15. SZÁM TARTALOM

2014/15. SZÁM TARTALOM Utasítások

oldal

32/2014. (II. 28. MÁV-START Ért. 15.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók munkaidő nyilvántartásának szabályozásáról ...............................................................

2

33/2014. (II. 28. MÁV-START Ért. 15.) sz. vezérigazgatói utasítás a fogyatékkal élők utaztatásának végrehajtásáról ......................................

33

34/2014. (II. 28. MÁV-START Ért. 15.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzata 3. sz. módosításának hatályba léptetéséről ............................................................

125

Egyéb közlemények A 2014/13. sz. MÁV-START Értesítő megjelenését követően kiadásra került díjszabási rendelkezések ....................................................

15. szám Budapest, 2014. február 28.

125

ÉRTESÍTŐ Utasítások

32/2014. (II. 28. MÁV-START Ért. 15.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.nél foglalkoztatott munkavállalók munkaidő nyilvántartásának szabályozásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. munkavállalóinak munkaidő nyilvántartására vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá az eljárási szabályok meghatározása. 2.0. HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁVSTART Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Humánerőforrás menedzsment vezető, a végrehajtásáért a munkáltatói jogkörgyakorlók a felelősek.

2 folyamat hálózati, TSZVK, telepállomási szinten nyomon követhető, ellenőrizhető. A rendszer minden, a vezényléssel kapcsolatban rendszeresített nyomtatvány előállítására képes. 3.2 IVU.PLAN előtétrendszer: Az IVU.plan szoftverrel egy alkalmazáson belül lehet a vonatközlekedést biztosító tervezői és irányítói munkát elvégezni. A valóságban megvalósuló munkafolyamatok és a szoftver belső logikai felépítése között szoros kapcsolat van, az egymásra épülő, egymást feltételező lépések a beépített szabály és ellenőrzési rendszerrel kiegészítve zárt rendszerben tudják kezelni a teljes folyamatot. 3.3 Rugalmas munkaidő-beosztás: Rugalmas munkaidő-beosztás esetén a munkaidő felhasználását – a technológiai és a munkafeladatok jellege alapján – részben a munkavállaló, részben a munkáltatói jogkörgyakorló határozza meg.(KSz 30.§ 4.) A munkavállaló a napi munkaidő törzsidőn felül fennmaradó részét a peremidőben – a havi kötelező munkaidő és a munkafeladatok figyelembevételével – naponta eltérő mértékben oszthatja be. 3.4 Munkaidő-nyilvántartás: A munkaidő és/vagy a pihenőidők nyilvántartására szolgáló, a munkáltató által vezetett felolvasókönyv és grafikus vezénylés elnevezése.

3.0. FOGALMAK 3.1 RailM@n előtétrendszer: 3.5 Szabadság A RailM@n rendszer segítségével a vezényelt A szabadság naptári évenként fizetett pihedolgozók szolgálat-ellátásának szabályozását, nőidő, amely minden munkavállalót megillet. a vezénylést végezzük. A RailM@n a MÁV[Mt. 115.§ (1) bek.] A szabadság a munkaSTART Zrt. tulajdonát képezi, speciálisan a vállaló pihenését, kikapcsolódását, regenevállalat céljaira kifejlesztett rendszer. rálódását szolgálja. Az alap– és pótszabadság Funkcionalitása felöleli a teljes vezénylési időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti folyamatot: meg. [Mt. 146.§ (3) bek. a) pont]A szabadság a szolgálatok előzetes, menetrendi időszakra, naptári évente a munkában töltött idő alapján vagy még hosszabb időre való tervezését, a az Mt. 116.§ alapján alapszabadságból és a dolgozók vezénylési szempontból lényeges 117.§ szerint a munkavállaló életkora alapján adatainak kezelését (az SAP rendszerből számított, valamit a Mt. 118.-120.§-okban és a kapott, folyamatosan frissített adatokra Kollektív Szerződés (továbbiakban KSz.) 49. alapozva), a havi elővezénylést, a hét napos és §-ában meghatározott különböző jogcímeken operatív vezénylést, a tényrögzítést, a bérügyi járó rendkívüli szabadságokból tevődik össze. szempontból szükséges adatok átadását az SAP Amennyiben a munkaviszony év közben rendszernek. A rendszer minden, a vezénylés kezdődik, vagy év közben szűnik meg, az adott szempontjából lényeges adatot (menetrend, évre járó szabadságnak csak időarányos része SZVÖR, személyes adatok), az azok jár a munkavállalónak. A fél napot elérő kezelésére szolgáló rendszerekből kap, azokat töredéknap egész munkanapnak számít. [Mt. napra készen tartja. Rendelkezik áttekintő 121.§] funkciókkal, amelyek segítségével a vezénylési 15. szám Budapest, 2014. február 28.

ÉRTESÍTŐ 3.6 Szabadságként kezelt munkaidőkedvezmények Azok a munkaidő kedvezmények, melyek szabadságkérelem alapján illetik meg a munkavállalót. 3.7 Fizetés nélküli szabadság A munkavállaló részére jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő vagy a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörben engedélyezhető olyan szabadság, melynek időtartamára munkabér nem jár. 3.8 Kivételesen fontos gazdasági érdek: Ilyen indok alatt a munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. 3.9 A munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok: Olyan ok, amely különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges. 3.10. KSZ: A MÁV-START Zrt. Kollektív Szerződése. 3.11. KSZ. Helyi függelék: Az egyes telephelyek (munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységek) munkavállalóira vonatkozó eltérő szabályokat – a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint – a helyi függelékek tartalmazzák. 3.12. Kötetlen munkaidő-beosztás A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. § rendelkezése alapján történik a munkaidő beosztás. 3.13. SAP (Systemanalyse Programmentwicklung) Integrált vállalatirányítási rendszer

und

3 3.15. SAP időadat-ügyintéző A hozzá eljuttatott időadatlapon közölt időadatokat rögzíti az SAP rendszerben. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 RAILM@N előtétrendszerrel vezényelt munkavállalók munkaidő nyilvántartása 4.1.1 Az utasítás kiadásakor az alábbi munkaköri családokban, munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók vezénylése valósul meg RailM@n vezénylő rendszerrel: utazók, pénztárosok, kocsivizsgálók, személyszállítási ügyeletes, kocsitáblázó féklakatos, műszaki kocsiirányító előadó, vezénylő, műszaki szakelőadó, műszaki szakértő II., általános segédmunkás, műszaki művezető, pénztárellenőr, tartalékos pénztárellenőr, hálózati, -területi személyszállítási főirányító, hálózati havaria irányító. 4.1.2 A munkaidő-beosztás készítésével megbízott munkavállalónak (utasítás kiadásakor: vezénylőtiszt, tartalékos pénztárellenőr, művezető, személyszállítási koordinátor) a KSZ 30. § alapján a munkaidőkeret életbe lépését megelőző hónap 23-áig (február hónapban 21-ig) a RailM@n vezénylő rendszerrel kell elkészíteni a munkaidőbeosztást. A munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkörgyakorlónak (vagy megbízottjának) ellen kell jegyezni, a másodpéldányt a munkavállalónak át kell adni. Ez alól kivételt képez, ha a munkavállaló ezt nem igényli, és erről írásban előzetesen lemondott. 4.1.3 A hónap közben jelentkező módosításokat minden esetben a RailM@n időadatközlő munkavállalónak rögzíteni kell a RailM@n vezénylő rendszerben, valamint a munkavállaló eredeti munkaidő-beosztásán is jelölni kell. A módosításhoz kiállított nyomtatványt a munkaidő-beosztás laphoz kell csatolni. 4.1.4 A RailM@n vezénylő rendszerből az időadat-közlő munkatárs dekádonként terv és tény feladást végez, feladáskor az adatcsomag fájl formájában az SAP-nak azonnal átadásra kerül, az ilyen fájlok beolvasásának ütemezése az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló hatásköre.

3.14. Időadat-közlő Munkavállalók jelenléti időadatainak nyilvántartását végző személy. Összegyűjti és az időadatlapra felvezeti a munkaidővel kapcsolatban az adott szervezetnél hó közben keletkezett információkat. A kitöltött időadatlapot megküldi a SAP időadat-ügyintézőnek rögzítésre. 15. szám Budapest, 2014. február 28.

ÉRTESÍTŐ 4.1.5 A tényfeladás után a RailM@n időadatközlő és az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló egyeztetést végez az esetleges hibák javítása érdekében. 4.1.6 A tárgyhó lezárását követően az eredetileg kiadott munkaidő-beosztást, a módosítást elrendelő nyomtatványokkal együtt a RailM@n időadat-közlőnek kell megőrizni. 4.1.7 A vezénylés minőségéért a havi elővezénylést és a módosításokat végző munkavállaló, az SAP-ban történő helyes rögzítésért az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló a felelős. 4.2 IVU.PLAN ELŐTÉTRENDSZERREL VEZÉNYELT MUNKAVÁLLALÓK MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSA 4.2.1 Az utasítás kiadásakor az alábbi munkaköri családokban, munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók vezénylése valósul meg IVU.PLAN vezénylő rendszerrel: mozdonyvezetők, mozdonyvezető gyakornokok, motorvonat vezetők, motorvonat vezető gyakornokok, gépészeti vonalellenőrök, hálózati, területi vontatási főirányító, munkaidő beosztást készítők, hálózati és területi vontatási főmozdonyirányítók, felvigyázók, külsős felvigyázók. 4.2.2 A munkaidő-beosztás készítésével megbízott munkavállaló (utasítás kiadásakor: munkaidő beosztáskészítő) a munkaidőkeret életbe lépését megelőzően legalább 7 nappal a személyzetfordulókat és az előzetesen rögzített távolléteket egy közös, úgynevezett HAVI tervezési szintre összemásolják és ezen a szinten készítik el a munkaidő-beosztást adott hónapra. A munka befejeztével papírra nyomtatva átadják a munkavállalóknak az „Értesítést a havi munkaidő-beosztásról” nyomtatványt és lezárva ezt a tervszintet futtatnak egy interfészt ami feladja a havi tervet az SAP felé. A munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkörgyakorlónak (vagy megbízottjának) ellen kell jegyezni a másodpéldányt a munkavállalónak át kell adni Ez alól kivételt képez, ha a munkavállaló az írásos munkaidő-beosztás átadásáról előzetesen lemondott.

4 LENTKEZÉSEK moduljában rögzítik a tény szolgálatkezdést, a tény szolgálat végzést, a menetigazolvány számát és ha a terv és a tény szolgálat eltért egymástól akkor az erre utaló kódot is. A hónap közben jelentkező módosításokat minden esetben rögzíteni kell az IVU.PLAN vezénylő rendszerben, valamint a munkavállaló eredeti munkaidő-beosztásán is jelölni kell. A módosításhoz kiállított nyomtatványt a felvigyázóknak a munkaidő-beosztás laphoz kell csatolni. 4.2.4 Az IVU.PLAN vezénylő rendszer folyamatosan adja át az adatokat az SAP-nak. Az ilyen fájlok beolvasásának ütemezése az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló hatásköre. 4.2.5 A tárgyhó lezárása után az IVU.PLAN időadat-közlő és az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló egyeztetést végez az esetleges hibák javítása érdekében. 4.2.6 A tárgyhó lezárását követően az eredetileg kiadott munkaidő-beosztást, a módosítást elrendelő nyomtatványokkal együtt kell megőrizni. 4.2.7 A vezénylés jogszabályoknak való megfeleléséért a havi elővezénylést és a módosításokat végző munkavállaló, az SAP-ban történő helyes rögzítésért az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló a felelős. 4.3. A nem előtétrendszerrel vezényelt fordulószolgálatos munkavállalók munkaidő nyilvántartása 4.3.1. A munkaidő-beosztás készítésével megbízott munkavállalónak a KSZ 30. § alapján a munkaidőkeret életbe lépését megelőző hónap 23-áig (február hónapban 21-ig) kell elkészíteni a munkaidő-beosztást. A munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkörgyakorlónak (vagy megbízottjának) ellen kell jegyezni, a másodpéldányt a munkavállalónak át kell adni. Ez alól kivételt képez, ha a munkavállaló ezt nem igényli, és erről írásban előzetesen lemondott.

4.2.3 A napi munkavégzés során a felvigyázók a program egy a célra szolgáló FELJE15. szám Budapest, 2014. február 28.

ÉRTESÍTŐ 4.3.2. A hónap közben jelentkező módosításokat minden esetben időadat- közlő munkavállalónak rögzíteni kell a munkavállaló eredeti munkaidő-beosztásán. A módosításhoz kiállított nyomtatványt a munkaidő-beosztás laphoz kell csatolni. 4.3.3. A tárgyhó lezárását követően az eredetileg kiadott munkaidő-beosztás és a módosítás elrendelő nyomtatványok adatai alapján az SAP időadat ügyintéző rögzíti az időadat felületen a munkaidő adatokat és a kapcsolódó egyéb kifizetést érintő tételeket. 4.3.4. A vezénylés előírás szerinti végzéséért a havi elővezénylést és a módosításokat végző munkavállaló, az SAP-ban történő helyes rögzítésért az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló a felelős. 4.4. A nem előtétrendszerrel vezényelt nem fordulószolgálatos munkavállalók munkaidő nyilvántartása 4.4.1. A nem fordulószolgálatos munkavállalók részére nem készül havi munkaidő beosztás, jelenléti ív vezetésével biztosított nyilvántartás. 4.4.2. A tárgyhó lezárását követően a munkaidő-beosztás és a havi jelenléti ív adatai alapján az SAP időadat ügyintéző rögzíti az időadat felületen a munkaidő adatokat és a kapcsolódó egyéb kifizetést érintő tételeket. 4.5. A további munkakörökben - állandó nappalos munkaidő-beosztás szerint – foglalkoztatott munkavállalók munkaidő nyilvántartása 4.5.1. Elektronikus beléptető rendszer, vagy számítógépes munkaidő nyilvántartás működése esetén: 4.5.1.1. Ahol az időadatrögzítés időrögzítő berendezéssel történik, a berendezést személyesen kell kezelni a személyre szóló mágneskártya igénybevételével, a berendezés kezelési utasítása szerint. Mágneskártya hiánya esetén a munkáltatói jogkörgyakorló külön igazolása alapján történik a munkaidő igazolása (pl.: ha a munkavállaló a kártyát otthon felejti vagy elveszíti.)

5 4.5.1.2. Az időrögzítő berendezés használatával egyidejűleg – szervezeti egységenként – vezetendő nyilvántartások. 4.5.1.2.1. Időrögzítő listák Az időrögzítő berendezések adatai alapján kinyomtatott listák tartalmát a szervezeti egységek vezetői kiértékelik, a listákat havonta gyűjtik, és 3 évig megőrzik. 4.5.1.2.2. Jelentkezési könyv A jelentkezési könyv (1. sz. melléklet) a gépi berendezés meghibásodása esetére tartalék, manuális nyilvántartásként szolgál, amelybe a munkahelyre való beérkezés és az onnan történő eltávozás időpontját, valamint az engedélyezett szabadság miatt távoltöltött időket a munkavállalónak be kell jegyeznie. Keresőképtelen betegség esetén, a munkavállaló, a betegségét követő első munkanapján jegyzi be a távollét időtartamát és okát. 4.5.1.3. Valamennyi munkavállaló esetében az elektronikus rendszerből nyomtatható jelenlétet igazoló nyilvántartást az aktuális hónapot követő hó első munkanapján ki kell nyomtatni és azt mind a munkavállalónak, mind a munkáltatói jogkörgyakorlónak (vagy megbízottjának) aláírásával igazolnia kell. A kinyomtatott nyilvántartást a munkáltatói jogkörgyakorlóval (vagy megbízottjával) a tárgyhónapot követő első munkanapon, a munkavállalóval a tárgyhónapot követő első munkába álláskor kell aláíratni. 4.5.1.4. A munkáltatói jogkörgyakorló (vagy megbízottja) és a munkavállaló által jóváhagyott jelenléti ívek alapján az SAP időadatügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló rögzíti az időadatokat az SAP rendszerben. 4.5.1.5. A jelentkezési könyvben szereplő adatok helyességéért a munkavállaló és a munkáltatói jogkörgyakorló, az SAP-ban történő helyes rögzítésért az SAP időadatügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló a felelős.


