15. szám 124. évfolyam május 1. TARTALOM

15. szám

124. évfolyam

2009. május 1.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 32/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a munkabaleseti kárigények elbírálásának, valamint a MÁV Zrt. munkabaleset-, élet- és munkáltatói felelősségbiztosításához kapcsolódó eljárási szabályok rendjéről ........ 1317 33/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátására ................................................................ 1334

Egyéb közlemények A MÁV Zrt. Szabványügyi Központ közleményei – MÁV vállalati szabványok kiadása ....................................................... 1369 A MÁV Zrt. TEB Osztály Pécs közleménye .............................. 1369

Utasítások 32/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a munkabaleseti kárigények elbírálásának, valamint a MÁV Zrt. munkabaleset-, életés munkáltatói felelősségbiztosításához kapcsolódó eljárási szabályok rendjéről 1.0 A BIZTOSÍTÁSI UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás fő célja, hogy a MÁV Zrt. mint munkáltató és munkavállalói között a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. (Mt.) törvényben szabályozott jogviszonyból eredő 174-187.§ szerinti kártérítési igények (munkajogi kárigények), továbbá a MÁV Zrt. által kötött munkabaleset-, élet- és munkáltatói felelősségbiztosítással kapcsolatos kárrendezési, kárbejelentési folyamatokat szabályozza, és eljárási útmutatóként szolgáljon a MÁV Zrt. azon munkavállalói részére, akik a munkabaleseti kárigények elbírálásában, valamint biz-

tosítási szerződéssel kapcsolatos tevékenységben részt vesznek. A jelen utasítás nem helyettesíti a biztosítási szerződést, azonban meghatározza az egyes tevékenységeket és körülhatárolja a főbb teendőket, illetve felelősöket rendel az egyes folyamatokhoz. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás 4/A. pontjának személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és – a Kollektív Szerződés 1.§ 2. pontjában meghatározott személyi kör kivételével – munkavállalójára. A munkáltatói felelősségbiztosítás (4.2.3.6. pont) kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára. Az utasítás 4/B. pontjának személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt valamennyi munkavállalójára, továbbá azon károsultakra, akik részére a MÁV Zrt. járadékot folyósít.

1318

A MÁV Zrt. Értesítője

2.2.2. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed valamennyi – a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített – munkajogi kárigények elbírálására, beleértve a munkáltató felelősségi körébe tartozó kárigényeket, a már elbírált kárigényekkel összefüggő új kérelmeket, illetve kártérítési járadékok felemelésére vonatkozó igényeket is. Az utasítás hatálya kiterjed az üzletág, főtevékenységi körök közötti olyan vitás ügyekre, amelyek a kárigények érvényesítésére, illetve a kárigényekkel összefüggő költségviselésre vonatkoznak. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Jogi Igazgatóság vezetője. 2.3. Az utasítás végrehajtásáért felelős A munkáltatói jogkörgyakorlók, a Jogi Igazgatóság, a Humánerőforrás Igazgatóság, a Humánszolgáltató Szervezet, az EBKO, Humán Kontrolling, a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály, valamennyi munkavállaló. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Biztosító: Generali Providencia Biztosító ZRt. (Székhelye: 1066. Budapest, Teréz krt. 42-44., Cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság: Cg: 01-10041305)

15. szám

3.7 Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri 3.8 Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minősül az életbiztosítás vonatkozásában a biztosított munkabaleseten kívül bármely más okból eredő halála, balesetbiztosítás esetén az a munkabaleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal, maradandó egészségkárosodást szenved, vagy a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van. Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási esemény olyan, másnak okozott, munkabalesetből eredő kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a vonatkozó jogszabályok szerint a MÁV Zrt. kell teljesítenie és amelynek a teljesítése alól a MÁV Zrt-t a Biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – a szerződésben meghatározottak szerint mentesíti. 3.9 Szerződő: A MÁV Zrt.

3.2 Biztosítási szerződés: A MÁV Zrt. és a Generali Providencia Biztosító ZRt. között a munkabaleset-, életés munkáltatói felelősségbiztosítás tárgyában létrejött szerződés.

3.10 Biztosított: A munkabaleset- és életbiztosítás esetén a MÁV Zrt.-vel munkaviszonyban álló azon személyek, akik a Kollektív Szerződésének hatálya alá tartoznak. Felelősségbiztosítás esetén a biztosított a MÁV Zrt.

3.3 Biztosítási időszak: Az első biztosítási időszak 2006. szeptember 1-vel kezdődött, és 2006. év december 31-vel fejeződött be. A további biztosítási időszakok a naptári év január hó 1-vel kezdődnek és a naptári év december hó 31-vel fejeződnek be.

3.11 Kedvezményezett: az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított. A biztosított halála esetén a kedvezményezett a biztosított örököse.

3.4 Biztosítási évforduló: minden év január 1. 3.5 A biztosítás területi hatálya: biztosító kockázatviselése a Magyar Köztársaság területére terjed ki, továbbá a biztosított munkavállaló által teljesített külföldi szolgálat, külszolgálat vagy kiküldetés esetén a munkavégzés helyére is. 3.6 Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

3.12 Munkavállaló: az a személy, aki a MÁV Zrt-vel a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkaviszonyban áll. 3.13 Munkabaleset és életbiztosítás: A Biztosító a szerződésben, illetve a jelen utasításban meghatározott összegű szolgáltatást nyújtja, ha a biztosítási esemény bekövetkezése megfelelően igazolt és a jogalap a szerződés szerint fennáll. 3.14 Felelősségbiztosítás: munkabaleset esetén az olyan kár megfizetésére vonatkozó megállapodás, amelyért a MÁV Zrt. a Munka Törvénykönyve szerint felelős.

15. szám


4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4/A. A KÁRIGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSI RENDEJE ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A 2006. SZEPTEMBER 1. UTÁN BEKÖVETKEZETT MUNKABALESETEK ESETÉBEN A MÁV Zrt. egyes szervezeteinek biztosítási szerződéssel kapcsolatos teendői, felelősségei

1319

teles kezdeményezni az adott szervezeti egység vezetőjénél annak érdekében, hogy a vitás kérdések mielőbb lezárásra kerüljenek. Az egyeztetés lezárását követő 5 munkanapon belül szükség esetén a biztosító felé eljár. 4.2.2.4 A Humánerőforrás Igazgatóság köteles a jelentős munkavállalói létszám változásáról (10%) 10 napon belül a Kockázatkezelési és Kontroll Osztályt tájékoztatni, amit a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály 5 napon belül írásban jelez a biztosító felé.

4.1 Alapelvek 4.1.1 Biztosítási ügyintézés a MÁV Zrt-n belül A MÁV Zrt-n belül a munkabaleset- és életbiztosításhoz kapcsolódó feladatok, valamint a felelősségbiztosítási ügyintézés a Jogi Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Kockázatkezelési és Kontroll Osztály biztosításszakmai segítséget nyújt a felmerülő kérdésekben és kapcsolatot tart a Biztosítóval a szerződéssel és a vitás ügyekkel öszszefüggésben. 4.2 Feladatok és felelősök 4.2.1 Közlési kötelezettség 4.2.1.1 A Humánerőforrás Igazgatóság a számlázási időszakot (negyedév vége) követő hó 10-ig megküldi a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály részére a díjelszámolásához szükséges adatokat (a negyedévre vonatkozó tényleges munkavállalói létszámadat). A Kockázatkezelési és Kontroll Osztály 6 napon belül továbbítja azt a Biztosító részére, amely alapján a Biztosító kiszámolja az előző számlázási időszak díját, valamint megállapítja és előírja a következő időszakra vonatkozó előzetes díjat. (10. pont) 4.2.2 Változás-bejelentési kötelezettség 4.2.2.1 A szerződés tartama alatt minden szervezeti egység köteles a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály felé a valóságnak megfelelően közölni a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt és ezek változását. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmény (pl. létszám változása, munkakörülmények és munkafeltételek lényeges megváltozása, munkabiztonsági és munkaegészségügyi változások) az a tény, információ és adat, amely a kockázat elvállalását, illetve a biztosítási díj mértékét befolyásolja. 4.2.2.2 A Kockázatkezelési és Kontroll Osztály a 4.2.2.1. szerint tudomására jutott adatokat – amennyiben nem szükséges további szervezeten belüli egyeztetés – köteles 5 munkanapon belül a biztosítónak továbbítani. 4.2.2.3 Amennyiben egyeztetés szükséges, úgy azt a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály haladéktalanul kö-

4.2.2.5 Ha a Kollektív Szerződés a Keretszerződést érintő módon megváltozik, akkor a Jogi Igazgatóság köteles erről a Kockázatkezelési és Kontroll Osztályt a módosítás hatályba lépését követő 10 napon belül írásban tájékoztatni. A MÁV Zrt. változással kapcsolatos álláspontját a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály 5 munkanapon belül írásban továbbítja a biztosító részére. 4.2.3 Kárrendezés munkabaleset- és életbiztosítás esetén 4.2.3.1 A baleset kivizsgálása, az adatok továbbítása a MÁV Zrt-n belül a hatályban lévő MÁV utasítások szerint történik. 4.2.3.2 Kockázati halál (KSZ.62.§ 2.) A munkáltató munkavállalói javára nem munkabaleseti halál esetén is szolgáltatást nyújt, melynek összege 2009-ban 710.000 Ft. Ez az összeg az örökös (kedvezményezett) részére kerül kifizetésre. A fizetési kötelezettségét a munkáltató, illetve a megbízásából eljáró biztosító az esemény tudomásra jutásától és a szükséges dokumentumok benyújtásától számított 30 napon belül teljesíti. a) Nem munkabalesetből eredő (kockázati) halál esetén a munkáltatói jogkörgyakorló köteles – a halálesetről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül – a 7. sz. mellékletben szereplő tájékoztatót, a humánpartner által elkészített munkáltatói igazolást, valamint a Generali Providencia Biztosító Zrt. 2. sz. mellékletben szereplő nyomtatványát a munkavállaló halálesetet bejelentő közeli hozzátartozójának megküldeni. b) A munkáltatói jogkörgyakorló köteles a munkavállaló halálának, valamint az iratok hozzátartozó részére történő kiküldésének időpontjáról a Humánerőforrás Igazgatóságot tájékoztatni. 4.2.3.3 Munkabaleseti halál (KSZ.70.§ 1/a. pont) Ha a munkavállaló a munkabaleset (a továbbiakban: baleset) következtében meghal örököse(i) részére a munkáltató – az Mt. 174–187. §-okban foglaltakon túlmenően – az alábbi kártérítési összegeket fizeti ki: − baleseti eredetű halál esetén 1.400.000,- Ft kártérítés illeti meg a munkavállaló örökösét.

1320


Baleseti eredetű halál esetén az örökös részére az a) pont szerinti összeg jár, amelyet az elhunyt munkavállaló által saját háztartásában eltartott, legfeljebb 15 éves, iskolai tanulmányok folytatása esetén legfeljebb 24 éves gyermekei száma szerint – gyermekenként az a) pontban rögzített összeggel – kell növelni. a) Munkabaleseti halál esetén a munkáltatói jogkörgyakorló – az igazgatási szakelőadó útján – köteles – a munkabalesetről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül – felhívni a munkavállaló közeli hozzátartozóját kárigénye előterjesztésére (1., 2., 3, 8. sz. melléklet). A munkabiztonsági szakelőadó köteles a munkabaleseti jegyzőkönyv felvételét követő munkanapon a munkabaleseti jegyzőkönyv egy másolati példányát, a humánpartner köteles a munkáltatói igazolást (5. sz. melléklet) a területileg illetékes igazgatási előadó részére megküldeni. Az örökös/kedvezményezett (továbbiakban igényjogosult) igényét a munkáltatói jogkörgyakorló részére jogosult előterjeszteni. Az igényjogosult a kárigény érvényesítése céljából köteles a Biztosító által az erre a célra rendszeresített igénybejelentő nyomtatványokat (2.,3. sz. melléklet) hiánytalanul kitölteni, egyidejűleg csatolnia kell az igénybejelenő nyomtatvány második oldalán szereplő dokumentumokat, iratokat. A munkáltatói jogkörgyakorló a munkabaleseti jegyzőkönyv megállapításainak alapulvételével írásban nyilatkozik a munkáltató munkajogi felelősségének kérdésében (Mt. 174.§). b) A munkáltatói jogkörgyakorló – az igazgatási szakelőadó útján – elsődleges ellenőrzés keretében – soron kívül – vizsgálja az igénybejelentő nyomtatvány kitöltésének helyességét, s az igényérvényesítéshez szükséges dokumentumok meglétét, szükség esetén – harminc napos határidővel – hiánypótlásra hívja fel az igényjogosultat. Amennyiben az iratanyag hiánytalanul rendelkezésre áll, azt három munkanapon belül továbbítania kell a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága részére. c) A Jogi Igazgatóság másodlagos ellenőrzés keretében vizsgálja az igénybejelentő lap teljes körű felszereltségét. Ezt követően munkajogi szempontból – a hatályos Mt., KSZ. és belső utasítások alapján – vizsgálja a kárigény jogszerűségét és megalapozottságát. A Jogi Igazgatóság beszerzi az illetékes főtevékenységi kör nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy elismeri-e a munkáltató munkabaleseti felelősségét, álláspontjuk szerint megállapítható-e a munkáltató mentesüléséhez vezető ok. Szakkérdést érintő kérdésekben a munkabiztonsági szervezet, illetve az EBK foglalkozás-egészségügyi orvos nyilatkozatát kell beszerezni. Amennyiben a szakvélemény alapján a munkáltató kárfelelőssége nem áll fenn, a Jogi Igazgatóság erre vonatkozó jogi álláspontját indokolással látja el.

15. szám

d) A Jogi Igazgatóság kézhezvételtől számított 30 napon belül bejelenti a Biztosító részére a biztosítási igényt és csatolja a biztosítási igény érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat, valamint szükség esetén a jogi álláspontját, egyidejűleg az ügyet nyilvántartásba veszi. 4.2.3.4 Munkabaleseti egészségkárosodás (KSZ.70.§) Ha a munkavállaló a munkabaleset (a továbbiakban: baleset) következtében megrokkan, részleges egészségkárosodást szenved részére a munkáltató – az Mt. 174– 187. §-okban foglaltakon túlmenően – az alábbi kártérítési összegeket fizeti ki: − baleseti eredetű teljes − (100%-os) rokkantság esetén kártérítés illeti meg a munkavállalót.

2.000.000,- Ft

Baleseti eredetű teljes (100%-os) egészségkárosodás [(megrokkanás) esetén az 1. b)] szerinti összeg jár. Balesetből eredő állandó részleges egészségkárosodás esetén a 100%-os egészségromlásra (megrokkanásra) megállapított összegnek az egészségkárosodás szerinti hányada illeti meg a munkavállalót az alábbiak szerint: Egészségkárosodás: % ¾ mindkét szem látóképességének az elvesztése 100 ¾ mindkét felkar-, alkar vagy kéz elvesztése 100 ¾ egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag-, alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése 100 ¾ mindkét lábszár elvesztése 90 ¾ egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése 80 ¾ egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének a teljes elvesztése 70 ¾ valamelyik kéz elvesztése (csuklón alul) 65 ¾ egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) 40 ¾ egyik szem látóképességének a teljes elvesztése 35 ¾ egyik fül hallóképességének a teljes elvesztése 25 A baleseti eredetű állandó egészségkárosodás fokát a vasút illetékes foglalkozás-egészségügyi szakorvosa állapítja meg. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos megállapításával szemben 30 napon belül az Egészség, Biztonság-, és Környezetvédelmi Osztály vezetőjéhez lehet fordulni. A baleseti eredetű állandó egészségkárosodás fokát azonnal meg kell állapítani. Ha annak megállapítása hat hónapon belül nem lehetséges – a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleménye alapján –, a munkavállaló részére, legalább 50%-os mértékig előleget kell folyósítani. Az egészségkárosodás fokát az ok bekövetkeztétől számított kettő éven belül véglegesen meg kell állapítani, és az előleget a teljes összegre kell kiegészíteni.

15. szám


a) Munkabaleseti eredetű egészségkárosodás (megrokkanás) esetén a munkáltatói jogkörgyakorló a munkabalesetről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a munkavállalót felhívni kárigénye előterjesztésére. A munkabiztonsági szakelőadó köteles a munkabaleseti jegyzőkönyv felvételét követő munkanapon a munkabaleseti jegyzőkönyv egy másolati példányát a területileg illetékes igazgatási előadó részére megküldeni. A biztosító kárigénybejelentő nyomtatványát (2. sz. melléklet) a területileg illetékes igazgatási előadók adják át/küldik meg a munkavállalók részére. b) A munkavállaló a kárigény érvényesítése céljából köteles a Biztosító által erre a célra rendszeresített igénybejelentő nyomtatványokat (2.sz. melléklet) hiánytalanul kitölteni, egyidejűleg csatolnia kell az igénybejelenő nyomtatvány második oldalán szereplő dokumentumokat, iratokat (szakorvosi papírok, táppénzes papírok, kórházi zárójelentés). c) A munkáltatói jogkörgyakorló elsődleges ellenőrzés keretében – soron kívül – az igazgatási előadó útján vizsgálja az igénybejelentő nyomtatvány kitöltését, s az igényérvényesítéshez szükséges dokumentumok meglétét. Amennyiben az iratanyag hiánytalanul rendelkezésre áll, azt három munkanapon belül továbbítani kell a Jogi Igazgatósága részére. d) A munkáltatói jogkörgyakorló a munkabaleseti jegyzőkönyv megállapításainak alapulvételével írásban nyilatkozik a munkáltató munkajogi felelősségének kérdésében (Mt.174.§), mely nyilatkozatot eljuttatja a Jogi Igazgatóság részére. e) A Jogi Igazgatóság másodlagos ellenőrzés keretében vizsgálja az igénybejelentő lap teljes körű felszereltségét. Ezt követően munkajogi szempontból – a hatályos Mt., KSZ. és belső utasítások alapján – vizsgálja a kárigény jogszerűségét és megalapozottságát. A Jogi Igazgatóság – figyelemmel a 4.2.3.7 b) pontjában foglaltakra – beszerzi az illetékes főtevékenységi kör nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy elismeri-e a munkáltató munkabaleseti felelősségét, álláspontjuk szerint megállapítható-e a munkáltató mentesüléséhez vezető ok. Szakkérdést érintő kérdésekben a munkabiztonsági szervezet, illetve a EBK foglalkozás-egészségügyi orvos nyilatkozatát kell beszerezni. Amennyiben a szakvélemény alapján a munkáltató kárfelelőssége nem áll fenn, a Jogi Igazgatóság erre vonatkozó jogi álláspontját indokolással látja el. f) A Jogi Igazgatóság kézhezvételtől számított 30 napon belül bejelenti a Biztosító részére a biztosítási igényt és csatolja a biztosítási igény érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat, egyidejűleg az ügyet nyilvántartásba veszi.

1321

4.2.3.5 Munkabaleseti keresőképtelen betegség (KSZ.70.§ 1.c) pont) Ha a munkavállaló a munkabaleset (a továbbiakban: baleset) következtében keresőképtelen beteggé válik, részére a munkáltató – az Mt. 174–187. §-okban foglaltakon túlmenően – az alábbi kártérítési összegeket fizeti ki: − balesetből eredő keresőképtelen betegséggel járó, − folyamatos (megszakítás nélküli) keresőképtelen betegség esetén ¾ legalább húsz munkanap esetén 26.000,- Ft ¾ legalább harminc munkanap esetén (további) 40.000,- Ft ¾ legalább negyven munkanap esetén (további) 40.000,- Ft kártérítés illeti meg a munkavállalót. a) Munkabalesetből eredő keresőképtelen betegség esetén a munkáltatói jogkörgyakorló a munkabalesetről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a munkavállalót felhívni kárigénye előterjesztésére. A munkabiztonsági szakelőadó köteles a munkabaleseti jegyzőkönyv felvételét követő munkanapon a munkabaleseti jegyzőkönyv egy másolati példányát a területileg illetékes igazgatási előadó részére megküldeni. A biztosító kárigénybejelentő nyomtatványát (2. sz. melléklet) a területileg illetékes igazgatási előadók kötelesek átadni a munkavállalók részére. b) A munkáltatói jogkörgyakorló a munkabaleseti jegyzőkönyv megállapításainak alapulvételével írásban nyilatkozik a munkáltató munkajogi felelősségének kérdésében (Mt.174.§)., beszerzi a társadalombiztosítási (tb.) ügyintéző által a táppénzen töltött naptári és munkanapok számáról kiállított igazolás (4. számú melléklet). c) A munkáltatói jogkörgyakorló az igazgatási előadó útján elsődleges ellenőrzés keretében – soron kívül – vizsgálja az igénybejelentő nyomtatvány kitöltését, s az igényérvényesítéshez szükséges dokumentumok meglétét (orvosi papírok, tb igazolás, táppénzes papírok másolata), szükség esetén – harminc napos határidővel – hiánypótlásra hívja fel az igényjogosultat. A harminc napos hiánypótlási határidő további 30 nappal növekszik, amenynyiben a munkavállaló egészségi állapota miatt képtelen annak teljesítésére. Amennyiben az iratanyag hiánytalanul rendelkezésre áll, azt három munkanapon belül továbbítani kell a Jogi Igazgatósága részére. d) A Jogi Igazgatóság másodlagos ellenőrzés keretében vizsgálja az igénybejelentő lap teljes körű felszereltségét. Ezt követően munkajogi szempontból – a hatályos Mt., KSZ. és belső utasítások alapján – vizsgálja a kárigény jogszerűségét és megalapozottságát.

