2. szám 124. évfolyam január 16. TARTALOM

2. szám

124. évfolyam

2009. január 16.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 1/2009. (I. 16. MÁV Ért. 2.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről ..................................... 2/2009. (I. 16. MÁV Ért. 2.) VIG számú vezérigazgatói utasítás (D4.) a téli időjárás alkalmával követendő eljárásról ............ 3/2009. (I. 16. MÁV Ért. 2.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. leányvállalatait érintő tulajdonosi ellenőrzések végrehajtására vonatkozó eljárási rendről .............................

Utasítások 1/2009. (I. 16. MÁV Ért. 2.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Átlátható jogi szabályozás útján rendezni, az általános szabályok elsődlegességének érvényre juttatása mellett garanciális keretekbe foglalni mindazokat a különös eljárási szabályokat, amelyek az eddigieknél erőteljesebben kifejezésre juttatják a állami büntetőhatalom érvényesítése iránti igényt minden olyan esetben, amikor a MÁV Zrt. sérelmére a Büntető Törvénykönyvben, a szabálysértésekről szóló törvényben, illetve az egyes szabálysértésekről szóló Kormány rendeletben meghatározott tényállásba ütköző magatartást tanúsítanak. Sértett a MÁV Zrt. minden olyan esetben, amikor a bűncselekmény, illetve a szabálysértés a Társaság jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti.

233 242 277

2.0. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Időbeli hatály Az utasítást kizárólag a hatályba lépését követően indult (észlelt) ügyekben kell alkalmazni. 2.2. Területi és személyi hatály Az utasítás kiterjed a MÁV Zrt. működési és üzemi területére, valamennyi szolgálati helyére és munkavállalójára, ide értve azt az esetet is, amikor az adott bűncselekmény vagy szabálysértés tényállásába ütköző magatartást a MÁV Zrt. munkavállalója valósította meg. Nem terjed ki az utasítás hatálya a MÁV Zrt. működési és üzemi területén tartózkodó utasok, ügyfelek vagy más természetes személyek sérelmére külső, harmadik természetes vagy jogi személy által elkövetett cselekményekre.

234

A MÁV Zrt. Értesítője

2.3. Az Utasítás kidolgozásáért és módosításáért felelős A MÁV Zrt. Jogi Igazgatója. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasításban értelmezésre szoruló fogalmak nincsenek. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényből (továbbiakban: Btk.), A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényből (továbbiakban: Be.), A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényből (továbbiakban: Sztv.), valamint Az egyes szabálysértésekről szóló 1999. évi 218. Kormány rendeletből (továbbiakban: Szabs.r.) származó fogalmak és jogintézmények tartama és jelentése minden esetben megegyezik az alapjogszabályban használt jelentéssel. 4.0. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 4.1. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSE ESETÉN Feljelentést kell tenni bűncselekmény elkövetése, vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén. A feljelentést lehetőleg az adott bűncselekmény vonatkozásában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál kell megtenni. A Be. eltérő rendelkezése hiányában a büntetőeljárásra az a bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság az illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették. Az utasítás szempontjából általános nyomozó hatóságnak minősül a rendőrség (városi, kerületi rendőrkapitányságok, megyei főkapitányságok, BRFK, ORFK, NNI) valamint a Vám-és Pénzügyőrség szervei. Tekintettel arra, hogy a Be. 165. § (1) bekezdése szerint „az ügyész rendelkezik a nyomozásról” a feljelentés az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségen is meg lehet tenni. A Btk. XIII. fejezetében írt Közlekedési bűncselekmények vonatkozásában a Be. 17.§ (5) bekezdése kizárólagos illetékességet állapít meg, ilyen esetekben a feljelentés egy példányát a megyei bíróság székhelyén lévő városi ügyészségen működő közlekedési ügyész részére is meg kell küldeni (Budapesten a VI.-VII. kerületi Ügyészség Közlekedési Csoportja látja el a közlekedési ügyészi feladatokat). 4.1.1. A szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) történő feljelentés megtétele A feljelentést elsősorban írásban kell megtenni. Ellenkező esetben, különösen akkor, ha az írásba foglalással járó késedelem a büntetőeljárás sikerét és a tényállás valóságnak megfelelő felderítését veszélyezteti, illetve halasztást nem tűrő esetben, amikor az ügyész vagy a nyo-

2. szám

mozó hatóság részéről kényszerintézkedés (különösen: őrizetbe vétel, házkutatás, motozás, lefoglalás, számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés) vagy bizonyítási cselekmény elvégzése szükséges (továbbiakban együttesen: halaszthatatlan nyomozási cselekmény) szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) kell megtenni. 4.1.1.1. A szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) történt feljelentés esetén lehetőség szerint fel kell hívni az eljáró ügyész, nyomozó hatóság tagja figyelmét a Be. azon rendelkezésére, miszerint a szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni és a feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni (Be. 172.§ (1)-(4) bekezdések). 4.1.1.2. A feljelentés megtételére annak a szolgálati helynek – továbbiakban: szolgálati hely – a vezetője (megbízottja) jogosult, illetve köteles – a szolgálati hely vezetője érintettsége esetén a felettes szerv vezetője – amelynek területén (ennek ismeretlensége esetén működési körében) a bűncselekményt elkövették vagy a bűncselekmény gyanúja felmerült. 4.1.1.3. A szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) történt feljelentés esetén lehetőség szerint rögzíteni kell a 4.1.1.7. pontban meghatározott, a jelentésekre előírt tartalmi elemeket. A távbeszélőn vagy más technikai eszköz útján tett feljelentésekről feljegyzést kell készíteni. 4.1.1.4. A szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) történt feljelentés az írásbeli feljelentést nem pótolja. Az ilyen feljelentés megtörténtét követően a feljelentés megtételére jogosult, illetve kötelezett szolgálati hely vezetője (megbízottja) haladéktalanul köteles gondoskodni a büntetőfeljelentés írásban történő megtételéről is. 4.1.1.5. A szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) történő feljelentést azon szolgálati hely vezetőjének (megbízottjainak) kell megtenni, akinek a vezetése alatt álló szolgálati helyen a bűncselekmény vagy annak alapos gyanúja bekövetkezett vagy felmerült. Ha a bűncselekmény vagy annak alapos gyanúja két szolgálati hely között történt vagy merült fel, a feljelentést azon szolgálati hely vezetője (megbízottja) köteles megtenni, aki erről először tudomást szerzett. A feljelentésről a szomszédos szolgálati hely vezetőjét (megbízottját) is értesíteni kell. A meghatározott személy ellen tett feljelentést soron kívül, az ismeretlen tettes ellen tett feljelentést legkésőbb a nyomozás elrendeléséről szóló sértetti értesítő vagy a nyomozó hatóság érdemi határozata (feljelentés elutasítása, feljelentés kiegészítése) kézhezvétele napját követő munkanapon a szolgálati hely vezetője valamennyi rendelkezésre álló irattal együtt megküldi a területileg illeté-

2. szám


kes ügyvédi irodának a sértetti jogok gyakorlása érdekében. 4.1.1.6. A 4.1.1.1. – 4.1.1.5. pontokban foglalt, írásban, szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) történt feljelentéssel kapcsolatos kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében a társaság munkavállalója, amennyiben szolgálata során arról szerez tudomást, hogy a MÁV Zrt., mint sértett sérelmére bűncselekményt követtek el, illetve kíséreltek meg, vagy bűncselekmény gyanúja merült fel, haladéktalanul köteles az alábbi intézkedések megtételére: a.) amennyiben a közelben intézkedésre jogosult rendőr tartózkodik az eseményt számára jelezni b.) szervezeti hovatartozástól függetlenül a legközelebbi szolgálati helyen az adott időpontban szolgálatot teljesítő legmagasabb beosztású személynek személyesen, telefonon vagy mozdonyrádión jelentést tenni, c.) az elkövetés helye szerint illetékes szolgálati hely vezetője részére – a szolgálati hely vezetője érintettsége esetén a felettes szerv részére – eseménykönyvi jelentés formájában jelentést tenni. 4.1.1.7. A jelentésnek (eseménykönyvi jelentésnek) az alábbiakat minden esetben tartalmaznia kell: a.) a cselekmény rövid leírását, ezen belül az elkövetés helyét és idejét, a bűncselekményt megvalósító magatartás észlelésének időpontját, az észlelő(k) nevét, beosztását, szolgálati helyét és lakcímüket; b.) amennyiben megállapítható, az eltulajdonított, megrongált, sérült tárgyak felsorolását, más esetben a MÁV Zrt. sértettet a bűncselekménnyel összefüggésben ért kár, vagyoni hátrány becsült összegét; c.) a bizonyítékokra vonatkozó adatokat (tanuk neve, lakcíme); d.) ismert elkövető esetében annak személyi adatait, vagy azonosításra alkalmas leírását, ismeretlen tettes esetén ennek a ténynek a rögzítését; e.) a feljelentést tevő bejelentő nevét, beosztását, szolgálati helyét és lakcímét, a jelentéstétel pontos időpontját; f.) szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) történt feljelentés esetén az eseménykönyvi jelentésben ezeken túlmenően fel kell tüntetni, hogy a feljelentést milyen módon és melyik szolgálati helyen tették meg. 4.1.1.8. Az eseménykönyvi jelentést – ha azt más szolgálati hely munkavállalója tette- az elkövetés helye szerint illetékes, (ahol a szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) történt feljelentést is tették) legközelebbi szolgálati hely részére kell haladéktalanul megküldeni. Az eseménykönyvi jelentés másolatát meg kell küldeni a Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonsági osztályának is.

235

4.1.2. Írásban tett büntető feljelentések 4.1.2.1. A halaszthatatlan nyomozási cselekményeket (lásd: 4.1.1. pont) nem igénylő ügyekben a büntetőeljárást írásbeli feljelentéssel kell kezdeményezni. Írásbeli feljelentéssel a szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) történt feljelentés esetén is élni kell (lásd: 4.1.1.4. pont). 4.1.2.2. A feljelentés megtételére annak a szolgálati helynek (állomásfőnökség, gépészeti telephely, telepállomás, csomópont, egység, szervezet, központ, igazgatóság stb. (továbbiakban: szolgálati hely) vezetője (megbízottja) jogosult, illetve köteles, amelynek területén, illetve tevékenységi körében a bűncselekményt elkövették vagy kísérletének gyanúja felmerült. 4.1.2.3. Az írásbeli feljelentést a bűncselekmény felfedezését, illetve az elkövetésre vonatkozó gyanú felmerülését követő legrövidebb időn belül kell megtenni, lehetőség szerint a bűncselekmény elbírálására, illetve a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségen vagy nyomozó hatóságnál. Ha az ügyben ezt megelőzően szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszköz) útján már történt feljelentés, az írásbeli feljelentést is ugyanannál a hatóságnál kell benyújtani. Belső Ellenőrzési Főosztály által folytatott, vagy egyéb szakmai vizsgálat folyamatban léte, valamint a kár, vagyoni hátrány összegszerűségének nem tisztázott volta a feljelentés megtételét nem akadályozhatja. Ezek eredményét utólag kell közölni, de a feljelentésben utalni kell a kár, vagyoni hátrány várható, becsült összegére. 4.1.2.4. Az írásbeli feljelentés kötelező tartalmi elemei a következőek: a.) Tényállás: a cselekmény részletes leírása, ezen belül különös figyelemmel az elkövetés helyére és idejére, az elkövetés módjára, az elkövetéshez használt eszközre, dolog elleni, vagy személy elleni erőszakos magatartás esetén ennek a ténynek a rögzítése, a bűncselekményt megvalósító magatartás észlelésének időpontja; b.) Minősítés: a tényállásban írt magatartás mely, a Btk.-ban foglalt törvényi tényállás megvalósítására alkalmas, illetve a feljelentő-sértett megítélése szerint milyen további bűncselekmények megalapozott gyanúja merülhet fel az ügyben; c.) a feljelentés megtételekor a feljelentő-sértett rendelkezésére álló okirati és személyi bizonyítékokra vonatkozó adatok (okiratok felsorolása, lehetőség szerint fénymásolatban a feljelentés mellékleteként csatolandó, ismert tanuk neve, lakcíme, elérhetősége); d.) ismert elkövető esetében annak személyi adatai, vagy azonosításra alkalmas leírása, ismeretlen tettes esetén ennek a ténynek a rögzítése; e.) Sértetti jogokat gyakorló, a MÁV Zrt. részéről, vagy annak meghatalmazásával eljáró személy neve, beosztása, szolgálati helye, elérhetősége, akkor is, ha ugyanaz a

236


személy, aki a feljelentést tette vagy aláírta, határozott kérelem arra vonatkozóan, hogy az eljáró nyomozó hatóság a nyomozás során keletkező, a sértettnek kézbesítendő, vagy tájékoztatásul megküldendő iratokat a fenti szolgálati helyre és címzéssel küldje meg; f.) a bűncselekménnyel a sértettnek okozott kár, vagyoni hátrány összege (ha a tényleges összeg nem állapítható meg, a becsült összeg, kísérleti stádiumban maradt bűncselekmény esetén az az érték, amelyre nézve a bűncselekmény elkövetését megkísérelték). Lefoglalás, tetten érés esetén az az összeg is, amely a sértett részére történő visszaadással megtérült. Amennyiben megállapítható, az eltulajdonított, megrongált, sérült tárgyak pontos felsorolása. Minden olyan esetben, amikor a kár, vagyoni hátrány pontos összege a sértett-feljelentő részéről nem bizonyítható kétséget kizáróan, indítvány arra vonatkozóan, hogy a nyomozó hatóság rendeljen ki igazságügyi tárgy- műszaki vagy egyéb szakértőt, aki a kár, vagyoni hátrány pontos összegét szakértői véleményében megállapítja; g.) a bűncselekmény folytán a sértett MÁV Zrt.-t ért kár, vagyoni hátrány, illetve a sértetti vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés megtérítésére és az eljárásban történő érvényesítésére vonatkozó határozott igény olyan formában, hogy a sértett a feljelentésben bejelenti, hogy a Be. 54.§-a alapján polgári jogi igényt kíván érvényesíteni a büntetőeljárás során; h.) Minden olyan esetben, amikor a feljelentés megtételekor, illetve a bűncselekmény észlelésekor kétséget kizáróan megállapítható, hogy a MÁV Zrt. sérelmére megvalósított bűncselekményt az elkövető anyagi haszonszerzési célzattal, vagy üzletszerűen (ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekvés) követte el, indítvány arra vonatkozóan, hogy a polgári jogi igény kielégítése meghiúsításának elkerülése végett a nyomozó hatóság a Be. 159160.§-ai alapján intézkedjen a terhelt vagyonának zár alá vétele iránt. 4.1.2.5. A feljelentés megalapozottá tétele érdekében a feljelentés megtételére jogosult, illetve kötelezett szolgálati hely vezetője köteles az ügyre vonatkozó iratokat, bizonyítékokat, kárszámlákat beszerezni, amelyek eredeti példányát a rendőrség részére – egyéb adatszerző tevékenység teljesítéseként – kell megküldeni, azok másolatát pedig a feljelentés másodpéldánya mellett, az ügy irataiként kell megőrizni. Amennyiben a megküldendő eredeti iratokra a MÁV Zrt.-nek is szüksége van, az iratok hiteles másolatának beszerzéséről a megküldés előtt gondoskodni kell. A büntetőeljárás eredményes lefolytatásához szükséges iratok és számlák beszerzése területén valamennyi érintett szolgálati hely együttműködni és soron kívül eljárni köteles. A büntető feljelentés tervezetét a Jogi Igazgatóság területileg illetékes vezetőjének felülvizsgálat céljából – annak benyújtása előtt – meg kell küldeni. A Jogi Igazga-

2. szám

tóság területileg illetékes vezetője a büntető feljelentés tervezetének kézhezvételétől számított három munkanapon belül a büntető feljelentés tervezetét – szükséges kiegészítésekkel – a feljelentés megtételére köteles szolgálati hely vezetőjének visszaküldi, aki a feljelentés benyújtásáról értesíti a Jogi Igazgatóság területileg illetékes vezetőjét. A feljelentést tevő szolgálati hely vezetője a feljelentés benyújtását követő nyomozás során az ügyben történt további érdemi eseményekről a Jogi Igazgatóságot folyamatosan, de legalább kettő (2) havonta tájékoztatja. A vádemelést követően (Bírósági eljárás) a tájékoztatás legkésőbbi időpontja a tárgyalási napot követő 8. naptári nap, címzettje a Jogi Igazgatóság. A feljelentés formájára nézve az 1. sz. mellékletben foglaltak az irányadók. 4.1.2.6. A Jogi Igazgatóság a feljelentés megtételére, a sértetti jogok gyakorlására, illetve büntetőperben való képviseletre meghatalmazást adhat Ügyvédi Irodának, Ügyvédnek, aki kiemelt figyelemmel kíséri a sértetti polgári jogi igény biztosítását célzó kényszerintézkedések alakulását, részt vesz minden olyan tárgyaláson, amelyen a vádlotti felelősségre vonás elősegítését célzó indítványait, észrevételeit, és beadványait terjeszti elő. A képviseletet ellátó Ügyvédi Iroda, Ügyvéd tárgyaláson vagy írásbeli beadványban megfelelő határidőben indítványozza, hogy a MÁV Zrt. által érvényesíteni kívánt polgári jogi igény érdemi elbírálása a büntető eljárás során történjen meg. A meghatalmazott Ügyvédi Iroda vagy Ügyvéd az első fokú bírósági határozatról minden esetben (marasztaló, felmentő, jogerős, nem jogerős) Jelentést készít, amelynek ki kell térnie arra, hogy a büntetőbírósági döntés függvényében a sértett MÁV Zrt. – amennyiben a büntető eljárás során a polgári jogi igény érdemi elbírálására nem került sor – indíthat-e eredményesen polgári peres eljárást, vagy számolni kell-e ilyen per indításával a vádlotti oldalról. 4.1.2.7. Ha az írásbeli feljelentés megtételekor a tettes ismeretlen, a feljelentést tevő szolgálati hely vezetője a nyomozás megszüntetéséről, illetve felfüggesztéséről szóló rendőrségi vagy ügyészségi határozat kézhezvételéig, a tettes ismertté válása esetén pedig az erről szóló értesítés kézhezvételéig szükségessé váló valamennyi intézkedést – az egyéb adatszerző tevékenység teljesítését is – saját hatáskörben végzi. A nyomozó hatósági, ügyészségi határozat kézhezvételekor a feljelentést tevő szolgálati hely vezetője a határozatot és annak valamennyi előzményi iratát soron kívül – legkésőbb a kézhezvétel napját követő első munkanapon az ügyre vonatkozó érdemi javaslatával együtt köteles a Jogi Igazgatóság részére megküldeni. 4.1.2.8. A 4.1.2.5-7. pontokban írt esetekben a Jogi Igazgatóság, illetve a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága által megbízott Ügyvédi iroda, Ügyvéd a felterjesztett ügyészi, nyomozó hatósági intézkedést és az előzményi irato-

2. szám


kat megvizsgálja, majd a felülvizsgálat eredményéhez képest dönt a határozat elleni jogorvoslati kérelem (Be. 195.§ (1) bekezdés; Be. 228.§ (1) bekezdés) határidőben történő bejelentéséről vagy annak mellőzéséről. A panasz indokolását lehetőség szerint annak bejelentésével egyidejűleg kell közölni, amennyiben ez a határidő rövidsége, vagy bármely más ok alapján nem lehetséges, úgy a panasz bejelentésével egyidejűleg közölni kell azt is, hogy a részletes indokolás előterjesztésére hány napon belül kerül sor. Amennyiben a nyomozást a nyomozó hatóság szüntette meg (Be. 190.§ (1) bekezdés a), e), g), h) és i) pontok, a határozat elleni panasz bejelentése minden esetben kötelező. E rendelkezés alól kimentésnek helye nincs. Amennyiben a felettes szervezet a sértetti jogok gyakorlásával kapcsolatban az ügyintézés esetleges hiányosságait észleli, erről a feljelentő szolgálati helyet vagy/ és a Jogi Igazgatóságot írásban tájékoztatja. 4.1.3. Egyéb eljárási szabályok 4.1.3.1. „Kiemelt Ügyek” A feljelentést benyújtó szolgálati hely vezetője a következő esetekben, – függetlenül attól, hogy a nyomozás ismeretlen tettessel vagy ismert elkövetővel szemben kerül elrendelésre – köteles soron kívül a feljelentés tervezetének megküldésével a Jogi Igazgatót értesíteni: a.) kiemelkedően súlyos (jelentős veszélyhelyzetet eredményező; közfeltűnést keltő, média érdeklődésébe kerülő, közélet tisztasága elleni bűncselekmények, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése pl.: vesztegetés) büntető ügyek; b.) vagyon elleni bűncselekmények (pl: lopás, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés) esetében a jelentős értékhatárt meghaladó, illetve ennél nagyobb öszszegű kárt vagy vagyoni hátrányt eredményező bűncselekmények (Btk. 138/A.§ c.: jelentős ha kettőmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg; d.: különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg; e.: különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad) 4.1.3.2. A 4.1.3.1. pont a.-b.) alpontjaiban írt bűncselekmények esetében a feljelentés benyújtására köteles szolgálati hely vezetője akkor is helyesen jár el, ha a bűncselekmény észlelését követően haladéktalanul – legfeljebb a következő munkanapon – a 4.1.1.7. pontban részletezett tartalmi követelmények betartásával ún. „Kiemelt Jelentést” készít és azt a lehető legrövidebb úton (telefax, elektronikus úton) eljuttatja a Jogi Igazgatóhoz. A Jogi Igazgató a feljelentés tervezet vagy a „Kiemelt Jelentés” kézhezvételétől számított 3 napon belül a Vezérigazgatónak, akadályoztatása esetén a helyettesítését ellátó vezérigazgató-helyettesnek Jelentést készít, amelyhez mellékeli a feljelentés megalapozottságáról szóló szakvéleményét is. Amennyiben a 4.1.3.1. pont a.-b.) alpontjaiban írt bűncselekmények megalapozott gyanúját közvetlenül a Jogi

237

Igazgató észleli, a feljelentés benyújtására köteles szolgálati hely vezetőjére vonatkozó rendelkezések szerint jár el azzal, hogy értesítési kötelezettsége a Vezérigazgató, akadályoztatása esetén a helyettesítését ellátó vezérigazgató-helyettes felé áll fenn. A nyomozás kezdeményezéséről (feljelentés benyújtásáról) a Vezérigazgató, akadályoztatása esetén a helyettesítését ellátó vezérigazgatóhelyettes dönt. 4.1.3.3. Ha a nyomozóhatóság a nyomozás elrendelését követően a feljelentés kiegészítését rendeli el (Be. 172/A.§), annak a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 naptári napon belül eleget kell tenni. 4.1.3.4. A polgári jogi igény megjelölésénél a tényleges kárt kell figyelembe venni. Ennek meghatározásánál – az amortizáció figyelembevételével – a megsemmisült, eltulajdonított dolog forgalmi-, ha ilyen dolog nincs forgalomban a beszerzési értékét kell alapul venni. A rongálásnál az anyagárat is magában foglaló helyreállítási költség az irányadó. Környezeti kár esetében az érvényesíteni kívánt kártérítés elemei a következőek: tényleges kár, reparációs költségek, esetleges bírságok). A polgári jogi igény megjelölésénél az ÁFA-t is fel kell tüntetni. 4.1.3.5. Ha alappal feltételezhető, hogy a terhelt a sértett polgári jogi igényének kielégítését, vagyona egészének, egy részének vagy egyes vagyontárgyainak elidegenítésével, elrejtésével, megsemmisítésével meghiúsítani törekszik, a feljelentésben indítványozni kell, hogy a nyomozó hatóság intézkedjen a Be. 159.§-a szerinti zár alá vétel illetve az azt megelőző, a Be. 160.§-ban szabályozott biztosítási intézkedés elrendelése iránt (lásd még: 4.1.2.4. h.) pont). 4.1.3.6. A feljelentés megtétele, a büntetőeljárás kezdeményezése és a 4.1.2.7. szerint a sértetti jogok gyakorlása, az ügyiratok és a nyilvántartás vezetése, valamint a Jogi Igazgatóság tájékoztatása és a 4.1.1.7. szerinti jelentés elkészítése minden szolgálati hely vezetőjének kötelezettsége. Ezek elmaradása, illetőleg az eljárási cselekmények szándékos elmulasztása vagy akadályozása esetén munkáltatói felelősségre vonás kezdeményezhető. 4.1.3.7. A feljelentésekről és az elrendelt nyomozásokról a szolgálati hely vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartást naptári évenként kell vezetni, az ügyeket folyamatos, minden év első napjával induló sorszámozással kell ellátni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a büntetőeljárás milyen bűncselekmény miatt és amennyiben ismert, ki ellen indult, melyik hatóság előtt, milyen fajtájú (határozat, ítélet, végzés) és milyen tartalmú döntéssel zárult. Tartalmaznia kell továbbá, hogy a bűncselekmény folytán a sértett MÁV Zrt.-t ért kár/vagyoni hátrány mekkora arányban és milyen úton térült meg és ki képviseli a sértett MÁV Zrt-t. A nyilvántartáshoz a Jogi igazgatóság közvetlen hozzáférésre jogosult.

238


4.1.3.8. „Közvetítői eljárás- mediáció” A közvetítői eljárásra a Btk. XII. fejezet I. és III. címében szabályozott Személy elleni, a Btk. XIII. fejezetében szabályozott Közlekedési illetőleg a Btk. XVIII. fejezetében írt Vagyon elleni bűncselekmények esetén kerülhet sor, kizárólag abban az esetben, ha a büntetőeljárás 5 (öt) évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult. A büntető eljárás során közvetítői eljárást a gyanúsított (vádlott) vagy a sértett indítványozhat. A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. Tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított (vádlott) és a sértett között – a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó – polgári jogi, az okozott kár/vagyoni hátrány megtérülését célzó megállapodás jöjjön létre, a MÁV Zrt. sértetti pozíciójában a jogintézmény kiemelt jelentőséggel bír. Közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. A Jogi Igazgatóság, illetve a sértetti jogok gyakorlására általa meghatalmazást kapott Ügyvédi Iroda, Ügyvéd a Be. rendelkezéseitől eltérően, kizárólag azon egy esetben indítványozhatja az ügy közvetítői eljárásra történő utalását, illetve adhatja ehhez hozzájárulását, amennyiben a gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a MÁV Zrt. sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon jóvátenni. 4.1.4.Megkeresés 4.1.4.1. Amennyiben a büntető ügyben eljáró hatóság az eljárása során megkeresést küld, az intézkedésre ügyrendileg illetékes szolgálati hely vezetője köteles annak a kitűzött határidőben eleget tenni. Amennyiben a megkeresésben kért adatszolgáltatás, intézkedés vagy bármely más eljárási cselekmény a szolgálati hely hatáskörét meghaladó intézkedést igényel, úgy a szükséges intézkedéseket a területileg illetékes üzletági központok, szakszolgálati osztályok, részlegek, csomópontok stb. szervezeteinek vezetője útján kell kezdeményezni. A választervezetet elküldése előtt a Jogi Igazgatósággal véleményeztetni kell. A nem MÁV Zrt. által tett feljelentésen alapuló megkeresések estén, továbbá a Kiemelt Ügyekben kizárólag a Jogi Igazgató jogosult levelezni az eljáró hatósággal. A Jogi Igazgatóság által megkeresett MÁV belső szervezetek az általuk megküldött dokumentumokat teljességi nyilatkozat kíséretében szolgáltatják, mely igazolja, hogy az adott ügy vonatkozásában minden rendelkezésükre álló dokumentumot megküldtek.

2. szám

4.2. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK SZABÁLYSÉRTÉSEK ELKÖVETÉSE ESETÉN 4.2.1. A társaság valamennyi munkavállalója amenynyiben szolgálata során arról szerez tudomást, hogy a MÁV Zrt. sérelmére szabálysértést követtek el, illetve kíséreltek meg, vagy annak gyanúja merült fel, haladéktalanul köteles szolgálati vezetőjének – a szolgálati hely vezetője érintettsége esetén a felettes szerv vezetőjének – arról jelentést tenni a szabálysértési eljárás megindítása érdekében. 4.2.2. Szabálysértési eljárást csak szabálysértés elkövetése, vagy annak gyanúja esetén lehet kezdeményezni, szabálysértési feljelentés útján. 4.2.2.1. Közvetlen intézkedésnek vasúti szabálysértés, rendzavarás és veszélyes fenyegetés esetén van helye. A fenti szabálysértések esetén az elkövetőt a szolgálati hely intézkedésre jogosult dolgozója útján át kell adni az illetékes rendőri szervnek. A közvetlen intézkedésről feljegyzést kell készíteni. A közvetlen intézkedést követően külön szabálysértési feljelentést már nem kell tenni. 4.2.2.2. Szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszköz) útján tett feljelentéssel szabálysértések esetén akkor kell élni, amikor az írásbeli feljelentéssel járó késedelem a szolgálati hely vezetőjének megítélése szerint a szabálysértési eljárás eredményességét veszélyezteti. Ilyen esetekben a szóban (távbeszélőn vagy más technikai eszközzel) bűncselekmények miatt tett feljelentés megtételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel,- hogy a feljelentés helye szempontjából az elkövető lakóhelye (több elkövető esetén csak az egyikének lakóhelye),- ismeretlen elkövető esetén pedig az elkövetés helye az irányadó. 4.3. Vegyes rendelkezések 4.3.1. A büntető, illetve szabálysértési ügyben tett feljelentésekről elkülönített nyilvántartást kell vezetni a feljelentést tevő szolgálati helyeken. A nyilvántartást évente 1. sorszámmal kezdődően folyamatos számozással kell vezetni. Az adott ügy a továbbiakban az irattárazásig kizárólag ezen az ügyszámon szerepelhet, az ügyintézés során szükségessé váló egyes kiadmányokat pedig alszámozással kell ellátni. A nyilvántartás rovatait a feljelentést követő későbbi intézkedések és cselekmények vonatkozásában értelemszerűen vezetni kell. 4.3.2. Ezen ügyviteli nyilvántartási kötelezettség nem érinti a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság meghatározott ügyekre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségét.

2. szám


239

4.3.3. A büntető valamint szabálysértési feljelentések egy példányát a feljelentést tevő szolgálati hely vezetője tájékoztatás végett megküldi a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonsági osztályának.

6.0. HATÁLYBALÉPTETÉS

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

1. sz. melléklet: Feljelentés minta

Ezen utasítás közzététele napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLET

Heinczinger István s.k. 5.1. Hatályon kívül helyezések: Ezen utasítás hatályba lépésével a bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről szóló 17/2003. (XI.14. MÁV Ért. 46.) VIG Sz. vezérigazgatói utasítás hatályát veszti.

vezérigazgató

240


2. szám

1. sz. melléklet Feljelentés minta FELJELENTÉS (minden bűncselekmény és szabálysértés esetén) XY Városi/Kerületi Rendőrkapitányság XY Megyei Fő-kapitányság NNI/ORFK/Vám- és Pénzügyőrség szervei Bűnügyi/Gazdaságvédelmi/Vizsgálati Osztály (lásd: 1. Magyarázat) Vezetőjének! XY Város neve Tárgy: feljelentés Alulírott, Kiss Kiss, mint a MÁV Zrt. ilyen és ilyen szolgálati hely vezetője a Be. 171.§ (1) bekezdés I. fordulata alapján ezúton feljelentést teszek a Btk.???.§ (?) bekezdésébe ütköző és az (?) bekezdés?.) pontja szerint minősülő, ?????????????? bűntette/vétsége miatt Nagy Nagy (?????????????????????????? szám alatti lakos, magyar állampolgár)/ismeretlen tettes ellen az alábbi tényállás alapján: Tényállás: lásd az utasítás 4.1.2.4. a.) pontjában írtakat. Minősítés: Álláspontom szerint a fenti cselekmény a Btk.???. § (?) bekezdésébe ütköző és a (?) bekezdés?.) pontja szerint minősülő, ???????????????????????? bűntette/vétsége megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas. A MÁV Zrt. sértett rendelkezésére a feljelentés megtételekor a következő személyi és tárgyi/okirati bizonyítékokra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre: • ??????????????????; • ??????????????????; • ??????????????????. MÁV Zrt. sértett részéről a büntetőeljárás során a sértetti jogokat Kiss Kiss, mint a MÁV Zrt. ilyen és ilyen szolgálati hely vezetője gyakorlom, a büntetőeljárás során keletkezett, a sértett részére kézbesítendő illetve értesítés céljából megküldendő iratokat a következő címre kérem postázni: ?????????????????????????????????????????????????. Az elkövető a cselekményével ???.???.- Ft. összegű kárt/vagyoni hátrányt okozott a MÁV Zrt.-nek (ha a tényleges öszszeg nem állapítható meg, a becsült összeg, kísérleti stádiumban maradt bűncselekmény esetén az az érték, amelyre nézve a bűncselekmény elkövetését megkísérelték). Az okozott kár/vagyoni hátrány összegéből lefoglalással, tetten éréssel, illetve azt követő visszaadással ???.???.- Ft. összeg megtérült. Az elkövető cselekményével az alábbi, MÁV Zrt. sértett tulajdonában/használatában/bérleti jogviszony alapján birtokában lévő tárgyakat tulajdonította el/rongálta meg: • ??????????????????; • ??????????????????; • ??????????????????.

2. szám


241

Tekintettel arra, hogy a MÁV Zrt. sértett részéről a kár, vagyoni hátrány pontos összege nem állapítható meg kétséget kizáróan, a Be. 51.§ (2) bekezdés b.) pontja alapján indítványozom, hogy a nyomozó hatóság rendeljen ki igazságügyi tárgy- műszaki vagy egyéb szakértőt, a kár/vagyoni hátrány pontos összegének iü. szakértői véleményben történő megállapítása végett. Bejelentem, hogy a bűncselekmény folytán a sértett MÁV Zrt.-t ért kár/vagyoni hátrány/a sértetti vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés megtérítésére és az eljárásban történő érvényesítésére,???.???.- Ft. és késedelmi kamatai erejéig a Be. 54.§-a alapján, mint magánfél, polgári jogi igényt kívánok érvényesíteni a büntetőeljárás során. Tekintettel arra, hogy a feljelentés megtételekor, illetve a bűncselekmény észlelésekor rendelkezésre álló adataink alapján álláspontom szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy a MÁV Zrt. sértett sérelmére megvalósított bűncselekményt az elkövető anyagi haszonszerzési célzattal/üzletszerűen követte el, illetőleg alappal feltételezhető, hogy ezt követően a bejelentett polgári jogi igény kielégítését, vagyona egészének, egy részének vagy egyes vagyontárgyainak elidegenítésével, elrejtésével, megsemmisítésével meghiúsítani törekszik, a Be. 51.§ (2) bekezdés b.) pontja alapján indítványozom, hogy a terhelt bárminemű fellelhető vagyona vonatkozásában a nyomozó hatóság intézkedjen a Be. 159.§-a szerinti zár alá vétel illetve az azt megelőző, a Be. 160.§-ban szabályozott biztosítási intézkedés elrendelése iránt A fentiekre figyelemmel kérem a büntetőeljárás megindítását Nagy Nagy/ismeretlen tettes felkutatását és felelősségre vonását. ????????, év, hónap, nap Sértetti képviselő: (: Kiss Kiss:) Magyarázatok: 1. Amikor a feljelentést ismeretlen tettessel szemben tesszük, a címzett minden esetben a Bűnügyi Osztály. Amikor ismert, meghatározott természetes személy ellen tesszük a feljelentést, a címzett a Vizsgálati Osztály, amenynyiben pedig a bűncselekményt jogi személy, illetve képviselője valósította meg, a címzett a Gazdaságvédelmi Osztály. Kisebb Kapitányságokon, ahol nincs külön Gazdaságvédelmi Osztály, ott a Vizsgálati Osztály; 2.

