ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 23. szám 124. évfolyam augusztus 7. TARTALOM

23. szám

124. évfolyam

2009. augusztus 7.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások Alapító Okirat (41) ....................................................................... 1745 51/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság beruházási utasítása kiadásáról ............... 1759 52/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a 13/2007. (MÁV Ért. 19.) VIG. sz. a MÁV Zrt. tulajdonát képző vagy használatában lévő közúti járművek üzemeltetéséről és a közúti járműgazdálkodásról szóló vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról .......................................... 1774

Utasítások Alapító Okirat (41) MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1993. június 30. napján kelt és az 1994. január 14. napi (1. számú), az 1994. május 31. napi (2. számú), az 1994. szeptember 15. napi (3. számú), az 1996. április 18. napi (5. számú), az 1997. február 18. napi (6. számú), az 1997. március 24. napi (7. számú), az 1997. december 16. napi (8. számú), az 1998. április 8. napi (9. számú), az 1999. május 21. napi (10. számú), a 2001. november 9. napi (11. számú), a 2002. január 28. napi (12. számú), a 2003. március 24. napi (18. számú), a 2003. június 19. napi (19. számú), a 2003. november 3. napi (20. számú), a 2004. április 30. napi (21. számú), a 2004. szeptember 28. napi (22. számú), a 2004. december 28. napi (25. számú), a 2005. március 23. napi (26. számú), 2005. június 01. napi (27. számú), a 2005. augusztus 22. napi (28. számú) és 2005. augusztus 22. napi (29. számú), a 2005. szeptember 30. napi (30. számú), a 2006. október 27. napi (31. számú), a 2006.

Oldal 53/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az idegen felek részére történő energiaszolgáltatás és továbbadás eljárási rendjének szabályozásáról...................... 1815 4/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás „Műszaki Útmutató, Környezeti Rend (Gallyazás, fakivágás, kaszálás, parlagfű mentesítés)” tárgyról .............................................................. 1838

Egyéb közlemények A MÁV Zrt. Szabványügyi Központ közleményei – MÁV vállalati szabványok kiadása ....................................................... 1858

november 14. napi (32. számú), a 2007. január 31. napi (33. számú) és a 2007. február 01. napi (34.), a 2007. április 26 napi (35.), a 2007. november 9 napi (36.), a 2007. december 03. napi (37), a 2008. március 20 napi (38.), a 2008. május 30. napi (39.) valamint a 2009. július 1. napi (40) és 2009. július 20. napi (41) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA A Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója (Alapító) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései alapján az 1993. június 30. napján megállapította a Magyar Államvasutak Részvénytársaság – mint egyszemélyes részvénytársaság – Alapító Okiratát. A Magyar Államvasutak Részvénytársaság átalakulás jogcímén jött létre. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény és az álla-

1746

A MÁV Zrt. Értesítője

mi vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően az Alapító a Társaság 1993. június 30. napján meghatározott, utóbb a fentiek szerint többször módosított Alapító Okiratát 2009. július 20. napján módosította, és azt egységes szerkezetbe foglaltan az alábbiak szerint határozza meg: 1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TELEPHELYEI ÉS FIÓKTELEPEI 1.1. A Társaság cégneve: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Társaság idegen nyelvű elnevezései: angolul: MÁV Hungarian State Railways Private Company Limited by Shares franciául: MÁV Chemins de Fer de l’Etat Hongrois Société Anonyme privée németül: MÁV Ungarische Staatseisenbahnen Aktiengesellschaft betreibend in geschlossener Weise 1.2. A Társaság rövidített cégneve: MÁV Zrt. Idegen nyelven: angolul: MÁV Co. franciául: MÁV S.A. németül: MÁV AG

23. szám

MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Szombathely 9700 Szombathely, Szelestey u. 15. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Pécs 7602 Pécs, Verseny u. 4. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Szeged 6723 Szeged, Rendező-pályaudvar 2. A TÁRSASÁG IDŐTARTAMA 2.1. A Társaság határozatlan időtartamra alakult. 2.2. A Társaság 1993. június 30. napjával jött létre, a Társaság létrejöttének jogcíme átalakulás. A Társaság a Magyar Államvasutak állami vállalat általános jogutódja. 3. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE 3.1. A Társaság főtevékenysége: Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás 3.2. A Társaság további főbb tevékenységei:

1.3. A Társaság székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. 1.4. A Társaság telephelyei és fióktelepei: 1.4.1. A Társaság telephelyei: MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ 1087 Budapest, Luther u. 3. MÁV Zrt. 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. 1.4.2. A Társaság fióktelepei: MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Debrecen 4034 Debrecen, Faraktár u. 107. MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Területi Oktatási Egység, Miskolc 3527 Miskolc, Kinizsi u. 1/a.

Nyomdai előkészítő tevékenység Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása Szennyvíz gyűjtése, kezelése Nem veszélyes hulladék gyűjtése Veszélyes hulladék gyűjtése Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Épületépítési projekt szervezése Lakó- és nem lakó épület építése Út, autópálya építése Vasút építése Híd, alagút építése Folyadék szállítására szolgáló közmű építése Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése Egyéb építmény építése m. n. s. Tetőfedés, tetőszerkezet építés Egyéb speciális szaképítés m. n. s. Helyközi vasúti személyszállítás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Egyéb vendéglátás Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Egyéb szoftverkiadás

23. szám


Hangfelvétel készítése, kiadása Vezetékes távközlés Vezeték nélküli távközlés Műholdas távközlés Egyéb távközlés Számítógépes programozás Információ-technológiai szaktanácsadás Számítógép üzemeltetés Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás, web- hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás M. n. s egyéb információs szolgáltatás Vagyonkezelés (holding) Befektetési alapok és hasonlók M. n. s. egyéb pénzügyi közvetítés Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlankezelés Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Üzletvezetés Építészmérnöki tevékenység, Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Műszaki vizsgálat, elemzés Biotechnológiai kutatás, fejlesztés Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Fényképészet M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Gépjármű kölcsönzés (3,5 tonna fölött) Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Immateriális javak kölcsönzése Személybiztonsági tevékenység Biztonsági rendszer szolgáltatás Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Egyéb épület-, ipari takarítás Egyéb takarítás Összetett adminisztratív szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Követelésbehajtás M. n. s egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Kötelező társadalombiztosítás Szakmai középfokú oktatás M. n. s. egyéb oktatás Könyvtári, levéltári tevékenység Sportlétesítmény működtetése 4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, RÉSZVÉNYEI 4.1. A Társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 21.000.000.000,- Ft, azaz Huszonegymilliárd Forint.

1747

A Társaság alaptőkéje 20.000.000.000,- Ft, azaz Húszmilliárd forint nem pénzbeli betétből (apportból), és 1.000.000.000,-Ft, azaz Egymilliárd forint pénzbeli betétből áll. Alapító döntése alapján a Társaság tulajdonába került nem pénzbeli hozzájárulás tárgyait a jogelőd állami vállalat átalakulása során elfogadott átalakulási vagyonmérleg, illetve apportlista tartalmazta. 4.2. A Társaság alaptőkéje 2.100.000 darab, azaz Kettőmillió egyszázezer darab, egyenként 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll. 4.3. A Társaság részvényei az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton kerülnek előállításra. Az Igazgatóság az Alapító kérésére a részvényeket öszszevont címletű részvényként is kibocsáthatja, illetve a kiadást követően az összevont címletű részvényt az Alapító kérésére és költségére kisebb címletű összevont részvényre, vagy Alapító Okiratban meghatározott névértékű részvényre bonthatja fel. Az alaptőke felemelése vagy leszállítása esetében, amennyiben a nyomdai úton előállított részvények felülbélyegzése vagy kicserélése szükséges, az Igazgatóság az Alapítót az alaptőke emelés, illetve az alaptőke leszállítás bejegyzését követő 60 napon belül tájékoztatja a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének és a kicserélt vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyéről, az átvétel és az átadás kezdő és záró időpontjáról. Az Igazgatóság a tájékoztatást írásban közli az Alapítóval. A részvények átadására és átvételére legalább 6060 napot kell biztosítani. A részvények átadásának a helye az Alapító székhelye. A kicserélésre átadott részvényeket az Igazgatóság az értékpapírokra vonatkozó rendelkezések szerint eljárva, a záró időpontot követően érvényteleníti. 4.4. A Társaság részvényei a Társaság cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke, illetve – ha a részvények névértéke és kibocsátási értéke eltérő –, a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után kerülnek nyomdai úton előállításra. A Társaság 1 db, azaz Egy darab 20.000.000.000,-Ft, azaz Húszmilliárd forint össznévértékű, 1 db, azaz Egy darab 750.000.000,-Ft, azaz Hétszázötvenmillió forint össznévértékű és 1 db, azaz Egy darab 250.000.000,-Ft azaz Kettőszázötvenmillió forint össznévértékű, összevont címletű részvényt bocsátott ki. 4.5. A Társaság a nyomdai úton előállított részvényén legalább az alábbiakat tünteti fel: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét,

1748


b) a részvény sorszámát, sorozatát és névértékét, c) az első tulajdonos nevét d) a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve részvénysorozathoz fűződő, az alapító okiratban meghatározott jogokat, e) a kibocsátás időpontját (az alapító okirat, illetve alaptőke-emelés esetén az alapító okirat módosításának keltét), az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát, f) a cégjegyzés módnak megfelelően a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírását, g) az értékpapír kódját, h) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát. 4.6. A Társaság részvényei más részvénytípusba tartozó részvénnyé nem alakíthatók át. 4.7. A Társaság részvényei nem ruházhatók át. 4.8. A Társaság Igazgatósága a névre szóló részvénynyel rendelkező részvényesről, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartásra kerül a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott neve (cégneve) és lakóhelye (székhelye), a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszáma, valamint egyéb, törvényben vagy Alapító Okiratban meghatározott adat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk. 4.9. Az Alapító a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az Igazgatóságtól másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet. 5. A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA 5.1. A Társaság tulajdonosa (alapítója) a Magyar Állam. 5.2 A tulajdonosi jogok gyakorlója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3., képviseli: közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter) továbbiakban: Alapító. 5.3. A Társaság a Gt. 172. § (2) bekezdése alapján zártkörűen működik. 5.4. Az Alapító a Társaság valamennyi kibocsátott részvényét átvette. Az Alapítót a Gt-ben és a jelen Alapító Okiratban meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

23. szám

6. AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA 6.1. A Gt. 19. § (5) bekezdése és 284. § (2) bekezdése alapján a Társaságnál közgyűlés nem működik, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az Alapító írásban dönt, amelyről köteles az Igazgatóságot értesíteni. 6.2. Amennyiben az Alapítónak a határozata meghozatalához további tájékozódásra, adatokra van szüksége kiegészítő tájékoztatást, jelentést kérhet az Igazgatóságtól, Felügyelő Bizottságtól, illetve a könyvvizsgálótól. 6.3. Az Alapítónak a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt ki kell kérnie a Társaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának előzetes véleményét, a személyi döntéseket kivéve. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság véleményét a megkeresés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megadni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, ebben az esetben az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság 8 napon belül köteles véleményét írásban is az Alapító rendelkezésére bocsátani. Az Alapítói Határozatot, valamint a határozathoz kapcsolódó igazgatósági és felügyelő bizottsági határozatot – a döntés meghozatalától számított 30 napon belül – a cégbíróságon az elnök-vezérigazgató a cégiratok közé letétbe helyezi. 6.4. Az Alapító a határozatát legkésőbb a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles az Igazgatósággal írásban közölni. Amennyiben a határozat meghozatalát a könyvvizsgáló kezdeményezte, úgy az Alapító a határozatát a kezdeményező részére is megküldi. 6.5. Az Alapító kizárólagos hatásköre: a) döntés – ha a Gt. eltérően nem rendelkezik – az Alapító Okirat megállapításáról és módosításáról, b) döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról, c) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, valamint a csődeljárás elindítása iránti kérelem benyújtásához előzetes egyetértés megadása, illetve megtagadása, d) az Igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, e) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 30. §-ának (6) bekezdésében leírtak alapján az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint az elnök-vezérigazgató, a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat kiadása, f) az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása,

23. szám


g) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is, h) konszolidált éves beszámoló elfogadása, i) az éves üzleti terv és annak részeként az 500 millió Ft feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési terv, valamint a Társaság egészét érintő hosszú távú fejlesztési koncepciók jóváhagyása, j) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról, k) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása, l) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról, m) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről, n) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról, o) a Felügyelő Bizottsága ügyrendjének jóváhagyása, ö) döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történő szerződések megkötéséről, amennyiben a szerződés értéke meghaladja a 2 milliárd Ft-ot p) az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogok – munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazás megállapítása, ideértve a végkielégítést is – gyakorlása, q) a Működési és Szervezeti Szabályzat Általános adatok és rendelkezések fejezetének, valamint a Közbeszerzési Szabályzatnak a jóváhagyása, r) jogszabály által lehetővé tett esetekben döntés a Társaság általi gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés szerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, a 2 milliárd Ft-ot meghaladó saját tőke értékű gazdasági társaságok vonatkozásában, s) döntés minden, az Alapító által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szereplő kötelezettségvállalásról, ha annak értéke meghaladja a 2 milliárd Ft-ot sz) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke – járulékaival együtt – eléri vagy meghaladja a 2 milliárd forintot, t) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is – de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket –, amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, ty) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történő tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló dön-

1749

tés, amennyiben annak értéke eléri vagy meghaladja a 2 milliárd forintot, u) a folyószámla hitelen kívül döntés olyan hitelfelvételről, amelynek értéke meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, ü) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem (ingatlanok, ingók, értékpapírok, forgalomképes jogok, követelések – továbbiakban egységesen: vagyonelem) tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) a 2 milliárd Ft-ot meghaladja, v) minden, az i) pont szerinti közbeszerzési tervben nem szereplő, 2 milliárd Ft-ot meghaladó beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása w) azon gazdasági társaságok felügyelő bizottságába a tagok 1/3-ának megválasztása, ahol a Társaság saját könyveiben nyilvántartott részesedésének könyv szerinti nettó értéke a 500 millió Ft-ot meghaladja, és amelyekben a Társaság a 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyással rendelkezik, z) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény és az Alapító Okirat az Alapító kizárólagos hatáskörébe utal. Az r)-ü) pontokban meghatározott jogügyletek esetében – pontonként külön számítva – az alábbiak szerint kell eljárni: ha az 500-2000mFt egyedi értékű jogügyletek egybeszámított értéke az adott üzleti évben meghaladja a 2mdFt-ot, akkor a továbbiakban – az adott jogügyletet is beleértve – az 500mFT-ot meghaladó egyedi értékű jogügyletekhez is szükséges az Alapító előzetes jóváhagyása.

6.6. Az Alapító az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az köteles végrehajtani (Gt. 22. § (5) bek.). Ebben az esetben a vezető tisztségviselők mentesülnek a Gt. 30. §-ában meghatározott felelősség alól. 7. IGAZGATÓSÁG 7.1. Ha a Gt. eltérően nem rendelkezik az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt. 7.2. Az Igazgatóság az Alapító által megválasztott három-hét tagból (igazgatóból) áll. 7.3. Az Igazgatóság tagjainak megbízatása az Alapító által megállapított határozott időtartamra szól. 7.4. Az Igazgatóság tagjainak névsorát az Alapító Okirat 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapító Okirat módosítását.

1750


7.5. Az Igazgatóság feladatai, hatásköre: a) a Társaság tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó jogszabályokban, kormányhatározatokban, az Alapító, valamint az Igazgatóság által hozott határozatokban foglaltaknak megfelelően a Társaság tevékenységének és gazdálkodásának szervezése, irányítása és ellenőrzése, b) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az Alapító részére történő előterjesztése, c) évente jelentés készítése Alapító részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, d) negyedévente előterjesztés készítése az Alapító és a Felügyelő Bizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról, a Társaság pénzgazdálkodásáról és befektetéseiről azok eredményességéről, szabályszerűségéről és célszerűségéről, e) gondoskodás a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, f) a tudomására jutástól számított nyolc napon belül az Alapító döntésének kezdeményezése, a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha – a Társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy – saját tőkéje a Gt. 207. § (1) bekezdésében meghatározott – 5.000.000,- Ft – alá csökkent, vagy – a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona a tartozásait nem fedezi, g) a Társaság gazdálkodásának irányítása, az éves üzleti terv, valamint a hosszú távú fejlesztési koncepciók meghatározása és az Alapító elé terjesztése jóváhagyás céljából, gy)döntés a Magyar Állam és a Társaság közötti szerződés végrehajtása során mindazon kérdésekről, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, h) a Működési és Szervezeti Szabályzat különös részének Központi irányítás körébe tartozó szervezeti egységek, üzletágak ügyrendjére vonatkozó fejezetének és a Pénzgazdálkodási és Befektetési Szabályzatnak a jóváhagyása; valamint a Működési és Szervezeti Szabályzat Általános adatok és rendelkezések fejezetének és a Közbeszerzési Szabályzatnak az elkészítése és az Alapító jóváhagyásának beszerzése, i) az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében az előterjesztések elkészíttetése, és azoknak az Alapító elé terjesztése döntés céljából, j) ja) döntés a MÁV-START Zrt., a MÁVGÉPÉSZET Zrt., a MÁV TRAKCIÓ Zrt., a MÁVGÉP Kft., a MÁV FKG Kft., MÁV INGATLANKEZELŐ Kft., MÁV Vagyonkezelő Zrt., Záhony-Port Zrt., MÁV Informatika Zrt. és a MÁV KFV Kft. vonatkozásában ezen társaságok legfőbb szervének ülésére kiadandó mandátumok közül az alábbiak tárgyában: – alapító okirat, alapszabály, társasági szerződés valamint szervezeti és működési szabályzat módosítása,

23. szám

– csődeljárás megindítása – alaptőke, törzstőke felemelése, leszállítása – vezető tisztségviselők kinevezése, felmentése, a vezérigazgató, ügyvezető kinevezése, felmentése, ezen személyek vonatkozásában alapvető munkáltatói jogok gyakorlása (munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazásának – így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének és egyéb juttatásainak – megállapítása) – számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó döntést is – éves üzleti terv és annak részeként az 500 millió forint feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési terv jóváhagyása – közszolgáltatási szerződés jóváhagyása jb) döntés gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amennyiben olyan gazdasági társaság átalakulásáról, megszüntetéséről, részvényesi (tagi) struktúrájának megváltoztatásáról van szó, amelyben a Társaság részesedésének értéke meghaladja az 500 millió Ft-ot, k) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is – de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket –, amenynyiben annak értéke eléri az 500 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, l) a folyószámla hitelen kívül döntés hitelfelvételről, amennyiben az eléri az 500 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, ly) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) eléri az 500 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, m) döntés a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolat felvételről, a kapcsolattartás rendjéről, beleértve a külföldi képviselet, ügynökség létesítéséről való döntést is, n) azon munkáltatói jogok gyakorlása a Társaság elnök-vezérigazgatója és vezérigazgatója felett, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslattétel az Alapító felé az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató javadalmazására (ide értve a végkielégítést is) és prémiumfeltételeinek meghatározására, ny) az alapítói döntések végrehajtatása és annak ellenőrzése, o) az általános vezérigazgató-helyettesek feletti alapvető munkáltatói jogok (munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazás megállapítása, ideértve a végkielégítést is) gyakorlása, p) a Társaság minden olyan álláspontjának kialakításában történő döntés, amely a Társaság által kezdeménye-

23. szám


zett jogszabály-, alapítói határozat meghozatalára, illetve módosítására irányul, q) értékhatártól függetlenül döntés zártkörű pályázat kiírásáról, r) döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történő szerződések megkötéséről, amennyiben a szerződés értéke eléri a 100 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, s) bármely vagyonelem értékesítésével összefüggő, a Társaságot terhelő kezességet, pénzügyi kötelezettségvállalást eredményező döntés, a jog-és kellékszavatosság kivételével, sz) döntés minden, az üzleti tervben szereplő keretet meghaladó kötelezettségvállalásról, ha annak értéke eléri a 250 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd forintot, t) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke – járulékaival együtt – eléri a 250 millió, de nem haladja meg a 2 milliárd forintot, ty) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történő tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke eléri a 100 millió, de nem éri el a 2 milliárd forintot, u) irányítási, ellenőrzési és tájékoztatási feladatok ellátása, ennek keretében a Társaság számviteli politikájának, javadalmazási és ösztönzési rendszerére, ellenőrzési rendszerére, valamint pénzügyi-gazdálkodási rendszerére vonatkozó szabályzatainak elfogadása, ideértve az ingatlanvagyon hasznosításának és a portfolió értékesítésének szabályzatait is, v) a Társaság kinevezett könyvvizsgálójával kötött megbízási szerződés jóváhagyása, w) minden, a 6.5. i) pont szerinti közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása, ha a beszerzés értéke eléri az 500 millió Ft-ot, de a 2 milliárd Ft-ot nem haladja meg, x) jogszabály által lehetővé tett esetekben döntés gazdasági társaság alapításáról, átalakulásáról, megszüntetéséről, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha az alapítási érték, saját tőke vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott illetve a szerződéses érték közül a legmagasabb) eléri a 250 millió Ftot, de nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, y) az ingatlanhasznosítás keretében ingatlan alap létesítésének előkészítése, z) az igazgatóság alelnökének megválasztása, zs) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe, de azokat jelentőségükre tekintettel az Igazgatóság saját hatáskörébe von.

1751

7.6. Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja, az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az Igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az Igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Igazgatóság ügyrendje lehetővé teheti, hogy az igazgatóság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani. 7.7. Az Igazgatóság legalább havonta ülést tart. 7.8. Ezenkívül rendkívüli ülést kell tartani, ha bármely igazgatósági tag, vagy a Felügyelő Bizottság írásban – az ok és cél egyidejű megjelölése mellett – kéri. Ebben az esetben az Igazgatóság ülését az írásbeli kérelem kézhez vételétől számított tizennégy napon belüli időpontra öszsze kell hívni. A meghívót az Igazgatósági ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább hat nappal meg kell küldeni az Igazgatóság tagjai részére. 7.9. Az Igazgatóság ülését az Igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze. Mindkettő akadályoztatása esetén két igazgatósági tag együttesen jogosult az ülést összehívni. Az Igazgatóság ülésének időpontját megelőzően legalább hat nappal meg kell küldeni az Igazgatóság tagjai és az Alapító részére az Igazgatósági ülésre szóló – a tárgyalásra kerülő napirendi pontokat tartalmazó – meghívót, csatolva az Igazgatósági ülés napirendjéhez készített előzetes dokumentációkat. Az Igazgatóság tagja további napirendi pont felvételét kérheti. Az Igazgatóság tagja erre vonatkozó javaslatát legkésőbb az Igazgatósági ülés időpontját megelőző negyedik nappal teheti meg írásban az Igazgatósági ülést összehívó személy (elnök, alelnök) részére. Az Igazgatósági ülésen az előzetesen meghirdetett, illetve utóbb kiegészített napirenden nem szereplő ügy akkor tűzhető napirendre, ha az Igazgatóság tagjainak legalább kétharmada jelen van, és a jelenlévő igazgatósági tagok többsége az új napirendi pont tárgyalása ellen nem tiltakozik. 7.10. Rendkívül indokolt esetben az ülés hat napon belülre is összehívható telefax / telefon útján. 7.11. Az Igazgatósági ülésre az elnök (alelnök) az igazgatósági tagokon kívül meghívja a Felügyelő Bizottság elnökét, illetve szükség szerint a könyvvizsgálót. A Felügyelő Bizottság elnöke, illetve – meghívása esetén – a könyvvizsgáló az Igazgatósági ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Az Igazgatósági ülés napirendjéhez képest az előzőekben megnevezett tisztségviselőkön kívül további személyek, szakértők meghívása lehetséges. E további személyek, szakértők meghívására az Igazgatóság

1752


tagjai javaslatot terjeszthetnek elő. A további személyek, szakértők meghívása tárgyában az Igazgatósági ülést öszszehívó személy (elnök, akadályoztatása esetén az alelnök) dönt. 7.12. Az Igazgatósági ülés helyszíne – eltérő döntés hiányában – a Társaság székhelye. Az Igazgatóság ülésének előkészítéséről, tárgyi feltételeinek biztosításáról a Társaság Titkársága köteles gondoskodni. 7.13. Az Igazgatósági ülésen az Igazgatóság tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke), meghívása esetén a könyvvizsgáló, valamint a meghívott további személyek, szakértők személyesen vesznek részt, meghatalmazás útján történő képviseletnek helye nincs. 7.14. Az Igazgatósági ülést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. Mindkettő akadályoztatása esetén az ülést az igazgatósági tagok által levezető elnöknek megválasztott igazgatósági tag vezeti. 7.15. Az Igazgatósági ülés határozatképes, ha az igazgatók több mint fele jelen van, ideértve ilyen tartalmú ügyrendi szabályozás esetén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelenlévő tagot is, és az ülést a jelen Alapító Okirat rendelkezései szerint, illetve az Igazgatósági ügyrendben meghatározott módon hívták össze. Az Igazgatósági ülés az összehívás módjától függetlenül határozatképes akkor is, ha minden igazgatósági tag megjelent. 7.16. Az Igazgatóság határozatait a jelenlévő igazgatósági tagok egyszerű szótöbbségével hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 7.17. Az Igazgatóság jogosult írásban, ülés tartása nélkül határozatokat hozni. Az írásbeli határozatokra vonatkozó javaslatokat az Igazgatóság elnöke (alelnöke) küldi meg postai úton vagy telefax útján az Igazgatóság tagjai és az Alapító részére, a határozat meghozatalához szükséges írásbeli dokumentumok rendelkezésre bocsátásával együtt. Az Igazgatóság tagjainak három munkanap áll rendelkezésükre szavazatuk közlésére. Az igazgatósági tagok szavazatukat írásban, postai úton vagy telefax útján kötelesek megküldeni az Igazgatóság elnöke (alelnöke) részére. Ha az igazgatósági tag a szavazatát a rendelkezésre álló időn belül nem küldi meg az Igazgatóság elnöke (alelnöke) részére, úgy hallgatását a szavazatok összesítésekor úgy kell tekinteni, mintha a határozat meghozatalában nem vett volna részt. Ha az igazgatósági tagok fele szavazatát írásban nem küldi meg az elnök (alelnök) részére, az igazgatóság határozatképtelenségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben valamelyik tag a határozathozatalhoz az adott kérdés részletes megvitatását szükségesnek tartja, úgy indítványozhatja az Igazgatósági ülés összehívását. Amennyiben két igazgatósági tag él ilyen indítvánnyal, úgy írásbe-

23. szám

li határozat nem hozható és az elnök (alelnök) köteles az Igazgatósági ülés tizennégy napon belüli időpontra történő összehívásáról gondoskodni. A szavazás eredményéről, az elfogadott határozatról az elnök írásban tájékoztatja az igazgatóság tagjait, az Alapítót és a vezérigazgatót. 7.18. Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az Alapító Okirat, illetve az Alapító által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben. Ha az Igazgatóság által hozott határozat a Társaságnak kárt okoz, úgy az Igazgatóság tagjai a polgári jog szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben. Mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a határozat meghozatalában nem vett részt. Mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag is, aki az adott határozati javaslat ellen szavazott. A tartózkodás nem minősül a határozati javaslat elleni szavazásnak. 7.19. Az Igazgatóság általában írásbeli előterjesztés alapján hoz határozatot. Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket az Igazgatóság Ügyrendje szabályozza. 7.20. Az Igazgatósági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető elnök és további egy igazgatósági tag hitelesít, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit az Igazgatóság Ügyrendje szabályozza. 7.21. A jegyzőkönyvet az Igazgatóság köteles megőrizni. Az Igazgatósági ülésről készült jegyzőkönyvbe az Alapító képviselője, az Igazgatóság tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tekinthetnek be. 7.22. Az Igazgatóság tagjai a feladataik ellátásához szükséges mértékben a Társaság vezető állású dolgozóitól felvilágosítást, jelentést kérhetnek. Az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató köteles az igazgatósági tagok kérésére a Társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintetést lehetővé tenni. 7.23. Az Igazgatóság tagjai a Gt. III. Fejezet 2. Címében foglalt rendelkezéseknek megfelelően vezető tisztségviselők. Megválasztásukkor, illetve megválasztásuk után megbízatásuk egész időtartama alatt felelősök azért, hogy a törvény vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseinek megfeleljenek. Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket szolgálati, illetve üzleti titokként kötelesek megőrizni.

23. szám


7.24. Az Igazgatóság tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot tesznek. 7.25. Az Igazgatóság az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó – általa kezdeményezett – alapítói határozattervezeteket az Alapítóhoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az azt megalapozó előterjesztéssel együtt a Felügyelő Bizottság részére véleményezés céljából megküldi. 8. AZ IGAZGATÓSÁG ELNÖKE, ALELNÖKE. 8.1. Az Igazgatóság elnökét az Alapító jelöli ki. Az Igazgatóság a megválasztása után alelnököt választ saját tagjai közül. 8.2. Az Igazgatóság ülései között az elnök jár el az Igazgatóság feladatkörében a jelen alapító okiratban és az Igazgatóság Ügyrendjében meghatározottak szerint. 8.3. Az elnök feladatai és hatásköre továbbá: a) az Igazgatóság üléseinek összehívása és vezetése, b) az Igazgatóság ülései tervezett napirendjének meghatározása, c) az Igazgatóság határozatainak megfogalmazása és aláírása, d) szükség esetén az Igazgatóság határozathozatalának felfüggesztése, és az Alapítótól alapítói határozat meghozatalának kérése, e) felügyelet gyakorlás az Elnöki Iroda felett, f) az Igazgatóság képviselete, kapcsolattartás az Alapítóval, a kormányzati-, parlamenti-, gazdasági-, társadalmi és egyéb szervekkel és szervezetekkel g) kapcsolattartás a Felügyelő Bizottsággal és könyvvizsgálóval, h) minden olyan feladat ellátása, amelyet az Igazgatóság a hatáskörébe utal. 8.4. Az elnök előzetes egyetértési jogot gyakorol a Társaság főigazgatói és igazgatói munkaviszonyának létesítése és megszüntetése ügyében. 8.5. Az elnök előzetes egyetértési jogot gyakorol a Társaság által a 9.3. h) pont szerint delegált, a Társaság többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak kinevezése és felmentése kapcsán, figyelemmel a 6.5. w) és a 7.5. j) pontban foglaltakra. 8.6. Az elnök az Igazgatóság legközelebbi ülésén köteles beszámolni azon intézkedéseiről, amelyet a megelőző Igazgatósági ülés óta eltelt időtartam alatt tett. 8.7. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladatait az alelnök látja el.

1753

9. AZ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ ÉS A VEZÉRIGAZGATÓ A Társaságnál két vezérigazgató működik: az elnök vezérigazgató és a vezérigazgató. A két vezérigazgató e minőségében a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. 9.1. A Társaság elnök-vezérigazgatóját az Alapító nevezi ki. Az elnök-vezérigazgató az Igazgatóság elnöke. Az elnök-vezérigazgató köteles biztosítani, hogy feladatköre vonatkozásában a Társaság tevékenysége a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint az alapítói és igazgatósági határozatoknak megfeleljen. Az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működnek: a) portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes, b) Stratégiai Igazgatóság, c) Jogi Igazgatóság, d) Kommunikációs Igazgatóság, e) Belső Ellenőrzési Főosztály 9.2. Az elnök-vezérigazgató az irányítási- ellenőrzésiés tájékoztatási kötelezettsége keretében: a) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében képviseli a Társaságot az Alapító, a hatóságok, önkormányzatok, az ügyfelek, az érdekképviseleti-, valamint más szakmai- és társadalmi szervek előtt, b) javaslatot tesz az Igazgatóságnak a Társaság munkaszervezetére és a Működési és Szervezeti Szabályzatára, a vezérigazgatóval egyetértésben, c) munkáltatói jogot gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői (főtevékenységi kör vezetők) felett. Ennek keretében gyakorolja azon munkáltatói jogokat a Társaság portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettese felett, amelyek nem tartoznak az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslatot tesz az Igazgatóság felé portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes javadalmazására (ideértve a végkielégítést is) és prémium feltételeinek meghatározására. Egyebekben a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjére az Alapító által e tárgyban kiadott Alapítói határozat valamint ezen Alapító Okirat egyéb rendelkezései az irányadók, d) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében rendszeresen tájékoztatja az Igazgatóságot a Társaság működéséről, az általa elvégzett feladatokról, gondoskodik mindazon kérdések előterjesztéséről – időszerű beszámolók, jelentések, döntési javaslatok – amelyekben a hatáskör az Igazgatóságot illeti, e) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében gondoskodik arról, hogy az Alapító illetve az Igazgatóság határozatainak végrehajtása időben és teljes körűen megtörténjen.

1754


9.3. Az elnök- vezérigazgató hatásköre különösen: a) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító, illetve az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Igazgatóság nem von saját hatáskörébe, ha azok tekintetében – jelentőségükre tekintettel – a döntést az elnök-vezérigazgató saját hatáskörébe vonja, b) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is – de ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket – amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt nem éri el az 500 millió Ft-ot, c) döntés minden, az Alapító által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szereplő kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem éri el a 250 millió forintot, d) döntés minden olyan hitelfelvételről – a folyószámlahitel kivételével – amelynek összege nem éri el az 500 millió Ft-ot, e) közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, f) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) meghaladja a 250 millió Ft-ot, de az 500 millió Ft-ot nem éri el, g) döntés gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amennyiben olyan gazdasági társaság átalakulásáról, megszüntetéséről, részvényesi (tagi) struktúrájának megváltoztatásáról van szó, amelyben a Társaság részesedésének értéke nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, h) Társaság többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak kinevezése és felmentése, figyelemmel a 6.5. w), a 7.5. j) és 8.5. pontokban foglaltakra, i) döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha az alapítási érték vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve a szerződéses érték közül a legmagasabb) eléri az 50 millió Ft-ot, de nem éri el a 250 millió Ft-ot. j) döntés a Társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történő szerződések megkötéséről, amennyiben a szerződés értéke nem haladja meg a 100 millió Ft-ot, k) perbeli- vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke – járulékaival együtt – nem haladja meg a 250 millió forintot,

23. szám

l) a Társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történő tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke nem éri el a 100 millió forintot. 9.4. A Társaság vezérigazgatóját az Alapító nevezi ki. A vezérigazgató az igazgatóság tagja. A Társaság vezérigazgatója köteles biztosítani, hogy feladatköre vonatkozásában a Társaság tevékenysége a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint az alapítói és igazgatósági határozatoknak megfeleljen. A vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működnek: a) üzletági általános vezérigazgató-helyettes, b) Humánerőforrás Igazgatóság 9.5. A vezérigazgató az irányítási- ellenőrzési- és tájékoztatási kötelezettsége keretében: a) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében képviseli a Társaságot az Alapító, a hatóságok, önkormányzatok, az ügyfelek, az érdekképviseleti-, valamint más szakmai- és társadalmi szervek előtt, b) munkáltatói jogot gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői (főtevékenységi kör vezetők) felett. Ennek keretében gyakorolja azon munkáltatói jogokat a Társaság üzletági általános vezérigazgató-helyettese felett, amelyek nem tartoznak az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslatot tesz az Igazgatóság felé az üzletági általános vezérigazgató-helyettes javadalmazására (ideértve a végkielégítést is) és prémium feltételeinek meghatározására. Egyebekben a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjére az Alapító által e tárgyban kiadott Alapítói határozat valamint ezen Alapító Okirat egyéb rendelkezései az irányadók, c) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében rendszeresen tájékoztatja az Igazgatóságot a Társaság működéséről, az általa elvégzett feladatokról, gondoskodik mindazon kérdések előterjesztéséről, – időszerű beszámolók, jelentések, döntési javaslatok – amelyekben a hatáskör az igazgatóságot illeti, d) az Igazgatóság által meghatározott keretek között meghatározza a közvetlen irányítása alá tartozó munkaszervezet és az egyes szervezeti egységek létszám- és bérgazdálkodásának alapelveit, az elnök-vezérigazgató egyetértésével, e) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében gondoskodik arról, hogy az Alapító illetve az Igazgatóság határozatainak végrehajtása időben és teljes körűen megtörténjen. 9.6. A vezérigazgató hatásköre különösen: a) a Társaság és az Alapító között létrejött szerződések cégbíróságnál történő letétbe helyezése, b) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító, illetve az Igazgatóság, valamint az elnökvezérigazgató kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket e

23. szám


szervek nem is vonnak saját hatáskörükbe, ha azok tekintetében – jelentőségükre tekintettel – a döntést a vezérigazgató saját hatáskörébe vonja. 9.7. Az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató a tevékenységéről az Igazgatóságnak rendszeresen beszámol. 9.8. Az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Működési és Szervezeti Szabályzat keretei között a Társaság további munkavállalóira átruházni. 9.9. Az Általános vezérigazgató-helyettesek 9.9.1.A társaság általános vezérigazgató helyetteseit az Igazgatóság nevezi ki. Az általános vezérigazgató-helyettesek a Társasággal munkaviszonyban állnak, felettük az alapvető munkáltatói jogokat – munkaviszony létesítése, megszűntetése, javadalmazás megállapítása, ide értve a végkielégítést is – az Igazgatóság gyakorolja. 9.9.2. A Társaságnál két általános vezérigazgató-helyettes működik. 9.9.2.1. Az üzletági általános vezérigazgató-helyettes főbb feladatai és hatásköre: a) közvetlenül irányítja a pályavasúti üzletágat, b) munkáltatói jogokat gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői (főtevékenységi kör vezetők) felett, c) irányítja és összehangolja az üzletági egységek tevékenységét, d) irányítja a biztonsági és infokommunikációs tevékenységet. 9.9.2.2. A portfólió-kezelési általános vezérigazgatóhelyettes főbb feladatai és hatásköre: a) irányítja az ingatlangazdálkodási igazgatóságot és felelős a Társaság ingatlanhasznosítási tevékenységéért, b) irányítja a Társaság portfolió-kezelési tevékenységét, és felelős a társaság portfolió-hasznosítási tevékenységéért, c) irányítja a pénzügyi-, számviteli- és kontrolling tevékenységet, d) munkáltatói jogokat gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői (főtevékenységi kör vezetők) felett, e) jogszabály által lehetővé tett esetekben döntés gazdasági társaság alapításának jóváhagyásáról a Társaság többségi tulajdonában álló azon gazdasági társaságnál, amely létesítő okirata ezt a döntést tulajdonosi hatáskörbe utalja, f) az Alapító, az Igazgatóság, az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató hatáskörébe tartozó ügyek kivételével döntés olyan gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amelyben a Társaság részesedéssel rendelkezik,

1755

g) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) a 250 millió Ft-ot nem haladja meg, h) jogszabály által lehetővé tett esetekben döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről, társasági részesedés átruházásáról, megterheléséről, ha az alapítási érték vagy az ügylet tárgyának értéke (könyv szerinti, vagy a vagyonértékelő által meghatározott, illetve a szerződéses érték közül a legmagasabb) nem éri el az 50 millió Ft-ot. 10. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 10.1. A Felügyelő Bizottság kilenc-tizenöt tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmadát a Társaság munkavállalói közül a Központi Üzemi Tanács jelöli a szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Amennyiben a Központi Üzemi Tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére 30 napon belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének, az Alapító a kizáró okkal érintett munkavállalói küldöttet visszahívhatja. A Felügyelő Bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, az Igazgatóság elnökének megkeresése alapján. Az Állami Számvevőszék jelölése alapján megválasztott személyt az Alapító által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt Felügyelő Bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 10.2. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása Alapító által megállapított határozott időtartamra szól. A munkavállalókat megillető kollektív jogokra figyelemmel a Központi Üzemi Tanács jogosult a munkavállalói küldötteket a megválasztásukat követően 5 (öt) év elteltével visszahívni és a visszahívott munkavállalói küldött helyet új munkavállalói küldöttet jelölni, amennyiben a Felügyelő Bizottság létszámára figyelemmel a jelöltállításra vonatkozó jogosultság megilleti. 10.3. A Felügyelő Bizottság tagjainak névsorát az Alapító Okirat 2. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapító Okirat módosítását. 10.4. A Felügyelő Bizottság az Alapító részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Ennek keretében – testületként – az Igazgatóságtól és a társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság üzleti

1756


könyveit és iratait – ha szükséges szakértők bevonásával – megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni az Alapító elé terjesztendő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Alapító csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

23. szám

10.10. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 10.11. A Felügyelő Bizottság általában írásbeli előterjesztés alapján hoz határozatot. Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket a Felügyelő Bizottság Ügyrendje szabályozza.

10.5. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapító Okiratba, vagy az Alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy az Alapító érdekeit, köteles az Alapító határozatát kezdeményezni.

10.12. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag megjelent, illetve ilyen tartalmú ügyrendi szabályozás esetén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelen van és az ügyrendben meghatározott módon, hívták össze.

10.6. A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt az Alapító hagyja jóvá. A Felügyelő Bizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy a Felügyelő Bizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani.

10.13. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni.

10.7. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. 10.8. A Felügyelő Bizottság megválasztása után tagjai közül elnököt és két alelnököt választ. A Felügyelő Bizottság elnökének hatásköre különösen: – összehívja és vezeti a Felügyelő Bizottság üléseit, – kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt, – elrendeli a szavazást és megállapítja annak eredményét, – gondoskodik a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének elkészítéséről és Alapító elé terjesztéséről. Az elnök Alapító Okiratban nem meghatározott feladatait a Felügyelő Bizottság ügyrendje tartalmazza. Az elnök akadályoztatása esetén, feladatait alelnök látja el. Az elnök és az alelnökök akadályoztatása esetén, a Felügyelő Bizottság ülését a Felügyelő Bizottság tagjai közül megválasztott levezető elnök vezeti. 10.9. A Felügyelő Bizottság ülését a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze az ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább nyolc nappal írásban, a napirend, hely, időpont megjelölésével. Rendkívüli esetben az ülés nyolc napon belüli időpontra is összehívható telefax / telefon útján.

10.14. A Felügyelő Bizottság jogosult írásban, ülés tartása nélkül határozatokat hozni. Az írásbeli határozatokra vonatkozó javaslatokat a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke) küldi meg postai úton vagy telefax útján a Felügyelő Bizottság tagjai részére, a határozat meghozatalához szükséges írásbeli dokumentumok rendelkezésre bocsátásával együtt. A Felügyelő Bizottság tagjainak három munkanap áll rendelkezésükre szavazatuk közlésére. A felügyelő bizottsági tagok szavazatukat írásban, postai úton vagy telefax útján kötelesek megküldeni a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke) részére. Ha a felügyelő bizottsági tag a szavazatát a rendelkezésre álló időn belül nem küldi meg a Felügyelő Bizottság elnöke (alelnöke) részére, úgy hallgatását úgy kell tekinteni, mintha a határozat meghozatalában nem vett volna részt. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak több mint harmada szavazatát írásban nem küldi meg, a Felügyelő Bizottság határozatképtelenségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben valamelyik tag a határozathozatalhoz az adott kérdés részletes megvitatását szükségesnek tartja, úgy indítványozhatja a Felügyelő Bizottsági ülés összehívását. Amennyiben két felügyelő bizottsági tag él ilyen indítvánnyal, úgy írásbeli határozat nem hozható és az elnök (alelnök) köteles a Felügyelő Bizottsági ülés nyolc napon belüli időpontra történő összehívásáról gondoskodni. A szavazás eredményéről, az elfogadott határozatról az elnök írásban tájékoztatja a Felügyelő Bizottság tagjait, az Igazgatóság elnökét és a vezérigazgatót. 10.15. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a Felügyelő Bizottság Ügyrendje szabályozza.

23. szám


10.16. Az Igazgatóság köteles az Alapító döntését kezdeményezni, ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapító Okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja. 10.17. A felügyelő bizottsági tagok a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket szolgálati, illetve üzleti titokként kötelesek megőrizni. 10.18. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 10.19. A Felügyelő Bizottság tagjai megválasztásukkor, illetve megválasztásuk után megbízatásuk egész időtartama alatt felelnek azért, hogy a Gt. III. Fejezet 3. Címében foglalt, a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseknek megfelelnek. 10.20. A Felügyelő Bizottság tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007.évi CLII. tv.-ben foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot tesznek. 10.21. Amennyiben az Igazgatóság az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó – az Igazgatóság által kezdeményezett – Alapítói határozat-tervezetet, és az azt megalapozó előterjesztést küld a Felügyelő Bizottság részére véleményezésre, a határozat-tervezetet a Felügyelő Bizottság legkésőbb 15 napon belül megtárgyalja, véleményéről az Igazgatóságot és az Alapítót írásban tájékoztatja. 11. A KÖNYVVIZSGÁLÓ 11.1. A Társaság könyvvizsgálóját az Alapító jelöli ki. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az Igazgatóság a Felügyelő Bizottság egyetértésével tesz javaslatot az Alapítónak. Az Alapítónak a Társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt kijelölő Alapítói Határozat meghozatalának napjától, az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó Alapítói Határozat meghozatalának napjáig terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A Társaság könyvvizsgálójának visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások, vagy a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.

1757

Társaság bankszámláját, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. 11.4. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal az Igazgatóság, illetve a Felügyelő Bizottság ülésére meghívható. A Felügyelő Bizottság kezdeményezheti a könyvvizsgálónak a bizottság ülésén történő meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti, hogy a Felügyelő Bizottság az általa javasolt ügyet tűzze napirendre, illetve a Felügyelő Bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vegyen. 11.5. A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a Társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. A könyvvizsgáló jelentése nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról az Alapító nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló az Alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. 11.6. A könyvvizsgáló nem nyújthat a Társaság részére olyan szolgáltatást, amely a 11.5. pontban megjelölt közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. A Társaság csak a jogszabályban meghatározott körben és feltételek szerint köthet a könyvvizsgálóval kiegészítő tevékenységre irányuló szerződést. 11.7. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Alapító döntését kezdeményezni. Ha az Alapító döntésére nem kerül sor, illetve az Alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló értesíti a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot.

11.2. A Társaság könyvvizsgálójának nevét, továbbá megbízatása időtartamát az Alapító Okirat 3. számú melléklete tartalmazza. A melléklet módosítása nem jelenti az Alapító Okirat módosítását.

11.8. Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság Alapítója, az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa, továbbá a Társaság munkavállalója e jogviszonya illetve minősége fennállása idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig.

11.3. A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság könyveibe, az Igazgatóságtól, a Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a

11.9. A könyvvizsgáló felelősségére, a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk-ban meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

1758


12. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE 12.1. Az alaptőke felemelésére csak az Alapító döntése alapján kerülhet sor. 12.2. A Társaság alaptőkéjének felemelése történhet – új részvények zártkörű módon történő forgalomba hozatalával, – az alaptőkén felüli vagyon terhére, – feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény zártkörű módon történő forgalomba hozatalával. 12.3. A különböző alaptőke emelési típusok egyidejűleg is elhatározhatók és végrehajthatók. 12.4. Az alaptőke emelés illetve annak cégjegyzékbe történő bejegyzése során az alapításra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 12.5. Az alaptőke felemelésére egyebekben a Gt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. AZ ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSA 13.1. Az Alapító a Társaság alaptőkéjét leszállíthatja, illetve a törvényben meghatározott esetekben köteles leszállítani. 13.2. Az alaptőke leszállítására a Gt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 14. AZ EREDMÉNY FELOSZTÁSA 14.1. A Társaság a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről minden üzleti év végével éves beszámolót köteles készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint. 14.2. Az adózott eredmény felhasználásáról, annak felosztható mértékéről, illetve más célra történő fordításáról az Igazgatóság előterjesztése alapján az Alapító határoz. 14.3. Az osztalék kifizetése az éves beszámoló elfogadására vonatkozó Alapítói határozat meghozatalától számított 30. munkanaptól válik esedékessé. A kifizetésről az Igazgatóság köteles gondoskodni. 14.4. Az Alapító a Társaságtól az osztalékot az esedékesség időpontjától kezdődő egy éven belül követelheti. Ezen időszak eltelte jogvesztőnek minősül, az Alapítónak az osztalék kifizetéséhez való joga megszűnik, és az adott évre szóló osztalék kifizetése nem követelhető. A fel nem vett osztalék a Társaság alaptőkén felüli vagyonába kerül. Az osztalék után a Társaságot kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 14.5. Osztalék-előleg kifizetésére nem kerülhet sor.

