A stratégia jegyében egy jól definiált modellre teszünk javaslatot. Ketts cél vezet bennünket a modell közreadásával:

BEVEZET Az ipari parkok közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, különös tekintettel a regionális fejlesztési programokra és az azokhoz kapcsolódó várható EU támogatásokra c. munka egyértelm en jöv orientált. A pályázatot elnyer

Ipari

Parkok Egyesület (IPE) ezért az ipari parkok fejl dési sajátosságaival csak olymértékben foglalkozik, amennyire ezt a jöv beli (tervezett, javasolt) funkciók, feladatok indokolják. Ez a metódus nem gyengíti a munka megalapozottságát, mert az IPE számos tanulmányban, illetve 1997. januárjától rendszeresen megjelen Hírleveleiben folyamatosan foglalkozott az aktuális tennivalókkal éppúgy, mint a távlati (stratégiai) feladatokkal (Lásd: 1. sz. Melléklet). A stratégiai anyag készítése során igyekeztünk elkerülni minden ismétlést, átfedést a gazdasági tárca számára korábban készített szakmai munkákkal. Azzal számolunk, hogy az azokban szerepl

ismeretek adottak, ezért csak az id közben történt

változásokra utalunk az anyagban (pl.: ma már nem 48%, hanem az ipari parkoknak több mint 60%-a rendelkezik honlappal ...). Az IPE nagyon fontosnak tartja, hogy a stratégiával kapcsolatos elgondolásokba bevonja az ipari parkokat is. A regionális workshopok ezért megkülönböztetett szerepet kaptak az anyag összeállításában. Az Egyesület által 2002. októberében és novemberében szervezett regionális workshopokon, a 2002. november 29-i országos konferencián a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiáját, illetve operatív programjait véleményezték az ipari parkok menedzserei, kistérségi megbízottak, és tettek javaslatokat intézkedések, programok, projektek kidolgozására. Ebbe a sorba tartozik az IPE Közgy lése is, ahol ez a téma átfogó jelleggel képezte a vita tárgyát. A stratégia kialakításában meghatározó volt a 2003 júliusában megtartott hét regionális workshop, ahol a swot analízist, a koncepció lényeges kérdéseit lehetett megvitatni. A sort a 2003. november 13-án, a GKM-ben, Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár Asszony elnökletével megtartott konferencia zárta a csaknem kész stratégiai anyagról.

1

Az IPE kezdett l részese a Nemzeti Fejlesztési Terv munkálatainak, javaslatai jórészt beépültek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programba. Mindemellett az el ttünk lev jöv tele van bizonytalansággal. Az ipari parkok pozíciója a programfinanszírozásra épül

EU-ban kedvez , hiszen minden ipari park egy pályázatra

benyújtott programmal nyerte el az "Ipari Park" címet. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai az ipari parkok számára a jöv ben számos új lehet séget nyitnak, az együttm ködés témakörei kib vülnek, s mind jelent sebb küls forrásbevonással számolhatunk. Ebben a helyzetben rendkívül fontossá lesz, hogy a sporadikus elhelyezkedés ipari parkok egy átgondolt stratégia jegyében dolgozzanak, s hálózattá fejlesztésük átgondoltan, a szinergia-hatások érvényre juttatásával valósuljon meg. A stratégia jegyében egy jól definiált modellre teszünk javaslatot. Kett s cél vezet bennünket a modell közreadásával: -

képet szeretnénk adni arról, hogy az ipar- és térségfejlesztési célok elérését milyen ipari park típusok (üzleti-, technológiai-, tudományos-, innovációs-, logisztikai-, stb.) szolgálhatják, s ezeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük, fejl désük érdekében milyen képességek elsajátítása lesz egyre fontosabb, s ezek milyen kormányzati szerepvállalást igényelnek;

-

bemutatni, hogy az EU-ban az ipari parkok révén a versenyképesség milyen változatos szervezeti és finanszírozási megoldásokon keresztül növelhet , a sz ken értelmezhet szolgáltatásokkal)

"ipari tevékenység" hogyan tágítható (f ként az

átfogóbb

tartalmat

kifejez

"értéktermel

tevékenység" felé. E vonatkozásban a függelékek igyekeznek orientációs utakat bemutatni. Az ország ipari parkjainak fejlesztési stratégiája nem nélkülözheti az EU-ban körvonalazódó,

perspektivikus

elgondolások

figyelembevételét.

Kapcsolatot

létesítettünk ezért azzal a munkával, amely az EU 5. K+F keretprogram keretében "Az ipari-szolgáltató

parkrendszer

általános

modellje, strukturálódása, m ködése,

jellegzetes vonásai" címmel számos EU ország kutatóinak bevonásával készül. Köszönet Dr. Cselényi József professzor úrnak – aki magyar részr l vesz részt a 2

programban – az együttm ködésért, hogy több ponton a két munkát össze lehet kapcsolni. A tanulmány készít i tehát inkább a lehet ségek bemutatására összpontosítottak, semmint kész receptek ajánlására. Fontosnak tartjuk a világban már m köd parkok tapasztalatainak figyelembevételét – de ezeket minden régiónak, parknak egyedileg is fel kell dolgoznia, értékelnie, saját rendszerét kiépítenie. A Stratégiakutató Intézet tanulmánya szemléletesen mutatja be: milyen sokszín ma már a kép a világban. Mindemellett a stratégia nélkülözi a tételes feladatkijelölést, néhány fontos elemre koncentrál (innováció, regionális irányítás, t kebevonás, szolgáltatás, Ipari Park Alap, differenciált struktúra kialakítása, ipari park törvény, stb.). Fontosnak tartjuk a fejlesztések módszertani korszer sítését az információtechnológia alkalmazásával. Dr. Detrek i Ákos akadémikus és munkatársai által összeállított tanulmány e téren új lehet ségekre világít rá. Annak érdekében, hogy a stratégia valóságformáló funkcióra tegyen szert, körvonalaztuk azokat az intézményi, finanszírozási, jogi tennivalókat, amelyek végrehajtását sürget nek tartjuk. E vonatkozásban reményt kelt az a konzultáció, amit Dr. Csillag István miniszter úrral és Pongorné dr. Csákváry Marianna helyettes államtitkár asszonnyal folytattunk a legfontosabb kérdésekr l. A Magyarországon létrejött ipari parkok nem csupán id beli (mintegy évtizedes) el nyt élvezhetnek Kelet-Közép Európában, hanem a helyi kezdeményez er b l fakadón megalapozottságot, a helyi adottságokhoz szervesen kapcsolódó, a rugalmas alkalmazkodásra képes struktúrák el nyeit is. Ezt a továbbiakban is olyan értékként tételezzük, amit meg kell

rizni. A szerves fejl dés során kialakult

szubszidiaritás, partnerség az ipari parkok számára olyan további értékek, amelyek érvényre juttatása, illetve továbbfejlesztése közös érdek.

Rakusz Lajos elnök Budapest, 2003. november 25.

3

VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ A rendszerváltás utáni id szak talán legjelent sebb technológiapolitikai fejleménye az ipari parkok megjelenése, szerves fejl dése, a gazdaságpolitikában stratégiai státus elérése. Fontos szerepük volt abban, hogy a privatizációs hullám elülte után az ország t kevonzó képessége nem esett vissza, s jelenleg 130 ezer embernek biztosítanak munkaalkalmat. 1.

Magyarországon jelenleg 160 szervezetnek van "IPARI PARK" címe. Az ipari parkok adták 2002-ben az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át. Az ipari foglalkoztatottak 15,7%a dolgozik ipari parkjainkban. Az ipari parkokban m köd vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlagot 70%-al haladja meg, s 15%-ra közelíti meg az EU országok termelékenységének átlagát. Az ipari parkokban – az "Ipari Park" cím elnyerésének id pontjához, mint bázishoz

viszonyítva

–

a betelepült

vállalkozások

száma

865-el, a

foglalkoztatottak száma 50 ezerrel, a termel beruházások értéke 930 Mrd Ft-al, az éves termelési érték 2.400 Mrd Ft-al n tt. Az ipari parkok betelepítettsége, fejlettsége változó. 46 ipari parkba már több mint 10 vállalkozás települt be és parkonként már több mint 500 f t foglalkoztatnak, ezek "ipari park szer en" m ködnek. 46 ipari parkban a betelepülés már el rehaladt. 44 ipari parkban a betelepülés megindult, vannak már m köd vállalkozások. 24 ipari parkban még nincs m köd vállalkozás, a fejlesztések

a kezdeteknél tartanak. Az ipari parkok

betelepítettsége

összességében 40%-os. 1997 és 2003 között az ipari parkok számára biztosított összes (IKIM, GKM, Központi TFC és decentralizált TFC, valamint PHARE) támogatás 7,304 Mrd Ft-ot tett ki. Az alap-infrastruktúra beruházás hatékonyságát jelzi, hogy 1 Ft állami (központi és önkormányzati) támogatás 48 Ft érték m köd t ke letelepedését segítette el . Ez összefügg azzal, hogy a termel 4

beruházás t keösszetétele gyökeresen változott, korszer bbé vált, f ként a mintegy 4,1 Mrd USD külföldi t ke betelepedésének köszönhet en. 2.

Az ipari parkok fejl désében az EU csatlakozás gyökeresen új helyzetet teremt. Az EU az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az ipari parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák esetében nem csak lehet vé teszi, hanem ösztönzi is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak er sítése érdekében -

a gazdasági növekedésben az innovációt meghatározóvá kívánja tenni, a lisszaboni (2000) és a barcelóniai (2003) csúcsok döntései új (harmadik generációs) innovációpolitikát kezdeményeztek, illetve er sítettek meg,

-

a K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (a 6. K+F keretprogram 17 Mrd eurót szán ennek a célnak az elérésére),

-

a regionális fejlesztés terén az EU az el bbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi er források bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére,

3.

priorizálja a hátrányos helyzet térségek felzárkóztatását.

Az ipari parkok a regionális politika megvalósításában rendkívül fontos funkciót töltenek be: -

Valamennyi ipari park egy igényes megvalósíthatósági tanulmány alapján kidolgozott térségfejlesztési programmal rendelkezik.

-

Az ipari parki programok illeszkednek az adott település, megye, régió, fejlesztési terveihez (rendezési terv, fejlesztési program, koncepció, stb.), s így a regionális program (koncepció) szerves részét képezik.

5

-

Az egyes ipari park címeket a gazdasági tárca mindenkori vezet je az önkormányzati törekvések szem el tt tartásával ítélte oda (a pályázatokat bíráló bizottságban a tárcák és civil szervezetek gondoskodtak a sokoldalú és szigorú véleményformálásról).

-

Az ipari parkok létesítése szinte kizárólag helyi kezdeményezéssel történt és történik. E vonatkozás azért fontos, mert az EU-ban megkövetelt szubszidiaritás elvének ez a szervez dési forma (az országban szinte egyedüliként) teljes mértékben megfelel.

-

Az ipari parkok hozzájárulhatnak a térségek fejlettségében mutatkozó különbségek mérsékléséhez.

A fentiekb l fakadóan szükséges, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájába az ipari parkok regionális divíziói részt tudjanak venni, az ipari parkok a regionális stratégia kialakításának és valóra váltásának érdemi szerepl i legyenek. 4.

Az ipari parkok fejlesztése során mind az EU, mind az ország prioritásait figyelembe lehet (és kell) venni. Az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritások: -

a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése;

-

a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása;

-

a környezet védelmének er sítése.

E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti

Fejlesztési

Terve

2004-2006

Stratégia"

c.

dokumentum

célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életmin ség javítása", mint "legfels bb cél" fogja össze.

6

A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejl dést a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség

Operatív

Program

(GVOP)

intézkedései

hivatottak

el mozdítani. A GVOP-ban kijelölt prioritások azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: -

befektetés-ösztönzés;

-

kis- és középvállalkozások fejlesztése;

-

innováció;

-

információs társadalom- és gazdaságfejlesztés.

Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan el tudják mozdítani. 5.

Magyarország

az

innováció

terén

ellentmondásos

intézményhálózattal

rendelkezik. A tudománypolitika terén a nemzetközi normáknak megfelel az intézményrendszere (fels oktatás, tudományos intézetek, OTKA, stb.), a publikációk terén fajlagosan (1 M USD-re jutó publikációk számát tekintve) a világ élvonalában vagyunk. A technológiapolitika terén ezzel ellentétes a helyzet: irányító szervezettel (az OMFB megsz nése óta) a kormányzat nem rendelkezik, az innovációt szolgáló intézmények sporadikusan m ködnek, nemzeti innovációs rendszerr l nem beszélhetünk, a vállalati K+F súlya az EU átlag tört része, lemaradásuk több évtizedes. A regionális innovációs irányítási szint kiépítése, az ipari parkok bekapcsolása a technológiai transzfer folyamatba, tanácsadó szolgáltatások feltételeinek megteremtése, az innovációs szolgáltatások térnyerése: el ttünk álló feladat. 6.

A kis- és középvállalkozások számára az ipari parkok üzleti lehet ségeik kiszélesítését, hatékonyságuk növelését nyújtják, s különösen ha az EU tagja leszünk. Az ipari parkok e vonatkozású f bb feladatai: -

közrem ködés a kistérségi programok, pályázatok kidolgozásában;

-

részvétel oktatási projektek szervezésében; 7

-

szolgáltatások nyújtása kisvállalkozóknak, különösen -

logisztikai,

-

kommunikációs,

-

informatikai,

-

képzés, távoktatás,

-

ügyviteltechnikai

területen; -

részvétel klaszterek szervezésében, majd m ködtetésében;

-

tanácsadás

a

KKV-nak

pályázatokban

való

részvétel,

illetve

pályázatkészítés terén. 7.

Az

innovációpolitika,

ezenbelül

különösen

a

technológiapolitika

megvalósításában az ipari parkok új és ígéretes tevékenységi területet jelentenek. Alapvet munkájába,

feladat a szellemi bázis bekapcsolása a parkok

széleskör

intézményekkel, fejleszt

együttm ködés

kialakítása

a

tudományos

vállalatokkal: az EU "harmadik generációs"

innovációpolitikájának hazai adaptálása, végrehajtásának el mozdítása. Mindez az ipari parkok irányításában, finanszírozásában, kapcsolataik építésében új megközelítést igényel. Tennivalók: -

az ipari parkok differenciált struktúrájának kialakítása (létesül

ipari

park, tudományos, innovációs, technológiai, integrátor, üzleti, logisztikai parkok), illetve az értékteremtés egyéb park-jelleg

intézményeinek

beépítése az ipari park rendszerbe (lásd: következ pont); -

az ipari parkok finanszírozási rendszerének kialakítása, az Ipari Park Alap létesítése;

8

-

a

regionális

irányítási

struktúrák

kiépítése,

az

ipari

parkok

képviseletének intézményes megoldása, részvétel a regionális fejlesztési tanácsokban; -

az egyetemi centrumok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Gy r, Veszprém) térségében regionális tudáscentrumok, tudásközpontok létrehozása, tudományos, technológiai parkokkal, innovációs centrumokkal;

-

az ipari parkokba történ

t kebevonás el mozdítása a legfejlettebb

technológiák alkalmazásával, az érdekeltek együttm ködésével; -

az ipari parkok hálózattá fejlesztése, szolgáltatásaik feltételeinek min ségi javítása,

8.