ÉRTESÍTŐ 4.5.2. Elektronikus beléptető rendszer, vagy számítógépes munkaidő nyilvántartás hiányában: 4.5.2.1 A munkaidő nyilvántartására a Jelentkezési könyv (1. sz. melléklet) használandó, oly módon, hogy a munkavállaló minden nap aláírásával igazolja a munkaidejének kezdetét (érkezés), valamint a munkaidejének végét (eltávozás). A munkaidő nyilvántartó lapon az időpontokat a valóságnak megfelelően, a tényleges kezdetnek és eltávozásnak megfelelő óra, perc pontossággal kell megjeleníteni. A munkaidő nyilvántartási lapokat a munkaterületen oly módon kell elhelyezni, hogy ahhoz a munkavállalók aláíráskor szabadon hozzáférjenek. 4.5.2.2 Amennyiben a munkavállaló munkaidőben munkahelyéről engedéllyel távozik, a távollétet a 2. sz. melléklet szerinti eltávozási könyvben tünteti fel. A magánjellegű eltávozásokat és a keletkező munkaidő-hiány pótlásának idejét minden esetben engedélyeztetni kell a munkáltatói jogkörgyakorlóval, vagy az általa megbízott szakmai munkavállalóval. Az eltávozási lapon kell feltüntetni az elrendelt kiküldetés (KI), készenlét (KÉ), túlóra (T), ügyelet (Ü), oktatás (OK), munkaruha átvétel (RÁ), orvosi vizsgálat (OR) munkaidő kedvezmény (üzemi tanács, szakszervezet, MVB (MK)) kezdő és befejező időpontját, a szabadság (SZ), tanulmányi szabadság (TSZ), betegség (B), valamint a munkáltatói jogkörgyakorló által engedélyezett magán eltávozás (MA) és ebből eredő munkaidő kiesés pótlásának (P) időpontját is. Amennyiben a munkavállaló igazolatlanul van távol munkahelyétől, azt a munkáltató (vagy megbízottja) a megjegyzés rovatban igazolatlan (IL) bejegyzéssel köteles jelezni. A munkáltatói jogkörgyakorló (vagy megbízottja) hónap közben szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez, hónap végén pedig ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a munkavállalók által felvezetett adatok a valóságnak megfelelnek. 4.5.2.3 A munkáltatói jogkörgyakorló (vagy megbízottja) és a munkavállaló által jóváhagyott időadatlap alapján az SAP időadatügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló rögzíti az SAP rendszerben a tárgyhót követő hónap harmadik munkanap 14 óráig.

6 4.5.2.4 A jelenléti íven szereplő adatok helyességéért a munkavállaló és a munkáltatói jogkörgyakorló, az SAP-ban történő helyes rögzítésért az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló a felelős. 4.6. A további munkakörökben - kötetlen munkaidő-beosztás szerint - foglalkoztatott munkavállaló munkaidő-nyilvántartása 4.6.1 A kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidejük beosztását és felhasználását a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. §-a, szerint maguk jogosultak meghatározni. 4.6.2 Az érintett munkavállalók ¬– a jogszabály és a kollektív szerződés keretei között – munkáltatói jogkörgyakorlójuk előzetes tájékoztatása mellett munkaidejüket és pihenőidejüket keretjelleggel maguk határozzák meg. A következő heti távollétekről a munkavállaló a 3. sz. melléklet kitöltésével és a hét utolsó munkanapján 13.00-ig a munkáltatói jogkörgyakorló, vagy az általa kijelölt szakmai vezető felé e-mail-ben történő továbbításával vagy a kijelölt meghajtón lévő közös nyilvántartás vezetésével tesz eleget előzetes tájékoztatási kötelezettségének. A szervezeti egység által használt havi munkaidőterv készítése esetén is legalább a 3. sz. mellékletben rögzített információkat tartalmaznia kell a tájékoztatásnak (távollét napját, tervezett időtartamát és célját). Az előre nem tervezhető eseteket, valamint a szükséges korrekciókat legkésőbb a távollétet követő első munkanapon jelenteni kell. 4.6.3 A munkáltatói jogkörgyakorló az előzetes tájékoztatás alapján jogosult és köteles a tárgyhavi kötelező munkaidő (munkanap X napi teljes munkaidő) tényleges teljesítését megkövetelni, illetve ellenőrizni. 4.6.4 A munkáltatói jogkörgyakorlónak vagy az általa kijelölt szakmai vezetőnek napi ismerettel kell rendelkezni arról, hogy munkavállalója az adott munkanapon milyen okból van távol állandó (szokásos) munkavégzési helyétől. 4.6.5 A tárgyhót követő hónap harmadik munkanap 14 óráig az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló rögzíti az időadatokat az SAP rendszerben.


ÉRTESÍTŐ 7 4.7. A további munkakörökben, rugalmas munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalók munkaidő nyilvántartása 4.7.1. A rugalmas munkaidőrend beosztása 4.7.1.1 Napi eszmei munkaidő: Időtartama: Hétfőtől – csütörtökig 7.30 – 12.00 és 12.20 - 16.20 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 7.30 – 12.00 és 12.20 – 13.50 óra A napi eszmei munkaidő az az elvi munkaidőtartam, amely viszonyítási alapul szolgál a teljes napi munkaidő, a teljesített munkaidő és a munkaközi szünet megállapításához, az eltérések számításához, valamint a rendkívüli munkavégzés és a munkából távoltöltött idők (szabadság, betegség, igazolt távollét, kiküldetés stb.) elszámolásához. 4.7.1.2. Munkaközi szünet A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek és a törzsidőnek, ezért annak tartama (20 perc) az eszmei munkaidő megszakításával – a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kivételével – a munkaidőn kívül kerül kiadásra. (Mt.86.§ (3) bek. a) pont, 205.§ (2) bek. b) pont). A munkaközi szünet tényleges igénybevételére naponta 11.30 és 13.30 óra között kerülhet sor. 4.7.1.3. Törzsidő Időtartama: Hétfőtől – csütörtökig 9.00 – 14.00 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 9.00 – 13.00 óra Törzsidő – bele nem értve a munkaközi szünet idejét – az az időtartam, amely alatt minden munkavállalónak a munkahelyén kell munkát végezni. A törzsidő tartama alatt a munkavállaló csak hivatalos ügyben lehet távol. Magánügyben eltávozás törzsidő alatt csak a szervezeti egység vezetőjének engedélyével lehetséges, a távollét időtartama nem minősül munkaidőnek.

4.7.1.4. Peremidő Időtartama: Hétfőtől – csütörtökig 6.00 – 9.00 és 14.00 – 18.00 óra Pénteken, illetve a hét utolsó munkanapján 6.00 – 9.00 és 13.00 – 18.00 óra Peremidő az a napi munkaidőkeret, amelyen belül a munkaidőt a munkavállaló határozhatja meg a feladatokhoz igazodóan úgy, hogy havonta legfeljebb plusz 20 óra – ügyfélszolgálati és bevétel ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra –, illetve mínusz 6 óra eltérés keletkezzen a törvényes munkaidőhöz képest. 4.7.1.5. Üzemidő Időtartama: 6.00 – 18.00 óra Az üzemidő a peremidő kezdő és végpontja közé eső időtartam, amely egyben a napi maximális munkaidőt jelenti. 4.7.1.6. Havi kötelező munkaidő A napi 8 órás munkaidő (Mt. 92. § (1) bek.) alapulvételével a havonta teljesítendő munkaidő: 20 munkanapos hónapban 160 óra 21 munkanapos hónapban 168 óra 22 munkanapos hónapban 176 óra 23 munkanapos hónapban 184 óra 4.7.1.7. Többletidő A 4.7.1.6. pontban meghatározott havi munkaidőt (kötelező órát), kéthavi munkaidő keretet meghaladóan, a munkavállaló döntése alapján azonban legfeljebb 20 óra – ügyfélszolgálati és bevétel-ellenőrzési munkakörökben legfeljebb 30 óra – többletidő vihető át a tárgyhónapról/tárgyidőszakról a következő hónapra/időszakra, amelyet a következő havi/időszaki nyilvántartásban – legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig – mint nyitó értékként kell szerepeltetni. A munkavállaló az engedélyezett tárgyhavi/tárgyidőszaki többletidő mértékéig a tárgyhónapot/tárgyidőszakot követő hónapban/időszakban a kötelező munkaidejét a perem időn belül csökkentheti (csúsztathat). Egész napos távollét (csúsztatás) csak a munkáltatói jogkörgyakorló előzetes írásbeli engedélyével alkalmazható.


ÉRTESÍTŐ A 20, illetve 30 órát meghaladó többletidőt – kivéve a munkáltatói jogkörgyakorló által elrendelt rendkívüli munkavégzésből eredőt – a hónap/időszak végén törölni kell. Az üzemvitellel közvetlenül össze nem függő tevékenységet ellátó szervezeti egységeknél bevezetésre kerülő év végi tevékenységi szünet feltételeit és módját külön utasításban kell szabályozni. 4.7.1.8. Munkaidő-hiány A tárgyhónap/tárgyidőszak végén fennálló hat (6) órát meghaladó munkaidő-hiány (mínusz óra) tartamával az alapbért arányosan csökkenteni kell, és ezt az időtartamot (hat óra feletti részt) az időrögzítő táblázatból törölni kell. Az engedélyezett munkaidő-hiány feletti távollét okát minden esetben a munkáltatói jogkörgyakorlónak vizsgálnia kell. Igazolatlan távollét megállapítása esetén a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának van helye. A munkavállaló az engedélyezett és nyilvántartott tárgyhavi/tárgyidőszaki munkaidő-hiány mértékéig (legfeljebb 6 óra) a tárgyhónapot/tárgyidőszakot követő hónap/időszak munkaidejét köteles növelni (a hiányt ledolgozni). 4.7.2. A feladatok sürgős elvégzése céljából indokolt esetben a munkáltatói jogkörgyakorló kötelezheti a munkavállalót az eszmei munkaidő teljes ledolgozására. 4.7.3. A rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében rendkívüli munkavégzésnek (Mt. 107. §) minősül a munkáltató külön írásbeli utasítása alapján elrendelt, vagy elrendelés hiányában utólagosan rendkívüli munkavégzésként elismert, a.) a napi peremidőt (üzemidőt) megelőzően vagy azt követően, b.) a havi kötelező munkaidőn felül c.) a pihenőnapon és munkaszüneti napon, valamit d.) a készenlét alatt végzett munka, továbbá az e) ügyelet. 4.7.4. A rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében késésnek minősül, ha a munkavállaló a törzsidő,

8 valamint előzetes elrendelés esetén az eszmei munkaidő kezdetére nem érkezik meg munkahelyére, s távolmaradását igazolható módon kimenteni nem tudja. 4.7.5. Belföldi kiküldetés esetén az utazási idő elszámolása szempontjából az eszmei munkaidőt kell irányadónak tekinteni. 4.7.6. A rugalmas munkaidő-beosztás szabályait vétkesen megszegő munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlója - első esetben írásbeli figyelmeztetésben részesítheti, - második esetben 6 hónapi időtartamra, - további esetben pedig legfeljebb 1 évre kizárhatja a rugalmas munkaidő lehetőségéből. A rugalmas munkaidő-beosztásból történő kizárás esetén a munkavállaló foglalkoztatása az eszmei munkaidő szerint történik. 4.7.7. A rugalmas munkaidő-beosztásban is maradéktalanul biztosítani kell az eszmei munkaidő tartama alatt - a kapcsolattartás lehetőségét a MÁV-START Zrt. ügyfeleivel, - az információ zavartalan áramlását a MÁVSTART Zrt. különböző szervezetei között, - az intézkedésre jogosult munkavállaló folyamatos jelenlétét, az üzemidő biztosítását szakterületenként. E követelmények megtartásáért a munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek. 4.7.8. Eltávozási könyv Az eltávozási könyv (2. sz. melléklet) a hivatalos eltávozások, kiküldetések, a jogszabályban biztosított igazolt távollétek, valamint a törzsidőben és az azon kívüli időszakban történő magáneltávozások időpontjának és engedélyének rögzítésére szolgál. A munkavállalónak itt kell nyilvántartania a keletkezett plusz órák „csúsztatását” is. 4.7.9. Utólagos javítás, módosítás A MÁV-START Zrt székhelyén a munkaidőnyilvántartási rendszert – a MÁV társaságok humánerőforrás szervezeteinek közreműködésével – a MÁV Biztonsági Igazgatóság Védelmi Csoportja kezeli.


ÉRTESÍTŐ 9 4.8. Az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottak pihenőnapjának, pihenőidejének, szabadságának és keresőképtelenségének nyilvántartása és elszámolása 4.8.1. Az általánostól eltérő munkarendben (KSZ.29.§ 1. pont) foglalkoztatott munkavállalók heti két pihenőnapja („P”) vagy a KSZ szerinti minimum 42 óra egybefüggő pihenőideje a) a kijelölt pihenőidővel érintett két naptári nap, b) ha a kijelölt pihenőidő három naptári napot érint, akkor heti pihenőnapként kell kijelölni és az elszámolásnál figyelembe venni:  a pihenőidővel teljes, 0-24 órás időtartamban érintett naptári napot, továbbá  az ezt közvetlenül követő vagy megelőző naptári napot, amelyre a heti pihenőidő nagyobb óramennyisége esik. Amennyiben a teljes naptári napot közvetlenül megelőző, illetve követő naptári napra a pihenőidő azonos óraszámban esik, úgy a teljes naptári napot követő napot kell kijelölt pihenőnapnak kijelölni. Pl. három pihenőnapból az első 2 pihenőnapot kell figyelembe venni:

A Csoport minden hét kedd napjáig számítógépes adatszolgáltatást nyújt a munkáltatói jogkörgyakorlók vagy azok megbízottja részére a munkavállalók napi kiés belépéséről, a napi, illetve göngyölt munkaidő többletéről és hiányáról. A munkáltatói jogkörgyakorló vagy megbízottja – a lista alapján – még ugyanezen a héten kezdeményezi az érintett munkavállalónál a hibás adatok javítását. A munkavállaló jogosult a listán feltüntetett, reá vonatkozó adatokat megtekinteni. A megküldött adatok alapján a munkavállaló téves rögzítése javítható, illetve az elmulasztott rögzítés pótolható. Erre kizárólag a javítással, pótlással érintett munkanaptól számított 30 napon belül van lehetőség, s a korrekciót az érintett munkavállaló kérése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban (email) kell kezdeményeznie a Csoportnál. 4.7.10. A rugalmas munkaidő nyilvántartására szolgáló berendezés működtetését külön kezelési szabályzat tartalmazza, amelyet a munkavállalók számára hozzáférhető helyen kell őrizni. 4.7.11. A munkáltatói jogkörgyakorló (vagy megbízottja) és a munkavállaló által jóváhagyott jelenléti íveket a munkáltatói jogkörgyakorló (vagy megbízottja) eljuttatja az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállalóhoz, aki a jelenléti ívek alapján az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló rögzíti az SAP rendszerben a tárgyhót követő hónap harmadik munkanap 14 óráig.

