28. SZÁM TARTALOM

2013/28. SZÁM TARTALOM Utasítások

oldal

35/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról ........................................................................

2

36/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidőbeosztás szabályairól szóló 28/2012. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról................................................

17

28/2012. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidőbeosztás szabályairól (egységes szerkezetben az 1. sz. módosítással).......

18

37/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. támogatási elveiről és rendszeréről .........................

37

Egyéb közlemények A 19/2010. (IX. 15. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. központi szerverszoba beléptetési, munkavégzési, tűzvédelmi és rendkívüli esemény értesítési rendjéről kiadott normatív utasítás egyes mellékleteinek aktualizálása ................................................

52

Tájékoztatás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. megjelent utasításairól ..................................................................................

55

Figyelemfelhívás ............................................................................................

55

28. szám Budapest, 2013. augusztus 29.

ÉRTESÍTŐ Utasítások

35/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV - START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadására, illetve elszámolására vonatkozó eljárás egységes végrehajtásának szabályozása. 2.0

HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV - START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A jelen utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási jogszabályok által meghatározott betegszabadság, szülési szabadság stb. kiadására. Jelen utasítást alkalmazni.

közzététel

napjától

kell

2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért, karbantartásáért a Humán Igazgató és a Humánerőforrás menedzsment szervezet vezetője, végrehajtásáért az egyes munkáltatói jogkör gyakorlók és munkavállalók a felelősek. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Szabadság A szabadság naptári évenként fizetett pihenőidő, amely minden munkavállalót megillet. [Mt. 115.§ (1) bek.] A szabadság a munkavállaló pihenését, kikapcsolódását, regenerálódását szolgálja. Az alap– és pótszabadság időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. [Mt. 146.§ (3) bek. a) pont] A szabadság naptári évente a munkában töltött idő alapján az Mt. 116.§ alapján alapszabadságból és a 117.§ szerint a munkavállaló életkora alapján számított, valamit a Mt. 118.120.§-okban és a Kollektív Szerződés

2 (továbbiakban KSz.) 49. §-ában meghatározott különböző jogcímeken járó rendkívüli szabadságokból tevődik össze. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik, vagy év közben szűnik meg, az adott évre járó szabadságnak csak időarányos része jár a munkavállalónak. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. [Mt. 121.§] 3.2 Szabadságként kezelt munkaidőkedvezmények Azok a munkaidő kedvezmények, melyek szabadságkérelem alapján illetik meg a munkavállalót. 3.3 Fizetés nélküli szabadság A munkavállaló részére jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő vagy a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörben engedélyezhető olyan szabadság, melynek időtartamára munkabér nem jár. 3.4 Kivételesen fontos gazdasági érdek Ilyen indok alatt a munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. 3.5 A munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok Olyan ok, amely különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges. 4.0

AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

4.1 Szabadságra való jogosultság A munkában töltött idő alapján járó szabadságra minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. 4.2 Szabadság mértéke számításánál alapul vehető időtartamok A munkavállalónak a tárgyévben munkában töltött idő alapján jár a szabadság [Mt. 115.§ (1)].


ÉRTESÍTŐ 3 A szabadság időarányos részének számításánál munkában töltött időként kell számításba venni az Mt. 115. § (2) bekezdése alapján: a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, f) a munkavégzés alóli mentesülésnek az alábbiakban meghatározott időtartamát: fa) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamát, fb) a kötelező orvosi vizsgálat időtartamát, fc) a véradáshoz szükséges, legalább négy órát fd) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órát, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órát, fe) hozzátartozója halálakor két munkanapot, ff) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időt, fg) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamát, fh) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamot, fi) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamot, továbbá fj) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamot. g) KSz. 51.§ 7. pont alapján az Mt.115.§ (2) bekezdésének e) pontjától eltérően, a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül a harminc napot meghaladó keresőképtelenség időtartama is.

4.3 Szabadság fajtái és azok mértéke A munkavállalót megillető szabadság alap- és pótszabadság(ok)ból (illetve rendkívüli szabadságból) áll. 4.3.1 Az alapszabadság Az alapszabadság mértéke húsz munkanap [Mt. 116.§]. 4.3.2 Pótszabadságok, rendkívüli szabadság 4.3.2.1 Az életkor alapján járó pótszabadság [Mt. 117.§ (1) bek.] A munkavállalónak • huszonötödik életévétől egy, • huszonnyolcadik életévétől kettő, • harmincegyedik életévétől három, • harmincharmadik életévétől négy, • harmincötödik életévétől öt, • harminchetedik életévétől hat, • harminckilencedik életévétől hét, • negyvenegyedik életévétől nyolc, • negyvenharmadik életévétől kilenc, • negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az előzőekben meghatározott életkort betölti. 4.3.2.2 Egyéb, Mt-ben szabályozott pótszabadságok Gyermek után járó pótszabadság [Mt. 118.§]. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.


ÉRTESÍTŐ Gyermeke születése esetén az apát megillető szabadság [Mt. 118. § (4) bek.] Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Fiatal munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. § (1) bek.] A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. § (2) bek.] A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak járó pótszabadság, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította [Mt. 120. §] A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkaszerződésben rögzített pótszabadság a rögzített mértékben illeti meg a munkavállalót. 4.3.2.3 KSz.-ben szabályozott rendkívüli szabadságok Jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás ellenőr munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadsága [KSz. 49.§] Jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás ellenőr munkakört betöltő munkavállalókat – kérelmükre – naptári évenként kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni.

4 A rendkívüli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az arra jogosult munkavállaló esetében nem eredményezhet rendkívüli munkavégzést (díjazást) és összhangban kell állnia az adott szervezeti egység szabadságolási ütemtervével. A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe. A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 146.§ (4) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás (távolléti díj 70 %-a) illeti meg. 4.3.3 Fizetés nélküli szabadság 4.3.3.1 Mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadság engedélyezése A mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadságot 30 napig a munkáltatói jogkör gyakorló, a 30 napon túli időtartamra a munkáltatói jogkör gyakorló javaslatának figyelembe vételével a humán igazgató engedélyezhet. 4.3.3.2 Jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő fizetés nélküli szabadságok A munkáltató köteles fizetés nélkül szabadságot engedélyezni az alábbi esetekben: a) a munkavállalónak gyermeke harmadik életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [Mt. 128.§] b) a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében, a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. [Mt. 130.§] c) a munkavállalónak hozzátartozója tartós előreláthatólag harminc napot meghaladó személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A kezelőorvos igazolását a munkáltatói jogkör gyakorló részére köteles a fizetés nélküli szabadságot igénybe venni kívánó munkavállaló egyidejűleg leadni. [Mt. 131.§]


ÉRTESÍTŐ 5 d) a munkavállalónak a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. [Mt. 132.§] e) a munkavállaló kérésére, ha polgármesternek választották a foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára. [1994. évi LXIV törvény 1.§ (4) bek.] f) a munkavállaló kérésére, ha országgyűlési képviselőjelölt jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig. [2012. évi XXXVI. törvény 95.§ (1) bek.] g) a munkavállaló kérésének megfelelően, ha országgyűlési képviselő mandátuma igazolásától a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére. [2012. évi XXXVI. törvény 96.§ (2) bek.] A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság kivételével a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére és a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló a munkáltatói jogkör gyakorlónak címzett jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. [Mt. 133.§] A jelen pont a) pontjában meghatározott fizetés nélküli szabadság – az Mt. 129.§-a alapján megszűnik a) a gyermek halva születése esetén, b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon, c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. A fent megjelölt esetben a szabadság tartama a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.

4.4 A szabadság kiadása 4.4.1 Szabadságolási ütemterv A munkáltatói jogkör gyakorló minden év február 15-ig szabadságolási ütemtervet készít (1. sz. melléklet) lehetőleg a munkavállalói kérelmek figyelembe vételével. Év közben folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a szabadság kiadás alakulását és szükség esetén megfelelő intézkedést hozni a szabadságok esedékességének évében történő kiadása érdekében. 4.4.2 Munkáltató általi szabadság kiadás A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki (2. sz. melléklet). KSz. 51. § 5. pontja szerint a szabadság kiadása során a munkáltató rendelkezése alatt álló rész összefüggő 14 napot el nem érő tartamú részletekben is kiadható. A munkáltató működési körében felmerült okból keletkezett órahiány pótlására szabadság nem adható ki. A szabadság kiadása során a munkavállaló méltányos érdekeire is figyelemmel kell lenni. 4.4.3 Munkavállalói kérelemre történő szabadság kiadás A munkáltató évente hét munkanap szabadságot több részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. [KSz. 51.§ 5. pont.] A nem általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók a következő időszakra vonatkozó munkaidő-beosztás közlését megelőzően lehetőség szerint legalább 7 nappal korábban írásban jelzik 7 munkanapnak megfelelő szabadság igényüket a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve a vezénylést készítő munkavállalónak. (KSz. 51.§ 6. pont) A munkáltató ezt a szabadságigényt köteles az Mt. 122.§ (2) bekezdést figyelembe véve a kérelemnek megfelelően teljesíteni (3. sz. melléklet). A munkavállaló az előzőekben megfogalmazottakon túl is kérelmezheti szabadság kiadását - „Szabadságkérelem” nyomtatvány (4. számú melléklet) kitöltésével-, annak teljesítéséről azonban a munkáltatói jogkör gyakorló a munkáltató érdekeinek figyelembe vételével dönt. Amennyiben a munkavállaló szabadság igénye teljesítéséről dönt a jogkör gyakorló,


ÉRTESÍTŐ abban az esetben a következő időszaki vezénylés ennek figyelembe vételével történik. Az általános munkarendben (nappalos) foglalkoztatott munkavállalók esetében elégséges a „Szabadságkérelem” nyomtatványnak a tervezett igénybevételt 7 nappal korábban kitöltve a munkáltatónak engedélyezés céljából átadni. A „Szabadságkérelem” nyomtatványt 2 példányban kell kiállítani, amelynek engedélyezése meghatározott óraszámra történik a munkáltatói jogkör gyakorló részéről. A jóváhagyott szabadságkérelmi lapok eredeti példányát az időügyintéző tevékenységet ellátó munkavállalónak kell leadni és annak kell megőriznie, a másolat a munkavállaló példánya. 4.4.4 Szabadság esedékesség évében történő kiadása A szabadságot esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123.§ (1) bek.]. Ettől eltérően a szabadságot: a) ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki [Mt. 123.§ (2) bek.], b) ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett esedékességének évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni [Mt.123.§ (3)], c) a munkáltató - a felek megállapodása alapján - az alap és az életkortól függő pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év december 31. napjáig adja ki (5. sz. melléklet) [Mt. 123.§ (6)]. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig jogosult kiadni (Mt.123.§ (5) bek.c) pont) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt.123.§ (4) bek.].

