követelések és kötelezettségek Az egymással szemben elszámolt, leegyeztetett bevételek és ráfordítások Egyedi mérleg Egyedi eredménykimutatás Készlet mozgástábla Egyoldalú elszámolások/ Értékvesztések Egyoldalú elszámolások/Céltartalékok Egyéb bevétellel párhuzamosan elszámolt egyéb ráfordítások Rendkívüli bevétellel párhuzamosan elszámolt rendkívüli ráfordítások Pénzügyi mûveletek eredményének részletezése Közbensô eredmény/tárgyévet megelôzô években fogadott, még nem aktivált beruházás Közbensô eredmény/tárgyévben fogadott beruházás Közbensô eredmény/tárgyévet megelôzô években megvalósult, még nem aktivált eszközátadás-eszközátvétel Közbensô eredmény/tárgyévben megvalósult eszközátadás-eszközátvétel Közbensô eredményt tartalmazó, aktivált eszközök részletezése Immateriális javak mozgástáblája Tárgyi eszközök mozgástáblája Térítés nélkül átadott és átvett eszközök bemutatása Követelések és értékvesztésük bemutatása

A konszolidálásba bármilyen módon bevont leányvállalat és közös vezetésû vállalkozás

MVER /

A konszolidálásba teljeskörûen bevont társaságok

MVER


MVER

A konszolidálásba teljeskörûen bevont társaságok A konszolidálásba teljeskörûen bevont társaságok A konszolidálásba teljeskörûen bevont társaságok

MVER MVER MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER (fájl feltöltéssel)





A konszolidálásba teljeskörûen bevont társaságok A konszolidálásba teljeskörûen bevont társaságok

E-mail

MVER (fájl feltöltéssel) MVER (fájl feltöltéssel)

A konszolidálásba teljeskörûen bevont társaságok A konszolidálásba teljeskörûen bevont társaságok

MVER MVER


MVER


MVER

366 Jelölés Kieg5 Kieg6 Kieg7 Kieg8 Kieg9 Kieg10 Kieg11 Kieg12 Kieg13 Kieg14 Kieg15 Kieg16 Kieg17 Kieg18 Kieg19 Kieg20 Kieg21 Kieg22 Kieg23 Kieg24 Kieg25 Kieg26 Kieg27 Kieg28 Kieg29 Kieg30 Kieg31

A MÁV Zrt. Értesítôje Kitölti

Adat-szolgáltatás módja


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER


MVER

Az adatszolgáltató táblák tartalma Aktív idôbeli elhatárolások jogcím szerinti bemutatása Céltartalékok jogcím szerinti bemutatása Hosszú lejáratú hitelek bemutatása Hosszú lejáratú hitelek törlesztési ütemezésének bemutatása Lízingkötelezettség bemutatása Passzív idôbeli elhatárolások jogcím szerinti bemutatása Fedezeti ügyletek bemutatása Kezesség és garanciavállalási szerzôdések bemutatása Zálogjog kötelezettségek bemutatása Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök felvételi és törlesztési ütemezése Értékesítés nettó árbevételének jogcím szerinti bemutatása Exportárbevétel és import bemutatása Anyagjellegû ráfordítások jogcím szerinti bemutatása Egyéb bevételek jogcím szerinti bemutatása Egyéb ráfordítások jogcím szerinti bemutatása Pénzügyi mûveletek bevételeinek jogcím szerinti bemutatása Pénzügyi mûveletek ráfordításainak jogcím szerinti bemutatása Rendkívüli bevételek jogcím szerinti bemutatása Rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti bemutatása Elôzô évekre történô könyvelések bemutatása/mérleg eszköz oldal Elôzô évekre történô könyvelések bemutatása/mérleg forrás oldal Elôzô évekre történô könyvelések bemutatása/eredménykimutatás Kapott támogatások jogcím szerinti bemutatása Környezetvédelemmel kapcsolatos adatok bemutatása Veszélyes hulladékok bemutatása Személyi jellegû ráfordítások és átlagos statisztikai létszám alakulása K+F tevékenységgel kapcsolatos adatok

4. szám

Az egymással szemben elszámolt követelések és kötelezettségek, valamint bevételek és ráfordítások leegyeztetését követôen az egyeztetés eredményét az elôzetesen kiadott zárlati ütemtervnek megfelelôen az MVER-ben található E1-es és E2-es táblázatokba

fel kell tölteni. Az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás összeállításához szükséges további — az E1-es és E2-es táblázatokban meg nem jelenô — adatokat az erre a célra szolgáló „K1-K9” jelû konszolidációs adatszolgáltató táblázatokban kell bemu-

4. szám


367

tatni. Az összevont (konszolidált) kiegészítô melléklet elkészítése a „Kieg1-Kieg31” jelû adatszolgáltató táblázatok alapján történik. A „K1-K8” jelû táblázatokat az egyedi beszámolók könyvvizsgálatának kezdetéig, a „K9”, valamint a „Kieg1-Kieg31” jelû táblázatokat a könyvvizsgálat idôtartama alatt el kell készíteni, és az anyavállalatnak, valamint a társaság könyvvizsgálójának is át kell adni. (A „K1-K8” jelû adatszolgáltató táblázatok rögzítése az MVER-ben, a „K9”, valamint a „Kieg1-Kieg31” jelû táblázatok elkészítése Excel-ben történik. Az Excel-ben elkészített adatszolgáltató táblázatokat az MVER-be fel kell tölteni.)

A táblázatokat az egyeztetések alapján a fôkönyvi egyezôségek biztosításával kell kitölteni. Az adatszolgáltató táblázatokban csak az elismert, elfogadott értéket lehet bemutatni, az esetleges eltérésekrôl részletes indoklást és magyarázatot szükséges adnia mindkét félnek. Ennek hiányában az adatszolgáltatás nem fogadható el.

A konszolidációs feladatok elvégzése, illetve a könyvvizsgálat megalapozásához szükséges, vállalatcsoportra vonatkozó éves és évközi zárási határidôket, valamint a további adatszolgáltatási, egyeztetési kötelezettségeket a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli Szervezetének javaslata alapján a MÁV Zrt. Gazdasági vezérigazgató-helyettese határozza meg.

A MÁV Zrt. a hozamok és ráfordítások kiszûrését az eredménykimutatás tétteleihez kapcsolódó „E2”, „K5” és „K8” jelû adatszolgáltató táblázatok alapján végzi el.

4.2.2. A konszolidálásba teljeskörûen bevonásra kerülô vállalkozások konszolidálásának szabályai 4.2.2.1. Részesedés kiszûréssel történô tôkekonszolidálás szabályai A teljeskörûen bevont vállalkozások tôkekonszolidálása a vállalkozások egyedi éves beszámolója, valamint az „A” jelû adatszolgáltató táblázatok alapján kerül elvégzésre, a jelen utasítás 4.1.5.1 pontjában leírt szabályok figyelembevételével.

A táblázatok adattartalmának meg kell egyezni a mérlegben szereplô megfelelô adatokkal is. 4.2.2.3. A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai

Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belsô körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a GIR-t használó társaságok esetében a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli Szervezetének kell kitölteniük — az egymással történô egyeztetés után. A táblázatok adattartalmának meg kell egyeznie a fôkönyvben ill. az eredménykimutatásban szereplô megfelelô adatokkal. A vállalkozásoknak az egymással szemben fogadott, illetve kibocsátott értékkel egyezniük kell. Eltérés esetén az eltérés okát egyértelmûen meg kell indokolni. Indoklás hiányában az adatszolgáltatás nem fogadható el. 4.2.2.24. A közbensô eredmény kiszûrés szabályai

A teljeskörûen bevont vállalkozások kötelesek az „A” jelû adatszolgáltató táblákat a végleges adatokkal kitöltve a tárgyévet követô év január 10-ig, a könyvvizsgáló által jóváhagyott éves beszámolójukat pedig a tárgyévet követô év március 21-ig a MÁV Zrt. részére átadni.

A MÁV Zrt. a teljeskörûen bevont vállalkozások közötti tranzakciókat az „E2”„K3”, „K6” és „K7” jelû adatszolgáltató táblázatok segítségével megvizsgálja abból a szempontból, hogy azon közbensô eredmény keletkezett-e, vagy sem.

Amennyiben a január 10-ig megküldött „A” jelû adatszolgáltató táblák adataiban bármilyen okból változtatás szükséges, akkor a teljes csomagot az éves beszámoló átadásával egyidejûleg, a változások megjelölésével és indoklásával kötelesek újra megküldeni.

A tárgyévben keletkezett, valamint a korábbi években kiszûrt közbensô eredményt tartalmazó befektetett eszközt nyilvántartó társaságnak ki kell töltenie a „K91K95” jelû adatszolgáltató táblákat, melyek kiinduló adatait, sarokszámait a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli Szervezete adja meg.

4.2.2.2. Az adósságkonszolidálás szabályai A követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszûrését a MÁV Zrt. az egyes mérlegtételekhez kapcsolódó „E1” és „K4” jelû adatszolgáltató táblázatok alapján végzi el. Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belsô körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli Szervezetének kell kitölteniük az egymással történô egyeztetés után. Az egyeztetéseket még a fôkönyvi zárás elôtt kell elvégezni, és az eltéréseket a könyvekben rendezni kell.

4.2.3. Az equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások konszolidálásának szabályai A MÁV vállalatcsoporthoz tartozó, társultként kezelt vállalkozásoknak csak az „A” jelû adatszolgáltató táblázatokat, valamint éves beszámolójukat kell megküldeniük a tárgyévet követ év január 10-ig, illetve március 31-ig a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számviteli Szervezete részére. A társultként kezelt vállalkozásokkal kapcsolatban csak a tôkekonszolidációs feladatokat kell elvégezni, adós-

368


ságkonszolidálásra, hozam és ráfordítás kiszûrésre, valamint közbensô eredmény kezelésre a konszolidáció során nem kerül sor. A részesedés értékeléssel történô tôkekonszolidációt minden esetben a március 31-ig megküldött beszámoló alapján végzi el a MÁV Zrt., akkor is, ha az még nem végleges. Ebben az esetben a végleges és elôzetes beszámoló közötti különbség miatt könyvelendô tételek a következô évben, elôzô évi tételként kerülnek felvételre. 4.2.4. A kiegészítô melléklet összeállításának szabályai Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítô melléklete az egységes megjelenés és összehasonlíthatóság miatt igazodik a MÁV Zrt. kiegészítô mellékletéhez. A vállalatcsoport konszolidált kiegészítô melléklete tartalmazza mindazokat a mellékleteket, amelyeket az anyavállalat kiegészítô melléklete is tartalmaz, kiegészítve a Sztv. konszolidált kiegészítô mellékletére vonatkozó pótlólagos elôírásaival (Sztv. 133.§), továbbá mindazon adatokkal, szövegrészekkel és szöveges magyarázatokkal, amelyek az összevonás szintjén szükségesek a megbízható, valós összkép bemutatásához. A konszolidált kiegészítô melléklet kiemelt része továbbá: • a vállalatcsoport számviteli politikájának bemutatása, ami a beszámoló elkészítése során alkalmazott módszerekrôl és azokról a választási lehetôségekre adott döntésekrôl ad tájékoztatást, amelyeket a MÁV Zrt. a konszolidált beszámoló összeállítása során érvényesített, • a vállalatcsoport tagjainak bemutatása konszolidációs körök szerint, ezen belül a konszolidációba teljeskörûen bevont vállalkozások kiemelt bemutatása. 5. ÉVKÖZI KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ A MÁV Zrt. a Számviteli törvény által kötelezôen elôírt összevont (konszolidált) éves beszámolón túl úgynevezett „negyedéves-”, „féléves-”, és „háromnegyedéves” összevont (konszolidált) beszámolót is készít március 31, június 30, valamint szeptember 30-i fordulónapokra vonatkozóan. Az évközi beszámolóval „lezárt” idôszak kezdônapja minden esetben január 1. A MÁV vállalatcsoport nagyságrendjére, gazdasági eseményeinek jellegére és számosságára való tekintettel az összevont (konszolidált) évközi beszámolót egyszerûsítésekkel élve készítjük el annak érdekében, hogy a vállalatcsoport vezetése számára a fordulónapot követôen minél elôbb rendelkezésre álljanak a csoport tárgyidôszaki gazdálkodásának adatai.

4. szám

5.1. Az évközi összevont (konszolidált) beszámoló részei Az évközi összevont (konszolidált) beszámoló elkészítése során az alábbi kimutatásokat állítjuk össze: • Egyszerûsített összevont (konszolidált) mérleg, • Összevont (konszolidált) eredménykimutatás, • Saját tôke mozgástábla, • Eredménylevezetés. 5.2. Az évközi összevont (konszolidált) beszámoló elôállításának alapelvei Az évközi összevont (konszolidált) beszámoló összeállításánál alkalmazott, alábbiakban részletezett alapelvek meghatározására úgy került sor, hogy a vállalatcsoport vezetése számára a fordulónapot követôen minél elôbb, ugyanakkor megbízható és valós adatok álljanak rendelkezésre. Ennek megfelelôen: • A konszolidált beszámoló alapvetôen a „B” napi egyedi beszámolók alapján készül, és a C napi könyvelésekkel csak akkor módosul, ha a könyvelt tételek konszolidált beszámolóra gyakorolt eredményhatásai összevontan, abszolút értékben meghaladják az 500 M Ft-ot. • A konszolidált beszámoló millió Ft-ban készül, a konszolidációs lépéseket millió Ft-ban végezzük el. • A konszolidált mérlegben csak a fôsorok szerepelnek. • Az elôzô éve(ke)t érintô tételeket az évközi konszolidáció során mindig a tárgyévi eredményben számoljuk el, de amennyiben szükséges az éves konszolidált beszámolóban már a középsô oszlopban mutatjuk ki azokat. • Az equity módszerrel történô tôkekonszolidáció során a részesedés értékelését nem hajtjuk végre. • Az adósságkonszolidáció és a hozam-ráfordítás kiszûrés során kapcsolatonként a 10 M Ft feletti eltéréseket kezeljük, de figyelünk arra, hogy a nem kezelt eltérések összességében se haladják meg a 100 M Ft-ot. • A devizás hiteleket az évközi konszolidáció során nem értékeljük át, kizárólag a törlesztéshez kapcsolódó konszolidációs lépéseket adjuk fel. • Az eszközre fogadott tárgyévi belsô teljesítmények közbensô eredmény tartalmának meghatározása a jelen szabályzatban definiált margin-nal történik azzal, hogy az évközi konszolidáció során mindig az elôzô évi értékkel számolunk. • A tárgyévben aktivált eszközök vonatkozásában az egyedi beszámolóban elszámolt tárgyévi értékcsökkenés leírást nem módosítjuk a kiszûrt közbensô eredménnyel (az elmúlt évek gyakorlata alapján ennek eredményhatása nem jelentôs). • értékcsökkenéssel arányos feloldása az elôzô év végén aktuális értékcsökkenési kulcsnak megfelelôen történik. • Az egyedi beszámolóban korábban feloldott, de a konszolidált beszámolóban még állományban lévô ha-

4. szám


lasztott bevétel feloldása az elôzô év végén aktuális értékcsökkenési kulcsnak megfelelôen történik. • A közbensô eredményt tartalmazó készletek vonatkozásában feltételezzük azt, hogy állományváltozás nem történt, a tárgyidôszaki készletbeszerzések értékesítésre vagy felhasználásra kerültek. 5.3. Az évközi konszolidált beszámoló összeállításához szükséges adatszolgáltatások Az évközi konszolidált beszámoló összeállítása a konszolidációba teljeskörûen bevont vállalatok alábbi adatszolgáltatásai alapján történik: • A tárgyidôszaki egyenlegegyeztetés eredményét összefoglaló táblázatok (MVER E1, illetve E2 táblázat), • Évközi egyedi mérleg és eredménykimutatás, melyet millió Ft-ban kell elkészíteni, • Adatszolgáltatás a részesedésekben bekövetkezett változásokról, • Adatszolgáltató tábla az egymással szemben megképzett céltartalékokról, • Speciális egyedi esetekre vonatkozó adatszolgáltatások (szükség szerint, a tartalom egyedileg kerül meghatározásra). 5.4. Az évközi konszolidált beszámoló összeállításának ütemterve: (Az elsô negyedéves konszolidált beszámoló összeállítása az év végi konszolidált beszámoló elkészítése miatt az alábbi táblázatban foglaltaktól jelentôsen eltérhet.) Megnevezés

A fordulónapot követô

„B” napi könyvelés

17. munkanap

„B” napos beszámolók megküldése

21. munkanap

MVER táblák zárása

21. munkanap

Adatszolgáltató táblák beküldése Adósságkonszolidáció Közbensô eredmény kiszûrése

23. munkanap 25. munkanap 25. munkanap

Hozam-ráfordítás kiszûrése

27. munkanap

Devizás hitelekkel kapcsolatos korrekció

28. munkanap

Saját tôke mozgástábla

30. munkanap

Eredménylevezetés

30. munkanap

6. EGYENLEGEGYEZTETÉS A MÁV Zrt. összevont (konszolidált) éves beszámolójába teljeskörûen bevont vállalatoknak havonta el kell végezniük az egymással szemben elszámolt követelések és kötelezettségek, valamint bevételek és ráfordítások leegyeztetését.

369

6.1. Az egyenlegegyeztetés alapelvei Az egyenlegegyeztetés során felmerülô eltérések minimalizálása érdekében az alábbi elveket kell betartani: • „Kibocsátó diktál” elv: ez azt jelenti, hogy amennyiben vitatott egy adott teljesítmény beállíthatósága a beszámolóba, és a kibocsátó a számlát kibocsátotta, a befogadónak is be kell állítania. Ugyanakkor a teljesség elve is érvényben van, amit azt jelenti, hogy amennyiben a befogadó oldalon megfelelô információ áll rendelkezésre egy költség vagy ráfordítás beállításához, azt akkor is mindkét oldalon be kell állítani a beszámolóba, ha a kiszámlázása még nem történt meg. • Az egységes számviteli politika mintaszabályzat 4.3 pontjának megfelelôen a havi zárás keretében kötelezô az elhatárolásokat könyvelni. • Ha a fogadó fél elhatárolta a költséget, akkor a kibocsátó félnek is el kell határolnia az ennek megfelelô — még ki nem számlázott - bevételt, illetve ha a kibocsátó fél elhatárolta a bevételt, akkor a fogadó félnek is el kell határolnia a költséget és a két fél csak egyezô összeget határolhat el. • Tekintettel arra, hogy a kiszámlázott teljesítmények korábban elismert teljesítményeken nyugodnak, a számlák igazolása nem hátráltathatja, hogy a számla bekönyvelésre kerüljön. Amennyiben a kibocsátó fél számláját a fogadó fél valamilyen okból kifolyólag nem tudta számlaként könyvelni (pl. számla nem érkezett meg idôben), abban az esetben az összeget elhatárolásként kell könyvelnie. Ha a kiszámlázott teljesítést a befogadó vitatja, úgy a könyvelést helyesbítô számla alapján kell javítani. • Kibocsátó köteles a Fogadó által átutalt összeget a Fogadó által megjelölt számlaszámhoz hozzárendelni. • A Számviteli törvény 29. § (1) bekezdésének értelmében követelésként csak a vállalkozó által már teljesített, a fogadó által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, stb. kapcsolódó fizetési igényeket szabad kimutatni. Ennek megfelelôen az elôre kiállított számlákat a kibocsátónak és a fogadónak is a számviteli teljesítési dátumnak megfelelô idôszakra kell könyvelni. Amennyiben ez az idôszak a számviteli nyilvántartási rendszerben még megnyitásra nem került, azt meg kell nyitni. • A Számviteli törvény 29. § (1) bekezdésének értelmében követelésként csak a vállalkozó által már teljesített, a fogadó által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, stb. kapcsolódó fizetési igényeket szabad kimutatni. Ennek megfelelôen az elôre kiállított számlákat a kibocsátónak és a fogadónak is a számviteli teljesítési dátumnak megfelelô idôszakra kell könyvelni. Amennyiben ez az idôszak a számviteli nyilvántartási rendszerben még megnyitásra nem került, azt meg kell nyitni.