P 3:00-24:00

Három pihenőnapból az utolsó kell figyelembe venni: P 18:00-24:00 0:00-24:00 vagy 12:00-24:00 0:00-24:00

4.7.12. A jelenléti íven szereplő adatok helyességéért a munkavállaló és a munkáltatói jogkörgyakorló, az SAP-ban történő helyes rögzítésért az SAP időadat-ügyintéző tevékenységgel megbízott munkavállaló a felelős.

0:00-3:00 2 pihenőnapot P 0:00-18:00 0:00-12:00

Ha a kijelölt pihenőidő három naptári napot érint, akkor „P” időként kell kijelölni az első érintett napon a pihenőidő kezdő időpontjától az utolsó napon a pihenőidő befejező időpontjáig terjedő intervallumot. (IVUPLAN)

1.nap 11:30

P 0:00-24:00

2. nap P


3.nap 05.30.

ÉRTESÍTŐ 4.8.2. Az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkáltató által előre tervezhető (a munkaidőbeosztás készítésekor már ismert) szabadság, keresőképtelen betegség, valamint egyéb jogszerű távollétek (Mt.55.§) ismeretében kell a következő havi munkaidő-beosztást elkészíteni. Keresőképtelenné válásáról és keresőképessé válásának első napjáról a munkavállaló az elvárható legrövidebb időn belül köteles tájékoztatni a munkáltatót. A szabadság és keresőképtelen betegség jogcímén történő távollét napjaira a munkavállaló munkakörére érvényes napi teljes munkaidőt kell tervezni és – a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint – elszámolni. a) A munkaidő beosztás (vezénylés) készítése során a szabadság igénybevételével, illetve a folyamatos keresőképtelen betegség miatti távolléttel érintett naptári hét (hetek) viszonylatában a heti pihenőnapokat – a nappalos munkarendű munkavállalókéval azonos módon – szombatra és vasárnapra kell ütemezni. Amennyiben még nem készült el a következő havi munkaidő beosztás - a munkavállaló kifejezett kérésére – a heti pihenőidő, ill. pihenőnap helyett szombat vagy vasárnapra, valamint a hétköznapra eső munkaszüneti napra is adható, tervezhető szabadság, ha a munkavállalónak azokon a napokon előreláthatólag – vezénylési ciklusa alapján vagy technológiai okokból – munkavégzési kötelezettsége (szolgálata) lenne. A munkaidő-nyilvántartás vezetése során a szabadság és a keresőképtelenség nyilvántartása szempontjából – a szombat és vasárnap, valamint a hétköznapra eső munkaszüneti nap kivételével – a hét minden további napja munkanapnak számít, s ezekre szabadságot („SZ”), illetve keresőképtelenséget („B”) kell a munkaidő-nyilvántartásba írni. A vezénylés elkészítésekor előre tervezett távollét esetén a hétköznapra eső munkaszüneti napra szabadság és keresőképtelen betegség nem tervezhető. A tervezett szabadságot az elővezénylésben kijelölt pihenőidőket követő első munkanaptól kell a munkaidő-nyilvántartásban vezetni, ezért a heti pihenőnapokat, pihenőidőket a tervezett szabadság első napját közvetlenül megelőző napokra kell ütemezni.

10 Amennyiben az utazószolgálatot ellátó munkavállaló – az elővezénylés szerint tervezett módon- legalább egybefüggő hét naptári napot kitevő időtartamú szabadságot vesz igénybe, akkor az ezt követő munkavégzési napon a munkavállaló- helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában - legkorábban 05 óra 30 percre, vezényelt utazó munkavállaló 06.00 órára vezényelhető munkavégzésre (KSz 50.§, KSz 10. sz. melléklet) b) Munkaidő-beosztást (szolgálat, pihenőnap, szabadnap, orvosi vizsgálat stb) a keresőképessé válás első napjától kell tervezni. A szabadság, illetve keresőképtelenség utolsó napjának ismeretében a havi kötelező órából le kell vonni a munkavégzés alóli jogszerű mentesülés idejére eső órákat, s a fennmaradó időt kell a munkaidő-beosztás készítésekor a munkavállalóra érvényes munkarend szerint – a munkaidő-kereten belül – a többi munkanapra felosztani. Keresőképtelenné válásáról és keresőképessé válásának első napjáról a munkavállaló az elvárható legrövidebb időn belül köteles tájékoztatni közvetlen munkahelyi vezetőjét. 4.8.3. A munkaidő-beosztás (vezénylés) elkészítésekor előre nem tervezett szabadság vagy hónap közben váratlanul – előre nem tervezhetően – jelentkező keresőképtelen betegség esetén a munkavállaló munkaidőbeosztását – a munkaszervezési okokból indokolt esetek kivételével – módosítani nem kell, azaz az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállaló előre kijelölt pihenőnapjait nem kell szombat-vasárnapra áthelyezni. a) Az olyan munkarendek alkalmazása esetén, ahol a munkaidő-beosztás a heti kötelezően előírt pihenőnapokon felül további teljes szabadnapot (0-24 óra ún. fordaszabad nap) biztosít, a munkaidő-beosztás készítésekor nem tervezett rendes szabadság, illetve keresőképtelen betegség vezénylés szerinti nyilvántartásánál – a hétköznapra eső munkaszüneti nap (feltéve, hogy ezen a napon a munkavállalónak nincs munkavégzési kötelezettsége), továbbá – a kijelölt pihenőnapok kivételével minden a munkából ilyen jogcímen távol töltött napra – függetlenül a munkavégzési kötele


ÉRTESÍTŐ zettség alóli mentesülés időtartamától – szabadságot („Sz”), illetve keresőképtelenséget („B”) kell a munkaidő-nyilvántartásba írni. b) A hónap közben kiadott szabadságot a kijelölt pihenőidőket követő első munkanaptól, a keresőképtelenséget a keresőképtelen állományba vétel napjától kezdődően kell a munkaidő-nyilvántartásban vezetni. Amennyiben az utazószolgálatot ellátó munkavállaló - az elővezénylés szerint tervezett módon- legalább egybefüggő hét naptári napot kitevő időtartamú szabadságot vesz igénybe, akkor az ezt követő munkavégzési napon a munkavállaló- helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában legkorábban 05 óra 30 percre, vezényelt utazó munkavállaló 06.00 órára vezényelhető munkavégzésre (KSz 50.§, KSz 10. sz. melléklet) c) Az Mt. 102.§ (2) bek. alapján, a munkaszüneti napon rendszeresen foglalkoztatott munkavállaló esetén, ha a munkaidő-beosztása szerint a munkaszüneti napon dolgoznia kellene, a szabadság kiadásánál ezt a napot munkanapként kell kezelni.

11 Ebből következően, amennyiben a munkaszüneti napon rendszeresen foglalkoztatott munkavállalónak a munkaszüneti napon – vezénylése szerint – munkavégzési kötelezettsége (szolgálata) lenne, de erre a napra szabadságra kíván menni, a munkaszüneti napra szabadságot kell beírni. d) A munkaidő-beosztás készítésekor még nem tervezett szabadság és keresőképtelen betegség miatti távolléttel érintett munkanapokra (szolgálatokra) a munkavállalóra irányadó munkaidő-beosztás szerint betervezett (vezénylés szerinti), le nem dolgozott (kieső) munkaidőt kell elszámolni a munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelelően. (KSz 51.§ 3. pont) e) Az SAP rendszer időadat kezelése érdekében a szabadság és keresőképtelen betegség napjaira a vezénylés szerinti munkaórákat arányosan szétosztva kell rögzíteni a munkaidő-nyilvántartásban, oly módon, hogy töredék óra ne keletkezzen (a tárgyidőszakban kiesett vezényelt munkaórák száma osztva a vezénylés szerint kijelölt szabadságnapok száma)

Pl: A munkavállalónak 40 óra tervezett vezénylése van, előre nem tervezett szabadság 6 nap Vezénylés tervezett óra: Nem tervezett szabadság: Elszámolt óra:

1 1/2 2 2/3 3 ¾ 4 4/5 5 5/6 6 6/7 7 7/8 8 10 10 P P 10 10 Sz Sz P P Sz Sz Sz Sz 6,6 6,6 6,6 6,6 6,6 7

Pl. A munkavállalónak 64,7 óra tervezett vezénylése van, előre nem tervezett betegség 8 nap. Előre 7304t vezénylés En473 8,3 Tény Bsz Óra 8,1

Bsz 8,1

3321

3312

Bsz 8,1

15,1 Bsz 8,1

7427 7301 12,8 Bsz 8,1

7423 7438 8,4 Bsz 8,1

P


P

7439 7424 8,4 Bsz 8,1

7435 7438 11,7 Bsz 8,0

ÉRTESÍTŐ 12 f) A grafikus munkaidő-beosztás tervező programban a szabadsággal vagy keresőképtelenséggel lefedett napokon, ha volt munkavégzési kötelezettség, akkor azokra a napokra az eredeti szolgálat tartamával megegyező idő kerül elszámolásra, a szolgálat nélküli (fordaszabad) napokon nincs időelszámolás. Két napot érintő szolgálatok esetében mindkét napon távollét kerül megjelenítésre, de időadat csak a kezdőnapon adódik át az SAP felé. (IVU-PLAN) Pl: A munkavállalónak 40 óra tervezett munkaidő beosztása van, az előre nem tervezett szabadság 6 nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Vezénylés tervezett óra Nem terv. szabadság elszámolt óra

10

10

10

10

10

10

10

10

4.8.4. Az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállaló szabadságát a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. (Mt.124.§ (4) bek.). A munkavállaló részére a tárgyévben ki nem adott szabadságnak megfelelő óraszám az esedékesség évét követően járó szabadságkeret óraszámát növeli. 4.8.5. A szabadság kiadása során figyelemmel kell lenni a KSz 51.§ 6. pontjában meghatározott határidőre. E rendelkezéstől csak a munkavállaló javára lehet – különös méltánylást érdemlő esetben – eltérni, amennyiben ez munkáltatói érdekeket nem veszélyeztet. 4.8.6. A szabadság és a keresőképtelen betegség miatti távollét a munkavállaló oldalán, munkaidőkereten felüli munkavégzést és munkaidőhiányt nem eredményezhet. (KSz.41.§ 7. pont) 4.9. A szabadságok kiadásának nyilvántartása 4.9.1 Szabadságra való jogosultság A munkában töltött idő alapján járó szabadságra minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. 4.9.2 Szabadság mértéke számításánál alapul vehető időtartamok A munkavállalónak a tárgyévben munkában töltött idő alapján jár a szabadság [Mt. 115.§ (1)].

A szabadság időarányos részének számításánál munkában töltött időként kell számításba venni az Mt. 115. § (2) bekezdése alapján: a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, f) a munkavégzés alóli mentesülésnek az alábbiakban meghatározott időtartamát: fa) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamát, fb) a kötelező orvosi vizsgálat időtartamát, fc) a véradáshoz szükséges, legalább négy órát fd) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órát, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órát, fe) hozzátartozója halálakor két munkanapot,


ÉRTESÍTŐ ff) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időt, fg) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamát, fh) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamot, fi) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamot, továbbá fj) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamot. g) Ksz. 51.§ 7. pont alapján az Mt.115.§ (2) bekezdésének e) pontjától eltérően, a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül a harminc napot meghaladó keresőképtelenség időtartama is 4.9.3. Szabadság fajtái és azok mértéke A munkavállalót megillető szabadság alap- és pótszabadság(ok)ból (illetve rendkívüli szabadságból) áll. 4.9.3.1. Az alapszabadság Az alapszabadság mértéke húsz munkanap [Mt. 116.§]. 4.9.3.2. Pótszabadságok, rendkívüli szabadság 4.9.3.2.1 Az életkor alapján járó pótszabadság [Mt. 117.§ (1) bek.] A munkavállalónak • huszonötödik életévétől egy, • huszonnyolcadik életévétől kettő, • harmincegyedik életévétől három, • harmincharmadik életévétől négy, • harmincötödik életévétől öt, • harminchetedik életévétől hat, • harminckilencedik életévétől hét, • negyvenegyedik életévétől nyolc, • negyvenharmadik életévétől kilenc, • negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az előzőekben meghatározott életkort betölti.

13 4.9.3.2.2 Egyéb Mt-ben szabályozott pótszabadságok Gyermek után járó pótszabadság [Mt. 118.§]. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Gyermeke születése esetén az apát megillető szabadság [Mt. 118. § (4) bek. ] Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Fiatal munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. § (1) bek. ] A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. § (2) bek.] A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak járó pótszabadság, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította [Mt. 120. §] A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár.


ÉRTESÍTŐ A munkaszerződésben rögzített pótszabadság a rögzített mértékben illeti meg a munkavállalót. 4.9.3.2.3. KSz-ben szabályozott rendkívüli szabadságok Jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás ellenőr munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadsága [KSz. 49.§] Jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás ellenőr munkakört betöltő munkavállalókat – kérelmükre – naptári évenként kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni. A vezényelt utazói munkarendben foglalkoztatott (vontatási utazó) munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályokat a KSz 10. sz. melléklete tartalmazza. A területi járműbiztosítási központok és a vasúti járműjavítási szervezetben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályokat a KSz 11. sz. melléklete tartalmazza. A rendkívüli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az arra jogosult munkavállaló esetében nem eredményezhet rendkívüli munkavégzést (díjazást) és összhangban kell állnia az adott szervezeti egység szabadságolási ütemtervével. A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe. A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 146.§ (4) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás (távolléti díj 70 %-a) illeti meg. 4.9.4. Fizetés nélküli szabadság 4.9.4.1. Mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadság engedélyezése A mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadságot 30 napig a munkáltatói jogkör gyakorló engedélyezhet. A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről- amennyiben az a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik- az adott munkavállalót létszámban tartó szervezeti

14 egység vezetője felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető dönt, a munkavállaló szervezeti egységének vezetője javaslata alapján, a humán igazgató ellenjegyzése mellett, azzal hogy vita esetén a döntés a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. 4.9.4.2. Jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő fizetés nélküli szabadságok A munkáltató köteles fizetés nélkül szabadságot engedélyezni az alábbi esetekben: a) a munkavállalónak gyermeke harmadik életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [Mt. 128.§] b) a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében, a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. [Mt. 130.§] c) a munkavállalónak hozzátartozója tartós előreláthatólag harminc napot meghaladó személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A kezelőorvos igazolását a munkáltatói jogkör gyakorló részére köteles a fizetés nélküli szabadságot igénybe venni kívánó munkavállaló egyidejűleg leadni. [Mt. 131.§] d) a munkavállalónak a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. [Mt. 132.§] e) a munkavállaló kérésére, ha polgármesternek választották a foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára. [1994. évi LXIV törvény 1.§ (4) bek.] f) a munkavállaló kérésére, ha országgyűlési képviselőjelölt jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig. [2012. évi XXXVI. törvény 95.§ (1) bek.] g) a munkavállaló kérésének megfelelően, ha országgyűlési képviselő mandátuma igazolásától a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére. [2012. évi XXXVI. törvény 96.§ (2) bek.] A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság kivételével a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles


ÉRTESÍTŐ bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére és a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló a munkáltatói jogkör gyakorlónak címzett jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. [Mt. 133.§] A jelen pont a) pontjában meghatározott fizetés nélküli szabadság – az Mt. 129.§-a alapján megszűnik a) a gyermek halva születése esetén, b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon, c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. A fent megjelölt esetben a szabadság tartama a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet. 4.9.5. A szabadság kiadása 4.9.5.1. Szabadságolási ütemterv A munkáltatói jogkör gyakorló minden év február 15-ig szabadságolási ütemtervet készít (4. sz. melléklet) lehetőleg a munkavállalói kérelmek figyelembe vételével. Év közben folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a szabadság kiadás alakulását és szükség esetén megfelelő intézkedést hozni a szabadságok esedékességének évében történő kiadása érdekében. 4.9.5.2 Munkáltató általi szabadság kiadás A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki (5. sz. melléklet). KSz. 51. § 5. pontja szerint a szabadság kiadása során a munkáltató rendelkezése alatt álló rész összefüggő 14 napot el nem érő tartamú részletekben is kiadható. A munkáltató működési körében felmerült okból keletkezett órahiány pótlására szabadság nem adható ki. A szabadság kiadása során a munkavállaló méltányos érdekeire is figyelemmel kell lenni.