6 Az esedékesség évében ki nem adott szabadság – kivéve a KSz. 49.§-ban szabályozott rendkívüli szabadságot – maradvány szabadságként a munkavállaló következő évi szabadságához hozzáadódik. 4.4.5 A szabadság kiadásának eljárásrendje [Mt.124.§] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidőre azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Amennyiben nem készül, vagy a kérelem időpontjára vonatkozóan még nem készült el előre munkaidőbeosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. A napi munkaidő, illetve a beosztás szerinti munkaidő mértékét el nem érő (tört napi) szabadság nem adható ki, az a következő évre maradvány szabadságként átvezetésre kerül. 4.4.6 A szabadság kiadás időpontjának munkáltatói módosítása A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja [Mt.123.§ (5)-(6) bek.]. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakításának esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele [Mt.123.§ (7) bek.]. 4.5 Szabadságként kezelt munkaidőkedvezmények Az alábbi munkaidő-kedvezmények igénybevételét szabadságkérelem nyomtatványon kell kérelmezni: •

az Mt. 55§ (1) f) pontja alapján a munkavállaló hozzátartozója halálakor két


ÉRTESÍTŐ 7 •

munkanapra a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő [Mt.55.§ (1) g) pontja].

4.6 A szabadságok nyilvántartása A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók szabadságának kiadásával kapcsolatos adatokat. A MÁV – START Zrt.-nél a szabadságok kiadásával kapcsolatban az SAP HR rendszer által rögzített adatok számítanak hivatalos nyilvántartásnak. A munkavállaló a havi bérfizetési jegyzéken szereplő információk alapján követheti nyomon szabadságmaradványának értékét. Eltérés gyanúja esetén a meglévő dokumentumok segítségével a munkáltatói jogkör gyakorlótól kérheti a felhasználás egyeztetését. Nem az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén a munkavégzésre vonatkozó tárgyhavi időadatok rögzítése után az időügyintéző az SAP HR-ből lekérdezi a szabadság maradványokat és megküldi a szervezeti egység vezetője, valamint a vezénylést végző munkavállaló részére. A vezénylést végző munkavállaló segédnyilvántartást (6. sz. melléklet) vezet a szabadságok felhasználásáról, melyet az időügyintéző által lekérdezett adatokkal minden hónapban köteles egyeztetni. A segédnyilvántartás rögzíti az időügyintéző által lekérdezett maradvány szabadság és a következő havi vezénylés között eltelt időszakban a munkavállaló által igénybe vett szabadság mennyiségét. Ezáltal biztosítható, hogy a vezénylést készítő a mindenkori szabadság maradvány értékével tisztában legyen és ezáltal az éves szabadság keretnél több ne kerüljön kiadásra. Az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén segédnyilvántartás vezetésére nincs szükség, a vezénylést készítő a munkavállalók vezényléssel még le nem kötött szabadságát az erre a célra létrehozott lekérdezéssel listázhatja. A szabadságkereteket órában kell nyilvántartani, a központilag generált szabadságkeretek összesített órában jelennek meg.

4.7 A szabadság elszámolása A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidővel azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani [Mt.124.§ (1)-(2) bek.]. Amennyiben nem készül előre munkaidőbeosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell elszámolni és nyilvántartani. 4.8 A szabadság pénzbeli megváltása A szabadságot természetben kell kiadni, pénzben megváltani csak munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén akkor lehet, ha a munkavállaló részére az időarányos szabadság nem került kiadásra [Mt. 125.§]. 4.9 Szabadság alakulása munkaviszony megszűnésekor A munkaviszony megszűnésékor ki kell számítani a munkavállalónak időarányosan járó szabadságot. Ha a munkavállaló az időarányosan járó szabadságot nem vette igénybe, annak fennmaradó részét szabadság megváltás jogcímen az esetleges többi juttatással együtt ki kell fizetni. A megváltandó maradvány szabadságot a humánpartnernek kell az SAP HR-ben rögzítenie, ennek alapján a kifizetésről a Humán szolgáltatás köteles gondoskodni. 4.10 Éves szabadságkeretek generálása (SAP HR) és az ehhez kapcsolódó feladatok Az éves alapszabadság keret és az életkor alapján járó pótszabadság (az életkor alapján járó pótszabadság [4.3.2.1 pont], fiatal munkavállalókat megillető pótszabadság [4.3.2.2 pont]) megállapítása az SAP HR-ben program által generálódik, míg az egyéb pótszabadság keretek megállapítása manuálisan történik. Az éves szabadságkeretek generálását követően – amelyet év elején elvégez az SAP HR üzemviteli folyamatgazda – az időügyintéző, listát küld a munkáltatói jogkör gyakorló részére, melyben munkavállalónként és munkahelyi összesítésben szerepel az éves alapszabadság és az életkortól függő pótszabadság járandóság.


ÉRTESÍTŐ 4.10.1. Pótszabadságok és egyéb távollétek rögzítése 4.10.1.1 Gyermek után járó pótszabadság rögzítése Gyermek után járó pótszabadság mértékét a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben, a szülő által évente tett nyilatkozat és fogyatékos gyermek esetén orvosi szakértői igazolás alapján (7. sz. melléklet). Gyermek születésekor az apát megillető pótszabadságra való jogosultságot – a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása ellenében – a Humán szolgáltatás TB feladatokat ellátó munkatársa állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. 4.10.1.2 A munkavállalót megillető további pótszabadságok, rendkívüli szabadságok és egyéb távollétek rögzítése A munkavállalónak járó pótszabadságot, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg, a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) rögzíti az SAP HR-ben, a munkavállaló által évente tett nyilatkozat és az ahhoz mellékelt rehabilitációs szakértői szerv határozata alapján (8. sz. melléklet). A különböző jogcímeken járó további pótszabadságokat, rendkívüli szabadságot, jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás ellenőr munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadságát [KSz. 49. §, 4.3.2.3 pont] a Humán Szolgáltató Szervezet rögzíti a SAP rendszerben, az egyéb szabadságként kezelt munkaidő-kedvezmények 4.5 pont (tanulmányi szabadság, közeli hozzátartozó halála esetén biztosított munkaidő kedvezmény) ] a humánpartner állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. GYED-ről, GYES–ről visszatérő munkavállalók szabadságának megállapítása humán partner feladata és kötelezettsége.

8 munkavállaló szabadság járandóságát, rögzíti az SAP HR-ben, majd írásban tájékoztatja a munkavállalót az igénybe vehető szabadságnapok (órák) számáról.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HELYEZÉSEK HATÁLYON KÍVŰL 5.1 Hivatkozások A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) A MÁV - START Zrt. Kollektív Szerződése (KSz.) 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás kihirdetés napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet Szabadságolási ütemterv 2. számú melléklet Szabadságkiadás 3. számú melléklet Munkavállalói szabadság igénylés 4. számú melléklet Szabadságkérelem 5. számú melléklet Megállapodás az esedékesség évét követő év végéig történő szabadság kiadásáról 6. számú melléklet Engedélyezett szabadságok nyilvántartása 7. számú melléklet Nyilatkozat gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről 8.számú melléklet Nyilatkozat egészségkárosodás alapján járó pótszabadság igénybevételéről

4.10.2 Új munkavállaló felvételekor, illetve munkaszerződés módosításakor alkalmazott feladatok Újfelvételkor, illetve munkaszerződés módosításkor (amennyiben ez pótszabadság változást eredményez) a humán partner megállapítja a 28. szám Budapest, 2013. augusztus 29.

Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 9 1. számú melléklet Szervezeti egység megnevezése …... évi

szabadságolási ütemterv

Szervezeti egység : ..........................................

Törzsszám

Név

…… ..évi maradvány (óra )

…… ...évi járandóság (óra )

ÖSSZESEN (óra )

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus Szeptember

Október

November

December Össz.

Munkavállaló aláírása 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


ÉRTESÍTŐ 10 2. számú melléklet

Szervezeti egység megnevezése

SZABADSÁG KIADÁS Szervezeti egység: ................................................................. Törzsszám:....................................................................... Név:.................................................................................. Munkakör:.............................................................................

Értesítem, hogy a Munka Törvénykönyvének a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően 20…….. év ………………… hó …… napjától 20……….. év……………… hó …… napjáig ……………… összesen ......... óra (betűvel) fizetett szabadságot kiadok.

..........................., ........... év .................................. hónap ................nap

……………………………………….. munkáltatói jogkör gyakorló

Átvette: …………………………………, ………… év …………………………. hó …………. nap

A jogszabályban meghatározott határidőn belüli kiadás esetén a szabadság kiadását tudomásul veszem.

……………………………………….. munkavállaló



Szervezeti egység megnevezése MUNKAVÁLLALÓI SZABADSÁG IGÉNYLÉS ELŐJEGYZÉS ………….. év …………………….. hó

A szabadság igényeket kérem …………………….. hó 15.-ig leadni.

Szervezeti egység: .............................................................................

Törzsszám

Név

Munkakör

Szabadságot Szabadságigényli igénylés dátuma naptól - napig


Aláírás


SZABADSÁGKÉRELEM

MÁV –START ZRT. ……………………………………….. szervezeti egység Szabadságkérelem Alulírott név:………………………………………… munkaköre:……………………………. ……… évi ………………... hó ….…… naptól ……… évi ……………….. hó ….…… napig fizetett (rendes, rendkívüli, tanulmányi)/fizetés nélküli* szabadságot kérek. …………………………, ……….. év ……………. hó …….. nap ……………………………….. a kérelmező aláírása Engedélyezte: …………….. naptól …………… napig, összesen ……….. órát ……………………………….. munkáltató A másodpéldányt átvette: ……….. év ……………. hó …….. nap ……………………………….. munkavállaló * A kívánt szöveg aláhúzandó



Szervezeti egység megnevezése MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött alulírott helyen és időben egyfelől a MÁV – START Zrt. …………………………….………………………(szervezeti egység), mint munkáltató – a továbbiakban munkáltató -, másfelől ……………………………………..……….., (név) ……………(törzsszám), mint munkavállaló – a továbbiakban munkavállaló - között az alábbiak szerint: 1.

Felek megállapodnak, hogy a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény 123. § (6) bekezdése alapján az alap és az életkortól függő pótszabadság legfeljebb egyharmadát - azaz ……. napot (….órát) ……… év december 31. napjáig adja ki.

2.

A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve és a MÁV START Zrt. Kollektív Szerződés, illetve annak ............................................................................. (szervezeti egység) helyi függeléke rendelkezései az irányadók.

3.

Jelen megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal megegyezőt, a felek aláírnak.

..........................., ........... év .................................. hónap ................nap

.………………………………. munkáltató

……………………………. munkavállaló

Előttünk, mint tanúk előtt:

Név: ……………………………………………. Lakcím: …………………………………………

Név: ……………………………………………. Lakcím: …………………………………………


ÉRTESÍTŐ 14 6. számú melléklet ENGEDÉLYEZETT SZABADSÁGOK NYILVÁNTARTÁSA

Név

Tsz

Munkakör

Összes járandóság (óra)

Engedélyezett szabadságok óra I.

II.

III.

IV.

V.


VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.


NYILATKOZAT GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELÉRŐL

Alulírott (név) ………………………………………………………………………………... (törzsszám) ……………………………………………………az alábbi nyilatkozatot teszem. Nyilatkozom, hogy 20…. évre az alábbi 16 éven aluli - a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt - gyermek(ek) után járó pótszabadságot igénylem: Gyermek(ek) neve

Gyermek(ek) születési ideje

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. Nyilatkozom, hogy ……………………………………. nevű gyermekem fogyatékos.* Jelen nyilatkozatom aláírásával kifejezetten vállalom, hogy az annak tartalmát érintő bármely változást a munkáltató számára haladéktalanul írásban bejelentem.

