Utasítások. 24. szám 130. évfolyam december 18. TARTALOM

24. szám

130. évfolyam

2015. december 18.

TARTALOM Utasítások

oldal

51/2015. ( XII. 18. MÁV Ért. 24. ) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások Önköltség-számítási Szabályzatáról c. utasítás 2. sz. módosításáról (egységes szerkezet)

Utasítások 51/2015. ( XII. 18. MÁV ÉRT. 24. ) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. ELKÜLÖNÍTENDŐ TEVÉKENYSÉGEIHEZ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATÁRÓL C. UTASÍTÁS 2. SZ. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (EGYSÉGES SZERKEZET)

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére kiterjed. 2.2 Az utasítás kidolgozása és karbantartása Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Kontrolling Igazgatóság vezetője felelős.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

Meghatározni a számviteli elkülönítési szabályzatban előírt módon a számviteli nyilvántartásban elkülönítetten kimutatott és elszámolt – a vasúti törvény szerinti elkülönítendő – tevékenységekhez tartozó szolgáltatások önköltségszámításának információ bázisát, módszerét és folyamatát. Az önköltség-számítási szabályzat előírásai alapján a kalkulációs egységek kódolása és a teljesítményi adatokkal való összefüggései, a tevékenységi kalkulációs sémák számlarend szerinti tartalma és a vetítési alapok hozzárendelése a Cognos informatikai rendszer önköltségszámítási moduljában kerül meghatározásra és leképezésre.

3.1 Kalkuláció tárgya A kalkuláció tárgya a főkönyvekben elszámolt elkülönített tevékenységekhez tartozó valamennyi szolgáltatás függetlenül attól, hogy azt a MÁV Zrt. külső vagy belső megrendelő részére végzi. Ez a pont a számvitelileg elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások főbb csoportjait írja elő. Külső fél: MÁV Zrt-vel szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó társaság Belső szolgáltatások: a MÁV Zrt. szervezeti egységei egymás részére nyújtott szolgáltatásai.

2158

A MÁV Zrt. Értesítôje

24. szám

3.1.1 Vasúti pályahálózat működtetése

3.2 Kalkulációs egység

A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtetésén belül elkülönítetten kerülnek kimutatásra az alábbi szolgáltatáscsoportok: a) A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások a hatályos vasúti törvény és az azzal összhangban lévő Hálózati Üzletszabályzatban (továbbiakban HÜSZ) előírt tartalommal. A nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózathozzáférési szolgáltatások felsorolását és a főkönyvben az elkülönítési csoportokhoz való tartozását a 4.2.1.a) pont tartalmazza.

A kalkuláció tárgyán – az egyes szolgáltatásokon – belül a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetés pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásai (3.1.1. a) pont) esetében a HÜSZ, a többi elkülönítendő tevékenység esetében a gazdálkodás igénye, valamint a teljesítményi és a költség-elszámolási rendszerek lehetőségei együttesen határozzák meg a kalkulációs egységet. A kalkulációs egységnek minősülő szolgáltatások részletes felsorolását a főkönyvekre vonatkozó önköltségszámítási fejezetek (4.2.3. - 4.3.1-4.4.2 pontok) határozzák meg.

b) Egyéb pályaműködtetés szolgáltatásai b1) A vasúti pályahálózathoz való nem nyílt hozzáférés keretében • Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahasználat az NKH által meghatározott térségi vasúti pályaszakaszok esetében idegen felek részére és a társaságon belül. • Saját célú, csatlakozó és összekötő pályahasználat idegen fél részére • Idegen fél részére nyújtott üzemi vágány használat b2) A vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatásai idegen fél részére • Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges tevékenységek • Vasúti pályahálózat működtetését végző erőforrások szabad kapacitásának értékesítése • A vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett egyéb szolgáltatások • A vasúti pályaműködtetést szolgáló földterületek és a rajta lévő ingatlanok hasznosítása

3.3 Kalkulációs séma

c) Pályaműködtetés belső szolgáltatásai d) Pályavasúti Társasági irányítás 3.1.2. Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás A Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elkülönített nem közszolgáltatási vasúti személyszállítási tevékenység. (ESN) 3.1.3. Tevékenységek a Központi főkönyvben a.)

Központi irányítás:

Vállalatcsoportirányítás (EKP) Társaság irányítás (EKI) b.)

Egyéb központi tevékenységek (EKE)

c.)

Maradó tevékenység (work out) (EKW)

Az eltérő kalkulációs egységek és kalkulációs szintek miatt a kalkulációs séma főkönyvenként kerül kidolgozásra. A kalkulációs séma meghatározza az adott főkönyv kalkulációs egységeire vonatkozóan ¾ a kalkulációs tételeket, azaz a közvetlen, és a vetítési mutató alapján osztott közvetlen valamint az általános (közvetett) költségek kalkulációs szintjeinek tartalmát, gyűjtésének módszerét, ¾ a vetítési mutató alapján osztott közvetlen és az általános költségek kalkulációs egységre történő felosztásának vetítési mutatóit, a felosztás vetítési mutatóját meghatározó adatok gyűjtésének módját, a felosztás gyakoriságát. 3.4 Kalkulációs szint A főkönyvben elszámolt költségeknek és bevételeknek az UIC 374.sz. döntvénye alapján a vasúti szállítási tevékenységre vonatkozó fedezeti szintek szerint csoportosított elemeit tartalmazza: 0. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire közvetlenül elszámolt költségek A pályaműködtetési önköltségszámítás szerint - a Díjképzési Módszertannal (továbbiakban DM) összhangban - közvetlen költségnek minősül az allokált tevékenységi kód alapján • szolgáltatást végző munkavállalókhoz kapcsolódó kieső időre elszámolt személyi jellegű költsége • termelésirányítás költsége • pályaműködtetési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó belső szolgáltatások költsége (ingatlankezelés) 1.szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységek azon költségei, melyek az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire teljesítményi mutatók vagy közvetlen költségek (0. szint) arányában kerülnek megosztásra

24. szám


A pályaműködtetési önköltségszámítás a DM-mel összhangban teljesítménymutatók arányában felosztott közvetlen költségnek minősül az allokált tevékenységi kód alapján: • szolgáltatást végző munkavállalókhoz kapcsolódó kieső időre elszámolt személyi jellegű költsége • termelésirányítás költsége • pályaműködtetési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó belső szolgáltatások költsége (ingatlankezelés) 2. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt általános költség és ráfordítás, mely tartalmazza • • • •

az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt pályaműködtetési irányítási költségét, az egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordításokat; az elkülönítendő tevékenységek által igénybevett belső általános szolgáltatások költségét; valamint a társasági irányítás elkülönítendő tevékenységre osztott költségét.

3. szint: A főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt bevétel, mely tartalmazza az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire elszámolt árbevételt, valamint az elkülönítendő tevékenységek kalkulációs egységeire osztott egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeket. 3.5 Eredmény-kimutatás főkönyvi számlái A költségek, ráfordítások és bevételek a főkönyveken belül: • főkönyv • könyvelő egység • főkönyvi számlák (5, 8. és 9. számlaosztály) • főkönyvi szervezetek • tevékenységi sorok (X. • számlaosztály) • pályaszakaszok • társasági kód kombinációjára kerülnek elszámolásra. A főkönyvi számlák a MÁV Zrt. számlarendje 5., 8. és 9. számlaosztályában meghatározott főkönyvi szegmens értékkészlete. Tartalmát a számlaosztályok magyarázatai írják elő. Átterhelt költség (591 és 593 főkönyvi számlák) A szervezetek között (főkönyvek között, illetve a főkönyveken belül) végzett belső szolgáltatás közvetlen költségen történő elszámolása a szolgáltatást nyújtó szervezet esetében közvetlen belső bevételként, a szolgáltatást igénybevevő szervezet esetében közvetlen belső költségként történik.

2159

Áttételezett költség (592 főkönyvi számla) A szervezeten belül a szervezet által végzett termeléshez gyűjtött áttételezendő általános költségek (0001-0499 tevékenységi sor) teljesítmény adatok (naturáliák) alapján havonta a közvetlen és egyéb általános költségekre (0500-9999) kerülnek áttételezésre. A teljesítményi adatokat a szervezet bizonylat alapján havonta számolja el az áttételezést igénybevevő tevékenységi sorokra. Az áttételezett költség a Sztv. 51. § (1) c) bekezdése szerinti megfelelő mutatók, jellemzők segítségével az adott projektre elszámolható közvetlen önköltségbe tartozó költségeket tartalmazza. Az áttételezés azt jelenti, hogy a munkát végző szervezet azon költségeit, amelyek az adott projekt létrehozásával bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álltak, de több projekt között és/vagy a szervezet által végzett más tevékenységek között megosztandók, vagy más ok miatt közvetlenül a projektre nem utalványozhatók, havonta elkülönítetten mutatjuk ki áttételezendő tevékenységi sorokon költség nemenkénti bontásban (áttételezendő költség). Az áttételezendő költséget hónap végén naturális mutatók (pl.: munkaóra, jármű km…) alapján osztjuk rá az egyes projektekre és a többi tevékenységre. A MÁV Zrt.-nél a káreseményekhez kapcsolódó költségek elszámolása a beruházásokhoz hasonlóan projekteken történik és a követlenített költségek áttételezésre kerülnek. Belső bizonylati elszámolások költsége (594 főkönyvi számla), bevétele (595 főkönyvi számla) A belső teljesítmények elszámolása közvetlenül tevékenységre, számviteli bizonylattal főkönyvre történő utalványozással történik a 8/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG sz. utasítás „A számviteli bizonylatok kezelési szabályairól” című utasításban meghatározott módon Belső Bizonylati Elszámolás (BBE) alkalmazásával. 3.6 Tevékenységi sor A MÁV Zrt. számlarendje X. számlaosztályában meghatározott tevékenység szegmens értékkészlete, melynek tartalmát az X. számlaosztály magyarázata írja elő. A tevékenységi sor X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tartalma alapján keresztösszefüggés van a tevékenységi sor mellett alkalmazható • 5, 812-813, 91-94 és 04 főkönyvi számlák, • pályaszakaszok, és • munkaszámok (GIR Projekt Modul) között. A keresztösszefüggést a X. számlaosztály magyarázata szabályozza, meghatározva: • az adott tevékenységi sor és adott főkönyvi számla csoport egymáshoz tartozását, • a költség áttételezéshez szükséges teljesítményi adatok (04 főkönyvi számla) esetében az áttételezendő tevékenységi sor és a 04-es főkönyvi számla szerinti teljesítményi adat (mint

2160

• •


az áttételezés vetítési alapja) egymáshoz tartozását, az adott tevékenységi sor és adott pályaszakasz tartomány egymáshoz tartozását, az adott tevékenységi sor mellett munkaszám szintű részletezés előírását a költségek további alábontására a GIR Projekt Modul alkalmazásával.

