24. szám 124. évfolyam augusztus 14. TARTALOM

24. szám

124. évfolyam

2009. augusztus 14.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 54/2009. (VIII. 14. MÁV Ért. 24.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak az ideiglenes külföldi kiküldetések rendjéről........................................................ 1861

Egyéb közlemények Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése ................................... Geoműanyagok vasúti alkalmazása – műszaki előírás .............. Előregyártott vb. béléselem típusai utasítás 1. sz. módosítása – műszaki előírás ....................................................................... Alépítményi létesítmények és az ágyazat minőségi átvételi előírásai utasítás 3. sz. módosítása – műszaki előírás................

Utasítások 54/2009. (VIII. 14. MÁV Ért. 24.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak az ideiglenes külföldi kiküldetések rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő MÁV Zrt. munkavállalók kiutazásának szakmai, pénzügyi és adminisztrációs előkészítésének, valamint a kiutazások eredményei hasznosításának (úti-jelentések) szabályozása. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi érintett munkavállalójára, akiknek a kiküldetését a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek en-

1865 1865 1886 1891

gedélyezték, kivéve az utasítás 5. pontját, amelynek személyi hatálya a MÁV Zrt. azon munkavállalójára terjed ki, aki a Magyar Köztársaság határát munkavégzés céljából határátlépési igazolvánnyal lépi át. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának (a továbbiakban: NKO) vezetője. 3.0 FOGALMAK Ideiglenes külföldi kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés): a MÁV Zrt. által elrendelt, a társaság tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli tartózkodás, ha annak időtartama nem haladja meg a 90 napot, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás.1

1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény 3.§ 12. pontja figyelembevételével.

1862

A MÁV Zrt. Értesítője

Kiküldött: a MÁV Zrt.-vel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A kiküldetések prioritásai A kiutazásoknál prioritást kell biztosítani: – az EU intézményeinél befolyással rendelkező fórumokra, a közösségi előírások adaptálását elősegítő nemzetközi szervezetekbe történő kiutazásoknak, – a MÁV Zrt. jogainak érvényesítését elősegítő, eredményeinek bemutatását célzó utazásoknak, – beruházásokkal, illetve beszerzésekkel, tenderekkel kapcsolatosan a külföldi partnerrel folytatott tárgyalásoknak, típusvizsgálatoknak és átvételeknek, – a MÁV Zrt. érdekeltségeknél előállított termékek értékesítését elősegítő utazásoknak, – a MÁV Zrt. különböző szervezetei, egységei által valamely nemzetközi szervezet vagy külföldi fél megbízása alapján végzett tervezési, kutatási, kísérleti munkáknak, – a műszaki fejlődést, a szakmai színvonal növelését elősegítő szakértői utazásoknak, – a nemzetközi szervezetekben vállalt, a Társaság érdekeit is szolgáló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vonatkozó utazásoknak. 4.2. A kiküldetések engedélyezése A külföldi utakat az utazás tárgya és azzal összefüggésben a kiküldendő munkavállaló munkáltatói jogkört gyakorlójának szervezeti hovatartozása szerint az NKO előterjesztésére a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek engedélyezik.

24. szám

láspont egyeztetés eredményét emlékeztetőben, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A kiküldött kijelölése során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: – a Társaság nemzetközi kötelezettség-vállalásának teljesítését, – a MÁV Zrt. érdekképviseletének, jogai érvényesítésének szükségességét, – a delegálandó személy megfelelését a szakmai és nyelvi követelményeknek, – az éves ideiglenes külföldi kiküldetési keret felhasználását. Amennyiben az adott témában több szervezeti egység illetékes, vezetői szinten kell egyeztetni. Vita esetén az NKO előterjesztésére a vezérigazgató vagy általános vezérigazgató-helyettesek döntenek. 4.4. A kiküldetések pénzügyi előkészítése A vezérigazgató és általános vezérigazgató-helyettesek az éves költségkeret mértékéig engedélyezik a külföldi kiküldetéseket. A keretre az NKO tesz javaslatot az alábbi szempontok alapján: – a MÁV Zrt. nemzetközi stratégiája2, – a 4.1. pontban szereplő prioritások, – a szakterületek javaslatai, – az előző időszak felhasználási tapasztalatai. A keretet az adott naptári évre az éves üzleti tervben foglaltak alapján a vezérigazgató engedélyezi, az NKO előterjesztésére.

Részvételi díjas tanulmányutakra és konferenciákra történő kiküldetések engedélyezése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik.

A keret felhasználását és az üzletágak kiküldetési költségfelhasználását az NKO folyamatosan figyeli. A felhasználásról negyedévenként göngyölített kimutatást terjeszt a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek elé.

A kiküldetések utólagos engedélyezésére kivételes esetben, vezérigazgatói hozzájárulás alapján kerülhet sor.

A kiküldöttek költségtérítését a MÁV Zrt. hatályos utasítása szabályozza3.

Az engedélyeztetést az NKO intézi a 4.5. pontban meghatározott rend szerint.

Első osztályú napidíj csak az elnököt, vezérigazgatót, általános vezérigazgató-helyetteseket, valamint a munkaszerződésük szerint arra jogosultakat illeti meg.

4.3. A kiküldetések szakmai előkészítése A kiküldő munkáltatók a kiküldötteket kötelesek érdemben eligazítani, megadni a tárgyaláson elérendő célokat és meghatározni a kiutazó személyek állásfoglalásait. Ha több MÁV Zrt. szervezeti egység, vagy ha MÁV Zrt.-n kívüli szerv/leányvállalat is érintett a külföldi tárgyaláson, akkor a kiküldetés megkezdése előtt álláspontegyeztetést kell végezni a képviselendő „MÁV”, vagy „magyar” álláspont kialakítására. Szükség esetén az ál-

Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, Európán belüli utazásnál „turista” osztálynak megfelelő repülőjegy vásárolható. Kivételt ez alól csak a vezérigazgató A Társaság nemzetközi stratégiáját a 101/2005.(10.28.) sz. Igazgatósági határozattal elfogadott előterjesztés tartalmazza („A MÁV Zrt. nemzetközi kapcsolati és képviseleti rendszerének továbbfejlesztése, Gy.19-265/2005.sz. ). 2

Jelenleg a 37/2004. (VI.4. MÁV Ért.23.) VIG.sz. utasítás az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányának elszámolásáról 3

24. szám


1863

engedélyezhet. A négy óra repülési időt meghaladó Európán kívüli utazásnál, illetőleg más hosszú távú járatoknál az osztály meghatározása a vezérigazgató egyedi elbírálása alá esik. A repülőjegyek beszerzését az NKO végzi, figyelemmel a költségtakarékosság szempontjaira.

tót és általános vezérigazgató-helyetteseket. A betegség-, baleset- és poggyászbiztosítási kártyát a kiküldöttek az utazást megelőző munkanapon az NKO-n vehetik át.

A devizaellátmányok és egyéb költségek elszámolását a MÁV Zrt. Értesítőjében közzétett hatályos utasítás tartalmazza.

A külföldi utazásról történő visszatérést követően tíz munkanapon belül egy nyomtatott példányban útijelentést kell leadni az NKO részére.

A kiküldöttek kötelesek a devizatakarékosságot, költségmegtakarítást célzó hivatali rendelkezéseket, útmutatásokat figyelembe venni, és lehetőség szerint érvényesíteni.

A kiutazások eredményességének javítása érdekében az útijelentéseket elektronikus formában is el kell juttatni az NKO részére, amely gondoskodik azok széles körben történő megismertetéséről (külön informatikai adatbázis létrehozása). Az útijelentés elkészítéséért a kiküldött személy(ek) felelős(ek).

4.5. A kiküldetések adminisztrációs előkészítése A külföldi kiküldetések engedélyezési előterjesztésének (ügyiratnak) tartalmaznia kell: – a meghívót (a rendezvény részletes programját, napirendjét), – a kiküldetés időpontját, – a tárgyalási és az utazási napok számát, – a kiutazás célját, – a kiutazás helyét (országot, várost is), – a kiutazó(k) nevét, beosztását, nyelvtudását, úti-okmány számát, – repülővel történő kiutazás esetén a szolgálati hely kódját, – a kiutazó(k) szolgálati helyét, – a devizafedezetet (költségkeretet) biztosító szerv megnevezését, – az indoklást, az értekezleten történő részvétel szükségességét, – a tárgyaláson képviselendő álláspontot, – az utazás várható költségeit (keretgazdálkodás). A kiküldetések előkészítését úgy kell megszervezni, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló vezető által aláírt előterjesztés – a rendkívüli méltánylást igénylő eseteket kivéve (pl. baleset) – az utazás megkezdése előtt öt munkanappal érkezzen az NKO-ra az engedélyeztetéshez, a gyakorlati előkészítéshez és a valutaellátmány beszerzéséhez. A diszkont („fapados”) légitársaságok járatainak igénybevételi szándéka esetén az ügyiratot a mielőbbi engedélyeztetés és megrendelés érdekében – a kiutazás tényének ismertté válását követően – haladéktalanul el kell juttatni az NKO-ra. Ha MÁV munkavállaló mellett MÁV-on kívüli szerv munkavállalója is részt vesz a kiutazáson, akkor a MÁV szervezeti egység által az NKO-ra benyújtandó kiutazási javaslatnak a költségviselés feltételeire is ki kell terjednie. A szállodafoglalást és a vasúti menetjegyek beszerzését a kiküldöttek intézik, kivéve az elnököt, vezérigazga-

4.6. Útijelentés készítése

Az útijelentésnek tartalmaznia kell: – a tárgyalás helyét (ország, város, intézmény) és idejét, – a tárgyalás célját, – a tárgyaláson résztvevők nevét, beosztását, tárgyaló szervek megnevezését, – a tárgyalás napirendjét és lényeges elemeit, – a tárgyalás előtt jóváhagyott MÁV-álláspontok érvényesítését, a tárgyalás eredményét, – az átadott és átvett dokumentációkat, – a kiküldetés közvetlen céljától eltérő egyéb tevékenységet (pl. előadás tartását, funkcióvállalást), – a rendkívüli eseményeket és a kiutazással kapcsolatos egyéb észrevételeket. 4.7. Az útijelentés hasznosítása Az NKO-nak megküldött példányokon az útijelentés ellenőrzését a kiküldő munkáltató aláírásával igazolni köteles. A kiküldött útijelentésében foglaltakat a kiküldő munkáltatók értékelik. Szükség esetén kötelesek az útijelentésben foglaltak alapján felügyeleti területükön megtenni a nemzetközi vonatkozású és belső intézkedéseket, annak érdekében, hogy a külföldi kiutazás eredményei, az ott meghatározott feladatok megvalósításra, a tapasztalatok hasznosításra kerüljenek. A munkáltatói jogkör gyakorlója az útijelentéseket indokolt esetben bemutatja a vezérigazgatónak, ill. a tárgy szerint illetékes általános vezérigazgató-helyettesnek. Amennyiben az útijelentésben érintett nemzetközi vonatkozású és belső intézkedések végrehajtása több MÁV szervet érint, gondoskodik az érintett MÁV szervek megfelelő tájékoztatásáról; amennyiben a feladatok végrehajtása MÁV-on kívüli szerveket is érint, gondoskodik az érdekeltek tájékoztatásáról; szükség esetén figyelemmel kíséri a végrehajtás helyzetét, és koordinálja a tervezett intézkedéseket.

1864


5.0 ÚTI OKMÁNYOK BESZERZÉSE ÉS KEZELÉSE 5.1. Határátlépési igazolvány kiadásának elvi előfeltételei és viszonylatai Határátlépési igazolvány a MÁV Zrt. olyan munkavállalójának adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges, amit a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető aláírásával igazol. Határátlépési igazolványok a szomszéd országok viszonylatában kerülnek kiadásra és csak a bejegyzett viszonylatban érvényesek. 5.2. Határátlépési igazolványok kiadásának adminisztratív előfeltételei Határátlépési igazolvány kiállítását az érintett szervezeti egységek a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységén keresztül kezdeményezhetik az NKOnál. A kiállítást a MÁV-munkavállalók számára az NKO igényli a hatóságnál. A határátlépési igazolvány kiállításához, érvényesítéséhez szükséges: – 2 db, egy évnél nem régebbi fénykép (igazolványkép), 1 db útlevélkérő lap (írógéppel, vagy nyomtatott betűvel kitöltve, az adatok valódiságát a személyi igazolvánnyal egyeztetni kell), – érvényesítéshez ezen kívül a lejárt (régi) igazolványt is csatolni kell. – A határátlépési igazolványokat 5 évi érvényességgel az útlevélhatóság állítja ki. A kiállított okmányokat a kiadó szervnél kizárólag az NKO megbízottai vehetik át, és ők adják tovább kimutathatóan a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységének, amely nyilvántartásba vétel után kimutathatóan továbbítja az érintett szervezeti egységek részére. 5.3. A határátlépési igazolványok tárolása A határátlépési igazolvány tárolásáról az érintett szervezeti egységek kötelesek gondoskodni. A határátlépési igazolványok tárolási helyét a szolgálati főnök jelöli ki. 5.4. A határátlépési igazolványok eseti kiadása A határátlépési igazolvány kiadását és visszavételét a munkáltatói jogkört gyakorló, illetve az általa megbízott felelős beosztott átadási könyvben köteles vezetni, amelyben a kiküldött munkavállaló az átvételt, az átvevő a viszszavételt aláírásával igazolja.

24. szám

Az átadási könyvnek tartalmaznia kell: – a határátlépési igazolvány tulajdonosának nevét, – a kiutazás helyét, – a határátlépési igazolvány számát, – a kiadás és visszaszolgáltatás idejét, – a kiutazó munkavállaló és a visszavevő aláírását. 5.5. A határátlépési igazolványok kiadása tartós használatra A határforgalmat ellátó munkavállalók (forduló szolgálatosok), valamint a vonatforgalom lebonyolításában résztvevők (vonatkísérők, mozdonyszemélyzet, stb.), ha a szolgálati helyüktől rendszeresen távol váltanak, vagy egyéb indokolt körülmény miatt a határátlépési igazolványuk szolgálatonkénti átvétele és leadása szolgálatuk akadálymentes ellátása nélkül nem lehetséges, igazolványaikat maguknál tarthatják. Ennek engedélyezése az időtartam meghatározásával együtt – a munkavállaló körülményeit és szakmai munkáját mérlegelve – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető feladata. 5.6. A határátlépési igazolványok használata A határátlépési igazolvány megőrzéséért és szabályszerű felhasználásáért az érintett munkavállalót fegyelmi és büntetőjogi felelősség terheli. Ezt a munkavállalóval a határátlépési igazolvány első átadásakor közölni kell. A tartósan kiadott határátlépési igazolványt a munkavállaló köteles szolgálatában állandóan magánál tartani, havonként ellenőrzésre bemutatni az érintett szervezeti egység vezetőjének. A határátlépési igazolványt tartósan magánál tartó munkavállaló, ha betegállományba kerül, hat napnál hosszabb szabadságra megy, vagy magánútlevéllel külföldre utazik, köteles az igazolványát a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek leadni. 5.7. A határátlépési igazolvány cseréje és pótlása A határátlépési igazolvány kicserélése az új határátlépési igazolvány beszerzésével azonos eljárás szerint történik. A határátlépési igazolványok elvesztését az érintett szervezeti egység vezetője a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységén keresztül írásban köteles az NKO tudomására hozni. Egyidejűleg az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egysége útján az NKO részére haladéktalanul fel kell terjeszteni.

24. szám


1865

7.0 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5.8. Határátlépési igazolvány selejtezése Amennyiben a munkavállaló határátlépési igazolványra nem jogosító munkakörbe kerül, vagy munkaviszonya megszűnik, a határátlépési igazolványt selejtezés céljából a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységén keresztül az NKO részére meg kell küldeni.

7.1. Hatálybalépés Jelen utasítás a MÁV Zrt. Értesítőjében történő közzététel napján lép hatályba. 7.2.Hatályon kívül helyezés

6.0 VÍZUM BESZERZÉSE Vízumköteles országba történő utazás esetén az elnök, vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek kivételével a kiküldöttek gondoskodnak a vízum beszerzéséről. A vízum a MÁV Zrt.-vel szerződött utazási irodán keresztül is beszerezhető.

Egyidejűleg hatályát veszti a 3/2006.(IV.21.MÁV Ért.16.) EVIG.sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az ideiglenes külföldi kiküldetések rendjéről a MÁV Zrt.-nél. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

Egyéb közlemények Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése A szegedi Pályavasúti Területi Központ kiskunhalasi Forgalmi Csomópontjának nyilvántartásában lévő, az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök feleslegessé váltak, így azokat további hasznosításra felajánljuk: Sorszám

Megnevezés

Típus

Leltári szám

Gyártási év

Kapcsolattartó

Telefon

1. 2.

Akkumulátortöltő Villamos szállító targonca (2000 kg-s teherbírás) Villamos ellenállásos hegesztőgép

TI-80/50 EP-006-2

T0105708 T0558002

1989 1988

Ambrus Tiborné Ambrus Tiborné

06/53-11 06/53-11

SCH 450

T0348188

1970

Ambrus Tiborné

06/53-11

3.

