20. szám 124. évfolyam június 19. TARTALOM

20. szám

124. évfolyam

2009. június 19.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 46/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről ... 1589 47/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkakör-elemzési, értékelési és besorolási rendszerének működtetéséről, a személyi alapbér megállapítás szabályairól ................................................................. 1608 3/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról ............................................................................................ 1651

Utasítások 46/2009 (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről a kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai éves szinten összesen mintegy 3-4 Mrd Ft közötti összeget fordítanak káresemények miatti helyreállításokra, különféle kártérítések kifizetésére. A magas ráfordítások és költségek miatt, illetve a vasúti piac változásait követően több irányból is megfogalmazódott az az igény, hogy egyértelműen meg-

határozható legyen, mennyibe kerül összességében a MÁV Csoportnak egy-egy káresemény. Ennek érdekében egy új kárnyilvántartási rendszer kialakítása vált szükségessé. Jelen utasítás célja a szervezeti struktúra változását követően a MÁV Zrt., valamint a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó, kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok (a továbbiakban: kijelölt leányvállalatok; ld.: 3.1 pont) egészére vonatkozó, egységes elvek alapján működő kárnyilvántartási rendszer vezetéséhez szükséges adatszolgáltatási rend kialakítása, valamint az adatok tartalmi és formai követelményeinek meghatározása. A kárnyilvántartási rendszer átalakítása révén a MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai (ld.: 3.2 pont) vonatkozásában egy olyan – társaságonkénti és vállalatcsoporti – központi adatbázis létrehozása a cél, amely • támogatja és lehetővé teszi „a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról” szóló 271/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatások teljesítését; • egy-egy káresemény esetén alkalmas a teljes kárhelyreállítási és kárrendezési folyamattal összefüggő költségek, ráfordítások és bevételek nyomon követésére;

1590

A MÁV Zrt. Értesítője

20. szám

• alkalmas a kincstári és az azt működtető eszközök vonatkozásában a tulajdonos felé a vagyonban bekövetkezett károk, a kár összegének, a káreseményt kiváltó okok, stb. bemutatására;

• a Jogi Igazgatóság által a Per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzített peres ügyek rögzítését.

• a MÁV Vállalatcsoport vállalatirányítási rendszerének szerves részeként megfelelő információt szolgáltat a Vállalatcsoport szintű kockázatkezelési politika kidolgozásához és karbantartásához, valamint az egyes kockázatkezelési módok, fedezetek illetve biztosítási konstrukciók közötti választáshoz; továbbá • alkalmas a káreseményekkel kapcsolatban a MÁV Vállalatcsoportot megillető kártérítések (felelősségbiztosítás révén befolyó összegek és harmadik fél által megtérített összegek) nyilvántartására (azaz a kárenyhítés megtörténtének az ellenőrzésére).

Az utasítás személyi hatálya kiterjed az Adatgazdák pénzügyi-számviteli és kontrolling területen dolgozó valamennyi munkavállalójára, valamint azon a nem pénzügyi-számviteli és kontrolling területen dolgozó munkavállalóira, akiknek a kárstatisztikához szükséges adatokat szolgáltatni kell, vagy munkakörük ellátása keretében hivatalból ilyen adatok birtokába kerülnek.

Jelen utasítás a Pályavasúti Üzletág és a kiemelt leányvállalatok esetében egyben egy mintaszabályzatnak tekintendő, amely alapján a Pályavasúti Üzletág és minden kiemelt leányvállalat külön-külön köteles elkészíteni a saját maga specifikációjának megfelelő kárnyilvántartási szabályzatát. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya 2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, ezen belül • Pályavasúti Üzletágára (beleértve a Térségi személyszállítást is) • a Központi irányítás és a Központi végrehajtás egységeire (a továbbiakban: Központi szervezeti egységek), valamint a kijelölt (és jelen utasítás alkalmazására alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozattal kötelezett, a 3.1 pontban foglalt) leányvállalatai (Pályavasúti Üzletág, Központi szervezeti egységek és kijelölt leányvállalatok a továbbiakban együttesen: Adatgazdák) kárstatisztikai tevékenységére. A Központi szervezeti egységek felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. Jelen utasítás nem érinti • a kártérítési folyamatokról, kártérítési eljárásokról, és ezen folyamatok számviteli elszámolásáról szóló érvényben lévő utasításokat és előírásokat; • „a káresemények költségének, ráfordításának és bevételének elszámolásáról” szóló 51/1996. (MÁV Ért. 25.) Számv. F. utasításban meghatározott káresemény fajtákat; • a Humánerőforrás Igazgatóság által kiépített IHIR rendszerben történő, kártérítésekkel kapcsolatos adatlekérdezéseket, valamint

2.1.2 Az utasítás személyi hatálya

2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes felelős. 2.3 A kárstatisztikai nyilvántartásokban szereplő adatok valódiságáért felelős 2.3.1 A MÁV Zrt.-nél A kárstatisztikai nyilvántartásokban szereplő adatok valódiságáért a MÁV Zrt. Központi szervezeti egységei esetében azon főtevékenységi kör vezetője felel, aki az adott káreseményhez, illetve kártételhez kapcsolódóan a kárösszeg tekintetében a költségviselő nyilatkozatot aláírja. (A főtevékenységi körök listáját a 23/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog – Vezérigazgatói utasítás tartalmazza.) A Pályavasúti Üzletág esetében az adatok valódiságáért az Üzletág vezetője felel. A számviteli bizonylatokat előkészítő, illetve kiállító szervezeti egységek és azok alkalmazottai felelősek azért, hogy a bizonylat kiállításával egyidejűleg a kárstatisztikai nyilvántartáshoz előírt adatszolgáltatást a valóságnak megfelelően teljesítsék. 2.3.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatok esetében az adatok valódiságáért az adott társaság statisztikai rendjéért felelős vezetője felel. 2.4 A kárstatisztikai nyilvántartásokért felelős 2.4.1 A MÁV Zrt.-nél • A kárstatisztikai nyilvántartások egészéért, a nyilvántartásokon alapuló, jogszabályok alapján elrendelt kárstatisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás működtetéséért – a statisztikai rendet szabályozó általános eljárásrendnek megfelelően – a Kontrolling Igazgatóság felel.

20. szám


• Az egységes kárnyilvántartási és kárstatisztikai rendszer kialakításáért és működtetéséért csoport szinten a Pénzügyi Igazgatóság Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztálya (a továbbiakban: TPF) felel. 2.4.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatoknál a kárstatisztikai nyilvántartások egészéért, a nyilvántartásokon alapuló, jogszabályok alapján elrendelt adatszolgáltatásért az adott társaság statisztikai rendjéért felelős vezetője felel.

1591

3.5 A kárnyilvántartási statisztikák alapja és forrásrendszere A kárnyilvántartási statisztikák a társaságok könyvelési rendszerein és az analitikus nyilvántartásain alapulnak. A statisztikai módszerekkel gyűjtött, és a számviteli nyilvántartások szerinti kárhelyreállítási és kártérítési összegeknek meg kell egyezniük. 3.5.1 A MÁV Zrt.-nél

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 A MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok Kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok: • a bázis portfolióba tartozó leányvállalatok: a MÁVSTART Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt., a MÁVGÉP Kft., a MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft. és a ZÁHONY-Port Zrt.; valamint • a szabad portfolióba tartozó társaságok közül: a MÁV Informatika Zrt., a MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. 3.2 Kiemelt leányvállalatok Jelen utasítás értelmében kiemelt leányvállalatok a bázis portfolióba tartozó társaságok közül: a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 3.3 MÁV Vállalatcsoport Jelen utasítás értelmében MÁV Vállalatcsoport a MÁV Zrt. és a 3.1 pont szerinti kijelölt leányvállalatok összessége. 3.4 Kárnyilvántartási tevékenységek Vállalatcsoport szintű irányítása A MÁV Vállalatcsoport szintű kockázatkezelési politika részeként a kárnyilvántartási tevékenységekért a MÁV Zrt. 2.4.1 pontban leírt szervezetei felelnek. Az adatszolgáltatás teljesülése érdekében a MÁV Zrt. a kijelölt leányvállalatok esetében alapítói-, taggyűlési-, közgyűlési határozatokba foglalt előírások kiadásával biztosítja a kárnyilvántartási és kárstatisztikai rendszer összhangját. A mindenkor hatályos társaságirányítás általános szabályai alapján (l.: a Portfoliókezelési szabályzatról szóló vezérigazgatói utasítást) a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság feladata – a Jogi Igazgatósággal történt egyeztetés alapján – az alapítói-, taggyűlési- és közgyűlési határozatok kiadásához szükséges tulajdonosi döntések előkészítése és a döntés végrehajtásának koordinálása, ellenőrzése.

A MÁV Zrt. kárnyilvántartásainak az alapadat bázisa (forrásrendszere) a kárszám nyilvántartások, a számviteli bizonylatok mellett kötelezően előírt kárnyilvántartási adatlapok és az 1. sz. mellékletben szereplő Excel alapú kárnyilvántartási táblázatok (analitikus kárnyilvántartások) összessége, valamint a kárnyilvántartás adatainak ellenőrzéséhez a főkönyvi könyvelés adatai, továbbá – műszaki szakmai naturáliák esetében – a Területi Vasútbiztonsági Osztályok jelentéseiben foglaltak. 3.5.2 A kiemelt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatok esetében a kárnyilvántartási statisztikák forrásrendszerét a kárstatisztikai utasításban kell megnevezni. 3.6 Kár, káresemény, kártérítés Általános értelemben a kár minden olyan hátrány, amely természetes vagy jogi személyt valamely károsító esemény folyamán vagyonában (vagyoni kár) vagy személyében (nem vagyoni kár) ér. A káresemény számviteli értelemben a MÁV Vállalatcsoport valamely eszközében bekövetkezett váratlan, esetenként visszafordíthatatlan, tartós értékcsökkenés, amelyet az eszközérték csökkentésével kell a számviteli nyilvántartásokban érvényesíteni (a káresemény lehet elemi kár, a MÁV Vállalatcsoport által okozott kár [beleértve a Vállalatcsoporton belüli károkozást is], illetve harmadik személyek által okozott kár). Jelen utasítás szempontjából az is káreseménynek minősül, ha a MÁV Vállalatcsoportba tartozó valamelyik társaság kárt okoz harmadik személynek (vagy a csoport egy másik tagja számára). Ebben az esetben általában a károkozónak megtérítési kötelezettsége, ráfordítása keletkezik a jövőben. A kártérítés alapvetően két forrásból származhat: a kár okozójától (a kárért felelőstől), vagy pedig a károkozó biztosítójától (esetleg valamilyen arányban mindkettőtől).

1592


Nem tartozik jelen utasítás hatálya alá az üzembe helyezéstől vagy rendeltetésszerű használatbevételtől elszámolt amortizációs értékvesztés, és a rendeltetésszerű használatból adódó meghibásodás. 3.7 Káreseménnyel kapcsolatos összegek elszámolása 3.7.1 A MÁV Zrt.-nél A MÁV Zrt. esetében kárnyilvántartást kell vezetni az alábbi főkönyvi számlacsoportokhoz tartozó főkönyvi számlákon elszámolt valamennyi költség, ráfordítás és bevétel esetében: • 517811 Káresemények miatti perköltségek • 517831 Ügyvédi irodák számlázott költségei káreseményekkel kapcsolatban • 5253 Kártérítések munkabaleset esetén • 8613 Hiányzó tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése • 8614 Megsemmisült tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése • 8615 Megrongálódott tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése • 8632 Káreseményekkel kapcsolatos veszteségek • 8637 Kártérítések • 9632 Káreseményekkel kapcsolatos bevételek A főkönyvi számla csoportok főkönyvi számlánkénti bontását a MÁV Zrt. számlarendje, a főkönyvi számlák tartalmát a számlamagyarázatok írják elő. 3.7.2 A kijelölt leányvállalatoknál A 3.1 pont szerinti leányvállalatoknál a főkönyvi számlák bontása – a számviteli előírások betartása mellett – a társaság számviteli szabályzatában foglaltaknak megfelelően eltérhet a MÁV Zrt.-nél alkalmazottól. 3.8 Káresemények elszámolása a MÁV Vállalatcsoporton belül MÁV Vállalatcsoporton belüli káresemény elszámolásakor a csoport egy vagy több vállalata a károkozó, míg egy vagy több vállalata a károsult. Minden vállalatnak a 4.2 pontban foglaltak szerint kell a saját kárát rögzítenie. A káresemény lezárását követően MÁV Vállalatcsoport szinten a társasági kárnyilvántartásoknak konzisztensnek kell lenniük, a kárnyilvántartások ellentmondást nem tartalmazhatnak. Amennyiben a nyilvántartások közötti összhang nem áll fenn, úgy a 3.4 pontban foglaltak alapján ennek biztosítása a TPF és a Kontrolling Igazgatóság közös feladata.

20. szám

3.9 Káresemények fajtái és típusai a MÁV Vállalatcsoporton belül Jelen utasítás értelmében a káresemények fajtáit illetve típusait (azaz a káresemények osztályba sorolását) az 1. sz. melléklet, illetve az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutató tartalmazza. A káresemények típusba történő besorolása és azok káresemény fajták szerinti megkülönböztetése az egységes kárstatisztikai nyilvántartás felállítását szolgálja. A káresemények elszámolására szolgáló főkönyvi számlák újbóli klasszifikálása során biztosítani kell az egységes, statisztikai és számviteli elvárásoknak egyidejűleg megfelelő kártipizálást. A tipizálás megtörténtéig egy-egy káreseményhez egy-egy kártípust és egy-egy kárfajtát is hozzá kell rendelni. 3.10 A káresemények helyszíneinek földrajzi beazonosítása 3.10.1 A MÁV Zrt.-nél A káresemények beazonosítására az alábbiak szerint kerülhet sor: 1. Ha a káresemény a MÁV Zrt. vasúti pályái mentén történt, a káresemény földrajzi helyét a pályaszakasz szegmens értékkészlete egyértelműen azonosítja. 2. A MÁV Zrt. területén, de a MÁV Zrt vasúti pályáin kívül történt káresemény esetében a földrajzi helyszínt ¾ ha a káresemény a költségviselő szervezet területén történt, akkor a költségviselő szervezet MÁV Zrt. számlarendjében szereplő kódjával kell megadni, ¾ ha a káresemény a költségviselő szervezet területén kívüli MÁV Zrt. területen történt, akkor az adott terület szervezetének MÁV Zrt. szolgálati hely törzsadat kódjával kell megadni. 3. Ha a káresemény a MÁV Zrt. területén kívül történt, akkor a földrajzi helyszín tényleges megnevezése mellett a költségviselő szervezet MÁV számlarendjében szereplő kódját kell megadni. A kárnyilvántartásban a földrajzi helyszín adatainál a helység megnevezését is fel kell tüntetni. Egy-egy szegmens értékkészlete, illetve szervezeti egység kódja (a saját munkavállaló személyi sérüléssel járó balesetén kívül) egyértelműen beazonosítja kárügylet helyszínét (pl. 63214 az ÜDSZSZ Területi Csoport Debrecen esetén történt káresettel kapcsolatban, vagy 9107 a Pécel és a Gödöllő közötti pályaszakaszon történt elemi kár esetében). Saját munkavállaló személyi sérüléssel járó balesete esetén – amennyiben a baleset nem a szolgálati helyen

20. szám


történt (üzemi- és munkabaleset, közúti baleset) – a szervezeti egység kód a költségviselő szervezeti egység azonosítására szolgál, míg a földrajzi hely beazonosítására egy másik szervezeti egység kód vagy pályaszakasz szegmens értéke, illetve káresemény helyének pontos meghatározása szolgál. Szolgálati helyen történő baleset esetén a szervezeti egység szolgálati kódja a baleset helyszínét is adekvát módon meghatározza. 3.10.2 A kijelölt leányvállalatoknál A leányvállalatok esetén a káresemény pontos természetbeni helyét, illetve az adott Társaság által alkalmazott egyéb azonosítót kell megadni. 3.11 A kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységek 3.11.1 A MÁV Zrt.-nél 3.11.1.1 Központi szervezeti egységeknél A kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért az adott főtevékenységi kör vezetője felel.

1593

érintő károk esetén az adatok összekapcsolásáról a Kontrolling Igazgatóság gondoskodik a jelentések beérkezését követően. 3.12.1 A MÁV Zrt.-nél A Központi szervezeti egységek, az Ingatlangazdálkodási Igazgatóságot kivéve a TPF-től kapnak kárszámot. A MÁV Zrt. esetében a kárszám kilenc helyi értékből álló alfanumerikus karakter, melynek első két karaktere a Pályavasúti Üzletág esetében a Területi központot, a Központi szervezeti egységek esetében az Ingatlangazdálkodási Igazgatóságot, illetve a TPF-t jelöli (BP = Budapesti Területi központ; MS = Miskolci Területi központ; DB = Debreceni Területi központ; SG = Szegedi Területi központ; PS = Pécsi Területi központ; SM = Szombathelyi Területi központ, IG = Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, TP = Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály), a harmadik-hatodik karakter a kártételhez tartozó sorszámot (évente 0001 sorszámmal kezdődően, emelkedő számsorrendben), a hetedik karakter egy törtvonal (/), míg a nyolcadik-kilencedik karakterek az adott év utolsó két évszámát jelölik (pl. a TPF 2009. évi első kártételének kárszáma az előzőek értelmében: TP0001/09).

3.11.1.2 Pályavasúti Üzletágnál A Pályavasúti Üzletágnál a kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységet/egységeket az üzletági kárnyilvántartási szabályzatában kell megnevezni.

A Központi szervezeti egységek közül az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság a saját maga által a jelen pont szerint képzett kárszámokat használja (pl. az Igazgatóság 2009. évi első kártételének kárszáma: IG/0001/09). 3.12.2 A kijelölt leányvállalatoknál

3.11.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatoknál a kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységet a leányvállalati kárnyilvántartási szabályzatban kell meghatározni, míg a többi leányvállalatnál ezért a statisztikai rendért felelős vezető felel. 3.12 Kárszám A kárszám egy-egy káreseményhez kapcsolt egyedi azonosító, amelyet a 3.11 pont szerinti szervezeti egységek, valamint a kijelölt leányvállalatok rendelnek a káreseményhez. Az Adatgazdáknak a kár bekövetkezését követően haladéktalanul gondoskodniuk kell a kárszám meglétéről. Konzekvens kárnyilvántartási adatbázis összeállítása érdekében egy-egy káreseményhez (a kárügyintézés teljes spektrumában) csak ugyanaz a kárszám tartozhat. A Vállalatcsoport több társaságát érintő kár esetén társaságonként külön-külön kell kárszámot rendelni az eseményhez. A nagyobb, több szervezeti egységet, az adatszolgáltatásra kötelezettek körében több társaságot is

A kijelölt leányvállalatok esetében a kárszám szintén kilenc helyi értékből álló alfanumerikus karakter, ahol az első két karakter a leányvállalat azonosítója (ST = MÁVSTART Zrt.; TR = MÁV-TRAKCIÓ Zrt.; GÉ = MÁVGÉPÉSZET Zrt., MG = MÁVGÉP Kft., MF = MÁV FKG Kft., MI= MÁV Informatika Zrt., IK = MÁV Ingatlankezelő Kft., MV = MÁV Vagyonkezelő Zrt., MK = MÁV KFV Kft. és ZP = ZÁHONY-Port Zrt.), míg a további karakterek képzése megegyezik az előző bekezdésben foglaltakkal (pl. a MÁV-START Zrt. 2009. évi első kártételének kárszáma: ST0001/09). 3.13 Kártételeket kísérő adatlap 3.13.1 A MÁV Zrt.-nél A kártételeket kísérő adatlap (a továbbiakban: Adatlap) a kártételek egyértelmű beazonosítására szolgáló bizonylat (2. sz. melléklet), amelyet a Pályavasúti Üzletág Területi központjai és a Központi szervezeti egységek kárnyilvántartásért felelős személyei állítanak ki a káresemény bekövetkezése után a 4.1 pontban rögzített adattartalommal, a 4.2. pontban foglaltaknak megfelelően. Az Adatlapot vagy annak másolatát minden, az adott kárté-

1594


telhez tartozó bizonylathoz mellékelni szükséges. Az Adatlapra a káreseményhez kapcsolódó bizonylatok azonosító adatait fel kell vezetni. Amennyiben a bizonylatok felsorolásához nem elegendő az Adatlap, úgy a felsorolást egy újabb Adatlapon kell folytatni. Az Adatlapon fel kell tüntetni a számviteli bizonylaton lévő kontírozás adatait is.

20. szám

(g,h) oszlopában kell megadniuk a káresemény helyszínét. Ugyancsak ezen oszlopok kitöltésével kell megadniuk a káresemény helyszínét a főtevékenységi körök vezetőinek a saját munkavállaló személyi sérülésével járó balesete esetén. 4.2 A kártételek rögzítésének menete a MÁV Zrt.nél

3.13.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatok esetében az Adatlapok használata kötelező, de a saját kárnyilvántartási szabályzatukban azok használatát – az Üzletági specialitásokat figyelembe véve – egyedileg szabályozhatják; míg a többi leányvállalatnál az Adatlapok használata ajánlott, de nem kötelező. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasításban foglaltak teljesülése érdekében minden főtevékenységi kör vezetőjének ki kell jelölni egy felelőst, aki az adott szervezethez tartozó káresemények esetében a kapcsolattartó szerepét tölti be a főtevékenységi kör és a Kontrolling Igazgatóság, valamint a TPF között. A felelősök elérhetőségét (név, beosztás, telefonszám, e-mail cím) jelen utasítás megjelenésétől számított 15 napon belül kell megadni a Kontrolling Igazgatóság és a TPF vezetője részére. A kárnyilvántartási rendszer struktúrája és működési logikája összhangban van a számviteli szabályok jelenlegi rendszerével, amely ily módon lehetővé teszi az adatok gyors és egyszerű lekérdezését. 4.1. A károk (káresemények/kártérítés folyósítását eredményező események) azonosítása a MÁV Vállalatcsoportnál A MÁV Vállalatcsoporton belül minden egyes kárt az alábbi három adat egyértelműen beazonosít: • a kár keletkezésének ideje; • a káresemény bekövetkeztének pontos földrajzi címe, illetve • a kárhoz rendelt, a 3.10.1 pont szerinti szervezeti egység kódja, illetve pályaszakasz szegmens értékkészlete. Az adott kárhoz az előbbi három azonosító adat megadása után a 3.12 pont szerint képzett kárszám egyedileg hozzárendelhető. A káresemények és kártérítések kárnyilvántartásban történő rögzítésekor a fentiektől eltérő adattartalmú azonosítók nem alkalmazhatóak. A 3.1 pont szerinti leányvállalatoknak – amennyiben a 3.10.1 pontban említett szegmens értékek nem rendelhetőek hozzá a káresemény helyszínéhez – az 1. sz. melléklet szerinti kárnyilvántartási adatlap „káresemény helye / helység megnevezése”

4.2.1 Teendők a kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés során Az Adatgazdáknak a kártérítési folyamatokról és kártérítési eljárásokról szóló érvényben lévő utasítások és előírások szerint kell eljárniuk azzal a különbséggel, hogy a kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés során az 1.sz. mellékletben foglalat Excel alapú nyilvántartást (a továbbiakban: Nyilvántartás) is el kell kezdeniük vezetni. 4.2.2 Adatlap és kárszám hozzárendelése a káreseményhez A Nyilvántartás b.) oszlopába és az Adatlap 1. pontjába a 3.12 pont szerinti kárszámot kell beírni: • a Pályavasúti Üzletág esetében az üzletági kárnyilvántartási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően a Területi központok, • az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság esetében az Igazgatóság kontrolling szervezete, míg • a központi szervezeti egységek esetében a TPF Kockázatkezelési és Kontroll Osztálya adja meg a kárszámot és tölti ki az Adatlapot. A Központi szervezeti egységek esetén a károsult szervezet a káresemény bekövetkeztét követően kitölti az Adatlapot a rendelkezésre álló adattartalommal (dátum, hely, szervezeti egység kód, pályaszakasz szegmens), amelyet e-mail-en megküld a TPF részére. A TPF az Adatlapra rávezeti a kárszámot, majd visszaküldi azt a kárszám igénylőjének elektronikusan és/vagy faxon. A TPF a kiadott kárszámokról folyamatos sorszámozással nyilvántartást vezet. Harmadik féltől beérkezett kártérítési igény esetében meg kell vizsgálni, hogy a beérkezett kárigény hozzákapcsolható-e egy korábban bekövetkezett káreseményhez, a kárnyilvántartási adatbázisban a káresemény időpontjára illetve helyére rákeresve: • amennyiben a kárnyilvántartás már tartalmazza a kapcsolódó káreseményt, akkor a beérkezett kárigényhez is a meglévő kárszámot és adatlapot kell csatolni (pl. vasúti balesetben sérült utas később nyújtja be kárigényét), • amennyiben a kárigény a kárnyilvántartási táblázat alapján egy káreseményhez sem kapcsolható, úgy azt új káreseményként kell kezelni, s a 3.12 pont szerinti kárszámot a jelen pontban leírtaknak megfelelően kell az

20. szám


eseményhez hozzárendelni. (pl. utas elesett a peronon, s a sérülésről nem készült jegyzőkönyv, de a későbbiekben kárigényt nyújt be valamelyik MÁV Vállalat felé). A MÁV Zrt. bármely szervezeti egységeihez harmadik féltől beérkezett kártérítési igények esetében minden szervezeti egység köteles megvizsgálni hatáskörét. Amennyiben a kártérítési igény elbírálása más szervezeti egység határkörébe tartozik, akkor a kérelmet a MÁV Zrt. Ügyviteli Utasításában (A.3, A.4) foglalt módon kell továbbítani az illetékes szervezeti egység felé. Miután a kártérítési igény a megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez továbbításra került, az illetékes szervezeti egységnek a káreseményt kísérő Adatlapot a kárszámmal együtt csatolnia kell a kárigényhez. A kártérítés kifizetését csak a megfelelően kitöltött Adatlap csatolása után lehet lekönyvelni illetve kifizetni.

1595

Az adott negyedévet követő beszámolási időpontban azokról a kártételekről is be kell a tárgynegyedévben számolniuk az Adatgazdáknak, ahol a MÁV Vállalatcsoport káreseményekkel és kártérítésekkel kapcsolatos főkönyvi számláin a kárral kapcsolatban könyvelés még nem történt (újonnan felmerült kártételek). Az ilyen, a negyedév során fellépő, költség és ráfordítással még nem járó eseményekkel kapcsolatban is értelemszerűen ki kell tölteni a Nyilvántartás azon oszlopait (a-r), amelyeknek a kitöltéséhez az adatok rendelkezésre állnak. Az Adatgazdáknak a nemleges jelentést is meg kell küldeniük. Az Adatgazdák által megküldött Nyilvántartások öszszesített adatait a Kontrolling Igazgatóságnak a negyedéves főkönyvi zárást követő 15. munkanapig kell megküldenie a TPF részére.

