ÉRTESÍTÔ. MAGYAR államvasutak zártkörûen mûködô Részvénytársaság. Utasítások. 5. szám 129. évfolyam április 4. TARTALOM

5. szám

129. évfolyam

2014. április 4.

ÉRTESÍTÔ MAGYAR államvasutak zártkörûen mûKödô Részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

9/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli politikájáról

453

10/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési szabályzatáról

492

Utasítások 9/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli politikájáról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C. sz., a Számvitelrôl szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a Sztv. hatálya alá tartozók jövedelemtermelô képességérôl, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetérôl és a jövôbeni terveirôl. A MÁV Zrt, mint a MÁV Csoport anyavállalata a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési elôírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata elôírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelô – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelô alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a

11/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítása a MÁV Zrt. Vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról

Oldal

514

MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelô valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is. 2. HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. A Számviteli Politika kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs:Gazdasági vezérigazgató-helyettes 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A Sztv. által elôírtak figyelembevételével a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a MÁV Zrt. a következô minôsítéseket határozza meg: 3.1 Jelentôs összegû hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.) Az ellenôrzés, önellenôrzés során az egy adott üzleti évet érintôen (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét jelentôsnek tekintjük, ha azok összevont eredményt, saját tôkét érintô hatása meghaladja az ellenôrzött üzleti év saját tôkéjének 5%-át. Az eredményhatástól függetlenül minden esetben jelentôs összegû a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenôrzések során – ugyanazon évet érintôen – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tôkét nö-

454

A MÁV Zrt. Értesítôje

velô-csökkentô értékének együttes (elôjeltôl független) összege meghaladja az ellenôrzött üzleti év mérlegfôösszegének 2 százalékát. A társaság gazdasági eseményeinek jellegébôl, számosságából, nagyságrendjébôl adódóan azonban hibának csak azon eltéréseket tekintjük, amelyek az alábbi feltételeknek megfelelnek. Számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon számlázandó gazdasági események értendôk, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’): 1. Értékesített és igénybevett szolgáltatások esetén: •A teljesítés évében a tétel számla hiányában idôbelileg elhatárolásra került, és a ténylegesen számlázott nettó összeg az elhatárolttól több mint 10%-kal és legalább 3 M Ft-tal,illetve kevesebb, mint 10%-kal és legalább 50 M Ft-tal eltér.Egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendô. • A teljesítés évébena tétel nem került idôbelileg elhatárolásra és az elôzô évet érintôen feltárt eltérés nagysága egy adott tételnél nagyobb, mint 3 M Ft. Egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendô. 2. Készletek esetén: •A készlet beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott tételként. 3. Tárgyi eszközök esetén: Tárgyi eszköz beszerzés (nem számlázott beruházások): •A tárgyi eszköz beszerzés a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként került könyvelésre, de egy adott eszköz vonatkozásában az eltérés meghaladja az eredetileg könyvelt tétel értékének 1%-át. • A tárgyi eszköz beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott beruházásként. Nem számlához kapcsolódó tételek esetében minden eltérést hibának tekintünk (ez alatt azon gazdasági események értendôk, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítô, stb.) Jellemzô tételek (teljes körû felsorolás nélkül): a.) Tárgyi eszközhöz kapcsolódóana jellemzô tranzakciók az alábbiak: • aktiválás, ráaktiválás, térítés nélküli átvétel, • értékesítés, selejt, hiány, térítés nélküli átadás, • leírási kulcs módosítás, amennyiben ezt a körülményekben bekövetkezett változások nem indokolják, • és járulékos könyvelések (kincstári eszközökhöz kapcsolódó könyvelések, halasztott bevételek).

5. szám

b.) Korengedményes nyugdíj, kivéve a becslési pontatlanságból adódó eltérést, ami nem minôsül hibának, c.) Kártérítés, bírság, stb. d.) NAV revízió megállapításai. Az elôzô éveket érintô tételekre vonatkozóan, amennyiben az ellenôrzés, az önellenôrzés az elôzô évek éves beszámolójában jelentôs összegû hibá(ka)t állapít meg, akkor az elôzô év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerôssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelôzô 5 évre visszamenôleg, évenkénti bontásban az elôzô év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi idôszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. 3.2 Jelentôség szempontjából minôsítendô egyéb tételek: Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentôsen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentôsnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. A NIF Zrt. által bonyolított beruházások elszámolása kapcsán minden tételt jelentôsnek tekintünk. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Jelentôsnek tekintjük a maradványértéket, amennyiben eléri, vagy meghaladja az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, egyéb esetekben nulla maradványértékkel számolunk. A Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdésének alkalmazása során, az évenkénti értékcsökkenés megállapításához figyelembe vett ráfordítások változása vonatkozásában jelentôsnek tekintjük a változást, ha annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%-át. A tulajdoni részesedést jelentô befektetések és a hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minôsítjük jelentôsnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre

5. szám


elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentôsnek minôsítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 10%-kal módosítja. A nem megbízható adósnak minôsített partnerekkel szemben nyilvántartott 1 M Ft-ot meghaladó 1 éven túli követelés esetén a partnert jelentôs 1 éven túl lejárt követeléssel rendelkezô adósnak tekintjük. A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet egyedileg minôsítjük jelentôsnek. A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’) aktív idôbeli elhatárolások és passzív idôbeli elhatárolások esetében - jellemzôen a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintô tételeket érintôen - csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentôsnek és határoljuk el. A konszolidációba teljeskörûen bevont leányvállalatok vonatkozásában évvégén is minden tételt el kell határolni. Ebbôl a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli – szerzôdés szerinti számlázási – idôszakra (jellemzôen hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több idôszakot érintô számlázott tételek esetében (pl. közmû) az 1 M Ft feletti számlákban szereplô nettó összegeket jelentôsnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítô, stb.) minden tételt jelentôsnek minôsítünk. A képzendô céltartalék tekintetében a folyamatban lévô peres ügyekbôl származó 3 M Ft feletti várható fizetési kötelezettségeket minôsítjük jelentôsnek. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentôsnek minôsítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelôen az egyéb bevételekkel, a pénzügyi mûveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentôsnek minôsítjük, és azokat a kiegészítô mellékletben jogcímenként bemutatjuk. A vasúti pályahálózat mûködtetésén és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendô elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minôsítjük jelentôsnek. 3.3 Kapcsolt fél: MÁV Zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésû vállalkozásnak és társult vállalkozásnak - továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások – minôsülô társaságokat, a felsô vezetés

455

tagjait, valamint a vezetô tisztségviselôket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felsô vezetésnek a társaság Elnök-vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit, vezetô tisztségviselônek a MÁV Zrt. Igazgatósága és a Felügyelô Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minôsítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerzôdéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektôl, amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.4 Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük • a Pályamûködtetést, • a Keskeny nyomközû térségi személyszállítást és • a Központi irányítást és szolgáltatást. 3.5 További fogalmak A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (értelmezô rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl, a naptári év lezárását követôen a Sztv.-ben elôírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés, valamintösszevont (konszolidált) évesbeszámoló és összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12.§ (3) bekezdésében elôírt kettôs könyvvezetés. A konszolidált beszámoló készítésérôl jelen szabályzat nem rendelkezik, mivel elkészítésével külön szabályzat, „a MÁV Vállalatcsoport konszolidációs szabályzata” foglalkozik. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza, amennyiben erre a vonatkozó törvényi szabályozás lehetôséget ad. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, azt az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kife-

456


jezett összegek HUF-ra történô átváltásánál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamot egy adott napra vonatkozóan napközben teszi közzé, a könyvelési tételek rögzítésekor a hatályos (a közzétételt megelôzô órákban történô rögzítést megelôzôen az elôzô napi) hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés idôpontja: a tárgyévet követô év 34. munkanapja. Ez az idôpont biztosítja a Sztv. -ben elôírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság mérlegét a Sztv. 1. melléklete szerinti „A” változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következô további alábontásokat alkalmazzuk: a. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékû jogok” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékû jogok” megnevezésû sorra. b. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „2. Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú mûszaki berendezések, gépek, jármûvek” megnevezésû sorra. c. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „5. Beruházások, felújítások” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú beruházások” megnevezésû sorra. d. Az „I. Készletek”, azon belül az „1. Anyagok” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú anyagok” megnevezésû sorra. e. Az „I. Készletek”, azon belül a „2. Befejezetlen termelés és félkésztermékek” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú befejezetlen termelés és félkésztermékek” megnevezésû sorra. f. A „II. Hosszú lejáratú kötelezettségek”, azon belül a „8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek” sort tovább bontjuk az „ebbôl: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség” megnevezésû sorra. A mérleg összeállításának alapjául az analitikával egyezô fôkönyvi számlák adataiból készített fôkönyvi kivonat és a leltározási szabályzatban foglaltak alapján készített leltárak szolgálnak. A Társaság eredménykimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítô mellékletben a forgalmi költség eljárással készülô eredménykimutatást is bemutatjuk. A kiegészítô melléklet tartalmazza azokat a számszerû adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a

5. szám

Sztv. elôír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, mûködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetôk, a hitelezôk számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplôkön túlmenôen szükségesek. A társaság az általa kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítô mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet értelmében számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság, ezért a számviteli törvény szerinti éves beszámoló kiegészítô mellékletének részeként éves felügyeleti jelentést készít, amely a következô tevékenységek szerinti bontásban tartalmazza a mérleget, eredménykimutatást, cash-flow kimutatást, valamint a rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységi kimutatást, és az ezeket magyarázó szöveges értékelést: • vasúti pályahálózat mûködtetése, • vasúti személyszállítás, • egyéb tevékenység. A vasúti törvény • 37. § (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a fôkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat mûködtetése, b) a vasúti személyszállítás, c) egyéb tevékenységek. Az éves felügyeleti jelentést tartalmazó tárgyévi és az elôzô évi éves beszámolót a MÁV Zrt. a 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet 17. § (3) bekezdése alapján megküldi az Nemzeti Közlekedési Hatóság részére a vasúti mûködési engedély kiadása feltételeinek való folyamatos megfelelésrôl szóló, május 31-ig megküldendô írásbeli beszámolója részeként. A negyedéves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt a tárgynegyedév utolsó napját követô 45 napigmeg kell küldeni a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. Az üzleti jelentéstartalmáta Sztv. 95. §-ában elôírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg.Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetét, valamint a tevékenység során felmerülô legfôbb kockázatokat. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövôbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a mûködés során felmerülô fôbb kockázatokat és bizonytalanságokat is. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell: • a társaság tárgyévi teljesítményeirôl, a piaci pozíciójáról készített átfogó, a társaság méretével és

5. szám


összetettségével összhangban álló elemzést, pénzügyi - és ahol szükséges - naturális teljesítménymutatókkal alátámasztva, • információt a várható fejlôdésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlôdése, a belsô döntések várható hatása függvényében, mely lényegében egy kitekintés a következô év(ek)re), • információt a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; a beruházások alakulására, • a telephelyek bemutatását (a társaság szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat), • információt a foglalkoztatáspolitikára és a jövedelempolitikára vonatkozóan, • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket. Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditásés cash-flow kockázat bemutatásával (számszerûsítve is) is. A MÁV Zrt. Éves beszámolójának Mérlegét, Eredménykimutatását és Kiegészítô mellékletét az Sztv. 19. § -ban foglaltak szerint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. állítja össze a számviteli szolgáltatás keretében, az üzleti jelentést a Társaság Kontrolling Szervezete készíti el. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy, a társaság elnökvezérigazgatója írja alá. A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követô 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremûködô szolgálathoz megküldeni. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejûleg a Nemzeti Közlekedési Hatóságés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére is megküldi. 4.2 Számviteli és belsô elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendô alábbi szabályzatok tartalmazzák: 1. 10/2012. (X. 12. MÁV Ért. 24) GÁVIGH sz. utasítás: A MÁV Zrt. Leltározási Szabályzata 2. 28/2013. (IV.26. MÁV Ért. 14.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról 3. 29/2011.(VII. 122. MÁV Ért. 16.) EVIG. sz. utasítás a MÁV Zrt. elkülönítendô tevékenységeihez tartozó szolgáltatások önköltség-számítási szabályzatáról. 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, a B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévô keskeny-nyomközû vasútvonalak pénztárai részére, a 7/2012. (MÁV Ért. 6.)

457

EVIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerrôl és a követendô pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezelésérôl és a szállítói számlák kifizetésének rendjérôl szóló vezérigazgatói utasítás. 5. 4/2009 (XI.27. MÁV Ért. 34.) EVIG sz. utasítás: A beruházások, felújítások és karbantartás elhatárolásáról. 6. 24/2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról. A Sztv. 159. §-a alapján a kettôs könyvvitelt vezetô gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévô eszközökrôl és azok forrásairól, továbbá a gazdasági mûveletekrôl olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelôen, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetôen mutatja. A MÁV Zrt. a könyvviteli nyilvántartást az alábbiak szerint valósítja meg. A könyvelés alapja a bizonylat, amelynek a kötelezôen feltüntetendô adatokkal biztosítania kell az eszközökben, forrásokban és a vállalkozási eredmény elemeiben történô változások könyvviteli elszámolását. A könyvviteli nyilvántartásokat január 1-tôl december 31-ig folyamatosan kell vezetni, majd az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés idôpontjáig megismert, és az elôzô évet érintô gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A Társaság a gazdálkodásában bekövetkezô eseményekrôl a Sztv. elôírásai szerint folyamatos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt fôkönyvi számlákon. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani: • a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül, • értékadatokat és a 0-s fôkönyvi számlákon mennyiségi adatokat (a belsô elszámoláshoz, számviteli elkülönítéshez) rögzítô szintetikus fôkönyvi elszámolás keretében. A gazdasági eseményekrôl készített feljegyzések (bizonylatok) megfelelô csoportosítása után az analitikus nyilvántartások módosítását folyamatosan és idôsorrendben el kell végezni. Az analitikus nyilvántartás a gazdasági esemény okozta változásokat csoportosítja fôkönyvi számlaszámonként és összesítést (feladást) készít a fôkönyvi elszámolás számára. A fôkönyvi számlák havi forgalmát és egyenlegét fôkönyvi kivonatban kell összesíteni. Az eszközök és források állományát idôszakonként számba kell venni (leltárkészítés) és a meglévô nyilvántartásokkal egyeztetni kell. A leltáreltérésekbôl is feladást kell készíteni a fôkönyvi könyvelés számára.

458


A leltárkészítés, a leltározás és a selejtezés részletes szabályait a MÁV Zrt. saját hatáskörben állapítja meg, valamint dönt a mérlegben értékkel nem szereplô használt és használatban nem lévô készletek leltározásának szabályairól, amit a mindenkor hatályos leltározási utasításban szabályoz. A mérleg összeállításának alapjául az év végi leltárak által ellenôrzött, az analitikával egyezô fôkönyvi számlák adataiból készített fôkönyvi kivonat szolgál. A MÁV Zrt analitikus és szintetikus könyvviteli elszámolása a MÁV Zrt. integrált számítógépes Oracle Financials programrendszeren alapuló Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer (késôbbiekben GIR) különbözô moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve annak a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelôen testreszabott változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelôen egyéniesítésre kerültek. A GIR integrált rendszer, ahol a különbözô modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a fôkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhetô feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhetô lekérdezési lehetôségeket a GIR HelpDesk Rendszer használatáról szóló 7/2012. (IX. 07. MÁV Ért. 21.) GÁVIGH. sz. utasítás tartalmazza. 4.2.1 Számlarend A számlarend a jogszabályi elôírások, a beszámolási és az ellenôrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: • az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, • a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számlarend az alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: • feleljen meg a jogszabályi elôírásoknak, • vegye figyelembe a beszámolási és az ellenôrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, • biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek o fôkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendô tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történô elkülönítését, o az elkülönítendô tevékenységek közötti belsô elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és

5. szám

o az elkülönítendô tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek o struktúrájának átláthatóságát a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertan szerint elôírt adatszolgáltatáshoz, valamint a o pályaszakaszra történô megbontását a pályavasúti adatszolgáltatásokhoz, • biztosítsa a fôkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintû elkülönítését, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek esetében az elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások önköltségszámításához szükséges részletezettségû adatokat. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a fôkönyvi modul részeként, a számviteli flexmezô szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: • gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint • szülô értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyûjtésekre használhatók (ezek nagybetûvel kezdôdnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a fôkönyvi flexmezô szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. fôkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmezô struktúra az alábbi részekbôl (szakaszokból) épül fel: • Fôkönyv szegmens:A számviteli flexmezô Fôkönyv szegmense a társaságok fôkönyvén belül (mint egyenlegezô szegmens) a számvitelileg elkülönítendô tevékenységek elkülönítését biztosítja. Értékei a következôk lehetnek: o P – Pályavasút o X – Keskeny nyomközû térségi személyszállítás o K – Központi irányítás és szolgáltatás • Könyvelô egység szegmens: A könyvelô egység szegmens értékei a könyvelést végzô számviteli szervezetek elhatárolására szolgálnak. A MÁV Zrt esetén átmenetileg egymás mellett élnek a régi (2010.03.01 elôtti) és új (2010.03.01-tôl érvényes) számviteli szervezetnek megfelelô kódok, de új tranzakciók könyvelésénél már csak az új kódok alkalmazhatók. A 00 könyvelô egység kódot csak technikai jellegû, a GIR-ben definiált automatizmusok (pl. számviteli elkülönítés feldolgozásai) során használjuk, manuális könyvelések során nem szabad használni. • Fôkönyvi számla szegmens: A fôkönyvi számla szegmens a gazdasági eseményeknek a Számvi-

5. szám


teli törvény által elôírt, ugyanakkor a társaságok sajátosságainak megfelelô alábontással rendelkezô elszámolását teszi lehetôvé a 0-9 számlaosztályokban. • Szervezeti egység szegmens: A szervezeti egység szegmens a gazdasági események szervezeti egységekre, mint költséghelyekre történô elszámolását biztosítja. A szegmens értékkészlete az egységes szolgálati hely törzsbôl (ESZTI) tartalmazza a szolgálati helyek azon csoportját, amelyek a szolgálati helyek törzsadataiban fôkönyvi szervezetként szerepelnek, azaz amelyekre költségek, ráfordítások és bevételek számolhatók el. • Tevékenységi kód szegmens: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselô). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelezô a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (51-59) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben elôírt tevékenységi elkülönítéssel, aDíjképzési Módszertannal és Díjszámítási Dokumentummal összhangban, a MÁV Zrt. önköltség számítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a fôkönyvi flexmezô tevékenységi kód szegmense biztosítja. • Pályaszakasz szegmens: A pályaszakasz szegmens értéke a vasúti pálya helyhez kötött létesítményeinek földrajzi elhelyezkedését jelölô statisztikai szakasz, mely lehet nyíltvonalon vagy állomáson lévô pályaszakasz. Az állomáson lévô pályaszakasz száma megegyezik az állomás szolgálati hely kódszámának elsô négy számjegyével. A pályaszakasz szegmens alkalmazását a MÁV Zrt esetén az X. számlaosztály magyarázata írja elô. • Társasági kód szegmens: A társasági kód szegmens a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozások egyedi azonosítását biztosítja. • Célszervezet szegmens: A Célszervezet szegmens értékkészlete megegyezik a Szervezeti egység szegmens értékkészletével. A szegmens a fôkönyvek (a fôkönyvhöz rendelt szervezetek) egymás közötti tranzakcióinak elszámolását segíti. Alkalmazása csak a 3651-3658 fôkönyvi számlacsoport használata esetén kötelezô. Értéke átterhelések és átszámítások indítása esetén a fogadó szervezetet, az átterhelés, átszámítás fogadásakor pedig az indító szervezetet mutatja. A fôkönyvi számla, aszervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A Számlarend tartalmazza a könyvvezetés során használt fôkönyvi számlák felsorolását és azok könyvviteli

459

rendszerben beállított paramétereit (számlatükör), a fôkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelezô összefüggéseket (keresztellenôrzési szabályok) és a számlamagyarázatot, amely a számlák tartalmát, az alkalmazott bizonylatokat, a fôkönyvi számlák és az analitikák közötti kapcsolatot, a leltározási, könyvelési, ellenôrzési, értékelési és jogszabályi elôírásokat, az egyes számlaösszefüggéseket tartalmazzák. 4.2.2 Számviteli folyamatok sajátosságai A 2013. évi - MÁV Zrt.-bôl történô - kiszervezés következtében a Társaság a Sztv. 151.§ (1) bekezdésének b) pontja alapjána Sztv. 150.§ (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-t bízta meg. A MÁV Zrt. a fôkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága, a keskeny nyomközû térségi személyszállítás és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló fôkönyv keretében végzi. Az önálló fôkönyvek azonosítása a fôkönyvi kód alapján történik. A Könyvelés szervezet funkcionálisan és területileg is egy-egy helyre koncentrálja a rutinszerû, jól standardizálható számviteli feladatokat: • a bejövô számlák könyvelése, • a kimenô számlák kiállítása, könyvelése, • a pénzforgalom könyvelése, • a tárgyi eszközök könyvelése, valamint • az ingatlanokhoz kapcsolódó számlázási, könyvelési feladatok. A Társaság számviteli beszámolóinak és adóbevallásának - beleértve a Társaságon belül elkülönítetten könyvelt pályavasúti üzletág, keskeny nyomközû térségi személyszállítás és központi irányítást végzô és szolgáltató szervezetek beszámolóit is - készítése egy szervezeten, a Beszámolás és adózás szervezeten belül történik. A Számviteli mûködéstámogatás feladata a számviteli információs rendszerek üzemeltetésének felügyelete, a felhasználók támogatása, valamint a számviteli szervezet és elszámolási folyamatok kidolgozása, támogatása. A Sztv. 165.§-aalapján minden gazdasági mûveletrôl, eseményrôl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági mûveletek (események) folyamatát tükrözô összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerûen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerûaz a bizonylat, amely az adott gazdasági mûveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendô és más jogszabályban

460


elôírt adatokat a valóságnak megfelelôen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet — hiba esetén — elôírásszerûen javítottak. Bizonylat: jellemzôen a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, adatközlô, átterhelés, átszámítás, költségmentesítô, a megfelelô dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelô dokumentumnak tekintendôk a szerzôdés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A pénzeszközöketérintô gazdasági mûveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejûleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintô tételeket, valamint minden más gazdasági mûveletrôl, eseményrôl készült bizonylatok adatait legkésôbb az adott hónap fôkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági mûveletet elrendelô személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettôl függôen az ellenôr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevô, ellennyugtákon a befizetô aláírása; d) a bizonylat kiállításának idôpontja, illetve kivételesen – a gazdasági mûvelet jellegétôl, idôbeni hatályától függôen – annak az idôszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e) a (megtörtént) gazdasági mûvelet tartalmának leírása vagy jelölése, a gazdasági mûvelet okozta változások mennyiségi, minôségi és – a gazdasági mûvelet jellegétôl, a könyvviteli elszámolás rendjétôl függôen – értékbeni adatai; f) külsô bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az idôszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történô hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés idôpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály elôír. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága, helytállósága – ha az más módon

5. szám

nem biztosítható — a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti képviseletet is), vagy belsô szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét kell szem elôtt tartani. Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a Sztv. elôírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történô alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.A MÁV Zrt. olyan elektronikus számlát fogad be, amely megfelel a 46/2007. PM rendelet elôírásainak, valamint elektronikus számlát bocsát ki az elôzôekben hivatkozott jogszabálynak megfelelôen. Minden kibocsátott elektronikus számla kiküldés elôtt elektronikusan aláírásra kerül. 2010. július 1-tôl kötelezôen elektronikus úton történik a fizetési meghagyások benyújtása. A fizetési meghagyások illetékének befizetése egyrészt a Magyar Országos Közjegyzôi Kamarával (MOKK) megkötött megállapodás alapján befizetett keretösszegbôl, másrészt a K&H által kibocsájtott dombornyomott kártyával interneten keresztültörténik.Afizetett összegrôl a MOKK mindkét esetben elektronikus számlát küld.A MÁV Zrt. a banki átutalások és a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé történô adóbevallások esetében alkalmaz elektronikus okiratot a törvényi elôírások alapján. A számviteli bizonylatot a gazdasági mûvelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának idôpontjában magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelônek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelô nyelvén is feltüntethetôk.) A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell – a könyvviteli nyilvántartásokban történô rögzítést megelôzôen – magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelô adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenôrzéshez feltétlenül szükségesek. Az Sztv. 167.§ (2)alapján a számlával, az egyszerûsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény176.§-a tartalmazza ebizonylatok adóigazgatási szempontból elôírt követelményeit. Az Sztv. 168.§-a alapján a készpénz kezeléséhez, más jogszabály elôírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerûsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplô névértéknek megfelelô ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

5. szám


A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személyeknek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Az egyéb a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok és nyomtatványok körét, valamint a kezelésük során alkalmazandó szabályokat a 62/1999. (MÁV Ért. 27.) Pg.Sz.F. sz. utasítással módosított 92/1998.(MÁV Ért. 30.) Pg.Sz.F. sz. utasítás és a10/2004. (MÁV. Ért. 35.) Társasági szol - Szolgáltatási fôigazgatói utasítás Irodai papíranyagok, kezelési nyomtatványok és szigorúan elszámolandó nyomtatványok igénylése és kezeléseszabályozza. Az Sztv. 169.§.-aalapján a gazdálkodó az üzleti évrôl készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, fôkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelô nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megôrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a fôkönyvi számlákat, az analitikus illetve részletezô nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések alapján visszakereshetô módon megôrizni. Amennyiben más jogszabály ettôl eltérô feltételeket ír elô (például: EU forrásból finanszírozott projektek bizonylat megôrzési kötelezettsége), abban az esetben azt tekintjük irányadónak. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a fenti megôrzési kötelezettség. A megôrzési idôn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszûnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, azaz a bizonylatok megôrzésérôl a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály elôírásainak, valamint a 167.§ (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában kell megôrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli elôállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetôségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály elôírásainak, valamint a 167.§ (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában is megôrizhetô oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli elôállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetôségét. A MÁV Zrt. esetében • a bizonylatot kiállító szervezet köteles a bizonylat ôrzésére intézkedni az 3/2009. (MÁV Ért. 33.) VIG. utasítással módosított 24/2003. (MÁV Ért. 51.) VIG utasítás alapján,

461

• a számítógépes programot üzemeltetô szervezet köteles a program ôrzésére intézkedni a program kezelési utasítása alapján. Megszûnés esetén a jogutód szervezet köteles a fenti feladatokat ellátni.A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. elôírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintô gazdasági mûveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejûleg; az egyéb pénzeszközöket érintô tételeket, valamint az egyéb gazdasági mûveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági mûvelet, esemény megtörténtét követôen, legkésôbb az adott hónap fôkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidôk figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – fôkönyvi kivonatok elkészítése elôtt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.Számviteli szervezete éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza • az egyes számlaosztályok fôkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, • a záró fôkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, • az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, • valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelô szervezetek a tevékenységükrôl és a könyveikben regisztrált eseményekrôl mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: • valamennyi bizonylat teljes körû és a valóságnak megfelelô rögzítésérôl, • a fôkönyv és az analitikus leltárak egyezôségérôl. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3 Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Az évközi könyvviteli zárlatoknál a folyamatos könyvelésen túl – az alábbiakban elôírt körben –biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését. Az éves fôkönyvi zárás alkalmával- a negyedéves zárások keretében elôírt feladatokon túl - el kell végezni a következô feladatokat:

462


• a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidôszak végén fel nem használt értékének megállapítását és leltár alapján történô elszámolását, • a tartósan adott kölcsönök egy éven belül esedékes részletének átsorolását, • a devizás tételek átértékelését, • jelentôs hiba kapcsán az elôzô évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába, • a számviteli elkülönítés során a nem profitorientált belsô szolgáltatások BTSZ díja és tényleges önköltsége közötti különbözet belsô elszámolását. Az évzáró fôkönyvi kivonat elkészítése elôtt meg kell állapítani és belsô bizonylat alapján le kell könyvelni: • a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, • az idôbeli elhatárolásokat, • az értékvesztéseket, visszaírásokat, • a céltartalékokat, • a saját tôkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, • egyéb, év végi rendezô tételeket. A beszámolási szervezet az utolsó, évzáró fôkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készíti el. E határidô után a tárgyévet érintô tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli szervezet engedélyével lehet könyvelni. A negyedéves fôkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében elôírt feladatokon túl - a következô feladatokat is el kell elvégezni: • a negatív egyenleggel záró vevôk és szállítók átsorolását a BKR-ben, • az eszközök — befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok — értékvesztésének és visszaírásának elszámolását, • az eszközök állományból történô kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolását a kivezetés idôpontjával, • a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentôsen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolását, • céltartalék képzést a várható kötelezettségekre, • a jövôbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre céltartalék képzését, • a tárgyidôszakra járó és a tárgyidôszak után fizetendô kamatok elhatárolását, • éves adók idôarányos részének elszámolását, • a számviteli elkülönítés során az irányítási költségek megosztását és elszámolását illetve az elkülönített tevékenységek kimutatásához szükséges elszámolások végrehajtását. • el kell végezni a fôkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést,

5. szám

s a mérleg tételeinek alátámasztásához leltárt kell összeállítani, amely tételesen és ellenôrizhetô módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévô eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerûségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén fôkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül. A zárási munkák részét képezi az idôszak könyvvizsgálatában való részvétel. A negyedéves zárás konkrét feladatiról és határidejérôl külön utasítás (12/2010. (XII. 23. MÁV Ért.39.) GÁVIGH) rendelkezik. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, havi zárásig kell elvégezni, így különösen: • • • • • • • • • • • • • •

•

a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, a kimenô számlák kiállítását, az adott és kapott elôlegek elszámolását, a banki és pénztári tételek könyvelését, a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását, a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentô tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, a hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes törlesztô részletének átsorolását, a tárgyidôszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevônél még könyvelésre nem került költségek évközi idôbeli elhatárolásként történô könyvelését (az elôzô hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését,

5. szám


• a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, • az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, • az elôzô év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek) tárgyhót érintô összegeinek feloldása, • az ellenôrzések, önellenôrzések megállapításainak könyvelését, • elévült vagy egyéb címen behajthatatlan követelések kivezetését, • a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás elhatárolásának idôarányos részének könyvelését, • a konszolidálásba teljeskörûen bevont leányvállalatok körében a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetését, • szervezetek által egymás részére végzett szolgáltatások belsô elszámolását, • szervezeten belül elôírt költségek naturális mutató alapján történô áttételezését a közvetlen költségek közé. A tárgyhóban elvégzett teljesítményekrôl legkésôbb a tárgyhót követô 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon idôszakos elszámolású teljesítményeket, melyek elszámolása ennél késôbb történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi idôbeli elhatárolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevô számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban befogadásra kerülhessen.A havi zárások után, legkésôbb a tárgyhót követô 14. munkanapon fôkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni.A vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó jelentést készít. 4.4. Az éves beszámoló elkészítésének menete, határidôi Az éves fôkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelôen – a következô:

Feladat

463

Határidô a fordulónapot követô

Kimenô számlák kibocsátása teljeskörûen bevont társaságok felé teljeskörûen be nem vont 11. munkanap társaságok felé 15. munkanap egyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén 22. munkanap Bejövô számlák befogadása teljeskörûen bevont társaságoktól teljeskörûen be nem vont társaságoktól 16. munkanap egyes kiemelt idôszakos 23. munkanap elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási 23. munkanap villamos energia, pályahasználati díj) esetén Vevô-szállító analitikák zárása

23. munkanap

A konszolidációba teljeskörûen bevont vállalatokkal kapcsolatos idôbeli elhatárolások könyvelésének befejezése Az egyeztetések elvégzése a teljeskörûen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása Számviteli információs rendszer zárása („A” és „B” nap) Kiegészítô melléklet összeállítása Könyvvizsgálat

26. munkanap

Számviteli információs rendszer zárása („C” nap) Végleges éves beszámoló (fizetendô osztalék nélkül) és könyvvizsgálói jelentéstervezet elkészítése

30. munkanap

30. munkanap 34. munkanap 43. munkanap 38. – 50. munkanap 52. munkanap 58. munkanap

A negyedéves fôkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelôen – a következô:


464

Feladat

Határidô a negyedévet követô

Kimenô számlák kibocsátása • teljeskörûen bevont társaságok felé • teljeskörûen be nem vont társaságok felé • egyes kiemelt idôszakos elszámo- 7. munkanap lású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási villamos energia, pályahasználati díj) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és idôszaki 8. munkanap forgalom) megküldése (idôbeli elhatárolás nélkül) Bejövô számlák befogadása • teljeskörûen bevont társaságoktól • teljeskörûen be nem vont társaságoktól • egyes kiemelt idôszakos elszámo- 8. munkanap lású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási villamos energia, pályahasználati díj) esetén A konszolidációba teljeskörûen bevont vállalatokkal kapcsolatos idôbeli elhatárolások könyvelésé- 12. munkanap nek befejezése („A” nap) Az egyeztetések elvégzése a teljeskörûen bevont leányvállalatok 15. munkanap között (kivéve MÁV-START Zrt.), a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása (kivéve MÁV-START Zrt. 16. munkanap kapcsolat) Az egyeztetések elvégzése a MÁVSTART Zrt.-vel, a feltárt hibák 17. munkanap rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása MÁV-START Zrt. kapcso18. munkanap latban Számviteli információs rendszer 19. munkanap zárása („B nap”) Könyvvizsgálat 13.-27. munkanap Végleges negyedéves beszámoló 29. munkanap elkészítése („C”nap) A havi fôkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelôen – a következô:

5. szám

Feladat

Határidô a hónapot követô

Kimenô számlák kibocsátása

• teljeskörûen bevont társaságok felé • teljeskörûen be nem vont társaságok felé •• e gyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási villamos energia, pályahasználati díj) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és idôszaki forgalom) megküldése (idôbeli elhatárolás nélkül) Bejövô számlák befogadása • e ljeskörûen bevont társaságoktól • teljeskörûen be nem vont társaságoktól • e gyes kiemelt idôszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák, vontatási villamos energia, pályahasználati díj) esetén A konszolidációba teljeskörûen bevont vállalatokkal kapcsolatos idôbeli elhatárolások könyvelésének befejezése („A” nap) A konszolidációs egyeztetéshez az idôbeli elhatárolások analitikájának megküldése – Kivéve MÁVSTART Zrt. kapcsolatban A konszolidációs egyeztetéshez az idôbeli elhatárolások analitikájának megküldése – MÁV-START Zrt. kapcsolatban Az egyeztetések elvégzése a teljeskörûen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése (következô havi kezelésben) MVER feltöltése, táblák jóváhagyása

7. munkanap

8. munkanap

8. munkanap

12. munkanap

13. munkanap

16. munkanap

23. munkanap 25. munkanap

A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követô április 20-ig a MÁV Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követôen a Felügyelô Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A MÁV Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelô Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére.