Érdeklődni a megjelölt kapcsolattartónál lehet a megjelenéstől számított 20 napig. Kiss Károly s. k. központvezető

MÁV műszaki előírás kiadása P-9370/2008 Geoműanyagok vasúti alkalmazása

Hatálytalanítás Jelen Utasítás életbe lépésével hatálytalanítja a korábban 102760/1978 sz. alatt kiadott és az azt módosító 106511/1983. sz. utasításokat.

Bevezetés A geoműanyagok funkciói A hazai vasútépítési gyakorlatra a 102760/1978 sz. utasítás, illetve az ezt módosító 106511/1983. sz. utasítás alapján került engedélyezésre a hazai gyártású TERFILII műszaki szövet. Az eltelt időben a geoműanyag ipar hatalmasat fejlődött, és a földműépítésben felhasználható termékskéla szélesre nőtt. Az utasítás célja A geoműanyagok alkalmazás szempontjából fontos funkcióinak bemutatása, valamint vasútépítési alkalmazás egyes feltételeinek szabályozása.

A funkció értelmezése, jelentősége A nemzetközi szakirodalomban régóta szokás a geoműanyagok funkcióinak elkülönített értelmezése. A funkció szó ebben az értelemben azt jelenti, hogy valamely geoműanyag milyen elkülönítve értelmezhető fizikai, mechanikai vagy hidraulikai feladatot lát el valamely mérnöki szerkezetben. E feladatok egy része a geoműanyagtól függetlenül is létezik, más elemmel, anyaggal is meg-oldható. Más funkciók viszont gyakorlatilag a geoműanyaggal jelentek

1866


meg a mérnöki munkában, más anyaggal nem, vagy nem így oldhatók meg. A funkció nem azonos az alkalmazási körrel, mert a legtöbb mérnöki alkalmazás esetén a geoműanyagok egyszerre több funkciót is teljesítenek. Ilyenkor fontos, hogy e funkciókat „azonosítsuk”, elkülönítve megállapítsuk. A szakszerű mérnöki tervezésnek ugyanis – mint általában minden szerkezet esetében is – az a lényege, hogy az egyes funkciók által támasztott követelményeket („a terhelést”) megállapítsuk, s az ezek teljesítésére képes („megfelelő teherbírású”) geoműanyagot kiválasszuk. A mérnöki tervezés ma már ebbe az irányba tart, ennek megvannak az elméleti alapjai. Ez a tervezőtől nagyobb és új tartalmú szaktudást kíván meg, mintha a termék (geoműanyag-típus) vagy az alkalmazási kör (konkrét szerkezet) felől közelítenénk a kérdéshez. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a geoműanyagok, ill. gyártóik a földművek tervezésének világába talán szokatlan módon törtek be. Általában és teljesen érthető módon ők a termékeiket kínálták konkrét mérnöki szerkezetekhez, termékeik skáláját bővítették, azok előnyeit hangsúlyozták, és azt kutatták, mely szerkezetekben lehet alkalmazni őket, milyen új alkalmazási lehetőségek vannak. Ezekhez adtak tervezési segédleteket, egyszerű tervezési szabályokat, amit a tervezők is szívesen fogadnak, mert munkájukat megkönnyítik. Ugyanakkor bizony nem ritkán fordul elő, hogy a tervezők a termékeket a különféle szerkezetekbe a gyártók ajánlatára, de nem pontosan tisztázott céllal, funkcióval tervezik be. Az is lényeges e tekintetben, hogy a bővülő termékskála és alkalmazási kör miatt a szakterület a mérnök számára már-már áttekinthetetlenné válik. Ha pedig nem képes a szokásos mérnöki elvek, módszerek szerint tervezni a geoműanyagokat, akkor nem is merészkedik erre. Az is előfordulhat, hogy ha már voltak is ilyen próbálkozásai, a sok lehetőség a megszokott tervezési módszerek híján elbizonytalanítja, felhagy az alkalmazással, főleg, ha esetleg nem mindegyik próbálkozása zárult kifogástalan sikerrel, ami egy innováció esetében egyébként természetes is. Mindezek alapján a geoműanyagok alkalmazásának az a helyes útja: a funkció felől kell megközelíteni a feladatokat. Ezt a szemléletet képviseli ez az Utasítás is. Így a funkció a mérnöki tervezés szempontjából alapvető fogalom, illetve azzá kell válnia. Külön említést érdemel az is, hogy a ma rendelkezésre álló geoműanyagok egyes típusai általában többféle funkció ellátására is képesek, bár általában nem azonos mértékben, illetve valamely típuson belül változtatható tulajdonságuktól függ az egyes funkciókra való alkalmasságuk. Vannak azután olyan geoműanyag típusok, melyek lényegében csak egyetlen funkciót tudnak ellátni, kifejezetten arra készülnek. Készítenek továbbá több geoműanyag összeépítésével olyan geoműanyagszerkezeteket (geokompozitokat), melyekben a szerkezet egyes alkotói különböző egyedi funkciókat teljesítenek, együtt viszont többféle funkciót képesek optimálisan el-

24. szám

látni. Ilyen kompozit szerkezetekre a tervezők is tehetnek javaslatot egyedi feladatok teljesítésére. A funkciók definíciója Gyakorlatilag valamennyi szabvány, szakirodalom megegyezik a következő funkciók elkülönített értelmezésében, megnevezésében (1. táblázat). Szigetelés (Barrier, Dichten) Folyadékok vagy gázok talajbeli mozgásának megakadályozása a geoműanyag tartós víz-zárósága által. Drénezés (Drainage, Dränen) A talajban mozgó víz összegyűjtése és szállítása a geoműanyag tartós síkbeli vízszállító-képessége által. Szűrés (Filter, Filtern) A víz valamely talajrétegből való átszivárgásának megengedése oly módon, hogy közben a talajszemcsék ellenőrizetlen mozgását a geoműanyag meggátolja a síkra merőleges tartós vízszállító-és szemcsevisszatartási képessége által. (Felületi) erózióvédelem (Surface erosion control, Erosionsschutz) A talajrészecskéknek a csapadék lefolyása és/vagy a szél által okozott felületi eróziójának megakadályozása a geoműanyag nyitott és texturált felülete és tartóssága által. Elválasztás (Separation, Trennen) Két különböző geotechnikai anyag (talajok, stabilizációk) keveredésének megakadályozása a geoműanyag megfelelő erőssége (robusztussága) révén. Védelem (Protection, Schützen) A lokális feszültségek csökkentése valamely felület vagy réteg károsodásának meg-akadályozása vagy csökkentése végett megfelelő tartóssága és robusztussága révén. Erősítés (Reinforcement, Bewehren) Valamely geotechnikai szerkezetben fellépő feszültségekkel és alakváltozásokkal szembeni ellenállás létrehozása vagy növelése a geoműanyag tartós húzási ellenállásának, valamint a talaj és a geoműanyag közötti mechanikai kapcsolatnak a felhasználásával. E funkciókat csoportosíthatjuk a következőképpen: a) hidraulikai funkció: szigetelés, drénezés b) hidraulikai és mechanikai funkció szűrés, erózióvédelem, elválasztás c) mechanikai funkció védelem, erősítés Szokás, még több más funkciót is a geotechnika területén (is) elkülönítetten értelmezni, de ez még nem általános.

24. szám


1867

Oldalhatárolás (Confinement,) A talajok oldalirányú mozgásának megakadályozása geoműanyag elemekkel.

Töltéssúly csökkentése Töltéstest építése könnyű geohabokból az altalaj öszszenyomódásának csökkentésére.

Tárolás (Containment, Lagern) Talajok vagy más anyagok tárolása a geoműanyaggal a beépítéskor meghatározott alakkal és méretekkel, megakadályozva a tárolt anyag elvesztését, elmozdulását, illetve alakváltozását.

Fagyvédelem (frost protection, Frostschutz) Hőszigetelő geohabok beépítése a földművek átfagyó felső zónájába a fagy- és olvadási károk elhárítására.

1. táblázat. A geoműanyagok funkciói Viselkedés

Definíció

Ajánlott geoműanyag

Szigetelés

Folyadék- (gáz) mozgás megállítása

Geomembrán Geoszintetikus agyagszigetelő

A hulladékon átszivárogva szennyezetté váló víz nem szivárog be a talajba, ill. a talajvízbe, így az tiszta marad.

Drénezés

Folyadék szállítása

Geotextília Geoháló Geodrén Geokompozit Geocső

A geoműanyag síkjában elvezeti a vizet, így az nem gyűlik össze, nem okoz nyomást, elnedvesedést.

Szűrés

Folyadék átengedése, talajszemcsék megállítása

Geotextília

A szivárgó kavicstestét és a dréncsövet a víz által bemosott finom szemcsék nem tömítik el, így a dré-nezés tartós lesz.

Erózióvédelem

Eső okozta talajmozgás meggátolása, növényzet erősítése

Geotextília Geopokróc Geoszőnyeg Geoháló Geocella Geokompozit

A geoműanyag a nö-vényzet megerősödéséig megvédi a földmű felületét attól, hogy a lefolyó vizek elragadják a szemcséket.

Elválasztás

Különböző talajok keveredésének meggátolása

Geotextília

A geotextília meggátolja a durva- és a fi-nomszemcsés talajok keveredését, ezzel az utóbbi megőrzi kedvező tulajdonságait.

Funkció

geoműanyag nélkül

geoműanyaggal

Magyarázat

1868 Funkció

A MÁV Zrt. Értesítője Viselkedés geoműanyag nélkül

geoműanyaggal

Definíció

24. szám Ajánlott geoműanyag

Magyarázat

Elválasztás

Különböző talajok keveredésének meggátolása

Geotextília

A geotextília meggátolja a durva- és a fi-nomszemcsés talajok keveredését, ezzel az utóbbi megőrzi kedvező tulajdonságait.

Erősítés

Húzófeszültség kölcsönzése a talajnak

Geotextília Georács Geokompozit Geocellák

A georács húzószilárdságot kölcsönöz a talajnak, így pl. a nyírószilárdság által megengedettnél me-redekebb rézsű sem csúszik meg.

A geoműanyagok típusai A geoműanyagok általánosan használt definíciói: A megfogalmazásban az International Society for Geosynthetics (ISG) definíciói kerültek figyelembe vételre. A definíciók mellett szerepelnek az angol fogalmak is, hogy a jelenlegi helyzetben még segítsük a megértést. Ugyancsak a könnyebb tájékozódást segítik a 2. és a 3. ábrákon látható fényképek. Geoműanyag: polimer (szintetikus vagy természetes) anyag, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak geotechnikai, hidraulikai, közlekedési és környezetvédelmi mérnöki szerkezetekben. (geosynthetic) A legfontosabb típusok Geotextília: sík, áteresztő, polimer (szintetikus vagy természetes) nemszőtt, hurkolt vagy szőtt textília, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak sokféle funkcióval mérnöki szerkezetekben (geotextile, Geotextilie) Nemszőtt geotextília: irányított vagy véletlenszerűen rendeződött, mechanikusan és/vagy hőkezeléssel és/vagy vegyileg megkötött rostszálakból, műszálakból vagy más elemekből gyártott lemez, szövet vagy vatta. (nonwoven geotextile, Vliesstoff) Szőtt geotextília: fonalak, rostszálak, műszálak, szalagok vagy más elemek két vagy több kötegének, rendszerint derékszögű fűzésével előállított, az előbbieknél általában jóval nagyobb húzószilárdságú geotextília (woven geotextile, Gewebe) Hurkolt geotextília: egy vagy több gyapotfonál, rostszál, műszál vagy más elem hurkolásával készült geotextília. (knitted geotextile, Maschenware)

Georács: síkbeli polimer anyagú, egy- vagy kétirányú húzóerő felvételére képes elemek szerves (nyújtott, extrudálással, kötéssel vagy szövéssel létrehozott) összekapcsolásával készülő, szabályos nyitott hálószerű szerkezet, melynek nyílásai nagyobbak, mint az alkotói, s amelyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak erőviselő elemekként mérnöki szerkezetekben (geogrid, Geotextilie) Extrudált georács: extrudálással készült, majd kilyukasztott polimer lemez egy- vagy kétirányú nyújtásával előállított, a nyújtás irányában polimerizálódott és merev kapcsolattal bíró georács (extruded geogrid, gestreckter Geogitter) Hegesztett georács: pászmák vagy elemek két vagy több kötegéből hegesztett kötéssel gyártott rendszerint derékszögű georács. (bonded geogrid, gelegter Geogitter) Szőtt georács: fonalak vagy elemek, rendszerint derékszögű összeszövéséből gyártott georács (wowen geogrid, gewebter Geogitter) Hurkolt georács: fonalak vagy elemek, rendszerint derékszögű összehurkolásával gyártott georács (knitted geogrid,) Geoszalag: polimer anyagú szalag, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak erősítési céllal mérnöki szerkezetekben (geostrip, Geoband). Geoháló: síkbeli, polimer anyagú, extrudálással vagy csomózással összekapcsolt alkotóelemekből gyártott, szabályos, tömör hálószerű, a georácsoknál sokkal kisebb szilárdságú szerkezet, melynek nyílásai nagyobbak az alkotóinál, s amelyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak hidraulikai célból mérnöki szerkezetekben (geonet, Geonetz) Geopokróc: áteresztő, biológiailag lebomló (szintetikus vagy természetes) textíliaszerű anyagból készült

24. szám


szerkezet, melyet a talaj felületére fektetnek ideiglenes (általában a növényzet megerősödéséig tartó) erózióvédelem céljából. (geoblanket, Geomatte*) Geoszőnyeg: háromdimenziós, áteresztő, polimer anyagú, kötött szálakból készült szerkezet a fű és kis növények gyökereinek erősítésére és a növények erózióvédelmi korlátainak kiterjesztésére tartós erózióvédelem céljából (geomat, Geomatte*) Geocella: áteresztő polimer (szintetikus vagy természetes) anyagú georács vagy geomembrán sávokból váltakozó rögzítéssel készített háromdimenziós méhsejtszerű szerkezet, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak erózióvédelmi vagy erőviselő elemekként mérnöki szerkezetekben. (geocell, Geozelle) Geocső: polimer anyagból extrudálással készített, bordázott vagy sima, zárt vagy perforált külső felületű cső melyet hidraulikai szerkezetekben használnak. (geopipes, Georöhr) Geomembrán: viszonylag nagy vízzáróságú, polimer (szintetikus vagy természetes) anyagú síklemez, melyet a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak hidraulikai célból mérnöki szerkezetekben (geomembrán, Geofolie) Bitumenes geomembrán: viszonylag nagy vízzáróságú, természetes bitumenből készült síklemez (bituminous geomembrane, bituminöse Geofolie) Elasztomer geomembrán: viszonylag nagy vízzáróságú, elasztomer polimerből készült síklemez (elastomeric geomembrane, elastische Geofolie) Plasztomer geomembrán: viszonylag nagy vízzáróságú, plasztomer polimerből készült síklemez (plastomeric geomembrane, plastische Geofolie)

1869

Geokompozit: gyártott vagy szerelt, legalább egy, általában több geoműanyagot tartalmazó összetett szerkezet, a talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak mérnöki szerkezetekben (geocomposite, Geokomposit) Geoszintetikus-agyag szigetelő: geoműanyagból és kis áteresztőképességű földanyagból (agyag vagy bentonit) gyártott lemezszerű szerkezet, melyet talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak mérnöki szerkezetekben (geocomposite clay liner) Geokompozit drénszalag vagy -lemez: előregyártott, felszín alatti víztelenítő szerkezet, mely geoháló vagy geotávtartó (geospacer) által megtámasztott geotextília szűrőburkolatból áll. (geocomposite drain) Erősítő geokompozit: különböző geoműanyagokból, összeszerelt szerkezet a talaj erősítésére (geocomposite reinforcement) Egyéb típusok Geofüggöny: vékony polimer szálakból előállított hálószerű síkbeli termék, melyet elsősorban szikla- és földfalak védelmére használnak. (geomesh, …) Geopáncél: áteresztő geoműanyag, melyet szabályos rendben elhelyezett burkolóelemekkel együtt fektetnek a talaj felületére, az erózió megakadályozására. (geoarmour,) Geohab: habképző anyaggal félig folyós állapotban kialakított, könnyűsúlyú, magas hézagtartalmú polimer anyag, melyet talaj/kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak mérnöki szerkezetekben (geofoam,)