Általános költség (a vállalatcsoportot irányító szervezetnél vállalatcsoport irányítás, a társaság egészét irányító szervezeteknél társasági irányítás) az • az értékesítés és forgalmazás költsége (15001999 tev. sorok) • az igazgatási költség és egyéb általános költség (0001-1499 tev. sorok) • az irányítási és igazgatási tevékenységekhez igénybe vett belső szolgáltatás költsége, • a társaságirányítás és vállalatcsoport irányítás belső költsége (7149 tev. sor), – Pályavasúti Társasági irányítás belső költsége és belső bevétele (7150 tev. sor), Létszám: a Társaság létszáma a Pályavasút, a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás, valamint a Központ főkönyvi szervezetekhez van hozzárendelve. A létszámot (közfoglalkoztatott létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszám) a főkönyvekhez tartozó szervezetek létszáma alapján az elkülönítendő tevékenységekre az alábbi bontásban mutatjuk be: • Vasúti pályahálózat működtetés létszáma = a Pályavasúti főkönyv szervezeteinek létszáma • Személyszállítás létszáma = a Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás főkönyv szervezeteinek létszáma • Egyéb tevékenység létszáma = a Központ főkönyv szervezeteinek létszáma A Társasági létszám során a MÁV Zrt. konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatai és a MÁV Zrt. közfoglalkoztatotti létszámmal kiegészített éves átlagos statisztikai állományi létszámát vesszük figyelembe.

24. szám

A vasúti pálya helyhez kötött létesítményeinek földrajzi elhelyezkedését jelölő statisztikai szakasz, mely lehet nyíltvonalon vagy állomáson lévő pályaszakasz. Az állomáson lévő pályaszakasz száma megegyezik az állomás szolgálati hely kódszámának első négy számjegyével. 3.8 Vonalkategória A HÜSZ az egyes nyíltvonali pályaszakaszok minőségi színvonalának (pályainfrastruktúra minőségi kritériumainak) különbözősége miatt három vonalkategóriát különböztet meg ⇒ egyrészt a személyszállítás, ⇒ másrészt az árufuvarozás vonatkozásában: • I. kategóriájú vonalak, • II. kategóriájú vonalak, • III. kategóriájú vonalak. Az egyes nyíltvonali pályaszakaszok kategorizálásának minőségi paramétereit a HÜSZ tartalmazza. 3.9 Állomási kategória A HÜSZ az egyes állomások műszaki színvonalának (pályainfrastruktúra minőségi kritériumainak) különbözősége miatt személyszállítás esetében négy, az árufuvarozás esetében három állomáskategóriát különböztet meg: –

személyszállítás esetében az állomásokat és a megállóhelyeket I., II., III., és IV.; – árufuvarozás esetében az állomásokat, rendező pályaudvarokat, rakodóhelyeket I., II., és III. kategóriába soroljuk. 3.10 Vonatnem, vonatszám, valamint vonatkategória

A számviteli elkülönítési szabályzatban előírt módon az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek a 3.1. pontban leírt módon tevékenységekhez rendelt, EKP, EKI, EKW és EKE kóddal kerülnek elkülönítésre.

A hatályos menetrendi utasítás végrehajtási utasítása írja elő a vonatnemek és a vonatnemekhez sorolt vonatszámok értékeit, továbbá a HÜSZ szerinti vonatkategóriák hozzárendelését. A HÜSZ szabályozza a vonatkategóriákat (HÜSZ 4.32. melléklete): A - Távolsági személyszállító vonat B - Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat C - Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat D - Tehervonat, teherkocsi próbavonat E - Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- és vizsgavonat F - Üzemi vonat

3.7 Pályaszakasz

3.11 Vontatási nem

A MÁV Zrt. számlarendjében meghatározott pályaszakasz szegmens értékkészlete, melynek tartalmát az X. számlaosztály magyarázata írja elő.

A vontatási nem a • villamos és • nem villamos

Technikai tevékenységi sorokat az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz és bevételekhez alkalmazzuk.

24. szám


vontatás elkülönítését szolgálja a nyílt hozzáférés keretében nyújtott pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások költségének meghatározása során. 3.12 Teljesítményi mutatók A Pályahasználati szolgáltatások teljesítménymérő és elszámoló rendszeréből (továbbiakban: PASS2) kinyerhető adatok: ■ menetrendi teljesítményi mutatók: • közlekedett tehervonat db, • közlekedett személyvonat db, • közlekedett mozdonyvonat db, • közlekedett üzemi vonat db; teljesítményi mutatók vonatszám, vonatnem és állomási pályaszakasz bontásban. A menetrend hatályos végrehajtási utasítása írja elő a menetrendi teljesítményi mutatók értékei gyűjtésének módját. Ezek: ■ állomási adatok: • megállt, áthaladt, fordult személyvonat db • indult, áthaladt, érkezett tehervonat db, • kiszolgált, valamint ki/besorozott teherkocsi db; teljesítményi mutatók vonatnem és állomási pályaszakasz bontásban. ■ vonatközlekedési adatok: • vonatkilométer (vkm) • bruttó tonnakilométer (btkm) teljesítményi mutatók vonatnem, vontatási nem és pályaszakasz bontásban. Vágányút használat darabszáma: Állomási hozzáférési jellegű szolgáltatás igénybevétele esetén az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a vonat számára beállított és igénybe vett vágányutak darabszáma. (Vágányút az a vágányrész, amelyen: • érkező vonat a vonat által érintett első bejárati váltótól a megállás helyéig, • áthaladó vonat a teljes áthaladásig (az első bejárati váltótól az utolsó kijárati váltóig), • induló vonat az indulás helyétől a vonat által érintett utolsó kijárati váltó elhagyásáig haladni fog; • tolatás közben az a vágányrész, amelyen a tolatás történik.) 3.13 Projektek költségelszámolásának alapelvei A MÁV Zrt. által kiemelten kezelt projekteknek a költségei a GIR projektmoduljában kerülnek elkülönítésre, a projektmodulban meghatározott struktúra szerint (beruházás, karbantartás, hiba és zavarelhárítás, kár, szervezés stb.). A kiemelt projektekhez kapcsolódóan közvetlenül kerül elszámolásra:

2161

•

A projekten dolgozó főállású munkavállalók munkaórája és bérköltsége valamint járulékai az IHIR (Integrált Humán Irányítási Rendszer) rendszeren keresztül, a havi munkaidő elszámoló lap alapján. A dolgozónkénti havi időelszámolás projekt feladat mélységig kerül elvégezésre, kizárva a dolgozók által több projektben való részvétel esetén a havi munkaidő túllépés eshetőségét. A költség áttételezéshez és az általános költségek felosztásához szükséges munkaórát a bérszámfejtési rendszer interfész útján adja át a GIR főkönyvi és projekt rendszerének. A Projekt rendszerben kerül gyűjtésre a projektre fordított tényleges munkaóra. • A közvetlen anyagfelhasználás költsége a Basware rendszerben igényelt és bevételezett készlet felhasználás alapján történik, a havi aktuális elszámoló áron GIR-en keresztül. A felhasznált anyagra jutó anyagár különbözet az eredeti tranzakciók alapján kerül elszámolásra. • Harmadik féltől megrendelt, a projekttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a számviteli törvény szerinti igénybe vett szolgáltatások számlázott költségeinek elszámolása: a projekthez közvetlenül kapcsolódó számlázott költségek a számla közvetlen kontírozásával kerülnek a projekt feladatra. • Naturális mennyiségek alapján áttételezett költségek A termeléshez gyűjtött áttételezendő általános költségek (0001-0499 tevékenységek) egyes tevékenységi soron (vagy tevékenységi sorok tartományán) elszámolt költségei naturális mutató alapján áttételezésre kerülnek a közvetlen vagy általános költségek elszámolására szolgáló tevékenységi sorok költségei közé, az interfészen keresztül átadott a projektre fordított: • munkaóra az IHIR-ből, • a közúti járművek útnyilvántartó lapon vezetett felosztott km a VERDA rendszerből. A tevékenységi sorok esetében alkalmazandó naturális mutatókat a X. számlaosztály magyarázata írja elő. Az általános elszámolási szabálytól eltérő, egyes kiemelt projektekhez kapcsolódó költségek elszámolásának speciális lehetőségét külön utasítás szabályozza. 3.14 Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer (GIR) A GIR a MÁV Zrt. integrált pénzügyi tranzakció rendszere, amely a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat tartalmazza • a MÁV Zrt. kezelésében álló tárgyi eszközökről (építmények, gépek, berendezések, járművek),

2162


•

a munkafolyamatok során beszerzett és felhasznált anyagokról és szolgáltatásokról, • a beruházások, karbantartások és egyéb munkaszám szerint elkülönítendő projektekről, • a MÁV Zrt. kötelezettségeiről és kinnlevőségeiről, • az egyéb eszközökről és forrásaikról, • az ezekhez kapcsolódó pénzügyi műveletekről, valamint • a felmerült költségekről és a megszerzett bevételekről A GIR standard modulokból áll. Külső rendszerként csatlakoznak a GIR rendszerhez a Bérszámfejtési rendszer (IHIR), menetjegy feldolgozási (állomási főszámadási) rendszer. A számviteli elszámolás GIR-ben történő végrehajtását a többször módosított hatályos GIR utasítás írja elő. 3.15 COGNOS rendszer A Cognos egy komplex, pénzügyi tervező és kontrolling, valamint vezetői jelentéskészítő eszköz. A vállalati szintű tervezés mellett, elsősorban a cégtulajdonosok és a felső vezetés számára szolgáltat átfogó információt többek között a vállalat helyzetéről, a vállalati folyamatok hatásairól, a működés hatékonyságáról, illetve az eredményességről a terv és a tény adatok alapján egyaránt. 3.16 MTR-IGM: MÁV Térinformatikai Rendszer – Ingatlangazdálkodási Modul, ahol az objektumszintű ingatlan eszköznyilvántartás műszaki adatai mellett, a GIR-ből származó gazdasági adatok is megjelennek. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Az önköltségszámítás célja, elvei, tartalma 4.1.1 Az önköltségszámítás célja Az önköltségszámítás célja az elkülönítendő vasúti tevékenységekhez tartozó szolgáltatások (kalkuláció tárgya) érdekében felmerült költségek átláthatóságának biztosítása, a költségek és bevételek egybevetése révén e szolgáltatások eredményességének vizsgálata, az árképzés és a belső díjak felülvizsgálata; továbbá a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertanban (továbbiakban DM) előírt elvek szerint tényleges önköltség meghatározása. 4.1.2 Az önköltségszámítás alapelvei A MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata meghatározza: • valamennyi, MÁV Zrt. által végzett külső és belső szolgáltatásnak az elkülönítendő tevékenységekhez való hozzárendelését,

• • •

•

•

24. szám

az elkülönítendő tevékenységekhez közvetlenül, illetve megosztással hozzárendelhető költségek, ráfordítások és bevételek körét, a megosztással történő hozzárendelés esetén a megosztás vetítési alapját, a közvetlenül hozzárendelt illetve megosztott költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítendő tevékenységre történő elszámolásának módját, a MÁV Zrt. elkülönítendő tevékenységei közötti belső elszámolás módját, a belső elszámolás miatti halmozódás kiszűrését MÁV Zrt. szinten, a tevékenységi eredménykimutatások összeállításának módját.

