ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 5. szám 124. évfolyam február 6. TARTALOM

5. szám

124. évfolyam

2009. február 6.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 12/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Titokvédelmi Szabályzatáról ............................. 13/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a 2009. évi személyi alapbérfejlesztés végrehajtásáról a 6-17 MMK-ban ............................................................................... 14/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról ...........................................

645 670 684

Utasítások 12/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Titokvédelmi Szabályzatáról A minősített adatok kezelésével összefüggésben az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. § (1) bekezdésében a titokbirtokos szerv vezetőjének feladat- és hatáskörébe utalt feladatok végrehajtása és a titokvédelem rendszerének szabályozása érdekében – a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés alapján kiadom a MÁV Zrt. (továbbiakban: Társaság) titokvédelmi szabályzatát. 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA 1.1. Az utasítás célja, hogy biztosítsa a minősített adatok kezelése során a titokvédelmi jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörök rendeltetésszerű gya-

Oldal 15/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a munkabérelőleg megállapításával, kifizetésével és visszafizetésével kapcsolatban ......................................................... 3/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. kezelésében és tulajdonában álló ingatlanok elbirtoklásának megakadályozásáról szóló 10/2008. (IV. 18. MÁV Ért. 11.) PÁVIGH számú utasítás 1. sz. módosításáról ........................ 4/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről ...........................

720

728

733

korlását, ennek érdekében meghatározza a titokvédelmi feladatok végrehajtásának szervezeti rendjét, a minősített adatok keletkeztetésével és kezelésével összefüggő jogokat és kötelezettségeket, illetve a felelősség részletes szabályait. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére, munkavállalójára, valamint a Társaságnál munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyre. A NATO, a NYEU, az Európai Tanács és az Európai Bizottság által alkalmazott minősítéssel ellátott adatokra az Utasítás rendelkezéseit a nemzetközi szerződés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített adat védelmének eljárási szabályairól szóló 179/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet, továbbá a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részletes feladatairól és működési rendjéről, az iparbiztonsági ellenőrzések részletes feladatairól szóló 180/2003.

646

A MÁV Zrt. Értesítője

(XI. 5.) Korm. rendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. Ebben az esetben a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott mintaokmányok a mérvadóak. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a Társaságnál kezelt minősített adatokra. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az Információvédelmi osztály vezetője 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Államtitok: az az adat, amely: a törvény 1. számú mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit. Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb a Ttv. mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. A Ttv. 2. § (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minősített adat esetében az érvényességi idő egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet. 3.2. Szolgálati titok: a Ttv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti. 3.3. Nem nyilvános kezelésű adat: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19.§ (3) szakaszában nevesített adatok, melyek kezelése, iktatása elkülönítve történik. 3.4. Minősítés: az a döntés, amelynek meghozatala során az erre felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat tartalmánál fogva megfelel az államtitok vagy a szol-

5. szám

gálati titok fogalmi kritériumainak – a nyilvánosságot korlátozó államtitokkörbe, vagy szolgálati titokkörbe tartozik és illetéktelen személy általi megismerése sérti vagy veszélyezteti az ott meghatározott védendő érdekeket – és erre figyelemmel az adatot a törvényben meghatározott minősítési eljárás során minősíti és megállapítja a minősítési jelölést. 3.5. Minősített adat: a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat, b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz, d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag; 3.6. Minősített adattal rendelkezés : a) a minősített adatba történő betekintés; b) a minősített adat birtokban tartása; c) a minősített adat alapján további minősített adat készítése, azon az eredeti minősítés feltüntetése; d) a minősített adat másolása, sokszorosítása; e) a minősített adatba történő betekintés engedélyezése; f) a minősített adat feldolgozása és felhasználása; g) a minősítés felülvizsgálata; h) a minősítés felülbírálata; i) a minősített adat nyilvánosságra hozatala; j) a minősített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tétele; k) a minősített adat külföldre vitele vagy külföldről történő behozatala; l) a titoktartási kötelezettség alóli felmentés; m) a megismerési engedély kiadása. 3.7. Közreműködő: az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve ezek kijelölt képviselője, aki, vagy amely a MÁV Zrt feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben előzetes megállapodás (szerződés) alapján segítséget nyújt és ehhez a minősített adatok megismerése is szükséges. 3.8. Megismerési engedély: az Avtv. 20. § (1) bekezdése alapján a minősítő által adat megismerésére, a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével írásban adott felhatalmazás. 3.9. Betekintési engedély: az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő által a minősített adattal való korlátozott rendelkezésre, a jogosult nevének, beosztásának, a minősített adattal kapcsolatos egyes jogosítványainak a 3.6. pontban foglaltak szerinti meghatározásával írásban adott felhatalmazás.

5. szám


3.10. Érvényességi idő: az év, hó, nap szerint feltüntetett időpont, amelynek eléréséig a minősítési jelöléssel ellátott adat megismerését a jogszerű minősítés korlátozza: a) államtitok esetén az érvényességi időt legfeljebb a Ttv. 1. számú mellékletét képező államtitokköri jegyzékben adatfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. A Ttv. 2. § (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában meghatározott esetben a minősítés egy alkalommal, annak lejártakor meghosszabbítható; b) szolgálati titok esetén a szolgálati titokköri jegyzékben adatfajtánként megállapított időtartamig terjedhet a minősítés érvényességi ideje. 3.11. Titokvédelmi felügyelő: az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének írásos felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását. 3.12. Titokbirtokos: a minősítő, valamint az a személy vagy szerv, akinek, vagy amelynek a minősített adatot a minősítő rendelkezése alapján állami vagy közfeladat ellátása érdekében továbbították. 3.13. A minősített adat kezelése: minden, a minősített adattal végzett érdemi tevékenység és technikai művelet, így különösen a minősített adat készítése, átvétele, érkeztetése, nyilvántartása, birtokban tartása, feldolgozása, felhasználása, szóbeli közlése, továbbítása, rejtjelezése, tárolása, sokszorosítása, másolása, fizikai megsemmisítése (törlése). 3.14. Minősített adathordozó: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 3. § c) pontjában meghatározott olyan irat vagy egyéb adathordozó – ideértve az elektronikus iratot is –, amely minősített adatot tartalmaz, valamint a minősített adatot hordozó objektum, technikai eszköz, vagy ezek alkotórészei. 3.15. A jelen fejezetben nem szereplő fogalmak értelmezése során a Ttv. az Avtv. és a Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az adatok védelmének elve: a Társaság állományába tartozó személy köteles a feladat- és hatásköre gyakorlása során keletkező adatok minősítésének szükségességét vizsgálni és a törvényi feltételek fennállása esetén a minősítést kezdeményezni, illetve – amennyiben minősítésre jogosult – az adatot minősíteni. 4.2. Az információszabadság elve: az adatok nyilvánosságát minősítéssel korlátozni kizárólag a törvényi feltételek fennállása esetén, az elkerülhetetlenül szükséges esetekben és ideig lehet.

647

4.3. A szükségesség elve: a minősített adatokhoz csak az férhet hozzá, akinek az állami vagy közfeladatának gyakorlása érdekében elengedhetetlenül szükséges, vagy akinek azt – valamely jogának gyakorlása érdekében – törvény külön felhatalmazása megengedi. 4.4. A dokumentálás elve: a minősített adatokkal kapcsolatos minden tevékenységet dokumentálni kell annak érdekében, hogy a minősített adat fellelhetőségének helye és a felügyeletével megbízott személy megállapítható legyen. A biztonságos kezelésért és őrzésért fennálló személyi felelősség megállapíthatósága érdekében gondoskodni kell arról, hogy az adathordozó útja pontosan követhető és gyorsan ellenőrizhető legyen, ezért iratmozgás nélkül, a felhatalmazott ügyintéző a titkos ügykezelési helységben tanulmányozza át az iratot, a betekintést nevének és beosztásának megjelölése mellett aláírásával és dátummal igazolja. 4.5. A személyi biztonság elve: a vezérigazgató köteles gondoskodni arról, hogy a minősített adatokat kezelő személyek a titokvédelmi előírásokat megismerjék és hatékonyan alkalmazzák, ennek érdekében a betekintési engedély feltétele: a) írásbeli titoktartási nyilatkozat; b) államtitok, szolgálati titok vagy külföldi minősítésű adat megismerése esetén érvényes nemzetbiztonsági ellenőrzés megléte 4.6. A fizikai biztonság elve: a vezérigazgató köteles megtenni a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, annak érdekében, hogy a minősített adatok illetéktelen megismerésének kizárásához szükséges tárgyi feltételek az irányításuk alá tartozó szerveknél rendelkezésre álljanak. 4.7. Az ellenőrzés elve: a vezérigazgató köteles gondoskodni a minősített adatok kezelésére vonatkozó előírások betartásának, illetve a minősített adatok meglétének rendszeres ellenőrzéséről. 4.8. A felelősség elve: aki minősített adat megismerésére jogosult, köteles a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályt, belső normát megismerni és előírásait megtartani. A titokvédelmi szabályok megsértői, a minősítés kezdeményezésére, a minősítésre és a felülvizsgálatra kötelezettek a mulasztásért – a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően – fegyelmi, szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősséggel tartoznak. 4.9. A titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre 4.9.1. A titokbirtokos szerv vezetője a vezérigazgató a) gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek által átadott minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági,

648


technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működtetéséről; b) az irányítása alá tartozó szervekre nézve különös védelmi szabályokat állapíthat meg; c) felelős azért, hogy akinek a feladata ellátásához ez szükséges, betekintési engedéllyel rendelkezzen, és a titok védelmére vonatkozó szabályokat megismerje; d) a titokvédelmi feladatok végrehajtásának irányítására és ellenőrzésére titokvédelmi felügyelőt jelöl ki, aki az MSZSZ-ben meghatározott feladatkör alapján az Információvédelmi osztály vezetője; e) a minősített adatkezelés ellátására titkos ügykezelőt jelöl ki; f) ahol a minősített adatok mennyisége indokolja, a minősített adatkezelési feladatok irányítására vezetőt (titkos ügykezelési iroda vezetőt) is kijelölhet; g) biztosítja, hogy a minősített adat útja hitelesen követhető, titoksértés esetén a felelősség megállapítható legyen; h) államtitkot képező minősített adat elvesztéséről, illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul és egyidejűleg tájékoztatja a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletét ellátó felelős minisztert, valamint a minősítőt: i) az államtitoknak az 5/B. § (2)-(6) bekezdéseiben szereplő vagy az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismeréséhez, a megismerés előtt kezdeményezi az erre jogosultra vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben előírt ellenőrzés lefolytatását. 4.9.2. Nemzetbiztonsági követelmények: a) „Szigorúan titkos!” minősítési jelölésű vagy törvényben, illetve nemzetközi szerződésben „Szigorúan titkos!” minősítési jelölésű adatnak megfeleltetett minősített adatot felhasználó személynek „C” típusú kérdőívet, b) „Titkos!” minősítési jelölésű vagy törvényben, illetve nemzetközi szerződésben „Titkos!” minősítési jelölésű adatnak megfeleltetett minősített adatot felhasználó személynek „B” típusú kérdőívet, c) „Bizalmas!” és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési jelölésű vagy törvényben, illetve nemzetközi szerződésben „Bizalmas!” vagy „Korlátozott terjesztésű!” minősítési jelölésű adatnak megfeleltetett minősített adatot felhasználó személynek „A” típusú kérdőívet szükséges kitöltenie. 4.9.3. A titokvédelmi felügyelő feladatai a) kidolgozza a titokvédelem területét érintő szabálytervezetet; b) gondoskodik a Társaság szervei titokvédelmi tevékenységének ellenőrzéséről.

5. szám

4.10. A titkos ügykezelés vezetője, TÜK koordinátor A Társaság a titkos ügykezelést centralizáltan látja el. A „Titkos ügykezelési iroda” helyiségében biztosított a minősített adat védelmére vonatkozó, a Korm. rendelet. 27 §. (1)-(7). bekezdésbe foglalt személyi, fizikai, adminisztratív és kommunikációs védelem maradéktalan érvényesülése. 4.10.1. A TÜK koordinátor feladatai a) a titokbirtokos szervnél készült vagy más titokbirtokostól érkezett minősített adathordozó átvétele, nyilvántartása, őrzése; b) a minősített adathordozó kiadása és visszavétele; c) a titoktartási nyilatkozatok őrzése; d) a betekintési jogosultság megszűnése miatt a minősített és a további ügyintézést nem igénylő minősített adathordozók visszavétele. e) adathordozó visszavétele; f) a minősített adat felhasználásával és kezelésével kapcsolatos betekintési, megismerési engedélyek naprakész nyilvántartása; g) a minősített adathordozók nyilvántartására szolgáló segédletek hitelesítése, nyilvántartásba vétele; h) a minősített adathordozó belföldi továbbítása az Állami Futárszolgálat vagy alkalmi kézbesítő útján; i) a diplomáciai futár útján továbbítandó minősített adathordozók csomagolása, bizonylatolása; j) a feleslegessé vált munkapéldányok és másolatok megsemmisítésével összefüggő feladatok végzése. 4.10.2. A titkos ügykezelővel szembeni elvárások Titkos ügykezelő csak az lehet, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és a titokbirtokos szerv vezetője által szervezett oktatáson, illetve továbbképzésen részt vett, a vizsgakövetelményeknek megfelelt és a titokvédelmi jogszabályok megismerését a titokvédelmi nyilatkozat aláírásával igazolja, valamint államtitok, illetve külföldi minősítésű adat kezelése esetén érvényes nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkezik. 4.11. A minősítési eljárás és a minősítés szabályai 4.11.1. Minősíteni kell az államtitokköri, illetve a szolgálati titokköri jegyzékekbe tartozó azon adatot, amelynek illetéktelen személy általi megismerése sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit. 4.11.2. A Társaság elnöke és vezérigazgatója a Ttv. 6. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a honvédelemről szóló 2004. évi CV. törvény 43. § (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az ország mozgósítás egyes fel-

5. szám


adatainak ellátásában részt vevő szerv vezetőiként minősítésre jogosultak, így gyakorolhatják a Ttv. által a törvényben meghatározott minősítésre jogosultak részére megállapított jogokat. A Ttv. 6. § (3)-(4) bekezdései alapján minősítésre csak a Társaság elnöke és vezérigazgatója jogosult. 4.11.3. A minősítés kezdeményezése annak a kötelessége, akinél a feladat végrehajtása során a minősített adat keletkezik. A minősítésre javasolt adatot a minősítő döntéséig, de legfeljebb harminc napig a javasolt minősítéssel kapcsolatos szabályok szerint kell kezelni. Ez a határidő egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, a hosszabbítás tényét és indokát a minősítésre jogosult vezető a javaslatra írásban köteles rávezetni. Ha a határidő lejártáig a minősítésre nem kerül sor, azt követően az adatot a nyílt ügykezelés szabályai szerint kell kezelni. 4.11.4. Abban az esetben, ha az ügyintéző minősített adatot tartalmazó adathordozót (tervezetet) készít: a) az indoklással ellátott minősítési javaslatot külön iratban köteles elkészíteni; b) a minősíteni javasolt adathordozót a minősítési javaslattal együtt soron kívül felterjeszti vezetője útján – ennek hiányában közvetlenül – a minősítésre jogosulthoz; c) minősítési javaslat kezelésére a minősített adatkezelés megfelelő szabályait kell alkalmazni [Korm. rendelet 20. § (1)-(2) bekezdés]. 4.11.5. A minősítési javaslatban meg kell jelölni a minősítés alapjául szolgáló titokköri jegyzék minősítést megalapozó pontját és a minősítés érvényességi idejét, amely a titokköri jegyzékek hivatkozott pontjában meghatározott leghosszabb érvényességi időt nem haladhatja meg. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé, illetve indokolttá teszik, azonban minősített adatot nem tartalmazhat. 4.11.6. A minősítési javaslatban meg kell jelölni a Ttv. 2. számú mellékletében szereplő azon körülményt, amely alapján a minősítő dönt a javasolt minősítési jelölés alkalmazása mellett. 4.11.7. Abban az esetben, ha a minősíteni kívánt adat közvetlenül a minősítésre jogosultnál keletkezik, a minősítésről hozott érdemi döntésének kell tartalmaznia a minősítési javaslat tartalmi kellékeit, így különösen a minősítés alapjául szolgáló tényeket és a minősítést megalapozó titokköri jegyzék pontját, valamint a minősítés érvényességi idejét. 4.11.8 A minősített adathordozón, illetve értelemszerűen annak csomagolásán a következő különleges kezelési utasítások alkalmazhatók:

649

a) „Saját kezű felbontásra!” b) „Más szervnek nem adható át!”, c) „Nem másolható!”, d) „Kivonat nem készíthető!”, e) „Elolvasás után visszaküldendő!”, f) „Zárt borítékban tárolandó!”, g) valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás alkalmazását, ha annak feltételei fennállnak. A minősítő különleges kezelési utasításaitól eltérni csak a minősítő írásbeli engedélyével, illetve hozzájárulásával lehet. 4.11.9 A minősítés alkalmával az érvényességi idő, a minősítő neve és beosztása, az adat magyar származását jelölő országjel (MK/HU), illetve – szükséges esetben – a példánysorszám és a különleges kezelési utasítás felett fel kell tüntetni: a) az államtitkot képező adat hordozóján az „Államtitok!” megjelölést és a „Szigorúan titkos!” minősítési jelölést; b) a szolgálati titkot képező adat hordozóján a „Szolgálati titok!” megjelölést és a minősítő döntésétől függően – a „Titkos!”, – a „Bizalmas!”, – a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési jelölést. 4.11.10. A minősítési jelölést – az adathordozó jellegétől, terjedelmétől, megjelenési formájától függően – úgy kell feltüntetni, hogy az adat minősítése egyértelműen felismerhető legyen. Olyan minősített adathordozó esetén, amelyen a minősítési jelölés feltüntetésére nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni. Ha az adathordozó több példányban készült, a külön iratot is ennek megfelelő példányszámban kell elkészíteni és példánysorszámmal ellátni. A minősítési jelölést tartalmazó külön iratot a minősített adathordozóval együtt kell kezelni. 4.11.11. Ha az adathordozó több önállóan is kezelhető részből áll, azon a részén, amely minősített adatot nem tartalmaz – amennyiben abból az adathordozó minősített adatainak tartalmára vonatkozóan következtetés nem vonható le – minősítés nem alkalmazható. 4.11.12. Számítástechnikai eszközön, illetve mágneses vagy más rendszerű adathordozón csak rejtjelezve tárolhatók azok az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatok, amelyek megbízható védelme más úton nem biztosítható. 4.11.13. Rejtjelzésnél a „43/1994. (III. 29.) Korm. rendelet a rejtjeltevékenységről” 14.§-ban meghatározottak az irányadók.

650


4.12. Minősített adat alapján további minősített adat készítése 4.12.1. Nem kell külön minősítési javaslatot készíteni, hanem elegendő – az átvett minősítést tartalmazó adathordozó iratkezelési záradékában – a már alkalmazott minősítés átvételére utalni, ha a minősített adathordozó készítésére korábban minősített adathordozó alapján kerül sor, és az új adathordozó a) nem tartalmaz olyan adatot, amely az eredeti adathordozóban nem szerepelt; illetve b) az újonnan készített adathordozó tartalmaz ugyan az eredeti adathordozón nem szereplő adatot, de az az alapul szolgáló ügy intézésével összefüggésben keletkezett, az eredeti minősített adattal egyező adatfajtába tartozik és a minősítés alapjául is ugyanazon titokköri pont szolgál. Ebben az esetben az eredeti (érkezett) adat minősítését kell feltüntetni (a továbbiakban: átvett minősítés alkalmazása). 4.12.2. Az átvett minősítés alkalmazása esetén az iratkezelési záradékban pontosan fel kell tüntetni azon adathordozó nyilvántartási vagy iktatószámát és az iratot készítő szerv megnevezését, amely alapján a minősítés alkalmazására sor került. 4.12.3. A minősített megkeresésekre adott válasz elkészítésénél lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a válasz ne tartalmazzon minősített adatot. Ha a más szervtől érkező minősített adat feldolgozása kapcsán keletkezett újabb adathordozó (feljegyzés, választervezet, megkeresés teljesítése) minősített adatot nem tartalmaz, a minősítés alkalmazása tilos. 4.13. A minősített adatba történő betekintés, illetve megismerés engedélyezése 4.13.1. Minősített adatot tartalmazó adathordozóba az tekinthet be, akit törvény, a minősítő vagy a titokbirtokos szerv vezetője erre írásban (betekintési, vagy megismerési engedélyben) feljogosít. A Társaság állományába tartozó személy minősített adat kezelésére csak érvényes betekintési engedély birtokában jogosult. Az általános betekintési engedély visszavonásig, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzés érvényességi idejéig tart. 4.13.2. Az általános betekintési engedéllyel rendelkező személy részére egyedi ügyben a betekintés engedélyezése az adathordozón, vagy a nyilvántartására szolgáló más adathordozón (pl. mágneslemez kísérőn), a minősített adatot tartalmazó ügyirat ügyintézőre szignálásával, névre szólóan történik. Megismerési engedély kiadása az Avtv. 20. § (1) bekezdése szerint benyújtott kérelem alapján, határozott időre, az érintett minősített adathordozók megjelölésével adható ki.

5. szám

4.13.3. A betekintő felelős azért, hogy a részére átadott minősített adat tartalmáról illetéktelen személy ne szerezzen tudomást. 4.13.4. Az érintett vezető felelős azért, hogy akinek munkaköri feladatai ellátásához szükséges, betekintési engedéllyel rendelkezzen, illetőleg, hogy betekintési engedélyt csak azok kapjanak, akiknek az elengedhetetlenül szükséges munkaköri kötelezettségeik ellátásához. Amennyiben személyzeti változás miatt az érintettnek a titokbirtokos szervnél a továbbiakban betekintési engedély nem szükséges, haladéktalanul intézkedni kell annak visszavonására. 4.13.5. A betekintési engedély kiadását megelőzően az érintett személynek írásban titoktartási nyilatkozatot kell tennie. Az általános betekintési engedély kiadását az érintett vezető kezdeményezi a titokbirtokos szerv vezetőjénél. Államtitok, vagy külföldi minősítésű adat megismerésére jogosító betekintési engedély megadása előtt javaslatot kell tenni az érintett személy nemzetbiztonsági ellenőrzésének kezdeményezésére, amennyiben ilyen érvényes ellenőrzéssel nem rendelkezik. 4.13.6. A titokbirtokos szerv vezetője által aláírt betekintési engedélyeket soron kívül továbbítani kell a titkos ügykezelőnek, aki a betekintési engedélyekről az engedélyezett rendelkezési jogosultság(ok) feltüntetésével naprakész, név szerinti nyilvántartást vezet. A betekintési engedély visszavonása, vagy az abban szereplő jogosultságok módosítása esetén haladéktalanul értesíteni kell a titkos ügykezelőt. 4.13.7. A minősített adatot tartalmazó adathordozóba, vagy ilyen adatokat tartalmazó irategyüttesbe történő betekintés tényét, a betekintés célját (például: megjelölt iktatószámú ügy feldolgozása, minősítés felülvizsgálata, minősített adathordozó meglétének ellenőrzése stb.) a betekintő nevének és beosztásának feltüntetésével, keltezéssel és aláírásával igazolja. Ennek érdekében a minősített adatot tartalmazó adathordozóhoz a minősítési javaslat elkészítését követően betekintési lapot kell csatolni, ami a minősített adathordozó irattári példányának elválaszthatatlan mellékletét képezi. 4.14. A minősített adat átadása közreműködő részére 4.14.1. A minősített adat közreműködő részére történő átadását engedélyezni és a közreműködő részére betekintési engedélyt kiadni kizárólag az adatot minősítő személy jogosult. 4.14.2. A közreműködő részére kiadott betekintési engedély egyik példányát az érintett minősített adathordozóval együtt kell kezelni (amennyiben az érintett minősített adathordozót a közreműködő részére nem adták át). A

5. szám


titokbirtokos szerv titkos ügykezelője a közreműködők részére kiadott betekintési engedélyekről köteles nyilvántartást vezetni, abban feltüntetve a jogosult azonosításához szükséges adatokat, illetve az érintett minősített adathordozó nyilvántartási számát. 4.14.3. Ha a minősített adathordozót a feladat végrehajtása érdekében a közreműködőnek át kell adni, az átadás feltételeit írásbeli szerződésbe kell foglalni. A minősített adathordozó átadásának engedélyezése előtt a minősítő köteles meggyőződni arról, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez szükséges – jogszabályban, valamint a szerződésben előírt – feltételeket. 4.14.4. Az átadott minősített adathordozó védelméhez szükséges feltételek meglétét a minősítő köteles rendszeresen ellenőrizni, ha a minősített adat védelme nem biztosított, az adathordozót az átadónál kell biztonságba helyezni. 4.14.5. Ha a közreműködés során vállalt feladatot teljesítették, az adathordozót haladéktalanul vissza kell venni. 4.15. Minősített adathordozó másolása, sokszorosítása 4.15.1. Minősített adathordozóról másolat készítését a titokbirtokos engedélyezheti, kivéve, ha a minősítő másként rendelkezett. A sokszorosítás engedélyezése a minősítő által írásban, az adathordozón, vagy az előadói íven történhet. 4.15.2. A minősített adathordozók sokszorosított példányait az eredeti példányra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani, azzal az eltéréssel, hogy a sokszorosítás tényéről sokszorosítási naplót kell vezetni. 4.15.3. A más szervtől érkezett minősített adathordozóról készült másolatokat a titokbirtokos szervnél úgy kell nyilvántartásba venni, hogy abból a sokszorosítás alapjául szolgáló minősített adathordozó, illetve a sokszorosított adathordozók készített példányainak száma, példánysorszáma és holléte megállapítható legyen (pl.: 18/1………18/10 soksz. pld.). 4.16. A minősítés felülbírálata, felülvizsgálata 4.16.1. Az adat minősítője, vagy jogutódja rendszeresen, de államtitok esetén 3 évente, szolgálati titok esetén 5 évente köteles felülvizsgálni a minősített adata minősítésének indokoltságát. A minősítés időpontjától függetlenül el kell végezni a minősítés felülvizsgálatát: a) a szerv, vagy szervezet jogutód nélküli megszűnését megelőzően; b) minősített norma hatályon kívül helyezése esetén; c) a minősített adathordozó irattári tervben rögzített megőrzési idejének lejárta előtt.

651

4.16.2. A felülvizsgálat eredményeként a minősítést akkor kell megszüntetni, ha annak törvényi feltételei már nem állnak fenn. Amennyiben a minősítés alapjául szolgáló körülmények úgy változtak meg, hogy az eredetitől eltérő minősítési jelölés alkalmazása indokolt, akkor a feltüntetett minősítési jelölést törölni kell, az új minősítésnek megfelelő minősítési jelölést kell alkalmazni és az érvényességi időt ennek figyelembe vételével meghatározni. 4.16.3. A minősítés felülbírálatának, felülvizsgálatának eredményét a minősítő vagy a minősítő által kijelölt személy köteles a minősített adathordozón, vagy – ha ez nem lehetséges – az annak elválaszthatatlan mellékletét képező iratkísérő lapon feltüntetni és azt aláírásával ellátni. Számítógépes adathordozó esetén a fokozott védelmet biztosító paraméterek törlésével és az adathordozó minősítésének egyidejű módosításával kell végrehajtani. A módosításról vagy a megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek a nyilvántartás szerint a minősített adatot továbbították. A minősítési jelölés megváltoztatását, illetve törlését a nyilvántartási segédeszközökben is jelölni kell. 4.16.4. A felülbírálatnál, felülvizsgálatnál meg kell jelölni: a) a minősítő nevét; b) a minősítő beosztását; c) a felülbírálat, felülvizsgálat időpontját év, hó, nap feltüntetésével; d) a felülbírálat, felülvizsgálat eredményét. 4.16.5. Ha az adat minősítését megváltoztatják, vagy törlik, az eredeti minősítési jelölést egy vonallal át kell húzni és fel kell tüntetni az új minősítési jelölést, vagy a „Törölve!” jelzést. Az érvényességi idő megváltoztatása esetén az eredeti érvényességi idő áthúzása mellett az új érvényességi időt kell feltüntetni. A minősítésben bekövetkezett változást átvezető személy az adathordozó első oldalán, vagy a kísérő lapon köteles a módosítás alapjául szolgáló döntést tartalmazó adathordozó, vagy az arról szóló értesítés iktatószámát feltüntetni, és azt keltezéssel és aláírással igazolni. 4.16.6. Ha a felülbíráló, illetve a felülvizsgáló az eredeti minősítési jelölést törli és más minősítési jelölést alkalmaz, vagy az érvényességi időtől a törvényi keretek között eltér, ezt a minősítésre vonatkozó szabályok szerint indokolja. 4.17. A minősített adat nyilvánosságra hozatala 4.17.1. Minősített adat nyilvánosságra hozatalának engedélyezésére kizárólag az érintett adat minősítője, vagy jogutódja jogosult. Az engedély megadása előtt be kell szerezni írásbeli hozzájárulását.

652


4.17.2. A minősített adat nyilvánosságra hozatalára vonatkozó írásbeli engedély tartalmazza a nyilvánosságra hozatal módját, illetve a nyilvánosságra nem hozott rész tekintetében a minősítésre vonatkozó minősítői állásfoglalást. 4.18. A titoktartási kötelezettség alóli felmentés 4.18.1. A felmentés elbírálásának alapjául szolgáló javaslat kidolgozása azon szerv vagy jogutódja (a továbbiakban: titokbirtokos szerv) feladatkörébe tartozik, amelynek állományába a felmentéssel érintett adatot minősítő személy, vagy jogutódja tartozik. 4.18.2. A felmentés érdekében érkezett megkereséseket az érkeztetést követően „Sürgős!” jelzéssel kell ellátni és az irat szignálása érdekében soron kívül be kell mutatni a címzettnek vagy a szignálásra jogosultnak. A felmentési eljárás folyamán az egyes szervektől érkezett egyéb megkereséseket a megkeresett szervnél „Sürgős!” jelzéssel kell ellátni és a megkeresést soron kívül kell teljesíteni. 4.19. A minősített adathordozó selejtezése, illetve megsemmisítése 4.19.1. Minősített adathordozó a minősítés érvényességi ideje alatt – a feleslegessé vált munkapéldány vagy másolat, illetve törvény erre irányuló kifejezett rendelkezésében meghatározott eset kivételével – nem selejtezhető, illetve nem semmisíthető meg. 4.19.2. A minősített adathordozó készítése során keletkezett és feleslegessé vált munkapéldányt, másolatot megsemmisítésre a titkos ügykezelőnek kell átadni. A feleslegessé vált másolatok megsemmisítésének tényét és időpontját a nyilvántartásba – elosztón – be kell jegyezni, valamint keltezéssel és aláírással kell ellátni. A minősített adathordozó selejtezésről, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. 4.19.3. A minősített adatokat tartalmazó elhasznált adathordozókat megsemmisítésükig lemezszekrényben vagy a titkos ügykezelés helyiségében kell őrizni. Megsemmisítésük megtörténtéig mindvégig biztosítani kell, hogy az adathordozók minősített tartalmát illetéktelen személy ne ismerhesse meg, illetve a titokbirtokos szerv arra kijelölt képviselőjének a megsemmisítésnél személyesen jelen kell lennie. A megsemmisítés során olyan módszert kell alkalmazni, amely véglegesen lehetetlenné teszi az adathordozón szerepeltetett adatok felismerését, vagy visszaállítását.

5. szám

4.20. A minősített adathordozó kezelése 4.20.1. Minősített adathordozó készítése A minősítő határozza meg, hogy a minősített adathordozót hány példányban kell készíteni. A példányszámba a fogalmazványt vagy a közbenső munkapéldányt nem kell beleszámítani. A fogalmazványon és a kiadmányon (a számítógépes adathordozó képernyőn megjelenített anyagán, vagy a mágneses adathordozó burkolatán, címkéjén, vagy az optikai adathordozón) a nyílt adathordozókon szereplő szövegeken kívül fel kell tüntetni a) az adathordozó jobb felső részén: – az „Államtitok!” vagy „Szolgálati titok!” megjelölést; – a minősítési jelölést („Szigorúan titkos!”, „Titkos!”, „Bizalmas!” vagy „Korlátozott terjesztésű!”); – a minősítés érvényességi idejét, „év, hó, nap” megjelölésével; – a minősítő nevét és beosztását; – az adat magyar származását jelölő országjelet (MK/ HU); – a példánysorszámot; – amennyiben alkalmazásra kerül, a különleges kezelési utasítás(oka)t; b) a szöveg alatt bal oldalon: – a mellékletek esetén azok nyilvántartási számát, példányszámát, lapjainak számát és az esetleges minősítést; c) az esetleges mellékletekre vonatkozó adatok alatt az iratkezelési záradékon: – a készített irat példányainak számát; – példányonkénti lapszámát; – az irattári kezelési jelzést; – az adathordozó készítőjének nevét, beosztását és telefonszámát, amennyiben személye nem azonos a kiadmányozóval; – az adathordozót gépelő személy nevét; – az egyes példányok címezettjeit, vagy az elosztó tényét (öt vagy annál több példányszám esetén külön elosztót kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy az egyes címzettek részére melyik sorszámú példányt kell továbbítani); – átvett minősítés alkalmazása esetén azon adathordozó nyilvántartási számát, vagy iktatószámát és az iratot készítő szerv megnevezését, amely adathordozó alapján a minősítés alkalmazására sor került; A kettő vagy több lapból álló minősített adathordozón a minősítési jelölést („Szigorúan titkos!”, „Titkos!”, „Bizalmas!” vagy „Korlátozott terjesztésű!”) minden egyes lapon, annak felső és alsó részén középen is fel kell tüntetni, úgy, hogy az közvetlenül az első szöveges sor fölé, illetve az utolsó szöveges sor alá kerüljön. A több példányban készített minősített adathordozót – a nyomdai úton sokszorosított minősített normák kivételével – példányonként minden oldalán, a jobb felső sarokban megismételt példánysorszámmal kell ellátni.

5. szám


Több lapból álló minősített adathordozó összetűzését, összefogását biztosító kapcsot, zsineget az ügykezelő köteles az adathordozó utolsó oldalán körcímkével leragasztani és azt a kiadmányozó szerv vezetője vagy az ügykezelés körbélyegzőjével lebélyegezni. Ez alól kivétel – az esetleges későbbi sokszorosítás miatt – a titkos ügykezelés irattárában elhelyezendő, a kiadmányozó eredeti aláírását tartalmazó saját készítésű norma eredeti (1. sorszámú) példánya. 4.20.2. A titkos ügykezelés iktatási rendszere, nyilvántartása A minősített adathordozó iktatási rendszere a Társaság Ügykezelési utasításában meghatározottak szerint történik. A minősített adathordozó nyilvántartásához külön segédleteket kell használni. A minősített adathordozók nyilvántartásában lehet nyilvántartani azokat a nyílt adathordozókat, amelyek esetén az együttes nyilvántartás és kezelés az ügy elintézéséhez szükséges. A nyilvántartási számnál az elé tett „0”-k számával különböztetjük meg a nyílt dokumentumoktól, államtitoknál két nulla, szolgálati titoknál egy nulla a megkülönböztető jel. Az ügykezelési segédletekből azokat kell használni, amelyek vezetése teljes körűen biztosítja a minősített adathordozók nyilvántartását, mindenkori fellelhetőségi helyének és a kezelésért felelős személy kilétének egyértelmű megállapítását. A minősített adathordozó iktatásakor az iktatószám után a „TÜK” betűjelzést kell használni. A minősített adathordozók iktatásához, nyilvántartásához használt segédleteket úgy kell vezetni, hogy abból a minősítés, a minősítés érvényességi ideje, az érkezett, készített, továbbított, irattárba helyezett adathordozók nyilvántartási száma, példányszáma, terjedelme, példányainak sorszáma, az ügy tárgya és az egyes példányok őrzésének helye megállapítható legyen. A minősített adatot tartalmazó ügyirat intézése során készített vagy érkezett nyílt adathordozón a minősítés jelölése nélkül a soron következő alszámot kell feltüntetni és a minősített adathordozóval együtt kell irattárazni. Eltérő minősítésű adathordozók esetén mindig a magasabb minősítési fokozatnak megfelelő kezelési szabályokat kell alkalmazni. A kezelési segédleteket – amennyiben a bejegyzésekből a minősített adat tartalmára vonatkozóan következtetést lehet levonni – a kezelt adathordozónak megfelelő minősítési jelöléssel kell ellátni. Ha a kezelési segédlet államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó adathordozók együttes kezelésére szolgál, úgy a „Szigorúan titkos!” jelölést kell alkalmazni.