2. ábra. A geoműanyagok jellegzetes típusai (a)

nemszőtt (hőkezelt) geotextília

nemszőtt (tűzött) geotextília

többrétegű (nemszőtt) geotextília

többrétegű (nemszőtt) geotextília

1870


24. szám

(szalagokból) szőtt geotextília

(fonálból) szőtt geotextília

(fonálból) hurkolt geotextília

többrétegű (nemszőttszőtt) geotextília

nemszőtt, (lyukasztott) geotextília

erősített, fűmagos nemszőtt geotextília

erősített, szőtt geotextília

többrétegű, hurkolt-nemszőtt geotextília

lyukasztott lemezből kétirányban extrudált georács

lyukasztott lemezből egyirányban extrudált georács

egy fázisban, kétirányban extrudált, georács

extrudált, többrétegű kétirányú georács

vékony szalagokból hegesztett georács

széles szalagokból hegesztett georács

pászmákból hegesztett georács

fonálból szőtt georács

hurkolt georács

hurkolt georács

geoszalag

geoháló

3. ábra. Geoműanyagok jellegzetes típusai (b)

geopokróc

georácsból készített geoszőnyeg

geoszálból préselt geoszőnyeg

geocella

24. szám


1871

geocella

geocella

georácsból szerelt geocella

geomembránból készített geocella

perforált geocső

HDPE geomembrán

geoszintetikus agyagszigetelő

geokompozit szalagdrén

geokompozit drénháló

geokompozit drénháló

geokompozit drénszőnyeg

geokompozit drénlemez

Geoszálak: polimer szálak, melyeket a talajjal összekeverve, annak erősítésére használnak. (…, ….) Geosablon: háromdimenziós vízáteresztő geoműanyag szerkezet, talajjal vagy leülepedő hulladékkal töltve, melyek a felfújt szerkezet formáját veszik fel. (geoform, Geoform) Geocontainer: a talajok tárolására, előírt formájú földtest kialakítására (zsaluszerűen) használható polimer anyagú zsákok, medencék (geocontainer, …) Georúd: polimer anyagú rúd, melyet talaj/kőzet és/ vagy más geotechnikai anyaghoz kapcsolva alkalmaznak mérnöki szerkezetekben (geobar, stabförmiges Element) Geotávtartó: háromdimenziós polimer anyagú más elemek távolságát szabályozó szerkezet, melyet a talaj/ kőzet és/vagy más geotechnikai anyagokhoz kapcsolva használnak mérnöki szerkezetekben (geospacer, …) Geoegyebek: az előzőekben értelmezett geoműanyagok közé nem sorolható egyéb termékek (geoothers, …)

Alkalmazási kör A geoműanyagok alkalmazási körein olyan geotechnikai, hidraulikai, közlekedési és környezetvédelmi, vagy más mérnöki szerkezetekben való megjelenésüket értjük, melyekben egy- vagy több olyan funkciót teljesítenek, amely a szerkezet alkalmassága szempontjából elengedhetetlen vagy legalább is előnyös. A 4.1. fejezetben kifejtettük, hogy a geoműanyagok alkalmazását inkább a funkciók oldaláról helyes megközelíteni. Az a megközelítés, hogy bizonyos szerkezetekbe rutinszerűen kerül betervezésre a geoműanyag, nem helyes. A következőkben felsorolt alkalmazási lehetőségeket elsősorban úgy értékelni, mint olyan szerkezetek, földműépítési feladatok, ahol célszerű gondolni a geoműanyagok alkalmazására, illetve ahol már van hasznosítható tapasztalat az alkalmazásra. A geoműanyagok legfontosabb és leggyakoribb alkalmazásai A következőkben felsorolt alkalmazási esetek értelmezését a 4. és 5. ábra, valamint az 1. táblázat segíti.

1872


24. szám

Töltésalapozás Gyenge teherbírású altalajra magas töltés alá egy vagy több geotextília és/vagy georács réteget, esetleg geokompozitot, arra szemcsés anyagot fektetnek, nagyobb erősítési igény esetén geo-rácsokból szerelt és szemcsés anyaggal kitöltött geocellát építenek, hogy elkerüljék a töltés állékonyságvesztését, csökkentsék a töltéskorona süllyedéskülönbségeit, gyorsítsák a konszolidációt mindenek előtt az erősítési, aztán az elválasztási és a szűrési, kis részben a drénezési funkció révén. Kiegészítőleg az altalajba, a konszolidáció gyorsítására geodréneket mélyíthetnek le, ami az építés közbeni állékonyságot is növeli. Különösen kritikus esetben a töltés alá még kavicsoszlopokat, vagy kavicscölöpöket is készíthetnek, s ekkor a georácsok az oszlopok, vagy a cölöpök közötti áthidalást is szolgálják.

sorban az erózióvédelmi funkció révén. Ide lehet sorolni (de szokás külön is kezelni) a sziklarézsűk azon védelmét is, amellyel a kipergő szikladarabok elmozdulását megakadályozzák vagy (csak) szabályozzák a sziklafelületre rögzített georácsokkal, geohálókkal vagy geofüggönnyel. Rézsűk erősítése A töltésanyag nyírószilárdsága által megengedettnél meredekebb hajlású, de 70°-nál nem meredekebb rézsűvel határolt földtestbe több rétegben georácsot vagy szőtt geotextíliát építenek be új meredek földmű rézsűállékonyságának biztosítására, meglévő töltésrézsűk szélesítésére, megcsúszott rézsűk helyreállítására főként az erősítési és kötött töltésanyag esetén a drénezési funkció révén. A meredekebb rézsű felszínét célszerű az erózió ellen geoműanyagokkal védeni.

Töltéstest építése Töltések egymástól különböző anyagú részeit, vagy a töltéstest bizonyos zónáit geotextíliával vagy geomembránnal, illetve geokompozitokkal határolják le, hogy megvédjék őket a szomszédos zónákkal való elkeveredéstől vagy megakadályozzák az elnedvesedést, s az ezzel járó állapotromlást, elsősorban az elválasztási vagy a szigetelési, másodsorban a szűrési és drénezési funkció révén.

Erősített földtámfal A földanyag nyírószilárdsága által megengedettnél és 70°-nál meredekebb síkkal határolt földtestbe több rétegben georácsot, geotextíliát vagy geoszalagot építenek be, és azokat a homlokfalat lezáró, geoműanyagból vagy betonból, vasbetonból készülő elemekhez kapcsolják a töltésanyag saját állékonyságának biztosítására, a töltésanyaggal megtámasztott földtömeg állékonyságának biztosítására az erősítési funkció által.

Földművek teherbírásának növelése Gyenge teherbírású altalajra vagy mesterségesen kialakított földfelületre az építendő töltés, a felvonulási utak, a tartós földutak alá vagy burkolt utak szemcsés pályaszerkezeti rétegei alá egy esetleg több geotextília és/ vagy georács réteget fektetnek a terület járhatóságának biztosítására, a kötőanyag nélküli szerkezet nyomvályúsodásának csökkentésére, a szilárd pályaszerkezet alatti deformációk csökkentésére, fontossági sorrendben az erősítési, az elválasztási, a szűrési és a drénezési funkció révén.

Földművek csatlakoztatása szerkezetekhez A földművekhez csatlakozó szerkezetek (falak, támfalak, hídfők, cölöpök, geomembránok) és a töltésanyag közé geotextíliát, esetleg geokompozitot építenek be a csatlakozó szerkezetek védelmére, a vízelvezetés céljából, védelmi és erősítési, illetve drénezési és szűrési funkcióra.

Rézsűvédelem A földrézsűk felszínére általában humusztakaróval és fűmagokkal együtt geotextíliát, geohálót geopokrócot, geoszőnyeget, geocellát, geokompozitot, esetleg geomembránt, illetve geofüggönyt fektetnek, hogy ideiglenesen (a növényzet megerősödéséig) vagy tartósan (a növények védelmét is biztosítva) megvédjék a földrézsű felületén levő szemcséket attól, hogy a lehulló és lefolyó víz magával ragadja őket első-

Víztelenítő szerkezetek A földművekhez létesülő szivárgókba geocsövet, a víztelenítendő talaj és a szivárgótest, valamint szükség esetén a szivárgótest és geocső közé geotextíliákat építenek be, a vízmozgás okozta szemcsemozgások megakadályozása céljából, a vízmozgás lehetővé tételére elsősorban a szűrési, másodsorban az elválasztási funkció teljesítésére. A kavicsszivárgó helyett olyan geokompozitot is alkalmazhatnak, mely a kavicstestet geohálóval vagy drénlemezzel helyettesíti, s ezeket határolja a geotextília, s kapcsolódik hozzájuk a geocső.

24. szám


1873

1. táblázat A geoműanyagok és funkcióik jelentősége az egyes alkalmazási körökben töltés- töltéstest alapozás építése

alkalmazási kör

f u n k c i ó

Szigetelés Drénezés Szűrés erózióvédelem elválasztás Védelem Erősítés nemszőtt geotextília szőtt, hurkolt Extrudált georács

t

hegesztett, szőtt, hurkolt

e r m

Geoháló geomembrán geofüggöny

é

geopokróc

** * ***

egyirányú kétirányú egyirányú

*** ** ** *** *** **

kétirányú

**

geoszőnyeg szalagból gyárilag készítet geocella rácsból helyszínen szerelt Geocső geoszintetikus agyaggeoszig. kompolemez- vagy szalagdrén zit georács+geotextília *** alapvető ** fontos * másodlagos

** * * * ** * * * *

* **

k

teherbírásnövelés

rézsűvédelem

rézsűerősítés

* * * * *** * *** * ** * *** *

* * * *** * * * * ***

**

**

*

*** * **

*

***

*

*

***

*

**

***

*

erősített talajtámfal

földműcsatlakoztatás

víztelenítés

*

* * *

* *** ***

* **

* *

** *

*** *

*** *

*** *

**

***

*

*

**

***

* * ** * * *** * ** ***

*** * * ***

**

**

*

**

*** * * *** ***

***

*

**

* **

1874


24. szám

4. ábra. A geoműanyagok alkalmazása töltések építésekor (a) homokos kavics

Töltésalapozás

georács vagy geocella és geotextília

magas töltés

geodrén

kompresszibilis, kis nyírószilárdságú altalaj

szemcsés talaj

Töltéstest építése

humusztakaró geotextília vagy geomembrán kötött talaj szemcsés talaj jó teherbírású szemcsés talaj

Teherbírásnövelés

georács és geotextília

gyenge teherbírású (E2-modulusú) altalaj vagy földmĦtest

RézsĦvédelem

humusz

erózióérzékeny talaj

geotextília vagy geoháló vagy geopokróc vagy geoszĘnyeg vagy geocella vagy geokompozit esetleg geomembrán illetve geofüggöny

24. szám


1875

5. ábra. A geoműanyagok alkalmazásai lehetőségei (b)

RézsĦerĘsítés

célszerĦen jó szemcsés anyag georács vagy szĘtt geotextília

ErĘsített talajtámfal

célszerĦen jó szemcsés anyag homlokzat georács vagy szĘtt geotextília

Csatlakoztatás

durva szemcsés talaj

földmĦhöz

szerkezet vagy geomembrán geotextília

VíztelenítĘ szerkezetek

burkolat

árok

szemcsés szivárgótest geotextília kötött talaj geocsĘ

1876


Geoműanyagok általános alkalmazási lehetőségei 6.2.6. Geotextília általános alkalmazási területei Elválasztás különböző anyagok elkülönítésére − az altalaj és a zúzottkő alap között burkolat nélküli utakon és repülőtereken − az altalaj és a zúzottkő alap között burkolt utakon és repülőtereken − az altalaj és az ágyazat között vasúti pályákon − a depóniák és a zúzottkő alap között − a geomembránok és homokos drénrétegek között − az altalaj és a töltésképző talaj között felszíni terhelés esetén − az altalaj és a töltésképző talaj között útpályák esetén − az altalaj és a töltésképző talaj között föld és kőgátak esetében − az altalaj és a bezárt talajrétegek között − az altalaj és a merev támszerkezetek fala között − az altalaj és a hajlékony támszerkezetek fala között − az altalaj és a támcölöpök között − a rézsűk és a mentett oldali megtámasztó padka között − gyalogutak burkolata alatt − járdák alatt − parkolók alatt − sportpályák alatt − esztétikai burkolatok táblái alatt − drénrétegek között rosszul graduált szűrőrétegben − földgátak különböző zónái között − régi és új aszfaltrétegek között Erősítés gyenge talajok vagy más anyagok esetében − puha talaj felett burkolatlan úton − puha talaj felett repülőtéren − puha talaj felett vasúti pályán − puha talaj felett terepfeltöltés esetén − puha talaj felett sportpályák esetében − karsztos területek felett − nem stabil feltöltések zárórétegeként − vasúti ágyazat oldalirányú megtámasztására − talajok becsomagolására bezárt szerkezetek esetében − erősített támfalakban − töltések erősítésére − meredek rézsűk kialakításához − föld és kőgátak erősítésére − rézsűk ideiglenes stabilizálására − földrézsűk kúszásának megállítására vagy lassítására − repedezett hajlékony burkolatok erősítésére − kőzetrepedések áthidalására − geomatracok kőanyagának tartására − tagolt betontömbök alá − burkolatlan tárolóterületek és beállványozott területek alá − homlokelemek behorgonyzására mechanikailag stabilizált falak esetén

24. szám

− homlokzati betontömbök behorgonyzására kisebb támszerkezetek esetében − geomembránok altalaj által okozott átszakadásának megakadályozására − geomembránoknak a föléjük kerülő depónia okozta átszakadás megakadályozására − stabilabb oldalrézsűk kialakítására a nagyobb súrlódási ellenállás kihasználásával − puha talajok összefogására töltések esetén − membránnal bezárt talajok esetében − speciális talajok helyszíni tömörítéséhez és konszolidálásához − egyenetlen feltöltések áthidalására a terület felszíni lezárásakor − síkalapok alatti altalaj erősítésére Szűrés (felületre merőleges szivárgás) − a szemcsés talajszűrők helyén − a zúzottkő alap alatt burkolat nélküli utakon és repülőtereken − a zúzottkő alap alatt burkolt utakon és repülőtereken − vasúti ágyazat alatt − folyókás szivárgók kőanyagának körülhatárolására − folyóka nélküli szivárgók kőanyagának körülhatárolására − perforált szivárgócsövek burkolására − padozatok alatti perforált szivárgócsövek és kőanyag körülhatárolására − szivárgást okozó depóniák alatt − hidraulikus feltöltések szűrésére − hordalékfogó kerítésként − hordalékfogó függönyként − hófogóként − homok, habarcs vagy beton hajlékony sablonjaként erózióvédelmi szerkezetekben − hajlékony sablonként kárososodott cölöpök helyreállítására − hajlékony sablonként földalatti üregek helyreállításához − hajlékony sablonként hídpillérek alámosott alapjának helyreállításához − drénező furatok anyagának védelmére − szivárgók drének anyagának védelmére − támszerkezetek hézagai és a háttöltések között − gabionok és a háttöltés közé − függőleges drénfuratok kitöltőanyaga köré − szalagdrének kitöltőanyaga köré − geohálók mentén a talajbehatolás megakadályozására − geokompozitokban a talajbehatolás megakadályozására − homokoszlopok köré a homokdrénekben − kútak porózus csúcsa köré − piezométerek porózus csúcsa köré − kőszórás alatti szűrőként − betontömbök alá szűrőként

24. szám


Drénezés (síkbeli szivárgás) − földgátak szivárgófurataként − földgátak galériás szivárgójaként − vízszintes vízmozgás megszakító szivárgójaként − felszíni feltöltés alatti szivárgópaplanként − támszerkezet mögötti szivárgóként − vasúti ágyazat alatti szivárgóként − geomembrán alatti vízelevezető szivárgóként − geomembrán alatti gázelvezető szivárgóként − sportpályák alatti szivárgóként − tetőkert szivárgójaként − földtöltések pórusvízének elvezetésére − homokdrének helyettesítésére − kapilláris megszakítóként fagyérzékeny területeken − sómigráció kapilláris megszakítójaként savas területeken − szabaddá vált talaj és kőzetfelszíneken áramló víz felfogására 6.2.6. Georácsok általános alkalmazási körei Erősítés céljára a következő szerkezetekben érdemes alkalmazni − burkolat nélküli utak kőanyaga alatt − vasúti ágyazat alatt − terepfeltöltések alatt vagy ideiglenes szerkezetek alatt − töltések és földgátak erősítésére − rézsűcsúszások helyreállítására − gabionfalakban − erózióvédelmi gabionokban − gabion hídfőkben − puha talajon épülő töltések alatti geomatracokban − tőzegeken, szerves talajokon épülő geomatracokban − támfalak homlokelemeinek lemezhorgonyaként − támfalak homlok- és horgonyelemeként − burkolatok aszfaltrétegének erősítéseként − cement és beton erősítéseként sokféle alkalmazási területen − szétrepedt kőzettömbök erősítéseként − szétrepedt betontömbök erősítéseként − geotextíliák közötti elemként − geomembránok közötti elemként − geotextíliák és geomembránok közötti elemként − depóniák erősítéseként az emelkedés megengedésére − depóniák erősítéseként az oldalirányú mozgás megengedésére − csurgalékvizeket összegyűjtő kövek felületi erősítésére − depóniák termőtalajtakarójának erősítésére − háromdimneziós geocellákban depóniák alatti teherbírás növelésére − háromdimneziós geocellákban töltések alatti puha talajok teherbírásának növelésére.

