1. sz. melléklet
A Kék Gazdaság – egy valóban fenntartható gazdasági modell1 A Természet maga megmutatja, milyen irányban kutassunk, milyen gazdaságot hozzunk létre és hogyan teremtsünk munkahelyeket. A Kék Gazdaságról A fenntarthatóság felé vezető út többet kíván az emberiségtől, mint a gazdaság zöldítése, vagy bizonyos fajta hulladéktípus újrahasznosítása. Akkor érhetjük el a fenntarthatóság megfelelő szintjét, ha a rendszereinket úgy tervezzük meg, ahogy az ökoszisztémák működnek és fejlődnek. Az ökoszisztémák úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy hálózatok hálózatait hozzák létre, ahol mindegyik elem a képességeinek legjavát teszi hozzá az egész működéséhez, világosan meghatározott keretek között létezik és végtelen, önszabályozó körfolyamatokon keresztül áramoltatja az energiát és a tápanyagot a rendszerek között, a fizika törvényeinek megfelelően. Ugyanazon menedzsment-elvek érvényesülnek a sivatagokban, az alpesi hegyláncokon, a lápokon vagy az esőerdőkben. A hagyományos üzleti gondolkodás azt sugallja, hogy a munkahelyek megszüntetésével érhetünk el termelékenység-növekedést. A Természet azonban jobban ismeri ezeket a dolgokat. Válság idején, amikor százmilliók válnak munkanélkülivé, a jövőjüket kilátástalannak tartják, akkor kell a Kék Gazdaság munkahelyteremtő gépezetét üzembe helyeznünk. A természeti rendszerek a helyi munkalehetőségek tömegének adnak teret. Olyan megélhetési módokat tárnak fel, amelyek megfelelnek a bolygónknak, a közösségi javaknak és annak a fiatal generációnak, amely hasznos és értelmes munkát keres a maga számára. A jelenlegi üzleti modelljeink csődöt mondtak. Az összevonások, felvásárlások, a befektetett eszközeink minél nagyobb haszonnal való működtetése, az állandó adósságok és a rejtelmes pénzügyi eszközeink igazából csak az összeomlás eszközei. A jelenlegi és a jövő generációit az adósság trilliói fenyegetik a jólétük növelésének ígérete illetve reménye nélkül. Napjaink zöld üzleti modelljei sem érték el a kitűzött célokat. Az az elképzelés, hogy az üzleti élet több tőkét áldoz arra és a fogyasztók többet fizetnek azért, hogy a szén-lábnyomunk csökkenjen, egyre erőtlenebb még úgy is, ha feltesszük, hogy a gazdaság örökké növekszik. Amikor a kormányok adósságba süllyednek és milliók számára válnak a munkahelyeik bizonytalanná, hogyan motiválhatunk bárkit is? Ez a romantikus modell csak azoknak felel meg, akik elég gazdagok, és azt gondolják, hogyha a lelkiismeretük tiszta, akkor a bolygó is tiszta lesz. Ha a mérgező folyamatokat kevésbé mérgezővel helyettesítjük, csak kevesebb rosszat teszünk. Így járunk el például akkor, amikor beruházunk dollár-milliárdokat kevésbé mérgező és hosszabb üzemidejű akkumulátorokba, elemekbe. De még a kevésbé mérgező elemekhez is szükség van bányászatra, olvasztásra és mérgező kémiai folyamatokra. A kevésbé mérgező elemeket is a környezetbe, szeméttelepekre juttatjuk vissza és ezzel hosszú távon kockáztatjuk az egészségünket. Vajon elég, ha kevesebb rosszat teszünk? A tolvaj akkor is tolvaj, ha ma kevesebbet lop, mint a 1
Az összeállítás a Gunter Pauli: Building the Blue Economy (http://www.paradigm-pubs.com/sites/www.paradigm-
pubs.com/files/files/BuildingBlueEconomy.pdf), a Kék Gazdaság honlapja (www.akekgazdasag.hu) és a Kék Gazdaság Innovációs Klaszter anyagai alapján készült.