653

4.20.3. A titkos ügykezelés helyiségei, a minősített adathordozók őrzése A minősített adatok kezelését (titkos ügykezelés) a nem minősített iratkezelés rendszerére építve, de attól lehetőség szerint elkülönítve kell végezni. A titkos ügykezelés a nem minősített adatkezeléssel azonos helyiségben akkor történhet, ha ott megteremtették a védelmének jogszabályi feltételeit és a minősített adathordozók kezelése és tárolása elkülönítetten történik. A titkos ügykezelés kialakításánál törekedni kell arra, hogy a minősített adathordozók védelme megvalósuljon. A minősített adathordozók őrzését és kezelését a titkos ügykezelés helyiségeiben kell végezni. Az ügykezelés és ügyfeldolgozás során törekedni kell arra, hogy a minősített adathordozók csak a szükséges esetben és ideig, az ügyintézés érdekeire figyelemmel kerüljenek a titkos ügykezelés helyiségein kívülre. Az illetéktelen hozzáférés kizárása érdekében azokat a számítógépeket, amelyeken minősített adatok nyilvántartása, vagy tárolása történik, a titkos ügykezelés helyiségeinek kialakítására előírt fi zikai védelem mellett kell elhelyezni, és le kell választani minden olyan számítógépről, amelyen keresztül illetéktelen személy behatolása lehetséges. Ha a tárolásra kialakított helyiségek nyílászárói védettek, a minősített adathordozók – megfelelő tűzvédelmi követelmények meghatározásával – állványzaton is tárolhatók. Ilyen feltételek mellett a minősített adat hálózatba nem kötött számítógép merevlemezén is tárolható. A titkos ügykezelés küldemények kiadására-átvételére szolgáló részét fizikailag el kell különíteni a minősített adathordozók tárolására szolgáló helyiségétől. A titkos ügykezelés minősített adathordozók tárolására szolgáló helyiségébe csak az adathordozókat kezelő titkos ügykezelők, vezetők, illetve az ellenőrzésre feljogosított személyek léphetnek be. A titkos ügykezelés helyiségeinek bejárati kulcsait a munkaidő végén lepecsételt kulcsdobozban a portaszolgálatnál kell tárolni. A titkos ügykezelési helyiség munkaidőn kívüli, munkaszüneti napon történő felnyitására csak a titkos ügykezelés vezetője jogosult. Amennyiben a titkos ügykezelő jelenléte nem biztosítható, a felnyitásra a titokvédelmi felügyelő, vagy a titokbirtokos szerv vezetőjének jelenlétében kerülhet sor. A titkos ügykezelés helyiségének felnyitása legalább két – betekintési engedéllyel rendelkező – személy jelenlétében történhet és erről, a felnyitásra okot adó eseményről, valamint a kivett, vagy megtekintett adathordozókról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a felnyitás elrendelésére utasítást adó vezető nevét és beosztását is. A szerv vezetője által láttamozott jegyzőkönyvet a felnyitást követő munkanapon át kell adni a titkos ügykezelőnek.

654


A minősített adathordozót tilos: a) nyilvántartásba vétel nélkül őrizni, birtokban tartani; b) engedély nélkül a munkavégzés helyén kívül feldolgozni és őrizni; c) íróasztalban, faszekrényben tárolni; d) a munkavégzés céljából más szervhez a közvetlen vezető engedélye nélkül elvinni. Minősített adatot tartalmazó adathordozót használatának befejeztével az adathordozó alkalmazására szolgáló technikai eszközből ki kell emelni és ismételt használatáig lepecsételt lemezszekrényben, vagy a titkos ügykezelésnél kell őrizni. Olyan számítógépen, amely csak beépített merevlemezzel (winchesterrel) rendelkezik, csak abban az esetben lehet minősített adatokat tárolni, ha az a titkos ügykezelés helyiségeire vonatkozó elhelyezési körülmények között található, a számítógépes hálózattól fizikailag elválasztva és hardveres jelszóval védve működik. Az olyan tárgyalás, rendezvény, esemény esetén, amelyen minősített adat ismertté válhat, a rendező szerv vezetője köteles gondoskodni a titok megőrzését biztosító feltételek megteremtéséről. A minősített adat felhasználásával folytatott rendezvény résztvevőiről részletes jelenléti ívet kell készíteni, amelyet a napirendre került minősített adathordozó mellett kell megőrizni. A jelenléti ív elkészítésével egyidejűleg a jelenlévők ott tartózkodásának jogszerűségét és személyazonosságát is ellenőrizni kell. Minősített adatok felhasználásával tartott tanácskozás rendezője köteles megtenni mindazokat az előzetes biztonsági intézkedéseket, amelyek kizárják, hogy a tanácskozáson elhangzottakat illetéktelen személyek megismerjék. 4.20.4. A minősített adathordozó továbbítására vonatkozó rendelkezések Minősített adathordozót a megfelelő minősítési jelöléssel ellátott zárt küldeményként kell továbbítani. A küldeményt el kell látni a titkos ügykezelő által használt bélyegző lenyomatával, olyan módon, hogy az esetleges felbontás, a jogosulatlan hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen. A borítékon, illetve csomagon a címzésen és a küldő szervre vonatkozó adatokon túl fel kell tüntetni az adathordozó nyilvántartási számát, minősítési jelölését, példánysorszámát és „Baleset esetén, vagy rendkívüli helyzetben a küldő szerv bonthatja fel!” figyelmeztetést, szükség esetén a különleges kezelési jelzést. (A továbbításra kerülő minősített adathordozókat az átvételi elismervényen a nyílt adathordozóktól elkülönítve kell nyilvántartani.)

5. szám

A minősített küldeményt főszabály szerint az azon feltüntetett futárkódszám alapján a futárszolgálat futárjegyzékkel továbbítja. Az Állami Futárszolgálat útján érkezett és továbbított küldemények futárjegyzékét öt évig meg kell őrizni. Az Állami Futárszolgálat útján továbbított minősített küldemények továbbításra történő előkészítésére, nyilvántartására, átadás-átvételére vonatkozó részletes rendelkezéseket az Állami Futárszolgálat tevékenységére irányadó jogszabályok és belső normák határozzák meg. Minősített küldemény – sürgős esetben – biztonságosan zárható eszközzel saját kézbesítő útján is továbbítható. A szerv vezetője az államtitok fontosságára tekintettel elrendelheti a két fővel (kísérővel) történő kézbesítést. A titkos ügykezelő a kézbesítőnek a kézbesítéshez rendszeresített segédlettel (kézbesítő ív, külső kézbesítő könyv) adja át a minősített küldeményt és felhívja figyelmét a szállítás fokozott biztonsági követelményeire. Az adathordozó átvételét a kézbesítőkönyvben – kézbesítőíven – az átvevő nevének és beosztásának megjelölésével, valamint aláírásával, az átvevő szerv bélyegzőjének lenyomatával és a keltezéssel igazolja. A kézbesítő a címzett szerinti átvételi igazolást a kézbesítés után haladéktalanul visszaadja a titkos ügykezelőnek. A kézbesítőívet a küldő szervnél maradó adathordozóhoz kell csatolni. Minősített küldemény postai úton nem továbbítható! 4.20.5. Minősített küldemény átvétele Minősített küldeményt a címzett, a titkos ügykezelő vagy a titokbirtokos szerv vezetője által kijelölt személy veheti át. A minősített küldemény átvevője köteles ellenőrizni, hogy: a) a küldeményt a címzés alapján jogosult-e átvenni; b) az átadási okmányban és a küldeményen feltüntetett nyilvántartási szám egyezik-e; c) a küldemény sértetlen-e. Az átvevő az átadási okmányon nevének és beosztásának megjelölésével, aláírással, az átvétel idejének feltüntetésével és a szerv bélyegzőjének lenyomatával igazolja a küldemény átvételét. Ha az átvevő a küldeményen olyan sérülést észlel, amely arra utal, hogy azt felbontották, vagy megkísérelték felbontani, a kézbesítő jelenlétében a küldeményt – az adatok illetéktelen személy általi megismerésének kizárásával – felbontja, tartalmát ellenőrzi, és az eseményről két példányban jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet mindketten aláírják, majd a küldőnek a kézbesítő közreműködésével az egyik példányt átadják, aki intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázására.

5. szám


Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt vissza kell juttatni a küldőnek. Sürgős küldemény esetén távbeszélőn, vagy más módon kell tisztázni a teendőket. 4.20.6. A küldemény felbontása A titkos ügykezelő minden hozzá érkezett minősített küldeményt – a „Saját kezű felbontásra!” jelzésű kivételével – felbont. A „Saját kezű felbontásra!” küldeményeket minden esetben csak a címzett, akadályoztatása esetén a címzett helyettese, illetve felettese bonthatja fel (a továbbiakban jelen cím alkalmazásában együtt: címzett). Ezeket a küldeményeket az ügykezelő átmenő naplóban az azonosító adatok feltüntetésével adja át a címzettnek. Ha az ilyen küldeményt a rendes ügymenetben kell elintézni, azt a titkos ügykezelőnek vissza kell adni. (Az ügykezelő a borítékot az irathoz csatolja, mivel az érkeztetés dátuma a borítékon szerepel.) A „Saját kezű felbontásra!” jelzéssel ellátott minősített küldeményt az átvételt követően zárt küldeményként a rendelkezésre álló azonosításra alkalmas adatok alapján nyilvántartásba kell venni. Ha a nyilvántartáshoz szükséges adatok az átvételkor nem állnak rendelkezésre, a címzett a felbontás után köteles azt közölni a titkos ügykezelővel. A nyilvántartás megjegyzési rovatában fel kell tüntetni, hogy kezeléséről és őrzéséről a továbbiakban a címzett gondoskodik. Az ilyen küldeményt „S. k. jelzés miatt felbontás nélkül továbbítva!” ügykezelési segédletben kell a címzettnek átadni. A címzett a kísérőlapot aláírja és a titkos ügykezelőnek azt visszaadja. Ha a küldemény tartalmát a minősített adat különös fontosságára figyelemmel más nem ismerheti meg, a címzett a titkos ügykezelővel az iktatáshoz szükséges adatokat közli és a titkos ügykezelőtől kapott iktatószámot az adathordozóra rávezeti. Ilyenkor az adathordozót zárt borítékban a titkos ügykezelőnek adja át őrzés végett. Az adathordozó további őrzésének módját az iktatókönyv „Megjegyzés” rovatába fel kell tüntetni. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a feltüntetett mellékletek meglétét. Az esetleges felmerülő irathiány okát a küldő szervvel – lehetőleg rövid úton, soron kívül – tisztázni és ennek tényét jegyzőkönyvben kell feltüntetni. Ha a küldeményt tévedésből, vagy helytelen címzés következtében bontották fel, a borítékon ezt a tényt az időpont és a felbontó személy nevének feltüntetésével rögzíteni kell. Ha a más szervnek szóló küldeményt az átvevő tévedésből bontja fel, arról két példányban jegyzőkönyvet készít, a küldeményt újból szabályszerűen lezárja és a jegyzőkönyv egy példányával a címzettnek továbbítja.

655

4.20.7. Minősített adathordozók átadása megbízás megszűnése esetén A titkos ügykezelő megbízásának megszűnése esetén a birtokában lévő, megőrzésére rendelt minősített adathordozókat, valamint a tárolásukra szolgáló eszközök kulcsait, kódszámait, a rendszeresített adatkezelési segédleteket (iktatókönyv, nyilvántartókönyv stb.) utódja, a helyettese, ennek hiányában a titokvédelmi felügyelő, vagy erre kijelölt személy részére jegyzőkönyvvel átadja. Az átvételre kijelölt személynek meg kell győződnie arról, hogy a minősített adatok kezelésére szolgáló segédletek, kulcsok, kódszámok hiánytalanul megvannak. A folyamatban lévő és a már irattárba helyezett minősített adathordozókat, valamint a minősített normák meglétét tételesen ellenőrizni kell. 4.21. A minősített adathordozók kezelésének ellenőrzése 4.21.1. A minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére jogosultak a) a titokbirtokos szerv állományából: – a titokbirtokos szerv vezetője; – a titokvédelmi felügyelő; – a titkos ügykezelő; – a titokbirtokos szerv vezetője által írásban felhatalmazott személy; b) a jogszabályban erre feljogosított más személy. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ellenőrzött személy aláír. Az ellenőrzött személy kérésére az ellenőrzéssel kapcsolatos megállapításait a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 4.21.2. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságokról haladéktalanul írásban tájékoztatni kell a titokbirtokos szerv vezetőjét, aki köteles soron kívül gondoskodni a feltárt szabálytalanságok megszüntetéséről, a felelősség megállapításáról. 4.21.3. A titkos ügykezelő köteles folyamatosan ellenőrizni a jelen Utasításban foglalt előírások betartását, az ellenőrzés során tapasztalt rendellenességeket közvetlen vezetőjének köteles haladéktalanul írásban jelenteni. Az érintett vezető a jelentésben foglaltakat köteles tizenöt napon belül kivizsgálni és a tett intézkedésről szóló feljegyzést a jelentéshez csatolni. 4.22. A titokvédelmi rendelkezések megsértése esetén követendő eljárás 4.22.1. Ha a minősített adat védelmére kötelezett személynek tudomására jut, hogy a titokvédelemről szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a minősített adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, illetve a

656


5. szám

minősített adathordozó fellelhetőségének helye nem állapítható meg, a minősítőt haladéktalanul tájékoztatja.

utasítás rendelkezéseit az ügykezelő évente legalább egy alkalommal – továbbképzés keretében megkapja.

4.22.2. Minősített adathordozó hiányának felfedezése esetén a Társaság vezérigazgatója az általa elrendelt – vagy a felettes szerv, illetve a titokvédelmi felügyelő által kezdeményezett – vizsgálat keretében intézkedjen: a) az adathordozó teljes körű keresésére; b) a hiány okainak, illetve az azt elősegítő körülmények megállapítására; c) a mulasztásért felelős személy(ek) felelősségének tisztázására; d) a beszerzett adatok alapján fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítására.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen szabályzat kiadásával hatályát veszti a 42/1996. (MÁV Ért. 20.) VB.F. sz. utasítás az állam és szolgálati titok védelméről. 6.0 HATÁLYBALÉPÉS A szabályzat a közzététel napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK – IRATMINTÁK

A minősített adathordozó hiánya miatt elrendelt vizsgálat lezárásáról és annak megállapításairól az ügy lezárását követően nyolc napon belül írásban kell tájékoztatni az elrendelő személyt. A titkos ügykezelő az ügykezelési segédletben köteles feltüntetni az irathiány tényét („H” jelzéssel) és a kivizsgálásról, a jogerős felelősségre vonásról készült ügyirat számát. 4.23. Oktatás, vizsgáztatás 4.23.1. A titokvédelemmel kapcsolatos jogszabályok ismeretéből történő vizsga letételéig titkos ügykezelési feladatot nem szabad ellátni. Vizsgát a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ szervezésében lehet letenni. A vezérigazgató – a titokvédelmi felügyelőn keresztül – köteles gondoskodni arról, hogy a titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat és jelen

1. számú: Titoktartási nyilatkozat 2. számú: Betekintési engedély 3. számú: Minősített adathordozó nyilvántartása 4. számú: Átadókönyv 5. számú: Sokszorosítás helyén vezetett nyilvántartókönyv 6. számú: Minősítési javaslat (amikor mindkettő azonos) 7. számú. Minősítési javaslat 8. számú: Iratminta államtitkot tartalmazó adathordozó készítéséhez 9. számú. Iratminta szolgálati titkot tartalmazó adathordozó készítéséhez 10. számú: Iratmegsemmisítési jegyzőkönyv 11. számú: Iratmegsemmisítési jegyzőkönyv melléklete Heinczinger István s. k. vezérigazgató

5. szám


1. számú melléklet

TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT betekintési engedélyhez 1. Alulírott ................................. tudomásul veszem, hogy ....................... által 200... ...............................-án aláírt .................................. nyt. számú betekintési engedély birtokában az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben (továbbiakban: Ttv.), a minĘsített adat kezelésének rendjérĘl szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott titokvédelmi elĘírások hatálya alá tartozom. 2. Tudomásul veszem továbbá, hogy a fenti számú betekintési engedélyben szereplĘ minĘsített adathordozók vonatkozásában a minĘsítés érvényességi ideje alatt a Ttv. 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott titoktartási kötelezettség terhel és a Ttv. 16. § (2) bekezdésére figyelemmel a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben elĘírt nemzetbiztonsági ellenĘrzés hatálya alá tartozom. 3. A Ttv.-ben, a hozzá kapcsolódó kormányrendeletben, valamint a Társaság. titokvédelmi szabályzatában meghatározott elĘírásokat alkalmazás szinten megismertem és azokat maradéktalanul betartom. A minĘsített adathordozók tartalmát illetéktelen részére nem teszem hozzáférhetĘvé semmilyen formában. 4. A rám vonatkozó részletes titokvédelmi eljárási szabályokról kioktatásban részesültem. 5. Ismert elĘttem, hogy a rendelkezésemre bocsátott adathordozók tartalmát nem használhatom fel, az adathordozókról a minĘsítĘ vagy a titokbirtokos szerv vezetĘjének engedélye nélkül se másolatot, se kivonatot nem készíthetek, illetve ezek tartalmának rögzítésére semmiféle technikai vagy más eszközt nem alkalmazhatok. 6. Tudomásul veszem, hogy a birtokomba kerülĘ minĘsített adathordozó nem képezi a tulajdonomat és azt köteles vagyok a titkos ügykezelésnek a nyilvántartás szerint visszaszolgáltatni. 7. Tisztában vagyok azzal, hogy törvény az államtitoksértést és a szolgálati titoksértést büntetni rendeli. ………………….., 200 . …………….. ..................................................... aláírás Név: ........................................................ Beosztás: .................................................

Készült: 1 példányban Terjedelem: 1 lap Kapja: Irattár

657

658


5. szám


Szerv megnevezése Szám:

............... sz. pld.

BETEKINTÉSI ENGEDÉLY (engedély a titokvédelmi hatáskör ellátására) Név: ............................................................. beosztás: ............................................................................. (szül. idĘ: .....................................................szül. hely: ............................................................................ anyja neve: ................................................... lakcíme: .............................................................................. részére a ........................... (szerv megnevezése) Szervezeti és MĦködési Szabályzatának ...................... pontjában megjelölt ............................... FĘosztály (szervezeti egység megnevezése) feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 2. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti engedélyt megadom* a) a munkakör ellátásához szükséges b) meghatározott idĘszakra: 2009. év .......... hó ….... napjától 2009. év .................... hó ...... napjáig c) speciális .................................. megbízásának hatálya alá tartozó d) eseti szakértésre vonatkozó e) konkrét ügyre vagy tárgyra vonatkozóan (pl. véleményezés): ...................................................... minĘsített adatok körére. Az engedély alapján a betekintésre jogosult a minĘsített adatok vonatkozásában a Ttv. 2. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott rendelkezési jogosultságok közül kizárólag az alábbi alpontokban meghatározott rendelkezésre jogosult. Eszerint a fent meghatározott adatkörben* a) minĘsített adatba betekinthet, b) minĘsített adatot birtokában tarthat, c) más által minĘsített adat alapján további minĘsített adatot készíthet és azon az eredeti minĘsítést feltüntetheti (a minĘsítést megismételheti) d) minĘsített adatot másolhat, sokszorosíthat (ha a "Nem másolható!" különleges kezelési jelzés nem szerepel az iraton), e) minĘsített adatba betekintést más számára is engedélyezhet, f) minĘsített adatot feldolgozhat és felhasználhat. A betekintési engedély visszavonásig érvényes és nem selejtezhetĘ. …………………….., 200 ……….. * A megfelelĘ rész bekarikázandó illetve kitöltendĘ!

........................................................... szerv (minĘsítésĦ jogú) vezetĘjének aláírása 1. számú példányt átvettem: ................................................... a betekintésre jogosult aláírása

Készült: 2 példányban Terjedelem: 1 lap KapjA: 1. sz. pld. A betekintésre jogosult 2. sz. pld. Irattár

5. szám


659

3. számú melléklet MINTA a minősített adathordozó nyilvántartása Iktatókönyv (első oldala)

irat az ügy alszám

fĘszám: tárgy:

kapcs. szám:

itsz.: ÜgyintézĘ szerv. egység:

eredeti száma

érkeztetĘ száma

tárgy

iktatás

elküldés / érkezés ideje, módja

-1 -2 -3 Kitöltési útmutató

főszám: Évente 1-gyel kezdődő folyamatosan képzett szám. Pl.: 4/2008.

itsz.: A Társaság ügyviteli szabályzatában az iratok rendezésének alapjául szolgáló irattári tervszám.

kapcsolatos szám: Az ügyben előbb vagy később keletkezett iratok főszámára való utalására szolgál.

ügyintéző szervezeti egység: az ügy elintézésért felelős szervezeti egység megnevezésére szolgál.

tárgy: Az ügy tárgya. o Az ügy és az irat tárgya megegyezik. pl.: az ügy tárgya a „irodaház építés terve” az irat tárgya is ugyanez lehet. o Az ügy és az irat tárgya eltérő. pl.: az ügy tárgya a „irodaház építés terve” az irat tárgya azonban az építendő irodaház „közműellátási tervének engedélyeztetése”. .

alszám: Az alszám képzésekor az alábbiak szerint kell eljárni: az ügyben keletkezett első irat iktatásakor az alszámot nem kell kitölteni. Ki kell húzni, lásd főszám iktatása: 4/2008. A második irat iktatásakor a következő alszám rovat 1-gyel kezdődik. Az első alszám pl.: 4-1/2008. Ezután folyamatosan emelkedő számsorrendben kell a következő iratokat alszámra iktatni.

eredeti szám: Érkezett irat esetén a kiadmányozónál kapott nyilvántartási szám. érkeztető száma: Csak akkor kell kitölteni, ha érkeztető könyvet vagy előzetes nyilvántartást használnak. tárgy: Az irat tárgy rovatában feltüntetett szöveg. iktatás ideje: Az az időpont, amikor az iratot a nyilvántartáshoz azonosítjuk. pl.: 2008.10.18. Érkezett irat esetén az iktatás ideje nem feltétlenül esik egybe az érkezés idejével, ezért kell a külön jelölhetőséget biztosítani. elküldés / érkezés ideje, módja: Az irat elküldésének v. érkezésének időpontja, pl.: 2008.10.17. és módja, ami lehet E mint elektronikus; P mint papíralapú.

660


5. szám

Iktatókönyv (második oldala)

irat küldĘ (címzett) szervezet

minĘsítés, érvényességi ideje

pld.

terjedelem,

melléklet darab száma, j

ügyintézĘ /

kezelési feljegyzések,irattárba helyezés ideje

Kitöltési útmutató küldő (címzett) szervezet: Érkezett irat esetén: a fejrészben jelölt szervezetet kell beírni, a saját irat jelölése: „S”.

terjedelem, típus: Terjedelme: szám, mennyiségi mutató (lap, darab). Típusa: papír, CD, DVD stb.

minősítése, érvényességi ideje: Értelemszerűen az iraton feltüntetett minősítés és érvényességi határideje. A második sorban rögzítendő a minősítés meghosszabbított (megváltoztatott) határideje és a(z új) minősítése.

melléklet darab száma, terjedelme, típusa: Mellékleteknek a darab száma és összegzett lapszáma, típusa: ha nem papíralapú az adathordozó.

pld. sorszám: Az irat példányának sorszáma, amellyel a szervezet rendelkezik.

ügyintéző/ügyintézés határideje: Ügyintéző, akire a vezető kiszignálta az iratot feldolgozásra. Az ügyintézés határideje értelemszerűen az iraton meghatározott, általában 30 nap. Lehetséges határidő nélkül is (pl.: titokvédelmi előírásoknak való megfelelőség biztosítása). Jelölése: HN kezelési feljegyzések irattárba helyezés ideje: Ide az adott alszámi rovathoz tartozó iratra vonatkozó elszámolási okmányra kell hivatkozni. A függőleges rovatba akkor bejegyzést tenni, ha a főszám végleges elszámolása történik. Iratforgalmazásánál a személyi karton szám.

5. szám


661

irat az ügy alszám fĘszám:

kapcs. szám:

-

tárgy:

-1 itsz.:

-2

ügyintézĘ szerv. egység:

-3

fĘszám:

kapcs. szám:

-

tárgy:

-1 itsz.:

-2


-3

fĘszám:

kapcs. szám:

-

tárgy:

-1 itsz:

-2


-3

fĘszám:

kapcs. szám:

-

tárgy:

-1 itsz.:

-2


-3

fĘszám:

kapcs. szám:

-

tárgy:

-1 itsz.:

-2


-3

eredeti száma

érkeztetĘ száma

tárgy

iktatás

elküldés / érkezés ideje, módja

662


5. szám

irat küldĘ (címzett) szervezet

minĘsítés, érvényességi ideje

pld.

terjedelem,

melléklet darab száma, j

ügyintézĘ /

kezelési feljegyzések irattárba helyezés ideje

5. szám


663

4. számú melléklet ÁTADÓKÖNYV (belső) Sorszám

Ikt. szám

Minősítés jelölése

Terjedelem

Pld. száma

Pld. sorszáma

Címzett

Átadás kelte

Átvevő aláírása

Visszavétel kelte

Visszavevő aláírása

5. számú melléklet Sokszorosítás helyén vezetett nyilvántartókönyv A sokszorosító irat Sorszáma

ikt. száma

minősítési jelölése

példány sorszáma

A sokszorosított irat lapterjedelme

példányszáma

rontott példányainak száma

664


5. szám

6. számú melléklet MINŐSÍTÉSI JAVASLAT IRATMINTA (Amikor a minősítő és a minősítés kezdeményezője azonos)

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 7. § (3) bekezdése szerint

MINėSÍTÉSI JAVASLAT A .................... nyt. számú ..................................... tárgyú adathordozón szereplĘ információkat ........................... évre, ........ év ................ hó ............ napjáig: az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) mellékletét képezĘ Államtitokköri Jegyzék ............................... pontja alapján államtitokká minĘsítem. A .................................... (szerv) a Magyar Közlönyben ..........................-án, ........................... által közzétett szolgálati titokköri jegyzékének ........... pontja alapján szolgálati titokká minĘsítem. A minĘsítési hatáskört megalapozó jogszabályhely: a Ttv. 6. § (1) bekezdése .................. pontja/* a Ttv. 6. § (3), (4) vagy (5) bekezdés alapján kiadott ................................ pontja. INDOKOLÁS: Az államtitokká / szolgálati titokká minĘsítés indokolt, mivel ............................................................. ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ (Az indoklási résznek tartalmaznia kell azon tényeket és körülményeket, amelyek az adat államtitokká vagy szolgálati titokká történĘ minĘsítését szükségessé teszik.) ………………….., 200......... ................................................. a minĘsítĘ aláírása beosztása, betöltött tisztsége

5. szám


665

7. számú melléklet MINŐSÍTÉSI JAVASLAT IRATMINTA (Amikor a minősítő és a minősítés kezdeményezője nem ugyanaz a személy) (

y

j

gy

y)

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 7. § (3) bekezdése szerint

MINėSÍTÉSI JAVASLAT A ........................ nyt. számú ....................... tárgyú adathordozón szereplĘ információra. Fenti információt javaslom .......... évre, ............. év ........................... hó ............ napjáig: az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) mellékletét képezĘ Államtitokköri Jegyzék ................ pontja alapján államtitokká minĘsíteni. a .................... (szerv) a Magyar Közlönyben ......................-án, .................. által közzétett szolgálati titokköri jegyzékének ………..... pontja alapján szolgálati titokká minĘsíteni. INDOKOLÁS: Az államtitokká / szolgálati titokká minĘsítés indokolt, mivel ............................................................ ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... (Az indoklási résznek tartalmaznia kell azon tényeket és körülményeket, amelyek az adat államtitokká vagy szolgálati titokká történĘ minĘsítését szükségessé teszik.) ………………….., 200................... ................................................................... a minĘsítés kezdeményezĘjének aláírása A Ttv. 6. § (1) bekezdése alapján a minĘsítésre illetékes aláírása: .....................................................

666


5. szám

8. számú melléklet IRATMINTA ÁLLAMTITKOT TARTALMAZÓ ADATHORDOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ

„Államtitok!” „Szigorúan titkos!” Érv.idĘ: 2010. december 31. MinĘsítette: Minta István Vezérigazgató MK/HU 1. sz. példány Nem másolható!

MÁV…….. Zrt. 0012/2008 TÜK

Tárgy: Mozgósítási feladatok

Dr. Fekete Pál úrnak, ……………….. Minisztérium Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

(Itt olvasható a minĘsített irat szövege!)

…………………, 20 ….….. Tisztelettel: Minta István vezérigazgató Melléklet: Kimutatás a létszámról tárgyú, 012-1/2008.TÜK ikt.számú, „Szolgálati titok!” minĘsítésĦ, 4 lap terjedelmĦ irat, 1. sorszámú példánya Készült: 2 példányban Terjedelem: 1 lap Irattári kezelési jelzés: Készítette: Nagy Éva (telefon: 1111-2222) Gépelte:Kovács Gyöngyi Kapja: 1. sz. pld.: Címzett 2. sz. pld.: MÁV ……..Zrt. Irattár

„Szigorúan titkos!”

5. szám


667

9. számú melléklet IRATMINTA SZOLGÁLATI TITKOT TARTALMAZÓ ADATHORDOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ.

IRATMINTA SZOLGÁLATI TITKOT TARTALMAZÓ ADATHORDOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ. 0012/2008. ikt. számú irat melléklete „Szolgálati titok!” „Bizalmas!” Érv.idĘ: 2010. december 31. MinĘsítette: Minta István vezérigazgató MK/HU 1. sz. példány Nem másolható!

MÁV…….. Zrt. Vezérigazgatóság 012-1/2008

Tárgy: kimutatás a létszámról Szöveg

……………….., 20 ……….

Minta István vezérigazgató

Készült: 2 példányban Terjedelem: 1 lap Irattári kezelési jelzés: Készítette: Nagy Éva (telefon: 1111-2222) Gépelte: Kovács Gyöngyi Kapja: 1. sz. pld.: …Címzett 2. sz. pld.: MÁV ……..Zrt. Irattár

„Szolgálati titok!”

668


5. szám


………………………………………… szerv megnevezése Ikt. szám:

IRATSELEJTEZÉSI JEGYZėKÖNYV


Készült: ..................................................................................................................................................... (dátum, szervezeti egység és helyiség megnevezése) A selejtezési bizottság tagjai: ............................................................................................. (név, beosztás) ............................................................................................................................................ (név, beosztás) ............................................................................................................................................ (név, beosztás) A selejtezést ellenĘrizte: ..................................................................................................... (név, beosztás) A munka megkezdésének idĘpontja: ............................................................................................ (dátum) A munka befejezésének idĘpontja: ............................................................................................... (dátum) Az alapul vett jogszabályok*: .................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Selejtezés alá vont iratok: .......................................................................................................................... (szervezeti egység megnevezése, az irat évköre) Eredeti terjedelem: .............................................................................................................................(ifm) A kiselejtezett iratok mennyisége: .....................................................................................................(ifm) A selejtezési bizottság tagjai a mellékelt …… lap tételszintĦ iratjegyzéken felsorolt iratok kiselejtezését javasolják. A munka során a vonatkozó jogszabályok értelmében jártunk el. A selejtezésre kijelölt iratanyag a levéltári jóváhagyást követĘen megsemmisítésre kerül. k.m.f.

*

……………………………………

……………………………………

…………………………………… ellenĘrzĘ vezetĘ aláírása

……………………………………

az irat keletkezésekor hatályos iratkezelési szabályzat, jogszabályok, normák felsorolása

Megjegyzés: Az iratselejtezésrĘl a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, a szerv bélyegzĘlenyomatával ellátott selejtezési jegyzĘkönyvet kell készíteni. Iktatást követĘen meg kell küldeni az illetékes levéltárhoz a selejtezés engedélyezése céljából.

5. szám


669

11. számú melléklet AZ IRATSELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV MELLÉKLETE

………………………………………… szerv megnevezése Ikt. szám:

TÉTELSZINTĥ IRATJEGYZÉK

IRATTÁRI JEL

ügykör

ágazat

IRATTÁRI TÉTEL MEGNEVEZÉSE

SELEJTEZETT ÉVEK TÓL-IG

kódjel

………………., 200 …………………….

……………………………………

……………………………………

…………………………………… ellenĘrzĘ vezetĘ aláírása

……………………………………

Megjegyzés: A selejtezési jegyzőkönyv melléklete a kiselejtezésre javasolt iratok TÉTELSZINTŰ IRATJEGYZÉKE. Egyszerűbb selejtezési eljárás esetén célszerű az iratjegyzéket a jegyzőkönyv szövegébe belefoglalni.

670

A MÁV Zrt. Értesítője 13/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a 2009. évi személyi alapbérfejlesztés végrehajtásáról a 6-17 MMK-ban

AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2009. évi személyi alapbérfejlesztés végrehajtási szabályainak meghatározása, a MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek között 2008. december 30-án megkötött, A MÁV Zrt. 2009. évi bérintézkedéseiről és a béren kívüli juttatások feltételeiről szóló megállapodásban foglaltaknak megfelelően. I. HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás szervezeti és személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és 6-17 MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriába (a továbbiakban: MMK) sorolt munkavállalójára. 2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság, Kompenzáció szervezetének vezetője, működtetésért/végrehajtásáért felelősek az 5.számú mellékletben felsorolt differenciálásra jogosult munkáltatói jogkörgyakorlók és az utasításban felsorolt feladatok felelősei, valamint a Humánszolgáltató Szervezet vezetője, a Személyügyi Szervezet vezetője, a Szervezetfejlesztés vezető és a Területi Humánpartner vezetők. II. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás a 2009. évi bérintézkedések közül az éves bérfejlesztés végrehajtási szabályainak leírását tartalmazza. 3.1 Éves bérfejlesztés A bérfejlesztést 2009. január 1-jei hatállyal kell végrehajtani, a módosított személyi alapbérekből számfejtett bérek kifizetését a 2009. januári bérek kifizetésével együtt, a 2009. februári bérfizetési napon kell végrehajtani. 3.1.1. Valamennyi 2008. december 31-én és 2009. január 1-jén egyaránt statisztikai állományi létszámba tartozó teljes- és részmunkaidőben a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott 6-17 MMK-ba besorolt munkavállaló jogosult az éves bérfejlesztésre, kivéve azon munkavállalókat, akik számára a 2009. január 1-jétől érvényes személyi alapbér meghatározása – a szervezeti átalakulásokra is figyelemmel – egyedi bérmegállapítással, külön engedéllyel történt.

5. szám

3.1.2. A bérfejlesztés mértéke és elemei a 2008. december 31-én és 2009. január 1-jén egyaránt statisztikai állományi létszámba tartozó munkavállalók esetében: 3.1.2.1. Személyi alapbér-emelés A 6-17 MMK-ba tartozó munkavállalók körében a 2008 december 31-ig hatályos Kollektív Szerződés 50.§ 1., 2. pontjában meghatározott 4%-os mértékű személyi alapbér-kiegészítés rendszere 2009. január 1-től az alábbiak szerint kerül átalakításra: a megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben, valamint jellemzően 22 és 06 óra között, nyújtott műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében amennyiben legalább 30%-os mértékű műszakpótlékban részesülnek, továbbá az egyéb munkarendben foglalkoztatott munkavállalók, amennyiben 30%-os mértékű műszakpótlékban részesülnek, 3,1%-os mértékű személyi alapbér-emelés kerül meghatározásra, a nyújtott műszakos, a többműszakos és az egyéb munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében, amennyiben 10% és 25% közötti mértékű műszakpótlékban részesülnek 3,6%-os mértékű személyi alapbér-emelés kerül meghatározásra, a nappalos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében 4,0%-os mértékű személyi alapbér-emelés kerül meghatározásra, amennyiben műszakpótlékban nem, vagy csak maximum 9%-os mértékű műszakpótlékban részesülnek. 3.1.2.2. Alanyi jogú és differenciált bérfejlesztés 6-17 MMK-ba tartozó munkavállalók esetén átlagosan 4,1%-os mértékű a személyi alapbérfejlesztés: amelyből a 6-17 MMK-ba tartozó munkavállalóknál 2,1%-os alanyi jogú bérfejlesztést és a 6-17 MMK-ba tartozó munkavállalóknál 2,0%-os differenciált bérfejlesztést kell végrehajtani. A személyi alapbér-emelés és bérfejlesztés együttes mértéke minimum 4500 Ft. A személyi alapbér emeléssel és az alanyi jogú bérfejlesztéssel a sávmaximumot meghaladó személyi alapbérrel rendelkező munkavállalók számára differenciált bérfejlesztés nem adható, ezen munkavállalók esetében differenciálható bértömeg nem képződik. A munkavállalók 2008. december 31-étől betöltött munkakörének megfelelő – az érvényes sávminimum vagy ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum szerint meghatározott – személyi alapbérekre történő felzárkóztatást a munkáltatói jogkörgyakorló gazdálkodási körébe tartozó differenciálási keretből kell megvalósítani legfeljebb az átlagos differenciálási mértékig (2,0%). Az ettől nagyobb volumenű bérrendezés (minimumrahozás) központilag történik.