370


6.2. Az egyenlegegyeztetés folyamata • A tartósan adott kölcsönt, az elôleget, a követelést, illetve a bevételt elszámoló félnek a legutolsó számla kiállítását követôen elektronikus formában azonnal meg kell küldenie partnerének az elszámolt bevételt, valamint a fordulónapon fennálló követelés állományt alátámasztó, számlaszintû, MVER jogcímet is tartalmazó tételes analitikát a mellékletben található adatszolgáltató táblázatokban feltüntetett adattartalommal. • A bevételt elszámoló félnek a fôkönyvi zárást követôen azonnal meg kell küldenie partnere számára az idôbeli elhatárolásokról készített, MVER jogcímet is tartalmazó analitikát elektronikus formában, a mellékletben található adatszolgáltató táblázatokban feltüntetett adattartalommal. • A tartósan adott kölcsönt, az elôleget, a követelést, az aktív idôbeli elhatárolást, valamint a bevételt elszámoló félnek az MVER tábláinak küldô oldalát a könyvelt értékekkel fel kell töltenie. • A kötelezettséget, a passzív idôbeli elhatárolást, valamint a költséget és ráfordítást (esetleg eszközt) elszámoló félnek az MVER tábláinak fogadó oldalát a könyvelt értékekkel fel kell töltenie. • Amennyiben az MVER E1 tábláiban az „egyeztetett adatok eltérése/nem indokolt eltérések” oszlop valamely sora nullától eltérô értéket mutat, illetve amennyiben az MVER E2 tábláiban az „egyeztetett adatok eltérése” oszlop valamely sorában (kivéve indokolt eltérés sorok) nem nulla szerepel, a két félnek fel kell vennie egymással a kapcsolatot és az érintett számviteli vezetôknek (szükség esetén az üzleti terület felelôs vezetôjével együttmûködve) meg kell állapodniuk a helyes összegrôl. • A küldô és fogadó fél által teljes körûen kitöltött egyenlegegyeztetô táblákat a számviteli/gazdasági vezetôknek (akik jóváhagyó jogosultsággal rendelkeznek) az MVER rendszerben jóvá kell hagyniuk. A jóváhagyás minden esetben az egyenlegegyeztetô táblázatokba beállított egyenlegek visszaigazolását, elfogadását jelenti. Az egyenlegegyeztetés során feltárt eltéréseket és hibákat havi egyeztetés esetén a következô havi kezelésben, negyedéves illetve éves egyeztetésnél a „B” napon, könyvelni kell.

4. szám

szes eltérés esetében sikerül megállapodni a helyes összegrôl, valamint a szükséges könyvelési tételekrôl „tartozik-követel” szinten. A konszolidációs megbeszélésre minden érintett Társaság képviselôjének magával kell hoznia a jóváhagyott, MVER rendszerbôl kinyomtatott egyenlegegyeztetô tábláit, valamint a megbeszélésre gondoskodnia kell arról, hogy az egyeztetés érdemben megtörténhessen és a megjelölt napon fejezôdjön be. A konszolidációs megbeszélésen meghatározott könyvelési tételeket minden Társaságnak még adott havi kezelésben („B” napon) könyvelnie kell. 6.4. Egyenlegegyeztetési határidôk Az egyenlegegyeztetés során betartandó határidôket a jelen Szabályzat mellékletét képezô „Számviteli politika” mintaszabályzat 4.4. pontja részletesen tartalmazza. 7. HIVATKOZÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 7.1. Hivatkozások 2000. évi C. törvény a számvitelrôl. 7.2. Megszüntetések A szabályzat megjelenésével a 18/2013. (III. 22. MÁV Ért. 9.) EVIG. számú, „A MÁV Vállalatcsoport Konszolidációs Szabályzata” tárgyú elnök-vezérigazgatói utasítás hatályát veszti. 8.0. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A MÁV vállalatcsoport számviteli politikája (mintaszabályzat) 2. sz. melléklet: A MÁV vállalatcsoport értékelési szabályzata (mintaszabályzat) 3. Konszolidációs szabályzat 2013/1 melléklet melléklete 4. Konszolidációs szabályzat 2013/1 melléklet melléklete 5. Konszolidációs szabályzat 2013/1 melléklet melléklete

6.3. Egyenlegegyeztetô megbeszélés Amennyiben a negyedéves, illetve éves egyenlegegyeztetés során olyan eltérés merül fel, amelynek esetében az érintett felek nem tudnak megállapodni a helyes összegrôl, illetve amelynek indoklása az MVER rendszerben nem megfelelô, egyenlegegyeztetô megbeszélést kell tartani. A megbeszélés egy olyan munkaértekezlet, melynek kizárólag akkor lesz vége, ha a fôkönyvek közötti ös-

Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

4. szám


371

1. számú melléklet

A MÁV VÁLLALATCSOPORT SZÁMVITELI POLITIKÁJA MINTASZABÁLYZAT

372


4. szám

2. számú melléklet

A MÁV VÁLLALATCSOPORT ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA MINTASZABÁLYZAT

4. szám


373

2013/1 melléklet melléklete

MÁV - CSOPORT

KIEGÉSZÍTÔ MELLÉKLET

MINTA

374


4. szám

I. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK I.1. A vállalkozás bemutatása • A Társaság alapítása, rövid bemutatása • A Társaság képviseletére jogosult személy • A könyvvezetésért és a beszámoló-készítésért felelôs személy adatai • Az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) neve és lakóhelye • A Társaság könyvvizsgálója • A Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelezô voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díj bemutatása, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve. • A Társaság cégneve • A Társaság idegen nyelvû elnevezései • A Társaság rövidített cégneve • A Társaság rövidített cégneve idegen nyelven • A Társaság székhelye • A Társaság internetes honlapja • A Társaság alapítója • A Társaság tulajdonosa(i) • A társaságot az összevont (konszolidált) beszámolójába bevonó társaság neve • A Társaság alaptôkéje • A Társaság o Cégjegyzék száma o Adószáma o Statisztikai számjele • A Társaság fôtevékenysége I.2. A Társaság által alkalmazott Számviteli Politika I.3. A Számviteli Politika tárgyévi módosítása I.4. A társaság által alkalmazott értékelési eljárások I.5. A társaság tevékenységét érintô fôbb változások a tárgyévben

4. szám


375

II. SPECIFIKUS KIEGÉSZÍTÉSEK II.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések II.1.1. Befektetett eszközök II.1.1.1. Immateriális javak állományváltozása

adatok E/M Ft-ban Alapításátszervezés aktivált értéke

MEGNEVEZÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

Vagyoni értékű jogok

Immateriá- ImmateriáSzellemi Üzleti vagy lis javakra lis javak értékheadott termékek cégérték lyesbítése előlegek

Bruttó érték nyitó állománya Beszerzés-felújítás (aktiválás) Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba vitt Értékesítés Selejtezés, részselejt Hiány Megsemmisülés Átsorolás (megbontás, összevezetés) Bruttó érték záró állománya Értékcsökkenés nyitó állománya Tárgyévi tervszerinti leírás Előző évi tervszerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba vitt Értékesítés Selejtezés Hiány Megsemmisülés Átsorolás (megbontás, összevezetés) Értékcsökkenés záró állománya Nyitó állomány nettó értéke Záró állomány nettó értéke

1. Táblázat: Immateriális javak állományának tárgyévi változásai

Összesen

376


4. szám

II.1.1.2. Tárgyi eszközök állományváltozása adatok E/M Ft-ban MEGNEVEZÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Egyéb Ingatlanok Műszaki Tárgyi Beruházá- Beruházáés a eszközök berendezé- berendezé- Tenyészálsokra adott sok, sek, kapcsolódó sek, gépek, értékhelatok felújítások előlegek vagyoni lyesbítése járművek felszerelé-

Bruttó érték nyitó állománya Tárgyévi beszerzés (beruházás, felújítás) Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés, részselejt Hiány Megsemmisülés Aktiválás tárgyévi beszerzésből Aktiválás előző évi beszerzésből Átsorolás Bruttó érték záró állománya Értékcsökkenés nyitó állománya Tárgyévi tervszerinti leírás Előző évi tervszerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés Hiány Megsemmisülés Átsorolás Értékcsökkenés záró állománya

2. Táblázat: Tárgyi eszközök állományának tárgyévi változásai

Összesen

4. szám


377

II.1.1.3. Kincstári, illetve önkormányzati tulajdonban lévô, de a társaság mérlegében kimutatott eszközök adatok E/M Ft-ban Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

MEGNEVEZÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Műszaki Egyéb berendezéBeruházá-sok, sek, felszereléberendezé-sek, felújítások gépek, járművek sek, járművek

Összesen

Bruttó érték nyitó állománya Tárgyévi beszerzés (beruházás, felújítás) Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés, részselejt Hiány Megsemmisülés Aktiválás tárgyévi beszerzésből Aktiválás előző évi beszerzésből Átsorolás Bruttó érték záró állománya Értékcsökkenés nyitó állománya Tárgyévi tervszerinti leírás Előző évi tervszerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés Hiány Megsemmisülés Átsorolás Értékcsökkenés záró állománya

3. Táblázat: Kincstári, illetve önkormányzati tulajdonban lévô eszközök II.1.1.4. Beruházások alakulása

adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Folyamatban lévő beruházás Előző év

Tárgyév

Nyitó Tárgyévi ráfordítás Aktiválás Terven felüli écs. Egyéb növekedés Egyéb csökkenés Záró

4. Táblázat: Beruházások alakulása

378


4. szám

II.1.1.5. A tárgyévi értékcsökkenés elszámolásának hatása adatok E/M Ft-ban Értékcsökkenés Bruttó érték

Megnevezés

Terv szerinti

Földterület Ingatlanok (földterület nélk.) Gépek, berendezések Egyéb gépek, berendezések Beruházások Tárgyi eszközök összesen: Immateriális javak Mindösszesen:

Terven felüli

SZT. szerint összesen

TA. szerinti

X

X

X

X

5. Táblázat: Immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenése II.1.1.6. Térítés nélküli átadás-átvétel adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Átadás Átvétel Eredményhatás

Immateriális javak Tárgyi eszközök Beuházások Összesen:

6. Táblázat: Térítés nélküli eszközátadás II.1.1.7. A Társaság befektetéseinek bemutatása adatok E/M Ft-ban A befektetések könyv szerinti értékének Megnevezés

Nyitó értéke

Növekedése

Csökkenése

Záró értéke

Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat Konszolidációban társultként kezelt leányvállalat Társult vállalkozások Egyéb vállalkozások Összesen:

7. Táblázat: A Társaság befektetéseinek könyvszerinti értéke kategóriánként

4. szám


379

II.1.1.8. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének bemutatása adatok E/M Ft-ban Értékvesztés Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi Nyitó értéke Záró értéke növekedése csökkenése visszaírása

Megnevezés Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Összesen:

8. Táblázat: A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése II.1.1.9.A hátrasorolt eszközök értékének jogcím szerinti bemutatása II.1.2. Forgóeszközök II.1.2.1. A készletek bemutatása adatok E/M Ft-ban Készlet

Anyagok

Befejezetlen termelés és félkésztermékek

Növendék-, hízó- és egyéb állatok

Késztermékek

Nyitó készlet bruttó értéke Vásárlás Térítés nélküli átvétel Apport Átsorolás Készletre vétel Többlet Egyéb növekedés Felhasználás (elszámolás költségként) Átsorolás Értékesítés Térítés nélküli átadás Apportba adás Selejtezés Hiány Egyéb csökkenés Záró készlet bruttó értéke Nyitó értékvesztés Tárgyévi értékvesztés Készletcsökkenés miatti kivezetés Értékvesztés visszaírás Záró értékvesztés Nyitó nettó érték Záró nettó érték

9. Táblázat: Készletek bemutatása

Áruk

Készletekre adott előlegek

380


4. szám

II.1.2.2. Követelések bemutatása II.2.2.21. Követelések és kötelezettségek mérlegsorok közötti átrendezése II.1.2.2.2. Követelések és értékvesztésük bemutatása adatok E/M Ft-ban Követelések bruttó értéke

Megnevezés

Nem lejárt

1-90 nap

91-180 nap

181365 nap

365 napon túl

Követelések értékvesztése

Összesen

ÉrtékTárgyévi Nyitó veszértékérték tés kivevesztés zetés

Leértékelt Értékkövete- vesz-tés lésre visszabefolyt írás összeg

Záró érték

Követelés könyv szerinti értéke

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ebből: konszolidációba teljeskörűen bevont anya- és leányvállalat konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat társult vállalkozás Egyéb követelések Követelések összesen:

10. Táblázat: Követelések és értékvesztésük bemutatása II.1.2.2.3. Devizás követelések bemutatása devizanemenkénti bontásban Devizanemenkénti bontás

Követelés összege devizában

Árfolyam (Devizanem/HUF)

Követelés összege E/M Ft-ban

Év végén elszámolt árfolyamkülönbözet (előjelhelyesen)

EUR USD CHF SKK Egyéb Összesen

11. Táblázat: Devizás követelések bemutatása Az értékpapírok értékvesztésének bemutatása adatok E/M Ft-ban Értékvesztés Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi Nyitó értéke Záró értéke növekedése csökkenése visszaírása

Megnevezés Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Összesen:

12. Táblázat: Az értékpapírok értékvesztése

4. szám


381

II.1.2.3. Az értékpapírok értékvesztésének bemutatása adatok E/M Ft-ban Értékvesztés Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi Nyitó értéke Záró értéke növekedése csökkenése visszaírása

Megnevezés Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Összesen:

13. Táblázat: Az értékpapírok értékvesztése II.1.2.4. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Anyavállalat

Konszolidációba Konszolidációba teljeskörűen equity módszerrel bevont bevont leányvállalat leányvállalat

Társult vállalkozás

Összesen

Immateriális javakra adott előlegek Beruházásokra adott előlegek Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Készletekre adott előlegek Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Összesen:

14. Táblázat: Követelések kapcsolt vállalkozással szemben II.1.3. Aktív idôbeli elhatárolások adatok E/M Ft-ban Megnevezezés Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Bevételek aktív időbeli elhatárolása összesen: Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása összesen: Halasztott ráfordítások

Halasztott ráfordítások összesen: Összesen:

15. Táblázat: Aktív idôbeli elhatárolások alakulása

Előző év

Tárgyév

382


4. szám

II.1.4. Saját tôke II.1.4.1. A saját tôke mérlegadatainak alakulása adatok E/M Ft-ban Jegyzett tőke

Megnevezés

Tőke tartalék

Eredmény tartalék

Lekötött tartalék

Mérleg szerinti eredmény

Értékelési tartalék

Saját tőke

Tárgyévi nyitó egyenleg Jegyzett tőke csökkentése Jegyzett tőke emelése Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó lekötött tartalék képzése Nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó lekötött tartalék feloldása Lekötött tartalék feloldása a kísérleti fejlesztés tárgyévi értékcsökkenésével megegyező összegben Pótbefizetés Előző évek eredménye, középső oszlop Tárgyévi mérlegszerinti eredmény

Tárgyévi záró egyenleg

16. Táblázat: A saját tôke mérlegadatainak alakulása II.1.4.2. A saját tôke változás jogcím szerinti bemutatása II.1.4.3. A lekötött tartalék jogcím szerinti bemutatása

Lekötött tartalék jogcíme

Nyitó állomány

Tárgyévi feloldás

Tárgyévi képzés

Összesen: 17. Táblázat: A lekötött tartalék jogcím szerinti bemutatása

Záró állomány

4. szám


383

II.1.5. Céltartalékok • A céltartalék képzés elvei II.1.5.1. Céltartalék a várható kötelezettségekre adatok E/M Ft-ban

Kötelezettségekre képzett céltartalék

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen: ebből kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett (jogcím szerint bemutatva): 18. Táblázat: Várható kötelezettségre képzett céltartalék II.1.5.2. Céltartalék a jövôbeni költségekre adatok E/M Ft-ban Jövőbeni költségre képzett céltartalék

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

19. Táblázat: Jövôbeni költségekre képzett céltartalék II.1.5.3. Egyéb céltartalék II.1.5.3.1. Árfolyamveszteségre képzett céltartalék adatok E/M Ft-ban Hitel Megnevezése

Nyitó állomány


Összesen:

20. Táblázat: Árfolyamveszteségre képzett céltartalék

Tárgyévi képzés

Záró állomány

384


4. szám

II.1.5.3.2. Egyéb címen képzett céltartalék adatok E/M Ft-ban Nyitó állomány

Egyéb címen képzett céltartalék


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

21. Táblázat: Egyéb címen képzett céltartalék II.1.5.4. A tárgyévi évi mérleg szerinti céltartalék alakulása adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Céltartalék a várható kötelezettségekre

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Egyéb céltartalék

Összesen

Céltartalékok nyitó állománya Tárgyévi feloldás Tárgyévi képzés Céltartalékok záró állománya

22. Táblázat: Céltartalék állományának alakulása II.1.6. Kötelezettségek II.1.6.1. Hátrasorolt kötelezettségek bemutatása II.1.6.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatása II.1.6.2.1. Hosszú lejáratú hitelek

A hitel megnevezése

Hitelszerződés kelte

Hitelszerződés lejárata

Állami Hitelszerződés kezességDevizaösszege vállalás nem (E/M eredeti (korm. hat. devizanemben) sz.)

Fennálló hitelállomány ("fordulónapi dátum") Dev.