5. szám


Az Alapító részére az elôterjesztést május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló elôterjesztést a következô tartalommal kell elkészíteni: • az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság által elfogadott éves beszámoló, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat, • könyvvizsgálói jelentés A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérlegfordulónapot követô 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámoló közzétételéért a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.MÁV Beszámolás szervezet vezetôje a felelôs. 4.5 A kiegészítô melléklet tartalmi elemei A kiegészítô melléklet számszerû adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társasággazdálkodásáról, eszközeirôl és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységérôl valós és megbízható kép alakulhasson ki. A Sztv. által meghatározott tartalmi elôírásokon túl ki kell térni minden olyan, a mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevôit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértését segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítô mellékletben ismertetni kell az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az elôzô üzleti évtôl eltérô – eljárások vagyoni- , pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásait. Az állami tulajdonú eszközökkel kapcsolatos speciális szabályokat a Számviteli politika 4.9.3. pontja tartalmazza. A kiegészítô melléklet tartalmi tagolása a következô: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza: • a társaságot, a társaság azonosítóit, valamint a Társaság székhelyét, internetes honlapját, pontos címét és elérhetôségét; • a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelôs személy nyilvános adatait, • az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét, • a társaság könyvvizsgálóját, • a Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelezô voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszá-

• • •

• •

465

moló auditálásáért felszámított díjat, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve, a társaság által a beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszert, az alkalmazott szabályrendszer tárgyévi változásait, a társaság által alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott elôzô évi értékelési eljárásokból eredô eltérés indoklását a bázis és tárgyévi adatok össze hasonlíthatóságának biztosítása érdekében; a társaság által végzett vasúti tevékenységek számviteli elkülönítését, a társaság tevékenységét érintô tárgyévi fôbb változásokat.

II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következôket tartalmazza: • Befektetett eszközök tekintetében: • az állami és a MÁV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatását, külön bemutatva az átsorolásokat, • a MÁV Zrt. befektetéseinek alakulását, az elszámolt értékvesztések bemutatását; • Forgóeszközök tekintetében: • a készletek értékvesztésének készletcsoportonkénti alakulását, • a követelések és értékvesztésük bemutatását, • a devizás követelések bemutatását devizanemenkénti bontásban, • az értékpapírok értékvesztésének bemutatását, • a követeléseket kapcsolt vállalkozással szemben, ezen belül: o az immateriális javakra adott elôlegeket, o a beruházásokra adott elôlegeket, o a tartósan adott kölcsönöket kapcsolt vállalkozásban, o a készletekre adott elôlegeket; • Aktív idôbeli elhatárolások között: • a bevételek aktív idôbeli elhatárolásainak bemutatását, • a költségek és ráfordítások aktív idôbeli elhatárolásainak bemutatását, • a halasztott ráfordításokat; • A saját tôke üzleti éven belüli változásátjogcím szerinti megbontásban; • A céltartalékok között:

466

•

•

•

•


• a céltartalék-képzés elveit, • avárható kötelezettségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, • a jövôbeni költségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, valamint • az egyéb jogcímen történô céltartalék képzést; Kötelezettségek között: • a kincstári vagyonhoz és kincstári finanszírozású beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek bemutatását, • a hátrasorolt kötelezettségek bemutatását, • a hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o hosszú lejáratú hitelek, o pénzügyi lízing kötelezettségek, o egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, o hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, • a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o rövid lejáratú hitelek, o egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, o rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, • a kapcsolt, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségek bemutatását, • a mérlegen kívüli kötelezettségeket az alábbiak szerint: o hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme, o fedezeti ügyletek bemutatása, o készfizetô kezesség- és garanciavállalási szerzôdések, o zálogjog kötelezettségek bemutatása, o mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme, o a Társaság, mint bérbevevô által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerzôdések bemutatása; Passzív idôbeli elhatárolások között: • a bevételek passzív idôbeli elhatárolásainak bemutatását, • a költségek és ráfordítások passzív idôbeli elhatárolásainak bemutatását, • a halasztott bevételeket; Az értékesítés nettó árbevételét az alábbiak szerint: • az értékesítés nettó árbevétele fôbb tevékenységenkénti megbontásban • az exportárbevétel és az import alakulása; A költségek költségnemenkénti részletezését az alábbiak szerint: • anyagjellegû ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása,

• • •

• • •

•

•

5. szám

• személyi jellegû ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, • értékcsökkenési leírás bemutatása; Az egyéb bevételek jogcím szerinti bemutatását; Az egyéb ráfordítások jogcím szerinti bemutatását; A pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulását az alábbiak szerint: • pénzügyi mûveletek bevételeinek jogcím szeritni bemutatása, • pénzügyi mûveletek ráfordításainak jogcím szeritni bemutatása, • rendkívüli bevételek jocím szerinti bemutatása, • rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti bemutatása; A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozásokkal szemben elszámolt bevételek és ráfordítások bemutatását; A társaság eredményének bemutatását forgalmi költség eljárással; A MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tôke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetôképesség, valamint a jövedelmezôség alakulásának bemutatását mutatószámok és szöveges értékelés alapján; Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következô tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat mûködtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása; Az elôzô éveket érintô tételek mérlegét és eredménykimutatását.

III. A kiegészítô részben mutatjuk be a mérleggel és eredménykimutatással közvetlenül össze nem függô információkat, így • a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, kötelezettségek és eszközök alakulását, • a kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításait, a jelentôsebb K+F témákat, valaminta támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként, • a kapott költségvetési támogatásokat (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.), • a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát-, valamint a bér- és

5. szám

• • •

• •


személyi jellegû kifizetéseket állománycsoportonkéntibontásban, a vezetô tisztségviselôknek, az Igazgatóság, és a Felügyelô Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóságok összegét, a vezetô tisztségviselôknek, az Igazgatóság, és a Felügyelô Bizottság tagjainak folyósított elôlegek és kölcsönök összegét. a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban lévô gazdasági társaságok nevét és székhelyét, illetve a részesedésekkel kapcsolatos egyéb adatokat:arészesedés arányát, a részesedési viszonyban lévô társaság jegyzett-, és saját tôkéjét, tartalékait, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, valamint a részesedés vonatkozásában bekövetkezett tárgyévi változásokat jogcím szerinti megbontásban; a MÁV Zrt. részvényeinek bemutatását; a társasági adóalap módosító tételeinek bemutatását.

4.6 Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítô, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítô mellékletében megadott értékelést bôvíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos fôbb kockázati tényezôket a múltbéli tény- és a várható jövôbeni adatok alapján. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér: • a MÁV Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fô célkitûzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, • az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezôk (külsô és belsô) bemutatására, • az állami szerepvállalás alakulására, • a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, • a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, • a következô üzleti év fô célkitûzéseinek bemutatására, • a társaság mûködésével kapcsolatosan felmerülô kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. Az Üzleti jelentés elkészítéséért a Kontrolling Igazgatóság felelôs azzal, hogy az üzleti jelentést a fôtevékenységi körök különbözô szervezeteinek bevonásával állítja össze. 4.7 Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követô naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás

467

szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza. 4.7.1 Eszközök Az eszközök között kell kimutatni a társaság rendelkezésére, használatára bocsátott, a mûködést szolgáló: • befektetett eszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerzôdésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, • a forgóeszközöket, továbbá • az aktív idôbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a törvényi rendelkezés, ill. felhatalmazás alapján vagyonkezelésbe vett állami, önkormányzati vagyonba tartozó eszközök, valamint a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások is. A Sztv. 23. § (2) bekezdése elôírja, hogy a vagyonkezelônél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képezô eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon az állami és mûködtetô eszközök, ezek forrásaként az állami vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és a jegyzett tôke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítô mellékletben külön bemutatjuk. Az állami eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következô alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét és mûködését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követôen megváltozik, mert az eszköz a MÁV Zrt. tevékenységét, mûködését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé, vagy fordítva. Ha egy eszköz vagy kötelezettség minôsítése az egyik évrôl a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítô mellékletben számszerûsítve bemutatjuk. 4.7.1.1 Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé – a Sztv. 24. §.-a szerint – azokat az eszközöket soroljuk, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként aGIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt.) egységes számlarendje, a 1-es számlaosztály magyarázata (8/b.sz.

468


melléklet)tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint az alábbi külön utasítások tartalmazzák: • a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben elôírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levô tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól (B.1. sz. utasítás), • a 4/2009. (MÁV. Ért. 34.) számú utasítás a beruházás, a felújítás és a karbantartás elhatárolásáról. A MÁV Zrt. a Sztv. 57. § (3) bekezdése szerinti piaci értéken történô értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetôségével nem él. 4.7.1.1.1 Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékû jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint az immateriális javakra adott elôlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV Zrt. az alapítás-átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékû jogok között kell kimutatni. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vétele egyedi döntés alapján történik. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását a 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésrôl és a technológiai innovációról, az elszámolására vonatkozó elôírásokat a Gy. 1195316./2011 sz. utasítás tartalmazza. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. Csak a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei aktiválhatók. A 2001. január 1. után használatba vett 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követôen beszerzésre kerülô immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra.

5. szám

4.7.1.1.2 T árgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerûen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdô, ültevény, épület, egyéb építmény, mûszaki berendezés, gép, jármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok és a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás, idegen tárgyi eszközön végzett felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a társaság tevékenységét. Ide kell sorolni még ezen eszközök beszerzésére, felújítására (a beruházásokra) adott elôlegeket és a beruházásokat. A tárgyi eszközök esetében két fô csoportot különböztetünk meg: • a már rendeltetésszerûen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket, • üzembe nem helyezett, rendeltetésszerûen használatba nem vett tárgyi eszközöket. Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A 2001. január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-jét követôen beszerzésre kerülô tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a fôkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyezô analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a fôkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezôséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, az értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljábantörténik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra és fôkönyvi könyvelésre. A MÁV Zrt. által bérelt eszközök nyilvántartása a 0-ás számlaosztályban történik, kézi nyilvántartás alapján. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan az eszközgazdálkodó által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a mûszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét. 2010-tôl a 4/2010. (IV. 02. MÁV Ért. 11) GÁVIGH. sz. utasítás 4.1.2 pontja szerint a tárgyi eszközök üzembe helyezésének elszámolása, aktiválása eTEV bizonylat (elektronikus Tárgyi Eszköz Változási bi-

5. szám


zonylat) alapján történik. Az eTEV bizonylat alapján az elszámolások, az üzembe helyezés és a projekt elszámolás kapcsolatának létrehozása a GIR eTEVmoduljábanvalósul meg. A rendszer továbbfejlesztése révén 2013. szeptembertôl az összesmozgásnem (pl. apport behozatal, többlet, hiány, selejtezés, stb.) elszámolásáteTEV bizonylat alapján rögzítjük. A bizonylatok kiállítását az eTEV kézikönyv szabályozza. A bizonylaton szereplô adatok valódiságáért a bizonylat kiállítója, az eszköz állagbantartója/üzemeltetôje felel. Beruházás és felújítás esetében a könyvelésre került eTEV bizonylatokat kinyomtatjuk, az a beruházás/ felújítás megvalósításért felelôs szervezet (FBF ML) munkatársai aláírják és szigorú számadás alá vett dokumentum egy példányát eljuttatja az állagbantartónak és a tárgyi eszköz könyvelés részére. Az alapbizonylatnak az eszközgazdálkodónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a mûszaki és számviteli adatok egyezôsége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetôsége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. A vasúti tevékenységek elkülönítését szabályozó hatályos MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzat elôírja a beruházások tevékenységekhez és ez alapján fôkönyvekhez való hozzárendelésének szabályait. Az állami és MÁV Zrt. tulajdonú pályavasúti tárgyi eszközök a pályavasúti fôkönyvben kerülnek nyilvántartásra. 4.7.1.1.3 Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának, elszámolásának, a beruházási tevékenység végzésének részletes meghatározását az 2/2013. (MÁV. Ért. 1.) számú, „A MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhetô karbantartási projektek lebonyolítási utasítása” tárgyú EVIG sz. utasítás szabályozza. A mérleget alátámasztó fôkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létrehozandó vagyon tulajdonosa (állami vagyont érintô, MÁV Zrt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történô megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelezô, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzôszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. 4.7.1.1.4 A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV Zrt. azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenôrzési lehetôséget érjen el.

469

A befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben a Sztv. elôírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: • részesedés, • hitelviszonyt megtestesítô értékpapír, • adott kölcsön. A MÁV Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv. 136-144. §-ainak a tulajdonosra vonatkozó elôírásait alkalmazzuk. A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Fôkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentô befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenôrzési lehetôséget biztosítanak a MÁV Zrt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki, kivéve a pályavasúti portfólióban szereplô részesedéseket, amelyek a pályavasút eszközei között szerepelnek. A mérlegben történô elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a fôkönyvi számlakombináció részét képezô egyedi azonosító (Társasági kód) kötelezô alkalmazásával történik a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítôértékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV Zrt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követô üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követô évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvében történik. Ezen értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolása egyedi értékelés alapján az Értékelési Szabályzatban rögzítettek szerint történik. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél – az adóssal kötött szerzôdés szerint – a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszûntetése a tárgyévet követô üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerzôdés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a munkavállalók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. A MÁV Zrt. a Sztv. 59/A-59/F §-aiban szabályozott valós értéken történô értékelést nem alkalmazza.

470


4.7.1.2 Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítô értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentô befektetéseket, pénzeszközöket kell kimutatni. 4.7.1.2.1 Készletek A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében szereztek be, a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR Készletgazdálkodási moduljában történik. A készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat aGIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt.) egységes számlarendje,a 2-es számlaosztály magyarázata (8/ c.sz.melléklet)tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV Zrt. tulajdonát nem képezô – bizományba, bérmunkára – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban tartjuk nyilván. A MÁV Zrt. tulajdonát képezô készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévô, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: • vásárolt készletek (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, szerszám, mûszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védôruha), • saját termelésû készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minôsülô állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék elôállításhoz történô felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, mûszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védôruhákat is. Az anyagok között mutatjuk ki a tárgyi eszközök selejtezése, bontása során visszanyert és hasznosítható anyagokat, az úgynevezett vissznyereményi anyagokat. Elkülönítve tartjuk nyilván az állami tulajdonú (kincstári) eszközbôl visszanyert, állami tulajdonúvissznyereményi anyagokat.

5. szám

Az állami tulajdonú, vissznyereményi anyagokkal kapcsolatos speciális elszámolási szabályokat a Számviteli politika 4.9.3.2. pontja tartalmazza. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képezô, általában változatlan állapotban történô értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell elszámolni: • raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványokat, menetrendkönyveket, • a MÁV-STARTZrt.-nek továbbértékesített gázolajkészletet, • a leányvállalatok részére továbbértékesített egyéb készleteket. A polgári védelmi anyagok és egyéb áruk nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. Saját termelésû készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV Zrt. saját maga állít elô, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésû készletek közé tartoznak: • befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fôdarabokat és alkatrészeket is). • saját termelésû (gyártott, cserejavított) anyagok. 4.7.1.2.2 Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzôdésekbôl jogszerûen eredô, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentô befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, elôlegfizetéshez kapcsolódnak. Ideértjük továbbá az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamint a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokataGIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt.) egységes számlarendje, a 3-as számlaosztály magyarázata (8/d.sz. melléklet)tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). A vevôkövetelések között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevô által elismert – termékértékesítésbôl, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a pénzkölcsönök közé. Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendô adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, továbbá a 77. § (7) bekezdése szerinti utólag kapott engedmény miatti követelés összegét is.A munkavállalói tartozást egyeztetettnek tekintjük, amennyiben nem érkezik visszautasítás a kiküldött fizetési felszólításra. Külön mérlegsoron mutatjuk ki a kapcsolt vállalkozással szembeni és az egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozással szembeni követeléseket.

5. szám


A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevôkkel: • a konszolidációba teljeskörûen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevôköveteléseket, adott elôlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt idôbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30i fordulónappal egyenlegközlô levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Az egyenlegközlô levelek kiküldése a 10 E Ft feletti egyenlegek esetén kötelezô. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a vevô fôkönyvi számlák teljes mértékben fôkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlô levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott követelések rendezését haladéktalanul (konszolidációba teljeskörûen bevont partner esetén: a negyedéves zárásnál legkésôbb a negyedévet követô hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérlegkészítés idôpontjáig nem élt kifogással. Ebbôl a szempontból nem tekintjük kifogásoltnak a tételt, ha az adós a teljesítést nem vitatja, de valamely adat vagy körülmény módosítását kéri (dátumok, mennyiség, megnevezések, stb.). Kifogásoltnak tekintjük minden esetben a visszaküldött számlát, egyéb bizonylatot. A teljesítést megelôzôen pénzügyileg rendezett összegeket a kapott elôlegek között mutatjuk ki. A vevôköveteléseken belül a devizában kimutatott, valamint a forintban kimutatott követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevôkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csôdeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevôkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevô külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzôen a GIR Kintlévôség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak. A vevô, az adós minôsítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idôpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés idôpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülô összege közötti – veszteségjellegû – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentôs összegû.

471

Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minôsül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévô adóssal szemben áll fenn és nem minôsül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). A részesedési viszonyban lévô társaságokkal szembeni követelések (vevô, váltó, egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a fôkönyvi számlakombináció részét képezô egyedi azonosító alapján (Társasági kód) – kerülnek a követelések a törvény által elôírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki (üzletági elszámolások követelései, üzletági elszámolások tartozásai). A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévô adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévô kamat összegét. A MÁV Zrt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendô adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, valamint a Sztv. 77§. (7) szerinti, az üzleti évhez kapcsolódó, szerzôdésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerzôdés szerinti összegét. Az egyéb követelésekközött mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévô vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevô és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönbôl az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekbôl azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés idôpontja között megtörtént. Függô és biztos (jövôbeni) követelés: A függô és a biztos (jövôbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0. számlaosztályban mutatjuk ki. A függô követelés olyan pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövôbeni eseménytôl függ. Ide tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, va-

472


lamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövôbeni) követelés az olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltelése a szerzôdés teljesítésétôl függ. Ide tartoznak különösen a határidôs adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidôs részei miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Az üzletági elkülönítés keretében a fôkönyvek közötti átszámítások tartozik egyenlegû fôkönyvi számlái az üzletági mérlegben az üzletági elszámolások követeléseiként kerülnek figyelembe vételre. Az átszámítási számlák a fôkönyvek egymás közötti eszközmozgásaik, a kiadások, bevételek egymás részére történô átadását teszik lehetôvé. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁV Zrt.-n belüli központosítása is. (pl.: adók, pénzbefolyások, eszközbeszerzések). 4.7.1.2.3 Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletbôl vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteségkockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövôbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkezô változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövôbeni pénzáramlásában bekövetkezô változások kockázatának fedezetére szolgál.A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítôleg azonos, ellenkezô elôjelû, nagy valószínûséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételezô nyereség és veszteség, vagy jövôbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkezô változások egymást ellentételezô pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet: • piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletbôl vagy ügyletekbôl eredô, a mérlegben szereplô eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkezô változás, vagy valamely származékos ügylet jövôben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkezô változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplô eredményt; • cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletbôl eredô mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggô kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi

5. szám

eszköz leszállításával teljesülô (leszállítási) határidôs, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá elôrejelzett ügylethez kapcsolódó jövôbeni pénzáramlásokban bekövetkezô változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkezô kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplô eredményt is; • külföldi gazdálkodó szervezetben lévô nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minôsülô külföldi gazdálkodó szervezetben lévô tulajdoni részesedést jelentô, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet; Fedezeti hatékonyság: annak kifejezésére szolgál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezô változásokat. A hatékony fedezet alapvetô feltételei: • a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt csaknem teljes egészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezô változásokat, • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van, • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fô feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétôl függôen: az ügylet tárgya, annak mennyisége és névértéke, a lejárati idô, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tôketörlesztési idôpontok, a kamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerzôdéskötés idôpontja és helye stb.), • a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagy legfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (tétel) lejárati ideje Fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁV Zrt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettségének kezelése. Ügylet csak fedezeti céllal köthetô. Az árfolyam-, áru- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket, illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 43/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyamfedezeti politikájáról, a 44/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról, valamint a 45/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról szabá-

5. szám


lyozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a 11/2012. (MÁV. Ért. 25.) GÁVIGH. sz. utasítás szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következôk: 1. Az ügylet típusának megfelelôen a biztos illetve függô jövôbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi mûveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi mûveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyamkülönbözetet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vesszük. 5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövôbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vett árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejûleg kivezetjük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a Számviteli törvénynek megfelelôen, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek idôarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet idôarányos veszteségének összegéig a bevételek aktív idôbeli elhatárolásával szemben, míg a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek idôarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet idôarányos nyereségének összegéig a költségek passzív idôbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az idôbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. 7. A fedezeti ügyletekrôl olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 8. A pénzügyi instrumentumok esetében a MÁV Zrt. a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetôségét nem alkalmazza. Az éves beszámoló kiegészítô mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.7.1.2.4 Értékpapírok A forgatási célból, illetve átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítô értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentô befektetéseket a forgóeszközök között kell kimutatni. Az üzletágak vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutatják ki.

473

4.7.1.2.5 Pénzeszközök A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt, a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Az elektronikus pénz fogalmáta hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényhatározzameg. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban kell kimutatni. Itt számoljuk el a munkavállalók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét, valamint a pénztárban tartott értékcikkek (pl. illetékbélyeg) értékét. A készpénzes kifizetések fedezetére a külön szabályzatban felhatalmazott munkavállalók részére üzleti bankkártyát bocsát rendelkezésre, amelynek a felhasználását külön utasítás szabályozza 62/2009 (MÁV Ért. 26.) sz. VIG utasítás a vállalati üzleti bankkártya igénylésérôl és használatáról. A MÁV Zrt. pénzforgalma jellemzôen az üzletágak részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyek kezelését a Pénzforgalomi könyvelés és a Pénzgazdálkodás végzi. A MÁV Zrt. központi bankszámláiról indított kifizetések kapcsolódhatnak mind a Pályavasúthoz,mind a Keskeny nyomközû térségi személyszállításhoz, mind pedig a Központi irányítás és szolgáltatáshoz. A MÁV Zrt. likvid pénzeszközeinek optimális felhasználása érdekében létrehozta a központi pénzgazdálkodási rendszert, melynek lényege az, hogy a Pénzforgalmi könyvelés/üzletágak központi rendelkezésbe bevont saját bankszámláin megjelenô bevétel központosításra kerül, és a szintén központilag begyûjtött fizetési kötelezettségek között a tartozás jellege és lejárata alapján születik döntés azok kifizetési sorrendjérôl. A kifizetésekhez biztosított fedezet jóváírása és a számlakifizetések már az üzletágak saját bankszámláin megjelenô tranzakciók. A MÁV Zrt. pénzeszközeit részben forint, részben devizaszámlán tartja nyilván. A devizaszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál. A fôkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizetô eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható. Devizaszámlával a központi irányítás és szolgáltatás mellett üzletágak is rendelkezhetnek. A MÁV Zrt. bankszámláinak elszámolása, így a devizaszámlák elszámolása is, a GIR Pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A MÁV Zrt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több típusúpénztárat tart fenn. • A házipénztár: a Pénzforgalmi könyvelés által mûködtetett központi pénzkezelô hely. • A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV Zrt. valutapénztárt (va-

474


lutát kezelô házipénztár) tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztárból kifizethetô költségeket külön utasításban szabályozzuk. • A kézipénztár: az üzletágak szervezetei által mûködtetett, az üzletmenetfolytonosságát biztosító, nem kiemelt jelentôségû pénzkezelô hely. Kezelôje a házipénztárból vesz fel pénzösszeget kiadásai fedezésére. Mûködésükre, elszámolásukra vonatkozó rendelkezéseket a 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG számú utasítás szabályozza. A vállalati bankkártya bevezetése következtében a MÁV Zrt. székhelyén lévô házipénztár kivételével a házi-, kézipénztárak, valamint a folyamatos elszámolási elôleg megszüntetésre kerültek. (Gy. 57-409/2009. számú,„Tájékoztatás vállalati bankkártya bevezetésérôl”tárgyú utasítás). A MÁV Zrt. területén kettô kézipénztár található: egyik a Gyermekvasút üzemi konyhai kézipénztár, melynek feltöltése nem házipénztárból történik, hanem Hûvösvölgy 60. sz. számadópénztárából. A másik kézipénztár a Levéltári kézipénztár, mely csak bevételt kezel, bevételét a kijelölt bankszámlára fizeti be. • A MÁV Zrt. térségi vasutak állomásain lebonyolódó készpénzforgalom kezelése a keskeny nyomközû vasútvonalak pénztárainak feladata. A pénztárak munkáját, elszámolásait a „Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévô keskeny-nyomközû vasútvonalak pénztárai részére” tárgyú utasítás szabályozza. A pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történô be-, illetve kifizetések-, valamint a folyamatos pénzbeszállítások elszámolását, egyeztetését, ellenôrzését a Pénzforgalmi könyveléspénztárvizsgálói végzik. A pénztárak tárgyhavi bevételi és kiadásai alapján a számadópénztár havonta összesítô kimutatást, fôszámadást készít. A házi-, kézi- és valutapénztárak, valamint a keskeny nyomközû vasutak pénztárai fôszámadásainak rögzítése a GIR Fôkönyvi modulban történik. 4.7.1.3 Aktív idôbeli elhatárolások Az aktív idôbeli elhatárolásokat a Sztv. elôírásai szerint három csoportban különítjük el: • bevételek aktív idôbeli elhatárolása, • költségek, ráfordítások aktív idôbeli elhatárolása, • halasztott ráfordítások. A Sztv. elôírása alapján aktív idôbeli elhatárolásként mutatjuk ki: • A mérleg fordulónapja elôtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követô idôszakra számolhatók el.

5. szám

• Azokat a járó bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idôszakra számolandók el. • A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján kötelezettségként elszámolt fizetendô kamat összegét, (ahol a kötelezettség visszafizetendô összege nagyobb a kapott összegnél), amely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. • A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítô – befektetett vagy forgóeszközök között kimutatott – diszkont értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre idôarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekbôl nem vezetik ki. • A befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítô – kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegû különbözetbôl a beszerzéstôl az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedô idôszakra idôarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekbôl való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. • A tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerzôdés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerzôdés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelôen kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. • A pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékû joghoz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások tárgyévi, mérlegfordulónapi értékelésébôl adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegét. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelô összeggel, annak pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításként történô elszámolásával. Az elhatárolást meg kell szüntetni a hiteltartozás, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás törlesztésekor a törlesztôrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel finanszírozott eszközt az állományból kivezették. Nem minôsül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerzôdésmódosítás keretében megváltoztatják.

5. szám


A beruházáshoz, vagyoni értékû joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevô devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszközök üzembe helyezéséig terjedô idôszakra elszámolt árfolyam-különbözete függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, a bekerülési érték részét képezi. 2013. január 1-tôl a Számviteli törvény lehetôséget ad a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, mérlegfordulónapi értékelésébôl adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegének elhatárolására is. A MÁV Zrt. a forgóeszközhitelhez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolásáról minden esetben egyedileg dönt. • A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidôs ügylet, valamint swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre idôarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet idôarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés idôszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidôs, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre idôarányosan jutó összegét. • Az aktív idôbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként nem mutatjuk ki a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetônek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. 4.7.2 Források A mérlegben forrásként a saját tôkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív idôbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait aGIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt.,MÁV-START Zrt.) egységes számlarendje, a 4-es számlaosztály magyarázata (8/e.sz.melléklet)tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). 4.7.2.1 Saját tôke A saját tôke a Társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tôkerész, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredménybôl hagyott a vállalkozónál. A saját tôke a jegyzett tôkébôl, a tôketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményébôl tevôdik össze. A jegyzett tôke a cégbíróságon bejegyzett tôke a létesítô okiratban meghatározott összegben. A tôketartalék növekedéseként kell kimutatni:

475

a. a részvények kibocsátáskori, ideértve a tôkeemeléskori(jegyzési) ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet, b. a jegyzett tôke leszállítását a tôketartalékkal szemben, c. a tôketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, d. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejûleg a jogszabály alapján tôketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, így az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI tv. (Vtv.) 69/A. § (4) bekezdése alapján a vagyonrendezés során a Társaság tulajdonába kerülô vagyonelemek értékét. A tôketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a. a jegyzett tôke emelését a szabad tôketartalékból, b. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, c. a tôkekivonással megvalósított jegyzett tôke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tôke leszállításával arányos – tôketartalék-kivonás összegét, d. a tôketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, e. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejûleg a jogszabály alapján tôketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, így aVtv. 69/A. § (4) bekezdése alapján a vagyonrendezés során az állami tulajdonba kerülô vagyonelemek értékét. Az a)-e) pontok szerinti összegekkel a tôketartalék csak akkor csökkenthetô, ha emiatt a tôketartalék nem lesz negatív. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a. az elôzô üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenôrzés, az önellenôrzés elôzô üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelô módosítását (nyereségét) is, b. a jegyzet tôke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, c. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tôketartalékot, d. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejûleg, e. az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, f. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejûleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni: a. az elôzô üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenôrzés, az önellenôrzés elôzô év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentô módosítását (veszteségét) is,

476


b. a jegyzet tôke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c. az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, d. az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelô adóra igénybe vett összeget, e. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi elôíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejûleg, f. a tôkekivonással megvalósított jegyzett tôke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tôke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét, g. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejûleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszûnésének idôpontjában fennálló vagyonának a megszûnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tôke, a tôketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét. A Sztv. 35.§ (10) bekezdésének megfelelôen a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelô összeggel a jegyzett tôkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – elôjelének megfelelôen – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tôke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése idôpontjával. A Sztv. 37.§ (6) bekezdésének megfelelôen az adózott eredmény kiegészítéséhez (d. pont) a szabad eredménytartalék csak akkor vehetô igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tôke összege meghaladja a jegyzett tôke összegét. Az ellenôrzés során a mérlegkészítés idôpontjáig megállapított – az elôzô üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentôs összegû hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelô-csökkentô tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethetô ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tôke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembe vétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tôke összege alá. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozórészvények kamatávalcsök-

5. szám

kentett tárgyévi adózott eredmény, egyezôen az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Lekötött tartalék a tôketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejûleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejûleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérô rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Tôketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a jogszabály alapján a tôketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerzôdésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni, b. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentô – tartalékot. Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét, b. az alapítás-átszervezés aktivált értékébôl, továbbá kísérleti fejlesztés aktivált értékébôl még le nem írt összeget, c. a devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékû joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, a mérlegfordulónapi értékelésbôl adódóan keletkezett nem realizált árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbözetének összegét, d. a lekötendô tôketartalékot, ha arra a tôketartalék nem nyújt fedezetet, e. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített – fizetendô pótbefizetés összegét, f. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentô vagy saját célokat szolgáló – tartalékot. Elôzô éveket érintô elszámolások Az elôzô éveket érintô tételeket a folyamatos könyvvezetés keretében a tárgyévi tételekkel azonosan szá-

5. szám


moljuk el, de elkülönítjük abban a tekintetben, hogy milyen idôszakra vonatkoznak. Az elôzô éveket érintô jelentôsnek minôsített tételeket az eredménytartalékba vezetjük át, a havi zárások keretében. 4.7.2.2 Céltartalékok a) Céltartalék képzés várható kötelezettségekre A Sztv. 41.§.(1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévô ügyletekbôl, szerzôdésekbôl származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függô kötelezettséget, a biztos (jövôbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettséget, környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónaponvalósz ínû vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük idôpontja még bizonytalan és azokra a szükséges fedezetetmás módon nem biztosítottuk. A mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés idôpontja között válnak ismertté. Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségek fedezetére– amunkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségekhez kapcsolódóan a már megkötött szerzôdésekben vállalt következô évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni, • a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre, • a környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására-a környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsôdlegesen felhasználni, majd ezt követôen a lekötött tôketartalékot, • a függô kötelezettségekre, mint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség, • a biztos jövôbeni kötelezettségekre, • a tárgyévre járó, de még jóvá nem hagyott prémiumra, illetve járulékaira • járadék jellegû várható kötelezettségekre, • a fizetendô késedelmi kamatra, • az el nem bírált kártérítési igényre, • a lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre. A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés elvei: • A vitatott jogi ügyekkel, a perben követelt, illetve a várhatóan peres úton követelt, társaságunkhoz benyújtott igényekkel kapcsolatban, ha az azokból származó fizetési kötelezettség valószínûsíthetô és az ügybôl kifolyólag várható fizetési kötele-

477

zettség meghaladja a 3 M Ft-ot, céltartalékot kell képezni. • A saját tôke 1 %-át meghaladó igények esetén csak akkor kell céltartalékot képezni, ha egyedi mérlegelés alapján valószínû, vagy bizonyos, hogy a fizetési kötelezettség be fog állni. • A fizetési igény összegébe bele kell számítani a jogosult által támasztott kifizetési igényt, a tárgyidôszakhoz kapcsolódó kamatokat és egyéb járulékos költségeket, így a perköltséget is. • A fizetési kötelezettség meghatározásánál a késedelmi kamatot a Ptk. vonatkozó elôírásai szerint kell meghatározni, kivéve, ha az ügy körülményeibôl egyértelmûen meghatározható ettôl eltérô számítási mód. A késedelmi kamatot a céltartalék képzésekor a per várható kifizetési dátumáig, ennek hiányában a mérleg fordulónapjáig (tárgyév december 31.) kell kalkulálni. A korábban már megképzett céltartalékok után a késedelmi kamatot negyedévente újra kell kalkulálni, ha a perben pernyertesség nem várható és a kamat kalkulációnál figyelembe vett körülményekben lényeges változás áll be (alapkamat, jogszabály vagy kötelezettség összege megváltozik és ennek jelentôs a hatása). • A korábban már megképzett céltartalék összegét növelni kell, ha a per állása vagy a várható fizetési kötelezettség növekedése azt indokolja. A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés feloldásának elvei: • Ha a per jogerôsen befejezôdött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett és az összeg kifizetése megtörtént a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani függetlenül attól, hogy milyen mértékû a fizetési kötelezettség. • Ha a per jogerôsen befejezôdött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, de az összeg kifizetése nem történt meg, a kártérítési igényt meghaladó céltartalék összegét fel kell oldani. A kártérítési igénynek megfelelô összeget a kártérítés kifizetésével (ráfordításként történô elszámolásával) egyidejûleg kell feloldani. • Ha a per nem zárult le, de a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, a kifizetett összeggel egyezô összegben kell a céltartalékot feloldani. • Ha a per jogerôsen befejezôdött és a Társaságnak fizetési kötelezettsége nem keletkezett a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani. • Ha a per jogerôsen befejezôdött és a Társaságnak havi járadékfizetési kötelezettsége keletkezett, a céltartalékot fel kell oldani. A megítélt járadékot a járadék számítási módszerrel kell meghatározni és ha szükséges újraképezni a céltartalékot járadék céltartalék jogcímen. • Ha a per nem zárult le, a céltartalék nem oldható fel, még akkor sem, ha pernyertesség várható. A garanciális kötelezettségekre képzendô céltartalék összegét mindig a tárgyévben ténylegesen felme-

478


rült garanciális kötelezettségek teljesítésébôl származó költségeknek az elôzô évi nettó árbevétel azon részéhez viszonyított aránya alapján kalkuláljuk, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik:

Céltartalékot minden negyedév végén, a kiszámlázott árbevételnek megfelelôen képzünk. Amennyiben a garanciális kötelezettségeket keletkeztetô egyedi szerzôdések, illetve projektek jellege, nagyságrendje, valamint a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk az elôzô évitôl jelentôsen eltérnek, abban az esetben - egyedi minôsítések alapján - a fenti képletnek megfelelôen kalkulált összeg módosításra kerülhet. A fizetendô késedelmi kamatra történô céltartalék képzés és feloldás elvei: Az éves és negyedéves zárások során a nem számlázott, de mérlegfordulónap elôtti idôszakra vonatkozó késedelmi kamatra kalkuláció alapján céltartalékot képezünk, amelyet a mérlegben a „céltartalék a várható kötelezettségekre” mérlegsoron mutatunk ki. A számítás során alkalmazott késedelmi kamat a PTK szerinti kamat. Devizás tételek esetén az adott hónap (utalás hónapja/negyedév) utolsó napi MNB árfolyamán számítandó át a kalkulált kamat. Az egyéb ráfordítással szemben képzendô céltartalék összegét és annak feloldását az alábbiaknak megfelelôen határozzuk meg: I. Konszolidációba teljeskörûen bevont partner esetén: a. Céltartalék képzés: 1. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételek esetén a késedelmi kamatot az esedékesség és a fordulónap dátuma közötti idôszakra kalkuláljuk– figyelembe véve a korábbi években már megképzett, mérlegfordulónapon még állományban lévô céltartalék összegét – és a céltartalékot az adott negyedév utolsó hónapjának utolsó napjára képezzük meg. 2. Az adott negyedévben pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételek esetén – amennyiben a késedelmi kamat számla adott negyedévben kötelezettségként vagy elhatárolásként könyvelésre került – a céltartalékot nem képezzük meg. Elvégezzük azonban a késedelmi kamat kalkulációt, és amennyiben annak eredménye jelentôsen eltér a beérkezett (kötelezettségként vagy elhatárolásként könyvelt) késedelmi kamat számlák összegétôl, abban az esetben megkeressük az eltérés okát, szükség esetén a különbözetre vagy annak egy részére céltartalékot képezünk.

