TARTALOM
A KÖZÉPKOR IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6
A KÖZÉPKOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6
Kettős világkép 8 Kettős emberkép 8 EGYHÁZI IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vallomás mint lelki önéletrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9 9
Önelemző igény 9 Szent Ágoston: Vallomások. A kerti jelenet – részletek 10 Önreflexió és útallegória 13 Prózapoétikai eszközök 13 Bibliai útmutatás 14 Himnuszköltészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
17
Jellegzetes szövegcsoport 17 Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz 18 Megtapasztalható tökéletesség 19 Nyelvi megalkotottság 20 Jacopone da Todi: Stabat mater… 22 Mária-himnusz 24 Lírai elbeszélés 24 Ima 24 Nyelvi megformáltság 24 A KÖZÉPKOR MAGYAR IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
26
Beilleszkedés 26 Az első magyar nyelven megmaradt vers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
26
Az Ómagyar Mária-siralom 26 Ismeretlen szerző: Ómagyar Mária-siralom 27 Kapcsolat a pogány lírahagyománnyal 28 Drámai jelenetezés 28 Nyelvi megformáltság 29 Demjén Ferenc: Honfoglalás – részlet 29 P. Mobil: Honfoglalás – részlet 29 Kovács András Ferenc: Madonna a gyermekkel 30 Prédikáció írott magyar nyelven . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
30
Ismeretlen szerző: Halotti beszéd és könyörgés 31 Műfajhoz igazodó fordítás 32 Felépítése 32 Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd – részlet 33 Márai Sándor: Halotti beszéd – részlet 33 Legendák, intelmek, geszták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
34
A Margit-legenda 34 Szent Margit legendája – részletek 34 Az alázat mint erény 37 Szent István intelmei Imre herceghez – részletek 38 Anonymus: Gesta Hungarorum – részlet 39 VILÁGI IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lovagi epika és líra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
40 40
Lovagi kultúra 40 Roland-ének – részlet 40 Jelképhasználat 42 Trubadúrok és minnesängerek 42 Walter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán 43 Földi szerelem 44 Carmina Burana– részlet, Tavasz édes mámorában 45 Carmina Burana– részlet, Félre könyvek, doktrinák 46 Egy misztikus utazás – Részletek Dante Alighieri Isteni színjátékából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
47
Téma 47 Pokol, I. ének – részlet 49 Allegorikus kifejezésmód 51 Út, utazás 52 Párduc, oroszlán, farkas 53 Vergilius 53 Számszimbolika 54 Cím, műfajszintézis 54 Homérosz: Odüsszeia, XI. ének – részlet 54 Biblia, Újszövetség, Pál II. levele a korinthusiakhoz – részlet 55 Pokol, III. ének – részlet 56 A Pokol kapujának felirata 57 Pokol, XXVI. ének – részlet 58 Találkozás Odüsszeusszal 60 A hit és a tudás példázata 61
Személyesség és öntudat François Villon költészetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
62
Öntörvényűség 62 A Nagy Testamentum – részletek 63 Ballada a hajdan való idők szépasszonyairól 64 Ballada a Vastag Margot-ról 65 Életképek egy bordélyházból 66 A lovagi szerelem paródiája 67 Köznapi beszédmód és tolvajnyelv 67 Ellentétek (Vegyes költemények és balladák) 68 Gyász-irat melyet maga s társai számára szerzett a költő, mialatt fölakasztásukat várták (Vegyes költemények és balladák) 69 Könyörgés az élőkhöz 70 A test pusztulásának víziója 71 Remény a bűnbocsánatban 71 A felakasztását váró Villon négy sora 72 Négysoros vers, melyet Villon halálítélete szélére írt 72
3
4irod_09_2-4.indd 3
2010.05.27. 18:37:31
A RENESZÁNSZ IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 EGY VILÁGIASABB SZEMLÉLET FELÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
74
A polgárosodás kezdetei 74 A reneszánsz önértelmezése 75 Humanisták 77 Esztétikai gondolkodás 77 A reformáció 79 Petrarca szonettjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
80
Daloskönyv 80 Ti szerencsés füvek, boldog virágok… 81 Táj és hölgy 81 Késleltetés, hangváltás 81 William Shakespeare: 130. szonett 82 Pó, földi kérgem… 83 Vershelyzet, névrejtés 84 Megszólítások 84 Ellentétes mozgások 84 Petrarca hatása 84 A szórakoztató rövidtörténet – Boccacció novellái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
85
A Dekameron 85 Dekameron – Első nap, harmadik novella 86 Összetett elbeszélői helyzet 88 Példázat a példázatban 88 Előadásmód 89 A HUMANIZMUS ÉS A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
91
Udvari reneszánsz 91 Janus Pannonius költészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TARTALOM