E/M Ft

Beruházási hitelek

Beruházási hitelek összesen: Működési hitelek

Működési hitelek összesen: Mindösszesen:

A hitelek táblázatban szereplô összegébôl E/M Ft-ot a rövid lejáratú hitelek között mutattunk be a mérlegben. 23. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú hitelállománya

4. szám


385

adatok E/M Ft-ban A hitel megnevezése

T év

T+1 év

T+2 év

T+3 év

T+4 év

T+5 év és utána

Összesen

Beruházási hitelek

Működési hitelek

Összesen

24. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú hiteleinek törlesztési üteme II.1.6.2.2. Pénzügyi lízing kötelezettség

Pénznem M EUR Lízing kötelezettség M Ft

T év

T+1 év

T+2 év

Összesen

25. Táblázat: Lízing kötelezettség (kamat nélkül) II.1.6.2.3. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek • Tulajdonosi kölcsön • Befizetett, de be nem jegyzett tôke • Kincstári, illetve önkormányzati tulajdonban lévô eszközök forrása • Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása

Devizanemenkénti bontás

Ebből éven Ebből éven Kötelezettség Árfolyam Kötelezettség belül esedékes belül esedékes összege (Devizanem/ összege E/M Ftösszeg összeg E/M Ftdevizában HUF) ban devizában ban

EUR USD CHF SKK Egyéb Összesen:

26. Táblázat: Hosszú lejáratú devizás kötelezettségek bemutatása

Év végén elszámot árfolyamkülönbözet (előjelhelyesen)

386


4. szám

II.1.6.3. Rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása II.1.6.3.1.Rövid lejáratú hitelek II.1.6.3.2. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összesen

27. Táblázat: Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összetétele II.1.6.3.3.3 Rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása Devizanemenkénti bontás

Kötelezettség összege devizában

Kötelezettség Árfolyam (Devizanem/H összege E/M Ftban UF)

Év végén elszámot árfolyamkülönbözet (előjelhelyesen)

EUR USD CHF SKK Egyéb Összesen:

28. Táblázat: Rövid lejáratú devizás kötelezettségek bemutatása II.1.6.4. Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Anyavállalat

Konszolidációba Konszolidációba teljeskörűen equity módszerrel bevont bevont leányvállalat leányvállalat

Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Összesen:

29. Táblázat: Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben


Összesen

4. szám


387

II.1.6.5. Hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme adatok E/M Ft-ban

Hitel

T év

T+1 év

T+2 év

T+4 év és Összesen utána

T+3 év

Összesen

30. Táblázat: Tárgyév végéig megkötött hitelszerzôdések alapján a hosszú lejáratú hitelek felvételi üteme (tárgyév végéig nem folyósított hitelek) adatok E/M Ft-ban

Hitel

T év

T+1 év

T+2 év

T+3 év

T+4 év és utána

Összesen

Összesen:

31. Táblázat: Tárgyév végéig megkötött hitelszerzôdések alapján a hosszú lejáratú hitelek törlesztési üteme (tárgyév végéig nem folyósított hitelek) II.1.6.6. Fedezeti ügyletek II.1.6.7. Készfizetô kezesség- és garanciavállalási szerzôdések adatok E/M Ft-ban

Kedvezményezett társaság Hitelező neve, szerződés száma neve

Kezesség kezdete

Kezesség lejárata

Szerződés értéke

Fennálló kezesség összesen::

32. Táblázat: A fordulónapon fennálló készfizetô kezességvállalási szerzôdések

Fordulónapo n fennálló kezességvállalás értéke

388


4. szám adatok E/M Ft-ban

Kedvezményezett társaság neve

Garancia típusa

Szerződő

Garancia kezdete

Garancia vége

Garancia összege

Bankgarancia vállalások

Vállalt bankgaranciák összesen: Jóteljesítési garanciák

Jóteljesítési garanciák összesen: Garanciavállalások mindösszesen:

33. Táblázat: A fordulónapon fennálló garanciavállalási szerzôdések II.1.6.8. Zálogjog kötelezettségek bemutatása II.1.6.9. Mérlegen kívüli kötelezettségek II.1.6.10. Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme adatok EM Ft-ban A hitel megnevezése

T év

T+1 év

T+2 év

T+3 év

T+4 év

T+5 év és Összesen utána

Mindösszesen:

34. Táblázat: Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségekfizetési üteme II.1.6.11. A társaság, mint bérbevevô, által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerzôdések bemutatása adatok E/M Ft-ban

Szerződő partner (bérbeadó)

Szerződés tárgya

Szerződés kelte

Szerződés lejárata

Szerződés összge

Összesen:

35. Táblázat: A fordulónapon fennálló operatív lízingszerzôdések

A fordulónapig el nem számolt összeg

4. szám


389

II.1.7. Passzív idôbeli elhatárolások adatok E/M Ft-ban Megnevezezés

Előző év

Tárgyév

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

Bevételek passzív időbeli elhatárolása összesen: Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása összesen: Halasztott bevételek

Halasztott bevételek összesen: Összesen:

36. Táblázat: Passzív idôbeli elhatárolások alakulása II.2. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

II.2.1. Értékesítés nettó árbevétele II.2.1.1. Az értékesítés nettó árbevétele fôbb tevékenységenkénti megbontásban adatok E/M Ft-ban Értékesítés nettó árbevétele Tevékenység megnevezése

Előző év

Tárgyév

Összesen:

37. Táblázat: Az értékesítés nettó árbevétele fôbb tevékenységenként

390


4. szám

II.2.1.2. Az exportárbevétel és az import alakulása adatok E/M Ft-ban Előző év Szolgáltatás export

Ország

Export Összesen

Termék import

Tárgyév SzolgálSzolgálImport tatás tatás Összesen import export EU tagországok

Export Összesen

Termék import

Szolgáltatás import

Import Összesen

EU tagorsz. össz.: Nem EU tagországok

NEM EU tagországok össz.: Mindösszesen:

38. Táblázat: Az export és import alakulása II.2.2. Költségek költségnemenkénti részletezése adatok M Ft-ban Előző év Megnevezés

Összeg

Megoszlás (%)

Anyagjellegű ráfordítások összesen: Személyi jellegű ráfordítások összesen: Értékcsökkenési leírás összesen: Összesen:

39. Táblázat: Ráfordítások alakulása

Tárgyév Összeg

Megoszlás (%)

4. szám


391

II.2.2.1. Anyagjellegû ráfordítások adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Előző év

Megoszlás az előző évi összes ktg. (%)-ában

Tárgyév

Megoszlás a tárgyévi összes ktg. (%)-ában

Anyagköltség

Anyagköltség összesen: Igénybe vett szolgáltatások értéke

Igénybe vett szolgáltatások értéke összesen: Egyéb szolgáltatások értéke

Egyéb szolgáltatások értéke összesen: Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások összesen:

40. Táblázat: Anyagjellegû ráfordítások

II.2.2.2. SZEMÉLYI JELLEGÛ RÁFORDÍTÁSOK adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Előző év


Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások összesen:

41. Táblázat: Személyi jellegû ráfordítások

Tárgyév


392


4. szám

II.2.2.3. Értékcsökkenési leírás adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Előző év


Tárgyév


Immateriális javak értékcsökkenési leírása Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása Értékcsökkenési leírás összesen:

42. Táblázat: Értékcsökkenési leírás II.2.2.4. Egyéb bevételek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele Tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének visszaírása Készletek, követelések értékvesztésének visszaírása Káreseményekkel kapcsolatos bevételek Kapott késedelmi kamat Kapott kötbér Képzett céltartalék feloldása Ebből: Várható kötelezettségekre képzett céltartalék feloldása Jövőbeni költségekre képzett céltartalék feloldása Nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék feloldása Egyéb céltartalék feloldása Értékesített vevőkövetelések bevétele Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások, juttatások

Összesen:

43. Táblázat: Egyéb bevételek

Megoszlás (%)

Tárgyév

Megoszlás (%)

4. szám


393

II.2.2.5. Egyéb ráfordítások adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (%)

Megoszlás (%)

Tárgyév

Értékesített tárgyi eszközök , beruházások, immateriális javak ráfordításai Selejtezett tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak ráfordításai Hiányzó tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak terven felüli értékcsökkenése Készletek, követelések értékvesztése Készletek hiánya, selejtezése Behajthatatlan követelések leírt összege Káreseményekkel kapcsolatos veszteségek Fizetett késedelmi kamat Kártérítések Önellenörzési pótlék Adók és adójellegű tételek Bírság, kötbér Céltartalék képzés Ebből: Céltartalék képzés a várható kötelezettségekre Céltartalék képzés a jövőbeni költségekre Céltartalék képzés a nem realizált árfolyamveszteségre Egyéb céltartalék képzés

Összesen:

44. Táblázat: Egyéb ráfordítások II.2.3. Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása II.2.3.1. Pénzügyi mûveletek bevételei adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (%)

Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: Cash-pool számla kapott kamata Egyéb hitelintézettől kapott kamat Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos realizált árfolyamnyereség Határidős ügyeletek árfolyamnyeresége Követelések, kötelezettségek év végi átértékelése miatti árfolyamnyereség Összesen:

45. Táblázat: Pénzügyi mûveletek bevételei

Tárgyév

Megoszlás (%)

394


4. szám

II.2.3.2. Pénzügyi mûveletek ráfordításai adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Megoszlás (%)

Előző év

Tárgyév

Megoszlás (%)

Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: Hitelintézetnek fizetett kamat Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos realizált árfolyamveszteség Határidős ügyeletek árfolyamvesztesége Követelések, kötelezettségek év végi átértékelése miatti árfolyamveszteség Összesen:

46. Táblázat: Pénzügyi mûveletek ráfordításai II.2.3.3. Rendkívüli bevételek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (%)

Tárgyév

Megoszlás (%)

Társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződés szerinti érétke Térítés nélkül átvett, többletként fellelt eszközök miatt elszámolt bevétel Egyéb rendkívüli bevételek Ebből: Költségvetési juttatás igénybevétele PHARE segély igénybevétele Véglegesen kapott pénzeszköz Elengedett tartozások

Összesen:

47. Táblázat: Rendkívüli bevételek II.2.3.4. Rendkívüli ráfordítások adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (%)

Társaságba bevitt vagyontárgyak könyv szerinti értke Térítés nélkül átadott vagyontárgyakkal kapcsolatban elszámolt ráfordítások Egyéb rendkívüli ráfordítások Ebből: Dolgozók lakás vásárlásához véglegesen adott támogatás Követelések elengedése Véglegesen átadott pénzeszközök

Összesen:

48. Táblázat: Rendkívüli ráfordítások

Tárgyév

Megoszlás (%)

4. szám


395

II.2.4. Bevételek és ráfordítások kapcsolt vállalkozással szemben adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Anyavállalat

Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat

Konszolidációba equity módszerrel bevont leányvállalat


Bevételek Értékesítés nettó árbervétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Bevételek összesen: Ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Ebből: Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Ráfordítások összesen:

49. Táblázat: Bevételek és ráfordítások a kapcsolt vállalkozásokkal szemben II.3. Valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet bemutatása II.3.1. Az eszközök értékének és összetételének alakulása II.3.1.1. Befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök =

=

%

(bázis

%)

Összes eszköz II.3.1.2. Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tôke =

=%(bázis

%)

Saját tárgyi eszközök II.3.1.3. Befektetett eszközök fedezettsége Saját tôke =

=

%

(bázis

Saját befektetett eszközök II.3.1.4. A forgóeszközök befektetett eszközökhöz viszonyított aránya Forgóeszközök = Befektetett eszközök

=

%

(bázis

%)

%)

Összesen

396


4. szám

II.3.2. A források értékének és összetételének alakulása . II.3.2.1. Tôkeerôsség mutató Saját tôke =

=

%

(bázis

%)

Összes forrás II.3. Tôkefeszültség mutató Idegen tôke =

=

%

(bázis

%)

=

%

(bázis

%)

=

%

(bázis

Saját tôke II.3.2.3. Eladósodottság foka Idegen tôke = Összes eszköz II.3.2.4. Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya Hosszú lej. köt. =

%)

Hosszú lej. köt + Saját tôke II.3.2.5. Saját tôke növekedésének aránya Saját tôke =

=

%

(bázis

%)

Jegyzett tôke II.3.2.6. Befektetett eszközök fedezete Saját tôke =

=

%

(bázis

%)

Befektetett eszközök II.3.2.7. Jövedelmezôségi mutatók EBITDA = Üzleti eredmény + értékcsökkenés =

+

=

E/M Ft

(bázis

E/M Ft )

EBITDA EBITDA ráta =

=

=

% (bázis

%)

Értékesítés nettó árbevétele Üzleti eredmény Mûködési ráta =

=

=

Értékesítés nettó árbevétele II.3.3. Pénzügyi helyzet vizsgálata II.3.3.31. Forgótôke és likviditás Nettó forgótôke Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek = =

E/M Ft

(bázis

— E/M Ft)

=

% (bázis

%)

4. szám


397

Likviditási ráta Forgóeszközök = Rövid lejáratú kötelezettségek

=

%

(bázis

%)

Likviditási gyorsráta Forgóeszközök - Készletek = Rövid lejáratú kötelezettségek

=

%

(bázis

%)

Készpénz likviditási ráta Pénzeszközök =

=

%

(bázis

%)

Rövid lejáratú kötelezettségek II.3.3.2. Cash-Flow kimutatás adatok E/M Ft-ban sorsz. I. 1.

1/a 2. 3. 3/a. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. II. 14. 15. 15/b. 15/c. 16. III. 17. 18. 19.

20. 21. 22. 23. 24. 25.

26. 27. IV.

Megnevezés Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash-flow, 1-14. sorok) Adózás előtti eredmény ± ebből: bevételként elszámolt véglegesen kapott pénzeszköz ráfordításként elszámolt végleges pénzeszköz átadás kapott osztalék Előző évek eredménye Elszámolt terv szerinti amortizáció + Elszámolt értékvesztés + Elszámolt értékvesztés visszaírása Céltartalék állomány változása ± Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± Szállítói kötelezettség változása ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± Passzív időbeli elhatárolások változása ± Vevőkövetelés változása ± Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± Aktív időbeli elhatárolások változása ± Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetendő osztalék, részesedésBefektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (15-18. sorok) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása + Befektetett pénzügyi eszközök állományváltozása Beruházásra adott előlegek változása ± Kapott osztalék + Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash-flow, 19-28. sorok) Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) + Kötvénykibocsátás bevétele + Hitel és kölcsön felvétele + ebből: rövid lejáratú hitel és kölcsön forduló napi átértékelés vesztesége Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök változása Véglegesen kapott pénzeszköz + Tőkeváltozás ebből: előző évek eredménye Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetés Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése ebből: rövid lejáratú hitel és kölcsön forduló napi átértékelés nyeresége Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, ill. egyéb hosszú lejáratú kötelezettség változása Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

50. Táblázat: Cash-flow kimutatás

Előző év

Tárgyév

398


4. szám

II.3.4. Az elôzô éveket érintô tételek mérlege és eredménykimutatása adatok E Ft-ban Sor

A tétel megnevezése

.01.

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

.02.

I. IMMATERIÁLIS JAVAK

.03

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

.05

Vagyoni értékű jogok

.06

Szellemi termékek

.07

Üzleti vagy cégérték

.08

Immateriális javakra adott előlegek

.09

Immateriális javak értékhelyesbítése Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

.12

Műszaki berendezések, gépek, járművek

.13

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

.14

Tenyészállatok

.15

Beruházások

.16

Beruházásokra adott előlegek

.17

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

.18

III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZK.

.19

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

.20

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

.21

Egyéb tartós részesedés

.22

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

.23

Egyéb tartósan adott kölcsön

.24

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok B. Forgóeszközök

.27

I. KÉSZLETEK

.28

Anyagok

.29

Befejezetlen termelés és félkész termékek

.30

Növendék-, hízó és egyéb állatok

.31

Késztermékek

.32

Áruk

.34

Készletekre adott előlegek

.35

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

.37

Követelések egyéb réstesedési viszonyban lévő v.

.38

Váltókövetelések

.39

Egyéb követelések

.40

III. ÉRTÉKPAPÍROK

.41

Részesedés kapcsolt vállalkozásban

.42

Egyéb részesedés

.43

Saját részvények, saját üzletrészek

.44

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

.45

IV. PÉNZESZKÖZÖK

.46

Pénztár, csekkek

.48

Bankbetétek C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

.49

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

.50

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

.51 .52

T-1 év

II. KÖVETELÉSEK

.36

.47

T-2 év

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

.26

.33

T-3 év

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

.11

.25

T-4 év

Alapítás-átszervezés aktívált értéke

.04

.10

T-5 év

Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZ.

51. Táblázat: Az elôzô éveket érintô tételek mérlegének eszköz oldala

Összesen

4. szám


399 adatok E Ft-ban

Sor

A tétel megnevezése

.53

D. Saját tőke (54.+…61.)

.54

I. JEGYZETT TŐKE

.55

ebből: visszavásárolt tul. részesedés névértéken

.56

II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETT TŐKE (-)

.57

III. TŐKETARTALÉK

.58

IV. EREDMÉNYTARTALÉK

.59

V. LEKÖTÖTT TARTALÉK

.60

VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

.61

VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

.62

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre

.64

2. Céltartalék a jövöbeni költségekre F. KÖTELEZETTSÉGEK (67.+71.+80. sor)

.67

I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

.68

Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll. szemben

.69

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb r. váll. szemben

.71

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények

.74

Tartozások kötvény kibocsátásból

.75

Beruházási és fejlesztési hitelek

.76

Egyéb hosszúlejáratú hitelek

.77

Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással sz.

.78

Tartós kötelezettségek egyéb vállalkozással sz.

.81

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök

.82

ebből: átváltoztatható kötvények

.83

Rövid lejáratú hitelek

.84

Vevőtől kapott előlegek

.85

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

.86

Váltótartozások

.87

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll.szemb.

.88

Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb rész. váll.szemb.

.89

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

.90

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

.91

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

.92

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhat.

.93

Halasztott bevételek

.94

T-1 év

Hátrasorolt kötelezettségek egyé gazd. szemben

.73

.80

T-2 év

II. HOSSZÚLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

.72

.79

T-3 év

3. Egyéb céltartalék

.66

.70

T-4 év

E. Céltartalékok (63.+…65.)

.63 .65

T-5 év

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZ.

52. Táblázat: Az elôzô éveket érintô tételek mérlegének forrás oldala

Összesen

400


4. szám adatok E Ft-ban

Sor .01. .02. I. .03. .04. II III.

A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele

T-5 év

T-4 év

T-3 év

T-2 év

T-1 év

Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktívált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (-+03.+04.) Egyéb bevételek ebből visszaírt értékvesztés (962)

.05.

Anyagköltség

.06.

Igénybe vett szolgáltatások értéke

.07.

Egyéb szolgáltatások értéke

.08.

Eladott áruk beszerzési értéke

.09. IV.

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.)

.10.

Bérköltség

.11.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

.12. V. VI. VII.

Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.) Értékcsökkenés Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés (862)

A. .13.

ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+-II+III-IV-V-VI-VII) Kapott osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

.14.

Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

.15.

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

.16.

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellgű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

.17. VIII. .18.

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

.19.

Fiztendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

.20..

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

.21.

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai (18.+19.+-20.+21.)

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)

C.

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÓI EREDMÉNY (+-A+-B)

X. XI.

Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások

D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)

E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+-C+-D)

XII. F.

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY (+-E-XIII)

.22.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

.23.

Jóváhagyott osztalék és részesedés

G.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+-F+22.-23.)

