ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 17. szám 124. évfolyam május 15. TARTALOM

17. szám

124. évfolyam

2009. május 15.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 35/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalói és hozzátartozói arcképes igazolványának 2009. évi érvényesítéséről ........................... 36/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról ............................. 37/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról ................................ 38/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására ............................................ 39/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV-ÉVEK programról és a MÁV-ESÉLY programról szóló 12/2005. (VI. 24. MÁV Ért. 25.) HVH sz. humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás módosításokkal

1389 1398 1416

1439

Utasítások 35/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalói és hozzátartozói arcképes igazolványának 2009. évi érvényesítéséről

Oldal egységes szerkezetbe foglalt 2009. január 1-től hatályos szövegéről ............................................................................. 40/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének kiadásáról ......................................... 41/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a 6/2007. (MÁV Ért. 6.) Személyszállítási főigazgatói utasítás hatályon kívül helyezéséről ...................................... 2/2009. (IV. 17. MÁV Ért. 14.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a Felépítmény Karbantartó Gépláncok Technológiai Utasításáról ...........................

1451

1462 1481 1481

Egyéb közlemények Elveszett bélyegző érvénytelenítése ........................................... 1522

Az utasítás célja, a MÁV Zrt. tényleges munkavállalói és igényjogosult hozzátartozóik arcképes igazolványa érvényesítésének szabályozása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya

1.0 UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. a 2005. évi CLXXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.), „Az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési és postai kedvezményekről” szóló 179/1994 (XII.28.) Korm. rend., a C 52-es számú Menetkedvezményi Utasítás, valamint a 8/2009. (III.18. MÁV-START Ért.5.). VIG.sz. a menetkedvezményi térítési díjakról vezérigazgatói utasítás alapján utazási kedvezményt biztosít a MÁV Zrt. munkavállalói és igényjogosult hozzátartozói (továbbiakban együtt igényjogosultak) részére.

Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységének igényjogosult munkavállalóira és igényjogosult hozzátartozóira. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság, a működtetéséért az utasítás hatálya alá tartozó valamennyi folyamatban részt vevő szervezeti egysége.

1390

A MÁV Zrt. Értesítője

3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az igényjogosultság részletes meghatározását az utasítás mellékletét képező NYILATKOZAT „Tájékoztató” része is tartalmazza. 3.1. Menetkedvezmény A Vasúti törvény által meghatározott jogosultsági köre részére biztosított utazási kedvezmény. 3.2. Eszmei érték A menetkedvezmény igénybevételéhez biztosított utazási okmány (továbbiakban: arcképes igazolvány) pénzben kifejezett értéke. A tárgyévre érvényes arcképes igazolvány eszmei értéke megegyezik az azonos kocsiosztályra kiállított 60km-es 30 napos viszonylati bérlet mindenkor hatályos árának 10-szeresével. 3.3. Kiállítási díj Az igényelt menetkedvezményi okmány kiállításának díja, azaz az az összeg, melyet az igényelt menetkedvezményi okmány kiállításáért az arra jogosult a jelen utasításban meghatározott módon megfizetni köteles. 3.4. Érvényesítés díja Az igényelt menetkedvezményi okmány érvényesítésének díja, azaz az az összeg, melyet az igényelt menetkedvezményi okmány érvényesítéséért évente az arra jogosult a jelen utasításban meghatározott módon megfizetni köteles. 3.5. Pótlás díja Az elveszett, ellopott, megrongálódott menetkedvezményi okmány pótlása esetén a kiállítási díjon felül felszámított díj. 3.6. Köröztetés díja Az elveszett, ellopott, le nem adott menetkedvezményi okmány jogtalan használat miatti bevonásával kapcsolatban felmerült költség. Az utasítás a fentieken túl új fogalmat nem vezet be. Az itt nem tisztázott fogalmak esetén a jelenleg is hatályban lévő C. 52. sz. Menetkedvezményi Utasítás meghatározásai az irányadók. Az igényjogosultság részletes meghatározását az utasítás mellékletét képező NYILATKOZAT „Tájékoztató” része tartalmazza.

17. szám

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Új igazolvány kiállítása esetén csak a kiállítási díjat, érvényesítés esetén csak az érvényesítési díjat kell megfizetni (1.sz.mellékletben meghatározottak szerint).Az arcképes igazolvány érvényesítésére érvényesítési szelvények szolgálnak. 4.1 Érvényesítési szelvények 4.1.1 Érvényesítési szelvények leírása Az 1. mintaszámú arcképes igazolványok érvényesítési szelvénye lila, a 2. mintaszámú arcképes igazolványok érvényesítési szelvénye zöld színű, amelyen a „MÁV Zrt.” felirat és a „2009 év” fekete, a sorszám UV-lámpára érzékeny narancssárga színű nyomással látható. A szelvény jobb szélén kb. 1 cm szélességű függőleges – nyomdailag a szelvényre dolgozott – hologram csík van. A 4. mintaszámú igazolványok érvényesítése lila, az 5. mintaszámú arcképes igazolványok érvényesítése zöld alapszínű, oldalán egy vagy két függőleges, „UV” lámpára érzékeny narancssárga csíkkal ellátott érvényesítési szelvénnyel történik, amely egyebekben az 1. illetve 2. mintaszámú szelvényhez hasonló. 4.1.2 Érvényesítési szelvények érvénytartama Az érvényesítési szelvény a rajta feltüntetett év január 1-jén 0.00 órától december 31-én 24.00 óráig érvényes. 4.2 Érvényesítés igénylése 4.2.1 Nyomtatványok A MÁV Zrt. tényleges munkavállalói 1. és 2. mintaszámú, illetve az igényjogosult hozzátartozók 4. és 5. mintaszámú arcképes igazolványainak érvényesítését az 1. sz. mellékletben csatolt, a MÁV-START Zrt. által meghatározott adattartalom szerinti „ADATLAP az arcképes igazolvány érvényesítéséhez” (továbbiakban: Adatlap)” nyomtatványon kell jogosultanként külön-külön igényelni. Az Adatlap hátoldalán található az igényjogosult hozzátartozók jogosultságának feltételeit tartalmazó „Tájékoztató” és az igényjogosult hozzátartozói jogosultságra, az érvényesítés díjának megfizetésére és az adatvédelemre vonatkozó „Nyilatkozat”. 4.2.2Nyomtatványok rendelkezésre bocsátása Az arcképes igazolvány érvényesítéséhez az igényjogosultak részére az alábbi nyomtatványokat juttatja el a munkáltató a munkáltatói jogkörgyakorló részére 2009. május 10-ig, aki haladéktalanul továbbítja a munkavállaló részére: • 1 db ADATLAP tájékoztatóval a menetkedvezmény részletes szabályairól a MÁV-START Zrt. utasítása alapján és nyilatkozattal az igényjogosult hozzátartozói jogosultságra, az érvényesítés díjának megfizetésére és az adatvédelemre vonatkozóan.

17. szám


Ha mindkét szülő a saját jogán jogosult a kedvezményre, a gyermek részére csak az egyik szülő igényelheti meg az arcképes igazolványt. Az ADATLAP-ot a MÁV-START Zrt. hivatalos honlapjáról is le lehet tölteni. Az érvényesítési szelvényeket a MÁV-START Zrt. a MÁV Zrt. Humánszolgáltató által megadott mintaszámonkénti darabszám alapján szolgáltatja 2009.05.04-ig. 4.2.3 A kitöltött nyomtatványok leadása A kitöltött nyomtatványt és az előírt igazolásokat a MÁV Zrt. Humánszolgáltató „anya” ügyfélszolgálatain (melléklet) 2009. május 12-től lehet leadni folyamatosan a torlódások elkerülése érdekében. A MÁV Zrt. Humánszolgáltató Ügyfélszolgálat kizárólag olvasható, teljeskörűen és szabályosan kitöltött adatlapot és nyilatkozatot vesz át. Az Adatlapot és a kitöltött és aláírt Nyilatkozatot, valamint a jogosultság elbírálásához szükséges okmányokat a MÁV Zrt. Humánszolgáltató Ügyfélszolgálata az átvétel folyamán felülvizsgálja. Az így megállapított helyes igénylés után a jogosultak részére átadja az érvényesítési szelvény(eke)t az átvétel írásbeli elismerése mellett, melyeknek számát rávezeti az Adatlapra. Az igényjogosult köteles az átvett érvényesítési szelvény előoldalán az igazolvány tulajdonosának (igényjogosultnak) arcképes igazolvány számát feltüntetni és az igazolvány hátoldalát a rovatoknak megfelelően kitölteni. A kitöltetlen, vagy hibásan kitöltött szelvény érvénytelen és utazásra nem jogosít! A MÁV Zrt. Humánszolgáltató szervezet gondoskodik a vasúti törvény 68/H.§-ban előírtak szerinti adattartalom nyilvántartásának biztosításához szükséges SAP HR rendszer fejlesztéséről, illetve a jogosultak és a kiadott szelvények adatainak rögzítéséről Hibás adatot tartalmazó Adatlap leadása esetén az ebből eredő felelősség a munkavállalót terheli. 4.2.4 Adatok nyilvántartása Az érvényesítési határidő lejártát követően a MÁV Zrt. Humánszolgáltató két hónapon belül rögzíti a kitöltött adatlapok alapján az adatokat az SAP HR rendszerben. 4.2.5 Az át nem vett szelvények kezelése Az át nem vett szelvényeket, az Adatlapokat és az átvétel elismeréséül szolgáló nyilvántartást, a MÁV Zrt. Humánszolgáltató az érvényesítési határidőt követő 2,5 hónapon belül megküldi a MÁV-START Zrt. Menetkedvezményi Operátori Központ (MOK) részére. Az érvényesítési határidő lejártát követően az igényjogosult által át nem vett, vagy visszaadott szelvények cseréjére, átvételére csak a MÁV-START Zrt. Menetkedvezményi Operátori Központjánál van lehetőség. Azok a munkavállalók, akik kocsi osztály változás miatt új arcképes igazolványra jogosultak, azt a jelenlegi

1391

gyakorlat szerint az illetékes MÁV Zrt. Humánszolgáltatónál igényelhetik. Az arcképes igazolványokat érvényesítés miatt bevonni nem szabad. 4.3 Térítési díjak A kedvezmények juttatójától, a MÁV-START Zrt-től a MÁV Zrt munkavállalói és igényjogosult hozzátartozói az alábbi díjak alapján (a belföldi és nemzetközi menetkedvezményi okmányok aktuális térítési díjait jelen utasítás 1. sz. melléklete tartalmazza.) igényelhetik a menetkedvezményt: Az arcképes igazolványok érvényesítés díja szelvényenként: bruttó 1 200 Ft/szelvény, Az arcképes igazolványok kiállítási díja minden esetben: bruttó 1 200 Ft/igazolvány. Az arcképes igazolvány pótlásakor MÁV-START Zrt. a kiállítás díját, a pótlás díját és a köröztetés díját számítja fel az igényjogosult munkavállaló felé. Rongált igazolványnak tekintendő az az okmány, amelyről nem állapítható meg az érvényessége, a tulajdonos személye (kimosott, olvashatatlan, sérült fénykép vagy fólia stb.). Az ilyen arcképes igazolvány cseréjét a jogosultnak kell kérnie. A rongált igazolvány leadásával egyidőben a kiállítási díjat kell megfizetni. Amennyiben a kedvezmény igénybevételére alkalmatlan igazolvány cseréjét az igényjogosult munkavállaló nem kérte, és azt a jegyvizsgáló a vonaton vonja be, a jogosult részére a kiállítás díja és a köröztetés díja kerül felszámolásra a MÁV-START Zrt. által az igényjogosult munkavállaló felé. 4.3.1 2009.évi érvényesítési díj megfizetése A 2009.évi érvényesítési szelvények térítési díja a leadott Nyilatkozatok alapján legkésőbb a 2009. július havi munkabérből kerül levonásra. 4.4 Jogtalan használat A menetkedvezményre való jogosultság megszűnésekor (pl. munkaviszony megszüntetése, gyermek nappali tanulmányainak befejezése stb.) az arcképes igazolványt le kell adni a MÁV Zrt. Humánszolgáltatónál, aki havonta a MÁV-START-Zrt. Menetkedvezményi Operátor Központ (továbbiakban: MÁV-START Zrt. MOK) felé a leadott igazolványokat átadja. A le nem adott arcképes igazolványokat a MÁV Zrt. Humánszolgáltató írásos jelzése alapján a MÁV-START Zrt. MOK írásban érvényteleníti és körözteti. A jogosultság megszűnése után a le nem adott igazolvány jogtalan használatáért a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzat III. Rész C. fejezetében

1392


meghatározott pótdíjon felül az eszmei érték időarányos részét is felszámítja a MÁV-START Zrt. MOK A jogtalan használat miatt az eszmei érték időarányos része úgy kerül meghatározásra, hogy a jogosultság megszűnésének napjától a bevonás napjáig minden megkezdett 30 naptári napra új 60 km-es 30 napos bérlet árát kell számítani (jelen utasítás 1.sz.melléklete).

17. szám

5.1. Hatályon kívüli helyezés Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a 16/2007. SZEFŐIG Utasítás A Vasutas és családtagi arcképes igazolványok érvényesítésének szabályozásáról szóló utasítás hatályon kívül helyezve. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS

Az eszmei érték megfizetése mellett az 1. és 2. minta számú. arcképes igazolvánnyal történő visszaélés esetén a menetkedvezményből – beleértve a nemzetközi utazást is – a jogszerző személy minimum 6 hónapra kizárásra kerül. A jogszerző személy kizárásából következően bevonásra kerül valamennyi hozzátartozó arcképes igazolványa is. A 4. és 5. minta számú. arcképes igazolvánnyal történő visszaélés esetén valamennyi hozzátartozó a menetkedvezményből – beleértve a nemzetközi utazást is – minimum 6 hónapra kizárásra kerül. Amennyiben az arcképes igazolvány bevonása az igényjogosult munkavállaló munkába járásához elengedhetetlen, a munkáltató kérésére méltányosságból, melyet a MÁV-START Zrt. MOK felé kell benyújtani, az arcképes igazolvány az igényjogosult munkavállalótól nem kerül bevonásra, de ez nem érinti az egyéb menetkedvezményből való kizárást. Az igényjogosult munkavállaló mentesül a jogtalan használat miatt felszámolt eszmei érték megfizetése alól, ha az igazolvány elvesztését rendőrségi határozattal igazolja, vagy az elvesztés tényét a MÁV-START Zrt. MOKnak bejelentette. 4.5 Statisztika A MÁV Zrt. Humánszolgáltató által kiadott, valamint át nem vett szelvények leszámolását az eredeti ADATLAP-ok és Nyilatkozatok, valamint csatolt mellékletek megküldését követően a MÁV-START Zrt a szükséges statisztikát elkészíti. 4.6 Méltányosság Jelen utasításban meghatározott díjak megfizetésétől kizárólag a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója, illetve üzleti vezérigazgató-helyettese engedélye alapján lehet eltérni. 5.0 HIVATKOZÁSOK C.52 sz. Menetkedvezményi Utasítás 8/2009. (III.18. MÁV-START Ért.5.). VIG.sz. vezérigazgatói utasítás a menetkedvezményi térítési díjakról A nem szabályozott kérdésekben a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzat előírásait kell alkalmazni.

Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Jelen utasítással a MÁV Zrt. munkavállalói tekintetében a 8/2009. (III.18. MÁV-START Ért.5.). VIG.sz. a menetkedvezményi térítési díjakról vezérigazgatói utasítását teljes körűen elfogadja az igénylésre és díjak megfizetésére. 7. MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: A belföldi és nemzetközi menetkedvezményi okmányok térítési díjai 2.sz. melléklet: Adatlap az arcképes igazolvány érvényesítéséhez/igényléséhez 3.sz. melléklet: MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzat III. Rész C. fejezet Heinczinger István s. k. vezérigazgató

1.sz. melléklet A belföldi és nemzetközi menetkedvezményi okmányok térítési díjai Arcképes igazolvány Eszmei érték 1. kocsiosztály névre szóló összvonalas éves bérletjegy 2. kocsiosztály névre szóló összvonalas éves bérletjegy Kiállítás díja 1.200 Ft/igazolvány Érvényesítés díja 1.200 Ft/szelvény Pótlás díja 2.400 Ft/igazolvány Köröztetés díja 5.000 Ft/igazolvány Nemzetközi okmányok FIP igazolvány kiállítás díja 1.000 Ft/igazolvány FIP igazolvány érvényesítés díja 1000 Ft/év FIP szabadjegy kiállítás díja 300 Ft/szelvény Elveszett/ellopott FIP igazolvány pótlásának díja 3.000 Ft/igazolvány Rongált FIP igazolvány cseréje 2.000 Ft/igazolvány A térítési díj az ÁFA-t tartalmazza.

17. szám


1393

2.sz. melléklet KITÖLTÉS UTÁN NEM NYILVÁNOS!

Új érvényesítési szelvény száma:

az arcképes igazolvány érvényesítéséhez igényléséhez 1. Igényjogosult (jogszerző) neve: Születési név: Anyja neve: Születési ideje és helye: év hó nap Lakcím: Levelezési cím: 0 6 –– Telefon: Arcképes igazolvány száma: Törzsszáma: Nyugdíjas törzsszáma: –– Rangfokozata: 1087 Budapest, Kerepesi út 3.

Adatlap

2. Igazolvány tulajdonosának státusza (akinek kéri az érvényesítést ill. új igazolványt) saját házastárs élettárs saját gyerek gyámolt gyerek mostoha gyerek tartósan beteg gyerek örökbefogadott gyerek özvegy árva Ha a 2. pontban megjelölt házastárs vagy élettárs saját jogán is jogosult, aláírásával igazolja, hogy saját jogán a menetkedvezményt nem veszi igénybe: …………………………………………… 3. Ha a jogszerző tényleges dolgozó: (nyugdíjasnak nem kell kitölteni)

Szolgálati hely kódja: Munkaviszony kezdete:.. Munkahely megnevezése: Munkáltató azonosítója:

Jogviszony típusa: munkaviszony közalkalmazotti jogviszony 4. Ha a jogszerző nyugdíjas: (tényleges dolgozónak nem kell kitölteni)

közszolgálati jogviszony

Nyugdíjazás időpontja: év hó nap MÁV szolgálati idő: év Utolsó munkahely megnevezése:

Igényjogosultság státusza: öregségi végleges állapotú rokkant felülvizsg. rokkant rendszeres szoc. járadékos átmeneti járadékos 5. Arcképes igazolvány 2. pontban megjelölt tulajdonosának adatai (ha a jogszerző saját részére igényel, még egyszer nem kell kitölteni):

Születési név: Születési ideje és helye: év hó nap Anyja neve: Levelezési cím: 0 6 –– Telefon: Arcképes igazolvány száma: Özvegy törzsszáma: ––

Név:

1394


17. szám

1087 Budapest, Kerepesi út 3.

Tájékoztató Igényjogosultságok meghatározása: Gyermek: A gyermek (ideértve a saját /elvált szülő esetén a volt házastárs háztartásában élő saját/mostohagyermeket is, örökbe fogadott és nevelésbe vett gyermek, családi jogon az alábbi esetekben jogosult utazási kedvezményre: • 18 éves korig (iskolalátogatási igazolás nem kell). • 18 éves kor felett a nappali tagozatos tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb 25. életéve betöltésének napjáig, (iskolalátogatási igazolást csatolni kell). • Életkortól függetlenül az, aki után a munkaképtelensége miatt magasabb összegű családi pótlék jár és ezt a kifizetőhely igazolja. • Örökbe fogadott gyermeknél gyámhatósági határozat, vagy bírósági végzés másolata szükséges. • Nevelésbe vett gyermeknél az erről szóló igazolás másolata szükséges. Amennyiben a gyermek a 25. életévét betöltötte, vagy iskolai tanulmányait befejezte az arcképes igazolványt le kell adni. A leadás elmulasztása az igényjogosult és családtagjai menetkedvezményből történő kizárását és pénzbírságot von maga után. Házastárs, élettárs: Családtagi arcképes igazolványra jogosult a házassági kötelékben közös háztartásban élő anyakönyvileg igazolt férj, illetve feleség, Élettárs családtagként jogosult legalább 5 év együttélés esetén, amit közös lakcím (csak és kizárólag a lakcímkártyákon szereplő lakcímek 5 évre visszamenőleg egyezése esetén fogadható el) és önkormányzati igazolás bizonyít, vagy 1 éven túli, lakcímkártyával igazolt együttélés esetén, ha közös gyermekük van. Anyagi felelősség, illetve menetkedvezményből való kizárás terhe mellett tudomásul veszem, hogy a családtagi arcképes igazolvány magánutazásra vehető igénybe, ezért munkába járáshoz nem használható. Nyugdíjasok az érvényesítés díját (1200 Ft/szelvény) illetve az új igazolvány kiállítási díját (1200 Ft/igazolvány) az állomási számadópénztáraknál fizethetik be, hasonlóan a FIP szabadjegyek igénylésekor történő befizetéshez. Felhívjuk a figyelmet, hogy csak a pontosan kitöltött Adatlapot fogadhatjuk el. Adatvédelmi nyilatkozat: a MÁV-START Zrt. kijelenti, hogy az igénylőlapon feltüntetett személyes adatokat csak igénylő adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatának visszavonásáig, és kizárólag abból a célból kezeli, amihez az igénylő hozzájárult. A MÁVSTART Zrt. ehhez a tevékenységhez adatfeldolgozót vehet igénybe, amelynek tevékenységéért, mint sajátjáért felel. Egyebekben a jogosult személyes adatait harmadik fél részére nem adja át.

Nyilatkozat Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam megadott adatok a valóságnak megfelelnek. Gyermekem a 18. életévét NEM töltötte be, illetve nappali tagozaton tanulmányt folytat, illetve betegsége (rokkantsága) miatt emelt összegű családi pótlékban részesül, eltartásáról én gondoskodom. A munkavállaló rendszeresen munkába jár: ………………………………… állomástól ………………………………… állomásig naponta, hetente ……… km-re. Tényleges dolgozóként hozzájárulok az arcképes igazolvány érvényesítési szelvény (1200 Ft/szelvény) illetve új igazolvány kiállítási díjának (1200 Ft/igazolvány), munkabéremből történő levonásához. Kijelentem, hogy a Tájékoztatóban foglaltakat megismertem, tudomásul veszem, hogy az Adatlapon közölt adatokat érintő változásokat köteles vagyok haladéktalanul bejelenteni! Adatkezelési hozzájárulás: hozzájárulok, hogy a menetkedvezményre szóló igazolványom elkészítéséhez és érvényesítéséhez szükséges, általam megadott adataimat a MÁV-START Zrt. kezelje, az igazolvány elkészítésével megbízott részére átadja.

Kelt: ……………………………………, 20…… év ……………………… hó …… nap

………………………………………………. igényjogosult aláírása

17. szám


1395

1087 Budapest, Kerepesi út 3.

Kitöltési útmutató az Adatlap az arcképes igazolvány érvényesítéséhez/igényléséhez A kitöltés előtt kérjük az Adatlap hátoldalán lévő Nyilatkozat és Tájékoztató szövegét végig elolvasni szíveskedjenek! Az Adatlapot értelemszerűen, nagy nyomtatott betűkkel, olvashatóan kell kitölteni! Minden egyes szelvény igényléséhez külön adatlapot kell kitölteni (tehát, ha valaki saját magának + 3 jogosult családtagjának szeretne érvényesíttetni, akkor 4 db Adatlapot kell kitöltenie). Az Adatlap tetején az új érvényesítési szelvény számát a hivatal tölti ki! 1. pontban: Igényjogosult (jogszerző) az a személy, aki után a menetkedvezmény jár (elhalt igényjogosult esetén a lakcím, a levelezési cím a telefon, az arcképes igazolvány száma rovatokat nem kell kitölteni, ezeket az igazolvány tulajdonosa az 5. pontban adja meg) Levelezési címet akkor kell beírni, ha nem egyezik meg a lakcímmel. 2. pontban: Azt a személyt kell X-szel megjelölni, akinek az érvényesítést kérik (tehát, ha valaki pl. a jogszerző felesége, akkor a házastárs négyzetébe tesz X-et). Ha házastársak vagy élettársak saját jogon is jogosultak, akkor aláírással igazolják, hogy kétszer nem kérik meg az érvényesítést. Gyerekek részére is csak az egyikük igényelhet. 3. pontban: Kizárólag tényleges igényjogosult dolgozó tölti ki a munkáltató tájékoztatása alapján. 4. pontban: Kizárólag nyugdíjas igényjogosult tölti ki! Utolsó munkahely, ahonnan munkaviszony igazolást be tud mutatni. 5. pontban: Az igazolvány tényleges tulajdonosának adatai (Ha a jogszerző saját magának igényel, akkor értelemszerűen még egyszer nem kell kitölteni!) Levelezési címnek azt a címet kell megadni, ahova az igazolvány kiküldésre kerüljön. Telefonszámot az esetleges adategyeztetések miatt feltétlenül kérjük megadni, hogy a felesleges levelezések elkerülhetők legyenek. Amennyiben új igazolványt igényel, az arcképes igazolvány számát a hivatal tölti ki. Kitöltés után a hátoldalon a Nyilatkozatot aláírni szíveskedjenek, aláírás nélkül az Adatlap nem fogadható el! Minden esetben a jogszerző ír alá (kivétel természetesen, ha a jogszerző elhalt)! Amennyiben az Adatlapot két külön lapra nyomtatja, kérjük, mind a két lapot az alján aláírni szíveskedjen! Nyugdíjasoknak a hátoldalon szereplő befizetések (1200 Ft /szelvény) eredeti bizonylatát és a jogosultságokat igazoló dokumentumokat (pl. eredeti iskolalátogatási) csatolni kell. Aki már házastársát vagy élettársát, özvegységét, árvaságát egyszer igazolta, annak nem kell újra igazolni, ezek csatolására csak új igazolvány igénylésekor van szükség. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogosultságok dokumentumokkal történő alátámasztását a hivatal bármikor kérheti!

1396


3.sz. melléklet MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzat III. Rész C. fejezet

17. szám

17. szám


1397

1398

A MÁV Zrt. Értesítője 36/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról

17. szám

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C, a Számvitelről szóló törvény 14. § előírása szerint: „ A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.” A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát. Az értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetőségeket kihasználva, a kidolgozott értékelési előírások végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatának szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2 Az Értékelési Szabályzat időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a 2009. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli főosztályvezető 30 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁV Zrt. a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. 3.2 További fogalmak A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatában használt fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

A MÁV Zrt. eszközeinek és forrásainak értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban: • A vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki. • A törvény előírásai szerint az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. • Az értékelést egyedileg végezzük. • Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint az év végi mérlegkészítést megelőzően történik. Negyedéves mérlegkészítéskor az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást előidéző körülmény várhatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. • A mérlegtételeket körültekintően, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. • A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő. A MÁV Zrt-nél a leltározás a B 24. sz. Leltározási Utasítás alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. A Sztv. értelmében és a MÁV Zrt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni: 4.2 Befektetett eszközök 4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök 4.2.1.1 Beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét

17. szám


növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. A bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett vagy értékesített termék vagy szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett várható eladási ára. A tárgyi eszközök értékét növelő értékként a Sztv. 48.§ (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken – vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenérték. A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségeknek az eszköz üzembe helyezéséig felmerült árfolyam különbözete – függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség – a bekerülési érték részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni.

1399

Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozó jelentős – Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérő – különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. 4.2.1.2 Maradványérték A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően még tovább hasznosítható. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minősül jelentősnek, nulla maradványértékkel számolunk. 4.2.1.3 Az értékcsökkenés meghatározása Értékcsökkenési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetés napjáig kell elszámolni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg – a Sztv 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve –, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk (várható hasznos élettartam). Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a maradványértékkel csökkentett bruttó értékre vetítve, havi gyakorisággal történik. Az értékcsökkenés megállapítása napi elszámolással történik. Az adott gazdasági év eredményének terhére elszámolható tervszerinti értékcsökkenési leírás mértékét az „Amortizációs normák”című táblázat (7. pont, melléklet) 1. oszlopa alatt felsorolt leírási kulcsokkal kell számítani, és a tárgyi eszközt nyilvántartó szolgálati hely terhére költségként elszámolni. Az új beszerzésű eszközöket eszközkategóriánként meghatározott leírási kulccsal amortizáljuk, azonban, ha az eszköz várható élettartama biztosan eltérő, akkor a kulcsot a várható élettartam szerint határozzuk meg. A leírási kulcsot megváltoztatjuk, ha az eszköz kategória besorolása megváltozik és az új kategóriába sorolt eszközök leírási kulcsa eltérő.

1400


Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben megvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Az állami vagyon értékcsökkenésének elszámolásakor, a MÁV Zrt. tulajdonú eszközökével azonos leírási kulcsot alkalmazunk. Az állami tulajdonú eszközök értékcsökkenését a MÁV Zrt. eredménye terhére számoljuk el, ugyanakkor visszapótlási kötelezettségként a hosszú lejáratú kötelezettségek között is kimutatjuk. Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték alkalmazandó, melyet a megállapított hátralévő hasznos élettartamnak megfelelő lineáris leírási kulccsal írunk le. Földterületre, műemléki védettségű ingatlanokra, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk el. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként. Az eszközök értékcsökkenési leírását a Társasági adó törvény által meghatározott kulcsokkal is elszámoljuk melyet az „Amortizációs normák”című táblázat (7. pont, melléklet) 2. oszlopa alatt felsorolt leírási normákkal kell számítani. A Társasági adótörvény szerint számított értékcsökkenés elszámolása az ezt a célt szolgáló 0-s számlaosztályban megnyitott nyilvántartási számlákra központilag történik. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni: • ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, • ha az eszköz értéke a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, • ha az eszköz megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány miatt rendeltetésének megfelelően nem használható, vagy használhatatlan, • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; • az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

17. szám

Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg (beleértve az évközi mérlegkészítést is) fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, tárgyi eszközt a piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékre vissza kell értékelni (visszaírás). A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése az üzletágak/főtevékenységi körök feladata, a javaslatról a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes hoz döntést, a Számviteli Főosztály előterjesztése alapján. 4.2.1.4 Eszközök selejtezése A tárgyi eszközök selejtezéséről, a DHL-ben megadott összeghatárig az állományban tartó főtevékenységi kör vezetője dönt. Ezen értékhatár felett a tárgyi eszköz selejtezést csak vezérigazgatói engedéllyel lehet végrehajtani. Az állami vagyonnal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon túl, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel megkötendő vagyonkezelői szerződés szabályozza. 4.2.1.5 Beruházások A mérlegben a beruházásokat a Sztv. 47-51. § szerinti bekerülési értéken mutatjuk ki. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az aktivált tárgyi eszközök közé.

17. szám


Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést számolunk el. A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 115/1997. (MÁV Ért 52) utasítás, illetve annak módosításai (85/2000. (MÁV Ért. 33.), 97/2000. (MÁV Ért. 40.) és 42/2001. (MÁV Ért. 17.) tartalmazzák. Az aktiválás előtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült beruházások esetén a beruházó kezdeményezésére selejtezés, részselejtezés a bekerülési érték egyéb ráfordítás terhére történő elszámolásával történhet. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett.

1401

Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó, mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A külföldi pénzértéke szóló részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. Ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet tartósan (egy éven túl) fennáll, az értékvesztést minden esetben elszámoljuk.

4.2.1.6 Beruházásra adott előlegek A beruházásra adott előlegeket a mérlegben a beruházási szállítónak, import beszerzés esetén importálást végzőnek, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának az ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza teljesítéskori, illetve a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. 4.2.2. A befektetett pénzügyi eszközök 4.2.2.1 Részesedések A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor – üzleti vagy cégérték kimutatása esetén – az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. A MÁV Zrt. által alapított gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értékét számoljuk el.

A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; • a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; • a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; • a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A saját tőke arányos érték alapján megállapított értékvesztésre, visszaírásra vonatkozó előzetes adatokat a tárgyévet követő év január 20-ig a várható – nem auditált – és bekért mérlegadatok alapján – a cégmegítéléssel kapcsolatos és az egyéb rendelkezésre álló információk alapján a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság adja meg. A részesedések értékeléséről a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság előterjesztése alapján a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. Ha az értékvesztés elszámolása indokolt, a különbözetet a pénzügyi befektetések értékvesztéseként kell elszámolni. Az elszámolásra vonatkozóan a Portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.

1402


Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. 4.2.2.2 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat öszszegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján megállapítható, hogy a különbözet mértéke jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskori piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az előzőekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.2.2.3 Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik az elfogadott, elismert összegben.

17. szám

Itt vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú összegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeget a mérlegkészítéskor a mérlegsorok között főkönyvi könyveléssel átsorolásra kerül. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Az elszámolásra vonatkozóan a Portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az adott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A MÁV részvénytársasággá alakulásakor leírt illetve leértékelt kölcsönök munkavállalói tartozásainak összege a 0. számlaosztályban van nyilvántartva. A nyilvántartást a számviteli szolgáltatás területileg illetékes szervezete vezeti. A nyilvántartott összeg felett befolyt törlesztések egyéb bevételként kerülnek elszámolásra. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Sztv. 27. § 3). bekezdése szerint a tartósan adott

17. szám


kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a részletre, halasztott fizetéssel történő értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejűleg el kell végezni. Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. 4.3 Forgóeszközök

1403

A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken – vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. Amennyiben a készletek beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. A vasúttársaság területén, mint közterületen talált tárgyak nem kerülnek a készletek között állományba vételre. Ezek felett a vasúttársaságnak felelős megőrzési kötelezettsége van, majd nyilvános árverésen az állam javára értékesíti.

4.3.1. Készletek A készleteket bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között mutatkozó jelentős különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket a különbözet öszszegével módosítjuk. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készlettel korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: • növények, virágok, • szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, • oktatófilmek (dia és mozifilmek), • a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. A szakkönyveket és oktatófilmeket a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván.

A GIR Készletgazdálkodási moduljában nyilvántartott raktári készleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani (kivéve a mennyiségi nyilvántartásra kötelezett, raktárra visszaadott anyagok raktári készletét, amelyet raktárban csak mennyiségileg, míg a 0-s számlaosztályban az alkalmazott átlagár 50%-os értékén kell nyilvántartani). Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkből történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra. Az árképzésre a Készletgazdálkodási modulban, a modul havi zárásával egyidejűleg kerül sor. A keletkezett árjavaslatot az anyaggazdák kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén korrigálni, amennyiben téves bizonylat kitöltése, rögzítése miatt, vagy a bevételezés számlával történő egyeztetésének időbeli csúszásából adódóan a központilag számított súlyozott átlagár korrekcióra szorul. Az árjavaslat jóváhagyását követően kerül sor az árbefagyasztásra. A rendszerben rögzített mozgási tranzakciók a befagyasztott áron kerülnek kiértékelése. Az időszak végén, a GIR Készletgazdálkodási modul adott havi zárásakor a számított új átlagár alapján a tárgyhavi mozgások átértékelésre kerülnek – a készletre valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet a tárgyhónapra elszámoljuk –, így a zárókészlet már az új átlagáron kerül kiértékelésre. Projektes vételezések esetén, a tárgyhavi mozgások az adott időszakban átértékelődnek a hónap zárásakor számított és aktuálissá váló új cikkárral. A Készletgazdálkodási modul analitikus feldolgozásába be nem vont készletek között mutatjuk ki a reklám és ajándéktárgyakat, a polgári védelmi anyagokat, valamint az egyéb készleteket. E készletek értékelése, elszámolása beszerzési áron történik.

1404


A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket számlázott áron tartjuk nyilván. A vásárolt göngyölegeket a számla alapján felszámított betétdíjas áron számoljuk el. Év végi értékelésére az anyagoknál leírtakat alkalmazzuk.

17. szám

4.3.1.2 Készletekre adott előlegek A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2 Követelések

A saját termelésű készletek – az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő, továbbá megfelelő mutatók alapján a termékre, illetve az eszközre elszámolható – közvetlen önköltségen mutatjuk ki. A saját termelésű készletek befejezetlen állománya év végén a munkahelyi készletek leltározása alapján kerül a mérlegbe. Amennyiben egyedi értékelés alapján a készlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni a készlet értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Értékvesztés elszámolására a DHL-ben meghatározott értékhatárig a Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység illetve a Társasági Szolgáltatás vezetője dönt. Ezen értékhatár felett az anyagok leértékelésére vonatkozó döntést a vezérigazgató jogosult meghozni. A Sztv. 56. §. (3) alapján az egy évnél régebben beszerzett, fajlagosan kis értékű készleteknél a kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre. 4.3.1.1 Az készletek selejtezése Azon készleteket, amelyeket a vasútüzem céljára felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, az arra jogosult engedélyezése alapján selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. A készletek selejtezéséről a DHL-ben meghatározott vezető dönt. A pályavasúti szakanyagok selejtezése esetében Pályavasúti üzletág műszaki véleményének figyelembe vételével lehet a selejtezési javaslatot felterjeszteni.

A termék értékesítéséből, szolgáltatásnyújtásból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, azt el nem engedték, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolását a következő alapelvek alapján végezzük: A mérleg készítésekor a mérleg fordulónapon fennálló vevőkövetelésekre: a) részesedéi viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. b) egyéb vevőkövetelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok követeléseire is, amelyekkel szemben jelentős éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, • 100%-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti kategóriába, és az adós nem minősül megbízható adósnak,

17. szám


• 50%-os mértékű követelést számolunk el a 180 napon túl lejárt követelésekre, amely nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak. c) egyéb követelések esetén: • A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzően szállítói egyenleggel rendelkező, valamint az egyedi minősítés alapján biztosan fizetőképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a számviteli szolgáltatás javaslata alapján, a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztállyal egyetértésben. Az értékvesztés elszámolására vonatkozóan a Portfoliókezelési általános vezérigazgatóhelyettes dönt. A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben a követelést külön főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül. Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: • Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük. • Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, az az év végi átértékelése előtt történik. Az értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti, az értékvesztés elszámolása idején érvényes nyilvántartási árfolyamán kell elszámolni. • Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A vevőkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a GIR Kinnlevőség modul tételesen (adósonként) tartalmazza.

1405

A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. A váltókövetelések között követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni. 4.3.3 Fedezeti ügyletek 4.3.3.1 Fedezeti ügyletek értékelése A MÁV Zrt. a fedezeti ügyleteit nem minden esetben konkrét tranzakciókhoz, hanem az árfolyam illetve kamatfedezeti politikában meghatározott tranzakciócsoportokhoz kötötten indítja, így a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat nem mindig létesíthető. A fedezeti ügyletek esetén a fedezett ügyletre való hivatkozás ez esetben a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség ill. a fedezeti ügylet alapját képező terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következő módszert alkalmazzuk: Az ügyletet a 0. számlaosztály számláin tartjuk nyilván, majd zárásakor annak eredménye elkülönítetten kerül a pénzügyi műveletek eredményei között elszámolásra: • A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások alatt mutatjuk ki. • A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki. 4.3.3.2 A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézke-

1406


17. szám

dések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik.

követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani.

Az ügyletek hatékonyságát a meghatározott egyedi elv alapján árfolyam fedezeti ügylet esetében az ügylet értékének és a fedezett devizaösszeg tervárfolyamon (vagy célárfolyamon, ha a tervárfolyam a fedezés után lesz meghatározva) számított értékének összevetésével végezzük.

A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni.

Kamatfedezeti ügyletek esetében az egyedi hitelszerződésben meghatározott kondíciók alapján számított kamatösszeget állítjuk szembe a kamatfedezeti ügylet kötésével elért kamatlábbal számított kamatösszeggel, amenynyiben terv-, illetve célkamat nem áll rendelkezésre (cél= terv javaslat). 4.3.4 Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapír, részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt

A mérlegben ezen eszközöket a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.3.5 Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a MÁV Zrt. pénztáraiban lévő készpénz összeget vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatunk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő öszszeg szerinti értékben. 4.3.5.1 Valutapénztár A házipénztár a bankszámláról felvett valutát a deviza könyv szerinti átlagos bekerülési árfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni. A valutapénztár működtetését ellátó pénzügyi és számviteli szolgáltató egység a feltöltés napján, a pénztár nyitása előtt két tizedes jegy pontossággal kialakítja az aznap, a valutaellátmányok kiadásánál alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskor érvényes árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A HUF alapú könyvelésből származó árfolyam-különbözet elszámolása a következő módon történik: • a pénzfelvételből és pénzbeszállításból eredő árfolyam-különbözet elszámolását és könyvelését a főkönyvelőség végzi, • a kiküldetésben résztvevők részére kiadott és visszavett ellátmányok esetében felmerülő árfolyam-különbözetet a Nemzetközi Főosztály elszámolása alapján a főkönyvelőség könyveli. A mérlegben a valutapénztárban levő valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától.

17. szám


4.3.5.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam alapján; • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintérték alapján. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán) a következő módon történik: • Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB deviza árfolyamon számított forintértéken; forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam- különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni.

1407

A devizaszámla év végi értékelése során az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon. 4.4 Aktív és passzív időbeli elhatárolások, sajáttőke, céltartalékok értékelése Az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék összege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapja után jóváhagyott, tárgyévet terhelő prémiumok és a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. A saját tőkén belül lekötött tartalékként mutatjuk ki a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt öszszeget és egyéb céltartalék fordulónapi különbözetét és a szakképzési alaprészből kapott, lekötött pénzeszközöket. A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre akkor képzünk céltartalékot, ha a mérleg fordulónapján valószínűsíthető, vagy biztos, hogy fel fognak merülni, és az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősülnek. A képzés során a mérleg készítéséig felmerült információkat vesszük figyelembe. 4. 5 Kötelezettségek 4.5.1 Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt öszszegben mutatjuk ki. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Amennyiben a belföldi partner a devizában kiállított számlájában nem az MNB

1408


által meghirdetett hivatalos árfolyamon végezte az adóalap illetve az ÁFA forintosítását, a számla nyilvántartásba vételét a bizonylaton feltüntetett árfolyamon végezzük. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.5.2 Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A forintban felvett beruházási és fejlesztési hitelek az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. A kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki a pénzügyi lízingbe vett eszközök lízingbe adó által kiszámlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, melyet csökkenteni kell a megfizetett lízingdíjak összegével. A hosszú lejáratú kötelezettségek közt nyilvántartásba vett, az állami eszközök forrásának értékét a szerződés szerinti illetve az állami vagyon bővítésére kapott költségvetési juttatás igénybevételkor érvényes forint értékben mutatjuk ki.

17. szám

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről d) 50/2007. (IV.26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről e) 21/2008. (MÁV Ért.13.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek 2007. évi számviteli elkülönítési szabályzatáról f) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok g) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról h) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól i) 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Szabályzatáról j) 12/2008. (MÁV Ért.17.) PÁVIGH számú utasítás a MÁV Zrt. hatályos számlarendjéről k) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról l) 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH sz. utasítás – Belső Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat évenkénti módosításokkal (utolsó 14/2008, 2009 évi mód. folyamatban) 5.2 Megszüntetések

A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük.

m) Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 18/2007. (VI.22. MÁV Ért.23.) VIG sz. utasítás A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról valamint a 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH Az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről hatályát veszti

A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni.

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK: A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatát a 2009. üzleti évről készített beszámolóktól kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLET Amortizációs normák jegyzéke Heinczinger István s. k. vezérigazgató

HR Vámtarifa szám

2121-32…. 2121-33-11..

2121-33-12..tĘl -33-18ig 2121-33-2…

P/212132/K/1/N

P/2121331100/K/1/N

P/212133/K/1/N

Építmények

-adathálózatok vezetékei

-hírközlĘ hálózati vezetékek

-kiegészítĘ építménye -vágány és pályaelzárók -vasúti rakodói -egyéb vasúti kiegészítĘ ép. -középfeszültségĦ (1-35 kv közötti) erĘsáramú vezetéke -kisfeszültségĦ (1kv alatti) erĘsáramú vezetéke -légvezetékes hírközlĘ hálózat tartóoszlopokkal

-felépítménye -alépítménye

Országos közforgalmú vasutak

Utak, terek

Hosszú élettart.szerk.MĦemléki Hosszú élettart.szerk. Közepes élettart.szerk. Rövid élettart.szerk. Bérbeadott brikettgyár épületei, építm.

Épületek

INGATLANOK

Megnevezés

4,0 8,0

8,0

8,0 8,0

8,0

8,0

8,0

4,0 4,0

4,0 4,0

4,0 4,0

2,0

0.0 2,0 3,0 6,0 5.0

2

2,5 4,0

4,0 4,0

2,0

0.0 1,0 3,0 6,0 5.0

1

Amortizációs norma Költségként Adóalapnál figyelembe elszámolandó vehetĘ


P/2121332/K/1/N

P/21211/K/1/N P/21212/K/1/N

P/212127/K/1/N P/212129/K/1/N P/212131/K/1/N

2.

1220100001 1241111001 1241121001 1……..1 1……..2 1……..3 1251-81

1.

Számjegyzéki szám

2112…… 21212121-1…. 2121-21..-tĘl 2121-25….ig 2121-26…. 2121-28…. 2121-27…. 2121-29…. 2121-31….

P/2112/V/1/N

E/1/K-V/1-3/N E/1/k/V/1-3/N E/1/r/V/1-3/N E/125181/V/1/N

E/1m/K/1/N

Kategória

Amortizációs normák jegyzéke (Folyamatos leírású tárgyi eszközökre)

17. szám 1409

HR Vámtarifa szám

P/2221/V/1/N

P/21412/K-V/1/N P/2142/K-V/1/N

P/2122332/V/1/N

P/21223/V/1/N

P/2122/K-V/1-3/N

P/212134/K/1/N P/212135/K/1/N P/212136/K/1/N

Kategória

Ipartelepi és gazdasági vasutak

Gáz- és vízellátó vezetékek és azok építményei -kĘolaj és kĘolajtermékek vezetékei -földgáz vezeték -városi-, üzemi- és egyéb gázvez.

222. 2221-1.-…. 2221-2.-…. 2221-3.-….

Hidak-aluljárók -hidak -átereszek, aluljárók -alagutak

214. 2141-2.-…. 2142-0.-…. 2142-1.-….

3,0

4,0 3,0

-vasúti villamos felsĘvezetéke -adathálózat vezetékei

8,0

4,0

3,0

6,0

4,0 4,0

8,0

8,0

4,0

Amortizációs norma Költségként Adóalapnál figyelembe elszámolandó vehetĘ 4,0 8,0 2,0 2,0 2,0 8,0

2122-33-12..tĘl -33-18..ig 2122-34…. 2122-33-2…

2122-33-11..

2122-32….

-kiegészítĘ építménye -vasúti rakodói -vágány és pályaelzárói -vasút-közút szintbeni keresztezĘdései -középfeszültségú(1-35 kv közötti) erĘsáramú vezetékei -kisfeszültségĦ (1kv alatti) erĘsáramú vezetéke -légvezetékes hírközlĘ hálózata tartóoszlopokkal -hírközlĘ hálózata

-felépítménye -alépítménye

2122 2122-1 2122-21….tĘl -25….ig 2122-26…. 2122-27…. 2122-28…. 2122-29…. 2122-31….

-vasúti villamos felsĘvezeték -vontatási transzformátor áll. -HM erĘsáramú vezetékei -HM gyengeáramú vezetékei -HM vasúti vill. felsĘvezetékei

Megnevezés

2121-34.… 2121-35.… 2121-36-1.… 2121-36-2.… 2121-36-3.…



1410 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám

P/24203/V/1/N P/24209/V/1/N P/2920/V/1/N

P/242003/K/3/N P/2420/V/1/N

P/242000/V/1/N

P/2304/V/1/N P/2412/V/1/N

P/22214/V/1/N P/2222-1/V/1/N P/2222-2/V/1/N P/222231/V/1/N P/222232/V/1/N P/2223/V/1/N P/22236/V/1/N

Kategória

7308-7326 8203-8215 G/4-2/V/1-2-3/N 8303-8304 8419,8426,8467 G/4-2/K/3/N 8483 G/4311/V/1/N 8402-8428 G/4321-6/V/1-2-3/N 8609 8474, 8479

HR Vámtarifa szám

2,0 2,0 6,0 16,0

2,0 2,0 2,0 16,0

Fémszerkezetek és fémtömegcikkek

ZL 60 tip. Rakodó ÁttétmĦ BelsĘ égésĦ motorok, erĘgépek kazánok, szivattyúk, kompresszorok

4-25-23-200 4-31-1 4-32-1 4-32-2 4-32-3 4-32-4 4-32-5 4-32-6

9,0 5,0 5,0

5,0

14,5 14,5 14,5

14,5

1,0

2,0 2,0

2,0 2,0 1,0

2,0

2,0 3,0 10,0 2,0 3,0

2,0

1,6 3,0 3,0 1,6 3,0

Amortizációs norma Költségként Adóalapnál figyelembe elszámolandó vehetĘ 3,0 3,0

GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK

légvédelmi óvóhely kerékpármegĘrzĘ támaszok korlátok szénszerelĘk, aknák idegen ingatlanon végzett beruházás ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékü jog

egyéb tetĘszerkezet

Egyéb építmények máshová nem sorolt nehézip.lét. sport és üdülési építmény

víz- és tĦzvíz vezetékek gĘz- forró- és termálvíz vezeték szennyvíztisztítási építmények szenny-, és csapadékvíz csatornák

-sĦrített levegĘ vezeték -kutak, víztároló medendék

Megnevezés

4-2.-

2420-03-…. 2420-1.-…. 2420-2.-…. 2420-3-…. 2420-9-…. 2920-..-….