múltban. Vállalatok környezetvédelmi díjakat nyernek akkor, ha kevesebbet szennyeznek, akkor is, ha folytatják a szennyezést! A Kék Gazdaság a rosszat jóval helyettesíti. Például az élelmiszer-minőségű tűz- és lángkésleltető termékek úgy védenek, hogy nem fenyegetik az élelmiszer-ellátásunkat, illetve nem mérgezik otthonainkat. A Kék felülmúlja a Zöldet, mivel vagyontól és tőkétől függetlenül ér el gazdasági és ökológiai téren fejlődést. A Kék Gazdaság a Természet bölcsessége szerint rendezi el a folyamatokat. A fejlődő és a fejlett világban egyaránt működőképes. Jövedelmet teremt, nem csak valami jónak az ígéretét. Munkahelyeket hoz létre. A biomimikri, a természeti folyamatok leképezése bemutatja nekünk azokat a csodákat, amelyekre a természet tanít bennünket. Ezidáig ezek az elképzelések nem gyakoroltak érzékelhető hatást még a jelentős tőkével rendelkező fejlett országokra sem, nemhogy a tőke nélküli harmadik világ gazdaságaira. A Kék azzal is felülmúlja a Zöldet, hogy nem egyszerűen csodálja a természetet, de leképezi a természeti rendszerek működését, és egészként tekint rájuk. Egy Kék Gazdaságban a fenntartható hatékonyságot azáltal érjük el, hogy helyettesítjük a szükségtelen dolgokat olyanokkal, amelyek működőképesek és számtalan innovatív technológiát egyesítenek egységes egésszé úgy, ahogy azt az élőhelyek és az ökoszisztémák teszik. A fenntarthatóság és az erőforrás-hatékonyság eléréséhez minden embernek és minden nemzetnek szüksége van gyakorlati eszközökre. A Kék Gazdaság elvei működőképesek, mert alkalmazhatók (és már alkalmazzák is őket) kis és nagy méretekben is. Ha felülről próbáljuk úgy irányítani az embereket, hogy helyesen cselekedjenek vagy hogy fokozatosan javítsák az energiahatékonyságot, soha nem érhetünk el olyan hatást, mint amit elérhetünk a jövedelmezőséggel, költségcsökkentéssel vagy a nagyobb piacképességgel. A Kék Gazdaság a gazdasági értéken keresztül teremt fenntarthatóságot. Az üzleti élet ezeket az alapelveket úgy használhatja, hogy általuk hatékonyabbá válhat, munkahelyeket teremthet, jövedelmet generálhat miközben csökkenti a szennyezés kockázatát és társadalmi költségét. A fiatal vállalkozók, és azok, akik a szívükben fiatalok olyan fenntartható vállalkozásokba foghatnak, amelyek értelmes munkát adnak, értékes termékeket hoznak létre és társadalmi egyenlőséget biztosítanak. A Kék Gazdaság lefektet bizonyos alapelveket. Egy központi elv a tápanyagok és energia olyan önszabályozó körforgása, mint ahogy az a természetben is történik. Ez egy vízesés-szerű folyamat. Nem igényel más erőt a működéséhez, mint a gravitáció. A tápanyagokat áramoltatja a biológiai birodalmak között – a lekötött ásványi anyagok táplálékként szolgálnak a mikroorganizmusok számára, amelyek táplálják a növényeket, amelyek pedig táplálékul szolgálnak más fajok számára. Az egyik birodalom hulladéka táplálék a másik birodalom számára. A táplálék és az energia önszabályozó áramoltatása úgy válik fenntarthatóvá, hogy kiküszöböli az olyan inputokat, mint az energia. Felszámolja a hulladékot és annak járulékos költségeit, de nemcsak úgy, mint szennyezést hanem mint az anyagok elégtelen hatékonyságú felhasználását. Az ökoszisztémákban egyáltalán nincs hulladék, mivel az egyik folyamat mellékterméke input egy másik folyamat számára. Ezek az elvek szorosan illeszkednek az ökoszisztémák működéséhez. Minden szempontból fenntarthatóak; azt használják, ami helyben elérhető, mint a természetben előforduló, a fizika törvényeitől függő energiaforrások. Mindig a hatékonyság magasabb szintjei felé fejlődnek, a hatékonyságtól az elégségességig, onnan a jólétig. A táplálék és az energia folyamatos önszabályozó körforgásban van. Többszörös jövedelemforrást jelent a beruházások hatványozott mértékű
megtérülésével. Semmi nem megy veszendőbe; mindenkinek megvan a maga szerepe - teljes foglalkoztatottság van. Az innovációk csoportja áll rendelkezésre hogy a rendszer problémáit megoldják. Innovátorok és vállalkozók világszerte keresik azokat a módszereket, amelyekkel a természetes fizikai és kémiai folyamatokat használhatják fel az anyagok és az energia harmonikus és megújuló áramoltatására. Gazdagságot halmoznak fel, értéket teremtenek, és azzal hoznak létre új munkahelyeket, ami helyben rendelkezésre áll. Egy Kék Gazdaságban a jelenlegi fenntarthatatlan termelési és fogyasztási modell már idejétmúlt, és nem használják. A munka és a Természet kihasználásának ördögi köre, a széndioxid-kibocsátás egyre növekvő terhével együtt meg fog szűnni. Egy olyan kör jön létre, ahol azt használjuk, ami elérhető, fokozatosan növeli a társadalmi tőkét és olyan innovációkat dob piacra, amely segít abban, hogy mindenkinek az alapszükségleteit kielégíthessük. A Kék Gazdaság kibővíti életterünket, a bolygónk hasznára van, és az anyagot és az energiát a jelenlegitől teljesen eltérő módon használja és őrzi meg. A Kék Gazdaság koncepciója a „Természeti Top 100” projektből nőtte ki magát. Ebben a projektben a természeten alapuló technológiákat (publikációkat) gyűjtötték össze, amelyet aztán szakértők vizsgáltak meg. Egy amerikai csoport 2 230 körüli technológiát vizsgált meg, és kiválasztotta azokat, amelyek alkalmasnak mutatkoztak a jelenlegi üzleti modellek alapvető megváltoztatására. 