Kelt.: ……………………………………….

………………………………………………. munkavállaló aláírása *csak fogyatékos gyermek esetén kell kitölteni.



NYILATKOZAT LEGALÁBB ÖTVEN SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELÉRŐL

Alulírott (név) ………………………………………………………………………………... (törzsszám) ……………………………………………………az alábbi nyilatkozatot teszem.

Nyilatkozom, hogy tekintettel arra, hogy a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodásomat megállapította, 20…. évre az Mt. 120.§-ában meghatározott pótszabadságot igénylem.

Jelen nyilatkozatomhoz a rehabilitációs szakértői szerv határozatát mellékelem.

Jelen nyilatkozatom aláírásával kifejezetten vállalom, hogy az annak tartalmát érintő bármely változást a munkáltató számára haladéktalanul írásban bejelentem.

Kelt.: ……………………………………….

………………………………………………. munkavállaló aláírása


ÉRTESÍTŐ 36/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidő-beosztás szabályairól szóló 28/2012. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidőbeosztás szabályiról szóló 28/2012.. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás 4.1.4 és 4.1.7. sz. pont módosítása. 2.0 2.1

HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az utasítás hatálya

Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. székhelyén működő valamennyi szervezeti egységére és állandó nappalos munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalójára. Az Alapítói Okirat szerinti telephelyeken és fióktelepeken a rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazására a KSz. 32.§-ában, valamint a jelen utasításban foglaltak szerint van lehetőség. Nem terjed ki az utasítás hatálya a kötetlen munkaidő-beosztás alapján foglalkoztatott munkavállalókra. 2.2

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Humánerőforrás Menedzsment Szervezet vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ehhez az utasításhoz nincs. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás 4.1.4 sz. pontja az alábbiak szerint módosul: „4.1.4. Peremidő Időtartama: Hétfőtől – csütörtökig 6.00 – 9.00 és 14.00 – 18.00 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 6.00 – 9.00 és 13.00 – 18.00 óra

17 Peremidő az a napi munkaidőkeret, amelyen belül a munkaidőt a munkavállaló határozhatja meg a feladatokhoz igazodóan úgy, hogy havonta legfeljebb plusz 20 óra – ügyfélszolgálati és bevétel ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra –, illetve mínusz 6 óra eltérés keletkezzen a törvényes munkaidőhöz képest.” Az utasítás 4.1.7 sz. pontja az alábbiak szerint módosul: „4.1.7 Többletidő A 4.1.6. pontban meghatározott havi munkaidőt (kötelező órát) meghaladóan, a munkavállaló döntése alapján legfeljebb 20 óra – ügyfélszolgálati és bevétel-ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra – többletidő vihető át a tárgyhónapról a következő hónapra, amelyet a nyilvántartásban – legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig – nyitó értékként kell szerepeltetni. A munkavállaló az engedélyezett tárgyhavi többletidő mértékéig a tárgyhónapot követő hónapban a kötelező munkaidejét a perem időn belül csökkentheti (csúsztathat). Egész napos távollét (csúsztatás) csak a munkáltatói jogkörgyakorló előzetes írásbeli engedélyével alkalmazható. A 20, illetve 30 órát meghaladó többletidőt – kivéve a jogkörgyakorló által elrendelt rendkívüli munkavégzésből eredőt – a hónap végén törölni kell. Az üzemvitellel közvetlenül össze nem függő tevékenységet ellátó szervezeti egységeknél bevezetésre kerülő év végi tevékenységi szünet feltételeit és módját külön utasításban kell szabályozni.” 5.0

HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Nincs. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzétételének napján lép hatályba és a módosítás átvezetését követően hatályát veszti. 7.0 MELLÉKLETEK Ehhez az utasításhoz nincs.



ÉRTESÍTŐ 18 28/2012. (IX. 11. MÁV-START Ért. 16.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidő-beosztás szabályairól (egységes szerkezetben az 1. sz. módosítással) 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. székhelyén állandó nappalos munkarendben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók rugalmas munkaidő-beosztásának egységes szabályozása. 2.0. HATÁLY ÉS MEGHATÁROZÁSA

FELELŐSSÉG

2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. székhelyén működő valamennyi szervezeti egységre és állandó nappalos munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalójára. Az Alapító Okirat szerinti telephelyeken és fióktelepeken a rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazására a KSz 32.§ -ában, valamint a jelen utasításban foglaltak szerint van lehetőség. Nem terjed ki az utasítás hatálya a kötetlen munkaidő-beosztás alapján foglalkoztatott munkavállalókra. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős. A Humánerőforrás Menedzsment Szervezet vezetője. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Rugalmas munkaidő-beosztás: Rugalmas munkaidő-beosztás esetén a munkaidő felhasználását – a technológiai és a munkafeladatok jellege alapján – részben a munkavállaló, részben a munkáltató határozza meg.(KSZ 30.§ 4.) A munkavállaló a napi munkaidő törzsidőn felül fennmaradó részét a peremidőben – a havi kötelező munkaidő és a munkafeladatok figyelembevételével – naponta eltérő mértékben oszthatja be. Rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazására megfelelő technikai feltételek megléte esetén, a munkaidő nyilvántartására és kezelésére alkalmas műszaki berendezés (beléptető rendszer) működtetésével kerülhet sor. (KSz 32.§ 3.)

4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A rugalmas munkaidőrend beosztása 4.1.1. Napi eszmei munkaidő: Időtartama: Hétfőtől – csütörtökig 7.30 – 12.00 és 12.20 - 16.20 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 7.30 – 12.00 és 12.20 – 13.50 óra A napi eszmei munkaidő az az elvi munkaidőtartam, amely viszonyítási alapul szolgál a teljes napi munkaidő, a teljesített munkaidő és a munkaközi szünet megállapításához, az eltérések számításához, valamint a rendkívüli munkavégzés és a munkából távoltöltött idők (szabadság, betegség, igazolt távollét, kiküldetés stb.) elszámolásához. 4.1.2. Munkaközi szünet A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek és a törzsidőnek, ezért annak tartama (20 perc) az eszmei munkaidő megszakításával – a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kivételével – a munkaidőn kívül kerül kiadásra. (Mt.86.§ (3) bek. a) pont, 205.§ (2) bek. b) pont). A munkaközi szünet tényleges igénybevételére naponta 11.30 és 13.30 óra között kerülhet sor. 4.1.3. Törzsidő Időtartama: Hétfőtől – csütörtökig 9.00 – 14.00 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 9.00 – 13.00 óra Törzsidő – bele nem értve a munkaközi szünet idejét – az az időtartam, amely alatt minden munkavállalónak a munkahelyén kell munkát végezni. A törzsidő tartama alatt a munkavállaló csak hivatalos ügyben lehet távol. Magánügyben eltávozás törzsidő alatt csak a szervezeti egység vezetőjének engedélyével lehetséges, a távollét időtartama nem minősül munkaidőnek. 4.1.4. Peremidő Időtartama: Hétfőtől – csütörtökig 6.00 – 9.00 és 14.00 – 18.00 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 6.00 – 9.00 és 13.00 – 18.00 óra


ÉRTESÍTŐ 19 Peremidő az a napi munkaidőkeret, amelyen belül a munkaidőt a munkavállaló határozhatja meg a feladatokhoz igazodóan úgy, hogy havonta legfeljebb plusz 20 óra – ügyfélszolgálati és bevétel ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra –, illetve mínusz 6 óra eltérés keletkezzen a törvényes munkaidőhöz képest. 4.1.5. Üzemidő Időtartama: 6.00 – 18.00 óra Az üzemidő a peremidő kezdő és végpontja közé eső időtartam, amely egyben a napi maximális munkaidőt jelenti. 4.1.6. Havi kötelező munkaidő A napi 8 órás munkaidő (Mt. 92. § (1) bek. alapulvételével a havonta teljesítendő munkaidő: 20 munkanapos hónapban 160 óra 21 munkanapos hónapban 168 óra 22 munkanapos hónapban 176 óra 23 munkanapos hónapban 184 óra 4.1.7. Többletidő A 4.1.6. pontban meghatározott havi munkaidőt (kötelező órát) meghaladóan, a munkavállaló döntése alapján legfeljebb 20 óra – ügyfélszolgálati és bevétel-ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra – többletidő vihető át a tárgyhónapról a következő hónapra, amelyet a nyilvántartásban – legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig – nyitó értékként kell szerepeltetni. A munkavállaló az engedélyezett tárgyhavi többletidő mértékéig a tárgyhónapot követő hónapban a kötelező munkaidejét a perem időn belül csökkentheti (csúsztathat). Egész napos távollét (csúsztatás) csak a munkáltatói jogkörgyakorló előzetes írásbeli engedélyével alkalmazható. A 20, illetve 30 órát meghaladó többletidőt – kivéve a jogkörgyakorló által elrendelt rendkívüli munkavégzésből eredőt – a hónap végén törölni kell. Az üzemvitellel közvetlenül össze nem függő tevékenységet ellátó szervezeti egységeknél bevezetésre kerülő év végi tevékenységi szünet feltételeit és módját külön utasításban kell szabályozni.

4.1.8. Munkaidő-hiány A tárgyhónap végén fennálló hat (6) órát meghaladó munkaidő-hiány (mínusz óra) tartamával az alapbért arányosan csökkenteni kell, és ezt az időtartamot (hat óra feletti részt) az időrögzítő táblázatból törölni kell. Az engedélyezett munkaidő-hiány feletti távollét okát minden esetben vizsgálni kell. Igazolatlan távollét megállapítása esetén a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának van helye. A munkavállaló az engedélyezett és nyilvántartott tárgyhavi munkaidő-hiány mértékéig (legfeljebb 6 óra) a tárgyhónapot követő hónap munkaidejét köteles növelni (a hiányt ledolgozni). 4.2. A feladatok sürgős elvégzése céljából indokolt esetben a jogkörgyakorló kötelezheti a munkavállalót az eszmei munkaidő teljes ledolgozására. 4.3. A rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében rendkívüli munkavégzésnek (Mt. 107. §) minősül a munkáltató külön írásbeli utasítása alapján elrendelt, vagy elrendelés hiányában utólagosan rendkívüli munkavégzésként elismert, a.) a napi peremidőt (üzemidőt) megelőzően vagy azt követően, b.) a havi kötelező munkaidőn (4.1.6 pont) felül c.) a pihenőnapon és munkaszüneti napon, valamit d.) a készenlét alatt végzett munka, továbbá az e.) ügyelet. 4.4. A rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében késésnek minősül, ha a munkavállaló a törzsidő, valamint előzetes elrendelés esetén az eszmei munkaidő kezdetére nem érkezik meg munkahelyére, s távolmaradását igazolható módon kimenteni nem tudja. 4.5. Belföldi kiküldetés esetén az utazási idő elszámolása szempontjából az eszmei munkaidőt kell irányadónak tekinteni.