5. szám


Ha az új sávminimum vagy ajánlott munkaköri minimum eléréséhez kevesebb mint 2,0%-os bérfejlesztésre van szükség, akkor a felzárkóztatást a munkáltatónak kell megvalósítani, és a differenciálási keret fennmaradó részével saját hatáskörben gazdálkodhat. A részmunkaidőben, vagy az átlagosnál hosszabb munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbér megállapítása a munkaidő-hányad figyelembe vételével, arányosítással történik. A differenciált bérfejlesztés mértéke addig terjedhet, hogy az azzal megállapított új személyi alapbér senkinél nem haladhatja meg a sávmaximumot A differenciált bérfejlesztést az egyes főtevékenységi körök területén foglalkoztatott munkavállalók esetében a Működési és Szervezeti Szabályzat I. kötetében meghatározott főtevékenységi kör vezetők, a Pályavasúti Területi Központ, a TK Titkárság, TEB, Forgalmi, Pályalétesítményi osztály, Távközlési, Erősáramú, Biztosítóberendezési, Pályalétesítményi, Mérnöki létesítményi, PML Karbantartási, Forgalomfelügyeleti, Forgalomirányítási, Üzemeltetési, Tengelyátszerelési alosztály operatív irányítási szervezetébe, valamint a Forgalomfelügyeleti, Forgalomirányítási és Üzemeltetési alosztály végrehajtási szervezetébe tartozó munkavállalók esetében a Területi központ vezető, a Forgalmi Csomópont területéhez tartozó munkavállalók esetében a forgalmi csomópontvezető, a Távközlési, Erősáramú, Biztosítóberendezési, Pályalétesítményi, Mérnöki létesítményi és Tengelyátszerelési alosztály végrehajtási szervezetéhez tartozó munkavállalók esetében az alosztályvezető differenciálási lehetőségének biztosításával kell végrehajtani. A differenciálásra jogosult munkáltatói jogkörgyakorlók a differenciálás alapelveiről 2009.01.22.-ig írásban megállapodnak a helyi szakszervezetek képviselőivel. A differenciálásra jogosult munkáltatói jogkörgyakorlókat az 5.számú melléklet tartalmazza részletesen. A differenciált személyi alapbéremelés során a hatályos Munka törvénykönyve 142/A. § (1) és (4) bekezdésének, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell eljárni a bérrendszerben meghatározott személyi alapbérsávok figyelembe vételével. 3.1.3. Azon munkavállalók esetében, akikhez tartozó munkáltatói jogkörgyakorló személye 2009. január 1-jétől megváltozik, a differenciált bérfejlesztési kerettel a 2008.12.31.-i állapot szerinti munkáltatói jogkörgyakorló gazdálkodik, kivéve a szervezeti változásokból fakadóan, személyi változásokkal érintett Kontrolling Igazgatóságot.

671

Azon munkavállalók, akiknek a 2009. évi bérfejlesztés során, a differenciálás elvei meghatározásának lezárásáig (január 22.) munkaviszonyuk megszűnik, jogosultak a személyi alapbér-kiegészítés átalakításából származó munkarendnek megfelelő alapbéremelésre és 2,1%-os alanyi jogú bérfejlesztésre, azonban a differenciálási keretükkel a differenciálásra jogosult munkáltatói jogkörgyakorló saját hatáskörben gazdálkodik. Nem képezhető differenciálási keret azon munkavállalók esetében, akik számára a 2009. január 1-étől érvényes személyi alapbér meghatározása egyedi bérmegállapítással, külön engedéllyel történt. 3.1.4. A 2008.12.31.-én jogi állományban lévő munkavállalók személyi alapbérét az alkalmazási viszonyukban bekövetkező változás időpontjában kell rendezni. 3.2. A 2009. évi bérfejlesztés alapját képező személyi alapbérek A 2009. évi személyi alapbér fejlesztés alapja a munkavállalók 2008. december 31. napján hatályos személyi alapbére. 3.3. A 2009. évi bérsávok, ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumok és személyi alapbérek 3.3.1. A teljes munkaidős foglalkoztatású munkavállalókra 7,6 óra napi kötelező munkaidő mellett a munkaköri kategóriákban a 2009. január 1-től hatályos személyi alapbér sávminimumokat, illetve figyelemmel a MÁVnál eltöltött munkaviszony időtartamára (5 év alatt, 5-15 év között, 15 év felett) az ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumokat kell alkalmazni az 1.sz. melléklet szerint. MÁV-nál eltöltött munkaviszonynak számít a munkavállaló személyi adatai között 2009. január 1-jén nyilvántartott MÁV munkaviszony (MÁV munkaidő kezdete), amely kizárólag a MÁV Zrt-nél vagy többségi tulajdonú társaságainál eltöltött, a MÁV Zrt. által egyéni vagy kollektív megállapodással folyamatosnak elismert munkaviszonyt jelenti. 3.3.2. A forgalmi szakterület által – a teljesítmények alapján meghatározott – I. csoportba (25 állomás) és II. csoportba (50 állomás) sorolt állomások felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza. A MÁV Zrt. a 6-13. MÁV Munkaköri Kategóriában szakmai szempontok, valamint a forgalmi szakterület által I-II. csoportba sorolt állomások figyelembe vételével kiemelt munkaköröket határoz meg, amelyeket a szakmai tevékenység alapú munkaköri rendszerében foglaltak szerint a 3/1.sz. melléklet tartalmaz.

672


A 2009. 01.01-i hatállyal megváltozott MÁV Munkaköri Kategóriába, ill. MMK-n belül kiemelésre került munkakörök felsorolását a 3/2 sz.melléklet tartalmazza. 3.3.3. 2009. évi bérfejlesztést követően személyi alapbér adott MMK-ban a munkakör betöltéséhez szükséges feltételekkel rendelkező munkavállalók esetében a munkakörre meghatározott MMK-hoz tartozó sávminimum érték, illetve az ajánlott munkaköri bérrendszeri sávminimum érték alatt nem állapítható meg. Kivétel: munkáltatói intézkedés miatt hátrányos jogkövetkezménnyel érintett munkavállaló, Részmunkaidőben foglalkoztatottak. 3.3.4. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbér a munkakörre meghatározott MMKhoz rendelt sávminimum/ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum a foglalkoztatás időarányában kerül meghatározásra. A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú állami iskolai végzettséggel (oklevéllel ill. diplomával) rendelkező pályakezdők minimális személyi alapbére nem lehet alacsonyabb, mint a végzettségüknek megfelelő pályakezdő diplomás minimális személyi alapbér (1. sz. melléklet – főiskolai végzettség esetén 191.000 Ft/hó, egyetemi végzettség esetén 210.000 Ft/ hó). 3.3.5. 2009. évben a személyi alapbéreket 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani. 3.3.6. A személyi alapbér megállapítás szabályai a személyi alapbérfejlesztést követően: 3.3.6.1 Azon munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek nem felelnek meg a piaci mediánhoz igazított sávminimumon történik 3.3.6.2 Az újfelvételes munkavállalók tekintetében a piaci mediánhoz igazított sávminimumon, ill. a besorolási és bérmegállapítási szabályokat tartalmazó hatályos utasítás alapján a humánerőforrás igazgató, illetve a főtevékenységi kör vezető jóváhagyásával történik a bérgazdálkodási kereteken belül; 3.3.6.3 Azon, nem újfelvételes munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek megfelelnek, legalább az ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumon történik a MÁVnál eltöltött munkaviszony időtartamának megfelelően. 3.3.7. A 2009.01.01.-től hatályos”személyi alapbér megállapításról” szóló értesítést a 4. számú melléklet tartalmazza.

5. szám

3.4. A 2009. évi bérfejlesztés technikai végrehajtása 3.4.1. Az egyes bérintézkedéseket az alábbiak szerint kell végrehajtani: ¾ A személyi alapbér-kiegészítés átalakításából származó, munkarendnek megfelelő alapbéremelés (3,1%, 3,6% vagy 4%); ¾ 2,1% alanyi jogú bérfejlesztés ¾ A munkáltató jogkörgyakorló általi differenciált bérfejlesztés (átlagos mértéke: 2%) ¾ A MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamára figyelemmel meghatározott ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumra történő ráállás abban az esetben, ha a munkavállaló a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek megfelel; 3.4.2. A bérfejlesztés végrehajtásának eljárási rendje A bérfejlesztés lebonyolításának szakmai irányítása a Kompenzáció felelőssége. 3.4.3.1 Az adattartalmak ellenőrzése, adattisztítás A Kompenzáció által kiadott segédlista alapján a SAPadattartalmak áttekintése, ellenőrzése és szükség esetén az adatok korrekciója. Felelős: MÁV Zrt. Személyügyi szervezet vezető Határidő: 2009. január 15. Munkáltatói intézkedés miatt hátrányos jogkövetkezménnyel érintett munkavállalók adatainak megküldése a Kompenzáció részére. Felelős: Személyügyi szervezet vezető Határidő: 2009. január 15. Egyedi bérmegállapítással, külön engedéllyel 2009. január 1-jétől már érvényes személyi alapbérrel rendelkező munkavállalók adatainak megküldése a Kompenzáció részére. Felelős: Személyügyi szervezet Határidő: 2009. január 15. A munkavállalók munkarendjének azonosítása a személyi alapbér-kiegészítés alapbér-emeléssé történő átalakítására. Felelős: Munkaerőgazdálkodás, Személyügyi szervezet Határidő: 2009. január 15. A próbaidőn lévő munkavállalók személyi alapbérkiegészítésének áttekintése, ellenőrzése. Felelős: Személyügyi szervezet vezető Határidő: 2009. január 15. 3.4.3.2 A differenciálásra jogosult munkáltatói jogkörgykorlók azonosítása A munkáltatói jogkörgyakorlók személyének meghatározása és beállítása az SAP rendszerben. Felelős: Személyügyi szervezet vezető, Humán Szolgáltatás Információs Egység vezető, Határidő: 2009. január 15.

5. szám


Paraméterek aktualizálása az SAP rendszerben Az alapbérfejlesztés folyamatához tartozó, a beállítórendszerben leképezésre kerülő aktuális paraméterek megadása a HSZ Információs egység részére. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő: 2009.január 15. A paraméterek aktualizálása a beállító-rendszerben, áttöltése a produktív rendszerbe. Felelős: HSZ Információs egység vezető Határidő: 2009. január 15. 3.4.3.3 Adat befagyasztás, generálás Az alapbérfejlesztés végrehajtásának kezdetekor megtörténik a bérfejlesztéskor felhasznált adatok befagyasztása, majd erre megkezdődik a bérfejlesztés generálása. Az adatok az SAP-Üzemvitelnél letárolásra kerülnek, ezt követően a bérfejlesztés alapadataiban (alapbér, munkakör, munkarend) történő bármilyen változtatás csak a Kompenzáció vezető engedélyével történhet január 31-ig. Felelős: HSZ Információs egység vezető Közreműködik: Kompenzáció vezető Határidő: 2009. január 16. Tájékoztatás a munkarendeknek megfelelő béremelés és az alanyi bérfejlesztés adatairól Humánpartnerek tájékoztatása az alanyi jogú bérfejlesztésben érintett munkavállalók bérfejlesztési alapadatairól. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő: 2009. január 19. Differenciálható keretösszeg meghatározása A Kompenzáció személyenkénti differenciálható keretösszegeket szimulációval meghatározza, és a munkáltatói jogkörgyakorlók szerint rendezve az illetékes Humánpartnerek részére megküldi. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő: 2009. január 19. (de.10 óra) 3.4.3.4 Egyénenkénti differenciálható béremelés meghatározása A differenciálható keretösszeg felhasználásának elveiről megállapodás kötésére jogosult munkáltatói jogkörgyakorlók (5. számú melléklet) részére a bérfejlesztési tábla összeállítása és átadása. Felelős: Személyügyi szervezet vezető Határidő: 2009. január 19. A differenciálható keretösszeg felhasználásának elveiről megállapodás kötésére jogosult munkáltatói jogkörgyakorlók, illetve a helyi szakszervezeti képviselők megállapodása a differenciálás alapelveiről és megküldése a Munkaügyi Kapcsolatok részére, a [email protected] email címre. Felelős: A differenciálható keretösszeg felhasználásának elveiről megállapodás kötésére jogosult munkáltatói jogkörgyakorlók, Munkaügyi Kapcsolatok vezető Határidő: 2009. január 22. (24 óra).

673

Az egyénenkénti differenciálható béremelési javaslatok megadása és visszaküldése a Személyügyi szervezet (Humánpartnerek) részére. Felelős: Főtevékenységi kör vezetők (munkáltatói jogkört gyakorlók) Határidő: 2009. január 23. A bérfejlesztési javaslatok ellenőrzése A vezetői bérjavaslatok visszaérkezését követően, a differenciálási keretösszegek megállapodásban meghatározott elvek betartásának ellenőrzése és a differenciálható keretösszegek betartásának ellenőrzése, eltérés esetén a munkáltatói jogkörgyakorló vezetővel egyeztetés, a szükséges javítások elvégzése. Felelős: Személyügyi szervezet Határidő:2009.január 26. 3.4.3.5 A teljesen kitöltött és leellenőrzött bérfejlesztési adattábla megküldése A teljesen kitöltött és leellenőrzött differenciált bérfejlesztési adatokat tartalmazó adattábla megküldése a Kompenzáció részére SAP betöltés érdekében. Felelős: Személyügyi szervezet Határidő: 2009.január 26. 3.4.3.6 A munkarend szerinti béremelés és az alanyi bérfejlesztés A 6-17 MMK-ba sorolt munkavállalók esetében történő béremelés és bérfejlesztés központi végrehajtása. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő:2009.január 28. 3.4.3.7 Minimumra állítás A személyi alapbéreknek a sávminimumokra, illetve a munkaköri bérrendszeri minimumokra történő felzárkóztatása a bérfejlesztést követően. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő:2009.január 28. 3.4.3.8 A bérfejlesztés adatainak betöltése A megküldött listák alapján a 380-as infotípuson a bérfejlesztési jogcímenkénti (kiigazításfajtánkénti) bérfejlesztési mértékek létrehozása, betöltése. Felelős: HSZ Információs egység vezető Közreműködik: Kompenzáció vezető Határidő: 2009. január 29. 3.4.3.9 A bérfejlesztés ellenőrzése A Kompenzáció koordinálása mellett a bérfejlesztés ellenőrzése a Humánpartnerekkel közösen. Felelős: Kompenzáció vezető Közreműködik: HSZ Információs egység, Személyügyi szervezet vezető Határidő: 2009. január 30.

674


5. szám

3.4.3.10 A 2009. évi új személyi alapbérek betöltése, aktiválás, az alapbérkiegészítés bérelem elhatárolása A 380-as infotípus aktiválásával a 2009.01.01-től érvényes új alapbérek létrehozatala az IT0008 infotípuson. Az összevont, kerekített jogcím létrehozása (infotípus generálás). A 380-as infotípus aktiválása. A 2250-es „Személyi alapbérkiegészítés”, a 2252-es „Szakszervezeti személyi alapbér kiegészítés” és a 2255-ös „Alapbér kiegészítés felmondási időre” bérelemek elhatárolása az IT0008 infótípuson. Felelős: HSZ Információs egység vezető Határidő: 2009. január 31.

A munkavállalók által átvett értesítések 1 eredeti példányának visszaküldése az illetékes Humánpartner részére. Felelős: Munkáltatói jogkörgyakorlók Határidő: 2009. február 27. A visszaérkezett aláírt értesítések átadása a humánszolgáltató szervezet részére. Felelős: Személyügyi szervezet vezető Határidő: 2009. március 5. Az aláírt bérértesítők szkennelése a SAP-ba. Felelős: Humánszolgáltató szervezet vezetője Határidő: 2009. április 30.

3.4.3.11 Betöltött alapbérek ellenőrzése, korrekciója A humánpartnerek ellenőrzik a betöltött 2009. 01.01től érvényes személyi alapbért, és korrigálják − azon munkavállalóknál, akik jogerős határozatnak megfelelően érvényben lévő személyi alapbércsökkentésben érintettek munkáltatói eljárással, − azon munkavállalóknál, akiknél egyedileg, külön engedéllyel 2009. január 1-jétől érvényes személyi alapbér már megállapításra került, valamint − indokolt esetben más munkavállalóknál a Kompenzáció vezető engedélye alapján. Felelős: Személyügyi szervezet vezető Határidő: 2009. február 2.

3.4.3.13 Vasúti Érdekegyeztető Tanács tájékoztatása A bérfejlesztés végrehajtásáról tájékoztató átadása a VÉT számára. Felelős: Humánerőforrás igazgató Közreműködik: Kompenzáció vezető Határidő: 2009. április 15. III. HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás 2009. január 1-jétől lép hatályba és viszszavonásig érvényes, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2008. évi személyi alapbérek meghatározásáról és a bérfejlesztés végrehajtásáról szóló 5/2008. (II.8. MÁV. Ért. 3. sz) VIG utasítás.

3.4.3.12 A bérértesítők elkészítése, aláírása, archiválása Az „Értesítés a személyi alapbér megállapításáról” (4. számú melléklet) elkészítése az SAP-ból történik. A bérértesítők 2 példányos nyomtatása a munkáltatói jogkör gyakorlók személyügyi részterülete szerint valósul meg. A nyomtatás személyügyi részterületenként a Területi Humánszolgáltató Egységeknél történik (Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely), melyek átadásra kerülnek a humánpartnerek részére. Felelős: HSZ Információs egység vezetője Közreműködik: Személyügyi szervezet vezető Határidő: legkésőbb 2009. február 4. Az értesítések aláíratása a munkáltatói jogkörgyakorlókkal és a munkavállalókal. Felelős: Személyügyi szervezet vezető Határidő: 2009. február 6-10.

IV. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó 2009. évi személyi alapbérsávok és a 2009. január 1-jétől érvényes munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumok 2. sz. melléklet: Állomások 2009. évi kategóriába sorolása 3/1. sz. melléklet: 2009. évi bérmegállapodás alapján kiemelt munkakörök 6-13 MMK-ban 3/2. sz. melléklet: 2009.01.01.-től módosult MÁV Munkaköri Kategóriával rendelkező (MMK) munkakörök 4. sz. melléklet: Értesítés a személyi alapbér megállapításáról 5. sz. melléklet: A 2009. évi bérfejlesztés során differenciálásra jogosult munkáltatói jogkörgyakorlók Heinczinger István s. k. vezérigazgató

5. szám


675

1. sz. melléklet A MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó 2009. évi személyi alapbérsávok és a 2009. január 1-jétől érvényes munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumok MMK

6 7 8 8 kiemelt 9 9 kiemelt 10 10 kiemelt 11 11 kiemelt 12 12 kiemelt 13* 13 kiemelt 14 15 16 17

Sávminimum

79 500 82 500 85 000 92 000 106 000 120 000 138 000 180 000 216 000 250 000 320 000 415 000

Ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumok a MÁV-nál eltöltött munkaviszony alapján 5 év alatt

5-15 év

15 év felett

82 000 86 000 90 000 94 000 98 000 106 000 110 000 120 000 124 000 134 000 142 000 160 000 180 000 206 000 216 000 250 000 320 000 415 000

84 000 88 000 92 000 96 000 100 000 108 000 112 000 122 000 126 000 136 000 144 000 162 000 182 000 208 000 218 000 252 000 322 000 417 000

86 000 90 000 94 000 98 000 102 000 110 000 114 000 124 000 128 000 138 000 146 000 164 000 184 000 210 000 220 000 254 000 324 000 419 000

Sávmaximum

100 000 114 000 127 000 146 000 165 000 193 000 232 000 273 000 339 000 427 000 551 000 698 000

A teljes munkaidős foglalkoztatású munkavállalókra, 7,6 óra napi kötelező munkaidő, valamint a személyi alapbér-kiegészítés munkarend függvényében meghatározott mértékű személyi alapbérfejlesztés mellett érvényes. * Pályakezdő diplomás minimális személyi alapbér: 2009. január 1-jétől a MÁV Zrt-hez felsőfokú végzettséget igénylő munkakörbe újonnan belépő, felsőfokú állami iskolai végzettséggel (oklevéllel, illetve diplomával) rendelkező, 13 MMK-ba sorolt pályakezdők minimális személyi alapbére: o főiskolai végzettség esetén 191 000 Ft/hó, o egyetemi végzettség esetén 210 000 Ft/hó.

676


2. sz. melléklet Állomások 2009. évi kategóriába sorolása I. kategória

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Statisztikai szám 10025 10033 11387 és 12641 13748 és 40485 10017 13912 14191 és 44255 és 42358 01222 és 01214 01289 és 01271 01016 03269 02246 és 43778 01362 11205 és 40667 14175 és 42077 14019 18036 02170 és 43646 06189 06502 01024 06437 42127 10447 13862

Állomás neve BP−FERENCVÁROS és RENDEZŐ BP−NYUGATI MISKOLC−TISZAI és RENDEZŐ SZOLNOK és RENDEZŐ BP−KELETI PU DEBRECEN EPERJESKE−ÁTRAKÓ és SZÉLES és RENDEZŐ KOMÁROM és RENDEZŐ GYŐR és RENDEZŐ BP−DÉLI PU SZÉKESFEHÉRVÁR SZOMBATHELY és RENDEZŐ HEGYESHALOM HATVAN és RENDEZŐ ZÁHONY és RENDEZŐ és SZÉLES NYÍREGYHÁZA BÉKÉSCSABA CELLDÖMÖLK és RENDEZŐ DOMBÓVÁR DUNAÚJVÁROS BP−KELENFÖLD GYÉKÉNYES FÉNYESLITKE-DÉLI RENDEZŐ VÁC PÜSPÖKLADÁNY

5. szám

5. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Állomások 2009. évi kategóriába sorolása

II. kategória

1 2 3 4

5 6

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Statisztikai szám 11296 11445 11064 10173 01131 12567 és 12575 13722 10082 04895 10074 17137 06288 17228 és 17210 03624 12740 10116 07294 01974 01172 16311 05843 11239 16352 01511 04598 05876 15495 10066 17194 13664 03996 05926 17111 03640 03947 18184 18614 01032 13771

Állomás neve FÜZESABONY SZERENCS SOROKSÁR−TERMINÁL KŐBÁNYA−KISPEST TATABÁNYA TISZAÚJVÁROS és TPALKONYA-ERŐMŰ CEGLÉD RÁKOSRENDEZŐ ZALAEGERSZEG RÁKOS KISKUNFÉLEGYHÁZA KAPOSVÁR SZEGED és RENDEZŐ NAGYKANIZSA SAJÓSZENTPÉTER BP−SOROKSÁRIÚT PÉCS RAJKA ALMÁSFÜZITŐ KISKUNHALAS DUNAI FINOMÍTÓ VÁMOSGYÖRK KELEBIA ESZTERGOM TAPOLCA PUSZTASZABOLCS MÁTÉSZALKA KŐBÁNYA- FELSŐ KISKUNDOROZSMA MONOR AJKA SÁRBOGÁRD KECSKEMÉT MURAKERESZTÚR VESZPRÉM SZENTES OROSHÁZA BUDAÖRS SZAJOL

677

678


40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

Statisztikai szám 11163 10140 05371 10504 10967 11601 11361 12674 11643 15933 19166

Állomás neve ASZÓD RÁKOSPALOTA-ÚJPEST ZALASZENTIVÁN SZOB BALASSAGYARMAT SÜLYSÁP NYÉKLÁDHÁZA MISKOLC-GÖMÖRI NAGYKÁTA VÁSÁROSNAMÉNY MEZŐHEGYES

5. szám

5. szám


3/1. sz. melléklet 2009. évi bérmegállapodás alapján kiemelt munkakörök 6-13 MMK-ban Munkakörkulcs (Obj.ID.)

30000784 30000829 30002139 30000773 30000843 30000842 30000841 30000908 30000836

30000827 30000768 30000866 30000916 30000738 30000900 30000749

30000858 30000879

FEOR szám (Obj. Rövid neve) 41930002 52220002 41930009 39100012 52230005 52230004 52230003

76420010 52220012 52210005

37190004 74250007 83230001

36120002 76290001 36230002 74210011 74430012

30000856 30000837

74210004

30000876 30000878 30000280

74430009

30000882

74430015

30000422 30000287

21900075

30000261 30000281 30000494

30000498 30000263 30001776 30000519 30000391

52220013

74430011 13550018

13550040 13530003 13550020 25230015 25230022 13530014 25230068 25290001

21390008

Munkakör megnevezése

8 MMK kiemelt munkakörök Állomási levelező Kocsirendező (I. kategóriájú állomáson) Levelező gépkocsivezető Leltározó ügyintéző Váltókezelő, elektrodinamikus (I. kategóriájú állomáson) Váltókezelő, helyszíni állítású (I. kategóriájú állomáson) Váltókezelő, vonóvezetékes (I. kategóriájú állomáson) Vonalgondozó betanított munkás Vonali kocsirendező (I. kategóriájú állomáson) Vonatkezelő-levelező Fotóriporter

9 MMK kiemelt munkakörök Hegesztő-lángvágó Nehézgépkezelő Távirda koordinátor

10 MMK kiemelt munkakörök Általános karbantartó Anyag- és eszközkezelési előadó I. Biztosítóberendezési lakatos Kábel és hálózatszerelő Kitérő lakatos Vonali tolatásvezető (I. kategóriájú állomáson) 11 MMK kiemelt munkakörök Alállomási műszerész Biztosítóberendezési műszerész Külsős forgalmi szolgálattevő (I. kategóriájú állomáson) Távközlő műszerész 12 MMK kiemelt munkakörök Árkalkulátor szakelőadó Beosztott mester Felügyeleti pályamester Forgalmi szolgálattevő (I.-II. kategóriájú állomáson) Humánpartner szakelőadó I. Humánszolgáltató szakelőadó I. Művezető Oktatási szakelőadó I. Pénzügyi szakelőadó I. Programalkalmazási szakelőadó I.

679

680

A MÁV Zrt. Értesítője Munkakörkulcs (Obj.ID.)

FEOR szám (Obj. Rövid neve)

30000279 30000520

13550017

30002331 30000288

13550130

30000260

30000289 30000283

25290002

13550041 13530002 13550042

30000267

13550030 13530020

30000268

13530021

5. szám

Munkakör megnevezése

Rendelkező forgalmi szolgálattevő (I.-II. kategóriájú állomáson) Számviteli szakelőadó I. 13 MMK kiemelt munkakörök Állomásfőnök I. (III-IV.cs.) Forgalmi vonalirányító Főpályamester Főrendelkező Mester TEB vonalellenőr Vonalkezelő

3/2. sz. melléklet 2009.01.01.-től módosult MÁV Munkaköri Kategóriával rendelkező (MMK) munkakörök Obj. ID. 30000912 30000918 30000920 30002929 30000735 30000736 30002706 30000453

Obj.rövidít. Munkakör megnevezés 82990002 Olajkút kezelő 83410002 Darukötöző 83430001 Targoncavezető Vezető váltókezelő I. kat. állomáson 52230015 munkakör) 36030006 Humánszolgáltató előadó I. 36050006 Pénzügyi előadó 13550145 Forgalmi szolgálattevő gyakornok 24990008 Vizsgabiztos I.

Régi MMK 7 7 7

Új MMK 8 8 8

9 10 10 12 14

10 11 11 11 16

Régi MMK 12 13

Új MMK 12 kiemelt 13 kiemelt

(új

2009.01.01.-i hatállyal kiemelt munkakörök Obj. ID. 30000422 30000288

Obj.rövidít. Munkakör megnevezés 21900075 Árkalkulátor szakelőadó 13550041 Forgalmi vonalirányító

5. szám


681

4. sz. melléklet Értesítés a személyi alapbér megállapításáról

………………./2009.

ÉRTESÍTÉS a személyi alapbér megállapításáról Név: ………………………………………………………… Törzsszám: ………………………… Szervezet:………………………………………………………………………………………………… Értesítem, hogy a 2008. december 30-án a MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek között megkötött megállapodás alapján készített Gy.8-3/2009 számú végrehajtási utasításban foglaltaknak megfelelĘen személyi alapbére 2009. január 1-tĘl ………….....Ft/hó. A jelen intézkedéssel szemben annak kézhezvételétĘl (kézbesítésétĘl) számított 15 napon belül a munkáltatónál egyeztetést kezdeményezhet (Kollektív SzerzĘdés 72.§ 2.). Egyeztetés kezdeményezése esetén - megállapodás alapján - békéltetĘ igénybevételére van lehetĘség (Munka Törvénykönyve 199/A. § ). Az egyeztetés kezdeményezése, a bírósági eljárás megindítására vonatkozó jogosultságot, valamint a kereset elĘterjesztésére a Munka Törvénykönyve 201. §-ában meghatározott határidĘt nem érinti. Bírósági eljárás kezdeményezése esetén a keresetet az általános elévülési idĘn belül lehet elĘterjeszteni az illetékes Munkaügyi Bíróságnál. A kereset benyújtásának az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. …………………… 2009. ……………… hó …. nap ............................................... Munkáltatói jogkört gyakorló 1 példányt átvettem: 2009. ……………… hó …. nap .............................................. Munkavállaló

Pályavasúti Üzletág

Főtevékenységi körök

Szervezet

5. sz. melléklet

Lukács György Orosi József Rónyai Gábor Veszprémi László Kiss Károly Kövesdi Szilárd

Barcza László Drávucz Sándor Szeiler László Hárs István Ambrusch József Szeleczky Béla Nagy Lajos Molnár Árpád Gere József Horváth Zoltán Ispán László Smid János Vigh László Kaibás János Rusznák András Végh László Gerzsényi Gyula mb. Szilágyi Ferencné

Forgalmi csomópontok BUDAPEST-DÉLI PU. SZOLNOK KOMÁROM RÁKOSRENDEZŐ GYŐR SZÉKESFEHÉRVÁR GYERMEKVASÚT BUDAPEST-KELENFÖLD BALASSAGYARMAT BUDAPEST-NYUGATI PU. BUDAPEST-KELETI PU. NYÍREGYHÁZA PÜSPÖKLADÁNY EPERJESKE RENDEZŐ PU. ZÁHONY DEBRECEN BUDAPEST-FERENCVÁROS FÜZESABONY

Heinczinger István

Sipos Sándor

Dr. Mosóczi László

Szamos Alfonz Zsoldos Marianna Petrilla György

Differenciálásra jogosult vezető Dr. Debreczeni Katalin Dr. Túrós András Erdélyi Barna Büky Dorottya Sára Dr. Neumann Márta Nagy Róbert Preislerné Dr. Cserhalmi Dóra Sándor Zoltán Bella Balázs Werle Zoltán András Buzinkay Tamás

Területi Központ Budapest Debrecen Miskolc Pécs Szeged Szombathely

A Működési és Szervezeti Szabályzat I. kötetében meghatározott főtevékenységi körök

Differenciálásra jogosult vezető szervezeti egysége

A forgalmi csomópont szervezetébe tartozó munkavállalók

A területi központ, a TK Titkárság, a TEB, Forgalmi, Pályalétesítményi osztály, Távközlési, Erősáramú, Biztosítóberendezési, Pályalétesítményi, Mérnöki létesítményi, PML karbantartási, Forgalomfelügyeleti, Forgalomirányítási, Üzemeltetési, Tengelyátszerelési alosztály operatív irányítási szervezetébe tartozó munkavállalók, Forgalomfelügyeleti, Forgalomirányítási, Üzemeltetési alosztály végrehajtási szervezetébe tartozó munkavállalók.

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI ÁLT.VEZÉRIG-HELYETTES közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók VEZÉRIGAZGATÓI ÉS ELNÖKI KABINET munkavállalói

EBK OSZTÁLY BIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG KONTROLLING IGAZGATÓSÁG KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓSÁG JOGI IGAZGATÓSÁG INFOKOMM. IGAZGATÓSÁG BELSŐ ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY PORTFÓLIÓ-GAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG STRATÉGIAI IGAZGATÓSÁG TÁRSASÁGI SZOLGÁLTATÁS IGAZGATÓSÁG INGATLANGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG PÁLYAVASÚTI ÜZLETÁG IRÁNYÍTÁSI SZERVEZETEI ÉS A PÁLYALÉTESÍTMÉNYI -, TEB -, ÜZEMIRÁNYÍTÓ KÖZPONT HUMÁNERŐFORRÁS IGAZGATÓSÁG PÉNZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜZLETÁGI ÁLT. VEZÉRIGAZGATÓ - HELYETTES irányítása alá tartozó munkavállalók, TERÜLETI KÉPVISELETEK munkavállalói

Érintettek köre

A 2009. évi bérfejlesztés során differenciálásra jogosult munkáltatói jogkörgyakorlók

Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető

Területi központ vezető Területi központ vezető Területi központ vezető Területi központ vezető Területi központ vezető Területi központ vezető

Vezérigazgató

Portfólió-kezelési általános vezérigazgatóhelyettes

Üzletági általános vezérigazgató-helyettes

Pályavasút üzletág vezető Humánerőforrás igazgató Pénzügyi igazgató

Differenciálásra jogosult vezető munkaköre EBK osztályvezető Biztonsági igazgató Kontrolling igazgató Kommunikációs igazgató Jogi igazgató Infokommunikációs igazgató Belső ellenőrzési főosztályvezető Portfólió-gazdálkodási igazgató Stratégiai igazgató Társasági szolgáltatás igazgató Ingatlangazdálkodási igazgató

682 A MÁV Zrt. Értesítője 5. szám

Pályavasúti Üzletág

Szervezet

SZERENCS HATVAN MISKOLC-TISZAI PU. DOMBÓVÁR PÉCS NAGYKANIZSA KAPOSVÁR ZALAEGERSZEG KISKUNHALAS KECSKEMÉT VÉSZTŐ SZEGED BÉKÉSCSABA VESZPRÉM CELLDÖMÖLK SZOMBATHELY Alosztályok PÁLYALÉTESÍTMÉNYI ALOSZTÁLY BP II. K OP PÁLYALÉTESÍTMÉNYI ALOSZTÁLY BP I. NY OP PÁLYA ÉS MÉRN. LÉTESÍT. ALOSZTÁLY DB OP PÁLYALÉTESÍTMÉNYI ALOSZTÁLY BP III. É OP PÁLYA- ÉS MÉRN. LÉTESÍT. ALOSZTÁLY MS OP PÁLYA-ÉS MÉRNÖKI LÉTESÍT.ALOSZTÁLY PS OP PÁLYA- ÉS MÉRN. LÉTESÍT. ALOSZTÁLY SG OP PÁLYA- ÉS MÉRN. LÉTESÍT.ALOSZTÁLY SM OP MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNY ALOSZTÁLY BP OP TÁVKÖZLÉSI ALOSZTÁLY BP OP TÁVKÖZLÉSI ALOSZTÁLY DB OP TÁVKÖZLÉSI ALOSZTÁLY MS OP TÁVKÖZLÉSI ALOSZTÁLY PS OP TÁVKÖZLÉSI ALOSZTÁLY SG OP TÁVKÖZLÉSI ALOSZTÁLY SM OP ENERGIAELLÁTÁSI ALOSZTÁLY BP OP FELSŐVEZETÉKI ÉS ALÁLL. ALOSZTÁLY BP OP ERŐSÁRAMÚ ALOSZTÁLY MS OP ERŐSÁRAMÚ ALOSZTÁLY PS OP ERŐSÁRAMÚ ALOSZTÁLY SG OP ERŐSÁRAMÚ ALOSZTÁLY DB OP BIZTOSÍTÓBERENDEZÉS ALOSZTÁLY BP (K) OP BIZTOSÍTÓBERENDEZÉS ALOSZTÁLY BP (NY) OP BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK ALOSZTÁLY DB OP BIZTOSÍTÓBERENDEZÉS ALOSZTÁLY PS OP BIZTOSÍTÓBERENDEZÉS ALOSZTÁLY MS OP BIZTOSÍTÓBER. ÉS ERŐSÁR. ALOSZTÁLY SM OP BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSI ALOSZTÁLY SG OP TENGELYÁTSZERELÉSI ALOSZTÁLY

Differenciálásra jogosult vezető szervezeti egysége

A forgalmi csomópont szervezetébe tartozó munkavállalók

Távközlési, Erősáramú, Biztosítóberendezési, Pályétesítményi, Mérnöki létesítményi és Tengelyátszerelési alosztály végrehajtási szervezetéhez tartozó munkavállalók

Szebeni Attila Szőke Ferenc Szemerey Ádám Dávid Géza Bánkuti Gyula Pail Miklós Paluska Pál Koczor József Virág István Varga János Nagy Krisztián Blaskó József Mészáros Károly Forrai Imre Bita István Varsányi István Varga József Petykó Tivadar Siliga Ervin Füle Antal Tóth Kálmán Tabányi János Tóth László Széles Károly Németh István Varga József Harkai Péter Csipak Antal Balázs Tibor

Érintettek köre

Bodnár László Kátai Csaba Barsi Attila Molnár Károly Kissné Kiss Ágnes Máthé István Tóth Tamás Hegedüs Zoltán Prantner Péter Piroska Ferencné Elek Gyula Tari János mb. Botyánszki János Kis Gyula Brenner Csaba Kondor Balázs