15 4.9.5.3. Munkavállalói kérelemre történő szabadság kiadás A munkáltató évente hét munkanap szabadságot több részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. [KSz. 51.§ 5. pont.] A nem általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók a következő időszakra vonatkozó munkaidő-beosztás közlését megelőzően lehetőség szerint legalább 7 nappal korábban írásban jelzik 7 munkanapnak megfelelő szabadság igényüket a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve a vezénylést készítő munkavállalónak. ( Ksz. 51.§ 6. pont ) A munkáltató ezt a szabadságigényt köteles az Mt. 122.§ (2) bekezdést figyelembe véve a kérelemnek megfelelően teljesíteni (6. sz. melléklet). A munkavállaló az előzőekben megfogalmazottakon túl is kérelmezheti szabadság kiadását - „Szabadságkérelem” nyomtatvány (7. számú melléklet) kitöltésével-, annak teljesítéséről azonban a munkáltatói jogkör gyakorló a munkáltató érdekeinek figyelembe vételével dönt. Amennyiben a munkavállaló szabadság igénye teljesítéséről dönt a jogkör gyakorló, abban az esetben a következő időszaki vezénylés ennek figyelembe vételével történik. Az általános munkarendben (nappalos) foglalkoztatott munkavállalók esetében elégséges a „Szabadságkérelem” nyomtatványnak a tervezett igénybevételt 7 nappal korábban kitöltve a munkáltatónak engedélyezés céljából átadni. A „Szabadságkérelem” nyomtatványt 2 példányban kell kiállítani, amelynek engedélyezése meghatározott óraszámra történik a munkáltatói jogkör gyakorló részéről. A jóváhagyott szabadságkérelmi lapok eredeti példányát az időügyintéző tevékenységet ellátó munkavállalónak kell leadni és annak kell megőriznie, a másolat a munkavállaló példánya.


ÉRTESÍTŐ 4.9.5.4. Szabadság esedékesség évében történő kiadása A szabadságot esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123.§ (1) bek.]. Ettől eltérően a szabadságot: a) ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki [Mt. 123.§ (2) bek.], b) ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett esedékességének évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni [Mt.123.§ (3)], c) a munkáltató - a felek megállapodása alapján - az életkortól függő pótszabadságot az esedékesség évét követő év december 31. napjáig adja ki (8. sz. melléklet) [Mt. 123.§ (6)]. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig jogosult kiadni (KSz. 51.§ 4. pontja, Mt.123.§ (5) bek. c) pont) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt.123.§ (4) bek.]. Az esedékesség évében ki nem adott szabadság – kivéve a KSz. 49.§- ban szabályozott jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatásellenőr munkakört betöltők esetében járó rendkívüli szabadság – maradvány szabadságként a munkavállaló következő évi szabadságához hozzáadódik. 4.9.5.5. A szabadság kiadásának eljárásrendje [Mt.124.§] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén (általánostól eltérő munkarend), a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidőre azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Amennyiben nem készül, vagy a kérelem időpontjára vonatkozóan még nem készült el előre

16 munkaidő-beosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. A napi munkaidő, illetve a beosztás szerinti munkaidő mértékét el nem érő (tört napi) szabadság nem adható ki, az a következő évre maradvány szabadságként átvezetésre kerül. 4.9.5.6. A szabadság kiadás időpontjának munkáltatói módosítása A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja [Mt.123.§ (5)-(6) bek.]. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakításának esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele [Mt.123.§ (7) bek.]. 4.9.5.7. Szabadságként kezelt munkaidőkedvezmények Az alábbi munkaidő-kedvezmények igénybevételét szabadságkérelem nyomtatványon kell kérelmezni: • az Mt. 55§ (1) f) pontja alapján a munkavállaló hozzátartozója halálakor két munkanapra a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést, melyet a munkavállaló a halotti anyakönyvi kivonat másolatának leadásával vehet igénybe • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő [Mt.55.§ (1) g) pontja]. 4.9.5.8. A szabadságok nyilvántartása A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók szabadságának kiadásával kapcsolatos adatokat. A MÁV – START Zrtnél a szabadságok kiadásával kapcsolatban az SAP HR rendszer által rögzített adatok számítanak hivatalos nyilvántartásnak.


ÉRTESÍTŐ 17 A munkavállaló a havi bérfizetési jegyzéken szereplő információk alapján követheti nyomon szabadságmaradványának értékét. Eltérés gyanúja esetén a meglévő dokumentumok segítségével a munkáltatói jogkör gyakorlótól kérheti a felhasználás egyeztetését. Nem az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén a munkavégzésre vonatkozó tárgyhavi időadatok rögzítése után az időügyintéző az SAP HR-ből lekérdezi a szabadság maradványokat és megküldi a szervezeti egység vezetője, valamint a vezénylést végző munkavállaló részére. A vezénylést végző munkavállaló segédnyilvántartást (9. sz. melléklet) vezet a szabadságok felhasználásáról, melyet az időügyintéző által lekérdezett adatokkal minden hónapban köteles egyeztetni. A segédnyilvántartás rögzíti az időügyintéző által lekérdezett maradvány szabadság és a következő havi vezénylés között eltelt időszakban a munkavállaló által igénybe vett szabadság mennyiségét. Ezáltal biztosítható, hogy a vezénylést készítő a mindenkori szabadság maradvány értékével tisztában legyen és ezáltal az éves szabadság keretnél több ne kerüljön kiadásra. Az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén segédnyilvántartás vezetésére nincs szükség, a vezénylést készítő a munkavállalók vezényléssel még le nem kötött szabadságát az erre a célra létrehozott lekérdezéssel listázhatja. A szabadságkereteket órában kell nyilvántartani, a központilag generált szabadságkeretek összesített órában jelennek meg. 4.9.5.9. A szabadság elszámolása Az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetén, szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidővel azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani [Mt.124.§ (1)-(2) bek.]. Amennyiben nem készül előre munkaidőbeosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell

elszámolni és nyilvántartani. 4.9.5.10. A szabadság pénzbeli megváltása A szabadságot természetben kell kiadni, pénzben megváltani csak munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén akkor lehet, ha a munkavállaló részére az időarányos szabadság nem került kiadásra [Mt. 125.§]. 4.9.5.11. Szabadság alakulása munkaviszony megszűnésekor A munkaviszony megszűnésékor ki kell számítani a munkavállalónak időarányosan járó szabadságot. Ha a munkavállaló az időarányosan járó szabadságot nem vette igénybe annak fennmaradó részét szabadság megváltás jogcímen az esetleges többi juttatással együtt ki kell fizetni. A megváltandó maradvány szabadságot a humánpartnernek kell az SAP HR-ben rögzítenie, ennek alapján a kifizetésről a Humán szolgáltatás köteles gondoskodni. 4.9.6. Éves szabadságkeretek generálása (SAP HR) és az ehhez kapcsolódó feladatok Az éves alapszabadság keret és az életkor alapján járó pótszabadság (az életkor alapján járó pótszabadság, fiatal munkavállalókat megillető pótszabadság) megállapítása az SAP HR-ben program által generálódik, míg az egyéb pótszabadság keretek megállapítása manuálisan történik. Az éves szabadságkeretek generálását követően – amelyet év elején elvégez az SAP HR üzemviteli folyamatgazda – az időügyintéző, listát küld a munkáltatói jogkör gyakorló részére, melyben munkavállalónként és munkahelyi összesítésben szerepel az éves alapszabadság és az életkortól függő pótszabadság járandóság. 4.9.7. Pótszabadságok és egyéb távollétek rögzítése 4.9.7.1. Gyermek után járó pótszabadság rögzítése Gyermek után járó pótszabadság mértékét a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben, a szülő által évente tett nyilatkozat és fogyatékos gyermek esetén orvosi szakértői igazolás alapján (10. sz. melléklet).


ÉRTESÍTŐ Gyermek születésekor az apát megillető pótszabadságra való jogosultságot – a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása ellenében – a Humán szolgáltatás TB feladatokat ellátó munkatársa állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. 4.9.7.2. A munkavállalót megillető további pótszabadságok, rendkívüli szabadságok és egyéb távollétek rögzítése A munkavállalónak járó pótszabadságot, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg, a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) rögzíti az SAP HR-ben, a munkavállaló által évente tett nyilatkozat és az ahhoz mellékelt rehabilitációs szakértői szerv határozata alapján (11. sz. melléklet). A különböző jogcímeken járó további pótszabadságokat, rendkívüli szabadságot, jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás ellenőr munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadságát (KSz. 49. §) a Humán Szolgáltató Szervezet rögzíti a SAP rendszerben, az egyéb szabadságként kezelt munkaidő-kedvezmények (tanulmányi szabadság, közeli hozzátartozó halála esetén biztosított munkaidő kedvezmény) a humánpartner állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. GYED-ről, GYES–ről visszatérő munkavállalók szabadságának megállapítása humán partner feladata és kötelezettsége. 4.9.8. Új munkavállaló felvételekor, illetve munkaszerződés módosításakor alkalmazott feladatok Újfelvételkor, illetve munkaszerződés módosításkor (amennyiben ez pótszabadság változást eredményez) a humán partner megállapítja a munkavállaló szabadság járandóságát, rögzíti az SAP HR-ben, majd írásban tájékoztatja a munkavállalót az igénybe vehető szabadságnapok (órák) számáról. 4.10. A munkaidő nyilvántartásához, elszámolásához szükséges iratok megőrzése A munkaidő nyilvántartására, elszámolására szolgáló dokumentumokat (idő adatlap, jelenléti ív, eltávozási könyv, betegséget igazoló dokumentum másolata, hatósági igazolás,

18 szabadság engedély, kikérők, kiküldetési rendelvény, egyéb költségtérítést igazoló dokumentumok, stb) az időadat közlő munkavállaló az elszámolást követően lefűzi és a jogszabályban meghatározott időpontig megőrzi (8 év). 5.0. HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasításra a Közszolgáltatási Szerződés előírást nem tartalmaz. 5.1 Hivatkozások 2012. évi I. Törvénykönyvéről

törvény

a

Munka

MÁV-START Zrt. Kollektív Szerződése KSZ. HF. 5.2 Módosítások Nincsenek 5.3 Hatályon kívül helyezések K-1970/2011. számú. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi rendelkezés Az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók szabadságának és betegszabadságának kiadásáról és elszámolásáról szóló 13/2010. (VII.30. MÁVSTART Ért.8.) ÁAVH vezérigazgató-helyettesi utasítás. 28/2012. (IX.11. MÁV-START Ért. 16.) számú vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. székhelyén alkalmazandó rugalmas munkaidőbeosztás szabályairól – és módosítása Gy. 1400-93/2010. számú vezérigazgatói rendelkezés munkaidő nyilvántartás vezetéséről 35/2013. (VIII.29. MÁV-START Ért. 28.) számú vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról 12/2013. vezérigazgatói utasítás A MÁVTRAKCIÓ Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról 14/2013. vezérigazgatói utasítás A MÁVGÉPÉSZET Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról


ÉRTESÍTŐ 19 6.0. HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás a kihirdetés napján lép életbe és visszavonásig hatályos. 7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Jelentkezési könyv 2. számú melléklet: Eltávozási könyv 3. számú melléklet: Tájékoztatás kötetlen munkarendben foglalkoztatottak következő heti terv 4. számú melléklet: Szabadságolási ütemterv 5. számú melléklet: Szabadságkiadás 6. számú melléklet: Munkavállalói szabadság igénylés 7. számú melléklet: Szabadságkérelem 8. számú melléklet: Megállapodás az esedékesség évét követő év végéig történő szabadság kiadásáról 9. számú melléklet: Engedélyezett szabadságok nyilvántartása 10. számú melléklet: Nyilatkozat gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről 11. számú melléklet: Nyilatkozat egészségkárosodás alapján járó pótszabadság igénybevételéről Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 20

1. számú melléklet JELENTKEZÉSI KÖNYV ……..év ………… hó


ÉRTESÍTŐ 21


ÉRTESÍTŐ 22

2. számú melléklet

ELTÁVOZÁSI KÖNYV ……... év


ÉRTESÍTŐ 23

Sorszám

dátum

név

Eltávozás célja (hivatalos/magán)

Eltávozás kezdete, aláírás


Visszaérkezés ideje, aláírás

Engedélyező

Ledolgozás ideje

ÉRTESÍTŐ 24 Időszak:

NÉV

3. számú melléklet

TERVEZETT TÁVOLLÉT IDEJE Kezdete Vége (nap, óra, perc) (nap, óra, perc)

TERVEZETT TÁVOLLÉT OKA Hivatalos

Magán

ELŐRE NEM TERVEZETT TÁVOLLÉT IDEJE Kezdete Vége (nap, óra, perc) (nap, óra, perc)


ELŐRE NEM TERVEZETT TÁVOLLÉT OKA Hivatalos

Magán

ÉRTESÍTŐ 25 4. számú melléklet Szervezeti egység megnevezése

…... évi szabadságolási ütemterv Szervezeti egység: ..........................................

Törzsszám

Név

……..évi maradvány (óra)

……...évi járandóság (óra)

ÖSSZESEN (óra)

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus Szeptember

Október

November

December Össz.

Munkavállaló aláírása 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


ÉRTESÍTŐ 26 5. számú melléklet

Szervezeti egység megnevezése

SZABADSÁG KIADÁS Szervezeti egység: ................................................................. Törzsszám:....................................................................... Név:.................................................................................. Munkakör:.............................................................................

Értesítem, hogy a Munka Törvénykönyvének a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően 20…….. év ………………… hó …… napjától 20……….. év……………… hó …… napjáig ……………… összesen ......... óra (betűvel) fizetett szabadságot kiadok.