1877

6.2.6. Geohálók általános alkalmazási körei Síkjukban való vízelvezetésre a következő szerkezetekben − támfalak mögötti szivárgóban − szivárgó vizek elfogására sziklarézsűkben − sportpályák alatti szivárgóban − fagyérzékeny területeken szivárgóban − épületalapok alatti szivárgóban − tetők szivárgójaként − depóniák oldalrézsűjében a csurgalékvizeket elvezető szivárgóban − depóniák feletti szigetelőréteg szivárgójában − depóniák takarórétegének szivárgójában − terepfeltöltés alatti drénszivárgójában 6.2.6. Geomembránok általános alkalmazási körei Szigetelésre, víz- vagy más folyadékok mozgásának meggátolására a következő esetekben célszerű alkalmazni: − ivóvíz szigetelésére − tározott víz szigetelésére − szennyvíz szigetelésére − radioaktív szennyvíz szigetelésére − földalatti tartályok másodlagos falazatának szigetelésére − mesterséges tavak szigeteléseként − sóoldatok szigetelésére − vízszállító csatornák szigetelésére − szennyvízcsatornák szigetelésére − elsődleges, másodlagos és/vagy harmadlagos szilárd hulladéklerakók szigetelésére − szilárd hulladéklerakók takarására − veszélyes hulladékok áramlásának szabályozására épülő résfalakban − szerkezetes földgátakban a szivárgás szabályozására − szükségtározók szigetelésére − alagutak vízhatlan szigetelésére − föld és kőgátak homlokzárására − jászolgátakban a szivárgás szabályozására − úszó tartályokban a szivárgás szabályozására − úszó tartályok fedésére a szennyezés megelőzésére − szagos gázok szigetelésére feltöltésekben − páramozgások szabályozására épületek alatt − duzzadó talajok szabályozására − fagyérzékeny talajok szabályozására − tölcsérszerű süllyedésre érzékeny területek védelme az áramló vizektől − érzékeny területek védelme a vízbeszivárgással szemben − szigetelő csövek építése gátként − támszerkezetek homlokfalának kialakítása ideiglenes jászolgátként − vízmozgások irányítása − ideiglenes terhelés tartószerkezeteként − a felszíni összenyomhatóság és aláüregelődések egyenletességének segítése

1878


− aszfalt alatti vízzáró rétegként − föld alatti tartályokból elszivárgó folyadékok összegyűjtésére − hajlékony sablon, ahol az anyageltávozás nem engedhető meg

24. szám

és teljesülésüket ellenőrizni. Ezekre egyben különböző vizsgálati eljárások is meg vannak adva. A fontosabb s idehaza még nem egyértelmű fogalmaknál megadjuk az angol neveket is. 7.1. Fizikai jellemzők

6.2.6. Geoszintetikus agyagszigetelők általános alkalmazási körei Szigetelésre, víz- vagy más folyadékok mozgásának meggátolására a következő esetekben célszerű alkalmazni: − geomembrán alatt feltöltések elsődleges szigetelőrétegeként − geomembrán alatt feltöltések másodlagos szigetelőrétegeként − geomembrán alatt a feltöltés takarásában − geomembrán felett durva szemcsés anyag átszúródásával szembeni védelemként − tömörített agyagszigetelés részeként egy elsődleges kompozit szigetelésben − tömörített agyagszigetelés részeként egy másodlagos kompozit szigetelésben − felszín alatti tárolók másodlagos szigeteléseként − önálló felszínzáró szigetelésként − geomembrán alatt felszínzárásként kompozit szigetelésben − geomembrán alatt tó kompozit szigetelésében − csatornák önálló szigeteléseként 6.2.6. Geocsövek általános alkalmazási körei Vízelvezetésre a következő szerkezetekben: − utak és vasutak oldalszivárgójában − alagutak szivárgójában − támfalak hátszivárgójában − rézsűkben áramló víz megszakító szivárgójában − altalajban áramló víz megszakító szivárgójában − víztelenítési projektekben − gravitációs vízvezető rendszerekben − nyomóvezetékekben − szennyvízvezetékekben − különböző típusú szivárgási területek csövezésénél − vegyi anyagok szállítócsöveként − csurgalékvizek elsődleges elvezető rendszerében − csőemelők, depóniák oldalfalában − csőaknák csurgalékvizének elvezetésére − depónia takarórétegében felszíni vízelvezető rendszerként − alagcsövezésnél. 7. A geoműanyagok alapvető jellemzői A geoműanyagokkal szemben általánosságban a következő követelmények fogalmazandók meg, melyeket azután a geoműanyag konkrét típusától, funkciójától és alkalmazási körülményeitől függően kell megállapítani

Anyag, szerkezet: a polimer fajtája (általában poliészter (PET), prolipropilén (PP), polietilén (PE), nagysűrűségű polietilén (HDPE), kissűrűségű polietilén (LDPE), polivinilclorid (PVC), poliamid (PA)), az UV-stabilizálás módja, mely általában szénadagolást jelent, az alkotók jellege, kapcsolata: szál, szalag, fonal, lemez, rács, szövés, kapcsolat, toldás. Méretek: szerkezeti vastagság, a teljes (esetleg több elemű) szerkezet (szövet, rács) legkisebb mérete, alkotóelemek vastagsága, az egyes alkotórészek legkisebb mérete, nyitottság, az elemek és a teljes felület aránya a geoműanyag síkjában, rácsméret, tekercsszélesség, a leszállított anyag szélességi mérete, mely a kapcsolás típusától függő mértékben nagyobb a beépített szélességnél, elemhossz, a gyártási, illetve szállítási hossz, melyet darabolással a helyszínen vágnak a beépítési hosszra. Tömegjellemzők: területi sűrűség, az egységnyi felületű (általában 1 m2) anyag tömege (specific gravity), térfogatsűrűség, a térfogategységre eső anyag tömege. 7.2. Mechanikai tulajdonságok Viselkedés húzóigénybevételre: húzási merevség (modulus) az egységnyi nyúlást okozó húzóerő, vagy másként az egységnyi nyúlással mobilizálódó húzási ellenállás (stiffness, modulus), vagy bizonyos fajlagos nyúlásokat okozó erők a termék 1 folyóméterére vonatkoztatott értékével megadva (tensile strength), szakítószilárdság a húzási ellenállás maximuma, mely az elem szakadásával, anyagi folytonosságának megszűnésével jár (maximum tensile strength), szakadónyúlás, az a fajlagos alakváltozás, melynél a szakadás bekövetkezik (elongation at failure), toldási ellenállás, a toldások ellenállóképessége általában a folytonos anyag ellenállásának arányával számszerűsítve (seam strength). Viselkedés nyomóigénybevételre: kompresszibilitás, a síkra merőleges nyomás hatására bekövetkező fajlagos összenyomódás (compressibility).

24. szám


1879

A geoműanyag és a talaj közötti mechanikai kapcsolat: súrlódási viselkedés, a talaj és a geoműanyag közötti nyírási ellenállás, melyet a talaj belső súrlódási szögéhez és kohéziójához viszonyítva értelmeznek, s az arányukat kifejező együtthatókkal jellemeznek, s kísérleti vagy tapasztalati alapon állapítják meg (friction behaviour), kihúzódási (horgonyzási) ellenállás, mely a kihúzáshoz szükséges, a geoműanyag és a talaj közötti súrlódási ellenállásból számítható erő, melyet ennek elméleti értékét módosító tényezővel lehet jellemezni, vagy az erő kísérleti úton közvetlenül mérhető (pull out behaviour).

Vízvezetőképesség: vízáteresztőképesség a geoműanyag síkjára merőleges áramlásra vonatkozóan, a Darcy-törvény szerinti vízáteresztőképességi együtthatóval (kgm), vagy annak a geoműanyag vastagságával (d) osztott értékével, a permittivitással (ψ=kgm/d) kifejezve, vízáteresztőképesség a geoműanyag síkjában létrejövő áramlásra vonatkozóan, a Darcy-törvény szerinti vízáteresztőképességi együtthatóval (kgs) vagy annak a vastagsággal (d) szorzott értékével, a transzmisszivitással (Θ=kgs.d) értelmezve, s a geoműanyagra síkjára ható nyomás függvényében megállapítva.

Lokális (koncentrált) hatásokkal szembeni ellenállások: statikus átszakítási ellenállás, melyet CBRberendezéssel mérnek, dinamikus átszakítási ellenállás, melyet az ejtőkúpos vizsgálattal lehet meghatározni, beépítéskori sérülésekkel szembeni ellenállás, melyet a húzási ellenállásnak a beépítéskor keletkező károsodások miatti %-os csökkenésével jellemeznek, dörzsölés okozta sérülések hatása, a geoműanyag felületére ható nyírófeszültségek okozta károsodás, melyet a húzási ellenállás %-os csökkenésével jellemeznek, repesztési ellenállás, előírt repesztés miatt fellépő teherbíráscsökkenés, melyet a húzási ellenállás csökkenésével mérnek.

Szűrési tulajdonságok: jellemző szűrőnyílás, a geotextíliák szűrőképességi jellemzője: a szabványos vizsgálótalaj azon frakciójának a szemcsemérete, melyből a geotextília 90%-ot visszatart (apparent open size), eltömődés, a vízáteresztőképesség időbeli csökkenése a geoműanyagba jutó talajszemcsék miatt az áteresztőképesség csökkenését kifejező számmal jellemezve (clogging).

7.3. Tartóssági tulajdonságok Kúszási tulajdonságok: a polimer azon tulajdonságának számszerű jellemzése, hogy szilárdsága idővel és a polimer fajtájától függően csökken, s amelyet a gyors terhelés mellett mért szakítószilárdság %-os csökkenésével jellemeznek (creep). Degradációs tulajdonságok: hőmérsékleti degradáció, az anyagvizsgálatok körülményeihez képest extrém hőmérsékletek okozta ellenálláscsökkenés a szakítószilárdság %-os csökkenésével jellemezve, kémiai degradáció, az oxidáció, a hidrolízis, a radioaktivitás és az egyéb (eseti) vegyi hatások okozta ellenálláscsökkenés a szakítószilárdság %-os csökkenésével jellemezve, mikrobiológia ellenállás, a növények, az állatok, a mikroorganizmusok károsító hatásával szembeni ellenállóképesség, UV-sugárzással szembeni ellenállás, a geoműanyag ellenállásának csökkenése a geoműanyagot érő napsugárzás okozta degradációval szembeni ellenállóképesség, mely csak takarással vagy stabilizáló anyagok hozzáadásával zárható ki. 7.4. Hidraulikai tulajdonságok

8. A mérnöki alkalmazás követelményei a termékekkel szemben Gyártási követelmények: technológiai állandóság, mely a geoműanyag homogenitását hivatott biztosítani, s az alkotók, az adalékszerek, a gyártás környezetének és az alkalmazott mechanikai és termális eljárások állandóságával teljesíthető, megbízható minőségellenőrzés és -tanúsítás, a gyártásba kapcsolt ellenőrzési és visszacsatolási rendszer alkalmazása a viszonylag bizonytalan tulajdonságú, a szokásos módon és sok helyen nem vizsgálható polimerekkel szembeni fenntartások leküzdése céljából. Geotechnikai megfelelőség: az alkalmazásból eredő funkciók teljesítése, melyet a méretezés és konstrukciós kialakítás, illetve a megfelelő beépítési módszer biztosít, az alkalmazásból adódó körülmények, igénybevételek elviselése, melyek a funkciótól független, a szállításkor, a tároláskor, a beépítéskor, a működés alatt, a geoműanyaggal kapcsolatba kerülő gépek, anyagok, a környezeti viszonyokból következő hatások okozhatnak. Gazdaságosság: globális versenyképesség hagyományos szerkezeti megoldásokkal szemben a kedvező anyagár és beépítési költségek révén, a tartósság, a hosszú élettartam meggyőző igazolása a geoműanyagokkal szemben jelentkező alapvető fenntartások leküzdésére, kedvező szállítási-fizetési feltételek nyújtása, mely a relatíve magas anyagköltségeknek a munka elején sokkszerűen jelentkező magas voltát tudja kezelni.

1880


24. szám

2. táblázat A geoműanyagok legfontosabb tulajdonságainak jelentősége a funkciótól függően a tulajdonság súlya a funkció teljesítése szempontjából a geoműanyag tulajdonsága

polimerfajta Szerkezet UV-stabilizálás Vastagság területi sűrűség húzási merevség szakítószilárdság szakadó nyúlás kúszási hajlam toldási ellenállás összenyomhatóság felületi súrlódás statikus átszakítási ellenállás dinamikus átszakítási ellenállás sérülésekkel szembeni ellenállás általános tartósság időjárásállóság síkra merőleges vízvezetőképesség síkbeli vízáteresztőképesség jellemző szűrőnyílás eltömődéssel szembeni ellenállás ** nagyon fontos * fontos

a geoműanyag funkciója szigetelés

drénezés

* ** * * *

**

**

** *

* *

** ** ** ** ** * **

9. A geoműanyagok vizsgálati eljárásai 9.1. Helyzetkép A geoműanyagok vizsgálati eljárásai az utóbbi 20 évben fejlődtek ki. Egy részük lényegében a hagyományos textilipari vizsgálatok átvételét jelentette. Ilyenek − a fizikai, méret- és tömegjellemzők meghatározása, − a húzóigénybevételek alatti viselkedés (szakítószilárdság, szakadási nyúlás, húzási merevség, kúszás) jellemzésére szolgáló paraméterek laboratóriumi mérése, − a különböző környezeti hatásokkal szembeni ellenállások (oxidáció, hőmérséklet, vízbehatolás, UV-sugárzás, mikrobiológiai hatások, stb.) azon vizsgálati módszerei, melyeket a polimer anyagú termékekre már korábban, a nem geotechnikai alkalmazásokhoz kidolgoztak.

szűrés

* * * ** *

* * * ** ** * *

** **

** **

erózióvédelem

** ** ** * ** * * * * * * * * * * ** ** *

elválasztás

* * ** * * ** * * * * * * ** ** * ** * ** *

védelem

* * ** ** * * * * * * * ** ** ** ** * * *

erősítés

* * * * ** ** ** ** ** ** * * ** ** * *

Ezekhez kapcsolódtak azok a vizsgálatok, melyek a termékek geotechnikai alkalmazásakor fellépő igénybevételek alatti viselkedés felmérésére szolgálnak. Kezdetben a hagyományos talajvizsgáló berendezésekkel próbálkoztak, s az így kialakított vizsgálati módszerek többsége mára is megmaradt. Ilyenek: − hidraulikai jellemzőknek (transzmisszivitás, permittivitás) a talajok áteresztőképességének vizsgálatára alapított meghatározása, − a talajjal való súrlódási kapcsolat mérése nyíródobozzal, illetve annak átalakításával, − a pontszerű igénybevételekkel szembeni ellenállás mérése CBR-készülékkel, illetve ejtőkúppal − az összenyomódási jellemzők vizsgálata ödométerrel. Szükség volt aztán további vizsgálatok kidolgozására, melyekhez speciális eszközöket, eljárásokat kellett kifejleszteni, mert az előbbi adaptáció már nem volt lehetséges, ilyen pl.

