TARTALOM
BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6
SZÖVEGVILÁGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8
AZ IRODALOM EREDETE, SZÓBELISÉG ÉS ÍRÁSBELISÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8
Az irodalom kezdetei 9 Örkény István: Csupa közhely – részlet 10 Varró Dániel: sms 10 Podmaniczky Szilárd: Képeslapok a barlangszájból – részlet 10 NÉPSZERŰ IRODALOM – SZÉPIRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
11
Kovács András Ferenc: Könyvheti sláger – Ad nótám: Pancsoló kislány – részlet 12 Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán:A test angyala – részlet 12 Népszerű irodalom 12 AZ IRODALOM MINT VILÁGALKOTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
14
AZ IRODALMI ALKOTÁS MINT SZÖVEGVILÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
17
Mándy Iván: Az utcán 17 Varró Dániel: A Bús, Piros Vödör dala 19 SZÖVEGEK BESZÉLGETÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
22
József Attila: Születésnapomra 22 Tóth Krisztina: Futrinka utca – részlet 23 Orbán Ottó: Születésnapomra – részlet 23 Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium! – részlet 23 TÉMÁK, MŰVEK, OLVASÓK AZ IDŐBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
25
Jókai Mór: És mégis mozog a Föld – részlet 25 Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Elkéstem – részlet 26 Ottlik Géza: Iskola a határon – részlet 27 Szabó Magda: Abigél – részlet 28
MŰNEMEK -- MŰFAJOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
32
Rendszerezési igény 32 SZERZŐ -- MŰ -- BEFOGADÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
34
Karinthy Frigyes: A cirkusz 34 Pierrot (Marosi Z. Tamás): A bohóc 38 Wallace Stevens: A ház csendes volt, s a világ aludt 40
MÍTOSZ ÉS IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 MÍTOSZOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
42
MÚZSÁK, ISTENEK A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
44
Görög mitológia 44 Hésziodosz: Istenek születése – részlet 46 Múzsák 46 Hésziodosz: Istenek születése – részlet 48 Az olümposziak 51 VILÁGKORSZAKOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
52
Hésziodosz: Munkák és napok – részlet 53 A babiloni teremtéseposz – részletek 56 Kalevela. A világ kezdete, I. ének – részlet 57 Kalevala. A medve eredete, XLVI. ének – részlet 58 Kalevala. A kantele születése, XL–XLI. ének – részletek 58 AZ ŐSI MAGYAR HITVILÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Elképzelés a világmindenségről 60 Samanizmus 61 Istenek, istennők, természetfeletti lények 61
60
Fehérlófia – részlet 62
3
4irod_09_1-2.indd 3
2010.05.20. 22:55:41
AZ ÓKORI GÖRÖGSÉG IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 A HOMÉROSZI EPOSZOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
64
Az európai irodalom kezdetei 65 Homérosz: Odüsszeia, VIII. ének – részlet 66 Eposzi kellékek 67 Varró Dániel: Túl a Maszat hegyen – részletek 70 Az időmértékes verselés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iliász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
70 72
I. ének. A dögvész. Akhilleusz harag ja – részlet 73 Az eposz tárgya 81 Hőseszmény 81 Egyén és közösség 82 XVIII. ének. Akhilleusz pajzsa – részlet 82 Ismétlődő szerkezetek 88 A pajzs készítése 89 XV. ének – részlet 89 Odüsszeia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
90
Utazástoposz 90 Szerkezet és elbeszélői szerep 91 I. ének. Az istenek gyűlése – részlet 92 Ember és sorsa 94 V. ének. Odüsszeusz tutaja – részlet 94 A család szerepe 96 IX. ének. Odüsszeusz elbeszéli kalandjait Alkinoosznak. Küklopeia – részlet 96 XII. ének. A Szirének éneke – részlet 103 Az Odüsszeia embereszménye 104
TARTALOM
A GÖRÖG LÍRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
107
Életmódváltás és lírai személyesség 107 Szapphó: Aphroditéhoz 108 Liturgikus műfaj, személyes tartalom 109 Keretes szerkezet 109 Idősíkváltások 109 Szapphó: Úgy tűnik nékem… 110 Szapphó: Egy lányhoz 110 Anakreón: Gyűlölöm 111 Anakreón: Engem a szerelem 111 Az öröm értékrendje 112 Anakreóni dal 112 Fiatalság–öregség 113 Alkaiosz: Bordal 114 Anakreón: Reggeliztem 114 Csokonai Vitéz Mihály: A versszépítő 114 Géher István: Anakreóni dalok 114 A GÖRÖG DRÁMA ÉS SZÍNHÁZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
115
A dráma eredete 116 A görög színház 117 Dráma és színház 117
Szophoklész: Antigoné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
119
Homérosz: Iliász, XXII. ének – részlet 120 Homérosz: Iliász, XXIV. ének – részlet 120 Kreón trónbeszéde 122 Kreón és Antigoné jelenete 123 A drámai alaphelyzet 126 A konfliktus 126 Antigoné és Kreón érvrendszere 127 Iszméné – Antigoné 128 Haimón – Kreón 128 Teiresziász és a kar 128 Tragikus hős 129 Olvasatok, értelmezések 129 Arisztotelész: Poétika – részletek 130
A RÓMAI IRODALOMBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 A LATIN KÖLTÉSZET REMEKEIBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
132
Az ókori Róma művelődéstörténeti korszakai 132 Catullus szerelmi lírája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
133