4.2.3 A kártételek rögzítése 4.3 A kárnyilvántartás vezetése a MÁV Zrt.-nél Az Adatlap kitöltésével egy időben a káreseménnyel kapcsolatos információk rögzítését a kárnyilvántartási táblázatban is el kell kezdeni. A káresemény kivizsgálását követően a kárnyilvántartási táblázatban a becsült kárösszeget meg kell adni, a káreseményekhez kapcsolódó újabb adatokat, információkat folyamatosan rögzíteni kell. A MÁV Zrt. illetve a MÁV Vállalatcsoport szintjén egy-egy káreseménnyel kapcsolatban a kárnyilvántartás akkor válik teljessé, ha a MÁV Zrt. összes szervezeti egysége és a kijelölt leányvállalatai az adott káreseménnyel kapcsolatban a Nyilvántartást teljes körűen kitöltötték. A Nyilvántartások összevezetése (a 4.1 pontban foglalt azonosítók alapján) ebben az esetben a Kontrolling Igazgatóság feladata. Az adatszolgáltatási kötelezettségüket az Adatgazdáknak a kitöltött Nyilvántartásoknak a statisztikai rendért felelős Kontrolling Igazgatóság részére történő megküldésével kell teljesíteniük. A kárnyilvántartás megküldésének határideje a negyedéves főkönyvi zárást követő 10. munkanap. A kárnyilvántartás megküldésével egyidejűleg az Adatgazda szervezet vezetőjének (vagy az Adatgazda szervezet vezetője által kijelölt személynek) teljeskörűségi nyilatkozatot (l.: 3. sz. melléklet) kell adnia arról, hogy az általa megküldött Nyilvántartás a szervezeti egységénél (illetve társaságánál) az adott negyedévben lekönyvelt összes kártételt, illetve az újonnan felmerült káreseményeket és kártérítési igényeket együttesen tartalmazza. A Nyilvántartásokat az Adatgazdáknak elektronikus formában, a teljeskörűségi nyilatkozatot elektronikusan és papír alapon is meg kell megküldeniük.

A káresemények költségeinek, ráfordításainak, valamint bevételeinek elszámolásakor az adott kártételhez tartozó számviteli bizonylat számviteli szervezet részére történő megküldése mellett az Adatlapot is mellékelni szükséges. A számviteli szervezet a számviteli bizonylat alapján a 3.7.1. pont szerinti főkönyvi számlákra történő elszámolást a számviteli bizonylathoz mellékelt – kitöltött – kárkísérő Adatlap megléte esetén végezheti el az Adatlapon lévő kontírozásnak megfelelően. Amennyiben hiányzik a kitöltött Adatlap, úgy annak pótlását a számviteli szervezetnek az Adatgazda szervezettől haladéktalanul meg kell kérnie. Az Adatgazda szervezet a tárgynegyedévi főkönyvi zárást követő 10 munkanapon belül: • összeállítja a számviteli bizonylat és az adatlap alapján az év elejétől a tárgynegyedévvel bezáródó időszakra vonatkozó kárnyilvántartási kimutatást az 1. sz. melléklet szerinti adattartalommal, • biztosítja, hogy a kimutatás adatai főkönyvi számlánként megegyezzenek a könyvelés adataival, • megküldi a kárnyilvántartási kimutatást a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága részére. A Nyilvántartás – azaz a táblázat kitöltésének az – alapja a MÁV Zrt. esetében, a GIR analitikus moduljaiból kigyűjtött tényadatok. A Nyilvántartás „Kárhelyreállítási költség/ráfordítás” (r-v oszlopok), a „Fizetendő kártérítés összege” (w-ag oszlopok) és a „Káreseményekkel kapcsolatos bevételek/kapott kártérítés összege” (ah-ao oszlopok) oszlopaiban a becsült összegeken kívül („becsült kár és a „becsült/várható kártérítés” oszlopokat leszámítva) csak a főkönyvi számlákon lekönyvelt összegek jelenhetnek meg.

1596


A Nyilvántartás beküldése előtt az Adatgazdáknak az 1. sz. mellékletben leírt módon ellenőrizniük kell, hogy a kárnyilvántartásban rögzített tényadatok a lekönyvelt adatokkal megegyeznek-e. Az ellenőrzés hiányában a Kontrolling Igazgatóság az adatszolgáltatást nem fogadja el. A Központi szervezeti egységek adatszolgáltatásai esetén az ellenőrzést a Kontrolling Igazgatóság végzi el. 4.4 Káreseményekkel kapcsolatos bevételek elszámolása a MÁV Zrt.-nél A károsult szervezetek felelősek azért, hogy az egyes káresemények kapcsán nyomon kövessék és nyilvántartsák a MÁV Vállalatcsoportot megillető kártérítések befolyását. A MÁV Zrt.-nek a kárt okozó harmadik fél részére megküldendő kárigényt alátámasztó bizonylatán fel kell tüntetnie a kárszámot, s jeleznie kell a kártérítést megtérítő fél felé, hogy utaláskor a közlemény rovatban a kárszámot azonosítóként szíveskedjék megadni. A 963,2 főkönyvi számlára bevételt elszámoló számviteli szervezetek az elszámolt tételekről az 1. sz. melléklet szerinti adatszolgáltatást végzik. A káreseménnyel kapcsolatos bevételek kárnyilvántartásban történő rögzítésekor csak a táblázat azonosításra és bevételre szolgáló oszlopait kell kitölteni (kárszám (b), káreseményekkel kapcsolatos bevételek/kapott kártérítés összege (ah-ao)). A Gy 39-253/2007. Sz. F. körlevél alapján a Biztonsági Igazgatóság által vizsgált káresemények MÁV Zrt.-t illető kártérítések bekövetelése érdekében a Szegedi könyvelő egység jár el, ezért a SZKE felé megküldendő bizonylatokon felül az adott káreseménnyel kapcsolatos, 3.13 pont szerinti Adatlapot is meg kell küldeni. 4.5 Kárnyilvántartások egyezősége a MÁV Zrt.-én belül Az Excel alapú kárnyilvántartásoknak és a számviteli nyilvántartások szerinti kárösszegeknek MÁV Zrt. szintjén meg kell egyeznie. Az egyezőség alapja az az összefüggés, hogy • a számviteli szervezetek csak a Pályavasúti Üzletág Területi központjai és a Központi szervezeti egységek feladásai alapján könyvelhetnek a kártételekhez kapcsolódó főkönyvi számlákra, illetve, hogy • az Adatgazdák a kár-helyreállítási költségekről/ráfordításokról, a fizetendő kártérítésekről, illetve a káreseménnyel kapcsolatos bevételekről csak a MÁV Zrt. könyveiben már szereplő kártételek kapcsán jelenthetnek a 1. sz. melléklet szerinti Nyilvántartás megküldésével. A fentiek teljesülése érdekében az adatszolgáltatási kötelezettségüknek a Pályavasúti Üzletág és a Központi szervezeti egységek csak az Üzletágon, illetve a központ-

20. szám

jukon belül leegyeztetett, hiánytalanul kitöltött Nyilvántartások megküldésével lehet eleget tenniük. A Pályavasúti Üzletág, illetve az adott Központi szervezeti egység vezetője felelős azért, hogy az irányítása alá tartozó Üzletág, illetve szervezeti egység a jelen utasításban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének megfelelő időben és minőségben tegyen eleget. A Kontrolling Igazgatóság a hiányosan, hibásan kitöltött jelentéseket javítás, illetve kiegészítés céljából visszaküldi az Adatgazdáknak. A visszaküldött bizonylatokat a Pályavasúti Üzletágnak és a Központi szervezeti egységeknek soron kívül kell helyesbíteniük. A TPF a negyedéves jelentések alapján a Kontrolling Igazgatóság által összesített adatokat főkönyvi számlánként egyezteti a könyvelés adataival. Amennyiben az adatszolgáltatás és a főkönyv adatai között jelentős eltérést talál, úgy visszaküldi azt javítás/hiánypótlás céljából a Kontrolling Igazgatóság részére. 4.6 A kárnyilvántartási adatbázisok összeállítása A Kontrolling Igazgatóság felelős azért, hogy a beérkezett adattáblák alapján • negyedévente összeállítsa a MÁV Zrt. és a MÁV Vállalatcsoport szintjén a kárstatisztikai kimutatásokat; a TPF felelős azért, hogy • a kárstatisztikai kimutatásokból kinyerhető legfontosabb üzenetekről a negyedévi Üzleti Jelentésekben a MÁV Zrt. menedzsmentje részére beszámoljon, valamint a Pályavasúti Üzletág vezetője felelős azért, hogy • „a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról” szóló, 4.1 pontban hivatkozott jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a MÁV Zrt. nevében helyt álljon, mind az általános, mind az un. katasztrófa-balesetek tekintetében. 4.7 Átmeneti rendelkezések A 2009. január 1-je után, de a jelen utasítás hatályba lépését megelőzően bekövetkezett káreseményekhez a kárszámot a 3.12 pontban leírtaknak megfelelően, időrendi sorrendben kell megadni, a jelen utasítás hatálybalépését megelőzően hatályban lévő kárnyilvántartási rendszer segítségével. Az 62/2004. sz. Vig. utasítás szerint a kárnyilvántartó táblázatban feltüntetett adatokat az 1. sz. melléklet táblázatába kell beilleszteni. 2009-ben a jelen utasítás megjelenéséig az utasításban előírt főkönyvi számlákon elszámolt költségeket és bevételeket szervezeti bontásban meg kell vizsgálnia az érintett szervezeteknek. Az elszámolt tételeket be kell azonosítania és a káreseményekhez kárszámot kell hozzárendelni, és azokat a kárnyilvántartási táblázatban rögzíteni. Amennyiben egy 2009. január 1-je előtt bekövetkezett káresettel kapcsolatban történik a MÁV Zrt. jelen utasítá-

20. szám


sában előírt főkönyvi számlákon adatrögzítés, úgy az csak a 3.12 pontban meghatározott kárszám megadásával történhet és az adatok ellenőrizhetősége miatt ezeket a kárköltségeket, ráfordításokat illetve bevételeket is rögzíteni kell a kárnyilvántartási táblázatban. Ismételt adatrögzítés esetén a 4.2.2 pontban foglaltak szerint kell eljárni. A kárnyilvántartásra vonatkozó adatszolgáltatást először a 2009. I. félévre vonatkozóan kell teljesíteni. 4.8 Mintaszabályzatok jóváhagyása Annak érdekében, hogy a kiemelt leányvállalatok szabályzata összhangban legyen a jelen utasítás előírásaival, a szabályzatok alapján összeállítandó beszámolók/jelentések minél jobban ki tudják szolgálni a MÁV Vállalatcsoport kárnyilvántartásokat érintő kontrolling beszámolási igényeit, ezért az 1.0 pontban foglaltak szerint elkészítendő kárnyilvántartási szabályzat tervezetét – a 3.4 pontban foglalt alapítói, illetve taggyűlési, közgyűlési határozat kiadását követő 60 naptári napon belül – véleményezésre, illetve jóváhagyás céljából meg kell küldeni a TPF vezetője részére. A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság az alapítói-, a taggyűlési- és a közgyűlési határozat kiadásáról tájékoztatja a TPF vezetőjét. A véleményezésre/jóváhagyásra beérkezett kárnyilvántartási szabályzatokat a TPF vezetője 15 munkanapon belül köteles véleményezni, illetve a szabályzat rendben léte esetén a kiadását engedélyezni. A kiemelt leányvállalatok a jelen utasításban foglaltaktól eltérően a saját szabályzatukban bővebb adattartalommal is meghatározhatják az Adatlap és a Nyilvántartás adattartalmát, de a MÁV Zrt. felé történő adatszolgáltatásnak a 4.2. pontban foglalt tartalmi és formai előírások betartásával kell eleget tenniük, úgy hogy visszamenő hatállyal minden 2009. január 1-jétől bekövetkezett kártételről a Nyilvántartás megküldésével jelenteniük kell.

1597

4.9 A Pályavasúti Üzletágra vonatkozó külön rendelkezés A Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti operatív kontrolling szervezeti egységének a Pályavasúti Üzletág önálló társasággá történő átalakítására tekintettel – a jelen utasításban foglaltak figyelembe vételével – el kell készítenie a Pályavasúti Üzletág önálló kárnyilvántartási szabályzatát. A szabályzat elkészítésére és jóváhagyására a 4.8 pontban foglaltak az irányadóak. 4.10 Kapcsolattartó felelősök elérhetősége: A Kontrolling Igazgatóságon: Sánta István kontrolling szakértő (: 511-3755, email cím: [email protected]). A Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályon: Kerekes-Héver Tímea pénzügyi szakértő (: 511-3202, email cím: [email protected]). 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatálybalépésével a kárbejelentésekről szóló 62/2004. (MÁV. Ért. 48.) VIG. számú utasítást hatályon kívül helyezem. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, de előírásait a 2009. január 1-jétől bekövetkezett káresemények, kártérítések nyilvántartására is alkalmazni kell. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Kárnyilvántartás (Excel tábla) és kitöltési útmutató 2. sz. melléklet: Kártételt kísérő adatlap (Adatlap) 3. sz. melléklet: Teljeskörűségi nyilatkozat minta 4. sz. melléklet: Kárnyilvántartási adatszolgáltatásban érintett szervezetek Heinczinger István s. k. Vezérigazgató

1598

A MÁV Zrt. Értesítője 1. sz. melléklet Kárnyilvántartás (lásd külön lapon) Kitöltési útmutató a kárnyilvántartáshoz

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A kitöltési útmutató a …../2009. VIG számú utasításban előírt kárbejelentési adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének megkönnyítésére készült, melyben az egyes mezők kitöltésére vonatkozóan adunk folyamatleírást. A jelen táblázat kitöltése felváltja a 62/2004. VIG sz. utasítás által előírt kártábla kitöltését. 1.1 Beviteli lehetőségek A szükséges adatok kitöltése kétféle módon lehetséges: 1. a billentyűzet segítségével kell az adatot beírni, ha az adat előre nem meghatározható, 2. legördülő menü segítségével. Utóbbi esetben a legördülő menüből kell a megfelelő választ kiválasztani. A legördülő menüben feltüntetett adatokon kívül más adat ez esetben nem rögzíthető. 1.2 Kulcsfontosságú mezők A károk azonosítása a kár dátuma a káresemény helye és a kárszám alapján történik, így ezek rögzítésének pontossága különösen fontos a kitöltés során. A kárral kapcsolatos információk általában időben nem egyszerre jelentkeznek. A kár felmerülését követően több adat még nem áll rendelkezésre (pl.: tényleges károkozó, kár oka, kárral kapcsolatos pénzügyi adatok, kártérítési igények) ezért egy káreseménnyel kapcsolatban a táblázat több sorában is szerepelhet adat, információ, melyek összesítése a kárszám alapján történik. 2 A KÁRRAL KAPCSOLATOS ADATOK RÖGZÍTÉSE A tábla tartalmazza a kárral, és a felmerüléssel kapcsolatos minden lényeges információt. A rögzítő nevét és telefonszámát minden sorban meg kell adni. Egy káreseményhez több sorban is tartozhat adat. Amennyiben egy káreseményhez később kerül rögzítésre adat akkor azt egy új sorban kell/lehet rögzíteni az alapadatok kitöltésével. Egy káreseményhez tartozó összes információ a kárszám szűrésével tekinthető meg.

20. szám

2.1 Az alapadatok rögzítése Sorszám: Folyamatos sorszámozással kell ellátni ezt a mezőt. Minden egyes kitöltött sor új sorszámot kap. Mivel egy káreseménnyel kapcsolatban több sorban is szerepelhet adat, egy káreseményhez több sorszám tartozhat. Kárszám: Táblázatonként az utasítás 3.12 pontjában részletezett módon, folyamatos sorszámozással kell ellátni ezt a mezőt. Ügyiratszám/Gy. szám: A rögzítendő káreseménnyel kapcsolatban a rögzítendő információhoz tartozó ügyirat vagy levél száma. Amennyiben a tétel rögzítéséhez ügyiratszám vagy Gy. számos levél nem tartozik rögzítése elhagyható. Abban az esetben, amikor a rögzítendő káreseménnyel kapcsolatban ügyiratszám és Gy. szám is rendelkezésre áll, az ügyiratszám prioritást élvez, azaz az ügyiratszámot kell berögzíteni. Káresemény dátuma: A kár keletkezésének dátumát az alábbi módon kell beírni év.hó.nap, (pl. 2009.04.05). Amennyiben a káresemény keletkezésnek az időpontja nem ismert, úgy a káresemény észlelésnek időpontját kell megadni. Káresemény helye: a kárhoz rendelt, az utasítás 3.10 pontja szerinti szervezeti egység,vagy pályaszakasz szegmens értékkészlete (maximum öt numerikus karakter, pl. 63214 az ÜDSZSZ Területi Csoport Debrecen esetén történt káresettel kapcsolatban, vagy 9107 a Pécel és a Gödöllő közötti pályaszakaszon történt elemi kár esetében). A szervezeti egység kód és a pályaszakasz szegmens értékkészlet közül csak az egyik tölthető ki. Szervezeti egység kód megadására akkor és csak akkor kerülhet sor, ha a káresemény bekövetkezési helyéhez pályaszakasz szegmens nem rendelhető hozzá. A káresemény földrajzi helyének megnevezését is be kell írni a könnyebb „azonosíthatóság” érdekében. Nyílt pályán azt a két állomást (megállót) kell feltüntetni, amely között az esemény történt, nyílt pályán kívüli káresemény esetén a helységnév mellett a pontos címet is meg kell adni. Kocsi sérülés esetén, amennyiben nem állapítható meg, hogy hol történt a káresemény, első helyen azt az állomást kell feltüntetni, ahol még nem volt probléma a kocsival, második helyen, ahol a kárt észrevették. Kár oka: Itt minden olyan lényeges dolgot fel kell röviden sorolni, ami a káresemény bekövetkezéséhez hozzájárult. Amennyiben a Biztonsági Igazgatóság vizsgálatot folytatott az ügyben, a vizsgálati jelentésben megjelenített okokat kell beírni. Kár fajtája: A kár fajtája a számviteli nyilvántartásokban használt csoportosítást alapul véve sorolja be a káreseményeket. Minden egyes kárfajtához a megfelelő kártípust is ki kell választani.

20. szám


Legördülő menü tartalma: KÁR FAJTÁJA 01 FÖLDRENGÉS, FÖLDCSUSZAMLÁS 02 ÁRVÍZ, BELVÍZ, VIHAR, FELHŐSZAKADÁS, VILLÁM, BEÁZÁS 03 HÓFÚVÁS, JEGESEDÉS, ÓNOS ESŐ, JÉGVERÉS 04 CSŐTÖRÉS, BEÁZÁS 05 EGYÉB TERMÉSZETI KÁR 06 RENDKÍVÜLI HŐSÉG, ROBBANÁS 10 SÍNTÖRÉS 11 TŰZESET, TŐZEG ÉGÉS, FÜST 12 SZÁNDÉKOS KÁROKOZÁS (LOPÁS, RONGÁLÁS, RABLÁS, VANDALIZMUS, GRAFFITI) 13 VESZÉLYES ÁRU OKOZTA KÁR 14 GONDATLANSÁGBÓL EREDŐ KÁR 15 FORGALMI BALESET 21 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS 22 ÜZEMI BALESET 23 VASÚTI KOCSIK KÁRAI 24 NEM BALESETTEL KAPCSOLATOS KÁRTÉRÍTÉSEK 31 EGYÉB NEM TERMÉSZETI KÁR

Kár típusa: A káreseményt a kárfajtán belül a felsorolt kártípusokba kell besorolni. A felsorolt kártípusok önálló eseményeket képeznek, de egyes esetekben okok, illetve következmények is lehetnek. A kár okát az arra szolgáló mezőben külön kell feltüntetni. Amennyiben vasúti baleset vagy tűzeset történt, úgy kártípusként ezt kell rögzíteni, de ha a baleset következményeként keletkezett tűz, akkor a kárfajta meghatározásánál a balesetet kell rögzíteni, de a kártípusnál a tűzesetet is fel kell tüntetni. Egy káreseményhez egy kárfajtát kell hozzárendelni, de egy kárfajtához esetenként több kártípus is tartozhat. A kár típusánál a megadott legördülő menüből kell kiválasztani a megfelelőt, ahol az alábbiakban megadott események vannak,felsorolva. Ha az esemény nem sorolható be egyik kategóriába sem, az egyéb opciót kell választani, és a megjegyzés rovatban az eseményt röviden nevesíteni kell. A kártípusokhoz hozzárendeltük a kárfajták kódját, segítve ezzel azt, hogy az egyes kárfajtákon belül milyen kártípusokat lehet feltüntetni. Legördülő menü tartalma: KÁR TÍPUSA 1

földrengés

2

árvíz

2

belvíz

2

felhőszakadás

2

vihar

1599

2

villámcsapás

3

hófúvás, hó nyomás

3

ónos eső, jegesedés

3

jégverés

4

beázás

4

vízvezetéktörés

5

omlás

5

őrizetlen állatok által okozott kár

05; 14

tőzeg- égés

6

rendkívüli hőség

10

síntörés

11

füst

11

tűzeset

12

betörés

12

grafiti

12

kábellopás

12

lopás

12

betöréses lopás

12

rablás

12

rongálás, vandalizmus

12 02, 14,15

üvegtörés csapórúd törés (sorompókár)

15

váltófelvágás

21

környezetszennyezés

14;15

forgalmi baleset

22

munkabaleset

22

üzemi baleset

23

géptörés

31

csalás

31

közúti baleset

31

technológiai berendezés lyukadása

31

technológiai csővezetékek törése

31

terrorcselekmény

01;02

csuszamlás (föld)

05;31

egyéb károk

05;31

robbanás, összeroppanás

14;15

siklás

14;15

utas-baleset (csak az utas, vagy az utas poggyásza sérült)

14;31

személyi baleset ingatlanoknál

05;31;

elektromos hálózat sérüléséből eredő kár

Káresemény rövid leírása: Az esemény lényegre törő, pontos, rövid leírása. Károkozó megnevezése: Annak a magánszemélynek vagy társaságnak a megnevezése, akinek hibájából a baleset bekövetkezett. Több károkozó is felsorolható. A károkozó szervezet megnevezésekor a károkozó társaság szervezeti egységét (MÁV Zrt. esetén pl. Pályavasúti Üz-

1600


letág, TÁSZ, stb.), vagy a felsoroltak között nem található társaság pontos megnevezését kell beírni. Amennyiben a káreseménnyel kapcsolatban a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága vizsgálatot folytatott le, a BI által készített vizsgálati jelentésben megjelölt károkozót kell feltüntetni. Amennyiben a vizsgálati jelentésben meghatározott károkozó személye vitatott, a megjegyzés rovatban hivatkozni kell erre a tényre. Pl. a Vállalkozó vasút a vizsgálati jelentésben meghatározott 30%-os felelősségét nem ismerte el, a felelősség kérdésének eldöntéséről peres eljárás van folyamatban. A esetleges peres eljárás lezárása után a tényleges, elismert károkozót meg kell nevezni. Legördülő menü tartalma: MÁV Zrt. MÁV-START Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. MÁVGÉP Kft. MÁV FKG Kft. MÁV KFV Kft. ZÁHONY-Port Zrt. MÁV Informatika Zrt. MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁV Vagyonkezelő Zrt. Egyéb MÁV Zrt. tulajdonú társaság Utas Egyéb vasútvállalat Egyéb idegen fél Ismeretlen Nem hibáztatható senki (vis major)

Károsult megnevezése: Annak a magánszemélynek vagy társaságnak a megnevezése, aki a káresemény során károsult. A károsult szervezet megnevezésekor a károsult társaság szervezeti egységét (MÁV Zrt. esetén pl. Pályavasúti Üzletág, TÁSZ, stb.), vagy a felsoroltak között nem található társaság pontos megnevezését kell beírni (több károsult is felsorolható). Az egyes károsultaknak kifizetésre kerülő kártérítési összegeket károsultanként (ha kell kártételenként) külön sorban kérjük feltüntetni. Legördülő menü tartalma: MÁV Zrt. MÁV-START Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. MÁVGÉP Kft. MÁV FKG Kft. MÁV KFV Kft. ZÁHONY-Port Zrt. MÁV Informatika Zrt. MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁV Vagyonkezelő Zrt. Egyéb MÁV Zrt. tulajdonú társaság

20. szám

Egyéb vasútvállalat Utas Egyéb idegen fél

A káreseményben rongálódott eszközök megnevezése: A sérült eszköz(ök) típusát kell kiválasztani a legördülő menüből (pálya, gördülőállomány, stb.). Az eszközök leltári számmal történő azonosítása nem szükséges. Legördülő menü tartalma: Pálya Mérnöki létesítmény Vontató jármű Vontatott jármű Motorvonat Egyéb vasúti jármű Nem vasúti jármű Sorompó Felsővezetéki berendezés Ingatlan Biztosító berendezés Informatikai eszközök Egyéb bérelt eszközök Épület Építmény Bútor Szerszám Térvilágítási berendezés Épülettartozék (épületgépészeti, épületvillamosság) Távközlő berendezés Erősáramú berendezés

2.2 Eszközökben keletkezett kár értéke Becsült kár: A kárfelméréskor meghatározott/becsült kárösszeg. Az eszközök helyreállítása az esemény előtti állapotuknak megfelelően, valamint a káresemény felmérésével, helyreállításával, elhárításával összefüggésben keletkezett költség forintban kifejezve. Ennek megfelelően a helyre nem állított eszközök esetén a becsült káröszszegnek kell tükröznie azt az összeget, amelyet arra kellett volna fordítani, hogy az eszköz az esemény előtti állapotának megfelelően működjön. A becsült kárösszeget a Balesetvizsgálati utasításban foglaltaknak megfelelően kell megadni. A helyreállítás tényleges ráfordítását a káresemény helyreállításának ráfordításai táblában kell megadni. A becsült összegnek abból a szempontból van nagy jelentősége, amennyiben a kárrendezés még függőben van az adatközlés idejében, és nem derül ki mekkora a tényleges kár. A becsült kár összegét minden esetben forintban kell megadni. Költségviselő szervezet kódja: A kár-helyreállítási költségeket, ráfordításokat viselő szervezet kódját kell itt feltüntetni. A szervezeti kód feltüntetése segítséget nyújt

20. szám


a kárnyilvántartási táblázatban megjelenített tényadatok és a lekönyvelt adatok egyezőségének ellenőrzésében. Káresemény helyreállításának ráfordításai: Itt kell a kárhelyreállítással kapcsolatos ráfordításokat megadni. A helyreállításra vonatkozó ráfordításokat tételesen kell szerepeltetni, feltüntetve a sor elején a megfelelő kárazonosítót. A káreseményhez kapcsolódó egyéb költségek: Itt kell a káresemény bekövetkezése utáni egyéb járulékos költségeket feltüntetni. A költség típusai pl. alábbiak lehetnek: Üzemszüneti veszteség: Az üzemszünet miatt elmaradt bevételek és azon plusz költségek összege, amelyek az üzemszünet elhárításával kapcsolatban felmerülnek. (pl. visszaváltott IC pótjegyek összege, baleset esetén vonatpótló autóbuszok indításának költsége) Ügyvédi költség: A kár rendezésével kapcsolatos ügyvédi költség, amelyet külső ügyvédi iroda részére fizet a Társaság. Szakértői költség: A kár felmérésével és rendezésével kapcsolatos költség, amelyet külső szakértő részére fizet a Társaság. Bírság: a kár következtében kirótt bírság. Egyéb: fentebb nem említett, de a kárral kapcsolatban felmerült költség. (pl. műszaki mentés, segélynyújtás, vegyi elhárítás) Főkönyvi számlaszám: Azt kell feltüntetni (a legördülő menüből a megfelelő főkönyvi számlaszámot kiválasztva), hogy a könyvelésben melyik főkönyvi számlaszámra rögzítették az adott összeget. A számlaszámon azt a főkönyvi számlaszámot (5-ös vagy 8-as számlaosztálybeli) értjük, ahová az eseménnyel kapcsolatban véglegesen könyvelik a felmerült ráfordítást, költséget. Azonos káresemény kapcsán keletkező, felmerülő költségek, ráfordítások összegét eltérő főkönyvi számla esetén főkönyvi számlánként külön sorban kell feltüntetni. 2.3 Fizetendő kártérítés összege Az az összeg, amelyet a Társaság külső felek vagy saját munkavállalója részére fizet a károkozás következtében. A táblázat ezen részének kitöltése különösen fontos, mert ezeket az adatokat az illetékes Vasútügyi szerv részére minden évben meg kell adniuk a Vasútvállalatoknak. A kárigény benyújtásakor a véglegesen fizetendő kártérítés összege nem mindig ismert, így a kártérítés tényleges kifizetéséig, vagy a teljesített részkifizetésekig a statisztikák összeállításához a becsült kárt vesszük alapul, ezért ennek az adatnak a megadása különösen fontos.