..........................., ........... év .................................. hónap ................nap

……………………………………….. munkáltatói jogkör gyakorló Átvette: …………………………………, ………… év …………………………. hó …………. nap

A jogszabályban meghatározott határidőn belüli kiadás esetén a szabadság kiadását tudomásul veszem.

……………………………………….. munkavállaló




MUNKAVÁLLALÓI SZABADSÁG IGÉNYLÉS ELŐJEGYZÉS ………….. év …………………….. hó

A szabadság igényeket kérem …………………….. hó 15.-ig leadni Szervezeti egység: .............................................................................

Törzsszám

Név

Munkakör

Szabadságot Szabadságigényli igénylés naptól - napig dátuma


Aláírás


SZABADSÁGKÉRELEM

MÁV –START ZRT ……………………………………….. szervezeti egység

Szabadságkérelem Alulírott név:………………………………………… munkaköre:……………………………. ……… évi ………………... hó ….…… naptól ……… évi ……………….. hó ….…… napig fizetett (rendes, rendkívüli, tanulmányi)/fizetés nélküli* szabadságot kérek. …………………………, ……….. év ……………. hó …….. nap ……………………………….. a kérelmező aláírása Engedélyezte: …………….. naptól …………… napig, összesen ……….. órát ……………………………….. munkáltató A másodpéldányt átvette: ……….. év ……………. hó …….. nap ……………………………….. munkavállaló * A kívánt szöveg aláhúzandó




MEGÁLLAPODÁS

az esedékesség évét követő év végéig történő szabadság kiadásáról amely létrejött alulírott helyen és időben egyfelől a MÁV – START Zrt. …………………………….………………………(szervezeti egység), mint munkáltató – a továbbiakban munkáltató -, másfelől ……………………………………..……….., (név) ……………(törzsszám), mint munkavállaló – a továbbiakban munkavállaló - között az alábbiak szerint: 1.

Felek megállapodnak, hogy a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény 123. § (6) bekezdése alapján az életkortól függő pótszabadságot - azaz ……. napot (….órát) ……… év december 31. napjáig adja ki.

2.

A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve és a MÁV START Zrt. Kollektív Szerződés, illetve annak ............................................................................. (szervezeti egység) helyi függeléke rendelkezései az irányadók.

3.

Jelen megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal megegyezőt, a felek aláírnak.

..........................., ........... év .................................. hónap ................nap

.………………………………. munkáltató

……………………………. munkavállaló

Előttünk, mint tanúk előtt:

Név: …………………………………………….

Név: ………………………………………….

Lakcím: …………………………………………

Lakcím: ……………………………………


ÉRTESÍTŐ 30 9. számú melléklet ENGEDÉLYEZETT SZABADSÁGOK NYILVÁNTARTÁSA

Név

Tsz

Munkakör

Összes járandóság (óra)

Engedélyezett szabadságok óra I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.


VIII.

IX.

X.

XI.

XII.


NYILATKOZAT GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELÉRŐL Alulírott (név) ………………………………………………………………………………... (törzsszám) ……………………………………………………az alábbi nyilatkozatot teszem. Nyilatkozom, hogy 20…. évre az alábbi 16 éven aluli - a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt - gyermek(ek) után járó pótszabadságot igénylem: Gyermek(ek) születési ideje

Gyermek(ek) neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12.

Nyilatkozom, hogy ……………………………………. nevű gyermekem fogyatékos.* Jelen nyilatkozatom aláírásával kifejezetten vállalom, hogy az annak tartalmát érintő bármely változást a munkáltató számára haladéktalanul írásban bejelentem. Kelt.: ……………………………………….

………………………………………………. munkavállaló aláírása *csak fogyatékos gyermek esetén kell kitölteni.



NYILATKOZAT LEGALÁBB ÖTVEN SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELÉRŐL

Alulírott (név) ………………………………………………………………………………... (törzsszám) ……………………………………………………az alábbi nyilatkozatot teszem.

Nyilatkozom, hogy tekintettel arra, hogy a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodásomat megállapította, 20…. évre az Mt. 120.§ -ában meghatározott pótszabadságot igénylem.

Jelen nyilatkozatomhoz a rehabilitációs szakértői szerv határozatát mellékelem.

Jelen nyilatkozatom aláírásával kifejezetten vállalom, hogy az annak tartalmát érintő bármely változást a munkáltató számára haladéktalanul írásban bejelentem.

Kelt.: ……………………………………….

………………………………………………. munkavállaló aláírása


ÉRTESÍTŐ 33/2014. (II. 28. MÁV-START Ért. 15.) sz. vezérigazgatói utasítás a fogyatékkal élők utaztatásának végrehajtásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A fogyatékkal élő személyek utazási lehetőségeinek biztosítása és a jogszabályi előírásoknak való megfelelés, különös tekintettel „Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről” című rendeletre (a továbbiakban: utasjogi rendelet) és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényre.

33 2.0 Hatály és felelősség meghatározása 2.1 Az utasítás személyi hatálya kiterjed A MÁV-START Zrt. Technológiamenedzsment illetékes személyszállítási szakelőadójára, a Technológiai tervezés Üzemirányítás szervezetében a hálózati és budapesti személyszállítási főirányítóira, a hálózati havária irányítóra, megrendelést felvevő, valamint a Területi Személyszállítási és Vontatási Központ (TSZVK), illetve Járműbiztosítási Központ (JBK) azon munkavállalóira, akik az utazás megszervezésében és lebonyolításában részt vesznek. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért karbantartásáért felelős Az Üzemeltetési igazgató.

és

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Akadálymentesített jármű Önemelős berendezéssel ellátott járművek Jármű pályaszáma, sorozatszáma 80 05 403 (BDt) 80 05 4.. (BDt) 53 41 0 (FLIRT) 80 55 0.. (ex. német) 81 27 011 82 28116 73 81 85 90 5 (Railjet)

Emelő típus INV 300 CW INV 300 CW 1250 INV 300 CU INV 300 CW 1250R AS 1037 AS 1038 TRAIN LIFT TR 1000

Emelési magasság 1000 mm 1250 mm 850 mm 1250 mm 1250 mm 1000 mm

Emelhető Akadálymentes Padló tömeg WC magasság 300 kg igen normál 300 kg igen normál 300 kg igen alacsony 300 kg igen normál

Rámpa nincs nincs nincs nincs

250 kg

igen

normál

nincs

300 kg

igen

normál

nincs

Emelőlap mérete: 800*1200 mm

Egyéb akadálymentes jármű Jármű pályaszáma, sorozatszáma 53 42 0 (TALENT) 6342 (Desiro) 20 67 (IC kocsi)

Akadálymentes WC igen igen igen

Padló magasság alacsony alacsony normál

Állomási mobilemelő berendezés

Rámpa

csak magas peron esetén kell kell kell

van nincs nincs

TALENT-ben épített rámpa található, mely alumínium, perforált lemezből készült „rámpa”. Négyszögkulccsal lezárt, ajtó mellett elhelyezett szekrényben található.  Állomási emelő berendezés: ML-1, ML-2, RL-2 típusú emelő berendezések vannak rendszeresítve azokon az állomásokon, ahol a használatára az összes infrastrukturális feltétel rendelkezésre áll.


ÉRTESÍTŐ 4.0 Az utasítás leírása 4.1 A mozgáskorlátozottak utazásának bejelentése 4.1.1. Az utazási igény bejelentésének határideje Az utasjogi rendelet és a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzatának (a továbbiakban: Üzletszabályzat) előírásai szerint az utazási igények bejelentési határideje: • a tervezett utazás ideje előtt legalább 48 órával korábban értesíteni kell a MÁV-START Zrt-t a szolgáltatás előkészítése, biztosítása céljából, • az előzetes bejelentés nélkül jelentkező mozgáskorlátozott utast lehetőségek figyelembevételével elszállítjuk, amennyiben operatív intézkedéssel biztosíthatóak az utazáshoz szükséges feltételek (ki- és beszállítás, valamint megfelelő jármű). 4.1.2. A megrendelés lehetőségei Az utazás megrendelése az utas adatainak megadásával az 1. sz. mellékletben szereplő Igény bejelentés formanyomtatvány szerint az alábbi módokon lehetséges: • elektronikus levél, e-mail cím: [email protected]; • hagyományos (postai) levél, a megrendelés címe: MÁV-START Zrt. Üzemeltetés, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.; • telefoni megrendelés útján: 06 80 630-053, ingyenesen hívható telefonszámon; Információ a www.mav-start.hu honlapon található, illetve a fenti elérhetőségeken kérhető további információ, az állomási emelő berendezések helyéről, mozgáskorlátozott személyek számára is igénybe vehető állomási szolgáltatásokról. A fentiektől eltérő, más csatornán érkező megkeresések esetén is (pl. személyes igény bejelentés a vasútállomáson) törekedni kell a megrendelés teljesítésére és ki kell tölteni a jelen utasítás 1. sz. mellékletét képező Igény bejelentő nyomtatványt. Belföldi forgalomban – a MÁV-START Zrt. és a GYSEV Zrt. vonalait egyaránt érintő utazás esetén – a bejelentés bármely vasúttársaságnál megtehető, az utazás egészét illetően – menettérti utazás esetén a visszautazást is beleértve – a megrendelést fogadó vasúttársaság gondosko-

34 dik a társvasút értesítéséről, az utazás megszervezéséről. A GYSEV Zrt honlapján, illetve üzletszabályzatában teszi közzé a mindenkori megrendelés lehetőségeit. Az utasítás kiadásának időpontjában élő GYSEV elérhetőségek: • elektronikus levél, e-mail cím: [email protected] • hagyományos (postai) levél, a megrendelés címe: GYSEV Zrt. / Raaberbahn AG H-9400 Sopron, Mátyás király utca 19. • telefoni megrendelés útján: 99/517-212 (2014.04.01-től: 99/577-212) • személypénztárral rendelkező állomásokon a személypénztárban Megrendelés az utas adatainak megadásával az 1. sz. mellékletben szereplő Igény bejelentés formanyomtatvány szerinti adatok megadásával. (A GYSEV Zrt és a MÁV-START Zrt. nyomtatványa megegyezik.) 4.2 Megrendelés kezelése és a szolgáltatás teljesítése A munkanapokon (hétfő 08:00 - péntek 14:00) beérkező megrendeléseket a Technológiamenedzsment illetékes szakelőadója intézi. Távollétében a Technológiamenedzsment vezető által kijelölt dolgozó, aki elektronikusan értesíti a megrendelés folyamatában résztvevőket. Péntek 14:00 órától hétfő 08:00 óráig beérkező megrendeléseket az Üzemirányítás (hálózati személyszállítási főirányító a budapesti személyszállítási főirányítók, a hálózat havária irányítók bevonásával) fogadja, és az elszállítás szervezésekor még azon megrendelésekkel is foglalkozniuk kell, melyeknél az utazás megkezdése a következő hét második munkanap 12:00 óráig elkezdődik. Amennyiben ünnepnap miatt a bejelentést nem a Technológiamenedzsment, hanem az Üzemirányítás intézi, akkor ebben az esetben a Technológiamenedzsment illetékes szakelőadója e-mailben köteles értesíteni a hálózati személyszállítási főirányítót, a [email protected] e-mail címen. A teljesítési határidőnél figyelemmel kell lenni a szervezési időszükségletre. A megrendelés teljesítésének megszervezésénél figyelemmel kell lenni a szervezési időszükségletre is.


ÉRTESÍTŐ A GYSEV Zrt. vonaláról a MÁV-START Zrt. szolgáltatási területére induló megrendeléssel kapcsolatos rendelkezéseket a GYSEV Zrt. adja ki az Igény bejelentésben leírt viszonylatokra vonatkozóan, a MÁV-START Zrt. részére előírt szabályok szerint (lásd 4.3 pont) Fordított esetben a MÁV-START Zrt. adja ki a GYSEV Zrt. vonalára irányuló megrendelésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A társvasutak egymás közötti forgalmában a vasútvállalatok 2. sz. mellékletben megjelölt kapcsolattartói saját szolgáltatási területükön elvégzik a szükséges belső egyeztetéseket (pályavasúti egyeztetés, személyzet, jármű rendelkezésre állás), segítve az utazás szervezéséért felelős vasútvállalat munkatársainak munkáját. GYSEV Zrt. és a MÁV-START Zrt. kontakt munkaköreit a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4.3 Megrendelés koordinálásának menete 1) Az utasnak az Igény bejelentőn szereplő adatok megadásával kell bejelentenie utazási igényét. Ha a bejelentés nem az Igény bejelentőn történt meg (nem tudja írásba foglalni; szóban, telefonon tett bejelentést), akkor a beérkezett igényt Igény bejelentőn kell rögzíteni (1. sz. melléklet); Az Igény bejelentő kitöltésénél figyelemmel kell lenni a következőkre és minden bejelentésnél rögzíteni kell, még akkor is, ha már ismert utasról van szó: A megrendelési határidőre való tekintettel a pontos igénybejelentési dátumot és időt rögzíteni kell. Az utassal való kommunikáció miatt név és elérhetőség felvétele kötelező. Elutazási és visszautazási adatok pontosak legyenek (hely és dátum, idő, vonatszám). Kerekesszék adatait pontosan rögzíteni kell az emelő berendezés méretei miatt. (belső égésű motoros nem lehet, az emelőlap mérete 1200*800 mm, terhelési határa állomási emelő berendezés használat esetén max. 250 kg utassal együtt, beépített emelő berendezés esetén max. 300 kg utassal együtt, ennél nagyobb méretű és súlyú kerekesszék szállítására vonatkozó megrendelést TILOS

35 elfogadni) és az összecsukhatóságra vonatkozó információt rögzíteni kell. A súlyhatár megállapításánál a kerekesszék és a személy súlya együttesen értendő. Minden egyéb tudnivalóknál felsoroltakat rögzíteni kell. Megrendelés felvételekor ezeket az adatokat a meglévő rögzített adatokkal együtt szóban meg kell ismételni, az igény felvételét/átvételét ezután lehet hitelesíteni. A megrendelést el kell utasítani, ha a kerekesszék mérete és súlya a fent megadott paramétereknek nem felel meg. Belső égésű és egyéb veszélyes anyaggal működő kerekesszék szállítása és azzal történő utazás TILOS. 2) Az Igénybejelentőt a [email protected] címre kell továbbítani; A megrendeléseket az 5. sz. melléklet B oszlopában rögzíti a 4.2 pont szerinti utazást szervező. 3) Állomási emelő berendezéssel ellátott állomások aktuális listája elérhető az alábbi weblapon: http://www.mav-start.hu/utazas/mozgaskorlatozottak.php Amennyiben az emelő berendezésekkel ellátott állomásokon bármilyen korlátozottság van (használhatatlan, megközelíthetőség átmeneti akadályoztatása), akkor az illetékes – TSZVK és JBK – megbízott munkavállalója (a „Területi Személyszállítási és Vontatási Helyi Végrehajtási utasítás és Üzemi Rend”-ben /HVU-ÜR/ meghatározott személy és a 2. sz. mellékletben szereplő kontakt) köteles azonnal e-mailben jelezni a [email protected] e-mail címre. 4) Az utazást szervező a 4.2 pontban meghatározottak szerint meggyőződik – a TSZVK és JBK megjelölt kontakt (2. sz. melléklet) bevonásával –, hogy a szolgáltatáshoz szükséges feltételek adottak-e (az időpont, vonat, állomás tekintetében, az alábbiak szerint):