Differenciálásra jogosult vezető

Pályalétesítményi alosztályvezető Pályalétesítményi alosztályvezető Pályalétesítményi alosztályvezető Pályalétesítményi alosztályvezető Pályalétesítményi alosztályvezető Pályalétesítményi alosztályvezető Pályalétesítményi alosztályvezető Pályalétesítményi alosztályvezető Mérnöki létesítmények alosztályvezető Távközlési alosztályvezető Távközlési alosztályvezető Távközlési alosztályvezető Távközlési alosztályvezető Távközlési alosztályvezető Távközlési alosztályvezető Erősáramú alosztályvezető Erősáramú alosztályvezető Erősáramú alosztályvezető Erősáramú alosztályvezető Erősáramú alosztályvezető Erősáramú alosztályvezető Biztosítóberendezési alosztályvezető Biztosítóberendezési alosztályvezető Biztosítóberendezési alosztályvezető Biztosítóberendezési alosztályvezető Biztosítóberendezési alosztályvezető Biztosítóberendezési alosztályvezető Biztosítóberendezési alosztályvezető Tengelyátszerelési alosztályvezető

Differenciálásra jogosult vezető munkaköre Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi Csomópont vezető

5. szám A MÁV Zrt. Értesítője 683

684

A MÁV Zrt. Értesítője 14/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszerének működtetésére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya A MÁV Zrt. 2009. évi hatályos Kollektív Szerződésének személyi hatályával azonos. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás 2009. január 1-jén lép hatályba. 2.3 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság, Kompenzáció vezetője, működtetéséért a MÁV Zrt. Humánszolgáltató Szervezet vezetője a felelős. 3.0 VBKJ RENDSZER JELLEMZŐI A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszerének rövidítése: VBKJ. 3.1 A VBKJ rendszer működése A MÁV Zrt. minden év végén – a Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén – javaslatot tesz a következő naptári évben felhasználható egységes VBKJ keretösszegre, amelyet a munkavállaló az utasításban részletezett módon és keretek között szabadon költhet el az előre megadott javadalmazási elemek igénybevételével. A választható béren kívüli javadalmazási rendszer egyes elemei különböző vásárlóértéket képviselnek a munkáltató által fizetendő eltérő adó- és járulékvonzatok miatt. A munkavállalók számára megállapított egységes VBKJ keretösszeg ennek megfelelően bruttó összeg, amelynek fedezetet kell nyújtania a munkavállaló által javadalmazásokra elköltött összegre és annak vállalati adó- és járulékterheire, valamint a szolgáltatói díjakra. A mindenkor érvényes törvényi szabályozás szerinti adóés járulékvonzatok alapján a különböző elemek bruttó (vállalati adó- és járulékterheket és szolgáltatói jutalékot

5. szám

is tartalmazó) és nettó értéke (vásárlóértéke) közötti átváltási arányok, szorzószámok évről évre változhatnak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló által javadalmazási elemekre elkölthető forint összegeknek és azok vállalati adó- és járulékterheinek (szolgáltatói díjakkal növelt) összege együttesen megegyezik az adott évre megállapított egységes keretösszeggel. 3.2 A VBKJ rendszer alapelvei A rendszer alapelvei: ¾ A vállalat munkavállalói, akik a VBKJ rendszer hatálya alá esnek, azonos értékben, azonos feltételek mellett választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül, vagyis minden munkavállalónak azonos mértékű keretösszeg áll a rendelkezésére. ¾ A szabadon választható elemekből álló rendszer meghatározott keretek között egyénre szabott választást tesz lehetővé. ¾ A munkavállalók naptári évre választanak a felkínált lehetőségek közül az éves keretösszeg figyelembevételével. Főszabály szerint év közbeni módosítást nem enged meg a VBKJ rendszer. Kizárólag az egyes javadalmazási elemeknél meghatározott esetekben engedélyezett a módosítás, valamint a 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állapotból visszatérő munkavállalók esetében – amennyiben szükséges – a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni. ¾ A tárgyévben igénybe nem vett keret – kivéve az egyösszegű lakástámogatást – nem vihető át a következő évre. ¾ Az adott naptári évben bármely okból keletkező maradványösszegeket (fel nem használt bruttó keretösszegeket) a MÁV Zrt. a munkavállaló által a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában megtéríti. A javadalmazás készpénzben történő kifizetése nem lehetséges. ¾ A túlköltekezés esetét a VBKJ rendszer nem engedi meg. Számlával igazolandó szolgáltatások esetén előfordulhat, hogy a munkavállaló magasabb összegről hoz számlát, mint azt a nyilatkozattételi lapon korábban megjelölte. Ebben az esetben a munkáltató kizárólag a nyilatkozati lapon megjelölt összeget téríti meg a számla értékéből. ¾ Az előző ponttól eltekintve speciális esetekben előfordulhat túlköltekezés, amikor a munkavállaló VBKJ jogosultsága valamilyen okból átmenetileg vagy véglegesen megszűnik. Ebben az esetben a munkavállalónak visszafizetési kötelezettsége keletkezik. ¾ Amennyiben a jogosultság év közben kezdődik, vagy szűnik meg, a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeget az éves keretösszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján kell megállapítani. ¾ A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor a VBKJ elszámolása a helyben szokásos módon történik. Ekkor állapítja meg a munkáltató, hogy valamelyik

5. szám


félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozóan pénzügyi követelése. Az ilyen jellegű követelések pénzügyi rendezése is ebben az időszakban történik. Amennyiben a munkavállaló meghal, az elszámolást el kell készíteni. A kiutalandó összegeket a nyilatkozatnak megfelelően kell rendezni. A túlfizetés visszakövetelésétől el kell tekinteni. A munkavállaló örökösének kell teljesíteni a kifizetést (a jogerős hagyatéki végzésben örökösnek megjelölt személynek). Azon munkavállalónak a VBKJ elszámolását, akik év közben – szülési szabadságra, – GYED-re, – GYES-re, – 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vesznek igénybr a VBKJ elszámolását, az esemény bekövetkeztének időpontjában kell elvégezni. Minden egyéb munkavállalóval a VBKJ rendszer a naptári év utolsó napjára vonatkozóan számol el, amelynek pénzügyi rendezése a következő naptári év első hónapjában a jövedelemelszámoláson keresztül történik. ¾ A szülési szabadságon, GYES-en, GYED-en, 30 napon túli fizetésnélküli szabadságon lévő munkavállalóknak a távollétről történő visszatéréskor kell megállapítani a keretet és nyilatkozni annak felhasználásáról. ¾ A GYES mellett dolgozó munkavállalók jogosultak a VBKJ szolgáltatásra. ¾ A MÁV-ESÉLY programban részt vevő munkavállalókat a program ideje alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás. ¾ A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első 90 nap alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás. ¾ A megszakítás nélkül keresőképtelen állományban, betegállományban (amelynek időtartama megegyezik a betegszabadság és táppénzes ellátás együttes időtartamával) lévő munkavállalók a 91. naptól nem jogosultak a VBKJ szolgáltatásaira. A 91. nap után valamennyi juttatás folyósítását szüneteltetni kell. A betegállományt követő első munkavégzési napon módosítani kell az éves felhasználható keretösszeget, a munkavállalót pedig nyilatkoztatni kell a megmaradt összegének felhasználásáról. ¾ A munkavállaló a nyilatkozati lapon nyilatkozik arról, hogy a fentiekben részletezett esetekben keletkező túlköltekezés esetén a munkáltató jogosult a felhasznált többletnek a munkabéréből vagy egyéb járandóságaiból történő levonására. 3.3 A rendszer elemei A rendszer elemei a 2009. évben: 1.) Önkéntes Nyugdíjpénztárak tagdíj hozzájárulás 2.) Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztárak tagdíj hozzájárulás 3.) Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztárak tagdíj hozzájárulás 4.) Étkezési hozzájárulás

685

5.) Üdülési támogatás 6.) Iskolakezdési támogatás 7.) Ajándék utalvány 8.) Kultúra utalvány 9.) Egyösszegű lakástámogatás 10.) Egyéni célú (iskola rendszerű) képzés 11.) Közlekedési hozzájárulás 12.) Magáncélú ruhapénz 13.) Otthoni internet 14.) Albérleti támogatás Az egyes elemek részletes leírása a 6. fejezetben található. 4.0 ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 4.1 A VBKJ keretösszegre jogosultak ¾ A MÁV Zrt. főállású teljes- és részmunkaidős, statisztikai állományban lévő, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói. ¾ Év közben létesített munkaviszony esetén a munkavállaló a megállapított éves keretösszeg időarányos részére, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított éves keretösszegre munkaidejének arányában jogosult; ebben az esetben az adott év január 1-jén aktuális keretösszeg képezi a számítás alapját. ¾ A munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondással történő megszűnése esetén a felmondási idő tartamára, a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretösszeg felhasználására jogosult. 4.2 A jogosultság korlátozása Nem jogosultak a VBKJ igénybe vételére: ¾ Az év közben belépő munkavállalók a próbaidő alatt nem vehetik igénybe a VBKJ-t, a próbaidő letelte után azonban visszamenőleg jogosultak a VBKJ keretösszegre. ¾ A munkaviszonyon kívüli szerződéses jogviszonyban (pl.: megbízás, vállalkozás stb.) foglalkoztatott munkavállalók. ¾ A GYES-en, GYED-en lévő munkavállalók a GYES, GYED idejére (kivéve a GYES mellett dolgozók). ¾ A szülési szabadságot igénybe vevők, a szülési szabadság időtartamára. ¾ A tárgyévben összesen 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevők a fizetés nélküli szabadság időtartamára. ¾ A 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állományban, betegállományban (amelynek időtartama megegyezik a betegszabadság és táppénzes ellátás együttes időtartamával) lévő munkavállalók a keresőképtelenség 91. napjától. (Kivéve az üzemi balesetből származó betegállományt.) ¾ MÁV-ÉVEK programban résztvevők 91. naptól.

686


4.3 Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok ¾ Az év közben munkaviszonyt létesítő munkavállaló a próbaidő alatt nem jogosult a VBKJ keret igénybevételére, utólag – amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt a próbaidő lejártát követően fenntartja – visszamenőlegesen jogosult a keret időarányos részére (a munkavállaló a VBKJ nyilatkozatot a próbaidő letelte után tölti ki). Például, ha valaki május 1-jén létesít munkaviszonyt 3 hónapos próbaidővel, akkor augusztus 1-jétől visszamenőlegesen jogosult az előző három hónapra járó keretösszegre. ¾ Amennyiben a próbaidő kezdete és lejárta két különböző naptári évre esik, a próbaidő lejártakor az egy hónapra eső keretösszeget úgy kell megállapítani, hogy annak az évnek a keretösszegét kell figyelembe venni, amelybe a próbaidő adott hónapja esik. (Például, ha a munkavállalónak 2008. december 1-jén kezdődik a munkaviszonya és 2009. február 28-án jár le a próbaideje, akkor a decemberi hónapra a 2008. évi keretösszeget, a január és február hónapokra a 2009. évi keretösszeget kell figyelembe venni.) A próbaidő lejártát követően a munkavállaló 5 munkanapon belül köteles a Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati Irodájában megjelenni, és a „B” nyilatkozati lapot kitölteni. A határidő indokolatlan elmulasztása esetén a munkavállaló a VBKJ keretre csak a nyilatkozat megtételének napjától, időarányosan lesz jogosult. 4.4 Munkavállaló áthelyezése esetén követendő eljárás ¾ A munkavállaló áthelyezése esetén a küldő szervezeti egység (az érintett Humánszolgáltató Egység megállapítja a maradványt és ezt átadja) a Területi Humánszolgáltató Egységen keresztül a fogadó szervezeti egység részére a munkavállaló adott évre vonatkozó VBKJ-val kapcsolatos valamennyi dokumentumát (nyilatkozati lap, egyéb nyilatkozatok, számlák, albérleti szerződés) az áthelyezés hónapjának 20-ig köteles megküldeni. Lásd még a számviteli utasítást! (3/2006 (MÁV Ért. 5) HVH . utasítás) 4.5 Munkaviszony megszűnéshez kapcsolódó szabályok ¾ Munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondás esetén a munkavállaló a felmondás idejére, a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretösszegre jogosult. A munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató (Humánszolgáltató Szervezet) megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell juttatni (amennyiben indokolt a pontos elszámolás érdekében a munkavállalónak

5. szám

módosításra van lehetősége). Túlfizetés esetén a munkavállaló által a felmondás közlésének napjáig felhasznált javadalmazási elemek visszafizetésétől el kell tekinteni. ¾ Amennyiben a rendes felmondás közlésének időpontja és a felmondási idő lejártának időpontja két naptári évre esik, akkor a munkavállalóval történő elszámoláskor a felmondás közlésének időpontjában hatályos éves keretösszegnek megfelelően kell a munkavállalóval elszámolni. ¾ Munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése, valamint munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell juttatni. ¾ Munkáltatói vagy munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a VBKJ keretre való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik. ¾ Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül. ¾ A munkaviszony megszűnésének napját követően sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak a keret felhasználásra szóló követelése nem lehet. ¾ Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a munkavállaló a VBKJ éves (többéves) keretét, vagy annak egy részét egyösszegű lakástámogatásra fordította, és a munkaviszony megszűnéséig az összegyűjtött összeget nem használta fel, a munkavállalónak lehetősége van a felhalmozott összeget VBKJ megváltásként kérnie. (Ebben az esetben a munkavállalónál az öszszeg összevonandó jövedelemként jelenik meg, amely adó- és járulékköteles.) ¾ FIGYELEM! Azok a munkavállalók, akik pénztári tagsággal rendelkeznek, és a tagdíjfizetési kötelezettségüknek a VBKJ keretből tesznek eleget, nem szüntethetik meg a pénztári tagságukat felmondási idő alatt (ha idő előtt megszüntetik az érintett munkavállalók a számlájukat, akkor a pénztár visszautalja a pénzüket, amelyet már nem tudunk más formában a munkavállaló részére eljuttatni). Amennyiben mégis megszüntetik a tagságukat, és a pénztár visszautalja a tagdíjukat, akkor azt az összeget a munkavállaló elveszíti. ¾ Ha a munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, akkor a munkavállaló a pénztári tagságát csak a munkaviszony megszűnését követő hónapban szüntetheti meg. Ellenkező esetben – ha a pénztár visszautalja a munkavállaló tagdíját, mert az érintett munkavállalónak a tagsági viszonya már nem áll fenn, akkor – a munkavállaló elveszíti ezt az összeget. ¾ A munkavállaló halála esetén a humánpartner köteles a Humánszolgáltató Szervezetet írásban értesíteni – ha lehetőség van rá – legkésőbb az esedékes bérszámfejtést megelőző 5. napig. Az értesítéshez a humánpartner köteles csatolni a munkavállaló halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.

5. szám


4.6 Egyéb eljárási szabályok ¾ A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevőknek az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság időtartamára eső felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti. ¾ A 90 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelen állományban lévő munkavállalók esetében, az év végi elszámoláskor a keretösszeg 91. naptól kezdődő betegállományban töltött időtartamára eső felhasznált hányadát vissza kell fizetniük (kivéve azoknak, akik üzemi baleset miatt kerültek keresőképtelen állományba). ¾ A jogosultság korlátozása vagy hiánya miatt bekövetkező „túlköltekezés” esetén a többletösszeget a munkavállalónak vissza kell fizetnie. A munkavállaló által választott minden egyes javadalmazási elemre külön-külön a nyilatkozati lap alapján meg kell határozni azt az időarányos bruttó keretösszeget, amelyre az adott naptári évben jogosult. Az így meghatározott bruttó összegeket a szorzószámok alapján nettó összegekre kell átszámítani. Az elköltött (igénybe vett) és az előzőekben arányosan kiszámított nettó összegek közti különbözetet kell a munkavállalónak megfizetnie. ¾ Az értékutalvány formában adott juttatási elemeket (pl.: étkezési utalványt) a munkavállaló arcképes igazolvány, illetve bármely személyi azonosságot igazoló okmány bemutatása ellenében kaphatja meg. ¾ A MÁV Zrt. a VBKJ rendszerben szereplő valamennyi elemét csak az adó- és járulékmentes határig biztosítja a munkavállalók részére.

687

¾ Amennyiben a munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatásból teljes munkaidős foglalkoztatásba, illetőleg teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidős foglalkoztatásba kerül 5 munkanapon belül köteles ezt a tényt a Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati Irodáján bejelenteni és ezzel egyidejűleg „B” nyilatkozati lapot kitölteni. ¾ A MÁV Zrt. a VBKJ rendszerben szereplő valamennyi elemének vonatkozásában közeli hozzátartozónak csak a Polgári Törvénykönyv 685. § b pontja meghatározottak minősülnek. Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Az egyes elemek igénybevételével kapcsolatban speciális korlátozó feltételek érvényesülnek, ezeket az egyes elemek részletes leírása tartalmazza. 5.0 A FELHASZNÁLHATÓ KERETÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA 5.1 A keretösszeg értéke Az egyes elemeknek, mint a rendszer szolgáltatásainak az igénybevételére 2009-ben 270. 000 Ft/fő/év áll rendelkezésre, amely összeget egyéni választás alapján és a rögzített szabályok szerint lehet felhasználni. 5.2 A VBKJ keretösszegének vásárlóértéke – költségszorzók A 14 VBKJ elemet vásárlóértéke (szorzószámok) alapján az alábbi hat különböző csoportba sorolhatjuk.

Csoport 1. Költséghatékony

Költségszorzó 1

Elszámolási kategória Adó- és járulékmentes elem

2. Költséghatékony

1,015


1,017

Adó- és járulékmentes elem, 1,5%-os szolgáltatói díj Adó- és járulékmentes elem, 1,7%-os szolgáltatói díj


1,05

Adó- és járulékmentes elem, és 5%-os szolgáltatói díj

Példa Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás együttesen 21.450 Ft/hó/fő-ig. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás 35.750 Ft/hó/fő-ig. Internet hozzáférés. Közlekedési hozzájárulás. Egyéni célú (iskola rendszerű) képzés. Étkezési utalvány az adómentes határig. Iskolakezdési támogatás gyermekenként 21.450 Ft-ig. Ajándék utalvány 3 x 7.150 Ft-ig. Kultúra utalvány 71.500 Ft-ig. Üdülési csekkek az adómentes határig.

688 Csoport 5. Kevésbé költséghatékony 6. Nem költséghatékony


5. szám

Költségszorzó 1,335

Elszámolási kategória Összevonandó jövedelem

Példa Albérleti támogatás.

2,0559

Adó- és járulékköteles természetbeni juttatás

Magáncélú ruhapénz.

6.0 A RENDSZER ELEMEINEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 6.1 Önkéntes pénztárak tagdíj hozzájárulásai (közös szabályok) Adó- és járulékfizetési szabályok Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárakba összesen) történő havi rendszeres (nem egyedi) befizetések a tárgyhó első napján érvényes minimálbér meghatározott erejéig a munkáltató számára adó- és járulékmentesek. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba munkáltatói hozzájárulásként történő havi rendszeres befizetések a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50%-a erejéig, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba együttesen történő havi rendszeres (nem egyedi) befizetések a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-ig adó- és járulékmentesek. Az adó- és járulékmentes korlát 2009. januártól az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak esetén havi 35.750 Ft (évi 429.000 Ft) az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak illetve az önsegélyező pénztárak esetén együttesen havi 21.450 Ft (évi 257.400 Ft). A munkavállaló a VBKJ keretén belül csak az adó- és járulékmentes korlátig választhatja a pénztári befizetéseket. Az önkéntes pénztári befizetések után az egyéni pénztári számlán jóváírandó támogatás (átutalás) illeti meg az adózót a 2008-as évhez hasonlóan a következők szerint: Amennyiben a munkavállaló – a munkáltató által a VBKJ keretből fizetett összegen túl saját nettó jövedelméből – további összege(ke)t befizet az önkéntes nyugdíjpénztárba, a befizetett összeg 30%-a, de adóévenként legfeljebb 100.000 Ft (2020 előtt nyugdíjba vonuló tag esetén évi 130.000 Ft) jóváírás illeti meg. Több típusú pénztártagsági jogviszony esetén ez az összeg, az együttesen befizetett összeg 30%-a, de legfeljebb adóévenként 120.000 Ft (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150.000 Ft), ideértve az egészségpénztári 10%-os adókedvezményt is (a személyes egészségterv alapján igénybevett prevenciós szolgáltatás adókedvezményre jogosít. Az igénybevett szolgáltatás értékének 10%-ra.). (A pénztár magánszemély tagja (munkavállaló) az adóbevallásában, vagy az adóhatósági adómegállapításhoz tett nyilatkozatban rendelkezhet a pénztári befizetések

után őt megillető összeg átutalásáról. A nyilatkozatban a munkavállalónak meg kell jelölnie a pénztár által vezetett és az átutalás fogadására jogosult számlát. A nyilatkozatban csak egy számla jelölhető meg. Ha munkavállalónak adótartozása van, az adóhatóság az átutalást csak az adótartozás kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti.) A munkáltató által átvállalt befizetésekre ilyen jóváírás nem vonatkozik (1995. évi CXVII tv. 35.§ (1)-(2)-(3) pont). Amennyiben a munkavállaló a Nyilatkozati lapon a maradványösszeg rubrikában valamelyik pénztárt jelölte meg, és a maradványösszege meghaladja az adó- és járulékmentes határt, akkor az adó- és járulékmentes határon felüli összeget a MÁV Zrt. támogatói adományként utalja át a munkavállaló által megadott pénztárba. Ebben az esetben a munkavállalónak a pénztártól kapott igazolás alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik az adomány összege után. Az adományként átutalt összeg 30%áról a munkavállaló az adóhatósági adó-megállapításhoz tett nyilatkozatában rendelkezhet. A nyilatkozatban a munkavállaló megjelöl egy a pénztár által vezetett és az átutalás „fogadására jogosult” számlát. (Amennyiben nincs a munkavállalónak köztartozása, az adóhatóság átutalja az adományként juttatott összeg 30%-át az Ön által megadott pénztári számlaszámra.) Munkáltatói kifizetés módja A munkavállaló által választott tagdíj hozzájárulás összegének 12-ed részét (az SZJA által megjelölt adóés járulékmentes határig) a MÁV Zrt. banki átutalással havonta a jövedelem elszámoláson keresztül teljesíti az adott PÉNZTÁR-ba, teljes naptári évre vonatkozó tagságot feltételezve. (Az első utalás a márciusi bérfizetési napon január 1-jére visszamenőlegesen történik.) Új belépők esetén a naptári év tört időszakára választott VBKJ összeget az adott naptári év végéig hátralévő hónapok alapján kell egyenlő részletekben a PÉNZTÁR-ba utalni a jövedelem elszámolás időpontjához igazodva. Költségszorzó Az adómentes korlátig (*): 1 A költségszorzó az önkéntes nyugdíjpénztárak részére történő utalás esetén havi 35.750 Ft-os, egészség- és önsegélyező pénztárak részére történő utalás esetén együttesen havi 21.450 Ft-os adómentességi korlátig 1, mivel a munkáltatónak nem kell adót és járulékokat fizetnie.

5. szám


A munkavállalót adó és járulék nem terheli. (*) A továbbiakban általában adómentességi korláton az egyes javadalmazási elemek leírásában szereplő, a munkáltató szempontjából SZJA-, illetve egyéb járulékmentes maximum juttatási értéket értjük.

689

A munkavállaló az egyes pénztárak szolgáltatásairól a PÉNZTÁRAK SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZATÁBÓL kaphat tájékoztatást. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítéssel:

Igénybevétel A MÁV Zrt. minden munkavállaló részére – rendszeres munkáltatói tagdíj hozzájárulásként – a munkavállaló által a VBKJ nyilatkozatban megadott összeget utalja a pénztárakba. A VBKJ kereten kívül a munkavállaló a munkabéréből további befizetést tehet a pénztárba, amelyet írásbeli nyilatkozata alapján (1. számú melléklet) a munkáltató a munkabéréből levon és a pénztár részére átutal. A nyilatkozat csak az adott évre érvényes!

Amennyiben a munkavállaló szülési szabadságra, GYED-re, GYES-re, 30 napon túli megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságra megy, akkor a munkáltató az esemény bekövetkeztének időpontjától, 90 napot meghaladó betegállomány esetén a keresőképtelenség 91. napjától, illetőleg a MÁV-ÉVEK programot választók részére a program 91. napjától nem fizeti a pénztári tagdíj hozzájárulást. Erről a helyi humánszolgáltatónak a pénztárat értesíteni kell munkavállalónkénti bontásban az ok megjelölésével, a munkavállaló egyidejű tájékoztatásával. 6.2 Étkezési hozzájárulás

Amennyiben a munkavállaló a VBKJ nyilatkozat elfogadásakor nem pénztártag, Belépési Nyilatkozatot kell kitöltenie és a Belépési Nyilatkozatot a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati munkatársának le kell adnia. A Nyilatkozatot a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati munkatársa ellenjegyzi és eljuttatja a Pénztárnak (ez csak a Vasutas Pénztárakra vonatkozik, az egyéb pénztárakkal a munkavállalóknak kell felvenni a kapcsolatot és intéznie a belépést). A Pénztár a tagságot visszaigazolja a munkavállaló részére, valamint az Ügyfélszolgálati Irodának. A VBKJ ezen elemének módosítása év közben egy alkalommal kivételesen indokolt esetben ( jogszabályváltozás, pénztári alapszabály módosítás) lehetséges, oly módon, hogy a kilépési szándékot a munkavállalónak – a Pénztárból történő tervezett kilépés időpontját megelőző hónap 25-ig – jelezni kell a Humánszolgáltatónál. Amennyiben a munkavállaló a fent felsorolt indokokon kívüli okra hivatkozva, illetőleg úgy lép ki a pénztárból, hogy a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, avagy a bejelentési határidőt elmulasztja, és a maradványösszeget is ebbe a pénztárba kívánta utaltatni, akkor a munkavállaló így felhalmozott VBKJ keretét kizárólag magáncélú ruhapénzre fordíthatja (adó- és járulékköteles természetbeni juttatás). Amennyiben a munkavállaló a fent felsorolt indokok valamelyikére hivatkozva szünteti meg a pénztári tagságát, és a kilépés tényét határidőben bejelentette az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére, akkor a pénztári tagság megszüntetését követő 20 napon belül lehetősége van új pénztári tagságot bejelentenie.

A javadalmazás leírása A munkavállalók VBKJ keretükből étkezési hozzájárulást választhatnak utalvány formájában. Az étkezési hozzájárulást a.) „meleg étkezési utalvány” (amely kizárólag természetben nyújtott étkezés esetén használható fel), b.) vagy fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására jogosító „hideg étkezési utalvány” formájában lehet igénybe venni. (ENNI-KÉK) Fontos, hogy a munkavállaló csak az egyik fajta – hideg vagy meleg – étkezési utalványt igényelhet. Adózási és járulékfizetési szabályok A „hideg étkezési utalvány” (ENNI-KÉK) havi 6.000 Ft-ig, a „meleg étkezési utalvány” havi 12.000 Ft-ig adóés járulékmentes. A munkavállaló a 2009-es évben az adómentes korláton felül étkezési utalványt nem választhat! Munkáltatói kifizetés módja A munkavállalók az igényelt utalványokat évi négy alkalommal (március, június, szeptember, november) kapják meg. A munkavállalók hideg-, vagy meleg étkezési utalványt kapnak a VBKJ nyilatkozaton megjelölt értékben, amelynek negyedévre vonatkozó nettó értékének 500-zal oszthatónak kell lennie. Éves szinten a hideg étkezési utalvány esetén minimum nettó 8.000 Ft értékben, meleg étkezési utalvány esetén minimum nettó 12.000 Ft értékben kell igényelni utalványt.

690


Az utalványokat kizárólag a szolgáltató cég által meghatározott üzletekben lehet beváltani, ám igény szerint a szolgáltató cég a beváltóhelyek hálózatát bővíti. Az ezzel kapcsolatos igényeket a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság, Kompenzációra kell benyújtani. Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni az utalványokat, akik a megrendelés időpontjában és a VBKJ nyilvántartás szerint a következő naptári negyedév első napján is VBKJ jogosultak. Amennyiben a megrendelés időpontjában a humánszolgáltató már rendelkezik olyan információval, amely alapján a munkavállaló VBKJ jogosultsága megszűnik, akkor a munkavállaló részére csak az időarányosan kalkulált értékű utalványt kell megrendelni. Az utalványok készpénzre nem válthatók át, vásárláskor nem adnak vissza készpénzt. Az érvényességi idő az adott év végéig tart. Költségszorzó Költségszorzó az adómentes korlátig: 1,015 az 1,5%-os szolgáltatói díjat kell megtéríteni. Igénybevétel A munkavállalói nyilatkozatok alapján a munkáltató negyedévente biztosítja az étkezési utalványokat a munkavállalók részére. A VBKJ nyilatkozatok alapján a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodái összesítik a hozzájuk tartozó munkavállalók étkezési utalvány igényeit (hideg- és meleg utalvány szerinti bontásban), és a Humánszolgáltató Szervezet az általa meghatározott rendszer szerint gondoskodik az utalványok megrendeléséről és az ügyfélszolgálatokon történő kiosztásáról. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: Próbaidő alatt a munkavállaló nem jogosult a VBKJ keret igénybevételére, utólag azonban visszamenőlegesen jogosult a keret időarányos részére (a VBKJ nyilatkozatot a próbaidő letelte után tölti ki). A törvényi előírások lehetővé teszik, hogy az adómentes részt a próbaidő tartamára visszamenőlegesen beszámítsa a munkáltató. Kivétel ez alól, ha a próbaidő kezdete és vége két külön naptári évre esik, ez esetben csak a nyilatkozattétel évére lehet étkezési utalványt igényelni. Ez azt jelenti, hogy az „B” jelű nyilatkozati lapon az adómentes étkezési utalványoknál választható maximum érték a következő:

5. szám

[Adómentes havi összeg (6.000 Ft vagy 12.000 Ft)] * [hátralévő hónapok száma + próbaidő hónapjainak száma] (A próbaidő hónapjainak kiszámításánál az előző naptári évre eső részt nem lehet beszámítani.) 6.3 Üdülési támogatás Javadalmazás leírása A MÁV Zrt. az üdülési támogatást üdülési csekk formájában biztosítja. Igénybevétel módja A munkavállalók egy összegben, választás szerinti (március vagy szeptember hónap) időpontban jutnak hozzá. A munkavállaló által választott támogatási mérték nettó összege minimum 5.000 Ft lehet, valamint 1000-rel oszthatónak kell lennie (kivéve, ha a munkavállaló minimálbér összegével megegyező [71.500 Ft] értékű üdülési csekket igényel). Az üdülési csekkeket a MÁV Zrt. Humánszolgáltató Szervezet az igények összesítését követően (március és szeptember hónapokban) a keretösszeg meghatározása érdekében egy összegben megrendeli. Minden olyan munkavállaló részére meg kell rendelni a teljes naptári évre szóló utalványt, aki a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja és előre láthatólag a naptári év végéig is jogosult marad. Az üdülési csekk más személyre nem átruházható, készpénzre nem váltható. Amennyiben a szolgáltatások ellenértéke meghaladja a munkavállaló rendelkezésére álló üdülési csekkek értékét, a különbözetet a munkavállalónak kell kiegyenlíteni. A lejárt üdülési csekk fizetőeszközként nem fogadható el, cseréje, vagy névérték pénzben történő megtérítésére nincs lehetőség. Az üdülési csekkek az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.3. pontja szerint kizárólag névre szólóan hozhatók forgalomba. A humánszolgáltató munkatárs a munkavállaló részére kizárólag kitöltött üdülési csekket adhat át! A csekket átadó kifizető számára (2. számú melléklet) nyilatkozatot kell adnia a következő tartalommal: A nyilatkozó magánszemély (munkavállaló vagy a munkavállaló közeli hozzátartozója) a) neve, b) adóazonosító jele, c) általa az adott adóévben a nyilatkozatot megelőzően ellenérték nélkül átvett, illetőleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek)

5. szám


ca) értéke, cb) megfizetett ellenértéke, d) saját vagy törvényes képviselőjének aláírása. Ha a magánszemély az adóévben korábban 1. Több kifizetőtől is átvett ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk(ek)et, akkor a c) pontban részletezve kell feltüntetni az egyes kifizetőktől (azok nevének feltüntetése nélkül, de az akkor adott nyilatkozat dátumának feltüntetésével) átvett tételeket; 2. nem részesült ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk-juttatásban, akkor a c) pontban foglaltak helyett erről kell nyilatkozatot adnia. A nyilatkozat átvételét annak másolatán a kifizető cégszerű aláírással igazolja. A magánszemélynek ezt a másolatot az adójogszabályokban meghatározott elévülési idő lejártáig meg kell őriznie. Jogosultság Az üdülési csekket a MÁV Zrt. munkavállalói, valamint a munkavállaló közeli hozzátartozói vehetik igénybe, a 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítéssel: A nyilatkozati lap (2. számú melléklet) kitöltése egy hónappal meg kell, hogy előzze a kiosztás fent jelzett valamelyik (március vagy szeptember) időpontját. A nyilatkozati lap kitöltésekor erre a körülményre a munkavállalók figyelmét fel kell hívni. Költségszorzó Az adómentes korlátig: 1,05 Az adómentes korlát családtagonként az év elején érvényes minimálbér (jelenleg évi 71.500 Ft). Az üdülési csekkek felhasználásával kapcsolatos különleges esetek (letiltás, csere) • Amennyiben a felhasználatlan üdülési csekk – bármilyen okból – kikerült az igénylő birtokából, az üdülési csekk letiltása kérhető írásban (ajánlott postai küldeményként), az elveszett üdülési csekkek darabszámának, értékének, sorszámának, a felhasználó nevének, lakcímének megadásával. • Az üdülési csekkek cseréje – az érvényességi időn belül – három esetben kérhető. Minden esetben a munkavállaló kezdeményezésére! – A letiltást követően, a bejelentésének időpontjától számított 30 nap elteltével, ha az ellenőrző vizsgálatok eredménye nem szól a csere ellen. – Ha a csekkek az eredetileg megjelölt felhasználó helyett más felhasználó részére kerülnek átadásra. – A felhasználó kérésére a lejárati idő meghosszabbítása céljából.

691

Az utóbbi két esetben az érvényes, fel nem használt, kicserélendő csekk(ek)et mellékelni kell. A csekkek újragyártásának díja a munkavállalót terheli. A csere díja a rendelés értéke alapján alkalmazott mindenkori kezelési díj, de minimum 1.000 Ft + ÁFA. 6.4 Iskolakezdési támogatás A javadalmazás leírása A munkáltató iskolakezdési támogatást juttat utalvány formájában a munkavállaló általános vagy középiskolás 6-23 éves korú gyermeke után, amelyet a munkavállaló a tanév első napját megelőző 60 és az azt követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására fordíthat. A MÁV Zrt. kizárólag utalvány formájában biztosítja az iskolakezdési támogatást, a VBKJ keret terhére. Adózási és járulékfizetési szabályok A támogatás évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér 30%-ig terjedő értékben (21.450 Ft-ig) adómentes (gyermekenként). A kifizetés utalvány formájában történik, amely után a munkáltatónak 1,7%-os szolgáltatói díjat kell fizetnie. Munkáltatói kifizetés módja A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványt július hónapban az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa adja át a munkavállalónak. A munkavállaló által választott támogatási mérték nettó összegének 1000-rel oszthatónak kell lennie. (Kivéve, ha a munkavállaló a minimálbér 30%-nak megfelelő, azaz 21. 450 Ft értékű utalványt igényel.) Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni a teljes naptári évre szóló utalványt (és később számára átadni), aki az adott elemet választotta, és a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja és előre láthatólag a naptári év végéig is jogosult marad. Költségszorzó Költségszorzó az adómentességi korlátig: 1,017 mert ez a támogatás adó- és járulékmentes, és csak a 1,7%-os szolgáltatói díjat kell megfizetni. Az adómentességi korlát évi 21.450 Ft gyermekenként. A munkavállalót adó és járulék nem terheli.

692


Igénybevétel A munkavállaló az igénylése alapján az adott év július hónapjában utalványt kap a munkáltatótól. Az utalványt a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhetik.

