ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 9. szám 124. évfolyam március 13. TARTALOM

9. szám

124. évfolyam

2009. március 13.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 19/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a munkahelyi elsősegélynyújtás végrehajtásáról ............. 20/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a szakértői szerződésekről szóló 26/2007. (IX.14. MÁV Ért. 31.) VIG számú utasítás 2. számú módosításáról ........... 21/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás egyes humán tárgyú utasítások hatályon kívül helyezéséről......................................................................................... 8/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) PÁVIGH. számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a statisztikai adatszolgáltatás rendjéről .......................................................

941 954 956 957

Utasítások 19/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a munkahelyi elsősegélynyújtás végrehajtásáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 46.§-a alapján a MÁV Zrt. területén a munkahelyi elsősegély-nyújtás egységes szabályozása és végrehajtása. 2.0. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.

Oldal 9/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) PÁVIGH. számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a KHEM Vezetői és Kontrolling Információs Rendszer (VIR) integrált társasági adatszolgáltatás rendjéről............................................

959

Egyéb közlemények Mercedes-Benz UNIMOG U 400 jármű és munkagép technológiai utasítása ........................................................................ A MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények............................................................... Elveszett belépési engedélyek érvénytelenítése ......................... Elveszett bélyegző érvénytelenítése ...........................................

896 993 994 994

2.2. Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért az EBK Osztály vezetője felel. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Nem szükséges. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Általános szabályok 4.1.1. A munkáltató kötelezettségi körébe tartozó elsősegély-nyújtási feladatok szabályozását és végrehajtásának elvi irányítását – a jogszabályokban meghatározott szakmai felügyelet érintetlenül hagyásával és a foglalkozás-egészségügyi szervezet (orvos) szakmai közre-működésével – az EBK Osztály látja el. 4.1.2. Az életet vagy egészséget veszélyeztető heveny állapotba kerülő személyt – addig is, amíg részére a szük-

942

A MÁV Zrt. Értesítője

séges orvosi ellátás nem biztosítható – egészségi állapotának helyreállítása, illetve rosszabbodásának megakadályozása céljából szakszerű ellátásban (továbbiakban: elsősegély-nyújtásban) kell részesíteni. 4.1.3. A munkahelyi elsősegély-nyújtást kiképzett elsősegélynyújtó, vagy legalább középfokú egészségügyi szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. 4.1.4. A munkahelyi elsősegély-nyújtásnál közreműködő személynek lehetőleg kioktatottnak kell lennie. 4.1.5. Kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtónak minősül: − az utasítás 4.8.9. pontjában meghatározott ismeretekből a foglalkozás-egészségügyi szervezet (orvos) által kioktatott és vizsgát tett személy; − elsősegély-nyújtási ismeretekből – szakmai képzés keretében, a foglalkozás-egészségügyi szervezet (orvos) egyetértésével elsősegély-nyújtásra is jogosító módon – kiképzett, oktatott és vizsgáztatott személy; − az állami intézményeknél – az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzése céljából – szervezett tanfolyamokon vizsgát tett személy (pl.: Magyar Vöröskereszt, Országos mentőszolgálat stb.); − gazdasági társaságoknál, oktatási intézményeknél – az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzése céljából – szervezett tanfolyamokon vizsgát tett személy; A 2 évnél régebben vizsgázott személy akkor minősül kiképzettnek, ha részére az utasítás 4.8.12. pontja szerinti ismeretfelújító oktatás (továbbképzés) folyamatosan megtörtént. 4.1.6. Kioktatott munkahelyi elsősegélynyújtónak minősül: − az utasítás 4.8.9. pontjában meghatározott ismeretekből a foglalkozás-egészségügyi szervezet (orvos), vagy középfokú egészségügyi végzettségű (pl. szakápoló,) által kioktatott személy; − a speciális szakmai feladatok ellátása előtt a lehetséges – elsősegély-nyújtást igénylő – veszélyhelyzetekre és a követendő eljárásra kioktatott személy; − kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtó által végzett elsősegély-nyújtásnál közreműködő, az elsősegély-nyújtás megkezdése előtt egyes műveletekre kioktatott személy. 4.1.7. Az utasítás szerint az MvSz Helyi Függelékében szabályozandó helyi előírások meghatározásába be kell vonni a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosát. 4.1.8. A munkahelyi elsősegély-nyújtással kapcsolatos költségek (képzés, kiképzés, továbbképzés, oktatási anyagok és eszközök, elsősegély-nyújtás tárgyi eszközei) az elsősegély-nyújtásra kötelezett szervezeti egységet terhelik. A költségek forrásának biztosítási és az elsősegély-

9. szám

nyújtási eszközök beszerzési módját a Társaság egyéb (pénzügyi, anyaggazdálkodási stb.) szabályai határozzák meg. 4.1.9. A munkahelyi elsősegély-nyújtással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért – eltérő rendelkezés hiányában – a szervezeti egység vezetője felelős. 4.2 A munkahelyi elsősegély-nyújtás személyi és tárgyi feltételei 4.2.1. A szervezeti egység vezetője minden szolgálati egységen, a szolgálati egység 500 méternél nagyobb távolságra lévő munkahelyein, minden műszakban – az ott foglalkoztatott munkavállalók létszámától, a munkahely jellegétől, a munkafolyamatok veszélyességétől, az előforduló balesetek gyakoriságától függően – legalább az 1.sz. mellékletben meghatározott számú kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtót köteles az elsősegély-nyújtással megbízni és jelenlétét biztosítani. 1-5 fő munkavállalóig képzett elsősegélynyújtó kijelöléséről a foglalkozásegészségügyi orvos javaslatának megfelelően kell képzett elsősegélynyújtót kijelölni. Egyszemélyes munkavégzésnél (pl. vonalbejárás, 500 méternél nagyobb távolságban lévő váltókezelő stb.) képzett elsősegélynyújtót nem kell kijelölni, de a munkavállalót a tevékenységével összefüggő elsősegély-nyújtási ismeretekre ki kell oktatni. 4.2.2. A kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtók számának és a tárgyi feltételeknek a meghatározásánál figyelembe kell venni a munkahelyen foglalkoztatottak számát. Az ellátás szempontjából figyelembe kell venni a szervezeti egységnél munkát végző tanulók, kiképzés alatt állók, oktatási intézményektől gyakorlati időre kirendelt tanulók, kölcsönzött munkaerő létszámát és a szolgálati egység területi tagoltságát is. 4.2.3. Ha a munkavállalók a munkavégzés helyszínére vasúti vagy közúti járművel utaznak, és a jármű a munkavégzés időtartama alatt a munkavégzés helyszínén tartózkodik, akkor a munkavállalók munkahelyi elsősegélynyújtásához szükséges tárgyi feltételek biztosításához elsősorban a járművön lévő elsősegély-felszerelést kell figyelembe venni. Ha a járművön lévő elsősegély-nyújtó felszerelés az 1. sz. melléklet szerint meghatározott létszámnak megfelelő kategóriájú eszközöket nem tartalmazza, az utasításnak megfelelő ellátásról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 4.2.4. Ha a MÁV által alapított társaságnál (szervezeti egységnél) a munkahelyi elsősegély-nyújtás feltételeinek biztosításánál a másik gazdasági társaság (szervezeti egység) kezelésében lévő személyi és tárgyi feltételeket vették figyelembe, a kölcsönös kötelezettséget együttműködési megállapodásban, vagy más, a felek számára kötelező előírásban is rögzíteni kell.

9. szám


943

4.2.5. A MÁV Zrt. szolgáltatásait igénybe-vevők elsősegélyben részesítésénél – az egyéb előírásokban meghatározottaktól függetlenül – a munkavállalók munkahelyi elsősegély-nyújtására kijelölt személy köteles közreműködni, vagy indokolt esetben elsősegélyt nyújtani, és ehhez a legközelebbi elsősegély-felszerelést – közlekedő vonatoknál a vontatójárművön alkalmazott elsősegély-felszerelést – igénybe venni

4.3.3. A 3. sz. mellékletben felsorolt elsősegély-felszerelésen kívül – a speciális kockázatok miatt – más felszerelést is tartalmazó mentődobozon jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy a mentődoboz melyik munkahelyhez tartozik.

4.2.6. Rendezvényeken (ideértve a reklám, vagy egyéb célú kiállításokat is) a rendezvény (látogatás) ideje alatt legalább egy kiképzett elsősegély-nyújtó jelenlétét és legalább a 3. sz. melléklet I. oszlopában meghatározott elsősegély-felszereléseket kell készenlétben tartani. 500 fő, vagy annál nagyobb létszámú, valamint a betegek vagy időskorúak számára szervezett rendezvény esetén be kell tartani a mentésről szóló 5/2006.(II.7.) EüM rendeletben, sport-eseményeknél a külön jogszabályban meghatározott követelményeket. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása – eltérő megállapodás hiányában – a rendezvény megszervezéséért felelős vezető feladata.

4.3.5. Az elsősegély-felszerelés kezelésével kiképzett elsősegély-nyújtót kell megbízni.

4.2.7. A kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtókat a munkahelyen (rendezvényen), vagy annak közvetlen közelében munkavállalók közül – a foglalkozás-egészségügyi orvos egyetértésével – kell kijelölni. 4.2.8. A szervezeti egység MvSz Helyi Függelékében meg kell határozni: − a kijelölt elsősegélyhelyeket és – ha van – a telefonszámát, − a munkahelyi elsősegélynyújtásra jogosultakat és munkahelyüket (tartózkodási helyüket), − a munkahelyi elsősegélynyújtó értesítési módját, − az állandóan készenlétben tartandó elsősegély felszerelést, és tárolási helyét, − az elsősegélynyújtáshoz értesíthető orvos vagy egészségügyi intézmények telefonszámát és címjegyzékét. 4.3. Elsősegélynyújtó felszerelések kezelése

4.3.4. A készenlétben tartott elsősegély-felszerelést a rendeltetésétől eltérő célra felhasználni nem szabad.

4.4. Elsősegélyhely 4.4.1. A kijelölt elsősegélyhelyet „Elsősegélyhely” feliratú tábla kifüggesztésével, az érintett munkavállalók számára jól láthatóan meg kell jelölni. Nagyobb munkahelyeken – a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslata esetén – feltűnő helyen kifüggesztett jelzéssel jelezni kell, hogy az elsősegélyhely hol van. 4.4.2. Az elsősegélyhelyen fel kell tüntetni az oda kijelölt munkahelyi elsősegély-nyújtók nevét és telefonszámát vagy munkahelyét (tartózkodási helyét). Ha a munkahelyen több műszakban dolgoznak, a táblán műszakonként kell feltüntetni ezeket az adatokat. 4.4.3. Az elsősegélyhelyen – az elsősegély-nyújtáshoz szükséges tisztálkodásra is elegendő mennyiségben – ivóvizet, kellő mennyiségű kéztisztítószert (szappant és szükség esetén ipari kéztisztítószert, fertőtlenítő hatású kéztisztítószert), és törülközőt (papír, vagy egyszer használatos törülköző) vagy kézszárítási lehetőséget is készenlétben kell tartani. Ha vezetékes ivóvíz nem áll rendelkezésre, zárt, csapos tartályt vagy kézmosó tálat és ivóvizet kell biztosítani. 4.4.4. Elsősegélyhely céljára telefonnal ellátott helyiséget (pl.: művezetői iroda, forgalmi iroda stb.), vagy telefonnal ellátott helyiség mellett lévő helyiséget kell kijelölni.

4.3.1. Az elsősegély-nyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált gyógyszerek, kötözőszerek és anyagok, továbbá a használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

4.4.5. Az elsősegély-felszerelést jól látható, könnyen elérhető, szennyeződés-mentes és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani. Zárt helyen (pl.: szekrényben, fiókban stb.) történő tárolás esetén a munkavégzés időtartama alatt a tárolótér könnyen, segédeszköz ill. kulcs nélkül nyitható legyen.

4.3.2. Az elsősegély-nyújtó felszereléseket (kötözőeszközök, mentődoboz stb.) a gazdasági társaság anyagbeszerzésre vonatkozó szabályai szerint kell megrendelni, beszerezni és – anyag-gazdálkodási szempontból – kezelni. A beszerzést úgy kell megtervezni, illetve megvalósítani, hogy a munkaterület még átmenetileg se legyen ellátatlan.

4.5. Elsősegély-felszerelések mérete, elhelyezése, kezelése 4.5.1. A szervezeti egységeken az 1. sz. melléklet szerint meghatározott típusú elsősegély-felszerelést kell mentődobozban készenlétben tartani. Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavégzés időtartama alatt folyamatosan foglalkozás-egészségügyi szolgálat (orvos, megfe-

944


lelő eszközök) működik, a foglalkozás-egészségügyi orvos az 1. sz. mellékletben megállapítottnál kisebb típusú mentődoboz készenlétben tartását javasolhatja. 4.5.2. A kockázatelemzés megállapítása alapján fokozottan veszélyes munkakörnyezetben, ill. munkakörben (tevékenységben) foglalkoztatottak munkahelyein az 1. sz. melléklet szerint megállapított elsősegély-felszereléseken túlmenően – a foglalkozás-egészségügyi orvos által javasolt – más, vagy több elsősegély-felszerelést is készenlétben kell tartani. 4.5.3. A foglalkozás-egészségügyi orvos által javasolt helyeken hordágyat kell készenlétben tartani. A hordágy szükségességét kockázatértékeléssel kell megállapítani. 4.6. Elsősegély-nyújtásra szoruló állapot bejelentése 4.6.1. Az elsősegély-nyújtásra szoruló állapotot az elsősegély-nyújtás után az elsősegély-nyújtó köteles az elsősegélyben részesített munkavállaló munkáltatója részére bejelenteni. 4.7. A munkahelyi elsősegélynyújtás 4.7.1. Az elsősegély-nyújtásra szoruló személyt lehetőleg a kijelölt elsősegély-helyen kell ellátásban részesíteni. Ha az elsősegély-nyújtásra szoruló személyt állapota miatt nem lehet az elsősegély-helyre juttatni, a kiképzett elsősegély-nyújtót alkalmas módon (pl.: telefonon, személyesen stb.) értesíteni kell a szükséges beavatkozásról. Az értesítés vételekor az elsősegély-nyújtó köteles az őt tájékoztató személyt utasítani a megérkezéséig teendő intézkedésekre. 4.7.2. Ha kiképzett elsősegély-nyújtó bármely ok miatt nem érhető el, az elsősegélyre szoruló személy, vagy az esetet legelőször észlelő személy köteles a szükségesnek ítélt módon mentőt vagy orvost hívni. 4.7.3. Az elsősegély-nyújtást a munkahelyen kijelölt, vagy a leghamarabb elérhető kiképzett elsősegély-nyújtó köteles elvégezni, de szükség esetén minden munkavállaló köteles képességeinek és ismereteinek megfelelően az azonnali elsősegélyre szoruló személyt elsősegélyben részesíteni. 4.7.4. Az elsősegély-nyújtásnál közreműködők a jelenlevő legmagasabb egészségügyi szak-képesítéssel rendelkező személy utasításai szerint kötelesek eljárni. 4.7.5. A munkahely vezetője köteles biztosítani, hogy az elsősegély-nyújtás előtt esetleg szükséges műszaki mentés (pl. a sérült munkavállaló kiszabadítása az áramkörből, gázos légtérből és az elsősegélyhelyre szállítása, feszültségmentesítés stb.) a vonatkozó szabályoknak (pl.:

9. szám

E.101. sz. Utasítás feszültség-mentesítésre vonatkozó előírása, Munkavédelmi Szabályzat egyéni védő-eszközökre vonatkozó szabályai szennyezett légtérben stb.) megfelelően haladéktalanul megtörténjék. Egyben gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetéséről (pl. az elektromos berendezés feszültség-mentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók, ablakok kinyitása, mérgező anyaggal szennyezett ruha levetése). 4.7.6. Munkabalesetnél az elsősegély-nyújtás és az esetleg szükséges műszaki mentés (pl.: a sérült kiszabadítása) érdekében a helyszínt csak a mentéshez indokolt mértékben szabad megváltoztatni. 4.7.7. Elsősegély-nyújtás után az elsősegélyben részesített személy további ellátására a kiképzett elsősegélynyújtó utasítása szerint kell eljárni (pl.: orvosi vizsgálatra küldés, mentővel történő beszállítás stb.). 4.8. Oktatás, képzés 4.8.1. A munkahelyi elsősegély-nyújtók kijelöléséről, azok kiképzéséről és továbbképzéséről, az oktatáshoz szükséges anyagok, eszközök biztosításáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 4.8.2. A kiképzés megszervezése – eltérő megállapodás (pl. oktatási intézmény megbízása) hiányában – a szervezeti egység vezetőjének a feladata. 4.8.3. A munkahelyi elsősegély-nyújtókkal elméletben és gyakorlatban el kell sajátíttatni az elsősegély-nyújtás alapismereteit. 4.8.4. A munkahelyi elsősegély-nyújtók szakmai felkészítését (kiképzés, továbbképzés) a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos végzi. 4.8.5. A továbbképzést – a területileg illetékes a foglalkozás-egészségügyi orvos egyetértése esetén – legalább középfokú egészségügyi képesítéssel rendelkező személy is megtarthatja. 4.8.6. A képzésben részt vevő személy a 4.1.5. pont szerinti esetekben minősül elsősegély-nyújtás szempontjából kiképzettnek. 4.8.7. A kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtók részére a sikeres vizsgát igazoló bizonylatot (pl.: igazolás, bizonyítvány) kell kiadni. 4.8.8. Ha a kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtó rendelkezik a sikeres vizsgát igazoló bizonylattal, de a vizsgát speciális szakképzés keretében (pl.: gépkocsivezetői tanfolyam, érintésvédelem szabványossági felülvizsgálója stb.) tette le, az elsősegélynyújtásra történő kijelölése előtt – a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslata esetén

9. szám


a helyi, eltérő sajátosságokból adódó elsősegély-nyújtási szabályokra ki kell oktatni. 4.8.9. A kiképzésen – gyakorlati bemutatással is – oktatni kell: − az elsősegélynyújtás szempontjából lényeges anatómiai, élettani ismereteket, − az elsősegélynyújtásra szoruló állapot felismerését, − a sebellátást (sebfedés és kötözés), − az elsősegélynyújtás célját szolgáló gyógyszerek, anyagok és eszközök (a továbbiakban: elsősegélynyújtó felszerelés) szakszerű használatát, − a vérzéscsillapítást, − a sérülések formáit, − csontok, ízületek sérüléseit, − a sérült testrész rögzítését, − a beteg, sérült fektetésével, szállításával kapcsolatos szabályokat, − idegen testek eltávolítását, − a sokk elleni eljárásokat, − az élet és halál jeleit, − az újjáélesztési eljárásokat (befúvásos lélegeztetés, külső szívmasszázs), − a munkahely szerinti speciális elsősegélynyújtást (pl.: elektromos áramütés hatásait, áram-körből való mentést, mérgezések fajtáit, felismerését, mentés módszereit stb.). 4.8.10. A kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtókat a 4.8.9. pontban felsorolt, vagy a képzést szervező által meg-határozott ismeretekből vizsgáztatni kell. A vizsgáztatás módját a képzést szervező határozza meg. A sikeres vizsgáról a képzést szervező vizsgaigazolást ad ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell − a kiállító intézmény (képzést szervező vagy végző) megnevezését és az igazolás nyilván-tartási (azonosító) számát (jelét) − a vizsgázó nevét (leánykori nevét), anyja nevét, születési helyét és időpontját, − a képzés jellegét (pl. munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyam, szakképzés stb.) − a vizsga időpontját, − az igazolást kiadó(k) aláírását (bélyegzőjét).

945

− a munkahelye szerinti lehetséges sérüléseket, roszszulléteket stb., azok felismerési módját, − a munkahelye szerint kijelölt elsősegélyhelyet, kiképzett elsősegélynyújtó nevét, telefon-számát, értesítési lehetőségét. Az előzőek szerinti oktatást képzett elsősegély-nyújtó, vagy az elsősegély-nyújtási ismeretekből kioktatott személy is megtarthatja. 4.8.14. Az előzőekben meghatározott kiképzés és oktatások nem érintik az egyes tevékenységekre (pl. kémiai anyagokkal, sugárzó anyagokkal végzett munka stb.) más munkavédelmi szabályokban előírt oktatásokat, képzéseket, amelyeket az előzőektől függetlenül kötelező az ott meg-határozott módon megtartani. 4.9. Kiegészítő rendelkezések a fokozott kockázattal járó munkakörben, munkakörnyezetben foglalkoztatottak elsősegélynyújtására 4.9.1. Az áramütési kockázattal járó (feszültség alatt vagy feszültség közelében végzett munkák), valamint a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel foglalkoztatott munkavállalónak ismernie kell a tevékenység jellege miatt lehetséges sérülési, mérgezési veszélyeket és az ilyen esetekre vonatkozó elsősegély-nyújtási szabályokat. 4.9.2. Az áramütési kockázattal járó munkahelyeken munkavállalók mentésénél használandó eszközök szigetelőképességét a vonatkozó szabvány szerinti gyakorisággal és műszaki tartalommal kell vizsgálni. 4.9.3. Az áramütési kockázattal járó munkahelyeken a legközelebbi feszültségmentesítő helyről tájékoztató és az áramütés esetén alkalmazandó elsősegély-nyújtási szabályokat tartalmazó táblát – a vonatkozó szabványok és szakmai utasítások (pl.: MSz 1585; E. 101. sz. Utasítás) szerint – ki kell függeszteni. Az áramütési kockázattal járó munkahelyeket – kockázatértékelés alapján – a Munkavédelmi Szabályzat Helyi Függelékében kell meghatározni. 4.9.4. Áramütés esetén a sérültet akkor is orvossal kell megvizsgáltatni, ha semmilyen sérülés nem látszik rajta.

4.8.11. A kiképzés időtartama legalább 8 óra. 4.10. Ellenőrzés 4.8.12. A munkahelyi elsősegély-nyújtásra kijelölt munkahelyi elsősegély-nyújtókat legalább 2 évente az indokolt időtartamú, minimum 2 órás ismeretfelújító oktatásban kell részesíteni. A szakmai oktatásra kötelezett munkavállalók – elsősegélynyújtásra vonatkozó – ismeretfelújító oktatását a szakmai oktatásokkal összevontan kell megtartani.

4.10.1. A munkahelyi elsősegély-nyújtásra megállapított szabályok megtartásáért – eltérő rendelkezés hiányában –a szervezeti egység vezetője és az elsősegély-nyújtó felszerelés kezelésével megbízott elsősegély-nyújtó, valamint a munkavállalók – együttműködési kötelezettségük alapján – egyaránt felelősek.

4.8.13. Valamennyi munkavállaló részére munkába lépéskor (újfelvételes munkavédelmi oktatás keretében), ezt követően 3 évente oktatni kell:

4.10.2. A munkahelyi elsősegély-nyújtásra vonatkozó szabályok betartását az ellenőrzésre jogosultak ellenőrizhetik.

946


4.10.3. Az elsősegély-felszerelések meglétét és a személyi feltételek teljesülését a Munkavédelmi Szabályzat Helyi Függelékében meghatározott személy évente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni. 5.0. HÍVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK − 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről − 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

9. szám

6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. 7.0. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Elsősegély-nyújtók létszáma, és a készenlétben tartandó mentődobozok 2. sz. melléklet: Kockázatelemzés alapján eldöntendő, javasolt speciális ellátások 3. sz. melléklet: Elsősegély felszerelések tartalma Heinczinger István s.k.

vezérigazgató

9. szám


947

1. sz melléklet

Sorszám

Elsősegély-nyújtók létszáma, és a készenlétben tartandó mentődobozok

1. 2.

Munkahely megnevezése*

**

Munkavállalók átlagos létszáma

1-5 6-30

3. 4. 5. 6. 7.

31-50 51-100 101-200 201-400 401-

8.

Létszámtól függetlenül kiállítási területen Motorkerékpárhoz

9. 10.

11.

Személygépkocsihoz, személygépkocsihoz, vasúti sínen is mozgó járművekhez Vasúti vontatójárművekhez (motorkocsik, mozdonyok), 9-nél több személyt szállítható autóbuszokhoz, veszélyes anyagot szállító közúti járművekhez

Mentődoboz típusa:

Sebkötöző csomag MSz 13553-1989 I. nagyságrendű MSz 13553-1989 II.nagyságrendű MSz 13553-1989 III.nagyságrendű MSz 13553-1989 IV.nagyságrendű MSz 13553-1989 IV.nagyságrendű A létszámnak megfelelően több mentődobozt kell készenlétben tartani. MSz 13553-1989 I. nagyságrendű MSz 13553-1989 „A” tipusú MSz 13553-1989 „B” típusú MSz 13553-1989 „C” típusú

Mentődoboz darabszáma

Kiképzett elsősegélynyújtók minimális létszáma

1 db

1

1 db 1 db 1 db 1 db *

1 2 3 4 *

1 db

1

1 db

1

1 db

1

1

* Az MvSz Helyi Függelékben vagy vezetői utasításban kell meghatározni ** Nyilt vonali változó munkahely (pl.: vonalbejáró)

Megjegyzés: Az I-IV. típusú elsősegély-felszerelést az MSZ 13553. sz. szabvány szerinti kialakítású és méretű mentő-dobozban kell elhelyezni. Az „A” típusú elsősegély felszerelés tartalmát műanyag fóliában, külön-külön behegesztett csomagolásban, műanyag tasakban kell elhelyezni. A tasak méretét és nyílását úgy kell kialakítani, hogy abban az elsősegély-felszerelés rendezetten elhelyezhető legyen. A „B” típusú elsősegély felszerelés tartalmát dobozban kell elhelyezni – a rendezettség megtartásával –rekeszekben vagy zárható fóliatasakban. A „C” típusú elsősegély felszerelés tartalmát táskában és dobozban kell elhelyezni a rendezettség megtartásával.

948


9. szám

2. sz. melléklet Kockázatelemzés alapján eldöntendő, javasolt speciális ellátások A fokozott kockázattal járó munkakörnyezetben, munkakörben (tevékenységben) foglalkoztatottak munkahelyein lévő mentődobozok mellett készenlétben tartandó felszerelések és gyógyszerek: 1. Savas maró folyadékkal (sósav, kénsav stb.) munkavállalóknál Sorszám

Eszköz

1. 2.

gumikesztyű Lidocain inj. 1 %

3.

Szemöblítő pohár

Mennyiség

Egységdobozonként 5 pár minden megkezdett 10 munkavállalóra 2 amp. (de legalább 1 doboz) minden megkezdett 10 munkavállalóra 1 db

Kiküldött munkacsoportnál: A 10 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés és kétliteres műanyag kanna (minden megkezdett nap friss vízzel fel kell tölteni). Használati utasítás: Szemsérülésnél: 1%-os Lidocain ampullát feltörni, tartalmát a szemöblítő pohárba önteni, az erősen könnyező szemet steril gézlappal óvatosan felszárítani, majd a szemhéjakat széthúzva a szemöblítő pohárból a Lidocaint a sérült szembe önteni. Utána a szemet alaposan, bő vízzel 15-20 perci öblíteni, úgy, hogy a folyadék a szem külső széle felé folyjék, minél kisebb felületen érintkezve a szemen kívül a bőrrel. Bőrsérülésnél: a sérült bőrterületről a ruhát távolítsuk el, majd lemosása bő vízzel, úgy, hogy az ép bőrfelületet ne károsítsa Szájba, gyomorba jutott sav esetén: 1 amp. 1%-os Lidocain inj.-t itatunk a beteggel. Ezután vizet kell itatni a sav felhígítása céljából. 2. Lúgos maró folyadékkal (mész, nátronlúg stb.) munkavállalóknál Felszerelés 10 munkavállalónként az 1. pont szerint. Kiküldött munkacsoportnál: A 10 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés. Használati utasítás: Szemsérülésnél: az 1. pont szerint. Mészszemcsék szembe jutása esetén: a lefektetett beteg szemét kiöblítjük, majd a beteg alsó és felső szemhéját megemelve 6x6-os megnedvesített gézlap segítségével a megrekedt mészdarabkákat el kell távolítani. Bőrsérülésnél: az 1. pont szerint. Szájba, gyomorba jutott lúgos oldat esetén: az 1. pont szerint. 3. Foszforral munkavállalóknál 1%-os rézszulfát oldat leparaffinozott dugójú üvegben, minden megkezdett 5 munkavállalóra 50 gr. Paraffin-olaj, leparaffinozott dugójú üvegben, minden megkezdett 5 munkavállalóra 50 gr. Kiküldött munkacsoportnál: Az 5 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés. Használati utasítás: Bőrsérülésnél: 1%-os rézszulfát oldattal átitatott steril gézlap segítségével az égési területet lemossuk, majd rézszulfát oldattal alaposan átitatott steril gézlappal borítjuk, amelyet szükség esetén pólyamenetekkel rögzítünk. Szájba, gyomorba jutott foszfor esetén: 1 evőkanálnyi (13 gr) 1%-os rézszulfát oldattal a szájat alaposan ki kell öb-

9. szám


949

líteni, illetve 1 evőkanál rézszulfát oldatot kell itatni a beteggel hánytatás céljából. Hányás után 2-3 evőkanál paraffinolaj itatása szükséges. Tej itatása szigorúan tilos! 4. Égési sérülés fokozott veszélyének kitett munkavállalóknál Sorsz.

Eszköz

1. 2. 3. 4.

gumikesztyű Félméteres steril gézlap Gyorskötöző (steril) pólya Steril lepedő vagy frissen vasalt lepedő műanyag tasakban Arcmaszk az elsősegélynyújtó részére Tűzálló (impregnált) takaró két rúdra szerelve Pokróc Speciális égési kötszer

5. 6. 7. 8.

Mennyiség

Egységdobozonként 5 pár minden megkezdett 10 munkavállalóra 2 db minden megkezdett 10 munkavállalóra 2 db minden megkezdett 10 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 10 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 10 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 10 munkavállalóra 1 db Egységcsomagokban és egyedileg is kapható

Kiküldött munkacsoportnál: A 10 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés és kétliteres műanyag kanna (minden megkezdett nap friss vízzel fel kell tölteni). Használati utasítás: A sérült égő ruháját a tűzálló takaró segítségével légmentesre zárva eloltjuk, majd levágjuk róla. A megégett bőrfelületet folyó vízzel 15-20 percig hűtjük Félméteres steril gézlappal borítva laza pólyamenetekkel kötjük. Nagy felületű égés esetén a sérültet az égett ruhán át steril lepedőbe csavarjuk. A sérültet gondosan be kell takarni. 5. Minden fajta megkezdett maró anyaggal munkavállalóknál A felszerelés és a használati utasítás megegyezik az 1. és a 2. pontban foglaltakkal. 6. Ciános szerekkel munkavállalóknál Nitrolingual spray 1 db. Nátriumtioszulfát 10%-os oldat leparaffinozott üvegben, minden megkezdett 5 munkavállalóra 150 gr. Kiküldött munkacsoportnál: Az 5 munkavállalóra vonatkoztatott alapcsomag. Használati utasítás: Cián tartalmú gáz belégzése esetén: 1, majd 3-5 prc múlva még 1 puff Nitrolingual spray-t befújni a nyelv alá. Cián tartalmú anyag lenyelése esetén: 1, majd 3-5 prc múlva még 1 puff Nitrolingual spray-t befújni a nyelv alá. Ezt követően a 10%-os nátriumtioszulfát oldatból 100-150 gr-ot itatunk a beteggel. Orvosi csomag (kizárólag orvosi használatra) Sorszám

Eszköz

1 2. 3.

gumikesztyű Nátriumtioszulfát 10 ml 20%-os inj. Metilénkék 10 ml 1%-os inj. (Na. tioszulfát, ill. metilénkék inj. magistrálisan írandó fel, mert nem törzskönyvezett gyógyszerkészítmény.)

Mennyiség

Egységdobozonként 5 pár minden megkezdett 5 munkavállalóra 4 amp. minden megkezdett 5 munkavállalóra 1 amp.