23..,24.. 2304-..-…. 2411-..-…. 2412-..-…. 2420-00-….

2221-4.-…. 2222-1.-….tól -2.-….ig 2222-31-…. 2222-32-…. 2223- -…. 2223-6.-….



17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1411

G/43271-76/V/1-2/N

Kategória

4-42-

G/442/K/1-3/N 4-434-43-31-100

4-394-42-

G/439/V/1-2-3/N G/442/V/1-2-3/N

G/443/V/1-2/N G/443/K/1/N

4-38-

G/438/V/1-2/N

traktorok és mezĘgazd.gépek villamos forgógépek, erĘátviteli berendezések (RT tulajdon) villamos forgógépek, erĘátviteli berendezések (kincstári tulajdon) villamos berendezések Kincstári tulajdonú 100 A/ó feletti, helyhez

konyhaüzemi gépek

könnyĦipari gépek

építĘ, vasútépítĘ-, nagyüzemi takarítógépek szennyvíz-, élĘvíztisztító és fertĘtlenítĘ berendezés fémmegmunkáló szerszámgép számvezérlésĦ fémmegmunkáló gépek egyéb célú forgácsológépek, dróthúzó és kábelgyártó gépek vegyipari mĦveletek berendezései

földmunkagép

emelĘgép ellenĘrzĘ berendezés rakodógépek szállítótartály, ládák aprító, osztályozó, keverĘ gépek Bérbeadott brikettgyár gépei,berend. kohászati és építĘipari gépek kohászati és öntödei berendezések

emelĘ, szállító berendezés

Megnevezés

14,5 14,5

14,5

9,0 4,0 9,0

14,5

14,5 9,0

9,0

14,5

14,5 14,5

10,0 9,0 10,0

33,0 14,5 33,0

14,5

8,0 12,0 12,0

12,0

14,5

14,5

9,0

5,0

14,5 14,5 14,5 30.0

13,0 10,0 10,0 10.0

Amortizációs norma Költségként Adóalapnál figyelembe elszámolandó vehetĘ 8,0 14,5


8515-8516 8507-8509

4-37-

G/436/V/1-2-3/N

G/437/V/1-2-3/N

4-36-

G/434/V/1-2/N G/434..800/V/1/N G/435/V/1-2/N

8458-8468 8459.8468 8424.8463 8475 8421.8479

8440-8465 8479 8418-8422 8438 8701,8424,8433 8501-8504 8535-8537,8541

4-344-34-..-800 4-35-

G/43383/V/1-2/N

4-33-71 '-72-ig 4-33-73-tól '-77-ig 4-33-83

4-32-71-tĘl '-76-ig 4-32-79 4-32-77 4-32-78 4-32-8 4-32-80-100 4-33-1-tĘl '-5-ig


8421

G/43373-77/V/1-2/N

G/43277/V/1-2/N G/43278/V/1-2/N G/4328/V/1/N G/4-32-80-100/V/1/N 8417,8514,8474 G/4331-5/V/1-2/N 8454,8426,8429 8430,8479,8604 8424 G/43371-72/V/1/N

HR Vámtarifa szám


1412 17. szám

8530

9014-9016 9023-9033 9106

G/4486/K-V/1-2/N G/4486310/K-V/1-2/N

G/44786/V/1-3/N 4-48-6 4-48-63-10 4-48-63-11 4-48-63-130 4-48-63-131 4-48-63-137 4-48-63-138 4-48-63-183 '-184

4-47-86

G/447246/K/1/N 4-47-6 G/44721211-2/V/1-2/N 4-47-21-211-tĘl -'212-ig G/44758/V/1-2/N 4-47-58

G/447/K-V/1-2-3/N

4-46-7 4-46-8 4-47-

4-44-1 4-44-2 4-44-3-tól 4-44-7-ig 4-44-3-tól 4-44-7-ig 4-46-2-tĘl -6-ig

G/4441/K/1-2-3/N G/4442/K/1-2-3/N G/4443-7/V/1-2-3/V

G/4443-7/K/1-2/N

4-43-24-100 4-44-1 4-44-2


G/44324100/V/1/N G/4441/V/1-2-3/N G/4442/V/1-2-3/N

Kategória

8721,8443,8470 G/4462-6/V/1-2-3/N 9018-9030 9006-9010 9024-9030 G/4467-8/V/1-2-3/N

8504-8507 8517-8521 8525-8529 8531-8533

HR Vámtarifa szám

átviteltech.és komplex elektron mérĘ készülék ipari különleges vizsgáló mĦszer és berendezése vasútbiztosító berendezés állomások és kitérĘk nem bizt.jelzĘber. vonali jelzĘberendezések VES berendezés Integra egyközpontú berend. ECMV egyszerĦsített szovjet ber. WSSB mellékvonali berend. mozdonyvizsgáló berendezés ellenĘrzĘ mĦszer hĘfutásjelzĘhöz

fizikai és kémiai jellemzĘket mérĘ eszközök és mĦszerek óraközpont- fĘóra hídmérleg

ügyviteltechnikai berendezés

erĘsítĘk, vevĘ-lejátszó ber., tápegység (Rt.tul.) erĘsítĘk, vevĘ-lejátszó ber., tápegység (Kincst.tul.) optikai, orvosi, labor eszközök

vezeték nélküli hírközlĘ berendezések(Kincst.tul.)

vezetékes hírközlĘ berendezések(Kincst.tul.)

vezeték nélküli hírközlĘ berendezések(Rt.tul.)

kötött akkumulátor hosszúsínhegesztĘ gépsor vezetékes hírközlĘ berendezések(Rt.tul.)

Megnevezés


4,0 15,0

9,0 9,0

9,0 9,0 5,0

15,0

15,0

9,0

9,0 9,0 9,0

33,0 33,0

33,0 33,0

14,5 14,5 14,5

33,0

33,0

14,5

14,5 14,5 14,5

Amortizációs norma Költségként Adóalapnál figyelembe elszámolandó vehetĘ 4,0 14,5 2,0 14,5 9,0 14,5 9,0 14,5


G/4486317/K/1/N G/448632/K/1/N G/4487/V/1-2/N

Kategória

J/6411/V/1/N

8601-8604

8605-8608

G/473/V/1/N

6-41-1

6-41-23-

5,0

Z1 10-91, 19-91, 20-91, 21-91, 50-91, 71-91, 88-91, 95-91, Z2 10-71, 20-70, 20-71, 88-71 és Eurofima vasúti teherkocsi

5,0

3,0 4,0

egyéb önhajtású vasúti személykocsik

14,5

14,5

14,5 14,5

14,5

14,5

0,0 0,0 14,5

14,5

33,0

33,0 33,0

33,0 33,0


J/64123-29/R/V/1/N

5,0

4,0

0,0 0,0 10,0

9,0

16,7

33,0 33,0

16,7 15,0

Amortizációs norma Költségként Adóalapnál figyelembe elszámolandó vehetĘ 10,0 33,0 10,0 33,0 8,0 33,0

zárt motorvonatok, motorkocsik

vasúti vontató és önhajtású jármĦvek

JÁRMĥVEK

szobor mĦalkotás szövetek és kötött hurkolt kelmék

számítástechnikai gépek számítástechnikai gépek (LAN eszk.) számítást.gépek (Router tip.) számítást.gépek (Gatewíy PC tip.) adatfeldolg.és mĦsz.-tud.célú sz. gép IBM kompatíbilis számítógépek (PC tip.) nagygépek számítástechnikai berend épületasztalos-ipari-, faipari-, bútoripari és egyéb termékek

4-48-5 4-48-56-6 '56-7 '58-6 4-48-581 '583 '587 4-48-8 4-6.-

4-69-81-1 4-69-94 4-73-

gurítópu.-i berendezés elektronikus biztosító berendezés vezérlĘ és szabályozó berendezés

Megnevezés

4-48-63-17 4-48-63-2 4-48-7


KIVÉVE J/64116-17/V/1/N 6-41-16 '-17 J/64119/V/1-2/N 6-41-19 J/64121-22/V/1/N 6-41-21 '-22 KIVÉVE J/64121-Z/V/1/N

G/469/V/1-2/N

9401-9406 9201-9209 8303, 9506 8306 9701-9705 5701-5705

G/4488/V/1-2-3/N G/46/V/1-2-3/N

G/448581/V/1-2/N G/448583/V/1-2/N

8466, 8419, 8479, 9024 8471, 8530, 8537 G/4485/V/1-2-3/N G/448566/K-V/1-2/N

HR Vámtarifa szám


1414 17. szám

6-41-5

78787 79 797 798

7-99-

J/6415/V/1-2/N

I/78/V/1/N I/787/V/1/N I/79/V/1/N I/797/V/1/N I/8KF/V/1/N

T/799/V/1/N

8903


8702-8705 8711-8716

Kategória

KIVÉVE J/64123-29/V/1/N 6-41-23-20 6-41-29 J/6413/V/1-2/N 6-41-3 J/6414/V/1-2/N 6-41-4

HR Vámtarifa szám

ĘrzĘ-védĘ kutyák

TENYÉSZÁLLATOK

vagyoni értékĦ jogok szellemi termékek felhasználási joggal szellemi termékek szoftver termékek kísérleti fejlesztés

IMMATERIÁLIS JAVAK

keskeny nyomtávú teherkocsi egyéb vasúti vontatott jármĦ közúti jármĦvek gépi hajtóerĘ nélküli közúti jármĦvek hajó- és úszómĦ

Megnevezés


20,0

16,0 25.0 25,0 25,0 20,0

15,0

15,0 15.0

3,0

20,0

16,0 25.0 25,0 25,0 20,0

20,0

20,0 20.0

14,5

Amortizációs norma Költségként Adóalapnál figyelembe elszámolandó vehetĘ


1416

A MÁV Zrt. Értesítője 37/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról

1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A MÁV Zrt, mint a MÁV Csoport anyavállalata a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A Számviteli Politika szervezeti hatálya A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2. A Számviteli Politika időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a 2009. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. Az utasítás visszavonásáig ill. érvénytelenítéséig hatályos. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli főosztályvezető 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A számviteli elszámolás értékelés során használt kategóriák: A Sztv. által előírtak figyelembevételével a MÁV Zrt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a következőkben foglalt minősítéseket határozza meg.

17. szám

3.1 Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) minden esetben jelentősnek minősítjük. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan, amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában bármilyen összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. 3.2 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3. §. (3) 5.) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik. 3.3 Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: • Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja • Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. • Aktiváláskor maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően tovább hasznosítható (más által). Az így meghatározott maradványértéket akkor tekintjük jelentősnek, ha az meghaladja az aktivált bruttó érték 10 százalékát. Minden más esetben a maradványértéket nem tekintjük jelentősnek. • A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek.

17. szám


• A mérleg fordulónapján fennálló és a mérleg készítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 50 százalékkal módosítja. • Készletek és követelések értékvesztésének elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték közötti különbözetet egyedileg minősítjük jelentősnek. • A kötelezettségek, követelések (azon belül a devizás és deviza alapú követelések) devizás értékpapírok és pénzeszközök év végi átértékeléséből származó árfolyam különbözetet, függetlenül annak nagyságától mindig jelentősnek tekintjük. • A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. • A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk. • A hálózat-hozzáférési szolgáltatásokon és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek.

1417

• a Pályavasúti Üzletágat, • a Keskeny nyomközű vasút személyszállítást és • a Központi irányítást és szolgáltatást. A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Beszámolási kötelezettség A MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés, valamint konszolidált beszámoló és konszolidált üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12.§ (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A konszolidált beszámoló készítéséről jelen szabályzat nem rendelkezik, mivel elkészítésével külön szabályzat (17/2009. (II. 20. MÁV Ért. 7.)) foglalkozik. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza.

3.4 Kapcsolt fél: A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). MÁV Zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak – továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások – minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit (Portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes és Üzletági általános vezérigazgató-helyettes), vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől amit független felek öszszehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.5 Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük

Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év január 31. Ez az időpont biztosítja a Sztv. -ben előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság a mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban, további tagolás nélkül készíti. A Társaság eredmény-kimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza.

1418


A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A társaság által kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM rendelet alapján öszszeállított és a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére megküldött vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzatában előírtak szerint éves felügyeleti jelentést készít. A vasúti törvény • 37. § (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a főkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, azon belül a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás • 55. § (12) bekezdés alapján a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében biztosított hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak költség- és bevétel struktúrája esetében a számlarendben biztosítjuk a Díjképzési Módszertan szerinti adatszolgáltatás előírásainak, továbbá az Önköltségi és Díjképzési Szabályzat előírásait is figyelembe vevő MÁV Zrt. vasúti tevékenységek önköltség-számítási szabályzatának történő megfelelést. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95. §-ában előírt követelmények és a társaság vezetése elvárásainak megfelelően értékeli a Társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az éves beszámoló elkészítéséért a Számviteli Főosztályvezető felel azzal, hogy a beszámoló összeállításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása tekintetében az adatszolgáltató szervezetek felelősek, az éves beszámoló összeállítása keretében kiadott zárlati utasításban foglaltak szerint. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy, a társaság vezérigazgatója írja alá. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is megküldi.

17. szám

4.2 Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, értékelési szabályzata és számlarendje foglalja össze. A számviteli politika keretében előírt Szabályzatokat a MÁV Zrt. következő utasításai tartalmazzák: 1. 18/2004. (VI.18. MÁV Ért. 25.) PVH sz. Leltározási Szabályzat (B 24. Sz. utasítás) 2. A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzata 3. Önköltség-számítási Szabályzat 21/2008.(V. 16.MÁV Ért. 13.) VIG. Sz. út. A MÁV Zrt. Elkülönítendő tevékenységéhez tartozó szolgáltatások 2007. évi önköltség számítási szabályzatáról, K190/2009 A MÁV Zrt. Elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások 2008. évi önköltség számítási szabályzat végrehajtásáról 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, valamint a 7/2008.(III.21. MÁV Ért. 8.) PÁVIGH sz. utasítás a folyamatos feltöltésű elszámolási előleg alkalmazásáról a készpénzes beszerzések során és a B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére, a 28/2003. (XII.23.) VIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás. A Társaság a gazdálkodásában bekövetkező eseményekről a Sztv. előírásai szerint folyamos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt főkönyvi számlákon. A könyvvezetés keretében január 1-től december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megismert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs Rendszerben (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve annak a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelően testreszabott változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. A GIR integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal.

17. szám


Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000. (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak 79/2002 (MÁV Ért. 47.) sz. és a52/2003 (MÁV Ért. 14.) sz. valamint a 26/2005 (MÁV Ért. 32.) sz. módosításai tartalmazzák. 4.2.1 Számlarend A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: • az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, • a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számlarend alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: • feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, • vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, • biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek o főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, o az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és o az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat. o sturktúrájának átláthatóságát a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertan szerint előírt adatszolgáltatáshoz • Biztosítsa a főkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: • gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint • szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek).

1419

A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: • Főkönyv kód: A MÁV Zrt. főkönyvén belül az üzletági főkönyv az egyenlegező szegmens. Az egyes szervezeti kódok hozzárendelése egyértelműen történik. Értékei a következők lehetnek: o P – Pályavasút o X – Térségi személyszállítás o K – Központi irányítás és szolgáltatás • Könyvelő egység kód: Manuális kontírozásnál a rögzítő felhasználó személy szervezeti hovatartozása által meghatározott kód, amely a számviteli szolgáltatás egyes könyvelő egységei által rögzített tételek elhatárolására szolgál. • Főkönyvi számla: A gazdasági eseményeknek a Sztv. által előírt – a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező – a 0, 1-4, 5 és 8-9 számlaosztályok számláit tartalmazza. • Szervezeti kód: A gazdasági események elszámolása a MÁV Zrt. önálló szolgálati helyeire (költséghely) történik. Valamennyi szolgálati hely egyértelműen be van sorolva az üzletági gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve az üzletági főkönyvi kódhoz. • Tevékenységi kód: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (5159) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben előírt tevékenységi elkülönítéssel, az Önköltség számítási és Díjképzési Szabályzattal összhangban, a MÁV Zrt. önköltség számítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. • Pályaszakasz: az alaptevékenység költségeinek és árbevételeinek földrajzi elkülönítésére szolgál (állomási és pályastatisztikai szakasz). A pályaszakaszra történő elszámolás során a vasúti pálya létesítményei, valamint az állomásokon végzett tevékenységek költségei kerülnek elszámolásra. • Társasági kód: a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók esetén a partnert jelölő kód. • Célszervezet: A gazdasági események MÁV Zrt. szervezetei közötti elszámolásánál használt szegmensérték, amely azt mutatja, hogy az adott vállalaton belüli tranzakció mely két MÁV szervezeti egység között jött létre.

1420


A főkönyvi számla, a szervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabály) a Számviteli Szabályzat és az egyes számla osztályok számlamagyarázatai tartalmazzák. A számlamagyarázatok a számlaosztályok szerint rendszerezve tartalmazzák az egyes főkönyvi számlák tartalmát és a számlaösszefüggéseket. A belső elszámolás rendjének biztosításához a főkönyvek közötti elszámolásokat szolgáló főkönyvi számlák mellett kötelező a célszervezet szegmens megjelölése is. 4.2.2 Számviteli folyamatok sajátosságai A MÁV Zrt. a főkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága, a térségi személyszállítás és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek vezetése a számviteli szolgáltatás szervezeteinek feladatát képezi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. Az üzletági főkönyvek vezetése helyszín szerinti megbontásban a következő módon történik: • A pályavasút főkönyvét a főkönyvelőség székhelyén kívül még 2 helyszínen (könyvelő egység) vezetik. • A központi irányítás és szolgáltatás főkönyvét a főkönyvelőség központján kívül még 3 helyszínen (könyvelő egység) vezetik. • A térségi személyszállítás főkönyvét egy helyszínen vezetik. A főkönyvelőségek a szervezetükhöz tartozó valamennyi könyvelő egység szakmai munkáját irányítják, ellenőrzik és azért felelősséggel tartoznak. A könyvelő egységek feladatelhatárolása egyrészt területi, másrészt funkcionális elven történik. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatot lehet felvenni. Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítésé-

17. szám

ig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli Főosztály éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza • az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, • a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, • az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, • valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: • valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, • a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (számviteli szabályzat, zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3 Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében a számviteli szervezet havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot hajt végre. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Kizárólag az év végi zárás alkalmával kell végezni a következő feladatokat: • a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítása és leltár alapján történő elszámolása, • a tartósan adott kölcsönök és hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes részletének átsorolását, • a devizás tételek átértékelése, • a jövőbeni költségekre képzendő céltartalék képzése, • jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába. Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: • a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, • az időbeli elhatárolásokat, • az értékvesztéseket, visszaírásokat, • a céltartalékokat, • a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, • egyéb, év végi rendező tételeket.

17. szám


A könyvelő szervezetek az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készítik el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli Főosztály engedélyével lehet könyvelni. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében előírt feladatokon túl – a következő feladatokat is el kell elvégezni: • az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok – értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, • a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolása, • céltartalék képzés a várható kötelezettségekre, • a tárgynegyedév nem számlázott árbevételeinek, valamint igénybe vett, de még nem számlázott (nem könyvelt) szolgáltatások költségének évközi időbeli elhatárolása, • a tárgyévre jóváhagyott prémiumok időarányos részének elhatárolása, • a tárgyidőszakra vonatkozó aktív és passzív kamatok elhatárolása, • a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok között a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetése. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül, amely a tényadatokon túl éves várható adatokat is tartalmaz. A negyedéves zárás konkrét feladatiról és határidejéről külön utasítás (Gy. 40-14/2008) rendelkezik. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, havi zárásig kell elvégezni, így különösen: • a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, • a kimenő számlák kiállítását,

1421

• az adott és kapott előlegek elszámolását, • a banki és pénztári tételek könyvelését, • a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, • a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, • a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását, • a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, • az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), • a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, • a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, • a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, • a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), • a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését, • a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, • az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, • a vasútközi elszámolások tárgyidőszakot érintő költségeinek és bevételeinek elhatárolását, • az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek, prémiumok) tárgyhót érintő összegeinek feloldását • az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését. A havi zárások végén főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. A vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó monitoring jelentést készít. 4.4. Az éves beszámoló elkészítésének menete, határidői Az éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

1422

A MÁV Zrt. Értesítője Feladat

MÁV Zrt

Kimenő számlák kibocsátása teljeskörűen bevont társaságok felé teljeskörűen be nem vont társaságok felé egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pályahálózat-hozzáférés, tolatás) esetén Bejövő számlák befogadása teljeskörűen bevont társaságoktól teljeskörűen be nem vont társaságoktól egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pályahálózat-hozzáférés, tolatás) esetén Folyószámla egyeztetésének befejezése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése Le nem számolt vasútközi elszámolások kalkulált értéken történő elhatárolása Vevő-szállító analitikák zárása Számviteli információs rendszer zárása Könyvvizsgálat Előzetes kiegészítő melléklet összeállítása Végleges éves beszámoló (fizetendő osztalék nélkül) és könyvvizsgálói jelentéstervezet elkészítése A MÁV Zrt. vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő április 20-ig a Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelő Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére. Az Alapító részére az előterjesztést május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: • az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, • a könyvvizsgálói záradékot és összefoglaló jelentést. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónaptól számított 150 napon belül kell elektronikusan a céginformációs szolgálathoz megküldeni. A benyújtásra vonatkozó eljárásrendet a Társaság vonatkozó belső szabályzata tartalmazza. 4.5 A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki.

17. szám

Január 15. Január 20. Január 30. Január 21. Január 31. Január 31. Január 28. Január 31. Január 31. Február 15. Február 22. – Március 13. Március 1. Március 21.

A törvény által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan a MÁV Zrt. mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a megértést segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő melléklet tartalmi tagolása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és a vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza: • a társaságot, a társaság azonosítóit valamint a Társaság székhelyének, internetes honlapjának, pontos címének és elérhetőségének megadása; • a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelős személy nyilvános adatait, • az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét, • a társaság könyvvizsgálóját, • a Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díjat, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve, • a társaság által a beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszert, • az alkalmazott szabályrendszer tárgyévi változásait, • a társaság által alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát,

17. szám


az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklása, a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása; • a Társaság által végzett vasúti tevékenységek számviteli elkülönítését, • a társaság tevékenységét érintő tárgyévi főbb változásokat. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: • Befektetett eszközök tekintetében: • az állami és a MÁV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatása, külön bemutatva az átsorolásokat, • A MÁV Zrt. befektetéseinek alakulása, az elszámolt érték vesztések bemutatása. • Forgóeszközök tekintetében: • A készletek értékvesztésének készletcsoportonkénti alakulását. • Követelések és értékvesztésük bemutatása. • Devizás követelések bemutatása devizanemenkénti bontásban • Az értékpapírok értékvesztésének bemutatása. • Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, ezen belül: o Immateriális javakra adott előlegek o Beruházásokra adott előlegek o Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban o Készletekre adott előlegek • Időbeli elhatárolások, ezen belül: • a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, • a halasztott ráfordításoknak, • a költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulása. • Saját tőke üzleti éven belüli változása és jogcímek szerinti megbontása; • Céltartalék képzés elvei, céltartalék képzés a várható kötelezettségekre, céltartalék képzés a jövőbeni költségekre, egyéb jogcímen történő céltartalék képzés bemutatása • Kötelezettségek • Hátrasorolt kötelezettségek bemutatása • Hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatása o Hosszú lejáratú hitelek o Pénzügyi lízing kötelezettség o Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek o Hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása • Rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása o Rövid lejáratú hitelek o Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

1423

o Rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása • Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben • Hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme • Fedezeti ügyletek • Készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések • Zálogjog kötelezettségek bemutatása • Mérlegen kívüli kötelezettségek • Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme • A Társaság, mint bérbevevő, által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása • Passzív időbeli elhatárolások • Értékesítés nettó árbevétele • Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban • Az exportárbevétel és az import alakulása • Költségek költségnemenkénti részletezése • Anyagjellegű ráfordítások • Személyi jellegű ráfordítások • Értékcsökkenési leírás • Egyéb bevételek • Egyéb ráfordítások • Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása • Pénzügyi műveletek bevételei • Pénzügyi műveletek ráfordításai • Rendkívüli bevételek • Rendkívüli ráfordítások • Bevételek és ráfordítások kapcsolt vállalkozással szemben • A társaság eredményének bemutatása forgalmi költség eljárással. • A központi szervezetek összevont eredmény levezetését, vállalatcsoport irányítás, társaság irányítás, központi belső szolgáltatások, és egyéb tevékenységek bontásban. • A MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának jellemző mutatószámai, szöveges értékelése. • Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következő tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat működtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása. • Az előző éveket érintő tételek mérlege és eredménykimutatása.

1424


III. A kiegészítő részben mutatjuk be a közvetlenül nem a beszámolóval összefüggő információkat, így • A környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek és eszközök alakulása • Kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításai, a jelentősebb K+F témák ismertetése a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegek támogatásonként; • a kapott költségvetési támogatások (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.) bemutatása • a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, a bér- és személyi jellegű kifizetésekkel, állománycsoportonként megbontva. • A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét • A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét. • Minden, a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló gazdasági társaság nevét, és székhelyét, mely a MÁV Zrt leányvállalata, közös vezetésű vállalkozása, társultként kezelt, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, bemutatva a birtokolt részesedés arányát, saját és jegyzett tőkéjét, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, tartalékait, valamint. a részesedés állományváltozásának tárgyévi jogcímeit és azok összegét. • A MÁV Zrt. részvényeinek bemutatása. • A tárgyévi társasági adó, különadó valamint a jövedelem-(nyereség) minimum adóalapját módosító tételek bemutatása;

17. szám

• a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, • a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. Az Üzleti jelentés elkészítéséért a Kontrolling Igazgatóság felelős azzal, hogy az üzleti jelentést a főtevékenységi körök különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze. 4.7 Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza. 4.7.1 Eszközök A törvény alapján a mérlegben eszközként mutatjuk ki a MÁV Zrt. rendelkezésre, használatára bocsátott, a működést szolgáló • befektetett eszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, • a forgóeszközöket, továbbá • az aktív időbeli elhatárolásokat.

4.6 Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér: • a MÁV Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, • az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, • az állami szerepvállalás alakulására, • a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, • a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására,

Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások. A Sztv. 23. § (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képező eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon az állami és működtető eszközök, ezek forrásaként az állami vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és a jegyzett tőke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben külön bemutatjuk. Az állami eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét és működését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a

17. szám


MÁV Zrt. tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását megváltoztatjuk, a befektetett eszközt átsoroljuk a forgóeszközök közé, vagy fordítva. Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk. 4.7.1.1 Befektetett eszközök A befektetett eszközök besorolása a Sztv. 24. §.-a alapján történik. Ennek megfelelően ide soroljuk mindazon eszközöket, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként a 47/2004. (XI.5. MÁV Ért.45.) PVH számú utasítás az 1. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza. Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint külön utasítások tartalmazzák: • a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól szóló utasítás (B.1. sz. utasítás), • a 115/1997.(MÁV Ért 52) PGSZF számú, a beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolása tárgyú utasítások tartalmazzák (az utasítás megújítás alatt áll). A Társaság Sztv. 57. § (3) bekezdése szerinti piaci értéken történő értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével nem él. 4.7.1.1.1 Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamit az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV Zrt. az alapítás átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékek között mutatjuk ki. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének szempontjából a lényegesség szempontjának meghatározása egyedileg történik.

1425

A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását és az elszámolására vonatkozó előírásokat a 16/2003. (MÁV Ért. 45.) sz. utasítás tartalmazza. A 2001. január 1. után használatba vett 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra. 4.7.1.1.2 Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között a Sztv. alapján azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a MÁV Zrt. tevékenységét. Ide soroljuk még ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését is. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: • a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket, • üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket. Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A 2001. január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival

1426


folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, az értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra és főkönyvi könyvelésre. A MÁV Zrt. által bérelt eszközök nyilvántartása a 0 számlaosztályban történik, kézi nyilvántartás alapján. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan az eszközgazdálkodó által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét. Az alapbizonylatnak az eszközgazdálkodónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. A vasúti tevékenységek elkülönítését szabályozó hatályos MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzat előírja a beruházások tevékenységekhez és ez alapján főkönyvekhez való hozzárendelésének szabályait. Az állami és MÁV Zrt. tulajdonú pályavasúti tárgyi eszközök a pályavasúti főkönyvekben kerülnek nyilvántartásra. 4.7.1.1.3 Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának, elszámolásának a beruházási tevékenység végzésének részletes meghatározását a MÁV Zrt. Beruházási utasítása (24/2004 (III.19. MÁV Ért. 12.) VIG) szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létrehozandó vagyon tulajdonosa (állami vagyont érintő, MÁV Zrt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. Az üzletági beruházások számviteli elszámolását a 7/2005. (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás szabályozza. 4.7.1.1.4 A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása, nyilvántartása A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV Zrt. mint vál-

17. szám

lalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: • részesedés, • hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, • adott kölcsön. A MÁV Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv. 136-144. §-ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk. A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Főkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a MÁV Zrt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki. A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági kód) kötelező alkalmazásával történik a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV Zrt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás főkönyvében történik. Ezen értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolása egyedi értékelés alapján az Értékelési Szabályzatban rögzítettek szerint történik. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél – az adóssal kötött szerződés szerint – a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.

17. szám


E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. A Társaság a Sztv. 59/A-59/F §-aiban szabályozott valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. 4.7.1.2 Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket mutatjuk ki.

1427

Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell elszámolni: • raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványokat, menetrendkönyveket, • a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nek továbbértékesített gázolajkészletet, • a leányvállalatok részére továbbértékesített egyéb készleteket.

4.7.1.2.1 Készletek fogalma, tartalma, csoportosítása A készletek a vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR készletgazdálkodási moduljában történik. A készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza (37/2004. (X.22. MÁV Ért 43.) PVH. számú utasítás). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV Zrt. tulajdonát nem képező – bizományba, bérmunkára – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban nyilvántartjuk. A MÁV Zrt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: • vásárolt készletek (anyagok, kereskedelmi áru, egyéb áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek), • saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok).

A polgári védelmi anyagok és egyéb áruk nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. Saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV Zrt. saját maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: • befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is.) • saját termelésű (gyártott, cserejavított) anyagok. 4.7.1.2.2 Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak (ideértve az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamit a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is). A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a 18/2007. (VIII.17. MÁV Ért. 27.) PÁVIGH sz. a MÁV Zrt. Számlarendje 3. számlaosztály magyarázatáról szabályozza. A szolgáltatásnyújtásból eredő követelések (vevők) közé csak a már teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten tartjuk nyilván. A mérlegbe azokat a tételeket állítjuk be elismert vevő követelésként, amelyek esetén a fordulónapi vevő egyenlegközlő szerinti tartozását az adós elfogadja vagy a mérleg készítés időpontjáig

1428


nem élt kifogással. Elismertnek tekintjük az 50 ezer Ft-ot illetve 200 EUR-t meg nem haladó követeléseket, ez esetben egyenlegközlőt nem küldünk ki. A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevőkkel: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal negyedévente egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott követelések rendezését haladéktalanul (negyedéves zárásnál legkésőbb a negyedévet követő hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással. Ha a teljesítés még nem történt meg, de pénzügyileg már rendezésre került az összeg, a MÁV Zrt. által kiállított bizonylat alapján a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a devizában kimutatott valamint a forintban kimutatott követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzően a GIR Kintlévőség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

17. szám

Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban álló adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek) A részesedési viszonyban álló társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító alapján (Társasági kód) – kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki. A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A MÁV Zrt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt. Az egyéb követelés mérlegtételként mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés között megtörtént (főkönyvileg e tételek átrendezésre nem kerülnek). Függő és biztos (jövőbeni) követelés: A függő és a biztos (jövőbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő követelés olyan pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbe-

17. szám


ni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövőbeni) követelés az olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltelése a szerződés teljesítésétől függ. Ide tartoznak különösen a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. 4.7.1.2.3 Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan, kockázatfedezeti céllal kötött származékos illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet jövőbeni pénzáramlásában bekövetkezett változások kockázatának fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. Fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁV Zrt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettségének kezelése. Ügylet csak fedezeti céllal köthető. Árfolyamkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: azonnali devizakonverzió (spot), határidős devizaügylet (forward), devizacsere ügylet (swap), deviza opciók. Kamatkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: kamatláb csereügylet (Interest Rate Swap), kamat opciók, határidős kamatláb megállapodás (Forward Rate Agreement), kétdevizás kamatláb csereügylet (Cross Currency Swap). Áru kockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: áru forward, áru swap, áru opciók. Az árfolyam- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 14/2006. (MÁV. Ért. 13.) Pénzügyi irányítás – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a devizagazdálkodásról, a deviza árfolyam kezelésével kapcsolatban szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabá-

1429

lyait a 16/2005. (MÁV. Ért. 18.) Pénzügyi irányítás – Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a határidős ügyletek számviteli elszámolására szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következők: 1. Az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyam-különbözetet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba veszszük. 5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövőbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vett árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejűleg kivezetjük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a Számviteli Törvénynek megfelelően, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig a bevételek aktív időbeli elhatárolásával szemben, míg a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. 7. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 8. A pénzügyi instrumentumok a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét a MÁV Zrt. nem alkalmazza. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.7.1.2.4 Értékpapírok A forgóeszközöknél az értékpapírok között a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki. Az üzletágak vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutatják ki.

1430


4.7.1.2.5 Pénzeszközök A Sztv. alapján a pénzeszközök a készpénz, a csekkek, és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban mutatjuk ki. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét. A MÁV Zrt. pénzforgalma jellemzően az üzletágak részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyek kezelését a főkönyvelőségek és a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály végzik. A MÁV Zrt. központi bankszámláiról indított kifizetések kapcsolódhatnak mind a Pályavasúthoz, mind a Keskeny nyomközű térségi személyszállításhoz, mind pedig a Központi irányítás és szolgáltatáshoz. A MÁV Zrt. likvid pénzeszközeinek optimális felhasználása érdekében létrehozta a központi pénzgazdálkodási rendszert, melynek lényege az, hogy a főkönyvelőségek/üzletágak központi rendelkezésbe bevont saját bankszámláin megjelenő bevétel központosításra kerül, és a szintén központilag begyűjtött fizetési kötelezettségek között a tartozás jellege és lejárata alapján dönt azok kifizetési sorrendjéről. A kifizetésekhez biztosított fedezet jóváírása és a számlakifizetések már az üzletágak saját bankszámláin megjelenő tranzakciók. A MÁV Zrt. pénzeszközeit részben HUF, részben deviza alapú bankszámláin tartja nyilván. A deviza-betétszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál. A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható. Deviza betétszámlával a központi irányítás és szolgáltatás mellett üzletágak is rendelkezhetnek. A MÁV Zrt. a leányvállalatok feletti kontroll, a rendszerben résztvevők pénzügyi pozíciójának optimalizálása és a hatékonyabb csoportszintű forrásbiztosítás érdekében cash-pooling rendszert vezetett be, melynek megvalósítására és működtetésére egyes számlavezető bankjaival szerződést kötött. A MÁV Zrt. bankszámláinak elszámolása, így a deviza betétszámlák elszámolása is, a GIR pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A MÁV Zrt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több típusú pénztárat tart fenn. • A házipénztár: A számviteli szolgáltatás főkönyvelőségei és annak területi könyvelő egységei által működtetett központi pénzkezelő hely.

17. szám

• A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV Zrt. valutapénztárt (valutát kezelő házipénztár) tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztár bevételeit kiadásai fedezetére felhasználja. A pénztár ellátmányát a devizaszámlát vezető banktól igény szerint vételezi. • A kézipénztár: Az üzletágak szervezetei által működtetett, az üzletmenet folytonosságát biztosító, nem kiemelt jelentőségű pénzkezelő hely. Kezelője a házipénztárból vesz fel pénzösszeget kiadásai fedezésére. Működésükre, elszámolásukra vonatkozó rendelkezéseket a 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG számú utasítás szabályozza. A kézipénztárak mellett a MÁV Zrt. a készpénzben fizetendő kötelezettségek rugalmas és szabályozott kezelésére bevezette a folyamatos feltöltésű előleg rendszerét, melynek működését a 7/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) PÁVIGH számú utasítás szabályozza. • A MÁV Zrt. térségi vasutak állomásain lebonyolódó készpénzforgalom kezelése a keskeny nyomközű vasútvonalak pénztárainak feladata. A pénztárak munkáját, elszámolásait a Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére szabályozza. A pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történő be – illetve kifizetések, a folyamatos pénzbeszállítások elszámolását, egyeztetését, ellenőrzését a Személyszállítási Főkönyvelőség pénztárvizsgálói végzik. A pénztárak tárgyhavi bevételi és kiadásai alapján a számadó pénztár havonta összesítő kimutatást, főszámadást készít. A házi és kézi-, valamint a valuta pénztárak, illetve a keskeny nyomközű vasutak pénztárai főszámadásainak rögzítése a GIR Főkönyvi modulban történik. 4.7.1.3 Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el: • költségek időbeli elhatárolása • bevételek időbeli elhatárolása • halasztott ráfordítások A Sztv. előírása alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki: • A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. • Azokat a járó bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. • A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján adódó többletkötelezettséget (vagyis ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), mely az eredmény terhére még nem került elszámolásra.

17. szám


• A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő – befektetett vagy forgó eszközöknél kimutatott – értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. • A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – Kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. • A tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. • A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, mérleg fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamvesztesége halasztott ráfordításként átvezetésre kerül az aktív időbeli elhatárolások közé. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyam veszteséget csökkenteni kell az érintett deviza kötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel, annak pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolásával. • Az elhatárolást meg kell szüntetni a hiteltartozás törlesztésekor a törlesztőrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel finanszírozott eszközt az állományból kivezették. •  A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi. • A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét.

1431

• Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként nem mutatjuk ki a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. 4.7.2 Források A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait a 30/2006. (IX.15. MÁV Ért. 37.) PVH. számú utasítás a 4. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza forrástípusonkénti csoportosításban. 4.7.2.1 Saját tőke A saját tőke a Társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött eredménytartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A saját tőke részeként a Sztv. 58.§ szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű) az értékelési tartalék alkalmazhatóságát a vagyonértékelés eredményeként kimutatott pozitív különbözet esetén a Társaság figyelembe veheti. A Jegyzett tőke az Alapító Okirat szerinti, a cégbíróságon bejegyzett tőke. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a. A részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet b. Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. c. Jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben. d. A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a feloldás alapján. A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a. a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b. a veszteség miatti negatív eredménytartalék, ellentételezésére felhasznált összeget, c. jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg, d. a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét. Az a)-d) pontok szerinti összegekkel csak a le nem kötött tőketartalék csökkenthető úgy, hogy a tőketartalék negatív nem lehet.

1432


Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a. az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, b. a jegyzet tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, c. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, d. a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban MÁV alapítású társaság részére ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg. e. jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. f. Az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján. Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni: a. az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, b. a jegyzet tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c. az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege, d. a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e. a MÁV alapítású társaságok részére – mint tulajdonosnak – veszteség fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. f. jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. g. a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét. Az adózott eredmény kiegészítéséhez (d. pont) a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a tőketartalékkal, a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során a mérlegkészítésig megállapított – az előző év(ek)re vonatkozó – jelentősebb összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni.

17. szám

A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. b. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő – tartalékot. Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet b. a veszteség fedezetére – a megszavazott, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét, c. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő, vagy saját célokat szolgáló – tartalékot. d. az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni az alapítás-átszervezés aktivált értékéből és a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget. e. a devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett nem realizált árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbözetének összegét.

17. szám


Előző éveket érintő elszámolások A MÁV Zrt. az előző évek eredményét módosító tételeket a 41311 Előző évek eredményét javító elszámolások és a 41321 Előző évek eredményét rontó elszámolások főkönyvi számlákon elkülönítve számolja el. E számlákhoz kapcsolódóan a könyveléssel egyidőben egyrészt az eredménykimutatás sorai szerinti részletezésben vezetett analitikus nyilvántartást, másrészt az ellenszámlákról mérlegsorok szerinti részletezettségű analitikát vezetünk a 5/2009 (II. 13. MÁV Ért. 6.) az önrevízióról a MÁV Zrt. területén PVH sz. utasítás rendelkezései alapján. 4.7.2.2 Céltartalék A céltartalék képzésénél figyelembe vett kockázati tényezőket bekövetkezésekor a jellegüknek megfelelő költségként, vagy ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódó céltartalék feloldásával egyidejűleg. a) Céltartalék képzés várható kötelezettségekre A Sztv. 41. §. (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettség, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettségek, környezetvédelmi kötelezettségek), amelyek a mérleg fordulónapon feltételezhető vagy bizonyos hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérleg fordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • Korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére. A korengedményes nyugdíjhoz és végkielégítéshez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni. • A jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre. • A környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására. A környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, majd ezt követően a lekötött tőketartalékot. • A függő kötelezettségekre, mint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség. • A biztos jövőbeni kötelezettségre. • A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre.

1433

b) Céltartalék képzés jövőbeni költségekre A Sztv. 41. §. (2) bekezdése alapján a törvény előírásai alapján, a következetesség elvének figyelembe vételével, céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A várható költségekre abban az esetben képzünk céltartalékot, ha a várható költség jelentős és az esemény egyedi értékelése alapján a jövőbeni költségeire, ráfordításaira a tartalék képzése szükséges. A várható költségekre képzendő céltartalékról az üzletágak és főtevékenységi kör vezetők javaslata alapján a MÁV Zrt. vezérigazgatója dönt. A Számviteli Főosztállyal a céltartalék képzésére vonatkozó javaslatot véleményeztetni kell. c) Egyéb céltartalék képzés Társaságunk a Sztv. 33.§ (2) bekezdése szerinti, beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek elhatárolását alkalmazza, így ezen a jogcímen céltartalékot képez. A devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások mérlegfordulónapi értékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteségét elhatároljuk és év végén az elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzünk. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama közül a rövidebb időtartam. A hitel visszafizetésével vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz értékesítésével, könyvekből történő kivezetésével a képzett céltartalékot feloldjuk. 4.7.2.3 Kötelezettségek tartalma A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz pénznyújtáshoz, valamint állami vagyon részét képező eszköz kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek: a) hosszú lejáratúak, b) rövid lejáratúak és c) hátrasoroltak.

1434


a) Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hitelre vonatkozó legfontosabb adat. Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket ugyancsak hosszúlejáratú kötelezettségként tartjuk nyilván. A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a kapcsolt vállalkozásokat jelölő, a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító – ún. Társasági kód – alapján a konszolidációs körök kialakítása után történik. A hosszú lejáratú kötelezettségeit a MÁV Zrt. az alábbi bontásban tartja nyilván: • Beruházási és fejlesztési hitelek: itt mutatjuk ki az e célra forintban és devizában felvett hiteleket, a folyósító pénzintézettel azonos tagolásban. Adott időszakban a mérlegtétel a már folyósított és a törlesztett összeg különbözetét mutatja. • Egyéb hosszú lejáratú hitelek közt tartjuk nyilván a nem beruházási, fejlesztési célú hitelek állományát. • Kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségek. • Biztosítékként átvett pénzeszközökként tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb futamidejű olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a félnek vissza kell fizetnünk. • Az állami vagyon forrásszámláján mutatjuk ki az állami eszközök forrását, illetve az abban beállt változásokat, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként. • Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerződésekből fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelő összegben, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként. • Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a választható béren kívüli javadalmazási rendszer keretében nyújtott lakástámogatásokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettséget. b) Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettség állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a: • rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyek a vevőktől kapott előlegek, a devizában kimutatott, forintban kimu-

17. szám

tatott, valamint a beruházási szállítókkal és a bel-, és külföldi alvállalkozókkal szembeni szállítói kötelezettségeink, valamint a faktoring és váltótarozások, • rövid lejáratú tartozásokat: itt kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú hitelek, a rövid lejáratú likviditási hitelek, a folyószámla, valamint rulírozó hitelek devizanemenként, bankonként, szerződésenként. (a folyószámla és rulírozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek átvezetésre a mérlegben), • a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, • passzív elszámolásokat az állami költségvetéssel. c) Hátrasorolt kötelezettségek Itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. d) Függő és jövőbeni biztos kötelezettség A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség az olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt – kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Ide tartoznak a MÁV által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket.

17. szám


4.7.2.4 Passzív időbeli elhatárolások A Sztv. értelmében passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni: A mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását: • a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként, kerül számlázásra. • a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget. • a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. • A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a Humán Erőforrás Igazgatóság adatszolgáltatása szerinti prémiumot, jutalmat, azok járulékait. • A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti – veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. • A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama közötti veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét. és a halasztott bevételeket: • a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. • rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében).

1435

• rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (viszszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. • a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amenynyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük). 4.8 Az eredménykimutatás 4.8.1 Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni: • a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét, • a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában, • 2007. január 1-től a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: • alaptevékenység belföldi árbevétele • alaptevékenységen kívüli belföldi árbevétel • alaptevékenység export árbevétele • alaptevékenységen kívüli export árbevétel csoportosításban. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (díjbevétel, visszatérítés (számlareklamáció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár) szerint. Felárként számoljuk el a HÜSZ-ben meghatározott – felárként érvényesített – díjelemeket. Bevételt csökkentő tételek: • Visszatérítésként, illetve számlareklamációként számoljuk el a 73. § (2) c pontjának megfelelően a teljesítés időpontjában a vevő által elfogadott, – reklamáció során – utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét, illetve a számlakorrekcióval kapcsolatos reklamációk értékét. • Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (73. § (1)).

1436


• Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Export árbevételként mutatjuk ki a vásárolt és saját termelésű készletek – külföldi vevőnek-külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybevevőnek végzett szolgáltatásnyújtások értékét függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban történik. A 91-94. számlaosztály főkönyvi számlái mellett a szervezet, illetve a tevékenységek (a X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tevékenységi sor) és MÁV-érdekeltségű gazdasági társaságnak történő értékesítés esetén a társasági kód alkalmazása kötelező.

17. szám

• tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • a hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, • a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minősülő támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, • a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások rendkívüli jellegűek és nem a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. 4.8.2 Költségek és ráfordítások

Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Itt kell elszámolni: • a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, • a kapott kötbért, késedelmi kamatot, • költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket (a személyszállítási közszolgáltatás és a pályahálózat működtetésére kapott költségtérítés); • az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintő tételeket; • a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteit stb. • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. • a nyereség jellegű kerekítési különbözetet A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el. Rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: • a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, • gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésénél a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét,

A költségek az elszámolás során elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás csoportosításban kerülnek kimutatásra. A főkönyvi elszámolás során a költségek az éves zárás részeként a 8-as számlaosztályban a forgalmi költség eljáráshoz kapcsolódó főkönyvi számlákra kerülnek átvezetésre. A költségek főkönyvi szervezetek, mint költséghelyek (üzletágak, szervezetek, csomópontok, központi szervezetek) szerint és költségviselők (tevékenységek és termékek) szerint kerülnek kimutatásra. A szerződésen alapuló utólag adott árengedményt az egyéb ráfordítások között számoljuk el, amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendeződik. Az igénybevett szolgáltatások értéke magában foglalja az anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét is. Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a ráfordítások között kerül kimutatásra. Bérjárulékként kell elszámolni minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg. Az értékcsökkenés két típusát különböztetjük meg: • a tervszerinti értékcsökkenést költségként számoljuk el,

• a terven felüli értékcsökkenést pedig egyéb ráfordításként.

