ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 6. szám 124. évfolyam február 13. TARTALOM

6. szám

124. évfolyam

2009. február 13.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Oldal

Utasítások

Egyéb közlemények

16/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. műszaki mentési és segítségnyújtási utasításáról szóló 20/2006. (MÁV. Ért. 21.) Biztonság – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. számú módosításáról .... 5/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az önrevízióról a MÁV Zrt. területén.................................................................

Irányítási Szabályzat 2009 .......................................................... A MÁV Zrt. Szabványügyi Központ közleményei – MÁV vállalati szabványok hatálytalanítása ......................................... Elveszett belépési engedélyek érvénytelenítése ......................... A MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ Budapest Pályalétesítményi Alosztály közleménye ............................................. Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése ...................................

749 784

Utasítások 16/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. műszaki mentési és segítségnyújtási utasításáról szóló 20/2006. (MÁV. Ért. 21.) Biztonság – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. számú módosításáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás (a továbbiakban Utasítás) célja a segélynyújtást és helyreállítást igénylő rendkívüli események (balesetek, tűzesetek, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, elháríthatatlan külső ok) bekövetkezése esetén a műszaki mentés, a segélynyújtás, a következmények felszámolási feladatainak szabályozása, az együttműködés biztosítása, a feladatok koordinált végrehajtásának elősegítése az érintett hatóságokkal, vasúti- és más szervezetekkel.

792 795 794 794 794

2.0 AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az Utasítás hatálya. 2.1.1 Az Utasítás területi hatálya a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasútvonalakon, üzemi vágányokon, valamint az azokhoz csatlakozó, a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó saját célú vasúti pályahálózaton, külön szerződés alapján a MÁV Zrt. kezelésében nem lévő vágányokon, továbbá a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV Zrt. Vezérigazgatósága közötti Együttműködési Megállapodás alapján, más területen bekövetkezett rendkívüli események következményeinek elhárítására terjed ki. 2.1.2 Az Utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére, munkavállalójára és azokra a vállalkozásokra, társaságokra, melyek a mentési, segélynyújtási, elhárítási feladatok végrehajtásába ezen utasítás szerint bevonhatók. Az utasítás hatálya a MÁV csoportba tartozó továbbá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal kötött Együttműködési Megállapodáshoz csatlakozó vasútvállalatok, társaságok szervezeteire és munkavállalóira az elfogadási (alávetési) nyilatkozatuk alapján terjed ki.

750

A MÁV Zrt. Értesítője

2.1.3 Az Utasítás nem tartalmazza a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, és a törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott, valamint a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény, és annak végrehajtására kiadott rendeletek hatálya alá eső esetekre vonatkozó feladatokat, melyeket külön utasítások szabályoznak. 2.2. Az Utasítás elkészítéséért és karbantartásáért felelős meghatározása Az Utasítás kidolgozásáért, karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 2.3. Az Utasítás alkalmazása, kezelése 2.3.1 Az Utasítás alkalmazásánál figyelembe kell venni a hatályos jogszabályokat, az Országos Vasúti Szabályzatot, a MÁV Zrt. Vezérigazgatóságának az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, a Országos Rendőr-főkapitánysággal, a Magyar Honvédség Közlekedési Szolgálat Főnökséggel kötött együttműködési megállapodásait, valamint az Utasítás által szabályozott tevékenységekkel kapcsolatban a vállalkozásokkal kötött szerződéseket, az üzemirányítás és operatív üzletági irányítási szolgálat ellátásáról szóló F.3 sz. Utasítást, az F.1.Jelzési Utasítást, az F.2.Forgalmi Utasításban (15.21.3-15.21.3.6) szabályozott „Segélymozdonyok és segélyvonatok” részt, az F.2. sz. Utasítás 2., 8. 13., 28., 31., és 33. sz. Függelékét, továbbá az Utasítás alapján a MÁV társaságok hatáskörébe tartozó szabályozásokat, a műszaki mentő, segélynyújtó, vegyi elhárító és tűzoltó eszközök kezelésére, karbantartására vonatkozó szabályozásokat, segédkönyveket.(Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV Zrt. Vezérigazgatósága közötti Együttműködési Megállapodás vonatkozó részeit az 1.sz. melléklet tartalmazza.) 2.3.2 Az Utasítással el kell látni az oktató tiszteket, a MÁV Zrt. pályahálózatát igénybevevő vasútvállalatokat, valamint azokat a munkavállalókat és vállalkozásokat, akik közreműködnek a MÁV Zrt. területén a műszaki mentési, segélynyújtási és a helyreállítási munkákban. 2.4. Az Utasítás oktatása Az érdekelt munkavállalókat a rájuk vonatkozó részekből rendszeresen és kimutathatóan oktatni kell a MÁV Zrt. O.1. sz. Oktatási Utasítása, és a MÁV Zrt. pályahálózatát igénybevevő vasútvállalatok szabályzata szerint.

6. szám

3.0 AZ UTASÍTÁSBAN HASZNÁLT FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Az Utasításban használt rendkívüli esemény, baleset, tűzeset, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása fogalmakat a Balesetvizsgálati Utasítás tartalmazza. 3.2. Vonalelzárás: a rendkívüli esemény következményeként két állomás között a vonatforgalom kizárt. 3.3. Pályaelzárás (vágányelzárás): rendkívüli esemény miatt az állomás egy vagy több vágányán, több vágányú pályán, az egyik vágányon a vonatforgalom lebonyolítása kizárt. 3.4. Mentés és segélynyújtás: azoknak az elsődleges intézkedéseknek összessége, melyek a mentés, a megsérült személyek ellátása, a kármegelőzés érdekében szükségesek. 3.5. A következmények felszámolása (elhárítása): azoknak a műszaki és forgalmi intézkedéseknek összessége, melyek a mentési és segélynyújtási, valamint a megelőzési feladatok elvégzése után a pálya felszabadításáig, illetve a rendkívüli esemény előtti állapot helyreállításáig szükségesek. Ideiglenes a következmények felszámolása (elhárítása) akkor, ha a pálya felszabadítása után a helyreállítás csak forgalmi korlátozásokkal (pl. sebességcsökkentés bevezetésével vagy villamos felső vezetékkel ellátott vonalon dízelvontatással) teszi lehetővé a vonatforgalom megindítását. 3.6. Kárhelyparancsnok: a rendkívüli esemény bekövetkezésekor a mentés, segélynyújtás és a dologi következmények felszámolásának felelős irányítója, koordinálója. A kárhelyparancsnoki feladatokat – az Utasításban szabályozottak szerint – a MÁV Zrt. pályavasúti szervezet megbízott munkavállalója látja el. 3.7. Egészségügyi kárhelyparancsnok: a rendkívüli esemény helyszínén általában a mentők vezetője, aki a sérültek ellátását, a roncsok közé szorultak kiszabadítását egészségügyi szempontból irányítja. 3.8. Katasztrófavédelmi egység vezetője: a rendkívüli esemény helyszínén jogszabályban meghatározott esetekben, illetve az Együttműködési Megállapodás alapján a mentési munkák kárhelyparancsnoka. 3.9. Kárhelyparancsnok-helyettes: a rendkívüli esemény helyszínén a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. részéről a műszaki mentő- és segélynyújtó egységek tevékenységének koordinálója. 3.10. Szakmai helyreállítás vezető: a rendkívüli esemény helyszínén az egyes szakmai (pálya, gépészet, biz-

6. szám


tosítóberendezés, személyszállítás, távközlés, felsővezetéki berendezés, árufuvarozás, vasúti vegyi elhárítás, környezetvédelem) tevékenységeket, helyreállítási munkákat irányító vezető. 3.11. Forgalmi összekötő: a rendkívüli esemény helyszínén a vonatforgalmi és tolatási tevékenységek irányítója. 3.12. Operatív hálózati és területi szakmai főirányítók, rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, fődiszpécserek, diszpécserek, villamos üzemirányítók hálózati és területi szinten irányítják, szervezik, koordinálják az üzletági szakmai munkákat. 3.13. Környezetvédelmi mentesítés: veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén bekövetkezett környezetkárosítások felszámolása. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Általános szabályok 4.1.1. Valamennyi rendkívüli esemény bekövetkezésekor haladéktalanul intézkedést kell tenni a személyek mentésére, a további veszélyek és károk megelőzésére. Ennek érdekében a szükséges jelentési és értesítési kötelezettségeket a Balesetvizsgálati Utasítás, az F3. Utasítás, a Munkavédelmi Szabályzat, és a mindenkor hatályos Értesítési rend tartalmazza. 4.1.2. A segélynyújtásnál és helyreállításnál az alábbi fontossági sorrendet kell betartani: − a személyek mentése, − a tűz oltása, − a veszélyes áru szabadba jutásának megszüntetése, − a pálya felszabadítása (műszaki mentés, segélynyújtás) és a javak mentése, − a pálya és pályavasúti berendezések helyreállítása, − a vonatforgalom megindítása, − a környezeti károkozás felszámolása. 4.1.3. A Katasztrófavédelmi egységek helyszíni mentési és segélynyújtási feladatai kiterjednek: − a veszélyeztetett személyek mentésére, − a tűz terjedésének megakadályozására, − az anyagi javak védelmére, − a tűz eloltására, − a szükséges biztonsági intézkedések megtételére, − a tűz közvetlen veszélyének elhárítására. 4.1.4. A katasztrófavédelmi szervezet jogszabály, valamint az Együttműködési Megállapodás alapján – a MÁV Zrt. kárhelyparancsnokának igénye esetén, a 4.9.7 és 4.9.8 pontokban szabályozottak szerint közreműködik, illetve segítséget nyújt a 4.1.3. pontban foglaltakon kívül olyan esetben is, ha:

751

− a vasúti műszaki mentés során tűz, vagy robbanás, vagy egyéb veszély áll fenn, − a feladat elvégzéséhez a katasztrófavédelemnél rendszeresített eszközök alkalmasak és azzal a helyreállításra kötelezett vasúti szervezet a helyszínen nem vagy nem kellő mennyiségben rendelkezik, valamint a vasúti kárelhárítási feladat a számára jogszabályokban meghatározott, alapvető állami tevékenység biztosítását nem veszélyezteti. 4.1.5. A honvédségi erők a mentési és segélynyújtási feladatokba – a MÁV Zrt. kárhelyparancsnokának igénye alapján a 4.9.7 pontban szabályozottak szerint – akkor vonhatók be, amennyiben: − a baleseti következmény, illetve annak veszélye nagyobb körzetre terjed ki, − rendkívüli időjárási körülmények akadályozzák a mentési munkákat, − rossz terepviszonyok, nehezen megközelíthető baleseti helyszínek, a sérültek nagyobb távolságra, kézi eszközökkel történő szállításának szükségessége különleges eszközök igénybevételét indokolja, − a mentéshez szükséges különleges technikai eszközökkel (pl. lánctalpas járművel) csak a honvédség rendelkezik. 4.1.6. A rendőrség – a helyszíni szemle feladatain túlmenően – intézkedik: − a további károk megelőzésére, − a helyszín biztosítására, körülhatárolására, − a terelő utak kijelölésére, a közúti forgalom irányítására, − jelentési, tájékoztatási kötelezettségek teljesítésére. 4.1.7 A MÁV Zrt. feladata: − a baleseti helyszín határolása, biztosítása, előkészítése a műszaki mentési és segélynyújtási feladatok megkezdéséhez, − közreműködés a katasztrófavédelem mentési, segélynyújtási feladataiban, és ennek érdekében a vasúti intézkedések megtétele, − veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a vegyi elhárítás végrehajtása, biztonsági intézkedések megtétele, − a vasúti forgalom fenntartása, lebonyolítása érdekében a szükséges intézkedések megtétele, − a vizsgálatokban a rendőrséggel, illetve más illetékes hatóságokkal, szervezetekkel az együttműködés biztosítása, − a kisiklott járművek beemelése, más járműre emelése vagy űrszelvényen kívülre helyezése, − a rongálódott pályavasúti eszközök (pálya, felsővezeték, biztosítóberendezés) helyreállítása, − a forgalom megindítása, − a rendkívüli esemény miatt bekövetkezett környezeti károk felszámolása.

752


4.1.8. Amennyiben a pályavasúti szervezet a 4.1.7. pontban foglalt feladatokat a MÁV Csoport tagjaival és saját szervezeteivel, eszközeivel nem képes ellátni, köteles közreműködőt igénybe venni, erre vonatkozóan megállapodást, szerződést kötni. 4.1.9. Az együttműködésben résztvevő (4.1.3. – 4.1.6. pontokban említett) szervezetek helyszínre kivonuló egységeit saját illetékes vezetőjük irányítja. A résztvevő szervezetek között a munkák irányítását a helyszíni mentési munkák jellege és fázisa határozza meg: − az egészségügyi kárhelyparancsnok végzi és irányítja a sérültek ellátásával kapcsolatos feladatokat, és jogosult utasítást adni a résztvevő más szervezetek parancsnokainak, − tűz esetén, illetve műszaki mentést igénylő esetekben – jogszabályokban meghatározottak szerint – a katasztrófavédelmi egység vezetője jogosult utasítást adni az együttműködésben résztvevő más szervezetek parancsnokainak, − veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén – a katasztrófavédelmi szervezet vezetőjével egyeztetetten – a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat (a továbbiakban: VVESz) ügyeletes vezetője irányítja a mentési munkákat, a további veszélyek megelőzését, − a rendőri erők vezetője a helyszín biztosítása és a nyomozati munka lefolytatásában adhat utasítást. A katasztrófavédelmi szervezet közreműködő, segítséget nyújtó tevékenysége a mentés befejezéséig, a veszélyhelyzet elhárításáig tart. Ezt követően a további irányítási feladatokat a MÁV Zrt. kárhelyparancsnoka veszi át. 4.1.10. A pálya (vágány) felszabadítását, helyreállítást akkor lehet megkezdeni, ha: − a személyek mentése, tűz oltása további intézkedést nem igényel, − veszélyes áru szabadba jutásának, valamint a környezeti károkozásnak veszélye nem áll fenn, − a vagyonvédelem biztosítására szükséges intézkedések megtörténtek. A pálya (vágány) felszabadítása, helyreállítása csak abban az esetben halasztható, ha: − olyan vágányon történt a rendkívüli esemény, amely a vonatforgalom lebonyolítását, valamint a rendező pályaudvaron a folyamatos munkát nem akadályozza, − közforgalmú mellékvonalon a vonatforgalom sűrűsége, a személyszállító vonatok utasforgalma ezt lehetővé teszi (az utasok száma 1-nél több autóbusz beállítását nem igényli) és az utasok autóbusszal történő elszállítására az intézkedések megtörténtek, A pálya felszabadításának halasztására a kárhelyparancsnok kezdeményezésére – a hálózati személyszállítási és árufuvarozási főirányítóval történt egyeztetés alapján – a hálózati főüzemirányító dönt. A döntésről a területi főüzemirányítót, valamennyi hálózati operatív főirányítót, fődiszpécserét, villamos üzemirányítóját tájékoztatni kell.

6. szám

4.1.11. A pálya-felszabadítási munka megkezdése legfeljebb a rendkívüli esemény bekövetkezésétől számított első munkanapig halasztható. 4.1.12. A pálya felszabadítás halasztása esetén a biztonságos vonatközlekedés érdekében szükséges intézkedéseket a szakmailag illetékes, illetve az eszköz üzemeltetésért felelős szervezet operatív főirányítója, fődiszpécsere a kárhelyparancsokkal egyeztetve köteles megtenni. 4.1.13. A MÁV társaságok segélynyújtáshoz és a következmények felszámolásához használt eszközeinek karbantartásáról, folyamatos rendelkezésre állásáról az állagban tartó szervezeti egység köteles gondoskodni. Más célú felhasználás, javítás miatt átmenetileg kieső eszközökről haladéktalanul értesíteni kell a hálózati főüzemirányítót, területi főüzemirányítókat, a hálózati és a területi gépészeti főirányítókat, akiknek ezt elő kell jegyezniük és szolgálat átadáskor írásban át kell adni. 4.2 A műszaki mentés, segélynyújtás és helyreállítás felelős vasúti irányítója 4.2.1. A segélynyújtás és helyreállítás felelős vasúti irányítója a MÁV Zrt. kárhelyparancsnoka, aki személyesen felelős a munkák gyors és szakszerű végzéséért, öszszehangolásáért. Tevékenységét a helyszínen közvetlenül segíti, és irányítja: – a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. által kijelölt kárhelyparancsnok-helyettes a vasúti járművek műszaki mentését, és a rendkívüli esemény következményeitől függően: – a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat ügyeletes vezetője a vegyi elhárítást, – továbbá a szakmai helyreállítás vezetők, a forgalmi összekötő, valamint a helyreállításban közreműködő vállalkozás munkavezetője. 4.2.2. A kárhelyparancsnokokat a MÁV Zrt. Pályavasúti területi központok vezetői a Biztonsági Igazgatóság VBO-val egyeztetve jelölik ki. A kárhelyparancsnok-helyetteseket – szakmai alkalmasság alapján – a budapesti területre a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezetője, még a többi területre a Jármű-karbantartási Főosztály vezetője jelöli ki. A kijelölt kárhelyparancsnokok és helyettesek szolgálati beosztását havonta úgy kell elkészíteni, hogy területenként folyamatosan – munkaidőn kívül készenléti szolgálatban – rendelkezésre álljanak. 4.2.3. A kárhelyparancsnokkal és helyettessel szemben támasztott követelmények: − felsőfokú állami iskolai és vasúti szakmai végzettség, − baleset helyreállítási szakmai gyakorlat, − jó szervezőkészség.