1601

Költségviselő szervezet kódja: A kár-helyreállítási költségeket, ráfordításokat viselő szervezet kódját kell itt feltüntetni. A szervezeti kód feltüntetése segítséget nyújt a kárnyilvántartási táblázatban megjelenített tényadatok és a lekönyvelt adatok egyezőségének ellenőrzésében. Személyi kár: ha a természetes személy meghal, egészségkárosodást, egészségromlást vagy testi sérülést szenved. Dologi kár: ha valamilyen dolog megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Környezeti kár: környezetszennyezés miatt az utasokat vagy más harmadik személyeket ért károk miatt kifizetett kártérítés összege. Nem itt, hanem a káreseményekhez kapcsolódó egyéb költségek között kell feltüntetni a környezeti elemekben okozott kárral összefüggésben felmerülő közigazgatási jogi kármentesítési költségeket. Főkönyvi számlaszám: Azt kell feltüntetni (a legördülő menüből a megfelelő főkönyvi számlaszámot kiválasztva), hogy a könyvelésben melyik főkönyvi számlaszámra rögzítették az adott összeget. A számlaszámon azt a főkönyvi (5-ös vagy 8-as számlaosztálybeli) számlaszámot értjük, ahová az eseménnyel kapcsolatban véglegesen könyvelik a felmerült ráfordítást, költséget. Azonos káresemény kapcsán keletkező, felmerülő kártérítések összegét eltérő főkönyvi számla esetén főkönyvi számlánként külön sorban kell feltüntetni. Biztosító által megfizetett kártérítés: A Társaság felelősségbiztosításának terhére a biztosító által kifizetett kártérítés összege. 2.4 Káreseménnyel kapcsolatos bevételek, kapott kártérítések összege A bevételeket rögzítése esetén is ki kell tölteni a kár azonosítóját, tehát meg kell adni a kárszámot, valamint a káresemény dátumát és helyét, mellyel azt a célt kívánjuk elérni, hogy az egyes káreseményekkel kapcsolatban pontosan meghatározható legyen a megtérülés összege. Költségviselő szervezet kódja: A kár-helyreállítási költségeket, ráfordításokat viselő szervezet kódját kell itt feltüntetni. A szervezeti kód feltüntetése segítséget nyújt a kárnyilvántartási táblázatban megjelenített tényadatok és a lekönyvelt adatok egyezőségének ellenőrzésében. Biztosító által megtérített kárösszeg/biztosítótól kapott bevétel: Azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Társaság rendelkezik saját biztosítási szerződéssel (pl. vagyonbiztosítás), és ez alapján történik kártérítés.

1602


Harmadik fél által megtérített kár: A ténylegesen befolyt kártérítési összegek kell feltüntetni, külön megjelölve azt, hogy ha a kárt a Társaság alvállalkozója (pl. MÁV Zrt. alvállalkozója lehet a MÁV Kert Kft.), vagy egyéb idegen fél (a Társasággal szerződés viszonyban nem álló, pl. idegen gépjármű) okozta. Kártérítést fizető partner/fél megnevezése: A beérkezett kártérítési összeg kifizetőjének megnevezése. Amennyiben a kártérítést biztosító társaság fizeti meg a Társaság részére, fel kell tüntetni azt is hogy kinek a biztosítása alapján fizetett (vagyis a kár tényleges okozóját). A kapott kártérítési összeget mindig a kártérítés fizető fél besorolása szerinti megfelelő oszlopba kell beírni: ¾ Dolgozótól kapott kártérítés összege ¾ MÁV Csoporton belüli kártérítés ¾ Alvállalkozó által okozott és megtérített kár összege ¾ Idegen fél által megtérített kár Főkönyvi számlaszám: Azt kell feltüntetni (a legördülő menüből a megfelelő főkönyvi számlaszámot kiválasztva), hogy a könyvelésben melyik főkönyvi számlaszámra rögzítették az adott összeget. A számlaszámon azt a 9-es számlaosztálybeli számlaszámot értjük, ahová Főkönyvi számla

szervezet

517811

517811 összesen: 517891

Biztosítással fedezett: A kárnyilvántartási táblázatban fel kell tüntetni, hogy az adott káreseményre, illetve kárigényre a Társaság rendelkezik-e biztosítási (vagyonvagy felelősségbiztosítás) fedezettel. Biztosító kárrendezésének státusza: Amennyiben az adott káresemény/kárigény vonatkozásában a Társaság érvényes biztosítási szerződéssel rendelkezik a táblázatban jelölni kell a biztosítóval történő kárrendezés státuszát is a listában megadott lehetőség kiválasztásával. 3 AZ ADATOK ELLENŐRZÉSE Az adatok ellenőrzéséről az adatgazda szervezeteknek – kivéve a Kontrolling Igazgatóság által ellenőrizendő adatszolgáltató szervezeteket – az alábbiak szerint kell gondoskodniuk. A teljeskörűségi nyilatkozat mellé az adatellenőrzésre szolgáló alábbi táblázatot is csatolni kell kitöltve.

kárösszeg [Ft] kárnyilvántartás

főkönyv

eltérés [Ft]

0 60269 60235 0 60269 60235

86372 összesen: Mindösszesen: 4 KÉRDÉS, INFORMÁCIÓ, ELÉRHETŐSÉG MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály Kockázatkezelési és Kontroll Osztály 1062 Budapest, Andrássy út 73-75.

az eseménnyel kapcsolatban véglegesen könyvelik a bevételt. Azonos káresemény kapcsán keletkező, felmerülő bevételek, kapott kártérítések összegét eltérő főkönyvi számla esetén főkönyvi számlánként külön sorban kell feltüntetni.

60269 60235

517891 összesen: 86372

20. szám

0 0

Jókai Miklós osztályvezető Tel.: 01/3892 e-mail: [email protected] Kerekes-Héver Tímea Tel.: 01/32-02 e-mail: [email protected]

20. szám


1603

5 FÜGGELÉK 5.1 Kárfajták értelmezése KÁR FAJTA 01 FÖLDRENGÉS, FÖLDCSUSZAMLÁS 02 ÁRVÍZ, BELVÍZ, VIHAR, FELHŐSZAKADÁS, VILLÁM, BEÁZÁS 03 HÓFÚVÁS, JEGESEDÉS, ÓNOS ESŐ, JÉGVERÉS 04 CSŐTÖRÉS, BEÁZÁS 05 EGYÉB TERMÉSZETI KÁR 06 RENDKÍVÜLI HŐSÉG, ROBBANÁS 10 SÍNTÖRÉS 11 TŰZESET, TŐZEG ÉGÉS, FÜST 12 SZÁNDÉKOS KÁROKOZÁS (LOPÁS, RONGÁLÁS, RABLÁS, VANDALIZMUS, GRAFFITI) 13 VESZÉLYES ÁRU OKOZTA KÁR 14 GONDATLANSÁGBÓL EREDŐ KÁR

15 FORGALMI BALESET 21 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS 22 ÜZEMI BALESET 23 VASÚTI KOCSIK KÁRAI 24 NEM BALESETTEL KAPCSOLATOS KÁRTÉRÍTÉSEK 31 EGYÉB NEM TERMÉSZETI KÁR 5.2

Kártípusok definíciói

Tűz: olyan esemény, amelyet a Balesetvizsgálati Utasítás tűzesetként definiál. Füst- vagy koromszennyeződés: tűzkár nélküli füst vagy koromszennyeződés, amely a vagyontárgyban kárt tesz. Robbanás, összeroppanás: tűz nélküli hirtelen energia felszabadulással és akusztikai hatással együtt járó rombolás. Vihar: csapadék nélküli heves szélmozgás, amely a vagyontárgyakban kárt okoz. Villámcsapás: olyan nagyfeszültségű villamos kisülés, a felhő és a föld vagy a földi tárgy között, amely rombolóhatással, vagy a vele együtt járó indukált feszültséggel károsít.

LEÍRÁS Ld. kártípusok Ld. kártípusok Ld. kártípusok Ld. kártípusok Minden olyan természeti kár, ami máshová nem sorolható be. Ld. kártípusok Ld. kártípusok Ld. kártípusok Ld. kártípusok Ld. kártípusok Ha a kár bekövetkezését az elvárható gondosság mellett el lehetett volna kerülni, és a kár azért következett be, mert a kár okozója ezt a gondosságot elmulasztotta. A nem gondatlanságból bekövetkezett forgalmi baleseteket kell a kárnyilvántartásban ide sorolni. Ld. kártípusok Ld. kártípusok Minden olyan kár ami a vasúti kocsikat éri. Egyéb nem balesetből adódó kártérítések (pl. vonatkésések miatti kárigények, az utas ruházatát ért kár miatti kárigény) Minden olyan egyéb, nem természeti kár, ami máshová nem sorolható be. Felhőszakadás: olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagymennyiségű csapadékvíz vagyontárgyakat károsít. Árvíz: természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók magas vízállása következtében fellépő romboló hatás. Belvíz: esőzés folytán felgyülemlett csapadék, vagy feltörő talajvíz, amely vagyontárgyakat károsít. Földrengés: olyan folyamat, amely a föld belső energiájából származó talajmozgásként állt elő és a vagyontárgyakban kárt okoz. Jégverés: a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár, továbbá emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

1604


20. szám

Hónyomás: a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor megill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá emiatt az épületbe az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

Lopás, betörés, rongálás: Jogtalan eltulajdonítás, behatolás, vagy bármilyen erőszakos esemény során vagy azt követően okozott vagyoni kár (bővebben: 1978. évi IV. törvény 316. § és 324. §).

Csuszamlás: lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon valamilyen külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamit földanyag a természetes lejtés irányába leomlik, lezúdul.

Betöréses lopás: olyan esemény, ha az elkövető a lopás során a vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe: a nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az előző pontokban foglaltak szerint távozott eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a kulcsokhoz az előbbi pontok szerinti egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

Omlás: üregek beomlása, ahol a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnik, és talajelmozdulás történik. Tőzegégés: tőzeges területek, tőzeglápok meggyulladása. A talajban lévő tőzeg (gyenge fűtőértékű „szén fajta „) valamilyen hatás miatt meggyullad és a talajból füst szivárog. Az égés nagyon lassú lefolyású, akár több hónapon keresztül is tarthat az izzás, mivel oxigénnel közvetlenül nem érintkezik. Az égés után a talaj beroskadhat. Okozhatja: – elemi esemény (öngyulladás) – gondatlanság (pl. égő cigarettacsikk eldobása) – szándékos gyújtogatás Vízvezetéktörés: vezetékes vízkár, amelyeket az épületen belüli, valamint az ingatlanon lévő, épületen kívüli használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezető vezetékeiből és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből bármilyen okból kilépő víz vagy gőz okoz. Hófúvás: havazás közbeni vagy utáni heves szélmozgás, amely akadályt állít, ezzel gátolja a vasúti közlekedést, valamint az eszközökben kárt okoz.

Rablás: olyan esemény, ha az elkövető a vagyontárgyakat jogtalan eltulajdonítás végett úgy veszi el, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez (bővebben: 1978. évi IV. törvény 321. §). Terrorcselekmény: olyan esemény, amely során valaki(k) a Társaságot vagy alkalmazottját arra kényszeríti(k), hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a Társaság működési rendjét, üzembiztonságát megzavarja(ák), illetve a saját céljai elérése érdekében robbantással fenyeget vagy robbantást hajt végre, és ennek során a Társaság eszközeiben kár keletkezik ( bővebben: 1978. évi IV. törvény 261. §).

Rendkívüli hőség: olyan magas hőmérséklet, amely az eszközökben bármilyen módon kárt okoz.

Üvegtörés: az épületek és járművek szerkezetileg beépített, valamint a külső és belső nyílászárók egyrétegű síküvegei, katedrál- és drótüvegei, hőszigetelő üvegezései illetve minden egyéb üvegezéseinek sérülése.

Technológiai csővezetékek törése: a folyadékok, porok rendeltetésszerűen használt csővezetékeinek, armatúráinak, edényzeteinek törése, repedése, melynek következménye a folyadékok ill. porszerű anyagok kiáramlása által okozott kár.

Forgalmi baleset: olyan esemény, amelyet a Balesetvizsgálati utasítás balesetként vagy veszélyeztetésként definiál.

Technológiai berendezés lyukadása: a folyadékok, porok rendeltetésszerűen használt berendezéseinek lyukadása, melynek következménye a folyadékok ill. porszerű anyagok kiáramlása által okozott kár. Környezetszennyezés: telephelyeken – a környezetre veszélyes – folyadékok, porok, egyéb környezetkárosító anyagok környezetbe jutásával keletkező váratlan, balesetszerű és folyamatos kár, amely az előzőeknek nem felel meg.

Közúti baleset: saját (nem vasúti) jármű idegen járművel történt ütközése, vagy bármilyen okból bekövetkezett rongálása, személy vagy állat elütésével okozott kár. Elektromos hálózat sérüléséből eredő kár: Elektronikus berendezésekben keletkezett meghibásodás, amely az elektromos hálózat nem megfelelő működéséből adódik. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása: olyan esemény, amelyet a Balesetvizsgálati Utasítás veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásaként definiál.

20. szám


1605

Ónos eső (jegesedés): túlhűlt vízcseppekből álló csapadék, amely a talajra hullva azonnal megfagy, jégbevonatot képez.

Csalás: Csalást az valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz

Graffiti: bármilyen köz-, vagy magántulajdonba/-ra karcolt, vésett, festett vagy más módon készített rajz vagy írás.

Váltófelvágás: Valamilyen utasítás ellenes cselekmény miatt a vasúti jármű a haladásának nem megfelelően beállított kitérő váltószerkezetére a gyök felőli oldalon behalad és a nem megfelelő állásban álló váltószerkezetet az elálló csúcssín feszítésével átállítja. Ilyenkor csúcssín, az állító-, ellenőrző-, reteszelő szerkezet, illetve a váltó rudazatai sérülhetnek.

Vandalizmus: vagyontárgyak fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedet. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozásegészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Üzemi baleset: A munkabalesetek közé be nem sorolható munkavállalót ért baleset. Géptörés: a vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőhatás miatti véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza. A törés- és repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a következő deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

Síntörés: A vasúti sín részben vagy teljes keresztmetszetben valamilyen hiba miatt (lehet ez repedés, sínhiba, mozdony lapos kereke által) eltörik ezáltal a sín folytonossága megszakad. Két vagy több darabra szétválik, vagy a sínből egy darab kitörik, amelynek a következtében a futófelületen 50 mm-nél hosszabb és 10 mm-nél mélyebb hézag keletkezik. Hézagnélküli vágányban a ragasztott szigetelés mindkét heveder törése is síntörésnek minősül. Kábellopás: A MÁV Zrt. saját vagy kincstári tulajdonú üzemi,- táp-, vezérlő-, távközlési- és adatátviteli kábel, illetve vezeték eltulajdonítása. Az elkövető ezzel a cselekedetével elkövetheti a közüzem megzavarása, illetve a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekményeket is. Csapórúd törés (sorompó rongálás): A közlekedő vonat jelzőkezelésének vagy a sorompókezelő őr tevékenységének hatására záródó sorompó csapórúdja külső behatás miatt letörik, az útsorompó vagy annak egyik szerkezete megrongálódik, de vasúti járművel való ütközés nem következik be. Okozhatja: – KRESZ szabályszegés (közlekedő gépjármű jármű letöri, ezzel a cselekmény elkövetője megvalósítja a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt is), – szabálytalan sorompókezelés, – elemi esemény (szélvihar) – egyéb ok (műszaki hiba)

1606


20. szám

2. sz. melléklet KÁRTÉTELT KÍSÉRŐ ADATLAP

Az adatlapot kiállító szervezeti egység megnevezése: ……………………………………. Az adatlapot kiállító szervezeti egység ügyintézĘjének: x

Neve:

x

Telefonszáma: …………………………..

x

Email címe:

………………………….. …………………………..

A kártétel azonosítására szolgáló adatok:

/

1.) Az adott kárhoz rendelt kárszám:

2.) A kár keletkezésének ideje:

3.) A káresemény földrajzi helye:

………………………………………………………...

4.) A kárhoz rendelt szervezeti egység, illetve pályaszakasz szegmens értékkészlete: x

A szervezeti egység szegmens értékkészlete:

x

A pályaszakasz szegmens értékkészlete:

Az adatlaphoz mellékelt bizonylatok felsorolása: Bizonylat típusa

Bizonylat összege

FĘkönyvi számla száma/kontírozás

A bizonylat típusa lehet: bírósági határozat, beérkezĘ (szállítói) számla, TEV jegy, költségmentesítĘ belsĘ számla, kártérítés bizonylata, kapott kártérítés banki/egyéb bizonylata

__________________, 20____. ___________ hónap ____nap

________________________ aláírás

20. szám


1607

3. sz. melléklet Teljeskörűségi nyilatkozat minta

Szervezeti egység / társaság megnevezése: iktatószám: elĘadó:

TELJESKÖRĥSÉGI NYILATKOZAT

Alulírott

………………………,

adatgazda

szervezet

……………………-án

vezetĘje

mint ezúton

megküldött

a

………………………………..

nyilatkozom,

hogy

kárnyilvántartás

a

az

általam szervezeti

egységnél/társaságnál az adott negyedévben lekönyvelt összes kártételt, illetve az újonnan felmerült káreseményeket és kártérítési igényeket tartalmazza. A kárnyilvántartásban szereplĘ tényleges összegek (a becsült kár és a becsült várható kártérítésen kívül) megegyeznek a fĘkönyvi számlákra könyvelt összegekkel. __________________, 20____. ___________ hónap ____nap

___________________________

aláírás

1608

A MÁV Zrt. Értesítője 4. sz. melléklet

A MÁV Zrt. kárnyilvántartási adatszolgáltatásában érintett szervezetei Belső ellenőrzési főosztály Stratégiai igazgatóság Kommunikációs Igazgatóság Jogi Igazgatóság Humánerőforrás Igazgatóság Pénzügyi Igazgatóság Társasági szolgáltatási Igazgatóság Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság Kontrolling Igazgatóság Infokommunikációs Igazgatóság Biztonsági Igazgatóság EBK osztály Pályavasúti Üzletág

20. szám

47/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkakör-elemzési, értékelési és besorolási rendszerének működtetéséről, a személyi alapbér megállapítás szabályairól 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. munkakör-értékelésen alapuló besorolási rendszerének működtetésére vonatkozó, egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára. 2.2. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgatóság Szervezetmenedzsment vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum: A 6-17 MÁV Munkaköri Kategóriákba besorolt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérének meghatározása az adott MMK kategóriaminimum és kategóriamaximum értéke között, a MÁV munkaviszony időtartamának figyelembe vételével. Besorolás: Egyrészt az általános munkakörök besorolása a munkakörcsaládok szintjeire, másrészt a pozíciók (illetve a munkavállalók) besorolása a megfelelő általános munkakörbe, ill. a MÁV Munkaköri Kategóriába. FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere): a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően tartalmazza a foglalkozásokat az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképzettség, szakértelem figyelembevételével kialakított csoportosításban. FEOR-szám gyűjtemény: a MÁV Zrt-nél alkalmazható, 6-17 MMK-ba sorolt munkakörök FEOR szám szerinti felsorolása, kiegészítve a munkakörcsalád megnevezéssel és a MÁV Munkaköri Kategóriával. Aktuális változata elektronikusan a http://10.1.55.219/kornel/index. html címen és a SAP rendszerben található. Kategória maximum: adott MÁV Munkaköri Kategóriához tartozó legmagasabb személyi alapbérek értéke

20. szám


(Ft/hó), melyet jelen utasítás 4. sz. melléklete tartalmaz az aktuális éves bérmegállapodásnak megfelelően. Kategória minimum: adott MÁV Munkaköri Kategóriához tartozó legkisebb személyi alapbérek értéke (Ft/ hó), a munkakör betöltéséhez szükséges valamennyi feltétellel nem rendelkező vagy a MÁV Zrt-hez újonnan belépő munkavállalók részére megállapítható személyi alapbér, amelyet jelen utasítás 4. sz. melléklete tartalmaz az aktuális éves bérmegállapodásnak megfelelően. Kiemelt munkakör: A személyi alapbér megállapítás tekintetében, differenciált szempontok (állomás kategóriába történő sorolása, munkaköri hierarchia, munkaerőpiaci bérpozíció javítása regionális területeken és hiányszakmákban) szerint meghatározott munkakörök, felsorolását az aktuális éves bérmegállapodás alapján a 6. sz. melléklet tartalmaz. MÁV munkaviszony: MÁV-nál eltöltött munkaviszonynak számít a munkavállaló személyi adatai között, tárgyév január 1-jén nyilvántartott MÁV munkaviszony, amely kizárólag a MÁV Zrt-nél vagy többségi tulajdonú társaságainál eltöltött, a MÁV Zrt. által egyéni vagy kollektív megállapodással folyamatosnak elismert munkaviszony kezdetétől számított időt jelenti. MÁV Munkaköri Kategória (MMK): A munkakörök Hay módszer alapján végzett értékelése során meghatározott munkaköri érték, amely az adott munkakörhöz rendelt értékelési pontszám alapján kerül megállapításra. Munkakör család: A céljukban egymáshoz közel álló, hasonló természetű munkakörök csoportja a nagy, átfogó, üzleti folyamatokban való részvétel, az azonos cél, a szakmai tevékenység, a feladatok és a betöltött funkció hasonlósága alapján. Munkakör: A szervezet legkisebb azonosítható egysége, amelynek célja, dinamikája és a munkakör betöltő által felelőse van. Eredményorientált, azaz elvárt a végeredmény, amelyet el kell érni a munkavégzés során. Meghatározott tudás, problémamegoldás, felelősség kötődik hozzá, azaz tartalmazza az eredményhez elvezető, a részfolyamatoknak megfelelő feladatokat, felelősségeket, munkaköri kapcsolatokat, a hatásterületet és a betöltéshez szükséges egyéb követelményeket. • Általános munkakör: Típus munkakört jelent az adott munkakörben meglévő azonosságok kiemelése alapján, ill. az eltérő munkahelyi sajátosságok figyelmen kívül hagyásával. Azonos általános munkakörbe több pozíció tartozhat. Az általános munkaköröket az általános munkaköri leírás írja le, azonban az általános munkakörökbe sorolt munkavállalók esetében személyre szabott, egyéni munkaköri leírást is el kell készíteni.

1609

• Egyedi munkakör: A szervezeti hierarchia felső szintjein, a stratégiaalkotó, illetve ennek taktikai megvalósítását kidolgozó, kizárólag egy munkavállaló által betöltött munkakörök. Ezeket a munkaköröket a speciális szerepük, a céljuk, feladataik, egyéb munkaköri sajátosságaik, jellegzetességeik miatt egyedileg kell kezelni. Az egyedi munkaköröket egyéni munkaköri leírás írja le. Munkakörelemzés: Módszeres információgyűjtés a munkakörről, a munkakörben végzendő feladatokról, a munkakör betöltés előfeltételeiről, amelyek alapján meghatározásra kerülnek a munkakörrel összefüggő szervezeti viszonyok, feladatok, felelősségek, kapcsolatok, lehetőségek és határok, valamint a munkaköri követelmények. Munkakör-értékelés: Megítélési és döntési folyamat, melynek során a munkakörök relatív súlya, fontossága, azaz egymáshoz viszonyított értéke kerül megállapításra, a társaság céljaihoz történő hozzájárulás mértéke szerint. A kidolgozott munkaköri rangsor alapja az ösztönzési és bérezési rendszernek. A MÁV Zrt. a munkakörök értékelésénél a HAY Guide Chart módszert alkalmazza. A munkakör értékelés eredménye az adott munkakörhöz rendelt pontszám és az MMK. Munkaköri leírás: A munkakör elemzés végeredménye, a munkakörről szerzett információkat strukturáltan, írásos formában rögzíti, összegzi, a munkakörök azonosítását szolgálja. Objektív információt szolgáltat a munkakörök értékeléséhez. Formái: • Általános munkaköri leírás: tipizált munkaköri leírás, amely az azonosságok kiemelésével, az eltérő munkahelyi sajátosságok figyelmen kívül hagyásával készül. Tartalmazza a munkakör-értékeléshez szükséges fő ismérveket. Az egyedi munkakörök esetében nem értelmezhető. • Egyéni munkaköri leírás (pozíció leírás): Megfogalmazza – az adott munkahelyi specialitások figyelembevételével – a munkavállaló konkrét munkaköréhez tartozó azon munkaköri feladatokat, amelyek végrehajtását a munkakör betöltőjétől elvárják. A munkaköri feladatok közül azokat jeleníti meg, amelyeket a munkakör betöltőjétől elvárnak. Munkaköri leírásgyűjtemény: a 6-17 MMK-ba sorolt, a MÁV Zrt-nél alkalmazható valamennyi általános munkakör (általános) munkaköri leírását tartalmazza, amelynek aktuális változata elektronikusan a http://10.1.55.219/ kornel/index.html címen és a SAP rendszerben található. Munkaköri szint: A munkakör családok szintjei, amelyek a HAY módszer szerint végzett munkakör-értékelés eredményei alapján a MÁV Munkaköri Kategóriákhoz tartozóan kerültek meghatározásra. Az elkülönítés

1610


alapja a célok, feladatok, felelősségek és követelmények különbözősége (amelyeknek a szintje nő a munkaköri szintek emelkedésével). E szintekre kerülnek besorolásra az általános munkakörök. Munkáltatói jogkörgyakorló: Azon vezetői munkakört betöltő munkavállalók, akik a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlására felruházottak. A munkáltatói jogkört gyakorlók körét a mindenkor érvényben lévő MSZSZ I. kötete határozza meg. Pozíció: Egy munkakörnek az adott szervezeti egységen belüli konkretizálódása, amelyhez a munkavállaló hozzá van rendelve. A munkavállalónak a pozícióhoz meghatározott követelményeknek kell megfelelnie. Szakmai tevékenység alapú munkaköri rendszer: A munkakörök szakmai tevékenység alapján képzett csoportjainak rendszere MÁV Munkakör Kategóriák szerinti bontásban. Szervezeti egység: A MÁV Zrt. hatályos Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott szervezeti egység, és részét képező szolgálati helyek, amelyek önálló azonosításra alkalmasak. Visszavételi bér: a munkavállalók alacsonyabb MMK értékű pozícióba helyezéséhez kötötten maximálisan adható személyi alapbér (Ft/hó), melynek értékeit jelen utasítás 4. számú melléklete tartalmazza. 4.0 A MUNKAKÖRÖK KIALAKÍTÁSA, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 4.1. Munkakörelemzés, munkaköri leírások 4.1.1. Alapelvek a) A munkakört betöltő személytől függetlenül, önmagában kell a munkakört elemezni, és az általános és az egyéni munkaköri leírást elkészíteni. b) Mind az általános, mind az egyéni munkaköri leírásoknak összhangban kell lenniük a mindenkor hatályos Működési és Szervezeti Szabályzatban (MSZSZ) foglaltakkal, Döntési Hatásköri Listával (DHL), egyéb belső utasításokkal, illetve más kapcsolódó munkakörök tartalmával (pl. a szervezetben alá-; fölé-; mellérendelt munkakörökkel stb.). c) A munkakör elemzés és leírás során tényeket kell megfogalmazni. d) A munkaköri leírások elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy az egyes munkakörök között feladat-, felelősség-, hatáskör-, stb. átfedések ne legyenek. e) A munkaköri leírások megfogalmazásainak olyanoknak kell lenniük, hogy azok érthetőek legyenek az adott szakterületet mélységében nem ismerő szakemberek számára is.