92
Humanista költészet 92 Gryllushoz 93 Gryllusra 93 Szilviáról 93 Búcsú Váradtól 94 Búcsúvers 95 Ellentétező szerkezet, idősíkok 95 Humanista természet- és értékszemlélet 96 Egy dunántúli mandulafáról 96 Szöveg szerinti és metaforikus jelentés 97 Famotívum 97 A narni Galeottóhoz 97 Ady Endre: Mátyás bolond diákja 98 Saját lelkéhez 98 Janus magyarországi költészete 100 Költészetének utóélete 100
A reformáció százada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
101
Irodalmi műfajok 101 Balassi Bálint költészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
103
Kompozíciós elv 103 Tematikus elv 104 Hogy Júliára talála, így köszöne néki (Versek. Harminckilencedik) 104 Epikus keret 105 Képiség 106 Ritmus, zeneiség 106 Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz („Celia” versgyűjtemény. Ötödik.) 107 Poétikai változások 108 Önelemző lírai személyesség 108 Malomtoposz 108 Harangtoposz 109 Összetett hasonlat 109 Bánja, hogy hajnalban kell szerelmesétől elmenni 109 Kovács András Ferenc: Hymnus matutinus (Hajnali himnusz) 109 Egy katonaének (Versek. Hatvanegyedik) 110 Keretes szerkezet 112 Értékállítás 112 Életképszerűség, epikusság és dinamikusság 112 Adj már csendességet… (Gyűjteményen kívül fennmaradt versek) 113 Szövegvers 115 Reneszánsz vallásosság 115 Istenes versek 116 Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
116
Balassi korai költészete 116 A szövegvers felé 116 A versszerkezet változása 117 Borivóknak való 117 AZ ANGOL RENESZÁNSZ SZÍNHÁZ ÉS DRAMATURGIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
118
Erzsébet-kor 118 Dramaturgia 119 Shakespeare színháza 121
William Shakespeare: Romeo és Júlia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
122
Drámai alaphelyzet 124 Konfliktus 125 Tettváltássorozat 125 Véletlen és sorsszerűség 126 Dramaturgia 126 Fény–sötétség 127 Műfaj, hangnem, stílus 127 William Shakespeare: Hamlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
128
I. felvonás, 2. szín – részletek 128 Drámai alaphelyzet 133 Konfliktus és tettváltás 134 A hamleti jellem 134 Vers és próza 135 Hamlet viszonya környezetéhez 135 Ophelia 136 Drámai végjáték 137 Kormos István: Szegény Yorick – részlet 138 Jékely Zoltán: Kormos Yoricktól kérdezem – részlet 138 Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
139
A drámák műfaj szerinti csoportosítása 139 Alfred Jarry: Übü király, II. felvonás, 5. jelenet – részlet 140 AZ ELSŐ „MODERN” EURÓPAI REGÉNY – MIGUEL CERVANTES SAAVEDRA: DON QUIJOTE . . . . . . . . . . .
142
I. kötet, nyolcadik fejezet 143 Felbomló reneszánsz 148 A lovagregény paródiája 148 Karakteralkotás 149 Figurakettős 149 Viszonylagosság 150
4
4irod_09_2-4.indd 4
2010.05.27. 18:37:31
A MAGYAR BAROKK IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 A BAROKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
152
Elnevezése 152 Viszonya a reneszánszhoz és a középkorhoz 152 Világképe 153 Ellenreformáció 153 A barokk Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
155
A magyar romlás százada 155 A barokk kor műveltsége 155 Irodalom 155 Pázmány Péter prédikációiból – részletek 156 A barokk eposz – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
159
Zrínyi Miklós jelentősége 159 A Zrínyi-életmű önértelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
160
Előszó és Zárszó 160 Peroratio 161 Segélykérés és eposzi téma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
162
Első ének – részletek 162 Keletkezése 164 A műfaj hitelessége 164 Minták, források 164 Invokáció 165 Kompozíció 165 A szultán és serege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
166
Második ének – részlet 166 Zrínyi imája és látomása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
168
Zrínyi beszéde és a szigetiek esküje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
170
Ötödik ének – részletek 170 Barokk hierarchia 172 Retorikus nyelv 172 Zrínyi halála és megdicsőülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
173
Tizenötödik ének – részletek 174 Üdvtörténeti szemlélet 177 Történelem és fikció 177 A tárgy és a hős heroizálása 178 Verselés 178 Az idő és hírnév epigrammaciklus 178 Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
179
Zrínyi politikai koncepciója 179 Az eposz fogadtatása, utóélete 180 Adriai tengernek Syrenaia és egyéb költemények 180 Az irodalmi levél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TARTALOM
Második ének – részlet 168 Stílus 170
181