Az önköltségszámítás alapelvei a számviteli elkülönítési szabályzat előírásai alapján: a.) A főkönyvek adatai alapján végzett önköltségszámítás a főkönyvekben elszámolt elkülönítendő tevékenységekhez tartozó szolgáltatások kalkulációs egységeire vonatkozik, a kalkulációs egységekre elszámolt valamennyi költségének, ráfordításának és bevételének meg kell egyeznie az elkülönítendő tevékenység (azaz a főkönyv) elszámolt adataival. E kalkulációs egységek külső féltől igénybe vett szolgáltatások, belső tevékenységek, vagy külső és belső fél részére egyaránt végzett tevékenységek lehetnek. A Pályavasúti főkönyvben a pályavasúti társasági irányítás esetében ⇒ EPH1 Humánerőforrás társasági irányítás ⇒ EPH2 Biztonsági társasági irányítás ⇒ EPH3 Infokommunikációs társasági irányítás A térségi személyszállítási főkönyvben • nem közszolgáltatási személyszállítás (ESN) A Központi főkönyvben ⇒ Vállalatcsoport irányítás (EKP) ⇒ Társaság- és csoportirányítás (EKI) ⇒ Központi egyéb tevékenységek (EKE) ⇒ Maradó tevékenység (workout) (EKW) kódokkal is biztosítani kell az önköltségszámítás és a főkönyvben elkülönített adatok egyezőségét. b.) A főkönyvben elkülönítendő tevékenységre elszámolt, az elkülönítendő tevékenység kalkulációs egységei között megosztandó költségek (1-3. szintek egyes kalkulációs szintjei) esetében: ¾ az elkülönítendő vasúti szolgáltatások részletes kalkulációs egységei közötti megosztásnál döntően vasúti teljesítményi mutatót, ¾ az egyéb tevékenységek részletes kalkulációs egységei közötti megosztásnál az elkülönítési szabályzatban leírt vetítési alapokat kell alkalmazni.

24. szám


c.) A szolgáltatások külső fél és belső szervezet által végzett tevékenység részére történő végzése esetében a kalkulációt a szolgáltatásra kell elvégezni oly módon, hogy a szolgáltatás külső árbevétele és belső bevétele megállapítható legyen. 4.1.3 Az önköltségszámítás tartalma Jelen szabályzat a főkönyvek elkülönített tevékenységeihez tartozó kalkulációs egységek összességére főkönyvenként elkülönített szabályozást tartalmaz. Jelen szabályzat az önköltségszámítás célja, követelményei alapján az elszámolás alábbi területeit szabályozza: • A főkönyvi szervezetek által végzett elkülönített tevékenységekhez tartozó a) kalkulációs egységek, b) kalkulációs séma meghatározásának elveit, főkönyvenként elkülönítve. •

A kalkuláció bizonylatait, a kalkuláció és a főkönyvi könyvelés adatai egyeztetésének módját és gyakoriságát. • A kalkuláció készítésének gyakoriságát, a kalkuláció időpontját és mélységét. • A kalkuláció adatai hasznosításának módját. • Az adatszolgáltatásért illetve a kalkuláció készítéséért felelős személyek kijelölését. 4.2 Pályavasúti főkönyvben elszámolt vasúti pályahálózat működtetés szolgáltatásainak (továbbiakban: Pályavasút) önköltségszámítása 4.2.1 Pályahálózat működtetés kalkulációs egységei A pályahálózat működtetés kalkulációs egységei a vasúti pályahálózat működtetés szolgáltatásonkénti részletezését jelentik; a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a vasúti törvény 2. sz. mellékletében, a HÜSZ-ben és az DM-ben előírtakkal összhangban az alábbi bontásban: 4.2.1.a) Nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférés kalkulációs egységei A szolgáltatásokat a HÜSZ-ben előírt tartalommal: idegen fél részére külső bevételért (árbevétel) végzi a Pályavasút. • Alapszolgáltatások ¾ Menetvonal biztosítás A - Távolsági személyszállító vonat menetvonal biztosítása B - Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat menetvonal biztosítása C - Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat menetvonal biztosítása D - Tehervonat, teherkocsi próbavonat menetvonal biztosítása

2163

E - Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- es vizsgavonat menetvonal biztosítása F - Üzemi vonat menetvonal biztosítása ¾ Közlekedtetés o Közlekedtetés vonatkm arányos rész A Távolsági személyszállító vonat közlekedtetése B - Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat közlekedtetése C - Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat közlekedtetése D - Tehervonat, teherkocsi próbavonat közlekedtetése E - Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- es vizsgavonat F - Üzemi vonat közlekedtetése o Közlekedtetés bruttó-tonnakm arányos rész A - Távolsági személyszállító vonat közlekedtetése B - Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat közlekedtetése C - Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat közlekedtetése D - Tehervonat, teherkocsi próbavonat közlekedtetése E - Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- es vizsgavonat F - Üzemi vonat közlekedtetése • Járulékos hozzáférési szolgáltatások ¾ Felsővezetéki és energia ellátó rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférés és használat (továbbiakban: felsővezetéki rendszerek használata) A - Távolsági személyszállító vonat, B - Helyi (pl. elővárosi, regionális) személyszállító vonat, C - Szerelvényvonat, motorvonati próbavonat, személykocsi próbavonat, D - Tehervonat, teherkocsi próbavonat, E - Vasútvállalati mozdony-, személyzeti-, mozdonypróba- es vizsgavonat, F - Üzemi vonat felsővezetéki rendszer használata ¾ Üzemanyag vételező helyek használata ¾ Állomás használat Személypályaudvarokhoz és állomásokhoz való hozzáférés ⇒ Személyszállító vonatok megállási célú állomáshasználata, I.,II. III. és IV. kategóriájú állomáson) ⇒ Személyszállító-, szerelvény- és üzemi vonatok kiinduló/végállomás használata I.,II. III. IV. kategóriájú állomáson) Állomáshasználat tehervonatok és járművek számára ⇒ Tehervonat induló/célállomás használata (I.,II. és III. kategóriájú állomáson)

2164


⇒ Tehervonat közbenső állomás használata (I.,II. és III. kategóriájú állomáson) ¾ Rendező pályaudvarokhoz való hozzáférés. ¾ Vonatképző létesítményekhez való hozzáférés. ¾ Egyéb járulékos szolgáltatások – Járműtárolás – Vasúti járműmérleghez való hozzáférés biztosítása – Szolgálat megszakítás, szolgálat-szüneteltetés felfüggesztése •

Kiegészítő szolgáltatások ¾ ¾ ⇒ ⇒ ¾ ¾ ⇒ ⇒ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

•

Vontatási felhasználású üzemanyag biztosítása Tolatószemélyzet biztosítása személyszállító vonatok számára teher- és mozdonyvonatok számára Külső vonatfelvétel Vontatójármű biztosítása tolatás céljából személyszállító vonatok számára teher- és mozdonyvonatok számára Pályavasúti személyzet biztosítása mérlegeléshez Tengelyátszerelés Forgóváz használat Vontatási villamos energia biztosítás Nem vontatási célra (előfűtéshez, előhűtéshez) felhasznált üzemanyag biztosítása Nem vontatási célra (előfűtéshez, előhűtéshez) felhasznált villamos energia biztosítás

Teljesítményösztönző rendszer szolgáltatásai o Vonatközlekedtetésének a kiutalt menetvonalhoz viszonyított pontossága o Menetvonal-igénylés időpontjához kapcsolódó többletfizetési kötelezettség o Menetvonal-lemondás ((minőségi távolsági és távolsági vonat, Budapest elővárosi és regionális vonat, személyszállítási szerelvény és saját célú vonatok, tehervonat, mozdonyvonat) o Személyzetbiztosításhoz kapcsolódó többletfizetési kötelezettség (szolgálat megszakítás, szolgálat szüneteltetés felfüggesztése normál és széles nyomtávon) o Személyzetbiztosításhoz kapcsolódó lemondás (szolgálat megszakítás, szolgálat szüneteltetés felfüggesztése normál és széles nyomtávon) o Tolatószemélyzet biztosításhoz kapcsolódó többletfizetési kötelezettség (normál és széles nyomtávon) o Tolatószemélyzet biztosításhoz kapcsolódó lemondás (normál és széles nyomtávon) o Környezetbarát közlekedtetés támogatás o Szórt küldemény közlekedés támogatása o Kiemelt közforgalmú rakodóhelyek hozzáféréséhez kapcsolódó többletfizetési kötelezettség