1322


A Jogi Igazgatóság – figyelemmel a 4.2.3.7 b) pontjában foglaltakra – beszerzi az illetékes főtevékenységi kör nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy elismeri-e a munkáltató munkabaleseti felelősségét, álláspontjuk szerint megállapítható-e a munkáltató mentesüléséhez vezető ok. Szakkérdést érintő kérdésekben a munkabiztonsági szervezet, illetve az EBK foglalkozás-egészségügyi orvos nyilatkozatát kell beszerezni. Amennyiben a szakvélemény alapján a munkáltató kárfelelőssége nem áll fenn, a Jogi Igazgatóság erre vonatkozó jogi álláspontját indokolással látja el. f) A Jogi Igazgatóság kézhezvételtől számított 30 napon belül bejelenti a Biztosító részére a biztosítási igényt és csatolja a biztosítási igény érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat, egyidejűleg az ügyet nyilvántartásba veszi. A biztosító által a kockázatviselésből kizárt események A kockázatviselés nem terjed ki. – a nem saját jogú keresőképtelenségre (például szülőnek a gyermeke miatti keresőképtelensége, szülő ápolása miatti keresőképtelenség), – az olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi állapota miatt következett be, – az olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jövedelemszerző tevékenységet végez, – rehabilitációra, utógondozásra, gyógypedagógiára, logopédiára, gyógytornára, fizio- és fizikoterápiára, masszázsra, vagy fürdőkúrára.

15. szám

c) A munkáltatói jogkörgyakorló az igazgatási előadó útján elsődleges ellenőrzés keretében – soron kívül – vizsgálja az igénybejelentő nyomtatvány kitöltését, s az igényérvényesítéshez szükséges dokumentumok meglétét, szükség esetén – harminc napos határidővel – hiánypótlásra hívja fel az igényjogosultat. Amennyiben az iratanyag hiánytalanul rendelkezésre áll, azt három munkanapon belül továbbítani kell a Jogi Igazgatósága részére. d) A Jogi Igazgatóság másodlagos ellenőrzés keretében vizsgálja az igénybejelentő lap teljes körű felszereltségét. Ezt követően munkajogi szempontból – a hatályos Mt., KSZ. és belső utasítások alapján – vizsgálja a kárigény jogszerűségét és megalapozottságát. A Jogi Igazgatóság – figyelemmel a 4.2.3.7 b) pontjában foglaltakra – beszerzi az illetékes főtevékenységi kör nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy elismeri-e a munkáltató munkabaleseti felelősségét, álláspontjuk szerint megállapítható-e a munkáltató mentesüléséhez vezető ok. Szakkérdést érintő kérdésekben a munkabiztonsági szervezet, illetve az EBK foglalkozás-egészségügyi orvos nyilatkozatát kell beszerezni. Amennyiben a szakvélemény alapján a munkáltató kárfelelőssége nem áll fenn, a Jogi Igazgatóság erre vonatkozó jogi álláspontját indokolással látja el. e) A Jogi Igazgatóság kézhezvételtől számított 30 napon belül bejelenti a Biztosító részére a biztosítási igényt és csatolja a biztosítási igény érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat, egyidejűleg az ügyet nyilvántartásba veszi.

4.2.3.6 Felelősségbiztosítás (Mt.177.§) a) A munkáltatói jogkörgyakorló a munkabalesetről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a munkavállalót felhívni kárigénye (elmaradt jövedelem, dologi kár, költségek, nem vagyoni kár) előterjesztésére. A munkabiztonsági szakelőadó köteles a munkabaleseti jegyzőkönyv felvételét követő munkanapon a munkabaleseti jegyzőkönyv egy másolati példányát a területileg illetékes igazgatási előadó részére megküldeni. A felhívás kárigénybejelentésre (1. sz. melléklet), valamint a biztosító kárigénybejelentő nyomtatványát (3. sz. melléklet) a területileg illetékes igazgatási előadók adják át/küldik meg a munkavállalók részére. A munkáltatói jogkörgyakorló köteles a felhívás kárigénybejelentésre, valamint a bejelentett kárigény másolati példányát a munkabaleset bekövetkezésétől számított 5 évig őrizni. b) A munkáltatói jogkörgyakorló a munkabaleseti jegyzőkönyv megállapításainak alapulvételével írásban nyilatkozik a munkáltató munkajogi felelősségének kérdésében (Mt.174.§).

f) A Biztosító a károsultnak megfizeti az önrész alatti károkat is a MÁV Zrt. helyett, a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg kimerüléséig. A Biztosító által kifizetett önrész alatti károkról a felek negyedévente számolnak el. A Biztosító a tárgynegyedévben kifizetett önrész alatti károkról a tárgynegyedévet követően tájékoztatja a Kockázatkezelési és Kontroll Osztályt, valamint a tájékoztatás alapján megküldi az összeg kifizetéséhez és a MÁV Zrt-n belüli elszámoláshoz szükséges számviteli bizonylatot, amely alapján az önrész alatti károk Biztosító részére történő 15 napon belüli kifizetéséről a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály gondoskodik. 4.2.3.7 Vegyes rendelkezések a) A munkabaleseti jegyzőkönyvet, a munkáltató kárigény-bejelentési felhívását valamint a Biztosító által rendszeresített igénybejelentő nyomtatványokat a munkáltatói jogkörgyakorló a területileg illetékes igazgatási előadó útján köteles igazolt módon átadni vagy megküldeni a munkavállaló (kedvezményezett) részére.

15. szám


1323

b) A kárigény érvényesítéséhez és elbírálásához szükséges dokumentumok felsorolását – a biztosítási esemény figyelembevételével – az igénybejelentő nyomtatványok (1-2-3.sz. melléklet) tartalmazzák. Az iratok rendelkezésre állását a munkáltatói jogkörgyakorló az elsődleges ellenőrzés keretében vizsgálja.

– engedély nélküli, vagy ittas (kábítószertől bódult) vasúti, közúti járművezetése közben következett be. A biztosító mentesül a biztosítási szerződés alapján a szolgáltatás teljesítése alól, ha a munkáltató a Munka Törvénykönyve alapján mentesül a kártérítési felelősség alól.

c) A főtevékenységi kör szerint illetékes szervezeti egységnek a munkáltatói felelősség elismerésére vonatkozó álláspontját a Jogi Igazgatóság a 200.000 Ft feletti ügyérték esetében mindig, egyéb ügyekben szükség szerint köteles megkérni. A felelősséggel kapcsolatos álláspontját az illetékes szervezeti egység 5 munkanapon belül köteles közölni a Jogi Igazgatósággal.

4.2.3.9 A szolgáltatási igény érvényesítéséhez a Generali-Providencia Zrt. által rendelkezésre bocsátott és az igény érvényesítője által hiánytalanul kitöltött ún. Szolgáltatási igénybejelentő munkabaleset-biztosításhoz (2. számú melléklet) kell benyújtani a Biztosítónak, melyhez mellékelni kell a Munkabaleseti Jegyzőkönyvet is. A szolgáltatási igény bejelentéséhez a biztosítási feltételekben foglaltakon kívül a munkabaleset vagy halál időpontjában fennálló munkaviszony igazolása is szükséges. A Munkabaleseti Jegyzőkönyv a munkabaleset idején fennállt munkaviszonyt igazolja. A munkabaleset jellegéből adódóan a biztosító egyéb dokumentumokat is bekérhet, különös tekintettel a Keretszerződés 6/A mellékletében foglaltakra. A hiánytalanul rendelkezésre álló iratok Biztosító részére történő megküldése a Jogi Igazgatóság hatáskörébe tartozik.

d) A munkáltatói felelősség kérdését érintő lényeges vélemény-különbség esetén a Jogi Igazgatóság vezetője dönt. e) A biztosító hatáskörébe tartozó kárigények esetén a munkáltató részbeni vagy teljes mentesülésére vezető körülmények vonatkozásában a Jogi Igazgatóság jogi álláspontját írásban közli a biztosítóval. f) A kárigények tárgyában indult ügyekről a Jogi Igazgatóság nyilvántartást vezet, s erről a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály részére negyedévente tájékoztatást ad. g) A kártérítési igény bejelentésével egyidejűleg a munkavállaló által előterjesztett egyezségi ajánlat elfogadása a biztosító jóváhagyásával válik joghatályossá h) A Kollektív Szerződés esetleges – ideiglenes – hatályvesztése a MÁV Zrt. és a biztosító között létrejött szerződés joghatályát nem érinti. i) Amennyiben a MÁV Zrt-hez más munkáltató munkavállalóitól érkezik olyan munkabaleseti, illetve Kollektív Szerződésben szabályozott kárigény, amely nem tartozik a jelen utasítás hatálya alá, a Jogi Igazgatóság továbbítja az illetékes munkáltató részére. 4.2.3.8 Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események 4.2.3.8.1. A biztosító mentesülése munkabaleset esetén A biztosító mentesül a munkabalesetbiztosítási szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a halál, illetve a munkabaleset a biztosított – szándékosan elkövetett bűncselekménye, illetőleg szabálysértése folytán, vagy azzal összefüggésben, – ittas, vagy kábítószertől bódult állapotával okozati összefüggésben,

4.2.3.10 Biztosító által vállalt kötelezettség teljesítését, amely szerint minden kárkifizetésről az összegszerűség feltüntetésével írásos tájékoztatást ad a MÁV Zrt-nek, a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály nyilvántartja és ellenőrzi. A tájékoztatás negyedévente, havi bontásban történik. 4.2.3.10. A Jogi Igazgatóság köteles a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály részére a központi kárnyilvántartáshoz a bekövetkezett káreseményekről adatot szolgáltatni a hatályos 62/2004.(MÁV ért. 48.) Pénzügyi irányítás-VIG utasítás A kárbejelentések rendje szerint. 4.2.4 Egyéb kötelezettségek 4.2.4.1 Káralakulástól függő díjengedménnyel a biztosítási időszakot követően, a december 31-i tényleges kárhányad alapján, legkésőbb január 31-ig számol el a Kockázatkezelési és Kontroll Osztály a biztosítóval a Jogi Igazgatóságtól kapott adatok alapján. 4.2.4.2 A Kockázatkezelési és Kontroll Osztály minden év szeptemberében gazdaságossági értékelést készít a biztosításról, amely értékelést köteles továbbítani a Jogi Igazgatóság, a szakszervezetek és a Központi Üzemi Tanács részére, majd az értékelés alapján a biztosításban érintett szervezeti egységekkel együtt közösen döntenek a biztosítási szerződés szükséges módosításáról.

1324


4/B. A KÁRIGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSI RENDJE ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A 2006. SZEPTEMBER 1. ELŐTT BEKÖVETKEZETT MUNKABALESETEK ESETÉBEN 4.1. A Jogi Igazgatóság a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített kárigényeket az Mt-ben, leírtak alapján a bírói gyakorlat figyelembe vételével bírálja el a DHL-ben meghatározott összeghatár figyelembe vételével. A Jogi Igazgatóság az elbírálás során a tényállás tisztázása érdekében szükség esetén kikéri a káresemény körülményei szerint érintett üzletág, fő tevékenységi kör szakmai álláspontját. Egyezségi javaslat esetén a peren kívüli egyezség megkötésére a mindenkor hatályos Döntési és Hatásköri lista rendelkezései az irányadóak. Több költségviselő közötti vita esetén az egyezség megkötéséről a Jogi Igazgatóság előterjesztése alapján a Vezérigazgató dönt. 4.2. A MÁV Zrt-vel szemben érvényesített kárigény elbírálása során előleg folyósítására, vagy egyes kárelemek önálló elbírálására csak kivételesen, a jogalap tisztázását követően kerülhet sor. 4.3. A kárigények elbírálására során hozott döntésekről szóló dokumentumoknak tartalmaznia kell: – a károsult nevét, lakcímét, – a tényállás leírását, – a vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat, – a hozott döntést és annak indokait, – kár fizetés esetén a kár összegét, jogcímét/eit, a kárra vonatkozó fizetési feltételeket, – kártérítési járadékemelés esetén az emelés indoklását, mértékét, az emelés mértékének megállapítására vonatkozó adatokat, valamint a felemelt járadékösszeg folyósításának kezdő időpontját, – amennyiben a döntés egy korábbi döntés módosítását, vagy hatályon kívül helyezését eredményezi, az e tényre történő kifejezett utalást. 4.4. A költségviselő szervezeti egységet több költségviselő esetén a költségviselők közötti kármegosztás mértékét az ügy összes körülményeinek figyelembevételével a Jogi Igazgatóság állapítja meg. Amennyiben a kármegosztás mértékéről vita alakul ki, a vita tárgyában a Jogi Igazgatóság előterjesztése alapján a vezérigazgató dönt. 4.5. Kártérítés, illetve kártérítési járadék folyósítására jogosultak: – dologi kártérítés esetén a Központi Főkönyvelőség, a Pályavasúti Üzletágat érintő ügyekben a Pályavasúti Főkönyvelőség – járadék esetén az állományon kívüliek vonatkozásában a Területi Humánszolgáltató Egység Budapest, munkavállalók esetén a területileg illetékes humánszolgáltató egység

15. szám

– korábban a MÁV Zrt. Nyugdíj Igazgatósága által fizetett kártérítés, kártérítési járadék esetén a Területi Humánszolgáltató Egység Budapest 4.6. Kártérítési járadék karbantartására a korábban a MÁV Zrt. Nyugdíj Igazgatósága által folyósított járadékok esetén a Humánerőforrás Igazgatóság a Jogi Igazgatóság jóváhagyásával, egyéb járadékok esetében a Jogi Igazgatóság jogosult. 4.7. A munkáltató azon károsult munkavállalói részére, akiknek bírósági ítélet vagy munkáltatói határozat alapján a baleset jellege folytán gépkocsi csere, valamint üzemben tartási és fenntartási költség címén kártérítési vagy járadékot folyósít (kivéve a bírósági ítéletben megállapítottakat) az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni: 4.7.1. Gépkocsi csere címén vételár költségtérítésre kizárólag a korábban a MÁV Zrt. által térített gépkocsi üzembe helyezésétől számított 7 év elteltével kerülhet sor. A MÁV Zrt. a károsult egészségi állapotának megfelelő, de a piacon legolcsóbb megvásárolható gépkocsi árát téríti meg azzal, hogy abba be kell számítani a korábban ilyen címen térített gépkocsi beszámítási vagy eladási árát, melyet a károsult köteles írásban igazolni (adásvételi szerződés, autókereskedés igazolása, stb.). 4.7.2. MÁV Zrt. vállalja, hogy károsult részére: − az üzembe helyezéshez, − negyedévente a felelősségbiztosításhoz, a casco biztosításhoz -azzal, hogy az önrészt minden esetben a károsul viseli -, − évente két alkalommal -a téli és a nyári – gumiabroncs csere munkadíjához, − egy garnitúra téli gumi vásárlásához, − a gépkocsi műszaki vizsgájához, környezetvédelmi vizsgájához, kötelező szervizekhez (olajcsere, olajszűrű csere, levegőszűrű csere, fékpofák, gyertya, stb.) kapcsolódó költségek számlával igazolt árának, díjának 2/3-ad részét, − negyedévente havi 38 liter 95-ös oktánszámú benzin számlával igazolt költségét megfizeti. 4.8. A MÁV Zrt. károsult munkavállalóinál a keresetpótló járadék éves emelése az átlagos bérnövekedés, nem keresetpótló járadék esetében – kivéve méltányosság esetkörét – legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves inflációs ráta figyelembevételével történhet. A járadék emelésről szóló döntést a 4.3. pontban leírtak szerint kell írásba foglalni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Kapcsolódó utasítások: A kárbejelentések rendjéről szóló 62/2004. (MÁV. Ért. 48.) Pénzügyi irányítás – Vezérigazgatói utasítás, A MÁV Rt. balesetvizsgálati utasí-

15. szám


tása kihirdetése és hatályba léptetéséről szóló 58/2004. (MÁV. Ért. 43.) Jog (Igazgatás) – Vezérigazgatói utasítás, 30/2005.(VIII.19. MÁV ért. 33.) VIG utasítás A MÁV Munkavédelmi szabályzata Jelen utasítással egyidejűleg hatályát veszítik Az egyes kártérítések elbírálásról szóló 22/2005.(MÁV Ért. 28.) VIG. sz. utasítás a Munka Törvénykönyve alapján benyújtandó kártérítésekre vonatkozó rendelkezései. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, azzal hogy a 4/B. 4.7.1, 4.7.2 pontok hatályba lépésének időpontja 2009. január 1.

1325

7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: felhívás kárigény bejelentésére 2. számú melléklet: szolgáltatási igénybejelentő nyomtatvány 3. sz. melléklet: felelősségbiztosítási kárbejelentő nyomtatvány 4. sz. melléklet: munkáltatói igazolás (KSZ 82.§ 1. c) pontjához) 5. sz. melléklet: munkáltatói igazolás (KSz 73.§ szerinti igénybejelentéshez) 6. számú melléklet: igazgatási szakelőadók illetékességi területe 7. számú melléklet: Tájékoztató 8. számú melléklet: Tájékoztató Heinczinger István s. k. vezérigazgató

1326


15. szám

1. sz. melléklet Felhívás a kárigény bejelentésére A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 185. §-a alapján felhívom, hogy a munkáltató részére a munkaviszonyával összefüggésben bekövetkezett kárát a Generali-Providencia Biztosító Zrt. által erre rendszeresített, és mellékelten átadott/megküldött nyomtatványon haladéktalanul jelentse be. Tájékoztatom, hogy a kárigényét, annak mellékleteit (számlák, nyugták, orvosi iratok, stb.) részemre/területileg illetékes igazgatási előadó részére (név, munkavégzési hely) juttassa el. Tájékoztatom továbbá, hogy amennyiben a munkáltató az Önt ért munkabalesetet üzemi balesetnek elismerte, a munkabalesettel összefüggésben felmerült gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, ellátás árát nem téríti meg, mivel azt a munkavállaló az visszakapja az alábbi a jogszabály alapján. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény: 65. § (1) Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg. (2) Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a megállapítást követően, a biztosított kérelmére az egészségbiztosító, vasutas dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv soron kívül megtéríti. Kelt:

Munkáltatói jogkörgyakorló

15. szám


1327

2. sz. melléklet Szolgáltatási igénybejelentĘ MÁV munkavállalók munkabaleset-és kockázati életbiztosításához GENERALI-PROVIDENCIA Zrt. A KITÖLTÖTT NYOMTATVÁNY KIZÁRÓLAG A MÁV ZRT.-NÉL ADHATÓ LE!