20. szám

f) Az általános és az egyéni munkaköri leírásban egyaránt a munkaidő nagy részét kitevő legjelentősebb feladatokat és felelősségeket kell megfogalmazni. A munkakörtől elvárt eredményt úgy kell azonosítani, hogy teljes és átfogó képet kapjunk a munkakörről. Amennyiben az adott munkakör vagy munkavállaló tekintetében szükségessé válik a munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a tevékenységek részletesebb rögzítése, akkor a munkaköri leírás mellett MÁV Zrt. utasítások, szabályzatok, eljárásrendek, vagy további vezetői intézkedések szabályozhatják azt. g) A szervezeti változások döntés-előkészítésének része az Általános Munkaköri leírásgyűjteményben nem található új általános munkaköri leírások és az egyedi munkaköri leírások elkészítése. 4.1.2. Általános munkaköri leírások a) Az általános munkaköri leírást az 1/a. sz. melléklet szerinti formában – a kitöltésére vonatkozó útmutató szerint (1/b. sz. melléklet) • az általános munkakörökre a tevékenység szempontjából illetékes szervezeti egység vezető készíti el a Szervezetmenedzsment szakmai támogatásával; • egyedi munkakörök esetében a főtevékenységi kör vezető készíti el a Szervezetmenedzsment szakmai támogatásával. b) A Szervezetmenedzsment megvizsgálja az új általános munkakör létrehozására vagy módosítására vonatkozó javaslatot, a szervezet és a munkakör konzisztenciáját, és hogy a munkaköri leírás összhangban legyen a belső utasításokkal, más kapcsolódó munkakörök tartalmával. c) A szakmai tevékenység alapú munkaköri rendszert a 6. számú melléklet tartalmazza, amelyben a munkakörök szakterületek szerinti csoportosításban, MMK szintenként kerültek meghatározásra. d) Amennyiben a munkakör jellegében, tartalmában, a feladatokban, a felelősségben, vagy a szervezeti egységen belüli munkamegosztásban lényeges változás áll be, az általános munkaköri leírást módosítani kell. Az általános munkaköri leírásgyűjtemény közzétételéről és folyamatos aktualizálásáról a Szervezetmenedzsment gondoskodik. e) A munkakörök tartalmi meghatározását és annak megváltoztatását (szűkítését, illetve bővítését egyaránt) a tevékenység szempontjából illetékes munkáltatói jogkörgyakorló a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs közreműködésével kezdeményezheti. Az elkészített munkaköri leírást a főtevékenységi kör vezető terjeszti elő a Szervezetmenedzsment vezető részére nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. Abban az esetben, ha a megváltoztatni kívánt általános munkakör több szervezetet érint, akkor a módosítási javaslatot a Szervezetmenedzsment az érintett szervezetekkel egyezteti. f) Az általános munkaköri leírásgyűjteményben nem szereplő új általános munkakör létrehozásáról a Szervezetmenedzsment döntés-előkészítése alapján a Humánerőforrás igazgató dönt.

20. szám


4.1.3. Egyéni munkaköri leírások a) A Társaság valamennyi munkavállalójának a 2/a. sz. melléklet szerinti formátumú – a 2/b. sz. melléklet szerint elkészített – egyéni munkaköri leírással kell rendelkeznie, amelyet az általános munkaköri leírás és a munkahelyi specialitások figyelembevételével kell elkészíteni. b) Az egyéni munkaköri leírásokat a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs szakmai támogatásával • az általános munkakörökre a tevékenység szempontjából illetékes szervezeti egység vezető készíti el; • egyedi munkakörök esetében a főtevékenységi kör vezető készíti el. Az egyéni munkaköri leírások tartalmáért és a munkakörben végzett tevékenységek pontos meghatározásáért a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők felelősek. A formai és a 4.1.1.b) pontban foglaltaknak való megfelelésért a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs a felelős. Az egyéni munkaköri leírásokat változás esetén (pl. MSZSZ módosítás, általános leírás módosítás, munkaköri feladatok változása) aktualizálni kell. c) Az egyéni munkaköri leírásokat kettő eredeti példányban kell elkészíteni. Egyik példányt a felek aláírása után a munkavállaló kapja meg, a másik példányt a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs átadja az illetékes Humán szolgáltató szervezetnek SAP-ban való elektronikus és a szolgálati táblában való tárolás érdekében. 4.1.4. Munkaköri elnevezések a) Az általános munkakörök esetében csak az általános munkaköri leírásgyűjteményben használt elnevezések alkalmazhatók az abban meghatározott módon. b) Az egyedi munkakörök esetében a munkakörök elnevezése a következő: • a vezetők esetében vagy az MSZSZ által meghatározott megnevezés, vagy a szervezeti egység MSZSZ szerinti megnevezése vezető utótaggal kiegészítve • egyéb, nem vezetői munkakörök esetében: a „tanácsadó” vagy „kiemelt szakértő” elnevezést a szervezeti egységet vagy a tevékenységet magában foglaló megnevezéssel kell kiegészíteni (pl. Kiemelt szakértő (stratégia)) 4.1.5. Munkakörök létrehozásához kapcsolódó egyéb szempontok Az utasítás 8. sz. melléklete sorolja fel a munkakörök betöltésénél szakirányúnak tekinthető állami iskolai végzettség és szakképesítés feltételeit. 4.2. Munkakör-értékelés 4.2.1. Alapelvek a) A munkakörök értékelésénél a Hay módszertant kell alkalmazni.

1611

b) A munkakört kell értékelni, nem pedig a munkakört betöltő személyt. A munkakörök értékelése során egy általános, a munkakör ellátásához szükséges és elvárt követelmény szint kerül figyelembe vételre. A munkavállaló személyéhez kötődő egyéni kompetenciájának, teljesítményének mérésére, értékelésére a teljesítménymenedzselési rendszer hivatott. c) A munkakör-értékelést a szervezeti hierarchiában felülről lefelé haladva kell végezni. d) A munkakörök értékelése – figyelemmel a hatályos MSZSZ szerinti szervezeti struktúrára – az elkészített munkaköri leírások (egyedi munkakörök esetében az egyéni, általános munkakörök esetében az általános munkaköri leírások) alapján történik. e) A 14 és afeletti MÁV Munkaköri Kategóriába csak olyan munkakör értékelhető, illetve sorolható, amelynek betöltéséhez felsőfokú állami iskolai végzettség (főiskolai vagy egyetemi diploma) szükséges. f) 18 és afeletti MÁV Munkaköri Kategóriába történő értékelés (besorolás) csak egyedi munkakörök esetében lehetséges (vezetői, illetve meghatározott cél feladatra alakult projekt-menedzselési munkakör, tanácsadói és kiemelt szakértői munkakör). g) Az értékelések során a Szervezetmenedzsment feladata a beértékelt munkakörök egymással és társasági szinten való konzisztenciájának biztosítása alá-fölérendeltségi viszonyok figyelembe vételével. h) Az adott munkakör értékelő sora és értékelési pontszáma a Szervezetmenedzsment és a Humánerőforrás igazgató belső szakmai információja, az más szervezeti egységekkel és személyekkel nem közölhető. i) Fő szabály szerint az adott tevékenységet irányító, munkáltatói jogkört betöltő vezetői pozícióhoz tartozó munkakör és az irányítása alá tartozó beosztott pozícióhoz tartozó munkakör között legalább két MMK szintkülönbségnek kell lenni. Ettől eltérni esetenként a munkáltatói jogkörrel nem rendelkező vezetői és a szakmailag koordinált beosztotti pozíciók esetében lehet. 4.2.2. A munkakör-értékelés működési szabályai a) Új munkakör esetén az általános munkaköri leírást vagy az egyedi munkakörök esetén az egyéni munkaköri leírást értékelésre a Szervezetmenedzsment vezető részére kell előterjeszteni. b) Az új általános munkakör HAY módszer alapján történő értékelését és a munkaköri rendszerbe történő felvételét vagy az általános munkakör módosítását a Szervezetmenedzsment végzi. Szükség esetén HAY tanácsadóval, az érintett szakterülettel egyeztet. c) Az értékelés és besorolás feladatkörébe tartozik: • a munkakör értékelésre előterjesztett egyedi és általános munkakörök Hay módszer szerinti értékelése, • az általános munkakörök munkakörcsaládokba történő besorolása • az MMK meghatározása.

1612


d) Az általános és egyedi munkakörök értékelésének eredményét a Szervezetmenedzsment döntés-előkészítése alapján a Humánerőforrás igazgató hagyja jóvá. e) Új általános munkakör engedélyezése vagy meglévő munkakörök módosítása esetén a Szervezetmenedzsment feladata: • FEOR-szám létrehozása és az elektronikus katalógus frissítése, munkakör módosítás esetén a szükséges változtatások átvezetése, • A főtevékenységi kör vezető és a folyamatban érintett humán szakterületek írásban történő tájékoztatása az új munkakör megnevezéséről, FEOR számról, az MMKról és a munkakör érvényességének kezdetéről. 4.2.3. A munkakör-értékelési eredmények felülvizsgálata 4.2.3.1 Általános munkakörök értékelésének felülvizsgálata Amennyiben az adott szakterület a 6-17 MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriába sorolt általános munkakörök munkakör-értékelésének eredményével nem ért egyet, és eltérő besorolást javasol, a felülvizsgálati igényét írásban az általános munkaköri leírás és indoklás csatolásával, az illetékes főtevékenységi kör vezető egyetértésével a Szervezetmenedzsment részére kell előterjesztenie. Az 6-17 MÁV ZRt. Munkaköri Kategóriába sorolt általános munkakörök kategóriájának megváltoztatására vonatkozó igényt a VÉT felhatalmazása alapján szakértői bizottság (VÉT munkaköri szakértő bizottság, melynek tagja a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek egy-egy képviselője) megvizsgálja, és kialakítja álláspontját. Az értékelés felülvizsgálatát a szakértői bizottság álláspontjának figyelembevételével a Szervezetmenedzsment a HAY tanácsadó támogatásával végzi, és döntésre előkészíti a Humánerőforrás igazgató részére. A Szervezetmenedzsment a Humánerőforrás igazgató döntéséről tájékoztatást ad főtevékenységi kör vezető és a folyamatban érintett humán szakterületek részére. 4.2.3.2 Egyedi munkakörök értékelésének felülvizsgálata Az egyedi munkakörökre vonatkozó, a főtevékenységi kör vezető javaslatával alátámasztott felülvizsgálati igényt a Szervezetmenedzsment vezető a dokumentumok hiánytalan beérkezését követően a Humánerőforrás igazgatónak döntésre előterjeszti. A Humánerőforrás igazgató döntése ellen irányuló, meghatározó szakmai érveken alapuló fellebbezés a Vezérigazgató elé terjeszthető.

20. szám

5.0 A BESOROLÁS ÉS SZEMÉLYI ALAPBÉR MEGÁLLAPÍTÁS SZABÁLYAI 5.1. A besorolás és személyi alapbér megállapítás közös szabályai a) A főtevékenységi kör vezető és a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs jóváhagyásával történik a munkavállalók általános munkakörökbe történő besorolása és személyi alapbér megállapítása a 6-13 MMK-ba sorolt általános munkakörökben a kategóriát jellemző kategóriaminimum vagy az ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum érték esetében, abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges valamennyi feltétellel. b) A Pályavasúti Üzletág végrehajtási szintjén a Területi központvezető és a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs jóváhagyásával történik a munkavállalók általános munkakörökbe történő besorolása és személyi alapbér megállapítása a 6-13 MMK-ba sorolt általános munkakörökben a kategóriát jellemző kategóriaminimum vagy az ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum érték esetében, abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges valamennyi feltétellel. c) A Humánerőforrás igazgató jóváhagyásával történik a munkavállalók általános munkakörökbe történő besorolása és személyi alapbér megállapítása a főtevékenységi kör vezető és a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs javaslata alapján • a 6-13 MMK-ba sorolt általános munkakörökben a kategóriára meghatározott kategóriaminimum vagy az ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum érték felett; • a 6-13 MMK-ba sorolt azon munkavállalók esetében, akik nem rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges valamennyi feltétellel • a 14 és afeletti MMK-ba sorolt munkakörökben minden esetben. 5.2. A munkavállalók általános és egyedi munkakörökbe történő besorolásának főszabályai a) A munkavállalók besorolásánál a munkáltatói jogkörgyakorló és a humánpartneri tevékenységet ellátó munkatárs köteles együttműködni, a besorolás szakmai helyességéért együttesen felelősek. b) Munkaszerződés megkötésekor, módosításakor írásban értesíteni kell a munkavállalót a megállapított MÁV Munkaköri Kategóriáról az 5. sz. melléklet szerinti formában. Az értesítést a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs készíti el ellenjegyzésével igazolja, hogy az értesítésben foglaltak megfelelnek az érvényes munkaköri megnevezéseknek és értékeknek, az értesítést a munkáltatói jogkört gyakorló aláírja és gondoskodik a munkavállaló részére történő átadásáról. A munkáltatói jogkört gyakorló az értesítés kiadását nem tagadhatja meg.

20. szám


c) Amennyiben az adott munkakörben lévő munkavállaló különböző jellegű tevékenységeket lát el, akkor a munkaidő nagyobb részét kitevő tevékenység – amelyet az egyéni munkaköri leírásban is rögzíteni kell – szerint kell besorolni. d) A MÁV Zrt-nél alkalmazott munkakörökbe és az adott munkaköri szintre csak az általános munkaköri leírásokban megfogalmazott és az egyéni munkaköri leírásban pontosított feladatoknak, felelősségeknek, követelményeknek – tudás, gyakorlati idő, problémamegoldás, felelősség – való együttes megfelelés esetén sorolható be a munkavállaló. Ettől érvényesen eltérni csak az alábbi esetekben és módon lehet: 1. Továbbra is betölthető a munkakör azon munkavállalók esetében, akik ezen utasítás hatályba lépését megelőzően kerültek az adott munkakörbe. A munkavállaló munkakörének jövőbeni megváltozása esetén azonban már érvényesíteni kell a megfelelőségi szabályokat. 2. A munkakör betöltése vasúti vagy azzal egyenértékű egyéb szakképesítés hiánya miatt a munkaköri követelményeknek nem megfelelő újfelvételes vagy 14 és afeletti MMK-ba tartózó munkakörbe nem újfelvételes munkavállalóval csak az 5.1. c) pontban meghatározottak szerint kerülhet sor. Ebben az esetben a munkavállaló munkaszerződésében vagy munkaszerződés-módosításában kell rögzíteni, hogy meg kell szereznie a vasúti vagy azzal egyenértékű szakképesítést, a tanfolyam elvégzés és a vizsga letétel határidejének kikötése mellett figyelemmel a tanfolyam és a vizsga időtartamára. A vasúti vagy azzal egyenértékű szakképesítés megszerzésére a kötelezhetőség felső határa az 50. életév. Amennyiben az előírt határidőre a munkavállaló nem szerzi meg a szükséges szakképesítést, a munkakörben való továbbfoglalkoztatása nem lehetséges. 3. A munkakör betöltése a munkaköri követelményeknek nem megfelelő 6-13 MMK-ba tartozó munkakörbe nem újfelvételes munkavállalóval csak az 5.1. c) pontban meghatározottak szerint kerülhet sor. A munkavállalót ebben az esetben munkaszerződés-módosításában kell kötelezni a 2. pontban leírtaknak megfelelően a munkaköri feltételek teljesítésére. Amennyiben az előírt határidőre a kötelezésnek nem tesz eleget a munkavállaló, a munkakörben való továbbfoglalkoztatása nem lehetséges. A középfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat legfeljebb a 13 MMK-ba lehet besorolni. Középfokú állami iskolai végzettségnek tekinthető a gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi, a szakmunkásképző, szakiskolai vagy technikumi végzettséget igazoló bizonyítvány, és a gimnázium vagy szakközépiskola 4. évfolyamának elvégzését igazoló dokumentum. A középfokú állami iskolai végzettséggel sem rendelkező munkavállalókat legfeljebb a 10 MMK-ba lehet besorolni. Amennyiben az előírt határidőre a kötelezésnek

1613

nem tesz eleget a munkavállaló, a munkakörben való továbbfoglalkoztatása nem lehetséges. 5.3. A MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákon alapuló személyi alapbér megállapítás főszabályai: a) A személyi alapbér megállapítására és munkaszerződésben történő rögzítésére csak a munkavállaló megfelelő munkakörbe történő besorolását és az MMK meghatározását követően kerülhet sor. b) A munkavállalók általános munkakörbe történő besorolásakor személyi alapbér a 6-17 MMK-ban a kategóriaminimumon vagy az ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum értéken állapítható meg a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamának megfelelően. Ezt meghaladó személyi alapbér megállapításához a Humánerőforrás igazgató engedélye szükséges. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a MÁV Munkaköri Kategóriákhoz rendelt személyi alapbérsávok minimum értékét a foglalkoztatás időarányában kell meghatározni, kivéve abban az esetben, ha a munkakörben történő foglalkoztatásra ettől eltérő megállapodás van érvényben. Az MMK-hoz tartozó kategóriaminimum, az ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum és a kategóriamaximum értékeket a mindenkor hatályban lévő, a tárgyévi bérfejlesztés végrehajtását és a személyi alapbérek megállapítását szabályozó utasítás tartalmazza az aktuális éves bérmegállapodásban foglaltaknak megfelelően. • Azon újfelvételes munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek nem felelnek meg a 6-17 MMK-ban, a személyi alapbér megállapítása minden esetben a kategóriaminimumon történik mindaddig, amíg a munkavállaló a munkaköri követelményeknek eleget nem tesz. • Azon nem újfelvételes munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek nem felelnek meg a 6-17 MMK-ban, a személyi alapbér megállapítása legalább a kategóriaminimumon történik mindaddig, amíg a munkavállaló a munkaköri követelményeknek eleget nem tesz. Ha a munkavállaló érvényes személyi alapbére magasabb az új munkakörre meghatározott kategóriaminimumnál, változatlan személyi alapbérrel kerül foglalkoztatásra. c) A munkaerő-mozgáshoz kapcsolódóan az igényelt bér többletet, indokát és forrását a Kérelem/engedély pozíció betöltéséhez dokumentumon (3. sz. melléklet) minden esetben fel kell tüntetni. Fentiek ellenőrzése a Szervezetmenedzsment feladata. 5.4 Személyi alapbér-megállapítás további szabályai új munkakörbe helyezéskor a) Ha a munkavállaló munkaköre megváltozik, de a MMK-ja változatlan, változatlan személyi alapbérrel kell foglalkoztatni.

1614


b) Ha a munkavállaló új munkaköre szerinti MMK-ja alacsonyabb, mint az előző munkaköre szerinti, és az előző munkaköre szerinti személyi alapbére meghaladja az alacsonyabb MMK medián értékét, akkor az új személyi alapbér változatlan, de legfeljebb a visszavételi bér lehet. c) Ha a munkavállaló új munkaköre szerinti MMK-ja magasabb, mint az előző munkaköre szerinti, és személyi alapbére meghaladja az új munkakör szerinti kategóriaminimumot vagy ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumot, változatlan személyi alapbérrel továbbfoglalkoztatható a besorolás engedélyezési szabályok betartása mellett. A 6-13 MMK-ban az állomások kategóriába sorolásától függően kiemelt munkakörben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbére csak az adott, kiemelésre jogosító kategóriába sorolt állomásokon érvényes. Amennyiben a munkavállaló munkaköre egy új nem kiemelésre jogosító kategóriába sorolt állomásra, vagy nem kiemelt munkakörbe történő áthelyezés miatt megváltozik, a személyi alapbérét a fentiek szerint kell megállapítani. 6-13 MMK-ban kiemelt, nem állomás kategóriába sorolástól függő munkakörök esetében a kiemelt személyi alapbér csak a kiemelt munkakör betöltésének idejére érvényes. Nem kiemelt munkakörbe történő helyezés esetén a munkavállaló személyi alapbérét fenti b. és c. pont szerint kell megállapítani. Ettől magasabb személyi alapbért a bérgazdálkodási keretek figyelembe vételével a főtevékenységi kör vezető javaslatára csak a Humánerőforrás igazgató engedélyezhet. A munkaköri kategóriához tartozó ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum, maximum és a visszavételi bér értékeket az utasítás 4. számú A 2009. január 1-jétől hatályos MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó személyi alapbérsávok melléklete határozza meg. 5.5 A személyi alapbérek meghatározásához kapcsolódó egyéb intézkedések 5.5.1 Bérfejlesztés a) A tárgyévi bérfejlesztés előkészítése, feltételeinek meghatározása a jövedelempolitikai elemzések tükrében kialakított, a MÁV Zrt. Alapítója és az Igazgatósága által meghatározott kereteken belül történik. b) A tárgyévi bérfejlesztés eljárásának szabályozása és végrehajtása • a MÁV Zrt. munkavállalóinak foglalkoztatásáról és bérezéséről szóló, érvényben lévő középtávú együttműködési megállapodás, • a MÁV Zrt. bérintézkedéseiről és a béren kívüli juttatások feltételeiről szóló adott évre szóló megállapodás vagy Kollektív Szerződés

20. szám

• a személyi alapbérek meghatározásáról és a bérfejlesztés végrehajtásáról szóló adott évre vonatkozó utasítás szerint történik. 5.5.2 Egyéb évközi személyi alapbéremelés Azon munkavállalók körében, akik ellen a Kollektív Szerződés 3. sz. melléklete szerint munkáltatói eljárást folytattak le, az alapbércsökkentéssel járó intézkedések lejárta után külön engedélyeztetési eljárás nélkül a munkáltatói jogkör gyakorló saját hatáskörben eljárva a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs közreműködésével visszaállítja az eredeti személyi alapbért. 5.5.3 Felelősségre vonás A személyi alapbérek megállapításának helyességéért – azaz a jóváhagyott és a munkavállaló szerződésében rögzített alapbérek egyezőségéért – a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs és a munkáltatói jogkörgyakorló együttesen felelős. A besorolások, bérmegállapítások szabályszerűségét a Szervezetmenedzsment vezető döntés-előkészítése alapján a Humánerőforrás igazgató ellenőrzi, jelen utasítás előírásainak nem megfelelő intézkedések, döntések ellen felelősségre vonással élhet. 6.0 A BESOROLÁS FOLYAMATÁNAK LEÍRÁSA: A munkavállalók munkakörbe történő be- és átsorolása a 3. számú melléklet a Kérelem/engedély pozíció betöltéséhez dokumentum kitöltésével az alábbi folyamat szerint zajlik. A folyamatban ellátott feladatok sorrendje kötelező, módosításra, sorrend változtatásra nincs lehetőség. A folyamat egyes tevékenységeire rendelkezésre álló időintervallum minden egyes jóváhagyó számára 1 nap. Ez alól kivételt jelent és 2 nap áll rendelkezésre: • a Területi központvezető vagy a Főtevékenységi kör vezető jóváhagyásának megkérésére és döntésének SAPban rögzítésére és • a szükség esetén felmerülő technológiai igény módosításáról való egyeztetésre. a) A munkáltatói jogkörgyakorló meghatározza és definiálja a pozíció igényét a pozíció igénylő dokumentum kitöltésével. A munkáltató elkészíti a pozíció igényhez kapcsolódó egyéni munkaköri leírást, amelyben meghatározza azt a 7-8 súlyponti feladatot is, amely a foglalkoztatni kívánt munkavállaló feladata lesz. Ha van MÁV-on belüli jelölt a pozícióra, akkor a munkáltatói jogkörgyakorló a jelölt adatait megadja és a szakmai önéletrajzot is csatolja. A szakmai önéletrajz 12 és afeletti MMK kategóriába tartozó munkakörök esetén kötelező. b) A humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs megvizsgálja, hogy az igényelt pozíció létezik-e, meghatározza a pozíció igénynek megfelelő pozíció számot és becsatolja a munkáltatói jogkörgyakorló által elkészített egyéni munkaköri leírást.

20. szám


c) A humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs a munkáltatói jogkörgyakorló által kitöltött pozícióigénylő dokumentumot rögzíti a SAP-ban. Ha a pozíció igény a Pályavasút üzletág szervezetében jelentkezik, akkor a területi humánpartner vezető útján a Területi központvezető megvizsgálja, és egyetértése esetén jóváhagyja a munkáltatói jogkörgyakorló pozíció igényét. Ha a pozíció igény nem a Pályavasút üzletág szervezetében jelentkezik, akkor Főtevékenységi kör vezető megvizsgálja, és egyetértése esetén jóváhagyja a munkáltatói jogkörgyakorló pozíció igényét. A jóváhagyás tényét a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs SAP-ban rögzíti. Ha a jelen utasítás 5.1. a) vagy 5.1. b) pontjában foglaltaknak megfelel a pozícióra jelölt munkavállaló, a besorolás és a személyi alapbérmegállapítás folyamat lezárul. d) A pozíciókezelő munkatárs felülvizsgálja és dönt az új pozíció igény létszámtervnek való megfelelőségéről. Pályavasút üzletágban jelentkező pozíció igény esetén, ha technológia-módosítás szükséges, akkor a létszámtervezésért felelős vezető egyeztet a pályavasút üzletág szakmai szervezeteivel a technológia módosítás jóváhagyásáról. A pozíciókezelő munkatárs ellenőrzi, hogy a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs megfelelő pozíciót kapcsolt-e a pozíció igényhez. Ha a pozíció igény egy még nem létező pozícióra irányul, akkor az igény jóváhagyása esetén SAP-ban létrehozza az igényelt pozíciót. e) A munkakör értékelő munkatárs megvizsgálja a munkáltatói jogkörgyakorló által elkészített és a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs által elektronikusan becsatolt egyéni munkaköri leírás eltéréseit az általános munkaköri leírás követelményeitől, és dönt egyéni munkaköri leírás jóváhagyásáról. f) A bérgazdálkodásért felelős vezető megvizsgálja a szervezeti egység bérköltség keretét, és dönt a pozíció igény bérköltség keretnek való megfeleléséről, az időarányos felhasználás figyelembevételével. g) A Humánerőforrás igazgató dönt a pozíció igény engedélyezéséről. Ha a Humánerőforrás igazgató engedélyezi a pozíció igényt, és az a Pályavasút üzletág szervezetében jelentkezett, akkor továbbításra kerül döntésre a Pályavasúti üzletágvezetőhöz a pozíció igény eredményének elfogadásáról. h) A pozíció igényléssel kapcsolatban született döntésekről a Humánerőforrás igazgató tájékoztatja az igénylést elindító humán partnert, a pozíciókezelő munkatársat és a bérgazdálkodásért felelős vezetőt. i) Ha a pozícióra kiválasztott jelölt nem felel meg a jóváhagyott engedélyben szereplő feltételeknek, vagy ha a jelölt nem fogadja el a jóváhagyott személyi alapbért, akkor a munkáltatói jogkörgyakorló indoklással együtt kérvényezi az engedélyezett bértől vagy a meghatározott munkaköri követelményektől való eltérést, amelyeket a humánpartneri feladatokat ellátó munkatárs SAP-ban rögzíti. A megváltozott munkaköri leírást a munkáltatói jogkörgyakorló elkészíti és csatolja a kérelemhez.