17. szám


A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyam-különbözetet annak jellegétől függően pénzügyi ráfordításként illetve pénzügyi árbevételként számoljuk el. A költségek csoportosítása: • Közvetlen költségek: a felmerüléskor adott tevékenységre illetve ezen belül munkaszámra közvetlenül elszámolható. • Áttételezhető általános költségek: a tevékenység szerinti kalkulációs egység közvetlen megvalósítását végző szervezetileg elkülönült alkotó (termelő) részleg költsége, amely a felmerüléskor a kalkulációs egységre nem számolható el, de azzal szoros oksági kapcsolatban áll. Az áttételezendő költségek áttételezésre kerülnek a közvetlen költségek közé alapvetően az építőgép műszakóra, közúti járműkm, egyéb járműkm, vasúton szállított mennyiség (átkm), munkaóra és étkezési adagszám arányában a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon. • Közvetlenül el nem számolható költségek: a kalkulációs egységre közvetlenül el nem számolható, illetve áttételezésre nem kerülő költség (tevékenységi, üzletági társasági és vállalt csoport szintű, központi irányítási költség, értékesítés közvetett költsége). A nem áttételezendő általános költségeket az elkülönítési szabályzatban leírt módon osztjuk fel a termékekre. Minden káreseménnyel kapcsolatos eseményt, bírságot, kötbért, késedelmi kamatot, behajthatatlan követelést stb. az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, és nem kell minősíteni. Az értékvesztések (kivétel a befektetett pénzügyi eszközök), a terven felüli értékcsökkenés elszámolása az egyéb ráfordítások között jelennek meg. A kereskedelmi áruk veszteség jellegű leltárértékelési különbözeteit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: • a jogszabályi rendelkezés alapján térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, melyet halasztott ráfordításként időbelileg el kell határolni, • a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, • behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, • ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • véglegesen átadott pénzeszközök összegét. A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük.

1437

A tevékenységek számviteli elkülönítésének elveit az elkülönítési szabályzat, az önköltségszámítás alapelveit az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzata rögzíti a vasúti törvényben és ez elkülönítési rendeletben előírtak szerint az elkülönítendő tevékenységek • tartalmát, • a számviteli elkülönítésének módját az eszközök, források, költségek, ráfordítások és bevételek vonatkozásában, • a számviteli elkülönítésen belül előírja a belső szolgáltatások elszámolását, valamint a központi irányítási költség meghatározását, tevékenységek közötti megosztását és elszámolását, • létszáma meghatározását, • az elkülönítés számviteli elszámolását és adatszolgáltatását. A MÁV Zrt-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzata az elkülönítési szabályzat alapján tevékenységekre elkülönített költségek, ráfordítások és bevételek esetében előírja: • a tevékenységekhez tartozó külső és belső szolgáltatásokra történő gyűjtés illetve megosztás módját, • a megosztáshoz rendelt teljesítményi adatok meghatározását és alkalmazását, • a külső és belső szolgáltatások eredményének meghatározását, • a belső szolgáltatások esetében a BTSZ szerint elszámolt díj és a piaci ár/tényleges önköltség közötti különbség meghatározását és elszámolását 4.9 Egyedi elszámolási típusok 4.9.1 Belső elszámolások A MÁV Zrt-n belüli szervezetek egymás részére végzett szolgáltatásai a következők: a) Belső teljesítmény elszámolási rendszerben (központilag) elszámolt szolgáltatások: a 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH számú Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata (évenkénti módosításokkal az utolsó 14/2008.)szerint megállapított elszámoló (transzfer) árak és a tényleges szolgáltatás mennyisége alapján meghatározott értékben havonta kerülnek a szervezetek között elszámolásra. A belső elszámolás keretében év végén a belső költségek és belső bevételek: • a Hálózati Üzletszabályzat szerinti vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások esetén nem változnak, • a profitorientált szolgáltatások (jelentős árbevételt elérő szolgáltatások) piaci ára és tervezett díja közül az alacsonyabb áron kerülnek elszámolásra, • a többi szolgáltatás esetében az éves utókalkuláció szerinti teljes önköltsége alapján kerülnek elszámolásra.

1438


b) Szervezeti egységek között közvetlenül megrendelt és elszámolt szolgáltatások: havonta közvetlen előállítási költségen kerülnek elszámolásra a megrendelő és szolgáltatást végző üzletági szervezet között. A központi irányítás általános költsége, ráfordítása és kapcsolódó bevétele az elkülönítési és önköltségszámítási szabályzatban előírt módon negyed évenként kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek között. A belső szolgáltatások elszámolásának szabályait a számviteli politika részét képező számviteli elkülönítési szabályzatban határozzuk meg. 4.9.2 A külföldi vasutakkal egyenlegezett leszámolásokra vonatkozó szabályok A külföldi vasutakkal történő elszámolásokhoz kapcsolódóan, a határforgalmi leszámolásoknál a MÁV Zrt-t megillető árbevételt illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés időszakára számoljuk el. 4.9.3 Csoportos ÁFA alanyiság Csoportos ÁFA alanyiságot választott a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt. és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. A tagok egymás közötti belső kapcsolataiban az ÁFA törvény szerinti gazdasági tevékenység megszűnt, a csoporton kívülre irányuló (külső) kapcsolatokban a gazdasági tevékenység folytatása olyan ÁFA alanyiságot eredményezett, amelyben a jogok és a kötelezettségek valamennyi tagnak együttesen tudhatók be. A belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésének szabályait a csoportos ÁFA adóalanyiság eljárási ügyrendjére vonatkozó utasítás tartalmazza. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról d) 2007. évi CVI. Törvény az állami vagyonról e) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről

17. szám

f) 50/2007. (IV.26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről g) 21/2008. (V.16. MÁV Ért.13.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek 2008. évi számviteli elkülönítési szabályzatáról h) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok i) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról j) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól k) 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Szabályzatáról l) 12/2008. (MÁV Ért.17.) PÁVIGH számú utasítás a MÁV Zrt. hatályos számlarendjéről m) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról n) 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH sz. utasítás – Belső Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat évenkénti módosításokkal (utolsó 14/2008, a 2009 –es folyamatban) o) 5/2006. (I.27. MÁV Ért.4.) PVH számú utasítás a számviteli szolgáltatás átszervezése miatt bekövetkező pénzügyi és számviteli folyamat változásokról 5.2 Módosítások – 5.3 Megszüntetések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 18/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK: Az utasítás 4.9 pontja a csoportos adóalanyiságra vonatkozó APEH engedély jogerőre emelkedésével lép hatályba. Az utasítás további rendelkezéseit először a 2009. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK: – Heinczinger István s. k. vezérigazgató

17. szám


38/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. Törvény valamint kapcsolódó jogszabályok módosításával összefüggő változások és a MÁV Nyugdíj Igazgatóság megszűnéséből adódó folyamatok és a munkáltatói feladatok ellátásának szabályozása 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

1439

A kérelem benyújtását követően – szükség esetén – a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adategyeztetés céljából felveszi a kapcsolatot az érintett munkavállalóval. (Kérheti az eredeti okmányok bemutatását, hiányzó igazolások pótlását stb.) A Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság kérésére a területileg illetékes Humánszolgáltatási Egység munkaviszony igazolást állít ki, továbbá korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében kiadja az igazolást a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időről (10.sz.melléklet) A szolgálati idő elismerésről hozott határozatot a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megküldi a munkavállaló részére. A határozatot a munkavállaló bemutatja a humánszolgáltató egység ügyfélszolgálatán, ahol az SAPban történő rögzítésre vonatkozó feladatokat elvégzik.

2.1. Az utasítás személyi hatálya 3.2 Öregségi és előrehozott öregségi nyugdíjazás Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2.2. Az utasítás időbeli hatálya

A társadalombiztosítás keretében nyújtott nyugellátás iránti igényt a munkavállalónak személyesen a lakóhely szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ügyfélszolgálatán kell előterjeszteni.

Ezen utasítás előírásait 2009.01.01.-től kell alkalmazni. 2.3. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatója, végrehajtásáért a Munkaerő-gazdálkodási szervezet vezetője, a munkáltatói jogkörgyakorlók, a humánpartner és humánszolgáltatási egységek a felelősek 3.0 A NYUGELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.1 Előkészítés A társadalombiztosítás keretében nyújtott nyugellátás megállapításához az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti 10 éven belül szolgálati idő elismerés iránti kérelmet kell benyújtani személyesen a lakóhely szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ügyfélszolgálatán. Ehhez a munkavállaló az internetről letölti a kérelemhez szükséges formanyomtatványt, vagy személyesen a lakóhelye szerinti illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ügyfélszolgálatán beszerzi azt. (7.sz.melléklet). A kérelem benyújtása az illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság részére a szükséges mellékletekkel együtt a munkavállaló feladata.(A szükséges iratok, okmányok felsorolását az 1.sz. melléklet tartalmazza)

A nyugdíjazással összefüggésben munkaviszony megszűntetésére irányuló kérelmet a munkavállaló írásban benyújtja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A munkáltatói jogkör gyakorló a helyi humánpartner szervezet munkatársával együtt vizsgálja a nyugdíjazás feltételeinek való megfelelést. Amennyiben a munkavállaló az öregségi, illetve az előrehozott öregségi nyugdíjazás feltételeinek megfelel, munkaviszonya a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint (beleértve a támogatott előrehozott öregségi nyugdíjazás szabályait is) megszűntetésre kerül. Amennyiben a munkavállaló az Mt. 87/A.§. értelmében nyugdíjasnak minősül (melyről a munkáltatót köteles tájékoztatnia) a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszűntetését. 3.3 Korengedményes nyugdíjazás A 334/2008.(XII.30.) Korm. rendelet értelmében korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha: a) a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt (40 év, csökkentett korengedményes nyugdíj esetén 37 év) 2009. december 31-ig betölti, illetve megszerzi, továbbá b) a megkötött megállapodást az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez 2009.december 31-ig benyújtja A munkavállaló korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos kérelmet nyújt be a munkáltató részére. (2.sz. melléklet)

1440


A munkáltatói jogkör gyakorló a helyi humánpartner szervezet munkatársával együtt megvizsgálja a nyugdíjazás feltételeinek való megfelelést, gazdaságossági számítást készít (3.sz.melléklet), nyilatkozatot tesz a kérelem támogatásáról, (4.sz.melléklet), a létszámcsökkentés megvalósításának módjáról, ellenőrzi a korengedményes nyugdíj várható összege fedezetének meglétét. Amennyiben a munkavállaló a korengedményes nyugdíjazás feltételeinek nem felel meg, a gazdaságossági számítás a korengedményes nyugdíjazás hatékonyságát nem támasztja alá, kérelmét el kell utasítani. A támogatott kérelmet, a gazdaságossági számítást, a nyilatkozatot, a nyugdíj előkalkulációs lapot (5.sz. melléklet), a szolgálati idő elismeréséről készült határozat másolatát, engedélyezésre az üzletág, vagy a főtevékenységi kör vezetője részére a humánpartner szervezet útján fel kell terjeszteni legkésőbb a nyugdíjazás időpontját megelőző 15. napig. A felterjesztés végső időpontja 2009. november 30. A felterjesztéshez csatolni kell az elkészített és a munkáltatói jogkör gyakorló által aláírt a munkaviszony megszüntetésre vonatkozó megállapodást. (6.sz. melléklet). Döntés-előkészítés a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet feladatát képezi. Ezen belül kerül sor a létszám és költségkeret felülvizsgálatára, valamint amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorló szintű létszámcsökkentés nem valósítható meg, az üzletág/fő tevékenységi körön belül a létszámcsökkentés helyének meghatározására. Ha a létszámcsökkentés üzletág/fő tevékenységi kör szinten sem realizálható, a kérelmet el kell utasítani. A kérelem elutasításáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Az Üzletágvezetői) főtevékenységi kör vezetői jóváhagyást követően a munkaviszony megszűntetéséről készített megállapodás aláíratása a munkavállalóval központilag történik, mely feladatot Munkaerő-gazdálkodási Szervezet látja el. A megállapodás megkötését követően az aláírt megállapodás munkáltatói példányai a munkáltatói jogkör gyakorló részére, a megállapodás egy példánya az előkalkulációs lap kitöltött I. részével együtt a Humánszolgáltatási Egység részére, a megállapodás egy példánya a munkavállaló részére átadásra kerül. A munkavállaló a szolgálati idő elismerés határozatát és az általa kitöltött ONYF 3515-272/B. számú igénybejelentő lapot valamint a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet által kiállított, és aláírt „Megállapodás III. a 251/1997.(XII.20.) Korm. rendelettel módosított 181/1996.(XII.6.) Korm. rendelet alapján korengedményes nyugdíjazásról” (8.sz.melléklet) és az „Adatszolgáltatás” (9.sz.melléklet) című adatlapot az illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon személyesen nyújtja be. Az illetékes humánpartner szervezet a megállapodás munkáltatói példánya alapján a munkavállaló munkaviszonyának SAP-ban történő megszűntetését „intézkedések” keretében rögzíti a munkaviszony megszűnését

17. szám

megelőző 3 munkanapon belül és intézkedik a munkavállaló leszámolása iránt. A Humánszolgáltatási Egység folytatja az intézkedést az SAP-ban, és a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó igazolásokat átadja a munkavállaló részére. Az előkalkulált nyugdíj könyvelése érdekében az előkalkulációs lap II. részét kitölti, majd 2 példányt továbbít a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet részére. A Munkaerő-gazdálkodási Szervezet előjegyzi (nyilvántartásba veszi) az előkalkulált nyugdíjat, ezzel egy időben az előkalkulációs lap egy példányát átadja a Központi Főkönyvelőség részére az előkalkulált nyugdíj összegének lekönyvelésére. 3.4. A nyugellátás iránti igény elbírálása A nyugellátás iránti igény elbírálásáról határozat elkészítése, a nyugdíj összegének megállapítása az illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság feladata. A megállapításra került nyugellátásról készült határozatot a munkavállaló részére megküldi. 3.5. A nyugdíj összegének befizetése Korengedményes nyugdíjazás esetén a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság „Fizetési értesítés”-t küld a munkáltatónak (MÁV Zrt) a befizetendő nyugdíj összegéről. A fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az összeg átutalásáról a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet gondoskodik A könyvelési tételek rögzítése a Gy. 8-125/2009. korengedményes nyugdíj könyvelése tárgyú utasítás szerint történik. 3.6. Egyéb rendelkezések A korengedményes nyugdíj kifizetések hálózati összesítése, a tervezettel történő összehasonlítása, a határozattal megállapított tényleges és az előkalkulált nyugdíj könyvelt összegének összehasonlítása, eltérés esetén a könyvelésről történő intézkedés a Központi Főkönyvelőség felé a Munkerő-gazdálkodási Szervezet feladata. A nyugállományba vonuló munkavállalók menetkedvezményeinek további biztosítása érdekében a Humán Szolgáltatási Egység az érintettekről kimutatást küld a MÁV Start ZRt részére. Esetleges fizetési meghagyások esetén a Humán Szolgáltatási Egység az illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság részére az eredeti bizonylatokat megküldi. 4.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás a módosításokkal egységes szerkezetben hatályba lép: 2009. január 01-jén.

17. szám


Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 16/2008. (IV.18.MÁV Ért.11.) VIG utasítás hatályát veszti. 5.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1.sz. melléklet: Szolgálati idő elismerés iránti kérelemhez csatolandó okmányok 2.sz. melléklet: Kérelem, korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás megkötésére 3.sz. melléklet: Gazdaságossági számítás 4.sz. melléklet: Korengedményes nyugdíjazási kérelem felterjesztése 5.sz. melléklet: Korengedményes nyugdíjazás előkalkulációs lapja

1441

6.sz. melléklet: Megállapodás korengedményes nyugdíjazásról 7.sz. melléklet: Igénybejelentéshez alkalmazandó formanyomtatványok felsorolása 8.sz. melléklet: MEGÁLLAPODÁS III.a 251/1997. (XII.20.) Korm.rendelettel módosított 181/1996. (XII.6.) Korm.rendelet alapján korengedményes nyugdíjazásról 9.sz. melléklet: IGAZOLÁS a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időről 1997.évi LXXXI. Törvény 8/B.§(1) bekezdése alapján Heinczinger István s. k. vezérigazgató

1.sz. melléklet Szolgálati idő elismerés iránti kérelemhez csatolandó okmányok: – Munkakönyv (szolgálati időket igazoló okmányokat, illetve azok hiteles másolatát csatolni kell) – Nappali tagozaton folytatott tanulmányokat igazoló bizonyítvány, oklevél – szakmunkásképző és felsőoktatási időszakról, továbbá tanulmányi értesítő, leckekönyv – stb. – Katona könyv – Munkanélküli ellátásokról szóló igazolások – Ápolási díjban töltött időre szóló igazolás – Közeli hozzátartozó ápolásáról szóló igazolás – Saját lakás építésének idejére szóló igazolás, ha a nyugdíjjárulékot megfizette – Gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermek nevelési támogatás időtartamáról szóló igazolás – Munkaviszony igazolások, (amelyek a munkakönyvben nem szerepelnek) – Korkedvezményre jogosító igazolások – Megállapodással szerzett idő(k)ről minden olyan okmány, amely igazolja, hogy az adott időtartamra a nyugdíjjárulékot megfizette

1442


17. szám

2.sz. melléklet

KÉRELEM Korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás megkötésére

Alulírott azzal a kérelemmel fordulok a Magyar Államvasutak Zrt. ………………… vezetĘjéhez, hogy a ……../2009.sz. vezérigazgatói utasítás alapján korengedményes nyugdíjazásomról szóló megállapodást kösse meg velem.

Személyi és szolgálati adataim: Név:

…………………………………………………….

Szül.hely.:

…………………………………………………….

Szül.ideje:

…………………………………………………….

Anyja neve:

…………………………………………………….

TAJ szám:

…………………………………………………….

MÁV munkaviszony kezdete:

…………………………………………………….

Munkakör:

…………………………………………………….

Nyugdíj Igazgatóság szolgálati idĘt elismerĘ határozatának száma: ……………..……………………………………… Lakcím:

…………………………………………………….

Telefonszám:

…………………………………………………….

Budapest, 2009. ……………..hó …. nap

……………………………………………. Munkavállaló

17. szám


1443

3.sz. melléklet

Gazdaságossági számítás Ikt.sz.:

Gy…………..…….../2009.

Gazdasági számítás a korengedményes nyugdíjazáshoz Igazoljuk, hogy (NÉV) korengedményes nyugdíjazása költség növekedést nem eredményez. Igazolásunkat az alábbi számítások áttekintése után adtuk meg: Rendes felmondás esetén történĘ kifízetés: MÁV munkaviszony: MT. szerinti végkielégítés: KSZ. szerinti végkielégítés: felmondás esetén járó külön juttatás: felmentési idĘ: havi átlagkereset Mt. végkielégítés összege KSZ. szerinti végkielégítés: felmondás esetén járó külön juttatás: felmondási bér: nyugdíj-, és egészségbiztosítási járulék: munkaadói járulék: összes kifizetés:

év hónap hónap hónap hónap Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Korengedményes nyugdíj esetén történĘ kifizetés: szolgálati idĘ öregségi nyugdíj korhatárig lévĘ idĘ: nyugdíj várható havi összege: korengedményes nyugdíj befizetés:

év hónap Ft Ft

Különbözet kiszámítása: végkielégítés esetén összes kifizetés: Korengedményes nyugdíj kifizetés Különbözet:

Ft Ft Ft

Kelt:

Bpest, 2009……..

humánpartner

munkáltató

1444


17. szám

4.sz.melléklet

4.sz.melléklet

Üzletág / FĘtevékenységi kör

Ikt.szám: Gy. ElĘadó: Telefon:

-

/2009.

Üzletág / FĘtevékenységi kör ………………….. úr üzletág / fĘtevékenységi kör vezetĘ Budapest Andrássy út 73-75. Tisztelt ……………….. úr! Mellékelten felterjesztem a Üzletág / FĘtevékenységi kör …………………………(szolg.hely) létszámába tartozó (NÉV) (született: ………..; anyja neve: …… ; törzsszáma: ………; szolgálati hely:….; átlagkeresete: ….,-Ft) ………………… munkakörben foglalkoztatott munkavállaló korengedményes nyugdíjazás iránti kérelmét. A munkavállaló több mint …. év MÁV szolgálati idĘvel rendelkezik. A munkáltató indoklása alapján ……………. (szolg.hely) …………………munkakör lezárásra kerül.

00000000 pozíción a

A munkaviszony megszĦntetésének tervezett idĘpontja: 2009. …….. hó …….-nap Budapest, 2009. ………..hó …...

…….................................

17. szám


5.sz. melléklet

KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJ ELėKALKULÁCIÓS LAPJA

I. RÉSZ

A Humán Partner szervezet tölti ki

A korengedményes nyugdíjba vonuló dolgozó adatai Név: Anyja neve: Születési idĘpont (év, hó, nap): Születési hely: Üzletág/Beszámolási egység: Költséghely/Szolgálati hely megnevezése: Költséghely/Szolgálati hely kódja: Korengedményes nyugdíj kezdĘ idĘpontja (év, hó, nap): Korengedményes nyugdíj záró idĘpontja (év, hó, nap): Korengedményes nyugdíjas idĘtartam hónapokban : (egy tizedes pontossággal)

Humán Partner Szervezet II. RÉSZ

A Humán Szolgáltató szervezet tölti ki

A korengedményes nyugdíjazás kalkulált összköltségének meghatározása A dolgozó munkajogi bruttó átlagkeresete (Ft/hó): Kalkulált havi nyugdíjösszeg: ( a mjogi br. átl.ker. 60 %-a; min 80eFt, max. 280 eFt)* Kalkulált befizetendĘ nyugdíjösszeg: Postaköltség (Ft/fĘ/hó)*: 265.- Ft Összes postaköltség: Korengedményes nyugdíjazás kalkulált összköltsége (Ft): (FĘkönyvi könyvelésre feladandó összeg) *2009. évi kalkulációkhoz meghatározott értékek ________________________________ dátum Készül: 3 példányban 1 példány az Illetékes könyvelési egységé 1 példány a Humán Partner Szervezeté 1 példány a Humán Szolgáltató Szervezetnél marad

Humán Szolgáltató Szervezet

1445

1446


17. szám

6.sz. melléklet K-

/2009.

MEGÁLLAPODÁS KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJAZÁSRÓL A Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy út 73-75.) mint munkáltató (továbbiakban: munkáltató), másfelől ……. (név) a MÁV Zrt. ………………………… (szolg. hely), ………… (szül. hely) ………………. (szül.idő), ……………………… (anyja neve), ……………………. (lakcím), MÁV szolgálatba lépett …………………………. -én, …………………. munkakörben foglalkoztatott munkavállaló (továbbiakban: munkavállaló) megállapodnak a 181/1996.(XII.6.) Korm. rendeletben meghatározott korengedményes nyugdíjazásról az alábbi feltételekkel. 1. A munkáltató és a munkavállaló – figyelemmel arra, hogy a munkavállaló rendelkezik a fent hivatkozott jogszabályban előírt 40 év (csökkentett összegű nyugellátás esetén legalább 37 év) szolgálati idővel, amelyet a ………… Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ………………szám alatt ………………napján elismert, a munkavállalónak a MÁV Zrt-nél fennálló munkaviszonyát korengedményes nyugdíjazására tekintettel a Munka Törvénykönyve 87.§. (1) bek. a.) pontja alapján közös megegyezéssel 2009. ………….. hó ….. napjával megszűntetik. 2. A munkáltató a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon 2009. …………………-án kifizeti munkabérét, valamint éves szabadsága időarányos igénybe nem vett mértékének távolléti díjjal számított pénzbeni megváltását és kiadja a külön jogszabályban előírt igazolásokat. 3. A munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkaviszony megszűntetésének módjára való tekintettel sem felmondási idő, sem végkielégítés, sem ezek pénzbeni megváltása nem illeti meg. 4. A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy munkakörét a munkáltató által meghatározott módon és a munkáltató által kijelölt munkavállalónak az utolsó munkában töltött napig átadja. 5. A munkáltató kötelezi magát, hogy a 181/1996. (XII.6.) Korm. rendeletében meghatározott módon a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elkülönített számlájára a korengedményes nyugdíj összegét – és annak postaköltségét – egy összegben átutalja. 6. Amennyiben a munkáltató az 5. pontban meghatározott kötelezettségének nem teljesítése miatt az illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a nyugdíjmegállapító határozatát visszavonja – 181/1996. (XII.6.) Korm. rendelet –, úgy a jelen megállapodás hatályát veszti és a munkavállaló munkaviszonyát helyre kell állítani. 7. Egyéb kikötések: a munkavállaló munkaviszonya a 26/2009. (IV.3.MÁV Ért.) VIG. utasítás a korengedményes nyugdíjazás kiterjesztésének bevezetése alapján szűnik meg. 8. Jelen megállapodásban nem érintett kérdésekben a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. tv., a végrehajtásra kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet, valamint a 181/1996. (XII.6.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

9. Felek a fentieket tudomásul véve, a megállapodást, mint akaratukkal mindenben egyezőt saját kezűleg aláírják. Budapest, 2009. …………… hó …… nap. …………………… munkavállaló

………………….. munkáltató

17. szám


1447

7.sz. melléklet Igénybejelentéshez alkalmazandó formanyomtatványok felsorolása: 1.) Szolgálati idő elismerési kérelem az 1997. évi LXXXI. törvény alapján (ONYF.3515-271/A.) 2.) Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján ha a szolgálati idő kiszámítás már megtörtént (ONYF 3515272/B.) Letölthető: http://www.onyf.hu

1448


17. szám

8.sz. melléklet

Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (Kirendeltsége) ……………………………………………………. Ügyszám: ͖͖-͖͖͖͖͖-͖͖-͖͖ Munkáltató iktatószáma: ……………………………

Érkezett: ………………….

MEGÁLLAPODÁS III. a 251/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel módosított 181/1996. (XII.6.) Korm. rendelet alapján Korengedményes nyugdíjazásról …………………………………….…………. munkáltató és …………..…………………….. születési év, hely: ……………………………., anyja leánykori neve: ………………………... lakcíme: ………………………………………………………………………………………… munkavállaló a 251/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel módosított – a korengedményes nyugdíjazásról szóló – 181/1996 (XII.6.) Korm. rendelet alapján a mai napon megállapodtak a munkavállaló korengedményes nyugdíjazásáról. A munkáltató vállalja, hogy a korengedményes nyugdíj összegét, valamint a postaköltségek arányos részét a hivatkozott jogszabály 1. § (2) bekezdés a.) – b.) pontjában elĘírtak szerint a fizetési értesítés kézhezvételét követĘ 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben befizeti. Kelt: ……………………………………….. …………………………………….. munkáltató ph.

…………………………………….. munkavállaló

Tájékoztató Ha a munkavállaló nyugdíjjogosultsága a korengedményes idĘtartam alatt megszĦnik, akkor az elĘre befizetett nyugdíjösszeg és a postaköltség még hátralévĘ arányos részét a nyugdíjbiztosítási szerv visszafizeti. Ha a munkáltató az 1. § (2) bekezdésben elĘírt – az 1. § (2) bekezdés a.) pontja, illetve a 3. § (3) bekezdés szerinti idĘpontig – fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a megállapító határozat visszavonásáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezdeményezésére az ellátást megállapító nyugdíjbiztosítási szervnek saját hatáskörben gondoskodnia kell. A kifizetett nyugdíjösszeget a gazdálkodó szervezet a költségei, a költségvetési szerv megtakarításai terhére számolja el. A munkáltató a megállapodás megkötésétĘl számított 15 napon belül megküldi az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek a megállapodást, valamint a munkavállaló igénybejelentését és egyúttal nyilatkozik az 1. § (2) bekezdés szerinti kötelezettség vállalásáról. A megállapított nyugdíj folyósítására az 1. § (2) bekezdésében elĘírt egyösszegĦ befizetési kötelezettség és ennek a ténynek a 2. § (1) bekezdésében jelzett egyidejĦ nyilatkozattétele, mint együttes feltételek teljesítése esetén kerülhet sor. A módosított rendelet szabályait csak azokra a munkavállalókra kell alkalmazni, akiknek a korengedményes nyugdíjazására 1997.december 31.-ét követĘen megkötött megállapodás alapján kerül sor. A korengedményes nyugdíj megállapítására és folyósítására egyebekben a társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – az irányadóak. ONYF.3515-245/B.

17. szám


ADATSZOLGÁLTATÁS 1. A munkáltató cégbíróságnál bejegyzett teljes neve: …………………………………………………………………………………………………... Székhelye:

Telephelye:

Helység: …………………………………….

Helység: …………………………………….

Utca, házszám: ……………………………...

Utca, házszám: ……………………………...

Irányítószám: ͖͖͖͖

Irányítószám: ͖͖͖͖

Társadalombiztosítási folyószámlaszám (törzsszám) ͖͖͖͖͖͖͖͖͖͖͖͖͖͖ Munkáltató által használt esetleges névrövidítés: ……………………………………………… ……………………………………………………………………………………………..... 2. Amennyiben a befizetést nem a munkáltató, hanem annak központi szerve, vagy a felszámolást végzĘ szerv (intézmény) teljesíti, akkor a befizetést teljesítĘnek a cégbíróságnál bejegyzett teljes neve: …………………………………………………………………………………………………... Székhelye: Helység: ……………………………………. Utca, házszám: ……………………………... Irányítószám: ͖͖͖͖

Munkáltató által használt esetleges névrövidítés: ……………………………………………… …………………………………………………………………………………………….....

p.h. …………………………………… munkáltató (központi szerv, felszámoló szerv)

1449

1450


17. szám

9.sz. melléklet

IGAZOLÁS a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idĘrĘl 1997. évi LXXXI. Törvény 8/B. § (1) bekezdése alapján A foglalkoztatott neve: TAJ száma: Anyja leánykori neve: Születési hely, év:

………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… …………………………………………………………………

1.) A korkedvezményre jogosító Munkaköri Munkakör megnevezése fĘcsoport (1-14) …………... …………………………. …………... …………………………. …………... …………………………. …………... …………………………. …………... ………………………….

Munkakörben eltöltött idĘtartam (tól-ig)

Megszakítások (tól-ig) / Jogcíme

…………………………. …………………………. …………………………. …………………………. ………………………….

………………………. ………………………. ………………………. ………………………. ……………………….

2.) A korkedvezmény hatályával kapcsolatos speciális feltételek (pl. iparág megnevezése, a munkaidĘ hányad részét, vagy abból hány órát töltött korkedvezményre jogosító munkakörben. Itt kell megjelölni azt az idĘszakot, amely alatt az autóbuszvezetĘ 1992. március 1.-jét megelĘzĘen forgalomba állított jármĦtípust vezetett: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 3.) A munkakör munkaügyi nyilvántartás szerinti megnevezése: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 4.) Amennyiben az eltérés csak a munkakör elnevezésében mutatkozik (maga a ténylegesen végzett munka – a munkaköri leírásból megállapíthatóan – a korkedvezményes munkaköri jegyzéken szereplĘ munkakör munkaköri leírásában meghatározott tevékenységgel megegyezik), úgy részletes munkaköri leírást mellékelni kell. 5.) A foglalkoztató változása esetén a közölt idĘtartam alatt mi volt az igazolást kiállító foglalkoztató jogelĘdjének neve, telephelye? …………………………………………………………………………………………………... 6.) A fenti okmányokat milyen okmányok (eredeti munkaügyi nyilvántartás, törzskönyvi lap, stb.) alapján igazolják? …………………………………………………………………………………………………... Kelt: ………………………………. ………………………………………… a foglalkoztató cégszerĦ aláírása

17. szám


39/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV-ÉVEK programról és a MÁV-ESÉLY programról szóló 12/2005. (VI. 24. MÁV Ért. 25.) HVH sz. humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 2009. január 1-től hatályos szövegéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A munkáltató működésével összefüggő ok miatt munkáltatói rendes felmondással érintett munkavállalók közül valamely nyugellátásra való jog megszerzése előtt – legfeljebb 3 évvel – állók részére a MÁV-nál töltött életpálya méltányos lezárásának lehetősége, illetve a 35 év feletti női és 40 év feletti férfi munkavállalók részére munkahely keresés esélyének javítására szolgáló MÁVÉVEK és MÁV-ESÉLY programok részvételi feltételeinek és végrehajtásuk szabályainak meghatározása.

1451

a) a csoportos létszámleépítésben érintett, vagy a munkaviszonyának a munkáltató működési körével összefüggő más ok miatt (pl. a munka színvonalának emelését szolgáló személycsere un. minőségi csere) munkáltatói rendes felmondás formájában tervezett megszüntetésében érintett, és az Mt. 94/E.§-a szerint erről előzetes írásos tájékoztatást kapott, b) nem jogosult korengedményes nyugdíjra, c) legfeljebb 3 éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válik, feltéve, hogy előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot nem szerzett, illetve csökkentett összegű előrehozott nyugdíjban nem részesül, d) az utolsó munkaviszony létesítésétől legalább 15 év folyamatos (megszakítás nélküli) MÁV Zrt-vel, vagy a MÁV Zrt. által ilyennek elismert munkaviszonnyal rendelkezik, e) hozzájárul határozatlan idejű munkaviszonya határozott időtartamra történő módosításához. 4.1.2. A program lényege:

2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2. Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humán Erőforrás Igazgatóság Munkaerő-gazdálkodási Szervezet vezetője felelős. A rendszer működtetéséért felelős a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet vezetője, a humánpartnerek, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlók. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

A munkáltató működésével összefüggő okra alapított rendes felmondás esetén a munkavállalót megillető Mt., KSZ és szociális csomag járandóságok hónapjainak megfelelő időtartamra, továbbá az erre az időszakra járó szabadsága időtartamára, a munkavállaló munkaviszonya fennmarad, de mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól az Mt. 107.§ h) pontja alkalmazásával. Ennek érdekében határozott idejű munkaszerződés módosítást kell kötni a MÁV-ÉVEK program teljes idejére, függetlenül attól, hogy a munkavállaló előreláthatóan a határozott idő lejárta előtt előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. A járandóságokat a résztvevő a MÁV ÉVEK program teljes időtartama alatt havonta kapja meg a megállapodás megkötésének időpontjában megállapított havi átlagkeresetének megfelelő mértékben.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. MÁV-ÉVEK PROGRAM A program konkrét célja a hosszú MÁV munkaviszonnyal rendelkező, de nyugdíjra még jogot nem szerzett, létszámleépítésben érintett munkavállalók részére lehetőség biztosítása a szolgálati idő növelésére. Azokat érinti, akiknek legfeljebb 3 évük hiányzik (életkorban és/vagy szolgálati időben) ahhoz, hogy valamely nyugellátásra jogosultságot szerezzenek. 4.1.1. A részvétel feltételei: Önként választhatja az a munkavállaló, aki egyidejűleg megfelel a következő feltételeknek:

Amennyiben a program ideje alatt a munkavállaló kéri a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését, akkor ehhez a munkáltató köteles hozzájárulni. Ez esetben a programból hátralévő időre járó juttatást egy összegben részére ki kell fizetni. Járandóságok, egyben a MÁV-ÉVEK program hónapjainak száma Megnevezés

Felmentési idő (nap) Mt. szerinti végkielégítés 57-62. év között további

Folyamatos MÁV munkaviszony 15 éves

25 éves

30 éves

60 4

90 6

90 6

3

3

3

1452

A MÁV Zrt. Értesítője Megnevezés

Folyamatos MÁV munkaviszony

KSZ szerinti végkielégítés Szociális csomag

15 éves

25 éves

30 éves

2

6

8

3

3

3

17. szám

Betegszabadság és táppénz nem jár a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja. (1997. évi LXXXIII. Tv. 47.§ (2) a) és b) pontjai) 4.1.5. Statisztikai vonatkozások

+ a szabadság időtartama egyénileg eltérő. A szabadság időtartama a járandóságoknak megfelelő, a táblázat szerinti hónapokra eső időarányos, munkanapokban számolt szabadság, amit a MÁV ÉVEK program hosszának kiszámításakor a megfelelő hónapok száma szerinti időtartamhoz naptár szerinti munkanapokban kell hozzá számítani.(Pl. 21 havi járandóság esetén az erre vonatkozó szabadság mértéke 53 munkanap). A MÁV ÉVEK program időtartama alatt a munkavállalót bérfejlesztés nem illeti meg, – tekintettel arra, hogy részére a felmondás esetén járó juttatások havi részletekben történő kifizetése valósul meg, melynek számítási alapja a munkavállalónak a megállapodás megkötésekor meghatározott átlagkeresete. A MÁV-ÉVEK programot választó munkavállalók VBKJ keret összegre való jogosultsága a 14/2009. (II.6.MÁV Ért.5.) VIG utasítás értelmében a program első 90 napjára terjed ki. A MÁV-ÉVEK programban részt vevők a 91. naptól nem jogosultak a VBKJ igénybevételére. VBKJ elszámolásokat a 91. napon kell elvégezni. A VBKJ juttatásra való jogosultság tekintetében a MÁV ESÉLY programból átlépőkre eltérő szabályok vonatkoznak, melyeket a 4.2.6. pont tartalmaz. 4.1.3. Munkajogi vonatkozások A MÁV-ÉVEK program időtartama alatt az Mt. 107. § h) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, „107. § Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján.” 4.1.4. TB vonatkozások A munkavállaló munkaviszonya a MÁV-ÉVEK program időszaka alatt fennáll, így továbbra is biztosítási időnek és szolgálati időnek számít. (Az 1997. évi LXXXI. tv. 42. §-a szerint a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát akkor nem lehetne szolgálati időként figyelembe venni, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelem kifizetés nem történne.)

A programban részt vevő munkaviszonya nem szünetel, a munkajogi állományi létszámba beletartozik. A statisztikai állományi létszámból a munkavállalót a programba vétel első napjától törölni kell. A járandóságait a már statisztikai állományba nem tartozók (állományon kívüliek) adataiban kell elszámolni. 4.1.6. Tájékoztatás, nyilatkoztatás, munkaszerződés módosítás A létszámleépítésben érintett munkavállalók körét át kell tekinteni abból a szempontból, hogy kik felelnek meg a MÁV-ÉVEK program 4.1.1. a)-d) feltételeinek. Az életkort illetően 2009. évben jogosulttá válnak: • a nők közül az 1953-ban született és az ennél idősebb, nyugdíjra nem jogosultak, • a férfiak közül az 1952-ben született és az ennél idősebbek közül azok, akik korengedményes nyugdíjra nem jogosultak (akiknek hiányzik a 2009. évi korengedményes nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idejük), Felelős: Munkáltatói jogkör gyakorlója és humán partnere Határidő: Folyamatos, az előzetes írásbeli tájékoztatás előtt A munkáltatói jogkör gyakorló: • köteles a munkáltatói rendes felmondásról szóló előzetes írásbeli tájékoztatás átadásával egyidejűleg írásban felajánlani a programban való részvétel a)-d) feltételeivel rendelkező érintett számára a MÁV-ÉVEK programban való részvétel lehetőségét, egyúttal tájékoztatni őt a program szabályairól (l. sz. melléklet), • a programban részt vevő – a felajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban megadott – hozzájárulása esetén az illetékes humánpartner az SAP → listák, statisztikák → dolgozó „ZEVEK – MÁV ÉVEK átlagbér” tranzakcióból kinyomtatja a munkavállaló átlagkeresetét tartalmazó „MÁV ÉVEK megállapodás előkészített jegyzék” –ét, mely a megállapodás másodpéldányával együtt az ügyiratba kerül elhelyezésre. • az átlagbér ismeretében gondoskodik a határozatlan időre szóló munkaszerződés határozott idejű munkaszerződésre történő módosításáról (2.sz. melléklet). A munkaszerződés-módosítás kizárólag a munkáltató és a munkavállaló közös akaratával megegyezően történhet, ezért 2 tanú közreműködése szükséges a megállapodás megkötéséhez,

17. szám


• átlagváltó hónapoknál a megállapodás megkötésére csak a havi bérszámfejtést követően (negyedévet követő 10-e után) kerülhet sor. • a humán partner útján írásban név szerinti tájékoztatást ad a MÁV-ÉVEK programot választó munkavállalókról (név, szolgálati hely, munkakör, születési dátum, szolgálati idő, MÁV szolgálati idő) a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet részére, mellékelve a munkaszerződés módosítás fénymásolt példányát, a módosítást követő 5 napon belül. 4.1.7. Egyéb rendelkezések • A MÁV-ÉVEK programban résztvevő munkavállalót továbbra is ugyanannál a létszámban tartó munkáltatói szervnél kell nyilvántartani – gondoskodva a külön nyilvántartásról a statisztikai állományban már nem tartozók között – mint azt megelőzően. • A munkáltatói jogkör gyakorló humán partnere köteles gondoskodni arról – a programban résztvevő együttműködésével – hogy a munkavállaló munkaviszonya megszűnjön a módosított munkaszerződésben foglaltak szerint, illetve az esetlegesen a munkavállaló által írásban kért időpontban a lejárat előtti megszüntetés esetén a fennmaradó járandóság kifizettetésre kerüljön. Felelős: illetékes humán partner Közreműködik: illetékes humán szolgáltató • A nyilvántartásnál az SAP által kidolgozott rögzítési szabályokat kell alkalmazni. Felelős: illetékes humán partner A utasítás hatályba lépését követően MÁV-ÉVEK programot elkezdők részére a szabadság generálást le kell tiltani. Felelős: IHIR üzemvitel Közreműködik: illetékes humán partner • Az utasítás hatályba lépését megelőzően már MÁVÉVEK programban résztvevő munkavállalóval – a munkáltatói jogkör gyakorlójához benyújtott írásbeli kérésére – jelen utasításban a szabadság díjazására vonatkozó szabályozás szerint, de változatlan lejárati idővel, változatlan átlagkereset díjazással, VBKJ juttatás nélkül új megállapodás köthető. Felelős: Munkáltatói jogkör gyakorlója és humán partnere 4.2. MÁV – ESÉLY program A program konkrét célja a részvételi feltételeknek megfelelő munkavállalók részére MÁV Zrt-n belüli munkahelykeresésre hosszabb idő (szabadidő) biztosítása.

1453

4.2.1. A részvétel feltételei: Önként választhatja az a munkavállaló, aki a) csoportos létszámleépítésben érintett, vagy a munkáltató működésével összefüggő más ok miatt munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondás formájában tervezett megszüntetéséről előzetes írásos tájékoztatást kapott 35-61 év közötti nő, illetve 40-61 év közötti férfi, aki életkora vagy munkaviszonya alapján a MÁV-ÉVEK program feltételeinek nem felel meg, korengedményes nyugdíjra sem jogosult, és nyilatkozott, hogy belép a MÁV – ESÉLY programba, b) vállalja, hogy a MÁV-ESÉLY program időtartama alatt MÁV-on belüli elhelyezkedése érdekében együttműködik a Munkaerő-gazdálkodási szervezettel, MÁVon kívüli álláskeresés érdekében a MÁV Új Esély Alapítvánnyal. c.) rendelkezik a szociális csomag kifizetéséhez szükséges 5 év egybefüggő folyamatos MÁV munkaviszonynyal. 4.2.2. A program lényege: A munkáltatói rendes felmondás esetére a munkavállalót megillető szociális csomag járandóság hónapjainak megfelelő időtartamra – mely 35-44 év között 2 hónap, 45-54 év között 3 hónap, 55-61 év között 4 hónap – a munkavállaló munkaviszonya fennmarad, de mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavállaló a megállapodás megkötésének időpontjában érvényes, (Mt. 152.§.szerinti) havi átlagkeresete mértékének megfelelő járandóságot havonta, részletekben kapja meg. A MÁV-ESÉLY program időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója felmenti a munkavégzés alól a munkahelykereséshez szükséges idő biztosítása céljából. Ezen időtartam alatt a munkavállaló a Munkaerő-gazdálkodási Szervezettel, illetve a MÁV Új Esély Alapítványnyal tartja a kapcsolatot. Amennyiben a program időtartama alatt MÁV-on belüli áthelyezése eredményes lesz, a programban való részvétele megszűnik, a belső áthelyezés szabályai szerint kerül módosításra munkaszerződése. Amennyiben a program időtartama alatt a MÁV-on kívül talál állást, kérésére munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással megszüntetésre kerül úgy, hogy egy összegben megkapja a szociális csomag járandóságból még ki nem fizetett összeget, továbbá az Mt. és KSZ. szerinti járandóságokat.

1454


A programban való részvétel a meghatározott időtartam elteltével megszűnik, a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással megszüntetésre kerül az Mt. és KSZ. szerinti járandóságok biztosításával. 4.2.3. Tájékoztatás, nyilatkoztatás A munkáltatói jogkör gyakorló • a 35-61 nők, valamint a 40-61 éves férfiak részére a munkáltatói rendes felmondásról szóló előzetes írásbeli tájékoztatás átadásával egyidejűleg köteles írásban felajánlani a MÁV-ESÉLY programban való részvétel lehetőségét, egyúttal tájékoztatni a program szabályairól (3. sz. melléklet), • a programban részt vevő – a felajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban megadott – hozzájárulása esetén gondoskodik a MÁV-ESÉLY programba kerülésről szóló megállapodás megkötéséről 5 napon belül (4. sz. melléklet). • a humán partner útján eljuttatja a MÁV-ESÉLY programot választó munkavállalóval megkötött megállapodás 1-1 példányát a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet, az illetékes Humánszolgáltató Egység valamint a MÁV Új Esély Alapítvány részére a megkötést követő munkanapon. A MÁV-ESÉLY program időtartama alatt az érintett részére saját eszközeivel és módszereivel segíti elő a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet a belső, a MÁV Új Esély Alapítvány a külső álláskeresést. Eredményesség esetén – illetve ennek hiányában a meghatározott időtartam letelte előtt 5 nappal – értesíti az illetékes munkáltatói jogkör gyakorlót és humán partnerét, aki a további ügyintézést végzi. 4.2.4. Statisztikai vonatkozások A programban résztvevő munkaviszonya nem szünetel, a munkajogi állományi létszámba beletartozik. A statisztikai állományi létszámból a munkavállalót a programba vétel első napjától törölni kell. A járandóságait a már statisztikai állományba nem tartozók (állományon kívüliek) adataiban kell elszámolni. Ha a munkavállaló MÁV-on belüli áthelyezése eredménnyel jár, a munkavégzési kötelezettség ismét fenn áll, ismét fel kell venni a statisztikai állományi létszámba, a megfelelő állománycsoportba. 4.2.5. Egyéb rendelkezések A MÁV-ESÉLY programban résztvevő munkavállalót továbbra is ugyanannál a létszámba tartó munkáltatói szervnél kell nyilvántartani – gondoskodva a külön nyil-

17. szám

vántartásról a statisztikai állományba már nem tartozók között – mint azt megelőzően. A nyilvántartásnál az SAP által kidolgozott rögzítési szabályokat kell alkalmazni. Felelős: illetékes humán partner 4.2.6. Átjárhatóság a MÁV-ÉVEK és a MÁVESÉLY program között Az a MÁV-ESÉLY programban résztvevő munkavállaló, aki jogosulttá válik a MÁV-ÉVEK program igénybevételére és írásban kérelmezi, hogy legkésőbb a MÁVESÉLY programban töltött ideje 3. hónapja végén átkerüljön a MÁV-ÉVEK programba, átléphet abba, a szociális csomagból már felhasznált idő és járandóság beszámításával. Ebben az esetben a MÁV-ÉVEK program ideje alatt a VBKJ juttatás csak a 90 nap MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött idővel csökkentett időtartamára illeti meg a munkavállalót. Ezt az időtartamot a megkötendő megállapodásban rögzíteni kell. 5..0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 1997. évi LXXXI. tv. A társadalombiztosítási nyugellátásról 1991. évi IV. törvény A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 12/2005. (VI.24.MÁV Ért.25.)HVH, valamint a 15/2008. (IV.11. MÁV 10)VIG utasítás hatályát veszti. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás 2009. január 01. napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLET 1. sz. melléklet: TÁJÉKOZTATÁS a MÁV-ÉVEK PROGRAMRÓL munkavállalók részére és NYILATKOZAT 2. sz. melléklet: MEGÁLLAPODÁS (a MÁV-ÉVEK Programban való részvételre) 3. sz. melléklet: TÁJÉKOZTATÁS a MÁV-ESÉLY PROGRAMRÓL munkavállalók részére és NYILATKOZAT 4. sz. melléklet: MEGÁLLAPODÁS (a MÁV-ESÉLY Programban való részvételre) Heinczinger István s. k. vezérigazgató

17. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 1. sz. melléklet

TÁJÉKOZTATÁS a MÁV-ÉVEK PROGRAMRÓL munkavállalók részére és NYILATKOZAT TÁJÉKOZTATÁS A MÁV-ÉVEK PROGRAMRÓL munkavállalók részére A csoportos létszámleépítés miatt munkáltatói rendes felmondással érintett munkavállalók részére a MÁV-nál töltött életpálya méltányos lezárásának lehetőségét teremtette meg a gondoskodó eszközrendszer kibővítésével A MÁV-ÉVEK programról és a MÁV-ESÉLY programról szóló…/2009. (…..MÁV Ért….) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás. MÁV-ÉVEK PROGRAM A program konkrét célja a hosszú MÁV munkaviszonnyal rendelkező, nyugellátásra még jogot nem szerzett, létszámleépítésben érintett munkavállalók részére lehetőség biztosítása a szolgálati idő növelésére. A nyugellátásokra vonatkozó jogszabályok szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 62. életévét és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. A nők ennél 3 évvel korábban, 59 éves kortól előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak, 57 éves kortól korengedményes nyugdíjra, ha 40 év szolgálati idővel rendelkeznek. A férfiak 60 éves kortól jogosultak előrehozott nyugdíjra, 57 éves kortól korengedményes nyugdíjra, ha 40 év szolgálati időt szereztek, s a korengedményes nyugdíj összegét – legfeljebb 3 éves időtartamra – a munkáltató előre egy összegben befizeti a nyugdíjbiztosítási szervnek. A MÁV-ÉVEK program azokat érintheti, akiknek legfeljebb 3 évük hiányzik (életkorban és/vagy szolgálati időben) ahhoz, hogy nyugdíjjogosultságot szerezzenek. A nyugdíj törvény szerint 2009-től a 62. életév betöltésénél legfeljebb 3 évvel alacsonyabb életkorban, 59 éves életkortól lesznek jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra a nők, 2 évvel alacsonyabb életkorban, 60 éves életkortól a férfiak, ha 40 év szolgálati idővel rendelkeznek. Amennyiben a munkavállaló nem rendelkezik 40 év szolgálati idővel, de legalább 37 évet szerzett már, abban az esetben csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra lesz jogosult. 2009-től a gyermekkedvezmény nem érvényes. Az életkort illetően 2009. évben a nők közül az 1953ban született és ennél idősebb nyugdíjra nem jogosultak, férfiak közül az 1952-ben született 57. életévüket betöltők és az ennél idősebbek közül, akiknek korengedményes nyugdíjazásához hiányzik a szükséges szolgálati idejük. (40 év).