24. szám

o Kiemelt pályaudvarok hatékony kihasználását ösztönző elem 4.2.1.b) Egyéb vasúti pályahálózat működtetés kalkulációs egységei ba) A vasúti pályahálózathoz való nem nyílt hozzáférés keretében • Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahasználat • Saját célú, csatlakozó és összekötő pályahasználat ⇒ saját célú, csatlakozó és összekötő vágány használat ⇒ saját célú, csatlakozó és összekötő vágány belső tolatás ⇒ saját célú, csatlakozó és összekötő vágányra személyzetbiztosítás • Üzemi vágány használat bb) A vasúti pályahálózat működtetés egyéb szolgáltatásai ⇒ Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges tevékenységek (= a pályaműködtetés kiszervezett tevékenységeit végző, valamint a saját célú vágányt üzemeltető szervezetek részére kötelezően végzett tevékenységek: oktatás, szakfelügyelet, saját tevékenységben végzett felújítás, stb.). A szakfelügyelet elszámolásának szabályait az ÁLT/6659-1/2015. sz. utasítás tartalmazza. ⇒ Vasúti pályahálózat működtetését végző eszközök szabad kapacitásának értékesítése (hozzáférésre jogosultak és hozzáférésére nem jogosultak részére távközlési szolgáltatás ) ⇒ A vasúti pályahálózat működtetést igénybevevők részére végzett egyéb szolgáltatások (vasúti személykocsik, gépi kocsimosó berendezésének biztosítása, menetjegy értékesítés állomáson, vasútbiztonsági szolgáltatás stb.) ⇒ A vasúti pályaműködtetést szolgáló földterületek és a rajta lévő ingatlanok hasznosítása (a pályaműködtetést szolgáló földterületeken lévő nem pályaműködtetők által használt épületek, épület részek értékesítése) 4.2.2 Pályavasút kalkulációs sémája A pályavasúti költségek kalkulációja kalkulációs tételek és megfelelő vetítési alapok alkalmazásával történik. a.) Pályaszakasz szerepe a kalkulációs sémában A nyílt hozzáférés keretében biztosított szolgáltatások költségeinek meghatározása a tevékenységi kódon kívül a pályaszakasz figyelembevételével történik. A pályaszakaszon felmerült költség a pályaszakasz műszaki paraméterek szerint történő besorolása alap-

24. szám


ján képezi az alapszolgáltatás vonatkm arányú közlekedtetés I. II. és III. továbbá az állomáshasználat személyszállító vonatok I, II, III. és IV. valamint tehervonatok I. II. és III. kategória szerinti költségét. A pályaszakaszokra alkalmazott csoportosítások határozzák meg, hogy mely pályaszakaszok tartoznak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz, illetve a keskeny nyomközű (nem nyílt hozzáférésű) térségi, és a nem nyílt hozzáférésű saját célú vasúti pályához. A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások önköltségének vasútvonalankénti vizsgálhatósága érdekében az alapszolgáltatások és a felsővezetéki rendszer használat költsége nyíltvonali pályaszakaszra; az állomási hozzáférési és a tolatószemélyzet és vontatójármű szolgáltatások költsége állomási pályaszakaszra is kigyűjtésre illetve megosztásra kerül. A pályaműködtetés közvetlen költségeit alapvetően hozzá kell rendelni a nyílt és a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetéshez. A pályaműködtetés közvetlen költségei közül: Az állomási pályaszakaszon kimutatott kalkulációs egységek a vonali önköltségszámítás során: • egy adott nyíltvonali pályaszakaszon történő előfordulás esetében az adott nyíltvonali pályaszakasz, • több nyíltvonali pályaszakasz elágazó pontja esetében –a környező nyíltvonali pályaszakaszon közlekedett vonatdarab arányában nyíltvonali pályaszakasz költségei között kerül figyelembe vételre. A nyílt hozzáférésű csatlakozó, összekötő és saját célú vágányok ¾ al-, fel- és egyéb építményeinek, ¾ távközlő- és biztosító berendezéseinek, ¾ felsővezetékének és egyéb erősáramú berendezéseinek költségei állomási kiágazás esetén a kiágazó állomás induló/cél illetve közbenső állomáshasználat kalkulációs egységei, nyíltvonali kiágazás esetén a kiágazó nyíltvonali pályaszakasz költségeként a közlekedtetés kalkulációs egységei között kerül figyelembevételre .

2165

könyvelt költségek másodlagos költségek formájában a ../2015. ( . MÁV Ért. .) sz., a MÁV Zrt. egyes belső teljesítményeinek fő-könyvi elszámolásáról szóló utasításban szabályozott módon kerül felosztásra a használókra mellé rendelve a pályaszakasz kódokat is. Az épületfelügyeleti költségek elsődlegesen a Pályavasúti főkönyvben az Ingatlan Fenntartás és Fejlesztés szervezeti kódokon pályaszakasz nélkül lekönyvelt költségek másodlagos költségek formájában a ../2015. ( . MÁV Ért. .) sz., a MÁV Zrt. egyes belső teljesítményeinek fő-könyvi elszámolásáról szóló utasításban szabályozott módon kerül felosztásra az állagban tartó szervezetre, mellé rendelve a pályaszakasz kódokat is. Az ingatlanokkal kapcsolatos energia költségek elsődlegesen a Pályavasúti főkönyvben az Ingatlan Fenntartás és Fejlesztés szervezeti kódokon pályaszakasz nélkül lekönyvelt költségek másodlagos költségek formájában a ../2015. ( . MÁV Ért. .) sz., a MÁV Zrt. egyes belső teljesítményeinek főkönyvi elszámolásáról szóló utasításban szabályozott módon kerül felosztásra a használókra mellé rendelve a pályaszakasz kódokat is. A másodlagos költségekhez hozzá kell rendelni az Ingatlan Fenntartás és Fejlesztés szervezet irányítási költségét a …………../2015. .(MÁV Ért.)sz. a MÁV Zrt. egyes belső teljesítményeinek főkönyvi elszámolásáról szóló utasításban szabályozott módon. d.) Kalkulációs csoportok alkalmazása a sémában

A nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetésen belül a keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat működtetés állomási szervezeteken elszámolt költségét szervezeti elkülönítéssel, egyéb pályavasúti szervezeteken elszámolt költségét tevékenységi sorral és pályaszakasszal különítjük el.

A kalkulációs sémában a pályahálózat működtetésen belül az elkülönítési szabályzatban meghatározott csoportosításnak megfelelően külön csoportokat képeznek az alábbi kalkulációs termékek: • nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások: => a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő alap-, járulékos és kiegészítő szolgáltatások, => az üzemi vonathoz kapcsolódó szolgáltatások, => Teljesítményösztönző rendszerben szereplő tételek, => Forgalom szüneteltetett pályahálózathoz kapcsolódó tételek. • az egyéb vasúti pályahálózat működtetés: => nem nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások (térségi, saját célú és üzemi vágány használat), => az egyéb vasúti pályahálózat működtetési tevékenységek (pályaműködtetés szabad kapacitás, egyéb szolgáltatás, ingatlan hasznosítás).

c.) Ingatlanok elszámolása a vasúti pályahálózat működtetés elkülönítése sémában

4.2.3 Pályavasút kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja

Az épületüzemeltetési költségek az elsődlegesen a Pályavasúti főkönyvben az Ingatlan Fenntartás és Fejlesztés szervezeti kódokon pályaszakasz nélkül le-

A pályavasút kalkulációs tételei szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra.

b.) Keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat működtetés elkülönítése a sémában

2166


0 szint: Vasúti pályahálózat működtetés szolgáltatásaihoz közvetlenül elszámolt költségek Tevékenységi kódon elszámolt közvetlen költség • Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (VPSZ Kft.) számlázott költsége • A menetvonal biztosításhoz szükséges forgalmi technológiai tevékenységek ellátáshoz kapcsolódó költségek a menetvonal biztosítás kalkulációs egységre. Vasúti pályahálózat al-, fel- és egyéb építménye, • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások bruttó tonna arányos közlekedtetés szolgáltatás kalkulációs egységre. Állomási pályaszakaszra könyvelt vasúti pálya állomási átmenővágány al- és felépítményének • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások bruttó tonna arányos közlekedtetés szolgáltatás kalkulációs egységre. A távközlő- és biztosítóberendezése, térvilágítási és villamos váltófűtési berendezései nyíltvonali pályaszakaszon • A pályafelügyelet és forgalmi üzemirányítás költsége • SZIR költsége (tehervonat alapszolgáltatásra) a vonatkm arányos közlekedtetés szolgáltatás kalkulációs egységre. Az utas-kiszolgáló építmények és létesítmények, utas tájékoztató eszközök és berendezések állomási és hálózati pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások a személyvonat megállás célú állomáshasználat kalkulációs egységre. A személyszállító vonatok előfűtéséhez, előhűtéséhez, víztöltéséhez szükséges,pályavasúti telepített berendezések állomási és hálózati pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt • üzemeltetési • karbantartási• értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások (energia es víz biztosítása nélkül) a személyvonat kiinduló/végállomás állomáshasználat kalkulációs egységre. A gurítódombi, illetve rendező pályaudvari vágányok, vágányokhoz tartozó berendezések, jelző- es biztosító berendezések, vágány fékek, féksaruk, illetve az ezek működtetéséhez, vezérléséhez szükséges berendezések

24. szám

• üzemeltetési • karbantartási, • értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások a tehervonat induló/célállomás állomáshasználat kalkulációs egységre. A csatlakozó, nyílt hozzáférésű saját célú vasúti pályahálózat al-, fel-,és egyéb építményeinek, távközlő-, erősáramú-és biztosítóberendezéseinek, váltófűtő berendezéseinek, áruforgalmi terminálokhoz történő eljutást biztosító vágányok, rakodóvágányok, rakterületek • üzemeltetési • karbantartási, • értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások a tehervonat s induló/cél- és a közbenső állomáshasználat kalkulációs egységre. A járműtárolásra szolgáló pályahálózat al-, fel-, és egyéb építményeinek • üzemeltetési • karbantartási, • értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások a járműtárolás kalkulációs egységre, A vasúti járműmérlegek és mérlegházak • üzemeltetési • karbantartási, • értékcsökkenési leírási költségei, • kapcsolódó ráfordítások a vasúti járműmérleghez való hozzáférés kalkulációs egységre. Vasúti pályahálózat felsővezetéke és egyéb erősáramú berendezése (kivéve a térvilágítást és a villamos váltófűtést) nyíltvonali, állomási és hálózati pályaszakaszon elszámolt • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások a felsővezetéki rendszerek használata szolgáltatás kalkulációs egységre. Az üzemanyag beszerzés, az üzemanyagtöltő berendezések és az üzemanyagtöltő berendezések megközelítésére szolgáló pályahálózat al-, fel-, és egyéb építményeinek állomási és hálózati pályaszakaszon elszámolt • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés szolgáltatás kalkulációs egységre.

24. szám


Szolgálat megszakítás, szolgálat szüneteltetés ideje alatt szolgálatot teljesítő munkavállalókhoz kapcsolódó költségek és ráfordítások a személyzetbiztosítás (szolgálat megszakítás, szolgálat szüneteltetés felfüggesztése) kalkulációs egységre. A tolatáshoz biztosított munkavállalókhoz kapcsolódó költségek és ráfordítások és a tolatási rádió adó-vevő berendezések • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége a tolatószemélyzet biztosításán belül teljesítmény arányában külön kerül kimutatásra a személyszállító, teher- és mozdonyvonatok kalkulációs egységre.