23. szám

15. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE 15.1. A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevüket – hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően – aláírják. 15.2. A Társaság cégjegyzésére jogosultak: a) az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató ketten együttesen; b) az elnök-vezérigazgató és az üzletági általános vezérigazgató-helyettes, illetve a portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettes – a Működési és Szervezeti Szabályzatban foglaltak figyelembevételével – ketten együttesen, c) az Igazgatóság tagjai közül kettő együttesen, d) egy Igazgatósági tag és egy – az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló – munkavállaló együttesen, e) két – az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló – munkavállaló együttesen. 16. A TÁRSASÁG HIRDETMÉNYEI A Társaság hirdetményeit honlapján teszi közzé. A társaság honlapja: www.mav.hu 17. A TÁRSASÁG ÜZLETI ÉVE 17.1. A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 17.2. A Társaság első üzleti éve az átalakulás napjától a naptári év végéig tartott. 18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 18.1. A Társaság működésének hivatalos nyelve a magyar. 18.2. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Budapest, 2008. július „20.” Alapító A 17/2009. (VII. 20..) számú. Alapítói Határozattal módosított és dőlt betűvel szerkesztett rendelkezéseket ellenjegyezte:

23. szám

A MÁV Zrt. Értesítője A MÁV Zrt. Alapító Okiratának 1. sz. melléklete

1759

2.) A felügyelő Bizottsági tagok megbízatása a 2012. üzleti évet lezáró tulajdonosi határozatig, de legfeljebb 2013. május 31. napjáig szól.

A MÁV Zrt. Igazgatósága 1.) A MÁV Zrt. Igazgatóságának tagjai a következők: Andrási Miklós5 Igazgatósági elnök Heinczinger István3 Seregélyes Kálmán Varga András1 Derzsi András2 Balogh András4 Kalmár István4 2.) Az Igazgatósági tagok megbízatása 2008. június 01től a 2010. üzleti év lezárásáig, de legfeljebb 2011. május 31. napjáig szól. A megbízatás ettől eltérő időtartama a lábjegyzetben került feltüntetésre. Megállapította a 8/2008. (V. 07.) sz. egyszemélyes részvényesi (alapítói) határozat 2 Megállapította a 10/2008. (V. 22.) sz. egyszemélyes részvényesi (alapítói) határozat 3 Megállapította a 9/2008. (V. 07.) sz. egyszemélyes részvényesi (alapítói) határozat 4 Megállapította a 2/2009. (I. 23.) sz. egyszemélyes részvényesi (alapítói) határozat (a megbízatás kezdő időpontja 2009.02.01.) 5 Megállapította a 12/2009. (VI. 30.) egyszemélyes részvényesi (tulajdonosi) határozat (a megbízatás időtartama 2009. 07. 01. – 2014. 06.30.) 1

A MÁV Zrt. Alapító Okiratának 2. sz. melléklete A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága 1.) A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottságának tagjai a következők: Reményik Kálmán FB Elnök Dr. Bots Dénes Vadon László Lakiné dr. Köves Éva Dr. Kerékgyártó János Dr. Kratochwill György Dr. Váry András Dr. Czudar Balázs Nagy Csaba Dr. Dabóczi Kálmán

A MÁV Zrt. Alapító Okiratának 3. sz. melléklete A MÁV Zrt. Könyvvizsgálója 1.) A MÁV Zrt. könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) Kijelölt könyvvizsgáló: Ispánovity Mártonné (kamarai nyilvántartási száma: MKVK 003472) 2.) A könyvvizsgáló megbízatása 2010. május 31. napjáig szól. 51/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság beruházási utasítása kiadásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás alapvető célja, hogy a MÁV Zrt, mint anyavállalat és a MÁV csoport bázis portfoliójába tartozó vállalatai (MÁV) a fejlesztési, beruházási, felújítási és az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzési tevékenységük megvalósítási szakaszát összehangoltan, a MÁV stratégiai elképzeléseinek figyelembevételével, a fogalmak egységes értelmezésével, a törvények és rendeletek maradéktalan betartásával, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával végezzék. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV csoport bázis portfoliójába tartozó vállalatainak valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős beruházási szolgáltató szervezet (BSZE)

Munkavállalói tagként: Horváth István Alelnök Gaskó István Simon Dezső Bárány Balázs Péter Karácsony Szilárd

1760


3.0 FOGALMAK ÉS RÉSZTVEVŐK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Fogalmak Fejlesztés: olyan tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök és immateriális javak létrehozására irányul, illetve a meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. Beruházás: – új tárgyi eszköz létesítésével, beszerzésével, saját vállalkozásban történő előállításával kapcsolatos tevékenység, – meglévő tárgyi eszköz pótlását, bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának és teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység a hozzákapcsolódó egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (műszaki állapota, kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló tevékenység, ami a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást és a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást is. Beruházási Kézikönyv: jelen utasítás mellékleteként az egyes feladatok, eljárások, követelmények, fogalmak részletes kifejtését tartalmazó dokumentum. 3.2 Beruházás résztvevői A beruházás előkészítésében, megvalósításában és lezárásában résztvevő szervezetek feladata az, hogy a beruházás a jóváhagyott műszaki tartalommal, megfelelő minőségben, költségelőirányzaton belül, határidőre valósuljon meg. Ezek során az értékhatártól függő hatásköröket és felelősségeket a MÁV Zrt. Alapszabálya, valamint az anya- illetve a tagvállalatok érvényes Működési Szervezeti Szabályzata és Döntési Hatásköri Listája tartalmazza. A beruházásban jellemzően részt vesz a forrásgazda, a Központi Kontrolling Igazgatóság (KKI), az üzemeltető, a tervező, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a kivitelező, va-

23. szám

lamint a beruházási szolgáltató (BSZE) és a beszerzéskészletezés szolgáltatója (BKSZE). A feladat jellegétől, volumenétől függ a tervező, illetve a hatóság bevonása, illetve további szereplők közreműködésére is szükség lehet. A beruházó a MÁV Csoport, amely alatt a MÁV Zrt-t és a bázis portfólióba sorolt gazdasági társaságokat kell érteni. A forrásgazda a MÁV Csoport azon társasága, szervezeti egysége, üzletága, amely a beruházás előkészítési szakaszában az igényfelmérést, a beruházási cél megfogalmazását, a hatástanulmányok elkészítését, illetve elkészíttetését, beruházói szintű műszaki-gazdasági előkészítést és elemzést, döntés előkészítést, projekt adatlapok készítését, valamint a beruházás megvalósítására a szolgáltatói megállapodás megkötését végzi a szolgáltatóval, esetenként szakértők bevonásával. A beruházás előkészítő és megvalósítási szakaszában közreműködik a tervezők és kivitelezők kiválasztásában, a kiviteli terv jóváhagyásában, a tervek, tervmódosítások, pót- és többletmunkák engedélyezésében. A beruházás lezárási szakaszában részt vesz a műszaki átadás-átvételi és a hatósági eljárásokban, a hiánypótlások ellenőrzésében és az üzembe helyezés feladataiban, a garanciális felülvizsgálatban, elvégzi az utólagos műszaki – gazdasági – hatékonysági vizsgálatot és elemzést, valamint az elkészült beruházást aktiválja. Beruházás tervező (Központi Kontrolling Igazgatóság): a beruházások üzleti tervezését, beszámolási rendszerét, forrásallokációját, utóértékelését koordináló és irányító egység, mely gondoskodik a beruházási javaslatok egységes elvek és gyakorlat alapján történő értékeléséről, előterjeszti a beruházási terveket, összesített beszámolókat. Az üzemeltető a beruházás megvalósítási szakaszában biztosítja a munkaterületet, közreműködik az eltakart szerkezetek ellenőrzésében, forgalomba helyezési eljárásban, próbaüzem megtartásában, a hiánypótlás felülvizsgálatában, az üzembe helyezésben és a beruházás aktiválásában. Az üzemeltető a beruházással megvalósított létesítményeket működteti és használatra alkalmas állapotban tartja. Amennyiben a forrásgazda és az üzemeltető nem azonos irányítás alá tartozó szervezet, az üzemeltető részvételét, beleértve az üzemeltetői hozzájárulás beszerzését is, a forrásgazdának kell biztosítania. A tervező a beruházás engedélyezési és kiviteli terveit készíti el a forrásgazda által megfogalmazott célnak megfelelő korszerű, gazdaságos és a hatósági előírásoknak megfelelő megoldásokkal. A tervező felel a tervek helyességéért. A tervezőnek tervezői jogosultsággal – névjegyzéki besorolással – kell rendelkeznie. A kivitelező megbízása alapján a megvalósulási terv elkészítése is a tervező feladata lehet.

23. szám


A beruházási szolgáltató (BSZE): a beruházás megvalósítását azonos tagvállalaton belül megbízási megállapodás, tagvállalatok között megbízási szerződés alapján végző szervezet. A beruházás előkészítési szakaszában közreműködik a műszaki-gazdasági előkészítés és elemzés, valamint a projektlap elkészítésében. A beruházás megvalósítási szakaszában ellátja a szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat a DHL szerint, átadja a munkaterületet a kivitelezőnek/vállalkozónak, a vonatkozó rendelet szerint végzi a műszaki ellenőrzési feladatokat. Alapvetően felel a beruházás szerződés szerinti megvalósításáért, a forrásgazda által jóváhagyott eltérések kezeléséért, a beruházás irányításáért, koordinálásáért. A beruházást, illetve beszerzést és gyártást a hatályos törvények és rendeletek, valamint a minőség garanciájával a jóváhagyott terveknek megfelelően valósíttatja meg. A FIDIC által kidolgozott ajánlások alkalmazásával megvalósuló beruházásoknál a független mérnök feladatát látja el. A beruházási szolgáltató hívja össze és vezeti az elkészült létesítmény műszaki átadás-átvételét, végzi az utóértékelés alapjául szolgáló dokumentum (záróokmány) elkészítését, az utófelülvizsgálati eljárást, a kivitelező értékelését, a költség- és időelemzést, valamint előkészíti az aktiválást.

1761

(fővárosi) közlekedési felügyeletek jogutódja. A vasúti hatósági feladatokat első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Vasúti Hatósági Főosztálya látja el. Azon vasúti közlekedéssel kapcsolatos tevékenységek, melyekhez a Hatóság engedélye szükséges, a kézikönyvben mellékletben találhatók. Ugyanez a mellélet tartalmazza az eljárási jogszabály megnevezését, a hatósági engedélyezés időigényét. A pénzintézetek a pénzügyi források biztosításában, a számlaértékek egyeztetésében és elfogadásában, az átutalási megbízások teljesítésében, valamint a pénzügyi kifizetések ellenőrzésében vesznek részt Konzulenst, szakértőt nagy volumenű, elsősorban nemzetközi hitelekből vagy támogatásokból megvalósítandó beruházásoknál, az átlagosnál magasabb kockázat mérséklése érdekében kell szükség szerint bevonni. Alapvető feladata a forrásgazda és a beruházási szolgáltató támogatása konkrét szerződés szerinti tartalommal és kockázati felelősséggel. Tagvállalat: a tárgyi utasítás hatályában a MÁV Zrt, mint anyavállalat és a bázis portfolióba tartozó leányvállalatok. (13/2008. (VI.11. MÁV Ért 10.) VIG A MÁV ZRt. Portfoliókezelési szabályzatának kiadásáról) 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

Műszaki ellenőrei mérnök kamarai tagsággal és műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkeznek. Beszerzés-készletezés szolgáltató (BKSZE): az anyagok, eszközök, energia, beszerzésén túl végzi a logisztikai, műszaki és egyéb szolgáltatások teljes körének beszerzését. Beruházási forrásból történő beszerzés csak a beruházás megvalósításáért felelős jóváhagyásával történhet. A kivitelező az építési, szerelési, gyártási munkára szakosodott szervezet, amely a beruházás megvalósítási és lezárási szakaszában is részt vesz. Feladata, hogy a vállalkozási szerződésben megfogalmazott beruházást a jóváhagyott tervek és hatósági engedélyek szerint előírt műszaki tartalommal és minőségben, a jóváhagyott költségkereten belül és a szerződésben rögzített határidőre valósítsa meg. A kivitelező felel a megvalósulási terv elkészítéséért vagy tervezővel történő elkészíttetéséért. Hatóságok, a hatósági jogkörrel felruházott szervezetek adják ki a Hatósági engedélyt a beruházások elhelyezéséhez (terület felhasználási), a kivitelezéshez (építési) és az üzembe helyezéshez (üzembe helyezési, használatbavételi). Nemzeti Közlekedési Hatóság: a Közlekedési Főfelügyelet. A Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei

4.1 Beruházások üzleti tervezése Mivel a MÁV csoport beruházás tervezési és beszámolási tevékenysége eltérő a MÁV Zrt. és a portfólióba tartozó leányvállalatok esetében, a jelen szabályozás az általános elveket és követelményeket tartalmazza. A folyamatok részletes szabályozását, a konkrét táblázatokat, határidőket jelen utasítás mellékletei (Tervezési, kontrolling kézikönyv), valamint a tervezési ciklusokhoz és tulajdonosi döntésekhez igazodó egyedi kontrolling igazgatói levelek illetve portfolió-kezelési általános vezérigazgatóhelyettesi rendelkezések szabályozzák. 4.1.1 Tagvállalatok (leányvállalatok) 4.1.1.1. Beruházások üzleti tervezése A csoport szintű optimális beruházás-csomag kialakítása érdekében a tervezési folyamat csoport szintű koordinátora a Kontrolling igazgatóság. A leányvállalati szintű tervezési és jóváhagyási folyamat részletes szabályozását a leányvállalatok DHL-je és beruházási utasítása határozza meg. A tervezési folyamat során a figyelembe veendő premisszákról és prioritásokról a Kontrolling igazgatóság tájékoztatja a leányvállalatokat. A leányvállalatok a javasolt beruházási tervet a Kontrolling igazgatóságnak előre meghatározott struktúrában

1762


küldik meg. A terv javaslatnak tartalmaznia kell a forrásallokációs folyamat során figyelembe vett tényezőket is. A terv tartalmát, bontását és a forrásallokációs folyamat során figyelembe vett tényezők bemutatását a Tervezési, kontrolling kézikönyv határozza meg. A Kontrolling igazgatóság feladata a tervek értékelése a tervezési premisszák illetve a csoport szintű konzisztencia figyelembe vételével. 4.1.1.2. Operatív tervezés A leányvállalatok végzik az alapító által elfogadott üzleti terv havi szintű lebontását. A BSZE közreműködésével bonyolított beruházások esetében a lebontás során a BSZE iránymutatásait is figyelembe kell venni. A havi szintű tervet a Tervezési kézikönyv szerint meghatározott struktúrában megküldik a Kontrolling igazgatóságnak. 4.1.1.3. Beszámolási folyamat A beruházási tevékenységről a leányvállalatok havonta és évente, az előre meghatározott struktúrában készítenek beszámolót, amelyet a mellékletben meghatározott struktúrában küldenek meg a Kontrolling igazgatóságnak. 4.1.2 MÁV Zrt. A tervezési folyamat koordinátora a Kontrolling igazgatóság, célja a MÁV Zrt. és a csoportszintű optimális beruházási program kialakítására. A tervezési és forrásallokációs folyamatban közreműködnek a forrásgazdák, a Pénzügyi igazgatóság, a TÁSZ és a Stratégiai igazgatóság. 4.1.2.1. Közép- és hosszú távú tervek Rendeltetése a nemzetgazdasági átfogó prognózisok, elemzések alapján feltárni a vasúti közlekedés alapvető stratégiáját, szolgáltatásaihoz szükséges eszközöket, meghatározni a fejlesztés hosszú távra érvényes céljait. Alapjául szolgál a hosszútávra kiható döntéseknek, és irányt szab a középtávú tervezéshez. A hosszú távú koncepciót a MÁV Stratégiai Igazgatóság készíti elő, a forrásgazdák elemzéseinek és javaslatainak figyelembevételével és a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá. A beruházási tervek elkészítése során figyelembe kell venni azokat az EU-s forrásokból megvalósuló beruházásokat is, melyek beruházója nem a MÁV Zrt., hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – NIF Zrt. Az e tárgykörbe tartozó beruházásokkal kapcsolatos feladatok MÁV-os felelőse és koordinálója a Stratégiai Igazgatóság.

23. szám

4.1.2.2. Beruházások üzleti tervezése A beruházás tervezés célja, hogy a MÁV Csoport rendelkezésére álló szűkös beruházási források a megvalósítandó beruházások között a legoptimálisabban kerüljenek felosztásra. A csoport szintű beruházás tervezés és beszámolás szakmai irányítása a Kontrolling igazgatóság feladata. Az üzleti tervbe történő beépíthetőség érdekében a projekttervezés határidőit minden tervezési ciklusban az üzleti tervezés ütemtervéhez igazodva a Kontrolling igazgatóság adja meg. Az üzleti tervezés időtávja: 1+3 év. Az üzleti tervezéssel kapcsolatos feladatok és felelősei – Beruházás tervezés irányítása: Kontrolling igazgatóság – Beruházási javaslatok készítése: A beruházás tervezés, generálás folyamatos feladat. A beruházási javaslatokat az előre meghatározott struktúrában kell megküldeni a Kontrolling igazgatóságnak. A beruházási javaslatok a forrásgazdákon belül szakmailag egyeztetett, konzisztens javaslatok lehetnek. Több forrásgazdát érintő beruházás esetén az érintett forrásgazdák közötti koordinációt is el kell végezni, melynek felelőse a javaslattevő forrásgazda. A javaslatnak tartalmaznia kell a forrásallokációs folyamatban figyelembe vételre kerülő tényezők bemutatását (például: Gazdaságosság értékelése, a beruházás elmaradása esetén jelentkező baleset- és szolgáltatás biztonsági kockázatok bemutatása, megvalósítás kockázatai, kapcsolódás más beruházásokhoz). A javaslatstruktúrát a Tervezési kézikönyv szabályozza. A folyamatban lévő beruházásokat évente felül kell vizsgálni. Felelős: • Projektjavaslat elkészítése: Forrásgazdák • Közreműködők: o Kontrolling igazgatóság (gazdaságossági számítások elkészítésének támogatása) o TÁSZ: Megvalósíthatóság értékelése, várható ráfordítások meghatározása. – MÁV Zrt. rendelkezésére álló források meghatározása, forrásbevonás irányítása: Pénzügyi igazgatóság – Forrásallokáció folyamata: A beruházási javaslatok értékelése alapján készül el a MÁV Zrt. éves- és közép távú beruházási terve. Mivel a beruházási javaslatok öszszege jellemzően magasan meghaladja a rendelkezésre álló források összegét, a beruházásokat a forrásallokációs folyamat során rangsorolni kell. Ebben részt vesznek a forrásgazdák, a Stratégiai igazgatóság és a TÁSZ, a folyamat ügymenetét a Tervezési Kézikönyv tartalmazza. A javasolt projektrangsorból a forráskorlátok meghatározása után, egy iterációs folyamat végén alakul ki a középtávú beruházási tervjavaslat, amely a MÁV csoport középtávú üzleti tervének részét képezi. – EU forrásokból megvalósuló, NIF Zrt által megvalósított beruházások:e beruházások nem jelennek meg a

23. szám


MÁV Zrt. forrásallokációs folyamatában. Ugyanakkor azok állományba vétele miatt a beruházás tervezési folyamatban meg kell jelenniük. A terveket a Stratégiai igazgatóság készíti és küldi meg a Kontrolling igazgatóságnak, a Tervezési Kézikönyv szerinti struktúrában.

1763

4.1.2.5. Forrásátcsoportosítás A források átcsoportosításának menetét és jóváhagyásai szintjeit a Tervezési Kézikönyv szabályozza. 4.1.2.6. Beszámolás

4.1.2.3. Operatív tervezés Az éves- és középtávú beruházási terv elkészítését követően a Kontrolling igazgatóság kiadja a beruházási előirányzatokat, amelyről értesíti a BSZE-t és a forrásgazdákat. A kiadott előirányzathoz minden esetben forrást kell rendelni, az érvényes forráskódoknak megfelelő struktúrában. Az előirányzatok kiadása jellemzően tárgyévre vonatkozóan történik, de áthúzódó projektek esetén több évre vonatkozóan is kiadhatóak előirányzatok. Az operatív tervezés során a jóváhagyott középtávú beruházási terv első évének havi ütemezését kell elvégezni. A TÁSZ a forrásgazda bevonásával meghatározza a projekt havi bontású műszaki és pénzügyi ütemezésén túl a projekt előkészítésének (előkészítés, tendereztetés, szerződéskötés, stb.) ütemezését is. Az operatív tervezés során a tárgyévben nem befejeződő, forrással rendelkező áthúzódó projektek havi ütemezését is meg kell adni. Több, eltérő forrástípussal finanszírozott projektek esetében az előirányzatot forrásonként is meg kell bontani. Az operatív tervezés során a BSZE iránymutatása alapján meg kell tervezni a lebonyolítói díjat is. Az operatív tervlapokat a Tervezési Kézikönyv tartalmazza. Az elkészült operatív projektlapok alapján a Kontrolling igazgatóság elkészíti a MÁV csoport operatív beruházási tervét. 4.1.2.4. Egyedi projekt előterjesztések Az elfogadott beruházási tervben nem szereplő, a forrásgazda által megvalósításra javasolt beruházási javaslatról előterjesztést kell készíteni, amennyiben azok a DHL szerint vezérigazgatói, igazgatósági vagy alapítói jóváhagyást igényelnek. Az előterjesztéseket a vonatkozó utasítások, valamint a Tervezési kézkönyvben meghatározott struktúra figyelembe vételével kell elkészíteni. Az előterjesztés készítésében részt vevők körének meghatározása az előterjesztő felelőssége. Minden javaslatot a koordinációt megelőzően egyeztetni kell a Kontrolling igazgatósággal. A fentiek szerinti jóváhagyást nem igénylő beruházások esetén a Tervezési Kézikönyv szerinti javaslatstruktúrát meg kell küldeni a Kontrolling igazgatóságnak. A beruházási tervben szereplő előirányzatok emelése esetén is a fentiek szerint kell eljárni.

A MÁV Zrt. valamennyi beruházásról – a beruházások analitikus nyilvántartásai, továbbá a beruházási folyamatban résztvevő érdekelt szervezet adatai alapján – a BSZE nyilvántartást vezet. A társasági szintű beszámolási folyamat keretében a BSZE beszámolót készít a Kontrolling igazgatóságnak, melyben az egyedi projektlapok mellett az összefoglaló beszámoló tábla tartalmazza a projektek pénzügyi, számviteli, valamint a forrás-felhasználási adatokat, valamint összefoglaló szöveges értékelést. A beszámoló a tény adatok mellett várható adatokat is tartalmaz, részletes tartalmát a Tervezési Kézikönyv tartalmazza. Ez adatokból a Kontrolling igazgatóság összesített beszámolót készít, melynek kapcsolódnia kell a MÁV Zrt. üzleti beszámolóihoz. A BSZE által a forrásgazdáknak készülő beszámolók tartalmát a Beruházási kézikönyv szabályozza. A beruházás megvalósítására során az operatív tervben jóváhagyott forrásfelhasználáshoz, határidőhöz, műszaki tartalomhoz képest eltérések jelentkezhetnek. Beavatkozást a Forrásgazda, a Kontrolling igazgatóság és a BSZE kezdeményezhet, melynek során a 4.1.2.5. pontban leírtak szerint kell eljárni. 4.2 A beruházás előkészítése Ebben a szakaszban történik a beruházási alapokmány előkészítése, a lebonyolítási szerződés megkötése vagy a lebonyolítói megállapodás megkötése, majd a munka jellegétől, volumenétől és az előírásoktól függően terveztetés, engedélyeztetés, szükség estén területszerzés. Az operatív terv kiadását követően a Forrásgazda és a BSZE megállapodást kötnek a beruházási tervben szereplő projektek lebonyolításáról. A lebonyolítási megállapodás mellékletét képezi a megvalósítandó beruházás alapokmánya. (Beruházási kézikönyv). A beruházási alapokmányt a forrásgazda közreműködésével és az általa kitöltött és jóváhagyott projektlap felhasználásával a BSZE készíti el. Az alapokmány a beruházások megvalósításának az alapja, amelynek a beruházás célját, megnevezését, helyét, kezdési és befejezési határidejét, pénzügyi forrását, felhasználásának éves ütemezett nagyságát kell tartalmaznia. Az alapokmányban meg kell határozni a beruházás anyagi, műszaki összetételét, rögzíteni kell a beruhá-

1764


zás előkészítéséről, a műszaki megoldásról, a beruházás gazdaságossági vizsgálatának eredményéről szóló adatokat. Részletezni kell a beruházás fontosabb műszaki jellemzőit, fajlagos előirányzati költségeit, valamint a beruházás által létrehozandó, ill. selejtezendő eszközöket. Külső forrás igénybevétele esetén a forrást biztosítóval kötött megállapodás szerinti formában és tartalomban kell az okmányokat előkészíteni. Az okmányokat a forrásgazdáknak legalább évente, az operatív terv készítésekor felül kell vizsgálni, s abban az esetben, ha változik a cél, a műszaki tartalom, a határidő, a beruházás jóváhagyott előirányzata vagy forrásösszetétele, a módosítását kell kezdeményezni a BSZE-nél. A beruházás befejezése után a záró okmányt is a BSZE készíti el a ténylegesen megvalósult műszaki tartalom és felhasznált források feltüntetésével, majd a forrásgazda fogadja el, hagyja jóvá. A záróokmányt a beruházás teljes aktiválását követő 60 napon belül kell kiállítani 4.2.1 Műszaki tervezés, hatósági engedélyeztetés 4.2.1.1 Tervezői szerződések A tervezői szerződéseknél is a közbeszerzésekre és a szerződéskötések rendjére kiadott utasítások szerint kell eljárni. A tervezői szerződést (tanulmánytervek, engedélyezési és kiviteli tervek) a forrásgazda szakmai közreműködésével a beruházási szolgáltató (BSZE) köti meg a BKSZE által kiválasztott tervezővel. Értéktől függetlenül tervezői szerződés kizárólag tervezői jogosultsággal (névjegyzékbe felvett tervezőkkel) rendelkező cégekkel köthető Az elfogadott tervezési díj nem lehet magasabb a Magyar Mérnöki Kamara mérnöki szolgáltatások díjszámítási szabályzata szerinti díjaknál. A műszaki tervek tartalmi előírásait jogszabályok, általánosan a Beruházási Kézikönyv vonatkozó fejezetei tartalmazzák. A műszaki tervek jóváhagyása az illetékes vasút szakmai szervezet – forrásgazda, üzemeltetető – feladata. A szerződés keretében elkészült műszaki terveket jóváhagyásra a BSZE, mint lebonyolító terjeszti fel a forrásgazda felé. Amennyiben a műszaki tervek szakmai szempontból több MÁV szerv jóváhagyását igénylik, úgy a szakági jóváhagyásokért a forrásgazda felel.

23. szám

Tervezői művezetés elsősorban azon összetett korszerűsítési munkáknál indokolt, ahol a kivitelezés során fölmerülhetnek olyan problémák, kérdések, melyekre a tervezőnek a beruházóval, lebonyolítóval és kivitelezővel közösen kell kialakítaniuk álláspontjukat, ehhez pedig szoros, folyamatos együttműködésük szükséges! E tevékenység nem helyettesíti a helyszíni műszaki ellenőri tevékenységet! 4.2.1.3 Hatósági engedélyek Az országos közforgalmú vasutak és az azokhoz csatlakozó iparvágányok vasúti építményeire, továbbá a vasúti járművekre vonatkozó hatósági engedélyezési jogkört első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság gyakorolja. A Kézikönyv tartalmazza a vasúthatósági hatáskörökbe utalt tevékenységeket, a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozásokat. A vasúthoz tartozó magasépítmények engedélyezése a területileg illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának építésügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége, illetve műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik. (A magasépítményi beruházások MÁV Zrt-n belüli engedélyezését és jóváhagyását az Ingatlankezelő Szolgátató Egység végzi.) A beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a BSZE vagy a megbízottjának a feladata. A műszaki terveket engedélyezés céljából a vonatkozó tervezői szerződésben foglaltaknak megfelelően a tervező és/vagy a lebonyolító nyújtja be az érintett engedélyező hatóság(ok)hoz. Hatósági engedélyt a beruházás megkezdéséhez, kivitelezéséhez (építési engedély) és használatba vételéhez kell beszerezni. Az engedélykérelem alapját az engedély megszerzése érdekében készített tervdokumentáció adja. A tervező a vele kötött szerződés alapján köteles a tervezés során az általános és eseti hatósági előírásokat betartani s azt a terv szolgáltatásával egyidejűleg nyilatkozattal tanúsítani. A használatbavételi és a megszüntetési engedélyt attól a hatóságtól kell kérni, aki a létesítésre vagy átalakításra az engedélyt kiadta. (Az egyes szakterületek részletes feladatait a Beruházási Kézikönyv tartalmazza.)

4.2.1.2 Tervezői művezetés 4.2.2 Területek igénybevétele, kisajátítás A beruházási szolgáltató (BSZE) a BKSZE beszerzésén keresztül a tervezővel a megbízó érdekében végzett szolgáltatásra megbízási szerződést köthet tervezői művezetésre.

A terület megszerzésével kapcsolatos feladatok irányítását az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság végzi a forrásgazdával és a beruházási szolgáltatóval (BSZE) történő egyeztetéssel.

23. szám


A területigénnyel járó beruházásoknál a telepítés helyének kiválasztásakor körültekintően mérlegelni kell a szakmai és gazdasági szempontokon felül a környezeti, a műemléki és régészeti, a terület és településfejlesztési szempontokat is. Idegen területek megszerzését első lépésben adásvétellel kell megkísérelni. Amennyiben ez nem jár eredménynyel, akkor az illetékes hatóságtól kell kérni a kisajátítási eljárás lefolytatását. Az adás-vétellel, vagy kisajátítással a MÁV Zrt birtokába, vagy vagyonkezelésébe került ingatlanok esetén az aktiválásnak (üzemszerű használatba vételnek) nem feltétele a földhivatali bejegyzés, ezért azzal az időponttal kell aktiválni amikortól az ingatlan használatát a MÁV megkezdheti (birtokba adás napja) A MÁV Zrt lebonyolításában megvalósuló beruházásokhoz szükséges földterületek megszerzésével kapcsolatos eljárásrendet, a különböző szervezetek együttműködését igénylő feladatokat, az egyes részfeladatokban közreműködő szervezetek (IGI, Pályavasút, BSZE) felelőségi körét a Kézikönyv tartalmazza.

1765

A szerződéskötés előkészítésében a vonatkozó utasításoknak megfelelően jogi, pénzügyi, számviteli és kontrolling szakértők részvételét is biztosítani kell. Az EU Programoknál, illetve a külső forrást biztosító megállapodásoknál a felek a fentiektől, illetve a szabályzatoktól eltérő eljárást hagyhatnak jóvá. 4.3.2 Munkaterület átadása A szerződés megkötése után a beruházási szolgáltatónak (BSZE) gondoskodnia kell a munkaterület kivitelező részére történő átadásáról, a munkafeltételek megteremtéséről. A beruházási szolgáltató felelős azért, hogy a kivitelező részére átadott munkahely tekintetében harmadik személy ne érvényesíthessen olyan igényt, mely a munka végzését akadályozza. A munkaterület átadáson a beruházási szolgáltató koordinálásával részt vesznek a forrásgazda, az üzemeltető és a kivitelező képviselői. A munkaterület átadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv az építési napló mellékletét képezi.

4.3 A beruházás megvalósítása Ebben a szakaszban történik az ajánlattevők versenyeztetése és kiválasztása, a kivitelezői szolgáltatás beszerzése, munkaterület biztosítása, műszaki ellenőrzés, valamint ha a beruházás jellege megköveteli, a próbaüzem. 4.3.1 Beruházások beszerzése, eszközbeszerzés, szerződéskötés Kivitelezői és szállítói ajánlatok kérése, azok benyújtása, elbírálása és mindezek alapján a kivitelezési szerződések megkötése – a megrendelés várható összegétől, illetve a forrás jellegétől, valamint az egyéb jogszabályi előírásoktól függően – történhet közbeszerzéssel, versenytárgyalással, illetve egyszerű ajánlatkéréssel, az érvényes DHL, jogszabályok és utasítások szerint. Az általános szabályok szerint a szerződést közbeszerzési eljárás előzi meg, és csak kivételes esetben, vagy a Kbt. szerinti mentességi szabályok alkalmazása esetén lehet „közvetlen” ajánlatkéréssel szerződést kötni. A kivitelezőt a BKSZE választja ki a BSZE által megadott beszerzési igény szerint, amelyben a lebonyolító szervezet megfogalmazza a kivitelezővel szemben elvárt követelményeket, javaslatot ad az értékelő bizottság öszszeállítására, a beszerzési eljárás típusára és a meghívandó vállalkozók körére. Egyedi tárgyi eszközök beszerzésére a kiválasztott kivitelezővel illetve gyártóval a BKSZE köt szerződést.

Külső vállalkozó MÁV területen történő munkavégzését, illetve idegen személyek MÁV területen történő tartózkodását a 28/2008. (VII.11. MÁV Ért. 20.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás szabályozza. A belépés engedélyezésére jogosultak felsorolását az utasítás tartalmazza, a kivitelező számára a belépési –, munkavégzési –, közlekedési jogosultságot igazoló engedélyek tényleges kiadása és visszavonása a forrásgazda helyi képviselője, az üzemeltető vagy a forrásgazda képviseletében eljáró (szerződéskötő), vagy a szerződésben meghatározott MÁV Zrt. szervezeti egység feladata. A belépési engedély átadása a munkaterület átadáskor történik meg, és a beruházási lebonyolító (BSZE) képviselője ekkor győződik meg arról is, hogy a szerződés munkavédelmi mellékletében leírtak szerint a kivitelező munkavédelmi oktatásban részesült. 4.3.3 Műszaki ellenőrzés, dokumentálás, nyilvántartás A műszaki ellenőr feladatait kormányrendelet szabályozza. A kivitelezés folyamatos helyszíni ellenőrzése a beruházási szolgáltató feladata. A műszaki ellenőr a szerződésben (megállapodásban) meghatározott időközönként – a 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet szerint legalább tíz (10) naponként – köteles a kivitelezést ellenőrizni, észrevételeit az építési naplóba bejegyezni. Az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a munka végzését nem akadályozhatja. A kivitelező köteles a műszaki ellenőr számára az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ahhoz szük-

1766


séges adatokat, valamint felvilágosítást megadni. Az eszközök beszerzésére is ezt az eljárást kell alkalmazni. Hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhető, melynek az építési munkaterületen rendelkezésre kell állni. Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni. Az építési napló vezetésének szabályait a 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet szabályozza. Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet: – A forrásgazda, a beruházási lebonyolító – az építési műszaki ellenőr, a tervezői művezető – a vállalkozó, illetve alvállalkozói kivitelező – a felelős műszaki vezető – a külön jogszabályban meghatározott esetekben a hatóság, valamint az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más állami szerv A kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban a forrásgazda, az építtető megbízása alapján a műszaki ellenőr a kivitelezőnek vagy felelős műszaki vezetőjének utasítást adhat az építési naplóban. Az építési napló mellékleteit a hatályos jogszabály írja elő, melyet a kivitelezőnek biztosítani kell. Az építési naplót a munkahelyről csak hatósági, illetve hivatalos eljáráson való felhasználás céljából szabad elvinni. Az építés-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából – az építési napló mellékleteként – a kivitelező felmérési naplót vezet, ha az építtetővel kötött szerződésben a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául. A munka jellegétől függően, a műszaki ellenőrzést, egy beruházásnál egy vagy több műszaki ellenőr láthatja el. Amennyiben több eltérő szakmai képzettségű személy látja el a műszaki ellenőrzést, akkor közülük az egyiket projektvezetőként az ellenőrzési tevékenység összehangolásával és irányításával kell megbízni. A projektvezető írásban köteles meghatározni a beruházás megvalósításában való jártasságtól függően, hogy az egyes szakterületek műszaki ellenőrei milyen meghatalmazással rendelkeznek a szerződésben foglalt jogi és gazdasági kérdésekben. Erről a kivitelezőt írásban, építési napló, munkahely-átadási jegyzőkönyvbe való bejegyzéssel tájékoztatni kell. A műszaki ellenőri munkát végzők jogosultságát a 244/2006. (XII.5..) Kormányrendelet szabályozza.

23. szám

4.4 A beruházás lezárása A beruházási folyamat lezárási szakasza magába foglalja a műszaki átadás-átvételt, adott esetekben az ezt megelőző próbaüzemet, ideiglenes forgalomba helyezést. Követi ezen eljárásokat a végleges forgalomba helyezés, üzembe helyezés (adott esetben munkavédelmi üzembe helyezés), hatósági használatbavételi eljárás és az eszközök aktiválása. A folyamat része még a hiánypótlás és garanciális felülvizsgálat. A beruházás lezárásának dokumentálás magába foglalja a záróokmány készítését és jóváhagyását, utólagos értékelést és gazdasági-hatékonysági értékelő elemzés készítését, valamint az archiválást. 4.4.1 Üzembe helyezés Az üzembe helyezés a beruházás eredményeként megvalósult létesítmény, berendezés, alkalmassági vizsgálata, rendszeres használatbavételre. Az üzembehelyezési engedélyt a beruházásokat szolgáltató kéri meg. A rendszeres használatbavételhez meg kell szerezni a külön jogszabályokban előírt hatósági, valamint egyéb használatbavételi engedélyeket. Az üzembe helyezéséről a rendszeres használatbavétel napjával üzembe helyezési okmányt kell kiállítani. Próbaüzemeltetésnél a rendszeres használatbavétel napja a sikeresen befejeződött próbaüzemeltetés utolsó napját követő munkanap. Az üzembe helyezésről az üzemeltető köteles gondoskodni. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az üzembe helyezési okmány kiállításához és a beszámoláshoz szükséges adatokat is. Az üzembe helyezési okmányt az üzemeltető készíti el. 4.4.2 Üzemi próba, próbaüzem, üzembe helyezés – jelző-, biztosító- és távközlő berendezések Az üzembe helyezés előtt időrendben a következő feltételek teljesítése szükséges: – Funkcionális felülvizsgálat – Jóváhagyott kezelési szabályzat, melyből minden érdekelt dolgozó ki lett oktatva és levizsgáztatva – Ideiglenes üzemengedély (TEB Főosztály adja ki) – Üzemi próba (Próbaüzem) megtartása – Munkavédelmi hozzájárulás – Új konstrukció esetén munkavédelmi minősítés – Sorompó berendezés esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság hozzájárulása a kiadott hatósági határozat alapján (üzembe helyezés napján) A beruházási munkák során szükség lehet a berendezések átalakításának időtartamára az üzemelő berendezések kikapcsolására. Ezt előre tervezett módon a TB. 1. sz. Utasítás szerint kell végezni.

23. szám


Üzemelő berendezés átalakítása esetén próbaüzem tartására nincs lehetőség. A berendezést visszakapcsolni csak annak üzembiztos működőképességének ellenőrzése után szabad. 4.4.3 Ideiglenes forgalomba helyezés, végleges forgalomba helyezés – vasúti pályák

1767

A vasúti engedélyezésekkel kapcsolatos dokumentációkról a 6410/1998. Közlekedési Főfelügyeleti Tájékoztató ad információt. 4.5 Beruházások számviteli, pénzügyi elszámolása és lezárása 4.5.1 A külső kivitelezővel történő elszámolás

A munka alatti pályák ideiglenes forgalomba helyezését a 10/2006. Pályavasúti Főigazgatói Utasítási alapján kell végrehajtani. Az utasítás határozza meg, hogy mely esetekben végezheti a kivitelező és mely esetekben az üzemeltető az ideiglenes forgalomba helyezést. Végleges forgalomba helyezési engedélyt a tervjóváhagyó adhat. Az eljárásokról jegyzőkönyvet kell felmenni, melyek előírt formáját a fenti utasítás mellékletei tartalmazzák. 4.4.4 Műszaki átadás-átvétel Az átadás-átvételi eljárás keretében kell megvizsgálni, hogy az elkészült létesítmény, berendezés a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentációnak megfelelően készült-e el az elvárt minőségben, megfelel-e a vonatkozó szabványokban, hatósági, valamint egyéb előírásokban foglalt követelményeknek, és alkalmas-e rendeltetésszerű használatra, kielégíti-e a biztonságos munkavégzés követelményeit. Gördülő állomány estén az átadás-átvételi eljárás része a futópróba (üzemi próba). Építési-szerelési munkák esetében a kivitelező a beruházási szolgáltatót (BSZE) az átadás-átvétel időpontjáról legalább 15 nappal korábban köteles értesíteni. A beruházási szolgáltatónak kell az eljárásra az érintett szerveket meghívni. A meghívottak távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya. Az átadás-átvételi eljárás során a felek megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik. A beruházási szolgáltató a felülvizsgálat alapján nyilatkozik a teljesítés elfogadása, illetve a létesítmény átvétele tekintetében. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben részletesen fel kell sorolni a megállapított mennyiségi hiányokat és minőségi hibákat, valamint azok pótlásának, illetve kijavításának kötelező időpontját. 4.4.5 Használatbavételi engedély: Hatósági építési ill. átalakítási engedéllyel végzett munkák üzembe helyezése hatósági használatbavételi engedéllyel történik. A használatbavételi engedély megadásáig a vasúti építményen csak a létesítési, átalakítási engedélyben előírt próbaüzemeltetés végezhető.

A kivitelezők az általuk végzett teljesítményekről, azok ellenértékét is magában foglaló jogszabály szerinti elszámolást kötelesek készíteni. Az építőipari teljesítmények elszámolása számlával és részszámlával történik. Számlát kell kibocsátani a szerződésben foglaltak teljesítéséről. Ennek előfeltétele a teljesítésnek a megrendelő általi bizonylatolt elismerése. Részszámlát kell kiállítani akkor, ha a beruházási szolgáltató az építési szerződésben a kivitelezővel részletekben történő teljesítésben, vagy a munka önállóan üzembe helyezhető részeinek átadás-átvételében állapodott meg. Az elszámolás alapbizonylata a teljesítés igazolás. A MÁV Zrt részéről a kivitelezéshez térítésmentesen rendelkezésre bocsátott termékek és szolgáltatások elszámolását a beruházó MÁV Rt saját beruházási költségként köteles elvégezni, és a tárgyi eszköz aktiválandó értékében figyelembe venni. A térítésmentesen biztosított termékeket a kivitelezés elszámolása időpontjáig elkülönítetten kell nyilvántartani. Beruházási költségként a ténylegesen beépített termékek ára számolható el. 4.5.2 Saját vállalkozásban végzett beruházási munka elszámolása A saját vállalkozásban végzett beruházási munkák teljesítmény értékét a közvetlen előállítási költségen kell elszámolni. Ezek a költségek, amelyek: a.) a munka végzése során közvetlenül felmerültek – a munkához felhasznált anyagok költsége, – a visszanyert anyagok értéke (csökkentő tételként), – a munkát végzők személyi jellegű kifizetése és egyéb járulékai, – a munka végzéséhez felhasznált külső szolgáltatások (szállítás, rakodás, alapozás, gépbérlet, stb.) költsége, – a bérmunka jellegű vállalkozói díj, – egyéb közvetlenül elszámolható költségek. b.) a munka végzésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá a munkára megfelelő mutatók, jellemzők segítségével áttételezésre kerültek. A kivitelező havonta költségmentesítőt állít ki az elvégzett munkáról. 4.5.3 Beruházás szolgáltatás elszámolása A beruházási szolgáltató az azonos vállalathoz tartozó forrásgazdával kötött megállapodás alapján az előkészítő és szolgáltató tevékenysége során felmerült költségeit

1768


szolgáltatási díjként beruházási teljesítményi értékként számolja el a mindenkori belső teljesítmény elszámolási rendszer szabályai szerint. Lebonyolítói díj csak a megvalósult beruházás arányában számolható el. Vállalatok közötti szolgáltatás esetében a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4.5.4 Az aktiválás során figyelembe vehető ráfordítások elszámolása.

23. szám

Az átadás-átvételi eljárásra a létesítmény üzemeltetésére kijelölt szervezet köteles az eszközönként kiállított és mennyiségi adatokat tartalmazó bizonylatot elkészíteni. A beruházás pénzügyileg akkor tekinthető lezártnak, ha a beruházással kapcsolatos valamennyi kifizetés és előírt aktiválás megtörtént. Ekkor állítható ki a „záróokmány”. b.) Beszerzések aktiválása

A beruházási teljesítmények ráfordításainak elszámolását beruházásonként, azon belül a beruházás során létrehozandó egyedi eszközönként kell elvégezni a 33/2007. PVH. Utasítás, a 2000. évi C. tv.-ben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Rt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immaterális javak nyilvántartási és értékesítési szabályai (B.1.) és azok módosításai szerint. 4.5.5 Üzembe helyezés és aktiválás Az üzembe helyezés a beruházás eredményeként megvalósult létesítmény, berendezés használatba vételi eljárása. Az üzembe helyezési engedélyt a beruházásokat szolgáltató kéri meg. A rendszeres használatbavételhez meg kell szerezni a külön jogszabályokban előírt hatósági, valamint egyéb használatbavételi engedélyeket. Az üzembe helyezéséről a rendszeres használatbavétel napjával üzembe helyezési okmányt kell kiállítani. Próbaüzemeltetésnél a rendszeres használatbavétel napja a sikeresen befejeződött próbaüzemeltetés utolsó napját követő munkanap. Az üzembe helyezésről az üzemeltető köteles gondoskodni. Az eljárások során gondoskodni kell arról, hogy a tárgyi eszköz használatbavételét követően a vállalatok könyveiben az üzembe helyezett eszközök a (33/2007. PÁV utasítás szerint) azonnal aktiválásra kerüljenek.

A beszerzett, vagy saját kivitelezésben gyártott, felújított vasúti járművek aktiválása, üzembe helyezési okmány és/vagy tárgyi eszköz változási bizonylatok alapján történik. Az üzembe helyezési okmányt a járművek átvételét igazoló okmányok és számlák alapján az üzembe helyező állítja ki. Beruházási pénzeszközökből beszerzett önálló eszköznek minősülő gépeket, berendezéseket, felszereléseket a tényleges használatbavétel napjával kell aktiválni. A tárgyi eszközök változási bizonylatainak tartalmi és formai követelményeit az egyes tagvállalatok speciális előírásai határozzák meg c.) Lízingelt eszközök aktiválása A pénzügyi lízing keretében, birtokba vett tárgyi eszközöket beruházási állományba kell venni, majd a rendeltetésszerű használatba vétel alapján aktiválni kell. A lízingbe vevőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania a hasznos élettartamot, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét és azt költségként el kell számolni. 4.5.6 Beruházások nyilvántartása, beszámolási kötelezettség

a.) Építési és szerelési munkák aktiválása Az építési-szerelési beruházási munkák során létrehozott létesítményeket a rendszeres használatbavétel napjával kell aktiválni. A rendszeres használatba vétel rendezése az üzembe helyezési eljárás alapján az üzemeltető részéről kiállított és aláírt üzembe helyezési okmánnyal történik. Egy beruházáson belül több üzembe helyezés és ennek megfelelően több üzembe helyezési okmány kiállítása is történhet, ha több önálló eszköznek minősülő és használatba vehető létesítmény készül el. A befejezetlen állomány csökkenése érdekében törekedni kell arra, hogy az önálló tárgyi eszköznek minősülő és rendeltetésszerűen használatba vehető beruházás üzembe helyezése és aktiválása minél előbb megtörténjen. A szakaszos üzembe helyezés esetében az aktiválást kizárólag a használatba vett vagyontárgyak tényleges előállítási költségének megfelelő összegben lehet elszámolni.