5. szám

a. Céltartalék feloldás: 1. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre az elsô-, a második-, és a harmadik negyedéves zárás során megképzett céltartalékot mindig feloldjuk a következô negyedév utolsó hónapjának elsô napján (tárgyévi számviteli dátum alkalmazása mellett). Tekintettel arra, hogy a céltartalék éven belül került megképzésre, a feloldást az egyéb ráfordításokkal szemben könyveljük. 2. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre az éves zárás(ok) során megképzett céltartalékot mindig a kifizetés negyedévének utolsó hónapjának utolsó napján oldjuk fel a számlázástól függetlenül. Tekintettel arra, hogy a céltartalék korábbi év(ek)ben került megképzésre, a feloldást az egyéb bevételekkel szemben könyveljük. 3. A „III/2.” pont alapján megképzett céltartalék összegét abban a negyedévben oldjuk fel, amelyikben a kapcsolódó számla kötelezettségként vagy elhatárolásként könyvelésre kerül. Amennyiben megállapodás következtében a késedelmi kamat nem kerül kiszámlázásra, a céltartalék összegét feloldjuk. 4. A késedelmi kamat számlát mindig tárgyévi számviteli dátummal könyveljük, továbbá a céltartalékot is minden esetben tárgyévi számviteli dátummal oldjuk fel. 5. Amennyiben a késedelmi kamat számlát nem ismerjük el, a reklamáció rendezôdéséig a céltartalékot újra megképezzük. II. Egyéb partner esetén: a. Céltartalék képzés: 1. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételek esetén a késedelmi kamatot az esedékesség és a fordulónap dátuma közötti idôszakra kalkuláljuk– figyelembe véve a korábbi években már megképzett, mérlegfordulónapon még állományban lévô céltartalék összegét – és a céltartalékot az adott negyedév utolsó hónapjának utolsó napjára képezzük meg. 2. Az adott negyedévben pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételek esetén a késedelmi kamatot az esedékesség és a kifizetés dátuma közötti idôszakra kalkuláljuk – figyelembe véve a korábbi években már megképzett, mérlegfordulónapon még állományban lévô céltartalék összegét – és a céltartalékot az adott negyedév utolsó hónapjának utolsó napjára képezzük meg.

5. szám


a. Céltartalék feloldás: 1. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre az elsô-, a második-, és a harmadik negyedéves zárás során megképzett céltartalékot mindig feloldjuk a következô negyedév utolsó hónapjának elsô napján (tárgyévi számviteli dátum alkalmazása mellett). Tekintettel arra, hogy a céltartalék éven belül került megképzésre, a feloldást az egyéb ráfordításokkal szemben könyveljük. 2. A lejárt, de fordulónapon még nyitott tételekre az éves zárás(ok) során megképzett céltartalékot mindig figyelembe vesszük akkor, amikor a tétel kifizetésének idôszakában a pénzügyileg rendezett tételekre a késedelmi kamat kalkuláció történik. Ekkortól a teljes késedelmi kamatot pénzügyileg rendezett tételre kalkulált késedelmi kamatnak tekintjük és az alábbiaknak megfelelôen oldjuk fel. 3. A pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételekre a negyedéves és éves zárások során megképzett céltartalékot a kiszámlázások függvényében FIFO módszerrel oldjuk fel. 4. A konszolidációba teljeskörûen be NEM vont partnertôl befogadott számla esetén a számla összegével megegyezô összegû céltartalékot oldunk fel. A FIFO módszerrel történô feloldása esetén az alábbi sorrendet alkalmazzuk: a. Elôzô évben pénzügyileg rendezett tételekre megképzett céltartalék feloldása az egyéb bevételekkel szemben. Amennyiben ez nem nyújt fedezetet, akkor: b. Tárgyévben pénzügyileg rendezett tételekre megképzett céltartalék feloldása az egyéb ráfordításokkal szemben. 5. Az év végi zárás során minden esetben feloldjuk az elôzô év végén a pénzügyileg rendezett tételekre megképzett, azonban – a számlázás hiánya miatt – tárgyévben fel nem oldott összeget. A pénzügyileg rendezett számlákra képzett céltartalék év végi állománya nem tartalmaz céltartalékot egy évnél régebben kifizetett számlákhoz kapcsolódóan. b) Céltartalék képzés jövôbeni költségekre A Sztv. 41.§ (2) bekezdése alapján céltartalék képezhetô az adózás elôtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben –céltartalék képezhetô az olyan várható, jelentôs és idôszakonként ismétlôdô jövôbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek-

479

rôl a mérlegfordulónapon feltételezhetô vagy bizonyos, hogy a jövôben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük idôpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív idôbeli elhatárolások közé. A várható költségekre abban az esetben képzünk céltartalékot, ha a várható költség jelentôs és az esemény egyedi értékelése alapján a jövôbeni költségeire, ráfordításaira a tartalék képzése szükséges. A várható költségekre képzendô céltartalékról az üzletágak és fôtevékenységi kör vezetôk javaslata alapján a MÁV Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese dönt. A Számviteli szervezettel a céltartalék képzésére vonatkozó javaslatot véleményeztetni kell. Fentiek alapján költségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • 2013. június 28-át megelôzôen üzembe helyezett, de a NIF Zrt. által át nem adott eszközök vonatkozásában az üzembe helyezés dátumától 2013. június 27. napjával bezárólag terjedô idôszakra vonatkozó értékcsökkenésre képzett céltartalék • bontási költségek fedezetére képzett céltartalék, • karbantartási költségek fedezetére képzett céltartalék. c) Egyéb céltartalék képzés Társaságunk él a Sztv. 33.§ (2) bekezdésében biztosított lehetôséggel, melynek értelmében a devizaszámlán meglévô devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz, vagyoni értékû joghoz kapcsolódó – hiteltartozások mérlegfordulónapi értékelésébôl adódó nem realizált árfolyamveszteségét elhatároljuk és év végén az elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt idôtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadának megfelelô összegû céltartalékot képzünk. A számításnál figyelembe vett futamidô nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékû jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama közül a rövidebb idôtartam. A hitel visszafizetésével vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz értékesítésével, könyvekbôl történô kivezetésével az egyéb céltartalékot feloldjuk. A forgóeszközhitelhez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolásáról és ennek megfelelôen a szükséges céltartalék képzésérôl a MÁV Zrt. minden esetben egyedileg dönt. A céltartalék-képzésénél figyelembe vett kockázati tényezôket bekövetkezésükkor a jellegüknek megfelelô költségként, vagy ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódó céltartalék feloldásával egyidejûleg. 4.7.2.3 Kötelezettségek A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzôdésekbôl eredô pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgálta-

480


tó, a hitelezô, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint állami vagy önkormányzati vagyon részét képezô eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történô – kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A Társaság a kötelezettségek valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a szállítókkal: • a konszolidációba teljeskörûen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott kötelezettségeket, kapott elôlegeket, egyéb kötelezettségeket, valamint az egymással szemben elszámolt idôbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30i fordulónappal egyenlegközlô levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Minden partnernek kötelezô egyenlegközlô levelet küldeni, még abban az esetben is, ha az egyenlege fordulónapon 0 Ft. Ez alól kivételt képeznek azok a szállító partnerek, akiknek a forgalma tárgyévben nem haladta meg a 3 M Ft-ot. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a szállító fôkönyvi számlák teljes mértékben fôkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlô levelek alapján az eltérô összegben visszaigazolt kötelezettségek rendezését haladéktalanul el kell végezni. A kötelezettségek lehetnek: a) hátrasoroltak, b) hosszú lejáratúak és c) rövid lejáratúak. a) Hátrasorolt kötelezettségek Itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerzôdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elôtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csôdje esetén csak a többi hitelezô kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövôbeni eseményektôl függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerzôdésben kikötött felmondási idô elôtt nem lehetséges. b) Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezôvel kötött szerzôdés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követô egy éven be-

5. szám

lül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelybôl megállapítható minden, a hosszú lejáratú kötelezettségekrevonatkozó legfontosabb adat. Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket ugyancsak hosszúlejáratú kötelezettségként tartjuk nyilván. A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó elôírásainak megfelelô tagolása a részesedési viszonyban lévô vállalkozásokat jelölô, a fôkönyvi számlakombináció részét képezô egyedi azonosító – ún. Társasági kód – alapján történik. A hosszú lejáratú kötelezettségeit a MÁV Zrt. az alábbiakszerint tartja nyilván: • Beruházási és fejlesztési hitelek között mutatjuk ki az e célra forintban és devizában hitelintézetekkel kötött szerzôdés alapján, egy éven túli lejáratra kapott pénz miatti tartozásokat folyósítópénzintézetekszerinti bontásban. • Egyéb hosszú lejáratú hitelek között tartjuk nyilván a hitelintézetekkel kötött szerzôdés alapján, egy éven túli lejáratra nem beruházási, nem fejlesztési célra kapott pénz miatti tartozásokat folyósító pénzintézetek szerinti bontásban. • Hosszú lejáratra kapott kölcsönként mutatjuk ki a nem hitelintézetekkel (magánszemély, vállalkozás stb.) kötött szerzôdés szerint beruházási, fejlesztési és egyéb célra kapott pénz miatti tartozások összegét. • Kötvénykibocsátásból származó tartozásként mutatjuk ki a MÁV Zrt. által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szembeni hosszú lejárató kötelezettségek összegét. • Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerzôdésekbôl fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelô összegben. • Biztosítékként átvett pénzeszközként tartjuk nyilvánaz egy évnél hosszabb futamidejû olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a partnernek vissza kell fizetnünk. • VBKJ lakástámogatási kötelezettségként a választható béren kívüli javadalmazási rendszer keretében nyújtott lakástámogatásokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettséget. • Az állami vagyon forrásszámláján mutatjuk ki az államivagyon részét képezô, vagyonkezelésbe kapott tárgyi eszközök és készletek (vissznyereményi anyagok) forrását, illetve az abbanbekövetkezett változásokat. Az állami vagyon forrásán belül elkülönítetten mutatjuk ki: — az állami tulajdonú tárgyi eszközök forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettséget, — az állami tulajdonú vissznyereményi anyagok forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettséget, valamint

5. szám


— a visszapótlási kötelezettséget. Az állami tulajdonú eszközökkel kapcsolatos speciális elszámolási szabályokat a 4.9.3. pontban mutatjuk be. c) Rövid lejáratú kötelezettségek A Számviteli törvény 42. §. (3) alapján rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekbôl a mérleg fordulónapját követô egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítô mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevôtôl kapott elôleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésbôl származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendô osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. A rövid lejáratú kötelezettségeit a MÁV Zrt. az alábbi bontásban tartja nyilván: • Arövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a vevôktôl kapott elôlegeket, a belföldi és külföldi szállítókkal, a belföldi és külföldi alvállalkozókkal és beruházási szállítókkal szemben fennálló kötelezettségünk összegét, a faktoringés váltótartozásainkat, valamint a kincstárral szembeni rövid lejáratú kötelezettségeinket. • A rövid lejáratú tartozások között kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú likviditási hitelek, a rövid lejáratú kölcsönök, a folyószámla-, valamint rulírozó hitelek devizanemenként, bankonként és szerzôdésenként. (A folyószámla- és rulírozó hitelek a fôkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek átvezetésre a mérlegben.), • A rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten mutatjuk ki a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az állami költségvetéssel történô passzív elszámolásokat. Az üzletági elkülönítés keretében a fôkönyvek közötti átszámítások követel egyenlegû fôkönyvi számlái az üzletági mérlegben az üzletági elszámolások tartozásaiként kerülnek figyelembe vételre. Az átszámítási számlák a fôkönyvek egymás közötti eszközmozgásaik, a kiadások, bevételek egymás részére történô átadását teszik lehetôvé. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁVZrt.-n belüli központosítása is. (pl.: adók, pénzbefolyások). d) Függô és jövôbeni biztos kötelezettség A függô és a jövôbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételként, a 0. számlaosztályban mutatjuk ki. A függô kötelezettség az olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt – kötelezettség, amely a

481

mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövôbeni eseménytôl függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek, valamint a MÁV által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelôzôen kötött, de a mérleg fordulónapját követôen esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövôbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerzôdés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethetô. Biztos jövôbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követô idôpontra vonatkozó határidôs fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket. 4.7.2.4 Passzív idôbeli elhatárolások A passzív idôbeli elhatárolásokat a Sztv. elôírásai szerint három csoportban különítjük el: • bevételek passzív idôbeli elhatárolása, • költségek, ráfordítások passzív idôbeli elhatárolása, • halasztott bevételek. A Sztv. értelmében passzív idôbeli elhatárolásként kell elszámolni: — a bevételek passzív idôbeli elhatárolását: • A mérleg fordulónapja elôtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni idôszak árbevételét, bevételét képezi. — a költségek, ráfordítások passzív idôbeli elhatárolását: • a mérleg fordulónapja elôtti idôszakot terhelô költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idôszakban merül fel, kerül számlázásra, • a mérleg fordulónapja és elkészítésének idôpontja között a MÁV Zrt.-vel szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget, • a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait, • a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegébôl a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget, • A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt – hitelviszonyt megtestesítô – kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti – veszteségjellegû különbözetbôl a beszerzéstôl az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedô idôszakra idôarányosan jutó összeget.

482


• A mérlegkészítés idôpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidôs, opciós ügylet és swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása idôpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidôs) árfolyama közötti veszteségjellegû különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidôs ügylet és swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre idôarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet idôarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés idôszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidôs, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidôs ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre idôarányosan jutó összegét, — és a halasztott bevételeket: • a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. • rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében). • rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérô rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. • a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amennyiben 5 évnél hosszabb idôtartamra vonatkozik, a kiegészítô mellékletben részletezzük). 4.8 Az eredménykimutatás 4.8.1 Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatnia teljesítés idôszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésû készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. Árbevételként kell kimutatni továbbá a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerzôdés keretében átadott, vásárolt és saját termelésû készletek, nyújtott szolgáltatások - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás, csereszerzôdés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás idôpontjában.

5. szám

Árbevételként mutatjuk ki 2007. január 1-tôl a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértéket. Az értékesítés nettó árbevételét módosítja a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet. (Sztv. 73. § (4)) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevônek értékesített vásárolt és saját termelésû készlet, valamint a belföldi igénybe vevô részére teljesített szolgáltatás Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévô vállalkozónak történô közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévô vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévô vállalkozónak történô közvetlen értékesítés értékét. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésû készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevônek történô értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevô részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: • alaptevékenység belföldi értékesítésének árbevétele, • alaptevékenységen kívüli tevékenység belföldi értékesítésének árbevétele, • alaptevékenység exportértékesítésének árbevétele, • alaptevékenységen kívüli tevékenység export árbevétele. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (közvetített szolgáltatás, díjbevétel, visszatérítés (számlareklamáció), szerzôdéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár) szerint. Felárként számoljuk el a hatályos Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott – felárként érvényesített – díjelemeket. Bevételt csökkentô tételek (a teljesség igénye nélkül):

5. szám


• Az értékesítés nettó árbevételét csökkentô tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésû készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítô számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés idôpontjára vonatkozik). • Szerzôdéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésrôl kiállított számlában adott engedmény összegét (Sztv. 73. § (1)). • Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a termékértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá esô okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Bevételt növelô tételek (Sztv. 73. § (3)): • Az értékesítés nettó árbevételét növelô tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésû készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelô korrekciók helyesbítô számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel idôpontjára vonatkozik). A 91-94. számlaosztály fôkönyvi számlái mellett a szervezet, illetve a tevékenységek (a X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tevékenységi sor) és MÁV-érdekeltségû gazdasági társaságnak történô értékesítés esetén a társasági kód alkalmazása kötelezô. Egyéb bevételek: minden olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képezô bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minôsülnek sem a pénzügyi mûveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Itt kell elszámolni: • a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, • a kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat, valamint behajtási költségátalány összegét, • a behajthatatlannak minôsített - és az elôzô üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, • költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket (a személyszállítási közszolgáltatás és a pályahálózat mûködtetésére kapott költségtérítés), • az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintô tételeket, • a kereskedelmi áruk nyereségjellegû leltárértékelési különbözeteit, • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. • a nyereség jellegû kerekítési különbözetet • a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés idôpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelôzô üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget,

483

• az üzleti évhez kapcsolódó, szerzôdésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerzôdés szerinti összegét, • a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszûnését), • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytôl, valamint államközi szerzôdés vagy egyéb szerzôdés alapján külföldi szervezettôl kapott támogatás, juttatás összegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésébôl, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz Szt. 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történô átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülô árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el. Rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtôl, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: • a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítô okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, • gazdasági társaság jogutód nélküli megszûnésénél a megszûnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét, • tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerzôdés szerinti összegét, • a hitelezô által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, • a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minôsülô támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, • a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérô rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások rendkívüli jellegûek és nem a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. • Az állami vagyont érintôen 2013. június 28át követô idôszakra vonatkozó terv szerinti értékcsökkenés, valamint a MÁV Zrt.-nek

484


felróható okból bekövetkezô terven felüli értékcsökkenés (selejt, hiány, megsemmisülés) elszámolásával összefüggésben nyilvántartásba vett visszapótlási kötelezettséget a MÁV Zrt. elengedett kötelezettségként számolja el az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint a többször módosított vagyonkezelési szerzôdés alapján. A rendkívüli bevételeket a kiegészítô mellékletben a törvényben elôírt jogcímenként részletezzük. 4.8.2 Költségek és ráfordítások A költségek az elszámolás során elsôdlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, anyagjellegû ráfordítások, személyi jellegû ráfordítások, értékcsökkenési leírás csoportosításban kerülnek kimutatásra. A fôkönyvi elszámolás során a költségek az éves zárás részeként a 8-as számlaosztályban a forgalmi költség eljáráshoz kapcsolódó fôkönyvi számlákra kerülnek átvezetésre. A költségek fôkönyvi szervezetek, mint költséghelyek (üzletágak, szervezetek, csomópontok, központi szervezetek) szerint és költségviselôk (tevékenységek és termékek) szerint kerülnek kimutatásra. A szerzôdésen alapuló utólag adott árengedményt az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Az elszámolt költségek, ráfordítások értékét módosítja a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet. (Szt. 78. § (8)) Az igénybevett szolgáltatások értéke magában foglalja az anyagjellegû és nem anyagjellegû szolgáltatások értékét is. Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a ráfordítások között kerül kimutatásra. Bérjárulékként kell elszámolni minden olyan adók módjára fizetendô összeget, amelyet a személyi jellegû ráfordítások vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg. Az értékcsökkenés két típusát különböztetjük meg: • a tervszerinti értékcsökkenést költségként számoljuk el, • a terven felüli értékcsökkenést pedig egyéb ráfordításként. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyam-különbözetet annak jellegétôl függôen pénzügyi ráfordításként illetve pénzügyi árbevételként számoljuk el. A költségek csoportosítása: • Közvetlen költségek: a felmerüléskor adott tevékenységre illetve ezen belül munkaszámra közvetlenül elszámolható. • Áttételezhetô általános költségek: a tevékenység szerinti kalkulációs egység közvetlen megvalósí-

5. szám

tását végzô szervezetileg elkülönült alkotó (termelô) részleg költsége, amely a felmerüléskor a kalkulációs egységre nem számolható el, de azzal szoros oksági kapcsolatban áll. Az áttételezendô költségek áttételezésre kerülnek a közvetlen költségek közé alapvetôen az építôgép mûszakóra, közúti jármûkm, egyéb jármûkm, vasúton szállított mennyiség (átkm), munkaóra és étkezési adagszám arányában a X. számlaosztály magyarázatában elôírt módon. • Közvetlenül el nem számolható költségek: a kalkulációs egységre közvetlenül el nem számolható, illetve áttételezésre nem kerülô költség (tevékenységi, üzletági társasági és vállalt csoport szintû, központi irányítási költség, értékesítés közvetett költsége). A nem áttételezendô általános költségeket az elkülönítési szabályzatban leírt módon osztjuk fel a termékekre. Anyagköltségek Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. Anyagköltségként számoljuk el a villamos energia, gázenergia értékét (beleértve a rendszerhasználati díjat, az energia adót és a villamos energia törvény szerinti pénzeszközöket is), valamint a vízdíjat. Igénybevett szolgáltatások Az igénybevett szolgáltatások között számoljuk el a közüzemi csatornadíj, szennyvízkezelés és távhôszolgáltatás költségét. Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegû tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minôsülnek sem a pénzügyi mûveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Itt kell elszámolni: • A Társaság eszközeivel kapcsolatos káreseményt, bírságot, kötbért, késedelmi kamatot, behajtási költségátalány összegét, stb. • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét,

5. szám


• az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelô összeget, • a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét, • a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésû készlet könyv szerinti értékét, • Az értékvesztések (kivétel a befektetett pénzügyi eszközök), a Társaság eszközeire elszámolt terven felüli értékcsökkenést, • Az állami tulajdonútárgyi eszközökkel kapcsolatban elszámolt káreseményt, terven felüli értékcsökkenést (selejt, hiány, megsemmisülést) abban az esetben, ha az a MÁV Zrt.-nek felróható okból keletkezett. • a NIF Zrt. által megvalósított, a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe átvett, az átvétel napját megelôzôen üzembe helyezett eszközök vonatkozásában az üzembe helyezés dátumától az átvétel napjával bezárólag terjedô idôszakra vonatkozóan a várható hasznos élettartam figyelembevételével kalkulált, elszámolandó terv szerinti értékcsökkenéssel megegyezô összeget terven felüli értékcsökkenésként, • A kereskedelmi áruk veszteség jellegû leltárértékelési különbözeteit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, • az üzleti évhez kapcsolódó, szerzôdésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendô) engedmény szerzôdés szerinti összegét. Késedelmi kamat A szállító partnerek által ki nem terhelt késedelmi kamatok elszámolása a negyedéves és az éves zárások során az egyéb ráfordítások között történik. A kalkuláció alapja: • az adott negyedév végéig késedelmesen, a fizetési határidô lejártát követôen pénzügyileg rendezett szállító számlák tételes listája alapján a késedelmes napok, valamint • az adott negyedév végén a fordulónapon fennálló késedelmes szállító számlák tételes listája (nyitott szállítók) alapján a fordulónapig számított késedelmes napok. A számítás során alkalmazott késedelmi kamat a Ptk. szerinti kamat (JBK +8%). Devizás tételek esetén az adott hónap (utalás hónapja/negyedév) utolsó napi MNB árfolyamán számítandó át a kalkulált kamat.Az egyéb ráfordításként elszámolandó összeg meghatározása során figyelembe vesszük a kiszámlázott, valamint a korábbi években már elszámolt összeget.

485

Kártérítés 1. Kárigény Káresemény bekövetkezése után a károsult az ôt ért kárt bizonyító dokumentumok mellékelésével kárigényt nyújt be a károkozóhoz. A kárigény formátuma lehet számla, vagy kárigény bejelentés (levél). MÁV csoporton belül a kárigényeket mindig számla formátumban bocsátjuk ki a károkozó felé. A károsult a kiterhelt kárigényeket a 0-s számlaosztályban (nyilvántartási számlák) nyilvántartja. 2. Kivizsgálás A kárigény megalapozottságát a károkozó kivizsgálja (biztosítási esemény esetén a biztosítóval közösen), ami több hónapot is igénybe vehet. A kivizsgálás idôtartama alatt a károkozó – tekintettel hogy a fizetendô kártérítés összege még bizonytalan – a kárigényeket ráfordításként és kötelezettségként nem könyveli, csak céltartalék képzést alkalmaz. 3. Megállapodás A kivizsgálás szakaszát két- vagy háromoldalú megállapodás zárja (utóbbi akkor, ha biztosítási esemény történt, ebben az esetben a biztosító is aláírja a megállapodást). Az aláírt megállapodás alapozza meg a károkozónál a kárigény ráfordításként és kötelezettségként történô elszámolását. A károsult továbbra is a 0-s számlaosztályban tartja nyilván a kárigénybôl eredô „követelését”, azonban annak összegét a létrejött megállapodás szerint módosítania kell. 4. Könyvelés Az aláírt megállapodás alapján a károkozó köteles a kárigényt egyéb ráfordításként és kötelezettségként könyvelni, egyúttal az adott kárigényre korábban képzett céltartalékot feloldani. Kártérítési esemény bekövetkeztekor a károkozónak a fennálló kötelezettségét azonnal ki kell vezetni, és • az önrész alatti kárrészt biztosítóval szembeni kötelezettségként kell könyvelni, • az önrész feletti kárt a biztosító háromoldalú megállapodásban tett kötelezettségvállalása alapján egyéb bevételként kell elszámolni. 5. Pénzügyi rendezés A pénzügyi rendezés kétféleképpen történhet: • nem biztosítási esemény esetén a kártérítés a károsultnak közvetlenül fizetendô, • biztosítási esemény esetén a károsult felé a biztosító fizet, a károkozónak a biztosító felé (a biztosító értesítése alapján) keletkezik fizetési kötelezettsége. A károsult a befolyt kártérítést egyéb bevételként számolja el, függetlenül attól, hogy azt a károkozótól, vagy a biztosítótól kapta. A befolyással egyidôben a 0-

486


s számlaosztályban nyilvántartott „követelést” ki kell vezetnie. 6. Idôbeli elhatárolások A károkozónak amennyiben a mérlegforduló nap után, de még mérlegzárás elôtt létrejön két vagy háromoldalú megállapodás egy elôzô évben már céltartalék képzésben szereplô kárigényben, akkor az elôzô évre elhatárolást kell készíteni, a megképzett céltartalék egyidejû feloldása mellett. Három oldalú megállapodás esetén aktív idôbeli elhatárolást kell képezni a biztosító kifizetésének önrész feletti részére. Az elhatárolásokat a következô idôszak elején vissza kell fordítani. A károsultnak a tárgyévet, vagy annál korábbi éveket érintô, a mérlegzárás napja elôtt befolyt, vagy három oldalú megállapodásban rögzített kártérítéseket a tárgyévre el kell határolni. Az elhatárolást a tárgyévet követô év elején pedig fel kell oldani. Rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtôl, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: • a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevô által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben-térítés nélküli temékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani, • a behajthatatlannak nem minôsülô elengedett követelés könyv szerinti értékét, • az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerzôdés szerinti összegét, • a véglegesen átadott pénzeszközök összegét, • a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett összegét. A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítô mellékletben a törvényben elôírt jogcímenként részletezzük. A tevékenységek számviteli elkülönítésének elveit az elkülönítési szabályzat, az önköltségszámítás alapelveit az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzata rögzíti a vasúti törvényben és ez elkülönítési rendeletben elôírtak szerint az elkülönítendô tevékenységek • tartalmát, • a számviteli elkülönítésének módját az eszközök, források, költségek, ráfordítások és bevételek vonatkozásában, • a számviteli elkülönítésen belül elôírja a belsô szolgáltatások elszámolását, valamint a központi irányítási költség meghatározását, tevékenységek közötti megosztását és elszámolását, • a létszáma meghatározását,

5. szám

• az elkülönítés számviteli elszámolását és adatszolgáltatását. A MÁV Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzata az elkülönítési szabályzat alapján tevékenységekre elkülönített költségek, ráfordítások és bevételek esetében elôírja: • a tevékenységekhez tartozó külsô és belsô szolgáltatásokra történô gyûjtés illetve megosztás módját, • a megosztáshoz rendelt teljesítményi adatok meghatározását és alkalmazását, • a külsô és belsô szolgáltatások eredményének meghatározását, • a belsô szolgáltatások esetében a BTSZ szerint elszámolt díj és a piaci ár/tényleges önköltség közötti különbség meghatározását és elszámolását. 4.9 Egyedi elszámolási típusok 4.9.1 Belsô elszámolások A MÁV Zrt.-n belüli szervezetek egymás részére végzett szolgáltatásai a következôk: a) Belsô teljesítmény elszámolási rendszerben (központilag) elszámolt szolgáltatások: a 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH számú Belsô Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata (évenkénti módosításokkal, az utolsó 2/2013. (VIII. 23. MÁV Ért.18.) GVIGH.szerint megállapított elszámoló (transzfer) árak és a tényleges szolgáltatás mennyisége alapján meghatározott értékben havonta kerülnek a szervezetek között elszámolásra. A belsô elszámolás keretében év végén a belsô költségek és belsô bevételek: • a Hálózati Üzletszabályzat szerinti vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások esetén nem változnak, • a profitorientált szolgáltatások (jelentôs árbevételt elérô szolgáltatások) piaci ára és tervezett díja közül az alacsonyabb áron kerülnek elszámolásra, • a többi szolgáltatás esetében az éves utókalkuláció szerinti teljes önköltsége alapján kerülnek elszámolásra. b) Szervezeti egységek között közvetlenül megrendelt és elszámolt szolgáltatások: havonta közvetlen elôállítási költségen kerülnek elszámolásra a megrendelô és szolgáltatást végzô üzletági szervezet között. A központi irányítás részei a vállalatcsoport irányítás (szervezeti vállalatcsoport irányítás és vállalatcsoport finanszírozás) illetve a társasági irányítás (szervezeti, pályavasúti és egyéb társasági irányítás). A központi irányítás általános költsége, ráfordítása és kapcsolódó bevétele az elkülönítési szabályzatban elôírt módon negyedévenként kerül megosztásra (vagy

5. szám


hozzárendelésre) és elszámolásra az elkülönítendô tevékenységek között. A központi irányítás általános költsége, ráfordítása és kapcsolódó bevétele az elkülönítési és önköltségszámítási szabályzatban elôírt módon negyed évenként kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendô tevékenységek között. A belsô szolgáltatások elszámolásának szabályait a számviteli politika részét képezô számviteli elkülönítési szabályzatban határozzuk meg. 4.9.2 A külföldi vasutakkal egyenlegezett leszámolásokra vonatkozó szabályok A külföldi vasutakkal történô elszámolásokhoz kapcsolódóan, a határforgalmi leszámolásoknál a MÁV Zrt-t megilletô árbevételt, illetve terhelô költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az idôbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés idôszakára számoljuk el. 4.9.3 A vagyonkezelt állami vagyonra vonatkozó elszámolási szabályok Az állami vagyonnal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi elôírásokon túl, az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelôi szerzôdés szabályozza. 4.9.3.1 Állami tulajdonú tárgyi eszközök a. Állami tulajdonú tárgyi eszközök nyilvántartása: A MÁV Zrt. vagyonkezelésében álló állami tulajdonú tárgyi eszközök nyilvántartása a GIR Tárgyi eszköz moduljában elkülönítetten történik. Az elkülönített nyilvántartás - a mindenkor hatályos Vhr. 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét és az értékben bekövetkezett egyéb változásokat. A tárgyi eszközök nyilvántartásával kapcsolatos minden eszközre kiterjedô szabályokat (továbbiakban: általános szabályok) a 4.7.1.1.2 fejezetben mutattuk be. A MÁV Zrt., az általa vagyonkezelésbe vett állami vagyon tekintetében az értékelési szabályzatban meghatározott módon terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést(selejt, hiány, megsemmisülést) számol el. A terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés elszámolásához kapcsolódó általános szabályokat az Értékelési szabályzat 4.2.1.3. pontja, a selejtezéssel kapcsolatos általános szabályokat az Ért. szab. 4.2.1.4. pontja, a maradványérték meghatározásának általános szabályait a 4.2.1.2 pontja mutatja be.

