8. szám 124. évfolyam március 6. TARTALOM

8. szám

124. évfolyam

2009. március 6.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 18/2009. (III. 6. MÁV Ért. 8.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az alapítványok és társadalmi szervezetek kezelésének rendjéről szóló 21/2007. (MÁV Ért. 29.) Jog-Vezérigazgatói utasítás módosításáról ............................................................ 7/2009. (III. 6. MÁV Ért. 8.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Csoport adószabályzatáról ...................................................................

913 921

Egyéb közlemények Elveszett felügyeleti igazolványok, vasúti arcképes utazási igazolvány és gépjárművezetői megbízólevél érvénytelenítése. A Pályavasúti Üzletág TEB Főosztály közleménye ................... A MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság közleménye ....................

Utasítások 18/2009. (III. 6. MÁV Ért. 8.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az alapítványok és társadalmi szervezetek kezelésének rendjéről szóló 21/2007. (MÁV Ért. 29.) Jog-Vezérigazgatói utasítás módosításáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja egységes szabályok meghatározása a MÁV Zrt. által alapított alapítványok, valamint az olyan társadalmi szervezetek vonatkozásában, amelyeknek a tevékenységében a MÁV Zrt. tagként vesz részt, különös tekintettel ezek létrehozására, kezelésére és megszüntetésére, továbbá a kezelésben részt vevő egyes szervezeti egységek feladatainak pontos meghatározására.

938 938 938

2.0 AZ UTASÍTÁS HATÁLYA; A KIDOLGOZÁSÉRT ÉS A SZABÁLYZAT AKTUALIZÁLÁSÁÉRT FELELŐS MEGJELÖLÉSE 2.1 Az utasítás személyi hatálya a MÁV Zrt. azon szervezeti egységeire és munkavállalóira terjed ki, amelyek részt vesznek a MÁV által létrehozott alapítványok, valamint a MÁV-tagsággal működő társadalmi szervezetek kezelésében. A MÁV cégcsoporthoz tartozó azon cégekre, melyek a jelen utasítás tárgyi hatálya alá tartozó alapítványokat, illetve társadalmi szervezeteket kezelnek, alapítói döntéssel kerül kiterjesztésre az utasítás hatálya. A jelen utasítás tárgyi hatálya alá a MÁV Zrt. által létrehozott, illetve azon már meglevő alapítványok tartoznak, melyekhez a MÁV Zrt. később csatlakozott, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyekben a MÁV Zrt-nek tagsági viszonya áll fenn. Az utasítás vonatkozó pontjai tekintetében azon alapítványok és tár-

914

A MÁV Zrt. Értesítője

sadalmi szervezetek is a jelen utasítás hatálya alá tartoznak, amelyek részére a MÁV Zrt. támogatást nyújt. 2.2 Az utasítás karbantartása: az utasítás karbantartásáért a Jogi Igazgató a felelős. 3.0 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 3.1 Alapítvány: Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. 3.2 Társadalmi szervezet: az egyesülési jog alapján magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei által önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység céljára nem alapítható. 3.3 Nyílt alapítvány: Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi, az alapítványhoz – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. 3.4 Zárt alapítvány: Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást nem engedi meg. Ebben az esetben az alapítvány vagyona csatlakozással nem növelhető. 3.5 Kezelő szervezet/kuratórium: Az alapító – az alapító okiratban – kijelölheti az Alapítvány kezelő szervét, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv/szervezet az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve. 3.6 Társadalmi szervezet legfelsőbb szerve: a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, az éves költségvetés meghatározása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása, a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása, továbbá döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. 3.7 Közhasznú szervezet: A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően köz-

8. szám

hasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel). 3.8 Kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató szervezet: Olyan közhasznú szervezet, melyet ilyen szervezetként vettek nyilvántartásba, mert közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 3.9 Támogatás: lehet pénzbeli és nem pénzbeli juttatás. a) Pénzbeli támogatás: visszafizetési kötelezettség nélkül adott végleges pénzeszközátadás. b) Nem pénzbeli támogatás: A vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történő teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása. A nem pénzbeli támogatás mindkét formája (vagyis a dolog, illetve jog átengedése és a szolgáltatás nyújtása) csökkenti a társasági adóalapot (Tao tv. 7.§ (1.) bek. z/pontja és (7.) bek. megfelelésével), valamint minden esetben ÁFA fizetési kötelezettség alá esik. 3.10 Adomány: A közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy a) a jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű célt, b) az nem jelent a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

8. szám


3.11 Tartós adományozásnak minősül: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. 3.12 Közcélú adomány: Az a 3.10. pont szerinti adomány, melyhez kapcsolódóan a támogatásban részesülő a társasági adóalap megállapítása céljából igazolást állít ki, mely tartalmazza a kiállító és az adományozó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá a közhasznúsági szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. 3.13 Kötelezettségvállalás közérdekű célra: A MÁV Zrt. írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít. 3.14 Felügyelő szervezet: Ha az alapítvány, társadalmi szervezet egyben közhasznú szervezet is, és éves bevétele meghaladja a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott összeget, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása is kötelező. 3.15 Közhasznú tevékenység: – egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyítóegészségügyi rehabilitációs tevékenység, – szociális tevékenység – tudományos tevékenység, kutatás, – nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, – kulturális tevékenység, – kulturális örökség megóvása, – műemlékvédelem, – természetvédelem, állatvédelem, – környezetvédelem, – gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, – hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, – emberi és állampolgári jogok védelme, – a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, – sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, – közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,

915

– fogyasztóvédelem, – rehabilitációs foglalkoztatás, – munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése –ideértve a munkaerő-kölcsönzést is– és a kapcsolódó szolgáltatások, – euroatlanti integráció elősegítése, – közhasznú szervezetek számára biztosított –csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető– szolgáltatások, – ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, – közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, – bűnmegelőzés és áldozatvédelem. 4.0 AZ ALAPÍTVÁNYOK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK KEZELÉSE: A FELADATOT VÉGZŐ SZERVEZETI EGYSÉG, HATÁSKÖRÖK ÉS FELELŐSSÉG 4.1 Általános rendelkezések A MÁV Zrt. alapítványok, társadalmi szervezetek létrehozásában elsősorban munkavállalói és azok hozzátartozói szociális, kulturális igényeinek kielégítése, a megszűnt munkaviszonyú munkavállalók elhelyezkedésének támogatása, és más, a MÁV Zrt. munkavállalóinak közös szükségletét kielégítő tartós közérdekű cél megvalósítására irányuló közhasznú tevékenység végzésének megszervezése érdekében vesz részt. A fenti célokat meghaladóan a MÁV Zrt. érdekeivel, tevékenységével egybeeső közhasznú és közérdekű célok megvalósítása érdekében is létrehozható alapítvány, társadalmi szervezet. Az alapítványt, társadalmi szervezetet amennyiben céljai alapján megtehető, közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetté kell minősíteni. 4.2 Az alapítói jogok gyakorlása Alapítványok esetén: 4.2.1 Az alapító okirat és a cél meghatározása Az alapítványok létrehozására vonatkozó előterjesztést az alapító okirat tervezetével a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység dolgozza ki és terjeszti jóváhagyásra az Igazgatóság elé. Az előterjesztést készítő szervezeti egység a javaslatot – az előterjesztés előtt – a normatív utasítások kiadására vonatkozó hatályos szabályzat szerint egyeztetni köteles az érintett szervezeti egységekkel. Az alapítványra vonatkozó személyi döntéseket a egyeztetni köteles a Személyügyi és Képzési Főosztállyal. A személyi döntések meghozatalánál az alábbiak szerint kell eljárni. A MÁV Zrt. aktív dolgozói delegálhatók, illetve amennyiben az adott alapítványt valamely

916


MÁV cégcsoporthoz tartozó cég felügyeli, ezen cég aktív dolgozója is delegálható. A MÁV Zrt-nél, illetve a MÁV csoporthoz tartozó cégnél fennálló munkaviszony bármely okból történő megszűnésével a kuratóriumi, felügyelő bizottsági jogviszony is megszűnik és a MÁV Zrt. jogosult új, a fenti feltételeknek megfelelő tagot delegálni. Ezeket a rendelkezéseket az alapító okiratban rögzíteni kell. Figyelemmel arra, hogy a Ptk. szerint a megszűnés csak az új tag kijelölésének nyilvántartásba vételével válik hatályossá, a munkaviszony megszűnésétől kezdve a dolgozó a kuratóriumi, illetve felügyelő bizottsági tagsági jogait már nem gyakorolhatja. A tisztség betöltéséért a MÁV Zrt-től díjazás nem jár. Az alapítvány alapító okiratának tartalmaznia kell az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, valamint székhelyét. Az alapító okiratban kell rendelkezni az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről is. Az alapítvány létrehozását kezdeményező, a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység köteles javaslatában a tartós közérdekű célt meghatározni, és megjelölni, hogy mi indokolja a MÁV Zrt. részvételét a közérdekű cél megvalósításában, illetve támogatásában. Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás megindítása az alapító képviseletében a Jogi Igazgatóság feladata. 4.2.2 Vagyonrendelés Az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont az alapító köteles alapításkor az alapítvány rendelkezésére bocsátani. Az alapításkor a vagyon pénzből, ingó és ingatlan dolgokból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból állhat. Nem tekinthető vagyoni értékű jognak a MÁV Zrt. részéről történő olyan jellegű kötelezettségvállalás, melyben azt vállalja, hogy az alapítvány által használt ingatlant az alapítvány fennállása alatt másnak nem adja bérbe, illetve nem idegeníti el, vagyoni értékű jog viszont a bérleti jog átadása. A közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység javaslatot tesz az alapítvány induló vagyonának mértékére, a vagyonjuttatás tárgyára és az induló vagyon felhasználási lehetőségére. Az induló vagyon felhasználásának módját az alapító okiratban rögzíteni kell. Amennyiben az alapítvány számára biztosítandó vagyonban a MÁV Zrt. és a Központi Üzemi Tanács között létrejött 2067/T/2004. számú Üzemi megállapodás 3. sz. mellékletét képező 1956/T/2006. sz. megállapodásban foglalt jóléti célú ingatlan, vagy intézmény szerepel, vagy az szociális és jóléti célú pénzeszközt tartalmaz, a MÁV Zrt. Központi Üzemi Tanácsának egyetértését (együttdöntés) be kell szerezni, és a szakszervezetek véleményét ki kell kérni.