1455

A részvétel feltételei Önként választhatja az a munkavállaló, aki egyidejűleg megfelel a következő feltételeknek: a) a csoportos létszámleépítésben érintett, munkaviszonyának a munkáltató működési körével összefüggő más ok miatt (pl. a munka színvonalának emelését szolgáló személycsere un. minőségi csere) munkálatói rendes felmondás formájában tervezett megszűntetésében érintett, és az Mt. 94/E.§-a szerint erről előzetes írásos tájékoztatást kapott, b) nem jogosult korengedményes nyugdíjra, c) legfeljebb 3 éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válik, feltéve hogy előrehozott öregségi nyugdíjra a jogosultságot nem szerezte meg, illetve csökkentett összegű előrehozott nyugdíjban nem részesül, d) az utolsó munkaviszony létesítésétől legalább 15 év folyamatos (megszakítás nélküli) MÁV Zrt-vel, vagy a MÁV Zrt által ilyennek elismert munkaviszonnyal rendelkezik. e) hozzájárul határozatlan idejű munkaviszonya határozott időtartamra történő módosításához. A program lényege: A munkáltatói rendes felmondás esetére a munkavállalót megillető Mt. KSZ és szociális csomag járandóságok hónapjainak megfelelő időtartamra, továbbá az ezen időtartamra járó szabadságának időtartamára a munkavállaló munkaviszonya fennmarad, de mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól az Mt. 107.§ h) pontja alkalmazásával. A határozott idejű munkaszerződés módosítást kell kötni a MÁV-ÉVEK program teljes idejére, függetlenül attól, hogy a munkavállaló előreláthatóan a határozott idő lejárta előtt előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. A járandóságokat a résztvevő a MÁV ÉVEK program teljes időtartama alatt havonta kapja meg a megállapodás megkötésének időpontjában megállapított havi átlagkeresetének megfelelő mértékben. A programban részt vevő munkaviszonya a Munka Törvénykönyvében foglaltakon túl megszűnhet az előrehozott öregségi, illetve öregségi nyugdíjra való jogosultsága feltételeinek megszerzésével vagy csökkentett öszszegű előrehozott öregségi, rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj részére történő megállapításával. Bármilyen nyugdíjra jogosulttá válás esetén a munkavállaló ez irányú kezdeményezése esetén a munkáltató köteles közös megegyezéssel megszűntetni a munkaviszonyt, ha a szerződés időtartama még nem járt le. Ez esetben a programból hátralévő időre járó juttatást egy összegben ki kell fizetni a munkavállaló részére.

1456


Amennyiben a munkavállaló más munkáltatónál kíván munkaviszonyba lépni a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt, kérésére a munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kell szüntetni. Ez esetben a programból hátralévő időre járó juttatást egy összegben részére ki kell fizetni.

17. szám

Munkajogi vonatkozások A MÁV-ÉVEK program időtartama alatt mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltató engedélye alapján. TB vonatkozások

Járandóságok, egyben a MÁV-ÉVEK program hónapjainak száma Folyamatos MÁV munkaviszony Megnevezés

15 éves

25 éves

30 éves

Felmentési idő (nap) Mt. szerinti végkielégítés* KSZ szerinti végkielégítés Szociális csomag Összesen (hó) *57-62. év között további

60 4

90 6

90 6

2

6

8

3 11 3

3 18 3

3 20 3

+ a szabadság időtartama egyénileg eltérő. A szabadság időtartama a járandóságoknak megfelelő, a táblázat szerinti hónapokra eső időarányos, munkanapokban számolt szabadság, amit a MÁV- ÉVEK program hosszának kiszámításakor a megfelelő hónapok száma szerinti időtartamhoz naptár szerinti munkanapokban kell hozzá számítani.(Pl. 21 havi járandóság esetén az erre vonatkozó szabadság mértéke 53 munkanap). A MÁV- ÉVEK program időtartama alatt a munkavállalót bérfejlesztés nem illeti meg – tekintettel arra, hogy részére a felmondás esetén járó juttatások havi részletekben történő kifizetése valósul meg, melynek számítási alapja a munkavállalónak a megállapodás megkötésekor meghatározott átlagkeresete. A MÁV-ÉVEK programot választó munkavállalók VBKJ keret összegre jogosultsága a 14/2009.(II.6.MÁV Ért.5.)VIG utasítás értelmében a program első 90 napjára terjed ki. A MÁV-ÉVEK programban részt vevők a 91. naptól nem jogosultak a VBKJ igénybevételére. VBKJ elszámolásokat a 91. napon kell elvégezni.

A munkavállaló munkaviszonya a MÁV-ÉVEK program időszaka alatt fennáll, így továbbra is biztosítási időnek és szolgálati időnek számít. Ezen időszak alatt a munkavállalónak együtt kell működnie az illetékes humán partnerrel és humán szolgáltatóval. Betegszabadság és táppénz nem jár a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, és ez vonatkozik a MÁV-ÉVEK időtartamára is. A MÁV-ÉVEK programba való bekerülés módja: A munkavállalónak jelen Tájékoztató kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a csatolt Nyilatkozatot 2 példányban kitöltenie és visszajuttatnia Munkáltató részére. A lehetőséggel élni kívánó munkavállaló írásbeli nyilatkozatát követően határozatlan időre szóló munkaszerződése határozott idejűre módosul közös megegyezéssel. A program előnyei: – a juttatások hónapjai a szolgálati időt növelik, – 100%-os átlagkereset, – az előrehozott nyugdíjazásig 18-23 havi hiányzó időtartam ezzel áthidalható, – Az előrehozott nyugdíjazás időpontjáig hátralevő 36 hónap esetén a MÁV-ÉVEK program végével a munkaviszony megszűnik, az előrehozott nyugdíjazásig fennmaradó időtartamból 9 hónapra álláskeresési járadék, utána a további hónapokra álláskeresési segély igényelhető a Munkaügyi Központtól, mely időtartamok a szolgálati időt növelik és a nyugdíj összegét nem csökkentik. A kitöltendő Nyilatkozat jelen tájékoztatóhoz csatolva.

17. szám


NYILATKOZAT A MÁV ÉVEK programot és MÁV ESÉLY programot szabályozó ..../2009. (.....) MÁV Ért .... sz. Vezérigazgatói utasítás 1. sz. mellékletét képezĘ Tájékoztatót átvettem. A MÁV-ÉVEK program szabályait megismertem, melynek alapján Alulírott ……………………………………………………………………………………….…név …………………………………………………………………………..születési hely, idĘ ……………………………………………………………………………...……törzsszám ………………………………………………………………………………………lakcím nyilatkozom, hogy a MÁV-ÉVEK programban részt kívánok venni/ nem kívánok részt venni*. dátum: ……………………….., ………………………………………

……………………………………... Munkavállaló A nyilatkozatot átvettem: dátum:………………………,…………………….. * A megfelelĘ részt kérjük aláhúzni. KitöltendĘ: 2 példányban Kapja: 1 pld. Munkavállaló 1 pld Munkáltató

…………………………………. Munkáltató részérĘl

1457

1458


17. szám

2. sz. melléklet: MEGÁLLAPODÁS (a MÁV – ÉVEK Programban való részvételre) amelyet megkötöttek alulírott helyen és időben egyfelől a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy u. 73-75.), mint Munkáltató – a továbbiakban: Munkáltató –, másfelől ………………………………………….. mint Munkavállaló – a továbbiakban: Munkavállaló – az alábbi feltételekkel. 1. A Felek közösen megállapítják, hogy a Munkavállaló ….. év … hó …. napjától áll határozatlan időtartamú munkaviszonyban a Munkáltató alkalmazásában. 2. A Felek rögzítik, hogy a Munkavállaló a Munkáltatótól kapott és a jelen megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képező tájékoztatás, valamint az általa részletesen megismert „MÁV-ÉVEK” programot tartalmazó utasítás alapján a részt kíván venni a programban. Erre tekintettel a Felek a munkaszerződést közös megegyezéssel, határozott utalással az Mt. 82. § (1) bek-ben foglaltakra az alábbiak szerint módosítják. 3. A Felek a munkaviszonyt határozott időtartamúvá alakítják át. A munkaviszony…..nap felmondási idő,….. hónap Mt. és KSz. szerint számított végkielégítés, valamint…. nap, az előbbiekben meghatározott járandóságoknak megfelelő időarányos, munkanapokban számított szabadság figyelembevételével…….év …. hó ….. napjáig áll fenn. A munkaviszony e napon külön intézkedés nélkül, az Mt. 86. § c.) pontja alapján megszűnik. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a MÁV-ÉVEK programban való részvételre és a munkaviszony határozott időtartamára tekintettel a munkaviszony megszűnésekor sem végkielégítés, sem felmondási idő nem illeti meg. 4. A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a Munkavállaló a határozott időtartam letelte előtt más munkáltatóval kíván munkaviszonyt létesíteni, a Munkavállaló írásbeli kérésének megfelelően a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszünteti, egyidejűleg a programból hátralévő időre járó juttatást egyösszegben megfizeti. A Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak a munkaviszony előzőek szerinti megszüntetésére, ha a Munkavállaló az Mt. 87/A § szerint nyugdíjasnak minősül. A Munkáltató a Munkavállalót a programban való részvétel teljes időtartamára a munkavégzési kötelezettség alól mentesíti. A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a Munkavállalót …………….. Ft/hó azaz ………………………………………………….. Ft/hó illeti meg, mely összeget a Felek a munkavállalónak a megállapodás megkötésének időpontjában érvényes átlagkeresete alapján határozták meg. A járandóságok megfizetése havonta utólag, a munkáltatónál szokásos bérfizetési napon esedékes. A MÁV ÉVEK program időtartama alatt a munkavállalót – tekintettel arra, hogy részére a felmondás esetén járó juttatások havi részletekben történő kifizetése az előzőek szerint meghatározott átlagkeresettel történik – bérfejlesztés nem illeti meg. 5. A munkavállaló VBKJ keret összegre való jogosultsága a 14/2009.(II.6.MÁV Ért.5.)VIG.sz.utasítás értelmében a program első 90 napjára terjed ki,a 91. naptól nem jogosult a VBKJ igénybevételére. 6. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Mt, a Kollektív Szerződés, valamint a…/2009.(…….) MÁV Ért….. VIG. sz. Vezérigazgatói utasítás hatályos szövegében foglaltakat kell alkalmazni. 7. A jelen módosítás …. év ….. hó ….. napján lép hatályba. Budapest, 2009. ……………. hó ……. nap …………………………….. Munkavállaló

………………………………….. Munkáltató

Előttünk, mint tanuk: 1.) …………………………………. 1.) ………………………………….

2.) ……………………………………… 2.) ………………………………………

17. szám


TÁJÉKOZTATÁS a MÁV-ESÉLY PROGRAMRÓL munkavállalók részére és NYILATKOZAT TÁJÉKOZTATÁS A MÁV-ESÉLY PROGRAMRÓL munkavállalók részére A munkáltató működésével összefüggő ok miatt munkáltatói rendes felmondással érintett 35 év feletti női és 40 év feletti férfi munkavállalók részére a belső munkahely keresés, átképzés esélyének javítását segíti elő A MÁV-ÉVEK és MÁV-ESÉLY programot szabályozó…/2009.(…….)MÁV Ért…..) VIG.sz. utasítás. MÁV-ESÉLY PROGRAM A program konkrét célja MÁV Zrt-n belüli munkahelykeresésre hosszabb idő (szabadidő) biztosítása. A részvétel feltételei: Önként választhatja az a munkavállaló, aki a) csoportos létszámleépítésben érintett, vagy a munkáltató működésével összefüggő más ok miatt munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondás formájában tervezett megszüntetéséről előzetes írásos tájékoztatást kapott 35-61 év közötti nő, 40-61 év közötti férfi, aki életkora vagy munkaviszonya alapján a MÁV-ÉVEK program feltételeinek nem felel meg és korengedményes nyugdíjra sem jogosult, és nyilatkozott, hogy belép az Új Esély programba, b) vállalja, hogy a MÁV-ESÉLY program időtartama alatt MÁV-on belüli elhelyezkedése érdekében együttműködik a MÁV Új Esély Alapítvánnyal. A program lényege: A munkáltatói rendes felmondás esetére a munkavállalót megillető szociális csomag járandóság hónapjainak megfelelő időtartamra – mely 35-44 év között 2 hónap, 45-54 év között 3 hónap, 55-61 év között 4 hónap – a munkavállaló munkaviszonya fennmarad, de mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavállaló a program megkötésének időpontjában érvényes (Mt.152.§.szerint) havi átlagkeresete mértékének megfelelő járandóságot havonta, részletekben kapja meg. A MÁV-ESÉLY program időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója felmenti a munkavégzés alól a belső munkahely kereséshez szükséges idő biztosítása céljából. Ezen időtartam alatt munkavállaló a MÁV Új Esély Alapítvánnyal tartja a kapcsolatot.

1459

Amennyiben a program időtartama alatt MÁV-on belüli áthelyezése eredményes lesz, a programban való részvétele megszűnik, a belső áthelyezés szabályai szerint kerül módosításra munkaszerződése. Amennyiben a program időtartama alatt a MÁV-on kívül talál állást, kérésére a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással megszüntetésre kerül. Ez esetben értelemszerűen egy összegben megkapja a szociális csomag járandóságból még ki nem fizetett öszszeget, továbbá az Mt. és KSZ. szerinti járandóságokat. A programban való részvétel a program időtartamának elteltével megszűnik, munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással megszüntetésre kerül az Mt. és a KSZ szerinti járandóságok biztosításával. A MÁV-ESÉLY programba való bekerülés módja: A munkavállalónak jelen Tájékoztató kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a csatolt Nyilatkozatot 2 példányban kitöltenie és visszajuttatnia Munkáltató részére. A lehetőséggel élni kívánó munkavállaló írásbeli nyilatkozatát követően a MÁV-ESÉLY programba kerülésről szóló megállapodás megkötésére kerül sor, közös megegyezéssel. A MÁV-ESÉLY program időtartama alatt a munkavállaló kapcsolatot tart a Munkaerő-gazdálkodási szervezettel a belső, illetve a MÁV Új Esély Alapítvánnyal a külső álláskeresés érdekében. Eredményesség esetén – illetve ennek hiányában a program időtartamának letelte előtt 5 nappal – értesíti az illetékes munkáltatói jogkör gyakorlót és humán partnerét, aki a további ügyintézést – áthelyezést vagy munkáltatói rendes felmondást – végzi. Átjárhatóság a MÁV-ÉVEK és a MÁV-ESÉLY PROGRAM között Az a MÁV-ESÉLY programban résztvevő munkavállaló, aki jogosulttá válik a MÁV-ÉVEK program igénybevételére és írásban kérelmezi, hogy legkésőbb a MÁVESÉLY programban töltött ideje 3. hónapja végén átkerüljön a MÁV-ÉVEK programba, átléphet abba, a szociális csomagból már felhasznált idő és járandóság beszámításával. Ebben az esetben a MÁV-ÉVEK program ideje alatt a VBKJ juttatás csak a 90 nap MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött idővel csökkentett időtartamára illeti meg a munkavállalót. Ezt az időtartamot a megkötendő megállapodásban rögzíteni kell. A program előnyei: – hosszabb idő, több segítség így nagyobb esély a belső áthelyezésre – több idő a külső munkahely keresésére – nagyobb esély a munkanélküliség elkerülésére – szolgálati idő szerzés A kitöltendő Nyilatkozat jelen tájékoztatóhoz csatolva.

1460


NYILATKOZAT A MÁV ÉVEK programot és MÁV ESÉLY programot szabályozó ..../2009. (.....) MÁV Ért. .... VIG. sz. Vezérigazgatói utasítás 3. sz. mellékletét képezĘ Tájékoztatót átvettem. A MÁV-ESÉLY program szabályait megismertem, melynek alapján Alulírott ……………………………………………………………………………………….…név …………………………………………………………………………..születési hely, idĘ ……………………………………………………………………………...……törzsszám ………………………………………………………………………………………lakcím nyilatkozom, hogy a MÁV-ESÉLY programban részt kívánok venni/ nem kívánok részt venni*. dátum: ……………………….., ………………………………………

……………………………………... Munkavállaló A nyilatkozatot átvettem: dátum:………………………,……………………..

* A megfelelĘ részt kérjük aláhúzni. KitöltendĘ: 2 példányban Kapja: 1 pld. Munkavállaló 1 pld Munkáltató

…………………………………. Munkáltató részérĘl

17. szám

17. szám


1461

4. sz. melléklet MEGÁLLAPODÁS (a MÁV – ESÉLY Programban való részvételre) amelyet megkötöttek alulírott helyen és időben egyfelől a Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy u. 73-75.), mint Munkáltató – a továbbiakban: Munkáltató –, másfelől ……………………………………….…… mint Munkavállaló – a továbbiakban: Munkavállaló – az alábbi feltételekkel. 1. A Felek közösen megállapítják, hogy a Munkavállaló ….. év … hó …. napjától áll határozatlan időtartamú munkaviszonyban a Munkáltató alkalmazásában. A Felek rögzítik, hogy a Munkavállaló a Munkáltatótól kapott és a jelen megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képező tájékoztatás, valamint az általa részletesen megismert „MÁV-ESÉLY” programot tartalmazó utasítás alapján a Munkáltató kezdeményezésére – korábbi írásbeli nyilatkozatával egyezően – részt kíván venni a programban. 2. A program időtartama …. hónap, ….. év … hó …. napjától ….. év … hó …. napjáig tart. 3. A Munkáltató a Munkavállalót a programban való részvétel teljes időtartamára a munkavégzési kötelezettség alól mentesíti. A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a Munkavállalót átlagkeresete illeti meg. A járandóságok megfizetése havonta utólag, a munkáltatónál szokásos bérfizetési napon esedékes. 4. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a MÁV-ESÉLY programban való részvételre tekintettel, a munkaviszony megszűnésekor a szociális csomag nem illeti meg. 5. A Munkavállaló köteles a Munkaerő-gazdálkodási szervezettel, valamint a MÁV Új Esély Alapítvánnyal szorosan együttműködni a program időtartama alatt. 6. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Mt., a Kollektív Szerződés, valamint a…/2009.(……) MÁV Ért….. VIG. sz. Vezérigazgatói utasítás hatályos szövegében foglaltakat kell alkalmazni. ………………………., 2009. ……………. hó ……. nap …………………………….. Munkavállaló

…………………………….. Munkáltató

Elérhetőségem: Telefonszám: …………………………… Levezési cím: ………………………………………………………

Előttünk, mint tanuk: 1.) …………………………………. 1.) ………………………………….

2.) ……………………………………… 2.) ………………………………………

1462


40/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének kiadásáról

17. szám

7.0. MELLÉKLETEK A MÁV Zrt. Biztonsági Politikája A MÁV Zrt. Biztonságirányítási Kézikönyve Heinczinger István s. k. vezérigazgató

1.0. UTASÍTÁS CÉLJA: A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.) Biztonsági Politikájának, és biztonságirányítási rendszerének leírását tartalmazó Biztonságirányítási Kézikönyv kiadása. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya: Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 3.0. AZ UTASÍTÁSBAN HASZNÁLT FOGALMAK:

1. sz. melléklet A MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BIZTONSÁGIPOLITIKÁJA A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyarország legnagyobb vasúti társasága, az európai vasúti térség szerves része. Biztonsági politikánk célja az európai közösségi vasúti rendszeren belül, az európai biztonsági szabályozással összhangban, a vasúti biztonság fejlesztése és javítása. A biztonság a Társaság legfontosabb értéke. A magas színvonalú biztonság fenntartása, javítása feltétele annak, hogy biztosítsuk a vasúti szolgáltatást igénybe vevő személyek és szervezetek megelégedettségét, hogy a vasúti közlekedés továbbra is biztonságos, ugyanakkor hatékony és minőségi szolgáltatást nyújtó, a környezetet kímélő közlekedési forma maradjon. Jövőképünk

Az utasításhoz nem tartozik fogalmi leírás. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA: Ezen utasítással kiadom a MÁV Zrt. Biztonsági Politikáját, valamint a MÁV Zrt. Biztonságirányítási Kézikönyvét. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK: 5.1. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti: a MÁV Zrt. 2006-ban kiadott 2370/T/2006. iktatószámú „Biztonságirányítási rendszere”, továbbá a MÁV Zrt. ugyancsak 2006-ban kiadott 2370/T/2006. iktatószámú Biztonsági Politikája”. 5.2. A MÁV Zrt. Biztonsági Politikáját minden munkavállalóval ismertetni kell, azt a munkavállalók által hozzáférhető helyen kell tartani. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS 6.1. Az utasítás közzétételének napján lép hatályba.

Célunk, hogy Társaságunk európai színvonalú, gazdaságos, versenyképes, a környezetet kímélő személyés áruszállítási közlekedési alternatívát kínáljon, e közben megőrizzük és javítsuk kedvező biztonsági helyzetünket és helyünket az európai vasutak biztonsági rangsorában. Alapelvünk, hogy a vasúti közlekedés biztonságának javítása lehetséges és szükséges. A biztonság szintjét folyamatosan igazítjuk a műszaki és tudományos fejlődéshez. A biztonságot, a biztonságra törekvést munkakultúránk szerves részévé tesszük. A biztonsági kultúra növelése javítja a biztonságot, fejlesztését stratégiai célnak tekintjük. A vasúti pályahálózat működtetése során, folyamatosan növekvő biztonsági szintet biztosítunk a vasúti szolgáltatásokban az utasok, a fuvarozók és a fuvaroztatók, illetve a vasúti munkavállalók számára.

17. szám


A biztonság rendeltetése A vasúti közlekedés biztonsága piaci tényező, megbízhatóságunk, versenyképességünk meghatározó eleme, üzletpolitikánk szerves része. A biztonság célja, hogy biztosítsa a pályahálózat zavartalan működtetését, a Társaság egyéb vasúti tevékenységének, és a pályahálózatot használók vasúti tevékenységének zavartalan ellátását. A biztonság fenntartása és javítása érdekében Társaságunk olyan biztonságirányítási rendszert működtet, amely megfelel a nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak, biztosítja a biztonsági célkitűzések elérését, teljesíti a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságát biztosító műszaki előírásokat, figyelembe veszi a vasúti tevékenységekből eredő kockázatokat, biztosítja a biztonsági követelmények teljesítésének folyamatos értékelését, hozzájárul a biztonság és a vasúti tevékenységek minőségének javításához. Biztonságpolitikánk elvei A biztonság érvényesítése társaságunk legfontosabb feladata. A vasút pályahálózat működtetése során az egyéb vasúti közlekedési tevékenységeket alá kell rendelni hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó előírásoknak, minden vasúti közlekedési tevékenységet alá kell rendelni az élet- és vagyonbiztonságnak. Semmilyen érdek nem szolgálhat a biztonsági előírások megszegésére. Társaságunk az egyenlő bánásmód elvének megtartása mellett a vasúti törvényben, és más jogszabályokban előírt együttműködési kötelezettségen túlmenően is együttműködik a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságokkal. Olyan Biztonságirányítási Rendszert működtetünk, amely biztosítja a MÁV Zrt. és a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok összehangolt tevékenységét a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása, javítása érdekében. A Társaság minden munkavállalója felelős saját területén a biztonságért. A biztonság a Társaság közös ügye, a munkavállalók közös terméke. Együtt készítjük és fejlesztjük, együtt kell képviselnünk következetes megvalósítását. A munkavállalók elfogadják, és magukévá teszik a biztonsági előírásokat. A biztonságért, a biztonsági előírások betartásáért és betartatásáért saját területén minden munkavállaló személyes felelősséggel tartozik. A biztonság megóvása azonban túlmutat az egyéni felelősségen. A vasúti közlekedés szabályozási rendszere, technológiája megköveteli, hogy a munkafolyamat ellátásában részt vevő, abban köz-

1463

reműködő munkavállalók megköveteljék a biztonsági előírások kölcsönös betartását. Magas szintű biztonság csak szigorú technológiai szabályozás, a feladatok, a szervezeti és személyi felelősség pontos meghatározása mellett lehetséges. A biztonság nem nélkülözheti a munkafolyamatok ellátásának ellenőrzését, az ellenőrzések tapasztalatainak a biztonság javítása érdekében történő felhasználását. A biztonság megköveteli a folyamatos tanulást, a képzés és a munkavállalók képesítésének magas színvonalát, melyet biztosítani akarunk és tudunk. A biztonság folyamatos fenntartására és javítására kitűzött céljaink világosak, munkánkat annak szellemében végezzük, hagy megőrizzük a biztonság terén elért eredményeinket, jó hírünket. 2. sz. melléklet A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE 1. A dokumentum célja, illetve tárgya Jelen dokumentum célja a 2004/49 EK (2004. 04. 29.) Irányelv, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, továbbá a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet alapján a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (továbbiakban: MÁV Zrt.) alkalmazott Biztonságirányítási Rendszer (továbbiakban: BIR) leírása. A BIR hatálya a MÁV Zrt.-re terjed ki. A Biztonságirányítási Rendszerben a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságokra (MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármű Fenntartó és Javító Zrt.-re (a továbbiakban. MÁV társaságok) történő hivatkozások a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 31. §-án (együttműködési kötelezettség a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaságokkal), továbbá a MÁV Zrt. és az előzőekben hivatkozott vasúti társaságok közötti biztonsági szolgáltatási szerződéseken, és a MÁV Zrt.-nek a társaságok feletti tulajdonosi jogosítványain alapul. A MÁV csoportba tartozó társaságokat – a társaságok vezetői, illetve szervezetei hatáskörének elvonása nélkül – a MÁV Zrt. vezérigazgatója alapítói, közgyűlési határozatban kötelezi ezen BIR-ben megjelölt, – a vasúti

1464


törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségen túlmenő – együttműködési, koordinációs feladatok ellátására, a MÁV Zrt. BIR-ben megjelölt felelős vezetői felügyeleti, szakellenőrzéséi jogának tűrésére. A BIR feladata: a nemzeti vasútbiztonság szabályok, valamint a közös biztonsági módszerekre vonatkozó előírások alapján a MÁV Zrt. által működtetett vasúti rendszer egészére kiterjedő közös biztonsági célok eléréséhez szükséges szervezeti és működési feladatok meghatározása, a biztonsági követelmények egységes érvényesítése, a vasúti hálózat üzemeltetésének biztonságos irányítása érdekében. Jelen dokumentum az alábbiakon alapul: • a MÁV Zrt. biztonsági politikája, melyet minden munkavállaló megismert, és amelyet annak változása esetén minden munkavállalóval megismertetünk. • a MÁV Zrt. biztonsági stratégiája és programja (2007-2009); száma: 1056/T/2007. • a MÁV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata, ennek részeként a pályavasúti szolgáltatás folyamatának leírása; • vonatkozó jogszabályok, rendeletek, szerződések, szabályzatok, utasítások, megállapodások. 2. Vonatkozó jogszabályok, belső utasítások A BIR-el kapcsolatos jogszabályok, belső vállalati utasítások jegyzékét az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. 3. Fogalom-meghatározások A Biztonságirányítási Kézikönyvben használt fogalmak megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak és belső utasításoknak.

17. szám

4. Dokumentumok kezelése A biztonságirányítási rendszer dokumentumainak kezelése jelen Kézikönyv, a MÁV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az 51/2004. (MÁV Ért. 32.), a 12/2006. (MÁV Ért. 13.) és a 41/2008. (MÁV Ért. 31.) utasításokkal módosított 24/2003. (12. 19. MÁV Ért. 51.) vezérigazgatói utasítás szerint történik. 5. Biztonságirányítási rendszer (BIR) 5.1. A BIR kapcsolata a MÁV Zrt. szervezetével, belső szabályozásával A MÁV Zrt. szervezeti és működési rendjét a MÁV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A MÁV Zrt. vasútbiztonsággal összefüggő utasításait, szabályzatait a 2. számú melléklet tartalmazza. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal, hogy mint a magyarországi nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózatot részben működtető nem független vasúti társaság, az általa működtetett vasúti pályahálózatot a MÁV Zrt. és a GYESEV Zrt. vonalaira vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat szerint működteti, az üzemi folyamatokban annak megfelelően jár el. A pályavasúti szolgáltatási folyamat végrehajtásának felelőse a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág vezetője. A pályavasúti szolgáltatás fő folyamata tartalmazza: • a pályavasúti szolgáltatási igények megismerését, • a szolgáltatások, és azok színvonalának meghatározását, tervezését, meghirdetését, • a szolgáltatás-nyújtáshoz szükséges feltételek, erőforrások biztosítását, • a vevőgondozási folyamatokat Az üzleti folyamatok és a BIR kapcsolatát az alábbi ábra mutatja be.

17. szám


Az üzleti folyamatok minden elemében figyelembe kell venni, és érvényesíteni kell a biztonsági szempontokat. A vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, folyamatosan üzembiztos állapotban kell tartani, az ehhez szükséges megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítani kell. Folyamatosan együtt kell működni a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaságokkal, a Hálózati Üzletszabályzat és a Hálózat-hozMÁV Zrt. Igazgatóság, vállalatvezetés Biztonsági Igazgatóság

1465

záférési szerződések előírásait érvényesíteni, ehhez a szükséges feltételeket biztosítani kell. 5.2. A BIR leírása, tartalma A BIR az 5.1. és ezen pontban leírt fő folyamatokat felügyeli. A felügyelet folyamatát az alábbi ábra mutatja be.

Üzletpolitikai, stratégiai célok

MÁV társaságok

felelĘs vezetĘi

Biztonsági Testület

Stratégiák, programok, ellenĘrzés, koordináció Biztonságirányítás

MÁV társaságok ellenĘrzése, segítése, vállalkozó vasúti társaságok segítése

Végrehajtás, termelés

1466


A BIR a célok, eszközök, biztonsági felelősségek, biztonsági módszerek és szabályozások összessége. A biztonságirányítási folyamat közvetlen feladata, hogy pontosan, hatékonyan felügyelje a biztonsággal kapcsolatos paramétereket, a vasúti pályahálózat működtetésének folyamataiban. A BIR állandó javításának érdekében tett minden értékelés ezt a célt kívánja elérni. A biztonságirányítás a társasági irányítási folyamat szerves része. A pályavasúti szolgáltatás, valamint az 5.1. és ezen pontban jelölt folyamatok tervezése, szervezése, végrehajtása során a legfontosabb feladat a vasúti közlekedés biztonságának érvényesítése. Ehhez magasan képzett, a biztonsági szempontokat érvényesíteni képes személy-

17. szám

zetre van szükség, illetve gondoskodni kell a biztonsági munkakörben dolgozó munkavállalók magas szintű oktatásáról, továbbképzéséről. A vasúti rendszerre vonatkozó biztonsági szint megtartása érdekében folyamatosan értékelni kell az általános és az egyedi kockázatokat, folyamatosan elemezni kell a biztonság szintjét, a 7/2006. (II. 27.) GKM rendelet szerint. Biztosítani kell a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítésének értékelését. A MÁV Zrt. által működtetett vasúti hálózat üzemeltetésének fő és támogató folyamatait az alábbi ábra mutatja be.

VevĘi igények megismerése

Híd Távközlés

Pályahasználati díj meghatározása

Biztosítóber. ErĘsáram Forgalom

Híd Menetvonal értékesítés

• HumánerĘforrás hozzárendelése az igényekhez • Kapacitásigény meghatározása, optimalizálása • Szükséges munkaerĘ biztosítása (oktatás, felvétel, elbocsátás, stb)

• Állami és vonali forgalomszabályo zások, irányítási rendszerek kialakítása • Kapcitásfejlesztési, visszafejlesztési igények megfogalmazása

5.3. A BIR elemei A BIR a biztonságirányítás folyamatából és a következő elemekből áll: • a biztonsági szervezet • a MÁV Zrt. biztonsági politikája és biztonsági stratégiája, • a biztonság fenntartására és javítására vonatkozó minőségi és mennyiségi célkitűzések, a célok eléréséhez szükséges tervek és eljárások,

Biztosítóber.

VevĘgondozás

ErĘsáram Forgalomirányítás és -lebonyolítás

Személyzet biztosítása • KözremĦködés a pályahasználati díjszámítás nemzetközi adatbázisának meghatározásában • Díjszámítás elveinek kimunkálása • Pályahasználat és egyéb infrastruktúra szolgáltatások díjának meghatározása • Szolgáltatási díjak karbantartása

Távközlés

• Pályahasználati és infrastruktúra szolgáltatási díjban megtérülĘ szolgáltatások komplex értékesítését az üzletági marketing szervezet végzi • Egyéb szakági szolgáltatások értékesítése

• Vonatok közlekedésének lebonyolítása • Tolatás, elegyrendezés, vonatösszeállítás • Kiszolgálási feladatok • Információszolgáltatás • Utas-kiszolgáló és biztonsági szolgáltatások

árufuvarozás

Vasúti szolgáltatás nyújtása Pálya

Eszközök biztosítás Pálya Szolgáltatások meghatározása

• Szolgálati statisztikák vezetése • Teljesített szolgáltatások kiszámlázása • SzĦk kapacitások feltárása • Teljesítményértékelés • MinĘségkontroll

szem élyszállítás

• Vasúti pályák mĦtárgyak, egyéb mérnöki létesítmények, állomásépületek, utasterek, raktárak, raktárterületek, távközlĘ, erĘsáramú és biztosítóberendezések mĦködtetése révén • Infrastruktúra szolgáltatások • Egyéb szakági szolgáltatások realizálása

vontatás

• Pályák, mérnöki létesítmények, állomások, távközlĘ, erĘsáramú és biztosítóberendezések felügyelete, hibaelhárítása, karbantartása, felújítása, fejlesztése

• Infrastruktúra adatok feldolgozása • Forgalmi technológiai adatok feldolgozása • Hozzáférési lehetĘségek feltárása • Szolgáltatási jellemzĘk meghatározása

külsĘ vevĘ

• Nemzetközi menetvonal igények feltárása • Belföldi menetvonal igények megismerése • Egyéb infrastruktúra szolgáltatási igények feltárása • Konkurenciaelemzés

M enetvonal-igények m eghatározása M enetvonaligény m eghatározása M enetvon aligény m eghatározása

külsĘ vevĘ

vontatás

szem élyszállítás

árufuvarozás

Á lla m

a pályavasúti szolgáltatás biztosításának folyamata

Á llam

Jelmagyarázat: - személyszállítás - árufuvarozás - pályavasút - vontatás és gépészet

• a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokban, jogszabályokban, hatósági határozatokban előírt, valamint az új és módosított műszaki, működési előírásoknak való megfelelést szolgáló eljárások, • a vasúti berendezések és létesítmények szabványoknak és más előírásoknak való megfelelőségét szolgáló eljárások, • az üzemeltetési feltételekben bekövetkezett változások, új berendezések, eszközök, anyagok, stb. alkalmazása, kockázatának értékelésére, a kockázatkezelési intéz-

17. szám


kedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, • képzési programok a vasutas munkavállalók szaktudásának szinten tartására és továbbfejlesztésére, • a MÁV Zrt. és az általa üzemeltetett vasúti hálózatot használó MÁV társaságok és vállalkozó vasúti társaságok közötti információáramlás biztosítása, • a vasútbiztonsági információk dokumentálására, öszszeállítására vonatkozó eljárási, tartalmi, formai követelmények, • a vasúti balesetek és váratlan vasúti események bejelentési, vizsgálati, baleset-megelőzési rendszerének kialakítása, • a balesetek és váratlan vasúti események következményeinek elhárításához szükséges riasztási, bevetési, tájékoztatási rendszer, • kommunikáció, tájékoztatás a biztonságról, • a biztonsággal kapcsolatos mechanizmusok megfigyelése, • a biztonságot közvetlenül, illetve közvetve befolyásoló folyamatok és vezetői eszközök, • a BIR belső ellenőrzési rendszere. 6. A BIR végrehajtásáért való felelősség • A BIR működéséért legmagasabb szinten a MÁV Zrt. vezérigazgatója felelős. • A BIR működtetésével kapcsolatos, az alábbi 6.2. pontban meghatározott és a vasúti hálózat működtetésének és a hálózat MÁV társaságok részéről történő használatának együttműködési, koordinációs, ellenőrzési feladatait a MÁV Zrt. üzletági általános vezérigazgató-helyettese látja el. • Az operatív irányításért, a BIR rendeltetésszerű és hatékony működtetéséért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. • Az 5.1. és 5.2. pontban meghatározott folyamatok irányítási szintű vezetői az SZMSZ-ben, a DHL-ben, továbbá a munkaköri leírásokban meghatározottak szerint felelősek a biztonságért. 6.1. A MÁV Zrt. vezérigazgatója teljes körű általános biztonsági ellenőrzési és felügyeleti jogkört gyakorol a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág és MÁV társaságok vasúti tevékenysége felett. Felelős a MÁV Zrt. biztonsági politikájának, biztonsági stratégiájának, és biztonsági célkitűzéseinek meghatározásáért, a biztonságra szánt befektetésekkel kapcsolatos döntések meghozataláért, továbbá a MÁV társaságok biztonsággal összefüggő szabályozási tevékenységének összehangolásáért, Legmagasabb szinten a fontos biztonsági ügyeket a vezérigazgató képviseli. A vezérigazgató a hatáskörén kívül eső biztonsági ügyeket az Igazgatóság elé terjeszti.

1467

Ebben a tekintetben a vezérigazgató felelős: • a BIR hatályba léptetésért, érvényesüléséért, • a biztonsági politika, biztonsági stratégia, és a biztonsági követelmények meghatározásáért, • a biztonság helyzetének folyamatos értékeléséért, • a MÁV Zrt. szervezetei és a MÁV társaságok feladat és hatáskörébe tartozó, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához szükséges üzemviteli követelmények és biztonsági intézkedések szabályozásának összehangolásáért, azonnali intézkedést igénylő esetekben az egyedi döntések meghozataláért, • éves biztonsági célkitűzések meghatározásáért, • a BIR hatékonyságának, alkalmasságának fenntartásáért. 6.2. A MÁV Zrt. üzletági általános vezérigazgatóhelyettese teljes körű általános biztonsági ellenőrzési és felügyeleti jogkört gyakorol a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág és a MÁV társaságok vasúti tevékenysége felett. Közvetlenül irányítja, felügyeli a BIR működtetéséért felelős MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságot. Felelős: • a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág és a MÁV társaságok közötti, a vasúti közlekedés biztonságának fenntartását biztosító együttműködés szervezeti és működési feltételeinek kialakításáért, a diszfunkcionális zavarok megszüntetéséért, illetve az ezt biztosító döntési javaslatok előkészítésért, • a vasúti tevékenységét szabályozó normatív és egyéb rendelkezések összehangolásáért, ennek keretében kiadás előtt a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág és a MÁV társaságok más MÁV társaság tevékenységét is érintő normatív rendelkezéseinek, szabályzatainak előzetes jóváhagyásáért, • a kialakult, vagy várható veszélyhelyzetekre, a balesetek és váratlan vasúti események bejelentésére vonatkozó, a MÁV Zrt., a MÁV társaságok és más érintett társaságok közötti értesítési rendszer előzetes jóváhagyásáért, • a vasúti pályahálózatot érintő veszélyhelyzet megszüntetése, a mentési feladatok ellátása, az üzemszerű működés mielőbbi helyreállítása érdekében a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok, a vasúti hálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok feladat- és együttműködési rendszerének szabályozásáért, • a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság üzembiztonsági szakellenőrzési funkciójának működtetéséért. 6.3. A MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős a Biztonságirányítási Rendszer rendeltetésszerű és hatékony alkalmazásáért, ennek keretében: • a Biztonsági Testület, valamint az Üzemviteli, Műszaki Biztonsági Bizottság rendeltetésszerű és hatékony működéséért, a Biztonsági Testület működési rendjének kialakításáért, • a biztonság színvonalának méréséért, a biztonsági összehasonlítások elvégzéséért,

1468


• a Biztonsági Adatbank tartalmának kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért, a működésének szabályozásáért; a baleseti veszélyre utaló jelek meghatározásáért; az adatszolgáltatás biztosításáért, • a Biztonsági Adatbank, a baleseti veszélyre utaló jelek, a balesetvizsgálat és az ellenőrzések alapján az általános és egyedi kockázatkezelésért, • a biztonsági tervek, éves biztonsági program előkészítéséért, végrehajtásáért, • a vasúti balesetek és más vasúti események kivizsgálásáért, a balesetvizsgáló szervezet működtetéséért, a balesetek, események vizsgálata, elemzése alapján a megelőzési intézkedések meghozatalát biztosító rendszer kialakításáért, • a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság üzembiztonsági szakellenőrzéseinek megszervezéséért, végrehajtásáért, az ellenőrzések tapasztalatainak hasznosításáért, • a Biztonsági politikára, a biztonsági stratégiára, valamint a biztonsági célkitűzésekre vonatkozó javaslat előkészítéséért, • a MÁV társaságok segítéséért a biztonsággal összefüggő módszertani és műszaki irányítási, tervezési kérdésekben, • a MÁV Zrt vezetőinek tájékoztatásáért, a biztonsági helyzet rendszeres elemzésével, • irányító szerepe van a hatósági intézkedések végrehajtásában, a szabályozások előkészítésében. • teljes körű üzembiztonsági szakellenőrzési, felügyeleti, az üzembiztonság területén szakirányítási jogkört gyakorol a MÁV Zrt. szervezeteinél és a MÁV társaságoknál. A BIR-ben előírt feladatok végrehajtása érdekében – a BIR szerinti különleges biztonsági szervezetek működtetésén túl – koordinálja a MÁV társaságok biztonsági tevékenységét is. 6.4. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági Osztály vezetője a BIR-ben a biztonsági igazgató felelősségi körében felsorolt feladatok végrehajtásának közvetlen felelőse. 6.5. A MÁV társaságok, vállalkozó vasúti társaságok, a vasúti infrastruktúra fenntartásában közreműködő társaságok felelőssége

17. szám

7. Biztonsági felelősség Vertikális Biztonsági felelősség A biztonsággal összefüggő ügyekben a szervezeti és személyi felelősségre (feladat, hatáskör, felelősség) a MÁV Zrt. szervezetére és működésére vonatkozó szabályzat és a Minőségirányítási kézikönyvek (MKK) is érvényesek Az MSZSZ határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait a hierarchia különböző szintjei között. A szervezetek felelősségének tejes egészében le kell fedni az általuk végzett tevékenységet, beleértve az együttműködés területeit is. Horizontális Biztonsági felelősség A vasút megfelelő üzemeltetésének alapvető követelménye – a biztonságot tekintve – az egyértelműen meghatározott felelősség. Az üzembiztonsági felelősség, mint a szervezeti és részletes helyi szabályzatok alapja az MSZSZ-ben, a Minőségirányítási kézikönyvekben, valamint a vállalati utasításokban, illetve helyi szabályzatokban és munkaköri leírásokban van szabályozva. Alapelv, hogy minden szervezet felelős a kezelésében álló berendezések, felszerelések, és a gördülőállomány biztonságos üzemeltetéséért és karbantartásáért, a személyzet megfelelő képzettségéért, az előírt technológiák betartásáért. 7.1. Biztonsági értekezletek A biztonságot tárgyaló vezetői értekezletek alkotják az összekötő kapcsot a legfelső vezetés, valamint végrehajtási szinten a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság, és más biztonsági szervezetek által biztosított szakértői segítség között. A biztonsági értekezletek célja a biztonsági érdekek képviselete, a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok közötti együttműködés erősítése, valamint ellenőrzés alatt tartsák a biztonsággal összefüggő üzemi kapcsolódási pontokat a MÁV Zrt. szervezetén belül, illetve a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok között. 7.2. Különleges biztonsági szervezetek

A MÁV társaságokat, vállalkozó vasúti társaságokat a vasúti hálózat használata során, a vasúti infrastruktúra fenntartásában közreműködő társaságokat együttműködési kötelezettség terheli a MÁV Zrt.-vel. A társaságoknak be kell tartani a Hálózati Üzletszabályzat és a Hálózat-hozzáférési szerződés, továbbá e dokumentumokban és a tevékenységüket szabályozó jogszabályokban, urasításokban, szabványokban és más előírásokban foglalt követelményeket. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság képviselője részt vesz a MÁV társaságok a belső biztonsági folyamatok összehangolása, a biztonsági feladatok megszervezése, végrehajtása, a végrehajtás felügyelete érdekében működtetett biztonsági testületekben, fórumokon.

a) Biztonsági testület A Biztonsági testületnek a következő feladatai vannak: • A MÁV Zrt. vezetői értekezlet elé terjesztése előtt véleményezi a biztonsági stratégiát és programot, a biztonságirányítási rendszert, a biztonság javítására, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események megelőzésére vonatkozó fontosabb terveket, szabályozási javaslatokat, továbbá a biztonság helyzetére vonatkozó éves beszámolókat, • Folyamatosan értékeli a biztonsági politika és biztonsági stratégia megvalósulásának helyzetét, szükség esetén javaslatokat tesz azok módosítására,

17. szám


• Koordinál a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok technológiai folyamatainak összehangolásában, a biztonsággal összefüggő tervek, javaslatok kialakításában, végrehajtásában, • Figyelemmel kíséri a biztonsági előírások betartását a MÁV Zrt.-nél és a MÁV társaságoknál, a vasúti hálózatot használó, a vasúti infrastruktúra fenntartásában közreműködő társaságoknál, intézkedéseket kezdeményez a hiányosságok megszűntetése érdekében. A Biztonsági testület munkáját a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója irányítja. A Biztonsági testület tagjai: • MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági Osztály vezetője, • A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág részéről: forgalmi főosztályvezető, TEB főosztályvezető, PML főosztályvezető, • A MÁV GÉPÉSZET Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettes, • A MÁV TRAKCIÓ Zrt. működtetési vezérigazgatóhelyettes, • A MÁV START Zrt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, • A MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZT Zrt. biztonságért felelős vezetője. • Esetenkénti meghívásra a MÁV Zrt. és MÁV Csoportba tartozó társaságok szervezeti vezetői, a Közlekedésbiztonsági Szervezete vezetője, szakértők stb.

1469

dosítás, előkészítés). A MÁV társaságok által létrehozott bizottságokban a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság képviselője is részt vesz, és képviseli a biztonsági szempontokat. 8. A biztonság tervezése, biztonsági célkitűzések meghatározása A tervezés, és a célok meghatározásának, módosításának alapja a biztonság színvonalának folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, értékelése, amit évente el kell végezni. Figyelembe kell venni a biztonsági helyzetet, a kockázatkezelés eredményét, a vezetői követelményeket, a költségvetés lehetőségeit. Feltétlenül érvényesíteni kell, hogy tervezést a jogszabályokban előírt műszaki előírásoknak megfelelően kell végezni. A biztonsági célkitűzéseket a MÁV Zrt. vezérigazgatója által jóváhagyott biztonsági stratégia és program tartalmazza. 9. A biztonsági színvonal mérése A biztonság következetes kiértékelése, az ellenőrzés és a megfelelő számok kontrollált használata lehetővé teszi a MÁV Zrt. kockázati térképén a kritikus területek gyors azonosítását, valamint a vezetés minden szintjén biztosítja a szükséges intézkedésekhez az információkat.

b) Üzemviteli, műszaki biztonsági bizottság (ÜMBB)

A biztonsági mérési rendszer tárgya a biztonságot befolyásoló minden egyes paraméter.