487

b. Állami tulajdonú tárgyi eszközök növekedésének jogcímei: — MÁV Zrt által végzett beruházás, felújítás: mely egyrészt saját forrásból (saját forrás felhasználása utoljára a 2013. üzleti évben lehetséges), másrészt támogatásból valósulhat meg. (A MÁV Zrt. az állami vagyon értékét növelô beruházás, felújítás, vagy új eszköz létrehozását az MNV Zrt. felé adatszolgáltatás keretében igazolja.) Az újonnan létrehozott vagyonelem esetén vagyonkezelésbe vétel is történik. — vagyonkezelésbe vétel (nem beruházásokkal összefüggésben): a vagyonkezelési szerzôdés módosításávalegyidejûleg — vagyonrendezés (az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv 69/A. § bekezdése szerint) — többlet: többletként fellelt állami tárgyi eszközök esetében csak és kizárólag az MNV Zrt. engedélye alapján történhet meg a vagyonkezelésbe vétel, szükség esetén a vagyonkezelési szerzôdés módosításával egyidejûleg. c. Állami tulajdonú tárgyi eszközök csökkenésének jogcímei: — vagyonkezelôi jog megszûnése miatti kivezetésa vagyonkezelôi szerzôdés módosításával egyidejûleg, — terv szerinti értékcsökkenés, — terven felüli értékcsökkenés (selejt, hiány, megsemmisülés). Terven felüli értékcsökkenés – selejt, hiány, megsemmisülés A MÁV Zrt. az állami tulajdonú tárgyi eszközök selejtezését az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerzôdés keretében végzi. A megbízási szerzôdés rögzíti a MÁV Zrt. állami tulajdonú eszközök selejtezésével összefüggô kötelezettségeit: — felróható, fel nem róható okból történô selejtezés elvégzése, — dokumentációs kötelezettségek (az MNV Zrt. mindenkor hatályos Selejtezési szabályzata szerinti dokumentáció összeállítása) — selejtezés elszámolása, a leselejtezett eszközök kivezetése a könyvekbôl, — adatszolgáltatási kötelezettség (MNV Zrt. tájékoztatása az elvégzett selejtezésekrôl) A selejtezés lebonyolításával összefüggô az MNV Zrt. által a MÁV Zrt. részére megtérítésre nem kerülô költségek a pályamûködtetés indokolt költségeinek minôsülnek (bontás, tárolás, ôrzés költsége). Az állami tulajdonú eszközökkel kapcsolatos speciális elszámolási szabályok az alábbiak: Az állami tulajdonú eszközök terven felüli leírásakor — selejtezés, hiány, megsemmisülés elszámolásakor

488


— vizsgálni kell, hogy az elszámolás alapjául szolgáló esemény a MÁV Zrt.-nek felróható okból következette be. • Ha az esemény a MÁV Zrt.-nek felróható okból következik be, az elszámolás a MÁV Zrt. eredménye terhére történik (az egyéb ráfordításokkal szemben). Ebben az esetben a kivezetett eszköz értékével megegyezô összegben az állami tulajdonú eszközök forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettség csökken, tárgyi eszközök esetén a visszapótlási kötelezettség növekszik, készletek esetén az egyéb rövid lejáratú kötelezettség növekszik. • Ha nem felróható, akkor a kincstári vagyon forrásának csökkenéseként kell elszámolni. • A beruházások miatt szükségessé váló selejtezések vonatkozásában a MÁV Zrt.-nek felróható okból történô selejtezésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A MÁV Zrt.-nek nem felróható ok a természeti csapás, elháríthatatlan külsô okból bekövetkezô károsodás, elemi csapás, lopás, amennyiben a MÁV Zrt. a felelôs ôrzés feltételeinek eleget tett. Minden más eset a MÁV Zrt.-nek felróható oknak minôsül. Terv szerinti értékcsökkenés: A MÁV Zrt. köteles a számviteli politikájában és értékelési szabályzatában meghatározott módon terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az értékcsökkenésre vonatkozó általános szabályokat az Értékelési szabályzat 4.2.1.3. pontja tartalmazza. 4.9.3.2 Állami tulajdonú készletek: Az anyagok között tartjuk nyilván a GIR készlet moduljában az állami tulajdonú (kincstári) tárgyi eszközökbôl visszanyert, állami tulajdonú vissznyereményi anyagokat. Ezen anyagok csak állami tulajdonú tárgyi eszközzel kapcsolatban kerülhetnek felhasználásra, elszámolásra. Az állami tulajdonú, vissznyereményi anyagokkal kapcsolatos speciális elszámolási szabályok az alábbiak: Az állami tulajdonú tárgyi eszközök selejtezésekor 4.9.3.1 c. pontban leírtak szerint -vizsgálni kell, hogy az elszámolás alapjául szolgáló esemény a MÁV Zrt.nek felróható okból következett-e be. Amennyiben az állami tárgyi eszköz selejtezése, bontása során vissznyereményi anyag keletkezik, abban az esetben a vissznyereményi anyagot készletre kell venni. • Ha a selejtezés a MÁV Zrt.-nek felróható okból következik be, akkor a készletre vett vissznyereményi anyag értéke a selejtezéssel kivezetett eszközérték egyéb ráfordításként elszámolt értékét csökkenti, ezzel egyidejûleg a selejtezésbôl visszanyert anyag értéke az egyéb rövid lejáratú kötelezettséget növeli a vissznyereményi anyagok

5. szám

forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettséggel szemben. • Ha a selejtezés a MÁV Zrt.-nek nem felróható okból következik be, akkor a készletre vett vissznyereményi anyag értékét a vissznyereményi anyagok forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettség növekedésével szemben számoljuk el. A vissznyereményi anyagok bekerülési értéke nem lehet több a selejtezett eszköz nettó értékénél. A többletként fellelt állami tulajdonú visznyereményi anyagok esetében csak és kizárólag az MNV Zrt. engedélye alapján történhet meg a vagyonkezelésbe vétel. • Az állami tulajdonú vissznyereményi anyagok hiányként történô elszámolása az eredmény terhére az egyéb ráfordításokkal szemben történik, ezzel egyidejûleg a vissznyereményi anyagok forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettség csökken,és az egyéb rövid lejáratú kötelezettség növekszik. Az állami tulajdonú vissznyereményi anyagok felhasználása csak kincstári eszközbe lehetséges és az alábbi módokon történhet: • állami tárgyi eszközök létrehozása (beruházás, felújítás) során, mely elszámolás következtében: — az állami vissznyereményi készletérték csökken, — az állami befejezetlen beruházások értéke nô, • állami tárgyi eszközök karbantartása során, mely elszámolás következtében: — az állami vissznyereményi készletérték csökken, — az anyagköltség nô, — az állami tulajdonú eszközök forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettség csökken, — az egyéb rövid lejáratú kötelezettség növekszik. • állami tárgyi eszköz helyreállítása során, melynek elszámolásával: — az állami vissznyereményi készletérték csökken, — az anyagköltség nô, — az állami tulajdonú eszközök forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettség csökken, — az egyéb rövid lejáratú kötelezettség növekszik, — az elszámolt anyagköltség a káreseményekkel összefüggô egyéb ráfordítások közé átvezetésre kerül. Az állami tulajdonú készletek értékesítése az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerzôdés alapján történhet. Ez alapján az értékesített készlet eladásából származó bevétel az MNV Zrt.-t illeti (azaz az MNV Zrt. bocsátja ki a számlát), a vevô az ellenértéket az MNV Zrt. bankszámlájára utalja. Az értékesített készletek könyv szerinti értékét - a vevô részére történô birtokba adás napjával - a MÁV Zrt. a vissznyereményi anyagok forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vezeti ki. A MÁV Zrt. könyveiben az értékesítési


5. szám

tranzakció elszámolásával összefüggésben más könyvelési tétel nem jelenik meg. Az értékesítés lebonyolításával összefüggô, az MNV Zrt. által a MÁV Zrt. részére megtérítésre nem kerülô költségek a pályamûködtetés indokolt költségeinek minôsülnek (értékbecslés költsége). A készletekkel kapcsolatos további általános szabályokat a Számviteli politika 4.7.1.2.1 fejezete tartalmazza. Az állami tulajdonú vissznyereményi anyagok fordulónapi értékelése megegyezik a MÁV tulajdonú készletek értékelésével. Az értékvesztéssel kapcsolatos általános szabályokat az értékelési szabályzat 4.3.1 pontja tartalmazza. 4.9.3.3 Állami vagyon és annak forrása a kiegészítô mellékletben az alábbi részletezésbenkerül bemutatása: — eszköztükör a vagyonkezelt állami tulajdonban lévô tárgyi eszközökrôl és készletekrôl, — állami vagyonkörbe tartozó eszközök fô kategóriák szerint (tárgyévi bruttó és nettó érték) — az állami vagyon mûködtetéséhez szükséges eszközök fôbb kategóriánként (tárgyévi bruttó és nettó érték) — Kincstári eszközök és azok mérleg szerinti forrásának bemutatása, — A kincstári vagyon tárgyévi változásai jogcímenként — beruházási célú költségvetési támogatások felhasználása kincstári beruházásokra — állami vagyon forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettség tárgyévi változása jogcímenként — Visszapótlási kötelezettség tárgyévi változása jogcímenként

1-jét követô idôszakra vonatkozóan negyedéves gyakorisággal, a tárgynegyedévet követô második hónap 20. napjáig. Az adatszolgáltatás helyességét független könyvvizsgálónak ellenjegyeznie kell. A MÁV Zrt. az adatszolgáltatási kötelezettségét az MNV Zrt. által meghatározott módon teljesíti. A MÁV Zrt. felel az adatok hitelességéért, naprakészségéért. Az MNV Zrt. a 607/2013. (IX.29) számú Alapítói határozata alapján ázsiós tôkeemelést hajtott végre (MNV Zrt. felé fennálló, 2013. június 27-ig felmerült visszapótlási kötelezettség apport révén). A tôketartalékba elszámolt visszapótlási kötelezettség összege kizárólag vagyonrendezési célra használható fel. A MÁV Zrt. az eszközönként kivezetett nyilvántartási értékrôl és a MÁV Zrt. saját tôkéjének csökkenésérôl, az Alapító határozat alapján vagyonrendezésre még fel nem használt tôkerészrôl, a kivezetés végrehajtását követô 45 napon belül ad tájékoztatást az MNV Zrt. részére. 4.9.3.5 Visszapótlási kötelezettség A Vtv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai a 2013. évi CXIV. törvénnyel, 2013. június 28.-i hatálybalépéssel módosításra kerültek, nevezetesen a MÁV Zrt. a 2013. június 28. napjától képzôdött visszapótlási kötelezettség teljesítése alól a törvény – a Vtv. - erejénél fogva mentesül. A visszapótlási kötelezettségre vonatkozó speciális elszámolási szabályok: I.

A 2013. június 27-ét követô idôszakra vonatkozó terv szerinti értékcsökkenés, valamint a MÁV Zrt.-nek felróható okból bekövetkezô terven felüli értékcsökkenés (selejt, hiány, megsemmisülés) elszámolása az eredmény terhére, a visszapótlási kötelezettség elszámolása (növelése) mellett történik azzal, hogy a Vtv. 27. §. (8) és (9) bekezdéseiben foglaltak alapján a törvény erejénél fogva a visszapótlási kötelezettséget a MÁV Zrt. elengedett kötelezettségként számolja el. (VKSZ 2.3.1)

II.

A 2013. június 28-ától ismertté vált, de a 2013. június 28-át megelôzô idôszakra vonatkozó terv szerinti értékcsökkenés, valamint a MÁV Zrt.-nek felróható okból bekövetkezô terven felüli értékcsökkenés (selejt, hiány, megsemmisülés) elszámolása az eredmény terhére, a visszapótlási kötelezettség elszámolása (növelése) mellett történik.

4.9.3.4 Állami vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség A MÁV Zrt. a vagyonkataszteri adatszolgáltatási kötelezettségének évente egyszer, a tárgyévet követô május 31-ig tesz eleget a – mindenkor hatályos Vhr. szerinti – eszközök értékviszonyai tekintetében, valamint negyedévente a tárgynegyedévet követô második hónap 20-áig az eszközök bruttó értékét érintô tranzakciók vonatkozásában az MNV Zrt. vagyon-nyilvántartási szabályzatában foglaltaknak megfelelôen. A MÁV Zrt. a vasúti pályahálózat felújítás, beruházás értékére vonatkozóan adatszolgáltatással teljesíti vagyonkezelési szerzôdésében foglalt kötelezettségeit. A MÁV Zrt. adatszolgáltatási kötelezettségét a 20072013. év közötti idôszakra vonatkozóan egyszeri aktussal, 2014. április 30. napjáig teljesíti, 2014. január

489

III. A MÁV Zrt.-nek nem felróható okból elszámolásra kerülô terven felüli értékcsökkenést (selejtezést, hiányt, megsemmisülést) a kincs-

490


tári vagyon forrásával szemben számoljuk el, ez esetben az elszámolás a visszapótlási kötelezettséget nem érinti. IV. A MÁV Zrt. visszapótlási kötelezettségként számolja el és tartja nyilván a NIF Zrt. által megvalósított, 2013. június 28-át követôen a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe átvett, de 2013. június 28-át megelôzôen üzembe helyezett eszközök vonatkozásában az üzembe helyezés dátumától 2013. június 27. napjával bezárólag terjedô idôszakra vonatkozóan a MÁV Zrt. által elszámolt értékcsökkenés összegét. (VKSZ 2.1.6) A 2013. június 27-ét követô idôszakra vonatkozóan elszámolásra kerülô terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést érintôen az i.) pont szerinti elszámolást alkalmazzuk, azaz az értékcsökkenés miatt keletkezô visszapótlási kötelezettséget a MÁV Zrt. elengedett kötelezettségként számolja el. V.

2013. június 28. napjától 2013. december 31. napjával bezárólag a MÁV Zrt. által végzett azon beruházásokat, amelyekre a pályamûködtetési szerzôdés alapján kapott költségtérítés 2013. június 28. napját megelôzôen az értékcsökkenés ellentételezéseként nyújtott pénzügyi fedezetet, a MÁV Zrt. visszapótlási kötelezettséget csökkentô tételként számolja el. (VKSZ 2.2.2) 2014. január 1-ét követô idôszakra vonatkozóan, ezen jogcímen a visszapótlási kötelezettség nem csökkenthetô. A MÁV Zrt. az állami vagyon értékét növelô beruházás, felújítás, vagy új eszköz létrehozását az MNV Zrt. felé adatszolgáltatás keretében igazolja.

VI. Az állami tulajdonú vissznyereményi anyagok fordulónapi értékelése megegyezik a MÁV tulajdonú készletek értékelési szabályzatban bemutatott értékelésével. Az értékvesztés elszámolása a MÁV Zrt. eredménye terhére (az egyéb ráfordításokkal szemben) történik. Az értékvesztés elszámolása eredményeképpen az állami tulajdonú vissznyereményi anyagok forrását képezô hosszú lejáratú kötelezettség csökken, és az egyéb rövid lejáratú kötelezettség növekszik. VII. Az MNV Zrt. a 607/2013. (IX.29) számú alapítói határozata alapján ázsiós tôkeemelést hajtott végre, melynek következtében az MNV Zrt. felé fennálló, 2013. június 27-ig felmerült visszapótlási kötelezettséget, az apportálásból származó MNV Zrt.-vel szembeni követeléssel szemben vezettük ki (beszámítás). A 2013. június 28-tól keletkezô visszapótlási kötele-

5. szám

zettséget a korábbi idôpontban keletkezett kötelezettségtôl elkülönítetten mutatjuk ki. VIII. Az apport következtében a tôketartalékba elszámolt visszapótlási kötelezettség összege kizárólag vagyonrendezési célra használható fel az MNV Zrt. 607/2013. (IX.29) számú alapítói határozata alapján. A tôketartalék felhasználásáról külön nyilvántartást vezetünk. 4.9.4 ANIF Zrt. által megvalósított vasútfejlesztési beruházások elszámolása 2013. június 28-át megelôzôen üzembe helyezett, de a NIF Zrt. által át nem adott eszközök vonatkozásában az üzembe helyezés dátumától 2013. június 27. napjával bezárólag terjedô idôszakra vonatkozó kalkulált értékcsökkenésre céltartalékot képzünk. Átvételt követô elszámolási szabályok: A NIF Zrt. által bonyolított beruházások vagyonkezelésbe vétele kapcsán az üzembe helyezés dátuma az alábbi: A NIF átadás-átvétel fordulónapja az eszközök használatba vételének számviteli eszközönként meghatározott napja. A használatba vétel napja a távközlô, erôsáramú és biztosítóberendezési eszközök vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének dátuma, az egyéb eszközök vonatkozásában a mûszaki átadás-átvételek dátuma, ide értve a rész mûszaki átadás-átvételeket is. Abban az esetben, ha a mûszaki átadás-átvételi eljárás idôtartama az elsô készre-jelentéstôl számítva meghaladta a 6 hónapot, az elsô mûszaki átadás-átvételi eljárás kezdô napját kell használatba vételi dátumnak tekinteni azon eszközök esetében, amelyek mûszaki átadása nem ütközött akadályba. A MÁV Zrt. terven felüli értékcsökkenésként számolja el a NIF Zrt. által megvalósított, a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe átvett, az átvétel napját megelôzôen üzembe helyezett eszközök vonatkozásában az üzembe helyezés dátumától az átvétel napjával bezárólag terjedô idôszakra vonatkozóan a várható hasznos élettartam figyelembevételével kalkulált, elszámolandó terv szerinti értékcsökkenéssel megegyezô összeget. Az átvétel napját követô idôszakra vonatkozóan, az átvétel napjától a hasznos élettartam végéig a MÁV Zrt. terv szerinti értékcsökkenést, valamint terven felüli értékcsökkenést számol el az Értékelési szabályzat 4.2.1.3 pontjában foglaltaknak megfelelôen. Az átvétel napját megelôzôen üzembe helyezett, de a NIF Zrt. által át nem adott eszközök vonatkozásában az üzembe helyezés dátumától 2013. június 27. napjával bezárólag terjedô idôszakra vonatkozó értékcsökkenésre képzett céltartalék az átvételkor feloldásra kerül.

5. szám


4.9.5 V agyonrendezéssel kapcsolatos elszámolási szabályok A tôketartalék növekedéseként mutatjuk ki a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejûleg a jogszabály alapján tôketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, így az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI tv. (Vtv.) 69/A. § (4) bekezdése alapján a vagyonrendezés során a Társaság tulajdonába kerülô vagyonelemek értékét. A tôketartalék csökkenéseként mutatjuk ki a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejûleg a jogszabály alapján tôketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, így a Vtv. 69/A. § (4) bekezdése alapján a vagyonrendezés során az állami tulajdonba kerülô vagyonelemek értékét. A fent hivatkozott jogszabály értelmében az MNV Zrt. - annak érdekében, hogy a jogügylet számviteli elszámolása a gazdasági társaság vagyonában ne eredményezzen vagyonvesztést - jogosult a gazdasági társaság visszapótlási kötelezettségét elengedni, a visszapótlási kötelezettségbôl származó követelést a gazdasági társaság javára nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani vagy az elszámolásáról egyéb módon rendelkezni. 2013. évben a MÁV Zrt. 2013. június 27-én fennálló — könyvvizsgálóval ellenjegyzett — visszapótlási kötelezettségébôl eredô MNV Zrt. követelése apportálásra került, ázsiós tôkeemelés formájában, amely az MNV Zrt. 607/2013. (IX.29) számú alapítói határozata alapján kizárólag vagyonrendezési célra használható fel. A MÁV Zrt.-nek — a vagyonrendezés megfelelô elszámolása érdekében — az MNV Zrt. felé jelentéskészítési és adatszolgáltatási kötelezettsége van, amelynek tartalmaznia kell a tôketartalékkal szemben kivezetésre kerülô eszközök értékét (bruttó érték, halmozott értékcsökkenés és nettó érték), valamint a vagyonrendezésre még fel nem használt tôkerész értékét.

491

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény a számvitelrôl b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésrôl c) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról d) 2007. évi CVI. Törvény az állami vagyonról e) 83/2007. (X. 6.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteirôl, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvetô szabályairól f) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok g) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben elôírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levô tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól h) 24/2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról 5.2 Módosítások: 5.3 Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejûleg a 27/2013.(IV.26.MÁV Ért. 14.)EVIG utasítása MÁV ZRt. Számviteli Politikájáról hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÔ RENDELKEZÉSEK A szabályzat rendelkezéseit már a 2013-as üzleti évrôl készített beszámoló összeállításakor is alkalmazni kell. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

492


10/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési szabályzatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A számviteli politika keretében elkészítendô értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény elôírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelôen, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe vevô értékelési elôírásokat rögzítse és azok végrehajtását a kívülálló részére is egyértelmûvé tegye. 2.0 HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. Az Értékelési Szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs: Gazdasági vezérigazgató-helyettes 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁV Zrt. a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történô elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettôl eltérô árfolyam alkalmazásának lehetôségét jelen szabályzat tartalmazza. 3.2 Hasznos élettartam Az eszköz üzemeltetésének, rendeltetésszerû használatának az állományban tartó társaság által tervezett idôtartama. 3.3 Mûszaki élettartam Az eszköz gyártója, elôállítója által meghatározott, teljesítmény-kapacitáskorlát betartása, illetve a meghatározott idôszakonként elôírt karbantartások elvégzése esetén várható rendeltetésszerû mûködôképesség ideje. 3.4 További fogalmak A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatában használt további fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmezô rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

5. szám

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek Az eszközök és források értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban a következô alapelveket kell alkalmazni: • A vállalkozás folytatásának elvébôl kell kiindulni. • Az elôzô üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást elôidézô tényezôk tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minôsül. A változást elôidézô tényezôket és számszerûsített hatásukat a kiegészítô mellékletben be kell mutatni. • Az értékelést egyedileg kell végezni. • Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint a mérlegkészítést megelôzôen történik.Az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást elôidézô körülmény várhatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. • A mérlegtételeket körültekintôen, a mérlegkészítés idôpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintô értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. • A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elô, mely a 10/2012. (Ért. 24.)A MÁV Zrt. Leltározási Szabályzata alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levô deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. A Sztv. értelmében és a MÁV Zrt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következôk szerint kell elvégezni: 4.2 Befektetett eszközök 4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök 4.2.1.1 Beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak között kimutatható az alapításátszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke. (2000. évi C törvény 25§) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentôs bôvítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos beruházásnak, felújításnak nem minôsülô - a külsô vál-

5. szám


lalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követôen a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minôségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövôben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövôbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülô, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetôk számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható piaci árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövôbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülô értékesítési költségek levonása után. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés - a jövôben várhatóan megtérülô - közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak késôbb, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. A alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválásáról a mindenkor hatályos DHL-ben megadott összeghatárok szerint felelôs vezetô dönt. Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, elôállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Az eszköz bekerülési (beszerzési, elôállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történô beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítôi tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegû tételeket, a vámterheket foglalja magában.

493

A Sztv. 47. § (4) bekezdése alapján az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi a hitel felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történô beszállításáig terjedô idôszakra elszámolt kamat. A kamat megosztásához a következô képletet alkalmazzuk: maximum a hitelbôl minimum (ÜH. (ráfordítás megvalósult, a dátum; kamat dátuma; kamat kamatidôszak kezdô idôszak záró — idôszak nyitó napjáig még nem idôszakra dátuma) * * dátuma) amelyik aktivált ráfordítás járó kamat a korábbi amelyik a összege késôbbi hitel teljes összege

kamat idôszak napok száma

A Sztv. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedô, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedô, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történô értékesítésrôl kiállított számlában szereplô, külön jogszabály szerint kötelezôen felszámított díjak, tételek. Építési telek és rajta lévô épület, építmény egyidejû beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerûen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelô beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelô összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minôsül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követôen beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. Ezzel egyidejûleg a lecserélt alkatrészre/tartozékra vonatkozóan el kell számolni a részselejtezés összegét. A Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a MÁV Zrt. nem alkalmazza. A tárgyi eszközök értékét növelô értékként a Sztv. 48.§ (1)-(4) bekezdésének elôírásait vesszük figyelembe. Az eszköz bekerülési (beszerzési, elôállítási) értékét módosítja a felek között utólag elszámolt, a szokásos

494


piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet. (Sztv. 47. § (10)) A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérô rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A pénzügyi lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenértéke. A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerzôdés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt késôbb visszavett, a két idôpont között a vevô által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítô számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerû használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képezô – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A beruházáshoz, a vagyoni értékû joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévô devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedô idôszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. a bekerülési érték részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhetô. A bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, elôállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történô beszállításáig terjedô idôszakra elszámolt (idôszakot terhelô) kamat. A beszerzési érték részét képezô tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésôbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendô összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzôdés, piaci információ, jogszabályi elôírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozó jelentôs — Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérô — különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele idôpontjában módosítani kell. Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditôl történô beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki.

5. szám

Importból történô beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a számviteli teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a számla az üzembe helyezésig nem érkezett meg a mérlegforduló napon érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. 4.2.1.2 Maradványérték Maradványérték: az eszköz rendeltetésszerû használatbavételekor, vagyis az üzembe helyezés idôpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározott hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minôsül jelentôsnek, nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték az a becsült összeg, amelyet a gazdálkodó egység a maradványérték megállapítása idôpontjában kapna az eszköz elidegenítése esetén, ha az eszköz életkora és állapota megegyezne a hasznos élettartama végén várhatóval. Az így megállapított maradványértéket csökkenteni kell az elidegenítés becsült költségével. A maradványértéket az eszköz üzembe helyezésekor kell megállapítani. A megállapított maradványértéket felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell, ha az eszköz használatának körülményeiben jelentôs változás állt be. Ebbôl a szempontból jelentôs változásnak tekintjük a ráaktiválást (beruházás, felújítás, további tartozék beszerzés, átalakítás, bôvítés), a részkivezetést (részselejtezés, részleges megsemmisülés), a használatot biztosító szerzôdés módosulását, vagy bármely más olyan körülményt, ami a maradványérték újbóli megállapítását teszi szükségessé. A kiegészítô mellékletben a módosítást indokolni kell, valamint az esemény eredménymódosító hatását is be kell mutatni. Az üzembe helyezést követôen - ha az üzembe helyezéskor maradványérték nem került meghatározásra - maradványérték megállapítására sor kerülhet, ha az eszközt terven felüli értékcsökkenés egyidejû elszámolása mellett az állományból selejtezés vagy káresemény miatt kivezetni tervezzük, vagy az eszköz értéke tartósan és jelentôsen lecsökkent és a kivezetésrôl, terven felüli leírásról a döntés a mérlegkészítés idôpontjáig megtörténik, de az eszköz tényleges kivezetésére csak a mérleg fordulónap után kerül sor. Ebben az esetben a terven felüli értékcsökkenés megegyezik az eszköz nettó értékének és a maradványértékének a különbözetével. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Amennyiben a kalkulált maradványérték nem éri el az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, akkor nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték meghatározása:

5. szám


• Értékesítés esetén elérhetô eladási ár • Selejtezés esetén visszanyerhetô haszonanyag értéke Visszanyerhetô haszonanyag meghatározása: 1. Ha az eszköz elemekre, alkatrészekre bontható: a. Az elbontott elemek, alkatrészek (a karbantartási tervben felsorolt elemek) eredeti formájukban, funkciójukban hasznosíthatók. Ebben az esetben a visszanyerhetô haszonanyag a maradványérték meghatározásának idôpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • az elem, alkatrész beszerzési árának figyelembevételével, • a MÁV elszámoló ár, és az eszköz hasznos élettartama és mûszaki élettartama arányában meghatározott érték szorzatával (alkatrész, elem eredeti beszerzési ára* (1-hasznos élettartam/mûszaki élettartam)) b. Az elbontott elemek, alkatrészek felújítás, javítás után hasznosíthatók akár eredeti funkciójukban, akár más tevékenység ellátására. Ebben az esetben a visszanyerhetô haszonanyag a maradványérték meghatározásának idôpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • a felújítás, javítás ráfordításával csökkentett MÁV elszámoló-ár figyelembevételével. c. Az elbontott elemek, alkatrészek eredeti funkciójukat nem tudják ellátni. Ebben az esetben a visszanyerhetô haszonanyag a maradványérték meghatározásának idôpontjában az érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkezô hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. 2. Ha az eszköz nem bontható önállóan hasznosítható elemekre, az eszköz bontása során hulladékanyag keletkezik. A visszanyerhetô haszonanyag értéke a maradványérték meghatározásának idôpontjában érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkezô hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. Piaci ár meghatározása: • amennyiben az üzembe helyezéskor rendelkezésre áll karbantartási terv, vagy más szerzôdés, amely az adott alkatrészt, elemet beárazza, akkor az abban foglalt ár, • ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor mérvadónak tekinthetô ajánlat vagy más szerzôdés, amely az azonos vagy egyenértékû alkatrész, elem árát tartalmazza, • mindezek hiányában, ha rendelkezésre áll MÁV azonos vagy egyenértékû készlet elszámoló ára,

495

• egyéb esetben valamilyen megbízható piaci információn alapuló becslés. Az ár meghatározását minden esetben dokumentálni kell. 4.2.1.3 Az értékcsökkenés meghatározása Értékcsökkenési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetés napjáig kell elszámolni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzés illetve elôállítási) értékét – hasznosításuktól függôen – a befejezett kísérleti fejlesztés és a befejezett alapítás – átszervezés aktivált értékének kivételével - azokra az évekre osztjuk meg – a Sztv. 52. § (5)-(7) valamint az 53. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve –, amelyekben az eszközt elôreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a bruttó érték alapján, havi gyakorisággal történik. Az adott gazdasági év eredményének terhére elszámolható tervszerinti értékcsökkenési leírás mértékét a mellékletben szereplô „Amortizációs normák”címû táblázatban felsorolt leírási kulcsokkal kell számítani, és a tárgyi eszközt az állagban tartó szolgálati hely terhére költségként elszámolni. Az új beszerzésû eszközöket eszközkategóriánként, az eszközkategóriára meghatározott alapértelmezett hátralévô hasznos élettartamból számított leírási kulccsal amortizáljuk, azonban, ha az eszköz várható élettartama biztosan eltérô az alapértelmezettôl, akkor a kulcsot az eszközre jellemzô várható hasznos élettartam szerint határozzuk meg. A leírási kulcs meghatározásánál a hasznos élettartamot 1 és 10 év között egy tizedes jegy pontossággal (1,1 … 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10, 11 … 19), 20 és 50 év között 5 évenként (20, 25 … 45), 50 és 100 év között 10 évenként vesszük figyelembe (50, 60 … 100). Meglévô eszközhöz kapcsolódó felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévô élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát, az alábbi képlet alkalmazásával: új (ráaktiválás utáni) nettó érték új ráaktiválás üzembe helyezési új (ráaktiválás leírási = hónapjának 1. napjától utáni) bruttó érték x 100 x kulcs számított hátralévô hasznos élettartam

Az értékcsökkenés elszámolásának elsô napja új beruházás esetén az üzembe helyezés dátuma, felújítás esetén a ráaktiválás üzembe helyezési hónapjának 1. napja.

496


A NIF Zrt. által bonyolított beruházások vagyonkezelésbe vétele kapcsán az üzembe helyezés dátumát a Számviteli politika 4.9.4 pontjában mutatjuk be. Új, nagy értékû, jelentôs finanszírozási költségekkel járó és/vagy az élettartam alatt jelentôs mértékû, az évek között nem egyenletesen eloszló karbantartási költségigényû eszközcsoportok vonatkozásában választható a Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdés szerinti elszámolási mód is. Az elszámolás az ilyen eszközök beszerzésekor, legkésôbb a beszerzés évében választható. Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelô egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggô, de bekerülési értéknek nem minôsülô ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét és a karbantartási költséget). Amennyiben az évenkénti értékcsökkenés meghatározásakor kalkulált ráfordításokban jelentôs változás következik be, akkor újra kell kalkulálni. Jelentôsnek tekintjük a változást, amennyiben annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1 %-át. Amennyiben az értékcsökkenés elszámolása többféle módszer alkalmazásával történik, a kiegészítô mellékletben be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenés összegét módszerenkénti bontásban. Az értékcsökkenés megállapításánál, amennyiben az eszköz elhasználódása az eszköz által teljesített valamely mutató által meghatározható és az eszköz használatából származó hasznok a használat mértékével arányosak, akkor alkalmazható a teljesítmény arányos leírás vagy a teljesítmény más módon (modellszámítás teljesítménykorrekcióval) történô figyelembe vétele az értékcsökkenés megállapításakor. Az állami vagyon értékcsökkenésének elszámolásakor, a MÁV Zrt. tulajdonú eszközökével azonos leírási kulcsot alkalmazunk. Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték alkalmazandó, melyet a megállapított hátralévô hasznos élettartamnak megfelelô lineáris leírási kulccsal írunk le. Meglévô eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévô élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Vasúti személykocsik esetén az értékcsökkenést a MÁV-START Zrt. által meghatározott üzemeltetési szempontok figyelembe vételével a vállalatcsoport társaságainál azonosan kell elszámolni. Azon esetekben, ahol a vállalatcsoport egyik tagvállalatától bérelt tárgyi eszközön a bérbe vevô tagvállalat által értéknövelô beruházás történt és ennek következtében megváltozott az eszköz hátralévô hasznos élettartama, az új terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot bérbe adónál és bérbe vevônél is az új hasznos

5. szám

élettartam alapján kell meghatározni és az értékcsökkenést annak alapján elszámolni. Földterületre, képzômûvészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükbôl, egyedi mivoltukból következôen növekedik; terv szerinti értékcsökkenés a számviteli törvény szabályozása alapján nem számolható el. A mûemléki ingatlanok esetében, ezen kritériumoknak való megfelelés nem valósul meg, ezért az elszámolt értékcsökkenési leírás meghatározása megegyezik a normál (nem mûemléki) ingatlan esetében alkalmazott értékcsökkenési leírás megállapításának módjával és mértékével. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, kivéve az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogokat. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét akkor is egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, ha az eszköz az állam, vagy önkormányzat tulajdonában és a társaság vagyonkezelésében áll. Az eszközök értékcsökkenési leírását a Társasági adó törvény által meghatározott kulcsokkal is elszámoljuk. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában elôírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni: • ha az eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentôsen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, • ha az eszköz értéke a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, • ha az eszköz megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány miatt rendeltetésének megfelelôen nem használható, vagy használhatatlan, • a vagyoni értékû jog a szerzôdés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthetô, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; • az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövôbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentôsen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

A fentieken túl terven felüli értékcsökkenés elszámolására kerül sor a NIF Zrt. által megvalósí-

tott, a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe átvett, az átvétel napját megelôzôen üzembe helyezett eszközök vonatkozásában. Ezen eszközkört érintô elszámolás részleteit a Számviteli politika 4.9.3. pontjában mutatjuk be.