ÉRTESÍTŐ 4.6. A rugalmas munkaidő-beosztás szabályait vétkesen megszegő munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlója - első esetben írásbeli figyelmeztetésben részesítheti, - második esetben 6 hónapi időtartamra, - további esetben pedig legfeljebb 1 évre kizárhatja a rugalmas munkaidő lehetőségéből. A rugalmas munkaidő-beosztásból történő kizárás esetén a munkavállaló foglalkoztatása az eszmei munkaidő szerint történik. 4.7. A rugalmas munkaidő-beosztásban is maradéktalanul biztosítani kell az eszmei munkaidő tartama alatt - a kapcsolattartás lehetőségét a MÁVSTART Zrt. ügyfeleivel, - az információ zavartalan áramlását a MÁVSTART Zrt. különböző szervezetei között, - az intézkedésre jogosult munkavállaló folyamatos jelenlétét, az üzemidő biztosítását szakterületenként. E követelmények megtartásáért a munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek. 4.8. A munkaidő regisztrálása a földszinten elhelyezett időrögzítő berendezéssel történik a kezelési utasításban szabályozottak szerint. A berendezést személyesen kell kezelni a személyre szóló mágneskártya igénybevételével. Mágneskártya hiánya esetén a jogkörgyakorló külön igazolása alapján történik a munkaidő igazolása (pl.: ha a munkavállaló a kártyát otthon felejti vagy elveszíti). 4.9. Az időrögzítő berendezés használatával egyidejűleg – szervezeti egységenként – vezetendő nyilvántartások. 4.9.1. Időrögzítő listák Az időrögzítő berendezések adatai alapján kinyomtatott listák tartalmát a szervezeti egységek vezetői kiértékelik, a listákat havonta gyűjtik, és 3 évig megőrzik.

20 engedélyezett szabadság és keresőképtelen betegség miatt távoltöltött időket kell bejegyezni. 4.9.3. Eltávozási könyv Az eltávozási könyv a hivatalos eltávozások, kiküldetések, a jogszabályban biztosított igazolt távollétek, valamint a törzsidőben és az azon kívüli időszakban történő magáneltávozások („magán”) időpontjának és engedélyének rögzítésére szolgál. Itt kell nyilvántartani a keletkezett plusz órák „csúsztatását” is. 4.9.4. Utólagos javítás, módosítás A munkaidő-nyilvántartási rendszert – a MÁV társaságok humánerőforrás szervezeteinek közreműködésével – a MÁV Biztonsági Igazgatóság Védelmi Csoportja kezeli. A Csoport minden hét kedd napjáig számítógépes adatszolgáltatást nyújt a munkáltatói jogkörgyakorlók vagy azok megbízottja részére a munkavállalók napi ki- és belépéséről, a napi, illetve göngyölt munkaidő többletéről és hiányáról. A munkáltatói jogkörgyakorló vagy megbízottja – a lista alapján – még ugyanezen a héten kezdeményezi az érintett munkavállalónál a hibás adatok javítását. A munkavállaló jogosult a listán feltüntetett, reá vonatkozó adatokat megtekinteni. A megküldött adatok alapján a munkavállaló téves rögzítése javítható, illetve az elmulasztott rögzítés pótolható. Erre kizárólag a javítással, pótlással érintett munkanaptól számított 30 napon belül van lehetőség, s a korrekciót az érintett munkavállaló kérése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban (e-mail) kell kezdeményeznie a Csoportnál. 4.10. A rugalmas munkaidő nyilvántartására szolgáló berendezés működtetését külön kezelési szabályzat tartalmazza, amelyet a munkavállalók számára hozzáférhető helyen kell őrizni.

4.9.2. Jelentkezési könyv A jelentkezési könyv a gépi berendezés meghibásodása esetére tartalék, manuális nyilvántartásként szolgál, amelybe a munkahelyre való első beérkezés és az onnan történő aznapi utolsó eltávozás időpontját, valamint az 28. szám Budapest, 2013. augusztus 29.

ÉRTESÍTŐ 21 5.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS Ezen utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályon kívül helyezzük a MÁVSTART Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidő szabályairól szóló 6/2011.VI.15. MÁV-START Ért.2.) számú vezérigazgatói utasítást. 6.0 HIVATKOZÁSOK Ehhez az utasításhoz nincs. 7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet – Jelenléti könyv minta 2. számú melléklet – Eltávozási könyv minta Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 22 1. sz. melléklet

JELENTKEZÉSI KÖNYV 2012. ………… hó


ÉRTESÍTŐ 23

1.

Név

Munkaidő kezdete

2.

3.

Aláírás Munkaidő Aláírás Munkaidő Aláírás Munkaidő Aláírás Munkaidő Aláírás Munkaidő Aláírás vége kezdete vége kezdete vége


ÉRTESÍTŐ 24

4.

Név

Munkaidő kezdete

5.

6.



ÉRTESÍTŐ 25

7.

Név

Munkaidő kezdete

8.

9.



ÉRTESÍTŐ 26

10.

Név

Munkaidő kezdete

11.

12.



ÉRTESÍTŐ 27 13.

Név

Munkaidő kezdete

14.

15.



ÉRTESÍTŐ 28 16.

Név

Munkaidő kezdete

17.

18.



ÉRTESÍTŐ 29 19.

Név

Munkaidő kezdete

20.

21.



ÉRTESÍTŐ 30

22.

Név

Munkaidő kezdete

23.

24.



ÉRTESÍTŐ 31

25.

Név

Munkaidő kezdete

26.

27.



ÉRTESÍTŐ 32

28.

Név

Munkaidő kezdete

29.

30.



ÉRTESÍTŐ 33

31.

Név

Munkaidő kezdete

Aláírás Munkaidő Aláírás vége


ÉRTESÍTŐ 34

Összesítő Havi teljesítendő munkaidő: Név

Teljesített óra

Hiányzó óra

… óra Többlet óra

Rendkívüli munka-idő

Készenlét

Ügyelet

Keresőképtelenség

Budapest, …………………………. …………………………………… Összesítette

…………………………………. Munkáltatói jogkörgyakorló 28. szám Budapest, 2013. augusztus 29.

Igénybevett szabadság

Egyéb munkaidőkedvezmény

Megjegyzés

ÉRTESÍTŐ 35 2. sz. melléklet

ELTÁVOZÁSI KÖNYV 2012.


ÉRTESÍTŐ 36 Sorszám

dátum

név

Hivatalos eltávozás Eltávozás kezdete, aláírás visszaérkezés ideje, aláírás

Indoka

Eltávozás kezdete, aláírás


Magán eltávozás Visszaérkezés Engedélyező ideje, aláírás

Ledolgozás ideje

ÉRTESÍTŐ 37/2013. (VIII. 29. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. támogatási elveiről és rendszeréről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA: A MÁV Zrt. 34/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú utasítása alapján a támogatási politika meghatározott elvek mentén történő egységes keretrendszerbe foglalása. Egységes szabályozás bevezetése és alkalmazása, amely tartalmazza a feladatok és elvárások általános követelményeit, rögzíti a felelősségi- és hatásköröket, illetve az eljárási szabályokat. 2.0

HATÁLYÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA: 2.1 Az utasítás hatálya: Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a kabinetvezető felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA: Támogatás: visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli juttatás, vagy visszaszolgáltatási kötelezettség nélkül adott nem pénzbeli juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás. A jelen utasításban a támogatás kedvezményezettjei kizárólag civil szervezetek. A támogatás szélesebb fogalom, mint akár a Civil tv. szerinti, akár a Tao tv. szerinti adomány vagy az Áfa tv. szerinti közcélú adomány fogalma. Az adomány fogalmak között átfedések vannak, de minden meghatározást az adott jogszabály alkalmazásában kell irányadónak tekinteni. A támogatás fogalma jelen utasítás alkalmazásában került meghatározásra, de az nem értelmezhető a mindenkor hatályos jogszabályi előírások kiterjesztéseként. Adomány: Civil tv. szerinti adomány (2011. évi CLXXV. tv. 2. § 1. pont): a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás.

37 Tao tv. szerinti adomány (1996. évi LXXXI. tv. 4. § 1/a. pont): a közhasznú szervezet részére a Civil tv. szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. Áfa tv. szerinti közcélú adomány, adományozás (2007. évi CXXVII. tv. 259. § 9/A.pont): a közhasznú szervezet részére a Civil tv.-ben nevesített közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá - egyház esetében - a külön törvényben meghatározott célt, b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház által kiállított igazolással, amely tartalmazza az adományozó és


ÉRTESÍTŐ az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt. Közhasznú szervezet (Civil tv. 32. § (1) ): Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. A Civil tv. 33. § szerint a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Közhasznú tevékenység (Civil tv. 2. § 20. pont): minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Közfeladat (Civil tv. 2. § 19. pont): jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. Közérdekű kötelezettségvállalás (Civil tv. 2. § 18. pont): a Ptk. 593-596. §-ában meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás. Tartós adományozás (Civil tv. 2. § 27. pont): a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

38 Látvány-csapatsport támogatása (Tao tv. 4. § 41-46. pontok, 22/C. §): az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a Tao tv.-ben meghatározott jogcímeken a látvány-csapatsportban működő, a törvényi feltételeknek megfelelő sportszervezetek számára. (Látványcsapatsport: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong. Jogcímek: utánpótlásnevelés, versenyeztetés, személyi jellegű ráfordítás, tárgyi eszköz beruházás, felújítás, képzés, biztonsági infrastruktúra fejlesztés.) Látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás (Tao tv. 4. § 45. pont): olyan okirat, amelyet a 22/C. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állít ki a látvány-csapatsport tevékenység támogatója és a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére. A Tao tv. 22/c § (3e) bekezdése szerint a támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv, az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyja. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő-, vagy utófinanszírozással valósul meg.. A támogatási igazolás részletes tartalmát a Tao tv. 22/C § (3f) bekezdése tartalmazza. A 22/C. § (5)-(5a) bekezdések szerint támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha – sok más feltétel teljesülése mellett – a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek sincs lejárt köztartozása.


ÉRTESÍTŐ 39 Szponzoráció: két vagy többoldalú üzleti kapcsolat; kommunikációs, marketing vagy egyéb stratégiai célokat szolgáló együttműködés. A szponzorálás befektetés, ami kölcsönös üzleti hasznot biztosít az érintett feleknek. A szponzoráció nem minősül adománynak/támogatásnak. MÁV Zrt. és leányvállalatai: a MÁV Zrt. és annak legalább többségi tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok (továbbiakban: Támogató). Nem pénzbeli támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen, teljesen vagy részben ingyenesen történő átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása. Támogatási politika: A támogatási elvekkel, elképzelésekkel kapcsolatos irányelvek és azok gyakorlati alkalmazásai a MÁV Zrt. és leányvállalatai vonatkozásában. Koordinációért felelős szervezet: az aktuális MSZSZ szerint a MÁV Zrt. és leányvállalatai támogatási rendszerét összefogó szervezet Kapcsolattartásért felelős szervezet: a MÁV Zrt. és leányvállalatai által támogatott szervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel rendszeres kapcsolatot tartó szervezetek, amelyek a MÁV Zrt.-n belül koordinálják, intézik a támogatási megállapodáshoz kötődő feladatokat, tevékenységeket. A MÁV-START Zrt.-n belül a támogatási tevékenységgel kapcsolatos feladatok összefogása, koordinálása a Kabinet hatáskörébe tartozik. Támogatói Bizottság: Javaslattételi szerv, melynek feladata az egyedileg beérkező támogatási kérelmek összesítése, előminősítése, döntésre való felterjesztése, valamint a szabályozási háttér kezelése, felügyelete. Civil szervezet: A civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt kivételével –, valamint az alapítvány (Civil tv. 2. § 6. pont).