-

az ipari parkok monitoring rendszerének kiépítése és m ködtetése;

-

az ipari parki menedzserek képzésének, továbbképzésének megoldása.

Az ipari parkok ma már igen széles tevékenységi spektrumot fognak át, megérett a helyzet arra, hogy effektív tevékenységeik, illetve fejlesztési céljaik szerint csoportosítsuk e szervezeteket. Az alap-struktúrák: -

"Létesül ipari park" (a pályázó szervezet programját – a jelenlegi gyakorlatnak megfelel en – a gazdasági tárca elfogadta, de a terület még "üres". Megfelel a zöld mez s ipari park címmel rendelkez szervezetek induló státusának). Ide tartozóak lennének a jelenlegi "ipari parkok" közül azok, amelyekben nincs betelepült cég. "Létesül ipari park" címet korlátozott ideig (pl. 5 év) lehetne használni.

-

"Ipari park". Domináns tényez a beruházás (az alapinfrastruktúra részben kiépült, vannak betelepült cégek, a szervezet viseli az "Ipari Park" címet. Dönt en termel

tevékenység folyik a parkokban). A

jelenlegi ipari parkok dönt többsége ennek a kategóriának felel meg. 9

-

"Logisztikai park" dönt

elem a logisztikai (szállítmányozás,

raktározás, csomagolás, stb.) funkció, de nem zárható ki termel tevékenység sem (pl.: Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park, Debrecen; Harbor Ipari Park, Budapest). -

"Integrátor Ipari Park". Térségfejlesztési funkciót is ellát. Már domináns tevékenység a szolgáltatás is. Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, f leg a K+F területén. Foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal. Els rend

feladata tehát

szolgáltatások nyújtása, a szükséges infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások – többnyire kisvállalatok – részére. Jelenleg két ilyen park van: a Sárvári Ipari Park és a BITEP - Budaörsi Ipari és Technológiai Park. A következ egy-két évben (potenciálisan) 10-15 park jöhet számításba e cím elnyerésére. -

"Innovációs és technológiai park". A tudományos intézményekkel való együttm ködés és a technológiai transzfer egyaránt jellemz a park tevékenységére. A termelés, a térségfejlesztés mellett, a kisvállalkozók innovatív készségének és képességének javítása jelent s súllyal van jelen a park munkájában. Többnyire innovációs centrum is helyet kap a parkban (Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park).

-

"Tudományos park". A tudományos park olyan területi alapon induló szervez dés,

mely

nagyobbrészt

a

fels oktatási,

kutatási

intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez köt dik, feladata az új technológiákon alapuló vállalkozások létrehozása, illetve azok

el segítése;

a

technológiai

transzfer

lebonyolítása

a

kutatóintézetek, valamint a parkokban (vagy azokon kívül) m köd vállalatok között (EU-definíció). Hazánkban ma még nincs m köd tudományos park, de az egyetemi centrumok térségeiben ezek létesítése napirenden van (pl.: INFO-Park Lágymányoson, miskolci, debreceni, pécsi tudáscentrumok) 10

Rekonstrukciós Ipari Parkok. A 160 ipari park kb. 1/3-a olyan rekonstrukciós ipari park, amely a korábbi ipartelepek infrastruktúráján alakult, dönt en a külvárosi iparvállalatok – ipari szerkezetváltást túlél – egységeib l

létrejött

vállalkozások

m ködtetésére,

valamint

a

kihasználatlan épületek és területek betelepítésére. Ezen ipari parkok infrastruktúrája többnyire elavult és elhasználódott. Az itt m köd betelepül

és

vállalkozások többsége magyar kis- és középvállalkozás,

amelyek versenyképessége növekedésének alapvet

követelménye az

infrastruktúra felújítása, korszer sítése, a termelés fajlagos energia felhasználásának csökkentése. A stratégiai anyag javasolja ezen parkokat az "ipari park" kategóriába sorolni azzal, hogy preferenciarendszerüket, pályázási feltételeiket az adottságaiknak megfelel en kell kialakítani. (Egyedi programok!) 9.

Források Négy pályázati csomagban az alábbi – hazai, központi – források szükségesek az ipari parkok lehet ségeinek kiaknázásához:

11

Pályázati csomagok Mrd Ft

GVOP

2004

2005

2006

Alapinfrastruktúra pályázati összeg

1. 4.

1,5

1,0

0,8

Hálózatépítés pályázat

1. 2. 3.

4,0

4,0

4,0

Integrátor-, tudományos-, innovációs-, technológiai parki pályázatok

2. 4.

2,0

3,0

4,0

0,3

0,3

0,3

0,6

0,6

0,6

8,4

8,9

9,7

prioritások

Képzés

M ködtetési pályázat

1. 2. 3. 4. 5. 1. 3. 4.

Összesen

A stratégiának fontos része, hogy e pályázati csomagokon túl egyedi kormányprogramok is induljanak egyetemi tudáscentrumok létesítésére, illetve "barna mez s" parkok kiemelt támogatására. 10.

Ipari Park Alap Tekintettel arra, hogy az ipari parkok a vállalkozói szféra innovativitását hosszabb távon tudják el mozdítani, gondoskodni szükséges a fejlesztéshez szükséges források rendelkezésre állásáról nagyobb id távban is. Megfontolásra

12

javasoljuk ezért – az MGYOSZ korábbi javaslatát is figyelembe véve – egy Ipari Park Alap (IPA) létesítését. Az IPA kis részben az országos és nemzetközi feladatok ellátását mozdítaná el , nagyobb részben regionális fejlesztési törekvéseket finanszírozna az ipari parki stratégia jegyében. Az IPA-t 2004-t l fokozatosan kellene feltölteni, hogy 2006-ra már 8-9 Mrd Ft kihelyezésére-, a vállalkozói szféra versenyképességének fokozására teremtsen lehet séget. Az IPA felhasználásánál szükségesnek tartjuk a kisvállalkozók "saját er " problémájának enyhítését is. 11.

Jogi keretek Az ipari parkok tevékenységének továbbfejlesztésével együtt el kell végezni azokat a kodifikációs munkákat is, melyek révén a parkok menedzserei és a betelepült cégek közötti együttm ködés, a tulajdonosi jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése, a kistérségekhez, a régiókhoz, a kormányzathoz f z d kapcsolatok megfelel jogi keretekben valósuljanak meg. Az egyes régiók fejlesztési intézményrendszerének kiépítése (innovációs ügynökségek, alapok, fejlesztési társaságok, stb.) során az ipari parkokkal összefüggésben a jogi szabályozás tennivalóit is el kell végezni. Fontos, hogy a regionális ügyeket ne elkülönülten, hanem a maguk összefüggésrendszerében, átfogó jelleggel rendezzük. Megfontolandó, hogy az Országgy lés az ipari parkokról törvényt alkosson. Ez a befektet k számára növelné a biztonságot. Tekintettel kell lenni arra is, hogy Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában az ipari parkokról törvényt fogadtak el éppen a kiszámíthatóság növelése, illetve az e téren meglev versenyhátrányaik mérséklése érdekében.

12.

Szervezeti feltételek, kommunikáció, marketing Az ipari parkok stratégiai szerepe, az ezt megvalósító ipari park program nem nélkülözheti azokat a szervezeti intézkedéseket, amelyek a versenyképesség el térbe állítását az irányítási rendszerben el mozdítják. Ennek pillérei:

13

-

a GKM kormányzati feladatainak elvégzését, koordinációs funkcióinak ellátását biztosító szervezet meger sítése,

-

az ipari park program áttekintését biztosító szerz dési és adatbázis rendszer kezelését végz

PROMEI Kht. háttérintézményi szerepének er sítése a

min sít és monitoring rendszer alkalmazásának megoldására, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló újabb feladatok el készítésére és végrehajtására a kiterjesztett feladatok ellátását végz létszám és pénzügyi fedezet biztosításával, -

az ipari parkok szakmai szervezeteinek (IPE, MATTIP) és rajtuk keresztül az ipari parkok fejlesztésében résztvev vállalkozások, szakért k bevonása a feladatok el készítésébe és megvalósításába.

Az ipari parkok helyi kezdeményezéssel történ

létesülésével együtt járt az

egyedi kommunikáció és egyedi marketing tevékenység. A t kebevonás, mint els dleges prioritás a parkokat egymás versenytársává tette, s emiatt késlekedett a

parkok

hálózattá

szervez dése

éppúgy,

mint

együttm ködésük

a

kommunikáció és a marketing terén. A jöv ben – felhasználva a legkorszer bb informatikai technológiát, tekintettel az EU-ban várható verseny e területen való megjelenésére, célul t zve a versenypozíciónk állandó javítását – a marketing munkában fokozottan szükséges a parkok együttm ködése éppúgy, mint a parkok tevékenységében legközvetlenebb módon részt vev

szervezetek

(Magyar Fejlesztési Bank, Regionális Holding, ITD-H, PROMEI, Ipari Parkok Egyesület) közötti koordináció megoldása. Az ipari parkok fejlesztési stratégiájának megvalósítása szükségessé teszi a kormány állásfoglalását, kormányszint feladatterv elfogadását és végrehajtását.

Budapest, 2003. november 25.

14

1.

IPARPOLITIKA - IPARI PARKOK

Az ipari parkokat önmagukban nem célszer

vizsgálni, csak abban a gazdasági

(társadalmi) környezetben, amelyben létrejöttek és fejl dnek. Magyarország iparának fejl dése számos tanulsággal szolgál. Mindenekel tt azzal, hogy ez az ország képes nemzetközi mércével is igen jelent s teljesítményekre. A múlt század elején a nehézipar, az autóipar, a mozdonygyártás, a gyógyszeripar, a villamos gépek és hálózatok terén az európai fejl dés élvonalába tartoztak gyáraink és termékeink. A kés bbiekben azonban nemzetközi pozíciónkat a legtöbb iparágban feladni kényszerültünk. A tervutasításos rendszer évtizedeiben (1950-1989 között) mind az ipari teljesítmény, mind a szakemberképzés, a humán er források terén a leszakadási trend tartóssá vált. A hatvanas évek végén (a gazdasági reform indítása), illetve a nyolcvanas években a piacgazdaság egyes elemeinek bevezetése (egyéni érdekeltség, kétszint bankrendszer, adórendszer, stb.) eredményeként valamelyest javult pozíciónk, de a termelés hatékonysága, a versenyképesség, a magas min ségi követelményeknek biztonsággal megfelel termékek el állításában hazánk és a fejlett iparral rendelkez országok közötti rést nem sikerült csökkenteni. Kiépült

ugyanakkor

egy

olyan

szellemi

bázis,

amely

kvázi

tudományos

nagyhatalommá emelte az országot (Solla de Price: "Kis tudomány - nagy tudomány"). A nyolcvanas évek közepét l a GDP-b l 2,8-3%-ot fordítottunk kutatásra és fejlesztésre, (csak néhány – jelent s gazdasági potenciállal rendelkez – ország múlta felül hazánk tudományos teljesítményének fajlagos mutatóit), országos kutatási programjaink révén id ben reagáltunk többek között a számítástudomány, a biotechnológia, a szilárdtest-kutatás korszakváltó fejl désére. A rendszerváltás (1989) után válságos évek következtek. Az ipari teljesítmény 40%kal, az agrárszféra kibocsátása felére csökkent. Kutatásra és fejlesztésre mind kevesebbet költöttünk: a csökken GDP-n belül az 1987-es szint negyedére esett öt év

15

alatt a K+F ráfordítás aránya. Az ipari kutatóbázis (önálló intézetek, fejleszt vállalatok, vállalati kutatóhelyek) nagyobb része megsemmisült. Mindamellett a 90-es évek er feszítései, a piacgazdaság intézményi, jogi és financiális feltételeinek megteremtése esélyt teremtettek arra, hogy a kilencvenes évek közepét l a felzárkózás elkezd djön. Az EU integráció reális cél lett, amely új fejl dési dimenziókat is nyitott az ipar számára. 1.1. Nemzetközi iparfejl dési trendek Az EU-integráció szükségessé teszi, hogy tekintettel legyünk azokra a fejl dési trendekre, melyek a fejlett iparral rendelkez országokban kialakultak. Nyilvánvalóan hazánknak nem szükséges azt az utat végig járni, amit ezen országok az elmúlt évtizedek során bejártak. A fejl désük jelenlegi szakaszában kell az EU intézményekhez való integrációt megvalósítanunk, figyelemmel azokra a trendekre, amelyeket ezen országok fejl désének kihívásai, felmerül

problémáikra adott

válaszai eredményeznek. Ugyanakkor igen gondosan számba kellett (és kell) vennünk: hol rendelkezünk tartalékokkal, komparatív el nnyel, er s pozíciókkal; az integráció kívánta lehet ségek milyen iparfejlesztési lehet ségeket kínálnak a felzárkózás gyorsítása érdekében. S az informatika nem kínál-e olyan lehet ségeket, amelyek gyökeresen új megközelítéseket is reálissá tehetnek? Az utóbbi mintegy három évtizedes id szak nemzetközi iparfejl dési változásainak tengelyében – számos szakért

szerint – három igen fontos tényez nek volt

meghatározó szerepe. Ezek: -

az ipari csúcstechnológiák (melyek révén új ipari tevékenységi területek jöttek létre, alapvet en az informatika térnyerésével összefüggésben);

-

a termel tevékenységhez közvetlenül tartozó szolgáltatások részarányának dinamikus növekedése, (különösen a városi térségekben);

-

a kis- és középvállalkozások számának, gazdasági szerepének növekedése.

16

1.2. Fordizmustól a poszt-fordizmusig Ezek a változások a fejlett t kés országokban a 60-as években jelentkeztek, s a folyamat a 70-es, 80-as években számos válságjelenség kíséretében tet zött. A válság lényege az volt, hogy a tömegtermelés és a tömegfogyasztás összekapcsolására kiépült “fordista” termelési modell a hatvanas évek végére, a 70-es évek elejére elvesztette bels

tartalékait, az új kihívásokra (energiaválság, környezetvédelmi

problémák, informatika) már nem tudott megfelel választ adni*. El térbe kerültek a rugalmas rendszerek, mind a társadalmi mechanizmusokban (pl.: döntési rendszer diverzifikálása, demokratizálódás, stb.), mind a gazdaságban (kis sorozat, speciális igények kielégítése a termelésben és szolgáltatásban, stb.). A 80-as években induló új fejl dési szakaszt – (poszt-fordista periódust) éppen a rugalmas vonások miatt – szokták rugalmas felhalmozási rendszernek is nevezni. Figyelmet érdemel, hogy a jelzett három alapvet en fontos tényez ma az ipari parkok esetében együttesen, szinergikus hatást kiváltva tud jelen lenni. (Az, hogy a szinergia meg is valósuljon, a parkok dönt többségénél el ttünk álló feladat.) A “fordizmus” és a “poszt-fordizmus” fejl dési szakaszok közötti különbségek a folyamat lényegét érintik, s átfogják a társadalom és gazdaság egészét az állam szerepvállalásától a térszerkezetek átalakulásáig. Az 1. táblázat ezeket a f bb eltéréseket, felfogásbeli és m ködésbéli különbségeket hivatott érzékeltetni.

* Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza, 1992, könyv, MTA Regionális Kutatások Központja

17

1. táblázat A fordizmustól a poszt-fordizmusig (Moulaert, Swyngedouw, 1989 nyomán) FORDIZMUS

POSZT-FORDIZMUS

ideológia - az egyénekre épül társadalom - posztmodernizmus - individualizáció - sajátosság és alkalmazkodás állam - bürokratikus szabályozás - dereguláció és újraszabályozás (piackonformitás) - merevség - rugalmasság - központosítás - decentralizáció - nemzetközi stabilitás - nemzetközi instabilitás - a piac közvetett szabályozása - a piac közvetlen szabályozása (ár- és bérpolitika) (közös parancsok) - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt a - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt az vállalkozások finanszírozzák állam finanszírozza - gondoskodó állam (a javak társadalmasítása, - liberális állam privatizációja) munka - a munka vertikális szervezése - a munka horizontális (munkacsoportonkénti) szervezése - specializáció - sokoldalúság - bürokratikus hierarchia - a személyes el rehaladás rendszere - egyedi feladatok - összetett munkakörök - egységesített fizetés - személyre szabott fizetés - a munkások felel sségének alacsony foka - a felel sség magas foka (kölcsönös felel sség) - foglalkoztatottsági biztonság - változó foglalkoztatottsági biztonság termelés - tömegtermelés - termelés kis mennyiségekben is hatékony - szabványosítás/uniformizáltság - rugalmas termelés/változatosság - vertikális integráció (néha horizontális) - vertikális integráció - készlet halmozók és jelent s tartalékok - tartalékok hiánya - a termelés ex-post ellen rzése - a min ség integrált ellen rzése - a termelés a rendelkezésre álló er forrásokhoz - a termelés az igényekhez igazodik igazodik - a költségek csökkentése a fizetések ellen rzésével - képes hosszú távon megtervezni a termelést térszerkezet - a regionális munkaer piacok homogenizációja - helyi munkaer piacok diverzifikációja (a piacok térbeli megosztottsága) (a piac társadalmi megosztottsága) - funkcionális térbeli decentralizáció - agglomeráció és térbeli koncentráció - tömegfogyasztásra épül társadalom - modernizmus - szocializáció - tömegszer ség

18

1.3. Csúcstechnológia A magyarországi ipari parkokba jelent s mértékben települt csúcstechnológiát megtestesít vállalkozás. Alapvet érdek, hogy ez a kés bbiekben is jellemz legyen, ezért a csúcstechnológia iparpolitikai szerepe az ipari parkok fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet érdemel. Egy

ország

gazdaságának

nemzetközi

versenyképességét

nagymértékben

meghatározza, hogy termel , szolgáltató tevékenységében milyen súlyt kaphatnak a csúcstechnológiák. Ezzel a fogalommal ezért igen gyakran találkozunk, illetve tapasztaljuk, hogy a csúcstechnológia fogalmát egyfajta mitikus aura veszi körül. Az alábbiakban a csúcstechnológia-fogalom néhány vonását mutatjuk be azzal a céllal, hogy a közös gondolkodást el segítsük az ipari parkok vonatkozásában. El re kell bocsátanunk: természetesen e fogalom esetében sincs olyan definíció, amelyet egyedüliként mindenki elfogadna. Még abban sincs teljes kör egyetértés, hogy milyen objektív kritériumok alapján lehet azonosítani a csúcstechnológiákat, a csúcstechnológiai ipart. Az alábbiakban azzal a sz kítéssel élünk, hogy termékek gyártásáról fogunk szólni, ez alkalommal a szolgáltatások, szállítás, kommunikáció, stb. (“nem termel ipar”) nem tartoznak a vizsgált körhöz. Ez csak a kezelhet ség miatt történik így: az ipar fogalmát egyébként szélesen értelmezzük, beleértve a szolgáltatási szférát is. Többen próbálkoztak a "csúcstechnológiá-t" definiálni (Guermond, Glasweier A., Markusen A.) de nincs egy elfogadott definíció sem. A szakirodalom alapvet en négy kritériumot használ. Ezek -

az

adott

ipar

által

el állított

termék

technikai

igényességének,

kifinomultságának foka, -

a kutatási-fejlesztési ráfordítások aránya az értékesítésen belül,

-

a kutatók és mérnökök aránya az összes foglalkoztatottan belül,

-

a

foglalkoztatottak

arányának

(szakterületeken) belül.

19

növekedése

az

adott

szektoron

Ezen kritériumok, mércék önmagukban is sokféleképpen értelmezhet k. Különösen az utóbbi elem az, amelynek alkalmazásával óvatosan kell bánni. Tény kérdés, hogy a csúcstechnológia fontos tulajdonsága, hogy piaci térnyerés jellemzi, s ez a foglalkoztatottak számában is – számos statisztikai adat szerint – kifejezésre jut. Ugyanakkor az is ténykérdés, hogy a legfejlettebb technológiák alkalmazása esetén a foglalkoztatottak fajlagos – termelési értékre vetített – száma csökken. A piaci térnyerés és e csökkent tényez ered je általában növekv foglalkoztatotti létszámot eredményez – de nem mindig. Lásd a 2. táblázatot. 2. táblázat A csúcstechnológiai szektorok azonosítása Franciaországban a magasan kvalifikált alkalmazottak aránya és a szektorok növekedése szerint Szakért k, kutatómérnökök %-a az összes foglalkoztatotton belül 27,35

Az alkalmazottak számának növekedése (%) 1976-1984 142,4

Informatika

17,78

143,5

Kohászati anyagok

16,73

53,8

Vasúti anyagok

7,91

96,9

S rített gázok

6,81

96,4

Nukleáris anyagok

6,46

382,9

Nem fémes anyagok

6,28

50,6

3,02

84,9

Iparág Rakéták

Összes iparág átlaga

(Forrás: INSEE, Structure des emplois es UNEDIC.) A csúcstechnológiai iparágakban a magasan kvalifikált munkaer aránya többnyire meghaladja a 20%-ot. Az amerikai rakétaiparban a tudósok és mérnökök aránya 41% volt tíz évvel ezel tt. Ugyancsak óvatosnak kell lennünk a K+F létszám megítélésénél. Magyarországon az elmúlt 10-15 évben kialakult trend olymértékben eltér a nemzetközi folyamatoktól, 20

hogy kockázatos lenne, ha kell

körültekintés nélkül vennénk figyelembe az

adottságokat. Helyesebb, ha az egyes ipari ágazatok esetében a nemzetközi adatokra hagyatkozunk.

3. táblázat A K+F ráfordítások az értékesítés %-ában néhány iparágban az USA-ban 1976-ban

SIC

Iparág

K+F az értékesítés %-ában 12,2

372/376 Repül gépek/rakéták 357 Irodagépek, computerek

11,6

366 Kommunikációs berendezések

7,4

367 Elektronikai részegységek

7,4

33 Fém alapanyagok

0,8

24/25 Fa és bútor

0,7

22/23 Textil és ruházat

0,4

(Forrás: National Science Foundation, 1976.) A gyakorlatban a csúcstechnológiai iparok azonosítására különböz listák szolgálnak. Az alábbiakban a francia Ipari Minisztérium “INSEE NAP 600” listáját mutatjuk be, melyet az OECD elemzése alapján állítottak össze. A csúcstechnológiai iparágak azonosítását szolgálhatja, ha a többi iparághoz képest nézzük a létszámarányok alakulását, illetve az export bevételekb l való részarányt. Mindkét mutató általában szignifikáns és pozitív eltérést mutat.

21

4. táblázat Csúcstechnológiai tevékenységek listája az INSEE NAP 600-as nomenklatúra alapján, Ipari Minisztérium (Franciaország) Kémia 1722 Szintetikus festékek, színez anyagok 1724 Gyógyszerészeti alapanyagok 1727 M anyagok 1728 Gumi és más rugalmas anyagok 1729 Olajtermékek, természetes és szintetikus aromák Kémiai jelleg termékek 1808 Növényvéd szerek 1810 M szén, a kohászatban és a gépiparban alkalmazott kémiai termékek Gyógyszerészeti termékek 1901 Speciális gyógyszerészeti termékek Mechanika 2404 Bels égés motorok az autókban és a repül gépeken használatosokon kívül 2407 H - és vízturbinák, duzzasztógátak berendezései Informatika 2701 Információkezelési berendezések, anyagok 2702 Irodagépek Villamossági anyagok 2810 Áramszolgáltatási berendezések a vezérl berendezésekt l a kisfeszültség elektronikai teljesítmények alkalmazásáig 2811 Magas feszültség vagy nagy teljesítmény elektromossági anyagok 2812 Kisfeszültség ipari berendezések, relék, jeladási anyagok 2815 Automatikus ipari folyamatvezérl berendezések Elektronika 2911 Távközlési és telefon berendezések, alkatrészek 2912 Radiológiai és orvoselektronikai készülékek 2913 Speciálisan felépített ellen rz és szabályozó készülékek ipari automatákhoz, elektronikus készülékek és berendezések, mér m szerek 2914 Professzionális elektronikai és rádióelektronikai anyagok 2915 Passzív komponensek és kondenzátorok 2916 Elektronikai csövek és félvezet k 2922 Iktató, regisztráló és másológépek a kép és hangtechnikában Repülés és rtechnika 3301 Légijárm cellák 3302 Légijárm hajtóm vek és azok berendezései 3303 Speciális repülési berendezések 3304 Gépek, motorok, rbe juttató hordozóeszközök Precíziós mechanika 3401 Órák 3402 Mérlegberendezések, számítógépek, mér eszközök 3404 Optikai és precíziós m szerek 3405 Fotó és film anyagok

22

1.4. Hogyan tovább? Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás A fejlett országokban a hetvenes (több országban a nyolcvanas) években a gazdaság egy központból kiinduló – dönt en ágazati jelleg

– növekedése fokozatosan

elvesztette m köd képességét, s a “poszt-fordista” fejl dés követelményeinek (jellemz inek) el térbe állítása napi feladattá tette a helyi fejlesztést. Ez a kibontakozó új tendencia például Franciaországban a 70-es évekt l jelent meg a gondolkodásban, s vált kés bb a gyakorlatban is elfogadottá. A folyamat 1982-re jutott el odáig, hogy politikai döntéssel – a magyar területfejlesztési törvénynek (1996) megfelel

decentralizációs törvény révén a jogi, intézményi keretek

meghatározásával – a paradigmaváltás, a fordulat a francia gazdaságban kiteljesedhetett, s az új értékrend a gyakorlatban megszilárdulhatott. Jeleznünk kell: nincs arról szó, hogy lenne egy nemzetközileg elfogadott modell, mely megfelel a kihívásoknak, s minderre gyógymódot ad. És különösen nincs olyan modell, amely változatlan lehetne a mind gyorsabban változó világban. Amit hangsúlyozunk, mindössze annyi, hogy a célrendszer igen jelent sen módosult (s állandóan változik). A fejl dés új modellje már csak azért sem egyszer síthet le, mivel annak három összeill (s így egyensúlyt teremt ) elemét kell létrehozni. A munkaszervezet formáját (ipari paradigma), a felhalmozási rendszer jellemz it (makroökonomiai struktúra), s olyan szabályozási módot, amely az intézményi rendszert, alkalmazott normákat a rendszer integrált részévé teszi. Ez az új iparpolitika – függetlenül attól, hogy megvalósulása hogyan manifesztálódik, átfogó (vagy részleges) kormányzati (önkormányzati) tervez munka, illetve döntések segítik – mind jobban (el bb-utóbb) teret nyer. És ez a folyamat kitermeli az adekvát szervezeti formáit is, melyek egyike az ipari park.

23

2.

JELENLEGI HELYZET

2.1. Kihívások és célok Az ország, a gazdaság helyzetére sok vonatkozásban még 2003-ban is az átmenetiség a jellemz . Túl vagyunk a rendszerváltáson, de a piacgazdaság lehet ségeivel még nem tudunk maradéktalanul élni. A gazdaság exportteljesítménye igen jó, de az innovációortientált növekedés tennivalói el ttünk vannak. Kiemelked teljesítményt nyújtott az ország a m köd t ke bevonásában, de a t kemegtartó képesség, illetve a csúcstechnológia bevonása terén lassan jutunk el re. Jelent s – és nemzetközileg elismert – kutatóbázisunk van, de bekapcsolásuk a gazdasági folyamatokba, a technológiapolitika térnyerése lassúbb a szükségesnél (és a lehetségesnél is). A következ években az EU csatlakozás, az integráció egyértelm vé teszi a már ma is érzékelhet kihívásokat, a célok körvonalazását: -

A tudásalapú gazdaság megteremtése a t kebevonás (és -megtartás) növelését, a magas hozzáadott értéket el állító vállalkozások szerepének b vítését, az információs technológia térnyeréséhez szükséges feltételek megteremtését igényli. Ebben az ipari parkok fokozott szerepét az eddigi tapasztalatok alátámasztják.

-

Az innovációorientált gazdasági növekedés halaszthatatlanná teszi az EU harmadik

generációs

innovációpolitikájának

figyelembevételét

a

prioritások és a feladatok kidolgozása során. Ennek keretében a nemzeti innovációs rendszer kiépítése (benne az ipari parkok lehet ségeinek kiaknázása) meghatározó jelent séggel bír, különös tekintettel az egyetemi centrumok bekapcsolására a gazdasági folyamatokba, illetve a kis és közepes vállalkozások innovativitásának el mozdítására, a szükséges feltételek (szolgáltatások, infrastruktúra, stb.) megteremtésére. -

Tekintettel arra, hogy az EU nem az országok, hanem a régiók uniója, a regionális

gazdasági

fejl dés, 24

a

regionális

innovációpolitika

rendszerének kiépítését 2006-ig meg kell oldanunk. Ebben a regionálisan szervez d

ipari

parkok,

illetve

a

kistérségek

és

ipari

parkok

szimbiózisának fejl dését megkülönböztetett figyelembe kell részesíteni. A gazdaság-fejlesztési stratégia új dimenziójaként jelenik meg a regionalitás, az ebben rejl energiák aktiválása. -

Az EU támogatási politikájában meghatározó kritérium a versenyképesség. Jóllehet már az 1957-es Római Szerz dés is célul t zte az USÁ-hoz és Japánhoz történ

felzárkózást – ez mindmáig nem valósult meg. A

Lisszaboni csúcs 2000-ben egy igen fontos programot* fogadott el: 2010-ig meg kell állítani a lemaradást, illetve a gazdaság versenyképessége terén az EU-nak javítania kell pozícióját mindenekel tt az USÁ-hoz képest. A barcelóniai csúcs 2003-ban meger sítette az EU elkötelezettségét az innováció, a felzárkózás mellett. Ez a célkit zés különösen a most csatlakozó országok számára jelent nagy kihívást: a magyar gazdaság termelékenységi szintje az EU országok átlagának felét alig haladja meg. (Az ipari parkok termelékenységi szintje viszont már közelíti az EU átlagát!) Fontos ezért, hogy a finanszírozási rendszert igazítsuk az EU követelményeihez, s a versenyképesség növelését egyes számú prioritásként kezeljük. Az ipari parkok szerepe e téren különösen fontos: interfész funkciót tudnak betölteni a kis és közepes vállalkozások kormányzati (és EU) támogatásában. Mivel a közvetlen támogatást az "összeférhetetlenségi elv" kizárja, a vállalkozói szférában viszont az ipari parkok közbeiktatásával ez megoldható, ez a lehet ség az ipari parkokat felértékeli.