53. Táblázat: Az elôzô éveket érintô tételek eredménykimutatása

Összesen

4. szám


401

III. Tájékoztató kiegészítések III.1. Környezetvédelem

III.1.1. Környezetvédelmi kötelezettségek adatok E/M Ft-ban Nyitó állomány

Megnevezés

Növekedés

Csökkenés

Záró állomány

Lekötött tartalék Céltartalék

54. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos lekötött tartalék és céltartalék alakulása adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Környezetvédelmi költségek

55. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos költésgek III.1.2. A környezetvédelmet szolgáló tárgyi eszközök adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Nyitó állomány

Tárgyévi növekedés

Tárgyévi csökkenés

Záró állomány

Tárgyi eszközök bruttó értéke Tárgyi eszközök értékcsökkenése Tárgyi eszközök nettó értéke Befejezetlen beruházások Összesen:

56. Táblázat: A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök állományának alakulása III.1.3. A hulladékok értékének és mennyiségének alakulása • A veszélyes és környezetre káros hulladékok értékének alakulása adatok E/M Ft-ban EWC kód

Megnevezés

Nyitó érték



Összesen

57. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok értékének alakulása

Záró érték

402


4. szám

• A veszélyes és környezetre káros hulladékok mennyiségének alakulása adatok kg-ban EWC kód

Megnevezés

Nyitó mennyiség



Záró érték mennyiség

Összesen

58. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok mennyiségének alakulása III.2. Kutatás, kísérleti fejlesztés adatok E/M Ft-ban Megnevezés K+F tevékenység költsége Ebből: Saját részre végzett aktiválandó K+F Saját részre végzett, tárgyévi költségként elszámolt K+F Más vállalkozó részére végzett K+F Műszaki fejlesztés egyéb közvetett költségei Ebből: Műszaki fejlesztés szervezési, szerkesztési és vizsgálati díj Műszaki információ, műszaki propaganda, termelés-szervezés Tipizálás, szabványosítás, ipari formatervezés Műszaki fejlesztést szolgáló pályázat Aktiválásra nem kerülő, ill. nem hasznosított találmány Aktiválásra nem kerülő, ill. hasznosított újítás Aktiválásra nem kerülő, ill. hasznosított egyéb szellemi alkotás

Előző év

Tárgyév

Összesen:

59. Táblázat: K+F költségek alakulása adatok E/M Ft-ban Megnevezés Bruttó érték Értékcsökkenési leírás Nettó érték Befejezetlen K+F Összesen:

Nyitó

Növekedés

60. Táblázat: K+F tevékenység aktivált értéke

Csökkenés

Záró

4. szám


403

III.3. Kapott támogatások adatok E/M Ft-ban Megnevezés Fogyasztói árkiegészítés Jövedéki adó visszatérítés Beruházási támogatás Termelési támogatás (közszolgáltatás költségtérítése) Személyszállítási bevételkiesést pótló támogatás (BEB) Rendkívüli károk (árvíz, belvíz) NFI támogatás nyelvi képzésre Munkaügyi központokból kapott támogatás Létszámcsökkentésre kapott támogatás Egyéb támogatás Összesen:

Előző év

Tárgyév

61. Táblázat: Tárgyévben elszámolt támogatások adatok E/M Ft-ban Személyszállítási árkiegészítés kedvezmény fajtánként 50%-os 67,5%-os 90%-os Tanulók kedvezménye 70 (65) éven felüliek kedvezménye Összesen:

Előző év

Tárgyév

62. Táblázat: Fogyasztói árkiegészítés felhasználása III.4. A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma, bérköltsége, személyi jellegû kifizetése Előző év Megnevezés

Átlagos statisztikai létszám

Megoszlás (%)

Tárgyév Átlagos statisztikai létszám

Megoszlás (%)

Fizikaiak Szellemiek Állományon kívüliek Összesen:

63. Táblázat: A társaság által foglalkoztatottak létszáma adatok E/M Ft-ban Előző év Megnevezés Bérköltség


Bérjárulékok

Tárgyév

Összesen

Megoszlás Bérköltség (%)


Fizikaiak Szellemiek Állományon kívüliek Összesen:

64. Táblázat: Személyi jellegû ráfordítások alakulása

Bérjárulékok

Összesen

Megoszlás (%)

404


4. szám

III.5. A vezetô tisztségviselôkkel és a felügyelô bizottság tagjaival kapcsolatos kiegészítések III.5.1. A vezetô tisztségviselôk és a felügyelô bizottság tagjainak tárgyévi járandósága

adatok E Ft-ban Megnevezés Vezető tisztségviselők Felügyelő Bizottság Összesen:

Előző év

Tárgyév

65. Táblázat: Tárgyévi járandóságok III.5.2. A vezetô tisztségviselôknek és a felügyelô bizottság tagjainak folyósított elôlegek, kölcsönök, illetve a nevükben vállalt garanciák bemutatása


Előző év

Tárgyév

66. Táblázat: Folyósított elôlegek, kölcsönök •Kamat és egyéb lényeges feltételek bemutatása (Számviteli törvény 89§(4)-e szerint) III.5.3. A társaság korábbi tisztségviselôivel és felügyelô bizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség bemutatása


Előző év

Tárgyév

67. Táblázat: Nyugdíjfizetési kötelezettség

4. szám


405

III.6. A Társaság befektetéseinek bemutatása adatok Ft-ban

adatok Ft ban Társ asági kód

Tulajdoni Alapítás/meg hányad Ir.szám szerzés ideje (% )

Név

Székhely

Cím

T év 12.31-i Jegyzett tőke

T év 12.31-i Tartalékok

T év 12.31-i Mérleg T év 12.31-i Saját T év 01.01-i szerinti eredmény tőke Nyilvántartott tőke

T év 01.01-i Halmozott értékvesztés

T év 01.01-i Nyilvántartott érték


Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat összesen: Konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat

Konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat összesen: Társult vállalkozások

Társult vállalkozások összesen: Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások összesen Összesen:

68. Táblázat: A társaság részesedéseinek bemutatása és nyitó állománya adatok Ft-ban Társ asági kód

Név

Törzstőke emelés, tőkejuttatás

Alapítás

Vásárlás Tőkeleszállítás

Értékesítés

Felszámolás miatti kivezetés

Apportálás miatti kivezetés

T év végi árfolyamkül.

T év 12.31. Nyilvántartott tőke

Tárgyévi értékvesztés

Értékvesztés visszaírás


Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat összesen: Konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat

Konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat Társult vállalkozások

Társult vállalkozások összesen: Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások összesen Összesen:

69. Táblázat: A társaság részesedéseinek tárgyévi változásai

T év 12.31.Értékesítés Felszámolá i T év 12.31-i ,apportálás T évi s miatti Halmozott Nyilvántart miatti O sztalék kivezetés értékveszt ott érték kivezetés és

406


4. szám

III.7. A kapcsolt felekkel folytatott nem szokásos piaci körülmények között megvalósult, lényeges ügyletek bemutatása III:8. A társaság részvényeinek bemutatása III.9. A Társasági adó számításánál figyelembe vett adóalap módosító tételek adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Növelő tételek

Céltartalék miatti korrekció Értékcsökkenés miatti korrekció Kapott osztalék Adóhiány, bírság, büntetés Követelések értékvesztése / értékvesztés visszaírás Elengedett követelések Kapcsolt vállalkozások kamat különbözete Visszafizetési kötelezettség nélkül adott/kapott támogatás, juttatás végleges pénzeszköz átadás/átvétel, térítés nélküli eszköz átadás/átvétel Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított ráfordítás/bevétel Szakképző tanuló foglalkoztatása Szakképző tanuló továbbfoglalkoztatása ill. munkanélküli fogl. Kutatás-kísérleti fejlesztés Kapcsolt váll. között a piaci ártól eltérő ár alkalmazása Adomány

Összesen: 70. Táblázat: Társasági adóalap módosító tételek

Csökkentő tételek

Adóalap változás

4. szám


407

IV. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Táblázat: Immateriális javak állományának tárgyévi változásai ................................................................. 375 2. Táblázat: Tárgyi eszközök állományának tárgyévi változásai ...................................................................... 376 3. Táblázat: Kincstári, illetve önkormányzati tulajdonban lévô eszközök ....................................................... 377 4. Táblázat: Beruházások alakulása ................................................................................................................. 377 5. Táblázat: Immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenése ................................................. 378 6. Táblázat: Térítés nélküli eszközátadás .......................................................................................................... 378 7. Táblázat: A Társaság befektetéseinek könyvszerinti értéke kategóriánként ................................................ 378 8. Táblázat: A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése............................................................................... 379 9. Táblázat: Készletek bemutatása ..................................................................................................................... 379 10. Táblázat: Követelések és értékvesztésük bemutatása .................................................................................. 380 11. Táblázat: Devizás követelések bemutatása .................................................................................................. 380 12. Táblázat: Az értékpapírok értékvesztése ...................................................................................................... 380 13. Táblázat: Követelések kapcsolt vállalkozással szemben ............................................................................. 381 14. Táblázat: Aktív idôbeli elhatárolások alakulása ......................................................................................... 381 15. Táblázat: A saját tôke mérlegadatainak alakulása ..................................................................................... 381 16. Táblázat: A lekötött tartalék jogcím szerinti bemutatása ............................................................................ 382 17. Táblázat: Várható kötelezettségre képzett céltartalék ................................................................................. 382 18. Táblázat: Jövôbeni költségekre képzett céltartalék ..................................................................................... 383 19. Táblázat: Árfolyamveszteségre képzett céltartalék...................................................................................... 383 20. Táblázat: Egyéb címen képzett céltartalék .................................................................................................. 383 21. Táblázat: Céltartalék állományának alakulása .......................................................................................... 384 22. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú hitelállománya ................................................................................ 384 23. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú hiteleinek törlesztési üteme ............................................................ 384 25. Táblázat: Hosszú lejáratú devizás kötelezettségek bemutatása .................................................................. 385 26. Táblázat: Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összetétele ..................................................................... 385 27. Táblázat: Rövid lejáratú devizás kötelezettségek bemutatása .................................................................... 386 28. Táblázat: Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben ....................................................................... 386 29. Táblázat: Tárgyév végéig megkötött hitelszerzôdések alapján a hosszú lejáratú hitelek felvételi üteme (tárgy év végéig nem folyósított hitelek) ......................................................................................386 30. Táblázat: Tárgyév végéig megkötött hitelszerzôdések alapján a hosszú lejáratú hitelek törlesztési üteme (tárgyév végéig nem folyósított hitelek) ....................................................................................... 387 31. Táblázat: A fordulónapon fennálló készfizetô kezességvállalási szerzôdések............................................ 387 32. Táblázat: A fordulónapon fennálló garanciavállalási szerzôdések ............................................................ 387 33. Táblázat: Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme .................................................... 388 34. Táblázat: A fordulónapon fennálló operatív lízingszerzôdések .................................................................. 388 35. Táblázat: Passzív idôbeli elhatárolások alakulása ..................................................................................... 388 36. Táblázat: Az értékesítés nettó árbevétele fôbb tevékenységenként ............................................................. 389 38. Táblázat: Ráfordítások alakulása................................................................................................................ 390 39. Táblázat: Anyagjellegû ráfordítások ........................................................................................................... 390 40. Táblázat: Személyi jellegû ráfordítások ...................................................................................................... 391 41. Táblázat: Értékcsökkenési leírás ................................................................................................................. 391 42. Táblázat: Egyéb bevételek ............................................................................................................................ 392 43. Táblázat: Egyéb ráfordítások....................................................................................................................... 392 44. Táblázat: Pénzügyi mûveletek bevételei ...................................................................................................... 393 45. Táblázat: Pénzügyi mûveletek ráfordításai ................................................................................................. 393 46. Táblázat: Rendkívüli bevételek .................................................................................................................... 394 47. Táblázat: Rendkívüli ráfordítások ............................................................................................................... 394 48. Táblázat: Bevételek és ráfordítások a kapcsolt vállalkozásokkal szemben ................................................ 394 49. Táblázat: Cash-flow kimutatás .................................................................................................................... 395 50. Táblázat: Az elôzô éveket érintô tételek mérlegének eszköz oldala ............................................................ 397 52. Táblázat: Az elôzô éveket érintô tételek eredménykimutatása.................................................................... 399 54. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos költésgek .............................................................................. 401 55. Táblázat: A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök állományának alakulása ............. 401 56. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok értékének alakulása ............................................ 401 57. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok mennyiségének alakulása ................................... 401 58. Táblázat: K+F költségek alakulása ............................................................................................................. 402

408


4. szám

60. Táblázat: Tárgyévben elszámolt támogatások ............................................................................................ 402 61. Táblázat: Fogyasztói árkiegészítés felhasználása ....................................................................................... 403 62. Táblázat: A társaság által foglalkoztatottak létszáma ................................................................................. 403 63. Táblázat: Személyi jellegû ráfordítások alakulása ..................................................................................... 403 64. Táblázat: Tárgyévi járandóságok ................................................................................................................ 403 65. Táblázat: Folyósított elôlegek, kölcsönök ................................................................................................... 404 67. Táblázat: A társaság részesedéseinek bemutatása és nyitó állománya ...................................................... 404 68. Táblázat: A társaság részesedéseinek tárgyévi változásai ........................................................................... 405 69. Táblázat: Társasági adóalap módosító tételek ............................................................................................ 405

4. szám


409

2014/1 melléklete 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C. sz., a Számvitelrôl szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a Sztv. hatálya alá tartozók jövedelemtermelô képességérôl, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetérôl és a jövôbeni terveirôl. A társaság neve, mint a MÁV Csoport konszolidált beszámolójába teljeskörûen bevont társaság a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési elôírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata elôírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelô — a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó — számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelô alapot biztosítson a MÁV Csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. 1. HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA A Számviteli Politika hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. A Számviteli Politika kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs: a társaságon belüli felelôs vezetô. 2. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A Sztv. által elôírtak figyelembevételével a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a Társaság a következô minôsítéseket határozza meg: 2.1. Jelentôs összegû hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.) Az ellenôrzés, önellenôrzés során az egy adott üzleti évet érintôen (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét jelentôsnek tekintjük, ha azok összevont eredményt, saját tôkét érintô hatása meghaladja az ellenôrzött üzleti év saját tôkéjének 5%-át. Az eredményhatástól függetlenül minden esetben jelentôs összegû a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenôrzések során — ugyanazon évet érintôen — megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tôkét növelô-csökkentô értékének együttes (elôjeltôl független) összege meghaladja az ellenôrzött üzleti év mérlegfôösszegének 2 százalékát. 2.2. Jelentôség szempontjából minôsítendô egyéb tételek Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentôsen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentôsnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Jelentôsnek tekintjük a maradványértéket, amennyiben eléri, vagy meghaladja az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, egyéb esetekben nulla maradványértékkel számolunk. A Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdésének alkalmazása során, az évenkénti értékcsökkenés megállapításához figyelembe vett ráfordítások változása vonatkozásában jelentôsnek tekintjük a változást, ha annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%-át. A tulajdoni részesedést jelentô befektetések és a hitelviszonyt megtestesítôértékpapírok értékvesztéseés az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minôsítjük jelentôsnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek.

410


4. szám

A mérleg fordulónapján fennálló és a mérleg készítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentôsnek minôsítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 10%-kal módosítja. A nem megbízható adósnak minôsített partnerekkel szemben nyilvántartott 1 M Ft-ot meghaladó 1 éven túli követelés esetén a partnert jelentôs 1 éven túl lejárt követeléssel rendelkezô adósnak tekintjük. A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet a társaság saját döntése szerint minôsítheti jelentôsnek. GIR- t alkalmazó társaságnál kötelezô tartalom: A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’) aktív idôbeli elhatárolások és passzív idôbeli elhatárolások esetében - jellemzôen a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintô tételeket érintôen - csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentôsnek és határoljuk el. A konszolidációba teljeskörûen bevont leányvállalatok vonatkozásában évvégén is minden tételt el kell határolni. Ebbôl a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli — szerzôdés szerinti számlázási — idôszakra (jellemzôen hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több idôszakot érintôszámlázott tételek esetében (pl. közmû) az 1 M Ft feletti számlákban szereplô nettó összegeket jelentôsnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítô, stb.) minden tételt jelentôsnek minôsítünk.

A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentôsnek minôsítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelôen az egyéb bevételekkel, a pénzügyi mûveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentôsnek minôsítjük, és azokat a kiegészítô mellékletben jogcímenként bemutatjuk. 2.3. Kapcsolt fél A társaság szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv-ben foglalt definíció szerint az anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésû vállalkozásnak és társult vállalkozásnak (továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások) minôsülô társaságokat, a felsô vezetés tagjait, valamint a vezetô tisztségviselôket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felsô vezetésnek a társaság vezérigazgatóját/ügyvezetôjét és vezérigazgató-helyetteseit/helyetteseit (a felsô vezetés tagjainak pontos megnevezése az adott társaságnál), vezetô tisztségviselônek az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a (a társaság gazdálkodásának sajátosságai alapján meghatározott,.) értéket. A minôsítés szempontjából a társaság és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerzôdéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektôl, amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 2.4.További fogalmak Az adott társaságnál alkalmazott számviteli módszerek szempontjából fontos további fogalmak megadása. A Számviteli Politikában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (Értelmezô rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

4. szám


411

Az utasítás leírása Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A társaság megnevezése (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl, a naptári év lezárását követôen a Sztv.-ben elôírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12.§ (3) bekezdésében elôírt kettôs könyvvezetés. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió / ezer forintban tartalmazza. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, azt az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történô átváltásánál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamot egy adott napra vonatkozóan napközben teszi közzé, a könyvelési tételek rögzítésekor a hatályos (a közzétételt megelôzô órákban történô rögzítést megelôzôen az elôzô napi) hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés idôpontja: a tárgyévet követô év 30. munkanapja, a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. esetében 34. munkanapja. Ez az idôpont biztosítja a Sztv.-ben elôírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A) A Társaság a mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban, további tagolás nélkül készíti. Vagy, B) A Társaság mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következô további alábontásokat alkalmazzuk: a. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékû jogok” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékû jogok” megnevezésû sorra. b. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „2. Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelt állami tulajdonú mûszaki berendezések, gépek, jármûvek” megnevezésû sorra. c. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „5. Beruházások, felújítások” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelt állami tulajdonú beruházások” megnevezésû sorra. d. Az „I. Készletek”, azon belül az „1. Anyagok” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú anyagok” megnevezésû sorra. e. Az „I. Készletek”, azon belül a „2. Befejezetlen termelés és félkész termékek” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú befejezetlen termelés és félkész termékek” megnevezésû sorra. f.

Az „I. Készletek”, azon belül a „4. Késztermékek” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú késztermékek” megnevezésû sorra.

g. A „II. Hosszú lejáratú kötelezettségek”, azon belül a „8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség” megnevezésû sorra. A mérleg összeállításának alapjául az analitikával egyezô fôkönyvi számlák adataiból készített fôkönyvi kivonat és a leltározási szabályzatban foglaltak alapján készített leltárak szolgálnak.