340 olyan innovációt választottak ki, amelyeket rendszerekbe tudtak foglalni. Ezek úgy működtek, mint az ökológiai rendszerek. A technológiákat aztán egy üzleti stratégákból, pénzügyi elemzőkből és döntéshozókból álló csoport értékelte. A használt kritériumok között voltak: a projekt jelenlegi állása, a felhasznált intellektuális tulajdon összege, és az ENSZ által felállított Millenniumi célok eléréséhez való hozzájárulás. Ide tartozott még a lehetséges munkahelyteremtő képesség, és az a sebesség, amellyel a tömegtermékek piacát meg lehet célozni. A száz legjobb elképzelést mutatja be az a könyv, amely a Kék Gazdaság címet kapta. Olyan rendszerelemeket tartalmaz, amelyek egyszerre több problémát oldanak meg, nem csak egy nézőpont szerint közelítenek. Az elképzelések már működő projektekből származnak, tehát a gyakorlatban már kipróbált módszerekről van szó. Amennyiben sor kerül az alkalmazásukra az iparágak százaiban, és terjed az országok között, akkor az egész világon alapvetően megváltoztatja az általunk ismert gazdaságot. A természet által inspirált innovációk közül sok annyira érdekes van, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni: a könyv kulcsa az, hogy integrálja a valódi világgazdaságot ezekkel az innovációkkal, és a közösségek számára fenntartható hasznot hozzanak. A Kék Gazdaság a régiók számára is esélyt ad arra, hogy egy, a természettel is összhangban lévő fejlődési pályára állhassanak rá. Alkalmat teremt a városok és a falvak, a tudományos, a közigazgatási, az üzleti és a civil szféra összefogására, a közös cselekvésre. Mindezt hosszú távon, tartósan, a saját erőforrásaira alapozva, környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható módon teheti meg. Hogyan érhetjük el a bőség társadalmát? Hogyan tehetünk szert újra és újra megújuló forrásból származó élelmiszerre, lakóhelyre, megélhetésre és jólétre? A természetes rendszerek sikeres módszereinek követése révén olyan modelleket tervezhetünk, amelyek általános érvényűek, önszabályozó körforgásban vannak, gondoskodnak a bolygóról és a rajta élő fajokról, és az örökkévalóság érzését nyújtják. Ebben rejlik a valódi gazdaság lényege. Amint megragadjuk az új
paradigma teljességét, a gazdasági bizonytalanság hamvaiból főnixmadárként éled újjá a Kék Gazdaság képe, amely a természetből merít erőt és ihletet. Kék Gazdaság Innovációs Klaszter – Pécs, 2011. február 9. A Kék Gazdaság Innovációs Klasztert a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar szakmai támogatásával a Biokom Kft, a Mevid ZRt, a JuridEco ZRt. és az ECOsynergy Bt. alapította meg 2011. február 9-én. A különböző szereplők egymás tevékenységét kiegészítve olyan egységes gazdasági modellt szándékoznak kialakítani, amely - ahogyan azt a klaszter stratégiai céljaiban megfogalmazzák -, nem termel hulladékot, nincs károsanyag-kibocsátása, sok munkahelyet hoz létre és mindezt költséghatékonyabban teszi, mint a jelenlegi gazdasági rendszer. A célok megvalósítása során nagyon fontos a szereplők összefogása és a közös célnak megfelelő összehangolt működtetése. A Kék Gazdaság Innovációs Klaszter a Kék Gazdaság társadalmi-gazdasági rendszer alapján olyan üzleti modellek megtervezését, kivitelezését tűzi ki célul, melyek lokálisan a régió gazdaságát úgy fejlesztik, hogy egyben csökkentik az itt tevékenykedő szereplők külső tényezőktől való függőségét. A Klaszter a helyi adottságokra épülő egymástól függetlenül működő, de egymást kiegészítő szereplők, vállalakozások összefogásával fenntartható, s piacképes folyamatokat hoz létre. A szervezet a vállalkozások között meglévő szinergiák felszabadításával az eddig gazdaságtalan termékeket, folyamatokat gazdaságossá, s a környezetre ártalmatlanná teszi. A környezetterhelés csökkentését a még ki nem merített, s ezáltal a termelésbe újra bevonható hulladékok gazdaságos továbbhasznosításával oldja meg, mely lehetővé teszi a helyi foglalkoztatás-bővítést. A Klaszter jelenleg futó projektjei: 1. 2. 3. 4.