Mikes Kelemen: Törökországi levelek. 37. levél 182 Az emigránsok napirendjéről 184 Mikes Kelemen: Törökországi levelek. 112. levél 184 Párhuzam, metaforikus olvasat 186 A Mikes-próza jelentősége 186 Népszerű világi költészet a XVII–XVIII. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
187
Énekversek 187 Őszi harmat után… 187 Bujdosóének 188 Lélek és természet párhuzama 188 Rákóczi-nóta 189 Össznemzeti szemlélet 190
A FRANCIA KLASSZICISTA DRÁMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 A FRANCIA KLASSZICIZMUS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
192
Klasszikus, klasszicizmus 193 A Napkirály udvarában 193 Racionalizmus 194 A francia klasszicista színház és dráma 194 Drámaelmélet 195 Pierre Corneille: Három értekezés a drámai művészetről – részlet 195 Nicolas Boileau: Költészettan – részlet 195 Molière: Tartuffe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
196
1. felvonás, 6. jelenet – részlet 198 3. felvonás, 6. jelenet – részlet 199 4. felvonás, 6. jelenet – részlet 200 5. felvonás, 3. jelenet – részlet 201 Töretlen népszerűség 202 Keletkezéstörténet 202 Értékkonfliktus 202 Drámai alaphelyzet 203 A befogadó várakozása 204 Karakterformálás 204 Érdekérvényesítés 204 Észelvűség 205 Tapasztalás 205 Tragikus végjáték lehetősége 206 Deus ex machina 206
NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 FOGALOMMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
5
4irod_09_2-4.indd 5
2010.05.27. 18:37:32
A KÖZÉPKOR IRODALMÁBÓL
Nyelvi megalkotottság Az Úr teremtő voltát, mindenható és gondoskodó jelenlétét érzékeltetik a himnusz fénymetaforái (világosság, sugárzás, ragyogás, fényesség). Ezek a metaforák a szentségen túl az ember megvilágosodására is utalhatnak. A víz metaforikus értelme is kettős. Egyszerre jelölheti az emberi lét nélkülözhetetlen feltételét és a lélek szomját oltó hitet, az új életre születést (keresztvíz). A beszélő a teremtett világot rendezettnek és egységben lévőnek érzékeli. A teremtményekben a teremtés tökéletes munkájára ismer. Isten és világ, természet és ember harmóniáját, egységét jelölik a testvériesség és családiasság köréből vett metaforák (familiarizmus). A megszó-
laló számára a természet nem pusztán az emberi élet tágabb környezete. Szépsége, ereje, változatossága és termékenysége csodálattal tölti el. Ebben a szemléletben a halál is megszelídül, hiszen Istentől való, és az üdvözülés ígéretét rejti. A vers meghatározó alakzatai az archaikus, biblikus beszédmód hagyományai szerint alakítják a versritmust. A szótagszám még kötetlen, de már megjelenik, bár nem következetesen, a rímhasználat. Szent Ferenc Naphimnusza a belső béke és a világban való harmonikus létezés egyik legszebb megnyilvánulása az irodalomban.
A vers jellemző gondolatalakzatai
gondolatritmus
„Dícsérjen téged…” „Uram, dícsérjen téged…”
halmozás, fokozás
„hozzád száll a / dícséret, magasztalás, tisztelet és hála” „ékes, szépséges Ő, tündökletes”
A középkor természet- és időszemlélete. A középkor szemléletében a természeti világ és az ember egységet alkot. Mivel a megélhetés alapja meghatározóan a földművelés, a középkori ember magát is a természet részeként tapasztalja meg. A világ jelenségeire mint Isten teremtményeire tekint, s a természetet az emberi szervezethez hasonlóan képzeli el. Ezt a szemléletet közvetíti a természeti jelenségeket az emberi testrészekkel megnevező metaforikus gondolkodás (a föld csontjai = kövek). Mindez magyarázatot ad arra a tényre is, hogy a középkori művészetben a természetre való rácsodálkozásnak nincs különösebb szerepe. Nincs, mert a középkor embere a természetet nem tőle különálló jelenségként érzékelte. Az emberi tevékenység természeti ciklusokhoz volt kötve, az életmód és a technika lassan változott. A természet állandósága az emberben a világ állandóságának, a lényeg változatlanságának a képzetét keltette. Ezért a középkor nem ismeri az e világban a fejlődés fogalmát. Időszemlélete ciklikus. Úgy véli, tapasztalja, hogy az idő nem halad, hanem telik, az események önmagukat ismétlik. Ettől azonban lényegesen eltér a középkor-
ellentét
„a derűs ég s a vihar” „tőle világos a nappal” „vele gyujtasz fényt napszállat után” „jaj annak Boldogok, kik”
id. Pieter Bruegel: Tavasz – részlet (1565)
20
4irod_09_2-4.indd 20
2010.05.27. 18:37:47
1. Írd le minél részletesebben a táblaképen látható történetet! 2. Írj ötsoros verset! A téma lehet: a) Kárhozat, b) Üdvözülés, c) Megváltás, d) Együttérzés. 3. Beszéld meg ötsorosodat padtársaddal! 4. Olvassatok fel néhányat az elkészült versekből!