8. szám

Az alapítványi vagyon az alapítványi célok megvalósítása érdekében történő felhasználásának módjai: – teljes mértékben, – a teljes alapítványi vagyon tőkésítése mellett annak hozadéka, vagy – csak az alapítványi vagyon egy része és a tőke hozadéka használható fel. Az alapítványi vagyon tekintetében az alapító okiratban rendelkezni kell arról is, hogy az alapítvány megszűnése esetén az alapítványi vagyont más hasonló célú alapítvány támogatására kell-e fordítani, vagy – nyílt alapítvány esetén – az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszűnése esetén visszaszáll az alapítóra. Annak érdekében, hogy az alapítvány működőképessége ne függjön a MÁV Zrt. folyamatos támogatásától, a MÁV Zrt. csak nyílt alapítványok létrehozásában vállal alapítói szerepet. Az alapítvány közhasznú szervezetté minősítése esetén az alapító okiratot a közhasznú szervezetekről szóló hatályos jogszabály szerinti kötelező tartalmi elemekkel is ki kell egészíteni. 4.2.3 A kezelő szerv/kuratórium kijelölése A MÁV Zrt. mint alapító az alapítvány kezelőjeként kurátorokból (gondnokokból) álló kuratóriumot jelöl ki. Az alapító okiratban rögzíteni kell a kezelő szervezet összetételét, működési rendjét és a képviseletre jogosult személy(ek) megjelölését. Több képviseletre jogosult esetén a képviseleti jog gyakorlásának módját és terjedelmét is meg kell határozni. Az alapítvány kezelő szervének (szervezetének) létrehozására, összetételére, működésére, a képviseletre jogosult(ak) személyére, és a képviselet módjára a Személyügyi és Képzési Főosztály vezetője ad javaslatot az előterjesztő számára, a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység előzetes véleményének kikérése után. A kezelő szerv (szervezet) és annak tagja kijelölése történhet határozott vagy határozatlan időre, esetleg valamilyen feltétel bekövetkezéséig. A MÁV Zrt-nél, illetve a MÁV csoporthoz tartozó cégnél fennálló munkaviszony bármely okból történő megszűnését ilyen megszüntető feltételnek kell tekinteni. Amennyiben a kezelő szerv tagjai határozott időre kerülnek megbízásra, annak időtartama a kijelölést követő 1 év, amely meghosszabbítható.” A kezelő szerv (szervezet) létrehozásakor a Személyügyi és Képzési Főosztály köteles figyelembe venni azt, hogy nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet),

8. szám


amelyben az alapító –közvetlenül vagy közvetve- az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. Amennyiben az alapítvány közhasznú szervezetnek minősül, úgy a kezelő szerv tagjainak összeférhetetlensége tekintetében figyelembe kell venni a közhasznú szervezetekről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait is. Ennek megfelelően a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be –annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Az összeférhetetlenség vizsgálata a Személyügyi és Képzési Főosztály feladata. A kuratórium tagjainak kijelölésére és esetleges viszszahívására a MÁV Zrt. vezérigazgatója jogosult, az Igazgatóságának elnökének előzetes egyetértésével. A kuratórium és az alapítványi képviselő kijelölésének joga csak az alapítót illeti meg, ezt a jogot más nem gyakorolhatja és ez a jog nem ruházható át a kuratóriumra sem. 4.2.4 A felügyelő szerv Amennyiben az alapítvány közhasznú szervezetként működik, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott esetben – jelenleg 5 millió forint feletti éves árbevétel esetén – kötelező, a törvényben meghatározott összeghatár alatt az alapító döntésétől függ a felügyelő szerv létrehozása. Ha a törvény alapján a felügyelő szerv megalakításának kötelezettsége már az alapítvány létrehozásakor fennáll, akkor annak tagjait az alapítók az alapító okiratban jelölik ki. Ha a feltétel később következik be, akkor az arról szóló beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül kötelező a felügyelő szerv létrehozása. A felügyelő szerv (szervezet) és annak tagja kijelölése történhet határozott vagy határozatlan időre, esetleg valamilyen feltétel bekövetkezéséig. A MÁV Zrt-nél, illetve a MÁV csoporthoz tartozó cégnél fennálló munkaviszony bármely okból történő megszűnését ilyen megszüntető feltételnek kell tekinteni. Amennyiben a felügyelő bizottság tagjai határozott időre kerülnek megbízásra, annak időtartama a kijelölést követő 1 év, amely meghosszabbítható. A határozott idejű kijelölés időtartama a kijelölést követő 1 év, amely meghosszabbítható. A felügyelő szerv tagjainak létszáma az alapítvány vagyonától és jelentőségétől függően 3-5 fő. A felügyelő szerv tagját az alapító indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, helyére más felügyelőt jelölhet ki. A felügyelő szerv tagjaira a Személyügyi és Képzési Főosztály tesz javaslatot, a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység előzetes véleményének kikérése után.

917

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, a) aki a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A felügyelő szerv tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását a Személyügyi és Képzési Főosztály a javaslattételt megelőzően köteles ellenőrizni. A felügyelő szerv tagjainak kijelölésére és esetleges visszahívására a MÁV Zrt. vezérigazgatója jogosult, az Igazgatóságának elnökének előzetes egyetértésével. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, melynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A felügyelő szerv ügyrendjét maga határozza meg. 4.2.5 Az alapító okirat módosítása Az alapítvány alapító okirata módosításának előkészítése, az erre vonatkozó javaslat kidolgozása a közérdekű céllal érintett szervezeti egység hatáskörébe tartozik. Az alapító okirat módosításának jóváhagyására a MÁV Zrt. gazdasági társaságokban fennálló részesedéseire vonatkozó, mindenkor hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – módosíthatja az alapító. A módosítás kiterjedhet minden olyan kérdésre, amely az eredeti alapítói szándékban megfogalmazott közérdekű cél megvalósítását nem veszélyezteti. Az alapító az alapítványt a nyilvántartásba vétel után nem vonhatja vissza..

918


8. szám

Amennyiben az alapító okirat módosítása személyi kérdéseket is érint, úgy a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység köteles a személyi kérdésekben a Személyügyi és Képzési Főosztály javaslatát figyelembe venni.

A közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az alapítvány működését, és évente felülvizsgálni, hogy az alapítvány céljai megvalósultak-e, illetve hogy azok megvalósítása nem vált-e lehetetlenné.

A kuratórium létrehozásáról, összetételéről, képviseletre jogosultak személyéről és a képviselet módjáról, valamint az FB összetételéről, továbbá az alapítói okirat személyi kérdéseket érintő módosításáról a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység és a Személyügyi és Képzési Főosztály és javaslatának a figyelembevételével – a MÁV Zrt. Igazgatóságának elnöke előzetes egyetértésével – a MÁV Zrt. vezérigazgatója dönt.

Az alapítvány működésének figyelemmel kísérése érdekében a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység nyilvántartja és őrzi az alapítvány eredeti és hatályos alapító okiratát, – nyilvántartja az alapítványi tisztségviselőket (kuratórium és felügyelő szerv tagjainak, valamint a képviseletre jogosult személyeknek az adatait, – nyilvántartja és értékeli az alapítvány éves beszámolóit, ennek érdekében az alapítvány alapító okiratában rögzített módon évente tájékoztatást kér az alapítvány működéséről.

4.2.6 Intézkedések az alapítvány kezelő szervének jogszabályba- vagy az alapítvány érdekeibe ütköző magatartása esetén Ha a kezelő szerv tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kuratórium ilyen magatartást tanúsító tagját vagy tagjait visszahívhatja. Ebben az esetben a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység jelzése alapján a Személyügyi és Képzési Főosztály köteles gondoskodni új tag jelöléséről, illetve kijelöléséről az előterjesztő számára. Az alapítványok működése felett az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. E jogkörében szignalizálhat, és ha ez nem vezet eredményre, a bírósághoz fordulhat a törvényes működés helyreállítása érdekében. Amennyiben az alapítvány közhasznú szervezetként működik, felette adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. Abban az esetben, ha az alapítvány működésében az alapító intézkedési lehetőségét meghaladóan a felügyeleti szervek hatáskörébe tartozó jogsértések merülnek fel, a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység jogosult az eljárás kezdeményezésére. 4.2.7 Az alapítvány megszűnése és megszüntetésének kezdeményezése A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott – cél megvalósult, – idő eltelt – feltétel bekövetkezett, továbbá ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. Az alapító az alapítvány megszüntetését abban az esetben kérheti a bíróságtól, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.

Abban az esetben, ha az alapítvány közhasznú szervezetként működik, az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést kell készítenie, és jelentését az alapító okiratban meghatározott módon nyilvánosságra kell hoznia. A beszámoló adatait a közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység köteles az alapítvány iratai között nyilvántartani és elemezni. Ha az alapítványi cél megvalósítása lehetetlenné vált, javaslatot tesz a MÁV Zrt. Igazgatósága számára az alapítvány megszüntetésére. Az alapítvány célja szerinti tevékenységet végző szervezeti egység tehet javaslatot alapítványok egyesítésére és megszűntetésére a MÁV Zrt. Igazgatósága számára. Amennyiben az alapító okirat erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, az előterjesztésnek ki kell térnie az alapítvány vagyonának további felhasználására. 4.3 A társadalmi szervezeti tagsággal összefüggő feladatok, illetőleg a tagot megillető jogok gyakorlásának rendje 4.3.1 Amennyiben társadalmi szervezet létrehozására vonatkozó igény merül fel, az elérni kívánt céllal érintett szervezeti egység erre vonatkozó elképzelését egyezteti az egyéb érintett egység szervezeti egységekkel, majd az Alapszabályra vonatkozó javaslatát jóváhagyásra felterjeszti a Vezérigazgató részére. A Vezérigazgató az Igazgatóság Elnökének egyetértésével dönt az Alapszabály elfogadására vonatkozó mandátum kiadásáról, ezáltal a társadalmi szervezet megalakításának engedélyezéséről. 4.3.2 A társadalmi szervezetben a MÁV Zrt. tagi képviseletét ellátó személyre az elérni kívánt céllal érintett szervezeti egység a Személyügyi és Képzési Főosztállyal egyetértésben tesz javaslatot a Vezérigazgató részére. A MÁV Zrt. aktív dolgozói lehetnek tagi képviselők, illetve

8. szám


amennyiben az adott társadalmi szervezetet valamely MÁV cégcsoporthoz tartozó cég felügyeli, mint a közérdekű céllal érintett szervezet, ezen cég aktív dolgozója is delegálható. A MÁV Zrt-nél, illetve a MÁV csoporthoz tartozó cégnél fennálló munkaviszony bármely okból történő megszűnésével a tagi képviselet is megszűnik és a MÁV Zrt. jogosult a közérdekű céllal érintett szervezet, illetve MÁV csoporthoz tartozó cég javaslata alapján új, a fenti feltételeknek megfelelő tagot delegálni. Ezeket a rendelkezéseket a létesítő okiratban rögzíteni kell. A tisztség betöltéséért a MÁV Zrt-től díjazás nem jár.

919

A támogatás nyújtása támogatási szerződés megkötésével történik, melynek feltételeit, tartalmi elemeit a vonatkozó utasítások – szerződéskötés rendjéről szóló és a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatáról szóló utasítások – szerint kell kialakítani, azzal, hogy késedelmes fizetés esetére késedelmi kamat nem köthető ki és amelyekre a fenti utasítások szerint jogi és számviteli, illetve pénzügyi szignó szükséges.

4.3.3 Amennyiben az ügy jelentősége, a kötelezettségvállalás mértéke, vagy egyéb ok miatt indokolt, a tagi képviselő köteles a döntéshozatalt megelőzően a Vezérigazgató utasítását kérni a szavazás mikéntjére vonatkozóan.

A támogatási szerződés tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a Jogi Igazgatóság, valamint a Számviteli Főosztály részére. A MÁV Zrt. által adott támogatásokról a közcélú adomány jogosultja által kiállított (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXX. törvényben meghatározott adattartalomnak megfelelő) igazolásokat a Számviteli Főosztály részére kell megküldeni.

4.3.4 Ha a tagi képviselő észleli, hogy a társadalmi szervezet valamely szervének határozata jogszabálysértő, köteles azt a Bíróság előtt megtámadni. Ha szükséges, ehhez a Jogi Igazgatóság a szakmai segítséget megadja.

A térítés nélküli végleges vagyonátadásról való döntés a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Döntési Hatásköri Listájában foglalt értékhatárok figyelembevételével történik.

4.4 Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása

A támogatások tervezhetősége érdekében a közérdekű cél szerint érintett, kijelölt felelős szervek minden év október 30-ig megadják a Pénzügyi Igazgatóságnak a következő naptári évben nyújtandó támogatások tervezett összegét és ez alapján a Pénzügyi Igazgatóság évente egyszer előterjesztést készít az illetékes döntéshozónak a következő naptári évi támogatások tárgyában.

A MÁV Zrt. azon alapítványok, társadalmi szervezetek működését, céljának megvalósulását, amelyekben alapítóként, illetve tagként részt vesz, támogatás juttatásával segítheti elő. A támogatás lehet pénzbeli, és nem pénzbeli juttatás, egyszeri, vagy tartós adományozás. Azon pénzeszközátadás, amely önkéntes, és az alapítvány általános működését szolgálja, nem ÁFA köteles juttatás, azonban ennek felhasználási módját a támogató nem határozhatja meg. A közérdekű kötelezettségvállalás, illetve vagyoni szolgáltatás biztosítása során meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani; feltételként kell kikötni azt is, hogy a szolgáltatásnak a meghatározott célra való fordítása a MÁV Zrt. nevére történő utalással történjék. Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást csak a teljesítés előtt és csak akkor lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a MÁV Zrt. körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tőle többé el nem várható. A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a MÁV Zrt. bármikor visszavonhatja, ha az a közérdekű cél megvalósulását nem veszélyezteti.