Éljünk, Lesbia… 133 Szerelemfelfogás 134 Érvelő szerkezet 134 Lesbiához 135 VII. 135 Lázáry René Sándor: Léha catullusi lopkodások 135 Odi et amo 136 Gyűlölök és szeretek 136 Szerelem és gyűlölet 136 Egyidejű érvényesség 137 Petri György: Mari bűnei 137 Vergilius és az ekloga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
138
Hellenisztikus hagyomány 138 IX. ecloga 138 Idő- és értékszembesítés 141 Horatius ódaköltészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
142
Ódák könyve 142 Ars poetica – részlet 142 Licinius Murenához 143 Az arany közép mértéke 144 Retorikus szerkezet 145 Hajótoposz 145 Alkaiosz: A hajó 146 Berzsenyi Dániel: Osztályrészem – részlet 146 Érvelés 146 Magatartásmodell 146 Thaliarchushoz 147 Kép és bölcsmondás 147 Élj a mának 148 Leuconoénak 148 A LATIN VERSES EPIKA NÉHÁNY ALKOTÁSÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy átváltozástörténet Ovidiustól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
149 149
Pygmalion– részlet az Átváltozásokból 150 Az alkotás mint teremtés 151 Publius Vergilius Maro: Aeneis, VIII. ének – részlet 152 Phaedrus és az állatmese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153
A róka és a holló 153 Tanító és szórakoztató szándék 154 Heltai Gáspár: A hollóról és a rókáról 154 Örkény István: Gyász 154 Romhányi József: A róka és a holló. Téma és variációk 154
4
4irod_09_1-2.indd 4
2010.05.20. 22:55:42
A BIBLIA VILÁGA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 AZ EGYETEMESSÉG IGÉNYE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
156
Az európai kultúra alapja 157 A Biblia részei 158
AZ ÓSZÖVETSÉG SZÖVEGEIBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
159
Mózes könyvei 159 Teremtéstörténetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
159
A világ és az ember teremtése (I. Móz 1–2,1–4) 159 Tervszerű és célszerű teremtés 161 Szimbolikus jelentések 162 Az ember teremtése 162 Az első ember az Éden kertjében (I. Móz 2,5–25) 162 Az ember teremtése másképp 163 Jókai Mór: Az arany ember – részlet 164 Mark Twain: Ádám és Éva naplója – részletek 165 Kiűzetés az Édenből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
166
A bűneset (I. Móz 3) 166 Az Éden jelentései 168 A bűn és következményei 168 Bűnismétlő és pusztulástörténetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
169
Kain és Ábel (I. Móz 4,1–4,15) 169 Az özönvíz (I. Móz 6,5–9,17) 170 Bábel tornya (I. Móz 11,1–11,9) 172 Bűnök és büntetések 174 Sütő András: Káin és Ábel – részlet 174 Umberto Eco: Bábeli beszélgetés 176
177
Izsák feláldozása (I. Móz 22,1–22,19) 177 Történet és hiány 178 Ábrahám hite 179 Eörsi István: Ábrahám és Izsák 180 Próféták iratai 181 Jónás próféta könyve (1–4) 181 Kikényszerített szerepvállalás 184 A személyes elkötelezettség hiánya 184 Tanítás az isteni szeretetről 184 A zsoltárok könyvéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
185
Imádságkönyv 185 23. zsoltár 185 Bizalomének 186 Költői képek 186 Archaikus versbeszéd 187 Szenci Molnár Albert: XLII. zsoltár – részlet 187 József Attila: Csöndes estéli zsoltár – részlet 187 Füst Milán: Zsoltár – részlet 187 Szörényi Levente – Bródy János: István, a király – részlet a szövegkönyvből 187 AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÖVEGEIBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TARTALOM
Két ószövetségi példázat a bizalomról és a prófétaszerepről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
188
Az evangéliumok 188 Máté evangéliumából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
188
Megváltáshit 188 Jézus Krisztus, a megváltó (Mt 1,18–22; 2,1–18; 3,13–17; 26,17–46; 27,15–55) 189 Jézus születésének elbeszélése 194 A keresztség jelképes motívuma 195 A küldetés betöltésének elbeszélése 195 Dsida Jenő: Nagycsütörtök 197 Pákolitz István: A szadduceus tűnődése – az Agykoponyák hegye ciklusból 197 Babits Mihály: Golgotai csárda 197 A magvető példázata (Mt 13,1–23) 199 Példázatos beszédmód 200 Világosan tagolt szerkezet 200 Összetett, többértelmű jelentés 200 Pál apostol leveleiből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
201
Pál I. levele a korinthusbeliekhez (Pál I. 13) 201 Retorikus szerkezet 202 A Jelenések könyvéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
203
János jelenései ( Jel 5,1–5; 6,1–8; 21,1–8; 22,1–5) 203 A végidők terve 205 Motivikus és szerkezeti keret 205 Sylvester János: Az magyar nípnek, Újszövetség-fordítás – részlet 205
NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
5
4irod_09_1-2.indd 5
2010.05.20. 22:55:42
BEVEZETÉS
TANKÖNYVHASZNÁLAT Kedves Tanuló! Érdemes tudatosítanod, hogy az irodalom tantárgy olyan ismeretrendszert közvetít, olyan készségeket és képességeket fejleszt, amelyeknek a többi tantárgy tanulására, illetve a személyiség fejlődésére nézve is meghatározó jelentősége van. A szövegértés és szövegalkotás hangsúlyos volta, a társas tanulási helyzetek lehetősége miatt a tantárgynak kitüntetett szerepe van a gondolkodási, nyelvi-kommunikációs és szociális kompetenciák1 fejlesztésében. Az irodalomtanulás tartalmai: az olvasói tapasztalatokra és élményekre épülő műismeret, a művelődéstörténeti és irodalomtörténeti műveltség, az irodalomelmélet, valamint széles körű képesség- és készségkibontakoztatás.