242


2/2009. (I. 16. MÁV Ért. 2.) VIG számú vezérigazgatói utasítás (D4.) a téli időjárás alkalmával követendő eljárásról Az utasításban használt rövidítések: KOB: Központi Operatív Bizottság TTFB: Területi Téliforgalmi Bizottság PLF: Pályalétesítményi Főosztály FF: Forgalmi Főosztály TEBF: Távközlő-, Erősáramú és Biztosítóberendezési Főosztály Gépészet Zrt: MÁV – GÉPÉSZET Zrt. Trakció Zrt.: MÁV – TRAKCIÓ Zrt. V-szK: Vontatás-szolgáltatási Központ MÜTH: Mozdony-Üzemeltetési Telephely KJK: Körzeti Járműfenntartási Központ Tm: Területi műhely Start Zrt.: MÁV – START Zrt. IGI-ISZE: Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység PTK: Pályavasúti Területi Központ VPE Kft.: Vasúti Pályakapacitás–elosztó Kft. PLO: Pályalétesítményi Osztály PLA: Pályalétesítményi Alosztály FO: Forgalmi Osztály FIA: Forgalomirányítási Alosztály IGI: Ingatlangazdálkodási Igazgatóság TIK: Területi Ingatlankezelési Központ IK Kft.: MÁV Ingatlankezelő Kft. MSz: Mérnöki Szakasz FCs: Forgalmi Csomópont FŐPMSZ: Főpályamesteri Szakasz HLS: Hőlégsugaras hóolvasztó gép UM: UNIMOG – hómarógép HK: Hóeke CIM: Nemzetközi árufuvarozási szerződésekre vonatkozó szabályok

2. szám

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A készenlét (hókészenlét) fogalma: A készenlét az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, illetve a munkaidőkereten felül – a munkáltató utasítására – meghatározott ideig és helyen munkavégzésre készen állni köteles. Az ügyelet (hóügyelet) fogalma: Ügyeletnek minősül az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben és a munkaidőkereten felül – a munkáltató utasítására – a munkáltató által meghatározott helyen és ideig rendelkezésre köteles állni. A hóügyeletes az a munkavállaló, aki munkaidejében, vagy készenlét-ügyelet alatt a hóltakarítási munkákat szervezi, irányítja. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás tartalmazza az erős fagy, a sűrű havazás, és a hófúvásból származó zavarok megelőzésének, vagy a bekövetkezett akadályok legrövidebb időn belüli megszüntetésének alapvető szabályait. Tartalmazza a téli készültségi fokozatok meghatározását, a készenléti, ügyeleti szolgálat rendjét és szabályait. Ezen rendeletek a szolgálati helyeken általános, alaputasításként kezelendők, és a legtöbb helyen külön intézkedések nélkül végrehajtandók. A D.4. sz. Utasításra alapozva kell elkészíteni a szakterületek Hálózati Téliforgalmi Rendeletét, és a területi központok, szolgálati helyek Területi Téliforgalmi Rendeletét. A Téliforgalmi Végrehajtási Utasításokat a helyi viszonyoknak megfelelően a Területi Téliforgalmi Rendeletben meghatározott szempontok szerint az abban kijelölt szolgálati helyek, főpályamesteri szakaszok, csomópontok készítik el, az 1. és a 2. sz. függelékben meghatározottak figyelembevételével.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A D.4. sz. Utasítás célja felkészülés a téliforgalmi feladatok ellátására, a téli időjárás, erős fagy, sűrű havazás, hófúvás által okozott forgalmi zavarok és közlekedési akadályok elhárítása során követendő eljárás meghatározása. 2.0 AZ UTASÍTÁS HATÁLYA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. kezelésében lévő vasútvonalakra, állomásaira, szolgálati helyeire, a MÁV Zrt. valamennyi érintett szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint MÁV Zrt. területén tevékenykedő idegen munkavállalókra. 2.2. A utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért Pályavasúti Üzletág, Pályalétesítményi Főosztály a felelős.

Az utasítás módosítása Az utasítás rendeleteit csak a vezérigazgató változtathatja meg. A változásokat közzé kell tenni a MÁV Zrt. Értesítőjében. Az utasítás rendeleteinek értelmezése Az utasítás rendeleteinek értelmezése során felmerülő véleménykülönbség, vagy kétely esetén a területi központok Pályalétesítményi Osztályához, mint a Területi Téliforgalmi Bizottság (továbbiakban: TTFB) ügyvezető szervezetéhez kell fordulni. A TTFB hatáskörét meghaladó ügyekben a Vezérigazgatóság Központi Operatív Bizottság (továbbiakban KOB) döntését kell kérni. A rendeletek értelmezésekor minden esetben figyelembe kell venni a jelen utasításnak, valamint az egyéb utasítások téli forgalommal összefüggő rendeleteit.

2. szám


Az utasítás rendszere Az érvényes utasítások rendszere: a.) Alaprendelet a D.4. sz. utasítás. b.) A szakterületek Hálózati Téliforgalmi Rendeletei. c.) A területi központok közös Területi Téliforgalmi Rendeletei. d.) Az egyes szolgálati helyek és forgalmi csomópontok helyi Téliforgalmi Végrehajtási Utasításai. (A b., c., és d. pontokban meghatározottak nem térhetnek el a jelen utasításban szabályozottaktól.) Az oktatások anyaga A megfelelő intézkedésekre, továbbá a havazások és hófúvások által okozott forgalmi zavarok, akadályok elhárítására, valamint az azokkal kapcsolatos teendőkre a jelen utasítás rendeletein kívül még figyelembe kell venni: – az F.1. sz. Jelzési Utasítás, – az F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei, – az F.3. sz. Utasítás, – a D.1. sz. Utasítás, – a D.2. sz. Utasítás, – a D.5.sz. Utasítás, – a D.11. sz. Műszaki Útmutató, – a D.18. sz. Műszaki Útmutató, – az E.1. sz. Utasítás, – az E.12. sz. Utasítás, – a Műszaki Táblázatok I-II. kötete – az E.2., E.101., E.106. sz. Utasítás, – MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata, – Idegenek munkavégzése MÁV területen 28/2008. VIG. sz. utasítás, – MÁV Zrt. Kollektív Szerződés téli időjárás esetére vonatkozó rendeletei, továbbá a MÁV ZRt. KSz. 36,-3738- §-ai, valamint a Mt. 127-128-129. §-ai. – az elhárítás során felhasznált gépek, eszközök és anyagok kezelésére vonatkozó utasításokat, valamint a Pályavasúti Üzletág Üzletági Függelékében szabályozottakat Oktatás A pálya, a távközlési és biztosítóberendezési, az erősáramú, a gépészeti, a vontatási valamint az állomási személyzet részére a D.4.sz. Utasítást és a téli forgalommal összefüggő saját szakszolgálati utasítások és rendeletek előírásait a téliforgalmi időszakot megelőző hónapban (de legkésőbb folyó év november 15.-ig), illetve szükség szerint a rendszeres szakmai oktatások keretében oktatni kell. Az utasítás ismerete A pálya, a távközlési és biztosítóberendezési-, az erősáramú mérnököknek, a diszpécsereknek, a téliforgalmi feladatok végrehajtásában résztvevő műszaki szakelőadóknak, vontatási technológus szakértőknek, szakaszmérnököknek, szolgálati vezetőknek, műszaki és irányítói munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak, a téli-

243

forgalmi feladatok végrehajtásában résztvevő állomási dolgozóknak, a (fő)-pályamestereknek az utasítás valamennyi rendeletét, a szakszolgálatok többi dolgozójának pedig csak az utasítás rájuk vonatkozó részeit kell ismerniük. 4.1 ÁLTALÁNOS RENDELETEK A felkészülés és végrehajtás általános szabályai 4.1.1. A téli időjárásra a szakszolgálatok valamennyi dolgozójának időben fel kell készülnie, hogy erős fagy, sűrű havazás, vagy hófúvás idején a forgalom biztonsága, a meghirdetett menetrend szerinti közlekedés biztosítása, és az esetleg keletkezett akadályok mielőbbi elhárítása érdekében a szükséges intézkedéseket azonnal megtehessék. A havazások és hófúvások által okozott forgalmi akadályok megelőzése, megszüntetése és a pálya szabadon tartása mind a nyílt vonalon, mind az állomásokon valamennyi szakmai terület és szakszolgálat együttes feladata. A munka szervezése, irányítása a Pályavasúti Üzletág feladata. A nem pályavasúti kezelésben (nem kincstári tulajdonban) lévő üzemi vágányok és területek esetében, vagy kincstári tulajdonban lévő, de üzemeltetésre más szakszolgálatnak, üzletágnak, bérlőnek átadott területek tisztítása, hó- és jégmentesítése az üzemeltető kötelessége, melyet saját erővel, külső megbízással, vagy megrendeléssel biztosíthat. A gépészeti tevékenységeket a MÁV – TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV – GÉPÉSZET Zrt. szerződéses keretek között végzi. Az igényelt szolgáltatásokat minden esetben a MÁV – TRAKCIÓ Zrt-vel kell szerződésekben rögzíteni, a MÁV – GÉPÉSZET Zrt. a feladatait, mint alvállalkozó teljesíti a MÁV – TRAKCIÓ Zrt. felé, nem szerződésszerű teljesítés esetén a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. mentesül a felelősség alól. A különböző készültségi fokozatoknál a szükséges létszám biztosítása a területi központok feladata a rendelkezésre álló saját, valamint (szerződéses feltételekkel) – idegen munkaerő igénybevételének megszervezésével. 4.1.2. A téli forgalmat szabályozó szervezetek Központi Operatív Bizottság (KOB): A MÁV Zrt. Vezérigazgatóságon a PLF., FF., TEBF.,KFO., IGI-ISZE., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁVGÉPÉSZET Zrt. és a MÁV – START Zrt. vezetőiből és munkatársaiból álló döntést hozó szervezet, döntéseit valamennyi – központi, területi, és helyi – szinten – kötelesek végrehajtani. A MÁV-START a KOB szervezetében tanácskozási joggal vesz részt. A KOB vezetője a Pályavasúti Üzletág főigazgatója.

244


A KOB feladata: • III. fokozatú készültség (rendkívüli állapot) illetve, ha szükséges II. fokozatú készültség esetén intézkedik a vonatforgalom operatív lebonyolításáról, • A KOB a III. fokozat bevezetéséről, a közlekedési kapacitás-csökkenés mértékéről értesíti a MÁV-START Zrt. vezetői készenlétesét, egyúttal meghatározza a vonalanként leközlekedtethető vonatok mennyiségét, ütemét. • a készültségi fokok függvényében a szükséges intézkedések megtétele a vonatforgalom fenntartása és szabályozása érdekében, • a TTFB-k javaslatára, vonalanként csökkentett vonatforgalom bevezetése, a rendelkezésre álló eszközök és személyzet alapján, • döntéseiről a végrehajtás érdekében időben rendelkezik az Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítója felé. Területi Téliforgalmi Bizottság (TTFB): A TTFB a területi központok döntéshozatalban kompetens vezetőiből és munkatársaiból álló operatív szervezet. A téli forgalom előírtak szerinti lebonyolításáért minden területi központ működési területére vonatkozóan a TTFB a felelős. A TTFB vezetője a PTK területi központ vezetője. Tagjai: Területi központok érintett szakmai vezetői, IGI-ISZE Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Területi Ingatlankezelési Központ vezetői, illetve megbízottjai, MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. megbízott vezetői, MÁV – START Zrt. területi vezetői, illetve megbízottjaik. A MÁV-START és a más érintett vasútvállalat a TTFB szervezetében, tanácskozási joggal vesz részt. Az ügyvezetői teendőket (TTFB üléseinek szervezése, emlékeztetők összeállítása, adatok bekérése, – elemzése, – feldolgozása, jelentések összeállítása, a témával kapcsolatos rendeletek, végrehajtási utasítások elkészítése, stb.) mindenütt a Pályavasúti Területi Központok Pályalétesítményi Osztályainak kell ellátni! A TTFB feladata: • a téliforgalmi felkészülés szakterületenkénti ellenőrzése, • a Téliforgalmi Végrehajtási Utasítások jóváhagyása, • a téli forgalom lebonyolításának akadozása esetén a szakszolgálatok közötti koordinációs tevékenységgel hatékonyan elősegíteni a felmerülő problémák megoldását, • folyamatos információadás a KOB felé, • szükség esetén rendelkezik a II. fokozatú hókészültség bevezetésére, • szükség esetén javaslatot tesz a KOB felé III. fokozatú készültség bevezetésére, • rendeleteiről, folyamatosan tájékoztatja az Üzemirányító Központot, és az illetékes területi főüzemirányítót

2. szám

Helyi Téliforgalmi Bizottság: Egy szolgálati helyen a forgalmi, csomóponti főnökség, a mérnöki-, távközlési-, blokkmesteri-, erősáramú-, és főpályamesteri szakaszok, a IGI-ISZE Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Területi Ingatlankezelési Központ képviselője, vagy szerződéses megbízottja, a személy és áruszállítás helyi vezetői, a MÁV – TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV – GÉPÉSZET Zrt. végrehajtási egységeinek döntéshozatalra jogosult vezetőiből (V-szK, K-szK, KJK.) és munkatársaiból álló operatív szervezet. A MÁV-START Zrt. a Helyi Téliforgalmi Bizottság szervezetében tanácskozási joggal vesz részt. A Helyi Téliforgalmi Bizottságot a forgalmi csomópont vezetője és a helyi főpályamesteri szakasz vezetője közösen szervezi és irányítja. Feladata: • szükség esetén I. fokozatú készültség bevezetése vagy annak kezdeményezése, • a felügyelete alá tartozó szolgálati helyen (területen) a téli forgalommal összefüggő feladatok helyi koordinálása, • hatékony intézkedésekkel elősegíteni a menetrendszerinti közlekedés lebonyolítását, • hiteles és folyamatos információ adásával elősegíteni a területi és központi szervek döntéseit, • a Központi Operatív Bizottság valamint a Területi Téliforgalmi Bizottság rendeleteinek maradéktalan végrehajtása és végrehajtatása. 4.1.3. Munkaerő, létszám A vasúti üzem lebonyolításával összefüggésben (elsősorban) a pályavasúti létszám vehető figyelembe. A felkészülés során valamennyi szakszolgálatnak különös gondot kell fordítani azokra a munkavállalókra, akik első alkalommal vesznek részt a téliforgalmi feladatok végrehajtásában. A MÁV-on kívüli létszám esetén a forgalom alatt lévő vágányokra elsősorban a MÁV alapítású Kft-ket, egyéb területekre a helyi önkormányzatokat, valamint a területen működő vállalkozókat szerződéses kapcsolat megteremtésével kell igénybe venni. Valamennyi szakszolgálat együttes lehetőségét meghaladó – külső munkaerő-, és eszköz kapacitás szervezése és megrendelése – az egyes készültségi fokozatok érvényeire – az üzemeltető feladata. A MÁV-on kívüli egységek (kivéve a MÁV alapítású Kft-ket), illetve idegen munkaerők igénybevétele esetén a téli forgalomra, a munkáltatás különleges körülményeire történő felkészítés a megrendelő feladata, oktatás, munkavégzés alatt a figyelőőri szolgálat megszervezése tekintetében az érvényes MÁV Zrt. utasítások szerint kell eljárni (28/2008. VIG.sz. ut. MÁV Ért. 20. sz.). A megrendelés szervezője – az érintett szakszolgálatok bevonásával – minden esetben – a Pályavasúti Területi Központ Pályalétesítményi Osztálya.

2. szám


4.1.4. Anyag, eszköz A saját célú felhasználásra a szükséges kézi eszközök, valamint anyagok igénylése (biztosítása), pótlása valamennyi szakszolgálat, üzletág, szervezet (szolgálati hely) kötelessége. Időben gondoskodni kell a szolgálati épületek ajtó, ablak és tető hiányainak megszüntetéséről, továbbá a fűtőberendezések kifogástalan működéséről. Gondoskodni kell állomásokon a fagytalanító csappal el nem látott tolózárak, csapvezetékek fagy elleni védelméről, a vízdaruk fagytalanításáról. Hasonlóan biztosítani kell az utasperonok, utak, útátjárók, közös vasúti-közúti hidak, járdák felszórásához szükséges homok beszerzését és helyszínre való kiszállítását, tárolását. 4.1.5. A feladatok végrehajtása során felmerült költségek Az üzemeltetésre át nem adott pályavasúti eszközt (kincstári, illetve társasági tulajdonú vagyontárgyat) ért téli esemény esetében az eszközt állagban tartó pályavasúti szolgálati egységet terheli a felmerült költség. Az üzemeltetésre a vállalkozó vasúti társaságoknak átadott eszközt ért téli esemény esetében az üzemeltető vállalkozó vasutat terheli a felmerült költség függetlenül attól, hogy, hogy a munkát vállalkozó vagy pályavasút, vagy ezek megrendelésére a MÁV Ik Kft, illetve MÁVon kívüli szervek végezték. Az eszközt állagban tartó, vagy üzemeltető szolgálati egység a „Téliforgalmi Végrehajtási Utasítás”-ban rögzíti a más szolgálati egységekkel történt megállapodásokat, a téli esemény során általuk végrehajtandó feladatokat. A vállalkozó vasúti társaságok, a központi irányító, illetve szolgáltató szervezetek, vagy megrendelésre a MÁV-on kívüli szervezetek által végzett szolgáltatások költségeit a Számviteli Szabályzatban előírt módon kell átterhelni, illetve átszámítani az eszközt állagban tartó, vagy üzemeltető szakszolgálat részére, de az idegen fél által végzett munkák számláit könyvelésre küldés előtt a költségviselő szakmai terület és az illetékes kontrolling szervezet képviselőjének ellen kell jegyezni. 4.1.6. Hókészültségi fokozatok, a készenléti és az ügyeleti szolgálat (KSz. 38§39.§.szerint) A hókészültségi fokozatok (0. I. II. és III. fokozat) pontos meghatározását, bevezetésének végrehajtását, valamint ehhez kapcsolódó készenléti, ügyeleti szolgálat ellátását, továbbá az elhárítással kapcsolatos teendő intézkedéseket a 2. sz. függelék tartalmazza. A készültségi fokozatok bevezetésével és változtatásával kapcsolatos értesítési tennivalókat a Pályavasúti Területi Központ Pályalétesítményi Osztálya látja el. 4.1.7. A hókészültségi fokozatok változtatása Magasabb készültségi fokozat lemondására akkor kerülhet sor, ha az alacsonyabb készültségi fokozatban előírt forgalomszabályozási, műszaki és személyzeti feltételek biztosítottak. Mindaddig, amíg a mentrendszerű köz-

245

lekedés feltételei az adott szolgálati helyen nem biztosítottak, a védelmi munkálatokat folytatni kell a Téliforgalmi Végrehajtási Utasításokban előírtak szerint. A valóságos helyzetről a forgalmi vonalirányítókat folyamatosan tájékoztatni kell. Az időjárási körülmények jobbra fordulása – hófúvás és havazás megszűnése – nem jelenti a védelmi munkálatok befejezését. A szolgálati helyek vezetői kezdeményezhetik a különböző fokozatú hókészültségek lemondását, amennyiben a helyi közlekedési feltételek az előírtak szerint biztosítottak. Bármilyen fokozatú készültséget csak az elrendelő (vagy megbízottja) mondhatja le, amennyiben a közlekedési feltételek és az időjárási viszonyok ezt lehetővé teszik. Az időjárási viszonyok változása miatti kapacitásszűkülés helyéről, idejéről és mértékéről (hókészültségi fokozat bevezetéséről) az érintett vasútvállalatokat és a VPE Kft.-t a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító köteles tájékoztatni. A II. és III. hókészültségi fokozat bevezetése előtt, az érintett vasútvállalatokat tájékoztatni kell a pillanatnyi és a várható zavartatás mértékéről és ezek alapján a szükséges hókészültségi fokozat bevezetésének elkerülhetetlenségéről. A szükséges vasútvállalati értesítéseknél – a II. és III. hókészültségi fokozatokat megelőzően – úgy kell eljárni, hogy legkésőbb az adott nap 18:00 óráig a döntésmeghozatal biztosítva legyen. Az időjárás kedvező alakulása esetén a fokozat lemondását úgy kell előkészíteni, hogy az adott nap 18,00 óráig a döntés meghozható legyen és a döntés értelmében az alacsonyabb készültségi fokozat, illetve az annak megfelelő menetrend a következő nap üzemkezdetétől alkalmazható legyen. Az értesítések alapján a vasútvállalatok kötelessége az ügyfelek tájékoztatásának megszervezése! 4.1.8. Dolgozók elhelyezése és szállítása A hófúvás elleni védelem érdekében a legsürgősebb munkák végzéséhez szükséges dolgozókat lehetőleg az állomás területén kell elhelyezni. Ha erre a célra alkalmas helyiség nem áll rendelkezésre, úgy részükre az állomás közelében kell szállásról gondoskodni. Az elhelyezés iránti intézkedés valamennyi szolgálati ág kötelessége. 4.1.9. A hóakadály sürgős elhárítása céljából a dolgozóknak a vasútvonal mentén lévő helységekből történő összegyűjtésére, illetve szállítására – szükség szerint – külön szolgálati vonatot kell közlekedtetni. A vonatot a dolgozók fel, – illetőleg leszállása céljából az egyes települések közelében a nyílt vonalon is meg lehet állítani. A szolgálati vonat szükség szerinti bevezetésére, az igénylés és értesítés rendjére a TTFB rendelkezik. 4.1.10. Hóeltakarítógépek, berendezések Rendezőpályaudvarokon, állomásokon, és nyíltvonali váltók hó- és jég mentesítésére elektromos vagy propángázüzemű váltófűtő is alkalmazható. Egyes pályaudvarokra a kitérők és líravágányok hó- és jégmentesítésére

246


UNIMOG hómaró-váltóseprő és hőlégsugaras hó- és jégolvasztó gép (HLS) van állomásítva. Hóakadályok áttörésére, hófúvások eltakarítására különféle hómarók, hókotróval felszerelhető mozdonyok szolgálnak. A MÁV vonalain jelenleg üzemelő gépek berendezések: – villamos és gázüzemű váltófűtő berendezések, – HLS típusú hőlégsugaras hóolvasztó gép, – UNIMOG hómaró-váltóseprő, – hómarók, mozdonyra szerelhető hókotrók, A hóeltakarító gépek alkalmazásának általános feltételeit és területeit a 4. sz. függelék tartalmazza. A hóeltakarító gépek és berendezések állomásítási helyét a Területi Téliforgalmi Rendeletekben kell szabályozni. (lásd a 4. sz. melléklet minta) 4.1.11. Vonatközlekedés rendje havazás idején A vonatközlekedés szabályozásánál az általános biztonsági előírásokon túlmenően az alábbi szabályokat kell figyelembe venni: a.) Hókotróval felszerelt mozdonnyal vonatot továbbítani tilos, azt csak hóakadály elhárítása céljából szabad közlekedtetni. b.) Hókotróval felszerelt M62, M43, M47 sorozatú mozdonyok kivételével dizel-, villamosmozdonyt és motorkocsit hóakadályok áttörésére közlekedtetni tilos. c.) A vonatok behavazott pályán villamos mozdonnyal, villamos motorvonattal, (beleértve az idegen vasutak, vasútvállalatok villamos és dízel mozdonyait is) M28, M32, M40, M44 sorozatú mozdonnyal, motorkocsival, előlhaladó vezérlőkocsival, keskeny-nyomtávolságú vontatójárművel a sínkorona felett mért 15 cm laza hómagasságig közlekedhetnek. A figyelembeveendő hómagasságok értékei alatt azt a laza hóréteget kell érteni, ami a sínkoronát a közlekedő vonat előtt borítja (tehát nem a pályaszinttől mért magasság). d.) Ha a laza hómagasság a sínkorona felett 15-25 cm között van, a vonatok továbbítása M41, M43, M47, M61, M62 sorozatú mozdonnyal lehetséges. e.) Laza, 15-25 cm között hómagasságoknál a (d. alpontban) felsorolt vontatójárművekkel közlekedő vonatok előtt a pályát az egyedül közlekedő diesel mozdonnyal is szabaddá lehet tenni. f.) 26-70 cm laza hómagasság esetén a pályát hókotróval felszerelt dieselmozdonnyal kell járhatóvá tenni. g.) A hókotróval felszerelt mozdonymenet után csak akkor közlekedhet előlhaladó vezérlőkocsival vonat, ha a vonalon az útátjárók nyomcsatornáiban összetömörödött, fagyott hó nincs. Kételyek esetén ezek a vonatok csak mozdonnyal vontatva közlekedhetnek. h.) Ha a sínkorona felett mért laza hómagasság 71-150 cm, akkor mozdonyra szerelt hókotróval, vagy hómaróval kell a pályát felszabadítani. i.) Ha a sínkorona felett mért laza hómagasság 150 cm felett van, akkor a pálya felszabadítását UM hómaróval kell végezni.

2. szám

j.) Amennyiben az összetömörödött hó elérte, illetve meghaladta az űrszelvény alsó határát, akkor minden esetben mozdonyra szerelt hókotróval kell a pályát szabaddá tenni. k.) Keskeny-nyomközű vonalakon a hókotróval felszerelt mozdonyt csak olyan hómagasságig szabad hóakadály elhárítására használni, ameddig az a mozdony sérülése nélkül elvégezhető. Ezt az érintett vontatás-szolgáltatási telephely és az illetékes főpályamesteri szakasz együttesen határozzák meg. l.) Hókotróval felszerelt mozdonyt és hómaró menetet a főpályamesteri szakasz, és szükség esetén a Távközlési és Biztosítóberendezési szakszolgálat helyi ismerettel rendelkező – forgalmi vizsgával rendelkező, önálló szolgálatra felhatalmazott – dolgozójának kell kísérni. m.) UM hómaró emelt utasperon mellett csak zárt állású oldalszárnyakkal, illetve vágóéllel közlekedhet. Munka közben a főpályamesteri szakasz munkatársa ad utasítást a peronok eleje előtt és elhagyása után az oldalszárnyak zárására és nyitására. n.) Hóvihar közben hóakadály áttörését megkísérelni nem szabad! A menet indításával várni kell, amíg a hóvihar megszűnik. o.) Mozdonyra szerelt hókotró menetet a területi főpályamesteri szakasz dolgozójának (pályamester vagy technikus) a munkavégzés helyét határoló állomástól kísérni kell, a vontatási telepről illetve telepre történő közlekedése esetén viszont nem. 4.2 FELKÉSZÜLÉS A TÉLI IDŐJÁRÁSRA, SZOLGÁLAT VÉGZÉSE HAVAZÁS, HÓFÚVÁS ESETÉN 4.2.1 Forgalmi szakmai terület Felkészülés 4.2.1.1. Nagyobb létszámú állomásokon a szabadban dolgozók számára melegedő helyiséget kell biztosítani. Fel kell készülni a szabadban dolgozó állomási személyzet melegítő itallal való ellátására, melyet a Területi Téliforgalmi Rendeletben, az általános rendeletek között kell leszabályozni. 4.2.1.2. Ki kell jelölni azokat az állomásokat, illetőleg vágányokat, amelyek a tapasztalatok szerint hófúvástól veszélyeztetettek, és amelyekről emiatt a tárolt kocsikat, továbbá a leállított javításos és selejtes kocsikat el kell távolítani, és erről értesíteni kell az érdekelt vállalkozó vasutakat (-F.3. sz. utasításban szabályozottak szerint). 4.2.1.3. Hóakadályt okozó anyagokat és tárgyakat a veszélyeztetett helyekről el kell távolítani. Eltávolítása annak a szolgálati egységnek a kötelessége, amelyiknek az anyag a számadásában, illetve leltárában van.

2. szám


4.2.1.4. Gurítódombos rendező-pályaudvarokon a téli időjárás beállta előtt el kell végeztetni a gurítódomb téliesítését. A Területi Téliforgalmi Rendeletben kell leszabályozni, hogy szükség esetén, mely állomásokon szabad vonatokat rendezni. 4.2.1.5. A felsorolt pontokban foglaltak végrehajtása érdekében minden évben legkésőbb október hó 31-ig bezárólag kell a szükséges intézkedéseket megtenni. Szolgálat végzése havazás, hófúvás esetén: 4.2.1.6. A végrehajtó forgalmi szolgálat teendőit az F.2. sz., Forgalmi Utasítás és Függelékei, E.2., E.101. sz. utasítások, téli időjárásra vonatkozó rendeletei tartalmazzák. 4.2.1.7. A vonóvezetékes biztosítóberendezéseknél a jelző- és biztosító berendezést kezelő dolgozóknak zúzmarás és ónos esős időben a vonóvezeték lefagyásának megelőzése céljából az állító-emeltyűkkel időközönként a vonóvezetéket mozgatni kell. Mind a villamos, mind a vonóvezetékes állítóművel felszerelt váltóknál vonatmentes időben próbaállításokat kell végezni a lefagyások megelőzésére. Amennyiben a forgalmi helyzet megengedi, a be- és kijárati vágányutat olyan időben kell a vonatok számára beállítani, hogy az esetleges jelzőállítást megnehezítő jegesedés még időben megszüntethető legyen. Az alakjelzők színes üvegeinek tisztításáról fokozott mértékben kell gondoskodni. 4.2.1.8. Ahol hőlégsugaras hó- és jégolvasztó gép (HLS) dolgozik, annak elhaladása után a váltók kenését amennyiben szükséges, újra el kell végezni. 4.2.1.9. A váltófűtő-berendezések használhatóságának ellenőrzése céljából, a szükséges próbaüzemeltetéseket a Kezelési Szabályzatokban előírtak szerint el kell végezni.

247

kell vizsgálni és az azokon mutatkozó hiányosságokat pótolni kell. Határidő: minden év augusztus 31. A hordozható hófogó táblákat a veszélyeztetett helyekre legkésőbb november 15.-ig ki kell szállítani, és fel kell állítani. 4.2.2.1. Azokon a pályarészeken, vonalszakaszokon, ahol a korábbi tapasztalatok szerint nagyobb mérvű hólerakódások voltak és olyan nagy terület van, ahonnan a havat a szél a pálya felé hordhatja, a felállított hófogó táblákon kívül a helyszínen tartalék hófogó táblákat is készenlétben kell tartani. 4.2.2.2. A pályaszakaszok védelmére szolgáló hófogótáblák elhelyezésénél a terület tulajdonosa, vagy használója (státuszától függetlenül) tűrni köteles az ideiglenes eszközök elhelyezését. Az ingatlan tulajdonosát, vagy használóját az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályoztatása miatt az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg (2006. év január 1.-én életbe lépett új Vasúti Törvény 43.§. 2. bekezdése szerint). 4.2.2.3. Alacsony töltések, vagy kis bevágások mentén a vágány közelében lerakott halmokat el kell teríteni, vagy el kell hordani, mert ezek hólerakódásokat okozhatnak. 4.2.2.4. A szigetelt sínek üzembiztos működése érdekében, ahol annak szükségessége mutatkozik, vízlevezetőket kell készíteni, illetőleg az elszennyeződött szigetelt sín szakaszokon ágyazatrostálást kell végezni. Határidő minden év: november 30. 4.2.2.5. Nyíltvonali kitérőknél, ahol a váltók nincsenek szigetelve, a váltók fagymentesítése céljából megfelelő mennyiségű ipari só tárolásáról gondoskodni kell. Határidő: minden év október 31.

4.2.2. Pályalétesítményi szakmai terület Felkészülés A nyár folyamán meg kell vizsgálni a hóakadályok elhárításához szükséges szerszámok, eszközök állapotát és mennyiségét, hogy elegendő-e a várható feladatokhoz. Határidő: minden év augusztus 1. A vizsgálat eredményének megfelelően gondoskodni kell a szerszámok, eszközök kijavításáról, valamint a hiányzók pótlásáról és a szükséges anyagok beszerzéséről. Határidő: minden év október 31. A megállapított szerszám és anyagszükségletet a hófúvástól veszélyeztetett vonalrészek főpályamesteri szakaszának raktárában kell tárolni. Az összes szükségleten felül még 10 százalékot a PTK Pályalétesítményi Osztály által kijelölt főpályamesteri szakasz raktárában kell tartalékként elhelyezni. A hófúvástól veszélyeztetett szakaszok védelmére szánt hordozható hófogó táblákat meg

4.2.2.6. Azokon az állomásokon, ahol a váltók szigetelve vannak, a váltók fagymentesítése céljából ipari sót használni tilos, ezekről a váltókról a havat el kell söpörni, vagy jégolvasztó lámpával elolvasztani. Jégolvasztó lámpák, valamint HLS típusú hóolvasztó gép használatánál ügyelni kell a vágányok között lévő kábelek megóvásáról. 4.2.2.7. A TTFB által kijelölt állomásokon a váltók fagymentesítése céljából az előírt mennyiségű fagymentesítő folyadékot és felhordásához szükséges permetezőkészüléket, ecsetet kell tárolni. Határidő: minden év november 15. 4.2.2.8. A villamos és gáz-üzemű váltófűtő-berendezések használhatóságáról a tél beállta előtt meg kell győződni a biztosítóberendezési szakszolgálattal közösen, és a szükséges javításokat el kell végezni. Határidő: minden év október 15.

248


4.2.2.9. A központi állítású váltókat minden év október 31.-ig a biztosítóberendezési szakszolgálattal közösen felül kell vizsgálni. Ahol az állítási erőszükséglet az előírástól eltérő, ott a 103140/1989 sz. rendelet szerint gondoskodni kell a hiányok megszüntetéséről. 4.2.2.10. A gurítódombi vágányokat a tél beállta előtt az építési tervnek megfelelő függőleges és vízszintes geometriai állapotra ki kell szabályozni. 4.2.2.11. A hófúvásos útátjárók előtt „Jelző a hótörő menetek részére” felállítását, láthatóságát ellenőrizni kell, és a hiányosságokat pótolni kell. Határidő: minden év november 30. Szolgálat végzése havazás, hófúvás esetén: 4.2.2.12. Havazás esetén a hó magasságára vonatkozó információt a (fő) pályamesterek és technikusok mozdonymenetei, kémszemle menetei alapján, valamint a közlekedő vonatok személyzetének megfigyelése (mozdonyrádión, rádiótelefonon, állomásokon szóban leadott jelentés) alapján kell az üzemirányítókon vagy diszpécseri szolgálatokon keresztül a döntéshozók részére továbbítani. 4.2.2.13. A vonalgondozók vonalbejárását téli időszakban úgy kell szabályozni, hogy a pálya állapotáról, valamint havazás, hóvihar esetén a hóátfúvások, hótorlaszok helyéről és terjedelméről rövid időn belül megbízható információkat tudjon adni a forgalmi szolgálattevők, illetve a (fő) pályamester részére. Indokolt esetben (4.1.11.pont) a (fő) pályamesterek is kötelesek havazás idején a veszélyeztetett pályarészeket bejárni, vagy beutazni a megfelelő helyzetfelmérés és a szükséges intézkedések megtétele céljából. 4.2.2.14. Az I. fokozatú készültség esetén a beosztott munkavállaló, II. és III. fokozatú készültség esetén a főpályamester vagy helyettese köteles a szolgálati egység központjában tartózkodni és irányítani a hóeltakarítási munkát. 4.2.2.15. Amennyiben a főpályamester, vagy helyettese a veszélyeztetett helyre eltávozik, a hóügyeletessel rádiótelefonon kell kapcsolatot tartani a hómentesítéssel kapcsolatosan szükségessé váló intézkedések mielőbbi végrehajtása érdekében. 4.2.2.16. A szolgálati helyeken a hóeltakarítást az érintett szakszolgálatok a „Téliforgalmi Végrehajtási Utasítás” -ban leszabályozottak szerint, a területi megosztás és az elrendelt készültségi fokozat figyelembevételével, a forgalmi szakszolgálat fontossági sorrendre vonatkozó javaslata alapján végzik. Nagyobb állomásokon, rendező-pályaudvarokon az állomásfőnökségek javaslatára az illetékes PTK forgalmi

2. szám

osztályának hóügyeletese állapítja meg a hóeltakarítás sorrendjét és mértékét. Kisebb állomások területén a szükséges hótakarítás helyét és mértékét az érdekelt szolgálati egységnek kell a főpályamesterrel egyetértőleg – a rendelkezésre álló munkaerő figyelembevételével – esetenként megállapítani. Nyíltvonali kitérők hó takarítása – ha ott folyamatos forgalmi szolgálat nincs – a főpályamesteri szakaszok feladata, melynél azonban figyelembe kell venni erős havazás, hófúvás esetén a vonatmegállítási tilalom leszabályozását. (Ha folyamatos forgalmi szolgálat van a helyszínen – közre kell működniük az eltakarításban.) 4.2.2.17. Zord időjárás miatt kizárt – behavazott, vagy felfagyott – állomási, mellékvágány, sajátcélú vasúti pályahálózat járhatóságát a vasúti kocsik beállítása, illetve kihúzása előtt a (fő) pályamesternek meg kell vizsgálni. 4.2.2.18. A gurítódombon folyó elegyrendezési munkák biztosítása érdekében fontos, hogy azok mindig tiszták legyenek, főként a vágányfékek után és a sarukidobók előtt. 4.2.2.19. A vágányok felszabadítását végző hóekemenetek kezelő személyzetét mobil – vagy rádiótelefonnal kell ellátni. A hóakadályok felderítésénél és megszüntetésénél közreműködőknek a folyamatos információkat minden rendelkezésükre álló eszközökkel adni kell. 4.2.2.20. A hótakarítást – a Területi Téliforgalmi Rendeletben meghatározott kiemelt csomópontok kivételével – csak akkor szabad megkezdeni, amikor a hóvihar elült, mert a kitakarított pályaszakaszt a hóvihar újra behordja. Ha különleges okból viharban kell a hótakarítást végezni, akkor hordozható hófogótáblákat kell felállítani. A különösen veszélyeztetett pályaszakaszokra tartalék táblákat kell előre a helyszínre kiszállítani és tárolni. 4.2.2.21. A vonalbejárás során a behavazott figyelmeztető jelek, egyéb jelzők (sávos távolságjelző táblák, lassúmenet jelzők, biztonsági határjelzők, stb.) hótól való megtisztításáról gondoskodni kell. Meg kell vizsgálni a vonóvezetékeket és légvezetékeket is, mert a zúzmara és ónos eső miatt vezetékszakadás állhat elő, erről az illetékes biztosítóberendezési, villamos és a távközlési mestert azonnal értesíteni kell. 4.2.2.22. Ha a vonalgondozó más egyéb sürgős munkáit már elvégezte (szigetelt sínek, útátjárók, hidak, hevederek, szelvénykarók), akkor a kitérő körzetekben és tolatási padkákon az űrszelvénybővítést is végezze el. 4.2.2.23. A hóekemeneten lévő személyzetnek akadály előtt tájékozódni kell a hó helyéről, minőségéről és hoszszáról.