A MÁV Zrt. valamennyi beruházásról – a beruházási folyamatban résztvevő érdekelt szervezet adatai alapján – a BSZE nyilvántartást vezet. Ez adatokból a KKI összesített beszámolót készít, melynek kapcsolódnia kell a MÁV Zrt. üzleti beszámolójához. A nyilvántartás és a beszámoló bizonylati alapját a beruházások hivatalos okmányai képezik. 4.5.6.1 Beszámolók készítése A BSZE havonta beszámolót készít: • A forrásgazdáknak a projektjeikről (szöveges értékelés és főbb adatok) • A KKI-nek, melyben az egyedi projektlapokon túlmenően az összefoglaló beszámoló tábla tartalmazza a projektek pénzügyi, számviteli, valamint a forrás-felhasználási adatokat, valamint összefoglaló szöveges értékelést.

23. szám


1769

A BSZE és a forrásgazda negyedévente az adatokat várható számítással kiegészítve küldik meg a KKI-nek.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Mindezek alapján a KKI állítja össze a Csoport szintű beruházási beszámolót.

Ezen utasítás kiadásával egyidejűleg a 24/2004. VIG utasítás a MÁV Rt Beruházási utasítása hatályát veszti.

A nemzetközi hitelekből, támogatásokból megvalósuló beruházások, beszerzések beszámolóit a megkötött hitelszerződésekben, valamint az EU Gyakorlati Útmutatójában vagy egyéb meghatározott előírások szerinti időre és tartalommal kell elkészíteni.

Ezen Utasításban szereplő fogalmak és előírások, valamint a beruházási tevékenység részletes leírását (a mellékletekkel és a beruházásokra vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteményével együtt) a „MÁV Zrt. Beruházási Kézikönyve” c. kiadvány tartalmazza, melynek elkészítéséig az abban foglaltak értelemszerű alkalmazásával a régi változatban foglaltakat kell alkalmazni.

4.5.6.2 Statisztikai jelentések A statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos állami előírások egyes esetekben adatszolgáltatási kötelezettségeket írnak elő. Ezek felsorolása a KSH által kiadott és érvényben lévő „Útmutató az évi, évközi beruházás statisztikai beszámoló jelentésekhez” című kiadmányban találhatók. A beruházási szolgáltató közvetlenül köteles jelentését a KSH illetékes igazgatóságának megküldeni, az előírt formanyomtatvány és határidő figyelembevételével: – az üzembe helyezett létesítményekről, – az egyedileg megfigyelt beruházások kezdéséről, befejezéséről, ill. – az évente a folyamatban lévő beruházásokról. 4.6 Beruházások utóértékelése A szolgáltatási színvonal, valamint a működési hatékonyság növelésére irányuló projektek esetén a projekt megvalósulását követő működési szakaszában a tényleges hozadék, vagy az azt jól jellemző mutatók tervezettől való eltérésének elemzésével jellemezhető a projekt üzleti értékre gyakorolt hatása. A hozadékkontroll során követendő módszert a projekt egyedi előterjesztésében a tervezés során kell meghatározni és a projekt zárásakor véglegesíteni. A Forrásgazda a működési szakasz kontrollja során a projektek üzleti értékre gyakorolt hatását értékeli, vizsgálva és összehasonlítva a terv és tényadatokat, információt szolgáltatva ezzel a döntéshozóknak. A hozadékkontroll az eredeti valamint a projekt záráskor készített előterjesztésekben meghatározott mutatók (létszám, fajlagos költség, bevétel, stb.) kontrolljával történik. A működési szakasz eredményeiről a projekt záróokmányához mellékelt ütemterv alapján kell beszámolni a felső vezetés számára. A BSZE a forrásgazdával együttműködve értékeli a lebonyolítás módját, eszközeit, s javaslatot tesz a folyamatok fejlesztésére.

A hatályos EU és hazai jogszabályokat, törvényeket, állásfoglalásokat és a kapcsolódó utasítások jegyzékét a melléklet tartalmazza. 6.0 HATÁLYBA LÉPÉS Ez az Utasítás közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK A. Tervezési, kontrolling kézikönyv B. Beruházási Kézikönyv 1. A beruházás előkészítése Az előkészítés résztvevői, okmányai (projektlap, lebonyolítói megállapodás, alapokmány) Műszaki tartalom, költségelőirányzat, időbeni ütemezés Kockázatelemzés, kockázatkezelés Műszaki tervezés, hatósági engedélyetetés Területek igénybevétele, kisajátítás 2. A beruházás megvalósítása A szállító kiválasztása, szerződéskötés Lebonyolítói feladatok (munkaterület átadásától a garanciális időszak lezárásáig) 3. A beruházás elszámolása és lezárása Használatbavétel, üzembe helyezés A beruházás számviteli, pénzügyi elszámolása és zárása Utóértékelés 4. Beruházások nyilvántartása, nyomon követése, informatikai támogatottsága Havi beszámolók, számszaki és szöveges jelentések Várható teljesítmények előkészítése Nyilvántartások C. Kapcsolódó jogszabályok, törvények, utasítások Heinzinger István s. k. Vezérigazgató

1770

A MÁV Zrt. Értesítője Melléklet

Kapcsolódó jogszabályok, törvények, utasítások I. Európai közösségi jogszabályok 1) A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 2) A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 3) Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 4) A Bizottság 2168/2005/EK rendelete (2005. december 23.) a Kohéziós Alap finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1831/94/EK rendelet módosításáról 5) A Bizottság 1831/94/EK rendelete (1994. július 26.) a Kohéziós Alap finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról 6) 2006/702/EK: A Tanács határozata (2006. október 6.) a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról 7) A Bizottság 2035/2005/EK rendelete (2005. december 12.) a strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1681/94/EK rendelet módosításáról 8) A Bizottság 16/2003/EK rendelete (2003. január 6.) a Kohéziós Alap által társfinanszírozott intézkedések keretében a kiadások támogathatósága tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról 9) A Bizottság 1386/2002/EK rendelete (2002. július 29.) a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások irányítási és ellenőrzési rendszere, valamint a pénzügyi korrekciós eljárás tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 10)A Tanács 1265/1999/Ek Rendelete (1999. június 21.) a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1164/94/EK rendelet II. mellékletének módosításáról 11) A Tanács 1264/1999/Ek Rendelete (1999. június 21.) a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1164/94/EK rendelet módosításáról 12)A Bizottság 621/2004/EK rendelete (2004. április 1.) az 1164/94/EK tanácsi rendeletnek a Kohéziós Alap

23. szám

tevékenységével kapcsolatos, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról 13) A Tanács 1164/94/EK rendelete (1994. május 16.) a Kohéziós Alap létrehozásáról 14) A Tanács 173/2005/EK rendelete (2005. január 24.) a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/1999/EK rendeletnek a PEACEprogram időtartamának meghosszabbítása és új kötelezettségvállalási előirányzatok jóváhagyása tekintetében történő módosításáról 15) az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról 16)A Bizottság 448/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 17) A Tanács 1105/2003/EK Rendelete (2003. május 26.) a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/1999/EK rendelet módosít 18) A Tanács 1447/2001/Ek rendelete (2001. június 28.) a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/1999/EK rendelet módosításáról 19)A Bizottság 448/2001/Ek rendelete (2001. március 2.) a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások pénzügyi korrekciós eljárásai tekintetében az 1260/1999/ EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról 20)A Bizottság 438/2001/EK rendelete (2001. március 2.) a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások irányítási és ellenőrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról 21) A Bizottság 438/2001 (EK rendelete (2001. március 2.) a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások irányítási és ellenőrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról 22) a Tanács 91/440/EK irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről 23) az Európai Parlament és a Tanács 2001 (12/EK irányelve (2001. február 26.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról 24)az Európai Parlament és a Tanács 2004/51/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról; 25) a Tanács 95/18/EK irányelve (1995. június 19.) a vasúttársaságok engedélyezéséről

23. szám


26) az Európai Parlament és a Tanács 2001 (13/EK irányelve (2001. február 26.) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról 27)az Európai Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve (2001. február 26.) a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról 28) A Bizottság 2598/70/EGK rendelete az 1970. június 4-i 1108/70/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tétel ek meghatározásáról Törvények 1959. évi VI. Törvény Polgári Törvénykönyv 1976. évi 24. törvényerejű rendelet a kisajátításról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelettel 1991. évi XLV. Törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. Rendelettel 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2003. évi CXX. törvény egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről 2006. évi LIII. Törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről 2005. évi CLXXXIV. törvény a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; 2000. évi C. törvény a számvitelről 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásró 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról ISO 10006 szabvány 7.7. (Risk related processes)

1771

300/2007. (XI. 9.) Korm. Rendelet, illetve az adott évre vonatkozó rendeletek a 2008. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosított és új adatgyűjtéseiről Rendeletek 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról 102/2005 (VI.4.) Korm. rendelet A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének rendjére vonatkozó egyes szabályok módosításáról 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 11/1984. (VI. 27.) KM rendelet a vasúti járművekre szerelt és egyéb vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól 167/2004 (V. 25.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről 168/2004 (V.25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendelet a külterületen levő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartásáról 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 207/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet A főbb nemzetközi vasútvonalakról szóló Európai Megállapodás (AGC) kihirdetéséről

1772


220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 27/1967. (Közl. Ért. 25.) KPM utasítás a vasúti betonés vasbetonhidak építésének szabályozásáról 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 34/2004 (III.12.) Korm rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról 6/2001. (III. 19.) GM rendelet a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

23. szám

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedésről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 255/2006. (XII. 8.) Korm.rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről 130/2006. (VI. 15.) Korm.rendelet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről 102/2006. (IV. 28.) Korm.rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről 275/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet a Magyar Vasúti Hivatalról 263/2006. (XII. 20.) Korm.rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről 8/2006. (I. 13.) Korm.rendelet a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról 108/2005. (VI. 23.) Korm.rendelet a 2005. évi ISPA projektek pénzügyi megállapodásainak módosításairól szóló levélváltás kihirdetéséről 58/2005.(IV.4.) Korm.rendelet a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról 55/2005. (III. 26.) Korm.rendelet a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről 202/2004. (VI. 25.) Korm. rendelet a 2000. évi ISPA projektek pénzügyi megállapodásainak módosításáról szóló nemzetközi szerződések kihirdetéséről 89/2004. (IV.20.) Korm.rendelet az egyes ISPA projektek pénzügyi megállapodásainak kihirdetéséről 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról; 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól; 54/2005. (III. 26.) Korm.rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról

23. szám


360/2004. (XII. 26.) Korm.rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 1/2004. (I. 5.) Korm.rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet az államháztartás működési rendjéről 153/1996. (X. 15.) Korm.rendelet a vasúti árufuvarozási szerződésekről 10/1997. (I. 28.) Korm.rendelet a vasúti személyszállítási szerződésekről 2/2006. (I. 13.) IM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról. 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 5/2006. (V. 17.) TNM-GKM-FMM-FVM-KvVMTNM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott operatív programok és a Kohéziós Alap támogatási döntéshozatalában részt vevők, valamint a támogatások felhasználásával való elszámolást végző személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lebonyolításának részletes rendjéről 18/2006. (XII. 28.) MeHVM-GKM együttes rendelet a Kohéziós Alap közreműködő szervezet kijelöléséről 9/2006. (V.9.) NKÖM rendelet a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. Törvény végrehajtásáról 29/2005. (VIII. 22.) TNM rendelet a 2007 utáni EUtámogatásokhoz kapcsolódó tervezés és EUnagyberuházások előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályairól 6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVMPM-TNM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól 51/2002. (X11.29.) PM-MeHVM együttes rendelet a PHARE és ISPA előcsatlakozási eszközökből finanszírozott beszerzések általános forgalmi adó alóli mentesítésének szabályairól 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelet a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról 42/2006. (VI. 29.) GKM rendelet a Magyar Vasúti Hivatal részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének módjáról és feltételeiről 73/2006. (IX. 29.) GKM rendelet a Magyar Vasúti Hivatal által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

1773

72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet a közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 7/2006. (II. 27.) GKM rendelet a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet a közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról 52/2004. (IV. 22.) GKM rendelet az országos közforgalmú vasúthálózat elemeiről; 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 66/2003. (X. 21.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztásáról 34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről 28/2003. (V. 8.) GKM rendelet a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról 32/2003. (V. 20.) GKM rendelet a vasúti járművezetők képzéséről, hatósági vizsgáztatásáról és szakképesítéséről 9/2001. (II. 14.) KöViM rendelet a közlekedési (közúti, vasúti, hajózási) építmények és vízi létesítmények építésfelügyeteti szerveinek az építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői névjegyzékek vezetésével kapcsolatos hatósági feladatairól, valamint a hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról 18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelet az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzésérőt MÁV utasítások 1/2005 VIG Közbeszerzések végrehajtása a MÁV Zrt. területén 11/2007 A MÁV Zrt. döntési és hatásköri listájáról (DHL) 14/2007 PÁVIGH A Nemzeti Kulturális Járulék elszámolásáról, bevallásáról és befizetéséről 24/2004 VIG sz. Beruházási Utasítás 30/2005 VIG A MÁV Rt. Munkavédelmi Szabályzata 8/2007./III.2.MÁV Ért. Különszám) Működési és Szervezeti Szabályzat 33/2007. VIG sz. a MÁV Zrt beruházási tevékenységének egyes kérdéseiről, és a befejezetlen állomány csökkentéséről

1774


TEB. Ig. 167.- 104940/1997. Nyíltvonali kiágazások biztosítása FELTÉTFÜZET 2.3 verzió G. 2 Utasítás Anyagok beszerzésére 17/2008. (V. 2. MÁV Ért.12) VIG. A MÁV Zrt értékelési szabályzatáról 18/2008. (V. 2. MÁV Ért.12) VIG. A MÁV Zrt számviteli politikájáról 10/2006. P.FŐIG. sz A vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei 103486/1974. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések üzembehelyezésével kapcsolatos eljárás szabályozása 45/1997. (MÁV Ért. 28.) Pg.Sz.F. sz. A MÁV Rt. statisztikai szervezetéről és 1997. évi statisztikai adatszolgáltatás rendszeréről 34/2001. (MÁV Ért. 15.) PgSz.F. sz. A kincstári vagyon leltározásáról 49/1988. (MÁV Ért. 16.) Ép. F. sz. A vasúti magasépítményi, vízgazdálkodási és épületgépészeti műszaki tervdokumentáció jóváhagyásáról 22/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog – Vezérigazgatói utasítás A szerződéskötések rendjéről 26/2006. (MÁV. Ért. 25.) Pénzügyi irányítás – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás A szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól 34/2006. (VIII. 25. MÁV Ért. 34.) VIGH A szakértői szerződések 115/1997. (MÁV Ért. 52.) Pg.Sz. F. sz. utasítás A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolásáról A3/A4 (24/2003 VIG) Ügyviteli Utasítás D12/H Műszaki útmutató – Hézagnélküli felépítmény építése, fenntartása és felügyelete D14 Vasúti építmények pályafelügyelete D4 (40/2006 VIG) Téli eljárás alkalmával követendő eljárás D5 Pályafelügyeleti utasítás D6 Műszaki Utasítás épületek, építmények, épületgépészeti berendezések fenntartására és üzemeltetésére D62 Épületek és építmények felügyeleti ellátásáról F1 Jelzési utasítás F2 Forgalmi utasítás H2 Utasítás vasúti beton- és vasbeton hidak építésére T2 Távközlőberendezések tervezése és szerelése T3 Légvezetékek tervezése és szerelése 106030/1978 Tanulmánytervek, beruházási programok, és vonalkorszerűsítési koncepciók tartalmi előírásai MSZ-07-2306/1-90T (H.1.1.) Vasúti hidak létesítésének általános előírásai MSZ-07-2306/4-90T (H.1.4.) Vasúti falazott, vasbeton, feszített vasbeton és betonhidak tervezése D.11. Műszaki útmutató, vasúti alépítmény (108454/1987.) D.12/H. Műszaki útmutató, hn. Felép- építése, fenntartása, és felügyelete (110297/1987.) D.16. Műszaki Útmutató. Fásítás, kertészet, parkosítás.

23. szám

28/2008. Az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának és a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről B1 33/2004. PVH a 2000. évi C. tv.-ben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a máv rt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immaterális javak nyilvántartási és értékesítési szabályai 104/2000. (MÁV Ért. 44.) PHM. Ig. sz. utasítás a pályalétesítményi (vasúti pálya al- és felépítményi, híd, magasépítményi és közmű) beruházási, felújítási munkák lebonyolításának speciális szabályairól B.24. 18/2004. PVH. A MÁV Rt. Leltározási utasítása újbóli kiadása 52/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a 13/2007. (MÁV Ért. 19.) VIG. sz. a MÁV Zrt. tulajdonát képző vagy használatában lévő közúti járművek üzemeltetéséről és a közúti járműgazdálkodásról szóló vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról Ezen utasítás közzététele napjával a 13/2007. (MÁV Ért. 19.) Vezérigazgatói utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasítás 4.4.1. pontja az első bekezdés első mondata után a következőkkel egészül ki: A hatályos utasítás 1. számú melléklete szerinti I-IV. kategóriába tartozó gépjárművek használata munkaszerződésben szabályozott, a gépjármű használati megállapodást a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete készíti el. Az V. kategóriába tartozó gépjármű korlátozott személyi használata esetén – a 4.sz melléklet szerinti igénylőlap kitöltését követően, az igénylő szervezet és a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete együttesen vizsgálja meg a felmerülő igény indokoltságát. A döntést követően, a gépjármű igényt a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete továbbítja a Társasági Szolgáltatás szervezete felé, majd az általuk szolgáltatott adatok alapján – 3. sz melléklet szerinti gépjármű használati megállapodást, a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete készíti el. Az utasítás-módosítás megjelenését követően csak a fentiekben leírtak szerint köthető V. kategóriába sorolt gépjárműre korlátozott személyi használatra vonatkozó megállapodás.

23. szám


2. Az utasítás 4.4.1. pontja az első bekezdés harmadik mondata („ A példányok elosztása a következő: „) utáni négy felsorolási pont a következő (ötödik) felsorolási ponttal, majd ezt követően, folytatólagosan az alábbi szövegezéssel egészül ki: o egy másolati példányt meg kell küldeni a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy részére, aki nyilvántartást vezet a megállapodásokról, majd továbbítja a megállapodásokat a Humánszolgáltatatás szervezete felé, SAP rendszerben történő scannelés céljából. A jelenleg használatban lévő V. kategóriába tartozó gépjárművekre vonatkozó használati megállapodások egy másolati példányát – a gépjárművet használó munkavállaló telefoni elérhetőségének feltüntetésével – meg kell küldeni Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete részére (1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 5460.), a megjelenés napjától számított 15 munkanapon belül. Az utasítás 4.7. Felelősség pontja alapján kérjük, hogy a 2008. évi – ez idáig lezárult – saját hibás baleseti vizsgálati jegyzőkönyveket is megküldeni a Személyügy szervezete részére (1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 54-60.) a megjelenés napjától számított 15 munkanapon belül. Ezt követően előforduló rendkívüli esetekről és azok vizsgálati eredményeiről a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezetét folyamatosan tájékoztatni kell. Amennyiben ezt 3 alkalommal elmulasztja, a gépjármű használati joga az adott kollegának automatikusan megszűnik. 3. Az utasítás 4.4.1. pontjának „A VI-XV. kategóriába sorolt járművek kizárólagosan….” kezdetű mondata után a következő mondattal egészül ki: Az I-V. kategóriába sorolt személygépjárművek használata nem tartozik a KSZ 54.§. hatálya alá. 4. Az utasítás egészében a következő szervezeti, és címváltozások kerültek javításra: • Személyügyi Főosztály helyett, Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete, • Gépjárműgazdálkodási Osztály helyett, BKSZE Logisztikai Divízió Back Office, • Szolgáltatási Főigazgató helyett, Szolgáltatási Igazgató, • Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezetének helyes címe 1087 Könyves Kálmán krt. 54-60., • Biztosítási és Koordinációs Osztály helyett, Kockázatkezelési és Kontroll Osztály. 5. A 4.1. pontban az általános szabályok első mondata utáni második felsorolási pontban a „menedzserek” helyett, a középvezető elnevezés kerül alkalmazásra.

1775

6. Az utasítás 4.30. pontjának első mondata törlésre kerül („A MÁV Zrt. tulajdonát…….O.1-es Oktatási utasítás tartalmazza.”) 7. A 4.5. pont „Az V-XV. kategóriákba tartozó gépkocsik igénylése” címszó második mondata alá az alábbiakat kell felvenni: Amennyiben az V. kategóriába tartozó járműre vonatkozóan korlátozott személyi használat engedélyezésének igénye felmerül, ebben az esetben a 4.4.1. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 8. Az utasítás 4.20.2. pontjában felsorolt anyagok ill. szolgáltatások, az alábbiak szerint módosulnak: Jégoldó Valamennyi gépjármű esetében, november, december, január, február hónapokban gépjárművenként és havonta 1 db. Jégkaparó, ablaklehúzó termékek Valamennyi gépjármű esetében a gépjárművenként és évente 1 db. Külső mosás Valamennyi gépjármű esetében az őszi, tavaszi és a téli évszakban gépjárművenként és havonta 4 alkalom, nyári évszakban gépjárművenként és havonta 2 alkalom. Porszívó, illetve kárpittisztító használata Minden időszakban 2 havonta 1 alkalommal. Motorolaj Valamennyi jármű esetében motorolajat kizárólag utántöltésre szabad üzemanyagkártyára vételezni, a km óra állás feltüntetése mellett. Amennyiben a bizonylaton nincs feltüntetve vásárláskori km óra állás, utólag ki kell fizetni a motorolaj árát. 9. Az utasítás 2.2. pontjából „az utasítás 4.32.pontjában foglaltak esetében a Számviteli Főosztály főosztályvezetője.” rész törlendő. 10. Az utasítás 4.32. pontja törlésre kerül. 11. Az utasítás 2. sz. melléklete kiegészül egy új szolgáltatási elemmel: Szolgáltatási elem megnevezése: cégautó adó Szolgáltatási elem igényelt jellemzői: az állami adóhatóság felé fizetendő cégautó adó finanszírozása

1776


23. szám

12. Az utasítás 3. sz. mellékletben a cégautó adózásról rendelkező rész „A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény 70.§ alapján a jelzett ….” kezdődő mondattól az „……., nem fizetésből eredő következmények kizárólag a munkáltatót terhelik.” mondatig törlésre kerül.

2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

13. Az utasítás 20. sz. melléklete, valamint a 21. sz. melléklete törlendő. Heinczinger István s.k.

3.1 A fent felsorolt közúti járművek alatt a közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1/1975. (II.5.) KPMBM együttes rendelet (KRESZ) szerinti járműveket értjük.

vezérigazgató

52/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a 13/2007. (MÁV Ért. 19.) VIG. sz. a MÁV Zrt. tulajdonát képző vagy használatában lévő közúti járművek üzemeltetéséről és a közúti járműgazdálkodásról szóló Vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról (Egységes szerkezet) 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A költséghatékonyság érdekében szabályozni a MÁV Zrt. (továbbiakban MÁV) tulajdonában és használatban lévő közúti járműpark irányítási rendszerét és üzemeltetését a MÁV által történő üzemeltetés, illetve külső szolgáltató által végzett flottaüzemeltetés esetén. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.1.2. Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya az alábbi közúti járművekkel összefüggő valamennyi MÁV-on belüli tevékenységre kiterjed: – személygépkocsik – tehergépkocsik – autóbuszok – pótkocsik – motorkerékpárok – segédmotoros kerékpárok – lassú járművek. Nem terjed ki az utasítás a mezőgazdasági vontatókra, munkagépekre. Ezen járművek üzemeltetése az üzemi technológiához való kapcsolása miatt az üzletágak hatáskörébe tartozik.

A Társasági Szolgáltatás Igazgató. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

3.2. Személyi használatú személygépkocsi: a MÁV használatában lévő azon személygépkocsi, amely meghatározott munkaköröket betöltő munkavállalók kinevezésük vagy megbízásuk időtartamához kötött igénybevételi jogosultság alapján hivatalos, illetve magáncélú igényeinek korlátlan kielégítésére szolgál. A jelen utasításban rögzített általános szabályokon túli, a használatra vonatkozó egyéb részleteket az adott munkavállaló munkaszerződése tartalmazza. 3.3. Személyi használatra korlátozott, hivatalos célra korlátozás nélküli személygépkocsi: azon személygépkocsik, amelyek meghatározott munkaköröket betöltő munkavállalók kinevezésük vagy megbízásuk időtartamához kötött igénybevételi jogosultsággal használnak, az engedélyezett személyi használat mértékéig (km/hó) korlátozott, illetve hivatalos célra korlátlan. 3.4. Kizárólagosan hivatali célokra használható személygépkocsi: a MÁV használatában lévő azon személygépkocsik, amelyek kizárólag a hivatali igények kielégítését szolgálják. 3.5. Felelősség elve Minden járművet vezető és a járművezető szolgálati szervezete anyagilag és erkölcsileg felelős az általa használt MÁV használatában lévő járműért. A járművet használó szervezet köteles „jó gazda módjára” kezelni a rábízott járműveket. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A MÁV tulajdonában vagy használatában lévő járművek kategóriái A jelen utasítás a hivatalos és magáncélra használt valamennyi a 2.1.2. pontban felsorolt járművek üzemeltetését, juttatási és jogosultsági rendjét szabályozza. A MÁV tulajdonában vagy használatában lévő járművek kategóriák szerinti besorolását az 1.sz. melléklet tartalmazza. Általános szabályok A MÁV a szervezeti egységek operatív és irányítási feladatainak hatékony ellátásához a BKSZE Logisztikai

23. szám


Divízió Back Office koordinálásával flottaüzemeltetési (tartós bérlet) rendszer formájában: • az üzletágak-, funkcionális- és szolgáltató egységek vezetői által kezdeményezett és a jelen utasításban meghatározott módon engedélyezett személygépkocsit, tehergépkocsit, autóbuszt, pótkocsit, kapcsolható összkerék meghajtású terepjárót és tehergépkocsit biztosít, • a felsővezetők, illetve a középvezetők részére a társaság kompenzációs juttatásként hivatalos és magáncélú használatra személygépkocsit biztosít, • munkaköri feladatok ellátásához szükséges személygépkocsi használatot engedélyez, amelyet: munkakörhöz rendelt, illetve kulcsos személygépkocsikkal kell megoldani. A kulcsos személygépkocsi kizárólag hivatali célra használható, nem rendszeresen gépkocsivezetői munkakört betöltő személy által vezetett, a munkaköri feladatok ellátásához szükséges személygépkocsi, amelyet több szolgálati hely munkavállalói is használhatnak, költségeit a használó szolgálati helyek megosztva, a használat szerint viselik. Jelen utasításban foglaltak be nem tartása a munkáltatói rendelkezés megszegésének minősül. 4.2. A közúti járművek tulajdonjog, illetve üzemeltetési mód szerint csoportosítása A MÁV által használt közúti járműpark üzemeltetésével kapcsolatos feladatok és eljárási rendek eltérőek annak függvényében, hogy az adott jármű milyen tulajdonjoggal és üzemeltetési kötelezettséggel rendelkezik. E szerint a közúti járművek az alábbiak szerint csoportosíthatók: – flottaüzemeltetési rendszerbe bevont bérelt járművek, – saját tulajdonú járművek, – „egyéb bérelt vagy lízingelt” (ezen szerződések lejárta után azonnal megszüntetendők) járművek. A társaság tulajdonában lévő közúti járművek minden költsége a társaságot terheli, azon belül azt a szervezetet, amely a járművet használja. Az „egyéb bérelt vagy lízingelt” járművek esetén a flottaüzemeltetés szolgáltatásra vonatkozó kitételeket az adott jármű egyedi bérleti szerződése tartalmazza. A bérleti díjon felül az üzemeltetési költség viselésének feltételeit is a bérleti szerződés tartalmazza. A közúti járműparkhoz kapcsolódó valamennyi szerződés megkötésére a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezete jogosult. Flottaüzemeltetési rendszerbe bevont járművek Ezen csoportba tartozó járművek nem a társaság tulajdona. A járműveket bérleti díj ellenében használja a MÁV. A bérleti díj tartalmazza a közúti jármű rendelte-

1777

tésszerű használata esetén felmerülő valamennyi költséget. A bérleti díjban foglalt flottaüzemeltetési szolgáltatásokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. A flottaüzemeltetésbe nem tartozó költségek – üzemanyag költség, – járműápolási költség, – autópályadíj, kompdíj, – parkolási díj, – bármilyen okból kirótt büntetés, – kiegészítő tartozékok költsége (pl.: tetőcsomagtartó, mobiltelefon kihangosító), – utólagosan beszerelt fűtés, légkondicionáló berendezések – saját hibás baleset esetén az önrész, – külföldi biztosítások, és segélyszolgáltatások díjai (kivéve az I-II járműkategóriákba tartozó járműveket), – nem rendeltetésszerű használat miatt felmerülő meghibásodások, rongálódások költsége. Az I. – III. kategóriákba tartozó gépkocsik esetén, az adott szervezet írásbeli költségvállalási nyilatkozata mellett a MÁV standardtól eltérő extra gépkocsi tartozékok beszereltetésére van lehetőség a vételár max. 10%-ának összegéig. A MÁV a 10%-on felüli extrák finanszírozását –általános alapelvként – semmilyen formában nem vállalja. Ezen elvtől csak az egyedi munkaszerződéshez kapcsolódó esetben lehet eltérni, illetve a meghatározott típusoktól és felszereltségtől való eltérést a vezérigazgató engedélyezheti. A VI-X. kategóriákba tartozó gépkocsik kiegészítő tartozékokkal történő felszerelésére engedélyt az adott szervezet írásbeli költségátvállalási nyilatkozata és a kiszolgált technológia igazolása alapján a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office ad. A standardtól eltérő és költségtérítés ellenében beszerelésre kerülő extrákat, illetve pénzbeli ellentételezésüket a gépkocsit használó sem a gépkocsi leadásakor, sem a bérleti futamidő / km futásteljesítmény elérésekor nem igényelheti vissza. 4.3. A járművek üzemeltetésével összefüggő hatáskörök Az üzletágak-, funkcionális és szolgáltató egység szintű hatáskörök: – közúti járművek igénylése, – közúti járművek üzletágon belüli átcsoportosítása, – feleslegessé váló közúti járművek felkínálása társasági hasznosításra, – selejtezésre, értékesítésre javasolt közúti járművek jelzése a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office részére, – szükség szerint a közúti járművekhez kapcsolódó elszámolási, statisztikai, adatszolgáltatási, ellenőrzési és

1778


23. szám

saját tulajdonú jármű műszaki feladatainak ellátására az irányítása alá tartozó munkavállalókat megbízni. – ellenőrizni a közúti járművek használatával kapcsolatos mindenkor érvényben lévő törvények és utasítok betartását az adott szervezeti egységen belül.

A hatályos utasítás 1. számú melléklete szerinti I-IV. kategóriába tartozó gépjárművek használata munkaszerződésben szabályozott, a gépjármű használati megállapodást a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete készíti el.

A BKSZE Logisztikai Divízió Back Office hatáskö-

Az V. kategóriába tartozó gépjármű korlátozott személyi használata esetén – a 4.sz melléklet szerinti igénylőlap kitöltését követően, az igénylő szervezet és a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete együttesen vizsgálja meg a felmerülő igény indokoltságát. A döntést követően, a gépjármű igényt a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete továbbítja a Társasági Szolgáltatás szervezete felé, majd az általuk szolgáltatott adatok alapján – 3. sz melléklet szerinti gépjármű használati megállapodást, a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete készíti el.

re – irányítja és koordinálja az társaság közúti járműveinek szükség szerinti átcsoportosítását, – társasági szinten kezeli és nyilvántartja a MÁV vezetői engedélyeket, – társasági szinten kezeli és nyilvántartja a MÁV nemzetközi vezetői engedélyeket, – társasági szinten kezeli és nyilvántartja a személygépjármű használati megállapodásokat, – társasági szinten kezeli és nyilvántartja a saját tulajdonú gépjármű hivatalos célra történő használatára vonatkozó megállapodásokat, – kielégíti az engedélyezett közúti járműigényeket, – társasági szinten nyilvántartja a közúti járműflotta adatait, és társaságon belüli üzemeltetési hely változásait, – intézkedik az üzletág által felkínált feleslegesség vált közúti járművek társaságon belüli továbbhasznosítása iránt, – értékesíti a saját tulajdonú, értékesítésre kijelölt járműveket, – társasági szinten biztosítja és nyilvántartja a közúti járművek üzemanyagkártyáit, – társasági szinten elszámolja a bérelt és lízingelt járművek bérleti és lízingdíjait, – társasági szinten elszámolja a közúti járművek kártyás üzemanyag költségét, – közúti járművekkel kapcsolatos belső adatszolgáltatás megszervezése, és végrehajtása, – önkormányzatok, hatóságok részére történő adatszolgáltatás, – közúti járművekkel összefüggő biztosítások kezelése, valamint a kötelező biztosítás meglétét igazoló okmányok megküldése valamennyi jármű részére, – kapcsolattartás, a MÁV érdekképviselete a bérbe és lízingbe adókkal a bérelt, lízingelt járművek esetén, – kezeli és nyilvántartja a bérelt és lízingelt járművek bérleti, lízingszerződéseit. – jogosult ellenőrizni a közúti járművek használatával kapcsolatos mindenkor érvényben lévő törvények és utasítok betartását MÁV Zrt. szinten. 4.4. Közúti járművek igénybevételi jogosultsága, illetve a költségviselés elve 4.4.1. Használatra vonatkozó előírások Valamennyi gépjármű használata esetén a 3. sz. melléklet szerinti gépjármű használati megállapodást kell kötnie a munkáltató jogkört gyakorlónak a gépjárművet vezető munkavállalóval.

Az utasítás-módosítás megjelenését követően csak a fentiekben leírtak szerint köthető V. kategóriába sorolt gépjárműre korlátozott személyi használatra vonatkozó megállapodás. A megállapodást kettő eredeti példányban és három másolati példányban kell elkészíteni. A példányok elosztása a következő: o 1 db eredeti példány a munkavállalónál marad, o 1 db eredeti példány a munkáltatói jogkört gyakorló szervezetnél marad, o egy másolati példányt meg kell küldeni a gépjármű költségeit elszámoló szervezeti egységnek, o egy másolati példányt meg kell küldeni a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office részére, aki nyilvántartást vezet a megállapodásokról, o egy másolati példányt meg kell küldeni a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy részére, aki nyilvántartást vezet a megállapodásokról, majd továbbítja a megállapodásokat a Humánszolgáltatatás szervezete felé, SAP rendszerben történő scannelés céljából. A jelenleg használatban lévő V. kategóriába tartozó gépjárművekre vonatkozó használati megállapodások egy másolati példányát – a gépjárművet használó munkavállaló telefoni elérhetőségének feltüntetésével – meg kell küldeni Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete részére (1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 54-60.), a megjelenés napjától számított 15 munkanapon belül. Az utasítás 4.7. Felelősség pontja alapján kérjük, hogy a 2008. évi – ez idáig lezárult – saját hibás baleseti vizsgálati jegyzőkönyveket is megküldeni a Személyügy szervezete részére (1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 54-60.) a megjelenés napjától számított 15 munkanapon belül. Ezt követően előforduló rendkívüli esetekről és azok vizsgálati eredményeiről a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezetét folyamatosan tájékoztatni kell.

23. szám


Amennyiben ezt 3 alkalommal elmulasztja, a gépjármű használati joga az adott kollegának automatikusan megszűnik. A I-IV. kategóriába sorolt személygépkocsi korlátozás nélkül vehető igénybe hivatalos célra mind belföldi, mind országhatáron kívüli viszonylatban. A magánhasználat terjedelme- ideértve a vezetői jogosultság átengedését is – korlátlan. Az V. kategória esetén külön a 3.sz. melléklet szerinti gépjármű használati megállapodásban foglaltak szerint kell meghatározni a magánhasználatra vonatkozó feltételeket, kötelező elemként az éves, illetve havi km limitet, amelynek mértéke legfeljebb éves átlagban számított havi 2.000 km lehet. A VI-XV. kategóriába sorolt járművek kizárólagosan hivatalos célra használhatók. Az I-V. kategóriába sorolt személygépjárművek használata nem tartozik a KSZ 54.§. hatálya alá. 4.4.2 Költségelosztás elve A járművek bérlésével, esetleges beszerzésével, felelősség-biztosításával, üzemanyag ellátással (kivéve a készpénzre történő tankolást), gépjárműadóval összefüggő valamennyi költségét a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office egyenlíti ki, amelyek elsődleges költségként kerülnek elszámolásra az igénybevevő önálló elszámolású szervezeti egységek részére. A még MÁV tulajdonában lévő járművek használata során felmerülő egyéb költséget (pl.: karbantartási költségek, valamint a bérleti szerződésben nem felsorolt egyéb költségek így a kompdíj, a parkolási díj, az autópályadíj és matrica) az adott szervezeti egység költségeként kell elszámolni. Általános elvként a közúti jármű minden költségét az a szervezet viseli, amely a járművet használja. Amennyiben a járművet használó szervezet nem a költségviselő szervezet, abban az esetben a két szervezetnek külön megállapodásban kell rögzítenie a költségviselőt, amelyről tájékoztatni kell a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetét. Amennyiben a jármű az üzletágon belül átcsoportosításra kerül, az üzletágnak az átcsoportosításról értesítenie kell a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetét jármű új szolgálati helyéről és a járművezetők adatairól. Az átadást követő hónap 1 napjától viseli az átcsoportosított jármű költségeit az új költségviselő. Visszamenőleg más költséghelyre történő költségátkönyvelést BKSZE Logisztikai Divízió Back Office nem végez. 4.5. Közúti járművek igénylési rendje Az I-IV. kategóriákba tartozó gépkocsik igénylése Az ebbe a kategóriába tartozó gépkocsik igénylését a Humánerőforrás Igazgatóság Személyügy szervezete kezdeményezi a megkötött munkaszerződés alapján.

1779

Az V-XV. kategóriákba tartozó gépkocsik igénylése Az ebbe a kategóriába tartozó járműveket, az azt használni szándékozó szervezetek a 4. sz. melléklet szerinti jármű igénylőlap kitöltésével igényelhetik. Az egyes kategóriákhoz tartozó aktuális járműtípusokról és bérleti díjakról a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office ad információt. Amennyiben az V. kategóriába tartozó járműre vonatkozóan korlátozott személyi használat engedélyezésének igénye felmerül, ebben az esetben a 4.4.1. pontban foglaltak szerint kell eljárni. Az igénylés előtt az igénylő szervezetnek meg kell vizsgálnia a felmerülő igény indokoltságát a társaság gazdálkodási szabályainak, a szervezetre és a társaságra vonatkozó közúti járműkoncepciójának figyelembe vételével. A kitöltött igénylőlapot üzletágvezetői aláírás után a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetéhez kell megküldeni. A BKSZE Logisztikai Divízió Back Office köteles, a hozzá érkezett járműigények felülvizsgálatát/jóváhagyását kezdeményezni a társaság gazdálkodására való tekintettel a Szolgáltatási Igazgatónál, aki jogosult a használat módjára előírásokat megfogalmazni (pl.: eseti „kulcsos” autó igénybevételét rendeli el vagy szervezethez rendelt gépkocsit engedélyez, stb.) A jóváhagyott járműigények kielégítését a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezete végzi. 4.6. Közúti járművek üzemeltetésre történő átadásátvétele Átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben: – új jármű átvételekor, – a szervezeti egységek között történő járműáthelyezésekor – a jármű selejtezése és továbbértékesítése esetén, – a jármű leltárfelelősséget is érintő átadásakor (pl. a jármű jegyzőkönyvi átvevője megváltozik), – a jármű javításba történő adásakor. A közúti járművek használatra történő átadás-átvételekor meg kell vizsgálni a jármű műszaki állapotát. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatását követően a kárveszély az átvevő használót a jármű visszaadásáig terheli. Felek az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kötelesek felvenni (5. sz. melléklet). A jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani. Az egyes példányok megosztása a következő: – 1 példány a járművet átadó szervezeti egységé, – 1 példány a járművet átvevő szervezeti egységé, vagy a flottaüzemeltető, javító cég képviselőjéé, – 1 példány a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezeté, kivéve a jármű javításba adása miatt felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvet

1780


Új jármű átadásakor, valamint a selejtezés, továbbértékesítés miatt történő járműleadások esetén az átadás-átvételi eljárást a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office folytatja le. A saját tulajdonú járművek selejtezését és továbbértékesítését a társaságnál hatályos utasítások szerint kell elvégezni. A saját tulajdonú járművek selejtezését azon szolgálati helynek kell elvégeznie, amelynek pénzügyi nyilvántartásában a jármű szerepel. A selejtezést a szolgálati helynek engedélyeztetni kell a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetével. A selejtezésről a szolgálati hely szolgáltat adatot a pénzügyi nyilvántartás részére. A selejtezés után a járművek továbbértékesítését a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office végzi. A továbbértékesítés esetén a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szolgáltat adatot a pénzügyi nyilvántartás és a járművet üzemeltető szolgálati hely felé. A BKSZE Logisztikai Divízió Back Office a gépjárműadóról szóló 2/2006. (I.13. MÁV Ért..) PVH utasítás 4.6.1. pontja szerint intézkedik az adókötelezettség megszüntetésének bejelentéséről, valamint a kötelező felelősségbiztosítás és a Casco biztosítás megszűntetéséről. 4.7. Felelősség A közúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója felelős azért, hogy a munkavállaló által használt jármű minden tekintetben megfeleljen a többször módosított 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) járművekre vonatkozó törvényi előírásainak. Jelen utasítás hatálya alá tartozó valamennyi járműkategóriában a használat során valamennyi munkavállaló felelősséggel tartozik a közlekedési szabályok betartásáért. A járműhasználati jogosultság felülvizsgálatával jár együtt: • a KRESZ szabályok szándékos vagy ismétlődően kirívóan gondatlan megszegése, • az egy éven belül 3-nál több alkalommal a munkavállaló hibájára visszavezethető káresemény esetén. Az előző pontban foglaltakon túlmenően köteles a kárt okozó munkavállaló megtéríteni a munkáltató más formában meg nem térülő és a jármű használatából eredő kárait, amennyiben azért szándékos vagy gondatlan magatartásával felelőssé tehető. A kártérítés alapja a káreseménnyel kapcsolatos valamennyi, igazoltan a MÁV-ot terhelő költség. A káreseményről és a kárral összefüggő költségekről a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. A munkáltatói jogkör gyakorlójának hatásköre eljárni a felelősségre vonás tekintetében. A felelősségre vonás módjának tekintetében a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés szerint kell eljárni.

23. szám

4.8. A MÁV használatában lévő közúti járművek vezetési feltételei Azon munkavállalók, akik nem gépjárművezetői munkakörben dolgoznak, a MÁV használatában lévő közúti járművet a munkáltató engedélyével vezethetik. Az engedélyt a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell megadni. Az engedélyt a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office adja ki amikor részére megküldésre kerül a kitöltött 3. sz. melléklet 4.4.1. pont szerinti másolata, valamint a munkavállaló közúti járművezetői engedélyének másolata. A kiadott engedélyekről köteles a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetének nyilvántartást vezetni, melynek tartalmaznia kell: − az engedély sorszámát, − az engedélyezett nevét, beosztását, − az engedélyezett járművezetői jogosítvány számát érvényességét, − az engedély érvényességét, a kiadás időpontját, − a jármű használat jogcímét (személyi használatú, hivatalos célú eseti, stb.), − a jármű adatait (típus, forgalmi rendszámát). Bérelt járművek esetében a jármű használati engedélyét a bérbeadó állítja ki a MÁV mint szervezet részére. Ezen engedélyt a jármű forgalmi okmányaival együtt kell kezelni, és kérésre a hatóságok részére bemutatni. A MÁV mint szervezet az előzőekben leírt engedéllyel engedélyezi a munkavállalónak, hogy az általa bérbevett járművet az adott munkavállaló vagy az I – IV kategória esetén az általa bejelentett további személy vezetheti. A kiadott engedélyek visszavonása esetén a szervezetnek értesítenie kell a Logisztikai Divízió Back Office szervezetét a visszavonás tényéről, valamint a kiadott munkáltatói vezetési engedélyt annak érvénytelenítése után vissza kell küldeni a Logisztikai Divízió Back Office részére. 4.9. A járművek külföldön történő használata A gépjárművek hivatalos célú külföldön történő igénybevételéhez – az I-IV. kategóriába tartozó gépjárművek kivételével – az igénybe vevő munkáltatói jogkör gyakorlójának írásos engedélye szükséges. Az engedély alapján a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office adja ki a 7. számú melléklet szerinti „ENGEDÉLY”-t a külföldön tartózkodás időtartamára, a gépjárművet vezető személy részére kiállítva, valamint minden egyéb okmányt, amely szükséges a gépjármű külföldi tartózkodásához. A külföldön történő használatáról BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetének nyilvántartást kell vezetnie. Bérelt gépjárművek esetén a bérbeadó írásos engedélyének megléte minden esetben szükséges.

23. szám


4.10. A járművek tárolása A közúti járművet lehetőleg zárt, biztonságos helyen kell tárolni. Ettől eltérő tárolásra az igénybevevő szervezet vezetője adhat eseti engedélyt, amelyet a menetokmányba föl kell vezetni. Az V. kategória esetén a korlátozott személyi használatú személygépkocsik esetén a munkaadónak és a munkavállalónak meg kell állapodnia abban, hogy a használatra átadott és átvett személygépkocsi munkaidő vége és munkaidő kezdete közötti tárolása hol történjen, figyelembe véve bérelt személygépkocsi esetén a szerződésben foglalt feltételeket: − MÁV ingatlanon, − zárt udvaron (lakáson), − saját garázsban (teremgarázsban), − bérelt közterületen, − ezek hiányában biztosítók által elfogadott járművédelmi eszköz beépítésével közterületen. Az I-IV., illetve a V. kategóriájú korlátozott vagy korlátlan személyi használatú személygépkocsikon kívüli járművel tilos a járművet használó lakhelyén tárolni. Ez alól kivételt jelentenek: – a munkaidőn túli ügyeleti, készenléti szolgálat ellátásával megbízott munkavállalók, – a szervezet vezetője által kiadott eseti, lakhelyen történő parkolási engedély. Az 4.32.2. szerinti személygépkocsik magánhasználata estében adókötelezettség keletkezik. Mindkét esetben az engedélyt a menetokmányban fel kell vezetni. Tilos a parkoló járművekben a jármű forgalmi engedélyét és üzemanyag kártyáját tárolni. 4.11. Saját tulajdonú gépjármű hivatalos célra történő használata A saját tulajdonú gépjármű alatt a gépjármű forgalmi engedély szerinti magánszemély, a munkavállaló vagy házastársa tulajdonát képező járművet kell érteni, egyéb hozzátartozó vagy rokon tulajdonában lévő járműre költségtérítés nem számolható el. A tulajdonjogot a jármű forgalmi engedélyével és a kötelező biztosítás befizetési szelvényeivel kell igazolni, amely igazoló szelvényeket az elévülési idő lejártáig (5 év) meg kell őrizni. Az elévülést mindig attól az időponttól kell számolni, amikor az adómegállapítási kötelezettségre előírt határidő lejárt. Saját tulajdonú gépjármű hivatalos célú használatát csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha − az adott feladat jellege, munkavégzés feltételei azt indokolttá teszik, − a gépjármű rendelkezik érvényes forgalmi engedélylyel, kötelező felelősségbiztosítással.