Irodalomtankönyved a jelentést az olvasó és a mű párbeszédében alakuló, változó és változatokban élő képződménynek tekinti. Ezért az olvasási folyamatokban rád, a befogadóra és tanulótársaidra, a befogadók közösségére összpontosít. Jól használható értelmezői-tanulási stratégiákat és írásmodelleket kínál, hatékonyan készít fel a középvagy emelt szintű érettségi vizsgára. Ennél is fontosabb azonban, hogy támogat az értő olvasóvá, alkotóképes íróvá, együttműködő, sikeres és felelős felnőtté válásban. Ahhoz azonban, hogy mindezt elérd, a te döntésedre, kitartó munkádra, elkötelezettségedre is szükség van.
A tankönyvben szereplő ismeretközlő elemek bemutatása Ismeretközlő és értelmező szöveg Változatos szövegegyüttes. Vannak köztük az előfeltétel-tudást megteremtő korszakbevezetők és műveltségbővítő szövegek. Vannak irodalomtudósoktól, irodalomtörténészektől vett, a ráhangolódást vagy a reflektálást segítő idézetek, és vannak olvasmányokat értelmező, értelmezési lehetőségeket kínáló szövegek is. Ez utóbbiak nem megtanulásra, inkább az órai vagy otthoni értelmezést követő, visszatekintő reflektálásra vannak szánva. Ugyanakkor mintát adnak az irodalomról való szakszerű beszédre is. Irodalmi művek szövegei, szövegrészletei. A Nemzeti alaptanterv (2007), a kerettantervi szabályozások (2004) és az érettségi vizsga kimeneti követelményei alapján válogatott szépirodalmi olvasmányok, illetve részleteik. Az olvasmányok meghatározóan az irodalom történeti korszakait (korstílusait, stílusirányzatait) követő rendbe illeszkednek. Fontos, de nem kizárólagos cél a mértékadó (kanonikus) művekről való olvasói tapasztalat szerzése, a világ- és önértésünk kereteit képező európai és a magyar irodalmi-kulturális hagyomány megismerése, megértése és elsajátítása.
1
Fogalmak, ábrák. Az irodalomelméleti, stilisztikai, retorikai, verstani fogalmak, táblázatok, szemléltető ábrák segítik tanulási-megértési folyamataidat. Nem megtanulásra, hanem tanulmányozásra, gondolkodásra, felhasználásra valók. Például a műfaji fogalmakat kódként működtetheted az értelmezéskor, még akkor is, ha tartalmuk történetileg változik. A jó olvasónak már olvasás előtt vannak előfeltevései a szövegről. Tudja, hogy egy adott műnemhez tartozó, adott műfajban megírt alkotás olvasásakor milyen szempontokra kell figyelnie. Vagyis a használatképes fogalomtudás az irodalomértés és az irodalomról való szakszerű beszéd fontos előfeltétele.
Kiegészítő szövegek. A főszövegekkel sokrétű párbeszédbe lépő szépirodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a hozzájuk kapcsolódó feladatok. Választási lehetőséget kínálnak, utakat nyitnak a kortárs művek felé, amivel oldják az időrendet. Összekapcsolják az idegen múltat az ismerős jelennel. A kiegészítő szövegek között szerepelnek ismeretbővítő, ismeretközlő és műértelmező szövegek. Lehetővé teszik az egyéni haladást, a differenciált tanulást és fejlesztést. Szolgálhatják a tanultak, olvasottak további kiterjesztését, újabb olvasmányok megismerését.
A kompetencia nem a képesség rokon értelmű kifejezése (skill), hanem képesség (ability) összetett feladatok adott feltételek között történő sikeres megoldására. Magában foglalja az ismeretek előhívását és aktivizálását, a gondolkodási és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási összetevőket és beállítódásokat, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. (OECD/DeSeCo, 2002)
6
4irod_09_1-2.indd 6
2010.05.20. 22:55:42
A ráhangolódás a tanulási folyamat kezdeti szakasza. Célja az adott témáról, problémáról való előzetes, személyes tudás, vélekedés, elképzelés előhívása, aktiválása. Ezek a kérdések és feladatok abban segítenek téged, hogy elkezdj gondolkodni egy témáról, problémáról, a róla való tudásodról, a hozzá való saját viszonyulásodról.