950


9. szám

Használati utasítás: A beteget fektetni kell, 1, majd 3-5 prc múlva még 1 puff Nitrolingual spray-t befújni a nyelv alá. Metilénkék injekcióból 1-2 ml i. v. ismételve. Közben a 10%-os nátriumtioszulfát injekcióból 20-40 ml i. v. Már elsősegélynyújtás közben értesíteni kell a mentőket! 7. Gáz és egyéb légzésbénulással járó mérgezés-veszélyes munkával foglalkozóknál (CO, kén-dioxid, füstgázok stb.) Sorszám

Eszköz

gumikesztyű Ruben ballon Oxigén palack reduktorral (100 literes) AMBU szívó pumpa Guedel tubus Glucosum injekció 40% Szelepes lélegeztető maszk Kiküldött munkacsoportnál: Guedel tubus

Mennyiség

Egységdobozonként 5 pár minden megkezdett 20 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 20 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 20 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 20 munkavállalóra 2 db kétféle felnőtt méret minden megkezdett 20 munkavállalóra 10 amp. minden megkezdett 20 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 5 munkavállalóra 1 db kétféle felnőtt méret

Használati utasítás: Eszméletlen beteg esetén a szájat ki kell nyitni. Az elmozdult, vagy könnyen kivehető műfogsort ki kell venni, a szájban levő (minden megkezdett nemű) szennyező anyagot (vért, nyálat, nyákot, hányadékot) az AMBU leszívó segítségével el kell távolítani. Ezután a szájat zárva a fejet hátra kell a szabad légút biztosításhoz hajtani. Ha a beteg nem lélegzik, lélegeztetését azonnal meg kell kezdeni Ruben ballonnal. Lélegeztetés Ruben ballonnal: − a beteget hanyatt kell fektetni, szájüregét ki kell tisztítani, − a fejét hátra kell szegni − bal kézzel a maszkot a beteg arcára kell szorítani. A IV-V. ujj az állcsúcsot rögzítse, az I-II-III. ujj a maszkot fogja át, − jobb kézzel a ballont átfogva, közepes erejű nyomással lélegeztetni kell, percenként 16-szor. A kilélegzéshez időt kell hagyni. Kiküldött munkacsoportnál: Ha a beteg nem lélegzik, lélegeztetését azonnal meg kell kezdeni szelepes lélegeztető maszk segítségével „szájbólszájba, vagy szájból-orrba” módszerrel. A beteg szájgarat üregét gézlap segítségével kell kitisztítani. Ha a beteg légzése nem kielégítő, oxigénpalackból dúsítani kell a belélegzett levegőt oxigénnel (10-15 liter percenként). Eszméletlen, jól légző betegnél a nyelv hátracsúszását Guedel tubus szájba helyezésével kell megakadályozni. 8. A villamosenergia-feszültség alatt vagy közelében munkavállalóknál a) Eszközök a munkavállalónak az áramkörből való kiszabadításához (kizárólag erre a célra használt ládában tárolva) Sorszám

Eszköz

Mennyiség

1. 2.

Szigetelt fogantyúval ellátott olló Nagyméretű, vastag gumikesztyű, kétujjas Nagyméretű, cipőre húzható gumicipő

1 db 1 pár

3.

1 pár

9. szám


951

Sorszám

Eszköz

Mennyiség

4.

Szigetelő műanyagrúd (150 cm), végén fémkampó (200 kg húzó terhelésre). A láda mellett falra akasztva kell tartani Szigetelő zsámoly (vagy szőnyeg 1 cm vastag kb. 1 m2) Elemes zseblámpa

1 db

5. 6.

1 db 1 db

b) Eszközök elsősegélynyújtáshoz Sorszám

Eszköz

gumikesztyű Ruben ballon AMBU leszívó Guedel Szelepes lélegeztető maszk Kiküldött munkacsoportnál: tubus Szelepes lélegeztető maszk

Mennyiség

Egységdobozonként 5 pár minden megkezdett 20 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 20 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 20 munkavállalóra 2 db kétféle felnőtt méret minden megkezdett 20 munkavállalóra 1 db minden megkezdett 5 munkavállalóra 2 db kétféle felnőtt méret minden megkezdett 20 munkavállalóra 1 db

Használati utasítás: Ha a munkavállaló nem lélegzik, lélegeztetését azonnal el kell kezdeni és mindaddig folytatni kell, míg a mentőszolgálat, vagy orvos a helyszínre érkezik, vagy a beteg légzése rendeződik. Munkahelyen: Száj kinyitása után laza, vagy elmozdult műfogsort, szennyező anyagokat el kell távolítani és Ruben ballonnal a beteget lélegeztetni kell. Szívmegállás esetén a második segélynyújtó mellkas-kompressziót végez, két befúvás között. (30 mellkas-kompressziót 2 befúvás kövessen!) Kiküldött munkacsoportnál: Az eljárás megegyezik a fentiekkel, a lélegeztetés szelepes lélegeztető maszkon keresztül, vagy több elsősegélynyújtó esetén Ruben – ballonnal történik. 9. Üzemekben, üzemrészekben, amelyekben gyakran fordul elő a bőr felületi sérülése Sorszám

Eszköz

1.

A mentődoboz tartalmán kívül többletként bőrfertőtlenítő 6x6-os vágott steril gézlap

2.

Mennyiség

minden megkezdett 5 munkavállalóra 1 doboz minden megkezdett 5 munkavállalóra 100 db

10. Szerves foszfáttal munkavállalóknál Sorszám

Eszköz

1. 2.

gumikesztyű Nátriumbikarbonát leparaffinozott dugójú üvegben Aktív szénpor üvegdugós porüvegben

3.

Orvosi csomag (kizárólag orvosi használatra!)

Mennyiség

Egységdobozonként 5 pár minden megkezdett 20 munkavállalóra50 gr minden megkezdett 20 munkavállalóra 50 gr

952

A MÁV Zrt. Értesítője Sorszám

1. 2. 3.

9. szám

Eszköz

Mennyiség

gumikesztyű Atropin injekció 1 ezrelékes injekció Akineton 5mg

Egységdobozonként 5 pár 20 munkavállalónként 100 amp 20 munkavállalónként 20 amp

Kiküldött munkacsoportnál: A 20 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés. Használati utasítás: Gumikesztyűt kell húzni!!! Szembe került méreg esetén: csapott kávéskanálnyi (kb. 3 gr) nátriumbikarbonát feloldandó 1 dl vízben, ezzel a szemet alaposan, bőségesen ki kell öblíteni. Bőrre került méreg esetén: a ruházatot el kell távolítani. A bőrt nátriumbikarbonát oldattal (1 evőkanál oldandó 3 dl vízben) alaposan le kell mosni (szappanos víz ugyanolyan jó). A méreg a szájba, gyomorba kerülése esetén: nátriumbikarbonát oldatot (5 gr-ot oldani 1 dl vízben) kell itatni a beteggel. Utána 1 evőkanálnyi szénport elkeverni 2 dl vízben és a beteggel megitatni. A beteget szigorúan fektetni kell, mozgatni tilos! Az orvost, a mentőket azonnal az elsősegélynyújtás megkezdésekor értesíteni kell. Használati utasítás orvos részére: 2-6 (2-6 mg) amp. Atropin inj. azonnal i. v., majd Akineton i. v. Az Atropin adását ismételni kell, amíg a pupillák tágulni kezdenek. 11. Radioaktív anyagokkal munkavállalóknál Gumikesztyű

minden megkezdett 5 munkavállalóra

4

pár

Kiküldött munkacsoportnál: Radioaktív anyagokkal munkavállalóknál a speciális, adott munkahelyre vonatkozó utasításokat kell betartani, azonnal a mentőket és a katasztrófavédelmet, valamint a rendőrséget értesíteni kell.. A sugárveszélyes munkahelyet azonnal el kell hagyni.

9. szám


953

3. sz. melléklet Elsősegély felszerelések tartalma (Az I.-IV. és az „B”, „C” oszlop kivonat az MSz 13553-1989. sz. szabványból) Sorszám

Megnevezés

Sebkötöző csomag

I.

II.

III.

IV.

A

B

C

típusú elsősegély-felszerelések db

1.

Steril gyorskötöző pólya (5x500) 1 2 4 6 Mull pólya steril 2 (5 m x 10 cm 2. Steril gyorskötöző pólya (8x500) 4 3. Steril gyorskötöző pólya (10x500) 2 2 4 4 6 2 4 4. Vágott mullpólya (egyenként csoma2 3 4 5 10 golva, 10x500) 5. Vágott mullpólya (egyenként csoma5 10 golva, 115x500) 6. Steril mull (50x80) 3 3 5 6 2 4 7. Steril mull-lap (6x6/100 lapos) 1 1 3 5 2 1 8. 10 Kéztisztító lap 4 4 6 5 9. Háromszögletű kendő (100x100x141) 1 2 4 4 1 1 10. Fóliakesztyű (pár) 4 8 10 15 2 2 11. Gyorstapasz (6x10) 2 12. Ragtapasz (2,5 x 500) 1 1 1 1 1 1 13. Ragtapasz (5x500) 1 14. 8 Biztosítótű (40 mm-es) 2 4 8 6 15. Háztartási, 140 mm-es egyenes olló 1 1 1 1 1 1 16. Jódpárna 1 ml-es ampulla (6 db/do1 2 3 4 1 1 boz) 17. Utasítás elsősegélynyújtásra 1 1 1 1 1 18. Feljegyzési füzet * 1 1 1 1 19. Tartalomjegyzék 1 1 1 1 1 20. Tok az olló részére 1 1 1 1 1 21. ”B” típusú elsősegély-felszerelés *A feljegyzési füzet az I.-II. típusú elsősegély-felszerelésben 40, a III.-IV. típusú elsősegély-felszerelésben 60 oldalas

-

8 20 10 4 4 8 1 12 1 2 1 1 1

Megjegyzés: A „B” típusú elsősegély felszerelés tartalmát dobozban kell elhelyezni – a rendezettség megtartásával – rekeszben vagy zárható fólia tasakban. (A doboz mérete: 265x185x85 mm) A „C” típusú elsősegély-felszerelés tartalmát táskában és dobozban kell elhelyezni a rendezettség megtartásával. A kötszereket és egyéb eszközöket úgy kell a dobozban elhelyezni, hogy bármelyikük kivétele ne okozza a többi kötszer, illetve egyéb eszköz sérülését, vagy azok tisztaságának, illetve sterilitásának csökkenését.

954


20/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a szakértői szerződésekről szóló 26/2007. (IX.14. MÁV Ért. 31.) VIG számú utasítás 2. számú módosításáról

9. szám

2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Jogi Igazgató felelős. 3.0. FOGALMAK

Ezen utasítás közzététele napjával a szakértői szerződésekről szóló 26/2007. VIG. sz. utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasítás 3. pontja az alábbiakkal egészül ki: „Szakértői szerződés: minden olyan szerződés, amely tartalmában bármilyen tanácsadásra, szakvélemény készítésére, szakértői illetve szakmai munkát támogató szellemi tevékenységre irányul. E körbe sorolandó minden olyan szerződés, amely részben tartalmaz szakértői feladatokat. Nem sorolhatók e körbe az ügyvédekkel kötött megbízási szerződések, amelyeket a 19/2006. (IV.28. MÁV Ért. 17.) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás szabályoz.” Jelen utasítás rendelkezései a kiadásának napján lépnek hatályba. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

26/2007. VIG. sz. UTASÍTÁS A SZAKÉRTŐI SZERZŐDÉSEKRŐL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) 1.0. UTASÍTÁS CÉLJA A szakértői szerződéskötések folyamatának (a szerződések előkészítésének, aláírásának, nyilvántartásba vételének, teljesítésének) szabályozása, a szakértői szerződések társasági szintű, egységes kezelése és koordinálása érdekében. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed azokra a munkavállalókra, akik részt vesznek szakértői szerződések előkészítésében, végrehajtásában, illetve azokra, akik a szakértői szerződéseket a MÁV Zrt. képviseletében aláírják. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. által kötött valamennyi szakértői szerződésre, valamint a már megkötött szakértői szerződések módosítására, kiegészítésére, függetlenül attól, hogy a szerződés saját, vagy külső forrásból kerül-e finanszírozásra. Az utasítás rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha a szerződéskötésre jogszabály kötelező rendelkezésének végrehajtásaként kerül sor.

Szakértői szerződés: minden olyan szerződés, amely tartalmában bármilyen tanácsadásra, szakvélemény készítésére, szakértői illetve szakmai munkát támogató szellemi tevékenységre irányul. E körbe sorolandó minden olyan szerződés, amely részben tartalmaz szakértői feladatokat. Nem sorolhatók e körbe az ügyvédekkel kötött megbízási szerződések, amelyeket a 19/2006. (IV.28. MÁV Ért. 17.) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás szabályoz. 4.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A szakértői szerződés megkötésére irányuló igény pontos meghatározása és a szerződés előkészítése a DHLben rögzített hatáskörök figyelembevételével, a szerződés szerinti szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egység feladata. 4.2. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó szakértői szerződések előkészítésénél a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően, illetve a Kbt. hatálya alá nem tartozó szakértői szerződéseknél, a szerződéskötési szándékról, előzetes írásos előterjesztést kell készíteni a 15 millió forintot meghaladó értékű szerződések, valamint értékhatártól függetlenül a vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek által megkötni szándékozott szerződések esetében a vezérigazgató, az ezen értékhatárt meg nem haladó értékű szerződések esetén a hatáskörrel rendelkező általános vezérigazgató-helyettes részére. Keretszerződés esetén az előterjesztést mind a keretszerződés, mind e szerződés alapján készült valamennyi egyedi szerződés megkötését megelőzően el kell készíteni, kivéve, ha a vezérigazgató, vagy az általános vezérigazgató-helyettes az egyedi szerződésekre vonatkozóan írásban felmentést adott az előzetes engedély megkérésének kötelezettsége alól. 4.3. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tervezett szerződés tárgyát, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy szerződés – tárgyát figyelembe véve – társasági szinten meghaladja-e a közbeszerzési értékhatárt, szerepelt-e az üzleti tervben, a Kbt. hatálya alá tartozó szerződések esetén az éves közbeszerzési tervben, a rendelkezésre álló költségkeretet, az előzetesen kalkulált díjat, költségeket, a szerződéskötést megelőző eljárást (közbeszerzési eljárás, nyilvános, vagy meghívásos pályázati eljárás stb.), valamint a szerződés várható eredményét és hasznosulását. 4.4. Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egység a közbeszerzési eljáráson kívüli eljárásban a

9. szám


szerződést meghatározott természetes vagy jogi személylyel kívánja megkötni, az előterjesztésben külön meg kell indokolni e személy igénybevételének indokoltságát, illetve szükségességét (pl. különleges egyedi szakértelem, az ügyben szerzett korábbi tapasztalatok). 4.5. Valamennyi szakértői szerződés megkötését megelőző eljárás (pl. közbeszerzési eljárás, nyilvános, vagy meghívásos pályázati eljárás stb.) megkezdéséhez, amennyiben a szerződés megkötésére előzetes eljárás nélkül kerül sor a szerződéskötéshez – a 4.2. pontban meghatározott hatásköri elhatárolás szerint – a vezérigazgatónak, vagy a hatáskörrel rendelkező általános vezérigazgató-helyettesnek az előzetes írásos engedélye szükséges. A Kbt. hatálya alá tartozó esetekben az adott közbeszerzési eljárást szerepeltetni kell az éves közbeszerzési tervben. Abban az esetben,ha a szakértői szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egység, a tárgyév április 15-e előtt megkapja az engedélyt a közbeszerzési eljárás lefolytatására, ezt a tényt az éves közbeszerzési terv összeállításának alapjául szolgáló rendes adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, későbbi engedélyeztetés esetén kezdeményezni kell az éves közbeszerzési terv módosítását. 4.6. Vezérigazgatói, vagy általános vezérigazgató-helyettesi engedély esetén a szolgáltatást igénybe vevő szolgálati egység felkérésére a közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezeti egység lefolytatja a szükséges eljárást. A Kbt. hatálya alá nem tartozó esetekben a szolgáltatást igénybe venni szándékozó szervezeti egység is lefolytathatja a versenyeztetési eljárást. 4.7. A szakértői szerződéstervezet valamennyi példányának minden oldalát el kell látni pénzügyi és jog szignóval oly módon, hogy a szignáló személy nevét az aláírás alatt nyomtatott formában is fel kell tüntetni. Amenynyiben a jogi illetve a pénzügyi szignó megadását követően a szerződéstervezet szövege változik, a jogi és a pénzügyi szignót újra meg kell kérni. 4.8. A pénzügyi és jogi szignóval ellátott végleges szerződés-tervezetet meg kell küldeni a szerződés megkötését előzetesen engedélyező, 4.5. pont szerinti vezető részére, aki dönt, hogy a szerződést önálló cégjegyzési jogkörében eljárva a MÁV Zrt. képviseletében aláírja, vagy megküldi aláírásra a DHL szerint hatáskörrel rendelkező vezetők részére. 4.9. A megkötött szakértői szerződésekről a vezérigazgatói, illetve az általános vezérigazgató-helyettesi titkárságok külön nyilvántartást vezetnek. A megkötött szakértői szerződéseket nyilvántartás céljából meg kell küldeni az engedélyező vezérigazgató, illetve általános vezérigazgató-helyettes titkársága részére, ha az aláíró személye nem azonos az engedélyezővel. A szerződéseket minden esetben meg kell küldeni a Jogi Igazgatóság részére.