2. szám


Hóekemenet az akadály áttörésére csak akkor indulhat, ha az akadály helyén hóeltakarítást végzők nem dolgoznak, vagy azok értesítést adtak arról, hogy pályán kívül biztonságban vannak. 4.2.2.24. Tartós vagy ismétlődő hóviharok idején, ha a szél a hóvédmű mentén a havat annak magasságáig már feltöltötte, úgy a pálya megvédése céljából a lerakódott hó tetejére, vagy a meglévő hóvédművel párhuzamosan távolabb kell tartalék hófogókat felállítani. A hófogótáblák felállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a hólerakódás általában 1:8 – 1:12 hajlású lejtővel történik. 4.2.2.25. Havazás idején – balesetek, siklások megelőzése céljából – az útátjárók nyomcsatornáit folyamatosan takarítani kell. Közös vasúti-közúti hidak pályájának hóés jégmentesítéséről – különös tekintettel a nyomcsatorna szabadon tartására – valamint az útpálya szükségszerinti felszórásáról gondoskodni kell. Hidak hó- és jégmentesítését sózással vagy acélra káros vegyszerrel végezni tilos. 4.2.2.26. Villamosított vonalakon a hóeltakarítás tartama alatt különös figyelemmel kell lenni a nagyfeszültségű villamos felsővezetékekre. Az E.101. sz. Utasításban foglaltakat szigorúan be kell tartani. 4.2.2.27. Mély bevágásokban, ha a hótorlasz magassága már megközelíti a felsővezetéket, a hótakarításnál gondot kell fordítani arra, hogy a dolgozók a felsővezetékhez, szabadvezetékhez szerszámaikkal vagy más módon 2 m-nél közelebb ne kerülhessenek. Ha ez nem biztosítható, munkavégzés csak a vezetékek feszültségmentesítése, és földelés után végezhető. 4.2.2.28. Olvadással váltakozó fagyveszélyes időben szükséges megvizsgálni, hogy a mérleg aknába beszivárgó víz nem fagyott-e meg a mérlegszerkezet alkatrészein (mérlegelőkön, mérlegéltestek és élágyak között, stb.). Lefagyott mérleget üzemeltetni, illetőleg tömeg-megállapításra használni tilos! 4.2.2.29. Ha a vasúti járműmérleg aknában oly magasan áll a víz, hogy a mérlegemelők vízbe érnek, a hídmérleget a víz eltávolításáig használni tilos, mivel a tömegeredmények megbízhatatlanok. Kisebb mennyiségű (1-3 m3) víz eltávolítását – szivattyúval ellátott mérlegeknél – a vasúti járműmérleget üzemeltető szolgálati hely, szivattyú hiányában és nagyobb mennyiségű (3 m3-en felül) víz kiemelését pedig a MÁV ZRt. Ingatlankezelő Kft Területi Főmérnöksége elvégezteti, a használó szolgálati hely megrendelése alapján. 4.2.2.30. Téli időben a vasúti járműmérlegek hídfelületét a hórétegtől és a mérleg hídjának szabad mozgását akadályozó jégképződményektől folyamatosan a mérleget üzemeltető szolgálati helynek kell megtisztítani.

249

A mérleghíd és az akna felső kerete közötti hézagoknál képződő jegesedés fellazítására vagy eltávolítására sóféleség (konyhasó, ipari só, stb.) használata szigorúan tilos, etilén-glikol, solar vagy TRANSHEAT BL jégoldó anyag használható, illetve a BKSZE által biztosított jégoldót kell használni. 4.2.3. Gépészeti szakmai terület (MÁV – TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV – GÉPÉSZET Zrt.) A vontatással összefüggésben lévő tevékenységek a MÁV – TRAKCIÓ Zrt-hez, a felkészítés, karbantartás, javítás és az üzemeltetés feladatai pedig a MÁV – GÉPÉSZET Zrt.-hez tartoznak Felkészülés A mozdonyszíneket, üzemanyag-, kenőolaj és homokfeladó, továbbá hűtővíz előkészítő és tároló berendezéseket a téli időjárásra fel kell készíteni. 4.2.3.1. Az állomásított zavarelhárító egység (segélykocsi, daru, vegyi elhárító kocsi, tűzoltóvonat, gépkocsik) téli felkészítését a vonatkozó utasítások szerint kell elvégezni és lepróbálni. 4.2.3.2. A mozdonyra szerelt hóekék és hómarók, valamint a HLS típusú hó- és jégolvasztó gépek (HLS) állapotvizsgálatát és működési próbáját minden év október 30.-ig meg kell tartani, gondoskodva az esetleges hibák kijavításáról. 4.2.3.3. Vontatójárművek felkészítése és üzeme Felkészülés és üzemeltetés során az alábbiakat kell vizsgálni: – Akkumulátorok és töltőberendezéseik műszaki állapota, – Alkoholporlasztók működőképessége és feltöltöttsége, – Sűrített levegős rendszerek, csőhálózatok tömörsége, – Légszárítók működésének ellenőrzése, – Homlokfényszórók beállítása és tartalék izzókészlet biztosítása, – Homokoló berendezések állapota és folyamatos kiszerelésük megfelelő minőségű homokkal, – Ablaktörlők és páramentesítők állapota, – Légtartályok és az olajleválasztó lecsapolása, önműködő szelepek és fűtésük állapota, – Ajtók és ablakok tömítése, – Vezetőállás-fűtés működőképessége, – Vonatfűtő berendezés (kontaktor, kábel-csatlakozás, csatlás zárófedél) műszaki állapota, – Vontatómotorok szellőzése, kommutátor fedelek tömör zárása, – Villamos mozdonyok tetőberendezéseinek ellenőrzése, jégmentesítése, – Villamos előfűtő telepek felülvizsgálata, – Gázolaj előmelegítők állapota és használata,

250


– Hűtőtakarók felszerelése, – Szükség esetén a légbeszívó nyílások jégtelenítése és a hűtőzsaluk időnkénti működtetése a jegesedés megelőzéséhez, – Légbeszívó nyílások átállítása belső szívásra, – Bz motorkocsiknál a tengelyhajtóművek irányváltó rudazatát és a hagyományos gázrudazat gömbcsuklójának kenését RENOLIT RENOPLEX CX EP2 zsírral szükséges végezni, – az utastér fűtőtestek tisztítása, a hőntartó berendezés és fűtés működőképességének ellenőrzése, – Az állandó hajtású motorhűtő ventillátorral felszerelt M44 sor. mozdonyoknál a hűtőelemek kizárására szolgáló csapok, szelepek működési próbája, – A javítás nélkül félreállított dízel vontatójárművek víztelenítését a fagyveszély beállta előtt el kell végezni (dízelmotor, gázolajtartály, hajtómű előmelegítő csőkígyók, vízszivattyúk, stb.), – Ellenőrizni kell a villamos előfűtőgépek állapotát, 4.2.3.4. A hóeltakarító gépeket havazás, hófúvás esetén a megfelelő sorozatú mozdonyokkal együtt a PTK PLO – éves keretszerződése alapján – megrendelésére készenlétbe kell helyezni.(A megrendelés – rendkívüli esetben – lehet szóbeli is, melyet később írásban is meg kell erősíteni.) A hókészültségi fokozatok bevezetése esetén a 2. sz. függelék szerint kell eljárni. 4.2.3.5. A mozdonyvezető téli időjárás esetén végzendő teendőit az E.1., E.2., E.101., F.2. sz. Utasítás és Függelékei idevonatkozó részei tartalmazzák, melyen túlmenően még feladata a havazásra és hómagasságra vonatkozó megfigyelés, melyről információk adása az üzemirányító szolgálaton keresztül történik. 4.2.3.6. Vontatott járművek felkészítése és üzeme Felkészülés és üzemeltetés során az alábbiakat kell megvizsgálni: – Valamennyi érintett bevonásával (vontatás-, kocsivizsgálat-szolgálati központ, körzeti járműfenntartási központ, állomási-forgalmi szolgálat) el kell készíteni a személyszállító vonatok előfűtési tervezetét, különös tekintettel a zárt WC-vel rendelkező kocsik előfűtésére és a kocsikon jelzett hőszigetelésnek megfelelő hőntartásra. – Ki kell jelölni az előfűtést végző dolgozókat, és ki kell oktatni őket, – Fel kell mérni a téli fűtéshez szükséges anyagszükségletet és a beszerzés érdekében intézkedni kell, – Felül kell vizsgálni a személyszállító kocsik fűtési és világítási berendezéseinek műszaki állapotát, – Soron kívül pótolni kell, szükség esetén, a személykocsik előtér- és szakasz ajtajainak üvegezését, valamint az ablakok szigetelését, – Különös gondot kell fordítani az Utasellátó Központ által üzemeltetett, valamint a nemzetközi, IC-, és az elővárosi forgalomban közlekedő személykocsik felülvizsgálatára,

2. szám

– A fűtési csatlakozók kezelésével összefüggő hiányosságokat maradéktalanul meg kell szüntetni, – Az időszakos tisztítás megfelelő minőségéhez biztosítani kell a kocsik megfelelő előfűtését. 4.2.3.7. Azoknál a személykocsiknál, amelyek rendelkeznek az, ún. hőntartó fűtési fokozattal, a szerelvényfordulók közötti tartózkodási idő alatt a villamos fővezetéket feszültség alá kell helyezni és a fűtési kapcsolót 1/4 állásba (hőntartás) kell kapcsolni. A zártrendszerű WC berendezéssel ellátott kocsiknál a fentieken kívül a főlégtartály vezetéket (8 bar) is üzembe kell helyezni. 4.2.3.8. A vonatok fűtésére szolgáló berendezésekre állandó gondot kell fordítani. A zártrendszerű WC-vel rendelkező kocsiknál külön ellenőrizni kell a WC-tartály és az ahhoz kapcsolódó csővezetékek fűtését biztosító berendezések működését. Meghibásodás vagy az energia ellátás hiányossága esetén a WC tartály ürítését el kell végezni. 4.2.3.9. Légfűtéses személykocsik előfűtését, amenynyiben az energia ellátásuk a fűtési vezetékről nem biztosított – az akkumulátorok lemerülése miatt – a vonat indulása előtt legfeljebb 40 perccel korábban szabad megkezdeni. 4.2.3.10. A közbenső forduló állomásokon is a legnagyobb körültekintéssel kell megszervezni a szerelvények előfűtését. 4.2.3.11. A vonatok üzembiztos és zavartalan továbbítása érdekében fokozottan figyelemmel kell kísérni, és megfelelően karban kell tartani a kocsik futóművét, ütköző- és vonószerkezetét és gondoskodni kell a csavarkapcsok kenéséről is. 4.2.3.12. Gondoskodni kell a szerelvények és mozdonyok légvezetékeinek időszakos kifúvatásáról és víztelenítéséről. A fékpróbákat – mivel a fővezeték elfagyása előfordulhat – különös gonddal kell az E.2.sz. Utasítás szerint végrehajtani. Fokozott figyelmet kell fordítani a fékek oldására. 4.2.3.13. A központi légtelepek vízkondenzáló berendezését üzembiztos állapotba kell hozni. Télen rendszeresen, naponta több ízben is gondoskodni kell az ehhez tartozó vízgyűjtőedény és légtartályok víztelenítéséről. 4.2.4. Erősáramú szakmai terület Felkészülés A tél beállta előtt át kell vizsgálni a felsővezetéki hálózat, valamint a villamos berendezések valamennyi karbantartást igénylő részét.

2. szám


Ellenőrizni kell a hálózat áramköreit, műtárgyak és egyéb létesítmények közelében a védőtávolságokat A villamos váltófűtés karbantartása és hibaelhárítása az ingatlankezelési szakterülethez tartozik, de a vonatkozó előírások az erősáramú szakmai területre is vonatkoznak. 4.2.4.1. A téli forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében még a téli időjárás beállta előtt a helyhez kötött villamos berendezéseken az alábbi vizsgálatokat kell megtartani és az észlelt hiányosságokat fontosságuk sorrendjében, meg kell szüntetni: – A beépített szigetelők épségét, a hosszláncok és egyéb vezetékek feszítettségét, szabályozottságát ellenőrizni kell, – A szilárd és folyékony üzemanyag-leadó állomások, vízvételező helyek, fordító-berendezések villamos berendezéseinek vizsgálata, javítása, – A felsővezetéki hálózat utánfeszítő szerkezeteinek, szakaszolóinak, szakasz-szigetelőinek, stb. időszakos vizsgálata, rendellenességeinek megszüntetése, – A közúti és vasúti járművek, szerelőkocsik üzembiztos állapotban tartása. A munkákhoz szükséges szerszámok, eszközök, felszerelések megfelelő műszaki állapotának biztosítása, Határidő: minden év október 31. Szolgálat végzése havazás, hófúvás esetén: Téli időjárás esetén az üzemveszélyes állapot megfigyelésére a bekövetkezett meghibásodás észlelésére ill. haladéktalan bejelentésére az E.101. sz. Utasítás előírásai szerint intézkedni kell. Amennyiben az időjárási körülményekből arra lehet következtetni, hogy hófúvás, vihar, jégteher stb. miatt a felsővezetéki berendezés rongálódásával lehet számolni, a készenléti szolgálat megerősítéséről gondoskodni kell. Váratlanul bekövetkezett szélvihar, fokozott mértékű zúzmara képződés vagy vezetékjegesedés esetén az E.101. sz. Utasítás 5. „ Rendkívüli helyzetben követendő eljárások” című fejezetében foglaltak szerint kell eljárni. 4.2.5. Távközlő-, és biztosítóberendezési szakmai terület 4.2.5.1. Távközlési szakterület Felkészülés A téli időjárás által veszélyeztetett távközlő összeköttetések használható állapotban tartására előzetesen gondot kell fordítani. A szakterület eszközeit– felkészítési és próbaüzemi határidőtől függetlenül – a téli időszakban folyamatosan üzemképes állapotban kell tartani. A nagyobb zavarokat okozó oszlopdőlések megakadályozására az oszlopok állékonyságát a téli időszakot megelőző fenntartási munkák keretében biztosítani kell. Határidő: minden év október 31.

251

4.2.5.1.1. A fenntartási szakaszon, valamint a területi központ alkalmas gócponti helyén megfelelő mennyiségű légvezetékhez szükséges építési anyagot és szerszámot kell tárolni. A gócponti helyen tárolt légvezeték építéséhez szükséges anyagokat biztonsági készletként kell kezelni és a téli időszakban csak tömegzavarok elhárításához szabad felhasználni. 4.2.5.1.2. A segélykocsi távközlő felszerelését megrendelőlevélre két havonként meg kell vizsgálni, ha mód van rá, rádiótelefonnal is ki kell egészíteni. Szolgálat végzése havazás, hófúvás esetén: 4.2.5.1.3. Ha hófúvás, szélnyomás, vagy a vezetéken keletkező jégteher miatt oszloptöréssel, kidőléssel, vagy nagyobb arányú vezeték szakadással kell számolni, akkor ügyeleti, a veszélyeztetett vonalrész távközlési szakaszán pedig készenléti szolgálatot kell tartani. 4.2.5.1.4. A távközlő összeköttetésben mutatkozó hiányosság megszüntetése, illetőleg a zavar elhárítása-amennyiben az saját fenntartású – a területileg illetékes szolgálati egység feladata, egyéb összeköttetéseknél pedig a vezetékes hírközlési hálózatot üzemeltetők feladata a helyreállítás. Nagyobb rongálódások esetén a zavar elhárításához más szolgálati egység dolgozóit, valamint a kábelfenntartó csoportokat is igénybe kell venni. 4.2.5.1.5. A tömegzavart a vasút és a más vezetékes távközlési hálózatot üzemeltetők kölcsönös segítségnyújtása alapján kell megszüntetni, függetlenül attól, hogy az a MÁV vagy egyéb fenntartású összeköttetésen keletkezett. 4.2.5.1.6. A távközlési zavarokat a távközlési diszpécsernek kell bejelenteni (minden időben), aki tájékozódik a hálózaton bekövetkezett zavarról és intézkedik a megrongálódott hálózatrész pótlásáról vagy a hibaelhárításáról. Az elhárítás irányítóját (központi hóügyeletes) a szolgálati egység vezetője vagy helyettese jelöli ki. A távközlési diszpécserek kötelesek tájékozódni a hatáskörükbe tartozó lég- és kábelhálózat állapotáról, és az esetleg bekövetkezett jelentős üzemzavarról (tömegzavar) a Távközlési Felügyeletnek köteles tájékoztatást adni. A jelentésben meg kell határozni: – a tömegzavar pontos helyét (megállóhely, szelvényszám, stb.), – a leszakadt huzalok darabszámát, anyagát, méretét, – a kitört, pótlandó oszlopok számát és méretét, – az ideiglenes és végleges helyreállításhoz szükséges anyagmennyiséget és a munkáslétszámot. A területi központok hálózatára az elhárítás irányítójaként a Távközlési Műszaki Felügyeleti Csoport vezetőjét kell kijelölni, aki az értesítésről, szállítási eszközökről, az anyag és munkaerő biztosításáról intézkedik.

252


4.2.5.1.7. Az összeköttetési zavarok megszüntetése a távközlési szervek feladata. Nagyobb légvezeték rongálódásoknál, ha a vonatközlekedés lebonyolításához szükséges összeköttetés kiépítése hosszabb időt vesz igénybe, az értekezést rádió-távbeszélő telepítésével kell biztosítani. Ha a rádió-távbeszélő összeköttetés kiépítése nem lehetséges, mobiltelefonokat kell igénybe venni az összeköttetés céljából. 4.2.5.1.8. Havazás, hófúvás esetén meg kell szervezni a légvezetékek helyreállításához szükséges munkaerő, valamint anyagok helyszínre szállítását. 4.2.5.1.9. Tömeges vonalrongálódások esetén, amikor nagyobb létszámú hálózatépítő munkáscsoport, esetleg a más vezetékes távközlő hálózatot üzemeltetők helyszínre szállítása szükséges – amennyiben más szállítási mód nem lehetséges – külön szolgálati vonatot kell indítani. A szolgálati szerelvények kiállítására a TTFB rendelkezik 4.2.5.1.10. Amennyiben a zavar olyan mértékű, hogy azt a rendelkezésre álló munkaerővel nem lehet megszüntetni, vagy annak megszüntetése más távközlési hálózatot üzemeltető feladata, a távközlési központi diszpécsernek és a hóügyeletesnek kell bejelenteni. 4.2.5.1.11. A távközlési központi hóügyeletes köteles a bejelentett zavar elhárítására a távközlési utasításokban és rendeletekben előírt módon intézkedni a MÁV és egyéb hálózatot üzemeltetők felé. 4.2.5.1.12. Munkaidő után és munkaszüneti napokon fellépő tömegzavarok elhárításához a rendelkezésre jogosultak értesítésére, a munkaerő és az anyag igénybevételére, a helyszínre szállítására téli időszakban a Hálózati Téliforgalmi Rendeletben kell leszabályozni. 4.2.5.1.13. A tömegzavar keletkezéséről és annak megszüntetésére tett intézkedésekről a TTFB és a TEBF felé jelentést kell tenni. Az összeköttetési zavarok helyreállításánál, rádió-berendezések telepítésénél és igénybevételénél, valamint az idegen munkaerő és katonaság igénybevételénél a távközlési utasításban előírtakat kell megtartani. 4.2.5.2. Biztosítóberendezési szakterület Felkészülés A téli időjárás beállta előtt a rendszeres fenntartási munkák keretében el kell végezni a vonóvezetékek csatornáinak tisztítását, annak érdekében, hogy vízelvezetése biztosítva legyen. Határidő: minden év október 31. A biztosítóberendezési szakszolgálat szakaszmérnökeinek, blokkmestereinek, oktató tisztjeinek fokozott mértékben kell ellenőrizniük a forgalmi személyzet biztosító-

2. szám

berendezés kezelésének jártasságát, különös tekintettel a berendezés meghibásodása esetén követendő eljárásokra. A váltózárak, siklasztósaruk, vágányzáró sorompók és egyéb berendezések kulcsnyílásainak fedőlemezét, ha hiányzik, pótolni kell. Vonóvezetékes állítású váltókat minden év október 31.-ig a főpályamesteri szakasszal közösen felül kell vizsgálni, a szükséges beszabályozásokat el kell végezni. Ott, ahol az állítási erőszükséglet a rendeletekben előírtaknál nagyobb, a nehézmények megszüntetéséről október 31.-ig gondoskodni kell. Ellenőrizni kell a motorikus állítású váltók, beszabályozottságát, hogy az állítómotorok a meghatározott erőkifejtést biztosítani tudják. A hajtómű állítóerő (fékben futáskor) feleljen meg a 103140/1989. sz. rendeletben foglaltaknak. A villamos-váltóhajtómű fedeleket kulccsal kell állandóan zárva tartani. A szigetelt sínszakaszokat műszeres mérésekkel felül kell vizsgálni és ott, ahol az üzembiztos működés érdekében ágyazattisztítást kell végezni, azt közölni kell a főpályamesteri szakasszal. A berendezések üzembiztos működése érdekében a vonóvezetékek szabályozására szolgáló alkatrészek fenntartására fokozott gondot kell fordítani. A beszabályozást a téli időjárásnak megfelelően végre kell hajtani. A rendszeres felülvizsgálatoknál megállapított olyan természetű hiányosságokat, amelyek a téli időjárás esetén hatványozott hibaként jelentkezhetnek, a tél beállta előtt meg kell szüntetni. Határidő: minden év október 31. 4.2.5.2.1. Gondoskodni kell arról, hogy a téli időjárás idejére a biztosítóberendezések üzemeltetéséhez a fenntartó szakaszokon az első kiszerelési készletként meghatározott mennyiségű tartalék anyag rendelkezésre álljon. A túlfeszültség biztosítók és a szikraközök helyeit kiemelkedő tárgyakon (pl. felsővezeték tartóoszlopon) meg kell jelölni, hogy magas hó esetén könnyebben megtalálhatók legyenek. Határidő: minden év október 31. Szolgálat végzése havazás, hófúvás esetén : 4.2.5.2.2. A berendezések külső mozgó alkatrészeit a fenntartás keretén belül a téli időszak folyamán hígított olaj keverékkel kell bekenni, hogy a mozgás könnyebbé váljon. Azokon a helyeken, ahol tartalék áramforrásként aggregátor is van, a téli időszak alatt az aggregátorokat többször kell járatni, hogy szükség esetén üzembiztosan működjenek. Az aggregátor helyiségek fűtéséről gondoskodni kell. Felügyelet nélküli aggregátorok hűtővizét le kell engedni, de ezt a tényt jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni. A fényjelző optikákat és a figyelmeztető táblákat a rárakódó hótól a hófúvás megszűnte után azonnal meg kell tisztítani.

2. szám


Jegesedés és zavar esetén a blokkmesteri szakasz dolgozói végzik a jelzők és vonóvezetékek megtisztítását. Hóeltakarítás alkalmával ügyelni kell arra, hogy a havat ne a vonóvezetékek csatornáira, vagy egyéb biztosítóberendezési szerelvényekre lapátolják, hanem a szerelvényektől távolabb más alkalmas helyekre. A biztosítóberendezés zavartalan üzemeltetése érdekében a téli időszakban az időjárástól függően, munkaszünetes napokon, illetve munkaidő után a kijelölt helyeken készenléti szolgálatot kell tartani, melyet részletesen a Területi Téliforgalmi Rendeletben kell szabályozni. 4.2.6. Árufuvarozó vasútvállalatok szakterülete. Felkészülés A terület- és raktárbérlőket fel kell szólítani az általuk használt rakodóvágányok és utak tisztántartására, valamint a zavartalan vasútüzemi tevékenység biztosítása érdekében szükséges, folyamatos hó- és jégtakarításra. 4.2.6.1. A vasúti rakodóterületeken tárolt (deponált) árukat a fuvaroztatókkal el kell szállíttatni, ha a korábbi tapasztalatok szerint azok hóakadályt idézhetnek elő. 4.2.6.2. A raktárak, rakodók, bérelt területek és ipartelepek vágányzatát és azok űrszelvényét a földtől, salaktól és egyéb hulladéktól az üzemeltetőknek, még a tél beállta előtt, meg kell tisztítani. Ugyancsak el kell távolítani a rakodóvágányok mellől az áruk kikötözéséből, rögzítéséből származó vashuzalokat, lemezeket és egyéb anyagokat, mert lefagyásuk balesetet okozhat. 4.2.6.3. A kocsipark elszennyeződésének megelőzése érdekében télen fokozottabb gondot kell fordítani a nyitott kocsik tiszta állapotban való visszavételére. 4.2.6.4. Bányaállomásokon szervezett formában kell biztosítani a berakáshoz érkezett üres kocsik hótól történő kitakarítását, a feladóval külön kötött megállapodás útján. 4.2.6.5. A fagyra és hidegre érzékeny áruk felvételénél meg kell vizsgálni a csomagolás, esetleg a védőcsomagolás megfelelő voltát és a hiányokra a fuvaroztatók figyelmét fel kell hívni, hogy a fuvarozás és tárolás ideje alatt a küldeményekben károsodás ne következzék be. A fagyérzékeny áruk előrejelentésére és a címzettek értesítésére figyelmet kell fordítani. Ahol a postai értesítés nem lehetséges, ott a küldönccel történő értesítésre előre fel kell készülni. 4.2.6.6. Az üzemeltetőnek azokon a szolgálati helyeken, ahol az árumozgatás gépesítve van, a villamos targoncák, villásemelők és egyéb járművek közlekedésének biztosítása végett a síkos és csúszós közlekedési utak felszórására előírt anyagokat megfelelő mennyiségben tá-

253

rolni kell. A felszórás előtt gondoskodni kell az ilyen utak és közlekedési helyek rendszeres söpréséről, tisztításáról. Teendők téli időjárás esetén: 4.2.6.7. A feloszlatott vonatokon lévő romló, élő és fagyveszélyes áruk továbbításáról, megóvásáról és tárolásáról úgy kell gondoskodni, hogy a késett továbbítás vagy tárolás miatt árukár ne keletkezzék. Szükség esetén az élő, romló és fagyveszélyes áruknak a helyi átvevők részére történő kiszolgáltatását – a területi, vagy hálózati árufuvarozási főirányító előzetes jóváhagyásával – kezdeményezni kell!(F.3. sz. utasítás szerint kell eljárni.) 4.2.7. MÁV-START Zrt. (és minden érintett személyszállító vasútvállalat) szakterülete Felkészülés: Az utasokkal közvetlen kapcsolatban álló, az utastájékoztatásban résztvevő dolgozókat fel kell készíteni a téli zord időjárás okozta különleges személyszállítási feladatokra. A menetrendkönyvben külön tájékoztatást kell adni arról, hogy az utas hogyan szerezhet tudomást (internet, média, stb.) a rendkívüli menetrend bevezetéséről, illetve a közlekedő vonatokról. A II. és III. hókészültségi fokozat bevezetése előtt a MÁV-START Zrt.-t tájékoztatni kell a pillanatnyi és a várható zavartatás mértékéről, és ezek alapján a hókészültségi fokozat bevezetésének elkerülhetetlenségéről. A szükséges értesítéseknél a II. és a III. hókészültségi fokozatokat megelőzően úgy kell eljárni, hogy legkésőbb az adott nap 18:00 óráig a döntésmeghozatal biztosítva legyen. A meghirdetett hókészültségi fokozat bevezetését a követő nap üzemkezdetétől (0:00 órától) kell érvénybe léptetni.Az időjárás kedvező alakulása esetén a fokozat lemondását úgy kell előkészíteni, hogy az adott nap 18,00 óráig a döntés meghozható legyen és a döntés értelmében az alacsonyabb hókészültségi fokozat, illetve az annak megfelelő menetrend a következő nap üzemkezdetétől alkalmazható legyen. 4.2.7.1. 0. Fokozat esetén: A személyszállítás lebonyolítása a menetrendben meghirdetett rendes (kijelölt) személyszállító vonatok közlekedtetése által zavartalan. A MÁV-START-Zrt.-nek az időjárással összefüggésben nincs feladata. 4.2.7.2. I. Fokozat esetén: A személyszállítás lebonyolítása, – a menetrendben meghirdetett (rendes kijelölt) személyszállító vonatok közlekedtetése – még zavartalan, de a MÁV–START Zrt.-nek az időjárással összefüggésben feladatait fokozott figyelemmel kell végezni.

254


4.2.7.3. II. Fokozat esetén: Amennyiben az II. fokozat egy, vagy több vonalszakaszra, vonalra kerül bevezetésre, akkor az érintett vonalszakaszon, vonalon –a mindenkor érvényben levő menetrendben megkülönböztetett (hópihe) jellel ellátott- vonatokat kell közlekedtetni. A menetrend bevezetéséről (mely vonalon, viszonylatban, időszakban) a MÁV ZRt. illetékes szervezeteinek bevonásával az interneten, a média útján kell tájékoztatni az utasokat, valamint az állomásokon és a menetrendkönyvben megjelölt egyéb információs elérhetőségeken, helyeken. Amennyiben az II. fokozat egy vagy több vonalszakaszra, vonalra kerül bevezetésre, a MÁV–START Zrt. intézkedik a menetrendben külön megjelölt közlekedési rend bevezetéséről. 4.2.7.4. III. Fokozat (rendkívüli állapot) esetén: A rendkívüli, zord időjárás miatt csökkentett vonatforgalom bevezetése válik szükségessé, és a téli rendkívüli menetrend lép életbe. Rendkívüli állapot idején a korlátozott számú, meghatározott viszonylatú személyszállító vonatok közlekedtetése operatív módon történik. A III. fokozatú készültség bevezetését a Területi Téliforgalmi Bizottság vezetőjének javaslata alapján a Központi Operatív Bizottság vezetője rendeli el. A döntés előkészítése az alábbiak szerint történik: A KOB a III.fokozat bevezetéséről, a közlekedési kapacitás-csökkenés mértékéről értesíti a MÁV-START Zrt. vezetői készenlétesét, egyúttal meghatározza a vonalanként leközlekedtethető vonatok mennyiségét, ütemét. Az értesítést követően a MÁV-START Zrt. vezetői készenlétese az érintett szakmai területek vezetőitől kapott információk alapján – meghatározza a vonalanként közlekedtetendő vonatokat. A rendkívüli menetrend bevezetéséről (mely vonalon, viszonylatban, időszakban) és a közlekedésre kijelölt vonatokról a MÁV ZRt. illetékes szervezeteinek bevonásával az interneten, a média útján kell tájékoztatni az utasokat, valamint az állomásokon és a menetrendkönyvben megjelölt információs elérhetőségeken, helyeken. 4.2.8. Ingatlankezelési szakterület Felkészülés A D.4. sz. Utasítás előírása szerint a téli időjárás következtében előálló feladatokat a mindenkori üzemeltetőnek kell ellátni. A szakterület eszközeit, – felkészítési és próbaüzemi határidőtől függetlenül – a téli időszakban folyamatosan üzemképes állapotban kell tartani. Az utasok által használt – a MÁV Zrt. ingatlanaihoz tartozó – területek, közlekedési utak, aluljárók, lépcsők, peronok, utas-csarnokok, várótermek, előterek tisztántartásáért, takarításáért, ezen felületek téli időjárás okozta – folyamatos – hó – és jégmentesítésért az IGI-ISZE a felelős. A kincstári és saját tulajdonú ingatlanok üzemel-

2. szám

tetője a MÁV Zrt. IGI-ISZE Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Területi Ingatlankezelési Központja. A téli időjárás okozta többlet-feladatokra a Területi Ingatlankezelési Központoknak úgy kell felkészülniük, hogy – a tartós és intenzív havazás esetén is – a fokozatoknak megfelelő tevékenység folyamatosan biztosított legyen. A Területi Ingatlankezelési Központoknak, – vagy szerződéses megbízás alapján külső vállalkozás bevonásával – folyamatos diszpécseri szolgálatot kell működtetni, részt kell venni a TTFB és a Helyi Téliforgalmi Bizottság felkészülési munkáiban (megbízási minta a 8. sz. melléklet szerint). A diszpécser szolgálat elérhetőségeit, és az értesítés módját a Területi Téliforgalmi Rendeletben kell megjelentetni. A IGI-ISZE megbízásából foglalkoztatott dolgozók nem irányíthatók át más területekre, csak a szerződésben meghatározott feladatok végrehajtására kötelezhetők. 4.3. A VONATFORGALOM SZÜNETELTETÉSE ÉS MEGINDÍTÁSA 4.3.1. Ha a vonatoknak a szomszéd állomásig való menete tartós időszakra kétséges, a főpályamesteri szakasz javaslatára a vonatközlekedést szüneteltetni kell. Ha a forgalmi akadály előreláthatóan hosszabb ideig tart, az érdekelt TTFB. a Központi Operatív Bizottság hozzájárulásával a behavazott pályán a forgalmat beszüntetheti. A vonatforgalom szüneteltetéséről valamennyi állomást és az érintett társvasutakat, vasútvállalatokat írásban (e-mail, fax) értesíteni kell. A nemzetközi vasúti forgalom akadályoztatása esetén a társvasutak, vasútvállalatok értesítése – a KOB rendelete alapján – a személyszállító vonatok esetében a MÁVSTART Zrt. központi hóügyeletesének a feladata. A CIM 26.cikk 2.§-a az akadályoztatásról ugyanis csak általános értesítési kötelezettséget ír elő (vonatok felsorolását nem), a vasutak kártérítési kötelezettség alóli mentességének dokumentálhatósága céljából. A TTFB a Központi Operatív Bizottság felé kezdeményezi a szükséges személy- és áruforgalmi korlátozások bevezetését. A KOB bevezeti a személy és árufuvarozási korlátozást, és értesíti az érintett vasútvállalatokat valamint a VPE Kft.-t. Az utasok tájékoztatása, a személyfuvarozással kapcsolatos egyéb intézkedések megtétele – az érvényben lévő megállapodások alapján – MÁVSTART Zrt. feladata. Szükség esetén az TTFB javaslatának figyelembevételével a KOB kijelöli, hogy a vonatokat melyik kerülő útirányon át továbbítsák. 4.3.2. Amint a vasúti pálya járható és villamosított vonalakon a villamos vonatközlekedés megindításához az engedélyt az érintett szakszolgálat megadta, a forgalmi vonalirányító – felügyelt vonal esetében a felügyeletet ellátó vonalirányító – a rendelkezési szakasz állomásainak,

2. szám


érdekelt szakszolgálatok értesítése után a vonatközlekedést megindíthatja. A vonatforgalom felvételéről a TTFB valamint a Központi Operatív Bizottság részére azonnal jelentést kell tenni. 4.3.3. Minden más vonatkozásban az F.2. sz. Forgalmi Utasítás előírásai és a „Országos Vasúti Szabályzat „ vonatkozó rendeletei az irányadók. 4.4. EGYÉB RENDELETEK 4.4.1. A TTFB pályafelügyelettel megbízott tagjának a kötelessége gondoskodni a hófúvásra és a keletkezett hótorlaszokra vonatkozó minden adat (időtartam, hóminőség, széljárás, hó keresztszelvények, időjárási és hőmérsékleti viszonyok, stb.) feljegyzéséről, hogy azok a hófúvás elleni sikeres védelmi munkák jövőbeni terveinek meghatározásakor felhasználhatóak legyenek. 4.4.2. Hóvihar által tömegesen megrongált vezetékek, oszlopok helyreállításához az egyéb üzemeltetők vezetékes távközlési hálózatot fenntartó személyzete, valamint a vonalon hóakadályok elhárításához és elakadt vonatok felszabadításához szükséges személyzet részére – szükség szerint fűthető kocsikkal – szolgálati vonatokat kell indítani. A helyreállításhoz kirendelt dolgozók fel- és leszállása végett – a forgalombiztonsági előírások szigorú megtartása mellett – a dolgozókat szállító vonat megállítható a nyílt vonalon is. A vonat közlekedtetése és a vonatok megállítása iránt a TTFB intézkedik. A munkaügyi – munka-erőgazdálkodási, munkaerőátcsoportosítási, munkaügyi gazdálkodási, stb. – intézkedések végrehajtásánál figyelembe kell venni a vonatkozó szabályzatokban előírtakat, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének idevonatkozó rendeleteit. 4.4.3. Az utazóközönség igényeinek figyelembevételével a várótermeket és váróhelyiségeket nyitva kell tartani, és fűtésüket az üzemeltetőnek kell biztosítani. 4.4.4. Hófúvások miatt feltartóztatott személyszállító vonatok utasainak ellátásáról, esetleges elhelyezéséről a TTFB dönt.