5. szám

2009. évben a munkavállalók extra ajándékutalványt kapnak, amely több (adott) termékkörre használható fel (műszaki cikkre, ruházati termékekre vagy illatszerkozmetikai cikkekre, illetőleg könyvre). Adózási és járulékfizetési szabályok

Az utalványok átvételekor a munkavállalónak át kell adnia a szükséges adatokat, dokumentumokat (iskolalátogatási igazolás – kivéve 16 éven aluli gyermek esetében) az Ügyfélszolgálati Iroda részére, ugyanakkor nyilatkoznia kell (3. számú melléklet), hogy még nem merítette ki az adómentes maximum értéket. A nyilatkozat tartalmazza a következőket: – a szülő neve, törzsszáma, lakcíme, – a gyermek neve, adóazonosító száma, amennyiben nincs – természetes azonosító adatait (születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme). Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel:

A támogatás évi 3 * 7.150 Ft-ig adómentes. A kifizetés utalvány formájában történik, amely után a munkáltatónak 1,7%-os szolgáltatói díjat kell fizetnie. A munkavállaló a 2009-es évben az adómentes korláton felül ajándék utalványt nem választhat! Munkáltatói kifizetés módja A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványt október hónapban a Humánszolgáltató Szervezet Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa adja át a munkavállalónak. A munkavállaló által választható nettó összeg 7.150 Ft vagy 2* 7.150 Ft vagy 3* 7.150 Ft lehet. Költségszorzó Költségszorzó az adómentességi korlátig: 1,017

A munkaviszonyban álló szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs 6-23 éves korú általános iskolai, vagy középiskolai tanulmányokat nappali tagozaton folytató gyermeke után veheti igénybe az iskolakezdési támogatást. Abban az esetben, ha a saját háztartásában nevelt, a gyermek/ek után, a munkavállaló vagy az általa a nyilatkozati lapon megnevezett és vele közös háztartásban élő házastársa jogosult családi pótlékra. Amennyiben mindkét szülő a MÁV Zrt. VBKJ személyi hatálya alá tartozik, a támogatás igénybevételére mindketten jogosultak. Amennyiben a munkavállaló próbaideje 2009. május 31-ét követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről stb.) akkor a tárgyévben nem jogosult igénybe venni a támogatást. 6.5 Ajándék utalvány A javadalmazás leírása A munkavállalók természetbeni juttatásként, legfeljebb évi három alkalommal, alkalmanként nettó 7.150 Ft értékben választhatnak ajándék utalványt. Adómentes a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának évente három alkalommal adott utalvány értékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát (7.150 Ft) meg nem haladó rész.

mert ez a támogatás adó- és járulékmentes, és csak a 1,7%-os szolgáltatói díjat kell megfizetni. Az adómentességi korlát évi 3* 7.150 Ft. A munkavállalót adó és járulék nem terheli. Igénybevétel A munkavállaló az igénylése alapján október hónapban utalványt kap az Ügyfélszolgálati Irodában az iroda munkatársától. Az utalványt a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhetik. A munkavállalónak nyilatkoznia kell (4. sz. melléklet szerint), hogy igénylésével az adómentes maximum mértéket nem lépi túl. A nyilatkozat időpontjának leadásának határideje legalább egy hónappal meg kell előznie a kiosztás időpontját. A VBKJ nyilatkozati lap kitöltésekor erre a körülményre a Humánszolgáltatónak a munkavállalók figyelmét fel kell hívnia. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: Amennyiben a munkavállaló próbaideje 2009. szeptember 20-át követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről stb.) akkor 2009-ben nem jogosult igénybe venni a támogatást.

5. szám


6.6 Kultúra utalvány

6.7 EGYÖSSZEGŰ LAKÁSTÁMOGATÁS

A javadalmazás leírása

A javadalmazás leírása

A munkavállalók legfeljebb évi nettó 71.500 Ft értékben választhatnak kultúra utalványt. Az utalványok a kibocsátóval szerződésben álló kulturális intézményekben használhatók fel, amelyek jellemzően színházak, művelődési központok, múzeumok, mozik és jegyirodák. A felhasználási helyekről a www.sodexho-pass.hu internetes oldalon, vagy az Ügyfélszolgálati Irodákban tájékozódhatnak a munkavállalók. Adózási és járulékfizetési szabályok Ez a választható elem adómentes. A kifizetés utalvány formájában történik, amely után a munkáltatónak 1,7%os szolgáltatói díjat kell fizetnie. Munkáltatói kifizetés módja A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványt március hónapban a humánszolgáltató munkatársa adja át az Ügyfélszolgálati Irodában a munkavállalónak. A munkavállaló által választható nettó öszszeg maximum 71.500 Ft. A választott nettó összegnek 1000-rel oszthatónak kell lennie (kivéve, ha a munkavállaló minimálbér összegével megegyező [71.500 Ft] értékű kultúra utalványt igényel). Költségszorzó Költségszorzó: 1,017 mert ez a támogatás adó- és járulékmentes, és csak az 1,7%-os szolgáltatói díjat kell megfizetni.

A méltányolható lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása. Lakáscélú felhasználásnak minősül: • a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, • a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, • a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, • a víz-, a csatorna-, vagy gázhálózat közmű bevezetése, kiépítése, fürdőszoba létesítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, az épület külső hőszigetelése és a külső nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje, ha a lakás komfortfokozatának növelését is eredményezi. Adózási és járulékfizetési szabályok A vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évben legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben adó- és járulékmentes. Munkáltatói kifizetés módja A munkáltató a munkavállaló által az adott naptári évre választott összeget egy összegben átutalja a kiválasztott hitelintézetnél erre a célra elkülönített bankszámlára. Költségszorzó

A munkavállalót adó és járulék nem terheli.

Költségszorzó az adómentes korlátig: 1

Igénybevétel

az adómentes korlát: ötévente 1 millió Ft.

A munkavállaló az igénylése alapján március hónapban utalványt kap a munkáltatótól. Az utalványt a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhetik.

693

Igénybevétel részletes feltételeit az utasítás 5. számú melléklete tartalmazza. 6.8 Egyéni célú (iskola rendszerű) képzés

Jogosultság A javadalmazás leírása A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: Amennyiben a munkavállaló próbaideje 2009. február 12-ét követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről stb.) akkor 2009-ben nem jogosult igénybe venni ezt a juttatást.

A munkavállaló tanfolyami, továbbképzési költségeinek fedezése (részben vagy egészben) a munkáltató által az alábbiak szerint. Adózási- és járulékfizetési szabályok A magáncélú tanfolyam adóalapba nem tartozó bevételnek minősül.

694


Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik a kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató nevére szóló számla bemutatását követően. A számlát a munkáltatói jogkörgyakorló hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Költségszorzó Költségszorzó: 1 A munkavállalót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. Az adómentesen adható juttatások körébe tartozik azzal a megszorítással, hogy az iskola rendszerű képzés a munkáltató elrendelése alapján történik, és egy éven belül nem lehet több a minimálbér két- és félszeresénél, azaz (178.750 Ft) értékben lehet igénybe venni.

5. szám

Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató (MÁV Zrt.) nevére és címére szóló számla bemutatását követően. A számlát az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Figyelem! Tárgyhóra csak 1 teljes árú bérletről szóló számlát lehet leadni! Költségszorzó Költségszorzó: 1 mert ezen javadalmazási forma adó- és járulékmentes. A közlekedési hozzájárulás esetében a munkavállalónak nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége. Igénybevétel

Igénybevétel A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a tanfolyami képzésre fordítandó összeget, majd a munkáltató nevére szóló számlát el kell juttatni az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának. • A munkavállaló csak olyan képzés támogatását kérheti, amely a munkaköre betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését segíti. Ez történhet Iskola rendszerű képzés formájában (tanulói vagy hallgatói jogviszonyt keletkeztet) vagy más, pl.: tanfolyam formájában. • Fontos azonban, hogy bármely típusú képzés átvállalt költségének elszámolása csak olyan bizonylat, számla ellenében történhet, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiadásának tényét nem tűntette fel.

A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a nyilatkozati lapon a közlekedési hozzájárulásra (bérletre) fordítandó összeget, majd utólag a munkáltató nevére szóló számlát el kell juttatni az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának. Jogosultság A 4.1. fejezetben foglaltak szerint. 6.10 Magáncélú ruhapénz A javadalmazás leírása A VBKJ rendszer keretében a munkavállalók magáncélú ruházatot vásárolhatnak a VBKJ keretösszeg terhére. Adózási és járulékfizetési szabályok

Jogosultság A 4.1. fejezetben foglaltak szerint.

A magáncélú ruhapénz természetbeni juttatásnak minősül és 105,59%-os adó- és járulékterhet jelent a munkáltató számára.

6.9 Közlekedési hozzájárulás Munkáltatói kifizetés módja A javadalmazás leírása A közlekedési hozzájárulás a helyi autóbusz, vagy egyéb tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet térítését jelenti, amennyiben ez jogszabály szerint nem kötelező a munkáltató számára. Adózási és járulékfizetési szabályok A közlekedési hozzájárulás adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató nevére szóló számla bemutatását követően. A számlát az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Költségszorzó Költségszorzó: 2,0559* mert a magáncélú ruhapénz ekkor természetbeni juttatásnak minősül, ezért 54% SZJA-t, 29% TB-járulékot,

5. szám


3% munkaadói járulékot és 1,5% szakképzési hozzájárulást is meg kell téríteni. A munkavállalót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség.

Az internet használati díj igénybevételére a munkavállaló vagy házastársa nevére szóló eredeti számlát el kell juttatni a helyi humánszolgáltatónak. Jogosultság

* a 54% SZJA után is meg kell fizetni a TB járulékot

A 4.1. fejezetben foglaltak szerint.

Igénybevétel

6.12 Albérleti támogatás

A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a ruha vásárlására fordítandó összeget, majd a munkáltató nevére szóló számlát el kell juttatni az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának.

695

A javadalmazás leírása A munkáltató (részben vagy egészben) átvállalja a munkavállalója által bérelt lakás bérleti díjának megtérítését, maximum a VBKJ keretösszeg erejéig.

Jogosultság Adózási és járulékfizetési szabályok A 4.1. fejezetben foglaltak szerint. 6.11 Otthoni internet A javadalmazás leírása A munkavállaló vagy házastársa részére otthoni internet használat egyszeri, illetve havi forgalmi díjának térítése. Adózási és járulékfizetési szabályok A munkavállaló vagy házastársa részére otthoni internet forgalmi díjának térítése adómentes. Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkavállaló vagy házastársa nevére szóló eredeti számla bemutatását követően. A számlát az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Költségszorzó Költségszorzó : 1 mert ezen javadalmazási forma adó- és járulékmentes. Az otthoni internet használati díjának térítése esetén nem keletkezik a munkavállalónak személyi jövedelemadó- és járulék fizetési kötelezettsége.

Az albérleti támogatás a munkavállaló összevonandó jövedelmének minősül, amely után a munkáltatónak meg kell fizetni a 29%-os TB-járulékot, a 3%-os munkaadói járulékot, és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást. A munkavállalónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, meg kell fizetnie az SZJA-t (adótábla szerint), valamint a nyugdíjjárulékot (9,5%) és egészségbiztosítási járulékot (6%). Munkáltatói kifizetés módja A munkáltató a munkavállaló számára havonta a munkabérrel együtt átutalja a választott albérleti támogatás összegét. Ugyanakkor a munkavállalói terhek levonása is a havi munkabér kifizetésnél történik. Költségszorzó Költségszorzó: 1,335 mert az albérleti hozzájárulás a munkavállaló összevonandó jövedelmének minősül, ezért 29% TB-járulékot, 3%-os munkaadói járulékot, és 1,5%-os szakképzési hozzájárulást kell fizetni utána. Az albérleti támogatás esetében a munkavállalónak is adó és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik: SZJA az adótábla szerint nyugdíjjárulék (9,5%), és egészségbiztosítási járulék (6%). Igénybevétel

Igénybevétel A VBKJ nyilatkozat kitöltésekor kell megjelölni az internet használatra fordítandó összeget, amely szerint az adott összeghatárig téríti a munkáltató a munkavállaló internet használattal kapcsolatos költségeit.

A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni az albérleti hozzájárulásra fordítandó összeget a nyilatkozati lapon. Az eredeti lakásbérleti szerződést be kell mutatni, a másolati példányt pedig be kell nyújtani az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának, továbbá minden hónapban le

696


kell adni a tárgyhavi számla másolatát, az eredeti bemutatása mellett az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának. A számlát a munkavállaló nevére kell kiállítani. Az albérleti támogatást csakis a hatályos szerződés megléte, és a számla másolatának leadása mellett lehet igénybe venni. A két feltételnek együttesen kell teljesülnie. Jogosultság

5. szám

képtelen állomány, fizetés nélküli szabadság, 10 napot meghaladó szabadság, bentlakásos tanfolyam) a Humánszolgáltató felé nem adják le, a munkáltató a februári jövedelem elszámolással az igényelt szolgáltatásokat nem tudja teljesíteni. Ebben az esetben a kitöltött nyilatkozati lap leadását követő első jövedelem elszámolás időpontjától teljesíti a munkáltató az igényelt szolgáltatásokat a munkavállaló részére. A nyilatkozati lapot önhibájából le nem adó munkavállaló, a leadást követő első jövedelemelszámolástól jogosult az időarányos keretre.

A 4.1. fejezetben foglaltak szerint. 7.0 A NYILATKOZATTÉTEL MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE

A leadott nyilatkozatok módosítására év közben nincsen lehetőség. 7.2 Nyilatkozati lapok és kitöltésük

7.1 A nyilatkozattétel módja A munkavállaló a nyilatkozati lapokat az Ügyfélszolgálati Iroda felelős munkatársától veheti át, legkésőbb 2009. január 31-ig. A nyilatkozati lapok átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. A keresőképtelenség miatt a munkahelyüktől távol lévő munkavállalók részére a nyilatkozati lapokat postai úton kell eljuttatni. Nyilatkozatot kell kitölteni és azt legkésőbb 2009. február 13-ig az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának átadni: ¾ valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a nyilatkozat időpontjában a MÁV Zrt. statisztikai állományi létszámába tartoznak. Ezen munkavállalóknak „A” jelű nyilatkozati lapot kell kitölteni és leadni. A részmunkaidős munkavállalóknak a „B” jelű nyilatkozati lapot kell kitölteniük. Év közben kell majd – a jogosulttá válás időpontjában – nyilatkozatot tennie a következő munkavállalóknak („B” jelű nyilatkozati lapon): ¾ a próbaidő leteltekor az újfelvételes munkavállalóknak, ¾ év közben állományba visszakerülő (szülési szabadságról, GYES-ről, GYED-ről, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságról, 90 napot meghaladó keresőképtelenségről visszatérő) munkavállalóknak. Azon munkavállalók részére, akik a kitöltött nyilatkozati lapokat, a fenti határideig önhibájukon kívül (kereső-

Az „A” és a „B” jelű nyilatkozati lapok két példányosak, amelynek – kitöltés után – egyik példánya a munkavállalóé, a másik példány a munkáltatónál marad. 8.0 MELLÉKLETEK „A” és „B” nyilatkozati lapok 1. számú melléklet: Nyilatkozat a munkabérből történő pénztári tagdíjfizetéshez 2. számú melléklet: Nyilatkozat az üdülési csekk igénybevételére 3. számú melléklet: Nyilatkozat az iskolakezdési támogatás igénybevételére 4. számú melléklet: Nyilatkozat az ajándékutalványok igénybevételére 5. számú melléklet: Nyilatkozat a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás igénybevételére 9.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a 2008. évi vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról hatályát veszti. Az utasítás végrehajtása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), Az 1995. CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerződése figyelembe vételével történik. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

5. szám


697

VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZER

„A” NYILATKOZAT - 2009 MUNKAVÁLLALÓ NEVE ÉS SZÜLETÉSI IDEJE:

TÖRZSSZÁM:

ADÓAZONOSÍTÓ JELE:

SZOLGÁLATI HELY NEVE (AMENNYIBEN MÁS A MUNKAVÉGZÉS HELYE):

MUNKAKÖR:

ÜZEMI ÉS MAGÁN TELEFON:

város község

LEVELEZÉSI CÍM: irányító szám:

utca tér, út

szám

em.

aj.

A keret összege 2009-ben: 270.000 Ft. A felsorolt választható elemek közül 2009. évre az alábbiakat kívánom igénybe venni: nettó összeg

szorzó

bruttó összeg

1……………………………… ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS

0- 270.000 Ft

Ft

x 1,00

Ft

2……………………… EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS

0- 257.400 Ft

Ft

x 1,00

Ft

3. ……………….. ÖNSEGÉLYEZė PÉNZTÁR TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS

0- 257.400 Ft

Ft

x 1,00

Ft

4. . ……………… ÖNSEGÉLYEZė PÉNZTÁR TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS

0- 257.400 Ft

Ft

x 1,00

Ft

5. . ……………… ÖNSEGÉLYEZė PÉNZTÁR TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS

0- 257.400 Ft

Ft

x 1,00

Ft

8.000 – 72.000 Ft

Ft

x 1,015

Ft

12.000 - 144.000 Ft

Ft

x 1,015

Ft

min. 5.000 Ft/fĘ

Ft

x 1,05

Ft

Ft

x 1,017

Ft

6. ADÓMENTES „HIDEG” ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (ENNI-KÉK) 7. ADÓMENTES „MELEG” ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS 8. ÜDÜLÉSI TÁMOGATÁS (üdülési csekk)

márciusban kérem

szeptemberben kérem

9. ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS

max. 71.500 Ft/fĘ 21.450 Ft/gyermek

10. AJÁNDÉK UTALVÁNY

max. 3*7.150 Ft/fĘ

Ft

x 1,017

Ft

11. KULTÚRA UTALVÁNY

0-71.500 Ft

Ft

x 1,017

Ft

12. EGYÖSSZEGĥ LAKÁSTÁMOGATÁS

0-270.000 Ft

Ft

x 1,00

Ft

13. EGYÉNI CÉLÚ (ISKOLAI RENDSZERĥ) KÉPZÉS

0-178.750 Ft

Ft

x 1,00

Ft

14. KÖZLEKEDÉSI HOZZÁJÁRULÁS - HELYI BÉRLET

0-270.000 Ft

Ft

x 1,00

Ft

15. MAGÁNCÉLÚ RUHAPÉNZ

0-131.329 Ft

Ft x 2,0559

Ft

16. OTTHONI INTERNET

0-270.000 Ft

Ft

x 1,00

Ft

17. ALBÉRLETI TÁMOGATÁS

0-202.247 Ft

Ft

x 1,335

Ft

ÖSSZESEN:

270.000 Ft

A 2009-es év során bármely ok miatt keletkezett maradványösszeget az 1., 2., 3., 4., 5., 15. javadalmazási elemekre lehet felhasználni. Kérjük, ezen elemek közül válasszon egyet, majd annak számát az alábbi négyszögbe írja be! (KötelezĘ kitölteni!)

Túlköltekezés esetén hozzájárulok, hogy az éves keretösszegen felül felhasznált összeget bérembĘl, egyéb járandóságaimból levonják. Kelt: Helység

Készítette: Kompenzáció Készítés dátuma: 2009. 02. 03.

Dátum

Munkavállaló

Változat: 1

Munkáltató

oldal:27

698


5. szám

Az „A” jelű nyilatkozati lap kitöltése: 1) Első lépésben a munkavállalónak nyomtatott nagybetűkkel a fejlécet kell értelemszerűen kitölteni. 2) Ezt követően kell kiválasztani, hogy mely elem(ek)et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora öszszeget kíván erre (ezekre) fordítani. 3) A kiválasztott összeget be kell írni a nettó összeg rovatba, ezt követően megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni bruttó összeg rovatba. 4) A bruttó összeg oszlopban lévő számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre eső bruttó keretösszegével (2009-ben 270.000 Ft-tal). 5) Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a nettó, mind a bruttó rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. 6) A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján, a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelöl, amelyben az ilyen összegek kifizetését kéri. 7) Amennyiben a munkavállaló nem tagja annak a pénztárnak, amelybe a VBKJ keretéből a nyilatkozati lapon meghatározott összeget lekötött, akkor ki kell töltenie az adott pénztár belépési nyilatkozatát és a VBKJ nyilatkozattal együtt az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának át kell adnia. 8) Ha a VBKJ-ból megjelölt pénztártagdíj hozzájárulás összege nem éri el a pénztár egységes tagdíjának összegét, akkor nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul a különbözetnek a nettó keresetéből történő levonásához. 9) Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további összeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelméből, akkor erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának le kell adnia. 10) Végül a munkavállaló aláírja a nyilatkozati lapot. A kitöltött nyilatkozati lapot az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál kell a munkavállalónak leadnia. Az Ügyfélszolgálat kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól. „A” jelű nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetűkkel történő kitöltése. 2) Kitöltött „Munkavállaló neve és születési ideje” rovat. 3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” rovat. 5) Kitöltött „Munkakör” rovat. 6) Kitöltött „Szolgálati hely (amennyiben más a munkavégzés helye)” rovat. 7) Kitöltött „Telefonszám” rovat. 8) Kitöltött „Levelezési cím” rovat. 9) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított nettó összeg szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó bruttó összeg rovatban szereplő összeggel. 10) A választott elemekre fordított bruttó összegeket összesítve az eredménynek 270.000 Ft-nak kell lennie. 11) A maradványösszegnek fenntartott rubrika kitöltése (azzal, hogy az év végi elszámolások miatt a rubrikában a pénztárak valamelyikét valamint magáncélú ruhavásárlást lehet megjelölni). 12) A kijelölt helyen a nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezű aláírásával történő ellátása. A pénztárral kapcsolatos nyilatkozatok meglétét az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának ellenőriznie kell. Albérleti támogatásnál az albérleti szerződést a nyilatkozat mellett meg kell őrizni. FIGYELEM! Amennyiben a maradványösszegét pénztárba szeretné utalni, és ez az összeg a havonta utalható adómentes határt meghaladja, akkor az adómentes határon felüli összeget munkáltatói adományként utaljuk át a megjelölt pénztárba. Ebben az esetben Önnek adófizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor az adományként átutalt összeg 30%-áról nyilatkozhat.

5. szám


699

VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZER

„B” NYILATKOZAT - 2009 MUNKAVÁLLALÓ NEVE ÉS SZÜLETÉSI IDEJE:

TÖRZSSZÁM:

ADÓAZONOSÍTÓ JELE:

SZOLGÁLATI HELY NEVE (AMENYIBEN MÁS A MUNKAVÉGZÉS HELYE): MUNKAKÖR: város község

LEVELEZÉSI CÍM: irányító szám:

ÜZEMI ÉS MAGÁN TELEFON: utca tér, út

szám

em.

aj.

A felsorolt választható elemek közül 2009. évre az alábbiakat kívánom igénybe venni: Nettó összeg

szorzó

bruttó összeg

1…………………. ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS

Ft

x 1,00

Ft

2………………….. EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS

Ft

x 1,00

Ft


Ft

x 1,00

Ft


Ft

x 1,00

Ft


Ft

x 1,00

Ft

6. ADÓMENTES „HIDEG” ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (ENNI-KÉK)

Ft

x 1,015

Ft

7. ADÓMENTES „MELEG” ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

Ft

x 1,015

Ft

Ft

x 1,05

Ft

21.450 Ft/gyermek

Ft

x 1,017

Ft

10. AJÁNDÉK UTALVÁNY

max. 3* 7.150 Ft/fĘ

Ft

x 1,017

Ft

11. KULTÚRA UTALVÁNY

0 - 71.500 Ft

Ft

x 1,017

Ft

Ft

x 1,00

Ft

8. ÜDÜLÉSI TÁMOGATÁS (üdülési csekk)

márciusban kérem

min. 5.000 Ft/fĘ

szeptemberben kérem

9. ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS

max. 71.500 Ft/fĘ

12. EGYÖSSZEGĥ LAKÁSTÁMOGATÁS

Ft

x 1,00

Ft

14. KÖZLEKEDÉSI HOZZÁJÁRULÁS - HELYI BÉRLET

Ft

x 1,00

Ft

15. MAGÁNCÉLÚ RUHAPÉNZ

Ft x 2,0559

Ft

16. OTTHONI INTERNET

Ft

x 1,00

Ft

17. ALBÉRLETI TÁMOGATÁS

Ft

x 1,335

Ft

13. –EGYÉNI CÉLÚ (ISKOLAI RENDSZERĥ) KÉPZÉS

max. 178.750 Ft

ÖSSZESEN:

Ft

A 2009-es év során bármely ok miatt keletkezett maradványösszeget az 1., 2., 3., 4., 5.,15. javadalmazási elemekre lehet felhasználni. Kérjük, ezen elemek közül válasszon egyet, majd annak számát az alábbi négyszögbe írja be! (KötelezĘ kitölteni!)

Túlköltekezés esetén hozzájárulok, hogy az éves keretösszegen felül felhasznált összeget bérembĘl, egyéb járandóságaimból levonják. Kelt: Helység

Készítette: Kompenzáció Készítés dátuma: 2009. 02. 03.

Dátum

Munkavállaló

Változat: 1

Munkáltató

oldal:30

700


5. szám

A „B” jelű nyilatkozati lap kitöltése: 1) A nyilatkozati lap kitöltése kizárólag az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársával egyeztetve történhet. 2) Első lépésben az Ügyfélszolgálati Iroda meghatározza a munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeg mértékét, majd a nyilatkozati lap alján található bruttó összesen rovatba beírja. A munkavállaló kizárólag ezen összeg erejéig jogosult a listáról történő választásra. 3) Ezt követően a munkavállalónak nyomtatott nagybetűkkel a fejlécet kell értelemszerűen kitölteni. 4) Ezután kiválasztani, hogy mely elem(ek)et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora összeget kíván erre (ezekre) fordítani. 5) A kiválasztott összeget beírni a nettó összeg rovatba, ezt követően megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni bruttó összeg rovatba. 6) A bruttó összeg oszlopban lévő számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre eső bruttó keretösszegével, amelyet a Humánszolgáltató időarányosan előzetesen meghatározott. 7) Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a nettó, mind a bruttó rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. 8) A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelölhet, amelyben az ilyen összegek kifizetését kéri. 9) Amennyiben a munkavállaló nem tagja annak a pénztárnak, amelybe a VBKJ keretéből a nyilatkozati lapon meghatározott összeget lekötött, akkor ki kell töltenie az adott pénztár belépési nyilatkozatát és a VBKJ nyilatkozattal együtt az ügyfélszolgálati iroda munkatársának át kell adnia. 10) Ha a VBKJ-ból megjelölt pénztártagdíj hozzájárulás összege nem éri el a pénztár egységes tagdíjának összegét, akkor nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul a különbözetnek a nettó keresetéből történő levonásához. 11) Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további összeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelméből, akkor erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt a humánszolgáltatónak azt leadnia. 12) Végül a munkavállaló aláírja a nyilatkozati lapot. A kitöltött nyilatkozati lapot az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál kell a munkavállalónak leadnia. A Humánszolgáltató kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól. „B” jelű nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetűkkel történő kitöltése. 2) Kitöltött „Munkavállaló neve és születési ideje” rovat. 3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” rovat. 5) Kitöltött „Munkakör” rovat. 6) Kitöltött „Telefonszám” rovat. 7) Kitöltött „Szolgálati hely (amennyiben a munkavégzés helye más)” rovat. 8) Kitöltött „Levelezési cím” rovat. 9) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított nettó összeg szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó bruttó összeg rovatban szereplő összeggel. 10) A választott elemekre fordított egyes bruttó összegeket összesítve az eredménynek meg kell egyeznie a humán szolgáltató munkatárs által előzetesen kiszámított, és a bruttó összesen rovatba beírt összeggel. 11) A maradványösszegnek fenntartott rubrika kitöltése (azzal, hogy az év végi elszámolások miatt a rubrikában a pénztárak valamelyikét lehet megjelölni, valamint magáncélú ruhavásárlást). 12) A kijelölt helyen a nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezű aláírásával történő ellátása. FIGYELEM! Amennyiben a maradványösszegét pénztárba szeretné utalni, és ez az összeg a havonta utalható adómentes határt meghaladja, akkor az adómentes határon felüli összeget munkáltatói adományként utaljuk át a megjelölt pénztárba. Ebben az esetben Önnek adófizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor az adományként átutalt összeg 30%-áról nyilatkozhat.

5. szám


701

1. számú melléklet TERÜLETI HUMÁNSZOLGÁLTATÓ EGYSÉG Ügyfélszolgálati Iroda neve: …………………………..

NYILATKOZAT Alulírott a MÁV Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.*munkavállalója, …………………………………………………… Törzsszáma:…………………………….. Lakcíme:……………………………………………………………………………………….. Adóazonosító jele:…………………………………… mint az alábbiakban megjelölt pénztár(ak) tagja, hozzájárulok ahhoz, hogy a munkáltatóm a havi pénztártagsági díjat az alábbiak szerint: 1. ……………..Önkéntes Nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyom alapján x munkabérembĘl, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén …………………Ft/hó, 2. ………………..Önkéntes Kölcsönös KiegészítĘ Egészségpénztári tagsági jogviszonyom alapján x munkabérembĘl, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén ………………….Ft/hó, 3. ………………… Önkéntes Kölcsönös KiegészítĘ ÖnsegélyezĘ pénztári jogviszonyom alapján x munkabérembĘl, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén ……………….. Ft/hó, 4. …………………………………………. pénztári jogviszonyom alapján x munkabérembĘl, ill. a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásomból tagdíj címén …………………Ft/hó összeget havonta levonja, és azt a pénztár által megjelölt pénzintézeti számlára átutalja. Kelt:………………………….…………………… ……………………… munkavállaló ElĘttünk, mint tanúk elĘtt: 1. ……………………………. a tanú aláírása 2. … …………………………… a tanú aláírása Nyilatkozat átvételének igazolása:

…………………………………………… lakcíme ………………………………………… lakcíme ………………………………….. Területi Humánszolgáltató Egység

*MegfelelĘ aláhúzandó (KötelezĘ megjelölni, e nélkül nem fogadható el a nyilatkozat!)

702


5. szám


2. számú melléklet TERÜLETI HUMÁNSZOLGÁLTATÓ EGYSÉG Ügyfélszolgálati Iroda neve: …………………………………

NYILATKOZAT ÜDÜLÉSI CSEKK IGÉNYBE VÉTELÉRE Alulírott a MÁV Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.*munkavállalója, …………………….………………… Törzsszáma:…………………… Adóazonosító jele: ………………………… Lakcíme:…………………………………… ….. Részére a 2009. évi VBKJ keret terhére igényelt csekkek nettó értéke: ……………………. Ft A munkavállaló által az adott adóévben e nyilatkozatot megelĘzĘen ellenérték nélkül átvett, illetĘleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek) értéke: ………………………………… átvételének dátuma: …………………………………. 1. Hozzátartozó neve: .………………………………Rokoni kapcsolat:…………………….. Születési helye, ideje:………………………………………Adóazonosító jele:……………… Lakcíme: ……………………………………………………………………………………..... Részére a 2009. évi VBKJ keret terhére igényelt csekkek nettó értéke: ……………………. Ft A hozzátartozó által az adott adóévben e nyilatkozatot megelĘzĘen ellenérték nélkül átvett, illetĘleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek) értéke: ………………………………… átvételének dátuma: …………………………………. 2. Hozzátartozó neve: .………………………………Rokoni kapcsolat:…………………….. Születési helye, ideje:………………………………………Adóazonosító jele:……………… Lakcíme: …………………………………………………………………………………...….. Részére a 2009. évi VBKJ keret terhére igényelt csekkek nettó értéke: ……………………. Ft A hozzátartozó által az adott adóévben e nyilatkozatot megelĘzĘen ellenérték nélkül átvett, illetĘleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek) értéke: ………………………………… átvételének dátuma: …………………………………. 3. Hozzátartozó neve: .………………………………Rokoni kapcsolat:…………………….. Születési helye, ideje:………………………………………Adóazonosító jele:……………… Lakcíme: …………………………………………………………………………………...….. Részére a 2009. évi VBKJ keret terhére igényelt csekkek nettó értéke: ……………………. Ft A hozzátartozó által az adott adóévben e nyilatkozatot megelĘzĘen ellenérték nélkül átvett, illetĘleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek) értéke: ………………………………… átvételének dátuma: …………………………………. BüntetĘjogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt:………………………….. ……………………… ……………………… ……………………… ……………………… munkavállaló aláírása

1.hozzátartozó̅ aláírása 2.hozzátartozó̅ aláírása 3.hozzátartozó̅ aláírása

̅ vagy törvényes képviselĘ

Nyilatkozat átvételének igazolása:

…………………………………. Humánszolgáltató


5. szám


703


3. számú melléklet TERÜLETI HUMÁNSZOLGÁLTATÓ EGYSÉG Ügyfélszolgálati Iroda neve: …………………..……………

2009 NYILATKOZAT ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYBE VÉTELÉRE Alulírott a MÁV Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.* munkavállalója, ……………………………………….………………Törzsszáma:……………………………. Lakcíme:………………………………………………………………………………………… Adóazonosító jele:………………………………………… saját jogon, szülĘként veszi igénybe a juttatást: vagy 1 közös háztartásban élĘ házastársként veszi igénybe a juttatást: ebben az esetben a szülĘként jogosult házastárs Neve:………………………………………..Születési helye, és ideje:………………………… Adóazonosító jele:………………………….. A közoktatásban résztvevĘ, tanuló 2 gyermek(ek): Neve:………………………………………..Születési helye, és ideje:………………………... Adóazonosító jele 3 :………………………… Neve:……………………………………….. Születési helye, és ideje:………………………... Adóazonosító jele:………………………….. Neve:……………………………………….. Születési helye, és ideje:………………………... Adóazonosító jele:………………………….. BüntetĘjogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a fentiekben felsorolt gyermek/ek-et saját háztartásomban nevelem, a gyermek/ek után, én vagy az általam megnevezett és velem közös háztartásban élĘ házastársam jogosult családi pótlékra. Egyben tudomásul veszem, hogy bármely jogosultsági feltétel hiánya esetén a támogatás egésze adóköteles jövedelemnek minĘsül. Kelt:………………………….. ……………………… munkavállaló aláírása Nyilatkozat átvételének igazolása: ………………………………….. Humánszolgáltató *MegfelelĘ aláhúzandó (KötelezĘ megjelölni, e-nélkül nem fogadható el a nyilatkozat!) 1

a megfelelĘ megjelölendĘ közoktatásban tanul, akkor ha általános iskolában, szakiskolában, középiskolában, alapfokú mĦvészetoktatási intézményben fennáll a gyermeknek a tanulói jogviszonya 3 adóazonosító jel hiányában a gyermek szül. helyét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét kell megadni 2

704


5. szám


4. számú melléklet TERÜLETI HUMÁNSZOLGÁLTATÓ EGYSÉG Ügyfélszolgálati Iroda neve: …………………………………

NYILATKOZAT AJÁNDÉKUTALVÁNYOK IGÉNYBE VÉTELÉRE Alulírott a MÁV Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.* munkavállalója, …………………….………………………………Törzsszáma:………………………………. Adóazonosító jele:………………………………… Lakcíme:………………………………… Részére a 2009. évi VBKJ keret terhére igényelt ajándék utalványok nettó értéke: …………Ft A munkavállaló által az adott adóévben e nyilatkozatot megelĘzĘen ellenérték nélkül átvett utalvány(ok) értéke: …………………………. átvételének dátuma: ………………………….. 1. Hozzátartozó neve: .………………………………Rokoni kapcsolat:…………………….. Születési helye, ideje:………………………………………Adóazonosító jele:………………. Lakcíme:……………………………………………………………………………………….... Részére a 2009. évi VBKJ keret terhére igényelt ajándék utalványok nettó értéke: …………Ft A hozzátartozó által az adott adóévben e nyilatkozatot megelĘzĘen ellenérték nélkül átvett utalvány(ok) értéke: …………………………. átvételének dátuma: ………………………….. 2. Hozzátartozó neve: .………………………………Rokoni kapcsolat:……………………... Születési helye, ideje:………………………………………Adóazonosító jele:……………….. Lakcíme:……………………………………………………………………………………...…. Részére a 2009. évi VBKJ keret terhére igényelt ajándék utalványok nettó értéke: …………Ft A hozzátartozó által az adott adóévben e nyilatkozatot megelĘzĘen ellenérték nélkül átvett utalvány(ok) értéke: …………………………. átvételének dátuma: ………………………….. 3. Hozzátartozó neve: .………………………………Rokoni kapcsolat:……………………... Születési helye, ideje:………………………………………Adóazonosító jele:……………….. Lakcíme:……………………………………………………………………………………...…. Részére a 2009. évi VBKJ keret terhére igényelt ajándék utalványok nettó értéke: …………Ft A hozzátartozó által az adott adóévben e nyilatkozatot megelĘzĘen ellenérték nélkül átvett utalvány(ok) értéke: …………………………. átvételének dátuma: ………………………….. BüntetĘjogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt:………………………….. ……………………… ……………………… ……………………… ……………………… munkavállaló aláírása

1.hozzátartozó̅ aláírása 2.hozzátartozó̅ aláírása 3.hozzátartozó̅ aláírása

̅ vagy törvényes képviselĘ

Nyilatkozat átvételének igazolása:

…………………………………. Humánszolgáltató


5. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 5. számú melléklet

A VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELE A MÁV Zrt. munkavállalói a VBKJ elemeként egyöszszegű vissza nem térítendő lakáscélú támogatást vehetnek igénybe a Személyi Jövedelemadóról szóló 1995. évi. CXVII. törvény 1. sz. mellékletében, valamint a Lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén. 1. AZ IGÉNYBEVÉTEL FELTÉTELEI a) Az összeg felhasználása a jogszabályban meghatározott lakásvásárlási és építési célokra történhet, b) a lakás, amelyhez a támogatást igénylik nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét, c) a támogatás összege nem haladhatja meg a vételár, vagy (építési, bővítési, korszerűsítési) költség 30%-át, d) a kifizetés csak pénzintézet útján történhet, e) az igényelhető összeg felső határa ötévenként 1 millió Ft (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is).