Az ÜMBB alapvetően a „kockázatok feltérképezésével”, a veszélyt rejtő helyzetek módszeres meghatározásával és kiértékelésével foglalkozik. A bizottság működése alapvetően a biztonsági projektekhez kapcsolódik. Feladata: • A vállalatvezetés elvárásainak, valamint az üzemviteli, műszaki biztonság területén hozott rendelkezések megvalósításának koordinációja; • Műszaki tudás és tapasztalatok megosztása, az együttműködések előnyeinek kihasználása és az ismeretek összegyűjtése;

A mérési rendszer alapja a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó adatgyűjtést, és adatszolgáltatást előíró nemzetközi egyezményekben, jogszabályokban, a NKH Útmutatójában, illetve a MÁV Zrt. Balesetvizsgálati Utasításában megfogalmazott balesetek, a biztonsággal kapcsolatos események folyamatos regisztrálása, mérése, elemzése. A mérési rendszer alapját képező adatgyűjtési rendszerbe bele tartoznak azok az adatok, események, információk is, melyek tekintetében a MÁV társaságokat, a vállalkozó vasúti társaságokat adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

Az ÜMBB vezetője és tagjai: A bizottságban a MÁV Zrt. Vasútbiztonsági Osztály vezetőjének irányításával a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág és a MÁV társaságok üzemviteli és műszaki biztonsággal foglalkozó képviselői, esetenként meghívásra a vállalkozó vasúti társaságok képviselői vesznek részt. c) Egyéb bizottságok Az egyéb, általában ideiglenes bizottságok speciális témák miatt jönnek létre (pl. technológia, szabályozás-mó-

9.1. Balesetek és egyéb biztonsági események rögzítése A biztonsági adatbank (BAB) a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság által rögzített, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő események számítógépen alapuló információs rendszere, mely részletes adatokat tárol a MÁV hálózatán történt minden biztonsággal összefüggő eseményről (balesetről, veszélyes eseményről, biztonságot veszélyeztető eseményről) A BAB segítségével átfogó kép alakítható ki a biztonság minden szintjéről, melynek következtében lehetőség adódik a statisztikai elemzése-

1470


ken, ténymegállapításokon alapuló megelőző, javító intézkedések meghozatalára. A BAB-ban történő rögzítés érdekében a MÁV társaságoknak adatszolgáltatási, adatbeviteli kötelezettsége van. A BAB további feladatai: • a biztonsággal kapcsolatos események és adatok minél pontosabb rögzítése, • információszolgáltatás a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok számára, • központi, átfogó adatbázison alapuló statisztikák készítésének lehetősége (pl. biztonsági projektek, országos szintű szervek, hatóságok, UIC), • MÁV társaságok szerinti biztonsági adatok gyűjtése, • a biztonsági fejlesztésekhez információ szolgáltatása, • a kockázatkezelés alapján hosszú távú adatbázis létrehozatala, • a társaságok különböző, biztonsággal kapcsolatos eseményekhez fűződő információ igényének kielégítése, • az országos felügyeleti hatóságnak (Nemzeti Közlekedési Hatóság), a KBSZ-nek és a nemzetközi szervezeteknek kötelezően bejelentendő események pontos rögzítése. A legtöbb biztonsággal kapcsolatos eseményt a BAB adatbázisa tartalmazza. A közvetett biztonsági vonatkozású adatokat a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág és a MÁV társaságok információs rendszereikben rögzítik, az infrastruktúra és a gördülőállomány állapotának figyelemmel kísérése érdekében.

17. szám

A biztonsági program kiemelten az alábbi kulcsfontosságú területeken irányoz elő intézkedéseket: • közlekedő vonatok biztonságának növelése, • közlekedő vonatok veszélyeztetés számának csökkentése, • tolatási biztonság növelése, • útátjárók biztonságának fokozása. 9.3. Biztonsági összehasonlítások A biztonság magas szinten tartásához nem elegendő a belső összehasonlítás, hanem más vasutak (vasúti társaságok) fejlesztéseit, tapasztalatait is tanulmányozni kell. A biztonsági eredményeket be kell mutatni az UIC, a NKH, a KBSZ adatbázisához, illetve más vasutak eredményeihez viszonyítva is. A biztonsági összehasonlítás a szükséges teendők jelzőjeként is szolgál, melyet esetlegesen további elemzésekkel egészül ki. Felelősség a biztonsági összehasonlítások végrehajtásáért A MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős a biztonsági összehasonlítások végrehajtásáért. 9.4. A baleseti veszélyre utaló jelek A baleseti veszélyre utaló jelek jelzik azokat a körülményeket, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják a biztonságot.

Felelősség az adatbank vezetéséért • A balesetek és események megfelelő rögzítéséért, és az elemzések alapján a szükséges intézkedések kezdeményezéséért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. Dokumentáció 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet, 7/2006. (II. 27.) GKM rendelet, NKH Útmutató, Balesetvizsgálati Utasítás, Biztonsági Adatbank. 9.2. A biztonsági tervek végrehajtása, az események trendjének figyelése A biztonsági célkitűzések, a biztonsági intézkedések, projektek ellenőrzése, a végrehajtás értékelése évente, illetve a vállalatvezetés által jóváhagyott ütemterv szerint történik. Az ellenőrzés, értékelés eredményét dokumentálni kell. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság által készített és a Biztonsági Testület által megvitatott értékelést a Biztonsági Igazgatóság előterjeszti a MÁV Zrt. vezetői értekezlete, illetve munkaterv szerint a MÁV Zrt. Igazgatósága részére, ahol a szükséges intézkedésekről döntést hoznak.

A baleseti veszélyre utaló jelek elemzésének, értékelésének célja, hogy jóval a baleset kialakulása előtt ismertté váljanak a balesethez vezető veszélyek, a kockázatnövekedés, illetve meghozhatók legyenek a megelőző intézkedések. A baleseti veszélyre utaló jelek olyan adatokon alapulnak, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatosak a biztonsággal, és hosszabb távon hátrányosan befolyásolják azt. A baleseti veszélyre utaló jelek tartalmát, rögzítésének, felhasználásuk módját a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója dolgozza ki. Feladatok, felelősség • A rögzített adatokat negyedéves gyakorisággal továbbítani kell a MÁV Zrt. biztonsági igazgatójának. • A Biztonsági Igazgatóság feldolgozza, és statisztikailag elemzi a kulcsadatokat, illetve az „adatszolgáltatóval” együtt minden mutatót értelmez. • A baleseti veszélyre utaló jelek elemzéséről, illetve a teendő intézkedésekről a biztonsági igazgató évente előterjesztést készít a vállalatvezetés részére. • A Biztonsági Testület elfogadja a jelentést. • A MÁV Zrt. vezérigazgatója dönt a további teendőkről.

17. szám


9.5. Balesetvizsgálat A balesetek bejelentése a Hálózati Üzletszabályzat és vezérigazgatói utasítás szerint történik. A MÁV Zrt. a bejelentések fogadására, kezelésére, továbbítására folyamatos ügyeleti szolgálatot, a balesetek, események kivizsgálására balesetvizsgáló szervezetet működtet. A balesetvizsgálat célja: feltárni a balesethez, más vasúti balesethez vezető okokat, körülményeket, meghatározni a balesetek és egyéb események kivizsgálása nyomán szükséges teendőket. A balesetvizsgálat funkcionálisan kiegészíti a biztonsági folyamat mérési és kockázatkezelő fázisait. A biztonsági méréseket a baleseti statisztikák alapján hajtjuk végre. A balesetvizsgálat lényege: Alapelv: Minden, a MÁV Zrt. hálózatán történt balesetet rögzítésre és kivizsgálásra kerül, az üzembentartói balesetvizsgálatra vonatkozó jogszabály és a Balesetvizsgálati Utasítás szerint. A balesetvizsgáló szervezet a MÁV Zrt. mellett szolgáltatási szerződés és hatósági jóváhagyás alapján ellátja a MÁV társaságok, és a vállalkozó vasúti társaságok balesetvizsgálati feladatait is. Vizsgálati szintek: A balesetek vizsgálata eseményszinten, a BVU-ban szabályozott eljárás szerint történik. A bonyolultabb eseteket bizottságilag a Biztonsági Igazgatóság irányításával szakértői egységek vizsgálják. Amennyiben több vasúti társaságra is kiterjedő jelentőséggel bír egy eset, akkor a BVU alapján központi vizsgálat történik. A központi vizsgálatokat a Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági Osztály felügyeli, és a vizsgálat eredményét a felülvizsgálat után jóváhagyja. Az idegen vasútvállalatokkal összefüggő balesetek vizsgálatát a BVU-ban szabályozott módon az érintett vállalatok képviselőinek bevonásával történik. A MÁV társaságok képviselői a társaságukat érintő balesetek vizsgálatában részt vehetnek. Részletesebb elemzések: A részletes elemzések vonatkozhatnak egyes esetekre vagy eseménycsoportokra. A részletes elemzések célja annak megállapítása, hogy az eseménynek milyen hatása van a biztonság szintjére, a biztonság szintjének esetleges csökkenése milyen mértékben befolyásolja a vasúti közlekedés biztonságát, illetve milyen kockázati tényezőkkel kell számolni. Háttérvizsgálatok: A háttérvizsgálat célja az eseményekhez vezető, illetve közreható rendszerbeli hiányosságok feltárása. A balesetekhez, más vasúti eseményekhez kapcsolódó, a belső körülményeket, folyamatokat elemző, értékelő, az érintett

1471

Pályavasúti Üzletág, illetve a MÁV társaságok által végzett háttérvizsgálat kiegészíti a balesetvizsgálatot. A háttérvizsgálatok végzéséhez a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság módszertani segítséget nyújt. Felelősség a balesetvizsgálati rendszer működtetéséért • Rendszerfelelős: Biztonsági Igazgatóság, közreműködnek a MÁV társaságok, vasút-vállalatok. Dokumentáció • Balesetvizsgálati Utasítás (BVU), • 20/2008. (MÁV. Ért. 13.) vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság területén bekövetkezett biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról, • A balesetek, események vizsgálatának dokumentációi, • Hálózati Üzletszabályzat. 9.6. Egyéb vizsgálatok, ellenőrzések 9.6.1. Egyéb vizsgálatok A vasúti technológia, a vasúti tevékenységek előírás szerinti ellátását biztosító vasúti pálya, annak tartozékai, vasúti üzemi létesítmény, vasúti járművek, egyéb berendezések szak-felügyeleti ellenőrzését, vizsgálatát a Pályavasúti Üzletág szervezetei végzik belső utasítások alapján. Az ellenőrzés, vizsgálat megállapításait felhasználják a vasúti közlekedés biztonságának szinten tartása, javítása érdekében. a) A belső műszaki, felügyeleti vizsgálatokat a Pályavasúti Üzletág szervezetei végzik, vagy végeztetik, melynek célja annak vizsgálata, hogy vasúti pálya, annak elemei, a vasúti létesítmények megfelelnek-e a szabványoknak, más előírásoknak. A biztonságra hátrányos megállapításokat azonnali intézkedések követik. b) A Nemzeti Közlekedési Hatóság azt ellenőrzi, hogy a társaság – a legfelső vezetői szinttől a legalsó végrehajtó szintig – olyan módon van-e szervezve, hogy folyamatosan képes a biztonságos üzemeltetés szavatolására. Ennek érdekében vizsgálja a folyamatok szervezettségét, illetve azoknak az üzemvitelre gyakorolt hatását. A hatósági ellenőrzései megállapításainak hasznosítása, a megállapított hiányosságok megszüntetése az ellenőrzéssel érintett szervezet feladata. A hatósági ellenőrzés megállapításait az érintett szervezetek felhasználják a vasúti közlekedés biztonságának szinten tartása, javítása érdekében. c) A Közlekedésbiztonsági Szervezet által végzett szakmai vizsgálatok, a légi-, a vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény, valamint a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabá-

1472


lyairól szóló 7/2006.(II.27.) GKM rendelet alapján. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság értékeli, elemzi a szervezet ajánlásait, az érintett MÁV szervezetek bevonásával döntési javaslatot készít, ellenőrzi a döntés végrehajtását. d) A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága által végrehajtott, a vasúti hálózat előírás szerinti működtetésével, a MÁV társaságok vasúti tevékenységével összefüggő vizsgálatok. 9.6.2. Ellenőrzés a) A BIR belső ellenőrzési rendszere A Biztonsági Testület folyamatosan figyelemmel kíséri a BIR alapelemei érvényesülését, intézkedéseket kezdeményez a hiányosságok megszüntetésére. Évente, a vasúti társaságok számára előírt biztonsági jelentés elkészítésének határidejéhez igazodva átfogóan értékeli a BIR alapelemei működésének hatékonyságát, alkalmasságát, szükség esetén kezdeményezi továbbfejlesztését. 9.6.3. A vasúti közlekedés biztonságának ellenőrzése A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos jogok érvényesülése, kötelezettségek teljesítése érdekében a MÁV Zrt. ellenőrzési rendszert működtet. Az üzembiztonsági szakellenőrzések célja, a vasúti tevékenység kiemelt kockázatú munkafolyamatainak jogszabályokban, normatív utasításokban, szabványokban és technológiai utasításokban előírtak szerinti biztosítása, a hibák, hiányosságok feltárása, megelőzése.

17. szám

lett, az ellenőrzés során tett megállapításokat kell rögzíteni. A szakellenőrzés kiemelten területei • a munkavállalók szolgálatvégzési feltételeinek megléte, a szolgálati magatartásra, szolgálatellátásra vonatkozó előírások betartása, • a vonatközlekedésre, illetve a közlekedő vonatokra vonatkozó előírások betartása, • tolatási, elegyrendezési folyamatok, • az útátjárók, peronok biztonsága. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága az üzembiztonsági szakellenőrzések végrehajtásáról, megállapításairól, javaslatairól rendszeresen beszámol a MÁV Zrt. Üzletági Általános Vezérigazgató-helyettes útján a MÁV társaságok menedzsmentje részére, gondoskodik a munkavállalók tájékoztatásáról. Felelősség az üzembiztonsági szakellenőrzések végrehajtásáért • Rendszerfelelős: MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság, közreműködnek a MÁV társaságok. Dokumentum • A MÁV Zrt. általános Ellenőrzési Utasításának kiadásáról szóló 32/2008. (V. 23. MÁV Ért. 14.) VIG számú vezérigazgatói utasítás. • A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág, valamint a Biztonsági Igazgatóság vasútbiztonsági szakellenőrzésre vonatkozó belső utasításai. 10. A vasutas munkavállalók bevonása

A MÁV Zrt. üzletági általános vezérigazgató-helyettes felügyelete és irányítása mellett a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság teljes körű üzembiztonsági ellenőrzési jogkört gyakorol a Pályavasúti szervezetek a MÁV társaságok vasúti tevékenysége felett. Ennek keretében: éves ellenőrzési terv, megrendelés és vezetői megbízás alapján átfogó-, téma-, cél- és utóvizsgálatokat végez; a megállapításokról tájékoztatja az ellenőrzés elrendelőjét és az érintett társaság menedzsmentjét; intézkedéseket kezdeményez a feltárt hiányosságok, rendszerbeli hibák megszüntetésére, megelőzésére. Az éves szakellenőrzési tervet az üzembiztonsági stratégiai feladatok, a vasúti közlekedés biztonságának kockázatelemzése alapján kell előkészíteni. A folyamatok üzembiztonsági prioritásai szerint kell meghatározni a szakellenőrzések elvégzésének sorrendjét és gyakoriságát. Az ellenőrzési feladatok kijelölése során a vizsgálat fő célkitűzését is meg kell határozni, amelynek tükrözni kell a kockázatfelmérés eredményeit. A szakellenőrzések megállapításainak rögzítésére Ellenőrzési Napló, Felügyeleti Könyv, Jegyzőkönyv szolgál, melyekben a fejrovatok értelemszerű kitöltése mel-

Biztosítani kell a munkavállalók képviseletét a MÁV Zrt. ügyvezetését ellenőrző Felügyelő Bizottságban. A biztonságért, a biztonsági előírások betartásáért és betartatásáért saját területén minden munkavállaló személyes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor a biztonságot a munkavállalók bevonásával kell biztosítani, alakítani. A munkavállalók képviselőit be kell vonni a biztonsággal kapcsolatos, a munkavállalókat érintő szabályozások kialakításába. A munkavállalókat érdekeltté kell tenni a vasúti közlekedés biztonságának fenntartásában, javításában, a veszélyhelyzetek feltárásában és megszüntetésében. 11. Kockázatkezelés Általános jellemzés A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a MÁV Zrt. a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a társaság a lehető legkisebb kockázati szint elérésére törekszik. Ez a módszer a minél magasabb biztonsági szint fenntartása érdekében a korláto-

17. szám


zott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja. A biztonsági térképen kerül rögzítésre a kockázatértékelés eredménye, melyről a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság minden kockázati kategóriában, és minden kockázati szinten éves tájékoztatót készít. 11.1. Általános kockázatkezelés A MÁV Zrt. éves biztonsági kockázatelemzést készít azért, hogy átfogó képet kapjon, illetve nyújtson a biztonsági kockázatról. A kockázatelemzés a balesetek, váratlan vasúti események, baleseti veszélyre utaló jelek előfordulási gyakoriságán, továbbá a kármérték kiértékelésén alapul. A kockázatmátrix minden egyes cellája kockázati osztályt képvisel. A kockázatbecslés alapján megelőzési akciótervek készülnek a legmagasabb kockázati szintű helyekre, és ezek bekerülnek az éves biztonsági programba. Évenként kockázatértékelés készül a vonatközlekedés, a tolatás, az útátjárók biztonsági kockázatának megállapítására, valamint minden, a hálózat egészét érintő új technológia bevezetése előtt. A kockázatkezelés segítséget nyújt a MÁV Zrt. hálózatát használó MÁV társaságok és vállalkozó vasúti társaságok kockázatcsökkentő intézkedéseihez is. Felelősség a kockázatkezelésért Általános kockázatkezelés módszertanának elkészítéséért és a végrehajtásért a biztonsági igazgató a felelős. 11.2. Különleges kockázatkezelés Ha a mérési rendszer mennyiségi koncentrációt állapít meg a kockázati térképen, akkor különleges (helyi) kockázatkezelésekre van szükség. Proaktívan támogatni kell azon kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítását, ahol gazdaságilag elfogadható költség-haszon arány van. Felelősség a különleges kockázatkezelésért A különleges kockázatkezelést és értékelést a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság végzi.

1473

A kockázat számszerűsítése a kockázat értékelésével történik. Az értékeléshez alkalmazandó kockázatmátrixot a 4.sz. melléklet tartalmazza. 12. Biztonsági politika, stratégia, célkitűzések 12.1. Biztonsági politika A biztonsági politika célja a biztonsággal kapcsolatos célkitűzések és elvárások megfogalmazása az utasok, a fuvaroztatók és az alkalmazottak érdekében. A MÁV Zrt. új Biztonsági Politikáját és a Biztonságirányítási Kézikönyvet vezérigazgatói utasítással ki kell hirdetni. Felelősség a biztonsági politikáért • A MÁV Zrt. biztonsági politikáját a MÁV Zrt. vezérigazgatója hagyja jóvá • A MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős a biztonsági politika korszerűsítéséért. Dokumentáció: biztonsági politika; 12.2. Biztonsági stratégia és program A biztonsági stratégia és program tartalmazza, hogy milyen eszközökkel érhető el a kívánt biztonsági szint. A fő hangsúly a humán területre, a technológiára, a kockázatorientáltságra, a mérő és az ösztönző rendszerre, műszaki fejlesztésre, a folyamattervezésre és a kommunikációra terjed ki. A biztonsági stratégia középtávra (3-5 évre) készül, a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá. A MÁV Zrt. vezetői értekezlete a biztonsági stratégiát évente felülvizsgálja, és a vezérigazgató dönt a szükséges módosításokról, illetve az Alapító hatáskörébe tartozó javaslatok Alapító elé terjesztéséről. Felelősség A biztonsági stratégia elkészítéséért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. Dokumentáció: a MÁV Zrt. Biztonsági stratégia és programja (2007-2009.), száma: 1056/T/2007.

11.3. Módszer a kockázatkezeléshez 12.3. Egyéb biztonsági célkitűzések A kockázatelemzés több módszer kombinációjával történik Elegendő statisztikai adat (pl. tolatási balesetek) esetén a kockázatot megállapításához elég az adatok elemzése és- értékelése. Ahol az adatok volumene túl kevés statisztikai következtetések levonásához, ott a statisztikai módszer kiegészül a szakértői vizsgálati módszerrel. A kockázatértékelés, illetve kockázatkezelés alapján kerülnek meghatározásra a biztonságjavító intézkedések. Ha az intézkedés nem hozza a kitűzött eredményt, a kockázatértékelést meg kell ismételni.

A biztonsági célkitűzések tervezése átfogó vezetői és koordinációs eszköz, melynek az a szerepe, hogy felsorakoztassa a célkitűzéseket, intézkedéseket, illetve az érintett forrásokat, továbbá hatékonyan igazítsa azokat a biztonsági politikához és stratégiához, a stratégiai célkitűzésekhez, ilyen módon megteremtve a szükséges feltételeket a vasúthálózat biztonságos és megbízható üzemeltetéséhez.

1474


A célkitűzések a következő befolyásoló paramétereken alapulnak: • biztonsági helyzet, • biztonsági kockázatkezelés, • magasabb szintű külső és belső követelmények, elvárások, • forrás, felhasználói tervek (középtávú terv, költségvetés stb.) A célok maghatározása a biztonsági igazgató közreműködésével, a MÁV társaságokkal együttműködve, a Biztonsági programban történik, melyet a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel együtt a MÁV Zrt. vezérigazgatója hagy jóvá, illetve szükség esetén Igazgatósági vagy Alapítói döntést kezdeményez. A célkitűzések meghatározása évente történik. A célszámok kalkulációja a MÁV Zrt. biztonsági igazgató közreműködésével történik, a MÁV társaságokkal együttműködve. A biztonsági célkitűzéseket és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket a MÁV Zrt. vezérigazgatója hagyja jóvá. A biztonsági célokat szerepeltetni kell a szervezetek üzleti tervében is. 12.4. Biztonsági Program A biztonsági program központi eszköz az BIR által szükségesnek tartott intézkedésekhez. A biztonsági programot évente a MÁV Zrt. vezérigazgatója hagyja jóvá, a biztonsági igazgató előterjesztése alapján, és a fontos biztonsági projektek célkitűzéseit tartalmazza. A biztonsági program végrehajtásának fontos eleme az időszakos értékelés. A MÁV Zrt. vezetői értekezlete – munkaterve szerint az Igazgatóság – megvitatja a biztonsági programban kitűzött célok teljesítésének szintjét, és amennyiben szükséges, döntést hoz a további intézkedésekről. A biztonsági program a MÁV Zrt. biztonsági stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. A biztonsági programot a MÁV társaságok közreműködésével a Biztonsági Igazgatóság készíti el. A biztonsági program végrehajtását a MÁV Zrt. vezetői értekezlete évente értékeli. 12.5. Források A forrástervezést a biztonsági feladatok megtervezéssel párhuzamosan az üzleti terv, illetve a társasági költségvetés tervezésekor kell elvégezni. A biztonsági programban szereplő projektek finanszírozását biztosítani kell. Ahol intézkedésre van szükség, de pénzügyi alapot még nem különítettek el rá, a biztonsági program olyan tervezési módszert tartalmaz, ami lehetővé teszi a pénzügyileg megengedhető mérték tervezését.

17. szám

Felelősség a források biztosításáért A MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetői a DHL alapján felelősek a megfelelő források biztosításáért. 13. Emberi erőforrások, a képzés, biztonsági oktatás és továbbképzés A humán erőforrás fejlesztés összhangban van a biztonsági stratégiával. Felöleli azokat az intézkedéseket, melyek összhangba kívánják hozni a dolgozók képességeit, gyakorlati ismereteit, szükségleteit és motivációit az elvárásokkal. A képzési, oktatási rendszer tartalmazza a munkavállalók kiképzését, rendszeres oktatását, vizsgáztatását és a biztonsági továbbképzését is. A kiképzés, oktatás, továbbképzés magas szakmai színvonalát oktatási intézmény (MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ), valamint megfelelő képzettségű szakemberek bevonása biztosítja. A MÁV Zrt. biztonsági igazgató segédanyagok készítésével és közreműködéssel segíti a biztonsági oktatást, továbbképzést. A biztonsági oktatás, továbbképzés célja a közlekedésbiztonsági ismeretek szinten tartása, és a biztonsági kultúra fejlesztése. A rendszeres szakmai oktatások, vizsgáztatások és a biztonsági oktatások rendjét, területeit a MÁV Zrt. O.1. sz. Utasítása tartalmazza. Felelősség a képzésért, oktatásért, továbbképzésért, a szükséges források biztosításáért Az emberi erőforrásokról, beleértve a képzést, továbbképzést is, a MÁV Zrt. humánpolitikai szervezete gondoskodik. A biztonsági oktatásért a biztonsági igazgató és a MÁV Zrt. szervezeteinek vezetői felelősek, az MSZSZ, valamint a munkaköri leírások szerint. A MÁV Zrt. szervezeteinek vezetői felelősek a megfelelő források tervezéséért, biztosításáért. Dokumentáció: O.1. sz. Utasítás; oktatási segédletek; biztonsági tájékoztatók; a balesetvizsgálatok dokumentációi. 14. Biztonsággal összefüggő kommunikáció 14.1. Belső kommunikáció • Napi jelentés, tájékoztató a vállalatvezetés, a MÁV társaságok számára a rendkívüli eseményekről. • havonta biztonsági tájékoztatás a MÁV Zrt. vezetői, a MÁV társaságok számára. • Évenként átfogó értékelés az üzembiztonsági helyzetről az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a MÁV Zrt. vezetői értekezlete és a MÁV társaságok számára. • Évente beszámoló a MÁV Zrt. vezetői értekezlete, Igazgatósága számára a biztonsági helyzetről és a Biztonsági Program végrehajtásáról.

17. szám


• Az ellenőrzések, balesetelemzések tapasztalatai alapján szükség szerint, de legalább évenként üzembiztonsági oktatási anyag készítése az érintett a MÁV Zrt. Pályavasúti Főigazgatóság és a MÁV társaságok számára. Dokumentáció: Hálózati Üzemirányítási Központ napi jelentése, hálózati személyszállítási főirányító napi jelentése, Biztonsági Igazgatóság napi, illetve havi biztonsági jelentése, illetve tájékoztatója, biztonsági program és annak értékelése, a biztonsági színvonal mérésének dokumentumai. 14.2. Külső kommunikáció • Napi jelentés, tájékoztató az NKH és a Közlekedésbiztonsági Szervezet számára a balesetekről és rendkívüli eseményekről a belső szabályozásban előírt rend szerint. • Évente jelentés a NKH számára a biztonsági helyzet értékeléséről. • Évente biztonsági adatszolgáltatás a Statisztikai Hivatal számára. • A közvélemény időszerű tájékoztatása a külső biztonság (pl. útátjárós balesetek) helyzetéről, a közvéleményt érdeklő balesetekről. Dokumentáció: a belső kommunikáció dokumentációja, a vasúti balesetek, más vasúti események vizsgálatának dokumentumai. Felelősség a kommunikációért A közvélemény tájékoztatása a Kommunikációs Igazgatóság feladata, az egyéb kommunikációs feladatokat a Biztonsági Igazgatóság látja el. Dokumentum: vonatkozó jogszabályok; Balesetvizsgálati Utasítás; MÁV Zrt. Külső Kommunikációs Szabályzata (2/2005. (MÁV. Ért. 1.) vezérigazgatói utasítás). 15. Az Állam – MÁV Zrt. közötti szerződésben rögzítettek értékelése biztonsági szempontból • Évenként a biztonsági költségtervezés teljesítésének értékelése. • Évenként a biztonsági stratégiai projektek teljesítésének értékelése. Felelősség Az éves értékelések elkészítéséért a MÁV Zrt. vezérigazgatója felelős. 16. A MÁV Zrt. és a vállalkozó vasutak kapcsolata A pályavasút és a vállalkozó vasutak kapcsolata a vasúti törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségen és kölcsönös adatszolgáltatáson alapul.

1475

A pályavasút a HÜSZ-ben közli a pályahasználat alapvető feltételeit – pályák lényeges műszaki paraméterei, mint pl. sebesség, lejtés, ívsugarak, csatlakozó vágányok hossza, peronok hossza, vágányosztály, biztosítóberendezések stb. A vállalkozó vasúti társaságok a pályán közlekedő vonatokra vonatkozó adatokat közlik. A pályavasút és a vállalkozó vasutak kapcsolatának formáját, tartalmát, a HÜSZ és a Hálózat- hozzáférési Szerződés rögzíti. Dokumentáció Hálózati Üzletszabályzat (HÜSZ) Hálózat Hozzáférési Szerződés 17. Nemzetközi kapcsolatok Biztonsági igazgatók UIC Biztonsági Platformja A MÁV Zrt tagja a biztonsági igazgatók UIC Biztonsági Platformjának, ahol a MÁV társaságokat a MÁV Zrt. biztonsági igazgató képviseli. A Biztonsági Platform célja az információcsere, alapvető biztonsági kérdések megvitatása, tapasztalatcsere. 18. Biztonsági követelmények közlése a vállalkozó vasúti társaságokkal A biztonsági követelményeket a Hálózati Üzletszabályzat, illetve a Hálózat-hozzáférési Szerződés rögzíti. A BIR segítséget nyújt a vállalkozó vasúti társaságok számára is, a biztonsági színvonal javítására. A MÁV Zrt. a vállalkozó vasúti társaságok részéről is kötelezően alkalmazandó utasításait az érintettek számára hozzáférhetővé teszi. 19. Irányítás veszély esetén, műszaki mentés, vegyi elhárítás A MÁV Zrt területén a veszélyelhárításért a Pályavasúti Üzletág felelős. A rendkívüli eseménynél a helyi teendőket a Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás követelményei szerint kell végezni. A mentési, elhárítási, helyreállítási feladatokat ellátó egységének a helyszínen együtt kell működnie a hatóságokkal (OKF, Rendőrség stb.). A szükséges biztosítási és mentőműveletet korlátozás nélkül végre lehet hajtani. A MÁV Zrt.-nek biztosítani kell a baleseti helyszínt, hogy az illetékes hatóság megérkeztéig, vagy amíg arra a hivatalos balesetvizsgálati szerv engedélyt nem adott, semmilyen változás ne történjen. Dokumentáció Balesetvizsgálati Utasítás

1476


A 16/2009. (MÁV. Ért. 6.) Vezérigazgatói utasítással módosított 20/2006. (M ÁV Ért. 21.) Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás F.3. sz. Utasítás 20. Válságkezelés A válságkezelésnek célja, hogy hatékony és céltudatos szervezéssel ellenőrizze a szélsőséges körülmények következtében előállt helyzetet annak érdekében, hogy a megszokott állapotot minél hamarabb és a legkevesebb korlátozással helyre lehessen állítani. Dokumentáció A 16/2009. (MÁV. Ért. 6.) vezérigazgatói utasítással módosított 20/2006. (MÁV Ért. 21.) Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás 21. Megfelelőség a 40/2006.(VI.26.) GKM rendeletnek A MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerének a fenti rendeletnek való megfelelését jelen kézikönyv 5. sz. melléklete tartalmazza. Mellékletek jegyzéke: 1. A Vasútbiztonságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok. 2. A vasútbiztonsággal kapcsolatos vállalati utasítások. 3. Fogalom meghatározások és rövidítések jegyzéke. 4. Kockázat mátrix. 5. Hivatkozási lista a MÁV társaságok egységes biztonságirányítási rendszerének a 40/2006.(VI.26.) GKM rendelet előírásaihoz való megfeleléséhez.

17. szám 1. sz. melléklet

A vasútbiztonságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, valamint a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/ EK irányelv módosításáról. (Vasútbiztonsági Irányelv) 2005. évi CLXXXIII. tv. a vasúti közlekedésről 103/2003. GKM rendelet (Országos Vasúti Szabályzat) 40/2006.(VI.26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról 2005. évi CLXXXIV. tv. a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról 7/2006.(II.27.) GKM rendelet a súlyos vasúti balesetek, vasúti balesetek és a váratlan események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól.

17. szám


A vasútbiztonsággal kapcsolatos vállalati utasítások • 23/2008. (V. 23. MÁV Ért. 14.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Általános ellenőrzési utasításának kiadásáról • A többször módosított 8/2007. (III. 2. MÁV Ért. Különszám) vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról. • 3/2009. VIG. sz. A MÁV Zrt. leányvállalatait érintő tulajdonosi ellenőrzések végrehajtására vonatkozó eljárási rendről • K-405/2004. VIG sz. Balesetvizsgálati Utasítás • A 16/2009. (MÁV. Ért. 6.) Vezérigazgatói utasítással módosított 20/2006. (M ÁV Ért. 21.) Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás • 30/2005. VIG. sz. Munkavédelmi Szabályzat • K-2373/2002. VIG. sz. O.1. Oktatási Utasítás • Az üzembiztonsági szervezet ellenőrzési utasítása • 10/2004. Gép. Főig. sz. Gépészeti Üzletág közlekedésbiztonsági ellenőrzési utasítása • 105457/1993. D.5. sz. Pályafelügyeleti Utasítás • 20-100-1057/00/2003. TÜV Ausztria – A Pályavasúti Üzletág Minőségbiztosítási kézikönyve • 06-0581-1/2006. Hannover IFU CERT A Gépészeti Üzletág Minőségbiztosítási kézikönyve • 28/2006. Vigh. sz. A MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat • 31/2006. Vigh. sz. A MÁV Zrt. Közbiztonsági Terve • 20/2008. (MÁV. Ért. 13.) vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság területén bekövetkezett biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról

1477

• 2/2005.VIG sz. A MÁV Zrt. Külső Kommunikációs Szabályzata • 57/2004. VIG sz. A MÁV Zrt. Vagyonvédelmi Utasítás • 10/2008. (MÁV. Ért. 8.) Vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról • Mindenkor hatályos Hálózati Üzletszabályzat • V-6936/2003. sz. F.3. sz. Utasítás az üzemirányítási és az operatív üzletági irányítási szolgálat ellátására (a MÁV Zrt. pályahálózatára vonatkozóan) • D.2. Utasítás a vasúti munkagépeknek és munkavonatok közlekedtetésére és ezekkel összefüggő műszaki előírásokra • D.4.sz. Téliforgalmi Utasítás • Országos közforgalmú vasutak pályatervezési szabályzata • H.6.sz. Utasítás Rendkívüli Küldemények kezelésére • Vasúti Híd Szabályzat • F.1. sz. Jelzési Utasítás • F.2.sz. Forgalmi utasítás • F.10.sz. Utasítás • E.101.sz. Utasítás a MÁV villamosított vonalai részére I-IV. rész. • E.1.sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére • E2 sz. Fékutasítás • O1. sz. Oktatási Utasítás • E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás • Műszaki Táblázatok • Állomási végrehajtási utasítások

1478


3. sz. melléklet Fogalom meghatározások és rövidítések jegyzéke BIR ÜMBB MSZSZ OVSZ BAB BVU VBO OKF MKK HÜSZ NKH UIC KBSZ

Biztonságirányítási rendszer Üzemviteli, műszaki biztonsági bizottság Működési és Szervezeti Szabályzat Országos Vasúti Szabályzat Biztonsági adatbank Balesetvizsgálati Utasítás Vasútbiztonsági Osztály Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Minőségirányítási kézikönyv Hálózati Üzletszabályzat Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzetközi Vasútegylet Közlekedésbiztonsági Szervezet

17. szám

17. szám


1479

4. sz. melléklet Kockázat mátrix Minőségi osztályok

Gyakran Néha Ritkán Mérték Kár Ft–ban

Gyakoriság/év

Gyakorisági osztály

100 felett 50-100 10-50 1-10 0,2-1 < 0,2

I II III IV V VI

Kockázati osztály

A 10 EFt alatt

B 10-100 EFt

C 100 EFttól 1 MFt

D 1-10 MFt

E 10-100 MFt

F 100 MFt felett

1480


17. szám

5. sz. melléklet Hivatkozás a BIR-nek a 40/2006.(VI.26.) GKM rendelet előírásaihoz való megfeleléséhez A 40/2006.(VI. 26.) GKM rendelet 2. pont alpontjai a) Biztonsági politika b) Biztonsági célok eléréséhez szükséges tervek, eljárások c) Eljárások a műszaki működési előírásoknak való megfeleléshez d) Eljárások a kockázatok értékelésére és végrehajtására e) Képzési programok a megfelelő szaktudás érdekében f) Megfelelő információk az infrastruktúra és az üzemeltetés között g) Vasútbiztonsági információk dokumentálása h) Balesetek és rendkívüli események vizsgálata i) Balesetek következményeinek elhárítása j) A BIR belső ellenőrzési rendszere

BIR kézikönyv megfelelő pontja 12.1. és külön dokumentum 8., 9., 8.1., 9.2., 9.3. 9.4., 5.1., 5.2.,6., 6.1., 6.2., 6.3., 6.4., 6.5., 7. 11., 11.1., 11.2., 11.3. 13. 5.2., 6.5., 16., 18., 9., 9.1., 9.2., 9.3., 9.4. 9.5. 19., 20. 9.6.2.

17. szám


41/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a 6/2007. (MÁV Ért. 6.) Személyszállítási főigazgatói utasítás hatályon kívül helyezéséről

1481

2/2009. (IV. 17. MÁV Ért. 14.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a Felépítmény Karbantartó Gépláncok Technológiai Utasításáról 1.0 UTASÍTÁS CÉLJA

1.0 AZ UTASITÁS CÉLJA Az országgyűlési képviselők részére meghirdetett 50%-os üzletpolitikai kedvezmény felhasználásának szabályozásáról szóló 6/2007. (MÁV Ért. 6.) Személyszállítási főigazgatói utasítás hatályon kívül helyezése. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

A felépítmény karbantartó gépláncok (továbbiakban: FKG) munkájával kapcsolatos előkészítési, munkavégzési, ellenőrzési és átvételi feladatok meghatározása 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az utasítás előírásait a MÁV Zrt. vonalhálózatán történő FKG munkáltatás során alkalmazni kell.

2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára.

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Pályalétesítményi főosztály a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Jogi Igazgató a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasítás értelmezésre szoruló fogalmat nem tartalmaz 4.0 AZ UTASITÁS LEIRÁSA A 6/2007. (MÁV Ért. 6.) Személyszállítási főigazgatói utasítás hatályon kívül helyezése. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK HATÁLYON KÍVŰL HELYEZÉSEK Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti 6/2007. (MÁV Ért.6.) Személyszállítási főigazgatói utasítás. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK Az utasításhoz melléklet nem tartozik. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

– Alapemelés fogalma: A vágányszabályzó gép a pálya süllyesztésére nem alkalmas, ezért, hogy a magas-pontokon is történjen emelés a kiemelendő süppedések értékén felül min. 15 mm állandó többletemelést, ún. alapemelést kell végrehajtani. – ALC = Automatical lining and controlling = Automatikus irányítás és ellenőrzés – ARCC =Argument Computer Control (Számítógépes vágányszabályozó és regisztráló rendszer) – Állagban tartó: az a szervezeti egység, amelynek a gép, vagy jármű tulajdonában vagy jogszerű használatában van. – DArc =Data System for Arc Control = Adat rendszer az ívszabályozáshoz – Felépítmény karbantartó géplánc: a vasúti felépítmény építése, korszerűsítése, felújítása és karbantartása során a vágánygeometriát, ágyazatprofilt és ágyazattömörséget kialakító, vagy helyreállító gépek összessége. Az FKG általában vágányszabályozó-, ágyazatrendezőés ágyazattömörítő gépből áll. – FKG üzemeltető: az a MÁV Zrt. egység, vagy külső vállalkozás, aki/amely a munkagépeket saját dolgozójával üzemelteti, függetlenül attól, hogy a gép kinek a tulajdonában van. – Hatóságilag engedélyezett sebesség: a pályára engedélyezett legnagyobb menetsebesség (megtalálható a Műszaki Táblázatokban) – Pályasebesség: a hatóságilag engedélyezett sebesség a nagyobb hosszra kiterjedő állandó sebesség korlátozásokat is figyelembe véve (megtalálható a menetrendi segédkönyvekben) – Pálya üzemeltetője: az a szervezet, amely a vasúti pálya forgalombiztonságáért, megfelelő műszaki állapotáért felel. (pályafenntartási szakaszmérnökség, főpályamesteri szakasz….)

1482


– Megrendelő: az a MÁV Zrt. egység, vagy külső vállalkozás, aki/amely a felépítmény karbantartó gépláncot a saját munkafeladataihoz megrendeli. – Vállalkozó (alvállalkozó, kivitelező): egyéni és társas vállalkozás, akinek a tulajdonában, vagy jogszerű használatában lévő gépekkel felépítmény építési, korszerűsítési, felújítási vagy karbantartási munkát végez.

17. szám

Regisztrálás: – Nyomtató-függő papírra. Megjelenítés: – Idődiagram, változtatható számú geometriai paraméter megjelenítésével, számítógép képernyőn. Adatgyűjtés: – A vágányszabályozó gép számítógépének merev lemezére, vagy számítógépes adathordozóra.

4.0 A GÉPLÁNCOS TECHNOLÓGIA LEÍRÁSA Ágyazatrendező gép 4.1 Általános előírások 4.1.1 Műszaki követelmények az FKG gépeivel szemben Vágányszabályozó-gép A gép legyen alkalmas a vasúti vágányhálózat geometriai (fekszint, irány) szabályozására, és az aljak alatt tömör ágyazati gerenda kialakítására. Aljköztömörítő helyetti stabilizátor alkalmazása esetén a vágányszabályozó gép rendelkezzen ágyazatszél tömörítővel. Szabályozandó paraméterek: – irány – fekszint (hossz-, kereszt-fekszint, túlemelés) A gép legalább az alábbi munkavégzésre vonatkozó műszaki és beállítási adatokkal rendelkezzen: Közlekedési sebesség: min. 80 km/h Aláverő kalapácsok száma: 16 db Aláverő kalapácsok vibrációja: 35 Hz Az összehúzási idő: 1.2-1.5 sec Aláverő kalapácsok süllyesztése: 10-20 mm az alj alsó síkja alatt Aláverő kalapácsok minimális magassága 55 mm Emelőerő: 250 kN Irányító erő: 125 kN Max. emelés: 100 mm Max. irányítás: 100 mm A „v ≥ 100 km/h” pályasebességű vasúti pálya szabályozását végző gép rendelkezzen jól működő regisztráló rendszerrel. Regisztrálandó paraméterek: – Irány – Kereszt-fekszint – Síktorzulás – Nyomtáv – Hossz-fekszint hiba a jobb és bal sínszálon külön-külön a két szintezőhúron működő érzékelő rendszer segítségével. – Emelési érték

Az ágyazatrendező gép legyen alkalmas a felépítmény ágyazatának kialakítására, mind a vágánytengelyben, mind az ágyazati rézsűben. Alkalmas legyen az ágyazati anyag terelésére mindkét oldalra, illetve oldalról. Rendelkezzen az aljakon maradt ágyazati anyag felszedésére alkalmas berendezéssel. A gép legalább az alábbi munkavégzésre vonatkozó adatokkal rendelkezzen: Közlekedési sebesség: min. 60 km/h Üzemi sebesség: min. 5 km/h Szállítható kőmennyiség: min. 2,5 m³ Aljköztömörítő gép A gép legyen alkalmas a vasúti pálya aljközeiben lévő ágyazati anyag, valamint az ágyazat széleinek és rézsűjének tömörítésére. A gép legalább az alábbi munkavégzésre vonatkozó paraméterekkel rendelkezzen: Közlekedési sebesség: min. 60 km/h Tömörítő lapok vibrációja: 35 Hz Aljköz-tömörítő 8 db Ágyazatszél-tömörítő 2 db Vibromotor ütőerő: 8-18 kN Tömörítési idő: 1.2-1.5 s Vágány stabilizátor A gép a dinamikus vágánystabilizálás során az ágyazati anyag tömörítését végzi. A stabilizátor az ágyazati anyag szemszerkezet rendeződését nagyfrekvenciájú és amplitúdójú vízszintes rezgés létrehozásával, mintegy 250 kN terhelés mellett állítja elő. A tömörítés során a munkavégzés a két sínszál fekszintjére, vagy a túlemelésre kihat, ezért a gépen a vibráció a két sínszál alatt külön–külön értékre beállítható legyen. A gép legalább az alábbi munkavégzésre vonatkozó adatokkal rendelkezzen: Közlekedési sebesség: min. 80 km/h Változtatható terhelés: 70-250 kN Vibráció: 35 Hz Süllyesztés: 5-15 mm

17. szám


4.1.2 Gépláncok összeállítása Egy-egy FKG, vágányon járó különféle munkagépek és vasúti kocsik csoportja. A géplánc az alábbi munkagépekből áll: – vágányszabályozó gép (ASA) – ágyazatrendező gép (ARG) – aljköztömörítő gép (AKT), esetenként helyettesíthető vágány stabilizátorral Példák lehetséges géplánc összeállításokra: a.) 1 db 08-16 SP vagy SPAL típusú ASA (mono) 1 db USP 3000 C típusú ARG 1 db Hidro-Vibro 600 típusú AKT b.) 1 db 08-32 típusú ASA (duó) 1 db USP 3000 C típusú ARG 2 db Hidro-Vibro 600 típusú AKT c.) 1 db 09-16 CSM típusú ASA (mono) 1 db USP 3000 típusú ARG 1 db VDM 903 típusú AKT Az AKT-k szükség esetén vágány stabilizátorral helyettesíthetők. A géplánc más összeállítású is lehet, de a gépláncos szabályozás minimum követelményeit teljesítenie kell. A gépek közlekedési paramétereit a D.2. sz. Utasítás és az F.2. Utasítás Függeléke tartalmazza. Minden géplánc a munkavégzéshez szükséges gépekből és a hozzátartozó kocsiparkból áll. 4.1.3 Sínhőmérsékleti kötöttségek. A gépláncos vágányszabályozáskor a hőmérsékleti kötöttségek tekintetében a készülő új D. 12/H. Műszaki Út-

1483

mutató előírásait kell figyelembe venni. Ezen utasítás is már azt tartalmazza. A D.12/H. Műszaki Útmutatóban előírt hőmérsékleti határok megtartásáért a megrendelő a felelős. A vágányszabályozás befejezése után az „átadásátvételi” jegyzőkönyvbe be kell írni, hogy a vágányszabályozást milyen sínhőmérsékleten, illetve milyen hőmérsékleti határok között végezték. (1) A hézagnélküli vágányok fenntartási munkái elsősorban abban különböznek a hevederes illesztésű vágányok hasonló munkáitól, hogy azok a sínhőmérséklettől függően korlátozva vannak. (2) A hézagnélküli vágányokban és összehegesztett kitérőkben végzett, vágánymegbontással járó munka megkezdése előtt meg kell mérni a sínhőmérsékletet és ezt a mérést folytatni kell a munka befejezéséig. A munka kezdetekor és befejezésekor mért sínhőmérsékletet a munkalapra fel kell jegyezni. (3) Hagyományos vágányban Alsó sínhőmérsékleti határ: – az ágyazat lefagyásához tartozó sínhőmérséklet Felső sínhőmérsékleti határ: – a tényleges záródási hőmérsékletnél 10 C0-kal alacsonyabb sínhőmérséklet (ennél magasabb sínhőmérséklet esetén a vágány hézagnélkülinek tekintendő.) (4) A hézagnélküli vágányban Alsó sínhőmérsékleti határ: munka nem végezhető 0 oC sín hőmérséklet alatt. Felső sínhőmérsékleti határ: Az egyes munkák végzésekor a hézagnélküli vágány tényleges semleges hőmérsékletétől megengedett eltéréseket az alábbi táblázat tartalmazza.

A tényleges semleges hőmérséklettől és a munkahőmérséklettől megengedett eltérések az egyes munkák végzésekor Munkahely Sorszám

Munkanem

Kitérő, egyenes vágány, R≥800 m sugarú íves vágány

R<800 m sugarú íves vágány

Megengedett eltérés felfelé (oC)

1. 2. 3. 4.

5.

Gépláncos vágányszabályozás Kézi vágányszabályozás Felső ágyazatvillázás Alátétlemez csere, műanyag alátétlemez csere, közbetét csere, fa-, műanyagbetét csere vagy javítás Ágyazattömítés, munkavégzés dinamikus vágány stabilizátorral

+15 (+10)

+10 (+5)

1484


17. szám Munkahely

Sorszám

Munkanem

Kitérő, egyenes vágány, R≥800 m sugarú íves vágány

R<800 m sugarú íves vágány

Megengedett eltérés felfelé (oC)

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Gépi ágyazatrostálás Aljcsere (kézi, gépi) Nyomtávszabályozás Lokális alépítmény javítás max. 5,0 m hosszig Ágyazatcsere Biztonsági sapka le- és felszerelés Sínvándorlás-gátló felszerelés, pótlás

13.

Tervezett síncsere

14. 15.

Síncsavar csere, grower-gyűrű csere Síncsavar utánhúzás osztott és rugalmas leerősítésnél Feltöltő hegesztés

16.