5. szám


Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. Amennyiben a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítása az elôzô üzleti évtôl eltérô eljárás(ok)ból eredôen változik, azt a kiegészítô mellékletben indokolni kell és be kell mutatni a változtatás eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelô, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelôen nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg (beleértve az évközi mérlegkészítést is) fordulónapjával, az eszközök állományból történô kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés idôpontjával kell elszámolni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték (a korábban elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték) alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, tárgyi eszközt a piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékre vissza kell értékelni (visszaírás). A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévô eszköz esetén van lehetôség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése az üzletágak/fôtevékenységi körök feladata, a javaslatról a Gazdasági vezérigazgató-helyettes hoz döntést, a Számviteli szervezet elôterjesztése alapján. 4.2.1.4 Eszközök selejtezése Az anyagok, immateriális javak és tárgyi eszközök selejtezésérôl, az eszközt nyilvántartó szervezet elôterjesztése, javaslata alapján a mindenkor hatályos DHL-ben megadott összeghatárok szerint felelôs vezetô/testület dönt. Az eszközök selejtezésre vonatkozó részletes szabályozást a 72/2000. (MÁV Ért. 26.) FBF. sz. utasítás: A felesleges vagyontárgyak hasznosításáról, selejtezésérôl és az 1/2006. (MÁV. Ért. 18.) Társasági szol - Szolgáltatási fôigazgatói utasítás: A felesleges raktári anyagok, munkahelyi anyagok, eszközök és vasúti

497

jármûvek selejtezése tárgyú utasítás 1. sz. módosítása tartalmazzák. Az állami vagyonban történô selejtezések speciális szabályait a Számviteli politika 4.9.3. pontjában mutatjuk be. Az állami vagyonnal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi elôírásokon túl, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelô Zrt.-vel megkötött vagyonkezelôi szerzôdés szabályozza. 4.2.1.5 Beruházások A mérlegben a beruházásokat a Sztv. 47-51. § szerinti bekerülési értéken mutatjuk ki. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzôkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az üzembe helyezett tárgyi eszközök közé. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelôen nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést számolunk el. A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 4/2009 (MÁV Ért. 34.) EVIG. sz. utasítás tartalmazza. Az aktiválás elôtt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, további hasznosításra alkalmatlan beruházások terven felüli értékcsökkenés elszámolását követôen kivezetésre kerülnek. A rendeltetésszerûen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. Amennyiben egy beruházás, vagy felújítás megvalósítása során egy korábban használatba vett eszköz egy része bontásra kerül, úgy a bontásra kerülô rész nettó értékét, mint tárgyi eszköz részselejtezést az egyéb ráfordítások között elszámoljuk. A bontás következtében felmerülô költségek a Szt. 47.§ (6) bekezdésének megfelelôen a beruházás, felújítás bekerülési értékének részét képezik. A Szvt. elôírásainak megfelelôen az eszköz üzembe helyezésének dátuma megegyezik a használatbavétel dátumával. Az eszköz üzembe helyezésekor minden esetben egyedileg megállapítjuk az eszköz várható hasznos élettartamát. A várható hasznos élettartam abban az esetben is meghatározásra kerül, ha már meglévô, használatba vett eszköz vonatkozásában végzünk beruházást, felújítást. Amennyiben az így meghatározott hátralévô hasznos élettartam eltér a már meglévô, használatba vett eszköz eredeti hasznos élettartamától, abban az esetben az értékcsökkenési leírási kulcs módosításra kerül a 4.2.1.3 pontban szereplô képlet segítségével. Amennyiben egy korábban egyösszegû értékcsökkenés elszámolásával amortizált (100 E Ft bekerülési érték alatti) eszközre történik ráaktiválás, és a ráaktiválás következtében az eszköz bekerülési (bruttó) értéke a 100

498


E Ft-ot meghaladja, az eszközt a 100 E Ft-ot meghaladó bekerülési értékû eszközökre vonatkozó szabályok szerint kell állományba venni és értékcsökkenésüket elszámolni, a korábban már elszámolt értékcsökkenés és a hátralévô hasznos élettartam figyelembe vételével. 4.2.1.6 Beruházásra adott elôlegek Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére (beruházásokra, felújításokra) adott elôlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt —a levonható elôzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó — összegben mutatjuk ki. Az adott elôlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerzôdés szerinti teljesítése bizonytalanná válik, az elôlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. A külföldi pénzértékben nyújtott elôlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerzôdés teljesítéskori (illetve átértékelés után mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az elôlegeket egyedileg kell számításba venni. 4.2.2. Befektetett pénzügyi eszközök 4.2.2.1 Részesedések A részesedések értékelésénél a bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. Tulajdoni részesedést jelentô befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A külföldi pénzértéke szóló részesedést a bekerülés napjára, a szerzôdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A MÁV Zrt. által alapított gazdasági társaságban lévô befektetések bekerülési értéke megegyezik a létesítô okiratban (társasági szerzôdésben) meghatározott – MÁV Zrt-re jutó jegyzett tôke, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tôkén felüli vagyoni hozzájárulás együttes értékével. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegû – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentôsnek minôsül. Ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet tartósan (egy éven túl fennáll, valamint ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján vég-

5. szám

legesnek tekinthetô) fennáll, az értékvesztést minden esetben elszámoljuk. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következô szempontokat vesszük figyelembe: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; • a megszûnô gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülô összeg; • a gazdasági társaság saját tôkéjébôl a befektetésekre jutó rész; • a gazdasági társaság mûködésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság a rendelkezésére álló információk alapján a negyedéves és éves könyvviteli zárlatokhoz kapcsolódóan a részesedésekrôl és azok változásairól tájékoztatást ad, melynek keretében javaslatot fogalmaz meg értékvesztés képzésére, illetve visszaírására. A részesedések értékelésérôl a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság javaslata alapján a Gazdasági vezérigazgató-helyettes dönt. Amennyiben a mérlegkészítéskor ismert piaci érték jelentôsen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a gazdasági társaságban lévô tulajdoni részesedést jelentô befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2)) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentô befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követôen kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. Amennyiben egy társaság részesedésére korábban értékvesztést számoltunk el, de a társaság további mûködésébôl eredô veszteségek miatti tôkevesztés pótlására társaságunknak kötelezettsége keletkezik, és valószínû, hogy ezen tôkepótlásból eredô részesedés növekmény után értékvesztést kell elszámolni, akkor a részesedés könyv szerinti értékét meghaladó mértékben céltartalékot képzünk. 4.2.2.2 Tartós hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen

5. szám


értékben – a szerzôdés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapírt a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a — felhalmozott kamatot nem tartalmazó — piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegû és az egyedi értékelés alapján jelentôs összegû. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a Gazdasági vezérigazgató-helyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskor ismert piaci értéke az egyedi minôsítés alapján jelentôsen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítô értékpapírokat az elôzôekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.2.2.3 Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyezô összegben történik. Itt vesszük nyilvántartásba a munkavállalók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú összegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeg a mérlegkészítéskor a mérlegsorok között fôkönyvi könyveléssel átsorolásra kerül. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerzôdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minôsítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idôpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülô összeg közötti – veszteségjellegû – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentôs összegûnek minôsül. Az elszámolásra vonatkozóan a Gazdasági vezérigazgató-helyettes dönt. Amennyiben az adós minôsítése alapján a várhatóan megtérülô összeg jelentôsen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel

499

csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az adott kölcsönök tárgyévet követô évben esedékes törlesztô részleteit a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé. A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerzôdés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelés (Sztv. 60. § (2)) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A MÁV részvénytársasággá alakulásakor leírt, illetve leértékelt kölcsönök munkavállalói tartozásainak összege a 0. számlaosztályban van nyilvántartva. A nyilvántartást a Pénzforgalmi könyvelés szervezet vezeti. A nyilvántartott összeg felett befolyt törlesztések egyéb bevételként kerülnek elszámolásra. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Sztv. 27. § 3). bekezdése szerint a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a részletre, halasztott fizetéssel történô értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követô üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor, ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejûleg el kell végezni. Az adós minôsítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történô kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. 4.3 Forgóeszközök 4.3.1. Készletek A készletek bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képezô tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történô bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendô összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy késôbb módosított fizetendô (kivetett) összeg között mutatkozó jelentôs különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének idôpontjában a beszerzési értéket módosítjuk.

500


A Szvt. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedô, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedô, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történô értékesítésrôl kiállított számlában szereplô, külön jogszabály szerint kötelezôen felszámított díjak, tételek. Készlet importból történô beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása elôtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készletérték szerint korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: • növények, virágok, • szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, • oktatófilmek (dia és mozifilmek), • a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. • minden olyan anyag, amelyet a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. BLÜ szervezete nem minôsít készletezettnek. A szakkönyveket és oktatófilmeket a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken — illetve jogszabály eltérô rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken — vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. Amennyiben a készletek beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentôsen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. A vasúttársaság területén, mint közterületen talált tárgyak nem kerülnek a készletek között állományba vételre. Ezek felett a vasúttársaságnak felelôs megôrzési kötelezettsége van, majd nyilvános árverésen az állam javára értékesíti. A GIR Készletgazdálkodási moduljában nyilvántartott raktári készleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani. Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkbôl történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra.

5. szám

Az árképzésre a Készletgazdálkodási modulban, a modul havi zárásával egyidejûleg kerül sor. A keletkezett árjavaslatot a megbízott munkacsoport köteles felülvizsgálni és szükség esetén korrigálni, amennyiben téves bizonylat kitöltése, rögzítése miatt, vagy a bevételezés számlával történô egyeztetésének idôbeli csúszásából adódóan a központilag számított súlyozott átlagár korrekcióra szorul. Az árjavaslat jóváhagyását követôen kerül sor az árbefagyasztásra. A rendszerben rögzített mozgási tranzakciók a befagyasztott áron kerülnek kiértékelése. Az idôszak végén, a GIR Készletgazdálkodási modul adott havi zárásakor a számított új átlagár alapján a tárgyhavi mozgások átértékelésre kerülnek – a készletre valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet a tárgyhónapra elszámoljuk -, így a zárókészlet már az új átlagáron kerül kiértékelésre. Projektes vételezések esetén, a tárgyhavi mozgások az adott idôszakban átértékelôdnek a hónap zárásakor számított és aktuálissá váló új cikkárral. A Készletgazdálkodási modul analitikus feldolgozásába be nem vont készletek között mutatjuk ki a reklám és ajándéktárgyakat, a polgári védelmi anyagokat, valamint az egyéb készleteket. E készletek értékelése, elszámolása beszerzési áron történik. A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket számlázott áron tartjuk nyilván. A vásárolt göngyölegeket a számla alapján felszámított betétdíjas áron számoljuk el. Év végi értékelésére az anyagoknál leírtakat alkalmazzuk. A saját termelésû készleteket –az elôállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévô, továbbá megfelelô mutatók alapján a termékre, illetve az eszközre elszámolható – közvetlen önköltségen mutatjuk ki. A saját termelésû készletek befejezetlen állománya év végén a munkahelyi készletek leltározása alapján kerül a mérlegbe. Amennyiben egyedi értékelés alapján a készlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentôsen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepelô készletek értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó elôírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelô, mérlegkészítéskor (minôsítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Azon készletek esetében, amelyeknek a felhasználása bizonytalan (elfekvô, lassan mozgó készletek) a következô értékelési – elfekvô monitoring – rendszert alkalmazzuk a készlet érték megállapításához: A monitoring rendszer az 5 év, 2 év vagy 1 év felhasználási adatait alapul véve kimutatja az idôszaki zárókészlet várható kiforgási idejét.

5. szám


A visszamenôleg 5 évre vonatkozó felhasználási adatok alapján kategorizált cikkek elszámolt %-os értékvesztése az alábbi: ß 1 éven belül => értékvesztés nem kerül megállapításra ß 1-3 éven belül => 20 % értékvesztés ß 3-5 éven belül => 50 % értékvesztés ß 5 évtôl => 90 % értékvesztés ß nem forgott => 90 % értékvesztés. Az indokoltan nem mozgó (pl.: üzembiztonsági, elsô kiszerelés, új beszerzés) készlet kategóriákra értékvesztést nem számolunk el. Értékvesztés elszámolására a DHL-ben meghatározott vezetô/testület döntése alapján kerülhet sor. A Sztv. 56. §. (3) alapján a fajlagosan kis értékû készleteknél a kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentôsen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre. Az állami tulajdonú vissznyereményi anyagok fordulónapi értékelése megegyezik a MÁV tulajdonú készletek fentiekben bemutatott értékelésével. Az állami tulajdonú készletek elszámolásának speciális szabályait a Számviteli politika 4.9.3.2. pontjában mutatjuk be. 4.3.1.1 A készletek selejtezése Azon anyagkészleteket, amelyeket a társaság tevékenységéhez felhasználni vagy külsô fél részére értékesíteni nem lehet, selejtezzük és könyveinkbôl a ráfordítások terhére kivezetjük. A készletek selejtezésérôl a DHL-ben meghatározott vezetô dönt. A pályavasúti szakanyagok selejtezése esetében Pályavasúti Üzemeltetés Szervezet mûszaki véleményének figyelembe vételével lehet a selejtezési javaslatot felterjeszteni. 4.3.1.2 Készletekre adott elôlegek A készletekre adott elôlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott elôlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2 Követelések A termék értékesítésébôl, szolgáltatásnyújtásból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevô által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, azt el nem engedték, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devi-

501

zaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerôs bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevô, adós minôsítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idôpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülô összeg közötti – veszteségjellegû – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentôs összegû. A GIR KI modulban, HUF-ban nyilvántartott követeléseknél az értékvesztés képzése a „MÁV-Automatikus értékvesztés képzés” riport futtatásával történik. Az értékvesztés képzés a társaságok között csak az egyedi minôsítés alkalmazásában térhet el. A megképzett értékvesztési tranzakciók egyedi minôsítés alapján feladás elôtt manuálisan módosíthatók, törölhetôk, újak rögzíthetôk. Az értékvesztés elszámolását a következô alapelvek alapján végezzük: a) részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelések esetén: • 100%-os mértékû értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csôdeljárás alatt áll, • minden más esetben egyedileg minôsítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. b) egyéb vevôkövetelések esetén: • 100 %-os mértékû értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csôdeljárás alatt áll, • 100%-os mértékû értékvesztést számolunk azon adósok összes követeléseire is, amelyekkel szemben jelentôs (1 M Ft feletti) éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minôsítjük megbízható adósnak, • 100 %-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti kategóriába, és az adós nem minôsül megbízható adósnak, • 50%-os mértékû értékvesztést számolunk el a 180-365 nap között lejárt követelésekre, amelyek nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minôsül megbízható adósnak. c) egyéb követelések esetén: • A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevôk és adósok minôsítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki.

502


Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzôen szállítói egyenleggel rendelkezô, valamint az egyedi minôsítés alapján biztosan fizetôképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést. Amennyiben a mérlegkészítéskor rendelkezésünkre álló információk, illetve dokumentumok lehetôvé teszik a követelés várhatóan megtérülô összegének fentieknél pontosabb megállapítását, abban az esetben az elszámolandó értékvesztés összegét ezen információk és dokumentumok figyelembevételével határozzuk meg. Amennyiben az adós minôsítése alapján a várhatóan megtérülô összeg jelentôsen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevôkövetelések minôsítése (teljes értékû, kétes, határidôn túli stb.) általános érvényû szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a Pénzgazdálkodás javaslata alapján. Az értékvesztés elszámolására vonatkozóan a Gazdasági vezérigazgató-helyettes dönt. A vevô átminôsítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevô ellen csôd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntô jelentôségû információ jut a tudomásunkra. Ez esetben az analitikában megjelöljük ezeket a követeléseket. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül. A Sztv. 3.§-a alapján a behajthatatlan követelés az a követelés, • amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet, • amelyet a hitelezô a csôdeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, • amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, • amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, • amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhetô fel, • amelyet bíróság elôtt érvényesíteni nem lehet, • amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. Minden esetben behajthatatlannak minôsítjük azokat a kisösszegû követeléseket, amelyek érvényesítésének költsége meghaladja a követelés értékét, és: • több mint egy éve lejártak, és • több mint egy éve nincs kapcsolat az adóssal, és • 2. felszólítás után sem került sor a megfizetésre és

5. szám

• összege 40 E Ft alatti Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés elôtt: • Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. • Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, annak meghatározása devizában történik. A devizában megállapított értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés elôtti nyilvántartási árfolyamon kell elszámolni. • Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt devizában kell meghatározni és az átértékelést megelôzôen a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A vevôkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a GIR Kinnlevôség modul tételesen (adósonként) tartalmazza. A követeléseket a leltár összeállítását megelôzôen egyeztetéssel ellenôrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. A váltókövetelések között a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni.Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévô kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevôkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni. 4.3.3 Fedezeti ügyletek 4.3.3.1 Fedezeti ügyletek értékelése A MÁV Zrt. a fedezeti ügyleteit elsôsorban konkrét tranzakciókhoz kötötten hajtja végre. A fedezeti célú ügylet meghatározott tranzakciócsoportokhoz (több elembôl álló követelés vagy kötelezettség) is kötôdhet, így ilyenkor a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat csak a tranzakciócsoport egészére értelmezhetô. Ez esetben a fedezett ügyletre való hivatkozás a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség, ill. a fedezeti ügylet alapját képezô terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következô módszert alkalmazzuk: Az ügyletet a 0. számlaosztály számláin tartjuk nyilván, majd zárásakor annak eredménye elkülönítetten kerül a pénzügyi mûveletek eredményei között elszámolásra: • A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi mûveletek bevételei között, ezen belül az egyéb

5. szám


kapott (járó) kamatok és kamatjellegû bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi mûveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendô kamatok és kamatjellegû ráfordítások alatt mutatjuk ki. • A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi mûveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi mûveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki. 4.3.3.2 A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik. Az ügyletek hatékonyságát a fedezeti ügylet piaci értékének és a fedezett termék piaci árfolyamon számított értékének összevetésével vizsgáljuk. 4.3.4 Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentô befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírt, részesedést a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegû – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentôsnek minôsül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentôsen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok és a tulajdoni részesedést je-

503

lentô befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú értékpapírok esetén az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követôen kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. A mérlegben az értékpapírokat a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.3.5 Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a pénztárakban lévô készpénz, valamint a csekkek értékét vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. Itt számoljuk el a munkavállalók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét, valamint a pénztárban tartott értékcikkek (pl. illetékbélyeg) értékét. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyezô értéket mutatjuk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levô pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplô összeg szerinti értékben. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Számviteli törvény 59/ A-F §-a szerinti valós értéken történô értékelést. 4.3.5.1 Valutapénztár A valutapénztárba bekerülô valutakészletet a bekerülés napjára vonatkozó devizaárfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni, kivéve a forintért vásárolt valutát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A valutapénztár mûködtetôje a pénztár nyitása elôtt két tizedes jegy pontossággal kialakítja az aznap alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levô valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A mérlegben a valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától.

504


4.3.5.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történô évközi jóváírások és terhelések forintra történô átszámítását a következô módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott elôleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizamûvelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyamon; • Devizaszámláról más devizaszámlára történô átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintértéken. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minôsül a különbözô idôpontokban beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkezô eszközöknek az átlagos beszerzési áron történô értékelése. Ennek megfelelôen a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán): • Kötelezettségek devizában történô kiegyenlítése, devizában adott elôleg, betétlekötés, más devizaszámlára történô átvezetés az adott devizaszámlán meglevô devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történô átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezetô hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenô különbözetet a pénzügyi mûveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történô jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB devizaárfolyamon számított forintértéken; forint számlára történô jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történô törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történô törlesztés

5. szám

esetén, a devizaszámlán meglevô devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam- különbözetet a pénzügyi mûveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során, az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.4 Aktív és passzív idôbeli elhatárolások, sajáttôke, céltartalékok értékelése Az aktív idôbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék összege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív idôbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következô évet terhelik. Az aktív idôbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként mutatjuk ki az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási idôszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerzôdés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerzôdés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelôen a rendkívüli ráfordításokkal szemben szüntetjük meg. Az aktív idôbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként számoljuk el a devizaszámlán meglévô devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésbôl adódóan keletkezett és a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az elôzô idôszakokban elhatárolt halmozott összegbôl - a törlesztôrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget megszüntetjük, a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). 2013. január 1-tôl a Számviteli törvény lehetôséget ad a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között elszá-

5. szám


molt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, mérlegfordulónapi értékelésébôl adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegének elhatárolására is. A MÁV Zrt. a forgóeszközhitelhez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolásáról minden esetben egyedileg dönt. A passzív idôbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintô részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintô, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív idôbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. Minden számla rendelkezik egy számviteli dátummal, mely mindig a szerzôdés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás v. termékértékesítés megvalósulása) napjára mutat. 1. Idôszakos elszámolás (folyamatos teljesítés) esetén • múltbeli szolgáltatás esetén a számlázott idôszak utolsó napját, • jövôbeni szolgáltatás (elôreszámlázás) esetén a számlázott idôszak elsô napját tekintjük számviteli dátumnak és a számla kelte napján érvényes MNB árfolyamot alkalmazzuk. 2. Amennyiben a teljesítés évek között átnyúlik, akkor a számla által tartalmazott bevételt és költséget az érintett évek között megosztjuk. Utólagos számlázás esetén kibocsátóként bevétel aktív idôbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás passzív idôbeli elhatárolást képezünk, a számla hiányában a teljesítés évében. Elôre történô számlázás esetén kibocsátóként bevétel passzív idôbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás aktív idôbeli elhatárolást könyvelünk. 3. Amennyiben az éven átnyúló számla valamelyik évre jutó részösszege nem éri el a számviteli politikában rögzített összeg határt (1 M Ft-ot), akkor a teljes összeg a másik évre könyvelendô, az 1. pontban rögzített számviteli dátum szerint. Aktív és passzív idôbeli elhatárolásokat egyedi értékelés alapján, könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A könyv szerinti érték a kibocsátó által közölt forintérték, vagy a teljesítés kori MNB hivatalos deviza-árfolyamon számított érték, illetve ezek hiányában a kalkulált érték. A konszolidációba teljeskörûen bevont leányvállalatok esetén az elhatárolás értékhatára 0 Ft, más vállalatok esetén 1 M Ft.

505

4.5 Kötelezettségek 4.5.1 Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú forintkötelezettségeket könyv szerinti értéken — a szállító, illetve a kibocsátó által közölt, elismert forint értéken - mutatjuk ki a mérlegben. A vevôktôl kapott elôleget a ténylegesen befolyt összeg ben mutatjuk ki. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerzôdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Amennyiben a belföldi partner a devizában kiállított számlájában nem az MNB által meghirdetett hivatalos árfolyamon végezte az adóalap illetve az ÁFA forintosítását, a számla nyilvántartásba vételét a bizonylaton feltüntetett árfolyamon végezzük. A hatályos Számviteli és az ÁFA törvények eltérô idôpont szerint határozzák meg a devizás számlák forintosításakor alkalmazandó árfolyamot. Ebbôl kifolyólag adott devizás számlához két különbözô árfolyam is tartozhat, egy a Számviteli tv. és egy az ÁFA tv. szerint. • Számviteli árfolyam A számviteli dátum napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. Minden gazdasági esemény rendelkezik számviteli dátummal, mely mindig a szerzôdés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés megvalósulás) napjára mutat, idôszakos elszámolás esetén a 4.4 pontban meghatározott teljesítés napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. • ÁFA árfolyam Belföldi partnertôl kapott devizában kiállított számla esetén a kibocsátó által forintban feltüntetett ÁFA összeg és a devizás ÁFA összeg hányadosának két tizedes jegyre történô kerekítésével kerül az árfolyam megállapításra. Közösségen belüli partnertôl kapott számla esetében az ügyletet tanúsító számla kibocsátás dátumának napján, de legkésôbb a teljesítést követô 15. napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Eseti szolgáltatás esetén nem a számla kibocsátás napján, hanem a szolgáltatásnyújtás megvalósulásának napján közzétett MNB árfolyamon kell forintosítani.

Közösségen belüli illetve harmadik országbeli adóalanytól az ÁFA tv. 37.§ (1) bekezdés szerinti - a hatályos ÁFA törvény elôírásai szerint belföldi teljesítési helyû - szolgáltatások igénybevétele esetén alkalmazandó ÁFA árfolyamok az alábbiak: — tényállásszerû (eseti) teljesítés esetén a tényleges teljesítés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam, — idôszakos elszámolású ügyletek esetén a számla kibocsátásának napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam.

506


Közösségen belüli illetve harmadik országbeli adóalanytól az ÁFA tv. 37.§ (1) bekezdésén kívüli - a hatályos ÁFA törvény elôírásai szerint belföldi teljesítési helyû - szolgáltatások igénybevétele esetén alkalmazandó ÁFA árfolyam: — az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, — az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követô hónap 15. napja közül a legkorábbi napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Ehhez kapcsolódóan a GIR-ben lehetôség van: • a Kötelezettség modulban a számla fejszintjén a könyveléstôl eltérô árfolyam rögzítésére, • az ÁFA analitikában a könyveléstôl eltérô, ÁFA törvénynek megfelelô árfolyam kimutatására. A vasútközi elszámolásban a számadások alapján történô devizatartozások és követelések a számadás hónapjának utolsó munkanapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kerülnek nyilvántartásba. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.5.2 Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A forintban felvett beruházási és fejlesztési hiteleket, az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a kötelezettség visszafizetendô összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendô összegben mutatjuk ki. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki a pénzügyi lízingbe vett eszközök lízingbe adó által kiszámlázott ellenértékének megfelelô kötelezettséget, melyet csökkenteni kell a megfizetett lízingdíjak összegével. A hosszú lejáratú kötelezettségek közt nyilvántartásba vett, az állami eszközök forrásának értékét könyv szerinti értéken mutatjuk ki korrigálva a Számviteli politika 4.9.3 fejezetében foglalt módosító tételekkel.

5. szám

A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkezô árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követô évi esedékes törlesztô részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelrôl b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésrôl c) 83/2007. (X. 6.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteirôl, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvetô szabályairól d) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok e) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben elôírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levô tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól f) 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH sz. utasítás — Belsô Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat évenkénti módosításokkal (utolsó 2/2013. (VIII. 23. MÁV Ért.18.) GVIGH. sz. utasítás) g) 24/2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról 5.2 Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejûleg a 28/2013. (IV.26.MÁV Ért. 14.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÔ RENDELKEZÉSEK A Szabályzat rendelkezéseit már a 2013-as üzleti évrôl készített beszámoló összeállításakor is alkalmazni kell. 7.0 MELLÉKLETEK Amortizációs normák jegyzéke Dávid Ilona s.k elnök-vezérigazgató

E/1,m/K/1/N E/1/K-V/1-3/N E/1/k/K-V/1-3/N E/1/r/V/1-3/N E/125181/V/1/N

P/2112/K-V/1/N

P/21211/K/1/N P/21212/K/1/N P/212127/K/1/N P/212129/K/1/N P/212131/K/1/N P/212132/K/1/N

Kategória

INGATLANOK

HR Vámtarifa szám

Országos közforgalmú vasutak -felépítménye -alépítménye -kiegészítô építménye -vágány és pályaelzárók -vasúti rakodói -egyéb vasúti kiegészítô ép. -középfeszültségû (1-35 kv közötti) erôsáramú vezetéke -kisfeszültségû (1kv alatti) erôsáramú vezetéke

21212121-1…. 2121-21-tôl 2121-25-ig 2121-26…. 2121-28…. 2121-27…. 2121-29…. 2121-31…. 2121-32….

Építmények

2 Utak, terek

Épületek Hosszú élettart.szerk.Mûemléki Hosszú élettart.szerk. Közepes élettart.szerk. Rövid élettart.szerk. Bérbeadott brikettgyár épületei, építm.

1 1220100001 1241111001 1241121001 1……..1 1……..2 1……..3 1251-81

2112……

Megnevezés

Számjegyzéki szám

25,0 25,0 40,0 25,0 25,0 25,0

50,0

100,0 100,0 35,0 17,0 20,0

Alapértelmezett élettartam

Amortizációs normák jegyzéke (Folyamatos leírású tárgyi eszközökre) Költségként elszámolandó amortizációs kulcs 2009.12.31-ig

4,0 4,0 2,5 4,0 4,0 4,0

2,0

1,0 1,0 3,0 6,0 5,0

Költségként elszámolandó amortizációs kulcs 2010.01.01-tôl

4,0 4,0 2,5 4,0 4,0 4,0

2,5 4,0 4,0 4,0

2,0

1,0 1,0 2,9 5,9 5,0

Költségként elszámolandó amortizációs kulcs 2014.01.01-tôl

4,0 4,0

2,0

1,0 1,0 2,9 5,9 5,0

1.sz. melléklet

Adóalapnál figyelembe vehetô kulcs

4,0 4,0 4,0 4,0 8,0 8,0

2,0

2,0 2,0 3,0 6,0 5,0

5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 507

2122-33-12..tôl 2122-33-18..ig 2122-34…. 2122-33-2… 214 2141-2.-…. 2142-0.-…. 2142-1.-….

tartóoszlopokkal -hírközlô hálózata -vasúti villamos felsôvezetéke -adathálózat vezetékei Hidak-aluljárók -hidak -átereszek, aluljárók -alagutak

-kisfeszültségû (1kv alatti) erôsáramú vezetéke -légvezetékes hírközlô hálózata

-adathálózatok vezetékei -vasúti villamos felsôvezeték -vontatási transzformátor áll. -HM erôsáramú vezetékei -HM gyengeáramú vezetékei -HM vasúti vill. felsôvezetékei Ipartelepi és gazdasági vasutak -felépítménye -alépítménye -kiegészítô építménye -vasúti rakodói -vágány és pályaelzárói -vasút-közút szintbeni keresztezôdései -középfeszültségú(1-35 kv közötti) erôsáramú vezetékei

-légvezetékes hírközlô hálózat tartóoszlopokkal -hírközlô hálózati vezetékek

13,0 25,0 35,0

13,0 25,0 13,0 25,0 25,0 40,0 35,0 25,0

8,0 4,0 3,0

8,0 4,0 8,0 4,0 2,0 2,0 3,0 4,0

7,7 4,0 2,9

7,7 4,0 7,7 4,0 2,5 2,5 2,9 4,0

7,7 4,0 2,9

7,7 4,0 7,7 4,0 4,0 2,5 2,9 4,0

8,0 4,0 4,0

8,0 8,0 8,0 8,0 2,0 8,0 4,0 8,0


P/2122332/V/1/N P/21412/K-V/1/N P/2142/K-V/1/N

2122-32…. 2122-33-11..

P/2121331100/K/1/ N 2121-33-11.. P/212133/K/1/N 2121-33-12..tôl 2121-33-18-ig P/2121332/K/1/N 2121-33-2… P/212134/K/1/N 2121-34.… P/212135/K/1/N 2121-35.… P/212136/K/1/N 2121-36-1.… 2121-36-2.… 2121-36-3.… 2122 P/2122/K-V/1-3/N 2122-1…. 2122-21….tôl 2122-25….ig 2122-26…. 2122-27…. 2122-28…. 2122-29…. P/21223/V/1/N 2122-31….

508 5. szám

222 P/2221/K-V/1/N 2221-1.-…. 2221-2.-…. 2221-3.-…. P/22214/V/1/N 2221-4.-…. P/2222-1/V/1/N 2222-1.-….tól P/22221-2/K-V/1/ N 2222-2.-….ig P/222231/V/1/N 2222-31-…. P/222232/V/1/N 2222-32-…. P/2223/K-V/1/N 2223- -…. P/22236/K-V/1/N 2223-6.-…. 23..,24.. P/2304/V/1/N 2304-..-…. P/2412/V/1/N 2411-..-…. 2412-..-…. P/242000/V/1/N 2420-00-…. P/242003/K/3/N 2420-03-…. P/2420/K-V/1/N 2420-1.-…. 2420-2.-…. P/24203/V/1/N 2420-3-…. P/24209/V/1/N 2420-9-….

P/2920/V/1/N 2920-..-…. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK 7308-7326 G/4-2/V/1-2-3/N 4-2.8203-8215 8303-8304 8419,8426,8467 G/4-2/K/3/N 4-25-23-200 8483 G/4311/V/1/N 4-31-1 G/4321-6/V/1-28402-8428 3/N 4-32-1

6,3 20,0 11,0 20,0 15,0

Fémszerkezetek és fémtömegcikkek ZL 60 tip. Rakodó Áttétmû Belsô égésû motorok, erôgépek

60,0 35,0 35,0 60,0 35,0 50,0 50,0 50,0 100,0 50,0 50,0 50,0

35,0 35,0

víz- és tûzvíz vezetékek gôz- forró- és termálvíz vezeték szennyvíztisztítási építmények szenny-, és csapadékvíz csatornák Egyéb építmények máshová nem sorolt nehézip.lét. sport és üdülési építmény egyéb tetôszerkezet légvédelmi óvóhely kerékpármegôrzô támaszok korlátok szénszerelôk, aknák idegen ingatlanon végzett beruházás ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékü jog

Gáz- és vízellátó vezetékek és azok építményei -kôolaj és kôolajtermékek vezetékei -földgáz vezeték -városi-, üzemi- és egyéb gázvez. -sûrített levegô vezeték -kutak, víztároló medendék

6,7

5,0 9,1 5,0

15,9

1,7 2,9 2,9 1,7 2,9 2,0 2,0 2,0 1,0 2,0 2,0 2,0

2,9 2,9

6,7

5,0 9,1 5,0

15,9

1,7 2,9 2,9 1,7 2,9 2,0 2,0 2,0 1,0 2,0 2,0 2,0

2,9 2,9

14,5

14,5 14,5 14,5

16,0

2,0 3,0 10,0 2,0 3,0 2,0 2,0 2,0 1,0 2,0 2,0 6,0

6,0 3,0


5,0

5,0 9,0 5,0

16,0

1,6 3,0 3,0 1,6 3,0 2,0 2,0 2,0 1,0 2,0 2,0 2,0

3,0 3,0

5. szám 509

G/43383/V/1-2/N G/434/V/1-2/N G/434..800/V/1/N G/435/V/1-2/N G/436/V/1-2-3/N G/437/V/1-2-3/N G/438/V/1-2/N G/439/V/1-2-3/N

4-33-77-ig 4-33-83 4-344-34-..-800 4-35 4-364-37 4-38 4-39-

4-32-2 4-32-3 4-32-4 4-32-5 4-32-6 G/43271-76/KV/1-2/N 4-32-71-tôl 4-32-76-ig 4-32-79 G/43277/V/1-2/N 4-32-77 G/43278/V/1-2/N 4-32-78 G/4328/V/1/N 4-32-8 G/4-32-80-100/ V/1/N 4-32-80-100 G/433371-75/V/12/N 4-33-1-tôl 4-33-5-ig G/43371-72/V/1/N 4-33-71 4-33-72-ig G/43373-77/V/12/N 4-33-73-tól nagyüzemi takarítógépek szennyvíz-, élôvíztisztító és fertôtlenítô berendezés fémmegmunkáló szerszámgép számvezérlésû fémmegmunkáló gépek egyéb célú forgácsológépek, dróthúzó és kábelgyártó gépek vegyipari mûveletek berendezései könnyûipari gépek konyhaüzemi gépek traktorok és mezôgazd.gépek

építô, vasútépítô-,

kohászati és építôipari gépek kohászati és öntödei berendezések földmunkagép

Bérbeadott brikettgyár gépei,berend.

emelô, szállító berendezés emelôgép ellenôrzô berendezés rakodógépek szállítótartály, ládák aprító, osztályozó, keverô gépek

kazánok, szivattyúk, kompresszorok

13,0 8,3 8,3 10,0 11,0 10,0 11,0 11,0

8,3

11,0 20,0

10,0

13,0 7,7 10,0 10,0

8,0 12,0 12,0 10,0 9,0 10,0 9,0 9,0

12,0

9,0 5,0

10,0

8,0 13,0 10,0 10,0

7,7 12,0 12,0 10,0 9,1 10,0 9,1 9,1

12,0

9,1 5,0

10,0

7,7 13,0 10,0 10,0

7,7 12,0 12,0 10,0 9,1 10,0 9,1 9,1

12,0

9,1 5,0

10,0

7,7 13,0 10,0 10,0

33,0 14,5 33,0 14,5 14,5 14,5 14,5 14,5

14,5

14,5 14,5

30,0

14,5 14,5 14,5 14,5


8421 8458-8468 8459,8468 8424,8463 8475 8421,8479 8440-8465 8479 8418-8422 8438 8701,8424,8433

8417,8514,8474 8454,8426,8429 8430,8479,8604 8424

8609 8474, 8479

510 5. szám

4-42 4-42 4-43-

villamos forgógépek, erôátviteli berendezések (Zrt. tulajdon) villamos forgógépek, erôátviteli berendezések (kincstári tulajdon) villamos berendezések Kincstári tulajdonú 100 A/ó feletti, helyG/443/K/1/N 4-43-31-100 hez kötött akkumulátor G/4851504/V/1/N 4-85-15-04-100 Egyedi hosszúsínhegesztô gyártósor vezetékes hírközlô berendezések(Zrt. G/4441/V/1-2-3/N 4-44-1 tul.) vezeték nélküli hírközlô G/4442/V/1-2-3/N 4-44-2 berendezések(Zrt.tul.) vezetékes hírközlô G/4441/K/1-2-3/N 4-44-1 berendezések(Kincst.tul.) vezeték nélküli hírközlô G/4442/K/1-2-3/N 4-44-2 berendezések(Kincst.tul.) G/4443-7/V/1-23/N 4-44-3-tól erôsítôk, vevô-lejátszó ber., 4-44-7-ig tápegység (Zrt.tul.) G/4443-7/K/1-2/N 4-44-3-tól erôsítôk, vevô-lejátszó ber., 4-44-7-ig tápegység (Kincst.tul.) G/4462-6/V/1-23/N 4-46-2-tôl optikai, orvosi, labor 4-46-6-ig eszközök G/4467-8/V/1-23/N 4-46-7 ügyviteltechnikai berendezés 4-46-8 G/447/K-V/1-23/N 4-47fizikai és kémiai jellemzôket mérô eszközök és mûszerek G/447246/K/1/N 4-47-6 óraközpont- fôóra G/44721211-2/V/1- 4-47-21-211hídmérleg 2/N tôl 4-47-21-212-ig G/44758/V/1-2/N 4-47-58 átviteltech.és komplex elektron mérô készülék