Nézzétek meg Franco Zeffirelli Napfivér, Holdnővér című filmjének a körülbelül 35–49. percig tartó részletét! – Szent Ferenc életének melyik szakaszáról szól a részlet? – Milyen filmes eszközökkel érzékelteti a részlet eleje a Ferenc lelkében zajló változásokat? – Milyen válaszokat kínál a részlet arra a kérdésre, hogy milyen tapasztalatok indíthatták Ferencet a krisztusi szegénység vállalására? – Mit gondolhat Ferencről az apja, mit Assisi népe, mit a püspök? – Melyek Ferenc püspök előtti beszédének kulcsszavai? Értékszemlélete miben felel meg és miben tér el a középkor bevett hagyományaitól? – Hogyan változik meg a közösség viselkedése Ferenc monológja során? Milyen gondolatokról, érzésekről árulkodnak a közelképek? – Mi a szerepe és jelentése a monológban és a filmes látványban a sötétség- és fényszimbolikának? – Mi a jelentése és a jelentősége a mezítelenségnek és a részletet záró póznak?
A KÖZÉPKOR IRODALMÁBÓL
nak az üdvtörténeti időre vonatkozó szemlélete. E szerint a világ nem öröktől létezik, van kezdete és vége. A kezdet a teremtéssel, a vég Krisztus második eljövetelével, az ítélet napjával azonos. Ez az értelmezés szembeállítja a véges időt az örökkévalósággal, célt ad a földi életnek. A véges történelmi idő az örökkévalóság ígérete által nyer értelmet. A földi lét átmeneti állapot, mind az egyes ember életére, mind a történelem menetére vonatkozóan. A középkor időszemlélete tehát a világ- és emberképhez hasonlóan kettős.
Jacopone da Todi (1230– 1306) olasz nemesi családból született, olaszul és latinul alkotó költő. Bolognában szerzett jogi doktorátust, jegyzőként és ügyvédként a világi értelmiséghez tartozott. Felesége egy színházi nézőtéri szerencsétlenségben halt meg. Az esemény hatására szétosztotta vagyonát, tíz évig vándorolt a világban, majd belépett a ferences rendbe. 1298 és1303 között pápai börtönökben sínylődött, mert szembekerült VIII. Bonifác pápával. Albrecht Altdorfer: Krisztus a kereszten (XVI. századi német táblakép)
21
4irod_09_2-4.indd 21
2010.05.27. 18:37:48
Amit például kérdezhetünk, amikor novellát elemzünk, értelmezünk: Melyek a fontosabb események?
A RENESZÁNSZ IRODALMÁBÓL
Mi a probléma?
Mi a megoldás?
Mi az alaphelyzet? Milyen a szerkezete?
Mi a történet?
Ki a történetmondó? novella
Hol játszódik?
Mennyit tud?
Milyen időrendben beszéli el a történetet?
Hogyan viszonyul a szereplőkhöz, a történethez?
Mikor, mennyi idő alatt játszódik?
Kik a szereplők? Milyen és hogyan változik a köztük levő viszony? Mi a jelentése?
Hogyan mondja el? (leírás, elbeszélés, jelenetezés, nyelvezet)
Átvitt értelemben? Szöveg szerint?