24. szám


− a geotextíliák jellemző szűrőnyílásának és talajjal való eltömődésének mérése, − a kihúzódási ellenállás vizsgálata. A vizsgálatok következő csoportját azok jelentik, melyek a termékeknek a speciális geotechnikai alkalmazások során, a beépítéskor és működés közben bekövetkező romlásait voltak hivatottak értékelni. Ezek elsősorban a probléma értelmezését, a hatás szimulálását és a mintavétel körülményeinek meghatározását kívánták meg, mert a romlás mérőszámául általában a hatás okozta húzószilárdság-csökkenést fogadták el. A vizsgálati technikák hosszú fejlődésen mentek át, s még ma is napirenden vannak a különböző fejlesztési javaslatok. Ezekre szükség is van, mert sokszor mutatnak rá a vizsgálatok olyan apró technikai-metodikai részleteire, melyek alapvetően befolyásolhatják az eredményeket. Kiemelésre érdemes pl., hogy a legújabb vizsgálatokkal azt mutatták ki, hogy a merev kapcsolatú georácsok esetén a súrlódási ellenállás tényezője 1,0nál nagyobb is lehet, mivel a szemcsék a rácsok közé befeszülve egyáltalán nem tudnak elmozdulni. Említésre érdemes viszont az is, hogy a polimer anyagú termékek tulajdonságainak változékonysága közel olyan mértékű, mint a kötött talajoké, ezért az egyedi vizsgálati tapasztalatokat, eredményeket óvatosan kell értékelni. Mára a legfontosabb vizsgálatokra CEN- és/vagy ISOszabványokat fogadtak el, így lényegében egységesen alkalmazzák őket. E szabványok mellett a fejlettebb országokban további módszereket is szabványosítottak, s ezeket más országokban is alkalmazzák. Információink szerint a hazánkhoz hasonló fejlettségű országokban a gyártók által felállítottak mellett több független akkreditált laboratórium is létezik, melyek a vizsgálatok nagy részének az elvégzésére képesek Hazánkban a CEN és az ISO szabványokat 1993 óta, többnyire 1998-2000-ben magyar szabványként is megjelentette a Magyar Szabványügyi Testület. Sajnálatos módon azonban mindegyiket „csak” angol nyelven, ill. csak a címet fordították le, mert a teljes fordítás finanszírozása mindmáig megoldatlan. A felzetben a magyar cím mellett szerepel az angol is, ill. a szabvány jele jelzi, hogy „csak” európai (EN vagy EMV) vagy nemzetközi (ISO) szabványról van-e szó. A szabványok magyar nyelvű változatának hiánya eleddig nem látszott túlzottan problematikusnak, de az érzékelhető óriási expanzió és konkurenciaharc miatt is a gyártók esetenként nem mindenben igazolt tulajdonságokkal bíró termékeket is piacra dobnak. A legtöbb ország ezért már az alkalmazási engedélyhez is végeztet hazai független vizsgálatokat. Nagyobb gond azonban az, hogy a külföldi szakirodalom és a szabványok szerint a konkrét alkalmazások esetében sem mellőzhetők az ellenőrző vizsgálatok, éspedig több okból sem, mert

1881

− a gyártók által bizonylatolt adatok szúrópróbaszerű ellenőrzése minden termék esetén kívánatos, − a polimerek tulajdonságai, különösen, pl. a húzási merevség is erősen változhatnak, − a geoműanyag és a konkrét talaj kapcsolatának vizsgálata gazdasági előnyökkel jár, − a viselkedés a beépítés minőségétől is függ, pl. a toldásoké, − a konkrét beépítés károsító hatásait illendő ellenőrizni, − a konkrét környezeti körülmények hatásait is vizsgálni kell. A német előírás például 10.000 m2 felületre 1, de szállítmányonként legalább 3 minta elismert intézettel való vizsgálatát javasolja, s legalább a szakítóerő és a területi sűrűség meghatározását megköveteli. A hazai, vasútépítési alkalmazásokhoz végzendő ellenörzések esetében a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, vagy a Széchenyi István Egyetem által elvégzett vizsgálatok fogadhatók el. 9.2. Magyar szabványok (MSZ) A vizsgálati eljárásokról a következőkben elsősorban a magyar szabványok jegyzékének megadásával adunk áttekintést. Az idetartozó szabványok ICS-száma 59.80.70., a csoportnév: Geotextíliák (Geotextiles) A szabványok jelzetében J és C betű az európai vagy nemzetközi szabványok Jegyzékes ill. Címoldalas „jóváhagyó közlemény˝- nyel bevezetett magyar nemzeti szabvány jele. Az ilyen szabvány angol-nyelvű. C MSZ EN 918 : 1998 (idt EN 918:1995) Geotextíliák és rokon termékeik. Dinamikus átszakításvizsgálat (kúpos ejtővizsgálat); 11 o. Geotextiles and geotextile-related products. Dynamic perforation test (cone drop test); 11 p. C MSZ EN 963 : 1999 (idt EN 963 : 1995) (MSZ ISO 9862 : 1990) Geotextíliák és rokon termékeik. Mintavétel és a próbadarabok készítése; 7 o. Geotextiles and geotextile-related products. Sampling and preparation of test specimens; 7 p. C MSZ EN 964 – 1 : 1999 (idt EN 964 – 1 : 1995) Geotextíliák és rokon termékeik. A vastagság maghatározása előírt terhelésekkel. 1. rész: Egyes rétegek; 8 o. Geotextiles and geotextile-related protucts. Determination of thickness at specified pressures. Part 1 : Single layers; 8 p. C MSZ EN 965 : 1999 (idt EN 965 : 1995) (*MSZ ISO 9864 : 1990) Geotextíliák és rokon termékeik. A területi sűrűség meghatározása; 5 o.

1882


Geotextiles and geotextile-related Determination of mass per unit area; 5 p.

products.

C MSZ ENV 1897 : 1998 (idt ENV 1897 : 1996) Geotextíliák és rokon termékeik. Nyomás alatti kúszási tulajdonságok meghatározása; 17 o. Geotextiles and geotextiles-related products. Detemination of the compressive creep properties; 17 p. C MSZ ENV 12224 : 1998 (idt ENV 12224 : 1996) Geotextíliák és rokon termékeik. Az időjárással szembeni ellenállás meghatározása; 12 o. Geotextiles and geotextile-related products. Determiation of the resistance to weathering; 12 p. C MSZ ENV 12225 : 1998 (idt ENV 12225 : 1996) Geotextílák és rokon termékeik. Módszer a mikrobiológiai ellenállás meghatározására elásási próbával; 8 o. Geotextiles and geotextile-related products. Method for determining the mickrobiological resistance by soil burial test; 8 p. C MSZ ENV 12226 : 1998 (idt ENV 12226 : 1996) Geotextíliák és rokon termékeik. Általános vizsgálatok a tartóssági vizsgálatot követő kiértékeléshez; 7 o. Geotextiles and geotextile-related products. General tests for evaluation following durability testing; 7 p. C MSZ ENV 12247 : 1998 (idt ENV 12447 : 1997) (ISO 12236 : 1996); Geotextíliák és rokon termékeik. Vizsgálati módszer a hidrolízissel szembeni ellenállás meghatározására; 7 o. Geotextiles and geotextile-related products. Static puncture test (CBR – TEST) 7 p. J MSZ EN 13562 : 2000 (idt EN 13562 : 2000) Geotextíliák és rokon termékeik. A vízbehatolással szembeni ellenállás meghatározása (a hidrosztatikai nyomás vizsgálata) ; 7 o. Geotextiles and geotextile-related products. Determation of resistance to penetration by water (hydrostatic pressure test); 7 p. C MSZ EN ISO 9863 – 2 : 1998 (idt ISO 9863 – 2 : 1996 ; idt EN ISO 9863 –2: 1996) Geotextíliák és rokon termékeik. Vastagság meghatározás előirt terhelésekkel. 2. Rész: Eljárás a többrétegű termékek egyes rétegeinek vastagság meghatározásához; 9 o. Geotextiles and geotextile-related products. Determation of thickness at specified pressures. Part 2 : Pocedure for determination of thickness of single layers of multilayer products; 9 p.

24. szám

C MSZ EN ISO 10319 : 1998 (idt ISO 10319 : 1993 ; idt EN ISO 10319 : 1996) Geotextíliák. Szélessávú szakítóvizsgálat; 11 o. Geotextiles. Wide – width tensiletest; 11 p. J MSZ EN ISO 10320 : 2000 (idt ISO 10320 : 1990; idt EN ISO 10320 : 1999) Geotextíliák és rokon termékeik. Helyszíni azonosítás; 4 o. Geotextiles and geotextile-related products. Identification on site; 4 p. C MSZ EN ISO 10321 : 1998 (idt EN ISO 10321: 1996 ; idt ISO 10321 : 1992) Geotextíliák. Kötések/varratok szakítóvizsgálata széles sávú módszerrel; 10o. Geotextiles. Tensile test for joints/seams by wide – width method; 10 p. C MSZ ENV ISO 10722-1 : 1999 (idt ISO 10722 –1: 1998; idt ENV ISO 10722-1; 1998) Geotextíliák és rokon termékeik. Eljárás telepítéskor bekövetkező sérülések szimulálására. 1.rész: Telepítés szemcsés anyagokon; 9 o. Geotextiles and geotextile-related products. Procedure for simulating damage during installation. Part 1: Installation in granular materials; 9 p. J MSZ EN ISO 11058 : 1999 (idt ISO 11058: 1999; idt EN ISO 11058 : 1999) Geotextíliák és rokon termékei. A síkra merőleges, terhelés nélküli vízáteresztő képességi jellemzők meghatározása; 21 o. Geotextiles and geotextile-related products. Determation of water permeability characteristics normal to the plane, without load; 21 p. C MSZ EN ISO 12236 : 1998 (idt EN ISO 12236 : 1996 ; idt ISO 12236 : 1996) Geotextíliák és rokon termékeik. Statikus átszakításvizsgálat (CBR-vizsgálat); 11o. Geotextiles and geotextile-related products. Static puncture test (CBR test); 11 p. J MSZ EN ISO 12956 : 1999 (idt ISO 12956 : 1999 ; idt EN ISO 12956: 1999) Geotextiliák és rokon termékeik. A jellemző szűrőnyílás meghatározása;14 o. Geotextiles and geotextile-related products. Determation of the characteristic opening size; 14 p. J MSZ EN ISO 12958 : 1999 (idt ISO 12958 : 1999 ; idt EN ISO 12958 : 1999) Geotextíliák és rokon termékeik. A vízáramlás meghatározása a termék síkjában; 16 o. Geotextiles and geotextile-related products. Determenation of water flow capacity in their plane; 16 p.

24. szám


J MSZ ENV ISO 12960 : 1999 (idt ISO/TR 12960:1998 ; idt ISO 12960: 1999; idt ENV ISO 12960: 1998) Geotextíliák és rokon termékeik. Szűrővizsgálati módszer folyadékokkal szembeni ellenálló képesség meghatározására; 7 o. Geotextiles and geotextile-related products. Screening test method for determining the resistance to liquids; 7 p. J MSZ EN ISO 13427: 1999 (idt ISO 13427 : 1998; idt EN ISO 13427: 1998) Geotextíliák és rokon termékeik. A dörzsölés utáni sérülések utánzása (csúszótömbös vizsgálat); 7o. Geotextiles and geotextile- related products. Abrasion damage simulation (sliding block test); 7 p. J MSZ EN ISO 13431: 2000 (idt ISO 13431 : 1999; idt EN ISO 13431: 1999) Geotextíliák és rokon termékeik. A húzó- kúszási és a szakítási viselkedés meghatározása; 15 o. Geotextiles and geotextile-related products. Determination of tensile creep and rupture behaviour; 15 p. J MSZ EN ISO 13437 : 1999 (idt ISO 13437 : 1998 ; idt EN ISO 13437 : 1998) Geotextíliák és rokon termékeik. A minták talajban való elhelyezése és kivétele, valamint a próbatestek laboratóriumi vizsgálata; 10 o. Geotextiles and geotextile – related products. Metod for installing and extracting samples in soil, and testing specimans in laboratory; 10 p. J MSZ ENV ISO 13438 : 2000 (idt ENV ISO 13438 : 1999 ; idt ISO/TR 13438: 1999) Geotextíliák és rokon termékeik. Átvilágításos vizsgálati módszer az oxidációval szembeni ellenállás meghatározásához; 6 o. Geotextiles and geotextile- related products. Screening test metod for determining the resistance to oxidation; 6 p. J MSZ CR ISO 13434 : 2000 (idt CR ISO 13434 : 1998) Irányelvek a geotextíliák és rokon termékeik tartósságáról; 32 o. Guidelines on durability of geotextiles and geotextilerelated products; 32 p. MSZ ISO 9863 : 1990 (idt ISO 9863 : 1990) Geotextíliák vastagságának meghatározása előírt nyomáson; 4 o. Geotextiles. Determination of thicknes at specified pressures; 4 p. MSZ ISO 10318 : 1993 (idt ISO 10318 : 1999) Geotextíliák fogalommeghatározásai; 5 o. Geotextiles. Vocabulary; 5 p.

1883

10. A geoműanyagok tervezési módszerei 10.1. A tervezés alapjai Az előző fejezetekben megfogalmazásra került a geoműanyagok • elkülönített funkciói, • a termékek jellemző típusai, • lehetséges alkalmazási körei, • alapvető jellemzőit, paraméterei, • vizsgálati szabványai. A nemzetközi gyakorlatban ma már szinte egységesen funkcióra tervezik a geoműanyagokat. Nem haszontalan ugyan az alkalmazási körök megfogalmazása, mert ezzel a tervezők ötletet kapnak a geoműanyagok „betervezésére”. Egységes, a tervezői gondolkodásnak megfelelő rendszert csak az jelenthet, ha a funkció felől közelítjük meg a feladatot, s bármely alkalmazás és bármely termék esetén úgy kerül betervezésre a geoműanyag, hogy ellenőrizzük, az adott alkalmazás, a „geoműanyagos” földszerkezet esetén a geoműanyagtól elvárt funkciókat a kiválasztott, ajánlott termék teljesíti-e. A tervező, az ajánlatadó feladata tehát a geoműanyag kiválasztása és funkcionális alkalmasságának megítélése. E munka célszerű rendje a következő: • a geoműanyagtól elvárt funkciók azonosítása és az egyes funkciókból eredő igények meghatározása, • a fő funkció megállapítása és olyan termék kiválasztása, mely ennek követelményeit teljesíti, • a kiválasztott termék alkalmasságának ellenőrzése a többi funkció szempontjából, • az időjárásállóság és az esetleges egyéb degradációs hatásokkal szembeni ellenállás ellenőrzése. A tervezés elveit a következőkben funkciónként ismertetjük. A „kínálati oldal” minősítéséhez a termékeknek a pontosan definiált anyagjellemzőit a szintén külön felsorolt, nemzetközileg egységes és idehaza is szabványosított vizsgálataival kell meghatározni. Tulajdonképpen ezekre építve kell a geoműanyaggal épülő szerkezetek egészét az ismert geotechnikai módszerekkel megtervezni. E munka során kell a geoműanyagok környezetét, a hatásokat, funkcióit, típusait, helyét, elrendezését, kiosztását, méreteit és a csatlakozó szerkezeteket, meghatározni. Mindezek alapján lehet a geoműanyag funkcióiból származó pontos igénybevételeket megállapítani, s azokra a geoműanyagokat kiválasztani, illetve méretezni. A következőkben az előbbieknek megfelelően felvázoljuk a funkcionális tervezés lényegét, építve az ismert külföldi irodalmakra, illetve a külföldi szabványokra. Ez lényegében az Eurocode szerinti teherbírási határállapotra való tervezést jelenti, amit a brit szabvány következetesen végig is visz, amelynek alkalmazása a hazai gyakorlatban is rövidesen kötelező lesz.

1884


Az Eurocode-ok is előírják azonban a használhatósági határállapotra való tervezést is. Ez pl. a töltésalapozás esetében elengedhetetlen, s ilyenkor eddig pl. a georácsos töltésalapozás esetében a süllyedésszámításban a georács hatását figyelmen kívül szokták hagyni. A töltésrézsűk, támfalak esetében a használhatósági határállapotok általában talán kevéssé lényegesek, de számos alkalmazás esetében nem hagyhatók el. Például szükség lehet annak tisztázására, hogy • nem károsodik-e valamely erősített talajból épülő hídfőn nyugvó hídszerkezet az erősített földtest deformációi miatt, • az erősített támfalak elmozdulásai nem csökkentik-e az űrszelvényt, • nem lesz-e esztétikailag zavaró egy erősített magasrézsű vízszintes elmozdulása, • egy töltés süllyedése nem okoz-e olyan deformációkat, melyek már a vízelvezetést is befolyásolják. E problémák vizsgálata az erősített szerkezetek esetében több okból is fontos, illetve nehéz feladat: • a geoműanyagok a talajok deformációs jellemzőit is javítják, s ezzel a deformációk mértékét csökkentik, ám ezt egyelőre – bár vannak ilyen próbálkozások – nehéz úgy számszerűsíteni, hogy az erősített talajra vonatkozóan valamiféle helyettesítő alakváltozási paramétereket veszünk figyelembe, • a geoműanyagok kúszása miatt az építés utáni alakváltozásokat hosszabb időszakban bekövetkező többletalakváltozások követnek, s ezek a szerkezet használhatóságát befolyásolhatják, • nincs még elég megfigyelés az ilyen szerkezetek alakváltozásairól, amelyeket összehasonlítható tapasztalatként számítás nélkül is irányadónak tekinthetnénk, • hagyományos módszerekkel nehéz számítani a főleg a talaj önsúlyából származó alakváltozásokat pl. rézsűk esetében. A használhatósági határállapot vizsgálatára az említett előírások közelítő megoldásokat javasolnak: • a teherbírási határállapotokra szokásos számítási eljárások (pl. rézsűállékonysági vizsgálat) alkalmazását javasolják azzal, hogy a talajok nyírószilárdságának csak kb. felét vegyük számításba, ami a nyírószilárdság mobilizálódásának, ez pedig a mozgásoknak a korlátozását jelenti, • előírják, hogy a geoműanyagoknak a tartós üzemi terhelés hatására bekövetkező nyúlását kb. 1%-ban kell korlátozni, s e számításban a geoműanyag tartós, a kúszást is magában foglaló alakváltozási jellemzőit kell figyelembe venni. 10.2. Tervezés az egyes funkciókra A következőkben röviden, már egy előírás követelményeinek megfelelően megfogalmazzuk az egyes funkciókra való tervezés lényegét. Ennek során építünk a funk-

24. szám

ciónak, a típusnak, az alkalmazási körnek, a tulajdonságoknak és a vizsgálatoknak a jelentés 2-6. fejezetében megadott definícióira, de nem megyünk bele azokba a részletekbe, melyeket elsősorban a mellékletek tartalmaznak. Az itt közlendő szöveget majdan oly módon kell pontosítani, hogy pl. a benne szereplő vizsgálatokat a 6. fejezetben felsoroltakra pontosan utalva kell közölni. 10.2.1. Szigetelés Az útépítések esetében e funkcióra ritkán kell a geoműanyagokat tervezni. Ha azonban pl. kötött anyagú töltéstestek vízháztartásának szabályozása válik szükségessé, vagy töltésben, szivárgóban, árokban kell a vízszivárgásokat megakadályozni, akkor e funkciók teljesítésére a szokásos geomembránok vagy geoszintetikusagyagszigetelők alkalmazhatók, mert vízzáróságuk bizonyosan kielégíti a követelményeket. 10.2.2. Drénezés A víztelenítési funkciót a geoműanyag, geotextília, geoháló vagy az ezekből összeállított geo-kompozitok úgy és azzal teljesítik, hogy síkjukban elvezetik a talajból feléjük áramló vizet. A tervezés során meg kell állapítani a körülmények elemzése alapján • a drénszerkezethez jutó vízhozamot, • a drénszerkezetbeli áramlás hidraulikus gradiensét, • az előbbiekből a drénszerkezet szükséges transzmisszivitását (síkbeli áteresztőképességét és a vastagság szorzatát), • a geoműanyagra a talajról átadódó nyomásokat. A drénszerkezetben alkalmazandó termék kiválasztásához ismerni kell • a termék nyomásfüggő transzmisszivitását a szállító minőségi tanúsítványaiból, s ezt esetleg méréssel ellenőrizni kell. 10.2.3. Szűrés A szűrési feladatot a geotextília akkor teljesíti, ha viszszatartja a szűrendő talaj durva szemcséit, ugyanakkor átengedi a vizet. Az igények megállapítása abból áll, hogy meghatározzuk • a szükséges mechanikai szűrési hatékonyságot (szemcsevisszatartási képességet) a geotextília jellemző szűrőnyílásának szükséges értékét a szűrendő talaj szemeloszlása (kiválasztott szemcsemérete) alapján megállapítva, vagy tapasztalatok alapján felvéve, • a szükséges hidraulikai szűrési hatékonyságot (vízáteresztőképességet) a talaj vízáteresztő-képességi együtthatójából.