1615

j) A munkakörértékelő munkatárs és a bérgazdálkodásért felelős vezető megvizsgálja a jóváhagyott engedélyben szereplő feltételeket és az engedélytől való eltérés iránti kérelmet, és javaslatot tesz a Humánerőforrás igazgató részére a döntés meghozatalához. k) A Humánerőforrás igazgató dönt a jóváhagyott engedélyben foglalt feltételektől való eltérésről. l) A kérelemmel kapcsolatban született döntésekről a Humánerőforrás igazgató tájékoztatja az igénylést elindító humán partnert, és a bérgazdálkodásért felelős vezetőt. 7.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 7.1. Hivatkozások 4/2007. (MÁV. Ért. 3.) Humánpolitika – Vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak foglalkoztatásáról és bérezéséről 2007-2010. évekre szóló együttműködési megállapodásról 13/2009. (MÁV. Ért. 5/2009.) Vezérigazgató-helyettesi utasítás a 2009. évi személyi alapbérek meghatározásáról és a bérfejlesztés végrehajtásáról 6-17 MMK-ban. A MÁV Zrt.-re vonatkozó mindenkor hatályos Működési és Szervezeti Szabályzat 10/2003. (IX.12. MÁV. Ért. 37.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a munkáltatói jogkör gyakorlási rendjéről 27/2005. (MÁV. Ért. 51.) Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁV Rt-nél tevékenység-kihelyezésben érintett munkavállalókkal kapcsolatos eljárásrendről szóló 16/2004. (XI. 12. MÁV Ért. 46.) HVH. sz. utasítás 2. sz. módosításáról 25/2005.(XII.16. MÁV Ért. 50.) HVH. sz. Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A részmunkaidős foglalkoztatás MÁV Rt-nél. 26/2004. (IV.16. MÁV Ért. 16.)VIG. sz. vezérigazgatói utasítás A munkavállalók MÁV Rt-n belüli áthelyezéséről. 7.2. Módosítások 7.3. Hatályon kívül helyezések 9/2006. (MÁV. Ért. 22.) Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁV Zrt. munkakör értékelésen alapuló besorolási rendszerének működtetéséről, valamint a decentralizált bérgazdálkodás és munkaerő gazdálkodás szabályairól 3/2006. Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁV ZRt. humánfolyamatairól szóló 11/255. (VI.24. MÁV Ért. 25.) HVH. sz. utasítás 1. sz. módosítása 1. kötet HR Stratégia, tervezés, szervezetfejlesztésből az 1.1.3.2. Munkakörök tervezése és a változások kezelése, a 1.1.3.4. Munkakör értékelés, 1.1.3.5. Pozíció változások kezelése fejezetek vonatkozó részei.

1616


8.0 HATÁLYBA LÉPÉS Az utasítás rendelkezéseit 2009. június 1-jétől kell alkalmazni. 9.0 MELLÉKLETEK 1. sz. mellékletek: Általános munkaköri leírások formátuma és kitöltési útmutatója 1/a.: – Általános munkaköri leírás formátuma 1/b.: – Kitöltési útmutató az általános munkaköri leíráshoz 2. sz.. mellékletek: Egyéni munkaköri leírások formátuma és kitöltési útmutatója 2/a.: – Egyéni munkaköri leírás formátuma 2/b.: – Kitöltési útmutató az egyéni munkaköri leíráshoz

20. szám

3. sz. melléklet: Kérelem/Engedély pozíció betöltéséhez 4. sz. melléklet: A 2009. január 1-jétől hatályos MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó személyi alapbérsávok 5. sz. melléklet: Értesítés a munkavállaló besorolási kategóriájáról 6. sz. melléklet: Szakmai önéletrajz formanyomtatványa 7. sz. melléklet: A munkakörök betöltésénél szakirányúnak tekinthető állami iskolai végzettséget, képesítést, szakképzettséget adó oktatási intézmények, vasúti szakvizsgák és tanfolyamok tevékenységi csoportonként Heinczinger István s. k. vezérigazgató

20. szám


1/a. melléklet Általános munkaköri leírás formátuma

Ál t a l á n o s m u n k a k ö r i l e í r á s 1. Munkakör megnevezése:

2. Munkakör FEOR száma:

3. A munkakör célja:

4. FĘ feladatok és a feladatok végeredménye: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) 5. Dimenziók:

6. A munkakörbe tartozó feladatok alapján végzett tevékenység jellege:

7. A munkakör betöltéséhez szükséges tudás, gyakorlat, kompetenciák: Tudás: Ismeretek: Gyakorlat: Szakmai gyakorlat / vezetési gyakorlat: Viselkedési jellemzĘk:

1617

1618


8. Munkakörülmények:

9. A munkakör összefüggései - a munkaköri kapcsolatok jellemzĘi: a.) Irányítási jellemzĘk: - Felettes: - Beosztottak: b.) A munkakör kerete és határai: c.) Kapcsolatok: - BelsĘ: - KülsĘ:

20. szám

20. szám


1619

1/b. melléklet Kitöltési útmutató az általános munkaköri leíráshoz 1-2. A munkakör pontos megnevezése, FEOR száma. 3. A munkakör célja: Ebben a pontban a következő kérdésre adjon választ: Miért, minek az érdekében van a munkakör? A válasz összegezze a munkakör szerepét a szervezet szempontjából. A munkakör célját röviden, lényegre törően, felesleges magyarázatoktól mentesen, lehetőleg egy mondatban fogalmazza meg. Tartózkodjon a túl általános megfogalmazástól, de ne merüljön el túlzottan a részletekben sem. A válaszadásnál kimondottan erre a munkakörre koncentráljon, kerülje el azt, hogy a megfogalmazás több munkakörre is vonatkozzon. Például: a forgalmi vonalirányító munkakör célja a következő lehet: Egy meghatározott vonalon, vagy vonalszakaszon belül, egy vagy több rendelkezési szakaszon, valamint a KÖFE vonalakon, a vonatközlekedés operatív tervezése, szervezése és lebonyolításának irányítása, a vonatinformációk rögzítése a szolgáltatás minőségének biztosítása érdekében. 4. Fő feladatok és a feladatok végeredménye: A munkaköri leírás e részének az a célja, hogy teljes és átfogó képet nyújtson a munkakörről, azonosítsa a munkakörtől elvárt eredményt. Lehetőség szerint fontossági vagy gyakorisági sorrendben foglalja össze a munkakör fő feladatait, és a feladatoktól elvárt végeredményt, úgy, hogy – kapjanak hangsúlyt azok a tevékenységek, amelyek elvezetnek a végeredményhez, – egyúttal rögzítse is a megkülönböztető végeredményt, amelyet el kell érni a munkavégzés során. Azt hangsúlyozza ebben a részben, hogy mit végez és miért (mi célból, minek az érdekében) a munkakör (ne pedig azt, hogyan). Az alábbi szerkezetet és formát célszerű használni: Mire irányul a cselekvés ……….. mit cselekszik………….. milyen eredménnyel. Például: „A területére vonatkozóan a technológiai szabályozásokat kidolgozza, felülvizsgálja, módosítja a vonatközlekedés, a tolatás és a kiszolgálás ésszerű, gazdaságos és biztonságos lebonyolítása érdekében”. „Az üzletág tervezési, beszámolási rendszerének kialakítja, működteti és irányítja az üzletág eredményességének növelése érdekében.” Célszerű kiindulásként a munkakörre meghatároznia azokat a fő területeket, ahol a munkakörben valamilyen eredmény, elvárás mutatkozik, és ezek alapján a fő feladatokat és végeredményüket megfogalmaznia.

Az egyértelműség érdekében használjon cselekvő igéket. Figyeljen a fogalmazás árnyaltságára (pl. nem mindegy, hogy az adott munkakör betöltője dönt a feladat elvégzéséről, irányítja vagy elvégzi a feladatot). Ügyeljen arra, hogy az egyes munkakörök között ne legyenek átfedések: legyen reális és pontos! 5. Dimenziók: Ez a rész a munkakör szervezeti hatásának mennyiségi (mérhető) jellemzőit tartalmazza, és annak a területnek a nagyságát, amelyre a munkakör hatással van, függetlenül attól, hogy a hatás közvetlen vagy közvetett. A dimenziók lehetnek pénzügyi jellemzők, létszám, egyéb jellemzők. Pénzügyi jellemzők: különféle, a mérleg vagy az eredménykimutatás szerint értelmezhető pénzügyi adatokat, illetve azok egyes tételeit (pl. készletszint, pénzforgalom, értékesítés nettó árbevétele, anyagköltség, adózott eredmény, projekt költség, stb.) tartalmazzák. Létszám: az adott munkakörnek közvetlenül és közvetve jelentő munkakörök és/vagy személyek száma. Egyéb jellemzők: Minden egyéb jelzőszámot, információt jelenítsen meg, amely a munkakör környezetét jellemzi, és a munkakör méretét, jellegzetességeit segít tisztázni (pl. termékek, vásárlók, szállítók, leányvállalatok száma, stb.). Célszerű az utolsó érvényes (terv-, tény-) adatot szerepeltetni, legyen egyértelmű, milyen adatot közöl! Minden esetben a munkakör szempontjából releváns adatokra koncentráljon. Rendszerint 3-4 adat elégséges, a túl sok és részletes adat az áttekinthetőséget megnehezíti. Dimenziót csak abban az esetben határozzon meg a munkakörre, amennyiben az a munkakörre értelmezhető. A dimenzió nélküli munkakörökben nem releváns a dimenzió megadása. Ebben az esetben szerepeltesse a „dimenzió nélküli munkakör” megjegyzést. 6. A munkakörbe tartozó feladatok alapján végzett tevékenység jellege: Írja le a munkaköri tevékenység jellegét, termékének, szolgáltatásának természetét, kiemelhető környezeti jellemzőit. Például: munkakör jellege: irányítói, értékesítési, szolgáltatói, adminisztratív, stb., kik a vásárlói, milyen erős a verseny. 7. Tudás, gyakorlat, kompetenciák: Itt szükséges összegezni mindazt a tudást (szakképzettséget, szaktudást, nyelvtudást és egyéb ismeretet), szakmai, illetve menedzsment tapasztalatot, kompetenci-

1620


ákat, amely a munkakör betöltéséhez szükséges. Figyeljen arra, hogy ne a munkakört jelenleg betöltő személyhez kötődő jellemzőket ismertesse! Segítséget jelent a munkaköri követelmények megfogalmazásánál, ha végiggondolja, milyen elvárásokat fogalmazna meg az adott munkakörben, ha hirdetés útján keresné a munkakörhöz a megfelelő munkatársat. Tudás: – szakképzettség, szaktudás, nyelvtudás: írja le a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, állami vagy vasúti szakképesítés szintjét, továbbá a típusát is, amennyiben a munkakör szempontjából célszerű meghatározni. (Pl. „közgazdasági egyetemi végzettség”, „vasipari szakma”, stb.). Ha a munkakör nyelvismeretet igényel, jelölje meg a munkakör betöltéséhez szükséges nyelv, és a nyelvismeret szintjét is. (Pl. „tárgyalási szintű angol nyelvtudás”.) – ismeretek: rögzítse a munkakör betöltéséhez szükséges speciális, a szakterülettel, szervezettel kapcsolatos szakmai ismereteket. Pl. „munkajogi ismeretek”, „az általános társasági folyamatok mellett a szakterület speciális üzleti folyamatainak és azok kapcsolatrendszerének ismerete”. Gyakorlat: Amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges, határozza meg a szakmai vagy vezetési gyakorlatot, valamint a mértékét konkrét időtartam megjelölésével: – szakmai gyakorlat: az adott szakterületen a munkakör ellátásához szükséges szaktudás és tapasztalat megszerzését biztosító korábbi munkavégzés. (Amennyiben a munkakör ellátásához szükséges, adja meg a MÁV Zrt-n belüli gyakorlati időt is.) – vezetési gyakorlat: (beosztott) munkavállalók irányításában, koordinálásában szerzett gyakorlat, szakterülettől függetlenül. (Ide sorolható a projektvezetői, team-vezetői és termelésirányítási gyakorlat is.)

20. szám

Viselkedési jellemzők: Azokat a viselkedési jellemzőket sorolja fel, amelyek az adott munkakörben a hatékony teljesítmény eléréséhez szükségesek, a hatályos szabályozás alapján. 8. Munkakörülmények: Az adott munkakörre jellemző munkakörülményi tényezőket kell megjeleníteni. Ide tartoznak: – a munkakör ellátásához szükséges fizikai erőkifejtés és/vagy terhelés, – a munkakörnyezet jellemzői (a munka elvégzése során jelentkező kellemetlen környezeti feltételek), – egyéb rizikótényezők (amelyek növelik a személyi sérülés vagy betegség kockázatát). 9. A munkakör összefüggései – a munkaköri kapcsolatok jellemzői: A leírtak tájékoztassanak a munkakör környezetével és a körülményeivel kapcsolatos legfontosabb tényezőkről, és ismertessék a munkakör beilleszkedését a szervezetbe. Irányítási jellemzők: Felettes: Nevezze meg, mely munkakör a felettes munkakör, és hogyan, milyen gyakorisággal irányítja, motiválja és ellenőrzi a munkakört, milyen a jelentési kötelezettség rendszere. Beosztottak: Nevezze meg, mely munkaköröket irányítja a munkakör, milyen gyakorisággal, hogyan történik az irányítás, motiválás és ellenőrzés, milyen a kapcsolatok természete és kiterjedtsége. A munkakör kerete és határai: Ismertesse, milyen keretek (pl. a vállalat politikái, folyamatai, rendszerei) között működik a munkakör, illetve ezek a keretek hogyan változnak. Kapcsolatok: Sorolja fel az öt legfontosabb külső és belső partnert, amellyel a munkakörnek kapcsolatot kell tartania. Ha jellemző, akkor tüntesse fel a kapcsolattartás gyakoriságát is.

20. szám


1621

2/a. melléklet Egyéni munkaköri leírás formátuma

Egyéni munkaköri leírás 1. Munkakör megnevezése: 2. Munkakör FEOR száma: 3. Pozíció megnevezése (FEOR szerint): 4. Munkavállaló neve:

5. Munkavállaló törzsszáma:

6. Szervezet (elnevezés és MSZSZ szerinti szervezeti ábra):

7. A munkakör célja:

8. FĘ feladatok és a feladatok végeredménye: FĘ feladatok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9. Dimenziók: 10. A munkakörbe tartozó feladatok alapján végzett tevékenység jellege: 11. A munkakör betöltéséhez szükséges tudás, gyakorlat, kompetenciák: Tudás: Szakképzettség, szaktudás, nyelvtudás:

1622


20. szám

Ismeretek: Gyakorlat: Szakmai gyakorlat/ vezetési gyakorlat: Viselkedési jellemzĘk: 12. Munkakörülmények:

13. A munkakör összefüggései - a munkaköri kapcsolatok jellemzĘi: a.) Irányítási jellemzĘk: - Felettes: - Beosztottak: b.) A munkakör keretei és határai: c.) Kapcsolatok: - BelsĘ: - KülsĘ:

Dátum: ……………………………

………………………….

Munkáltatói jogkört gyakorló

Munkavállaló

20. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 2/b. melléklet

Kitöltési útmutató az egyéni munkaköri leíráshoz Kérjük, hogy a munkaköri leírást az általános munkaköri leírás figyelembe vételével, ugyanakkor a munkahelyi specialitások bemutatásával készítse el. 1-2. A munkakör pontos megnevezése, FEOR száma. 3. A pozíció megnevezése: A munkakörön belül a munkavállaló által betöltött pozíció pontos megnevezése a FEOR szám szerint. 4-5. A munkavállaló neve, törzsszáma: A munkakört betöltő személy adatait írja be. A munkaköri leírás további részeinek kitöltése során azonban a munkakörre, és ne a személyre vonatkozó jellemzőket fogalmazza meg! 6. Szervezet: Adja meg azon szervezet nevét (a MÁV Zrt. munkaszervezetének hatályos Működési és Szervezeti Szabályzata – MSZSZ – szerinti megnevezést használva), ahol a munkakör található. Ábrázolja a munkakör elhelyezkedését a szervezeti ábrában, a munkakör felett és alatt két-két vezetői szintig. Tüntesse föl az adott munkakör mellett lévő szervezeteket vagy munkaköröket, további részletezés nélkül. 7. A munkakör célja: Ebben a pontban a következő kérdésre adjon választ: Miért, minek az érdekében van a munkakör? A válasz öszszegezze a munkakör szerepét a szervezet szempontjából. A munkakör célját röviden, lényegre törően, felesleges magyarázatoktól mentesen, lehetőleg egy mondatban fogalmazza meg. Tartózkodjon a túl általános megfogalmazástól, de ne merüljön el túlzottan a részletekben sem. A válaszadásnál kimondottan erre a munkakörre koncentráljon, kerülje el azt, hogy a megfogalmazás több munkakörre is vonatkozzon. Például:a forgalmi vonalirányító munkakör célja a következő lehet: Egy meghatározott vonalon, vagy vonalszakaszon belül, egy vagy több rendelkezési szakaszon, valamint a KÖFE vonalakon, a vonatközlekedés operatív tervezése, szervezése és lebonyolításának irányítása, a vonatinformációk rögzítése a szolgáltatás minőségének biztosítása érdekében. 8. Fő feladatok és a feladatok végeredménye (maximum 8 pontban): A munkaköri leírás e részének az a célja, hogy teljes és átfogó képet nyújtson a munkakörről, azonosítsa a munkakörtől elvárt eredményt. Tartalmának az általános munkaköri leírással konzisztensnek kell lennie, de a munkaköri feladatok közül csak

1623

azokat jelenítse meg, amelyet a munkakör adott betöltőjétől elvárnak. 5-8 pontban, lehetőség szerint fontossági vagy gyakorisági sorrendben foglalja össze a munkakör fő feladatait, és a feladatoktól elvárt végeredményt, úgy, hogy – kapjanak hangsúlyt azok a tevékenységek, amelyek elvezetnek a végeredményhez, és – egyúttal rögzítse is a megkülönböztető végeredményt, amelyet el kell érni a munkavégzés során. Azt hangsúlyozza ebben a részben, hogy mit végez és miért (mi célból, minek az érdekében) a munkakör (ne pedig azt, hogyan). Az alábbi szerkezetet és formát célszerű használni: Mire irányul a cselekvés ……….. mit cselekszik………….. milyen eredménnyel. Például: „A területére vonatkozóan a technológiai szabályozásokat kidolgozza, felülvizsgálja, módosítja a vonatközlekedés, a tolatás és a kiszolgálás ésszerű, gazdaságos és biztonságos lebonyolítása érdekében”. „Az üzletág tervezési, beszámolási rendszerét kialakítja, működteti és irányítja az üzletág eredményességének növelése érdekében.” Célszerű kiindulásként a munkakörre meghatároznia azt az 5-8 fő területet, ahol a munkakörben valamilyen eredmény, elvárás mutatkozik, és ezek alapján a fő feladatokat és végeredményüket megfogalmaznia. Az egyértelműség érdekében használjon cselekvő igéket. Figyeljen a fogalmazás árnyaltságára (pl. nem mindegy, hogy az adott munkakör betöltője dönt a feladat elvégzéséről, irányítja vagy elvégzi a feladatot). Ügyeljen arra, hogy az egyes munkakörök között ne legyenek átfedések: legyen reális és pontos! 9. Dimenziók: Ez a rész a munkakör szervezeti hatásának mennyiségi (mérhető) jellemzőit tartalmazza, és annak a területnek a nagyságát, amelyre a munkakör hatással van, függetlenül attól, hogy a hatás közvetlen vagy közvetett. A dimenziók lehetnek pénzügyi jellemzők, létszám, egyéb jellemzők. Pénzügyi jellemzők: különféle, a mérleg vagy az eredmény kimutatás szerint értelmezhető pénzügyi adatokat, illetve azok egyes tételeit (pl. készletszint, pénzforgalom, értékesítés nettó árbevétele, anyagköltség, adózott eredmény, projekt költség, stb.) tartalmazzák. Létszám: az adott munkakörnek közvetlenül és közvetve jelentő munkakörök és/vagy személyek száma. Egyéb jellemzők: Minden egyéb jelzőszámot, információt jelenítsen meg, amely a munkakör környezetét jellemzi, és a munkakör méretét, jellegzetességeit segít tisztázni (pl. termékek, vásárlók, szállítók, leányvállalatok száma, stb.). Kérjük, hogy az utolsó érvényes (terv-, tény-) adatot szerepeltesse, és legyen egyértelmű, milyen adatot közöl!

1624


Minden esetben a munkakör szempontjából releváns adatokra koncentráljon. Rendszerint 3-4 adat elégséges, a túl sok és részletes adat az áttekinthetőséget megnehezíti. Dimenziót csak abban az esetben határozzon meg a munkakörre, amennyiben az a munkakörre értelmezhető. A dimenzió nélküli munkakörökben nem releváns a dimenzió megadása. Ebben az esetben szerepeltesse a „dimenzió nélküli munkakör” megjegyzést. 10. A munkakörbe tartozó feladatok alapján végzett tevékenység jellege: Írja le a munkaköri tevékenység jellegét, termékének, szolgáltatásának természetét, kiemelhető környezeti jellemzőit. Például: munkakör jellege: irányítói, értékesítési, szolgáltatói, adminisztratív, stb., kik a vásárlói, milyen erős a verseny, stb. 11. Tudás, gyakorlat, kompetenciák: Itt szükséges összegezni mindazt a tudást (szakképzettséget, szaktudást, nyelvtudást és egyéb ismeretet), szakmai, illetve menedzsment tapasztalatot, kompetenciákat, amely a munkakör betöltéséhez szükséges. Figyeljen arra, hogy ne a munkakört jelenleg betöltő személyhez kötődő jellemzőket ismertesse! Segítséget jelent a munkaköri követelmények megfogalmazásánál, ha végiggondolja, milyen elvárásokat fogalmazna meg az adott munkakörben, ha hirdetés útján keresné a munkakörhöz a megfelelő munkatársat. Nagyon fontos, hogy az általános munkaköri leírásban foglalt munkaköri követelmények, feltételek érvényesek az egyéni leírásra, tehát az abban foglaltakat kell ide is beírnia. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a munkaköri pozíció speciális plusz ismereteket követel meg az általános leírásban foglaltakon felül. Tudás: – szakképzettség, szaktudás, nyelvtudás: írja le a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, állami vagy vasúti szakképesítés szintjét, továbbá a típusát is, amennyiben a munkakör szempontjából célszerű meghatározni. (Pl. „közgazdasági egyetemi végzettség”, „vasipari szakma”, stb.). Ha a munkakör nyelvismeretet igényel, jelölje meg a munkakör betöltéséhez szükséges nyelv, és a nyelvismeret szintjét is. (Pl. „tárgyalási szintű angol nyelvtudás”.) – ismeretek: rögzítse a munkakör betöltéséhez szükséges speciális, a szakterülettel, szervezettel kapcsolatos szakmai ismereteket. Pl. „munkajogi ismeretek”, „az általános társasági folyamatok mellett a szakterület speciális üzleti folyamatainak és azok kapcsolatrendszerének ismerete”. Gyakorlat: Amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges, határozza meg a szakmai vagy vezetési gyakorlatot, valamint a mértékét konkrét időtartam megjelölésével:

20. szám

– szakmai gyakorlat: az adott szakterületen a munkakör ellátásához szükséges szaktudás és tapasztalat megszerzését biztosító korábbi munkavégzés. (Amennyiben a munkakör ellátásához szükséges, adja meg a MÁV Zrt.-n belüli gyakorlati időt is.) – vezetési gyakorlat: (beosztott) munkavállalók irányításában, koordinálásában szerzett gyakorlat, szakterülettől függetlenül. (Ide sorolható a projektvezetői, team-vezetői és termelésirányítási gyakorlat is.) Viselkedési jellemzők: Azokat a viselkedésjellemzőket sorolja fel, amelyek az adott munkakörben a hatékony teljesítmény eléréséhez szükségesek, a hatályos szabályozás alapján. 12. Munkakörülmények: Az adott munkakörre jellemző munkakörülményi tényezőket kell megjeleníteni. Ide tartoznak: – a munkakör ellátásához szükséges fizikai erőkifejtés és/vagy terhelés, – a munkakörnyezet jellemzői (a munka elvégzése során jelentkező kellemetlen környezeti feltételek), – egyéb rizikótényezők (amelyek növelik a személyi sérülés vagy betegség kockázatát). 13. A munkakör összefüggései – a munkaköri kapcsolatok jellemzői: A leírtak tájékoztassanak a munkakör környezetével és a körülményeivel kapcsolatos legfontosabb tényezőkről, és ismertessék a munkakör beilleszkedését a szervezetbe. Irányítási jellemzők: Felettes: Hogyan irányít, motivál és ellenőriz, milyen gyakorisággal a felettes, milyen a jelentési kötelezettség rendszere. Beosztottak: Hogyan irányít, motivál és ellenőriz, milyen gyakorisággal a munkakör betöltője, milyen a kapcsolatok természete és kiterjedtsége. A munkakör kerete és határai: Ismertesse, milyen keretek (pl. a vállalat politikái, folyamatai, rendszerei) között működik a munkakör, illetve ezek a keretek hogyan változnak. Kapcsolatok: Sorolja fel az öt legfontosabb külső és belső partnert, amellyel a munkakör betöltőjének a munkakörből adódóan kapcsolatot kell tartania, akitől információt kell kapnia, vagy akinek információt kell adnia. Ha jellemző, akkor tüntesse fel a kapcsolattartás gyakoriságát is. A munkaköri leírás aláírásának sorrendje: 1. Munkáltatói jogkört gyakorló 2. Munkavállaló (a munkakör betöltője) A humánpartner ellenjegyzésével igazolja, hogy az egyéni munkaköri leírás az általános munkaköri leírásnak megfelelő tartalommal készült el.

20. szám


1625

3. sz. melléklet Kérelem/Engedély pozíció betöltéséhez IgénybejelentĘ munkáltatói jogkörgyakorló

Iktatószám:

Neve:

IgénybejelentĘ humánpartner neve:

Szervezeti egysége:

Telefonszáma:

Munkaköre: Telefonszáma: Szervezeti egység megnevezése (szolgálati hely kód): Pozíció megnevezése:

Pozíció ID száma:

Ƒ pályavasúti pozíció igény

Ƒ NEM pályavasúti pozíció igény

Operatív létszámtervnek megfelelĘ igény: Ƒ igen

Ƒ nem

Amennyiben nem, érdemi indoklás:

Munkakör értékelési csoport:

Ƒ vezetĘi

Ƒ szellemi

Ƒ fizikai

Munkakör megnevezése: FEOR szám:

MÁV Zrt. Munkaköri Kategória:

Egyéni munkaköri leírás csatolása kötelezĘ! Munkakörre meghatározott kategóriaminimum személyi alapbér (Ft/hó) Javasolt személyi alapbér (Ft/hó): Amennyiben a javasolt bér magasabb, mint a minimum, indoklás és forrás meghatározása:

A pozíció betöltésére konkrét jelölt esetén a jelölt

Neve, törzsszáma:

Jelenlegi munkaköre:

Vasúti vizsgája:

Jelenlegi bére:

Szolgálati idĘ:

Végzettsége:

Szakmai önéletrajz csatolása kötelezĘ 12 MMK felett!

Munkakör betöltés tervezett idĘpontja:

év

hó nap.