John William Waterhouse: A Dekameron mesélői (1916) Hogyan alakítja ki a kompozíció az elbeszélői helyzetet? Elemezzétek a díszletezést, az alakok térbeli elhelyezését és szerepeiket! Vajon miért a hallgatóság van jobban szemközt a kép nézőjével? Hogyan fejezi ki tekintetük, testhelyzetük, taglejtésük, arcjátékuk, hogy egy történet hallgatói? Hova vezeti tekintetük a kép nézőjének tekintetét? Milyen dinamizmust kölcsönöz ez a képnek, képnézésnek? Milyen szempontból ki(k) a kompozíció központ alakja(i)? Szólaltassatok meg a hallgatóság néhány tagját a belső hangok technikájával! Gyűjtsétek össze, mi a hasonlóság és mi a különbség az elbeszélésben, ha az beszéd – hallgatás, illetve írás – olvasás kommunikációs helyzetére épül!
Fortuna kereke. Az 1467-es miniatúra Boccaccio Híres férfiakról történt dolgokról művéhez készült. A római mitológiában Fortuna a szerencse, a sors esetlegességének az istennője. Gyakran ábrázolták bekötött szemmel, bőségszaruval. Attribútuma a forgó (egyszer lent, máskor fent) kerék.
90
4irod_09_2-4.indd 90
2010.05.27. 18:40:33
Udvari reneszánsz Hazánkban már a XV. század első felében mutatkoztak az új szellemiség nyomai. A század utolsó évtizedeiben, Hunyadi Mátyás uralkodása idején (1458− 1490) Itália után Magyarországon elsőként jelentkezett a reneszánsz és a humanizmus. Mátyást Vitéz János nagyváradi püspök nevelte humanista értékrendre. A király második házassága a Nápolyból érkező Aragóniai Beatrixszel (1476) az itáliai hatás közvetlen megjelenését is jelentette. A budai és a visegrádi palota reneszánsz részekkel bővült. Az utóbbi udvarában álló kútból ünnepélyes alkalmakkor felváltva fehér és vörös bor folyt.
A visegrádi palota kerengője a Herkules-kúttal
1. Készítsetek listát, mi mindent tudtok Mátyás király reneszánsz udvaráról! 2. Csoportosítsátok a gyűjtött ismereteket!
Ismert olasz humanisták érkeztek és tartózkodtak a királyi udvarban. Köztük Antonio Bonfini történetíró és Galeotto Marzio költő. A magyar király Európa legfőbb művészetpártolói sorába tartozott. Híres könyvtárával, a Bibliotheca Corviniana 2500-ra becsült kötetével csak a vatikáni könyvtár vetekedett. Állományában a kódexek mellett már nyomtatott könyvek is megjelentek. A mára másfélszáz körül megmaradt kötetet részben az Országos Széchényi Könyvtárban, nagyobbrészt a világ különböző könyvtáraiban őrzik. Mátyás királyi énekkarának hírét a pápai követ vitte Rómába, az ennek hatására megalakult Sixtusi énekkar (pápai énekkar) a mai napig működik. A XV. század második felétől megnőtt a külföldön tanuló magyar diákok száma is. Az itáliai humanista iskolák és egyetemek: Ferrara, Padova, Bologna mellett Krakkó és Bécs voltak a tájékozódás irányai. Bologna jogi egyetemén végzett például Thúróczy János történetíró. Padovában Brodarics István tanult, aki utóbb szerémi püspökként a mohácsi csatáról tudósított. A korszak egyetlen kiemelkedő költője Janus Pannonius. Mátyás halálát követően a reneszánsz-humanista műveltség néhány főúri, főpapi központban élt tovább.
A RENESZÁNSZ IRODALMÁBÓL
A HUMANIZMUS ÉS A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON
Beatrix és Mátyás kettős portréja
A reneszánsz stílusban épült Lázár-kastély egy részlete (Erdély, Szárhegy)
91
4irod_09_2-4.indd 91
2010.05.27. 18:40:34
A MAGYAR BAROKK IRODALMÁBÓL
„Mint mikor az fölszél Késmárkbul kiszakad”
A BAROKK 1. Készíts a füzetedbe tudom, tudni akarom, megtanulom táblázatot! Az első oszlopba gyűjtsd össze, mi mindent tudsz a barokk koráról! A másodikba tegyél fel kérdéseket, amelyekre szívesen keresnél választ! 2. Kezdjétek el olvasni az ismeretközlő bevezetőt, és dolgozzátok fel reciproktanítással! Cseréljetek bekezdésenként szerepet! 3. Végül tekintsétek át, mely kérdésekre kaptatok választ! A többiről, ha fontosnak ítélitek, tájékozódjatok a világhálón!