* "Az Európai Kutatási Térség felé" – az Európai Bizottság közleménye, 2000.

25

2.2. Az ipari parkok fejl désének f bb vonásai (swot analízis) Er sségek -

a térségben él k számára munkahelyteremtés,

-

t kebevonás (fejlesztési forráshoz jutás),

-

hosszabb távra szóló – a kormányzat által elfogadott – program megléte,

-

korszer infrastruktúra a betelepült cégeknek,

-

kedvez bb feltétel szolgáltatások a betelepült cégek számára,

-

térségfejlesztési tervek megvalósításának el mozdítása,

-

szakmai együttm ködés feltételeinek kialakítása a betelepült vállalkozások számára,

-

helyi kezdeményezés, er s motiváció,

-

illeszkedés az országos fejlesztési stratégiai elgondolásokhoz,

-

logisztikai funkciók ellátása,

-

ipari struktúraváltás el mozdítása,

-

partnerkapcsolatok kiépítése,

-

szellemi kapacitások bevonása (a parkok felénél).

Összességében:

a

parkok

f

er ssége

az

elmúlt

id szakban

a

munkahelyteremtés, a t kebevonás volt. Gyengeségek -

a parkok t keszegény vállalkozások,

-

elszigetelt (elkülönült) parki tevékenységek,

-

mennyiségi jelleg növekedés,

-

bizonytalan kormányzati támogatás,

-

fejletlen infrastruktúra,

-

nem kell szakmai felkészültség a szolgáltatások menedzselése, az EU-s követelmények teljesítése terén,

-

megközelíthet ség (a parkok felénél),

-

az ipari tradíció hiánya (különösen három régióban), 26

-

ipari struktúraváltás kényszere (különösen négy régióban),

-

konzervatív szemlélet,

-

az innováció szerepének alulértékelése (nem ismerete),

-

konkurenciaharc

a

t kebevonás

terén

("egymás

alá"

ígérés

az

ingatlanhasznosítás során), -

szakismereti hiányosságok (marketing, ingatlanhasznosítás, innováció, K+F technológiai transzfer ...),

-

fejletlen finanszírozási adottságok (hitelhez jutás, kockázati t ke, magas kamatok, pályázati témák folyamatosságok hiánya, sajáter ...),

-

elégtelen együttm ködés az egyetemi, akadémiai centrumokkal,

-

KKV-k gyenge jövedelmez sége, t keszegénysége, beszállítóképessége,

-

strukturális munkaer piaci gondok, gyenge mobilitás (lakás ...).

Összességében: a parkok f

gyengesége a t keszegénység, a nem kell

szakismeret. Lehet ségek -

extraprofithoz jutás,

-

hálózatok (regionális, országos) kiépítésének lehet sége,

-

az innováció térnyerése, egyetemi centrumok bevonása a gazdasági folyamatokba,

-

az EU csatlakozással megnyíló pályázati lehet ségek, a forrásbevonás b vítése (gazdasági versenyképesség, regionális operatív parkok, 6. K+F keretprogram), a multinacionális vállalatok részér l a K+F részlegek letelepedésének b vülése,

-

a regionalitás, a helyi kezdeményez készség felértékel dése,

-

partnerkapcsolatok – nemzetközi dimenzióban is,

-

a szolgáltatások súlyának növekedése az iparban, a gazdaságon belül,

-

a KKV-k támogatásának megoldása,

-

a beszállítói pozíciók megszerzésének el mozdítása,

-

brüsszeli (EU-s) forráshoz jutás potenciális lehet sége,

-

az e-gazdaság, az e-kereskedelem térnyerése, 27

-

pénzügyi

el nyök

(egyszer bb

ügyintézés,

projektekbe

való

bekapcsolódás), -

a szomszédos országokban – közrem ködésünkkel – történ ipari parki hálózatok kiépülése, a partnerkapcsolatok szélesedése,

-

az ország földrajzi elhelyezkedése Európában, illetve az EU-ban,

-

innovációs központ néhány szakterületen (biotechnológia, gyógyszer, szoftver, elektronika ...),

-

a gazdasági és turisztikai funkciók szinergiás hatásai (pl.: rekreációs park),

-

olcsó szolgáltatás, infrastruktúra, (versenyképesség),

-

hosszabb távú programok révén a kiszámíthatóság növelése,

-

a regionális fejlesztési döntési folyamatban való részvétel,

-

a

gazdasági

struktúra

átalakítása

a

régiók

adottságainak

figyelembevételével, -

az érdekérvényesít képesség javítása,

-

szimbiózis az ipari parki és a kistérségi fejlesztések között,

-

a gazdasági különbségek kiegyenlítése a térségek között

-

kormányzati és EU-s forrásokhoz jutás,

-

könny megközelítés.

Összességében: az ipari parkok a versenyképesség letéteményesei. Veszélyek -

a bérek és a bérköltség növekedése a parkok vonzóképességét csökkenti,

-

er söd verseny a régiókban,

-

a

menedzserképzés

lemarad

a

parkok

által

támasztott

növekv

követelményekt l, -

az "Ipari Park" címet visel önkormányzatok közvetlenül akarják irányítani a vállalkozásként m köd ipari parkokat,

-

a tulajdonos fejlesztési célkit zéseinek gyakori módosulása,

-

a regionális döntési szint kiépülésének elhúzódása,

-

az innováció EU konform irányítása, adekvát finanszírozási rendszer megoldásának elhúzódása, 28

-

a kormányzati szerepvállalás elmaradása a parkok hálózattá szervez dése terén,

-

a multik távozása az országból, valamint az EU-ból a kis- és középvállalkozások betelepülésének elmaradása a kívánatostól (a m köd t ke bevonásának visszaesése),

-

a fejlett és felzárkózó régiók közötti növekedésbeli különbség tartóssá válása,

-

megsz nik

az

ipari

parkok

primer

(termelési)

infrastruktúrájának

támogatása, -

az EU-s forrásokhoz jutás feltételei nem épülnek ki id ben.

Összességében: a f veszély az, ha a parkok nem tudnak felkészülni az EU-s pályázatok készítésére. 2.3. Az ipari park definíciói Az elmúlt id szakban kibontakozott fejl dés a világ országaiban az ipari parkok igen változatos típusait hozta létre. Ezzel összefüggésben az ipari park fogalom definiálása is ma már több néz pontból történik, minden egyes konkrét esetben a megfelel fogalmi megközelítést célszer el nyben részesíteni. Megérett a helyzet arra, hogy ma már újólag számba vegyük a lehetséges szervezeti megoldásokat, hogy azokat a stratégia részévé tegyük. •

Az ipari park olyan telepszer en létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely f ként kis- és középvállalkozások számára, a kor színvonalán képes biztosítani a korszer gyártmányok el állításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. A park egyfel l a termel tevékenységhez elengedhetetlenül szükséges alapinfrastruktúra (energia, víz, telefon, csatorna stb.) igénybevételét teszi lehet vé,

másfel l

pedig

olyan

szolgáltatásokkal

(technológiai

infrastruktúra) segíti a vállalkozókat, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (ügyvitelszervezés, pénzügyi, számviteli ügyintézés, PR, marketing, logisztika, külkereskedelem bonyolítása,

29

hitelügyintézés, beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás stb.). A park területe egyértelm en behatárolt, m ködésér l gazdasági társaság gondoskodik. •

Ipari parkoknak min sülnek azok a létesítmények, amelyek: -

egy

területileg

behatárolt

ingatlanon

infrastruktúrával

és

szolgáltatásokkal kedvez feltételeket – megvehet , lízingelhet vagy bérelhet

telkeket,

épületeket

–

biztosítanak

a

betelepül

vállalkozásoknak; -

a betelepül

vállalkozások jellegét tekintve els sorban korszer

termel - és/vagy szolgáltatótevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaer t foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak; -

a hazai és külföldi t ke bevonásával dönt en olyan innovációt valósítanak meg, amely el segíti az ipari struktúra átalakítását korszer termékek gyártásával, korszer technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával, a környezet károsítása nélkül;

-

el nyben részesítik az exportorientált termelést növel késztermékgyártó és beszállító vállalkozásokat;

-

segítik a hazai szellemi t ke (találmányok, K+F eredmények) bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását a gazdasági folyamatokba.

•

Az ipari park felfogható úgy is, mint egy ingatlanfejleszt eredménye. Gyakori az a megoldás, hogy az ingatlanfejleszt különböz

projekt építtet

funkciójú épületeket, hogy azokat azután bérbe adja.

El fordulhat az is, hogy a projekt megvalósítója egy összefügg terület tulajdonosaként infrastrukturális – értéknövel extraprofit elérése céljából, majd azt különböz

– beruházásokat végez vállalatoknak eladásra

kínálja fel, akik azon felépítik saját bázisukat. Mindkét esetben az ingatlanfejleszt a betelepül cégeknek sokoldalú szolgáltatást is felkínál, a beruházás megvalósításához és a m ködéshez.

30

A fentiekb l kit nik: nem adható meg olyan definíció, amely mindenki egyetértésével találkozna. Ahogyan általában lenni szokott: az egyes definíciók más-más néz pontból fogalmazzák meg a lényeges elemeket: egyes jellemz ket jobban, másokat kevésbé emelve ki. Felfogásunk szerint – és talán ez a közös a definíciókban – voltaképpen négy kardinális eleme van az ipari parkoknak, mint térszerkezeti struktúráknak: -

a területe tulajdonjogilag rendezett és alap-infrastruktúrája m szakilag egyértelm en definiált;

-

a parknak van “gazdája”, amely a betelepült szervezetek számára üzleti alapon szolgáltatásokat nyújt;

-

mind a park infrastruktúrájának megteremtése, mind a parkban elérhet szolgáltatások kedvezményezettek;

-

a parkon belül értékteremtés (nem kizáróan ipari tevékenység!) folyik.

Ezen kritériumok teljesítésének fontos feltétele, hogy az ipari park létesítése, betelepítése, m ködtetése legyen szakmailag átgondolt, megalapozott (erre a megvalósíthatósági tanulmány hivatott garanciát adni). Az EU csatlakozás el térbe állítja -

a versenyképesség növelését,

-

a térségfejlesztési funkciók ellátását.

Mindezeket szem el tt tartva eldöntend , hogy Magyarországon az ipari parkokat hogyan csoportosítsuk, milyen strukturálódást tartunk célszer nek a következ években. 2.4. Parktípusok Nemzetközi tapasztalat – de a fentiek is alátámasztják – hogy voltaképpen nincs két közel egyforma ipari park. S az is természetes, hogy ugyanaz az ipari park is állandóan változik. Az ipari parkoknak ez a sokszín sége, a változó szükségletekhez

31

való alkalmazkodóképessége a kiépül hálózatokon jól megfigyelhet . Mindebb l fakadóan ma már indokolt áttekinteni a parkok strukturálódásait, csoportosítási lehet ségeiket. Azonosítandónak véljük az alábbi parktípusokat is: 2.4.1. Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok •

Tudományos park. A tudományos park olyan területi alapon induló szervez dés, mely nagyobbrészt a fels oktatási, kutatási intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez köt dik, feladata az új technológiákra alapuló vállalkozások létrehozása, illetve annak el segítése; a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek és a parkban (vagy azon kívül) m köd

vállalatok között (EU-definíció). Klasszikus példa:

Cambridge-i Tudományos Park Angliában. •

Technológiai park. Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, f leg a K+F

területén,

szolgáltatásokkal

foglalkozik is.

Els rend

termeléssel, feladata

eladással tehát

az

és

vállalati

infrastruktúra

megteremtése ezen vállalkozások – többnyire kisvállalatok – részére. •

Innovációs központ. Feladata a viszonylag magas piaci kockázattal bíró új termékek és technológiák fejlesztésével és eladásával foglalkozó (területileg sokszor a központon kívül dolgozó) vállalkozások támogatása pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadással. (Ilyen innovációs feladatokat elláthat a technológiai park is.)

•

Kereskedelmi (üzleti) park. Többféle kereskedelmi tevékenységet végez (csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, s t termelés is), és nem igényli kutatóintézetek közelségét.

32

2.4.2. Átfogóbb szervezeti struktúrák •

Technopolisz. Egy adott terület (többnyire nagyobb régió, esetleg város) egyetemi kutatási és tudományos kutatási potenciáljára alapult szervezet az ott jelenlev iparvállalatok és egyéb gazdasági szerepl k kiszolgálására. (Japán, Franciaország).

•

Technológiai pólus. Azon területet jelöli, ahol az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek jelen vannak: magasan képzett munkaer , alap- és alkalmazott kutatási tevékenység, legalább néhány inkubátorszolgáltatás, és bankok vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok. 1992 óta létezik például a bolognai POSTER a város, a tartomány és magánvállalatok alapításában.

•

Technológiai körzet. Itt jelen van a technológiai pólus, a fejlett ipari környezet és legalább egy (tudományos) park. Ilyen körzetté nyilvánította az olasz kormány Torino városát.

•

Vállalkozási övezet. Olyan, a közigazgatás által meghatározott kritériumok alapján definiált terület, ahol ipari, illetve gazdasági szerkezetátalakítás el mozdítása érdekében a Kormány külön törvényben meghatározott pénzügyi és más kedvezményeket biztosít. Általában a területen több község, város és ipari park található.

2.4.3. A telepítés jellege szerinti parktípusok Alapvet en két markánsan eltér parktípusról beszélhetünk: •

Zöldmez s ipari park: beépítetlen területen létesül. Ezek általában a települést l

kisebb-nagyobb

távolságra

helyezkednek

el,

ezért

infrastruktúrával való ellátásuk jelent s induló t két igényel. El nye a rugalmasság: a telepítés során a létesítmények elhelyezésénél nagy

33

szabadságfok mellett lehet a befektet k igényeit figyelembe venni, illetve a park bels struktúráját kialakítani. •

Rekonstrukciós ipari park: ipari létesítmények még használható infrastruktúrájára települ. Ez annyiban jelent el nyt, hogy az “örökölt” infrastrukturális kapacitások (víz, csatornák, energia, villany, gáz, vasút, utak stb.) részben vagy egészben rendelkezésre állnak, illetve felújításuk olcsóbb,

mint

telepítésük

lenne.