Munkarend: Foglalkoztatási fok: Ƒ teljes munkaidĘ Ƒ részmunkaidĘ, napi MinĘségi csere: Ƒ igen

óra Ƒ egyéb

Ƒ nem Vélemény / Javaslat

IgénybejelentĘ munkáltatói jogkörgyakorló indoklása

IgénybejelentĘ humán partner Területi humánpartner vezetĘ / Humánpartner koordinátor FĘtevékenységi kör vezetĘ / Pályavasúti területi központvezetĘ MunkaerĘ-gazdálkodás PozíciókezelĘ munkatárs MunkaerĘ-gazdálkodás Létszámtervezésért felelĘs vezetĘ

Dátum/aláírás

1626


20. szám

Szervezetmenedzsment Munkakör értékelĘ munkatárs Szervezetmenedzsment Bérgazdálkodásért felelĘs vezetĘ HumánerĘforrás igazgató

Engedélyezem / Nem engedélyezem

Pályavasút üzletágvezetĘ

Engedélyezem/ Nem engedélyezem

Toborzás: (amennyiben nincs jelölt) MunkaerĘ keresés módja:

külsĘ: Ƒ on-line Ƒ hirdetés helyi lap Ƒ hirdetés országos lap Ƒ direkt keresés Ƒ adatbázis Ƒ egyéb belsĘ: Ƒ karrierportál, intranet Ƒ belsĘ adatbázis

Kiválasztás eszközei:

Ƒ önéletrajz elemzés

Ƒ interjú Ƒ teszt

Ƒ direkt keresés

Ƒ szakmai feladat

Ƒ egyéb

Ƒ AC

Toborzásért felelĘs humán szakember: Megjegyzés: Toborzás-kiválasztás vezetĘ: (aláírás, dátum) Ha a munkavállaló a jóváhagyott engedélyben foglalt feltételeknek nem felel meg vagy nem fogadja el a feltételeket: Munkavállaló/jelölt adatai Neve Törzsszáma: Születési helye, ideje Legmagasabb állami iskolai végzettsége, illetve szakképesítése, megszerzés idĘpontja: MeglévĘ vasúti vizsgái Szakmai gyakorlat (év) VezetĘi gyakorlat (év): EngedélyezettĘl eltérĘ javasolt személyi alapbér (Ft/hó): Munkáltatói jogkörgyakorló indoklása: Munkaköri követelményektĘl való eltérés: A megváltozott munkaköri leírás becsatolása kötelezĘ! Munkáltatói jogkörgyakorló indoklása: IgénybejelentĘ munkáltatói jogkörgyakorló: (aláírás, dátum) Humán partner / toborzás-kiválasztási szakember: Szervezetmenedzsment javaslat: HumánerĘforrás igazgató:

Engedélyezem / Nem engedélyezem

20. szám


1627

4. sz. melléklet A MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó 2009. évi személyi alapbérsávok és a 2009. január 1-től érvényes munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumok

MMK 6 7 8 8 kiemelt 9 9 kiemelt 10 10 kiemelt 11 11 kiemelt 12 12 kiemelt 13 13 kiemelt 14 15 16 17

Sávminimum 79 500 82 500 85 000 92 000 106 000 120 000 138 000 180 000 216 000 250 000 320 000 415 000

Ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumok a MÁV-nál eltöltött munkaviszony alapján 5 év alatt 5-15 év 15 év felett 86 000 82 000 84 000 86 000 88 000 90 000 90 000 92 000 94 000 96 000 98 000 94 000 98 000 100 000 102 000 106 000 108 000 110 000 114 000 110 000 112 000 120 000 122 000 124 000 124 000 126 000 128 000 134 000 136 000 138 000 142 000 144 000 146 000 160 000 162 000 164 000 184 000 180 000 182 000 206 000 208 000 210 000 220 000 216 000 218 000 250 000 254 000 252 000 324 000 320 000 322 000 415 000 417 000 419 000

Medián 89 700 95 500 97 000 101 900 110 900 114 600 118 600 127 100 144 200 142 500 148 500 176 500 204 300 229 300 259 800 293 600 371 150 457 700

Sávmaximum Visszavételi bér 100 000 100 000 114 000 114 000 127 000

127 000

146 000

128 450

165 000

141 800

193 000

168 600

232 000

190 250

273 000 339 000 427 000 551 000 698 000

238 650 299 400 360 300 461 075 577 850

A teljes munkaidős foglalkoztatású munkavállalókra, napi 7,6 óra kötelező munkaidő mellett érvényes. A személyi alapbérsávok évente a bérmegállapodásban vagy a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint változnak.

1628


5. sz. melléklet Értesítés a munkavállaló besorolási kategóriájáról

Ikt. sz.: Gy.…………………….

Név:………………………………………………………………… Törzsszám:…………………………………………………………. Szervezet: ………………………………………………………….. A 200.. ……..-tĘl hatályos, …..…. számú „A MÁV Zrt. munkakör-elemzési, értékelési és besorolási rendszerének mĦködtetésérĘl, a személyi alapbér megállapítás szabályairól szóló Vezérigazgatói utasítás”-nak megfelelĘen értesítem, hogy …………… év……………….hó…………napjától az Ön munkaköre:……………………………………… Ön MÁV Zrt. munkaköri kategóriája:…………… Kelt:…………………………………………. ………………………………………… Munkáltató Egy példányt átvettem: ………………………………………………. Munkavállaló

20. szám

20. szám


1629

6. sz. melléklet Szakmai önéletrajz formanyomtatványa SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon E-mail Születési dátum Törzsszám (ha van) MUNKAHELYEK Dátum (-tól, -ig)

Munkaadó neve és címe Ágazat Végzett tevékenység vagy betöltött pozíció A fĘ feladatok leírása

[ Megjegyzés: Kezdje a felsorolást a jelenlegi, vagy legutóbbi munkahelyének megadásával, majd az idĘben visszafelé haladva ]

vegye sorra munkahelyeit.

TANULMÁNYOK Dátum (-tól, -ig)

Az intézmény neve A képzés neve A megszerzett fokozat

[ Megjegyzés: Szintén kronologikusan visszafelé haladva sorolja fel tanulmányainak állomásait. ] IDEGEN NYELVEK EGYÉB KÉPESSÉGEK [ Minden fontos képesség, amelyeket a fenti kategóriákba nem lehetett besorolni. ] KIEGÉSZÍTė (Olyan információkat soroljon fel, melyek fontosak lehetnek) INFORMÁCIÓK

Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy a HumánerĘforrás igazgatóság szakmai önéletrajzomat toborzás-kiválasztás, valamint szakmai elĘmenetelt segítĘ tevékenységeknél felhasználhatja. aláírás

Jog, igazgatás

EU és nemzetközi

PR (Public Relations), Kommunikáció

Humánpolitika

Oktatás

Pénzügy, számvitel, kontrolling, tervezés

Beszerzés, készletezés, logisztika

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

− Egyetemek, főiskolák gazdasági, pénzügyi, számviteli képesítést adó karai, − Egyetemek, főiskolák külkereskedelmi, kereskedelmi, logisztikai képesítést adó karai, − Egyetemek, főiskolák szakterületnek megfelelő műszaki jellegű képesítést adó karai

− Egyetemek, főiskolák gazdasági, pénzügyi, számviteli képesítést adó karai, − Egyetemek, főiskolák szervezési, üzemmérnöki, rendszerszervező, gazdasági informatikai képesítést adó karai

− Egyetemek, főiskolák szakterületnek megfelelő karai, szakoktatói, oktatói, műszaki tanári szak

− Egyetemek állam- és jogtudományi karai, − Egyetemek, főiskolák humánerőforrás, személyügyi, munkaügyi, munkaügyi kapcsolatok, valamint társadalombiztosítási végzettséget adó karai, − Egyetemek, főiskolák gazdasági, pénzügyi végzettséget adó karai

− Egyetemek, főiskolák kommunikációs, média, marketing-kommunikációs, újságíró szakai

− Egyetemek, főiskolák gazdasági, pénzügyi, jogi, nemzetközi kapcsolatok, bölcsész karai, − Egyetemek, főiskolák műszaki végzettséget adó karai, − Egyetemek, főiskolák külkereskedelmi, kereskedelmi végzettséget adó karai, − Egyetemek, főiskolák természettudományi karai

− Egyetemek állam– és jogtudományi karai, − Egyetemek, főiskolák államigazgatási, közigazgatási karai

FELSŐFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, AMELYEKEN SZERZETT VÉGZETTSÉG (OKLEVÉL, DIPLOMA, MÁSODDIPLOMA) SZAKIRÁNYÚNAK TEKINTHETŐ

− Közgazdasági technikumok vagy szakközépiskolák, − Pénzügyi, gazdasági képesítést adó szakközépiskolák, − Szakterületnek megfelelő műszaki jellegű képzettséget adó technikumok, szakközépiskolák

− Közgazdasági technikumok vagy szakközépiskolák, − Pénzügyi, gazdasági képesítést adó szakközépiskolák

− Közgazdasági technikum és szakközépiskola, − Pénzügyi, gazdasági képesítést adó szakközépiskolák

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, AMELYEKEN SZERZETT ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZAKIRÁNYÚNAK TEKINTHETŐ

A munkakörök betöltésénél szakirányúnak tekinthető állami iskolai végzettséget, képesítést, szakképzettséget adó oktatási intézmények, vasúti szakvizsgák és tanfolyamok tevékenységi csoportonként

TEVÉKENYSÉGI CSOPORT

7. sz. melléklet

1630 A MÁV Zrt. Értesítője 20. szám

Műszaki, fejlesztés, beruházás

Munkabiztonság

Környezetvédelem

Tűzvédelem, polgári védelem, vegyvédelem, vagyonvédelem, vasútbiztonság

Ellenőrzés

Informatika

8.

9.

10.

11.

12.

13.


− Egyetemek, főiskolák rendszerszervezési, közlekedésmérnöki, villamosmérnöki, informatikai mérnöki, informatikai menedzser, műszaki menedzser, programozói, matematikusi, gazdasági informatikusi karok/szakok

− Egyetemek, főiskolák közgazdasági, pénzügyi, számviteli képzettséget adó karai, − Egyetemek állam- és jogtudományi karai, − Egyetemek, főiskolák humánerőforrás, személyügyi, munkaügyi képzettséget adó karai, − Egyetemek, főiskolák műszaki jellegű végzettséget adó karai, − Egyetemek, főiskolák informatikai, programozói végzettséget adó karai

− Egyetemek, főiskolák műszaki jellegű, vagy műszaki menedzseri képesítést adó karai, − Egyetemek állam- és jogtudományi karai, − Egyetemi szintű védelmi igazgatási szak, katasztrófavédelmi szakirány, − Egyetemi szintű környezetmérnöki szak, katasztrófavédelmi szakirány, − Főiskolai szintű tűzvédelmi szak, katasztrófavédelmi szakirány, − Nemzetvédelmi Egyetem, − Rendőrtiszti Főiskola

− Egyetemek, főiskolák szakterületnek megfelelő műszaki jellegű képzettséget adó karai, − Egyetemek, főiskolák környezetvédelmi, vegyipari, biológiai képesítést adó karai

− Egyetemek, főiskolák szakterületnek megfelelő műszaki jellegű képesítést adó karai − Felsőfokú munkavédelmi szaktechnikum (1970 előtt)

− Egyetemek, főiskolák szakterületnek megfelelő műszaki képesítést adó karai, − Egyetemek, főiskolák gazdasági jellegű képesítést adó karai


− Híradástechnikai technikumok, szakközépiskolák, − Informatikai képzettséget adó technikumok, szakközépiskolák

− Közgazdasági technikum és szakközépiskola, − Pénzügyi, gazdasági képesítést adó szakközépiskolák

− Műszaki jellegű képesítést adó technikumok, szakközépiskolák, − Vegyipari képzettséget adó technikumok, szakközépiskolák

− Szakterületnek megfelelő műszaki jellegű képzettséget adó technikumok, szakközépiskolák, − Vegyipari képesítést adó technikumok, szakközépiskolák

− Szakterületnek megfelelő műszaki jellegű képzettséget adó technikumok, szakközépiskolák, − Munkavédelmi technikum

− Pénzügyi, gazdasági képesítést adó szakközépiskolák, − Szakterületnek megfelelő műszaki jellegű képzettséget adó technikumok, szakközépiskolák


20. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1631

Személyszállítás (szolgáltatás, értékesítés, kereskedelem)

Gépészet

Pálya és mérnöki létesítmények

Forgalom

15.

16.

17.

18.

in-

Ingatlangazdálkodás, gatlanhasznosítás

14.


− Egyetemek közlekedésmérnöki karai, − Egyetemek, főiskolák műszaki jellegű képesítést adó karai − Egyetemek, főiskolák műszaki menedzser, műszaki oktatói képesítést adó karai, − Egyetemek, főiskolák informatikai jellegű képesítést adó karai

− Egyetemek építőmérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, közlekedésmérnöki karai, − Főiskolák földmérő, talajmechanikai szakai, − Egyetemek, főiskolák építész, építőgépész, épületgépész, gépészautógépész, vasútépítő és fenntartási, hídépítési és fenntartási, mélyépítési szakai, − Egyetemek, főiskolák közlekedés-menedzser, műszaki tanári karai

− Egyetemek, főiskolák gépészmérnöki, villamosmérnöki és közlekedésmérnöki karai, műszaki-tudományi karainak gépész, villamosipari, közlekedési szakai, szakirányai, − Egyetemek, főiskolák műszaki szakoktatói, mérnök tanári szakai

− Egyetemek, főiskolák közgazdasági, pénzügyi, számviteli képesítést adó karai, − Egyetemek, főiskolák műszaki jellegű képesítést adó karai, − Egyetemek, főiskolák külkereskedelmi, kereskedelmi, logisztikai jellegű képesítést adó karai, − Egyetemek, főiskolák műszaki menedzser szakai

− Egyetemek, főiskolák építész, épület- és közműgépész, városgazdálkodási mérnöki karai, − Egyetemek, főiskolák gazdasági képzettséget adó karai, − Egyetemek állam- és jogtudományi karai, − Egyetemek, főiskolák természettudományi karai (térképész, geodéta)


− Vasútforgalmi technikum vagy szakközépiskola, − Vasútüzemvitel ellátó képesítést adó szakközépiskola, − Műszaki jellegű képesítést adó technikumok, szakközépiskolák/szakiskolák (szakmunkásképzők)

− Vasútüzemvitel ellátó képesítést nyújtó szakközépiskolák, szakiskolák, − Műszaki jellegű képesítést adó technikumok, szakközépiskolák, szakiskolák, − Vasútépítési és pályafenntartási, út-, vasút- és hídépítési képesítést adó technikumok, szakközépiskolák, szakiskolák, Földmérési, talajmechanikai, közlekedési, építőútépítő képesítést adó technikumok, szakközépiskolák, szakiskolák

− Műszaki (villamosipari, gépészeti vagy közlekedési) jellegű technikumok, szakközépiskolák vagy szakképző (szakmunkásképző) iskolák

− Vasútforgalmi technikum vagy szakközépiskola, − Vasútüzemvitel ellátó képesítést nyújtó szakközépiskolák, − Műszaki jellegű képesítést adó technikumok, szakközépiskolák, − Pénzügyi, gazdasági képesítést adó szakközépiskolák

− Építőipari, geodéziai, vagy gépészeti szakközépiskolák, technikumok, − Közgazdasági, pénzügyi jellegű képesítést adó szakközépiskolák, technikumok, − Műszaki jellegű képesítést adó technikumok, szakközépiskolák, szakiskolák



− Középfokú újságírói, PR, médiaszakismereti, marketing- kommunikációs szakképesítés

PR (Public Relations), Kommunikáció

3.

− Alapfokú újságírói, televíziós-, vagy rádióbemondói, riporteri, szerkesztői ismeretek

− Középfokú nyelvvizsga

EU és nemzetközi

− TÜK vizsga, − Ügyvitelszervezői tanfolyam, − Középfokú igazgatási és munkaügyi tanfolyam

2.

− Alapfokú általános igazgatási és munkaügyi vizsga, − Gép és gyorsíró tanfolyam, − Ügyviteli tanfolyam

KÖZÉPFOKÚ

Jog, igazgatás

ALAPFOKÚ

1.


− Felsőfokú újságírói, PR, média-szakismereti, marketing- kommunikációs szakképesítés, − Felsőfokú kereskedelmi vizsga, − MÁVINFORM-nál: ugyanaz, mint a forgalmi tevékenységnél

− Felsőfokú idegenforgalmi szakvizsga, − Felsőfokú nyelvvizsga, − MÁV Tisztképző bármely tagozata, − Felsőfokú igazgatási, munkaügyi, oktatási, társadalombiztosítási, munkaszervezői tanfolyam, − Rendszerszervezői képesítés, − Okleveles könyvvizsgáló, − Mérlegképes könyvelő, − Felsőfokú kereskedelmi vizsga

− MÁV általános tiszti tanfolyam, − MÁV általános tisztképző igazgatási és munkaügyi tagozat, − Felsőfokú államháztartási tanfolyam, − Okleveles ügyvitelszervezői tanfolyam, − Ügyvitel gépesítés szervező tanfolyam, − Felsőfokú igazgatási és munkaügyi tanfolyam, − Iparjogvédelmi vizsga

FELSŐFOKÚ


4.

Humánpolitika, társadalombiztosítás


− Alapfokú általános igazgatási, személyügyi és munkaügyi tanfolyam, − Alapfokú általános munkaügyi és számviteli tanfolyam, − Munka és időelemző tanfolyam, − Alapfokú számviteli vizsga, − IHIR tanfolyamok, − Alapfokú társadalombiztosítási tanfolyam

ALAPFOKÚ

− Középfokú munkaügyi tanfolyam, − Középfokú személyügyi ügyintéző tanfolyam, − Középfokú szociálpolitikai tanfolyam, − Középfokú pénzügyi és számviteli tanfolyam, − Középfokú igazgatási és munkaügyi tanfolyam, − Középfokú normás tanfolyam, − Munka- és időelemző tanfolyam, − Középfokú társadalombiztosítási tanfolyam

KÖZÉPFOKÚ

− Általános tisztképző, igazgatási és munkaügyi tagozata, − Felsőfokú igazgatási és munkaügyi szakvizsga, − Általános tisztképző számviteli és pénzügyi tagozata, − Mérlegképes könyvelő képesítés, − Felsőfokú munkaszervező tanfolyam (I + II. fokozat), − Felsőfokú munkaügyi tanfolyam, − Felsőfokú igazgatási és munkaügyi szakvizsga, − Felsőfokú személyzeti vagy személyügyi tanfolyam, − Felsőfokú személyügyi gazdálkodó tanfolyam, − Felsőfokú szociálpolitikai tanfolyam, − Gazdasági elemző és ellenőri tanfolyam, − Felsőfokú oktatási tanfolyam, − Felsőfokú vontatási, kereskedelmi, építési és pályafenntartási, biztosítóberendezési és anyaggazdálkodási vizsga, − MÁV tisztképző előzőekben fel nem sorolt valamennyi tagozata + középfokú munkaügyi, személyügyi, vagy társadalombiztosítási tanfolyam, − Személyügyi szervező tanfolyam, − Oktatásszervező tanfolyam, − Rendszerszervező tanfolyam, − Folyamatszervező tanfolyam, − Okleveles ügyvitelszervezői tanfolyam, − Ügyvitel gépesítés szervező tanfolyam, − REFA tanfolyam, − Felsőfokú társadalombiztosítási tanfolyam, − MÁV tisztképző általános tagozata 1978. utáni oklevél

FELSŐFOKÚ


5.

Oktatás

TEVÉKENYSÉGI CSOPORT ALAPFOKÚ

KÖZÉPFOKÚ

A szakterületnek megfelelő tiszti (felsőfokú) tanfolyam, pl.: − MÁV forgalmi tiszti tanfolyam, ill. vizsga, − MÁV kereskedelmi tiszti tanfolyam, ill. vizsga, − MÁV építési tiszti tanfolyam, − MÁV távközlési és biztosítóberendezési tiszti tanfolyam, − MÁV gépészeti és vontatási tiszti tanfolyam, − Oktatótiszti tanfolyam, − Felsőfokú kereskedelmi vizsga, − Felsőfokú építési és pályafenntartási vizsga, − Felsőfokú biztosítóberendezési vizsga, − Felsőfokú távközlő vizsga, − Forgalmi tiszti tanfolyam (2005., 2006., 2007. évfolyam), − Oktatásszervező tanfolyam

FELSŐFOKÚ


7.

Pénzügy, számvitel, kontrolling, tervezés


− Alapfokú pénzügyi és/vagy számviteli tanfolyam, vagy vizsga, − Alapfokú közlekedés statisztikai tanfolyam

ALAPFOKÚ

− Középfokú pénzügyi és számviteli tanfolyam, − Képesített könyvelői tanfolyam, − Képesített árkalkulátor, árellenőr vizsga, − Pénztárvizsgáló képesítő vizsga, − Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam, − Középfokú közlekedés statisztikai tanfolyam, − Középfokú beruházási tanfolyam

KÖZÉPFOKÚ

− Mérlegképes könyvelői vizsga vagy tanfolyam, − Okleveles árszakértői vizsga, − Adótanácsadói szakvizsga, − Általános tisztképző pénzügyi és számviteli tagozat, − MÁV tisztképző gazdaságelemző és ellenőrző tanfolyam, − Felsőfokú pénzügyi-számviteli tanfolyam, − MÁV általános tisztképző terv és beruházási tagozata, − MÁV tisztképző előzőekben fel nem sorolt valamennyi tagozata + középfokú számviteli vagy pénzügyi tanfolyam, vagy vizsga, − Okleveles könyvvizsgálói tanfolyam, − Adószakértői vizsga, − Gazdasági informatikus, − Pénzügyi-számviteli szakellenőr, − Gazdasági elemzői és ellenőri tanfolyam, − Felsőfokú tervgazdasági és beruházási tanfolyam, − Felsőfokú kontroller képesítés

FELSŐFOKÚ


− Középfokú anyag és áruforgalmi tanfolyam, − Anyagvizsgálói vizsga, − Ultrahangos anyagvizsgáló tanfolyam, − Középfokú anyaggazdálkodói tanfolyam, − Minőségi ügyintézői tanfolyam, − Középfokú logisztikai tanfolyam, − Középfokú közbeszerzési referens tanfolyam, − Logisztikai ügyintéző tanfolyam

Beszerzés, készletezés, logisztika

Műszaki tevékenységek

9.

10.

− Anyagkiadói vizsga, − Alapfokú anyagszerkezelési vizsga, − Kőátvevői vizsga, − Gázpalack kezelői vizsga, − Minőségi ismeretek tanfolyam, − Alapfokú beszerzési és készletgazdálkodási tanfolyam

− Szakleltározói és rovancsoló vizsga, − Általános leltárellenőri vizsga, − Általános leltárelemzői vizsga, − Középfokú anyaggazdálkodói/leltározói szakvizsga, − Középfokú anyag és áruforgalmi tanfolyam, − Középfokú logisztikai tanfolyam, − Logisztikai ügyintéző

KÖZÉPFOKÚ

Leltározás (pénzügyi, beszerzési, készletezési és logisztikai terület)

ALAPFOKÚ

8.


− Felsőfokú raktározási tanfolyam, − Felsőfokú anyaggazdálkodási vizsga, − MÁV anyaggazdálkodási tiszti tanfolyam, − Rakodásgépesítési tanfolyam, − Felsőfokú minőségi szakértői tanfolyam, − Felsőfokú anyag és áruforgalmi tanfolyam, − Anyaggazdálkodó, logisztikai szervező, − Felsőfokú raktár-gazdálkodási szakképesítés, − MÁV tisztképző előzőekben fel nem sorolt valamennyi tagozata + középfokú anyaggazdálkodási tanfolyam vagy vizsga vagy középfokú logisztikai tanfolyam vagy középfokú közbeszerzési referens tanfolyam, − Közbeszerzési szakértői tanfolyam, − Logisztikai szervező tanfolyam, − Közbeszerzési referens tanfolyam

− Felsőfokú anyaggazdálkodási vizsga, − Mérlegképes könyvelői vizsga, vagy tanfolyam, − Gazdasági elemzői és ellenőri tanfolyam, − MÁV Tisztképző anyaggazdálkodási vagy pénzügyi-számviteli tagozata, − Felsőfokú anyag és áruforgalmi tanfolyam, − Anyaggazdálkodó, logisztikai szervező, − Felsőfokú raktár-gazdálkodási szakképesítés, − Felsőfokú kontroller végzettség

FELSŐFOKÚ


− Szabvány ügyintézői tanfolyam, − Szabványszerkesztői tanfolyam

− Újítási ügyintézői tanfolyam − Középfokú munkavédelmi tanfolyam, − Munkavédelmi technikus

Gépjármű ügyek

Szabvány ügyek

Műszaki rajz

Újítás

Munkabiztonsági

10/d

10/e

10/f

10/g

11.

− Alapfokú munkavédelmi tanfolyam

− Műszaki rajzolói tanfolyam

− Gépjármű ügyintézői tanfolyam

Emelőgép ügyek

10/c

− Szabványalkalmazói tanfolyam

− Középfokú energetikusi tanfolyam

Energetikai ügyek

10/b

− Műszaki rajzoló, szerkesztő tanfolyam

− Középfokú emelőgép ügyintézői tanfolyam

− Középfokú műszaki ellenőri tanfolyam, − Középfokú tervgazdasági és beruházási tanfolyam, − Képesített árkalkulátor, árellenőr vizsga

KÖZÉPFOKÚ

Fejlesztés, beruházás

ALAPFOKÚ

10/a


− Szakiránynak megfelelő felsőfokú vontatási, forgalmi, kereskedelmi, építési és pályafenntartási, távközlő és biztosítóberendezési, anyag-gazdálkodási szakvizsga + középfokú munkavédelmi tanfolyam, − Szakiránynak megfelelő MÁV felsőfokú tiszti tanfolyam + középfokú munkavédelmi tanfolyam, − Munkavédelmi menedzser, − Felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus

− Autóközlekedési forgalmi tisztképző, − Autóközlekedési műszaki tisztképző

− Felsőfokú energetikusi tanfolyam

− Felsőfokú tervgazdasági és beruházási tanfolyam, − Általános tisztképző terv és beruházási tagozat, − Tisztképző műszaki jellegű tagozatai

FELSŐFOKÚ


12.

Környezetvédelem


− Alapfokú környezetvédelmi tanfolyam

ALAPFOKÚ

− Középfokú környezetvédelmi tanfolyam

KÖZÉPFOKÚ

− Szakiránynak megfelelő felsőfokú vontatási, forgalmi, kereskedelmi, építési és pályafenntartási, távközlő és biztosítóberendezési, anyaggazdálkodási szakvizsga + középfokú környezetvédelmi tanfolyam, − Szakiránynak megfelelő MÁV felsőfokú tiszti tanfolyam + középfokú környezetvédelmi tanfolyam, − Felsőfokú környezet-gazdálkodási tanfolyam, − Környezetvédelmi szakelőadó tanfolyam

FELSŐFOKÚ


Tűzvédelem

Vasútbiztonság

13.

14.


− Tűzvédelmi megbízott tanfolyam, − Alapfokú tűzvédelmi tanfolyam, − 2002. december 31-ig a tűzvédelmi előadó II. tanfolyam, − 1993. előtt az irányító szervek által szervezett, legalább egy éves levelező vagy egy hónapos bentlakásos alapfokú tűzvédelmi tanfolyam

ALAPFOKÚ

− Középfokú tűzvédelmi tanfolyam (2 éves), − 2002. december 31-ig: – a 10 hónapos képzési idejű tűzoltó tiszt-helyettes képző szak, – az 1991. előtt a minisztériumok és a fővárosi, illetőleg a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai által szervezett kétéves levelező, illetve 2 hónapos bentlakásos tűzvédelmi előadói tanfolyam, – 1991. után a BM Tűzvédelmi Oktató és Kutató Intézetben szerzett középfokú tűzvédelmi előadói tanfolyam, – 1993-ig a Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézetben és jogelődeiben, munkavédelmi felsőfokú tanfolyamon szerzett középfokú tűzvédelmi képesítés, – Tűzvédelmi előadó I. szakon szerzett képesítés, illetőleg szakképzettség, − 2003. január 1-től: – Tűzvédelmi előadói szakképesítés

KÖZÉPFOKÚ

− Szakiránynak megfelelően felsőfokú vontatási, építési és pályafenntartási, forgalmi, távközlési, bizt. ber. szakvizsga + balesetvizsgálói vizsga − Szakiránynak megfelelően MÁV tisztképző forgalmi, gépészeti, építési és pályafenntartási, távközlési és biztosítóberendezési tagozata + balesetvizsgálói vizsga, − Elektronikus sebességmérők ellenőrzése tanfolyam

− Tűzvédelmi előadói tanfolyam (3 éves), − Tűzvédelmi szakelőadói tanfolyam, − 2002. december 31-ig: – felsőoktatási intézmény szakirányú szakán okleveles tűzvédelmi mérnöki és tűzvédelmi mérnöki szakon szerzett végzettség, – A tűzoltó tiszti átképző, tűzoltó átképző szakon szerzett képesítés, – A BM Akadémia Tűzoltó Tagozatán a tűzoltótechnikus-képző szakon, valamint a kétéves nappali vagy a hároméves levelező tisztképző szakon szerzett képesítés, – A hároméves levelező tűzvédelmi előadói szakon, valamint a tűzvédelmi szakelőadói szakon szerzett képesítés, illetőleg szakképzettség − 2003. január 1-től: – Főiskolai szintű tűzvédelmi szak, tűzvédelmi vagy katasztrófavédelmi szakirányú végzettség, – Katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt) szakképesítés, – Tűzvédelmi főelőadó szakképesítés

FELSŐFOKÚ


Védelem, polgári védelem

Vegyvédelem

Vagyonvédelem

15.