Elnevezése
Róma, Il Gesu. Jacopo Barozzi da Vignola tervei (1568) alapján épült az első barokk templom
A barokk a reneszánszot követő művelődéstörténeti korszaknak és a benne uralkodó stílusiránynak az elnevezése. A kifejezés feltehetően az olasz barocco (’bonyolult, nyakatekert okoskodás’) szóból származik. Eredetileg a reneszánsz és klasszicista ízléstől idegen, művészietlennek ítélt tendenciák gúnyos, elutasító megnevezésére szolgált. (A klasszicizmus a barokkal részben párhuzamosan futott, részben felváltotta azt.) Leértékelő, gúnyos tartalmát csak jóval később veszítette el. A reneszánsz és a klasszicizmus azért viszonyult elutasítóan a barokkhoz, mert mindkét korszak az antikvitás művészetében találta meg a számára követhető mintát. A barokkal ellentétben a természetes arányokat, a kifejezésmód egyszerűségét és világosságát tekintette művészi követelménynek.
Viszonya a reneszánszhoz és a középkorhoz A reneszánsz és a klasszicizmus elmarasztaló, a különbségeket hangsúlyozó vélekedése ellenére a barokk nem tekinthető a reneszánsz megtagadásának. Sokkal inkább jellemzi a reneszánsz által újraértelmezett antikvitáseszmény továbbgondolása, másfajta célok szolgálatába állítása. A reneszánsz és a reformáció szellemiségét, emberközpontú értékrendszerét a barokk tapasztalaton túli (metafizikai) távlatba helyezte. Ennyiben tudatosan visszatért a középkor eszményéhez, a vallásos érzület megerősítéséhez és a túlvilág-központúságához. Ezt a szellemiséget azonban a művészetben érzéki hatáskeltéssel, a középkorban még nem használt dekoratív poétikai eljárásokkal kötötte össze.
Johann Sebastian Bach (1685– 1750) BWV 1001-es számot viselő hegedűszóló-szonátájának kézirata. A barokkban rendkívül magas szintet ért el az általános zenei műveltség, az egyházi mellett egyre nagyobb tért hódított a világi zene. Hatása és gyakorlata a hétköznapi élet szinte minden területére kiterjedt. Hogyan fejezi ki pusztán
a kotta nyomtatási képe a barokk stílus törekvéseit?
152
4irod_09_2-4.indd 152
2010.05.27. 18:41:43
Világképe A barokk a világot állandó mozgásban lévő, mégis zárt, hierarchikus felépítésű rendszernek tekintette. Úgy vélte, a jelenségek és elemek szüntelen harca felett és mögött a tapasztalaton túli állandósága és nyugalma áll. Világképében az egész teremtett természetet, az embert is beleértve, az isteni lényeg felé törekvés hatja át. Azt vallja, hogy a teremtmény csak annyiban érdekes és jelentős, amennyiben Istennel áll összefüggésben. A teremtett világban a csodálnivalót keresi, az erkölcsi és a vallásos tanulságot. Világszemlélete fontos szerepet tulajdonít az antikvitásból eredeztethető őselemeknek (föld, víz, levegő, tűz). Ezeket egymással ellentétes tulajdonságaik révén állandó harcban álló erőknek tételezi, melyek más-más arányban vegyülnek a különböző teremtményekben. Mozgásuk, ellentétük azonban mindig kiegyenlítődik a végső, tapasztalaton túli harmóniában.
Lorenzo Bernini: Szent Teréz eksztázisa (1645–1652). A barokk szobrászatot a különös fény-árnyék hatások, a szenvedélyesség és a mozgalmasság jellemzi. Gyakori a többféle szín és anyag használata. A kompozíció egyensúlyi helyzetét több nézőpont, a formák, részletek, motívumok ellentéte hozza létre. Bernini abban a pillanatban ábrázolja Avilai Szent Terézt, amikor szívét az isteni szeretet nyílvesszője hasítja át. Gyűjtsd össze az érzéki hatáskeltés
eszközeit!
A MAGYAR BAROKK IRODALMÁBÓL
Lorenzo Bernini (1598–1680): Szent Péter tér, Róma. A barokk építészet fő feladatának a templomok, kolostorok, egyházi székhelyek építését tekintette. De uralkodói palotákat, főúri kastélyokat és parkokat, kőszínházakat, iskolákat, tereket is készített. Az egyenes vonalak meg törésére, mozgalmasságra törekedett, különös, szeszélyes díszítőelemeket használt.