255 1. sz. függelék

A.) Szakterületi Hálózati Téliforgalmi Rendelet Tartalmazza a szakmai felügyelet alá tartozó, központi és külszolgálati helyek részére a téli forgalommal öszszefüggő rendeleteket. Szükség esetén összeállítja az illetékes szakterület irányítása. Irányelvek: I. A szakterület téliforgalmi felkészülésével kapcsolatos szabályozásai. II. A szakterület hóügyeleti rendszere, a különböző szintű ügyeletesek feladatai. III. Készültségi fokozatokhoz kapcsolódó elhárítási feladatok. IV. Egyéb szakági feladatok. B.) Területi Téliforgalmi Rendelet Tartalmazza a PTK, valamint a központokon belül működő különböző szakszolgálatok feladatait, a téli forgalom lebonyolításával kapcsolatban. Összeállítása a PTK illetékes Pályalétesítményi Osztály feladata. A Területi Téliforgalmi Rendeletek tartalmi összeállítása: I. A területre vonatkozó általános rendeletek (valamennyi szakágat érintően) II. Az egyes szakágak, vasútvállalatok feladatai: 1. Pályalétesítményeket üzemeltető szakmai terület 2. Távközlési és biztosítóberendezési szakmai terület 3. Erősáramú szakmai terület 4. Forgalmi szakmai terület 5. MÁV–TRAKCIÓ Zrt. szakmai területe 6. MÁV–GÉPÉSZET Zrt. szakmai területe 7. Árufuvarozással foglalkozó vasútvállalatok szakmai területe 8. MÁV–START Zrt. szakmai területe 9. IGI-ISZE Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Területi Központ III. A Téliforgalmi Végrehajtási Utasítás készítésének leszabályozása 1. Készítésére kötelezettek felsorolása 2. Tartalmi irányelvek meghatározása IV. A téli forgalom lebonyolítása 1. Területi Téliforgalmi Bizottság feladatai 2. Kezdődő havazás (0 fokozat) során teendő intézkedések 3. I. fokozatú hókészültség bevezetése, teendő intézkedések 4. II. fokozatú hókészültség bevezetése, teendő intézkedések

256


5. III. fokozatú hókészültség (rendkívüli állapot) bevezetése, teendő intézkedések 6. A hókészültségi fokozatok változtatása. V. Mellékletek 1. sz. Szolgálati helyek felsorolása, ahol vonattalálkozás nem lehetséges 2. sz. Vonat megállítási tilalmak erős havazás és hófúvás esetén 3. sz. Erős havazás és hófúvás esetén kocsi leállítási tilalomra vágányok felsorolása 4. sz. A MÁV–GÉPÉSZET Zrt. hóeltakarításra igénybe vett eszközei 5. sz. Minta a rendkívüli időjárás és egyéb rendkívüli helyzet miatt kialakult helyzetjelentés összeállításához C.) Téliforgalmi Végrehajtási Utasítás A Területi Téliforgalmi Rendeletben meghatározott szolgálati helyek vezetői kötelesek elkészíteni a szolgálati helyre vonatkozó helyi Téliforgalmi Végrehajtási Utasítást a területileg illetékes mérnöki szakasz, a főpályamesteri szakasz, a TEB, IGI-ISZE, a személy és áruszállítás helyi képviselőinek bevonásával. Az elkészített végrehajtási utasításokat az illetékes pályavasúti területi központhoz kell felterjeszteni, melyeket a TTFB. hagy jóvá. A téliforgalmi végrehajtási utasításban kell meghatározni állomásonként (mrh., mh., nyíltvonali kiágazás, stb.) a minimális szolgáltatás mértékét, egyes készültségi fokozatoknál a vágányok és váltókörzetek hóeltakarításával kapcsolatos előírásokat, a területi megosztás alapelveit, a létszámelosztást valamint a meghatározott létszám kiértesítésének módját. Határidő: szeptember 30 I. fokozatú hókészültség esetén a forgalmi csomópont hókészenlétese, II. és III. fokozatú hókészültség esetében a PTK Forgalmi Osztály hóügyeletese dönt, hogy hol, melyik váltóra (váltókörzetre), vágányra és milyen fontossági sorrendben van szükség.

2. szám 2. sz. függelék

A téliforgalmi hókészültségi fokozatok és a bevezetendő ügyeleti (készenléti) szolgálat során teendő intézkedések szabályozása A hókészültségi fokozatok bevezetésével kapcsolatos értesítési tennivalókat a Pályavasúti Üzletág Pályalétesítményi Főosztály Pályalétesítményi Osztálya végzi. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a PLF PLO tájékoztatja a szakágakat abban az esetben, ha központi ügyeleti (készenléti) szolgálat elrendelése szükséges. A tájékoztatásnak munkanapokon 14 óráig, a hét utolsó munkanapján 11 óráig kell megtörténnie. Alapszabály: Egy vonalszakaszon nem lehet több, különböző fokozatú készültség a forgalomkorlátozások különbözősége miatt. A vonalszakaszra mindig az aggályosabb készültségi fokozatot kell figyelembe venni! – Ezt az elágazó állomásokhoz kapcsolódó vonalszakaszokra is szükség szerint alkalmazni kell. A különböző készültségi fokozatnál az elhárítási munkákat, az alábbiak szerint kell végezni: Kezdődő havazás (0 fokozat): 1. Meghatározása: a) A szolgálati helyekről kapott információk szerint a havazás egyes területeken megkezdődött. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján tartós havazás nem várható. b) A vonatforgalom lebonyolításában minimális zavarok keletkeztek, esetenkénti váltóállítási problémákkal. 2. Teendő intézkedések: A szolgálati helyeken helyi intézkedésekkel a problémát meg tudják oldani külső segítség igénybevétele nélkül. I. fokozatú hókészültség:

A területi megosztás alapelve: • állomási és megállóhelyi peronok, járdák, előterek, lépcsők, le–feljárók, utasok által használt területek: takarítását (saját erővel és vállalkozások bevonásával) a IGIISZE végzi. • Állomási és nyíltvonali útátjárók, váltókörzetek, nyíltvonali kitérők, vágányutak takarítása a pályavasúti üzletág feladata, • üzemi vágányok, sajátcélú vasúti pályahálózat hómentesítése az üzemeltetők kötelessége. • A P 4421.sz. Végrehajtási Utasítás 4.11.2. sz. pontja szerint kell eljárni.(Közforgalmú rakodó vág. és terület)

Általános követelmény, hogy a személyszállító vonatok forgalmát a menetrend előírásai szerint biztosítani kell! A tehervonati közlekedés minimális korlátozással jár. A szolgálati helyek területén a vonatforgalom fenntartásában valamennyi szakterület dolgozója köteles részt venni. 1. Meghatározása: a) Ha az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján jelentős havazás várható, vagy a folyamatos havazás nagyobb területre kiterjedt. b) Ha a zord idő olyan mérvű havazással párosul, hogy a szolgálati helyeken váltóállítási nehézmények adódnak, jegesedés, illetve a váltók lefagyásának veszélye áll fent.

2. szám


c) A vasúti forgalom lebonyolítása különböző intézkedések foganatosítását követeli meg, de a vonatforgalom csak a tehervonati közlekedés zavartatásával tartható fenn. 2. Bevezetése: Egy adott vonalon, vagy vonalszakaszon (területen) a csomópont, vagy az állomás, a mérnöki és a főpályamesteri szakasz vezetője, vagy megbízottja – esetlegesen a Helyi Téliforgalmi Bizottság – kezdeményezheti és az érintettek egyetértésével, vezetheti be. Az I. fokozatú készültség bevezetését a csomópont vagy az állomás vezetője (megbízottja), minden esetben köteles jelenteni a forgalmi vonalirányító felé, felügyelt vonalak esetében a felügyeletet ellátó irányító felé, és egyidejűleg értesíti az IGI-ISZE által megadott diszpécser szolgálatot is. Az értesítéseket helyileg kötelesek megszervezni. Az állomás vezetője vagy megbízottja – a forgalmi vonalirányító útján – köteles tájékoztatni az illetékes pályavasúti üzletág területi központi hókészenlétesét az elhárítást irányító külszolgálati hóügyeletes személyéről. Az elhárításhoz szükséges többlet létszámmal kapcsolatos irányítási és szervezési feladatokat az illetékes főpályamesteri szakasz végzi. Az I. fokozatú készültség bevezetéséről egy vagy több vasútvonalra, a területi központok, valamint a terület hálózatára – az állomásokról kapott információk, adatok alapján – az illetékes PLF területi hókészenlétese intézkedik. Az I. fokozatú hókészültség bevezetését a PÜ PLF PLO-nak, valamint a Forgalmi Főosztály Üzemirányítási Osztálya felé is jelenteni kell! Országos havazás esetén a KOB a teljes vasúthálózatra I. fokozatú készültséget vezethet be. 3. Készenléti szolgálat: A Téliforgalmi Végrehajtási Utasításokban megjelölt állomásokon, főpályamesteri szakaszokon, a hókészenlétesek elkezdik működésüket. A PTK valamennyi érintett irányító szervezeténél meg kell kezdeni a készenléti szolgálatot. A MÁV Zrt. Vezérigazgatóságán az érintett szakszolgálatok, vezetői döntenek a hókészenléti szolgálat megkezdéséről. 4. Teendő intézkedések: A HLS hóolvasztó berendezéseket üzembe kell helyezni, mozdonnyal és személyzettel el kell látni. A kijelölt mozdonyokra a TTFB döntése alapján hókotrókat fel kell szerelni, a hómarókat üzemkész állapotba kell helyezni, és biztosítani kell rájuk a személyzetet. A vontatójárműveknél a fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket azonnal be kell vezetni (fék-, levegőellátás, tető-, áramszedő vizsgálat, stb.) A személykocsi és javítóműhelyi szolgálatot meg kell erősíteni. Az alállomási, illetve a villamos kijáró vágányok azonnali és teljes felszabadítását el kell végezni.

257

A felsővezetékes üzemeltetés készenléti szolgálatait (MÁV Zrt és a Vállalkozó között megkötött szerződés értelmében), valamint a biztosítóberendezési szakszolgálat készenléteit meg kell erősíteni. Az esetleges hófúvásos pályarészek figyelemmel kísérése a mozdonybeutazást tartó és a vonatszemélyzet jelzése alapján a főpályamesteri szakaszok feladata. A hófigyelés a forgalombiztos közlekedés biztosítéka, illetve a tervszerű hómentesítés szervezésének az alapja. A hóolvasztó gépi és vegyi anyagokat készenlétbe kell helyezni, üzemben kell tartani, gondoskodni kell a váltók kenéséről. A Területi műhelyekbe történő mozdony ki- és bejárási lehetőséget legalább egy vágányúton biztosítani kell. Az állomási vágányrészeken, kitérőkben a pályás és forgalmi szolgálat feladata, telephelyen belül pedig az üzemeltető feladata a vágányút hótól való takarítása. Személyzet nélküli szolgálati helyeken, ahol a rugós váltók fűtése nem megoldott, a váltók hótól való takarítása az illetékes pályamesteri szakasz feladata. A hóesés megindulása esetén az IGI-ISZE megbízottjaként az IK Kft.-nek az utasforgalmi területek hótakarítását meg kell kezdeni. Amennyiben a havazás megszűnése nem várható, és a vonatforgalmat nem lehet az I. fokozatú hókészültségnek megfelelően fenntartani, a szolgálati vezetőknek, valamint a területi központok hóügyeleteseinek kezdeményezni kell – az illetékes TTFB felé – a II. fokozatú hókészültség bevezetését. II. fokozatú hókészültség: 1. Meghatározása: a.) Ha a hó magassága a sínkorona feletti 15 cm-t eléri, vagy ha a hó magassága ennél kisebb, de az időjárási viszonyok miatt (pl. erős szél) hófúvás lehetősége fennáll és a váltóállítás folyamatos takarítás nélkül nem biztosított. b.) Ha a rendkívüli időjárási viszonyok miatt a I. fokozatú készültségben meghatározott személyzeti és műszaki feltételek mellett, a vonatforgalom lebonyolítása során jelentős zavarok keletkeznek és a személyszállító vonatok menetrendszerű, esetlegesen 10-15 perc késéssel való közlekedése már nem biztosítható, ezért a mindenkor érvényben lévő menetrendben megkülönböztetett (hópihe) jellel ellátott vonatokat kell közlekedtetni. c.) Ha a rendkívüli hideg idő miatt a váltók lefagyása és a sínszékek deresedése olyan mérvű, hogy a váltók állítása folyamatos takarítást igényel és a rendelkezésre álló létszámot meg kell erősíteni. d.) Ha a területen jelentősebb forgalmi zavarok keletkeztek és emiatt az Elegyrendezési és Elegytovábbítási Rend betartása nem biztosítható. e.) Ha az időjárás okozta nehézmények és zavartatások országos jellegűvé váltak.

258


2. szám

2. Bevezetése: A szakmai osztályok, alosztályok vezetői, vagy megbízottjaik, a szakmai területek hóügyeleteseinek, valamint az illetékes területi főüzemirányító kezdeményezésére, egy-egy vonalra, vonalszakaszra vagy a TK egész hálózatára a II. fokozatú hókészültséget a TTFB vezetője rendeli el. A II. fokozatú hókészültség bevezetéséről a PTK Pályalétesítményi Osztály távirat vagy fax útján köteles gondoskodni. A II. fokozatú hókészültség bevezetését a PLF PLO és a KOB felé is jelenteni kell, és egyidejűleg értesíteni kell az IGI-ISZE által megadott diszpécser szolgálatot is.

kijelölt peremvárosi állomásokra érkeznek és onnan indulnak. Az utazóközönség tájékoztatása a megváltozott személyforgalomról a szolgálati helyeken élőszóban, az állomások hangosbemondóin, hirdetményeken, falragaszokon, a MÁVINFORM – on, tömegkommunikációs eszközökön, az interneten, valamint a menetrendkönyvben megjelölt információs elérhetőségeken keresztül folyamatosan történik.

3. Ügyeleti szolgálat: A Területi Téliforgalmi Rendeletben valamennyi szakszolgálat részéről kijelölt végrehajtási egységeknél vezetői szintű ügyeleti szolgálatot kell tartani. A védekezési munkálatokat a helyi (telephelyi) szervezeti egység vezetői kötelesek irányítani. A PTK-nál – az érintett szakágak részéről – folyamatos hóügyeleti szolgálat van. A PTK hóügyeletesei kötelesek állandó kapcsolatot tartani a szakágak központi hóügyeleteseivel. A külszolgálatok a Helyi Téliforgalmi Bizottság, a PTK-k, illetve a Területi Téliforgalmi Bizottságok megkezdik koordinációs tevékenységüket. Amennyiben szükséges, a MÁV Zrt. Vezérigazgatóságon a Központi Operatív Bizottság (KOB) is megkezdi működését.

Az áruszállítás terén az alábbi intézkedések szükségesek: – Az áruszállítást a TTFB Javaslatai alapján, a KOB rendeleteinek figyelembevételével kell lebonyolítani, – Több vasutat érintő vonatforgalom egyeztetése, a feladatok meghatározása, Korlátozott tehervonati közlekedés esetén a kijelölt gyorstehervonatok, valamint élelmiszer és energiahordozók zavartalan továbbítása érdekében, készenléti dieselmozdonyokat (M61 és M62) kell megrendelni és kijelölni a TTFB által meghatározott állomásokra. A készenléti mozdonyokra a mozdonyszemélyzetet folyamatos váltással kell biztosítani. A mozdonyokat a kijelölt állomásokon, illetve azok körzetében a hóval borított vágányok megjáratására fel lehet használni. A tehervonati forgalom csökkentése, szüneteltetése esetén a felszabaduló diesel vontatójárműveket és villamos-mozdonyokat – lehetőleg a Területi műhelyekbe– kell állítani. Ha a lehullott hó magassága, illetve az útátjárókban összetömörödött fagyott hó nem teszi lehetővé az előlhaladó vezérlőkocsival történő közlekedést, akkor az elővárosi forgalomban közlekedő ingaszerelvények vezérlőkocsijai elé vonómozdonyt kell biztosítani. Ha a körülmények nem teszik lehetővé a körüljárást, (pl. fejpályaudvar), akkor az ingaszerelvény mindkét végét mozdonnyal kell ellátni. Vonóerő-kifejtést csak a vonómozdony végezhet.

4. Teendő intézkedések: Ha a rendkívüli időjárási helyzet miatt, a vasút működőképessége csak igen korlátozott vonatgyakorisággal tartható fenn, a TTFB–nek vonalanként – a rendelkezésre álló eszközök és személyzet alapján – kezdeményezni kell a Központi Operatív Bizottság felé a csökkentett vonatforgalom bevezetését, melynek bevezetéséről és lemondásáról minden esetben a Központi Operatív Bizottság dönt. A döntés után meg kell kezdeni a csökkentett személyszállító- és tehervonati vonatközlekedés bevezetésével (lemondásával) kapcsolatos feladatokat. Kétvágányú pályákon ki kell jelölni azokat az állomásokat, ahol az állomás egyik végén kell váltóállítási lehetőséget biztosítani, míg a másik oldalon párhuzamos vágányutat kell beállítani. Az állomásokon minimum az átmenő fővágányokon történő közlekedést biztosítani kell. A vonali téliforgalmi utasításban meghatározott állomásokon a vonatkeresztezéseket meg kell tiltani. A postai küldeményeket a kijelölt személyszállító vonatokkal kell továbbítani. Konkrét intézkedéseket kell megvalósítani arra az esetre, amikor a rendkívüli havazás miatt az ingavonati közlekedés biztonsági okok miatt nem tartható fenn. Ilyen esetben a váltóállítási nehézmények és más okokból is csökkenő fejpályaudvari kapacitásból adódó vonattorlódás mérséklésére egyes személyszállító vonatok csak a

A II. fokozatú hókészültség idejére a kiadott vágányzári engedélyek érvénytelenek.

A váltóállítási lehetőségeket az alábbiak szerint kell biztosítani: Személyszállító vonatokat indító állomásokon a vonatok vágányútjaiban – és a személyvonatok szerelvényeit tároló vágányoknál – az érintett váltókat állíthatóvá kell tenni. Nyíltvonali pályaelágazásokban ki kell jelölni azt az irányt, ahol a vonatközlekedést biztosítani kell. Ennek meghatározásáért az illetékes területi főüzemirányító felelős. Forgalomszabályozó állomásokról távvezérelt, nyíltvonali pályaelágazásokban – amennyiben a vonatforgalom indokolttá teszi – a szükséges létszámot biztosítani kell. A kiemelt fontosságú árufeladási- és kiszolgálási helyeken a kiszolgáláshoz szükséges váltók állítását legalább egy vágányúton biztosítani kell.

2. szám


Váltóállítási nehézmények miatt a hivatásforgalomban és rövid távolságon közlekedő személyszállító vonatokat meg kell erősíteni, és elől-hátul mozdonnyal kell közlekedtetni a MÁV–TRAKCIÓ Zrt és (vagy) MÁV–GÉPÉSZET Zrt. engedélye alapján. Ezek közül legalább az egyiknek vonatfűtésre alkalmasnak kell lennie. Csökkentett vonatközlekedés bevezetése esetén a közlekedésre kijelölt vonatok személyzetét, a felszabaduló vonatkísérő személyzet átcsoportosításával kell megerősíteni. Ha az időjárási viszonyokban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján további rosszabbodás, valamint a vonatforgalom lebonyolításában további nehézmények várhatók, fel kell készülni a III. fokozatú hókészültség (rendkívüli állapot) bevezetésére. III. fokozatú hókészültség: (rendkívüli állapot) 1. Meghatározása: a.) Foganatosítandó akkor, ha a területi központok hálózatán a havazás, hófúvás miatt a II. fokozatú készültségben előírt forgalomszabályozási intézkedésekkel, személyzeti és műszaki feltételekkel már nem oldható meg, forgalmi zavarokat, vonatelmaradásokat, vonal vagy vonalszakasz kizárásokat okoz. b.) Ha az állomásokon vagy nyíltvonalakon vonatforgalmat kizáró hóakadályok keletkeztek. c.) Ha a II. fokozatú készültségben meghirdetett vonatok leközlekedtetése bizonytalan, a késések 30-60 percen túliak és indokolt a vonatforgalom további csökkentése. d.) Ha a küldemények továbbítása már kerülő útirányon át sem lehetséges. 2. Bevezetése: A KOB vezetője a Területi Téliforgalmi Bizottságok vezetőinek jelentései, és javaslatai alapján rendelkezik a III. fokozatú hókészültség (rendkívüli állapot) bevezetésére. A III. fokozatú hókészültség távirati, vagy fax útján történő bevezetéséről a PÜ Pályalétesítményi Osztály központi hóügyeletese gondoskodik, és egyidejűleg értesíteni kell az IGI-ISZE által megadott diszpécser szolgálatot is. 3. Ügyeleti (készenléti) szolgálat: A végrehajtási egységeknél, a területi központoknál, és minden üzletágnál folyamatos, vezetői szintű ügyeleti (készenléti) szolgálatot kell tartani. A végrehajtási egységek, területi központok és szakmai területek kijelölt vezetői folyamatos ügyeleti szolgálatot látnak el a központi – illetve a Területi – Téliforgalmi Bizottságokban. 4. Teendő intézkedések: A pályavasúti üzletág Pályalétesítményi Osztályának központi hóügyeletese a III. fokozatú hókészültség bevezetéséről köteles értesíteni a hálózati főüzemirányítót,

259

hálózati gépészeti főirányítót, valamint az érintett szakszolgálatok központi hókészenlétesét. A MÁV Zrt. Vezérigazgatóságon a Központi Operatív Bizottság folyamatosan végzi feladatát. A teendő intézkedéseket és a szükséges döntéseket az adott helyzettől függően hozza meg. Rendkívüli állapot idején a korlátozott számú, meghatározott viszonylatú személyszállító- és tehervonatok közlekedtetése a Központi Operatív Bizottság döntése alapján, operatív módon történik. Az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek, élőállatok, kiemelt energiahordozók rendeltetési helyre történő szállítását biztosítani kell, végső esetben vegyes vonatok képzésével is. Gondoskodni kell az utazóközönség hiteles, korrekt tájékoztatásáról. Az áruszállítás terén további intézkedések szükségesek: – Áruforgalmi korlátozások körének bővítése, – Az áruk felvételének rangsorolása, – Egyes vonalakra a forgalom szüneteltetésének elrendelése, ennek előfeltételeinek meghatározása, – A fokozatos forgalomfelvétel feltételeinek biztosítása. 5. Munkaerő igénybevétele: Rendkívüli állapot esetén – a lehetőségek függvényében – valamennyi idegen (nem MÁV dolgozó, helyi önkormányzat által biztosított, polgárvédelemi, stb.) munkaerőt igénybe kell venni a váltók és vágányok tisztítására. A zord időjárás okozta akadályok leküzdésére valamennyi munkavállalót mozgósítani lehet, az orvosi alkalmasságuk figyelembevételével. Ebben a hókészültésgi fokozatban különös jelentőséggel bír a hóeltakarításban résztvevők teával, élelemmel történő ellátása, a lehetőségek figyelembe vételével laktanyákban, munkásszállásokon való pihenésük biztosítása. A munkaerő igénybevétele során kiemelt figyelemmel kell lenni a Kollektív Szerződés 1/A.sz. mellékletében meghatározott hideg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedéseire.

260

A MÁV Zrt. Értesítője 3.sz. függelék A munkahelyi hóügyelet ellátása, az ügyeletes feladatai

1. Külszolgálatnál (szolgálati helyeken): Ha a kezdődő havazás a szolgálati helyen a vonatforgalom lebonyolításában zavart vagy váltóállítási nehézményt okoz, a szolgálati hely vezetője vagy megbízottja köteles készenléti szolgálatát megkezdeni és a vonatforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. I. fokozatú hókészültség bevezetése után a Területi Téliforgalmi Rendeletekben meghatározott szolgálati főnökségek, szolgálati helyek kötelesek a hóügyeleti szolgálatot, illetve a munkavállaló által meghatározott helyen történő készenléti szolgálatot megszervezni. II. és III. fokozatú hókészültség idején folyamatos vezetői szintű ügyeleti szolgálatot kell ellátni. Feladataikat az Utasítás 2. sz. függelékében, valamint a Területi Téliforgalmi Rendeletben leszabályozottak szerint kötelesek végezni. 2. Területi központoknál: I., II. és III. fokozatú hókészültség esetén – szakáganként – hókészenlétes (ügyeletes) teljesít szolgálatot. A PÜ időjárással kapcsolatos tájékoztatása és (vagy) az internetes tájékozódás alapján a területi osztályok vezetői vagy megbízottjaik kezdeményezésére az illetékes szakág vezetése dönt a készenlét vagy az ügyeleti elrendeléséről. A döntés után a területileg illetékes főüzemirányító I. II. és III. fokozatú hókészültség esetén köteles a munkavállaló által meghatározott helyen készenléti szolgálatot ellátó munkavállalók értesítéséről gondoskodni, ezt követően II és III. fok estén ügyeleti szolgálatot szervezni, amíg a területen hókészültség fokozata módosításra nem kerül. A hókészenlétes (ügyeletes) akadályoztatása esetén az illető osztály vezetője köteles a helyettesítésről időben gondoskodni. A II. és III. fokozatú hókészültség esetén a hóügyeletes szolgálati helye: a területileg illetékes üzemirányító központ vagy a területi osztály központja. 3. A Pályavasúti Üzletág: Irányítás A hókészenlét (ügyeleti) szolgálat megkezdéséről a PÜ vezetője rendelkezik. A hálózati főüzemirányító köteles gondoskodni a központi hókészenlét (ügyeletes)- elsősorban a PLF,. Hókészenlétesének (ügyeletesének) – értesítéséről. A vezényelt hókészenlétes(ügyeletes) akadályoztatása esetén az illető osztály vezetője köteles a helyettesítésről időben gondoskodni.

2. szám

4. A területi hó ügyeletes általános feladatai,II. és III. fokozatú hókészültség esetén – Folyamatosan tájékozódik a rendkívüli eseményekről és időjárási körülményekről, – Kapcsolatot tart a területileg illetékes főüzemirányítóval, Pályavasúti Üzletág szakmai ügyeleteseivel és a vasútvállalatok készenlétesével (ügyeletesével), – Tevékenyen részt vesz a forgalmi zavarok elhárításában, koordinálja az elhárítás feladatait a téliforgalmi operatív bizottság döntése alapján – Szükség esetén intézkedik a magasabb készültségi fokozat bevezetése iránt, illetve amennyiben az időjárási viszonyokban és a vonatforgalom zavartatásában kedvezőbb körülmény áll elő, kezdeményezi a készültségi fokozat mérséklését, – Koordinálja a végrehajtó egységek, szolgálati helyek ügyeleteseinek tevékenységét, – Figyelemmel kíséri a Téliforgalmi Végrehajtási Utasításokban leszabályozottak betartását, – Az ügyeleti szolgálat során bekövetkezett rendkívüli eseményekről és a rendkívüli időjárási helyzet alakulásáról 0:00, 8:00, 12:00, 15:00 és 21:00 órakor távbeszélőn jelentést tesz a szakág központi hóügyeletese részére, – Ügyeleti szolgálata során a bekövetkezett eseményekről írásos napi jelentést készít. A jelentést legkésőbb reggel 5:00 óráig PTK Forgalmi Osztály hóügyeletese és a PLF területi központ hóügyeletese közösen állítja össze. A jelentést a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Forgalmi Főosztály Forgalmi Osztálya, a PLF PLO, valamint a Budapesti Üzemirányító Központ részére távirati úton kell leadni az 5. sz. mellékletben feltüntetett minta szerint. (A hiteles és korrekt tájékoztatás érdekében a jelentést tevő hóügyeletesek munkáját a jelentés összeállításakor a társosztályok, vasútvállalatok hóügyeletesei, a főüzemirányítók, vontatási főirányítók, a forgalmi vonalirányítók, és a műszaki diszpécseri szolgálatok kötelesek pontos adatokkal és aktuális információkkal elősegíteni.) – A területi központok összesített helyzetjelentésének határidőre történő leadásáért és az abban foglalt adatok helyességéért, a jelentést összeállító hóügyeletesek tartoznak felelősséggel. 5. A központi hóügyeletes általános feladatai II. és III. fokozatú hókészültség esetén – Folyamatosan tájékozódik a rendkívüli eseményekről és időjárási körülményekről. – Tevékenyen részt vesz a forgalmi zavarok elhárításában. – Kapcsolatot tart a hálózati főüzemirányítóval, Pályavasúti Üzletág ügyeleteseivel és a területi osztályok ügyeleteseivel. – Informálódik és felügyeli a téliforgalmi utasításokban, rendeletekben leszabályozottak betartását. – Rendkívüli állapot esetén a Központi Operatív Bizottság rendeleteinek megfelelően koordinálja a területi osztályok ügyeleteseinek tevékenységét.

2. szám


– A Pályavasúti üzletág központi hóügyeletesei közös írásos jelentést készítenek az ügyeleti szolgálatuk során bekövetkezett rendkívüli eseményekről és a rendkívüli helyzetről. – A jelentést a MÁV Zrt. vezérigazgatója, vagy általános vezérigazgató-helyettese, és szükség esetén a közlekedést felügyelő minisztérium minisztere részére kell elkészíteni. A jelentést mindig az éjszakai szolgálatba vezényelt ügyeletesek kötelesek összeállítani. A jelentést minden nap reggel a közlekedést felügyelő minisztérium által meghatározott időpontra kell összeállítani, munkaszüneti napokon és hétvégén is. Munkaszüneti nap vagy napok után, valamint a hétvége utáni első munkanapon összefoglaló miniszteri jelentést kell készíteni. A jelentés három példányban készül, egy példányt a vezérigazgató, vagy helyettese részére, egy másolati példányt pedig a Pályavasúti Üzletág főigazgatójának kell átadni.

261 4. sz. függelék

A MÁV Zrt.-nél használatos hóeltakarító eszközök, berendezések alkalmazási területei és működtetésük feltételei 1. Villamos váltófűtő berendezés: A villamos váltófűtő berendezés a váltó hó- és jégmentesítésére, a csúcssínek lefagyásának megakadályozására szolgál. Azokon az állomásokon, ahol ilyen berendezés van, a TTFB köteles elkészíteni és kiadni a „Villamos váltófűtő berendezés üzemeltetési utasítás”-át, amely részletesen tartalmazza a berendezés leírását, kezelését, karbantartását. A váltófűtő berendezés karbantartás és kezelés szempontjából két részből áll: – a 25 kV-os oszloptranszformátor állomás és a 230 V-os elosztóhálózat, a váltófűtő berendezés a TEBF területileg illetékes szervezeti egységének állagában van, javításáról, karbantartásáról a TEBF gondoskodik, – A váltófűtő berendezés kezelése (ki- bekapcsolása) a forgalmi szakszolgálat feladata. A váltófűtő berendezés próbaüzemeltetését minden év szeptember 1. és október 15. között kell elvégezni. A váltófűtő transzformátorokat 25 kV-os oldalról minden évben, a téli felkészülés kezdetén be kell bekapcsolni és április 15.-én kell kikapcsolni. Ezen időszakon kívül be kell kapcsolni az állomás kérésére 0 C körüli eső, havas eső, ónos eső időtartamára vagy havazás esetén. A váltófűtő berendezés távvezérelt fűtést biztosit, be- és kikapcsolását az állomás dolgozói kizárólag a szolgálati helyeken elhelyezett kapcsolódobozokon levő kapcsolókkal végzik. A fűtés bekapcsolására a szolgálatot teljesítő forgalmi dolgozó jogosult. Kezelését az energiatakarékosság figyelembevételével az „Állomási Végrehajtási Utasítás”ban kell szabályozni. A váltófűtő berendezéssel felszerelt váltókon bármilyen jellegű munkavégzés csak a forgalmi szolgálat engedélyével, a váltófűtő berendezés kikapcsolt állapotában végezhető. Az állomási szemléken, állomásbejárások alkalmával a váltófűtő berendezések állapotát szemrevételezéssel ellenőrizni kell, a hiányosságot az TEB szakszolgálat felé jelezni kell. A villamos váltófűtő berendezéssel ellátott váltóknál hőlégsugaras hó- és jégmentesítést nem szabad alkalmazni. 2. Gázüzemű váltófűtő berendezés: A gázüzemű váltófűtő berendezés a váltó hó- és jégmentesítésére, a csúcssínek lefagyásának megakadályozására szolgál. Azokon az állomásokon, ahol ilyen berendezés létesül, a TTFB köteles elkészíteni és kiadni a „Gázüzemű váltófűtő berendezés Üzemeltetési Utasítás”-át, amely részletesen tartalmazza a berendezés leírását kezelését, karban-

262


tartását. A gázüzemű váltófűtő berendezések karbantartását a pályamesteri szakaszok végzik, illetve végeztetik. Betáplálás szerint három rendszer üzemelhet: propángáz palackos, propángáz kistartályos, vagy vezetékes földgáztáplálású rendszer. A tél beállta előtt biztosítani kell a palackok, illetve a kistartályok teljes töltöttségét. A palackok, kistartályok cseréje, feltöltése a pályamesteri szakasz feladata. A feltöltést propángázzal kell elvégezni. Üzemeltetési időszakban a palackok, kistartályok töltöttségi állapotát a hetenként ellenőrizni kell. A palackokat 3 évenként be kell szállítani nyomáspróbára a gázszolgáltatóhoz. A váltófűtő berendezés távvezérelt fűtést biztosit, beés kikapcsolását az állomás dolgozói kizárólag a szolgálati helyeken elhelyezett kapcsolódobozókon lévő kapcsolókkal végzik. A fűtés bekapcsolására a szolgálatot teljesítő forgalmi dolgozó jogosult. Kezelését az energiatakarékosság figyelembevételével az „Állomási Végrehajtási utasítás”-ban kell szabályozni. A váltófűtő berendezéssel felszerelt váltókon bármilyen jellegű munkavégzés csak a forgalmi szolgálat engedélyével, a váltófűtő berendezés kikapcsolt állapotában végezhető, a főpályamesteri szakasz által biztosított szakközeg jelenlétében. Az állomási szemléken, állomásbejárások alkalmával a váltófűtő berendezések állapotát szemrevételezéssel ellenőrizni kell, a hiányosságot az állagban tartó felé jelezni kell. A gázüzemű váltófűtő berendezéssel ellátott váltóknál hőlégsugaras hó- és jégmentesítést nem szabad alkalmazni. 3.Hó- és jégolvasztó gépek (HLS): A hó és jégolvasztó gép (továbbiakban: HLS) az állomási váltók hó- és jégmentesítésre szolgál. A HLS gépeket minden év október 15-től a következő év április 15.-ig a kijelölt helyen és vágányon a 110964/1985 sz. végrehajtási utasításban meghatározott tárolási helyzetben kell tartani. Amennyiben a HLS gép alkalmazása szükségessé válik, annak hatékony felhasználásért felelős pályamestert, valamint a gép működésénél jelenlévő dolgozót az állomás területén való közlekedetésének és alkalmazási feltételeinek biztosításáért felelős forgalmi dolgozót az állomás vezetője, illetve a gép működtetéséhez szükséges mozdonyt és mozdonyvezető a HLS gépkezelő személyzetét – a hálózati vontatási főirányító útján – a gépészeti szakmai terület köteles biztosítani. A HLS gépet csak olyan személy kezelheti, aki a hóolvasztó szerkezeti felépítését és működését jól ismeri, a kezelési – biztonsági előírásokból a 110964/1985 számú végrehajtási utasításban meghatározott módon sikeres vizsgát tett, és az előírt tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. A pályamester feladata megszervezni a hó- és jégmentesítő munkát, míg a jelenlévő főpályamesteri és bizt. ber. szakasz dolgozója

2. szám

köteles a helyszínen irányítani, ellenőrizni azt, különös tekintettel a keletkező hőhatások káros következményeinek megelőzésére és elhárítására. Bizt. ber. dolgozó felügyelete mellett a HLS az állomások területén bárhol munkába állítható, kivéve azokat az átmenő vágányokat, ezekben fekvő kitérőket, melyeknél sugárzó kábel van elhelyezve, illetve a villamos vagy gázüzemű fűtéssel felszerelt váltókat. Az üzemirányító szakszolgálat kijelölt felelősének a gépészeti szakmai területtel egyetemben a Pályavasúti Üzletág megrendelése alapján a HLS gép mozgatásához, működtetéséhez diesel vagy villamos mozdonyt kell biztosítani. A HLS gépek működtetésére az M 40, M 41, M 44500, M 62 dieselmozdonyok, valamint V 43, V 46, V 63 sorozatú villamos mozdonyok alkalmazhatók. A forgalmi szakszolgálat kijelölt felelősének kell a vonatforgalom biztosítása és az állomási technológia figyelembevétele alapján a kitérőkben, a vágányokban szükséges hó- és jégolvasztási munkák sorrendjét meghatározni, továbbá a rendelkezésének megfelelően kell a hóolvasztó egységet az üzemelés megkezdésétől, annak befejezéséig közlekedtetni. A gépet az állomás helyi adottságának megfelelően kell rákapcsolni a mozdonyra úgy, hogy két vezetőállásos mozdony esetén is a gép kezelője és a mozdonyvezető olvasztás közben a homlokablakon keresztül tudja figyelni az üzemelő HLS gépet, a váltót (váltókörzetet) és a mozgást szabályozó jelzőket, jelzéseket. Nyíltvonalon ki- és bevonulás (szállítás) közben a HLS gépet minden esetben vontatott menetben kell továbbítani, engedélyezett sebessége legfeljebb 40 km/h állomáson, ha a mozdony tolja a gépet a legnagyobb sebesség 15 km/h, de behavazott, nem megfigyelhető vágányon csak olyan sebességgel szabad a mozgást végezni, hogy váratlan akadály esetén is biztonságosan meg lehessen állni. Behavazott vágányon HLS gépet tolni a sínkoronától mért, legfeljebb 25 cm laza hómagasságig szabad. A gépet összezárt és az erre kialakított lánccal biztosított fúvócsövekkel kell szállítani. Hó- és jégolvasztás közben a sebességet úgy kell szabályozni, hogy az 5-7 km/h legyen, de a jel-feladó kábelrendszer közelében nem csökkenhet 3 km/h alá. Ilyen helyen megállni csak a lángok kioltása után szabad. Begyújtott főlánggal üzemelő gép 10 méteres körzetében tartózkodni szigorúan tilos! Ha csak a gép gyújtó égői működnek, a kezelő személyzeten kívül a homlokoldal felől megközelíteni legfeljebb 10 méterre szabad. A gépet szigorúan tilos fordítókorong, vágányhídmérleg, tűz- és robbanás veszélyes anyagok tárolására használt helyek, üzemanyagtöltő- és átfejtő állomások, olajjal erősen szennyezett vágányrészek és sugárzó kábeleket tartalmazó vágányszakaszoknál működtetni, valamint az utóbbi esetben működő gyújtólánggal huzamosabb ideig (1-2 mp) ott tartózkodni.