1781

Saját tulajdonú gépjármű hivatalos célra történő állandó használatára a szervezeti egység vezetője adhat engedélyt az alábbi munkakörökben és keretek között: − 6000 km/év keret erejéig a munkáltatói jogkör gyakorlója, − 6000 km/év felett a vezérigazgató, – a 20-as és ettől magasabb referenciaszintre beosztott munkavállalók részére az egyéni munkaszerződésben meghatározottak alapján, amennyiben a munkáltató nem biztosít vállalati gépjárművet, vagy a vállalati gépjármű magáncélú használatát. A munkáltatói jogkör gyakorlója – indokolt esetben – saját tulajdonú gépjármű eseti hivatalos célra történő használatát engedélyezheti a fent felsoroltakon kívüli munkakört betöltő munkavállalóknak is. A saját tulajdonú gépjármű hivatalos célra történő használatáról a 8. számú melléklet szerinti megállapodást kell kötni. A megállapodást a fenti engedély alapján a munkáltató jogkört gyakorlója írja alá, és 1 példányt megküld a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office részére. Amennyiben a megállapodás bármilyen ok miatt megszűnik, abban az esetben a munkáltató jogkört gyakorlójának értesítenie kell a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetét a megállapodás megszűnéséről. A saját tulajdonú gépjármű hivatalos célra történő használatáról és a 9. számú melléklet szerinti nyomtatványt kell vezetni. A BKSZE Logisztikai Divízió Back Office a használatról nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: − az engedélyezés sorszámát, − az engedély kiadásának időpontját, − a dolgozó nevét, − a munkakörét, − a személygépkocsi forgalmi rendszámát, − a személygépkocsi forgalmi engedély érvényességének idejét, − a vezetői engedély lejártának idejét, − a gépjármű kötelező felelősségbiztosítási azonosítóját. Amennyiben a saját tulajdonú gépjármű hivatalos célú használata során személyi, vagy dologi kár keletkezik, a munkáltató a dolgozó kárigényét egyedi kérelem alapján, az Mt. munkáltató kártérítési felelősségére előírt szabályok szerint bírálja el. 4.12. Munkába járás saját tulajdonú gépjárművel Saját tulajdonú gépjárművet költségtérítés melletti munkába járáshoz, kérelemre a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli engedélyével lehet igénybe venni. A saját tulajdonú gépjárművel történő munkába járással kapcsolatban az erről szóló mindenkor érvényben lévő MÁV utasítások szerint kell eljárni.

1782


4.13. A biztosítással összefüggő hatáskörök Az ország területén jármű közúti forgalomban csak érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel vehet részt. A MÁV tulajdonát képező, illetve azon egyéb bérelt vagy lízingelt járművekre, amelyek bérleti vagy lízingszerződése szerint a jármű biztosítása a MÁV feladata, a vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéseket, a Casco biztosítást a Pénzügyi Irányítási Kockázatkezelési és Kontroll Osztály a szakterület bevonásával köti. A biztosítási tevékenységgel összefüggő szerződések jogi szempontú felülvizsgálata a Jogi Igazgatóság feladata. A BKSZE Logisztikai Divízió Back Office kezeli a fenti biztosítási szerződéseket, valamint biztosítja a saját tulajdonú jármű külföldön történő használatához szükséges Nemzetközi Gépjármű Biztosítási Kártyát (ún. Zöldkártyát) is. A biztosítási szerződések megkötése során szerződéskötésekre vonatkozó általános szabályoknak érvényesülniük kell. A flottaüzemeltetési rendszerbe bevont járművek esetében az előző pontban leírtakat a flottaüzemeltető biztosítja. Ezen járművek külföldi használata esetén szükséges a nemzetközi Casco biztosítás megkötése. A nemzetközi Casco biztosítás megkötését az engedély kiadásával egy időben a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office végzi. Az I-II. kategóriájú gépkocsik esetén a nemzetközi biztosítás folyamatos, míg a többi kategóriába tartozó gépjárművek esetén a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office felé kell jelezni a biztosítási igényt az utazás megkezdése előtt legalább 72 órával. Az egyéb bérelt vagy lízingelt járművek esetében a bérleti vagy lízingszerződés szerinti fél teljesíti a járműbiztosítási kötelezettségét. 4.14. Közúti járművekkel okozott személyi és dologi károkkal összefüggő eljárás A közúti járművekkel okozott balesetek következtében keletkezett személyi és dologi károkat harmadik személy felé a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell rendezni. Munkaviszonnyal összefüggő kártérítési felelősség szabályait az Munka Törvénykönyve, valamint a Kollektív Szerződés tartalmazza. 4.15. Személygépkocsi használati nyilvántartás Személyi használatú személygépkocsi igénybevétele estén, a havi teljesítmény-elszámolás érdekében a 10. sz. melléklet szerinti személygépkocsi használati nyilvántartást kell vezetni. Személyi használatra korlátozott, hivatalos célra korlátozás nélküli személygépkocsi igénybevétele esetén a 11. sz. melléklet szerinti személygépkocsi használati nyilvántartást kell vezetni.

23. szám

A személygépkocsi használati nyilvántartás a menetlevélhez hasonlóan szigorú számadású bizonylatnak minősül. Kezelése, nyilvántartása a menetlevelekkel kapcsolatos előírásoknak megfelelően történik. Azok leadása tárgyhót követő negyedik munkanap kötelező, ennek ellenében kell a nyilvántartási lapot havonta a felhasználó részére kiadni, és sorszám szerint kell nyilvántartásba venni. A nyilvántartásban dokumentálni kell a havi kezdő (hó első napján) és a havi záró kilométer-óra állását, a megtett km. teljesítményt, az üzemanyag felhasználás megállapításához. Amikor a korlátozott vagy korlátlan személyi használatú személygépkocsik vezetését bármely oknál fogva gépjárművezető vagy munkakörükből eredően a személygépkocsit vezethető személyek veszik át, ebben az esetben a használatról menetlevelet kell vezetni. A személygépkocsi-vezetés átengedésekor és visszavételekor a személygépkocsit „tele tankkal” kell átadni. A tárgy hó végén összegezni kell a megtett km. teljesítményeket. Ennek alapján fel kell vezetni a hó végi záró km. óra állást, csatolni kell az „idegen-vezetői” menetleveleket, valamint a havi összes üzemanyag tankolásokat tanúsító számlákat, nyugtákat. A csatolt menetlevelek, és számlák darabszámát a vonatkozó rovatokban fel kell tüntetni. A megkülönböztető jelzésekkel történő igénybevétel km teljesítményét a vonatkozó rovatban fel kell tüntetni, az üzemanyag felhasználás elszámolásához szükséges korrekciós tényező alkalmazhatósága érdekében. A megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járműveket kizárólag PÁV I. vizsgával rendelkező személyek vezethetik. 4.16. Menetlevél A MÁV használatában lévő valamennyi további közúti jármű igénybevételével kapcsolatban menetlevelet kell vezetni. Ez alól kivételt képeznek a XI-XII. kategóriába tartozó járművek. A menetlevéltípus használatának alapja az adott jármű forgalmi engedélyében, vagy származási lapjában a jármű fajtájára vonatkozó adatok. Az 1.sz. mellékletben foglalt jármű kategóriákhoz használható menetlevéltípusok a következők: – a VI-VII. kategóriák esetében és a 4.15. pontban foglaltak esetén személygépjármű menetlevelet kell használni (12. sz.melléklet). – a VIII-IX. kategóriák esetében tehergépjármű menetlevelet kell használni (13.sz. melléklet). Ez alól kivételt képez az ezen kategóriákba sorolt, de a forgalmi engedélyben más járműfajtaként (pl. személygépkocsi) bejegyzett járművek. Ezen járművek esetében a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett járműkategóriának megfelelő menetlevelet kell vezetni. – a X. kategória esetében autóbusz menetlevelet kell használni (14.sz.melléklet). Autóbusz használat, igénybe-

23. szám


vétel során 15. számú melléklet szerinti utas listát is csatolni kell a menetlevélhez. Azokban az esetekben, amikor a jármű naponta más utasokat szállít, az okmányt minden alkalommal ki kell tölteni és a menetlevél csatolt okmányaként kell kezelni. Azonos utasok ismétlődő szállítása esetén az utas listát év hó megjelöléssel hosszabb távon is, de legfeljebb egy hónapig lehet használni. – a XI-XII. kategóriák használata esetében külön menetlevelet nem kell vezetni, viszont a vonójármű menetlevelén fel kell tüntetni a vontatott jármű forgalmi rendszámát vagy egyedi azonosítóját, valamint a vontatott kilométert is. – a XIII-XIV. kategóriák használata esetén a 16.sz. mellékletben szereplő menetlevelet kell használni. – a XV. kategóriába tartozó járművek esetén az üzemeltetési adatokat a járműhöz rendszeresített üzemi naplóban kell szerepeltetni. A menetlevél szigorú számadású, elszámolású bizonylatnak minősül és ennek megfelelően sorszám szerint, hiánytalanul (rontott menetleveleket is) a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell vezetni és megőrizni. Az elrontott, fel nem használt, de kiállított menetlevelet áthúzva, az ügyintéző kézjegyével ellátva a többi menetlevéllel együtt lefűzve kell tárolni. A felhasznált menetleveleket járművenként (a rontottakat is) külön-külön időrendi sorrendben kell lefűzni, és havonta a „Havi üzemanyag és km. teljesítmény összesítő-lap” (17. sz. melléklet) kitöltött példányával lezárni. A menetlevelet a jármű vezetője köteles az út folyamán magánál tartani, rovatait folyamatosan eseményszerűen vezetni, az út befejeztével az igénybevételt az igénybevevővel vagy az utat elrendelő szolgálati felettesével az okmányt leadás előtt igazoltatni, és az okmányt aláírva leadni. 4.17.A közúti járművek egyéb menetokmányai Megkülönböztető jelzések használata esetén a napi menetlevélen kívül, külön menetlevelet, vagy útnyilvántartást is vezetni kell 33/2000. (XI. 29.) BM. rendelet előírása szerint. Ehhez a 18. sz. melléklet szerinti üzemeltetési naplót kell alkalmazni, melyet folyamatosan kell vezetni, az utazás alkalmával a személygépkocsiban kell tartani és hatósági ellenőrzéskor be kell mutatni. Kizárólag baleseti-helyszínelési jelleggel használt személygépkocsiknál menetlevelet kell használni. Hasznos terheléssel közlekedő tehergépjármű vezetőjét el kell látni olyan igazolással (szállítójegyzék, kísérőjegyzék, anyag-kivételezési jegy, számla másolat, szállítólevél, fuvarlevél, áru veszélyes jellegére utaló okmány, stb.) amelyből a rakomány származása és rendeltetési helye megállapítható. A kísérő okmány vagy a szállítmány azonosítását biztosító dokumentumok számát a menetlevélre minden esetben fel kell vezetni.

1783

4.18. A menetlevelek kiadása, vezetése A menetlevelek kiadását az egy jármű – egy menetlevéltömb alapján kell megkezdeni, és biztosítani kell a folyamatos sorszám szerinti felhasználást. A menetlevelek kiadása, visszavétele minden esetben kimutatható módon (átadás-átvételi könyvben forgalmi naplóban stb.) történhet. A menetlevél űrlapokat a szolgálati hely köteles zárt helyen tartani úgy, hogy azokhoz illetéktelen személy hozzá ne férhessen. Egy menetlevelet legfeljebb három napra szabad érvényesíteni. Három napon túl történő használat esetén további menetlevelet kell kiállítani. Menetlevéltömböt a jármű vezetőjének kiadni kizárólag menetlevéltömb helyes kezelésre történt kioktatás után lehet. Az elveszett menetlevélről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A menetlevelek vezetését végző személy induláskor az alábbi rovatokat köteles kitölteni: – dátum, – foglalkoztató neve, címe, – gépjárművezetőnek jelentkeznie kell, – üzembentartó neve, címe (bélyegző lenyomata), – munkahely, – gépjárművezető (segédvezető) neve, – munkára jelentkezés, távozás és szolgálati (teljesítmény) óra (érkezés után), – jármű rendszáma, típusa, – vontatás esetén a vontatmány forgalmi rendszáma vagy egyéb azonosítója – tehergépkocsi esetén a jármű összteher bírását. A jármű napi ellenőrzését a járművezetője aláírásával köteles igazolni. A szolgálati vezető eseti ellenőrzését ugyancsak aláírással kell igazolni. A járművezetőnek a menetlevélen folyamatosan vezetnie kell: – szállított utasok nevét (vidéki, helyközi használat során) fuvarviszonylatonként, melyhez felhasználható a menetlevél hátoldala, – az „üzemanyag felvétel” rovatban „bizonylat” sorába az adott igazoló okmány (számla, nyugta stb.) sorszámát kell bejegyezni, – a kútkezelői (vagy üres) rovatba a betankolt üzemanyag. liter/forint értéket kell bejegyezni, az igazoló okmányokat pedig a menetlevélhez csatolni, – a jármű használattal és teljesítmény(üzemanyag.) elszámolásával, összefüggő korrekciós tényezők alkalmazásához a megfelelő km. értékeket kell bejegyezni (Pl. – Budapest 35 km, földút 12 km. stb.), – üzemanyag felvételnél a tankolási km óra állását, – vontatás esetén a vontatmány össztömegét. A km értékeknek meg kell egyeznie a menetlevél futásteljesítményt rögzítő tételesen vezetett igénybevételekkel.

1784


A menetlevél tételes vezetésénél városon vagy településen belül km. összevonást alkalmazni tilos (pl.: Budapest területén 60 km). Helyközi forgalom esetén a korrekciós tényezők közül – meghatározott időszakokban és feltételek mellett – csak a téli-, valamint a klímaberendezés üzemeltetéséhez kapcsolódó korrekciós tényezők alkalmazhatók. Átmenő forgalomban – Budapest kivételével – az elindulási hely és a város határát jelző tábla közötti útszakaszra korrekciós tényező nem alkalmazható. Budapesten az átmenő forgalomban maximum 30 km – a rendeletben meghatározott értékű – korrekciós tényező alkalmazható. A teljesítmény igazolása rovatot, az igénybevevővel minden esetben alá kell íratni (dátum és idő megjelölésével), tartós (pl. egész napos) igénybevétel esetén az igénybevevő bélyegző lenyomatával is. A szolgálati főnök (vezető) teljesítmény igazolását az általa vezetett jármű menetlevelein a felettes irányító szerv igazolja. Ha a felettes irányító szerv igazolása az elszámolásban aránytalan késedelmet jelentene, abban az esetben a szolgálati főnök teljesítmény igazolását a vezető helyettes igazolhatja. Az üzemanyag felhasználás és ahhoz kapcsolódó tételek elszámolásának alapbizonylata a szakszerűen kitöltött, minden szükséges adatot, információt tartalmazó, teljesítmény-igazolással és az igénybevevő bélyegző lenyomatával ellátott menetlevél, illetve az útnyilvántartás.

23. szám

– a korong használat kezdetének helyét, dátumát, időpontját, – a korong használat befejezésének helyét, dátumát, időpontját, – induló kilométeróra állás, – záró kilométeróra állás, – megtett kilométer. Sérült, szennyezet menetíró korongot nem szabad felhasználni. Amennyiben a bejegyzéseket tartalmazó korong megsérül az a pótlásként használt tartalék koronghoz kell csatolni. Az adatrögzítő korongot a napi munkaidő előtt nem szabad kivenni a menetíró készülékből kivéve, ha adott munkaidőn belül más személy használja a gépjárművet. Erre az időszakra új korongot kell felhasználni. Az adatrögzítő korongot az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzésre át kell adni. A menetlevél forgalmi adatainak meg kell egyeznie a menetíró által rögzített adatokkal. A gépjárművel való közlekedés során a hatóság kérésére a menetlevélen kívül a menetíró korongot, valamint a menetíró hitelesítési okmányt is ellenőrzés céljára át kell adni. A gépjármű vezetőjének magánál kell tartania, és esetleges ellenőrzés esetén be kell mutatnia az utolsó 5 vezetéssel eltöltött napjára vonatkozó adatrögzítő korongokat. A menetíró korong felhasználás után szigorú számadású nyomtatványnak minősül, tárolására ugyanazon szabályok érvényesek, mint a menetlevél tárolására.

4.19. Menetíró berendezés használata 4.19.1. Digitális menetíró berendezés használata Azon gépjárműbe, amelybe bármilyen ok miatt menetíró berendezés került beépítésre a berendezést mindig használni kell. A menetíró berendezéshez használható lapot a járművet üzemeltető helynek kell beszereznie. A gépjárművekbe épített menetíró készülékek használatát részletesen a készülékekhez mellékelt Kezelési Utasítás tartalmazza, amelyet a gépjármű tartozékaként kell kezelni. A zárjelek megléte és azoknak épsége a gépkocsi átadás-átvételének tárgyát kell képeznie. A gépjármű vezetőjének a szolgálatba lépés időpontjától kezdve köteles minden olyan napon, amelyen járművet vezet egy darab kézzel kitöltött menetíró korongot a menetíró készülékbe helyeznie. A menetíró korongot 24 órás ciklusban kell cserélni abban az esetben, ha a járművet használják. A menetíró korongra használat előtt minimálisan a következő adatokat kell felvezetni: – a gépjármű forgalmi rendszáma vagy egyéb azonosítója, az esetlegesen vontatott vontatmány rendszáma vagy egyéb azonosítója, – a menetlevél száma, – a gépjárművezető (k) neve (i),

2006. május 1.-től az EU szabványoknak megfelelően a menetíró berendezéssel ellátott járműveket kizárólag digitális menetíró berendezéssel lehet forgalomba helyezni. A digitális menetíró berendezés működési elve megegyezik a hagyományos menetíró berendezéssel, de a jármű menetének adatait nem korongra, hanem papírszalagra rögzíti, valamint minden járművet vezető személynek külön azonosító kártya szükséges a berendezés használatához. A digitális menetíró hosszabb időszak menetadatait képes tárolni, melyet számítógépes rendszerben is lehetséges archiválni. A menet adatokat rögzítő papírszalagot 5 vezetéssel eltöltött nap után kell kinyomtatni szigorú számadású bizonylatként tárolni. A menetlevél forgalmi adatainak meg kell egyeznie a menetíró által rögzített adatokkal. A gépjárművel való közlekedés során a hatóság kérésére a menetlevélen kívül a napi menetadatokat ki kell nyomtatni, valamint a menetíró hitelesítési okmányt is ellenőrzés céljára át kell adni. Minden kitöltött és felhasznált adatrögzítő lapokat a munkáltatói jogkört gyakorló szervezetnek ki kell értékelnie az alábbiak szerint: • az 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 61 § (1) bekezdése alapján a szol-

23. szám


gálati helyeknek meg kell vizsgálni és sebességtúllépés esetén a gépkocsit vezetővel szemben el kell járni, • a 2001.IX. törvény a nemzetközi közúri fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) alapján vizsgálni kell a gépjárművet vezető személy vezetéssel, pihenéssel eltöltött idejét, illetve a vezetési idő megszakításokkal kapcsolatos előírások betartását. 4.19.2. Az adatrögzítő lapok visszavétele, kiértékelése Az adatrögzítő lapok visszavételére, a kiértékelés megállapításainak rögzítésére gépjárművenként nyilvántartást kell vezetni a következő rovatokkal: • Dátum, • Forgalmi rendszám, • Menetlevélszám, • Gépkocsivezető neve, • Megállapítás, • Intézkedés • Ellenőrzést végezte. A kiértékelt adatrögzítő lapokat a hozzátartozó menetlevélhez kell csatolni. Az adatrögzítési lapokat ellenőrzés, illetve eljárásra jogosult hatóság rendelkezésére kell bocsátani, baleset esetén annak jogerős lezárásáig meg kell őrizni. Az adatrögzítő lapokat selejtezni a hozzátartozó menetlevéllel együtt lehet. 4.19.2. Feladatok a menetíró berendezés meghibásodása esetén A menetíró berendezések beszerelését, szükség szerinti javítását csak az arra feljogosított szakműhelyekben lehet elvégeztetni. A menetíró berendezés esetleges meghibásodása vagy a menetíró készülék és a gépjármű közötti kapcsolat hitelesítését biztosítani hivatott zárjegyek sérülése, feltörése esetén annak okát és körülményeit a szolgálati helynek vizsgálnia kell. A vizsgálati iratokat legalább a vizsgálat lezárásától 6 hónapig, vagy az esetleges felelősségre vonás lezárultáig meg kell őrizni. A meghibásodott menetíró készülék megjavításáról haladéktalanul intézkedni kell. 4.19.3. A menetíró berendezések időszakos felülvizsgálata A járművekre felszerelt menetíró készülék felülvizsgálatát legalább kettő évente-kimutatható módon-kell elvégeztetni szakműhelyben. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV törvény értelmében a menetíró készüléket 6 évenként kell hitelesíteni, és illesztését a futóműhöz kétévenként kell végrehajtani.

1785

4.20. Üzemanyag vételezés szabályai Az üzemanyag vételezése a következő módon lehetséges: – üzemanyagtöltő állomáson (benzinkútnál) tankolási hitelkártyára, – üzemanyagtöltő állomáson (benzinkútnál) készpénzért, – kizárólag a XV. kategóriába tartozó járművek számára MÁV készletből AK-jeggyel főnökségi raktárból. Az üzemanyag ellátásra a MOL Rt.-vel kötött szerződés alapján igényelt tankolási hitelkártya használandó. Az üzemanyagkártyákat a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezete biztosítja, nyilvántartja és kezeli. Az üzemanyagkártyák kiadását illetve a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezete részére történő visszaadását, valamint a kártyák szervezeti egységeken belüli átadását minden szervezeti egységnek a kimutathatóan kell elvégeznie, valamint az üzemanyagkártya használójának a B.24. sz. Utasítás szerinti Felelősségvállalási nyilatkozattal kell rendelkeznie. Amennyiben a MOL kártya más személy részére átadásra kerül az átadás-átvételről nyilvántartást kell vezetni, melyet mind az átadó mind az átvevő aláírásával igazol. Az üzemanyagkártya átadás-átvételéről szóló bizonylatokat a felhasználástól számított 5 évig kell megőrizni. A járművekbe mindig a típusbizonyítványban, illetve az adott járműre szóló üzemanyagkártyán szereplő üzemanyagot szabad betölteni – ennek ellenőrzéséért a kapott számlák és bizonylatok feldolgozása kapcsán a gépjárművezető köteles ellenőrizni a számlán szereplő érték és a kútfejen kijelzett értékek azonosságát. (minőség, mennyiség, Ft.). 4.20.1. Üzemanyag vételezése készpénzért Készpénzért való üzemanyag beszerzés csak kivételes esetekben engedélyezett az alábbi esetekben: – külföldön való tankolás, – új jármű esetén a kártya megrendelés utáni kézhezvételéig, – a jármű javítási ideje alatt biztosított csere jármű tankolására, – a XIV. járműkategóriába tartozó járművek üzemanyag vételezésére. Gépkocsivezető üzemanyagot csak a felvett előleg mértékéig tankolhat és az üzemanyag-előleg elszámolásáért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Készpénzzel történő tankoláskor minden esetben készpénzfizetési számlát kell kérni. A számlán vevőként a MÁV „az adott szervezeti egység” megnevezését és a jármű rendszámát vagy ennek hiányában egyéb azonosítóját kell feltüntetni. Készpénzzel történő tankolás esetén az készpénzfizetési számla másolatát a menetlevél illetve az útnyilvántartás mellé kell csatolni és az elszámolást végző helyre leadni.

1786


4.20.2. Az üzemanyag kártyákkal igénybe vehető anyagok és szolgáltatások A MOL által biztosított árucsoportok és szolgáltatások közül a következők vehetők igénybe: − a jármű típusának és üzemanyagkártyáján feltüntetett megfelelő üzemanyag. − téli-nyári szélvédő mosófolyadék, − jégkaparó, jégoldó, ablaklehúzó termékek − motorolaj, − külső mosás, − porszívó, illetve kárpittisztító használata. Téli-nyári szélvédő mosófolyadék: – az I-VIII. kategóriákba tartozó gépjárművek esetében őszi,tavaszi,téli évszakokban gépjárművenként és havonta 5 liter, nyári évszakban gépjárművenként és havonta 2 liter, – a IX, X és XV. járműkategóriákba sorolt járművek esetében esetében őszi, tavaszi,téli évszakokban gépjárművenként és havonta 10 liter, nyári évszakban gépjárművenként és havonta 5 liter Jégoldó Valamennyi gépjármű esetében, november, december, január, február hónapokban gépjárművenként és havonta 1 db. Jégkaparó, ablaklehúzó termékek Valamennyi gépjármű esetében a gépjárművenként és évente 1 db. Külső mosás Valamennyi gépjármű esetében az őszi, tavaszi és a téli évszakban gépjárművenként és havonta 4 alkalom, nyári évszakban gépjárművenként és havonta 2 alkalom. Porszívó, illetve kárpittisztító használata Minden időszakban 2 havonta 1 alkalommal. Motorolaj Valamennyi jármű esetében motorolajat kizárólag utántöltésre szabad üzemanyagkártyára vételezni, a km óra állás feltüntetése mellett. Amennyiben a bizonylaton nincs feltüntetve vásárláskori km óra állás, utólag ki kell fizetni a motorolaj árát. A FELSOROLTAKON TÚL BÁRMELY ÁRUCSOPORT NYÚJTOTTA LEHETŐSÉG IGÉNYBE VÉTELE TILOS. 4.21. Az üzemanyag-vételezés menete tankolási hitelkártya használata esetén A járművezetőnek a MOL Rt. üzemanyagtöltő állomásán előre kell jeleznie a kútkezelőnek, hogy kártyára akar üzemanyagot vételezni. A kútkezelő az üzemanyag ki-

23. szám

szolgálás során ellenőrizi a kártyán szereplő és a jármű rendszámának azonosságát, a kártya érvényességét. Ha a kártya lejárt, sérült vagy szerepel a tiltólistán, a kútkezelő jegyzőkönyvet vesz fel és bevonja a kártyát. Amennyiben a jármű rendszáma nem egyezik meg a kártyán feltüntetett rendszámmal, a kútkezelő a kártyára történő kiszolgálást jogkövetkezmények nélkül megtagadja. A kannába történő tankolás tilos. Amennyiben kannába történik az üzemanyag vételezése a kútkezelő jegyzőkönyvet vesz fel és bevonja a kártyát. A kútkezelő a kártyát áthúzza a POS terminálon, majd rögzíti a vételezett mennyiséget. A POS terminál rögzítés során a jármű vezetője köteles a tankolási aktuális kilométeróra állást ráíratni a kútkezelővel a POS bizonylatra. A PIN kóddal rendelkező üzemanyagkártyák használata esetén a rögzítéskor a járművezetőnek kell a 4 jegyű PIN kódot rögzíteni a terminálba. Amennyiben a PIN kódot 3 alkalommal hibásan adja meg a jármű vezetője a kártya automatikusan letiltásra kerül. Ebben az esetben értesíteni kell a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetét aki gondoskodik a letiltott kártya újra aktiválásáról. A terminál a szükséges műveletek után 2 (kettő) példányos, az áru átvételét igazoló bizonylatot készít (POS bizonylat), amit a kútkezelő aláír és lebélyegez, majd aláírat a gépkocsivezetővel is, aki ezzel igazolja az áru átvételét. A pénztárgépes nyugtát a kútkezelő hozzátűzi a POS bizonylathoz. (Tehát a gépkocsivezető kettő bizonylatot kap: POS bizonylat és pénztárgépes nyugta – a POS bizonylaton szereplő időpontban történt a tankolás.) A POS bizonylatot és a pénztárgépes nyugtát a jármű vezetőjének a tankolás időpontjában vezetett menetlevélhez illetve az útnyilvántartáshoz kell csatolni és leadni az elszámolási helyre. Az üzemanyagkártya a vezető személyének változása esetén átadás tárgyát képezi. Az átadásokról a szervezeti egységeknek folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Az üzemanyagkártya használójának a B.24. sz. Utasítás szerinti Felelősségvállalási nyilatkozattal kell rendelkeznie. Eljárás üzemanyagkártya elvesztése esetén A szolgálati hely az elveszett kártyát haladéktalanul köteles a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetének bejelenteni, és ezzel egy időben köteles a MOL Rt.-nél a kártya letiltását kezdeményezni a 06/40/202202. ingyenesen hívható telefonszámon. A telefon-bejelentést minden esetben írásban (telefax vagy levél) meg kell erősíteni. A MOL Rt.-t nem terheli felelősség a letiltás következményeiért akkor sem, ha a bejelentés nem a MÁV-től származik, de ebben az esetben a MOL Rt. a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office írásos hozzájárulását köteles kérni a kártya letiltásához, melyet minden esetben azonnal kötelező megválaszolni.

23. szám


Az elveszett, ellopott kártya tiltólistára történő felkerüléséig a jogtalan használatból eredő kár a kimutathatóan a kártyát birtokló dolgozót terheli. A gépkocsivezető felel a kártya biztonságos megőrzéséért, rendeltetés és jogszerű használatáért. Tilos a kártyát zálogba adni, vagy óvadékként harmadik személynél elhelyezni. A kártya a MOL Rt. tulajdonát képezi, melyet visszavon annak sérülése, azonosíthatatlansága miatt, vagy ha lenyomat készítésére alkalmatlan. Amennyiben a gépkocsivezető – illetve akinél a kártya kimutathatóan volt – hibájából rongálódott meg a kártya, köteles megtéríteni a kártyadíjat. 4.22. MÁV készletből AK jeggyel saját főnökségi raktárból A XV. kategóriába tartozó közúti járművek üzemeltetéséhez szükséges gázolaj raktárból történő vételezése során a mindenkor érvényes, a jövedéki törvény hatálya alá eső gázolaj szállításának, tárolásának, nyilvántartásának, kiszolgálásának, visszaadásának és elszámolásának szabályozásáról szóló utasítás szabályai szerint kell eljárni. Tilos a közúti gépjárművekbe hordós kiszerelésű üzemanyagot tankolni. Üzemanyag vételezésére bizonylatot az a szolgálati hely állíthat ki, amelyik az adott szervezeti egység ügyrendje szerint arra jogosult. Az üzemanyag vételezés az alábbiak szerint történik: – az üzemanyagot vételező dolgozó az igénylő nyomtatvánnyal (AK jegy) megjelenik a raktárban, – a raktári dolgozó kiadja az üzemanyagot, – a kiadott mennyiségről berögzíti az anyamozgatási tranzakciót a GIR készletgazdálkodási moduljába, – a tranzakcióról kinyomtatásra kerül egy két példányos bizonylat, amelynek egyik példánya a raktár, a másik példány a vételező bizonylata (ezen elismerésre kerül az igényelt anyag kiadása, illetve átvétele), – az átvételi bizonylaton szerepelni kell a jármű rendszámának vagy egyéb azonosítójának, A raktári bizonylatot a jármű menetokmányával együtt kell kezelni, mely egyben a jármű üzemanyag elszámolási bizonylata. A menetlevélre fel kell vezetni a bizonylat sorszámát és a kiadott üzemanyag mennyiségét, amelyet a kútkezelő vagy a kiadó aláírásával érvényesít. Az elszámolási alapnorma meghatározása liter/100 km vagy liter/üzemóra járműtípustól függően. A XV. kategóriába sorolt járművek elszámolási alapnormáinak tekintetében a 60/1992. (IV.1.) Kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése az irányadó. Az AK jegyre az üzemanyag 15 C fokra számított mennyiségét literben kell feltüntetni.

1787

Azokon a szolgálati helyeken, ahol a fajsúly mérése nem megoldott, vagy átszámítás szükséges, ott benzin esetében a 0,73 kg/l, gázolaj esetében 0,83 kg/l fajsúlynak megfelelően szükséges a kilogrammot literre alakítani: benzin=1,37 l/kg, gázolaj=1,2 l/kg. Az AK jegyen MÁV elszámoló ár kerül alkalmazásra, míg az üzemanyag költség el elszámolása a tárgyhónapra vonatkozó APEH árral történik. 4.23. Az üzemanyag elszámolás szabályai Üzemanyag elszámolás általános elvei A tevékenység koordinálásért és ellenőrzéséért a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office a felelős. Az üzemanyag elszámolás során – az alapbizonylatok alapján – meg kell határozni, illetőleg dokumentálni szükséges az alábbi adatokat: – a jármű tényleges üzemanyag felhasználás, – a jármű által illetőleg gépkocsivezetőnként megtett kilométer mennyisége, – a jármű norma szerinti üzemanyag felhasználható mértéke, – a jármű, illetőleg gépkocsivezetőnkénti havi megtakarítás, vagy túlfogyasztás, mennyiségi és forint értéke, – a jármű, gépkocsivezetőnkénti üzemanyag felhasználásokról, egyéb célú adatszolgáltatások, – a számviteli elszámoláshoz szükséges adatszolgáltatások. Az üzemanyag elszámolás időszaka normál körülmények között az adott hónap 1-je és 31-e közötti napok. A gépkocsivezetőt indokolt esetben bármely időszakban el lehet számoltatni. Üzemanyag elszámolást egy hónapban egyszer kell végezni. Minden hónap utolsó járműhasználata végén, illetve szolgálatváltáskor kötelező a járművet teletankolni. Abban az esetben, ha egy járművet több gépkocsivezető vezet és szolgálatváltásnál nem biztosítható a tele tankos átadás, az üzemanyag-elszámolást súlyozott kilométer arányában kell felosztani. A járművek üzemanyag, adó és egyéb elszámolásához illetve a különböző adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatok számítógépes program segítségével is megoldhatók. A program üzleti tulajdonosa felelősséggel tartozik azért, hogy a felhasználni kívánt program a belső és a törvényi előírásoknak megfelelő adatszolgáltatását megbízhatóan biztosítsa (figyelembe véve az esetleges évközi, illetve év eleji változásokat is). A számítógépes program vezetése esetén a havi üzem-, és kilométer teljesítményösszesítő nyomtatványt nem kell használni. A járművek üzemanyag elszámolása a menetlevél illetve az útnyilvántartás és a hozzájuk tartozó tankolási bizonylatok alapján történik, az egyes járművek üzem-

1788


anyag fogyasztási normájának figyelembe vételével. Az üzemanyag elszámolást a saját tulajdonú, bérelt és lízingelt járművek esetén a szolgálati hely végzi. A flottaüzemeltetéssel bérelt, lízingelt járművek esetében az üzemanyag elszámolást a flottaüzemeltető végzi. 4.23.1. Üzemanyag elszámolás saját tulajdonú, bérelt és lízingelt járművek esetén Az üzletágak szolgálati hely feladata a MOL részletező listán szereplő adatok tételes felülvizsgálata, vagyis a számla mellékletét képező adatok és a gépkocsivezető által vezetet menetlevelein és a bizonylatain szereplő adatok egyezőségének kontrollálása. A szolgálati hely az adatok kontrolálása után készíti el az adott jármű elszámolását. Nyilvántartás egységesítése érdekében minden egyes jármű minden rávonatkozó adatát a RENDSZÁM és ÉV felirattal egyetlen dossziéban kell gyűjteni és az üzemanyag elszámolónál mindig elérhető módon kell tartani. 4.23.2. Saját tulajdonú járművek üzemanyag első kiszerelése Saját tulajdonú járművek beszerzése esetén amennyiben a jármű üres tankkal vagy kenőanyag nélkül kerül átvételre, az első üzem és kenőanyag feltöltést első kiszerelésként kell kezelni. A saját tulajdonú járművekre első kiszerelésként feladható üzem és kenőanyagok elszámolását az 52/2004. (XI.19. MÁV Ért 47.) PVH sz. utasítás szabályozza. 4.23.3. Üzemanyag elszámolás flottaüzemeltetéssel üzemelő járművek esetén

23. szám

számolását jelen utasítás alapján. Az elszámolást végző cég az egyes gépjárművek üzemanyag elszámolását a tárgyhót követő 10. napig elvégzi. Az elszámolásokat az elszámolást végző cég üzletáganként interneten kódolt hozzáféréssel vagy e-mail-ben küldi meg a járművet használó üzletág és a Központi Kontrolling Főosztály Központi Egységek Kontrolling Osztálya részére. Az elszámolt bizonylatokat a belső postával az elszámolást végző cég visszaküldi a szervezeti egységek részére. 4.24. Üzemanyag megtakarítás-túlfogyasztás A járművek megtakarítását illetve túlfogyasztását havi ciklusban kell vizsgálni. Az üzemanyag megtakarítás kifizetése nem engedélyezett. Amennyiben a járművet vezető a motor túlfogyasztását tapasztalja, köteles azt azonnal a menetlevél megfelelő rovatába felvezetni és egyúttal kérni a szervezeti egységtől a jármű szervizbe küldését. Amennyiben a járművet vezető a fentieknek megfelelően járt el – az esetleges normán felüli túlfogyasztásnak nincs jogalapja. Amennyiben az üzemanyag túlfogyasztás megszűntetésére a gépkocsivezető nem kezdeményez intézkedést, abban az esetben a túlfogyasztás ellenértékét meg kell térítenie. A túlfogyasztás ellenértékét az APEH által közzétett aktuális üzemanyagárral kell kiszámolni. Amennyiben a túlfogyasztó jármű szervizelése után is túlfogyasztás tapasztalható, akkor a járművet használó szervezeti egységnek értesítenie kell a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetét az egyedi üzemanyag normakorrekció miatt. 4.24.1. Üzemanyag fogyasztási norma

A felhasznált menetleveleket, útnyilvántartásokat, tankolási bizonylatokat a használó szervezeti egység a felhasználás után azonnal, de legkésőbb 10 napos ciklusokban megküldi az alábbi választható módok valamelyikén: • szkennelve elektronikus úton a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetének, • belső postával, az ÜDSZSZ levelezőjáratain keresztül. Ebben az esetben a menetleveleket és a bizonylatokat tartalmazó lezárt borítékra a címzettnek a BKSZELeasePlan Budapest Keleti Pu megjelölést kell írni. A borítékra a feladónak a szervezet mellé fel kell tüntetni a következőket: ¾ a feladó szervezet neve, ¾ a feladó szervezet üzletágának neve, ¾ a borítékban lévő menetlevelek időszaka ¾ MENETLEVÉL felirat. A tárgyhavi utolsó bizonylatokat a tárgyhót követő 5. munkanapig kell a fentiek szerint eljuttatni a LeasePlan Rt. részére. Az elszámolást végző cég a rendelkezésére álló bizonylatok alapján elvégzi a gépjárművek üzemanyag el-

Valamennyi társasági használatban lévő közúti jármű üzemanyag fogyasztási normáját egyedileg a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office állapítja meg a 60/1992. (IV.1.) Kormányrendelet (A közúti gépjárművek és az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag--fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről) alapján. Az üzemanyag fogyasztási norma elszámolása korrekciós tényezőkkel módosított alapnormával vagy alapnorma átalány elszámolással történhet. Minden gépkocsit vezető munkavállalónak 4.4.1. pontban leírt 3. sz. mellékletben kell nyilatkoznia a 60/1992. (IV.1) sz. Kormányrendeletben meghatározott üzemanyag elszámolás módjáról az adott gépjármű tekintetében. A nyilatkozat egy adóévre szól, azon adóév közben módosítani nem lehet. Amennyiben az adott járművet több személy is vezeti, abban az esetben valamennyi járművet vezetőnek nyilatkozni kell az elszámolási üzemanyagnorma típusáról lehetőleg úgy, hogy egy adott jármű egyféle választott fogyasztási normával rendelkezzen.

23. szám


4.24.2. A korrekciós tényezőkkel módosított alapnormával történő elszámolás Az elszámolás szabályszerűsége érdekében az elszámolásokat rendszámonként és gépkocsivezetőnként kell elvégezni, a jármű típusának megfelelő minőségű üzemanyag és az előírt alapnorma, valamint a korrekciós tényezők figyelembevételével. A korrekciós tényezők alkalmazása a menetlevélre felvezetett adatok szerint történik a 60/1992. számú Kormányrendelet szerint. 4.24.3. Külön erőforrással hajtott segédberendezések üzemanyag elszámolása Azon járművek esetében, amelyekbe külön erőforrással hajtott segédberendezés került beépítésre (a jármű motorjától független fűtő és klímaberendezés, daru, csörlő, billenő plató stb.) a berendezés által felhasználható üzemanyag üzemóránkénti mennyiségét a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office határozza meg a berendezés gyártó adatai alapján. A jármű motorjától független fűtő és klímaberendezés üzemanyag felhasználást az alábbi időszakokban lehet elszámolni: – a jármű motorjától független fűtőberendezés: október 15-április 15-ig, – a jármű motorjától független klímaberendezés: június 01-szeptember 01-ig, – illetve az MVSZ 4.10.3. pontja szerint. A segédberendezések üzemeltetési óráját a menetlevélen fel kell tüntetni. 4.24.4. Az alapnorma átalány elszámolás Az alapnorma átalány elszámolásánál az adott gépjárműre a motor hengerűrtartalom és hajtóanyag szerint megadott üzemanyag fogyasztási norma átalányt kell üzemanyag fogyasztási normaként értelmezni. Ezen elszámolási módnál normakorrekciós tényezők nem alkalmazhatóak. Motor és hajtóműolaj felhasználás Motor és hajtómű olaj csere csak szakszervizben végezhető. Motorolajok utántöltéséhez szükséges motorolaj beszerzése az üzemanyagkártyával történik. Az utántöltéshez vásárolt motorolajok típusának meg kell egyeznie a gyártó utasításában szereplő motorolaj típussal vagy a szakszervizben betöltött motorolaj típussal. Az utántöltés mértéke nem haladhatja meg a felhasznált üzemanyag 4-7 ezrelékét, ezt meghaladóan a jármű motorjának javításáról gondoskodni kell. Az olajutántöltésre szánt motorolaj vásárlására a járművezetők részére készpénz kifizetése tilos. A motorolaj elszámolása az üzemanyaggal együttesen történik. A motorolaj megtakarítás ellenértéke nem fizethető ki.

1789

4.24.5. Az üzemanyag költség elszámolása Üzemanyag költség elszámolása készpénzes vásárlás esetén A kifizetés engedélyezését követően a készpénzfizetési számlákat a többi kézipénztáras tétellel együtt a vonatkozó utasítások szerint kell elszámolni. Könyvelésük az 512.22 számla terhére történik a főnökség által megadott ötjegyű szervezeti kód, illetve Tevékenységi kód megosztás alapján. Az elszámolásnál a mindenkori általános forgalmi adóra vonatkozó törvényt kell figyelembe venni. Üzemanyag költség elszámolása tankolási hitelkártya használata esetén A tankolási hitelkártyával történt üzemanyagról szóló számlák elismerését a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office végzi. A tárgyhónapot követő hó 8-12-e között a MOL Rt. számlát és a számlán szereplő összeg részletezését tartalmazó tételes (rendszámonként, tankoláson-ként) számítógépen feldolgozott kimutatást küld a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office részére. A számlán kerül jóváírásra a tankolási hitelkártyával történt üzemanyag vásárlás után járó vételár kedvezmény. A költség elszámolás az engedménnyel csökkentett öszszegben történik. A BKSZE Logisztikai Divízió Back Office a járművet használó szervezet részére kérésre biztosítja az elektronikus kimutatáshoz való hozzáférési lehetőséget. A számlát egyeztetés, felülvizsgálat után soron kívül a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office számvitelipénzügyi elszámolást végző szolgáltató egysége elsődleges költségként számolja el, könyveli és a központi pénzgazdálkodás szabályai szerint felterjeszti kifizetésre. A számla keltétől számított 20 napon belül át kell utalni a számla ellenértékét, ugyanis ellenkező esetben a kártyák letiltásra kerülnek, tehát a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetének számla keltétől számítva maximum 10 nap áll rendelkezésre a szükséges feladatok elvégzéséhez. A költség elszámolása megegyezik a készpénzfizetési számlánál leírtakkal. Ha a számla felülvizsgálata során helyesbítő számla kiállítását igénylő eltérés kerül megállapításra, ettől függetlenül a számlát a pénzügyi rendszerben rögzíteni szükséges és átutalásáról határidőn belül gondoskodni kell. Az esetlegesen felmerülő reklamációk lebonyolítása a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office feladata. A reklamáció elfogadása esetén haladéktalanul gondoskodnia kell továbbá a helyesbítő számla könyveléséről. A Központi Főkönyvelőség az elismert számla kézhezvételét követően azonnal köteles könyvelni és kifizetésre jóváhagyni, valamint kifizetésre felterjeszteni a KPG rendszer útján Tankolási kártyák (11) kifizetési prioritással, mint kifizetendő tételt.