24. szám


A tervezendő vagy ajánlott geotextília kiválasztása, minősítése történhet • a jellemző szűrőnyílásnak a szállító minőségi tanúsítványai vagy külön laboratóriumi vizsgálattal való meghatározása alapján, • a geotextília síkra merőleges áteresztőképességének a szállító adatai vagy külön laboratóriumi vizsgálat alapján.

1885

Szükség esetén helyszíni próbabeépítést kell végezni, melynek során • a tervezett talajok és az építési forgalom szimulálásával kell a geotextíliát beépíteni, • megfelelő méretű geotextília-mintát kell kibontani, és vizsgálni kell a károsodását. 10.2.6. Védelem

Szükség esetén az alkalmazandó geotextilíából és a szűrendő talajból készített modell laboratóriumban vizsgálandó. 10.2.4. Erózióvédelem E funkció akkor teljesítül, ha a geoműanyag a szükséges ideig (ideiglenesen vagy tartósan) a lejtőn, rézsűn nem csúszik le, az alatta levő, vagy ráterítendő talajtakaróhoz jól kapcsolódik, s a növények kifejlődését nem akadályozza. A változó körülményekhez igazodóan a geopokróctól a geocelláig sokféle geoműanyag típus közül lehet választani. Az igénybevételek megállapítása a következőket jelenti: • a várható csapadékintenzitás és a lejtőhajlás megállapítása, értékelése, • a rézsűfelszín és a termékre kerülő takaróréteg anyagának minősítése, • a füvesítés módjának és megtelepedésének elemzése. A geoműanyag termék kiválasztása történhet • a szállító és a tervező tapasztalatai alapján, • a munka közben végzett kísérletek alapján. Szükség esetén előzetes terepi próbaszakasz építése is célszerű lehet.

A vasútépítéseknél e funkcióra ritkán kell tervezni a geoműanyagokat, de pl. csatlakozó hídfők és támszerkezetek szigetelésének, esetleg töltészónákat lehatároló geomembránok védelmére építhetnek be geotextíliákat. A funkciót a geotextília akkor teljesíti, ha a megfelelő vastagságával a rákerülő szemcsék nyomását a geomembránra vagy más szigetelésre elosztva adja át. Az igények megállapításához • a beépítendő szemcsés anyag legnagyobb szemcseméretét és érdességét vizsgálni és minősíteni kell, • elemezni kell, hogy az építési technológiák és a munkagépek várhatóan milyen hatásokat gyakorolnak a védendő szerkezetre, • ezekhez igazodóan tapasztalati alapon meg kell adni a geotextília szükséges vastagságát, de az általában legyen legalább (3 kPa nyomás alatt mért) 2,5 mm. Az alkalmazandó termék • vastagságát a gyártó adataiból vagy ellenőrző laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani. Szükség esetén helyszíni próbabeépítést kell végezni, melynek során • a tervezett talajok és az építési forgalom szimulálásával kell a geotextíliát beépíteni, • megfelelő méretű geotextília-mintát kell kibontani, és vizsgálni kell a károsodását.

10.2.5. Elválasztás 10.2.7. Erősítés A geotextília e funkcióját akkor tudja teljesíteni, ha a beépítés során működő hatások nem szakítják el. E célból a Geotextília Erősségi (Robusztussági) Osztályokba (GRK) sorolással lehet a geotex-tíliákat minősíteni. A szükséges GRK-minőség megállapításához a várható mechanikai igénybevételeket kell értékelni: • az altalaj és a tervezett töltésanyag jellemzőit és az első réteg várható minimális vastagságát, • a megrendelő tapasztalatai szerint várható építésforgalmi igénybevételt. A tervezendő, ajánlott geotextília GRK-minőségének megállapításához a következőket kell figyelembe venni: • a geotextília területi sűrűségét a gyártó adatai és ellenőrző mérések alapján, • a geotextília statikus átszakítási ellenállását vagy szakítószilárdságát a gyártó adatai és ellenőrző mérések alapján.

Az erősítő funkciót a következő alkalmazások esetében érvényesíthetjük: • töltésalapozás, • a földműfelszín teherbírásának növelése, • meredek töltésrézsűk kialakítása, • erősített talajtámfalak építése A tervezés csak statikai számítás és az alkalmazandó termék mechanikai jellemzőinek laboratóriumi vizsgálata, vagy próbaterhelés alapján történhet. Figyelembe kell továbbá venni az építmény környezeti adottságait, valamint a szerkezet várható élettartamát, illetve azt az időtartamot, ameddig a geoműanyagnak a tervezett funkciót teljesítenie kell. Az igénybevételeket a termék pontos funkciójából (húzószilárdság kölcsönzése vagy teherbírás-növelés) és a peremfeltételekből (élettartam, beépítés, környezet) kell meghatározni, amihez meg kell állapítani

1886


• a geoműanyag tervezett élettartamát a kúszási jellemzőinek figyelembevételéhez, • a létesítmény kémiai és biológiai körülményeit ezek degradációs hatásainak értékeléséhez, • az erősítésre ható legnagyobb húzóerőt az erősített szerkezet teherbírási határállapotára végzett statikai számításokból, • az erősítés megengedhető nyúlásának mértékét a használhatósági határállapotokra végzett számítások, követelmények alapján, • az erősítéshez kapcsolódó tervezett töltésanyagot az erősítés és a közte működő súrlódás és a beépítés közbeni károsodások értékelésére, • az erősítés elvárt teherbírásnövelő hatását az alatta levő talaj teherbírási jellemzői és a ráépülő szemcsés anyag szemeloszlása és vastagsága alapján. A tervezett, ajánlott geoműanyagot az előbbiekben megállapított követelmények teljesítésére a következők szerint kell kiválasztani: • értékelendők a tervezett élettartamnak és a beépítési körülményeknek az ajánlott termékre gyakorolt károsító hatásai és megállapítandók az ezeket kompenzáló csökkentő tényezők, • a geoműanyag tervezési szakítószilárdáságát és húzási merevségét (modulusát) a szállító minőségi tanúsítványai alapján és néhány ellenőrző vizsgálattal megállapított alapértékekből és a csökkentő tényezőkből kell meghatározni, • a termék és a tervezett kapcsolódó töltésanyag közötti súrlódási jellemzőket előzetes tapasztalati adatok vagy aktuális (nyírási vagy kihúzódási) vizsgálatok alapján kell megállapítani, • az előírt alakváltozási követelmények teljesítését a termék kísérleti alapon megállapított húzási merevségének és kúszási jellemzőinek figyelembevételével kell ellenőrizni, • a teherbírásnövelő hatás igazolása elméleti vagy tapasztalati diagramok, illetve próbaszakaszokon végzett mérések alapján. Szükség esetén minden erősített szerkezet 1:1 léptékű modellel is ellenőrizendő.

24. szám

10.2.8. Időjárásállóság Általában a funkcióra való tervezés mellett valamenynyi esetben ellenőrizendő, hogy a geomű-anyagot a fektetés alatt, illetve az üzemi állapotukban érő UV-sugárzás nem károsíthatja-e. A szükséges időjárásállóságot általában három kategóriát megkülönböztetve kell megállapítani a következők mérlegelésével: • a termék lefektetése és takarása közötti időtartam, • a végleges állapotban várható talajtakarás vastagsága. A tervezett vagy ajánlott geoműanyag időjárásállóságát • a gyártó és független ellenőrző intézmény laboratóriuma által végzett globális UV-sugárvizsgálat alapján kell minősíteni. Szükség esetén helyszíni vizsgálat végzendő • az elemek letakarás nélkül kifektetésével, • az UV-sugárzás szilárdságcsökkentő hatásának mintavétellel és szakítóvizsgálattal való értékelésével. Csek Károly s. k. igazgató

MÁV műszaki előírás kiadása P-9368/2008 Előregyártott vb. béléselem típusai utasítás 1. sz. módosítása 1.0 Bevezető A termék a CSOMIÉP Kft. szolgálati használati minta oltalma alatt áll. 1.1. Általános ismertetés Az előregyártott vasbeton „CSOMIÉP-MÓCSÁN” típusú támfalas árokburkoló elem csapadékvíz elvezetésére szolgáló árokrészből, és egyik oldalán magasított oldalfalból áll. Az árokburkolati rész vasúti felhasználásra általában íves szelvénnyel (1. ábra) készül, de egyeztetés alapján trapéz szelvénnyel is készülhet.

24. szám


1887

1. sz. ábra: Íves szelvényű CSOMIÉP-MÓCSÁN elem Egy elem betonszükséglete: 216 liter. Elemtömeg: 519 kg A támfalas árokburkoló elem beépítési hossza: 1 méter. A pálya felőli szármagasság 38 cm, a rézsű felőli szármagasság max. 100 cm, mely a tervezési adottságok alapján csökkenthető. Az árokburkolat alakja a hidraulikailag kedvező alakot közelíti. Az íves folyóka (1. sz. ábra) átfolyási keresztmetszete 760 cm2. A vízelvezető folyókát az 4. sz. ábra szerinti, 500×500×60 mm-es méretű, S húzó hajlító szilárdsági osztályú járdalapokkal kell lefedni. Egy fedlap tömege: 34 kg. Az 1 m hosszúságú CSOMIÉP-MÓCSÁN elem lefedésére 2 db fedlapot kell alkalmazni. Az elemek egymástól való elmozdulását csap-hornyos illesztés akadályozza meg. (2. sz. ábra)

3. ábra: Csap-horony metszete

4. ábra: CSOMIÉP-MÓCSÁN elem fedlapja gyalogos terhelésre. Elemtömeg: 34 kg

2. ábra: A csatlakozó felületek nézete

1888


24. szám

5. ábra: CSOMIÉP-MÓCSÁN elem vasalása Egy elem betonacél szükséglete: 20,9 fm Ø6 mm; 4,64 kg Alkalmazási terület A magasított oldalfalú CSOMIÉP-MÓCSÁN elem a bevágási rézsű lehatárolására szolgál.

6. ábra: CSOMIÉP-MÓCSÁN elem elhelyezése vízzáró védőréteg esetén 1.2. Alkalmazási feltételek Amennyiben a támfalas árokburkoló béléselemet a vasúti pályának az elsodrási határon kívül eső járható keresztmetszetébe be kell vonni, az árokelemeket az 4. ábrán bemutatott fedlapokkal kell lefedni. A támfal mögötti földfeltöltés minőségéről az alkalmazó tervezőnek gondoskodnia kell. 2. Termék minőségi követelményei/műszaki paraméterek/vizsgálati módszerek 2.1. Mérettűrés A fedlapos CSOMIÉP-MÓCSÁN elemek méreteinek tűrését az MSZ EN 13369 szabvány 4.3. pontja írja elő a következő táblázat szerint: A vizsgált méret:

∆L [mm] +10 L ≤ 150 mm –5 +15 L = 400 mm –15 +30 L ≥ 2500 mm –30 A közbenső értékek lineárisan interpolálhatók

2.2. Alaki felületi követelmények Az elemek épek, repedésmentesek, egyenletes anyagúak és bedolgozásúak legyenek. A külső és belső felületeket simára kell kiképezni. A megengedett felületi hibák: ¾ az élek mentén az 1 cm-nél nem mélyebb csorbulások összhossza az élek hosszára vonatkoztatva legfeljebb 5%; ¾ a csorbulások mélysége legfeljebb 10 mm; ¾ 0,2 mm tágasságú, az acélbetétet el nem érő felületi repedés; ¾ a teljes felület 3%-át meg nem haladó mennyiségű, egyenként legfeljebb 3 cm2 felületű és 5 mm mély fészkesség. A megengedettet meghaladó méretű, az elem használhatóságát és tartósságát nem befolyásoló, külső megjelenési hibák szakszerű javítása ÉME engedéllyel rendelkező PCC habarccsal megengedett. 2.3. Anyagminőségek 2.3.1. Betonminőség A beton minősége az MSZ EN 206-1:2002, ill. az MSZ 4798-1:2004 szerint karbonátosodás szempontjából az XC4, fagyállóság szempontjából az XF1, a talaj kémiai agressziójának szempontjából az XA1 kitéti osztálynak

24. szám


1889

feleljen meg. Az XA1 osztálynak való megfelelés azt jelenti, hogy a talaj szulfáttartalma 3000 mg/kg alatt, a talajvíz szulfáttartalma 600 mg/l alatt kell legyen. Ennél nagyobb szulfáttartalmú környezet esetére a gyártótól nagyobb szulfátállóságú termék is kérhető. A termék előállításához felhasznált és ellenőrzött beton receptjének gyári száma EU-009, illetve EU-010. A termékek betonjának szilárdsági osztálya legalább C30/37 legyen. A beton próbatest tömegvesztesége 50 fagyasztási-olvadási ciklus után legfeljebb 5 tömegszázalék, nyomószilárdság csökkenése legfeljebb 20% lehet. 2.3.2. Betonacél A statikailag figyelembe vett betonacélok minősége az MSZ 339:1987 szerint B 60.50 jelű, az elosztó és szerelő acélbetétek B 38.24 minőségűek is lehetnek. Betonfedés min. 40 mm. 2.4. Fedlapok teherbírási követelménye A vasalatlan fedlapok teherbírása gyalogos forgalom igényeinek felel meg. Teherbírási osztály besorolása az MSZ EN 1339:2003 Beton járdalapok – Követelmények és vizsgálati módszerek szabvány 7. táblázata szerint a 3. osztály, a fedlapok törőerejének karakterisztikus értéke 3,0 kN, legkisebb értéke 2,4 kN legyen. 2.5. A beépített termékkel szemben támasztott követelmények A támfalas árokburkoló elemeket a vasúti pálya menti víztelenítési tervnek megfelelő helyszínrajzi vonalvezetéssel és lejtéssel kell – a befogadó felé hosszeséssel – elhelyezni. 3. Beépítési technológia A CSOMIÉP-MÓCSÁN elemet kellően szilárd altalajra kell elhelyezni. Szükség esetén az elem alá szemcsés anyagból ágyazatot kell készíteni. A CSOMIÉP-MÓCSÁN elemek mozgatása és beemelése súlyponti felfüggesztést biztosító, két előre kiképzett lyukba illeszthető segédszerkezetekkel történik, melyek a betonelem gyártó cégtől is igényelhetők. (7. ábra.) Az emelőszeszám teherviselő rúdja Ø20 mm-es tömör köracélból, vagy Ø 25 mm-es acélcsőből készüljön, ahol az acélanyag minősége legalább az MSZ 15024-ben megfogalmazott A38 legyen.