955

4.10. A 4.9. pontban megjelölt nyilvántartásnak tartalmaznia kell: – a szerződő fél nevét, a szerződés szerinti adatait, – a szerződés tárgyát, – a teljesítési határidőt/őket, – a szakértői díjat, – a fizetési határidőt/őket. 4.11. A szakértői szerződések teljesítését a szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egység ellenőrzi és igazolja. A teljesítésről, a teljesített szolgáltatás eredményéről a szolgáltatást igénybe vevő szervezteti egység a szakértői szerződés hatályának lejártát követő 8 azaz nyolc naptári napon belül köteles írásban beszámolni (csatolva a teljesítés igazolást/okat valamint a szakértői tevékenység eredményeként keletkezett dokumentációt) az általános vezérigazgató-helyettesnek. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. A szakértői szerződések megkötésére, aláírására, nyilvántartásba vételére és teljesítésére a szerződéskötések rendjéről szóló 2/2003. (MÁV Ért.28.)VIG. sz. utasítás rendelkezéseit jelen utasításban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5.2. A szakértői szerződéskötések során a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló 26/2006. (VI. 23. MÁV Ért. 25.) VIGH sz. utasítás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 5.3. A szakértői szerződésekkel összefüggő iratkezelési, ügyintézési feladatokra a MÁV Zrt. ügyviteli utasításáról szóló 24/2003. (XII. 19. MÁV Ért. 51.) VIG. sz. Vezérigazgatói utasítás vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 6.0. HATÁLYBALÉPÉS Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit értelemszerűen a hatályba lépéskor a folyamatban lévő szerződéskötési eljárásokra is alkalmazni kell. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

956

A MÁV Zrt. Értesítője 21/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás egyes humán tárgyú utasítások hatályon kívül helyezéséről

1.0 AZ UTASITÁS CÉLJA A Humánerőforrás Igazgatóság tevékenységi körébe tartozó még hatályban lévő olyan normatív utasítások hatályon kívül helyezése jogszabályi, szervezeti és működési folyamatbeli változások miatt. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért a Humánerőforrás Igazgatóság a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Külön meghatározás nem szükséges. 4.0 AZ UTASITÁS LEIRÁSA 4. 1. Az utasítások csoportosítása Az utasítások hatályon kívül helyezése az alábbiakban felsorolt csoportosításban történik. 4.1.1 Normatív utasítások A jelenleg hatályos számozásnak megfelelően kiadott utasítások. 4.1.2 Gyűjtő számon kiadott utasítások Gyűjtőszámon kiadásra került utasítások. 4.2. Indoklása Az egyes utasítások hatályon kívül helyezését alátámasztó körülmények rövid bemutatása. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás kiadásával hatályukat veszítik az alábbiakban felsorolt utasítások:

9. szám

5.1. Normatív utasítások és hatályon kívül helyezésük indoklása: 1. 323/141/1952. (MÁV Ért. 45.) Pü. F. sz. utasítás A kiküldetési tömb rendszeresítéséről Indoklás: 39/2008. (XI. 21. MÁV Ért. 28.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak belföldi kiküldetésének és a telephelyen kívüli munkavégzésének rendjéről szóló utasítás 5.0. pontja alapján hatálytalanítjuk. 2. 129554/1966. (MÁV Ért. 6.) Pü.F. sz. utasítás a 356,3 Béralapra még el nem számolt kifizetett munkabérek számla terhére történő kifizetések szabályozásáról Indoklás: A SAP bevezetését követően a bérszámfejtést a 11/2005. (MÁV Ért. 25.) A MÁV Rt. Humánpolitikai folyamatairól szóló kézikönyv kiadása tárgyú Humánpolitikai vezérigazgatói-helyettesi utasítás szabályozza. 3. 17/2005. (MÁV Ért. 31.) Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettes Az outplacementben érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedését támogató program (kulcs a továbblépéshez) működtetésének rendje. Indoklás: A 35/2008. (MÁV Ért. 25.) Vezérigazgatói utasítás szabályozza a létszámleépítésben érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedését segítő módszert. Ebben a tárgykörben kiadásra került a MÁV Értesítő 25. számában a MÁV vállalat csoporton belül működő munkaerőpiaci munkabizottság létrehozásáról szóló vezérigazgatói kiadmány. A két szabályozás felülírja az utasítás rendelkezéseit. 4. 8/2007. (MÁV Ért. 9.) Humánpolitika – Humánpoltikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁVÉvek programról és a MÁV-Esély programról szóló 12/2005. (MÁV Ért. 25.) HVH. sz. Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. és 2. sz. módosításával egységes szerkezetbe foglalva Indoklás: 15/2008. (MÁV Ért. 10.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás egységes szerkezetbe foglalva közzétette az utasítás és annak korábbi módosításait. 5. 15/2004. (MÁV Ért. 42.) Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A pályakezdő diplomás minimálbér szabályozása a MÁV Rt-nél Indoklás: A pályakezdő diplomás minimálbér szabályozásáról a MÁV Zrt. 2009. évi bérintézkedéseiről és béren kívüli juttatások feltételeiről szóló Megállapodás rendelkezik. 6. 9/2007 (MÁV Ért.12.) VIG.sz. utasítás a MÁV Zrt. 2007 évi bérintézkedéseinek módosításáról Indoklás: Az utasítás a 2007. évi bérintézkedések lebonyolításához kapcsolódott, így az utasítás nem aktuális. 7. 22/2005. (MÁV. Ért. 42.) Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás Az IHIR-be történő adatbevitelt végző munkavállalók teljesítményösztönzésének szabályozása Indoklás: Egyszeri projekthez kapcsolódó szabályozás. Az IHIR projekt lezárásával az utasítás aktualitását vesztette.

9. szám


8. 6/2005. (MÁV Ért. 15.) Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁV Rt. esélyegyenlőségi terve Indoklás: A MÁV Értesítő 16. számában az Egyéb közlemények között megjelent Kiegészítés alapján hatálytalanítjuk. 9. 5/2006. (MÁV Ért. 6.) Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁV Zrt. egészségmegőrző programjának működtetése Indoklás: Az utasítás időbeli hatálya letelt, a tárgykört 2008.01.01. óta a 19/2008. (MÁV Ért. 12.) Társasági szol (EBKF) – Vezérigazgatói utasítás A MÁV ZRt. egészségmegőrző programjának működtetéséről tárgyú utasítás szabályozza. 10. 3/2007. (MÁV Ért. 5.) Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁV ZRt. egészségmegőrző programjának működtetéséről Indoklás: Az utasítás időbeli hatálya letelt, a tárgykört 2008.01.01. óta a 19/2008. (MÁV Ért. 12.) Társasági szol (EBKF) – Vezérigazgatói utasítás A MÁV ZRt. egészségmegőrző programjának működtetéséről tárgyú utasítás szabályozza. 5.2. Gyűjtőszámon kiadott utasítások és hatályon kívül helyezésük indoklása: 1. G.F. 382.–Gy. 112-5/1991. Mozdonyvezetői tanfolyamok (záró- és hatósági) vizsgáinak lebonyolításával kapcsolatos szabályok Indoklás: A vasúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozóan a 32/2003. GKM rendelet és az 55/2007. NKH elnöki szabályzat került kiadásra. A vizsgáztatás technikai lebonyolítását szerződéses jogviszonyban kell rendezni a MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt. között. Így a Gépészeti Főosztályra vonatkozó utasítás hatálytalanítandó. 2. PHM. Ig. – 396. Gy. 2003 – 29/1997. Gazdasági, jogi és etikai környezet változásai miatti összeférhetetlenség szabályainak meghatározása Indoklás: 30/2006. VIGH. sz. utasítás Az összeférhetetlenség kezelése és a 13/2006. (MÁV Ért. 48.) Humánpolitika – Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás Az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 30/2006. (MÁV Ért. 31.) VIGH. sz. utasítás hatálybalépéséről és annak végrehajtási szabályai rendelkeznek az összeférhetetlenség kérdéseiről. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS

957

8/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) PÁVIGH. számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a statisztikai adatszolgáltatás rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény értelmében: „a statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól… „. Jelen utasítás célja, a törvény által elrendelt, eseti, valamint a társvasutak, és a nemzetközi vasúti szervezetek részére történő adatszolgáltatások MÁV Zrt-n belüli végrehajtása, szabályozása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2 Felelősség meghatározása Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága (a továbbiakban KI) vezetője a felelős. Az adatszolgáltatási kötelezettség határidőre történő teljesítéséért a melléklet Felelős MÁV szervezet oszlopában megadott szervezet vezetője felel. A kérdőívben szereplő adatok valódiságáért az adatgazda szervezet vezetője felel. Szakmai, regionális statisztikai adatszolgáltatások teljesítéséért – melyek kérése nem a KI szervezethez érkezik – a felkért vasúti szervezet vezetője felel. Az UIC felé történő adatszolgáltatásért a KI vezetője, az OSZZSD és egyéb külföldi vasúti szervezetek felé történő adattovábbításért a Nemzetközi Kapcsolatok Osztály (a továbbiakban NKO) vezetője felel. A kitöltött kérdőívek megőrzéséért a beküldő szervezet, valamint a KI szervezet vezetője a felelős. Az adatszolgáltatás nem teljesítése, illetve nem megfelelő minőségben történő teljesítése az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 31/B. §-a szerint szabálysértési eljárást vonhat maga után, illetve megvalósulhat a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 278. §-a szerinti bűncselekmény tényállása. Az utasításban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért minden, jelen utasításban meghivatkozott szervezeti egység vezetője felel.

Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 7.0 MELLÉKLETEK Társaság: a MÁV Zrt. Az utasításhoz melléklet nem tartozik. Heinczinger István s.k.

vezérigazgató

Tulajdonos: a MÁV Zrt. feletti tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium.

958


OSAP: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény alapján a Kormány minden évben elrendeli érintett adatszolgáltatók statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét. A KSH a Statisztikai Közlönyben közzé teszi a KSH, az egyes minisztériumok, az MNB, a Legfőbb Ügyészség, …stb által elrendelt adatgyűjtések listáját. Adatgazda: azon szervezet vezetője, ahol az adatok képződnek, illetve amely szervezet vezetője felelősséget vállal az adat valódiságáért. UIC, OSZZSD: nemzetközi vasúti szervezetek Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A társaság statisztikai munkájának irányítása és felügyelete a KI vezetőjének feladat-, hatás- és felelősségi körébe tartozik. A KI felel az adatszolgáltatások szabályozásáért, a statisztikai adatgyűjtések megszervezéséért, valamint a kitöltött kérdőívek határidőre történő elküldésének betartatásáért. 4.2 A társasági statisztikai adatszolgáltatás hatékonyságának, megbízhatóságának és az előírt határidőkre történő teljesítésének biztosítása érdekében valamennyi adatszolgáltatásra kötelezett szervezet vezetője jelen utasítás kihirdetését követően (évközi változás esetén a változást követő) 15 napon belül köteles kijelölni az adatszolgáltatások koordinálásával megbízott munkatársat, nevének, beosztásának, telefonszámának és e-mail címének KI részére történő megküldésével. Az adatszolgáltatásért felelős szervezet kijelölt munkatársának feladata megszervezni az adatszolgáltatások teljesítését. 4.3 Az adatszolgáltatások köre: – OSAP-ban megjelent, az adott évre kötelezően teljesítendő adatszolgáltatások; – OSAP-ban elő nem írt – szakmai, regionális – statisztikai adatszolgáltatások, melyet államigazgatási szervezetek, azok megyei, területi, regionális szervezetei, önkormányzatok, hatóságok, stb. esetenként, vagy rendszeresen rendelnek el a MÁV egyes szervezeti egységei részére; – Fizetésimérleg-statisztikák; – Tulajdonos részére történő adatszolgáltatások; – Társvasutak, illetve nemzetközi vasúti szervezetek részére történő adatszolgáltatások.

9. szám

4.4 Az adatszolgáltatások teljesítése: 4.4.1 OSAP-ban megjelent kötelezően teljesítendő adatszolgáltatások 4.4.1.1 A KSH részére az adatszolgáltatások jelentős részének teljesítése elektronikus úton történik (KSHXML). A teljesítéshez szükséges program a KSH honlapjáról letölthető. Az adatszolgáltatások rendszergazda teendőit (kérdőívekhez való hozzáférési lehetőségek, kitöltési, jóváhagyói stb. jogosultságok beállítása) a KI munkatársa látja el. A felelős szervezet vezetői a KI-től tárgyév január 31-ig megkapják az adott évre vonatkozó adatszolgáltatási kérdőíveket a beküldési határidők megjelölésével. Az adatszolgáltatásért felelős szervezet vezetőinek meg kell adni a jogosultsági beállításokhoz szükséges adatokat a KI részére. A jogosultsági beállítást követően az adatszolgáltatásért felelős szervezet vezetőinek feladata megszervezni a kérdőívek kitöltését, valamint határidőre történő megküldését. Az elküldött kérdőívről készült egy példányos nyomtatványt a kitöltő és a vezető aláírását követően a szervezet tárolja. A kitöltő a kérdőív elküldését követően a kérdőívet elektronikusan is megküldi a KI részére. 4.4.1.2 A KSH részére nem elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatásoknál a felelős szervezet az elkészült és két példányban kinyomtatott, aláírt kérdőív egyik példányát a kérdőíven megjelölt KSH szervezetnek megküldi, a másik példányt pedig a szervezetnél megőrzi. Az adatszolgáltatás határidőre történt teljesítéséről a megbízott munkatárs elektronikusan tájékoztatja a KI statisztikai feladatokat ellátó munkatársát. 4.4.1.3 Az egyéb, nem KSH részére teljesítendő adatszolgáltatásokat az utasítás mellékletében rögzített, adatszolgáltatásért felelős MÁV szervezet oszlopában megjelölt szervezet végzi. A felelős szervezet állítja össze és küldi meg az előírt határidőre a kitöltött kérdőívet az illetékes államigazgatási szervnek. Azon kérdőíveknél, ahol az adatokat több adatgazda szervezettől kell bekérni, a felelős szervezethez nem tartozó adatok begyűjtését és a felelős szervezethez történő továbbítását a KI végzi. A kérdőívek tárolására és az államigazgatási szervekhez, valamint a KI-re történő továbbítására vonatkozóan a 4.4.1.1 és 4.4.1.2-es pontokban leírtak az irányadók. 4.4.1.4 A kérdőívek kitöltése és beküldési határidejének figyelése és betartatása a KI feladata. Két munkanappal a beküldési határidőt megelőző napon a KI a hozzá be nem érkezett kérdőívek kitöltéséért felelős MÁV szervezet adatszolgáltatásért felelős munkatársának figyelmét felhívja az adatszolgáltatás időbeni teljesítésére. 4.4.2 OSAP-ban előírt, eseti jelleggel teljesítendő adatszolgáltatásoknál a mellékletben megjelölt adatszolgáltatásért felelős szervezet, továbbá a jogszabály által elő nem írt szakmai, regionális adatszolgáltatásoknál a kér-