6. szám


4.2.4. A kárhelyparancsnoki és a helyettesi feladat ellátására beosztottak név-, cím- és telefonszám jegyzékét valamint területenként a havi szolgálati beosztást a területi és hálózati főüzemirányító valamint a területi és hálózati diszpécser szolgálat részére meg kell küldeni. 4.2.5. A kárhelyparancsnokot minden olyan rendkívüli eseményről értesíteni kell, amikor a dologi következmények miatt vonal- vagy pályaelzárás történt. A kárhelyparancsnok-helyettest abban az esetben kell értesíteni, ha a rendkívüli esemény miatt műszaki mentő és segélynyújtó egység riasztása szükséges a személyek mentéséhez, illetve a pályaelzárás megszüntetéséhez. A kárhelyparancsnok és a helyettes értesítése a területi főüzemirányító feladata. A kárhelyparancsnok és helyettes helyszínre jutását, a feladatai ellátásához valamint a kapcsolattartáshoz szükséges hírközlő eszközöket a MÁV Zrt. pályavasúti szervezet, illetve a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. köteles biztosítani. 4.2.6. Az értesítés és rendelkezésre álló információk alapján a kárhelyparancsnok – az Utasítás 4.2.7. és 4.2.14. pontjaiban szabályozottak figyelembevételével – dönt, hogy a helyszínen irányítja a műszaki mentési, segélynyújtási és elhárítási munkákat, vagy azzal megbízza a szakmai helyreállítás vezetőt. 4.2.7. Abban az esetben, ha kárhely parancsnok nincs jelen, de a MÁV Biztonsági Igazgatóság VBO baleseti helyszínelő bizottság vezetője szolgáltatási szerződés alapján balesetvizsgálati tevékenységet végez, a vasúti forgalom helyreállítására vonatkozó ügyekben kárhelyparancsnokként jár el. A bizottság vezetője utasításait a jelen nem lévő kárhelyparancsnokkal telefonon konzultálva hozhatja meg. 4.2.8. A kárhelyparancsnok a helyszínen köteles a műszaki mentési segélynyújtási és helyreállítási munkákat irányítani, amennyiben a rendkívüli esemény dologi következményei − vonalelzárást, vagy − több vágányú fővonalon pályaelzárást okozott, vagy − a rendkívüli esemény állomáson vagy rendező pályaudvaron történt, és a vasúti pálya- és berendezés súlyosan megrongálódott, továbbá, ha a műszaki mentés, valamint a helyreállítás több szakmai szervezet összehangolt tevékenységét igényli. Amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elégségesek a következmények egyértelmű megállapítására, úgy a kárhelyparancsnoknak a helyszínen kell döntenie, hogy a műszaki mentési, segélynyújtási és elhárítási munkák milyen szintű (kárhelyparancsnoki vagy szakmai helyreállítás vezetői) irányítást igényelnek. 4.2.9. A kárhelyparancsnok helyszíni irányító tevékenysége kiterjed valamennyi olyan dologi következmény felszámolására – az akadályt okozó eszköz, vasúti

753

jármű, berendezés stb. tulajdonosától függetlenül –, amely a pálya felszabadítása és a következmények elhárítása érdekében szükséges. 4.2.10. A kárhelyparancsnok és a helyettes teljes körű helyszíni intézkedési jogosultsága az elsődleges életmentési, segélynyújtási, veszélyelhárítási – beleértve a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása miatti veszélyelhárítási – és tűzoltási feladatok befejezésétől a forgalom ideiglenes helyreállításáig tart, valamint valamennyi elhárításban résztvevő szervezeti egységre kiterjed. 4.2.11. A vasúti baleset színhelyére kiérkező MÁV Zrt. és a MÁV társaságok vezetője a kárhelyparancsnoknak és kárhelyparancsnok-helyettesnek csak abban az esetben adhat bármilyen jellegű, a balesettel, illetve a mentéssel kapcsolatos utasítást, ha előtte írásban átveszi annak feladatát, és azt a helyreállítás befejeztéig végig folytatja. Egyébként csak arra jogosult, hogy a kárhelyparancsnoktól és helyettesétől információt kérjen, kapjon, illetve azok kérésére információt adjon. 4.2.12. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén minden esetben a veszélyek elhárításáig az irányítási feladatokat a VVESz ügyeletes vezetője látja el, akinek rendelkezési jogosultsága valamennyi szakmai területre kiterjed. A kárhelyparancsnok ezt követően a további segélynyújtási és helyreállítási munkák egy szakmai területet érintő, speciális szakmai ismereteket igénylő fázisában – a biztonsági és munkafolyamati intézkedések egyeztetésének kötelezettsége mellett – a kárhelyparancsnoki feladatok ellátásával megbízhatja a szakmai helyreállítás vezetőt. Amennyiben több szakmai egység párhuzamosan végez segélynyújtási, illetve elhárítási munkát egyazon körzeten belül, úgy az irányítási feladatokat a kárhelyparancsnok nem adhatja át. 4.2.13. A kárhelyparancsnok és a kárhelyparancsnokhelyettes a műszaki mentési és segélynyújtási, valamint helyreállítási munkák helyszíni irányításakor az erre a célra rendszeresített „kárhelyparancsnok”, illetve „kárhelyparancsnok-helyettes” felirattal ellátott, jó láthatóságot biztosító védőruházatot (védőmellényt) és névjegykártyát tartalmazó kitűzőt, valamint fehér színű fejvédő sisakot köteles viselni. 4.2.14. A kárhelyparancsnok a pálya felszabadítási, illetve helyreállítási munkák irányításával esetileg megbízhatja a szakmai helyreállítás vezetőt, amennyiben a helyreállítás egy szakmai terület felelősségi körébe tartozik. Az eseti megbízást a kárhelyparancsnok szóban a szakmailag illetékes területi fő(üzem)irányító vagy diszpécser bevonásával adhatja, akinek erről a szakmai helyreállítás vezetőt, a hálózati főirányítót, fődiszpécsert és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót is értesítenie kell.

754


4.2.15. A szakmai helyreállítás vezető az irányítási feladatok ellátásakor köteles folyamatos munkakapcsolatot tartani − a rendkívüli esemény helyszínével közvetlenül szomszédos állomás forgalmi vezetőjével (megbízottjával), − a szakmailag illetékes hálózati fődiszpécserrel, főirányítóval, villamos üzemirányítóval illetve területi diszpécserrel, − a területi főüzemirányítóval. 4.2.16. A megbízott szakmai helyreállítás vezető felelős a munkavégzésre, a vágányzári munkák lemondhatóságának műszaki és biztonsági feltételeire, a vasúti járművek bekövetkezett műszaki sérülésének és továbbíthatósági feltételeinek bárcázással való rögzítéséért, illetve a munkák befejezésének előjegyzésére vonatkozó előírások megtartásáért. 4.2.17. Amennyiben a műszaki mentési, helyreállítási munkák hosszabb időt igényelnek, úgy a − kárhelyparancsnok, a kárhelyparancsnok-helyettes és a szakmai helyreállítás vezetők felváltásáról a területi központ vezetője, − a műszaki mentésben, helyreállításban résztvevők felváltásáról a kárhelyparancsnok, illetve a kárhelyparancsnok-helyettes kezdeményezésére a szakmailag illetékes szolgálati vezetők kötelesek gondoskodni. A kárhelyparancsnoki szolgálat átadásához az átadónak részletesen – a szolgálat várhatóan többszöri átadása esetén rövid feljegyzésben – tájékoztatnia kell az átvevőt − a helyreállítási munkák helyzetéről, − a folyamatban lévő intézkedésekről, − a forgalmi helyzetről, − minden olyan információról, amely a munkák folyamatos végzéséhez szükséges. A szolgálat átadásról-átvételről a területi főüzemirányítót és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót a kárhelyparancsnoki feladatot átvevőnek tájékoztatnia kell. Az Utasítás rendelkezését alkalmazni kell a szakmai helyreállítás vezetők szolgálat átadása-átvétele esetén is. 4.2.18. A műszaki mentési, segélynyújtási, helyreállítási, vegyi elhárítási munkákhoz az eseti igénybevétel lehetőségére a megfelelő eszközökkel rendelkező, MÁV társaságokon kívüli vállalkozással, veszélyes anyagok előállítását, feldolgozását végző vállalkozással a pályavasúti szervezet – a Biztonsági Igazgatóság egyetértésével – megállapodást köthet, mely tartalmazza, hogy − a vállalkozás milyen eszközt tud biztosítani, és annak főbb jellemzőit, illetve milyen feladat végzését vállalja, − a rendelkezésre állás időszakait, − a riasztástól számított várható indulási időt, − a riasztás módját, feltételeit.

6. szám

A vállalkozás igénybevételére vonatkozó megállapodás alapján, vagy megállapodás nélkül is a helyi adottságok kihasználásával a kárhelyparancsnok (VVESz ügyeletes vezetője) jogosult dönteni a MÁV csoporton kívüli vállalkozás bevonására. Ilyen esetekben a vállalkozás értesítésére a kárhelyparancsnok (VVESz ügyeletes vezetője) igényére a pályagazdálkodási hálózati fődiszpécser, illetve a vegyi elhárítás érdekében a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító köteles intézkedni. A munkák helyszíni irányítója a kárhelyparancsnok, illetve a VVESz ügyeletes vezetője. 4.2.19. A kárhelyparancsnok, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, területi főüzemirányító, valamennyi operatív hálózati és területi főirányító, fődiszpécser, diszpécser, villamos üzemirányító, szakmai helyreállítás vezető a kapott értesítéseket, rendelkezéseket, az általa tett intézkedéseket, riasztásokat köteles az időadatok feltüntetésével előjegyezni, illetve azokról feljegyzést készíteni. A kárhelyparancsnok ezeken kívül köteles a következmények elhárításának főbb fázisait, jármű beemeléseket és minden olyan adatot előjegyezni az időpontok feltüntetésével, mely a segélynyújtás és helyreállítás utólagos értékelését lehetővé teszi. 4.2.20. A kárhelyparancsnok és a helyettes feladatait összefoglalóan a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4.3. Helyszíni intézkedés személyszállító vonattal történt baleset esetén 4.3.1. Személyszállító vonattal történt baleset esetén a vezető jegyvizsgáló és a jegyvizsgálók képzettségüknek megfelelően kötelesek a személyek mentésében és a segélynyújtásban részt venni, az utasok biztonsága érdekében szükséges intézkedésekben közreműködni. 4.3.2. Amennyiben a 4.1.2. pontban meghatározott fontossági sorrendet alapul véve a személyek mentése a vezető jegyvizsgáló és a jegyvizsgálók közreműködését már nem igényli, úgy kötelesek a rendkívüli esemény bekövetkezéséről, a várakozás várható időtartamáról, az átszállásos közlekedésről, a csatlakozási lehetőségekről – a hálózati vagy területi személyszállítási főirányítótól (vagy szükség esetén a területi főüzemirányítótól) kért és kapott információk alapján – az utasokat tájékoztatni. Amennyiben a vontatójármű (motorkocsi, motorvonat vagy mozdony) rendelkezik utastájékoztató berendezéssel és az a rendkívüli esemény után üzemképes, akkor az utasok tájékoztatását a vonatszemélyzet bármely tagja ezen keresztül köteles megtenni. Pályaudvaron, állomáson az utastájékoztató berendezésen keresztül kell az utasokat és várakozókat értesíteni a rendkívüli esemény miatti vonatkésésekről, a menetrendtől eltérő forgalmi változásokról. A fentieken kívül figyelembe kell venni a rendkívüli események bekövetkezésekor alkalmazandó utas-

6. szám


tájékoztatás megszervezéséről és végrehajtásáról szóló mindenkor hatályos utasítást. (Az Utasítás hatálybalépésekor ezt a 36/2005. (X. 24. MÁV Ért. 41.) VIG. sz. utasítás tartalmazza). 4.3.3. Nyíltvonalon – rendkívüli esemény miatt – feltartóztatott vonat esetén az utasok figyelmét fel kell hívni a leszállás veszélyeire, és amennyiben közvetlen veszély (pl. tűzeset) nem fenyeget, az utasokat a vonaton kell tartani. 4.3.4. Amennyiben a vonat hosszabb idejű feltartóztatása miatt az utasok helyszíni átszállással vagy autóbusz beállításával folytathatják útjukat, úgy a vonatkísérő személyzet köteles az utasok részére ehhez segítséget nyújtani. 4.3.5. Az utasok tájékoztatása tényszerűen csak az utazásukkal összefüggő információkra terjedhet ki. Nem tartalmazhat olyan információt, mely pánikot, zavart idézhet elő, vagy amely csak a vizsgálat bizonyított megállapításain alapulhat. 4.4. A következmények helyszíni elsődleges felmérése 4.4.1. A rendkívüli esemény bejelentésére vonatkozó szabályokat a Balesetvizsgálati Utasítás tartalmazza. A műszaki mentés, segélynyújtás és a következmények felszámolása érdekében – a bejelentést követően – fel kell mérni azokat a legfontosabb adatokat, melyek az intézkedések mielőbbi szervezéséhez, végrehajtásához szükségesek. 4.4.2. A rendkívüli esemény következményeiről az elsődleges adatok összegyűjtését állomáson történt esetben az állomás forgalmi vezetője (megbízottja), közlekedő vonattal történt eseménynél a vonat mozdonyvezetője végezze. Nyílt vonalon történt rendkívüli eseményről az adatokat általában a mozdonyvezető, akadályoztatása esetén a személyszállító vonat vezető jegyvizsgálója, vagy a vonatszemélyzet más tagja, illetve bármely esetben a helyszínre érkező intézkedésre jogosult és kötelezett munkavállaló köteles összegyűjteni. A szakszerű adatszolgáltatás érdekében – a lehetséges módon – igénybe kell venni a rendelkezésre álló vasúti műszaki munkavállalók közreműködését. 4.4.3. A helyszíni következményekről az elsődleges adatok az alábbiakra terjedjenek ki: − a sérült személyek számára és kiszabadításukhoz a műszaki mentés szükségességére, − a megrongálódott pályaszakasz hosszára, mértékére, − a megrongálódott kitérők számára, − a baleset helyszínének körülményeire (egyenes, íves pályaszakasz, bevágás, töltés, műtárgy, alagút), − felsővezetéki berendezéssel felszerelt pályán a kidőlt oszlopok számára, a megrongált felsővezeték hosszára,

755

− a kisiklott vontató és vontatott járművek típusára, számára, azok eltávolodásának távolságára a vágánytól, − veszélyes áruval rakott kocsi sérülésére (RID számára), − a kisiklott járművek elhelyezkedésére a vasúti pályához, illetve más járművekhez képest (felborult, oldalára dőlt, megbillent, a járművek egymás fölé kerültek, torlódtak, keresztbe fordultak), − több vágányú pályán a vonatközlekedés fenntarthatóságának feltételeire (űrszelvény, pálya, berendezés rongálódása), − áruval rakott kocsi sérülése esetén az áru fajtájára, − konténerrel rakott kocsi kisiklása esetén a konténerek helyzetére, − a kisiklott, megrongálódott járművek futóművén észlelhető sérülésekre, − a baleseti helyszín megközelíthetőségére vonatkozó adatokra, − egyéb fontosnak ítélt adatokra. 4.4.4. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén – függetlenül attól, hogy az baleseti következményként vagy attól függetlenül következett be – a jelentés tartalmazza: − a sérült kocsi, konténer főbb adatait, − a veszélyes áru megnevezését és RID számát, − a jármű sérülésére és annak mértékére vonatkozó adatokat (kocsi, konténer, kamion; a veszélyes áru milyen mértékben szivárog, csepeg), − súlyos környezetszennyezés, tűz, robbanás, személyés vagyonbiztonság veszélyét, − a további veszély megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket. Amennyiben a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása nem baleseti következményként fordult elő, úgy a jelentés az alábbiakat is tartalmazza: − a sérült kocsi pályaszámát, cégjelét, − feladási és rendeltetési állomását, − a sérülés felfedezésének időpontját, − a megtett intézkedéseket, − a rendkívüli esemény helyére, környezetére, gépkocsival való megközelíthetőségére vonatkozó információkat (állomás, szolgálati hely, vágányszám, felsővezeték alatti vágány stb.). 4.4.5. A helyszíni következményekről az adatokat a területi főüzemirányító részére kell jelenteni, aki az információkat a 3. sz. melléklet szerinti adatlapon rögzíti. A területi főüzemirányító valamennyi rendelkezésre álló információról értesíteni köteles − a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót és − a területi operatív irányítókat, diszpécsereket, villamos üzemirányítót. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító valamennyi információról tájékoztatja a hálózati főirányítókat, fődiszpécsereket, villamos üzemirányítót, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén MÁV-GÉPÉSZET

756


Zrt. vasúti vegyvédelem központi ügyeletét (MÁVGÉPÉSZET Zrt. Körzeti Járműfenntartási Központ BP. Ferencváros), továbbá az Értesítési Rendben előírt vezetőket, hatóságokat, szervezeteket. 4.4.6. Amennyiben a rendkívüli esemény következményei más vasúti társaságot vagy a vasút üzemben tartásához szükséges eszköz tulajdonosát is érinti, erről a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító köteles távbeszélőn értesíteni a társaság, illetve az eszköz tulajdonosának illetékes szervezetét. Amennyiben a baleset következményeinek helyreállítása a vállalkozó vasúti infrastruktúra további kárát okozza, lehetőség szerint gondoskodni kell a helyreállítás előtti állapotok dokumentálásáról (fénykép, vagy videó felvételek készítése), valamint erről tájékoztatni kell a vállalkozó vasúti társaság kijelölt képviselőjét. 4.5. A MÁV társaságok és más szervezetek szabályozásának szempontjai 4.5.1. A MÁV társaságok – ezen Utasítás alapján, a Biztonsági Igazgatósággal egyeztetetten – az összehangolt, gyors operatív intézkedések megtétele érdekében kötelesek szabályozni az operatív hálózati és területi főirányítók, fődiszpécserek, diszpécserek, villamos üzemirányítók feladatait, illetve azok ellátásához szükséges információk biztosítását. 4.5.2. Pályavasúti szabályozás a forgalmi, pálya, távközlési, biztosítóberendezési és felsővezeték-berendezési szakmai területre kiterjedően tartalmazza: − a kárhelyparancsnoki készenléti rendszer szervezését és a beosztásról (név, telefonszám megadásával) az üzem- és operatív irányítás értesítését, − a szakmai helyreállítás vezetők, forgalmi összekötők megbízásának szakmai feltételeit, készenléti rendszerük szervezését és készenléti beosztásukról (név, telefonszám megadásával) a diszpécserek, villamos üzemirányítók értesítését, − a pályafenntartási, biztosítóberendezési, villamos felsővezetéki berendezési állandó és változó helyű készenléteket, értesíthetőségüket, − a vágányzárakról a pályagazdálkodási diszpécserek tájékoztatását, − a főbb eszközök tárolási helyeit, − főbb anyagok tárolási helyeit, a mindenkori hozzáférés lehetőségét, − a MÁV társaságokon kívüli vállalkozás bevonásának szükségessége esetén a következmény nagyságától függően a döntési szinteket, − a helyreállításhoz szerződés vagy megállapodás alapján bevonható vállalkozások értesíthetőségét, − veszélyes árut közömbösítő anyagok tárolási helyeit, − a segélynyújtással és helyreállítással kapcsolatos rendelkezések, intézkedések előjegyzését,

6. szám

− a kárhelyparancsnokok, szakmai helyreállítás vezetők és a helyreállításban közreműködők képzési, továbbképzési rendszerét. 4.5.3. A vasúti járművek műszaki mentését, a vegyi elhárítási tevékenységet a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. kijelölt szervezeti egységeinek végzik. A feladathoz rendszeresített speciális járművek, eszközök, egységek készenlétben tartását (rendelkezésre állás) és a használatukat (műszaki mentés) a MÁV pályavasúti szervezettel kötött szerződés biztosítja. A hálózati szervezeti rendszerét (4.A és 4.B sz. melléklet) a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság felügyeli. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. szabályozása tartalmazza: − a kárhelyparancsnok-helyettesi készenléti rendszer szervezését és a beosztásról (név, telefonszám megadásával) az üzem- és operatív irányítás értesítését, − a műszaki mentő és segélynyújtó egységek telepítési helyeit, értesíthetőségüket, − a műszaki mentő- és segélynyújtó egységek riasztásától számított maximális indulási időt, − A MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-vel kötött megállapodás alapján a vasúti egységek készenlétben tartásához szükséges személyzet biztosítását és – igénybevétel esetén – kiszolgáláshoz szükséges vontatójármű és mozdonyvezető biztosítását, − a bármilyen okból ideiglenesen igénybe nem vehető műszaki mentő- és segélynyújtó eszközök, illetve kiszolgáló személyzet bejelentésének kötelezettségét, − a gépészeti vasúti vegyi elhárító szolgálat központi szervezetének és kirendeltségeinek helyeit, értesíthetőségüket, a szükséges létszámot és ennek biztosítását, a vízszállító tartálykocsi készenléti helyét (4.B.sz. melléklet), alkalmazhatóságukhoz szükséges feltételeket (pl. víz feltöltési idő), − a műszaki mentéssel, segélynyújtással összefüggésben kapott rendelkezések és intézkedések előjegyzésének rendjét, − a műszaki mentő és segélynyújtó, vegyi elhárító egységek személyzetének képzését és rendszeres oktatását. 4.5.4. A személyszállító társaságok szabályozása tartalmazza: − az autóbuszok igénylésének lehetőségét, más személyszállító társaságok bevonhatóságát (esetleges megállapodások VOLÁN Zrt.-vel, BKV Zrt.-vel, stb.), − az ideiglenes helyzetben a személyszállítás fenntartásának biztosításához a döntési szempontokat, − a személyszállító vonatok szerelvény fordulóinak megváltoztatásával kapcsolatos intézkedéseket (pl. a budapesti fejpályaudvarok esetében a fordulási technológia), − a személykocsik vagyonvédelmével kapcsolatos intézkedéseket, − az utastájékoztatással kapcsolatos feladatokat, − a sérült járművek továbbításának – vasúti vágányon vagy járművön – feltételéhez kocsivizsgálót.