BEVEZETÉS
A tanulás egyszerre egyéni és közösségi természetű. A feladatok elején álló piktogram a munkaformát jelöli. Javaslatot tesz arra, hogy az adott feladatcsoportot vagy pármunkával , együttműködő csoegyéni portban vagy frontális munkában dolgozzátok fel. csoportmunkát javasol. Ilyenkor a A négy bábu feladatok eloszthatók: a) a csoportok között; b) a csoporttagok között; c) szabad választás szerint; d) tanárod fejlesztési tervei alapján. De az is lehetséges, hogy minden csoport ugyanazokkal a feladatokkal dolgozik, sőt az is, hogy egyes kérdésekre az osztály együtt keresi a választ. A feladatokhoz gyakran kapcsolódik tanulási módszer vagy technika. Ezek segítenek az aktív, tevékeny tanulásban, támogatják a szövegek értelmezését, megértését, személyes környezetbe vonását. A tanulási módszerek és technikák leírását a tankönyv melléklete, a Módszertani füzet tartalmazza. A csoportfolyamatokat természetesen közzététel követi, ehhez változatos eljárásokat kínál a módszertani füzet. A feladatok a ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás tanulási, tanulássegítési modell alapján szerveződnek. Ez a modell a megértés, a tanulás folyamat- és létrehozás-jellegét hangsúlyozza. Ezért a feladatok támogatnak téged a megértésben, az öntevékeny, tudatos és értelmes, felelősségteljes tanulásban. Lehetővé teszik, hogy bővítsd és rendszerezd ismereteidet, fejleszd az életben szükséges, számos területen felhasználható képességeid és készségeid rendszerét. A tanulási folyamat jó esetben nem fejeződik be az órán. Ahhoz, hogy tudásod a tartós memóriádba kerüljön, és könnyen aktivizálható legyen, az ismétlésre, a megértetteknek a megtanulására is figyelmet kell fordítanod.
A jelentésteremtés a tanulási folyamat második szakasza. Ebben a szakaszban találkozol új szövegekkel, információkkal. E szakasz kérdései és feladatai hidat képeznek előzetes tudásoddal, és a megértés érdekében a szöveggel, ismerethordozókkal való változatos tevékenységeket, gondolkodási-megértési utakat kínálnak fel. A reflektálás a tanulási folyamat harmadik szakasza. Itt történik az újonnan tanultak megszilárdulása, gondolati kereteid megerősödése, módosulása, átalakulása, vagy új gondolati kereteid kiala ku lása. E szakaszhoz hozzátartozik a megértési-tanulási folyamataidra való visszatekintés, az értékelés-önértékelés is.
A piktogram alá azok a kulcsszavak, fogalmak kerülnek, amelyek a fejezet tartalmi vázát képezik. Hívó szóként is funkcionálnak, segítik előhívni, mozgósítani a fejezetben olvasottakat, megértetteket, megtanultakat. Megtanulásuk megalapozza további tanulmányaidat is. Ezért célszerű „elmenteni” őket a tartósmemória-fájlodba. Az álló betűs, csillaggal jelölt fogalmak szerepelnek a középszintű érettségi vizsga követelményei közt. A dőlt betűs és csillaggal jelölt fogalmak csak az emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény részei.
A piktogram alatt olyan könyvek, filmek, zenei művek adatait találod, amelyek megismerését ajánljuk, ha bővebben érdekel a téma, ha szeretnéd tudásodat kiterjeszteni, mélyíteni, árnyalni.
7
4irod_09_1-2.indd 7
2010.05.20. 22:55:42
SZÖVEGEK BESZÉLGETÉSE 1. Írj rövid esszét arról, hogy miért kitüntetett időpont, mire ad alkalmat a születésnap! 2. Írásodat beszéld meg padtársaddal!
SZÖVEGVILÁGOK
József Attila: Születésnapomra Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse:
De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura.
Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj –
ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam.
Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért,1 a hont kivont
Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani.
Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám!
szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét:
Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény.
„Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén” – gagyog s ragyog.
3. Gyűjtsétek ki aláhúzással a vershelyzetre és a beszédhelyzetre vonatkozó részeket a költeményből! 4. Hogyan kapcsolódik a vers- és beszédhelyzet a születésnaphoz? Mik a sajátosságai, mi adja szokatlanságát? 5. Gyűjtsetek minél több hasonlóságot és különbséget József Attila verse és A Bús, Piros Vödör dala között! Meglátásaitokat rögzítsétek halmazábrában! 6. Keressetek többféle magyarázatot az azonosságra, a hasonlóságokra és különbségekre! 7. Beszéljétek meg, miként befolyásolhatja Varró Dániel versének megértését, olvasását a József Attila-vers ismerete! 8. Készítsetek – a feladatot csoporto(ko)n belül megosztva – illusztrációt vagy 3-4 állóképből fotóalbumot József Attila, illetve Varró Dániel verséhez!
1
József Attila (1905–1937) Tiszta szívvel című korai költeményét nevezi „Nincsen apám” versnek. Ez a költő egyik legismertebb műve. Már megszületésekor, 1925-ben ellentétesen végletes fogadtatásban részesült. Volt olyan kritikusa, aki „gyönyörűszépnek” találta. Horger Antal, a szegedi egyetem nyelvészprofesszora felháborítónak, botrányosnak ítélte. A konfliktusnak szerepe volt abban, hogy József Attila elhagyta a szegedi egyetemet, és később sem szerzett tanári diplomát.