Hátrány

azonban,

hogy

a

környezetszennyezés megszüntetése az elavult technológiák (pl. kohászat, bányászat, vegyipari m veletek) esetén olykor többe kerül, mint amennyibe az infrastruktúra újonnan történ kiépítése kerülne. Gondot okozhat a park bels

struktúrájának

kialakításánál

a

még

használható

épületek,

infrastrukturális létesítmények funkcionáltatása, beillesztése a park modern építészeti környezetébe, illetve az, hogy ezek a felhasználás szabadságfokát sz kítik. A rekonstrukciós park többnyire drágább, mint a “zöldmez s”, de az elavult gyárak, üzemek rehabilitációja a települések fejl dése során elkerülhetetlen, így általában a városfejlesztési törekvések, és az iparpolitikai érdekek együttes hatásaként jönnek létre a rekonstrukciós ipari parkok. 2.5. Fejl dési fázisok (nemzetközi kitekintés) Az ipari parkok maguk is jelent s fejl désen mentek át az elmúlt negyedszázad során, több generáció váltotta egymást a változó szükségletekhez igazodóan. •

A hetvenes évek közepéig a termel tevékenységnek helyt adó csarnokok, valamint raktárépületek voltak a meghatározóak. Az irodák a hasznos területnek csak 10-15%-át tették ki. Ezen els generációs parkok épületei egyszer ek.

34

•

1975-1985 között el térbe kerültek az irodák a számítástechnikával, illetve kereskedelemmel foglalkozó cégek révén. A második generációra már az igényes építészeti kultúra a jellemz .

•

A nyolcvanas évek közepét l számíthatjuk a parkok rohamos térnyerését. Meghatározó

a

szolgáltatások

terület-felhasználás körének

rugalmasságának

kib vítése.

A

parkok

biztosítása,

építészetileg

a

mind

igényesebbek, az irodai személyzet, az informatikai tevékenység részaránya növekv . •

A negyedik generációs ipari parkok – a kilencvenes évek közepét l – tipikus épülettípusai az irodaházak, a szolgáltató épületek. Fontos szerepet kap gazdag szolgáltatásaival a parkokhoz kapcsolódó rekreációs terület. A raktárak kiszorulnak az ipari parkokból. Meghatározóvá a csúcstechnológiát képvisel cégek válnak. Az irodák a terület 60-80%-át teszik ki.

2.6. Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek) Az ipari parkok – bármennyire is különbözzenek azok egymástól – id vel hálózatot alkotnak, amelyek az adott ország gazdaság-, ipar- és innováció-politikájába beágyazódva valamilyen kormányzati célrendszer keretében m ködnek. Az állami prioritásokat

tanulmányozva

alapvet en

a

“misszióorientált”,

illetve

a

“diffúzióorientált” törekvések vagy ezek kombinációi figyelhet k meg. •

A misszióorientált modell esetén a kormány a források mobilizálása, az ipari struktúra átrendezése érdekében ösztönzi az ipari parkok létesítését. A források mobilizálásának lehet indoka a regionális felzárkóztatás (pl. Olaszországban e célt szolgálja a “Délvidékpark terv”, amely 1994-ben jött létre az ország déli részének felzárkóztatását szolgáló kormányzati törekvések

részeként),

illetve

a

csúcstechnológiák

elterjesztésének

bátorítása (pl. USA Szilícium-völgy). E modell megvalósítói – többek között – az USA, Nagy-Britannia és Franciaország.

35

•

A diffúzióorientált modell a technológiai szférába már bevont összegek jobb, hatékonyabb hasznosítását hivatott el mozdítani. Itt tehát nem a globális struktúrák módosítása a cél, sokkal inkább az innováció globális el mozdítása, a fejl dés min ségi vonásainak el térbe állítása. E modellhez

sorolják

Németország,

Svédország,

Svájc

kormányzati

megoldásait. A fenti példák jelzik, hogy e két modell nem különül el egymástól, hiszen például egy régió csúcstechnológiájának a támogatása az ipari parkok révén nem csupán a régiót hozza jobb helyzetbe, hanem az innováció globális térnyerését is szolgálja. A hangsúlyok kialakításáról van csupán szó. A felismerés egyébként Japán innovációpolitikájában a két modell tudatosan “köztes” megoldását favorizálja. Magyarország esetében a struktúra átalakítása, a felzárkózási feladatok súlya miatt a misszióorientált állami kezelés t nik ma még inkább célravezet nek.

36

3.

AZ IPARI PARKOK SZERVEZ DÉSE MAGYARORSZÁGON

Magyarországon az ipari parkok létesítésének feltételei a piaci viszonyok kialakulásával jöttek létre. Ez az id szak azonban egyben az ipar átalakulásának válságos id szaka is volt, az ipari termelés 40%-al csökkent, az ipari kutatóintézetek, vállalati kutatóhelyek 80%-a tönkrement, a t ke dönt en a privatizáció révén jött az országba. Az ipari növekedés megindulásával - 1992-t l - jelentek meg az ipari parkok, alapvet en a válságmenedzselés eszközeként, de felismerve az ipari parkok azon speciális gazdaságfejlesztési eszköz szerepét is, amely egyaránt segíti -

az ipari szerkezet átalakítását,

-

a foglalkoztatási gondok megoldását és

-

a regionális fejlettségi különbségek kiegyenlítését.

Az ipari parkok fejlesztését motiválta az a felismerés, hogy az állami vagyon privatizálásának befejezése után is szükség lesz megfelel

befektetési ajánlatra,

különösen a "zöld mez s" t kebefektetések számára. Az ipari parkok fejl dését "Az Ipari Parkok adatainak feldolgozása és a klaszterek magyarországi helyzetének áttekintése" c. függelékben mutatjuk be. A fejl désben megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a klaszterek. 3.1. Klaszterek A klaszter a magyar gazdaság azon törekvésének terméke, amely az együttm ködés révén igyekszik a hatékonyság, a versenyképesség javítása terén el bbre lépni. A klaszter definiálása sem könny : megjelenési formája sokszín .

A klaszter a különböz vállalkozások, szervezetek, stb. olyan csoportja, amelyben a résztvev k ideiglenesen vagy tartósan együttm ködnek a közös üzleti céljaik megvalósításában. A klaszter tehát jogilag független gazdálkodó szervezetek,

37

intézmények egyik kooperációs formája, amelyben a vállalkozások törekvéseiket a közös üzleti szemlélethez és célokhoz igazodva valósítják meg.

A

kooperáló

egységek

els sorban

alapkompetenciáikkal

vesznek

részt

az

együttm ködésben, miközben a harmadik felekkel (küls kkel) szemben egységes vállalatként lépnek fel. Ennek keretében megfelel információs és kommunikációs technológiákat használnak.

A klaszter általában termék alapon szervez dik, területileg koncentrált vállalkozások önkéntes kooperációs hálózata, amely a minél eredményesebb piaci jelenlét érdekében kihasználja az együttm ködési lehet séget a gyártók, a tanácsadók, a képzési intézmények és a szolgáltatói szektor szerepl i között.

A klaszter együttm ködési keretet teremt: az információszolgáltatás, a kommunikáció, a képzés, a marketing és a PR, a nemzetközi szintéren való megjelenés, valamint a kooperációs projektek: a min ségfejlesztés, a K+F, az alapanyag beszerzés stb. területén. A klaszter a közösen végzett innovációk, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás révén növeli a tagvállalkozások versenyképességét. A mérethátrányok kiküszöbölése révén segít megfelel választ adni a t kekoncentráció és a globalizáció kihívásaira is.

A klaszterek földrajzi közelségen alapuló vállalati stratégiai szövetségek, amelyek a küls

versennyel szemben egységesek, bels viszonyaikat tekintve pedig egyaránt

jellemzi a konkurencia és a közös helyi érdekek összehangolása, a partnerek közötti bizalmi t ke megléte. A klaszter vállalkozásait informális kapcsolatok kötik össze, a közösen végzett innovációk, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás révén csökkenthet k a tranzakciós költségek, ezáltal pedig az adott térség vállalkozásainak versenyképessége növekszik.

38

Egy sokadik megfogalmazás szerint a klaszter olyan horizontálisan kapcsolódó cégek csoportja, amelynek tagjai a kapcsolódó társintézményekkel együtt ugyanabban az ágazatban m ködnek.

Szakmai alapon a klaszterek sokféle tevékenységet foghatnak át. Például lehetnek: •

hasonló termékeket gyártó vállalatok csoportjai,

•

beszállítói vállalatok és vállalkozások,

•

mez gazdasági, mez gazdasági-élelmiszeripari termel és kereskedelmi vállalatok, vállalkozások,

•

innovációs, termék és technológia fejlesztéssel foglalkozó virtuális vállalatok,

•

ipari parkokban és a környékükön m köd vállalkozásokat összefogó virtuális vállalatok,

•

tudásalapú szolgáltató virtuális vállalatok,

•

idegenforgalmi szolgáltató virtuális vállalatok,

•

kereskedelmi virtuális vállalatok,

•

egyéb, stb.

A klaszterek m ködési id tartamuk szerint további két csoportra oszthatók: •

hosszú távon m köd virtuális vállalatok, amelyek meglév piaci igények, pl. beszállítói igények, hosszú távú kielégítésére szolgálnak,

•

egy meghatározott feladat, pl. kutatás-fejlesztési feladat megoldására, vagy min ségbiztosítási rendszerek kiépítésére létrehozott projekt klaszterek.

A klaszterek a résztvev tagok földrajzi elhelyezkedése szerint lehetnek: •

regionális klaszterek

•

globális klaszterek

39

Az el z felsorolásokból látható, hogy a klaszterek a tagok közös érdekét l vezérelve igen változatos területeken és formákban jöhetnek létre, közös jellemz jük, hogy a résztvev k megtartják önállóságukat és általában egy kis létszámú, de nagy hatékonyságú, marketing szemlélet menedzsment m ködtetése mellett igyekeznek sikert elérni.

Minden klaszternek van egy szervez , koordináló központja. A világon m köd klasztereknél ezt a szervez központot más és más elnevezéssel illetik. Van, ahol ez iroda, másutt titkárság, ismét máshol központ, stb.

A szervez

központ sokféle tulajdonban lehet. Leggyakoribb megoldás a sok

tulajdonost összefogó konzorcium.

A klaszterek világszerte önálló vállalkozások, megrendel k és partnereik hálózatai, amelyekben az együttm ködés nem hierarchikus, hanem a mellérendelt szerepl k tartós érdekein alapul.

3.2. Klaszterek Magyarországon

Jelenleg Magyarországon a klaszter típusú együttm ködések kialakításának gyenge a háttere, hiányzik a többévre szóló stabil gazdaságpolitika, a finanszírozási és a támogatott intézményi háttér. A hazai vállalatközi és klaszter együttm ködések akadálya nem utolsó sorban a vállalkozások közötti bizalom hiánya. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összeállítása szerint 19 klaszter alakult meg az országban és további 11 van megalakítás alatt. A 19 klaszter megoszlása igen változatos képet mutat: • autóipari klaszter 2, • feldolgozóipari klaszter 6, • thermál klaszter 3, 40

• épít ipari klaszter 3, • mez gazdasággal összefügg klaszter 4, • turisztikai klaszter 1. A tervezett klaszterek többsége hasonló területen kíván m ködni, de már megjelenik a kézm ves klaszter, egyetemi klaszter, illetve az informatikai klaszter létrehozásának igénye is. A klaszterek egyenl tlenül oszlanak meg a hét magyarországi régióban, a legtöbb klaszter, szám szerint öt a Nyugat-Dunántúli Régióban található, a Közép-Dunántúli régióban négy, a Közép-Magyarországi, Dél-Alföldi és az Észak-Alföldi Régióban három-három, a Dél-Dunántúli Régióban pedig egy klaszter alakult. Az ÉszakMagyarországi régióban jelenleg nincs klaszter. A 19 klaszterb l öt országosan, tíz regionálisan kívánja a tevékenységét kifejteni, négy pedig helyben lév vállalkozások fejl désének segítésére alakult. Az egyes ipari parkokban tevékenyked

vállalkozásokról illetve az egyes

klaszterekben érdekelt cégekr l igen kevés a rendelkezésre álló, vagy egyáltalán nincs publikus információ. A klaszterek és az ipari parkok kapcsolatának elemzését a kés bbiekben fontos feladatnak tartjuk. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a klaszterek nagyobb része a jól meghatározható piaci igények alapján, KKV kezdeményezésekre jött létre, aminek jelent ségét felismerve ezek az akciók jelent s állami, illetve egyéb közösségi támogatásban részesültek. A klaszterekr l kialakítható kép a külföldi példákat nézve is igen vegyes, mert kevés azoknak a sikeresen m köd

klasztereknek a száma,

amelyek a támogatások megsz nése után is m köd képesek. A vállalatok vagy egyáltalán nem, vagy csak részben hajlandók finanszírozni a klaszter központ fenntartási költségeit. Az els

hazai klaszterek részben a hazai multinacionális cégek, részben pedig

kormányzati kezdeményezésre jöttek létre és csak kis részben kezdtek el a KKV-k 41

fejlesztésének érdekében m ködni. A pályázatokon elnyerhet támogatások általában klaszter központok létrehozására és a kezdeti finanszírozásra voltak elegend k, de az érdemi tevékenységet csak kevesen kezdték meg. Az elmúlt években központi pályázatok révén és különböz regionális forrásokból közel egy milliárd Ft-ot költöttek a hazai KKV-k klaszteredési hajlamának kialakulására. Információink szerint a Pannon Autóipari Klaszter valósított meg legtöbbet a vállalt feladatokból, de további m ködésének egyik feltétele, hogy a tevékenységének fenntartásához szükséges fedezetet sikerül-e különböz

pályázatokból id ben

megszereznie. A klaszterkezdeményezés többsége jelenleg vegetál a szükséges pénzügyi források hiánya miatt.

A vállalkozások együttm ködése akkor segíthet hatékonyan, ha az egyes régiókban vannak olyan szervezetek, cégek, fejlesztési intézmények stb. (vállalkozásfejlesztési központok, innovációs központok, regionális ügynökségek, kutató és fejleszt intézetek, ipari park menedzsmentek, mérnökirodák stb.), amelyek ismerik a környezetükben m köd

vállalkozások tevékenységét és integráló képességekkel

rendelkez , hiteles szakért kkel rendelkeznek.

Ennek feltétele a regionális innovációs rendszer kiépítése és m ködtetése, illetve olyan iparpolitika, amely a vállalkozások számára hosszabb távon el retekintést tesz lehet vé. Fontos a kormányzati szerepvállalás, finanszírozás egyértelm vé és biztonságossá tétele.

42

3.3. Az ipari park program eredményei 2002 év végén Az ipari parkok adatai

Az „Ipari Park” címet visel szervezetek száma: A parkok összterülete, ha: Cégeket befogadó parkok száma: Cégeket befogadó parkok területe ha: A betelepült cégek száma: A foglalkoztatottak száma ezer f : Betelepítettség (összes park területével számolva) %: A betelepült t ke Mrd $: A betelepült cégek árbevétele Mrd Ft: A betelepült vállalkozások export értékesítése, Mrd Ft: Export %: A betelepült vállalkozások beruházásainak értéke, Mrd Ft:

1997

1998

1999

2000

2001

2002

28

75

112

133

146

160

2.350 19

4.950 50

6.800 88

7.640 108

8.100 125

8.800 136

1.500

3.200

4.000

5.400

5.650

6.170

320 27

685 59

980 82

1.495 110

1.760 115

2.152 128

21,5

30,0

34,5

32,9

38,4

40,1

0,7 619

1,2 930

1,8 1.651

2,6 2.665

4,0 3.294

4,1 3.483

514

698

1.281

2.211

2.560

2.596

83

75

78

83

78

75

166

316

427

662

1003

1264

A táblázat a GKM adatainak felhasználásával készült Az ipari park program keretében, a 2002. évben – az ipari parkok korábbi eredményeire építve – folytatódott az ipari parkok fejlesztése, az ipari parkok betelepítése és szolgáltatásainak fejlesztése. Jelenleg már 160 szervezet viseli az "Ipari Park" címet.