Amennyiben nem közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként működik az alapítvány, a részére nyújtott támogatás a MÁV Zrt. számára ÁFA fizetési kötelezettséget keletkeztet, és társasági adóalapot növel. 4.4/A Felelősség Az alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai felelőssége annak megfelelő képviselete, illetve ellenőrzése, hogy az alapítványi vagyon annak céljára kerül megfelelő módon felhasználásra. A tisztségviselő az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. A társadalmi szervezetben a MÁV Zrt. tagi képviseletét ellátó személy a társadalmi szervezet céljának megfelelően a MÁV Zrt., illetve a MÁV csoport érdekei szem előtt tartásával képviseli a MÁV Zrt-t. 4.5 Az alapítványok, társadalmi szervezetek kezelésében résztvevő szervezeti egységek és feladataik A közérdekű cél szerint érintett szervezeti egység feladata: – az alapítványok, társadalmi szervezetek nyilvántartása nevük, céljuk és vagyonuk megjelölésével

920


– az alapítványok, társadalmi szervezetek bejegyző végzéseinek, alapító okiratainak nyilvántartása és kezelése – az alapítvány, társadalmi szervezet céljai megvalósulásának figyelése – az alapítványok, társadalmi szervezetek éves beszámolóinak nyilvántartása és értékelése – a közhasznú szervezetként működő alapítványok felügyelő bizottságai jelentéseinek nyilvántartása és értékelése – Az alapítványok, társadalmi szervezetek létrehozására vonatkozó előterjesztés elkészítése és jóváhagyásra terjesztése az Igazgatóság felé – az alapító okirat módosítása, illetve az erre vonatkozó javaslat elkészítése – a személyi döntések egyeztetése a Személyügyi és Képzési Főosztállyal – javaslattétel a MÁV Zrt. Igazgatósága számára az egyesítés, megszűnés tekintetében. – Alapítvány, társadalmi szervezetek létrehozásáról, törléséről, közhasznúvá, kiemelkedően közhasznúvá történt minősítéséről, illetve a minősítés megszüntetéséről – 3 munkanapon belül – értesíti a Számviteli Főosztályt. A Személyügyi és Képzési Főosztály feladata: – a kuratórium és a felügyelő szerv tagjainak és megbízási idejüknek nyilvántartása – a kuratórium, a társadalmi szervezetekben a MÁV Zrt. tagi képviseletét ellátó, valamint a felügyelő szerv tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó nyilatkozatok beszerzése és nyilvántartása, a változások figyelése – javaslattétel a kuratóriumi tagok, a MÁV tagi képviseletét ellátó személyek és a felügyelő szerv tagjainak cseréje érdekében hozandó alapítói határozatokra, az alapítvány kezelő szervének (szervezetének) létrehozására, összetételére, működésére, a képviseletre jogosultak személyére és a képviselet módjára, valamint az alapítványt felügyelő szerv tagjaira vonatkozóan A Jogi Igazgatóság feladata: – Az alapítványok, társadalmi szervezetek létrehozásakor a jogi jellegű feladatok ellátása; az alapítvány bírósági bejegyzésére/változásbejegyzésére irányuló eljárás lebonyolítása – Alapító okiratoknak, illetőleg azok módosításának a véleményezése – Támogatási szerződések véleményezése – Összesített nyilvántartás vezetése azokról az Alapítványokról és társadalmi szervezetekről, amelyekben MÁV Zrt. alapítóként, csatlakozóként, illetve tagként szerepel. Az alapítványok tekintetében nyilvántartja a nevet, székhelyet, tevékenységet, közhasznúságot, az alapítókat, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat, illetve azt, hogy azok közül kik a MÁV csoport dolgozók, továbbá a közérdekű céllal érintett, felelős szervet. A nyilvántartáshoz az adatszolgáltatást a közérdekű céllal érintett szerv és a Személyügyi Főosztály biztosítja a Jogi Igazgatóság részére.

8. szám

A Pénzügyi Igazgatóság – Számviteli Szolgáltatás feladata: – az alapítványok, társadalmi szervezetek részére nyújtott vagyonról, illetve a részükre adott támogatásokról nyilvántartást vezet, melyről féléves rendszerességgel a Jogi Igazgatóságot tájékoztatja. A nyilvántartásban elkülönítetten kell kezelni azokat az alapítványokat, melyekben a MÁV Zrt. alapító vagy amelyekhez csatlakozott és azokat, amelyeket csak támogat, továbbá elkülönítetten kell kezelni a társadalmi szervezeteket. A Kommunikációs Igazgatóság feladata: – évente május 31-ig jelentés készítése a MÁV Zrt. Igazgatósága, illetve a MÁV csoporthoz tartozó érintett cégek részére az alapítványok, társadalmi szervezetek tevékenységéről, eredményességéről, támogatásáról – a jelentést a MÁV Zrt. honlapján megjelenteti – a MÁV Zrt. honlapján megjelenteti az alapítványok és társadalmi szervezetek elérhetőségét és a releváns információkat – ösztönzi az alapítványok, társadalmi szervezetek támogatását. 5.0 HIVATKOZÁSOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Jelen utasítás alapjául szolgáló jogszabályok és szabályzatok: – 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről – 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről – 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a kihirdetésének napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: MÁV Alapítású alapítványok Heinczinger István s. k. vezérigazgató

1.sz. melléklet Az utasítás kiadásának időpontjában működő, a MÁV Zrt. által alapított Alapítványok listája 1. A Vasút a Gyermekekért Alapítvány 2. Gyermekvasutasokért Alapítvány 3. MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány 4. MÁV Új Esély Alapítvány 5. Záhony és Térsége Egészségéért Alapítvány 6. Vasúti Hidak Alapítvány 7. Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány

8. szám


7/2009. (III. 6. MÁV Ért. 8.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Csoport adószabályzatáról 1.0 AZ ADÓSZABÁLYZAT CÉLJA • MÁV Csoport szinten az adójogszabályok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek általános követelményeinek meghatározása, egységes keretrendszerbe foglalása. • A tagvállalati szintű egyedi adózási utasítások elkészíttetése, ami a felelősség elhatárolásokat, eljárásokat tartalmazza és hivatkozásszerűen összefoglalja az adózással kapcsolatban kiadott belső szabályzatokat. • Általános segédlet létrehozása az adózásban eljáró külső szervezetek számára a MÁV Csoport tagjainál az adózási feladatok áttekintéséhez, ellenőrzéséhez. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Hatálya A szabályzat kiterjed a MÁV konszolidációs körébe teljes körűen bevont társaságokra (továbbiakban Csoporttag).

921

3.0 ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 3.1 Jogkörök 3.1.1 Döntési jogkörök Az adózási kérdésekkel kapcsolatos döntési jogkörök megegyeznek az MSZSZ-ben meghatározottakkal. 3.1.2 Ellenőrzési jogkörök Az adózási kérdésekben ellenőrzési jogkörrel bírnak általánosságban a döntési jogkörrel rendelkező személyek, továbbá a: – Felügyelő Bizottság és a Könyvvizsgálók, – Szakmailag illetékes terület vezetői, – Egyéb ki nem emelt vezetők (pl. Számviteli szolgáltatás, Belső ellenőrzés, stb.) – Külső ellenőrző szervezetek 3.1.3 Adózás jogi szempontú támogatása Az adójog a polgári joghoz kapcsolódó szakterület, ezért a Jogi terület jogosult az adózási folyamatok nyomon követésére, melyhez az érintett szakterület megadja a szükséges támogatást. Az adózásért felelős szervezet kérésére a Jogi terület megadja az álláspontját.

2.2 Felelősség 3.2 Az adózás általános rendje Jelen szabályzat kidolgozásáért és aktualizálásáért a MÁV Számviteli Főosztály főosztályvezetője a felelős. Jelen utasításra épülő tagvállalati szintű adózási utasítás kidolgozásáért az adott társaság gazdasági vezetője a felelős. Az adózási feladatok végrehajtásában érintett szervezetek: Adózásért felelős szervezet Kizárólagos kompetenciája az állami (APEH, VPOP) és az önkormányzati adóhatóságokkal történő kapcsolattartás, a bevallások, önellenőrzések, adatszolgáltatások benyújtása, pénzügyi teljesítések érdekében történő intézkedés, állásfoglalások kérése. Koordinálja a szakmailag illetékes szakterületek munkáját. Szakmailag illetékes szakterületek: Feladatuk az egyes adónemekkel kapcsolatos alapadatok biztosítása, a Csoporttagok szervezeti és működési rendjének megfelelően a jogszabályi változások nyomon követése, értelmezése, hatásainak vizsgálata, a módosítások keresztülvezetése az analitikus rendszereken. Pénzügyi szakterület: Feladata az adófizetési kötelezettség banki utalások útján történő biztosítása, a támogatásokhoz kapcsolódó dokumentumok elkészítése (pl. pénzforgalmi terv) A szabályzatban rögzített előírások végrehajtása valamennyi Csoporttagra és szervezetre nézve kötelező.

3.2.1 Az adózást érintő jogszabályok és a gazdálkodási tevékenység változásainak követése Az adózásért felelős szervezet folyamatosan nyomon követi a vonatkozó szabályozások elfogadott vagy tervezett változásait, elemzik, számszerűsítik és értékelik azoknak Társaságra gyakorolt hatásait. A szakterületek vezetői a Társaság jelentős érintettsége esetén tájékoztatják feletteseiket. Elemzik a módosításokból eredő következményeket, és haladéktalanul változásokat kezdeményeznek és/vagy hajtanak végre a belső szabályozásukban. Javaslatot tesznek a feladatok végrehajtásának részleteire (pl. adatszolgáltatások körének, felelőseinek kijelölésére, fejlesztési igényekre, szerződések módosítására, stb.). A várható igények alapján közreműködnek a változások kapcsán jelentkező erőforrásigények felmérésében és tervezésében (szaktanácsadási díjak, továbbképzések, IT fejlesztések). A fentiek szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor az adózásért felelős szervezet tudomására jutnak a jelenlegi vagy tervezett adózási gyakorlatra vonatkozó hibák, kockázatok, különös tekintettel a: – hatósági, könyvvizsgálói és belső ellenőrzés által feltárt, – hatósági vagy szaktanácsadói állásfoglalások alapján vélhetően vagy bizonyítottan fennálló,

922


– a Társaság más szakterületei által kért adózási vélemény alapján valószínűsíthetően fennálló hiányosságokra, helytelen vagy kockázatos eljárásokra. 3.2.2 Adózást érintő ellenőrzések, vizsgálatok • Hatósági ellenőrzések Az adózásban eljáró külső szervezetek jogosultak hatósági ellenőrzést végezni (APEH, VPOP, TB, Önkormányzati adóhatóság, stb.). A adózással kapcsolatos ellenőrzéseket elrendelő és befejező dokumentumokat, és egyéb hivatalos okmányokat a Társaság cégjegyzése szerint felhatalmazottai, vagy az általuk meghatalmazott személy veheti át. Célszerű, hogy ez a személy a közvetlenül is érintett, az adózásért szakmailag felelős szakterületi vezetője legyen. Amennyiben a vizsgálatban több szakterület is érintett, ezek vezetői meg kell, hogy állapodjanak abban, hogy kiket delegálnak az ellenőrzésben való részvételre, ki az elsőszámú szakmai felelős, továbbá a helyszín technikai hátterének biztosítása kinek a feladata. Az ellenőrzés során a koordinálásért szakmailag felelős személy felügyeli az ellenőrzést végző személyek által kért anyagok határidőre történő biztosítását, melyről az Art szabályai szerint kell gondoskodni. Ennek érdekében az érintettek kötelesek a dokumentumokat a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre bocsátani. Az ellenőrzésben résztvevő alkalmazottak kötelesek a hatályos jogszabályok figyelembe vétele mellett a Társaság érdekeinek megfelelően eljárni, és a feltárt hiányosságokról folyamatosan tájékoztatni a feletteseiket. Az ellenőrzések jegyzőkönyvében foglalt megállapításokkal szemben, ha a Társaság megítélése szerint nem jogosak, és védhetőek, az Art szabályai szerint észrevételt kell tenni, és a határozattal szemben fellebbezést benyújtani. Amennyiben a jogorvoslati lehetőségek kimerültek, a további intézkedés a Jogi szakterület hatáskörébe kerül át. Az ellenőrzések anyagi következményeinek pénzügyi teljesítéséről és könyveléséről, valamint a feltárt hibák jövőbeni kiküszöböléséről az adózásért felelős szervezet intézkedni köteles. • Könyvvizsgálói és belső ellenőrzések A számvitelért és adózásért felelős szakterület koordinálja és tájékoztatja az érintetteket a könyvvizsgálat, belső ellenőrzés időpontjáról, időtartamáról és a vizsgálat tárgyköréről, szükség esetén bevonja a szakmailag illetékes egyéb területeket. A szakmailag illetékes egyéb szakterületek kijelölik az ellenőrzésben résztvevő munkatársakat, a szükséges időben biztosítják a szükséges dokumentumokat és a személyes közreműködést. Az ellenőrzések megállapításai alapján szükségessé válhat a 3.2.1 pont szerinti további intézkedések meghozatala.