16.

17.


− Fegyveres biztonsági őri tanfolyam

− 2002. december 31-ig: – BM KOK, PVOI, PVOK 5 hónapos levelező alapfokú pv. tanfolyamai, – PV OVKI, PVOI 4 hetes pv. tanfolyami képesítés

ALAPFOKÚ

− Főrendész vizsga, − Középfokú rendész kutyavezető– képző tanfolyam, − Üzemrendész bizonyítvány, − Vagyonvédelmi szakvizsga

− Középfokú vegyvédelmi (vegyi elhárító) tanfolyam

− 2002. december 31-ig: – PV. Kiképző Központ 18 hónapos, levelező, üzemi törzsparancsnoki tanfolyam, – PV OVKI 8 hetes nappali pv. tanfolyam, – PV Kiképző Központ zászlósképző tanfolyam, − 2003. január 1-től: – Katasztrófavédelmi előadó tanfolyam

KÖZÉPFOKÚ

− Felsőfokú rendészetvezetői, − Fegyveres biztonsági őrségparancsnoki és rendészetvezetői tanfolyam, − MÁV tisztképző forgalmi, gépészeti, építési és pályafenntartási, távközlési és biztosítóberendezési tagozata + vagyonvédelmi szakvizsga, − MÁV Tisztképző felsőfokú vagyonvédelmi tanfolyam

− Felsőfokú vegyvédelmi vizsga, − Felsőfokú vegyvédelmi (vegyvédelmi ellenőri) tanfolyam, − Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói tanfolyam

− Polgári védelmi üzemi törzsparancsnoki tiszti tanfolyam − MÁV Tisztképző tanfolyam + TÜK vizsga, − MÁV Tisztképző műszaki jellegű tagozatai, − 2002. december 31-ig: – PVOI 10 hónapos felsőfokú pv. tanfolyam, – PV OVKI, PVOI 5 hónapos nappali Felsőfokú polgári védelmi tanfolyam, – PVOI, PVOK, BM, KOK 10 hónapos levelező pv vezetői tanfolyam, − 2003. január 1-től: – Katasztrófavédelmi főelőadó tanfolyam

FELSŐFOKÚ


− Felsőfokú gazdasági elemző és ellenőri tanfolyam, − Felsőfokú ingatlanforgalmi szakértői képesítés, − Felsőfokú marketing és reklám menedzseri képesítés

Ingatlangazdálkodás, ingatlanhasznosítás

20.

− ECDL 3. (WORD XP szövegszerkesztő) − ECDL 4. (EXCEL-XP táblázatkezelő), − ECDL 5. (ACCES-XP adatbáziskezelő) − ECDL 6. (POWER POINT-XP prezentáció) − ECDL 7. (Internet) − ACCES XP haladó − EXCEL XP haladó − WORD XP haladó

− Egyetemek, főiskolák szakirányú továbbképzései, − Számítógép műszaki tanfolyam, − Számítógép programozói tanfolyam, − Rendszerszervezői tanfolyam, − BME Mérnöktovábbképző tanfolyam, − Gazdasági informatikus I. tanfolyam

− Alapfokú WINDOWS-XP − WINDOWS XP átképző − ECDL 1. (Alapok) − ECDL 2. (WINDOWS-XP operációs rendszer)

Informatika

19.

FELSŐFOKÚ

− MÁV általános vagy szakirányú tiszti tanfolyam, − Szakiránynak megfelelő MÁV felsőfokú vizsga, − Felsőfokú tervgazdasági és beruházási tanfolyam, − Felsőfokú személyügyi, vagy munkaügyi tanfolyam, − Mérlegképes könyvelői tanfolyam, − Gazdasági elemző és ellenőrzési tanfolyam, − Adótanácsadói vizsga, − Adószakértői vizsga, − Okleveles könyvvizsgálói képesítés, − Okleveles árszakértői vizsga, − Felsőfokú informatikai szakképzések (OKJ-s), − Felsőfokú pénzügyi-számviteli tanfolyamok

KÖZÉPFOKÚ

Ellenőrzés

ALAPFOKÚ

18.



− Jelzőőri vizsga, − Egyszerűsített vonatvezetői vizsga, − 1.10/A. Egyszerűsített forgalmi vizsga a vezető jegyvizsgálók részére − Sorompókezelői vizsga, − Vonat fel- és átvevői vizsga, − Váltókezelői vizsga, − Térközőri vizsga, − Kocsirendezői, saruzói vizsga, − Tolatásvezetői, gurításvezetői és kocsimesteri vizsga, − Vonatvezetői vizsga, − Vonatfékezői vizsga, − 1.10/B Egyszerűsített forgalmi vizsga a vonali tolatásvezetők részére, − 1.7. Egyszerűsített forgalmi vizsga a vonali kocsirendezők, saruzók részére, − 1.10/C. Egyszerűsített forgalmi vizsga más szakszolgálatok, idegen felek vonali tolatásvezetői részére, − Személypénztári vizsga, − Hídvizsgáló tanfolyam, − 1.3/C Egyszerűsített forgalmi vizsgával rendelkező árufuvarozási dolgozók átképzése vonatfelvevői vizsgára, − 1.3/C. Egyszerűsített forgalmi és 1.4 Vonatfel- és átvevői vizsgára felkészítő tanfolyam, − 1.3/C. Egyszerűsített forgalmi vizsgára felkészítő tanfolyam, − 1.4. Vonatfel-, átvevői vizsgára felkészítő tanfolyam, − 1.5. Váltókezelői vizsgára felkészítő tanfolyam, − 1.7. Vonali kocsirendezői, és saruzói vizsgára felkészítő tanfolyam

− SZIR végfelhasználó tanfolyam, − SZIR végfelhasználói vizsga

Forgalom

SZIR

22.

ALAPFOKÚ

21.


− SZIR 2. generációs oktató tanfolyam, − SZIR oktató

− Vasútüzemvitel–ellátó szakképző tanfolyam, − Forgalmi–kereskedelmi kiképző tanfolyam, − Középfokú forgalmi szolgálattevői tanfolyam, − Összes forgalmi vizsga együtt (forgalmi és önállósító), − Forgalmi szolgálattevői tanfolyam, − Középfokú személypénztár kezeléssel kiegészített forgalmi szolgálattevő, − Középfokú forgalmi vizsga, − 1.16. Forgalmi Szakszolgálat középfokú forgalmi vizsgája

KÖZÉPFOKÚ

− SZIR 1. generációs oktató tanfolyam

− MÁV forgalmi tiszti tanfolyam, − Felsőfokú forgalmi–kereskedelmi tanfolyam, − Állomásfőnöki tanfolyam, − Ktg–s tiszti tanfolyam, − Vezénylőtiszti tanfolyam, − Felsőfokú forgalmi tanfolyam, − Felsőfokú személyszállítási tanfolyam, vizsga, − Felsőfokú árufuvarozási tanfolyam, − Felsőfokú forgalmi vizsga, − 1.14. Forgalmi Igazgatóság felsőfokú forgalmi vizsgája, − 1.15. Forgalmi Igazgatóság felsőfokú forgalmi vizsgája

FELSŐFOKÚ


Személyszállítás (szolgáltatási, értékesítési, kereskedelmi)

VÁM

23.

24.


− Vámkezelői vizsga, − Marketing, értékesítési- és ügyfélszolgálat vizsga

− Alapfokú utazószemélyzet vezénylési tanfolyam, − Személypénztári vizsga, − Árufuvarozási vizsga, − Fuvardíjszámfejtői tanfolyam, − Árupénztári vizsga, − Egyszerűsített árufuvarozási vizsga, − Kocsiirányítói vizsga, − Jegykiadóőri vizsga, − Állomási málházói vizsga, − Áruértesítő vizsga, − Jegyvizsgálói vizsga, − Vezető jegyvizsgálói vizsga, − Valutapénztáros vizsga, tanfolyam, − Alapfokú nemzetközi jegyvizsgáló tanfolyam, − Alapfokú nemzetközi személypénztári tanfolyam, − HHR végfelhasználói vizsga, − MJR kezelői vizsgák, − Hálókocsi kalauz (érettségivel rendelkezők)

ALAPFOKÚ

− Középfokú vámügyi vizsga, − Vámkezelő tanfolyam

– Összes kereskedelmi vizsga (számadópénztáros, személypénztáros, árufuvarozási és árupénztáros), − Forgalmi–kereskedelmi kiképző tanfolyam, − Vasútüzemvitel-ellátó szakképző tanfolyam, − Középfokú helybiztosítási tanfolyam, − Középfokú szállítmányozási szakvizsga, − Vizsgáló főkalauzi vizsga, − HHR oktatói tanfolyam, − Call Center kezelői tanfolyam, − Belföldi és nemzetközi személypénztáros tanfolyam, − Belföldi és nemzetközi vezető jegyvizsgálói tanfolyam, − MJR oktatói tanfolyam, − Szolgáltatás-felügyelő, minőségbiztosítási ellenőr tanfolyam, − Ügyfélszolgálati vizsga, − Műszaki kocsiirányító tanfolyam

KÖZÉPFOKÚ

− Felsőfokú vámügyi szakvizsga

− MÁV Kereskedelmi tiszti tanfolyam, − Felsőfokú forgalmi–kereskedelmi tanfolyam, − Felsőfokú kereskedelmi tanfolyam, vizsga − Felsőfokú személyszállítási tanfolyam, − Felsőfokú árufuvarozási tanfolyam, − Felsőfokú személyszállítási szervezés és ellenőrzés tanfolyam, − Felsőfokú személyszállítási minőségszolgáltatási tanfolyam, − Felsőfokú személyszállítási tanfolyam pénztári és utazói tagozat (érettségivel rendelkezők), − Pénztárellenőrzésre kötelezettek (pénztárellenőri) vizsga, − Rakodásgépesítési tanfolyam, − Kereskedelmi menedzser, − Vasúti üzletkötő szaktanfolyam, − Felsőfokú idegenforgalmi szakvizsga, − Nemzetközi felsőfokú szállítmányozási szakvizsga, − BEIG tiszti tanfolyam, − Felsőfokú szállítmányozási szaktanfolyam, − Szállítmányozási továbbképző tanfolyam, − MÁV általános vagy szakirányú tiszti tanfolyam

FELSŐFOKÚ


25.

Gépészet


− Féklakatosi tanfolyam, − Fordítókorong kezelő vizsga, − Váltókezelői tanfolyam, − Kocsirendezői tanfolyam, − Típusvizsga hóeltakarító gépek kezeléséből, − Vizsga a villamos vonatfűtés kezelésével kapcsolatos ismeretekből, − Típusvizsga (vontatójármű, vonatfűtő kocsi), − Sajáthasználatú dízel-, villamos-, gőzmozdony, kétéltű (közúti-vasúti) járművezető tanfolyam, − Villamos vontatójármű szerelő tanfolyam

ALAPFOKÚ

− Középfokú vontatási vizsga, − Művezetői tanfolyam, − Mozdonyvezetői tanfolyam, − Országos közforgalmú dízel-, villamos-, gőzmozdony, kétéltű (közútivasúti) járművezető tanfolyam és vizsga, − Kocsivizsgáló és féklakatosi tanfolyam és vizsga, − EÉVB ellenőrző, javító tanfolyam és vizsga, − Mozdony fékberendezés karbantartó tanfolyam és vizsga, − Kocsi fékberendezés karbantartó tanfolyam és vizsga, − Kocsifűtés és világítás szerelői tanfolyam és vizsga, − Mozdonydiagnosztikai tanfolyam, − Műszaki kocsiirányítói tanfolyam, − Járműelektronikai, járműdiagnosztikai tanfolyam és vizsga, − Érintésvédelmi felülvizsgáló és tanúsító vizsga, − Minősített hegesztő vizsga, − Nehézgépkezelő vizsga

KÖZÉPFOKÚ

− MÁV gépészeti és vontatási tiszti tanfolyam, − Felsőfokú vontatási (járműfenntartási, kocsiszolgálati, üzemeltetési és általános) vizsga, − Elektronikus sebességmérő tanfolyam és vizsga, − Felsőfokú műszaki kocsiszolgálati tanfolyam, − Középfokú műhelyvizsga, − Felsőfokú mozdonyszolgálati tanfolyam, vagy technikus ráképző, − Felsőfokú mozdonyfenntartási tanfolyam, − Technikus vizsga, technikus ráképző

FELSŐFOKÚ


26.

Pálya és mérnöki létesítmény


− Betanított pályamunkás vizsga, − Alapfokú építési és pályafenntartási vizsga, − Egyszerűsített vonatvezetői vizsga, − AGA sínhegesztő tanfolyam, − Áramfejlesztő gépkezelői tanfolyam, − AT hegesztő vizsga, − Sínhegesztő, sínragasztó vizsga, − TVG fékezői vizsga, − Kiskocsi vezetői vizsga, − Kitérőlakatosi tanfolyam, − Stil fűrészkezelői vizsga, − Motoros fűrészkezelői vizsga, − Betanított vonalgondozói vizsga, − Figyelőőri vizsga, − Jelzőőri vizsga, − Vonalgondozói vizsga, − Darukötözői vizsga, − Fakitermelői tanfolyam, − Nehéz-, könnyű-, kisgép-kezelői vizsga, − Egyszerűsített forgalmi vizsga, − Felépítményi kisgépkezelő tanfolyam, − Vonalgondozó tanfolyam

ALAPFOKÚ

− Pályamesteri tanfolyam, − Vasútépítő és karbantartó szakmunkásképző tanfolyam, − Középfokú építési és pályafenntartási vizsga, tanfolyam, − Ultrahangos sínvizsgáló tanfolyam, − Előmunkás tanfolyam, − TVG vezető vizsga, − Hídvizsgáló és hidász munkavezető tanfolyam, − Technikusminősítő oklevél (vasútnál hasznosítható műszaki oklevél)

KÖZÉPFOKÚ

− MÁV építési és pályafenntartási tiszti tanfolyam, − Felsőfokú építési és pályafenntartási tanfolyam, vizsga, − MÁV magasépítési és hidász tiszti tanfolyam, − Vasútépítési és -fenntartási technikus ráképző, − Felsőfokú hidász vizsga

FELSŐFOKÚ


27.

Távközlés


− Távbeszélő központ kezelői vizsga, − Rádió és távbeszélő kezelői vizsga, − Alapfokú távközlési vizsga, − Általános távközlő tanfolyam

ALAPFOKÚ

− Fényvezető kábel tanfolyam, − Korszerű (UIC) vonali rádiórendszerek tanfolyam, − Digitális távbeszélő központ felügyelete tanfolyam, − Elektronikus távgépíró berendezés kezelő, felügyelő tanfolyam, − Kábelszerelő tanfolyam, − Kábelkiegyenlítő műszerész tanfolyam, − Adatátviteli és távgépíró berendezés műszerész tanfolyam, − Irányító és információs rendszerek tanfolyama, − Tárolt programvezérlésű távbeszélőközpont műszerész tanfolyam, − Rádiós műszerész tanfolyam, − Vivőfrekvenciás műszerész tanfolyam, − Beosztott távközlőmesteri tanfolyam, − Csomagkapcsolt adathálózati tanfolyam, − Különcélú integrált távbeszélő-rendszerek tanfolyam, − Strukturált hálózatok építése, üzemeltetése és felügyelete tanfolyam, − Router hálózatok hangolása, felügyelete és karbantartása tanfolyam, − X.25.Berendezés kezelő tanfolyam

KÖZÉPFOKÚ

− Egyetemek, főiskolák szakirányú továbbképzései, − Felsőfokú távközlő mesteri tanfolyam, − MÁV távközlési és biztosítóberendezési tiszti tanfolyam, − Távközlőmesteri tanfolyam, − Szakirányú technikus ráképző, − Vasúti felsőfokú távközlési mérnök szakvizsga

FELSŐFOKÚ


28.

Biztosítóberendezés


− Alapfokú biztosítóberendezési vizsga, − Általános biztosítóberendezési tanfolyam

ALAPFOKÚ

− Biztosítóberendezési műszerész tanfolyam, − EEVB tanfolyam, − Vasúti átjárók biztosítóberendezések fenntartása és üzemeltetése tanfolyam, − Beosztott blokkmesteri tanfolyam, − Áramellátó műszerész tanfolyam, − DOMINÓ típusú biztosítóberendezés műszerész tanfolyam, − D70 típusú biztosítóberendezés műszerész tanfolyam, − Mechanikus biztosítóberendezés műszerész tanfolyam, − Vonali biztosítóberendezés műszerész tanfolyam, − KÖFE–KÖFI szaktanfolyam, − Váltóhajtómű üzemeltető főjavító 2. tanfolyam, − Domino 55 biztosítóberendezési műszerész tanfolyam, − Térközös áramköri műszerész tanfolyam, − Vasúti útátjáró műszerész tanfolyam, − Vasúti sorompóberendezések műszerész tanfolyam, − Hidraulikus váltóállítóés félsorompóállító szerkezetek üzemeltető tanfolyam

KÖZÉPFOKÚ

− MÁV távközlési és biztosítóberendezési tiszti tanfolyam, − Vasúti felsőfokú biztosítóberendezési mérnök szakvizsga, − Blokkmesteri tanfolyam, − Szakirányú technikus ráképző, − Váltóhajtómű üzemeltető főjavító 1. tanfolyam, − Felsőfokú biztosítóberendezés mesteri tanfolyam

FELSŐFOKÚ


29.

Erősáram


− Alapfokú felsővezetékszerelő vizsga

ALAPFOKÚ

− Középfokú felsővezeték szerelői tanfolyam, − Felsővezeték szerelő csoportvezető tanfolyam, − Villamos művezetői tanfolyam, − Villamos szabványossági tanfolyam, − Érintésvédelmi és szabványosság felülvizsgáló szakképesítés, − Villámvédelem felülvizsgálati szakképesítés, − Vasúti térvilágítás felülvizsgáló tanfolyam, − Vasúti földelési tanfolyam, − Villamos gép és berendezés kezelői tanfolyam, − Villamosmű kezelői szakképesítés, − Erősáramú berendezés időszakos felülvizsgáló szakképesítés, − Villamos váltófűtési tanfolyam, − Felsővezetéki vágánygépkocsi-vezetői tanfolyam, − Beosztott erősáramú mesteri tanfolyam, − Önálló hálózatkezelő tanfolyam

KÖZÉPFOKÚ

− Vasúti felsőfokú erősáramú mérnök szakvizsga, − Felsőfokú (felsővezetékes) vontatási vizsga, − Erősáramú mester tanfolyam, − MÁV erősáramú tiszti tanfolyam, − Szakirányú technikus ráképző, − Felsőfokú erősáramú mesteri tanfolyam

FELSŐFOKÚ


Műszaki jellegű tevékenységeknél elfogadható további tanfolyamok, vizsgák

− Távgépíró berendezés kezelői vizsga, − Nehézgépkezelői vizsga, − Könnyűgépkezelői vizsga, − Akkumulátor kezelői vizsga, − Darukezelői vizsga, − Darukötözői vizsga, − Kazánfűtői vizsga, − Kazánkezelői vizsga, − Targoncavezetői vizsga, − Élelmezés–egészségügyi minimum vizsga, − Alapfokú méreg (raktár) kezelői tanfolyam, − Ívhegesztő vizsga, − Lánghegesztő vizsga, − Szögbelövő tanfolyam, − Lukas kezelő tanfolyam, − Gázpalackkezelő tanfolyam, − Teherkötözői tanfolyam

ALAPFOKÚ

− Művezetői tanfolyam, − Aggregátor kezelői tanfolyam, − Európai minősített hegesztő tanfolyam, − Hivatásos gépjárművezetői tanfolyam (B, C, D, E, F kategória), − Anyagvizsgáló tanfolyam, − Ultrahangos anyagvizsgáló tanfolyam, − Anyagvizsgáló és minőségbiztosító technikus, − Minősített hegesztő tanfolyam, vizsga

KÖZÉPFOKÚ

FELSŐFOKÚ

Az előző táblázatokban felsorolt képzettségek, végzettségek minősítését (alap-, közép-, felsőfok) a képzés befejezése időpontjában érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék alapján, a MÁV oktatási intézményében megszerzett képzettségeket a Baross Gábor Oktatási Központ által meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

Megjegyzés:

30.



20. szám


3/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A forgalmi szolgálat ellátására vonatkozó előírásokat tartalmazó hatályos utasítások alapján meghatározni azokat a szempontokat, amelyek a szolgálati helyek Állomási Végrehajtási Utasításainak egységes szerkezetbe történő összeállításához szükségesek. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a hálózat valamennyi olyan szolgálati helyére, ahol a forgalmi szolgálatot az F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei szerint látják el. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ezen utasítás fogalom meghatározásokat nem tartalmaz. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Szempontrendszer az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállításához. Az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes tartalmi és szerkezeti összeállítása, megjelenítése érdekében az egyes fejezetek és alfejezetek számozásától eltérni nem lehet.

1651

1.4. A vonatok követési rendje, állomásközönkénti bontásban (térközi, állomástávolságú.). 1.5. Az állomási vágányok számozása, jelölése, rendeltetése, használható hossza, lejtviszonyai, a szolgálati helyek jelfeladásra kiépített és ki nem épített vágányainak felsorolása (F.2. 15.18.7.2.p.). 1.5.1. Ro-La forgalom lebonyolítására kijelölt vágányok (vágánykapcsolatok) felsorolása (F.2. 33. sz. függelék 33.6.1. p.). 1.5.2. Utasperonok hossza, sínkorona feletti magassága, (sk0, sk15, sk30 stb.) burkolata. 1.6. Vázlatos helyszínrajz, melynek az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 4.1.1. pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia. 1.6.1. A vázlatos helyszínrajzon feltüntetett adatokra, berendezésekre vonatkozó rövid leírás. 1.6.1.1. Helyhezkötött jelzők, figyelmeztető jelek, jelzőeszközök, főjelzők, előjelzők, tolatásjelzők felsorolása a jelzők szelvényszámának feltüntetésével, törpe tolatásjelzők felsorolása a hozzá tartozó váltók számának megjelölésével. A szolgálati helyekre rendszeresített jelzőeszközök felsorolása darabszám szerint. 1.6.1.2. A váltók számozása és biztosítási módjuk szerinti csoportosítása. 1.6.1.3. Űrszelvénybe nyúló műtárgyak felsorolása. 1.6.1.4. Vízdaruk, fordítókorongok, tűztisztító helyek, olajvételező helyek, vizsgálóaknák felsorolása. 1.7. Értekezési lehetőségek, rádiós körzetek, állomási távbeszélő kapcsolatok, hangrögzítő berendezések. Az egy-egy távbeszélő, rádiós körzethez tartozó szolgálati helyek, a távbeszélő hívójelek, valamint a hangrögzítővel kiegészített távbeszélő és rádiós kapcsolatok, szolgálati helyek részletes felsorolása (F.2. 7. sz. Függelék 7.1. p.). 1.8. A villamos felsővezetéki rendszerhez kapcsolódó előírások, állomási kapcsolókert, kapcsolási helyek, szakaszolók elhelyezése. Rakodások engedélyezése (E. 101. Ut.). Térvilágítási körzetek és azok kapcsolásának módja.

1. Általános előírások 1.1. Az állomás fekvése, (vonalon, vonalakon) szomszédos állomások, nyíltvonali szolgálati helyek felsorolása. Lejtési viszonyok a szomszédos állomásokig. Az állomáson üzemelő biztosítóberendezés típusa. 1.2. Az állomás területén működő egyéb szakágak, illetve vállalkozó vasúti társaságok és külső vasúti vállalkozások felsorolása, azok vágány-összeköttetései, elhatárolása. 1.3. Az állomás szolgálati helyeinek felsorolása (forgalmi, egyéb szakágak, illetve vállalkozó vasúti társaságok és külső vállalkozások által használt stb.).

1.9. Utastájékoztató körzetek felsorolása, valamint az utastájékoztatásra vonatkozó helyi előírások. 1.10. Utasítások és segédkönyvek gyűjteményének helye, a Parancskönyvek elhelyezésére kijelölt szolgálati helyek felsorolása, a forgalmi irodai rendeletgyűjtemény és egyéb nyilvántartások tárolási helye. (F.2. 1.4.9. p., F.2. 2. sz. Függelék). 1.11. Elsősegélynyújtásnál figyelembe vehető és használható eszközök tárolási helye, a foglalkozás-egészségügyi orvos, a háziorvos, az ügyeletes orvos, a kórházak és egyéb ellátást biztosító egészségügyi intézmények névés címjegyzéke. Véralkohol-vizsgálati doboz, alkoholszonda, alkoholteszter tárolási helye.

1652


1.12. Rendőrség, mentők, tűzoltóság, katasztrófavédelem, polgárőrség, vasútőrök, önkormányzat, vadásztársaság, illetve a szolgálati helyen jelen lévő és vasúti tevékenységet végző vállalkozó vasúti társaságok és külső vállalkozások címe, telefonszáma.

20. szám

2.11. Kocsirendezők részletes munkabeosztása.

2. Forgalmi szolgálat végzésére vonatkozó előírások

2.12. Jelzők, váltók, helyiségek kivilágításának szabályozása, az állomási, valamint nyíltvonali helyhez kötött jelzők lámpáinak gondozására vonatkozó helyi előírások a gondozásukkal megbízott munkakörök felsorolásával (F.2. 1.54., 1.5.4.1.p.).

2.1. A szolgálatra jelentkezés szabályozása (F.2. 1.4.12.p.).

2.13. Az állomáshoz tartozó sajátcélú vasúti pályahálózat felsorolása, a kiszolgálás módja (F.2. 1.2.92.p.).

2.2. Az állomásbejárás, körzetbejárás szabályozása. 2.2.1. Az állomásbejárásra, körzetbejárásra kötelezettek felsorolása és a tevékenység végrehajtásának helyi szabályozása (F.2. 1.4.13.p., F.2. 30. sz. Függelék 30.3.2.p.).

2.14. Váltókörzetek kijelölése, őrzése. (F.2. 2.3.1.p.). 2.14.1. Váltókezelői körzetek meghatározása, valamint a csak tolatás részére váltót állító váltókezelők kijelölése. 2.14.2. A csak tolatás részére váltót állító váltókezelők közül a vonatközlekedés szabályozásába bevonható váltókezelők meghatározása, kijelölése. 2.14.3. Adott és vett közlemények rögzítésére vonatkozó előírások azon váltókezelők részére, akik csak vonatok végének megfigyelésére vannak kötelezve (F.2. 1.17.4.2. pont).

2.3. Szolgálatátadás-átvétel helyi szabályozása. 2.3.1. Szolgálatátadás-átvétel folytatólagos szolgálat esetén az egyes munkakörökre vonatkozó részletes helyi szabályozással (F.2. 1.4.14.p.). 2.3.2. Szolgálatátadás-átvétel szolgálat megszakítás, szolgálat szünetelés esetén (F.2. 1.4.15.p). 2.3.3. Osztott munkaidő (szolgálat szünetelés vagy szolgálat megszakítás) esetén követendő eljárás (F.2. 1.2.73., 1.4.15.p.). 2.3.4. Osztott munkaidő esetén a szolgálat megszakítás tartama alatt a jelzők kezelésére, esetleges érvénytelenítésére, valamint az útsorompóknál követendő eljárásra vonatkozó helyi előírások szabályozása (F.2. 3.1.1. pont, F.1. 9.6., 9.6.1.pont). 2.4. Térfőnök 1.2.103.p.).

részletes

munkabeosztása

(F.2.