7. ábra: A CSOMIÉP-MÓCSÁN elemek emelése acél segédszerkezet közbeiktatásával Az elemek összeillesztése – tekintettel, hogy azok csak csapadékvíz elvezetésre szolgálnak – szárazon történik. 4. Minőség-ellenőrzés és minősítés A CSOMIÉP-MÓCSÁN elemeknek első típusvizsgálatát, és a jelen utasításban megfogalmazott követelményeknek való megfelelését „az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól” szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 4. számú melléklet ii) pont második lehetősége szerint független vizsgáló laboratórium végzi. A gyártásellenőrzést a gyártómű végzi az MU 09-01 számú, „Rendszerirányítás” című munkautasítás szerint. A vasúti pályatestbe kerülő elemek minőség ellenőrzését a MÁVSZ 2921 Beton árokburkoló elemek műszaki követelményei c. szabványban foglaltak szerint kell elvégezni. 4.1. A méretek ellenőrzése és minősítése A méretellenőrzés szempontjából egy vizsgálati tételnek az egy gyártóhelyen, egy héten belül készült MÓCSÁN elemeket kell tekinteni. A vizsgálathoz a tételből a véletlenszerűség biztosításával a következő menynyiségű mintát kell kivenni: A tétel nagysága A minta nagysága legalább (db)

<50 7

50-100 101-200 7

13

>200 20

Kis szériából (10 db-ig) álló gyártás esetén minden elemet ellenőrizni kell. Megfelelőnek minősül a tétel, ha a kiválasztott mintán a 2.1. pontbeli követelmények teljesülnek.

1890


4.2. Az alaki és felületi követelmények ellenőrzése és minősítése Az alaki és felületi követelmények szemrevételezéses ellenőrzésére valamennyi terméknél sor kerül, ezért külön minta kivételére nincs szükség. Az ellenőrzött termékek akkor minősülnek megfelelőnek, ha a tétel valamennyi darabján a 2.2. pontbeli követelmények teljesülnek. 4.3. Az anyagok minőségének ellenőrzése és minősítése 4.3.1. Beton

24. szám

¾ A gyártó nevéből: CSOMIÉP Kft. ¾ A gyártás dátumából: ¾ A termék minőségének jelzéséből: – Megfelelő MF (piros színnel írva, vagy bélyegezve) – Nem megfelelő, selejt NMS (fekete színnel írva, vagy bélyegezve) – Javítható D (fekete színnel írva, vagy bélyegezve) Az elemek kiszolgálása a gyártóműből raklapon történik. Az elemek tárolása két sorban 70×70×500 mm-es alátétfák közbeiktatásával úgy lehetséges, hogy a második sor az elsőre keresztben helyezkedik el. (8. ábra.)

Azokon a heteken, amikor a gyártó üzemben CSOMIÉP-MÓCSÁN elemek készülnek, az azokhoz felhasznált betonból vett próbatestek (kockák, vagy hengerek) minőségét az MSZ 4798-1:2004 számú, „Beton 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon” című szabvány szerint kell értékelni. Megfelelő a tétel, ha 2.3.1. pont alatti feltételek teljesülnek. 4.3.2. Betonacél A betonacél minőségét a gyártónak kell minőségi bizonyítvánnyal tanúsítania, abból mintavétel nem történik. 4.4. Fedlapok minőségének ellenőrzése Azokon a heteken, amikor a gyártóműben CSOMIÉPMÓCSÁN elemek fedlapjai készülnek, a fedlapokból a véletlenszerűség biztosításával 5 db mintát kell venni, és azokat az MSZ EN 1339:2003 Beton járdalapok – Követelmények és vizsgálati módszerek című szabvány F melléklete szerint törési vizsgálatnak kell alávetni. Megfelelőnek minősül a tétel, ha a 2.4. pontban előírt követelmények teljesülnek. 4.5. A beépített termékek ellenőrzése és minősítése Megfelelő a beépítés, ha 2.5. pontban leírt követelmények teljesülnek. 5. Csomagolás, tárolás, jelölés Az elemek nyáron (10oC átlaghőmérséklet felett) legkorábban 7 napos, télen 14 napos kor elérése után szállíthatók el a gyártó telephelyéről. Korábbi időpontban való kiszállítás csak a gyártó és a megrendelő külön megállapodása alapján, telephelyi átvétellel történhet. Az elemeket a gyártóműben az MU 08.02. Munkautasítás (Jelölési és ellenőrzési utasítás) szerinti jelöléssel látják el. A termékek azonosító jelölése áll:

8. ábra: A CSOMIÉP-MÓCSÁN elemek tárolása két sorban 70×70×500 mm-es alátétfák közbeiktatásával 6. A tárggyal kapcsolatos szabályozási kiadványok Magyar szabványok (honosított európai szabványok): MSZ EN 206-1:2002 Beton 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség MSZ 4798-1:2004 Beton 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon MSZ EN 13369:2004 Előre gyártott betontermékek általános szabályai MSZ EN 1339:2003 Beton járdalapok. Követelmények és vizsgálati módszerek MSZ 339:1987 Melegen hengerelt betonacél MSZ 8691-1:1980 Országos közforgalmú vasutak űrszelvénye. Általános előírások MSZ 8691-2:1980 Országos közforgalmú vasutak űrszelvénye. Vágánytengely-távolság MSZ 8691-3:1981 Országos közforgalmú vasutak űrszelvénye. Nem villamosított pálya űrszelvényméretei MSZ 8691-4:1981 Országos közforgalmú vasutak űrszelvénye. Villamosított pálya űrszelvényméretei

24. szám


MSZ 15002-1:1987 Építmények alapozásának erőtani tervezése. Általános méretezési előírások MSZ 15002-2:1987 Építmények alapozásának erőtani tervezése. Földnyomások meghatározása MSZ 07-2306/2:1990 T Vasúti hidak erőtani számítása Rendeletek: 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvKM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól Csek Károly s. k. igazgató

MÁV műszaki előírás kiadása P-7702/2008 Alépítményi létesítmények és az ágyazat minőségi átvételi előírásai utasítás 3. sz. módosítása I. Alépítményi létesítmények minőségi átvételi előírásai 1. Általános előírások 1.1. Az előírás célja és hatálya Az alépítményi létesítmények minőségi átvételi előírásai az Országos Közforgalmi Vasutak normál nyomtávolságú hálózatán készülő töltésekre, bevágásokra, árkokra, szivárgókra és peronokra vonatkoznak. Nem vonatkozik az előírás azoknak a technológiai vagy iparvágányok alépítményére, amelyek kizárólag az egyes termelő üzemeken belüli belső szállítást szolgálják, függetlenül attól, hogy azok az Országos Közforgalmi Vasút vágányából ágaznak ki. Az előírás célja: az előírás hatálya alá tartozó vasúti alépítményi létesítmények minőségi követelményeinek egységes megítélése a MÁV ZRt. egész területén. Az előírástól eltérni csak a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Pályalétesítmények Főosztály előzetes engedélye alapján szabad. 1.2. Alépítményi létesítmények szavatossága Minden, a szabályzatban érintett alépítményi létesítményre a felelős kivitelező 3 év szavatosságot köteles vállalni. 1.3. A minőségi átvételi eljárás szabályai A szabályzat hatálya alá tartozó alépítményi létesítmények minőségi átvételét legkésőbb a létesítmény műszaki átadásával egyidőben kell végrehajtani. Ennek megfelelően az osztályozott minőséget is nagymértékben befolyásoló átvételi méréseket a műszaki átadás előtt el kell végezni.

1891

A kivitelező által biztosítandó bizonylatok: − megvalósulási terv − tömörség mérési eredmények, a vizsgált pontok térbeni beazonosíthatóságával, ha a pályasebesség: v ≥ 80 km/h. − a tárcsás teherbírás mérések eredményei, a mért pontok térbeni beazonosíthatóságával. − a töltések fő tömegébe, a zárórétegbe, a védőrétegbe beépített anyagok talajfizikai jellemzői 1000 m3-enként. − az építési napló másolata. A beruházó által biztosítandó bizonylatok: − a szúrópróbaszerűen végrehajtott tárcsás teherbírás vizsgálat eredményei, ha v ≥ 80 km/h. − a szúrópróbaszerűen végrehajtott ellenőrző tömörségmérés eredményei, − a minősítéshez szükséges, az alakhűséget meghatározó bemérés adatai. 1.4. Az alkalmazható talajtömörség vizsgálati módszerek, a MÁV ZRt. talajtömörség vizsgálatának a szabályozása A kivitelező építés közben minden, az eddigi gyakorlatban előforduló, a talajféleségtől függő tömörségvizsgálati módszert alkalmazhat. (Pl.: zavartalan mintavétel kiszúró hengerrel, helyette térfogatmérés, rádióizotópos eljárás.) A vizsgálati jegyzőkönyvben azonban fel kell tüntetni a vizsgálat módját. A tömörségmérés minden esetben „mintavételi terv” alapján történik. A mintavételi tervet a kivitelező készítteti el, és a beruházó jóváhagyja. A tervnek a földmű tömegében min. 500 m3-enként kell mintavételi helyet biztosítani. A földmű zárórétegeiben és védőrétegében 50 m-enkénti hosszon vizsgálati hely jelölendő ki. A beruházó által eszközölt ellenőrző tömörségmérés bármely módszerrel végezhető méréssel történhet. Ezen kívül az üzemeltető (képviseletében a PK) szúrópróbaszerű ellenőrzést végez. 1.4.1. Talajtömörségi vizsgálat szabályozása 1.4.1.1. A vizsgálat célja A MÁV ZRt. területén épülő földművek szabvány szerinti tömörségének biztosítása azáltal, hogy az építés során rendszeresen végzett vizsgálattal az esetleges tömörítési hiányosság a következő réteg terítése előtt megszüntethető. 1.4.1.2. Jogosultság a vizsgálat végzésére A MÁV ZRt. részéről, a MÁV ZRt. Pályavasúti Üzletág Pályalétesítményi Központ (1011 Budapest, Hunyadi János út 12–14,) – továbbiakban PLK – jogosult a vizsgálat végzésére. Beruházó és kivitelező a szükséges minősítő vizsgálat végzését bárkinél megrendelheti (a PLK-nál

1892


is), ahol a vizsgálat végzésének jogosultsága biztosított. Amennyiben a beruházó nem a PLK-tól rendelte meg a szükséges vizsgálatot, a PLK jogosult az építés bármely szakaszában ellenőrző vizsgálatot tartani. A PLK az üzemeltetői ellenőrzést az előírások szerint végzi. A kihelyezett tevékenységben végzett alépítményi beavatkozások minőségellenőrzését kizárólag a PLK végezheti. E feladatok is az üzemeltetői ellenőrzés rendjébe kerülnek. 1.4.1.4. Az üzemeltetői ellenőrzés ütemezése A PLK az ütemtervét a MÁV ZRt. PL Főosztályának tárgy hó 5-ig tartozik felterjeszteni. A MÁV ZRt. Pályavasúti Területi Központjainak üzemeltetési osztályai a várható földmunkák éves programját március 1-ig a PLKnak kötelesek megküldeni, amelyet a havi jóváhagyott vágányzári terv ismeretében tárgyhót megelőző hó 28-ig köteles pontosítani.

1.5. Földművek talajtömörségi és teherbírási (E2) előírásai Vasúti földművek építéséhez olyan talajok alkalmazhatók, amelyek kielégítik az EUROCODE 7 előírásait azzal a megkötéssel, hogy a talaj száraz térfogatsűrűsége: ρdmax = 1,75 g/cm3 Előírt tömörségi érték: − a földmű felső 50 cm vastag rétegében és a védőrétegben Trp = 95% − a műtárgyak háttöltésében teljes mélységben Trp = 95% − minden egyéb helyen mért érték Trp = 85% A tömörségnek az előírttól megengedett eltérései az alábbi, a torzítatlan szórásra vonatkozó összefüggéssel számíthatóak, amennyiben a mérések száma legalább 10 db:

ΔTrρ =

1.4.1.5. Vizsgálatra vonatkozó előírások PK szúrópróbaszerű vizsgálatokat köteles végezni az alábbiak szerint: − a földmű főtömegében legalább 1 m magassági szintenként − a földmű zárórétegében és a védőrétegén 100 m-enként min. két helyen. 1.4.1.6. Beruházó feladatai üzemeltetői (PLK) ellenőrzés során A beruházó köteles egy fővel képviseltetni magát a mérések végrehajtásánál. Műszaki dokumentációkba való betekintést köteles biztosítani. PLK által végzett ellenőrző vizsgálatnál a fentieken kívül – amennyiben beruházó a folyamatos vizsgálatot idegen félnél rendelte meg − biztosítja az idegen fél vizsgálati eredményeinek felhasználását összehasonlítás, illetve ellenőrzés céljából − biztosítja az építési naplóba való bejegyzést − kivitelezőt értesíti a vizsgálatok időpontjáról 1.4.1.7. Vizsgálati eredmények dokumentálása PLK által végzett mérést követően, helyszínen történő előzetes értékelés alapján a vizsgálatot végző az építési naplóba bejegyzi a tömörségi eredményeket. Elégtelen tömörségi vizsgálat esetén, a PLK a Vezérigazgatóság illetékes osztályát soron kívül értesíti, a beruházónak viszont meg kell tenni a szükséges intézkedést. A földmunkák nagyságától és időtartamától függően, PLK a mérési eredmények kiértékelése alapján rész- illetve összesített tömörségvizsgálati jegyzőkönyvet készít, melyet megküld a Vezérigazgatóság illetékes osztályának, beruházónak.

24. szám

∑ (x

i

− X )2

n −1

Ahol:

ΔTrρ – a mért eredmények szórása; xi – az i-edik mérési eredmény; X – a minősítésre előzőekben megadott határérték (Trp); n – a minősítésbe bevont vizsgálati darabszám. ΔTrρ negatív tűrése +% lehet, vagy a tervező szigorúbb előírást is adhat. Ha a mérési szám 10 db alatti, úgy valamennyi pontban külön értékelendő a tömörség. A megengedett eltérés Trp %-ban értve: − védőrétegben +2% és –3% − földmű felső 50 cm rétegében +2% és –3% –4% − minden egyéb helyen +3% és –4% –5% A földmű állékonyságát és teherbírását befolyásoló műveleteknél minőségi osztálybasorolás nincs. Ha a tömörségi érték az előírt érték és a megengedett alsó értékhatár között van, a földmű megfelelő. Ha a tömörségi érték a megengedett alsó értékhatár alatt van, a földmű nem megfelelő és nem kerülhet átvételre. Ha a tömörségi érték túllépi a megengedett felső határt, a Proctor vizsgálatot meg kell ismételni a mérés környezetéből vett talajmintából. A teherbírás ellenőrzését az MSZ 2509/3 szerinti, tárcsás vizsgálattal kell elvégezni. A teherbírás mérést a földmű zárórétegén és a védőréteg szintjén vágányonként és legfeljebb 100 m-enként kell elvégezni. Teherbírás szempontjából megfelelő a földmű, ha az eltérés a zárórétegen és a védőrétegen egyaránt: − pozitív eltérés nincs korlátozva − negatív eltérés: 10% Az előírt E2 és Evd modulus értékei az 1. sz. táblázatban foglaltaknak feleljenek meg:

24. szám


1893 1. sz. táblázat

Teherbírás

Védőrétegen Földművön Dinamikus

Sebesség [km/h]

E2 [Mpa] Evd [Mpa]

160 – 121

120 – 81

80 – 40

40 > v

110 100 50

90 80 45

70 60 35

40 40 30

1.6. Földművek alatti altalaj összenyomódások vizsgálata a beruházás során keletkező új földművek és meglévő pályáknál lévő földműveknél 1.6.1. A vizsgálat célja Az új és meglévő földművek alatti altalaj összenyomódásának meghatározása, konszolidációjának követése, a pálya alatti altalaj forgalom alatti hatásának esetenkénti vizsgálata. 1.6.2. Az alkalmazható módszerek vizsgálatának a szabályozása A töltések alatti öszenyomódások vizsgálatát minden olyan módszerrel lehet vizsgálni, amely elfogadható pontosságú eredményeket szolgáltat a töltéstől elválasztott altalaj összenyomódásainak meghatározására (merevlemezes módszer hagyományos geodéziai szintezéssel, diszkrét pontokba helyezett magasságmérési módszer, nyomáskülönbség elve alapján működő eljárások stb.). A módszer megkövetelt pontossága ±5 mm abszolút rendszerben. 1.6.3. Szabályozás a vizsgálat végzésére A szabályozási körülmények (jogosultság a vizsgálat végzésére, felek közötti együttműködés stb), megegyezik a talajtömörség és a teherbírásra vonatkozóakkal. 1.6.4. Általánosan figyelembe veendők A szúrópróbaszerű vizsgálatok számát egyedileg kell meghatározni a talajadottságok és kivitelezési körülmények ill. a meglévő pálya állapotának függvényében. A vizsgálati módszernél előnyben kell részesíteni, a kivitelezés során kialakított és a már meglévő mérési metodikát. 1.6.5. Eredmények közlése A vizsgálati eredményeket mérési pontonként, abszolút rendszerben és a „O” mérés vagy a megelőző „O” mérésnek vehető méréshez képest kell megadni mm pontossággal

2. Földművek minősítési szakaszokra bontása Egységes technológiával azonos anyagból készült földművek az átadásra kerülő hossznak megfelelően egy minősítési szakaszba sorolhatók. Egy adott hosszúságú, átadásra kerülő földműszakasz több minősítési szakaszra is felbontható, pl. − külön minősítési szakaszként kezelhetők a töltések és külön a bevágások − minősítési szakaszhatárt jelenthet a földművet megszakító műtárgy − külön minősítési szakaszba sorolhatók a különböző technológiával, különböző anyagból készült földműszakaszok. A minőségi szakaszokba sorolás iránti igényét a kivitelező jelenti a beruházónak a szakaszok egyértelmű lehatárolásával. A minőségi osztálybasorolás alapja a kitűzött vágánytengelyre alapuló pontos keresztmetszeti felmérés magassági és vízszintes értelemben. Földművek zárórétegének (felső 50 cm vastag réteg) minőségi átvétele, a minőségi osztályok méreteltérései. Az átvételi eljárás lebonyolításának alapfeltételei: a tömörség és teherbírás 1.5. pont szerinti értékeinek az igazolása. A minőségi osztálybasorolás alapját a keresztmetszeti méreteltérések képezik. A keresztmetszeti méréseket a 20 m-enként kitűzött vágánytengelyre merőlegesen, a földmű teljes keresztmetszetében kell végrehajtani vízszintes és magassági értelemben. Kötelezően bemérendő pontok: földmű koronán vágányonként 3 pont. A földmű töréspontjain, a rézsűfelületen legalább 3 pont. A mérés adatait M 1:100 méretarányú keresztszelvényekben kell ábrázolni, a mérési pontoknál a méreteltérések feltüntetésével. A földmű és záróréteg koronasíkjának minőségi osztálybasorolása a méreteltérések alapján: I. II. III.minőségi osztályú − a koronasík magassági eltérése a tervezettől 3 cm 4 cm 5 cm − a koronaszélesség eltérése a tervezettől + 15 cm + 20 cm +25 cm – 5 cm – 5 cm – 5 cm − a vízelvezető árok folyásszintjének eltérése a tervezettől 1 cm 2 cm 3 cm

1894


− a rézsűfelület szintjének megengedett eltérése 10 cm 15 cm 20 cm

24. szám

3. Földművek védőrétegeinek minőségi átvétele, a minőségi osztályok méreteltérései

zően az alábbi felmérést kell a beruházónak elvégeztetnie: – a szivárgó aknák vágánytengelytől való távolsága és szelvénye – a szivárgó aknák magassági bemérése: fedlapszint, aknafenék szint, folyásszint – aknák közötti lejtésviszony megállapítása – két-két akna közötti szivárgószakasz üzemképességének megállapítása átfolyattatással.