8. szám

3.2.3 Kapcsolattartás az adóztatásban eljáró és a szaktanácsadást végző szervezetekkel • Operatív kapcsolattartás az adóhatóságokkal Az operatív együttműködést az adózásért felelős szervezet végzi. Ennek keretében: – Folyamatosan figyelemmel kíséri a hatóságok által előírt eljárási határidőket, gondoskodik azok betartásáról. – Saját munkarendje szerint rendszeresen ellenőrzi törzsadatait, és szükség esetén intézkedik a hatóságoknál a bejelentkezések, változás bejelentések teljesítéséről. – Gondoskodik a bevallások benyújtásáról és pénzügyi teljesítésekről. – Figyelemmel kíséri és szükség esetén intézkedik az elektronikus aláírások karbantartásáról. – Megadja az adóztatásban eljáró külső szervezetek által igényelt adatokat. – Egyezteti az adóhatóságoknál vezetett folyószámláját, szükség esetén intézkedik az eltérések rendezéséről. – Közreműködik az ellenőrzések során a 3.2.2 pontban meghatározottak szerint. – Gondoskodik a Társaság ügymenetéhez és szerződéses kapcsolataihoz szükséges adóhatósági igazolások beszerzéséről. • Szaktanácsadó szervezetek szolgáltatásainak igénybevétele A tanácsadói vélemények és állásfoglalások kezdeményezése, előterjesztése, beszerzése az adózásért felelős szervezet feladata, a 3.1.1 pontban meghatározott döntési jogkör figyelembe vételével a szakterület kezdeményezésére. A szaktanácsadói szerződések keretében történő szolgáltatás-megrendelésekre, szerződéskötésekre a beszerzésekre vonatkozó általános társasági szabályozás érvényes. 3.2.4 Társaságon belüli adózási vélemények kialakítása A Társaság tevékenységének, megállapodásainak és egyéb elkötelezettségeinek adózási következményeit, kockázatait azok véglegesülése előtt fel kell mérni. Ennek szükségességét a adózásért felelős szakterület vezetője határozza meg. A gazdasági események gyakori egyedisége miatt tételes előírások nem határozhatók meg, de az adózási szakvélemény kikérése szükséges különösen: – teljesen új üzleti konstrukció és az erről szóló belső utasítás kidolgozásakor, – térítésmentes, ellenérték nélküli ügyletek, juttatások esetén, – kapcsolt vállalkozásokkal, a piaci feltételektől eltérő megállapodások megkötésekor, – számlázással kapcsolatos problémák felmerülésekor.

8. szám


923

Az adózási véleményt úgy kell megkérni, hogy az ügylet, kötelezettségvállalás hatályosulását megelőzően legyen elegendő idő a körülmények és következmények feltárására, egyeztetésére, a szükséges változtatások átvezetésére. Az adózási vélemény kialakítása során a 3.2.1 pont rendelkezései szerint kell eljárni. Az adózásért felelős szervezet csak a Társaság belső adóügyeiben köteles véleményt kialakítani és kiadni.

• Egyértelműen meg kell határozni, hogy mire terjed ki a szolgáltató kötelezettsége (pl. szabályzatok készítése, könyvvezetés, beszámoló készítés, adóbevallások elkészítése, revíziókban való közreműködés, ellenőrzési tevékenység, stb). • Rögzíteni kell azt is, hogy, hogy szolgáltató milyen feladatok ellátására a nem köteles. • A megállapodásnak ki kell terjednie az anyagi felelősségi kör meghatározására.

3.2.5 Dokumentálás Az adózással kapcsolatos bizonylatok, iratok megőrzéséről, tárolásáról általános szabályként az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art) rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. A Társaságok a főszabályt kiegészítő speciális rendelkezéseket hozhatnak.

3.3 Tagvállalati szintű egyedi adózási utasítások

Az adózással kapcsolatos iratok közé tartoznak különösen: – bevallások, önellenőrzések és ezek analitikus dokumentumai, – pénzügyi teljesítésekhez kapcsolódó folyószámlák közötti átvezetések, banki kivonatok, – hatósági bejelentkezések, törzsadat nyilvántartások, változás bejelentések, – adatszolgáltatások és ezek analitikája, – hatósági, könyvvizsgálói és belső ellenőrzési jelentések, jegyzőkönyvek, határozatok és az ezeket alátámasztó dokumentumok, – hatósági és szaktanácsadói állásfoglalások, az ezekkel kapcsolatos levelezések, számítások, bizonylatok. Gondoskodni kell a bizonylatok őrzéséért felelős szervezetek kijelöléséről, az adózást alátámasztó analitika, valamint a bevallások archiválásának helyéről, módjáról. 3.2.6 Külső szervezet által végzett adózási tevékenység Az adóalanyok kötelessége és felelőssége a számviteli nyilvántartások szabályszerű vezetése, a számviteli szabályzatok elkészítése, a beszámolók, jelentések, adóbevallások összeállítása és jóváhagyása, a számviteli elkülönítési kötelezettség teljesítése. Amennyiben az adózási tevékenységet a Társaság nem a saját tevékenységi körében végzi, hanem külső szolgáltatót vesz igénybe, akkor erre vonatkozóan megállapodást kell kötni, melyben a felek rögzítik együttműködésük, és az egymás részére nyújtandó szolgáltatások alapfeltételeit, a felelősöket, határidőket, kompetenciákat, garanciákat: • Az igénybevevő – az adóalanyi elsődleges felelőssége következtében – minden tevékenységért harmadik felek előtt úgy felel, mintha azt saját maga látta volna el, ezért a saját szervezetében létre kell hoznia azt a képességet, amellyel a megrendelői pozíciójából fakadó döntéseket meghozni, valamint a számviteli szolgáltatási tevékenységét ellenőrizni, irányítani tudja.

Jelen keretszabály, a hatályos törvényi előírások, valamint a Társaságok belső szervezeti és működési rendjére épülve minden tagvállalatnak el kell készítenie a saját adózási utasítását, melynek legalább a következőkre ki kell terjednie: • Adózásért felelős szervezet, személy meghatározása. • Szakmailag illetékes szervezetek, személyek kijelölése. • Analitikus bizonylatok és az adózási dokumentumok előállításának, kezelésének, őrzésének helye, felelősei. • Adózással kapcsolatos alternatívák esetében a döntési jogkörök meghatározása. • Személyi jogosultságok, kompetenciák meghatározása: – megbízólevek átvétele, – adóellenőrzések során a kapcsolattartó személyek, – záró tárgyaláson képviselőként meghatalmazott, – észrevételek, fellebbezések elkészítésének felelősei. • Adókötelezettségek pénzügyi teljesítésére vonatkozó rendelkezés módja, felelőse. • Adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének felelőse. • Adójogszabályok követésének módja, feladatai. • Főkönyv és analitika egyezőség biztosításának módja, felelőse. Gondoskodni kell a belső szabályozás megfelelő karbantartásáról. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA, AZ EGYES ADÓ ÉS JÁRULÉKNEMEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az egyes adó- és járulék nemekre vonatkozó rendelkezéseket a mindenkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően kell értelmezni, alkalmazni, a változások követésére vonatkozóan, a 3.2.1 pontban meghatározott előírások szerint. 4.1 Költségvetés felé elszámolandó adók 4.1.1 Társasági adó a. Vonatkozó jogszabály: 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao tv.)

924


b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: belföldi illetőségű adózó, a Tao tv. 2. § szerinti személyi kör, Alapja: a számviteli szabályok alapján elkészített, auditált éves eredménykimutatásban levezett adózás előtti eredmény a Tao tv. 7.-8. szakaszaiban meghatározott adóalap korrekciós tételekkel, valamint a17. §-ban meghatározott elhatárolt veszteséggel korrigálva, figyelembe véve a a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosító hatását (Tao. tv. 18. §.). Mértéke:a pozitív adóalap 10, illetve 16%-a. A 19.§ (3) bekezdésben foglalt különös feltételek teljesülése esetén 50 millió Ft-ig 10%, a fölötte lévő részre 16%. c. Pénzügyi teljesítése: Előlegfizetés az előző évi adó időarányos része, az előző évi bevallásban közölt időszakonként meghatározott összeg. Az előleg első fizetési határideje a tárgyév július 20., az utolsó részletet a tárgyévet követő év június 20-ig kell teljesíteni. Feltöltési kötelezettség: a tárgyév december 20-ig az éves várható adót minimum 90%-os mértékig meg kell fizetni, figyelembe véve a tárgyév során teljesített előlegfizetést. Éves elszámolás: a befizetett adóelőleg és feltöltés együttes összege, valamint az adóbevallásban megállapított adó közötti különbözetet a tárgyévet követő év május 31-ig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet viszszaigényelni. d. Bevallása: Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, és xx29. számú nyomtatványon vallja be az adóév utolsó napját követő 150 napon belül. Azokat a tételeket, amelyek az adóbevallás benyújtásának esedékességét követően jutnak a Társaság tudomására, az adózás rendjének szabályai szerint önellenőrzés keretében kell bevallani. Az eredményt módosító tételeknek egyidejűleg meg kell vizsgálni az adóalap-módosító hatását is. 4.1.2 Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék Magánszemély különadója a. Vonatkozó jogszabály: Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX törvény. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: magánszemély adóalany Tárgya: adókötelezettség akkor keletkezik, ha az adóévben a magánszemély adózó a törvényben meghatározott szintet meghaladó jövedelemre tesz szert.