ÉRTESÍTŐ a. van-e valamilyen korlátozás, kizáró tényező (pl. az útvonalon vágányzár, vonatpótló autóbusz közlekedése): - igényt felvevő + TSZVK • ha nincs korlátozás, akkor rendben; • ha van korlátozás, akkor vissza kell utasítani a megrendelést; b. az állomáson van-e működőképes állomási emelő berendezés: - igényt felvevő + JBK • ha rendelkezésre áll, akkor rendben; • ha nem áll rendelkezésre, de önemelős járművel rendelkezik a vonat, akkor rendben; • ha egyik sem áll rendelkezésre, meg kell győződni a c. pont szerinti megoldhatóságról; • ha a c. pont sem teljesíthető, vissza kell utasítani a megrendelést; c. meggyőződik, hogy a vonat szerelvényében rendelkezésre áll-e kerekesszék szállítására alkalmas jármű: - igényt felvevő + TSZVK • ha rendelkezésre áll, akkor rendben; • ha nem áll rendelkezésre, de szükség lenne rá, akkor intézkedni kell a pótlására; • ha a pótlás nem teljesíthető, akkor másik időpontot kell felajánlani; • azonos napon, adott vonatra csak legfeljebb kettő, ilyen különleges utazási igény vehető fel, illetve teljesíthető (a többi utas zavartalan eljutásának fenntartásának érdekében) – az ilyen „ütközésekről” tájékoztatni kell az igénylőt, a később jelentkezőt – ezen tény közlésével – el kell utasítani, illetve más lehetőséget kell felajánlani; • elsőbbséget élvez az az utazás, amelynél a vonat járművébe/kocsijába önemelő berendezéssel biztosítható a be-, kiemelés, • azonos napon, adott vonatra csak legfeljebb kettő, ilyen különleges utazási igény vehető fel, illetve teljesíthető (a többi utas zavartalan el-jutásának fenntartásának érdekében) – az ilyen „ütközésekről” tájékoztatni kell az igénylőt, a később jelentkezőt el kell utasítani! • speciális kerekesszéket szállító kocsit kell biztosítani, ha csoportos (legalább 10 fő kerekesszékes járművel) történik utazás;

36 d. tisztázza a kiinduló állomáson, az átszálló állomás/ok/on és a célállomáson a Pályavasúttal az infrastrukturális feltételek meglétét: azaz állomási emelő berendezés kivonulási útvonalának használhatóságát, az állomást és a peront meg lehet-e közelíteni kerekesszékkel (6. sz. melléklet): - igényt felvevő + TSZVK+Pályavasút • ha használható, akkor rendben; • ha akadályoztatás áll fenn, akkor közbenső állomás tekintetében vissza kell utasítani, célállomásra vonatkozóan tisztázni kell a lehetőséget (vagy másik állomást kell felajánlani, vagy el kell utasítani); e. meg kell vizsgálni, hogy a célállomás rendelkezik-e meghirdetett állomási emelő berendezéssel, nincs-e műszaki zavartatás: igényt felvevő + JBK • ha rendelkezésre áll, illetve önemelős jármű igénybe vehető, akkor rendben; • ha nincs emelő és önemelős jármű sem áll rendelkezésre, vagy – akár átmenetileg is – műszaki zavar áll fenn, akkor vissza kell utasítani a megrendelést, vagy • másik célállomásra, esetleg későbbi utazásra kell javaslatot tenni; f. meggyőződik az állomási emelő berendezést kezelő személyzetéről: - igényt felvevő + TSZVK, JBK • ha rendelkezésre áll, akkor rendben; • ha nincs, akkor vissza kell utasítani a megrendelést; g. amennyiben önemelős járművel rendelkezik, egyeztet a kezelő személyzetről (amely a vonatkísérő személyzet): - igényt felvevő + TSZVK h. bármely feltétel hiányában is törekedni kell a szolgáltatás megvalósításának lehetőségének feltérképezésére. Vizsgálni kell az esetlegesen más időpont / más vonat / más kiindulási /illetve célállomás tekintetében a lehetőségeket, az utassal történt egyeztetés alapján. - igényt felvevő + TSZVK, JBK


ÉRTESÍTŐ 5)

Rendelkezés kiadása (4. sz. melléklet);

6) Utas részére történő visszajelzést (értesítés az elfogadásról, illetve visszautasításról, valamint a 4) pontban meghatározottakról) az igénybejelentésen megadott elérhetőségen az igényt felvevő végzi. 7) Az összes igényt (bejelentett és a be nem jelentett) a TSZVK nyilvántartja az 5. sz. melléklet rovatainak megfelelően. Elérhető: L:\Kozpontok\Üzemirányitási központ könyvtárban. (A nyilvántartás mintáját, rovatait az 5. sz. melléklet tartalmazza.) Az érkezett e-maileket (megrendelés és kiadott rendelkezés) a fenti könyvtárba havonta, egymás után következő sorszámban el kell menteni. A szolgálat átadás - átvételnél az intézendő sorszámokat fel kell tüntetni. 8) Személyzet biztosítása: az állomási emelő berendezések kezelését – tárolóhely és érintett peron közötti mozgatás és kerekesszék vasúti járműre fel-, leemelése – JBK által kijelölt, vizsgával rendelkező munkavállaló végezheti. Az illetékes JBK kontaktja köteles kimutatható módon értesíteni az állomási emelő berendezés kezelésére kijelölt személyzetet, • előre látott utazás esetén e-mailban, vagy • a 4. számú mellékletben foglalt rendelkezés írásban történő átadásával, vagy • telefonon (melyet a HVU-ÜR előírtak szerint kell előjegyezni). 9) Az illetékes TSZVK kontaktja köteles kimutatható módon értesíteni a személyszállítási utazószemélyzeti vezényletet, aki kimutatható módon köteles értesíteni az adott vonat személyzetét. Az önemelős járművel rendelkező szerelvényeken szolgálatot teljesítő vonatkísérők (Flirt és TALENT motorvonatnál előre be nem jelentett utazás kivételével) szolgálatra való jelentkezés alkalmával köteles a beépített emelő kulcsát magához venni, illetve szolgálatának befejeztével a kulccsal leszámolni a HVU-ÜRben szabályozottak szerint. Flirt és TALENT motorvonatnál előre be nem jelentett utazás esetén a mozdonyvezetőnél lévő kulccsal kell az emelést végrehajtani.

37 10) A közös meghajtón szereplő L:\Kozpontok\Üzemirányitási központ\Járműfelhasználás elnevezésű excel fájlt (3. sz. melléklet) kell kezelni a speciális kocsik aktuális helyzetéről. A táblázat a szolgálatátadás részét képezi az irányítók, az TSZVK -k (2. sz. mellékletben) illetékes kontakt és a Technológiamenedzsment kijelölt személyszállítási szakelőadója részére. Ebben csak az irányítók és a Technológiamenedzsment illetékes személyszállítási szakelőadója rendelkezik beírási jogosultsággal. 11) Az előre szabályozott különleges utazás esetén a kiadásra kerülő rendelkezés tartalmazza a személyszállítási utazók feladatait (melyet kimutatható módon kell az érintettek tudomására hozni), míg a hétvégi, külön szabályozást igénylő esetekben a hálózati, illetve a budapesti személyszállítási főirányító – szükség esetén az illetékes TSZVK kontaktjának bevonásával – rendelkezik az adott vonat vonatkísérő személyzete részére, lehetőleg az utazószemélyzeti vezénylet értesítése mellett (ahol ezt rögzítik). A különleges utazásról értesített, érintett személyszállítási személyzet, szolgálatra való jelentkezés alkalmával köteles a beépített emelő kulcsát magához venni, illetve szolgálatának befejeztével a kulccsal leszámolni (a HVU-ÜRben előírtak szerint). 12) Valamennyi ilyen különleges (kerekesszékes) utazást – a bármely okból elutasított és az összes emelést – nyilván kell tartani, illetve a berendezés használatát elő kell jegyezni. Az TSZVK-k minden hónap 10-ig az utazások nyilvántartásáról jelentést kötelesek küldeni a Technológiamenedzsmentnek (fő/mikor/vonatszám/viszonylat bontásban). 4.4 Külön díjazás Külön díjazás illetheti meg azokat a munkavállalókat, akiknek a munkaköri leírásuk szerint nem napi feladata az emelő berendezések kezelése.

4.4.1 A díjazás mértéke Az állomási emelő berendezés működtetését végző munkavállaló 1100 Ft igazolt teljesítés külön díjazásra jogosult, amely esetenként maximum 2 fő részére számolható el. 15. szám Budapest, 2014. február 28.

ÉRTESÍTŐ A járműbe szerelt emelő esetén – amennyiben az nem különkocsival történik – esetenként (külön a le és a felszállás) az emelő berendezést kezelő MÁV-START Zrt. 1 fő munkavállaló 500 Ft díjazásra jogosult. 4.4.2 A díjazás elszámolása A munkavállalók a napi jelentésben, szolgálatátadás-átvételi dokumentumokban, illetve szolgálati lapon kötelesek az emelő berendezés kezelésének tényét rögzíteni. A központokban ezekből havi összesítést kell készíteni, és a vezető ellátásával ellátva a csoportos béradatközlés szabályai alapján a 2358 Emelő berend.kezelés 500 bérelemen, illetve 2357 Emelő berend.kezelés 1100 bérelemen történik. 4.5 Emelő berendezések üzemeltetése 4.5.1 Kapcsolatos előírások Az emelő berendezésekhez kapcsolódó: az üzemeltető kötelezettségei; a karbantartó kötelezettségei; személyi feltételek; munkavédelmi oktatás; emelőgép vizsgálatok; az üzemeltetésre vonatkozó szabályok; az emelőgépek telepítésének és szerelésének általános előírásai; a hidraulikus és pneumatikus emelőgépek kiegészítő előírásai; az emelőgépek karbantartása előírásokra a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról tartozó Melléklet a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelethez mérvadó. 4.5.2 Működésével kapcsolatos előírások 4.5.2.1 Állomási emelő berendezés esetében Az emelő berendezés állagban-tartásáért, karbantartásáért a JBK vezetője felelős. Az emelő berendezést csak az üzemeltetési dokumentációban, kezelési útmutatóban meghatározott módon és célra szabad használni. Az emelő berendezés mozgatása húzva, vagy tolva üresen, gyalogos közlekedésre alkalmas, legfeljebb 10 %-os lejtős, szilárd burkolatú úton, átjárón, üzemi területen lehetséges, melynek minimális szélessége 1600 mm. A közlekedési tér szélességének legalább 1800

38 mm-nek kell lenni. Részletes előírásokat az állomás Emelő berendezések HVU-ÜR-ben kell meghatározni. Szintkülönbséget áthidaló lejtőn, ha az emelőszerkezet elemeinek a járófelülethez történő ütközésének veszélye nem áll fenn, legfeljebb 2 m hosszban 30 cm szintkülönbség áthidalásánál, az emelőszerkezet 10 %-nál nagyobb lejtésű útvonalon is mozgatható. Az emelő berendezést legalább 2500 mm széles, szilárd burkolatú úton, közlekedési területen lehet megfordítani. Ekkor a fordulási iránynak megfelelő kerék fékjét fel kell oldani. Az emelő berendezést üresen, csak kézi erővel szabad húzni vagy tolni. Mozgatás közben kivéve beszállítás alkalmával - az álló járművet, vagy műtárgyat legfeljebb 20 cm-re közelítheti meg. Az emelő berendezés húzása, tolása közben a rámpáknak felhajtott állapotban kell lenni-ük. Az emelő berendezést – üresen – a nők 2-5 % lejtőn egyedül tolhatják, illetve húzhatják, ennél nagyobb (legfeljebb 10 %) lejtésű útvonalon, vagy ha a terepviszonyok és az útburkolat minősége miatt a vízszintes mozgatáshoz nagyobb erő szükséges, akkor annyi főt kell biztosítani, hogy a vízszintes mozgatáshoz az egy fő által kifejtett erő nőknél a 150 N-t (15 kg-ot), férfiaknál a 250 N-t (25 kg-ot) ne haladja meg. Megemelt emelőlappal (teherrel vagy teher nélkül) az emelő berendezést vízszintes irányban elmozdítani – az álló vasúti jármű ajtajához beállított rámpa legfeljebb 50 mm-es korrekciója kivételével – TILOS! A kerekes széket csak a beszállítási helyen szabad az emelőlapra engedni. Ha az emelő berendezést elsodrási határon kívüli mozgatása nem biztosítható, azt – szűk peronon – mozgó járművek közé nem szabad állítani. A 2,5 m-nél keskenyebb peron igénybevétele esetén az érkező és továbbinduló vonatból/vonatba történő utas le-, illetve felemelés során az emelő berendezést csak a vonat be-, illetve kihaladása után szabad a vágányok közötti peronra/peronról be-, illetve kitolni. Az emelő berendezést csak lezárt (elmozdulás ellen rögzített) állapotban, lehetőleg fedett, vízszintes helyen, befékezett állapotban, leeresztett emelőlappal, felhajtott és rögzített rámpákkal kell tárolni.


ÉRTESÍTŐ A tárolási – vagy a kezelők tartózkodási – helyén, illetve az Emelőgép napló fedlapjának belső oldalán a kezelésre jogosultak névsorát fel kell tüntetni. 4.5.2.2 Önemelős jármű esetében Az emelő berendezés állagbantartásáért, karbantartásáért a jármű üzembentartója felelős, a MÁV-START járművei esetében a JBK vezetője. Az emelő berendezést csak az üzemeltetési dokumentációban, kezelési útmutatóban meghatározott módon és célra szabad használni. Az emelő berendezést csak a berendezés kezelésére kiképzett, vizsgával rendelkező személyzet működtetheti. A kezelőszemélyzetnek kell a lift üzemét felügyelnie. Az emelő berendezés rakfelületén emelésleengedés közben más nem tartózkodhat csak a mozgáskorlátozott a kerekesszékével. Az emelő berendezés üzembe helyezhetőségéhez az alábbi előfeltételeknek kell teljesülniük: 1. a kerekesszék álló helyzetben legyen, előírás-utasítás szerint rögzítve (fékezve), 2. az ajtó legyen nyitott állapotban, reteszelve, 3. a lift mozgásterének szabadon biztosítottnak kell lenni, 4. az emelés-leengedés megkezdése előtt a kezelő köteles meggyőződni arról, hogy az emelés biztonságos feltételei adottak (lift műszaki állapota, üzemeltetési körülmények), 5. a szükséges jelzők működésének meglétének ellenőrzése. Csak a fenti feltételek biztosítása után használható az emelő berendezés! Az ajtó nyitott állapotában a vonatszerelvény nem mozdítható, a jármű liftüzem alatti elmozdulásának kizárása céljából. Az emelő berendezést legnagyobb terhelhetősége 300 kg. Ezen terhelés túllépésekor a terheléshatároló szelep működésbe lép, a lift nem fog működni. Részletes előírásokat az Emelő berendezések HVU-ÜR-ben kell meghatározni. Az üzemeltetést az emelőgép naplóban kell rögzíteni, illetve a vezénylési helyen be kell jelenteni (Eseményjelentő lapon).