+10

+5

+5 0 +5 +5 Semleges hőmérsékleti vagy munkahőmérsékleti zónában Semleges hőmérsékleti vagy munkahőmérsékleti zónában Semleges hőmérsékleti zóna alatt sínfeszítővel Munkahőmérsékleti zónában Nincs korlátozás

() A zárójeles érték talpfás vágányra vonatkozik (5) Az egyes elvégzett munkák után a technológiai utasításokban rögzített technológiai sebességkorlátozásokat be kell tartani. (6) A munkák végzésénél azonban a következő feltételeket is teljesíteni kell: A vágányszabályozás, az ágyazatmegbontással járó munka (a munkahőmérsékleten lévő vágányt kivéve) betonaljas vágányban +38 °C, talpfás vágányban +33 oC sínhőmérséklet fölött nem végezhető akkor sem, ha a táblázat hőmérsékleti határai ezt lehetővé tennék. Emelkedő hőmérsékletnél a felső hőmérsékleti határ értékének az elérésére a beágyazást és az ágyazat tömörítését is el keli végezni (ágyazathiány nem maradhat), továbbá a leerősítő csavarok sem hiányozhatnak és lazák sem lehetnek. Csökkenő hőmérsékletnél a lélegző szakaszokon az alsó hőmérsékleti határ elérésére is teljesíteni kell ezeket a feltételeket. Ha a végrehajtott vágányszabályozást várhatóan magas sínhőmérséklet emelkedés követi, akkor a 7.8. alfejezet (1) pontjában leírtak szerint sebességkorlátozást bevezetni. Ahol ez a sebességkorlátozás erősen zavarja a forgalmat, ott hidegebb időszakra kell a vágányszabályozást ütemezni. Talpfás hézagnélküli felépítményben április 1. és október 1. között 5 m-nél hosszabb összefüggő szakaszon ágyazatmegbontással járó munkáltatást végezni csak munkahőmérsékleten lévő vágányban szabad. Ez 5 m hosszig is csak különösen indokolt esetben végezhető. Az

ilyen vágányban gépláncos vágányszabályozás tömörítőgépek hiánya esetén nem végezhető. Olyan meleg időszakban, amikor a sínhőmérsékleti maximumok egy héten belül, dinamikus vágány stabilizátorral végzett tömörítésnél pedig 4 napon belül várhatóan meghaladják o egyenesben illetve R (800 m sugarú íves vágányban a + 48 °C-ot, o R (800 m sugarú vágányban a + 43 °C-ot, akkor még a semleges hőmérsékleti zónában sem szabad a nem munkahőmérsékleten lévő vágányban vágányszabályozást végezni. 4.2 Előkészítés A gépláncok a vasúti pálya szabályozásakor: – a vágány szabályozását, – az ágyazat rendezését, és – az ágyazat tömörítését végzik el. Az optimális és hatékony munkavégzés segítéséhez szükséges a munkák teljes körű előkészítése. Az előkészítés – műszaki tervezésből, és – az előkészítési feladatok (pályaszerkezeti és geometriai előkészítés) elvégzéséből áll. A gépláncos vágányszabályozásra tervezett vonalakon (vonalszakaszokon) az előkészítő munkákat elvégzésük szempontjából szakaszolni lehet. A szakaszolás során el-

17. szám


dönthető, hogy a műszaki állapot függvényében melyik szakaszon kell teljes előkészítő munkát, és melyiken részlegeset végezni. A v > 100 km/h pályasebességű vonalakon a pálya állapot függvényében legalább 5 évente teljes előkészítést kell végezni. 4.2.1 Műszaki tervezés (FKG munka szükségességének eldöntése)

1485

Részleges előkészítéskor elvégzendő munkák (amikor nem teljes előkészítés történik): – hézagrendezés, – csavar utánhúzás, – részleges alj-és kapcsolószer csere, – UH sínek és hibás hegesztések kivágása, – ágyazatpótlás. 4.2.2.1.2 Az alépítmény előkészítése

Az FKG szükségességének eldöntése a pálya üzemeltetőjének feladata. Ehhez kiindulási alapot a D.5. Utasítás alapján végzett pályafelügyeleti tevékenység ad. Az FKG tervezését a következők együttes értékelése és elemzése alapján kell végezni: o Gépi vágánymérés eredményei; o Vonalbeutazások megállapításai; o Sebességkorlátozások nyilvántartása; o A WINPÁTER rendszer által adott javaslatok. A WINPÁTER program FKG munkáltatási javaslat részletes elemzésének magyarázatát lásd a J mellékletben. Megjegyzés: A SAD alapján történő döntésen kívül egyéb, a rendszeres pályafelügyelet végzése során szerzett információk alapján is születhet döntés FKG munkáltatásra. Ez a számítási metodika a készülő számítógépes döntést segítő programban (WINPÁTER) az FKG munkáltatás szükségességi időpontja meghatározásának az alapja. A részletes magyarázat leírását lásd a J mellékletben. 4.2.2 Előkészítési feladatok 4.2.2.1 Vasúti pályaszerkezet előkészítése 4.2.2.1.1 A felépítmény előkészítése Teljes előkészítéskor elvégzendő munkák (A v >100 km/h pályasebességű vonalakon a pálya állapot függvényében legalább 5 évente teljes előkészítést kell végezni). – hézagrendezés, – sínvándorlás-szabályozás, – nyomtávszabályozás, – aljcsere – (betonalj csere), – UH sínek és hibás hegesztések kivágása, – ragasztott sínkötések javítása, – folyamatos vagy szórványos síncsere, – kapcsolószerek pótlása, gondozása, – heveder, sín-és leszorító csavarok utánhúzása, – ágyazattisztítás, pótlás, – útátjáró, peronszél kiágyazás, – szabványos ágyazat kialakíthatóságának biztosítása, – teljes – szabályozandó hosszon – fekszint és irány kitűzés – tartósan felírt és a frissen mért adatok láthatóságának biztosítása,

Teljes előkészítéskor elvégzendő munkák: – a vízzsákok teljes vagy részleges (mélységileg) eltávolítása, – padkák tisztítása és a lejtés megfelelő kialakítása, – vízelvezető árkok hiányosságainak felszámolása, – útátjárók felbontása, – az FKG munkáját akadályozó pályatartozékok leszerelése. Részleges előkészítés során elvégzendő munkák: – az elszennyeződött szakaszokon az ágyazat cseréjét vagy rostálását el kell végezni, – vízelvezető árkok tisztítása, – az FKG munkáját akadályozó pályatartozékok leszerelése. 4.2.2.2 Geometriai előkészítés Alapelvek A vágányszabályozás célja és feladata, hogy a legutóbbi átépítéskor tervezett és kivitelezett vágánygeometriát mind vízszintes, mind magassági értelemben helyreállítsuk. Ehhez elő kell venni a nyilvántartási terveket, és vissza kell mérni a fix-pontokról (poligon pontokról) az ív főpontok helyzetét. Az utóbbi 20 évben több vonalon különböző módszerekkel megtörtént az építéskor a vágány tervezett (ideális) helyzetének a rögzítése, többnyire a villamos felsővezeték oszlopokra. Az így előállított megbízható irány (eltolási érték) és magassági pontok (sínkorona szint) jelentik az FKG kitűzés alapját. A kitűzés a visszamért megbízható pontok besűrítését jelenti. Hosszú egyenesben gondolni kell a lézerpontok elhelyezkedésére, melyek figyelmen kívül hagyása az egyenes torzulását és az oszloptávolságok megváltozását okozza. A vízszintes geometria legkényesebb eleme az átmeneti ív. A szabályozógépek az átmeneti ív szabályozásakor korrekciókat alkalmaznak, ezért nagyon fontos hogy az átmeneti ív szelvény szerint a helyére kerüljön. Ehhez az AE és AV pontokat vissza kell állítani a pályában, és ezekről kell a kitűzést elvégezni. Az átmeneti ív szabályos geometriájának megadása csak műszeres kitűzéssel lehetséges. Az AE ív főponton ellenőrizni kell az egyeneshez való csatlakozást. A magassági geometria kialakításánál a kibiztosított sínkorona szintet kell alapul venni. Ezek visszamérésével határozható meg az alapemelés, vagy az esetleges mini-

1486


mális magassági korrekció értéke a kibiztosítási pontoknál. Az esetleges túlemelést a belső sínszálhoz (bázis sínszál) képest a külső sínszál túlemelésével kell kitűzni. A túlemelést az átmeneti ív hosszában, egyenletesen elosztva kell megadni. Kitűzés pályaterv és kibiztosítás nélküli vonalon A vízszintes kitűzéshez az egyenesekben lézerpontokat kell kijelölni. Az ívek szabályozása történhet hibacsökkentő eljárással, de az átmeneti ívek precíz kitűzése szükséges, melynél ellenőrizni kell az egyeneshez történő csatlakozást. A szintezés megkezdése előtt ki kell választani az ún. bázis sínszálat, amelyen a szintezést kell végezni. Ez egyenesben általában a magasabban fekvő sínszál, ívben a belső sínszál, kétvágányú pályán a belső sínszálak. Az aláverés során a pálya fekszintje kissé emelkedik, és egy bizonyos nagyságú alapemelést mindig ki kell alakítani. Ez az érték minimum 15 mm. Két módszer alkalmazható a vágánygeometria karbantartására: a relatív és az abszolút vágányszabályozás. Relatív vágányszabályozás Vágányszabályozás, melynek során a vágányszabályozó gép saját viszonyítási rendszerét használja, hogy szabályozzuk a meglévő vágánygeometriát, hogy megszüntessük, vagy jelentősen csökkentsük a vágánygeometriai hibákat. A viszonyítási rendszerek húrokat, lézer eszközöket és/vagy geodéziai műszereket használnak, hogy kiterjesszék a viszonyítási rendszer húr hosszát, de az öszszes relatív vágányszabályozási módszer a vágány tervezési helyzetét a meglévő helyzetből alakítja ki, nem használ semmilyen külső fix pontot. Abszolút vágányszabályozás Rögzített viszonyítási pontokat használ, hogy meghatározhassa a szükséges vágánymozgatások összegét, hogy visszahelyezhessük a vágányt az abszolút vágánygeometriai helyzetébe, a „tervezett helyére”. A vágánymozgatás nagysága, ami ahhoz szükséges, hogy visszahelyezzük a vágányt a tervezett helyzetébe, megmérhető a vágány helyzetének kézi felmérésével összehasonlítva a fix viszonyítási pontokkal. Választás a relatív és az abszolút vágányszabályozás módszere között A MÁV ZRt. vonalhálózatán – tekintettel az elmúlt időszakban alkalmazott relatív vágányszabályozási gyakorlatra – a várhatóan nagy eltolási paraméterek miatt továbbra is a relatív vágányszabályozás javasolt, azonban azokon a vonalakon, amelyeken: • a vágány geometria nem, vagy csak kis mértékben torzult, és rendelkezésre állnak az eredeti geometriai kitűzési pontok, továbbá ahol

17. szám

• a vágány melletti, el nem mozdítható tárgyakhoz (pl. felsővezetéki oszlopok) viszonyítottan rögzítésre kerültek az optimális vágánygeometria pontjainak távolságai, lehetőség van az eredeti, vagy az optimalizált pályageometria helyreállítására is. A kitűzési munka hagyományos technikákkal és mérőműszerekkel végezhető (távolság mérés, szögmérés, stb.), a geodéziában megkövetelt ellenőrzésekkel és pontosságokkal. Amennyiben a geometriai előkészítő munka tekintetében a relatív vágányszabályozás módszere kerül kiválasztásra, akkor a 4.2.2.2.1 pontban leírtak szerint, amennyiben az abszolút vágányszabályozás módszere kerül kiválasztásra, akkor pedig a 4.2.2.2.2 pontban leírtak szerint kell a geometriai előkészítő munkákat elvégezni. Az előkészítő munkálatok végzésének időkorlátai A geometriai előkészítő munkálatok a tervezett munkamódszertől függnek. A gépi vágányszabályozás elvégzéséhez különféle méréseket, számításokat, jelöléseket kell végezni. A méréseket a vágányszabályozás előtt maximum 30 nappal korábban lehet elkezdeni, figyelembe véve azt, hogy a vágány fekvését is megváltoztató felépítményi és alépítményi előkészítő munkák már befejeződjenek, de a felmért adatok feldolgozására, a számítások és a jelölések elvégzésére még elegendő idő maradjon. 4.2.2.2.1 A relatív vágányszabályozás módszere A relatív vágányszabályozás hibamegszüntető, vagy hibacsökkentő munkamódszerrel végezhető. • A hibamegszüntető eljárás alkalmazásánál a pálya fekszint- és irányhibáit kell megmérni, majd meg kell határozni a helyreállításhoz szükséges pályaemelések, illetve a vízszintes eltolások értékét, és az előretolt pontot ezen értékkel meghatározott helyes vonalon kell vezetni. • A hibacsökkentő eljárás alkalmazásánál a pálya geometriai hibáit nem mérjük fel, és az előretolt pontot a hibákkal terhelt fekszint, illetve irányvonalon vezetjük végig. Tehát a pálya hibái csak csökkennek, de elvben sem szüntethetők meg. A relatív vágányszabályozás előkészítő munkáit teljes részletességgel az MI 007-78. számú MÁV Műszaki Irányelv tartalmazza. 4.2.2.2.1.1 A hibamegszüntető eljárás előkészítő munkái A korrekciók helyes alkalmazása és a visszamaradó hiba elvi kiküszöbölése érdekében a hibamegszüntető eljárás alkalmazása mindig kívánatos, de elengedhetetlen akkor, ha az alább felsorolt körülmények közül valamelyik fennáll a pálya állapotától függetlenül a hibamegszüntető eljárást kell alkalmazni: • a pálya átépítése vagy felújítása utáni a tervezett pályasebesség eléréséhez szükséges utolsó szabályozás és a jótállási szabályozás során,

17. szám


• a pályára engedélyezett sebesség V > 100 km/h, • a pálya vonalvezetése speciális geometriai elemeket, vagy geometriai kötöttségeket tartalmaz (inflexiós ellenívek, hullámos görbület-kifutású átmeneti ívek, átmeneti ívekkel csatlakozó kosárgörbék, hidak, alagutak, stb.) • a pályafelügyeleti tevékenység ellátása során a felügyeletet ellátó szakemberek véleménye alapján a pálya nem biztosítja a járművek nyugodt futását. Vízszintes vonalvezetés Alapelvek a) Egyenes és körív meghatározása hárompontos módszerrel Két pont „A” és „E” egyértelműen meghatároz egy egyenest. Az „A” és „E” pontokon át végtelen sok különböző R sugarú kör fektethető. A vágányszabályozás geometriájában az – ”A” pontot alappontnak, – az „E” pontot előretolt pontnak nevezzük, mert a szabályozás iránya mindig az „E” pont felé történik. A gépi vágányirányításnak egyik módja az, hogy előre megadott R ívsugár esetén az „A” és az „E” pontokon áthaladó R sugarú körre helyezzük a szabályozandó ív „C” pontját. A vasúti ívek viszonylag nagy sugarúak, így mindig elhanyagolható az „AE” húrhossz és a hozzátartozó „AE” ív hossza közötti különbség, a körívek a gyakorlatban mindig parabolának tekinthetők. A számításoknál egyre inkább alkalmazzák az R ívsugár reciprokát a g=1/R görbületet. Az egyenes nulla görbületi körívnek tekinthető. Az „AE” húron „A”- tól „a” és „E”-től „b” távolságban a húrra emelt merőleges egyenesen a körív „C” pontja „hc” távolságban van a húrtól. A „hc” távolságot nevezzük ívmagasságnak. A húrra emelt „hc” ívmagasság értékét minden gyakorlati esetben az ismert közelítő képlettel lehet meghatározni: hc = (AC x CE)/2R Az „AC”, illetve „CE” pontok távolságát pont elrendezésnek nevezzük. Ezek géptípustól függően állandó értékek. A fenti képletből kitűnik, hogy az ívmagasság gépenként csakis a görbület függvénye, hiszen az „AC” és „CE” állandó. Egyértelmű, hogy a „hc” a körívben állandó érték és egyenesben nulla. b) Egyenes és körív meghatározása négypontos módszerrel A hárompontos szabályozási rendszerben a szabályozandó „C” pont úgy helyezhető a helyes nyomvonalra, ha előzőleg az ismert 1/R görbületből kiszámítják a hozzátartozó „hc” értéket. A négypontos rendszernél a szabályozandó ív görbületét nem kell ismerni, mert ezt a már kiszabályozott részen fekvő „B” bázispont meghatározza. A gép három (A,B és E) pont által meghatározott körre helyezi a negyedik „C” pontot. Ez a megoldás csak akkor érvényes és alkalmazható, ha mind a négy pont olyan vágányszakaszon helyezkedik el, amelynek görbülete állandó.

1487

Ívek szabályozásának előkészítése érintőszög-eljárással Az érintőszög-eljárás a forgalom közben eltorzult íves vágányok szabályozására szolgál. Az eljárással az eltorzult ívet a legkisebb mozdítással egy szabályos – de nem az eredeti paraméterű – ívvé alakítjuk át. a) Mérési pontok megjelölése A mérési pontok megjelölése nem más, mint ívben a szelvényezés 5, vagy 10 méterenkénti sűrítése a külső sínszál belső oldalán. Erre azért van szükség, mert az ív irányszabályozás számításához szükséges ívmagasságokat egymástól fél húr-hossznyi távolságban mért, a külső sínszál gerincén maradandóan megjelölt és folyamatosan számozott pontokban kell mérni. A pontok sűrűsége az ív sugarától függ: R>300 m h=20 m R≤300 m h=10 m Inflexiós ívekben : R≥500 m h=20 m R<500 m h=10 m Ennek megfelelően a pontokat 10, illetve 5 méterenként kell felfesteni. A pontok jelölését az átmenti ív eleje előtt a legközelebbi egész számú szelvénynél 0-val kell kezdeni. A „0” jelű pont előtti számok negatív előjelűek. A pontokat az átmeneti ívhez csatlakozó egyenesben minimum 50 m hosszban kell felfesteni. A jellemző ívpontokban (ÁIE, ÁIV ≡ IE, IK, IV ≡ ÁIV, ÁIE) folyamatosan kell számozni. A számozást nem szabad megszakítani a változó sugarú ívben és az egymást követő ellengörbületű ívekben sem. Ha két ív között 100 m-nél rövidebb egyenes szakasz van a számozást folyamatosan kell végezni a következő ívvel együtt. Inflexiós pontban a jelölés pontszámának mindkét sínszálon azonosnak kell lennie (ez a mérési átállás helye) b) Ívmagasság mérés Ívmagasság mérést ívekben és átmeneti ívekben az irányszabályozás pontos végrehajtása érdekében kell végezni. Az ívmagasságokat a festékkel megjelölt és számozott pontoknál fél húrhossznyi távolságban kell mérni. A mérés végezhető hagyományos, vagy optikai mérőeszközökkel. A húr végeinek mindig a mérési ponttal szomszédos pontokhoz kell kerülnie. A mérőzsinór végeit, illetve a mérőpálcát a sín vezetési felületének még épp, a kopástól nem fénylő részének legfelső széléhez kell tartani. A mérést kétszer – oda és vissza – kell elvégezni. Azokban a pontokban, ahol a két mérés közötti különbség 2 mm-él nagyobb, ott harmadszor is meg kell mérni. A mérési jegyzőkönyv eredményét az „Űrlap gépi ívszabályozáshoz”, vagy az „Adatlap számítógépes vágányszabályozás tervezéséhez” című nyomtatványok mért ívmagasság rovatába, a mérési pont száma mellé kell beírni.

1488


c) Kalkuláció A mért ívmagasságokat tartalmazó nyomtatványokat feldolgozás céljából a Pályalétesítményi Központ Pálya és híd diagnosztikai osztályára kell megküldeni, vagy a felmérést végző – megfelelő program birtokában – a kalkulációt elvégezheti. Az űrlapon fel kell tüntetni a géplánc haladási irányát. Az alkalmazandó korrekció nagysága miatt meg kell adni a vágányszabályozó gép típusát is. Az adatfelvételnél meg kell vizsgálni az íveltolás lehetőségét, és fel kell tüntetni a kötöttségek által megszabott oldalirányú mozgatások lehetőségeit. A kötött pontok helyét és típusát pontosan meg kell adni. A feldolgozott adatok alapján az értékeket a vágányszabályozás előtt az aljakra a 4.2.2.2.3 pontban leírtak szerint kell felírni. A kalkuláció elve az érintőszög eljárás (szögkép eljárás), melynek grafikus kivitelezését röviden az alábbiakban ismertetjük. A számításos eljárás is hasonlóan működik. A mért ívmagasságok értékeiből megszerkesztjük az ún. szögkép vonalat. Az ívmagasság értékeket folyamatosan összegezzük, a részösszegeket ordinátákként felrakjuk milliméterpapíron. Szabályozatlan ívnél a szögkép vonal eléggé szabálytalan, hullámos görbe, szabályos körívnél a szögkép vonal – mivel az ívmagasságok állandóak – egyenes vonal, melynek hajlása az R sugártól függ. Szabályos átmeneti ívnél viszont a szögkép vonal másodfokú parabola. A torz körív szögkép vonalába egy olyan kiegyenlítő vonalat tervezhetünk, amely a szabálytalan vonalhoz jól simul, és egy hibátlan átmeneti íves körívnek felel meg. Ezután a szögkép vonal és a kiegyenlítő vonal közötti ordináta különbségeket újra folytatólagosan összegezzük, előjel helyesen. A részösszegeket, mint ordinátákat felrakjuk egy, a szögkép ábra alatt választott vízszintes abszcissza vonalra. Ez az összegvonal már a kívánt eltolási ábrát adja. Egyenes kitűzése Amennyiben egyenes pályaszakaszon 20 m-nél hoszszabb irányhiba észlelhető, akkor a hosszú egyeneseket műszerrel kell kitűzni. A hosszú egyenesek kitűzése nem geodéziai módszerrel történik, hanem a jó fekvésű vágányrészekben egy-egy főpontot kell kiválasztani. Ezeket a pontokat nevezhetjük iránypontoknak, és az ezekből adódó alapvonal lesz a korrigált irányvonal. Két- vagy többvágányú pályán az iránypontok kijelölésénél figyelemmel kell lenni a vágánytengely-távolságok előírt értékére is. A munka menete a következő: a) Kijelöljük az irány bázis sínszálát (egyvágányú pályán általában a szintezési bázis sínszál, kétvágányú pályán a belső sínszálak). b) A kiválasztott jó fekvésű keresztmetszetben a bázis sínszál belső futó élét választjuk kiindulási pontnak. Erre a pontra a teodolittal szabályos pontra állást végzünk.

17. szám

c) A vágánytengelyre merőlegesen fektetett segédeszközt a másik jó fekvésű pontnál állítjuk be úgy, hogy a bázis sínszálnak ütköztetjük, és a mozgótárcsa az ütközési pont felett legyen beállítva, ami a „0” érték. d) Beirányozzuk a rögzített mozgótárcsát, majd a segédeszközzel a műszer felé haladva, négyaljanként leolvassuk az eltolás nagyságának értékét, úgy, hogy a mozgótárcsát állítjuk a teodolit által meghatározott egyenes síkjába. A fenti műveletsor végrehajtható egy un. fiktív pont felvételével is. A fiktív pont a vágánytengelyben, vagy a padkán is felvehető, természetesen a megfelelő segédeszköz alkalmazásával. Azokon a vonalakon, ahol lézerrel felszerelt vágányszabályozó gépek dolgoznak, és a lézer használatát eldöntötték, ott a hosszú egyenesek kitűzése, illetve 4-5 aljankénti sűrítése szükségtelen, mert ezek a gépek lézerberendezéssel tűzik ki az irányt a szabályozás végrehajtása során. A lézerrel kitűzendő pályán kb. 200 m-ként meg kell határozni a vágány tengelyének helyét. Ezen a helyen az aljra fel kell festeni a vágánytengely tervezett eltolását (mm). Erre a helyre legalkalmasabb egy fix oszlop, felsővezetéktartó oszlop vagy más fix tárgy, amelyre kitűzéskor fel lehet jelölni az oszlop és a vágány tengelyének távolságát. Magassági vonalvezetés Alapelvek A szintezés megkezdése előtt ki kell választani az ún. bázis sínszálat, amelyen a szintezést kell végezni. Ez egyenes vágányban tetszőleges, ívben a belső sínszál. Az aláverés során a pálya fekszintje kissé emelkedik, és egy bizonyos nagyságú alapemelést mindig ki kell alakítani. Ez az érték minimum 10 mm. Összefüggés állapítható meg az aláverő kalapácsok vibrációs frekvenciája (Plasser 35 Hz) és a zúzottkő ágyazat szemcsenagysága között a maximális ágyazattömörítés elérése céljából. A vágányszabályozó gépek gyártói a zúzottkő névleges méretét 30-60 mm-ben határozzák meg (a hazai előírás ennek megfelel). A gyártók ajánlása az alapemelésre minimálisan 15 mm, annak érdekében, hogy elérjük a megfelelő ágyazat tömörödést. A szintezés végezhető – a vágányra helyezhető Ni-C3, Ni-B5 vagy B21 típusú vágányszintmérő műszerrel, valamint – hagyományos, vagy kompenzátoros szintező műszerrel, vonalszintezéssel. A vágányra helyezhető vágányszintmérő műszer nagy előnye, hogy a leolvasott érték azonnal felírható a helyszínen, hátránya viszont, hogy az ún. magas pontokat nem mindig könnyű megtalálni. A vonalszintezéssel relatív szint alapján először a pálya hossz-szelvényét mérjük meg, majd milliméter papíron ábrázolva megtervezzük a szabályozás utáni állapot-

17. szám


ra vonatkozó vonalvezetést. Ezt követően kiszámítjuk az egyes keresztmetszetekben a szükséges emeléseket, majd a helyszínen felírjuk azokat. Ez az eljárás precízebb, de sokkal időigényesebb a vágányszintező műszer használatánál. Lejttörés nélküli szakaszok szintezése A szabályozandó hosszon – az alapemelés miatt – a fekszint kialakításának három szakasza különböztethető meg: 1) Felfutási emelkedő kialakítása A szabályozás kezdő pontjától, valamint a kötött pontoktól felfutási emelkedő kialakítása szükséges az alapemelés eléréséig. Az emelkedőt 1 ‰-es meredekséggel kell kialakítani. Ez azt jelenti, hogy 15 mm-es alapemelést figyelembe véve, minimálisan 15 m hosszon történik a kifuttatás. 2) Folyamatos szabályozás A folyamatos szabályozás a felfutási emelkedő és a kifutási lejtő közötti szakaszon történik. Ezen a szakaszon az alapemelés állandó. 3) Lefutási lejtő kialakítása A folyamatos szabályozás végén az alapemelés értékét szintén 1 ‰-es meredekséggel kell kifuttatni nulla értékre. Az alázúzalékoló szintezőműszer használatát a B melléklet tartalmazza. A vágányszintező (alázúzalékoló) műszer használatánál a szintezés iránya mindig az FKG haladási irányával megegyező kell legyen, és célszerű, ha a szintezés során mindig a műszer van elől és a tábla hátul. Ennek előnyei: a) a festő ember a tábla mellett haladva folyamatosan tud felírni, valamint b) a tábla nyaka mindig 0 állásban van így a táblát tartó dolgozónak nem kell állítgatnia, a műszer állványát pedig a méréshez értő, műszert kezelő technikus/mérnök állítja. Az alábbi táblázat tartalmazza a szintezés menete során beállítandó nyakmagasságokat és a szintezési szakasz végpontjában felállított tábla esetén az irányzási értéket. (15 mm-es alapemelésnél) Egy szintezési szakasz hossza (két magas pont között) 80-100 m. A műszernek és a táblának is magas ponton kell állnia. Szintezés menete (elöl a műszer) 1.felfutási emelkedő nyak állása szintezése Irányzás 2.folyamatos szinte- nyak állása zés Irányzás 3. kifutási lejtő szin- nyak állása tezése Irányzás

Tábla 0 0 0 15 0 15

Műszer 15 --15 --0 ---

1489

Függőleges ívek szintezése A függőleges ívek szintezését és a korrekciók kalkulálását el kell végezni, ha: • a lejtörés olyan lejtésű szakaszokat választ el egymástól, amelyektől az esés vagy emelkedés különbsége 3‰, vagy annál nagyobb, továbbá ha • a lekerekítő ív sugara m-ben kisebb, vagy egyenlő, mint a pályára engedélyezett sebesség négyzete km/hban. Ahol a fenti feltételek nem állnak fenn, ott elegendő a függőleges ívet hibacsökkentő eljárással szabályozni. A lekerekítő ív helyét legcélszerűbb grafikus úton megállapítani. A felvételnek feltétlenül olyannak kell lennie, hogy a lekerekítő ív érintőit jelentő két egyenesnek a helyzete egyértelmű és határozott legyen. A függőleges lekerekítő ívek szabályozásánál az „E” pontot egy korrigált vonalon kell vezetni. A korrekciót domború lejtörésnél adó emeléssel, homorú lejtörésnél adó süllyesztéssel kell végrehajtani. A függőleges ívekben alkalmazandó „Zf” korrekció kifutása parabolikus. Ha a gép teljes hosszával az ív felett van a „Zf” állandó, és értéke géptípustól függően az alábbi képletekkel számítható. 08-16 SP gépeknél: Zf=49,80/R (m) 08-16 SPAL gépeknél: Zf=49.80/R (m) 08-32 gépeknél: Zf=71,40/R (m) 09-16 CSM gépeknél: Zf=60/R (m) A képletekbe a lekerekítő ív sugarát méterben kell behelyettesíteni, és így méterben adódik a korrekció. A függőleges ív sugarát úgy kell megválasztani, hogy az R(e1e2)/1000>b feltétel teljesüljön. A függőleges lekerekítő ív felmérése és részletes kalkulációja megtalálható az MI 007-78 Műszaki Irányelvek 5.4.2-es pontjában. Túlemelés mérés Túlemelést az átmeneti ív teljes hosszában és attól két irányban – egyenesben és tiszta ívben – 30-30 m hosszban 10 m-ként, a tiszta ív további részében 50 m-ként kell mérni. A mérési pontok helyei azonosak az ívmagasságméréshez felfestett pontokkal. Az adatokat az „Űrlap gépi ívszabályozáshoz „ nyomtatványra (C melléklet) értelemszerűen a mérési pontok száma mellé kell beírni. A túlemelt sínszál felett futó „E” pontot „Zt” túlemelés korrekcióval kell vezetni. Az ÁIE átmeneti ív eleje, az ÁV átmeneti ív vége pontokat elhagyva a korrekciónak 2-2 lineáris kifutása van, melyek közül az előzőnek a hossza a géptípustól függően b=CE, a második hossza a=AC. A korrekció maximális értéke: Ztmax=mb/L, ahol m a túlemelés, L az átmeneti ív hossza.

1490


Fölé emelés (k) korrekció Túlemelt pályaszakaszokon a szintező húrok és a sínszálak egymáshoz viszonyított helyzetéből adódóan szükséges az első adó függőleges korrekciója (süllyesztése), annak érdekében, hogy a vasúti pálya szintreemelése az előírt adatoknak megfelelően történjen. A lesüllyesztési értékeket, a szintező húrok egyidejű süllyesztésével, az „ÁIE” – ponttól lineárisan kell felépíteni az átmeneti ív hosszának (L) megfelelően, az „ÁIV” pontig. Magassági korrekció kezdete, amikor az „E” első húrfeszítő kocsi eléri a főpontokat. Tiszta ívben a lesülylyesztési érték állandó marad. Ívből kifelé, az „ÁIV” ponttól az „ÁIE” pontig lineárisan 0 értékre kell csökkenteni, vagyis a szintező húrokat emelni kell. A „k” értéke a következőképpen számítható: k=konstans x m/R A konstans érték mindig a gépekre rendszeresített pontelrendezéstől függ, melynek megfelelően a süllyesztési értékekre vonatkozó táblázatok érvényesek. 4.2.2.2.1.2 A hibacsökkentő eljárás előkészítő munkái Kitűzendők a szemmel látható durva irányhibás pályarészek. Hibacsökkentő eljárással végzett vágányszabályozás előtt az alábbi adatokat minden alkalommal fel kell festeni: • az ív főpontjait a külső sínszál belső oldalán függőleges vonással, az előtte lévő aljon pedig az (ÁIE, ÁIV, IE, IV, stb.) jelzést kell felfesteni, • az ívsugár nagyságát az „ÁIE” felírás mellé, • átmeneti ívben a túlemelés értékét minden aljra lineárisan interpolálva, • a tiszta ív elején és végén (hosszú ívekben 50-m-ként megismételve) a túlemelés nagyságát, A gépkezelők figyelemfelhívása céljából az „ÁIE”, ill. az „ÁIV ≡ IE” pont előtt 4-5 alj közepére üres köröket kell festeni. Az „ÁIE”, ill. az ÁIV ≡ IE” előtti második aljra kell festeni a következőket: • L =…m (átmeneti ív hossza) • R =…m (ív sugara) • m =…mm (túlemelés a tiszta ívben) Amennyiben az átmeneti ívben a görbület és a túlemelés kifuttatás hossza eltér egymástól, akkor ezeket az adatokat a megrendelőnek közölnie kell a géplánc vezetőjével. 4.2.2.2.2 Az abszolút vágányszabályozás módszere Az abszolút vágányszabályozás bevezetése később jelentős megtakarításokat eredményez a karbantartás költségekben. Abszolút vágányszabályozást kell végezni V > 120 km/h sebesség esetén, de ahol az abszolút vágánysza-

17. szám

bályozás feltételei adottak, ott V ≤ 120 km/h sebességnél is ezzel a módszerrel kell dolgozni. A rendszer lényege és céljai: – Javítani az utazási komfortot, – Helyreállítani vagy karbantartani a vágány geometriát, összhangban az építési adatokkal, méretekkel, és számításba véve a valódi helyzetét, – Meghatározni a vágány helyzetét és a geometriai korrekciókat egy abszolút bázisú viszonyítási rendszerben, – Megfelelni az összes üzemeltetési kényszernek és a nagysebességű vonalak előírásainak. Főbb szempontok: • A nagy pontosságú mérés és a vágány helyzetének pontos meghatározása. • A hosszú hullámú hibák és átmeneti ív torzulások megfelelő kezelése. • Az utazási komfort javítása. • A vágánygeometria romlásának visszafordítása, jelentős lassítása. • A vágányszabályozási ciklusidő növelése. • A módszer összeférhetősége az üzemviteli kényszerekkel (munkaidőszakok, biztonság). Követelmények A megoldás egy egységes fix pont referencia rendszer, ami abszolút felmérési koordinátákon alapszik, és kompatibilis az ETRS89 (Európai Földi Referencia Rendszer). A fix pontokat tipikusan a felsővezetéki oszlopokon helyezzük el, vagy más szilárd szerkezeten, ahol nem sérülhetnek meg földmozgástól, stb., hogy biztosítsunk egy referenciát a tervezési vágányszabályozáshoz. Univerzális fix pontokat használunk, hogy lehetővé tegyük a kompatibilitást (összeegyeztethetőséget) más, különféle automatizált eszközökkel, és egyéb karbantartási feladatokkal. A vágánynak ezért kell teljes geometriai tervezésűnek lennie (közvetlenül kapcsolódva ezekhez a fix pontokhoz) abszolút koordinátákban, tartalmazva az összes szerkezet-űrszelvényt és felsővezetéki helyzetet, stb., azaz egy abszolút vágány geometriai rendszert. Az öszszes adatot el kell tárolni egy átfogó adatbázisban, amit arra is használhatunk, hogy tartalmazza a kapcsolódó topográfiai (térképészeti) felmérési adatokat is, amiket ugyanakkor készítünk, mint amikor a kezdeti felmérést az abszolút koordinátákról. Az abszolút vágányszabályozás technikai megoldása Az abszolút vágányszabályozás módszere fixpontokkal: Előkészítés • A fixpontok telepítése (pl. csapok a felsővezetéki oszlopokon),

17. szám


• A vágány és a fix pontok térképészeti felmérése, • A vágány cél helyzetének megtervezése, meghatározása (hagyományosan, vagy szoftver használatával), • Az adatok továbbítása az üzemeltetési szervezet felé. Az első vágányszabályozási művelet (meglévő vágányon) • Az előírt geometria meghatározása (közbenső helyzet kijelölése, hogy korlátozzuk a vágánymozgatást, ha szükséges), • Az adatok továbbítása a vágányszabályozó géphez, vagy az adatok felírása a vágányra, • A vágányszabályozás irányítása és folyamatos figyelemmel kísérése (viszonyítás a fix pontokhoz), • Azonnali felülvizsgálat a beavatkozás után. További abszolút alapú vágányszabályozási műveletek • Viszonyítás a vágány tervezett helyzetéhez és a korábbi vágányszabályozási adatokhoz, • Az újabb szabályozás a cél helyzet eléréséhez és a hibák javításához. Geometriai előkészítés adatainak jelölése a pályában A gépi vágányszabályozáshoz szükséges adatokat az „Űrlap gépi ívszabályozáshoz”, vagy a számítógépes „Eredménylap” tartalmazza, illetve az abszolút geometriai módszer esetén a tervezési adatok. Ezeket az adatokat kell az aljakra maradandóan felfesteni, úgy hogy az éjszakai munkavégzéskor is – kétséget kizáróan – olvasható legyen. Irányérték: A vágánymozgatás értékét és jelét az Űrlapon a 8. oszlop, az Eredménylapon a „Felírandó eltolás” oszlop tartalmazza. A felírást négyaljanként, lineáris interpolálással kell elvégezni. A felirat mellett az eltolás irányát nyíllal kell jelezni. Szintezési érték: Az emelés mértékét a bázis sínszál mellett kell felírni minden 4-5. aljon. Túlemelési értékek átmeneti ívben: A túlemelés értékét a gép haladási irányának megfelelően az aljakon a szintezési érték mellé kell felfesteni (kb. az aljnak a harmadára). Az adó „Z” korrekcióját az egyes számú táblázat „b” értékének megfelelő hosszban kell megadni. Az Űrlapon a megadott értékek felírását négyaljanként lineáris interpolálással kell végezni. A túlemelés kifutás korrekcióját (z) az Űrlap 12. rovata tartalmazza, az adóemelés (+) és süllyesztés (-) értékét a túlemelt sínszálon kívül, az alj végére előjel-helyesen kell felfesteni. A felfestést az ív főpontjaitól „b” hosszúságban lineárisan, majd „a” hosszúságban, ugyancsak lineárisan viszszavezetve kell végezni.

1491

Tiszta ívben a túlemelés értéke állandó, így elegendő 50 m-ként felfesteni, a folyamatosság irányát nyíllal kell jelölni. Inflexiós íveknél az ív végén és az ellenív elején megadott külső sínszálban lévő emelést, valamint a belső sínszálban lévő süllyesztést úgy kell felírni, hogy az értelemszerűen az alj egyik, illetve a másik végére vonatkozik. Egyenes pályaszakaszokon a szintezési bázis és az iránybázis egybeeshet. 4.2.3 Munkavégzés az automatikus vágányszabályzó rendszerekkel – ALC, ARCC ALC = Automatikus irányítás és ellenőrzés ARCC = Számítógépes vágányszabályozó és regisztráló rendszer: Az ALC és ARCC automatikus munkairányító rendszer arra szolgál, hogy irányítsa a vágányszabályozó gépet a vágány előírt geometriai helyzetének helyreállításában, és felméri a szabályozás utáni vágány geometriát. A berendezés fő funkciói: ¾ irányítja a gépet, mikor az előírt geometriai adatok ismertek, ¾ relatív módszerrel méri a tényleges vágányhelyzetet és kiszámítja a relatív módszerrel elérhető optimális geometriai helyzetet, ¾ Felméri és regisztrálja a vágányszabályozás utáni geometriai helyzetet. Mindkét módszer esetében lehetséges kötött pontokhoz igazodni (hidak, peronok, útátjárók, stb.). Az előírt geometriai adatokat a gépkezelő vagy kézzel kell előzetesen betáplálja, vagy a Darc rendszerrel előzetesen felvett adatokat adathordozóról beolvastatja. A geometriai adatok a pályafenntartási adatbázisokból és az ívnyilvántartásokból közvetlenül is hozzáférhetők. Az eltolási és emelési értékeket az irány- és magassági korrekciók figyelembevételével kell betáplálni az ALCbe, illetve ARCC-be. A korrekciós értékek bevitele során a berendezés automatikusan interpolál a közvetlen egymás melletti pontok között, a megtett úttól függően. A számítógép tárolókapacitása lehetővé teszi a vonal több szakaszának egyidejű adatfelvitelét. A munkába vételkor ki kell választani a megfelelő adathalmazt, és nem kell újra betáplálni azokat. Az ALC-vel és ARCC-vel végzett munkáltatás esetén, amikor előkészítő geometriai felmérés történik, az alábbiak szerint kell eljárni: 1. A szabályozandó pályarész kezdőpontjától kiindulva, a végpont felé haladva, növekvő szelvényszám szerinti sorrendben az alábbiaknak kell szerepelnie az átadott adatokban:

1492


– Ívsugár m-ben. – Átmeneti-ív hossza m-ben (ha a túlemelés és az irány-kifuttatás átmeneti-ív hossza különbözik, azt külön-külön kell megadni). – Túlemelés értéke a tiszta ívben, mm-ben. – Az ív görbületének iránya. – A főpontok szelvényének 0,5 m-es pontosságú megadása (növekvő szelvényszám szerint). – Az átmeneti ív (tervezett) geometriája (klotoid, koszinusz, stb.). 2. A kalkulációs űrlapon szerepelnie kell az előző kalkuláció során számított ívadatoknak is. A 09-es sorozatú gépek kalkulációs lapjain azonban a főpontokat, valamint az első és az utolsó stacionálási pontokat szelvényszám szerint is meg kell jelölni. Itt is fel kell tüntetni, hogy a haladási iránynak megfelelően az ív jobbos vagy balos. A kalkulációs lapokat annyi példányban kell készíteni, ahány vágányszabályozó fog együtt dolgozni (plusz egy példány marad az FKG üzemeltetőnél). Célszerű, hogy a gépek személyzete a részükre megadott adatokat betáplálja a fedélzeti számítógépbe, még a munkavégzés megkezdése előtt. A munka folyamatosságának biztosítása érdekében előnyösebb, ha egyszerre több állomásköz, illetve egy egész vonalszakasz adatai rendelkezésre állnak. Az ALC-vel és ARCC-vel végzett munkáltatás esetén, amikor előkészítő geometriai felmérés nem történik, az alábbiak szerint kell eljárni: A kívánt geometriai adatok a korrekciós értékekkel megállapíthatók, ha a géppel egy mérőmenetet végeznek, és a felmért tényleges vágányadatokból nyerhető optimális geometriai helyzetet a rendszerrel meghatározzák. Az optimalizálás során rögzíteni kell a helyben maradó pontokat. Az így nyert, számított geometriai adatokat tárolni kell, és az FKG üzemeltetőnek át kell adni. A műveleti sorrend: ¾ maradandóan meg kell jelölni a kiindulási pontot a vágányon, ¾ meg kell mérni a tényleges geometriai helyzetet a gép húr-rendszerével (5-15 km/h sebességgel történik), ¾ a kiegészítő határfeltételek betáplálása (az átmeneti ív alakja, kötött pontok rögzítése, ív adatok, megengedett legnagyobb eltolás rögzítése, stb.). Az ALC-vel vagy ARCC-vel felmért, és a mérések alapján számított adatok szerinti szabályozás csak hibacsökkentő módszernek számít. Használata csak alkalomszerű lehet (pl.: rendkívüli esemény utáni szabályozás). A mérés időszükséglete miatt a vágányszabályozó gép teljesítménye ezzel a módszerrel 40-50%-ra csökken.

17. szám

DArc program A program alkalmas az ívek nyilvántartására és kalkulációjára. A DArc program futtatásához egy külön szoftver-kulcsos program szükséges, a „MAGIC” futtató-program. Az ívnyilvántartó programba beépítésre került a számítógépes ívkalkulációs program, de az ívkalkulációs program függetlenül, önállóan is alkalmazható. Az ívek felmérését a kezdőponttól kiindulva, a végpont felé haladva kell elvégezni (R ≤ 300 m ívsugár esetén 10 m-es, R > 300 m ívsugár esetén 20 m-es húrral) a felmért értékeket az „Űrlap gépi ívszabályozáshoz” rendszeresített formanyomtatványba kell beírni, feltüntetve a kötött pontokat (útátjárók, peronok vagy egyéb műtárgyak), valamint a géplánc haladásával megegyező szabályozási irányt. Az ívek minden típusát kalkulálhatjuk a programmal. A program használatával az eltolások felfestése szükségtelenné válik, de az ív-főpontokhoz tartozó paramétereket ellenőrzés céljából továbbra is fel kell festeni. Nem minden vágányszabályozó gép alkalmas a DArc program fogadására, ezt a munkavégzés előtt tisztázni kell. A program alkalmas arra, hogy a MÁV Műszaki Irányelv (MÁV MI 007) 8. pontjában előírt elvárásoknak megfeleljen. Az ívkalkulációs program oktatását a MÁV Zrt. Pályalétesítményi Központ Pálya- és Híddiagnosztikai Osztály szakembere igény szerint vállalja. A géplánc geometriai előkészítését a Pályalétesítményi Központ munkatársai rendszeresen ellenőrzik. A program részletes leírását és használatának módját az érdekeltek a DArc program kezelési útmutatójában találhatják meg. MATISA kézi kalkulálás A mért ívmagasságokat tartalmazó „Űrlap gépi ívszabályozáshoz” tartozó formanyomtatványra felvett adatokat – a megadott kötöttségek és a géplánc haladási irányának feltüntetésével – MÁV ZRt. Pályalétesítményi Központ Pálya- és Híddiagnosztikai Osztályára be kell küldeni feldolgozás végett. 4.2.4 Az FKG munkavégzésével kapcsolatos szervezési feladatok Az FKG üzemeltető/kivitelező feladatai: Az FKG vezetője a géplánc munkájának irányításáért, a gépek üzembiztos állapotáért, azok teljesítményéért, a megrendelő által kijelölt munkahelyen végzett munkák minőségéért, a munkagépek és a lakószerelvény biztonságos tárolásáért, őrzéséért felelős. A szabályozás előkészítéséért a megrendelő a felelős. Az elvégzett munka átadása-átvétele, a kivitelező-megrendelő közös feladata, melynek részletes feltételeit (hiánypótlások, garanciális szabályozások, stb.) a szerződésben kell rögzíteni.

17. szám


Ezen túlmenően: a.) Munkahelyre érkezés előtt az FKG vezetője: 1. A megrendelővel és/vagy a pálya üzemeltetőjével közösen megvizsgálják a munkába veendő pályaszakasz előkészítő munkáit, és a megállapításokról jegyzőkönyvet készítenek. 2. A helyi sajátosságokat megbeszéli a megrendelővel és/vagy a pálya üzemeltetőjével. 3. Részt vesz a munkák összehangolása érdekében tartott megbeszéléseken. 4. Átveszi a szabályozáshoz szükséges adatokat, dokumentációkat. 5. A tároló állomásokon megszervezi és ellenőrzi a géplánc elhelyezéséhez szükséges feltételeket. b.) Munkával kapcsolatban: 1. Kapcsolatot teremt a forgalmi szolgálattevővel. Intézkedik a munkába induló gépek indító vágányra történő átállítása, és a kivonulási sorrendnek megfelelő gépbesorolás érdekében. 2. Felel a Vágányzári Utasításban a ki- és bevonulásra vonatkozó előírások betartásáért. Az írásbeli rendelkezéseket ismerteti a rendelkező gépkezelőkkel, átadja a menetleveleket. 3. Gondoskodik a sebességmérő és az írószerkezetek grafikonpapírral történő feltöltéséről. 4. A munkahelyre érkezés után meggyőződik a gépek munkába állásáról és azok előírásszerű munkavégzéséről. 5. Az ASA gépeken ellenőrzi a fedélzeti számítógép, az írószerkezet használatát, működését. Esetenként – a gép után – ellenőrzi a vágány fekszintjét és irányát. 6. Az elvégzett vágányszabályozási munkát naponta írásban átadja a megrendelőnek. 7. A munkagépekhez beosztott idegen létszámnak munka és balesetvédelmi oktatást tart még a munka megkezdése előtt. c.) A géplánc tárolásával kapcsolatban: 1. Ellenőrzi a géplánc tárolására, védelmére vonatkozó D. 2. sz. Utasítás I. főrész fejezeteiben előírtak betartását. Amennyiben az nem az utasításban foglaltak szerint van megszervezve, szükség szerint intézkedik. 2. Ha a tárolóvágány fölött villamos felső vezeték van, akkor a munkagépek javítása esetén a géplánc vezetője intézkedik annak feszültség mentesítéséről és földeléséről. 3. Munkaszünetes napok megkezdése előtt gondoskodik a géplánc őrzéséről. 4. A kocsipark tároló állomásra történő megérkezésekor köteles a kocsik épségéről meggyőződni. d.) Az átállásokkal kapcsolatban: A géplánc vezetője készíti elő valamennyi munkagép, munkahelyi, távolsági átállását. Ezt a feladatot a D. 2. sz. Utasítás „I. Általános rendelkezések” C-M fejezeteiben előírtak szerint kell végezni. E célból a géplánc vezetője kapcsolatot tart a forgalmi szakszolgálattal.