G/442/V/1-2-3/N G/442/K/1-3/N G/443/V/1-2/N

11,0

11,0 11,0 20,0

6,7

6,7

11,0 11,0

11,0

11,0

11,0

11,0

6,0 50,0

11,0 25,0 11,0

9,0

9,0 9,0 5,0

15,0

15,0

9,0 9,0

9,0

9,0

9,0

9,0

4,0 2,0

9,0 4,0 9,0

9,1

9,1 9,1 5,0

14,9

14,9

9,1 9,1

9,1

9,1

9,1

9,1

4,0 2,0

9,1 4,0 9,1

9,1

9,1 9,1 5,0

14,9

14,9

9,1 9,1

9,1

9,1

9,1

9,1

16,7 2,0

9,1 4,0 9,1

33,0

14,5 14,5 14,5

33,0

33,0

14,5 14,5

14,5

14,5

14,5

14,5

14,5 14,5

14,5 14,5 14,5


9014-9016 9023-9033 9106

9006-9010 9024-9030

8721,8443,8470 9018-9030

8531-8533

8525-8529

8517-8521

8504-8507

8507-8509

8501-8504 8535-8537,8541 8515-8516

5. szám 511

6-41-1

G/469/V/1-2/N G/473/V/1/N

J/6411/V/1-2/N KIVÉVE

9201-9209

8303, 9506 8306 9701-9705 5701-5705

JÁRMÛVEK

8601-8604

4-69-81-1 4-69-94 4-73-

4-48-583 4-48-587 4-48-8 4-6.-

G/448583/V/1-2/N G/4488/V/1-2-3/N G/46/V/1-2-3/N

9401-9406

4-47-86 4-48-6

4-48-63-10 4-48-63-11 4-48-63-130 4-48-63-131 4-48-63-137 4-48-63-138 4-48-63-183 4-48-63-12 4-48-63-2 4-48-7 G/4485/V/1-2-3/N 4-48-5 G/448566/K-V/12/N 4-48-56-6 4-48-56-7 4-48-58-6 G/448581/V/1-2/N 4-48-581

G/44786/V/1-3/N G/4486/K-V/1-2/N G/4486310/K-V/12/N G/4486312/K/1/N G/448632/K/1/N G/4487/V/1-2/N

8466, 8419, 8479, 9024 8471, 8530, 8537

8530

25,0

NA NA 10,0

6,0 11,0

3,0

6,7 3,0

6,7 25,0 10,0 13,0 6,0

11,0 25,0

33,0

15,0 33,0

15,0 4,0 10,0 8,0 16,7

9,0 4,0

4,0

0,0 0,0 10,0

16,7 9,0

33,3

14,9 33,3

14,9 4,0 10,0 7,7 16,7

9,1 4,0

4,0

0,0 0,0 10,0

16,7 9,1

33,3

14,9 33,3

14,9 4,0 10,0 7,7 16,7

9,1 4,0

4,0

0,0 0,0 10,0

16,7 9,1

0,0 0,0 14,5

33,0 14,5

14,5

33,0

33,0 33,0

33,0 33,0 33,0 33,0 33,0

33,0 33,0


vasúti vontató és önhajtású jármûvek

szobor mûalkotás szövetek és kötött hurkolt kelmék

bútoripari és egyéb termékek

számítástechnikai gépek (LAN eszk.) számítást.gépek (Router tip.) számítást.gépek (Gatewíy PC tip.) adatfeldolg.és mûsz.-tud.célú sz. gép IBM kompatíbilis számítógépek (PC tip.) nagygépek számítástechnikai berend épületasztalos-ipari-, faipari-,

állomások és kitérôk nem bizt.jelzôber. vonali jelzôberendezések VES berendezés Integra egyközpontú berend. ECMV egyszerûsített szovjet ber. WSSB mellékvonali berend. mozdonyvizsgáló berendezés vasútbiztosító berendezés elektronikus biztosító berendezés vezérlô és szabályozó berendezés számítástechnikai gépek

ipari különleges vizsgáló mûszer és berendezése vasútbiztosító berendezés

512 5. szám

J/64116-17/V/12/N J/64119/V/1-2/N J/64121-22/V/1/N KIVÉVE J/64121-Z/V/1/N J/64123-29/R/V/1/ N KIVÉVE J/64123-29/V/1/N J/6413/V/1-2/N J/6414/V/1-2/N J/6415/V/1-2/N

I/78/V/1/N I/787/V/1/N I/79/V/1/N I/797/V/1/N I/8KF/V/1/N

T/799/V/1/N

TENYÉSZÁLLATOK

IMMATERIÁLIS JAVAK

8702-8705 8711-8716 8903

8605-8608

7-99-

78787 79 797 798

6-41-23 6-41-23-20 6-41-29 6-41-3 6-41-4 6-41-5

6-41-16 6-41-17 6-41-19 6-41-21 6-41-22

ôrzô-védô kutyák

vagyoni értékû jogok szellemi termékek felhasználási joggal szellemi termékek szoftver termékek kísérleti fejlesztés

vasúti teherkocsi keskeny nyomtávú teherkocsi egyéb vasúti vontatott jármû közúti jármûvek gépi hajtóerô nélküli közúti jármûvek hajó- és úszómû

zárt motorvonatok, motorkocsik egyéb önhajtású vasúti személykocsik Z1 10-91, 19-91, 20-91, 21-91, 50-91, 71-91, 88-91, 95-91, Z2 10-71, 20-70, 20-71, 88-71 és Eurofima

5,0

6,3 4,0 4,0 4,0 5,0

6,7

6,7 6,7

35,0

20,0

20,0

35,0 25,0

20,0

20,0

16,0 25,0 25,0 25,0 20,0

15,0

15,0 15,0

3,0

5,0

5,0

3,0 4,0

5,0

20,0

15,9 25,0 25,0 25,0 20,0

14,9

14,9 14,9

2,9

5,0

5,0

2,9 4,0

5,0

20,0

15,9 25,0 25,0 25,0 20,0

14,9

14,9 14,9

2,9

5,0

5,0

2,9 4,0

5,0

20,0

16,0 25,0 25,0 25,0 20,0

20,0

20,0 20,0

14,5

14,5

14,5

14,5 14,5

14,5

5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 513

514


11/2014. (IV. 04. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítása a MÁV Zrt. Vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉJA A vasúti közlekedési tevékenységek MÁV Zrt-én (továbbiakban: Társaságon) belüli számviteli elkülönítésének szabályozása a 2005. évi CLXXXIII. sz. vasúti törvény (továbbiakban: Vtv.) és az 50/2007.(IV.26.) GKM-PM együttes rendelet (továbbiakban: Rend.) elôírásai alapján.

5. szám

3.1.1. Vasúti közlekedési tevékenység 3.1.1.a) Vasúti pályahálózat mûködtetése (a Vtv. 2 § (2). 2. pont és 2.§. (4). 1-3. pontok szerint) Vasúti pályahálózat (vasúti pálya, vasúti pálya tartozékai és vasúti üzemi létesítményei) • üzemeltetése és fenntartása, • létesítése, felújítás, fejlesztése, megszüntetése • valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, • továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggô – a Vtv. 3. sz. mellékletében meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtása.

Az utasítás hatálya a Társaság valamennyi szervezetére kiterjed.

Vasúti pályahálózat (Vtv. 2§ (4). 10. pont) egy vasúti társaság által mûködtetett összefüggô rendszer, amely az 1970. december 18-ai 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendô tételek meghatározásáról szóló, 1970. december 18-ai 2598/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében (1. sz. melléklet) felsorolt elemekbôl áll, .

2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs

A vasúti pályahálózat mûködtetés az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelôs: Gazdasági vezérigazgató-helyettes

a1)

A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatásokat (továbbiakban: nyílt hozzáférés keretében nyújtott pályavasúti szolgáltatások) a hatályos vasúti törvény és az azzal összhangban lévô Hálózati Üzletszabályzatban (továbbiakban: HÜSZ) elôírt tartalommal idegen fél részére külsô bevételért (árbevétel) végzi a Társaság.

a2)

Egyéb pályamûködtetés szolgáltatásai

2.0 HATÁLY ÉS FELELÔSSÉG 2.1. Az utasítás hatálya

3.0 FOGALMAK 3.1. Tevékenység A Társaság által idegen felek részére végzett szolgáltatások és termékértékesítések, valamint a Társaságon belül a szervezetek által egymás részére végzett szolgáltatások (továbbiakban a szolgáltatások és termékértékesítések együtt: szolgáltatások), beleértve az e szolgáltatások végzéséhez szükséges eszközök mûködtetését is. A Társaság szempontjából idegen félnek minôsülnek a MÁV csoportba tartozó társaságok is. A szervezet a külsô vagy belsô fél részére nyújtott szolgáltatásokat saját eszközeivel és létszámával végzi, illetve külsô és belsô szolgáltatásokat vesz igénybe, melyek e szolgáltatások költségének minôsülnek. Az idegen fél részére szerzôdés alapján végzett tevékenység külsô szolgáltatásnak, a MÁV Zrt-én belüli szervezetek által belsô megrendelés alapján egymás részére végzett tevékenység belsô szolgáltatásnak minôsül. A belsô szolgáltatásokat az igénybevevô szervezetek az általuk végzett külsô illetve belsô szolgáltatások elvégzéséhez veszik igénybe. A belsô szolgáltatások Társaság szinten a külsô szolgáltatásokban térülnek meg.

a21) A vasúti pályahálózathoz való nem nyílt hozzáférés keretében • Keskeny nyomközû térségi vasúti pályahálózat-hozzáférés a térségi engedélyben meghatározott térségi vasúti pályaszakaszok esetében társaságon belül vagy idegen fél részére • Idegen fél részére végzett szolgáltatás a saját célú és összekötô vágány esetében ⇒ saját célú és összekötô vágány használat ⇒ saját célú és összekötô vágány belsô tolatás ⇒ saját célú és összekötô vágányra személyzetbiztosítás • Idegen fél részére nyújtott üzemi vágány használat

5. szám


a22) A vasúti pályahálózat mûködtetés egyéb szolgáltatásai: • Vasúti pályahálózat mûködtetéséhez szükséges tevékenységek (= a pályamûködtetés kiszervezett tevékenységeit végzô, valamint a saját célú vágányt üzemeltetô szervezetek részére kötelezôen végzett tevékenységek: szakfelügyelet, stb.) • Vasúti pályahálózat mûködtetését végzô erôforrások szabad kapacitásának értékesítése (HÜSZön kívüli utastájékoztatás, nem vasútvállalat részére nyújtott távközlési szolgáltatás, technológiai – vontatáson kívüli - energia közvetített szolgáltatása, pályahálózat mûködtetést végzô vasútüzemi ingatlanok elválaszthatatlan részét képezô helyiségekben, területeken végzett szolgáltatások, stb.) • A vasúti pályahálózat mûködtetést igénybevevôk részére végzett egyéb szolgáltatások (vasúti személykocsik gépi kocsi mosó berendezésének biztosítása, menetjegy értékesítés állomáson, vasútbiztonsági szolgáltatás stb.) • A vasúti pályahálózat mûködtetés szervezeteinek MÁV Zrt többi szervezetére vonatkozóan végzett tevékenysége (pl.: biztonsági-, humánés informatikai szolgáltatások) 3.1.1.b) Vasúti személyszállítás A keskeny nyomközû vasútvonalakon végzett térségi személyszállítás. A vasúti személyszállítást idegen fél részére külsô bevételért (árbevétel) végzi a Társaság. 3.1.2. Egyéb tevékenység

• ki nem szervezett átmeneti létszám 3.1.2.c) Egyéb tevékenység A kizárólag idegen fél részére külsô bevételért (árbevétel) végzett ingatlan értékesítés, gördülô állomány bérbeadás, készlet értékesítés, mérnöki tanácsadás és egyéb szolgáltatás. 3.1.2.d) Központi irányítás Az elkülönítendô tevékenységek szempontjából központi irányításnak a vállalatcsoport és a társasági irányítási tevékenységek minôsülnek. Vállalatcsoport irányítás: • Szervezeti vállalatcsoport irányítás: a vállalatcsoport részére üzleti tanácsadás keretében nyújtható irányítás és igazgatás. • Vállalatcsoport finanszírozás: a vállalatcsoport finanszírozása, a részesedések elszámolása, mely üzleti tanácsadás keretében nem nyújtható. Társasági irányítás: • Szervezeti társasági irányítás: a társasági irányító szervezetek társaságra (MÁV Zrt-re) vonatkozó irányítása és igazgatása. • Egyéb társasági irányítás: a vállalati általános költséghelyre elszámolt, mûködésen kívüli irányítás és igazgatás. 3.2. Fôkönyv A fôkönyv egy önmagában zárt, elkülönült számviteli nyilvántartási rendszer, amely elkülönítetten tartja nyilván

3.1.2.a) Központi szolgáltatás

• az eszközöket és forrásokat,

Az idegen fél részére külsô bevételért (árbevétel), valamint a MÁV Zrt-én belül vasúti és egyéb tevékenységekhez belsô bevételért végzett szolgáltatások.

• a költségeket, ráfordításokat és bevételeket,

3.1.2.b) Maradó tevékenység A MÁV Rt. alapításával kapcsolatos, továbbá a korábbi években kiszervezett tevékenységek MÁV Zrt-nél maradó kötelezettségei, terhei: • személyszállítás mûködési hitel • környezetszennyezés miatti helyreállítás • kártérítési kötelezettség

515

s ezzel gazdálkodási és számviteli beszámolók, kimutatások (különösen a mérleg, cash-flow és eredménykimutatás) elkészítésére szolgál. A Társaság az elkülönült fôkönyvekben a hozzárendelt szervezetek elszámolását végzi. A Társaság minden szervezete fôkönyvhöz van rendelve oly módon, hogy egy szervezet csak egy fôkönyvhöz tartozik. 3.3. Költség, ráfordítás, bevétel Az utasítás a számviteli törvény szerinti fogalmakat az alábbi tartalommal alkalmazza.

516


3.3.1. Költség a.) Összes költség a fôkönyvi szervezet által végzett tevékenységhez elszámolt anyagjellegû ráfordítások, személyi jellegû ráfordítások, értékcsökkenési leírás, aktivált saját teljesítményi érték és a közvetlen belsô költség együttes összege. b.) Belsô költség a fôkönyvi szervezet által végzett tevékenységhez igénybevett belsô szolgáltatások költsége, mely lehet: • Közvetlen belsô költség: a fôkönyvi szervezet tevékenységéhez közvetlenül megrendelt belsô szolgáltatások igénybevett belsô költsége • BTSZ belsô költség: a fôkönyvi szervezet tevékenységéhez a BTSZ szerint megrendelt belsô szolgáltatások igénybevett belsô költsége • Szervezeti társasági irányítás belsô költsége: a vállalatcsoport- és társaságirányítási szervezetek, valamint a vállalatcsoport irányítási szervezetek irányítási költségébôl az irányított fôkönyvi szervezetre, illetve tevékenységére megosztott belsô költség • Egyéb társasági irányítás belsô költsége: a társasági általános költséghely irányítási költségébôl az irányított fôkönyvi szervezetre, illetve tevékenységére megosztott belsô költség • Holding szolgáltatások belsô költsége: a pályamûködtetés szervezeteinek a MÁV Zrt többi szervezetére, illetve holding tevékenységének ellátása érdekében megosztott belsô költsége c.) Számviteli törvény szerinti közvetlen költség a szolgáltatásokhoz közvetlenül felmerült költség, továbbá a szolgáltatással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban volt, a szolgáltatásokra megfelelô mutatók, jellemzôk alapján belsô áttételezéssel elszámolt költség. A szolgáltatásokhoz igénybevett • közvetlen belsô költség és a • BTSZ belsô költségek közül a vasúti pályahálózat mûködtetés, a közszolgáltatási üzemi és az üzemi épületek kezelése, belsôbérlete és felügyelete igénybevételének belsô költsége a szolgáltatásokhoz közvetlenül hozzárendelt költségnek minôsül. d.)

Irányítási költség a tevékenységi, az üzletági és a vállalatcsoport- és társaságirányítást végzôk esetében • az értékesítés és forgalmazás költsége • az igazgatási költség, • az egyéb általános költség,

5. szám

• az irányítási és igazgatási tevékenységekhez igénybevett közvetlen belsô költség, • az irányítási és igazgatási tevékenységekhez igénybevett BTSZ belsô központi szolgáltatások költsége. Az irányítás költségébe tartozik még a társaságirányítás belsô költsége is. 3.3.2. Ráfordítás Az egyéb ráfordítás, a pénzügyi ráfordítás, a rendkívüli ráfordítás és a társasági adó együttes összege. 3.3.3. Bevétel Árbevétel: az értékesítés nettó árbevétele Belsô bevétel a fôkönyvi szervezet által más szervezet tevékenységhez végzett belsô szolgáltatások bevétele, mely lehet: • Közvetlen belsô bevétel: a fôkönyvi szervezet tevékenységéhez közvetlenül megrendelt belsô szolgáltatásoknak a szolgáltatást végzô szervezet egyéb tevékenységébe tartozó belsô bevétele • BTSZ belsô bevétel: a fôkönyvi szervezet tevékenységéhez a BTSZ szerint megrendelt belsô szolgáltatásoknak a szolgáltatást végzô szervezetnél elszámolt belsô bevétele • Szervezeti társasági irányítás belsô bevétele: vállalatcsoport irányítási, illetve a vállalatcsoport és társasági irányítási szervezetek belsô bevétele, mely az irányított fôkönyvi szervezetekre, illetve tevékenységekre megosztott szervezeti társasági irányítási belsô költséggel megegyezô összeg • Egyéb társasági irányítás belsô bevétele: az irányított fôkönyvi szervezetekre, illetve tevékenységekre megosztott egyéb társasági irányítási belsô költséggel megegyezô összeg • Holding szolgáltatások belsô bevétele: a pályamûködtetés szervezeteinek a MÁV Zrt többi szervezetére, illetve holding tevékenységének ellátása érdekében megosztott belsô költségével megegyezô összeg Bevétel az egyéb bevétel, a pénzügyi bevétel és a rendkívüli bevétel együttes összege. 3.3.4. Elkülönítendô tevékenységek közvetlen hozzárendelésû és megosztott költsége, ráfordítása, bevétele Az elkülönítendô tevékenységhez közvetlen hozzárendelésû: az árbevétel, a belsô bevétel, a szám-

5. szám


viteli törvény szerinti közvetlen költség és az utasításban meghatározott egyes BTSZ belsô költségek, ráfordítások és bevételek. Az elkülönítendô tevékenységre megosztott: az utasításban meghatározott egyéb BTSZ belsô költségek, ráfordítások és bevételek, valamint az irányítási költség (kivéve egyes BTSZ belsô költségeket). 3.4. BTSZ A Társaság hatályos Belsô Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata: mely meghatározza az elkülönítendô tevékenységeket végzô fôkönyvi szervezetek közötti — központilag kezelt — belsô szolgáltatásokat; elôírja e szolgáltatások belsô díjának meghatározásának módját; a belsô megállapodások megkötésének, valamint a belsô szolgáltatások megrendelésének, elismerésének, elszámolásra történô feladásának folyamatát. 4.0 UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Elkülönített tevékenységek A számviteli elkülönítést • a vasúti pályahálózat mûködtetésére, • a vasúti személyszállításra • az egyéb tevékenységekre végezzük el oly módon, hogy a központi irányítás a tevékenységek között megosztásra kerül. Az elkülönítendô tevékenységeket a Társaság Mûködési és Szervezeti Szabályzatában (MSZSZ) elôírt szervezetek végzik a szervezethez rendelt eszközökkel, forrásokkal és létszámmal. A Társaság döntése szerint minden szervezet kizárólag egy elkülönítendô tevékenységet végez, azaz a • Pályavasúti fôkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek: ⇒ vasúti pályahálózat mûködtetés • Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás fôkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek: ⇒ közszolgáltatásnak nem minôsülô vasúti személyszállítás • Központi irányítás és szolgáltatási fôkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek az egyéb tevékenységnek minôsülô: ⇒ vállalatcsoport irányítás o szervezeti vállalatcsoport irányítás o vállalatcsoport finanszírozás ⇒ társasági irányítás o szervezeti társasági irányítás

517

o egyéb társasági irányítás ⇒ központi (belsô és külsô) szolgáltatás ⇒ maradó tevékenység ⇒ egyéb tevékenység (külsô szolgáltatás) A fentiekben rögzítettekben nem szereplô, ill. újonnan felvételre kerülô tevékenységeket, eszközöket és létszámot a megfelelô fôkönyvi szervezethez, vagy a megfelelô fôkönyvhöz rendelt új szervezethez kell átcsoportosítani. A fôkönyvekhez tartozó szervezetek felsorolását a Társaság hatályos számlarendje szervezeti egység kód értékkészlete írja elô. A szervezetek által végzett és igénybevett elkülönítendô tevékenységek részletezését a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4.2. Számviteli elkülönítés elôírásai A Társaság számviteli rendszerében az elkülönítendô tevékenységek • eszközeit és forrásait, • költségeit, ráfordításait és bevételeit alapvetôen fôkönyvekhez rendelten mutatja ki, mivel minden elkülönítendô tevékenység elkülönült fôkönyvvel kerül kimutatásra. Az elkülönített tevékenységekre vonatkozóan az eszközök és források, a költségek, ráfordítások és bevételek: • a vasúti pályahálózat mûködtetés vonatkozásában a Pályavasúti fôkönyv, • a személyszállítás vonatkozásában a Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás fôkönyv, • az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyv egészének adataival egyeznek meg. A fôkönyvek adatai és az analitikus adatok alapján az éves felügyeleti jelentéshez három mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatás kerül összeállításra: • vasúti pályahálózat mûködtetés mérleg, cashflow és eredmény-kimutatása = Pályavasúti fôkönyv mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatása • személyszállítás mérleg, cash-flow és eredménykimutatása = Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítási fôkönyv mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatása • egyéb tevékenység mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatása = Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyv(ek) mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatása 4.2.1. Eszközök és források elkülönítése A Társaság mérlege az egyes fôkönyvek mérlegének összesítésével áll elô. A Társaság szintû mérleg a belsô elszámolások, illetve a fôkönyvek közötti követelé-

518


sek és kötelezettségek miatti halmozódások összegeit nem tartalmazza, mivel azok a Társaság szintjén nulla egyenleget mutatnak. Az erôforráshoz kapcsolódó valamennyi eszközt és forrást az erôforrás (eszköz, létszám) besorolása alapján kell elkülöníteni. Az alapügyletetek esetében (szerzôdéskötés, döntés, határozat, stb.) a keletkeztetô fôkönyvi szervezet a besorolás alapja. Egyéb esetben, amikor az ügylet jövôbeni üzleti eseményhez kapcsolódik (pl. céltartalék képzés, mûködési hitel), az üzleti eseménnyel várhatóan érintett fôkönyvi szervezethez kell azt rendelni. 4.2.1.a) Tárgyi eszközök és immateriális javak fôkönyvekhez, illetve szervezethez rendelése A fôkönyvekhez, illetve szervezethez rendelt tárgyi eszközök fôbb csoportjait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A Pályavasúti fôkönyvben kerülnek kimutatásra • az állami tulajdonban lévô, vagyonkezelési szerzôdéssel illetve vagyonrendezés keretében átadott eszközök és a vasúti pályahálózat mûködtetéséhez szükséges állami tulajdont mûködtetô eszközök, ß a nyílt hozzáférésû és az egyéb vasúti pályák és tartozékaik, ß a nyílt hozzáférésû és az egyéb vasúti pályák felsôvezetékei, ß a nyílt hozzáférésû és az egyéb vasúti pályák biztosítóberendezési, ß a nyílt hozzáférésû és az egyéb vasúti pályák távközlési és adatátviteli rendszerei • a különbözô nyomtávok között átrakást szolgáló eszközök, • a saját célú, csatlakozó és összekötô vágányok, üzemi vágányok, • a vasúti pályahálózat mûködtetést igénybevevôk részére végzett szolgáltatások eszközei, A Pályavasúti fôkönyvben a vasúti pályahálózat mûködtetési tevékenységhez tartozó eszközök különösen: • a hozzáférhetôség elve alapján az az épület, építmény, amelynek igénybevételét a pályamûködtetô köteles lehetôvé tenni hozzáférésre jogosult vasúti társaság részére, • a szétválaszthatatlanság elve alapján az az épület, építmény, amely az állami tulajdonnal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész mûködésképtelenné válna vagy értéke, illetve használhatósága számottevôen csökkenne, a pályamûködtetôi szervezet által használt ingatlanok, gépek, berendezések, jármûvek. A vasútüzemhez nem szükséges eszközök 2013. évben végrehajtott vagyonrendezése során

5. szám

• a MÁV vagyonkezelésben lévô eszközök vagyonkezelôi joga a vagyonkezelési szerzôdés módosításával megszûnik, a vagyonkezelt eszközök az MNV Zrt. részére visszaadásra kerülnek. Ezen eszközök az állami vagyon forrását képezô hosszúlejáratú kötelezettségekkel (VPK) szemben kivezetésre kerülnek a pályavasút fôkönyvébôl. • A pályavasúti fôkönyvben MÁV tulajdonúként nyilvántartott eszközök a tôketartalék terhére kivezetésre kerülnek a pályavasút fôkönyvébôl, a kapcsolódó tôketartalék csökkenés átszámításra kerül a központ fôkönyvébe, amely egyúttal a pályavasútnál a központi tevékenységekkel szembeni belsô követelésként jelenik meg, valamint a vagyonvesztés ellentételezésére kapott tôkeemelés, illetve a visszapótlási kötelezettség (VPK) elengedése a központ fôkönyvében kerül tôke, illetve eredménynövelô tételként elszámolásra. A visszapótlási kötelezettség (VPK) az elengedés összegében kivezetésre kerül a pályavasúti fôkönyvbôl a központi tevékenységekkel szembeni kötelezettségként. • A központ fôkönyvében MÁV tulajdonúként nyilvántartott eszközök a tôketartalék terhére kivezetésre kerülnek a központ fôkönyvébôl, valamint a vagyonvesztés ellentételezésére kapott tôkeemelés, illetve a visszapótlási kötelezettség elengedése a központ fôkönyvében kerül tôke, illetve eredménynövelô tételként elszámolásra. A visszapótlási kötelezettség (VPK) az elengedés összegében kivezetésre kerül a pályavasúti fôkönyvbôl a központi tevékenységekkel szembeni kötelezettségként. A NIF Zrt. által megvalósított infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódóan végrehajtott vagyonrendezés során • a MÁV vagyonkezelésben lévô eszközök vagyonkezelôi joga a vagyonkezelési szerzôdés módosításával megszüntetésre került, ugyanakkor a vagyonkezelt eszközök a földhivatali nyilvántartással egyezô megbontásban a MÁV Zrt. vagyonkezelésbe adásra kerülnek. A kivezetett eszközök az állami vagyon forrását képezô hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben kivezetésre kerülnek a pályavasút fôkönyvébôl, a vagyonkezelésbe vétel a pályavasúti fôkönyvben az állami vagyon forrását képezô hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben történik. • A pályavasúti fôkönyvben MÁV tulajdonúként nyilvántartott eszközök a tôketartalék terhére kivezetésre kerülnek a pályavasút fôkönyvébôl, valamint a vagyonvesztés ellentételezésére kapott tôkeemelés a pályavasút fôkönyvében kerül tôkenövelô tételként elszámolásra.

5. szám


• A központ fôkönyvében MÁV tulajdonúként nyilvántartott eszközök a tôketartalék terhére kivezetésre kerülnek a központ fôkönyvébôl, a kapcsolódó tôketartalék csökkenés átszámításra kerül a pályavasút fôkönyvébe, amely egyúttal a pályavasúttal szembeni belsô követelésként jelenik meg, valamint a vagyonvesztés ellentételezésére kapott tôkeemelés a pályavasút fôkönyvében kerül tôkenövelô tételként elszámolásra. A keskeny nyomközû térségi vasúti személyszállítási tevékenység ellátását szolgáló eszközök a Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítási fôkönyvben kerülnek kimutatásra. Minden egyéb eszköz a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvében van. Idetartoznak különösen a Társaság által nem használt, hasznosításra felkínált, bérbe adott (különálló) ingatlanok, vasúti jármûvek, valamint a Központ tevékenységeinek teljesítéséhez szükséges ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések. A tevékenységhez használt immateriális javakat, a beruházásokat és a beruházásokra adott elôlegeket a tárgyi eszközökkel megegyezô módon kell a fôkönyvekhez rendelni. 4.2.1.b) Hosszú lejáratú kötelezettségek fôkönyvekhez történô hozzárendelése A hosszú lejáratú kötelezettségek és az ahhoz kapcsolódó elszámolások az alábbi elvek alapján kerülnek a fôkönyvekhez hozzárendelésre: A beruházási és fejlesztési hitelek, valamint a pénzügyi lízing kötelezettség, a hitelbôl megvalósított illetve megvalósítandó eszköz alapján az eszközt tevékenységéhez igénybevevô szervezetek fôkönyvében kerülnek elszámolásra. A mûködési hitelek a hitelfelvétel évében a fôkönyvhöz tartozó szervezetek likviditási tervében tervezett likvid pénzeszköz hiánya alapján kerülnek a fôkönyvben elszámolásra. Megszûnô tevékenység esetében a mûködési hitel a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvébe kerül át a tevékenység megszûnésének idôpontjában. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek közül az állami vagyon miatti kötelezettséget a Pályavasúti fôkönyvben a vasúti pályahálózat mûködtetésén kell kimutatni. A többi hosszúlejáratú kötelezettség (tartozás kötvénykibocsátásból, biztosítékként átvett pénzeszközök) a kötelezettséget keletkeztetô szervezet fôkönyvhöz tartozása alapján kezelendô. A beruházási és fejlesztési, valamint a mûködési hitelekhez, kötvénytartozásokhoz, pénzügyi lízinghez,

519

kapcsolódó egyéb elszámolások (kamat, céltartalék képzés és felhasználás, nem realizált árfolyamveszteség) fôkönyvhöz rendelése megegyezik a hiteleknél leírt elvekkel. 4.2.1.c) Egyéb eszközök és források fôkönyvhöz történô hozzárendelése Az egyéb eszközök és források fôkönyvhöz való hozzárendelését a szerzôdést kötô, tevékenységet végzô szervezet fôkönyvhöz való tartozása határozza meg. ca)

A részesedéseket, az értékpapírokat, a pénzeszközöket — az üzletági fôkönyvi szervezetek banki számlái és pénztárai kivételével — a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvben kell elszámolni

cb) Az adott kölcsönöket, rövid lejáratú követeléseket és kötelezettségeket, az idôbeli elhatárolásokat a szerzôdést kötô, tevékenységet végzô, létszámban tartó szervezet fôkönyvében kell kimutatni, azaz: • az állami beruházásra adott elôleg, a Magyar Államkincstár beruházási szállítói és folyósításai a Pályavasúti fôkönyvben, • a vasúti pályahálózat mûködtetésére kapott költségvetési támogatási igény és teljesítése a Pályavasúti fôkönyvben, • a kizárólag MÁV Zrt egészére értelmezhetô, központilag bevallott adókat a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvben, • minden egyéb követelés és kötelezettség a szerzôdést kötô, tevékenységet, végzô, létszámban tartó szervezet fôkönyvében. • az éven belül esedékes hosszú lejáratú hitelek elkülönítése során a 4.2.1.b) pontjában meghatározott elveket kell alkalmazni. • a folyószámla hitelekhez kapcsolódó költségek a vállalati általános költséghelyre kerülnek elszámolásra. A készletek a nyilvántartó szervezet fôkönyvében kerülnek elszámolásra. A készleteken belül: • A MÁV Szolgáltató Központ Zrt által végzett készletezési tevékenység MÁV Zrt tulajdonú készleteit a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvében, • Az elsô kiszerelési anyagok ⇒ a vasúti pályahálózat mûködtetését végzô eszközök esetében a Pályavasúti fôkönyvben, ⇒ a dízel motorkocsik, dízel és gôzmozdonyok esetében a Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás fôkönyvben, • A kereskedelmi áruk és a befejezetlen termelés a tevékenységet végzô szervezet fôkönyvében vannak nyilvántartva.

cc)

520


• A vissznyereményi állami készletek nyilvántartása a Pályavasút fôkönyvében történik cd) Az egyéb várható kötelezettségekre és jövôbeni költségekre képzett céltartalékokat, a képzés okául szolgáló üzleti eseménnyel várhatóan érintett fôkönyvi szervezethez kell rendelni: • korengedményes nyugdíj, végkielégítés, szociális juttatás és ezek járulékai valamint a kártérítési igények fedezetére képzett céltartalék esetében a szervezetek tervezett létszámváltozása alapján a szervezet fôkönyvében, • egyes eszközök karbantartására, bontására, kárhelyreállításra képzett céltartalék esetében az eszközt tevékenységéhez igénybevevô szervezet fôkönyvében, • az egyéb várható kötelezettségek (környezetvédelem, kezességvállalás, peresített ügyek) esetében a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvben kell elszámolni. 4.2.1.d) S aját tôke fôkönyvhöz történô hozzárendelése da)

A saját tôke nyitó állapotának a 2007. január 1én a fôkönyvekben kimutatott tôkét tekintjük, a saját tôke fôkönyvek közötti megosztása során az üzleti események hatásait csak a 2007. évtôl vesszük figyelembe. db) Tôkeemelés, tôkeleszállítás esetén a jegyzett tôke változását a gazdasági társaságokról szóló 2006 .évi IV. tv. 245.§ szerinti tôkehiány arányában osztjuk meg a fôkönyvek között. A jegyzett tôke változásával egyidejûleg történô ill. ahhoz kapcsolódó egyéb tôkeelemek változását is a jegyzett tôke változás megosztási arányával azonosan kell megosztani. dc) Az állami vagyon kezelésével összefüggésben, illetve a Pályavasút fôkönyvében nyilvántartott kötelezettségekhez kapcsolódó követelések apportba adásával végrehajtott tôkeemelés elszámolása 100%-ban a Pályavasút fôkönyvében történik. dd) Az eredménytartalékot (beleértve az elôzô évek eredményét érintô elszámolások miatti változásokat) és a mérleg szerinti eredményt abban a fôkönyvben kell kimutatni, amelyben az eredmény képzôdött. de) Fentieken túl valamennyi tôkeelemben bekövetkezett változást, a változás alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés, döntés, eszköz vagy tranzakció célja ill. fôkönyvi besorolása szerint kell megosztani a fôkönyvek között. 4.2.2. Elkülönített cash-flow A cash-flow kimutatások elkülönítése a jelen szabályzatban foglalt szabályok szerint elkülöní-