9. szám


dőívek kitöltését, küldését és tárolását a felkért szervezet végzi. A MÁV Zrt teljes hálózatára vonatkozóan teljesített adatszolgáltatásokról a kérdőív elektronikus úton történő megküldésével a felkért szervezet értesíti a KI statisztikai feladatokat ellátó munkatársát. 4.4.3 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 3/2007. (II.21.) MNB rendelete alapján a fizetésimérleg-statisztikák teljesítését a 2/2008. (MÁV. Ért. 5.) PÁVIGH sz. utasítás szabályozza. 4.4.4 A Tulajdonos részére történő adatszolgáltatások: − Társasági adatszolgáltatási (VIR adatszolgáltatás) kötelezettség, melyet a K-480/2009. sz. utasítás szabályoz. − A 10/2008 (VI.30.) KHEM rendelet 2.§-ban és a mellékletében meghatározott tartalmú és határidejű adatszolgáltatást a Számviteli Főosztály teljesíti. − Az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendeletének 8.§-ban meghatározott tartalmú adatszolgáltatás teljesítését a Számviteli Főosztály végzi a KI közreműködésével. 4.5 A nemzetközi statisztikai adatszolgáltatások teljesítése, valamint a kapcsolattartás − az UIC esetén a KI, − az OSZZSD, valamint egyéb nemzetközi statisztikai szervezetekkel az NKO feladata. A nemzetközi adatszolgáltatásokhoz tartozó táblázatok kitöltését az adatgazdáktól kapott adatok alapján a KI végzi. 4.6 A jogszabályon alapuló statisztikai adatszolgáltatások esetén a közölt adatok közérdekű adatnak minősülnek. Valamennyi, a közérdekű adatok közzétételéről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről készített Közzétételi szabályzatban (10/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG. sz. utasítás) a meghatározott jogszabályokon alapuló statisztikai adatszolgáltatásokat a KI küldi meg a szabályzatban meghatározott Közérdekű adatfelelős szakértőnek. 4.7 Valamennyi külső fél részére történő szakmai adatszolgáltatáshoz az adatgazda szervezet vezetőjének jóváhagyása (szignója) szükséges. 5.0 HATÁLYBALÉPÉS 5.1. Jelen utasítás a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2009. évre elrendelt adatszolgáltatási feladatok végrehajtása során már alkalmazni kell. 5.2. Az utasítás kihirdetésével egyidejűleg a „MÁV Rt. 2004. évi statisztikai beszámoló rendszeréről” szóló 24/2004. (MÁV Ért. 31.) PVH számú utasítás hatályát veszti. Sipos Sándor s. k.

portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes

959

9/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) PÁVIGH. számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a KHEM Vezetői és Kontrolling Információs Rendszer (VIR) integrált társasági adatszolgáltatás rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban KHEM), mint a Magyar Állam, tulajdonosi jogainak gyakorlója (Alapító), szakmai feladatainak megfelelő szintű ellátása érdekében, egy integrált Vezetői és Kontrolling Információs Rendszert (a továbbiakban VIR) hozott létre abból a célból, hogy a társaságok és a Tulajdonosi jogok gyakorlója között eredményesebb információáramlást valósítson meg. Jelen utasítás célja, hogy a VIR, adatokkal történő feltöltéséhez kapcsolódó feladatokat szabályozza. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, ahol a jelen utasítás mellékletében megadott táblázatok adatai képződnek, illetve ahol ezeket az adatokat kezelik. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Kontrolling Igazgatóság (a továbbiakban KI) vezetője felelős. 2.3 A VIR adatszolgáltatásért felelős A Tulajdonos felé történő VIR adatszolgáltatás megszervezéséért és működtetéséért, az előírt határidők betartásáért a KI vezetője felelős. 2.4. A VIR adatszolgáltatásban szereplő adatok valódiságáért felelős A VIR adatszolgáltatásban szereplő adatok valódiságáért az Adatgazda szervezetek vezetői felelnek. 2.5 Szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősség Az adatszolgáltatási kötelezettség nem megfelelő határidőben, illetőleg nem megfelelő minőségben történő teljesítése esetén a Tulajdonos az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 31/B. §-a szerint szabálysértési, a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 278. §-a szerint pedig büntetőeljárás lefolytatását is kezdeményezheti a MÁV Zrt-vel szemben.

960


3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Adatgazda: azon központi szervezet vezetője, ahol az adatok képződnek, illetve amely szervezet vezetője felelősséget vállal az adat valódiságáért. Társaságok: a KHEM, mint a Magyar Állam, tulajdonosi jogainak gyakorlója által felügyelt vállalatok. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A MÁV Zrt. adatszolgáltatási kötelezettsége A Tulajdonosi jogok gyakorlója a hatékonyabb adatszolgáltatás megvalósítása érdekében a mellékletben megadott táblázatok kitöltését rendelte el. Az adatok továbbítása az integrált VIR-en keresztül történik. A MÁV Zrt-nek az alábbi statisztikai adatszolgáltatásokat kell teljesítenie: • Cash flow kimutatás; • Mérleg; • Eredménykimutatás (összköltség eljárással); • Árbevétel tevékenységenként; • Ráfordítások; • Támogatások; • Beruházások; • Személyi jellegű adatok; • Legnagyobb egyenlegű partnerek; • Legnagyobb forgalmú partnerek; • Tartozásállomány; • Részesedések; • Közbeszerzések; • Ingatlanok; • Társaság tisztségviselői; • Egyéb bevételek, ráfordítások; • Eredménykimutatás (forgalmi ktg.); • Rendkívüli bevételek, ráfordítások; • Likviditás; • Egyéb; • Kontrolling törzsadatok Az adattáblák kitöltéséhez szükséges adatokat a MÁV Zrt. informatikai rendszeréből (GIR) a Számviteli Főosztály által jóváhagyott és készített saját kimutatásaiból, illetve az Adatgazdáknak a saját analitikus nyilvántartásaikból kell kinyerniük. A táblázatokat éves terv, valamint negyedévente tény, kumulált tény adatokkal kell feltölteni (kivéve Eredménykimutatás forgalmi ktg eljárással évente).

9. szám

4.2. Az adatok továbbítása a Tulajdonos felé 4.2.1 Az adatok továbbítására vonatkozó főszabály A Tulajdonosi jogok gyakorlója felé kimenő adatszolgáltatásokat csak a statisztikai fegyelem betartásáért az MSZSZ szerint felelős KI-n keresztül lehet teljesíteni. 4.2.2 Az adatok továbbítása az integrált rendszeren keresztül Az adatokat a Tulajdonosi jogok gyakorlója felé, a KHEM elektronikus adatbefogadási rendszerén kell küldeni. A rendszer eléréséhez szükséges program a KI-n került telepítésre. A Tulajdonosi jogok gyakorlója az adatszolgáltatáshoz egyetlen felhasználói, adatrögzítői jogosultságot engedélyezett. A rendszerhez felhasználónévvel és jelszóval rendelkező KI munkatárs feladata a GIR-ben előállított saját kimutatások lekérdezése, a Melléklet 6.1 pontjában meghatározott lekérdező-küldő szervezetektől az adatok begyűjtése, valamint az adatok határidőre történő rögzítése a VIR rendszerben. 4.3 Az adatok továbbításának határideje A negyedéves adatszolgáltatásokat a tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanapjáig, az éves adatszolgáltatást az éves beszámoló elfogadását követő 14 napon belül kell megküldeni. 4.4. Kapcsolattartó személyek kijelölése Az adatszolgáltatási fegyelem betartása érdekében minden egyes Adatgazda szervezetnél (szükség szerint szervezeti egységenként, illetve adattáblánként) egy-egy kapcsolattartó személyt kell kijelölni, akinek adatait (név, beosztás, elérhetőség: email cím, telefonszám) a KI részére meg kell adni. 5.0 HATÁLYBALÉPÉS Ez az utasítás 2009. január 1-től visszamenő hatállyal lép hatályba. 6.0 MELLÉKLET Sipos Sándor s. k.

portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes

9. szám


961

6.1 Az adattartalomért felelős Adatgazda szervezetek, valamint az adatok lekérdezéséért és továbbításáért felelős szervezetek: Rövidítések: − SZF – Számviteli Főosztály − TPF – Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály − PGI – Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság − IGI – Ingatlangazdálkodási Igazgatóság − Strat – Stratégiai Igazgatóság − TÁSZ – Társasági Szolgáltatás − Humán – Humán Erőforrás Igazgatóság − KI – Kontrolling Igazgatóság

Cash-flow kimutatás Mérleg Eredménykimutatás (összköltség eljárással) Árbevétel tevékenységenként Ráfordítások Támogatások Beruházások Személyi jellegű adatok Legnagyobb egyenlegű partnerek Legnagyobb forgalmú partnerek Tartozásállomány Részesedések Közbeszerzések Ingatlanok Társaság tisztségviselői Egyéb bevételek, ráfordítások Eredménykimutatás (forgalmi ktg.) Rendkívüli bevételek, ráfordítások Likviditás Egyéb Kontrolling törzsadatok

Adatgazda szervezet

Lekérdezőküldő szervezet

SZF SZF SZF

SZF SZF SZF

SZF SZF SZF; Strat TÁSZ Humán TPF TPF SZF; Humán PGI TÁSZ IGI Humán SZF; SZF SZF TPF SZF KI

KI KI KI KI Humán TPF TPF KI, Humán KI KI KI Humán KI KI KI KI KI KI

962


9. szám

6.2 Az adatszolgáltatásban érintett adattáblák 1. sz. táblázat Cash-flow kimutatás Megnevezés

I. Működési cash flow 1-13. sorok 1. ± Adózás előtti eredmény 2. + Elszámolt amortizáció 3. + Elszámolt értékvesztés és visszaírás 4. ± Céltartalék képzés és felhasználás kül 5. ± Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6. ± Szállítói kötelezettség változása 7. ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 8. ± Passzív időbeli elhatárolások változása 9. ± Vevőkövetelések változása 10. ± Forgóeszk. vevők és pénzeszközök nélküli változása 11. ± Aktív időbeli elhatárolások változása 12. – Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13. – Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési cash flow 14-16 sorok 14. – Befektetett eszközök beszerzése 15. + Befektetett eszközök eladása 16. + Kapott osztalék, részesedés III. Finanszírozási cash flow 17-27. sorok 17. + Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18. + Kötvény, értékpapír kibocsátás bevétele 19. + Hitel és kölcsön felvétele 20. + Hosszlej nyújtott kölcs, törl,szünt, bevált 21. + Véglegesen kapott pénzeszköz 22. – Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszáll.) 23. – Kötvény és értékpapír visszafizetés 24. – Hitel és kölcsön törlesztés – visszafizetés 25. – Hosszú lej nyújtott kölcs és elhely bankbetét 26. – Véglegesen átadott pénzeszközök 27. ± Alapítókkal szemb+egyéb hosszú lej köt változás IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (I.±II.±III.)

Érték (eFt)

9. szám


963

2. sz. táblázat Mérleg Megnevezés

A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérteti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni ért. jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZK. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalk-ban Egyéb tartós részesedés Tart.ad.kölcs egyéb rész-i visz álló váll-ban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbít. Befektetett pénzügyi eszk. ért. különb. (+/-) B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb áltatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszáll-ból és szolg-ból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Köv egyéb rész-i visz-ban lévő váll szemben Váltókövetelések Egyéb követelések

Érték (eFt)

964

A MÁV Zrt. Értesítője Megnevezés

Követelések értékelési különbözete (+/-) Származékos ügyletek pozitív ért. kül (+) III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtest értékp-k Értékpapírok értékelési különbözete (+/-) IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatár Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D. Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE ebből: visszavás tul-i rész névértéken ebből: MNV Zrt tulajdonú rész II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZ TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka (+) 2. Valós értékelés értékelési tart. (+/-) VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY D. Saját tőke – 224/2000 sz. Korm. r. sz. bontása I. Indulótőke (Jegyzett tőke) II. Tőkeváltozás, Eredmény III. Lekötött tartalék IV. Értékelési tartalék V. Tárgyévi közhasznú eredmény VI. Tárgyévi vállalkozási eredmény E. Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt köt kapcsolt vállalk szemben

9. szám Érték (eFt)

9. szám


Hátras köt egy.rész-i viszban lévő váll szemben Hátrasorolt köt egyéb gazd szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós köt kapcsolt vállalk szemben Tartós köt egy rész-i viszban lévő váll sz Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszáll és szolg (száll) Váltótartozások Rövid lejköt kapcsolt vállalk szemben Rövid lej köt egy rész-i visz.lévő vállalk sz Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete (+/-) Származékos ügyletek negatív ért. kül (+) G. Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráford. passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek G-ből: Fejl célból kapott tám-ok elhat része FORRÁSOK ÖSSZESEN Mérlegben nem szereplő pénzügyi köt. összesen Tárgyidőszak végén lejárt kötelezettségek ebből: köztartozások

965 Érték (eFt)

966


9. szám

3. sz. táblázat Eredménykimutatás Megnevezés

1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 2. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (1.+2.) Ebből: árkiegészítés 3.Saját termelésű készletek állományváltozása 4.Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±3.±4.) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Ebből: kamattámogatás Ebből: fejl. célokra kapott tám., p. eszk. Ebből: egyéb kapott és igényelt támogatás Ebből: immat. javak, t. e. ért. bevétele Ebből: céltartalék feloldása 5.Anyagköltség 6.Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke 7.Egyéb szolgáltatások értéke 8.Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 9.Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09) 10.Bérköltség 11.Személyi jellegű egyéb kifizetések 12.Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Ebből: céltartalék képzés Ebből: immat. javak, t.e. k.sz. értéke Ebből: behajthatatlan köv. leírt összege A ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 13.Kapott (járó) osztalék és részesedés 13-ból: Kapcsolt vállalkozástól kapott 14.Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 14-ből: Kapcsolt vállalkozástól kapott 15.Bef. pü-i eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 15-ből: Kapcsolt vállalkozástól kapott 16.Egyéb kapott járó kamatok és kamatjellegű bev. 16-ból: Kapcsolt vállalkozástól kapott 17.Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Érték (eFt)

9. szám


17-ből: értékelési különbözet (+) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 18.Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszt. 18-ból: Kapcsolt vállalkozásnak adott 19.Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 19-ből: Kapcsolt vállalkozásnak adott 20.Részesedések,értékpap.,bankbetétek értékveszt. 21.Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 21-ből: értékelési különbözet (+) IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) C SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (A+B) X. Rendkívüli bevételek Ebből: tul-nál az app vtárgyak létesítő Ebből: fejl. célokra kapott tám., p. eszk. XI. Rendkívüli ráfordítások Ebből: tul-nál az app vtárgyak nyilvántart D RENDKIVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) E ADÓZÁS ELÖTTI EREDMÉNY (C+D) XII. Adófizetési kötelezettség F ADÓZOTT EREDMÉNY (E-XII.) 22.Eredménytart. igénybe vétele osztalékra,részes 23.Jóváhagyott osztalék G MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (F+22.-23.)