1493

A megrendelő feladatai: A vágányszabályozást a megrendelőnek kell tervezni az érvényben lévő utasítások és vágányzári előírásoknak megfelelően. A gépláncok gazdaságos kihasználása céljából hagyományos munkáltatás esetén naponta 5-8 óra összefüggő, nyújtott műszak esetén 10 óra folyamatos vágányzárási időt kell biztosítani. Az egy vágányzári órára eső teljesítményt a géptípustól függően mindig az érvényben lévő normaidő figyelembevételével kell tervezni. A gépláncos vágányszabályozáshoz a megrendelő olyan műszaki irányítót rendel ki megbízottnak, aki a vágányzárat is felelősséggel vezetheti. (F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 31. sz. Függelék 31.2.2. p.). A megrendelő a konkrét feladatokon túlmenően az alábbiakat intézi, ill. gondoskodik azok folyamatos biztosításáról. 1. A vágányszabályozás megkezdése előtt tartozik a géplánc vezetőjével megbeszélni, és rögzíteni az „E” mellékletben a: – munkakörülményeket, – munkaidőt (vágányzár), – vágányszabályozás előkészítésnek módját, – a vágányszabályozás módszerét, – a vonali tároló állomásokat. 2. Az FKG üzemeltetővel és a pálya üzemeltetőjével közösen kell megvizsgálni, a szabályozandó vágány előkészítő munkáit. A tapasztalatokat az előfelvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 3. A vágányszabályozás megkezdése előtt a géplánc vezetőjének átadja: – vonal ívkimutatását, – a lejttörések helyének, a lejtviszonyoknak fix pontoknak (Útátjáró, híd, peron) a kimutatását, – a hézagnélküli vágányok tényleges semleges sínhőmérsékletét tartalmazó kimutatásokat, – a lézerpont kimutatást, – az ívek kalkulációs lapjait, egyéb kitűzési, szintezési analóg és (vagy) digitális adatokat, – a vágányzári rendeletet, – a munkát megrendelő okmányt. 4. Amennyiben az előző 1-3. pontokban felsoroltak közül az előkészítő munkák vizsgálata és a kimutatások átadása elmarad, akkor annak tényét (okát) a géplánc vezetőjénél lévő „Központi Utasítások és Észrevételek” könyvébe kell bejegyezni és mind a két félnek alá kell írni. 5. A vágányszabályozást a megrendelőnek kell tervezni az érvényben lévő utasítások és vágányzári előírásoknak megfelelően. A gépláncok gazdaságos kihasználása céljából hagyományos munkáltatás esetén naponta 5-8 óra összefüggő, nyújtott műszak esetén 10 óra folyamatos vágányzárási időt kell tervezni. Az egy vágányzári órára eső teljesítményt a géptípustól függően mindig az érvényben lévő normaidő figyelembevételével kell tervezni.

1494


A vágányzárért felelős műszaki irányító feladatai 1. Felelős a vágányzár előírt időbeni megkezdéséért és befejezéséért. 2. Felelős a vágányzárolt munkahelyek F. 1. sz. Jelzési Utasítás, F. 2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei, valamint „A vasúti pályán dolgozók személyi biztonságának megszigorítása” tárgyú rendelkezés szerinti fedezéséért. 3. Gondoskodni köteles arról, hogy a vágányzár kezdési időpontjára a területileg illetékes biztosítóberendezés karbantartó és felsővezeték karbantartó szakemberek (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 18.4. alfejezet, valamint az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 23. sz., 31. sz. Függelék) a helyszínen legyenek. A illetékes biztosítóberendezés karbantartó és felsővezeték karbantartó szakembereit írásban kell értesíti. 4. A vágányzár alatt folyó különféle munkákat összehangolja (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 18.4. alfejezet, valamint az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 23. sz., 31. sz. Függelék). Komplex vágányzár esetén – amikor a gépláncon kívül más járművek közlekedtetésére is szükség van – tartozik a munkaterületeket elhatárolni ezt, az érintett munkavezetőkkel közölni. 5. A gépláncos vágányszabályozás során megszervezi a vágányszabályozó gép utáni vágánymérővel történő fekszint, szemrevételezéssel az irány ellenőrzését. A minőségi előírások, a teljesítményi követelmények megtartását figyelemmel kíséri. 6. Gondoskodik az éjszakai munkavégzés feltételeiről, illetve az éjszakai munkavégzés során betartandó – szigorított – ellenőrzési és balesetvédelmi intézkedések végrehajtásáról. 7. Az elvégzett (befejezett) vágányszabályozási munkát naponta átveszi a géplánc vezetőjétől. A pálya állapota és a vágányszabályozó gép regisztráló szerkezet grafikonja alapján dönt a hibás pályarészek újraszabályozásáról, szükség esetén ideiglenes sebességkorlátozás bevezetéséről. 8. Felelős a D. 2. sz. Utasítás idetartozó pontjainak folyamatos végrehajtásáért. 9. A tároló állomást, valamint a munkahellyel szomszédos két állomást írásban köteles értesíteni arról, hogy a munkát másnap mely vágányon, mely szelvények között végzik. 10. Az FKG munkájának irányítója az irányítása alá tartozó dolgozók esetében a munkavédelmi előírások, óvórendszabályi előírások betartását, gépkezelési utasításban- előírt rendelkezések végrehajtását a munkavégzés során rendszeresen ellenőrizni köteles: A megrendelő által kirendelt műszaki irányító felelős a vágányzár előírt időbeni megkezdéséért és befejezéséért. Felelős a vágányzárban munkát végző valamennyi MÁV szakszolgálat és közreműködő Kft helyszíni munkairányítójának oktatásáért. Az oktatás ki kell terjedjen az elvégzendő munka, a technológiai sorrend, a pontos munkaterület, a ki-és bevonulási sorrend megkérésének és kiadásának rendje, a vasútüzem kockázata, az anyagmozgatás szabá-

17. szám

lyai, a területi-helyi sajátosságok, baleseti veszélyek, a tűzgyújtás szabályai, az alkalmatlan állapotban lévő dolgozó eltávolítása a munkaterületről, a baleset, rosszullét vagy veszélyeztetés során követendő eljárási rend (bejelentés, kivizsgálás, stb…), a rendkívüli időjárási körülmények esetén történő munkavégzés, valamint az egyéb munkavédelmi előírások ismertetésére, stb. Az oktatott munkairányítók az oktatás tudomásul vételét a vágányzári rendeleten, vagy az építési és felmérési naplóban, vagy egyéb módon az oktatás tényét kimutathatóan bizonyító dokumentumon aláírásukkal elismerik. Ez az oktatás nem kell tartalmazza a törvényekben és jogszabályokban a munkáltató számára előírt egyéb oktatási kötelezettségeket. A forgalmi összekötő feladatai A géplánc forgalombiztos és gazdaságos üzemeltetése céljából, komplex vágányzárak, vagy egyéb jelentős üzemvitelt zavaró tevékenységek esetén – a munka idejére – forgalmi összekötőt kell a helyszínre biztosítani, akinek kötelessége: 1. Összeköttetést tartani, a géplánc vezetője, a megrendelő megbízottja és az érdekelt állomások forgalmi szolgálattevői között. 2. Biztosítani a vágányzári rendeletben engedélyezett munkaidőt. 3. Intézni az FKG vezetőjének a munkákkal kapcsolatos forgalmi vonatkozású kéréseit. A forgalmi összekötő élőszóval, vagy írásban adott forgalmi rendelkezéseit – amennyiben azok megfelelnek az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 18. pontjában foglaltaknak – valamennyi szolgálati ághoz tartozó dolgozónak végre kell hajtani. A biztosítóberendezésekkel kapcsolatos intézkedések A megrendelő a gépláncos vágányszabályozással kapcsolatos biztosítóberendezési feladatait tartozik azok helyi vezetőivel, a vágányzári kérelem aláíratásával párhuzamosan megtárgyalni. Elsősorban: – tervezett gépláncos vágányszabályozás helye, ideje, haladási üteme, – géplánctároló állomások, vágányok, biztosítás módja, tárolás ideje. Biztosítóberendezési szakszolgálat feladatai: – vágányzári rendeletben előírtak betartása, – a munkába veendő pályaszakaszon a géplánc előtt le kell szerelni a gépek munkáját akadályozó biztosítóberendezési szerelvényeket (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 18.4. alfejezet, F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 23. sz. Függelék). – a vágányzár lemondása előtt a biztosítóberendezések szerelvényeinek visszaszerelése (F.2. sz. Forgalmi Utasí-

17. szám


tás 18.4. alfejezet, F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 23. sz. Függelék). – meggyőződés a berendezések forgalom- és üzembiztos működéséről, – a géplánc tároló vágányokra váltózár vagy kisiklasztó saru fel és leszerelése. A felsővezetékkel kapcsolatos intézkedések A megrendelő a villamos felsővezetéki szakszolgálat gépláncos vágányszabályozással és a géplánc tárolásával kapcsolatos feladatait tartozik annak helyi vezetőjével, a vágányzári kérelem aláíratásával párhuzamosan megtárgyalni. A vágányszabályozás értékeinek (emelési magasság, ívkorrekció, stb.) ismeretében közölni kell, hogy a pályaszint és az irányviszony változik-e és milyen mértékben. Villamos felsővezetéki szakszolgálat feladatai – Vágányzári rendeletben előírtak végrehajtása. – A munkába veendő pályaszakaszon a géplánc előtt le kell szerelni (eltávolítani) a gépek munkáját akadályozó földelő vezetékeket. – A vágányzár lemondása előtt a földelővezetékek visszaszerelése. – Szükség esetén a felsővezeték utánszabályozása. A géplánc és a kocsipark közlekedtetése, tárolása A géplánc közlekedtetése, tárolásának biztosítása, őrzése az FKG üzemeltető feladata. A vasúti szakszolgálatok különféle munkagépeinek és munkavonatainak közlekedtetését és az ezekkel összefüggő műszaki előírásokat a D. 2. sz. Utasítás tartalmazza. Tekintettel a géplánc nagy értékére, fokozott gondot kell fordítani, annak tárolás alatti védelmére (D. 2. sz. Utasítás). A géplánc munkagépeit minden éjszaka, (vagy nappal) és munkaszünetes napokon lehetőség szerint ott kell tárolni, ahol a kocsipark van. A munkaszünetes napokon az FKG üzemeltetőnek a géplánc folyamatos őrzését is biztosítani kell. A tároló állomások és vágányok kijelölése a Területi Központok feladata. A tároló vágányt úgy kell kiválasztani, és azt úgy kell biztosítani, hogy a rajta álló gépláncot sem vonat, sem tolatási mozgás ne veszélyeztesse. Az állomásokon a tároló vágányra vonatkozó előírásokat az „Állomási Végrehajtási Utasítás” tartalmazza. Az FKG és kocsipark tárolásához – egy géplánc esetén – a szükséges vágányhossz: 250 vfm. A géplánc üzemeltetőjének minden tároló vágány mellett biztosítania kell: – a gépkezelőknek a személyi közlekedés biztonságos feltételeit,

1495

– villamos energia csatlakozást Dafr 633 szabványú csatlakozóval, – vízvételezést minimum ½”-os, aknában elhelyezett kerti csappal, – ahol az állomáson szennyvízelvezetés van, ott a kocsipark szennyvizét a csatornába kell bevezetni, A víz, villany, csatorna, WC biztosítás, feszmentesítés, és a tárolóvágány fedezésének kérdését a kivitelező és a megrendelő közti szerződésben kell rögzíteni. 4.3 Munkavégzés 4.3.1 A munka végrehajtásának technológiai sorrendje A munka végrehajtásának technológiai sorrendje általában a következő: – fekszint és irányszabályozás, (ASA gép végzi) – ágyazatrendezés, (ARG gép végzi) – ágyazattömörítés. (AKT gép végzi) A vágányzáras munkákhoz kivonuló gépeket 1-gyel kezdődő sorszámmal kell megjelölni, a kivonulás sorrendjét a vágányzári rendeletben, ill. írásbeli rendelkezésben kell meghatározni. A munkahelyen a gépek munkába állási, egymástól való távolságát a géplánc vezetője határozza meg. A vágányszabályozó gépeken beállítandó műszaki paraméterek Az aláverési mélység beállítása: Az aláverő kalapácsok ágyazatba való behatolási mélysége meghatározza a fekszint szabályozás minőségét. Ezért azokat úgy kell beállítani, hogy a leghatásosabban és egyenletesen tömörítse az aljak alatt az ágyazatot. A túl magasra beállított aláverő kalapácsok összehúzás közben nem az alj alatti ágyazatot tömörítik, hanem az aljat fogják meg. Ilyen esetben az alj alatt nem alakul ki tömör ágyazat és a gép mechanikája feleslegesen nagy igénybevételnek van kitéve. Túl mélyre beállított kalapácsok esetén a vibráció következtében fellazított ágyazati anyag az aláverő fejek felett és a kalapácsszárak mellett kitér a tömörítés elől, anélkül, hogy az alj alatt tömörödne. A helyes tömörítési mélység az alj vastagságától, a zúzottkő méretétől függ. A 32/50 mm szemnagyságú zúzottkőnél az ideális tömörítési mélység, ha a kalapács felső éle és az alj alsó éle közötti távolság 10-20 mm. Az aláverési mélységet 09 és 08 sorozatú gépeken digitális kijelző műszerrel lehet ellenőrizni. Az ellenőrizni kívánt szerszámszekrény nyomógombját meg kell nyomni. A digitális kijelző műszer a szerszámszekrény helyzetét mutatja, melyet a tényleges értékadó ad. Ha a szerszámszekrény lesüllyed és ebben a helyzetben marad, az aláverési mélység a digitális kijelzőn leolvasható. Ha a gépen nincs beállítási vagy aláverési mélységet jelző műszer, vagy az rossz, úgy az aljat ki kell ágyazni és az alj alsó éle és a ka-

1496


lapács felső éle közötti távolságot a megadott értékre kell beállítani. Aláverés közben a gép szerszámszekrényeit csak akkor szabad lesüllyeszteni, ha a gép már az alj fölött megállt. Nem szabad „fékezni” a szerszámszekrényekkel. Az aláverő kalapács keresztmetszete Az aláverő kalapácsok tömörítő fejét úgy alakították ki, hogy az átlagos zúzottkő szemnagysághoz és a gép összehúzó erejéhez illeszkedjék. A munka során az aláverő kalapácsok kopnak. Különösen az alsó élük kopik. A kopás következtében a kalapács felülete, így az aláverés hatásfoka csökken. Az aláverő kalapácsot kopás miatt ki kell cserélni, ha a tömörítőfej magassága 55 mm, vagy annál kevesebb. Összehúzási műszaki paraméterek A megfelelő tömörségű ágyazati gerenda kialakításához meghatározott összehúzó nyomás tartozik. Túl nagy nyomással túl gyors az összehúzás. Túl gyors összehúzás esetén pedig a vibráció tömörítő-, rendező hatása nem érvényesül megfelelően, ezért annak ellenére, hogy az összehúzó erő nagy, az így előállított ágyazatgerenda teherbírása nem lesz megfelelő. Ugyanakkor a gép túlzott igénybevételnek van kitéve. Túl kis összehúzó erő esetén a vibrációnak nem tömörítő, hanem a fellazító hatása jelentkezik. Az összehúzási nyomást a gépkezelő állítja be a mindenkori ágyazati ellenállásnak megfelelően. Az alkalmazott összehúzási frekvencia Plasser gépeken 35 Hz, az összehúzási idő 1,2-1,5 sec legyen. 4.3.2 Fekszint szabályozás A szintre-emelő berendezés csak emelést végez, sülylyesztést nem. A gép csak akkor alakítja ki a megfelelő minőségű szintet, ha egy minimális emelési lehetőség az egész fekszintszabályozási munka folyamán biztosítva van. Ez az érték 10-20 mm, ami azt jelenti, hogy bármilyen munkamódszerrel dolgozik, a pálya szintjét, még az ún. magas pontokat is tudja emelni 10-20 mm-rel. Amenynyiben az ágyazat szennyezettsége már nagyobb fokú (30-40%), akkor célszerű 20 mm alapemelést tervezni. Az előrehaladás során a fekszint viszonyokat a gép előtt, alatt, ill. után a sínre mérőgörgőkkel támaszkodó mérőkocsik érzékelik. A mérőkocsikat légnyomás, ill. gravitációs erő szorítja a mérendő sínszálak futó, vezető felületére. Aláverés alatt ezeknek a mérőkocsiknak állandóan azonos módon kell érintkezniük a sínnel. A mérőgörgőket, ill. mérőkocsikat a pályán helytelenül tárolt zúzottkő megemeli, kisiklasztja, aminek következtében a mérőrendszer valótlan adatokat érzékel és ennek megfelelően, helytelenül vezérli a gépet. Ezért a sínek mellett nem lehet magasan tárolt zúzottkő.

17. szám

Az ASA gépkezelője aláverés közben az aljak helyét szemmel érzékeli. A szükséges emelési, túlemelési adatokat, amelyek a vágánytengelyben vannak az aljak közepére írva, nem takarhatja el az ágyazati anyag. Az emelést a gép a sínfej két oldalán guruló sínfogó tányérok segítségével végzi. Ezeknek a tányéroknak a helyét a zúzottkőtől szabaddá kell tenni, a magas geocsavarokat előzően ki kell cserélni. 4.3.3 Emelés, merítés Az előirt pályaszint kialakítása érdekében egy minimális un. alapemelési értékkel a pálya magas pontjait is meg kell emelni. Helyenként a pályában lévő fekszint hibákból adódóan ennél az értéknél jelentősen nagyobb emelések is adódhatnak. Tilos az alépítmény-koronára, javítórétegre, hengerelt, tömörített alsó ágyazatra fektetett vágányt vágányszabályozó géppel felemelni „aláverni”. 50 mm az az emelési határ, amelynél egyszeri aláverésből származó kőmenynyiség még tömören ki tudja tölteni az alj emeléséből keletkezett hézagot. Ha ennél magasabbat kell emelni, akkor a második emelést legalább 20 vonat elhaladása után lehet végrehajtani, de előtte a pályát ismét szintezni kell. Építésnél vagy gépi ágyazatrostálás után csak akkor szabad gépi szabályozást megkezdeni, ha a vágányt már kézi erővel annyira aláverték és kiirányították, hogy abban: – 5 m hosszú, rövid süppedés közepén sincs 20 mm-nél nagyobb süppedés, – 5 m hosszon belül nincs ennél nagyobb keresztsüppedés, – 20 m-es hosszon mért ívmagasság legfeljebb 80 mm lehet. A tömörítés minősége a 25-30 mm-es emelés esetében a legjobb. Ezért a vágány szintezésekor a magas pontokat úgy kell megválasztani, hogy az emelés összege a 25-30 mm-t ne haladja meg. 4.3.4 Irányítás A gép a vágány aláverésével egyidőben – az ismert módszerekkel – a vágány irányítását is elvégzi. A vágány irányításakor a sínfogók a sínt fogják meg, emelik szintre és az irányítógörgők segítségével végrehajtják az irányítást. Fontos, hogy az aljak lemaradás nélkül kövessék a sínek mozdulását. Laza kapcsolószerek esetén az irányítási és szintre emelési munka nagyrészt kárba vész, mert az irányított sín elengedése után visszaugrik a helytelenül fekvő aljra. A munka minősége érdekében a kapcsolószereket előzetesen meg kell húzni. Peron melletti vágány szabályozásakor a peront meg kell bontani. Egyrészt biztosítani kell a helyet, a sínfogó-tányérok részére, másrészt az irányítás lehetőségét kell megteremteni. A peron melletti vágányban feltétlenül szükséges az aljvégeknél az ágyazat teljes aljszélességében és mélységében való megbontása, fellazítása 2-3 cm-es sávban, ill. az eltolási értékeknek megfelelően. Az irányítás során a gép mindig

17. szám


az egyik sínszálra, mint „bázisra” dolgozik. (Az iránybázis ívekben mindig a külső sínszál, egyenesben bármelyik sínszál lehet.) Ebből következik, hogy az irányítás eredménye mindig a bázis sínszálra értendő. (nyomtáveltérések a másik sínszálon, mint „irányhibák” jelentkeznek) A megengedett legnagyobb irányítás – vágányeltolás – hagyományos vágányban egy menetben 80 mm. Hézagnélküli vágányban az irányítás a hosszváltozás függvénye. Íves vágányrészben végzett olyan irányszabályozás esetén, amelynél egy-egy 20 m-es szakaszra vonatkozóan 0,5 mm-nél nagyobb hosszváltozás következik be, az íves vágányrészt az irányszabályozás után közvetlenül szét kell vágni és feszültség mentesíteni kell, majd az vágások helyét ezt követően be kell hegeszteni. 4.3.5 Ágyazat rendezés Ágyazatrendezés Az ágyazatrendező géppel mindenkor úgy kell az ágyazati anyagot szétosztani (rendezni), hogy az ágyazat keresztszelvénye tömörítés után szabványos (MSZ: 11316-58/77 Országos közforgalmú vasúti pályák nyíltvonali mintakeresztszelvényei) méretű legyen. Ettől eltérően a hézagnélküli vágányok íveiben 40-50 cm vastag ágyazat esetén mind betonaljas, mind a talpfás felépítménynél az alábbiak szerint kell eljárni: – 3000 m sugarú ív külső és belső oldalán 40 cm ágyazattúlérést, – 2999-600 m sugarú ív külső és belső oldalán 45-45 cm, – 599-500 m sugarú ív külső oldalán 55 cm, belső oldalán 45 cm, – 499-400 m sugarú ív külső oldalán 65 cm, belső oldalán 45 cm ágyazattúlérést kell készíteni. Ágyazat felpúpozást csak az R=600 m-nél kisebb sugarú ívben kell készíteni, mégpedig a túlemelés hajlásához viszonyított 1:5 rézsűvel. Ahol a külső sínszál nincs szigetelve, ott az ágyazat felpúpozást az alátétlemezek szélétől kell kiképezni, ahol a külső sínszál szigetelt, ott az alátétlemez külső szélétől 20 cm távolságban kell elkezdeni, de a túlemelés hajlásához viszonyított 1:4 hajlású rézsűvel. A hiányos ágyazat kiegészítése céljából az ágyazatrendező gép silójában mindig kell lenni zúzottkőnek. Az ágyazatrendezés akkor tekinthető befejezettnek, ha a munkába vett pályaszakaszon sem az aljközökben, sem az aljak végénél nincs ágyazathiány. Az aljakról a fölös zúzottkő le van seperve, de az aljak oldalai és véglapjai nem láthatók, ezt az ágyazat eltakarja. Kétvágányú pályán a szabványos vágány-tengelytávolság esetén a két vágány közét pályaszintig fel kell tölteni ágyazati anyaggal. Szabványosnál nagyobb vágánytávolság esetén erre nincs szükség. 4.3.6 Ágyazat tömörítés, stabilizálás A gépláncba besorolt aljköztömörítő gépek folyamatos munkájának biztosítása, azok követési távolságának meghatározása döntő fontosságú, hogy a vágányzárás vé-

1497

gére a szabályozott vágányhosszon az ágyazattömörítés is befejezést nyerjen. Hézagnélküli vágányok változó hőmérsékleti viszonyok mellett folyó szabályozásakor, amennyiben az aljköztömörítő gépek hibája, vagy egyéb ok következtében nem dolgoznak, úgy a vágányszabályozó gépeknek is meg kell állni mindaddig, amíg az ágyazattömörítés géppel, vagy kézzel ismét biztosítva nincs. 4.3.7 Hibás pályarészek javítása Amennyiben az átdolgozott pályán a fekszint, vagy irányviszonyok állapota szükségessé teszi az ismételt szabályozást, úgy azt még aznap, vagy az egy vágányzári rendelettel kiadott időtartamon belül el kell végezni. 4.4 Utómunkák A gépláncos vágányszabályozás befejezése után haladéktalanul el kell végezni a szükséges utómunkákat; – Felbontott vasúti átjárók visszaépítése – az útzár függvényében – történhet a vágányzár után is. – Esetleges ágyazat hiány felmérése, ágyazat pótlása. 4.5 A munka ellenőrzése, átadás –átvétele – Előkészítési munkák ellenőrzése – Munkavégzés közbeni ellenőrző mérések A fekszintszabályozás minőségét a vágányszabályozó gép után egy, a megrendelő létszámába tartozó dolgozónak felépítményi vízszintmérővel, a két sínszál egymáshoz viszonyított helyzetét 5 m-enként ellenőrizni kell. Amennyiben a két sínszál magasságkülönbsége meghaladja a ± 2 mm-t, a szabályozást mindaddig nem szabad folytatni, míg annak okát a géplánc vezetője és a megrendelő meg nem vizsgálja. A vizsgálat után közösen döntenek az újraszabályozásról, vagy a továbbhaladásról. A fekszintmérést végző dolgozó a vágány irányát is – hátrafelé tekintve az iránybázis sínszálon – szemmel ellenőrzi. A vágány fekszintjét szemmel is ellenőrizni kell. A szabályozott pálya mentén lévő szilárd létesítmények mellett az űrszelvény és a szabadon tartandó tér méreteit, kétvágányú pályán a vágánytengely távolságot a bérbevevő megbízottjának a munka befejezése előtt ellenőrizni kell. 4.5.1 Felépítménymérés A vágányszabályozó gépek a szükséges feltételek biztosítása mellett a fekszint- és irányszabályozást ± 1mmes pontossággal végzik. Az irány és fekszint szabályozás minőségét a vágányszabályozó gépen működő mérőberendezéssel rajzolt grafikonon közvetlenül kell bizonylatolni. A vágányszabályozó gépek a két sínszál egymáshoz viszonyított magasságkülönbségének mérését és az iránymérést a felépítmény szabályozásával egyidejűleg végzik.

1498


4.5.2 A munka minőségi átvételének feltételei A felépítmény karbantartó gépláncok által végzett irány- és fekszint szabályozást az ASA gépekkel készített kiértékelt grafikon alapján,- illetve a hosszirányú magassági eltéréseket (rövid és hosszú süppedéseket), valamint a hosszirányú irányhibákat szemmel ellenőrizve kell átvenni. A végzett munka mérésének megkezdése előtt a rajzoló berendezést az alapvonalra, mint „0” vonalra kell beállítani. Fekszint vonatkozásában hézagnélküli felépítményen a vonalra engedélyezett sebességtől függetlenül mind az egyenes, mind az íves pályarészen (túlemelés figyelembevételével) a két sínszál magasságkülönbsége nem lehet több, mint ± 2mm. Ugyanitt a szórványosan előforduló – még megengedett – legnagyobb eltérés ± 3 mm, s így az alapvonal figyelembevételével rajzolt görbe nem érheti el a ± 4 mm-es értékhatárnak megfelelő, nyomdai úton előrajzolt vonalat. A gépláncos szabályozás után a ± 3 mm-en túl előforduló, két sínszál közti magasságkülönbség okát vizsgálni kell. A vizsgálat után a munkát átvevő dönt az újraszabályozás szükségességéről. A ± 3mm-es eltérést folyamatosan meghaladó vágányhossz azonban a 20 m-t nem haladhatja meg, ez esetben, és ha a kifutási lejtő aránya meghaladja a D.54. sz. Műszaki Adatokban előírt értékeket, a gépi szabályozást meg kell ismételni. Hagyományos pálya fekszintszabályozását is úgy kell végrehajtani, hogy a két sínszál magasságkülönbsége nem lehet több, mint 2 mm. Amennyiben a gépi szabályozás után a hagyományos pályán a D.54. sz. Műszaki Adatokban megengedett értékeket meghaladó fekszint hibák vannak, akkor a hibák okát meg kell vizsgálni és a munkát átvevőnek dönteni kell az újraszabályozás szükségességéről, vagy a gép továbbhaladása felől. A szabályozást meg kell ismételni, ha a fenti eltérések kifutási lejtője nem elégíti ki a D.54. sz. Műszaki Adatokban előírtakat. Kifutási lejtő vonatkozásában hézagnélküli és hagyományos felépítményen az ívekben a túlemelés, az egyenesekben a két sínszál magasságkülönbség kifutási lejtőjének hajlása nem érheti el a D.54. Műszaki Adatokban előírt határértékeket. Az ASA gépek munkája után az irányeltérés a ± 2 mm-es értékhatárt nem haladhatja meg. Az irányeltérés úgy egyenesben, mint ívben a 10 m-es húrhosszon mért vágányrészeken a gépi vágányszabályozás után sem lépheti túl a D.54. sz. Műszaki Adatokban előírtakat. A megengedett eltéréseken túl jelentkező hiányosságok okát vizsgálni kell, és a munkát átvevő dönt az esetleges újraszabályozásról. 4.5.3 A vágányszabályozó gépek grafikonjának értékelése, felhasználása A munka minőségének a grafikonok útján való naponkénti folyamatos értékelése és ellenőrzése a géplánc vezetőjének a feladata, amit a megrendelővel közösen kell végeznie. Ha a regisztráló berendezés munka közben meghibásodik, a mérést valamilyen egyéb módon pótolni

17. szám

kell. Ilyen esetben a megrendelő a kiszabályozott pályaszakasz átvételét fokozott gondossággal végezze. A grafikonra rá kell vezetni mindazokat a műszaki adatokat, amelyek a kiértékeléshez szükségesek. Ennek megfelelően a vonal, az állomásköz, vagy állomás, a szelvény, az ívadatok, útátjárók, műtárgyak, ellenőrző mérések, gépszám, stb. adatokat, a szabályozási eljárás módját, és minden a munkára vonatkozó egyéb adatot. A grafikon számszerű értékelésének szakaszosan kell történnie (állomásköz, szakaszhatár, vágány, stb.). Az értékelést alá kell írni a géplánc vezetőjének, valamint a megrendelőnek. A számszerű értékeléssel kapcsolatban a hibahossz, a szabályozásból kimaradt vágányrészek megjelölése, stb. a grafikon jellemzők alatt feltüntetendő. 4.5.4 Átadás, átvétel, a vágány munkavégzés utáni átadási paraméterei A napi munkaterületet a munka elvégzése után, illetve folyamatosan a géplánc vezetőjének és a megrendelőnek be kell járnia. A naponta elvégzett vágányszabályozási munkát az „FKG munka napi átadása-átvétele” nyomtatványon (F melléklet) a géplánc vezetője átadja a megrendelőnek, aki ennek egy példányát a pálya üzemeltetőjének átadja. 4.5.5 Felülvizsgálat Amikor a munka egy vonalon, vonalszakaszon, esetleg állomási vágányon elkészült a kiértékelt ASA grafikon értékeinek ismeretében az átdolgozott részt meg kell vizsgálni (vonalbeutazás, gyalogbejárás), hogy az elvégzett munka megfelel-e az előírásoknak. A megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A felülvizsgálat eredményének függvényében kell dönteni az alkalmazható sebesség mértékéről. Mindez a megrendelő és pályaüzemeltető közös feladata. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az FKG Technológiai Utasítás az alábbi utasításokra hivatkozik: D.2, D.12/H, F.1, F.2, D.5, D.54 és MI-007 Az utasítás érvénybelépésével egyidőben hatályát veszti a: – 103360/1974. 6.B. FKG T.U. – 102020/1987. 6.B. Az FKG T.U. kiegészítése, – 104997/1975 Ideiglenes Utasítás az építési és jótállási vágányszabályozásokra 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.

17. szám


7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE A. Gépek húrelrendezése B. Az alázuzalékolós szintező műszer használata C. Kalkulációs Űrlap D. Tároló vágonyok jegyzéke E. Előfelvételi jegyzőkönyv F. Az Fkg munka napi átadás átvétele G. Végátadási jegyzőkönyv H. Az fkg munkavégzésekor betartandó Általános munkavédelmi rendelkezések I. Dinamikus vágánystabilizátorral kapcsolatos KIEGÉSZÍTÉSEK J. Az fkg munkáltatás szükségességének megállapítása 8.0 MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

1499

2. Biztonsági szabályzatok 2.1. 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet A közlekedési balesetelhárító óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról. 2.2. 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet Az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról. – 1. sz. melléklete Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata – 2. sz. melléklete Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata 2.3. 47/1999. (VIII.04.) GM rendelet Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 2.4. 72/2003. (X.29.) GKM. rendelet A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról.

Jogszabályi előírások 3. MÁV előírások: 1. Törvények 1.1. 1993. évi XCIII. tv. A munkavédelemről szóló törvény 2. Ágazati jogszabályok 1.2. 2/1998. (I.16.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. 1.3. 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. 25/1998. (XII.27.) EüM rendelet Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről. 1.4. 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 1.5. 2/2002. (II.7.) SzCsM rendelet Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. 1.6. 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. 1.7. 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. 1.8. 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségi követelményeinek minimális szintjéről. 1.9. 22/2005. (VI.24.) EüM rendelet A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről.

3.1. MÁV ZRt. Munkavédelmi Szabályzat 30/2005. (VIII. 19. MÁV Ért. 33) VIG utasítással hatályba helyezve. 3.2. 28/2008 „Idegen személyek MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételei”. 3.3. F.1. Jelzési Utasítás, F.2. Forgalmi Utasítás és az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei. 3.4. E. 101. sz. Utasítás. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére. Az FKG munkavégzésekor betartandó további munkavédelmi rendelkezések Lásd: H. melléklet 9.0 OKTATÁS Az FKG Technológiai Utasítást megjelenésekor az alábbi dolgozókat, későbbiekben a felsorolt munkakörökben kezdő dolgozókat kimutathatóan oktatni kell: – Pályafenntartási Alosztály vezető (TK Pályafenntartási Alosztály) – Műszaki szakértő (TK Pályafenntartási Alosztály) – Műszaki szakelőadó (TK Pályafenntartási Alosztály) – Karbantartási ellenőr (TK Pályakarbantartási Alosztály) – vezetőmérnök – szakaszmérnökség vezető – főpályamester – pályamester – technikus Dr. Mosóczi László s. k.

Üzletági általános vezérigazgató-helyettes

1500


17. szám

08-16 SP 08-16 SPAL 08-32 09-16 CSM

GÉPTÍPUS

sor sz. 1. 2. 3. 4.

A. melléklet

p

HIBACSÖKKENTÉS IRÁNYÍTÓRENDSZER ADATOK AB BC CE 3 pont 4 pont 6.740 3.910 8.310 3.100 5.450 6.740 3.910 8.310 3.100 5.450 5.000 5.185 10.600 3.000 6.200 6.000 4.700 10.500 3.200 6.400

Gépek húrelrendezése

HIBASZINTEZėRENDSZER ADATOK CSÖKKENTÉS a b c 3.430 8.270 11.700 3.4 3.430 8.270 11.700 3.4 3.900 10.400 14.300 3.6 3.710 9.090 12.800 3.45

B. melléklet Az alázúzalékoló szintező műszer A vágányszintező (alázúzalékoló) műszer használatánál a szintezés iránya mindig az FKG haladási irányával megegyező kell legyen, és célszerű, ha a szintezés során mindig a műszer van elől és a tábla hátul. Ennek előnyei: a) a festő ember a tábla mellett haladva folyamatosan tud felírni, valamint b) a tábla nyaka mindig 0 állásban van így a táblát fogó dolgozónak nem kell állítgatnia, a műszer állványát pedig a méréshez értő, műszert kezelő technikus/mérnök állítja. Az alábbi táblázat tartalmazza a szintezés menete során beállítandó nyakmagasságokat és a szintezési szakasz végpontjában felállított tábla esetén az irányzási értéket. (15 mm-es alapemelésnél) Egy szintezési szakasz hossza (két magas pont között) 80-100 m. A műszernek és a táblának is magas ponton kell állnia. Szintezés menete (elől a műszer) 1. felfutási emelke- nyak állása dő szintezése Irányzás 2. folyamatos szin- nyak állása tezés Irányzás 3. kifutási lejtő szin- nyak állása tezése Irányzás

Tábla 0 0 0 15 0 15

Műszer 15 --15 --0 ---

17. szám


1501

C. melléklet

ĥrlap gépi ívszabályozáshoz Területi Központ: Pályafenntartási szakaszmérnökség: Vonal: Vágány: Állomásköz: Géplánc száma Az ív (kosárgörbe, inflexiós ív) adatai Á.I.E Á.I.V Nyilvántartás szerint m pontos szelvény

Sínrendszer: Sínhossz: Aljtávolság: Szabályozás tervezett idĘpontja: MunkahĘmérséklet: Pályára engedélyezetett sebesség: Iránya:………. Ívsugár Túlemelés I.V. = Á.I.V Á.I.E m mm m pontos szelvény

Pályafenntartási szakaszmérnökség tölti ki az 1.2.3.4.5. és 10. oszlopot Felmérte: Dátum:

Kalkulálta:

Kalkuláció szerint

Dátum: C Kalkulációval szemben támasztott igények, kötöttségek (vashidak, útátjárók) és mozgatási lehetĘségek:

3

4

5

Be -

Ki +

Be –

Ki +

6a

6b

7a

7b

Ideiglenesen felírandó összes húrvég eltolás (6+7) e +y Be Ki +

8a

8b

Tartósan felírandó külsĘ sínszál feletti „Z” adómozgatás 1 mm változásonként tartósan felírandó túlemelés

2

Tartósan felírandó korrekció „y”

Mért túlemelés

M pontos szelvénye „x”

Kalkulált vágány eltolás „e”

Kalkulált nyílmagasság

1

Kötöttség útátjáró vashíd stb., és ennek

Pontszám

Haladási irány

Minden 10. mérési pont

Mért nyílmagasság (végén összegezve)

Közlemény: a 7.8 és 12 rovat értékeit 4 aljra lineárisan interpolálva, a 11. rovat értékeit olyan sĦrĦségre interpolálva, hogy minden változás fel legyen tüntetve, aljtávnyi pontossággal kell felírni:

Süllyesztés -

9

10

11

12a

Emelés +

12b

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Sorsz.

D. melléklet

Biatorbágy Tatabánya Komárom Nagyszentjános Öttevény Hegyeshalom Dunaújváros Gárdony Budafok Háros Budafok Háros Érd Pusztaszabolcs Mór Mór Bodajk Bp.-Ferencváros személypu. Albertirsa Mende Újszász Óbuda Piliscsaba Dorog Tokod Lábatlan GödöllĘ Aszód Tura Veresegyház ėrbottyán Vácrátót Galgamácsa DiósjenĘ Balassagyarmat Nógrádkövesd Bp. Nyugati Hatvan Személy pu Jászberény Pásztó Nagybátony Salgótarján-KülsĘ pu

Állomás I. vágán, Pft udvar XIV. vágány, szertári vágány kötĘ vágány IV. vágány V., VI. vágány II. vágány PFT csonka (120m) I. vg XII csonkavágány XIV csonkavágány hegesztĘ csonka fĦtĘházi I. vg I. vg V. vg I. vg. Mosóvágányok X.XI. vágány I. vágány I. vágány IX. vg. I. vg. plan. vége I. vg. I. vg. VIII. vg. VIII., I., V. I., II. II., V. I. I. csonka I., pft csonka I. vg. I. vg. I. vg. Kórházi tároló II. vágány Öreg mosó V. vg. VI. vg. csonka vg. R IV. vg.

Tároló vágány

X X X X X X X X X

X X X X X

X X X X X X X X X X X X X

X X X alállomásról

X X X X X X X

X

felsĘvezetékrĘl

Kiépített villanycsatlakozás van nincs

Tároló vágonyok jegyzéke

X X X X X X X

X

X X

X X X X

állomásról I. Ęrbódéból X X


× fĦtĘháznál X X

X X X

X X X

X

X X

X X X

alállomásról

I. vágány-állomásról szakaszról Pft udvarról

Kiépített vízcsatlakozás van nincs

1502 17. szám

Dunakeszi Vácrátót Nagymaros Fegyvernek- Örményes Karcag Berettyóújfalu Tiszafüred Balmazújváros

Debrecen

Apafa

Nyíregyháza

Tokaj

Görögszállás

Nyíradony

Nyírbátor

Sóstóhegy Fényeslitke Záhony Vásárosnamény Mátészalka Fehérgyarmat Nagyecsed Csenger Tornyospálca Sárosd Sárbogárd Kurd Tolnanémedi Dombóvár Csoma-Szabadi Jákó-Nagybajom Kaposvár Ki bá áti

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73

Állomás

41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.

Sorsz.

nincs

X


X VIII. vg. X hosszú tároló vg. X I. vg. X VI. vágány X VII. vágány X V. vágány X I. vágány X IV. vágány OlajlefejtĘ 434/A kitérĘtĘl 68 méter hosszú KötĘtelep I. vágány 401-405 kitérĘk X között 300 m hosszú Pft munkavágány 43 kitérĘtĘl 70 méter X hosszú I/A vágány 10 kitérĘtĘl a 3 kitérĘig 700 X méter hosszú I vágány 5 kitérĘtĘl 16 kitérĘig 800 X méter hosszú I vágány 2 kitérĘtĘl 9 kitérĘig 200 méter X hosszú I vágány 12 kitérĘtĘl 11 kitérĘig 200 X méter hosszú X I. sz. vágány X I. számú vágány Raktár III. sz. vágány van (Kft) I. sz. vágány van ( hosszabító) X Kerti vágány I. sz. vágány van ( hosszabító) I. sz. vágány van ( hosszabító) I. sz. vágány I. sz. vágány van ( hosszabító) VI. vg X XII, XIII X I. X I X Posta csonka X I X I X MĦhely II, pft csonka X I X

Tároló vágány

X X X X * II. toronyban X X X X

X X X van (Kft)

X

X

X X X X X X X X

X X X X X X

X

X

X

X



1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Sorsz.

Biatorbágy Tatabánya Komárom Nagyszentjános Öttevény Hegyeshalom Dunaújváros Gárdony Budafok Háros Budafok Háros Érd Pusztaszabolcs Mór Mór Bodajk Bp.-Ferencváros személypu. Albertirsa Mende Újszász Óbuda Piliscsaba Dorog Tokod Lábatlan GödöllĘ Aszód Tura Veresegyház ėrbottyán Vácrátót Galgamácsa DiósjenĘ Balassagyarmat Nógrádkövesd Bp. Nyugati Hatvan Személy pu Jászberény Pásztó Nagybátony Salgótarján-KülsĘ pu

Állomás I. vágán, Pft udvar XIV. vágány, szertári vágány kötĘ vágány IV. vágány V., VI. vágány II. vágány PFT csonka (120m) I. vg XII csonkavágány XIV csonkavágány hegesztĘ csonka fĦtĘházi I. vg I. vg V. vg I. vg. Mosóvágányok X.XI. vágány I. vágány I. vágány IX. vg. I. vg. plan. vége I. vg. I. vg. VIII. vg. VIII., I., V. I., II. II., V. I. I. csonka I., pft csonka I. vg. I. vg. I. vg. Kórházi tároló II. vágány Öreg mosó V. vg. VI. vg. csonka vg. R IV. vg.

Tároló vágány

X X X X X X X X X

X X X X X

X X X X X X X X X X X X X

X X X alállomásról

X X X X X X X

X

felsĘvezetékrĘl


X X X X X X X

X

X X

X X X X

állomásról I. Ęrbódéból X X


× fĦtĘháznál X X

X X X

X X X

X

X X

X X X

alállomásról

I. vágány-állomásról szakaszról Pft udvarról


1504 17. szám

114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145.

Sorsz.

GyĘrszemere Pápa Veszprémvarsány Celldömölk Sárvár Szombathely Zalaszentiván Egervár-V.boldoga. Zalaszentmihály Zalaegerszeg Ukk Tapolca Miskolc-Tiszai pu. Szerencs Hernádnémeti-BĘcs Vámosgyörk Nagyút Kál-Kápolna Füzesabony Nyékládháza Sajószentpéter Bánréve Szeghalom VésztĘ Kötegyán Gyula Gyoma MezĘtúr Orosháza Nagyszénás Szarvas MezĘhegyes

Állomás Pft csonka I. IX. csonka XV. I. Posta (temetĘi) csonka I. I. IV. KERtelep IV.vágány VI. VIII. FKG tároló FKG csonka IV.vg. VIII. vg. VI. csonka X. vg. Postacsonka I. vg. I.vg. FKG csonka VI I I VIII X XIII IX,X IV I 2-4 kit.

Tároló vágány

X

X X X X X

X X X X X X X X X

X X X X X X Átépítés alatt X X X X X X

X

X

X

X


X X X X X

X

X

X

X

X X X Átépítés alatt

X X X

X

X X

X X X X X X

X X X

X

X X X



146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184.

Sorsz.

Makó Békéscsaba Kétegyháza NagykĘrös Kecskemét Kiskunfélegyháza Kistelek Szeged-Rókus Szeged-Rókus Lajosmizse Jászszentlászló Kiskunmajsa Harkakötöny Tiszakécske Lakitelek Csépa Tiszaalpár Tiszaalpár NyárlĘrinc Gátér Csongrád Csongrád Szentes MartfĦ HódmezĘvásárhely Kunszentmiklós Bösztör Szabadszállás Fülöpszállás CsengĘd KiskĘrös Soltvadkert Kiskunhalas Kisszállás Kelebia Baja Bácsbokod Bácsalmás Jánoshalma

Állomás VI,VII. XLI VIII VIII. csonka XVII. Tároló IV. IV. IV. XVI. VI. csonka I. VI. I. I. I. III. I. II. I. I. I. IV. Kultúr csonka I. VII. XV. kerti csonka I. vágány I. vágány I. vágány I. vágány VIII.csonka I. vágány pft.csonka I. vágány mozdonycsonka XX.csonka I. vágány IX.csonka I. vágány

Tároló vágány

X X

X

X

X

X

X X X

X X X

X van (I.vg.mellett) X

X X X

X X X X

X X mérlegháztól felv.ép.mellĘl felv.ép.mellĘl felv.ép.mellĘl felv.ép.mellĘl X felv.ép.mellĘl X felv.ép.mellĘl X X felv.ép.mellĘl felv.ép.mellĘl felv.ép.mellĘl

X

X

X

X X

X



X X X X

X X X X X X X X X

X

X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X


1506 17. szám

17. szám


1507

E. melléklet

ElĘfelvételi jegyzĘkönyv Felvéve: ………….év …………………….hó …………..nap …………………………………………………………………….…… hivatalos helyiségében Jelen vannak: ………………………………………………………….megrendelĘ részérĘl …………………………………………………………...vállalkozó részérĘl

Tárgy: ………………..sz. vonal …………………………………………………..állomásköz ………………………………..szelvények

között

FKG

elĘkészítĘ

munkák

felülvizsgálata, bejárás alapján.

Munkát végzĘ egység: …………………………………………….. Munkáltatás módja: hibamegszüntetĘ – hibacsökkentĘ ElĘkészítés módja: teljes – részleges Munkáltatás tervezett ideje: ……………………………………………………………………. Felépítmény:

szelvények között

kg/m

alj

leerĘsítés

aljkiosztás

hézag nélküli

hagy.

zúzottkĘ szenny.

építés éve

Sínoldalkopás: ………………………………………………………………………………….. Sínvéglehajlás: ………………...……………………………………………………………….. Sínvándorlás: ..………………………………………………………………………………….. ZúzottkĘ hiány: ………………………..……………………………………………………….. Legkisebb ívsugár: ………………………………………………….………………………….. Engedélyezett sebesség: ………………………………………………………………………..

1508


17. szám

Alépítmény: Javítóréteg: ……………………………………………………………………………………... Vízzsákos rész: ………………..………………………………………………………………... IszapteknĘs rész: ……………...………………………………………………………………... Szabványárok: …………………………...……………………………………………………... Szivárgók: ……….……………………………………………………………………………... Útátjárók ágyazata: …………………...………………………………………………………...

ElĘkészítés: Síncsere: ………………………………………………………………………………………... Aljcsere: ………………………………………………………………………………………... Peron-áthidaló bontás: ..………………………………………………………………………... ZúzottkĘ pótlás: ………………………………………………………………………………... Kézi rostálás:……………………………….…………………………………………………... Kapcsolószer utánhúzás: ………..………….…………………………………………………... Útátjáró bontás .…………………………….…………………………………………………... …………………………………………………………………………………... TerelĘsín bontás ...………………………….…………………………………………………... Fekszint kitĦzés: megtörtént – nem történt meg: …..…………………………………………... …………………………………………………………………………………. KitĦzésért felelĘs: ………………………….…………………………………………………... Irány kitĦzés: megtörtént – nem történt meg: …..……………………………………….……... …………………………………………………………………………………. KitĦzésért felelĘs: ………………………….…………………………………………………... Kalkuláció: megtörtént – nem történt meg: …..……...………………………………….……... ..…………………………………………………………………………………. Felfestésért felelĘs: …………..…………….…………………………………………………...

17. szám


1509

Egyéb:

MegrendelĘ összekötĘjének neve: ……………………………………………………………... Vágányzárért felelĘs neve: ……………………………………………………………………... Forgalmi összekötĘ neve: ………….…………………………………………………………... Villamos karbantartó szervezetnél a felsĘvezetékes munka megrendelve: igen – nem. KépviselĘ neve: ……………………………………………... Biztosítóberendezési Alosztálynál a munka megrendelve: igen – nem. KépviselĘ neve: ……………………………………………...