6. szám


4.5.5. Az árufuvarozási tevékenységet végző vasúti társaságok (vállalkozó vasúti társaságok) kötelezettségeit, feladatait hálózat-hozzáférési szerződésben kell rögzíteni. Ezek tartalmazzák: – az áruvédelem érdekében a rendkívüli esetekben szükséges intézkedéseket, – az áru átrakásához szükséges intézkedési lehetőségeket, – az áru átrakásához szükséges közúti daru igénybevételének lehetőségét, – kocsivizsgálók igényszerinti biztosításának lehetőségét, – a műszaki mentesítéshez szükséges teherkocsi biztosítását, – a teherkocsik vagyonvédelmével kapcsolatos intézkedéseket, – a fuvaroztató felek értesítésére és részükről teendő intézkedéseket, – a tett intézkedésekről az érintett pályavasúti diszpécserszolgálat, valamint a gépészeti főirányítók tájékoztatását. 4.5.6. Központi válságkezelő törzs létesítésének és működésének rendjét, feladatait, a válságkezelés kommunikációs feladatait a MÁV Zrt. területén bekövetkezett biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról, valamint a kárelhárítás irányításáról szóló vezérigazgatói utasítás (20/2008. (MÁV. Ért. 13.) szabályozza. 4.5.7. A műszaki mentés és segélynyújtás eszközeinek telepítési helyeit, alkalmazásaik főbb általános műszaki paramétereit a 4. A-C, 5., 6., 7., 8., 9. mellékletek tartalmazzák. 4.5.8. A katasztrófavédelmi igazgatóságoktól igényelhető főbb eszközöket és azok telepítési helyeit az utasítás 10. számú melléklete tartalmazza. 4.6. Az operatív irányítók feladatai, felelőssége, hatásköre 4.6.1. Az operatív hálózati és területi főirányítók, fődiszpécserek, villamos üzemirányítók a következmények ismeretében kötelesek a feladatkörükbe tarozó intézkedéseket megtenni a műszaki mentés és segélynyújtás, valamint a helyreállítás érdekében. Intézkedéseiket egymással és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval, illetve a hálózati és területi főüzemirányítóval egyeztetni kell. 4.6.2. A pályagazdálkodási hálózati fődiszpécser – a területi diszpécserek bevonásával – köteles intézkedni − a készenlétes szakmai helyreállítás vezető értesítésére, − a területileg illetékes, illetve készenlétet tartó főpályamesteri szakasz riasztására,

757

− döntése szerint – a hálózati főüzemirányítóval és helyreállítást végző szervezet képviselőjével egyeztetve – a vágányzárban végzett munkák felfüggesztésére, a munkaerő és munkagépek részleges vagy teljes átcsoportosítására, − a pályavasúti szabályozásban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával a MÁV vasúttársaságokon kívüli vállalkozás bevonására, értesítésére, − a készenlétben tartott anyagok felhasználására, kárhelyre szállítására. A hálózati fődiszpécser, illetve területi diszpécser folyamatos kapcsolatot tart a kárhelyparancsnokkal, illetve a szakmai helyreállítás vezetővel és rendelkezései szerint teszi meg a szükséges intézkedéseket, továbbá szükség esetén intézkedik a feladatok koordinálásában. 4.6.3. A hálózati villamos üzemirányító – a területi villamos üzemirányító bevonásával – köteles intézkedni: – a készenlétes szakmai helyreállítás vezető értesítésére, – a kárhelyen a villamos felsővezeték feszültség-mentesítésére, – a felsővezetéki berendezés megrongálódása, vagy a műszaki mentési és segélynyújtási munkákhoz szükséges bontási, illetve helyreállítási feladatokat ellátó szervezet értesítésére, riasztására. Kapcsolatot tart a szakmai helyreállítás vezetővel és szükség esetén intézkedik a feladatok koordinálásában. 4.6.4. A biztosítóberendezési hálózati fődiszpécser – a területi biztosítóberendezési diszpécser bevonásával – köteles intézkedni: − a blokkmesteri szakaszok riasztására, − a készenlétes szakmai helyreállítás vezető értesítésére, − a helyreállítás vezető rendelkezésére a MÁV vasúttársaságokon kívüli vállalkozás bevonására. Kapcsolatot tart a szakmai helyreállítás vezetővel és szükség esetén közreműködik a feladatok koordinálásában. 4.6.5. A hálózati távközlési fődiszpécser – a területi távközlési diszpécser bevonásával – köteles intézkedni: − a területileg illetékes, illetve készenlétes távközlési szakasz riasztására, − a műszaki mentéshez és segélynyújtáshoz a kárhelyparancsnok által meghatározott ideiglenes távközlési öszszeköttetés biztosítására, − a megrongálódott légvezeték, illetve kábel helyreállítása érdekében a helyreállító szervezet értesítésére, riasztására, − a végleges helyreállításig a vonatforgalom fenntartásához, illetve megindításához szükséges távközlési öszszeköttetések biztosítására.

758


4.6.6. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. közötti megállapodás alapján a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. hálózati gépészeti főirányítója – a területi gépészeti főirányító bevonásával – köteles intézkedni: − a rendelkezésre álló információk alapján – a kárhelyparancsnok-helyettessel egyeztetve – a vasúti segélynyújtó egység (4.A.sz. melléklet) által igényelt vontatójármű és mozdonyvezető normaidőn belüli biztosítására, − a kárhelyparancsnok-helyettes rendelkezésére a körzetileg illetékes segélynyújtó egységen kívüli más segélynyújtó egységek igénybe vételéhez szükséges vontatójármű és mozdonyvezető normaidőn belüli biztosítására, − pályagazdálkodási hálózati fődiszpécserrel és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval egyeztetve a vasúti segélynyújtó és daru szerelvény egységek közlekedési útirányának kijelölésére, esetleges közlekedési feltételeinek meghatározására, − a kárhelyparancsnok vagy helyettese rendelkezésére többlet vontatójármű biztosítására, − a rendkívüli esemény miatt a vonatforgalom fenntartásához, valamint a helyreállításhoz, a tárolt anyag helyszínre továbbításához szükséges vontatójármű biztosítására. 4.6.7. A személyszállítási hálózati főirányító – a területi személyszállítási főirányító bevonásával – köteles intézkedni a hálózati főüzemirányítóval, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval egyeztetetten: − a kerülő útirányon történő vonatközlekedtetés személyszállítási feladatainak végrehajtására, − vonalelzárás esetén az utasok autóbuszok beállításával történő elszállítására, − az utasok átszállással történő elszállításának szervezésére, − az utastájékoztatás megszervezésére, − a sérült személykocsi rendelkezés szerinti helyre továbbítására, − a személy-, háló-, étkező kocsik szükség szerinti őrzésvédelmére, szükség esetén a MÁV Vasútőr Kft. személyzetirányítójának bevonásával, − az utasok kiszolgálása érdekében szükséges feladatokra (pl. IC pótjegy visszatérítés). A személyszállítási területi főirányító az intézkedésekről tájékoztatni köteles a területi főüzemirányítót. 4.6.8. A MÁV Zrt. rendkívüli helyzeteket kezelő irányítója – a rendkívüli esemény következményeire vonatkozó információk alapján – értesítse a vállalkozó vasúti társaság irányító szolgálatát − a műszaki mentéshez, segélynyújtáshoz szükséges teherkocsi és teherkocsi fődarab (pl. forgóváz) igényről, − a sérült teherkocsikban lévő áruk átrakásának szükségességéről, − a VVESz ügyeletes vezetője felkérésére a veszélyes áru azonosításának igényéről, − az áruvédelem megszervezésének szükségességéről,

6. szám

− a sérült teherkocsik továbbításának igényéről, − a hálózati főüzemirányítóval egyeztetve a kerülő útirányon történő tehervonati közlekedtetés feladatainak ellátására, − átfejtéshez szükséges kocsi biztosításának szükségességéről. 4.7. A riasztott szervezeti egységek és segélynyújtó egységek kivonulása 4.7.1. A riasztást követően a műszaki mentő és segélynyújtó egységek kötelesek a helyszínre kivonulni. A vonuló egység műszaki vezetőjének feladata a szükséges létszám meghatározása, a segélynyújtáshoz figyelembe vett eszközök működésének ellenőrzése, a szerelvény továbbításához szükséges feltételek biztosítása. 4.7.2. A vasúti segélynyújtó és daru szerelvény közlekedésének bevezetéséről – a hálózati pályagazdálkodási fődiszpécserrel és gépészeti főirányítóval egyeztetett útirányról, a közlekedési feltételekről – a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító rendelkezésére a területi főüzemirányító köteles gondoskodni, amelyről az indító állomásnak írásbeli rendelkezéssel kell a segélyvonat mozdonyvezetőjét értesíteni. 4.7.3. A helyszínen a riasztott szakmai szervezeti egységek vezetői kötelesek részletes felmérést készíteni a következményekről, a helyreállítás érdekében szükséges intézkedésekről, és azokról a szakmai operatív hálózati főirányítót, fődiszpécsert, villamos üzemirányítót (területi főirányítót, diszpécsert) tájékoztatni. 4.8. A következmények felszámolásának általános szabályai 4.8.1. A személyek mentését, a további veszélyek megszűntetése után a következmények felszámolását úgy kell irányítani és végezni, hogy a forgalom megindítása érdekében legalább egy vágány mielőbb szabad legyen. A kisiklott, rongálódott járműveket úgy kell mozgatni, hogy azokban, valamint az egyéb vasúti berendezésekben a lehető legkisebb kár keletkezzen. 4.8.2. Baleset esetén a helyszín megváltoztatására – a személyek mentése, a tűz oltása, a további veszélyek megelőzése érdekében szükséges elsődleges intézkedések kivételével – a Balesetvizsgálati Utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. 4.8.3. Amennyiben a következmények elhárításában több szakmai terület egységei vesznek részt, az elhárítást a kárhelyparancsnok irányítja a kárhelyparancsnokhelyettessel, az egyes szakmai helyreállítás vezetőkkel és a forgalmi összekötővel együttműködve. A következmények elhárításának sorrendjéről a kárhelyparancsnokhelyettessel egyeztetve a kárhelyparancsnok dönt.

6. szám


4.8.4. A baleseti helyszínt a további veszélyek megelőzése, a vagyonvédelem biztosítása, valamint a mentés és segélynyújtás zavartalan végzése érdekében elhatároló szalaggal vagy más módon körül kell határolni és a lehetséges módon, vagy a MÁV Vasútőr Kft. vagy a rendőrség bevonásával meg kell akadályozni, hogy a munkaterületre idegen személyek bejussanak. A terület védelmét a területi főüzemirányító vagy a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító igényelheti a MÁV Vasútőr Kft. személyzetirányítójától, illetve a megyei vagy Országos Rendőr-főkapitányság ügyeletétől. 4.8.5. Minden olyan esetben, amikor a pálya elzárás nem baleset, tűz, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása következménye, vagy a dologi következményű baleset a kárhelyparancsnoki irányítását az Utasítás 4.2.8. pontja szerint nem teszi szükségessé, a kárhelyparancsnok eseti megbízása alapján az irányítási feladatokat a szakmai helyreállítás vezető látja el. 4.8.6. A segélynyújtás és helyreállítás közben a munkát végző egység vezetője köteles gondoskodni a munkavégzéshez szükséges világításról, védőeszközökről. Felelős az ott dolgozók élet- és testi épsége védelmében szükséges biztonsági rendszabályok meghatározásáért és betartásáért a Munkavédelmi Szabályzat (30/2005. (MÁV. Ért. 33.) Vezérigazgatói utasítás: A MÁV Rt. Munkavédelmi Szabályzata) alapján. 4.8.7. A helyreállítási munkák közben biztosítani kell az egészségre, testi épségre veszélytelen munkafeltételeket. A beosztottak a feladat teljesítése közben előállt veszélyhelyzetkor csak saját életük védelmében, vagy életmentésben vállalhatnak önálló elhatározással kockázatot. Az elhárításban résztvevők egymást életükben, testi épségükben nem veszélyeztethetik. 4.8.8. A MÁV társaságokon kívüli szervezet mentési, segélynyújtási vagy helyreállítási tevékenységet végző munkavállalóit kimutathatóan tájékoztatni kell a biztonságos munkavégzés feltételeiről, különös tekintettel a vasúti terület speciális veszélyeire. A tájékoztatás a kárhelyparancsnok(helyettes), távollétében a szakmai helyreállítás vezető feladata. 4.8.9. A MÁV Zrt. kezelésében lévő vonalakon más vasúti társaságot érintő rendkívüli esemény bekövetkezésekor a vasúti társaságnak a vasúti jogszabályok alapján együttműködési kötelezettsége van: − együttműködés a MÁV Zrt. rendkívüli helyzeteket kezelő irányítójával illetve a szakmailag illetékes operatív hálózati főirányítóval, fődiszpécserrel, − a következmények elhárításának segítése, − tájékoztatás minden olyan rendelkezésre álló információról, amely a segélynyújtás és a következmények elhárításához – különösen a veszélyes áru azonosításához – szükséges,

759

− a vonat kerülő útirányon való közlekedtetése, − a megrongálódott vagy futásképtelenné vált jármű elszállítása, − a fuvarozott küldemény átrakása, átfejtése. 4.9. Súlyos személysérülés és dologi következményű balesetek esetén az elhárítás általános szabályai 4.9.1. A következmények elhárításának fontossági sorrendjét az Utasítás 4.1.2. pontja tartalmazza. Ennek megfelelően a MÁV Zrt. képviseletében a kárhelyparancsnoknak a katasztrófavédelmi (tűzoltó) szervezet elhárítás vezetőjével kell egyeztetnie az elsődleges mentési feladatokat, és fel kell mérnie a helyszínt a teljes körű információ megszerzése érdekében. 4.9.2. A MÁV Zrt. kárhelyparancsnokának a katasztrófavédelmi egység vezetőjével egyeztetnie kell: − a személy(ek) mentése érdekében szükséges vasúti intézkedéseket, − a tűz oltásához esetlegesen szükséges vasúti közreműködő intézkedéseket, − veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a munkabiztonsági és elhárítási intézkedéseket, − a rendőrségi szervezet bevonásával a körzet lezárását, körülhatárolását. Ellenőriznie kell, a további veszélyek megelőzése érdekében a megtett intézkedéseket, illetve azok megfelelőségét. A személyi következmények ellátásának, tűz oltásának, a környezeti és más további veszélyek megelőzésének időszakában a helyszíni munkákat a katasztrófavédelmi egység vezetője irányítja. Ehhez a szükséges segítséget a kárhelyparancsnoknak biztosítania kell. 4.9.3. A kárhelyparancsnoknak a következmények elhárításához ellenőriznie és tisztáznia kell, − a szakmai helyreállítás vezetők részéről tett és teendő intézkedéseket, − a forgalmi helyzetet a forgalmi összekötővel. 4.9.4. A riasztott egységek vezetői, valamint a szakmai helyreállítás vezetők a helyszínre történő kiérkezés után kötelesek jelentkezni a kárhelyparancsnoknál, és beszámolni a tett intézkedéseikről. 4.9.5. A kárhelyparancsnoknak a helyzet felmérésről, és a forgalmi akadály várható megszüntetésének idejéről, a szükséges személyszállítási és árufuvarozási intézkedésekről tájékoztatnia kell a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót és a területi főüzemirányítót. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító ennek alapján köteles tájékoztatni az érintett vasúti társaságokat, illetve egyeztetni a személyszállítási és árufuvarozási feladatokat.