4.0 UTASÍTÁS LEÍRÁSA: 4.1 Alapelvek: A támogatási politika alapelvei: - Átláthatóság A MÁV-START Zrt. átlátható működése és a hozzá kapcsolódó támogatások rendszerének transzparenciája alapvető elvárás, amely fokozottan igaz az adófizetők pénzéből működő állami vállalatokra. Ez az alapelv akkor állja meg a helyét, ha a támogatás keretében kialakított partneri együttműködés mindkét tagja, tehát a Támogató és a Támogatott is egyaránt érvényesíti ezen irányvonalat mind a támogatás odaítélésének folyamatában, mind annak felhasználásában. - Értékmegőrzés és értékteremtés A vasutas kultúra gazdag hagyományokkal rendelkezik, amely a mai napig meghatározó nemcsak a vasutas közösség, de a vasút működtetésében is. Felelősségünk megőrizni és átadni ezeket az értékeket, valamint ezen alapokon új, hasonló értékeket létrehozni, teremteni. Összhang a fenntartható fejlődés elvárásaival A Fenntartható Fejlődéshez kapcsolódó elvárások összességének lehetőség szerinti figyelembe vétele, ill. a kapcsolódó elképzelések integrálása a támogatási, sőt bővebb értelemben a társadalmi felelősségvállalási (CSR) politikába oly módon, hogy az elvek valamennyi támogatással kapcsolatos döntéseket és folyamatokat jellemezzék. -

- Kapcsolat az érintett közösségekkel A vasút közügy, amely a teljes hazai társadalmat érinti közvetve vagy közvetlenül. Elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel (utazóközönség, partner cégek, önkormányzatok, stb.). Széleskörű vállalati és társadalmi konszenzus és elfogadottság Társadalmi párbeszéd kezdeményezése szükséges az érintett csoportokkal, közösségekkel, véleményformálókkal, annak érdekében, hogy a MÁV Zrt. és leányvállalatai által indított ügyek, folyamatok széleskörű vállalati és társadalmi konszenzus (széleskörű elfogadottság) alapján kerüljenek véglegesítésre. -


ÉRTESÍTŐ 40 Anyagi támogatás mértékének folyamatos csökkentése A vállalatcsoport bevételeit alapvetően a közszolgáltatási szerződések határozzák meg. Ezen szerződések által nyújtott keretek meghatározott feladatok teljesítésére nyújtanak fedezetet. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tehát a támogatásokra szánt keretüket csak azokból a bevételeikből tudják fedezni, amelyek nem függenek össze a közszolgáltatási tevékenységgel. Ebből adódóan a támogatásra fordítható anyagi erőforrások nem, vagy csak igen szűkösen állnak rendelkezésre. Mindezek alapján mind a gazdálkodás, mind pedig a társadalmi megítélés szempontjából visszafogottság és csökkenő tendencia kell, hogy jellemezze a kizárólag anyagi erőforrásokban megtestesülő támogatásokat. -

4.2 Általános rendelkezések: 4.2.1 Irányvonalak kijelölése A támogatási területek meghatározása összhangban kell legyen: • az alapelvekkel, • a MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységével, • az állami szerepvállalás céljával, • a MÁV Zrt. történelmi múltjával és hagyományaival, • a munkavállalók érdekeivel, • valamint a jövőre vonatkozó elképzelésekkel. A támogatási politika keretében kiemelten támogatható területek: - Vasúti emlékek és hagyományok ápolása - Jövő vasutas nemzedékeinek felkarolás, támogatása - Önkéntességi programok a munkavállalók körében - A MÁV Zrt. által alapított szervezetek támogatása (pl. VOKE, Szimfonikusok) – a „megörökölt”, korábban nyújtott támogatások kezelése 4.2.2 A támogatások kategóriái A támogatások vonatkozhatnak támogatandó ügyekre, szervezetekre és eseményekre, amelyek alábbi felsorolása egyben preferencia sorrendet is takar.

Támogatandó ügyek csoportjai: 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető ügyek támogatása (pl.: gyermekvasút) 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét közvetlenül nem érintő, de ahhoz kapcsolható tevékenységek támogatása (pl.: környezetvédelem, tömegközlekedés, akadálymentesítés, stb.) 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét nem, vagy csak nagyon áttételesen érintő ügyek (pl.: betegségek megelőzése, családon belüli erőszak elleni küzdelem stb.) Támogatandó szervezetek csoportjai: 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető, illetve a MÁV-START Zrt. és leányvállalatai által létrehozott szervezetek (pl.: VOKE, MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány, MVPA, Vasutas Települések Szövetsége, Hungrail, sportegyesületek, stb.) 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó, de az adott tevékenység ellátásra hatással levő szervezetek. (pl.: Levegő Munkacsoport, Magyar Közlekedési Klub stb.) 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez nem kapcsolódó szervezetek (pl.: Gyermekrák Alapítvány, Állatotthon Alapítvány stb.) Támogatandó események csoportjai: 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető esemény (pl.: autómentes nap) 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét közvetlenül nem érintő, de ahhoz kapcsolható esemény (pl.: környezetvédelemi konferenciák, akadálymentesítéssel foglalkozó események stb.) 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét nem, vagy csak nagyon áttételesen érintő események (pl.: sportesemények, kulturális események stb.) 4.2.3 Támogatások fajtái Támogatás alapvetően kétféle módon adható: 1. pénzben, 2. térítésmentes szolgáltatás, vagy termékátadás formájában.


ÉRTESÍTŐ Adózási szempontból a juttatásokon belül megkülönböztetünk: a. adománynak minősülő támogatást b. adománynak nem minősülő támogatást c. látvány-csapatsport támogatását. 4.2.3.1. A pénzbeli támogatás nyújtásának módjai: 1. Címzett támogatások: A címzett támogatások olyan, a társadalmi felelősségvállalási tevékenységünkhöz (CSR) illeszkedő együttműködések, amelyeket a MÁV Zrt. és leányvállalatai felvállalnak és pénzbeli juttatással, díjkedvezménnyel, vagy tárgyi eszköz átadásával támogatnak. Ilyen címzett támogatás egyebek között: • Vasúti műemlékek megóvása (pl. MVPA) • Vasúti közlekedés népszerűsítése • Vasutas kultúra, hagyomány megőrzése (pl. MÁV Szimfonikusok, VOKE, Gyermekvasút) • Vasutasok életminőségét, körülményeit javító civil szervezetek tevékenysége 2. Szervezeteknek nyújtott működési támogatás: A MÁV Zrt. által alapított, a vasúthoz kötődő tevékenységet folytató szervezet, szervezetek működésének finanszírozásához történő hozzájárulás (VOKE, MÁV Szimfonikusok, Vasutas Zeneiskola, Gyermekvasút) 3. Célzott támogatás: Olyan egyedi célok megvalósításának támogatása, melyek szorosan kapcsolódnak a MÁV Zrt. és leányvállalatai működéséhez, vagy feladataihoz és annak eredményeként megtakarítás, eredményjavulás, vagy kedvezőbb megítélés érhető el, ugyanakkor nem tekinthető igénybevett szolgáltatás ellenértékének. 4. Sporttámogatási keret: A MÁV Zrt. által alapított, a 2012-ben elindított ingatlanrendezésig a MÁV Zrt. tulajdonában lévő sportingatlanokon működő sportegyesületek működésének finanszírozásához való hozzájárulási keret. A keret felhasználása a sportegyesületek által benyújtott pályázatok alapján kerül felosztásra.

41 Pénzbeli támogatásban részesíthető tevékenységek, események, rendezvények: 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető tevékenységek, ügyek támogatása (pl.: Gyermekvasutasokért Alapítvány, Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány). 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető, illetve a MÁV Zrt. által létrehozott szervezetek (pl.: VOKE, MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány, Vasutas Települések Szövetsége, Hungrail, Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány, Gyermekvasutasokért Alapítvány, stb.) által végzett tevékenységek. 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető események (pl.: Autómentes Nap, Kisvasutak Napja, Krampácsverseny, stb.). Pénzbeli támogatásra nem javasolt tevékenységek, események, rendezvények: 1. Profitorientált szervezetek támogatása (médiumok, vállalkozások, konferenciák stb.) 2. Gyógyászati szervezetek, egyesületek támogatása 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét nem, vagy csak nagyon áttételesen érintő ügyek (pl.: betegségek megelőzése, családon belüli erőszak elleni küzdelem stb.) 4. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez nem kapcsolódó szervezetek (pl.: Gyermekrák Alapítvány, Állatotthon Alapítvány stb.) 5. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét nem, vagy csak nagyon áttételesen érintő társadalmi események (pl.: sportesemények, kulturális események, rendezvények, fesztiválok, stb.) 4.2.3.2. Térítésmentes szolgáltatás, termékátadás: A MÁV Zrt. és leányvállalatai által nyújtott szolgáltatások,– pl. javítási, szerelési munkák, ingatlanok bérleti, használati jogának stb. – ellenérték nélkül történő juttatása. A MÁV Zrt.-n belül az ingatlanok bérbeadása kifejezetten piaci áron történhet csak, de ugyanez igaz a szolgáltatások nyújtására is.


ÉRTESÍTŐ 42 A csoportirányításért felelős vállalat DHL szerint döntésre jogosult vezetője dönthet úgy, hogy az ingatlanbérleti díjak, ill. egyéb szolgáltatások tekintetében a piacinál alacsonyabb, kedvezményes áron nyújt szolgáltatást, vagy ad bérbe. Az ingyenesen végzett szolgáltatás, vagy ingyenes használatba adás esetén is fel kell tüntetni a bérleti díj kiesést, illetve a munkavégzéssel kapcsolatos költségeket, mivel ezek jelentkeznek az adott szervezeti egységnél. Személyszállítási közszolgáltatás ingyenes támogatásként nem adható, a költségtérítés elvesztése miatt a menetjegyek szponzorációs célú felhasználása korlátozottan lehetséges. 4.2.3.3. Hatásköri szabályozás: A MÁV-START Zrt. Alapító Okiratának 7.3. t) pontja szerint az alapító kizárólagos körébe tartozik a Társaság, valamint a Társaság legalább többségi tulajdonában álló társaságok vonatkozásában döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is – ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket. A MÁV-START Zrt. Döntési és Hatásköri Listája (DHL) 8.5. pontja szerint a döntés „a térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is” az Alapító hatáskörébe tartozik. Az Alapító részére a Társaság Vezérigazgatója terjeszt elő javaslatot. A MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a javaslattétel a Társaság támogatási stratégiájára (szponzorálás, adományozás), illetve a kérelmek döntésre előkészítése, a teljes támogatási folyamat koordinálása a Kabinet hatáskörébe tartozik. A MÁV-START Zrt. által előterjesztett egyedi támogatási javaslat vonatkozásában - a MÁV Zrt. Támogatási Bizottságának felterjesztése alapján - a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listájának rendelkezése szerint 2 Mrd forint alatti támogatás esetén a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatója, 2 Mrd forint és felett az Igazgatósága, 5 Mrd forint és felett pedig a MÁV Zrt. Alapítója jogosult dönteni.