5. szám

tett mérleg, eredmény-kimutatás valamint egyéb adatok alapján történik. A cash-flow kimutatás mérleg és eredmény-kimutatással összefüggô sorainak, valamint a figyelembe veendô korrekciós tételeknek az elkülönítésére az eszközök, bevételek, költségek és ráfordítások elkülönítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4.2.3. Költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítése A Társaság eredmény-kimutatása az elkülönítendô tevékenységek együttes eredmény-kimutatásával egyezik meg. Az elkülönítendô tevékenységek közötti belsô költség és belsô bevétel elszámolások külön eredmény-kimutatás sorokon kerülnek kimutatásra, melyek Társaság szinten megegyeznek egymással, ezáltal a számviteli elkülönítés miatt keletkezô halmozódás kiszûrésre kerül. A költségek, ráfordítások és bevételek az elkülönítendô tevékenységeket végzô szervezetek alapján kerülnek a fôkönyvben elszámolásra szervezetre, fôkönyvi számlára és tevékenységi sorra (vasúti pályán végzett tevékenység esetében ezen belül pályaszakaszra). Az elkülönített tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt illetve megosztott költségek, ráfordítások és bevételek elszámolása a Társaság számlarendjében alkalmazott • egyéb tevékenység esetében: ⇒ EKS (központi szolgáltatás) ⇒ EKW (maradó tevékenység) ⇒ EKE (egyéb tevékenység) • központi irányítás esetében: ⇒ EKP (vállalatcsoport irányítás) ß EKP1 (szervezeti vállalatcsoport irányítás) ß EKP2 (vállalatcsoport finanszírozás) ⇒ EKI (egyéb társasági irányítás) ß EKI1 (szervezeti társasági irányítás) ß EKI2 (egyéb társasági irányítás) • pályamûködtetés esetében: ⇒ EPH1 (Humánerôforrás holding szolgáltatás) ⇒ EPH2 (Biztonsági holding szolgáltatás) ⇒ EPH3 (Infokommunikációs holding szolgáltatás) kóddal kerülnek elkülönítésre. A Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyv esetében az irányító és nem irányító szervezetek költségei, ráfordításai és bevételei az alábbiak szerint kerülnek irányító és nem irányító egyéb tevékenységhez:


5. szám

521

Központ irányító szervezetei

Központ költségei, ráfordításai és bevételei

Vállalatcsoport Társasági Vállalati Központi irányító szerveirányító általános szolgáltató zet szervezetek költséghely szervezetek XKP

Nyújtott belsô szolgáltatás Nyújtott külsô (értékesített) szolgáltatás Kiszervezett tevékenység átmeneti elszámolásai Tevékenységi irányítás Mûködési társasági irányítás Egyéb mûködésen kívüli társasági irányítás Mûködési vállalatcsoport irányítás EKP1 Vállalatcsoport finanszírozás EKP2

Korábbi Egyéb mûködéshez központi kapcsolódó szervezet elszámolások

XKI

XKA

XKS

XKW

XKE

-

-

EKS

-

-

EKE

-

EKS

EKE

EKE

EKW

-

-

EKW

-

EKI1

-

EKS -

EKW -

EKE -

-

EKI2

-

-

-

EKP1

-

-

-

-

EKP2

-

-

-

-

Az üzletági fôkönyvek költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendô tevékenységekhez történô hozzárendelését vagy megosztását az alábbi elvek alapján az 4-5. sz. mellékletek, a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyv esetében a 6. sz. melléklet tartalmazza. A mellékletekben megjelölt fôkönyvi számlák és tevékenységi sorok tartalmát a Társaság számlarendje írja elô a 4.3.1. pontban leírt módon. 4.2.3.a) Elkülönítendô tevékenységek közvetlen hozzárendelésû külsô bevételei Az elkülönítendô tevékenységek közvetlen hozzáren delésû külsô bevételeit az 4-6. sz. mellékletek 5.1. pontja és az 5.2. pont egyes alpontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján. Tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt külsô bevételek: aa)

A tevékenység végzése során a szervezet által számlázott árbevételek.

ab)

A tevékenység végzéséhez címzetten igénybevett költségvetési juttatás: a vasúti pályahálózat mûködtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasúti fôkönyvben elszámolt pályahálózat mûködtetés költségtérítése, egyéb költségvetési juttatás és a kormány által elengedett tartozások,

ac)

Központ nem irányító szervezetei

A halasztott ráfordításként elhatárolt fordulónapi árfolyam-értékelés veszteségére képzett céltartalék felhasználása a vasúti pályahálózat mûködtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasúti fôkönyvben, mivel a hitelek az elkülönítendô

vasúti tevékenység eszközeinek beszerzése, felújítása finanszírozására kerültek felvételre. Az egyéb (maradó) tevékenységbe tartozik a tevékenység megszûnésének idôpontjában a Központ fôkönyvébe átkerült hitel esetében a fenti címen elszámolt céltartalék felhasználása. ad)

Az állami tulajdonú eszközök káreseményével kapcsolatos bevételek a vasúti pályahálózat mûködtetési tevékenységbe tartoznak a Pályavasút fôkönyvben elszámolva. ae) A tevékenység kiszervezés után itt maradt környezeti károk felszámolásának bevétele egyéb (maradó) tevékenységnek minôsül a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvben elszámolva. 4.2.3.b) E lkülönítendô tevékenységek közvetlen hozzárendelésû saját költségei, ráfordításai Az elkülönítendô tevékenységek közvetlen hozzáren delésû saját költségeit és ráfordításait az 4-6. sz. mellékletek 1. és 2.1. pontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: ba)

A tevékenységhez felhasznált anyagok: a felhasznált anyagok költsége utalványozás alapján a tevékenységre kerül elszámolásra.

bb) A tevékenységhez vagy tevékenységekhez külsô féltôl megrendelt szolgáltatások: a tevékenység végzése során igénybevett szolgáltatások utalványozása a tevékenységre történik. Az egyes tevékenységek végzésére közösen igénybe vett szolgáltatások (távközlés, adatátvitel, áram, víz,

522


csatorna, fûtés, számviteli-, humán- valamint beszerzési és készletgazdálkodási szolgáltatás stb.) költségei az igénybe vett mért, mérés hiányában éves megállapodásban rögzített, becsült mennyiség arányában kerülnek a tevékenységekre közvetlenül elszámolásra. bc)

Az állami tulajdonú eszközök illetve a Pályavasút fôkönyvben nyilvántartott állami eszközök üzemeltetését szolgáló eszközök értékcsökkenési leírása: a vasúti pályahálózat mûködtetésre kerül közvetlenül elszámolásra.

bd) A nem állami tulajdonú eszközök értékcsökkenési leírása: az eszközök tevékenységen történô nyilvántartása alapján a tevékenységre kerül közvetlenül elszámolásra. be)

A tevékenységet végzô dolgozók személyi jellegû ráfordításai: az eszközök üzemeltetésével és karbantartásával illetve egyéb tevékenységgel foglalkozó dolgozók munkaórájának utalványozása tevékenységre történik és a bérelszámolási rendszer a dolgozók személyi jellegû ráfordításait a munkaóra alapján (valamint a bérelemek fôkönyvi számlához történô rendelésével) biztosítja a tevékenységre történô bérelszámolást.

A több tevékenységhez igénybevett saját áttételezendô tevékenységi költségeket (pl. vasúti fuvarozás számlázott költsége, személygépjármû költségei, részlegvezetés költségei, stb.) • a tevékenységeket végzô szervezeti egységen belül, • havonta, • naturális mutatók (pl. vasúton szállított mennyiség, személygépjármû km, munkaóra, rajz négyzetméter stb.) alapján tételezik át az igénybevevô számviteli törvény szerinti közvetlen költségek (4-6. sz. mellékletek 1. pontja) és a tevékenységi és üzletági irányítási költségek (4-6. sz. mellékletek 2.1.1. pontja) közé. Az áttételezés bizonylatolását és megvalósítását a társaság egységes számlarendjének (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG számú utasítás) 5. és X. számlaosztály magyarázata írja elô (9.1. kivonat tartalmazza).

bf)

bg) A beruházási hitelek után fizetett kamat: • a vasúti pályahálózat mûködtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasúti fôkönyvben, • a személyszállítási tevékenységbe tartozik a Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás fôkönyvben a személyszállításhoz igénybevett eszközök esetében, mivel a hitelek az elkülönítendô vasúti tevékenység eszközeinek beszerzése, felújítása finanszírozására kerültek felvételre. Az egyéb (maradó) tevékeny-

5. szám

ségbe tartozik a tevékenység megszûnésének idôpontjában a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvbe átkerült hitel kamata. bh) Az állami tulajdonú eszközök selejtezésével és káreseményével kapcsolatos ráfordítások a vasúti pályahálózat mûködtetési tevékenységbe tartoznak a Pályavasút fôkönyvben elszámolva. bi)

A tevékenység kiszervezés után itt maradt környezeti károk felszámolásának ráfordítása egyéb (maradó) tevékenységnek minôsül a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvben elszámolva.

bj)

A MÁV Zrt-n belül a káresemények költségei (eszközkárok) esetében elsôdlegesen minden szervezet viseli a saját kárát, majd a károkozó felé kártérítési igénnyel lép fel. A vasúti szervezet részére fel nem róható, elháríthatatlan esemény (vismajor), külsô károkozó esetén, vagy olyan esetben, amelynél a káresemény okozójának szervezeti vagy személyi felelôssége nem határozható meg, a kár a károsultat terheli.

4.2.3.c) Az elkülönítendô tevékenységek közötti, illetve tevékenységen belüli belsô elszámolások Az elkülönítendô tevékenységek közötti belsô elszámolások lehetnek BTSZ szerinti, illetve közvetlen belsô szolgáltatások. 4.2.3.c1) BTSZ szerinti szolgáltatások Az elkülönítendô tevékenységek által fôkönyvek között végzett belsô — központilag szabályozott — szolgáltatások belsô díjának meghatározása, belsô megállapodásának megkötése, megrendelése, elismerése, elszámolásra történô feladása folyamatát a BTSZ írja elô (9.2. kivonat tartalmazza). A belsô szolgáltatások felsorolását a szolgáltatást végzô és igénybe vevô fôkönyvi szervezetek meghatározásával a 2. sz. melléklet azon sorai tartalmazzák, amely tevékenységek esetében van MÁV szervezet igénybevevôként megjelölve. A belsô szolgáltatások megrendelése a fôkönyvi szervezetek közötti éves (a szolgáltatás volumenére és színvonalára vonatkozó) keret megállapodások alapján történik. A belsô szolgáltatás elszámolása havonta történik az éves szinten üzleti tervben meghatározott normatív díj (tervár) és a megrendelô fôkönyvi szervezet által elismert tényleges mennyiség szorzata alapján. A szolgáltatás elszámolt összege: • a megrendelô szervezet fôkönyvében BTSZ belsô költségként,

5. szám


• a szolgáltatást végzô szervezet fôkönyvében BTSZ belsô bevételként kerül elszámolásra. A fôkönyvekben elszámolt BTSZ belsô költség és BTSZ belsô bevétel elkülönítendô tevékenységekhez történô hozzárendelését és azon belül történô megosztását az 4-6. sz. mellékletek 2.2., 3. és 4. és pontjai tartalmazzák. Valamennyi igénybevett és nyújtott BTSZ belsô szolgáltatás közvetlenül az elkülönítendô tevékenységhez kerül hozzárendelésre. A BTSZ szerinti belsô díj alkalmazásában: a.)

b.)

c.)

A jelentôs mértékû külsô árbevételt a Társaság éves üzleti terve szerint elérô belsô szolgáltatásokat tekinti a Társaság profitorientált belsô szolgáltatásnak. A Társaság éves nettó árbevételének 10 %-át elérô, illetve meghaladó éves nettó árbevételt minôsíti jelentôs mértékûnek. A profitorientált szolgáltatásokat a BTSZ-ben meghatározott belsô normatív díjakon számoljuk el havonta. Amennyiben e tevékenységek piaci ára alacsonyabb a belsô normatív díjnál, a belsô szolgáltatás éves szintû piaci áron számított értéke és normatív díj alapján elszámolt értékének különbözete év végén elszámolásra kerül a szolgáltatást igénybevevô elkülönítendô tevékenységnél BTSZ belsô költség csökkenésként, valamint az adott szolgáltatásnál BTSZ belsô bevétel csökkentésként. Amennyiben e tevékenységek piaci ára magasabb a belsô normatív díjnál, a belsô elszámolás nem változik.

A nem profitorientált belsô szolgáltatások BTSZ belsô költsége és BTSZ belsô bevétele havonta a BTSZ-ben meghatározott belsô normatív díjakon kerül elszámolásra. Év végén az önköltségszámítási szabályzatban elôírt módon elvégzett utókalkuláció során kerül meghatározásra e szolgáltatások adott évre vonatkozó tényleges önköltsége, bevétele és eredménye. A belsô szolgáltatások éves: • nyeresége a belsô szolgáltatást igénybe vevô elkülönítendô tevékenységén elszámolt BTSZ belsô költséget, valamint a belsô szolgáltatás BTSZ belsô bevételét csökkentô, • vesztesége a belsô szolgáltatást igénybe vevô elkülönítendô tevékenységén elszámolt BTSZ belsô költséget, valamint a belsô szolgáltatás BTSZ belsô bevételét növelô módon kerül elszámolásra.

523

4.2.3.c2. Fôkönyvi szervezetek által végzett tevékenységek között közvetlenül elszámolt belsô szolgáltatások A szervezetek között közvetlenül, esetenként (azaz nem rendszeresen) végzett egyes olyan tevékenységek, amelyek belsô költsége közvetlen költségen az igénybevevô elkülönítendô (vagy irányítási) tevékenységek (pl. vasúti pályahálózat mûködtetés) költségébe épülnek be, gyakoriságuk és költségük nem teszi lehetôvé központi kezelésüket. A megrendelô fôkönyvi szervezet belsô megrendelô levél alapján rendeli meg közvetlenül tevékenységéhez a szolgáltatás elvégzését a szolgáltató üzletági szervezettôl. A szolgáltatás elszámolása havonta tényleges elôállítási költségen a megrendelô és szolgáltatást végzô fôkönyvi szervezet fôkönyve között, a két szervezetre közvetlenül kerül elszámolásra. A szolgáltatás elvégzését és költségét a megrendelô fôkönyvi szervezet a megrendelô levél szerinti átterhelési bizonylaton ismeri el. A szolgáltatás elszámolt összege: • a megrendelô fôkönyvi szervezet tevékenységében közvetlen belsô költségként, • a szolgáltatást végzô fôkönyvi szervezetnél közvetlen belsô bevételként kerül kimutatásra. Mivel a belsô elszámolás közvetlen költségen történik, a szolgáltatást végzô szervezet e tevékenységen elszámolt költsége megegyezik a közvetlen belsô bevétele összegével. A közvetlenül elszámolt belsô szolgáltatás közvetlen belsô költsége az igénybevevô szervezetnél az elkülönítendô (vagy irányítási) tevékenysége számviteli törvény szerinti közvetlen költsége között kerül elszámolásra. 4.2.3.d) Központi irányítás költségének, ráfordításának és bevételének elkülönítendô tevékenységekre történô közvetlen vagy megosztás alapján történô elszámolása A központi irányítási tevékenységek (2. melléklet 2.2.ab) pontok) esetében az elkülönítendô tevékenységekre közvetlenül elszámolandó, illetve az elkülönítendô tevékenységek között megosztandó költség, ráfordítás és bevétel tartalmát, valamint a megosztás módját az 4-6. sz. mellékletek 2.1., 2.3. és 5.2. pontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: A vállalatcsoport- és társaságirányítás megosztandó költségei (2. melléklet 2.2.a-b) pontok) a Központi

524


irányítás és szolgáltatás fôkönyvben meghatározott társasági irányító szervezetek irányítási költségét, ráfordítását és bevételét tartalmazza a 6. sz. mellékletben meghatározott módon. A társasági irányító szervezetek a gazdálkodási szervezeti hierarchia szerint meghatározott irányító szervezetek az alábbi kivételekkel: • A kizárólag vállalatcsoport irányítást végzô szervezet (pl. Portfoliógazdálkodási Igazgatóság) a vállalatcsoport irányítási tevékenységhez kerül besorolásra. • A vállalati általános költséghely szervezet az egyéb társasági irányítási tevékenységhez kerül besorolásra. • Amennyiben a szervezeti hierarchia alapján meghatározott irányító szervezethez olyan végrehajtó szervezet tartozik a szervezeti hierarchiában, amely nem végez belsô szolgáltatást (pl. Régió Ellenôrzési Központok), ez a szervezet a társaság egészét irányító szervezetek közé kerül besorolásra. • A kiszervezett tevékenységek átmeneti elszámolására szolgáló szervezetek az elkülönítés szempontjából az egyéb (maradó) tevékenységhez kerülnek besorolásra. • A kizárólag egy adott tevékenységet irányító szervezet az egyéb tevékenységhez kerül besorolásra. A Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvbe tartozó szervezetek társasági irányításhoz, központi szolgáltatáshoz, maradó vagy egyéb tevékenységhez történô besorolását a Társaság számlarendje határozza meg. A társasági irányító szervezet esetében: • a szervezet mûködésének (létszám, eszközök, igénybevett szolgáltatások) költsége, ráfordítása és bevétele minôsül megosztandó szervezeti vállalatcsoport- és társaságirányítási költségnek, mely költségek, ráfordítások és bevételek tartalmát a Társaság számlarendje határozza meg, • a szervezeti mûködésbe nem tartozó költségek, ráfordítások és bevételek a társasági általános költséghelyre kerülnek elszámolásra az egyéb társasági irányítási költséghez rendelten, • a vállalatcsoport irányítás számlarendben elkülönített ráfordításai (részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége, részesedések értékvesztése, társaságba bevitt vagyontárgyak ráfordításai) és bevételei (kapott osztalék, részesedés, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, társaságba bevitt vagyontárgyak bevételei) a vállalatcsoport finanszírozás tevékenységbe tartoznak, • a tevékenység kiszervezés után itt maradt környezeti károk felszámolásának ráfordítása és bevétele egyéb (maradó) tevékenységnek minôsül,

5. szám

A szervezeti vállalatcsoport- és társaságirányítás megosztandó költségei, ráfordításai és bevételei a teljes körûen konszolidált leányvállalatok és a MÁV Zrt éves átlagos statisztikai állományi létszámának arányában kerül megosztásra a vállalatcsoport irányítás és a társaságirányítás között: a.) A társasági irányításra jutó rész a MÁV Zrt valamennyi elkülönítendô tevékenységét végzô fôkönyve között kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendô tevékenységek éves átlagos statisztikai állományi létszáma arányában. Ennek oka az, hogy az elkülönítendô tevékenységek társaságirányítása alapvetôen a tevékenységek létszámától függ. b.) A vállalatcsoport irányításra jutó rész a vállalatcsoport irányítási tevékenységnél kerül kimutatásra. Ugyancsak éves átlagos statisztikai állományi létszám arányában kerül elkülönítendô tevékenységekre megosztásra az egyéb társasági irányítás költsége, ráfordítása és bevétele. 4.2.4. Létszám elkülönítése A Társaság létszáma a Pályavasút, a Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás, valamint a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvi szervezetekhez van hozzárendelve. A létszámot (éves átlagos statisztikai állományi létszám) a fôkönyvekhez tartozó szervezetek létszáma alapján az elkülönítendô tevékenységekre az alábbi bontásban mutatjuk be: • Vasúti pályahálózat mûködtetés létszáma = a Pályavasúti fôkönyv szervezeteinek létszáma • Személyszállítás létszáma = a Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás fôkönyv szervezeteinek létszáma • Egyéb tevékenység létszáma = a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyv szervezeteinek létszáma 4.3. Elkülönítendô tevékenységek számviteli elszámolása 4.3.1. Fôkönyvi elkülönített elszámolás 4.3.1.a.) Általános elszámolási elôírások A Társaság a számlarendjében (9.1. kivonat tartalmazza) elôírt fôkönyvekben (Pályavasúti, Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás és Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvek) végzi a fôkönyvhöz rendelt szervezetek elkülönített elszámolását. Az eszközök és források a fôkönyvekben a Társaság 1-4. számlaosztálya szerinti fôkönyvi számlák alapján kerülnek elszámolásra.

5. szám


A költségek, ráfordítások és bevételek a fôkönyveken belül: • fôkönyvi számlák (5, 8. és 9. számlaosztály) • fôkönyvi szervezetek • tevékenységi sorok (X. számlaosztály) • pályaszakaszok kombinációjára kerülnek elszámolásra. E fôkönyvi számlák esetében Társasági kód kerül alkalmazásra, mely a kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt költségeket, ráfordításokat és bevételeket jelöli kapcsolt vállalkozásonként. Az 5, 8. és 9. számalosztályok fôkönyvi számlái és a tevékenységi sorok esetében az egységes alkalmazás érdekében a X. számlaosztály magyarázatában elôírt módon meghatározásra kerül, hogy mely fôkönyvi számlák (számlacsoportok) esetében mely tevékenységi sorok alkalmazhatók az elszámolás során. Egyes tevékenységi sorokhoz pályaszakasz tartományok kerülnek hozzárendelésre a X. számlaosztály magyarázatában elôírt módon. A pályaszakaszokra alkalmazott csoportosítások határozzák meg, hogy mely pályaszakaszok tartoznak a nyílt hozzáférésû vasúti pályahálózathoz, illetve a nem nyílt hozzáférésû vasúti pályához. A Társaság számlarendjének felépítését, továbbá a fôkönyvi számlák, fôkönyvi szervezetek, tevékenységi sorok és pályaszakaszok értékkészletét és tartalmát a Társaság számlarendje írja elô a 9.1. kivonat szerint. 4.3.1.b.) Elkülönítendô tevékenységekhez alkalmazott speciális elszámolási elôírások A fôkönyvi számlák és tevékenységi sorok számlarendben elôírt megengedett kombinációján belül: ba) A fôkönyvi számlák közül a számlarendben a vállalatcsoport irányítást, illetve a vállalatcsoport- és társaságirányítást is végzô szervezetek esetében a költségek (5 fk), a ráfordítások (8689 fk) és bevételek (96-98 fk) az alábbi csoportok szerint kerülnek elkülönítésre: Fk.számla Megnevezés csoport S_MO_VT Szervezeti vállalatcsoport- és társaságirányítás között megosztandó fôkönyvi számlák S_MO_V Vállalatcsoport finanszírozáshoz közvet lenül hozzárendelt fôkönyvi számlák S_MO_T Szervezeti társaságirányításhoz közvetlenül hozzárendelt fôkönyvi számlák S_MO_M Korábbi mûködéshez kapcsolódó ráfordítások, bevételek bb) A szervezetek az alábbi kódokkal kerülnek elkülönítésre a fôkönyvben:

525

• a Pályavasúti fôkönyvben Szervezet Megnevezés csoport XPP Pályahálózat mûködtetést végzô szervezet XPT Térségi pályahálózat mûködtetést végzô szervezet XPS Pályamûködtetôi belsô szolgáltatást végzô szervezet XPH1 Humánerôforrás holding szolgáltatást végzô szervezet XPH2 Biztonsági holding szolgáltatást végzô szervezet XPH3 Infokommunikációs holding szolgáltatást végzô szervezet • a Keskeny nyomközû térségi személyszállítás fôkönyvében Szervezet Megnevezés csoport XSN Nem közszolgáltatási személyszállítást végzô szervezet • a Központ fôkönyvében Szervezet Megnevezés csoport XKS Központi szolgáltató szervezetek XKI Társasági irányítást végzô szervezetek XKA Társasági általános költséghely XKW Korábbi mûködéshez kapcsolódó elszámolások szervezetei XKE Központ egyéb tevékenységet végzô szervezetei XKP Vállalatcsoport irányítást végzô szervezet bc) Az elkülönítésnél alkalmazott megosztásokhoz szükséges naturális mutatókhoz az alábbi fôkönyvi számla kerül alkalmazásra: Fk. Megnevezés számla S04 SZÁMVITELI ELKÜLÖNÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES MUTATÓK 0431 Teljes körûen konszolidált leányvállalatok éves átlagos statisztikai állományi létszáma bd) Az elkülönítés eredményének elszámolásához az alábbi tevékenységi sorok kerülnek alkalmazásra: • a Központ fôkönyvében Tev.sor Megnevezés EKP1 Szervezeti vállalatcsoport irányítás EKP2 Vállalatcsoport finanszírozás EKI1 Szervezeti társasági irányítás

526


EKI2 Egyéb társasági irányítás EKS Központi szolgáltatás EKW Maradó tevékenységek (workout) EKE Központ egyéb tevékenysége • a Pályamûködtetés fôkönyvében: Tev.sor Megnevezés EPH1 Humánerôforrás holding szolgáltatás EPH2 Biztonsági holding szolgáltatás EPH3 Infokommunikációs holding szolgáltatás 4.3.2. Tevékenységi elkülönítés megvalósításának és elszámolásának folyamata A költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítendô tevékenységhez történô hozzárendelésére közvetlenül a tárgyhó zárása elôtt kerül sor, amikor a tárgyhavi könyvelések (ide értve a közvetlen és BTSZ belsô szolgáltatások elszámolását is) befejezôdtek. A teljes gyûjtési és megosztási folyamat a GIR-ben (Gazdálkodásiránytási Információs Rendszer) kerül megvalósításra és elszámolásra fôkönyvenként elkülönítve, és az alábbi lépésekbôl áll: a. A holding szolgáltatások költségeinek meghatározása a1. költségeinek meghatározása

b.

c. d. e.

5. szám

a2. felosztása A Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvében a társasági irányítás és vállalati általános költséghely b1. költségeinek meghatározása és elsô körös felosztása b2. második körös felosztása a fôkönyvek között A Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvben elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek kigyûjtése, egyéb tevékenységhez rendelése, A Pályavasúti fôkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek vasúti pályahálózat mûködtetés tevékenységre történô elszámolása Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás fôkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek személyszállítási tevékenységre történô elszámolása

A gyûjtés és megosztás a tárgynegyedév utolsó hónapja zárásának keretében, a tárgyév elejétôl göngyölített adatok alapján történik. Az elkülönítés során végzett elszámolás a tárgynegyedév utolsó hónapjának elszámolásában szerepel. Ez az elszámolás a tárgynegyedévet követôen sztornózásra kerül a halmozódás elkerülése érdekében.

5. szám


A tevékenységi elkülönítés folyamatát az alábbi ábra tartalmazza:

527


528

A Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyv esetében a számlarendben: • az XKI kóddal megjelölt szervezetek (társasági irányítás szervezetei) esetén ⇒ a szervezetek — egyéb (idegen fél részére végzett) tevékenységén, a vállalatcsoport irányításon, a vállalatcsoport finanszírozáson és a kiszervezett tevékenységen, valamint a kiszervezett tevékenységek környezeti kárelhárítási tevékenységen kívüli — költségei és bevételei a szervezeti társasági és vállalatcsoport irányítás megosztandó költségét képezik, ⇒ a szervezetek kiszervezett tevékenységen elszámolt, valamint a kiszervezett tevékenységek környezeti kárelhárítási tevékenység költségei és bevételei a központ egyéb (maradó) tevékenységéhez rendeltek, ⇒ a szervezetek egyéb (idegen fél részére végzett) tevékenységének költségei és bevételei a központ egyéb tevékenységéhez rendeltek, • az XKA kóddal megjelölt szervezet minden költsége és bevétele az egyéb társasági irányítás tevékenységéhez rendelt, • az XKS kódokkal megjelölt szervezetek minden költsége és bevétele a központi szolgáltatás tevékenységéhez rendelt, • az XKW kódokkal megjelölt szervezetek minden költsége és bevétele a maradó tevékenységéhez rendelt, • az XKE kóddal megjelölt szervezetek minden költsége és bevétele a központ egyéb tevékenységéhez rendelt. • az XKP kóddal megjelölt szervezetek a vállalatcsoport finanszírozási költségei és bevételei az egyéb tevékenységén belül a vállalatcsoport finanszírozáshoz rendeltek, A kigyûjtést meghatározó további (számlarendben nem szereplô) beállítások ÿ A fôkönyvi számlák (eredményszámlák) csoportosítása

ÿ

5. szám

A tevékenységi sorok csoportosítása

Tev.sor Jelentés Tartalom csoport XKNE Központ nem érté- 0000-4709, 5000-8999 kesítési tevékenységei X1E Egyéb értékesítési 4710-4999, 9000-9999 tevékenységek Kigyûjtéshez szükséges vetítési alap (társaságok éves átlagos állományi létszáma) elszámolása a GIR-ben Megnevezés Tartozik A teljes körûen konszolidált K.00.0431. leányvállalatok (MÁV Zrt-n 60277. kívüli) együttes létszáma EKP1 .társ. kód A MÁV Zrt Központi irányí- K.00.0431. tás és szolgáltatás szerveze- szervezet. teinek létszáma EKI1 A MÁV Zrt Pályavasút szer- P.00.0431. vezeteinek létszáma szervezet. EKI1 A MÁV Zrt Térségi (keskeny X.00.0431. nyomközû) személyszállítás szervezet. szervezeteinek létszáma EKI1

Követel K.00.091

K.00.091 K.00.091 K.00.091

4.3.2.a1) A holding szolgáltatások költségeinek meghatározása A Pályavasút fôkönyvekben a holding szolgáltatást is ellátó (XPH1, XPH2, XPH3) szervezetek költségét • a tevékenységek elkülönítésére szolgáló EPH1, EPH2, EPH3 tevékenységi kódokra: • az eredeti fôkönyv, fôkönyvi számla, szervezet, kft-kód megtartásával, • a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el, az alábbiak szerint:

Fk.csoport Jelentés Tartalom SKTGEREDM Eredményszámlák 5-9 SKTG04IS Eredményszámlák 5-9, 04141 és a munkaóra Fk Fk.szla P SKTG04IS P SKTG04IS P SKTG04IS

Szerv XPH1 XPH2 XPH3

Tev. XKNE XKNE XKNE

Tartozik P.00.fk.szerv.EPH1.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH2.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH3.0000.kft

Követel P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft

A MÁV Zrt fôkönyvei között megosztandó pályamûködtetési társasági irányítás költségét a fentiek szerint EPH tevékenységi kódra elkülönített költségek képezik.


5. szám

529

4.3.2.a2) A holding szolgáltatások költségeinek felosztása A pályamûködtetési társaságirányítás (EPH1, EPH2, EPH3) elôzô pontban meghatározott költségei • a pályamûködtetés fôkönyvi szervezetei, • a térségi személyszállítás fôkönyvi szervezetei, valamint • a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységre azok éves átlagos statisztikai állományi létszáma szerinti vetítési alap alkalmazásával kerülnek megosztásra. A pályamûködtetési társaságirányítás megosztott költsége a MÁV Zrt minden szervezetére belsô költségként, a Pályamûködtetés fôkönyvében belsô bevételként kerül elszámolásra az alábbi módon: Fk P

P

P

Fk.szla

Szerv

Tev

Tartozik

Követel P.50.36595 P.50.59761.szerv.7150 (vetítési P,X,K.50.36595 SKTGEREDM XPH1 EPH1 P,X,K.50.59661.vet.szerv.7150 alap: létszám a nem holding szolgáltatást végzô szervezeteken) P.50.36595 P.50.59762.szerv.7150 (vetítési P,X,K.50.36595 SKTGEREDM XPH2 EPH2 P,X,K.50.59662.vet.szerv.7150 alap: létszám a nem holding szolgáltatást végzô szervezeteken) P.50.36595 P.50.59763.szerv.7150 (vetítési P,X,K.50.36595 SKTGEREDM XPH3 EPH3 P,X,K.50.59663.vet.szerv.7150 alap: létszám a nem holding szolgáltatást végzô szervezeteken)

4.3.2.b1) A társasági irányítás költségeinek meghatározása A Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvekben a társaságirányítást végzô (XKI) és a társasági általános költséghely (XKA) szervezetek költségét • a tevékenységek elkülönítésére szolgáló EKP1, EKP2, EKI1, EKI2, EKW tevékenységi kódokra: • az eredeti fôkönyv, fôkönyvi számla, szervezet, kft-kód megtartásával, • a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el (osztjuk meg), az alábbiak szerint: Fk Fk.szla K X_MO_V K X_MO_VT

Szerv XKI XKI

Tev. XKNE XKNE

K K K

XKI XKI XKA

XKNE XKNE XKNE

X_MO_T X_MO_M SKTG04IS

Tartozik K.00.fk.szerv.EKP2.0000.kft K . 0 0 . f k . s z e r v. E K P 1 . 0 0 0 0 . k f t K.00.fk.szerv.EKI1.0000.kft (vetítési alap: létszám) K.00.fk.szerv.EKI1.0000.kft K.00.fk.szerv.EKW.0000.kft K.00.fk.szerv.EKI2.0000.kft

Követel K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft

A MÁV Zrt fôkönyvei között megosztandó társasági irányítás költségét a fentiek szerint EKI1 és EKI2 tevékenységi kódra elkülönített költségek képezik.


530

5. szám

A központi költségek, ráfordítások és bevételek tevékenységhez rendelésének összefoglalása Fôkönyvi számla S_MO_V S_MO_VT S_MO_T S_MO_M Mind

Tevékenységi sor csoport XKNE XKNE XKNE XKNE X1E

XKP szervezet → EKP2 →EKP1 →EKP1 →EKP1

XKI szervezet

→EKP1, EKI1 → EKI1 → EKW → EKE

XKA XKS XKW XKE szervezet szervezet szervezet szervezet

→ EKI2

→ EKS

→ EKW

→ EKE

→ EKE

4.3.2.b2) A társasági irányítás költségeinek felosztása A társaságirányítás (EKI1 és EKI2) költségei • a pályamûködtetés fôkönyvi szervezetei, • a térségi személyszállítás fôkönyvi szervezetei, valamint • a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvhöz tartozó nem irányító szervezetek által végzett tevékenységre azok éves átlagos statisztikai állományi létszáma szerinti vetítési alap alkalmazásával kerül megosztásra. A társaságirányítás megosztott költsége az üzletági fôkönyvekben és Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvben a társasági irányítási belsô költségeként, a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyvben a társasági irányítás belsô bevételeként kerül elszámolásra az alábbi módon: Fk

Fk.szla

Szerv

K

SKTGEREDM XKI

K

SKTGEREDM XKA

Tev

Tartozik

Követel K.50.36595 K.50.59791.szerv.7149 EKI1 P,X,K.50.59691.vet.szerv.7149 (vetítési alap: P,X,K.50.36595 létszám a nem irányító és nem holding szolgáltatást végzô szervezeteken) K.50.36595 K.50.59792.szerv.7149 P,X,K.50.59692.vet.szerv.7149 (vetítési alap: P,X,K.50.36595 EKI2 létszám a nem irányító és nem holding szolgáltatást végzô szervezeteken)

4.3.2.e) A központi fôkönyvben elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek kigyûjtése A központi fôkönyv további szervezetein elszámolt költségeket, illetve a társaságirányítás elôzô pontban elszámolt belsô bevételét • az elkülönítendô tevékenységek kimutatására szolgáló EKP1, EKP2, EKI1, EKI2, és EKS, EKW és EKE tevékenységi kódokra, • az eredeti fôkönyv, fôkönyvi számla, szervezet, kft-kód megtartásával, • a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el, az alábbiak szerint: Fk.szla Szerv Tev. Tartozik Követel K SKTG04IS XKE, XKW, XKI, X1E K.00.fk.szerv.EKE.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft XKA K SKTG04IS XKE XKNE K.00.fk.szerv.EKE.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K SKTG04IS XKS Mind K.00.fk.szerv.EKS.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft K SKTG04IS XKW XKNE K.00.fk.szerv.EKW.0000.kft K.00.fk.szerv.E99.0000.kft Ugyanebben a lépésben történik meg a holding szolgáltatások és központi irányítás elszámolásának kigyûjtése ezen tevékenységek gyûjtôkódjára, abból a célból, hogy azokon a teljeskörû felosztás kontrollálható legyen:


5. szám

K K P P P P P P

Fk.szla 59791 59792 59661 59761 59662 59762 59663 59763

Szerv XKI XKI XPH1 XPH1 XPH2 XPH2 XPH3 XPH3

Tev. 7149 7149 7150 7150 7150 7150 7150 7150

Tartozik K.00.59791.szerv.EKI1.0000 K.00.59792.szerv.EKI2.0000 P.00.fk.szerv.EPH1.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH1.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH2.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH2.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH3.0000.kft P.00.fk.szerv.EPH3.0000.kft

4.3.2.f) A Pályavasúti fôkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek vasúti pályahálózat mûködtetés tevékenységre történô elszámolása A Pályavasúti fôkönyv minden költsége, ráfordítása és bevétele a vasúti pályahálózat mûködtetésre kerül közvetlenül elszámolásra. 4.3.2.g) Keskeny nyomközû térségi személyszállítási fôkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek személyszállításra A Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás fôkönyv minden költsége, ráfordítása és bevétele a személyszállítási tevékenységre kerül közvetlenül elszámolásra. 4.4. Számviteli elkülönítés adatszolgáltatása Az elkülönített tevékenységekre vonatkozó adatszolgáltatásokat a Társaság szintjén kell elkészíteni ezer Ft-ban. Az eszközök és források, valamint a költségek, ráfordítások és bevételek adatai • a vasúti pályahálózat mûködtetés vonatkozásában a Pályavasúti fôkönyv • a személyszállítás vonatkozásában a Térségi (keskeny nyomközû) személyszállítás fôkönyv • az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központi irányítás és szolgáltatás fôkönyv eszköz és forrás, valamint az eredmény fôkönyvi számlák adataival egyezik meg. Az adatok alapján kerülnek összeállításra az éves felügyeleti jelentés, valamint a negyedéves felügyeleti jelentések. 4.4.1. Éves felügyeleti jelentés Az éves beszámoló kiegészítô mellékletének részeként összeállított éves felügyeleti jelentéshez az alábbi kimutatások kerülnek összeállításra a kimutatások adatainak szöveges értékelésével együtt elkülönítendô tevékenységenként és Társaság szinten együtt a rendelet 11.§.-ban elôírtaknak megfelelôen:

531

Követel K.00.59791.szerv.E99.0000 K.00.59792.szerv.E99.0000 P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft P.00.fk.szerv.E99.0000.kft

mérleg, cash-flow kimutatás, eredmény-kimutatás, tevékenységi kimutatás, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként, • a tevékenységek belsô elszámolása miatti halmozódás • a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszáma.