Ellenreformáció A barokk elterjedése együtt járt a katolicizmus megújításával és újraerősödésével. E folyamat csak részben volt természetes indíttatású. Másik részben tudatosan irányított egyházi mozgalom volt a hitélet megerősítésére és az egyház tekintélyének visszaszerzésére. A tridenti zsinat (1545–1563) véglegessé tette a nyugati keresztény egyházak szakadását, és meghirdette a katolikus egyház reformját. Ezzel kezdetét vette az ellenreformáció. A reformációval szembeni térnyerésben meghatározó szerepre tett szert a Loyolai Szent Ignác (1491–1556) alapította jezsuita rend. A Jézus Társaságának tagjai korszerű és magas szintű képzettséggel rendelkeztek.
Peter Paul Rubens: Medici Mária bevonulása Marseilles-be (1622–1625) Elemezzétek a képaláírás informá-
cióinak felhasználásával Rubens festményét!
153
4irod_09_2-4.indd 153
2010.05.27. 18:41:44
A FRANCIA KLASSZICISTA DRÁMA
A francia klasszicista tragédia első kiemelkedő alkotója Pierre Corneille (1606–1684). Az irodalmi hagyomány legjelentősebb drámájaként az 1635-ben rendkívüli sikerrel bemutatott Cidet tartja számon. A spanyol lovagregényből átvett téma szerint a címszereplő, Rodrigo a kereszténység katonája. A mórokon aratott győzelemmel szerez dicsőséget, és kapja a királytól a kitüntető „Cid” (arab: ’úr’) nevet. A dráma konfliktusát a lovagi erkölcs szabályai szerint való becsület (hagyomány) és a szerelmi szenvedély (természet) kettős kötése adja. A műben az észelvűség és a szenvedély nem vezet tragikus végkifejlethez, mert az értelem eszménye képes uralma alatt tartani az indulatokat. Corneille törekedettett a hármas egység megtartására. Ennek ellenére ki kellett tágítania a drámában a hely és az idő egységének fogalmát. A szerző épp a természetesség és a valószerűség követelményének való megfeleléssel indokolja a hármas egység fogalmának lazább kezelését.
A klasszicista francia tragédia mestere, Jean Racine (1639–1699). Műveiben szigorúan érvényesíti a hármas egység elvét, még akkor is, ha annak fenntartása látszattá válik. Phaedra című tragédiája az 1667-es bemutató előadáson megbukott, ma ezt a drámát tartjuk egyik legjelentősebb alkotásának. A téma a görög mitológiából ismert, több antik szerző is feldolgozta. Racine leginkább Euripidész Hippolütoszát tekintette mintának. De főhőse nem Hippolütosz királyfi, hanem a mostohafiába szerelmes királynő. Ez a változtatás Racine tragikumfelfogását is mutatja. Phaedra a saját szerelmi szenvedélyével birkózó ember, akinek elvakult vágya mások boldogságát és életét is magával sodorja a pusztulásba. Nem cselekedhet természete ellen, nincsenek eszközei a szenvedély leküzdéséhez. Ebből a tragikumfelfogásból fakad, hogy a mű az emberi lélek belső folyamatait helyezi előtérbe, ezért visszaszorul a drámai akció. Ugyanakkor a valószerűség követelménye miatt Racine a hősök hosszabb magánbeszédeit is kerüli. Ehelyett a szereplők egy-egy (gyakran intrikus) bizalmasukkal folytatott párbeszédben vallanak a lelkük mélyén zajló folyamatokról.
Molière: Tartuffe „Íme egy színmű, mely nagy zajt ütött és soká üldöztetett; s azok, akiket tárgyaz, ugyancsak megmutatták, hogy Franciaországban hatalmasabbak mindazoknál, akiket eddigelé színpadra hoztam. A márkik, a czikornyás nők, a rászedett férjek s az orvosok nyugton tűrték színpadra-hozatalukat, s úgy tettek, mintha az őket másoló rajzolatokat együtt nevetnék a királlyal. De a képmutatók nem ismertek tréfát, dühbe jöttek azonnal (…)” (Molière: Előszó a Tartuffe 1669-es változatához, részlet)
1. Hogyan értelmezhető a szöveg „másoló rajzolatok” kifejezése a kasszicista dráma poétikai elveivel összefüggésben? 2. Mi adja a részletből kiolvashatóan Molière drámáinak témáit? 3. Vajon miért válthatott ki nagyobb dühöt a képmutatással való szembenézés más, a szövegben felsorolt viselkedés- vagy jellembeli gyengeségekkel való szembenézésnél? 4. Miért lehetnek Molière darabjai komédiák? Hogyan függ össze témájuk a műfajjal? Következtetéseitekhez használjátok fel a szerző alábbi drámacímeit is! Kényeskedők, Nők iskolája, Don Juan, Fösvény, Úrhatnám polgár, Tudós nők, Képzelt beteg 5. Válasszatok egy-egy címet a fentiekből, és dolgozzátok ki jellemtérképpel a szerintetek hozzá tartozó komikus karaktert! Készítsetek hozzá kosztümös és/vagy a mába helyezett jelmeztervet is!