Munkavállaló adatai: Munkavállaló neve: ______________________________________________________ Címe: ________________________________________________________ Születési helye: __________________ Születési ideje: _______________________________ Telefon/fax: _______________________________ címe:_______________@_______________

Anyja neve: E-mail

Munkabaleset adatai: Baleset idĘpontja: -n _______ óra A baleset pontos helye: _________________________________________________________________________________________ Hogyan történt a baleset és milyen sérülés érte? Az esemény részletes leírása: _____________________________________________ _________________________________________________________________________________________________ ____________ _________________________________________________________________________________________________ ____________ A jelenleg balesetet szenvedett testrész ezt megelĘzĘen baleset vagy betegség következtében sérült volt-e? _________________________________________________________________________________________________ ____________ Munkabaleseti keresĘképtelenség esetén töltendĘ ki: Munkavállaló biztosított / Kedvezményezett neve: __________________________________________ Pénzintézet neve: ___________________________ Bankszámlaszám: -

- Halál / munkabaleseti halál esetén töltendĘ ki: (1) Kedvezményezett neve: __________________________________________ Címe: _____________________________________________________ Születési ideje: Telefon/fax: __________________ E-mail cím: _______________@______________ Pénzintézet neve: ___________________________ Bankszámlaszám: -

- Kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselĘ (szülĘ, gyám) adatai: Telefon/fax: ___________________________ Neve: : _____________________________________ Születési ideje: Mobiltelefon: __________________________ Címe: ________________________________________________________ E-mail cím: ____________ @______ (2) Kedvezményezett neve: __________________________________________ Címe: _____________________________________________________ Születési ideje: Telefon/fax: __________________ E-mail cím: _______________@______________ Pénzintézet neve: ___________________________ Bankszámlaszám: -

- Kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselĘ (szülĘ, gyám) adatai: Telefon/fax: ___________________________ Neve: : _____________________________________ Születési ideje: Mobiltelefon: __________________________ Címe: ________________________________________________________ E-mail cím: ____________ @______ (3) Kedvezményezett neve: __________________________________________ Címe: _____________________________________________________ Születési ideje: Telefon/fax: __________________ E-mail cím: _______________@______________

1328

A MÁV Zrt. Értesítője Pénzintézet neve: ___________________________

15. szám

Bankszámlaszám:

-

- Kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselĘ (szülĘ, gyám) adatai: ___________________________ Neve: : _____________________________________ Születési ideje: __________________________ Címe: ________________________________________________________ ____________ @______

Telefon/fax:

Mobiltelefon: E-mail cím:

Kérjük húzza alá azt a kockázatot, amelyre a szolgáltatási igényét benyújtja, illetve munkabaleseti halál esetén töltse ki a rubrikát: MUNKABALESET Munkabaleseti halál Saját háztartásban eltartott gyermekek száma: (Az elhunyt munkavállaló saját háztartásában eltartott, legfeljebb 15 éves, iskolai tanulmányok folytatása esetén legfeljebb 24 éves gyermekei száma)

MunkabalesetbĘl eredĘ maradandó egészségkárosodás Munkabaleseti folyamatos keresĘképtelenség, amely elérte a 20. munkanapot 30. munkanapot 40. munkanapot EGYÉB Haláleset Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a szolgáltatási igény elĘterjesztĘje a szükséges dokumentumokat nem, vagy hiányosan nyújtja be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetĘleg a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító bármely egyéb dokumentum bemutatását is kérheti !

A szolgáltatási igény elbírálásához a következĘ iratok szükségesek: MUNKABALESET esetén: Minden szolgáltatási igényhez szükséges: Munkabaleseti jegyzĘkönyv Munkáltatói nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a szerzĘdĘ elismeri-e a kártérítési felelĘsségét és történt-e a munkavállaló részérĘl vétkes közrehatás MunkabalesettĘl a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum másolata

Munkabaleseti keresĘképtelenség esetén a fentieken kívül kérjük csatolni: KeresĘképtelenségi igazolás hiteles másolatát KeresĘképtelenség megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok hiteles másolatát Ha kórházi ápolás is történt: kórházi zárójelentést (nem kórházi igazolás!)

Munkabaleseti halál esetén a fentieken kívül kérjük csatolni: Halottvizsgálati bizonyítványt Halotti anyakönyvi kivonat másolatát Kedvezményezett jogosultságot igazoló okiratot (jogerĘs hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) Hatósági eljárás esetén az eljárást befejezĘ határozatot Nyilatkozat a saját háztartásában eltartott gyermekek számáról (gyermek(ek) 15 éves életkorától iskolai tanulmányok folytatása esetén iskola-látogatási igazolás(ok)ra is szükség van)

HALÁL esetén (nem munkabaleset): Munkaviszony igazolás Halottvizsgálati bizonyítvány Halotti anyakönyvi kivonat másolata Kedvezményezett jogosultságot igazoló okirat (jogerĘs hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) Hatósági eljárás esetén az eljárást befejezĘ határozatot

A Generali-Providencia Zrt-nél egyéb szerzĘdéssel rendelkezik-e: igen nem Kötvényszám:________________________ Kötvényszám:________________________ Kötvényszám:________________________ 1) Alulírott kijelentem, hogy a fenti kérdésekre adott válaszaim a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a valótlan adatok közlése, vagy a valós tények elhallgatása a biztosítónak a szolgáltatási kötelezettsége alóli teljes vagy részleges mentesülését vonhatja maga után. 2) Felhatalmazom a biztosított egészségügyi és személyes adatait kezelĘ betegellátókat, az egészségügyi ellátó hálózat intézményeit és intézményvezetĘit, az Országos Egészségpénztárat (OEP), a MÁV társadalombiztosítási kifizetĘhelyeket, nyomozó hatóságokat és egyéb intézményeket, hogy az egészségügyi és személyes adatokat a biztosító írásbeli megkeresésére a biztosítónak átadják. A biztosító írásbeli megkeresése tartalmazza a kért adatoknak, az adatkérés céljának és jogalapjának egyidejĦ megjelölését is. (A biztosító egészségügyi adatnak tekinti a biztosított egészségi állapotával összefüggĘ, valamint az egészségbiztosítási ellátásra vonatkozó adatokat.) 3) Hozzájárulok továbbá ahhoz, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság (illetĘleg munkáltató) a biztosított részére kifizetett keresĘképtelen napok számáról a biztosítónak – szükség esetén – írásbeli tájékoztatót adjon. 4) Kijelentem, hogy tájékoztatást kaptam arról, hogy a biztosítási titkot képezĘ személyes egészségügyi adatokat a Generali-Providencia Zrt. kárrendezési tevékenység céljából a biztosítóval szerzĘdéses kapcsolatban álló orvosok részére adja át.

______________________________ Kelt: ______________________, jogutódjának aláírása

-n

munkavállaló vagy

Kiskorú vagy gondnokság alatt álló nagykorú személy esetén törvényes képviselĘ (szülĘ, gyám vagy gondnok)

IgénybejelentĘ adatai: (abban az esetben töltendĘ ki, ha eltér a munkavállaló vagy jogutódjának személyétĘl) Neve: _____________________________________ Születési ideje: Címe: __________________________________________________ lap dokumentumot átadtam. ___________________________

Telefon/fax: _____________________

15. szám


Kelt: ______________________, -n szolgáltatási igény bejelentĘjének aláírása Igény elĘterjesztĘjéhez beérkezett: ___________________________

szolgáltatási igény elĘterjesztĘjének aláírása Biztosító tölti ki! Biztosítóhoz érkezett:

NEM

A MUNKÁLTATÓ FELELėS A BEKÖVETKEZETT BALESET TEKINTETÉBEN IGEN

Személybiztosítási Kollektív csoportnak továbbítva: ___________________________

Szakmai és általános felelĘsségbiztosítási kárrendezési csoport

1329

1330


15. szám

3. számú melléklet Felelősségbiztosítási kárbejelentő nyomtatvány

Felelősségbiztosítási Kárbejelentő

Generali-Providencia Zrt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Kötvényszám: 955923039005390

Szerződő és Biztosított: MÁV ZRt. (1087 Budapest, Kerepesi út 3.) Biztosított részéről kapcsolattartó személy neve és telefonszáma:

Károsult neve: Károsult címe:

Károsult telefonszáma:

Káresemény időpontja:

Káresemény rövid leírása:

Nyilatkozat a sérülésről, annak következményeiről az életvitelre:

Kárigény részletezése Dologi kár:

A sérelemmel, illetve ennek elhárításával kapcsolatban felmerült indokolt költségek:

Elmaradt jövedelem:

Nem vagyoni kár:

A kár bejelentéshez másolatban csatolandó dokumentumok: - munkabaleseti jegyzőkönyv - vagyoni igényre vonatkozó bizonyitékok - a személyi sérüléssel összefüggő orvosi dokumentáció a jelen állapotra vonatkozó friss, ellenörző vizsgálati lelettel együtt

Nyilatkozat: Hozzájárulok, hogy a kárrendezési eljárás során a biztosító a balesetre vonatkozó orvosi dokumentációt külső független orvosszakértőnek átadja és abból az orvosszakértő a biztosító részére szakértői véleményt készítsen. Dátum:

Károsult aláírása:

15. szám


4. számú melléklet (a KSz. 82.§ 1. c) pontjához)

Munkáltatói igazolás

……………………………………… munkavállaló a ………… év …………….hó ……………. napján történt munkabalesete következtében ………. év ……………. hó ……… napjától ……….. év ………. hó …… napjáig keresĘképtelen állományban volt, melybĘl …….. nap munkanapra esett.

………………………………………………………. Humánszolgáltató Szervezet

1331

1332


5. sz. melléklet (Ksz. 73.§. szerinti igényhez)

Munkáltatói igazolás

Igazoljuk, hogy ……………………. munkavállaló ………….. év ………… hó ………….. napjától …………….. év ……………… hó ………….. napjáig a MÁV Zrtnél ……………………………………………………. munkaviszonyban állt, a munkavállaló munkaviszony a ………….. év ……………. hó ……………. napján a halálával szĦnt meg.

…………………………………………. MÁV Zrt.

15. szám

15. szám


1333

6. számú melléklet Igazgatási előadó illetékességi területe Név:

Székhely

Illetékességi terület

Oberlander Gyöngyi

1062 Budapest, Andrássy út 73-75.

Tóthné Fehér Ilona

3530 Miskolc, Szemere u. 26.

Dr. Varga István

4018 Debrecen, Piac u. 18.

Dr. Apró Attila

6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 28-30.

Dr. Murányi Mónika (jelenleg helyettesítéssel Milos Szabolcs) Milos Szabolcs

7623 Pécs, Szabadság út 39.

valamennyi fő tevékenységi kör, illetve üzletág budapesti területi központhoz tartozó szervezeti egysége valamennyi fő tevékenységi kör, illetve üzletág miskolci területi központhoz tartozó szervezeti egysége valamennyi fő tevékenységi kör, illetve üzletág debreceni, záhonyi területi központhoz tartozó szervezeti egysége valamennyi fő tevékenységi kör, illetve üzletág szegedi területi központhoz tartozó szervezeti egysége valamennyi fő tevékenységi kör, illetve üzletág pécsi területi központhoz tartozó szervezeti egysége valamennyi fő tevékenységi kör, illetve üzletág szombathelyi területi központhoz tartozó szervezeti egysége

9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 2.

1334


15. szám

7. sz. melléklet TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatom, hogy a MÁV Zrt. 2006. szeptember 1. napját követően természetes halállal elhunyt (nem munkabaleseti) munkavállalói részére csoportos életbiztosítást kötött a Generali Providencia Biztosító Zrt-vel, mely a munkavállaló halála esetén a törvényes örökös(ök) részére 2009. évben összesen 710.000 Ft-ot fizet. Jelen tájékoztatóhoz mellékelten csatolom a szükséges munkáltatói igazolást, valamint a Biztosító nyomtatványát. Az összeg kifizetéséhez szükséges teendőkről tájékoztatom: A mellékelten megküldött Generali Providencia Biztosító Zrt. által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, ahhoz mellékleve a munkáltatói igazolást, a jogerős hagyatékátadó végzést (ennek hiányában öröklési bizonyítvány), halottvizsgálati bizonyítványt, halotti anyakönyvi kivonat másolatát, amennyiben hatósági eljárás volt az ügyben az arról hozott határozat másolatát meg kell küldeni a Generali Providencia Biztosító Zrt. 1132 Budapest, Váci út 3638. Felelősség és személyi sérüléses Csoport részére. A biztosító az iratok beérkezését követő 30 napon belül teljesít az örökösök részére. A nyomtatványt az alábbiak szerint kell kitölteni. Az 1. oldalon az 1 rubrikában fel kell tüntetni az elhunyt munkavállaló adatait, a 3. rubrikában alá kell húzni a halál szót, majd kedvezményezettként [(1), (2), stb] mindazon személyeket kell beírni, akik a jogerős hagyatékátadó végzés szerint törvényes örökösök. Amennyiben a törvényes örökös(ök) kiskorú(ak), a törvényes képviselő adatait is fel kell tüntetni, egyéb esetben ezt a részt üresen kell hagyni. Amennyiben több törvényes örökös van, mint amennyi hely van a nyomtatványon egy üres papíron ugyanazon adatokat kell feltüntetni mint a több kedvezményezettnél, és azt a papírt csatolni kell a kitöltött nyomtatványhoz. A 2. oldalon keltezéssel kell ellátni, valamint jogutódként alá kell írni az örökösnek. Több örökös esetén elegendő egy örökös aláírása, azonban a kedvezményezetteknél valamennyi a jogerős hagyatékátadó végzés alapján törvényes örököst fel kell tüntetni! A törvényes örökösnek valamennyi adatát meg kell adni (cím, születési idő, telefonszám, bankszámlaszám, e-mail cím). A telefonszám, e-mail cím hiányában ezen adatokat nem kell feltüntetni. A biztosító minden esetben az örökös bankszámlájára fizet, csak abban az esetben teljesít postai úton, amennyiben az örökös nem rendelkezik bankszámlával, ezt azonban a biztosító felé – a nyomtatvány beküldésével egyidejűleg – írásban be kell jelentenie. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Biztosító csak a jogerős hagyatékátadó végzés alapján teljesíti a kifizetést, így a nyomtatványt is ennek meglétekor lehet helyesen kitölteni. Amennyiben a hagyaték eljárás lezárását követően a hagyatékátadó végzést nem támadják meg a közjegyző jogerősítő záradékkal, vagy pecséttel látja el azt. Jogerősítő záradék nélküli hagyatékátadó végzésre a biztosító nem teljesít, ebben az esetben felszólítja a kedvezményezettet a jogerős végzés megküldésére. (Dátum, aláírás) MÁV Zrt.

15. szám


1335

8. sz. melléklet TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatom, hogy a MÁV Zrt. 2006. szeptember 1. napját követően munkabaleset következtében elhunyt munkavállalói részére csoportos életbiztosítást kötött a Generali Providencia Biztosító Zrt-vel, mely a munkavállaló halála esetén a törvényes örökös(ök) részére 2009. évben összesen 1.400.000 Ft-ot fizet. Jelen tájékoztatóhoz mellékelten csatolom a szükséges munkáltatói igazolást, valamint a Biztosító nyomtatványát.melynek benyújtásához szükséges munkáltatói igazolást, valamint Generali nyomtatványát jelen tájékoztatóhoz csatoltuk. Az összeg kifizetéséhez szükséges teendőkről tájékoztatom. A mellékelten megküldött Generali Providencia Biztosító Zrt. által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, ahhoz mellékleve a munkáltatói igazolást, a jogerős hagyatékátadó végzéts (ennek hiányában öröklési bizonyítvány), halottvizsgálati bizonyítványt, halotti anyakönyvi kivonat másolatát, amennyiben hatósági eljárás volt az ügyben az arról hozott határozat másolatát meg kell küldeni az elhunyt munkáltatói jogkörgyakorlója részére, aki jelen tájékoztatót küldte. A biztosítóval való ügyintézést ezek alapján a munkáltatói jogkörgyakorló végzi. A biztosító az iratok beérkezését követő 30 napon belül teljesít az örökösök részére. A nyomtatványt az alábbiak szerint kell kitölteni. Az 1. oldalon az 1 rubrikában fel kell tüntetni az elhunyt munkavállaló adatait, a 3. rubrikában alá kell húzni a halál szót, majd kedvezményezettként [(1), (2), stb] mindazon személyeket kell beírni, akik a jogerős hagyatékátadó végzés szerint törvényes örökösök. Amennyiben a törvényes örökös(ök) kiskorú(ak), a törvényes képviselő adatait is fel kell tüntetni, egyéb esetben ezt a részt üresen kell hagyni. Amennyiben több törvényes örökös van, mint amennyi hely van a nyomtatványon egy üres papíron ugyanazon adatokat kell feltüntetni mint a több kedvezményezettnél, és azt a papírt csatolni kell a kitöltött nyomtatványhoz. A 2. oldalon a keltezéssel kell ellátni, valamint jogutódként alá kell írni az örökösnek. Több örökös esetén elegendő egy örökös aláírása, azonban a kedvezményezetteknél valamennyi a jogerős hagyatékátadó végzés alapján törvényes örököst fel kell tüntetni. A törvényes örökösnek valamennyi adatát meg kell adni (cím, születési idő, telefonszám, bankszámlaszám, e-mail cím). A telefonszám, e-mail cím hiányában ezen adatokat nem kell feltüntetni. A biztosító minden esetben az örökös bankszámlájára fizet, csak abban az esetben teljesít postai úton, amennyiben az örökös nem rendelkezik bankszámlával, ezt azonban a biztosító felé – a nyomtatvány beküldésével egyidejűleg – írásban be kell jelentenie. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Biztosító csak a jogerős hagyatékátadó végzés alapján teljesíti a kifizetést, így a nyomtatványt is ennek meglétekor lehet helyesen kitölteni. Amennyiben a hagyaték eljárás lezárását követően a hagyatékátadó végzést nem támadják meg a közjegyző jogerősítő záradékkal, vagy pecséttel látja el azt. Jogerősítő záradék nélküli hagyatékátadó végzésre a biztosító nem teljesít, ebben az esetben felszólítja a kedvezményezettet a jogerős végzés megküldésére. (Dátum, aláírás) MÁV Zrt.

1336


33/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátására 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A vonatkozó jogszabályok alapján (5. 1. pont) meghatározni: a) a MÁV Zrt. (a továbbiakban Társaság) polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatait, b) a tevékenység szervezeti és irányítási kereteit, a végrehajtás szabályait, c) az adatszolgáltatás, a kapcsolattartás és együttműködés rendjét, feladatait, d) a polgári védelmi és katasztrófavédelmi tervek kidolgozásának rendjét, e) a vasúti közlekedési szolgáltatás felkészítésének követelményrendszerét, f) a munkavállalók és a feladatok végrehajtásában résztvevő szervezetek felkészítésének rendjét, g) a munkavállalók egyéni és csoportos (kollektív) védelmi feltételei megteremtésének feladatait. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére, szolgálati helyére és szolgálatára, minden munkavállalójára, függetlenül attól, hogy melyik irányító szervezet vagy szolgáltatási egység létszámába tartozik. Az utasítás összhangban van az egyes, segítségnyújtással, műszaki mentéssel kapcsolatos, külön utasítások rendelkezéseivel. 2.2. Az utasítás végrehajtásának felügyeletéért, ellenőrzéséért, karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 2.3. A szakmai követelmények érvényre juttatásáért a Társaság szervezeteinek a vezetői felelősek. A szervezetek vezetői a polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok kidolgozásában, a tervezési, szervezési előírások meghatározásában, a személyi és technikai feltételek biztosításában kötelesek együttműködni a Társaság Biztonsági Igazgatójával. 2.4. Az irányító szervezetek vezetői jelöljenek ki területükről egy, az előírt képesítéssel -32/2002. (XII.12.) BM rendelet szabályozza – rendelkező kapcsolattartó személyt, aki a Biztonsági Igazgatóság szakértőjével együttműködik a feladatok egységes végrehajtásában. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A kapcsolódó fogalmi meghatározásokat a jogszabályok rögzítik. Az utasítás szempontjából rendkívüli ese-

15. szám

mény: minden olyan zavar vagy akadály, amely a vasúti közlekedési szolgáltatás lehetőségét kizárja, illetőleg a vasútüzem lebonyolítását akadályozza. Rendkívüli eseménynek minősül az OVSZ 4.2.2. szakaszában felsoroltakon túl, az elháríthatatlan külső okok közül: • Rendkívüli időjárás: több napig tartó intenzív hóesés, hirtelen lezúduló csapadék, vihar, orkán, tornádó, jég, fagy, hosszantartó hőség. • Árvíz, belvíz. • Földrengés, földcsuszamlás, talaj erózió. • Terrorcselekmény, szabotázs. • Fegyveres cselekmények (fegyveres összeütközés, konfliktus, háború). • Bombafenyegetés. • Nukleáris veszély • Járvány veszély. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A Társaság katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatai 4.1.1. Az elsődleges (kárelhárítási, beavatkozási) katasztrófavédelmi feladatok az alábbiak: a) Veszélyes áruk vasúti szállítása közben bekövetkező baleset vagy rendkívüli esemény során szabadba jutó veszélyes áru emberre és környezetre ható káros következményeinek elhárítása1 (12., 13. sz. mellékletek); b) Rendkívüli időjárási körülmények (szélvihar, esőzés, hőség, több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás) esetén a vasúti közlekedés fenntartása2 (1. számú melléklet); c) Rendkívüli időjárási körülmények, baleset, műszaki nehézmény, elháríthatatlan külső ok (pl. földrengés, árvíz, tűzvész, stb.), a villamos-energia rendszer jelentős zavara vagy villamos-energia ellátási válsághelyzet esetén a vasút területén a tömeges torlódások megakadályozása, műszaki mentési és segélynyújtási feladatok ellátása, a megrongálódott vasúti infrastruktúra helyreállítása3 (2., 3. számú mellékletek); d) Tűz esetén a Társaság tűzvédelmi utasítása szerint kell eljárni. 4.1.2. A Társaság közreműködői katasztrófavédelmi feladatai: a) Együttműködési megállapodás, hatósági határozat alapján vagy a védekezés közvetlen irányításáért felelős megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének felszólítására a védekezési és mentési feladatokhoz adatok és egyéb információk közlése, a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat, a baleseti segélynyújtó egységek biztosítása, ingó 1 A 103/2003.(XII.27.) GKM rendelet 4. számú mellékleteként kiadott Országos Vasúti Szabályzat B. 5.5. pont, RID 1.11. pont 2 A 103/2003.(XII.27.) GKM rendelet 4. számú mellékleteként kiadott Országos Vasúti Szabályzat B. 4.2. pont 3 A 103/2003.(XII.27.) GKM rendelet 4. számú mellékleteként kiadott Országos Vasúti Szabályzat B. 4.2.2 pont

15. szám


és ingatlan eszközök és lehetőségek rendelkezésre bocsátása.4 b) Külön meghatározott esetekben részvétel a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) illetékes bizottsága katasztrófavédelmi feladatainak ellátásában. c) Katasztrófa esetén a minisztérium illetékes bizottsága, illetve a minisztérium illetékes vezetőinek intézkedése szerint részvétel a védekezés, a kárelhárítás valamint a helyreállítás operatív irányítási feladatainak ellátásában. 4.1.3. Fegyveres összeütközés, katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet, életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezés, a lakosság védelmében való közreműködés, a vasút munkavállalóinak megóvása érdekében a Társaság az alábbi polgári védelmi feladatokat teljesíti: a) Adatszolgáltatás a mentésben igénybe vehető szállító kapacitásokról.5 b) Mentéshez igénybe vett vasúti szállító eszközök, mentési tervek szerinti közlekedtetése.6 c) A polgári védelmi tevékenység szervezeti kereteinek és a végrehajtás rendjének meghatározása.7 d) A vasúti szervezetek foglalkoztatottjai számára, az adott település polgári védelmi besorolásának megfelelő kollektív védelem feltételeinek megteremtése.8 (4. sz. melléklet) e) A szükséges polgári védelmi tervek kidolgozása, a területi katasztrófavédelmi szervekkel történő egyeztetése.9 f) A munkavállalók felkészítése az esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetek során alkalmazandó magatartási szabályokra, a segítségnyújtás formáira.10 g) Minősített időszakban, a feladatellátásra kötelezett munkavállalói állomány egyéni bőr- és légzésvédő eszközökkel történő ellátásának biztosítása.11 (9. számú melléklet) 4.1.4. A katasztrófák elleni védekezést, a következmények felszámolását, valamint a meghatározott polgári védelmi feladatokat, – melyek végzésére jogszabályok kötelezik a MÁV Zrt.-t, és annak vezetőjét – a MÁV Zrt. irányításával, a MÁV Csoportba tartozó társaságokkal öszszehangoltan kell tervezni, szervezni, végrehajtani, a kijelölt témafelelősök együttműködő tevékenységén keresztül.