• • • • • •

A kimutatások adattartalma az alábbi: • a mérleg, cash-flow kimutatás és eredmény-kimutatás a számviteli törvény szerinti adattartalommal kerül összeállításra, • a tevékenységi kimutatás esetében a Társaság számlarendjében elôírt fôkönyvi számlák kerülnek figyelembe vételre a 7. sz. mellékletben leírt tartalommal, • a költségvetési támogatás jogcímenkénti felsorolása a Társaság számlarendjében jogcímenként részletezett fôkönyvi számlák alapján kerül összeállításra, • a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és velük szemben felmerült költségek a kapcsolt vállalkozás Társaság számlarendjében elôírt társasági kódja alapján kerül kitöltésre az alábbi bontásban: ⇒ árbevétel ⇒ bevétel ⇒ összes költség ⇒ ráfordítás • a tevékenységek belsô elszámolása miatti halmozódást tartalmazó kimutatás sorai és oszlopai egyaránt: ⇒ a vasúti pályahálózat-mûködtetés ⇒ a személyszállítás ⇒ a közszolgáltatási személyszállítás ⇒ az egyéb tevékenység (tartalmazza a társasági irányítás belsô bevételét) ⇒ a fenti tevékenységek Társaság összesen adatokat tartalmazzák a Társaság számlarendben elôírt fôkönyvi számlák adatai alapján a 8. sz. mel-

532


lékletben leírt tartalommal. A mellékletben a BTSZ és társasági irányítási belsô bevétel negatív számmal, a BTSZ és társasági irányítási belsô költség pozitív számmal szerepel. • a tárgyévben ténylegesen foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszáma, mely a Társaság munkaügyi rendszere által biztosított adat. Az éves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt az éves beszámoló letétbe helyezésével egyidejûleg küldi meg a Társaság a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. 4.4.2. Negyedéves felügyeleti jelentés A negyedéves felügyeleti jelentés a 7. sz. mellékletben leírt tartalommal és a kimutatások adatainak szöveges értékelésével együtt kerül összeállításra. A negyedéves felügyeleti jelentésben • a belsô szolgáltatások belsô költsége és belsô bevétele a számviteli nyilvántartás alapján a BTSZben elôírt normatív díjon kerül kimutatásra, • a központi irányítási költségek az éves tervezett létszáma arányában kerülnek megosztásra. A negyedéves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt a tárgynegyedév utolsó napját követô 45 napon belül küldi meg a Társaság a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével együtt a 24/2011. (VI.03. MÁV Ért. 13.) EVIG utasítás hatályát veszti.

5. szám

6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Jelen utasítás a MÁV Értesítôben való megjelenés napján lép hatályba, rendelkezéseit elsô ízben a 2013. évi beszámoló összeállításánál kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8. 9.

A vasúti infrastruktúra meghatározása és fogalomköre A fôkönyvi szervezetek által végzett és igénybevett elkülönítendô tevékenységek A tárgyi eszközök és immateriális javak fôkönyvi szervezethez történô hozzárendelése Pályavasúti fôkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek vasúti pályahálózat mûködtetéshez történô hozzárendelése Keskeny nyomközû személyszállítási fôkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek személyszállításhoz történô hozzárendelése illetve megosztása Központi fôkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendô vasúti tevékenységhez történô hozzárendelése illetve megosztása A tevékenységi kimutatás sorai esetében alkalmazott fôkönyvi számlák Az elkülönítendô belsô tevékenységek elszámolása miatti halmozódás kimutatása A számviteli elkülönítési szabályzatban hivatkozott más szabályzatok – Nemzeti Közlekedési Hatóság részére megküldendô - vonatkozó részei kivonatainak felsorolása Dávid Ilona s.k elnök-vezérigazgató


5. szám

533

1.sz. melléklet A vasúti infrastruktúra kifejezés meghatározása és fogalomköre Az 1970. június 4-i 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendô tételek meghatározásáról szóló, 2006. június 9-i 851/2006/EK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében felsorolt elemekbôl áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó francia bekezdésben foglaltak helyett „A pályavasúti részleg által használt épületek”-et kell érteni A.

VASÚT

A vasúti infrastruktúra a következô tételekbôl áll – amennyiben azok az állandó útvonal részét képezik –, beleértve a szolgálati mellékvágányokat, azonban a vasúti javítómûhelyekben, depókban vagy mozdonyszínekben található vágányok, illetve a magántulajdonú szárnyvonalak vagy mellékvágányok kivételével:: − földterület,

− pályatest és pályaalépítmény, különösen a töltések, bevágások, vízlevezetô csatornák és árkok, falazott árkok, csôátereszek, bélésfalak, oldalrézsûk védelmére ültetett növényzet stb., utas- és áruperonok, normál sínköz és járdák; kerítésfalak, sövény, kerítések, − tûzvédelmi sávok, fûtômû-berendezések; átjárók stb., hófogó rácsok, − mûtárgyak: hidak, csôátereszek és egyéb átmenô szerkezetek, alagutak, fedett bevágások és egyéb aluljárók, támfalak, valamint lavina, kôomlás stb. ellen védô mûtárgyak, − vasúti átjárók, beleértve a közúti forgalom biztonságát szolgáló berendezéseket, − felépítmények, különösen: vágányok, peremes sínek, terelôsínek, talpgerendák és hosszanti talpfák, az állandó pálya kisebb szerelvényei, ballasztanyag, beleértve a kavicsot és homokot, − váltók, átszelések stb., mozdonyfordító korongok és tolópadok (kivéve a kizárólag mozdonyok számára fenntartott tolópadokat), − bekötôutak az utasok és az áruszállítás számára, beleértve a közúti bekötôutakat is, − biztonsági, jelzô- és távközlô berendezések a nyílt pályán, állomásokon és rendezô-pályaudvarokon, beleértve a jelzô- és távközlô rendszerek mûködtetéséhez használt elektromos áram termeléséhez, átalakításához és elosztásához szükséges létesítményeket, az ilyen létesítményekhez vagy üzemekhez szolgáló épületek, sínfékek, − forgalmi és biztonsági célú világítóberendezések, − vontatáshoz használt, elektromos áram átalakításához és továbbításához használatos üzem: alállomások, az alállomások közötti tápkábelek és csatlakozó vezetékek, hosszláncrendszerû felsôvezetékek és tartóoszlopok; áramvezetô sín tartóelemekkel, − az infrastrukturális részleg által használt épületek, beleértve a szállítási díjak beszedésére használatos létesítmények egy meghatározott részarányát.

Egyéb vasúti pályahálózat mûködtetés

1.ab.

Vasúti nem közszolgáltatási személyszállítás (ESN)

Vasúti személyszállítás

1.b.

Maradó tevékenységn (EKW)

2.1.b.

Szervezeti társasági irányítás (EKI1)

Egyéb társasági irányítás (EKI2)

2.2.bc.

I

I

I

I

-

-

I

V

-

-

-

I

-

I

-

-

I

-

V

V

V

V

V

V

I

-

-

I

-

-

-

-

-

-

I

I

-

-

V,I

-

-

-

-

-

-

I

I

V

V

I

-

-

-

-

-

-

PályaTöbbi Központi Kiszervezett Központi vasúti személy- irányítási tevékenység szolgáltatászerve- szállítási szerveátmeneti si szervezet zetek szervezet zetek szervezet

Központi fôkönyv

I

V

V

I

I

V

-

I

-

-

-

-

-

-

VállalatEgyéb csoport központi irányítási szervezet szervezet

-

-

-

-

I

-

I

I

I

I

I

I

I

-

-

-

-

-

-

PROF vagy NEM PROF*

-

-

-

-

HÜSZ

HÜSZ

IdeBelsô gen szolgáltatás fél minôsítése


2.2..bb.

Társasági irányítás

Vállalalatcsoport finanszírozás (EKP2)

2.2.b.

Szervezeti vállalatcsoport irányítás (EKP1)

2.2.ab.

Vállalatcsoport irányítás

2.2.aa.

2.2..a.

2.1.c. Egyéb tevékenység (EKE) 2.2 Központi irányítás

Központi szolgáltatás (EKS)

2.1.a.

2.1 Nem irányítási egyéb tevékenység

2. Egyéb tevékenység

Egyéb pályamûködtetés

1.bb.

Üzemi vágány használat

Keskeny nyomközû térségi vasúti pályahálózat-hozzáférés Saját célú és összekötô vasúti pálya szolgáltatás

Vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások (HÜSZ)

1.aa.

1.a.

Szervezetek

Vasúti pályahálózat mûködtetése

1. Vasúti közlekedési tevékenység

Sor

Tevékenység/Fôkönyv

Pálya- Térségi vasúti személyfôszállítási könyv fôkönyv

A fôkönyvi szervezetek által végzett és igénybevett elkülönítendô tevékenységek

2.sz. mellékklet 534 5. szám


5. szám

535

3.sz. melléklet MÁV Zrt. üzletági fôkönyveihez tartozó tárgyi eszközök fôbb csoportjai Pályavasúti fôkönyv I. Kincstári tulajdonban lévô eszközök 1. Nyílt hozzáférésû és keskeny nyomközû térségi vasúti pályák és tartozékaik: a) alépítmény (212121-212125) és felépítmény (21211-212116) a kisajátítási határon belüli földterülettel, b) alagutak (214213), tám- és bélésfalak (212126), vasúti rakodók (212127), vágány- és pályaelzárók (212128), egyéb vasúti kiegészítô építmények (212129), c) hidak (214121), felüljárók (214122), jelzôhidak (214123), aluljárók (214202), átereszek (214201), d) középfeszültségû (1-35 kV) erôsáramú vezetékek és kiegészítô építményei (212131), kisfeszültségû (1 kV alatti) erôsáramú vezetékek és kiegészítô építményei (212132), kisfeszültségû gyengeáramú (távközlô és adathálózat) vezetékek (212133), villamos felsôvezeték (212134), villamos vontatási transzformátorállomás (212135), HM saját célú pályahálózat (212136), e) jelzô- és biztosító berendezések, vezetékes és egyes vezeték nélküli hírközlô berendezések, utastájékoztató berendezések, f) vágányba épített szerkezetek (vágányfékek, hônfutásjelzôk, vágányhídmérlegek), g) a vasútnak a vasúttal és más közlekedési úttal való szintbeni keresztezôdése (a 212129-2-bôl), h) mérlegházak aknával vagy anélkül (124115-bôl a nyílt hozzáférésû vasúti pályához tartozók). 2. A nyílt hozzáférésû vasúti pályából kiágazó saját célú pályahálózatok, üzemi vágányok elsô (kiágazó) kitérôje. 3. Honvédelmi és polgári védelmi létesítmények és eszközök. 4. Mûemléknek nyilvánított épületek. 5. Az épületekhez, építményekhez tartozó földterület. 6. Vagyonrendezés következtében állami tulajdonba került földterületek és az azokon található épületek, építmények

II. A MÁV ZRt. tulajdonában lévô eszközök 1. Vasúti pályahálózat mûködtetését szolgáló eszközök: a.) A nyílt hozzáférésû, a keskeny nyomközû térségi vasúti pályán és a saját célú vasúti pálya és a hozzá tartozó létesítmények, és az azok mûködtetéséhez szükséges eszközök (munkagépek, jármûvek, épületek és berendezések beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket). b.) A különbözô nyomtávok közötti átrakást szolgáló berendezések. b.) A nyílt hozzáférésû és a keskeny nyomközû térségi vasúti pályán lévô vízi építmények és csôvezetékek, vízkivételi és vízgazdálkodási mûvek fogadó és termelô berendezései és gerinchálózata. c.) A forgalomirányítás, a forgalom-lebonyolítás, az ügyfél- és utaskiszolgálás, a forgalombiztonság és a baleset-elhárítás épületei és eszközei. d.) A nyílt hozzáférésû, a keskeny nyomközû térségi vasúti pálya, a saját célú vasúti pálya és a hozzá tartozó létesítmények mûködtetéséhez szükséges munkagépek, jármûvek, épületek és berendezések, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket. e.) Az épületekhez, építményekhez tartozó földterület.


536

5. szám

f.) A vasúti pályahálózat mûködtetést igénybevevôk részére végzett kiegészítô szolgáltatások ellátásához szükséges berendezések (vasúti személykocsik gépi kocsimosó berendezése, takarító vágányok, csomagmegôrzés és poggyászszolgáltatás eszközei). 2. Az eszközök és létesítmények mûködtetéséhez, a tevékenységek végzéséhez és irányításához szükséges munkagépek, jármûvek, kizárólagos használatú épületek, berendezések és egyéb eszközök, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket is.

Keskeny nyomközû térségi személyszállítási fôkönyv 1. A személyszállítási tevékenységek ellátását szolgáló a) személykocsik, poggyászkocsik, különleges (rokkant, kerékpárszállító, játszó, stb.) kocsik, b) személyszállítási célú dízelmozdonyok, dízel motorvonatok, vezérlô kocsik, nosztalgia személyszállító jármûvek, c) személyszállító vonatok és vasúti jármûvek technikai elôkészítéséhez, karbantartásához szükséges eszközök és berendezések, d) személypénztárak eszközei 2. Az eszközök és létesítmények mûködtetéséhez, a tevékenységek végzéséhez és irányításához szükséges munkagépek, jármûvek, kizárólagos használatú épületek, berendezések és egyéb eszközök, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket is.

Központi fôkönyv 1. A tevékenység ellátásához használt épületek, építmények, az azokhoz tartozó földterületek és vagyoni értékû jogok. 2. A központi irányítás és központi szolgáltatás ellátásához szükséges gépek, berendezések, jármûvek, beleértve a számítástechnikai eszközöket, a GIR és az IHIR központi gépeit is. 3. A MÁV ZRt által alapított társaságoknak és egyéb idegen feleknek bérbe adott ingatlanok (épület, építmény, föld), vasúti jármûvek, vasúti berendezések és egyéb eszközök.


5. szám

537

4.sz. melléklet

Megnevezés

Eredmény adatok vasúti pályahálózat mûködtetô tevékenységre történô elszámolása közvetlenül Tevékenységi sor és pályaszakasz Fôkönyvi számla vagy fôkönyvi számla

1.Pályavasút saját közvetlen költsége 1.1. Vasúti pálya építményeinek, berendezéseinek költsége 1.1.1. Normál és széles nyomközû vasúti pálya és a pályamûködtetést szolgáló üzemi vágány építményeinek, berendezéseinek nyílt vasúti pályahálózat Összes költség mûködtetéshez hozzárendelt költsége

1.1.2. Normál és széles nyomközû vasúti pálya építményeinek, berendezéseinek nyílt és nem nyílt hozzáférés között megosztandó költsége 1.1.3. Keskeny nyomközû térségi vasúti pálya építményeinek, berendezéseinek költsége 1.1.4. Saját célú vasúti pályahálózat és a használatba adott üzemi vágány építményeinek, berendezéseinek költsége 1.2. Állomási költség 1.2.1. Pályamûködtetés állomáson 1.2.2. Vasúti pályahálózat mûködtetéséhez szükséges tevékenységek 1.2.3. Vasúti pályahálózat mûködtetését végzô eszközök szabad kapacitásának értékesítése 1.2.4. Vasúti pályahálózat mûködtetést igénybevevôk részére végzett kiegészítô szolgáltatások 1.3. Központi költség 1.3.1. Pályamûködtetés számítógépes adatfeldolgozás 1.3.2. Vontatási villamos energia költség 1.4. Társaság irányítási költség 1.4.1. Holding szolgáltatás költségei 1.4.2. Pályamûködtetôi belsô szolgáltatást költségei 2. Pályavasút saját és kapott közvetlen és megosztandó irányítási költsége és ráfordítása 2.1. Pályavasút tevékenységi és üzletági irányítási költsége, ráfordítása 2.1.1. Pályavasút tevékenységi és üzletági irányítási költsége

Összes költség

MIND

Összes költség

MIND

Összes költség

MIND

Összes költség Összes költség

MIND MIND

Összes költség

MIND

Összes költség

MIND

Összes költség Összes költség Összes költség BTSZ belsô költség

MIND MIND MIND MIND

MIND

Összes költség

2.1.2. Pályavasút ráfordítása 2.1.2.1. Pályavasút egyéb ráfordítása 2.1.2.1.1.Kincstári eszközök selejtezése, értékvesztése, káreseménye ráfordítása

2.1.2.1.2.MÁV ZRt tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, selejtezése, értékvesztése, káreseménye ráfordítása 2.1.2.1.3.Készletek selejtezése, értékvesztése ráfordítása 2.1.2.1.4.Követelések értékvesztése, behajthatatlan követelések leírt összege 2.1.2.1.5.Céltartalék képzés és egyéb ráfordítások 2.1.2.2. Pályavasút pénzügyi ráfordítása 2.1.2.2.1.Hitelek után fizetett kamat 2.1.2.2.2.Követelések, kötelezettségek, részesedések árfolyamvesztesége, egyéb pénzügyi ráfordítások

MIND

MIND

MIND

MIND

MIND

MIND

MIND MIND

538


2.1.2.3. Pályavasút rendkívüli ráfordítása

5. szám

2.2. Pályavasút által igénybevett központi szolgáltatások belsô általános költsége 2.2.1. Igénybevett humán szolgáltatások BTSZ belsô költség

2.2.2. Igénybevett általános célú vezetékes energia beszerzés 2.2.3. Igénybevett szolgáltatás beszerzés 2.2.4. Egyéb belsô szolgáltatások 2.3. Társaságirányítás pályavasutat terhelô költsége

BTSZ belsô költség BTSZ belsô költség BTSZ belsô költség Társ.ir. belsô költség

3. Pályavasút által igénybevett központi szolgáltatások belsô közvetlen költ sége 3.1. Igénybevett üzemi vágány használat BTSZ belsô költség

3.2. Igénybevett egyéb központi szolgáltatások (anyagbeszerzés és készletezés, közszolgáltatási üzemi és üzemi ingatlan kezelés, felügyelet és bérlet) belsô közvetlen költsége 4. Pályavasút bevétele 4.1. Pályavasút árbevétele 4.1.1. Pályamûködtetés árbevétele 4.1.2. Saját célú vasúti pálya és üzemi vágány árbevétele 4.1.3. Egyéb pályavasúti árbevétel 4.2. Pályavasút belsô bevétele 4.2.1. Jármûtárolás belsô bevétele 4.2.2. Keskeny nyomközû térségi vasúti pályahálózat mûködtetés belsô bevétele 4.2.3. Adatátviteli, távközlési, energiahálózat biztosítási, oktatási szolgáltatások 4.2.4. Egyéb belsô bevétel 4.3. Pályavasút egyéb közvetlen és megosztandó bevétele 4.3.1. Pályavasút egyéb bevétele 4.3.1.1.Kincstári tárgyi eszközök káreseménye bevétele 4.3.1.2.MÁV ZRt. tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, káreseménye bevétele 4.3.1.3. Készletek értékvesztésének visszaírása 4.3.1.4. Követelések értékvesztésének visszaírása 4.3.1.5. Pályamûködtetés költségtérítése, költségvetési juttatás üzemi eredményt érintô halasztott bevétele 4.3.2. Pályavasút pénzügyi bevétele 4.3.3. Pályavasút rendkívüli bevétele 4.3.3.1. Költségvetési juttatás, kormány által elengedett tartozások 4.3.3.2. Egyéb kapott pénzeszközök és egyéb rendkívüli ráfordítások

MIND

MIND MIND MIND MIND MIND

MIND

BTSZ belsô költség

MIND

Árbevétel Árbevétel Árbevétel BTSZ belsô bevétel

MIND MIND MIND MIND

BTSZ belsô bevétel

MIND


MIND


MIND MIND

MIND

MIND

MIND MIND MIND

MIND MIND


5. szám

539

5.sz. melléklet Keskeny nyomközû térségi személyszállítási fôkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek nem közszolgáltatási személyszállításhoz történô hozzárendelése

Megnevezés

Eredmény adatok közszolgáltatási személyszállításra, illetve nem közszolgáltatási személyszállításra történô elszámolása Fôkönyvi számla

1.Személyszállítás saját közvetlen költsége

1.1. Vasút jármû költség

1.1.1. Vontató jármû karbantartás, écs

Összes költség

1.1.2. Vontatott jármû karbantartás, écs 1.2. Vonat és állomási költség 1.2.1. Vonatkíséret, vonatpótló járat, fûtés-világítás 1.2.2. Személykocsi rendezés, irányítás 1.2.3. Számadó pénztár, jegykiadás 1.2.4. Egyéb állomási költség (személyvonat vezénylés, stb.) 2. Személyszállítás saját és kapott irányítási költsége és ráfordítása 2.1. Személyszállítás tevékenységi és üzletági irányítási költsége, ráfordítása 2.1.1. Személyszállítás tevékenységi és üzletági irányítási költsége 2.1.2. Személyszállítás ráfordítása 2.1.2.1. Személyszállítás egyéb ráfordítása 2.1.2.2. Személyszállítás pénzügyi ráfordítása 2.1.2.3. Személyszállítás rendkívüli ráfordítása 2.2. Személyszállítás által igénybevett központi szolgáltatások belsô általános költsége

Összes költség Összes költség Összes költség Összes költség Összes költség

2.2.1. Igénybevett humán szolgáltatások


2.2.2. Egyéb belsô szolgáltatások 2.3. Társaságirányítás személyszállítást terhelô költsége

3.2. Igénybevett általános célú gázolaj beszerzés és készletezés 3.3. Igénybevett egyéb anyag beszerzés és készletezés 4. Személyszállítás igénybevett pályavasúti belsô költsége 4.1. Nem nyílt hozzáférésû vasúti pályahálózat szolgáltatás 5. Személyszállítás bevétele 5.1. Személyszállítás árbevétele 5.1.1. Menetdíj bevétel 5.1.2. Egyéb személyszállítási árbevétel

ESN ESN ESN ESN ESN ESN

Összes költség

ESN

ESN ESN ESN

BTSZ belsô költség Társ.ir. belsô költség

3. Személyszállítás által igénybevett központi szolgáltatások belsô közvetlen költsége 3.1. Igénybevett vontatási célú gázolaj beszerzés és készletezés

Nem közszolgáltatási s zemélyszállítási szervezet


BTSZ belsô költség BTSZ belsô költség BTSZ belsô költség Árbevétel Árbevétel

ESN ESN ESN ESN ESN ESN ESN ESN ESN

540


5.2. Személyszállítás egyéb közvetlen bevétele 5.2.1. Személyszállítás egyéb bevétele 5.2.1.1.Egyéb bevétele 5.2.2. Személyszállítás pénzügyi bevétele 5.2.3. Személyszállítás rendkívüli bevétele

5. szám

ESN ESN ESN

Összes költség

1.1. Mûködési közvetlen költség

1.4. Egyéb értékesítés közvetlen költsége Összes költség 2. Központ saját és kapott irányítási költsége és ráfordítása 2.1. Központ tevékenységi és üzletági irányítási költsége, ráfordítása 2.1.1. Központ tevékenységi és üzletági irá- Összes költség nyítási költsége 2.1.2. Központ ráfordítása 2.1.2.1. Központ egyéb ráfordítása 2.1.2.1.1.Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, selejtezése, értékvesztése, káreseménye ráfordítása 2.1.2.1.2.Kihelyezett tevékenységekkel összefüggô környezeti károk felszámolásának ráfordítása, céltartalék képzése 2.1.2.1.3. Egyéb készletek selejtezése, értékvesztése ráfordítása 2.1.2.1.4.Követelések értékvesztése, behajthatatlan követelések leírt összege, egyéb károk, kártérítések, bírságok, büntetések, késedelmi kamat ráfordítása

1.2. Mûködésen kívüli közvetlen költség Összes költség 1.3. Központi szolgáltatás értékesítés közvetlen Összes költség költsége

b.

Fôkönyvi számla

a. 1. Központ saját közvetlen költsége

Megnevezés

EKP1,EKI1 EKP1,EKI1

EKW EKP1,EKI1

EKI1

EKP1 EKP1

EKP1

-

-

EKE

-

-

-

EKP1,EKI1

e.

Vállalatcsoportés társasági irányitási szervezet

EKP1

d.

Vállalatcsoport irányitási szervezet

EKI2

EKI2

-

EKI2

EKI2

-

-

EKI2

-

f.

EKS

EKS

-

EKS

EKS

EKS

EKS

-

EKS

g.

EKW

EKW

-

EKW

EKW

EKE

-

-

EKE

EKE

-

EKE

EKE

EKE

-

-

EKE

EKW

i.

h.

Vállalati Kiszervezett Központi Egyéb általános tevékenység szolgáltatási szerveköltségátmeneti szervezet zet hely szervezet

k.

Tevékenységi sor

Társaság (MÁV Zrt.) létszám

Minden

VállalatcsoMinden port létszám




j.

Fôkönyvi számla

Válllalatcsoport és Eredmény adatok vállalatcsoport irányításra, társasági irányításra, központi szolgáltatásra társaság irányítás és egyéb tevékenységre történô gyûjtése, illetve megosztása* megosztásának vetítési alapja**

6.sz. melléklet 5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 541

-

EKP2

4.1.2. Egyéb értékesítés árbevétele 4.2. Központ belsô bevétele

Árbevétel

Árbevétel

EKP1

EKP1,EKI1

EKP1

EKP1

EKE

-

-

EKP1,EKI1

EKP1

EKI1

-

-

-

-

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKS

EKS

EKS

EKS

EKS

EKS

EKS

EKS

EKS

EKS

EKE

-

EKE

-

EKE

EKW

EKE

EKE

EKE

EKE

EKE

EKE

EKE

EKW

EKW

EKW

EKW

EKW

EKW

EKW

Minden



Társaság (MÁV Zrt.) Minden létszám Társaság (MÁV Zrt.) Minden létszám VállalatcsoMinden port létszám



VállalatcsoMinden port létszám Társaság (MÁV Zrt.) létszám Minden


4.1.1. Központi szolgáltatás értékesítés árbevétele

2.2. Központ által igénybevett központi BTSZ belsô szolgáltatások belsô általános költsége költség 2.3. Vállalatcsoport- és társaságirányítást Társ.ir. belsô is végzô szervezetek központra osztott tárköltség sasági irányítási költsége 2.4. Vállalatcsoport- és társaságirányítást Váll.csop. ir. is végzô szervezetek központra osztott vál- belsô költség lalatcsoport irányítási költsége 3. Központ által igénybevett központi szol- BTSZ belsô gáltatások belsô közvetlen költsége költség 4. Központ bevétele 4.1. Központ árbevétele

-

2.1.2.4. Központ társasági adó

-

EKP2

EKI1

EKP1,EKI1

EKP1

-

EKI1

-

2.1.2.3.2.Egyéb rendkívüli ráfordítások

EKI1

EKP1,EKI1

-

2.1.2.1.6.Egyéb céltartalék képzés, adók, pótlékok és egyéb ráfordítások

2.1.2.2. Központ pénzügyi ráfordítása 2.1.2.2.1.Beruházási hitelek után fizetett kamat, árfolyamveszteség, értékpapír, kötelezettség és pénzügyi mûveletek árfolyamvesztesége, értékvesztése 2.1.2.2.2.Egyéb hitelek után fizetett kamat, árfolyamveszteség 2.1.2.2.3.Részesedések értékvesztése, árfolyamvesztesége 2.1.2.3. Központ saját rendkívüli ráfordítása 2.1.2.3.1.Társaságba bevitt vagyon tárgyak ráfordítása

EKP1

2.1.2.1.5.Támogatások ráfordítása, létszámmal kapcsolatos céltartalék képzés

542 5. szám

EKI1

EKP1,EKI1

-

EKP1

EKI1 -

EKP2 EKP2

EKP1,EKI1

EKP1,EKI1

EKP1

EKP1

EKI1

EKP1,EKI1

EKP1

-

EKW

-

EKP1,EKI1

-

-

EKP1

-

EKI1

-

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

EKI2

-

-

-

-

-

-

EKS

-

-

EKS

EKS

EKS

EKS

EKS

EKS

-

EKS

-

-

-

EKS

EKW

-

-

EKW

EKW

EKW

EKW

EKW

EKW

-

EKW

-

-

-

-

EKE

-

-

EKE

EKE

EKE

EKE

EKE

EKE

-

EKE

-

-

-

-

Minden

Minden

Minden

Minden


Minden



Vállalatcsoport létszám Társaság (MÁV Zrt.) létszám Vállalatcsoport létszám Társaság (MÁV Zrt.) létszám



4.3.3.2. Egyéb rendkívüli bevétel

4.3.2. Központ saját pénzügyi bevétele 4.3.2.1.Pénzeszközök után kapott kamat, deviza és valutak készletek, nem beruházási hitelek árfolyamnyeresége 4.3.2.2.Befektetett eszközök, kötvények után kapott kamat, beruházási hitelek, értékpapírok, egyéb pénzügyi mûveletek árfolyamnyeresége, egyéb árfolyamnyereség 4.3.2.3.Kapott osztalék, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 4.3.3. Központ saját rendkívüli bevétele 4.3.3.1. Társaságba bevitt vagyontárgyak bevétele

4.3.1.6. Egyéb céltartalék felhasználás és egyéb bevételek

4.3.1.2.Kihelyezett tevékenységekkel összefüggô környezeti károk felszámolásának bevétele, céltartalék felhasználása 4.3.1.3. Készletek értékvesztésének visszaírása 4.3.1.4. Követelések értékvesztésének visszaírása, egyéb károk kapott térítése, kapott késedelmi kamat bevétele 4.3.1.5.Létszámmal kapcsolatos céltartalék felhasználás

4.3.1.1.Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, káreseménye bevétele

BTSZ belsô bevétel 4.2.2. Pályavasúti társaságirányítás belsô Társ.ir. belsô bevétele bevétel 4.2.3. Szervezeti társaságirányítás belsô be- Társ.ir. belsô vétele bevétel 4.2.4. Egyéb társaságirányítás belsô bevé- Társ.ir. belsô tele bevétel 4.3. Központ egyéb közvetlen és megosztandó bevétele 4.3.1. Központ egyéb bevétele

4.2.1. Központi szolgáltatás belsô bevétele

5. szám 543


544

5. szám

7.sz. melléklet Sor 1. 2 3 4 5 6 7

Megnevezés Nettó árbevétel ebbôl: - díjbevétel - fogyasztói árkiegészítés - államtól kapott, árbev. Belsô bevétel Aktivált saját teljesítmények Egyéb bevétel ebbôl: - állam által nyújtott költségtérítés - állami támogatás Üzleti hozamok összesen Anyagjellegû ráfordítások ebbôl: - elszámolt hálózat-hozzáférési díj Belsô ráfordítások ebbôl: - hálózat-hozzáférés - vontatás - egyéb vasúti szolgáltatás

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

- központi szolgáltatás - központi irányítás Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás Üzleti ráfordítások összesen Üzleti eredmény Pénzügyi bevétel Pénzügyi ráfordítás Pénzügyi eredmény Rendkívüli bevétel ebbôl: - állami támogatás Rendkívüli ráfordítás Rendkívüli eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény

Fk.számla 91-94Z 911-917,92-94Z 918 919 5932, 595, 597,5982,5987 58 96 9686 9672-9673,9681-9685,9687 (1+2+3+4) 51, 592, 812-813 51632 591, 5931, 5939, 594, 596, 5981, 5986 59441-59447, 59647 59812-59815,59862-59865 591,5931,5939,5941,59424-59429,59449,5961,59624-59629, 59649,59811,59816,59861,59866 5942-5943,59448,5945-5947,5962-5963,59648,5965-5967 5968-5969 52 55 86 (6+7+8+9+10) (5-11) 97 87 (13-14) 98 9892-9895, 9898 88 (16-17) 89 (12+15+18-19)

5. szám


545

8.sz. melléklet Belsô szoltáltatást nyújtó tevékenységek Belsô szolgáltatás belsô költségét és belsô bevételét viselô tevékenységek

Pályamûködtetés

Egyéb tevékenységek Központi szolgáltatás költsége

bevétele

Egyéb társasági irányítás

ÖSSZESEN

Pályamûködtetés

(-) Belsô bevétel

(+) Belsô költség


Személyszállítás (ESN)




Egyéb tevékenységek:

ebbôl: értékesítési tevékenység (EKE)




központi szolgáltatás (EKS)



(-) Belsô bevétel


szervezeti társasági irányítás (EKI1)



(-) Belsô bevétel

egyéb társasági irányítás (EKI2)



(-) Belsô bevétel

0

0

ÖSSZESEN

0

(+) Belsô (-) Belsô beköltség össz. vétel össz.

546


5. szám

9.sz. melléklet A számviteli elkülönítési szabályzatban hivatkozott más szabályzatok — Nemzeti Közlekedési Hatóság részére megküldendô — vonatkozó részei kivonatainak felsorolása A számviteli elkülönítési szabályzat a MÁV ZRt szabályzatainak (utasításainak) alábbiakban felsorolt részeire hivatkozik. A mellékletben felsorolt elôírásokat a MÁV ZRt. elkülönítési szabályzattal együtt kell elküldeni a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. 9.1. Hatályos számlarend az általános és a speciális elôírások szerinti jelölésekkel együtt (4.1. és 4.3.1. pont) valamint a belsô áttételezés folyamata és elszámolása (4.2.3.be. pont) 9.2. Belsô Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata által központilag szabályozott belsô szolgáltatások belsô díjának meghatározásának, belsô megállapodások megkötésének, megrendelésének, elismerésének és elszámolásra történô feladásának folyamata (4.2.3.c1. pont)

5. szám


547

548


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

5. szám

ÉRTESÍTÔ. MAGYAR államvasutak zártkörûen mûködô Részvénytársaság. Utasítások. 5. szám 129. évfolyam április 4. TARTALOM

Recommend Documents