A védőréteg anyagára vonatkozóan a földmű terve rendelkezik.

A szivárgó minőségi osztálybasorolása a méreteltérések alapján

A földmű záróréteg mindaddig nem takarható el, amíg a minőségi átvétel meg nem történt, és az engedélyt a beruházó építési naplóbejegyzéssel meg nem adja.

Az átvételi eljárás lebonyolításának alapfeltétele A tömörség és teherbírás 1.5. pont szerinti értékeinek igazolása. A beépített védőréteg talajfizikai jellemzőinek csatolása 500 m3-enként. A minőségi osztálybasorolás alapját a keresztmetszeti méreteltérések képezik. A keresztmetszeti méréseket 20 m-enként, a 2. pontban végrehajtott keresztmetszeti mérésekkel pontosan megegyező helyen kell elvégezni, így a védőréteg vastagság a két méret különbségéből egyértelműen meghatározható. A mérés adatait a 2. pontban végrehajtott mérés után elkészített M 1:100 méretarányú keresztszelvényen kell feltüntetni, a méreteltérések feltüntetésével. A földmű védőrétegének minőségi osztálybasorolása a méreteltérések alapján I. II. III. minőségi osztályú − a védőréteg vastagságának eltérése a tervezettől 3 cm 4 cm 5 cm − a védőréteg koronaszélességének eltérése a tervezettől + 15 cm + 20 cm + 25 cm – 5 cm – 5 cm – 5 cm 5. A földművek minőségi osztálybasorolása a 2. és 3. pontban megállapított méreteltérések alapján I. osztályú a földmű a minősítési szakaszon, ha a 2. és 3. pontban viszgált méretek legalább 90%-a az I. osztályú intervallumba esik és csak 10%-a II. osztályú II. osztályú a földmű a minősítési szakaszon, ha a 2. és 3. pontban vizsgált méretek kevesebb, mint 90%-a az I. és II. osztályú intervallumba esik és csak 10%-a III. osztályú III. osztályú a földmű a minősítési szakaszon, ha a 2. és 3. pontban vizsgált méretek kevesebb, mint 90%-a az I. és II. osztályú intervallumba esik azzal a kikötéssel, hogy osztályon kívül eső méret nem fogadható el. 6. Szivárgók minőségi osztálybasorolás előírásai

átvétele,

a

minőségi

A minőségi osztálybasorolás alapja a tervezettől való méreteltérés nagysága. Ezért a minőségi átvételt megelő-

I. II. III. minőségi osztályú − aknatávolság eltérés a tervezettől 10 cm 15 cm 20 cm − aknafedlap magasság eltérés a tervezettől 3 cm 5 cm 7 cm − folyásszint esésének eltérése a tervezettől 2‰ tervezett esésig 0‰0‰0‰ – folyásszint esésének eltérése a tervezettől 2‰ nagyobb tervezett esés 0,2 ‰ 0,4 ‰ 0,6 ‰ I. osztályú a szivárgó, ha a vizsgált méretek legalább 30%-a az I. osztályú intervallumba esik és csak 10%-a II. osztályú II. osztályú a szivárgó, ha a vizsgált méretek kevesebb, mint 90%-a az I. és II. osztályba esik és csak 10%-a III. osztályú III. osztályú a szivárgó, ha a vizsgált méretek kevesebb, mint 90%-a az I. és II. osztályba esik azzal a kikötéssel, hogy osztályon kívüli méret nem fogadható el. 7. Peronok minőségi osztálybasorolás előírásai

átvétele,

a

minőségi

A minőségi osztálybasorolás alapja a tervezettől való méreteltérés nagysága. Ezért a minőségi átvételt megelőzően az alábbi felmérést kell a beruházónak elvégeztetnie: − a peron keresztmetszeti felvétele 20 m-enként, az érintett vágányokkal egyetemben − a mért peronoknál a tervezettől való méreteltérés feltüntetése. A peron minőségi osztálybasorolása a méreteltérések alapján: I. II. III. minőségi osztályú − a peronszegély távolsága a vágánytengelytől ±1 cm ±1,5 cm ±2cm − a peronszegély magassági eltérése a tervezettől ±1,5 cm ± 2 cm ±2,5 cm − a peronburkolat magassági eltérése ± 2 cm ±3 cm ±4 cm

24. szám


I. osztályú a peron, ha a vizsgált méretek legalább 90%-a az I. osztályú és csak 10%-a II. osztályú II. osztályú a peron, ha a vizsgált méretek kevesebb, mint 90%-a az I. és II. osztályba esik és csak 10%-a III. osztályú III. osztályú a peron, ha a vizsgált méretek kevesebb, mint 90%-a az I. és II. osztályba esik azzal a kikötéssel, hogy osztályon kívüli méret nem fogadható el. 8. A II. és III. osztályúnak minősített alépítményi létesítmények pénzügyi következményei Ha a minősítési szakasz földműve II. osztályú a szakasz költségvetési összege 5%-kal csökkenthető. Ha a minősítő szakasz földműve III. osztályú a szakasz költségvetési összege 10%-kal csökkenthető. II. Az ágyazat minőségi átvételi előírásai A minőségi átvétel, illetve az osztályba sorolás a kivitelezés helyszínén − az előírt anyagjellemzőktől, − a tervezett keresztmetszeti méretektől való eltérés alapján történik. 1. Anyagjellemzők vizsgálata A megfelelő minőségi ágyazati anyagot a szerződésnek megfelelően a kivitelező, vagy a MÁV Rt. biztosítja. Az ágyazati anyagra is vonatkozik a „MÁV által használt anyagok és eszközök minőségi átvételé”-ről szóló 76/1994 (MÁV. Ért. 49.) KgF.F. sz. utasítás. A bányákban végzendő minőségi kőátvétel előírásait a „Vasúti termékek minőségi átvételi előírásai” tartalmazza. A kivitelező, ha az ürítés során érzékeli a zúzottkő anyagának durva minőségi hibáját, illetve annak ismétlődését, köteles megállíttatni a szerelvény további ürítését, a szállítmányt visszaküldeni az üzembe. A beruházó köteles az okozott kár miatt a bánya felé történő intézkedések megtételére. A beépítés után a beruházó köteles 500 m-ként (ennél kisebb munkáknál az üzemeltető kérésének megfelelő sűrűségben) a zúzottkő anyagának szemalakra, szemnagyságra és tisztaságra vonatkozó szemrevételezési, illetve kézi eszközökkel végzett rendszeres, illetve szúrópróbaszerű helyszíni vizsgálatának elvégeztetésére, elvégzésére. Amennyiben a beruházónak a fenti jellemzőkre vonatkozó vizsgálatai negatív eredménnyel zárulnak, illetve ha az üzemeltetőnek a D.5. utasítás szerint műszaki ellenőrzési kötelezettségével megbízott személye az ágyazat anyagára írásos észrevételt tesz, a kivitelezővel közösen pótlólagos helyszíni vizsgálatot kell tartani. Az üzemeltető a beruházói ellenőrzéseket követően kétségei esetén önállóan pótlólagos vizsgálatokat kezdeményezhet. Ha a pótlólagos helyszíni vizsgálatok eredménye nega-

1895

tív, a beruházó kezdeményezni köteles a bányával szembeni szankciókat, melynek mértékét meghatározzák: − a rossz minőség miatti várható ágyazat-élettartam változás, − a szükséges pótlólagos munkaráfordítás (pl. rostálás), − esetlegesen szükséges ágyazat visszaszedés. Ha a bánya nem fogadja el a minőségi kifogásokat, akkor az érdekeltek közösen, a vitás környezetből vett mintavételi anyaggal laboratóriumi vizsgálatot végeztetnek el. Negatív vizsgálati eredmény esetén a költségek a bányát terhelik. Amennyiben egy éven belül kétszer bizonyított minőségi kifogás merül fel a szállított zúzottkő anyaggal kapcsolatban, úgy a MÁV Rt. megvizsgálja az illető bánya kizárásának lehetőségét szállítói sorából. A fejezet helyébe a 2006. április 28.-án P-9119/2006. számú utasítás 5.12. fejezete és az MSz EN 13450-2002. szabvány 1-10 számú fejezetei lépnek. Az anyagjellemzők megállapítása szemrevételezés helyett pályából és/ vagy bányaművelésből vett mintákon elvégzett vizsgálatok alapján kell történjen a szabvány C, D, E, F, G, és I mellékletei alapján. 1.1. Szemrevételezéssel, illetve kézi eszközökkel végzett helyszíni vizsgálatok 1.1.1. Szemalak vizsgálat − szemek tengelymérése az MSz 18288/3-78 alapján (leghosszabb tengelyhosszúság/legrövidebb tengelyvastagság) 3 = lemezes a szem − lemezes szemek aránya a vizsgált anyagmennyiség max. 25%-a lehet (ERRI D182 1994.) A szemalak vizsgálatot az MSz EN 13450-2002. szabvány 6.5, 6.6 és 6.7 fejezetei szerint kell végezni. Az alak és lemezességi mutató esetében a megkívánt mutató értéke Fl20 illetve Sl20 kell legyen. Eltérés 10%ban engedélyezett. 1.1.2. Tisztaság vizsgálat − a zúzottkő anyaga nem tartalmazhat talaj-, növényi maradványokat, más szerves anyagot, egyéb szennyeződést, − portartalom, amely a 0,5 mm-nél kisebb szemcsék aránya < 1% lehet (ERRI D182 1994.) A tisztaság vizsgálatot az MSz EN 13450-2002. szabvány 6.5, 6.6 és 6.7 fejezetei szerint kell végezni.

1896


1.1.3. Szemnagyság (finomszemcse-tartalom) vizsgálat − 32/50 mm szemnagyságú zúzottkő anyag esetén betartandó szemnagyság határok négyzetes rostán vizsgálva rosta mérete áthullott (mm) 63 50 70 31,5 0 22,4 0

anyagmennyiség % 100 100 20 3

1.2. Laboratóriumi vizsgálatok 1.2.1. Szemmegoszlási görbe − a 32/50 mm szemnagyságú zúzottkőre vonatkozó szemmegoszlási görbét az 1. sz. melléklet tartalmazza − a vizsgálatokhoz felhasznált rostasorozat: 22,4 – 31,5 – 40 – 50 – 53 mm − a laboratóriumi vizsgálathoz előírt anyagmennyiség min. 50 kg, homogén ágyazat esetén egy aljközből véve Aprózódási ellenállás értéke (LA)

V > 160

16

160 km/h ≥ v ≥ 80 km/h

16

80 km/h > v

24

− a 32/50 mm-től eltérő szemnagyságú zúzottkőre vonatkozó szemmegoszlási görbének is az 1. sz. melléklet szerinti burkológörbék közé kell esnie. A szemmegoszlási görbe legalsó szitamérete 31,5 mm. A szemeloszlás vizsgálata és a minősítésnél figyelembe veendő határgörbe az alábbiak szerinti kell legyen: Sebesség v > 160 km/h 160 km/h ≥ v ≥ 80 km/h 80 km/h > v

Szállítás, valamint a fel- és lerakás következtében a finom szemcse tartalom – a 22,4 mm-nél kisebb szemcsék aránya – az előírt 3%-ról max. 5%-ra nőhet. A szemnagyság vizsgálat az MSz EN 13450-2002. szabvány 6.3 fejezetében szereplő „A” jelű szemeloszlás szitaméreteivel kerüljön meghatározásra.

Pályára engedélyezett sebesség (km/h)

24. szám

1.2.2 Szilárdsági vizsgálat − a szilárdsági vizsgálatok közül a Los Angeles vizsgálatot kell elvégezni az MSz 18287/1-83 szerint az alábbiakkal behatárolva (ERRI D182 1994.): − bemérendő anyag mennyisége 10000 g 100 g, amely áll 5000 g 50 g 31,5/40 mm-es, illetve 5000 g 50 g 40/50 frakcióból, − összefordulatszám 1000 − vizsgálati mintaméret 1,6 A vizsgálattal meghatározandó Los Angeles aprózódás értéke LA 15%. A szilárdság vizsgálat fejezet helyett az MSz EN 13450-2002. szabvány 7. fejezete lép. A minősítés alapja a használati ellenállás és az aprózódással szembeni ellenállás értékpárjai.

Megengedett eltérés

+2 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva)

A megadott ellenállás-értékpárok együttes megléte jelenti a kívánt követelmény teljesülését. A létesítmény minősítését a fent leírtak szerint az MSz EN 13450-2002. szabvány 9.3 fejezetében meghatározott gyakorisággal a pályából vett minták alapján kell elkészíteni.

határgörbe jele „A” „A” vagy „B” „D” – „E”

Használat ellenállás értéke (M DERB)

11

11

15

Megengedett eltérés

+2 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva) +4 (negatív nincs korlátozva)

1.3 Az ágyazati anyag átvételének feltételei Az 1.1 és 1.2 pontokban előírtaknak megfelelő minőségű ágyazati anyag kerül a pályába beépítésre. A beépítés után a műszaki ellenőri kötelezettséggel megbízott személy köteles 500 m-ként a zúzottkő anyagának szemalakra, szemnagyságra és tisztaságra vonatkozó szemrevételezési vizsgálatának elvégzésére, illetve a laboratóriumi minősítő vizsgálatok elvégeztetésére. Az 500 m-t meg nem haladó munkáknál szemalakra, szemnagyságra és tisztaságra vonatkozó szemrevételezé-

24. szám


si vizsgálatot a műszaki ellenőri kötelezettséggel megbízott személynek kell elvégezni, illetve szükség esetén a helyszíni mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot kell kezdeményezni. Az Üzemeltetői ellenőrzési feladatokat a MÁV ZRt. PLK szervezete végzi a P-9119/2006. szerint. 2. A tervezett keresztszelvényi méretektől való eltérés vizsgálata A minőségi átvételt megelőzően a beruházónak az alábbi felmérést kell elvégeztetnie:

1897

− az ágyazat keresztmetszeti méreteinek felmérése különös tekintettel az ágyazatfej szélességére (ágyazattúlérés) 20 m-ként, − az ágyazat vastagságának az alj felső síkjától történő felmérése 20 m-ként. Az ágyazat minősége a keresztmetszeti méreteltérések alapján − az ágyazatfej szélességének eltérése a tervezettől (ágyazat-túlérés): negatív érték nem engedhető meg, − a hatékony ágyazatvastagság eltérése a tervezettől + 10, –5 cm lehet. Csek Károly s. k. igazgató

1898


24. szám

24. szám


1899

1900


24. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

24. szám 124. évfolyam augusztus 14. TARTALOM

Recommend Documents