760


4.9.6. Nyílt vonalon történt baleset esetén a kárhelyparancsnok-helyettes a kárhelyparancsnokkal egyeztetve köteles intézkedni – a forgalmi koordinátor, illetve területi főüzemirányító bevonásával – a segélynyújtó egységek riasztására és kivonulására, a járművek sorrendjére, daruval szükséges jármű beemelés esetén a gémállásra. Együttesen döntenek más segélynyújtó egységek riasztásának szükségességéről. A kárhelyparancsnok-helyettes rendelkezésére a hálózati gépészeti főirányító köteles közreműködni a szükséges vontatójármű és mozdonyvezető biztosításában. Állomáson történt baleset esetén a helyi egyeztetést követően a forgalmi összekötő rendelkezik a vasúti járművek tolatási mozgásaira. 4.9.7. Amennyiben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság gépi egységeinek vagy a Magyar Honvédség eszközeinek bevonása szükséges, úgy ennek igényéről – a feladatok egyértelmű meghatározásával – a kárhelyparancsnoknak a hálózati főüzemirányítót kell értesítenie, aki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyeletétől, illetve az MH Katonai Közlekedési Központ diszpécser szolgálatától jogosult ezt kérni. 4.9.8. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén, amennyiben a rendelkezésre álló eszközök, védőeszközök nem elégségesek a veszélyek elhárításához, vagy a szükséges intézkedések a MÁV Zrt. jogosultságát és lehetőségét meghaladják, a VVESz ügyeletes vezetője a hálózati főüzemirányítót köteles értesíteni, aki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyeletétől, illetve a 4.2.18. pontban szabályozottak szerint a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító a MÁV társaságokon kívüli vállalkozástól jogosult segítséget kérni. 4.9.9 A helyszín megváltoztatására – a mentő vagy a katasztrófavédelmi egység vezetőjének az életmentés vagy tűz oltása érdekében adott rendelkezése kivételével –, bármilyen roncs, nyom eltávolítására a kárhelyparancsnok csak a rendőrségi szemlebizottság és a balesetvizsgáló bizottság(-ok) vezetőinek engedélye után rendelkezhet. A szakmai helyreállítás vezetők csak a kárhelyparancsnok engedélye alapján kezdhetik meg a következmények elhárítását. A rendkívüli esemény helyszínének a halaszthatatlan, az életmentés, a tűz oltása, a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében szükséges megváltoztatását a kárhelyparancsnok, illetve a szakmai helyreállítás vezető köteles írásban rögzíteni, és a dokumentumot az eljárásra illetékes szervezet (rendőrség, ügyészség, Közlekedésbiztonsági Szervezet, üzembentartói balesetvizsgálók) részére átadni. 4.9.10. Az elsődleges személymentési, további veszély-megelőzési feladatok után a következmények elhárításának irányítását a katasztrófavédelmi szervezet kárhely parancsnokától a MÁV Zrt. kárhelyparancsnoka veszi át (4.1.9. pont).

6. szám

4.9.11. A helyreállítás sorrendjét, a párhuzamosan végzendő munkákat a kárhelyparancsnok a kárhelyparancsnok-helyettessel és a szakmai helyreállítás vezetőkkel egyeztetve határozza meg. Amennyiben a pálya felszabadítása, a műszaki mentés, illetve tűzveszély, vagy egyéb okból a helyszíni biztosítás a katasztrófavédelmi szervezet további közreműködését teszi szükségessé, úgy a kárhelyparancsnok ezt egyeztetni köteles a szervezet helyszíni egységének vezetőjével. A helyreállítási munkák irányításánál követelmény − a feladatok egyértelmű meghatározása és kiadása, − a munka-, tűz-, környezetbiztonsági feltételek biztosítása, − az egyes munkaterületek elhatárolása, − az egyes szakmai területek kapcsolódási pontjainak koordinációja. 4.9.12. A szakmai helyreállítás vezetők folyamatosan tájékoztatni kötelesek a kárhelyparancsnokot a helyreállítás helyzetéről, továbbá a szükséges eszköz- és létszámigényről a szakmailag illetékes hálózati fődiszpécsert, illetve területi diszpécsert, valamint a villamos üzemirányítókat. 4.9.13. Amennyiben a teljes körű helyreállítás nem fejezhető be, de a pálya ideiglenes felszabadítása lehetővé teszi a forgalom megindítását, úgy az ideiglenes helyzetben szükséges forgalmi intézkedésekre a forgalmi összekötő – a szakmai helyreállítás vezetővel egyeztetve – rendelkezik. 4.9.14. Amennyiben a baleset utáni következmények elhárítása már nem igényli a MÁV társaságok, a pályavasúton belüli szervezetek közötti, valamint a MÁV vasúttársaságokon kívüli szervezetekkel a folyamatos koordinációt, a kárhelyparancsnok a további irányítási feladatot átadhatja a szakmai helyreállítás vezetőnek, melyről a területi főüzemirányítót és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót értesíteni köteles. 4.9.15. Amennyiben – a súlyos következmények miatt – a segélynyújtási és helyreállítási munkák időtartama szükségessé teszi, a munkákban résztvevők étkeztetésének, felváltásának megszervezésére a kárhelyparancsnoknak (helyettesnek) – a munkavállalókat vezénylő szolgálati hely vezetőjének bevonásával – intézkednie kell. 4.10. Dologi, nem súlyos következményű rendkívüli események helyreállítása 4.10.1. Minden olyan dologi következményű rendkívüli esemény bekövetkezésekor, amikor személyi sérülés nem történt és a következmények helyreállítása csak egy szakterület tevékenységét igényli, a kárhelyparancsnok a szakmai helyreállítás vezetőt bízhatja meg az irányítással az Utasítás 4.2.14. pontja szerint.

6. szám


4.10.2. A 4.2.6. pontban szabályozottak szerint az eseti megbízás alapján irányítási feladatot ellátó szakmai helyreállítás vezető – felügyeli a MÁV társaságokon kívüli vállalkozás által végzett helyreállítási munkákat és kapcsolatot tart a vállalkozás munkavezetőjével, – irányítja a MÁV társaságokon belüli saját szakmai szervezet által végzett helyreállítási munkákat, – egyezteti a munkákat a közvetlenül érintett állomások forgalmi vezetőjével (megbízottjával), a szakmailag illetékes operatív diszpécserrel, villamos üzemirányítóval, szükség esetén a forgalmi vonalirányítóval vagy a területi főüzemirányítóval. 4.10.3. Amennyiben a helyreállítási munkák szükségessé teszik más szakmai terület bevonását, úgy az eseti megbízással rendelkező szakmai helyreállítás vezetőnek az illetékes operatív területi főirányítótól, villamos üzemirányítótól, diszpécsertől kell intézkedést kérnie. 4.10.4. Ideiglenes helyreállítás esetén a szakmai helyreállítás vezető – amennyiben átmeneti forgalmi korlátozás bevezetése válik szükségessé – jogosult a területi főüzemirányító intézkedését kérni. 4.10.5. Az eseti megbízással rendelkező szakmai helyreállítás vezető felelős a munkabiztonsági feltételek és a MÁV társaságok utasításaiban a munkavégzésre, valamint annak befejezése után az előjegyzésekre vonatkozó előírások megtartásáért. 4.10.6. Baleset esetén az eseti megbízással rendelkező szakmai helyreállítás vezető a helyszín megváltoztatására, illetve a helyreállítás megkezdésére az Utasítás 4.9.9. pontjában előírtak megtartásával adhat engedélyt. 4.11. A pálya felszabadítása személyi baleset esetén 4.11.1. Személyi baleset esetén – amikor dologi következménye a rendkívüli eseménynek nem volt és a személy(ek) mentése műszaki segélynyújtást a MÁV Zrt. részéről nem igényel – a pálya felszabadítását a rendőrségi helyszíni szemle vezetője engedélyezi a sérült ellátása, illetve a meghalt személy elszállítása után. Az állomás forgalmi vezetője (megbízottja) állomáson történt baleset esetén minden esetben, nyílt vonalon bekövetkezett esetben pedig lehetőség szerint köteles közreműködni a mentést követően a pálya felszabadításában, és ehhez a forgalmi intézkedéseket megtenni. 4.11.2. Amennyiben a MÁV Zrt. balesetvizsgálója is helyszíneli a rendkívüli eseményt, úgy a rendőrségi helyszíni szemle vezetőjével egyeztetve köteles a vonat mielőbbi továbbhaladása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

761

4.11.3. Nyílt vonalon történt személyi baleset esetén – amikor az állomás forgalmi vezetőjének (megbízottjának) a helyszíni intézkedésre nincs lehetősége, illetve a MÁV Zrt. részéről a helyszínelés azonnal nem kezdődik meg – a vonat továbbhaladására a rendőrségi helyszíni szemle vezetőjének engedélye után a mozdonyvezető köteles a forgalmi vonalirányító vagy a területi főüzemirányító hozzájárulását megkérni, akinek ezt egyeztetnie kell a rendkívüli esemény helyszínével szomszédos két állomás forgalmi szolgálattevőjével. 4.12. A Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat feladata, intézkedések veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén 4.12.1. A VVESz feledata: A RID (Veszélyes Áruk Vasúti Fuvarozására Vonatkozó Nemzetközi Szabályzat) szerint veszélyesnek minősülő áruk rendellenes szabadba jutásakor, vagy a szállítóeszközök meghibásodásakor, a veszélyhelyzet elhárítása kijelölt szolgálat, a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. hazai vonalain, – a MÁV Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. között kötött szerződés alapján. A vegyi elhárítás területi egységeit a 4.B.sz. melléklet tartalmazza. Záhony térségében és a MOL Dunai Finomító területén a MÁV Cargo Zrt. működteti a vegyielhárító szolgálatot a Gépészeti szakszolgálat szakmai irányítása és felügyelete mellett. (4.C.sz. melléklet). A VVESz tevékenységi köre: vegyi elhárító egységek tevékenységi köre: − veszélyes árukat szállító vasúti járművek tárolóterének, tároló tartályainak, edényeinek, szerelvényeinek rendellenes állapotából eredő szivárgások, fúvások, csepegések, szóródások megszüntetése, − veszélyes áruval rakott kisiklott kocsik rakott állapotban történő emelésekor vagy zárttéri javításánál a szakmai felügyelet ellátása, − tömörtelen tároló edényzet, tartály javíthatatlansága vagy ideiglenes javítása esetén döntés a kocsi továbbíthatóságáról vagy átfejtéséről és a továbbítás feltételeiről, − a veszélyes anyagoknál az átfejtés végrehajtása, a biztonságos átrakás, átfejtés irányítása, − baleset következtében sérült, siklott, felborult, veszélyes áruval rakott kocsiknál a sérülés ideiglenes helyreállítása, döntés az emelhetőségről és annak végrehajtásáról, a szakmai felügyelet biztosítása, − kiömlött veszélyes áruk esetében az elsődleges felszivattyúzás és a sürgős közömbösítés elrendelése, a közömbösítő anyagok kiválasztása, a mentesítés módjának meghatározása és a mentesítés szakmai irányítása a pályagazdálkodási hálózati fődiszpécserrel egyeztetve.

762


4.12.2. A VVESz szakmai felügyeletét hálózati szinten a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. látja el. A folyamatos készenléti szolgálatot ellátó Központi Egység (MÁVGÉPÉSZET KJK Ferencváros) ügyeletes vezetője a hálózati főüzemirányító (rendkívüli helyzeteket kezelő hálózati irányító) értesítése (az elsődleges információk) alapján dönt, hogy az elhárítást a központi egység vagy a területi kirendeltségek önállóan vagy felügyelet biztosítása mellett végezzék. Az ügyeletes vezető szükség esetén: − folyamatos kapcsolatot tart a kirendeltség által végzett elhárítási munka során az irányító vezetővel, − szakmai tanácsaival segíti a kirendeltség irányító vezetőjét, illetve a pályavasút helyi szakmai irányítóját a veszélyek megelőzésében. A Központi Egység ügyeletes vezetője a kapott információk alapján jogosult – a főüzemirányító tájékoztatása mellett – olyan esetekben is kivonulni, amikor nem riasztották, de a helyszíni jelenlétét fontosnak ítéli meg. 4.12.3. A Központi Egység ügyeletes vezetőjének döntése szerint a VVESz kirendeltségének riasztását a hálózati főüzemirányító – a területi főüzemirányító bevonásával – végzi. 4.12.4. Amennyiben a kirendeltség a keletkezett sérülést nem tudja elhárítani, vagy nagymérvű környezetszennyeződés következett be, illetve ennek veszélye áll fenn, vagy a kirendeltség helyszínre való érkezése több időt venne igénybe, akkor az elhárítás a központi egység hatáskörébe tartozik. Nagyobb környezetszenynyezés esetén a kármentesítés megkezdése a központi egység irányításával történik, megszüntetésére, az intézkedések megtétele, az Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi szervezet hatáskörébe tartozik, aki köteles bekövetkezett eseményben érintett vasúttársaságokat az elhárítás folyamatába bevonni, arról tájékoztatni. 4.12.5. A VVESz riasztott egységének ügyeletes vezetője és beosztottjai az értesítés vétele után haladéktalanul kötelesek a helyszínre kivonulni. A Központi Egység esetében az indulási idő a riasztástól számított 20 perc. Az ügyeletes vezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a feladatról elégséges információ áll-e rendelkezésre. A VVESz ügyeletes vezetője a számára ismeretlen helyszín megközelítéséhez kérheti a területi főüzemirányító útján a helyi ismerettel rendelkező munkavállaló biztosítását a kárhely szerinti szolgálati helytől. 4.12.6. A VVESz riasztott egységének vezetője röviden és tömören köteles tájékoztatni a beosztott személyzetet a feladatról és annak tervezett végrehajtásáról. Külön fel kell hívnia a figyelmet az adott eseménynél előforduló veszélyhelyzetekre, az alkalmazandó védőfelszerelésekre és magatartási szabályokra.

6. szám

4.12.7. Az állomás forgalmi vezetője vagy megbízottja a bejelentés után köteles a helyszínen – esetenként a VVESz ügyeletes vezetőjének előzetes információja alapján is pl. helyszín lezárása, szomszéd vágány felszabadítása – az elhárítás előkészítését irányítani, illetve abban közreműködni. 4.12.8. Az elhárításnál a szolgálati hely helyszínen lévő vezetője (megbízottja) köteles a VVESz ügyeletes vezetőjének az elhárítás mielőbbi és biztonságos elvégzése érdekében adott rendelkezéseit végrehajtani. 4.12.9. A szolgálati hely megbízottja köteles arról gondoskodni, hogy amennyiben a sérült járművek futóképesek és elvontatásuknak egyéb akadálya nincs, azokat villamos felsővezetékkel el nem látott, ennek hiányában feszültségmentesített vágányra állítsák, ahol az elhárítási munkák biztonságosan és akadálymentesen elvégezhetők. Ha az állomáson vontatójármű nem áll rendelkezésre, úgy ennek biztosítását a területi gépészeti főirányítótól kell kérni a kárhelyparancsnok vagy kárhelyparancsnokhelyettes útján. 4.12.10. Ha a kiömlő anyagok élet- és vagyonbiztonságot is veszélyeztetnek vagy a környezetszennyezés nagyobb kárt okozhat, a kocsikat olyan helyre kell állítani, ahol a környezeti károk csökkenthetők. A vegyi elhárítási tevékenységgel egyidejűleg tilos egyéb olyan helyreállítási munkákat végezni, melyek az elhárítást zavarják, vagy újabb veszélyhelyzetet jelenthetnek. 4.12.11. Amennyiben a körülmények indokolják, a VVESz ügyeletes vezetője kérheti a további veszélyek megelőzése vagy a terület lezárása, kiürítése, személyek eltávolítása érdekében a hálózati főüzemirányítón keresztül a megyei (Budapesti) Rendőr-főkapitányság, illetve a Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműködését. 4.12.12. Folyadékoknál, szilárd anyagoknál, a levegőnél nehezebb gázoknál és gőzöknél a sérült kocsit lehetőleg olyan helyre kell állítani, ahol a veszélyeztetett területen akna, gödör, mélyedés nincs. 4.12.13. A veszélyövezetet a szélirány és a szélsebesség figyelembevételével kell kijelölni és lezárni, biztosítva, hogy a sérült, csepegő, vagy tömítetlen, illetve nyitott töltő, vagy lejtő szerkezetű kocsik körzetébe illetéktelen személyek ne jussanak be. Figyelembe kell venni az esetleges lakó-, ipari-, közlekedési objektumokat is a veszélyeztetés elkerülése érdekében. 4.12.14. A kivonuló egység vezetője felelős: − az egységnek a legrövidebb időn belül és a legrövidebb útvonalon a kárhelyre érkezéséért, − az egység vezetője által kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert anyagok esetében a segédletekből, ennek hiá-

6. szám


nyában a feladótól vagy az átvevőtől az anyag tulajdonságaira, az alkalmazott elhárítási módra és eszközökre vonatkozó ismeretek megszerzéséért, − az elhárítás előkészítéséért (pl. mentesítő (közömbösítő) anyagok helyszínre szállítása, vontatójármű, védőkocsi igénylése). 4.13. A veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásának elhárítása 4.13.1. A helyszínre érkezés után a VVESz ügyeletes vezetője a kapott információkat a helyszínen köteles kiegészíteni a veszélyhelyzet körülményeire és az elhárítás módjára vonatkozó adatokkal. 4.13.2. Amennyiben a baleset következtében veszélyes áruval rakott kocsi sérült, kisiklott vagy felborult és a VVESz biztonsági felügyeletet lát el, úgy a kárhelyparancsnoknak a VVESz ügyeletes vezetőjének vegyi- és tűzvédelmi vonatkozású észrevételei kötelező figyelembevételével kell a segélynyújtási, elhárítási munkákat szervezni és irányítani. A veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a kárhelyparancsnoki feladatokat a további veszélyek megszüntetéséig a VVESz ügyeletes vezetője látja el. 4.13.3. A VVESz ügyeletes vezetője – a nem baleseti következményként történt veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén – köteles folyamatosan tájékoztatni a hálózati főüzemirányítót, az érintett vasútvállalat árufuvarozási hálózati főirányítóját, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót a munkák menetéről, a befejezés és normál üzem felvételéről, várható időpontjáról. 4.13.4. A VVESz ügyeletes vezetője bármilyen jellegű kivonulás esetén, (pl. szaktanácsadás, felügyelet ellátás, kényszer átfejtés) Vegyi Elhárítási Jegyzőkönyvet köteles kitölteni (11. sz. melléklet). Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén az eseményről a Balesetvizsgálati Utasításban szabályozott „Ténymegállapítási jelentés veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásáról” c. formanyomtatványt is köteles kitölteni. A jegyzőkönyv egy példányát az érintettek megkapják. 4.13.5. A VVESz ügyeletes vezetője a helyzet felmérése és az időjárási viszonyok alapján intézkedik a munkaerőváltás lebonyolítására, annak figyelembevételével, hogy a munkák folyamata ne szakadjon meg. 4.13.6. Amennyiben – a VVESz mérései alapján – a munkaterületen mérgező anyagok, vagy a légterében egészségre ártalmas gázok tűréshatáron felüli töménységben mutathatók ki, a megfelelő számú egyéni védőfelszerelés biztosítását a VVESz ügyeletes vezetőjének vagy a kárhelyparancsnoknak a hálózati főüzemirányítón keresztül kell kérnie az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyeletétől (4.9.8 pont).