412


4. szám

A Társaság eredménykimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítô melléklet tartalmazza azokat a számszerû adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. elôír, illetve mindazokat, amely a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, mûködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetôk, a hitelezôk számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplôkön túlmenôen szükségesek. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95 §-ában elôírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg. Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülô legfôbb kockázatokat. Az üzleti jelentést is a társaság képviseletére jogosult személy írja alá. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövôbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a mûködés során felmerülô fôbb kockázatokat és bizonytalanságokat is. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell — a társaság tárgyévi teljesítményeirôl, a piaci pozíciójáról készített átfogó, a társaság méretével és összetettségével összhangban álló elemzést, pénzügyi - és ahol szükséges - naturális teljesítménymutatókkal alátámasztva, — információt a várható fejlôdésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlôdése, a belsô döntések várható hatása függvényében, mely lényegében egy kitekintés a következô év(ek)re, — a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; a beruházások alakulására, — a telephelyek bemutatását (a társaság szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat), — a foglalkoztatáspolitikára, jövedelempolitikára vonatkozó információkat, — a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket. Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatásával (számszerûsítve is) is. A beszámoló egyes részei elkészítéséért felelôs szervezetek, személyek megnevezése. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy (pontos megnevezés) írja alá. A beszámolási kötelezettséghez tartozó egyedi sajátosságok (pl. számviteli elkülönítési kötelezettség) A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követô 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremûködô szolgálathoz megküldeni. További szervezetek megnevezése, ahova a beszámolót vagy annak egy részét a társaság köteles megküldeni. Amennyiben a megküldésre vonatkozóan a fentitôl eltérô határidô van, annak meghatározása. Számviteli és belsô elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendô alábbi szabályzatok tartalmazzák: Az értékelési, pénzkezelési, leltározási, önköltségszámítási stb. szabályzatok meghatározása. A Társaság a MÁV Zrt által készített konszolidált beszámolóba teljeskörûen bevonásra kerül, ezért a MÁV Zrt által kiadott konszolidációs szabályzat elôírásai hatálya alá tartozik. A MÁV Zrt. felmentést ad a konszolidált beszámoló összeállítása alól mindazon, a vállalatcsoporthoz tartozó leányvállalatoknak, akik egyébként anyavállalatnak minôsülnek, melynek következtében vállalatcsoporton belüli rész-konszolidált beszámoló összeállítására lennének kötelezettek.

4. szám


413

A Társaság a gazdálkodásában bekövetkezô eseményekrôl a Sztv. elôírásai szerint folyamatos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt fôkönyvi számlákon. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani: • a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül, • értékadatokat és a 0-ás fôkönyvi számlákon mennyiségi adatokat (a belsô elszámoláshoz, a belsô áttételezéshez és a számviteli elkülönítéshez) rögzítô szintetikus fôkönyvi elszámolás keretében. A könyvvezetés keretében a Társaság január 1-tôl december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, a forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés idôpontjáig megismert és az elôzô évet érintô gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A gazdasági események elszámolásánál alkalmazott számviteli információs rendszer legfontosabb sajátosságainak összefoglalása. A számlarend a jogszabályi elôírások, a beszámolási és az ellenôrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számviteli folyamatok sajátosságainak bemutatása. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerûen kiállított bizonylatot lehet felvenni. Bizonylat: jellemzôen a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, a megfelelô dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány stb.. Számla hiányában megfelelô dokumentumnak tekintendô a szerzôdés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylat. A pénzeszközöket érintô gazdasági mûveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejûleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintô tételeket, valamint minden más gazdasági mûveletrôl, eseményrôl készült bizonylatok adatait legkésôbb az adott hónap fôkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése, valamint a vállalatcsoport összevont beszámolóinak alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. Az évközi könyvviteli zárlatoknál, a folyamatos könyvelésen túl — az alábbiakban elôírt körben —biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését. Az éves fôkönyvi zárás alkalmával - a negyedéves zárások keretében elôírt feladatokon túl - el kell végezni a következô feladatokat: a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidôszak végén fel nem használt értékének megállapítását és leltár alapján történô elszámolását, a tartósan adott kölcsönök és hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes részletének átsorolását, a devizás tételek átértékelését, a jövôbeni költségekre céltartalék képzés jelentôs hiba kapcsán az elôzô évek eredményének a felvételét a mérleg és eredménykimutatás külön oszlopába. Az éves zárás további feladatai a társaságra jellemzô egyedi sajátosságok szerint.

414


4. szám

A negyedéves fôkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért — a havi zárások keretében elôírt feladatokon túl - a következô feladatokat is el kell elvégezni: az eszközök — befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolását, a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentôsen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolását, céltartalék képzését a várható kötelezettségekre, a jelentôs jövôbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre képzendô céltartalék képzését, a tárgyidôszakra járó és a tárgyidôszak után fizetendô kamatok elhatárolását, A negyedéves zárás további feladatai a társaságra jellemzô egyedi sajátosságok szerint. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerûségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén fôkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást kell készíteni. A zárási munkák részét képezi az idôszak könyvvizsgálatában való részvétel. A negyedéves beszámolók elôírásainak végrehajtási szabályai az adott társaságnál. A társaság által készítendô negyedéves beszámolók és a készítésért felelôs szervezetek meghatározása. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, a havi zárásig kell elvégezni, így különösen: a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, a kimenô számlák kiállítását, az adott és kapott elôlegek elszámolását, a banki és pénztári tételek könyvelését, a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását, a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentô tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, a tartósan adott kölcsönök és a hosszú lejáratú kötelezettségek elôzô év végén átsorolt, tárgyévben esedékes összegébôl a tárgyhó fordulónapjáig be nem folyt, illetve ki nem fizetett összeg átsorolását, a tárgyidôszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevônél még könyvelésre nem került költségek évközi idôbeli elhatárolásként történô könyvelését (az elôzô hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését, a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, az elôzô év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek)tárgyhót érintô összegeinek feloldását, az ellenôrzések, önellenôrzések megállapításainak könyvelését, a konszolidálásba teljeskörûen bevont leányvállalatok között a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetését. A havi zárás további feladatai a társaságra jellemzô egyedi sajátosságok szerint.

4. szám


415

A tárgyhóban elvégzett teljesítményekrôl legkésôbb a tárgyhót követô 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon idôszakos elszámolású teljesítményeket, melyek elszámolása ennél késôbb történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi idôbeli elhatárolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevô számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban befogadásra kerülhessen. A havi zárások után, legkésôbb a tárgyhót követô 14. munkanapon fôkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. Az éves beszámoló elkészítésének, valamint a negyedéves és havi zárások menete, határidôi Az évesfôkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje — a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelôen — a következô: MÁV Zrt és a MÁV-START Zrt esetén a fordulónapot követô

További leányvállalatok esetén a fordulónapot követô

Kimenô számlák kibocsátása teljeskörûen bevont társaságok felé teljeskörûen be nem vont társaságok felé egyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén

11. munkanap 15. munkanap


22. munkanap

22. munkanap

Bejövô számlák befogadása teljeskörûen bevont társaságoktól teljeskörûen be nem vont társaságoktól egyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén



23. munkanap

23. munkanap

Vevô-szállító analitikák zárása

23. munkanap

23. munkanap

A konszolidációba teljeskörûen bevont vállalatokkal kapcsolatos idôbeli elhatárolások könyvelésének befejezése

26. munkanap

26. munkanap

Az egyeztetések elvégzése a teljeskörûen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése

30. munkanap

30 munkanap

MVER feltöltése, táblák jóváhagyása

30. munkanap

30. munkanap

Számviteli információs rendszer zárása („A” és „B” nap)

34. munkanap

30. munkanap

Kiegészítô melléklet összeállítása

43. munkanap

38. munkanap

38. munkanap — 50. munkanap

34. munkanap — 47. munkanap

Számviteli információs rendszer zárása („C” nap)

52. munkanap

49. munkanap

Végleges éves beszámoló (fizetendô osztalék nélkül) és könyvvizsgálói jelentéstervezet elkészítése

58. munkanap

55. munkanap

Feladat

Könyvvizsgálat

A beszámoló készítéséhez kapcsolódó egyéb belsô határidôk is meghatározhatók.

416


4. szám

A negyedéves fôkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje — a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelôen — a következô:

Feladat

MÁV-START Zrt. esetén a fordulónapot követô

MÁV Zrt. és további leányvállalat esetén a fordulónapot követô


7. munkanap

7. munkanap

A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és idôszaki forgalom) megküldése (idôbeli elhatárolás nélkül)

8. munkanap

8. munkanap


8. munkanap

8. munkanap

15. munkanap

12. munkanap

Az egyeztetések elvégzése a teljeskörûen bevont leányvállalatok között (kivéve MÁV-START Zrt.), a feltárt hibák rendezése

-

15. munkanap

MVER feltöltése, táblák jóváhagyása (kivéve MÁV-START Zrt. kapcsolatok)

-

16. munkanap

Az egyeztetések elvégzése a teljeskörûen bevont leányvállalatok és MÁV-START Zrt. között, a feltárt hibák rendezése

17. munkanap

17. munkanap

MVER feltöltése, táblák jóváhagyása MÁV-START Zrt. kapcsolatban

18. munkanap

18. munkanap

Számviteli információs rendszer zárása („B nap”)

19. munkanap

19. munkanap

13.-27. munkanap

13.-27. munkanap

29. munkanap

29. munkanap

A konszolidációba teljeskörûen bevont vállalatokkal kapcsolatos idôbeli elhatárolások könyvelésének befejezése („A” nap)

Könyvvizsgálat Végleges negyedéves beszámoló elkészítése („C”nap)

A beszámoló készítéséhez kapcsolódó egyéb belsô határidôk is meghatározhatók.

4. szám


417

A havi fôkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje — a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelôen — a következô:

MÁV-START Zrt. esetén a fordulónapot követô

MÁV Zrt. és további leányvállalat esetén a fordulónapot követô


7. munkanap

7. munkanap

A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és idôszaki forgalom) megküldése (idôbeli elhatárolás nélkül)

8. munkanap

8. munkanap


8. munkanap

8. munkanap

A konszolidációba teljeskörûen bevont vállalatokkal kapcsolatos idôbeli elhatárolások könyvelésének befejezése („A” nap)

15. munkanap

12. munkanap

A konszolidációs egyeztetéshez az idôbeli elhatárolások analitikájának megküldése — Kivéve MÁV-START Zrt. kapcsolatban

-

13. munkanap

A konszolidációs egyeztetéshez az idôbeli elhatárolások analitikájának megküldése - MÁV-START Zrt. kapcsolatban

16. munkanap

16. munkanap

Az egyeztetések elvégzése a teljeskörûen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése (következô havi kezelésben)

23. munkanap

23. munkanap

MVER feltöltése, táblák jóváhagyása

25. munkanap

25. munkanap

Feladat

A beszámoló készítéséhez kapcsolódó egyéb belsô határidôk is meghatározhatók. A kiegészítô melléklet tartalmi elemei A kiegészítô melléklet számszerû adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeirôl és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységérôl valós és megbízható összkép alakulhasson ki. A Sztv. által meghatározott tartalmi elôírásokon túl ki kell térni minden olyan, a mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevôit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértését segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítô mellékletben ismertetni kell az egyes mérlegtételeknél alkalmazott — az elôzô üzleti évtôl eltérô — eljárások vagyoni-, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásait. A kiegészítô mellékletet a melléklet szerinti egységes szerkezetben, az ott elôírt fejezetek és táblázatok értelemszerû kitöltésével kell elkészíteni.

418


4. szám

A felsorolt tartalmi követelmények kötelezô jellegûek, de ettôl bôvebb tartalom a társaság gazdálkodása sajátosságainak függvényében meghatározható, például: - az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek, - az állami eszközök forrásának és állományváltozásának jogcímenkénti alakulása; - éves felügyeleti jelentés stb. Az elôírt táblázatok kitöltését csak akkor lehet elhagyni, ha abban semmilyen adat nem kerülne feltüntetésre, de erre a tényre egyértelmûen utalni kell. Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követô naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza. Eszközök Az eszközök között kell kimutatni a társaság rendelkezésére, használatára bocsátott, a mûködést szolgáló: befektetett eszközöket — a bérbe vett eszközök kivételével — függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerzôdésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, a forgóeszközöket, továbbá az aktív idôbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a törvényi rendelkezés ill. felhatalmazás alapján vagyonkezelésbe vett állami, önkormányzati vagyonba tartozó eszközök, valamint a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások is. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követôen megváltozik, mert az eszköz a társaság tevékenységét, mûködését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé, vagy fordítva. A társaság tulajdonában illetve kezelésében lévô eszközök nyilvántartásának sajátosságai. Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé — a Sztv. 24. §.-a szerint— azokat az eszközöket soroljuk, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A Társaság Sztv. 57 § (3) bekezdése szerinti piaci értéken történô értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetôségével nem él. Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékû jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint az immateriális javakra adott elôlegeket mutatjuk ki. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat a vagyoni értékû jogok között kell kimutatni. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az immateriális javak nyilvántartásának egyedi, az adott társaságra jellemzô szabályai.

4. szám


419

Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerûen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdô, ültevény, épület, egyéb építmény, mûszaki berendezés, gép, jármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok és a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás, idegen tárgyi eszközön végzett felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a társaság tevékenységét. Ide kell sorolni még ezen eszközök beszerzésére, felújítására (a beruházásokra) adott elôlegeket és a beruházásokat. A tárgyi eszközök esetében két fô csoportot különböztetünk meg: a már rendeltetésszerûen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket. üzembe nem helyezett, rendeltetésszerûen használatba nem vett tárgyi eszközök, A tárgyi eszközök állomány számviteli nyilvántartásának további alapelvei és sajátosságai. Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának részletes meghatározása és egyedi nyilvántartási szabályai a társaság gazdálkodásának és számviteli információs rendszere sajátosságainak figyelembe vételével. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a társaság azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenôrzési lehetôséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartásának sajátosságai a társaságnál. A Társaság a Sztv. 59/A-59/F §-aiban szabályozott valós értéken történô értékelést nem alkalmazza. Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítô értékpapírokat, a tulajdoni részesedést jelentô befektetéseket, pénzeszközöket kell kimutatni. Készletek A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében szereztek be, a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: vásárolt készletek (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, szerszám, mûszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védôruha), saját termelésû készletek (befejezetlen termelés — ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minôsülô állatok). A készletek nyilvántartási szabályai a társaság gazdálkodásának és számviteli információs rendszere sajátosságainak figyelembe vételével. Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzôdésekbôl jogszerûen eredô, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír vagy tulajdoni részesedést je-

420


4. szám

lentô befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, elôlegfizetéshez kapcsolódnak. Ideértjük továbbá az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamint a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A vevôkövetelések között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített — a vevô által elismert — termékértékesítésbôl, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a pénzkölcsönök közé. Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendô adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, továbbá a 77. § (7) bekezdése szerinti utólag kapott engedmény miatti követelés összegét is. Külön mérlegsoron mutatjuk ki a kapcsolt vállalkozással szembeni és az egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozással szembeni követeléseket. A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljábólegyenlegegyeztetést végez a vevôkkel: a konszolidációba teljeskörûen bevont vállalkozásokkal havontaegyezteti a nyitott vevôköveteléseket, adott elôlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt idôbeli elhatárolásokat, minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlô levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni).Az egyenlegközlô levelek kiküldése a 10 E Ft feletti egyenlegek esetén kötelezô. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a vevô fôkönyvi számlák teljes mértékben fôkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlô levelek alapján reklamált, illetve el nem fogadott követelések rendezését haladéktalanul(konszolidációba teljeskörûen bevont partner esetén: a negyedéves zárásnál legkésôbb a negyedévet követô hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérlegkészítés idôpontjáig nem élt kifogással. Ebbôl a szempontból nem tekintjük kifogásoltnak a tételt, ha az adós a teljesítést nem vitatja, de valamely adat vagy körülmény módosítását kéri (dátumok, mennyiség, megnevezések, stb.). Kifogásoltnak tekintjük minden esetben a visszaküldött számlát, egyéb bizonylatot. A teljesítést megelôzôen pénzügyileg rendezett összegeket a kapott elôlegek között mutatjuk ki. A követelések csoportosítása, az egyes csoportok nyilvántartási szabályai a társaság gazdálkodásának és számviteli információs rendszere sajátosságainak figyelembe vételével. Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletbôl vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövôbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkezô változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövôbeni pénzáramlásában bekövetkezô változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítôleg azonos, ellenkezô elôjelû, nagy valószínûséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételezô nyereség és veszteség, vagy jövôbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkezô változások egymást ellentételezô pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet: a) piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletbôl vagy ügyletekbôl eredô, a mérlegben szereplô eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkezô változás, vagy valamely származékos ügylet jövôben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkezô változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplô eredményt; b) cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletbôl eredô mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggô kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülô (leszállítási) határidôs, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá elôrejelzett ügylethez kapcsolódó jövôbeni pénzáramlásokban bekövetkezô változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkezô kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplô eredményt is;

4. szám


421

c) külföldi gazdálkodó szervezetben lévô nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minôsülô külföldi gazdálkodó szervezetben lévô tulajdoni részesedést jelentô, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet; Fedezeti hatékonyság: annak kifejezésére szolgál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezô változásokat. A hatékony fedezet alapvetô feltételei: a) a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt csaknem teljes egészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezô változásokat, b) a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van, c) a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fô feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétôl függôen: az ügylet tárgya, annak mennyisége és névértéke, a lejárati idô, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tôketörlesztési idôpontok, a kamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerzôdéskötés idôpontja és helye stb.), d) a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagy legfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (tétel) lejárati ideje A társaság által kötött fedezeti ügyletek formái és az elszámolás alapelvei. A pénzügyi instrumentumok esetében a Társaság a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetôségét nem alkalmazza. Az éves beszámoló kiegészítô mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. Értékpapírok A forgatási célból, illetve átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítô értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentô befektetéseket a forgóeszközök között kell kimutatni. Az értékpapírok nyilvántartásának további sajátosságai a társaságnál. Pénzeszközök A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt, a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Az elektronikus pénz fogalmát a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényhatározza meg. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban kell kimutatni. A társaság pénzgazdálkodásának sajátosságai: — bankszámlák típusai — HUF és deviza alapú bankszámlák nyilvántartásának sajátosságai — bankszámlaforgalom elszámolásának alapelvei. A készpénzbevételek kezelésére fenntartott pénztárak. A pénztári bevételek elszámolásának alapelvei.

422


4. szám

Aktív idôbelielhatárolások Az aktív idôbeli elhatárolásokat a Sztv. elôírásai szerint három csoportban különítjük el: • bevételek aktív idôbeli elhatárolása, • költségek, ráfordítások aktív idôbeli elhatárolása, • halasztott ráfordítások. A Sztv. elôírása alapján aktív idôbeli elhatárolásként mutatjuk ki: • A mérleg fordulónapja elôtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követô idôszakra számolhatók el. • Azokat a járó bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idôszakra számolandók el. • A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján kötelezettségként elszámolt fizetendô kamat összegét, (ahol a kötelezettség visszafizetendô összege nagyobb a kapott összegnél), amely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. • A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítô — befektetett vagy forgóeszközök között kimutatott — diszkont értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre idôarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekbôl nem vezetik ki. • A befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott, névérték alatt vásárolt— hitelviszonyt megtestesítô — kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegû különbözetbôl a beszerzéstôl az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedô idôszakra idôarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekbôl való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. • A tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerzôdés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerzôdés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelôen kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. • A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidôs ügylet, valamint swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre idôarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet idôarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés idôszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidôs, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre idôarányosan jutó összegét. • Az aktív idôbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként nem mutatjuk ki a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetônek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. A társaságnál az aktív idôbeli elhatárolásként elszámolandó tranzakciók csoportosítása, az elszámolás alapszabályainak valamint a kapcsolódó nyilvántartások meghatározása. A beruházáshoz és forgóeszközhöz kapcsolódó devizakötelezettségek nem realizált árfolyamvesztéségének elszámolására vonatkozó szabályok. Források Saját tôke A saját tôke a társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tôkerész, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredménybôl hagyott a vállalkozónál. A saját tôke a jegyzett tôkébôl, a tôketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményébôl tevôdik össze. A saját tôke egyes elemeinek elszámolási szabályai, sajátosságai a társaságnál.