2. szám


4. Hómarók Az UNIMOG (továbbiakban UM) 200-as pályaszámcsoportba tartozó járművekhez VF3 típusú nagy teljesítményű hómaró tartozik. A gép kifejezetten vonali hóeltakarítási célokat szolgál. Az UM hómaró gépek kezelésének, vezetésének feltételeit a D.2. sz. Utasítás szabályozza. A hómarógépeket csak olyan dolgozó kezelheti és vezetheti, akinek gépkezelői (típusismerete az UM hómaróra) szakismerete és diesel mozdonyvezetői képzettsége van. Hóeltakarításkor a hóakadály magasságától és a hó minőségétől függően a kiszórási távolságot úgy kell szabályozni, hogy a legnagyobb kiszórási teljesítmény legyen elérhető. Ennek biztosítása érdekében mindenkor űrszelvényen kívül, de minimális távolságra kell a havat kiszórni. Eltakarítás közben kialakuló hósugarat tilos személyekre, épületekre és olyan hely felé irányítani, amelyekben a hóban levő esetleges idegen anyagok kárt okozhatnak. Villamosított vonalon végzett hóeltakarításnál a felsővezetéket minden esetben feszültségmentesíteni kell. Vonali hóeltakarításnál az oldalszárnyakat a hómennyiségnek megfelelően ki kell nyitni, és nyitott helyzetben rögzíteni. Nyitott oldalszárnyakkal űrszelvénybe nyúló létesítmény mellett elhaladni, raktári vágányra járni szigorúan tilos! Felemelt maróhengerrel végzett munkánál helyismerettel rendelkező főpályamesteri szakasz dolgozója köteles megfelelő jelzésekkel a mozgásokat szabályozni, és minden vonatkozásban segíteni a hómaró vezetőjének munkáját. Ha a nyílt vonalon a hóakadály magassága a 2 m-t meghaladja, a hóeltakarítást csak akkor lehet megkezdeni, ha a szomszédos állomás forgalmi szolgálattevője és a járműszemélyzet között – azonos frekvenciára hangolt – rádió adó-vevő vagy rádiótelefonos kapcsolat van. 5. Mozdonyra szerelt hóekék A mozdonyra szerelt hóekék legfeljebb 70 cm laza hómagasságig a pálya szabaddá tételére és az egyes mozdonytípusokra előírt magasságú és hosszú egybefüggő hóakadályok áttörésére alkalmasak. Mélyebb bevágásokban csak rövidebb akadályok áttörésére alkalmazhatók. Baleset és üzemi zavarok elkerülése céljából olyan bevágásban szabad munkába állítani, amelynél a hó magassága közel egyforma. Ívben csak olyan hóakadályok áttörését szabad megkísérelni, amelynél a külső sínszál felől a

263

hó legfeljebb 30 cm-rel vastagabb. Ha a hóréteg 4-5 m-nél nagyobb hosszban a belső sínszál felől vastagabb, akkor kisiklás következhet be. Kétvágányú pályán fontos, hogy a mozdonyra szerelt hóeke menet legalább 30-35 km/h sebességgel haladjon, mert csak ez esetben szórja a havat nagyobb távolságra és a már megtisztított vágány beszórása így kerülhető el. Kétvágányú pályán úgy kell a hóeltakarítást ütemezni, hogy a menet nyílt pályán vonattal ne találkozzék. A menet indításának elrendelése a főpályamesteri szakasz feladata. A hóakadály áttöréséhez felhasználható hókotróval felszerelt mozdonyra vonatkozóan az illetékes vontatás-szolgáltatási telephely intézkedik. Az egyes mozdonysorozatokra felszerelt hóeke menetekre, az egybefüggő hóakadályok laza hómagasságára és hosszára vonatkozó korlátozások: – 1 db M43 sorozatú mozdonnyal legfeljebb 1,2 m magas és 10 m hosszú, – 2 db M43 vagy 1, illetve 2 db M47 sorozatú mozdonynyal legfeljebb 1,5 m magas és a mozdonyok számától függően 10, illetve 20 m hosszú, – M62 sorozatú mozdonnyal legfeljebb 1,5 m magas és 20 méter hosszú egybefüggő hóakadály törhető át. Az M43 M47 és Mk48 sorozatú mozdonyokkal legfeljebb 50 km/h, az M62 sorozatú mozdonnyal legfeljebb 60 km/h sebesség alkalmazható hókotróval felszerelve. A hóekével felszerelt mozdonyok, a mozdonysorozatra egyébként is érvényes korlátozásoknak megfelelően közlekedhetnek az egyes vonalakon. 5. HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS Hatályát veszti ezen utasítás hatályba léptetésével egyidejűleg a P-40/2006. számon kiadott D. 4. sz. utasítás! 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

MELLÉKLETEK

264


2. szám

1. sz. melléklet „MINTA” Kimutatás azokról a szolgálati helyekről, ahol a különböző készültségi fokozatok (II. III.) esetén a menetrendtől eltérő vonattalálkozások nem engedélyezettek, illetve ahol azokat biztosítani kell Jelmagyarázat: – = a vonattalálkozásokat biztosítani kell X = a vonattalálkozás nem engedélyezett

Vonalsorszám

Szolgálati helyek

Készültségi fokozatok II.

III.

2. szám


265

2. sz. melléklet „MINTA” Szolgálati helyek felsorolása, ahol erős havazás és hófúvás esetén vonatmegállítási tilalom van Vonalsorszám

Szolgálati helyek

266


3. sz. melléklet „MINTA” Erős havazás, hófúvás esetén az alábbi szolgálati helyeken, illetve vágányain tilos kocsikat leállítani Vonalsorszám

Szolgálati helyek és sz. vágányai

2. szám

2. szám


4. sz. melléklet „MINTA” A MÁV-GÉPÉSZET Zrt igénybe vehető hóeltakarító eszközei: Szolgálati hely

HLS

Hókotró

267

268


2. szám

5. sz. melléklet „MINTA” Váltófűtő berendezések

Szolgálati hely

Váltók száma

Összesen hány db. váltón

A váltófűtés üzeme (villamos, gáz)

2. szám


269

6. sz. melléklet „MINTA” Rugós váltóval rendelkező szolgálati helyek felsorolása Vonalsorszám

Szolgálati helyek

270


2. szám

7. sz. melléklet „MINTA” Minta a rendkívüli időjárás és egyéb rendkívüli helyzet miatt kialakult helyzetjelentés összeállításához Forgalmi Főosztály Budapest Pályalétesítményi Főosztály Budapest Üzemirányító Központ Budapest Helyzetjelentés a …………………………. Központ területéről: Jelentem, hogy a ………………………….. Központ területén …………….. (dátum) a rendkívüli időjárás (egyéb ok ..…………….. stb.) miatt az alábbi helyzet alakult ki: 1. Időjárási, egyéb ok miatt kialakult helyzetkép: a.) Az elmúlt 24 óra időjárásának vagy eseményének rövid ismertetése (zord idő, szél, csapadék ………………………….. sztrájk stb.), b.) Rendkívüli időjárás esetén a készültségi fokozatok mértéke, alakulása. 2. Rendkívüli időjárás miatt kialakult helyzet: a.) Elzárt vasútvonalak és vonalszakaszok (vasútvonalak szerinti bontásban és állomásközökkel, mettől-meddig, óra, perc). b.) Részben járható vasútvonalak (előző bontás szerint). c.) Vonatforgalmat jelentősen akadályozó tényezők: – felsővezeték szakadás, áramszedő törés, – biztosítóberendezési zavarok (állomási, vonali), hálózat-kimaradás, – váltóállítási nehézmény (hol, mettől-meddig). 3. Személyszállító vonatok közlekedése: a.) Nemzetközi forgalom: x vonatelmaradás, (vonatszám, viszonylat), x nyíltvonali vonatelakadás (mely szolgálati helyek között), x részleges közlekedés (pl. átlós vonatok esetén, mely állomástól – mely állomásig), x kerülő útirányon át történő közlekedés, x jelentős késéssel közlekedő vonatok (vonatszám, késési idő, viszonylat) b.) Belföldi forgalom: x vonatelmaradás, x nyíltvonali vonatelakadás (mely szolgálati helyek között), x részleges közlekedés (pl. átlós vonatok esetén, mely állomástól, mely állomásig), x kerülő útirányon át történő közlekedés, x jelentős késéssel közlekedő vonatok (vonatszám, késési idő, viszonylat). c.) Utasforgalommal kapcsolatos tájékozatás: x az (a) és (b) pontok alatti események milyen nagyságrendű utaslétszámot érintettek, x az utazóközönség ellátásával kapcsolatban milyen intézkedések történtek. A távolsági és helyből induló személyvonatokra vonatkozó adatokat csak összesítve, a további vonatra vonatkozó adatokat (EN, EC, IC, gyorsvonat, stb.) tételesen, mindig az adott helyzetnek megfelelően, vagy a sztrájk megállapodás szerinti – vonatmennyiséghez viszonyítva kell jelenteni.

2. szám


271

4. Tehervonatok közlekedése: a.) Kiemelt vonatok: b.) Egyéb tehervonatok: – vonatelmaradás, – nyíltvonali vonatelakadás (mely szolgálati helyek között), – részleges közlekedés (pl: átlós vonatok esetén, mely állomástól, mely állomásig), – kerülő útirányon át történő közlekedés. A kiemelt (EUC, Ro-La, ICF, gyorsteher) vonatokra vonatkozó adatokat tételesen, mindig az adott helyzetnek megfelelően, a menetrendben meghirdetett, a zord menetrend szerinti vagy a sztrájk megállapodás szerinti vonatmennyiséghez viszonyítva kell jelenteni. 5. Rendkívüli időjárás vagy egyéb rendkívüli helyzet során tett intézkedések: – Belső erőforrások átcsoportosítása, – Külső erőforrások igénybevétele (polgárvédelem, honvédség), – Személyszállító vonatok közlekedésének biztosítására tett intézkedések, – Autóbuszok igénybevétele (vasútvonalszám, viszonylat), – Alapvető élelmiszerek, gyógyszerek, élőállatok és energiahordozók továbbításával kapcsolatos intézkedések, – Hóeltakarító eszközök, gépek alkalmazása: x eszköz megnevezése (pl: HLS, UNIMOG, hóeke, egyéb gép), x munkavégzés helye (vasútvonalszám, állomásnév, nyíltvonalon), x munkavégzés ideje. Az elhárításban részt vett létszám (táblázatos formában): Forgalmi létszám

Pályás létszám

Trakció Zrt. létszám

Gépész Zrt. létszám

TEBF létszám

Erősáramú létszám

Egyéb (pl: civil, tűzoltóság stb.) létszám

Nappal Éjszaka Összesen – Az eseménnyel kapcsolatos egyéb közölni valók. 6.) 0:00 órától – 5:00 óráig – a jelentés elkészítéséig terjedő időszak alatt történő események és intézkedések. Kérem jelentésem elfogadását. Dátum NÉV Ügyeletes

272


8. sz. melléklet „MINTA” MÁV IK Kft. Területi Főmérnökség hó és csúszás mentesítési szabályzata …../…… évre Dátum Jóváhagyta: területi igazgató

2. szám

2. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Tartalomjegyzék

Bevezetés 1. Téli hó eltakarítás és síkosság mentesítés célja 2. Téli hó eltakarítás és síkosság mentesítés helye 3. Téli hó eltakarítás és síkosság mentesítés végzése 4. Téli hó eltakarítást és síkosság mentesítést támogató Diszpécseri szolgálat 5. Forgalom szabályozási rendelkezések 5.1. Fokozatok 5.2. Téli hó eltakarítás és síkosság mentesítés végrehajtás menete, az értesítés sorrendje 5.3 A végrehajtás folyamata 5.4 A MÁV Zrt. által biztosított tevékenységek 5.5 MÁV IK Kft. feladata a hó- és síkosság mentesítésben 5.6 Diszpécserszolgálat feladata a hó- és síkosság mentesítésben 1 sz. melléklet – Kimutatás a takarítandó felületekről és a hozzájuk tartozó reakcióidőkről 2 sz. melléklet – A hóügyeletet ellátó személyek neve, telefonszáma 3 sz. melléklet – A hó eltakarítását végző alvállalkozók és személyek neve, telefonszáma 4 sz. melléklet – A hó- és síkosság mentesítés, illetve a szóróanyagok egységárai 5 sz. melléklet – Technológiai leírás

273

274


2. szám

Hó és, csúszás-mentesítési szabályzat ……/……. évre vonatkozóan Bevezetés A rendelkezés célja, az utasok mozgását, utasforgalmi területek és peronok megközelítését akadályozó havazás, hófúvás és jegesedés megszüntetése, és a hó- és síkosság mentes felületek fenntartása. A szabályzat összhangban van a MÁV Zrt. D.4. sz. utasításával, valamint az egyes önkormányzatok helyi rendeleteivel. A személyi és technikai lehetőségek figyelembevételével szükséges előre megszervezni, hogy a rendkívüli időjárási viszonyok miatt, az utasforgalom lebonyolításában, lehetőleg zavar ne keletkezzen, illetve zavar esetén a megfelelő eljárás alkalmazható legyen. A szabályzat kiterjed az operatív és a helyi forgalmi bizottságok által elrendelt hóeltakarítási tevékenységekre, valamint az egyedi bejelentések kezelésére is. A szabályzatban meghatározott feladat, a vonatforgalomhoz kapcsolódó utasforgalmi terek folyamatos és biztonságos használhatóságának biztosítása. Ehhez szolgál segítségül a Hó eltakarítás és síkosság mentesítés Szabályzat, mely az alábbi MÁV ZRt. által kötelezően előírt és alkalmazott utasítások figyelembevételével készült. a.) alaprendelet a MÁV Zrt. D.4. sz. utasítása b.) a végrehajtás tárgyában kiadott módosítások c.) F.2 sz. utasítás XX. fejezete d.) A Szakterületi Hálózati Téliforgalmi Rendelet e.) A Területi Téli Forgalmi rendeletek f.) Vonali Téli Forgalmi Végrehajtási Utasítás g.) A D.4. sz. utasítás 7. pontjában felsorolt utasítások idevonatkozó rendeletei. h.) Fővállalkozói Keretszerződés és mellékletei i.) Helyi Önkormányzatok rendeletei 1. Téli hó eltakarítás és síkosság mentesítés célja: A Megrendelő által meghatározott módon (1.sz. melléklet, valamint a költségterv), a téli időjárás okozta hó eltakarítása, egyes helyeken való deponálása és elszállítása, a fagy okozta jégképződés megakadályozása, valamint ennek hatására fellépő síkosság mentesítése, lehetőség szerint környezetkímélő anyagokkal. A környezetkímélő anyagok használatának szükségességét mindenkor egyeztetni kell a területileg érintett szakágak képviselőivel, hogy az esetlegesen helytelen szóróanyag a forgalom biztonságát ne befolyásolhassa. 2. Téli hó eltakarítás és síkosság mentesítés helye: MÁV Ingatlankezelő Kft. Területi Főmérnökség …………………… üzemeltetési határain belüli az 1.sz mellékletben részletezett utak, járdák és peronok területe, valamint a kezelt lakóépületek, lakótelepek környezete. A MÁV ZRt. IGI ISZE megbízásából üzemeltetői feladatokat ellátó MÁV Ingatlankezelő Kft. folyamatos diszpécseri szolgálatot működtet. Az ügyelet elérhető a nap 24 órájában a 01/63-19; 01/63-58 és a 01/21-76-os üzemi, a 06-1-323-1997 és a 06-1-3231921-es városi telefonon, illetve a diszpé[email protected] – e-mail címen. Intenzív havazás esetén hívható mobilszám: (2008.11.01–től) 06-30-330-2959. 3. Téli hó eltakarítás és síkosság mentesítés végzése: A MÁV IK Kft. a tevékenységet végezheti saját személyzete útján, illetve a MÁV Zrt.-től átvett szerződések szerint, meglévő műszaki tartalommal, alvállalkozók bevonásával. 4. Téli hó eltakarítást és síkosság mentesítést támogató diszpécseri szolgálat: A diszpécseri szolgálat rendelkezik a kontaktszemélyek elérhetőségével, és november 1-től következő év. március 30-ig megerősített szolgálattal biztosítja a téli hó- és síkosság mentesítési tevékenységet. A tevékenységet végző alvállalkozók elérhetőségeinek az aktualizálása a Területi Főmérnökségek feladata.

2. szám


275

5. Forgalomszabályozási rendelkezések: 5.1 Fokozatok – Kezdődő havazás (0 fokozat) Eltérő időjárási viszonyok között – változó erősségű fagy, gyenge havazás, ami nem párosul erős széllel, illetve minden olyan téli időjárási körülmény ami a biztonságos gyalogos közlekedést befolyásolhatja. Az alvállalkozók értesítés után megkezdik a síkosság mentesítést, vagy a hó eltakarítását. – I. fokozatú hókészültség A térség teljes vagy nagyobb területén folyamatosan erős havazás indul meg, (esetleg erős széllel) esetleg váltóállítási nehézség jelentkezik, a vonatforgalom csak a tehervonati közlekedés zavartatásával tartható fenn. Bevezetése: A Forgalmi Csomópont és a PLO helyi vezetője vagy megbízottjaik közösen kezdeményezhetik és vezethetik be. Az I. fokú hókészültség távirati bevezetéséről az állomásokról kapott jelentések alapján az illetékes PLF területi központ diszpécsere vagy hókészenlétese rendelkezik. – II. fokú hókészültség Elrendelésére akkor kerül sor (a Területi Téli Forgalmi Bizottság vezetője, a területi hóügyeletes kezdeményezésére), amikor az I. fokozatban biztosított személyi, műszaki feltételek nem elégségesek a forgalom teljes vagy részleges fenntartásához. Vezetői készenléti (ügyeleti)” szolgálatot kell tartani az állomásokon, a védekezési munkálatokat a helyi hóügyeletesek kötelesek irányítani. – III. fokú hókészültség (rendkívüli állapot) A KOB vezetője rendeli el akkor, ha a havazás, hófúvás állomáson, nyíltvonalon forgalmi zavart, vonatforgalmat kizáró akadályt okoz, a II. fokozatú bizonytalan készültségben meghirdetett vonatok közlekedése, a vonatkésések 30–60 percen túliak, és indokolt a vonatforgalom további csökkentése, áruforgalmi korlátozást kell bevezetni, a küldemények továbbítása kerülő útirányon át sem lehetséges. A III. fokú hókészenlét elrendeléséről a PLF központi hóügyeletese távirat vagy fax útján gondoskodik. II. és III. fokú hókészültség bevezetése esetén a forgalmi csomóponton ügyeleti szolgálatot kell ellátni. A várótermeket állandóan nyitva kell tartani, folyamatos fűtéséről gondoskodni kell. Az utasok ellátásáról, elhelyezéséről a Területi Téli forgalmi Bizottság dönt. Rendkívüli állapot esetén valamennyi idegen munkaerőt, vasutas dolgozót igénybe kell venni. Egyedi hó- és síkosság mentesítési bejelentés esetén a MÁV Ingatlankezelő Kft. minden, a diszpécseri rendszerbe bejelentett hóeltakarítási, illetve síkosság mentesítési kérelmet soron kívül kezel. A teljesítések elszámolásával kapcsolatban az üzemeltetési menedzser egyeztetési kötelezettséggel bír a Megrendelő (IGI-ISZE) felé. 5.2 A hóeltakarítás és síkosság mentesítés végrehajtásának menete, az értesítés sorrendje: 5.2.1 MÁV ZRt. központi hóügyeletese a készenlét elrendeléséről, annak mértékéről értesíti a MÁV IK Kft. központi diszpécseri szolgálatát. (Éjszakai, vonatközlekedéstől mentes időszakban meg kell határoznia, hogy legkésőbb mely időpontra kéri a mentesítés elvégzését.) Tel: 01-63-19, 01-63-58, 01-21.76, 06-1-323-1997, 06-1-323-1921 E-mail: diszpé[email protected] 5.2.2 A MÁV IK Kft. központi diszpécseri szolgálata az elrendelt hó készenlétről és fokozatának mértékéről e-mailben vagy faxon (kimutathatóan) értesíti a terület kezelésével megbízott alvállalkozót, és telefonon a Területi Főmérnökség kijelölt hóügyeletesét. Hóügyeletes telefonszám: ………………. Rendkívüli, III. fokozatú hókészültség elrendelése estén, illetve minden olyan helyzetben, amikor az elvégzendő feladattal kapcsolatban felmerült probléma vezetői intézkedést igényel telefonon tájékoztatja az alábbi személyeket. területi igazgató ……………… üzemeltetés vezető ………………. A kiértesített alvállalkozó intézkedik a hó eltakarítási és síkosság mentesítési feladatainak megkezdésére, a vállalkozási szerződésében meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére.

276


2. szám

5.3 A végrehajtás folyamata: 5.3.1 Haladéktalanul, – de legkésőbb a diszpécseri riasztás után, reakcióidőnek megfelelően (1. sz. melléklet) – a vállalkozó köteles az adott állomáson vagy megállóhelyen a dolgozóival és szerszámokkal megjelenni, munkavégzés előtt jelentkezni a forgalmi szolgálattevőnél. 5.3.2 Aláírja a forgalmi szolgálattevő bejegyzését a fejrovatos előjegyzési naplóban a munkavégzés megkezdésének időpontjára vonatkozóan. (óra, perc, igénybevett létszám). 5.3.3 A vállalkozó bejelenti telefonon a hóügyeletesnél, hogy a hó– és síkosság mentesítést megkezdte. 5.3.4 A forgalmi szolgálattevő a vállalkozóval közli a mentesítés fontossági sorrendjét. MÁV ZRt. üzemi szempontjaira tekintettel prioritási sorrendet állít fel az egyes területek, utasforgalommal érintett közlekedési útvonalak, és utas peronok hómentesítésére, különös tekintettel a vonat és utasforgalom biztosítására. Kritikus helyzet felismerése esetén a vállalkozó ezt közli a MÁV IK Kft. üzemeltetés vezetésével, aki intézkedik további alvállalkozó, MÁV IK Kft. saját létszám illetve MÁV ZRt. munkavállalók további bevonására. 5.3.5 A munka mindaddig tart, míg az adott terület hó- és síkosság mentesítése meg nem történt, illetve a havazás már megszűnt. 5.3.6 A munkavégzés befejezését követően a vállalkozó aláírja a forgalmi szolgálattevő bejegyzését a fejrovatos előjegyzési naplóban a munka befejezésére vonatkozóan (óra, perc), majd a hóügyeletes felé bejelenti, hogy a hó és síkosság mentesítést befejezte. A hóügyeletes mindezt a munkavégzést részére elrendelő felettesének összesítve a következő munkanapon 9:00 óráig jelenti. 5.3.7 A MÁV IK Kft. csak a regisztrált bejelentések, valamint dokumentált elrendelések esetében tartozik a hó- és síkosság mentesítési tevékenység teljes körű felelősségével. 5.4 A MÁV Zrt. által biztosított tevékenységek: 5.4.1 A Vállalkozó bejelentkezését fogadja, a fejrovatos előjegyzési naplóba bejegyzést tesz a munka megkezdésének időpontjára (óra, perc), valamint az alkalmazottak létszámával kapcsolatban, majd a Vállalkozóval aláíratja. 5.4.2 Tájékoztatja a vállalkozót a hó eltakarítás és síkosság mentesítés technológiai sorrendjéről. 5.4.3 A fejrovatos előjegyzési naplóba bejegyzést tesz a munka befejezésének időpontjára (óra, perc), megfelelőség esetén leigazolja a munkalapot, majd a vállalkozóval aláíratja, a fejrovatos előjegyzési naplót. 5.4.4 Jóváhagyja az 1. sz és a 4. sz. mellékletet. 5.5 MÁV IK Kft. feladata a hó- és síkosság mentesítésben: 5.5.1 A jóváhagyott 1. sz. melléklet szerint és a Fővállalkozói Keretszerződés 2.3.9 pontja szerint a hó- és síkosság mentesítési tevékenység végzése. 5.5.2 A Fővállalkozási szerződés 5.2. pontja értelmében a MÁV Ingatlankezelő Kft felelőssége a MÁV Zrt-től átvett alvállalkozói szerződések felelősségvállalásának mértékéig terjed ki. 5.5.3 Minden vállalkozás vezetőjének oktatása a MÁV területén végzendő munkák, munkavédelmi előírásairól különös tekintettel a pálya melletti közlekedő utakra, vágányok közötti peronokra, a peronokon felhalmozott hó elszállítására. 5.5.4 Biztosítja a mentesítendő területek helyszínrajzát, nagyságát, burkolatok minőségét. Lásd 1. sz. melléklet. (Kimutatás a takarítandó felületekről és a hozzájuk tartozó reakcióidőkről) 5.5.5 A munkaterületet a dokumentált megrendelés/elrendelés után a Megrendelő átadottnak tekinti. Az alvállalkozó megkezdi a szolgáltatást. 5.5.6 Ellenőrzi a vállalkozók munkáját. 5.5.8 Síkosság mentesítő anyagok biztosítása: – homok, – ipari só (csak azokon a területeken, ahol egyéb technológia nem tiltja, egyéb helyeken korlátozott mennyiségben), – fűrészpor, – egyéb környezet és technológiabarát jégmentesítő anyag (Kalcinol-43, Solar). 5.5.9. Környezetszennyező síkosság mentesítő anyagok használatának kerülése, környezetbarát anyagok felkutatása, beszerzése. 5.6 Diszpécserszolgálat feladata a hó-és síkosság mentesítésben: 5.6.1 Telefonos riasztás vétele a MÁV IK Kft.-től. 5.6.2 Faxon illetve e-mailben történő riasztás az alvállalkozók felé. 5.6.3 „Kritikus helyzet” esetén további intézkedés megtétele.

2. szám


3/2009. (I. 16. MÁV Ért. 2.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. leányvállalatait érintő tulajdonosi ellenőrzések végrehajtására vonatkozó eljárási rendről 1.0 AZ ELJÁRÁSI REND CÉLJA Az eljárási rend MÁV Zrt. leányvállalatait érintő ellenőrzéseknek a hatályos Általános Ellenőrzési Utasításban rögzített szabályait foglalja össze a gyakorlati végrehajtást elősegítő kiegészítésekkel. Célja: a MÁV csoportérdekek megvalósulásának egységes koncepció mentén történő ellenőrzése, • a csoportérdek érvényesülését, a csoportműködésből származó előnyök és hátrányok kiszámítható és kiegyenlített megosztását gátló tényezők feltárása, • a folyamat transzparens kezelése a MÁV Zrt-nél és leányvállalatainál. 2.0 AZ ELJÁRÁSI REND HATÁLYA ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az eljárási rend hatálya Jelen eljárási rend hatálya kiterjed a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztály által önállóan, vagy a leányvállalatok belső ellenőreinek közreműködésével, vagy a MÁV-csoport tagok által közösen végzett ellenőrzésekre, a MÁV Zrt. vállalatcsoport belső ellenőrzési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok, felelősségek elhatárolását tartalmazó „Általános Ellenőrzési Utasítás” (továbbiakban: ÁEU) hatálya alá tartozó szervezetekre vonatkozóan. Az eljárási rend nem terjed ki • a társaság (csoport) célokat szolgáló belső kontrollok rendszere kialakítására és működtetésére (a kockázati tényezők feltérképezése, ezek kezelésére alkalmas belső kontroll mechanizmusok, szabályozási és felügyeleti rendszer működtetése), amely – az MSZSZ szerinti feladatelhatárolás szerint – az egyes főtevékenységi körök vezetőinek feladata. • A gazdasági társaság működésének tulajdonosi és közérdekvédelmi ellenőrzésére (az ügyvezetés munkájának ellenőrzésére) az egyes társaságok felügyelő bizottságai által. 2.2 Felelősség A MÁV Zrt. Alapító okirata szerint az Igazgatóság feladata és hatásköre a Társaság ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzatainak elfogadása. A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztálya vezetőjének felelőssége a független belső ellenőrzés folyamatára vonatkozó eljárási rend kialakítása, működtetése.

277

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA MÁV Zrt. vállalatcsoport: a MÁV Zrt. munkaszervezete, funkcionális és üzleti tevékenységet folytató szervezete, és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint az olyan MÁV Zrt. tulajdonú gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonos MÁV Zrt. a számviteli törvény szerinti meghatározó befolyással rendelkezik. Anyavállalat, leányvállalat, meghatározó befolyás A fogalmak meghatározására a Gt-vel összhangban a Számviteli törvényben foglaltakat alkalmazzuk: „3. § (2) E törvény alkalmazásában 1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; 2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;” 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A MÁV Zrt. leányvállalatait érintő ellenőrzés feladata, végrehajtói és címzettjei A független belső ellenőrzés feladata a vállalatvezetés segítése a csoportcélok elérésében, a vállalatcsoport céljait szolgáló egységes üzleti koncepció kialakításában és végrehajtásának, valamint a vállalatcsoportként való működésből származó előnyök és hátrányok kiszámítható és kiegyenlített megosztásának biztosításában. A független belső ellenőrzési feladatot a MÁV vállalatcsoportra vonatkozóan a MÁV Zrt. és a társaságok által megbízott független belső ellenőrök látják el. A csoportstratégiához igazodó strukturális átalakításhoz igazodóan a holding központban biztosítani kell a csoportszintű vállalatirányítás támogatását,

278


a belső ellenőrzési feladatok csoportszintű koordinálását, a leányvállalatok belső üzemi, üzleti folyamatainak ellenőrzését a társaság létszámában lévő független belső ellenőrzési szervezet létrehozásával kell megoldani. A vállalatcsoport tagjainak ellenőrzése tulajdonosi ellenőrzés, amennyiben azt az önálló felelősséggel rendelkező gazdasági társaság munkaszervezetén kívül álló személyekként – a tulajdonos képviseletében eljáró ellenőrként – végezzük. Jelentésünk címzettje egyrészt a vizsgált társaság vezetője, másrészt a megbízó MÁV Zrt. vezérigazgatója. A jelentésnek mindkét fél részére kell hogy hozzáadott értéket, eredményt jelentsen, a jövőbeni döntéseik meghozatalához segítségül szolgáljon. 4.2. A belső ellenőrzési feladatok tervezésének folyamata A MÁV Zrt. és leányvállalatai valamennyien kockázatelemzés alapján készített saját belső ellenőrzési feladattervük szerint végzik belső ellenőrzési feladataikat. ÁEU 4.4 „A belső ellenőrzés vezetője a társaság várható pénzügyi, működési, szabályozási és egyéb kockázatai alapján a menedzsment bevonásával éves belső ellenőrzési tervet készít, amelyet a Felügyelő Bizottság egyetértésével az Igazgatóság (Kft-knél vezérigazgató) hagy jóvá. A Vezérigazgató (ügyvezető) az Igazgatóság (ahol van) és a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves belső ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest pótlólagos ellenőrzési feladatot is meghatározhat, erről azonban a belső ellenőrzési vezető mellett a felügyelő bizottságot is értesítenie kell.” Az ellenőrzési feladatok tervezésénél a vállalatcsoporton belüli teljes értékláncot érintő folyamatok vizsgálatát összehangoltan kell tervezni. Ennek érdekében a MÁV Zrt. a belső ellenőrzési feladatterv alapjául szolgáló kockázatelemzést – tekintettel az értéklánc teljességére – vállalatcsoport szinten készíti el főfolyamat és folyamat mélységben. ÁEU 4.4.2. A MÁV Zrt. belső ellenőrzési feladatainak tervezésére vonatkozó speciális szabályok „A MÁV Zrt. középtávú és éves ellenőrzési tervét a belső ellenőrzés vezetője a menedzsment és az ellenőrzött társaságok vezetőinek közreműködésével a tárgyévet megelőző november 30-ig készíti el. Az ellenőrzött társaságok vezetői megkapják az előző időszakban elvégzett kockázatelemzés eredményét (folyamatlista, az egyes folyamatokhoz tartozó kockázatok, azok bekövetkezésének valószínűsége, a kockáztatott érték, valamint a folyamatértékelési modell egyes elemei alapján meghatározott ellenőrzési prioritás megjelölésével). Az ellenőrzött társaságok vezetői saját szakterület-

2. szám

ükre vonatkozóan minden év október 15-ig elküldik a modell egyes tényezőinek kiegészítését, átértékelését a tárgyidőszakban bekövetkezett változásoknak megfelelően. Az ellenőrzési terv összeállítását megalapozó kockázatértékelés elsősorban a menedzsment és a belső ellenőrök tapasztalatain alapul. A független belső ellenőrzési szervezetnek a kockázatelemző munkájának pontosabbá tétele, illetve a realizálás elősegítése érdekében törekednie kell arra, hogy a külső ellenőrző szervezetek által megtartott ellenőrzések tapasztalatait megismerje, ellenőrzési programjába beépítse. Az átértékelt modell feldolgozása alapján készül a MÁV Zrt. belső ellenőrzési tervjavaslata, és kerülnek kiválasztásra a több leányvállalat tevékenységére kiterjedő folyamatellenőrzések. A feladattervben kiemelten meg kell jelölni a több leányvállalat tevékenységére kiterjedő, átfogó folyamatellenőrzéseket. Amennyiben a több leányvállalatra kiterjedő folyamatellenőrzés a leányvállalatok belső ellenőreinek közreműködését igényli, a közreműködés erőforrásigényét és a vizsgálat tervezett időpontját a közreműködőkkel egyetértésben kell meghatározni.” A MÁV Zrt. belső ellenőrzési vezetője a tervjavaslatban szereplő, több leányvállalat tevékenységére kiterjedő folyamatellenőrzésekről, azok erőforrásigényéről november 30-ig tájékoztatja az érintett társaságok vezetőit. ÁEU 4.4.3 Az ellenőrzött társaságok belső ellenőrzési feladatainak tervezésére vonatkozó speciális szabályok „Az ellenőrzött társaságok belső ellenőrzési feladataikat a MÁV Zrt. ellenőrzési tervében szereplő vállalatcsoport szintű ellenőrzési feladatok figyelembe vételével, úgy határozzák meg, hogy Biztosítják az üzleti területük vonatkozásában a vállalatcsoport szintű ellenőrzési feladatok végrehajtását a MÁV Zrt. belső ellenőrzési főosztálya által kiadott vizsgálati program szerint. A vállalatcsoportra vonatkozó belső ellenőrzési terv szerint kizárólag saját üzleti területüket érintő egyedi feladatokat saját belső ellenőrzési tervükbe beépítik.” Az érintett társaságok a tevékenységükre kiterjedő folyamatellenőrzéseket saját belső ellenőrzési tervükbe beépítik. A társaságok vezetői az erőforrás-igényekkel kapcsolatos véleményeltérés esetén egyeztetést kezdeményeznek. Az egyeztetést a kezdeményezéstől számított egy héten belül le kell folytatni. ÁEU 4.4.5 A belső ellenőrzési feladatterv jóváhagyása, tájékoztatás a feladatokról „A belső ellenőrzési vezető a középtávú és éves ellenőrzési tervet a vezérigazgató által történő elfogadását követően egyetértés és jóváhagyás végett előterjeszti a

2. szám


Felügyelő Bizottság és (ahol van) az Igazgatósága részére.” Az előterjesztésben az Igazgatóságot és a Felügyelő Bizottságot tájékoztatni kell a több leányvállalat tevékenységére kiterjedő, átfogó folyamatellenőrzésekről és a leányvállalatok belső ellenőreinek közreműködéséről. „A MÁV Zrt. jóváhagyott ellenőrzési tervét tájékoztatásul, és a társaságra vonatkozó feladatok végrehajtása illetve a közreműködés biztosítása céljából meg kell küldeni az ellenőrzött, illetve a közös ellenőrzésben részt vevő társaságok vezetői részére. Az ellenőrzött társaságok jóváhagyott belső ellenőrzési tervét – az ellenőrzési tevékenység központi koordinálása érdekében – tájékoztatásul meg kell küldeni a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztálya részére.” A jóváhagyott ellenőrzési tervekről történő kölcsönös tájékoztatás és kommunikáció a közreműködői és koordinációs feladatok ellátásán túl – a vizsgálatok eredményeinek kölcsönös felhasználásával – a párhuzamosságok elkerülését, az ellenőrzési munka hatékonyságát szolgálja. 4.3. A belső ellenőrzési megbízások végrehajtásának eljárásrendje Az ellenőrzésnek a vállalatvezetés munkáját, döntéseit kell, hogy segítse. Az ellenőrzések során elsősorban nem hibákat és felelősöket kell keresnünk, hanem a jövőbeni döntések meghozatalát kell segítenünk a munkánkkal. Ezért lényeges, hogy az azonos célú, és hatókörű ellenőrzésekre egységes módszertani és eljárásrendi követelményeket határozzunk meg az ellenőrzési feladat végrehajtásának teljes folyamatára: a tervezésre, a végrehajtásra, az eredmények kiértékelésére és a jelentéskészítésre. Ezáltal az ellenőrzések eredményei egységesen értelmezhetővé, összevethetővé válnak, az egységes módszertani, eljárásrendi követelmények alkalmazása növeli a vizsgálatot végző ellenőrök munkájának hatékonyságát, megkönnyíti az irányítást, a folyamatba épített és utólagos minőségkontrollt.