2.5. Forgalmi szolgálattevő(k) részletes munkabeosztása. 2.5.1. A szolgálati helyen szolgálatot teljesítő valamennyi forgalmi szolgálattevő részletes munkabeosztása, teendőik és hatáskörük elhatárolásával (F.2. 1.2.32., 1.2.56.p.). 2.5.2. Ügyeletes tiszt (forgalmi) részletes munkabeosztása. 2.6. Kocsimester (forgalmi) részletes munkabeosztása (F.2. 1.2.50.p.). 2.7. Vezető váltókezelő(k) részletes munkabeosztása (F.2. 1.2.123.p.). 2.7.1. Váltókezelő(k) részletes munkabeosztása (F.2. 1.2.120.p.). 2.8. Vonali tolatásvezető(k) részletes munkabeosztása. 2.9. Tolatásvezető(k) részletes munkabeosztása. 2.10. Vonali kocsirendező(k) részletes munkabeosztása.

2.15. Váltógondozás (F.2. 2.5.1.p.). 2.15.1.Váltógondozási körzetek kijelölése. 2.15.2. A váltók gondozására kötelezettek kijelölése. 2.15.3. A váltógondozás helyi technológiájának szabályozása függetlenül attól, hogy a tevékenységet mely szakszolgálat végzi. 2.16. A váltók szabványos állásának közlése (F.2. 2.6.2.p.). 2.17. Utasítás a vonat vágányútjának beállítására (F.2. 2.7.1.p.). 2.17.1. Közbenső váltókezelői, sorompókezelői szolgálati helyiségek felsorolása, melyek esetében a szolgálatot teljesítő dolgozókat a forgalmi szolgálattevő köteles utasítani a vágányút beállítására. 2.18. A vágányút beállításához szükséges idők vágányutankénti meghatározása, valamint a berendezés használhatatlansága esetén a vágányút beállításához szükséges idők meghatározása vágányutanként (F.2. 2.7.2.p.). 2.19. A vágányút ellenőrzése (F.2. 2.7.4.p.). 2.19.1. A vágánybejárások szabályozása. 2.19.2. A forgalmi szolgálattevő(k) vágányútáttekintési kötelezettségének szabályozása. 2.20. Teendők a szabad vágányút biztosítására. 2.20.1. A Vágányfoglaltsági napló vezetésével kapcsolatos helyi szabályozás (F.2. 7.5.1. p. a.) alpont. 2.20.2. A vízdaru(k) lakatkulcsainak őrzésére, kiadására és visszavételére vonatkozó előírások (F.2. 2.7.5.1. e.) alpont).

20. szám


2.21. A váltók használhatóságának ellenőrzése. 2.21.1. A váltók használhatóságának helyszíni ellenőrzése szolgálat átvételkor és ellenőrzések alkalmával (F.2. 2.8.3.p.). 2.21.2. A használhatóság ellenőrzése állandóan lezárt váltóknál (F.2. 2.8.6.p.). 2.22. A váltók állítása. 2.22.1. Váltóállítás vonat részére. A váltóállításra kötelezettek meghatározása (F.2. 2.9.1.p.). 2.22.2. Váltóállítás tolatás részére. A váltóállításra kötelezettek meghatározása (F.2. 2.9.2.p.). 2.23. Mellékvágányokban és más szolgálati helyek területén lévő vágányzatban található lezárható váltók felsorolása, azok lezárásának és felnyitásának szabályozása (F.2. 2.10.1.2.p.). 2.24. Állandóan zárva tartandó váltók. 2.24.1. Szabványos állásukban állandóan zárva tartandó váltók kijelölése és felsorolása (F.2. 2.10.3. a) alpont). 2.25. Váltózár- és védelmi berendezés másodkulcsok. 2.25.1. A váltózárak és védelmi berendezések másodkulcsainak őrzésére kijelölt szolgálati helyek felsorolása (F.2. 2.11.6. p.). 2.25.2. Biztonsági betéttel lezárható váltók váltószám és terelési irány szerinti felsorolása (F.2. 32. sz. Függelék 32.5.4. pont). 2.26. Váltóellenőrzés. 2.26.1. A váltók állítására kötelezettek munkájának ellenőrzésére kijelölt dolgozó (második dolgozó) meghatározása (F.2. 2.12.1.p.). 2.27. Váltóellenőrzés központi állítású váltóknál. 2.27.1. A váltóellenőrzés megtartásának szabályozása villamos úton központból állított váltóknál a berendezés meghibásodása esetén (F.2. 2.12.2.p.). 2.27.2. A váltóellenőrzés megtartásának szabályozása vonóvezetékkel állított központi állítású váltóknál a berendezés meghibásodása esetén (F.2. 2.12.2.1.p.). 2.27.3. A váltóellenőrzés megtartásának szabályozása helyszíni állítású, központból reteszelhető váltóknál a berendezés meghibásodása esetén (F.2. 2.12.3.p.). 2.28. Váltóellenőrzés váltózáras váltóknál. 2.28.1. Nem biztosított állomásokon a forgalmi szolgálatevők részére előírt váltóellenőrzés végrehajtásának – váltók helyes állásának ellenőrzése – szabályozása. A váltóellenőrzés megtartására kijelölt hely meghatározása (F.2. 2.12.4.3.p.). 2.29. Váltóellenőrzés helyszíni állítású le nem zárt váltóknál. 2.29.1. A váltóellenőrzés megtartásának előjegyzésére kijelölt hely meghatározása (F.2. 2.12.5.p.).

1653

2.30. Jelentés a vágányút beállításáról. 2.30.1. A vágányút beállítására utasított dolgozók jelentéstételi kötelezettségének sorrendje (F.2. 2.13.1.p.). 2.31. Állomási, nyíltvonali útátjárók szelvényszáma, sorompók jele, száma, kezelő szolgálati hely megnevezése, biztosítás módja (F.2. 3.6.5.p.). 2.31.1. Nyíltvonali útsorompók felsorolása, melyek használhatatlansága esetén a vonatszemélyzetet értesíteni kell, illetve az útátjárót jelzőőrrel fedezni kell. 2.31.2. Kimutatás a vasúti jelzővel ellenőrzött, de vonat által vezérelt fény, ill. fény- és félsorompókról. 2.32. A tolatás engedélyezése. 2.32.1. Fővágányt nem érintő, illetve nem veszélyeztető tolatások engedélyezésére vonatkozó előírások (F.2. 4.1.2.p.). 2.32.2. Gépészeti, műszaki, pályavasúti és egyéb szolgálati ág, továbbá vasúti ipari üzem vágányzatán végzendő tolatások engedélyezésére és lebonyolítására vonatkozó előírások. (F.2. 4.1.2.4.p). 2.33. Tolatásvezető kijelölése. 2.33.1. Több tolatócsapat egy szolgálati helyen belüli egyidejű tevékenységét irányító személy kijelölése (F.2. 4.1.5.1.p.). 2.33.2. Több tolatócsapattal végzett egyidejű tolatások alakalmával a tolatási körzetek elhatárolása (F.2. 4.1.10.p.). 2.33.3. A tolatás mikénti végrehajtása csökkentett létszámmal (F.2. 1.2.108.p.). 2.34. Átállás, összetolás. 2.34.1. Átállás, összetolás közben az állomás túlsó végén végezhető egyidejű tolatások szabályozása (F.2. 4.1.11.1.p.). 2.35. Tolatás engedélyezése javító-, tisztító-, mosó stb. vágányon, továbbá olyan fővágányon, ahol javítási, tisztítási stb. munkát végeznek. 2.35.1. Kijelölt vágányon végzett javítási, tisztítási stb. munkák esetén a munkavezető értesítési kötelezettségére vonatkozó helyi előírások (F.2. 4.1.14.1.p.). 2.36. Tolatási mozgást szabályozó jelzők kezelése (F.1. 4.3.8.p.). 2.37. Mozdonyok mozgásának szabályozása (F.2. 4.1.17.p.). 2.37.1. Az egyedül vagy legfeljebb 1 kocsival közlekedő mozdonyok, mozdonycsoportok mozgásának szabályozására vonatkozó előírások. 2.37.2. Több összekapcsolt mozdonnyal végzett tolatások lebonyolítására vonatkozó előírások. 2.37.3. Mozdonyok körüljáratására alkalmas vágányok kijelölése (F.2. 4.1.17.4.p.).

1654


2.38. Féksaru alkalmazása. 2.38.1. A féksaruk jelölésére, számozására, darabszámára, használatára, karbantartására, őrzésére és tárolására vonatkozó helyi előírások (F.2. 4.1.24.1.p., F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.2.p., 30.3.4.6.p.). 2.38.2. Használaton kívüli féksaruk tárolására kijelölt hely (F.2. 4.1.24.2.p.). 2.38.3. Egy saruzóra bízható vágányok mennyisége, a saruzók átcsoportosítására vonatkozó előírások (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.2.p.). 2.38.4. Ívben fekvő vágányokon végzendő saruzásra vonatkozó helyi előírások (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.3.5.p.). 2.38.5. Használhatatlan és sérült féksaruk gyűjtésére, javításba küldésére, jelölésére, kezelésre vonatkozó előírások (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.6.p.). 2.39. Szalasztható kocsik mennyisége (F.2. 4.3.5.p., 4.3.5.1.p.). 2.40. Szalasztás csonkavágányra. A biztonságos szalasztás helyi szabályozása (F.2. 4.3.7.p.). 2.41. Vonat behaladása közben az állomás túlsó végén végezhető tolatások részletes helyi szabályozása (F.2. 4.4.4.1.p.). 2.42. A vágányúttól jobbra, illetve balra fekvő vágányokon a vágányút érintése nélkül végezhető tolatások helyi szabályozása (F.2. 4.4.5.p.). 2.43. Szalasztás, csurgatás és gurítás közben az állomás túlsó végén közlekedő vonatok védelmére vonatkozó részletes helyi előírások (F.2. 4.4.6.p.). 2.44. Védekezés a járműmegfutamodások ellen. 2.44.1. A rögzítősaruk kiadásának, visszavételének helyi szabályozása. 2.44.2. A rögzítősaruk elhelyezéséért, eltávolításáért, felügyeletéért felelős személyek kijelölése (F.2. 5.1.2. e) alpont). 2.44.3. Kulccsal lezárható kocsifogó alátétek és kulcsainak kezelésére, tárolására vonatkozó előírások (F.2. 5.1.3. d) alpont). 2.44.4. Páros féksaruk, illetve a helyette alkalmazható féksaruk tárolására kijelölt hely (F.2. 5.3.1.p.). 2.45. Járműkapcsolások. 2.45.1. csavarkapoccsal végzett járműkapcsolás esetén a rögzítősaru használatának tilalmára vonatkozó részletes helyi előírások (F.2. 7.3.p.). 2.46. Figyelési, tájékozódási és értesítési kötelezettség. 2.46.1. A forgalmi szolgálattevőkre vonatkozó tájékozódási kötelezettség helyi szabályozása (F.2. 15.1.12.4.p.).

20. szám

2.47. Engedélyadás bizonyítása. 2.47.1. Az engedélykérés-adás bizonyítására kijelölt szolgálati hely megnevezése, amennyiben a két állomás között több nyíltvonali szolgálati hely is van. Ha nyíltvonali szolgálati hely nincs, akkor meg kell határozni azt az állomási dolgozót, – annak hiányában pedig a harmadik állomás forgalmi szolgálattevőjének vagy a forgalmi vonalirányító nevét – aki az engedélykérést-adást bizonyítja (F.2. 15.8.4.p.). 2.48. A vonatok számáról és előrelátható indulási idejéről szóló közlemény adására felhatalmazott dolgozók kijelölése (F.2. 15.9.1.p.). 2.49. Meggyőződés a vonat megérkezéséről (elhaladásáról). 2.49.1. A vonatok teljes megérkezésének (elhaladásának) megállapítására kijelölt dolgozók kijelölése (F.2. 15.12.4.p.). 2.50. Rendelkezések közlése a vonatszemélyzettel. 2.50.1. A váltókezelői szolgálati helyiségekben szolgálatot végző dolgozók közül azon dolgozók kijelölése, akiket a forgalmi szolgálattevő az Írásbeli rendelkezés kiállítására és kézbesítésére utasíthat (F.2. 15.16.1.1. b) alpont). 2.50.2. A rendelkező és vonatindító állomásokon a személyszállító vonatok részére adandó Írásbeli rendelkezések kézbesítésének szabályozása (a kézbesítést végzők felsorolása, pl.: vezető jegyvizsgáló, vagy a kiállításra jogosult dolgozó stb.) (F.2. 15.16.1.2.p.). 2.50.3. Vonatkísérő nélkül közlekedő vonatok indulásra történő előkészítését végző dolgozók kijelölése (vonatfelvétel végrehajtása, bejegyzés a Menetigazolványba F.7. 114., 115. p., fuvarokmányok, Írásbeli rendelkezések kézbesítése F.2. 15.16.1.2. p., zárjelző tárcsa kezelése F.1. 7.2.2.2. p., vonali tolatásvezetők részére előírt egyéb teendők ellátása) függetlenül attól, hogy a vonatfelvételt a vállalkozó vasúti társaság, vagy megállapodás alapján a pályavasút végzi. 2.51. A vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazása indításra, áthaladásra. 2.51.1. A vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazására kijelölt hely meghatározása akkor, ha az, különleges helyi ok miatt, az általánostól eltérő (F.2. 15.17.2.1.p.). 2.51.2. A vonatok mozdonyvezetőinek közvetett módon történő felhatalmazására jogosult munkavállalók (vezető váltókezelő, váltókezelő) felsorolása, szolgálati helyenként (F.2. 15.17.2.p.). 2.52. Rendkívüli áthaladás. A szolgálati helyen tervezett rendkívüli áthaladás esetén, ha a bejárati oldalon váltókezelő nem végez szolgálatot, a kézijelzés adására alkalmas dolgozó kijelölése (F.2. 15.17.10.1.p.).

20. szám


1655

2.53. Megállás helye. 2.53.1. A fejpályaudvarra bejáró vonatok F.2. sz. Forgalmi Utasításban előírt sebességnél kisebb behaladási sebességének meghatározására vonatkozó helyi előírások (F.2. 15.18.5.2.p.).

kedési útvonalainak kijelölése, a vágányokon való áthaladásuk engedélyezésének módja, valamint az életvédelmi kerítésen – szolgálati célú közlekedés érdekében – létesített zárható átjáró használatának feltételeit (F.2. 4.sz. Függelék 4.1.3.p.).

2.54. Menetrend szerint áthaladó vonatok megállítása a szolgálati helyeken. 2.54.1. A menetrend szerint áthaladó vonatok megállításának módja (F.2. 15.18.7., F.2. 15.18.7.1., F.2. 15.18.7.2.p.).

2.62. Kocsiadatfelvétel végrehajtása (F.7. Utasítás 31. p.). 2.62.1. Kocsiadatfelvétel módszere (F.7. Utasítás 30., 36.p.). A fenti tevékenységet és módszert szabályozni kell attól függetlenül, hogy azt vállalkozó vasúti társaság, vagy megállapodás alapján a pályavasút végzi.

2.55. A vonatok várása és megfigyelése állomásokon és a nyílt vonalon. 2.55.1. A forgalmi szolgálattevők vonatfogadási helye, amennyiben az, különleges helyi ok miatt az általánostól eltérő (F.2. 15.18.13.3. a) alpont). 2.55.2. A váltókezelők vonatfogadási helyének meghatározása (F.2. 15.18.13.3. c) alpont). 2.55.3. A „Felhívás az áthaladásra” jelzés adására kijelölt hely váltókezelők részére, ha annak adására a vonat fogadására kijelölt hely nem alkalmas (F.1. 6.1.1.5. p.). 2.55.4. A kocsivizsgálók vonatfogadási tevékenységével kapcsolatosan a forgalmi szolgálattevők értesítési kötelezettségének, az értesítés módjának helyi szabályozása (F.2. 15.18.13.7. p., E.12. 2.2.1.5.p.). 2.56. Tolatási tevékenység végzését bizonyító „Tolatási kimutatás” kiállítására, vezetésére kijelölt állomási dolgozó. 2.57. Rakszelvényen túlérő küldemények továbbítására vonatkozó korlátozások, az állomási vágányok megjelölése. Azon vágányok meghatározása, amelyekre ilyen küldemények egyáltalán nem fogadhatók (F.2. 27.sz. Függelék 27.1.1.5., 27.2.2.-27.2.7.p., H.6. 1.4.3.p.). 2.58. Az általános érvényű (típusméretű küldemények) továbbítása során az állomásra, illetve a rendelkezési szakaszra vonatkozó korlátozások helyi szabályozása (F.2. 27.sz. Függelék 27.1.1.5., 27.2.2.-27.2.7.p.). 2.59. Az általános érvényű továbbítási engedélyről történő értesítések gyakorlati lebonyolításának részletes helyi szabályozása (F.2. 27. sz. Függelék 27.1.2. p.). 2.59.1. A SZIR kommunikációs körzetéhez tartozó SZIR terminállal nem rendelkező állomások értesítésének helyi szabályozása. 2.60. Az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó (túlsúlyos kocsik, küldemények) továbbítása esetén a helyi korlátozások szabályozása (F.2. 27.sz. Függelék 27.4.4. pont). 2.61. A gyalogosok közlekedésére és a szolgálati helyek megközelítésére szolgáló közlekedési útvonalak kijelölése, erre a célra a kerékpár használatának lehetősége. Kézikocsik, targoncák és egyéb közúti járművek közle-

2.63. Vonatátvétel végrehajtása. 2.63.1. Gurítási megjegyzés kód használatának szabályozása a helyi sajátosságoknak megfelelően (F.7. Utasítás 98.p.). 2.63.2. A vonatban nem lévő kocsik előkészítése rendezésre, rendezése, újrarendezése, állomáson belüli mozgatása a számítógépes nyilvántartásban a tényleges helyzetnek megfelelően, valamint az egyes dolgozók ezzel kapcsolatos feladatai (F.7. Utasítás 105.p.). A fenti tevékenységet és módszert szabályozni kell attól függetlenül, hogy azt vállalkozó vasúti társaság, vagy megállapodás alapján a pályavasút végzi. 2.64. Vonatelőkészítés helyi szabályozása. 2.64.1. A vonatfelvételi tevékenységet végzők létszáma, feladata (F.7. Utasítás 9.p.). 2.64.2. A vonatfelvételi tevékenységet végzők összehívásáért felelős személy megnevezése (F.7. Utasítás 107.p.). 2.64.3. A vállalkozó vasúti társaságok vonatelőkészítési tevékenységet végző munkavállalóinak értesítésére és annak módjára vonatkozó helyi szabályozás a vonatelőkészítési tevékenység megkezdhetőségéről. Az értesítést végző forgalmi munkavállaló kijelölése. 2.64.4. A vállalkozó vasúti társaságok által elvégzett vonatelőkészítési tevékenység befejezéséről (a vonat indulásra kész állapotáról) történő értesítésre és annak módjára vonatkozó helyi szabályozás. Az értesítést vevő forgalmi munkavállaló kijelölése. 2.64.5. Határállomásokon a határtechnológiával kapcsolatos helyi szabályozás. 2.65. SZIR kommunikációs körzet állomásain az adatfelvétellel kapcsolatos, számítógépen rögzítendő adatok körzeti állomással történő közlési módjának szabályozása (F.7. Utasítás 28.p.). 2.65.1. Rendkívüli vonatfeloszlatás, továbbítás közbeni lemondás (F.7. Utasítás 43.p.). 2.65.2. Rendkívüli kocsikisorozás (F.7. Utasítás 92.p.). 2.65.3. Vonatfelvétel (F.7. Utasítás 125.p.). 2.65.4. Mozdonyok ki-, besorozása SZIR menetrenddel rendelkező vonatnál (F.7. Utasítás 131.p.).

1656


2.66. FOR terminállal rendelkező állomásokon a vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatban szükséges adatok rögzítési módjának szabályozása. 2.66.1. Az állomás területén azon szolgálati helyek felsorolása, ahol FOR terminál van telepítve. 2.66.2. A FOR terminállal rendelkező szolgálati helyeken vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatban szükséges adatok rögzítésének szabályozása (milyen adatokat, mikor, melyik szolgálati helyen kell rögzíteni). Több terminállal rendelkező állomásokon a tevékenységek elhatárolásának szabályozása. 2.66.3. A FOR terminállal rendelkező állomásokhoz (kommunikációs körzetállomások) tartozó FOR terminállal nem rendelkező állomások felsorolása. 2.66.4. A FOR terminállal rendelkező kommunikációs körzetállomásokon a FOR terminállal nem rendelkező állomásokról a vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatban bejelentett adatok rögzítésének szabályozása (melyik állomásról, milyen adatokat, mikor, melyik FOR munkahelyen kell rögzíteni). 2.66.5. FOR terminál meghibásodása vagy a működtetést akadályozó üzemzavar esetén követendő eljárások helyi szabályozása. Ha az állomáson csak egy FOR terminál üzemel, akkor annak meghibásodása esetén azon más szolgálati hely megnevezése, ahol a vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos adatok rögzítését végzik. 2.66.6. A FOR terminállal rendelkező szolgálati helyek szolgálat átadás-átvételének szabályozása a rögzítendő adatok figyelembe vételével. 2.67. FOR terminállal nem rendelkező állomásokon a vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatban jelentkező adatok bejelentésének szabályozása (melyik FOR terminállal rendelkező állomásra, milyen adatokat, mikor kell bejelenteni, az adott-vett jelentések rögzítésére szolgáló dokumentum). Ha a jelentést vevő szolgálati helyen több FOR terminál is üzemel, akkor annak a szolgálati helynek a kijelölése, ahová a szükséges adatok bejelentése történik. 2.67.1. Az elsődleges (FOR terminállal rendelkező) kommunikációs körzetállomással történő értekezés lehetetlensége esetére a másodlagos kommunikációs körzetállomás meghatározása. 2.67.2. A FOR terminállal nem rendelkező állomás érdeklődési kötelezettsége a kommunikációs körzetállomástól a megrendelt szolgáltatások vonatkozásában (kijelölt munkavállaló, érdeklődés ideje, előjegyzés módja). 2.68. A FOR terminállal rendelkező állomáson az IÜR/FOR00 vizsgával rendelkező személyek nyilvántartása az ÁVU mellett megőrzendő kimutatáson. 3. Gurítódombos rendező-pályaudvarokon, valamint rendező-pályaudvarokon a szolgálat végzésére vonatkozó előírások

20. szám

3.1. Az egyes irány (rendező) vágányok rendeltetése (F.2. 30. sz. Függelék 30.1.8.p.). 3.2. A tolatási mozgást szabályozó jelzők (tolatás- és gurításjelzők) kezelésére vonatkozó részletes rendelkezések, a kezelését végző dolgozók kijelölése (F.1. 4.3.8.p.). 3.3. A legkedvezőbb, valamint a legkisebb és a legnagyobb rátolási sebesség értéke (F.2. 30. sz. Függelék 30.2.3.2. p.). 3.4. Az irány (rendező) vágányokra legurított elegy további rendezését végző tolatásvezetők és gurításvezetők munkájának összehangolására vonatkozó részletes rendelkezések (F.2. 30. sz. Függelék 3.2.2.p.). 3.5. Az egy saruzóra bízható irány (rendező) vágányok mennyisége (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.2.p.). 3.6. A saruzást végző kocsirendezők körzetének kijelölése, a kijelölt körzet bejárására vonatkozó előírások helyi szabályozása (F.2. 1.4.13.p.). 3.7. Gurítódombos rendező-pályaudvarokon a váltókezelői körzetek meghatározása. 3.7.1. A csak gurítás részére váltót állító váltókezelők kijelölése. 3.7.2. A csak gurítás részére váltót állító váltókezelőknek a közlekedést szabályozó munka végzésére történő igénybevételének szabályozása. 3.7.3. A szolgálati helyek közötti adott- és vett közlemények rögzítésének szabályai (hangrögzítés). 3.7.4. A váltókezelői szolgálati helyeken szolgálatot végzők létszámának meghatározása és tevékenységének szabályozása (vonatközlekedés, valamint a tolatási és gurítási tevékenység végzésével kapcsolatos tevékenységek szabályozása (F.2. 1.2.120., 2.3.1. p.). 3.8. A féksaruk jelölésére, darabszámára, használatára, karbantartására, őrzésére és tárolására vonatkozó helyi előírások (F.2. 4.1.24.1.p., F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.2.p., 30.3.4.6.p.). 3.8.1. Használaton kívüli féksaruk tárolására kijelölt hely (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.2.p.). 3.8.2. A 300 m-nél kisebb íves vágányrészek felsorolása, ahol a saruzáshoz a szolgálati felsőbbség engedélyt adott (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.3.5.p.). 3.8.4. Használhatatlan és sérült féksaruk gyűjtésére, kezelésére, műhelybe küldésére vonatkozó teendők szabályozása (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.6.p.). 3.9. Sebességszabályozó fékelemekkel felszerelt vágányokra gurítható kocsikra vonatkozó előírások (korlátozások) helyi szabályozása (F.2. 12. sz. Függelék 12.3.3. p.). 3.10. A vágányfék használhatatlansága esetén az elősaruzásra és a gurítandó járművek megfékezésére vo-

20. szám


natkozó előírások helyi szabályozása (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.7. p.). 3.11. Az alkalmazott tolatási módszerek függvényében a tolatószemélyzet létszámának meghatározása és feladatainak helyi szabályozása (F.2. 30. sz. Függelék 30.5.2.p.). 3.12. Közlemények és értesítések helyi szabályozása az önműködő mérlegelésre alkalmas vasúti járműmérleggel rendelkező rendező-pályaudvarokon (F.2. 30. sz. Függelék 30.2.4.p.). 4. A csatlakozó, összekötő vasúti pálya, a saját célú vasúti pályahálózat, a vasúti járműmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására és a rakterületek kezelésére vonatkozó előírások helyi szabályozása 4.1. A vasúti járműmérleg mérlegház kulcsának tárolására és őrzésére vonatkozó helyi előírások szabályozása (29/2006. (MÁV Ért. 30.) VIGH. sz. Utasítás). 5. A szolgálati hely helyi sajátosságai, különleges viszonyai miatt szükséges szabályozások Itt kell szabályozni azokat a helyi sajátosságokat, amelyekre a szempontrendszer nem tartalmaz rendelkezéseket. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

1657

zetét a Forgalmi Csomópontokon munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó EBK TSzK munkavállalói részére – a MÁV Zrt. hatályos Munkavédelmi Szabályzatának előírásai alapján – munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat céljából kötelesek átadni. A Forgalmi Csomópont vezetője az Állomási Végrehajtási Utasítás tervezetét az EBK TSzK munkavállalója által elvégzett és csatolt munkavédelmi üzembehelyezési szakvéleménnyel együtt köteles felküldeni jóváhagyás céljából az illetékes Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztály vezetője részére. A Forgalmi Osztály vezetője az Állomási Végrehajtási Utasítás munkavédelmi üzembe helyezését annak jóváhagyásával rendeli el. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálati szakvéleményt a jóváhagyott Állomási Végrehajtási Utasításba a fedlap után be kell fűzni. A jóváhagyott Állomási Végrehajtási Utasítások vonatkozó anyagából valamennyi érintett munkavállalót kimutatható módon oktatni és vizsgáztatni kell. Jelen Utasítás hatályba léptetésével egyidejűleg hatályon kívül helyezzük az alábbi rendelkezéseket: • 34/2007. (XII. 14. MÁV Ért. 37.) ÜÁVIGH. sz. Utasítás az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról. • Gy.1640-19/2008. sz. rendelkezés az Állomási Végrehajtási Utasítások munkavédelmi üzembe helyezésére. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ezen utasítás a közzététel napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK

5.1. Ezen utasítás közzétételét követően el kell készíteni, felülvizsgálatra, majd jóváhagyásra fel kell terjeszteni az új Állomási Végrehajtási Utasítások tervezetét. A Forgalmi Csomópontok vezetői a részükre felülvizsgálat céljából megküldött Állomási Végrehatási Utasítások terve-

Jelen utasítás mellékletet nem tartalmaz. Dr. Mosóczi László s. k.

üzletági általános vezérigazgató-helyettes

1658


20. szám

20. szám


1659

1660


20. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

20. szám 124. évfolyam június 19. TARTALOM

Recommend Documents