22
4irod_09_1-2.indd 22
2010.05.20. 22:55:56
József Attila Születésnapomra című versének formáját és témáját több kortársköltőnk is megidézte. Tóth Krisztina: Futrinka utca – részlet [akár] a színpadon a kesztyűbáb játszani valami saját mesét, mi mást,
után is fölvesz kis kötényt, hisz telefonált az imént Cicamica,
füstölgő kéményt, házikót, Futrinka utcát, bármi volt, örök körök
hogy Tádé meghűlt és beteg, úgyhogy van dolga rengeteg (…) (2005)
Nem mondom meg, hány éves lettem, a tortabevonót is mind megettem: az ám, lazán! (2000) Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium1! – részlet Harmincnégy éves lettem én: nem bódít versen vett remény, se bű, se báj. (1999)
Egy képkocka a Mazsola című bábfilmből 1961-től tűzte műsorra a Magyar Televízió a Mi újság a Futrinka utcában?, majd a Mazsola című folytatásos bábsorozatot. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta meg.
SZÖVEGVILÁGOK
Orbán Ottó: Születésnapomra – részlet
1. Válaszd ki az egyik részletet, és írj 6-8 mondatos értelmezést az idézetnek a József Attila-vershez való lehetséges kapcsolódásairól! 2. Befogadói tapasztalataid alapján gyűjts olyan alkotásokat, amelyek felidéznek egy másik művet, utalnak rá, vagy idéznek belőle! 3. Próbálj meg 2-3 versszakos saját verset írni a Születésnapomra versformája szerint! Nem kell a versformát elemezned, támaszkodj ritmusérzékedre, hallásodra! 4. Lewis Carroll Alice Csodaországban című meseregényéből 1951-ben, Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske rendezésében híres rajzfilmfeldolgozás készült. Belőle való a „Boldog nem születésnap-dal”. Milyen fontos dologra hívja fel a bolondos dalszöveg a figyelmet? Mi adja humorát? Egy boldog nem születésnap. Enyém? – Tiéd! – Enyém! – Tiéd! Egy boldog nem születésnap, tiéd! – Enyém? – Tiéd! – Enyém! Most hát hadd köszöntelek, öntök íme, még egy korty teát. Légy boldog! Emelem csészém terád.
1
plágium, plagizálás: szellemi termék eltulajdonítása. Például, ha valaki az eredeti szerző alkotását vagy annak részeit saját munkájában tartalmilag vagy szó szerint idézi, felhasználja hivatkozás, a forrás megjelölése vagy a szerző engedélye nélkül. A plagizálás szerzői jogot sért, és az elmaradó jogdíjak miatt anyagilag is hátrányosan érintheti a szerzőt. Az információs társadalomban mégis világszerte kiterjedt mértékben folyik, ahogy az ellene folytatott küzdelem is (például plágiumkereső szoftverek, plágiumperek). A plágiummal szemben az irodalmi szövegekben megjelenő, akár jelöletlen idézeteket, utalásokat, rájátszásokat ma az irodalmi szövegek létmódjának tekintjük.
23
4irod_09_1-2.indd 23
2010.05.20. 22:55:57
AZ ÓKORI GÖRÖGSÉG IRODALMÁBÓL
Homérosz és a homéroszi kérdés. „A legrégibb életrajz legelső adata, amely szerint a költő édesapja, foglalkozását tekintve folyamisten volt, nem látszik megbízhatónak.” – írja az eposzok magyar fordítója, Devecseri Gábor. Homérosz körül minden adat és feltevés bizonytalan. Többé-kevésbé elfogadott, hogy az időszámításunk előtti VIII. század második felében alkotott. Anekdotákra és kitalációkra épülő életrajzai közül több „vak énekmondónak” tudja. Művei megbecsüléséről már ógörög szerzők írásai is tanúskodnak, a római szerzők többsége is tisztelettel említi. Műveinek első jelentős értelmezői alexandriai tudósok voltak (i. e. IV–III. század). Ők osztották például énekekre az eposzokat. Erre a kutatásra épültek azok a modern elméletek, melyek szerint Homérosz nem egy létező személy. Továbbá, hogy a Homérosz nevével fémjelzett szövegek nem önálló alkotások, hanem szájhagyomány útján terjedő népi hősénekek lejegyzései. Goethe, a világirodalom másik óriása szerint a homéroszi eposzok művészi tudatossággal megformált, megszerkesztett, egységes költemények. Egyes modern elméletek szerint a két eposz nem lehet egy szerző alkotása. Érvelésük alapja, hogy az Iliász és az Odüsszeia értékrendszerének eltérése legalább egy emberöltőnyi időkülönbséget feltételez.
Odüsszeia, VIII. ének – részlet Ekkor a kedves dalnokot is bevezette a hírnök; azt, kit a Múzsa kegyelt, s akinek jót s rosszat is osztott: mert elvette szemét, de adott neki mézizü dallást. Most hát Pontonoosz vitt néki ezüstszögü széket és felakasztva a szögre az éleshangzatu lantot, (…) válla fölé, megmondta a hírnök, mint vegye kézbe; és a dalos mellé remek asztalt és kosarat tett, jó kupa bort is elébe: igyék, ha kivánja a lelke. S ők kirakott kész étkek után kezüket kivetették. Majd miután elverték végül az éhet, a szomjat, hősök híréről késztette dalolni a Múzsa Démodokoszt. Dala híre a tágterü égbe hatott el: mert a viszályt, Odüsszeusz meg a Péleidész Akhileusz közt zengte, miként civakodtak a dús isten-lakománál (Devecseri Gábor fordítása)
1. Mi lehetett az írásbeliség előtti társadalmakban a dalnok szerepe, feladata? 2. Költő vagy inkább krónikás a dalnok? 3. Hogyan lesz szerinted valakiből dalnok? 4. Milyen képességekkel kell feltétlenül rendelkeznie egy dalnoknak, énekmondónak? 5. Mit jelent szerinted, hogy a dalnok „a Múzsa kegyeltje”, vagy hogy „a Múzsa készteti dalolni”? 6. Milyen alkalmakhoz kapcsolódott a dalnok tevékenysége a részlet szerint? 7. Mit tudunk meg a részletből a hősi énekek előadásmódjáról? 8. Rajzold le, szerinted hogyan nézhetett ki, hol, milyen közönségnek adhatta elő történeteit egy görög énekmondó!