2167

nyában másodlagos költség elkülönítéssel önálló tevékenységi kód alkalmazásával a hasznosított ingatlanok kalkulációs egységre kerül kimutatásra. Tevékenységet végző személyekhez köthető kieső időre elszámolt költség • vasútszakmai tanfolyami képzés idejére fizetett juttatások, • betegszabadság, munkabaleset táppénz stb. címen fizetett személyjellegű kiadások, • Szabadság, munkaidő kedvezmény egyéb kieső időre elszámolt bér és járulékai a közvetlen tevékenységet végző munkavállalókhoz kapcsolódóan kerül kimutatásra.

A tolatáshoz használt vontatójármű költsége és ráfordítása a vontatójármű biztosításán belül teljesítmény arányában külön kerül kimutatásra a személyszállító, teher- és mozdonyvonatok kalkulációs egységre. A külső vonatadatfelvételt végző munkavállalók költségei és ráfordításai és a vonatadatfelvételhez használt rádió adó-vevő berendezések • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége vonatadatfelvételi személyzet biztosítása szolgáltatás kalkulációs egységre.

A Pályaműködtetés tevékenység irányítását végző szervezeteinek általános költségsoron elszámolt költségei munkaóra arányában kerül felosztásra tevékenységi kódokra és pályaszakaszokra. A tevékenységi kódok alapján kerül hozzárendelésre a közvetlen kalkulációs tétel csoportokhoz.

Tengelyátszerelést szolgáló berendezések és ingatlanok • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások a tengelyátszerelés szolgáltatás kalkulációs egységre.

1. szint: Vasúti pályahálózat működtetés teljesítmény alapján felosztott közvetlen költsége Tevékenységi kódon elszámolt közvetlen költség ¾ A pályavasúti teljesítmény elszámolási rendszer üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások valamennyi nyílt hozzáférés keretében biztosított szolgáltatás kalkulációs egységeire kerül megosztásra.

Forgóvázak • üzemeltetési • karbantartási • értékcsökkenési leírási költsége • kapcsolódó ráfordítások a forgóváz használat szolgáltatás kalkulációs egységre. A vontatási villamos energia szolgáltatás, a vontatási felhasználású üzemanyag vételezés, és az egyéb szolgáltatások költségei a megfelelő pályahálózat működtetés kalkulációs egységre kerül kimutatásra. A keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat, a nem nyílt hozzáférésű saját célú és összekötő vágányok és az üzemi vágányok al-,fel-, magas és egyéb építmény, távközlő és biztosítóberendezési és állomási költségeit a nem nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahasználat kalkulációs egységeire kerül kimutatásra. A pályavasúti főkönyvben szereplő bérbe adott ingatlanok üzemeltetési és energia költsége a használók ará-

Az elkülönített tevékenységre elszámolt igénybevett ingatlan szolgáltatások másodlagosan felosztott költségei az alapszolgáltatáshoz és állomáshasználathoz közvetlen kalkulációs tételként kerül kimutatásra (pl. utasforgalmi épületek kezelése és felügyelete).

¾ Hatósági díjak: a közlekedtetés vonatkm arányos és az állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. ¾ A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésre jutó állomási hálózati, pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt pályavasút által használt TEB berendezések, váltófűtő berendezések, forgalmi épületek és építmények, pályafenntartási-, valamint TEB épületek • üzemeltetési • karbantartásai • értékcsökkenési leírási költségei • kapcsolódó ráfordítások közlekedtetés vonatkm arányos és állomáshasználat kalkulációs egységre kerül megosztásra. ¾ A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, pályaszakaszra nem könyvelt vagy hálózati pályaszakaszon elszámolt, vasúti pálya al-, fel- és egyéb építményeinek karbantartási-, üzemeltetési és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások

2168


a közlekedtetés bruttó tonnakm arányos és az állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. ¾ A vonalirányításon kívüli, állomási forgalmi irányító személyzethez (forgalmi szolgálattevő, váltókezelő) kapcsolódó költségek és ráfordítások a közlekedtetés vonatkm arányos és az állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra ¾ Az állomási átmenő vágány kitérőinek üzemeltetési, karbantartási és értékcsökkenési leírási költségei valamint kapcsolódó ráfordítások. a közlekedtetés bruttó tonnakm arányos, a személyvonat megállás, tehervonat induló/célállomás és közbensőállomás állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. ¾ A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésre jutó, állomási és hálózati pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt vonatindító és fogadó vágányok üzemeltetési- karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások a személyvonat megállás, tehervonat induló/ célállomás és közbensőállomás állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. ¾ A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, állomási pályaszakaszon elszámolt térvilágító eszközök üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások a személyvonat megállás, tehervonat induló/ célállomás, közbensőállomás és kiszolgálás célú állomáshasználat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. ¾ A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó állomási és hálózati pályaszakaszon vagy pályaszakasz nélkül elszámolt mellékvágányok üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei valamint a kapcsolódó ráfordítások a személyvonat induló/végállomás, a tehervonat induló/célállomás és a közbenső állomáshasználat kalkulációs egységre kerül megosztásra. ¾ A vasúti járművek karbantartására szolgáló létesítmények üzemeltetési karbantartási- és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások a személyvonat induló/végállomás és a tehervonat induló/ célállomás használat kalkulációs egységeire kerül megosztásra. Tevékenységet végző személyekhez köthető kieső időre elszámolt költség a tevékenységet közvetlenül végző munkavállalókhoz kapcsolódóan kerül kimutatásra. Tevékenységi irányítást végző szervezetek költségeinek a vasúti pályahálózat működtetés kapcsolódó tevé-

24. szám

kenységeire eső része munkaóra arányában kerül felosztásra tevékenységi kódokra és pályaszakaszokra. A tevékenységi kódok alapján a vasúti pályahálózat működtetés teljesítmény arányában felosztott közvetlen kalkulációs tételeire. Az elkülönített tevékenységre elszámolt igénybevett ingatlan szolgáltatások másodlagos formában felosztott költségei az igénybevett belső közvetlen szolgáltatáson (pl. forgalmi és egyéb üzemi épületek kezelése felügyelete) a közvetlen kalkulációs egységek között kerül kimutatásra. 2. szint: Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységekre elszámolt általános költség, ráfordítás 2.1 Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységre elszámolt igénybevett funkcionális szolgáltatások A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó igénybevett kiszervezett központi általános szolgáltatások (pl. igénybevett ruha ügyintézés, hulladékkezelés, leltározás és selejtezés, beszerzés, irányítási épületek kezelése és felügyelete, környezet- és munkavédelmi szolgáltatás, számviteli szolgáltatás humán szolgáltatás) költsége. 2.2 Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységekre elszámolt saját általános költség, ráfordítás A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó pénzügyi műveletek, tevékenységekhez közvetlenül nem rendelhető egyéb és rendkívüli ráfordítások (CT képzés, elszámolt támogatások, elszámolt adók). 2.3 Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységekre elszámolt saját irányítási költség, ráfordítás A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó: • Értékesítési tevékenység irányítási költség • Üzletági irányítás költsége 2.4 Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységre elszámolt társasági irányítás A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységek kalkulációs egységeire megosztandó a társasági irányítás belső költsége.

24. szám


A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységekre elszámolt általános költség, ráfordítás valamennyi kalkulációs egység közötti megosztásának vetítési alapja a kalkulációs egységre 0 és 1. szinten elszámolt közvetlen költségek: 3. szint: Pályavasúti főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt bevétel A vasúti pályahálózat működtetés • árbevételét és belső bevételét kalkulációs egységekhez rendelve; • egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeit kalkulációs egységekre megosztva tartalmazza. A megosztás módszere megegyezik a 2. szintnél leírt elvekkel. 4.2.4 Pályavasúti kalkulációs tételek kalkulációs egységre és nyíltvonali pályaszakaszra történő felosztásának vetítési mutatói A pályavasút kalkulációs tételei a kalkulációs tételhez meghatározott vetítési mutatók alapján kerülnek megosztásra pályavasúti kalkulációs egységre, illetve nyíltvonali pályaszakaszra. 4.2.4.a) A pályavasúti kalkulációs egységekre történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei aa) Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (VPSZ) számlázott költsége és a menetvonal biztosításhoz szükséges forgalmi technológiai tevékenységek ellátáshoz kapcsolódó költségek a menetvonal darab arányában kerül felosztásra a menetvonal biztosítás kalkulációs egységei között. ab) Vasúti pályahálózat al-, fel- és egyéb építménye, az állomási pályaszakaszra könyvelt vasúti pálya állomási átmenővágány al- és felépítményének költségei a nyíltvonali bruttó tonnakilométer teljesítmény arányában kerül felosztásra a bruttó tonnakm arányos közlekedtetés kalkulációs egységei között. ac) A vasúti pálya távközlő és biztosító berendezései, valamint térvilágítási és villamos váltófűtési berendezései nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt karbantartási, üzemeltetési és értékcsökkenési leírási költségei személy-, teher-, mozdony és üzemi vonat nyíltvonali pályaszakasz vonatkilométer teljesítménye (vkm) arányában kerül felosztásra a vonatkm arányos közlekedtetés kalkulációs egységei között. ad) A felsővezeték és egyéb erősáramú berendezések (kivéve a térvilágító eszközök és váltófűtő berendezések) üzemeltetési, karbantartási és értékcsökkenési leírási költségeiből

2169

¾ a nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt költség a személy-, teher- és üzemi vonatok nyíltvonali pályaszakasz villamos vonatkm teljesítménye, ¾ a hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a hálózati villamos vonatkm, ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az indult-érkezett-megállt-áthaladt vonat db alapján kerül megosztásra a személy-, teher- és üzemi vonat felsővezetéki rendszer használata kalkulációs egységeire. ae) Az ingatlan üzemeltetési és az ingatlanokkal kapcsolatos energia költségek az MTR-IGM-ben szereplő objektumszintű ingatlan nyilvántartásban szereplő m2 arányában kerül felosztásra a használók között. Az összetett teljesítményi mutatók tartalma az alábbi: A hálózati vágányút használat vetítési mutató az állomási pályaszakaszon kimutatott és hálózati szintre összeadott alábbi teljesítményelemek együttes összege: Elem Teljesítmény 1. Induló vonat db 2. 3. 4. 5. 6.

7.