4. szám


423

Céltartalékok Céltartalék képzés várható kötelezettségekre: A Sztv. 41.§.(1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévô ügyletekbôl, szerzôdésekbôl származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függô kötelezettséget, a biztos (jövôbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettséget, környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónapon valószínû vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük idôpontja még bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés idôpontja között válnak ismertté. Fentiek alapján az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére, a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre, a környezetvédelmi kötelezettségekre, a függô kötelezettségekre, mint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség, a lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre, a biztos (jövôbeni) kötelezettségekre, a tárgyévre járó, de még jóvá nem hagyott prémiumra, illetve járulékaira. a fizetendô késedelmi kamatra … (a társaság sajátosságainak megfelelôen a felsorolás bôvítendô) A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés elvei: •

• • •

•

A vitatott jogi ügyekkel, a perben követelt, illetve a várhatóan peres úton követelt, társaságunkhoz benyújtott igényekkel kapcsolatban, ha az azokból származó fizetési kötelezettség valószínûsíthetô és az ügybôl kifolyólag várható fizetési kötelezettség meghaladja a 3 M Ft-ot/a társaság sajátosságainak megfelelôen választott értékhatárt, céltartalékot kell képezni. A saját tôke 1 %-át meghaladó igények esetén csak akkor kell céltartalékot képezni, ha egyedi mérlegelés alapján valószínû, vagy bizonyos, hogy a fizetési kötelezettség be fog állni. A fizetési igény összegébe bele kell számítani a jogosult által támasztott kifizetési igényt, a kapcsolódó kamatokat és egyéb járulékos költségeket, így a perköltséget is. A fizetési kötelezettség meghatározásánál a késedelmi kamatot a Ptk. vonatkozó elôírásai szerint kell meghatározni, kivéve, ha az ügy körülményeibôl egyértelmûen meghatározható ettôl eltérô számítási mód. A késedelmi kamatot a céltartalék képzésekor a per várható kifizetési dátumáig, ennek hiányában a mérleg fordulónapjáig (tárgyév december 31.) kell kalkulálni. A korábban már megképzett céltartalékok után a késedelmi kamatot negyedévente újra kell kalkulálni, ha a perben pernyertesség nem várható és a kamat kalkulációnál figyelembe vett körülményekben lényeges változás áll be (alapkamat, jogszabály vagy kötelezettség összege megváltozik és ennek jelentôs a hatása). A korábban már megképzett céltartalék összegét növelni kell, ha a per állása vagy a várható fizetési kötelezettség növekedése azt indokolja.

A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés feloldásának elvei: Ha a per jogerôsen befejezôdött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett és az összeg kifizetése megtörtént a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani függetlenül attól, hogy milyen mértékû a fizetési kötelezettség. Ha a per jogerôsen befejezôdött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, de az összeg kifizetése nem történt meg, a kártérítési igényt meghaladó céltartalék összegét fel kell oldani. A kártérítési igénynek megfelelô összeget a kártérítés kifizetésével (ráfordításként történô elszámolásával) egyidejûleg kell feloldani. Ha a per nem zárult le, de a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, a kifizetett összeggel egyezô összegben kell a céltartalékot feloldani. Ha a per jogerôsen befejezôdött és a Társaságnak fizetési kötelezettsége nem keletkezett a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani. Ha a per jogerôsen befejezôdött és a Társaságnak havi járulékfizetési kötelezettsége keletkezett, a céltartalékot a kifizetésre kerülô járulékokkal arányosan kell feloldani. A megítélt járulék jelenértékét járadék számítási módszerrel kell meghatározni és ha szükséges újraképezni a céltartalékot. Ha a per nem zárult le, a céltartalék nem oldható fel, még akkor sem, ha pernyertesség várható.

424


4. szám

A garanciális kötelezettségekre képzendô céltartalék összegét mindig a tárgyévben ténylegesen felmerült garanciális kötelezettségek teljesítésébôl származó költségeknek az elôzô évi nettó árbevétel azon részéhez viszonyított aránya alapján kalkuláljuk, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik:

Garanciális kötelezettségre képzett céltartalék összege a mérlegben

Tárgyévben ténylegesen felmerült garanciális kötelezettségek teljesítéséből származó költségek =

Előző évi nettó árbevétel összege, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik

*

Tárgyévi nettó árbevétel összege, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik

Céltartalékot minden negyedév végén, a kiszámlázott árbevételnek megfelelôen képzünk. Amennyiben a garanciális kötelezettségeket keletkeztetô egyedi szerzôdések, illetve projektek jellege, nagyságrendje, valamint a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk az elôzô évitôl jelentôsen eltérnek, abban az esetben - egyedi minôsítések alapján - a fenti képletnek megfelelôen kalkulált összeg módosításra kerülhet. A fizetendô késedelmi kamatra történô céltartalék képzés és feloldás elvei: Az éves és negyedéves zárások során a nem számlázott, de mérlegfordulónap elôtti idôszakra vonatkozó késedelmi kamatra kalkuláció alapján céltartalékot képezünk, amelyet a mérlegben a „céltartalék a várható kötelezettségekre” mérlegsoron mutatunk ki. A számítás során alkalmazott késedelmi kamat a PTK szerinti kamat. Devizás tételek esetén az adott hónap (utalás hónapja/negyedév) utolsó napi MNB árfolyamán számítandó át a kalkulált kamat.Az egyéb ráfordítással szemben képzendô céltartalék összegét és annak feloldását az alábbiaknak megfelelôen határozzuk meg: I. Konszolidációba teljeskörûen bevont partner esetén: a. Céltartalék képzés: 1. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételek esetén a késedelmi kamatot az esedékesség és a fordulónap dátuma közötti idôszakra kalkuláljuk— figyelembe véve a korábbi években már megképzett, mérlegfordulónapon még állományban lévô céltartalék összegét — és a céltartalékot az adott negyedév utolsó hónapjának utolsó napjára képezzük meg. 2. Az adott negyedévben pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételek esetén — amennyiben a késedelmi kamat számla adott negyedévben kötelezettségként vagy elhatárolásként könyvelésre került — a céltartalékot nem képezzük meg. Elvégezzük azonban a késedelmi kamat kalkulációt, és amennyiben annak eredménye jelentôsen eltér a beérkezett (kötelezettségként vagy elhatárolásként könyvelt) késedelmi kamat számlák összegétôl, abban az esetben megkeressük az eltérés okát, szükség esetén a különbözetre vagy annak egy részére céltartalékot képezünk. b. Céltartalék feloldás: 1. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre az elsô-, a második-, és a harmadik negyedéves zárás során megképzett céltartalékot mindig feloldjuk a következô negyedév utolsó hónapjának elsô napján (tárgyévi számviteli dátum alkalmazása mellett). Tekintettel arra, hogy a céltartalék éven belül került megképzésre, a feloldást az egyéb ráfordításokkal szemben könyveljük. 2. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre az éves zárás(ok) során megképzett céltartalékot mindig a kifizetés negyedévének utolsó hónapjának utolsó napján oldjuk fel a számlázástól függetlenül. Tekintettel arra, hogy a céltartalék korábbi év(ek)ben került megképzésre, a feloldást az egyéb bevételekkel szemben könyveljük. 3. A „I/2.” pont alapján megképzett céltartalék összegét abban a negyedévben oldjuk fel, amelyikben a kapcsolódó számla kötelezettségként vagy elhatárolásként könyvelésre kerül. Amennyiben megállapodás következtében a késedelmi kamat nem kerül kiszámlázásra, a céltartalék összegét feloldjuk.

4. szám


425

4. A késedelmi kamat számlát mindig tárgyévi számviteli dátummal könyveljük, továbbá a céltartalékot is minden esetben tárgyévi számviteli dátummal oldjuk fel. 5. Amennyiben a késedelmi kamat számlát nem ismerjük el, a reklamáció rendezôdéséig a céltartalékot újra megképezzük. II. Egyéb partner esetén: a. Céltartalék képzés: 1. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételek esetén a késedelmi kamatot az esedékesség és a fordulónap dátuma közötti idôszakra kalkuláljuk— figyelembe véve a korábbi években már megképzett, mérlegfordulónapon még állományban lévô céltartalék összegét — és a céltartalékot az adott negyedév utolsó hónapjának utolsó napjára képezzük meg. 2. Az adott negyedévben pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételek esetén a késedelmi kamatot az esedékesség és a kifizetés dátuma közötti idôszakra kalkuláljuk — figyelembe véve a korábbi években már megképzett, mérlegfordulónapon még állományban lévô céltartalék összegét — és a céltartalékot az adott negyedév utolsó hónapjának utolsó napjára képezzük meg. b. Céltartalék feloldás: 1. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre az elsô-, a második-, és a harmadik negyedéves zárás során megképzett céltartalékot mindig feloldjuk a következô negyedév utolsó hónapjának elsô napján (tárgyévi számviteli dátum alkalmazása mellett). Tekintettel arra, hogy a céltartalék éven belül került megképzésre, a feloldást az egyéb ráfordításokkal szemben könyveljük. 2. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre az éves zárás(ok) során megképzett céltartalékot mindig figyelembe vesszük akkor, amikor a tétel kifizetésének idôszakában a pénzügyileg rendezett tételekre a késedelmi kamat kalkuláció történik. Ekkortól a teljes késedelmi kamatot pénzügyileg rendezett tételre kalkulált késedelmi kamatnak tekintjük és az alábbiaknak megfelelôen oldjuk fel. 3. A pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételekre a negyedéves és éves zárások során megképzett céltartalékot a kiszámlázások függvényében FIFO módszerrel oldjuk fel. 4. A konszolidációba teljeskörûen be NEM vont partnertôl befogadott számla esetén a számla összegével megegyezô összegû céltartalékot oldunk fel. A FIFO módszerrel történô feloldása esetén az alábbi sorrendet alkalmazzuk: a. Elôzô évben pénzügyileg rendezett tételekre megképzett céltartalék feloldása az egyéb bevételekkel szemben. Amennyiben ez nem nyújt fedezetet, akkor: b. Tárgyévben pénzügyileg rendezett tételekre megképzett céltartalék feloldása az egyéb ráfordításokkal szemben. 5. Az év végi zárás során minden esetben feloldjuk az elôzô év végén a pénzügyileg rendezett tételekre megképzett, azonban — a számlázás hiánya miatt — tárgyévben fel nem oldott összeget. A pénzügyileg rendezett számlákra képzett céltartalék év végi állománya nem tartalmaz céltartalékot egy évnél régebben kifizetett számlákhoz kapcsolódóan. A társaság sajátosságainak megfelelô egyedi szabályok

426


4. szám

Céltartalék képzés jövôbeni költségekre: A Sztv. 41.§ (2) bekezdése alapján céltartalék képezhetô az adózás elôtti eredmény terhére — a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben — az olyan várható, jelentôs és idôszakonként ismétlôdô jövôbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekrôl a mérlegfordulónapon feltételezhetô vagy bizonyos, hogy a jövôben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük idôpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív idôbeli elhatárolások közé. A jövôbeni költségekre egyedi mérlegelés alapján képzünk céltartalékot. A társaság sajátosságainak megfelelô egyedi szabályok. (döntési mechanizmus leírása: javaslattétel, döntés, véleményezés) Egyéb céltartalék képzés: A beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek nem realizált árfolyamvesztéségének elszámolására vonatkozó elôírások. A céltartalék-képzésénél figyelembe vett kockázati tényezôket bekövetkezésükkor a jellegüknek megfelelô költségként, vagy ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódó céltartalék feloldásával egyidejûleg. Kötelezettségek A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzôdésekbôl eredô pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelezô, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint állami vagy önkormányzati vagyon részét képezô eszközök — törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történô — kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A Társaság a kötelezettségek valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a szállítókkal: a konszolidációba teljeskörûen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott kötelezettségeket, kapott elôlegeket, egyéb kötelezettségeket, valamint az egymással szemben elszámolt idôbeli elhatárolásokat, minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlô levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Minden partnernek kötelezô egyenlegközlô levelet küldeni, még abban az esetben is, ha az egyenlege fordulónapon 0 Ft. Ez alól kivételt képeznek azok a szállító partnerek, akiknek a forgalma tárgyévben nem haladta meg a 3 M Ft-ot. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a szállító fôkönyvi számlák teljes mértékben fôkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlô levelek alapján az eltérô összegben visszaigazolt kötelezettségek rendezését haladéktalanul el kell végezni. A kötelezettségek lehetnek: a) hátrasoroltak, b) hosszú lejáratúak és c) rövid lejáratúak. Hátrasorolt kötelezettségek: Itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerzôdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elôtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csôdje esetén csak a többi hitelezô kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövôbeni eseményektôl függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerzôdésben kikötött felmondási idô elôtt nem lehetséges.

4. szám


427

Hosszú lejáratú kötelezettségek: A hosszú lejáratú kötelezettségek — a hitelezôvel kötött szerzôdés szerint — az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követô egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A hosszú lejáratú kötelezettségek csoportosítása és az egyes csoportok elszámolási és nyilvántartási szabálya.( pl. állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek). Rövid lejáratú kötelezettségek: A Számviteli törvény 42. §. (3) alapján rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekbôl a mérleg fordulónapját követô egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítô mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevôtôl kapott elôleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésbôl származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendô osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. A rövid lejáratú kötelezettségek csoportosítása, elszámolási és nyilvántartási szabályai a társaságnál. Függô és jövôbeni biztos kötelezettség A függô és a jövôbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függô kötelezettség olyan — általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövôbeni eseménytôl függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek, valamint a fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelôzôen kötött, de a mérleg fordulónapját követôen esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövôbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerzôdés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethetô. Biztos jövôbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követô idôpontra vonatkozó határidôs fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket. Passzív idôbeli elhatárolások A passzív idôbeli elhatárolásokat a Sztv. elôírásai szerint három csoportban különítjük el: • bevételek passzív idôbeli elhatárolása, • költségek, ráfordítások passzív idôbeli elhatárolása, • halasztott bevételek. A Sztv. értelmében passzív idôbeli elhatárolásként kell elszámolni: •

A mérleg fordulónapja elôtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni idôszak árbevételét, bevételét képezi.

•

a mérleg fordulónapja elôtti idôszakot terhelô költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idôszakban merül fel, kerül számlázásra,

•

a mérleg fordulónapja és elkészítésének idôpontja között a Társasággal szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,

•

a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait,

428


4. szám

•

a költségek (ráfordítások) ellentételezésére — visszafizetési kötelezettség nélkül — kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegébôl a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget,

•

A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt — hitelviszonyt megtestesítô — kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti — veszteségjellegû különbözetbôl a beszerzéstôl az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedô idôszakra idôarányosan jutó összeget.

•

A mérlegkészítés idôpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidôs, opciós ügylet és swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása idôpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidôs) árfolyama közötti veszteségjellegû különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidôs ügylet és swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre idôarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet idôarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés idôszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidôs, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre idôarányosan jutó összegét,

•

a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra — visszafizetési kötelezettség nélkül — kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket.

•

rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében).

•

rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci — illetve jogszabály eltérô rendelkezése esetén a jogszabály szerinti — értékét.

•

a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amennyiben 5 évnél hosszabb idôtartamra vonatkozik, a kiegészítô mellékletben részletezzük)

A társaságnál a passzív idôbeli elhatárolásként elszámolandó tranzakciók csoportosítása, az elszámolás alapszabályainak valamint a kapcsolódó nyilvántartások meghatározása. Az eredménykimutatás Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni a teljesítés idôszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésû készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedménnyel csökkentett — ÁFA-t nem tartalmazó — ellenértékét. Az értékesítés nettó árbevételét módosítja a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet. (Sztv. 73. § (4)) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevônek értékesített vásárolt és saját termelésû készlet, valamint a belföldi igénybe vevô részére teljesített szolgáltatás Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévô vállalkozónak történô közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévô vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévô vállalkozónak történô közvetlen értékesítés értékét. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésû készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevônek történô értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevô részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.

4. szám


429

Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén. Bevételt csökkentô tételek (a teljesség igénye nélkül): • Az értékesítés nettó árbevételét csökkentô tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésû készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítô számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés idôpontjára vonatkozik). • Szerzôdéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésrôl kiállított számlában adott engedmény összegét (Sztv. 73. § (1)). • Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a termékértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá esô okiratban rögzített — általános forgalmi adót nem tartalmazó — értékét. Bevételt növelô tételek (Sztv. 73. § (3)): • Az értékesítés nettó árbevételét növelô tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésû készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelô korrekciók helyesbítô számlában rögzített — általános forgalmi adót nem tartalmazó — értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel idôpontjára vonatkozik). Az árbevételek csoportosítása és az egyes csoportokhoz kapcsolódó elszámolási és nyilvántartási szabályok. Egyéb bevételek: minden olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képezô bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minôsülnek sem a pénzügyi mûveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Minden káreseménnyel kapcsolatos bevételt, kötbért, késedelmi kamatot az egyéb bevételek között kell elszámolni. Egyéb bevételként kell elszámolni az értékvesztések visszaírását is, a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése kivételével. (a felsorolás nem teljes körû) Egyéb bevételként számoljuk el a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. Az egyéb bevételek csoportosítása és az egyes csoportok elszámolási és nyilvántartási szabályai. Rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtôl, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérô rendelkezése esetén a jogszabály szerinti — értékét a rendkívüli bevételek között kell elszámolni.Az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. A rendkívüli bevételek csoportosítása és az egyes elszámolási és nyilvántartási szabályai. A rendkívüli bevételeket a kiegészítô mellékletben a törvényben elôírt jogcímenként részletezzük. Költségek és ráfordítások Anyagköltségek Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.