8. szám

Alapja: az összevont SZJA alapjának a járulékfizetés felső határát meghaladó része 2008-ban a járulékfizetés felső határa napi 19 500 Ft, éves szinten 7 137 000 Ft) Mértéke: 4% Adóelőleg fizetés: A kifizető a magánszemélynek fizetett bevétel különadó előlegét az SZJA előleggel együtt állapítja meg és vonja le. Az adóalap azon része után, amelyből nem történt előleg levonás, a bevallással egyidejűleg kell teljesíteni az adófizetést. c. Pénzügyi teljesítése: A kifizetés hónapját követő hó 12-ig d. Bevallása: A xx08 bevallási nyomtatványon havonta a tárgyhót követő hó 12-ig. Társas vállalkozások különadója a. Vonatkozó jogszabály: Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX törvény. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: társas vállalkozás (gazdasági társaság) Alapja: a társas vállalkozás adóévi beszámolójában kimutatott, a különadóról szóló törvényben felsorolt tételekkel módosított adózás előtti eredmény Mértéke: pozitív adóalap 4%-a c. Pénzügyi teljesítése: Adóelőleg fizetés: az előző évi adó időarányos része, az előző évi bevallásban közölt negyedévekre meghatározott összeg. Az előleg-fizetés határideje az első három negyedévre vonatkozóan a negyedévet követő hó 20-a, a negyedik negyedévi előleg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes. Adóelőleg feltöltési kötelezettség: A várható adó öszszegének a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni (minimum 90%-os mértékig) Éves elszámolás: A befizetett adóelőleg és feltöltés együttes összege, valamint az adóbevallásban megállapított adó közötti különbözetet a tárgyévet követő év május 31-ig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet viszszaigényelni. d. Bevallása: Az adót az adóalany önadózással állapítja meg és a XX29 számú nyomtatványon vallja be az adóévet követő év május 31-ig. 4.1.3 Általános forgalmi adó Olyan vállalkozási formától független, többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni, de

8. szám


az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli. a. Vonatkozó jogszabály: 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban ÁFA tv.) b. Adófizetési kötelezettség: Hatálya: – Tárgyi: alapvetően a termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra kell alkalmazni – Személyi: az adóalanyiság fogalomkörében értelmezendő. – Területi: rendelkezései a belföldön keletkezett értékesítésekre vonatkoznak, ide értve a Közösségen belülről történő termékbeszerzést és termékimportot is. A teljesítés helyét az ÁFA tv. II. fejezete szerint kell meghatározni. Alanya: az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat (= adóalanyok), továbbá az adóalanynak nem minősülő, de általános forgalmi adó megfizetésre kötelezett személyek. Alapja: az ÁFA tv. IV. fejezete szerinti pénzben kifejezett ellenérték, nettó érték. A főszabálytól eltérő esetekben a piaci ár és a vámérték. Mértéke: az ÁFA tv. V. fejezete szerint 5%, illetve 20%. Adó alóli mentesség: az ÁFA tv. VI. fejezete határozza meg speciális tevékenység jellegek szerint. Elszámolása: az értékesítési folyamatban a számlában, az azzal egy tekintet alá eső okmányon, vagy egyéb számviteli bizonylaton feltüntetett ellenérték után kell felszámítani az adót, amelyből levonható a szállítói számlákban felszámított ÁFA. A különbözetet kell elszámolandó adóként rendezni. Az adófizetési kötelezettség és a levonási jogosultság keletkezésének időpontját és feltételeit az ÁFA tv. III. és VII. fejezeti szabályozzák. A 8.§ szerint lehetőség van arra, hogy a belföldi kapcsolt vállalkozások csoportos adóalanyiságot hozzanak létre, ennek következtében a csoport ÁFA adónemben egy adóalanynak minősül. c. Pénzügyi teljesítése: A tárgyidőszakot (hónap, negyedév, év) követő hónap 20. napja. d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a 467 és 466 főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, – APEH éé65 / éé310i bevallás nyomtatványon, – esedékes: a tárgyidőszakot követő hónap 20-ig. – Azokat a tételeket, amelyek az adóbevallás benyújtásának esedékességét követően jutnak a társaság tudomására, az Art-ban meghatározott szabályok szerint önellenőrzés keretében vallja be.

925

4.1.4 Személyi jövedelemadó a. Vonatkozó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.). b. Adófizetési kötelezettség: A törvény a megszerzett jövedelmet csoportokba sorolja, és ezekre meghatározza az adófizetésre kötelezettek körét, a jövedelem- és adószámítás módját. Összevontan adózó jövedelmek: • Önálló tevékenységből származó jövedelem (16-23.§) • Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (2427.§) • Egyéb jövedelem (28.§) Alanya, adófizetésre kötelezett: a jövedelmet megszerző magánszemély (belföldi illetőségű személy összes jövedelme, a külföldinek csak a belföldről származó jövedelme adóköteles). Tárgya: a megszerzett jövedelem. Alapja: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az Szja tv-ben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak a törvényben meghatározott hányada. (4.§ (1)). Mértéke: A 30.§-ban meghatározottak szerint. A számított adót csökkenti a külföldön megfizetett adó (32.§), az adójóváírás (33.§), az adóterhet nem viselő járandóságok adója (34.§). Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények: (35-44.§): a társadalombiztosítási, a magánnyugdíj pénztári és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések kedvezményei, tandíj kedvezménye, tevékenységi kedvezmények, személyi és családi kedvezmények, közcélú adományok kedvezménye, biztosítások és az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye. Azonban egyes kedvezmények érvényesítése jövedelemkorláthoz kötött és/ vagy összegének maximuma meghatározott. Adóelőleg megállapítása, bevallása, megfizetése (4649.§) Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, o Munkáltatói: a havonta kifizetett munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemből az éves várható számított adó arányos részét kell adóelőlegként figyelembe vennie. A kiszámított adóelőleget csökkentik a 48.§ (12)(14) bekezdéseiben meghatározott kedvezmények o Kifizetői: a juttatott összegből az adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal (36%) számított adóelőleget kell levonni, akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Kivéve az egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységeket. A magányszemély nyilatkozhat, hogy mennyi költséget kíván a bevételével szemben elszámolni. Amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség, a kifizetőnek igazolást kell kiállítania az adóköteles bevételről, valamint a le nem vont előleg összegéről. A magánszemély figyelmét fel kell hívni, hogy köteles a negyedévet követő hó 12. napjáig az előlegfizetési kötelezettségének eleget tenni.

926


Külön adózó jövedelmekből, a Társaság szempontjából releváns formái: • Ingó vagyontárgy átruházásából származó (58. §) jövedelem után az adó mértéke 25%, amelyet a magánszemélynek kell az adóbevallásában megállapítania és a bevallás benyújtásával egy időben megfizetnie, ha az adó összege az 50 eFt-ot meghaladja. • Ingatlan, vagyonértékű jog átruházásából származó jövedelem (59. §) után az adó mértéke 25%, amelyet a magánszemélynek kell az adóbevallásában megállapítania és a bevallás benyújtásával egy időben megfizetnie. • Tőkejövedelmek: (65-68.§) pl. kamat, értékpapír, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem • Természetbeni juttatások és kedvezmények (69.§): A kifizető által a magánszemély részére juttatott azon érték, amit az a piaci értékből nem térít meg: pl. üzleti ajándék, reprezentáció, valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel, ingyenesen biztosított termék, vagy szolgáltatás; hivatali utazáshoz kapcsolódó vendéglátás, sporttevékenységhez nyújtott szolgáltatás. • Adóköteles béren kívüli juttatások és kamatkedvezményből származó jövedelem (71-72. §) • Vegyes jövedelmek: (73-76.§) pl. kisösszegű kifizetések, ingatlan bérbeadás, nyereményből származó jövedelem. • Értékpapír révén megszerzett vagyoni érték (77/A-77/C §). Alanya: a kifizető vagy a jövedelmet megszerző magánszemély. Tárgya: a megszerzett jövedelem, illetve a belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjármű. Alapja: a bevétel egésze, vagy az Szja tv-ben elismert költségekkel csökkentett része, illetve annak a törvényben meghatározott hányada. (4.§ (1)), illetve a gépkocsi beszerzési évétől és beszerzési árától függő adótétel. Mértéke: Az Szja tv-ben az egyes jövedelemtípusokhoz meghatározott mérték szerint. Pl. természetbeni juttatások: 54%, kamatkedvezmény: 44%, forrásadós jövedelmek: 25%, nyeremények: 25%. Adófizetésre kötelezett: a kifizető. c. Pénzügyi teljesítése: A tárgyhónapot követő hó 12-ig. d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a 462 Személyi jövedelemadó elszámolása főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, – az APEH éé08 Havi bevallás nyomtatványon, – esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig. 4.1.5 Munkaadói járulék a. Vonatkozó jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 40 §.

8. szám

b. Járulékfizetési kötelezettség: Alapja: a társadalombiztosítási járulékalap. Mértéke: 3,0% c. Pénzügyi teljesítése: A tárgyhónapot követő hó 12-ig. d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a 463xxx Munkaadói járulék főkönyvi karton adatai alapján számított kötelezettség, – az APEH éé08 Havi bevallás nyomtatványon, – esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig. 4.1.6 Munkavállalói járulék a. Vonatkozó jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 41 §. b. Járulékfizetési kötelezettség: Alapja: az egészségbiztosítási járulékalap. Egyidejűleg több munkaviszony után is fennállhat munkavállalói járulékfizetési kötelezettség. Mértéke: 1,5% c. Pénzügyi teljesítése: A tárgyhónapot követő hó 12-ig. d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a 463 Munkavállalói járulék főkönyvi karton adatai alapján számított kötelezettség, – az APEH éé08 havi bevallás nyomtatványon, – esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig. 4.1.7 Társadalombiztosítási járulékok a. Vonatkozó jogszabály: 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi LXXXI. tv. (Tny) a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXXIV. tv. (Rjtv.) a rehabilitációs járadékról 1997. évi LXXXII. tv. (Mpt) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 1997. évi XXXIII. tv. (Ebt) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 195/1997 (XI.5) Korm. rendelet a Tbj végrehajtásáról 168/1997 (X.6) Korm. rendelet a Tny végrehajtásáról 169-174/1997 (X.6) Korm. rendeletek a Mpt végrehajtásáról 217/1997 (XII.1) Korm. rendelet az Ebt végrehajtásáról 2004. évi CXXIII. tv. 2005. évi CXX. tv. (Ekho)

8. szám


b. Társadalombiztosítási kötelezettség Alanya: – A foglalkoztató (Tbj 4.§ a/): természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni és társas vállalkozó, költségvetési szerv, személyi egyesülés. – A biztosított (Tbj 5.§): a munkaviszonyban álló, a szövetkezeti tag, a tanulószerződéssel rendelkező diák, a munkanélküli ellátásban részesülő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenykedő, választott tisztségviselő, mezőgazdasági őstermelő, egyházi személy, társas és egyéni vállalkozó. Társadalombiztosítási járulék Alapja: a foglalkoztató által a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem, de munkaviszonyban, főállású társas és egyéni vállalkozói jogviszonyban havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese. Járulékalapot képező jövedelemtípusok: – Az SZJA tv. által meghatározott, az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az elszámolható költségekkel csökkentett, az adóelőleg alapjául szolgáló része, – Az SZJA tv. 73. §-ában meghatározott kisösszegű kifizetésből származó jövedelem, – Egyéb jövedelmek közül tételesen felsorolt: tanulószerződésben meghatározott díj, nevelőszülői díj, ösztöndíj, borravaló, felszolgálási díj,

927

– Az SZJA tv. 69. és 71. §-ában szabályozott természetbeni és adóköteles béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott részének az SZJA-val növelt összege (kivéve az üzleti ajándék és reprezentáció), – A munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ill. a szerződésben rögzített díj, ha nincs az előzőek szerinti jövedelem (pl. külföldi foglalkoztatás esetén). Járulékalapot nem képező jövedelmek (Tbj. 21.§): – Társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, gyes, gyed, családi pótlék, anyasági támogatás). A Magyar Államkincstár végzi a mindenkori költségvetési törvényben jóváhagyott családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítésekre vonatkozó lakossági igények jogosultságának elbírálását, az ezzel kapcsolatos előkészítési, ellenőrzési, folyósítási feladatokat. – Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás: nyugdíjpénztár esetében a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50%-áig, egészség- vagy önsegélyző pénztár esetében a minimálbér 20%-áig, együttesen 70%-ig mentes a járulék alól. – Vagyoni jogok (szerzői, szabadalmi, védjegy, hasznosítási, stb.) ellenértéke. – Adózás alá nem eső jövedelmek (pl. adómentes juttatások, adóterhet nem viselő járandóságok, bevételnek nem számító juttatások.