967 Érték (eFt)

968


9. szám

4. sz. táblázat Árbevétel tevékenység Tevékenység megnevezése

01. Közhasznú tevékenység 02. Közhasznú tevékenység . . . 14. Közhasznú tevékenység 15. Közhasznú tevékenység Közhasznú tevékenységből közvetített szolg KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG ÖSSZESEN 01. Üzleti tevékenység 02. Üzleti tevékenység . . . 14. Üzleti tevékenység 15. Üzleti tevékenység Üzleti tevékenységből közvetített szolgáltatás ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÖSSZESEN EGYÉB NETTÓ ÁRBEVÉTEL ÁRBEVÉTEL ÖSSZESEN

Érték (eFt)

9. szám


969

5. sz. táblázat Ráfordítások Megnevezés

Fénymásolás Hálózat-üzemeltetés/szoftver-használat Hirdetési és marketing költségek Illetékek, hatósági díjak Sokszorosítás, nyomda, napilapok, szakkönyvek Szakkönyvek, folyóiratok, előfizetési díjak Szállítás, raktározás, posta Takarítási költség (ha külső) Telefonköltség Internet ADMIN Bírságok, késedelmi, önrevíziós pótlékok Építményadó Gépjármű adó Késedelmi kamat, kötbér ADÓ Ingatlanok bérleti díja Eszközök bérleti díja Egyéb bérleti díjak BÉRLET Biztonsági szolgálat díja (ha külső) Informatikai biztonság BIZTONSÁG Oktatási-képzési költség (belső) Oktatási-képzési költség (külső) OKTATÁS Reprezentációs költség REPI Biztosítási díjak Fordítás, lektorálás, tolmácsolás Jogi szolgáltatás díja Könyvvizsgálat díja Pénzügyi-számviteli szolgáltatás (ha külső) Tagsági, részvételi díjak Tanácsadói, szakértői díjak SZOLG DÍJ Értékesített tárgyi eszközök kivezetése Eszközök térítés nélküli végleges átadása Karbantartási költségek Káresemény

Érték (eFt)

970


Selejtezés Selejtezett tárgyi eszközök kivezetése TÁRGYI Terv szerint értékcsökkenés 50eFt alatti eszközök értékcsökkenési leírása Terven felüli értékcsökkenés AMORTIZÁCIÓ Belföldi utazási és szállásköltség Külföldi utazási és szállásköltség UTAZÁS RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN

9. szám Érték (eFt)

9. szám


971

01. Forrás 02. Forrás . . . 19. Forrás 20. Forrás KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÉS TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN 21. Forrás 22. Forrás . . . 39. Forrás 40. Forrás BEVÉTELEK ÉS TÁMOGATÁSOK GKM TÁRS. ÉS INT. ÖSSZ. 41. Forrás 42. Forrás . . . 59. Forrás 60. Forrás BEVÉTELEK ÉS TÁMOGATÁSOK EU-FORRÁSBÓL ÖSSZESEN TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN

Felhasználás öszszege

Felhasználás jogcím megnevezése

Forrás összege

Forrás jogcím megnevezése

Támogatás típusa

Forrás megnevezése

6. sz. táblázat Támogatások

972


9. szám

7. sz. táblázat Beruházások Tárgyév előtt

01. Beruházás

. . . 50. Beruházás

Megnevezés Beruházás kezdete Beruházás vége Saját forrás Támogatás Hitel Ppp FORRÁSOK ÖSSZESEN Immateriális javak Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések Készlet Egyéb felhasználás Anyagköltség Bérköltség Egyéb ráfordítás FELHASZNÁLÁSOK ÖSSZESEN Saját forrás aránya (%) Támogatás aránya (%) Hitel aránya (%)

Megnevezés Beruházás kezdete Beruházás vége Saját forrás Támogatás Hitel Ppp FORRÁSOK ÖSSZESEN Immateriális javak Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések Készlet Egyéb felhasználás Anyagköltség Bérköltség Egyéb ráfordítás FELHASZNÁLÁSOK ÖSSZESEN Saját forrás aránya (%) Támogatás aránya (%) Hitel aránya (%)

Tárgyévben

Tárgyév után

Összesen

9. szám


973

8. sz. táblázat Személyi jellegű adatok Megnevezés

Átlagos létszám Záró létszám Nem teljes munkaidős átlagos létszám Nem teljes munkaidős záró létszám Teljes munkaidős átlagos létszám Teljes munkaidős záró létszám Ebből szellemi munkát végzők záró létszáma Ebből fizikai munkát végzők záró létszáma Bérköltség/átlagos létszám/12 (Bérköltség+Szem. jell. egy. kif.)/átl. létszám/12 Nem teljes munkaidős havi átlagos bérköltség Nem telj m.idős havi átl. bérktg.+szem.jell.e.kif. Teljes munkaidős havi átlagos bérköltség Teljes m.idős havi átl. bérktg. + sz. jell.e.kif. 1 főre jutó sz.jell.ráf(FB tag.díj nélk EFt/fő/év) 01. Alapbér 02. Túlóra pótlékkal együtt 03. Készenléti, ügyeleti díj 04. Egyéb pótlékok 05. Prémium 06. Jutalom 07. Egyéb kereset 08. Telj. m.idős bérktg (kereset) össz:(1.+…+7.) 09. Megbízási díj 10. FEB tagok tiszteletdíja 11. IG díjak 12. Egyéb állományon kívüli bér 13. Részmunkaidősök bére 14. Bérköltség (kereset) összesen: (8.+…+13.) 15. Üdülési hozzájárulás 16. Étkezési hozzájárulás 17. Ruházati költségtérítés 18. Oktatási-képzési költség (bérjellegű) 19. Egyéb munkajövedelem 20. Munkáltató ált. fiz. élet,-baleset,-ny.díj biz 21. Végkielégítés 22. Munkáltatót terhelő táppénz, táppénz h.járulás 23. Betegszabadság 24. Reprezentáció 25. Kiküldetés ktg.

Mértékegység

fő fő fő fő fő fő fő fő ezer Ft/fő/hó ezer Ft/fő/hó ezer Ft/fő/hó ezer Ft/fő/hó ezer Ft/fő/hó ezer Ft/fő/hó ezer Ft/fő/hó ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft

Érték

974


9. szám

Megnevezés

Mértékegység

26. Cégautó adója 27. Munkáltatói SZJA 28. Előzőekbe be nem sorolt egyéb szem. jell. kif. 29. Szem. jell. egyéb kifiz. össz.: (15.+…+28.) 30. Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék (29%) 31. Egészségügyi hozzájárulás (3.450 Ft/fő/hó) 32. Egyéb adók módjára kifizetett összeg 33. Bérjárulékok összesen: (30.+31.+32.) SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZ.: (14.+29.+33.)

ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft

Érték

9. szám


975

Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Hitelező Hitelező Hitelező Hitelező Hitelező Hitelező Hitelező Hitelező Hitelező Hitelező

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

TELJES EGYENLEG

Egyéb (366-)

180 napon túli

60 napon túli

30-60 nap közötti

30 nap alatti

Le nem járt

Ügyfél megnevezése

9. sz. táblázat Legnagyobb egyenlegű partnerek

976


9. szám

10. sz. táblázat Legnagyobb forgalmú partnerek Ügyfél megnevezése

Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító Szállító

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Forgalom összesen

9. szám


977

11. sz. táblázat Tartozásállomány

Társasági adó Osztalék adó SZJA Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Vállalkozói járulék Rehabilitációs hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Állami nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás Késedelmi pótlék Önellenőrzési pótlék Mulasztási bírság Különadó 4% előírás Egyéb költségvetési befizetés Általános forgalmi adó (ÁFA) Állami egyéb ÁLLAMMAL SZEMBENI TARTOZÁS ÖSSZESEN Hipa Gépjármű súlyadó Egyéb helyi adók Önkormányzati egyéb ÖNKORMÁNYZATTAL SZEMBENI TARTOZÁS ÖSSZESEN Egyéni nyugdíjjárulék Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés Jóváhagyott osztalék Dolgozókkal szembeni kötelezettségek Egyéb kötelezettség Kötelező nyugdíjtagdíj Kiegészítő nyugdíjtagdíj Önkéntes egészségpénztári befizetés EGYÉB TARTOZÁS ÖSSZESEN

Összesen

Egyéb

180 napon túli

60 napon túli

Le nem járt

30-60 nap közötti

Megnevezése

30 nap alatti

Lejárt Forgalom összesen

978


9. szám

01 Többségi részesedésű 02 Többségi részesedésű . . . 39 Többségi részesedésű 40 Többségi részesedésű TÖBBSÉGI RÉSZESEDÉSŰ ÖSSZESEN (50% FELETT) 01 Közös vezetésű 02 Közös vezetésű . . . 19 Közös vezetésű 20 Közös vezetésű KÖZÖS VEZETÉSŰ ÖSSZESEN (50-50%) 01 Társult 02 Társult . . . 19 Társult 20 Társult TÁRSULT ÖSSZESEN (2550%) 01 Egyéb 02 Egyéb . . . 19 Egyéb 20 Egyéb EGYÉB RÉSZESEDÉSŰ ÖSZSZESEN (25% alatti) RÉSZESEDÉSEK ÖSSZESEN

Értékvesztés

Nettó érték

Bekerülési érték

További legnagyobb tulajdonosok

Tulajdoni hányad

Társaság

12. sz. táblázat Részesedések

Kiadható? (négyzetméter)

Megjegyzés

Éves bérleti díj

Nettó érték

ÉCS

Bruttó érték

Funkció

Hrsz.

Település

Tulajdonos

Megnevezés (egyedi azonosító)

Sorsz.

Megjegyzés

Szerződéses öszszeg (bruttó ezer Ft)

Nyertes

Szerződéskötés időpontja

Eredményhirdetés időpontja

Közzététel időpontja

Közbeszerzés típusa

Közbeszerzés tárgya

Sorsz.

9. szám A MÁV Zrt. Értesítője 979

13. sz. táblázat Közbeszerzések

14. sz. táblázat Ingatlanok

980


9. szám

15. sz. táblázat A Társaság tisztségviselői Pozíció megnevezése

IG elnök IG tag 1 IG tag 2 . . . IG tag 14 IG tag 15 FB elnök FB tag 1 FB tag 2 . . . FB tag 14 FB tag 15 Vezető1 Vezető2 Vezető3 Vezető4 Vezető5 Könyvvizsgáló

Név

Delegáló szervezet

Kezdete

Vége

Elérhetőség

Díjazás

9. szám


981

16. sz. táblázat Egyéb bevételek, ráfordítások Megnevezés

A1. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök A2. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett A2.-ből: – káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek – kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok – behajthatatlannak minősített és leírt követelések – költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott A3. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) A4. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés A5. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás A5.-ből: – költségvetésből kapott támogatás, juttatás – önkormányzattól kapott támogatás, juttatás – elkülönített alapoktól kapott támogatás, juttatás A6. Kamattámogatás A7. Egyéb kapott és igényelt támogatás A8. Különféle egyéb bevételek EGYÉB BEVÉTELEK ÖSSZESEN B1. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök B2. Mérlegforduló nap előtt bekövetkezett események B2.-ből: – káreseményekkel kapcsolatos fizetések – bírságok, kötbérek, fekbére, késedelmi kamatok – költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott B3. Céltartalék képzése B4. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés B4.-ből: – készletek, követelések elszámolt értékvesztése – immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése B5. Költségvetéssel elszámolt adók, illetékek B6. Önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, B6.-ból: – gépjármű adó – vagyonadó – kommunális adó – iparűzési adó – idegenforgalmi adó B7. Elkülönített állami pénzalapokkal elszámolt ad B8. Különféle egyéb ráfordítások B8.-ból: – behajthatatlan követelés leírt összege – hiányzó,megsemm., áll.-ból kivez. immat, teszk – hiányzó,megsemm., áll.-ból kivez. készletek EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN

Érték (eFt)

982


9. szám

17. sz. táblázat Eredménykimutatás (forgalmi ktg.) Megnevezés

I. Értékesítés nettó árbevétele 01. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Közvetlen anyagjellegű ráfordítás ebből: anyagköltség Közvetlen személyi jellegű ráfordítás ebből: bérköltség bérjárulékok Közvetlen gépköltség 02. Eladott áruk beszerzési értéke 03. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEV. EREDMÉNYE (I.-II.-IV.+V.–VI.)

Érték (eFt)

9. szám


983

18. sz. táblázat Rendkívüli bevételek, ráfordítások Megnevezés

A1. Társaságba bevitt eszk. létesítő okiratban meghatározott értéke A2. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevétel A2.-ből: – térítés nélkül átvett eszk forgalmi, piaci értéke – véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás – véglegesen átvett/kapott nem fejl célú p.eszk – elévült kötelezettségek összege A3. Egyéb rendkívüli bevételek RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK B1. Társaságba bevitt eszközök nyilvánt. sz. érték B2. Egyéb vagyoncsökkenéssel járó rendkívüli ráfordítás B2.-ből: – térítés nélkül átadott eszk. nyilvánt. értéke – térítés nélkül nyújtott szolg.ok beker. értéke – elengedett követelés könyv szerinti értéke – véglegesen fejlesztési célra adott támogatás – véglegesen nem fejl. célra átadott p.eszk. B3. Egyéb rendkívüli ráfordítás RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK

Érték (eFt)

984


9. szám

Felhasználható szabad pénzeszközök év elején (A) Felhasználható szabad pénzeszközök hó elején 1) Költségvetéstől bruttó működési bevételek 2) Egyéb bruttó működési bevételek 3) Nettó bérfizetés és személyi jellegű egyéb kifizetés 4) ÁFA cash flow 5) Egyéb adó cash flow 6) Egyéb bruttó működési kiadások I. Működési cash flow 1+2-3+/-4-5-6 7) Eszközértékesítés bruttó bevétele 8) Beruházási bruttó támogatás (ktgvetési és EU forrás) 9) Befektetett eszközök bruttó beszerzési ára 10) Egyéb befektetési CF II. Befektetési cash flow 7+8-9+/-10 11) Hitelfelvétel 12) Kamatfizetés, hiteltörlesztés 13) Egyéb finanszírozási cash flow III. Finanszírozási cash flow 11-12+/-13 (B) Felhasználható szabad pénzeszköz változás I+II+III (C) Felhasználható szabad pénzeszköz hó végén 20. sz. táblázat Egyéb Kapott árkiegészítés

Költségvetési bevételek, támogatások

Fejlesztési célból kapott támogatások elhatárolt része

Dec

Nov

Okt

Sep

Aug

Jul

Jun

Maj

Apr

Mar

Feb

Jan

19. sz. táblázat Likviditás

9. szám


21. sz. Kontrolling törzsadatok Megnevezés

Irányítószám Város Cím Székhely telefonszáma A székhely központi e-mail címe A szervezet vezetője A szervezet vezetőjének e-mail címe A szervezet vezetőjének telefonszáma A szervezet vezetőjének fax száma Az adatszolgáltatásért felelős Az adatszolgáltatásért felelős e-mail címe Az adatszolgáltatásért felelős telefonszáma Az adatszolgáltatásért felelős fax száma

985

986


Egyéb közlemények Mercedes-Benz UNIMOG U 400 jármű és munkagép technológiai utasítása

9. szám

szervezését, csak olyan mértékben, ahogy azt a technológiai folyamatoknak a munkafolyamatokra kiható sajátosságai szükségessé teszik. A munkafolyamatok részletes leírását az erre vonatkozó általános rendelkezések és utasítások tartalmazzák. Ugyanez vonatkozik a munkafolyamatok munkavédelmi előírásaira is.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA 3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Az utasítás célja azoknak a munkafolyamatoknak az egymással összehangolt megszervezését és végrehajtását szabályozni, melyek révén az Unimog U 400 típusú kétéltű munkagép biztonságosan közlekedhet, és a hozzá rendszeresített adapterekkel munkát végezhet. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az Utasítás kiterjed a MÁV ZRt. vonalhálózatán és területén, az Unimog U 400 típusú kétéltű munkagéppel végzett munkálatokra.