4.3 Támogatási rendszer működése 4.3.1 Támogatási folyamat leírása 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai támogatási irányelveire a MÁV Zrt. támogatási tevékenységének koordinációjáért felelős szervezete tesz javaslatot, s azt az Elnökvezérigazgató hagyja jóvá. 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai egységes támogatási irányelvek alapján választják ki azokat a társadalmilag fontos, a vasúthoz köthető szervezeteket, egyesületek, alapítványokat, amelyek részére támogatást nyújtanak. 3. A támogatásra fordítható forrásokat a MÁV Zrt. és leányvállalatai éves költségvetésének elfogadásával párhuzamosan a DHL-ben meghatározott értékhatár szerinti döntéshozó hagyja jóvá. 4. A támogatások tervezésére vonatkozó premisszák az Üzleti tervezési folyamat (továbbiakban ÜTF) során – a MÁV Zrt. kontrolling, a támogatások koordinációjáért felelős szervezete és a kapcsolattartásért felelős szervezetekkel való előzetes egyeztetést követően – a többi előirányzattal együtt kerülnek megküldésre az egyes szervezetek és a leányvállalatok részére. Általános premissza: az üzleti tervben az érintett vállalat által nyújtandó támogatás mértéke, minimum az előző évben kifizetett támogatás mértéke -20% (a várható eredmény adatok ismeretében számítandó). A MÁV-START Zrt. a premisszák mentén meghatározott minimális támogatási keretről tájékoztatja – legkésőbb november 30-ig – a csoportirányítási tevékenységet ellátó társaság, támogatások koordinációjáért felelős szervezeti egységét, amely a támogatási politika alapelveit, a költségvetési előírásokat, valamint az esetlegesen már megkötött (többéves szerződések) támogatási szerződéseket szem előtt tartó csoport- és vállalati szintű javaslatot készít a következő évi támogatási elképzelések megvalósítására. Amennyiben az üzleti tervezés rövid távú (3-5 év) kitekintést is ad, úgy a támogatások vonatkozásában is javasolt a párhuzamos tervezés. A csoport- és vállalati szintű támogatások engedélyezéséről a támogatásokért felelős szervezet előterjesztést készít és felterjeszti


ÉRTESÍTŐ a MÁV Zrt. DHL-je szerinti döntéshozónak, az egyes leányvállalatok vezetőivel folytatott egyeztetést követően. Az éves támogatási tervek leányvállalatonkénti jóváhagyásáról, az üzleti terv jóváhagyásával párhuzamosan, a csoportirányítási funkciókat ellátó társaság vezetője dönt. Az éves támogatási terv elfogadása egyben a tervben részletezett kiemelt támogatandó szervezetekkel való támogatási szerződések megkötésének engedélyét is jelenti. Olyan szervezetek esetében, amelyeket a MÁV Zrt. és leányvállalatai több vállalata is támogatni tervez, többoldalú támogatási szerződés megkötése javasolt. A döntés meghozatalát követően a MÁV Zrt. koordinációért felelős szervezete tájékoztatja a kapcsolattartó szervezetet, valamint a leányvállalatokat, a döntés szerinti feladatokról. 5. A MÁV Zrt.-től és a leányvállalatoktól beérkezett tervszámokból összeállított csoportszintű támogatási keret az alábbi részekre kerül felosztásra: a) Kiemelt szervezetek, egyesületek, alapítványok A MÁV Zrt. évtizedekkel ezelőtti társadalmi szerepéből és gazdasági potenciáljából adódóan - az akkori időszak szokásainak és elvárásainak megfelelően -, komoly szervezetek (pl. szimfonikus zenekar, művelődési házak, stb.) alapítójaként, fenntartójaként vállalt szerepet a kultúra, a közművelődés és a sportélet fenntartásában, működtetésében (megörökölt támogatások). A korábban támogatott szervezetek közül a kiemelt szervezetek közé az alábbi szervezetek, egyesületek, alapítványok tartoznak: • MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány • Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesület (VOKE) • Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány • Gyermekvasutasokért Alapítvány • Vasutas Intézmények Nyugdíjasait Támogató Alapítvány

43 b) Az éves támogatási terv jóváhagyása során szükséges meghatározni egy ún. kiegészítő keretet, amelynek felhasználására a Támogatói Bizottság tesz javaslatot feljegyzés formájában, az év közben beérkező támogatási kérelmek elbírálását követően. A kiegészítő keret nagyságrendje nem haladhatja meg a MÁV Zrt. és leányvállalatai által támogatásra szánt teljes keret 8%-át, de maximum 40 M Ft-ot. c) Az éves támogatási terv jóváhagyása során szükséges meghatározni egy ún. sporttámogatási keretet, amelynek felhasználására a korábban MÁV Zrt. tulajdonban lévő sportingatlanokon működő sportegyesületek nyújthatnak be pályázatot. A sporttámogatási keret nagyságrendje nem haladhatja meg a MÁV Zrt. és leányvállalatai által támogatásra szánt teljes keret 8%-át, de maximum 40 M Ft-ot. A pályázatok kiírására és elbírálására a Támogatói Bizottság jogosult. 6. A támogatási irányelvek egyeztetése, a támogatási keret kezelése, az eredmények összegyűjtése, mérése és bemutatása a MÁV Zrt. támogatások koordinációjáért felelős szervezetének feladata, amely évente jelentést készít a MÁV Zrt. DHL-je szerint döntésre jogosult szerv részére a támogatások hasznosulásáról, felhasználásáról, mely beszámoló a társadalmi felelősségvállalási (CSR) jelentésben is megjelenik. Az elért eredmények pozitív bemutatásáért, illetve a csoportszintű társadalmi felelősségvállalási jelentésben való megjelenítésért a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága felelős. 4.3.2 Támogatási szerződés A kiemelt szervezetekkel, ill. a MÁV Zrt. Támogatói Bizottsága által támogatásra javasolt szervezetekkel támogatási szerződést kell kötni, az egységesség, átláthatóság, összehasonlíthatóság megteremtése érdekében. A támogatási szerződésre az 1. sz. mellékletben szereplő, támogatási megállapodást minta szerződésként kell alkalmazni.


ÉRTESÍTŐ 44 A támogatási megállapodásban az alábbiakat szükséges rögzíteni: • Definiálni az együttműködés alapelveit, célját, formáját • Meghatározni a támogatás pénzbeli ütemezését, ill. a kifizetés feltételeit • A Támogató felé fennálló tartozás esetén a támogatás tényleges kifizetése helyett a tartozás mértéke csökkentésre kerül a támogatás összegével (kompenzálás). • A támogatás Támogatott általi tervezett felhasználása kereteinek mellékletben történő megjelenítése • A támogatás tényleges felhasználásáról utólagos beszámolási kötelezettség előírása • Az egyes juttatási formák és feltételek szerint az adótörvényekben előírt, kötelező információk, nyilatkozatok feltüntetése • A támogatási összeg visszatérítésére vonatkozó előírások rögzítése 4.4 A Támogatói Bizottságról 4.4.1 A Támogatói Bizottság jogai és kötelességei: 1. Javaslatot tesz a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának a tárgyévre rendelkezésére álló kiegészítő- és a sporttámogatási keret felhasználására az év közben a MÁV Zrt.hez és leányvállalataihoz beérkező egyedi kérelmek összesítése, előminősítése, elbírálása alapján. 2. Ellenőrzi a jóváhagyott támogatási megállapodások teljesülését. 3. Javaslatot tesz támogatási megállapodások megkötésére. 4. Véleményezi a beérkező egyedi támogatási kérelmeket. 5. Meghatározza a Bizottság munkarendjét, negyedévente köteles teljes ülést tartani, az ülésekről jegyzőkönyvet vezetni. Az ülésekről készült jegyzőkönyveket a Kommunikációs Igazgatóság kijelölt munkavállalója vezeti, készíti és megőrzi. 6. Jogosult a leányvállalatok támogatási rendszerével kapcsolatosan ajánlásokat, javaslatokat megfogalmazni. 7. A Támogatói Bizottság javaslattételi szerv, döntési jogköre kizárólag a beérkező támogatási kérelmek véleményezésére, elbírálására, együttműködési javaslatok tételére terjed ki.

4.4.2 A Támogatói Bizottság feladatai 1. Felügyeli a MÁV Zrt. és leányvállalatai által kötött támogatási megállapodásokat, valamint a jelen utasításban leírtak betartását. 2. Tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, saját tevékenységéről jegyzőkönyvet készít. A munkaterv elkészítésért és a jegyzőkönyvek vezetéséért a Kommunikációs Igazgató felelős. 3. Évente egy alkalommal beszámolót készít a MÁV Zrt.-hez és leányvállalataihoz érkező támogatási kérelmekkel kapcsolatos elvégzett feladatokról, amely beszámoló részét képezi a támogatásokért felelős szervezet által készített éves jelentésnek (lásd. 4.3.1.6. pont). 4.4.3 A Támogatói Bizottság felépítése 1. A Támogatói Bizottság vezetője a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Titkárság, támogatásokért felelős munkavállalója, vagy az általa kijelölt helyettese. 2. A Támogatói Bizottság tagjai: MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság képviselője, MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság képviselője, MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Titkárság, támogatásokért felelős munkatársa 4.5 Támogatás, ezen belül adomány adózási vonatkozásairól A fogalom meghatározásokból kitűnik, hogy a Tao tv. és az Áfa tv. adomány fogalma az értelemszerű különbségen kívül (a pénzátadás az Áfa tv. hatályán kívül esik) gyakorlatilag azonos. Annyi az eltérés, hogy a Tao tv. szerint adománynak minősül a közérdekű kötelezettségvállalás keretében nyújtott támogatás is, míg az Áfa tv. alkalmazásában nem. 4.5.1 Támogatás 4.5.1.1 A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.


ÉRTESÍTŐ A 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen az adózó által az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. 4.5.1.2 Az Áfa tv. 11. §(1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. A 14. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. A 14. § (2) bekezdése szerint szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállal-

45 kozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. 4.5.1.3 Minden olyan – Tao tv. szerinti adománynak nem minősülő – támogatás, mellyel kapcsolatban a támogató nem rendelkezik a támogatott fentebb említett nyilatkozatával növeli a társasági adó alapját (el nem ismert költség). A nem pénzbeli támogatások esetén pedig vizsgálandó, hogy az ingyenesen – véglegesen vagy ideiglenesen – átadott termékhez, illetőleg nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódott-e adólevonási jog. Amennyiben igen, akkor a támogatás áfa fizetési kötelezettséggel jár. Az adó alapja véglegesen átadott termék esetében az átadáskori forgalmi érték, vagy előállítási érték, szolgáltatásnyújtás esetében pedig teljesítés érdekében felmerült költség. Ebből következően elismert költségnek minősül – vagyis nem növeli a társasági adó alapját – az olyan támogatás, amelyhez kapcsolódóan a támogató rendelkezik a fentebb említett nyilatkozatokkal. A nem pénzbeli támogatások kapcsán azonban az áfa fizetési kötelezettség keletkezése az ilyen esetekben is vizsgálandó. 4.5.2 Adomány 4.5.2.1 A Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 17. pontja szerint a 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adományösszegét és a támogatott célt. A 7. § (1) bekezdés z) pontja kimondja: „Az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti


ÉRTESÍTŐ 46 közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 2. 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, 3. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. A 7. § (7) bekezdése szerint az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját. 4.5.2.2 Az Áfa tv. 11 § (3) a pontja alapján a közcélú adomány nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. A 14. § (3) bekezdése szerint pedig nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás. 4.5.2.3 A Tao tv. alapján az adomány az adózónál elismert költségnek minősül, ha rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját. (2014. május 31-ig a régi Civil tv. alapján közhasznúnak, kiemelkedően közhasznúnak minősülő szervezetek közhasznú jogállását az új Civil tv. is elismeri bizonyos feltételek mellett (új Civil tv. 75. § (5) bekezdés). Az új Civil tv. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba kerüléshez azonban a civil szervezetnek teljesítenie kell a törvényi feltételeket.) Ezen túlmenően ugyanezen igazolás birtokában az adózás előtti eredmény összegéig az adomány 20%-ával, tartós adományozás esetén pedig 40 %-ával csökkenteni lehet a társasági adó alapot. A nem pénzbeli adomány, adományozás az Áfa tv. hatályán kívüli ügyletnek minősül, így áfa fizetési kötelezettség nem keletkezik.