Mértéke: A fi zetendő járulékok 2008. január 1-jétől: (2009-ben is hatályos) Foglalkoztató által fi zetendő társadalombiztosítási járulék

nyugdíjbiztosítási járulék

24%

Egészségbiztosítási jár. (eg.b.j.) természetbeni eg.b.j.

pénzbeli eg.b.j.

4,5%

0,5%

Biztosított által fi zetendő korkedvezmény biztosítási járulék

13%*

nyugdíjjárulék

mpt. tag

nem mpt. tag

Magánnyugdíjpénztári. tagdíj

1,5%

9,5%

8%

egészségbiztosítási járulék természetbeni eg.b.j.

pénzbeli eg.b.j.

4%

2%

*A korkedvezmény-biztosítási járulék 75%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 3,25% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók számára Forrás: www.apeh.hu/adokulcsok_ jarulekmertekek A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozók is kötelesek 9,5% nyugdíjjárulék fizetésére, valamint a saját jogú nyugdíjasok további 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Járulékfizetési felső határ: a biztosított a nyugdíjjárulékot, tagdíjat a járulékalapot képező jövedelme, de legfeljebb a Költségvetésről szóló tárgyévi törvényben meghatározott, naptári évre számított összege után köteles megfizetni, ez 2009-beni napi 20.400, évi 7.446.000 Ft.

Egészségügyi szolgáltatási járulék A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező magánszemély, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó 2009-ben 4500 Ft/hó, 150 Ft/nap. Táppénz-hozzájárulás (Tbj 19. § (5) A foglalkoztató köteles a biztosított táppénze egyharmadát hozzájárulás címen megfizetni. Korkedvezmény biztosítási járulék A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított után 13% járulékot fizet a társadalombiztosítási járulékon felül.

928


Általánostól eltérő járulékfizetési szabályok – Kirendelés és munkaerő kölcsönzés (Tbj 4.§ a) 7. alpont): ha a biztosított foglalkoztatására kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, akkor a bejelentési-, nyilvántartási kötelezettség, továbbá a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték. – Start kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatása (Tbj. 26.§ (8)): a kedvezményre jogot adó magánszemély a teljes járulékalapot képező jövedelem után fizet járulékot és tagdíjat, ezért teljes értékű ellátást kap. A munkáltató a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a legfeljebb a minimálbér kétszeresének, minden más esetben a másfélszeres összegig veheti igénybe a kedvezményt. – Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (EKHO): meghatározott FEOR számú foglalkozások esetében a tevékenységet folytatójának választási lehetősége van, hogy a jövedelmének közterheit az Ekho törvény szabályai szerint fizesse meg.

8. szám

Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt nem terheli adólevonási kötelezettség, akkor a jövedelmet szerző állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Nem kell megfizetni a százalékos mértékű hozzájárulást a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díjban részesülök, keresőképtelen, fizetés nélküli szabadság, GYES, ápolási díj, gyermeknevelési támogatás esetén Mértéke: • 11% • 14%1998. évi LXVI. Törvény 3.§(3) bekezdése alapján c. Pénzügyi teljesítése: A tárgyhónapot követő hó 12-ig. d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a 463xxx Egészségügyi hozzájárulás főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, – az APEH éé08 Havi bevallás nyomtatványon, – esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig. 4.1.9 Rehabilitációs hozzájárulás

c. Pénzügyi teljesítése: A tárgyhónapot követő hó 12-ig. d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a 4638xx főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, – az APEH éé08 Havi bevallás nyomtatványon, – esedékes: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig. 4.1.8 Egészségügyi hozzájárulás a. Vonatkozó jogszabály: 1998. évi LXVI. törvény. b. Járulékfizetési kötelezettség: Tételes egészségügyi hozzájárulás: Alapja: a kifizetőt terheli, a természetes személlyel fennálló, törvényben felsorolt jogviszonyok alapján, illetve járadék, támogatás folyósítása esetén. A természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után kell megfizetni. A törvény szabályozza, hogy a fizetési kötelezettség melyik foglalkoztatót terheli. Mértéke: 1.950 Ft/fő/hó, amennyiben az alapul szolgáló jogviszony nem áll fenn egész hónapban, akkor naptári napokra kell megfizetni. Százalékos egészségügyi hozzájárulás: Alapja: az Art szerinti munkáltatót, illetve kifizetőt terheli az általa a személyi jövedelemadó törvény szerint belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után.

a. Vonatkozó jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 41/A. §. 387/2007 (XII.23.) Kormányrendelet. b. Hozzájárulás fizetési kötelezettség Alanya: a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és ezen belül a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a foglalkoztatottak létszámának 5%-át. Alapja: a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám és a ténylegesen foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók létszámának különbsége. Mértéke: alap * éves adótétel (2009-ben 177.600 Ft/fő/ év) c. Pénzügyi teljesítése: Előlegfizetés: a tárgynegyedévet követő hó 20-ig, éves adóelőleg különbözet rendezése az adóévet követő év február 25-ig. d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a 463xxx Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás főkönyvi karton adatai alapján számított kötelezettség, – előleg esedékessége: APEH éé01 számú bevallási nyomtatványon, a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig, vagy az APEH éé03 számú bevallási nyomtatványon az adóévet követő év február 25-ig. – éves elszámolás esedékessége: az előlegek és az éves hozzájárulási kötelezettség különbözete, adóévet követő év február 15-ig.

8. szám


4.1.10 Szakképzési hozzájárulás a. Vonatkozó jogszabály: 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj. tv.) A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról 2005. évi CXXXIX. törvény A felsőoktatásról 13/2004. (IV.27.) OM rendelet A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 3/2004. (II.17.) OM-FMM rendelet A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesíthető hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól 2001. évi CI. törvény A felnőttképzésről 45/1999. (XII.13.) OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 48/2001. (XII.29.) OM rendelet A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásába vételének részletes szabályairól 13/2006 (XII.27) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és elszámolásáról 12/2008 (VII.18) SZMM rendelet 13/2006 (XII.27) SZMM rendelet módosításáról 13/2008 (VII.22) SZMM rendelet 13/2004. (IV.27.) OM rendelet módosításáról 2002/52. APEH iránymutatás Bérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához b. Hozzájárulási kötelezettség: Alapja: az Szhj. Tv. 3.§ (1) szerint, a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Mértéke (bruttó kötelezettség): alap*1,5% Csökkentő jogcímek: a Gyakorlati képzés – közvetlen vagy más képzést végző intézményen keresztül – meghatározott költségei (tanulók díjazása, oktató bérköltsége és ezek járulékai, munkaruha, védőeszköz, kedvezményes étkeztetés, vizsgáztatás, útiköltség, biztosítási díj, adminisztratív költségek; tanműhely, eszközök, anyagok költsége; minden elemre meghatározott összeg-korlátok figyelembe vételével). b Saját munkavállaló képzése felnőttképzési vagy tanulmányi szerződés vagy munkáltatói kötelezés alapján (külső, belső, vegyes, áthúzódó képzés), meghatározott együttes feltételek esetén, a bruttó kötelezettség 33%-ig, az elszámolható költségek meghatározott összegéig. c Fejlesztési támogatás az Szhj tv-ben meghatározott térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény számára, korlátozó feltételekkel, a bruttó kötelezettség 70%-ig (szakközépiskolának), ill. 35%-a (felsőoktatási intézménynek). Meghatározott eljárási kötelezettségek teljesítése mellett.

929

Gyakorlati képzést szervezők elszámolandó kötelezettsége: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez (NSZFI) részére teljesítendő, az adóhatósággal szemben nem keletkezik elszámolási kötelezettség. Csökkentő jogcímek lehetnek a bruttó kötelezettség 100%-áig a gyakorlati képzés költségei, b saját munkavállaló képzési költségei, c fejlesztési támogatás. Ha az elszámolható költségek meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor a különbözet az alaprészből visszaigényelhető. Gyakorlati képzést nem szervezők elszámolandó kötelezettsége: Az APEH felé kell bevallani, és megfizetni. Csökkentő jogcímek lehetnek legfeljebb a bruttó kötelezettség 70%-áig: a saját munkavállaló képzési költségei, b fejlesztési támogatás. A bruttó kötelezettség elszámolható költségekkel csökkentett része, de legalább 30%-a kötelezően befizetendő. c. Pénzügyi teljesítése: – Előlegfizetés a gyakorlati képzést nem szervezők esetében: tárgyév július 20-ig, a gyakorlati képzést végzőknél nincs. – Éves elszámolás különbözete – az NSZFI vagy az APEH felé – a tárgyévet követő év február 25-ig. d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a bérköltség főkönyvi számlák egyenlege alapján számított kötelezettség, – előleg: APEH éé01 Havi bevallás nyomtatványon, a tárgyfélévet követő hónap 20-ig, – éves elszámolás – az NSZFI vagy az APEH felé – az előlegek és az éves hozzájárulási kötelezettség különbözete, adóévet követő év február 25-ig. – A saját munkavállalók képzéséről adatszolgáltatást kell benyújtani a tárgyévet követő év február 25-ig a székhely szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. 4.1.11 Környezetterhelési díj a. Vonatkozó jogszabály: 2003. évi LXXXIX. törvény b. Díjfizetési kötelezettség: Alanya: aki az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (kibocsátó), Tárgyi hatálya azokra a környezetterhelő anyagokra terjed ki, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek (környezetterhelő anyag).

930


Alapja: A levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, a talajba juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége: A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. Mértékük: a törvény 1., 2., 3. számú mellékleteiben meghatározott képletek alapján. c. Pénzügyi teljesítése: – a nettó díjelőleget a negyedév utolsó napjáig – a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és a befizetett díjelőleg különbözetét kell megfizetni d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – levegő,- és vízterhelési díj esetében az APEH felé benyújtott xx50. számú bevallásban előleget negyedévente, az éves kötelezettséget a tárgyévet követő év március 31ig – talajterhelési díjat az Önkormányzati adóhatóság számára kell bevallani az általuk rendszeresített nyomtatványon. 4.1.12 Kulturális járulék a. Vonatkozó jogszabály: 1993.évi XXIII. törvény A Nemzeti Kulturális Alapprogramról és annak módosításáról szóló 2000. évi CXL. törvény (továbbiakban: NKJ tv.) 2001. évi L. törvény 55.§ az építmények kivitelezése után megállapított kulturális járulék 13/1999 (VIII.27) NKÖM rendelet Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló rendelet végrehajtásáról 10/2001 (IV.24) NKÖM-PM rendelet a kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról b. Járulékfizetési kötelezettség: Termékek és szolgáltatások: Alanya: a járulék fizetésére kötelezettek körét az NKJ tv. melléklete határozza meg, aki lehet a járulékköteles termék vagy szolgáltatás:gyártója (importálója), kiadója (importálója), forgalmazója (importálója), szolgáltatója, kivitelezője / építtetője.