Ezen utasításhoz nincs. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A munkafolyamatban alkalmazott jármú és adapterei • Mercedes-Benz Unimog U 4000 • Palfinger PK 6501 A típusú fedélzeti daru • Mulag MFK-500, UMK-1200 típusú fűkasza • Mulag FSG-2000 típusú cserjeirtó fűrész • Kalhbacher KFS 750/2500 típusú hómaró

Az utasítás általában nem tartalmazza a technológiai folyamatot alkotó munkafolyamatok részletes leírását, 4.1.1. MERCEDES- BENZ UNIMOG U 400 JÁRMŰ MŰSZAKI ADATAI Teljes hosszúság: Szélesség: Legnagyobb magasság: Tengelytávolság (mm): Szabad magasság, sínvezető nélkül: Fordulókör átmérő, sínvezető nélkül: Saját tömeg, daruval: Megengedett legnagyobb ösztömeg: Első tengely megengedett terhelése: Hátsó tengely megengedett terhelése: Hengerűrtartalom: Furat / löket: Teljesítmény (kW / LE / 1/min) Nyomaték (Nm / 1/min): Alapjárati fordulatszám: (1/min) Fajlagos üzemanyag fogy. (g/kWh): Hengerek száma: Közúti fokozatok (8 előre + 8 hátra): Munka fokozatok (8 előre + 8 hátra): Kúszó fokozatok (8 előre + 8 hátra): Szabványos vasúti nyomtáv: Vezetőkerekek átmérője: Minimális bejárható ívsugár:

6270 mm 2350 mm 3350 mm 3600 mm 382 mm 15,7 m 9700 kg 11990 kg 6100 kg 6100 kg 6374 cm3 102 / 130 mm 175 / 238 / 2200 850 / 1200 – 1600 720 195 6 6,6 – 80 km/h 1,1 – 14,9 km/h 0,12 – 1,5 km/h 1435 mm 400 mm 60 m

9. szám


Megengedett legnagyobb sebesség közúton: Megengedett legnagyobb sebesség vasúton, vontatmány nélkül előre: hátra: kitérőkön: vontatmánnyal: Megengedett legnagyobb vontatmány tömeg: Szállítható személyek száma

987 80 km/h 50 km/h 25 km/h 25 km/h 5 km/h 100 t 6 fő

4.1.2. PALFINGER PK 6501 A TÍPUSÚ FEDÉLZETI DARU MŰSZAKI ADATAI A daru legnagyobb teheremelő képessége: Teljes gémkinyúlás: Teheremelő képességek a gémtagok végén

3,7 m -en: 5,3 m -en: 7,2 m -en:

Hidraulikus letalpalók elforgatási szöge: Hidraulikus csörlő teheremelő képessége:

5,7 tm 7,2 m 1550 kg 1080 kg 780 kg 190 fok 1470 daN

• Hidraulikus kiépítésű önrakodó daru, tehertartó szeleppel, túlterhelés gátlóval, emelő horoggal. • Hidraulika kiépítés 2 db kiegészítő berendezés működtetésére. • Hidraulika munkahengerek kéthatásúak. • 4 utas vezeték nélküli Palfinger-Danfoss távvezérlés, terhelés, és túlterhelés kijelzéssel. • Vész üzemű vezérlés, olajhűtő, magasnyomású olajszűrő. • 2 db hidraulikus letalpaló láb. 4.1.3. MULAG TÍPUSÚ FŰKASZA MŰSZAKI ADATAI MULAG MFK 500 típusú gémszerkezet UMK 1200 típusú univerzális kaszafej Hatótávolság a jármű középvonalától jobbra, és balra: A gémszerkezet elfordíthatósági tartománya: A gém hidraulikus keresztirányú eltolása: A kaszafej vágási szélessége. Vágható legnagyobb ágvastagság: A késtengely fordulatszáma kb.:

6m 240 fok 1800 mm 1200 mm 40 mm 2000 1/min

• Menetirány szerint jobb, vagy bal oldali működtetés. • Hidraulikus működtetésű aláfutásgátló gémrendszer, hidro-akkumulátoros csillapítással. • A gémek proporcionális vezérlése (CAN-Bus vezérléstechnika), beleértve a kettős hengermozgást is, amikor egyszerre több funkció is működtethető. • Egykezes kezelőrész, többfunkciós kezelőkarral. • „Mähtronic” rendszerű gémtehermentesítéses szabályozás. A kaszafej, számítógépes vezérléssel szabályozza a felfekvő nyomást. • Elektromos magasság korlátozás. A beállított érték a kezelő részéről történik. • Gyorscserélő berendezés a munkaeszközökhöz. • Biztonsági leállítás, elektromos késleállítással / indítással. • Üzemóra számláló. • 2 db támasztóláb. • 1 db állítható halogén munkahelyi fényszóró.

988


9. szám

4.1.4. MULAG FSG-2000 TÍPUSÚ CSERJEÍRTÓ FŰRÉSZ MŰSZAKI ADATAI A Mulag MFK 500 típusú homlokkasza gémszerkezetéhez kapcsolódó, fűrész-lap elven működő berendezés. A fűrész tárcsákat 4 db axiáldugattyús hidromotor hajtja. Működési szélesség: Legnagyobb vágható ág átmérő: Fűrésztárcsák száma: Fűrésztárcsák fordulatszáma: A berendezés súlya. Működési sebesség:

2000 mm 150 mm 4 db 2600 1/min 235 kg kb. 5 km/h

4.1.5 KAHLBACHER KFS 750 / 2500 TÍPUSÚ HÓMARÓ MŰSZAKI ADATAI Marási szélesség: Maródob átmérője: Szórókerék átmérője. Kiszórási távolság: A berendezés súlya:

2.500 mm 750 mm 750 mm kb. 30 m kb. 980 kg

• Az alapjármű első eszközlapjára felszerelhető, és a kardánkihajtásról üzemelő nyitott dobos szerkezet, külön szóró kerékkel. • A maróspirál mindkét végén csapágyazott, a vágó élek profil kialakítással. • A maródob felső részén, elasztikus védőborítással. • A marás magassága a talajtól, sínkoronától mechanikusan mindkét oldalon állítható. • Mechanikai védelem, nyírócsapszeg alkalmazásával. • Túlterhelés elleni védelem állítható kuplung szerkezettel biztosított. • Hidraulikus kidobókürtő a vezetőfülkéből állítható. Fokozatmentes forgatás hidromotorral, kidobási távolság állítása a kilépő szög hidraulikus állításával. 4.2. A JÁRMŰ KÖZLEKEDÉSE 4.2.1. KÖZÚTON • A KRESZ előírásai szerint max. 80 Km/h sebességgel. • A fűkasza gémszerkezettel való közlekedés esetében a platón teher nem lehet, a szállítható személyek száma ekkor gépkocsivezető + 1 fő. A megengedett sebesség max. 60 km/h. • Közúti közlekedéskor a kaszafej szállítási helyzete a plató, megfelelő rögzítéssel. • Közúton, vagy közúton történő munkavégzés esetén a „sárga” figyelmeztető jelzésadó berendezést működtetni kell! 4.2.2. VASÚTON • A vasúti futómű csak a jármű megvezetését szolgálják, teherátadást csak részben közvetítenek. • A jármű közúti futóművével áll a vasúti vágányra, vezetőkerekeinek leengedésével és a kormánymű középállásban történő rögzítésével válik alkalmassá vasúti közlekedésre. • A pályára való fel-, leálláskor a jármű a felsővezetéket az E.101. utasításban előírt távolságon belül nem közelíti

meg, ha egyéb munkavégzési ok nem indokolja feszültségmentesíteni nem szükséges. • Közútról vasútra és vissza a jármű kizárólag útátjáróban állhat át. A rá- leállás során az útátjárót fedezni kell az F.1. Utasításban meghatározott módon. A rá- leállás előtt az útátjárót és berendezéseit a járművezetőnek meg kell vizsgálni, hogy a járművel a vasúti vágányra(ról) történő rá- leállás biztonsággal elvégezhető. Átállásra csak olyan útátjáró vehető igénybe, amelyen átvezető közúton a jármű tengelyterhelését figyelembe véve korlátozás nélkül közlekedhet. Az átállás után az útátjárót meg kell vizsgálni, hogy az a vasúti és közúti közlekedésre továbbra is alkalmas-e. Amennyiben ezt a járművezető eldönteni nem képes, úgy műszaki felügyeletet kell kérni a helyileg illetékes pályafenntartási szakszolgálattól. • Vágányra fel-, lejárni a forgalmi szolgálattevő által előzetesen kiadott írásbeli engedélyben megfogalmazottak szerint lehet. • A forgalmi szolgálattevővel – az engedély kéréskor – közölni kell a jármű vágányra fel-, lejárás időigényét. • A vágányra való fel-, lejárás csak vonatmentes időben, vagy vágányzárban történhet. • Kétvágányú, párhuzamos egyvágányú, vagy többvágányú pályán és állomásban a vágányra fel-, lejárás csak

9. szám


úgy történhet, ha a szomszédos vágányokon is vágányzár vagy vonatmentes idő van. • Állomásban az írásbeli engedély alapján lehet a vágányra fel és lejárni. • Nyíltvonalon a vágányra fel és lejárás az írásbeli rendelkezés alapján történhet. Az írásbeli rendelkezés kiadható, ha az értekezés lehetősége megoldott. • Közlekedtetése során a 6000 kg-nál könnyebb járművekre vonatkozó rendelkezéseket kell betartani. „ A 6000 kg-nál könnyebb járművek bizonytalanul működtetik az önműködő jelzőberendezéseket (jelzők, útsorompók). Az ilyen járműveknek önműködő biztosított térközjelzőkkel, önműködő útsorompókkal felszerelt pályán vonatként történ közlekedésekor az alábbiakat is figyelembe kell venni: a) nem szabad ilyen járművet közlekedtetni, ha két állomás között az értekezés lehetetlen; b) nem szabad a járművel más vonatot megkésleltetni, és a jármű közlekedését sem szabad indokolatlanul hátráltatni; c) állomáson a járművel csak akkor szabad áthaladni, ha a következő állomásig megállás nélkül közlekedik. Az előre látható megállásról a forgalmi szolgálattevőnek jelentést kell tenni, aki a tartózkodási idők figyelembevételével köteles a jármű és a követő vonatok közlekedését szabályozni; d) a járművet mindenkor úgy kell indítani, hogy a követő illetve az ellenkező irányú vonat indulási ideje előtt legalább 5 perccel beérkezzen a következő állomásra, a nyílt vonal meghatározott pontjáig közlekedő és onnan visszatér jármű pedig visszaérkezzen az állomásra; e) a vonali tolatásvezetővel illetve a műszaki irányítóval írásbeli rendelkezésen közölni kell a beérkezés, illetve a visszaérkezés idejét, aki a rendelkezést köteles betartani. Nem szükséges ez az értesítés akkor, ha a jármű a következő állomásig megállás nélkül közlekedik; f) a jármű meg- illetve visszaérkezéséig a jármű által használt vágányon nem szabad irányváltást végrehajtani; g) önműködő fénysorompóval felszerelt nyíltvonali útátjáróhoz, legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad közeledni, és az útátjáró előtt elsőbbséget kell adni a közúti forgalom részére, meg kell állni, ha a jármű áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti; h) a vonat által vezérelt állomási sorompókat a vágányút beállításától függetlenül mindig kézzel kell lezárni illetve felnyitni; i) nyílt vonalról az odaútban használt vágányon viszszatérő jármű részére a bejárati jelzőt nem kell kezelni. Indítás alkalmával írásbeli rendelkezésen közölni kell a járművezetőjével, hogy visszatéréskor a behaladásra Hívójelzést, Szabad az elhaladás! jelzést adnak, vagy élőszóval kap engedélyt; j) a jármű megérkezése illetve visszaérkezése után a forgalmi szolgálattevő köteles a biztosítóberendezésen esetleg jelentkező berendezészavart megszüntetni;

989

k) a jármű utáni első vonatot önműködő térközbiztosító berendezéssel felszerelt pályán állomástávolságban kell indítani. A g) és h) alpontjában foglaltakat alkalmazni kell az önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán is.” 4.3. MUNKAVÉGZÉS A járműre és munkavégző egységeire szerelt világítótestek megvilágítják a gép munkaterületét, így a géppel a sötétben történő munkavégzés engedélyezett. A munkába veendő szakasz(ok) hosszától függően a technológia végrehajtásához szükséges időtartamra a vágányt le kell zárni. 4.3.1. KASZÁLÁS • A berendezést csak menetirányban előre haladva szabad használni. • A kaszálófejet csak akkor szabad üzembe helyezni, ha az már feltámaszkodik a talajra és senki nem tartózkodik annak veszélyzónájában. • Kaszálásnál a kaszálófej előtt és mögött (működési irányában) 20-20m, a berendezés oldalától 3m távolságon belül személyek nem tartózkodhatnak. • A kaszáló-berendezést csak akkor szabad megemelni a talaj szintjétől, ha a meghajtás már megállt. • Felbillenés veszélye miatt tilos a hordozójárművel megfordulni, ha a gém kinyújtott állapotban van. • Ívek belső oldalán munkát végezni legfeljebb 5%-os oldalirányú hajlásszög esetén lehet. • A működési sebesség legfeljebb 10 km/h lehet. • Felsővezeték esetén a gémszerkezet határoló kapcsolóját úgy kell beállítani, hogy a kaszálófej szélső állában se közelítse meg a vezetéket 2,0m-en belül. • A felsővezeték tartóoszlopok tövéről az oda került füvet, gallyakat el kell távolítani • Munka közben a vezetőfülke ajtajait és a működés felé eső ablakát zárva kell tartani. • A kaszálófejen karbantartást, javítást csak leállított járműmotor és biztosított helyzetű gém esetén lehet végezni. 4.3.2. CSERJEÍRTÁS- ŰRSZELVÉNYVÁGÁS • A berendezést csak menetirányban előre haladva szabad használni. • A körfűrész előtt 40m mögötte 20m távolságon belül személyek nem tartózkodhatnak. Ez esetben a fűrészlap vágási szöge 20o –ban térhet el a függőlegestől. • Függőleges munkahelyzet esetén az oldalsó biztonsági távolság a vágandó gallyak hosszától függ. A leeső ágak közelében tartózkodni tilos! • Ha a munkaeszköz a függőlegeshez képest 40-45o-ban helyezkedik el a vágási vastagságot 150mm-ről 80mm-re kell csökkenteni.

990


• A munkaeszközt csak akkor lehet üzembe helyezni és működtetni, ha a veszélyzónában senki nem tartózkodik • A körfűrészek védőburkolatát üzemen kívül és szállításkor fel kell szerelni. • A felsővezetéket a cserjeirtási munka megkezdése előtt feszültség mentesíteni kell, az E.101 utasítás vonatkozó rendelkezése szerint. • Munka közben a vezetőfülke ajtajait és a működés felé eső ablakát zárva kell tartani. • A körfűrészen karbantartást, javítást csak leállított járműmotor és biztosított helyzetű gém esetén lehet végezni. 4.3.3. HÓMARÁS • A berendezést csak menetirányban előre haladva szabad használni. • Munka közben a kezelőszemélyzet kizárólag a vezetőfülkében tartózkodhat. • Működő hómaró berendezés előtt 20m, oldalt pedig a hókidobás hatósugarában tartózkodni tilos! • A felsővezetéket a hómarás megkezdése előtt feszültség mentesíteni kell, az E.101 utasítás vonatkozó rendelkezése szerint.. • A hómarón karbantartást, javítást csak leállított járműmotor esetén lehet végezni. 4.3.4. DARUZÁS • A darut csak akkor lehet üzembe helyezni és működtetni, ha a veszélyzónában senki nem tartózkodik • A felsővezetéket a daruzási munka megkezdése előtt feszültség mentesíteni kell, az E.101 utasítás vonatkozó rendelkezése szerint. • A kitalpaló lábakat minden esetben alkalmazni kell! • Ügyelni kell a kitalpaló lábak alatti talaj teherbírására, szükség esetén alátétfák alkalmazásával növeljük meg a kitalpalási felületeket. • A daruval a daru, a szerelékek és a függesztőeszközök megengedett terhelésének megfelelő terhet lehet emelni! • A darun karbantartást, javítást csak leállított járműmotor és tehermentesített gém esetén lehet végezni. • Javítást, csak arra megbízással rendelkező szakképzett személy végezhet. • Daruzás megkezdése előtt a kötelező napi vizsgálatot el kell végezni és annak eredményét az emelőgép naplóba be kell jegyezni. • A daruval kizárólag függőleges irányú teheremelést lehet végrehajtani. • 50 km/h-t elérő szélsebesség esetén már tilos a darut üzemeltetni! • A daru -30oC és +50oC hőmérsékletek közt használható. • Daruzás közben a jármű dőlése egyik irányban sem haladhatja meg az 5o- ot.