FKG tárolása:

Állomás

vágány

sikl. vág.zár váltótalpfa csonka saru sorompó zár máglya

felsĘvezeték Van nincs kapcs.

Lakószerelvény mellett gyalogos közlekedés: biztosított – nem biztosított Oka: …………………………………………………………………………………………… Lakószerelvény és munkagépek gépkocsival megközelíthetĘk-e? Igen – Nem: …………………………………………………………………………………….

Közüzemi ellátás: Vízcsatlakozás: kiépített – nincs Ivóvíz kiépítve: igen – nem Elektromos csatlakozás: ideiglenes – végleges – nincs VillanyszerelĘ: szükséges – nem szükséges VillanyszerelĘ

kirendeléséért

felelĘs:

……………………………………………..,

lakószerelvény megérkezésekor a bekötést végre kell hajtani. WC: utas – tábori (50 méteren belül) – társszolgálati – nincs

a

1510


17. szám

ėrzésért felelĘs: ………………………………………………………………………………... ėrzés: naponta …………..órától …………….óráig, hétvégén pénteken ……………………... órától hétfĘn ………………………óráig. FKG vezetĘ részére átadott okmányok: ……………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A tervezett FKG-s munka idĘtartamára az FKG személyzetének napi munkabeosztása: HétfĘ:

…………………………óra

Péntek:

……………………….óra

Kedd:

…………………………óra

Szombat:

……………………….óra

Szerda:

…………………………óra

Vasárnap:

……………………….óra

Csütörtök:

…………………………óra

Egyéb észrevételek: ………………………………………………………………………....... ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Kmf.

………………………………………… MegrendelĘ (átvevĘ)

…………………………………… Vállalkozó (átadó)

17. szám


1511

F. melléklet

FKG munka napi átadása átvétele Állomásköz:

Szelvényszám:

Vfm.:

……………….………

………………………………

……………………..…….

……………….………

………………………………

……………………..…….

……………….………

………………………………

……………………..…….

……………….………

………………………………

……………………..…….

Összesen.

……………………………

Tervezett vágányzár:

Tényleges vágányzár:

…………………. : ….…..ó …… …perc

…………………. : ….…..ó …… …perc

…………………. : ….…..ó …… …perc

…………………. : ….…..ó …… …perc

…………………. : ….…..ó …… …perc

…………………. : ….…..ó …… …perc

…………………. : ….…..ó …… …perc

…………………. : ….…..ó …… …perc

Az FKG által a mai napon elvégzett vágányszabályozást (szintreemelés, irányítás, aláverés, ágyazatrendezés, ágyazattömörítés) a P-1693/2009 sz. Technológiai Utasítás szerint ellenĘriztük. A munka befejezése után – a vágányzár lemondása elĘtt – a munkaterületet bejártuk. A szabályozott vágányrészt szemrevételezéssel megvizsgáltuk és olyan pályahibát, ami a forgalombiztonság megóvása érdekében intézkedést tett volna szükségessé, nem észleltünk. Az FKG mai napon végzett munkájában a következĘ hiányosságokat állapítottuk meg: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Az észlelt hiányok kijavítása:

megtörtént – nem történt meg.

Ha nem történt még meg, akkor a forgalombiztonság megóvása érdekében az alábbi intézkedéseket tettük: …………………………………………………………………………………………………A vágányszabályzó gép(ek) grafikonjának átadása: megtörtént - nem történt meg. Oka, ha nem történt meg: ……………………………………………………………………. Grafikon helyett végzett ellenĘrzĘ mérés megtörténte:………………………………………… ……………………………, …………….év ………………………………hó …………..nap.

……………………………………. vállalkozó

………………………………….. megrendelĘ

1512


17. szám

G. melléklet

VÉGÁTADÁSI JEGYZėKÖNYV

Felvéve: …………….év………………………………………………………….hó……………..nap ………………………………………………………………………hivatalos helyiségében. Jelen vannak: …………………………………………………………………megrendelĘ részérĘl …………………………………………………………………..FKG üzemeltetĘ részérĘl Tárgy: ……………..sz. vonal………………………………………………állomásköz/állomás ..................................................................................szelvények közötti FKG munka mĦszaki átadása a P-1693/2009. sz. Technológiai Utasítás alapján. Munkát végzĘ gép……………………………………………………………………………………….. Munkavégzés idĘtartama:……………………………………………………………………………….. Munkavégzés módja:…………………………………………………………………………………...... A vágány megnevezése: ………………….……………………………………………………………… Tervezett hossza és szelvényei:…………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Kiszabályozott hossz és szelvények:……………………………………………..………………………. ………………………………………………………………………………………………………..…… ……………………………………………………………………………………………………………. Szabályozásból elmaradt:…………………………..…..……………………………………..…………… ……………………………………………………………………………………………………………... ....................................................................................................................................................................... Elmaradás oka: ……………………………………………………….……………………………….. …………………………………………………………………………………………………………. A tervezett elĘkészítĘ munkák el lettek végezve, illetve az elĘfelvételi jegyzĘkönyvben foglaltakhoz viszonyítva az alábbiak maradtak el: ……………………………………………………………………………………………………….… …………………………………………………………………………………………………………. Írószerkezet mĦködött - nem mĦködött - oka: ………………………………………………………..

17. szám


1513

…………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………. A napi átadás – átvétel megtörtént – nem történt meg - : …………………………………………….. A szabályozott hossz minĘsítése szúrópróbaszerĦ mérések és szemrevételezés alapján: megfelelĘ –nem megfelelĘ MinĘségi kifogás nem merült fel – felmerült – oka: …………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………... ZúzottkĘ-hiány nem maradt – maradt – oka: …………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… FKG vezetĘ részére az alábbi okmányok lettek átadva, illetve visszaadva: …………………………….. …………………………………………………………………………………………………………… Tárolóhelyi hiányosságok: ……………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………… Egyéb észrevételek: ………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………..… ……………………………………………………………………………………………………………. kmf.

……………………….. FKG ÜzemeltetĘ

…………………………… MegrendelĘ

1514

A MÁV Zrt. Értesítője H. melléklet Az FKG munkavégzésekor betartandó további munkavédelmi rendelkezések

1 Az FKG munkavégzésekor betartandó Általános munkavédelmi rendelkezések 1.1. A vágányzári rendeletben megnevezett vágányzárért felelős személy a munka irányítója. 1.2. A munkagépeken munka közben csak a gépkezelők és a munka ellenőrzésére jogosult személyek tartózkodhatnak. 1.3. Éjszakai munkavégzés esetén a géplánc első és utolsó munkagépe között idegen, vagy más szakszolgálati ág dolgozója nem tartózkodhat. 1.4. Két vagy többvágányú pályán a forgalmat bonyolító vágányok űrszelvényében tartózkodni vagy közlekedni tilos 1.5. Az FKG vezetője egyben a biztonsági megbízotti teendőket is ellátja a gépláncnál. 1.6. A munkavédelmi fejezet rendelkezéseit minden dolgozó köteles végrehajtani és öntevékenyen részt venni a baleseti veszélyek elhárításában, megelőzésében. 1.7. A dolgozók minden esetben józan, kipihent, egészséges állapotban kötelesek megjelenni a munkahelyen. A munkahelyen munkaidő alatt szeszesitalt fogyasztani tilos. Az ittas dolgozót a munkahelyéről, de még a vasúti pályáról is el kell távolítani. A szeszesital fogyasztás tilalmát, betartásának ellenőrzését pedig az FKG vezetője, illetve a munka irányításával megbízott személy köteles rendszeresen megtartani. 1.8. Ha valamelyik gépkezelő munkakezdés előtt, vagy munkavégzés során rosszul érzi magát és ez a biztonságos munkavégzésben akadályt jelent, a munkavégzés alól felmentést kell kérni a vezetőtől. Ha a rosszullétet maga a dolgozó nem tudja jelenteni, úgy azt a dolgozó munkatársa köteles megtenni. 1.9. Munkaközben vagy azon kívül a sínszálra ülni, a sínszálra lépni, azon gyalogolni botlás, csúszásveszély miatt tilos. Többvágányú pályán a forgalom alatt álló vágányban tartózkodni nem szabad. 1.10. Az FKG munkaterületén idegeneknek tartózkodni tilos. 1.11. Valamennyi, a gépláncban foglalkoztatott munkagépre figyelmeztető táblát kell elhelyezni, melyre fel kell tüntetni, hogy a gépet munkavégzés közben személyeknek mekkora távolságra lehet megközelíteni, a gépláncos munkában közreműködő pályafenntartási, építési, villamos karbantartási és biztosítóberendezési dolgozóknak. (10 m-en belül munkavégzés közben a gépet megközelíteni veszélyes és tilos!) 1.12. A munka irányítója figyelőőr kiállításáról kell gondoskodjon a MÁV MVSZ által leírt esetekben. A figyelőőrnek legalább II. csoportosnak kell lenni. A figyelőőröket a gépek zaja, valamint az esetleges éjszakai munkavégzés, illetve korlátozott látási viszonyok miatt, a

17. szám

figyelmeztetésre, jelzésadásra a mindenkori körülményeknek megfelelő, alkalmas jelzőeszközökkel kell ellátni. 1.13. Figyelőőr esetében is az előírt 10 m-es távolságot veszélyzónának kell tekinteni. 1.14. A figyelőőrt a munkáltatója köteles ellátni egyéni védőfelszereléssel. 1.15. Az FKG-hez beosztott gépkezelők a munkahelyen és a gépeken csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyekhez a szükséges biztonsági, műszaki, forgalmi ismeretekkel rendelkeznek. A munkahelyen tilos minden olyan tevékenység vagy magatartás, amely a dolgozóra vagy munkatársára balesetveszélyt jelent. 1.16. Az FKG munkagépeit az FKG üzemeltetőjének el kell látni megfelelő elsősegélynyújtó egységcsomaggal. 1.17. A siló ürítésénél, amennyiben a zúzottkő valamely oknál fogva fennakad, menet közben rúddal vagy egyéb eszközzel a silóba nyúlni tilos. 1.18. A vágányszabályozó, valamint az ágyazatszél és aljköz-tömörítő gépeknél az egyéni védőeszközként előírt és biztosított hallásvédő eszközök használata kötelező. A magas zajszint és vibráció károsító hatása miatt a gépkezelők egy óránként kötelesek egymást váltani. Az a gépkezelő, aki a kezelőállásból lett leváltva a pihenőidőt a pihenőhelyekre meghatározott zajszintű környezetben köteles eltölteni. 1.19. Az ágyazatrendező gépeknél porvédő álarc használata kötelező. 1.20. Az FKG vezetője minden új állomáshelyre történő telepítés után a gépkezelők részére a helyi adottságokat figyelembe véve oktatást köteles tartani még a nyíltvonali vagy állomási munka megkezdése előtt. Az oktatás során ki kell térni: 1.20.1.1. telepített kocsi és gépsor megközelítésének biztonságos útvonalára, 1.20.1.2. az állomási vágányokon való áthaladás legbiztonságosabb módjára, 1.20.1.3. a telepített gépek és kocsisor melletti közlekedés biztonságos módjára, 1.20.1.4. az oktatást az oktatási naplóban az előírások szerint rögzíteni kell. 1.21. Az FKG-hez beosztott minden új gépkezelőt csak megfelelő gyakorlattal rendelkező régi dolgozó mellé szabad beosztani. Az FKG munkáltatásban minden újonnan résztvevő dolgozót – még mielőtt munkába állna – munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. 1.22. Amennyiben egy-egy munkafázisra nincs megfelelő munkavédelmi utasítás, úgy a biztonság és baleset megelőzés érdekében a helyszínen, a legbiztonságosabb szabályokat az adott munka irányítójának kell meghatároznia. 1.23. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben és végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott – a munkáltatói kötelezettségek körébe tartozó – feltételeket nem a MÁV Zrt. biztosítja. Amennyiben az FKG munkáltatása külön szerződés alapján valósul meg, a szerződés munkavédelmi mellékletét a felek minden

17. szám


szerződés megkötése után – a tényleges tevékenység megkezdése előtt – kötelesek közösen felülvizsgálni és a tényleges munkavégzési helynek és tevékenységnek megfelelően adaptálni. Az FKG üzemeltetője köteles biztosítani más, a megállapodásban szabályozott tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályokban, ágazati biztonsági szabályzatokban, a teljesítés során használt gépek, berendezések kezelési utasításaiban, MÁV utasításokban, a munkáltató részére előírt követelményeket, feltételeket. Az FKG üzemeltetője a személyi sérüléssel járó, és/vagy csak dologi kár következményű baleseteket és veszélyeztetéseket a MÁV Zrt. részére, területileg illetékes telefonszámon azonnal bejelenteni, ha a bekövetkezett esemény a MÁV Zrt. eszközeivel, vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, vagy a MÁV Zrt. közlekedésbiztonságát, alkalmazottainak vagy ügyfeleinek személyi biztonságát veszélyezteti. Baleset vagy veszélyeztetés esetén mind az FKG üzemeltetője, mind pedig a MÁV Zrt közös vizsgálatot igényelhet, amelynek a másik fél köteles eleget tenni. A MÁV Zrt. részéről végzett vizsgálathoz szükséges okiratokat az FKG üzemeltetője köteles a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátani. 1.24. A biztonság érdekében a munka irányítójának minden munkakezdés előtt a gépkezelőket rövid oktatásban kell részesíteni. 1.25. A közreműködők (villamos felsővezetéki, biztosítóberendezési, stb.) vezetői, vagy azok megbízottjai a géplánchoz kirendelt dolgozóikat kötelesek munkaterületük kijelölésével egyidőben kimutathatóan oktatni a géplánc közelében végzett munka és tartózkodás veszélyességére. 1.26. Az FKG munkáját a technológiai utasítás figyelembevételével úgy kell megszervezni a kijelölt pályaszakaszon, továbbá az átdolgozásra tervezett pályaszakaszt műszaki és biztonsági szempontból úgy kell megvizsgálni, hogy az előrelátható balesetet okozó hiányosságok felszámolása a tényleges munkakezdés időpontjáig megszüntethető legyen. 1.27. Az FKG vezetője felelős azért, hogy a gépláncos munka idején a tároló telephelyen minden esetben meglegyen a rend és a fegyelem. A kiadott munkavédelmi felszerelések, berendezések előírásszerűen és rendeltetésüknek megfelelően legyenek használatba véve. 1.28. Az FKG állomási telephelyének biztonságos megközelítését vágányokon át a vezető a telephely szerint illetékes állomásfőnökkel történt előzetes egyeztetés alapján határozza meg. 1.29. Az FKG vezetője felelős azért, hogy a munkagépek, lakókocsik feljáró lépcsői, korlátjai mindig jó állapotban legyenek. A lakó és egyéb célt szolgáló kocsiknál a peronkorlátok fel legyenek szerelve és a forgalmi vágány felőli oldalon a közlekedés le legyen zárva, illetve meg legyen tiltva a dolgozók részére. 1.30. Az FKG üzemeltetője köteles az FKG vezetőjét megfelelő példányban gépkezelési és karbantartási utasítással ellátni. A kiadott kezelési utasítással pedig el kell látni valamennyi rendelkező gépkezelőt.

1515

1.31. Az FKG vezetője naponta köteles ellenőrizni és gondot fordítani arra, hogy felügyeletére bízott gépkezelők a munkájukkal összefüggő munkavédelmi és biztonsági előírásokat, a gépek szakszerű és biztonságos kezelését, karbantartását megtartsák. Ha az ellenőrzés során a biztonságot munkafegyelem, szervezetlenség, szerszám, anyag, stb. hiány akadályozza, a hiányosság megszüntetése iránt azonnal intézkedni kell. 2. Magatartás szabályai a munkahelyen és a gépek kezelésénél 2.1. A beosztott gépkezelőkre vonatkozó előírások: 2.2. Az FKG beosztott gépkezelő köteles a gondjaira bízott munkagépet, berendezést, szerszámot, üzemanyagot, védőeszközöket, védőfelszereléseket a munkavédelmi és biztonsági követelményeknek megfelelően használni, kezelni és a munkafegyelmet betartani. 2.3. A gépkezelők csak a részükre átadott gépet kezelhetik. Ha egy gépnél több kezelő van; közülük egy kezelőt rendelkező gépkezelőnek kell kijelölni írásban, aki a többi gépkezelő munkáját felelősséggel tartozik irányítani. A rendelkező gépkezelők kijelölése az üzemvezetés feladata. 2.4. A gépkezelők csak az előírt és a munkáltató által biztosított munkaruhában, lábbeliben dolgozhatnak. Balesetveszély miatt tilos hosszú, lógó hajjal, szakállal, gyűrűs kézzel gépet kezelni, karbantartani. 2.5. Többvágányú pályán a vágányzár csak a munkába vett pályára vonatkozik. Ezért a munkavégzés során a munkagépen, valamint azon kívül a (járműforgalomból) vonatforgalomból származó veszélyekre fokozott figyelmet kell fordítani. 2.6. A munkahelyen közlekedni, mozgást végezni, tartózkodni, dolgozni csak űrszelvényen kívül, vagy a vágányzárolt vágányban szabad. A szabad űrszelvény betartásáról minden esetben meg kell győződni. 2.7. A többvágányú pályán forgalom alatt álló vágányok között tartózkodni, közlekedni tilos. Vasúti vágányok közötti ténykedésnél a gépkezelőknek mindig úgy kell elhelyezkedni, hogy szomszédos vágányon közlekedő járművek a testi épséget ne veszélyeztessék. 2.8. A vágányok közötti mozgásnál, közlekedésnél figyelembe kell venni, hogy egy időben több vágányon is történhet járműmozgás. Ezért a vágányok között járni nem szabad, csak a vágányok mellett szabad, az űrszelvényen kívül. 2.9. Az állomás területén végzett munka, közlekedés, járás során mindig úgy kell a vágányok közé állni, hogy egyidőben két mozgásban lévő jármű közé ne lehessen kerülni. 2.10. Többvágányú pályán mindig a legközelebbi padkára kell kiállni az űrszelvényből. A biztonság érdekében mindig meg kell figyelni a közlekedő vonatok által adott hallható jelzéseket, a jelzők állását, váltótárcsák jelzéseit, a forgalom lebonyolítását, járművek tolatását szabályozó látható, hallható jelzéseket.

1516


2.11. Az FKG-hez beosztott gépkezelők a gépen és a munkahelyen csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyhez műszaki, forgalmi és biztonságtechnikai ismeretekkel rendelkeznek. Kivételt csak a balesetelhárító tevékenység jelent. Tilos olyan tevékenységet folytatni a munkahelyen, amely magára a dolgozóra vagy munkatársára jelent balesetveszélyt. 2.12. Ha a munkagépen üzemközben valamely gépkezelő a biztonságot fenyegető veszélyt észlel, a gépet meg kell állítani és a hiányosság megszüntetésére azonnal intézkedni kell. A gépet újból üzembe helyezni csak a veszély, a műszaki hiba elhárítása után szabad. 2.13. Éjszakai munkavégzés során a munkaterületet megfelelően kell megvilágítani a munkagépekre szerelt világító lámpatestekről (a munkaterület megvilágítása legyen térben és időben egyenletes valamint káprázatmentes). A 4/2002. (II. 20.) SZCSM EüM rendelet: Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények I. Általános követelmények 8. pont Megvilágítás című fejezete min. 30 Lux fényerősséget ír elő. 2.14. A gépkezelőknek mozgó munkagépekre fel-, vagy leszállni, továbbá a gépkezelőállásról leugrani tilos. A munkagép kezelőterébe való fel- és leszállás, csak arccal a gép felé fordulva, a kapaszkodókart mindkét kézzel megfogva és minden lépcsőt igénybe véve történhet. 2.15. Ha a munkagép leszállási oldalán forgalmi vágány is van, a gépkezelő előzőleg köteles meggyőződni arról, hogy azon vonat nem közlekedik-e, amely a biztonságos leszállást veszélyezteti. Leszállni a munkagépekről mindig a legközelebbi padka, illetve a legbiztonságosabb oldalon szabad. Leszállás előtt azonban mindig meg kell győződni, a biztonságról. A munkagépről leszállt gépkezelőnek a vágányok közé lépni tilos. 2.16. A vágányok mellett, illetve a vágányok között szolgálati ténykedést ellátó gépkezelőnek ügyelni kell arra, hogy a vonatelhaladás, vonatmozgás, tolatás, kocsik gurítása, vagy egyéb terepegyenetlenség testi épségüket ne veszélyeztesse. 2.17. Munkagépek, valamint vasúti járművek alatt átbújni, egymáshoz 10 m-nél közelebb álló járművek, kocsik között átmenni, mozgó járművek elé lépni tilos. Ha valamely kocsisoron való átkelés elkerülhetetlen, akkor az csak a járművek, gépek peronján, fékállásán történhet, de csak akkor, ha az átkelést vonatmozgás, tolatás és más veszély nem akadályozza és erről előzetesen a dolgozó meggyőződött. 2.18. A gépkezelők felelősek azért, hogy a gépen lévő személyek – gépkezelő kivételével – csak a tartózkodásra kijelölt részben helyezkedhetnek el. 2.19. A munkagépekről a forgalmi vágány felőli oldalon kinyúló alkatrészt megtűrni nem szabad. 2.20. A tárolás, naponkénti gépápolás, karbantartás, javítás idejére a munkagépet elmozdulás, megfutamodás ellen biztosítani kell.

17. szám

2.21. Karbantartás és javítás közben a munkagépek alatt végzett munkákhoz az erre a célra rendszeresített fejvédő sisak használata kötelező. 2.22. Többvágányú pályán, továbbá állomási vágányon dolgozó munkagép munkáját a forgalmi vágányból ellenőrizni, onnan megfigyelést végezni tilos. 2.23. A munkahelyen szerszámot, géptartozékot, anyagot mindig úgy kell elhelyezni a gépkezelőknek, hogy az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 8. sz. Függelék 8.8. – 8.8.3 pontjai be legyenek tartva. 3. Előírások a munkagépek kezelésére és üzemeltetésére 3.1. Az FKG-hez tartozó munkagépek kezelésével csak orvosilag alkalmas, nehézgépkezelői tanfolyamot végzett, a beosztáshoz szükséges forgalmi és biztonságtechnikai vizsgát tett, és rendszeres műszaki, forgalmi, munkavédelmi oktatásban részesült dolgozót szabad megbízni. 3.2. Mozgásban vagy üzemben lévő munkagépen javítást, karbantartást végezni nem szabad. 3.3. A munkagépek karbantartását és javítását a gépekhez tartozó kezelési, karbantartási utasítás szerint kell végezni. 3.3.1. Munkaszünet esetén a főkapcsoló kikapcsolásával a munkagépet feszültség mentesíteni kell. A feszültségmentesítést a rendelkező gépkezelő ellenőrizni tartozik. 3.3.2. A munkagépeknél olajcserét végezni a motor megállítása után azonnal tilos. A motor leállása után végzendő olajcsere a gépkezelő leforrázását vonná maga után, ezért olajcserét csak lehűlt motornál szabad végezni. 3.3.3. A gépeken elektromos berendezést javítani csak előzetes feszültségmentesítés után, szakképzett villanyszerelőnek szabad. 3.3.4. A gőznyomás alatt álló hűtőradiátor zárófedelének eltávolítása és az esetleges szükséges víz utántöltése csak járómotornál végezhető. A vízutántöltést olyan óvatosan és lassan szabad végezni, hogy az esetleg kicsapódó forró gőz, égési sérülést ne okozzon. A gyors vízbetöltés heves lefolyású gőzképződéssel jár, a hideg víz pedig a motornál műszaki meghibásodást eredményez (hengerfej, blokkrepedés). A biztonságos utántöltésért a gépkezelő, az ellenőrzésért a rendelkező gépkezelő felelős. 3.3.5. A munkagépek üzemanyaggal való feltöltését csak teljesen leállított, áramtalanított, üzemen kívüli helyzetben lévő munkagépen szabad végezni. Az üzemanyag kezelésénél, tárolásánál a tűzrendészeti előírásokat szigorúan be kell tartania minden gépkezelőnek. 3.4. A felépítményi munkagépekkel végzett vágányszabályozás és a munkagépek közlekedése, telepítése terén betartandó rendszabályok 3.4.1. A munkagépnek az állomási telephelyről való elindítása előtt a rendelkező gépkezelőnek az irányítás mellett meg kell győződni a működtető berendezések üzem-

17. szám


biztonságáról, valamint arról, hogy a munkagép a jelzési utasításban előírt és a napszaknak megfelelő jelzőeszközökkel el van-e látva, a munkagép fékberendezése, jelzést adó berendezése biztonságosan működik-e, a gépkezelők józan, kipihent állapotban, egészségesen elfoglalták-e a gépegységen helyüket és az egész gépegység üzembiztosan működik-e. 3.4.2. A munkagépeken a beosztott személyzeten kívül csak a forgalmi utasításban a mozdonyvezető-álláson utazásra jogosult személyek tartózkodhatnak, és kizárólag az FKG vezetője által kijelölt helyen. 3.4.3. A munkagéppel nem szabad elindulni, ha a fékberendezés vagy a jelzést adó berendezés biztonságosan nem működik, a gépegység kivonulásához az engedély nincs meg, a gépen a napszaknak megfelelő jelzések hiányosak, a gépkezelők közül valaki szolgálatra alkalmatlan. 3.4.4. A munkagép működésbe hozatala és vágányon való elindítása előtt a rendelkező gépkezelőnek ellenőriznie kell és meg kell győződnie arról, hogy a gépen valamelyik gépkezelő a beindítás előtt, továbbá a géppel való mozgás, elindulás előtt személyek a gép előtt vagy mellette veszélyes helyzetben nem tartózkodnak-e. Az elindulást minden esetben „Figyelj” jelzésadással kell jelezni a rendelkező gépkezelőnek. 3.4.5. „Figyelj” jelzést kell adni a munkavégzés megkezdésekor, a gépek mozgó géprészeinek működtetése előtt (szerszámszekrény leeresztés, felemelés), javítás után, vagy egyéb munkaközi megállás után a munka folytatása előtt. 3.4.6. A felsővezeték kettő méternél (megközelítési távolság) jobban sem szerszámmal, sem segédeszközzel nem közelíthető meg. Földeletlen felsővezetéket megközelíteni ennél jobban még akkor sem szabad, ha az nincs feszültség alatt. Villamos felsővezetékkel ellátott vasúti pályán a vágányszabályozási munkát csak feszültségmentesítés és védőföldelés után, és írásbeli munkaengedély birtokában szabad megkezdeni. A munkaengedély (E. 101. sz. utasítás 8. függelék írásos bizonyítéka a fentiek megtörténtének. 3.5. Villamos felsővezetékkel felszerelt vasútvonalakon a villamos karbantartó szervezetek közreműködését kell kérni a feszültségmentesítés végrehajtására (erre már a vágányzár kérelmekben is ki kell térni), a földelővezetékek eltávolítására és munka utáni visszaszerelésére. Az E. 101. sz. Utasítás ide vonatkozó pontjait feltétlenül be kell tartani.

1517

3.6. A földeléshez a felsővezetéki szakszolgálat dolgozóin kívül más személyeknek hozzányúlni szigorúan tilos! A földelő vezetékek megrongálása életveszélyes. 3.7. Villamos felsővezetékkel ellátott vonalra való telepítés, kivonulás előtt az FKG személyzetét az E. 101. sz. Utasításból ki kell oktatni. Az oktatást az FKG vezetője köteles megtartani. Az oktatást a korábban közöltek szerint kell lefolytatni, egyébként az E. 101. sz. utasítás rendelkezései szerint kell eljárni. 3.8. A vágányzárolt vágányon a munkagépet felügyelet nélkül hagyni nem szabad. 3.9. Az FKG gépei a vágányzárolt vágányon – ha a sebességre vonatkozóan egyéb korlátozás nincs – legfeljebb 25 km/ó sebességgel közlekedhetnek. Menet közben ugyanabban az irányban haladó gépek egymást legfeljebb 200 m-re, megállás után tolatási mozgásként megfelelő kézi jelzés adása mellett a szükséges távolságra közelíthetik meg. A távolság betartásáért az egyes gépek rendelkező gépkezelői, közvetve azonban az FKG vezetője is felelős. 3.10. Az FKG gépeinek vezetőit arról, hogy a munkahelyre első, közbenső vagy utolsó gépként közlekednek a forgalmi szolgálattevő írásbeli rendelkezéssel tartozik értesíteni. Az odaútra kapott rendelkezésből a gép vezetője értelemszerűen meg kell tudja állapítani, hogy az állomási telephelyre visszaútban való közlekedéskor a géplánc első vagy követő gépeként közlekedik-e. 3.11. A munkahelyre érkezett munkagépeket a felépítményi munkavégzéshez úgy kell a gépkezelőknek előkészíteni és munkakész állapotba hozni, hogy az a szomszéd vágányok forgalmát és a szerelést végzőket se veszélyeztesse. A munka biztonságos végzéséért és irányításáért a rendelkező gépkezelő felelős. 3.12. A felépítményi karbantartó gépláncos munkahely fedezése 3.12.1. Az FKG részére lezárt vágányt az F.1. sz. Jelzési Utasítás 5.16. és 5.17. sz. alfejezetében előírt módon fedezni kell. A gépláncos munka csak akkor kezdhető el, ha a munkahely az F.1. sz. Jelzési Utasításban előírt módon, és több vágányú pályán szükség szerint jelzést adó figyelőőrök kiállításával is fedezve van. (Az FKG-val kétvágányú pályán dolgozni mind a két irány felé a „Pályán munkások dolgoznak” jelzőeszközöknek a vonalra érvényes általános fékúttávolságra való előzetes kitűzése mellett szabad. Több vágányú pályán a jelző eszközt az el nem zárt vágány(ok) mellett is mindkét iránynak megfelelően ki kell tűzni, stb.). 3.12.2. A munkahely utasítás szerinti fedezéséért a munka irányítója felelős.

1518

A MÁV Zrt. Értesítője I. Melléklet

Dinamikus vágány stabilizátorral kapcsolatos kiegészítések Az ágyazattömörítők és dinamikus vágány stabilizátorok használata A tömörítés módszerei munkagépekkel: Aljvég tömörítők, Aljköz és ágyazatszél tömörítők, Dinamikus vágány stabilizátorok külön gépként, vagy a vágányszabályozó gép részeként (külön vagon). 1. Aljvég tömörítők Az aljvég tömörítők a vágányszabályozó gép mindkét aláverő- aggregátjára felszerelt vibrációs lapok, amelyek az aljvégeken kívüli, 40 cm széles vízszintes sávot tömörítik vibrálással. Ezek tömörítik az ágyazatot az aljvégek körül, az aláveréssel egy időben, és így elősegítik, hogy a vágány a korrigált helyzetében maradjon. 2. Aljköz és ágyazatszél tömörítő gépek Az aljköz tömörítés célja, hogy tömörítse az aljak közti ágyazatot. Az oldalirányú eltolódási ellenállás kb. 7%kal nő. Az ágyazatszél tömörítés célja, hogy rögzítse a helyén azt a szakaszt, amit már kiirányítottunk. Ez növeli az oldalirányú eltolódási ellenállást kb. 4%-kal. A MÁV Zrt-nél használt aljköz és ágyazatszél tömörítők (AKT) külön gépek, munkaközben a vágányszabályozó gépet és az ágyazatrendezőt követik. Változtatható függőleges terhelés: 70-250 kN. Vibráció: 35 Hz. A duó rendszerű vágányszabályozó gépek után az egyen teljesítmény érdekében 2 db AKT használata az előírás. 3. Dinamikus vágány stabilizátorok (DVS) A dinamikus vágánystabilizátorok használatának célja alapvetően három irányú: Előre-tömörítése az egyébként nagyon nagy kezdeti süllyedésű frissen alávert vágánynak, ami (kedvezőtlen esetekben) egyenlőtlenül süllyedhet a vasúti forgalom üzemi terhelése alatt. Ez különösen fontos felújítási munkák során, melyeknél nagy mennyiségben használunk új ágyazatot. A DVS „háromdimenziós” tevékenységének köszönhetően, az egyedi ágyazatszemcsék átrendeződnek egy tömörebb szerkezetbe, ami kiegyenlíti az ágyazat kezdeti süppedését. A DVS üzemelése a gyártók megállapítása szerint a gép egy kb. 100.000 bruttó elegytonna forgalommal egyenlő süppedést nyújt.

17. szám

Megnövelt ellenállás a vágány oldalirányú elmozdulásával szemben, ami csökkenhet, kb. a normál üzemi értékének felére, miután az ágyazatot megbolygattuk aláveréssel. Mivel a megfelelő ellenállás az oldalirányú elmozdulással szemben alapvetően fontos a hézagnélküli vágány stabilitásához, a vonatok nem haladhatnak át üzemi sebességgel közvetlenül az aláverés után, ahol a megbolygatás jelentős volt. A DVS használata megnöveli a szükséges ellenállást az oldalirányú eltolódással szemben, és így lehetővé teszi, hogy a vágányt azonnal üzemi sebességgel használjuk. A karbantartási aláverési munka tartósságának növelése azzal a céllal, hogy kiterjesszük az időintervallumot két vágányszabályozási beavatkozás között, ezáltal javítva az életciklus költségeket (LCC) a vágány egész élettartama során. A dinamikus stabilizátor működési elve: A dinamikus stabilizátor kétféle megoldású lehet: – önálló munkagép, – a korszerű vágányszabályozó gépekkel egy egységet képező dinamikus stabilizáló kocsi. A korszerű vágányszabályozó gépekhez csatlakoztatott stabilizáló kocsik teljesen azonos működési elven dolgoznak, mint az önálló stabilizátorok. A vágányszabályozó gép leállása esetén a stabilizátor üzemelése közben, a vibráció automatikusan leáll. Amikor a munka folytatódik, automatikusan újra bekapcsolódik. Amíg az ágyazatszél és aljköz tömörítővel csak korlátozott helyeken érhető el tömörítő hatás, addig a stabilizátor a teljes zúzottkő ágyazatot stabilizálja és homogenizálja. Így a tér mindhárom irányába ható stabilizálás történik. Lendkerék szerkezet produkálja a vízszintes rezgést (0-42/45 Hz) a vágánytengelyre keresztirányban. Hidraulikus hengerek adják a szabályozható függőleges terhelést (max 356 kN). Az ágyazatnak továbbított vibráció, a statikus függőleges terheléssel együtt okozza, hogy az ágyazati kövek egymáshoz közelebb kerülnek. Az eredmény az ágyazati kövek erőmentes újrarendeződése. Az üregek száma csökken, az egyedi érintkezési pontok helyett az ágyazati köveknek nagyobb számú érintkezési felülete és érintkezési éle van. Az aljak és az ágyazati kövek között is az érintkezési felületek jelentősen megnőnek. Az összességében nagyobb súrlódási felület az aljak, és az ágyazat között nagyobb ellenállást produkál az oldalirányú elmozdulással szemben úgy a terhelt, mint a terheletlen vágányban. Az ágyazat kezelésének egyéb hagyományos módszereivel szemben, térbeli konszolidáció van egy teljesen megváltozott ágyazati struktúrával. Az ágyazat szélesebb területei veszik át az erő átadást. Még a hosszirányú elmozdulással szembeni ellenállás is nő.

17. szám


A dinamikus vágány stabilizátor így nem csak tömöríti az ágyazatot, hanem ezzel egyidőben megnöveli a vágány oldalirányú ellenállását a vágány eltolódásokkal szemben. A DVS megelőlegezi a vonatterhelést, kb. 100.000 tonna terhelésnek megfelelően. A kezdeti süllyedések irányított kialakítása történik a dinamikus vágánystabilizálással. Azért, hogy minimalizálhassuk a rendellenes süllyedéseket, amiket a vonatterhelés okoz a vágányszabályozó gépekkel történt karbantartást követően, ezek a kezdeti süllyedések előre beállíthatók, irányított/ellenőrzött módon dinamikus stabilizálással. A süllyesztéseket a DVS egy mérő referencia rendszer segítségével végzi el. A süllyedési érték előre kiválasztható, és a nyomást a terhelő hengerekben ellenőrzi a szintező rendszer. A forgalmi terhelés egyenlőtlen süllyedéseket okozhat, a stabilizálás viszont a gép szintező rendszerének segítségével egyenletes süllyesztéseket ér el. Ez azt jelenti, hogy a stabilizálás után a vágány geometria éppolyan pontos, mint a vágányszabályozó gép üzemelése után. Így a vágány ezután azonnal megfelel a forgalomra az engedélyezett maximális sebességgel. Optimális megoldás az aláverés és dinamikusan stabilizálás rétegenként. Ez azt jelenti, hogy beépítve az első ágyazat réteget a vágányt felemeljük és aláverjük. Ezt követi a dinamikus vágány stabilizátor szintezési mérőeszköz nélkül üzemelve, azaz a stabilizátor egy konstans alap-süllyesztéssel dolgozik. Újabb rétegenként történő ágyazat elhelyezés és aláverés után, újra a DVS-t alkalmazzuk, használva a szintező rendszerét. Az eredmény egy pontosan pozícionált vágány, homogenizált ágyazatban, ami nagyobb sebességgel adható át a forgalomnak, mint DVS használata nélkül. A szabályozható értékek beállítása: A rezgésszám, terhelési nyomás (erő) és munkasebesség ideális beállítása számos tényezőtől függ: – géptípus, – karbantartási vagy építési szabályozás utáni tömörítés, – pályaszakasz: folyópálya, hídra eső szakasz, – kifutási rámpák. A beállítandó értékeket a gyártó is megadja. Pl. a 09-32 vágányszabályozó géppel egybeépített dinamikus stabilizátor beállítandó értékei: Rezgésszám állítható 42-45 Hz-ig. A legkedvezőbb a 33-37 Hz. Süppedés vezérlés: a süppedés mértéke arányos a létrejött tömörségi struktúrával. A süppedés mértéke a megelőző emelés 25-30%-a. Laza ágyazati struktúránál 50%-a. A leterhelő nyomás 40-100 bar, ami 165-355 kN terhelésnek felel meg.

1519

Az optimális tömörítés és süppedés: 60-80 bar nyomástartományban (230-290 kN) Munkasebesség 2,5 km/h értékig vezérelhető Vmin = 200 m/h. Első aláverés után alacsonyabb sebességgel: 500-1000 m/h kell dolgozni. Az utolsó aláverés után nagyobb sebességgel: 10002000 m/h kell stabilizálni. Normál vágányszabályozás után: – süppedési nyomásérték 70 bar, – frekvencia 30-35 Hz, – sebesség 600-1300 m/h. Laza zúzottkő ágyazatnál: – első aláverés után: 80 bar, 30-35 Hz, 600-1000 m/h, – második aláverés után: 100 bar, 30-35 Hz, 600-1000 m/h. Fel- lefutási lejtők (rámpák) kialakítása A gép munkakezdésénél és munkabefejezésénél átmeneti szakaszokat kell kialakítani (20-30 m hosszú rámpák) Ezeken az átmeneti szakaszokon a gép fokozatosan érje el a munkavégzése során alkalmazandó terhelést (kN) és rezgés számot (Hz), illetve a befejező rámpán azok lefutását. A dinamikus vágány stabilizátorok alkalmazhatóságának kötöttségei Kötöttségi előírások a MÁV-nál: Ágyazat átvezetéses átereszek és hidak L < 4 m folyópályának tekintendő, L < 4 m, de sebesség korlátozás van: csökkentett terhelés kell: 35 Hz, 75 kN, L > 4 m, de sebesség korlátozás van, nem szabad DVS-t alkalmazni, L = 4-12 m nyílásköz: 35 Hz, 75kN, L > 12 m, nem szabad DVS-t alkalmazni, Ágyazat átvezetéses acélhíd, nem szabad DVS-t alkalmazni. Alagutak: nem szabad DVS-t alkalmazni. Dúcolás, peronszegély, tám és bélésfalak mellett, ha nincsenek jó állapotban, csökkentett terheléssel. Magasépítmények: ha a távolság < 5 m, csökkentett terhelés. Előtte utána 10-10 m. Munkavégzés HN vágányban R> 1000 m és egyenesben: TSH ± 15 Co R< 1000 m TSH ± 10 C0 A MÁV Zrt. társaságánál lévő gép egy DGS 42 N vontató + stabilizátor Ideiglenes Technológiai utasításának száma: 113254/1980.

1520

A MÁV Zrt. Értesítője J. melléklet

Az FKG munka szükségességének megállapítása Az FKG szükségességének eldöntése a pálya üzemeltetőjének feladata. Ehhez kiindulási alapot a D.5. Utasítás alapján végzett pályafelügyeleti tevékenység ad. Az FKG tervezését a következők együttes értékelése és elemzése alapján kell végezni: • Gépi vágánymérés eredményei; • Vonalbeutazások megállapításai; • Sebességkorlátozások nyilvántartása; • A WINPÁTER rendszer által adott javaslatok. A szükségesség meghatározása minden egyes minősítési szakasz hosszára megtörténik. Az egyszerűbb jelölés érdekében a SAD minősítő számot Q-nak nevezzük el. Az FKG munka szükségessége az alábbi ábra alapján vizsgálható. Az egyes vonalak a romlás intenzitásában különböznek egymástól. Az ábrán az i-1 és i időpont két egymás utáni geometriai mérés időpontja, és közöttük nem történt FKG munkáltatás. Az i-1 és i időpontok egy-

A beavatkozási szintek és jelentésük: Hs = Sebességi határ, amely, még mint elfogadható maximális érték szerepel. Azt a max. SAD értéket jelenti, amelyet egy adott kategóriájú, adott sebességre alkalmas pálya SAD ér téke

17. szám

mástól körülbelül fél év időtartamra vannak (évi kétszeri vágánymérés esetén). A közölt számítás végrehajthatóságának természetesen nem feltétele, hogy pontosan fél év legyen a két időpont különbsége. A változást akár egy év időhosszra is számítani lehet, ha valamilyen oknál fogva a közbenső mérés kimaradt. Az FKG munka szükségességének 8 esete lehetséges a pályaállapot jelenlegi helyzete, romlási mértéke és előrevetítése alapján: Az egyszerűbb jelölés érdekében a SAD minősítő számot Q-nak nevezzük el. Az FKG munka szükségessége egyetlen egy ábra segítségével is vizsgálható. Az ábrában a szaggatott vonalak a romlás intenzitásában különböznek egymástól. Az ábrában az i-1 és i időpont két egymás utáni geometriai mérés időpontja, és közöttük nem történt FKG munkáltatás. Az i-1 és i időpontok egymástól körülbelül fél év időtartamra vannak (a legtöbb vonalunkon évi kétszeri vágánymérés történik). A közölt számítás végrehajthatóságának természetesen nem feltétele, hogy pontosan fél év legyen a két időpont különbsége. A változást akár egy év időhosszra is számítani lehet, ha valamilyen oknál fogva a közbenső mérés kimaradt.

nem haladhat meg anélkül, hogy soron kívüli intézkedés – pl. sebességkorlátozás – ne válna szükségessé. A határérték a hálózati eloszlásgörbe 85%-os értékéhez meghatározott SAD érték, ami matematikailag jó közelítéssel a szóráson kívüli értékeket különíti el.

17. szám


Hb = Rostálási határ, amikor az FKG-szabályozási munka hatékonyságának híján a rostálási munka szükségessége már felmerülhet. A határérték az eloszlásgörbe 68%-os (0,8 x 85%) értékéhez meghatározott SAD érték. Hm = FKG munkáltatási határ, amely felett az FKG munka szükségességének vizsgálata már indokolt. A határérték az eloszlásgörbe 50%-os értékéhez meghatározott SAD érték. Ht = „Rendben” határ, amely érték alatti SAD számok esetén tilos FKG munkát végezni. A határérték az eloszlásgörbe 15%-os értékéhez meghatározott SAD érték. A munka szükségessége vizsgálatának (az elemzésnek) időpontja az utolsó FMK mérés idejével egyezik meg, ekkor keletkezik ugyanis a Qi érték. Az utolsó előtti geometriai mérés során kaptuk a Qi-1 értéket. A változást (az állapot romlását) a Qi-1Qi egyenes hajlása jellemzi, amelynek értéke így számítható:

p=

Q −Q i i −1 . i − (i − 1)

Az i-(i-1) különbségnek a két egymást követő mérés között eltelt időt hónapokban kell megadnia, ekkor a változás 1 hónapra eső nagyságát kapjuk meg a p értékével. A Qi értéknek a határértékekhez való viszonyában az alábbi esetek lehetségesek: – a Qi < Ht esetben az FKG munkáltatás szigorúan tilos, [Sz1 eset] (ugyanis az indokolatlan aláverések ágyazatot aprózó hatása sietteti a romlást), – a Ht (Qi < Hm esetben az FKG munkáltatás még nem ajánlott, hiszen azt a minősítőszám nem indokolja, azonban a romlás intenzitásának figyelembevételével megvizsgáljuk, hogy FKG munkáltatást mennyi időre előre szükséges tervezni. Az állapotromlást tehát a minősítőszám értékének egy hónapra eső növekedése (p) jellemzi. – A becsült romlás nagysága 2 évre (azaz 24 hónapra) előrevetítve: J = 24p – Ha Qi + Ka < Hm („a” eset), akkor FKG munkát tervezni előreláthatólag 2 éven belül nem kell,[Sz2 eset] – Ha Qi + J (Hm, akkor az FKG munka 2 éven belül esedékes. [Sz3 eset] – A becsült – K-val jelölt – romlás 1 évre (azaz 12 hónapra, az ábrán az i és i+2 időpontok időbeni távolságára) előre vetítve: K = 12p.

1521

– Ha Qi + Kb (Hm („b” eset), akkor az FKG munka 1 éven belül esedékessé válik.[Sz4 eset] – A becsült romlás nagysága 1/2 évre (azaz 6 hónapra, az 1. ábrán az i és i+1 időpontok időbeni távolságára) előrevetítve: L = 6p – Ha Qi + L (Hm („c” eset), akkor az FKG munka 1/2 éven belül már esedékes. [Sz5 eset] – Ha Hm (Qi < H b esetben az FKG munkáltatás soron kívül elvégzendő. [Sz6 eset] – Ha Qi (H b esetben az FKG munkáltatás szintén soron kívül elvégzendő. Ez esetben azonban meg kell vizsgálni, hogy a 85%-on felüli minősítőszámot nem nagymértékű helyi hibák okozták-e? [Sz7 eset] – Ha Qi > Hs esetben az FKG munkáltatás szintén soron kívül elvégzendő. A munkavégzés megkezdéséig sebesség korlátozást kell bevezetni [Sz. 8 eset] Elméletileg az Sz1 esetből is kiindulhatnak olyan romlási vonalak, melyek Sz2, Sz3, Sz4 vagy Sz5 esetekben végződnek. Értelemszerűen ugyanazokat az intézkedéseket vonják maguk után, mint amit az Sz2, Sz3, Sz4 vagy Sz5 esetekben leírtunk. A Ht, Hm, H b és Hs beavatkozási határértékek a 49. és 50. táblázatok adatai szerint veendők fel. Ezek a határértékek a rendszerbe konstansként épülnek be, de megváltoztathatóságukat biztosítani kell. A gépi számítás lehetővé teszi azt is, hogy hónapra pontosan előre meghatározzuk azt az időpontot, amikor az analízis időpontjában a Qi (Hm nagyságú minősítőszám – munkáltatás nélkül, és a korábbi romlási rátát feltételezve – eléri a Hm, illetve a H b határértéket. Azon hónapok száma (nm), amelyek elteltével a Qi minősítőszám az i-edik időponttól kezdve eléri a Hm, azaz a munkáltatási határt:

n = m

H

m

−Q i . p

A kifejezésből látszik, hogy a számítást lineáris változást feltételezve végezzük el (p = konstans). Azon hónapok száma (nb), amelyek elteltével a Qi minősítőszám az i-edik időponttól kezdve eléri a Hb, azaz a beavatkozási határt:

n = b

H −Q b i . p

Megjegyzés: A SAD alapján történő döntésen kívül a fent említett gépi vágánymérés eredményekből, vonalbeutazási megállapításokból, és sebességkorlátozás nyilvántartásokból szerzett információk alapján is születhet döntés FKG munkáltatásra.

1522


Egyéb közlemények Elveszett bélyegző érvénytelenítése A volt Kocsivizsgálati Szolgáltatási Központ Miskolc őrizetében lévő 90. számú bélyegző ismeretlen körülmények között elveszett. Lenyomata a következő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. 3530 Miskolc, Szemere u. 26. 90. Adószám: 13834492-2-42 Fenti bélyegző 2009.05.08-tól érvénytelen. Megtalálás esetén kérjük, szíveskedjenek azt szervezetünk részére megküldeni: MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ Zrt. Koordinációs Szervezet 1087 Budapest, Kerepesi Út 1-5. Postacím: 1940 Budapest Telefon (1) 511-2231 • Fax: (1) 511-1646 • Webcím: www.mav-start.hu

17. szám

17. szám


1523

1524


17. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 17. szám 124. évfolyam május 15. TARTALOM

Recommend Documents