1790


4.24.6. Az üzemanyag elszámolás egyéb szabályai A tankolási hitelkártyára vonatkozó egyéb szabályok A tankolási hitelkártya érvényessége 24 hónap. A kártya lejárta előtt a MOL Rt. kizárólag a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office közreműködésével gondoskodik az új kártya elkészítéséről, amennyiben a lejáratot legalább 30 (harminc) nappal megelőzően ellenkező írásbeli utasítást nem kap a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetétől. A lejárt tankolási hitelkártyákat haladéktalanul, kimutatható formában vissza kell juttatni a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetének, aki gondoskodik a MOL Rt. részére történő megküldésről. 4.25. Ellenőrzés Azon járművek esetében, amelyeknél az üzemanyag elszámolást a szolgálati hely végzi, az elszámolási munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében a jármű elszámolást végző dolgozó köteles a benyújtott menetleveleket a kártya átadást-átvételt igazoló kimutatással valamint a számla mellett szereplő részletező kimutatást tételesen a menetlevelek mellékletét képező nyugtákkal illetve POS bizonylatokkal összevetni. Különös tekintettel az időadatok (menetlevél és POS bizonylat) egyezőségére és a tankolás mennyiségére. A szolgálati hely vezetője vagy annak megbízottja illetve alkalmanként a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office munkatársai kötelesek a tele tankot szúrópróbaszerűen havonta és az év végi leltározás során ellenőrizni és annak tényét a havi üzemanyag elszámoló lapon dokumentálni kell. Az év végi leltározásnál a jármű üzemanyagtartályában lévő mennyiséget tényleges „mennyiségi leltárral” kell megállapítani. A vezetői ellenőrzés keretében az elszámolást végző dolgozó szolgálati főnöke vagy annak megbízottja köteles a fent említett munkafolyamatba épített ellenőrzések elvégzéséről szúrópróbaszerűen meggyőződni. 4.26. Járművek közlekedésben való részvételének feltételei, karbantartása A közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, melynek: − jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van, − jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, − az utat valamint tartozékait nem rongálja és nem szennyezi. A jármű vezetője telephelyéről történő elindulás előtt köteles ellenőrizni − kormánymű, − fékberendezés, − gumiabroncsok,

23. szám

− világító és fényjelző berendezés állapotát, − járművel kapcsolatos okmányok meglétét, − legalább 1 db fényvisszaverő mellény megléte. A felsoroltak hibás állapota esetén a jármű nem vehet részt közúti közlekedésben. Napi ellenőrzés, karbantartás A járműveket a jogszabályokban előírtakon túl, naponta ellenőrizni kell és hiány esetén pótlásáról gondoskodni kell: − olaj szint meglétét hűtőfolyadék szint meglétét (hideg időszak előtt a hűtőfolyadék fagyálló képességét), − fékolaj szint meglétét, – légfék esetén kondenz víz leeresztése, − ékszíjak feszessége, állapota, – a jármű külső-belső tisztasági állapota. A járművek napi ellenőrzése és szükséges karbantartása a jármű vezetőjének feladata, melyet próbaszerűen a szolgálati vezetőnek ellenőrizni kell. Ennek megtörténtét a menetlevél megfelelő rovatában aláírással dokumentálni kell. Időszakos vizsgálatok Azon járműveknél, amelyeknél a gyártó, illetve a forgalmazó elő ír kilométer-vagy életkor teljesítménytől függő karbantartási utasítást, az előírtak betartása kötelező. Karbantartási utasítással nem rendelkező típusok esetén betartandó szemle periódus: – személygépjármű: 10.000 km – tehergépjármű: 4.000 km – autóbusz: 10.000 km – Motorkerékpár: 2.000 km – Segédmotor kerékpár: 2.000 km – Pótkocsi: 4.000 km A járműveknél előírt esedékes időszakos vizsgálatok kilométer-vagy életkor határainak figyelése a járművet használók feladata. A műszaki szemlének ki kell terjednie a jármű minden fődarabjára, villamos– és fékberendezésére. Személygépkocsi, autóbusz, teherautó, és pótkocsi esetén minden második műszaki szemlének igazolt fékpadi vizsgálattal kell zárulnia, melyet dokumentálni kell. Karbantartási tevékenységek elvégzése Saját tulajdonú járművek karbantartása A saját tulajdonú járművek karbantartásáért és a karbantartás dokumentálásáért a járművet használó szervezet felelős. Amennyiben a jármű üzemeltetése gazdaságtalan, a szervezet köteles értesíteni a BKSZE Logisztikai Divízió

23. szám


Back Office szervezetét. A BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetének intézkednie kell az érintett jármű további sorsa iránt a gazdaságosság elve szerint. Bérelt, lízingelt járművek karbantartása A társaság által bérelt, lízingelt járművekre vonatkozó karbantartási kötelezettségét az adott járműre vonatkozó bérleti illetve lízingszerződés tartalmazza. A flottaüzemeltetéssel bérelt vagy lízingelt járművek valamennyi karbantartási tevékenysége a flottaüzemeltető cég feladata. Az ebben a konstrukcióban üzemeltett járművek bármilyen meghibásodása esetében a flottaüzemeltető céggel kell felvenni a járművet használó szervezetnek a kapcsolatot. A flottaüzemeltető cégnek azonnal meg kell kezdeni a bejelentett meghibásodás kijavítását. Amennyiben a szervezet által bejelentett meghibásodás elhárítását 1 napon belül nem kezdi meg a flottaüzemeltető, illetve a meghibásodás kijavítása után a jármű továbbra is műszaki hibás vagy közúti közlekedésre alkalmatlan abban az esetben a hibát bejelentő szervezetnek értesítenie kell a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetét, aki azonnal intézkedik a flottaüzemeltető felé az adott jármű karbantartása, illetve a megfelelő csereautó biztosítása ügyében. A bérlet, lízingelt és a flottaüzemeltetéssel bérelt vagy lízingelt járművekbe kiegészítő tartozékot (pl. mobiltelefon kihangosító, URH rádió tartó) beszerelni kizárólag a bérbeadó, lízingbeadó vagy flottaüzemeltető cég engedélyével lehet. A beszerelési engedély kérelmeket a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office részére kell megküldeni, aki intézkedik a beszerelés engedélyezése ügyében. Az üzemeltetés során be kell tartani a vonatkozó törvények, azok végrehajtási utasításai, valamint a MÁV által kiadott – Tűzvédelmi Utasítás Munkavédelmi Szabályzat – ide vonatkozó előírásokat. 4.27. Teendők baleset esetén Közúti jármű használata során bekövetkezett baleset esetén az alábbiak szerint kell eljárni: – a jármű elhagyása (amennyiben ez önerőből lehetséges), – sérültek számának, állapotának felmérése, – szükség esetén elsősegélynyújtás, – szükség esetén hatóságok értesítése (mentők, rendőrség, tűzoltóság), – személyi sérülés esetén a MÁV fő üzemirányító értesítése – baleseti bejelentőlap kitöltése, – szolgálati hely értesítése, – BKSZE Logisztikai Divízió Back Office értesítése, – bérbeadó, lízingbeadó értesítése. A rendőrhatóság értesítése Baleset esetén az alábbi esetekben kötelező a rendőrhatóságot értesíteni:

1791

– személyi sérüléssel járó baleset esetén, – ha a balesetben résztvevő jármű(vek) külföldi hatósági jelzésű (ek), – amennyiben a balesetben résztvevők a felelősség tekintetében eltérő álláspontot képviselnek, – ha a baleset következtében veszélyes anyag került a környezetbe, – ha a baleset következtében a járműveken kívül egyéb tárgy is károsodott, – szándékos rongálás gyanúja esetén, – ha a járművet ellopták A baleseti bejelentőlap kitöltése A 2 példányos baleseti bejelentőlapot a balesetben résztvevő feleknek együttesen kell kitöltenie és aláírnia. Amennyiben a balesetnek 2-nél több résztvevő jármű volt részese, további bejelentőlapok is használhatók. A bejelentőlap 1-1 példányát a résztvevő felek kapják. A balesetet szenvedett gépkocsi vezetőjének vagy utasának kötelező értesítenie a szolgálati helyet. A szolgálati hely intézkedik – amennyiben az szükséges – a saját tulajdonú jármű elszállításáról. BKSZE Logisztikai Divízió Back Office értesítése Baleset estén a szolgálati helynek kötelező értesítenie BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetét. A szolgálati helynek – amennyiben a balesetről vett fel jegyzőkönyvet – az általa felvett jegyzőkönyvet és a baleseti bejelentőlap másolatát meg kell küldenie a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office szervezetének. Bérelt vagy lízingelt járművel történt baleset esetén a jármű vezetőjének vagy a szolgálati helynek értesíteni kell a bérbe vagy lízingbe adót, aki intézkedik a jármű elszállításáról, kárrendezéséről. A fenti eljárási mód vonatkozik az olyan káresemény bekövetkezés esetére is, amikor a káreseményben nem másik jármű a résztvevő (pl. gázolás, szélvédőrepedés, idegen tárggyal való ütközés). 4.28. Veszélyes áruk szállítása Veszélyes áruk közúti szállítása során az ADR – A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás – előírásait kell alkalmazni. Ettől eltérni csak az országos hatáskörrel rendelkező veszélyes áruk irodája által kiadott egyedi szabályozásnak megfelelően lehet. A szabályozást – a helyi adottságok figyelembevételével – az érintett szervezeteknek saját hatáskörben kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani. Azon szállításokra, melyek a MÁV fő tevékenységeivel kapcsolatos javítással karbantartással van összefüggésben, küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter menynyiségben és a 10 011 szélzet számban meghatározott mennyiségi határokon belül nem kell alkalmazni az ADR előírásait.

1792


Bérelt, lízingelt járművekkel csak akkor lehet az ADR kategóriába eső veszélyes árukat szállítani, ha ezt a bérbeadó, lízingbeadó a jármű bérleti illetve lízingszerződésében engedélyezi. 4.29. Közúti közlekedési szolgáltatás A MÁV alapító okirata lehetőséget biztosít a társaság részére, hogy a tulajdonában, vagy használatában lévő közúti járművekkel közúti szolgáltatást végezzen, a közúti szolgáltatásról szóló 89/1988.(XII. 20.) MT. rendeletben foglaltak szerint. Az egyes szervezetek ez irányú tevékenységet a fenti rendelet betartásával végezhetnek az illetékes vezérigazgató– helyettes engedélyével. Ennek koordinációját a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office végzi. Bérelt, lízingelt járművekkel csak akkor lehet közúti közlekedési szolgáltatást végezni ha ezt a bérbeadó, lízingbeadó a jármű bérleti illetve lízingszerződésében engedélyezi. 4.30. Oktatás, továbbképzés Új felvételes, járművet használó dolgozó részére a szolgálati helynek rendkívüli oktatást kell biztosítania a MÁV által használt járművek használati szabályairól. 4.31. Statisztika A járműveket használó szervezeti egységeknek havonta a 19.sz. mellékletben szereplő adattáblázatot kitöltve kell lehetőleg elektronikus úton megküldenie a BKSZE Logisztikai Divízió Back Office és a felügyeletet gyakorló szervezet részére a tárgyhót követő 10. napig. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti : – a 14/2000. (MÁV Ért. 7.) PHM.Ig. sz utasítás, – a 31/2004. (MÁV Ért. 21.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás, – a 20/2001. (MÁV Ért. 9.) Pg.F.Sz. sz. utasítás, – a 87/2001. (MÁV Ért. 35.) Pg.Sz.F. sz. utasítás, – az 51/2003 (MÁV Ért 14.) SZ.F. sz. utasítás. 5.1.2.Az utasítás végrehajtása az alábbi jogszabályokat figyelembe véve kell, hogy történjen: • a közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) • 60/1992 (IV.1) Kormányrendelet a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről

23. szám

• 4/2000. (II.16) KHVM rendelet a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeiről • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja) • 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (Eho) • 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt) • 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. tulajdonában vagy használatában lévő járművek kategóriák szerinti besorolása 2. sz. melléklet: A teljes körű flottaüzemeltetéssel bérelt, lízingelt járművek bérleti díjban foglalt szolgáltatási elemei 3. sz. melléklet: Gépjármű használati nyilatkozat 4. sz. melléklet: Jármű igénylési lap 5. sz. melléklet: Gépkocsi átadás-átvételi jegyzőkönyv 6. sz. melléklet: Munkáltató engedélye a MÁV Zrt. használatában levő járművek használatához 7. sz. melléklet: Munkáltató engedélye a MÁV Zrt. használatában levő járművek külföldi használatához 8. sz. melléklet: Megállapodás a munkavállaló tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos célra történő használatáról 9. sz. melléklet: Kiküldetési rendelvény a munkavállaló tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos célra történő használatának elszámolásához 10. sz. melléklet: Személygépkocsi használati nyilvántartás hivatalos és személyi használatra korlátozás nélkül igénybe vehető személygépkocsikra 11. sz. melléklet: Személygépkocsi használati nyilvántartás hivatalos használatra korlátozás nélkül, személyi használatra korlátozottan igénybe vehető személygépkocsikra 12. sz. melléklet: Személygépkocsi menetlevél 13. sz. melléklet: Tehergépjármű menetlevél 14. sz. melléklet: Autóbusz menetlevél 15. sz. melléklet: Utaslista 16. sz. melléklet: Motorkerékpár menetlevél 17. sz. melléklet: Havi üzemanyag és kilométer teljesítményösszesítő 18. sz. melléklet: Üzemeltetési napló megkülönböztető jelzés használatára 19. sz. melléklet: Gépjármű havi statisztika Heinczinger István s. k.

vezérigazgató

a munkakör értékelés alapján a 25,24, 23-as szintre besorolt vezetĘk

a munkakör értékelés alapján a 22-es szintre besorolt vezetĘk

a munkakör értékelés alapján a 22-es szintre besorolt vezetĘk

II.

III.

III/1.

Végrehajtási egységek





Végrehajtási egységek Végrehajtási egységek Végrehajtási egységek

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

XIII. XIV. XV.

VII.

VI.

V.

IV/1.

a munkakör értékelés alapján a 20-as és 21-es referenciaszintre beosztott vezetĘk a munkakör értékelés alapján a 20-as és 21-es referenciaszintre beosztott vezetĘk további munkaválalók a velük kötött külön megállapodás alapján üzletágak, fĘosztályok, vezérigazgatóság alatt mĦködĘ szolgáltató szervezetek, üzletágakhoz tartozó területi központok Végrehajtási egységek

MÁV Rt. Igazgatósága elnöke, vezérigazgatója, miniszteri biztosa

I.

IV.

Beosztás

autóbuszok 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó pótkocsi 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg haladó pótkocsi motorkerékpár segédmotorkerékpár lassú jármĦ

3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg haladó tehergépjármĦvek

Opel,Fiat, Ford

Astra 1,4 16 V

Astra 1,4 16 V

Astra 1,4 16 V

Zafira 1,6

Astra 1,6 16 V

Zafira 1,6

1,4 L. Comfort

1,4 L. Comfort

1,6 Comfort+elektronikus klímaszabályzás 1,4 L. Comfort

1,6 L. Comfort

1,6 Comfort+elektronikus klímaszabályzás

Vectra 1,8 16V 1,8 L. Comfort+elektronikus GTS klímaszabályzás


XIII. XIV. XV.

XII.

XI.

X

IX.

VIII.

3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépjármĦvek

Opel Opel

személygépkocsi

Opel

Opel

Opel

Opel

Opel

Vectra 2,2 16V 2,2 L. Comfort+elektronikus GTS klímaszabályzás

Tulajdonos döntése alapján

Utasítás 4.5.1.1.1. pontja szerint

Utasítás.. pontja szerint Opel

Felszereltség

Típus

Gyártmány

személygépkocsi

VI VII.

személygépkocsi

személygépkocsi

személygépkocsi

személygépkocsi

személygépkocsi

személygépkocsi

személygépkocsi

JármĦfajta

V

III/1.

IV

III/1.

III

II

I

JármĦkate góriák

A MÁV Zrt.- tulajdonában vagy használatában lévĘ jármĦvek kategóriák szerinti besorolása

A MÁV Zrt. tulajdonában vagy használatában lévő járművek kategóriák szerinti besorolása

JármĦ besorolás

1. sz. melléklet

1. sz. melléklet 23. szám 1793

1794


23. szám

2. sz. melléklet A teljes körű flottaüzemeltetéssel bérelt, lízingelt járművek bérleti díjban foglalt szolgáltatási elemei

A teljes körĦ flottaüzemeltetéssel bérelt, lízingelt jármĦvek bérleti díjban foglalt szolgáltatási elemei Szolgáltatási elem megnevezése

Szolgáltatási elem igényelt jellemzĘi

Átadás-átvételi eljárás

az újonnan beszerzett gépkocsik átadás-átvételi eljárásának teljes körĦ lebonyolítása

Önkormányzati adó

az önkormányzat részére fizetendĘ súlyadó finanszírozása

KötelezĘ felelĘsségbiztosítás

kötelezĘ felelĘsségbiztosítás biztosítása

Casco biztosítás belföldön

teljes körĦ, 10%, 50.000.-HUF önrész

Utasbaleset biztosítás belföldön

valamennyi jármĦben ülĘ utas részére

Poggyászbiztosítás belföldön

100.000.-HUF összértékig, önrész nélkül

TeljeskörĦ gumiabroncs szolgáltatás

évszaknak megfelelĘ téli-nyári gumiabroncs biztosítása,alsó közép kategóriás minĘségĦ gumiabroncsok,"T" sebességindex

TeljeskörĦ gumiabroncs javítási szolgáltatás

a nem erĘszakos behatás következtében bekövetkezĘ gumihibák teljeskörĦ javítása

Gumiabroncs tárolás

a nem használt gumiabroncsok szakszerĦ tárolása

TeljeskörĦ karbantartási szolgáltatás

ciklikus revíziók,hatósági vizsgák,visszahívási akciók elvégzése

TeljeskörĦ javítási szolgáltatás

mindennemĦ javítási tevékenység elvégzése függetlenül attól, hogy a meghibásodás természetes vagy erĘszakos behatás következményeként jött létre

SofĘrszolgálat

gondoskodik az autó és csereautó mozgatásáról a használótól a szervízig és vissza.

Csereautó biztosítása

kategória azonos csereautó biztosítása, a jármĦ kiesése után 1 nappal

24 órás közúti segélyszolgálat belföldön

jelzés után azonnali segélynyújtás, 2 órán belül hibás jármĦ átvétele és az 1 napot meghaladó javítás esetén csereautó biztosítása

Kapcsolattartás

állandó kapcsolattartó személy, 24 órás rendelkezésre állás

Adatszolgáltatás, statisztikák

menetlevél feldolgozás, üzemanyag és egyéb elszámolások elkészítése, ciklikus adatszolgáltatás a megrendelĘ igényei szerint

23. szám


1795

3. sz. melléklet Gépjármű használati nyilatkozat

Gy. ………../…….

GÉPJÁRMĥ HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁS

A Magyar Államvasutak Zrt. képviseletében eljáró……………………..(Szervezeti Egység Megnevezése)………………….……….(Név, beosztás) mint a munkáltatói jogok gyakorlója ( továbbiakban : munkáltató ) nyilatkozik arról, hogy a MÁV Zrt. használatában lévĘ ………………. forgalmi rendszámú ……………………… típusú ………………….. alvázszámú teher/személy gépjármĦvet ……………….......... (Név)………………. (Anyja neve)……………(szül.hely,idĘ)………………………………… (lakcím)………………. (beosztás)………………(szem.ig.sz.) munkavállaló munkakörével összefüggĘ hivatali és személyi célú használatra a munkavállaló használatába adja. A gépjármĦ használati jogosultsága: - hivatalos és magáncélra korlátozás nélkül - hivatalos célra korlátozás nélkül, magáncélra……….km/hó korlátozással - kizárólag hivatalos célra ( a nem kívánt rész törlendĘ) A gépjármĦvet használatba vevĘ munkavállaló rendelkezik az adott kategóriára érvényes hatósági vezetési engedéllyel melynek száma: ………………. és a MÁV Zrt. külön vezetési engedélyével, melynek száma: ……………... A gépjármĦvezetĘi engedélyben bekövetkezett változást, korlátozást hatósági bejegyzést a gépjármĦ használó az engedélyezĘnek és nyilvántartónak köteles bejelenteni. A bejelentés elmaradásából származó következmények a mulasztó személyt terhelik. A gépjármĦ használat üzemanyag - költségeit a munkáltató fizeti, a 60/1992. (IV.1. ) Korm. rendelet alapján és a mindenkor hatályos VIG utasítás szerint. Az üzemanyag tankolási bizonylatokat és a felhasznált menetlevelet az üzembentartó részére le kell adni és az üzemanyag költséggel el kell számolni.

1796


23. szám

A munkáltató és a munkavállaló az alábbiakban rögzíti a felhasznált üzemanyag elszámolását: Az üzemanyag elszámolást a munkáltató az üzemanyag elszámolásra vonatkozó 60/1992. (IV.1.) Kormányrendelet -

2. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendelet 1 sz. vagy 1/A sz. mellékletében meghatározott alapnorma és a 2. sz. mellékletben meghatározott korrekciós tényezĘk figyelembe vételével teljesíti Konkrét esetben alapnorma: ……. liter/100 km

-

4. §-a alapján egyszerĦsített módon, a rendeletben megjelölt átalány elszámolással, korrekciós tényezĘk figyelembe vétele nélkül teljesíti Konkrét esetben norma: …… liter/100 km

Az elszámolási módozat kiválasztásánál a választott bekezdést (változatot) meg kell jelölni (aláhúzni, bekarikázni). a 60/1992. (IV.1.) sz. Korm. rendelet 2. paragrafusa szerinti alapnormával és alkalmazható korrekciós tényezĘkkel, vagy a 4.§ szerinti lökettérfogattól függĘ átalányértékkel számolja el. Munkáltató vállalja, hogy a gépjármĦre kötelezĘ felelĘsségbiztosítást és CASCO biztosítást köt. A biztosítási díjak a munkáltatót terhelik. A munkavállaló a gépjármĦ vezetése során köteles a KRESZ, és egyéb közlekedéssel kapcsolatos jogszabályokban foglaltakat szigorúan megtartani, és az ezzel járó felelĘsséget vállalni. Baleset, káreset esetén a jármĦvet vezetĘ személyre vonatkozó jogszabályok érvényesek, sajáthibás baleset, károkozás esetén a minimális kártérítési összeg a CASCO önrész megtérítése magánhasználat esetén, hivatali célú igénybevétel esetén a kártérítés mértékének meghatározása – a CASCO önrészen belül – az engedélyezĘ hatáskörébe tartozik. Munkavállaló tudomásul veszi, hogy tilos a parkoló gépjármĦben a gépjármĦ forgalmi engedélyét és a gépjármĦ üzemanyag kártyáját tárolni. A munkavállaló a gépjármĦvezetést más - engedéllyel nem rendelkezĘ személyre- nem ruházhatja át. A MÁV Zrt. a használatában lévĘ gépjármĦvet üzemképesen, forgalombiztonsági és mĦszaki szempontból megfelelĘen adja át. A gépjármĦvet használó köteles azt gondosan kezelni, óvni, váratlan meghibásodásokat lehetĘleg szakszervizben elháríttatni. Köteles a gyári elĘírások szerinti kötelezĘ átvizsgálások esedékességét figyelemmel kísérni, és annak idĘben történĘ elvégzése érdekében egyeztetni az üzemeltetĘvel, illetve a gépjármĦvet e célból rendelkezésre bocsátani. A gépjármĦ javítása, szervizelése és esztétikai megjelenésének biztosítása az üzemeltetĘ feladata, s az azzal kapcsolatos költségek is Ęt terhelik.

23. szám


1797

Az átadott gépjármĦ alapfelszerelésen túl rendelkezik az alábbi extra tartozékokkal: 1. ………………………………………………. 2. ………………………………………………. A gépjármĦbe ettĘl eltérĘ felszereléseket, díszítĘ és egyéb címkéket felszerelni, ragasztani csak a MÁV Zrt. által engedélyezett formában és az általa meghatározott feltételek szerint lehet. Munkáltató nyilatkozik, hogy a hivatalos és magáncélra korlátozás nélkül és a hivatalos célra korlátozás nélkül, magáncélra korlátozottan használatra átadott személygépkocsi tárolása ….…………………………………… történik. Budapest, .. ……………… …

.............................................. …………………………… munkáltató

munkavállaló

1798


23. szám

4. sz. melléklet Jármű igénylési lap 4. sz. melléklet

Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység Logisztikai Divízió Back Office 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. AZ IGÉNYLÉS SZÁMA………

JÁRMĥ IGÉNYLÉSI LAP AZ IGÉNYLÉS JELLEGE:

CSERE [ ]

AZ IGÉNYEL JÁRMĥ ADATAI RENDSZÁM : ALVÁZSZÁM : MOTORSZÁM : SAJÁT TÖMEG : MEGENG LEGNAGYOBB ÖSSZ. TÖMEG SZÁLL. SZEM. SZÁMA : HENGERĥRTARTALOM : HAJTÓANYAG : TELJESÍTMÉNY : FAJTA : GYÁRTÁSI ÉV :

:

ÚJ IGÉNY [ ] CSERÉLENDė JÁRMĥ ADATAI SAJÁT [ ] BÉRELT [ ] BÉRBEADÓ: REDSZÁM : GYÁRTMÁNY : TÍPUS :

A szürke részt az igénylĘnek nem kell kitölteni!

AZ IGÉNYELT JÁRMĥ : KATEGÓRIA : GYÁRTMÁNY : TÍPUS : SZÍN : NETTÓ HAVI BÉRLETI DÍJA: Ft/hó/darab EGYÉB AZ IGÉNYLÉSSEL KAPCSOLATOS MEGJEGYZÉSEK:

…………………………………………………………………………………………………………….. AZ IGÉNYLė SZERVEZET: ÜZLETÁG: SZERVZETI EGYSÉG NEVE: KÖLTSÉGVISELė GIR KÓDSZÁMA: ÜGYINTÉZė NEVE:…………………………………TEL:………………. FAX:…………………………….. E-mail:……………………… MOBIL TELEFON :…………………………… A GÉPJÁRMĥVEZETė(K) NEVE:

1. 2. 3.

neve……………………………………. munkaköri kategóriája……. neve……………………………………. munkaköri kategóriája……. neve……………………………………. munkaköri kategóriája…….

Kitöltésért felelĘs:…………………………….. ph. 200…

hó

nap

aláírás…………………………….. beosztása…………………………. aláírás…………………………….. beosztása…………………………. aláírás…………………………….. beosztása…………………………. …………………………. KöltségviselĘ Üzletág vezetĘje

Jóváhagyó / TÁSZ igazgató:………………………………..

23. szám


1799

5. sz. melléklet Gépkocsi átadás-átvételi jegyzőkönyv

Gépkocsi átadás - átvételi jegyzĘkönyv.

Készült : 3 pld-ban

Készült : ……..év ….. hó …….. nap Frsz : ………... Gyártmány :....................... Tipus : …………………………… Alvázszám: ………………………….Motorszám: ……………………… Gyártási év: ………… Forgalomba helyezés ideje:…………………………………….JármĦ MÁV kategóriája:……………. Átadó neve, címe : …………………………………………………………….……………………….. ÁtvevĘ neve, címe, telefon,faxszáma :…………………………………………….GIR költséghelye:……….. Forgalmi eng. száma : ……………………….. Környezetvédelmi ig. száma : ……………………….. Km.óra állása : ………………………………. Üza tartály :

1

/1

¾

½

¼

0

Átadott okmányok, tartozékok, felszerelések : Okmányok :

Szerviz könyv Kezelési utasítás Jótállási jegyek FelelĘsségbiztosítási igazolás Cascó biztosítás igazolás

Gyári tartozékok :

Gk.emelĘ Kerékanyakulcs Pót kerék

MOL kártya száma :………………………………….. ( Autópálya kártya KRESZ tartozék :

Egyéb felszerelés :

Elakadás jelzĘ háromszög Izzó készlet Eü mentĘdoboz Hólánc Rádiótelefon kihangosító szett fix beépitésĦ Rádiótelefon kihangosító szett mobil (szivargyújtós) Gyári beépítésĦ autórádió magnós kivitel Gyári beépítésĦ autórádió cd-s kivitel Gumi szĘnyeg :4 db. Hólapát Pót abroncs ( felnivel vagy nélkül ) :…….. db. felnivel Kerék dísztárcsa :……….. db. Inditó kulcs vagy kártya 2db. ( a megfelelĘ tételhez „ X. „ jelet kel beírni. )

Egyéb észrevétel, sérülés és megjegyzés :

………………………… átadó

……………………… átvevĘ

)

1800


6. sz. melléklet Munkáltató engedélye a MÁV Zrt. használatában levő járművek használatához

MÁV Zrt. Engedélyszám:………………/……..

ENGEDÉLY …………………………………….. részére hogy a MÁV Zrt. által üzemben tartott ………...….. típusú ………..-.….......... forgalmi rendszámú CASCO biztosítással rendelkezĘ jármĦvet. ……….. kategóriára érvényes gépjármĦvezetĘi engedéllyel vezesse. Felhívom figyelmét, hogy a jármĦvet a vonatkozó jogszabályok és a MÁV utasítások, valamint a bizonylati fegyelem megtartásával vezetheti, és ezzel kapcsolatban teljes anyagi és erkölcsi felelĘséggel tartozik. Az engedélyt köteles magánál tartani és ellenĘrzés során bemutatni. Engedélyezem ………………-ig érvényes.

MÁV Zrt.

IGAZOLÁS Igazolom, hogy az engedélyen szereplĘ személy a MÁV Zrt.-vel mint foglalkoztatóval munkaviszonyban illetve……………………. áll. MunkaszerzĘdésének kelte: …....év….hó….nap MunkaszerzĘdése határozatlan idĘre– vagy......év......hó......napra szól. Ph. .............................................................................................

A bérelt jármĦvekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeirĘl szóló 4/2000. (II.16) KHVM és a közúti közlekedésrĘl szóló 1988. évi I. törvény és a 89/1988.(XII.20.) MT. sz. rendelet alapján.

23. szám

23. szám


1801

7. sz. melléklet Munkáltató engedélye a MÁV Zrt. használatában levő járművek külföldi használatához

ENGEDÉLYEZEM MÁV Zrt. ……………………….… ……………………………………… Ügyirat szám:…………………….… Engedélyszám:………………/……..

ENGEDÉLY …………………………………….. …………………………………….. részére

hogy a …………………......................... által üzemben tartott ………...….........….... típusú ………...…................ forgalmi rendszámú és ………………….....……………................... alvázszámú CASCO biztosítással rendelkezĘ gépkocsit ……….. kategóriára érvényes gépjármĦvezetĘi engedéllyel vezesse. Felhívom figyelmét, hogy a gépjármĦvet a vonatkozó jogszabályok és a MÁV utasítások, valamint a bizonylati fegyelem megtartásával vezetheti, és ezzel kapcsolatban teljes anyagi és erkölcsi felelĘséggel tartozik. Az engedélyt köteles magánál tartani és ellenĘrzés során bemutatni. Engedélyezem ………………-ig érvényes. Budapest, 200...…………hó……….nap

A közúti közlekedésrĘl szóló 1988 évi. I. törvény és a 89/1988. (XII.20.)Mt. sz. rendelet alapján

PH …………………………………..

Engedély

Permission

Engedélyezem, hogy a MÁV Zrt. tulajdonába/ általa bérelt ......................... frsz. ....................................... típusú közúti személygépjármĦvet a MÁV Zrt. alkalmazásában lévĘ: .............................................. a ....................................sz. ...............(kateg.) érvényes vezetĘi engedélyével vezesse. Útlevél száma: ....................................... A személygépkocsi szolgálati érdekbĘl, hivatalos célú használattal a Magyar Köztársaság államhatárai átlépheti és ................ ....................................................................... külföldön is közlekedhet. A gépjármĦ igénybevétele során a közlekedési és egyéb jogszabályokat, a gépjármĦ használati szerzĘdésében foglalt feltételeket köteles betartani. A jelzett gépkocsi kötelezĘ biztosítási (zöld-)kártyája, nemzetközi balesetbiztosítása rendezett.

I grant permission to ................................ employee of MÁV Co Ltd. having a valid driving licence, No. :................................ of .............. category to drive the ............. .................................................................. type road vehicle under the registration number chassis number: .......................... Passport number: ..................................... This passenger car can, if official interest so requires, cross the border of the Republic of Hungary and can run abroad during the following period of time: .................................................................. The driver is obliged to observe all traffic and other regulations as well as conditions set out int he passenger car usage contract when using this car. Compulsory insurance and green card licences as well as international accident insurance of this passenger car is adequately settled.

Budapest,.................

Budapest, ...............

..............................................................

.................................................................

1802


23. szám

Erlaubnis Hiermit bewillige ich, dass der im Eigentum der MÁV AG befindliche Pkw des Typs ……………………………………………………. mit dem Kennzeichen Nr. ……………………….. Fahrgestellnummer: ………………….. von dem Angestellten der MÁV AG ………………………………………………….... neben dem Besitz des Führerscheines Nr.:……………… der Kategorie: ………………. geführt wird. Die Nr. seines Reisepasses: ……………………… Das Fahrzeug darf zu dienstlichen, beruflichen Zwecken die Grenzen der Ungarischen Republik überschreiten und auch vom ……………. bis zum …………… im Ausland verkehren. Bei der Inanspruchnahme des obigen Pkw sind die Verkehrsvorschriften und sonstigen rechtlichen Bestimmungen sowie die Bedingungen laut Nutzungsvertrag des Fahrzeugs einzuhalten. Die Pflichtversicherung (grüne Karte) und Unfallversicherung fürs Ausland sind besorgt. Budapest, am……… ……………………………

Premis Par la présente J’accorde la permission de conduire la voiture, appartenant á la S.A. MAV, enregistrée sous le No.: ........... , No du chassis : ............................................................................ á conduire la voiture type .................................. á l’employéde la A.A.MAV. ............................. ............................................................................ No. du permis de conduire valable: ................... Cathégorie: .............. No. du passeort: ............... En service commandé, visite officielle la voiture peut traverser les frontiéres de la République Hongroise et circuler á l’étranger du .................. ...................................jusqu’au................................ ................................................................................ Lors de l’utilisation de la voiture, le conducteur de la voiture doit respecter les régles de la circulation et les régles du droit, ainsi qur les conditions de l’accord sur l’accord sur l’utilisation de la voiture. La carte (verte) d’assurance obligatoire, l’assurance accident internationale de la voiture mentionnée est réglée. Budapest, le ................................. ................................................

23. szám


1803

8. sz. melléklet Megállapodás a munkavállaló tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos célra történő használatáról

MEGÁLLAPODÁS Mely létrejött egyrészrĘl a MÁV Zrt. ……………………………………………………………….munkáltató, másrészrĘl ………………………………..mint munkavállaló között az alábbi feltételek mellett: 1. A munkavállaló a saját tulajdonát képezĘ……………………….. gyártmányú, …………………………………típusú,………………………………... lökettérfogatú, …………………………………………..forgalmi rendszámú személygépkocsiját a …………………………………..sz. vezetĘi engedélye alapján hivatalos célra használja munkaköri feladatainak ellátása érdekében. 2. A munkáltató a hivatalos célú használatért az igazoltan megtett, de legfeljebb havi……………….km-t biztosít a munkavállalónak, melynek ellenértékét utólagosan bérfizetési napon fizeti. 3. A személygépkocsi használatáért az alábbi költségtérítés kerül kifizetésre a 60/1992.(IV.1.) Korm. sz. rendelet 2. sz. pontjában foglaltak szerint: — alapnorma (), vagy. a 4.§. szerinti egyszerĦsített elszámolás Ft ellenértéke, valamint — üzemeltetéssel kapcsolatos költség címén 9.- Ft/km. (2005. évi CXIX tv. 178.§.(3) bek. y. pontja szerint módosított 1995 évi CXVII tv. 3.sz.melléklet II/6.pont) 4. Jelen megállapodás……………év január 1-tĘl .…………év. december 31-ig érvényes. Jelen megállapodás hatályát veszti: a.) ha a munkavállaló fenti forgalmi rendszámú személygépkocsiját eladja, az eladás napjától, b.) ha a rendĘrhatóság munkavállaló vezetĘi engedélyét bevonja, az bármely oknál fogva érvényét veszti, akkor a rendĘri intézkedés, vagy érvénytelenné válás napjával, c.) amennyiben a megállapodás kori állapothoz képest változás következik be, és errĘl a munkavállaló a munkáltatót kimutathatóan nem értesíti a megállapodás hatályát veszti és a következmények a munkavállalót terhelik. Fentieket munkavállaló haladéktalanul köteles bejelenteni 5. Munkavállaló havonta a tárgy hó 28-ig köteles az igazolt útnyilvántartó lapot átadni a …………………………………………….szolgálati hely gazdálkodási vezetĘjének. Budapest,……………………………… …………………….. munkavállaló

…………………… munkáltató

1804


23. szám

9. sz. melléklet Kiküldetési rendelvény a munkavállaló tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos célra történő használatának elszámolásához Munkavállaló neve:………………………………………. Szolgálati hely:…………………………………………… Gépkocsi rendszáma, típusa……………………………… Fogyasztási norma:………………………………………. APEH üzemanyag ár:…………………………………….

Kiküldetési rendelvény ………...év………….hó saját gépkocsi hivatalos használatának elszámolásához (két példányban kiállítandó)

Dátum

Utazás célja

Partner

Honnan

Hová

Megtett km

Üzemanyag költség

Általános norma Utazási Élelmezési költség költségtérítés költségtérítés

Dátum:…………………………………..

………………………………………. Munkavállaló tulajdonos

…………………………………… Munkáltató

23. szám


10. sz. melléklet Személygépkocsi használati nyilvántartás hivatalos és személyi használatra korlátozás nélkül igénybe vehető személygépkocsikra

SZEMÉLYGÉPKOCSI HASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS A MÁV Zrt. tulajdonát képezĘ vagy használatában lévĘ, hivatalos és személy használatra korlátozás nélkül igénybe vehetĘ személygépkocsi engedély száma:…………… engedély érvényessége:…………….. ………….év……………havi elszámolásához. Név:………………………………………………………. SzemélygépjármĦ típusa:……………………………….Üzemanyag fajtája………… Forgalmi rendszám………………………………………Alapnorma……………….. KezdĘ km óra állás…..hó 1:……………….BefejezĘ km óra állás……hó u.nap……. Csatolva: ……….db üzemanyag tankolási bizonylat ……….db készpénzfizetési számla ……… db menetlevél személygépkocsi vezetés átengedése esetén

Dátum……………………..

………………………………………… igénybevételre jogosult aláírása

1805

1806


23. szám

11. sz. melléklet Személygépkocsi használati nyilvántartás hivatalos használatra korlátozás nélkül, személyi használatra korlátozottan igénybe vehető személygépkocsikra

SZEMÉLYGÉPKOCSI HASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS a MÁV Zrt. tulajdonát képezĘ vagy használatában lévĘ, hivatalos használatra korlátozás nélkül, személyi használatra korlátozottan igénybe vehetĘ személygépkocsik engedély száma:……………………….. engedély érvényessége:………………... ……….év…………….havi elszámolásához Név:………………………………………………………….. Személygépkocsi típusa:……………………………Üzemanyag fajta:……………………. Forgalmi rendszám:…………………………………Alapnorma:………………………….. KezdĘ km óra állása:……hó 1.:………..BefejezĘ km óra állása…….hó u. nap…..ebbĘl hivatalos használat:…………………..km magánhasználat:………………………km/év tárgyévben felhasználható:………………...km SZEMÉLYGÉPKOCSI MAGÁNCÉLÚ HASZNÁLATA Igénybevétel kezdete Dátum

Km óra állás

Igénybevétel vége Dátum

Megtett km

Áthozat ……..km

Km óra állás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Dátum:………………………..

Össz.km…………..

…………………………………………. igénybevételre jogosult aláírása

……….db üzemanyag tankolási bizonylat ……….db készpénzfizetési számla ……… db menetlevél személygépkocsi vezetés átengedése esetén

23. szám


12. sz. melléklet Személygépkocsi menetlevél

1807

1808


13. sz. melléklet Tehergépjármű menetlevél

23. szám

23. szám


14. sz. melléklet Autóbusz menetlevél

1809

1810


23. szám

15. sz. melléklet Utaslista

AUTÓBUSZ UTASLISTA Forgalmi rendszám:……………………….. Menetlevél szám (ok):…………………………………………………. Dátum:…….év………hó……..nap-tól………év……..hó………nap-ig A jármĦvezetĘ aláírása:…………………………………………………..

Név

Lakcím

Utazás kezdete

Utazás vége______

_________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________

23. szám


16. sz. melléklet Motorkerékpár menetlevél

1811

Nap

____________________________ Dátum

KöltségviselĘ

MunkaidĘ

Liter

________________________ GépkocsivezetĘ

Felhasznált üzemanyag: Felhasználható üzemanyag: Túlfogyasztás: Megtakarítás:

Km.óra induló

APEH ár

__________________ EllenĘrizte

Ft

Km.óra záró

Kék Egyéb Ország út Súlyozott Tényleges Budapest korrekciós fény km. km. km. km. km. km.

Havi üzemanyag és kilométer-teljesítmény összesítĘ

Jelent- Távo- Teljesít- Menetlevél kezett zott mény sorszáma

200……………….hó

Havi üzemanyag és kilométer teljesítményösszesítő

Felhasznált üzemanyag Számla,biz ÁllófĦtés üzem- Tankolási mód onylat üzemóra anyag (kártya,számvégösszeg la,saját) liter óra. Ft.

17.sz. melléklet


____________________________ Elszámoltató

Alapnorma: l/100 Km. Üzemanyag fajta: APEH üzemanyagár: Ft/l Téli üzem norma:

ÖSSZESEN:

GépkocsivezetĘ neve

MÁV Zrt………………………szolgálati hely Forgalmi rendszám:

17. sz. melléklet

1812 23. szám

23. szám


1813

18. sz. melléklet Üzemeltetési napló megkülönböztető jelzés használatára

MÁV Zrt……………………szolgálati hely

Sorszám:

Üzemeltetési Napló MegkülönböztetĘ jelzés használatáról Forgalmi rendszám:……………Típus:……………....IgénybevevĘ neve…………………….

IdĘpont

GépkocsivezetĘ neve

Jogosítvány száma

Használat indoka

Használat útvonala (Honnan-Hová)

Rendszám Gyártmány Típus

Készítette:

19. sz. melléklet

Saját vagy bérelt jármĦ

Tárgyhavi Tárgyhavi Bérelt jármĦ kezdĘ km végzĘ km esetén a óra állás bérbeadó neve óra állás

Tárgyhavi megtett nettó kilométer

GépjármĦ havi statisztika 200……..év………….hó Kelt:

Gépjármű havi statisztika

Üzletág megnevezése

Szervezeti egység megnevezése

Fenntartási költségek (bérleti díj,üzemanyag, Megjegyzés biztosítás,adó és személyi jellegĦ költségek nélkül)

19.sz.melléklet

1814 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám

23. szám


53/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az idegen felek részére történő energiaszolgáltatás és továbbadás eljárási rendjének szabályozásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. tulajdonát képező mért fogyasztói hálózatról az idegen felek részére történő • villamos energia, (nem vontatási célú) • hőenergia és • gázenergia továbbadása, illetőleg szolgáltatása (időközbeni működési és szervezeti változások módosulása) esetén követendő egységes eljárás szabályozása. (a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (továbbiakban VET), a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (továbbiakban GET), a 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (továbbiakban Távhő), valamint a 9/2009 (I.30. MÁV Értesítő 4.) VIG utasítás „Az ingatlanok bérbeadásának rendje” (továbbiakban Bérleti utasítás) szerint) 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Személyi hatály Az utasítás személyi hatálya a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, illetőleg azokon belül az 1. pontban felsorolt energiák szolgáltatásában (továbbadásában) közreműködő valamennyi munkavállalójára kiterjed. 2.1.2. Tárgyi hatály Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed az 1. pontban felsorolt energiáknak idegen felek részére történő szolgáltatásával (továbbadásával) összefüggésben • kiépítésre kerülő csatlakozási pontok kialakításának, • a szerződések megkötésének és ezzel együtt a csatlakozási engedélyek kiadásának, • a szolgáltatási (továbbadási) díjak megállapításának, • a számla kibocsátásnak a szabályozására. 2.1.3. Időbeli hatály Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő közzététele napján lép hatályba és visszavonásig hatályos. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a TÁSZ Központi Energiagazdálkodási Osztály (KEO) a felelős.

1815

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasítás alkalmazásában a) idegen fél: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, mindezek között értve a MÁV alapítású Zrt.-ket, és Kft-ket is, aki/amely a MÁV Zrt. tulajdonát képező mért fogyasztói hálózatról energiát vételez. b) csatlakozási pont: a MÁV Zrt. tulajdonát képező mért fogyasztói hálózat azon pontja, amelyen keresztül a MÁV az idegen fél részére az energiát átadja. A csatlakozási pont egyben a fogyasztói berendezések (hálózat) tulajdoni határa is lehet. c) továbbadási szerződés: a MÁV Zrt. által megkötött szerződés, amelynek birtokában az idegen fél a csatlakozási ponton keresztül meghatározott feltételekkel a MÁV Zrt. mért fogyasztói (szállító- és elosztó-) hálózatáról energiát vételez. d) ideiglenes csatlakozási engedély: esetenkénti, rövid időtartamú energiavételezésre feljogosító engedély. Érvényessége legfeljebb 30 naptári napra terjedhet ki. Indokolt esetben további két alkalommal 30-30 napra meghosszabbítható. Kiadása esetén a 3.k) pont szerinti egyszeri engedélyezési díjat nem kell felszámolni. e) energia továbbadás: az a tevékenység, amelynek során a MÁV Zrt. a közüzemi szolgáltató(k)tól, vagy energiakereskedőktől (VET, GET és Távhő törvényben előírtak szerint) megvásárolt energia egy részét a saját tulajdonát képező mért fogyasztói hálózaton keresztül térítés ellenében a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével és betartásával a MÁV Zrt. területén a vele szerződéses viszonyba kerülő idegen fél részére átadja. f) energiaellátás: az a tevékenység, amelynek során a MÁV Zrt. a saját ellátására megtermelt, vagy vásárolt hőenergia egy részét a saját tulajdonát képező energiaellátó rendszeren keresztül térítés ellenében a vele szerződés viszonyba került idegen fél részére eladja. g) lakossági fogyasztó: egy fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás, vagy üdülő használó bérlője, aki a MÁV Zrt. tulajdonát képező mért fogyasztói (VET, GET és Távhő törvényben előírtak szerint) hálózatról történő energia vételezés céljából a MÁV Zrt.-vel energia továbbadási (szolgáltatási) szerződést kötött, vagy köt. h) fajlagos hálózat fenntartási díj: a MÁV Zrt. tulajdonát képező mért villamos energia elosztóhálózat éves teljes karbantartási és üzemeltetési költségének a MÁV Zrt. által vásárolt villamos energia egységnyi mennyiségére (1 kWh) vetített hányada. Megállapítása évente egy alkalommal (legkésőbb a tárgyév március 31-ig) történik. i) rendelkezésre állási díj: a fajlagos hálózat fenntartási díj, valamint az idegen fél által a MÁV Zrt. mért fogyasztói hálózatáról vételezett villamos energia mennyiségének a szorzata. Érvényesítése számlázási időszakonként történik. A rendelkezésre állási díj lakossági fogyasztó felé nem számlázható. j) hálózati fűtési alapdíj: a MÁV Zrt. tulajdonát képező hőenergia termelő, illetve szállító- és elosztóhálózat éves

1816


teljes üzemeltetési és karbantartási költségének a hőtermelő berendezés 1 lgm3 vagy 1 MW értékű teljesítmény egységére vetített hányada. k) egyszeri engedélyezési díj: az új építésű csatlakozási pont, vagy a meglévő bővítésekor csatlakozási engedély kiadásáért felszámítandó díj, l) Fajlagos beszerzési és szétosztási díj: a vezetékes energiahordozók közvetített szolgáltatáson kívüli, a beszerzés és szétosztás kapcsán felmerült költségek és a beszerzett energiahordozók hőegyenértékben kifejezett hányadosa [Ft/MJ]. Megállapítása évente egy alkalommal, az éves TÁSZ KEO költségterve, valamint a kereskedelmi szerződésekben lekötött mennyiségek alapján (legkésőbb a tárgyév március 31.-ig) történik. m) Továbbadási díj: a beszerzési és szétosztási költségek fedezetére szolgáló díj. Számítása: a fajlagos beszerzési és szétosztási díj szorozva a számlázási időszak alatt elfogyasztott vezetékes energiahordozók hőegyenértékben kifejezett értékével [Ft]. A továbbadási díj jogosságát az energiahordozó, vevő felé történő átadása (elfogyasztása) önmagában igazolja. n) Energia díj : a szolgáltatóktól kapott / Kereskedői valamint Hálózat engedélyes / számlákból számított díj. Értelmezési rendelkezések a VET-ből: 16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja; 17. Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljából közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételező személy. 34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat; 36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez; 37. Középfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültségű hálózat; 44. Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, termelői vezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsoló berendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, illetőleg felhasználónak nem minősülő természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c)] (utóbbiak a továbbiakban együtt: vételezők) ellátására szolgál; 47. Nagyfeszültségű hálózat: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű hálózat; 50. Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik;

23. szám

61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül, ellenérték fejében történő továbbítása vételezők részére; 62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, átvitel vagy elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez; Értelmezési rendelkezések a GET-ből: 20. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. 21. Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől – ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól – a gázfogyasztó készülékig terjed. 23. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 28. pont szerinti gázfajtákat is. 46. Korlátozás: földgázellátási zavar esetén az egyes korlátozási kategóriákba besorolt fel-használók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai egyensúly helyreálljon és fenntartható legyen. 49. Lekötött kapacitás: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználók kapacitás lekötési szerződéssel lekötnek. 50. Nominálás: a rendszerhasználó által a betáplálási és kiadási pontokra – az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint – igénybe venni tervezett kapacitás, valamint a szállítási, elosztási, tárolási feladat gáznapra történő megadása. 56. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó. 57. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása. 61. Teljesítmény: a felhasználók időegységre eső gázfogyasztása. 63. Újranominálás: a gáznapra vonatkozó nominálásnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban rögzített eljárási rend szerint történő módosítása. 65. Üzemzavar: minden olyan a földgáz termelését, tárolását, szállítását, elosztását korlátozó vagy megszüntető esemény, amelynek oka az együttműködő földgázrendszer normál üzemmenettől eltérő olyan működése, amelynek következménye veszélyeztetés vagy földgázellátási zavar, és amely egy vagy több felhasználó földgázellátásának szünetelését okozza.