Az 1999.évi LXXIV. törvény 24.§ (2) bekezdés A 95/2003.((XII.18.) GKM rendelet 8.§ c) pont. 6 A 95/2003.((XII.18.) GKM rendelet 8.§ c) pont. 7 A 95/2003.((XII.18.) GKM rendelet 11.§ a) pont. 8 A 95/2003.((XII.18.) GKM rendelet 11.§ b) pont. 9 A 95/2003.((XII.18.) GKM rendelet 11.§ c) pont. 10 A 95/2003.((XII.18.) GKM rendelet 11.§ d) pont első fordula4 5

ta. 11 A 95/2003.((XII.18.) GKM rendelet 11.§ d) pont második fordulata.

1337

4. 2. A Társaság minősített időszakban jelentkező általános polgári védelmi feladatai A Társaság általános feladatai a Kormány által meghatározott, valamennyi tárcát, országos hatáskörű szervet érintő követelmény- és feladatrendszerből következnek. Ezek magukban foglalják: a) a minősített időszakok, a katasztrófák, az egyéb (a minősített időszaki tényállást el nem érő helyzetek) veszélyek, gazdasági szükséghelyzet kezelésével, a Társaság mozgósításával összefüggő tervjavaslatok, intézkedési- és feladattervek, belső szabály-tervezetek kidolgozását, szükség esetén a végrehajtás elrendelését, irányítását és ellenőrzését, b) a minősített időszaki szervezet szerint a Társaság felügyelete alá tartozó szervek, szervezetek feladatainak, illetve a funkcionális tevékenységnek háborús, minősített időszaki, vagy veszély bekövetkezése esetén érvénybe lépő rendjének meghatározását, az ehhez szükséges személyi, szervezeti és logisztikai (pénzügyi, anyagi, technikai, egészségügyi, híradó és informatikai, közlekedési, szállítási) feltételek kialakítását, a szükségessé váló gazdálkodási rend bevezetésének irányítását, c) az együttműködők és a közreműködők körének felmérését, az együttműködés követelményrendszerének, működési rendjének meghatározását a felkészülés, a veszélyt közvetlenül megelőző, illetve a veszély fellépésének és kezelésének időszakában, továbbá az eredeti állapot helyreállítását, az újjáépítés és az élet normalizálása során. A Társaság saját szervezeti egységeinek irányítójaként vesz részt a 4. 2. a), b), c) pontjaiban meghatározott általános feladatok végrehajtásában. Tevékenysége minden minősített időszakhoz, veszélyhez és ezekre való felkészüléshez kapcsolódik. Ennek keretében feladatát képezi: a) követelménytámasztás saját szervei, szervezetei, illetve más együttműködők iránt, b) a vasúti közlekedés és szállítás összefüggő feladatrendszerének kialakításáról való gondoskodás, c) javaslatok kidolgozása a minősített időszakoknak és veszélyeknek, a Társaság illetékességi területén belüli kezelésére, d) a saját szervek, szervezetek tevékenységének összehangolása, e) a minősített időszakokra, a veszélyekre vonatkozó információk összegezése, f) a vasúti közlekedés és szállítás követelményeinek meghatározása, a teljesítés szakmai szabályainak megállapítása, g) az irányítása és a felügyelete alá tartozó szervek, szervezetek minősített időszaki, veszély esetére vonatkozó tevékenységének személyi-, szervezeti- és logisztikai feltételeinek – beleértve a szakirányításba tartozó oktatási intézményeket is – megállapítása,

1338


h) a hatáskörbe tartozó feladatokhoz kapcsolódó intézkedési- és feladatterv készítési kötelezettség előírása, a tervek formai és tartalmi követelményeinek meghatározása, i) az irányítása alá tartozó gazdálkodó szervek, szervezetek minősített időszaki és veszély esetére vonatkozó feladatainak, valamint a területi és helyi védelmi igazgatási szervekkel való együttműködés rendjének meghatározása, j) a felkészülés eredményességének ellenőrzése, a hiányosságok megszüntetése, k) kijelölés esetén és annak mértékében, az ország területének előkészítésével kapcsolatos tervekben megállapított védelmi fejlesztések biztosítása a vasúti közlekedés területén, l) a követő tervezés módszere alapján a tervprognózis elkészítése, a tervező munka irányítása és ellenőrzése, m) a meghagyási rend szerint a Társaság felügyelete alá tartozó szakterületek legfontosabb erőforrásainak (szállítási kapacitás, a minősített időszaki vagy veszély esetén a gazdaságirányításhoz szükséges adatok) nyilvántartása, mozgósítási feladatainak, valamint a funkcionális tevékenység veszély esetére vonatkozó, minősített időszaki, vagy háborús rendjének meghatározása, az ehhez kapcsolódó személyi, szervezeti és logisztikai feltételek kialakítása, n) a védekezési, a védelmi érdekek átállításával, a minősített időszaki, veszély vagy háborús időszaki gazdaságirányítási és gazdálkodási rend bevezetésével kapcsolatos belső szabályok, utasítások elkészítése, naprakész állapotban tartása, o) az erőforrások mozgósításával, a feladatok megoldásával összefüggő intézkedési- és feladattervek elkészítése, p) a meghagyási rend szerint felügyelet alá tartozó, a feladatok teljesítésébe bevont gazdálkodó szervek, szervezetek és intézmények intézkedési- és feladatterv-rendszerének, az elkészítés formai és tartalmi követelményeinek szabályozása, q) a szolgáltatás, a működés és irányítás szempontjából nélkülözhetetlen személyek meghagyásba helyezésének biztosítása, r) a Társaság munkavállalóinak és a bevont személyek képzésének, továbbképzésének, felkészítésének és tájékoztatásának szabályozása, a végrehajtás megszervezése, irányítása és ellenőrzése, s) a területi önkormányzatok (fővárosi, megyei önkormányzatok) vasúti közlekedési és szállítási feladatai teljesítésének elősegítése, koordinálása, t) a veszélyt közvetlenül megelőző időszakban az átmeneti, illetve a veszély bekövetkezésekor, a minősített időszaki vagy háborús működési rend bevezetését szolgáló jogszabály-tervezetek kiadásra való előkészítése, a hatályba léptetés feltételrendszerének biztosítása, a tervprognózis és a végrehajtást szolgáló intézkedési tervek pontosítása, valamint ezek egyes részterületekre vonatkozó fejezeteinek kiadása,

15. szám

u) a veszély időszakában áttérés a helyzetnek megfelelő működési rendre, a tervek, intézkedések és szabályok teljes körű hatálybaléptetése, a feladatok teljesítése: – a tervprognózis alapján kidolgozott intézkedési tervek, szabályok végrehajtásának elrendelése, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése, – az irányítás alá tartozó szervezetek és területek védelmi célú átállításának irányítása, – a helyzet, illetve a tervszerinti végrehajtás menetének folyamatos tanulmányozása, a szükségessé váló operatív intézkedések megtétele, – a veszély jellegének megfelelő, a legfelsőbb szintű vezetői döntések végrehajtásának biztosítása, az operatív intézkedések kidolgozása, kiadása, például: az erőforrások, a szállítási kapacitások átcsoportosítására, a lehetséges és szükséges mértékű helyreállításra stb. 4. 3. A Társaság minősített időszakban jelentkező sajátos polgári védelmi feladatai A Társaság sajátos feladatai a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium jog- és hatásköréből következnek. Ezek felölelik az ország területének előkészítésével, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a lakosság ellátásának minősített időszaki, háborús, katasztrófa, egyéb veszély vagy gazdasági szükséghelyzet igényeinek kielégítésével kapcsolatos vasúti közlekedési és szállítási, védekezési létesítmények fejlesztését, fenntartását, mobilizálását, a helyreállítás és újjáépítés tervezését, szervezését, szükség esetén vezetését és irányítását. Fentiek alapján a Társaság sajátos feladatai: a) a vasúti közlekedési és szállítási hálózat, a jármű- és eszközállomány célirányos fejlesztése, a minősített időszakban és veszélyek esetén történő alkalmazhatóság figyelembe vételével, b) a saját vezetési rendszer híradó és informatikai rendszerének kialakítása, fenntartása, fejlesztése, c) az önálló informatikai rendszerekhez katasztrófaterv (üzletmenet folytonosság) készítése, (16. sz. melléklet) d) az ország területének előkészítéséből a Társaságot érintő feladatok tervezésében és végrehajtásában való közreműködés, e) a felelősségi körbe tartozó védelmi készletek képzése, kezelése, a honvédelmi, a katasztrófavédelmi, illetve egyéb minősített helyzetekben és veszély esetén való működési követelmények kielégítéséhez, f) a vasúti közlekedési és szállítási forgalom korlátozására, tilalmára vonatkozó intézkedések, menetrendek (hadimenetrendek) kidolgozása és érvényesítése, g) a helyreállítás és újjáépítés irányítása, a személyi és dologi feltételek megteremtésében való szabályozási és irányítási közreműködés, h) a Társasággal együttműködők körének megállapítása, követelményrendszerének meghatározása.

15. szám


4.4 A végrehajtás szervezetei

1339

sát a Társaság Biztonsági Igazgatósága szervezi, koordinálja és ellenőrzi.

4.4.1. Védelmi szervezetek A Társaság a védelmi feladatok végrehajtása érdekében védelmi szervezeteket hoz létre a feladatok jellegéhez igazítva: – a Rendkívüli (minősített) helyzetek Üzemviteli Szervezetét (továbbiakban: RÜSZ), – Helyreállító Szolgálatot (továbbiakban: HSZ) – munkahelyi polgári védelmi szervezetet (PV)

4.4.2. Katasztrófa, annak közvetlen veszélye vagy más rendkívüli esemény következményeinek elhárítását, a segítségnyújtás, a pályafelszabadítás és a helyreállítás vasúti feladatait elsődlegesen az OVSZ12 alapján létrehozott és készenlétben tartott műszaki mentő és baleseti segélynyújtó, valamint zavarelhárító vasúti szervezetek elsődleges alkalmazásával kell végrehajtani. E szervezetek értesítésének, riasztásának és beavatkozásának rendjét külön utasítások tartalmazzák.

4.4.1.1. A RÜSZ A folyamatos vasúti közlekedés fenntartása érdekében a rendkívüli (minősített) helyzetekben, az érvényben lévő törvényeknek, rendeleteknek, utasításoknak megfelelően olyan üzemviteli szervezetet, amely alkalmazkodni tud a rendkívüli körülményekhez, figyelembe tudja venni az ország, a régió, a helyi önkormányzat, a honvédelem, a katasztrófaelhárítás igényeit, illeszkedik a sajátos állami szervezeti rendhez és a Társaság lehetőségeihez. A RÜSZ ezekre az esetekre kidolgozott utasítások alapján és az új helyzetekhez hatékonyan alkalmazkodni tudó szervezeti rendben működik. 4.4.1.2. A HSZ A RÜSZ működőképessége csak megfelelő vasúti pályán és hídon, működő vasúti távközlő-, jelző- és biztosító-berendezésekkel, villamos felső vezetéki rendszerrel és üzemkész vasúti járművekkel biztosítható. Ezen berendezések, eszközök üzemben tartása, rombolt, rongálódott eszközök üzemképessé tétele miatt kell a rendkívüli körülmények között működő vasúti helyreállító szervezeteket létrehozni. A HSZ minősített időszaki feladata kettős: – a rombolásmentes területeken a rendkívüli üzemviteli feladatokhoz kapcsolódó üzemeltetési feladatok ellátása (pályafelügyelet, napi vizsga, karbantartások stb.). – a rombolt területeken az infrastruktúra, a fuvarozási kapacitások helyreállítása, a vasúti pálya felszabadítása, helyreállítása. 4.4.1.3. A PV szervezet A rendkívüli körülmények (elemi csapás, ipari-, természeti- és egyéb katasztrófa, ellenséges támadófegyverek alkalmazása) közötti, szervezett védekezésre, mentésre és vegyi mentesítésre a RÜSZ és a HSZ állományának és tevékenységének figyelembevételével munkahelyi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni. A Társaság védelmi szervezete a RÜSZ a HSZ és az ezek védelmére létrehozott munkahelyi PV szervezet. A védelmi szervezet szervezésével, kiképzésével, felállításával és alkalmazásával összefüggő elvi, gyakorlati feladatok végrehajtá-

4.4.3. A vasúti szervezetek kárhelyszín szerint illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezetői a műszaki mentő és baleseti segélynyújtó, valamint zavarelhárító vasúti szervezetek mellett a munkáltatásra és a munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint ideiglenes munkacsoportokat hozhatnak létre a következmények elhárítása és a helyreállítás érdekében. 4.4.4. Munkahelyi polgári védelmi szervezetet a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, települési polgári védelmi szervezetet az illetékes polgármesteri hivatal jegyzőjének államigazgatási határozata alapján, területi polgári védelmi szervezetet pedig a területileg illetékes megyei védelmi bizottság határozata alapján kell létrehozni a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint. 4. 5. Az általános jelzési és közreműködési kötelezettség 4.5.1. Ezen utasítás hatálya alá tartozók, amennyiben katasztrófát vagy annak veszélyét észlelik, arról tudomást szereznek, kötelesek azonnal jelentést tenni a Társaság területén bekövetkező biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról, valamint a kárelhárítás irányításáról szóló 20/2008. (V. 16. MÁV Ért. 13.) VIG sz. utasítás szerint. 4.5.2. A bejelentést az utasításban meghatározott szolgálati (munkahelyi) felettes, az Üzemirányító Központ hálózati és területi főüzemirányítója haladéktalanul köteles megtenni a központi, illetve a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletének, és elérhetőség esetén a polgármesternek. 4.5.3. Valamennyi vasúti szervezet vezetője köteles haladéktalanul bejelenteni a területi vasútbiztonsági osztályon keresztül a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságára először szóban, majd írásban, a vonatkozó államigazgatási határozat másolatának megküldésével, ha a szervezetet vagy a létszámába tartozó munkavállalót érintően: 12 A 103/2003. (XII.27.) GKM rendelettel hatályba léptetett Országos Vasúti Szabályzat B. 4.2.2 pont.

1340


a) A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, vagy a polgármester a polgári védelmi kötelezettség teljesítése, a polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása érdekében a munkavállalóról, a szervezet technikai eszközeiről adatszolgáltatást kér; b) Hatósági határozattal munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását rendelték el; c) Általános polgári védelmi alapterv és/vagy veszélyelhárítási alapterv kidolgozására kötelezték; d) A védekezést közvetlenül irányító vezető, azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban történő közvetlen részvételre, a védekezés céljára alkalmas ingó és ingatlan vagyon rendelkezésre bocsátására, igénybevételének tűrésére kötelezte; e) A megyei, fővárosi, helyi védelmi bizottság a védekezés irányítása, vagy képzés, gyakorlat céljából a katasztrófavédelmi vagy polgári védelmi feladataiba bevonta. 4. 6. Az adatszolgáltatási kötelezettség 4.6.1. A mentéshez igénybe vehető szállítókapacitásokról a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a minisztérium részére évente, a honvédelmi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével párhuzamosan kell megtenni. A vasúti alaptevékenységet végző társaságok (MÁV Cargó Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV GÉPÉSZET Zrt., MÁV TRAKCIÓ Zrt., Záhony – Port Zrt.), és a MÁV Zrt. érintett szervezeteinek vonatkozásában a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatgyűjtést és adatszolgáltatást a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága végzi, illetve teljesíti, a megkötött Biztonsági Szolgáltatási Szerződésben foglaltak alapján. A fenti feladatok teljesítésének érdekében: a) A vasúti alaptevékenységet végző Társaságok és szervezetek megküldik a MÁV Zrt. biztonsági igazgatójának – régió és csomóponti bontásban – az állományukba tartozó vasúti vontatójárművek, személy- és teherkocsik, munkagépek jegyzékét (10. számú melléklet); b) A biztonsági igazgató a megküldött adatok alapján, minden év január 31.-ig készítse el a MÁV Csoport összesített adatszolgáltatási jegyzékét úgy, hogy szükség eseten azonnal megküldhető legyen a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Védelem-koordinációs Főosztálya, valamint a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág főigazgatója részére. 4.6.2. A MÁV GÉPÉSZET Zrt. biztonsági vezetője az előző pontban szereplő adatokon túl, minden év január 15-ig megküldi a pályavasúti üzletág főigazgatójának és a MÁV Zrt. biztonsági igazgatójának az alábbi tervezési adatokat:

15. szám

a) a baleseti segélynyújtó, vasúti vegyi elhárító egységek, vízszállító kocsik telepítési helyeit, b) az egységek létszámát, közúti és vasúti vonuló eszközeit, azok felszereltségét, c) az egységek riasztásának módját és kivonulási idejét. 4.6.3. Katasztrófa bekövetkezése vagy annak veszélye esetén az adatok pontosítását a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója soron kívül végezze el. 4.7. Általános polgári védelmi alapterv készítése 4.7.1. A vasúti szervezetet általános polgári védelmi alapterv készítésére, az arra illetékes polgári védelmi hatóság államigazgatási határozattal kötelezheti. A tervezési feladatokat a kötelezett, az ott működő szervezetek vezetőinek bevonásával, a rendelkezésére bocsátott összesített általános polgári védelmi terv vagy tervkivonat alapján, a tervezésre vonatkozó külön szabályok13alapján végezze. Az egyes általános polgári védelmi tervekben foglaltak összehangolásáról illetékességi területén a területi vasútbiztonsági osztály, hálózati szinten a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága gondoskodik a megkötött Biztonsági Szolgáltatási Szerződésben foglaltaknak megfelelően. 4.7.2. Az általános polgári védelmi alaptervet a területileg illetékes polgári védelmi kirendeltség egyetértését követően a Társaság vezetője hagyja jóvá. A tervek egyegy példányát a területi vasútbiztonsági osztályokon is el kell helyezni. 4.8. Munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervének elkészítése 4.8.1. Amennyiben az arra illetékes polgármesteri hivatal jegyzője államigazgatási határozatával a munkahelyen, települési polgári védelmi szervezet felállítását rendeli el, akkor a megalakítási terv elkészítéséhez, a kijelölt munkavállalók beosztásba helyezéséhez, alap- és szakkiképzéséhez a területi vasútbiztonsági osztálynak segítséget kell nyújtania. 4.8.2. A megalakítási terv a Biztonsági Igazgatóság egyetértését követően küldhető meg véleményezésre a szervezet létrehozását elrendelő polgármester részére. A megalakítási tervet a MÁV Zrt. üzletági általános vezérigazgató-helyettese hagyja jóvá, annak egy-egy példányát a területi vasútbiztonsági osztályon is el kell helyezni. 4.9. Belső veszély-elhárítási (védelmi) terv kidolgozása (13. számú mellékletek)