705

1.2.1. Tulajdon és lakásbérlet, lakáshasználat A 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet alapján lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta. A fenti főszabálytól eltérő kivételként közvetlen támogatás akkor is igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, b) a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, c) vagy olyan haszonélvezettel terhelt lakás került a tulajdonába, amelyben a haszonélvező bent lakik. 1.2.2. Lakószobák száma

1.1 Jogszabályban meghatározott célok a) lakásvásárlás: A belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése. b) lakásépítés és bővítés: Belföldön fekvő lakás építése, építtetése, a lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést jelent. c) lakáskorszerűsítés: A lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. 1.2. Méltányolható lakásigény A jogosultság feltételeinek megállapítása során a jogszabály három követelmény teljesülésének vizsgálatát írja elő. • Meg kell vizsgálni, hogy van-e lakás az igénylő tulajdonában, illetve bérleményében, vagy használatában. • Második követelményként a méltányolható lakásigényen belül vizsgálni kell a lakószobák számát és méretét, illetve az ügyüttköltöző/együtlakó családtagok számát. • Harmadik követelményként a lakásvásárlási, (építési, bővítési, korszerűsítési) költségét.

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak száma az alábbi feltételeknek megfelel: • Egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, • Három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, • Négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél szobával, de legfeljebb hérom lakószobáig nő.. Felső határa egy lakószobával nő, kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. • a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, • a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni, • a lakószoba legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – fal felülettel rendelkezik. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

706


A rendelet alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

5. szám

2. AZ IGÉNYBEVÉTELHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK 2.1. Lakásvásárlás

1.2.3. Építési, vásárlási költség A jogszabály alapján a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételára) nem haladhatja meg a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 44.§. 4) bek. alapján meghatározott – a 4/6. mellékletben felsorolt – átlagköltséget.

– kérelem nyomtatvány kitöltve (5/1. sz. melléklet szerinti minta), – adásvételi szerződés (csak végleges adásvételi szerződés fogadható el), – a vevő tulajdonjogát széljegyként tartalmazó tulajdoni lap másolat.

1.3. Az igényelhető összeg felső határa 2.2 Lakásépítés, bővítés A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII tv-t 2009. január 1-jétől hatályos módosító törvény 1 sz. melléklet 2.7. pontjában foglaltak alapján a munkáltató által lakáscélú felhasználásra vissza nem térítendő támogatás – ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is, a vételár vagy a teljes építési költség 30%-ig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt – adható adómentesen. 1.4. Az igényelhető támogatás mértéke és módja A munkavállaló évente 1 alkalommal igénybe veheti a VBKJ rendszer keretén belül rendelkezésére álló összeget (felhalmozott, ill. tárgyévi) az 1.3. pont szerinti adómentes határig. A szabály szerint az 1 millió forintos határ a tárgyévben és az előtte lévő 4 évben folyósított támogatásokra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló halmozva kívánja felvenni a keretösszegét, ez esetben az összeg a munkáltatónál kifizetetlen követelésként jelenik meg év végén, s öt éven belül a munkavállaló által megjelölt időpontban kerül kifizetésre. A felhalmozott összeg után a munkavállalót kamatfizetés nem illeti meg. 1.5. Pénzintézet útján történő kifizetés Az egyösszegű lakástámogatást csak pénzintézeten keresztül lehet kifizetni. A banki kifizetés az igénybe vevő folyószámlájára történő utalással történhet. A MÁV Zrt. az egyösszegű támogatások folyósítására az OTP Bank Rt. részére ad megbízást. A munkavállalót a kifizetéskor egyszeri ügyintézési díj megfizetése terheli a bank felé.

– kérelem nyomtatvány kitöltve (5/1. sz. melléklet szerinti minta), – tulajdoni lap másolat, – engedélyezett építési (bővítési) terv, – költségvetés, – jogerős használatbavételi engedély, valamint az öszszeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja (azonos a VBKJ keretre való jogosult személyével) nevére kiállított számla. 2.3. Lakáskorszerűsítés – kérelem nyomtatvány kitöltve (5/1. sz. melléklet szerinti minta), – tulajdoni lap másolat, – költségvetés, – gázbekötésnél a gázszolgáltató által kivitelezésre jóváhagyott tervrajz, – a támogatás folyósítását megelőzően 6 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelősségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített – termékekről szóló számla (a termék korszerűségét igazoló – a gyártó nevére szóló – ÉME engedély), valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat. 3. AZ IGÉNYBEVÉTEL MÓDJA 3.1. A kérelem benyújtása A kérelem benyújtásának elsődleges feltétele, hogy a munkavállaló a VBKJ nyilatkozati lapon megjelölte a lakáscélú támogatás igénybevételét. A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás iránti kérelmet az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (5/1. sz. melléklet) felhasználásával és ezen melléklet 2. pontjában foglalt iratok csatolásával lehet benyújtani.

5. szám


3.2. Feladatkörök meghatározása a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás nyújtás folyamatában a.) Ügyfélszolgálati Iroda munkatársai – A kérelmező munkavállalók tájékoztatása a külön megállapodásban foglaltakról, a törvényi szabályozásokról, a kizáró okokról az indokok pontos megjelölésével, hogy a kérelem miként vehető át tőle, vagy miért nem vehető át. – Vizsgálják, hogy a munkavállaló megfelel-e a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás jogosultsági feltételeinek, hiánytalanul kitöltötte-e a kérelmi nyomtatványt, annak adatai egyeznek-e a szolgálati tábla adataival, a VBKJ nyilatkozaton nyilatkozott-e az igénybevételre, csatolta-e ezen melléklet 2. pontja szerint szükséges iratokat és azok megfelelnek-e az érdemi elbírálás feltételeinek. Az eredeti iratokat a kérelmezőnek vissza kell adni, minden iratból csak másolatot kell a kérelemhez csatolni. – A szabályszerűen benyújtott kérelmet záradékolni kell, s a kérelmet a mellékleteivel együtt meg kell küldeni, vagy át kell adni a Back Office munkatársának. – Rendkívüli felmondással történő munkaviszony megszűnése esetén intézkedik az időarányos támogatást meghaladó rész visszakövetelésére. – A központi munkatárs által megküldött kifizetési banki bizonylat másolati példánya alapján a VBKJ programban a „Kifizetést” eszközli. A kérelem 1 másolati példányát meg kell őrizni. Figyelem! Ha a munkavállaló nem felel meg az igénybevétel feltételeinek, a VBKJ keretösszeg felhasználását módosítani kell. Juttatások visszamenőlegesen nem vehetők igénybe. b.) A Back Office munkatársai – A beérkező kérelmek felülvizsgálata, az érdemi döntésre alkalmatlan kérelmeknek a helyi humánszolgáltatók részére történő visszaküldése. – A támogatást igénybe vevő munkavállalók rövid úton történő értesítése a 5/2. sz. melléklet szerinti megállapodás megkötése céljából, s a megállapodás 2 példányban történő elkészítése. – Az OTP Bank Rt. által rendszeresített 5/5. sz. és 5/5/a. sz. melléklet szerinti adatközlő lapok, valamint a 5/4. sz. melléklet szerinti befizetési nyilatkozat (egyszeri ügyintézés díja 3000 Ft.) kiállítása, a befizetési nyilatkozat munkavállalónak történő átadása, befizetés után a befizetési nyilatkozat másodpéldányának átvétele, s a megállapodáshoz történő csatolása. – A megállapodás mellékletekkel történő átadása a pénzügyi szervezet részére, pénzügyi lebonyolítás céljából. – A támogatás folyósítása után a pénzügyi munkatárs által megküldött kifizetést igazoló banki bizonylatot 1 példányban le kell fénymásolni, amelyből az eredeti példányt a munkavállalónak, a másolatot pedig az illetékes Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának át kell adni. c.) Pénzügyi szervezet – A vissza nem térítendő támogatás átutalására vonatkozó rendelkező levélnek a megállapodás szerinti tarta-

707

lommal történő elkészítése. A rendelkező levelet a 5/3. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával 3 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a munkavállaló ügyiratába kell helyezni, 2 példányt pedig a bank által rendszeresített mellékletekkel együtt (3 db csatolt melléklet) továbbítani kell a MÁV Zrt. lakáscélú számláját kezelő OTP Bank Rt. Budapest, VI. Andrássy út 83-85. szám alatti fiókjához átutalás céljából. – A támogatás folyósítása után a bank által megküldött kifizetést igazoló banki bizonylatot 1 másolati példány készítése után az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére át kell adni. A rendelkező levél mellékletei: – befizetési elismervény a banki ügyintézési díjról, – az OTP Bank Rt. által rendszeresített 2 db adatlap d.) Munkavállaló feladata – A rendelkezésére bocsátott formanyomtatványokat értelemszerűen kitölti és a jogosultságot igazoló iratokkal együtt átadja az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére. – A megállapodás megkötése céljából a megadott időpontban felkeresi az Ügyfélszolgálati Iroda vagy Back Office munkatársát. A részére kitöltve átadott befizetési nyilatkozaton szereplő pénzösszeget (egyszeri banki ügykezelési díj) a legközelebbi OTP fiókban az átadás napján befizeti és a befizetést igazoló szelvényt visszaadja az illetékes munkatársnak. 4. AZ EGYÖSSZEGŰ LAKÁSTÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MEGHIÚSULÁSA ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS Amennyiben a munkavállaló egyösszegű lakástámogatásra való jogosultsága valamilyen okból – a munkavállalónak fel nem róható okból – meghiúsul, ezt a tényt haladéktalanul be kell jelentenie a Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére. A Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa jelzi a VBKJ szakértőnek, hogy az érintett munkavállaló a továbbiakban már nem jogosult az egyösszegű lakástámogatásra, ezért az addig ezen a jogcímen összegyűjtött öszszeget más elemekre kívánja felhasználni. A VBKJ szakértő a munkavállaló 2009. évi VBKJ választását figyelembe véve elkészíti a választási lehetőségeket tartalmazó tájékoztatót a munkavállaló részére, aki a „B” Nyilatkozati lap kitöltésével nyilatkozik arról, hogy az addig felhalmozott összeget mire kívánja fordítani. Ebben az esetben is szükséges az adó- és járulékmentes határok figyelemmel kísérése. Ilyenkor lehetősége van a munkavállalónak az adómentes határon felül is pénztári kifizetést választani, azzal, hogy ebben az esetben az adómentes határon felüli összeget a munkáltató támogatói adományként utalja át a pénztárba. Ekkor a munkavállalónak adófizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor a munkáltató által támogatói adományként átutalt összeg 30%-ról az adózáskor nyilatkozhat.

708


5/1. számú melléklet

KÉRELEM a VBKJ keretében nyújtott vissza nem térítendĘ lakáscélú támogatás igénybevételére 1. A kérelmezĘ adatai: a) b) c) d) e) f)

Neve:…………………………………………Törzsszáma:…………………………… Születési név …………………………………………………………………………… Szül. helye:……………………………………Ideje:………………………………….. Szolgálati fĘnöksége:…………………………………………………………………… Munkaköre:……………………………………………………………………………... Adóazonosító jele: ………………………………….

2. Az igényelt támogatás összege összesen:…………………. Ft/azaz……………………….. ………………………………………………………….Ft. 3. A felhasználás jogcíme*: Lakásvásárlás Lakásépítés Egyéb …………………………………………………………………………. 4. A lakás amelyre a támogatást kéri: -

pontos címe:……………………………………………………………………………… alapterülete:………..m2, komfortfokozata:…………………………….szoba száma:….. együttlakók száma: ………… fĘ

5. Korábban igénybevett vissza nem térítendĘ lakáscélú támogatás: a.) kamatmentes kölcsön kedvezményes visszafizetésének éve ..…….., az elengedett kölcsön összege ………. Ft. b.) VBKJ keret terhére történĘ korábbi felhasználás éve……….., összege.…………… Ft.

5. szám

5. szám


709

6. Nyilatkozat Nyilatkozom arra vonatkozóan, hogy**

Én és a velem együtt lakó családtagjaim a törvényben meghatározott mértéket meghaladó lakástulajdonnal nem rendelkezünk. Az általam lakott szolgálati/bérlakást munkáltatómnak a velem kötött külön megállapodásban foglaltak szerint visszaadom. Önkormányzati bérleményemet az önkormányzattal kötött – és a kérelemhez mellékelt – megállapodásban foglaltak szerint megszüntetem. Az általam vásárolt (épített, bĘvített, korszerĦsített**) lakás a hatályos jogszabály alapján a méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg. Lakásépítés esetén lakhatási engedéllyel a kérelem beadásának idĘpontjában nem rendelkezem.

7. Az OTP Bank NyRt. részére az egyszeri folyósítási összeget megfizetem. 8. Tudomásul veszem, hogy amennyiben munkaviszonyom munkáltatói, vagy munkavállalói rendkívüli felmondással megszĦnik, a VBKJ keretbĘl tárgyévre lekötött és felhasznált lakáscélú támogatás idĘarányos részét meghaladó összeget egyösszegben, legkésĘbb az utolsó munkában töltött napon visszafizetem. A visszafizetést jelenti a munkáltató által a munkabérbĘl, illetve egyéb járandóságból történĘ levonás is. 10. A támogatás folyósításának módja: *** Folyószámla száma:………………………………………………………………………… SzámlavezetĘ bank neve, címe:……………………………………………… …………….

Alulírott büntetĘjogi felelĘsségem tudatában kijelentem hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A kérelemhez mellékelem a MÁV Zrt. Utasításban meghatározott dokumentumokat.

…………………………..20……………………………………hó………………………nap. ……………………………………………. KérelmezĘ 10. Az Ügyfélszolgálati Iroda ZÁRADÉKA ElĘterjesztjük a …..……………………………………szervezeti egység létszámába tartozó munkavállaló kérelmét, az elĘírt mellékletekkel együtt.

710


5. szám

A VBKJ keretén belül rendelkezésre álló (felhalmozott, ill. tárgyévi)** összeg…………....Ft A munkavállaló által közölt adatokat ellenĘriztem, azok megegyeznek a szolgálati tábla adataival. ……………………………, 20…………………..hó………………………..nap.

………………………………………… VBKJ ügyintézĘ * (A kívánt szövegrész aláhúzandó) ** (A megfelelĘ szövegrészt X-el jelölje meg) ***(A nem kívánt rész törlendĘ)

5. szám



MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a Magyar Államvasutak Zrt. képviseletében eljáró Területi Humánszolgáltató Egység címe:……………………………………………………………… Cégbírósági bejegyzés száma:………………………………mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), valamint Név:…………………………………………….született:……………………………………... anyja neve:……………………………………… Születési név………………………………... szolgálati fĘnöksége:……………………………………munkaköre:…………………………... Törzsszáma: …..………………..Adóazonosító jele:…………………………………………... mint munkavállaló (továbbiakban: Munkavállaló), között az alábbi feltételek szerint: 1./ A MÁV Zrt. fent megnevezett munkavállalója részére a………………………………………………………………… sz. alatti ……………..hrsz-ú lakás vásárlásához / építéséhez / bĘvítéséhez / korszerĦsítéséhez* ……………Ft, azaz …………………………………………………..forint összegĦ vissza nem térítendĘ lakáscélú támogatást nyújt a munkavállaló VBKJ kerete terhére. A támogatás folyósításának módja: ** Folyószámla száma:……………………………………………………. SzámlavezetĘ bank neve, címe:……………………………………………… ……………

A támogatás jogszabályi háttere: a „személyi jövedelemadóról” szóló módosított 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletének 2.7. pontja. 2./ Munkavállaló vállalja, hogy munkaviszonyának munkáltatói, vagy munkavállalói rendkívüli felmondással történĘ megszĦnése esetén, a felhasznált lakáscélú támogatás idĘarányos részét meghaladó összeget egyösszegben, legkésĘbb az utolsó munkában töltött napon visszafizeti. Munkavállaló hozzájárul, hogy a jogosultságot meghaladó összeget a Munkáltató a munkabérébĘl, illetve egyéb járandóságából levonja.

711

712


5. szám

3./ Amennyiben a Munkavállaló az utolsó munkában töltött napon nem fizeti meg a túlfizetés összegét, a Munkáltató további 15 napot biztosít a befizetésre. A befizetés elmulasztása esetén a Munkáltató polgári peres eljárás keretében szerez érvényt követelésének. 4./ A támogatást folyósító pénzintézetnél felmerülĘ ügyintézĘi díj minden esetben a Munkavállalót terheli. 5./ A szerzĘdĘ felek jelen jogügyletbĘl származó viták eldöntésére a Területi Humánszolgáltató Egységek székhely szerinti ......................................... városi illetve Pest Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

…………………….., 20..…év……………………………….hó……nap.

………………………………….. MÁV Zrt.

A kívánt szövegrész aláhúzandó) (A nem kívánt rész törlendĘ)

………………………….. Munkavállaló

5. szám



ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK NyRt. KÖRÖNDI KÖRZETI FIÓKJA BUDAPEST Andrássy u. 83-85.

Munkáltató: Magyar Államvasutak Zrt. Területi Humánszolgáltató Egység Címe: ÜgyintézĘ: Tel.: Cégjegyzékszám:……………………… Adóazonosító szám:

K-…………. /200…….

RENDELKEZė LEVÉL Munkáltatói vissza nem térítendĘ lakáscélú támogatásról Kérjük Önöket, hogy a…………………………………………………………………………… számú/vállalati jelzĘszám: ……………………. MÁV Zrt. bankszámláról/pénzforgalmi számláról ………………Ft-ot, azaz………………........………………………………………………...forintot *az OTP Bank NyRt. ……………………………………………………………………………………………………..cím alatti fiókjához *A Takarékszövetkezet …………………………………………………………………………………………………… cím alatti fiókjához, *…………………………………….pénzintézet…………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….cím alatti fiókjához vissza nem térítendĘ lakáscélú támogatásként a munkavállaló ………………..………………………………………………………………………………………. számú lakossági folyószámlájára átutalni szíveskedjenek. A vissza nem térítendĘ támogatás felhasználási célja a munkavállaló tulajdonába kerülĘ** - lakás építése, - lakás vásárlása, - lakóház (lakás) bĘvítése, - lakóház (lakás) korszerĦsítése, - egyéb:……………………………...... A kedvezményezett munkavállaló neve: ………………………………………………………… Címe: …………………................................................. Munkahelye: …………………………………………………………….

713

714


5. szám

Adóazonosító jele: ……………….................................................

Az építkezés/vásárlás/korszerĦsítés

Pontos címe: …………………………………………………………………….

Amennyiben munkavállalónk.................................-ig a vissza nem térítendĘ támogatás felvétele ügyében a pénzintézetüknél nem jelenne meg, kérjük a fenti összeget számlánkra visszautalni. A munkáltatói támogatás lebonyolításáért az OTP Bank NyRt-t megilletĘ mindenkori ügyintézési díj a munkavállalót terheli. A befizetést igazoló bizonylat a rendelkezĘ levélhez csatolva. * (A nem kívánt szöveg törlendĘ) **(A kívánt szöveg aláhúzandó)

……………………………. 2009. ……………………… Melléklet: banki ügykezelési díj befizetési elismervény banki adatszolgáltatási lap 2 db

.................................................. Rendelkezésre jogosultak aláírása

Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank tölti ki!

A vissza nem térítendĘ támogatás összege átutalva

a(z)……………………………………………………………………… fiókhoz/lakossági folyószámlára.

folyósító

Dátum:

………………………………………. CégszerĦ aláírás

5. szám


715


Figyelem! Az ügyintézés díja 3000 Ft.

716



Ŷ OTP

9.1

BANK NyRt.

Munkáltatói vissza nem térítendĘ támogatás – Igénybevételéhez adatlap SZEMÉLYES ADATOK

Név: ........................................................................................................ Születési név:.......................................................................................... Anyja leánykori neve: ............................................................................ Születési hely: ........................................................................................ Személyi szám (teljes):........................................................................... Személyi igazolvány száma: .................................................................. Adóazonosító jel:.................................................................................... 9.2

CÍMEK, TELEFONSZÁMOK

Levelezési cím:…………………………………………………………………………………… Vezetékes telefon: .................................................................................. Mobiltelefon: .......................................................................................... 9.3

TÁMOGATÁSI ADATOK

Munkáltató megnevezése: ………………………………………………………………………… A hitel felhasználásának célja: Լ Lakásvásárlás Լ Lakásépítés Լ Egyéb …………………………………………………………………………………………. 9.4

FOLYÓSÍTÁS MÓDJA

Kérjük, jelölje meg a lakossági folyószámlájának számát, amelyre a kölcsön folyósítását kéri. Folyószámla száma: .............................................................................................. FolyószámlavezetĘ bank megnevezése:................................................................ Kérjük, jelölje meg amennyiben a munkáltatói támogatás folyósítását készpénzben kívánja igénybe venni: Ƒ Készpénz: ………………………………………………………………………….

5. szám

5. szám

9.5


717

Munkáltatói vissza nem térítendĘ támogatás – Igénybevételéhez adatlap IGÉNYLė NYILATKOZATA

1. BüntetĘjogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak mindenben megfelelnek. 2. Tudomásul veszem, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, és az általam szolgáltatott adatok kezeléséhez hozzájárulok. 3. Kötelezettséget vállalok, hogy az esetleges bekövetkezĘ változásokat a támogatás kifizetése elĘtt a Banknak bejelentem. 4. Hozzájárulok, hogy az OTP Bank NyRt. minden általam közölt adatot és információt az üzletági üzletszabályzatban közzétett általános szerzĘdési feltételekben foglalt elĘírásoknak és céloknak megfelelĘen kezelje és ellenĘrizze, illetve ügyfél azonosítás céljára nyilvántartsa. 5. Tudomásul veszem, hogy a vissza nem térítendĘ támogatás folyósítása elĘtt ügyintézési díjat vagyok köteles fizetni. 6. Tudomásul veszem, hogy a személyi jövedelemadóról szóló mindenkori törvény értelmében a munkáltatói vissza nem térítendĘ támogatásnak a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra, vagy a törvényben megjelölttĘl eltérĘ célra történĘ felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után.

Kelt:…………………, __ __ __ __ év __ __ hó __ __ nap ……………………………… igénylĘ aláírása

718


5. szám

5/6. számú melléklet A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §. (4) bekezdésében meghatározott építési átlagköltségekre a Gazdasági Minisztérium közleményének kiadásáig a Pénzügyminisztériumnak a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet alapján a Pénzügyi Közlöny 2001. évi 1. számában megjelent közleményt kell alkalmazni. A Pénzügyminisztérium közleménye A lakásépítés (lakásvásárlás) – telekárat nem tartalmazó – költségét (árát) a hivatkozott jogszabály rendelkezése alapján az alábbiakban tesszük közzé: Szobaszám 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 6 6,5 7

Budapesten (ezer forintban) 10 500 12 500 15 000 17 500 19 500 22 000 24 500 27 000 29 000 31 500 33 500 36 000 38 000

Más helységekben (ezer forintban) 9 500 11 500 14 000 16.500 18 500 21 000 22 500 25 000 27 000 29 500 31 500 33 500 36 000

5. szám


719


NYILATKOZAT Vissza nem térítendĘ Lakáscélú támogatás meghiúsulása esetére

TERÜLETI HUMÁNSZOLGÁLTATÓ EGYSÉG …………………..……………………………..

Munkavállaló neve:……………………………………………………………………………... Törzsszáma:…………………………………………………………………………………….. Vállalat:…………………………………………………………………………………………. Lakcíme:………………………………………………………………………………………… Adóazonosító jele:………………………………………………………………………………. Felhalmozott összeg: ……………………………………………………………………………

Alulírott nyilatkozom, hogy EgyösszegĦ lakástámogatásra való jogosultságom meghiúsul *, ezért az eddig ezen a jogcímen összegyĦjtött összeget más elemekre kívánom felhasználni. A felhasználásnál figyelembe veszem a mindenkor hatályos SZJA által meghatározott adómentes határokat.

Kelt:………………………….. ……………………… munkavállaló aláírása

Nyilatkozat átvételének igazolása: ………………………………….. Területi Humánszolgáltató Egység * A meghiúsulás pontos okát is tartalmazó indoklást kérjük a Nyilatkozat mellé csatolni!

720


15/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a munkabérelőleg megállapításával, kifizetésével és visszafizetésével kapcsolatban 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. munkavállalóinak a munkáltató által biztosított (Mt. 161. § és KSz 58. §) munkabérelőleg odaítélésének, juttatásának és levonásának egységes szabályozása, továbbá az eljárási szabályok meghatározása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2.2. Az utasítás időbeli hatálya Ezen utasítás előírásait 2009. január 1-től kell alkalmazni. 2.3. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgató, végrehajtásáért a főtevékenységi kör vezetők, a munkáltatói jogkörgyakorlók és a hozzájuk rendelt humán partnerek, valamint a Területi humánszolgáltató egységek vezetői a felelősek. 3.0 FOGALOMMAGYARÁZAT Jelen utasításban nincs olyan fogalom, amely magyarázatot igényelne.. 4.0 A MUNKABÉRELŐLEG SZABÁLYAI 4.1 A munkabérelőleg keretének megállapítása Munkabérelőleg kifizetésre rendelkezésre álló MÁV Zrt. szintű éves keret meghatározása központilag, a Kompenzáció által történik a következők szerint: Éves keret: 38.000 Ft/fő Negyedéves keret: 9.500 Ft/fő A tárgyévben az egy főre jutó keret mértékéről a Munkáltató és a MÁV Zrt. Központi Üzemi Tanácsa a tárgyév január 15-ig megállapodik. Az éves keret a terv létszámmal alábontásra kerül munkáltatói jogkörgyakorlókként a főtevékenységi körökre, azon belül a tevékenységi körökre.

5. szám

4.2 A munkabérelőleg keret meghatározásának ideje A Kompenzáció a tárgyév január 25-ig értesíti a tárgyévi keretekről (negyedéves bontásban), a munkáltató jogkörgyakorlókat, a főtevékenységi kör vezetőket és az illetékes humánpartnereket illetve az érintett Területi Humánszolgáltató Egységek vezetőit. 4.3 A munkabérelőleg keret felhasználása Az éves munkabérelőleg keret felhasználásának ütemezése negyedéves bontásban történik. A negyedéves keretet túllépni nem lehet, a következő bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve. Ennek betartásáért felelős minden érintett munkáltatói jogkörgyakorló. A negyedévben fel nem használt keret a következő negyedévre átvihető, de a tárgyévet követő év január 1-e után a maradvány már nem használható fel. A negyedéves keretösszeg megváltoztatásáról a területileg érintett humánszolgáltató egységek vezetőit a humánpartner értesíti. 4.4 A munkabérelőleg kérésére jogosultak köre, az igénylés módja A munkabérelőleg igénylésére – a KSz-ben foglaltak alapján – azok a munkavállalók jogosultak akik o a MÁV Zrt.-vel legalább 6 hónapi folyamatos munkaviszonyban állnak, vagy o a MÁV Zrt.-től tanulmányi ösztöndíjban részesült, első munkaviszonyt létesített munkavállalók, a munkába lépésük után. A munkabérelőleg igénybevételi lehetőség évente legfeljebb két alkalommal illeti meg ugyanazon munkavállalót. Nem részesülhet munkabérelőlegben az a munkavállaló, aki érintett a csoportos létszámcsökkentésben és az érdekképviseletekkel az egyeztetés már erről megtörtént. Továbbá az sem, akinek még fennáll munkabérelőleg tartozása. Ha a munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleg kerül folyósításra, az 1995. évi törvény a Személyi jövedelemadóról (a továbbiakban SZJA) tv. 72. § (4) g. pontja alapján kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül. A munkabérelőleg iránti kérelmeket az 1. számú melléklet szerinti „Munkabérelőleg kérelmi lap”-on kell benyújtani a munkáltatói jogkörgyakorlónak, vagy a szervezeti egység vezetőnek, avagy a szolgálati főnöknek, illetőleg a munkáltatói jogkörgyakorló támogatására rendelt humánpartnernek. A korábbi formanyomtatványok jelen utasítás hatályba lépését követően nem használhatóak.

5. szám


4.5 A munkabérelőleg mértéke Az egy alkalommal felvehető munkabérelőleg felső határát a mindenkor hatályos Kollektív Szerződés tartalmazza. Az SZJA tv. 72. §. (4) g. pontja szerint az adómentesen adható munkabérelőleg legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse lehet. A munkavállaló által kért munkabérelőleg megállapításakor a munkavállaló nettó munkabérét és a munkabérét terhelő levonásokat egyaránt figyelembe kell venni. 4.6 A munkabérelőleg elbírálása A munkabérelőleg odaítéléséről minden esetben a munkáltatói jogkörgyakorló és az Üzemi tanács/Üzemi megbízott közösen dönt. Az elbíráláskor meg kell határozni: – a munkabérelőleg összegét, – a törlesztés időtartamát. A törlesztés időtartama legfeljebb 6 hónap. Ha a munkabérelőleg visszafizetési kötelezettség bármilyen okból a 6 hónapot meghaladja, az az SZJA tv. 72. § (4) g. pontja alapján kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül. A döntés során érvényesíteni kell azt a szabályt, hogy a munkavállaló munkaviszonya alapján kapott nettó munkabéréből legfeljebb 33%-ot lehet levonni, de több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet, figyelemmel a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény 65. §-ban foglaltakra. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkabérelőleg kérelmet előterjesztő munkavállalót a munkáltatói jogkörgyakorló minden esetben köteles írásban tájékoztatni a döntésről (2/a. vagy 2/b. számú mellékletek szerinti bizonylaton). 4.7 A munkabérelőleg folyósítása és törlesztése A munkabérelőleg kifizetése havonta egy alkalommal, a munkabérrel együtt történik, kivéve az 5. pontban foglalt rendkívüli folyósítás esetét. A munkabérelőleget csak a munkabérből – levonás útján – lehet törleszteni, egyéb fizetési módon (postai csekk, banki átutalás, stb.) nem lehetséges. A felvett munkabérelőleg levonásának megkezdése a folyósítást követő hónaptól történik. Rendkívüli élethelyzet esetén, a munkáltatói jogkörgyakorló és az üzemi tanács együttdöntésével kerülhet csak sor a hóközi kifizetésre, a munkabér folyósítással azonos módon, bankszámlára történő utalással. Ahhoz, hogy ebben az esetben is adómentesnek minősüljön a juttatás, a visszafizetésnek már a tárgyhavi munkabérből meg kell kezdődnie.

721

4.8 Munkaviszony megszűnésekor és jogutódláskor alkalmazandó szabályok Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló halála miatt szűnik meg, akkor a munkáltatói jogkörgyakorló méltányosságból – a munkavállaló örökösének/örököseinek kérelmére – méltányosságból eltekinthet a munkabér előleg hátralévő részének visszafizetésétől. Ha a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére az alábbi módon kerül sor: – rendes felmondásával, – a munkavállaló részéről jogellenes módon (Mt. 101.§ (1) bek.), – a munkáltató rendkívüli felmondásával (Mt. 96.§) – közös megegyezéssel (Mt. 87 §. (1) bekezdés a) pontja) a munkavállaló munkabér előleg tartozásának kezelésekor a következő szabályok szerint kell eljárni: A munkabérelőleg törlesztésből fennmaradó összeg levonása a munkavállaló járandóságából történik, melynek tényét a humánszolgáltatónál történő elszámoláskor aláírásával tudomásul vesz. Munkabérelőleggel tartozó munkavállaló utolsó munkában töltött napon megtörténik a járandóságok elszámolása, a járandóságának utalása úgy történik, hogy azt csökkentik a tartozásával. Amennyiben az összeg levonása nem lehetséges (Pl.: a munkavállalónak több letiltása van és ez meghaladja a teljes járandóságát) fel kell hívni a munkavállaló figyelmét a fennálló tartozásának tényére, és kezdeményezni kell a más módon történő kiegyenlítést. A dolgozó kérésére egyedi megállapodás köthető – melyben a munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a járandóságán felül a munkabérelőleg tartozását kiegyenlíti – annak érdekében, hogy a hátralékként mutatkozó munkabérelőleg összege megtérüljön. A kérelmet a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz kell eljuttatni. Az engedélyezett megállapodást a munkavállaló részére és a Humán Szolgáltató Szervezet részére is meg kell küldeni. A jogutódlással kiszervezett munkavállalók esetében a munkabérelőleg tartozásai ügyében a Jogutód és a Jogelőd között létrejött az Engedményezés tárgyában kötött megállapodás szerint kell eljárni. A Jogelőd köteles az engedményezés tényéről a kötelezettet (munkavállalót) értesíteni. 4.9 A munkabérelőleg keret felhasználásának ellenőrzése A munkabérelőleg keret felhasználását a munkáltató támogatására rendelt humánpartnerek folyamatosan ellenőrzik, negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig összesítik, és tájékoztatást adnak a munkáltatói jogkörgyakorló részére. A munkavállalók által felvett

722


munkabérelőleg és törlesztésének nyomon követése bérelem lekérdező riporttal (tranzakcióval) lehetséges (tranzakció megnevezés: ZHR_FIZELO_LEKERDEZES). 4/A. Eljárásrend a munkabérelőleg keretösszegek meghatározásához, az igényléshez, az elbíráláshoz, a kifizetéshez kapcsolódóan 4/A. 1. Munkáltatói jogkörgyakorlók, főtevékenységi kör, illetőleg a támogatásukra rendelt humánpartnernek, a Területi Humán szolgáltató egységek és az üzemi tanácsok/üzemi megbízottak tájékoztatása a felhasználható éves, negyedéves keretek összegéről. Felelős: Kompenzáció Határidő: minden év január 25. 4/A. 2. A munkavállaló a „Munkabérelőleg kérelmi lap”-ot (1. számú melléklet) a személyére vonatkozó adatokkal kitöltve átadja a munkáltatói jogkörgyakorlónak, vagy a szervezeti egység vezetőjének, vagy a szolgálati főnöknek, avagy a munkáltatói jogkörgyakorló mellé rendelt humánpartnernek. A kérelmet átvevő ügyirat számmal látja el és az ügyiratszámról tájékoztatja a munkavállalót. Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló, szervezeti egység vezetője, szolgálati főnök, humánpartner Határidő: kérelem benyújtását követő munkanap 4/A. 3. A leadott „Munkabérelőleg kérelmi lap” nyilvántartásba vétele, alapbizonylatként történő kezelése, a munkabér adatok kitöltésével kapcsolatos intézkedések, átadása a munkáltatói jogkörgyakorlónak, egyeztetés az elbírálás időpontjáról, a rendelkezésre álló keretről. Felelős: illetékes humánpartner Határidő: folyamatosan 4/A. 4. A beérkezett munkabérelőleg kérelmi lapok elbírálása. Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló, üzemi tanács/ üzemi megbízott Határidő: havonta egyszer (az üzemi tanács ülésén) 4/A. 5. A munkavállaló írásos tájékoztatása a döntésről a 2/a. vagy 2/b. számú melléklet szerinti bizonylaton. Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló Határidő: tárgyhónap utolsó munkanapja 4/A. 6. A megítélt összegek kifizetése érdekében a 3. számú melléklet szerinti havi adatszolgáltatás aláírt példányának eljuttatása az illetékes Területi humánszolgáltató egységek jövedelem elszámolási csoportjához (az elektronikus adatközlés előírt formája a következő: munkabér_előleg_xxxx.xls nevű, excel formátumú adatbázis, ahol xxxx = tárgyév és hónap, pl. 2008. július: 0807). Felelős: Munkáltatói jogkörgyakoló Határidő: tárgyhónap utolsó munkanapja

5. szám

4/A. 7. A Területi humánszolgáltató egységek jövedelem elszámolási csoportja rögzíti a SAP HR rendszerben a megítélt munkabérelőleg összegét, a visszafizetés kezdetét és végét, és a törlesztő részletek összegét. Felelős: Jövedelem elszámolási koordinátor Határidő: utolsó számfejtést megelőző munkanap 4/A. 8. A munkabérelőleg folyósítása a következő esedékes munkabérrel együtt, vagy különösen indokolt esetben az 5.3. pontban foglaltak szerint hóközi kifizetéssel történik. Felelős: HSZ Információs Egység Határidő: munkabér fizetés napja (rendkívüli esetben hóközben) 4/A. 9. A munkáltatói jogkörgyakorlók tájékoztatása a munkabérelőleg keret felhasználásának alakulásáról. Felelős: Humánpartnerek Határidő: minden negyedévet követő hónap 15. 4/B. Eljárásrend a munkabérelőleg soron kívüli kifizetéséhez kapcsolódóan 4/B. 1. A munkáltatói jogkörgyakorló és az üzemi tanács által a soron kívüli kifizetést támogató és aláírt 1. számú mellékletet el kell juttatni a Területi humánszolgáltató egységek felé, ennek hiányában a munkabér fizetéstől eltérő időpontban történő kifizetésre nem kerülhet sor. Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló Közreműködik: Területi humánszolgáltató egységek Határidő: soron kívüli kifizetés engedélyezését követő SAP HR rendszerben karbantartást lehetővé tevő munkanap 4/B. 2. A Területi humánszolgáltató egységek jövedelem elszámolási csoportja rögzíti a SAP HR rendszerben a megítélt munkabérelőleg összegét, a visszafizetés kezdetét, és a törlesztő részletek összegét. Felelős: Jövedelem elszámolási koordinátor Határidő: soron kívüli kifizetésre vonatkozó kérés beérkezését követő SAP HR rendszerben karbantartást lehetővé tevő munkanap 4/B. 3. A humán szolgáltató információs egysége a jövedelem-elszámolási csoporttól érkező megkeresést követően a munkabérelőleget hóközi kifizetésként a munkavállaló számlájára utalja. Felelős: HSZ Információs Egység Határidő: a hóközi kifizetés tárgyában kiadott szabályozásban meghatározottak szerint.