8. szám

Tárgyi hatálya: kizárólag a NKJ tv. mellékletében meghatározott termékekre és szolgáltatásokra terjed ki. Alapja: mellékletében meghatározott termékek és szolgáltatások értékesítésének az Sztv. szerint az üzleti évben elszámolt nettó (Áfa-t nem tartalmazó) árbevétele vagy egyéb bevétele, az importált termék értékesítésekor keletkezett nettó árbevétel. Mértéke: az NKJ. tv. mellékletében százalékos formában kifejezett, az egyes termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódóan meghatározott. A járulékalapot csökkentő tételek: – A járulékalap megállapítása során az SZJ 74.4 (hirdetés, lásd. 3.10 pont) alá tartozó tevékenységből származó árbevételt csökkenteni kell a számlával igazolt – NKJ tv szerint járulékköteles – ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett öszszeggel. – A járulékalap megállapítása során az árbevételt csökkenti az NKJ köteles termék értékesítéséből származó bevétel, amely a vevőnél az Áfa tv. 29-29/A. § szerinti, – változatlan formában történő – értékesítéssel a termék igazolhatóan másik tagállamba vagy harmadik ország területére került. – A kulturális járulék fizetésére kötelezett által értékesített járulékköteles termék előállításával, vagy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésével közvetlenül összefüggő, ahhoz kapcsolódó járulékköteles termékbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára. Épületek és építmények: Alanya: főszabály szerint a kivitelező, de az építtető: az NKJ tv. 5/B § kiegészítése szerint az építtető írásban köteles a kivitelezőt tájékoztatni arról, hogy a megvalósuló építmény rendeltetése szerint járulékköteles-e és a bekerülési költsége eléri-e járulékköteles értékhatárt (jelenleg 120 millió Ft). Ennek elmulasztása esetén a járulékkötelezettség az építtetőt terheli. Tárgyi hatálya: NKA tv. melléklete szerinti építmény, amely bekerülési értéke a mindenkori költségvetési törvényben az előminősítési eljárási értékhatár 50%-át eléri, vagy meghaladja. Az építmény használatbavételi engedély szerinti rendeltetése és a számlázott anyag és munkadíj végösszege alapján ismételten felül kell vizsgálni a járulékkötelezettséget és szükség esetén elszámolni az adóhatósággal. Alapja: a kivitelező kötelezettsége esetén az építmények létrehozásának bekerülési költsége (anyag + munkadíj) az építtető kötelezettsége esetén az általa biztosított anyag, saját előállítású termék, szolgáltatás értéke után. Mértéke: 0,2%. Hirdetés: SZJ: 74.40.1 Alanya: szolgáltató Alapja: nettó árbevétel – ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybevett szolgáltatás ellenértéke

8. szám


(A szolgáltatás továbbközvetítése esetén az eladott áruk, szolgáltatások beszerzési értékével csökkentett bevétele) Mértéke: 1,00%. c. Pénzügyi teljesítése A bevallás esedékességével egyidejűleg. d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a 463xxx Kulturális járulék főkönyvi kartonok adatai alapján számított kötelezettség, – az APEH éé01 Havi bevallás nyomtatványon, – termékek, szolgáltatások, valamint hirdetés járulékainak esedékessége: a bevallás gyakorisága szerint a tárgyhónapot / negyedévet követő hónap 20-ig, – épületek és építmények járulékainak esedékessége: A kifizető kötelezettsége esetén: a tárgynegyedévet követő 20-ig. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg a bevallási gyakoriságának megfelelő időszakban.. – a havi és negyedéves bevallóknak a tárgyévet követő év február 25-ig az éves adókötelezettségről az xx16 számú összesítő bevallást kell benyújtani. 4.1.13 Innovációs járulék a. Vonatkozó jogszabály: 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai innovációs alapról. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: a belföldön székhellyel rendelkező gazdasági társaság, amely a számviteli törvény hatálya alá tarozik, kivéve a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, a kis- vagy mikrovállalkozás. Alapja: A helyi adóról szóló C. törvény 39.§ (1) bekezdése szerinti iparűzési adóalap. Mértéke: 0,3% Meghatározása: + Bruttó összeg: járulékalap * 0,3% – Kötelezettségcsökkentő tételek: a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, csökkentve az ezek fedezetéül szolgáló államháztartási támogatásokkal: – a saját tevékenységi körben végzett tevékenység elszámolt költsége – vásárolt, meghatározott szervezetektől megrendelt tevékenység elszámolt költsége pl. költségvetési szerv (egyetem), nonprofit szervezet (alapítvány) által végzett Éves nettó kötelezettség

931

c. Pénzügyi teljesítése: Előlegfizetés alapja a bevallott összeg (az előző évi adó időarányos része), esedékes: a negyedévet követő hó 20-ig, Éves elszámolás különbözete: a tárgyévet követő év május 31-ig. d. Bevallása: Az adót az adóalany önadózással állapítja meg az adóévet követő év május 31. napjáig benyújtandó xx49. számú bevallásban. 4.2 Önkormányzatok felé elszámolandó adók Helyi adók 4.2.1 Építményadó a. Vonatkozó jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv), valamint az adott Önkormányzat képviselőtestületének helyi adókra vonatkozó rendelete. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: aki a naptári év első napján az épület tulajdonosa vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén annak gyakorlására jogosult. Tárgya: épületnek minősülő építmény. Az építmény az épület és az épületnek nem minősülő építmény – műtárgy – gyűjtőfogalma, amely végleges vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatásával jön létre. Az épület olyan építmény, amely épület-szerkezeti elemeivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül és ezzel a állandó vagy időszakos emberi tartózkodás, használat feltételeit biztosítja. Alapja: az épület hasznos alapterülete alapján m2-ben. Mértéke: 900 Ft/m2, maximum a 2003. évre vonatkozóan közzétett, és az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs rátáival emelten összegben lehet megállapítani, vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete utáni adó mértéke kizárólag az adótárgy fajtája és a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján differenciálható. c. Pénzügyi teljesítése: Évente két részletben, március 15-i és szeptember 15-i esedékességgel. d. Bevallása: Az adóalany az adókötelezettség keletkezését, bármilyen változást és a megszűnést követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtani. Az adóhatóság kivetéssel állapítja meg és fizetési meghagyásban közli a fizetendő adót.

932


4.2.2 Telekadó a. Vonatkozó jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv), valamint az adott Önkormányzat képviselőtestületének helyi adókra vonatkozó rendelete. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén annak gyakorlására jogosult. Tárgya: beépítetlen belterületi földrészlet – minden olyan önálló földrészlet, amelyen építmény (épület vagy műtárgy) egyáltalán nem áll. Mentességet élveznek a törvény 19.§-ban meghatározott földterületek. Alapja: a telek m2-ben számított területe vagy korrigált forgalmi értéke. Mértéke: 200 Ft/m2, maximum a 2003. évre vonatkozóan közzétett, és az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs rátáival emelten összegben lehet megállapítani, vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a. c. Pénzügyi teljesítése: Évente két részletben, március 15-i és szeptember 15-i esedékességgel. d. Bevallása: Az adóalany az adókötelezettség keletkezését, bármilyen változást és a megszűnést követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtania. Az adóhatóság kivetéssel állapítja meg és fizetési meghagyásban közli a fizetendő adót. 4.2.3 Vállalkozók kommunális adója a. Vonatkozó jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv), valamint az adott Önkormányzat képviselőtestületének helyi adókra vonatkozó rendelete. b. Adófizetési kötelezettség Alanya: vállalkozó, aki lehet magánszemély, jogi személy és szervezet. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csak telephelye található az önkormányzat illetékességi területén. Alapja: az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Mértéke: 2.000 Ft/fő, de maximum a 2003. évre vonatkozóan közzétett, és az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs rátáival emelt összegben lehet megállapítani,. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni.

8. szám

c. Pénzügyi teljesítése: – Előlegfizetés: évente két részletben, március 15-i és szeptember 15-i esedékességgel, illetve az önkormányzati fizetési meghagyásban közölt időpontban. – Feltöltési kötelezettség: december 20-ig az éves várható adó minimum 90%-ának összegéig ki kell egészíteni a megfizetett előleget; – Éves elszámolás különbözete: a tárgyévet követő év május 31-ig. d. Bevallása: Az adóalany az adókötelezettség keletkezését, bármilyen változást és a megszűnést követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtani. Az adóhatóság kivetéssel állapítja meg és fizetési meghagyásban közli a fizetendő adóelőleget. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg az adóévet követő év május 31. napjáig benyújtandó bevallásban. 4.2.4 Helyi iparűzési adó a. Vonatkozó jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv), valamint az adott Önkormányzat képviselőtestületének helyi adókra vonatkozó rendelete. b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző vállalkozó. Tárgya: az adókötelezettség a vállalkozó ilyen minőségében végzett nyereség- illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenységére terjed ki. Alapja: • Állandó tevékenység esetén: az adó alapja az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. • Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység végzésének időtartama határozza meg az adókötelezettség időbeni terjedelmét. Az ideiglenesen végzett tevékenységnél a törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatnak, hogy az adót napi átalányban állapítsa meg, melynek felső határa 5000 Ft. • Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania: – Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, a személyi jellegű ráfordítással arányos, vagy eszközérték arányos adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni

8. szám


– Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a komplex adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalapot két részre – személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre – kell osztani. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével Személyi jellegű ráfordítás: A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. Eszközérték: Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket – a használat idejétől függetlenül – csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe. Ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek: – termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot; – telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell számításba venni. Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő. Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát; b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen,

933

rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván, c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik; Mértéke: állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében a helyi önkormányzat által meghatározott kulcs, de maximum 2%, ami a 2003. évre vonatkozóan közzétett, és az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs ráták szorzatával emelt összegben lehet megállapítani, – ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység adómértéke legfeljebb 5.000,- Ft naptári naponként. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni. c. Pénzügyi teljesítése: – Előlegfizetés: évente két részletben, március 15-i és szeptember 15-i esedékességgel, illetve az önkormányzati fizetési meghagyásban közölt időpontban. – Feltöltési kötelezettség: december 20-ig az éves várható adó minimum 90%-ának összegéig ki kell egészíteni a megfizetett előleget; – Éves elszámolás különbözete: a tárgyévet követő év május 31-ig. d. Bevallása: Az adóalany az adókötelezettség keletkezését, bármilyen változást és a megszűnést követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtani. Az adóhatóság kivetéssel állapítja meg és fizetési meghagyásban közli a fizetendő adóelőleget. Az adóévre fizetendő előleget összegét az adóhatóság az előző évről benyújtott adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján írja elő. Ha előző évről adóbevallás nem áll rendelkezésre, akkor az adóalany az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül köteles az adóévre várható adójáról bejelentést tenni. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg az adóévet követő év május 31.napjáig benyújtandó bevallásban. 4.2.5 Idegenforgalmi adó a. Vonatkozó jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv), valamint az adott Önkormányzat képviselőtestületének helyi adókra vonatkozó rendelete.

934


b. Adófizetési kötelezettség Alanya: adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Tárgya: szálláshely szolgáltatás Mentes az adó alól: – 18. életévét be nem töltött, és a 70. életévét már betöltött magánszemély. – A közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhelylyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély. A vállalkozót, illetve annak alkalmazottját illeti meg a mentesség, ha az adott vállalkozónak az adott településen székhelye, telephelye van, ennek hiányában pedig ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet folytat. – Az, aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője. A mentességi feltételek meglétét az adó beszedésére kötelezett vizsgálja meg, illetve azokról nyilvántartást vezet. Adó beszedésére kötelezett Az adóalany tulajdonában és kezelésében (üzemeltetésében) levő szálláshelyek után a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó. A szállásadónak a beszedett adóról bizonylatot kell kiállítania és a magánszemélynek átadnia. Adó alapja – megkezdett vendégéjszakák száma vagy – megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség). Adó évi mértékének felső határa – személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft, amely 2005. évtől az évenkénti inflációs ráták szorzatával emelhető vagy – szállásdíj hiányában az adóalap 4%-a. c. Pénzügyi teljesítése: A tárgyhónapot követő hó 15. napjáig. d. Bevallása: A tárgyhónapot követő hó 15. napjáig. 4.2.6 Gépjárműadó a. Vonatkozó jogszabály: 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról (II. és III. fejezet) és az adott Önkormányzat képviselőtestületének gépjármű adókra vonatkozó rendelete.

8. szám

b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: az a személy, aki a közúti közlekedési hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Tárgya: a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű. Alapja: – a gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve, – autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), – a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Mértéke: Gépjárművek esetében: – gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt, – gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt, – gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kilowatt, – gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kilowatt, – gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kilowatt. Egyéb esetben az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft. c. Pénzügyi teljesítése: Évente két részletben, március 15-i és szeptember 15-i esedékességgel. d. Bevallása: Az adóalany az adókötelezettség keletkezését, bármilyen változást és a megszűnést követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtania. Az adóhatóság kivetéssel állapítja meg és fizetési meghagyásban közli a fizetendő adót. 4.2.7 Cégautóadó a. Vonatkozó jogszabály: 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról (IV. fejezet) és az adott Önkormányzat képviselőtestületének gépjármű adókra vonatkozó rendelete.