Az első századból való pompeji falfestmény Agamemnón lányának a történetét meséli el. Iphigeneiát azért kell feláldozni, hogy a görög hajóhad kedvező szelet kapjon Trójába indulásához. Az utolsó pillanatban azonban Artemisz egy szarvasünővel helyettesíti az áldozatot. Miért válhattak a mítoszok a görög eposz
legfontosabb forrásaivá? Hogyan beszéli el a kép az isteni világ beavatkozását az emberi világba? Nézz utána a világhálón, ki dolgozta fel a mítoszt drámában!
66
4irod_09_1-2.indd 66
2010.05.20. 22:57:00
A homéroszi eposzok írásban rögzített alkotások, melyeket a szóbeliség gyakorlatának hosszú időszaka előzött meg. A szöveg birtoklása és előadása hosszú tanulási folyamat eredménye volt. Hagyományozása nemzedékről nemzedékre öröklődött. Az előadás sajátos képességeket és felkészültséget igényelt. Fontos volt a történet alapos ismerete, az eposzi formakincs biztos használata, az előadói erények birtoklása. A megjegyezhetőséget, az előadhatóság megkönnyítését szolgálták az ismétlődésen alapuló szövegtechnikák és a rögtönzés képessége. A szájhagyományozással átörökített hősi énekek közösségi eseményeken, uralkodói udvarokban, lakomákon hangzottak el. Hivatásos énekmondók, képzett vándorénekesek adták elő őket. Ezeket az énekmondókat az ógörögök rhapszodosznak vagy aoidosznak nevezték. Szembetűnő formai jellegzetességek igazolják, hogy a homéroszi eposzok a szóbeliség hagyományaira épülnek. Az írásbeli epika kialakulásának idejére ezek a jellemzők a műfajtól elválaszthatatlan szabályokká, eposzi kellékekké váltak.
A szelinuszi Heraion (Északi templom) metopéján látható Zeusz és Héra menyegzője Hogyan fejeződnek ki az ünnepi
helyzet, a vágy és az összetartozás tartalmai az ábrázolásmódban?
AZ ÓKORI GÖRÖGSÉG IRODALMÁBÓL
Eposzi kellékek
1. Tanulmányozzátok és értelmezzétek az eposzi kellékeket összefoglaló táblázatot! Egy-egy páros egy-egy kelléket tanulmányozzon! 2. Az azonos kellékkel foglalkozó párosok folytassanak eszmecserét; beszéljétek meg a felmerült bizonytalanságokat, kérdéseket, megértési nehézségeket! 3. Válasszatok képviselőt, aki elmagyarázza, közzéteszi az osztálynak a megértetteket, megtanultakat!
Eposzi kellékek Neve segélykérés (invokáció)
tárgymegjelölés (propozíció)
Tartalma, szerepe
Példa
Az eposz kezdősora. Benne az elbeszélő a múzsát szólítja meg, hogy vállalkozásához elnyerje támogatását. A görögök hite szerint a költő, énekmondó tevékenysége isteni adomány. Az alkotás szépsége, sikere a múzsa jóindulatának függvénye.
„Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét” (Iliász, I.)
A segélykéréshez kapcsolódó eposzi kellék. A történetmondó előrevetíti a témát, tájékoztatja a hallgatóságot a tartalomról. Másrészt megjelöli, hogy minek az elbeszéléséhez kéri a múzsa támogatását.
„Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak…”
„Férfiuról szólj nékem, Múzsa” (Odüsszeia, I.)
„Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját…”
67
4irod_09_1-2.indd 67
2010.05.20. 22:57:02
AZ ÓKORI GÖRÖGSÉG IRODALMÁBÓL
Az ódaa (görög: odé ’ének’) eredetileg a görög irodalomban éneket, lírai művet jelölt. Horatius ennek latin megfelelőjével nevezte carmennek tartalmi, hangnembeli és formai szempontból változatos költeményeit. Az óda kifejezést lírai műfaj értelmében csak később kezdték használni.
közösségi
privát (magán)
fenséges, emelkedett tárgy a himnusszal rokon lírai műfaj
emelkedett hangnem óda
beszédhelyzete
megszólító
összetett ritmika, strófaszerkezet
megszólított bonyolult szerkezet (ABA variáns)
tárgyhoz fordulás erőteljes képek
szónoki, érvelő gondolatiság
Az arany közép mértéke Horatiusra hatással voltak a hellenizmus bölcseletei. A költő életbölcsességének kettős alapja van. Egyrészt kedveli az epikureusok nyugalmát, másrészt életművét a sztoikusok szigorú fegyelmezettsége hatja át. Költészetének meghatározó kérdése a mérték: aurea mediocritas ’arany közép(út)’. Értelmezésében a mérték a világot mozgató ellentétek közti belső egyensúlyra való emberi törekvés. Ez jelenti a szélsőségektől való tartózkodást, vagyis egyfajta szükséges önkorlátozást. A megváltoztathatatlan külső körülményekhez való alkalmazkodás ugyanis a belső függetlenség és szabadság megőrzését teszi lehetővé Horatius szerint. De jelenti a mesterségbeli műgondot is. Ezek a jelentések megfigyelhetők a Licinius Murenához című ódában is, amit a költő egyik legismertebb és legjelentősebb művének tart az utókor.