23. szám


Értelmező rendelkezések a Távhő törvényből: i) felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közüzemi szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhő fogyasztása önállóan mérhető; g) felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhő szolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhő felhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó: h) felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók; i) felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja; j) hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére át-adott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet; l) hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont. m) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés; 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Villamos energia továbbadása 4.1.1. A MÁV Zrt. tulajdonát képező mért fogyasztói hálózatról villamos energiát továbbadni csak a MÁV Zrt. területén és továbbadási szerződésben rögzített módon szabad. A szerződést csak a TÁSZ Központi Energiagazdálkodási Osztály (KEO) kötheti meg, az energia vételezés csak ezután történhet meg. 4.1.2. A továbbadott villamos energia mennyiségét minden lehetséges esetben mérni kell. Ettől eltérő megoldást alkalmazni a KEO vezetőjének hozzájárulásával és engedélyével szabad.

1817

4.1.3. MÁV Zrt. tulajdonát képező mért fogyasztói hálózatról villamos energiát vételező idegen fél az erre irányuló kérelmét a MÁV Vagyonkezelő Zrt., illetve a MÁV Zrt. TÁSZ Központi Energiagazdálkodási Osztályhoz köteles benyújtani. Az igénylésnek tartalmaznia kell: (Bérleti utasítás „továbbadási szerződés” 5/F. sz. alatt) a) az igénylő pontos megnevezését és címét, számlázási címét, adószámot, cégjegyzék számot, valamint egyéb elérhetőségeit (telefonszám, fax-szám, e-mail cím) b) a vételezési hely (csatlakozási pont) megjelölését is tartalmazó vázlat helyszínrajzot, c) az igényelt villamos teljesítményt (kW-ban), d) a felhasználni kívánt villamos energia havi – becsült – mennyiségét (kWh-ban), e) az igényelt villamos energia esetében a feszültségszintet és a fázisszámot, f) a vállalkozásának számláját vezető pénzintézet megnevezését, valamint a pénzintézetnél vezetett folyószámlájának a számát (lakossági fogyasztó kivételével). 4.1.4. A KEO a benyújtott kérelmet az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység (továbbiakban IGI ISZE), valamint a PVÜ TEB bevonásával köteles a beérkezéstől számított 30 napon belül megvizsgálni. A felülvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani: a) az igényelt teljesítmény biztosításának lehetőségére, gazdaságosságára, b) a csatlakozási pont kiépíthetőségének módjára, ezen belül elsősorban a mérés megvalósíthatóságára és c) a fázisjavításra 4.1.5. A kérelemben foglaltak teljesíthetősége esetén a KEO közvetlenül / nem Vagyonkezelő Zrt hatáskörébe tartozó bérlet esetén / vagy a Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül az 1. mellékletben foglaltak szerinti módon köteles értesíteni a kérelmezőt a csatlakozási pont kiépítésének feltételeiről, valamint az esetleges kiviteli tervdokumentáció felülvizsgálatát végző MÁV szervezeti egység TEB Erősáramú Alosztály megnevezéséről és elérhetőségéről. 4.1.6. A megfelelő módon benyújtott kiviteli tervdokumentáció jóváhagyását követően a KEO a 6. mellékletben foglaltak szerint eljárva villamos energia továbbadási szerződést köt a kérelmezővel. A szerződés egy példányát a KEO köteles eljuttatni a számlázást végző Könyvelési Egységhez, egy példányt pedig a Vagyonkezelő Zrt.-hez valamint egy példányt IGI ISZE-hez (kivétel a Bp. 10 kVos hálózat esetén TEB alosztály), aki elrendeli a mérőóra havi rendszeres leolvasását. 4.1.7. A megkötött energia továbbadási szerződést egyidejűleg csatlakozási engedélynek kell minősíteni. 4.1.8. Az új csatlakozási engedély kiadásáért vagy meglévő bővítésekor egyszeri engedélyezési díjat kell a kérelmezőtől – számla ellenében – bekövetelni. Ennek mértéke: a) 10 000.- Ft/kVA + ÁFA,

1818


4.1.9. A 6. melléklet szerinti továbbadási szerződést megkötni (a csatlakozási engedélyt kiadni) csak abban az esetben szabad, ha az igénylő (idegen fél) az egyszeri engedélyezési díj (szükséges esetben a hálózatfejlesztési hozzájárulás) összegének befizetését vagy átutalását megbízható és utólag is ellenőrizhető módon (készpénz átutalási megbízás bemutatása; GIR adat) igazolja. 4.1.10. Amennyiben az idegen fél teljesítmény igényének kielégítése a MÁV Zrt. által a szolgáltatónál (hálózati engedélyesnél) rendelkezésre álló villamos teljesítmény növelésével jár együtt és a teljesítmény növelésének műszaki-technikai akadálya nincs, úgy az ilyen esetekre jellemző hálózat-fejlesztési hozzájárulás költségét az igénylőre át kell hárítani. 4.1.11. A hálózatfejlesztési hozzájárulás költségének áthárítása csak egy esetben, a rendelkezésre álló teljesítmény növelésével egy időben történhet meg. 4.1.12. Lakossági fogyasztó (MÁV területen lévő – pl. szolgálati – lakás) részére történő villamos energia továbbadás esetén az utasítás 9. melléklete szerinti lakossági továbbadási szerződés minta alkalmazandó. 4.1.13. Idényjelleggel, vagy csak rövid időtartammal jelentkező igények kielégítésére ideiglenes csatlakozási engedély is kiadható. Az ilyen engedély kiadása a 8. sz. minta alkalmazásával – a fentiekhez hasonló módon – a területileg illetékes MÁV egység esetleges közreműködésével a KEO hatáskörébe tartozik. 4.1.14. Az ideiglenes csatlakozási engedély egy igénylő részére egy azonos csatlakozási ponton évente legfeljebb három alkalommal adható ki, illetve az egy alkalommal kiadott engedély hatálya két ízben, esetenként legfeljebb 30-30 nappal hosszabbítható meg. 4.1.15. Az ideiglenes csatlakozási engedély érvényességének lejártakor a csatlakozási pont felett területi felügyeletet gyakorló (üzemeltető) szolgálati főnökség vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az idegen fél a villamos energia vételezést befejezze. Ezzel egyidejűleg az IGI ISZE területileg illetékes szervezeti egysége köteles a fogyasztásmérő állásának leolvasásáról gondoskodni, és az így megállapított villamos energia fogyasztást írásban, 5 munkanapon belül, az ugyancsak területileg illetékes Könyvelési Egységnek jelenteni. 4.1.16. Az idegen fél a MÁV Zrt.-től vásárolt villamos energiát további személy(ek)/idegen felek részére nem adhatja tovább. 4.2. Hőenergia továbbadása 4.2.1. Bármely hőenergia szolgáltatótól vásárolt, vagy a MÁV Zrt. által megtermelt hőenergiát idegen fél részé-

23. szám

re továbbadni csak a mindenkor hatályos jogszabály(ok) ban szabályozott módon szabad. 4.2.2. A MÁV Zrt. tulajdonát képező fogyasztói hálózatról hőenergiát vételezni kívánó idegen fél az erre irányuló kérelmét a KEO-hoz, illetve a Vagyonkezelő Zrt.hez köteles benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a 4.1.3.a), b), f) pontokban leírtakon túlmenően: a) a vételezni kívánt hőhordozó közeg megjelölését, b) az igényelt hőteljesítményt (kW-ban, fűtött lm3-ben) c) a téli és a nyári időszak csúcsidei tervezett legnagyobb órás felhasználását (GJ/h), az elvárt belső hőmérséklet, a helyiség használók létszámát, és a használatában lévő berendezések teljesítményét, d) a vételezni kívánt havi – becsült – hőenergia menynyiségét (GJ-ban). 4.2.3. A benyújtott kérelemben foglaltakat a KEO köteles az IGI ISZE bevonásával a beérkezéstől számított 30 napon belül megvizsgálni. A vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani az igényelt hő teljesítmény biztosításának lehetőségére, valamint a csatlakozási pont kiépíthetőségének módjára, ezen belül elsősorban a mérés megvalósíthatóságára. Amennyiben a benyújtott kérelemben foglaltak teljesíthetők, úgy arról a kérelmezőt a KEO, vagy a Vagyonkezelő Zrt. az 1. melléklet szerinti minta felhasználásával köteles értesíteni. 4.2.4. A 1. mellékletben megjelölt kiviteli tervek felülvizsgálata az IGI ISZE feladata. 4.2.5. A megfelelő módon benyújtott kiviteli tervdokumentáció jóváhagyását követően a KEO a 6. mellékletben foglaltak szerint eljárva hő energia továbbadási szerződést köt a kérelmezővel. A szerződés egy példányát a KEO köteles eljuttatni a számlázást végző Könyvelő Egység illetékes területi egységéhez, egy példányt pedig a Vagyonkezelő Zrt.-hez valamint egy példányt IGI ISZE-hez aki elrendeli a mérőóra havi rendszeres leolvasását. 4.2.6. A megkötött hőenergia továbbadási szerződést egyidejűleg csatlakozási engedélynek is kell minősíteni. 4.2.7. Az új csatlakozási engedély kiadásáért vagy meglévő bővítésekor egyszeri engedélyezési díjat kell a kérelmezőtől – számla ellenében – bekövetelni. Ennek mértéke a) 10 000.- Ft/kW + ÁFA, 4.2.8. A 6. melléklet szerinti továbbadási szerződést megkötni (a csatlakozási engedélyt kiadni) csak az esetben szabad, ha az igénylő (idegen fél) az egyszeri engedélyezési díj (szükséges esetben a hálózatfejlesztési hozzájárulás) összegének befizetését vagy átutalását megbízható és utólag is ellenőrizhető módon igazolja

23. szám


4.2.9. A továbbadott hőenergia mennyiségét a MÁV Zrt. tulajdonát képező rendszert üzemeltető szervezeti egység (IGI ISZE) köteles a hőmennyiségmérő állásának a tárgyhó utolsó 5 napja valamelyikén történő leolvasásával megállapítani és az illetékes Könyvelő Egységnek írásban 5 munkanapon belül jelenteni. 4.2.10. A 4.2.1.-4.2.9. pontok szerinti eljárást kell lefolytatni akkor is, ha a hőenergia szolgáltatása a MÁV Zrt. tulajdonát képező, vagy más tulajdonában lévő, de kizárólagosan a MÁV Zrt. létesítményeit ellátó hőtermelő berendezésben megtermelt hőenergia egy részének bármely idegen fél részére történő átadásával (szolgáltatásával) jár. Kalkuláció alapján Ft/lm3/év. 4.2.11. Az idegen fél a MÁV Zrt.-től vásárolt hőenergiát további személy(ek) részére nem adhatja tovább.

1819

4.3.10. Az idegen fél a MÁV Zrt.-től az vásárolt gázenergiát további személy(ek) részére nem adhatja tovább. 4.3.11. A hődíj fűtési rendszerenként külön-külön, a KEO területi főenergetikusa által kerül megállapításra, melyet a Központi Energiagazdálkodási Osztály vezetője hagy jóvá. 4.3.12. Hő díj számítása: a) a csatlakozási ponton jelentkező éves (gáz) alapdíj összes költsége (Ft/év) b) a csatlakozási ponton felhasznált éves (gáz) mennyiség hő értéken számított összes költsége (Ft/év) c) a csatlakozási pontra eső fűtött légterek összessége (lgm3) az IGI ISZE adatszolgáltatása alapján d) egységnyi légköbméterre vetített költség (Ft/lgm3/ év) d= (a+b)/c

4.3. Gázenergia továbbadása 4.3.1. A MÁV Zrt. tulajdonát képező mért fogyasztói hálózat a GET szerint telephelyi hálózatnak minősül. 4.3.2. Idegen felek részére a MÁV Zrt. telephelyi gáz hálózatáról gáz energiát csak ideiglenes jelleggel ad tovább. 4.3.3. A fűtési célra felhasznált gáz továbbadása hőszolgáltatási szerződés keretében történik. 4.3.4. A meglévő gáz továbbadási szerződéseket 2009. július 1-ig hőszolgáltatási szerződéssé kell átalakítani. 4.3.5. A műszaki feltételek (leválasztható, vagy önálló, csak a bérlőt ellátó gázvezeték, illetve önálló területi gáz elosztói mérő) megléte esetén ideiglenes gáz továbbadási szerződés köthető. 4.3.6. A megkötött ideiglenes gáz energia továbbadási szerződés egyidejűleg ideiglenes csatlakozási engedélynek is minősül. 4.3.7. Az ideiglenes engedély az önálló csatlakozás kiépítésig, de maximálisan egy év időtartamig adható. 4.3.8. Az idegen fél által ideiglenesen vételezett gázenergia mennyiségét az IGI ISZE által megbízott területileg illetékes szervezeti egységek kötelesek a fogyasztásmérő állásának leolvasásával megállapítani és a fogyasztást írásban az ugyancsak területileg illetékes Könyvelési Egységnek 5 napon belül jelenteni. 4.3.9. A 4.3.8. pontban foglaltakat nem kell alkalmazni akkor, ha az idegen fél fogyasztásmérő órájának leolvasásáról külön megállapodás alapján a csatlakozási ponton illetékes gázszolgáltató (hálózati engedélyes) gondoskodik.

4.3.13. A számlázás a fűtési idényre vonatkozik, mely 6 hónap (november, december, január, február, március teljes hónap, míg október, április fél hónapként kerül megállapításra). 4.4. Különös esetek eljárási rendje 4.4.1. Nem kell külön energia továbbadási szerződést kötni akkor, ha az építmény vagy üzletrész bérlője a vele megkötött bérleti szerződésben vállalja az összevont ingatlankezelési díj kiegyenlítését. Ennek megfelelően a bérleti utasítás 1. sz. mellékletét, az egyszerűsített szerződést kell alkalmazni. 4.4.2. Amennyiben a mérés műszaki-technikai okok miatt nem valósítható meg, vagy a mérőhely kialakítása gazdaságilag nem indokolt, úgy minden esetben az ingatlankezelés általános szabályai szerint kell eljárni, vagyis a havi átalányfogyasztás szerinti elszámolás is alkalmazható. Az átalány fogyasztás mértékének megállapítása a beépített fogyasztói berendezések teljesítménye és várható havi üzemideje alapján a KEO feladata. 4.5. Árkalkuláció készítése 4.5.1. Energia továbbadás (szolgáltatás) esetében alkalmazandó árak (a tovább adott energia díja + a rendelkezésre állási díj + továbbadási díj) megállapítása során a KEO-nak a mindenkori üzleti elvárásoknak megfelelően kell eljárnia ezen díjakról a Könyvelő Egységet minden év január 31-ig tájékoztatni kell. Ezzel együtt az energia továbbadási (szolgáltatási), illetve bérleti szerződésekben – szükségszerű módosításokra történő utalással – mindenkor biztosítani kell a hatósági, vagy szolgáltatási díjak változásának a fogyasztó (bérlő) felé történő továbbhárításának lehetőségét.

1820


4.5.2. A szükséges árkalkulációt a villamos rendelkezésre állási díj esetében a PVÜ TEB, a hőszolgáltatásnál a hálózati fűtési alapdíj kimunkálását (amennyiben a fogyasztó/bérlő nem vállalja a járulékos költségeket is tartalmazó kezelési díj megfizetését) az IGI ISZE végzi el. A továbbadási díj kalkulációját a KEO a saját adatai alapján végzi el. 4.6. Számlázás

23. szám

4.6.6. A számla kiállítása során a bizonylaton fel kell tüntetni a közvetítés tényét, a közvetített tevékenység megnevezését, összegét. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. A hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekre az utasítás előírásait kell alkalmazni.

4.6.1. Az idegen felek által elfogyasztott (továbbadott, vagy szolgáltatott) energia mennyiségeket a fogyasztásmérőknek a tárgyhónap utolsó öt napjában történő leolvasásával az IGI ISZE által megbízott területi szervezeti egységek (kivétel a Bp. 10 kV-os hálózat esetén TEB alosztály) kötelesek rögzíteni és írásban 5 munkanapon belül az illetékes Könyvelési Egységnek jelenteni.

5.2. Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a 65/1995. (MÁV Ért.38.) GF.sz. valamint a 70/2002. (MÁV Ért.40.) TEB. Sz. utasítások hatályát vesztik.

4.6.2. A Könyvelési Egységek kötelesek a számlákat a jogszabályokban és a MÁV Zrt. belső utasításaiban szabályozott módon, (30/2005.X.21MÁV.Ért.42, 28/2006. MÁV.Ért 36, 11/2009.MÁV.Ért.10, 37/2009.MÁV.Ért.17, 36/2009.V.15.MÁV.Ért 36.) a szerződés szerint kiállítani és az idegen felekhez eljuttatni.

5.4. Idegen féllel energia továbbadási szerződést csak a KEO köthet.

4.6.3. A Bérleti Utasításban a „közüzemi szolgáltatás”-ra, annak díjára és megfizetésére vonatkozóan, annak 4.3.7. pontban előírtak az irányadók. 4.6.4. Kaució (Óvadék) A bérleti utasítás 2. sz. melléklete) Bérleti szerződés / szerint „A Kaució mértékének a mindenkori, a felek által megállapodott, 2-6 havi bruttó Bérleti, Ingatlankezelési, valamint hozzáadott becsült Közüzemi díjnak az összegével kell megegyeznie. „… bérbeadó jogosult az óvadék összegéből a szerződés előírt fizetési kötelezettségének elmulasztásából eredő tartozásait kiegyenlíteni. (Bérleti díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, egyéb fizetendő díjak, ellenértékek, bérlőt terhelő kártérítési, megtérítési kötelezettség stb.)” „A Könyvelő egység a kaució összegének az óvadéki számlán történő jóváírásáról, a jóváírást követő 3 napon belül köteles írásban értesíteni a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-t.” A közüzemi szolgáltatások és azok díjára vonatkozóan a bérleti utasítás 2.sz. mellékletében / Bérleti szerződés / a 3.3. – 3.10. sz. pontokban leírtak az irányadók. 4.6.5 A szerződések létrejötte, megszűnése estén a Vagyonkezelő ZRT. értesítésére (ingatlan bérleti szerződés, ingatlan visszavételi jegyzőkönyv) alapján a KEO-nak tájékoztatni kell a Könyvelő Egységeket a változásokról (számlázás, törzsadat módosítás)l

5.3. Az utasításban leírtaktól való eltérést a KEO vezetőjének javaslata alapján csak a MÁV Zrt. Társasági Szolgáltatási igazgatója engedélyezhet.

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. melléklet: Tájékoztatás a MÁV Zrt. energia szállító, elosztó hálózatára történő csatlakozás feltételeiről 2. melléklet: Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor Átalánydíj fizetése esetén 3. melléklet: Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor Mért mennyiségű fogyasztás esetén 4. melléklet: Továbbadói feltételek átalánydíj fizetése esetén 5. melléklet: Továbbadói feltételek mért mennyiségű fogyasztás esetén 6. melléklet: Energia továbbadási (szolgáltatási) szerződés Villamos / Hő / Gáz (csatlakozási engedély) 7. melléklet: Díjtételek 8. melléklet: Ideiglenes csatlakozási engedély 9. melléklet: Villamos energia továbbadási szerződés (csatlakozási engedély lakossági fogyasztó számára) Heinzinger István s. k. Vezérigazgató

23. szám


1821

1. melléklet Tájékoztatás a MÁV Zrt. energia szállító, elosztó hálózatára történő csatlakozás feltételeiről

A hálózatra való csatlakozás az alábbi feltételek megléte esetén lehetséges. 1. Az energiafelhasználást mérni kell, ezért a Fogyasztó saját költségén fogyasztásmérĘvel ellátott csatlakozási pontot és ezzel együtt hálózatot kell kialakítania. Amennyiben a mérés mĦszaki-technikai okok miatt nem valósítható meg, vagy a mérĘhely kialakítása gazdaságilag nem indokolt, úgy átalányfogyasztás szerinti elszámolás is alkalmazható. 2. A csatlakozási pont kiépítésének módját feltüntetĘ kiviteli terveket 5 példányban jóváhagyásra a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Pályavasúti Területi Központ ErĘsáramú Üzemeltetési Alosztályhoz (cím:…………………………………………….), és/vagy a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlan Szolgáltató Egység Területi Ingatlankezelési Központjához (cím:……………………………………………….) kell benyújtani. A tervezéshez szükséges jellemzĘket az 5. melléklet tartalmazza. 3. A csatlakozási pont megvalósulása esetén Fogyasztónak az üzemeltetés megkezdése elĘtt a következĘ díjakat kell fizetni: – Egyszeri csatlakozási engedély kiadásának díja, melynek összege: … + ÁFA. A díjat a …………………………… számlaszámra kell befizetni – A kialakított csatlakozási pont üzembe helyezése csak MÁV szakfelügyeleti közeg jelenlétében történhet. A szakfelügyeleti közeget a MÁV Zrt. ………………….…………… …………………………………………. (Al)osztályától (cím:………………………….) külön meg kell rendelni. 4. FelsĘvezetékkel ellátott vasútállomásokon légkábeles villamos energia ellátás megvalósítását nem engedélyezzünk. Ennek megfelelĘen a kiviteli tervek készítése során földkábelfektetést kell figyelembe venni. 5. A kivitelezési munkák megkezdésére, a csatlakozási pont kialakítására csak a kiviteli tervek felülvizsgálata és jóváhagyása után, a MÁV Zrt. engedélye alapján lehetséges. A kiviteli tervek megküldésekor a munkák kivitelezĘjét is meg kell jelölni. A kiviteli tervekben a tervezĘnek nyilatkoznia kell a munkavédelmi szabályok érvényesítésérĘl.

.....................................20 ...... év.......................... hó......... nap

Készítette: Kinorányi József – TÁSZ KEO Kiadás: 2009. 08.07.

Változat: 0

12/28

1822


23. szám

2. melléklet Az energia jellemző adottságainak meghatározása fogyasztói igénybenyújtáskor

Átalánydíj fizetése esetén

Fogyasztó által a bérleményben végzett tevékenység jellemzĘi: Tevékenység leírása:.......................................................................................................................... Bérleményben használt, az energiafogyasztást meghatározó és befolyásoló eszközök, berendezése megnevezése, azok mĦszaki jellemzĘi: ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... Bérleményben tartózkodó személyek számának és az általuk végzett tevékenységnek a megnevezése, melyek az energiafogyasztást meghatározzák és befolyásolják. ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint:............................................................. V Igényelt maximális teljesítmény:.................................. kVA EgyidejĦ teljesítmény.: ................................................. kVA Értesítésvédelmi mód: .................................................. B.) HĘenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén A forró víz nyomása ..................................................... bar A forró víz hĘmérséklete .............................................. ºC A melegített víz hĘmérséklete ...................................... ºC FĦtött bérlemény nagysága…………………………… légköbméter C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás ....................................................................................bar EgyidejĦleg igényelt gázteljesítmény ............................................GJ/óra Kelt ..............................- n, 20 ..... év ..................... hó......... napján ....................................................... Fogyasztó

23. szám


3. melléklet Az energia jellemző adottságainak meghatározása fogyasztói igénybenyújtáskor

gy g y y j Mért mennyiségĦ fogyasztás esetén

A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint:....................................................................................... V MÁV fĘbiztosító fokozatszáma:............................................................. A IgénylĘ fĘbiztosítójának fokozatszáma (névleges érték):....................... A BeépíthetĘ maximális teljesítmény:........................................................ kVA EgyidejĦleg igénybe vehetĘ max. telj.: .................................................. kVA Értesítésvédelmi mód: ............................................................................ B.) HĘenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén GĘznyomás: ......................................................................... bar A gĘz telítettségi állapota: ................................................... A gĘz hĘmérséklete: ............................................................ ºC A vételezhetĘ gĘz mennyisége ............................................ t/óra A forró víz nyomása ............................................................ bar A forró víz hĘmérséklete ..................................................... ºC A melegített víz hĘmérséklete ............................................. ºC C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás .......................................................................... bar EgyidejĦleg igényelt gázteljesítmény .................................. GJ/óra Kelt ..............................- n, 20 ..... év ..................... hó......... napján

....................................................... Fogyasztó

1823

1824


23. szám

4. melléklet Továbbadói feltételek átalánydíj fizetése esetén

Fogyasztó által a bérleményben végzett tevékenység jellemzĘi: Tevékenység leírása:.......................................................................................................................... Bérleményben használt, az energiafogyasztást meghatározó és befolyásoló eszközök, berendezések megnevezése, azok mĦszaki jellemzĘi: ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... Bérleményben tartózkodó személyek számának és az általuk végzett tevékenység megnevezése, melyek az energiafogyasztást meghatározzák és befolyásolják. ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint:.................................................................... V BeépíthetĘ max. teljesítmény: ............................................. kVA EgyidejĦleg igénybe vehetĘ max. telj.: ............................... kVA Értesítésvédelmi mód: ......................................................... Átalány mennyisége: ........................................................... kWh/hó B.) HĘenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén A forró víz nyomása ............................................................ bar A forró víz hĘmérséklete ..................................................... ºC A melegített víz hĘmérséklete ............................................. ºC Átalánydíj összege:.............................................................. Ft/lgm3/hó+ÁFA C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás .......................................................................... bar EgyidejĦleg igénybe vehetĘ gázteljesítmény ...................... GJ/óra Átalány mennyisége: ........................................................... m3/hó Kelt ..............................- n, 20 ..... év ..................... hó......... napján

....................................................... Továbbadó

23. szám


5. melléklet Továbbadói feltételek mért mennyiségű fogyasztás esetén

A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint:.................................................................................. V MÁV fĘbiztosító fokozatszáma:........................................................ A IgénylĘ fĘbiztosítójának fokozatszáma (névleges érték):.................. A BeépíthetĘ maximális teljesítmény:................................................... kVA EgyidejĦleg igénybe vehetĘ max.telj.: .............................................. kVA Értesítésvédelmi mód: ....................................................................... MérĘ gyári száma: ............................................................................. B.) HĘenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén A forró víz nyomása ............................................................ bar A forró víz hĘmérséklete ..................................................... ºC A melegített víz hĘmérséklete ............................................. ºC MérĘ gyári száma: ............................................................... C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás .......................................................................... bar EgyidejĦleg igénybe vehetĘ gázteljesítmény ...................... GJ/óra MérĘ gyári száma: ............................................................... Kelt ..............................- n, 20 ..... év ..................... hó......... napján

....................................................... Továbbadó

1825

1826


6. melléklet Energia továbbadási (szolgáltatási) szerződés

Villamos / HĘ / Gáz (csatlakozási engedély)

amely létrejött I. SzerzĘdĘ felek: egyrészrĘl MÁV Magyar Államvasutak ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Levelezési cím: ............................................................... SzámlavezetĘ pénzintézet: ............................................................... Számlaszám: ............................................................... Adószám: 10856417-2-44 Statisztikai jelzĘszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: FĘvárosi Bíróság, mint cégbíróság Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: ............................................................... mint továbbadó, másrészrĘl A.) Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: SzámlavezetĘ pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Számla postázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzĘszáma: Cégbíróság és cégjegyzékszáma: Képviseli:

............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

B.) Egyéni vállalkozó esetén: Név: Cím: Levelezési címe: SzámlavezetĘ pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Számla postázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma:

............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

23. szám

23. szám


C.) Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma:

1827

............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

továbbiakban: Fogyasztó – között alulírott helyen, aláírás napján az alábbi feltételekkel: Hatálya: határozott/határozatlan……………………………………………………………………. 1. Fogyasztási hely megnevezése és címe:..................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... 2. Csatlakozási pont megnevezése: ................................................................................................ ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... 3.

Az elszámolás alapját képezĘ és a fogyasztó vagy a MÁV Zrt. tulajdonában lévĘ mérĘberendezés .......................................................................................................................................

Megnevezése

4.

MĦszaki paraméterek

Állása

Az energia ellátó berendezések tulajdonjogi határa

Megnevezése

5.

Gyári száma

Tulajdonjogi határ a csatlakozási pont kialakításától függĘen

Átalány esetében

Megnevezése

Megállapított energia mennység / hó

A felek kötelezettségei: 1. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzĘdésben foglalt feltételek mellett a területén lévĘ fogyasztó részére (villamos; hĘ; gáz) energiát továbbadás útján biztosít. 2. Fogyasztó kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott (villamos; hĘ; gáz) energiát a szerzĘdésben rögzített feltételek (7. sz. melléklet) mellett vételezi, és annak ellenértékét megfizeti. – A MÁV Zrt. a villamos hálózat fenntartására fordított költségének a fogyasztóra jutó részét a villamos energia rendelkezésre állási díj tartalmazza. E díjat az 1 kWh-ra számított fajlagos hálózat-fenntartási díj és az elfogyasztott villamos energia szorzata adja. A hálózat-fenntartási díj egységára évente kerül megállapításra az éves költségek ismeretében.

1828


23. szám

– A MÁV Zrt. a mindenkori szolgáltatási díjak figyelembe vételével a felhasznált villamos energia ellenértékérĘl, valamint a hálózat fenntartási díjról havonta a tárgyhót követĘ hónap 30.-ig számlát készít, és eljuttatja a fogyasztóhoz. – MÁV Zrt. a hĘ és gáz szolgáltatás díjának ellenértékét a fĦtési idényben havonta követĘ hó 30.-ig számlázza fogyasztó felé. – A Fogyasztó az energia díjat a számla kézhezvételtĘl számított 8 banki napon belül köteles kiegyenlíteni átutalással. – A közüzemi díjak számlázása során a továbbadó továbbadási díjat számít fel. – Késedelmes fizetés esetén a Fogyasztó a késedelem idejére a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelĘ összegĦ késedelmi kamatot köteles a továbbadó részére megfizetni. 3. MÁV Zrt. a jelen szerzĘdésben a 4. mellékletben és/vagy az 5. mellékletben meghatározott paraméterekkel rendelkezĘ energiát adja tovább a Fogyasztó részére: 4. A Fogyasztó az általa kiépített csatlakozási pont üzembe helyezését csak az egyszeri engedélyezési díj / áram esetében 10 000 Ft/kVA , hĘenergiánál 10 000 Ft/kW /, valamint a szükség szerinti hálózatfejlesztési hozzájárulás befizetésének igazolása után kezdeményezheti. 5. Az elsĘ üzembe helyezés csak MÁV Zrt. szakfelügyeletet ellátó személy jelenlétében történhet. Fogyasztó köteles a tervezett üzembe helyezés elĘtt legalább 15 nappal korábban megrendelni a szakfelügyeletet. 6. Fogyasztó a vételezési, csatlakozási pontot jelentĘ határt követĘ energiaellátó hálózat üzemviteléért, fenntartásáért, a vonatkozó munkavédelmi szabályok és szabványossági elĘírások betartásáért teljes körĦ felelĘsséggel tartozik. 7. A MÁV Zrt. a saját energia szállító és elosztó hálózatának védelme érdekében a vételezési, csatlakozási pontot jelentĘ határt követĘen is – a Fogyasztónál elĘzetes értesítése után – felülvizsgálatot, ellenĘrzést tarthat, melyet Fogyasztó tĦrni köteles. 8. A MÁV Zrt. köteles a szükséges karbantartási munkálatokból vagy az egyéb elĘre látható mĦszaki problémákból adódó szolgáltatási szünetet a Fogyasztónak a szüneteltetés megkezdése elĘtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 9. Az energiaszolgáltatás folyamatosságáért, az elĘre nem látható mĦszaki és egyéb problémákból származó szüneteltetésért a MÁV Zrt. semminemĦ felelĘsséget nem vállal. 10. A mérĘberendezés hitelesítése a mérĘ tulajdonosának a kötelessége. A hitelesítés az Országos Mérésügyi Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél történik, gyakoriságát a mindenkor érvényben lévĘ OMH elĘírások szabályozzák, költsége a tulajdonost terheli. 11. Fogyasztó köteles a mérĘberendezés meghibásodását a MÁV Zrt.-nek a meghibásodást követĘ 24 órán belül jelezni. 12. A mérĘberendezés meghibásodásakor a MÁV Zrt. átalánydíjat számláz a meghibásodás kezdetétĘl az újbóli üzembe helyezésig. Az átalánydíj összegének megállapítása a hasonló idĘszakban mért fogyasztás alapján történik. 13. Fogyasztó szabálytalan vételezése, a közmĦ szolgáltatások ellenértékének ki nem egyenlítése esetén, a MÁV Zrt. a szerzĘdést azonnali hatállyal felmondhatja és élhet a kikapcsolás jogával is, továbbá a csatlakozási pontot a Fogyasztó költségére felszámolhatja.

23. szám


1829

14. Amennyiben a szerzĘdést a Fogyasztó mondja fel, (akár fogyasztó általi azonnali felmondással) úgy köteles saját költségén a csatlakozási ponton a MÁV Zrt. kívánsága szerint az eredeti állapotot visszaállítani. 15. A Fogyasztó a MÁV Zrt. hálózatáról vételezett energiát a MÁV Zrt. területén lévĘ további fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. 16. A MÁV Zrt a vásárolt szolgáltatást részben, vagy egészben közvetíti és ezt a vevĘ tudomásul veszi, továbbá a szerzĘdést a felek közös megegyezéssel írásban módosíthatják. 17. Fogyasztó a továbbadási szerzĘdés vagy engedély aláírását követĘ 8 naptári napon belül 2 havi becsült (üzemóra és beépített telj. egyidejĦ figyelembevételével) továbbadott energiadíjat kaucióként (óvadékként) köteles megfizetni a MÁV Zrt. jelen szerzĘdésben megjelölt bankszámlájára. A kaució összegébĘl a Továbbadó a Fogyasztót terhelĘ fizetési kötelezettség határidĘre történĘ teljesítésének elmulasztása esetén követelését a hátralékos kötelezettség erejéig kielégítheti. Ennek tényérĘl a Továbbadó 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Fogyasztót. Fogyasztó az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétĘl számított 8 naptári napon belül köteles a kaució teljes/eredeti összegre történĘ kiegészítésére. A kaució befizetésekor, illetve kiegészítésekor a pénzügyi teljesítés dátuma a Továbbadó jelen szerzĘdésben megjelölt bankszámláján történĘ jóváírás napja. Amennyiben a Fogyasztó nem tesz eleget ezen fizetési kötelezettségeinek határidĘre történĘ teljesítésére (kaució megfizetése és kiegészítése), úgy a Továbbadó jogosult a szerzĘdésben már korábban meghatározott mértékĦ késedelmi kamat felszámítására. A szerzĘdés megszĦnésekor a Fogyasztó fennálló fizetési kötelezettségeinek erejéig a Továbbadó a kaució összegébĘl elégíti ki követeléseit, a fennmaradó összeget a Fogyasztó által írásban megadott bankszámlájára utalja át a Továbbadó a szerzĘdés megszĦnését követĘ 30 naptári napon belül. Továbbadó a kaució után kamatot nem fizet. 18. A szerzĘdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk és a villamos energia továbbadására vonatkozó egyéb jogszabályok és szabványok rendelkezései az irányadók. Jogvita esetén kikötik a felek a szerzĘdésbĘl eredĘ esetleges vitáikat békés úton rendezik, amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, hatáskörtĘl függĘen a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a FĘvárosi Bíróság kizárólagos illetékességét.

Kelt ..............................- n, 20 ..... év ..................... hó......... napján A szerzĘdést összeállította:

................................................... Továbbadó

........................................................ KEO területi fĘenergetikusa ................................................... Fogyasztó

1830


23. szám

7. melléklet Díjtételek

Tartozik a MÁV Zrt., mint Továbbadó és …………………………………………………, mint Fogyasztó között, 20 … év ……………………. hó …. napján ………….szám alatt létrejött bérleti szerzĘdéshez

Egyszeri engedélyezési díj Villamos.....................................Ft+ÁFA HĘ ..............................................Ft+ÁFA

A számlázás alapját képezĘ, ….… évre (árvetési idĘszakra) érvényes egységárak: Rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási és a továbbadási díj Villamos................................................................... Ft/kWh+ÁFA (PVÜ TEB bevétele) HĘ ............................................................................ Ft/MJ+ÁFA (IGI ISZE bevétele) Gáz........................................................................... Ft/m3+ÁFA (IGI ISZE bevétele) Vezetékes energiahordozó továbbadási díja:........... Ft/MJ+ÁFA (KEO bevétele) (villany: 3,6 MJ/kWh, hĘ: MJ, földgáz: 34 MJ/ m3)

....................................., 20 ......... év ..................... hó......... nap

....................................................... Továbbadó

23. szám


8. melléklet Ideiglenes csatlakozási engedély

Fogyasztó részére a MÁV Zrt. ............................................................................................területén üzemelĘ berendezései ideiglenes jellegĦ villamos energia ellátása MÁV Zrt. elosztóhálózatáról továbbadás útján történĘ biztosításához az alábbi feltételekkel hozzájárulunk: Továbbadó Neve: MÁV Magyar Államvasutak ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság Címe: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Levelezési cím: ............................................................... SzámlavezetĘ pénzintézet: ............................................................... Számlaszám: ............................................................... Adószám: 10856417-2-44 Statisztikai jelzĘszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: FĘvárosi Bíróság, mint cégbíróság Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: ............................................................... mint továbbadó Fogyasztó Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: SzámlavezetĘ pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzĘszáma: Cégbíróság és cégjegyzékszáma: Képviseli:

............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

Egyéni vállalkozó esetén: Név: Cím: Levelezési címe: SzámlavezetĘ pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma:

............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím:

............................................................... ............................................................... ...............................................................

1831

1832


Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma:

23. szám

............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

mint fogyasztó – között alulírott helyen, aláírás napján az alábbi feltételekkel: Hatálya: határozott/határozatlan……………………………………………………………………. 1. Fogyasztási hely megnevezése és címe:..................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... 2. Csatlakozási pont megnevezése: ................................................................................................ ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... 3.

Az elszámolás alapját képezĘ és a fogyasztó vagy MÁV Zrt. tulajdonában lévĘ mérĘberendezés ............................................................................................................................................

Megnevezése

4.

MĦszaki paramétere

Állása

Az energia ellátó berendezések tulajdonjogi határa

Megnevezése

5.

Gyári száma

Tulajdonjogi határ a csatlakozási pont kialakításától függĘen

Átalány esetében

Megnevezése

Megállapított energia mennység / hó

A felek kötelezettsége: 1. A kialakított ideiglenes csatlakozási ponton ………………. kelt ….…………. sz. kérelemben megjelölt ……. kVA maximális teljesítmény vételezhetĘ. 2. Az ideiglenes csatlakozási pont kialakítása csak a MÁV Zrt. területileg illetékes TEB ErĘsáramú Alosztályának felügyelete és irányítása mellett végezhetĘ el. A csatlakozási pont kiépítésének költségeit a fogyasztó fizeti. 3. A csatlakozási pontot követĘ villamos hálózat üzemeltetéséért, fenntartásáért, a vonatkozó munkavédelmi és szabványossági elĘírások betartásáért T. fogyasztó teljes körĦ felelĘsséggel tartozik. 4. A MÁV Zrt. a saját villamos hálózatának védelme érdekében a csatlakozási pontot követĘ villamos hálózat és berendezés(ek) felülvizsgálatára és ellenĘrzésére – elĘzetes értesítés alapján – jogosult. A Fogyasztó a felülvizsgálatot tĦrni köteles.

23. szám


5. A felhasznált villamos energia ellenértékét a MÁV Zrt. Könyvelési Egysége – a fogyasztásmérĘ állása alapján (TEB ErĘsáramú Alosztály jelentésében) vagy – a megállapított átalánydíj szerint a mindenkori szolgáltatói díjak figyelembevételével számlázza ki a tárgyhót követĘ hónap 30-ig. 6. A MÁV Zrt. által benyújtott számlát a Fogyasztó köteles fogadni és a számla kézhezvételétĘl számított 8 banki napon belül kiegyenlíteni. Késedelmes kiegyenlítés esetén a MÁV Zrt. a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelĘ késedelmi kamatot számít fel. 7. Fogyasztó a MÁV Zrt. hálózatáról vételezett villamos energiát további fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. 8. Fogyasztó kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott villamos energiát a szerzĘdésben rögzített feltételek mellett vételezi, és annak ellenértékét megfizeti a kézhez vételt követĘ 8 banki napon belül. 9. A fogyasztó által felszerelt mérĘberendezés hitelesítése a Fogyasztó költségére az Országos Mérésügyi Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél történik, gyakoriságát a mindenkor érvényben lévĘ OMH elĘírások szabályozzák. 10. Fogyasztó köteles a mérĘberendezés meghibásodását a MÁV Zrt.-nek a meghibásodást követĘ 24 órán belül jelezni. 11. A mérĘberendezés meghibásodásakor a MÁV Zrt. átalánydíjat számláz a meghibásodás kezdetétĘl az újbóli üzembe helyezésig. Az átalánydíj összegének megállapítása a hasonló idĘszakban mért fogyasztás alapján történik. 12. Fogyasztó szabálytalan vételezése, a szolgáltatás ellenértékének ki nem egyenlítése esetén, a MÁV Zrt. a szerzĘdést azonnali hatállyal felmondhatja és élhet a kikapcsolás jogával is, továbbá a csatlakozási pontot a Fogyasztó költségére felszámolhatja. 13. Az engedély lejártával (akár fogyasztó általi azonnali felmondással) a Fogyasztó köteles saját költségén a csatlakozási ponton a MÁV Zrt. kívánsága szerint az eredeti állapotot visszaállítani. 14. A vasútüzemi villamos hálózat érintésvédelmi módja: ............................................................... 15. Az áramszolgáltatás folyamatosságáért a MÁV Zrt. semminemĦ felelĘsséget nem vállal. 16. A MÁV ZRt. a vásárolt szolgáltatást részben, vagy egészben közvetíti és azt a vevĘ tudomásul veszi, továbbá a szerzĘdést a felek közös megegyezéssel írásban módosíthatják. 17. Fogyasztó a továbbadási szerzĘdés vagy engedély aláírását követĘ 8 naptári napon belül 2 havi becsült (üzemóra és beépített telj. egyidejĦ figyelembevételével) továbbadott energiadíjat kaucióként (óvadékként) köteles megfizetni a MÁV Zrt. jelen szerzĘdésben megjelölt bankszámlájára. A kaució összegébĘl a Továbbadó a Fogyasztót terhelĘ fizetési kötelezettség határidĘre történĘ teljesítésének elmulasztása esetén követelését a hátralékos kötelezettség erejéig kielégítheti. Ennek tényérĘl a Továbbadó 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Fogyasztót. Fogyasztó az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétĘl számított 8 naptári napon belül köteles a kaució teljes/eredeti összegre történĘ kiegészítésére. A kaució befizetésekor, illetve kiegészítésekor a pénzügyi teljesítés dátuma a Továbbadó jelen szerzĘdésben megjelölt bankszámláján történĘ jóváírás napja. Amennyiben a Fogyasztó nem tesz eleget ezen fizetési kötelezettségeinek határidĘre történĘ teljesítésére (kaució megfizetése és kiegészítése), úgy a Továbbadó jogosult a szerzĘdésben már korábban meghatározott mértékĦ késedelmi kamat

1833

1834


23. szám

felszámítására. A szerzĘdés megszĦnésekor a Fogyasztó fennálló fizetési kötelezettségeinek erejéig a Továbbadó a kaució összegébĘl elégíti ki követeléseit, a fennmaradó összeget a Fogyasztó által írásban megadott bankszámlájára utalja át a Továbbadó a szerzĘdés megszĦnését követĘ 30 naptári napon belül. Továbbadó a kaució után kamatot nem fizet. 18. Az ideiglenes engedélyben nem szabályozott kérdésekben a Ptk és a villamos energia továbbadására vonatkozó egyéb jogszabályok és szabványok rendelkezései az irányadók. Jogvita esetén kikötik a felek a szerzĘdésbĘl eredĘ esetleges vitáikat békés úton rendezik, amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, hatáskörtĘl függĘen a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a FĘvárosi Bíróság kizárólagos illetékességét.

Jelen ideiglenes csatlakozási engedélyünk 20 .......év.......................... hó......... napjáig 20 .......év.......................... hó......... napjáig 20 .......év.......................... hó......... napjáig érvényes. Kelt ................. , 20 év hó napján A szerzĘdést összeállította:

........................... Továbbadó

................................................... KEO területi fĘenergetikusa

.................................... Fogyasztó

23. szám


9. melléklet Villamos energia továbbadási szerződés (csatlakozási engedély lakossági fogyasztó számára)

I. SzerzĘdĘ felek, és a fogyasztási hely adatai: Továbbadó Neve: MÁV Magyar Államvasutak ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság Címe: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Levelezési cím: ............................................................... SzámlavezetĘ pénzintézet: ............................................................... Számlaszám: ............................................................... Adószám: 10856417-2-44 Statisztikai jelzĘszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: FĘvárosi Bíróság, mint cégbíróság Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: ............................................................... mint továbbadó, Lakossági fogyasztó Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: Fizetés módja:

............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

mint bérlĘ/fogyasztó – között alulírott helyen, aláírás napján az alábbi feltételekkel: Hatálya: határozott/határozatlan……………………………………………………………………. 1. Fogyasztási hely megnevezése és címe: ....................................................................................... ....................................................................................................................................................... 2. Csatlakozási pont megnevezése:................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 3. Az elszámolás alapját képezĘ és a MÁV Zrt. tulajdonában lévĘ mérĘberendezés megnevezése, gyári száma, mĦszaki paraméterei:.......................................................................................... 4. A villamos berendezések tulajdonjogi határa: .............................................................................. II. A felek kötelezettségei: 1. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy jelen szerzĘdésben foglalt feltételek mellett a területén lévĘ lakossági fogyasztó részére villamos energiát továbbadás útján biztosít. 2. Fogyasztó kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott villamos energiát a szerzĘdésben rögzített feltételek mellett vételezi, és annak ellenértékét a számla kézhezvételétĘl számított 8 banki napon belül megfizeti.