39 4.5.3 A be- és/vagy kiemelés lépései 4.5.3.1 Állomási emelő berendezés esetében Az emelő berendezés kezelője a napi állapot vizsgálatot követően a vasúti jármű ajtószélességének megfelelően beállítja az emelő változtatható szélességű rámpáját és a beállított szélességet felhajtott állapotban rögzíti. Az Emelő berendezések HVU-ÜR-ben kijelölt útvonalon a kezelő az emelő berendezést a vasúti járműhöz tolja, a kocsiszekrénytől kb. 50 cm-es távolságban azzal párhuzamosan rögzíti. Meggyőződik a befékezettségről, a fix rámpa lehajtását követően a kerekesszékes utast előremenetben az emelőlapra engedi, vagy a kísérő az emelőlapra tolja, és a kerekesszéket befékezi, illetve rögzíti. A fix rámpa felhajtása és rögzítése után a kezelő az emelő berendezést a vasúti járműhöz tolja – érkező és megállás után továbbinduló vonat esetén, csak a vonat megállása után – úgy, hogy a kerekesszékes utas szemben, az igénybe veendő vasúti jármű és a változtatható szélességű rámpa felé nézzen. A kezelő meggyőződik arról, hogy balesetveszély nem áll-e fenn, és az emelő futókereke be van-e fékezve. Ezt követően az emelőlapot a vasúti jármű padlómagasságáig emeli, és az állítható szélességű rámpát a vasúti jármű megfelelő ajtaján át, annak peronjára hajtja. A fokozatmentesen állítható rámpa fix oldalát ütközteti a vasúti jármű kocsiajtójának nyílásához, majd a mozgatható részét ütközésig széthúzza úgy, hogy a rámpa teljes szélességével, hossz-irányban legalább 10, legfeljebb 20 cm hosszban felfeküdjön a vasúti kocsi padozatára. A biztonságos emelési helyzet beállítása után az utas, vagy kísérője feloldja a kerekesszék fékjét, és a kezelő az utast a megfelelően beállított rámpán a vasúti járműbe engedi, illetve a kísérője a vasúti járműbe tolja. A vonatkísérő személyzetnek a be- és kiszállításban közre kell működni, szükség esetén a vonat, vagy tolatási mozgás megállítása iránt intézkedni kell. A kezelő a beemelést követően az emelő rámpáját felhajtja és rögzíti, az emelő berendezést elsodrási határon kívülre tolja, és biztosítja a befékezettséget, majd a vasúti kocsi ajtaját becsukja, az emelő berendezést


ÉRTESÍTŐ alapállásba helyezi, a beszállás befejezéséről a vonatkísérő személyzetet élőszóval értesíti. Az emelő berendezést eltávolítására – a Kapcsolódási pontok szabályozása szerint – engedélyt kell kérni, és a féket feloldva, azt a tárolási helyre kell visszajuttatni, és gondoskodni kell a rögzítéséről. A kerekesszékes utas kiszállítását – értelemszerűen – fordított sorrendben kell végezni.

40 A közlekedési útvonalon történt változásokat a 6. sz. mellékletben is módosítani kell (illetve helyreállítás után az eredeti adatokat vissza kell állítani). A honlapon történő módosításokért, naprakészségéért a Technológiatervezés felelős, a kapott információk alapján. 4.5.3.2 Járműbe épített emelő berendezés esetében Az emelés szükségességéről kapott adatok alapján az induló állomáson eltávolítja az emelőgép védő burkolatait. Meg kell vizsgálni az emelő berendezés üzemképességét. Az emelő berendezés üzemeltetéséhez szükséges kulcsot a szolgálatra jelentkezés során kell felvenni. A jármű álló helyzetében a kapcsolószekrényben lévő kapcsolót felkapcsoljuk (BDzx típusú kocsiknál a választó kapcsolóval azt az oldali emelőt kiválasztjuk, amelyiket használni kívánjuk). Egyszerre csak egy emelő működtethető! Miután az ajtó a véghelyzetéig kinyílt, az ajtó működésbe hoz egy végállás kapcsolót és engedélyezi az emelő működését (kék lámpa világít), az emelőt üzembe lehet helyezni. Először az emelő homlokoldalán lévő zárat nyitjuk ki kulccsal. Ezt követően a retesz meghúzásával az emelőlap kézzel kiforgatható zárt helyzetéből. Az emelőlapot a jármű oldalfalával párhuzamos helyzetbe, kattanásáig nyitjuk (alaphelyzet). Bekapcsoljuk az F1-F2 főkapcsolót és meggyőződünk róla, hogy F3,F4,F5,F6,F7,F8 automaták is felkapcsolt helyzetben legyenek! A sárga, működést jelző lámpák világítanak. Az emelő kezelőszemélyzete köteles elvégezni egy teljes próba működtetést (a mozgáskorlátozott mozgatása előtt), miközben meggyőződik arról, hogy biztonságosan lehet a mozgáskorlátozott személyt beemelni, vagy leengedni a járműből! Az emelő berendezés kezelője a mozgáskorlátozottat segíti a rakfelületre fel- és lehajtáskor illetve a kerekesszék rögzítésében. Miután a mozgáskorlátozott személy a kerekesszékével felhajtott a rakfelületre fel kell szólítania, hogy fékezze be a kerekesszéket, kapcsolja ki a menetszabályozó berendezéseket, ezek után kezdődhet el az emelésleengedés.

Általános szabályok: mindig az állítható szélességű rámpát kell az igénybeveendő vasúti jármű felé fordítani, a mozgáskorlátozott kerekesszékét csak előremenetben szabad mozgatni az emelőre való fel- és leszállás esetén, a kerekesszéket az emelőlapon az odaérkezéstől a távozásig befékezett állapotban kell tar-tani, ezt az utas, illetve kísérője tudomására kell hozni, az emelő berendezés vágányokon keresztül történő mozgatását, a forgalmi szolgálattevőtől írásban, vagy hangrögzítő berendezéssel felszerelt telefonon kért, és kapott engedély alapján lehet megkezdeni. Részletes előírásokat az Emelő berendezések Helyi Végrehajtási Utasításában és a Kapcsolódási pontok leszabályozásában kell meghatározni. a kerekesszékes utas be- és kiszállítását végző állomásokon, az adott vonatot a forgalmi szolgálattevő csak a ki- és beszállítás után, a mobil emelő űrszelvényen kívüli elhelyezését követően menesztheti (az eltávolítás módját a Kapcsolódási pontok leszabályozásában rögzíteni kell), ha a közlekedési útvonal bármilyen ok miatt, (útfelbontás, burkolat beszakadása, vágány-építési fenntartási munka, stb.) oly mértékben egyenetlenné vált, hogy az már az emelő be-rendezés üzemeltetését lehetetlenné, vagy balesetveszélyessé tenné, az emelő berendezést nem szabad használni. A közlekedési útvonal ilyen hiányosságát a MÁV-START Zrt. Technológiatervezés felé jelenteni kell. Jelezni kell a várható helyreállítás időpontját is. A tényleges helyreállításról a MÁV-START Zrt. Technológiatervezést szintén értesíteni kell. A honlapon történő módosításokért, naprakészségéért a Technológiatervezés felelős a kapott információk alapján. 15. szám Budapest, 2014. február 28.

ÉRTESÍTŐ Az emelő működtetése során tapasztalt meghibásodásokat, észrevételeket az emelőgép naplóba a kezelőnek a szolgálat befejezése előtt be kell jegyeznie! A kezelőszemélyzet vezénylési helyén a kezelésre jogosultakról naprakész nyilvántartást kell vezetni. Az emelőgépek, kiegészítő berendezések (rámpa) kezelési előírásait a 7. sz. melléklet tartalmazza. 4.5.3.3 A mobil emelők használata különleges helyzetekben Az állomásokra telepített mobil emelő berendezést csak megfelelően kiképzett személy kezelheti. Az emelő berendezés kézi emeléssel történő helyettesítése – a vészhelyzetet kivéve: pl. az emelő berendezés felemelt helyzetében használhatatlanná válik, vagy amikor előre nem tervezett, emelővel nem rendelkező helyen szükséges a kiszállítás – szigorúan tilos. A kerekesszékes utas kézi erővel történő kiés beszállítását a vészhelyzetet kivéve még az utas kérésére sem szabad teljesíteni, mert az életveszélyes. A kerekesszék háttámlája, kartámaszai és lábtartói általában kivehető elemek, amelyek eme-lésre alkalmatlanok. Az önhajtós, vagy toló kerekesszék a benne ülő utassal együtt 70110 kg, az elektromos (akkumulátoros) kerekesszék súlya az utassal együtt legalább 120 kg, de elérheti a 200 kg-ot is. A kerekesszékben az utas legtöbbször szabadon ül, biztonsági öv nem védi meg a kieséstől. A felsoroltak miatt vészhelyzet esetén nagyon körültekintően kell a ki- vagy beemelést kézi erővel elvégezni! Belső égésű motoros kerekesszék, moped szállítása vonaton tilos. 4.5.4 Az utazások és emelések nyilvántartásának szabályozása Az emelések megtörténtét – a kijelölt állomásokon elvégzett emelések esetén, JBK személyzet, beépített emelő berendezés esetén a vonatszemélyzet tájékoztatása alapján – a TSZVK-k kontakt személyei rögzítik az 5. sz. mellékletben.

41 4.6 Viselkedési szabályok Munkatársainkkal szembeni alapvető elvárások Munkavégzésüket mindig a segítőkészség, a pontos felvilágosítás és útbaigazítás jellemezze. Nem szabad előítélettel lenni és nem kell félni a fogyatékos utasaink kiszolgálásakor. Tartsák be a vonatkozó szabályokat és utasításokat. Legyenek határozottak, de türelmesek és udvariasak, ugyanakkor tegyenek meg mindent az utas kényelmes és biztonságos utazása érdekében. Mindig, mindenhol tartózkodni kell a durva hangnemtől és az indulatos megnyilvánulásoktól. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő utasaink ne kerüljenek kellemetlen, méltatlan helyzetbe. Meg kell akadályozni, hogy a fogyatékkal élő személy jelenlétében a helyzetével, vagy a személyével kapcsolatos vita alakuljon ki, különösen a vasúti dolgozók között. Ennek meg-előzése érdekében az utazóközönséggel kapcsolatban lévő dolgozóknak feltétlenül ismerniük kell a mozgáskorlátozottak utazására vonatkozó szabályozásokat. Mozgásában korlátozottnak kell tekinteni a vakokat és gyengénlátókat, és a hallássérülteket, vagy hallásukban korlátozott személyeket is, mivel utazásaik során nem képesek érzékelni az általunk használatos vizuális, vagy hangosbemondó berendezéseken adott utas tájékoztatást. Fokozott figyelemmel kell lenni a kísérő nélkül utazó vakok és gyengénlátók és a kerekesszékes mozgásukban korlátozottak utazása során. Nem csak a kerekesszékkel közlekedők tekinthetők mozgáskorlátozottnak. A súlyos mozgás-korlátozottak között sokan vannak, akik nem kényszerülnek kerekesszékbe, hanem más segédeszköz igénybevételével képesek a helyváltoztatásra. Sok mozgáskorlátozott köztük sok idős ember - vízszintes területen igen, de pl. lépcsőn már nem tud közlekedni. Természetesen a kismamákat, a babakocsival egyedül közlekedő személyeket is ebben a körben kell megemlíteni, utazásuk során ők is igényelhetnek segítséget. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a segítségnyújtás ideje és módja a legmegfelelőbb legyen. Annyit és oly módon kell segíteni, amennyit és ahogyan azt igénylik!


ÉRTESÍTŐ Az utas részéről szándékunk ne tűnjön tolakodónak, ugyanakkor figyelmes és udvarias magatartásunk elérje a célját, pl. a napszaknak megfelelő köszöntés után meg kell kérdezni, hogy miben, hogyan lehetünk a segítségükre. A mobil emelők használata különleges helyzetekben Amennyiben olyan különleges utazás történik, amely nem került előre bejelentésre – és így a MÁV-START Zrt. a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni –, feltétlenül fel kell hívni az utas figyelmét a bejelentés szükségességére és ennek elmaradásából származó veszélyekre. 4.7 Helyi szabályozás elkészítése Az Utasításban szabályozottak figyelembe vételével kell HVU-ÜR-ben a központra, szolgálati helyre vonatkozóan – és a kapcsolódási pontokra a megállapodás – elkészíteni. Az utasításnak tartalmaznia kell a közreműködő munkavállalók feladatait, kapcsolattartás módját, továbbá a közlekedési útvonal és a tároló hely kijelölését is. 4.8 Oktatás Csak olyan munkavállaló kezelhet mozgáskorlátozott emelő berendezést: aki előzetes oktatásként az emelőgép kezeléséből elméleti és gyakorlati oktatásban részesült és vizsgázott, a rendelkezik a biztonságos kezeléshez szükséges ismeretekkel (az emelőszerkezet kezeléséből oktatást kapott, az ismeretek készséggel és jártassággal való elsajátításáról visszakérdezés útján meggyőződtek) – szükség esetén erről a telepállomáson vezetett kimutatás alapján meg lehet győződni, évente egy alkalommal szakmai oktatás keretén belül munkavédelmi oktatásban részesült, ismeri – jelen szabályozásban tevékenységét érintő rögzített - feladatait. A szükséges oktatás és vizsgáztatás megszervezéséért: Állomási emelő berendezés esetén a JBK vezető, Önemelős jármű esetén a TSZVK vezetője a felelős.

42 Jelen utasítás ismeretével a 2.1 pontban meghatározott munkavállalóknak is rendelkezniük kell, kimutatható módon kell a munkáltatóknak a munkavállalók tudomására hozni. 4.9 Adatkezelési tájékoztató A különleges utazásra vonatkozó „Igény bejelentés” lapon (1. sz. melléklet) az igénylő (érin-tett) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges különleges személyes adatai szerepelnek. Az érintett a MÁV-START Zrt. honlapról letöltött igénylőlapot a rajta feltüntetett „Adatkezelési tájékoztató” megismerését követően kitöltve és aláírva elektronikus úton küldheti meg a MÁV-START részére, ezzel hozzájárul a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges különleges személyesadat-kezeléshez. A személyes ügyfélszolgálaton leadott papír alapú igénylőlapon az igénylő az „Adatkezelési tájékoztató” megismerését követően aláírásával hozzájárulását adja a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges különleges személyesadatkezeléshez. Tekintettel arra, hogy a telefonos ügyfélszolgálat útján történt megrendelés esetén az érintett a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges különleges személyesadat-kezeléshez való hozzájárulását a mozgáskorlátozott állapota miatt írásban nem, vagy aránytalan nehézséggel adhatja meg, ezért a hozzájárulását a telefonos ügyfélszolgálat hangfelvétele igazolja. A telefonos ügyfélszolgálat által rögzített megrendelés esetén a telefonos ügyfélszolgálati munkatárs kötelezettsége, hogy az érintettet szóban tájékoztassa az „Adatkezelési tájékoztató” MÁV-START Zrt. honlapján való megismerhetőségéről, amennyiben az érintett nem rendelkezik honlap el-érési lehetőséggel, illetve kéri, az érintett igénye szerint azt telefonon ismertesse. A különleges személyes adatokat tartalmazó „Igény bejelentés” lapok kezelését a MÁV-START Zrt. mindenkor hatályos Adatvédelmi szabályzata előírásai szerint kell kezelni.