4.5.3 Látvány-csapatsport támogatása 4.5.3.1 A Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontja szerint a 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 4. § 36., 38. vagy 44-45. pontja alapján került sor. A 4. § 44-45. pontjai rendelkeznek a látvány-csapatsport és a támogatási igazolás fogalmáról. 4.5.3.2 A Tao tv. 22/C. § (2) bekezdése szerint az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából - feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása - adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. A 22/C. § (3a) bekezdés szerint a látványcsapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének további feltétele - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (107/2011. (VI.30.) Korm. rendelet, a továbbiakban: Kr.) meghatározottak szerint - a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó részéről történő teljesítése a támogatott szerv részére. A Kr. rögzíti a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás (juttatás) igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a támogatást biztosító támogatási igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlá-


ÉRTESÍTŐ tozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a támogatási igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a támogatásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait. A Kr. 2. § (6a) bekezdése szerint a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogató a támogatás teljes összegének 1 %-át a sportpolitikáért felelős minisztérium ellenőrző szervezet által közzétett előirányzat felhasználási keretszámlájára befizesse. A Kr. 7. §-a szerint a támogatás átutalására – az igazolásban megadott, pénzforgalmi számlaszám(ok)ra – az igazolás kézhezvételét követően, azaz legkorábban a támogatási igazolás keltének napján van lehetőség. A támogató az átutalásról – több részlet esetén pénzmozgásonként – 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot (javasolt értesítési nyomtatvány a NAV honlapról letölthető). A támogató csak a támogatási igazolás és az átutalást igazoló banki bizonylat állami adóhatóság részére történő megküldése esetén jogosult a Tao tv. szerinti adókedvezmény igénybevételére. A Kr. 9. § (7) bekezdése szerint a támogatási igazolásban foglalt jogcímek alapján nyújtott támogatásból végrehajtott fejlesztés szakmai és pénzügyi megvalósulásáért kizárólag a támogatott szervezet felelős, a támogatót semmilyen felelősség nem terheli. A Kr. 9. § (11) bekezdése szerint a támogató a támogatás pénzügyi folyósításáért a támogatott szervezet részéről semmilyen ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult a Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény igénybevételére sem. A Tao tv. 23. § (3) bekezdése szerint – az esetlegesen igénybevett fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthető minden más adókedvezmény. A (4) bekezdés értelmében az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

47 4.5.3.3 A látvány-csapatsport támogatása a Tao tv. szempontjából – tekintettel a támogatási igazolás létére – a szokásos támogatásoknál előírt nyilatkozat nélkül is elismert költségnek minősül. Emellett – pozitív adóalap esetén – a fentiekben ismertetett feltételek teljesülése illetőleg teljesítése esetén a számított adó 70 %-áig a pénzmozgással járó támogatás összegével azonos értékű adókedvezmény vehető igénybe. Az adókedvezmény – az adózó döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából vehető igénybe. A támogatáshoz kapcsolódóan befizetendő 1 % sorsáról azonban sem a Tao tv. sem a Kr. nem rendelkezik, így az nem minősül elismert költségnek, illetőleg nem jár utána adókedvezmény. A pont aktualitását minden évben felül kell vizsgálni. 4.5.4 Eljárási szabályok A Számviteli szervezet a szerződéskötő szervezetek által megküldött támogatási szerződéseket előzetesen véleményezi, és – ha a rendelkezésre álló információk alapján lehetséges – a támogatást előzetesen minősíti. A szerződéskötő szervezet a támogatott szervezettől bekéri és a Számviteli szervezet részére a szerződés véleményezéséhez továbbítja azt az előzetes nyilatkozatot, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív. Nem pénzbeli adomány esetén beszerzi a közhasznúszervezet által kiállított igazolást, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, és a Kimenő számla könyvelés részére a tárgyéven belül a szerződésben érintett első ügylethez kapcsolódó adatszolgáltatáshoz mellékeli. A szerződéskötő szervezet a nem pénzbeli támogatásokról, adományokról a Kimenő számla könyvelés részére a tárgyhónapot követő hó 10-ig adatot szolgáltat a következő tartalommal: a) a támogatott fél neve, GIR partner azonosítója, b) az érintett naptári év, hónap, c) a szerződés száma, tárgya, d) a támogatás fajtája (adomány, látványcsapatsport támogatás, szokásos támogatás),


ÉRTESÍTŐ e) az átadott termék átadáskori forgalmi értéke, ennek hiányában előállítási értéke; illetőleg szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítés érdekében felmerült költség. A Kimenő számla könyvelés a térítésmentesen történt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén – a szerződéskötő szervezetektől kapott havi adatszolgáltatások alapján – megállapítja, hogy keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség, és az ügyletet a törvényi előírások figyelembevételével számolja el. A szerződéskötő szervezet a pénzbeli támogatásokról, adományokról a Bejövő számla könyvelés részére a tárgyhónapot követő hó 10-ig adatot szolgáltat a következő tartalommal: a) a támogatott fél neve, GIR partner azonosítója, b) az érintett naptári év, hónap, nap, c) a szerződés száma, tárgya, d) a támogatás fajtája (adomány, látványcsapatsport támogatás, szokásos támogatás), e) a támogatás, adomány összege. A Bejövő számla könyvelés az ügyletet a számviteli törvény előírásainak megfelelően számolja el. A Számviteli szervezet bekéri a támogatott szervezetektől a megvalósult támogatási szerződésekhez kapcsolódó utólagos nyilatkozatokat, igazolásokat (ide nem értve az ún. támogatási igazolást). Látvány-csapatsport támogatása esetén a szerződéskötő szervezet az ügylet (termékátadás, pénzeszközátadás, stb.) megvalósulását követő 3 napon belül megküldi a Számviteli szervezet részére a támogatási igazolást, a szerződést valamint a teljesítést igazoló dokumentumot. Pénzmozgással járó támogatás esetén intézkedik arról, hogy az átutalásról szóló bankbizonylatot a Pénzgazdálkodási szervezet megküldje a Számviteli szervezet részére. A Számviteli szervezet a támogatásokkal kapcsolatban rendelkezésére álló adatok, bizonylatok alapján a társasági adó következményeket megállapítja és bevallja, illetőleg – ha szükséges – a bizonylatok megküldésével az adóhatóságot értesíti.

48 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK • A MÁV Zrt. és leányvállalatai támogatási elveiről és rendszeréről szóló 34/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú utasítás • Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény • Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa) törvény • A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. (Tao) törvény • A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI.30.) Korm. rendelet (Kr.) • A MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata • A MÁV-START Zrt. Alapító Okirata • A MÁV-START Zrt. Döntési és Hatásköri listája • A MÁV Zrt. hatályos Működési és Szervezeti Szabályzata • A MÁV Zrt. hatályos Döntési és Hatásköri Listája • A MÁV Zrt. hatályos Bérbeadás rendjéről szóló utasítása 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a kihirdetése napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: Támogatási megállapodás – sablon



ÉRTESÍTŐ 49 1. sz. melléklet TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a a megállapodás megkötése és teljesítése szervezet:………………………………………….

során

eljáró

MÁV-START

Zrt.

Székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Számla postázási cím: Bankszámlaszáma: Adószáma: Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. Statisztikai jelzőszám: Képviseli: ……………………………………… továbbiakban, mint “MÁV-START Zrt.” másrészről a ……………………. (…………………...) Székhely: Levelezési cím: Számlavezető pénzintézet: Bankszámlaszáma: Adószáma: Cégjegyzékszám: Statisztikai jelzőszám: Képviseli: Közhasznú jogállásra vonatkozó adatok: közhasznú besorolással rendelkezik: igen / nem Nyilvántartási száma: továbbiakban, mint „Támogatott” (MÁV-START Zrt. és a Támogatott a továbbiakban együttesen: Felek) között a mai napon az alábbi feltételek szerint: Preambulum A Felek elöljáróban rögzítik, hogy a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának/DHL szerinti döntési jogosultjának ……./201.. (…...) számú döntése értelmében a MÁV-START Zrt. a Támogatott létesítő okiratában rögzített feladatai ellátásához, a Támogatott tevékenységéhez (igény szerint pontosítandó ……………………..) szükséges támogatás folyósítását engedélyezte. A fenti döntés értelmében a Felek határozott időtartamra szóló támogatási szerződést kötnek. 1. A MÁV-START Zrt., mint közszolgáltatási feladatokat ellátó szervezet kijelenti, hogy elkötelezett a Támogatott mellett. Ezen elkötelezettség értelmében, a Támogatott működőképességének biztosításához szükséges szintig, ……………………….-ig tartó időszakra vonatkozóan /VAGY: egyszeri alkalommal a MÁV-START Zrt. támogatja a Támogatottat. MÁVSTART Zrt. a támogatás összegét ………………… Ft-ban határozza meg. 2. Támogatott írásban köteles nyilatkozni –a vonatkozó felhívástól számított 5 munkanapon belül - a MÁV-START Zrt.-nek, amelyben rögzíti, hogy a jelen szerződésben rögzített támogatás folyósításának adóévében az eredménye, a támogatás következtében elszámolt bevétel nélkül 28. szám Budapest, 2013. augusztus 29.