1835

1836


23. szám

3. A MÁV Zrt. az alábbi paraméterekkel rendelkezĘ villamos energiát adja tovább: a.) feszültségszint:..................................................V b.) MÁV Zrt. fĘbiztosító névleges értéke: .............A c.) vételezhetĘ maximális egyidejĦ teljesítmény: .............. kVA ............ A értékĦ biztosítóval. 4. Fogyasztó a tulajdonjogi határon belüli villamos hálózat üzemviteléért, fenntartásáért, a vonatkozó munkavédelmi, balesetvédelmi és szabványossági elĘírások betartásáért teljes körĦ felelĘsséggel tartozik. 5. A MÁV Zrt. a saját villamos hálózatának üzemviteli biztonságának védelmében, valamint az érintésvédelem ellenĘrzése céljából a tulajdonjogi határán túlmenĘen is felülvizsgálatot, ellenĘrzést tarthat a fogyasztó elĘzetes értesítése után, melyet a fogyasztó tĦrni köteles. 6. A MÁV Zrt. köteles a szükséges karbantartási munkálatokból vagy az egyéb elĘre látható mĦszaki problémákból adódó szolgáltatási szünetet a fogyasztónak a szüneteltetés megkezdése elĘtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 7. Az áramszolgáltatás folyamatosságáért, és a villamos energiaellátás elĘre nem látható mĦszaki és egyéb problémákból származó kieséséért a MÁV Zrt. semminemĦ felelĘsséget nem vállal, és az esetleges károkért kártérítésre nem kötelezhetĘ. 8. A mérĘberendezés hitelesítése a MÁV Zrt. kötelessége. 9. Fogyasztó köteles a mérĘberendezés észlelhetĘ meghibásodását, vagy a plomba sérülését a MÁV Zrt.-nek a meghibásodást követĘ 48 órán belül jelezni. 10. A mérĘberendezés meghibásodása esetén a MÁV Zrt. átalánydíjat számláz a meghibásodás és az újbóli üzembe helyezés közötti idĘtartamra. Az átalánydíj összege, a hasonló idĘszakban mért fogyasztás szerint számítandó. 11. A MÁV Zrt. a mindenkori szolgáltatási díjak figyelembevételével a felhasznált villamos energia ellenértékérĘl éves elszámolást készít, és azt eljuttatja a fogyasztóhoz. 12. Fogyasztó az éves elszámoláson meghatározott havi díjat köteles befizetni az elszámolásban havi bontásban rögzített határnapig. Késedelmes kiegyenlítés esetén a MÁV Zrt. a Ptk.-n elĘírtak szerinti mértéket számítja fel. 13. A fogyasztó szabálytalan vételezése, vagy ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének 3 hónapon át nem tesz eleget a MÁV Zrt. a szerzĘdést azonnali hatállyal felmondhatja, élhet kikapcsolási jogával, továbbá a csatlakozási pontot a fogyasztó költségére felszámolhatja. 14. A szerzĘdést bármely fél külön indoklás nélkül írásban 30 napos felmondási idĘvel felmondhatja. 15. Amennyiben a szerzĘdést a fogyasztó mondja fel, (akár fogyasztó általi azonnali felmondással) köteles saját költségén a csatlakozási ponton az eredeti állapotot visszaállítani, ha a MÁV Zrt. ezt igényli. 16. A fogyasztói a MÁV Zrt. hálózatáról vételezett villamos energiát a további fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. 17. A MÁV ZRt. a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti és ezt a vevĘ tudomásul veszi, továbbá a szerzĘdést a felek közös megegyezéssel írásban módosíthatják. 18. Fogyasztó a továbbadási szerzĘdés vagy engedély aláírását követĘ 8 naptári napon belül 2 havi becsült (üzemóra és beépített telj. egyidejĦ figyelembevételével) továbbadott energiadíjat kaucióként (óvadékként) köteles megfizetni a MÁV Zrt. jelen szerzĘdésben megjelölt bankszámlájára. A kaució összegébĘl a Továbbadó a Fogyasztót terhelĘ fizetési kötelezettség

23. szám


határidĘre történĘ teljesítésének elmulasztása esetén követelését a hátralékos kötelezettség erejéig kielégítheti. Ennek tényérĘl a Továbbadó 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Fogyasztót. A Fogyasztó az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétĘl számított 8 naptári napon belül köteles a kaució teljes/eredeti összegre történĘ kiegészítésére. A kaució befizetésekor, illetve kiegészítésekor a pénzügyi teljesítés dátuma a Továbbadó jelen szerzĘdésben megjelölt bankszámláján történĘ jóváírás napja. Amennyiben a Fogyasztó nem tesz eleget e fizetési kötelezettségeinek határidĘre történĘ teljesítésére (kaució megfizetése és kiegészítése), úgy a Továbbadó jogosult a szerzĘdésben már korábban meghatározott mértékĦ késedelmi kamat felszámítására. A szerzĘdés megszĦnésekor a fogyasztó fennálló fizetési kötelezettségeinek erejéig a Továbbadó a kaució összegébĘl elégíti ki követeléseit, a fennmaradó összeget a Fogyasztó által írásban megadott bankszámlájára utalja át a Továbbadó a szerzĘdés megszĦnését követĘ 30 naptári napon belül. Továbbadó a kaució után kamatot nem fizet. 19. A szerzĘdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a villamos energia továbbadására vonatkozó egyéb jogszabályok, szabványok rendelkezései az irányadóak. Jogvita esetén kikötik a felek a szerzĘdésbĘl eredĘ esetleges vitáikat békés úton rendezik, amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, hatáskörtĘl függĘen a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a FĘvárosi Bíróság kizárólagos illetékességét.

Kelt ..............................- n, 20 ..... év ..................... hó......... napján

A szerzĘdést összeállította:

....................................................... Továbbadó

.................................................... KEO területi fĘenergetikusa ........................................................ Fogyasztó

1837

1838


4/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás „Műszaki Útmutató, Környezeti Rend (Gallyazás, fakivágás, kaszálás, parlagfű mentesítés)” tárgyról 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. területén végzett gallyazási, fakivágási, fásítási, erdőművelési, bokorirtási, kaszálási, parlagfű-irtási, parkfenntartási, parkgondozási tevékenységre és a zárlati károsítók elleni védekezésre. 2. Az elvégzendő munka a vasúti pálya üzemeltetése során előforduló, általában karbantartás jellegű (előre tervezhető) feladat. Az alábbiakban a főbb, emellett pedig az egyéb, kapcsolódó vagy önálló tevékenységek. szerepelnek Az egyéb tevékenységek általában ritkán fordulnak elő. 3. A munkavégzés tervezése, előkészítése és megvalósítása során az irányítók feladata a jelen Utasítás, – valamint az érvényes e tevékenységeket szabályozó jogszabályok, rendeletek stb. – rendelkezése előírásainak folyamatos figyelemmel kísérése, és a végrehajtóktól megkövetelt maradéktalan megtartása. 1.1 A utasítás személyi, területi, időbeli hatálya 1.1.1 Személyi hatálya kiterjed Valamennyi a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletággal határozott és határozatlan időre létesített munkaviszonyban lévő munkavállalóira. A Társaság által munkavégzésre irányuló szerződéssel vasúti pálya melletti területen foglalkoztatott vállalkozások (továbbiakban: Alvállalkozó) vezetőire és tagjaira. 1.1.2 Területi hatálya kiterjed Vasútállomásokra, szolgálati helyekre és körzetükben lévő vasúti területekre. Vasúti pálya melletti területekre, a pályát a vasúti vontatási és távközlési, biztosítóberendezési létesítményeket veszélyeztető, vasúti területeken kívüli, veszélyesen nagyra nőtt, vagy beteg, kimosott gyökérzetű fákat tartalmazó területekre, függetlenül a terület tulajdonjogától. A közutak, vasutak felszíni kereszteződései rálátási háromszögeinek területére, függetlenül a terület tulajdonjogától. 1.1.3 Időbeli hatálya Az Utasítás a jóváhagyás napján lép hatályba. Az Utasítás visszavonásig érvényes.

23. szám

1.2 Egyéb rendelkezések 1.2.1 Jogszabályokkal való kapcsolat Az Utasítás nem tartalmazza azokat a törvényeket, jogszabályokat, melyek az Utasítás tárgyával kapcsolatosak, de azokban foglaltak vonatkozó részeit a munkavégzés előkészítése és végzése közben be kell tartani. Az Utasítás kidolgozásánál figyelembe vett törvények, rendeletek, utasítások jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. 1.2.2. A végrehajtásban közreműködők feladatai. 1. A munkavégzés tervezése, előkészítése során az irányítók feladata jelen Utasítás, valamint a tevékenységet szabályozó érvényes jogszabályok, vasúti utasítások előírásainak folyamatos figyelemmel kísérése, a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése és a végrehajtás irányítása. 2. Az Utasítás előírásai, valamint a vonatkozó jogszabályok, vasúti utasítások előírásainak maradéktalan betartása. 3. A Pályavasúti Üzletág illetékes Területi Központ (továbbiakban TK) valamennyi az Utasítással kapcsolatos munkát megtervezi. 4. A TK az általa összeállított fakivágási, gallyazási, cserjeirtás, kaszálási terv és vállalkozói munka program alapján gondoskodik a zavartalan és előírásszerű munkavégzésről és a tervet felterjeszti a PV. szakmai főosztály részére. 5. A TK a jóváhagyott fakivágási tervhez megszerzi a hatósági engedélyeket. 6. A TK feladata a munkaterület helyszínen történő átadása és az elvégzett munka helyszínen történő átvétele. 7. A TK feladata a pályát, az űrszelvényt, az E101 utasítás szerinti biztonsági övezet veszélyeztető gallyazás, fakivágásnál – a vállalkozó írásbeli megrendelése alapján – szakközeg biztosítása. Űrszelvény: a vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk lévő rakományok akadálytalan áthaladásához szükséges tér vágánytengelyre merőleges, ívben fekvő vágányoknál sugárirányú keresztmetszete. (1. sz. mellékelet) 8. A 3.1. pontban részletezett, a villamos felsővezeték hálózat mentén a vasúti felsővezetéki berendezés biztonsági övezetén belül lévő, vagy oda benyúló fák és bokrok gallyazása. 9. Minden megelőző év november 30.-ig az illetékes területi központ parlagfű mentesítési tervet készít a tárgyévre a megelőző évi(2008. évi) adatok alapján különös tekintettel azon területekre ahova a tárgy évben felszólítás, felhívás érkezett, bírság került kiszabásra, kényszer kaszálás végeztek. (Ezen területeken min. 3x kaszálást kell tervezni), és felterjeszti a PV. szakmai főosztálya részére 10. Minden megelőző év november 30-ig a cserjeirtási igény meghatározására a PV. Területi Központ tervet ké-

23. szám


szít (űrszelvénybe érő vagy azt megközelítő, kilátást akadályozó stb.) és felterjeszti a PV. szakmai főosztálya részére, 11. Minden megelőző év november 30-ig a PV. Területi Központ tervet készít a veszélyes kártevők és gyomnövények megjelenésének és elterjedésének megakadályozására (pl. aranka, parlagfű, amerikai szövőlepke) és felterjeszti a PV. szakmai Főosztálya részére. 12. Minden megelőző év június 15-ig fakivágási, fatelepítési igény meghatározására a TK tervet készít és felterjeszti a PV. szakmai főosztálya részére. 13. Minden megelőző év november 30-ig TK a fasorokat felméri, a fakivágási, fatelepítési, faápolási igény meghatározására tervet készít és felterjeszti a PV. szakmai főosztálya részére. 14. Minden megelőző év november 30-ig a parkfenntartási, virágosítási igény meghatározására a illetékes TK tervet készít és felterjeszti a PV. szakmai főosztálya részére 15. Idegen feles munkavégzés szerződéses kereteken kívül a Pályavasúti Üzletág területén nem végezhető. 16. A PV. szakmai főosztálya a beérkezett adatok alapján előkészíti a tárgyévi központi szerződést. 17. A PV. Területi Központ az erdőgazdálkodási kötelezettségeinek saját hatáskörben tesz eleget. (erdészeti üzemtervek, erdőgazdálkodói kötelezettségek és jogosultságok végrehajtása) 18. A PV. Területi Központ által benyújtott fakivágási tervhez a hatósági engedélyek megszerzése a PV Területi Központ hatásköre és felelőssége. A Pályavasúti Üzletág szakmai főosztálya az engedély meglétét nem vizsgálja, minden az engedély hiányából eredő bírság, eljárási díj stb. az illetékes területi központot terheli. 2. Vasúti nyomvonal melletti és azt keresztező létesítmények biztonsági zónái 2.1 Állami, önkormányzati tulajdonú területek 2.1.1Állomások, vasúti szolgálati helyek, vasúti telepek pályavasút által üzemeltetett területei 2.1.1.1 A Vasúti Törvény (2005. évi CLXXXIII. Törvény) 14 § (1) bekezdés értelmében az „Országos vasúti pályahálózat működtetését olyan gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam. A törvény 38 § (1) kimondja „az országos vasúti törzshálózati vasúti pálya – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – az állam kizárólagos tulajdonában áll”. 2.1.1.2. A vasútállomások, rakodók, építmények állagmegóvása miatti fakitermelésekre az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérő) végrehajtásra kiadott Országos Építési Szabályzat (OÉSz) ad lehetőséget.

1839

2.1.1.3 A vasúti védősáv a vasúti pálya, illetve a vasúti közlekedési terület része. Az országos vasút védősáv szélessége v = 160 km/h sebességhatárig, a szélső vágány tengelyétől mérve 9 méter, töltésben lévő vasúti pálya esetén a töltés lábától, bevágásban annak szélétől 5 méter, 160 km/h > v esetén a vasúti hatóság esetileg állapítja meg. 2.1.1.5. A vonatkozó területeken végzendő munkálatokat a szerződésben meghatározottak szerint kell végezni. A szerződésben és/vagy a szerződéshez tartozó megrendelőben kell kitérni az esetleges fapótlásra, terület vegyszeres gyomirtására, a gallyak és fák anyagainak tárolási, leadási helyére. 2.1.2 Nyíltvonali pályaszakasz nem villamosított vonalakon 2.1.2.1 Az országos vasúti pályahálózat működtetését végző gazdasági társaság (pályavasút) egyes helyeken 5000 m2 -nél nagyobb erdei fafajokkal fedett, egybefüggő fás állomány esetében erdőtulajdonosnak minősül. E területekre az 1996. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó üzemtervezett erdőterületeken a kitermelések a 29/1997 (V.23) FM rendelet szerint ütemtervek előírásai alapján történik. Az ütemtervek egyben a pótlások mennyiségére, minőségére és időbeni végrehajtására is adnak utasítást. Az üzemtervezett erdőkben a jóváhagyott erdőtervi munkákat 5 éven át ugyanazon kivitelezővel ajánlott végezni, mivel 5 éves ciklusban a évenkénti műszaki átadás van. 2.1.2.2 A 2.1.2.1. pont alá tartozó területeket érintő beruházások, idegen kivitelezők (pl. híd, autópálya, stb.) miatt szükségessé váló rendkívüli kitermeléseket a törvény és végrehajtási rendelete értelmében az Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság külön eljárással és külön költségtérítés mellett engedélyezi. 2.1.2.3 Az Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósággal való kapcsolattartás és engedélyek megszerzése a PV Területi Központ feladata. 2.1.2.4 Az 1996. évi LIV. törvény hatálya alá nem tartozó, a pálya hrsz számmal azonos hrsz-en elhelyezkedő külterületi 5000 m2 –nél kisebb erdei fafajokkal fedett, egybefüggős állomány esetében, valamint erdei fafajokkal 50%-t meghaladó mértékben fedett 1500 m2 –nél kisebb területet belterületen nem kell erdőnek tekinteni. Ebben az esetben a fák védelméről szóló 21/1970 (VI.21) kormányrendelet nem vonatkozik a munkálatokra. 2.1.2.5 Olyan belterületen, ahol az ingatlan nyilvántartásban az 1 ha (hektár) alatti erdő beépítetlen területként van nyilvántartásban, az 1996. évi LIV. törvény értelmében erdőnek minősül. A városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi, valamint a belterületi erdő védelmi erdőnek minősül. Engedély kiadása és esetleges pótlás elrendelése a település jegyzőjének feladata. 2.1.2.6 A vízparti, árvízvédelmi célokat is betöltő vasúti töltésekre és un. lokalizációs, vagy másodrendű tölté-

1840


sekre az 1995. évi LVII. törvény (vízgazdálkodásról) végrehajtására kiadott 232/1996 (XII.26) vizek kártétele elleni védekezésről szóló kormányrendelet és MSz 10-429 számú árvízvédelmi gátak terhelési és biztonsági tényezői tárgyú szabvány értelmében a töltéstestben és a mentett, illetve hullámtéri oldalon lévő 10-10 méter széles biztonsági sávokban fás állomány nem lehet a töltés árvízi károsodásának megelőzése érdekében. Ezen területeken mindenféle fás állomány kitermelése és a tuskók vegyszeres sarjadás elleni befojtása törvényileg és rendeletileg előírt. 2.1.2.7 A 2.1.2.6. pontot érintő 10 méteres biztonsági sávon kívül a Dunán 60 méter, a Tiszán 80 méter, egyéb folyón 30 méter széles árvízvédelmi célú erdősáv létesítendő a MI-0256-80 műszaki irányelv szerint. 2.1.2.8 A 2.1.2.6. és a 2.1.2.7. pontok alá tartozó vízparti fakitermelés elsősorban a felügyeletet ellátó Vízügyi Igazgatóság feladatköre. Ilyen területre vonatkozó megrendelésnél – ha a megrendelés konkrét előírást nem tartalmaz –, a meder felügyeletét ellátó szervvel előzetes egyeztetést, illetve engedélyeztetést igényel. 2.1.2.9 A vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő kizárólagos állami tulajdonban lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medrei felsorolást az 1995. évi törvény LVII mellékletei tartalmazzák. A felsoroláson túlmenően az államhatárt alkotó, vagy metsző folyók is állami tulajdont képeznek, így a vízügyi igazgatóságok kezelésében vannak. 2.1.2.10 A vasutak, közutak felszíni kereszteződéseiben a rálátási háromszöget biztosítani kell. Ennek mértékét és fenntartási előírásait a 2005. évi CLXXXIII. vasúti törvény, a végrehajtására kiadott 103/2003 (XII.27) GKM rendelet és szakmai utasítások rögzítik. A szabadon hagyandó terület mértéke „a vasúti pályán mindkét irányban a vasúti pályára engedélyezett km/h-ban meghatározott sebesség számértékének ötszöröse méterben kifejezve az Lv távolság”. 2.1.2.11. Vasúti jelzők rálátásának biztosítása a 2.1.2.10. pont alatti törvény és GKM rendelet alapján végezhető el, melynek mértéke a MÁV F.1. Jelzési Utasítás szerint: „a vasúti pályára engedélyezett km/h-ben kifejezett sebesség tízszeresének 1/3 részével egyenlő, méterben mért távolság, de legalább 200 méter”. A szabad rálátást a pálya tengelyétől mért 3 méter széles sávban kell biztosítani. 2.1.2.12. A 2.1.2.10. – 2.1.2.11. pontokban rögzített területeken a fás állománytól való megtisztítását, a rálátás tisztántartását folyamatosan biztosítani kell. 2.1.2.13 Az erdővel érintkező, vagy azon áthaladó vasút és közút kezelője az erdő felöli oldalon köteles 2 méter széles védősávot kialakítani, illetve a védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől, fáktól tisztán tartani. 2.1.2.14 A 2.1.2.13. pont alatti rendelkezést az 1996. évi XXXI a tűz elleni védekezésről szóló törvény és annak végrehajtására kiadott 4/2008 (VIII.1) ÖM rendelet írja elő.

23. szám

.2.1.2.15 Vasúti hidak, átereszek oldalfalainak és felépítményei biztosító kúpjai állagmegóvása érdekében a felületeken kinövő fákat el kell távolítani, a vasúti törvény végrehajtására kiadott OVSz előírásai alapján. 2.1.2.16 A vasúti hidak és átereszek alatt lévő természetes és mesterséges vízfolyások, csatornák szabad lefolyásának biztosítása érdekében a meder és a mederszél fala is tisztán tartandó. A vízgazdálkodásról szóló törvény és végrehajtására kiadott kormányrendelet értelmében a vasutat keresztező vízfolyások partjain a következő tisztán tartandó sávot kell biztosítani: − a Dunán, Tiszán 10-10 méter széles, − egyéb hajózható vízfolyáson 6 méter széles, − állami kezelésű patakon, csatornán 4 méter széles, − önkormányzati, vagy üzemi vízfolyáson 2-2 méter széles sávban. 2.1.2.17 A 2.1.2.13.; 2.1.2.15. és 2.1.2.16. pontokban rögzített feladatok vonatkozásában, a szerződésben kell részletesen kitérni arra, hogy a munkakezdés előtt mely hatóságtól kell engedélyt kérni, vagy mely hatóság járul hozzá a munka elvégzéséhez. 2.1.2.18 A földalatti energiahordozó vezetékek keresztezési sávjának tisztántartását az 1993. évi XLVIII bányászati törvény és végrehajtására kiadott 203/1998 (XII.19) kormányrendelet írja elő, mely szerint a vezetékjog tulajdonosa ellenőrzi és tartja tisztán a biztonsági sávokat (Magyarországon a MOL). 2.1.2.19 Távvezetékkel és nagyfeszültségű elektromos munkavezetékkel keresztezett vasúti szakaszokon a vezetékek biztonsági övezetét a 2003. évi LXXXVI. Villamos energiáról szóló törvény és végrehajtására kiadott 122/2004 (X.15) GKM rendelet, valamint az MSz 1515:2000 szabvány határozza meg. A rendeletek szerint 120kV-nál kisebb feszültség esetén a szélső vezeték a talajra eső függőleges vetületétől számított 7 méter a minimális biztonsági távolság a vezeték jobb és bal oldalán, melynek függőleges síkjától növényzet nem lehet. (500 kV feletti nagyfeszültség esetén a biztonsági távolság a vezeték jobb és bal oldalán is 40-40 méter.) A 7 méteres biztonsági sávon kívül olyan fás növényzet nevelhető, amelynek dőléshosszának kétszerese nem haladhatja meg a biztonsági sáv méretét (3 méter magasságú fás növényzet telepíthető). 2.1.2.20 A 2.1.2.19. pont alá tartozó biztonsági sávokra vonatkozó tisztántartási kötelezettség a földrészlet tulajdonosát, kezelőjét, használóját terheli. A munkálatok elvégzéséhez nincs szükség hatósági engedélyekre, erre a körülményre a szerződésben is célszerű kitérni. 2.1.3 Állomási és nyíltvonali pályaszakasz villamosított vonalakon 2.1.3.1A villamosított vasútvonalakon a munkavezeték, a megkerülő-és távvezetékek biztonsági övezetét a 2.1.2.19. pont alatt ismertetett törvény és végrehajtási rendelete szabályozza. Erdők és fásítások esetében 7 méter a minimális biztonsági távolság a vezeték jobb és bal olda-

23. szám


lán, melynek függőleges síkjától növényzet nem lehet. A 7 méteres biztonsági sávon kívül olyan fás növényzet nevelhető, amelynek dőléshosszának kétszerese nem haladhatja meg a biztonsági sáv méretét (3 méter magasságú fás növényzet telepíthető). 2.1.3.2 A kerülő vezeték, a híradó fénykábel telepítése, működése esetén szükségessé váló pályával párhuzamos nyiladék fenntartására, kialakítására a 2003. évi C. az elektromos hírközlésről szóló törvény és végrehajtására kiadott 25/1999 (X.6) KHVM rendelet ad útmutatást. 2.1.3.3 A 2.1.3.1. és 2.1.3.2. pont alá tartozó biztonsági sávokra vonatkozó tisztántartási kötelezettség a földrészlet tulajdonosát, kezelőjét, használóját terheli. A munkálatok elvégzéséhez nincs szükség hatósági engedélyekre, erre a körülményre a szerződésben is célszerű kitérni, de az Idegenek MÁV Zrt. területen történő tartózkodása és külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről szóló 28/2008. VII.11. (MÁV ért. 20.) VIG. Sz. vezérigazgatói utasításban foglatakat be kell tartani. 2.1.3.4 A munkaszerződések kiadásánál a felsővezetéki alosztály vezetőjének aláírása is szükséges, s ha a munkálatok érintik a vezeték megközelítési biztonsági sávját (a vezetéktől 2 méter), akkor a munkálatokhoz szakközeg irányítását kell megrendelni. (MÁV E. 101. Utasítás szerint) 2.1.3.5 Kapcsolókertek, vontatási alállomások, transzformátor állomások területén, az azokhoz tartozó vezetékek szabad megközelítéséhez szükséges gallyazást, bozótirtást, gazos-cserjés növényi részek eltávolítását a szerződésben foglalt feltételek fennállása, villamos szakközeg biztosítása mellett – rendkívül szigorúan betartva az elektromos vezetékek és berendezésekre előírt biztonsági védelmi (2 m) távolságot –, kell elvégezni a vasúti törvény és végrehajtására kiadott rendelet alapján. 2.2 Magántulajdonú területek 2.2.1 Erdőnek nem minősülő lakott, vagy kültéri területek 2.2.1.1 A vasúti biztonsági sávon kívüli, de a vasúti létesítményeket, berendezéseket, a vasút üzemvitelét veszélyeztető fák kivágására a vasúti törvény és végrehajtására kiadott GKM rendelet ad lehetőséget. A törvény 43 § (2) értelmében „a vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság – az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett – jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése, vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdek szempontjából.

1841

2.2.1.2 A 2.2.1.1. pont hatálya alá tartozó munkák esetén az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártérítés illeti meg. 2.2.2 Erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók által kezelt területek Az erdőben gazdálkodási tevékenységhez, mindenek előtt fakitermeléshez az erdészeti hatóság előzetes engedélyét kell kérni. Engedély nélküli fakitermelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót (tulajdonost, jogszerű használót) erdőgazdálkodási bírsággal sújtja. Engedélyt az erdő tulajdonosa, vagy jogszerű használója akkor kaphat, ha előzetesen kérte az erdészeti hatóságtól a nyilvántartásba vételét (regisztrációs szám). A nyilvántartásba vételen túl szükséges a hatályos üzemterv és az éves erdőgazdálkodási terv. Az erdő tulajdonosai osztatlan közös tulajdon esetén bejegyzett erdőgazdálkodó hiányában egyetemlegesen felelősek az erdő védelméért, az erdőgazdálkodási munkák elvégzéséért, az erdő őrzéséért. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén az erdészeti hatóság erdőgazdálkodó kijelölését kezdeményezheti. 2.3 Vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető rendkívüli ágnyesések, fakitermelések, oldalfal és töltés megóvás függetlenül a terület tulajdonosától 2.3.1 Vasúti baleset, elemi kár, vihar kár esetén Kidőlő fák, veszélyes megdőlő fák, alámosott gyökérzetű, vagy elszáradt, törött fák soron kívüli kitermelése, a vasúti közlekedés biztonságának megteremtése érdekében teendő intézkedéseket a Vasúti törvény és a végrehajtására kiadott Országos Vasúti Szabályzat írja elő. A vasutat keresztező átfolyások, hidak oldalfalainak megrongálódása esetén a szükséges fakitermelés mellett a talaj rendbetétele. A vasúti bevágás rézsűjének megcsúszásának megakadályozása céljából, ha a rézsün felnövő állomány szélnyomás hatásának van kitéve, és kidőlésével rézsűcsúszást okoz. A vasúti töltést veszélyeztető vizes, mocsaras térség elnádasodását segítő faállomány kitermelése, illetve fajta váltása, a kitermelt fa tuskójának irtása, a korhadék vízzáró anyaggal való utólagos kitöltése. Villamos munkavezeték, megkerülő vezeték, híradó fénykábel meghibásodás miatti javítása esetén szükségessé váló pályával párhuzamos nyiladék kialakítása. 2.3.2 Vasúti területet érintő vasútüzemi bővítés, vonal rehabilitációs munkák Vasúti kezelésben lévő állami területen történő vasútbővítés miatt szükségessé váló fakitermelések. Vonal rehabilitációs munkák során vasúti kezelésben lévő állami területen szükségessé váló fakitermelések.

1842


A fent meghatározott esetekben a vasúti közlekedés biztonságának megteremtése érdekében teendő intézkedéseket a Vasúti törvény és a végrehajtására kiadott Országos Vasúti Szabályzat írja elő. 2.3.3 Vasúti területet érintő idegen beruházási munkák Idegen beruházások során a vasutat keresztező hidak körzetében szükségessé váló fák kitermelésére az 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk) 166 § (1) szerinti szomszédos szorgalmi jog ad lehetőséget. Föld alatti energiahordozó vezeték sérülése esetén (kőolaj származékok vezetékes szállítása) szükségessé váló fakitermelésre a bányászati törvény és végrehajtására kiadott kormányrendelet ad előírásokat. Egyértelműen a vezetékjog tulajdonosát határozza meg helyreállítóként és a terület indokolt rendezésére. 2.3.4 Egészségügyi fakitermelések Kitermelési okok fafajtól függően: fűz, nyár fafajoknál fagylécesség, olvadás, kiszáradás, korhadás. Kemény lombos fafajoknál (pl.: tölgy, akác) korhadás, taplógombásodás, kiszáradás. Fertőző növény egészségügyi állapot esetén (gomba, vagy rovarfertőzés). Az erdészeti, vagy növényvédelmi hatóság, esetleg mindkettő együtt rendeli el a zárlati védekezéssel együtt járó kitermelést. A 2.3.4. pontban foglalt esetekre a 2008. évi XLVI számú az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény ad felhatalmazást, illetve ír elő kötelmeket a terület tulajdonosai, illetve használója részére. 3. CSERJEIRTÁS, GALLYAZÁS, FAKIVÁGÁS, FAPÓTLÁS 3.1 Gallyazás a villamos felsővezeték hálózat mentén A villamos felsővezeték berendezések E 101 Utasítás szerinti biztonsági övezetében lévő fák, bokrok ágait, gallyait el kell távolítani úgy, hogy azok a felsővezetéki berendezést 2 m-nél jobban a legkedvezőtlenebb esetben se közelítsék meg. A gallyazással egyidőben az oszlopokról a kúszónövényeket el kell távolítani, az oszlopok mászhatóságát biztosítani kell. Az eltávolított növényi részeket folyamatosan – legkésőbb a napi munka végéig – el kell szállítani a munkaterületről az átvevő (lerakó) telephelyre. A gallyazási munkát a vezeték nyomvonalában lévő fák vegetációs időszakán kívüli (nyugalmi) időszakában kell végezni. Ezen időszakon kívül munkát csak élet- és balesetveszély megszüntetése illetve üzemzavar megelőzése céljából szabad és kell végezni. A munkák elszámolása a ténylegesen legallyazott vonalszakasz hossz alapján történik.

23. szám

A felsővezeték biztonsági övezetében fát, bokrot telepíteni csak a Távközlő-, Erősáramú és Biztosítóberendezési Főosztály előzetes engedélye alapján szabad. A munkavégzéshez tartozik a munkakezdés és befejezés bejelentése a terület tulajdonosának. 3.2 Gallyazás az űrszelvény biztosítása érdekében nem villamosított vonalakon A vasúti pálya biztonsági övezetében lévő fák, bokrok ágainak, gallyainak eltávolítása úgy, hogy azok 1 éves növekményt is figyelembe véve az űrszelvényt 1,25 m-nél jobban a legkedvezőtlenebb esetben se közelítsék meg. Az eltávolított növényi részeket folyamatosan – legkésőbb a napi munka végéig – el kell szállítani a munkaterületről az átvevő (lerakó) telephelyére. A gallyazási munkát a pálya nyomvonalában lévő fák vegetációs időszakán kívüli (nyugalmi) időszakában kell végezni. Ezen időszakon kívül munkát csak élet- és balesetveszély megszüntetése illetve üzemzavar megelőzése céljából szabad és kell végezni. A munkák elszámolása a ténylegesen legallyazott hossz alapján történik. A munkavégzéshez tartozik a munkakezdés és befejezés bejelentése a terület tulajdonosának. 3.3 Űrszelvény tisztítása villamosított vasútvonal mentén Nyiladék vagy bevágás esetében a vasúti pályahálózat nyomvonala mentén az előbbiek teljes szélességében a magasra nőtt, illetve folyamatosan növő növényzetet el kell távolítani. Egyéb területeken mindazon fákat, amelyek a pálya irányába történő dőlés esetén az űrszelvényt, a felsővezetéki berendezést (vezetéket, oszlopot, optikai kábelt stb.) távközlő berendezéseket, erősáramú egyéb berendezést (vezeték, oszlop, világítótest stb.), jelzőberendezést veszélyeztetik, ki kell vágni. A 2.1.2.19 és 3.1 pontokra tekintettel kell lenni. Az űrszelvény kitisztítása után minden területen lehetőség szerint el kell végezni a nyiladék vegyszeres utókezelését. Ennek eredményeként el kell érni, hogy a nyiladékban kivágott fásszárú növények ne hajtsanak ki újra. E művelet során az alkalmazott növekedés és sarjképződés gátló vegyszereknél teljes mértékben be kell tartani az engedélyező hatóság előírásait. A vegyszerezést el kell hagyni, ha az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás folyamán ezt határozatban megtiltja. (környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból érzékeny területek) Abban a sávban, amelyben a kidőlő fák a vezetékeket megérinthetik, a kidőlés veszélyes (beteg, kimosódott gyökérzetű) fákat ki kell vágni akár az űrszelvényen kívül is. A nyiladéktisztítási munkába (költségébe) beletartozik az űrszelvényen kívüli veszélyes fák kivágása is. Az oszlopokról a kúszónövényeket el kell távolítani, az oszlopok mászhatóságát biztosítani kell.

23. szám


A nyiladék szélessége a vezeték nyomvonalától mindkét irányban csupasz vezeték esetén legalább 7,5-7,5 m, burkolt vezeték esetén 3-3 m kell legyen. Ha az erdőnyiladék létesítésekor ennél nagyobb nyiladékot vágtak, akkor ebben a szélességben kell a nyiladékot tisztítani. A munka tartalmazza a munkavégzéssel járó járulékos munkák elvégzését is szükség esetén a munkaterület szélének festékkel történő megjelölése, valamint a levágott növényi részekkel kapcsolatos tevékenységeket (kihordás, aprítás, szétterítés, darabolás, összerakás, elszállítás, stb.) az alábbiak szerint. A fakivágási engedélyek beszerzése, egyeztetés, fakitermelési és engedélyezési terv készítése a területileg illetékes TK feladata. Az erdő tulajdonosával, kezelőjével a munka megkezdése előtt írásban kell megállapodni a munka kezdési és befejezési időpontjában, valamint abban, hogy mi lesz a kivágott fák, növények sorsa, mit kell velük tenni. Elsődlegesen a nyiladék szélére kell kihordani, de ha a tulajdonos, kezelő indokoltan kéri, vagy az engedélyező hatóság határozata más előírást tartalmaz, akkor annak megfelelően kell kezelni, ha szükséges lerakó helyre kell szállítani. Megrendelő külön szállítási költség elszámolást nem ismer el. Amennyiben a terület tulajdonosa irreális igényt fogalmaz meg, azt a teljesítés előtt a Megrendelővel egyeztetni kell. A munkavégzés során a tűzvédelmi előírásokat be kell tartani. Az elszámolás a tisztításra került terület nagysága alapján történik. Amennyiben a tisztításra kerülő nyiladék területe kisebb (pl.: féloldalas nyiladék, stb.) csak arányosan kisebb terület számolható el. 3.4 Űrszelvény tisztítása nem villamosított vonalakon A vasúti pályahálózat nyomvonala mentén a nyiladék teljes szélességében a magasra nőtt, illetve növő növényzet teljes eltávolítása (fakivágás, a magasba törő bokrok, cserjék, sarjak földfelszín felett 5-10 cm-rel történő elvágása), az űrszelvényben. Űrszelvény meghatározását az OkSZ, MSz8691-3:1981;MSZ8691-4:1981 tartalmazza. Az űrszelvény kitisztítása után lehetőség szerint el kell végezni a nyiladék vegyszeres utókezelését. Ennek eredményeként el kell érni, hogy a nyiladékban kivágott fásszárú növények ne hajtsanak ki újra. E művelet során az alkalmazott növekedés- és sarjképződést gátló vegyszereknél teljes mértékben be kell tartani az engedélyező hatóság előírásait. A vegyszerezést el kell hagyni, ha az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás folyamán ezt határozatban megtiltja. Abban a sávban, amelyben a kidőlő fák a vasúti pályát veszélyeztetik a kidőlés veszélyes beteg, kimosódott gyökérzetű fákat ki kell vágni (akár az űrszelvényen kívül is). A tisztítási munkába (költségébe) beletartozik az űrszelvényen kívüli veszélyes fák kivágása is. A munka tartalmazza a munkavégzéssel járó járulékos munkák elvégzését is (szükség esetén a munkaterület

1843

szélének festékkel történő megjelölése, valamint a levágott növényi részekkel kapcsolatos tevékenységeket (kihordás, aprítás, szétterítés, darabolás, összerakás, elszállítás, stb.) A fakivágási engedélyek beszerzése, egyeztetés, fakitermelési és engedélyezési terv készítése a területileg illetékes TK feladata. Az erdő tulajdonosával, kezelőjével a munka megkezdése előtt írásban kell megállapodni a munka kezdési és befejezési időpontjában, valamint abban, hogy mi lesz a kivágott fák, növények sorsa, mit kell velük tenni. Elsődlegesen a nyiladék szélére kell kihordani, de ha a tulajdonos, kezelő indokoltan kéri, vagy az engedélyező hatóság határozata más előírást tartalmaz, akkor annak megfelelően kell kezelni, ha szükséges lerakó helyre kell szállítani. Az MÁV ZRt. külön szállítási költség elszámolást nem ismer el. Amennyiben a terület tulajdonosa irreális igényt fogalmaz meg, azt a teljesítés előtt a MÁV ZRt.-vel egyeztetni kell. A munkavégzés során a tűzvédelmi előírásokat be kell tartani. Az elszámolás a tisztításra került terület nagysága alapján történik. Amennyiben a tisztításra kerülő nyiladék területe kisebb (pl.: féloldalas nyiladék, stb.) csak arányosan kisebb terület számolható el. 3.5 Kapcsolókertek, vontatási alállomások gyomtalanítása A kapcsolókertek, valamint a vontatási alállomások bekerített területének gyomtalanítása a TEB szakszolgálat feladata. A munka tartalmazza a gazos-cserjés növényi részek eltávolítását és a fű lenyírását, vagy kaszálását, valamint a növényi részek és a transzformátor állomás körül keletkezett hulladék aznapi elszállítását. (Csak mechanikai úton!) 3.6 Fakivágás földfelszín alatt (10 cm törzsátmérő felett) Bármely esetben, ha az adott fa törzsátmérője 10 cm felett van, és az érintett hálózaton erdőnyiladék tisztítást nem kell elvégezni. (Az erdőnyiladék tisztítással érintett vezetékek esetén a nyiladékon belüli, és azon kívüli fák kivágása is az erdőnyiladék tisztításhoz tartozik). A munka tartalmazza az érintett fa kivágásához tartozó engedélyek beszerzését(az Illetékes területi központ feladata), a fa ágainak levágását, a törzs darabolását, a tő földfelszín alatti elvágását a hozzá tartozó földmunkával, a kivágott fa elszállítását. A munkavégzést olyan technológiával kell végezni, hogy a környezetben a fakivágásból eredően ne keletkezzen kár. A munka elvégzését követően a helyszínen a vágástakarítást el kell végezni, a terepet rendezni kell.

1844


3.7 Kivágott fa pótlása Az előírt darabszámú és méretű facsemete helyszínre szállítása, az ültető gödrök kiásása, a facsemeték elültetése, földvisszatöltés tereprendezés, a terület alapos locsolása. A tételmennyiség meghatározása az újonnan ültetésre kerülő facsemeték száma szerint. Az ültetés lehetőleg konténeres alacsony törzsű suhánggal. Túzkár elkerülésére 100X100 cm-es tányérműveléssel. Fák, bokrok telepítésekor a villamosított vonalakon a felsővezetéki berendezésektől akkora távolságot kell tartani, hogy azok a későbbiek során se veszélyeztessék a felsővezetéki berendezéseket. (lásd. 2.1.2.19) 3.8 Útátjárók környezetében a rálátási háromszög biztosítása (növényzet eltávolítása) Más munkával (gallyazás, nyiladéktisztítás, gyomtalanítás) nem érintett területen előforduló esetekben. A munka tartalmazza a rálátási háromszög megtisztítását a növényzettől, a növény tövének mechanikai irtását (kapa, stb.), a növényi részek aznapi elszállítását. A rálátási háromszögben lerakott idegen anyagot (földet, hulladékot, stb.) el kell távolítani, a növő növényzetet gyökerestül ki kell irtani, a terepet oly módon kell rendezni, hogy a rálátási háromszög területén, környezetében az akadálymentes rálátás biztosított legyen A látási háromszög megtisztítása után lehetőség szerint el kell végezni a növényzet vegyszeres kezelését. Ennek eredményeként el kell érni, hogy a kivágott fásszárú növények ne hajtsanak ki újra. E művelet során az alkalmazott növekedést és sarjképződést gátló vegyszereknél teljes mértékben be kell tartani az engedélyező hatóság előírásait. A vegyszerezést el kell hagyni, ha az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás folyamán ezt határozatban megtiltja (környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból érzékeny területek). Az engedély beszerzése a munkát végző vállalkozó feladata. 4. ERDŐTULAJDONOSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók jogait, kötelezettségeit és nyilvántartásba vételét az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13-14. §; a végrehajtására kiadott, többször módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 13-19. §; továbbá az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 56.§ szabályozza. Az erdőben gazdálkodási tevékenységhez, mindenekelőtt a fakitermeléshez, az erdészeti hatóság előzetes engedélyét kell kérni. Engedély nélküli fakitermelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót (tulajdonost, jogszerű használót) erdőgazdálkodási bírsággal sújtja. Gazdálkodási engedélyt az erdő tulajdonosa vagy jogszerű használója csak akkor kaphat, ha előzetesen kérte az erdészeti hatóságnál erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét.

23. szám

Az erdő tulajdonosai osztatlan közös tulajdon esetén, bejegyzett erdőgazdálkodó hiányában, egyetemlegesen felelősek az erdő védelméért, az erdőgazdálkodási munkák elvégzéséért, az erdő őrzéséért. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén az erdészeti hatóság erdőgazdálkodó kijelölését kezdeményezheti. Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételhez az alábbiak figyelembe vétele szükséges: Az erdőterület kizárólagos tulajdonosának a tulajdonjogát igazoló okirat melléklésével kérnie kell a nyilvántartásba vételét a területileg illetékes (az erdőterület földrajzi fekvése szerinti) erdészeti hatóságtól. Ha az erdőterületnek a földnyilvántartás szerint több tulajdonosa van, azon társult erdőgazdálkodást kell folytatni. Első lépésként meg kell győződni arról, hogy az érintett erdőterületre már megtörtént-e az erdőgazdálkodó bejegyzés (erdészeti hatóság, korábbi tulajdonos, tulajdonostársak). Bejegyzett erdőgazdálkodó esetén résztulajdonosnak vele kell együttműködnie. Ha több tulajdonos birtokolja az erdőt és az erdészeti hatóságnál még nincs bejegyzett erdőgazdálkodójuk, az erdőgazdálkodásra gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre, vagy a gazdálkodási tevékenység ellátásával ilyen szervezetet illetve személyt bízhatnak meg. A megbízott személy lehet tulajdonostárs vagy kívülálló is. Erdőgazdálkodási kötelezettségüknek eleget tehetnek úgy is, ha erdejüket használatba vagy haszonbérbe adják és az erről szóló szerződés nevesítve tartalmazza az erdőgazdálkodói kötelezettségek és jogosultságok átruházását is. A Területi Központnak a pályafelügyelet során észlelt -az üzemtervezett erdőkből történő- engedélynélküli fakivágásokról (lopás) feljelentést kell tenni formájában az illetékes rendőrkapitányságra. 4.1 A jegyzői hatáskörök és az erdészeti igazgatás kapcsolódó területei Az erdőterületen és a fásításokban lévő fák kivágásával, pótlásával kapcsolatos hatáskört az Erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. (Evt.) az erdészeti hatóságra ruházta. Az Evt. hatálya alá nem tatozó területeken lévő egyes fák védelmével a védett természeti területeket és védett fákat kivéve a 21/1970. (VI.21.) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben a fák kivágásával, pótlásával kapcsolatos rendelkezésekre a települések jegyzője rendelkezik hatáskörrel. Mindkét közigazgatási szerv egymással együttműködve, de saját hatáskörében eljárva gondoskodik az ország fáinak, erdeinek megóvásáról, azok jogszerű, a közérdekkel összehangolt kezeléséről, hasznosításáról. Erdőterületen az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa által, vagy nekik felróhatóan végzett engedély nélküli fakitermelés az erdőgazdálkodási szabá-

23. szám


lyok megsértésének minősül. Ilyen esetben vele szemben az erdészeti hatóság jár el. Az illetéktelen személyek által végzett engedély nélküli (jogosulatlan) fakitermelés a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. végrehajtására kiadott 218/1999. (XII. 28.) Korm. számú rendelet az egyes szabálysértésekről szerinti szabálysértésnek minősül és a szabálysértési hatósági jogkört a jegyző gyakorolja.

1845

A pénzügyi fedezetet a rendelkezési jog megszerzéséhez az önkormányzatnak kell biztosítani. Amennyiben az említett hatáskörök gyakorlására természetvédelmi szempontból érintett területen kerül sor, értelemszerűen figyelembe kell venni a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit is. 4.2 Az üzemterv készítésének általános szabályai

Ha az engedély nélküli fakitermelések körülményeinek vizsgálata során az erdészeti hatóság azt tapasztalja, hogy a 218/1999. (XII. 28.) Korm. szám rendelet szerinti szabálysértés esete áll fenn, az ügyről a rendelkezésre álló adatokkal együtt minden esetben értesíti a jegyzőt. Ha az osztatlan közös tulajdonban lévő erdőterület tulajdonosai nem gondoskodnak az erdőgazdálkodó személyéről, ezen kötelezettségük teljesítésére a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Erdészeti Igazgatóság területi igazgatóságainak, mint I. fokú erdészeti hatóságoknak határozatban kell őket felszólítani. Ez esetben az erdészeti hatóság az erdőterület fekvése szerinti település jegyzőjét (főjegyzőjét, körjegyzőjét) kéri meg a határozat legalább 15 napra történő kifüggesztésére és a kifüggesztés megtörténtének az igazolására. A közigazgatási eljárásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvények szabályai szerint az erdészeti hatóságnak a jegyzőt kell felkérni az Állammal szemben magánszemélyek részéről nem teljesített egyes tartozások behajtására, mint pl. erdőgazdálkodási vagy erdővédelmi bírság, erdőfenntartás járulék, stb. Abban az esetben, ha a jegyzői hatáskörbe tartozó földrészlet megosztás engedélyezése (telekalakítás) erdő művelési ágú földrészletet érint, a megosztás az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása esetén engedélyezhető. Ez esetben az Evt. előírásai szerint erdőnek kell tekinteni az erdei fafajokkal 50%-ot meghaladó mértékben fedett 1500 m2 vagy annál nagyobb területet az esetben is, ha belterületen az 1 ha-nál kisebb erdőterületet az ingatlan nyilvántartásban beépítetlen területként tartják nyilván. A városok, a községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi, valamint a belterületi erdő védő erdőnek minősül (településvédelmi elsődleges rendeltetés). Az erdőtervi nyilvántartásban szereplő erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság az építésügyi hatóság kezdeményezésére, illetőleg szakhatósági hozzájárulása alapján állapítja meg (Evt. 17. § (2) bekezdése h), (4) bekezdése d) pont. Közérdekű erdőtelepítés: Evt. 40. §. Az Evt. lehetővé teszi, hogy közérdekből, az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása esetén, a települési önkormányzat képviselő testülete a városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, hulladék-lerakó helyek, kórházak, üdülőhelyek körül erdőtelepítést, illetőleg fásítást rendeljen el határozatában.