763

4.13.7. A VVESz ügyeletes vezetője az elhárítási munkák befejezés után a vasúti kocsikkal kapcsolatos teendőket fuvarozási naplóban köteles bejegyezni, és az érintett vasúttársaság árufuvarozási hálózati főirányítónak, amennyiben ilyen nincs akkor a kijelölt kapcsolattartó személynek telefaxon, illetőleg a lehetőségekhez mérten e-mail-ben bejelenteni. A vasúti terület mentesítésének szükségességét a forgalmi szolgálattevőnél a fejrovatos naplóba köteles bejegyezni és a hálózati főüzemirányítónak jelenteni. 4.13.8. Ideiglenes javítás esetén gondoskodni kell arról, hogy a szolgálatban lévő kocsivizsgáló a javított kocsit megfelelő módon bárcázza le. 4.13.9. Sikertelen elhárítás esetén a VVESz addig nem hagyhatja el a helyszínt, amíg a sérült kocsi megfelelő őrzéséről – az árufuvarozási hálózati főirányítóval vagy a MÁV Vasútőr Kft. személyzetirányítójával történt egyeztetés alapján – nem gondoskodott, vagy a MÁV társaságokon kívüli vállalkozás az elhárítást nem fejezte be. A terület mentesítésekor – szükség esetén – az Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Osztály a VVESz szakfelügyeletét kérheti. 4.13.10. A környezetvédelmi mentesítés részletes szabályait külön utasítás tartalmazza. 4.14. A vízszállító tartálykocsi helyszínre továbbítására a riasztás szabályai 4.14.1. A MÁV társaságok üzemi területén – kézi eszközökkel a munkavállalók által elhárítható tűzesetek kivételével – a tűzesetek oltását a Katasztrófavédelmi Igazgatóság területi egysége (tűzoltóság) végzi. A tűzoltó egység riasztását – az esemény jelentése alapján – a területi főüzemirányító köteles kérni a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletétől. 4.14.2. A tűzoltás helyszíni vezetője, illetve a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyelete vagy az Igazgatóság ügyelete kérheti a hálózati, illetve területi főüzemirányító intézkedését vízszállító kocsi helyszínre továbbítását: − a MÁV társaságok területén történt tűzeset oltásához, − a MÁV társaságok területén kívüli tűzeset oltásához, − veszélyes anyag, áru hűtéséhez. A veszélyes anyag, áru hűtéséhez vízszállító tartálykocsi helyszínre továbbítását a VVESz ügyeletes vezetője is kérheti a hálózati, vagy területi főüzemirányítón keresztül. 4.14.3. A hálózati, illetve területi főüzemirányító az értesítés alapján a gépészeti főirányítón keresztül köteles intézkedni a tartálykocsik helyszínre továbbításához szükséges vontatójármű és mozdonyvezető biztosítására.

764


4.14.4. A kivonulásra, a helyszíni munkabiztonsági feltételekre az Utasítás 4.7. és 4.8. pontja szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. 4.14.5. A vízszállító tartálykocsik állomásítási helyeit a 4.B. sz. melléklet tartalmazza. 5.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Az Utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti MÁV Zrt. Műszaki Mentési és segítségnyújtási utasításáról szóló 20/2006. (V.26. MÁV Ért. 21.) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás. 6.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1.sz. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV Zrt. Vezérigazgatósága közötti Együttműködési Megállapodás kivonata. 2.sz. A kárhelyparancsnok (helyettes) feladatai.

6. szám

3.sz. Adatlap a rendkívüli esemény következményeiről. 4.A.sz. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. műszaki mentő és segélynyújtó egységek telepítési helyei. 4.B.sz. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vasúti vegyi elhárító egységek, vízszállító tartálykocsik telepítési helyei. 4.C.sz. A MÁV Cargo Zrt. vasúti vegyi elhárító egységek telepítési helyei. 5.sz. Irányelvek a következményektől függően alkalmazandó műszaki mentő és segélynyújtó egységekre. 6.sz. MD 600 sorozatú daru főbb adatai. 7.sz. MD 1250 sorozatú daru főbb adatai. 8.sz. KRC 1220 sorozatú daru főbb adatai. 9.sz. A Lucas típusú hidraulikus emelők. 10.sz. A Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálatának (VFSZ) és Veszélyhelyzeti Felderítő csoportjainak(VFCS) riszthatósága és igénybevétele. 11.sz. Vegyi Elhárítási Jegyzőkönyv. ????? s. k.

6. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 1. sz. melléklet Kivonat a Megállapodásból

ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG és a MAGYAR ÁLLAMVASUTAK Zrt. VEZÉRIGAZGATÓSÁGA együttműködési megállapodást köt. 1. Az együttműködésben foglaltak hatálya kiterjed – az OKF és a MÁV Zrt. mindazon tevékenységi területeire, amelyek a két szervezet szakmai munkájának keretében az egymást kölcsönösen segítő intézkedések öszszehangolásához szükségesek. – a MÁV Zrt-n keresztül a MÁV-GÉPÉSZET Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-START Zrt. társaságokra (továbbiakban: MÁV Csoport). – azon – további – vasúti társaságokra, melyek az Együttműködési Megállapodáshoz (továbbiakban: Megállapodás) csatlakozási nyilatkozat alapján – a MÁV Zrt-n keresztül – csatlakoztak, és a nyilatkozat mellékleteiben feltüntetett erőiket, eszközeiket az együttműködéshez felajánlják. 2. Általános – mindkét félre vonatkozó rendelkezések 2.1. A területi (helyi) értesítési, riasztási és intézkedési kötelezettségeken túlmenően az OKF Központi Ügyelete és a MÁV Zrt. Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítója (rendkívüli helyzeteket kezelő irányító) kölcsönösen telefonon tájékoztatja egymást a MÁV Csoport, illetve a csatlakozó vasúti társaságok területén bekövetkezett mindazon – területi szerveik által jelentett – rendkívüli eseményekről, melyek következtében – az életmentési feladatok, – a tüzek oltása, – a jelentős vagyoni kár felszámolása, a további veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése, illetve a helyreállítás segítése, – a veszélyes áruk – Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat (RID) szerinti – ellenőrizetlen szabadba jutása a katasztrófavédelem polgári védelmi szervezeteinek, a hivatásos önkormányzati-, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok erőinek, eszközeinek igénybevételét szükségessé teszik, illetve – a MÁV Csoport területén kívüli esetben (a mentéshez a MÁV Csoportba tartozó és a csatlakozó vasúti társaságok segélynyújtó és elhárító egységeinek a közreműködése szükséges. 2.2. Kölcsönösen tájékoztatják egymást – e megállapodás mellékleteiben feltüntetve – azokról, az országban igénybe vehető főbb segélynyújtó és műszaki mentő esz-

765

közeikről, berendezéseikről, amelyek alkalmasak a MÁV Csoport és a csatlakozó vasúti társaságok területén, illetve azon kívül előforduló rendkívüli események következményeinek elhárításához. 2.3. Kölcsönösen és térítésmentesen biztosítják egymás részére az élet- és vagyonmentéshez, valamint a kárelhárításhoz a szaktanácsadók, valamint a speciális eszközök, tűzoltószerek, műszaki berendezések, védőruhák, anyagok igénybevételét. Az élet- és vagyonmentéshez, valamint a kárelhárításhoz igénybevett speciális eszközök, tűzoltószerek, műszaki berendezések, védőruhák, anyagok költségei megtérítésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok szerint járnak el. 3. Az OKF vállalja 3.1. A MÁV Csoport és a csatlakozó vasúti társaságok területén bekövetkezett káresemények helyszínén – a vonatkozó jogszabályban előírtak teljesítésén túl – gondoskodik a MÁV Zrt. Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítása szerint eljáró kárhely parancsnok (MÁV elhárítás vezetője) megfelelő informálásáról. a Megállapodás keretében biztosítandó segítségnyújtásról, az 1. és 2. számú mellékletben foglalt erők eszközök – szükség szerinti – kirendeléséről. Az együttesen végzett mentési és elhárítási munkák esetén kölcsönösen egyeztetik a kárfelszámolás érdekében szükséges feladatok végrehajtását. 3.2. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az illetékes megyei közgyűlés elnökénél (főpolgármesternél) – szükség esetén – kezdeményezi a területi polgári védelmi szervezetek vezetésbiztosító és híradó, valamint kárfelszámolási szakszolgálat parancsnokság keretében létrehozott szakalegységeinek bevonását a veszélyeztetett vasúti területen dolgozók és a lakosság lehetőség szerinti gyors riasztásába és informálásába, valamint a védekezési feladatok végrehajtásába. 3.3. A Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat (továbbiakban: VFSZ) és a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (továbbiakban: VFCS-k) segítséget nyújtanak a vasúton fuvarozott, illetve tárolt fokozottan veszélyes anyaggal bekövetkezett rendkívüli eseményeknél az anyag azonosításához, és ehhez technikai eszközöket és személyzetet biztosítanak. Közreműködnek közvetlen életveszély esetén a mentésben, az elsősegélynyújtásban, a károk felmérésében, kiterjedésének megelőzésében (csökkentésében), mentesítésében. 4. A MÁV Zrt. vállalja 4.1. A bekövetkezett súlyos következményű vasúti balesetekről, tűzesetekről katasztrófát okozó veszélyes anyagok szabadba jutásáról, amikor a személyi sérüléshez, nagy értékű dologi kár elhárításához a tűzoltóság il-

766


letve a polgári védelem segítsége szükséges, a MÁV Zrt. Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítója (rendkívüli helyzeteket kezelő irányítója) haladéktalanul értesíti az OKF Központi Ügyeletét, a MÁV Zrt. területi főüzemirányítója pedig az OKF területileg illetékes ügyeletét. 4.2. A Megállapodásban foglaltakat – a hatályba lépésével egyidejűleg – a MÁV Csoportba tartozó MÁVGÉPÉSZET Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-START Zrt. társaságokra kötelező érvénnyel kiterjeszti, a végrehajtást koordinálja. Az erről szóló ügyirat eredeti példányát, valamint az igénybe vehető erőiket, eszközeiket és a riasztásuk módját e Megállapodás 3. számú melléklete tartalmazza. 4.3. Csatlakozási Nyilatkozatban (továbbiakban: Nyilatkozat) foglaltak alapján koordinálja a Megállapodáshoz a MÁV Zrt-n keresztül csatlakozó vasúti társaságokkal történő együttműködést, a Nyilatkozatokban feltüntetett erők, eszközök igénybevételét. A Nyilatkozatok eredeti példányait e Megállapodás mellékleteiként csatolja, melyek tartalmi követelményeit e Megállapodás 4. számú melléklete tartalmazza. 4.4. A MÁV Zrt. Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítója (rendkívüli helyzeteket kezelő irányítója) az OKF Központi Ügyeletének igényére – a MÁV Csoport és a csatlakozó vasúti társaságok területén kívül történt rendkívüli esetben is – riasztja: – veszélyes anyag ellenőrizetlen szabadba jutás esetén a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálatát, – súlyos következményű baleset és más rendkívüli esetben a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. műszaki-mentő és segélynyújtó egységét, – a vasúti pályához közeli tűzesetek oltásához a MÁVGÉPÉSZET Zrt. által a mellékletben meghatározott helyeken készenlétben tartott vízszállító tartálykocsikat, melyek segítséget nyújtanak a mentési (oltási) és védelmi feladatok ellátásához.

6. szám 2. sz. melléklet

A KÁRHELYPARANCSNOK és HELYETTES FELADATAI A kárhelyparancsnok és kárhelyparancsnok-helyettes: ¾ Riasztás után – a káresemény helyszínére indulás előtt – tájékozódjanak a területi főüzemirányítótól a rendelkezésre álló információkról, a következményekről, és közösen döntsenek az elsődleges intézkedésekről, a műszaki mentőegység(ek) riasztásáról. ¾ Az esemény helyszínén mérjék fel a helyreállításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és egyeztetés után intézkedjenek – amennyiben szükséges – a további segélynyújtó és elhárító egységek, eszközök kirendelésére, igénybevételére. A kárhelyparancsnok: ¾ Személyek mentése esetén intézkedjen a tűzoltóság és a mentők igénye szerint a szükséges személyi vagy műszaki segítségnyújtás biztosítására. ¾ Egyeztesse és koordinálja a feladatokat a közreműködő szervezetek helyszíni munkairányítóival, és döntsön az elvégzendő munkák sorrendjéről. A kárhelyparancsnok utasítását az elhárításban résztvevőknek maradéktalanul végre kell hajtani. ¾ Folyamatosan működjön együtt a balesetvizsgáló bizottsággal, illetve a helyszínelést végző hatóságokkal. ¾ Egyeztesse és koordinálja a feladatok végrehajtását a forgalmi összekötővel és vegye figyelembe a forgalmi igényeket. ¾ Intézkedjen a további segélynyújtó és elhárító egységek, eszközök kirendelésére, az elhárítási munkák biztosításához. ¾ Tartson folyamatos kapcsolatot a hálózati és területi főüzemirányítóval, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval, a hálózati operatív fődiszpécserekkel, villamos üzemirányítókkal, adjon rendszeres tájékoztatást az elhárítási munkák állásáról. ¾ Szükség esetén az operatív főirányítón, fődiszpécsereken, villamos üzemirányítókon keresztül kezdeményezze a külső vállalkozások bevonását a helyreállításba. ¾ Szükség esetén kezdeményezze a katasztrófavédelmi szervezet és a honvédségi erők közreműködését az elhárítási munkákban. ¾ A helyreállítási munkák során intézkedjen a szükséges forgalomkorlátozások előjegyeztetésére, útátjárók, műtárgyak lezárására, vágányzár, lassújel, vagy felsővezetéki berendezéssel ellátott pályán a feszültség-mentesítés bevezetésének elrendelésére.

6. szám


767

3. sz. melléklet Adatlap a rendkívüli esemény következményeiről

1.) A rendkívüli esemény helye: állomás …………………………………………………………………….………. állomásköz ………………………………….…………… szelvény ……………... idĘpontja ………………….……………………………………………………….. 2.) Sérültek száma: ………………… kiszabadításukhoz mĦszaki mentés szükséges

nem szükséges.

3.) A megrongálódott pálya megközelítĘ hossza ………………….., megrongálódott kitérĘk száma:……………….…………….. 4.) A baleset egyenes vagy íves pályaszakaszon, bevágásban, töltésen, sík pályaszakaszon, esetleges mĦtárgyon (alagútban, hídon) történt. 5.) A megrongálódott felsĘvezetéki berendezés megközelítĘ hossza ……………….. oszlopok száma:……………….. 6.) Kisiklott vontatott jármĦvek száma: személykocsi…………… teherkocsi ……………. EbbĘl: felborult 2 tengelyes…………...4 tengelyes….………. oldalára dĘlt 2 tengelyes…………...4 tengelyes…..……… keresztbe fordult 2 tengelyes…………...4 tengelyes…..……… 7.) Kisiklott vontatójármĦ típusa: …..…………. munkagép típusa: …………………. 8.) Veszélyes áruval rakott kocsi sérült: ……………… RID száma: ………………… 9.) Két vágányú pályán a másik vágányon a vonatközlekedés

fenntartható, nem tartható fenn. A másik vágányon a közlekedés nem tartható fenn a siklott jármĦvek pálya megrongálódása, egyéb ………………… okok miatt.

10.) Áruval rakott kocsi kisiklása, rongálódása esetén az áru leesett, az áru fajtája ……………………..…. szétszóródott, az áru fajtája ………………… a konténer leesett, elmozdult, keresztbe fordult. 11.) Veszélyes áruval rakott …………….. db kocsi sérülése esetén:

szivárog csepeg ömlik.

12.) A veszélyes áruval rakott kocsi sérülése esetén: környezetszennyezés van, nincs tĦzveszély van, nincs robbanás veszély van, nincs személyi veszélyeztetettség van, nincs

768


6. szám

13.) A helyszín megközelíthetĘségére vonatkozó információk: ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. 14.)Egyéb megállapítás: …………………………...……………………………………………………………… ………...………………...………………………………………………………………. ………………………..…………………………………………………………………. ……………………………..……………………………………………………………. ………………………………..…………………………………………………………. 15.) A jelentésig tett intézkedés: ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. 16.) Az adatokat közölte (név, beosztás, idĘadat): ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………..

Dátum:

aláírás

6. szám


769

4.A sz. melléklet A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vasúti – közúti műszaki mentési és segélynyújtási egységek telepítési helyei és a 24 órás rendelkezésre állás létszám adatai Sorszám 1.

2.

Telepítési hely Ferencváros

Székesfehérvár

3. 4.

Győr Szolnok

5. 6. 7.

Miskolc Debrecen Szeged

8. 9.

Dombóvár Szombathely

10.

Záhony

Baleseti segélynyújtó egységek felsorolása – közúti–vasúti segélynyújtó UNIMOG gépjármű (KVSU–01) – vasúti segélynyújtó szerelvény – MD–603 psz. vasúti segélynyújtó daruszerelvény (nagyjavítás után MD 605 psz.) – RÁBA közúti segélynyújtó gépkocsi – MD–1252 psz. vasúti segély-nyújtó daruszerelvény (nagyjavítás után MD 1253 psz.) – vasúti segélynyújtó szerelvény – vasúti segélynyújtó szerelvény – KRC 1220 sor. vasúti segélynyújtó daruszerelvény – vasúti segélynyújtó szerelvény – RÁBA közúti- vasúti segélynyújtó gépjármű – TÁTRA közúti segélynyújtó gépjármű – vasúti segélynyújtó szerelvény – vasúti segélynyújtó szerelvény – TÁTRA közúti segélynyújtó gépjármű – vasúti segélynyújtó szerelvény – vasúti segélynyújtó szerelvény (normál nyomtávú) – vasúti segélynyújtó szerelvény (széles nyomtávú)

Kivonulási létszám meghatározása

6 fő + 1 fő 6 fő + 1 fő 6 fő 6 fő + 2 fő 6 fő 6 fő 6 fő 6 fő 6 fő 6 fő

770


4. B sz. melléklet A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. közúti vegyi elhárító és vasúti vízszállító tartálykocsik telepítési helyei Telepítési hely Budapest Ferencváros Székesfehérvár Győr Szolnok Miskolc Szeged Békéscsaba Dombóvár Celldömölk Záhony

Közúti vegyi elhárító és vasúti vízszállító tartálykocsik telepítési helyei -Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat Központi Egység -vízszállító tartálykocsi (nincs feltöltve*) -vízszállító tartálykocsi (nincs feltöltve*) -vízszállító tartálykocsi (feltöltve) -vízszállító tartálykocsi (feltöltve) -vízszállító tartálykocsi (feltöltve) -vízszállító tartálykocsi (nincs feltöltve*) -Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat Kirendeltség -Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat Kirendeltség -vízszállító tartálykocsi (feltöltve) -vízszállító tartálykocsi (nincs feltöltve*) -vízszállító normál és széles nyomtávú tartálykocsi (nincs feltöltve*)

* feltöltési idő 180 perc

4. C sz. melléklet A MÁV Cargo Zrt. közúti vegyi elhárító egység telepítési helye Telepítési hely Záhony

Vegyi Elhárító Egység - Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat Kirendeltség

6. szám

6. szám


771

5.sz. melléklet Irányelvek a következményektől függően alkalmazandó műszaki mentő és segélynyújtó egységekre Műszaki mentő és segélynyújtó eszközök

Hidraulikus emelő

MD 600

MD 1250 és KRC 1220

x

+

1. Állomási vágány hálózat: - folyó vágányon siklott jármű - váltókörzetben egyszerű siklás - váltókörzetben több kocsi siklása - kis állomás, kevés vágány - kis távolságban keresztmező

+ +

x

-

2. Nyílt vonali vágány hálózat: Egy vágányú pályán: - egy kocsi siklott - több jármű siklott - nagy túlemelés, több jármű

+ + +

+ -

x -

+ x

x +

x

+ +

Kettő vagy több vágányú pályán: - egyik vágányon egy kocsi - egyik vágányon több kocsi - mindkét vágány több kocsival zárva 1. és 2. területen a siklott járművek tömege, rakományának helyzete: – könnyű, kevés jármű, sínhez közel – mozdony keresztbefordulva – rakott jármű mindkét oldalon besüllyedve – könnyű jármű vágánytól távol – rakott, nehéz vágánytól messze – jármű pályaszint alatt (töltéshez viszonyítva/ – könnyű jármű felborulva – rakott, nehéz jármű felborulva – több könnyű jármű egymáson – több jármű és rakomány egymáson

+ +

+ x

+

+ -

+ + +

-

+ több egység egyidejű munkája

A táblázat jelölései a következők: + a használat egyértelműen kedvezőbb, x vagylagosan választható, – egyértelműen kizárható. A vasúti eszközökön kívül figyelembe veendők a 10. sz. mellékletben foglaltak.