A sztoikus és epikureus etika. A sztoikus és epikureus filozófia a hellenizmus görög bölcseletének két jelentős irányzata. Mindkettő etikája (erkölcstana) az egyes ember boldogulására keresi a választ. Az epikureusok szerint minden élőlény célja az öröm, a gyönyörűség (görög: hédoné) szerzése, és a fájdalom elkerülése. A legfőbb jót a lélek nyugodt, indulatoktól mentes állapotában jelölik meg. A nyugodt, zavarmentes lelkiállapot elérését az erények tiszteletében, a mértékletességben, illetve a közügyektől való eltávolodásban látták. A sztoikusok úgy vélték, hogy a világmindenségben meghatározott rend érvényesül. Ezt olyan szükségszerűségek, sorsszerűségek szabják meg, melyek elől nem lehet kitérni. Ezért az egyetlen bölcs dolog a természeti törvényszerűség és a sorsszerűség elfogadása, vagyis a szenvedélymentes élet (görög: apatheia) gyakorlása.
144
4irod_09_1-2.indd 144
2010.05.20. 22:58:42
Az óda megszólítottja Horatius kortársa, politikus és hadvezér, akit utóbb egy Augustus elleni összeesküvés gyanúja miatt kivégeztek. Vagyis az óda beszélője kortársához intézi tanító-bölcselő szándékú szózatát. Az érvelő beszéd célja, hogy a feltehetően szélsőséges magatartású férfit a mérték megtartásának fontosságára intse. Ez a szándék indokolja a vers felépítését. A gondolatmenet azonban nyelvtanilag nem jelölt, a gondolategységek, versmondatok közti kötőszó (mert, hiszen, ezért) hiányzik. Ez a hiány fokozza a feszültséget, és a logikai viszonyok (magyarázó, következtető) újraalkotására készteti az olvasót.
1. versszak: a helyes magatartásformát megfogalmazó állítás, tételmondat
2–5. versszak: az állítás, tételmondat különböző szempontú kifejtése, magyarázata, példázása
6. versszak: a tételmondat megerősítő, összegző-következtető változata
Hajótoposz Az ABA szerkezetet nyomatékosítja, hogy a vers gondolatmenete egy, a tapasztalat számára hozzáférhető képből indul. Ennek a képnek a változata tér vissza az utolsó versszakban. A hajózás az életen való biztonságos átjutás ősképe. Már a görög irodalomban jellegzetes, visszatérő motívummá, irodalmi toposszá vált. Az óda első és utolsó versszakában megjelenő hajózáskép-allegória a külső világ, a körülmények változó voltát teszi szemléletessé. Másrészt olyan emberi magatartást jelölő viszonyrendszerré szerveződik, amely a körülmények változását kiegyenlíti. Így tehát alkalmazkodással törekszik belső harmóniára.
nem törsz (belső)
nyílt tengerek ostromába (külső)
nem óvakodsz (belső)
parti hegyekhez (külső)
ha szorít a sors (külső)
légy szilárd (belső)
ha kedvez a szél (külső)
vond össze (…) büszke vitorlád (belső)
Az allegória (görög ’másról beszélni’) költői képben, képsorban megjelenő gondolatalakzat. Lényege, hogy kettős jelentése van: egy közvetlen és egy átvitt értelmű, ugyanis mást mond ki, mint amit gondol. A klasszikus retorika (szónoklattan) felfogásában az allegória egy hoszszabb gondolatsoron vagy az egész művön végigvitt metafora vagy megszemélyesítés.
AZ ÓKORI GÖRÖGSÉG IRODALMÁBÓL
Retorikus szerkezet
William Turner: Hajótörés (1805) A romantika festőjének, Turnernek a természet erőinek kitett hajó gyakori allegóriája. Hozzátok kapcsolatba Turner és Horatius
hajóallegóriáit!
145
4irod_09_1-2.indd 145
2010.05.20. 22:58:43
A BIBLIA VILÁGA
Vulgata. Szent Jeromos (i. sz. 347–420) által készített latin nyelvű bibliafordítás. Az ószövetségi rész a héber eredeti alapján készült, Jeromos Betlehem mellett egy rabbitól tanult meg héberül, hogy munkáját elvégezhesse. A nyugati egyházban a VIII–IX. századtól egyre általánosabban használták ezt a fordítást, a XIV. századtól pedig kizárólagossá vált.