430


4. szám

Anyagköltségként számoljuk el a villamos energia, gázenergia értékét (beleértve a rendszerhasználati díjat, az energia adót és a villamos energia törvény szerinti pénzeszközöket is), valamint a vízdíjat. Igénybevett szolgáltatások Az igénybevett szolgáltatások között számoljuk el a közüzemi csatornadíj, szennyvízkezelés és távhôszolgáltatás költségét. Késedelmi kamat A szállító partnerek által ki nem terhelt késedelmi kamatok elszámolása a negyedéves és az éves zárások során az egyéb ráfordítások között történik. A kalkulációalapja: • az adott negyedév végéig késedelmesen, a fizetési határidô lejártát követôen pénzügyileg rendezett szállító számlák tételes listája alapján a késedelmes napok, valamint • az adott negyedév végén, a fordulónapon fennálló késedelmes szállító számlák tételes listája (nyitott szállítók) alapján a fordulónapig számított késedelmes napok. A számítás során alkalmazott késedelmi kamat a PTK szerinti kamat (JBK + 8%).Devizás tételek esetén az adott hónap (utalás hónapja/negyedév) utolsó napi MNB árfolyamán számítandó át a kalkulált kamat.Az egyéb ráfordításként elszámolandó összeg meghatározása során figyelembe vesszük a kiszámlázott, valamint a korábbi években már elszámolt összeget. Kártérítés 1. Kárigény Káresemény bekövetkezése után a károsult az ôt ért kárt bizonyító dokumentumok mellékelésével kárigényt nyújt be a károkozóhoz. A kárigény formátuma lehet számla, vagy kárigény bejelentés (levél). MÁV csoporton belül a kárigényeket mindig számla formátumban bocsátjuk ki a károkozó felé. A károsult a kiterhelt kárigényeket a 0-s számlaosztályban (nyilvántartási számlák) nyilvántartja. 2. Kivizsgálás A kárigény megalapozottságát a károkozó kivizsgálja (biztosítási esemény esetén a biztosítóval közösen), ami több hónapot is igénybe vehet. A kivizsgálás idôtartama alatt a károkozó — tekintettel hogy a fizetendô kártérítés összege még bizonytalan — a kárigényeket ráfordításként és kötelezettségként nem könyveli, csak céltartalék képzést alkalmaz. 3. Megállapodás A kivizsgálás szakaszát két- vagy háromoldalú megállapodás zárja (utóbbi akkor, ha biztosítási esemény történt, ebben az esetben a biztosító is aláírja a megállapodást). Az aláírt megállapodás alapozza meg a károkozónál a kárigény ráfordításként és kötelezettségként történô elszámolását. A károsult továbbra is a 0-s számlaosztályban tartja nyilván a kárigénybôl eredô „követelését”, azonban annak összegét a létrejött megállapodás szerint módosítania kell. 4. Könyvelés Az aláírt megállapodás alapján a károkozó köteles a kárigényt egyéb ráfordításként és kötelezettségként könyvelni, egyúttal az adott kárigényre korábban képzett céltartalékot feloldani. Kártérítési esemény bekövetkeztekor a károkozónak a fennálló kötelezettségét azonnal ki kell vezetni, és - az önrész alatti kárrészt biztosítóval szembeni kötelezettségként kell könyvelni, - az önrész feletti kárt a biztosító háromoldalú megállapodásban tett kötelezettségvállalása alapján egyéb bevételként kell elszámolni. 5. Pénzügyi rendezés A pénzügyi rendezés kétféleképpen történhet: - nem biztosítási esemény esetén a kártérítés a károsultnak közvetlenül fizetendô, - biztosítási esemény esetén a károsult felé a biztosító fizet, a károkozónak a biztosító felé (a biztosító értesítése alapján) keletkezik fizetési kötelezettsége. A károsult a befolyt kártérítést egyéb bevételként számolja el, függetlenül attól, hogy azt a károkozótól, vagy a biztosítótól kapta. A befolyással egyidôben a 0-s számlaosztályban nyilvántartott „követelést” ki kell vezetnie.

4. szám


431

6. Idôbeli elhatárolások A károkozónak, amennyiben a mérlegforduló nap után, de még mérlegzárás elôtt létrejön két vagy háromoldalú megállapodás egy elôzô évben már céltartalék képzésben szereplô kárigényben, akkor az elôzô évre elhatárolást kell készíteni, a megképzett céltartalék egyidejû feloldása mellett. Három oldalú megállapodás esetén aktív idôbeli elhatárolást kell képezni a biztosító kifizetésének önrész feletti részére. Az elhatárolásokat a következô idôszak elején vissza kell fordítani. A károsultnak a tárgyévet, vagy annál korábbi éveket érintô, a mérlegzárás napja elôtt befolyt, vagy három oldalú megállapodásban rögzített kártérítéseket a tárgyévre el kell határolni. Az elhatárolást a tárgyévet követô év elején pedig fel kell oldani. Az elszámolt költségek, ráfordítások értékét módosítja a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet. (Szt. 78. § (8)) A költségek és ráfordítások elszámolásának szabályai és sajátosságai a társaságnál, a költségek és ráfordítások fôbb csoportjaira külön-külön meghatározva. Rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtôl, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevô által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben számoljuk el a rendkívüli ráfordítások között. Térítés nélküli termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítô mellékletben a törvényben elôírt jogcímenként részletezzük. A rendkívüli ráfordítások csoportosítása és az egyes elszámolási és nyilvántartási szabályai. Egyedi elszámolási típusok A társaságnál létezô egyedi elszámolási típusok szabályainak összefoglalása. (pl. nemzetközi leszámolás, belsô elszámolás stb.) Hivatkozások, módosítások, megszüntetések Hivatkozások 2000. évi C. törvény a számvitelrôl. Megszüntetések Jelen szabályzat hatályba lépését megelôzôen hatályos számviteli politika hatálytalanítása. Hatálybalépés A szabályzat rendelkezéseit elôször a 2013. üzleti évtôl kezdôdôen kell alkalmazni. MELLÉKLET Az éves beszámoló kiegészítô mellékletének egységes szerkezete és adattartalma.

432


4. szám

2014/2. MELLÉKLETE 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A számviteli politika keretében elkészítendô értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény elôírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelôen, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe vevô értékelési elôírásokat rögzítse és azok végrehajtását a kívülálló részére is egyértelmûvé tegye. 2.0. HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. Az Értékelési Szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs: a társaságon belüli felelôs vezetô. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a Társaság a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történô elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettôl eltérô árfolyam alkalmazásának lehetôségét jelen szabályzat tartalmazza. 3.2. Hasznos élettartam Az eszköz üzemeltetésének, rendeltetésszerû használatának az állományban tartó társaság által tervezett idôtartama. 3.3 Mûszaki élettartam Az eszköz gyártója, elôállítója által meghatározott, teljesítmény-kapacitáskorlát betartása, illetve a meghatározott idôszakonként elôírt karbantartások elvégzése esetén várható rendeltetésszerû mûködôképesség ideje. 3.4. További fogalmak: Az adott társaságnál alkalmazott értékelési módszerek szempontjából fontos egyedi fogalmak megadása. Az Értékelési Szabályzatában használt további fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmezô rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek Az eszközök és források értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban a következô alapelveket kell alkalmazni: A vállalkozás folytatásának elvébôl kell kiindulni, Az elôzô üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást elôidézô tényezôk tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minôsül. A változást elôidézô tényezôket és számszerûsített hatásukat a kiegészítô mellékletben be kell mutatni, Az értékelést egyedileg kell végezni, Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint a mérlegkészítést megelôzôen történik.Az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást elôidézô körülmény várhatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. A mérlegtételeket körültekintôen, a mérlegkészítés idôpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintô értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elô, mely a társaság leltározási szabályzata alapján történik.

4. szám


433

Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levô deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. A Sztv. értelmében és a Társaság Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következôk szerint kell elvégezni: 4.2. Befektetett eszközök 4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök 4.2.1.1. Beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, elôállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Az eszköz bekerülési (beszerzési, elôállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történô beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítôi tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat,a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegû tételeket, a vámterheket foglalja magában. A Sztv. 47. § (4) bekezdése alapján az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi a hitel felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történô beszállításáig terjedô idôszakra elszámolt kamat. A kamat megosztásához a következô képletet alkalmazzuk: a hitelbôl megvalósult, a kamatidôszak kezdô napjáigmég nem aktivált ráfordítás összege hitel teljes összege

*

idôszakra járó kamat

*

minimum (ÜH.dátum;kamat idôszak záró dátuma) amelyik a korábbi

maximum (ráfordítás dátuma;kamat idôszak nyitó dátuma) amelyik a késôbbi

kamat idôszak napok száma

A Sztv. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képeziföldgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedô, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedô, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történô értékesítésrôl kiállított számlában szereplô, külön jogszabály szerint kötelezôen felszámított díjak, tételek. Építési telek és rajta lévô épület, építmény egyidejû beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerûen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelô beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelô összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minôsül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követôen beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. Ezzel egyidejûleg a lecserélt alkatrészre/tartozékra vonatkozóan el kell számolni a részselejtezés összegét. A Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a társaságalkalmazza / nem alkalmazza.

434


4. szám

A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során elôállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás elôállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülô költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett - költségéig, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott elôleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege(ha aSzámviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a társaság alkalmazza). Az eszköz bekerülési (beszerzési, elôállítási) értékét módosítja a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet. (Sztv. 47. § (10)) A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken — illetve jogszabály eltérô rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A pénzügyilízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható általános forgalmi adót és kamatot nem tartalmazó ellenértéke. A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerzôdés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt késôbb visszavett, a két idôpont között a vevô által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítô számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembevenni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerû használatba vételéig merülnek fel — a beszerzési ár részét képezô — kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A beruházáshoz,a vagyoni értékû joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévô devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedô idôszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. a bekerülési érték részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhetô. A bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, elôállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történô beszállításáig terjedô idôszakra elszámolt (idôszakot terhelô) kamat. A beszerzési érték részét képezô tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésôbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendô összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzôdés, piaci információ, jogszabályi elôírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozójelentôs — Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérô — különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele idôpontjában módosítani kell. Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditôl történô beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. Importból történôbeszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a számviteli teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a számla az üzembe helyezésig nem érkezett meg a mérlegforduló napon érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A vagyonkezelésbe vett, bérbe adott és bérbe vett eszközök nyilvántartásának egyedi szabályai.

4. szám


435

4.2.1.1. Maradványérték Maradványérték: az eszköz rendeltetésszerû használatbavételekor, vagyis az üzembe helyezés idôpontjában — a rendelkezésre álló információk alapján — meghatározott hasznos élettartamvégén várhatóan realizálható értéke. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minôsül jelentôsnek, nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték az a becsült összeg, amelyet a gazdálkodó egység a maradványérték megállapítása idôpontjában kapna az eszköz elidegenítése esetén, ha az eszköz életkora és állapota megegyezne a hasznos élettartama végén várhatóval. Az így megállapított maradványértéket csökkenteni kell az elidegenítés becsült költségével. GIR-t alkalmazó társaságoknál kötelezô tartalom: A maradványértéket az eszköz üzembe helyezésekor kell megállapítani. A megállapított maradványértéket felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell, ha az eszköz használatának körülményeiben jelentôs változás állt be. Ebbôl a szempontból jelentôs változásnak tekintjük a ráaktiválást (beruházás, felújítás, további tartozék beszerzés, átalakítás, bôvítés), a részkivezetést (részselejtezés, részleges megsemmisülés), a használatot biztosító szerzôdés módosulását, vagy bármely más olyan körülményt, ami a maradványérték újbóli megállapítását teszi szükségessé. A kiegészítô mellékletben a módosítást indokolni kell, valamint az esemény eredménymódosító hatását is be kell mutatni. Az üzembe helyezést követôen - ha az üzembe helyezéskor maradványérték nem került meghatározásra - maradványérték megállapítására sor kerülhet, ha az eszközt terven felüli értékcsökkenés egyidejû elszámolása mellett az állományból selejtezés vagy káresemény miatt kivezetni tervezzük, vagy az eszköz értéke tartósan és jelentôsen lecsökkentés a kivezetésrôl, terven felüli leírásról a döntés a mérlegkészítés idôpontjáig megtörténik, de az eszköz tényleges kivezetésére csak a mérleg fordulónap után kerül sor. Ebben az esetben a terven felüli értékcsökkenés megegyezik az eszköz nettó értékének és a maradványértékének a különbözetével. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Amennyiben a kalkulált maradványérték nem éri el az eszközmaradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, akkor nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték meghatározása: • Értékesítés esetén elérhetô eladási ár • Selejtezés esetén visszanyerhetô haszonanyag értéke Visszanyerhetô haszonanyag meghatározása: 1. Ha az eszköz elemekre, alkatrészekre bontható a. Az elbontott elemek, alkatrészek (a karbantartási tervben felsorolt elemek) eredeti formájukban, funkciójukban hasznosíthatók. Ebben az esetben a visszanyerhetô haszonanyag a maradványérték meghatározásának idôpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • az elem, alkatrész beszerzési árának figyelembevételével, • a MÁV elszámoló ár, és az eszköz hasznos élettartama és mûszaki élettartama arányában meghatározott érték szorzatával (alkatrész, elem eredeti beszerzési ára* (1hasznos élettartam/mûszaki élettartam)) b. Az elbontott elemek, alkatrészek felújítás, javítás után hasznosíthatók akár eredeti funkciójukban, akár más tevékenység ellátására. Ebben az esetben a visszanyerhetô haszonanyag a maradványérték meghatározásának idôpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • a felújítás, javítás ráfordításával csökkentett MÁV elszámoló-ár figyelembevételével. c. Az elbontott elemek, alkatrészek eredeti funkciójukat nem tudják ellátni. Ebben az esetben a visszanyerhetô haszonanyag a maradványérték meghatározásának idôpontjában az érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkezô hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével.

436


4. szám

2. Ha az eszköz nem bontható önállóan hasznosítható elemekre, az eszköz bontása során hulladékanyag keletkezik. A visszanyerhetô haszonanyag értéke a maradványérték meghatározásának idôpontjában érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkezô hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. Piaci ár meghatározása: • amennyiben az üzembe helyezéskor rendelkezésre áll karbantartási terv, vagy más szerzôdés, amely az adott alkatrészt, elemet beárazza, akkor az abban foglalt ár, • ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor mérvadónak tekinthetô ajánlat vagy más szerzôdés, amely az azonos vagy egyenértékû alkatrész, elem árát tartalmazza, • mindezek hiányában, ha rendelkezésre áll MÁV azonos vagy egyenértékû készlet elszámoló ára, • egyéb esetben valamilyen megbízható piaci információn alapuló becslés. Az ár meghatározását minden esetben dokumentálni kell. 4.2.1.1. Az értékcsökkenés meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét — hasznosításuktól függôen — azokra az évekre osztjuk meg — a Sztv 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve —, amelyekben az eszközt elôreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a bruttó érték alapján, havi gyakorisággal történik. GIR-t alkalmazó társaságoknál kötelezô tartalom: „A leírási kulcs meghatározásánál a hasznos élettartamot 1 és 10 év között egy tizedes jegy pontossággal (1,1 … 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10, 11 … 19), 20 és 50 év között 5 évente (20, 25 … 45), 50 és 100 év között 10 évenként vesszük figyelembe (50, 60 … 100).” Meglévô eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévô élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát, az alábbi képlet alkalmazásával: új (ráaktiválás utáni) nettó érték új leírási = kulcs

x 100 ráaktiválás üzembe helyezési hónapjának 1. napjától számított hátralévô hasznos élettartam

x

új (ráaktiválás utáni) bruttó érték

Az értékcsökkenés elsô napja új beruházás és felújítás esetén az üzembe helyezés dátuma. GIR-t alkalmazó társaságoknál: Az értékcsökkenés elszámolásának elsô napja új beruházás esetén az üzembe helyezés dátuma, felújítás esetén az üzembe helyezés hónapjának 1. napja. Új, nagy értékû, jelentôs finanszírozási költségekkel járó és/vagy az élettartam alatt jelentôs mértékû, az évek között nem egyenletesen eloszló karbantartási költségigényû eszközcsoportok vonatkozásában választható a Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdés szerinti elszámolási mód is. Az elszámolás az ilyen eszközök beszerzésekor, legkésôbb a beszerzés évében választható. Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelô egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggô, de bekerülési értéknek nem minôsülô ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét és a karbantartási költséget). Amennyiben az évenkénti értékcsökkenés meghatározásakor kalkulált ráfordításokban jelentôs változás következik be, akkor újra kell kalkulálni. Jelentôsnek tekintjük a változást, amennyiben annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%-át.

4. szám


437

Az értékcsökkenés megállapításánál, amennyiben az eszköz elhasználódása az eszköz által teljesített valamely mutató által meghatározható és az eszköz használatából származó hasznok a használat mértékével arányosak, akkor alkalmazható a teljesítmény arányos leírás vagy a teljesítmény más módon (modellszámítás teljesítménykorrekcióval) történô figyelembe vétele az értékcsökkenés megállapításakor. Amennyiben az értékcsökkenés elszámolása többféle módszer alkalmazásával történik, a kiegészítô mellékletben be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenés összegét módszerenkénti bontásban. Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték alkalmazandó, melyet a megállapított hátralévô hasznos élettartamnak megfelelô lineáris leírási kulccsal írunk le. Meglévô eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévô élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Vasúti személykocsik esetén az értékcsökkenést a MÁV-START Zrt. által meghatározott üzemeltetési szempontok figyelembe vételével a vállalatcsoport társaságainál azonosan kell elszámolni. Azon esetekben, ahol a vállalatcsoport egyik tagvállalatától bérelt tárgyi eszközön a bérbe vevô tagvállalat által értéknövelô beruházás történt és ennek következtében megváltozott az eszköz hátralévô hasznos élettartama, az új terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot bérbe adónál és bérbe vevônél is az új hasznos élettartam alapján kell meghatározni és az értékcsökkenést annak alapján elszámolni. Földterületre, képzômûvészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükbôl, egyedi mivoltukból következôen növekedik; terv szerinti értékcsökkenésa számviteli törvény szabályozása alapján nem számolható el.A mûemléki ingatlanok esetében, ezen kritériumoknak való megfelelés nem valósul meg, ezért az elszámolt értékcsökkenési leírás meghatározása megegyezik a normál (nem mûemléki) ingatlan esetében alkalmazott értékcsökkenési leírás megállapításának módjával és mértékével. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, kivéve az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogokat. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét akkor is egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, ha az állam, vagy önkormányzat tulajdonában és a társaság vagyonkezelésében áll. Az eszközök értékcsökkenési leírását a Társasági adó törvény által meghatározott kulcsokkal is elszámoljuk. A társaság által alkalmazott leírási kulcsok és a Társasági adó szerinti értékcsökkenés közötti eltérés kezelése és nyilvántartása. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában elôírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni: ha az eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentôsen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, ha az eszköz értéke a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, ha az eszköz megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány miatt rendeltetésének megfelelôen nem használható, vagy használhatatlan, a vagyoni értékû jog a szerzôdés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthetô, a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke — ajövôbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében — tartósan és jelentôsen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti.