279

ÁEU „4.5.2 Az ellenőrzési megbízás végrehajtásának munkaszakaszai Az ellenőrzési feladatok végrehajtása több, egymástól elhatárolható, azonban egymással szervesen összefüggő, egymásra épülő munkaszakaszból áll, melyek a következők: a vizsgálat előkészítése o vizsgálati program, részprogram, munkaprogramok elkészítése, o megbízólevél, o indító értekezlet, audit fázis o Az információk feltárása, helyszíni vizsgálat végrehajtása, o Elemzés és értékelés, javaslatok megfogalmazása az információk dokumentálása és egyeztetése o megállapítások, javaslatok írásba foglalása, dokumentálása o záró tárgyalás megtartása. A belső ellenőrzési feladatok végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat, ellenőrzési módszertani kérdéseket a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. Célellenőrzés és utóellenőrzés esetén egyszerűsített eljárás alkalmazható.” Az ellenőrzések időbeli ütemezése: 2 hét: a tervezési szakasz, tevékenységre vonatkozó kérdéslisták összeállítása 1 hét: ICM adatfeltöltés, munkaprogramok jóváhagyása 1 hét: vizsgálati programtervezet készítése, egyeztetése, jóváhagyása 3 hét: a vizsgálati szakasz 1 hét: a részjelentés írás szakasza 2 hét: megállapítások minőségbiztosítása, és részvizsgálati jelentések egyeztetése az ellenőrzött területtel 2 hét: az összefoglaló vizsgálati jelentés-készítés 1 hét: ellenőrzött Társaság észrevételezése 1 hét: észrevételek átvezetése és vezetői előterjesztés készítés 1 hét: vezetői előterjesztés egyeztetése A vezérigazgatói határozatot követően 2 héten belül intézkedési terv készítése az ellenőrzött Társaság által. 4.3.1.1. Az ellenőrzés előkészítése, tervezési szakasz

4.3.1. A MÁV Zrt. leányvállalatai átfogó ellenőrzésének eljárásrendje A belső ellenőrzés feladatai szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, teljesítmény-ellenőrzés feladatokra bonthatók. Az átfogó ellenőrzés mindezeket magában foglalja, és arra a területre fókuszál, amelyet az előzetes kockázatelemzés, és/vagy egy előző vizsgálat megállapításai magas kockázatúnak minősítenek. Mivel a kockázatok belső kontrollokkal csökkenthetők, ezen kontrollok eredményességét is figyelembe kell venni.

ÁEU 4.5.3.1. Vizsgálatvezető megbízása „Az elrendelt ellenőrzési feladatok végrehajtását a belső ellenőrzési vezető által kijelölt vizsgálatvezető irányítja, koordinálja és felügyeli.” ÁEU „4.5.4.1 Az ellenőrzés bejelentése, vizsgálat-indító értekezlet Az ellenőrzés megkezdését a vizsgálandó szervezeti egység vezetőjénél be kell jelenteni.” A fenti előírás teljesítése érdekében a MÁV Zrt. vezérigazgatója által jóváhagyott éves ellenőrzési terv üteme-

280


zése alapján a BEF vezetője a vizsgálat megindításáról tájékoztató levelet küld az ellenőrzött szervezet vezetőjének, amelyben megjelöli a vizsgálat vezetőjét, a vizsgálatért felelős osztályvezetőt, és kéri együttműködését, valamint a kapcsolattartó kijelölését. A vizsgálat előkészítés – tervezési szakaszban elvégzendő feladatok: • Kapcsolatfelvétel az ellenőrzöttel • Az ellenőrzött szerv, tevékenység folyamatainak azonosítása, külső környezetének és belső viszonyainak megismerése • A kockázatok felmérése és értékelése • Az ellenőrzési megközelítési mód megválasztása • A részletes ellenőrzési célok, hatókör és terület meghatározása • Kérdéslisták összeállítása • A lényegességi szint meghatározása • Az ellenőrzési program kialakítása – egyeztetése az ellenőrzött szerv vezetőjével o részletes célok, szempontok o szükséges vizsgálatok, helyszínek o szükséges erőforrások o időütemezés, határidők A tervezési szakasz során kell összeállítani és kitölteni/kitöltetni azon kérdőíveket és tanúsítványokat, melyek a vizsgálati célok meghatározásához információt nyújtanak. A vizsgálat megbízott vezetője a kapcsolatfelvétel során az előkészítés/felkészülés szakaszában a vizsgált időszakra vonatkozóan az alábbi dokumentumokat (azok másolatait) előzetesen megkéri: A BEF irattárából • az előző vizsgálati jelentést, melynek javaslatait áttekinti. • A javaslatokra a társaság által készített intézkedési tervet • Az ellenőrzött társaság belső ellenőrzési szervezete (belső ellenőre) által készített éves beszámolót A Portfolió Üzletágtól • alapítói határozatokat • az FB személyi összetételét, és annak változásait. • a Portfoliógazdálkodási Igazgatóságnál az érintett társaság menedzselésével megbízott személyek körét. Az FB elnökétől • az FB határozatainak másolatát Az ellenőrzött társaságtól: • jóváhagyott üzleti terveket, illetve évközi módosításait • éves számviteli beszámolókat a könyvvizsgálói záradékkal együtt • főkönyvi kivonatokat • utolsó lezárt évre vonatkozó tételes főkönyvi számlalapokat – elektronikusan • adófolyószámla kivonatokat

2. szám

• KSH részére adott gazdaságstatisztikai éves adatszolgáltatást • Belső szabályozó dokumentumokat és azok változásait • Az érintett társaságnál lévő határozatok könyvében lévő határozatok másolatait. • A kockázatkezelés írásos dokumentumai • Tanúsítványokat (részletek az 1. sz. mellékletben). Az ellenőrzött szerv, tevékenység folyamatainak azonosítása, külső környezetének és belső viszonyainak megismerése A folyamat azonosításához felhasználandók az üzleti folyamatok racionalizálásának (BPR) elkészült dokumentumai, a rendelkezésre álló minőségbiztosítási kézikönyvek, folyamatlisták, folyamatábrák. A kockázatok felmérése és értékelése Ezen feladat megvalósítása során érdemes üzletági elemzéseket végezni. Az elemzések az alábbi kiemelt területeket kell, hogy érintsék: • üzleti terv és a beszámoló tény adatainak eredmény kimutatás és mérleg soronkénti alakulása idősorban. • Létszám és annak összetételének alakulása. • Hatékonysági, likviditási mutatók számítása idősorban Amely területeken az eltérés meghaladja a lényegesség (társaság számviteli politikájában rögzített) szintjét az eltérés vizsgálatát a programban önállóan nevesíteni kell. A kockázatok azonosítását követően mintavétellel kell meghatározni az ellenőrizendő tételeket az előzetesen rendelkezésünkre bocsátott főkönyvi (és egyéb) adatbázisból, az IDEA szoftver alkalmazásával. Az elfogadható bizonyosságot adó mintavétel kiválasztása a vizsgálatvezető feladata. A vizsgálat vezetője az ICM rendszerben rögzíti a fenti dokumentumok alapján megismert folyamatokat, feltárt kockázatokat, ellenőrizendő tételeket, az ICM Felhasználói kézikönyvben rögzítettek szerint (folyamatábra 5. sz. mellékletben). A Társaság tevékenységének megítélése (gazdaságos, hatékony, eredményes) érdekében, a felkészülési szakaszban megfelelően összeállított kérdéslistákat kell készíteni, melyekből az ellenőrzési szempontokra választ kapunk, azaz arra, hogy a vállalatcsoport által kitűzött célok a társaság tevékenysége során hogyan valósultak meg. ÁEU „4.5.3.2. Vizsgálati program A vizsgálatvezető a vizsgálati feladat típusának megfelelő vizsgálati programot készít, amelyben rögzíteni kell • az audit céljait, hatókörét, • rendszerezett, pontokba foglalt ellenőrzési feladatokat • a vizsgálatban résztvevők névsorát, ráfordításigényét és • a vizsgálat lefolytatásának főbb mérföldköveit.”

2. szám


A vizsgálat vezetője előzetes vizsgálati program tervezetet készít a 2240. számú standard szerint. („A megbízások munkaprogramja”) A feladatokat a résztvevők között elosztja, azok szakmai kompetenciái, felkészültségük alapján. Ezen feladatkiosztás az előkészítő szakasz folyamán feltárt kockázatok ismeretében, a munkaprogramok összeállítását követően változhat/bővülhet, az eredményes lebonyolítás érdekében. A vizsgálatban résztvevők a feladatelosztás alapján elkészítik egyéni munkaprogram-tervezetüket. (Belső ellenőrzési kézikönyv (továbbiakban BEK) 812. oldal 5. bekezdés) A vizsgálat vezetője a vizsgálati programot a társaság azonosított üzleti folyamatainak megfelelően, az előkészítés során összegyűjtött dokumentumok, feltárt kockázatok alapján, az egyéni programtervezetek figyelembe vételével a 2. sz. melléklet szerinti szerkezetben, állítja össze. A programot az ellenőrzött társaság vezetőjével egyeztetni szükséges. Az egyeztetés az ellenőrzés megkezdésének bejelentése keretében írásbeli véleményeztetéssel történik. „A vizsgálati programot az elrendelő vezető nevében a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá”. A jóváhagyás során a megbízás célkitűzéseinek várható megvalósulását kell ellenőrizni. ÁEU „4.5.3.3. Megbízólevél kiadása A megbízást elrendelő személy a vizsgálatvezetőt és a vizsgálatban ellenőrzést végző személyeket névre szóló felhatalmazással bízza meg az ellenőrzés elvégzésére. A megbízólevélnek tartalmazni kell az ellenőrzés időpontját, témáját és területi hatályát. A megbízólevelet a vizsgálati program jóváhagyásával egy időben kell kiállítani. „A jóváhagyott belső ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések esetében a megbízólevelet helyettesíti a fényképes felügyeleti igazolvány.” A megbízólevél aláírásra történő előkészítése az ellenőrzési tervben szereplő vizsgálatvezető feladata. ÁEU 4.5.4.1 Az ellenőrzés bejelentése, vizsgálat-indító értekezlet „Az ellenőrzés megkezdését a vizsgálandó szervezeti egység vezetőjénél be kell jelenteni. Átfogó-gazdasági ellenőrzés valamint téma/folyamat ellenőrzés esetében a helyszíni vizsgálat megnyitása nyitó értekezlet keretében történik. A nyitó értekezlet megszervezése és lefolytatása a belső ellenőrzés vezetőjének a kötelessége. A nyitó értekezleten részt vesznek • a belső ellenőrzés vezetője, • a vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző ellenőrök,

281

• az ellenőrzött szervezet(ek) részéről a vizsgálatban kijelölt közreműködők, • a vizsgált szervezeti egység(ek) (folyamatellenőrzés esetén a folyamatgazda főtevékenységi kör) vezetői. A nyitó értekezleten ismertetni kell a vizsgálat célját, feladatait, az ellenőrzésben részt vevő dolgozók nevét, és be kell mutatni a vizsgált szervezeti egység vezetőjének a megbízóleveleket is. Ekkor kell tisztázni az ellenőrzés lefolytatásához szükséges erőforrások, személyi, tárgyi feltételek (rendelkezésre álló helyiség, iratszekrény, stb.) biztosítását is.” A vizsgálati program véglegesítése a nyitó értekezleten elhangzottak alapján, azt követően történik. 4.3.1.2. Helyszíni ellenőrzés Az IIA 2300. számú standardja „A megbízások végrehajtása” feladatait rögzíti. „A belső ellenőröknek elegendő információt kell feltárni, elemezni, értékelni és dokumentálni a megbízás célkitűzéseinek megvalósításához. 2310 – Az információ feltárása A belső ellenőröknek elegendő, megbízható, érdemi és hasznos információkat kell feltárniuk a megbízás célkitűzéseinek megvalósításához. 2320 – Elemzés és értékelés A belső ellenőröknek a következtetéseket és a megbízás eredményeit megfelelő elemzésekre és értékelésekre kell alapozniuk.” A helyszíni munka első napján a vizsgálatvezető tájékoztatja az ellenőrzött területért felelős vezetőt a helyszíni ellenőrzés megkezdéséről, annak folyamatáról, az ellenőrzött szervezetnél elvégzendő ellenőrzési munka időkereteiről; bemutatja az ellenőrzésben résztvevő ellenőröket (lehetőség szerint a belső ellenőrzési vezető részvételével). A helyszíni ellenőrzés során a feltárási bizonyosság nagysága attól függ, milyen pontosan sikerült az előkészítési szakaszban a belső kontrollok működését megismerni. A kontrollok működése hat a mintavétel nagyságára. A minta tételeit – mivel azok könyvelési és/vagy pénzforgalmi tételek – a megrendeléstől a szerződéskötés, a kivitelezés, teljesítményigazolás, számlázás, analitikus nyilvántartás folyamat valamennyi elemére kiterjedően kell ellenőrizni. ÁEU 4.5.4.2 Az információk feltárása „Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezeti egység vezetője kérelem esetén teljességi nyilatkozatot köteles adni, amelyben igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal, témakörrel összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta.

282


A helyszíni ellenőrzés során – legkésőbb annak befejezésekor – a jelentősnek minősített megállapításokat az Ellenőrzési Naplóban, illetve a Felügyeleti Könyvben rögzíteni kell, és egyben tájékoztatást kell adni az ellenőrzött egység vezetőjének. Az Ellenőrzési Napló és Felügyeleti Könyv használatára vonatkozó szabályokat az ÁEU 10. sz. melléklete tartalmazza.” Amennyiben a helyszíni vizsgálat során olyan szabálytalanság kerül feltárásra, mely lényeges hibás állítást eredményezett a beszámolóban, ill. a társaság egyéb adatközléseiben, szükséges feltárni annak okát, felelősét. A felelős személlyel felelősségi záradékban kell felelősségét elismertetni, melyben 8 munkanapos határidővel igazoló jelentés készítésre kell felszólítani. A helyszíni ellenőrzés során kell azon dokumentumokat összegyűjteni, amelyek a 2330. standard előírásának megfelelően a következtetések és a megbízás eredményeit megalapozzák. 4.3.1.3. Az információk dokumentálása, egyeztetése, jelentéskészítés Az ÁEU „4.5.5. Az információk dokumentálása, egyeztetése, hasznosítása, a vizsgálat lezárása 4.5.5.1 Vizsgálati jelentés A vizsgálati program alapján elvégzett ellenőrzést követően az ellenőrzési megállapításokat azokat alátámasztó bizonyítékokat, írásbeli jelentésben kell rögzíteni. A vizsgálati jelentés főbb tartalmi elemei: az audit céljai és hatókörének bemutatása, a szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatok feltárása és értékelése, a szervezet kockázatkezelési rendszere és a kontroll tevékenységek megfelelőségének, hatékonyságának, eredményességének minősítése a szervezeti célok megvalósulása érdekében, különös tekintettel − a működés hatékonyságára, eredményességére, − a pénzügyi és működési információk megbízhatóságára, zártságára, − a társasági vagyon védelmére és gyarapítására, − a működés szabályozottságára, a törvények, előírások és szerződések betartására. az irányítási folyamat, a szervezet etikai vonatkozású célkitűzéseinek, programjainak és tevékenységeinek tervezése, végrehajtása, hatékonyságának értékelése az alábbi célkitűzések elérése érdekében: − megfelelő etikai elvek és értékek érvényesülése a szervezetben − hatékony szervezeti teljesítmény-menedzsment és számon kérhetőség biztosítása, − a kockázatokkal és kontrollokkal kapcsolatos információk hatékony kommunikálása a szervezet megfelelő területei felé, − a vezetés tevékenységeinek hatékony koordinálása, az információk hatékony átadása.

2. szám

A megállapítások és az objektív értékítéleten alapuló következtetések, értékelések alapján javaslatokat kell tenni a feltárt hiányosságok megszüntetésére, és jövőbeni keletkezésük megelőzésére. Több közreműködő esetén a részvizsgálati jelentésből a vizsgálatvezető összefoglaló vizsgálati jelentést készít.” ÁEU „4.5.5.2 A vizsgálati jelentések egyeztetése A vizsgálati jelentéseket írásos véleménykérés útján, majd záró tárgyaláson kell egyeztetni a vizsgált szervezetek képviselőivel. Átfogó gazdasági ellenőrzés esetén az ellenőrzött szervezet a vizsgálati jelentésben megfogalmazott hiányosságok felszámolására, megállapításokra, javaslatokra tett és tervezett intézkedéseiről Igazoló Jelentést készít, melyben ki kell térni azon intézkedések kezdeményezésére is – a másolatok csatolása mellett –, amelyeknél a felvetett hiányosság megszüntetése az adott szervezet jogkörét meghaladja. A feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetése érdekében Intézkedési Tervet kell készíteni, amelyben fel kell sorolni az elvégzendő feladatokat, ki kell jelölni a feladat végrehajtásáért felelős személyeket (szervezeteket) és határidőket.” Az ellenőrzési jelentés a belső ellenőrzési folyamat legfontosabb terméke, amely magában foglalja az ellenőrzés megállapításait és a belső ellenőrök javaslatait. A részvizsgálati jelentéseket és az összefoglaló vizsgálati jelentést is a 2. számú melléklet szerinti szerkezetben kell elkészíteni (bevezetés, összefoglalás, részletes megállapítások, rövidítések jegyzéke, mellékletek jegyzéke), azzal az eltéréssel, hogy a részvizsgálati jelentés nem tartalmaz összefoglaló vizsgálati megállapításokat. A jelentésben rögzített megállapítások (hiányosságok) dokumentumokkal alátámasztottak kell hogy legyenek. A megállapításokat az ellenőrnek a vizsgált szervezetnél ismertetni kell annak jogszabályt, előírást sértő indoklásával. Részjelentések minőségbiztosítása A részjelentéseket az „Általános ellenőrzési utasítás” szerint az osztály/területi ellenőrzési központ vezetőkön keresztül kell a vizsgálat vezetőjének az előírt határidőben átadni. A részjelentéshez csatolt dokumentációt úgy kell összeállítani, hogy az alapján a minőségbiztosítást végző vezető azonos következtetésekre jusson a vizsgálatot végző személlyel. A dokumentációt kísérő lappal kell átadni. Összefoglaló vizsgálati jelentés, vezetői előterjesztés Az összefoglaló vizsgálati jelentést, annak egyeztetését a vezetői előterjesztést a vizsgálat vezetője az „Általános ellenőrzési utasítás” szerint készíti el. Az összefoglaló vizsgálati jelentés tartalmazza a 2. sz. melléklet V. része szerinti megismerési záradékot

2. szám


ÁEU „4.6.1. Előterjesztés vezetői értekezletre A vizsgálat megállapításairól készített összefoglaló vizsgálati jelentést a vizsgálatot elrendelő (megrendelő) vezetőnek kell megküldeni A megrendelő vezető (vezérigazgató, ügyvezető) a vizsgálat megállapításait és javaslatait mérlegelve rendelkezik a realizálásra vonatkozóan. A MÁV Zrt. jóváhagyott belső ellenőrzési terve szerint végzett vizsgálatok (átfogó és témavizsgálatok) eredményeinek hasznosítása érdekében a belső ellenőrzés vezetője a vizsgálatok megállapításairól, a szükséges vezetői szintű intézkedésekről határozati javaslatokkal kiegészített előterjesztést készít a vezetői értekezlet részére. Az előterjesztést véleményeztetni kell a vezetői értekezletre előirt véleményezőkön kívül a vizsgálatban érintett szervezetekkel is. Az előterjesztéshez csatolni kell • az összefoglaló vizsgálati jelentést • a véleményezők által tett észrevételek összefoglalását és értékelését, • átfogó vizsgálatok esetén csatolni kell továbbá o az ellenőrzött társaság igazoló jelentését és o a feladatok végrehajtására elkészített intézkedési tervet is. Amennyiben a vizsgálat során jelentős szabálytalanságok, rendszerbeli hibák kerültek megállapításra, a vizsgálat vezetője javaslatot tehet utóvizsgálat megtartására.” A vezetői értekezlet határozatát követően a vizsgálat lezárásaként az ÁEU 4.5.5.3. pontja szerint a vizsgálat vezetője gondoskodik a felmentvény kiadásáról, melyhez csatolja a 4. számú melléklet szerinti „Ellenőrzést követő felmérő lap”-ot. ÁEU „4.5.5.3 Felmentvény kiadása Amennyiben az ellenőrzött egység(ek) által tett és tervezett intézkedések a vizsgálat vezető megítélése alapján alkalmasak a feltárt hiányosságok megszüntetésére, illetve jövőbeni ismételt előfordulásának megakadályozására, a vizsgálat vezetője javaslatot tesz a vizsgálat lezárására, az átfogó gazdasági vizsgálat esetén a felmentvény megadására. A felmentvényben fel kell hívni a figyelmet a megállapítások alapján kiemelten kezelendő feladatokra a hatékonyság javítása érdekében. A felmentvényt a belső ellenőrzési vezető előterjesztése alapján a vizsgálatot elrendelő vezető jogosult kiadni.” A társaság éves beszámolója során a vizsgálatvezető ellenőrzi, hogy az intézkedési terv végrehajtásáról a társaság megfelelően – az Általános Ellenőrzési Utasítás 4.9.3. pontjában leírtak szerint – beszámolt-e. Dokumentáció, irattározás A vizsgálati jelentéseket a vizsgálat vezetőjének kell ügyiratba helyezni. Ezen ügyirat tartalmazza a vezetői előterjesztésen kívül a részvizsgálati jelentéseket és azok

283

dokumentumait, a Társaság észrevételeit, intézkedési tervét, és a kiadott felmentvényt is. ÁEU „4.7. A független belső ellenőrzési szervezet által végzett ellenőrzések nyilvántartása, a dokumentumok megőrzése A vizsgálat vezetője a vizsgálat lezárása, a felmentvény megadása után a 12 sz. melléklet szerint köteles a vizsgálat anyagát irattárba helyezni, ahol azt az iratselejtezés határidejéig (Ügyviteli Utasítás szerint) meg kell őrizni.” 4.3.2. A MÁV Zrt. vállalatcsoport tagjainak közreműködésével végzett témavizsgálatok eljárásrendje A MÁV Zrt. vezérigazgatója az éves ellenőrzési tervben, vagy azon felül is rendel el olyan témavizsgálatokat, melyek a vállalatcsoport egészének egyidejű ellenőrzését igénylik. Ezen vizsgálatok esetén követendő eljárásrend – az Általános Ellenőrzési Utasításban foglaltak szerint a következő: ÁEU 4.5.3.4 A vállalatcsoport szintű ellenőrzési feladatok központi koordinálása „A vállalatcsoport szintű ellenőrzési feladatok központi koordinálása a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztály feladata. Az ellenőrzött társaságok delegált munkatársai kötelesek a vállalatcsoport szintű ellenőrzési feladatokat a MÁV Zrt. belső ellenőrzési főosztálya által kiadott vizsgálati program szerint végrehajtani.” Az ellenőrzések időbeli ütemezése: 2 hét: a tervezési szakasz, tevékenységre vonatkozó kérdéslisták összeállítása 1 hét: ICM adatfeltöltés, munkaprogramok jóváhagyása 1 hét: vizsgálati programtervezet készítése, egyeztetése, jóváhagyása 3 hét: a vizsgálati szakasz 1 hét: társasági/üzletági szintű jelentés írás szakasza 2 hét: megállapítások minőségbiztosítása, társasági/ üzletági vizsgálati jelentések belső egyeztetése 1 hét: társasági jelentések megállapításainak csoportszintű ütköztetése, 1 hét: csoport szintű összefoglaló vizsgálati jelentéskészítés 2 hét: megállapítások minőségbiztosítása, csoport szintű összefoglaló vizsgálati jelentés egyeztetése a társaságokkal 1 hét: vezetői előterjesztés belső egyeztetése 4.3.2.1. Az ellenőrzés előkészítése, tervezési szakasz A BEF vezetője a vizsgálat megindításáról tájékoztató levelet küld az ellenőrzött Társaságok vezetőjének, amelyben megjelöli a vizsgálat vezetőjét, a vizsgálatért felelős osztályvezetőt, és kéri együttműködését, valamint a kapcsolattartó kijelölését.

284


A felkészülési szakasz adatbegyűjtése – a vizsgálat jellegéből következően – az alábbiak szerint történik: A BEF irattárából • az előző vizsgálati jelentést, melynek javaslatait áttekinti. • A javaslatokra a társaság által készített intézkedési tervet • Az ellenőrzött társaság belső ellenőrzési szervezete (belső ellenőre) által készített éves beszámolót Az ellenőrzött társaságtól: • Belső szabályozó dokumentumokat és azok változásait • A kockázatkezelés írásos dokumentumai • Tanúsítványokat. A témavizsgálat vonatkozásában – fentieken felül – a vizsgálat vezetőjének kell meghatározni, milyen egyéb adatok előzetes bekérése segíti a felkészülést. A felkészülési szakasz a továbbiakban a 4.3.1.1. pontban foglaltakkal megegyezik, de a 2. helyett a 3. sz. mellékletként csatolt vizsgálati program minta alapján. ÁEU „4.5.3.3. Megbízólevél kiadása A vállalatcsoport szintű ellenőrzési feladatokban az ellenőrzött társaság részéről közreműködők delegálása a vizsgálatot elrendelő felkérése alapján az ellenőrzött társaság vezetőjének feladata.” „A jóváhagyott belső ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések esetében a megbízólevelet helyettesíti a fényképes felügyeleti igazolvány.” ÁEU 4.5.4.1 Az ellenőrzés bejelentése, vizsgálat-indító értekezlet „Az ellenőrzés megkezdését a vizsgálandó szervezeti egység vezetőjénél be kell jelenteni. Átfogó-gazdasági ellenőrzés valamint téma/folyamat ellenőrzés esetében a helyszíni vizsgálat megnyitása nyitó értekezlet keretében történik. A nyitó értekezlet megszervezése és lefolytatása a belső ellenőrzés vezetőjének a kötelessége. A nyitó értekezleten részt vesznek • a belső ellenőrzés vezetője, • a vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző ellenőrök, • az ellenőrzött szervezet(ek) részéről a vizsgálatban kijelölt közreműködők, • a vizsgált szervezeti egység(ek) (folyamatellenőrzés esetén a folyamatgazda főtevékenységi kör) vezetői.” A helyszíni vizsgálat megkezdésének bejelentése írásban, a vizsgálati program-tervezet és a nyitó értekezletre vonatkozó meghívó megküldésével történik. A nyitó értekezleten történik az egyes leányvállalatok vizsgálatot végző ellenőrei feladatainak egyeztetése, a vizsgálati programban foglaltak pontosítása. A vizsgálati program véglegesítése a nyitó értekezleten elhangzottak alapján, azt követően történik.

2. szám

4.3.2.2. Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés lebonyolítása a 4.3.1.2. pontban leírtak szerint kell hogy történjen. A félidős értekezleteken az egyes résztvevők által feltárt egyedi hiányosságokra – az összefoglaló jelentés megalapozottsága érdekében – a vizsgálatvezető a többi közreműködő figyelmét is felhívja, hogy a megállapítás a vállalatcsoportnál rendszerbeli-e, vagy csak egy szervezetre vonatkozó. Ezért az ekkor történt felvetéseket, nem megfelelő gyakorlatot, valamennyi az ellenőrzésbe bevont szervezetnél a részvizsgálatot végzőknek ellenőrizni kell. ÁEU 4.5.4.2 Az információk feltárása „Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezeti egység vezetője kérelem esetén teljességi nyilatkozatot köteles adni, amelyben igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal, témakörrel összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta. A helyszíni ellenőrzés során – legkésőbb annak befejezésekor – a jelentősnek minősített megállapításokat az Ellenőrzési Naplóban, illetve a Felügyeleti Könyvben rögzíteni kell, és egyben tájékoztatást kell adni az ellenőrzött egység vezetőjének. Az Ellenőrzési Napló és Felügyeleti Könyv használatára vonatkozó szabályokat az ÁEU 10. sz. melléklete tartalmazza.” Jelentős megállapításnak minősül az, ami azonnali, soron kívüli intézkedést követel. 4.3.2.3. Az információk dokumentálása, egyeztetése, jelentéskészítés A leányvállalatok belső ellenőrei részjelentéseiket a vizsgálati programban részükre meghatározott tartalommal készítik el. ÁEU 4.5.5.2 „A vizsgálati jelentések egyeztetése A vizsgálati jelentéseket írásos véleménykérés útján, majd záró tárgyaláson kell egyeztetni a vizsgált szervezetek képviselőivel.” A leányvállalatok részjelentésének belső minőségbiztosításáról, a társaságon belüli egyeztetéséről a leányvállalat belső ellenőrzési vezetője köteles gondoskodni. A részjelentéseket a vizsgálat vezetőjének a minőségbiztosítás megtörténtének dokumentációjával (ÁEU 21. sz. melléklet) együtt kell átadni. Az összefoglaló vizsgálati jelentés egyeztetése a vezető előterjesztések egyeztetésének eljárásrendjéhez igazodik az alábbiak szerint: A belső ellenőrzési vezető feladata, hogy a végleges eredményeket ismertesse azokkal a felekkel, akik biztosíthatják az eredmények megfelelő hasznosítását.

2. szám


ÁEU 4.6.1. Előterjesztés vezetői értekezletre A vizsgálat megállapításairól készített összefoglaló vizsgálati jelentést a vizsgálatot elrendelő (megrendelő) vezetőnek kell megküldeni A megrendelő vezető (vezérigazgató, ügyvezető) a vizsgálat megállapításait és javaslatait mérlegelve rendelkezik a realizálásra vonatkozóan. A MÁV Zrt. jóváhagyott belső ellenőrzési terve szerint végzett vizsgálatok (átfogó és témavizsgálatok) eredményeinek hasznosítása érdekében a belső ellenőrzés vezetője a vizsgálatok megállapításairól, a szükséges vezetői szintű intézkedésekről határozati javaslatokkal kiegészített előterjesztést készít a vezetői értekezlet részére. Az előterjesztést véleményeztetni kell a vezetői értekezletre előirt véleményezőkön kívül a vizsgálatban érintett szervezetekkel is. Az előterjesztéshez csatolni kell • az összefoglaló vizsgálati jelentést • a véleményezők által tett észrevételek összefoglalását és értékelését. A MÁV Zrt vállalatcsoport tagjainak közreműködésével végzett témavizsgálatok MÁV Zrt. vezetői értekezlete által tárgyalt összefoglaló vizsgálati jelentést és a MÁV Zrt. Vezérigazgatója által hozott határozatokat az érintett leányvállalatok vezetői is megkapják. A leányvállalatokat érintő határozatok végrehajtása és a határozatok végrehajtásáról történő beszámolás az Üzletági Általános Vezérigazgató-helyettes koordinálásával történik.

285

ÁEU 4.9.3 A MÁV Zrt. vállalatcsoportra vonatkozó beszámolás szabályai A 2.1. pontban részletezett gazdasági társaságok igazgatósága, ügyvezetése, felügyelő bizottsága (ahol van) évente – január 31-ig – beszámol a tulajdonos(ok) részére a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről, tájékoztatást ad mindazon hiányosságokról, amelyek a társaság teljesítményére jelentős kihatással lehetnek. Az értékelésben ki kell térni az alábbi kérdésekre: a.) a társaság működését érintő kockázatok jellegében és mértékében milyen változások történtek az előző éves értékelés elkészítése óta; b.) a kockázatok menedzsment és belső ellenőrzés által végzett folyamatos ellenőrzési tevékenységére, és a belső kontroll rendszerre; ezen ellenőrzési tevékenység eredményeképp született jelentések legfőbb megállapításaira, tartalmára; c.) annak értékelésére, hogy azonosították-e az adott évben a belső kontroll rendszer olyan lényeges hiányosságait, hibáit, amelyek lényeges hatással voltak, vagy lehettek volna a társaság pénzügyi helyzetére. Az értékelés egy példányát – tájékoztatásul – a Belső Ellenőrzési Főosztályra is meg kell küldeni. A MÁV Zrt. belső ellenőrzési vezetője a 4.9.2. szerinti beszámolót a hozzá beérkezett fenti információkat is felhasználva a MÁV Zrt. vállalatcsoportra vonatkozóan készíti el. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

4.4. Beszámolás a vezető testületek részére 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS ÁEU 4.9.2 Beszámolás az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság részére A belső ellenőrzési vezető évente beszámol az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság részére a belső ellenőrzési feladatok és azokhoz kapcsolódó határozatok, valamint a belső ellenőrzés stratégiai célkitűzéseinek időarányos megvalósulásáról, valamint a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről. A belső kontrollok működéséről szóló jelentésben a belső ellenőrzés tájékoztatást ad mindazon hiányosságokról, amelyek a társaság teljesítményére jelentős kihatással lehetnek.