A. Meunier: Comédie Française (XVIII. század) Gyűjtsd össze, miben különbözött a francia klasszicista dráma színpada az angol reneszánszétól!
196
4irod_09_2-4.indd 196
2010.05.27. 18:42:38
Molière (1622–1673) Párizsban született jómódú polgárcsalád gyermekeként, eredeti neve: JeanBaptiste Poquelin. A jezsuiták párizsi kollégiumában, a jezsuita színjátszás egyik franciaországi központjában tanult. A latin komédiaírókat eredetiben olvasta. Jogi doktorátust szerzett, de a színházat választotta hivatásul. 1644-ben önálló színházát alapított (Illustre Théatre). Vállalkozása megbukott, az adósok börtönébe került, ahonnan apja váltotta ki. Ezt követően tizenhárom évig vándorszínész-társulattal járta Franciaországot, majd XIV. Lajos öccse, a Monsieur nevét adta a társulathoz. 1658-ban egy Corneille-tragédiában színészként játszott a húszéves XIV. Lajos előtt. Merész ötlettel az unalmas tragédiáról bohózatra váltott. Megnevettette a királyt, aki helyet adott a társulatnak egy párizsi állandó színházban (Petit-Bourbon). 1659-től egyre népszerűbb komédiaszerző lett. Hatalmas sikereket aratott, vagy épp nagy botrányokat kavart műveivel. Megrendeléseket kapott a királytól, rendezte az udvari ünnepségeket, melyeken maga is szerepelt. 1662-ben feleségül vette Armande Béjart színésznőt, fiatalkori szerelmének lányát. Gyermekük keresztapaságát maga a király vállalta. 1673-ban a Képzelt beteg egyik előadásán rosszul lett a színpadon, és aznap éjjel meghalt. Életének utolsó szakaszát tematizálja a XX. századi kiváló orosz író, Mihail Bulgakov Molière című tragédiája.
A FRANCIA KLASSZICISTA DRÁMA
6. Tartsatok olvasópróbát! Osszátok ki a szerepeket, és olvassátok el hangosan a Tartuffe nyitó jelenetét! 7. Kiket ismerünk meg az első felvonás első jelenetében? 8. Milyennek látjuk az első jelenetben Pernelle asszonyt? Miért? 9. Hogyan befolyásolja a Pernelle-ről kialakított vélemény az olvasó családról alkotott véleményét? Miért? 10. Gyűjtsétek ki Pernelle családtagokra vonatkozó értékítéleteit egy T-táblázat bal oszlopába! Fogalmazzátok át ezeket a családtagokról való pozitív tartalmú megítélésekké! Átfordításaitokat rögzítsétek a jobb oszlopban! 11. Kik azok a lényeges szereplők, akik hiányoznak az első jelenetből? 12. Készítsetek kettős pókhálóábrát arról, hogy a jelenlévők közül ki milyennek látja őket! 13. Kinek hisz az olvasó? Miért? Ki irányítja valójában az olvasó értékítéletét? Hogyan? 14. Mikor jelenik meg Orgon, mikor Tartuffe? Magyarázzátok meg a késleltetés dramaturgiai okát, indokát! 15. Tartsatok olvasópróbát! A dráma ismeretében beszéljétek meg, milyen karaktert kell játszani Dorin szerepében, milyet Orgonéban? Kinek hogyan kellene beszélnie, mit kellene beszédével kifejeznie? Osszátok ki a szerepeket, és olvassátok el hangosan az 1. felvonás 4. jelenetét! a) Hogyan árnyalja a jelenet a Tartuffe-ről és a családfő Orgonról eddig kialakult képet? b) Miért nevetséges, komikus Dorin karaktere, jelleme? Miért Orgoné? 16. Hasonlítsátok össze halmazábrával a 3. felvonás 2. és 3. jelenetét! a) Milyen embernek mutatkozik szavai és cselekedetei alapján Tartuffe az egyik, milyennek a másik jelenetben? b) Hogyan viselkedik Tartuffe Dorine-nal, hogyan Elmirával? c) Vonjatok le következtetést meglátásaitok alapján!
William Powell Frith: Jelenet Molière Fösvény című komédiájából (1876)
197
4irod_09_2-4.indd 197
2010.05.27. 18:42:39