9. szám

4.4. KEZELŐ SZEMÉLYZET A járművet és munkavégző egységeit csak az arra betanított és azzal megbízott, vizsgákkal rendelkező személy kezelheti. A járművet vasúton Országos közforgalmú sajátgéperejű vasúti munkagépvezető, közúton C kategóriára érvényes jogosítvánnyal lehet vezetni. Mivel a jármű sem éberségi, sem vonatbefolyásoló berendezéssel nem rendelkezik vasúton történő közlekedése során a járművezető mellett forgalmi vizsgával rendelkező, a jármű megállítására kiképzett, figyelésre kötelezett dolgozónak kell szolgálatot teljesítenie. A technológiában alkalmazott adaptereket (fűkasza, cserjeirtó, hómaró, daru) gépkezelői jogosítvánnyal és típusvizsgával rendelkező dolgozó kezelheti. 4.5. MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 4.5.1. Általános előírások: Az utasítás a gépkezelőkre és a gépek mellett dolgozó valamennyi szakszolgálati ág dolgozóira vonatkozik. (A gépek kezelőire a gép kezelési-utasításában rögzített munkavédelmi utasítások is vonatkoznak.) A munkahely vezetői és a munkabiztonsági teendőket a munkáltatást irányító műszaki dolgozó látja el (pályamester, művezető stb.). 4.5.2. A technológiai folyamat megtervezése és előkészítése során a munkafolyamatban résztvevő társszolgálatokkal, vállalkozásokkal együtt fel kell tárni mindazokat a veszélyforrásokat, melyek elhárítására a munka előkészítésével együtt meg kell hozni, majd a munka megvalósítása során végre kell hajtani a szükséges műszaki szervezési, illetve azok együttes alkalmazását jelentő komplex intézkedéseket: • A jármű munkahelyre vonulásával, • a dolgozók munkahelyi magatartásával, • a dolgozóknak és a gépnek, valamint a közlekedő vonatoknak a védelmével, • a munkahelynek a műszaki berendezések által okozott veszélyeitől való védelmével, • a munkahely megszervezésével és felügyeletével, • a dolgozók felkészítésével kapcsolatban 4.5.4. A gép munkahelyre történő kivonulásának szabályai: • A jármű telephelyről való elindítása előtt a járművezető irányítása mellett meg kell győződni a működtető berendezések üzembiztonságáról, valamint arról, hogy a jármű a jelzési utasításban előírt és napszakoknak megfelelő jelzőeszközökkel el van- e látva, a jármű fékberende-

9. szám


zése, jelzést adó berendezései biztonságosan működneke. Ha ezen feltételek közül csak egy nincs biztosítva, a kivonulást elkezdeni nem szabad. • A jármű és munkavégző egységeinek működésbe hozatala és a vágányon való elindítása előtt a rendelkező gépkezelőnek meg kell győződni, hogy a gép mozgási irányában vagy közvetlenül mellette senki sem tartózkodik. Az elindulás előtt, majd később minden újra induláskor és a munkavégzés megszakítása után is újabb indulás előtt „Figyelj” jelzést kell adni. • A gép zárt vágányra az előre meghatározott és írásbeli rendelkezésben közölt sorrendben, a munkakezdés helyének megjelölésével haladhat ki, állhat rá a vágányra. • A munkahelyre érkezett munkagépet a munkavégzéshez úgy kell előkészíteni, hogy a szomszédos vágányok forgalmát és a szerelésben közreműködőket ne veszélyeztesse. A gépi munka biztonságos végzéséért és irányításáért a rendelkező gépkezelő a felelős. 4.5.5. A dolgozók és a jármű munkahelyi magatartásával kapcsolatos szabályok: • A dolgozók minden esetben józan, kipihent állapotban kötelesek megjelenni a munkahelyen. A munkahelyen munkaidő alatt szeszes italt fogyasztani tilos! Az ittas dolgozót a munkahelyről el kell távolítani. • Munka közben a sínszálra ülni, arra rálépni és azon járni tilos! • Több vágányú pályán a forgalomból ki nem zárt vágányokon (elsodrási határon belül) tartózkodni semmilyen célból sem szabad! • Munkaterületen munkagépet felügyelet nélkül hagyni nem szabad. • A gép kezelőinek, a gépet kiszolgáló személyzetnek tilos gyűrűt viselni. • A munkaterületen idegeneknek tartózkodni tilos! • A jármű kezelő személyzetét és munkairányítóját (egységvezető) rádió adó-vevővel el kell látni. Kétvágányú pályán végzett munkavégzés esetén a vágányzár tartama alatt a forgalom alatt lévő vágányon változó helyen munkavédelmi sebességkorlátozás bevezetése szükséges. A sebességkorlátozás hossza a jármű helyzetének távolsága + 50-50 méter. A sebességkorlátozás mértéke: 40 km/h. 4.5.6. Munkahely és a közlekedő vonatok védelmére vonatkozó szabályok: • Több vágányú pályán a Technológiai Utasításban foglalt munkákat csak az F.1. Jelzési utasításban előírt és valamennyi irányban a „Pályán dolgoznak” jelzőeszközöknek a vonalra érvényes általános fékút távolságra való kitűzése mellett szabad végezni. • Lezárt vágányt az F.1. Jelzési utasítás alapján „Megállj” jelzőtárcsák kitűzésével fedezni kell.

991

• A munkahely fedezéséért a technológiai folyamatokat irányító műszaki vezető (pályamester, művezető) a felelős. A munka befejezése után a feleslegessé vált jelzőeszközöket el kell távolítani. • A vágányzári rendelkezésekkel egyidejűleg az F.2. Forgalmi Utasítás 18. fejezet pontjainak betartása is kötelező. 4.5.7. A munkahelynek a műszaki berendezések által okozott veszélyeitől való védelme: • Villamos felsővezetékkel ellátott vonalakon a gép személyzetének és a munkát kiszolgáló, irányító személyzetnek az E.101. sz. utasításban foglaltakat szigorúan be kell tartani. • A daruzást, cserjeirtást, hómarást csak feszültségmentesített vágányszakaszon, valamint a felsővezetékes biztonsági őr által kiállított munkaengedély birtokában szabad megkezdeni! • A feszültségmentesítés iránt a megrendelő a vágányzárral egyidejűleg tartozik kérelmet benyújtani. Feszültségmentesítést és a földelővezetékek eltávolítását csak az illetékes felsővezetékes szolgálat szakemberei végezhetik. Pálya karbantartását végző dolgozóknak a földeléshez hozzányúlni szigorúan tilos! • A vasúti átjárók lezárásáért, a fénysorompó, illetve a fény- és félsorompó berendezések kikapcsolásáért az útátjárók fedezéséért a munka műszaki vezetője (pályamester, művezető stb.) a felelős. 4.5.8. A munkahely megszervezésével és felügyeletével kapcsolatos szabályok: • A technológiai folyamat előkészítése és megszervezése során a munkavédelmi intézkedéseket is meg kell tervezni az Utasításban foglalt szabályok alapján. 4.5.9. A dolgozók oktatása: • A munkában résztvevő valamennyi dolgozót, legkésőbb a munkanap megkezdéséig a tevékenységhez kapcsolódó szakmai, technológiai és munkavédelmi ismeretekről oktatás keretében részletesen tájékoztatni kell. • Az oktatáson a műszaki előírásokon túlmenően ismertetni kell azokat a veszélyforrásokat, melyekre a dolgozóknak ügyelnie kell. • Részletesen kell ismertetni egyes csapatok, személyek feladatait. • Létszámelosztás változása esetén az oktatást a változás által érintettek részére meg kell ismételni. • Az előzőekben leírtakért a munkát irányító műszaki vezető a felelős. • A munkagép mellett dolgozó személyeket a feladatokról, a balesetveszélyes helyzetekről, a gép mozgó alkatrészeiből származó veszélyekről a rendelkező gépkezelőnek kell oktatni a munka megkezdése előtt.

992


5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK:

9. szám

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás közzététele napján lép hatályba.

5.1. Hivatkozások: • MÁV Rt. Munkavédelmi Szabályzat és Helyi Függelékei. • Munkaszervezési kiadványok II/27. Normál nyomtávolságú vasúti felépítményi munkák kötete. • A vasúti pályán dolgozók, személyi biztonságának megszigorítása. (103427/1988. 6.D. sz. utasítás) • 1993. évi XCIII. tv. A munkavédelemről szóló törvény • 2/1998. (I.16.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. • 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. • 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. • 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. • 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. • 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségi követelményeinek minimális szintjéről. • 22/2005. (VI.24.) EüM rendelet A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről. • 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet Az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról.- 1. sz. melléklete Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata – 2. sz. melléklete Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata. • 47/1999. (VIII.04.) GM rendelet Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról. • 72/2003. (X.29.) GKM. rendelet A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról. • E.101.sz. Utasítás. Általános utasítás a MÁV Rt. villamosított vonalainak üzemére. • F.1. és F.2.sz. Jelzési és Forgalmi Utasítás. • D.2.sz. Utasítás a vasúti munkagépeknek és munkavonatoknak közlekedtetésére és ezekkel összefüggő műszaki előírásokra. 5.2. Módosítások: Ezen utasítással kapcsolatban nincs. 5.3. Hatályon kívül helyezések: Jelen utasítással kapcsolatban nincs.

7.0 MELLÉKLETEK Ezen utasításhoz nincs. Szamos Alfonz s. k. főigazgató

A MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények

Francia nyelvű kiadások 404-4

419-2

435-3

471-3

481

Règlement concernant les informations relatives au transport de marchandises par trains entiers/trains directs, à échanger entre réseaux en trafic intenational Szabályozás a vasutak közötti nemzetközi forgalomban átadásra kerülő, zárt/közvetlen vonatokkal történő árufuvarozás információira vonatkozóan Hatálytalanítva: 2008.12.01 Numérotation analytique des trains internationaux de marchandises A nemzetközi tehervonatok analitikai számozása 2. kiadás; Kiadva: 2008.11.01 Norme qualitative pour un porteur de charge EUR „Y” en acier (box-palette EUR) de dimensions 800 mm x 1200 mm Az acélból készült négynyílásos 800 x 1200 mm-es EUR „Y” oldalfalas rakodólapok (rakodódobozok) szabványos minősége 9. kiadás; Kiadva: 2009.01.01 Vérifications à effectuer pour les envois des marchandises dangereuses Veszélyes áruküldeményeknél elvégzendő ellenőrzések 5. kiadás; Kiadva: 2008.10.01 Règlement concernant le contenu et les échanges d’informations de la banque de données internationale des marchandises dangereuses Utasítás az információk tartalmáról és cseréjéről a veszélyes áruszállítások nemzetközi adatbankjához Hatálytalanítva: 2008.12.01

9. szám 482

501

728

A MÁV Zrt. Értesítője Règlement concernant le contenu et les échanges d’informations de la banque de données internationale de la NHM (Nomenclature Harmonisée des Marchandises) Utasítás az információk tartalmáról és cseréjéről az NHM (harmonizált árucikkjegyzék) nemzetközi adatbankjához Hatálytalanítva: 2008.11.01 Visibilité des boîtes d’essieu du matériel roulant par les installations fixes de détection des boîtes chaudes Járműtengelycsapágyak láthatósága rögzített hőnfutásjelző berendezéseknél 1. kiadás; Kiadva: 2008.12.01 La base absolute stricte comme support des travaux de voie – Une approche de géodésie ferroviaire Abszolút koordináták a pályás mérnöki munkákhoz – Egy vasútgeodéziai megközelítés 1. kiadás; Kiadva: 2009.01.01

Német nyelvű kiadások 404-4

419-2

471-3

481

Vorschrift über den Datenaustausch zwischen den Bahnen betreffend den Transport von Gütern in Ganzzügen/Direktzügen im internationalen Verkehr Szabályozás a vasutak közötti nemzetközi forgalomban átadásra kerülő, zárt/közvetlen vonatokkal történő árufuvarozás információira vonatkozóan Hatálytalanítva: 2008.12.01 Analytische Nummerierung der internationalen Güterzüge A nemzetközi tehervonatok analitikai számozása 2. kiadás; Kiadva: 2008.11.01 Prüfungen, die bei Sendungen gefährlicher Güter durchzuführen sind Veszélyes áruküldeményeknél elvégzendő ellenőrzések 5. kiadás; Kiadva: 2008.12.01 Vorschrift über den Inhalt und den Austausch von Informationen der internationalen Datenbank für gefährliche Güter Utasítás az információk tartalmáról és cseréjéről a veszélyes áruszállítások nemzetközi adatbankjához Hatálytalanítva: 2008.12.01

482

501

530-2

728

993 Vorschrift über den Inhalt und den Austausch von Informationen der internationalen Datenbank NHM (Harmonisiertes Güterverzeichnis) Utasítás az információk tartalmáról és cseréjéről az NHM (harmonizált árucikkjegyzék) nemzetközi adatbankjához Hatálytalanítva: 2008.11.01 Sichtbarkeit der Fahrzeugradsatzlager für ortsfeste Heißläuferortungsanlagen (HOA) Járműtengelycsapágyak láthatósága rögzített hőnfutásjelző berendezéseknél 1. kiadás; Kiadva: 2008.12.01 Güterwagen – Fahrsicherheit Teherkocsik – Futásbiztonság 6. kiadás; Kiadva: 2008.10.01 Absolute Koordinaten für Gleisarbeiten – Ein Beitrag zur Bahngeodäsie Abszolút koordináták a pályás mérnöki munkákhoz – Egy vasútgeodéziai megközelítés 1. kiadás; Kiadva: 2009.01.01

Angol nyelvű kiadások 404-4

419-2

435-3

471-3

Regulations governing inter-railway exchanges of data on the conveyance of goods in trainloads/through trains in international traffic Szabályozás a vasutak közötti nemzetközi forgalomban átadásra kerülő, zárt/közvetlen vonatokkal történő árufuvarozás információira vonatkozóan Hatálytalanítva: 2008.12.01 Analytical numbering of international freight trains A nemzetközi tehervonatok analitikai számozása 2. kiadás; Kiadva: 2008.11.01 Standard of quality for a European „Y” charge carrier made of steel (EUR boxpallet), measuring 800 mm x 1200 mm) Az acélból készült négynyílásos 800 x 1200 mm-es EUR „Y” oldalfalas rakodólapok (rakodódobozok) szabványos minősége 9. kiadás; Kiadva: 2009.01.01 Inspections of dangerous goods consignments Veszélyes áruküldeményeknél elvégzendő ellenőrzések 5. kiadás; Kiadva: 2008.12.01

994 481

482

501

728

A MÁV Zrt. Értesítője Regulations concerning the content and interchange of information in the international dangerous goods database Utasítás az információk tartalmáról és cseréjéről a veszélyes áruszállítások nemzetközi adatbankjához Hatálytalanítva: 2008.12.01 Regulations concerning the content and exchange of information in the NHM (Harmonised Commodity Code) international database Utasítás az információk tartalmáról és cseréjéről az NHM (harmonizált árucikkjegyzék) nemzetközi adatbankjához Hatálytalanítva: 2008.11.01 Visibility of rolling stock axle-boxes to fixed hot axle-box detection systems Járműtengelycsapágyak láthatósága rögzített hőnfutásjelző berendezéseknél 1. kiadás; Kiadva: 2008.12.01 Absolute coordinates for track engineering work – A Railway Geodesy approach Abszolút koordináták a pályás mérnöki munkákhoz – Egy vasútgeodéziai megközelítés 1. kiadás; Kiadva: 2009.01.01

9. szám Elveszett belépési engedélyek érvénytelenítése

A MÁV START Zrt. Szolgáltatás-felügyelet létszámába tartozó Doncsev Ildikó nevére kiállított 001017 sorszámú és az SzSzK Szombathely létszámába tartozó Bőr József János nevére kiállított 000783 sorszámú belépési engedélyek ismeretlen körülmények között elvesztek. Fenti sorszámú belépési engedélyek érvénytelenek, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni. Elveszett bélyegző érvénytelenítése 2009. február 12-én a MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ által használt 9. számú bélyegzőt ismeretlen tettes eltulajdonította. Fenti bélyegző 2009.02.12-től érvénytelen.

9. szám


995

996


9. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 9. szám 124. évfolyam március 13. TARTALOM

Recommend Documents