5. szám


5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasítás végrehajtása az alábbi hatályos jogszabályok figyelme vételével történik: – 1992. évi XXII. törvény a(– Munka törvénykönyvéről (Mt.) – 1995. évi CXVII. törvény a Személyi jövedelemadóról (Szja. tv.) – 1994. évi LIII. Törvény a Bírósági végrehajtásról Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Pénzgazdálkodási és Számviteli Főosztály által kiadott Gy.41/260/1998. számú utasítás hatályát veszti.

723

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás előírásait 2009. január 1-től kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet: Munkabérelőleg kérelmi lap 2/a. számú melléklet: Visszajelzés a munkabérelőleg kérelemre 2/b. számú melléklet: Visszajelzés soron kívüli kifizetés engedélyezésről 3. számú melléklet: Adatközlő a Humán Szolgáltatás regionális Jövedelem elszámolási csoportja részére Heinczinger István s. k. vezérigazgató

724


5. szám


MunkabérelĘleg kérelmi lap ……………………….. …………. Szervezeti egység VezetĘje részére Székhelyén Alulírott, ……………………………………………………………… (munkavállaló olvasható neve) ………….. ……………………………… (munkavállaló törzsszáma), az alábbi indokaim alapján kérem

részemre

Ft. munkabérelĘleg folyósításának engedélyezését

………….(maximum hat) havi törlesztéssel. Indokaim:………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Melléklet: Hozzájárulok ahhoz, hogy a munkaviszonyom megszĦnésekor a munkabérelĘlegbĘl fennmaradó tartozásomat a munkáltató egy összegben levonja a járandóságomból. Dátum: ……………………………………………… Munkavállaló aláírása A kérelmezĘ munkabér adatai:

Területi humánszolgáltató egység iktatószáma: Bruttó járandóság Törvényben elĘírt levonás (nyd.szja.mváll.) Egyéb levonás (gyt.kt. egyéb letilt.) MunkabérelĘleg levonás Levonások összesen Nettó járandóság Dátum: …………………………………. Humán szolgáltató aláírása Döntésre átvette : …………………..……./……………………………….. Munkáltató Humánpartner aláírás dátum

ügyiratszám

5. szám


A munkáltatói jogkörgyakorló és az üzemi tanács/üzemi megbízott együttes döntése: A kérelem: támogatva / elutasítva Elutasítás esetén annak indoka:…………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………… Folyósításra engedélyezett összeg: …………………………….. Ft., amelyet a munkavállaló részére a ……………………… havi munkabérrel együtt kérünk folyósítani. Soron kívüli kifizetés esetén: a kifizetés engedélyezés: támogatva / nem támogatva. Dátum:

………………………………………………………………. Munkáltató jogkörgyakorló / üzemi tanács / üzemi megbízott

725

726


5. szám

2/a. számú melléklet

Visszajelzés a munkabérelĘleg kérelemre ……………………….. Munkavállaló részére Tájékoztatjuk arról, hogy a …...…………….….. (év, hó) …... napján benyújtott MunkabérelĘleg kérelmét az üzemi tanáccsal/üzemi megbízottal együttdöntve A.) Elfogadtuk, ez alapján Önnek ………….. Ft-ot ítéltünk oda, amelyet a következĘ esedékes munka bérrel együtt folyósítunk. A munkabérelĘleg törlesztésére ……. hónap áll rendelkezésre, elsĘ részletének levonása a tárgyhónapot követĘ hónapban átutalt munkabérbĘl történik. (Ha a munkabérelĘleg visszafizetési kötelezettség bármilyen okból a 6 hónapot meghaladja, az az SZJA tv. 72. § (4) g. pontja alapján kamatkedvezménybĘl származó jövedelemnek minĘsül, és adózni kell utána) B.) Elutasítottuk a következĘ indokok alapján:…………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Dátum: …………………………………….……………… Üdvözlettel: ……………………………………………….. Munkáltatói jogkörgyakorló Üzemi tanács/Üzemi megbízott 2/b. számú melléklet

Visszajelzés soron kívüli kifizetés engedélyezésrĘl ……………………….. Munkavállaló részére Tájékoztatjuk arról, hogy a …...…………….….. (év, hó) …... napján benyújtott MunkabérelĘleg kérelmét az üzemi tanáccsal/üzemi megbízottal együttdöntve elfogadtuk és ……….………….. Ft-ot ítéltünk oda. Indokait mérlegelve a munkabérelĘleg soron kívüli kifizetésként kerül folyósításra. A munkabérelĘleg törlesztésére ……. hónap áll rendelkezésre, elsĘ részletének levonása a tárgyhavi munkabérbĘl megtörténik. (Ha a munkabérelĘleg visszafizetési kötelezettség bármilyen okból a 6 hónapot meghaladja, az az SZJA tv. 72. § (4) g. pontja alapján kamatkedvezménybĘl származó jövedelemnek minĘsül, és adózni kell utána) B.) Elutasítottuk a következĘ indokok alapján:………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Dátum: …………………………………….……………… Üdvözlettel: ……………………………………………….. Munkáltatói jogkörgyakorló Üzemi tanács/Üzemi megbízott

5. szám


727


AdatközlĘ a Területi humánszolgáltató egység ………………………………………… Jövedelem elszámolási csoportja részére …. (év) ….... negyedéves munkabérelĘlegbĘl ……………. (hónapban) folyósítandó összegekrĘl

Szervezeti egység megnevezése és a Munkáltatói jogkörgyakorló neve (nyomtatott betĦkkel): …………………………………………………….………………………………………………

Munkavállaló neve

Törzsszám

Szolgálati hely kódja és megnevezése

Megítélt összeg

Levonás hónapok száma (csa ha 6-tól kisebb)

Dátum: …………………………………………... Munkáltatói jogkörgyakorló Melléklet: ……...........db. eredeti munkabérelĘleg kérelem.

728


3/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. kezelésében és tulajdonában álló ingatlanok elbirtoklásának megakadályozásáról szóló 10/2008. (IV. 18. MÁV Ért. 11.) PÁVIGH számú utasítás 1. sz. módosításáról

5. szám

egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához Az elbirtoklás útján történő tulajdonszerzés a Ptk-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén a törvény erejénél fogva megvalósul. 3.3. Elbirtokolható ingatlanok, ingatlanrészek

1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV Zrt. vagyonkezelésében álló állami tulajdonú ingatlanok, továbbá a MÁV Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok elbirtoklásának megakadályozása. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a MÁV Vagyonkezelő Zrt-re, és a MÁV IK kft-re. 2.2. Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. minden Területi Központjának illetékességi területén az ingatlannyilvántartásban a Magyar Állam tulajdonában, és a MÁV Zrt. kezelésében vagy vagyonkezelésében állóként, valamint a MÁV Zrt. tulajdonaként bejegyzett ingatlanokra. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Ingatlangazdálkodási Igazgató 3.0. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 3.1. Elbirtoklás fogalma A Polgári Törvénykönyv 121. §-a szerint elbirtoklás útján szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát az, aki az ingatlant sajátjaként 15 éven át, szakadatlanul birtokolja. 3.2. Elbirtoklás feltételei Az elbirtoklás abban az esetben állapítható meg, amennyiben az idegen ingatlant annak birtokosa 15 éven át, jogcím nélkül, sajátjaként birtokolja. A birtokos elbirtoklási idejéhez hozzászámíthatja elődjének elbirtoklási idejét is Az ingatlan tulajdonjogát nem lehet megszerezni elbirtoklás útján, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fent, és a föld nem osztható meg, továbbá ha a birtokos bűncselekménnyel, vagy

Elbirtokolni abban az esetben lehet, ha a sajátként történő használat az önálló helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan egészére kiterjed, illetve egy ingatlanrészre, amennyiben az ingatlan megosztható. Nem valósulhat meg elbirtoklás a kizárólagos állami tulajdonban lévő ingatlanok, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 5-7. §-a szerinti tulajdonszerzési korlátok és tilalmak esetén. 3.4. Elbirtoklás megszakadása Megszakad az elbirtoklás, ha a tulajdonos (vagy nevében a vagyonkezelő) a birtokost írásban a terület átadására felszólítja, birtokvédelmet kér, vagy ez iránt a bírósághoz fordul. Megszakad az elbirtoklás az ingatlannal történő rendelkezés esetében is. Amennyiben az elbirtoklás megszakad, az addig eltelt idő nem vehető figyelembe az elbirtoklás szempontjából, és az elbirtoklási idő újból kezdődik. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az elbirtoklás megakadályozása céljából ellenőrizendő területek Az elbirtoklás megakadályozására az ingatlanokat használó, kezelő, hasznosító vagy üzemeltető személyeknek és szervezeteknek meg kell vizsgálniuk azon ingatlanokat, amelyek az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében, illetve a MÁV Zrt. tulajdonában állnak. Az állami tulajdonra vonatkozólag az elbirtoklás lehetősége a Ptk-nak a tulajdonformák egyenrangúságát kimondó módosításával nyílt meg, ennek alapján a MÁV Zrt. (korábban MÁV) által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanokra az elbirtoklás ténye 2006. június 9. napjától állapítható meg, az alábbiak figyelembe vételével. A kizárólagos állami tulajdon tárgyai nem birtokolhatók el. Ennek megfelelően azon állami tulajdonú, MÁV kezelésű ingatlanok, amelyeken országos törzshálózati vasúti pálya halad nem birtokolhatók el. Kivétel a fentiek alól ha az elbirtoklás feltételei az ilyen ingatlan egy olyan részére állnak fenn, amelyen nem halad országos törzshálózati vasúti pálya és az ingatlan megosztható. Ezen önálló hrsz-on kialakítható állami tu-

5. szám


729

lajdonú, MÁV kezelésű ingatlanok elbirtoklása azonban 2001. szeptember 7-én megszakadt, ugyanis legutóbb ekkor a tulajdonos Magyar Állam képviseletében eljáró KVI a MÁV Zrt-vel vagyonkezelési szerződést kötött, melyben vagyonkezelői jogot (mely jelenti a birtoklást, a használatot és a hasznok szedését is) engedett a MÁV Zrt. részére és hozzájárult annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez is, tehát rendelkezett az ingatlanokról. Így ezen önálló hrsz-on kialakítható, állami tulajdonú MÁV kezelésű ingatlanok elbirtoklására legkorábban 2016. szeptember 7-én kerülhet sor. Nem birtokolhatók el továbbá a kizárólagos állami tulajdonú műemlék ingatlanok sem.

bejárást kell tartani, amelyen valamennyi szervezeti egység- ide értve a környezetvédelmi szakterületet is – képvuselője jelen van. A következő vizsgálat esedékessége 2011 év, az adatszolgáltatást a vizsgálatok évében április 15-ig. kell elkészíteni.

Egyéb, állami tulajdonú, MÁV kezelésű ingatlanok elbirtokolhatók, azonban az elbirtoklásuk 2001. szeptember 7-én megszakadt, ugyanis legutóbb ekkor a tulajdonos Magyar Állam képviseletében eljáró KVI a MÁV Zrt-vel vagyonkezelési szerződést kötött, melyben vagyonkezelői jogot (mely jelenti a birtoklást, a használatot és a hasznok szedését is) engedett a MÁV Zrt. részére és hozzájárult annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez is, tehát rendelkezett az ingatlanokról. Így ezen ingatlanok elbirtoklására is legkorábban 2016. szeptember 7-én kerülhet sor.

4.2.3. A vizsgálat első lépéseként meg kell állapítani, hogy van-e az adott ingatlan használati jogának átengedéséről szóló megállapodás. Az elbirtoklás nem következhet be, ha a birtokos az ingatlant valamilyen jogcímen birtokolja (azt bérlőként, vagyonkezelőként, földhasználóként, haszonélvezőként birtokolja, vagy szívességből használja).

A Magyar Államvasutak részvénytársasággá történő átalakulása 1993-ban történt meg. Ezek az ingatlanok 1993. június 30-án kerültek a MÁV Zrt. tulajdonába, ebben az időpontban rendelkezett azokkal a tulajdonosa az apportálással. Ennek megfelelően az elbirtoklásuk 2008. június hó 30. napján megtörténhet. 4.2. Elbirtoklásra utaló jelek felmérése 4.2.1. Minden állami tulajdonú ingatlant birtokló, használó, hasznosító, kezelő, üzemeltető MÁV szervezet (szolgálati hely)- ideértve Pályavasúti Területi Központok, a Területi Ingatlankezelési Szolgáltató Egységek, és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központjait is – köteles az általa birtokolt, használt, hasznosított, hasznosítandó, kezelt, üzemeltetett területet,- mind a MÁV Zrt. tulajdonú, mind pedig az állami tulajdonú MÁV vagyonkezelésű ingatlanok esetén teljes körűen – illetve az ezekkel szomszédos földterületeket átvizsgálni, hogy a 3. pontban leírt elbirtoklás ténye valószínűsíthető-e. Elbirtoklás valószínűsítése esetén 2008. április 15-ig az 1. sz. melléklet szerinti adatszolgáltatást kellett készíteni és azt meg kellett küldeni a MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központjainak. A szervezeti egységeknek az ellenőrzéseket folyamatosan kell végezniük és az elbirtoklás megakadályozásához szükséges intézkedéseket meg kell tenniük a jelen utasítás előírásai szerint mind a MÁV Zrt. tulajdonú, mind pedig az állami tulajdonú MÁV vagyonkezelésű ingatlanok esetén teljes körűen. Legalább 3 évente, közös

4.2.2. Az elbirtoklásra utaló jeleket különösen azoknál az ingatlanoknál, ingatlanrészeknél kell vizsgálni, ahol az elbirtoklás térmértéke a 450 m2-t eléri, közútról, vagy magánútról közvetlenül megközelíthető, illetve olyan használó jelenléte figyelhető meg, akinek az ingatlan használatára vonatkozóan megállapodása a MÁV Zrt-vel nem ismert, nem valószínűsíthető.

Amennyiben ilyen megállapodás nincs, helyszíni szemle útján meg kell állapítani, hogy az ingatlanon tartózkodik-e idegen személy, illetőleg vannak-e arra nem jogosult általi használatra utaló jelek. 4.2.4. Amennyiben a helyszíni bejárás alkalmával az kerül megállapításra, hogy az adott ingatlan elbirtoklással veszélyeztetett, és a birtokos személye nem állapítható meg, akkor elsősorban a szomszédoktól, ha nincsenek, vagy pedig ez sem vezet eredményre, akkor lakás esetén a közös képviselőtől, közműszolgáltatóktól, vagy a település polgármesteri hivatalától kell tájékoztatást kérni a birtokos felkutatása érdekében. Termőföld esetén segítséget nyújthat a földhivatal megkeresése, erdő művelési ágú ingatlan esetén pedig az Állami Erdészeti Szolgálat. 4.2.5. Elbirtoklásra utal a terület elkerítése, azon épület létesítése, garázsbejáró, útépítés, kertrendezés, hatóságok előtti fellépés, közterhek viselése, és minden olyan tevékenység, amely a sajátként történő birtoklást valószínűsíti. 4.2.6. Elbirtoklás olyan birtokos esetén is bekövetkezhet, aki tudja ugyan, hogy az ingatlan másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását. Feltétel továbbá, hogy a sajátként történő birtoklásnak objektív (külső) jelei is legyenek. Ilyen lehet például a hatóságok előtti önálló fellépés, a más személyek előtt tett kijelentés, az előttük vagy velük szemben tanúsított magatartás, vagy az, hogy a birtokos viseli az ingatlannal kapcsolatos terheket, közterheket. 4.2.7. Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik tulajdonostárs illetőségének tulajdonjogát,

730


de csak akkor, ha a föld közigazgatásilag megosztható. A megoszthatóság kérdésében a területre vonatkozó, a helyi önkormányzat által elfogadott, hatályos szabályozási terv előírásai az irányadók. A megoszthatóságot a használónak kell bizonyítania jogerős hatósági telekosztási engedéllyel, amely akkor adható ki, ha a kialakuló ingatlanok telekméret, telekforma, közútról vagy magánútról való megközelíthetőség tekintetében megfelelnek az építéshatósági előírásoknak. 4.2.8. Az elbirtoklási időnek szakadatlanul kell eltelnie, amit viszont nem érint az a tény, hogy az elbirtokló a birtokot akaratán kívül elveszíti, de egy éven belül viszszaszerzi, vagy e határidőn belül annak kiadása iránt pert indít. A birtokos személyében bekövetkező változás sem szakítja meg az elbirtoklási időt, amennyiben az új birtokosnak a megelőzővel előd-utód kapcsolata van (pl. örökhagyó-örökös viszony, a birtok átruházással történő megszerzése). 4.2.9. Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra (Ptk. 123. §). 4.3. Intézkedések az elbirtoklás megakadályozására 4.3.1. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központ kivizsgálja a jelentést, és annak megalapozottsága esetén értesíti a birtokost az ingatlan tulajdoni viszonyairól, és egyúttal írásban, tértivevénnyel elküldött felszólításban a terület MÁV Zrt. részére történő átadására, vagy a birtoklás megszüntetésére, abbahagyására utasítja. A kézbesítés eredménytelensége, vagy a birtokátadás megtagadása esetén a MÁV Vagyonkezelő Zrt Területi Központ eljár annak érdekében, hogy az illetékes jegyzőtől birtokvédelmet kérjen, vagy a MÁV Zrt. bírósághoz forduljon. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központok – a hozzájuk a szervezeti egységektől beérkező adatszolgáltatása és a 4.2.1. pontban rögzített feladat elvégzése eredményeként tudomásukra jut, hogy elbirtoklás veszélye áll fenn – 2008. április 30-ig, kötelesek az elbirtoklást megakadályozó lépéseket megtenni, illetve a rendszeres ellenőrzések alapján folyamatosan, a háromévenkénti ellenőrzés esetében pedig az ellenőrzés évében április 30ig.

5. szám

4.3.2. Az elbirtoklás akkor is megszakad, ha a tulajdonos (vagy a kezelő) az ingatlannal rendelkezik. Ide tartozik az ingatlan birtokának, használatának, hasznai szedésének más részére történő átengedése, biztosítékul adása, megterhelése, tulajdonjogának átruházása. 4.3.3. Ugyancsak megszakad az elbirtoklás, ha a tulajdonos (kezelő) időszakonként bizonyos mértékben maga használja az ingatlant. 4.3.4 A MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központok a vizsgálat évében, május 15-ig. megküldik a 2. sz. melléklet alapján elkészített jegyzőkönyveket az Ingatlangazdálkodási Igazgatóságnak azon területekről, ahol az elbirtoklás veszélye fennáll. Ez tartalmazza a vizsgált ingatlanok leírását, a birtokos adatait, az általuk tett ellenőrzések eredményét és a megtett intézkedéseket, amelyekről tájékoztatják az adatszolgáltató szervezeteket is. 4.3.5. Az elbirtoklást megszakító dokumentációt (levelek, tértivevények) 16 évig nem lehet selejtezni. Eredeti példányát a Központi Irattárba kell őrizni, egy másolati pld-t pedig a jelentéssel együtt az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság részére kell átadni. Eseti intézkedések esetén az intézkedés megtételét, a tértivevény visszaérkezését követően azonnal fel kell küldeni egy másolati pld-t az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság részére, az eredeti pld-t pedig az Központi Irattár részére. A 2006. évi felszólító leveleket, tértivevényeket pótlólag össze kell gyűjteni és a fenti szervezeteknek átadni. Ha pedig ezek az ügyek még nem rendeződtek és nem állnak rendelkezésre a felszólító levelek és tértivevények, akkor újból meg kell tenni a felszólításokat. 5.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenés napján lép hatályba. Az utasítás fenti módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege 10/2008./MÁV Ért. 11./Ingatlangazd. – Portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás 6.0. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: jelentés minta az elbirtoklásról 2. sz. melléklet: jegyzőkönyv az elbirtoklás megakadályozása érdekében tett intézkedésekről Sipos Sándor s. k.

portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes

5. szám


1. sz. melléklet Jelentés minta az elbirtoklásról

731

732


2. sz. melléklet Jegyzőkönyv az elbirtoklás megakadályozása érdekében tett intézkedésekről

5. szám

5. szám


4/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A szokásos piaci ár meghatározásával, az attól történő eltéréssel összefüggő adókötelezettségek teljesítésének és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésének szabályozása a MÁV Zrt-nél. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya 2.1.1 Személyi hatály Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.1.2 Időbeli hatály A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet 2003. szeptember 1-jén lépett hatályba, az ezt megelőzően kötött vagy ezt követően csak módosított szerződésekről nem kell nyilvántartást készíteni, kivéve, ha a korábban létrejött megállapodás még hatályos és az adott adóévben ezzel összefüggésben teljesítés történt. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számviteli Főosztály vezetője. 3. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Az utasításban használt értelmezések megegyeznek a hivatkozott jogszabályok fogalom meghatározásaival. Ezek közül jelen utasítás szempontjából kiemelendők:

733

a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél; b) szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. 3.2 Kapcsolt vállalkozás a) az a személy, amelyben a MÁV Zrt. a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik; b) az a személy, amely a MÁV Zrt-ben a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik; c) a MÁV Zrt. és más személy, ha harmadik személy a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával közvetlenül, vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. A MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásait tartalmazó lista jelen utasítás 1. számú mellékletét képezi, mely megtalálható a GIR honlapon is (elérési útvonal: http://gir.mavrt. hu/mavadmin/new/utasitasok.html), aktualizálása jelen utasítás 4.4.6.3.2 pontja alapján történik. 3.3 Többségi befolyás Olyan kapcsolat, amelynek révén egy személy (a továbbiakban: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. 3.4 Meghatározó befolyás Egy személy akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

3.1 Szokásos piaci ár 3.5 Meghatározó befolyás közvetett módon Az ÁFA tv. 255. § (1) bekezdése szerint a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybevevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Az ÁFA tv. 255. § (2) bekezdése alapján összehasonlítható körülmények hiányában – az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően – a szokásos piaci ár:

A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a 3.3. pontban említett jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köz-

734


tes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. 3.6 Személy a) Belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (pl.: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, személyi egyesülés), valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; b) Külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; c) Külföldi magánszemély. 3.7 Nem független fél Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 13. pontja szerint: a) a MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásai; b) olyan személy, aki névre szóló tulajdonosi/tagsági jogviszonyban áll a MÁV Zrt-vel; c) a MÁV Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai; d) a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony álló magánszemélyek; e) az előző pontokban felsoroltak közeli hozzátartozói. A MÁV Zrt-től a b) pontban említett, jogi személyiséggel rendelkező nem független feleket tartalmazó lista jelen utasítás 2. számú mellékletét képezi, mely megtalálható a GIR honlapon is (elérési útvonal: http://gir.mavrt. hu/mavadmin/new/utasitasok.html), aktualizálása jelen utasítás 4.4.6.3.2 pontja alapján történik. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A hatályos MSZSZ alapján a piaci árpolitika kialakítása, a kapcsolódó áralkalmazás a szerződéskötésre jogosult szervezetek hatás- és feladatkörét képezi. Az árképzés és áralkalmazás során a Sztv. és egyes adótörvények előírásaira tekintettel az alábbiak szerint kell eljárni.

5. szám

4.1 Termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás esetében az árképzés és áralkalmazás előírásai 4.1.1 Szokásos piaci ár meghatározása termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál A MÁV Zrt. ármeghatározásánál a szokásos piaci ár az irányadó. Nem értékesíthető a termék, valamint a szolgáltatás térítésmentesen vagy aránytalanul alacsony áron, ha annak eredményeként a MÁV Zrt. az egyes adónemek hátrányos anyagi következményt szabályozó előírásainak 4.2. és 4.3. pontokban hivatkozott feltételeibe ütközik. A szokásos piaci árat a következő módszerekkel lehet meghatározni: a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az, az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor, feltéve, hogy a független és a kapcsolt ügylet nagyjából ugyanazon időben, a termelési, értékesítési láncban ugyanazon a fokozaton, hasonló körülmények között következik be, azaz ha a két ügylet gazdaságilag összehasonlítható piacokon megy végbe. b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. A viszonteladási árak módszere akkor alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozástól megvásárolt termék, szolgáltatás továbbértékesítésre kerül egy független vállalkozásnak. Ebben az esetben a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árat a viszonteladási árnak a viszonteladási költségekkel és szokásos haszonnal csökkentett összegével kell összevetni. c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynél a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni. Szokásos haszon – a viszonteladási árak módszeréhez hasonlóan – az összehasonlítható ügyletben ugyanannak a vállalkozónak nem kapcsolt viszonylatban elért haszna, vagy egy független vállalkozó által elért haszon. Ez a módszer elsősorban ott alkalmazható, ahol félkész áruk kerülnek eladásra kapcsolt vállalkozások között. d) Egyéb módszer alkalmazható abban az esetben, ha a szokásos piaci ár a felsorolt módszerekkel nem állapítható meg. Ha a felsorolt módszerek egyikével sem közelíthető meg a reális ár, az adózó jogosult lesz a saját maga által kialakított egyéb eljárással is meghatározni a szokásos piaci árat. Ennek azonban feltétele, annak bizonyítása, hogy a három (nevesített) módszernél a választott kalkulációval jobban közelíthető a reális ár. Alkalmazása szempontjából a Tao. tv. kizárólag azt a követelményt támasztja, hogy a módszer alkalmas legyen a szokásos piaci ár megállapítására. Ennek teljesülését szerződésenként egyedileg kell vizsgálni. Az egyes szerződések esetében az adózó választhatja a tevékenységének sajátosságait leginkább tükröző módszert, de elsősorban az összehasonlító árak módszerét

5. szám


célszerű alkalmazni és amennyiben erre nincs mód, akkor más összevetési mód szerint elkészíteni a nyilvántartást. 4.1.2 Szokásos piaci ár apportnál 4.1.2.1 A szokásos piaci árnak a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia a társaságnak és tulajdonosának/tagjának: a) a jegyzett tőke apporttal történő emelésekor, ha a tőkeemelést, a többségi irányítást lehetővé tevő befolyással rendelkező tag teljesíti, b) a jegyzett tőke leszállításakor és a társaság jogutód nélküli megszűnésekor, ha a nem pénzben történő vagyonkiadás jogosultja a többségi irányítást lehetővé tevő befolyással rendelkező tag. Jogutód nélküli megszűnés esetén a rendelkezés a zárómérleg elkészítése előtt kivont vagyonra alkalmazható. 4.1.2.2 Két esetben nem kell alkalmazni a rendelkezést: a) alapításkor, vagy b) ha a tag a tőkeemelés előtt még nem rendelkezik többségi irányítást lehetővé tevő befolyással, azt csak a tőkeemelés révén szerzi meg. 4.2 A szokásos piaci ártól eltérő árak alkalmazásának adóvonzatai ellenértékes ügyleteknél 4.2.1 Társasági adóalap meghatározása 4.2.1.1 A Tao. tv. 18. §-a előírása szerint, ha a kapcsolt vállalkozások közötti alkalmazott árak eltérnek (magasabbak vagy alacsonyabbak) attól, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének, akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözete az adózás előtti eredményt: a) csökkenti: ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredmény nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna és a MÁV Zrt. rendelkezik a másik fél által is aláírt, a különbözetet tartalmazó okirattal (pl. a szerződés mellékleteként csatolandó piaci ár nyilvántartás), b) növeli: ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredmény kisebb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna. 4.2.1.2 A szerződéskötő szervezetek a kapcsolt vállalkozásokkal a naptári negyedévben megkötött szerződések alapján a szokásos piaci ártól eltérő szerződéses ár alkalmazása esetén negyedéves kimutatást kötelesek készíteni és a Számviteli szolgáltatás illetékes Főkönyvelőségei részére megküldeni a negyedévet követő hónap 20ig, a következő tartalommal: a) kapcsolt vállalkozás neve, GIR partner azonosítója, b) érintett naptári év,

735

c) szerződés száma, tárgya, d) szerződés szerinti ár, e) szokásos piaci ár, f) szerződéses ár és a szokásos piaci ár különbözete (társasági adóalap módosító tétel). A negyedéves kimutatás analitikáját jelen utasítás 4.4. pontja szerinti nyilvántartások biztosítják. Ha a szerződéskötő szervezet a naptári negyedévben kapcsolt vállalkozásokkal csak olyan szerződést kötött, mely esetében a szerződéses ár nem tér el a szokásos piaci ártól, akkor az esedékes adatszolgáltatási időpontban ezt is írásban jelentenie kell a Számviteli szolgáltatás illetékes Főkönyvelősége részére. A szerződéskötő szervezetek jelentései alapján a Számviteli szolgáltatás Főkönyvelőségei negyedéves összesített kimutatást kötelesek küldeni a negyedévet követő hónap utolsó napjáig a Számviteli Főosztály Számviteli Beszámolók Osztálya részére. A Főkönyvelőségek írásbeli jelentési kötelezettsége nemleges tartalmú adatszolgáltatás esetén is fennáll. 4.2.2 Az általános forgalmi adó alapjának meghatározása 4.2.2.1 A nem független felek közötti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során a szerződéses ár (=ellenérték) helyett a szokásos piaci érték az ÁFA alapja, ha: a) az ellenérték aránytalanul magas a szokásos piaci árhoz képest és az értékesítő/szolgáltatásnyújtó felet az adólevonási jog nem egészben illeti meg; b) az ellenérték aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest és a vevőt/igénybevevőt az adólevonási jog nem egészben illeti meg; c) az ellenérték aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest és az értékesítő/szolgáltatásnyújtó felet az adólevonási jog nem egészben illeti meg, és − a szerződés tárgyát képező termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás a közérdekű jellegére, vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel (ÁFA tv. 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése) mentes az adó alól, vagy − az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag adómentes tevékenységhez használta az értékesítő fél és emiatt a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott (ÁFA tv. 87. §), − az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonása tiltott az ÁFA tv. 124. és 125. §-ában foglaltak alapján. Az ÁFA alap korrekciókat nem kell alkalmazni, ha a felek közötti ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történt. Jogszabályi rendelkezés hiányában a bírósági gyakorlat szerint az alkalmazott ár szokásos piaci ártól való legfeljebb 40%-os eltérése még nem tekintendő aránytalannak.

736


4.2.2.2 A szerződéskötő szervezetek a nem független felekkel megkötött szerződések alapján a szokásos piaci ártól aránytalanul eltérő szerződés szerinti ár alkalmazása esetén összesítő kimutatást kötelesek készíteni és a Számviteli szolgáltatás illetékes Főkönyvelőségei részére megküldeni a tárgyhónapot követő hónap 10-ig, a következő tartalommal: a) a nem független fél neve, GIR partner azonosítója, b) érintett naptári év, hónap, c) a szerződés száma, tárgya, d) szerződés szerinti ár, e) szokásos piaci ár, f) szerződéses ár és a szokásos piaci ár különbözete. Ha a szerződéskötő szervezet a tárgyhónapban a nem független felekkel csak olyan szerződést kötött, mely esetében a nem teljesülnek a 4.2.2.1. pont szerinti feltételek, azaz nincs ÁFA alap módosítási kötelezettség, akkor az esedékes adatszolgáltatási időpontban ezt is írásban jelentenie kell a Számviteli szolgáltatás illetékes Főkönyvelősége részére. A Számviteli szolgáltatás illetékes Főkönyvelőségének a feladata és felelőssége, hogy a nem független felekkel érvényben lévő szerződések és a szerződéskötő egységek adatszolgáltatásai alapján az ÁFA fizetési kötelezettség a törvényi előírások figyelembevételével kerüljön elszámolásra. 4.3 Az ingyenes ügyletek adózási szabályai 4.3.1 Társasági adó 4.3.1.1 A Tao. tv. 8. §-a alapján az adózás előtti eredményt növeli többek között: − az adóévben térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (kivéve az ÁFA tv. szerinti árumintát); − az eszközt átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó; − az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, kivéve, ha a térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás jogszabály, nemzetközi szerződés előírása alapján történt. Az ingyenes ügyleteknél nincs jelentősége a térítésmentes szolgáltatásban, eszközátadásban részesülő partner státuszának; nem csak a MÁV Zrt. szempontjából nem független felekkel, vagy kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított térítésmentes ügyletek járnak társasági adóalap és általános forgalmi adóalap növelési kötelezettséggel! 4.3.1.2 A szerződéskötő szervezetek a tárgyhónapban megkötött szerződések alapján a térítésmentes eszközátadásokról, szolgáltatásnyújtásokról havi összesítő kimutatást kötelesek készíteni és a Számviteli szolgáltatás illetékes Főkönyvelőségei részére megküldeni a tárgyhónapot követő hónap 10-ig, a következő tartalommal:

5. szám

a) a partner neve, GIR partner azonosítója, b) érintett naptári év, hónap c) a szerződés száma, tárgya, d) a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke / a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke / a partner által meg nem térített ÁFA összege, e) szokásos piaci ár, f) szerződéses ár és a szokásos piaci ár különbözete. Ha a szerződéskötő szervezet a naptári hónapban nem kötött térítésmentes ügyletre irányuló szerződést, akkor az esedékes adatszolgáltatási időpontban ezt is írásban jelentenie kell a Számviteli szolgáltatás illetékes Főkönyvelősége részére. A szerződéskötő szervezetek jelentései alapján a Számviteli szolgáltatás Főkönyvelőségei negyedéves összesített kimutatást kötelesek küldeni a negyedévet követő hónap utolsó napjáig a Számviteli Főosztály Számviteli Beszámolók Osztálya részére. A Főkönyvelőségek írásbeli jelentési kötelezettsége nemleges tartalmú adatszolgáltatás esetén is fennáll. 4.3.2 Általános forgalmi adó Adófizetési kötelezettséget keletkeztet ha: − a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás nem ellenérték fejében valósul meg; − a termék ingyenesen, a vállalkozástól idegen célok elérésére (pl. magánszükségletek kielégítése, adomány) kerül felhasználásra; − a terméket vállalkozástól idegen célok elérésére ingyenesen kerül használatba adásra; − a szolgáltatást vállalkozástól idegen célok elérésére nyújtja a MÁV Zrt. és ezen termék (vagy annak alkotórészei) vagy szolgáltatás szerzéséhez kapcsolódóan a MÁV Zrt-t egészben vagy részben adólevonási jog illette meg, függetlenül attól, hogy a élt-e ezzel a jogával. Az adó alapja: − a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke; − a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült összeg. A Számviteli szolgáltatás illetékes Főkönyvelőségének a feladata és felelőssége, hogy a térítésmentesen történt termék értékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén – a szerződéskötő szervezetektől kapott 4.3.1.2. pont szerinti havi összesítő kimutatások alapján – az ÁFA fizetési kötelezettség a törvényi előírások figyelembevételével kerüljön elszámolásra. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a vállalkozási célból bárkinek ingyenesen adott áruminta és kis értékű termék.

5. szám


4.4 Nyilvántartási kötelezettség Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 42. § (2) bekezdése és 469. § (7) bekezdése értelmében a MÁV Zrt. és kapcsolt vállalkozásai 2007. adóévtől nem kötelesek – a Tao. tv. 18. § (5) bekezdése és a PM rendelet előírásainak alapján – rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket (továbbiakban: piaci ár nyilvántartás). Azonban jelen utasításban is meghatározott esetekben a jogszabályok nem adtak felmentést a különféle adóalap módosítási kötelezettségek teljesítése alól, ezért a piaci ár nyilvántartás vezetésétől eltekinteni nem lehet, mivel ezek képezik az adóalap korrekciós tételek analitikus bizonylatait. 4.4.1 Alapelvek A piaci ár nyilvántartás elkészítésének célja azoknak a körülményeknek, feltételeknek a bemutatása, ami alapján az ellenérték megállapítása történt. Az ármegállapítást az adóhatóság vizsgálhatja, és kidolgozásával a bizonyítás terhe átkerül az ellenőrzést végzőre. A piaci ár nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden, az elkészítés időpontjában – de legkésőbb az adóév utolsó napjáig – az szerződéskötő szervezeti egységtől elvárható gondossággal megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt. Nem várható el a nyilvántartás olyan részletezettségű kimunkálása, ami aránytalanul magas költség ráfordítással jár. Nem felel meg a nyilvántartási kötelezettségnek az a piaci ár nyilvántartás, amelyből egyértelműen nem állapítható meg az alkalmazott szokásos piaci ár és meghatározásának 4.1.1. szerinti módszere, illetve amely valótlan tényt, körülményt tartalmaz, vagy elhallgat. 4.4.2 Teljes nyilvántartás Ha a szerződés tárgyát képező ügylet általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci ára az 50 millió forintot meghaladja teljes nyilvántartást kell készíteni. A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni. A nyilvántartásokat a szerződés mellékleteként meg kell őrizni és azt az ellenőrző szerv (pl. adóhatóság) rendelkezésére bocsátani. A teljes nyilvántartásban szerepelnie kell a PM rendelet 4. §-ban felsorolt tartalmi elemeknek a jelen utasítás 3. sz. mellékletének megfelelő szerkezetben. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a nyilvántartás egy példányát az értékesítő, szolgáltatásnyújtó MÁV Zrt. szervezet a vevő/igénybevevő kapcsolt vállalkozás részére, az értékesítő kapcsolt vállalkozás a vevő/igénybevevő MÁV Zrt. szervezet részére küldi meg.