Szeptuaginta: A héber szöveg (zsidó Biblia) első és legjelentősebb görög fordítása. Az Alexandriában élő, hébert, arámit már nem értő szórványzsidóság igénye hozta létre a hagyomány szerint II. Ptolemaiosz (i. e. 285–246) idején. A legenda szerint a jeruzsálemi zsidó főrabbi arannyal írt Tóra-tekercset és 72 tudós rabbit küldött Ptolemaiosz kérésére, aki az alexandriai könyvtár részére akarta megszerezni a zsidók szent könyvét. A 72 bölcs 72 nap alatt fordította le görög nyelvre a tekercset, ezért nevezik a „hetvenek fordításának”.
Rotterdami Erasmus (1496–1536): a németalföldi humanista az ógörög nyelv pontos ismeretében szövegkritikai vizsgálat alá vette és átdolgozta a Vulgata újszövetségi részét.
Martin Luther: a reformáció elindítója német nyelvre fordította előbb az Újszövetséget, majd az Ószövetséget is. Teljes bibliafordítása 1534-ben látott napvilágot. Ezzel megkezdődött a nemzeti nyelvű Biblia kora.
Huszita Biblia: az első magyar nyelvre fordított bibliarészletek elnevezése. A nemzeti nyelvű igehirdetést követelő huszitizmus hatását tükrözi. Két, Prágában tanult szerémségi magyar pap, Tamás és Bálint munkája. Az 1430-as években készült részletek a Bécsi-, Müncheni- és Apor-kódexben maradtak ránk.
Bertram von Minden: Az Ószövetség és az Újszövetség (é. n.) Hogyan utal az ószövetségi kiűzetéstörténet az újszövetségi megváltásgondolatra és az apokalipszisre? Milyen további érvekkel bizonyítanád Northrop Frye alábbi állítását? „A két testamentum afféle kettős tükröt formál, egyik a másikat tükrözi vissza, igazolja, de a külvilágot egyik sem.”
Károlyi Gáspár: Wittenbergben tanult prédikátoríró, 1590-ben, a vizsolyi nyomdában nyomtatta ki első teljes magyar nyelvű protestáns Bibliáját. Ez lett a legtöbbször kiadott, így a legtöbbet olvasott magyar bibliaszöveg. Munkájában segítette Szenci Molnár Albert, a magyar protestáns irodalom egyik kiemelkedő alakja, aki a Zsoltárok könyvének magyar versben való megszólaltatója volt.
1. 2. 3. 4. 5.
Milyen tudáselemekkel egészítenéd ki feltétlenül a téma elején készített listádat? Miért? Milyen irodalmi műfajokat ismertél meg a Bibliával való találkozáskor? Melyik volt a kedvenc történeted? Miért? Ki a kedvenc bibliai hősöd? Miért? (Írj róla esszét, és mutasd be társaidnak!) Melyik a legfontosabb bibliai idézeted? (Mutasd be a többieknek, magyarázd el, neked miért fontos!) 6. Milyen tapasztalatokat szereztél a bibliaismeret fontosságáról? 7. Mit tapasztaltál, milyen kérdések foglalkoztatták a Biblia népét, szerzőit? 8. Melyek szerinted a mában is érvényes kérdések, bölcsességek? (Készíts róluk listát!)
206
4irod_09_1-2.indd 206
2010.05.20. 22:59:30
Milyen kompozícióban helyezi el a bűnbeesés és a kiűzetés történetét Michelangelo freskója (freskó: nedves vakolatra sajátos eljárással festett kép)? Hogyan jelöli a kompozíció az időbeliséget? Ha a teremtés tervszerű és célszerű folyamat, akkor vajon a bűneset is része az isteni tervnek? Milyen választ ad az Újszövetség erre a kérdésre? Hogyan jelöli ki a Biblia két része az emberiség létét, történelmét az időben? Mi a célja, mi felé halad az emberiség történelme a Biblia szerint?
A BIBLIA VILÁGA
Michelangelo Buonarotti: Kiűzetés a Paradicsomból (1541)
9. Samuel Beckett, XX. századi drámaíró egyik művét kommentálva hivatkozik a középkor jeles szerzőjének egy mondatára. Értelmezd írásban ezt a mondatot! „Van egy gyönyörű mondat Szent Ágostonnál… Ne ess kétségbe: az egyik lator üdvözült. Ne reménykedj: az egyik lator elkárhozott.” 10. Gyűjts bibliai témákat feldolgozó irodalmi és művészeti alkotásokat! Elemezz és értelmezz egyet részletesen!
Biblia*, Ószövetség, Újszövetség, kánon, kanonizáció, apokrif*, * szimbólum*, számszimbolika, gondolatritmus*, mondatpárhuzam, figura etimologica*, metafora*, metonímia*, állandósult beszédforma, zsoltár (psalmus)*, evangélium*, passió, betlehemes játék, példázatos történet (parabola)*, prófécia*, prédikáció, apokalipszis*
Bibliai nevek és fogalmak, Primo Kiadó, 1988 Gecse Gusztáv: Bibliai történetek, Kossuth Könyvkiadó, 1981 Hughes, Gerald–Travis, Stephen: A Biblia világa, Zeneműkiadó, 1989 Frye, Northrop: Kettős tükör, Európa Kiadó, 1996 Seibert, Jutta: A keresztény művészet lexikona, Corvina Kiadó, 2004 Jewison, Norman (rendező)–Rice, Tim–Webber, Lloyd, Andrew: Jézus Krisztus szupersztár, 1973, DVD Gibson, Mel (rendező): Passió, 2004, DVD
207
4irod_09_1-2.indd 207
2010.05.20. 22:59:30