Jelen eljárási rend a kiadás napján lép hatályba. 7. 0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Tanúsítványok 2. sz. melléklet: Részletes vizsgálati program és jelentés minta átfogó ellenőrzéshez 3. sz. melléklet: Részletes vizsgálati program minta téma ellenőrzéshez 4. sz. melléklet: Ellenőrzést követő felmérő lap az ellenőrzött társaságok véleményéről 5. sz. melléklet: ICM folyamatábra Heinczinger István s. k vezérigazgató

TANUSÍTVÁNYOK (Előzetes adatbekérés)

Munkakör megnevezése (régiónként bontva)

a feladatot ellátó személy iskolai végzettsége (ha több személy látta el, akkor időpont megjelöléssel kérjük)

Adatok a Társaság gazdasági és belső ellenőri szervezetéről a feladatot ellátó személy szakmai képesítése

a feladatot ellátó személy szakmai gyakorlata (év)

Teljes- vagy részmunkaidőben (T/R)

Aláírási jogkör megnevezése

Az eljárásrend 6.1.1. pontjában előírt adatbekérés az ellenőrzött társaságtól az ott felsoroltakon kívül a jelen melléklet táblázatainak kitöltését is jelenti.

1. sz. melléklet

286 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám

2. szám


Az alábbi létszám, bér és munkaidő adatokat az ellenőrzött időszakra vonatkozóan kérjük kitölteni: Munkajogi állományi létszám Statisztikai állományi létszám Teljes munkaidőben foglalkoztatottak Fizikai jellegű tevékenységet végzők Szellemi jellegű tevékenységet végzők Részmunkaidőben foglalkoztatottak Létszám növekedés Tevékenység kihelyezéssel kapott Külső felvétel ebből: – határozatlan időre felvétel – határozott időre felvétel Munkajogi létszámból visszavétel Egyéb növekedés Létszám csökkenés Tevékenység kiszervezése a társaságból Korengedményes nyugdíjazás Ösztönzött nyugdíjazás Egyéb nyugdíjazás Rendes felmondás a munkáltató részéről Rendes felmondás a munkavállaló részéről Rendkívüli felmondás a munkáltató részéről Rendkívüli felmondás a munkavállaló részéről Munkaviszony megszüntetés közös megegyezéssel Határozott időre kötött munkaszerződés lejár Munkajogi létszámba kerül Egyéb csökkenés A létszám változás egyenlege létszámváltozás egyenlege Teljes munkaidős bérelemek részletezése Alapbér és törzsbér ebből: teljesítménybér Pótlékok összesen: Műszak pótlék: Éjszakai pótlék Túlórapótlék: Ünnepnapi pótlék:(Fizetett- és kieső ünnep) Készenléti és ügyeleti díj Egyéb pótlékok Kiegészítő fizetés

287

288

A MÁV Zrt. Értesítője Prémium Jutalom 13. és további havi fizetés, ill. munkaszerződésben kötelezően előírt díjazás Teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére össz.: Egyéb nem teljes munkaidős és áll. kív. bér össz.: Személyi jellegű ráfordítások részletezése Bérek Társadalombiztosítás jellegű kifizetések Kiküldetéshez kapcsolódó kifizetések VBKJ Étkezési hozzájárulás Átvállalt tagdíjak Üdülési hozzájárulás Albérleti hozzájárulás Segély KSZ szerinti végkielégítés Munkába járáshoz vállalati hozzájárulás MT szerinti végkielégítés Ajándékutalvány Magánszemélyek részére kifizetett díjak Ösztöndíjak Korengedményes nyugdíj Átképzési támogatás Egyéb különféle kifizetések Reprezentáció EGYÉB BÉRJELLEGŰ ÖSSZESEN Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Munkaadói járulék Szakképzési hozzájárulás Egészségügyi hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Társadalombiztosítási járulék SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK TÖRVÉNYES MUNKAIDŐ ÖSSZESEN:

2. szám

2. szám VESZTESÉGIDŐ ÖSSZESEN ebből: – szabadság – betegszabadság – betegség – igazolt távollét (fizetett) – igazolt távollét (nem fizetett) – igazolatlan távollét – tört napi igazolt távollét (fizetett) – tört napi igazolt távollét (nem fizetett) – tört napi igazolatlan távollét TÚLÓRA ÖSSZESEN: ebből: 50% -os 75% -os 100% -os pihenő napi MUNKAIDŐ ÖSSZESEN:


289

290


2. szám

Kimutatás a vizsgált időszakban hatályban lévő belső szabályozó dokumentumokról Megnevezés

Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat FB ügyrend Stratégia Számviteli Politika Önköltségszámítási Szabályzat Pénzkezelési szabályzat Számlarend Leltározási szabályzat Értékelési szabályzat Selejtezési szabályzat Adatvédelmi szabályzat Minőségirányítási kézikönyv Munkavédelmi Szabályzat Munkajogi összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárási szabályzat Kollektív szerződés Informatikai biztonság politika Informatikai stratégia Belső ellenőrzési utasítás Készletgazdálkodási szabályzat Szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő szabályozás A gépkocsik használatának és elszámolásának szabályozása

Hatályba lépés

Módosítások

3. Rögzítették-e, hogy mi tekintendő, figyelembe veendő szempontnak: – a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében, – a kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél – a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál, – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegének meghatározásánál? A számviteli politika keretében kijelölték-e a mérlegkészítés időpontját? 4. Szabályozták-e a tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait? 5. A társaság élt e az értékcsökkenés várható használati idő alapján történő elszámolási lehetőségével? Ha igen: – meghatározta-e azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idő alapján számolja el, meghatározta-e a várható használati idő megállapítására vonatkozó szabályokat?

1. Rendelkezik-e a társaság aktuális és hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott számviteli politikával? 2. Szabályozták-e, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az társaság mit tekint: • lényegesnek, • nem lényegesnek, • jelentős összegnek, • nem jelentős összegnek.

Számviteli Politika (1)

I/N/R*/Na**

Sajátosság

Tv. 14. § (4)

Tv. 14. § (4)

Tv. 14. §(3) – (8)

Jogszabály

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 291

8. Rendelkezik-e a társaság aktuális és hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott számla keret-tükörrel és számlarenddel? 9. A szánlarend tartalmazta-e a könyvviteli számla tartalmára vonatkozó előírásokat: – értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, – a számlát érintő gazdasági eseményeket, – azok más számlákkal való kapcsolatát? 10. A bizonylatok feldolgozási rendje tartalmazza-e, hogy: – a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla- és előirányzat-felhasználási keretszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig, – az egyéb gazdasági műveletek események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladást) adatait legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap végéig a könyvekben rögzíteni kell? 11. Előírták-e, hogy a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetési és ellenőrzési feladatokat, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás technikájától, logikailag zárt rendszerrel kell biztosítani? 10. Az aktív és passzív elszámolások jogcímeit a számlarendben tételesen meghatározták-e?

Számlarend (1)

I/N/R*/Na**

Sajátosság

Tv. 165. § (4)

Tv. 165. §

Jogszabály


1. Rendelkezik-e a társaság aktuális, hatályos a jogosult vezető által aláírt pénzkezelési szabályzattal? 2. A szabályzat tartalmazza-e a pénzkezeléshez kapcsolódó összeférhetetlenségi szabályokat? 3. Szabályozták-e a megnyitott számlák forgalmának könyvvezetési, egyeztetési rendjét? 4. Tartalmazza-e a szabályzat a fedezetigazolás és bankgarancia igénybevételével kapcsolatos feladatokat és hatásköröket? 5. Szabályzat tartalmazza-e a társaság által alkalmazható fizetési módok (átutalás, beszedési megbízás, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a készpénzfizetés) alkalmazási feltételeit, rendjét? 6. A szabályzatban rögzítették-e az elektronikus kódolás alkalmazásával való aláírásra vonatkozó eljárás rendjét? 7. A szabályzatban rögzítették-e a létesítés, a működtetés, a pénzmegőrzés, tárolás és szállítás, a pénzkezelés, bizonylatolás és nyilvántartás, valamint a pénztárzárlat feladatait: – a házipénztár – a devizapénztár vonatkozásában? 8. A szabályzatban meghatározták-e a készpénzben teljesíthető kiadások értékhatárait? 9. A szabályzatban rögzítették-e az előlegek, az utólagos elszámolásra kiadott összegek körét, nyilvántartásának, elszámolásának rendjét, határidejét? 10. Meghatározták-e az előzetes és utólagos pénztári ellenőrzés: – módját, – feladatait, – az ellenőrzésért felelős munkaköröket? 11. A szabályzatban meghatározták-e az társaság által igénybe vehető kártya típusait és azok felhasználói körét, és a felhasználásra jogosultak aláírásait? 12. A pénzkezelési szabályzatban megfogalmazott további előírások az Szt. előírásainak megfelelnek-e?

Pénzkezelési Szabályzat (1)

I/N/R*/Na**

Egyéb megjegyzések

Tv. 14. § 5.d), (8),

Jogszabály


1. Rendelkezik-e a társaság aktuális és hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatával? 2. A szabályzatban előírták-e, hogy december 31-ei fordulónappal a jogszabályoknak megfelelően készített – a mérlegben kimutatott eszközöket mennyiségben és értékben, – a forrásokat értékben leltározni kell? 3. A szabályzat tartalmazza-e a könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készletek, kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök, valamint a 0-ra leírt eszközök leltározási módját? 4. A szabályzat tartalmazza-e az üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett, illetve az idegen helyen tárolt eszközök leltározásának módját? 5. Szabályozták-e: – a leltározási ütemterv készítésére és a tartalmára vonatkozó előírásokat, – a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatokat, – a leltározás időszakában történő eszköz mozgatások eljárásrendjét, bizonylatolását, – a leltározás és a könyvviteli nyilvántartások egyeztetésének módját, – a leltárak kiértékelésének feladatait, szabályait, – a leltározás minden szakaszát felölelő ellenőrzési feladatokat, – a leltáreltérések (hiányok-többletek) megállapításával, rendezésével, azok könyvviteli elszámolásával kapcsolatos feladatokat, – az esetleg szükségessé váló felelősségre vonással kapcsolatos feladatokat? 6. Előírták-e, a függetlenített belső ellenőrzés részére a leltározás dokumentumainak felülvizsgálatát? Leltározási, Leltárkészítési és Selejtezési Szabályzat (2) 7. A szabályzatban előírták-e, hogy a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a mérleg alátámasztását szolgáló leltárnak – többek között – tartalmaznia kell – az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét; – az egyedi eszköznek e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értéket); – az előbbiek szerinti érték különbözetét? – az eltérések miatt szükségessé vált felelősség érvényesítésének határidejét; – záró jegyzőkönyvek elkészítésnek határidejét – eltérések rendezésének, engedélyezésének és a könyvviteli nyilvántartásokban való rögzítésének módját és határidejét?

Leltározási, Leltárkészítési és Selejtezési Szabályzat (1)

I/N/R*/Na**

I/N/R*/Na**

Sajátosság

Sajátosság

Jogszabály

Tv. 14. § (8)

Jogszabály


8. Szabályozta-e – a selejtezési eljárás lebonyolításának – a felesleges vagyontárgyak hasznosításának – a megsemmisítési eljárás lebonyolításának rendjét? 9. A leltározási, leltárkészítési és selejtezési szabályzatban megfogalmazott további előírások az Szt. előírásainak megfelelnek-e?

Leltározási, Leltárkészítési és Selejtezési Szabályzat (1)

I/N/R*/Na**

Sajátosság

Jogszabály


1. Rendelkezik-e a szervezet aktuális és hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott értékelési szabályzattal? 2. Meghatározták-e a különböző időpontokban beszerzett, azonos paraméterekkel rendelkező, csoportosan nyilvántartott eszközöknél az értékelés módszerét, eljárásrendjét (átlagos beszerzési áron, illetve a FIFO módszerrel)? 3. Tartalmazza-e a szabályzat – a saját termelésű készletek, – a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai-szerelési munkák bekerülési értékének meghatározását? 4. A társaság a szabályzatában rögzítette-e a követelések – a jogszabályon alapuló jogerős követelések (adósok), az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések, a kis összegű követelések – év végi értékelési elveit, követeléstípusonként az adós minősítés szempontjait? 5. A szabályzatban meghatározták-e, hogy a valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a Tv. szerinti lehetőségek közül melyik módszert alkalmazzák? 6. A szabályzat tartalmazza-e, hogy milyen devizaárfolyammal kell forintra átszámítani a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett valutára szóló követeléseket és kötelezettségeket? 7. Az értékelési szabályzatban megfogalmazott további előírások a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelnek-e? Önköltség-számítási Szabályzat (1) 1. Az társaság rendelkezik-e az által végzett, a fenti tevékenységekre vonatkozó aktuális és hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott Önköltség-számítási Szabályzattal? 2. A szabályzatban meghatározták-e: – az önköltségszámítás alapfogalmait, – az alkalmazandó alapelveket és az ahhoz kapcsolódó előfeltételeket és kötelezettségeket, – az alkalmazott költségelszámolás fajtáját, sémáját, tartalmát, – a kalkuláció tárgyát, a kalkulációs egységeket, időszakot, – a költségelszámolás és kalkuláció folyamatában résztvevő egységek feladatait, a feladatok elvégzéséért felelősöket – az alkalmazott vetítési alapokat és azok gyűjtésének módját, – az alkalmazott munkaszám módszereket és azok rendszerét, – a költségelszámolás és az utókalkuláció egyeztetésének módját, gyakoriságát, – az árképzés és árellenőrzés érdekében az önköltség elemzés módszerét?

Értékelési Szabályzat

I/N/R*/Na**

I/N/R*/Na**

Sajátosság

Sajátosság

Jogszabály Tv. 14. §, (8); R. 8.§ (4.c)

Tv. 60. § (5)

Tv. 60.§ (4), (6)

Tv. 46.§ (3)

Tv. 14. § (8)

Jogszabály


3. A szabályzat tartalmazta-e a dokumentálás rendjét, továbbá az adatoknak főkönyvi számlákkal, az éves beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát? 4. Szabályozták-e a közvetlen és a közvetett költségek utalványozásának és elszámolásának valamint ellenőrzésének rendjét, különös tekintettel a bizonylati rend és a bizonylatok feldolgozásának szabályozására? 5. Az önköltség-számítási szabályzatban megfogalmazott további előírások a jogszabályok előírásainak megfelelnek-e?

Értékelési Szabályzat

I/N/R*/Na**

Sajátosság

Jogszabály


1. Rendelkezik-e az társaság aktuális és hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott bizonylati szabályzattal? 2. Meghatározták-e a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok általános tartalmi és alaki követelményeit? 3. Szabályozták-e, hogy a szervezet milyen módon tesz eleget a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás és a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontja, igazolása kötelezettségének? 4. Előírták-e a bizonylatok alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága igazolásának módját? 5. Szabályozták-e az elektronikus dokumentumok, iratok számviteli bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit, az elektronikus dokumentumokon szereplő elektronikus aláírás alkalmazásának feltételeit, megőrzésének módját, feltételeit? 6. Ha a számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, előírták-e – az adatok vizuális, késedelem nélküli kiíratását (megjelenítését), – az egyértelmű azonosítás érdekében szükséges kódjegyzéket? 7. Meghatározták-e a szigorú számadási kötelezettség alá tartozó nyomtatványok körét? 8. Szabályozták-e a szigorú számadás alá vont nyomtatványokról, bizonylatokról azok elszámoltatását biztosító nyilvántartás vezetését? 9. A Bizonylati Szabályzatban megfogalmazott további előírások az Szt. előírásainak megfelelnek-e?

Bizonylati Szabályzat (1)

I/N/R*/Na

Sajátosság

Tv. 168. § (3)

Tv. 168. § (1)

Tv. 167. § (6) a)-b)

Tv. 167. § (5) Tv. 169. § (5)-(6) 1992. évi LXXIV. tv. 43. §

Tv. 167. § (3)

Tv. 167. § (7)

Tv. 166. § (2) Tv. 167. § (1) a.)-j.)

Jogszabály


1. Az immateriális javak bekerülési értékét az Szt., a számviteli politika illetve az értékelési szabályzat előírásai szerint vették–e számításba? − bekerülési érték (Tv. 47.§ (1-2)(4), 51.§ (1-4)) − importbeszerzés (Tv. 48.§ (5-6)(7.a,c,) 60.§ (4-5) − térítés nélküli átvétel (Tv. 50.§ (4) − követelések fejében átvett (Tv. 50.§ (1) Az állománynövekedések dokumentálása szabályszerű volt-e? 2. A térítés nélküli átadások, selejtezések (megsemmisülés) elszámolása és dokumentálása szabályszerű volt-e? -selejtezés, megsemmisülés (Tv. 53.§ (1) c-d., 3. Az immateriális javak értékcsökkenését, a számviteli politika illetve az értékelési szabályzat alapján számolták-e el? – terven felüli értékcsökkenés (visszaírás) elszámolása (Tv. 53.§ (1. b, c, d) 4. Az értékhelyesbítés (visszaírás) elszámolása és dokumentálása (amennyiben élt az intézmény a piaci értéken történő értékelés lehetőségével) szabályszerű volt-e? (Tv. 58.§ (6) (9)) 5. A mérlegtétel tartalma, besorolása, értékelése megfelelő volt-e? a) tartalom, besorolás (Tv. 3.§ (4) 2-4. pont, 23.§ (4-5), 24.§ (1), 25.§ (4-7), (9-10) értékelés (Tv. 46.§ (3), b) szellemi termékek folyamatban lévő beruházásai a mérlegben (Tv. 25.§ (7), PM Tájékoztató) 6. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv. 15.§ (6) Az immateriális javak mérlegsorait főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartással, leltárral szabályszerűen alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161.§ (3), (Tv. 46.§ (3), 69.§ (1) A leltáreltéréseket az analitikus nyilvántartásokon valamint a főkönyvi számlákon átvezették-e?

Immateriális javak

I/N

Megállapítás


1. A tárgyi eszközök bekerülési értékét az szt., a számviteli politika illetve az értékelési szabályzat előírásai szerint vették–e számításba? − bekerülési érték (Tv. 47.§ (1-2)(4-8), 48.§ (1-4) 51.§ (1-4) − importbeszerzés (Tv. 48.§ (5-6)(7.a,c,) 60.§ (4-5)) − térítés nélküli átvétel (Tv. 50.§ (4) − követelések fejében átvett eszköz (Tv. 50.§ (1) Az állománynövekedések dokumentálása szabályszerű volt-e? 2. A beruházások, felújítások és a karbantartások elszámolása, dokumentálása megfelelt-e az szt., a számviteli politika illetve az értékelési szabályzat előírásainak? − beruházások (Tv. 3.§ (4) 7. pont, 26.§ (7), 62. § (3) − felújítások (Tv. 3.§ (4) 8. pont, 48.§ (1), − karbantartások (Tv. 3.§ (4) 9. pont, 48.§ (2) 3. Az állománycsökkenések elszámolása és dokumentálása szabályszerű volt-e? − selejtezés, megsemmisülés (Tv. 53.§ (1)b, − átsorolás, átminősítés (Tv. 23.§ (5), 4. A tárgyi eszközök értékcsökkenését, a számviteli politika illetve az értékelési szabályzat alapján számolták-e el? − terven felüli értékcsökkenés (visszaírás) elszámolása (Tv. 53.§ (1. b) 5. Az értékhelyesbítés elszámolása és dokumentálása (amennyiben élt az intézmény a piaci értéken történő értékelés lehetőségével) szabályszerű volt-e? (Tv. 58.§ (6)(9), 6. Az állományváltozást, illetve az értékváltozást jelentő tételeket a főkönyvi számlákon tőkeváltozással szemben átvezették-e? 7. A mérlegtétel tartalma, besorolása, értékelése megfelelő volt-e? a) tartalom, besorolás (Tv. 23.§ (4-5), 24.§ (1), 26.§ (2-3)(6-8), b) értékelés (Tv. 46.§ (3), 8. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv. 15.§ (6) 9. A tárgyi eszközök mérlegsorait főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartással, leltárral szabályszerűen alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161.§ (3), leltár (Tv. 46.§ (3), 69.§ (1) A leltáreltéréseket az analitikus nyilvántartásokon valamint a főkönyvi számlákon átvezették-e?

Tárgyi eszközök

I/N

Megállapítás


1. A készletek bekerülési értékét az szt., a számviteli politika illetve az értékelési szabályzat előírásai szerint vették–e számításba? − bekerülési érték (Tv. 47.§ (1-2)(4), 51.§ (1-4), 62.§ (2)) − importbeszerzés (Tv. 48.§ (5-6)(7.a,c,) − térítés nélküli átvétel (Tv. 50.§ (4)) − követelések fejében, értékesítési céllal átvett készlet (Tv. 50.§ (1) − átsorolás (Tv. 23.§ (5), Az állománynövekedések dokumentálása szabályszerű volt-e? 2. A készleteknél az szt., a kormányrendelet, a számviteli politika illetve az értékelési szabályzat alapján számolták-e el az értékvesztést (visszaírást)? (Tv. 56.§, R. 27.§ (2), 31.§ és a 9. számú melléklet 2.a.) 3. A mérlegtétel tartalma, besorolása, értékelése megfelelő volt-e? − tartalom, besorolás (Tv. 3.§ (6) 5-6. pont, 28.§ (2-3), 66.§ (1), − értékelés (Tv. 46.§ (3),

Készletek

1. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedések bekerülési értékét az szt., a számviteli politika illetve az értékelési szabályzat előírásai szerint vették–e számításba? a. bekerülési érték (Tv. 49.§(4-7), 62.§(1)) b. térítés nélküli átvétel (Tv. 50.§ (4) c. többletként fellelt, ajándék eszköz (Tv. 50.§ (4), d. követelések fejében átvett eszköz (Tv. 50.§ (1) Az állománynövekedések dokumentálása szabályszerű volt-e? 2. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedéseknél az szt., a kormányrendelet, a számviteli politika illetve az értékelési szabályzat alapján számolták-e el az értékvesztést (visszaírást)? (Tv. 54.§ (1-3), R. 5.§ 7.b., 31.§) 3. A részesedéseknél az értékhelyesbítés elszámolása és dokumentálása (amennyiben élt az intézmény a piaci értéken történő értékelés lehetőségével) szabályszerű volt-e? (Tv. 58.§ (6)(9), 4. A mérlegtétel tartalma, besorolása, értékelése megfelelő volt-e? a. tartalom, besorolás (Tv. 3.§ (6) 3.pont, 23.§ (4-5), 24.§ (1), b. értékelés (Tv. 46.§ (3), 62.§ (5), 64.§ (1), 5. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv. 15.§ (6) 6. A befektetett pénzügyi eszközök mérlegsorait főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartással, leltárral szabályszerűen alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161.§ (3),

Befektetett pénzügyi eszközök (1)

I/N

I/N

Megállapítás

Megállapítás


1. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv.15.§ (6) 2. Az aktív időbeli elhatárolások mérlegsorait főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartással, leltárral szabályszerűen alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161.§ (3),, leltár Tv. 69.§ (1)

Aktív időbeli elhatárolások

1. A mérlegtétel tartalma, besorolása, értékelése megfelelő volt-e? − tartalom, besorolás (Tv. 66. § (2), − értékelés (Tv. 46. § (3), 65. § (1), 35.§ (3) és a 9. számú melléklet 3.) − valuta és devizakészlet bekerülési értéke és értékelése (Tv.60. §(1)(4-5), 62. §(4-5), 2. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv.15. § (6) 3. A beszámolóban a pénzeszközök mérlegsorait főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartással, leltárral szabályszerűen alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161. § (3), leltár (Tv. 66. § (2), 69. § (1)

Pénzeszközök (1)

1. A mérlegtétel tartalma, besorolása, értékelése megfelelő volt-e? − tartalom, besorolás (Tv. 29.§ (2), − értékelés (Tv. 46.§ (3), 65.§ (1), − külföldi pénzértékre szóló követelés értékelése (Tv. 60.§ (1) (4-5), 2. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv.15.§ (6) 3. A követelések mérlegsorait főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartással, leltárral szabályszerűen alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161.§ (3), leltár Tv. 69.§ (1)

Követelések

4. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv. 15.§ (6) 5. A készletek mérlegsorait főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartással, leltárral szabályszerűen alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161.§ (3), leltár Tv. 69.§ (1), 46.§ (3), A leltár eltéréseket az analitikus nyilvántartásokon (raktár esetén a főkönyvi könyvelés adatain) átvezették-e?

I/N

I/N

I/N

Megállapítás

Megállapítás

Megállapítás


1. Képzés, feloldás a Tv. 41.§ előírásai szerint megtörtént-e? 2. Kiegészítő mellékletben a Tv. 90. §, 94. § előírásai szerinti bemutatás megtörtént-e? 3. Társasági adó elszámolásban feltüntetett összegek a számviteli nyilvántartás adataival egyezőek-e?

Céltartalék

1. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv.15.§ (6) 2. A passzív időbeli elhatárolások mérlegsorait főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartással, leltárral szabályszerűen alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161.§ (3), leltár Tv. 69.§ (1),

Passzív időbeli elhatárolások

1. A mérlegtétel tartalma, besorolása, értékelése megfelelő volt-e? − tartalom, besorolás (Tv. 42.§ (1-3)(5), − értékelés (Tv. 46.§ (3), 68.§ (2)(4), − külföldi pénzértékre szóló kötelezettség értékelése (Tv. 60.§ (1) (4-5), 68.§ (4), 2. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv. 15.§ (6) 3. A kötelezettségek mérlegsorait főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartással, leltárral szabályszerűen alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161.§ (3), leltár Tv. 69.§ (1)

Kötelezettségek

1. A mérlegtételek tárgyévi nyitó adatai megegyeztek-e az előző évi záró adatokkal? (Tv. 15.§ (6) 2. A saját tőke mérlegsorait főkönyvi kivonattal, analitikus nyilvántartással, leltárral alátámasztották-e? (főkönyv, analitika Tv. 161.§ (3), leltár Tv. 69.§ (1), 3. Az értékelési tartalék összegét (amennyiben élt az intézmény a piaci értéken történő értékelés lehetőségével) az értékhelyesbítéssel azonos összegben szabályszerűen mutatták-e ki? (Tv. 58.§ (5)

Saját tőke

I/N

I/N

I/N

I/N

Megállapítás

Megállapítás

Megállapítás

Megállapítás


304


2. sz. melléklet

VIZSGÁLATI PROGRAM MINTA átfogó pénzügyi, gazdasági ellenĘrzéshez

2. szám

2. szám


305

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság BelsĘ EllenĘrzési FĘosztály

VIZSGÁLATI PROGRAM a (társaság) átfogó pénzügyi, gazdasági ellenĘrzéséhez

BEVEZETė RÉSZ Az ellenĘrzést elrendelte:

a MÁV Zrt. Vezérigazgatója

Az ellenĘrzött idĘszak:

Pl.: 2005. január 1. - 2008. június 30.

A helyszíni ellenĘrzés kezdete:

Pl.: 2008. június 16.

A helyszíni ellenĘrzés befejezése: Pl.: 2008. augusztus 15. Az ellenĘrzés típusa:

átfogó

Az ellenĘrzés módszere:

elemzés, kérdĘíves ellenĘrzés

Az ellenĘrzést vezeti:

NÉV (beosztás) (szervezeti egység)

felmérés,

mintavételes

és

tételes

KözremĦködĘk: NÉV

(beosztás) (szervezeti egység)

Az ellenĘrzés célja: (tömören 1-2 mondatban az éves ellenĘrzési tervben azonosított kockázatok kiemelésével) Pl.: A Társaság üzleti, gazdálkodási tevékenységének vizsgálata, a gazdálkodás területén lévĘ üzleti kockázatok azonosítása, a belsĘ kontrollok hatékonyságának, eredményességének valamint a MÁV Zrt. tulajdonosi érdekeinek, a vállalatcsoport céljainak érvényesülése. Az ellenĘrzés jogalapja: A MÁV Zrt. jóváhagyott (.…) éves belsĘ ellenĘrzési terve.

306


2. szám

II. AZ ELLENėRZÉSI FELADATOK 1.

A Társaság bemutatása, folyamatainak, kockázatainak értékelése a) A Társaság alaptevékenységeként meghatározott folyamatok azonosítása; b) A Társaság alkalmazott kockázatkezelési rendszerének minĘsítése; c) A Társaság kezelt és nem kezelt kockázatainak bemutatása és értékelése; d) Az egyes tevékenységekhez vállalt kockázatok mértékének értékelése.

2. A Társaság kockázatkezelési rendszere és az alkalmazott kontroll tevékenységek megfelelĘségének, hatékonyságának, eredményességének értékelése, minĘsítése a szervezeti célok megvalósulása érdekében (IIA: 2110. – 2120.) EllenĘrizni kell a pénzügyi- gazdasági információs és kontrolling rendszer kialakítását, szabályozottságát, mĦködtetését, hogy megbízhatóan segítette-e a különbözĘ vezetĘi szintekhez rendelt irányítási, beszámoltatási tevékenységet. 2.1. A Társaság pénzügyi és mĦködési információk megbízhatósága, zártsága keretében ellenĘrizni kell: a) A bizonylati fegyelem megvalósulását, a pénzforgalmi és egyéb könyvelési tételek szabályszerĦségét, a folyamatok zártságát, a munkafolyamatba épített ellenĘrzés rendszerét, felelĘseit; b) A döntés elĘkészítési információk összeállításának folyamatát, ellenĘrzését; c) A mérlegtételek leltárakkal történt alátámasztása teljes körĦen megtörtént-e, a leltáreltérések kezelése megfelelĘen történt-e? FelelĘsök nevesítésre kerültek-e? d) BeérkezĘ számlák kezelése, és a vevĘszámlák kiállítása szabályozott eljárásrend szerint, a valós gazdasági eseménynek megfelelĘen, határidĘben, és ellenĘrzötten megtörtént-e? A stornó és helyesbítĘ számlák kiállításának helyessége, belföldi és külföldi vevĘszámlák alaki felülvizsgálata, árfolyam használata egyezik-e a számvitel politikájával; e) A beszámoló kiegészítĘ mellékletében szereplĘ adatok helyességét, a valós kép érdekében bemutatott adatok teljes körĦségét, jogszabályoknak és belsĘ elĘírásoknak megfelelĘségét; f) A hatékonysági mutatók számításának megfelelĘsségét; g) Az egyes eredménykategóriákon belül elszámolt költségek szabályszerĦségét; h) A közvetlen és a közvetett költségek elszámolása a jogszabályi elĘírásoknak megfelelĘen történik-e? Az általános költségek nagyságrendje indokolt-e? i) Az elĘkalkuláció megbízható adatok alapján történik-e? j) Az utókalkuláció, egyes tevékenységek fedezeti számításai folyamatos kontroling nyilvántartással alátámasztottak-e? k) az informatikai rendszerekkel kapcsolatos nemzetközileg elvárt informatikai biztonsági követelmények érvényesülnek-e? Az alkalmazott informatikai rendszerek integráltságát, módosítások kezelését, jogosultságok nyilvántartását; az alkalmazott informatikai rendszerfejlesztéseket.

2. szám


2.2. A mĦködés hatékonysága, eredményessége keretében ellenĘrizni kell A társaságok alaptevékenységére vonatkozóan a tevékenység (szolgáltatás) megfelelĘsségét, gazdaságosságát a sajátosságok figyelembe vételével. Ezen programrészt egyedileg kell kialakítani, melyben vizsgálandó, hogy a társaság mennyiben felel meg az alapításkor rá ruházott feladat megfelelĘ minĘségĦ, hatékonyságú elvárásának, mit tett a tevékenység színvonalas ellátása érdekében. Gazdaságosság a költségek minimalizálását, a hatékonyság az output és a felhasznált erĘforrások viszonyát, az eredményesség a célok, a tevékenység szándékolt és tényleges hatásának viszonyát jelenti. Az ellenĘrzés javaslatokat kell hogy megfogalmazzon a tevékenységbĘl származó bevételek optimumának elérése érdekében. 2.2.1 Az üzleti tervkészítés megalapozottságát, a kockázatok felmérését, értékelését, az elért eredményeknek a jóváhagyott üzleti tervekkel való összhangját; 2.2.2. Hatékony intézkedések történtek-e a célkitĦzések elérése érdekében; 2.2.3. Az alaptevékenység értékesítése keretében a) a végzett szolgáltatások kiszámlázását, teljeskörĦségét, idĘbeniségét; b) a munkák befejezését követĘ átadás-átvételi eljárások végrehajtása, dokumentáltsága, a kifogásolt, hibás teljesítések kezelése az átadási-átvételek, hiánypótlások, határidĘk kockázatai. 2.2.4. Az alaptevékenység ellátásához kapcsolódóan a mĦködés eredményességének ellenĘrzése során elemezni kell az egyes tevékenységek nyereségtermelésben betöltött arányát, a hatékonysági, és termelékenységi mutatószámok alakulását, az árbevételek és költségek, ráfordítások alapján. EllenĘrizni kell: a) Az anyagfelhasználás alakulását, szükségszerĦségét, indokoltságát; b) A külsĘ szolgáltatások igénybevételének szükségszerĦsége, indokoltsága, jogossága, a teljesítések és a költségek összhangja. c) Az alvállalkozásba adott feladatok nagysága, az alvállalkozók kiválasztása megalapozott ajánlatok alapján történt d) a személyi jellegĦ ráfordítások, a létszám alakulását, indokoltságát. A határozott és határozatlan idejĦ munkavégzések alakulását; e) az egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordítások és bevételek tételeit. 2.3. A Társasági vagyon védelme és gyarapítása vizsgálata keretében ellenĘrizni kell: 2.3.1. A társasági saját tĘke alakulását, a tĘkeszerkezet változását. 2.3.2. A befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök) állomány alakulását, különös tekintettel: a) a beruházási teljesítmények szerzĘdéses összhangját a bekerülési érték meghatározását, az aktiválások végrehajtását, idĘbeniségét, az értékcsökkenések használati idĘvel összhangban történĘ elszámolását; b) Az alkalmazott értékcsökkenési leírások jogszabályi és belsĘ szabályozási megfelelĘsségét. c) a jövedelemtermelĘ folyamatokban részt nem vevĘ gépek, berendezések besorolását, átsorolását;

307

308


2. szám

2.3.3. A készleteknél az állományváltozást (különös tekintettel az elfekvĘ készletekre) az elszámolt értékvesztéseket és azok analitikus nyilvántartásait. A saját termelésĦ készletek nyilvántartását. 2.3.4. A követelések, és kötelezettségek állományánál ellenĘrizni kell: a) a vevĘkkel szembeni követeléseket, késedelmi kamatok érvényesítését; b) a vevĘk minĘsítését, a késedelemben lévĘ vevĘk követeléseinek behajtására tett intézkedéseket, a szükséges értékvesztés elszámolás elĘírásszerĦségét, nagyságrendjét; c) a vevĘszámlák, követel egyenlegének és tartozik egyenlegĦ szállítói számlák indokoltságát, beszámolóban megfelelĘ kezelését; d) bejövĘ számlák beérkezésének és rögzítésére kerülésének ellenĘrzése; e) egyéb követelések analitikájának vizsgálata; f) hátrasorolt kötelezettségek bemutatása, kölcsönszerzĘdés felsorolása. 2.3.5. Felesleges vagyontárgyak kezelését, hasznosítását; 2.3.6. Az összemérés elvének érvényesülését, az idĘbeli elhatárolásoknál, elĘzĘ évek eredményét érintĘ tételek érvényesítését, a céltartalék képzés mértékének megfelelĘségét. 2. 4. A mĦködés szabályozottsága, a törvények, elĘírások, szerzĘdések betartása keretében vizsgálni kell a szervezet tevékenységének és döntéseinek összhangját, a vonatkozó jogszabályokkal, szabályzatokkal, szerzĘdésekkel a) Az alapító okirat, a cégnyilvántartás adatai határidĘben aktualizálásra kerültek-e; Az alapítói határozatok nyilvántartása, végrehajtása, a határozatok könyve vezetése megfelelĘ-e? b) a Szervezeti és MĦködési Szabályzat összhangban van-e a számviteli-pénzügyi folyamatokkal, figyelemmel a jogszabályokra és a MÁV Zrt. utasításaira; c) a társaság gazdálkodási szabályzatai összhangban vannak-e a számviteli alapelvekkel; d) elvégezték-e a számviteli jogszabályokban kötelezĘen elĘírt szabályzatok aktualizálását, a sajátosságok belsĘ szabályzatokban történĘ rögzítését. A számviteli politika tartalmazza-e a megbízható és valós képet befolyásoló hiba nagyságának meghatározását. Az önköltségszámítás szabályozása összhangban van-e a jogszabályi elĘírásokkal. A projektek költségeinek elszámolási, dokumentálási rendszerét kialakították-e. e)

rendelkezik-e a társaság árképzési szabályzattal, és annak összhangját a MÁV Zrt. árképzési politikájával. Meghatározták-e a tulajdonosnak végzett tevékenységekhez kapcsolódóan a transzferárat;

f)

A szerzĘdéskötések (vállalkozói, megbízási, szakértĘi) jogi megfelelĘségét, a szerzĘdések fontosabb tartalmi elemei, fizetési határidĘk, az érdekérvényesítés szerzĘdési feltételekben való érvényre jutásának formái tekintetében. A költségvetési kapcsolatok jogszabályoknak való megfelelĘségét, határidĘre történĘ teljesítését, az önrevíziók nyilvántartását, a társasági adóalap megállapításának helyességét, az adóalap módosító tételek jogosságát; a különadó fizetési kötelezettség megfelel-e a törvényi feltételeknek;

g)

2. szám


h)

minĘségbiztosítási (pl.: ISO) követelményeknek megfelelĘ-e a társaság mĦködési rendje, ennek folyamatos belsĘ kontrollja dokumentált, felelĘse írásban megbízott-e? i) a szabályzatok jóváhagyási folyamata megfelelĘ-e? 3. Az irányítási folyamat hatékonysága megfelelĘ-e? (IIA: 2130.) 3.1. MegfelelĘ-e az etikai elvek és értékek gyakorlati érvényesülése, a Társaság etikai vonatkozású célkitĦzéseinek, programjainak, tevékenységeinek tervezése, végrehajtása és hatékonyságának értékelése. 3.2. Hatékony teljesítménymenedzsment és számonkérhetĘség elvei kidolgozottak-e; a) a vezetĘi prémiumfeltételek meghatározása, teljesülése; b) a teljesítmény értékelési rendszer alkalmazása; c) a bérrendszer és egyéb munkavállalói ösztönzĘ rendszerek kialakítása. 3.3. Hatékony-e a kockázatokkal és kontrollokkal kapcsolatos információk kommunikálása a szervezet megfelelĘ területei felé; a) a kockázatok azonosítása, elkerülésük érdekében megfelelĘ kockázatkezelési rendszer kialakítása; b) a kockázatok elemzése során a vezetĘk, és a munkatársak feladatainak meghatározása; c) a tulajdonos és a vezetĘ testületek tájékoztatása a kockázatokról, azok kezelésérĘl, a kontrolok mĦködésérĘl és hiányosságairól; d) a kontrolling tevékenység értékelése, a tulajdonos részére történĘ folyamatos adatszolgáltatás elemzése, a tervektĘl való eltérések esetén szükséges intézkedések megtétele; 3.4. a vezetĘ testület, a külsĘ és belsĘ ellenĘrök, valamint a vezetés tevékenységeinek hatékony koordinálása, köztük az információk hatékony átadása a) a tulajdonosi érdekek érvényesítése, a tulajdonosi képviselet (KépviselĘ Testület, Portfoliógazdálkodási Igazgatóság) mĦködése, tevékenysége, a Vállalatcsoport közös üzleti, stratégiai céljainak érvényesítése, MÁV Zrt. Stratégiájában meghatározott, az ingatlankezelés átalakításához kapcsolódó változások elĘkészítettsége, helyzete. b) a társaság FelügyelĘ Bizottsága Gt. törvény szerinti feladatainak ellátása, a FB munkatervében foglaltak végrehajtása; c) a különbözĘ vezetĘi szintekhez rendelt irányítási, beszámoltatási tevékenység értékelése (a vezetĘi-, és munkaértekezletek rendszeressége, utasítások kiadása, azok végrehajtásának kontrollja;) d) a kockázatokkal és kontrolokkal kapcsolatos információk megosztása a belsĘ és külsĘ ellenĘrök és más tanácsadást nyújtó szervezetek között. e) a független belsĘ ellenĘrzés mĦködése, javaslatok realizálása, f) a megelĘzĘ vizsgálat, valamint a külsĘ, hatósági vizsgálatok megállapításai alapján tett intézkedések értékelése.