13 A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998.(IV.10.) BM rendelet.

15. szám


4.9.1. A veszélyes áruk szállításával érintett rendezőpályaudvarokra, a RID 1.11. fejezete szerint, az UIC 201 döntvény „Veszélyes áruk szállítása-vezérfonal a szükségállapot-tervezésre rendező pályaudvarokon” 2003. márciusi kiadásának megfelelően kell belső veszély elhárítási (védelmi) tervet készíteni (a kijelölt állomásokon). A terv célja veszélyes anyag ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a katasztrófa veszélyének megelőzése, vagy bekövetkezése esetén: a) a veszély elhárítására, a következmények felszámolására hivatott vasúti és más szervek gyors értesítése, riasztása, b) a közreműködő szervezetek között a megfelelő együttműködés, és az egységes vezetés feltételeinek kialakítása, c) az élet- és vagyonmentés, a kimenekítés szervezettségének biztosítása, d) az emberekre és a környezetre gyakorolt káros hatások lehető legkisebb mértékre csökkentése. 4.9.2. A belső veszélyelhárítási (védelmi) terv kidolgozásáért, jóváhagyásáért, rendszeres felülvizsgálatáért, aktualizálásáért, az együttműködés megszervezéséért, a vezetéshez szükséges személyi és technikai feltételek biztosításáért, a veszélyelhárításban és a következmények felszámolásában résztvevők felkészítéséért, eseti gyakoroltatásáért – a RID és a döntvény alapján- az infrastruktúra kezelője, jelen esetben a területileg illetékes Pályavasúti Területi Központ vezetője a felelős. A tervezésben és a felkészítés feladataiban vegyen részt: a) a Területi Vasútbiztonsági Osztály, b) a Személyszállítási Szolgáltatási Központ (Kocsivizsgálat-szolgáltatás), c) a Központ Vasúti Vegyi Elhárító Egység (VVEE) szolgálata, d) a vasúti alaptevékenységet végző Társaságok képviselői, e) az EBK képviselője (környezet védelem) és f) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó. 4.9.3. A belső veszélyelhárítási (védelmi) terveket évente felül kell vizsgálni, és a szükséges mértékben ki kell egészíteni – a döntvényben foglaltak figyelembe vételével – 2009. december 31.-ig a RID előírás életbe lépésekor kijelölt négy állomás (Ferencváros rpu., Szolnok rpu., Záhony csp., Miskolc csp..) terveit. A közbiztonsági terv készítésére kötelezett 4 db. állomáson (31/2006. (VIII. 25. MÁV Ért. 34.) a terveknek tartalmaznia kell a jelen utasítás 13. számú melléklete szerinti belső veszélyelhárítási tervben meghatározott követelményeket. 4.9.4. Új kijelölés esetén a tervezés első fázisában ki kell dolgozni a rendező-pályaudvar, vagy a csomópont kockázatértékelési tanulmányát. A kockázatértékelést évente felül kell vizsgálni, és gondoskodni kell az abban foglaltak szükséges mértékű módosításáról.

1341

4.9.5. A kockázatértékelés végrehajtásába és felülvizsgálatába a tervkészítésre kijelölt vasúti szervezetek képviselői mellett be kell vonni a területileg illetékes a) tűzoltó és katasztrófa védelmi, b) környezetvédelmi és egészségügyi (ÁNTSZ, mentőszolgálat) szervezeteket, c) rendőri és önkormányzati szervezetek képviselőit. Az érintetteket a bevonási szándékról, központilag a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága értesíti. 4.9.6. A tervezés második fázisában, a kockázatértékelésben megfogalmazott veszélyekre és következményeire figyelemmel kell a belső veszélyelhárítási (védelmi) tervet elkészíteni. Tartalmát egyeztetni kell a területileg illetékes katasztrófavédelmi (tűzoltó, polgári védelmi) hatóságokkal, a polgármesteri hivatallal, a rendőrséggel és a mentőszolgálattal. 4.9.7. A kijelölt rendező-pályaudvarokon, csomópontokon a mentés, a kárelhárítás és a katasztrófa (baleset) következményeinek közvetlen irányítására helyszíni vezetési csoportot kell felállítani. A csoport vezetője a rendező-pályaudvar forgalmi csomóponti főnöke, aki feladatait a kárhelyparancsnokra vonatkozó előírások szerint látja el. A vezetési csoportba be kell vonni: a) A rendező-pályaudvaron, csomóponton működő forgalmi, távközlés- és biztosítóberendezési, pálya- és műszaki létesítményi, a vontatás, kocsivizsgálat-szolgáltatási telephelyek, MÁV-START Zrt. személyszállítási, ingatlankezelési és a MÁV CARGO Zrt. árufuvarozási szervezeti egységek vezetőit; b) A MÁV Zrt. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóját, aki a megfelelő veszély elhárítási eljárások alkalmazásáért felelős. 4.9.8. A helyszíni vezetési csoport köteles elősegíteni, koordinálni: a) a Vasúti Vegyi Elhárító Egység elhárítás vezetőjének, b) a Vasúti Vegyi Elhárító Kirendeltségek vezetőinek, c) a Területi Vasútbiztonsági Osztály vegyvédelmi szakértőjének, d) a központi balesetvizsgálat vezetőjének, e) a mentésben, kárelhárításban és a következmények felszámolásában együttműködő szervezetek vezetőinek tevékenységét. 4.9.9. Esemény bekövetkezése esetén a helyszíni vezetési csoport részére a kijelölt rendező-pályaudvaron, csomóponton kettő, a várható kárhelyszínre lehetőleg rálátást biztosító (fő és tartalék) vezetési pontot kell kijelölni. A kijelölésre kerülő vezetési pontoknak legalább két vezetékes telefonvonallal, telefax készülékkel, a rendezőpályaudvaron működő URH rádióadó-vevő készülékekkel kapcsolatot biztosító adó-vevő központtal, internet, és e-mail kapcsolatot biztosító számítógéppel kell rendelkeznie.

1342


4.9.10. A belső veszélyelhárítási (védelmi) tervet a kockázatértékeléssel párhuzamosan évente felül kell vizsgálni. 4.10. A rendkívüli időjárás esetén végrehajtandó feladatok tervezése 4.10.1. A téli időjárás, erős fagy, sűrű havazás, hófúvás által okozott forgalmi zavarok megelőzésének, a közlekedési akadályok elhárításának, a mentésnek és segítségnyújtásnak a feladatait a D4.sz.utasítás, a vasúti alaptevékenységet végző Társaságok hálózati és regionális téli forgalmi rendelkezései, valamint az egyes szolgálati helyek helyi téli forgalmi végrehajtási utasításai tartalmazzák. 4.10.2. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág főigazgatója felelős a D4. sz. utasítás szükség szerinti felülvizsgálatáért, és a vasúti alaptevékenységet végző Társaságokkal együttműködve a szükséges módosítások kezdeményezéséért. 4. 10. 3. Ott, ahol utasítás, rendelkezés Központi Operatív Bizottságot, vagy Területi Téli Forgalmi Bizottságot említ, ott a továbbiakban a Központi Válságkezelő Törzset illetve a Területi Válságkezelő Törzset kell érteni. 4. 11. A rendkívüli vasúti közlekedés biztosítása 4. 11. 1. A rendkívüli időjárási viszonyok, vagy más ok miatti forgalmi torlódások megelőzése érdekében a rendkívüli forgalmi intézkedések megtételére, a mentés érdekében igénybe vett vonatok közlekedtetésére, a szükséges felkészülés, tervezés, szervezés és operatív irányítás feladataira a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág főigazgatója intézkedik. 4. 12. Veszélylehárítási alapterv készítése 4. 12. 1. A Társaság alkalmazottainak védelmére, a vasúti szervezeti egység tevékenységére jellemző, veszélyeztető hatások elhárítására – a belső veszélyelhárítási terven felül – veszélyelhárítási alaptervet az arra vonatkozó külön szabályok szerint, csak akkor kell készíteni, ha arra a vasúti szervezetet az arra illetékes hatóság államigazgatási határozatban kötelezte. 4. 13. Riasztási terv készítése 4.13.1. A vasúti létesítményekben tartózkodók veszély esetén történő riasztására a csomóponti főnökség helyi riasztási tervet köteles készíteni. A riasztási terv tartalmazza: a) a katasztrófavédelmi riasztás általános szabályait (11. számú melléklet), b) a riasztás elrendelésének eseteit, az elrendelésre jogosult szolgálati személy(ek) nevét,

15. szám

c) a riasztás végrehajtásának (helyi hangosbemondó, telefon, értekező berendezés, riasztóberendezés hangjelzője, stb.), és visszaellenőrzésének módját, d) a szomszédos vasúti létesítmények, az utasok és a közlekedő vonatok értesítését, e) a riasztás esetén végrehajtandó helyi feladatokat, f) a riasztás feloldásának és az eredeti működési rend helyreállításának módját, g) riasztás esetén kiértesítendő személyek nevét, szolgálati beosztását, lakcímét, telefonszámát. 4.14. A munkavállalók polgári védelmi és katasztrófavédelmi oktatása 4.14.1. Az O1.sz. Oktatási Utasításban kijelölt munkavállalókat a meghatározott óraszámban, évenként polgári védelmi (katasztrófavédelmi) oktatásban kell részesíteni. A munkavállalók felkészítésének ki kell terjednie:14 a) a munkavállaló szolgálati helyének területén található ipari, természeti veszélyforrásokra, b) az ipari mennyiségben előforduló veszélyes anyagok felsorolására és veszélyességi jellemzőire, c) a megelőzés és a katasztrófák hatásai elleni védekezés szabályaira, d) a riasztási jelzésekre, e) a követendő magatartási szabályokra, f) az esetleges kitelepítés szabályaira, g) természeti vagy ipari katasztrófa esetén a mentésben részt vevő szervek felsorolására, címére, telefonszámára. 4.14.2 A belső veszélyelhárítási (védelmi) terv készítésére kötelezett rendező-pályaudvarokon az ott szolgálatot teljesítők felkészítését az O1. sz. Oktatási Utasításban meghatározott óraszámon felül, évente +2 órában kell végrehajtani, melyet az Oktatási Utasításban rögzíteni kell. A felkészülés terjedjen ki: a) a belső veszélyelhárítási (védelmi) tervben foglalt, az egyes veszélyhelyzetekre meghatározott értesítési, riasztási, mentési, kárelhárítási, területzárási, stb. feladatokra, b) a rendező-pályaudvaron rendszeresített mentő, kárelhárító eszközök, anyagok alkalmazására, c) a mentésben, kárelhárításban, a következmények felszámolásában közreműködő szervezetekkel történő együttműködésre, d) a veszélyelhárítás időszakában a rendező-pályaudvar részleges üzemeltetésének feladataira. 4.14.3 A kijelölt vasútállomásokon, a belső veszélyelhárítási terv ellenőrzésére háromévenként végrehajtandó gyakorlatok tervét a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságának, a Pályavasúti Üzletágnak és a MÁV Csoport 14 A polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III.6.) BM rendelet 3. számú melléklete

15. szám


többi tagjának közösen kell kidolgozniuk és felterjeszteniük jóváhagyás céljából, a MÁV Zrt. vezérigazgatójához. A gyakorlatok előkészítésébe és végrehajtásába a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint igényelni kell a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (fővárosi polgári védelmi parancsnokság) közreműködését. 4.15. A katasztrófavédelmi és polgári védelmi tervek elkészítéséért, karbantartásáért való felelősség 4.15.1. Ezen utasításban meghatározott katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatok körébe tartozó szabályozások, tervek, intézkedések elkészítéséért felelős: 4.15.1.1. A rendkívüli időjárás elleni védekezés helyi veszély-elhárítási feladatterv elkészítéséért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág vezetője. 4.15.1.2. A téli időjárás, erős fagy, sűrű havazás, hófúvás által okozott forgalmi zavarok megelőzésének, a közlekedési akadályok elhárításának, a mentések és segélynyújtás feladatainak központi szabályozásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág vezetője. 4.15.1.3. A polgári védelmi alapterv, valamint a munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervének elkészítéséért az érintett szakterületek vezetői, valamint a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója. 4.15.1.4. A polgári védelmi, veszélyelhárítási alaptervek (4.12.) elkészítéséért a Társaság vezetője. 4.15.1.5. Riasztási tervek (4.13.) elkészítéséért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág vezetője. 4.15.1.6. A belső veszély elhárítási (védelmi) tervre (4. 9. 2.) vonatkozó szabályozás elkészítéséért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója. 4.15.1.7. A MÁV Csoport területén található létesítményeket érintő közveszély előidézésére irányuló, – különös tekintettel, a robbantással történő – fenyegetés esetén teendő intézkedések szabályozásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója, és a társaságok vezetői. 4.15.1.8. A Társaság tűzvédelmi szabályzatának elkészítéséért, karbantartásáért a Biztonsági igazgató. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások • A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. tv.

1343

• A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. tv. • A 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről. • A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat (RID) 1.11. fejezet. • Az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 37/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet. • A 18/2006. (I. 26.) Kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről • 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról. • A polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet. • A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet. • A gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól szóló 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet. • A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a közvetlen felügyelete alatt álló szervek, továbbá a kijelölt szervezetek polgári védelmi feladatairól és a tevékenység irányításáról szóló 95/2003. (XII. 18.) GKM rendelet. • A hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003.(XII. 27.) GKM rendelet 4. számú mellékleteként kiadott Országos Vasúti Szabályzat. • 19/2005. (VI. 17. MÁV Ért. 24.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Rt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról. • 9/2008. (II. 22.) ÖTM sz. rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. • A MÁV Rt. Balesetvizsgálati Utasítása (K405/2004). • A MÁV Zrt. területén bekövetkező biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról szóló 20/2008. (V. 16. MÁV Ért. 13.) VIG számú utasítás. • 16/2006.(IV.14. MÁV Ért. 15.) VIGH sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás. • 20/2006. (MÁV Ért. 21.) VIGH sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás „A MÁV Zrt. Műszaki mentési és segítségnyújtási utasítása.” • A MÁV Zrt. Tűzvédelmi Utasítása [28/2006. (VIII. 21. MÁV Ért. 29.)] VIGH sz. utasítás. • A téli időjárás alkalmával követendő eljárásra kiadott D4. számú utasítás. 5.2. Hatályon kívül helyezés Az utasítás hatályba lépésével hatályát veszti a MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátásáról szóló 23/2006. (VI. 19. MÁV Ért. 23.) VIGH. sz. utasítás.

1344


6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú: Rendkívüli időjárás (eső, hó, aszály, szélvihar, stb.) elleni védekezés helyi veszély-elhárítási feladatterve. 2. számú: Az árvíz elleni védekezés helyi veszély elhárítási feladatterve. 3. számú: A földrengés, földcsuszamlás elleni védekezés helyi veszély elhárítási feladatterve. 4. számú: A szükségóvóhelyek kijelölésének, a kialakításukhoz szükséges anyagok meghatározásának szempontjai. 5. számú: Az életvédelmi létesítmények nyilvántartásba vételének feladatai. 6. számú: Az életvédelmi létesítmények fenntartásának feladatai. 7. számú: Az életvédelmi létesítmények rendeltetésüktől eltérő ideiglenes hasznosítása. 8. számú: A szükség óvóhelyek kialakításához szükséges feltételek megteremtése. 9. számú: A munkavállalók egyéni bőr- és légzésvédő eszközökkel történő ellátása.

15. szám

10. számú: Katasztrófavédelmi és polgári védelmi tevékenység keretében a mentésben igénybe. vehető vasúti gördülő anyagok és munkagépek bejelentése (táblázat). 11. számú: A katasztrófavédelmi riasztás általános szabályai. 12. számú: A belső veszély-elhárítási terv készítésére kijelölt rendező-pályaudvar kockázatértékelésének szempontjai. 13. számú: A belső veszélyelhárítási terv tartalma. 14. számú: A polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szervezeti keretei. 15. számú: A MÁV Zrt. rendkívüli és minősített időszaki eseményekhez kapcsolódó szervezeti és irányítási rendszere. 16. számú: Intézkedések informatikai vészhelyzetmegelőzésére. 17. számú: A nukleáris veszélyelhárítási tevékenység feladatterve elkészítésének szempontjai 18. számú: A járvány, járványveszély, állategészségügyi járványveszély- elhárítási tevékenység feladatterve elkészítésének szempontjai Heinczinger István s. k. vezérigazgató

15. szám


1345

1. sz. melléklet A rendkívüli időjárás (eső, hó, aszály, szélvihar, stb.) elleni védekezés veszélyelhárítási feladatterve elkészítésének szempontjai 1. Veszélyeztetettség elemzése A veszélyforrás helye, jellemzői, hatásai, a veszély előidézésének okai. A terület rendkívüli időjárás (havária) általi veszélyeztetettségének részletes ismertetése, mely tartalmazza: - a veszélyeztetett terület nagyságát, - a veszélyforrás leírását, - a veszélyeztetett munkavállalók meghatározását, - a veszélyeztetett területen található szervezeti egységeink felsorolását, - a veszélyeztetett területen található üzemanyag tárolókat, - a veszélyeztetett közmű hálózatok, berendezések felsorolását (felsővezeték, biztosítóberendezések, trafóházak, stb.). 2. A lehetséges adatszolgáltatók felsorolása, a kapcsolatfelvételek módjai 3. A vezetői tevékenység sor- és időrendje Ebben a pontban kell kidolgozni a rendkívüli időjárás következményeinek felszámolásával kapcsolatos tevékenységek sorrendjét, időrendjét. 4. A védekezés lehetőségei, módszerei a) riasztási szintek, b) bevonható erők és eszközök, valamint együttműködés a védekezésben, c) a katasztrófa lokalizálására kiadandó intézkedések. 5. Veszélyelhárítási kezelési program a) a katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok végrehajtására tervezett erők, eszközök meghatározása (a helyreállító szolgálati erők, polgári védelmi kisegítő erők és eszközök biztosításának tervezése), b) a védekezésben résztvevő összes erők és eszközök felsorolása. 6. Kidolgozandó polgári védelmi feladatok felsorolása

1346


15. szám

2. sz. melléklet Az árvíz elleni védekezés veszélyelhárítási feladatterve elkészítésének szempontjai 1. Veszélyeztetettség elemzése A veszélyforrás helye, jellemzői, hatásai, a veszély előidézésének okai. Az adott MÁV Zrt. veszélyeztetettségének részletes ismertetése, mely tartalmazza: - a veszélyeztetett terület nagyságát, - a veszélyforrás leírását, - a veszélyeztetett munkavállalók meghatározását, - a veszélyeztetett területen található szervezeti egységeink felsorolását, - a veszélyeztetett területen található üzemanyag tárolókat, - a veszélyeztetett közmű hálózatok, berendezések felsorolását (felsővezeték, biztosítóberendezések, trafóházak, stb.). 2. A lehetséges adatszolgáltatók felsorolása, a kapcsolatfelvételek módjai 3. A vezetői tevékenység sor- és időrendje Ebben a pontban kell kidolgozni az árvíz következményeinek felszámolásával kapcsolatos tevékenységek sorrendjét, időrendjét. 4. A védekezés lehetőségei, módszerei a) riasztási szintek, b) bevonható erők és eszközök, valamint együttműködés a védekezésben, mivel a vizek kártételei elleni védelem és védekezés nagy területi kiterjedésű lehet, a MÁV Zrt. vasúti töltései pedig árvízvédelmi funkciót is ellátnak, ezért ellene eredményesen fellépni csak társadalmi összefogással, számos szervezet és az állampolgárok összehangolt, szervezett együttműködésével lehet, c) a katasztrófa lokalizálására kiadandó intézkedések. 5. Veszélyelhárítási kezelési program a) a katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok végrehajtására tervezett erők, eszközök meghatározása (a helyreállító szolgálati erők, polgári védelmi kisegítő erők és eszközök biztosításának tervezése), b) a védekezésben résztvevő összes erők és eszközök felsorolása. 6. Kidolgozandó polgári védelmi feladatok felsorolása