Az ipari parkok

betelepítettsége, fejlettsége változó. 24 ipari parkban még nincs m köd vállalkozás, a fejlesztések csak most indulnak. 44 ipari parkban a betelepülés megindult, vannak már m köd vállalkozások. 46 ipari parkban a betelepülés már el rehaladt, (10-nél több vállalkozás van 500 f alatti létszámmal, vagy 10-nél kevesebb vállalkozás van 500

43

f nél több létszámmal). 46 ipari parkba már több mint 10 vállalkozás települt be és ezekben összesen már több mint 500 f t foglalkoztatnak, ezek "ipari park szer en" m ködnek. Az ipari parkok betelepítettsége összességében 40%. (A táblázat adatait a mellékelt Ábrák szemléltetik.) Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2002-ben az ipari parkok vállalkozásai adták az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át, s a parkokban dolgozott az ipari foglalkoztatottak 15,7%-a. Az ipari parkokban m köd

vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó

termelése (a termelékenység) az ipari átlag 1,7-szerese. Az ipari parkokban – az "Ipari Park" cím elnyerésének id pontjához, mint bázishoz viszonyítva – a betelepült vállalkozások száma 865-el, a foglalkoztatottak száma 50 ezerrel, a termel

beruházások értéke 930 Mrd Ft-al, az éves termelési érték

2.400 Mrd Ft-al n tt. 3.4. Az "Ipari Park" címmel rendelkez szervezetek csoportosítása A Magyarországon jelenleg ipari park címmel rendelkez

szervezetek többsége

az ipari parkok "kritériumainak"* nem felel meg: a cím odaítélése ugyanis nem ezek elbírálásán nyugszik, hanem egy olyan program értékelésén, amelynek megvalósítása elvezet(het) az ipari parki m ködés kialakulásához. A valóságban már m köd ipari parkok fejlettségét is csak néhány paraméter alakulásának függvényében vizsgálták a szakért k is, s a monitoring szerepet ellátó gazdasági társaság, a PROMEI is. Ezek az "Ipari Park" cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer m ködtetésér l szóló többször módosított 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet érvényességi követelményeinek és az ipari parkok tárcával kötött szerz déseinek sarok-pontjai: -

vállalkozások száma (min. 10),

-

foglalkoztatottak száma (min. 500 f ),

* Kritérium alatt itt a korábban jelzett tetsz leges ipari parki definíció, (fogalom) jellemz vonásainak összessége értend .

44

amelyeket öt év alatt kell a cím tulajdonosának teljesíteni. A parkok csoportosítása a jelzett két kritérium elbírálásával a következ volt a Terra Studio Kft. vezette az "Ipari Park Partnerségi Program" (2000) vizsgálatában. I.

kiugró teljesítményt elért ipari parkok,

II. mindkét kritériumot teljesít parkok, III. csak a vállalati számot teljesít parkok, IV. csak a foglalkoztatottak számát teljesít parkok, V. az "üres" – betelepülés el tt álló – parkok. A parkokat elhelyezkedésük, hozzáférésük (t keszerz képességük) alapján kedvez , közepes és kedvez tlen csoportokba is rendezte a vizsgálat. A fentiek alapján elvégzett csoportosítás ma már túlhaladott. A csoportok között ugyanis – a fejl désb l fakadóan – jelent s az "átjárás", s a korábbi (kedvez tlenebb) besorolás rontja a park presztízsét, arculatát. Súlyosabb probléma, hogy a parkokat lényegében két indikátorra lesz kítve sorolja be ez a módszer, s ez ma már (az EU követelményeit szem el tt tartva) nem elegend . Megjegyzés: a jelzett munkában, a csoportosítási kritériumok

kialakításában

az

Ipari

Parkok

Egyesület is részt vett, az adott id szakban választott megoldást jónak ítéljük ma is. 3.5. Dinamikus fejl dési modell A gazdasági növekedés el rehaladtával, benne az ipari parkok teljesítményének mind meghatározóbbá válásával egyre jobban körvonalazódnak a parkok fejl dési sajátosságai is. Tapasztalataink szerint a magyarországi ipari parkokat ma már domináns tevékenységeik (funkcióik) alapján is lehet csoportosítani. E megközelítés szerint a parkokat valós tevékenységüket alapul véve csoportosíthatjuk:

45

A domináns tevékenységek: -

Ingatlanfejlesztés. Az ipari park tulajdonosa gondoskodik a vállalkozások m ködéséhez

szükséges

infrastrukturális

feltételek

(utak,

energia,

kommunális szolgáltatások, stb.) kiépítésér l. Tevékenysége dönt en a terület értékesítésére irányul: bérbe adja a betelepül knek a park egyes területrészeit, illetve annak létesítményeit (üzemcsarnokok, irodák, raktárépületek, stb.). Magyarországon az ingatlanfejlesztés sajnálatos módon csak néhány ipari parknál jelenik meg tartósan domináns tényez ként. Az eredeti modell ugyanis – a múlt század 20-as éveit l – alapvet en arra irányult, hogy az infrastruktúra kiépítésével, a betelepül k számának növekedésével (s az együttm ködési lehet ségek b vítésével) a park területe felértékel dik. Célszer tehát a betelepül knek bérbe adni a területet (mint ahogyan azt pl. a VIDEOTON teszi) - s így id vel a bérleti díj növelésével az ingatlanhasznosítás bevételeit is növelni lehet. Sajnos, hazánkban

az

önkormányzatok

t keszegénysége

miatt

az

ingatlanhasznosítás lezárul a terület értékesítésével, s az ingatlan felértékel désének

hozamát

az

eredeti

tulajdonos

(dönt en

az

önkormányzat) átadja a betelepült cégeknek, amelyek az igen olcsó telekár kifizetésével a terület tulajdonosaivá lesznek. (Eddig arra nem volt példa, hogy a kormányzat földvásárlással az ingatlanhasznosítás profitját itthon tartsa. Arra viszont igen, hogy az ügyletet megnehezítse – Várpalotai Ipari Park.) -

Beruházások. Az ipari parkok tulajdonosai kiépítik a gazdasági társaságok fogadásához szükséges infrastruktúrát, illetve közrem ködnek a betelepülni szándékozó cégek beruházási feladatainak megoldásában. A beruházás önmagában is sokrét

feladat. Egyfel l gondoskodni kell az ipari park

megközelítésér l, illetve a parkon belüli közlekedés feltételeir l. De ide tartozik a termeléshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatási tevékenység infrastrukturális feltételeinek (pl.: energia, csatornázás, t zvédelem) megteremtése is. Ezen belül mind nagyobb súlyt kell helyezni az informatikai technológia feltételeinek kiépítésére, illetve a meglev 46

technológia állandó fejlesztésére. A beruházásokhoz tartozik a betelepül cégek ez irányú tevékenységeinek segítése.

Alapvet

cél, hogy a

letelepedésre vonatkozó döntés meghozatala és a termelés beindulása közötti id – nemzetközi mérce szerint is – rövid legyen. Ez a t kevonzó képesség egyik legfontosabb eleme, amit a marketingstratégiában még nem igen hangsúlyozunk, pedig kiváló példákat szolgáltatnak, pl. a Flextronics nyíregyházi letelepedésének nemzetközi mérce szerint is kiemelked en jók az adatai. A beruházási szakasz az ipari parkok (eredeti) betelepülésének befejezéséig tart. -

T keszervezés. Az ipari park létrehozásának célja, m ködésének feltétele, hogy a parkban vállalkozások, gazdasági társaságok telepedjenek le. Az ipari park létesítésének kezdeténél (tehát már az ipari park cím-pályázat szakmai megalapozásánál) ki kell dolgozni a t keszervezés stratégiáját: dönteni kell a leend

park szakmai profiljáról (pl.: gépjárm alkatrész,

elektronika, biotechnológia, illetve különböz

technológiák valamilyen

együttesének kialakításáról). A park infrastruktúrájának kiépítésével együtt indítani kell a marketing munkát, hogy arra az id re, amikor a park már (részben) fogadókész, a potenciális betelepül k megismerjék az új lehet ségeket,

a

cégek

letelepedésével

kapcsolatos

tárgyalások

elkezd dhessenek. A t keszervezés a park kiépítésének teljes szakaszában meghatározó jelent ség , ett l függ a park struktúrája, lehetséges teljesítménye, térségfejlesztési feladatainak alakulása. -

Szolgáltatás. Az ipari parkok eredeti funkcióit a szolgáltatások révén tudja betölteni. A betelepült cégek termelési költségeiket mérsékelni tudják, ha színvonalas és olcsó szolgáltatáshoz jutnak. A szolgáltatások körében min ségi változást jelent, ha a termelési-értékesítési folyamat egyes elemeit (pl. logisztikát) is szolgáltatásként tudja a park menedzsmentje felkínálni. Ennek átfogóbb változata a klaszter létesítése, amikor nem csupán egy parkon

belül,

hanem

kapcsolódásai,

sokrét

regionális szinten, együttm ködés

költségcsökkentést elérni. 47

a termelés révén

technológiai

lehet

jelent s

Hazánkban az ipari parkok közül csak néhány van ebben a fejl dési szakaszban. A "szolgáltatói" tevékenység mint a versenyképesség javításának EUkonform lehet sége – akkor válhat domináns tényez vé, ha annak (szélesen értelmezett) infrastrukturális feltételeit a park meg tudja teremteni. Ehhez azonban olyan támogatás-politika kell, amelyben a kormányzat a források egy részét mintegy "megel legezi" a fejl dés érdekében. Itt nem csupán olyan elemi feltételekr l van szó, mint a kisvállalkozók tanácsadói,

számára stb.

fontos

irodatechnikai,

szolgáltatásoknak

pénzügyi,

el mozdítása,

a

mérnöki, fejlettebb

kommunikációs technológiához való hozzáférés megoldása - hanem a hálózattá szervez dés feltételeinek módszeres kiépítése és fejlesztése. E téren alapvet kiépítése.

Olyan

feladat az ipari parkok informatikai rendszerének modern

szolgáltatások

infrastrukturális

alapjainak

megteremtésér l kell gondoskodni, amelyek révén például -

ki lehet elégíteni az ipari park menedzsereinek információs igényeit,

-

a

kor

színvonalán

lehet

ellátni

a

t keszervezés

feladatait

(térinformatika alkalmazása a marketingben), -

a betelepülés szervezési feladatainak ellátását fel lehet gyorsítani,

-

a létesítménygazdálkodás révén a park hatékonyságát min ségileg lehet javítani,

-

a térségfejlesztésben az ipari park integrációs funkciót tud ellátni.

A kisvállalkozók számára az informatikai rendszernek lehet vé kellene tennie: -

az Internetes hozzáférést,

-

a vezet i információs rendszerek kiépítésének lehet ségét,

-

a kontrolling rendszerek m ködtetését,

-

a pénzügyi rendszerek fejlesztését, 48

-

az elektronikai kereskedelem térnyerését,

-

a logisztikai funkciók ellátását,

-

a tervez rendszerek hasznosítását.

A szolgáltatások térnyeréséhez szükséges – az EU által támogatott – feltételek megteremtése a versenyképesség javításában mind fontosabb szerephez jut. -

Innováció. Az innovációs szakasz lényege, hogy a park közvetlen kapcsolatban van olyan egyetemekkel, tudományos intézetekkel, amelyek közrem ködése a betelepült cégeket extraprofithoz képes juttatni. Az innovációs

park

tevékenységében

a

csúcstechnológia

jelenléte

a

meghatározó. A betelepült cégek és a tudományos intézmények tevékenységei szimbiózisba kerülnek, kölcsönösen hatnak a szinergiák mind a kutatás-fejlesztés el mozdítására, mind a termel

tevékenység

versenyképességének javítására, extraprofit szerzésére. Hazánkban valóban m köd

innovációs park 2003-ban még nincs. A

Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett épül INFOPark, a Debreceni Egyetem mellett létrejöv

Debreceni Agrár Park, a

Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park ezt a min séget t zték célul. A BMGE mellett több mint tíz éve m köd INNOTECH ebbe a kategóriába tartozik tartalmilag, területe azonban nem éri el (a ma még el írt) 10 ha-os minimális nagyságot. Megjegyzés: Megfontolás tárgya lehet, hogy az "innovációt",

mint

domináns

tevékenységet

önállóan szerepeltetjük. Ennek alternatívája az, hogy a "szolgáltatás" részeként kezeljük, mint annak legfejlettebb változatát. Ma még az ipari parkokban a technológiai centrum, a technológiai transzfer intézmények, K+F szervezetek iránti igény

is

49

kicsi,

az

innováció

elkülönült

szerepeltetése itt inkább a figyelemfelhívást szolgálja. A fentebb bemutatott f bb fejl dési "szakaszok" a park életciklusainak els id szakaszában (a betelepülés befejezéséig) jellemz ek. Jeleznünk kell, hogy e domináns tevékenységi körök átfedésben vannak a park m ködésében, illetve nem is lehet ezeket sok esetben elkülöníteni egymástól (pl. ingatlanfejlesztés – beruházás; szolgáltatás – innováció). Az "innovációs" szakasz feltüntetésekor mindemellett szeretnénk jelezni, hogy a parkok önmagukban is egy-egy innovációs teljesítmény eredményei. És még inkább hangsúlyoznunk kell ezt, ha nem a park betelepítésének befejezéséig vizsgáljuk a tevékenységeket, hanem a már betelepült parkok további fejl dését is tekintetbe vesszük. Ahogyan számos fejlett országban az ipari park intézménye (s az egyes ipari parkok is!) több generációt élt (éltek) meg – ez a fejl dési folyamat várhatóan Magyarországon is mind er teljesebb lesz, s annak meghatározó vonásává az innováció válik. A parkok fejl désében min ségi változást eredményezhet a "szolgáltatások" olyan kifejlesztése, amely a parkokat hálózatba szervezi. A parkok szakmai (horizontális) együttm ködésének kiépítése a logisztikában, technológiai kapcsolódások (klaszterek) révén, illetve a regionális funkciók felvállalása a park környezetében (KKV-k számára szolgáltatás, beszállítói pozíció megszerzésében való közrem ködés, oktatási, pályázati tanácsadás, közrem ködés, stb.) várhatóan új min séget is eredményez a gazdaságban. Ez az új min ség a parkok hálózatát a gazdaságban, az egyes parkokat regionálisan stratégiai jelent ség vé teszi. A fenti fejl dési vonások modellszer en mutatják be a parkok fejl désének f bb szakaszait. Az egyes parkok "besorolása" nem problémamentes feladat, mert minden park feltételrendszere, fejlesztési célrendszere, adottságai eltér ek. A szakaszolásnak az ad értelmet, hogy mind kormányzati, mind regionális szinten a parkok összességét el lehessen helyezni a gazdaság-stratégia alakításában, s meggyökerezzen egy olyan

50

felfogás, szemlélet, amely a parkokkal a tudásalapú gazdaság rendszerében mint "húzó", teljesítményfokozó szervez désekkel számol. Fontos ez azért is, mert így az egyes ipari parkok saját tevékenységüket, fejl dési pályájukat pontosabban tudják meghatározni, azonosítani, illetve részt tudnak venni a feltételrendszer kormányzati és regionális (megyei, helyi) alakításában. Az itt tárgyalt stratégia megvalósításához ezért szervesen kapcsolódik az az adatszolgáltatási és monitoring rendszer, amely megfelel

indikátorok és kiértékelési metódusok

révén a folyamatok kezelését regionális és országos szinten lehet vé teszi. Az érdemi el relépésre végül is az vezethet, ha az országban bizonyos parktípusokat a kormányzat elfogad, egyértelm vé teszi, hogy azoknak milyen követelményeket kell teljesíteniük, s azokhoz milyen preferenciarendszer tartozik. A tervezhet ség, a kockázatok mérséklése érdekében célszer lenne ezeket magas szint jogszabályban rögzíteni.