ÉRTESÍTŐ 50 számítva nem lesz negatív. A Támogatott a nyilatkozatában foglaltakat a beszámolója elfogadását követő 15 napon belül újabb nyilatkozat megküldésével igazolja MÁV –START Zrt. felé. Támogatott jelen szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a MÁV-START Zrt. -vel szemben tartozása nem áll fenn. vagy Támogatott közhasznú szervezet köteles igazolást adni a MÁV-START Zrt.-nek közhasznú jogállásáról. Az igazolásnak tartalmaznia kell a Támogatott és a MÁV-START Zrt. megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét, célját (közhasznú tevékenység megjelölését). vagy Támogatott a sportfejlesztési programja jóváhagyásáról döntő szervezettől kapott támogatási igazolás egy példányát a MÁV-START Zrt.-nek átadja. A MÁV-START Zrt. csak a támogatási igazolás birtokában teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét. 3. A Támogatott vállalja, hogy az 1. pontban meghatározott összegű támogatást az alább megjelölt célokra használja fel: a. ……………………………….. b. ……………………………….. c. ……………………………….. d. ……………………………….. 4. A Támogatott vállalja, hogy az átutalt támogatási összeg felhasználásáról beszámolót készít és azt 201.. …………….-ig megküldi a MÁV-START Zrt. részére. A beszámolónak tartalmaznia kell, hogy a 3. pontban részletezett célfelhasználások milyen ütemezésben, arányban kerültek felhasználásra. A Támogatott a nyilvántartásaiban követhető formában, tételes bizonylatokkal alátámasztva rögzíti a támogatások felhasználását. A MÁV-START Zrt. jogosult ezen nyilvántartások ellenőrzésére. 5. A Támogatott tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés alapján keletkező követelését – a támogatás jellegéből adódóan – más, harmadik személyre nem ruházhatja át. A MÁV-START Zrt. -vel szembeni követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve a MÁV-START Zrt.vel szembeni követelésen zálogjog alapítása csak a MÁV-START Zrt. előzetes, írásbeli jóváhagyásával lehetséges. 6. Amennyiben a MÁV-START Zrt. tudomására jut, hogy a Támogatott a MÁV-START Zrt. által nyújtott támogatási összeget, vagy annak egy részét nem a jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően használja fel, vagy a felhasználást nem, vagy nem megfelelően igazolja, akkor a MÁV-START Zrt. jogosult a teljes támogatási összeg visszatérítését követelni. A Támogatott a MÁV-START Zrt. támogatási összeg visszafizetésére vonatkozó felszólító levelének kézhezvételétől számított 8 naptári napon belül köteles a MÁV-START Zrt. felszólító levelében megjelölt követelés összegét a MÁV-START Zrt. jelen szerződésben megjelölt bankszámlájára átutalni. A követelés visszafizetése azon a napon számít pénzügyileg teljesítettnek, amikor a MÁV-START Zrt. bankszámláján azt a számlavezető pénzintézet jóváírta. 7. Ha a támogatás jelen szerződés szerinti célnak megfelelő felhasználása olyan okból válik lehetetlenné, amelyért a Támogatott nem felelős, akkor erről a Támogatott köteles a MÁV-START Zrt. -t haladéktalanul tájékoztatni és a fel nem használt támogatási összeget visszafizetni a MÁVSTART Zrt. részére. A Támogatott az általa kiállított írásbeli tájékoztatás keltétől számított 8 naptári napon belül köteles a fel nem használt támogatás összegét a MÁV-START Zrt. jelen szerződésben megjelölt bankszámlájára átutalni. A fel nem használt támogatási összeg 28. szám Budapest, 2013. augusztus 29.

ÉRTESÍTŐ 51 visszafizetése azon a napon számít pénzügyileg teljesítettnek, amikor a MÁV-START Zrt. bankszámláján azt a számlavezető pénzintézet jóváírta. 8. Amennyiben jelen szerződés bármely okból megszűnik, úgy a Támogatott köteles a megszűnéstől számított 8 naptári napon belül a felhasznált támogatási összeggel elszámolni és a fel nem használt összeget a MÁV-START Zrt. részére (a jelen szerződésben megjelölt bankszámlaszámra) visszautalni. A fel nem használt támogatási összeg visszafizetése azon a napon számít pénzügyileg teljesítettnek, amikor a MÁV-START Zrt. bankszámláján azt a számlavezető pénzintézet jóváírta. 9. A MÁV-START Zrt. bármikor indokolás nélkül jogosult a támogatás kifizetését egyoldalú döntéssel megszűntetni. 10. A Felek részéről a kapcsolattartó személyek a jelen szerződés megkötése idején a következők: MÁV-START Zrt. Név: ……………………… E-mail: …………………………. Telefon: ………………………. Fax: ………………………….

Támogatott Név: …………………………. E-mail: …………………………… Telefon: ……………. Fax: …………………..

11. A Felek a másik félhez intézett írásos tájékoztatásra más személyt, illetve címet adhatnak meg, melyet írásban kell közölni a másik Féllel. 12. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 13. Jelen szerződést a felek határozott időre, a 201. …………………-ig tartó időszakra kötik. 14. A Támogatott megismerte és elfogadja a MÁV-START Zrt. Etikai Kódexét, az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a MÁV-START Zrt. által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállalja, hogy a MÁV-START Zrt. nevében eljáró szemé(lyek) Etika Kódexet sértő cselekménye(i)t jelzi a MÁV-START Zrt. által működtetett etikai bejelentő tanácsadó csatornán keresztül. Jelen szerződést a felek annak gondos elolvasása, majd kölcsönös értelmezése után, mint akaratukkal mindenben egyezőt, jóváhagyólag aláírták. Kelt, Budapest, 201. ………….. …. …………………………………. MÁV-START Zrt. ………………………………….. vezérigazgató

…………………………………. Támogatott képviseletében: ………………………. elnök


ÉRTESÍTŐ 52 Egyéb közlemények

A 19/2010. (IX. 15. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. központi szerverszoba beléptetési, munkavégzési, tűzvédelmi és rendkívüli esemény értesítési rendjéről kiadott normatív utasítás egyes mellékleteinek aktualizálása

1. számú melléklet Érvényes: 2013.08.16-tól visszavonásig (módosításig) A központi szerverszoba előtérének kulcsát felvenni jogosult személyek személy

beosztás

Sárándi Attila

informatikai vezető

Tóth Zsolt

informatikai szakértő

Dudás Sándor

mb. biztonsági igazgató

Gergely István

információvédelmi szakértő

Szávai Attila

információvédelmi szakértő

Oldal Zsuzsanna

vezénylő tiszt

Décsei Sándor

vezénylő

Lengyel Sándor

vezénylő

Szikes Tiborné

vezénylő

Szabó János

vezénylő

Kaló Ferencné

vezénylő

Imricsik Katalin

vezénylő

szervezet MÁV-START Zrt. Informatikai Szervezet MÁV-START Zrt. Informatikai Szervezet MÁV-START Zrt. Biztonsági Szervezet MÁV-START Zrt. Biztonsági Szervezet MÁV-START Zrt. Biztonsági Szervezet MÁV-START Zrt. SZSZK Budapest Keleti MÁV-START Zrt. SZSZK Budapest Keleti MÁV-START Zrt. SZSZK Budapest Keleti MÁV-START Zrt. SZSZK Budapest Keleti MÁV-START Zrt. SZSZK Budapest Keleti MÁV-START Zrt. SZSZK Budapest Keleti MÁV-START Zrt. SZSZK Budapest Keleti


felvételi idő folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00 folyamatosan: 00:00-24:00

ÉRTESÍTŐ 53 2. számú melléklet Érvényes: 2013. 08. 16-tól visszavonásig (módosításig) A szerverszoba beléptető rendszeréhez belépőkártyával rendelkezők személy Tóth Zsolt informatikai szolgáltató munkatársa informatikai vezető által esetileg engedélyezett

beosztás informatikai szakértő

szervezet MÁV-START Zrt. Informatikai Szervezet

belépési idő folyamatosan: 00:00-24:00

aktuális igénytől függően

informatikai szolgáltató

folyamatosan: 00:00-24:00

aktuális igénytől függően

MÁV-START Zrt. Informatikai Szervezet Biztonsági Szervezet

az eseti engedély kiadásakor kerül meghatározásra

3. számú melléklet Érvényes: 2013.08.16.-tól visszavonásig (módosításig) Rendkívüli esemény bekövetkezésekor értesítendő személyek Munkatárs neve

Beosztás

Szervezeti egység

Telefonszám

Sárándi Attila

informatikai vezető

MÁV-START Zrt. Informatikai Szervezet

06209750391

Dudás Sándor

mb. biztonsági igazgató

MÁV-START Zrt. Biztonsági Szervezet

06304660938

Imre Péter

tűzvédelmi szakértő

Biztonsági Szervezet

Vidra Imre

vagyonvédelmi koordinátor

Biztonsági Szervezet

MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

informatikai szolgáltató ügyfélszolgálata

informatikai szolgáltató

06204160822 06304387129

01/9393

A központi szerverszoba Vezényletre átjelzett tűzjelzése, vagy a szerverszoba ajtó feletti tűzjelzés észlelése esetén a Tűzoltóság értesítendő.


ÉRTESÍTŐ 54 8. számú melléklet Érvényes: 2013. 08. 16-tól visszavonásig (módosításig) Központi szerverszobában fellépő, meghatározott események esetén SMS- és e-mail értesítés a következő személyek részére történik SMS értesítés a következő személyek részére történik Személy Sárándi Attila Tóth Zsolt

Beosztás informatikai vezető informatikai szakértő

Szervezet MÁV-START Zrt. Informatikai Szervezet MÁV-START Zrt. Informatikai Szervezet

E-mail értesítés az alábbi személyek részére történik Személy Tóth Zsolt

Beosztás informatikai szakértő

Szervezet MÁV-START Zrt. Informatikai Szervezet


ÉRTESÍTŐ 55 Tájékoztatás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. megjelent utasításairól -

-

-

-

Augusztus 12-én megjelent a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. 11/2013. VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. támogatási elveiről és rendszeréről. Augusztus 26-án megjelent a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. 12/2013. VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. – nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról. Augusztus 12-én megjelent a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 13/2013. VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. és leányvállalatai támogatási elveiről rendszeréről. Augusztus 26-án megjelent a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 14/2013. VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. – nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról.

Figyelemfelhívás Az augusztus 23-án megjelent 18. sz. MÁV Értesítőben került közzétételre a 42/2013. (VIII. 23. MÁV Értesítő 18.) EVIG számú elnök vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1087 Budapest VIII. kerület, Könyves Kálmán körút 54-60. szám alatti szákházba történő be- és kiléptetés és a benntartózkodás rendjéről c. normatív utasítás. Az utasítás részletesen tartalmazza a - munkavállalók Székházba történő be- és kiléptetésének rendjét; - ügyfelek, vendégek, nem a Székházban dolgozó vasutas munkavállalók be- és kiléptetésének, idegen gépjárművek parkolásának rendjét; - VIP vendégek beléptetésének szabályait; - a csoportos beléptetés rendjét; - az állandó beléptető kártyák kiadását, visszavonását, pótlását, kezelését, - az elektronikus beléptető rendszer kezelésének szabályait; - a videókamerás ellenőrzési rendszer üzemeltetésének előírásait; - a Székház napi takarítására vonatkozó előírásokat; - a kulcskezelés rendjét - eszközök, anyagok kivitelénekbehozatalának, küldemények átadásánakátvételének szabályait; - egyéb biztonsági előírásokat; - rendkívüli események esetén teendő intézkedéseket; Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. Székházban elhelyezett, vagy ott ideiglenesen tartózkodó munkavállalóira és vendégeire is. Fenti utasítást tartalmazó MÁV Értesítő megtalálható az L:/MÁV Értesítő mappában. dr. Balázs Krisztián kabinetvezető


ÉRTESÍTŐ 56

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Ungvári Csaba vezérigazgató


28. SZÁM TARTALOM

Recommend Documents