15. szám


1347

3. sz. melléklet A földrengés, földcsuszamlás elleni védekezés veszélyelhárítási feladatterve elkészítésének szempontjai 1. Veszélyeztetettség elemzése A veszélyforrás helye, jellemzői, hatásai, a veszély előidézésének okai. A terület földrengés és földcsuszamlás veszélyeztetettségének részletes ismertetése, mely tartalmazza: - a veszélyeztetett terület nagyságát, - a veszélyforrás leírását, - a veszélyeztetett munkavállalók meghatározását, - a veszélyeztetett területen található szervezeti egységeink felsorolását, - a veszélyeztetett területen található üzemanyag tárolókat, - a veszélyeztetett közmű hálózatok, berendezések felsorolását (felső vezeték, biztosítóberendezések, trafóházak, stb.). 2. A lehetséges adatszolgáltatók felsorolása, a kapcsolatfelvételek módjai – az Országos Szeizmológiai Szolgálat mérőállomásai, – az észlelő és az elsődleges helyszíni beavatkozók (rendőrség, tűzoltóság, mentőszolgálat, katasztrófavédelem) ügyeletei, – a polgári védelem, riasztó, és értesítő ügyeletei. 3. A vezetői tevékenység sor- és időrendje Ebben a pontban kell kidolgozni a földrengés, földcsuszamlás okozta károk felszámolásával kapcsolatos tevékenységek sorrendjét, időrendjét. 4. A védekezés lehetőségei, módszerei a) riasztási szintek, b) bevonható erők és eszközök, valamint együttműködés a védekezésben, c) a katasztrófa lokalizálására kiadandó intézkedések. 5. Veszélyelhárítási kezelési program a) a katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok végrehajtására tervezett erők, eszközök meghatározása (a helyreállító szolgálati erők, polgári védelmi kisegítő erők és eszközök biztosításának tervezése), b) a védekezésben résztvevő összes erők és eszközök felsorolása. 6. Kidolgozandó polgári védelmi feladatok felsorolása

1348


15. szám

4. sz. melléklet A szükségóvóhelyek kijelölésének, a kialakításukhoz szükséges anyagok meghatározásának szempontjai Katasztrófa- vagy más veszélyhelyzetben az emberi életet, egészséget károsító vegyi, radioaktív anyagok, vagy a támadófegyverek hatása elleni védelem érdekében a szükségóvóhelyet pincében, vagy alagsori helyiségben lehet kijelölni. Szükségóvóhely céljára alkalmas födémtípusok: a) acélgerendák közötti minimum 12 cm vastag téglaboltozat, b) acélgerendák közötti vasbetonlemez, c) monolit vasbetonlemez, d) alul, vagy felülbordás monolit vasbetonlemez, e) tömör téglából vagy kőből épült dongaboltozat. A födém minél kisebb mértékben emelkedhet ki a környező terepszint fölé. Amennyiben a kiemelkedés 80 cm-nél nagyobb, akkor a külső falvastagság tégla esetében legalább 64 cm, vasbetonnál 30 cm legyen, vagy legyen mód kívülről földfeltöltéssel (0,80-1,00 m koronaszélesség, 1:1 rézsűhajlás) történő megerősítésére. Nem jelölhető ki szükségóvóhely céljára olyan pincehelyiség, amely: a) Fafödémes, vagy a födém salakbetonból, porózusbetonból, sűrűbordás, vagy előre gyártott elemekből készült. b) Belső terében csővezetékek, kábelek (kábelcsatornák, kábelalagutak) haladnak át. c) Lépcsőház, liftakna alatt helyezkedik el. d) Tűz- vagy robbanásveszélyes, illetve mérgezőanyag raktár alatt található. e) Födémére 500 kg-nál nagyobb súlyú koncentrált teher (gép, páncélszekrény, stb.) nehezedik. f) Nem mentes a talajvízfeltörés vagy elárasztás veszélyétől. Szükségóvóhely céljára kijelölt egy-egy belső térben 50 főnél több személy elhelyezése nem tervezhető. Személyenként 0,5 m2 hasznos alapterületet, 2,5 m3 belső gázbiztos légtérszükségletet kell biztosítani. A belső tér 1,85 m-nél keskenyebb nem lehet. A szükségóvóhely kialakítását szolgáló építési anyagok tervezése során az alábbiakat kell figyelembe venni: Nyílások elzárása Az óvóhely szabadba nyíló ablakait és egyéb nyílásait be kell falazni, a lejáraton és a vészkijárón kívül egyéb nyílás nem lehet. A nyílások befalazását csorbázatos bekötéssel, legalább 51 cm vastagságban kell elkészíteni. Az elzárásra szükségmegoldásként védőtöltés is alkalmazható. Ekkor a pinceablakot két levert cövek és a fal közé élével egymásra helyezett deszkával el kell fedni, eléje 0,80-1,00 méter koronaszélességű földtöltést kell készíteni 1:1 rézsűhajlással. Pallók közötti védőtöltés esetén az ablaknyílás előtt legalább négy levert cöveken belül egymásra állított pallók, deszkák közötti töltés vastagsága legalább 70 cm legyen. Mindkét esetben a védőtöltés oldalirányban és felfelé a védendő nyílást 50 cm-rel haladja meg. Vészkijárat készítése A szükségóvóhelyen a lejárattól legtávolabb eső ponton, valamelyik meglévő – alkalmas – pinceablakot legalább 70x50 cm méretű vészkijárattá kell kialakítani. Elzárására védőtöltést kell alkalmazni. Megfelelő kialakítás esetén a szomszédos pince felé vészátjáró is készíthető. A vészátjáró mérete legalább 70x80 cm legyen, két oldalról pedig 12-12 cm vastag téglafallal kell elzárni. Födémek megerősítése A szükségóvóhely céljára kijelölt pince födémszerkezetének megerősítését alátámasztással kell tervezni. Acélgerendás boltozat esetén az alátámasztás az acélgerendák alá helyezett fa oszlopokkal egy vagy két helyen történhet. A minimálisan 10x10 cm keresztmetszetű fa oszlopokat kb. 0,5 m hosszú, a padozathoz csavarokkal vagy kampókkal leerősített süvegfára kell helyezni, majd a süvegfa és az oszlop közé helyezett ék párral kell a födémgerenda alá ékelni. Az oszlopokat az eldőlés ellen biztosítani kell. Az alátámasztó oszlop vasgerenda vagy téglapillér is lehet.

15. szám


1349

A belső hasznos alapterület jobb kihasználása érdekében a födémgerendák alá, azokra merőlegesen mestergerenda is elhelyezhető, amelyet 2-4 méterenként oszlopok tartanak. A födémgerendák fesztávjától és szelvényméretétől függően azokat egy helyen (középen) vagy két helyen (harmadában) kell mestergerendás szerkezettel alátámasztani. Mestergerendának alkalmazható fűrészelt fagerenda (rönkfa) I vagy U szelvényű acélgerenda, vasúti sín és előre gyártott vasbeton gerenda. A mestergerenda végeinek felfekvéséhez a falba fészkeket kell vésni. A mestergerenda alátámasztására a fa oszlopok helyett legalább 50 cm mélyre alapozott tégla pillér is tervezhető. Ha a mestergerendát oszlop helyett fallal támasztják alá, úgy az legalább 25 cm vastag, alapozása pedig 50 cm széles és 50 cm mély legyen. WC fülke kialakítása Vízöblítéses WC hiányában az óvóhelyen belül az óvóhelyi tőzegszórós árnyékszék elhelyezésére minden 35 fő után egy WC helyiséget kell kialakítani. A WC fülke legkisebb mérete 80x100 cm alapterületű, oldalfala 1,80-2,00 m magas tégla, deszka vagy ponyva. A fülke bejárata ajtó helyett függönnyel is ellátható. Az óvóhelyi tőzegszórós árnyékszék kialakítását a polgári védelmi műszaki követelmények IX/2. fejezet tartalmazza.15 A gázzsilip kiképzése A szennyezett körülmények között a ki- és befelé irányuló közlekedést biztosító gázzsilip mérete legalább 1,40x1,40 m legyen. Ajtóinak tengelye lehetőleg egymással merőleges legyen. Ha a gázzsilip csak leválasztással biztosítható, a leválasztó falat a meglévő falba be kell kötni, minimálisan 38 cm vastagra kell készíteni és 50 cm mélyen alapozni. A gázzáró ajtók beépítésére, működésére vonatkozó követelményeket a polgári védelmi műszaki követelmények tartalmazzák.

15

let.

A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I.23.) BM rendelet 6.számú mellék-

1350


15. szám

5. sz. melléklet Az életvédelmi létesítmények nyilvántartásba vételének feladatai Az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság igazgatója és a Biztonsági Igazgatóság igazgatója gondoskodjon a MÁV Zrt. tulajdonában, kezelésében lévő, korábban életvédelmi célra létesített, és jelenleg nem, vagy más célra használt életvédelmi létesítmények (a továbbiakban: óvóhely) állapotának felméréséről, a MÁV Zrt. tulajdonában lévő, de központi nyilvántartásban nem szereplő óvóhelyek fenntartásának szükségességéről és nyilvántartásba vételéről. A nyilvántartásnak mindig a valóságos állapotnak megfelelő adatokat kell tartalmaznia. Ennek érdekében: a) Az óvóhelykatasztert annak irat- és rajzmellékleteivel együtt az illetékes Területi Ingatlankezelési Központban kell elhelyezni. b) A kataszterben szereplő adatokat számítógépes adatállományba át kell vezetni úgy, hogy az átvezetett állományhoz a Területi Vasútbiztonsági Osztály és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság állandóan hozzáférhessen. c) A nyilvántartásban szereplő adatokat évente a Területi Ingatlankezelési Központ és a Területi Vasútbiztonsági Osztály a helyszínen köteles felülvizsgálni, továbbá gondoskodnia kell a szükséges módosítások átvezetéséről, a számítógépes adatállomány pontosításáról. A területi és helyi katasztrófavédelmi (polgári védelmi) szervek megkeresése alapján az óvóhelyekről az Ingatlankezelési Területi Központ vezetője adatokat köteles szolgáltatni. Az életvédelmi létesítmények feletti szakmai felügyeletet a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága látja el. A létesítmények bérbeadásához, értékesítéséhez a Biztonsági Igazgatóság hozzájárulása szükséges.

15. szám


1351

6. sz. melléklet Az életvédelmi létesítmények fenntartásának feladatai Az óvóhelyek és berendezései, felszerelései tárgyaik fenntartásáról, bármikor történő rendeltetésszerű használhatóságáról, megfelelő és folyamatos karbantartásáról, valamint felújításáról, korszerűsítéséről, esetleges bővítéséről (a továbbiakban: felújítás) az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság és a Biztonsági Igazgatóság közösen köteles gondoskodni az alábbiak szerint: a) A Területi Vasútbiztonsági Osztály feladata: - Legalább havonta egy alkalommal a falak, födémek, padozat, egyéb épületszerkezetek, PV (polgári védelmi) és egyéb nyílászárók szem revételezéssel történő ellenőrzése, a bekövetkezett káros változások (repedés, kilazulás, vetemedés, nedvesedés, vakolathullás, stb.) javításának kezdeményezése. − A gépészeti (levegőellátó-, fűtő-, vízellátó-, csatornázási- és tartalék áramellátó rendszerek, azok tartozékai, szerelvényei és berendezési tárgyai, stb.) berendezések működőképességének legalább havonta egy alkalommal történő ellenőrző működtetése, és ennek külön erre a célra felfektetett gépnaplóban történő rögzítése. − Az óvóhelyen tartandó okmányok elhelyezése, meglétének, vezetettségének ellenőrzése. b) A Területi Ingatlankezelési Központ feladata: − Legalább havonta egy alkalommal a szakszerű szellőztetés, félévente takaríttatás. − Falakon, födémeken, padozaton, egyéb épületszerkezeteken, PV és egyéb nyílászárókon bekövetkezett káros változások (repedés, kilazulás, vetemedés, nedvesedés, vakolathullás, stb.) megszüntetése. − Falak, födém és egyéb épületszerkezetek szükség szerinti – de legalább háromévente történő – három rétegű meszelése, festése. − Fém- és faszerkezetek (nyílászárók, csövek, gépi berendezések, víztartályok, tartószerkezetek, szerelvények, vezetékek, kábelek, stb.) szükség szerinti – de legalább ötévenkénti – teljes (tartályok esetén külső, belső) felületkezelése, mázolása. − Elektromos világítási és erőátviteli hálózatok és ezek tartozékai hibátlan működőképességének biztosítása. Szigetelési és földelési ellenállás mérése (érintésvédelmi, tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatok) jegyzőkönyvi rögzítése. − Gépészeti (levegőellátó-, fűtő-, vízellátó-, csatornázási- és tartalék áramellátó rendszerek, azok tartozékai, szerelvényei és berendezési tárgyai, stb.) berendezések mindenkori hibátlan működőképességének biztosítása, ideértve a gépek szükséges mértékű kis és nagy javítását is. − Az óvóhely gáztömörségének biztosítása. Kétévenkénti – a helyi katasztrófavédelmi igazgatóság megbízottjának jelenlétében történő – gáztömörségi bevizsgálás, ennek jegyzőkönyvi rögzítése. Az óvóhelyekre vonatkozóan, a helyszínen, és biztonsági szempontok miatt egy közeli, biztonságos, szolgálati helyen, az alábbi okmányokat, dokumentációkat kell elhelyezni: a) Az óvóhely használatát ellenőrző szervek megállapításainak rögzítését szolgáló, kétpéldányos (indigós vagy önátírós), oldalszámozott, hitelesített ellenőrzési naplót. b) A gépészeti berendezések ellenőrző működtetésének megállapításait tartalmazó gépnaplót. c) A gépészeti és villamos berendezések időszakos felülvizsgálatairól készült jegyzőköny veket. d) Az óvóhely statikai teherbíró képességét vizsgáló és rögzítő – óvóhelyi tervezésben jár tas statikus által készített, és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (fővárosi polgári védelmi igazgatóság) által záradékolt (a védőképességi besorolást tartalmazó) – szakvéleményt. e) Az óvóhely 1:100 vagy 1:50 léptékű felmérési rajzát. Az életvédelmi létesítményekkel kapcsolatos feladatokat a 22/1992. (XII. 29.) KTM sz. rendelet írja elő, mely a létesítésről, fenntartásról és békeidőszaki hasznosításról rendelkezik.

1352


15. szám

7. sz. melléklet Az életvédelmi létesítmények rendeltetésüktől eltérő, ideiglenes hasznosítása Az óvóhely rendeltetésétől eltérő célra csak ideiglenes jelleggel és a későbbiekben felsorolt feltételek szerint hasznosítható (használható, adható bérbe) azzal a további feltétellel, hogy ha szükség van rá, akkor 24 órán belül helyreállítható legyen az óvóhely rendeltetésének megfelelő használat, továbbá az ideiglenes hasznosítás, ne rongálja, vagy veszélyeztesse az óvóhely védőképességét és állagát. Amennyiben az óvóhelyet ideiglenes jelleggel a rendeltetésétől eltérő célra (pl. raktározás, tárolás, garázs, kulturális, sport, kereskedelmi, szolgáltatási stb. tevékenység) hasznosítják, úgy a 6. sz. melléklet b) alpont 1-3. francia bekezdésében meghatározott feladatokról a használó (bérlő) köteles gondoskodni. Az óvóhely hasznosításához (bérbe-, albérletbe adásához) és cseréjéhez, valamint a hasznosítási cél megváltoztatásához be kell szerezni, a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (fővárosi polgári védelmi parancsnokság) előzetes írásbeli hozzájárulását. Az óvóhely hasznosításáról tájékoztatni kell a területileg illetékes Vasútbiztonsági Osztályt. A hasznosítási megállapodásnak, bérleti szerződésnek (a továbbiakban: megállapodás) tartalmaznia kell a hatósági hozzájárulásban előírt külön feltételeket, továbbá az alábbi rendelkezést: „A használó (bérlő) tudomásul veszi, hogy az óvóhely rendeltetésszerű használatának szükségessége esetén – erre vonatkozó felhívás, közlemény vagy felmondás alapján – köteles az óvóhelyet 24 órán belül kártalanítás nélkül óvóhelyi használatra alkalmas állapotban a tulajdonosnak (bérbeadónak) átadni. Ellenkező esetben az óvóhely a használó (bérlő) költségére és veszélyére kiüríthető.” A használatba adás feltétele, hogy az óvóhelyen: a) Tűz- és robbanásveszéllyel, nagyfokú páraképződéssel vagy nedvesedéssel, továbbá az óvóhely szerkezeti elemeire maradandó káros hatással járó és szennyeződést okozó tevékenység nem folytatható. b) Csak csomagolt és darabos áru helyezhető el, ömlesztett áru nem tárolható. c) A bejáratot, továbbá a vészkijáratot és a gépészeti berendezésekhez vezető utat szabadon kell hagyni. d) A használó (bérlő) gondoskodni köteles a rendszeres, szakszerű és szükséges karbantartásról, továbbá adatainak (név, lakcím/telephely, telefon stb.) az óvóhely bejáratánál (kívül) való feltüntetéséről. e) A hasznosítási cél érdekében kizárólag olyan átalakítás, építés, szerelés stb. végezhető, melyhez a katasztrófavédelmi hatóság előzetesen, írásban is hozzájárult. A megállapodás kártalanítás nélkül azonnali hatállyal felmondható, ha az óvóhelyet a használó (bérlő) nem a szerződésben vagy a mellékleteiben foglalt feltételeknek megfelelően használja, illetve azokat felhívásra sem teljesíti. Az óvóhelyek hasznosításából származó bevételt elsődlegesen az óvóhelyek fenntartási költségeinek fedezésére kell fordítani.

15. szám


1353

8. sz. melléklet A szükségóvóhelyek kialakításához szükséges feltételek megteremtése A települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII. 24.) BM rendelet szerint I.-III. csoportba sorolt településeken, ahol vasúti szervezet működik és a létesítmény területén kiépített óvóhely nem áll rendelkezésre, a Területi Ingatlankezelési Központ és a Területi Vasútbiztonsági Osztály közösen köteles felmérni és kijelölni a szükségóvóhely létesítésére alkalmas pincéket, pince-részeket, alagsorokat. Az alkalmasnak minősített helyiségekről készített nyilvántartást az óvóhelykataszter erre vonatkozó szabályai szerint kell felfektetni. A nyilvántartásnak az alábbiakat kell tartalmazni: a) A létesítmény megnevezését és címét (település, utca, házszám). b) A létesítményben működő vasúti szervezetek felsorolását, létszámát. c) A kijelölt helyiség(ek) megnevezését, helyét, alapterületét, légterét, befogadóképességét. d) A födém és a falazat típusát. e) A födém és a külső határfalak megerősítéséhez, a gázzáróság biztosításához, WC fülke kialakításához, a nyílászárók elzárásához, vészkijárat készítéséhez, gázzsilip kiképzéséhez szükséges építési anyagok felsorolását (4/a. sz. melléklet). f) A nyilvántartáshoz mellékelni kell a kijelölt szükségóvóhely 1:100 vagy 1:50 méretarányú alaprajzát. A szükségóvóhely-nyilvántartást az óvóhelykataszter erre vonatkozó szabályai szerint kell felfektetni. A nyilvántartást a Területi Ingatlankezelési Központ kezeli, azt évente a Területi Vasútbiztonsági Osztállyal közösen felül kell vizsgálnia, és gondoskodnia kell a szükséges módosítások végrehajtásáról. A szükségóvóhely céljára kijelölt helyiség hasznosítása során, az óvóhely ideiglenes hasznosítására meghatározott követelményeket kell figyelembe venni.