Átmenő vonat db szám*2 Megálló személyvonat (szerelvényvonat nélkül Induló-érkező személyvonat db Induló-érkező tehervonat db* 6 Közbenső állomáson kocsi ki-besorozás, mozdonycsere, kocsisorrend fordulás/ irányváltás céljából történő állomáshasználat tehervonat db* 3 Vételezett üzemanyag liter *0,003

Kalkulációs egység Menetvonal biztosítás Közlekedtetés Személyvonat megállás célú állomáshasználat Személyvonat kiinduló/ végállomás használat Tehervonat induló/célállomás használat Tehervonat közbenső állomás használat

Üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés

Az állomási vágányút használat vetítési mutató az állomási pályaszakaszon kimutatott – a fenti táblázatban felsorolt - teljesítményelemek együttes összege. Az összetett teljesítményi mutatók meghatározása Hálózati vágányút használat darabszáma: • induló vonatok vágányút használat • átmenő vonatok vágányút használat • megállási célú vágányút használat • fordulási célú vágányút használat • induló-/cél vágányút használat • közbenső vágányút használat

2170


•

üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés vágányút használat Hálózati közlekedő vágányút használat darabszáma: • átmenő vonatok vágányút használat • megállási célú vágányút használat • fordulási célú vágányút használat • induló-/cél vágányút használat • közbenső vágányút használat • üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés vágányút használat Hálózati állomási közlekedő vágányút használat darabszáma: • átmenő vonatok vágányút használat • megállási célú vágányút használat • fordulási célú vágányút használat • induló-/cél vágányút használat • közbenső vágányút használat Hálózati állomási közbenső vágányút használat darabszáma: • megállási célú vágányút használat • induló-/cél vágányút használat • közbenső vágányút használat Hálózati állomási tolatási vágányút használat darabszáma: • fordulási célú vágányút használat • induló-/cél vágányút használat • közbenső vágányút használat • üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés vágányút használat. Az összetett teljesítményi mutatók alkalmazása aa) A pályavasúti teljesítmény elszámolási rendszer üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások ¾ A 0 szinten kimutatott költségek arányában kerül felosztásra ¾ A vágányút használat szerinti és az egyéb nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózathozzáférési szolgáltatások kalkulációs egységei között • A vágányút használat szerinti nyílt hozzáférés keretében biztosított kalkulációs egységre eső költség a hálózati vágányút használat darabszáma alapján kerül megosztásra az alapszolgáltatás, az állomáshasználatok és az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés kalkulációs egységei között. ab) Hatósági díjak, ¾ a hálózati vonatok vágányút használat darabszáma alapján kerül megosztásra az alapszolgáltatás, az állomáshasználatok és az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés kalkulációs egységei között ac) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, pályavasút által használt TEB, váltófűtő berendezések, forgalmi épületek és építmények pályafenntartá-

24. szám

si, valamint TEB épületek és építmények karbantartási-, üzemeltetési- és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások (vonatkm-arányos díjrészben megtérítendő), valamint a vonalirányításon kívüli, állomási forgalmi irányító személyzethez (forgalmi szolgálattevő, váltókezelő) kapcsolódó költségek és ráfordítások ¾ hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a hálózati vágányút használat összetett vetítési mutató ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási vágányút használat vetítési mutató arányában kerül felosztásra az alapszolgáltatás, az állomáshasználat és az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés kalkulációs egységeire. ad). A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, vasúti pálya al-, fel- és egyéb építményeinek karbantartási-, üzemeltetési és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások ¾ hálózati pályaszakaszon elszámolt költség a hálózati közlekedő vágányút használat összetett vetítési mutató ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási közlekedő vágányút használat öszszetett vetítési mutató arányában kerül felosztásra a közlekedtetés, az állomáshasználat és az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés kalkulációs egységeire ae) Az állomási átmenő (fő)vágány kitérőinek karbantartási-, üzemeltetési- és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások (bruttótonnakm arányos díjrészben megtérítendő) ¾ a hálózati pályaszakaszon elszámolt költségei a hálózati állomási közlekedő vonatok vágányút használati mutató ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási közlekedő vágányút használati mutató arányában kerül felosztásra a közlekedtetés, a személyvonatok megállás célú, a tehervonatok induló/célállomás, és közbenső állomáshasználat kalkulációs egységeire. af) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésre jutó vonatindító és fogadó vágányok üzemeltetési- karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások ¾ a hálózati pályaszakaszon elszámolt költségei a hálózati állomási közbenső vonatok vágányút használati mutató ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási átmenő vonatok vágányút használati mutató arányában kerül felosztásra a személyvonat megállás, tehervonat induló/célállomás és közbensőállomás kalkulációs egységeire. ag) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó, térvilágító eszközök üzemeltetési-, karbantartási-,

24. szám


és értékcsökkenési leírási költségei, valamint a kapcsolódó ráfordítások ¾ a hálózati pályaszakaszon elszámolt költségei a hálózati közbenső vágányút használati mutató ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási közbenső vágányút használati mutató arányában kerül felosztásra a személyvonat megállás, tehervonat induló/célállomás, közbensőállomás kalkulációs egységeire ah) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére jutó mellékvágányok üzemeltetési-, karbantartási-, és értékcsökkenési leírási költségei valamint a kapcsolódó ráfordítások ¾ a hálózati pályaszakaszon elszámolt költségei a hálózati tolatási vágányút használati mutató ¾ az állomási pályaszakaszon elszámolt költség az állomási tolatási vágányút használati mutató arányában kerül felosztásra a személyvonat induló/ végállomás, a tehervonat induló/célállomás, a közbenső állomáshasználat és az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés kalkulációs egységre. A nyíltvonali, illetve állomási pályaszakaszon elszámolt költségek esetében amennyiben adott pályaszakaszon nem létezik teljesítményi adat az eljárás az alábbi: • Megvizsgálásra kerül, hogy a pályaszakasz nem tartozik-e szünetelő forgalmú vasúti pályához. Ha igen, akkor a költség az „Szünetelő forgalmú vasúti pálya” kalkulációs egységre kerül elszámolásra. • Ha az adott pályaszakasz nem tartozik szünetelő forgalmú vasúti pályához; az állomási pályaszakaszok esetében, amennyiben ugyanolyan nevű állomás létezik az állomási pályaszakaszok között (pl. a rendező-pályaudvarok, határállomások esetében), megfeleltetés készül a két pályaszakasz között, mivel a teljesítményi rendszerek a rendező-pályaudvarok és a határállomások kódja helyett az azonos nevű állomások kódját alkalmazzák. Azaz a költséget a megfeleltetés szerinti állomás teljesítményi adatai alapján osztjuk meg kalkulációs egységek között. • Amennyiben a pályaszakaszra elszámolt költséget az előzőekben leírt eljárás után sem tudjuk kalkulációs egységhez rendelni vagy megosztani, hálózati szintű teljesítményi adat alapján valósul meg a kalkulációs egységre történő felosztás. 4.2.4.b) A nyíltvonali illetve állomási pályaszakaszra történő megosztáshoz használt vetítési mutatók alkalmazásának elvei ba) Nyíltvonali pályaszakaszon kerül kimutatásra a menetvonal biztosítás, a közlekedtetés és a

2171

felsővezetéki rendszer használat költsége az alábbi módon: A nyíltvonali pályaszakaszon elszámolt valamennyi költség a nyíltvonali pályaszakaszon kerül figyelembe vételre. A menetvonal biztosítás hálózati pályaszakaszra elszámolt vagy megosztott költségei esetében vonatkm arányában történik a költségek nyíltvonali pályaszakaszra osztása. A közlekedtetés és felsővezetéki rendszer használat esetében ¾ a hálózati pályaszakaszra elszámolt költségek a kalkulációs egységre osztáskor a hálózati vágányút használat mutató (01 mutató) alapján állomási pályaszakaszra kerültek megosztásra, ¾ az állomási pályaszakaszra elszámolt költségek már állomási pályaszakaszon vannak. A fenti két módszer alapján a közlekedtetés és felsővezetéki rendszer használat állomáson kimutatott költségei a 03-05. mutatók alapján az állomásból kiágazó környező nyíltvonali pályaszakaszokra kerülnek megosztásra, azaz: ¾ a vasúti pálya távközlő, biztosító-, térvilágítási és váltófűtési berendezései, az állomási és központi költségek: a környező nyíltvonali pályaszakaszok képzett vonat db arányában (03. mutató) = környező pályaszakaszok együttes vonatkilométere / környező pályaszakaszok együttes kilométere, ¾ a vasúti pálya al-, fel- és egyéb építményeinek költségei: a környező nyíltvonali pályaszakaszok átlagterhelése arányában (04. mutató) = környező pályaszakaszok együttes bruttótonnakilométere / környező pályaszakaszok együttes kilométere, ¾ a felsővezeték és egyéb erősáramú berendezések költségei: a környező villamosított nyíltvonali pályaszakaszok képzett villamos vonat db arányában (05. mutatócsoport) = környező villamosított pályaszakaszok együttes vonatkilométere / környező villamosított pályaszakaszok együttes kilométere bb) Állomási pályaszakaszon kerül kimutatásra az állomás használat és a tolatás költsége az alábbi módon: Az állomási pályaszakaszon elszámolt valamennyi költség az állomási pályaszakaszon kerül figyelembe vételre. A hálózati pályaszakaszra elszámolt költségek a kalkulációs egységre osztáskor a hálózati vágányút használat mutató (01) alapján állomási pályaszakaszra kerültek megosztásra Az állomási pályaszakaszon kimutatott kalkulációs egységek a vonali önköltségszámítás során: • egy adott nyíltvonali pályaszakaszon történő előfordulás esetében az adott nyíltvonali pályaszakasz,

2172

•


több nyíltvonali pályaszakasz elágazó pontja esetében környező nyíltvonali pályaszakaszok képzett vonat db arányában kerülnek figyelembe vételre a környező nyíltvonali pályaszakasz költségei között.

4.2.4.c) A pályavasúti vetítési mutatók gyűjtésének módja A vetítési mutató adatait a 3.11 – 3.13 pontokban leírt teljesítményi adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek a tárgyhónapra vonatkozóan és göngyölítve állományokban biztosítják.

•

24. szám

Széchenyi hegyi Gyermekvasút

4.3.2 Személyszállítás kalkulációs sémája A Térségi (keskeny nyomközű) személyszállítás kalkulációja a kalkulációs tételek térségi vasúti szervezet alapján történik. 4.3.3 Személyszállítás kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja A személyszállítás kalkulációs tételei szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra.