51

4.

IPARI PARKOK - EU

4.1. Az EU támogatási rendszerének alapjai Az ipari parkok lehet ségeit nem csupán a helyi viszonyok, hanem – egyre jobban – az EU támogatáspolitikája határozza meg. Az Európai Unió támogatási politikájának alapját az Európai Gazdasági Közösség alapdokumentuma, az 1957-ben elfogadott Római Szerz dés, az Európai Megállapodás tartalmazza. E szerz dés 62. cikkelye kimondja, hogy a benne foglalt alapelvekkel összeegyeztethetetlen „bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy el nyben részesít egyes vállalatokat, vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget”. Az összeegyeztethetetlenség elvét részletesebben a 92. cikkely fejti ki. E cikkely els szakasza – a fentiek szerint – azt a gondolatot körvonalazza, amelyen az összeegyeztethetetlenség elve nyugszik: "1/a. Amennyiben a jelen Szerz dés nem határoz másként, azon állami pénzeszközökb l biztosított támogatások, bármilyen jelleg ek legyenek, amelyek meghatározott vállalatoknak vagy termelési ágaknak nyújtott kedvezményekkel a versenyt eltorzítják vagy annak eltorzításával fenyegetnek, összeegyeztethetetlenek a Közös Piaccal, amennyiben a tagállamok közötti kereskedelmet hátrányosan befolyásolják." A támogatási politika szempontjából legalább ennyire fontos, hogy az általános tilalom alól melyek a kivételek. Ezt a 3. szakasz tartalmazza: "3. A Közös Piaccal összeegyeztethet nek tekinthet k: a) szokatlanul alacsony életszínvonalú vagy jelent s foglalkoztatási gondokkal küzd területek gazdasági fejl désének el mozdítására nyújtott támogatások; b) közös, európai érdek fontos tervek el mozdítására vagy egy tagállam gazdasági életében jelent s zavarok kiküszöbölésére nyújtott támogatások; c) meghatározott gazdasági ágak vagy gazdasági területek fejl désének el mozdítására nyújtott támogatások, amennyiben azok a kereskedelmi feltételeket nem változtatják meg oly módon, hogy az a közös érdekekkel ellentétben áll; 52

d) a kultúra és a nemzeti örökség meg rzésének el mozdítására nyújtott támogatások, amennyiben azok a kereskedelmi és versenyfeltételeket nem változtatják meg oly módon, hogy az a közös érdekekkel ellentétben áll; e) más támogatások, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslatára min sített többséggel hozott határozatában megjelöl.” A támogatások egy jelent s része tehát végül is összeegyeztethet a Közös Piaccal, illetve az Európai Unió jogszabályaiban foglaltakkal. A területfejlesztés szempontjából fontos struktúrák: a vállalkozási övezetek, ipari parkok lehet séget nyújtanak a versenyképesség jelent s állami eszközökkel való el mozdítására. Az innováció-orientált ipari parkok (tudományos, technológiai stb. parkok) szempontjából ugyancsak fontos, hogy a kutatás-fejlesztést az EK Bizottsága általában kedvez en ítéli meg. Az EU-joganyagban 500, a K+F számára kedvez határozat van. Az EU-ban nem beszélhetünk integrált iparpolitikáról. Az összeférhetetlenség elve alóli mentességet adó kivételek azonban végül is priorizáló hatást váltanak ki, melyet minden gazdasági tényez igen komolyan vesz. Összességében tehát az EU az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az ipari parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák esetében nem csak lehet vé teszi, hanem ösztönzi is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak er sítése érdekében •

a K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (a 6. K+F keretprogram 17 Mrd eurót szán ennek a célnak az elérésére);

•

a regionális fejlesztés terén az EU az el bbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi er források bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére,

•

er forrásokat biztosít a hátrányos helyzet térségek felzárkóztatására.

53

A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a felzárkózás el mozdítása és a versenyképesség fokozása az EU gazdaságpolitikájában meghatározó jelent ség : •

a globális, a nagy térségek (Európa, USA, Távol-Kelet stb.) közötti versenyben az EU jelent s állami források (piackonform módon történ ) bevonásával igyekszik pozíciójavulást elérni;

•

az EU-n belül a térségek közötti kiegyenlít dés érdekében lehetséges állami forrásokat igénybe venni, az -

országok közötti, illetve

-

országon belüli

nivellálódást célozva meg. A fentiekb l kit nik, hogy a korábbi években kiépült finanszírozási rendszer átalakításra szorul annak érdekében, hogy a hazai rendszer harmonizáljon az EU támogatási rendszerével. Az országnak elemi érdekei f z dnek ahhoz, hogy a jelenlegi (viszonylag sz k) lehet ségekkel élni tudjon, de leginkább az EU-ba való belépésünket követ en azonnal érvényesíteni tudja a jogos támogatási igényeinket. 4.2. Az EU támogatási rendszerének néhány jellemz je 4.2.1. Strukturális Alapok Az Európai Unió költségvetésének mintegy egyharmadát a strukturális átalakulást el mozdító Strukturális Alapok teszik ki. Ennek bels tagolódása a következ : •

Európai Regionális Fejlesztési Alap,

•

Európai Szociális Alap,

•

Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap,

•

Halászati Orientációs Alap.

54

A

támogatások

odaítéléséhez

a

tagországok

kezdeményezései

szükségesek.

Magyarország 2004. májusában csatlakozik az Európai Közösséghez, s ezzel jogosult lesz arra, hogy támogatást kapjon a Strukturális Alapokból, valamint a Kohéziós Alapból. A támogatás feltételeként elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amelynek keretében kidolgoztuk fejlesztési céljainkat és prioritásainkat. E dokumentumok alapján tárgyaltunk az Európai Bizottsággal a kés bbi támogatások jogi alapját képez

Közösségi Támogatási Keret kialakításáról. A Közösségi

Támogatási Keret szabja meg, hogy 2004. és 2006. között a Strukturális Alapokból közösen finanszírozott egyes fejlesztési területekre milyen összeget fordítunk. Az NFT-ben körvonalazott célok és prioritások figyelembevételével a fejlesztési intézkedéseket tartalmazó ágazati és operatív programok készülnek. A Strukturális Alapok által támogatott Operatív programok mellett a Kohéziós Alapból finanszírozott közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális programok is hozzájárulnak a gazdaság fejl déséhez. A támogatások volumene:

A Magyarországnak juttatandó támogatások, 2004–2006, millió euró, 1999. évi áron Forrás

2004. év 2005. év 2006. év Összesen

Strukturális alapok

448

620

786

1854

Kohéziós alap

340

280

374

994

Összesen

788

900

1160

2848

Forrás: Az Európai Bizottság tájékoztatója, 2003.

55

4.2.2. Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv a következ Operatív programokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó fejlesztend területeket tartalmazza. ♦

Humáner forrás-fejlesztés Operatív Program, amely a következ

hat

fejlesztend területet jelöli ki: -

Aktív munkaer -piaci politikák támogatása;

-

Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaer piacra történ belépés segítésével;

-

Az egész életen át tartó tanulás feltételeit támogató fejlesztések, az oktatás és szakképzés javítása;

-

Alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek fejlesztése;

-

N k munkaer piaci helyzetének javítása;

-

Egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése1.

♦ Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, amelynek megvalósítása érdekében öt fejlesztend terület körvonalazódik: -

Befektetés-ösztönzés;

-

Kis- és középvállalkozások fejlesztése;

-

Turizmusfejlesztés;

-

Kutatás-fejlesztés és innováció;

-

Az információs társadalom, gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése.

1

Az egészségügyi fejlesztések céljai: az egészségtudatos magatartás fejlesztése, hatékony hozzáférést biztosító szolgáltatások kialakítása, a helyi, regionális és nemzeti egészségfejlesztési kapacitások kiépítése, a népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése tárgyi feltételeinek biztosítása.

A szociális infrastruktúra fejlesztésének céljai: a növekv és változó szükségleteknek megfelel , hatékony, mindenki számára elérhet szolgáltatások biztosítása. 56

♦ Környezetvédelem

és

Infrastruktúra

Operatív

Program,

amely

két

fejlesztend területet (al-programot) tartalmaz: -

Környezetvédelem2;

-

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése3.

♦ Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program, amely az alábbi három fejlesztend területet tartalmazza: -

A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mez gazdaságban;

-

Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása;

-

A mez gazdasághoz kapcsolódó vidékfejlesztés.

♦ Regionális Operatív Program, melynek négy fejlesztend területe a következ : -

A gazdasági és társadalmi fejl dés infrastrukturális feltételeinek javítása;

-

A regionális gazdaság versenyképességének a foglalkoztatási szempontokat szem el tt tartó javítása;

-

A környezet min ségének javítását célzó fenntartható helyi fejlesztések;

-

Térségfejlesztési programok.

Az ipari parkok leginkább a "gazdasági versenyképesség" és a "regionális fejlesztés" operatív programokban érdekeltek. Természetesen valamennyi program összefügg egymással, a többi három program közül különösen a "humán-er forrás", az "infrastruktúra" és a "vidékfejlesztés" témakörökbe tartozó fejlesztések érintik az ipari parkok fejl dését.

2

A környezetvédelmi fejlesztések céljai: zaj- és légszennyezés csökkentése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, természeti és környezeti károk megel zése, a környezeti kárelhárítás és kármentesítés, valamint a környezet-biztonság meger sítése, felszíni vizek, vízbázisok védelme, az ivóvízmin ség javítása, vizek kártétele elleni védelem er sítése, szennyvízelvezetés és -kezelés fejlesztése, védett természeti területek fejlesztése, a természetes él helyek és az élettelen természeti értékek védelme. 3

A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének céljai: a Helsinki közlekedési folyosók kiépítése az országhatárig, a meglév közúthálózat teherbírásának fejlesztése, a régiók közötti elérhet ség javítása. 57

A hazai támogatási rendszerben a fenti célrendszer érvényesítése az elmúlt évtizedben kialakult gyakorlat jelent s módosítását igényli. Az EU filozófiájához jobban kapcsolható prioritásrendszert kell el térbe állítani. Ezek az európai nagyrendszerekhez való kapcsolódás tennivalói (vasút, autópályák, dunai, tiszai hajózás, repül terek stb.), a K+F ügyek, a kis és közepes vállalkozási szektor élénkítése, a területfejlesztés (konkrét programok, ipari parkok, vállalkozási övezetek), a humán er források fejlesztése (K+F, oktatás, távoktatás), a bels kohézió er sítése (beszállítói rendszerek, informatikai rendszerek, humán infrastruktúra), környezetvédelem. A jelzett célok, illetve az ezekhez kapcsolódó prioritások támogatásának egymáshoz viszonyított súlyát tekintve figyelmet érdemel, hogy hazánkban a kis- és középvállalatok, valamint a környezetvédelem részaránya a központi támogatáson belül rendkívül alacsony, az EU országokban kialakult részarány (2-4%) tört részét teszi ki. 4.2.3. Decentralizáció Az EU-konformitás a támogatási rendszerben mindenekel tt azt jelenti, hogy át kell állni egy demokratikus, alulról építkez rendszerre. Ez annyiban érint – hosszú évek alatt kiépült – kormányzati struktúrákat, érdekeket, hogy az ágazati logikát mindinkább egy területi elv szerint építkez

támogatási szisztéma váltja fel, s a

források allokálásának módosulása evidens módon a feladatok átrendezését is magával hozza. A status quo megváltoztatása elkerülhetetlen, mivel a helyi fejlesztési programok az önkormányzati, megyei, regionális intézmények (ügynökségek), fórumok, illetve ezek szakért i kapacitásaik kiépítését és m ködtetését igénylik, más oldalról pedig a párhuzamos tevékenységek meg rzése finanszírozhatatlanná válik. Ma még csak kialakulóban van a finanszírozás regionális szint intézményi, döntési, tervezési, végrehajtói és ellen rzési rendszere. Gondot jelent, hogy sem a megyénél, sem a több megye alkotta régiónál nem képz dnek források, csak központi forrásokból tudnak finanszírozni. Az e téren halaszthatatlan – s igen széles kör igényként felmerül – oktatási, képzési feladatok megoldása ma még ugyancsak kezdeti stádiumban van. Ugyanez jel-

58

lemz a programfinanszírozásra épül költségvetési döntések szakmai megalapozására, a lehetséges megoldási formák kialakítására és alkalmazására. Ezek a megoldásra váró problémák mindamellett nem akadályozhatják meg (ellenkez leg: inkább sürget vé teszik) az ipari parkok fejlesztési programjának körvonalazását, a szükséges feltételek megteremtését. Az ipari parkok létesítésének szakmai megalapozásánál, m ködtetésénél a finanszírozási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a különböz célok (t kebevonás, foglalkoztatás, képzés, környezetvédelem stb.) elérését szolgáló, az ágazati logikát követ államháztartási források, valamint a regionalitást érvényesít (és a programok kezdeményezését és valóra váltását vállaló) önkormányzatok, területi fejlesztési tanácsok forrásai összehangoltan legyenek felhasználhatók. Ennek az összehangolást ellátó rendszernek (mechanizmusnak) ugyanakkor tekintetbe kell vennie a PHARE, a PHARE-CBC-Interreg, az el csatlakozási alap, valamint az EU Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap követelményeit: a küls forrásbevonás lehet ségeinek minél teljesebb kihasználását kell megoldania. E feladat mindenekel tt (minimálisan) olyan egységes követelményrendszer létét és funkcionálását feltételezi, amelyben az elkülönített állami pénzalapok, valamint a fejezeti kezelés el irányzatok szabályai összerendezettek (addicionalitás). Ez vonatkozik a pályázati úton elnyerhet támogatások feltételrendszerére, finanszírozási, eljárási, ellen rzési és információs rendjére egyaránt. A jelzett összehangolást végz mechanizmus, illetve a feladat tartalmát körvonalazó követelményrendszer funkcionálisan nem képzelhet el a munka feltételeit megteremt intézményfejlesztési tennivalók végiggondolása és megoldása nélkül. Ide tartozónak véljük a kormányzati struktúrán belül a szóban forgó tevékenységek tervezését, koordinációját, ellen rzését. Gondot jelent, hogy a folyamat figyelemmel kísérésének, az adatok összegy jtésének és rendezésének nincs gazdája. Ennek a koordinatív feladatnak a megoldása aligha nélkülözhet ahhoz, hogy az EU integrációs folyamatban az ipari parkok megfelel súllyal vegyenek részt. Az ipari parkok fejlesztése ugyanis az EU célrendszerében (Strukturális Alapok) számos ponton érintett: 59

•

Humán er források (munkahelyteremtés, átképzés, a munkanélküliség enyhítése stb.);

•

Bels

kohézió er sítése (beszállítói hálózatok, gazdasági szolgáltatások

stb.); •

Kis- és középvállalati szektor (a parkokba való betelepülés, a „holdudvari”, beszállítói funkció stb.);

•

Területfejlesztés, felzárkóztatás (területi kiegyenlítés, rekonstrukciós és zöldmez s ipari parkok t kebevonási, illetve technológiai transzfer funkciója stb.);

•

Környezetvédelem (korszer ipari, szolgáltatási – tiszta – technológiák, rekultiváció stb.);

•

Termelési struktúra átalakítása (intenzív t keszervezés, magas hozzáadott érték stb.).