1354


15. szám

9. sz. melléklet A bőr- és légzésvédő eszközökkel történő ellátás Az emberi szervezetet károsító szilárd (por, aerosol) vagy gáz halmazállapotú vegyi és radioaktív anyagok elleni védelem érdekében a katasztrófa- vagy más veszélyhelyzet bekövetkezésekor szolgálatban lévő, az üzemvitel, üzembiztonság fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen állomány részére az állomáson, telephelyen készletezve a bőrés légzésvédő eszközöket kell biztosítani: a) a Paksi Atomerőmű kilenc kilométeres körzetében található vasúti létesítményekben, valamint b) a belső veszély-elhárítási terv készítésére kötelezett csomópontokon. Légzésvédő eszközökkel kell ellátni a) a Paksi Atomerőmű 30 kilométeres, b) az alsó küszöbértékű veszélyes üzemek öt kilométeres, c) a felső küszöbértékű veszélyes üzemek egy kilométeres körzetében működő vasúti létesítmények szolgálatait. Az ellátás tervezése és biztosítása érdekében a Területi Vasútbiztonsági Osztály köteles felmérni a kijelölt létesítményekben: a) a védekezés szempontjából meghatározó veszélyforrásokat és veszélyeztető hatásokat, b) a bőr- és légzésvédő eszköz igényeket, c) azok létesítményen belüli tárolásához, karbantartásához szükséges anyagigényt. A bőr- és légzésvédő eszközök típusát az adott veszélyforrás alapján számításba vehető károsító anyagokra figyelemmel kell meghatározni. A védőeszközök típusának meghatározása a területi EBK szervezet és a foglalkozás-egészségügyi orvos feladata a Biztonsági Igazgatósággal történt egyeztetés alapján. Az eszközök beszerzését, kihelyezését a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága és a Társasági Szolgáltatás közösen végezze. Az alkalmazó állomány felkészítését 2009. június 30-ig be kell fejezni. A minősített időszakban foglalkoztatásra tervezett teljes munkavállalói állomány védőeszköz ellátását a gazdaság védelmi felkészítésére vonatkozó tervezési feladatok keretében kell előkészíteni.

15. szám


1355

10. sz. melléklet MÁV Zrt.…………………. szervezet ……………………………… Központ ……………………………… (város) MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Budapest Tárgy: Polgári védelmi (katasztrófavédelmi) tevékenység keretében mentésben igénybe vehető vasúti gördülőanyagok és munkagépek bejelentése. A 95/2003. (XII.18.) GKM rendelet 8.§ c) pontja alapján a mentésben igénybe vehető vasúti állomány bejelentési kötelezettségnek az alábbiak szerint teszek eleget. 200… év ………. hónap … nap

Sorszám

………………………………………… A bejelentést teljesítő olvasható aláírása Eszköz megneGyártmávezése (moznya, típudony, vasúti kosa, gyártás csi, vasúti éve munkagép stb.)

Honállomás

Mennyisége (db készlet)

A hajtóanyag neme

TeljesítméEngedélye- nye, teherA tengezett sebes- bírása, belyek száma ség fogadó képessége

Megjegyzés: A mozdonyokat és a vasúti kocsikat sorozatjel szerint kell felsorolni.

Kezelők száma (fő)

Megjegyzés

1356


15. szám

11. sz. melléklet A katasztrófariasztás általános szabályai A katasztrófariasztás − a polgári védelem riasztási rendszerén, továbbá − adásidőben a Magyar Rádió Részvénytársaság és Magyar Televízió Részvénytársaság közszolgálati műsorait sugárzó adókon, valamint − országos, körzeti és helyi rádió- és televízió műsorokat sugárzó adókon a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közleményeinek átvételével, illetőleg a polgári védelem riasztó rendszerén kapott közlés alapján történik. A katasztrófariadó elrendelése A katasztrófariadó elrendelése és feloldása a műsorszóró adók útján – 5 másodperces megszakításokkal, háromszor megismételve – a következő szöveg bemondásával történik: „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! …MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!)…MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!) KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása) KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása)” A katasztrófariadó polgári védelmi riasztórendszeren keresztül leadott jelzése: 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang. A katasztrófariadó feloldása „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! …MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!)…MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!) KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT! KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT!” A katasztrófa- és a légiriadó feloldása a polgári védelem riasztórendszerén: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel. A katasztrófariasztás elrendelése a létesítmény területén A létesítményben tartózkodók részére a helyi katasztrófariasztás továbbítható például: − a tűzjelző berendezés, vontató jármű hangjelzést adó berendezésének 120 másodpercig tartó folyamatos megszólaltatásával, − a kül,- és beltéri hangosbemondón keresztül az elrendelő szöveg közlésével, − a létesítményekben működő állandó szolgálatok (forgalmi, gépészeti, vagyonőr, épületüzemeltetés, stb. szolgálati helyek, telefonközpont, számítógép központ, stb.) és a munkahelyek, telefonon történő értesítésével. A katasztrófariasztást észlelő személy azt köteles hangos szóval „KATASZTRÓFARIADÓ! ……(a tennivaló meghatározása)!” a környezetében tartózkodók részére továbbítani. A katasztrófariadó feloldására vonatkozó utasítást − A tűzjelző berendezés hangjelzésének kétszer 30 másodpercig tartó folyamatos megszólaltatásával, a jelzések közötti 30 másodperces szünetekkel. − Hangos szóval „Katasztrófariadó feloldva” közlés továbbításával. A létesítményekben működő állandó szolgálatok, munkahelyek telefonon történő értesítésével.

15. szám


1357

12. sz. melléklet A belső veszélyelhárítási (védelmi) terv készítésére kijelölt rendező-pályaudvar, csomópont kockázatértékelésének szempontjai A belső veszélyelhárítási (védelmi) terv készítésére kijelölt rendező-pályaudvar, csomópont kockázatértékelésének célja a veszélyforrások azonosítása, a lehetséges baleseti következmények kiértékelése, az alkalmazásra kerülő műszaki és üzemi megelőző és kárelhárítási intézkedések tervezésének elősegítése. A kockázatértékeléshez az alábbi, az előző egy évre vonatkozó forgalmi, üzembiztonsági és egyéb alapadatokat kell figyelembe venni: a) A rendező-pályaudvaron, csomóponton átmenő, vagy elegyrendezés érdekében ideiglenesen tárolt és mozgatott veszélyes anyagok fajtája, mennyisége. b) A rendező-pályaudvaron, csomóponton bekövetkezett forgalmi és műszaki nehézmények, veszélyeztetések, tolatási (gurítási) és más balesetek. c) A rendező-pályaudvaron, csomóponton dolgozók száma, munkaköre, szolgálati helyei. d) A rendező-pályaudvar, csomópont egy kilométeres körzetében elhelyezkedő lakóépületek, közintézmények, üzemek és az érintett lakosság száma. e) A veszélyes anyagok tűz- és robbanásveszélyessége, hatása az emberekre és a környezetre. A kockázatértékelés során általában az alábbi veszélyforrásokat vegye figyelembe: a) Általános veszélyforrások: − Rendkívüli időjárási és más természeti körülmények: fagy, hóesés, hőség, szélvihar, esőzés, villámcsapás, ár- belvagy csapadékvízzel történő elárasztás. − Tűz keletkezése a rendező-pályaudvar, elegyfeldolgozó állomás létesítményében, a pályaudvaron tartózkodó vasúti járművön, a közelben fekvő ipari üzemben. − A vasúti terület alatt vagy felett húzódó villamos táv-, vagy csővezeték üzemzavara, meghibásodása. − A pályaudvar körzetében lévő autópályák, autóutak, főközlekedési utak. b) A vonat- és rendezési mozgásokkal összefüggő veszélyforrások: − Vasúti jármű siklása, ütközése be-, ki vagy áthaladás, tolatás, gurítás során. − Vasúti pálya vagy tartozékai meghibásodása. c) Jármű/tartály kezelésével összefüggő veszélyforrások: − Meghibásodott vagy sérült jármű kiállítása. − Ép vagy sérült jármű átrakása, tartály átfejtése. − Különböző veszélyes áruk potenciális kölcsönhatása (dominóhatás). − Illetéktelen beavatkozás, jármű megrongálása, szállítmány eltulajdonítására irányuló kísérlet. A kockázatértékelési tanulmány tartalmazza: a) A kockázatértékeléshez felhasznált alapadatok felsorolását b) A rendező-pályaudvaron, csomóponton alkalmazott egyes üzemi technológiai folyamatok leírását, a veszélyes anyagot szállító járművek és a veszélyes anyag ellenőrizetlen szabadba jutása szempontjából figyelembe vehető belső veszélyforrásokat, a különböző veszélyeket és bekövetkezésének valószínűségét. c) A külső környezet veszélyforrásait, veszélyeit, azok valószínűségét. d) A veszélyek lehetséges következményeit. e) A potenciálisan érintett közműveket. f) A veszély elhárítása, a következmények felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket és azok várható eredményeit. g) A kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket, annak felelőseit és a megvalósítás határidejét.

1358


15. szám

13. sz. melléklet A belső veszélyelhárítási (védelmi) terv tartalma A belső veszélyelhárítási terv tartalmazza: a) A rendező-pályaudvar, csomópont leírását (elhelyezkedés, kiterjedés, rendeltetés, kialakítás, jellemző forgalmi és üzemviteli adatok, megközelítés, környezet). b) A terv kidolgozása során figyelembe vett veszélyhelyzeteket. c) Súlyos szerencsétlenség (baleset), katasztrófa bekövetkezése vagy annak közvetlen veszélye esetén a mentésre, a kárelhárításra, ennek során a vasúti forgalom és a rendező-pályaudvar, csomópont, üzemének fenntartására és a helyreállításra vonatkozó elgondolást. d) A rendező-pályaudvar, csomópont szolgálatai elsődleges intézkedéseinek részletes rendjét és tartalmát az egyes veszélyhelyzetek kialakulása esetén. − A bekövetkezett rendkívüli esemény tisztázása − A veszélyhelyzetben lévő személyek kivonása, kimenekítése. − Intézkedések a lehetséges azonnali mentési, kárenyhítési feladatok végrehajtására, azok irányítása. − A riasztások végrehajtása. − A szükséges forgalmi, üzembiztonsági intézkedések kezdeményezése. − A kárterület lezárása, a belépő forgalom korlátozása, felkészülés a beavatkozó egységek fogadására. − A helyszíni vezetési csoport működési feltételek előkészítése. e) A vezetési csoportba beosztottak nevét, munkakörét, elérhetőségét, helyettesítésének rendjét, fő feladatait. f) A veszély hatásaival érintett és a veszélyelhárításban közreműködő szervezetek (megnevezés, működési hely, telefon- és telefax szám, e-mail cím) felsorolását, feladatait. − Területi Üzemirányító Központ. − Területi Vasútbiztonsági Osztály. − Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat (VVESZ). − A rendező-pályaudvar, csomópont szolgálati helyei (A vasúti alaptevékenységet végző Társaságoké is.). − A rendező-pályaudvar, csomópont területén működő egyéb vasúti és más szervezetek − A rendező-pályaudvar, csomópont szabad területén tartózkodók (állomási dolgozók, vonatszemélyzet, biztonsági szolgálatok, utasok) értesítésének módja (hangosbemondó, sziréna, riasztócsengő vagy más hangjelző). − A rendező-pályaudvar, csomópont közvetlen környezetében, továbbá egy kilométeres körzetében működő vasúti szervek és közintézmények (óvodák, iskolák, kórházak és más egészségügyi illetve szociális létesítmények, művelődési központ, tömegközlekedési csomópont, stb.) valamint nyilvános helyek (pl. bevásárló központ, piac, sport- és szabadidő központok). − Tűzoltóság, mentőszolgálat, rendőrség, ÁNTSZ, − A területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, illetve Fővárosi Polgárivédelmi Igazgatóság. − Polgármesteri Hivatal. − Vegyipari Riasztási és Információs Központ. − A veszélyes anyagot gyártó és fuvaroztató szervezet. g) A mentésben, kárelhárításban közreműködő vasúti és más szervezetek közötti együttműködés rendjét. h) A kijelölt helyszíni vezetési pontok helyét, az ott működő telefon, telefax készülékek hívószámát, e-mail címet. i) A vezetéshez igénybe vehető rádióforgalmi adatokat. j) A jelentés, tájékoztatás rendjét. k) A sajtó képviselői fogadásának, elhelyezésének, mozgásának és tájékoztatásának feladatait. A belső veszélyelhárítási (védelmi) tervhez mellékelni kell a) A rendező-pályaudvar, csomópont helyszínrajzát és külső környezetét ábrázoló településtérképet. b) A mentéshez, kárelhárításhoz a helyszínen rendelkezésre álló anyagok, eszközök, gépek táblázatos kimutatását. c) A kockázatértékelési tanulmányt. A rendező-pályaudvar, csomópont helyszínrajza tartalmazza: a) Méretarányát, vonalas aránymértéket, földrajzi koordinátáit és az északi irányt. b) A rendező-pályaudvar, csomópont határait, vágányhálózatát, építményeit, gépjárművel is járható közlekedési útvonalait. c) A veszélyes anyagot szállító járművek közlekedtetésére, kezelésére kijelölt vágánycsoportot (ha ezt külön kijelölték, vagy az megkülönböztethető).

15. szám


1359

d) A létesítmény energia ellátását biztosító berendezéseket (pl. aggregátor, szünetmentes áramforrás, hőközpont, transzformátor, villamos kapcsolótér, gázfogadó stb.), és a főkapcsolók, főelzárók helyét. e) A létesítményen belüli gázvezeték, a vágányok feletti villamos felsővezeték nyomvonalát. f) A tűz- és robbanás- vagy más okból veszélyes anyagok tároló helyeit. g) A létesítmény felett átvezető villamás távvezeték, csővezeték nyomvonalát. h) Az árkok, a létesítmény alatt húzódó közmű és kábelcsatornák nyomvonalát a szellőző-, tisztító és szerelőnyílások, lefolyók feltüntetésével. i) Az életvédelmi létesítményeket j) A tüzivíz hálózatot a tűzcsapokkal, a tüzivíz tározókat. k) A térfigyelő kamerák és a térhangosítás hangszóróinak helyét. A helyszínrajzon fel kell tüntetni: a) A fő,- és tartalék vezetési pontot. b) A szolgálati és más munkahelyeket, azok rendeltetését, az ott tartózkodók létszámát és telefon- vagy rádióhívó számát (hívónevét), a kiürítés, kimenekítés irányait, a gyülekezési helyeket. c) a tűzoltó készülékek készenlétben tartási helyeit, egyéb tűzvédelmi felszerelések, berendezések, a kárelhárítás érdekében készletezett vagy készenlétben tartott anyagok, eszközök tárolási helyeit. d) A védekezésben, mentésben részt vevő járművek parkolóhelyeit, a közlekedés és forgalomirányítás rendjét. e) A lehetséges kárhelyek megközelítési irányait. f) A területzárás vonalát. g) A helikopter leszállására alkalmas helyet. h) Az elsősegélynyújtó, a tervezett sebesültgyűjtő és a halottgyűjtő helyeket. i) A beavatkozásban részt vevők pihentetésére, étkeztetésére alkalmas helyeket.

1360


15. szám

14. sz. melléklet A polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szervezeti keretei A vasúti szervezetek a MÁV Zrt. részére meghatározott polgári védelmi és a katasztrófavédelmi feladatokat, amenynyiben arról jogszabály, hatósági határozat, vagy a védekezés közvetlen irányításáért felelős megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke, vagy a polgármester (a továbbiakban: a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezető) eltérően nem rendelkezik: a) a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott munkaszervezetben, b) saját szervezeti alárendeltségükben, egymással együttműködésben, c) a rendkívüli események elhárítására létrehozott és fenntartott, a szükséges felszerelésekkel ellátott műszaki mentő és segélynyújtó egységek, valamint zavarelhárító szervezetek elsődleges alkalmazásával, d) központi és területi válságkezelő törzsek létesítésével és működtetésével, e) a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok munkájában történő közreműködéssel látják el. A polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok irányítása A MÁV Zrt. minősített időszaki és rendkívüli katasztrófa eseményekhez kapcsolódó szervezeti és irányítási rendszerét a 16. sz. melléklet tartalmazza. A rendkívüli és minősített időszaki események bekövetkezése esetén, MÁV Zrt. Központi Válságkezelő Törzs kerül felállításra, amelynek állományát, feladatait és működtetésének rendjét a MÁV Zrt. területén bekövetkező biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról, valamint a kárelhárítás irányításáról szóló 20/2008.(V. 16. MÁV Ért 13.) VIG számú utasítás tartalmazza. A Területi Válságkezelő Törzset a pályavasúti üzletág területi központjában kell létrehozni az utasításban meghatározott esetekben. A területi válságkezelő törzs vezetője a Pályavasúti Üzletág Területi Központjának vezetője. A törzs tagjai: a) a Pályavasúti Üzletág Területi Központjának Üzemeltetési, Karbantartási és Forgalmi osztályvezetője, b) a MÁV Zrt. Területi Képviselet vezetője c) a vasúti alaptevékenységet végző Társaságok Területi szervezeteinek vezetői, d) a Területi Ingatlankezelési Központ vezetője, e) a Területi Vasútbiztonsági Osztály vezetője, f) az EBK TSZK vezetője. A törzs tagjai feladataikat személyesen, vagy az irányításuk alá tartozó szervezetek munkavállalóinak bevonásával látják el. A Területi Válságkezelő Törzs feladata illetékességi területére kiterjedően: a) Súlyos szerencsétlenség (baleset), katasztrófa vagy más rendkívüli esemény bekövetkezése, illetve annak közvetlen veszélye esetén kialakult rendkívüli üzemviteli helyzet elemzése, értékelése. b) A kárelhárításhoz és a helyreállításhoz szükséges intézkedések megtétele, a hatáskörét és lehetőségeit meghaladó ügyekben intézkedések kezdeményezése az illetékes vasúti szerveknél vagy a központi válságkezelő törzsnél. c) A központi válságkezelő törzs intézkedései alapján szükséges tervezési, szervezési feladatok végrehajtása. d) A megbomlott vasúti közlekedés, személy- és áruszállítás rendjének helyreállítása, a szükséges rendkívüli forgalomszervezési, ideiglenes üzemviteli feladatok meghatározása, közvetlen irányítása. e) A kárhelyparancsnok munkájának támogatása, a mentésben, segítségnyújtásban, helyreállításban közreműködő vasúti szervezetek együttműködésének megszervezése, tevékenységének összehangolása. f) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság és a központi válságkezelő törzs folyamatos tájékoztatása. g) Együttműködés a veszélyhelyzet megelőzésében, a következmények felszámolásában részt vevő rendvédelmi, katasztrófavédelmi, polgári védelmi szervezetekkel. A Területi Válságkezelő Törzs működését elrendelheti: a) a MÁV Zrt. vezérigazgatója, üzletági általános vezérigazgató-helyettese, b) a Központi Válságkezelő Törzs vezetője, c) biztonsági igazgató, d) azonnali beavatkozást igénylő esetekben a Területi Válságkezelő Törzs vezetője.

15. szám


1361

A Területi Válságkezelő Törzs vezetője jogosult a kialakult helyzettől, a védekezés és a kárelhárítás feladatitól függően az illetékességi területén működő más vasúti szerv vezetőjét, munkavállalóját a törzs munkájába bevonni, a védelmi illetve a kárelhárítási munkálatokban részvételre kötelezni. A minisztérium Közlekedési Védelmi Bizottságában – az erre vonatkozó elrendelés esetén – a MÁV Zrt. képviselője a Pályavasúti Üzletág főigazgatója. A főigazgató ez irányú tevékenységét személyesen vagy kijelölt vezető munkatársa útján, a biztonsági igazgatóság és a vasúti alaptevékenységet végző Társaságok irányítási szintű biztonsági szervezetei támogatásával látja el. A megyei (fővárosi) Védelmi Bizottságokba történő meghívás esetén a MÁV Zrt. képviseletét az adott terület, Területi Képviselője látja el. Részére, a feladata ellátásához szükséges adatokat, információkat az illetékes szakágaknak, valamint a vasúti alaptevékenységet végző Társaságoknak kell rendelkezésre bocsátania. Szükség esetén helyettesítéséről, a Pályavasúti Üzletág Területi Központ vezetőjével és a Területi Vasútbiztonsági Osztály vezetőjével történt egyeztetés alapján kell dönteni. A döntésről a Területi Képviselő értesíti a Védelmi Bizottságot. A Védelmi Bizottságokba való részvételt a Pályavasúti Területi Központok területi hatáskörének megfelelően kell kijelölni. Területi Képviselet Budapest • Budapest Főváros • Pest megye • Fejér megye • Komárom – Esztergom megye • Győr – Moson – Sopron megye • Jász – Nagykun – Szolnok megye* * Egyeztetés szükséges a Szegedi és a Debreceni Területi Képviselettel. Szükség szerinti egyeztetés a Nógrád,- és a Jász – Nagykun – Szolnok megyei Védelmi Bizottsággal. Területi Képviselet Szombathely • Vas megye • Veszprém megye • Zala megye Területi Képviselet Pécs • Baranya megye • Somogy megye • Tolna megye Területi Képviselet Szeged • Bács – Kiskun megye • Csongrád megye • Békés megye Szükség szerinti egyeztetés a Jász – Nagykun – Szolnok megyei Védelmi Bizottsággal és Budapesti Területi Képviselettel. Területi Képviselet Debrecen • Hajdú – Bihar megye • Szabolcs – Szatmár – Bereg megye Szükség szerinti egyeztetés a Jász – Nagykun – Szolnok megyei és a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei Védelmi Bizottsággal, valamint a Budapesti,- és Miskolci Területi Képviselettel. Területi Képviselet Miskolc • Borsod – Abaúj – Zemplén megye • Heves megye Szükség szerinti egyeztetés a Nógrád megyei Védelmi Bizottsággal és a Budapesti Területi Képviselettel.