8. szám


b. Adófizetési kötelezettség: Alanya: (17/B §) A hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonos, pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetén a lízingbevevő. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet, aki a személygépkocsi után költséget számol el. Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el. Tárgya: (17/A §) Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti személygépkocsi – ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit – amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség) számoltak el. Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el. Mértéke: (17/E §) 1600 cm3-ig vagy 1200 cm3 kamratérfogatig 7.000 Ft, fölötte 15.000 Ft. A 17/F. § alapján a negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. Adókötelezettség keletkezése: (17/C §) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa lízingelt, a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hó 1. napja. A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa lízingelt személygépkocsik esetén annak a hónapnak az 1. napja, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, lízingbe vevő költséget számolt el. Ha a költséget nem a magánszemély számolja el, mert azt nem magánszemély részére bérbe adja, akkor az átengedést követő hó 1. napja. Amennyiben a költséget nem a magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő számolja el, akkor a költség elszámolásának tényéről és első időpontjáról a használó 8 napon belül köteles a tulajdonost, lízingbe vevőt értesíteni. Ennek elmulasztása esetén az adót a használó köteles megfizetni.

935

A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetében annak a hónapnak az 1. napja, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, lízingbe vevő költséget számolt el. Mentesség: mentesek a cégautóadó fizetési kötelezettség alól 17/D. §-ban meghatározott a személygépkocsik. c. Pénzügyi teljesítése: A tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig. d. Bevallása: A tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig. 4.3 VPOP felé elszámolandó adók 4.3.1 Környezetvédelmi termékdíj a. Vonatkozó jogszabály: 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról (módosítva: 2004. évi XXIX. törvény) Ktv. 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló (IX.28.) 10/1995. KTM rendelet 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 94/2002 (V.5.) Kormányrendelet a csomagolásról és csomagolási hulladékkezelésről 53/2003. (IV.11.) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíj mentességről b. Adófizetési kötelezettség: Tárgya: termékdíj köteles termékek (Ktv.2.§ (3)) a) gumiabroncs, b) csomagolás c) hűtőközeg, d) egyéb kőolajtermékek, e) akkumulátor, f) információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír, g) elektromos és elektronikai berendezés Alanya: (Ktv.2. § (1)) – A belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében annak első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a bérgyártató, gumiabroncs és akkumulátor esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója, – Közösségen belüli behozatal esetén a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, – Import esetén a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője; – Kereskedelmi csomagolás esetében – az előbbiekben meghatározottakon túl – az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője. A termékdíj fizetési (és bevallási) kötelezettséget szerződés alapján részben át lehet vállalni

936


Alapja, mértéke: a) Gumiabroncs: (Ktv. 9-10.§) Tárgya:a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a (fél)pótkocsi és a repülőgép gumiabroncsa Alapja a gumiabroncsok tömege. Termékdíj tételeit a Ktv. 1. számú melléklete tartalmazza. b) Csomagolás (Ktv. 11.§) Tárgya a termékek csomagolása Alapja a csomagolás tömege, illetőleg a kereskedelmi csomagolás esetében a csomagolás darabszáma. Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására, Ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt, ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt, ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni. A kötelezett csomagolás esetén – a kereskedelmi csomagolás kivételével – a Ktv. 2. számú melléklet 1. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet, kereskedelmi csomagolás esetén a 2. számú melléklet 2.1. pontja szerint darabalapon számított termékdíjat fizet. A kereskedelmi csomagolás első belföldi forgalomba hozója a Ktv. 2. számú melléklet 2.2. pontja szerint darabalapon számított termékdíjat fizet. Ha a kereskedelmi csomagolást kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztónak értékesít, – a 2. számú melléklet 2.1. pontja szerint számított termékdíjon túlmenően – a 2. számú melléklet 2.2. pontja szerinti számított termékdíjat is fizet. A kötelezett a 11.§ (7)-(8) szerinti feltételek fennállása esetén mentességet alkalmazhat. Termékdíj tételeit és kiszámításának módját a Ktv. 2. számú melléklete tartalmazza. c) Hűtőközegek (Ktv. 14.§) Tárgya: a hűtőközeg, ide értve a nem kereskedelmi jellegű vámáruként behozott hűtőközeget is. Alapja: a hűtőközeg tömege. Termékdíjtételeit a 3. számú melléklet, meghatározásának módját a 4. számú melléklet tartalmazza. d) Egyéb kőolajtermékek (Ktv. 16-17.§) Tárgya: a Ktv. 5. számú melléklet szerinti egyéb kőolajtermékek Alapja: az egyéb kőolajtermék tömege. Termékdíj tételeit a Ktv. 5. számú melléklet tartalmazza. Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig a kötelezett visszaigényelheti a befizetett termékdíj azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja.

8. szám

e) Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja (Ktv. 18-19.§) Tárgya: az akkumulátor, ide értve a nem kereskedelmi jellegű vámáruként behozott akkumulátorokat is. Alapja az akkumulátorok tömege. Termékdíjtételeit a Ktv.6. számú melléklet tartalmazza. f) Reklámhordozó papírok (Ktv. 19/C.-19/D. §) Tárgya: reklámhordozó papír Alapja a reklámhordozó papír tömege. Termékdíjtételeit a Ktv. 8. számú melléklet tartalmazza. g) Elektromos és elektronikai berendezés (Ktv. 19/E. §) Tárgya: az elektromos és elektronikai berendezés Alapja az elektromos és elektronikai berendezés tömege. Termékdíjtételeit a 9. számú melléklet tartalmazza. c. Fizetési kötelezettség: – Belföldi előállítású és Közösségen belül behozott termékek esetén: az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik. – Import termékeknél: a vámáru-nyilatkozat vagy kérelem elfogadásának napján keletkezik d. Bevallása: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a 463xxxx Környezetvédelmi termékdíj és környezetterhelési díj elszámolása főkönyvi karton adatai alapján számított kötelezettség, – esedékes: a tárgyidőszakot követő hónap / negyedév 20-ig: VPOP havi bevallás nyomtatványon. 4.3.2 Jövedéki adó a. Vonatkozó jogszabály: 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt), 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. PM rendelet. b. Adó visszaigénylésének joga: Tárgya: A KSH által a Szolgáltatások Jegyzékében SZJ 60.10 számon jelölt vasúti tevékenységet végző személy az e tevékenységéhez adózottan beszerzett és ténylegesen felhasznált 2710 19 41 vámtarifaszám alatti gázolaj beszerzéskor megfi zetett adóját visszaigényelheti. Alanya: Vasúti tevékenység végzéséhez gázolaj beszerzését/felhasználását végző személy Alapja: A vasúti vontatási tevékenységhez felhasznált gázolaj mennyisége (üzemanyagliter), +15 °C-ra átszámított térfogaton. Mértéke: A 2710 19 41 vámtarifaszám alatti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 85.000 Ft/ezer liter.

8. szám


c. Pénzügyi igény teljesítése: Az Art szerinti bevallási gyakoriság esedékességét (tárgyhót követő hó 20-a), illetve a bevallás helyesbítési dátumát követő 30. napon belül.

937 I. FÜGGELÉK MÁV Zrt Adószabályzata II. FÜGGELÉK

d. Bevallása a VPOP felé: – Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, – a Vám- és Pénzügyőrség honlapján közzétett elektronikus formanyomtatványon (J02) elektronikus úton történő továbbítja a Regionális Ellenőrzési Központ felé, – esedékes: tárgyhót követő hó 20-ig. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK HATÁLYON KÍVŰL HELYEZÉSEK 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás 2009. január 1-jétől hatályos. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú függelék: Társaságok egyéni adószabályzata 2. számú függelék: Társaságok egyéni belső utasításainak jegyzéke Sipos Sándor s. k.

Portfolió-kezelési Általános Vezérigazgató-helyettes

Adózással kapcsolatos MÁV utasítások jegyzéke a. A MÁV Zrt. Számviteli politikája 18/2008. (MÁV. Ért. 12.) PVH utasítás b. Az Általános Forgalmi Adó elszámolása 57/2004. (XII.10. MÁV Ért. 50.) PVH utasítás c. A havi adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének eljárási ügyrendjéről szóló13/2008. (MÁV. Ért. 18.) PÁVIGH utasítás d. A helyi adók elszámolásáról 11/2008. (MÁV. Ért. 15.) PVH utasítás e. Az innovációs járulék és járulékelőleg kötelezettsége 16/2006. (VII.7. MÁV Ért. 27.) PVH utasítás f. A Nemzeti Kulturális Járulék elszámolása, bevallása és befizetése 14/2007. (V.18. MÁV Ért. 18.) PÁVIGH utasítás g. Az önrevízióról a MÁV Zrt. területén 23/2006. (MÁV. Ért. 32.) PVH utasítás h. A kapcsolt vállalkozások közötti alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményei 6/2006. (MÁV. Ért. 7.) PVH utasítás i. A MÁV Zrt. által beszerzett,a vasúti szállítási tevékenységhez kapcsolódó gázolaj felhasználás alapján történő jövedéki adó visszaigénylés számviteli elszámolásának és a jövedéki adó bevallás elkészítésének szabályozása 29/2005. (MÁV. Ért. 38.) PVH utasítás j. A reprezentáció és üzleti ajándék elszámolásáról szóló 12/2007. (MÁV. Ért. 18.) PÁVIGH utasítás. k. A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról szóló 7/2008. (MÁV. Ért. 4.) Humánpolitika – Vezérigazgatói utasítás l. A gépjárműadó megállapításáról és elszámolásáról szóló 6/2008. (MÁV. Ért. 7.) PÁVIGH utasítás m. A MÁV Zrt. számlarendje 4. számlaosztály magyarázata 30/2006. (MÁV. Ért. 37.) PVH utasítás n. A számviteli szolgáltatás átszervezése miatt bekövetkező pénzügyi és számviteli folyamat változások 5/2006. (MÁV. Ért. 4.) PVH utasítás

938


8. szám

Egyéb közlemények

A Pályavasúti Üzletág TEB Főosztály közleménye

Elveszett felügyeleti igazolványok, vasúti arcképes utazási igazolvány és gépjárművezetői megbízólevél érvénytelenítése

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Távközlő-, Erősáramú- és Biztosítóberendezési Főosztály ezúton közli, hogy érvénytelenítette a 106448/1982.9.D. számú, „A vasúti távközlő- és biztosítóberendezési földkábelek fektetési irányelvei” nevű dokumentumot, helyette érvényes a P-9227/2008. szám alatt jóváhagyott „A vasúti távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési, fémvezetőjű (legfeljebb 1kV névleges feszültségű) földkábelek fektetési irányelvei” nevű dokumentum.

A MÁV Zrt. Pályavasút Területi Központ Szeged Biztosítóberendezési Alosztály Szeged létszámába tartozó Palásti Ferenc biztosítóberendezési szakelőadó részére kiállított 005894 sorszámú (egysávos) felügyeleti igazolványt valamint 1108942 számú MÁV vasúti arcképes utazási igazolványt ismeretlen tettes eltulajdonította. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány és MÁV vasúti arcképes utazási igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni. • A MÁV Zrt. Üzletági Általános Vezérigazgató-helyettesi Titkárság létszámába tartozó Urbán Lajos tanácsadó részére kiállított 319 sorszámú felügyeleti igazolványt ismeretlen tettes eltulajdonította. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni.

A MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság közleménye A MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság ezúton közli, hogy Vezérigazgató úr elrendelte a 2008-ban bevezetett eredményjavító intézkedésekről szóló 29/2008. (VII.11. MÁV Ért.20.) VIG számú utasítás 2009. évre történő meghosszabbítását módosított tartalommal. Az utasítást az érintettek elektronikus úton, közvetlenül kapják meg.

8. szám


939

940


8. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

8. szám 124. évfolyam március 6. TARTALOM

Recommend Documents