4.2.4.d) A vetítési mutatók szerinti felosztás gyakorisága a pályavasútnál

0 szint: Személyszállítás közvetlenül elszámolt költsége

A kalkulációs tételek vetítési mutató alapján kalkulációs egységre, azon belül nyíltvonali pályaszakaszra történő felosztása a kalkuláció időpontjában, a kalkulációs időszakra vonatkozóan (4.6 pont) egyszer kerül végrehajtásra.

0.1 szint: Vasúti jármű költség • Térségi vasút vontató és vontatott jármű karbantartás, écs. • Mozdonyvezető személyi jellegű ráfordításai

4.2.5 A pályaműködtetés által igénybevett és végzett belső szolgáltatások elszámolása A pályaműködtetés elkülönítendő tevékenységeihez tartozó kalkulációs egységek utókalkulációja: A pályaműködtetés irányítás költsége, a ráfordítások és bevételek, valamint a társasági irányítás költsége megosztásra kerül a kalkulációs egységek között. A kalkulációs egységek • saját költségei és ráfordításai, • belső bizonylattal elszámolt (lekönyvelt) belső költsége, • kapott tevékenységi, pályaműködtetés és központi irányítási költsége, • árbevételei és egyéb bevételei, • belső bizonylattal elszámolt (lekönyvelt) belső bevétele alapján kerül meghatározásra a vasúti pályahálózat működtetés kalkulációs egységeinek (külső és belső szolgáltatások) tényleges önköltsége és jövedelmezősége. 4.3 Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elszámolt vasúti személyszállítás (továbbiakban: Személyszállítás) önköltségszámítása A Keskeny nyomközű térségi személyszállítás által a keskeny nyomközű vasútvonalon, Személyszállítási Üzletszabályzat alapján végzett, díj ellenében történő térségi személyszállítás. 4.3.1 Személyszállítás kalkulációs egységei A személyszállítás kalkulációs egysége a térségi vasút:

0.2 szint: Vonat és egyéb költség • Igénybe vett vontatás • Személykocsi fűtés, világítás • Mozdony egyéb üzemi munka • Számadópénztár és jegykiadás • Piacfelügyelet és egyéb üzemeltetés 0.3. szint Igénybe vett pályavasúti szolgáltatás 0.4. szint Térségi személyszállításhoz igénybe vett központi közvetlen költség 1. szint: Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben a személyszállításra teljesítmény mutatók vagy közvetlen költség alapján felosztott költség, ráfordítás 2. szint: Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben a személyszállításra elszámolt általános költség, ráfordítás 2.1 szint: Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben az elkülönítendő tevékenységekre elszámolt saját irányítási költség és ráfordítás A Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben a térségi vasúti szervezeten elszámolt: • Tevékenységi irányítási költség • Egyéb ráfordítás • Pénzügyi ráfordítás • Rendkívüli ráfordítás 2.2 szint: Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben a vasúti pályahálózat működtető tevékenységre elszámolt igénybevett központi általános szolgáltatások A keskeny nyomközű térségi vasúti személyszállítási szervezetekre elszámolt központi belső általános szol-

24. szám


gáltatások (igénybevett ruha ügyintézés, hulladékkezelés, leltározás és selejtezés, humán szolgáltatások, ingatlan belső bérlet, ügykezelési és dokumentációs szolgáltatás, környezet- és munkavédelmi szolgáltatás, számviteli szolgáltatás) belső költsége 2.3 szint: Társasági irányítás személyszállítást terhelő költsége A Keskeny nyomközű személyszállítási főkönyvben a térségi szervezetekre elszámolt társasági irányítás belső költsége. 3. szint: Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elszámolt bevétel A személyszállítás menetdíj bevétele, belső bevétele, egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevétele kalkulációs egységekhez rendelve. 4.3.4 A személyszállítás által igénybe vett és végzett belső szolgáltatások elszámolása A személyszállítás elkülönítendő tevékenységeihez tartozó kalkulációs egység utókalkulációja: A tevékenységi és üzletági irányítás költsége, a ráfordítások és bevételek, valamint a társasági irányítás költsége a kalkulációs egységekre kerül kigyűjtésre. A kalkulációs egységek • saját költségei és ráfordításai, • bizonylattal elszámolt belső tevékenységek, • kapott tevékenységi, üzletági és központi irányítási költsége, • árbevételei és egyéb bevételei alapján kerül meghatározásra a személyszállítás tényleges önköltsége és jövedelmezősége. 4.4 A funkcionális szervezetek önköltségszámítása A központi önköltségszámítás célja a funkcionális szervezetek által értékesített termékek, szolgáltatások és a végzett funkcionális tevékenységek teljes költségének a meghatározása. Az elszámolás alapvetően a Központi főkönyvben valósul meg. A Funkcionális szervezetek által végzett összes irányítási tevékenység a 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet valamint a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzata szerint egyéb tevékenységnek minősül. A teljes körűség elvének megvalósulása érdekében azonban a kimutatásokat el kell készíteni a társaság egyéb tevékenységeiről is összesítve. A központi főkönyvben elszámolt tevékenységeken belül a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzatában leírt módon, elkülönítésre kerül az alábbi tevékenységek eredménye: A központi főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek: • ΕΚP Vállalatcsoport irányítás

• • •

2173

ΕΚΙ Társasági- és Csoportirányítás EKE Központi egyéb tevékenységek EKW Maradó tevékenységek (workout)

Az egyes tevékenységek bemutatása: Vállalatcsoport irányítás (EKP): a vállalatcsoport részére üzleti tanácsadás keretében nyújtható irányítás és igazgatás. Társasági- és csoport irányítás (EKI): a társasági irányító szervezetek társaságra (MÁV Zrtre) és a MÁV Csoportra vonatkozó irányítása és igazgatása. Központi egyéb tevékenységek (EKE): a kizárólag idegen fél részére külső bevételért (árbevétel) végzett ingatlan értékesítés, gördülő állomány bérbeadás, készlet értékesítés, mérnöki tanácsadás és egyéb szolgáltatás, valamint a MÁV Zrt-én belül egyéb tevékenységek belső bizonylattal elszámolva. Maradó tevékenységek – workout (EKW): a MÁV Rt. alapításával kapcsolatos, továbbá a korábbi években kiszervezett tevékenységek MÁV Zrt-nél maradó kötelezettségei, terhei: • személyszállítás működési hitel • környezetszennyezés miatti helyreállítás • kártérítési kötelezettség • ki nem szervezett átmeneti létszám. Az önköltségszámítás meghatározza a felsorolt tevékenységek költség (és bevétel) összetevőit. A központi főkönyv szervezetei: • XKI Társasági irányítást végző szervezetek • XKP Vállalatcsoport irányítást végző szervezetek • XKG Társaság- és csoport irányítás • XKW Korábbi működéshez kapcsolódó elszámolások szervezetei • XKE Központ egyéb tevékenységet végző szervezetei A Központi főkönyvben elszámolt, funkcionális szervezetek önköltségszámítása a kalkuláció során a Központi főkönyvön belül tevékenységekre elkülönült szervezetek adataira épül az alábbi elvek alapján: ⇒ A társasági irányítást végző (XKI), valamint a vállalatcsoport irányítást végző szervezetek (XKP) (XKG) költségei és ráfordításai a számviteli elkülönítési szabályzat szerint, a főkönyvi számlák alapján, az alábbi tevékenységekhez kerültnek besorolásra: Vállalatcsoport irányítás (EKP) Maradó tevékenységek – workout (EKW) Társaság- és csoport irányítás (EKI) létszámarányosan. ⇒ A vállalatcsoport és társaságirányítás között megosztandó főkönyvi számlák az átlagos sta-

2174


tisztikai tervlétszám szerint kerülnek megosztásra a Vállalatcsoport irányítás (EKP) és a Társaság- és csoport irányítás (EKI) között. Az értékesített (külső fél részére végzett) tevékenységei, melyek tevékenységi sorral kerülnek elkülönítésre, az egyéb tevékenységnél (EKE) kerülnek figyelembe vételre. ⇒ Az egyéb tevékenység (XKE) valamennyi költsége, ráfordítása és bevétele az egyéb tevékenység (EKE) részét képezi. ⇒ A maradó tevékenységek (XKW) valamennyi költsége, ráfordítása a maradó tevékenységek – workout (EKW) részét képezi. Az értékesített (külső fél részére végzett) tevékenységei, melyek tevékenységi sorral kerülnek elkülönítésre, az egyéb tevékenységnél (EKE) kerülnek figyelembe vételre. A Központi főkönyvbe tartozó Funkcionális szervezetek az alábbiak: Vállalatcsoport és társaságirányítást is végző szervezetek (XKG) Elnök - Vezérigazgató és titkársága Kommunikációs Igazgatóság Menedzsment támogatás Gazdasági vezérigazgató helyettes Beszerzési Igazgatóság Pénzügyi Igazgatóság Kontrolling Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Csak társaságirányítást végző szervezetek (XKI) Vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság Pénzgazdálkodás Kockázatkezelés Jogi Igazgatóság Belső ellenőrzés Vállalati általános költséghely Vállalatcsoport irányító szervezet (XKP) Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság Egyéb tevékenységet végző szervezetek (XKE) Gördülő állomány Raktárbázisok Marketing Kommunikáció Központi beruházás lebonyolítás Beszerzés Maradó tevékenységek (XKW) Kiszervezés/kiválás kapcsán maradó költséghelyek Kártérítések Gázolajkutak A tevékenységek elkülönítésének részletes előírásait a 12/2015. (MÁV. Ért. 4.) Számvitel - elnök-vezérigazgatói utasítás 12/2015. (III. 27. MÁV Ért. 4 .) EVIG

24. szám

sz. utasítás „A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról” című utasítás tartalmazza. 4.4.1. Központi főkönyv kalkulációs egységei (termékek) Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység. A kalkulációs egység lehet: termék, szolgáltatás, egyéb tevékenység. A kalkulációs egységek köre elsősorban a megrendelők részére végzett külső szolgáltatást és a vállalaton belüli belső szolgáltatási tevékenységet valamint az irányítási tevékenységet jelenti. A funkcionális szervezetekre vonatkozó Központi önköltségszámítás célja meghatározni a központi főkönyv kalkulációs egységeihez tartozó költségeket, bevételeket és eredményt. A funkcionális szervezetek valamennyi tevékenysége az elkülönítés szempontjából egyéb tevékenységnek minősül, az önköltségszámítás során alkalmazott kalkulációs egységei ezen belül az alábbiak: • Vállalatcsoport irányítás • Társasági irányítás • Központi külső szolgáltatások és belső tevékenységek ¾ Pénzügyi szervezetek tevékenységei ¾ Kommunikációs szervezetek szolgáltatásai ¾ Vagyonkezelési és gazdálkodási szervezetek belső tevékenységei • Központi egyéb tevékenységek ¾ Vagyonkezelési és gazdálkodási szervezetek külső szolgáltatásai Ingatlan hasznosítás külső fél részére ¾ Egyéb külső szolgáltatások Egyéb szervezetek Az egyéb tevékenységnél (EKE) kerülnek figyelembe vételre az irányító és maradó szervezetek külső bevétellel (9000-9499 tevékenységi sorok) nem fedezett költségek (5 fk), a ráfordítások (86-89 fk) és bevételek (96-98 fk) kerülnek az elkülönítés során a tevékenységek között felosztásra •

Maradó tevékenységek (workout) ¾ Maradó tevékenységek elszámolása ¾ Kártérítések elszámolása ¾ Egyéb workout tevékenységek elszámolása

A konkrét külső szolgáltatások a tényleges szerződések alapján, évente felülvizsgálva kerülnek megnevezésre. Az alábontott részletes kalkulációs egységek, a tevékenységek megnevezése a Cognos informatikai rendszer önköltségszámítási moduljában kerül meghatározásra és leképezésre.