Geotermikus kaszkádrendszer üzleti modellezése; Közvilágítás alternatív energiaforrásból történő megoldása; Borászati melléktermékek felhasználása, optimalizálása, üzleti modell fejlesztése; Örvényes víztisztítás gyakorlati megvalósítása.
A Klaszter Stratégiája Misszió: A Kék Gazdaság Innovációs Klaszter (továbbiakban, Klaszter) missziója, hogy a Kék Gazdaság gazdasági – társadalmi modell alapelveinek megfelelő termékeket, eljárásokat, technológiákat valósítson meg, amelyek a lehető legteljesebb harmóniában vannak a természeti ökoszisztémákkal. A megvalósítás során kiemelt szempont továbbá a regionális gazdaság fenntartható fejlesztése, s a munkahelyteremtés. Vízió: A Klaszter víziója egy olyan Dél-Dunántúli Régió – és később egy olyan ország, ahol az élő rendszerek sokfélesége és a természeti rendszerekbe szervesen beágyazódott társadalmi szerveződések egymással együttműködve fenntartható élelmiszer-, víz- és energia-önrendelkezést valósítanak meg. Cél továbbá, hogy ezek az együttműködésben létrehozott regionális társadalmi – gazdasági egységek a régió gazdasága számára fenntartható fejlődést eredményezzenek azáltal, hogy a régióban a perifériára szorult társadalmi rétegeket is újra bevonják a globális, és ily módon egyre sokszínűbbé és rugalmasabbá váló gazdaság körforgásába. Stratégiai cél: Cél egy olyan Innovációs Klaszter működtetése, amelyben a vállalkozói, állami és akadémiai szféra együtt dolgozik a klaszter Missziójának megfelelően a Vízióban felvázolt régió
kialakításán. A Kék Gazdaságnak megfelelő gazdasági – társadalmi rendszer kialakításához - ami nem termel hulladékot, nincs károsanyag-kibocsátása, sok munkahelyet hoz létre és mindezt költséghatékonyabban teszi, mint a jelenlegi gazdasági rendszerünk - nagyon fontos a szereplők összefogása és egy közös célnak megfelelő összehangolt működtetése. A Klaszter a célját úgy éri el, hogy a különböző szereplők hozzájárulásával a jelenleg elszigetelten működő területek - mint a regionális fejlődés, a tudásátadás, a versenyképesség, a gazdasági fejlődés – egy új, integrált rendszert alkotnak. Egymást kiegészítve olyan egységes gazdasági modell jön létre, amely lehetőséget teremt egy igazán fenntartható elmélet és gyakorlat párhuzamos fejlesztésére. A Kék Gazdaságnak az ökoszisztémák hatékonyságával megvalósuló adaptációi elsősorban helyben, regionálisan valósulnak meg. A decentralizált, megfelelő szintű élelmiszer- és energiaönrendelkezéssel, a fosszilis energiaforrásoktól való függést minimalizálva működő egységek alulról építkező, egymásra épülő, egymást feltételező moduláris rendszerek. Ezáltal segíti elő a Kék Gazdaság a vidéki területek olyan irányú fejlődését, amely jelentős számú munkahely megteremtésével jár. A természettel való harmóniának a mindennapi életbe való szerves beépülése elősegíti az egészséges társadalmi értékrend kialakulását is.
Operatív célok: A Klaszter megalapítása utáni első időszakban kiemelten kezeli az energia kérdéskörét olyan projekteken keresztül, amelyek megfelelnek a Kék Gazdaság alapelveinek, valamint fenntartható gazdasági-társadalmi előnnyel járnak a régió számára. A Klaszter a Kék Gazdaság gazdasági-társadalmi modell főbb paraméterei alapján kialakít egy olyan Kék Gazdaság standardot, amely lehetővé teszi a Kék Gazdaság koncepciójának széleskörű társadalmasítását. A Klaszter további célja az energetikai alkalmazásokon túl olyan projektek kidolgozása és megvalósítása, melyek a víz, és a „hulladékból érték” területén valósíthatóak meg. A klasztertagok szándékai szerint más projektek is indíthatók, amelyek a Kék Gazdaság szellemében fogalmazódnak meg.