+ +

EDK 300 – MD 600 VASÚTI JÁRMĥVES DARU JELLEMZė PARAMÉTEREI

6.sz. melléklet

772 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám

$GDUXWHUKHOKHWēV«J«WDY£OWR]WDWKDWµJ«P£OO£VPLDWWDIHOYHWWHOOHQV¼O\RN GEV]£PD«VDPHJY£ODV]WRWWNLW£PDV]W£VLPµGDODSM£QOHKHW PHJKDW£UR]QLDPHO\HWDNH]HO«VLXWDV¯W£VWDUWDOPD]

P«WHU

$GDUXV]HUHOY«Q\KRVV]D

NPK

SV] WµO

P«WHU

NPK

SV] LJ

(QJPD[YRQWDW£VLVHEHVV«J

%HM£UKDWµ¯YVXJ£UPLQ

WRQQD

7HQJHO\WHUKHO«V

NPK

P«WHU

'DUXKRVV]DGDUXPJ«PWDUWµNRFVLP

0D[¸QM£UµVHEHVV«J

WRQQD

OO¯WKDWµGDUXW£PDV]RN

2

P

0D[HPHOēN«SHVV«J IRUJµFVDSWµOP«WHULJ

'DUXSDUDP«WHUHN

IRUJµFVDS

9£J£Q\WHQJHO\

P

52 42 33 27 23 21 18 16 14

6,0 m 7,0 m 8,0 m 9,0 m 10,0 m 11,0 m 12,0 m 13,0 m 11,0 m

8

9

11

13

15

17

19

23

27

30

B.

3

4

5

6

7

8

10

12

15

17

C.

$.LW£PDV]WYD R N¸U¾OIRUGXO£VVDO %6]DEDG£OO£VY£J£Q\WHQJHO\WēO R NLIRUGXO£VLJ &6]DEDG£OO£VR N¸U¾OIRUGXO£VVDO

60

A.

5,5 m

GÉMKINYULÁS

7(5+(/6,7%/=$7

6. szám A MÁV Zrt. Értesítője 773

EDK 1000 – MD 1250 VASÚTI JÁRMĥVES DARU JELLEMZė PARAMÉTEREI

7.sz. melléklet


%

2

$

WRQQD P«WHU WRQQD NPK NPK P«WHU P«WHU

IRUJµFVDS

B

$GDUXWHUKHOKHWēV«J«W DY£OWR]WDWKDWµJ«P£OO£VPLDWW DIHOYHWWHOOHQV¼O\RNGEV]£PD«VDPHJY£ODV]WRWW NLW£PDV]W£VLPµGDODSM£QOHKHWPHJKDW£UR]QLDPHO\HWDNH]HO«VLXWDV¯W£VWDUWDOPD]

$

9£J£Q\WHQJHO\ OO¯WKDWµGDUXW£PDV]RN NLW£PDV]W£VLP«UHWHLP

)L[GDUXW£PDV]NLVO£E

OO¯WKDWµGDUXW£PDV]QDJ\O£E

$GDUXW£PDV]WµO£EDLQDNNL«S¯W«VLSDUDP«WHUHL

0D[HPHOēN«SHVV«J IRJµFVDSWµOP«WHULJ 7HOMHVKRVV]GDUXJ«PWDUWµ 7HQJHO\WHUKHO«V (QJPD[YRQWDW£VLVHEHVV«J 0D[¸QM£UµVHEHVV«J %HM£UKDWµ¯YVXJ£UPLQ $GDUXV]HUHOY«Q\KRVV]D


KRC 1220 VASÚTI JÁRMĥVES DARU JELLEMZė PARAMÉTEREI

8.sz. melléklet


,

$/$3 $ %

R

,,

WRQQD WRQQD NPK NPK P«WHU P«WHU

'DUXWHQJHO\WHUKHO«V

(OOHQV¼O\NRFVLWHQJHO\WHUKHO«VH

(QJPD[YRQWDW£VLVHEHVV«J

0D[¸QM£UµVHEHVV«J

%HM£UKDWµ¯YVXJ£UPLQ

$GDUXV]HUHOY«Q\KRVV]D


ವ $GDUXWHUKHOKHWēV«J«WD]HPHOēN«SHVV«J«W«VD]HPHO«VWDV]£PLLWµJ«SHVUHQGV]HU HOOHQēU]LIHO¾J\HOL$NL«S¯W«VLPµGPHJY£ODV]W£V£Wದ DWHUKHO«V«VD]HPHO«VLW£YROV£J ILJ\HOHPEHY«WHO«YHO D]HUUHNLN«S]HWW«VYL]VJ£]RWWNH]HOēV]HP«O\]HWKDW£UR]]DPHJ

P«WHU

'DUXKRVV]DHOOHQV¼O\NRFVLPGDUXPJ«PWDUWµNRFVLP

P«WHU

PD[

WRQQD

WRQQD P«WHU

,,,

%

PLQ DODSKHO\]HW¾WN¸]ēLJ

30 o és 90 o N¸]¸WW

Y£J£Q\WHQJHO\KH]N«SHVW R

(OOHQV¼O\NLQ\¼O£VLW£YROV£J

0D[HPHOēN«SHVV«J

OO¯WKDWµGDUXW£PDV]RN NLW£PDV]W£VLP«UHWHLP

)25*&6$3

9*1<7(1*(/<

$GDUXSDUDP«WHUHL

RR

//7+$7'$5870$6=2.

$

6. szám 777

778


6. szám

9.sz. melléklet

Menny. (db) 2 2 2 1

TeleszkópemelĘ k HP 50/T 185R HP 50/T 400R HP 65/T 400R HP 25/T 450R

63 / 25

160 / 67,5

100 / 50

100 / 50

EmelĘ képesség (tonna)

220 / 230 = 450

200 + 200 = 400

195 +205 = 400

78 + 87 = 165

Lökethossz (mm)

23

63

41

24

Súly (kg)

LUCAS HIDRAULIKUS SÍNREHELYEZė EMELėRENDSZER TELESZKÓPEMELėI


780


6. szám

10./1.sz.melléklet Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat (továbbiakban: VFSZ) és a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (továbbiakban: VFCS-k) riaszthatósága és igénybevétele: A VFSZ és a VFCS-k riasztása és igénybevétele az OKF Központi Ügyeletén keresztül történik. Telefon: +36 1 469-4349, +36 1 469-4293 és +36 1 469-4168. A VFSZ riasztásának ideje: 2 perc. A VFCS riasztásának ideje: munkaidőben 20 perc, hivatali időn kívül legfeljebb 60 perc. A Regionális Műszaki Mentő Bázisok (a továbbiakban: Bázis) alkalmazhatósága és felszerelései, a bázisokat üzemeltető tűzoltóságok és járműveik: • Fővárosi Tűzoltóparancsnokság járművek: daru, műszaki mentő és vegyi-elhárító konténer • Debrecen HÖT járművek: daru, műszaki mentő és vegyi-elhárító konténer • Győr HÖT járművek: daru, műszaki mentő és vegyi-elhárító konténer • Miskolc HÖT járművek: daru, műszaki mentő és vegyi-elhárító konténer • Pécs HÖT járművek: daru, műszaki mentő és vegyi-elhárító konténer • Szeged HÖT járművek: műszaki mentő és vegyi-elhárító konténer • Szolnok HÖT járművek: daru, műszaki mentő és vegyi-elhárító konténer • Veszprém HÖT járművek: daru, műszaki mentő és vegyi-elhárító konténer • Zalaegerszeg HÖT járművek: daru, műszaki mentő és vegyi-elhárító konténer A Bázisok működési területét a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 5. számú melléklete tartalmazza.

6. szám


781

10./2.sz.melléklet A VFSZ és a VFCS-k működési területe és szakfelszerelései: Telepítési hely (megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok székhelyén) Kecskemét Pécs Miskolc Szeged (Csongrád megyei VFCS) Székesfehérvár Debrecen Eger Győr Szolnok Tatabánya Salgótarján Kaposvár Nyíregyháza Szekszárd Szombathely Veszprém Zalaegerszeg Budapest (Fővárosi VFCS, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, FPVI Bázisán) Budapest (VFSZ, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Bázisán)

Működési terület Bács-Kiskun megye Baranya megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye és Békés megye Fejér megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Győr-Moson-Sopron megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Pest megye

Budapest Főváros (Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, FTP elsődleges működési körzetével azonos terület)

Szakfelszerelések, alkalmazhatóság

Mikrometeorológia, Gázkoncentráció mérés, Sugárzásmérés, Biológiai mintavevők, Bőr- és légzésvédők, Hírforgalmi és adatfeldolgozó eszközök, Áramfejlesztő, Mentesítő (fertőtlenítő) felszerelés (3 fő részére), Lakosság-tájékoztató eszközök. 3 fős állomány: csoportvezető, technikus, gépjárművezető Feladatuk: a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelmének érdekében felderítés, szakértői feladatok ellátása, lakosságtájékoztatás, az elsődleges beavatkozók (tűzoltók) védelme, kárhelyparancsnok alárendeltségében szakértői feladatok végzése.

782


6. szám

11./1.sz.melléklet

VEGYI ELHÁRÍTÁSI JEGYZėKÖNYV Dátum:

Sorszám:

Riasztás idĘpontja:

Indulás idĘpontja:

Helyszín:

Helyszínre érkezés:

Elhárítás idĘtartama:

óra

perc

Visszaindulás:

Visszaérkezés:

Riasztást adta: ( MegrendelĘ )

Jelen voltak:

VVE vezetĘ:

,

GépkocsivezetĘ: VVE lakatos: VVE lakatos: Az elhárításban részt vevĘ más szervezetek:

Felhasznált anyagok:

Berendezések üzemeltetése:

Üzemóra

Megjegyzés

óra óra óra

Ténylegesen megtett kilométer:

km

Kelt: Budapest,

sk. VVE ügyelet vezetĘ

MÁV- GÉPÉSZET Zrt. Vasúti Vegyi Elhárító Egység

Pályaszám, REV

Töltet, RID szám

A sérült kocsi adatai

11./2.sz.melléklet

Feladó

Állomás Fogadó .

HIBÁK - ELHÁRÍTÁS


784

A MÁV Zrt. Értesítője 5/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az önrevízióról a MÁV Zrt. területén

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. évi törvényben (továbbiakban Art.) meghatározott önellenőrzési jogosultsággal kapcsolatos anyagi és eljárási folyamat egységes rendszerének kialakítása és kötelező végrehajtása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed Főkönyvelőségekre és a hozzájuk tartozó könyvelő egységekre, Humán Szolgáltató Szervezetre, Számviteli Főosztály Költségvetési Kapcsolatok Osztályára (továbbiakban KKO), a Számviteli Főosztály, Számviteli Beszámolók Osztályára, és a Számviteli Főosztály GIR Felhasználói és Koordinációs Osztályára; az EBK Osztályra és az EBK Területi Szolgáltató Központokra. Az üzleti területek a fenti szervezetekkel együttműködni kötelesek. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Számviteli Főosztály főosztályvezetője a felelős. Az utasításban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért a 2.1 pontban hivatkozott szervezetek vezetői a felelősek. 3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Az utasításban szereplő fogalom meghatározások megegyeznek az Art. értelmezéseivel. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Önellenőrzési jogosultság • Az Art. 49. § (1) bekezdése szerint: „Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot – az illeték kivételével – és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja”.

6. szám

4.1.1 Önellenőrzés alapszabályai • Helyesbíteni a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül – a revízióval, utólagos adómegállapítással le nem zárt időszakokra vonatkozóan – lehet. • Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és – ha törvény előírja – az önellenőrzési pótlék összegének megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék összegének bevallása és egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése. • Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. 4.1.2 Nincs helye önellenőrzésnek • Ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. • Az adóhatósági (APEH, VPOP, Önkormányzat) ellenőrzés – kivéve a célellenőrzés –megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. • Társasági adókedvezményt utólag önrevízióval érvényesíteni nem lehet. • Nem lehet önellenőrzést beadni be nem nyújtott bevallás pótlására. • Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. 4.1.3 Számviteli törvény szerinti önrevízió és adóönrevízió • A feltárt számviteli hibákat és hibahatásokat mindenképpen ki kell javítani, az Szt. szerint ugyanis nincs elévülés. A MÁV Zrt. Számviteli politikájában foglaltak szerint az előző éveket érintő hibahatásokat a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg mutatjuk ki, vagyis az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. • Számviteli hibának minősül minden olyan könyvelés, amelynek hatására az eszközök, a források összege ill. azok összetétele vagy az eredmény elszámolás tartalma megváltozik egy már éves beszámolóval lezárt időszakban (évben). • A számviteli beszámolóval lezárt üzleti év felülvizsgálata gyakorlatilag együtt jár az adózási nyilvántartások felülvizsgálatával. • A számvitelileg le nem zárt időszak számviteli felülvizsgálata abban az esetben jár együtt adó-önrevízióval, amennyiben az ellenőrzés adózási szempontból bevallási határidővel lezárt, de adóhatóság által átfogó ellenőrzéssel még le nem zárt időszakhoz kapcsolódik. • A MÁV Zrt. Számviteli politikája alapján minden hiba jelentősnek minősül ezért ezeket a tárgyévi adatoktól elkülönítetten mutatjuk be az éves beszámolóban,

6. szám


valamint a korábbi évek eredményét érintő tételeket azonnal az eredmény tartalék terhére ill. javára számoljuk el. A számviteli önellenőrzés a Főkönyvelőségek és könyvelési egységek feladata, amely alapján a hiba lehet: • Csak nyilvántartási hiba; ilyenkor elegendő a nyilvántartást javítani. • Nyilvántartási és bevallási hiba; ilyen esetben a nyilvántartások javítása önrevízióval jár. • Csak adóbevallási hiba; amikor az önrevízió nem jár a nyilvántartások módosításával. 4.2 Eljárás rendje 4.2.1 Önellenőrzés feltárása, elszámolása és nyilvántartásba vétele Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni, és folyamatosan vezetni kell minden, a 2.1 pontban meghatározott szervezetnél az alábbi adattartalommal: • adónemkód, adónem megnevezés; • eredeti bevallási kötelezettség esedékessége; • feltárás időpontja; • helyesbítés időpontja, és a bevallás benyújtásának esedékessége; • a helyesbített adó adóalapja és adóösszege; • a helyesbítés jellege (adókötelezettség növekedése vagy csökkenése); • a helyesbítés szöveges indoklása; • a helyesbítés analitikája (könyvelési utalvány, ügyirat, stb.). A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni. Az önellenőrzési nyilvántartás formájában és tartalmában sem egyezik meg a 4.6. pontban előírt 1. sz. melléklet szerinti „önellenőrzési naplóval”, mivel azt a Főkönyvelőségeknek az előző éveket érintően könyvelt tételekről kell vezetniük, amely a társasági adó (adóalap változás) önellenőrzésének analitikája. 4.2.2 Az önellenőrzés bevallása, megfizetése A helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a feltárás napjától számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon kell bevallani az illetékes adóhatóság felé (APEH, helyi önkormányzat, VPOP). 4.2.2.1 Személyi jövedelemadó, különadó, munkaadói-, munkavállalói járulék, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, társadalombiztosítási járulékok, START kártya, korkedvezménybiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj (2007. január 1-jétől) vonatkozásában a) A 2005. 12. 31. előtti időszakokra vonatkozó bevallások önellenőrzése az éé31-es (éé: tárgyév utolsó két számjeggyel történő jelölése) nyomtatványon kell, hogy történjen.

785

b) A 2006. január – március hónapokra vonatkozó, a 06081-es bevallásokban szereplő adatok változása esetén: • ha a bevallott adó és járulék összege változik és ez magánszemélyhez köthető, akkor mind az éé31 önellenőrzés, mind a 06081K magánszemélyenkénti helyesbítése (a teljes adatcsere és nem a különbözet megadásával) szükséges. • ha a magánszemélyek tekintetében történik változás, de ez nem jár az adó és járulékkötelezettség változásával, akkor 06081K magánszemélyenkénti helyesbítést kell beadni. • ha kizárólag az adó és járulékkötelezettség módosul, de ez kifizetői jellegű változás (pl. cégautóadó, forrásadós), akkor csak éé31-es nyomtatványon történő önellenőrzés bevallás szükséges. c) 2006. április hónaptól kezdődően az éé08-as bevallásban kell a tárgyidőszaki, valamint az adott időszakban könyvelt 2006. április hónapot követő adóbevallási időszakokra vonatkozó önrevíziós és/vagy helyesbítő tételeket is bevallani. A bevallásban a magánszemélyekhez köthető adófizetési kötelezettségek összegét magánszemélyenként kell szerepeltetni. Az éé31 önellenőrzés elkészítése, benyújtása az APEH felé a KKO feladata. A 06081K, és az éé08 magánszemélyenkénti helyesbítés elkészítése és benyújtása: • a Humán Szolgáltatás elkészíti az érintett magánszemélyekre vonatkozóan a bevallást, majd az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program által ellenőrzött és hibátlannak nyilvánított önrevíziós illetve helyesbítő bevallásokat megküldi a KKO részére tárgyhót követő 15-ig. • KKO a kapott helyesbítő bevallásokba az önellenőrzés adónemenkénti adóalap és kötelezettség, valamint az önellenőrzési pótlék összegét az ABEV programon keresztül berögzíti. Majd ismételten ellenőrzi a bevallást, és elektronikusan továbbítja az APEH felé. Az adókülönbözetet és az önellenőrzési pótlékot pénzügyileg rendezi. 4.2.2.2 Minden egyéb adónem (áfa, környezetterhelési díjak, környezetvédelmi termékdíjak, fogyasztói árkiegészítés, nemzeti kulturális járulék, innovációs járulék, társasági adó, jövedéki adó-visszaigénylés, stb.) vonatkozásában A KKO az adóhatóságok honlapján közzétett számítógépes program segítségével állítja elő a bevallást, amelyet elektronikus úton továbbít az APEH felé, valamint a VPOP Regionális Ellenőrzési Központ felé. Az adókülönbözetet és az önellenőrzési pótlékot pénzügyileg rendezi. A jövedéki adó önrevíziós nyilvántartását a KKO vezeti. A GIR Készletgazdálkodási moduljában lefuttatott feldolgozások („MÁV-Gázolaj bevételezések számlával való egyezősége kiértékelése” és a VPOP3 Excel-be tölthető tranzakciók”) alapján kimutatott előző időszaki felhasznált gázolaj jövedéki adó összege kerül önrevíziózásra.