309

310


2. szám

II. Az ellenĘrzés szervezése Az ellenĘrzés ütemezése: Felkészülés, adatok elemzése, munkaprogram készítés

Év, hónap, nap

Munkaprogram bemutatása az ellenĘrzés vezetĘjének

Év, hónap, nap

A helyszíni ellenĘrzés kezdete

Év, hónap, nap

Részjelentések leadási határideje

Év, hónap, nap

A jelentés tervezet bemutatása az ellenĘrzés vezetĘjének

Év, hónap, nap

Jelentés megküldése szervezet vezetĘjének:

Év, hónap, nap

véleményezésre

az

ellenĘrzött

Észrevételezési határidĘ az ellenĘrzött szervnél

Év, hónap, nap

Észrevételezési határidĘ az anyavállalatnál

Év, hónap, nap

Zárótárgyalás

Év, hónap, nap

VezetĘi értekezlet

Év, hónap, nap

EllenĘrzött társaság intézkedési terv készítési határidĘ

Vezérigazgatói határozatot követĘ 15 nap

Az ellenĘrzést végzik: NÉV

Az ellenĘr feladatai a vizsgálati program végrehajtásában (hivatkozás a program pontjaira)


Budapest, (év, hónap, nap)

Melléklet: x db y lap Preislerné dr. Cserhalmi Dóra fĘosztályvezetĘ

2. szám


311

Mellékletek 1. sz. melléklet COSO elvek a pénzügyi jelentések eredményes kontrolljához 2. sz. melléklet Tanúsítványok -

Tanúsítvány a vizsgált dokumentumokról

idĘszakban

hatályban

lévĘ

belsĘ

szabályozó

-

Tanúsítvány a szervezeti egységenkénti létszámmozgásokról a …. években

-

Tanúsítvány a Társaság – MÁV Zrt. közötti szerzĘdésekrĘl

-

Tanúsítvány a Társaság – alvállalkozók, beszállítók, közvetített szolgáltatók közötti szerzĘdésekrĘl

-

Tanúsítvány a gazdasági és belsĘ ellenĘri szervezet szakmai felkészültségérĘl

-

KérdĘív a szabályzatok ellenĘrzéséhez

-

KérdĘív az egyes mérlegtételek ellenĘrzéséhez

-

KérdĘív a kontrollok és kockázatok ellenĘrzéséhez

3. sz. melléklet Az Általános EllenĘrzési Utasítás kontrollok mĦködésére vonatkozó kérdĘíve 4. sz. melléklet A vizsgált idĘszakban hatályos jogszabályok és MÁV utasítások jegyzéke

312


VIZSGÁLATI JELENTÉS MINTA átfogó pénzügyi, gazdasági ellenĘrzéshez

2. szám

2. szám


313

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság BelsĘ EllenĘrzési FĘosztály NEM PUBLIKUS, TERVEZET Gy. …………………. VIZSGÁLATI JELENTÉS a (társaság) gazdasági ellenĘrzésérĘl MINTA

I. BEVEZETė RÉSZ Az ellenĘrzést elrendelte:

a MÁV Zrt. Vezérigazgatója

Az ellenĘrzött idĘszak: A helyszíni ellenĘrzés kezdete: A helyszíni ellenĘrzés befejezése: Az ellenĘrzés típusa:

átfogó gazdasági ellenĘrzés


elemzés, kérdĘíves és tételes ellenĘrzés

Az ellenĘrzést vezette:

(vizsgálatvezetĘ neve)

információgyĦjtés,

mintavételes,

Az ellenĘrzés célja: A (Társaság) gazdálkodási tevékenységének vizsgálata, a mĦködésben lévĘ kockázatok azonosítása, a veszteség okainak feltárása, a felügyeleti és belsĘ kontrollok hatékonyságának, valamint a MÁV Zrt. tulajdonosi érdekérvényesülésének értékelése. A vizsgálat jogalapja a MÁV Zrt. jóváhagyott ……….. éves belsĘ ellenĘrzési terve. Az ellenĘrzést a „BelsĘ ellenĘrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái” szerint végeztük.

314


2. szám

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETė RÉSZ

10

RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

12

1. CÍMSOR 1 (TIMES NEW ROMAN 14. BALRA ZÁRT)

12

1.1. Címsor 2 (Times new roman 13. balra zárt)

12

III. JAVASLATOK

18

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

20

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

20

2. szám


RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A megállapításokat a jóváhagyott vizsgálati program pontjainak megfelelĘ szerkezetben, az alábbi formai elĘírások betartásával kell megfogalmazni.

1.

CÍMSOR 1 (TIMES NEW ROMAN 14. BALRA ZÁRT)

1.1.

Címsor 2 (Times new roman 13. balra zárt)

Szöveg (Times new roman 12. sorkizárt) Az elĘzetesen feltárt kockázatok aktualizált változata, amelyeket a társaságok nem kezeltek.

315

Folyamat neve Pl.: Alvállalkozó kiválasztása Veszély leírása Nem megfelelĘ partnerrel történik a szerzĘdéskötés

Kockázat neve

Adatközlés nem hiteles

30

Valószí nĦség Kivitelezés minĘsége

Hatás

Az ellenĘrzés során azonosított (társaság által nem kezelt) kockázatok

Pl.: Üzleti terv bevételéb Ęl alvállalko zók általi munkarés z

magas

Kockázta Kockázat tott érték besorolás


2. szám


317

1. A Társaság bemutatása, folyamatainak, kockázatainak értékelése e) A Társaság üzleti folyamatainak azonosítása; f) A Társaság alkalmazott kockázatkezelési rendszerének minĘsítése g) A Társaság kockázatainak kezelt és nem kezelt kockázatainak bemutatása és értékelése; h) Az egyes tevékenységekhez vállalt kockázatok mértékének értékelése. 2. A Társaság kockázatkezelési rendszere és az alkalmazott kontroll tevékenységek megfelelĘségének, hatékonyságának, eredményességének értékelése, minĘsítése a szervezeti célok megvalósulása érdekében (IIA: 2110. – 2120.) 2.1. A Társaság pénzügyi és mĦködési információk megbízhatósága, zártsága 2.2

A mĦködés hatékonysága, eredményessége Be kell mutatni az eredménykategóriák alakulását Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények Anyagköltség AnyagjellegĦ szolgáltatások Eladott áruk beszerzési értéke Alvállalkozói teljesítmények AnyagjellegĦ ráfordítások Személyi jellegĦ ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tev. eredménye Fizetett kamatok és kamatjell. kif. Pénzügyi mĦveletek eredménye Rendkívüli eredmény Adózás elĘtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény

1. év 100,0 62,0 3,7 3,4 17,9 10,6 10,3 42,1 47,2 9,0 65,8

GT neve 2. év 100,0 70,7 6,4 4,2 24,2 3,3 8,5 40,2 51,0 8,2 75,5

3. év 100,0 42,6 1,6 3,8 24,0 1,8 12,1 41,7 47,4 6,8 53,6

1,7

2,1

-5,3

0,5

0,3

0,9

-0,4 0,0 1,2 0,0 1,2 1,2

-0,2 0,0 1,9 0,1 1,8 1,8

-0,9 7,6 1,4 0,0 1,3 1,3

318


2. szám

Egyes kiemelt jellemzĘk éves %-os változását be kell mutatni: GT neve

Megnevezés Nettó éves árbevétel változása (%) AnyagjellegĦ ráfordítások éves változása (%) Személyi jellegĦ ráfordítások éves változása (%) Amortizáció éves változása (%) Üzemi (üzleti) eredmény éves változása (%) Adózott eredmény éves változása (%) Összes eszközök éves változása (%)

2. év -7,4

3. év 13,6

-11,6

17,9

0,1 -15,5

5,7 -5,9

18,7 36,9 21,1

-386,8 -17,1 -7,4

Be kell mutatni a likviditás alakulását az alábbi mutatószámokkal: GT neve Megnevezés 1. év 2. év 3. év Likviditási ráta Likviditási gyorsráta Pénzhányad Dinamikus likviditás IdĘtartam mutató (nap) Likviditási ráta: Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási gyorsráta: (Forgóeszközök - Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzhányad: (Pénzeszközök + Likvid értékpapírok) / Rövid lejáratú kötelezettségek Dinamikus likviditás: Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / Rövid lejáratú kötelezettségek (Forgóeszközök - Készletek) / ([AnyagjellegĦ ráfordítások + Személyi IdĘtartam mutató: jellegĦ ráfordítások + Egyéb költségek + Egyéb ráfordítások + Fizetett kamatok és kamatjell. kif. + Adófizetési köt.] / 365) Be kell mutatni a termelékenység és jövedelmezĘség alakulását az alábbi mutatószámokkal: Termelékenységi mutatók Megnevezés (adatok E Ft-ban) 1 alkalmazottra esĘ nettó árbevétel 1 alkalmazottra esĘ adózott eredmény 1 alkalmazottra esĘ üzemi (üzleti) eredmény 1 alkalmazottra esĘ EBITDA A GT átlagos állományi létszáma:

1. év

GT neve 2. év

3. év

2. szám


(az éves beszámolók kiegészítĘ mellékletében szereplĘ adatok szerint)

319

1. évben 445 fĘ 2. évben 398 fĘ 3. évben 394 fĘ (Szokásos vállakozási eredmény + Fizetett kamatok és kamatjell. kifizetések + Kapott kamatok és kamatjell. bevételek + Amortizáció) / Alkalmazottak átlagos létszáma

1 alkalmazottra esĘ EBITDA:

JövedelmezĘségi mutatók Megnevezés

GT neve 2005.

2004.

2006.

SajáttĘke arányos adózott eredmény (%) Árbevétel arányos adózott eredmény (%) Eszközarányos adózott eredmény (%) TĘkearányos mĦködési eredmény (%) Befektetett tĘke hozama (%) SajáttĘke arányos adózott eredmény: Árbevétel arányos adózott eredmény: Eszközarányos adózott eredmény: TĘkearányos mĦködési eredmény: Befektetett tĘke hozama:

Adózott eredmény / Átl. saját tĘke Adózott eredmény / Értékesítés nettó árbevétele Adózott eredmény / Átl. összes eszköz Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / Átl. (Saját tĘke + Hosszú lejáratú kötelezettségek) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye * (1 - társasági adókulcs) / Átl. (Összes forrás - Szállítók – Passzív idĘbeli elhatárolások

2.3. A Társasági vagyon védelme Be kell mutatni a mérleg szerkezetet az alábbiak szerint:

Megnevezés ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Befektetett eszközök Készletek VevĘk Követelések Értékpapírok

1év

GT neve 2év

3év

19,7 35,2

11,7 23,4

6,2 19,5

0,5 55,4 15,0 2,0 22,5 0,0

0,3 35,4 26,8 2,1 31,2 0,0

0,2 25,9 10,7 4,4 57,2 0,0

320


Pénzeszközök Forgóeszközök Aktív idĘbeli elhatárolások Eszközök összesen FORRÁSOK Saját tĘke Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Szállítók Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek Passzív idĘbeli elhatárolások Források összesen

2. szám

3,6 41,1 3,5 100,0

0,6 58,5 6,1 100,0

1,4 69,3 4,8 100,0

47,3 0,0

42,5 1,3

49,0 0,3

0,5 11,2

0,1 20,0

0,1 20,4

45,3 45,8

47,5 47,6

45,7 45,8

6,9 100,0

8,6 100,0

5,0 100,0

Be kell mutatni a tĘkeszerkezet alakulását az alábbi kiemelt mutatókkal:

Megnevezés

1év

GT neve 2év

3év

TĘkeellátottság (%) Eladósodottság aránya (%) Idegen tĘke/saját tĘke (%) Hosszú távú eladósodottság (%) Kötelezettségek/Tárgyi eszközök (%) Kötelezettségek/Dologi nettó érték (%) TĘkeellátottság: Eladósodottság aránya: Hosszú távú eladósodottság: Kötelezettségek/Dologi nettó érték:

Saját tĘke / Eszközök összesen Kötelezettségek / Eszközök összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek / (Hosszú lejáratú kötelezettségek + Saját tĘke) Kötelezettségek / (Saját tĘke - Immateriális javak)

2. 4. A mĦködés szabályozottsága

3. Az irányítási folyamat hatékonysága (IIA 2130.) 3.1. MegfelelĘn etikai elvek és értékek gyakorlati érvényesülés; 3.2. Hatékony teljesítménymenedzsment és számonkérhetĘség 3.3. A kockázatokkal és kontrolokkal kapcsolatos információk kommunikálása

2. szám


321

3,4. A vezetĘ testület, a külsĘ és belsĘ ellenĘrök,valamint a vezetés tevékenységének koordinálása, információk átadása.

III. JAVASLATOK A jelentésben foglaltak hasznosítása mellett javasoljuk a MÁV Zrt. érintett/illetékes szakterületének

1. (Társaság) vezetésének

2.

IV. BEFEJEZė RÉSZ Pl.: A vizsgálatban érintett dolgozók együttmĦködésükkel, segítĘkészségükkel hatékonyan segítették az ellenĘrzési munkát, akadályozó tényezĘ nem merült fel. Az ellenĘrzésben közremĦködtek: (Név)


(Név)


Budapest, (év, hónap, nap) (név) (beosztás)

322


2. szám

V. Záradék A vizsgálati jelentés egy példányát átvettem. Tudomásul veszem, hogy a vizsgálati jelentés munkapéldány, nem publikus, továbbá a jelentés megállapításaival kapcsolatban, a jelentésben foglaltakra 8 munkanapon belül észrevételt tehetek. Az észrevételt a BelsĘ EllenĘrzési FĘosztály vezetĘjének címezve kell megküldenem. A más szervezeti egységet érintĘ megállapításokra és a személyiségi jogokat érintĘ kérdésekre vonatkozóan a titoktartási kötelezettségnek eleget teszek. A vizsgálat körülményeivel kapcsolatban észrevételt nem teszek. teszek:

Kelt:……………………….

………………………………………..

………………………………

(vizsgált egység neve, vezetĘje)

(vizsgálatot végzĘ/vezetĘ)

2. szám


323

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. sz. melléklet

Rövidítések jegyzéke

2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet

A jelentés megállapításainak alátámasztását szolgáló dokumentumok csatolása, felsorolása

+ igény szerint

x. sz. melléklet RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE PL.: Áfa

általános forgalmi adó

APEH

Adó- és Pénzügyi EllenĘrzési Hivatal

Art.

Az adózás rendjérĘl szóló 2003. évi XCII. Törvény

E Ft, M Ft, Mrd Ft

ezer, millió, milliárd forint

FB

FelügyelĘ bizottság

Écs

Értékcsökkenés

324


3. sz. melléklet

VIZSGÁLATI PROGRAM MINTA témavizsgálathoz

2. szám

2. szám


325

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság BelsĘ EllenĘrzési FĘosztály

VIZSGÁLATI PROGRAM ……………………témavizsgálathoz

BEVEZETė RÉSZ Az ellenĘrzést elrendelte:

a MÁV ZRt. Vezérigazgatója

Az ellenĘrzött idĘszak:

Pl.: 2005. január 1. - 2008. június 30.

A helyszíni ellenĘrzés kezdete:

Pl.: 2008. június 16.

A helyszíni ellenĘrzés befejezése: Pl.: 2008. augusztus 15. Az ellenĘrzés típusa:

témavizsgálat


elemzés, kérdĘíves ellenĘrzés

Az ellenĘrzést vezeti:

NÉV (beosztás) (szervezeti egység)

felmérés,

mintavételes

és

tételes

KözremĦködĘk: NÉV


Az ellenĘrzés célja: Integrált üzemi/üzleti folyamatok komplex vizsgálata, a folyamatot érintĘen a tulajdonosi döntések végrehajtásának ellenĘrzése, a vállalatcsoport irányítási rendszere mĦködésének, a MÁV ZRt. tulajdonosi érdekeinek, a vállalatcsoport céljai érvényesülésének vizsgálata, a csoportmĦködésbĘl származó elĘnyök és hátrányok kiszámítható és kiegyenlített megosztását gátló tényezĘk feltárása, a MÁV Csoport mĦködésének fejlesztése, eredményességének növelése érdekében. Az ellenĘrzés jogalapja: A MÁV ZRt. jóváhagyott (.…) éves belsĘ ellenĘrzési terve. A vizsgálat hatóköre kiterjed: A MÁV vállalatcsoport (cél szerint érintett területek nevesítése)…………………..

326


2. szám

II. AZ ELLENėRZÉSI FELADATOK 1. Az ellenĘrizendĘ folyamat bemutatása, kockázatainak értékelése A vizsgálat tárgya szerinti üzleti folyamat dokumentálása, kockázatainak azonosítása (az éves ellenĘrzési tervben azonosított kockázatok kiemelésével), ezen belül: a) A meghatározott folyamat (-ok) azonosítása, folyamatábrán bemutatva, b) A kezelt és nem kezelt kockázatok bemutatása és értékelése, c) Az egyes tevékenységekhez vállalt kockázatok mértékének értékelése, d) A folyamat alkalmazott kockázatkezelési rendszerének minĘsítése 2. A kockázatkezelési rendszer és az alkalmazott kontroll tevékenységek megfelelĘségének, hatékonyságának, eredményességének értékelése, minĘsítése az egyes érintett szervezetek szintjén és a folyamat egészére vonatkozóan; (IIA: 2110. – 2120.), különös tekintettel a MÁV Zrt. tulajdonosi érdekeinek, a vállalatcsoport céljainak érvényesülésére, a csoport-mĦködésbĘl származó elĘnyök és hátrányok kiszámítható és kiegyenlített megosztását gátló tényezĘk feltárására. Ebben a részben kell a vizsgált folyamatnak megfelelĘen a programban megfogalmazni a felkészülés során feltárt és azonosított kockázatokra és kontrollokra fókuszálva az ellenĘrzendĘ feladatokat, részletesen kitérve a) b) c) d)

a mĦködés szabályozottságára, a törvények, elĘírások és szerzĘdések betartására, a pénzügyi és mĦködési információk megbízhatóságára, zártságára, a mĦködés hatékonyságára, eredményességére, a társasági vagyon védelmére és gyarapítására.

A mĦködés hatékonysága, eredményessége keretében kiemelten vizsgálandó, hogy a folyamat mennyiben felel meg a szervezeti és csoport szintĦ gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi elvárásoknak, a tevékenység színvonalas ellátása érdekében. (Gazdaságosság: a költségek minimalizálását, hatékonyság: az output és a felhasznált erĘforrások viszonyát, eredményesség: a célok, a tevékenység szándékolt és tényleges hatásának viszonyát jelenti.) Az ellenĘrzés javaslatokat kell, hogy megfogalmazzon a tevékenységbĘl származó bevételek csoportszintĦ optimumának elérése érdekében. 3. Az irányítási folyamat hatékonyságának értékelése (IIA: 2130.) 3.1. MegfelelĘ-e az etikai elvek és értékek gyakorlati érvényesülése, az etikai vonatkozású célkitĦzések, programok, tevékenységek tervezése, végrehajtása és hatékonyságának értékelése. 3.2. Hatékony teljesítménymenedzsment és számonkérhetĘség elvei kidolgozottak-e; a) a vezetĘi prémiumfeltételek meghatározása, teljesülése; b) a teljesítmény értékelési rendszer alkalmazása; c) a bérrendszer és egyéb munkavállalói ösztönzĘ rendszerek kialakítása. 3.3. Hatékony-e a kockázatokkal és kontrollokkal kapcsolatos információk kommunikálása a szervezet megfelelĘ területei felé;

2. szám


327

a) a kockázatok azonosítása, elkerülésük érdekében megfelelĘ kockázatkezelési rendszer kialakítása; b) a kockázatok elemzése során a vezetĘk, és a munkatársak feladatainak meghatározása; c) a tulajdonos és a vezetĘ testületek tájékoztatása a kockázatokról, azok kezelésérĘl, a kontrolok mĦködésérĘl és hiányosságairól; d) a kontrolling tevékenység értékelése, a tulajdonos részére történĘ folyamatos adatszolgáltatás elemzése, a tervektĘl való eltérések esetén szükséges intézkedések megtétele; 3.4. a vezetĘ testület, a külsĘ és belsĘ ellenĘrök, valamint a vezetés tevékenységeinek hatékony koordinálása, köztük az információk hatékony átadása a) a Vállalatcsoport közös üzleti, stratégiai céljainak érvényesítése a MÁV ZRt. Stratégiájában meghatározottak szerint b) a különbözĘ vezetĘi szintekhez rendelt irányítási, beszámoltatási tevékenység értékelése (a vezetĘi-, és munkaértekezletek rendszeressége, utasítások kiadása, azok végrehajtásának kontrollja;) c) a kockázatokkal és kontrolokkal kapcsolatos információk megosztása a belsĘ és külsĘ ellenĘrök és más tanácsadást nyújtó szervezetek között. d) a független belsĘ ellenĘrzés mĦködése, javaslatok realizálása, e) a megelĘzĘ vizsgálat, valamint a külsĘ, hatósági vizsgálatok megállapításai alapján tett intézkedések értékelése f) a szervezetek közötti információáramlás és informatikai támogatottsága.

II. Az ellenĘrzés szervezése Az ellenĘrzés ütemezése: Felkészülés, adatok elemzése, munkaprogram készítés

Év, hónap, nap

Munkaprogram bemutatása az ellenĘrzés vezetĘjének

Év, hónap, nap

A helyszíni ellenĘrzés kezdete

Év, hónap, nap

Társasági/üzletági szintĦ jelentések leadási határideje

Év, hónap, nap

CsoportszintĦ összefoglaló vizsgálati jelentés tervezet bemutatása az ellenĘrzés vezetĘjének

Év, hónap, nap

Jelentés megküldése véleményezésre az ellenĘrzött szervezetek vezetĘjének:

Év, hónap, nap

Észrevételezési határidĘ az ellenĘrzött szervezeteknél

Év, hónap, nap

KötelezĘ véleményezĘk észrevételeinek leadása

Év, hónap, nap

Zárótárgyalás

Év, hónap, nap

328


2. szám

MÁV Zrt. vezetĘi értekezlet

Év, hónap, nap

Intézkedési terv készítési határidĘ

Vezérigazgatói követĘ 15 nap

határozatot

Az ellenĘrzést végzik: NÉV (beosztás) (szervezeti egység)

Az ellenĘr feladatai a vizsgálati program végrehajtásában (hivatkozás a program pontjaira)

Budapest, (év, hónap, nap)

Melléklet: x db y lap FĘosztályvezetĘ

ELLENėRZÉST KÖVETė FELMÉRė LAP MINTA

Iktatószám:

Az ellenĘrzés száma:

Dátum:

Köszönjük segítségét!

BEF FėOSZTÁLYVEZETė

Az alábbi kérdĘív egy ellenĘrzést követĘ felmérés, melyet az ellenĘrzött terület képviselĘi minden egyes ellenĘrzés elvégzése után kitöltenek. A kérdĘívben az Önök által szolgáltatott információk jelentĘs segítséget nyújtanak a belsĘ ellenĘrzés fejlesztése, célkitĦzéseinek elérése érdekében a jövĘbeni ellenĘrzések során. Kérjük értékelje, hogy véleménye szerint az adott területen a belsĘ ellenĘrzés hogyan teljesítette munkáját. Kérjük, fejtse ki javaslatait vagy észrevételeit, amelyek segíthetnek bennünket munkánk magasabb színvonalú elvégzésében. Kérjük, juttassa vissza a felmérést a belsĘ ellenĘrzési vezetĘ részére ……………………………….-ig.

Az ellenĘrzés dátuma:

Az ellenĘrzött egység neve:

ELLENėRZÉST KÖVETė FELMÉRė LAP

(Jelen melléklet tartalma, beleértve az esetleg elĘforduló példákat is, a kérdések jobb megértését és a belsĘ ellenĘrzési intézkedések eredményes gyakorlati alkalmazását szolgálják ajánlás jelleggel.

4. sz. melléklet 2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 329

A belsĘ ellenĘrzés jelentĘs hatékonyságjavításra tettek javaslatot és azok végrehajthatóak voltak..

A belsĘ ellenĘrök jelentĘs kockázatokat tártak fel.

A belsĘ ellenĘrök reális és egyeztetett megoldásokat találtak a felmerült problémák vonatkozásában.

MegfelelĘ tájékoztatást kapott az ellenĘrzés elĘrehaladásáról.

Az ellenĘrzés a vizsgálati programnak megfelelĘ határidĘk betartásával történt.

Az ellenĘrzés a vizsgálati programban rögzített feladatok szerint zajlott.

A belsĘ ellenĘrök az ellenĘrzés célkitĦzéseit a vizsgálati programnak megfelelĘen ismertették.

A munka teljesítése

Az alábbi kérdések mindegyikénél kérjük, jelölje meg a legmegfelelĘbb választ. Észrevételek / hasznos javaslatok


KitĦnĘ

Jó

Átlagos

Fejlesztést igényel

Fogékonyak voltak az Ön problémáira és igényeire.

A belsĘ ellenĘrök:

EllenĘrzést végzĘk

Megértették az Ön szervezetének stratégiáját és kulcsfontosságú prioritásait.

Azonosították a kulcsfontosságú kockázatokat.

Megértették az Ön szervezetének folyamatait és a folyamatokon belüli szerepeket.

A belsĘ ellenĘrök:

A szervezet megismerése



KitĦnĘ

Jó

Átlagos


hatékony

hallgatták

és

Figyelembe vették az Ön igényeit.

Figyelmesen válaszoltak.

megfelelĘen

A napi tevékenységek megszakítása- amennyire lehetséges - minimális volt.

Indokolt volt az információk és anyagok bekérése.

Az Ön alkalmazottaival együttmĦködésre voltak képesek.

MegfelelĘen kommunikáltak az Ön szervezete minden szintjén.

Amikor szükség volt rá, elérhetĘek voltak az Ön számára.

Felismerték és jelezték az ellenĘrzési pontokkal vagy folyamatokkal kapcsolatos kérdéseket.

Elfogadták és felhasználták az Önök javaslatait.



KitĦnĘ

Jó

Átlagos


Az összes hozzáadott érték, amit a belsĘ ellenĘrzés nyújtott az Ön részlegének.

Hozzáadott érték / Megtérülés

SzakértĘi, illetve építĘ és pozitív hozzáállást tanúsítottak.

Képesek voltak a vizsgálathoz kapcsolódó belsĘ ellenĘrzési ügyek nyomon követésére, megoldására és lezárására.



KitĦnĘ

Jó

Átlagos


5. sz. melléklet

projektek módosítá sa

- Audit

Projekt modul

Általános - Audit projekt projektek létrehozálétrehozása sa

-

Alapadatok feltöltése - Operatív ADIterv táblából elkészíté se, - A hiányzó módosítá „MÁV-os sa adatok” feltöltése .

- Rendszer beállítások elvégzése

ICM modul

Feladatok :

(Kockázati könyvtár )

Alapadatok feltöltése

(Rendszeradminisztrátor) (ICM-010-M FĘfelhasználó) (ICM-010-M FĘfelhasználó)

FĘfelhasználó FĘfelhasználó (Rendszeradminisztrátor)

Projekt modul

-A folyamatok „egyéb adatainak” megadása„

projekt „MÁV-os adatok” feltöltése .

- A hiányzó

módosítása

- Alapadatok

- Tényleges saját munkaóra adatok rögzítése

- Audit projektek - Részletes létrehozása , terv módosítása elkészítése , módosítása

ICM modul

Feladatok :

- Auditálási eljárások lefolytatása

„egyéb adatainak” megadása„

- A folyamatok

- Alapadatok módosítása

ICM modul


Projekt modul

Feladatok :

Auditálási eljárás elvégzése

(ICM-020-M BelsĘ ellenĘr) (ICM-020-M BelsĘ ellenĘr)


Audit projekt létrehozása

BelsĘ BelsĘauditor auditor

ProjektvezetĘ ProjektvezetĘ

Az ICM-ben elvégzendĘ feladatok

ICM folyamatai

y

rendszeren kívüli jóváhagyás történik)

(jelenleg a MÁV-ban

- A (saját ) folyamatok jóváhagyása

(Auditálási mĦveletek eredménye alapján)

- Saját szervezetek minĘsítése

- Saját folyamatainak minĘsítése

Feladatok :

rögzítése , felelĘs, és határidĘ rögzítése

- Vitapontok

- Szervezetek minĘsítése

minĘsítése

- Folyamatok

létrehozása

kérelem

- MinĘsítési (folyamat, szervezet)

Feladatok :

MinĘsítés ( folyamat, szervezet)

MinĘsítés

(ICM-040-M FolyamatfelelĘsök (ICM-040-M FolyamatfelelĘsök vezetĘje) vezetĘje)

rögzítése , felelĘs , és határidĘ rögzítése

- Vitapontok

- Pénzügyi beszámoló sorok minĘsítése

- Pénzügyi beszámoló minĘsítése

Feladatok :

Pénzügyi beszámoló minĘsítése

(ICM-050-M (ICM-050-MAláíró AláírótisztviselĘ) tisztviselĘ)

FolyamatfelelĘ FolyamatfelelĘ-Aláíró AláírótisztviselĘ tisztviselĘ sök sökvezetĘje vezetĘje

(saját folyamat, szervezet)

(ICM-030-M FolyamatfelelĘs) (ICM-030-M FolyamatfelelĘs)

FolyamatfelelĘs FolyamatfelelĘs


ICM modul

létrehozása

- Audit projektek

adatok” feltöltése .

- A hiányzó „MÁV-os

( Folyamatok, Kockázatok, EllenĘrzések, Auditásási eljárások , Kiemelt fĘkönyvi számlák ) (Kockázati könyvtár )

táblából

- Alapadatok feltöltése ADI -

- Rendszer beállítások elvégzése

Feladatok :

(ICM-010-M FĘfelhasználó)

Projekt modul

(OP-050-M Karbantartási projekt definiáló jogosultság)

létrehozása

- Általános projekt

(OP-030-M TervfelvivĘ jogosultság)

elkészítése , módosítása

- Operatív terv


módosítása

- Audit projektek

Feladatok :

(OP-010-M FĘfelhasználó)

könyvtár)

Alapadatok feltöltése (Kockázati

(Rendszeradminisztrátor) (Rendszeradminisztrátor)

FĘfelhasználó FĘfelhasználó

Az ICM-ben elvégzendĘ feladatok

adatainak” megadása„

-A folyamatok „egyéb

(Tervezett létszám)

„MÁV-os adatok” feltöltése .

- A hiányzó projekt

( Folyamatok, Kockázatok , EllenĘrzések, Auditásási eljárások , Kiemelt fĘkönyvi számlák ) (Kockázati könyvtár )

módosítása

- Alapadatok

(Hatókör, feladatok, projektagok…)

- Audit projektek létrehozása , módosítása

Feladatok :

(OP-090-M ICM munkaidĘ rögzítĘ jogosultság )


(OP-030-M TervfelvivĘ jogosultság)

- Részletes terv elkészítése , módosítása


módosítása

- Audit projektek

Feladatok :

projekthez észrevétel, javaslat , határozat rögzítés )

- Auditálási eljárások lefolytatása (értékelés, megjegyzés,

„egyéb adatainak” megadása„

- A folyamatok

( Folyamatok, Kockázatok, EllenĘrzések , Auditásási eljárások , Kiemelt fĘkönyvi számlák ) (Kockázati könyvtár )

- Alapadatok módosítása

Feladatok :

rögzítĘ jogosultság )

(OP-090-M ICM munkaidĘ


Feladatok :

rögzítĘ jogosultság )

(OP-090-M ICM munkaidĘ

Projekt modul

ICM modul (ICM-020-M BelsĘ ellenĘr)

Projekt modul (OP-010-M FĘfelhasználó)

ICM modul (ICM-020-M BelsĘ ellenĘr)

Auditálási eljárás elvégzése


BelsĘ BelsĘauditor auditor

Audit projekt létrehozása


ProjektvezetĘ ProjektvezetĘ


336


3. szám

start

A FolyamatfelelĘs és a BelsĘ ellenĘrzési FĘosztály egyeztetése a Kockázati könyvtár tartalmáról

Nem

FolyamatfelelĘs Kockázati könyvtár adatait elfogadta?

Igen

Új folyamat felvétele történik?

Folyamat(ok), Kockázat(ok), EllenĘrzés(ek), Auditálási eljárás(ok), Kiemelt fĘkönyvi számla(k)


Alapadatok módosítása felhasználói felületrĘl . Igen

FĘfelhasználó

FĘfelhasználó



Alapadatok feltöltése a Kockázati könyvtárba (ADItáblából) Kockázat egyéb adatai: - ValószínĦség % - Hatás alapja

FĘfelhasználó

nem

Folyamat(ok), Kockázat(ok), EllenĘrzés(ek), Auditálási eljárás(ok), Kiemelt fĘkönyvi számla(k)

Változtatások érvénybe léptetése , közzététele

FĘfelhasználó (ICM-010-M FĘfelhasználó)

A hiányzó „MÁV-os adatok” feltöltése .

FĘfelhasználó (ICM-010-M FĘfelhasználó)

Folyamatok szervezetekhez rendelése

1

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

2. szám 124. évfolyam január 16. TARTALOM

Recommend Documents