1362


15. szám

A Helyi Védelmi Bizottságokba történő meghívás esetén a területileg illetékes vasútbiztonsági osztályvezető javaslata alapján a pályavasúti üzletág területi központ vezetője jelöli ki a vasúti összekötőt. A kijelölt vasúti összekötők a Helyi Védelmi Bizottság döntése alapján vesznek részt a védelmi bizottságra háruló honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában.16 A védelmi bizottságokba meghívott vasúti képviselők általános feladata: a) Folyamatos kapcsolattartás biztosítása a védelmi bizottság és a területi válságkezelő törzs között. b) A védelmi bizottság által meghatározottak szerint részvétel a jelentő-tájékoztató rendszer működtetésében. c) A vasúti közlekedésre, a vasúti szervezetek működésére, műszaki mentési, segélynyújtási tevékenységére, a megelőzés, a kárelhárítás helyzetére vonatkozó adatok, információk folyamatos gyűjtése, a védelmi bizottság rendelkezésére bocsátása. d) A vasúti üzemvitelt, a vasúti szervek mentésben történő közreműködését érintően közreműködés a védelmi bizottság döntéseinek előkészítésében, a döntéseknek a vasúti szervekhez történő eljuttatásában. Katasztrófa, annak közvetlen veszélye vagy más rendkívüli esemény következményeinek elhárítása, a segítségnyújtás, a pályafelszabadítás és a helyreállítás vasúti feladatainak helyszíni irányítását végző kárhely-parancsnok kijelölését, feladatát és jogkörét a 20/2008. (V. 16. MÁV Ért. 13.) VIG sz. utasítás tartalmazza.

16

A honvédelemről szóló tv. végrehajtására kiadott 178/1993.(XII.27.) Kormányrendelet 13.§ (3) bekezdés.

15. szám


1363

15. sz. melléklet A MÁV Zrt. rendkívüli és minősített időszaki eseményekhez kapcsolódó szervezeti és irányítási rendszere

VezetĘ: VIG Beo: szervezeti egységvezetĘk

KHEM (közlekedési védekezési munkabizottság)

Központi VálságkezelĘ Törzs

Védelemszervezési Munkacsoport (szakmai csoport)

Vezetésbiztosító Munkacsoport (vezetési csoport)

Megyei (fĘvárosi) védelmi bizottság

Helyi védelmi bizottság

Polgármester

Közlekedési hatóság

Kárfelszámolási és helyreállítási munkacsoport

Területi VálságkezelĘ Törzs

Csomóponti VálságkezelĘ Törzs

Állomási VálságkezelĘ Törzs

Szervezetek (HSZ, RÜSZ, PV)

Logisztikai munkacsoport

1364


15. szám

16. sz. melléklet Intézkedések, informatikai vészhelyzet megelőzésére A vészhelyzet-megelőzés alapvető követelménye a részletes Katasztrófaterv elkészítése, tesztelése és a végrehajtás rendszeres gyakorlása. A Katasztrófaterv A Katasztrófaterv öt részből áll: • a Katasztrófaterv definíciója, • a mentési (megelőzési) terv, • a helyreállítási terv, • tesztelési terv, • a karbantartási (üzemben tartási) terv. A Katasztrófaterv eljárás vagy tevékenység-lépések sorozata annak biztosítására, hogy a szervezet kritikus információ-feldolgozó képességeit helyre lehessen állítani elfogadhatóan rövid idő alatt a szükséges aktuális adatokkal katasztrófa után. A számítógép katasztrófa egy olyan esemény, amely az adatfeldolgozó képesség elvesztését okozza hosszabb időre. A mentési terv azon lépések sorozata, amelyeket azért hajtanak végre a katasztrófát megelőzően (a normál üzem során), hogy lehetővé tegyék a szervezet számára a reagálást a katasztrófára. A mentési terv biztosít elmentett eszközöket a helyreállításhoz. Így például a számítógép tükrözés és az optikai tároló sokkal könnyebbé teheti, nagy tömegű papíralapú dokumentumok helyreállítását. A helyreállítási terv eljárások sorozata, amelyeket a helyreállítás fázisában hajtanak végre annak érdekében, hogy helyreállítsák az informatikai rendszert a tartalék központban, vagy helyreállítsák az adatfeldolgozó központot. A teszt terv azokat a tevékenységeket tartalmazza, amelyek a Katasztrófaterv működőképességét ellenőrzik és biztosítják. A karbantartási tervet használják a Katasztrófaterv aktuális állapotban tartására a szervezet változása esetén. A helyreállítási terv A katasztrófa bekövetkezte utáni helyreállítási terv hat szakaszból áll: • 1. Azonnali reakció: • Válasz a katasztrófa-helyzetre, a veszteségek számbavétele, a megfelelő emberek értesítése és a katasztrófa-állapot megállapítása. • 2. Környezeti helyreállítás: • Az adatfeldolgozó rendszer helyreállítása: operációs rendszer, program termékek és a távközlési hálózat. • 3. Funkcionális helyreállítás: • Az informatikai rendszer alkalmazásainak és adatainak helyreállítása, az adatok szinkronizálása a tranzakció naplóval. • 4. Helyreállítás: Az elvesztett vagy késleltetett tranzakciók ismételt bevitele. Az üzemeltetők, a rendszeradminisztrátorok, az alkalmazók és a végfelhasználók együtt munkálkodnak azon, hogy helyreállítsák a normál feldolgozási rendet. • 5. Áttelepülés: • Az informatikai rendszer kiépítése a hidegtartalék létesítményben, ha a melegtartalék létesítmények használata időben korlátozott. • 6. Normalizáció: • Az új állandó informatikai rendszer kiépítése és arra az üzemelő rendszer áttelepítése. A Katasztrófatervben az alábbiak kerülnek meghatározásra: • 1) rendelkezésre állási követelmények felállítása; • 2) a katasztrófa vagy vészhelyzet események definíciója; • 3) a katasztrófa kézikönyv tartalma, főbb elemei; • 4) a korlátozott informatikai üzem fogalma (visszaesési fokozatok) és a hozzájuk tartozó funkcionalitási szintek; • 5) javaslat a felelősségek szabályozására veszély vagy katasztrófa esetén; • 6) riadóterv vázlat; • 7) kiválasztott esetekre konkrét intézkedési terv, különösen az alábbi területen:

15. szám


1365

o a szükséges hardver és szoftver konfiguráció rögzítése szükségüzem esetére, beleértve az adatokat is, o amennyiben lehetséges, a szükségüzem esetére manuális póteljárás rögzítése, o szükség esetén backup-rendszer (például saját vagy külső tartalék központ), o adatrekonstrukciós eljárások bevezetése, o újraalkalmazhatóvá tevő intézkedések, o az olyan informatikai rendszerek védelme, amelyeknek állandóan elérhetőeknek kell lenniük (például redundancia intézkedésekkel és a hibákat toleráló hardverekkel és szoftverekkel), o az adatbiztosítási intézkedések megvalósítási szabályainak összeállítása (például háromgenerációs elv), o az üzemi szempontból szükséges adatok biztonsági kópiáinak elkészítése rögzített időszakonként, o a biztonsági másolatoknak biztos helyen, a munkaterületen, illetve a számítóközponton kívüli raktározása, o az installált rendszerszoftverek és a fontosabb alkalmazói szoftverek referenciamásolatainak biztonságos raktározása, o a fontosabb dokumentációk megkettőzése és raktározása, o a megvalósított adatbiztosítás ellenőrizhető dokumentációja; • 8) visszaállítási terv, amely magában foglalja az informatikai alkalmazások prioritásainak kijelölését és a célkitűzések megállapítása (például az X alkalmazás újraindítása Y napon belül); • 9) követelmények beszállítói (szolgáltatói) szerződésekre katasztrófa események esetében, hogy katasztrófa helyzetben is biztosítani lehessen a rendelkezésre állást; • 10) javasolt biztosítások katasztrófák, káresemények esetére. • Az intézkedések az alábbi területekre terjednek ki: o intézkedések a kármegelőzésre és minimalizálásra az Informatikai Biztonsági Szabályzat alapján (pl.: belső vagy külső háttér, illetve tartalék számítógép-kapacitás előkészítése szükségüzem esetére a szükséges hardver és szoftver konfiguráció rögzítésével.); o intézkedések a katasztrófák, veszélyhelyzetek bekövetkezésekor; o intézkedések a katasztrófákat, káreseményeket követően a visszaállításra; o intézkedés veszélyhelyzetek, katasztrófák eset-szimulálására, begyakorlásra, intézkedések kipróbálására. A Katasztrófaterv a rendszerrel kapcsolatban az Adatbiztosítás és az Újraindítás biztosítása területére vonatkozó előírásokat tartalmazza. A többi rész magának a Katasztrófatervnek a működőképességét, naprakészségét és végrehajthatóságát biztosítja. Ezért a továbbiakban csak a rendszerre vonatkozó követelményekkel foglalkozunk. Intézkedések az adatbiztosítás területén Alapbiztonsági osztály • A Katasztrófatervet el kell készíteni, írásban rögzíteni, és működését ellenőrizni, illetve a végrehajtását gyakorolni. • A rendszerszoftverről a biztonsági másolatokat rendszeresen, de módosítás előtt, illetve a sikeres (tesztelt) módosítás után közvetlenül el kell készíteni. • Az adatokról (adatbázisokról) legalább havonta kell másolatot készíteni. • A másolatokat biztos helyen, a munkaterületen, illetve a számítóközponton kívül kell tárolni. • A másolatok tárolásánál a háromgenerációs elvet kell alkalmazni és a nyomon-követhetőséget biztosító regisztrációt kell alkalmazni. • Az alkalmazott szoftverek és a dokumentációk referenciamásolatait biztonságos helyen, regisztrálva kell tárolni. • A rendszeren bármilyen változtatást csak feljogosított személy végezhet és a módosítást dokumentálni kell. • A (hardver és szoftver) szállítókkal vagy szerviz cégekkel olyan karbantartási (garancia, támogatási) szerződést kell kötni, amely minimálisan 12 órás reakcióidőt, illetve a szükséges rendelkezésre állási szintet biztosítja. • A rendszer működését érintő fontosabb események naplózását biztosítani kell. Fokozott biztonsági osztály • Csak olyan rendszer alkalmazható, amely rendelkezik „on-line recovery” funkcióval. • A rendszer létfontosságú elemei rendelkezzenek valamilyen tartalékolási lehetőséggel. • A rendszerszoftverről a biztonsági másolatokat legalább havonta, de módosítás előtt, illetve a sikeres (tesztelt) módosítás után közvetlenül el kell készíteni. • Az adatokról (adatbázisokról) legalább hetente kell másolatot készíteni. Kiemelt biztonsági osztály • A rendszer létfontosságú elemei hibatűrő kiépítésűek legyenek, vagy rendelkezzenek valamilyen melegtartalékkal. • A rendszerszoftverről a biztonsági másolatokat legalább hetente, de módosítás előtt, illetve a sikeres (tesztelt) módosítás után közvetlenül el kell készíteni. • Az adatokról (adatbázisokról) legalább naponta kell másolatot készíteni.

1366


15. szám

Intézkedések az újraindítás biztosítása területén Alapbiztonsági osztály • A Katasztrófatervet írott formában kell elkészíteni. • Az újraindítás általában az alábbi lépésekből áll: a) Azonnali válasz: b) Azonnali válasz a katasztrófahelyzetre, a veszteségek (meghibásodás, rongálódás) felmérése, a szükséges személyek értesítése és a katasztrófahelyzet kinyilvánítása. c) Környezet helyreállítás: d) Az adatfeldolgozó rendszer elemeinek: hardver elemek, operációs rendszer, programok és kommunikációs hálózat helyreállítása. e) Funkcionális helyreállítás: f) Adatok és alkalmazások helyreállítása, az adatok szinkronizálása a tranzakció naplóval. g) Üzembe helyezés: h) Az elvesztett vagy késleltetett tranzakciók ismételt bevitele. Az üzemeltető, az adminisztrátor és a felhasználó személyek együtt dolgoznak a normál munkamenet helyreállításán. i) Áttelepülés: j) Ha a melegtartalékot csak korlátozott ideig lehet elfoglalni, akkor ki kell építeni a rendszert a hidegtartalék létesítményben és annak elkészülte után a működő rendszert át kell telepíteni oda. k) Normalizálás: l) Helyre kell állítani, vagy új (állandó) rendszert kell kiépíteni és a működő rendszert véglegesen arra kell rátelepíteni. • A szükséges hardver, szoftver konfigurációt írásban rögzíteni kell, beleértve az adatokat és adatbázisokat is, szükségüzem esetére. • Amennyiben szükséges, úgy ki kell dolgozni a manuális póteljárásokat a szükségüzem idejére. • A rendelkezésre állási követelményeknek megfelelő tartalékolást kell biztosítani és az igénybevétel eljárását rögzíteni kell. • A tevékenységtől függően ki kell dolgozni a lehetséges adatrekonstrukciós eljárásokat. • A szükséghelyzet idejére meg kell tervezni és írásban rögzíteni a felelős személyeket és feladatkörüket. • Meg kell tervezni a szükséghelyzetek lehetséges fokozatait, és ezekhez ki kell alakítani a megfelelő riasztási tervet. • Évente legalább egy alkalommal szükséghelyzet-gyakorlatot kell tartani. • A Katasztrófatervet rendszeresen kell ellenőrizni és a megváltozott körülményekhez igazítani. Fokozott biztonsági osztály • Olyan üzemeltető személyzettel kell rendelkezni, amely képes az azonnali beavatkozásra (szükséghelyzet kialakulásának detektálása, az érintett terület behatárolása, az elhárítás megkezdése) és egyszerűbb esetekben egység vagy részegység cseréjével a helyreállításra. • A tartalék létesítményeket és a használatba vétel követelményeit az üzemeltető személyzetnek ismernie kell. • A tartalék létesítmények üzemkészségét rendszeresen ellenőrizni kell. • Évente legalább két szükséghelyzet-gyakorlatot kell tartani. Kiemelt biztonsági osztály • Az üzemeltető személyzetnek olyannak kell lennie, hogy az azonnali beavatkozáshoz, illetve a nagy katasztrófák kivételével, a teljes helyreállításhoz rendelkezzék ismeretekkel és eszközökkel. • A rendszeren olyan automatikus hálózat-menedzsment alrendszer üzemeljen, amely képes a szükséghelyzetek kialakulásának detektálására és szükség esetén a rendszer biztonságos leállítására. • A melegtartalék, illetve a redundáns alrendszerek üzemképességét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a szükséges beavatkozásokat azonnal el kell végezni. • A másodlagos és kerülő kommunikációs vonalakat, azok üzemkészségét rendszeresen ellenőrizni kell. • Legalább negyedévente kell szükséghelyzet-gyakorlatot tartani.

15. szám


1367

17. melléklet A nukleáris veszélyelhárítási tevékenység feladatterve elkészítésének szempontjai A feladatterv elkészítése szükséges a MÁV Zrt. mindazon területi egységeinél, amelyek (hazai és az országhatár közvetlen közelében lévő) nukleáris létesítmények által, illetve a nukleáris anyagok szállítása és tárolása során veszélyeztetettek. 1. A veszélyeztetettség elemzése A veszélyforrás helye, jellemzői, hatásai, a veszély előidézésének okai. - a veszélyeztetett terület nagyságát, - a veszélyforrás leírását, - a veszélyeztetett munkavállalók meghatározását, - a veszélyeztetett területen található szervezeti egységeink felsorolását, - a veszélyeztetett területen található üzemanyag tárolókat, - a veszélyeztetett közmű hálózatok, berendezések felsorolását (felső vezeték, biztosítóberendezések, trafóházak, stb.). 2. A lehetséges adatszolgáltatók felsorolása, a kapcsolatfelvételek módjai 3. A vezetői tevékenység sor- és időrendje Ebben a pontban kell kidolgozni a nukleáris veszély elhárításával kapcsolatos tevékenységek sorrendjét, időrendjét. 4. A védekezés lehetőségei, módszerei a) riasztási szintek, b) bevonható erők és eszközök, valamint együttműködés a védekezésben, c) a veszélyhelyzet lokalizálására kiadandó intézkedések. 5. Veszélyelhárítási kezelési program a) a katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok végrehajtására tervezett erők, eszközök meghatározása (a helyreállító szolgálati erők, polgári védelmi kisegítő erők és eszközök biztosításának tervezése), b) a védekezésben résztvevő összes erők és eszközök felsorolása. 6. Kidolgozandó polgári védelmi feladatok felsorolása Ebben a fejezetben kell kidolgozni azokat a polgári védelmi feladatokat, amelyek a nukleáris veszélyhelyzet kezeléséhez szükségesek.

1368


15. szám

18. sz. melléklet A járvány, járványveszély, állategészségügyi járványveszély- elhárítási tevékenység feladatterve elkészítésének szempontjai A feladatterv elkészítésének legfontosabb okai a MÁV Zrt. működőképességének fenntartása, biztosítása, a törvényi kötelezettségnek való megfelelés, az utazóközönség, valamint a lakosság bizalmának megőrzése, és humán megfontolások. Fontos követelmény az egyre inkább előtérbe kerülő Influenza Pandémiás helyzet kezelésére való felkészülés és a hatékony reakcióképesség biztosítása. 1. A veszélyeztetettség elemzése A veszélyforrás helye, jellemzői, hatásai, a veszély előidézésének okai. - a veszélyeztetett terület nagyságát, - a veszélyforrás leírását, - a veszélyeztetett munkavállalók meghatározását, - a veszélyeztetett területen található szervezeti egységeink felsorolását, - a veszélyeztetett közmű hálózatok. 2. A lehetséges adatszolgáltatók felsorolása, a kapcsolatfelvételek módjai Pl. ÁNTSZ, kórházak, állategészségügyi állomás stb. 3. A vezetői tevékenység sor- és időrendje Ebben a pontban kell kidolgozni a járvány elhárításával kapcsolatos tevékenységek sorrendjét, időrendjét. 4. A védekezés lehetőségei, módszerei a) riasztási szintek, b) bevonható erők és eszközök, valamint együttműködés a járvány elleni védekezésben, c) a veszélyhelyzet lokalizálására kiadandó intézkedések. 5. Veszélyelhárítási kezelési program a) a katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok végrehajtására tervezett erők, eszközök meghatározása, az elsődleges védekezést folytató ÁNTSZ által kért erők-, eszközök biztosításának tervezése, a helyileg rendelkezésre álló szállító kapacitáson felül jelentkező igény felmérése, valamint a helyben rendelkezésre álló anyagok (gyógyszerek, oltó-, fertőtlenítő anyagok) kimutatása, b) a védekezésben résztvevő összes erők és eszközök felsorolása. 6. Kidolgozandó polgári védelmi feladatok felsorolása Ebben a fejezetben kell kidolgozni azokat a polgári védelmi feladatokat, amelyek a járványok keze- léséhez szükségesek.

15. szám


Egyéb közlemények MÁV vállalati szabvány kiadása

1369

A szabványt a MÁV ZRt. Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9 és 14, pénteken 9-12 óra között lehet beszerezni. Cím: 1088 Budapest, Múzeum u.11. II.em. 203. szoba Telefon/Fax: városi: 511-24-26 üzemi/fax: 24-26

K-3006/2009 MÁV ZRt. Szabványügyi Központ A MÁV ZRt. felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el: MÁVSZ 2830-3:2009 G 83D Vasúti járműmérlegek tervszerű karbantartása. Időszakos karbantartás és vizsgálat (A MÁVSZ 2830-1:1985 és a MÁVSZ 2830-2:1985 helyett) Hatálybalépés időpontja: 2009. május 1.

Pályavasúti Üzletág Szamos Alfonz s. k. főigazgató A MÁV Zrt. TEB Osztály Pécs közleménye TEB Osztály Pécs Biztosítóberendezési Alosztály Központi Javító Mérnöki szakasz állagában lévő Rt tulajdonú konténer megvásárolható. Eszköz száma: T0305833, Használatba vétel: 1988. márc.01. Megnevezés: Őrhelykonténer, nettó érték: 0Ft Érdeklődni: Fenyvesiné Mészáros Márta 05/14-50

1370


15. szám

15. szám


1371

1372


15. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

15. szám 124. évfolyam május 1. TARTALOM

Recommend Documents