24. szám


4.4.2. Központ kalkulációs sémája A Központ kalkulációja esetében a szervezetre elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek gyűjtése meghatározó a kalkuláció készítése során. 0. szint – 1. szint: Közvetlen költségek Közvetlen költségekhez rendelhetők mindazon (külső és belső) költségek, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy mely termék vagy szolgáltatás érdekében merültek fel. A közvetlen önköltség értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható irányítási és egyéb költségeket nem tartalmazhat. A közvetlen költségek vagy konkrét termékhez rendelhetők (0. szint), vagy több termék között valamely vetítési mutató segítségével felosztandók (1. szint) 2. szint: Általános költségek Közvetett költségekhez rendelendő minden olyan (külső és belső) költség, amely nem áll közvetlen összefüggésben egyetlen kalkulációs egységgel (termékkel) sem. Az általános költségbe sorolandók továbbá az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható irányítási és egyéb költségek is. A költségviselőknek a felmerült általános költségeket együttesen is viselniük kell, amiből az következik, hogy a költséghelyeken gyűjtött általános költségeket fel kell osztani az érintett termékek között. 3. szint: Bevételek Az eredmény és a fedezetszámítás miatt meghatározó a funkcionális szervezetek külső árbevételének, valamint a saját egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeinek gyűjtése. 4.4.2. Központ kalkulációs tételei, a költségek és bevételek gyűjtésének módja A Központ kalkulációs tételei a 3.4 pontban leírt szintekkel azonosítva kerülnek meghatározásra. A központ esetében a kalkulációs tételek az alábbi elkülönített tevékenységcsoportokra külön kerülnek meghatározásra • Központi irányítás EKP Vállalatcsoport irányítás EKI Társaság- és csoport irányítás • •

Egyéb tevékenység EKE Központi egyéb tevékenységek Workout – maradó tevékenységek EKW Maradó tevékenységek (workout)

A Központ főbb kalkulációs tételei az alábbiak: 0 szint: Központra elszámolt egy termékhez kapcsolódó közvetlen költségek

2175

A központ szervezetei által, a tevékenységükhöz közvetlenül kapcsolódó, közvetlen költségek és ráfordítások azon része, melyek közvetlenül egy termékhez rendelhetők. Irányítási tevékenységek közvetlen költsége Vállalatcsoport irányítás, Társaság irányítás tevékenységek közvetlen költségei A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett tevékenység közvetlen költségei A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett szolgáltatások közvetlen költségei. A funkcionális szervezetek által végzett egyéb tevékenységek közvetlen költsége A funkcionális szervezetek közül az egyéb tevékenységet végző szervezetek csak külső fél részére nyújtott tevékenységeinek közvetlen. Workout tevékenységek közvetlen költsége Workout tevékenységekhez kapcsolódó maradó szervezetek közvetlen költségei (pl. Kártérítés szervezet közvetlen költségei). 1. szint: Központra elszámolt több termékhez kapcsolódó közvetlen költségek A központ szervezetei által, a tevékenységükhöz közvetlenül kapcsolódó, közvetlen költségek és ráfordítások azon része, melyek egy termékhez közvetlenül nem rendelhetők hozzá. A költségeket a végrehajtási utasításban szabályozott vetítési mutatók alapján osztjuk fel a termékek között. Irányítási tevékenységek felosztott közvetlen költsége Vállalatcsoport irányítás, Társaság irányítás tevékenységek felosztott közvetlen költségei . A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett tevékenység felosztott közvetlen költségei A funkcionális szervezetek által végzett egyéb tevékenységek felosztott közvetlen költsége A funkcionális szervezetek közül az egyéb tevékenységet végző szervezetek csak külső fél részére nyújtott tevékenységeinek felosztott közvetlen költségei. Workout tevékenységek felosztott közvetlen költsége Workout tevékenységekhez kapcsolódó maradó szervezetek felosztott közvetlen költségei. 2. szint: A Központra elszámolt közvetett költségek és ráfordítások A központ szervezeteinél keletkező, a tevékenységükhöz közvetlenül nem kapcsolódó, általános költségek és ráfordítások. A központ közvetett költségei között

2176


kell elszámolni a szervezetek saját általános költségeit, az egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordításait, a leosztott irányítási költségeket. Irányítási tevékenységek közvetett költsége Vállalatcsoport irányítás, Társaság irányítás tevékenységek általános költségei. A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett szolgáltatási tevékenység közvetett költségei A funkcionális szervezetek által végzett egyéb tevékenységek közvetett költsége. A funkcionális szervezetek közül az egyéb tevékenységet végző szervezetek csak külső fél részére nyújtott tevékenységeinek általános költségei. Workout tevékenységek közvetett költsége Workout tevékenységekhez kapcsolódó maradó szervezetek általános költségei. 3. szint: A Központ bevételei A funkcionális szervezetek külső árbevételét, valamint a saját egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeit tartalmazza. Irányítási tevékenységek bevételei Vállalatcsoport irányítás, Társaság irányítás tevékenységek összes bevétele. A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett szolgáltatási tevékenység bevételei A funkcionális szervezetek által külső fél részére végzett szolgáltatások összes bevétele. A funkcionális szervezetek által végzett egyéb tevékenységek bevételei A funkcionális szervezetek közül az egyéb tevékenységet végző szervezetek csak külső fél részére nyújtott tevékenységeinek összes bevétele. Workout tevékenységek bevételei Workout tevékenységekhez kapcsolódó maradó szervezetek összes bevétele. Az alábontott, részletes kalkulációs szinteket, a kapcsolatokat és a felosztáshoz használt vetítési mutatókat jelen utasítás évente megjelenő végrehajtási szabályzata tartalmazza. 4.5 Kalkuláció bizonylatai, főkönyvi adatokkal történő egyeztetése A kalkuláció költség, ráfordítás és bevétel adatai esetében azok elszámolását szolgáló bizonylatok tartalmát,

24. szám

az elszámolás folyamatát a hatályos számviteli szabályzatok írják elő. A főkönyvi kalkulációs séma kalkulációs tétele adatainak a főkönyvi számla – tevékenységi sor – pályaszakasz – szervezetcsoport kombináció adataival kell megegyeznie az üzletági kalkulációs sémában leírt gyűjtési összefüggések szerint. A főkönyvi kalkulációs séma kalkulációs tételek szerinti összesített adatainak év végén meg kell egyeznie az üzletág eredmény-kimutatásával. 4.6 Kalkuláció készítése Az utókalkuláció év végén, az éves beszámoló készítéssel egyidejűleg történik. Az önköltségszámítás számítógépes programrendszerrel készül, mely • az input érték adatokat a GIR-ből gyűjti le, • az input teljesítmény adatokat a teljesítményrendszerekből átveszi, • az utókalkulációt COGNOS rendszerben végzi el, • az utókalkuláció output adatainak rugalmas lekérdezhetőségét a COGNOS rendszer biztosítja; • az utókalkuláció eredménye feladásra kerül a GIR rendszerbe. 4.7 Kalkuláció adatainak hasznosítása A részletes önköltségszámítás kalkulációs adatai lehetőséget nyújtanak: ¾ a pályaműködtetés indokolt költségeinek költségvetési szempontú vizsgálatához, ¾ a személyszállítás és az egyéb szolgáltatások jövedelmezőségének vizsgálatára, ¾ Az utókalkuláció számítógépes lekérdező rendszere biztosítja az elemzéshez szükséges utókalkulációs alapadatokat. Az utókalkuláció adatbázisában az adatok hozzáférését számítógépes jogosultsági rendszer biztosítja. A lekérdező rendszer adatainak adatszerkezete: a.) Kalkulációs séma teljes részletezése valamennyi kalkulációs egységre üzletáganként Sorai: Kalkulációs szintek (beleértve az összesítő szinteket is) Oszlopai: Kalkulációs termékek (beleértve az öszszesítő termékcsoportokat is) b.) Kalkulációs séma többféle összevonása elkülönítendő tevékenységekre üzletáganként Sorai: Kalkulációs szintek csoportjai Oszlopai: Kalkulációs termékek csoportjai

24. szám


2177

c.) Az a.)-b.) táblázatok: • egyedi pályaszakaszra, • pályaszakasz csoportokra, • vasútvonalakra, • főkönyvi számla csoportokra.

tóság munkaköri leírás szerint felelős dolgozói készítik.

4.8 Kalkuláció adatszolgáltatásáért és készítéséért felelős személy

Jelen utasítás a 29/2011. (MÁV Ért. 16) EVIG utasítás módosítása.

A kalkuláció adatszolgáltatásáért felelős személy: ¾ a számviteli adatok esetében a számviteli szabályzatokban meghatározott szervezetek vezetői, ¾ a teljesítményi adatok esetében a teljesítményi rendszerek működését szabályozó szervezet vezetője.

6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS

A kalkuláció készítéséért a Kontrolling Igazgatóság vezetője felelős. Az utókalkulációt a Kontrolling Igazga-

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Jelen utasítás 2015. január 01. napjával lép hatályba.

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

2178


24. szám

24. szám


2179

2180


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

24. szám

Utasítások. 24. szám 130. évfolyam december 18. TARTALOM

Recommend Documents