A fentiek jelzik: az ipari park-program az EU célrendszerébe jól beilleszthet , a program kidolgozásához és valóra váltásához szükséges anyagi források brüsszeli kiegészítésére jó esély kínálkozik. Összességében: A regionális fejlesztés intézményrendszerének (tervezési, döntési, koordinálási mechanizmusa, ellen rzése stb.) létesítése során, az elért eredményekre építve az ipari parkokat mind jobban be kell vonni az EU finanszírozási rendszerébe. Szerencsésnek tekinthet az a helyzet, mely szerint a program kezdeményez i az önkormányzatok, a regionális szervezetek, így a kormányzatnak „csak” a keretekr l s a források egy részér l kell gondoskodnia. Az viszont rendkívül fontos, hogy az elkülönített források biztonságban álljanak rendelkezésre, az EU-források esetén pedig a nemzeti finanszírozás (az addicionalitás elve szerint) évekre el re garantált legyen (Ipari Park Alap). Az EU-forrásokat versenyben lehet csak megszerezni, s a versenyben a programok vesznek részt, a támogatás kedvezményezettjei pedig a régiók. A következ lépés az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív programjainak végrehajtását szolgáló intézkedések kimunkálása során ezen követelményeknek érvényt szerezzünk.

60

5.

IPARI PARKOK - KISTÉRSÉGEK

Az

ipari

parkok

fejlesztésében

igen

nagy

a

területi

differenciálódás.

Legdinamikusabban azok a parkok fejl dnek, amelyek t kevonzó képessége – mindenekel tt megközelíthet ségük, a szakemberállomány min sége, az ipari tradíció megléte szerint – kedvez . Ezek a térségek: a Nyugat-Dunántúli, a Közép-Dunántúli és a Közép-Magyarországi Régió. Az ipari parki teljesítmények 80%-át adó parkok is ezekben a térségekben vannak: VIDEOTON, Loranger (Sóstó) – Székesfehérvárott, a gy ri, a szombathelyi, a sárvári, a szentgotthárdi, a tatabányai és az esztergomi parkok. A teljesítmények ilyen megoszlásában szerepe van annak is, hogy az adott térségekben jöttek létre az els hullámban az ipari parkok – ezek "életkora" 5-10 év között van –, azaz túl vannak a t kebevonás igazán nehéz els 3-4 évén. Az utóbbi években Észak-Magyarországon is megjelentek a nagyberuházások (10 Mrd Ft-os nagyságrend , több száz foglalkoztatottat alkalmazó cégek), pl. a General Electric - Ózdon, a Delphi - Balassagyarmaton, a Flextronics - Nyíregyházán, a Jabil Tiszaújvárosban. A BOSCH is igen nagy fejlesztéseket tervez a térségben, Egerben és Miskolcon. Az elmúlt évek t keáramlását figyelemmel kísérve kimutatható egy keleti irányú (lassú) elmozdulás. A folyamat üteme sok tényez t l függ, de mindenekel tt az autópályák, a gyorsforgalmi utak kiépülését l, a helyi er feszítésekt l, a térségfejlesztési programok következetes valóra váltásától. A jöv ben mind nagyobb szerepet kap az is, hogy a szomszédos országokban is felgyorsul a t kebeáramlás, az együttm ködés lehet ségei kiszélesednek, feler södik a magyar t kekivitel is. Ebben a folyamatban várhatóan az ipari parkok létesítésével kapcsolatos know-how átadás, szakért i közrem ködés, menedzserképzés közös szervezése és a hazai t ke terjeszkedése egyaránt a partnerkapcsolatok kiszélesítéséhez, intenzitásuk növekedéséhez vezet. A t keáramlás terén kibontakozó folyamatok párosulnak egy egészen más síkon folyó átrendez déssel. Ez a regionális gazdaságfejlesztés, amely a korábban kialakult szektoriális politikát mind jobban háttérbe szorítja.

61

Az Európai Unió országaiban a regionalitás foka igen eltér , részben fejlettségük, de aszerint is, hogy az EU jogszabályok milyen érdekérvényesít lehet séget teremtenek számukra. Olaszországban még az egyes régiók sem azonos státusúak (dönt en az Észak-Dél probléma miatt), Németországban pedig az egyes régiókon belül is eltér regionális formációk alakultak ki. A regionalitás f bb mutatói – a munkanélküliségi ráta, a fajlagos GDP, a gazdasági struktúra átalakításának szükségessége, a gazdaságfejlesztési kilátások, a demográfiai mutatók – eltér

súllyal, a helyi

viszonyokhoz igazodóan jelölik ki a régió-beosztást, hierarchiát. F rendez elv: az EU-s forrásokhoz való hozzájutás maximálása.) A ma érvényes területi osztályozási rendszert (NUTS) az EUROSTAT (az EU statisztikai szervezete) dolgozta ki. Az ötszint

hierarchikus osztályozási

rendszernek három regionális és két lokális szintje van: NUTS 1:

a teljes ország

NUTS 2:

a statisztikai régiók (7)

NUTS 3:

a megyék (19)

NUTS 4:

a kistérségek (150 van hazánkban)

NUTS 5:

a települések

A NUTS területi egységeinek a Strukturális Alapok felhasználásánál van jelent sége, mivel a finanszírozás egyes célterületeit jelöli meg. Hazánkat 2004-2006 között (átmeneti jelleggel) NUTS 1 kategóriaként kezelik, mint korábban Írországot, Görögországot és Portugáliát. Magyarországon az EU források bevonása a vidékfejlesztésbe – az 1996. évi területfejlesztésr l szóló törvény keretei között – igen lassan alakult. Az EU el csatlakozási alapjai közül a mez gazdasági és vidékfejlesztési el csatlakozási program (SAPARD) nyújt segítséget az integrációra való felkészüléshez. Az akkreditációs intézmények igen vontatott felállítása, a bonyolult pályázási követelmények és a kell hozzáértés hiánya – ma már jól láthatóan – súlyos gondot okozott és még fog okozni a csatlakozás folyamatában.

62

A regionális politika kistérségi szint megvalósításában a következ id szakban az ipari parkok igen fontos funkciót tölthetnek be. Ennek lehet ségét az alábbiak teremtik meg: -

Valamennyi ipari park egy igényes megvalósíthatósági tanulmány alapján kidolgozott térségfejlesztési programmal rendelkezik.

-

Az ipari parki programok illeszkednek az adott település, megye, régió, fejlesztési terveihez (rendezési terv, fejlesztési program, koncepció, stb.), s így a regionális program (koncepció) szerves részét képezik.

-

Az egyes ipari park címeket a gazdasági tárca vezet je az önkormányzati törekvések szem el tt tartásával ítéli oda (a pályázatokat bíráló bizottságban a tárcák és civil szervezetek gondoskodnak a sokoldalú és szigorú véleményformálásról).

-

Az ipari parkok létesítése szinte kizáróan helyi kezdeményezéssel történt és

történik

(az

Ózdi

és

Záhonyi

park

esetében

különböz

kormányhatározatoknak is szerepe volt a fejlesztés megvalósításában). E vonatkozás azért fontos, mert az EU-ban megkövetelt szubszidiaritás elvének ez a szervez dési forma (az országban szinte egyedüliként) teljes mértékben megfelel. -

Az ipari parkok hozzájárulhatnak a térségek fejlettségében mutatkozó különbségek mérsékléséhez.

Az ipari parkok ily módon egyszerre elégítik ki a helyi (kistérségi), a regionális, a nemzeti és az EU-s követelményeket, s ebben az értelemben kitüntetett szereppel rendelkeznek. Magyarország gazdasági fejlettségében ma még igen nagy különbségek vannak régiónként:

63

Az egy f re jutó GDP a magyarországi régiókban, 2000. (Zárójelben a 2001-es adatok)

Az Európai Unió 15 tagállamának százalékában

Az Európai Unió 25 tagállamának százalékában

Régió

Ezer Ft

Az országos átlag százalékában

Közép-Magyarország

1998

155

77 (83,5)

83

Közép-Dunántúl

1303

101

47 (49,3)

55

Nyugat-Dunántúl

1462

114

58 (55,0)

62

Dél-Dunántúl

956

74

39 (39,8)

41

Észak-Magyarország

823

64

34 (34,6)

36

Észak-Alföld

809

63

33 (35,1)

35

Dél-Alföld

913

71

38 (37,9)

40

1288

100

51

55

Magyarország

Forrás: Területi statisztikai évkönyv, KSH, 2002.

A régiók fejlesztését a Strukturális Alapoktól jelent s források segíthetik (amennyiben a régiók megfelel programokkal pályáznak).

A támogatások tervezett megoszlása a régiók között

Régió

Támogatás a strukturális Részesedés, százalék 2004. év alapokból, milliárd Ft

2005. év

2006. év

Közép-Magyarország

17,9

13,6

3,3

4,5

5,9

Közép-Dunántúl

10,2

7,7

1,9

2,6

3,3

Nyugat-Dunántúl

7,6

5,8

1,4

1,9

2,5

Dél-Dunántúl

11,5

8,8

2,1

2,9

3.8

Észak-Magyarország

17,1

13,0

3,1

4,3

5,6

Észak-Alföld

20,7

15,7

3,8

5,2

6,8

Dél-Alföld

15,0

11,4

2,7

3,8

4,9

100,0

76,0

18,2

25,1

32,7

Összesen

64

Az ipari parkok elhelyezkedése az országban nem egyenletes – de összességükben – 30 km-es hatórádiuszú területtel számolva négy és félszeresen lefedik az országot. Egyes térségekben elhelyezkedésük s r sége nagyobb, de a kevésbé "s r n" települt régiókban is a kistérségek többségében van egy ipari park. Tekintettel arra, hogy a 150 kistérségre 160 ipari park jut, a kistérségi fejlesztések során az ipari parkokkal nem csak lehetséges, hanem kifejezetten célszer számolni.

A kistérségek és ipari parkok száma régiónként Régió Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

Kistérségek száma

Ipari parkok száma

16 23 23 23 22 22 21

28 20 25 27 18 25 17

A kistérségek és ipari parkok területi eloszlása igen kedvez képet mutat (lásd a mellékelt régiónkénti térképeket). Tekintettel arra, hogy az ipari parkok helyi kezdeményezés

akciók eredményeként jöttek létre, a kistérségi (és regionális)

területfejlesztési szint pedig államigazgatási döntéssel – a két struktúra gyakorlati egybeesése arra utal, hogy a kistérségek kiválasztása közel van ahhoz, amit egy szerves fejl dés produkált volna (s ami az EU tagállamainak többségében lezajlott). Ez a tény viszont felveti azt a gondolatot, hogy célszer lenne az ipari parkok és a kistérségek fejlesztését kvázi szimbiózisban kezelni. Ezeknek a lehetséges szimbiózisoknak megvannak a társadalmi alapjai. Kölcsönös szükségletek kielégítésér l kell gondoskodni: -

Valamennyi kistérség (és az ország) alapvet

érdeke, hogy évr l-évre

jelent s m köd t ke telepedjen le, teremtsen munkaalkalmat, jövedelmi többletforrást, s mind nagyobb legyen a hozzáadott érték, a szellemi 65

munka súlya a termelésben. A t kebevonás terén az ipari parkok – éppúgy mint a kistérségek – egymás konkurensei, de már vannak jelek arra, hogy mind többen ismerik fel: e téren is az együttm ködés lehet igazán eredményes. (Nem a helyét keres t ke volumene kevés, az a gond, hogy nem

tudjuk

együttesen

prezentálni

a

nemzetközi

t kepiacon

a

lehet ségeinket. Az a t ke-volumen, ami az ország fejl déséhez nélkülözhetetlen – évi mintegy 2 Mrd USD – a helyét keres , recesszió miatt harmadára csökkent t ke volumenének 0,5%-a alatt van!) -

A kistérségi fejlesztések alap-problémája a szakember-ellátottság. Tapasztalataink szerint az elmúlt években a fejl dés ott volt nagyobb, ahol a gond kisebb. A legnagyobb t kevonzású térségek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) egyúttal a pályázási lehet ségek terén is (és természetesen a forrásbevonásban is) el nyre tettek szert, illetve növelték el nyüket a felzárkózó térségekkel szemben. Az egy f re jutó GDP terén ugyan az ország valamennyi térségében javulás érzékelhet , de a fejlett térségek nagyobb adszorbeáló képességének eredményeként az ország már említett térségei és a felzárkózó térségek közötti távolság n tt. Ebben a vonatkozásban az ország nyugatról-keletre jobban "lejt", mint bármikor. (Bíztató ugyanakkor: két régió esetében, Észak-Alföldön és DélDunántúlon csökkent a távolság.) Elemi érdek ezért, hogy minden kistérségben, de különösen a felzárkózókban az oktatás, képzés minden formáját els dleges prioritásként támogassa a kormányzat.

-

Az EU finanszírozási filozófiájában meghatározó szerepe van a partnerkapcsolatoknak. A kistérségek létrejötte is voltaképpen ennek eredménye:

több

er feszítéseket

település

ismerte

el

összefogását, a

jogalkotó,

társulását amikor

szorgalmazó a

regionalitás

érvényesítésének ezt a lokális szintjét kialakította. Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy a területfejlesztésnek ugyan a kistérség a legkisebb egysége a települési szint fölött, (tehát ahol a partnerkapcsolatok már megjelennek), de a legkisebb gazdaságfejlesztési és területfejlesztési egység az ipari park. A kiépült ipari park ugyanis akkor tudja célkit zéseit 66

megvalósítani, ha partnerkapcsolatot épít ki nem csupán a betelepült cégek között,

hanem

a

környezetében

m köd

–

dönt en

kis-

és

középvállalkozásokkal, más ipari parkokkal, a területfejlesztés autentikus (települési, kistérségi, megyei, regionális) fórumaival, ügynökségeivel, pénzintézeteivel.

67