786


A helyi adók vonatkozásában a KKO az illetékes helyi önkormányzatok adóhatóságai felé megküldi az önellenőrzési bevallást, amennyiben felmerül, az adókülönbözetet és az önellenőrzési pótlékot pénzügyileg rendezi. 4.2.2.3 A magánnyugdíj-pénztári tagdíjak vonatkozásában 2006. december 31-éig terjedő elszámolási időszakra vonatkozóan a Humán Szolgáltatás: • Az érintett magánnyugdíjpénztárak felé megküldi az önellenőrzési bevallást a feltárást követő 15 napon belül. • A tagdíj különbözetének rendezése céljából feladást készítenek a területileg illetékes Főkönyvelőség felé. 2007. január 1-étől terjedő adóbevallási időszakra vonatkozóan a 4.2.2.1. pontban leírtak szerint kell eljárni. 4.3 Önellenőrzési pótlék 4.3.1 A pótlékszámítás alapja • Az önellenőrzési pótlékot adónemenként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének adózó terhére mutatkozó különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fi zeti meg. Azonos időszak ellentétes előjelű adókülönbözeteit (többlet, hiány) azonos adónemen belül össze kell vonni. • Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrzéssel módosítani, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de a vissza nem igényelhető adó összege változott, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet.

6. szám

4.3.3 Az önellenőrzési pótlék számítása, nyilvántartása 4.3.3.1 Költségvetés felé fizetendő adók vonatkozásában Az önellenőrzési pótlék számítását a KKO végzi a Főkönyvelőségektől és a Humán Szolgáltatástól, EBK Osztálytól kapott adatszolgáltatás, illetve az általa központilag feltárt adókülönbözetek után. Az önellenőrzési pótlék számításához a megfelelő file-szerkezetű állományt a KKO részére a Humán Szolgáltatás az IHIR a tárgyhavi személyenkénti adóbevallás leadását követő 2. munkanapon, a Főkönyvelőségek az adó főkönyvi számlák zárása napján kötelesek átadni adónemenként, adóelszámolási időszakonkénti bontásban az e célra kifejlesztett számítógépes programmal. A KKO feladása alapján a Központi Főkönyvelőség könyveli a pótlékkötelezettséget. A központi önellenőrzési nyilvántartás az önellenőrzési szoftver által készített kimutatást tartalmazza, amelyen az önellenőrzési pótlék összege is szerepel. 4.3.3.2 A helyi adók vonatkozásában Az önellenőrzési pótlék számítása, nyilvántartása a KKO feladata, kivéve az idegenforgalmi adót, amely esetében a Számviteli Szolgáltatás területi könyvelő egységei vezetik a nyilvántartást. 4.3.3.3 A magánnyugdíj-pénztári tagdíjak vonatkozásában 2006. december 31-ig terjedő elszámolási időszakokra a magánnyugdíj-pénztárakhoz benyújtott önrevíziók nyilvántartása, a pótlék számítása a Humán Szolgáltatás feladata. 2007. január 1-jétől terjedő adóelszámolási időszakra vonatkozóan a 4.3.3.1. pontban leírtak szerint kell eljárni. 4.4 Elévülés

4.3.2 A pótlékszámítás mértéke • Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%ának, ugyanazon bevallásnak (ugyanazon adónem ugyanazon időszakra történő) ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének (feltárásának) napjáig. • Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. • Amennyiben a már esedékesség előtt benyújtott bevallás a jogszabály által előírt esedékesség előtt önrevíziós bevallással helyesbítésre kerül, úgy arra önellenőrzési pótlékot nem kell felszámítani.

Az Art 164. § (1) bekezdése szerint: az adó megállapításához és költségvetési támogatás igényléséhez „való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett fizetni”. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az elévülést megszakítja.

6. szám


4.5 Adatszolgáltatási kötelezettség 4.5.1 Magánszemélyekhez köthető adók és járulékok: A személyi jövedelemadó, különadó, munkaadói és munkavállalói járulék, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, START kártya, korkedvezmény-biztosítási járulék és magánnyugdíjpénztári tagdíjak.

787

• Havonta adatszolgáltatás a Humán Szolgáltatás részére az SAP/IHIR rendszerben nem szereplő, a Központi Főkönyvelőség által könyvelt a 2008. évet megelőző időszakokra vonatkozóan a nyugdíjrendszeren keresztül elszámolt önrevíziós adókötelezettségek összegeiről magánszemélyenként, az IHIR főkönyvi feladását megelőző 2. munkanapig. 4.5.1.3 KKO feladatai:

4.5.1.1 Humán Szolgáltatás, SAP/IHIR feladatai: • A 2005. 12. 31. előtti időszakokra vonatkozó feltárt adókülönbözetekről könyvelés feladást készít és adja át az illetékes Főkönyvelőség részére. • A 2006. január 1-jét követő időszakokat érintő önrevíziós tételeket: – Az SAP/IHIR rendszerben nyilvántartásba veszi, rögzíti, valamint interface-en keresztül könyvelteti a GIR-ben. – Amennyiben 2006. január – március hónapokra benyújtott adatszolgáltatás adataiban módosulás történik, akkor arról köteles a 06081K adatszolgáltatásnak megfelelő formátumban adatot szolgáltatni a KKO részére, elektronikus formában, az IHIR főkönyvi feladás napján. – 2006. április 1-jétől kezdődő adóbevallási időszakokra vonatkozóan az önrevíziós adatokat összegyűjti a Központi Főkönyvelőségtől (a 2008. évet megelőző időszakokra vonatkozóan a nyugdíjrendszeren keresztül elszámolt önrevíziós adókötelezettségek összegeiről) valamint a KKO-tól (az SAP/IHIR rendszeren kívül könyvelt önrevíziós forrásadós kifizetésekről), – az azonos magánszemélyekre vonatkozó adatokat összegzi, és bedolgozza a 06081K adatszolgáltatásba. – az adókötelezettség módosítását és/vagy a magánszemélyenkénti helyesbítés adatait – a 4.2.2.1. pontban foglaltak szerinti – átadja – az önrevíziós program szerkezetének megfelelő formátumban – a KKO részére elektronikusan és papíralapon is, a tárgyhavi személyenkénti adóbevallás leadását követő 2. munkanapon. – Havonta a tárgyidőszaki főkönyvben könyvelt helyesbítő éé08(2) számú bevallás az APEH által előírt szerkezetnek megfelelő összeállítása, kitöltése, egyeztetése, a hibák javítása és átadása a KKO részére tágyhót követő 15-ig. 4.5.1.2 Főkönyvelőségek és könyvelő egységek feladatai: • Humán Szolgáltatástól kapott, 2005. december 31-ét megelőző időszakra vonatkozó az adó- és járulékkülönbözetekkel, valamint a KKO által az önellenőrzési pótlékkötelezettséggel kapcsolatos, feladások könyvelése. • Havonta – Főkönyvelőségenként összesített – adatszolgáltatás a KKO részére az SAP/IHIR rendszerben nem szereplő, a Főkönyvelőségek által könyvelt külön adózó forrásadós jövedelmek utáni valamennyi korábbi időszakot érintő adófizetési kötelezettségről, tárgyhót követő 2. munkanapig az ellenőrzött, APEH felé küldhető bevallás összeállítása, ellenőrzése céljából.

• MÁV Zrt. szinten összesíti a magánszemélyekhez kapcsolódó forrásadós kifizetések és a magánszemélyhez nem köthető, 2006. áprilist követő időszakokra vonatkozó önrevíziós adófizetési kötelezettség összegét. • Adónemenként, adó időszakonként kiszámítja az önellenőrzési pótlék összegét, és a Központi Főkönyvelőség felé könyvelési feladást készít. • A 2006. áprilist követő időszakok vonatkozásában az SAP/IHIR rendszeren kívül könyvelt kifizetések miatti önrevízió adatainak átadása magánszemélyenkénti megbontásban a Humán Szolgáltatás részére, az IHIR főkönyvi feladását megelőző 2. munkanapig az ellenőrzött, APEH felé küldhető bevallás összeállítása, ellenőrzése céljából. • Elkészíti a kapott adatok alapján a 2006. március hónapot vagy azt megelőző időszakokra vonatkozó éé31-es bevallásokat. 4.5.2 Magánszemélyhez nem köthető adók és járulékok Magánszemélyekhez nem köthető személyi jövedelemadó, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás és társadalombiztosítási járulék; rehabilitációs hozzájárulás; általános forgalmi adó; környezetvédelmi termékdíj; fogyasztói árkiegészítés; nemzeti kulturális járulék; helyi adók, társasági adó, innovációs járulék, termelési támogatás 4.5.2.1 Humán Szolgáltatás (IHIR) feladatai: • Az adókötelezettség módosítását – a 4.2.2.1. pontban foglaltak szerinti – átadja – az önrevíziós program szerkezetének megfelelő formátumban – a KKO részére elektronikusan és papíralapon is, az IHIR főkönyvi feladás napján. • Rehabilitációs hozzájárulás számításához szükséges létszám változásáról adatot szolgáltat a KKO részére, a tárgyhónapot követő 16-ig. 4.5.2.2 Főkönyvelőségek és kapcsolódó könyvelési egységek feladatai: • Adókülönbözetek feltárása. • Önrevíziós nyilvántartás vezetése. • Az adókülönbözetek és önellenőrzési pótlékok GIRben történő könyvelése. • Adatszolgáltatás küldése, Főkönyvelőségi szinten összesítve, az önrevíziós programban rögzítve és papír alapon a felelős vezető aláírásával ellátva a KKO részére, az adó főkönyvi számlák zárásának napján.

788


4.5.2.3 KKO feladatai: • A MÁV szinten összesített önrevíziós adatok alapján adónemenként, adó időszakonként kiszámítja az önellenőrzési pótlék összegét, és a Központi Főkönyvelőség felé könyvelési feladást készít. • 2006. április 1-jétől az éé08 bevalláshoz kapcsolódó önrevíziós adatok és pótlék összegek berögzítése a Humán Szolgáltatás által átadott éé08-as helyesbítő bevallásba, annak ellenőrzése, és elektronikus elküldése az APEH felé. • Az adónemre vonatkozóan előírt önellenőrzési nyomtatványok kitöltése és megküldése az adóhatóságok (APEH, VPOP) felé. • Önrevíziós nyilvántartás vezetése. 4.5.3 Jövedéki adó 4.5.3.1 KKO feladatai Az önellenőrzési bevallás és a kapcsolódó mellékletek elkészítése és benyújtása VPOP felé a Területi Logisztikai Központok által feltárt és rögzített tranzakció helyesbítések alapján. 4.5.3.2 Számviteli Főosztály GIR Felhasználói és Koordinációs Osztálya feladata Az önrevíziós bevallás elkészítéséhez szükséges, GIR Készletgazdálkodási modulban KKO által futtatott feldolgozások (4.2.2.2. pont), illetve a VPOP J02 számú elektronikus formanyomtatvány P1 (beszerzés) és P3 (felhasználás) pótlapjainak analitikus adatainak legyűjtését végző feldolgozás karbantartása. 4.5.4 Környezetterhelési díj 4.5.4.1 EBK Osztály illetve az EBK Területi Szolgáltató Központok feladatai: • Környezetterhelési díj különbözet feltárása. • A feltárt adókülönbözetekről feladást készít és ad át az illetékes könyvelő egységek, illetve Főkönyvelőségek részére. 4.5.4.2 Főkönyvelőségek és könyvelő egységek feladatai: • A könyvelési feladások a GIR-ben történő rögzítése. • Az általuk könyvelt tételekről önrevíziós nyilvántartás vezetése. • Az önellenőrzés tételeiről adatszolgáltatás küldése összesítve, Főkönyvelőségi szinten (önrevíziós programban rögzítve és papír alapon a felelős vezető aláírásával ellátva) a KKO részére, a bevallás esedékességét megelőző 5. munkanapig.

6. szám

részletes indoklással alátámasztott az 1. sz. melléklet szerinti önellenőrzési naplót kell vezetni és az éves főkönyvi kivonatra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. A Főkönyvelőségek a havi zárások részeként, a tárgyhavi főkönyvi zárást követő 3. munkanapig a teljes Főkönyvelőségre vonatkozó tárgyhavi önellenőrzési naplót be kell küldjék a Számviteli Főosztály, Számviteli Beszámolók Osztálya részére elektronikusan és a Főkönyvelők által aláírt formában is. A napló vezetését az 1. sz. mellékletben foglalt formában és tartalommal kell végrehajtani, az alábbi kiegészítésekkel egyidejűleg: • az önrevíziós naplóban negatív szám nem szerepelhet; • átszámítási számlák helyett, meg kell adni hogy mely főkönyvi számlára könyvelődött volna az adott tétel, vagyis a gazdasági esemény valós tartalmát kell bemutatni; • a „tétel megnevezése” oszlopba nem elegendő a szállító vagy vevő nevének feltüntetése, a tranzakciót pontosan kell leírni a gazdasági esemény tipizálásával; • amennyiben a megjegyzés rovatban rendelkezésre álló választéklista nem elegendő az indokok bemutatására azt a Számviteli Főosztály, Számviteli Beszámolók Osztálya részére jelezni kell; • a Számviteli Főosztály, Számviteli Beszámolók Osztálya az önrevíziós naplók alapján levezeti az adott üzleti évek társasági adókötelezettségeinek változását, amelyről jelentést küld a KKO felé az előző évekről szóló társasági adó bevallások önrevíziójának elkészítése és az APEH felé történő benyújtása érdekében a tárgyévet követő év május 31-ig; • a naplóban forgalmat jelenteni nem kell, azaz olyan tételeket, amely sztornóját, vagy fordítottját is egyidőben fel kellene vezetni, nem kell szerepeltetni; • a naplóban azon tételeket is fel kell vezetni amelyeknél az eredmény összegében nem módosul, de a társasági adóalap változik. A leltárban szereplő tételek közül a 10 MFt feletti tételekről részletes alátámasztást és indoklást kérünk az üzleti területtel együttműködve, mely dokumentumokat és a Főkönyvelő által aláírt indoklásokat a Számviteli Főosztály, Számviteli Beszámolók Osztálya részére kérünk megküldeni minden negyedéves adatszolgáltatással egyidejűleg.

4.6 Előző éveket érintő önellenőrzés különleges eljárása

Az adatok valódiságáért a helyes adóalap megállapításáért a Főkönyvelőségek felelnek. Csak hiánytalan, a főkönyvvel egyező, az utasításnak megfelelően kitöltött önrevíziós naplókat tekintünk teljesített adatszolgáltatásnak.

A 0-ás számlaosztályban év közben ki kell mutatni az előző éveket érintő tételeket. A számlára könyvelt összegekről (a 413,11 és 413,21 számlákkal egyezően) tételes,

Az önellenőrzési napló alapján – a mindenkor hatályos éves zárlati utasításban foglaltak szerint, évenkénti bontásban mérleget és eredménykimutatást kell összeállítani,

6. szám


melyet a főkönyvi kivonattal együtt meg kell küldeni a Számviteli Főosztály, Számviteli Beszámolók Osztálya részére. 4.7 Önellenőrzéshez kapcsolódó egyéb könyvelések A megállapított önellenőrzési pótlék összegét a 463,062 számlára a KKO feladása alapján a Központi Főkönyvelőség könyveli. T 863..- K 463,062 Önellenőrzési pótlék elszámolása Az Számviteli Főosztály, Számviteli Beszámolók Osztálya feladata a veszteségelhatárolás nyilvántartásának módosítása.

789

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK HATÁLYON KÍVŰL HELYEZÉSEK Ezen utasítás hatályba lépésével a hatályát veszti az önrevízióról szóló 23/2006 (MÁV Ért. 32.) PVH sz. utasítás 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ezen utasítás rendelkezéseit 2009. január 1-től kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: Önellenőrzési napló formátuma a MÁV Zrt. területén. ???? s. k. ???

2.

1.

3.

4.

5.

Könyvelésre Feltárás KönyvelĘ érkezett (év / dátuma (év / egység hónap) hónap)

6.

7.

______________________________ FĘkönyvelĘ

9.

Eredeti könyvelési tétel T 10.

Eredeti könyvelési tétel K 11.

Könyvelt FK számla T 12.

13.

18.

Bizonylatszám 19.

20.

21.

Eredmény Társasági Eredmény növelĘ tétel csökkentĘ tétel adóalap növelĘ tétel (061) (062) 22.

Társasági adóalap csökkentĘ tétel

23.

Megjegyzés

9.oszlop

azon érintett nyilvántartási számla száma, amelyre a gazdasági esemény elszámolásra került (Tartozik oldalon). A megadott fĘkönyvi számla számnak összhangban kell lennie az 1. oszlopban szereplĘ évszámmal, valamint a 11. és 12. oszlopban szereplĘ 413-as fĘkönyvi számla jellegével. Minden esetben az érintett fĘkönyvi számla GYEREK értékét, '.' és ',' karakterek használata nélkül kell az adott oszlopban szerepeltetni. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!