ÉRTESÍTŐ 43 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasítás hatályba lépésével 51/2008.(MÁV-START Ért. 18) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás (Az emelők külön díjazásáról a MÁV-START Zrt.-nél) hatályát veszti. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás 2014. március 1-én lép hatályba. 7.0 MELLÉKLET 1. sz. melléklet Igénybejelentés 2. sz. melléklet TSZVK/JBK kontakt munkakörei 3. sz. melléklet Járműfelhasználás 4. sz. melléklet Rendelkezés minta 5. sz. melléklet Kerekesszékes utazással és kapcsolatos kimutatás mintája

emelésekkel

6. sz. melléklet Állomások akadálymentesítettsége 7. sz. melléklet Az emelőgépek, kiegészítő (rámpa) kezelési előírásai

berendezések

Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 44 1. sz. melléklet

Kitöltés után nem nyilvános! Igény bejelentés Igény bejelentésének dátuma (év/hó/nap/óra/perc Igénylő adatai (több utas egyidejű utazását külön Igénybejelentő lapon kell megjeleníteni) Név Telefonszám, internet vagy egyéb elérhetőség Elutazás adatai Utazás napja Vonat indulási ideje/ száma Kiindulási állomás Amennyiben szükséges átszállító állomás Célállomás Visszautazás adatai Visszautazás napja Vonat indulási ideje/száma Kiindulási állomás Amennyiben szükséges átszállító állomás Célállomás Kerekesszék adatai Kerekesszék típusa: (motoros, vagy nem) Belső égésű motoros nem lehet! Súly (állomási emelő használat esetén max. 250 kg utassal együtt, beépített emelő esetén max. 300 kg utassal együtt) Szélesség (max.1200*800 mm) Hossz Összecsukható-e Egyéb tudnivalók Kerekesszékből ülésre át tud-e ülni? Normál WC-t tudja-e használni? Egyedül, vagy kísérővel utazik? Menetjegyet, helyjegyet az indulás előtt ... perccel ki és hol veszi át Egyéb megjegyzés: (Pl. speciális kocsi, emelőberendezés szükséges, stb.)


ÉRTESÍTŐ 45 Adatkezelési tájékoztató A MÁV-START Zrt. kijelenti, hogy a kérelmen feltüntetett személyes adatokat kizárólag abból a célból kezeli, amihez a kérelmező hozzájárult. A MÁV-START Zrt. az adatrögzítéshez külső felet vehet igénybe, amelynek ebbéli tevékenységéért, mint sajátjáért felel. Egyebekben a kérelmező személyes adatait harmadik fél részére nem adja át. - Adatkezelés alapja: az érintett hozzájárulása. - Adatkezelés célja: a kerekesszékes utazás igénybevételéhez szükséges emelőberendezés biztosításához szükséges igénylés nyilvántartása, az igénylés teljesítésének intézése. - A személyes adatok megismerésére jogosultak: az igénylés teljesítésében, illetve az utazási jogosultság ellenőrzésében részt vevő MÁV-START Zrt. munkavállalók. - Az adatkezelés időtartama a kérelmező adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatának visszavonásáig tart. - Az érintett jogosult a MÁV-START Zrt-nél tájékoztatást kérni a személyes adatainak kezeléséről, személyes adatainak helyesbítését kérni, és - a kötelező adatkezelés kivételével - személyes adatainak törlését, vagy zárolását kérni. - Jogorvoslati lehetőségek: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem esetén. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. Az „Adatkezelési tájékoztató” alapján hozzájárulok, hogy személyes adataimat a MÁV-START Zrt., illetve adatfeldolgozója kezelje, nemzetközi utazás esetén az érintett vasúttársaságok részére továbbítsa. Az Igénybejelentésben rögzített adatok helyesek, az elhangzottakat tudomásul veszem.

Személyes megrendelés esetén: Dátum: Átvettem: ……………………………… ………………………………… igényt átvevő aláírása igényt bejelentő aláírás Telefonos megrendelés esetén: Dátum: ……………………………..igényt felvevő aláírása


ÉRTESÍTŐ 46 2. sz. melléklet Társaság

Időszak

Munkakör

E-mail

Üzemi telefon

Mobil telefon

01/85-72 03/41-56 05/19-98 07/16-19 04/17-93 03/22-24 01/69-09, 01/12-61 02/12-12 06/23-35 01/52-93 05/44-86 01/16-84 01/13-22 01/56-24 02/42-38 01/18-45 02/22-06 01/45-82 02/15-44 03/28-50 03/61-41 03/43-48 04/14-38 05/15-64 05/62-13 05/42-13 06/16-74 06/55-73 06/27-82 06/32-65 07/63-65

30/7555-087 30/7391-430 30/7392-194 30/5655-853 30/7392-045 30/7555-167 30/6010-536 30/7572-775 30/7391-671 30/7541-490 30/7391-304

hétvégén és ünnep napokon

Személyszállítási üzemirányító

személyszállítási üzemirányító

[email protected]

07/71-46

30/5730-279

munkanapokon

Személyszállítási Üzemeltetés

személyszállítási szakértő

[email protected]

07/18-68,

30/6533-807

Üzemirányító Központ

hálózati főüzemirányító

[email protected]

01/32-47

20/9649-287

hétvégén és ünnepnapokon

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

TSZVK

személyszállítási ügyeletes személyszállítási ügyeletes személyszállítási ügyeletes személyszállítási ügyeletes személyszállítási ügyeletes személyszállítási ügyeletes személyszállítási ügyeletes személyszállítási ügyeletes személyszállítási ügyeletes személyszállítási ügyeletes műszaki kocsiirányító hálózati személyszállítási főirányító személyszállítási szakelőadó kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló kocsivizsgáló

hétvégén és ünnepnapokon

munkanapokon

JBK

MÁV-START Zrt. GYSEV Zrt. MÁV Zrt. Üzemel-tetési Főigazga-tóság

Szervezet Nyugati Nyíregyháza Pécs Szombathely Miskolc Debrecen Keleti Szolnok Szeged Déli Nagykanizsa Üzemirányítás Technológiamenedzsment Déli Székesfehérvár Keleti Hatvan Nyugati Szolnok Debrecen Püspökladány Nyíregyháza Miskolc Pécs Dombóvár Nagykanizsa Szeged Kelebia Kiskunfélegyháza Békéscsaba Celldömölk

hétvégén és ünnep napokon


30/3009-940 30/7541-494 30/6538-871 30/5810-006 30/5503-963 30/4298-969 30/7572-733 30/7555-072 30/7555-073 30/7391-425 30/7391-865 30/4415-608 30/7392-186 30/7391-306 30/7391-678 30/7391-476 30/7391-675 30/7391-474 30/7392-072

ÉRTESÍTŐ 47 3. sz. melléklet Kocsik

2014 01 01 2014 01 02 2014 01 03 2014 01 04 2014 01 05 2014 01 06 2014 01 07 2014 01 08 2014 01 09 2014 01 10 2014 01 11 2014 01 12 2014 01 13 2014 01 14 2014 01 15 2014 01 16 2014 01 17 2014 01 18 2014 01 19 2014 01 20 2014 01 21 2014 01 22 2014 01 23 2014 01 24 2014 01 25 2014 01 26 2014 01 27 2014 01 28 2014 01 29 2014 01 30 2014 01 31

82-28 011(Déli önemelős)

82-28 116(Déli önemelős)

92-47 102(Pv, Su-ban kis.

92 - 47 104 (Ms)

92 - 47 106 (Sm)

92 - 47 109 (Pv)

81-27 038(Ms, Su-ban kis.)


ÉRTESÍTŐ 48 4. sz. melléklet NEM NYILVÁNYOS! 895521 MAV Start Technológiamenedzsment, Bp. 2013. július …. MÁV-Start Hálózati Személyszállítási Főirányító: Bp. MÁV-Start Területi Személyszállítási Irányító: Debrecen MÁV-Start TSZVK Bp. Nyugati pu., Debrecen MÁV-Start Telephely Bp. Nyugati pu., Debrecen MÁV Üzfőig. Ter.ig., Forgalmi O. Debrecen MÁV Üzfőig. Ter.ig. Forgalmi Csomópont: Debrecen Tárgy:egy fő kerekesszékes mozgáskorlátozott utas utazása Utas neve: Polgár Kitti 30 / 442 – 3553 Kerekesszék típus: 10 kg, 90 x 110 cm - július 23-án IC 1567 sz. vonattal Bp. Nyugati pu. - Debrecen ksz. 10, 80 – 55 sz. kocsiban - július 23-án IC 1655 sz. vonattal Debrecen - Bp. Nyugati pu. ksz. 10, 80 – 55 sor.kocsiban A kerekesszékes utas utazásáról TSZVK Bp. Nyugati pu., Debrecen étesítse az érintett vonatok vonatkísérő személyzetét, továbbá biztosítsa a mobil emelőt/kezelő személyzetet. TSZVK Miskolc biztosítsa a 80 – 55 sz. Bybdtee sor. kocsik közlekedését. Felkérjük PÜ. Debrecen Forgalmi csomópontot a fenti vonatokat kerekesszékes utasok által biztonságosan megközelíthető peronnal rendelkező vágányra fogadja. Technológiamenedzsment vezető



Sorszám

Megrendelés Bejelentett

Odaút/visszaút

Be nem jelentett

Leszervezve (igen, további intézést nem További intézést igényel igényel, rendelkezés (tett intézkedés leírása) kiadva)

Elutasítva okkal megjelölve

Odaút Viszaút Odaút Viszaút


Emelés Emelések Vonatszám/ Szolgálatátadás megtörténte darabszáma Kocsiszám (dátum/aláírás) (igen/nem) személyenként


Peron

szolgálati hely neve (mh, szolgálati hely minősége mrh, pu.) [2a] [2b]

Vágány száma/ jelölése

szélesség (m) magasság max.

min.

állapota burkolt burkolatlan szintben

üzemi átjárón

megközelítése aluljárón keresztül lépcső rámpa


lift

rendelkezik mobilemelő berendezéss lift karfalift el

felüljárón keresztül

karfalift lépcső

rámpa

peron akadálymentes-e

állomás területére a bejutás lehetséges-e



ÉRTESÍTŐ 52


ÉRTESÍTŐ 53


ÉRTESÍTŐ 54


ÉRTESÍTŐ 55


ÉRTESÍTŐ 56


ÉRTESÍTŐ 57


ÉRTESÍTŐ 58


ÉRTESÍTŐ 59


ÉRTESÍTŐ 60


ÉRTESÍTŐ 61


ÉRTESÍTŐ 62


ÉRTESÍTŐ 63


ÉRTESÍTŐ 64


ÉRTESÍTŐ 65


ÉRTESÍTŐ 66


ÉRTESÍTŐ 67


ÉRTESÍTŐ 68


ÉRTESÍTŐ 69


ÉRTESÍTŐ 70


ÉRTESÍTŐ 71


ÉRTESÍTŐ 72


ÉRTESÍTŐ 73


ÉRTESÍTŐ 74


ÉRTESÍTŐ 75


ÉRTESÍTŐ 76


ÉRTESÍTŐ 77


ÉRTESÍTŐ 78


ÉRTESÍTŐ 79


ÉRTESÍTŐ 80


ÉRTESÍTŐ 81


ÉRTESÍTŐ 82


ÉRTESÍTŐ 83


ÉRTESÍTŐ 84


ÉRTESÍTŐ 85


ÉRTESÍTŐ 86


ÉRTESÍTŐ 87


ÉRTESÍTŐ 88


ÉRTESÍTŐ 89


ÉRTESÍTŐ 90


ÉRTESÍTŐ 91


ÉRTESÍTŐ 92


ÉRTESÍTŐ 93


ÉRTESÍTŐ 94


ÉRTESÍTŐ 95


ÉRTESÍTŐ 96


ÉRTESÍTŐ 97


ÉRTESÍTŐ 98


ÉRTESÍTŐ 99


ÉRTESÍTŐ 100


ÉRTESÍTŐ 101


ÉRTESÍTŐ 102


ÉRTESÍTŐ 103


ÉRTESÍTŐ 104


ÉRTESÍTŐ 105


ÉRTESÍTŐ 106


ÉRTESÍTŐ 107


ÉRTESÍTŐ 108


ÉRTESÍTŐ 109


ÉRTESÍTŐ 110


ÉRTESÍTŐ 111


ÉRTESÍTŐ 112


ÉRTESÍTŐ 113


ÉRTESÍTŐ 114


ÉRTESÍTŐ 115


ÉRTESÍTŐ 116


ÉRTESÍTŐ 117


ÉRTESÍTŐ 118


ÉRTESÍTŐ 119


ÉRTESÍTŐ 120


ÉRTESÍTŐ 121


ÉRTESÍTŐ 122


ÉRTESÍTŐ 123


ÉRTESÍTŐ 124


ÉRTESÍTŐ 34/2014. (II. 28. MÁV-START Ért. 15.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzata 3. számú módosításának hatályba léptetéséről 1.0

125 7.0 MELLÉKLET 1. sz. melléklet: MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzat (egységes szerkezetben az 1-3. sz. módosításokkal) (lásd: 4.2 sz. pont szerint.)

AZ UTASÍTÁS CÉLJA

A MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzata 3. számú módosításának hatályba léptetése.

Ungvári Csaba s-k. vezérigazgató

2.0 HATÁLYÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi munkavállalójára, illetve azokra a szervezetekre, akik a MÁV-START Zrt. jelen utasításban ismertetett feladatainak végzésére a MÁV-START Zrt.-vel szerződéses viszonyban állnak.

Egyéb közlemények A 2014/13. sz. MÁV-START Értesítő megjelenését követően kiadásra került díjszabási rendelkezések

2.2 Az utasítás kidolgozásáért karbantartásáért felelős MÁV-START Zrt. Üzletszabályozás menetkedvezmény

és és

 6/2014. sz. díjszabási rendelkezés a MÁVSTART Zrt. által az utazóközönség részére biztosított üzletpolitikai kedvezmények szabályozásának 3. sz. módosításáról  7/2014. sz. díjszabási rendelkezés „HVG Állásbörze”  8/2014. sz. díjszabási rendelkezés a Vasúti Menetdíjtáblázatok I. Kötet Belföld 2014. hatályba léptetése 2014. február 15-től

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ehhez az utasításhoz nincs.

 9/2014. sz. díjszabási Regionális menetjegyről

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Módosított Üzletszabályzat hatályba lépése A Nemzeti Közlekedési Hatóság határozatával jóváhagyta a Személyszállítási Üzletszabályzat 3. sz. módosítását. A módosított Személyszállítási Üzletszabályzat, 2014. március 1-jétől hatályos.

 10/2014. sz. díjszabási rendelkezés „CITYSTAR” - 1. sz. módosítás

4.2 Utastájékoztatás A Személyszállítási Üzletszabályzat módosítása a MÁV-START Zrt. honlapján meghirdetésre kerül. 5.0 HIVATKOZÁSOK, KÍVÜL HELYEZÉSEK ---

rendelkezés

a

 11/2014. sz. díjszabási rendelkezés „Utazás Kiállítás 2014.”  12/2014. sz. díjszabási rendelkezés „MÁVSTART Utazási kupon és Ajándékutalvány”  13/2014. sz. „OperaKaland”

díjszabási

rendelkezés

 13/2014. sz. díjszabási rendelkezés Regionális menetjegy 2014. február 15-től c. rendelkezés 1. sz. módosítása

HATÁLYON

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás 2014. március 1-jétől hatályos.


ÉRTESÍTŐ 126

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Ungvári Csaba vezérigazgató


15. SZÁM TARTALOM

Recommend Documents