Az üzemterv az erdőgazdálkodónak a körzeti erdőterv érvényességi idején belül tervezett, az erdőgazdálkodó területére a körzeti erdőtervben előírt – közérdeket szolgáló – korlátokkal és kötelező feladatokkal összhangban álló erdőgazdálkodási tevékenységeit tartalmazza. Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó üzemterv alapján végezhet. Az üzemterv elkészítéséről a körzeti erdőtervnek az erdőgazdálkodó területére vonatkozó adatai, iránymutatásai és előírásai felhasználásával az erdőgazdálkodónak kell gondoskodni a körzeti erdőterv érvénybe lépése után. Az üzemterv tartalma kiterjed az erdei haszonvételekre, a tartamos erdőgazdálkodást, valamint egyéb, az erdőgazdálkodást közvetve vagy közvetlenül szolgáló tevékenységekre (pl. nyiladék létesítése, határjelek felújítása stb.). Az üzemtervezés alapjául a körzeti erdőterv és az aktuális adattár adatai szolgálnak. Amennyiben – a később ismertetett szabályozásnak megfelelően – új alrészletek kerülnek kialakításra, ami új állapotleírás és tervelőírás készítésével jár együtt, akkor az üzemtervezést az új állapot és tervadatok alapján kell elvégezni. Az üzemterveket körzetenként, azon belül erdőgazdálkodónként kell készíteni. Az üzemterv minden esetben az erdőgazdálkodó körzeten belüli összes erdőterületére készül, részterületre nem adható ki. Az összes erdőterület megállapításánál az erdészeti hatóság erdőgazdálkodói nyilvántartását kell alapul venni. Amennyiben az erdőgazdálkodó az érvényes üzemtervének készítése idejében meglévő erdőterületeihez képest új erdőterületeken szerzi meg az erdőgazdálkodói jogosultságot, akkor az üzemtervet az összes új erdőterületre kell elkészíteni, ami az érvényes üzemtervvel összedolgozható. Az üzemterv előírásai érvényben maradnak, ha az erdőgazdálkodó személyében változás következik be. Az új erdőgazdálkodó köteles az üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról gondoskodni. Az állami erdészetek üzemterve a körzeti erdőterv előírásainak változatlan alkalmazásával a terület-elszámolási, hozamszabályozási és térképészeti munkarészekkel kiegészítve – az ütemtervnek megfelelően, amennyiben

1846


lehetséges – a teljes erdészetre készül. Előfordulhat, hogy egyes erdészetek átalakulnak – területük nő, illetve csökken –, esetleg megszűnnek, ami miatt az erdészeti üzemterv alapjául szolgáló erdőterv nem egy – hanem kettő vagy több – részletben kerül felvételre. Összeállításuknál a fentiek mellett figyelembe kell venni az üzemtervek tartalmára vonatkozó előírások közül a 3./1.g., a 3./2. és a 3./3. pontokat is. Az üzemtervek tartalmi differenciálását az említett pontok alapján kell elvégezni a területnagyságtól függően. Ezen esetekben tehát az állami erdészet számára több, eltérő évjáratú üzemterv készül, melyeket az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: ÁESZ) kérésre – díjazás ellenében – egy üzemtervvé dolgoz öszsze. Állami erdészet által – nem kincstári vagyonhoz tartozó földrészleteken – megbízás alapján gyakorolt erdőgazdálkodói jogkör fennállása esetén külön üzemtervet kell készíteni, mely az állami erdészet üzemtervével nem vonható össze (ez esetben az erdészet egy második, illetve egy harmadik – a kincstári területeken való gazdálkodásra kiadott kódtól eltérő – gazdálkodói kódot kell, hogy kapjon, a közösségi, illetve a magántulajdonú erdőterületekre). Az egyéb társult erdőgazdálkodók használatában levő olyan erdőterületről készített üzemtervet, amiben állami arányrész is van, a társult gazdálkodó részére kell kiadni. Az erdőgazdálkodó üzemtervének elkészítéséig az erdőgazdálkodási feladatok meghatározása tekintetében az érvényben lévő körzeti erdőterv vonatkozó részét kell üzemtervnek tekinteni. Üzemtervezés alatt az alábbi tevékenységeket értjük: • az érvényes körzeti erdőtervből üzemterv készítése, • az érvényes körzeti erdőtervből készített üzemterv üzemtervi kivonatának készítése, • az 1997. január 1-je előtt hatályba lépett üzemtervekből (erdőállomány-gazdálkodási tervekből) üzemtervi kivonat készítése.

23. szám

5. PARLAGFŰ ELLENI VÉDEKEZÉS Parlagfű Ambrosia artemisifilia L. (syn. Ambrosia elatior L.) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. földhasználó: termőfölddel, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a termőföld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható; 5.1. A növény leírása: A parlagfű egynyári, kétszikű növény: a csiranövény a talajból két sziklevéllel bújik ki. A csíranövények március végétől október közepéig jelennek meg a talaj és a környezet felmelegedésével. Az augusztusban kikelt növények magvai már nem érnek be. A parlagfű megjelenésének fő időszaka április 10 – május 20. A növény pollen és mag produkciója jelentős, a képződött magok a talajban évekig – akár 40 évig – elállnak, és a talaj bolygatása után tömegesen jelennek meg építkezéseken, vasútépítések mellett és újonnan művelésbe vont területeken. A növények virágzásának csúcsa július és augusztus, de a virágzás elhúzódik egészen az első fagyokig. A növények jelenlétét ezen időszakra kell megszüntetni. Így csökkenthetjük a légkörbe jutó pollen mennyiségét, és ezáltal az egészségügyi hatásokat. Másod, de nem utolsó sorban a környezet esztétikai állapotát is javítjuk, mert a kifejlett parlagfű 20-150 cm magasságú, sűrűn elágazó terebélyes növény. A parlagfű elleni védekezés fontos része a gyom felismerése, ezért a területek felmérését mindig olyan dolgozó végezze, aki biztosan felismeri a növényt.

4.2.1 Egyszerűsített üzemtervek 5.2 A parlagfű elleni védekezés lehetőségei: Egyszerűsített üzemtervet kell készíteni faültetvényekre és hat hektár alatti elsődlegesen gazdasági rendeltetésű szórvány erdőkre, amennyiben a gazdálkodónak a faültetvényeken felül hat hektárnál több egyéb erdeje nincs, illetve nem gazdasági elsődleges rendeltetésű erdővel nem rendelkezik. A fenti feltételek mindig csak az adott körzeten belül vizsgálandók, vagyis ha az erdőgazdálkodónak csak egy másik körzetben van pl. véderdeje, akkor attól még a kérdéses körzetben egyszerűsített üzemtervet kap, ha egyébként a feltételeket kielégíti;amennyiben az erdőgazdálkodó nyilatkozik arra nézve, hogy a körzeti erdőtervnek a területére vonatkozó részét minden vonatkozásában elfogadja és kéri annak egyszerűsített üzemtervként való kiadását.

A kezelendő területek bejárása után az alkalmazandó technológiát mindig a felelős vezetőnek kell meghatároznia. Ha a technológia kialakítása során növényvédő szerek használata válik szükségessé, akkor a NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK, TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK és a VEGYSZERES GYOMIRTÁS ÉS TERMÉSSZABÁLYOZÁS legfrissebb kiadásait kell segítségül hívni, valamint a kiválasztott növényvédő szer ENGEDÉLY OKIRATÁT. A növényvédelmi munka mindig veszélyes, ezért a munkavégzés során különös figyelmet igényel. A megfelelő munka-és környezetvédelmi jogszabályokat mindig be kell tartani. Ha a munka folyamán növényvédő szert

23. szám


kell alkalmazni, akkor az alkalmazott készítményre vonatkozó szabályokat a munkában résztvevőkkel ismertetni kell. Ezek a speciális a készítményre vonatkozó szabályok a gyomirtó szerek csomagolásán olvashatóak. Az előírt védőfelszereléseket a munkavégzés során viselni kell. A védőeszköz viseléséről lemondani nem lehet! Ha munkavégzés során baleset, vagy rosszullét következik be, a sérültet biztonságos helyre kell szállítani, a felelős vezetőnek jelenteni kell, és ha szükséges orvoshoz kell fordulni. Ha sérülés, vagy rosszullét ideje alatt a munkavégző gyomirtó szerrel végzett munkát, akkor minden esetben olyan helyre kell vinni, ahol tovább nem szennyeződhet a növényvédő szerrel, és orvoshoz kell fordulni. A használt gyomirtó szer csomagolását meg kell mutatni az orvosnak. A gyomirtó szerek tárolása során a vonatkozó szabályokat be kell tartani. Bizonyos esetekben a munkavégzés irányítását mindig növényvédelmi mérnöknek, kell irányítania. Ezek az esetek: – ha munkavégzés utasforgalom számára megnyitott területen növényvédő szerrel fog zajlani, – ha a kiválasztott növényvédő szer használata felsőfokú képesítéshez kötött. 5.2.1. Mechanikai gyomirtás Irthatjuk a növényt mechanikai módszerekkel: kaszálással és zúzással. A kezelt terület növényzetét folyamatos nyírással vagy zúzással karban tudjuk tartani, ezzel megakadályozhatjuk a növények tömeges kifejlődését és

1847

virágzását. Az év folyamán három kaszálás elegendő lehet. A korai és folyamatos kaszálással megakadályozhatjuk a növények kifejlődését. Ha nincs módunk rendszeres mechanikai gyomirtást végezni, akkor a növény virágzása előtti kaszálással meg tudjuk akadályozni a pollenképződést. Ekkor ügyelni kell arra, hogy a növényeket a talaj szintjében vágjuk el, mert így a növény nem tud hónaljhajtásokat képezni és újabb virágokat nevelni. A kaszálás után hátramaradt növényi maradványokat a területről össze kell gyűjteni, és el kell szállítani, a zúzás után erre nincs szükség. A kaszálás nagyon hatékony megelőző módszer. Amennyiben a földhasználó a mechanikai védekezést választja, úgy az első kaszálást a virágbimbók megjelenése előtt1-2 héttel kell elvégezni. A parlagfű ezen fenofázisában az egyszeri kezelés ugyanakkor az egyszeri kezelés nem okozza a növény pusztulását, mert az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből kihajt. Biztos eredményt csak az évi háromszori, 5-10 cm magasságban elvégzett kaszálás hoz. 5.2.2. A parlagfű elleni védekezés vegyszeres irtással 5.2.2.1. Szelektív gyomirtás Ha a területünkön gyep van, vagy ott gyep kialakítható, akkor használhatunk úgynevezett szelektív gyomirtó szereket, melyek a kétszikű gyomokat (pl.: parlagfű) kiirtják a gyepből. Ezt a kezelést évente kétszer, a gyep intenzív növekedési szakaszában (vágás után) kell elvégezni. A kezelések elvégzése előtt a területet be kell járni, és megállapítani a gyomosodást, majd ez alapján el kell dönteni, hogy csak foltokat kell-e kezelni, vagy az egész területet.

Készítmények szelektív gyomirtáshoz: Hatóanyag – dikamba

– 2,4D

– MCPA

– karfentrazon – mekropop-P – dikamba – ioxinil – diklórprop-p – mekropop-p

Készítmény – Dikamba 480 – Banvel 480 S – Cadence 70 WG – Solution – DMA-6 – Esteron 60 – U 46 D-Fluid SL – Mecaphar – Mecaphar 750 – Mecomorn 750 SL – U 46 M Plus 750 SL – Aurora 40 WG

Szükséges képzetség Felsőfokú növényvédelmi

– Gyom-Stop

nincs

– Keroland L – Keroland WG

nincs

Felsőfokú növényvédelmi



1848


5.2.2.2. Totális gyomirtás Ha a területen valamilyen ok miatt növénytakaró nem alakítható ki, vagy folyamatos gyom- és növénymentességet kell biztosítani, akkor lehet totális gyomirtó szereket alkalmazni. Ezek a készítmények lehetnek csírázás gátló (preemergens) vagy gyomok kelése után (posztemergens) használható készítmények. A preemergens gyomirtást mindig a növények tömeges

23. szám

kelése előtt kell elvégezni (április 10. és május 20. között). A posztemergens gyomirtást a készítmény utasításai szerint, de legkésőbb a virágok megjelenéséig el kell végezni, hogy a növény minél kevesebb pollent tudjon termelni. A terület tisztántartásához legalább 2-3 gyomirtás szükséges évente. Ha a kezelés után nagy mennyiségű száraz gyomtömeg maradt a területen akkor azt el kell távolítani vagy a helyszínen meg kell semmisíteni.

Készítmények totális gyomirtáshoz:

Hatóanyag – glifozát

– glufozinát-ammonium

Hatóanyag – diklobenil

Kelés utáni (posztemergens) készítmények: Készítmény Szükséges képzetség – Clinic 480 SL nincs – Dominátor – Dominator Zöld – Fozát 480 – Glialka 480 Plus – Glyfos – Glyfogan 480 SL – Glifox 480 SL – Grand Total – Kapazin – Medallon Premium – Roundap termékek – Total – Finale 14 SL Felsőfokú növényvédelmi – Zopp Csírázás gátló (preemergens) készítmények: Készítmény Szükséges képzetség – Casoron G nincs

– flazaszulfuron

– Chikara 25 WG


– metszulfuron-metil

– Ally 20 DF


Vegyszeres gyomirtásnál csak a legszükségesebb dózisban és csak a célnövényre szabad vegyszert kijuttatni. A vegyszer kijuttatása azokon a területeken ahol pollengyűjtő rovarok (pl.: méhek), élővíz található különös gondossággal kell a gyomirtást elvégezni a környezet legkisebb károkozása nélkül. 5.2.2.3 Mechanikai gyomirtás és vegyszeres gyomirtás kombinációja A gyeptelepítés az egyik leghatásosabb védekezés. A gyep megerősítését kaszálással vagy szelektív gyomirtással segíthetjük elő. A fertőzött területek túlnyomó részén a parlagfű gazdaságos irtása mechanikai és kémiai védekezés együttes alkalmazásával, gyomirtó szerek felhasználásával oldható meg a legkönnyebben. A megfelelő vegyszer kivá-

lasztását mindig az adott terület adottságaihoz kell igazítani. 5.3 Parlagfű elleni védekezés jogszabályi alapjai • 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 75. § E törvény végrehajtására kiadott jogszabálynak kell tekinteni a) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, b) a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény, c) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény, d) az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény

23. szám


végrehajtására kiadott és e törvény hatálya alá tartozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabál• A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Tv. és annak 2007. évi XVI. törvénnyel történt módosítása • A növényvédelmi bírság tételes mértékéről szóló 187/2006. (IX. 5.) Kormányrendelet (Bírságrendelet) • A növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet • A növényvédelmi közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 160/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet • A növényvédelmi igazgatás szervezetéről szóló 335/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Rövidítése: Ket) • 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról • 194/2008. (VII. 31.) Korm. Rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről 5.3.1 A növényvédelmi bírság tételes mértéke A növényvédelmi bírság mértéke a 2008. évi KLVI Tv. 60. §-a (1) bekezdésének az alább felsorolt pontjában foglalt tényállások szerint: c) A Tv. 17. § (1), illetve (4) bekezdésében előírt védekezési kötelezettség elmulasztása

1849

10 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 30 ha 225 0001 000 000 Ft 30 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 50 ha 1 000 000-2 000 000 Ft 50 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 100 ha 2 000 000-3 750 000 Ft 100 ha, vagy nagyobb 3 750 000-5 000 000 Ft Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a növényvédelmi bírság összegét az irányadó bírságtétele szerint kiszabott bírság összegének felével kell növelni. 6. ZÁRLATI KÁROSÍTÓK ELLENI VÉDEKEZÉS Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt, vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi; 6.1 Növény-egészségügyi zárlat A zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés;. 6.2 Növényi károsítók járványos fellépése

1. belterületen: kevesebb, mint 50 m2 15 000 Ft 50 m2, vagy nagyobb, de 100 m2-nél kevesebb 15 00050 000 Ft

Gazdaságilag veszélyes mértékű károsító-felszaporodás, amely a növényállomány vagy növényi termék megóvása érdekében a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé. 6.3 Zárlati károsító

100 m2, vagy nagyobb, de 200 m2-nél kevesebb 50 000-100 000 Ft 200 m2, vagy nagyobb, de 1 ha-nál kevesebb 100 000750 000 Ft 1 ha, vagy nagyobb 750 000-5 000 000 Ft 2. külterületen: kevesebb, mint 1 ha 15 000-50 000 Ft 1 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 5 ha 50 000-150 000 Ft 5 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 10 ha 150 000225 000 Ft

Potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő, vagy előfordul, de nem terjedt el, és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. 6.4 Kapcsoló jogszabályok • 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről • 194/2008. (VII. 31.) Korm. Rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről • A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet

1850


6.4.1 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet alapján a zárlati károsítókkal való fertőzés bírságai j) A zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettség megszegése: 15 000 Ft a) A zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettség megszegése, zárlati károsító terjesztése vagy a terjedés elősegítése, a zárlati intézkedés megszegése 1. a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében „A” listán felsorolt károsítok esetén: 500 000-10 000 000 Ft 2. a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében „B” listán felsorolt károsítok esetén: 200 000-2 000 000 Ft b) Növényvédő szerrel olyan cselekmény megvalósítása, amely 1. az ember vagy állat egészségét veszélyezteti: 500 000-10 000 000 Ft 2. az élelmiszer- vagy takarmánybiztonságot veszélyezteti:200 000-7 000 000 Ft 3. a környezetet veszélyezteti: 50 000-5 000 000 Ft 7. PARKFENNTARTÁS, PARKGONDOZÁS A Pályavasúti Üzletág állagába tartozó állomási területeken a zöldfelületek és a virágágyások ápolása (fű- és gyepvágás, gyomlálás, kapálás, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, öntözés). Az állomásokon az utcabútorok karbantartása. Az Pályavasúti Üzletág állagába tartozó állomási területeken a virágfelületek telepítése, gondozása (szabadföldben, oszlopokon, korlátokon, kőedényekben), 8. A VASÚTI FÁSÍTÁSOK TELEPÍTÉSE. A vasútmenti fásítások létesítése az illetékes PV Területi Központ költségeit terheli. A fásítás jellege szerint – lehet facsoport, fasor, hófogó erdősáv, illetve erdő. Erdőnek tekinthető az a telepítés, amely meghaladja a négy sort és összefüggő – legalább fél hektár területen kerül kivitelezésre. Ezen kívül kisebb területen a vasúti kertészet is végez díszítő fásításokat, hiánypótlásokat a PV. Területi központ éves karbantartási keretének terhére. A fásítási igények felmérésénél sorrendiséget kell megállapítani, melynél elsősorban a nemzetközi és egyéb vasúti fővonalakat kell figyelembe venni. A továbbiakban az egyes vonalak fásításánál a vasút korszerűsítési munkák végrehajtására, az esetleges vasútvonal megszüntetésre is tekintettel kell lenni. Ezeken a vasútvonalakon csak a korszerűsítési munkák befejezése után szabad fásítani, illetőleg tervezett megszüntetés esetén egyáltalán nem szabad telepítést végezni.

23. szám

Az erdőtelepítés és fásítás megkezdésének időpontját az erdőgazdálkodó MÁV Zrt. köteles a teljesítés helye szerint illetékes erdészeti hatóságnak előzetesen bejelenteni. Az állam az erdőtelepítésekhez és a fásítások létesítéséhez a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. Az erdőgazdálkodó erdő telepítést – ha a törvény másként nem rendelkezik – csak jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezhet. Hófogó erdősáv telepítése esetén, ha a telepítéshez szükséges területet mezőgazdasági művelésből kell kivonni, a Területi Központnak meg kell szereznie az illetékes szervek előzetes hozzájárulását és engedélyét. Az erdő telepítése befektetett eszköz létrehozása, ezért létesítésekor a MÁV Zrt. beruházás létrehozására és használatbavételére vonatkozó szabályzatait be kell tartani. 8.1 A fakitermelés engedélyezése és végrehajtása. A vasúti fásítások elsősorban környezetvédelmi és esztétikai feladatot szolgálnak és csak másodlagos cél a fatömeg termelés. Ezért a MÁV kezelésében levő erdőkben, hófogó sávokban, egyéb fásításokban elsősorban a beteg, kiszáradt, törött, valamint a közlekedés biztonságát akadályozó, illetve veszélyeztető fák kivágását kell betervezni. A vasútvonalak korszerűsítését akadályozó fásításokat rendszeresen figyelemmel kell kísérni oly módon, hogy a kitermelés a korszerűsítési munka kezdete előtt megtörténjék. A fakitermelés szabályozásánál használt fontosabb erdészeti fogalmak magyarázata. a) Fatömeg=fatérfogat az a faanyag-mennyiség (volumen), amit egyes fa, vagy valamely faállomány képez. A fatömeget számítással kell megállapítani. Az egyes fa fatömegének kiszámítása köbözéssel, az állományok fatömegének megállapítása pedig fatömegtáblák, vagy egyéb számítási módok útján történik. b) Bruttó fatömeg: A kitermelésre kerülő faanyag még lábonálló, kéregben mért teljes tömege, a földfelszíntől mért 130 cm-es magasságban a törzsátmérő és a földfelszíntől a koronacsúcsig mért magasság alapján.. Lényegében a vágáslap feletti összes fatermelés, vagyis a tövön álló fának, illetve faállománynak föld feletti, kéregben mért összes vastag- és vékonyfa mennyisége tömörköbméterben. A bruttó fatömeg különféle eljárásokkal határozható meg, amelyek pontossága általában 10%. A bruttó fatömeg egyenlő a nettó fatömeg + kitermelési és szállítási apadék + kéregapadék. A kitermelési és szállítási apadék (a fürészpor, a széthulló faágak stb. tömege) a bruttó fatömegnek mintegy 5%-a. Azokon a területeken, ahol az ágfa rőzsetrágyaként visszamarad, ezen a címen is számításba kell venni 1–3% veszteséget. A kéregapadék az iparifa választékok bruttó fatömegének bizonyos, az átlagvastagságtól és a használati módtól függő %-a.

23. szám


Használati kód Véghasználat

Gyérítés

A kéregszázalékok alsó határát általában a vastagabb, felső határát a vékonyabb átmérőjű fákra kell alkalmazni. Durva kérgű a tölgy, a nyárfélék, nyír, vadgesztenye, akác: közepes kérgű a hárs, éger, fűz, szil, köris; vékony kérgű a bükk, gyertyán, juharok, platán stb. c) Nettó fatömeg a fa vagy faállomány fatömege erdei választékokká feldolgozott állapotban. Tartalmazza az összes kitermelt és a bemérési szabályok szerint ténylegesen számbavett választékok összes fatömegét. Megállapításának két módja van: közvetlen módja a már előállított erdei választékok számbavétele (utólagos megállapítás), közvetett módja a bruttó fatömeg számbavétele és ennek csökkentése az előállításra tervezett erdei választékok esetére vonatkozó kitermelési és feldolgozási apadékkal (előzetes megállapítás). A nettó fatömeg általában 25–35%-kal kevesebb, mint a bruttó fatömeg. (3) A fakivágási engedély megszerzése és a fakitermelés végrehajtása érdekében az illetékes Pályavasúti Területi Központ a tárgyévet megelőző év június hó 15-ig köteles jelentést tenni a PV Szakmai Főosztálynak. A jelentésnek tartalmaznia kell a kitermelésre váró fák helyét (állomásköz, szelvény megjelöléssel), faját és mennyiségét (bruttó fatömeg). A fatömeg meghatározására az Építőipari Munkanormák I. Irtási és ültetvényezési munka fatömegszámítási táblázatokat kell felhasználni. A fatömegfelvételi jegyzőkönyv 4 példányából egy a PV Területi Központ illetékes szakaszmérnökségén marad, három példányt a PV. Területi Központ Szakmai Osztályához kell felterjeszteni a fakitermelési tervekkel együtt. A három példányból egy a kitermelés engedélyezését tárgyaló ügyiratban marad, két példányt záradékkal ellátva a szakaszmérnökség kap vissza. A fatömegfelvételi jegyzőkönyv mellett öt példányban fakitermelési tervet kell a szakaszmérnökségen kiállítani,

1851

Kéregszázalék Durva közepes vékony kérgűfáknál 13–16 10–14 6–13 17–20 13–17 11–15 melyből egy a szakaszmérnökségen marad, négyet a PV. Illetékes területi központnak kell felterjeszteni. Ebből két példány az erdészeti hatóságé, egy az engedélyező ügyiratban marad és példányt kap vissza a szakaszmérnökség. A szakaszmérnökség példánya az alapja az év végi leszámolások végrehajtásának és a fakitermelési statisztikai adatszolgáltatásnak. Az erdészeti hatóságokhoz a fatömegfelvételi jegyzőkönyveket nem kell megküldeni, mert a fakitermelési tervek ugyanazon adatokat tartalmazzák. Az illetékes területi központ a szakaszmérnökségek bejelentései alapján összesítést készít. Az összesítő kimutatást és a fakitermelési terveket – három példányban – a tárgyévet megelőző év augusztus 15-ig köteles megküldeni az illetékes erdészeti hatóságnak engedélyezés végett. Az erdészeti hatóság a jóváhagyott – záradékkal ellátott – okmányokat a visszaküldi az Illetékes PV Területi Központnak. A PV. TK Szakmai Osztálya a jóváhagyásról értesíti a szakaszmérnökséget, két példány fatömegfelvételi jegyzőkönyv és egy példány fakitermelési terv visszaküldésével és határidőt jelöl meg a kitermelésre kerülő fák feltűnő módon (festéssel) való megjelölésére. Fakitermelést végezhet magánszemély is, amennyiben sem önkezelésben, sem vállalkozó által nem végeztethető el a kivágás. A 15/1989. (X.() MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról értelmében a motorfűrészes fa kitermelés OKJ- szakképesítéshez kötött tevékenység, amennyiben magánszemély motorfűrészes fakitermelést végez, OKJ-s szakképesítéssel rendelkeznie kell. A magánszeméllyel kötött Vállalkozási szerződésben a fenti körülményekre és a szakképesítés meglétére utalni kell. A szerződés előkészítése engedélyezése megkötése, továbbításának módja és felelőssége az illetékes Területi Központot terheli. Amennyiben a vasutas munkavállaló megbízás, vállalkozási szerződés alapján végez fakivágási tevékenységet különös tekintettel vizsgálni kell a Munka Törvénykönyv

1852


108.§ -ában, a Munka törvénykönyv 3.§ (5)-ában (összeférhetetlenség) és a Bíróségi Határozatok BH 1980.447. –ában foglaltakat. Amennyiben a fakitermelést vasutas dolgozó végzi, a szerződésnek a következő adatokat tartalmaznia kell: Szakaszmérnökség megnevezése: Kitermelést végző dolgozó neve, szolgálati címe, helye, törzsszáma: Fafajta megnevezése: Várható nettó fatömeg mł, q A várható fatömeg értéke: Ft A kitermelés kezdési és befejezési időpontja: Nyilatkozat a vasútforgalmi és balesetelhárítási óvórendszabály betartására, valamint arról, hogy a kitermelést a dolgozó csak maga végzi. Kártérítési felelősségvállalás az esetleges károkozásért. A kitermelés módja (tőmetszés, tuskókiszedés, területrendezés). A felmérés végrehajtásához a tárolás helye: Az értékesítés módja: A motorfűrész fokozottan balesetveszélyes kézi szerszám, ezért kezelése szakértelmet igényel. A motorfűrészes fakitermelés OKJ-s szakképesítéshez kötött tevékenység, melyet csak a motorfűrész, tisztítóadapteres (erdészeti motoros kasza) kezelői képzettségű dolgozók végezhetnek. Az előírtak érvényesek az önkezelésben végzett fakitermelésre is. A fakivágás időtartama alatt – bármely szerv végezze is azt – a pályafenntartási szakszolgálat köteles gondoskodni a forgalom biztonságáról. A megrendelt szakfelügyelet költségei a munkát végzőt terhelik és részére kiszámlázásra kerülnek. A kivágott faanyag 50, 70 vagy 100%-át a ténylegesen felköbözött mennyiség alapján mł-ben vagy q-ban kell visszanyerni, a faanyag minősége alapján. (a q megállapítása mł alapján a D. 54. sz. Műszaki Útmutatóban levő térfogatsúly táblázat alapján végezhető el.) A kitermelt fa bevételezését áru bevételként-fellelt készlet- kell kezelni. (T235-K9814) Az anyagmozgási bizonylatok kitöltésére vonatkozó részletes szabályokat Számv. Ig. 17. 101368/1992 utasítás és a 14/2001. (MÁV Ért. 42.) tartalmazza. Vasútvonal korszerűsítés vagy egyéb beruházási munka miatt szükségessé váló fakitermelésekről a tárgyévet megelőző június 1-ig a beruházó köteles tájékoztatni a

23. szám

szakaszmérnökséget, hogy az a fakitermelési engedély megszerzésére intézkedhessen. Előre nem látható rendkívüli fakitermelés szükségessége esetén póttervet kell készíteni és soron kívül engedélyeztetni az előzőekben szabályozott módon. A fakitermelés engedélyezése és végrehajtása c. fejezet előírásai a 100 mm-es és e feletti faátmérőre vonatkoznak. E méret alatti kitermelés esetén fakivágási tervet, illetve fatömeg felvételi jegyzőkönyvet nem kell készíteni. A cserjeirtást, tisztogatást, egyedi kiválasztást 100 mm átmérő alatt, az utasítás nem korlátozza, azonban ez a tevékenység is központi szerződésen kívül csak egyedi különösen indokolt esetben szerződéses keretek között végezhető. A szerződés előkészítése engedélyezése és megkötése az illetékes Területi Központ szakmai osztályának feladata és felelőssége. 8.2 A faanyag hasznosítása. 8.2.1 Szerződéskötés fakitermelésre, a kitermelt rönkfa értékesítése A fakivágási megrendelőkben minden esetben rögzíteni kell, hogy a kitermelt fa zöld hulladék-e, vagy értékesíthető, illetve bevételezhető-e. A vasúti pályára, felső vezetékekre, telefonkábelekre, vagy MÁV ZRt. épületekre közvetlen veszélyt jelentő elöregedett fákat biztonsági okokból ki kell vágni. Elemi események miatt (pl. vihar, földcsuszamlás, stb.) a vasúti pályára került, kidőlt fákat szintén el kell távolítani. Az első esetben a tevékenység tervezhető, ezért a fakitermelésről éves fakivágási tervet kell készíteni. A tervkészítés a Pályavasúti Területi Központok feladata. A tervet a hatósági jóváhagyás (erdészeti engedély) beszerzését követően a várható vissznyereménnyel együtt a BKSZE ÜEO-nak kell megküldeni a tárgy évet megelőző év október 15-ig. A BKSZE feladata vizsgálni, hogy az igények országosan elérik-e a közbeszerzési értékhatárt. Abban az esetben, ha az éves igény nem éri el országosan a közbeszerzési értékhatárt, akkor a a BKSZE ÜEO sajáthatáskörű versenyeztetésre átadja a TLK-knak. A BKSZE ÜEO által megküldött fakivágási terv alapján a TLK-k éves keretszerződés megkötésére a versenyeztetést haladéktalanul megkezdik. A kitermelt fa értékesítését a kitermelési ajánlatkéréssel együtt, egy időben kell meghirdetni tekintettel arra, hogy a kivágandó fák elszállítása többnyire körülményes, őrzése megoldhatatlan. A fakitermelési ajánlati felhívásban minden esetben ajánlatot kell kérni a fa megvásárlására is és azonos vételár ajánlat esetén a kitermelőnek elővásárlási jogot biztosítani. Ha a MÁV ZRt. az egyedi fűtésű kályhákhoz kívánja felhasználni a kitermelt fát, akkor a szerződésben ki kell kötni, hogy a kitermelést végző feladata a rönköket és a

23. szám


gallyakat feldarabolt állapotban beszállítani a kijelölt MÁV Zrt. raktárba. Fakivágási igény (terv) BKSZE ÜEO részére megküldendő bejelentésnek tartalmaznia kell: – a kivágandó fa fajtáját, darabszámát, egyedi méreteit, a kivágás után keletkező rönk és a gallyak mennyiségét (várható vissznyeremény) a kivágandó fa találati helyét. Elemi csapás következtében kivágandó fák: Erre a tevékenységre tervet készíteni nem lehet. Az éves fakitermelési szerződésbe szerepelnie kell, hogy a kitermelést vállaló vállalkozó szükség esetén, ezeknek a fáknak az eltávolítását is elvégzi, az igény felmerülésekor azonnal (az a mennyiség általában a területenként kivágandó fa 0,1-1%-a lehet). Értékesítés esetén először az eladási árat kell megállapítani. Az ár megállapításánál figyelembe kell venni a vonatkozó erdészeti tájékoztató árakat (tő melletti árak), továbbá a kitermelés körzetében kialakult árakat. 8.3. Ellenőrzés A telepítések évenkénti százalékos eredményesség vizsgálatánál, valamint az öt évet elérő telepítések kezelésbe vételénél a PV. TK Szakmai Osztályának képviselője köteles megjelenni. (A fakitermelés szakszerű elvégzését, a kivágás és visszavételezés (mł, q) pontos mennyiségi megállapítását elsősorban az illetékes pályamester tartozik ellenőrizni. A fakitermelést köteles ellenőrizni az alosztály illetékes vezetőmérnöke is. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie mind a szakmai, mind a mennyiségi területre. Soros, vagy csoportos kitermelés esetén a szakaszmérnökségnek értesítenie kell a PV. TK Szakmai Osztályát az időpont megjelölésével. A PV. TK Szakmai Osztályának vezetője által kijelölt dolgozók a helyszínen – esetenként – kötelesek ellenőrizni a szakszerű munkáltatást, továbbá a fatömegfelvételi jegyzőkönyvben rögzített adatokat egyeztetni kell a kitermelt fa mennyiségével. Az esetleges eltérés okát minden esetben vizsgálni kell. A PV. TK. Szakmai Osztályának vezetője felelősségre vonást tartozik alkalmazni a hibáztathatókkal szemben – a nettó fatömeghez viszonyított – 10%-ot meghaladó eltérés esetén. Saját kezelésben végzett fakitermelés esetén a szakaszmérnökség illetékes vonalkezelője minden esetben köteles egyeztetni a munkalapon elszámolt teljesítményt a vonatkozó visszavételezési (AV) jegyekkel, illetve fatömegfelvételi jegyzőkönyv adataival. Eltérés esetén vizsgálatot kell indítani.

1853

8.4 Kapcsolódó jogszabályok 15/1989. (X. 8.) MÉM rendeletaz Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1996. évi LIV. Törvény az erdőről és az erdő védelméről 9. FASOROK FENNTARTÁSA A fák hosszú távú egészséges fenntartásához elengedhetetlen rendszeres nyesésük, metszésük. A növények telepítése után ki kell alakítani a fajra jellemző koronaformát, később a fenntartó nyesések, szárazgallyazások, segítik a fák habitusának megfelelő kialakulását. Speciális és szükségszerű beavatkozás a közlekedésbiztonsági és légvezetékek alatti nyesés és gallyazás. Az új telepítésű fáknál törekedni kell a területek adottságainak megfelelő fajú fák ültetésére (légvezeték alá például gömbkoronájú fa, szűk utcákba oszlopos fák) Kiemelt feladat a fasorok tervezése, favédelmi tervek készítése, fasorok felmérése, mely a fák helyére, fajára, méretére, korára, állapotára és értékére terjed ki. A fasorok telepítése, fák átültetése a telepítési terv elkészítésétől a kivitelezésig. Metszés, gallyazás kosaras kocsival vagy alpinista technikával. Az elektromos légvezetékek űrszelvényében élő fák szakszerű gallyazása. 9.1 Faápolás A faápolás mindig a fa állapotának felmérésével kezdődik. A diagnosztika első lépéseként rögzítjük a fa személyi adatait, majd tájékozódunk egészségi állapotáról, feltérképezzük a sérüléseit és megállapítjuk a különböző betegségeit. 10. BETARTANDÓ KÖRNYEZETVÉDELMI, MUNKAVÉDELMI ÉS BALESETVÉDELMI ÉS EGYÉB ELŐÍRÁSOK – A többszörösen módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtására kiadott rendeletek – az idegenek MÁV Zrt. területen történő tartózkodása és külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről szóló 28/2008. VII.11. (MÁV ért. 20.) VIG. Sz. vezérigazgatói utasításnak megfelelően elkészített munkavédelmi mellékletet, – A pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásait tartalmazó D.3. számú utasításban foglaltakat, – a munka megkezdésekor a vállalkozónak átadott utasításokban foglaltakat, és a megrendelő képviselőjének MÁV üzemvitelére és a munkavédelmi speciális szabályokra vonatkozó utasításait. – 1/2005. (I.7) FVM rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélye-

1854


zéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004 (V.15.) FVM rendeletben foglaltakat, – A 2000 évi növényvédelemről szóló XXXV. törvényben foglaltak, – XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. Törvényben foglaltakat – 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról- ban foglaltakat – 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól és a hozzá kapcsolódó jogszabályok – 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről és a hozzá kapcsolódó jogszabályok – 5/2001 (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről, – A Növényvédő Szerek és Termésnövelő Anyagok tárgyévi kiadásában foglaltakat – Erdészeti biztonsági szabályzat 15/1989 MÉM rendelet – Bozót- és cserjeirtás a Pályavasúti Területi Központ területileg illetékes pályás alosztályvezetőjének írásos engedélye alapján végezhető. – Az engedélyben meg kell határozni a munkavégzés pontos helyét. A kijelölt terület vasúti pályával párhuzamos terjedelmét a helyi sajátosságok és a munkavédelmi szempontok figyelembe vételével az engedélyező határozza meg, de az engedély egy állomásköznél nagyobb területet nem foglalhat magába. – Az engedély csak meghatározott időre szólhat, maximum 6 hónapra lehet érvényes. – Az engedély kiadása előtt a kérelmezőt kimutathatóan munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás során az alábbiakra kell kitérni: – a munkavégzésre igénybe vehető terület és annak megközelítése, – a vasúti pálya, a villamos felsővezeték illetőleg a pályatartozékok megközelítési korlátozásai, – baleset vagy egyéb rendkívüli esemény során követendő eljárást, jelentési kötelezettséget, annak rendjét, – tűzgyújtási korlátozást, – a munkavégzés során bármilyen okból a MÁV ZRt létesítményeiben vagy harmadik személy tulajdonában okozott károkért felelősséggel tartozik, – a kioktatott személy munkavezetőként valamennyi munkaterületen tevékenykedő személy munkájáért és testi épségéért felelősséggel tartozik, – a kioktatott személy a munkavégzéshez használt szerszámok és gépek szakszerű és balesetmentes üzemeltetéséért felelősséggel tartozik, – egyéb, a helyi sajátosságokból adódó, biztonság szempontjából lényeges helyi szabályokat. – Az engedélyben rögzíteni kell, hogy a munkavégzés csak szakfelügyelet mellett végezhető. A szakfelügyelet(ek) költségei az engedélyest terhelik.

23. szám

– Az engedély kiadása előtt a kiadmányozó köteles egyeztetni a területileg illetékes távközlési, erősáramú illetve biztosítóberendezési alosztály vezetőjével és amennyiben ezen alosztályok állagában tartozó berendezések üzemszerű működésének és állagmegóvásának biztosítása érdekében is feltételeket kell szabni, azt a kiadmányban rögzíteni kell. – Villamos vontatásra berendezett pálya esetén az engedélyt a pályás és az erősáramú alosztályvezető együtt adja ki, az kizárólag mindkettőjük aláírásával érvényes. Az erősáramú alosztályvezető a helyi adottságok függvényében dönt az erősáramú szakfelügyelet szükségességéről, melyet az engedélyben rögzíteni kell. – Az engedélyben rögzíteni kell, hogy a területen munkát végzők a szakfelügyeletre kirendelt pályavasúti dolgozó(k) vasút üzembiztonság fenntartása érdekében adott utasításait kötelesek betartani. – A kiadott engedélyekről a pályás alosztályon nyilvántartást kell vezetni. – A kiadott engedélyt és az oktatást igazoló dokumentumot a munkavégzésért felelős magánszemély a munkaterületen köteles magánál tartani. – Az engedélyben rögzíteni kell, hogy a munkavégzés csak akkor kezdhető meg, ha a MÁV ZRt területileg illetékes pályás szervezeti egység arra jogosult munkavezetője (pályamester) az érintett állomás vagy valamelyik szomszédos állomás Fejrovatos előjegyzési naplójába a munkavégzés megkezdését és várható befejezésének idejét, pontos helyét, tárgyát előjegyezte és azt aláírta, valamint a területileg illetékes pályavasúti diszpécsernek bejelentette. A munka befejezését a szakfelügyeletre kirendelt pályavasúti dolgozó személyesen, állomásközi távbeszélőn, pályatelefonon vagy mobiltelefonon köteles az érintett vagy szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjének bejelenteni. – „A kullanccsal fertőzött területen csak olyan munkavállalót szabad foglalkoztatni, aki „a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998.(VI.3.) NM rendeletnek és a biológiai kockázatokról szóló 61/1999/12.01. Eü.M. rendeletnek megfelelően a kullancs által terjesztett kullancsencephalitis-vírus elleni védőoltásban részesült.” 11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Jelen utasítás kiadásával a D. 16 Utasítás 1;2;3;˛6;7;˙8;9;fejezetei és a 101250/1978. sz. szabályozás, a 110764/80 sz. végrehajtási utasítás a hatályukat vesztik. Dr. Mosóczi László s. k.

Üzletági Általános Vezérigazgató-helyettes

23. szám


1855

1. sz. melléklet Űrszelvény, biztonsági övezet 5500

5000

4500

4000

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

2500

2000

1500

1000

500

0

-500

-1000

-1500

-2000

-2500

0

Mérendő szelvény

Új űrszelvény

Rakszelvény

RZD vasutak rakszelvénye

GA (UIC) rakszelvény

GB (UIC) rakszelvény

Nemzetközi rakszelvény

Villamos űrszelvény

1856


Felsővezeték biztonsági övezete (biztonsági övezet): A felsővezetéki berendezések üzemszerűen feszültség alatt álló részeinek a talajra eső vetületétől mért vonalon 5 méteren belül, állomáson 10 méteren belül eső terület. 2. számú melléklet Az utasítás kidolgozásánál figyelembe vett jogszabályok, utasítások Törvények 1990. évi LXV törvény a helyi önkormányzatokról 1993. évi XLVIII bányászati törvény 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1994. évi LV törvény a termőföldről 1995. évi LVII törvény a vízgazdálkodásról 1996. évi LIV törvény az erdőről és az erdő védelméről 1996. évi XXXI törvény a tűz elleni védekezésről 1997. évi LXXVIII törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1999. évi LXIX törvény a szabálysértésről 2003. évi C törvény az elektromos hírközlésről 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CLXXXIII törvény a vasúti közlekedésről 2007. évi LXXXVI törvény a villamos energiáról 2008. évi XLVI törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Kormányrendeletek 21/1970 (VI.21) korm. rend a fák védelméről 346/2008(XII.30.) Kor. rendeletet a fás szárú növények védelméről 232/1996 (XII.26) korm. rend a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 203/1998 (XII.19) korm rend a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról 218/1999 (XII.28) korm rend a szabálysértésekről szóló törvény végrehajtásáról 335/2006 (XII.23) korm rend a növényvédelmi igazgatás szervezetéről 138/2007 (VI. 18) korm rend az egységes élelmiszerbiztonsági szervezet alakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról 194/2008 (VII.31) korm rend az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámítási módjáról és mértékéről Rendeletek 17/1993 (VII.1) KHVM rendelet a pályaépítési és fenntartási munkák biztonsági szabályzatáról 27/1997 (IV.30) FVM rendelet az erdőtörvény végrehajtásáról 15/1989 (X.8) MÉM rendelet az erdészeti biztonsági szabályzatról

23. szám

29/1999 (X.6) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről 88/2000 (XI.10) FVM rendelet az erdőrendezési szabályzatról 5/2001 (I.16) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 7/2001 (I.17) FVM rendelet a növény egészségügyi feladatok részletes szabályai 3/2002 (II.8) SzCsM –EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelmények minimális szintjéről 14/2004 (IV.19) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 103/2003 (XII.27) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 89/2004 (V.15) FVM rendelet a növényvédő szerek csomagolása, jelölése, tárolása és szállítása 122/2004 (X.15) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről 1/2005 (I.7) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről 4/2008 (VIII.1) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről Utasítások 28/2008 (VII.11) MÁV Vig sz. Vezérigazgatói Utasítás az idegenek MÁV Zrt területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről F.1. MÁV Zrt Jelzési Utasítás E 101 MÁV Zrt Utasítás az 50 periódusú 25 000 Volt feszültséggel villamosított vonalak üzemére F.2. MÁV Zrt Forgalmi Utasítás 3. sz. melléklet Irányadó normák A fakivágások) gallyazások megrendelésénél a megrendelőben kötelezően szerepeltetni kell. A kivágás helye: Szelvényszám –tól/-ig. A kivágandó fák helyszíni megjelölésének módja. Tuskómeghagyással v. a tuskómarással történik-e a fakivágás. A kivágott faanyag további sorsára vonatkozó intézkedések. (elhelyezés, elszállítás stb) A fa átmérője, magassága. A kivágott faanyag becsült mennyisége A fakivágás módja. (döntéssel, alpin-technikával, kosaras emelődaruval stb.) A vállakozó kiszállási díjat, gépbérleti díjat felszámolhat-e)

23. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Mértékegysége: 100 m2

Bozót és cserjeirtás Bozót és cserje kivágása Gallyazás és darabolás Összegyűjtés (15m –en belül) Halombarakás Tőátmérő 4 cm.-ig 4,1-10,0 cm-ig

Sík területen

Elszámolási egység 10 m2 1,26 3,26

egysége óra óra

Cserjeirtás

6 cm.-ig 6-10,0 cm-ig

Elszámolási egység 10 m2 1,11 2,21

egysége óra óra

Bozótirtás rőzsével, vagy kőszórással biztosított partrészekről Bozótirtás Mozgatás (10m-en belül) Halombarakás Bozótirtás rőzsével, vagy kőszórással biztosított partrészekről

Elszámolási egység 10 m2 0,37

egysége óra

Fűnyírás műó. Betanított munkás segédmunkás Fűnyírás műó. Betanított munkás segédmunkás Fűnyírás műó. Betanított munkás

segédmunkás Fűnyírás műó.

Elszámolási egység: óra 0,19 0,12 0,50 0,10 1,52 0,32 0,76

0,19 -

Nádkaszálás Kaszálás Összegyűjtés Kévébe rakás Mértékegysége: 10 m2 Mocsaras nehezen járható terepen Fagyott könnyen járható terepen

egysége Betanított munkás segédmunkás

Elszámolási egység: óra 0,32

0,26

Fadöntés Legallyazás Szállításra alkalmas darabolás Kosaras kocsival emelés a fa ledarabolásához A kitermelt fa összeszedése, depóniába rakása

egysége Betanított munkás segédmunkás

Elszámolási egység: óra 0,34 0,13

Egyes fák kitermelés fadöntésse Tőátmérő favágó Segéd-munkás fűrészelés Kosaras kocsi

egysége

Fakitermelés

Kaszálás Mértékegysége: 100 m2 Parkban (pázsit)

1:5-nél meredekebb rézsűn

Csatorna v. vízfolyás rézsűin és víztelenítő árokban

Cserjeirtás Mozgatás (10m-en belül) Összegyűjtés Tőátmérő

1857

cm óra óra műó. műó

10-20 0,17 0,38 0,12 -

21-30 0,2 0,45 0,15 -

31-40 0,24 0,54 0,19 -

41-50 0,29 0,65 0,24 -

Egyes fák kitermelése álló fa ledarabolásával 10-20 21-30 31-40 41-50 0,25 0,3 0,36 0,43 0,57 0,68 0,81 0,97 0,12 0,15 0,19 0,24 0,25 0,3 0,36 0,43

1858


Egyéb közlemények

23. szám K-6491/2009 MÁV ZRt. Szabványügyi Központ

A MÁV Zrt. Szabványügyi Központ közleményei MÁV vállalati szabványok kiadása

A MÁV ZRt. felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el:

K-6492/2009 MÁV ZRt. Szabványügyi Központ A MÁV ZRt. felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el: MÁVSZ 2921:2009 Vasútépítés. Előregyártott aszimmetrikus szelvényű vasbeton árokburkoló elemek G 83 A (A MÁVSZ 2921:1994 helyett) Hatálybalépés időpontja: 2009. augusztus 15. A szabványt a MÁV ZRt. Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9 és 15, pénteken 9-12 óra között lehet beszerezni. Cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Telefon/Fax: városi: 511-2426 üzemi/fax: 01/24-26 Pályavasúti Üzletág Dr. Mosóczi László s. k.

üzletági általános vezérigazgató-helyettes

MÁVSZ 2578:2009 Vasútépítés. L típusú előregyártott vasbeton peronszegély G 33 (A MÁVSZ 2578:1968 helyett) Hatálybalépés időpontja: 2009. augusztus 15. A szabványt a MÁV ZRt. Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9 és 15, pénteken 9-12 óra között lehet beszerezni. Cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Telefon/Fax: városi: 511-2426 üzemi/fax: 01/24-26 Pályavasúti Üzletág Dr. Mosóczi László s. k.

üzletági általános vezérigazgató-helyettes

23. szám


1859

1860


23. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 23. szám 124. évfolyam augusztus 7. TARTALOM

Recommend Documents