737

4.4.3 Összevont nyilvántartás Összevontan is teljesíthető a nyilvántartási kötelezettség abban az esetben, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy egymással szorosan összefüggnek. Az összevonást a szerződést kötő MÁV szervezet, illetve a társaság köteles megindokolni a nyilvántartásban. 4.4.4 Egyszerűsített nyilvántartás Ha a szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, egyszerűsített nyilvántartás készíthető. Az összeghatárt a teljes szerződéses időszak (nem évente), és a 4.4.3 pont szerinti összevonható ügyletek vonatkozásában kell figyelembe venni. A határozatlan idejű szerződések esetében nem készíthető egyszerűsített nyilvántartás. Az egyszerűsített nyilvántartásban szerepelnie kell a PM rendelet 5. § (2) bekezdésében felsorolt tartalmi elemeknek jelen utasítás 4. sz. mellékletének megfelelő szerkezetben. 4.4.5 A piaci ár nyilvántartás módosítása Csoporton belüli ügyletek esetén a szerződést kötő szervezeti egység a szerződés tárgyát képező termék vagy szolgáltatás szokásos piaci árának változásakor köteles a piaci ár nyilvántartást módosítani. Módosítani kell a nyilvántartást: − ha a szerződés módosult, vagy a nyilvántartás az év vége előtt készült és a szokásos piaci ár szempontjából jelentős tény/körülmény megváltozik, − ha a szerződéskötés időpontjában az összevonható szerződések szerinti 50 M Ft együttes értéket meg nem haladó indok alapján egyszerűsített nyilvántartás készült, de felülvizsgálat vagy időközi módosítás alapján az összevonható szerződésekben szereplő ügyletek együttes értéke túlhaladja az 50 M Ft-ot (ez esetben az egyszerűsített nyilvántartást teljes nyilvántartásra kell módosítani). 4.4.6 A piaci ár nyilvántartásával összefüggő további feladatok 4.4.6.1 Bizonylatmegőrzés A szerződés nyilvántartást végző szervezet köteles a piaci ár nyilvántartásokat és azok későbbi módosításainak egy-egy példányát a szerződéssel együtt, annak mellékleteként megőrizni, a bizonylatőrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok által előírt időpontig.

738


4.4.6.2 Felülvizsgálat A szerződéskötő szervezeteknek minden kapcsolt vállalkozással kötött szerződést meg kell vizsgálni, amelyik 2005. december 31-ét követően jött létre, illetve módosult. A 2006. január 1-jét megelőzően kötött szerződések közül azokra vonatkozik a felülvizsgálati kötelezettség, amelyek esetében 2005. december 31-ét követően teljesítés történt. Amennyiben a piaci ár nyilvántartás nem készült el, vagy hiányos, a szerződéskötő szervezetnek 2009. január 23-ig pótolnia kell. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti ár és a szokásos piaci ár között eltérés van: − a 2008. január 1-je előtt teljesített szerződések esetében a 4.2.1. pontban, − a 2007. december 31-ét követően teljesített szerződések esetén a 4.2.1. és a 4.2.2. pontokban foglaltak szerint kell eljárni és a szükséges önrevíziós intézkedéseket meg kell tenni. 4.4.6.3 A kapcsolt vállalkozások körének nyilvántartása, tájékoztatás 4.4.6.3.1 A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság kötelezettségei a) A MÁV Zrt. Portfolió-gazdálkodási Igazgatósága az utasítás hatályba lépését követően alapítói határozattal, közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedik a MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásai felé annak érdekében, hogy az érintett társaságok az utasításban foglaltakat saját belső szabályzatukban érvényesítsék. b) A MÁV Zrt. Portfolió-gazdálkodási Igazgatósága az utasítás hatályba lépését követően alapítói határozattal, közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedik a MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásai felé annak érdekében, hogy a kapcsolt vállalkozások írásban tájékoztassák a MÁV Zrt. Portfolió-gazdálkodási Igazgatóságát a közvetett, vagy közvetlen részesedésükkel működő társaságokkal kapcsolatos, a társasági befolyás mértékével összefüggő változásokról, annak bekövetkeztét követő 15 naptári napon belül. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az alapítással, a tulajdoni hányad változásával, a szavazati jogok változásával, a vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok kinevezésével és visszahívásával, az értékesítéssel, a megszűnéssel kapcsolatos adatokat (időpont, mérték). c) A MÁV Zrt. Portfolió-gazdálkodási Igazgatósága minden hónap utolsó munkanapján köteles írásban tájékoztatni: − a Számviteli Főosztályt a MÁV Zrt. közvetlen és közvetett részesedésével működő vállalkozásokkal kapcsolatos változásokról. A tájékoztatás tartalmazza az alapítással, a tulajdoni hányad változásával, a szavazati jogok változásával, a vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok kinevezésével és visszahívásával, az értékesítéssel, a megszűnéssel kapcsolatos információkat

5. szám

(időpont, mérték). Változás hiányában e tényt kell tartalmaznia a tájékoztatásnak, − a kapcsolt vállalkozásokat a kapcsolt vállalkozások körében bekövetkezett változásokról a Számviteli Főosztály által havonta frissített GIR honlapon található lista alapján. 4.4.6.3.2 A Számviteli Főosztály kötelezettségei a) A Számviteli Főosztály a tárgyhót követő hónap 5. munkanapjáig a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóságtól kapott információk alapján: − a „kapcsolt vállalkozás” minősítést hozzárendeli a közvetlen, vagy közvetett részesedési viszonyban álló társaságokhoz, − a GIR honlapon a kapcsolt vállalkozásokat és a nem független feleket tartalmazó listákat frissíti. b) A Számviteli Főosztály a tárgyhót követő hónap 5. munkanapjáig a szerződéskötő szervezetektől kapott nyilatkozatmásolatok alapján létrehozza, majd frissíti azon vállalkozások GIR-honlapon található listáját (melynek elérési útvonala: http://gir.mavrt.hu/mavadmin/new/ utasitasok.html), amelyben a KHEM közvetlen és/vagy közvetett többségi befolyással rendelkezik. 4.4.6.3.3 A szerződéskötő szervezetek kötelezettsége A MÁV Zrt. 100%-os tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Miniszter (KHEM) gyakorolja, így a MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásának tekintendő minden olyan gazdasági társaság, ahol a Magyar Állam közvetlen és/vagy közvetett többségi befolyással rendelkezik, feltéve, hogy a tulajdonosi jogokat szintén a KHEM gyakorolja. Ezen kapcsolt vállalkozásokat nem tartalmazza az utasítás 1. számú melléklete. a) A szerződéskötő szervezetek feladata a szerződésben rögzíteni a szerződő partner ezirányú felelős, írásbeli nyilatkozata alapján, hogy a szerződő félben a KHEM rendelkezik-e többségi irányítást biztosító közvetlen és/ vagy közvetett befolyással. b) A szerződéskötő szervezetek az előzőekben említett nyilatkozatok másolatát azok kézhezvételét követő 5 munkanapon belül továbbítják a Számviteli Főosztályra. 4.4.6.4 Folyamatos feladatok A szerződéskötő szervezetnek a szerződés 26/2006. (VI. 23. MÁV Ért. 25.) VIGH. utasítás és az azt módosító 24/2007. (IX. 14. MÁV Ért. 31.) VIG. utasítás alapján történő pénzügyi-számviteli felülvizsgálatához az általa összeállított piaci ár nyilvántartást is mellékelnie kell. A szerződéskötő szervezet köteles a nyilvántartást és annak későbbi módosításainak egy-egy példányát a szerződés aláírását követő 5 munkanapon belül a szerződéssel együtt a Számviteli szolgáltatás illetékes Főkönyvelősége részére rendelkezésére bocsátani, aki ezt köteles a szerződéshez mellékelni és azzal együtt megőrizni, a bizonylatőrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok által előírt időpontig. A szerződéskötő szervezet a 22/2007. (MÁV Ért. 29.) VIG. utasítás 4.7.1. pontjában foglaltak alapján köteles a

5. szám


szerződés egy példányát (mellékleteit is) illetve annak módosításait megküldeni a Jogi Igazgatóság részére, amely felelős az érvényben lévő szerződések központi nyilvántartásáért. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Ezen utasítás hatálybalépésével a kapcsolt vállalkozások közötti árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló 6/2006. (MÁV. Ért. 7.) Pénzügyi irányítás – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás hatályát veszti.

739

− 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art), − 2007. évi CXXVI. törvény az egyes adótörvények módosításáról, − 2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról (ÁFA tv.). 6.0 HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉS Ez az utasítás a megjelenése napján lép hatályba. A hiányzó és a nem megfelelő nyilvántartások pótlását ill. kiegészítését 2008. december 31-ig kell elkészíteni. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Az utasítás végrehajtása az alábbi jogszabályok figyelembe vételével kell, hogy történjen: − 18/2003. (VII.16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről (PM rendelet), − 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) − 1996.évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao. tv.), − 2000. évi C törvény a számvitelről (Sz. tv.),

1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásai 2008. szeptember 1-jén 2. sz. melléklet: A MÁV Zrt-től nem független felek 2008. szeptember 1-jén 3. sz. melléklet: Teljes nyilvántartás a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben 4. sz. melléklet: Egyszerűsített nyilvántartás a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben 5. sz. melléklet: Kitöltési útmutató Sipos Sándor s. k.

portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes

MÁV FAVÉD Faipar, Faanyagvédelmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. f.a. MÁV Tervező Intézet Kft. MÁV Hídépítő Acélszerkezet Híd és Mélyépítő Kft. f.a. MÁV Magasépítési- és Szerelőipari Kft f.a. (MÁVÉPSZER) MÁV Nosztalgia Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. MÁV VAGON Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. MÁV Tiszavas Miskolci Járműjavító Kft. MÁVAUT Javító, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. v.a. MÁV Debreceni Járműjavító Kft TRANSFER-R Szállítmányozási és Kereskedelmi Kft. MÁV KERT Kertészeti Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. MÁV ÉK. Épületkarbantartó Kft. f.a. MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft MÁV Vasútépítő-Gépellátó és Szolgáltató Kft. MÁV RakSzer, Rakodógép Karbantartó és Szerelő és Javító Ipari Kft. v.a. MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft MÁV-SÍN Hosszúsíngyártó és Ellátó Kft. f. a. MÁV Kombiterminál Szervezési, Fejlesztési és Üzemeltetési Kft. MÁV Utasellátó Zrt. f.a. MÁV Ingatlankezelő Kft.

2.

1996.12.01 1996.12.30

1996.09.01 1996.09.01 1996.10.16

1993.04.01 1994.01.01 1993.12.31 1996.11.01

1992.12.30 1992.12.30 1992.12.30 1992.12.30 1989.12.19 1993.04.01

1992.12.18

1992.10.01

1992.06.30 1992.08.01

1992.06.24

1990.05.23

Alapítás ideje

1053 1086

1097 3200 1087

6725 5137 1103 9700

8000 3527 9500 4034 4625 1102

1142

1045

1016 1142

1132

1064

Ir. szám

Budapest Budapest

Budapest Gyöngyös Budapest

Szeged Jászkísér Budapest Szombathely

Székesfehérvár Miskolc Celldömölk Debrecen Záhony Budapest

Budapest

Budapest

Budapest Budapest

Budapest

Budapest

Város

Veres Pálné u.9. Fiumei u. 22.

Péceli út 2. Gyár u.1. Kerepesi út 3.

Takarodó u.1. Kandó Kálmán tér 1. Nagy Sándor tér 16. Hétvezér utca 24/B. Rákóczi u. 16. Kolozsvári u. 39205/3 hrsz. Indóház tér 11. Jászladányi út 10. Kőér u.2/d Pálya u.1.

Tatai út 95.

Madridi út 9.

Mészáros u. 19. Mexikói út 71.

Bajcsy-Zsilinszky út 25. Visegrádi u. 9.

Cím

01-10-043295 01-09-567190

01-09-562258 10-09-022304 01-09-563289

06-09-002368 16-09-002819 01-09-269486 18-09-102745

07-09-002463 05-09-002518 18-09-101236 09-09-001988 15-09-060294 01-09-263893

01-09-261742

01-09-169549

01-09-168050 01-09-168470

01-09-167669

01-09-065158

Cégjegyzék szám

12209495-2-41 12220652-2-42

12175679-2-43 11172240-2-10 12188059-2-41

11085960-2-06 11267425-2-16 10902154-2-42 11316770-2-18

11103499-2-07 11065106-2-05 11302430-2-18 11144609-2-09 10354331-2-15 10839591-2-42

10814811-2-42

10790245-2-41

10773659-2-41 10778300-2-42

10769584-2-41

10321018-2-42

Adószám

100,00 100,00

100,00 100,00 100,00

100,00 100,00 100,00 100,00

100,00 100,00 100,00 100,00 75,00 100,00

57,00

100,00

100,00 100,00

100,00

100,00

2008. 11. 01-i MÁV %


20. 21.

17. 18. 19.

13. 14. 15. 16.

7. 8. 9. 10. 11. 12.

6.

5.

3. 4.

MÁVTRANSSPED Szállítmányozási Kft.

Név

A MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásai 2008. november 1-jei állapot szerint

1.

1. sz. melléklet

740 5. szám

Prudent Invest Befektetési Alapkezelő Zrt. Kelenföldi Pályaudvar Ingatlanfejlesztési Kft. Déli Pályaudvar Ingatlanfejlesztési Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zrt.

MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármű Fenntartó és Javító Zrt. Kombisztár Székesfehérvári Kombiterminál Üzemeltető és Fejlesztő Kft. MÁVTRANSSPED Wien VITECO Kft. S.C. Talpas S.R.L.

35. 36. 37. 38.

39. 40.

41. 42. 43.

32. 33. 34.

30. 31.

26. 27. 28. 29.

23 24. 25.

MÁV Informatika Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. MÁV Vasútőr Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. Záhonyi Hőtermelő- és Távhőszolgáltató Kft. MM CARGO Kisárufuvarozási és Szállítmányozási Kft.f.a. MÁV Vagyonkezelő Zrt. MÁV Raktár Szolgáltató Kft. BILK Kombiterminál Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. MÁV Lokomotív Hotels Szállodaüzemeltető és Szolgáltató ZRt. MÁV Cargo Árufuvarozási ZRt. ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Szolgáltató ZRt. MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. Rákosrendező Pályaudvar Kft. Józsefváros Pályaudvar Kft.

22.

Név

2008.05.26

2007.11.12 2001.09.03

1992.07.22 2007.07.16 2007.10.16 2007.10.24

2007.01.11 2007.03.12 2007.03.09

2005.11.22 2006.09.11

1997.07.18 1997.10.28 2002.04.11 2004.05.01

1996.12.30 1997.03.01 1997.03.03

1996.11.01

Alapítás ideje

1016 4111

1062 8000

1122 1062 1062 1062

1087 1066 1071

1133 4625

1066 4625 1239 1142

1087 4625 1142

1012

Ir. szám

Budapest Tusnadbaii (Románia)

Budapest Székesfehérvár

Budapest Budapest Budapest Budapest

Budapest Budapest Budapest

Budapest Záhony

Budapest Záhony Budapest Budapest

Budapest Záhony Budapest

Budapest

Város

Mészáros u. 19. Garii 113.

Andrássy út 73-75. Vásárhelyi u. 7.

Kerepesi út 1-5. Teréz krt. 62. Városligeti fasor 4749. Moszkva tér 15. Andrássy út 73-75. Andrássy út 73-75. Andrássy út 73-75.

Váci út 92. Európa tér 12.

Teréz krt. 62. Baross Gábor u. 1. Európa u. 4. Teleki Blanka u. 15-17.

Kerepesi út 14. Ady Endre út 3. Teleki B. u. 15-17.

Krisztina körút 37/a.

Cím

01-09-899624 J-19/328/2000

01-10-045811 07-09-006817

01-10-042141 01-09-884890 01-10-045778 01-10-045779

01-10-045551 01-09-879311 01-09-879312

01-10-045318 15-10-040328

01-10-043537 15-09-064837 01-10-044722 01-10-045083

01-09-567297 15-09-064357 01-09-568994

01-09-563711

Cégjegyzék szám

14341513-2-41

11181932-2-43 14016125-2-42 14069628-2-42 14070446 -242 14106068-2-42 11875802-2-07

13834492-2-42 13907691-2-42 13907718-2-42

13594567-2-44 13802613-2-15

12287079-2-42 11499411-2-15 12782419-2-43 13278335-2-42

12234222-2-42 11495967-2-15 12247815-2-42

12189823-2-44

Adószám

100,00 100,00 100,00

100,00 50,00

50,59 100,00 100,00 100,00

100,00 100,00 100,00

100,00 100,00

100,00 100,00 76,00 100,00

100,00 100,00 100,00

100,00

2008. 11. 01-i MÁV %

5. szám A MÁV Zrt. Értesítője 741

Név

9700 2120 3201 1045 1011 6071 2040 4625 1114

3527 2030 1068 3900 4001 8000 5000 2093 1088 6728 4024 1060

1992.02.27

1995.03.29 1995.02.28 1997.07.31 1993.10.01 1992.06.01 1996.09.24 1996.10.08 1996.12.30 1997.04.15 1997.03.01 1995.12.01 1997.01.28

Ir. szám

1992.12.30 1992.12.30 1991.11.26 1991.04.08 1991.04.05 1986. év 1993.12.29 1994.04.01

Alapítás ideje

Piac u. 22. II/6. Avenue Fonsny

Budapesti út 34.

Múzeum u. 11.

Füzes u. 1.

Jubileum tér 1-3.

Ritterhof 20. Vásárhelyi u. 7.

Tolmács u.18. Rippl-Rónai u.37. Gyár u. 19.

Tiszai pu.

Bocskai út 21. III/5.

Szövő u.85 Állomás sétány 19. Gyár u. 1. Elem utca 5-7. Szilágyi Dezső tér 1. Gabes Port Szabadság u. 52-54. Vasút utca 600/7 hrsz.

Cím

09-10-000368 nincs

06-09-004972

01-09-672293

13-10-040679

16-09-004019

nincs 07-09-004602

13-09-069765 01-14-000122 05-09-002976

05-09-004016

01-09-166089

18-09-101225 13-09-066438 10-09-020481 01-09-074716 01-09-071503 nincs 13-10-040779 15-09-062045

Cégjegyzék szám

11390594-2-09 nincs

11399256-2-06

12258884-2-42

12230840-2-13

11278092-2-16

nincs 11451943-2-07

12022320-2-13 18159422-2-42 11070090-2-05

11380090-2-05

10754700-2-43

11302368-2-18 10814440-2-44 10655436-2-10 10504718-2-41 10441934-2-41 nincs 10925849-2-13 11245030-2-15

Adószám


Debrecen Bruxelles

Szeged

Budapest

Budajenő

Szolnok

Basel Székesfehérvár

Érd Budapest Szerencs

Miskolc

Budapest

Szombathely Dunakeszi Gyöngyös Budapest Budapest Gabes Budaörs Záhony

Város

A MÁV Zrt-től nem független, jogi személyiséggel rendelkező felek listája

MÁV Vasjármü Járműjavító és Gyártó Kft. Bombardier Transportation MÁV Hungary Kft. VAMAV Vasúti Berendezések Kft. EURO-METALL Öntödei Kft. Hungarokombi Kombinált Fuvarozást Szervező Kft. Matériel Ferroviaire GANZ Tunisie (MFGT) S.A. RESTI Kereskedelmi Zrt. MAGISZTER-S Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Agrochimtranspack Mezőgazdasági és Vegyitermék Szállító, Átrakó, Tároló, Csomagoló, Értékesítő és Szolgáltató Kft. MÁV Intel – Team Ügyviteli, Szervezési és Számítástechnikai Szolgáltató Kft. MÁV-THERMIT Hegesztő Kft. Vasutegészségügyi Szolgáltató Kht. Hydro-Steel Szivattyú és Általános Gépgyár Kft. (Diósgyőri Szivattyúgyár Kft.) EUROFIMA Rt Logisztár Székesfehérvári Logisztikai Szolgáltató Központ Tulajdonosi és Fejlesztő Kft. Logiszol Szolnoki Logisztikai Szolgáltató Központ Fejlesztését Előkészítő é Szolgáltató Kft. v.a. VIACOM Hungaria Első Olasz-Magyar Vasútvillamosítási Koncessziós Zrt. MÁV MULTISZOLG Karbantartó, Szerelő és Szolgáltató Kft. Globallog Logisztikai, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft. (Praelog Kft. 2006.04.28-ig) Hódiköt Kötöttárut Gyártó Rt. f.a. BCC

2. sz. melléklet

742 5. szám

9700 1239 4002 1133 1068 2120 1239 1044 1023 1239 1105 4625 1054

1997.12.03 1998.08.05 2006.03.08 1993.04.01 2007.09.19

9700 1062 1211 6114 1010 1036 3511 1062 8646 5600 1054 1138

1998.06.15 1999.09.03 1992.12.02 2001.09.14 2001.07.20 2003.03.25 1989-ben 2001.07.31 2002.06.24 1990.02.07 2004.03.25 2006.03.24 1993.12.15 1994.01.31 1997.11.17 1999.07.26 1999.03.16 1997.07.28 1996.07.08

3413 4625 9027

Ir. szám

1997.09.17 1995.07.14 1998.10.07

Alapítás ideje

Budapest Záhony Budapest

Budapest Budapest Budapest

Szombathely Budapest Debrecen Budapest Budapest Dunakeszi Budapest

Szombathely Budapest Budapest Bugac Wien Budapest Hollandia,Utrecht Budapest Balatonfenyves Békéscsaba Budapest Budapest

Trieszt Záhony Győr

Város

Vaspálya u. 55/a. Európa tér 12. Hold u 17.

Ungvári u. 7. Bécsi út 5. Európa u. 4.

Rohonci u.3. Andrássy út 66. Budafoki út 6. Béke u. 10. Bösendorfer str. 4/23. Lajos u.160-162 Moreelsepark,1HGBIII Nyugati tér 1. Kölcsey u. 27. Ipari u. 1. Bajcsy-Zsilinszky út 48. Népfürdő u. 22. B. ép. 9. em. 1. Szövő u. 85. Európa u. 4. Petőfi tér 12. Pannónia u. 70. III/2. Városligeti fasor 44. Állomás sétány 19. Európa u. 6.

Via Carlo GHEGA n. 1. Európa tér 20. Kandó Kálmán u. 17.

Cím

01-09-263782 15-09-071776

01-09-666742 01-09-675072 01-09-866127

19-09-101551 01-09-360159 09-09-005565 01-09-691952 01-10-044059 13-09-076213 01-10-043148

18-09-103814 01-09-681033 01-09-260439 03-14-000058 nincs 01-14-00438 nincs 01-09-698545 14-14-300044 04-09-000112 01-09-725271 01-07-090249

nincs 15-09-063134 08-09-007864

Cégjegyzék szám

10837575-2-42 14027448-2-15 15764412-2-41

12326741-2-41 11757854-2-41 13649076-2-43

11305701-2-18 10909993-2-43 11557221-2-09 11883603-2-41 11818227-2-42 12288180-2-13 12161889-2-43

11514954-2-18 11877938-1-42 10800045-2-43 21084458-2-03 nincs 21551202-2-41 nincs 12687510-2-42 21414367-1-14 10314081-2-04 13239990-2-42 13680925-2-41

nincs 11255785-2-15 11754954-2-08

Adószám


A lista nem tartalmazza a szintén nem független félnek tekintendő kapcsolt vállalkozásokat (1. sz. melléklet) és a 3.7. pontban felsorolt további személyeket.

Egalitás Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kelenföld Konténer Depo Kft. TSM Trans-Sped MÁV Kombi Szolgáltató Kft. Tiszatrans-Hungaria Nemzetközi Spedíciós Kft. Pannon Barter Kereskedelmi Rt. Vagongyári Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. v.a. Vámkapu Vámügynökségi, Szállítmányozási és Raktározási Zrt. LocoMovie Müvészeti és Kulturális Szolgáltató Kft. Hungaro-Rail Nemzetközi Szállítmányozási Kft. Hungaria Intermodal Kombinált Fuvarozást Szervező Kft. MÁV RENOTERV Épülettervező Iroda Kft. MÁV Esély Munkaerő-kölcsönző Kft. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

East Rail SPA Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. Kombiwest Győri Kombiterminál Üzemeltető és Fejlesztő Kft. Szombathelyi Haladás Vasutas Futball Kft. f.a. VBSZ Vasutas Biztosítást Szervező Kft. Univertrans Vasúti és Szolgáltató Kft. Bugaci Kisvasút Kht. ICA Ausztria GmbH NGF Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Kht. HIT Rail B.V. Ferihegy Express Fejlsztő, Beruházó és Kivitelező Kft. Balaton-Boronka Kisvasút Kht. NORMON-TOOL Gép- és Szerszámgyártó Kft. VPE Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft. HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülés

Név

5. szám 743

744

A MÁV Zrt. Értesítője 3. sz. melléket Teljes nyilvántartás a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben

1. A kapcsolt vállalkozás adatai 1.1. neve (elnevezése), GIR partner azonosító (amenynyiben létezik): 1.2. székhelye: 1.3. adószáma: 2. A szerződés 2.1. tárgya(i): 2.2 A szerződés időbeli jellemzői: 2.2.1. megkötésének időpontja: 2.2.2. módosításának időpontja: 2.2.3. időbeli hatálya: 2.3. a szerződésben szereplő eszköz, szolgáltatás jellemzői: 2.4. a teljesítés 2.4.1. módja: 2.4.2. feltétele: 2.5. a végzett tevékenység 2.5.1. elemei: 2.5.2. jellemzői: 2.6. a felhasznált erőforrások: 2.7. a vállalt üzleti kockázat: 2.8. a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac: 2.8.1. meghatározása: 2.8.2. jellemzői: 3. A szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer 3.1. a módszer megnevezése: 3.2. a módszer kiválasztásának indokai: 3.3. az összehasonlításhoz használt adatok 3.3.1. meghatározása: 3.3.2. kiválasztásuk menete: 3.3.3. kiválasztásának indoka: 3.4. az összehasonlítható eszköz(ök), szolgáltatás(ok) jellemzői: 3.5. az összehasonlítható eszköz(ök)re, szolgáltatás(ok) ra vonatkozó tények, körülmények: 4. Szokásos piaci ár 4.1. A számított piaci ár 4.1.1. összege: 4.1.2. árrés 4.1.3. haszon 4.1.4. egyéb értékek 4.2. szokásos piaci árat befolyásoló tényezők eltérésének

5. szám

4.2.1. meghatározása 4.2.2. kiigazítása 4.3. a szerződésben szereplő eszköz, szolgáltatás szokásos piaci ára: 5. A szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás 5.1. a bíróság, a hatóság 5.1.1. megnevezése: 5.1.2. székhelye: 5.2. az ügy, eljárás 5.2.1. száma: 5.2.2. megkezdésének időpontja: 5.2.3. lezárásának időpontja 5.3. a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci ár(ár): 6. Több szerződésről készített összevont nyilvántartás esetén az összevonás indoklása: 7. A nyilvántartás elkészítésének időpontja: 8. A nyilvántartás módosításának időpontja: 5. sz. melléklet Egyszerűsített nyilvántartás a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben 1. A kapcsolt vállalkozás adatai 1.1. neve (elnevezése), GIR partner azonosító (amenynyiben létezik): 1.2. székhelye: 1.3. adószáma: 2. A szerződés 2.1. tárgya(i): 2.2 A szerződés időbeli jellemzői: 2.2.1. megkötésének időpontja: 2.2.2. módosításának időpontja: 2.2.3. időbeli hatálya: 3. A szerződésben szereplő eszköz, szolgáltatás szokásos piaci ára: (Szokásos piaci árnak minősül a szokásos árrés, a szokásos haszon, vagy egyéb szokásos értékek, és ezek tartománya is.) 4. Több szerződésről készített összevont nyilvántartás esetén az összevonás indoklása: 5. Az egyszerűsített nyilvántartás elkészítésének időpontja:

5. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 5.sz. melléklet Kitöltési útmutató

Nyilvántartás a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben 1. A kapcsolt vállalkozás adatai 1.1. neve (elnevezése), GIR partner azonosító (amenynyiben létezik): Cégnyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően. Az ügyletben szállítói pozícióban levő fél nyilvántartásában a vevő adatai, a vevői pozícióban lévő fél nyilvántartásában a szállító adatai. Amennyiben a kapcsolat vállalkozásnak már van a GIR-ben partner azonosítója, azt is szerepeltetni kell. 1.2. székhelye: Cégnyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően. Az ügyletben szállítói pozícióban levő fél nyilvántartásában a vevő adatai, a vevői pozícióban lévő fél nyilvántartásában a szállító adatai. 1.3. adószáma: Cégnyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően. Az ügyletben szállítói pozícióban levő fél nyilvántartásában a vevő adatai, a vevői pozícióban lévő fél nyilvántartásában a szállító adatai. 2. A szerződés 2.1. tárgya(i): A szerződésben ekként megjelölt gazdasági esemény (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) rövid leírása. 2.2 A szerződés időbeli jellemzői: 2.2.1. megkötésének időpontja: Szerződés kelte, aláírásának dátuma. 2.2.2. módosításának időpontja: Módosítás kelte, aláírásának dátuma. 2.2.3. időbeli hatálya: Határozott időre (pl. 1 éves időtartamra, ismételt megújítással), vagy határozatlan időre köttetett; lehet konkrét dátum, vagy időtartam. Itt kell szerepeltetni a szerződés hatályba lépésének dátumát is. 2.3. a szerződésben szereplő eszköz, szolgáltatás jellemzői: Fizikai, minőségi, mennyiségi jellemzők, termékenként, szolgáltatásonként. 2.4. a teljesítés 2.4.1. módja: A megvalósítás térbeli, időbeli szakaszai, a szerződésben meghatározottak szerint. 2.4.2. feltétele: A szerződésben meghatározott kritériumok, amelyek alapján a teljesítés elfogadható a megrendelő részéről. 2.5. a végzett tevékenység 2.5.1. elemei: A szerződésben vállalt kötelezettségek, a szerződés teljesítésének érdekében végzett tevékenységek részletezése. 2.5.2. jellemzői: A szerződésben vállalt részletes kötelezettségek, a szerződés teljesítésének érdekében végzett tevékenységek fizikai, minőségi, mennyiségi jellemzői. 2.6. a felhasznált erőforrások: a szerződés teljesítése érdekében felhasznált anyagok, gépek, emberi erőforrás-

745

ok (meghatározott végzettségű szakemberek), minőségi szabványok (ISO) 2.7. a vállalt üzleti kockázat: Részletesen ismertetni kell, az üzleti kockázatokat (pl. késedelmes teljesítés, nemfizetés kockázata, hibás teljesítés kockázata, árfolyamkockázat) és az üzleti kockázatok kivédésére alkalmazott szerződési biztosítékokat: pl. jóteljesítési garancia, kötbér, jótállás. Érdemes összehasonlító táblázatot szerkeszteni, amelyben külön feltüntetésre kerül egy gazdaságilag független féllel kötendő szerződésben alkalmazott biztosítékok és a jelen kapcsolt vállalkozással kötött biztosítékok is. 2.8. a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac: 2.8.1. meghatározása: A figyelembe vehető piaci földrajzi, mennyiségi, minőségi meghatározása. Pl. budapesti ingatlanbérleti szerződések esetén a budapesti piac a releváns, míg egy teherkocsi bérletnél a közép-kelet európai régió, esetleg az összes vasút, ahol normál nyomtávú pályák találhatók. Termékbeszerzésnél minőségi követelmény lehet, hogy a beszerzendő termék rendelkezzen megfelelő műszaki paraméterekkel: pl: járműbeszerzésnél, hogy meghatározott végsebessége, megfelelő össztömegű legyen. 2.8.2. jellemzői: milyen a versenyhelyzet az adott piacon, hány piaci szereplő van, rugalmasak, vagy rugalmatlanok-e az árak, a kereslet változó, vagy állandó-e, stb. 3. A szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer 3.1. a módszer megnevezése: A 4.3.1. pontban meghatározottak közül a kiválasztott. 3.2. a módszer kiválasztásának indokai: elsősorban az összehasonlító árak módszerét kell alkalmazni. Amenynyiben ez nem lehetséges jöhet szóba a viszonteladási árak módszere, a költség és jövedelem módszer és az egyéb módszerek. 3.3. az összehasonlításhoz használt adatok 3.3.1. meghatározása: Az összehasonlításhoz használt külső és belső adatbázis rövid ismertetése. Pl: ingatlan bérbeadásnál: külső adatbázisok, hasonló tevékenységet végző, független felekkel létrejött szerződések. 3.3.2. kiválasztásuk menete: Azon algoritmus leírása, amely alapján a rendelkezésre álló adatbázisból a releváns adatok kiválasztásra kerültek. 3.3.3. kiválasztásának indoka: A kiválasztási algoritmus rövid indoklása, milyen szempontok alapján esett erre a döntés. 3.4. az összehasonlítható eszköz(ök), szolgáltatás(ok) jellemzői: Az összehasonlítható eszköz(ök), szolgáltatás(ok) fizikai, mennyiségi és minőségi meghatározása. 3.5. az összehasonlítható eszköz(ök)re, szolgáltatás(ok) ra vonatkozó tények, körülmények: Olyan egyéb tények, körülmények ismertetése, amelyek hatással lehetnek az

746


összehasonlító árakra. Pl: különleges feltételek, sajátos monopóliumok, minőségi követelmények. 4. Szokásos piaci ár 4.1. A számított piaci ár (a 4.1. pont alpontjai közül csak az egyik töltendő ki) 4.1.1. összege: A rendelkezésre álló adatok alapján meghatározott piaci ár, az összehasonlító árak módszerénél. Különböző versenyeztetési eljárásoknál és a közbeszerzési eljárásnál a benyújtott ajánlatok képezik a piaci árat. vagy 4.1.2. árrés: A visztonteladási árak módszerénél, Az önköltség és piaci ár különbözete egységenként és/vagy összességében. vagy 4.1.3. haszon: A költség és jövedelem módszernél. Az összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elért nyeresége. vagy 4.1.4. egyéb értékek: Az egyéb módszernél. 4.2. szokásos piaci árat befolyásoló tényezők eltérésének 4.2.1. meghatározása: Amennyiben vannak olyan sajátos, egyedi körülmények, amelyek a piaci ár alkalmazását nem teszik lehetővé, itt kell bemutatni. Pl. Egyedi technológia, fizikai körülmények, nincs összehasonlítható tevékenység, vagy termék, stb. 4.2.2. kiigazítása: Az előző pontban foglalt körülményekre tekintettel a szükségesnek tartott korrekció számszerűsítése.

5. szám

4.3. a szerződésben szereplő eszköz, szolgáltatás szokásos piaci ára: A fentiek alapján kiszámított ár. E pontban kell a szokásos piaci ártól eltérő transzferár alkalmazása miatt szükséges társasági adóalap módosítást is számszerűsíteni. 5. A szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás 5.1. a bíróság, a hatóság 5.1.1. megnevezése: 5.1.2. székhelye: 5.2. az ügy, eljárás 5.2.1. száma: 5.2.2. megkezdésének időpontja: 5.2.3. lezárásának időpontja: 5.3. a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci ár(ár): 6. Több szerződésről készített összevont nyilvántartás esetén az összevonás indoklása: Az azonos tárgyú szerződések esetén azon szempontok ismertetése, amelyek alapján összevont nyilvántartás készíthető. 7. A nyilvántartás elkészítésének időpontja: A nyilvántartást a pénzügyi-számviteli felülvizsgálatig el kell készíteni. 8. A nyilvántartás módosításának időpontja: Szerződésmódosítás, vagy a piaci körülmények változása esetén szükséges a nyilvántartás módosítása. A nyilvántartás módosítását a szerződésmódosítás esetén a pénzügyiszámviteli felülvizsgálatig, a piaci körülmények megváltozása miatt szükségessé vált nyilvántartás módosítást a tárgyévet követő év január 15-ig el kell végezni.

5. szám


747

748


5. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 5. szám 124. évfolyam február 6. TARTALOM

Recommend Documents