13.oszlop

érintett fĘkönyvi számla száma, amelyre a gazdasági esemény elszámolásra került (Követel oldalon). Minden esetben az érintett fĘkönyvi számla GYEREK értékét, '.' és ',' karakterek használata nélkül kell az adott oszlopban szerepeltetni. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

azon érintett fĘkönyvi számla száma, amelyre a gazdasági esemény elszámolásra került (Tartozik oldalon). Minden esetben az érintett fĘkönyvi számla GYEREK értékét, '.' és ',' karakterek használata nélkül kell az adott oszlopban szerepeltetni. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

12.oszlop azon

11.oszlop

önellenĘrzés idĘpontjában hatályos számlatükör szerint azon érintett fĘkönyvi számla száma, amelyre a gazdasági esemény elszámolásra kerülne, amennyiben tárgyévi bizonylat lenne (Követel oldalon). Minden esetben az érintett fĘkönyvi számla GYEREK értékét, '.' és ',' karakterek használata nélkül kell az adott oszlopban szerepeltetni. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

Részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni ügyletek esetén a Társasági kód használata kötelezĘ, nem részesedési viszonyú vállalkozások esetén 000-t kell írni. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

az önellenĘrzés idĘpontjában hatályos számlatükör szerint azon érintett fĘkönyvi számla száma, amelyre a gazdasági esemény elszámolásra kerülne, amennyiben tárgyévi bizonylat lenne (Tartozik oldalon). Minden esetben az érintett fĘkönyvi számla GYEREK értékét, '.' és ',' karakterek használata nélkül kell az adott oszlopban szerepeltetni. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

8. oszlop

10.oszlop az

Könyvelés dátumát kell megadni éééé.hh. formátumban. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

Ide kell röviden leírni a könyvelt tétel tartalmára vonatkozó információkat (pl. bírság, bérleti díj stb.) KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

5.oszlop

7.oszlop

Feltárás dátumát kell megadni éééé.hh. formátumban. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

4. oszlop

6.oszlop

KönyvelĘ egységként a GIR-ben használt kategória szerinti 20, 30,40, 41, 42, 43, 50, 51, 52, 53, stb értékek szerepelhetnek.KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

Itt kérjük megadni, hogy a fĘkönyvelĘségre mikor érkezett be a számla a könyvelendĘ gazdasági esemény bizonylata és kitĘl (szállítótól, üzletágtól stb..) KITÖLTÉSE KÖTELEZė !

3.oszlop

FĘkönyvként a GIR-ben használt kategória szerinti S, G, P, K, X értékek szerepelhetnek. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

17.

Tétel forrása (GIR modul megnevezése)

2.oszlop

16.

Szervezeti kód

Az adott év megadása négy karakter hossz formátumban, amelyre vonatkozóan az adott önrevíziós tétel vonatkozik. Az oszlopban szereplĘ évszámnak a 13. és 14. oszlopban szereplĘ 'könyvelt nyilvántartási FK számla' oszlop adatával összhangban kell lennie. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

15.

Összeg

1.oszlop

14.

Könyvelt Könyvelt Könyvelt FK számla nyilvántartási nyilvántartási K FK számla T FK számla K

Az önellenĘrzési naplóban minden egyes önrevíziós könyvelést önálló tételként szerepeltetni kell! A táblázatban az adatokat az elĘírt formátumban kell felvezetni.

Az önellenĘrzési napló vezetésével szemben elĘírt követelmények:

Kelt, …………………………

Aláírás:

KészítĘ neve, telefonszáma:

8.

Könyvelés dátuma (év / Tétel megnevezése Társasági kód hónap)

Önellenőrzési napló formátuma a MÁV Zrt. területén.

BüntetĘjogi felelĘsségem tudatában igazolom, hogy az adatok a valóságnak megfelelĘen, a fĘkönyvvel egyezĘen tartalmazzák az adatokat.

FĘkönyv

Év

1.sz. melléklet

790 6. szám

önrevíziós könyvelt tétel által érintett GIR modult a GIR rendszerben használt kategória szerint pl. KI, KÖ, FR, VF, stb. KITÖLTÉSE KÖTELEZė! önrevíziós könyvelt tételt egyértelmĦen azonosító számot (pl. ügyiratszám, határozatszám, számlaszám, stb.) KITÖLTÉSE KÖTELEZė! 19.oszlop A feltárt és egyben könyvelt hiba összege, abban az esetben, ha az adott önrevíziós könyvelt tétel a 061-es nyilvántartási számlára lett könyvelve. A 19. vagy a 20. oszlop kitöltése kötelezĘ, összege megegyezik a 15. oszlopban szereplĘ összeggel és az adattartalomnak összhangban kell lennie 13. és 14. oszlopban szereplĘ számla számokkal.

megjegyzés rovatban összefoglalóan le kell írni az önrevíziós könyvelést elĘidézĘ körülményt (pl. a szállítótól késetten érkezett a számla, üzleti adminisztráció késett adatszolgáltatása stb), ehhez az ablakban legördülĘ értéklistából lehet választani. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

23.oszlop A

feltárt és egyben könyvelt tételhez kapcsolódóan a helyesbítés eredeti idĘpontjában hatályos társasági adó törvény ( továbbiakban TAO) elĘírásai szerint a társasági adó alapot csökkentĘ tétel összege. Ebben az oszlopban csak abban az esetben szerepelhet összeg, ha az adott tételhez kapcsolódóan a TAO 7.§-a szerint társasági adó alap korrekció kapcsolódik. Ilyen pl. TAO szerinti értékcsökkenés 7.§ 1) d) pontja; kapott osztalék 7.§ 1) g) pontja; stb. Minden egyes tétel esetében tételes vizsgálat szükséges . Amennyiben egy adott tétel megítélése nem egyértelmĦ minden esetben kérjük felvenni a kapcsolatot a Számviteli Beszámolók Osztályával.

22.oszlop A

feltárt és egyben könyvelt tételhez kapcsolódóan a helyesbítés eredeti idĘpontjában hatályos társasági adó törvény ( továbbiakban TAO) elĘírásai szerint a társasági adó alapot növelĘ tétel összege. Ebben az oszlopban csak abban az esetben szerepelhet összeg, ha az adott tételhez kapcsolódóan a TAO 8.§-a szerint társasági adó alap korrekció kapcsolódik. Ilyen pl. számviteli trv. szerinti értékcsökkenés 8.§ 1) b) pontja; térítés nélküli eszközátadás 8.§ 1) n) pontja; stb. Minden egyes tétel esetében tételes vizsgálat szükséges . Amennyiben egy adott tétel megítélése nem egyértelmĦ minden esetben kérjük felvenni a kapcsolatot a Számviteli Beszámolók Osztályával.

21.oszlop A

feltárt és egyben könyvelt hiba összege, abban az esetben, ha az adott önrevíziós könyvelt tétel a 062-es nyilvántartási számlára lett könyvelve. A 19. vagy a 20. oszlop kitöltése kötelezĘ, összege megegyezik a 15. oszlopban szereplĘ összeggel és az adattartalomnak összhangban kell lennie 13. és 14. oszlopban szereplĘ számla számokkal.

20.oszlop A

18.oszlop Az

17.oszlop Az

16.oszlop Az

feltárt és egyben könyvelt hiba összege. KITÖLTÉSE KÖTELEZė ! önrevíziós könyvelt tétel esetében az érintett szervezeti kódot, amely az eredeti könyvelés szerint alkalmazandó szervezeti kódokkal azonosan kell használni.KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

azon érintett nyilvántartási számla száma, amelyre a gazdasági esemény elszámolásra került (Követel oldalon). A megadott fĘkönyvi számla számnak összhangban kell lennie az 1. oszlopban szereplĘ évszámmal, valamint a 11. és 12. oszlopban szereplĘ 413-as fĘkönyvi számla jellegével. Minden esetben az érintett fĘkönyvi számla GYEREK értékét, '.' és ',' karakterek használata nélkül kell az adott oszlopban szerepeltetni. KITÖLTÉSE KÖTELEZė!

15.oszlop A

14.oszlop


792


6. szám

Egyéb közlemények Irányítási Szabályzat 2009 A 2001. június 10.-től érvényes Irányítási Szabályzat 9. sz. módosítását 2008. december 14-én hatályba léptetem. A módosított Szabályzatot fedvény formájában az érintett személyzet részére kiosztásra került. A módosítás hatályba léptetését kimutathatóan hozza az érdekeltek tudomására. A módosítást az Irányítási Szabályzatban 10. sorszám alatt kell előjegyezni. Régi csomópont irp. szám

Régi egyedi szám

Régi bárcázás

09 nincs 20 50 45 62 70 71 70 75 75 75 75 98 98 98 98 98 98 83 40 40 40 91 91 05 96 50 05 05 05 05

15

09-15

13 01 96 00 04 00 02 78 80 81 82 35 00 36 32 38 37 00 44 46 45 41 00 51 93 75 00 54 53 52

20-13 50-01 45-96 62-00 70-04 71-00 70-02 75-78 75-80 75-81 75-82 98-35 98-00 98-36 98-32 98-38 98-37 83-00 40-44 40-46 40-45 91-41 91-00 05-51 96-93 50-75 05-00 05-54 05-53 05-52

Állomás név

Stat. szám.

Új csomópont irp. szám

Új egyedi szám

Új bárcázás

KÖRNYE GÖNYŰ-KIKÖTŐ ASZÓFŐ NYÁRSAPÁT TAJÓ GYOMA FEGYVERNEK-ÖRMÉNYES KISÚJSZÁLLÁS TÖRÖKSZENTMIKLÓS KISFÁSTANYA TISZALÖK TISZAVASVÁRI TISZAVASVÁRI 520/521 SZ. IPVK. ACSA-ERDŐKÜRT ASZÓD GALGAGUTA GALGAMÁCSA MAGYARNÁNDOR NÓGRÁDKÖVESD KÁL-KÁPOLNA DÉLEGYHÁZA DÖMSÖD KISKUNLACHÁZA BUDAFOK-HÁROS BUDAPEST-KELENFÖLD BUDAPEST-ÜRÖM MH. GÖD MONOR ÓBUDA PILISCSABA PILISVÖRÖSVÁR SOLYMÁR

01473 01388 04424 17087 16741 17863 13805 13821 13789 14886 14860 14738 47258 10884 11163 10892 10827 10934 10918 11288 16162 16196 16188 05785 01024 01412 10413 13664 01404 01453 01438 01420

07 10 27 51 52 69 71 71 71 79 79 79 79 80 80 80 80 80 80 84 90 90 90 91 91 95 95 95 95 95 95 95

15 35 13 01 96 56 04 05 00 78 80 81 82 35 86 36 32 38 37 07 44 46 45 00 20 51 93 75 61 54 53 52

07-15 10-35 27-13 51-01 52-96 69-56 71-04 71-05 71-00 79-78 79-80 79-81 79-82 80-35 80-86 80-36 80-32 80-38 80-37 84-07 90-44 90-46 90-45 91-00 91-20 95-51 95-93 95-75 95-61 95-54 95-53 95-52

Mosóczi László s. k.

Üzletági Altalános Vezérigazgató-helyettes

6. szám


A MÁV Zrt. Szabványügyi Központ közleményei

793

A szabvány számát és címét minden nyilvántartásból és a MÁV Szabványjegyzékből törölni kell!

MÁV vállalati szabvány hatálytalanítása A gyűjteményben lévő szabványpéldányokat ki kell sorolni és egy-egy példányát „Hatálytalanítva” felirattal meg kell őrizni.

K-8976/2008 MÁV ZRt. Szabványügyi Központ Valamennyi a MÁV ZRt. felügyelete alá tartozó szervezeti egység részére a MÁVSZ 2830-1:1985 „Vasúti vágányhídmérlegek tervszerű karbantartása. Vágánymegszakítás nélküli vágányhídmérlegek középjavítása” c. szabvány hatálytalanítását rendelem el azzal a kitétellel, hogy a helyettesítő szabvány (MÁVSZ 2830-3) megjelenéséig az abban szabályozott kérdésekben a D.9. Utasításban foglaltak szerint kell eljárni. A szabvány a meghirdetés napjától hatálytalan.

Felkérem a szolgálati helyeinek vezetőit, hogy a hatálytalanítást – hivatkozva a jelen utasítás és a MÁV ZRt. Értesítője számára – hajtassák végre. Pályavasúti Üzletág Szamos Alfonz s. k. főigazgató MÁV vállalati szabvány hatálytalanítása K-8978/2008 MÁV ZRt. Szabványügyi Központ

A szabvány számát és címét minden nyilvántartásból és a MÁV Szabványjegyzékből törölni kell!

A MÁV ZRt. felügyelete alá tartozó valamennyi szolgálati hely részére a

A gyűjteményben lévő szabványpéldányokat ki kell sorolni és egy-egy példányát „Hatálytalanítva” felirattal meg kell őrizni.

MÁVSZ 2830-5:1986 „Vasúti vágányhídmérlegek tervszerű karbantartása. Vágánymegszakítás nélküli vágányhídmérlegek napi és időszakos vizsgálata”

Felkérem a szolgálati helyeinek vezetőit, hogy a hatálytalanítást – hivatkozva a jelen utasítás és a MÁV ZRt. Értesítője számára – hajtassák végre.

c. szabvány hatálytalanítását rendelem el. A szabvány a meghirdetés napjától hatálytalan.

Pályavasúti Üzletág Szamos Alfonz s. k. főigazgató

MÁV vállalati szabvány hatálytalanítása K-8977/2008 MÁV ZRt. Szabványügyi Központ Valamennyi a MÁV ZRt. felügyelete alá tartozó szervezeti egység részére a MÁVSZ 2830-2:1985 „Vasúti járműmérlegek tervszerű karbantartása. Vágánymegszakításos vágányhídmérlegek középjavítása” c. szabvány hatálytalanítását rendelem el azzal a kitétellel, hogy a helyettesítő szabvány (MÁVSZ 2830-3) megjelenéséig az abban szabályozott kérdésekben a D.9. Utasításban foglaltak szerint kell eljárni. A szabvány a meghirdetés napjától hatálytalan.

A szabvány számát és címét minden nyilvántartásból és a MÁV Szabványjegyzékből törölni kell. A gyűjteményben lévő szabványpéldányokat ki kell sorolni és egy-egy példányt „Hatálytalanítva” felirattal meg kell őrizni. Felkérem a szolgálati helyek vezetőit, hogy a hatálytalanítást – hivatkozva a jelen utasítás és a MÁV ZRt. Értesítő számára – hajtassák végre. Pályavasúti Üzletág Szamos Alfonz s. k. főigazgató MÁV vállalati szabvány hatálytalanítása K-8980/2008 MÁV ZRt. Szabványügyi Központ A MÁV ZRt. felügyelete alá tartozó valamennyi szolgálati hely részére a

794


MÁVSZ 2830-6:1986 „Vasúti vágányhídmérlegek tervszerű karbantartása. Vágány megszakításos vágányhídmérlegek napi és időszakos vizsgálata”

6. szám

A MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ Budapest Pályalétesítményi Alosztály közleménye

c. szabvány hatálytalanítását rendelem el. A szabvány a meghirdetés napjától hatálytalan. A szabvány számát és címét minden nyilvántartásból és a MÁV Szabványjegyzékből törölni kell. A gyűjteményben lévő szabványpéldányokat ki kell sorolni és egy-egy példányt „Hatálytalanítva” felirattal meg kell őrizni. Felkérem a szolgálati helyek vezetőit, hogy a hatálytalanítást – hivatkozva a jelen utasítás és a MÁV ZRt. Értesítő számára – hajtassák végre. Pályavasúti Üzletág Szamos Alfonz s. k. főigazgató Elveszett belépési engedélyek érvénytelenítése A MÁV-START Zrt.: – Szolgáltatásfelügyelet létszámába tartozó Doncsev Ildikó nevére kiállított 001017 sz. – SzSzK Szombathely létszámába tartozó Bőr József János nevére kiállított 000783 sz. belépési engedélyek ismeretlen körülmények között elvesztek. Fenti sorszámú belépési engedélyek érvénytelenek, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni, és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a MÁVSTART Zrt. részére meg kell küldeni.

A MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ Budapest Pályalétesítményi Alosztály Bp. Kelet Rákos Főpályamesteri szakaszon üzemelő BHG-693 frsz.-ú Kétéltű Univerzális önjáró Fűkasza és ennek XHU-610 frsz.-ú lakókocsijának törzskönyvét a VIII. kerületi Okmányiroda 2008.03.07-én RL-10061080814642 (BHG-693) és kiküldte RL-10061080816664 számon kiküldte Budapest, Kerepesi út 3. címre. A címzett MÁV Keleti Vont Kandó Kálmán He (BHG-693) és MÁV Vezérigazgatóság Sport Club (XHU-610) volt. A Kerepesi út 3. sz. alatti Központi Iktató az XHU-610 törzskönyvét a Vezérigazgatóságra küldte, ahová 2008.03.11-én érkezett meg. Mindkét helyen érdeklődtünk a törzskönyvek iránt, de egyik helyen sem találták meg. Kérjük, hogy aki a fent említett két törzskönyvről felvilágosítást tud adni jelentkezzen Kiss Lászlónál a1981-es üzemi vagy a 06-30/7385149 mobil telefonszámon illetve személyesen Budapest, Kerepesi út 3. 586sz. iroda. Várjuk az információkat 2009. március 2-ig. Utána kiadjuk a két törzskönyv hivatalos köröztetését. Köszönettel: Pályavasúti Területi Központ Budapest Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Területi Központ Szeged, PML Alosztály állagában lévő, az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök feleslegessé váltak, így azokat további hasznosításra felajánljuk:

Megnevezés

Leltári szám

Üzembehelyezés

Súly

Tárolási hely

Kapcsolattartó

TVG TVG pótkocsi TVG pótkocsi TVG pótkocsi TVG pótkocsi TVG pótkocsi TVG pótkocsi TVG pótkocsi TVG pótkocsi TVG pótkocsi TVG pótkocsi TVG pótkocsi

T0127991 T0601887 T0601886 T0601885 T0601884 T0602567 T0602570 T0602571 T0602572 T0602573 T0602574 T0600702

1955 1991. 1991. 1991. 1991. 1992. 1997. 1997. 1997. 1997. 1997. 1972

7,5 t 0,85 t 0,85 t 0,85 t 0,85 t 1,2 t 1,2 t 1,2 t 1,2 t 1,2 t 1,2 t 0,5 t

Hódmezővásárhely Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Békéscsaba

Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Kovács György 06/42-76 Skobrics József 06/32-86

6. szám


795

Megnevezés

Leltári szám

Üzembehelyezés

Súly

Tárolási hely

Kapcsolattartó

TVG pótkocsi TVG pótkocsi Kocsiszekrény Kocsiszekrény Kocsiszekrény

T0600700 T0600689 T4021053 T4021054 T4021052

1972 1972 1998 1998 1998

0,5 t 0,5 t 9t 9t 9t

Békéscsaba Békéscsaba Kötegyán Kötegyán Kötegyán

Skobrics József 06/32-86 Skobrics József 06/32-86 Skobrics József 06/32-86 Skobrics József 06/32-86 Skobrics József 06/32-86

796


6. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 6. szám 124. évfolyam február 13. TARTALOM

Recommend Documents