438


4. szám

Amennyiben a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítása az elôzô üzleti évtôl eltérô eljárás(ok)ból eredôen változik, azta kiegészítô mellékletben indokolni kell és be kell mutatni a változtatás eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelô, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelôen nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg (beleértve az évközi mérlegkészítést is) fordulónapjával, az eszközök állományból történô kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés idôpontjával kell elszámolni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték(a korábban elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték) alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, tárgyi eszközt a piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékre vissza kell értékelni (visszaírás). A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévô eszköz esetén van lehetôség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. Eszközök selejtezése A selejtezésre vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. 4.2.1.2. Beruházások A mérlegben a beruházásokat a Sztv. 47-51. § szerinti bekerülési értéken mutatjuk ki. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzôkönyv alapján, könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az üzembe helyezett tárgyi eszközök közé. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelôen nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést számolunk el. Az aktiválás elôtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült, további hasznosításra alkalmatlan beruházások terven felüli értékcsökkenés elszámolását követôen kivezetésre kerülnek. A rendeltetésszerûen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. Amennyiben már egy korábban használatba vett eszközhöz kapcsolódóan olyan beruházást, felújítást hajtunk végre, melynek következtében az eszköz egy része bontásra kerül, úgy a bontásra kerülô rész nettó értékét, mint tárgyi eszköz részselejtezést az egyéb ráfordítások között elszámoljuk. A bontás következtében felmerülô költségek a Szt. 47.§ (6) bekezdésének megfelelôen a beruházás, felújítás bekerülési értékének részét képezik. A Sztv. elôírásainak megfelelôen az eszköz üzembe helyezésének dátuma megegyezik a használatbavétel dátumával. Az eszköz üzembe helyezésekor minden esetben egyedileg megállapítjuk az eszköz várható hasznos élettartamát. A várható hasznos élettartam abban az esetben is meghatározásra kerül, ha már meglévô, használatba vett eszköz vonatkozásában végzünk beruházást, felújítást. Amennyiben az így meghatározott hátralévô hasznos élettartam eltér a már meglévô, használatba vett eszköz eredeti hasznos élettartamától, abban az esetben az értékcsökkenési leírási kulcs módosításra kerül. GIR-t alkalmazó társaságoknál kötelezô tartalom: Amennyiben egy korábban egyösszegû értékcsökkenés elszámolásával amortizált (100 E Ft bekerülési érték alatti) eszközre történik ráaktiválás, és a ráaktiválás következtében az eszköz bekerülési (bruttó) értéke a 100 E Ft-ot meghaladja, az eszközt a 100 E Ft-ot meghaladó bekerülési értékû eszközökre vonatkozó szabályok szerint kell állományba venni és értékcsökkenésüket elszámolni, a korábban már elszámolt értékcsökkenés és a hátralévô hasznos élettartam figyelembe vételével.

4. szám


439

4.2.1.3. Beruházásra adott elôlegek Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére (beruházásokra, felújításokra) adott elôlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt — a levonható elôzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó — összegbenmutatjuk ki. Az adott elôlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerzôdés szerinti teljesítése bizonytalanná válik, az elôlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. A külföldi pénzértékben nyújtott elôlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerzôdés teljesítéskori (illetve átértékelés után mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az elôlegeket egyedileg kell számításbavenni. 4.2.2. Befektetett pénzügyi eszközök 4.2.2.1. Részesedések A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. Tulajdoni részesedést jelentô befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A külföldi pénzértéke szóló részesedés a bekerülés napjára, a szerzôdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A társaság által alapított gazdasági társaságban lévô befektetések bekerülési értéke megegyezik a létesítô okiratban (társasági szerzôdésben) meghatározott — társaságra jutó jegyzett tôke, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tôkén felüli vagyoni hozzájárulás együttes értékével. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti — veszteségjellegû — különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentôsnekminôsül. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következô szempontokat vesszük figyelembe: a gazdasági társaság tartós piaci megítélése, illetve annak tartós tendenciája; a megszûnô gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülô összeg; a gazdasági társaság saját tôkéjébôl a befektetésekre jutó rész; a gazdasági társaság mûködésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. Az értékvesztés meghatározására vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. Amennyiben a mérlegkészítéskor ismert piaci érték jelentôsen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a gazdasági társaságban lévô tulajdoni részesedést jelentô befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.

440


4. szám

A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentô befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követôen kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. Amennyiben egy társaság részesedésére korábban értékvesztést számoltunk el, de a társaság további mûködésébôl eredô veszteségek miatti tôkevesztés pótlására társaságunknak kötelezettsége keletkezik, és valószínû, hogy ezen tôkepótlásból eredô részesedés növekmény után értékvesztést kell elszámolni, akkor a részesedés könyv szerinti értékét meghaladó mértékbencéltartalékot képzünk. 4.2.2.2. Tartós hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben — a szerzôdés szerint — az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a — felhalmozott kamatot nem tartalmazó — piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegû és az egyedi értékelés alapján jelentôs összegû. A piaci értékmeghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok értékvesztése elszámolására vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. Ha az értékpapír mérlegkészítéskor ismert piaci értéke az egyedi minôsítés alapján jelentôsen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítô értékpapírokat az elôzôekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.2.2.3. Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyezô összegben történik. A külföldi pénzértékben adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerzôdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minôsítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idôpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülô összeg közötti — veszteségjellegû — különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentôs összegûnek minôsül. Amennyiben az adós minôsítése alapján a várhatóan megtérülô összeg jelentôsen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az adott kölcsönök tárgyévet követô évben esedékes törlesztô részleteit a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé.

4. szám


441

A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerzôdés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelés(Sztv. 60. § (2)) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. Az adós minôsítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történô kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. 4.3. Forgóeszközök 4.3.1. Készletek A készletek bekerülési értékét a Sztv. 47-51.§-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képezô tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történô bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendô összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy késôbb módosított fizetendô (kivetett) összeg között mutatkozó jelentôs különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének idôpontjában a beszerzési értéket módosítjuk. A Sztv. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képeziföldgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedô, a villamosenergia egyetemesszolgáltató, a villamosenergia-kereskedô, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történô értékesítésrôl kiállított számlában szereplô, külön jogszabály szerint kötelezôen felszámított díjak, tételek. Készlet importból történô beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása elôtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készletérték szerint korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. A társaság által nyilvántartott fô készletcsoportok és azok értékelésének jellemzôi. A beszerzéskor azonnal költségként elszámolandó készletcsoportok meghatározása. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken— illetve jogszabály eltérô rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. Amennyiben a készletek beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentôsen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni a készletek értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó elôírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelô, mérlegkészítéskor (minôsítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentôsen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre. Az értékvesztés meghatározásának alapelvei és a kapcsolódó döntési jogkörök meghatározása.

442


4. szám

Azon anyagkészleteket, amelyeket a társaság tevékenységéhez felhasználni vagy külsô fél részére értékesíteni nem lehet, selejtezzük és könyveinkbôl a ráfordítások terhére kivezetjük. A selejtezés eljárásrendje és a kapcsolódó döntési jogkörök meghatározása. A készletekre adott elôlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott elôlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2. Követelések A termék értékesítésébôl, szolgáltatásnyújtásból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevô által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, azt el nem engedték, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerôs bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevô, adós minôsítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idôpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülô összeg közötti — veszteségjellegû — különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentôs összegû. A GIR-t használó társaságok esetén a HUF-ban nyilvántartott követeléseknél az értékvesztés képzése a GIR KI modulban, az „MÁV-Automatikus értékvesztés képzés” riport futtatásával történik. Az értékvesztés képzés a társaságok között csak az egyedi minôsítés alkalmazásában térhet el. A megképzett értékvesztési tranzakciók egyedi minôsítés alapján feladás elôtt manuálisan módosíthatók, törölhetôk, újak rögzíthetôk. Az értékvesztés elszámolását a következô alapelvek alapján végezzük: a) részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelések esetén: 100%-os mértékû értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csôdeljárás alatt áll, minden más esetben egyedileg minôsítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. b) egyéb vevôkövetelések esetén: 100 %-os mértékû értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csôdeljárás alatt áll, 100%-os mértékû értékvesztést számolunk azon adósok összes követeléseire is, amelyekkel szemben jelentôs (1 M Ft feletti) éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minôsítjük megbízható adósnak, 100 %-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti kategóriába, és az adós nem minôsül megbízható adósnak, 50%-os mértékû értékvesztést számolunk el a 180-365 napközött lejárt követelésekre, amelyek nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minôsül megbízható adósnak. A 0-180 napon belüli követelések értékvesztésének elszámolására vonatkozó egyedi szabályok a társaság saját döntése alapján.

c) egyéb követelések esetén: A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevôk és adósok minôsítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki.

4. szám


443

Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzôen szállítói egyenleggel rendelkezô, valamint az egyedi minôsítés alapján biztosan fizetôképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést. Amennyiben a mérlegkészítéskor rendelkezésünkre álló információk, illetve dokumentumok lehetôvé teszik a követelés várhatóan megtérülô összegének fentieknél pontosabb megállapítását, abban az esetben az elszámolandó értékvesztés összegét egyedileg határozzuk meg. A vevôkövetelések minôsítésének eljárásrendje és a kapcsolódó döntési hatáskörök. Amennyiben az adós minôsítése alapján a várhatóan megtérülô összeg jelentôsen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A követelések behajthatatlanná minôsítésének eljárásrendje és a kapcsolódó döntési hatáskörök. A Sztv. 3.§-a alapján a behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet, amelyet a hitelezô a csôdeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhetô fel, amelyet bíróság elôtt érvényesíteni nem lehet, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. Minden esetben behajthatatlannak minôsítjük azokat a kisösszegû követeléseket, amelyek érvényesítésének költsége meghaladja a követelés értékét, és: több mint egy éve lejártak, és több mint egy éve nincs kapcsolat az adóssal, és 2. felszólítás után sem került sor a megfizetésre és összege GIR-t alkalmazó társaságoknál 40 E Ft alatti, GIR-t nem használó társaságoknál a várható behajtási költségek figyelembe vételével meghatározott összeghatár Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés elôtt: Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, annak meghatározása devizában történik. A devizában megállapított értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés elôtti nyilvántartási árfolyamon kell elszámolni. Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt devizában kell meghatározni és az átértékelést megelôzôen a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A követeléseket a leltár összeállítását megelôzôen egyeztetéssel ellenôrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. A váltókövetelések között a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévô kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevôkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni.

444


4. szám

4.3.3. Fedezeti ügyletek értékelése A társaság fedezeti politikájának alapelvei (ha vannak ilyen ügyletei). A fedezeti ügyletek elszámolása és az ügyletek hatékonysága mérésének módszertana. (A fedezeti ügyletek értékelésével kapcsolatban a MÁV Zrt. Kockázatkezelés szervezete szükség esetén segítséget nyújt.) 4.3.4. Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentô befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírt, részesedést a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti — veszteségjellegû — különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentôsnek minôsül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentôsen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A társaság nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentô befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú értékpapírok esetén az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követôen kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. A mérlegbenaz értékpapírokat a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.3.5. Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a pénztárakban lévô készpénz, valamint a csekkek értékét vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyezô értéket mutatjuk ki.Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levô pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplô összeg szerinti értékben. A társaság nem alkalmazza a Számviteli törvény 59/A-F §-a szerinti valós értéken történô értékelést. 4.3.5.1. Valutapénztár A valutapénztárba bekerülô valutakészletet a bekerülés napjára vonatkozó devizaárfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni, kivéve a forintért vásárolt valutát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.A valutapénztár

4. szám


445

mûködtetôje a pénztár nyitása elôtt két tizedesjegy pontossággal kialakítja az aznapalkalmazandó árfolyamot a pénztárban levô valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál — a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt — az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A mérlegben a valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. A valutapénztári tranzakciók elszámolásának további szabályai 4.3.5.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történô évközi jóváírások forintra történô átszámítását a következô módon kell elvégezni: Devizában történt értékesítés, devizában kapott elôleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizamûvelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyamán; Devizaszámláról más devizaszámlára történô átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintértéken. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minôsül a különbözô idôpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkezô eszközöknek az átlagos beszerzési áron történô értékelése. Ennek megfelelôen a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán): Kötelezettségek devizában történô kiegyenlítése, devizában adott elôleg, betétlekötés, más devizaszámlára történô átvezetés az adott devizaszámlán meglevô devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. Forintszámlára történô átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezetô hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenô különbözetet a pénzügyi mûveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: Hitel-lehívás: Devizaszámlára történô jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB deviza árfolyamon számított forintértéken; forint számlára történô jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. Hitel-törlesztés: Forint számláról történô törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történô törlesztés esetén a devizaszámlán meglevô devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam-különbözetet a pénzügyi mûveletek egyéb bevételeként (árfolyamnyereség) vagy a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításaként (árfolyamveszteség) kell elszámolni. A devizaszámla évvégi értékelése során a nyilvántartott devizaegyenleg átértékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.4. Aktív és passzív idôbeli elhatárolások Az aktív idôbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék összege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív idôbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következô évet terhelik. Az aktív idôbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként mutatjuk ki az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási idôszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett

446


4. szám

kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerzôdés (megállapodás)szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerzôdés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelôen arendkívüli ráfordításokkal szemben szüntetjük meg. A passzív idôbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintô részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintô, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív idôbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. Minden számla rendelkezik egy számviteli dátummal, mely mindig a szerzôdés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás v. termékértékesítés megvalósulása) napjára mutat. 1. Idôszakos elszámolás (folyamatos teljesítés) esetén • múltbeli szolgáltatás esetén a számlázott idôszak utolsó napját, • jövôbeni szolgáltatás (elôreszámlázás) esetén a számlázott idôszak elsô napját tekintjük számviteli dátumnakés a számla kelte napján érvényes MNB árfolyamot alkalmazzuk. 2. Amennyiben a teljesítés évek között átnyúlik, akkor a számla által tartalmazott bevételt és költséget az érintett évek között megosztjuk. Utólagos számlázás esetén kibocsátóként bevétel aktív idôbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás passzív idôbeli elhatárolást képezünk, a számla hiányában a teljesítés évében. Elôre történô számlázás esetén kibocsátóként bevétel passzív idôbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás aktív idôbeli elhatárolást könyvelünk. 3. Amennyiben az éven átnyúló számla valamelyik évre jutó részösszege nem éri el a számviteli politikában rögzített összeg határt (GIR-t alkalmazó társaságoknál 1 M Ft-ot), akkor a teljes összeg a másik évre könyvelendô, az 1.pontban rögzített számviteli dátum szerint. Aktív és passzív idôbeli elhatárolásokat egyedi értékelés alapján, könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A könyv szerinti érték a kibocsátó által közölt forint érték, vagy a teljesítés kori MNB hivatalos deviza-árfolyamon számított érték, illetve ezek hiányában a kalkulált érték. 4.2. Kötelezettségek 4.2.1. Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú forintkötelezettségeket könyv szerinti értéken- a szállító, illetve a kibocsátó által közölt, elismert forint értéken - mutatjuk ki a mérlegben. A vevôktôl kapott elôleget a ténylegesen befolyt összegben mutatjuk ki. A hatályos Számviteli és az ÁFA törvények eltérô idôpont szerint határozzák meg a devizás számlák forintosításakor alkalmazandó árfolyamot. Ebbôl kifolyólag adott devizás számlához két különbözô árfolyam is tartozhat, egy a Számviteli tv. és egy az ÁFA tv. szerint. Számviteli árfolyam A számviteli dátum napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. Minden gazdasági esemény rendelkezik számviteli dátummal, mely mindig a szerzôdés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés megvalósulás) napjára mutat, idôszakos elszámolás esetén a 4.4 pontban meghatározott teljesítés napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. ÁFA árfolyam Belföldi partnertôl kapott devizában kiállított számla esetén a kibocsátó által forintban feltüntetett ÁFA összeg és a devizás ÁFA összeg hányadosának két tizedes jegyre történô kerekítésével kerül az árfolyam megállapításra. Közösségen belüli partnertôl kapott számla esetében az ügyletet tanúsító számla kibocsátás dátumának napján, de legkésôbb a teljesítést követô 15. napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Eseti szolgáltatás esetén nem a számla kibocsátás napján, hanem a szolgáltatásnyújtás megvalósulásának napján közzétett MNB árfolyamon kell forintosítani.

4. szám


447

A vasútközi elszámolásban a számadások alapján történô devizatartozások és követelések a számadás hónapjának utolsó munkanapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kerülnek nyilvántartásba. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóhivatalos MNB devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.2.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A forintban felvett beruházási és fejlesztési hiteleket, az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a kötelezettség visszafizetendô összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendô összegben mutatjuk ki. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki a pénzügyi lízingbe vett eszközök lízingbe adó által kiszámlázott ellenértékének megfelelô kötelezettséget, melyet csökkenteni kell a megfizetett lízingdíjak összegével. A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkezô árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követô évi esedékes törlesztô részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni. 5.Hivatkozások, módosítások, megszüntetések 5.1. Hivatkozások 2000. évi C. törvény a számvitelrôl 5.2. Megszüntetések

Jelen szabályzat hatályba lépését megelôzôen hatályos értékelési szabályzat hatálytalanítása. HATÁLYBA LÉPTETÔ RENDELKEZÉSEK A Szabályzat rendelkezéseit a 2013. üzleti évtôl kezdôdôen kell alkalmazni.

448


4. szám

MÁV vállalati szabványok módosításának kiadása

43766/2013/MAV

MÁV Zrt. VMMSZK Szabványügyi Központ A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabványok kötelezô alkalmazását rendelem el: MÁVSZ 2757:2014 Mozdonyok, motorkocsik, motorvonatok és vezérlôkocsik sûrített levegôvel mûködô rendszerének, mechanikus fék- és közlekedésbiztonsági berendezéseinek karbantartása és vizsgálata MÁVSZ 2757-1:2014 Mozdonyok, motorkocsik, motorvonatok és vezérlôkocsik sûrített levegôvel mûködô rendszerének, mechanikus fék-és közlekedésbiztonsági berendezéseinek karbantartása és vizsgálata Fékmérôlapok mozdonyokhoz MÁVSZ 2757-2:2014 Mozdonyok, motorkocsik, motorvonatok és vezérlôkocsik sûrített levegôvel mûködô rendszerének, mechanikus fék-és közlekedésbiztonsági berendezéseinek karbantartása és vizsgálata Fékmérôlapok motorkocsikhoz, motorvonatokhoz és vezérlôkocsikhoz A szabványok a meghirdetés napjától érvényesek. Ezzel egyidejûleg a következô szabvány hatálytalanítását és megszûnését rendelem el: MÁVSZ 2757-3:2007 Vontatójármûvek és vezérlôkocsik sûrített levegôs rendszerének, mechanikus fékjének karbantartása és vizsgálata Fékmérôlapok keskeny nyomközû mozdonyokhoz A szabványokat a MÁV Zrt. VMMSZK Szabványügyi Központban hétfô-csütörtök 9-15 óra, pénteken 9-12 óra között lehet beszerezni, vagy regisztrált felhasználók részére on-line úton letölthetôek a www.mavintezet.hu honlapról. A kiadást engedélyezi: Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központ Cím: 1045 Budapest, Elem u. 5-7. fsz.2. Telefon: városi (06/1-)511-1371 vagy (06/1-)511-2489 üzemi 13-71 vagy 24-89 Fax városi (06/1-)511-3537 vagy üzemi 35-37

Pálfi Csaba sk mb. igazgató

4. szám


449

450


4. szám

4. szám


451

452


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

4. szám

ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 4. szám 129. évfolyam március 21. TARTALOM. 1.3

Recommend Documents